Rózsaszín lap:

1. Adó szerepe a központi költségvetésben:

pénzforgalmi szemléletben tartalmazza a bevételeket és kiadásokat

Bevételek:

Közhatalmi bevételek ( adók, illetékek, járulékok, bírság, díj, hozzájárulás, egyéb)

Közszolgáltatások ellenértéke

Támogatások (EU)

Nemzeti vagyon bevételei

Kapott kamatok

Kiadások:

Költségvetési szervek működése

Közfeladatok finanszírozás

Fizetési kötelezettségek (EU, egyéb nemzetközi)

Tb-ellátások

Nemzeti vagyon kiadásai

Alrendszerek adósságai

2. A vállalkozások adózás előtti eredményt növelő tényezők

kettős könyvvitelt vezető adózónál a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre

képzett céltartalék,

az adóévben terv szerinti értékcsökkenési leírásként (ideértve az egy összegben elszámolt

értékcsökkenési leírást is) és terven felüli értékcsökkenésként elszámolt összeg

az a költségként, ráfordításként elszámolt, az adózás előtti eredmény csökkenéseként

számításba vett összeg - ideértve az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési
leírását is -, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző tevékenységgel

a jogerős határozatban megállapított bírság, továbbá az adózás rendjéről, továbbá a

társadalombiztosításról szóló törvények szerinti jogkövetkezményekből adódó kötelezettség
ráfordításként elszámolt összege, kivéve, ha önellenőrzéshez kapcsolódik,

az adóévben követelésre (kivéve hitelintézetnél és pénzügyi vállalkozásnál a pénzügyi

szolgáltatásból, befektetési szolgáltatási tevékenységből származó és befektetési
vállalkozásnál a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelést) elszámolt
értékvesztés összege,

a behajthatatlan követelésnek nem minősülő, adóévben elengedett követelés, kivéve

1. ha a követelés elengedése magánszemély javára történik, vagy

 2. ha az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi
személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban
nem áll,

a termőföldből átminősített ingatlan értékesítése, vagy más módon a könyvekből való

kivezetése következtében elszámolt jövedelem azon részének a kétszerese, amellyel az
elszámolt jövedelem meghaladja a termőföldből átminősített ingatlan tulajdonban
tartásának időszakára kiszámított szokásos eredményt,

a bejelentett immateriális jószág bármely jogcímen történő kivezetése

a forintról devizára, devizáról forintra, vagy devizáról más devizára való áttérés során a
tőketartalék növeléseként elszámolt átszámítási különbözetek összege az áttérést követő
adóévben,

3. Önadózás folyamata

Az önadózás folyamata a következő:

1. Az adóalany folyamatosan vezeti nyilvántartásait, megőrzi a bizonylatait és a törvényben

meghatározott időpontig leadja adóbevallását. Az átvételkor alaki, formai ellenőrzés történik,
tartalmi nem.

2. A bevallás az adó-elszámolási részleghez kerül, ahol minden adóalanyról adófolyószámlát

vezetnek. Ezen nyilvántartják adónemenként a bevallási adatokat és a pénzforgalmi adatokat.

3. Az adó-elszámolási részleg az adóalanynak adófolyószámla kivonatot küld, amelyből az adózó

értesül fennálló kötelezettségeiről, esetleges túlfizetéseiről. Adóhátralék esetén a késedelmes
napokra pótlékot határoz meg, és elrendeli annak befizetését.

4. Az adóbevallások tartalmi ellenőrzése adóellenőrzés keretében történik.

5. Az adóellenőrzés végén záró-jegyzőkönyv készül, melyre az adóalany észrevételt tehet.

6. Ezt követően készül el a határozat, amely tartalmazza az adóeltéréseket, hátralékokat,

hiányokat, túlfizetéseket és az alkalmazott szankciót. A határozat elrendeli a pénzügyi teljesítést,
és a folyószámlán kötelezettségként írja elő.

7. A határozat fellebbezhető, ennek sikertelensége esetén bíróságnál támadható.

4. Adókötelezettség (10 db)

Bejelentési kötelezettség.

Bizonylat kiállítási és megőrzési kötelezettség.

Nyilatkozattételi kötelezettség.

Bizonylat megőrzési kötelezettség.

Nyilvántartási kötelezettség.

Adóelőleg vonási és befizetési kötelezettség.

Bevallási kötelezettség.

Adófizetési kötelezettség.

Adóbehajtási és befizetési kötelezettség.

Adatszolgáltatási kötelezettség

5. SZJA adókedvezmények

Súlyosan fogyatékos személyek utáni adókedvezmény

335/2009. (XII.29.) Kormányrendelet, valamint a súlyos fogyatékosság minősítéséről és

igazolásáról szóló 49/2009. (XII.29) EüM rendelet határozza meg, hogy minősül súlyosan
fogyatékosnak. Ide tartoznak a rokkantsági járadékban részesülők is.

Az ideiglenesen kiadott igazolás esetén fel kell tüntetni az érvényesség időtartamát, valamint
meghosszabbításához ismételt orvosi vizsgálat szükséges. A véglegesnek minősített állapotot
nem kell újra igazolni.

2011. évben, minden olyan hónapban, amelyben legalább egy napig fenn áll a súlyos
fogyatékosság, 3.900 forint adókedvezményt lehet érvényesíteni.

Mezőgazdasági őstermelői adókedvezmény

Tételes költségelszámolás vagy 10%-os költség-hányad alkalmazása esetén jár, és akkor is évente
max. 100 ezer forint adókedvezményt érvényesíthet. Feltétele, hogy az adóbevallásban fel kell
tüntetni az őstermelői regisztrációs számát.

Tandíj halasztott kedvezménye

Halasztott kedvezmény tandíj vagy felnőttképzés címén, de legfeljebb a 2015. évi adóval
szemben érvényesíthető. Feltétele, hogy az erről szóló igazoláson a megjegyzésben szerepeljen a
kedvezmény halasztása, valamint a 2011. évi összes (adóalap-kiegészítés nélküli) jövedelem nem
haladhatja meg a 3.400.000 forintot. Ha ennél magasabb akkor a befizetett összeg 30%-a, de
legfeljebb 100.000 forint kedvezmény jár.

Családi kedvezmény

2011. évi jövedelme után a családi pótlékra jogosult várandós nő és a vele egy háztartásban élő
házastársa családi pótlékra saját jogán jogosult magánszemély rokkantsági járadékban részesülő

érvényesíthet családi kedvezményt.

Kedvezmény összege: egy és két eltartott esetén havonta 62.500 forint eltartottakként három és
több eltartott esetén havonta 206.250 forint eltartottakként
 6. Elemezze a vagyoni típusú adók

Építményadó:

• Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem

lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény).

• Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől,

illetőleg hasznosításától függetlenül.

• Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa.

• Mentes az adó alól:

• a szükséglakás,

• a kizárólag az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti háziorvos által nyújtott
egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiség,

• az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló

épület vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épület

Telekadó:

• Az adó alapja

• Az adó alapja az önkormányzat döntésétől függően:

• a) a telek m2-ben számított területe, vagy

• b) a telek korrigált forgalmi értéke.

• Az adó mértéke

• Az adó évi mértékének felső határa:

• a) az a) pont szerinti adóalap-számítás esetén: 200 Ft/m2,

• b) a b) pont szerinti adóalap-számítás esetén: a korrigált forgalmi érték 3%-a.

FEHÉR LAP

1. Adóalany fogalma

Az adófizetés fő kötelezettje, és egyéb kötelezettségei abból következnek, hogy adóalanyként

egyben adózó is.

Saját nevében jogokat szerző és kötelezettséggel terhelt jogalany.

2. Áfa szempontjából nem adóköteles (6db)

((( Az Áfa törvény 2. számú mellékletében többek között a következő tárgyi mentes termékek
és szolgáltatások találhatók:

földterület értékesítése, bérbeadása,

 lakóingatlan értékesítése kivéve az építkezés befejezését megelőző értékesítést, illetve az
építkezés befejezését követő első értékesítést,
diákotthoni, kollégiumi ellátás,
postai szolgáltatás,
pénzügyi szolgáltatás és kiegészítő szolgáltatásai, kivéve a pénzügyi lízing és a széfügylet,
köz- és felsőoktatás, valamint a felnőttképzések meghatározott köre, nyelvvizsgáztatás
humán egészségügyi ellátás,
szerencsejáték szolgáltatás,
közszolgálati rádiós és televíziós műsorok adása. )))

3. Adóalap növelő tételek

1. A várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalék, céltartalékot

növelő összeg következtében az adóévben elszámolt ráfordítás. (pl. garanciális kötelezettség,
végkielégítés miatt képzett céltartalék)
2. Számviteli törvény által elismert értékcsökkenési leírás (terv szerinti és terven felüli)
3. Tárgyi eszköz, immateriális jószág kivezetésekor könyv szerinti érték
4. Nem a vállalkozás érdekében felmerült költségek különösen:
 200 ezer forintot meghaladó szolgáltatás ellenértéke, ha egyértelműen megállapítható,
hogy a szolgáltatás igénybevétele ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményeivel; az
adóévben ugyanazon személytől ugyanazon jogcímen igénybe vett szolgáltatások
ellenértékét együttesen kell figyelembe venni;
 hiányzó, selejtezett eszköz,áru könyv szerinti értéke, ha nincs megfelelően
jegyzőkönyvezve, vagy tárolása nem volt megfelelő és ezért ment tönkre. Lényegében akkor,
ha megállapítható, hogy a vállalkozó nem tett meg mindent a hiányból eredő veszteség
mérséklésére
 megállapodás alapján fizetett egészségbiztosítási járulék
 bíróság előtt nem érvényesíthető, továbbá az elévült követelés miatt elszámolt ráfordítás;
 a gazdasági társaságokról szóló törvényben előírt saját tőke jegyzett tőke arány, vagy a
veszteség fedezetét szolgáló tőkeemelés révén szerzett tulajdoni részesedésre elszámolt
értékvesztés;
 ellenőrzött külföldi társaságnak (off-shore cégnek) kifizetett ellenérték, kivéve, ha az adózó
bizonyítja, hogy az a vállalkozás érdekében merült fel
 véglegesen átadott pénzeszköz/eszköz, annak áfája (amennyiben az átvevő nem téríti meg),
átvállalt kötelezettség, térítés nélküli eszközátadás, szolgáltatásnyújtás, amennyiben
 olyan külföldi személy kapja, amelynek államával Magyarországnak nincs hatályos
egyezménye a kettős adóztatáselkerüléséről
 ellenőrzött külföldi társaság (off-shore) cég kapja – meghatározás lásd feljebb
 olyan személy kapja, melynek vállalkozása veszteséges. Ehhez be kell szerezni a juttatásban
részesülő nyilatkozatát, hogy e nélkül a juttatás nélküli eredménye nem lesz negatív és ezt
utólag a beszámolóval is alá kell támasztani !
 az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szabályai szerint létesített munkaviszonyban
foglalkoztatott részére az adózó által az egy napi munkáért kifizetett munkabérből a
minimálbér napi összegének kétszeresét meghaladó mértékű kifizetés
 a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költsége, ha az adózó vállalkozási, bevételszerző
tevékenységéhez nem kapcsolódik
5. Jogerős határozatban megállapított bírság, büntetés, kivéve, ha önellenőrzéshez
kapcsolódik
 6. Követelésre elszámolt értékvesztés
7. Behajthatatlannak nem minősülő, elengedett követelés, kivéve, ha elengedése
magánszemély, vagy kapcsolt vállalkozás javára történik
8. A forintról devizára, devizáról forintra, vagy devizáról más devizára való áttérés során a
tőketartalék növeléseként elszámolt átszámítási különbözetek összege az áttérést követő
adóévben.
9. Adóellenőrzés, önellenőrzés során költségként elszámolt összeg
10. Azon beruházás, szellemi termék bekerülési értékéből az adózás előtti eredmény
csökkentéseként elszámolt összeg kétszerese, amelyet az adózó a negyedik év végéig azt
elidegenít, nem helyez üzembe, nem vesz használatba
11. Alultőkésítési szabály : nem kapcsolt vállalkozástól kapott kölcsönre (kivéve
hitelintézettől) fizetendő kamat összege, amennyiben a tartozás napi átlagos állománya
nagyobb, mint a saját tőke napi átlagos állományának háromszorosa.
12. Átlagos állományi létszám csökkenésénél a csökkenés és az előző évi minimálbér
szorzata 20%-al növelten (de max.az előző években ilyen címen elszámolt adóalapot
csökkentő összeg 20%-al növelten), ha három éven belül történik a létszámcsökkenés.
Kivéve, ha a csökkenés betegség, katonai szolgálat, halál, szülés miatt következik be

4. Hogyan számítsunk adózás előtti eredményből TAO-t.

A társasági adófizetési kötelezettség levezetése

+/−Adózás előtti eredmény
+/−Módosító (növelő/csökkentő) tételek
=Adóalap (de legalább az elvárt adóalap)
x 10% vagy 10% és 19%
=Számított társasági adó
−Társasági adókedvezmények
−Külföldön megfizetett társasági adó
=Tárgyévi társasági adófizetési kötelezettség
−Befizetett adóelőleg
=Rendezendő adó

5. SZJA egyéb kategóriájába

a magánnyugdíjpénztár tagja egyéni számláján jóváírt tagdíj-kiegészítésnek a társadalombiztosítási

nyugdíjrendszerbe történő visszalépése miatt visszafizetett összege,

az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár által a tag részére teljesített, e törvény szerint adómentesnek
nem minősülő nyugdíjszolgáltatás,

az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély tag egyéni számláján jóváírt, igazolt
összeg,

a társas vállalkozás tagja által az e jogviszonyára tekintettel megszerzett vagyoni érték, azzal, hogy a
bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által viselt, szabályszerűen igazolt
kiadás.

6. Alanyi adómentesség feltételei

– Az adóalany, akkor választhatja az alanyi adómentességet, ha azon évben, amely megelőzi
azt az évet, amelyben az alanyi adómentességet kívánja alkalmazni, az általa realizált nettó
(áfa nélküli) bevétele nem haladta meg az 5 millió forintot. A könyveiket pénzforgalmi
szemléletben vezető adóalanyoknak, figyelemmel kell lennie arra, hogy az 5 millió forintba
nem a ténylegesen befolyt bevétel számít bele, hanem az összes olyan az előző évre
kiszámlázott vagy kiszámlázni elmulasztott értékesítés ellenértéke, amely értékesítések
teljesítési időpontja az Áfa tv. szabályai alapján előző évre esik.

– Amennyiben az adóalany évközben alakul, választhatja a megalakulásakor az alanyi

adómentességet, viszont ekkor azt kell vizsgálnia, hogy tárgyévben várhatóan eléri-e a
bevétele az 5 millió forint időarányos részét.
– Az alanyi adómentesség választását, a gazdálkodás megkezdésekor, az adóhatósághoz
történő bejelentkezés során, illetve működő adóalany esetében megelőző év december 31.-
ig kell bejelenteni a hatóságnak.

1. Mi az adórendszer?
Az adók nemeinek, fajtáinak, az adózás alapelveinek, az adó-megállapítás, az adókivetés, az
adófizetés stb. gyakorlati eljárásainak összessége.
Az adott időszakban működtetett adók összessége.
Többféle adónak céltudatos egymás mellett való alkalmazása azért, hogy azok egymást jól
kiegészítsék.( a főadónem hiányosságait ellensúlyozzák)

2. Mi az adókedvezmény? Írjon rá példát!

Az adókönnyítés egyik formája, de tényleges adókötelezettség keletkezik
Adóból visszatartható kedvezmény
Adóalapból adott kedvezmény
Pl: első házasok kedvezmény, családi kedvezmény, személyi kedvezmény

3. Sorolja fel az adókötelezettségeket!

- Bejelentési kötelezettség.
- Bizonylat kiállítási és megőrzési kötelezettség.
- Nyilatkozattételi kötelezettség.
- Bizonylat megőrzési kötelezettség.
- Nyilvántartási kötelezettség.
- Adóelőleg vonási és befizetési kötelezettség.
- Bevallási kötelezettség.
- Adófizetési kötelezettség.
- Adóbehajtási és befizetési kötelezettség.
- Adatszolgáltatási kötelezettség.

4. Mit értünk közvetett (indirekt) adó alatt?

Termékekhez, szolgáltatásokhoz kapcsolódnak; az áruk árát és a szolgáltatások díját terhelik meg;
azok forgalmát, fogyasztását terhelik, s ily módon csak „közvetve” hárulnak a személyekre. Az
indirekt adóknál más az adóalany, az adófizető és más az a személy, akit az adó ténylegesen terhel,
mert az adóalany az általa befizetett adót (például az általános forgalmi adót) áthárítja a vevőre (a
fogyasztóra) az eladott áru árában vagy a végzett szolgáltatások díjában. A közvetett adók tehát a
termék felhasználóját, a szolgáltatás igénybevevőjét terhelik, tehát egy szándékolt adóáthárítás
történik.
5. Írjon 3 tételt, melynek előfordulása esetén egy vállalkozásnak csökkentenie kell az adózás előtti
eredményét!
- Kapott (járó) osztalék, részesedés
- Fejlesztési tartalék
- Pályakezdő, munkanélküli, egyéb személy foglalkoztatása

6. Jellemezze a helyi adók rendszerét! Ki az adó alanya?

Helyi adók:
- Vagyoni típusú adók:
 Építményadó
 Telekadó
- Kommunális jellegű adók:
 Kommunális adó:  magánszemélyek kommunális adója
 Idegenforgalmi adó
- Helyi iparűzési adók
a törvény alkalmazásában adóalany:
a) a magánszemély,
b) a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéb szervezet,
c) a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése.

7. Mit értünk önadózás alatt?

A személyi jövedelemadózás fő szabálya az önadózás, amely azt jelenti, hogy a magánszemély az
egyes jövedelmeit, az adó alapját és az adóját megállapítja, bevallja, az adót befizeti, egyszerűsített
bevallás adóhatósági közreműködéssel vagy bevallás adóhatási közreműködés nélkül.

9. Egy TAO tv. hatálya alá tartozó vállalat három településen végez állandó jelleggel iparűzési
tevékenységet. A tevékenységével kapcsolatos adatokat a következő táblázat foglalja össze:
Megnevezés: Székhely Telephely 1. Telephely 2. Összesen
ÉNÁ 108 000 000 25 000 000 20 000 000 153 000 000
ELÁBÉ 30 000 000 8 000 000 2 500 000 40 500 000
Közv. szolg. ért. 40 000 000 9 000 000 2 000 000 51 000 000
Anyagköltség 20 000 000 5 000 000 3 000 000 28 000 000
Eszközérték 20 000 000 6 000 000 5 000 000 31 000 000
Adómérték 1,4% 0,7% 2% -

Határozza meg a településeken az éves HIPA összegét ha a Kft. az adóalapját eszközérték

arányosan osztja meg!
Értékesítés nettó árbevétele (összesen) = 153.000.000 Ft
- Anyagköltség = 28.000.000 Ft
- ELÁBÉ = 40.500.000 Ft
- Eladott (közvetített) szolg. értéke = 51.000.000 Ft
- Alvállalkozói teljesítmény = 0
- Kutatás fejlesztés költsége = 0
= Adóalap = 33.500.000 Ft

Ha a cég különböző önkormányzatok területén működik, akkor az adóalapot meg kell osztani a
városok között.

Székhely:
 20.000.000 𝑒𝑒𝑒𝑒ö𝑒é𝑒𝑒é𝑒
33.500.000 * = 21.612.903 Ft ( )
20.000.000+6.000.000+5.000.000 ö𝑒𝑒𝑒𝑒𝑒 𝑒𝑒𝑒𝑒ö𝑒é𝑒𝑒é𝑒

Adó: 21.612.903*1,4%= 302.581 Ft

1,4% meg van adva

1. Telephely:
6.000.000 = 6.483.871 Ft
33.500.000*
31.000.000

Adó: 6.483.871*0.7% = 45.387 Ft

2. Telephely:
5.000.000
33.500.000* = 5.402.226 Ft
31.000.000

Adó: 5.402.226*2% = 108.065 Ft

10. Január havi gazdasági eseményeiről az alábbiakat tudjuk:

- Bevételi számla nettó 300.000 Ft értékben
- Anyag vásárlása Gépgyártó Kft-től 400.000 Ft nettó értékben
- SZAKMA című folyóiratra előfizetés 10.000 Ft nettó értékben
- Irodaszer vásárlása 66.000 Ft nettó értékben. Nyomtatvány Kft. alanyi mentességét választó
vállalkozás.
- Bérleti díj bevétel 120.000 Ft nettó értékben
- Biztosítási díj befizetése 45.000 Ft nettó értékben
- Telefonszámla beérkezése 25.330 Ft nettó értékben

Számítsa ki mennyi ÁFA fizetési kötelezettsége keletkezett a cégnek a hónapban!

Fizetendő áfa Előzetesen felszámított Előzetesen
áfa levonható része felszámított áfa nem
levonható része
Bevételi számla 300.000*27%=81.000Ft - -
(eladó)
Anyag vásárlás (vevő) - 400.000*27%=108.000Ft -
Folyóirat előfizetés - 10.000*5%=500 Ft -
(vevő)
Bevételi számla 400.000*27%=121.500Ft - -
(eladó)
Irodaszer vásárlás - 66.000*27%=17.820 Ft -
(vevő)
Bérleti díj bevétel Áfa mentes - -
(lehet áfásan, de
alapvetően
áfamentes)
Biztosítási díj -
befizetése (áfa mentes áfamentes
mindig!)
Telefonszámla - 25.330*27% = 4.787 Ft 25.330*27%*30%=
befizetés (vevő) 2.052 Ft
∑ ∑ 202.500 Ft ∑ 131.107 Ft ∑ 2.052 Ft

Elszámolandó adó: ∑ fizetendő - ∑ előzetesen felszámított (levonható) =

 = 202.500 Ft – 131.107 Ft = +71.393 Ft
Ha plusz érték jön ki: be kell fizetni
Ha negatív: visszaigényelhetjük, vagy a következő időszakra levonhatjuk

A csoport

1. Adóalany fogalma
Az adófizetés fő kötelezettje, és egyéb kötelezettségei abból következnek, hogy adóalanyként egyben
adózó is. Saját nevében jogokat szerző és kötelezettséggel terhelt jogalany.

2. Adókötelezettségekből minimum 6-ot felsorolni + 1 kifejtése

- Bejelentési kötelezettség.
- Bizonylat kiállítási és megőrzési kötelezettség.
- Nyilatkozattételi kötelezettség.
- Bizonylat megőrzési kötelezettség.
- Nyilvántartási kötelezettség.
- Adóelőleg vonási és befizetési kötelezettség.
- Bevallási kötelezettség.
- Adófizetési kötelezettség.
- Adóbehajtási és befizetési kötelezettség.
- Adatszolgáltatási kötelezettség.

3. Soroljon fel 3 olyan tételt, ami csökkenti az adózás előtti eredményt!

- Kapott (járó) osztalék, részesedés
- Fejlesztési tartalék
- Pályakezdő, munkanélküli, egyéb személy foglalkoztatása

4. Részletesen vezesse végig, hogy hogyan számítjuk ki az adózás előtti eredményből a társasági
adófizetési kötelezettségét!
I. Adózás előtti eredmény
II. Adóalapot csökkentő tételek
III. Adóalapot növelő tételek
IV. Külföldről származó jövedelem
V. Adóalap (I.+II.+III.-IV.)
VI. Számított adó (adóalap 10%, illetve 19%)
VII. Adókedvezmények
VIII. Külföldön megfizetett adó
IX. Társasági adófizetési kötelezettség (VI.-VII.-VIII.)

5. Milyen adókulcsokat ismer? Mindegyikre 3 példa

- Az 5%-os adómérték alá tartozó termékek és szolgáltatások
Pl: tej, könyv, fehér bot vakoknak, távhőszolgáltatás

- Az 18%-os adómérték alá tartozó termékek és szolgáltatások

Pl: gabona, liszt, tejtermékek, kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás, internet-hozzáférési szolgáltatás

- általános forgalmi adó 27%

6. Önálló jövedelem a személyi jövedelem adó szempontjából

Minden olyan tevékenység, amelyből az egyén bevétel/jovedelmet szerez és nem tartozik a nem
önálló jovedelmek kozé. pl.: konyvirás, ingatlan bérbeadása, magántanárkodás

7. Mi a feltétele az alanyi adómentességnek?

Az alanyi ÁFA mentesség egy választási lehetőség a viszonylag kicsi árbevételt elérő vállalkozások
számára. Lényege, hogy az ezt választó vállalkozói kör jogosult arra, hogy bevételei után ne fizessen
forgalmi adót, igaz beszerzései után pedig nincs visszaigénylési lehetősége. Választását elsősorban
olyan lakossági szolgáltatást végzőknek ajánljuk, akik anyagmentesen tudják tevékenységüket
végezni, rendszeres bevételük éves szinten alatta marad az 5 millió forintnak és vállalkozásuk
hosszabb távon sem beruházás igényes.

8. Dávid alkalmazottként havi bruttó 350 ezer forintot keres a munkahelyén. 2 gyermeke után
igénybe kívánja venni a családi adókedvezményt. Részletesen vezesse végig mennyi Dávid nettó
bére, valamint mennyi járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a munkáltatójának.

Bruttó bér: 350.000 Ft

- SZJA előleg (15%): 350.000 Ft * 15% = 52.500 Ft
- Nyugdíjbiztosítási járulék (10%): 350.000 Ft * 10% = 35.000 Ft
- Egészségbiztosítási járulék (7%): 350.000 Ft * 7% = 24.500 Ft
- Munkaerő piaci járulék (1,5%): 350.000 Ft * 1,5% = 5.250 Ft
= Nettó bér: 350.000 Ft – (52.500 Ft + 35.000 Ft + 24.500 Ft + 5.250 Ft) = 232.750 Ft + 30.000 Ft két
gyerek után járó kedvezmény = 262.750 Ft

Munkáltató teljes járulékfizetési kötelezettsége:

Bruttó bér + munkáltatót terhelő járulékok
- szociális hozzájárulási adó (22%): 350.000 Ft * 22% = 77.000 Ft
- szakképzési hozzájárulási adó (1,5%) 350.000 Ft * 1,5% = 5.250 Ft
= 350.000 Ft + 77.000 Ft + 5.250 Ft = 432.250 Ft (havonta, ha éves szinten kérdezi be kell szorozni 12-
vel)

9. Egy vállalkozó adatai (eFt):

Adózás előtti eredmény: 65.500 nem növelő/csökkentő tétel
Veszteség áthozat: 5.000 csökkentő
Kapott osztalék: 5.000 csökkentő
Adóbírság: 500 növelő
Korrekciós tételek:
Elszámolt értékcsökkenés: 5.500 csökkentő
Egyéb adatok:
Cégautót lízingel, kamatterhe: 6.000 csökkeno (de levonhato 40%)

Mennyi TAO fizetési kötelezettsége és az adózás utáni eredménye a cégnek?

65.500
- 5000
- 5000
+ 500
- 5500
- 6000
= 44.500

Szamitott ado
TAO= adoalap*9%
44500*0.09=4005

Adokedvezmeny:
6000*0.4=2400

4005-2400= 1605

Adozas utani eredmeny:

44500-1605= 42895

10. Határozza meg, hogy az alábbi adatokkal rendelkező vállalkozásnak mennyi iparozási adót kell
fizetnie! Számítását részletezze! Tegyük fel, hogy a bázis időszakról a tárgyi időszakra a vállalat
által foglalkoztatott átlagos létszáma 1,5 fővel nőtt. Feltételezzük, hogy az iparűzési adó 2%!

Értékesítés nettó árbevétele 5 400 000 Ft

Eladott áruk beszerzési értéke 800 000 Ft
Igénybevett szolgáltatások értéke 550 000 Ft
Közvetített szolgáltatások értéke 200 000 Ft
Anyagköltség 700 000 Ft
Bérköltség 1 000 000 Ft
Bérjárulék 300 000 Ft
Alvállalkozói teljesítmények értéke 150 000 Ft

5400000
-700000
-800000
-200000
-150000
= adoalap: 3550000 max 2%-a - 71000
ado: 71000
-1500000 (adokedvezmény: szamitott adobol vonjuk le, atlagos fogl. letszam novelese utanÖ
=0 Ft adokotelezettség

Adózás
A
1. Adóalany fogalma
Az a személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat.
Gazdasági tevékenységnek minősül valamely tevékenység üzletszerű, illetve tartós vagy
rendszeres jelleggel történı folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul (vagy azt
eredményezi), és végzése független formában történik. Adóalany tehát pl. a gazdasági
társaság, az egyéni vállalkozó, de nem adóalany pl. a civil szervezet és a munkaviszonyból
származó jövedelem, az abból fakadó adófizetési kötelezettség a magánszemélyt sem teszi
“adóalannyá”.

2. Adókötelezettségekből minimum 6-ot felsorolni, egyet részletesen kifejteni!

- bejelentés,
 - nyilvántartások vezetése,
- bizonylati rend,
- adó megállapítás,
- bevallás,
- befizetés,
- adólevonási és beszedési,
- nyilatkozattételi-,
- adóelőleg-fizetési-,
- adatszolgáltatási kötelezettség.

3. Soroljon fel 3 olyan tételt, amikor csökkenteni kell az adózás előtti eredményt!
Az adó alapját – az általános szabályok szerint – az üzleti évi beszámolóban kimutatott
adózás előtti eredményből kiindulva kell meghatározni. Az adózás előtti eredmény Tao. tv.
által előírt korrekciós tételekkel módosított összege képezi az adóalapot. Adófizetési
kötelezettséget a pozitív adóalap után kell számítani.
A korrekciós tételek egy része kedvezményt – esetenként többszörös kedvezményt is –
biztosít, a következőkben bemutatjuk ezek közül a legfontosabbakat.
1. Veszteségleírás
2. Fejlesztési tartalék
3. Szakképzésben közreműködő adózó
4. Pályakezdő, munkanélküli, egyéb személy foglalkoztatása
5. Alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés
6. Megváltozott munkaképességű foglalkoztatása
7. Adomány és támogatás kedvezménye
8. KKV beruházási kedvezmény

Adózás előtti eredményt csökkentő jogcímek: Társasági

adótörvény szerinti értékcsökkenés Visszaírt
terven felüli értékcsökkenés Belföldről
kapott osztalék
Adomány (50%-a)

Adózás előtti eredményt növelő jogcímek:

Elszámolt terv szerinti értékcsökkenés
Járulékbírság, munkaügyi bírság
Nem realizált árfolyamveszteség
Behajthatatlan követelésnek nem minősülő, adóévben elengedett követelés
Céltartalék a várható kötelezettségekre
Visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás

4. Részletesen vezesse végig, hogy hogyan számítjuk ki az adózás előtti eredményből a

társasági adófizetési kötelezettséget!
Társasági adó meghatározása:
 Adózás előtti eredmény (AEE)
 ± Adóalap módosító tételek
 = Módosított társasági adóalap
 Számított társasági adó (TA) (módosított adóalap ´ 18 %)
 – Adókedvezmények (beruházási, térségi, kis- és középváll., egyéb)
 = Fizetendő TA

5. Milyen adókulcsokat ? Mindegyikre írjon 3 példát!

 Személyi jövedelemadó (szja): 15 százalék
 Társasági adó (tao): 9 százalék
 Általános forgalmi adó (áfa): 27 százalék; 18 százalék; 5 százalék
 Szociális hozzájárulási adó (szocho): 22 százalék
 Egyszerűsített vállalkozói adó (eva): 37 százalék
 Kisvállalati adó (kiva): 14 százalék1

6. Személyi jövedelem adó szempontjából önálló személyi jövedelem adó ???

7. Mi a feltétele az alanyi adómentességnek?

Alanyi (ÁFA) adómentesség - Az alanyi adómentesség gyakorlata:
Az alanyi ÁFA mentesség egy választási lehetőség a viszonylag kicsi árbevételt elérő
vállalkozások számára. Lényege, hogy az ezt választó vállalkozói kör jogosult arra, hogy
bevételei után ne fizessen forgalmi adót, igaz beszerzései után pedig nincs visszaigénylési
lehetősége. Választását elsősorban olyan lakossági szolgáltatást végzőknek ajánljuk, akik
anyagmentesen tudják tevékenységüket végezni, rendszeres bevételük éves szinten alatta
marad az 5 millió forintnak és vállalkozásuk hosszabb távon sem beruházás igényes.

Az alanyi mentesség előnyei:

- Kevesebb adminisztráció (egyszerűbb könyvelés, leltárak áfás értéken, nem kötelező a
bankszámla nyitása, általában nincs ÁFA bevallás, stb.)

1
2017 https://www.rsm.hu/kisokos/adokulcs Az egy dolog, hogy elvileg ez az aktuális, de fontosabb, hogy
Tariszka tanárnő mit akar visszahallani… Van erről valakinek bármi információja?
 - Szolgáltatások, termékértékesítések díjaira nem kell áfát felszámítani, emiatt
- Esetenként előnyösebb árakkal lehet szolgáltatni, nem anyagigényes javító,
karbantartó, valamint egyéb lakossági szolgáltatások esetén. (fodrász, cipész, szabó-
varró, háztartási készülékek javítása, könyvelési, adó tanácsadási szolgáltatás stb.)

Az alanyi adómentesség hátrányai:

- Esetenként bevételi korlátot jelenthet az alanyi mentesség bevételi értékhatára.
- Beruházás igényes vállalkozás esetén nem ajánlatos mentességet választani, hiszen
nem lehet áfát visszaigényelni, emiatt a beruházások, eszközvásárlások finanszírozása
több pénzt igényel
- Az értékhatár túllépése miatt komoly veszteségeink lehetnek, (pl. kereskedő alanyi
mentesen felhalmozott készlete után utólag nem tudunk ÁFA levonást eszközölni, mígaz
értékesítések után fizetendő ÁFA keletkezik. (Árrésünket elveszíthetjük).
- A vállalkozás működési költségei az ÁFA összegével növelve jelennek meg, ezek ÁFA
összegét nem lehet visszaigényelni, ki kell azt gazdálkodni.

8.-9.-10. 3 számolás: egy sima munkabéres, egy TAO-s és egy iparűzési adós.
 B

1. Adórendszer fogalma
Az adórendszer az adott országban, az adott időszakban működtetett adók összességét jelenti.
Az adórendszer tehát többféle adónak céltudatos egymás mellett való alkalmazása azért, hogy
azok egymást jól kiegészítsék (pl. a főadónem hiányosságait ellensúlyozzák). Az adórendszer
az adott országban kötelező adók olyan együttese, amely egységes, belsőleg is egységet alkot,
jogi és gazdasági tekintetben egyaránt.
Az adórendszer ennek megfelelően az adók nemeinek, fajtáinak (típusainak, formáinak), az
adózás alapelveinek, az adómegállapítás, az adókivetés, az adófizetés stb. gyakorlati
eljárásának az összességét jelenti.
Az adórendszer akkor funkcionál jól, ha
 egyszerű,
semleges,
 igazságos (méltányos),
konzisztens,
 stabil, kiszámítható.
A gazdaságpolitika szolgálatában álló modern adórendszernek többféle funkciót kell
betöltenie.
 Az államháztartás bevételeinek biztosítása.
 A gazdaságpolitikai célok megvalósításának segítése.
 A társadalompolitikai (elsősorban szociálpolitikai) célok megvalósításának
befolyásolása.
A hazai adórendszer központi és helyi alrendszerre tagozódik. A formai tagolás mellett
fontos az adórendszer belső rendezettsége, azaz az egyes adónemek összefüggései. Mai
magyar adórendszerünkben az ún. főadók erős koncentrációja jellemző. A négy főadó
(általános forgalmi adó, jö vedéki adó, személyi jövedelemadó és a társasági adó) a központi
költségvetés összes bevételének több mint háromnegyedét adja.

2. Adókedvezmény fogalma + példa

Adókedvezményről abban az esetben beszélhetünk, ha az adóalanynak a számított adó
meghatározott hányadát kell csak adóként megfizetnie az állam részére. Az állam tehát
lemond a részére járó adó egy részéről valamilyen egyéb cél érdekében. Az adókedvezmény
további jellemzője, hogy annak jogosan járó értékét az adóalany a számított adóból
levonhatja, azt nem kell megfizetnie.
Adókedvezmény célja
Adókedvezmények adásával a kormányzat a következő célokat tudja elősegíteni és támogatni:
 beruházások ösztönzése, ezzel a gazdaság fellendítése,
 elmaradott térségek felzárkóztatása,
 bizonyos – társadalmi szempontból hasznosnak ítélt – tevékenységek és termékek
támogatása, az állampolgárok és vállalkozások ösztönzése ezen tevékenységek és
termékek igénybevételére.
 alapvető létszükségleti cikkek elérhetővé tétele mindenki számára,
 kisvállalkozások, illetve alacsony jövedelmű emberek nyilvántartási költségeinek
csökkentése, igazságos közteherviselés megvalósítása.
3. Adókötelezettségek (10 db)
- bejelentés,
- nyilvántartások vezetése,
- bizonylati rend,
- adó megállapítás,
- bevallás,
- befizetés,
- adólevonási és beszedési,
- nyilatkozattételi-,
- adóelőleg-fizetési-,
- adatszolgáltatási kötelezettség.

4. Közvetített (indirekt) adó fogalma

Az adók csoportosításánál lényeges, hogy kit terhel ténylegesen az adó (ki viseli az adó
terhét). Teherviselésük, illetve átháríthatóságuk szerint az adók lehetnek közvetlen (egyenes,
direkt), és közvetett (indirekt) adók.
 Közvetlen (egyenes, direkt) adók azok a befizetések, amelyek valamely gazdasági
tevékenységhez, annak pénzügyi eredményéhez vagy a lakossági jövedelmekhez
kapcsolódnak. Ilyen adók a magánszemélyek jövedelemadója, a társasági adó stb. Az
egyenes adóknál az adófizető és az adóterhet viselő személy (szervezet) azonos: az
adóalany a saját jövedelméből, bevételéből fizeti az adót.
 A közvetett (indirekt) adók termékekhez, szolgáltatásokhoz kapcsolódnak. Az áruk
árát és a szolgáltatások díját terhelik meg, azok forgalmát, fogyasztását terhelik, s ily
módon csak „közvetve” hárulnak a személyekre. .Az indirekt adóknál más az
adóalany, az adófizető és más az a személy, akit az adó ténylegesen terhel, mert az
adóalany az általa befizetett adót (például az általános forgalmi adót) áthárítja a vevőre
(a fogyasztóra) az eladott áru árában vagy a végzett szolgáltatások díjában. A
közvetett adók tehát a termék felhasználóját, a szolgáltatás igénybevevőjét terhelik,
tehát egy szándékolt adóáthárítás történik.

5. Írjon 3 példát vállalkozások eredménycsökkentő tételeire!

1. Korábbi évek elhatárolt veszteségéből az adózó döntése szerinti összeg,
Előző évek vesztesége időbeli korlát nélkül elhatárolható. Mindig a
legkorábban keletkezett veszteséget kell leírni. 2003.december 31-ig
keletkezett veszteséget a következő 5 évben lehet elhatárolni.
2. Kettős könyvvitelt vezető adózónál a várható kötelezettségekre és a jövőbeni
költségekre képzett céltartalék felhasználása miatt az adóévben bevételként
elszámolt összeg,
3. Terven felüli értékcsökkenés adóévben visszaírt összege
4. Adótörvény szerinti értékcsökkenés
5. A bejelentett részesedés értékesítésének adóévi árfolyamnyeresége,
továbbá a bejelentett részesedés nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként
történő kivezetése következtében az elszámolt bevételnek az elszámolt
ráfordítást meghaladó része, feltéve, hogy a részesedést az adózó az
értékesítését megelőzően legalább egy éven át birtokolta.
6. Lekötött fejlesztési tartalék – max.AEE 50%-a, de max.500 millió ft. A
lekötött fejlesztési tartalékot az adóév utolsó napjával kell az adózás előtti
eredményt csökkenteni és az éves beszámolónkban ennek megfelelően, lekötött
tartalékként kimutatni. A lekötött összeget 6 év alatt beruházásra kell fordítani, ha
nem sikerül, kamatostul kell az adót rá megfizetni utólag. A lekötött
tartalékból megvalósított beruházásra értékcsökkenés nem számolható el (az
adóalap csökkentés erejéig persze). Tehát ez az adóalap csökkentési lehetőség
nem más, mint egy előrehozott értékcsökkenési leírási lehetőség, nem igazi
kedvezmény (de sakkozásra az adózásban kiváló)
7. Kapott osztalék (kivéve ellenőrzött társaságtól, lsd.off-shore)
8. A sikeres szakmai vizsgát tett szakképző iskolai
tanuló továbbfoglalkoztatása esetén, valamint a munkanélküli személy
foglalkoztatása esetén legfeljebb 12 hónapon át befizetett TB járulék összege,
akkor, ha a korábban munkanélküli magánszemély alkalmazása óta, illetőleg azt
megelőző hat hónapon belül azonos munkakörben foglalkoztatott más
munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással nem szüntette meg, és a
korábban munkanélküli magánszemély az alkalmazását megelőző hat hónapon
belül nála nem állt munkaviszonyban.
9. Behajthatatlan követelés
A követelésre az adóévben visszaírt értékvesztés, a követelés bekerülési
értékéből a behajthatatlanná vált rész, valamint a követelés átruházásakor,
kiegyenlítésekor, beszámításakor elszámolt bevétel, de legfeljebb a
nyilvántartott értékvesztés; (kivéve : elévült és bírósági úton sem behajtható
követelés
10. Elengedett bírság (ha előtte alapnövelő volt)
11. Kapott jogdíj bevételének 50%-a – maximum az adózás előtti eredmény
50%-áig
12. K+F költségek, alapkutatás költségei (csökkenteni kell a kapott
támogatással és az alvállalkozók költségével)
13. Műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény értékét
növelő felújítás költsége a tárgyi eszközt nyilvántartó adózónál,
14. Adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi bevételként, vagy
aktivált saját teljesítmény növeléseként vagy adóévi költség, ráfordítás
csökkenéseként elszámolt összeg,
15. Legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállaló
foglalkoztatása esetén a munkavállalónak kifizetett munkabér, de legfeljebb
a minimálbér, feltéve, hogy a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az
adóévben nem haladja meg a 20 főt,
16. Átlagos állományi létszámnövekedésnél a növekmény és a havi
minimálbér éves szintre átszámított szorzata,akkor, ha az adózónak nincs
dec.31-én köztartozása és az átlagos állományi létszám az előző évben 5 fő
volt. Csak mikrovállalkozások vehetik csak igénybe
17. Az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnál – ha igénybe kívánja
venni a kedvezményt – akorábban még használatba nem vett
ingatlan, műszaki berendezések, gépek, járművek üzembe helyezése
érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke, továbbá az ingatlan
bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás,
 átalakítás értéke, valamint az adóévben állományba vett, korábban még
használatba nem vett szellemi termék bekerülési értéke, összeg nem haladhatja
meg az adózás előtti eredményt, és nem lehet több 30 millió forintnál
18. Közhasznú szervezetnek, a közhasznú szervezettel kötött tartós
adományozási szerződés keretében, vagy a Magyar Kármentő Alapnak,
illetve a Nemzeti Kulturális Alapnak az adóévben visszafizetési kötelezettség
nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti
értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének a 20
százaléka közhasznú szervezet, 50 százaléka a Magyar Kármentő Alap és a
Nemzeti Kulturális Alap támogatása esetén, valamint további 20 százaléka
tartós adományozási szerződés esetén, de együttesen legfeljebb az adózás
előtti eredmény összege.

6. Helyi adó fogalma + ki az alanya

Helyi adó bejelentése:
 csak a helyi önkormányzat által bevezetett adók körében van helye bejelentésnek
 adózó bevallásának benyújtásával jelenti be adókötelezettségét
 jogi személyek és egyéb szervezetek vagyoni típusu adóit - építményadó, telekadó -
kivetéssel állapítja meg az adóhatóság /nem kell külön bejelentkezni/
 belföldi rendszámú gépjárművek adójára a helyi adók általános szabályai érvényesek
 alkalmi iparűzés esetén tevékenység megkezdésekor kötelező a bejelentés
 kivéve:
o a) az önadózás: vállalkozók kommunális adója helyi iparűzési adó
o b) az adóbeszedés eseteit: idegenforgalmi adó
 Korábbi bejelentés módosítása
 az adókötelezettséget érintő változást - különösen a törvényben meghatározott
értékhatárok elérését - a bekövetkezéstől számított 15 napon belül be kell jelenteni az
előírt nyomtatványon
 kivéve az ÁFÁ adómegállapítási módjáról szóló nyilatkozatok változásátát (ugyanis:
adóév utolsó napjáig kell bejelenteni)
 lakóhely-változást akkor kell bejelenteni, amikor az adózó - a megváltozás után - először
fordul adóügyével az adóhatósághoz pl: évvégi bevallás /előző lakcímét és a korábban
eljáró illetékes hatóság nevét is közölni kell ilyenkor/ ez a szabály változik január 1-től

A helyi iparűzési adó tárgya és alanya

Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett
vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység). Az adó alanya a
vállalkozó.
Vállalkozónak minősül a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára
haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző
1. a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó;
2. a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő,
feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600 000
forintot meghaladja;
3. a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll;
4. egyéb szervezet, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll.

7. Önadózás fogalma
A személyi jövedelemadózás fő szabálya az önadózás, amely azt jelenti, hogy a
magánszemély az egyes jövedelmeit, az adó alapját és az adóját megállapítja, bevallja, az adót
befizeti. Ellentéte a kivetéses adózás, amikor az adózási kötelezettséget és az adó összegét
az adóhatóság állapítja meg. Önadózás esetén az adóhatóságnak csupán az ellenőrzés és – a
valóságtól való eltérés felfedezése esetén – a szankcionálás a feladata.
a) Egyszerűsített bevallás adóhatósági közreműködéssel
Az adóhatóság annak a magánszemélynek, aki nyilatkozik (az adózás rendjéről szóló
törvényben előírt határidőben), hogy igényli az egyszerűsített bevallást, a nála rendelkezésre
álló adatok alapján összeállítja adóbevallását és megállapítja az adót. A magánszemély az
összeállított adóbevallást elfogadja, vagy javítja, illetve a kedvezmények megállapításához
adatokat szolgáltathat. Amennyiben a magánszemély az adóbevallást elfogadja, úgy az erre
vonatkozó nyilatkozatával teljesíti adóbevallási kötelezettségét.

b) Bevallás adóhatósági közreműködés nélkül

A magánszemély saját maga által összeállított bevallás benyújtására kötelezett, ha az
adóévben
 egyéni vállalkozó volt,
 mezőgazdasági őstermelő volt, és e tevékenységéből adóköteles bevétele származott,
kivéve, ha jövedelméről egyszerűsített bevallásban, munkáltatói elszámolásban
nemleges nyilatkozatot tett, vagy egyébként a bevételéből nem kell jövedelmet
megállapítani,
 fizető-vendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást választott,
 a megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításakor a kifizetőnek,
munkáltatónak tett nyilatkozatában költség levonását kérte (ide nem értve az igazolás
nélkül elszámolható költségek levonására tett nyilatkozatot) stb.

8. Br. 200 ezernek mennyi a nettója?

+számolások ugyanaz

Számolások

1.) Egy munkavállaló alábbi adatait ismerjük:

- Rendszeres munkabér: 400.000 Ft/hó
- Eltartottak száma 2 fő, ebből 1 kedvezményezett eltartott
- Ingatlanát bérbe adja havi 50.000 Ft-ért
Vezesse le tételesen, mennyi adót és járulékot kell fizetnie az adóalanynak!

2.) Nagy János alkalmazottként dolgozik, feleségével 3 gyermeket nevel. Főállású jövedelme
2.500.00 Ft, amit kisebb keresetekkel egészít ki. Egyetemi óraadó oktatóként 100.000 Ft-ot
kapott, egy tanácsadásért egy cégtől pedig 80.000 Ft-ot. Ezen felül eladta a herendi porcelán
készletét 300.000 Ft-ért. Nyilatkozott, hogy 10%-os költséghányadot kíván igyénybe venni,
valamint, hogy igénybe kívánja venni 1 gyermeke után a családiadókedvezményt. A
munkáltató 375.000 Ft-ot vont le tőle adóelőleg jogcímén. Mennyi adót kell fizetnie Nagy
 Jánosnak?

3.) Számítsa ki, mennyie SzJA-t kell fizetnie annak a levelező tagozatos egyéni vállalkozó
hallgatónak, akiről a következőket tudjuk:
- Éves bérjövedelme: 2.000.000 Ft
- Éves ingó eladásából származó jövedelem: 250.000 Ft
- Gyermekek száma: 2
- Ösztöndíj: 200.000 Ft/év
- Megtett km: 20.000 km, 6 liter, 300 Ft/liter
- Kapott útiköltségtérítés: 800.000 Ft

4.) Adatok eFt:

- Adózás előtti eredmény: 55.500
- Veszteség áthozat: 3.000
- Kapott osztalék: 2.000
- Adóbírság: 1.500

- Korrekciós tételek:
Elszámolt ÉCS: 4.500

- Egyéb adatok:
A városi kézilabda csapatnak támogatási szerződés alapján 2.000 eFt-ot utalt át.

- Feladat:
1. Korrigált TAO adóalap
2. Számított adó
3. Adókedvezmények összege
4. Fizetendő adó
5. Adózás utáni eredmény

5.) Január havi gazdasági eseményről az alábbiakat tudjuk:

- Bevételi számla n. 300.000 Ft értékben
- Anyag vásárlása Gépgyártó Kft-től 400.000 Ft nettó értékben
- SZAKMA c. folyóiratra előfizetés 10.000 Ft nettó értékben
- Bevételi számla 450.000 Ft nettó értékben
- Irodaszer vásárlása 66.000 Ft nettó értékben. Nyomtatvány Kft. alanyi mentességet
választott vállalkozás
- Bérleti díj bevétel 120.000 Ft nettó értékben
- Biztosítási díj befizetése 45.000 Ft nettó értékben
- Telefonszámla beérkezése 25.330 Ft nettó értékben
Számítsa ki, mennyi ÁFA fizetési kötelezettsége keletkezett a cégnek a hónapban!

6.) Starhaz Kft. adómentes és adóköteles értékesítést is végez, az ehhez kapcsolódó előzetesen
felszámítható áfa összege azonban tételesen nem különíthető el. Az összes értékesítés
ellenértékéből nettó 12.000 eFt adóköteles 27%-os áfa kulccsal és nettó 300 eFt adóköteles
 5%-os áfa kulccsal. 500 eFt bevétel adómentesnek tekinthető. Az előzetesen felszámított adó
összege 2100 eFt. Mennyi áfát helyezhet előzetes levonásba és mennyi fizetendő áfát kell
fizetnie a Starhaz Kft-nek?

7.) Egy TAO tv. hatálya alá tartozó vállalat három településen végez állandó jellegű iparűzési
tevékenységet. A tevékenységével kapcsolatos adatokat a következő táblázat foglalja össze. Adatok
eFt-ban!

Megnevezés Székhely Telephely I. Telephely II. Összesen

ÉNÁ 108 000 000 25 000 000 20 000 000 153 000 000
ELÁBÉ 30 000 000 8 000 000 2 500 000 40 500 000
Közv. szolg. 40 000 000 9 000 000 2 000 000 51 000 000
értéke
Anyagköltség 20 000 000 5 000 000 3 000 000 28 000 000
Eszközérték 20 000 000 6 000 000 5 000 000 31 000 000
Adómérték 1,4% 0,7% 2% -

Határozza meg a településeken és összesen az éves HIPA összegét!