Blumné Bán Erika – Kresalek Péter – Dr.

Pucsek József
Dr. Siklósi Ágnes – Sisa Krisztina
Dr. Sztanó Imre – Dr. Veress Attila

Tételvázlatok
a vállalkozási mérlegképes
könyvelõi komplex szakmai vizsgához

Számvitel-elemzés-ellenõrzés

PR 310/14

Budapest
2014.
 Szerzõk:

Blumné Bán Erika

fõiskolai adjunktus
1.c, 2.c, 3.c, 4.c, 5.c, 6.c, 7.c, 8.c, 9.c, 10.c, 11.c, 12.c, 13.c, 14.c, 15.c, 16.c, 17.c,
18.c, 19.c, 20.c, 21.c, 22.c, 23.c, 24.c, 25.c, 26.c, 27.c, 28.c, 29.c, 30.c tételrész

Kresalek Péter
egyetemi adjunktus
1.b, 2.b, 3.b, 4.b, 5.b, 9.b, 10.b, 11.b, 12.b, 13.b, 14.b, 15.b, 19.b, 21.b, 29.b tételrész

Dr. Pucsek József

fõiskolai docens, intézeti tanszékvezetõ-helyettes
6.b, 7.b, 8.b, 16.b, 17.b, 18.b, 20.b, 22.b, 23.b, 24.b, 25.b, 26.b, 27.b, 30.b tételrész

Dr. Siklósi Ágnes

fõiskolai docens, intézeti tanszékvezetõ
7.a, 8.a, 9.a, 12.a, 15.a, 16.a, 21.a, 23.a, 24.a, 29.a tételrész

Sisa Krisztina
egyetemi adjunktus
25.a tételrész

Dr. Sztanó Imre

ny. fõiskolai docens
1.a, 2.a, 3.a, 4.a, 5.a, 6.a, 27.a, 28.a és b, 30.a tételrész

Dr. Veress Attila

fõiskolai docens, intézeti tanszékvezetõ-helyettes
10.a, 11.a, 13.a, 14.a, 17.a, 18.a, 19.a, 20.a, 22.a, 26.a tételrész

Lektor:
Dr. Szekeres Bernadett
fõiskolai docens

Szerkesztõ:
Kresalek Péter
egyetemi adjunktus

ISBN 978-963-394-838-5

A kiadvány szerzõi jogi védelem alatt áll, arról másolat készítése

a kiadó elõzetes írásbeli engedélye nélkül tilos.
A kiadvány másolása és jogosulatlan felhasználása bûncselekmény!

Kiadja a Perfekt Gazdasági Tanácsadó

Oktató és Kiadó Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság

A kiadásért felelõs: Kiss János Tamás vezérigazgató

Borítóterv: Korda Ágnes
Terjedelem: 39,14 (A/5) ív

Prospektkop Nyomda
 Tartalomjegyzék

Elõszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17

1. tétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19

1.a. A számvitel törvényi szintû szabályozásának szükségessége.

A számviteli törvény célja, hatálya, kikre terjed ki. A számviteli törvény alanyai.
A számviteli törvény által meghatározott számviteli alapelvek és érvényesülésük
a törvény szerinti beszámoló elkészítésénél, valamint a folyamatos
könyvvezetés során . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19

1.b. Az elemzés fogalma, tárgya és célja. Az elemzés alapvetõ módszerei:

analízis-szintézis, következtetések, összehasonlítás. Összehasonlítás a gazdasági
elemzésben: összehasonlítás és összehasonlíthatóság. Az összehasonlíthatóság
feltételeinek megteremtése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22

1.c. Az ellenõrzés módszertani eszközei. A követelmények megismerése,

felhasználása az ellenõrzésben. A tényhelyzet megismerése rendszerorientált
megközelítéssel. A tényhelyzet megismerése közvetlen részletes vizsgálattal . . . . . . . . . 25

2. tétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28

2.a. A számviteli politika fogalma, szerepe, kialakítása. A számviteli politika

tartalma, részletes követelmények a szabályzattal szemben. Az értékelési szabályzat
tartalma, követelmények a szabályzattal szemben. Az egységes számlakeret célja
és tartalma. A számlarend készítési kötelezettség, a vállalkozás számlarendjének
kialakításánál figyelembe veendõ szempontok, a számlarend tartalma. . . . . . . . . . . . . . 28

2.b. A stratégiai döntéstámogatás elemzési módszerei: A SWOT-elemzés,

a PEST-elemzés, a Porter-féle öt versenyerõ modell, a termékéletgörbe, a portfólióelemzés . . 31

2.c. A számvitel belsõ szabályozottságának ellenõrzése. A számviteli politika ellenõrzése.

A leltározási szabályzat átfogó ellenõrzése. Az értékelési szabályzat ellenõrzése.
A pénzkezelési szabályzat ellenõrzése. Az önköltségszámítási szabályzat ellenõrzése.
A számlarend vizsgálata. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34

5
Tételvázlatok – Számvitel-elemzés-ellenõrzés

3. tétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37

3.a. A leltárkészítési kötelezettség. A leltár fogalma. A leltár és a mérleg

összehasonlítása. A leltározási feladatok és azok megszervezése. Az eszközök
és a források leltárkészítési és leltározási szabályzata. A pénzkezelési szabályzat
célja, tartalma, az elkészítésénél figyelembe veendõ szempontok. A vállalkozás
önköltségszámítási kötelezettsége, az önköltségszámítási szabályzat tartalma
és az összeállításánál figyelembe veendõ szempontok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37

3.b. Az elemzés fajtái, csoportosítása. Az elemzõ munka fõ szakaszai, tervezése,

logikai modellje. Az elemzés végrehajtásának folyamata, lépései . . . . . . . . . . . . . . . . 40

3.c. A vagyonvédelem ellenõrzése. Az eszközök biztonságának ellenõrzése.

A vásárolt szolgáltatások ellenõrzése. A pénz- és az értékvédelem
ellenõrzési feladatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43

4. tétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46

4.a. A beszámolási és könyvvezetési kötelezettség. A beszámolók fajtái, részei.

Az elkészíthetõ mérlegek tartalma, a mérlegtételek csoportosítása. Az elkészíthetõ
eredménykimutatások tartalma, csoportosítása. Az eredménykategóriák . . . . . . . . . . . . 46

4.b. Az operatív döntéstámogatás elemzési módszerei: statisztikai és matematikai

módszerek, a kalkulációs módszerek, a tényezõkre bontás módszerei.
Az ABC- (Pareto-) elemzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49

4.c. A beszámoló vizsgálata. Az alkalmazott beszámolási forma helyességének

ellenõrzése. Az éves beszámoló mérlegének ellenõrzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52

5. tétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55

5.a. A mikrogazdálkodói beszámoló jellemzõi. Az egyszerûsített éves beszámoló

készítésének feltételei. A könyvvezetési kötelezettség. A beszámolók
és a könyvvezetés kapcsolata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55

5.b. Az emberierõforrás-gazdálkodás elemzése. A létszám nagyságának és összetételének

elemzése. A munkaidõ-kihasználás elemzése. Az emberierõforrás-felhasználás
és a vállalati teljesítmény kapcsolatának elemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58

5.c. Az emberierõforrás-gazdálkodás ellenõrzése. A létszámgazdálkodás ellenõrzése.

A termelékenység alakulásának vizsgálata, értékelése. A bérgazdálkodás ellenõrzése:
a bérezési és anyagi ösztönzési rendszerek ellenõrzése, a bérelszámolás ellenõrzése . . . . . . 61

6
 Tartalomjegyzék

6. tétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64

6.a. Az éves beszámoló részét képezõ különbözõ mérlegek felépítése. A mérleg tartalma,
a mérlegtételek csoportosítása. A mérlegtételek értékelésének általános szabályai.
Az üzemi (üzleti) eredmény megállapítása összköltség, forgalmi költség eljárással,
valamint az „A” és „B” módszerrel. Az eredménykimutatás fajtáihoz kapcsolódó fogalmak . . . . 64

6.b. A mérleg átfogó elemzésének eszközei, módszerei. A vagyoni helyzet alakulásának

mutatói, a vagyoni helyzet elemzése a mérleg alapján. A vállalkozás pénzügyi helyzetét
és annak alakulását jellemzõ mutatók részletes ismertetése. Az egyes mérlegtételek
részletes elemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67

6.c. Az európai uniós támogatások pénzügyi ellenõrzésének jellemzõi,

hazai intézményi struktúrája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70

7. tétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73

7.a. Különbözõ formában mûködõ társaságok alapításával kapcsolatos számviteli

feladatok. Az elõtársasági idõszak. Elõtársaságok létrejötte, megszûnése,
könyvvezetési, beszámolási kötelezettsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73

7.b. A vállalkozás eredményének utólagos elemzése: a részletes eredményelemzés

termelõtevékenységnél . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76

7.c. Az ellenõrzés végrehajtása, az ellenõrzés általános munkaszakaszai: az ellenõrzésre

való felkészülés és adminisztratív elõkészítés, a vizsgálati program végrehajtása . . . . . . . 79

8. tétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82

8.a. A könyvviteli zárlat célja, a havi, a negyedéves és az éves zárlati feladatok.

A könyvviteli zárlattal kapcsolatos számviteli feladatok. Az üzleti év fogalma,
jelentõsége, a beszámoló készítés (mérlegkészítés) idõpontjának megválasztása
és annak hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. A fõkönyvi számlák
megnyitása, évnyitás utáni rendezõ tételek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82

8.b. A külkereskedelmi ügyletek elemzése: az elõkészítõ szakasz elemzése,

a külkereskedelmi szerzõdés tartalmának elemzése a szerzõdéskötés szakaszában,
a lebonyolítás és kötészárás szakaszának elemzési feladatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85

8.c. Az ellenõrzés végrehajtása, az ellenõrzés általános munkaszakaszai: az ellenõri

megállapítások dokumentálása, az ellenõrzés minõségbiztosítása.
Az ellenõrzések nyomon követése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88

7
Tételvázlatok – Számvitel-elemzés-ellenõrzés

9. tétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91

9.a. Az eszközök (befektetett és forgóeszközök) bekerülési, beszerzési, elõállítási értéke.

Eszközök bekerülési, elõállítási értékét képezõ költségek. (Vásárlás, nem pénzbeli
(vagyoni) hozzájárulásként átvett, tulajdoni részesedés, követelés fejében átvett, csere
útján megszerzett, térítés és visszaadási kötelezettség nélkül átvett, az ajándékként,
hagyatékként átvett vagy többletként fellelt) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91

9.b. A termelés ütemességének vizsgálata. A gyártás és a késztermékek minõségének,

valamint a minõségköltségek elemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94

9.c. A piaci tevékenység ellenõrzése. A rendelésállomány ellenõrzése, értékelése.

A szerviztevékenység ellenõrzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97

10. tétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100

10.a. Az immateriális javak fogalma, csoportjai, szerepük a vállalkozásoknál.

Az immateriális javak helye és csoportosítása a mérlegben. Az immateriális javak
terv szerinti értékcsökkenésének megállapítása és elszámolása. A terven felüli
értékcsökkenés és annak visszaírása. Az immateriális javak állományának növekedése
és csökkenése. A gazdasági események elszámolása, bizonylatai. A gazdasági események
hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. Az immateriális javak értékhelyesbítése.
Az immateriális javak értékelése a mérlegben, az értékelés bizonylati alátámasztása . . . . . 100

10.b. A stratégiai döntéstámogatás elemzési módszerei: a benchmarking,

a balanced scorecard, az értékelemzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103

10.c. Az ellenõrzési tevékenység stratégiai és operatív tervezése, az ellenõrzési munkaterv . 106

11. tétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109

11.a. A tárgyi eszközök fogalma, jellemzõi, szerepük a gazdálkodásban. A tárgyi eszközök helye
és csoportosítása a mérlegben. A tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenésének megállapítása,
az amortizáció számításának módszerei. A terven felüli értékcsökkenés és annak visszaírása.
A tárgyi eszközök értékhelyesbítése. A tárgyi eszközök értékelése a mérlegben. A tárgyi eszközök
állományának növekedése és csökkenése. A tárgyi eszközökkel kapcsolatos gazdasági események
elszámolása, a gazdasági események bizonylatai. A tárgyi eszközökkel kapcsolatos gazdasági
események hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. A beruházás, a felújítás, a fenntartás
elkülönítése. A tárgyi eszközök analitikus nyilvántartása. Tárgyi eszközök a kiegészítõ mellékletben . 109

11.b. A tárgyieszköz-gazdálkodás egyes elemzési feladatai: a tárgyieszköz-állomány

összetételének, állagának, használhatóságának vizsgálata. A tárgyi eszközök
kapacitáskihasználásának vizsgálata termelõ (elemzés értékadatok alapján, a mûszaki
kapacitáskihasználás elemzése, a kapacitáskihasználás változásának hatása a vállalkozás
költségeire, a gazdasági kapacitáskihasználás vizsgálata) és kereskedelmi tevékenység esetén . . 113

11.c. A tárgyieszköz-gazdálkodás ellenõrzése. A tárgyieszköz-állomány összetételének

vizsgálata. A tárgyi eszközök kihasználtságának ellenõrzése. A beruházások ellenõrzése.
A karbantartások, javítások ellenõrzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117
8
 Tartalomjegyzék

12. tétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 120

12.a. A befektetett pénzügyi eszközök fogalma, jellemzõi, szerepük a gazdálkodásban.

A befektetett pénzügyi eszközök helye és csoportosítása a mérlegben, a bekerülési értékbe
tartozó tételek. A befektetett pénzügyi eszközökkel kapcsolatos gazdasági események,
azok hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. A befektetett pénzügyi eszközök
értékvesztése és annak visszaírása. A befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése.
A befektetett pénzügyi eszközök a kiegészítõ mellékletben.
Az értékelés bizonylati alátámasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 120

12.b. Az áruellátás (árubeszerzés) és a készletgazdálkodás elemzése kereskedelmi

tevékenység esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 123

12.c. A kereskedelmi tevékenység ellenõrzési sajátosságai: az áruforgalom átfogó

ellenõrzése, az árubeszerzés ellenõrzése, a készletezés ellenõrzése, a kereskedelmi
értékesítés ellenõrzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 127

13. tétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 130

13.a. A készletek fogalma, helyük és csoportosításuk a mérlegben. A készletek értékelése

és helye a mérlegben, az értékelés bizonylati alátámasztása. A készletek értékvesztése,
az értékvesztés és annak visszaírása. A vásárolt készletekkel kapcsolatos gazdasági
események és azok hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. A vásárolt készletek
állományváltozásai, azok bizonylatai, könyvelése.
A vásárolt készletek analitikus nyilvántartása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 130

13.b. Az anyagellátási tevékenység elemzése. Az anyagfelhasználás elemzése.

A készletalakulás vizsgálata termelõtevékenység esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 134

13.c. Az anyaggazdálkodás ellenõrzése: az anyaggazdálkodás átfogó ellenõrzése,

az anyagfelhasználások ellenõrzése, az anyagok értékelésének és nyilvántartási
rendjének ellenõrzése. A raktárgazdálkodás hatékonyságának ellenõrzése . . . . . . . . . . 137

14. tétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 140

14.a. A saját termelésû készletekkel kapcsolatos gazdasági események, azok hatása

a mérlegre és az eredménykimutatásra. Az elõállítási költség tartalma. A költségek fogalma,
csoportosítása az elszámolás szempontjából költségfajták (költségnemek,
költséghely – költségviselõ) szerint. A költségek elszámolásának lehetõsége
és jelentõsége a kettõs könyvvezetésben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 140

14.b. A termelõ-szolgáltató tevékenység teljesítményének elemzése. A termelés mérése,

számbavétele. A termelési érték elemzése. A termelés összetételének elemzése . . . . . . . 143

14.c. A termelési folyamat ellenõrzése. A saját termelésû készletek értékesítésének

ellenõrzése. A költséggazdálkodás ellenõrzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 146

9
Tételvázlatok – Számvitel-elemzés-ellenõrzés

15. tétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 149

15.a. A követelések fogalma, fajtái, bekerülési értékük, értékelésük a mérlegben,

különös tekintettel a devizakövetelésekre. Követelések értékvesztése, annak visszaírása.
A behajthatatlan követelések kritériumai. Követelések engedményezése, beszámítása.
Vásárolt követelések. Követelések a kiegészítõ mellékletben . . . . . . . . . . . . . . . . . 149

15.b. A kereskedelmi tevékenység teljesítményének elemzése. Az áruforgalom

átfogó elemzése. Az értékesítési forgalom alakulásának elemzése. Az értékesítés
összetételének elemzése. Sajátosságok a belkereskedelmi tevékenység elemzésében.
A szállodai szolgáltatások elemzési sajátosságai: a szálláshely-értékesítési
tevékenység elemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 152

15.c. Az éves beszámoló eredménykimutatásának ellenõrzése . . . . . . . . . . . . . . . . . 156

16. tétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 159

16.a. A forgóeszközök között kimutatott értékpapírok fogalma, fajtái, csoportosításuk.

Az értékpapírok helye a mérlegben, a bekerülési értékbe tartozó tételek.
Az értékpapírokkal kapcsolatos gazdasági események, ezek bizonylatai, gazdasági
eseményeik hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. Az értékelés bizonylati
alátámasztása. A tõzsdei és a tõzsdén kívüli ügyletek csoportosítása. A határidõs,
az opciós, a swap, illetve az azonnali ügyletek elszámolása. Az értékpapírokkal
kapcsolatos információk a kiegészítõ mellékletben. Az értékpapírok analitikus
nyilvántartása (nyomdai úton elõállított és dematerializált értékpapírok) . . . . . . . . . . . 159

16.b. A piaci döntések elõkészítése során alkalmazható elemzések: árakkal kapcsolatos

számítások, a vevõk hasznosságának elemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 164

16.c. A mûszaki fejlesztési és a termeléselõkészítõ tevékenység ellenõrzése . . . . . . . . . 167

17. tétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 170

17.a. A pénzeszközök fogalma, fajtái. A pénzeszközökkel kapcsolatos gazdasági

események és bizonylatai. A pénzeszközök értékelése a mérlegben, különös tekintettel
a valuta-devizakészletek értékelésére. A pénzeszközökrõl a kiegészítõ mellékletben
adandó információk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 170

17.b. A cash flow-kimutatás összeállítása, információtartalma.

A cash flow-kimutatás elemzésének célja módszerei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 173

17.c. A kereskedelem speciális területeinek ellenõrzése: a nagykereskedelem,

a vendéglátóipari tevékenység, az idegenforgalom és a szállodai szolgáltatás,
valamint a külkereskedelmi tevékenység ellenõrzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 176

10
 Tartalomjegyzék

18. tétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 179

18.a. Az aktív és passzív idõbeli elhatárolások szerepe az összemérés elvének érvényre

juttatásában. Az idõbeli elhatárolások és az eredmény kapcsolata, különös tekintettel
a halasztott bevételekre, a halasztott ráfordításokra. Az aktív és passzív idõbeli elhatárolások
jogcímei, könyvviteli elszámolásuk és bizonylati alátámasztásuk, kapcsolódó számítások . . 179

18.b. Az innovációs tevékenység elemzése. A fejlesztési döntések elõkészítéséhez

alkalmazható módszerek. Termék- (gyártmány) fejlesztési döntések elõkészítése.
Gyártásfejlesztési (eljárás-fejlesztési) döntések elõkészítése. A termék életciklusának
elemzése. Fejlesztési tevékenység elemzése a döntések meghozatala után . . . . . . . . . . 183

18.c. Az éves beszámoló kiegészítõ mellékletének ellenõrzése.

Az üzleti jelentés ellenõrzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17

19. tétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 190

19.a. A saját tõke fogalma, struktúrája, jelentõsége a gazdálkodásban. A lekötött tartalék,

a tõketartalék és az eredménytartalék fogalma, képzésének célja, számviteli elszámolása.
A saját tõke elemeinek változásai, a változásokat elõidézõ gazdasági események
és azok elszámolása. A jegyzett töke, az értékelési tartalék és a mérleg szerinti eredmény
fogalma, képzésének célja, számviteli elszámolása. Az osztalékfizetés feltételei . . . . . . . 190

19.b. Az emberierõforrás-gazdálkodás elemzése. Az élõmunka teljesítményének elemzése

kereskedelmi tevékenység esetén. Az emberi erõforrás felhasználásához kapcsolódó
költségek elemzése a kereskedelmi vállalkozásoknál: a munkaerõköltségek és a személyi
jellegû ráfordítások elemzése, a bérgazdálkodás átfogó elemzése, a bérfelhasználás
gazdaságosságának elemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 194

19.c. Az ellenõrzési kézikönyv szerepe és tartalma. Az etikai kódexre vonatkozó elvek

és azok értelmezése a belsõ ellenõrzés nemzetközi standardjai szerint . . . . . . . . . . . . 198

20. tétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 201

20.a. A céltartalék fogalma, célja, fajtái. A céltartalékok helye a mérlegben.

A céltartalékok képzésével és felhasználásával kapcsolatos gazdasági események,
azok könyvelése és hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. A céltartalékokkal
kapcsolatos információk a kiegészítõ mellékletben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 201

20.b. A kereskedelmi vállalkozás árbevétel-, költség- és eredményelemzésének

sajátosságai. A mezõgazdasági tevékenység eredményelemzésének sajátosságai . . . . . . . 204

20.c. A vállalkozások belsõ ellenõrzése. A belsõ kontrollrendszer és komponensei.

A belsõ kontrollrendszer értékelése, felülvizsgálata. A függetlenített belsõ ellenõrzés.
A modern belsõ ellenõrzési szervezettel szembeni elvárások . . . . . . . . . . . . . . . . . 207

11
Tételvázlatok – Számvitel-elemzés-ellenõrzés

21. tétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 210

21.a. A kötelezettségek fogalma, fajtái. A kötelezettségek mérlegtételének meghatározása.

A hátrasorolt kötelezettségek, hosszú lejáratú kötelezettségek, rövid lejáratú kötelezettségek.
A kötelezettségek mérlegtételeinek értékelése, különös tekintettel a devizakötelezettségekre.
A kötelezettségek és a mérleg, az eredménykimutatás, a kiegészítõ melléklet kapcsolata . . . 210

21.b. Az emberierõforrás-gazdálkodás elemzése. Az élõmunka teljesítményének elemzése

termelõtevékenység esetén. Az emberi erõforrás felhasználásához kapcsolódó költségek
elemzése: a munkaerõköltségek és a személyi jellegû ráfordítások elemzése,
a bérgazdálkodás átfogó elemzése, a bérfelhasználás gazdaságosságának elemzése . . . . . . 214

21.c. A Gazdasági Versenyhivatal ellenõrzõ tevékenysége. A fogyasztóvédelmi ellenõrzés.

A munkavédelmi és munkaügyi ellenõrzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 218

22. tétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 221

22.a. Az értékesítés nettó árbevétele, az aktivált saját teljesítmények értéke és az egyéb

bevételek eredménykimutatás tételek részletes tartalma, az ezekkel kapcsolatos információk
a kiegészítõ mellékletben. Az anyagjellegû ráfordítások, a személyi jellegû ráfordítások,
az értékcsökkenés és az egyéb bevételek eredménykimutatás tételek részletes tartalma,
az ezekkel kapcsolatos információk a kiegészítõ mellékletben . . . . . . . . . . . . . . . . . 221

22.b. Az eredménymegállapítás módszerei, az eredmény szerkezete.

Az eredménytervezés módszerei: nagyvonalú eredménytervezési módszereket segítõ
elemzések, az optimális eredménytervezést segítõ számítások, a részletes
eredménytervezés. A várható eredmény évközi folyamatos elemzése . . . . . . . . . . . . . 224

22.c. Az államhatalmi, a népképviseleti és az igazságszolgáltatási szervek

ellenõrzõ tevékenysége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 227

23. tétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 230

23.a. A pénzügyi mûveletek eredményének tartalma. A pénzügyi mûveletekkel

kapcsolatos gazdasági események könyvviteli elszámolása, az elszámolás bizonylatai.
A rendkívüli eredmény fogalma és tartalma. A rendkívüli bevételek és rendkívüli
ráfordítások könyvviteli elszámolása, bizonylatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 230

23.b. A vállalkozás eredményének utólagos elemzése: a nagyvonalú eredményelemzés

módszerei termelõtevékenységnél . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 234

23.c. A pénzintézeti ellenõrzés. A Magyar Nemzeti Bank szervezete, jogállása,

tevékenysége. A Magyar Nemzeti Bank ellenõrzési feladatai.
A hitelintézetek ellenõrzései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 237

12
 Tartalomjegyzék

24. tétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 240

24.a. A társasági adó alapjának megállapítása, az adózás elõtti eredményt növelõ-csökkentõ

tételek, a társasági adó kiszámítása, az adózott eredmény elszámolása, a mérleg szerinti
eredmény megállapítása. Az eredmény elszámolás könyvelése . . . . . . . . . . . . . . . . 240

24.b. A termékszintû jövedelmezõség és a jövedelmezõség alakulásának átfogó elemzési

módszertana a vállalkozás szintjén. A jövedelmezõségi mutatók rendszerbe foglalása . . . . 243

24.c. Az adóellenõrzés. Az adóhatóságok és azok ellenõrzéssel kapcsolatos hatásköre.

Az adóhatóságok általános ellenõrzési szabályai. Az adóhatósági ellenõrzés folyamata.
Az adóhatósági ellenõrzés fajtái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 246

25. tétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 249

25.a. A társaságok átalakulásával, egyesülésével (összeolvadás, beolvadás), szétválásával

(különválás, kiválás) összefüggõ számviteli feladatok, különös tekintettel
a vagyonértékelésre, a vagyonleltár és a vagyonmérleg készítésére . . . . . . . . . . . . . . 249

25.b. A gazdasági hatékonyság elemzése termelõ-szolgáltató, kereskedelmi

és mezõgazdasági vállalati tevékenység esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 252

25.c. Az ellenõrzés fogalma, célja, tárgya, módszere. Az ellenõrzési rendszer.

Az ellenõrzés általános jellemzõi. Az ellenõrzés csoportosítása, fajtái. Szabályozottság
az ellenõrzésben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 255

26. tétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 258

26.a. Az ellenõrzések számvitele. Az ellenõrzések fogalma, fajtái. Hibatípusok,

hibajavítások. Az ellenõrzés, önellenõrzés során megállapított hibák miatti módosítások
elszámolása, kimutatása a mérlegben, az eredménykimutatásban, nyilvánosságra hozatala . . . . 258

26.b. A piaci döntések elõkészítése során alkalmazható elemzések: a termékösszetétel,

termékstruktúra kialakítását támogató – hosszú távú (stratégiai) és rövid távú –
döntésekhez alkalmazható elemzési módszerek, az értékesítési csatornák,
partnerek kiválasztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 261

26.c. Az informatika ellenõrzése. Kockázati alapú megközelítés. Az informatikai

környezet és tevékenység felmérése. Az általános informatikai kontrollok vizsgálata.
Az információs rendszerek mûködtetésének kontrolljai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 264

13
Tételvázlatok – Számvitel-elemzés-ellenõrzés

27. tétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 267

27.a. Könyvvizsgálat célja, a könyvvizsgálati kötelezettség. A könyvvizsgáló feladatai.

Könyvvizsgálói jelentés és záradék tartalma. A beszámolók elektronikus közzététele
és letétbehelyezés. A számviteli szolgáltatás fogalma, rendszere. A számviteli
szolgáltatással kapcsolatos elõírások, a számviteli szolgáltatást végzõkkel szembeni
követelmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 267

27.b. Az értékesítési tevékenység elemzése a döntések végrehajtásának szakaszában

és utólagosan: az ajánlatok vizsgálata, a rendelésállomány elemzése, valamint
az értékesítési összetétel és volumen alakulásának vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . 270

27.c. A gazdasági társaságok tulajdonosi ellenõrzése: a felelõs társaságirányítás szerepe

a tulajdonosi ellenõrzésben. A tulajdonosok, az igazgatóság, a felügyelõ bizottság
és az auditbizottság szerepe a tulajdonosi ellenõrzésben. A könyvvizsgálat és szerepe
a belsõ ellenõrzésben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 273

28. tétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 276

28.a. Az üzleti jelentés szerepe, információi. Kapcsolt felekkel folytatott tranzakciók

bemutatása. Az éves beszámoló részét képezõ kiegészítõ melléklet célja, tartalma,
kapcsolata az éves beszámolóval. Az egyszerûsített éves beszámoló részét képezõ
kiegészítõ melléklet különbözõsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 276

28.b. A mezõgazdasági tevékenység elemzése. A növénytermesztés elemzési

sajátosságai. Az állattenyésztés elemzési sajátosságai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 279

28.c. A mezõgazdasági tevékenység ellenõrzési sajátosságai: a növénytermel

és ellenõrzése, az állattenyésztés ellenõrzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 283

29. tétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 286

29.a. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló szükségessége, célja, tartalma,

készítésének kötelezettsége. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésének
folyamata. Az egyes konszolidálási eljárások rövid ismertetése . . . . . . . . . . . . . . . . 286

29.b. Az összehasonlításban elõforduló torzító tényezõk és azok kiszûrése: az árváltozás

hatása és kiszûrésének módszerei, az összetétel-változás (arányeltolódás) torzító hatása
és annak kiszûrése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 290

29.c. A kormány ellenõrzési feladatai. Az államháztartási belsõ pénzügyi ellenõrzés.

A helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 293

14
 Tartalomjegyzék

30. tétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 296

30.a. A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem követelményének érvényesülése.

A bizonylatok alaki és tartalmi követelményei. A számviteli fegyelem megsértésének
jogkövetkezményei. Szigorú számadás alá vont bizonylatok.
A bizonylatok feldolgozásának rendje, a bizonylatok megõrzése . . . . . . . . . . . . . . . 296

30.b. A külkereskedelmi áruforgalom – áruszerkezeti és viszonylati – szerkezetének

elemzése. A különleges külkereskedelmi ügyletek elemzési sajátosságai.
A külkereskedelmi ármunka elemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 299

30.c. A bizonylati elv, a bizonylati fegyelem és a bizonylatolás ellenõrzése.

A bizonylatok alaki és tartalmi követelményinek ellenõrzése. A szigorú számadási
kötelezettség és ellenõrzése. A számlakibocsátási kötelezettség ellenõrzése, a számlák
ellenõrzésének módszerei. A készletekkel és tárgyi eszközökkel kapcsolatos bizonylatok
ellenõrzése. A bizonylatok feldolgozásának és megõrzésének ellenõrzése . . . . . . . . . . 302

15
 Elõszó

Ez a könyv a mérlegképes könyvelõi képzésben résztvevõknek készült. A kiadvány igazodik a

Nemzetgazdasági Minisztérium által elfogadott és 2014. február 1-jétõl érvényes: vállalkozói
mérlegképes könyvelõ komplex szakmai vizsga szóbeli vizsgatevékenységének tartalmához,
így a számviteli- és elemzési-ellenõrzési feladatok ellátásához kapcsolódó témakörök mindegyikét
tartalmazza. A könyv az említett vizsgatevékenység szóbeli tételsorához igazodva 30 tételvázlatot
tartalmaz, amelyek a két tantárgy (számvitel és elemzés-ellenõrzés) összevont szóbeli vizsgájára
való felkészüléshez nyújtanak segítséget. A tételek – hasonlóan a kiadott tételsorhoz – három rész-
bõl állnak, ezeket a részeket a kiadvány tételenként „a”, „b” és „c” jelzéssel elkülönítve tartalmazza.
A tételvázlatokon belül minden egyes tétel
• „a” része a számvitel,
• „b” része az elemzés és
• „c” része az ellenõrzés
témakörével foglalkozik.

A szerzõközösség által elkészített könyv naprakész, a hatályos jogszabályok, hatósági elõírások,

szabványok figyelembevételével készült. Ezekbõl adódóan a tételvázlatok aktuális tartalommal
igazodnak a vonatkozó szakmai és vizsgakövetelményekhez.

A „Tételvázlatok” tehát a szóbeli vizsgára történõ sikeres felkészüléshez kíván segítséget nyúj-
tani. Az egyes tételek a legmeghatározóbb jelentõségû területek kiemelésével tartalmazzák a szám-
viteli, elemzési és ellenõrzési ismereteket. Az egyes tételek azonban valóban vázlatosan, tehát nem
teljeskörûen kidolgozottak, a sikeres szóbeli vizsgára való készüléshez iránymutatást, az egyes té-
mák vázlatos, tömör összefoglalását adják. Ennek megfelelõen nem helyettesíti a tantárgyakhoz tar-
tozó könyveket, tananyagokat, azok alapos ismeretét, viszont hatékonyan támogatja azok feldolgo-
zását. Pontosan ezért a vizsgára készülõ hallgatók rendelkezésére áll minden egyes tételrész végén
azoknak a kiadványoknak, mûveknek a listája, amelyek a vizsgára való felkészülést egy-egy téma
részletes kifejtésével megalapozzák.

Mindezek alapján tehát a kötet olyan tételvázlatokat tartalmaz, amelyek jól hasznosíthatóak a mér-
legképes könyvelõi komplex szakmai szóbeli vizsgához. A tételvázlatok megkönnyítik az ismeret-
anyag elsajátítását. A könnyebb felkészülés érdekében kiemelésre kerültek a szóbeli vizsgán elen-
gedhetetlenül szükséges ismeretek, rámutatva arra, hogy egy-egy szóbeli tétel milyen ismeretanya-
got ölel át, milyen témák kerülhetnek szóba ezek kapcsán.

A könyvet a mérlegképes könyvelõi képzés hallgatóinak ajánlom, azonban érdeklõdésre tarthat szá-
mot azok körében is, akik a feldolgozott témákban (számvitel, elemzés, ellenõrzés) rövid és aktuális
áttekintést szeretnének szerezni.

Budapest, 2014. július

Kresalek Péter
szerkesztõ

17
 2. tétel

2.b. A stratégiai döntéstámogatás elemzési módszerei: A SWOT-elemzés, a PEST-elemzés, a

Porter-féle öt versenyerõ modell, a termékéletgörbe, a portfólióelemzés

A stratégiaalkotás, a stratégiai döntések megalapozásának, támogatásának egyik kiemelten fontos

eszköze az elemzés, a különbözõ szempontokat és különbözõ módszereket magában foglaló straté-
giai elemzés, amelynek alapvetõ feladatai közé tartozik a vállalkozás külsõ környezetének és belsõ
helyzetének (vállalati diagnosztika) átfogó értékelése. A vállalkozás külsõ környezetének (mak-
ro- és közvetlen környezetének) elemzése során meg kell ismerni a vállalkozás környezetét, a kör-
nyezet állapotát és fõbb összefüggéseit, valamint fel kell tárni a környezeti változások várható ala-
kulását, a stratégiai idõtávra vonatkozó környezeti hatásokat. A stratégia kialakításához szorosan
hozzátartozik a vállalkozás – belsõ – értékelése, amelynek célja a vállalkozás erõs és gyenge pontja-
inak feltárása. Az erõs és gyenge pontok meghatározásának módja a vállalati diagnosztika, amely
a vállalkozás belsõ helyzetét annak erõforrásai és képességei elemzésével vizsgálja. A stratégiai
elemzések végrehajtásához különbözõ elemzési célokat szolgáló és eltérõ technikájú módszerek al-
kalmazhatók.

A stratégiai elemzések vállalati gyakorlatban jól bevált egyik alapvetõ módszere a SWOT-elemzés.
A mozaikszó a módszer során vizsgált tényezõk angol kifejezéseinek kezdõbetûibõl áll: erõsségek
(Strengths); gyengeségek (Weaknesses); lehetõségek (Opportunities); fenyegetések (Threats).
A SWOT-elemzés egyaránt magában foglalja a vállalkozás
• a belsõ jellemzõinek értékelését, amelyek alapján meghatározható, hogy mely vállalati ténye-
zõk jelentenek erõsségeket és melyek gyengeségeket, valamint
• külsõ környezetének vizsgálatát, amennyiben feltárja a környezeti fenyegetéseket (veszélye-
ket) és lehetõségeket.
Az értékelõ munkát az úgynevezett SWOT-mátrix támogatja, amelyben az egyes vizsgált környeze-
ti és vállalati belsõ tényezõk – minõsítõ jelleggel – elhelyezhetõk. Az egyes vizsgált tényezõk elhe-
lyezése a mátrixban úgy lehet megalapozott, hogy
• különbözõ értékelések, környezeti és belsõ elemzések, prognosztizáló módszerek alapozzák
meg a vizsgált tényezõk besorolását, illetve
• a SWOT-elemzést csoportmunkában végzik el.
A módszer a külsõ környezet elemzései és a vállalati diagnosztika eredményei együttes számba-
vételének és értékelésének is tekinthetõ, tehát a stratégiai elemzések egyfajta keretéül, illetve
összefoglalásául szolgálhat a stratégiai tervezés folyamatában. A SWOT-elemzés alkalmazásá-
nak feltétele, hogy egyértelmû legyen az elemzés célja és tárgya, azaz világos legyen, hogy mire
vonatkozóan kell a lehetõségeket és fenyegetettségeket, az erõsségeket és gyengeségeket feltárni.
A SWOT-elemzés ugyanis nem csupán vállalkozási szintû értékelésre alkalmas, hanem hatéko-
nyan alkalmazható üzletágakra, tevékenységekre, termékcsoportokra és szolgáltatásokra, illetve
a vállalkozás egyes funkcionális alrendszereinek értékelésére is.

A stratégiai idõtávra vonatkozó elemzések lényeges területe a vállalkozás makrokörnyezetének

vizsgálata, amelynek elsõdlegesen az a célja, hogy a vállalkozás felmérje és értékelje azokat a mak-
rogazdasági folyamatokat és összefüggéseket, amelyek hatással lehetnek a mûködésére. Ezen – a
vállalkozás szempontjából – adottságok értékelésére alkalmas a PEST-elemzés, amely a politikai
(Political); a gazdasági (Economic); a társadalmi (Social) és a technikai (Technical) környezeti terü-
letek vizsgálatára terjed ki, vagyis olyan tényezõk azonosítását jelenti, amelyek hosszú távon befo-
lyásolhatják a vállalkozás gazdálkodását. A modell alkalmazásának lényege e tényezõk meghatáro-
zása és hatásuk értékelése annak megfelelõen, hogy melyek jelentenek kedvezõ lehetõségeket a vál-
lalkozás számára, és melyek azok, amelyek kedvezõtlenül hatnak a mûködésre. Az elemzés elõsegí-
ti a vállalkozás felkészülését ezekre a hatásokra, az adottságok kihasználására, illetve kezelésére. A
PEST-elemzés folyamata alapvetõen három – egymásra épülõ – lépésbõl áll:

31
Tételvázlatok – Számvitel-elemzés-ellenõrzés

• minél több olyan makrokörnyezeti elem feltárása, amely hatással lehet a vállalkozásra,
• a feltárt tényezõk közül azok kiemelése, amelyek a vállalkozásra nézve hosszú távon (a straté-
giai idõtávon) meghatározóak,
• az azonosított tényezõk minõsítése abból a szempontból, hogy pozitív vagy negatív hatással
bírnak a vállalkozásra.
Az így meghatározott és értékelt – az adott vállalkozásra specifikált – makrokörnyezeti tényezõk fi-
gyelembe vehetõk a vállalati stratégiai tervezés folyamatában, a stratégiai döntések kialakításakor.

A stratégia kialakításakor elengedhetetlen, hogy a vállalkozás megismerje és értékelje az iparágá-

ban (mikrokörnyezetében) érvényesülõ azon gazdasági tényezõket, amelyek meghatározóak a ver-
senyhelyzetére. Ezeknek a hatásoknak a felismerésén alapszik Porter (amerikai közgazdász) közis-
mert elemzési modellje, az öt versenyerõ modell. Porter szerint az öt tényezõ, amelyek együttesen
hatnak az iparági versenyre:
• a potenciális új versenytársak megjelenésének veszélye (új belépõk),
• a szállítók alkupozíciója,
• a vevõk alkupozíciója,
• a helyettesítõ termékekbõl adódó veszélyek és
• a már meglévõ versenytársak miatti verseny intenzitása.
A modell részletes szempontrendszert tartalmaz minden egyes tényezõ vizsgálatához, valamint le-
hetõséget teremt az adott iparág és ezen belül a vállalkozás jövõbeni helyzetének becsléséhez és ér-
tékeléséhez, a vállalkozás stratégiája kialakításának megalapozásához.

A termékéletgörbék a termékek, szolgáltatások életciklusának jellemzésére, elemzésére szol-

gálnak. Alkalmazásuk fontos információkat szolgáltathat a vállalkozás marketingtevékenysé-
géhez, az értékesítési forgalom és a nyereség becslésére, valamint a szükséges fejlesztési akci-
ók tervezéséhez. A klasszikus életgörbe a termékek értékesítését (volumenét) szemlélteti az idõ
függvényében. Felhasználásuk alapvetõen termék, esetleg termékcsoport szintjén lehet ered-
ményes. A termékéletgörbe, azaz a termék életciklusa alapvetõen négy fõbb szakaszra bontha-
tó: a bevezetés (1.), a növekedés (2.), az érettség (3.) és a hanyatlás (4.) szakaszára. Az elsõ a
termék piaci bevezetésének szakasza, lassan emelkedõ forgalommal. Ebben a szakaszban a kis
forgalom és a jelentõs reklám, illetve értékesítési költségek miatt még általában nincs nyereség.
Még nincs vagy csak kevés az utánzó. A növekedés szakaszát az értékesítési forgalom kezdet-
ben gyors, majd lassú emelkedése jellemzi. A profit ebben a szakaszban növekszik, mivel nagy
mennyiséget értékesítenek, és az árak nem változnak, vagy kis mértékben csökkennek. Alacso-
nyabbak lesznek a fajlagos forgalmazási és termelési költségek. Jellemzõ még erre az életsza-
kaszra, hogy új versenytársak is megjelennek a piacon. Az érettség szakaszában a termék for-
galma fokozatosan eléri a maximumot, majd csökkenni kezd. A forgalom emelkedése tehát be-
fejezõdik. A jelentõs értékesítési volumen miatt a profit magas szinten stabilizálódik, még ak-
kor is, ha a versenytársak miatt esetleg az árból engedni kell. Ebben a szakaszban – még a
jelentõs hanyatlás megindulása elõtt – érdemes azzal foglalkozni, hogy a termék életciklusa ho-
gyan bõvíthetõ, a termék hogyan változtatható, javítható (ennek megoldása gyakran jelentõs
szellemi tõke igénybevételét jelenti). A kedvezõ életszakaszok után valamennyi termék forgal-
ma végül hanyatlásnak indul, ez a visszaesés lehet igen gyors, vagy lassú. A visszaesés fõ oka a
technikai fejlõdés és a vevõi igények változása. Ez az életszakasza a termékeknek rontja a jöve-
delmezõséget. A termék gyártását be kell szüntetni, hiszen elvonja a pénzeszközöket az új, he-
lyébe lépõ terméktõl.
A különbözõ termékstratégiák kialakításakor alapvetõ feladat a termékek, termékcsoportok, üzleti
egységek (továbbiakban termékek) piaci helyzetének megállapítása. Ennek egyik igen elterjedt
módszere a portfólióelemzés. A portfólióelemzés két szempont (dimenzió), illetve szempontrend-
szer szerint értékeli a vállalkozások termékeit, ennek eredményeit egy mátrixban ábrázolhatjuk.

32
 2. tétel

A stratégiai tervezés során végzett portfólióelemzésre jellemzõ, hogy a termékek piaci helyzetének
értékelésén túl a mátrixmezõkhöz különbözõ stratégiák, stratégiai lépések kapcsolódnak.
A portfólióelemzés legalapvetõbb változata a Boston Consulting Group által kifejlesztett úgyneve-
zett BCG-mátrix, amelynek lényege, hogy a vállalkozás termékeit két szempont,
• a relatív piaci részesedés és
• a piaci növekedési ütem
függvényében értékeli. A modell mindkét értékelési kritériumhoz két értéket, az alacsony és a ma-
gas fokozatot rendeli. Ezeknek megfelelõen a mátrix négy mezõbõl áll („sztárok”, „fejõstehenek”,
„döglött kutyák”, „kérdõjelek”), amelyek lehetõséget adnak a termékek csoportosítására. A mátrix
egyes mezõiben való elhelyezkedés egyúttal meghatározza a szegmens jövedelemtermelõ képessé-
gét, finanszírozási eszközigényét, végsõ soron a vállalkozás eredményére gyakorolt hatását.
A „sztár” termékek (magas piacbõvülés és 1-nél magasabb piaci részesedés mellett) általában ala-
csony relatív költségszintet, ezáltal magas nyereség elérését eredményezik. A piac gyors bõvülése
ugyanakkor a verseny erõsödését is eredményezi, ami a piaci részesedés megtartására irányuló tö-
rekvések miatt jelentõs többletköltségeket eredményezhet. A „fejõstehén” termék (lelassult vagy
megállt piacbõvülés mellett, magas piaci részesedéssel) esetében a vállalkozás jelentõs piaci erejé-
bõl adódóan jelentõs nagyságrendû nyereséget realizál. A „döglött kutyák” azok a termékek, üzlet-
ágak, amelyek értékesítése már nem eredményez nyereséget, esetenként jelentõs veszteséggel jár.
Ez nem csupán az alacsony relatív piaci részesedés eredménye, hanem a piac egyre erõteljesebb be-
szûküléséé is. A „kérdõjelek” a legalaposabb és legmélyebb elemzést igénylõ termékek. Ezek
ugyanis többnyire életgörbéjük kezdeti szakaszán, a piacbevezetés szakaszában lévõ, ugyanakkor a
piac bõvülése oldaláról jelentõs lehetõségeket magukban hordozó termékek. A sztárrá válásukhoz
azonban a relatív piaci részesedés növelése szükséges, ami ezen termékek esetében különösen nagy
befektetéseket igényel. Ebbõl a kategóriából – a vállalkozási eredmény optimalizálása érdekében –
igen lényeges a megtartandó, fejlesztésre érdemes, illetve a visszafejlesztendõ stratégiai szegmen-
sek megfelelõ kiválasztása.
A BCG-mátrix alkalmazásának kiemelkedõ elõnye, hogy piaci szemléletben értékeli a termékek
helyzetét. Emellett kidolgozása viszonylag egyszerû eljárást jelent, amely az egyik legfõbb hátrá-
nya is egyben, hiszen mindössze két fokozat szerint értékel, ami túlzott leegyszerûsítés. A gyakor-
latban nehézségeket jelent a piaci részesedés, piaci növekedés értelmezése és kiszámítása. Komoly
hiányossága továbbá, hogy a termékekkel kapcsolatos fejlesztések, beruházások rangsorolásán túl
nem ad támpontot azok idõbeli ütemezéséhez (statikus). A módszer hátrányainak kiküszöbölésére
különbözõ szempontú portfóliómódszereket fejlesztettek ki, amelyek nagyobb rugalmasságot és a
valóságos versenyhelyzethez való jobb igazodást ígértek. Ilyenek például a BCG új megközelítése,
valamint a GE/McKinsey-portfóliómátrix, amely a piaci vonzerõ és a versenyképesség dimenziói-
ban több vizsgálati tényezõt vesz figyelembe az elemzés során (kilencmezõs modell).

A vizsgára történõ felkészüléshez a téma részletes kifejtését megtalálja a következõ kiadványokban:

Dr. Körmendi Lajos – Kresalek Péter: A vállalkozások elemzésének módszertani alapjai. Perfekt,
Budapest, 2006
Dr. Pucsek József – Dr. Sztanó Imre: A vállalati tevékenységek elemzésének módszertana II. Elem-
zési sajátosságok. Perfekt, Budapest, 2011

33
 6. tétel

6.a. Az éves beszámoló részét képezõ különbözõ mérlegek felépítése. A mérleg tartalma, a
mérlegtételek csoportosítása. A mérlegtételek értékelésének általános szabályai. Az
üzemi (üzleti) eredmény megállapítása összköltség, forgalmi költség eljárással, vala-
mint az „A” és „B” módszerrel. Az eredménykimutatás fajtáihoz kapcsolódó fogalmak

Az éves beszámolót a számviteli törvényben meghatározott szerkezetben és legalább az elõírt tago-

lásban, az 1–3. számú mellékletben elõírt tételeket a megadott sorrendben, a tételek továbbtagolá-
sának, illetve összevonásának szabályai figyelembe vételével, bizonylatokkal alátámasztott, sza-
bályszerûen vezetett kettõs könyvvitel adatai alapján, világos és áttekinthetõ formában magyar
nyelven kell elkészíteni. Az éves beszámolóban az adatokat – a devizakülföldi társaságok kivétellel
– ezer forintban kell megadni. Amennyiben a vállalkozó éves beszámolója mérlegének
mérlegfõösszege meghaladja a száz milliárd forintot, akkor az adatokat millió forintban kell meg-
adni. A devizakülföldi társaságnak (a vámszabadterületi társaságnak, ideértve a devizajogszabály
szerint devizakülföldinek minõsülõ egyéb társaságokat is) az éves beszámolót a létesítõ okiratban
rögzített devizában kell elkészíteni. A létesítõ okiratban rögzített devizában készítheti el éves beszá-
molóját az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság és az európai szövetkezet is.
A devizában elkészített éves beszámolóban az adatokat a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaár-
folyam jegyzése szerinti devizaegységben kell megadni.
A mérleg tagolását az 1. számú melléklet tartalmazza, „A”, illetve „B” változatban. A vállalkozó
az „A”, illetve „B” változat közül választhat. Amennyiben azonban a vállalkozó az egymást követõ
üzleti évben nem azonos változat szerint készíti a mérleget, biztosítania kell, hogy a tárgyév adatai-
val az elõzõ üzleti év adatai összehasonlíthatók legyenek. Egyik változatról a másikra való áttérést a
kiegészítõ mellékletben indokolni kell. Az 1. számú mellékletben megadott mérleg tételeinek to-
vábbi tagolása megengedett. Új tételek is felvehetõk, ha azok jogszabály szerinti tartalmát az elõírt
séma szerinti tételek egyikének e törvény szerinti elnevezése, tartalma sem fedi le. Ez esetben az új
tétel tartalmát, az elkülönítés indokait a kiegészítõ mellékletben be kell mutatni.
A vállalkozó a mérleget két változatban készítheti el: kétoldalas és lépcsõzetes formában. A mér-
leg arab számmal jelzett tételei egy-egy római számmal jelzett eszköz-, illetve forráscsoporton belül
összevonhatók, ha
• azok összegükben a megbízható és valós összkép szempontjából nem jelentõsek,
• azok összevonása elõsegíti a világosság elvének érvényesülését,
• az összevont tételek részletezését és az összevonás indokát a kiegészítõ melléklet tartalmazza.
Az összevonás nem érintheti a kapcsolt vállalkozásokkal összefüggõ tételeket. Nem kell a mérleg-
ben feltüntetni azon arab számmal jelzett tételeket, amelyeknél sem az elõzõ üzleti évre, sem a
tárgyévre vonatkozóan adat nem szerepel. A mérleg mind az eszközoldalon, mind a forrásoldalon
két értékoszlopot tartalmaz, a tárgyévi és a tárgyévet megelõzõ évi adatokat, illetve három oszlo-
pot, ha (ellenõrzés és önellenõrzés címén) a lezárt év(ek)re eszközölt módosításokat is bemutatja.
Az éves beszámoló mérlege háromfokozatú tagolást követ. A fokozatok a következõk:
• mérlegfõcsoport,
• mérlegcsoport,
• mérlegtétel (mérlegsor).
A mérlegfõcsoportokat nagybetûkkel, a mérlegcsoportokat római számokkal, a mérlegtételeket pe-
dig arab számokkal jelöljük.

64
 6. tétel

Az „A” változatú mérleg sematikus formája:

ESZKÖZÖK Értéke ezer Ft-ban FORRÁSOK Értéke ezer Ft-ban

Befektetett eszközök Saját tõke
Forgóeszközök Céltartalékok
Aktív idõbeli elhatárolá- Kötelezettségek
sok
Passzív idõbeli elhatáro-
lások
ÖSSZESEN ÖSSZESEN

A „B” változatú mérleg sematikus formája:

A. Befektetett eszközök
B. Forgóeszközök
C. Aktív idõbeli elhatárolások
D. Egy évben belül esedékes kötelezettségek
E. Passzív idõbeli elhatárolások
F. Forgóeszközök – rövid lejáratú kötelezettségek (B+C-D-E)
G. Az eszközök összértéke az egy éven belül esedékes kötelezettségek levonása után (A+F)
H. Egy évnél hosszabb lejáratú kötelezettségek
I. Céltartalékok
J. Saját tõke

A vállalkozás eredménye meghatározható összköltség és forgalmi költség eljárással. Az eltérés

a kétféle eljárás között az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye megállapításának módjában mu-
tatkozik, azaz abban, hogy a vállalkozó az eredmény számítása során milyen tartalommal veszi fi-
gyelembe az üzemi hozamokat és az üzemi ráfordításokat.
Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye – a vállalkozó döntésétõl függõen – kétféle módon álla-
pítható meg:
• az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, az eszközök között állományba vett
saját teljesítmények értékének, az egyéb bevételeknek, valamint az üzleti évben elszámolt
anyagjellegû ráfordítások, személyi jellegû ráfordítások, értékcsökkenési leírás és egyéb rá-
fordítások együttes összegének különbözeteként (összköltség eljárással), illetve
• az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének és az értékesítés közvetlen költségei,
az értékesítés közvetett költségei különbözetének, valamint az egyéb bevételek és az egyéb rá-
fordítások különbözetének összevont értékeként (forgalmi költség eljárással).
Az üzemi (üzleti) tevékenység eredményét összköltség eljárással a következõ séma szerint számol-
juk ki:

I. Értékesítés nettó árbevétele

II. Aktivált saját teljesítmények értéke
III. Egyéb bevételek
ÜZEMI HOZAMOK
IV. Anyagjellegû ráfordítások
V. Személyi jellegû ráfordítások
VI. Értékcsökkenési leírás
VII. Egyéb ráfordítások
ÜZEMI RÁFORDÍTÁSOK
A) ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE

65
Tételvázlatok – Számvitel-elemzés-ellenõrzés

Az összköltség eljárással készülõ eredménykimutatást bruttó szemléletû eredménykimuta-

tásnak is nevezzük. Ez arra utal, hogy segítségével teljes körûen számba vesszük a vállalkozás ho-
zamait, teljesítményeit, és ezekkel állítjuk szembe a vállalkozás éves összes felmerült ráfordításait.
Az összköltség eljárásnál a vállalkozás hozamai közül azokat is számba vesszük, amelyeket a társa-
ság még nem értékesített. Ez az eredménykimutatás az üzleti évben felmerült összes költség bemu-
tatását tartja a legfontosabbnak, elnevezése is ebbõl származik.

A forgalmi költség eljárással készülõ eredménykimutatás összeállításakor az üzleti év értékesítését

tekintjük kiindulási pontnak, és ebbõl következõen az értékesítés ráfordításait kell meghatározni.
Ez esetben meg kell állapítani
• az értékesítés közvetlen költségeit, valamint
• az értékesítés közvetett költségeit.
Az értékesítés közvetlen költségei között kell kimutatni az értékesített saját termelésû készletek és
a teljesített szolgáltatások közvetlen önköltségét, az eladott áruk beszerzési értékét, az eladott (köz-
vetített) szolgáltatások értékét. Az értékesítés közvetett költségei között az értékesítés és forgal-
mazás költségét, az igazgatási költségeket és az egyéb általános költségeket kell szerepeltetni. Eze-
ket a közvetlen költségek között nem lehet figyelembe venni, ugyanis ezek a tevékenységgel nem
voltak közvetlen kapcsolatban, de az üzleti év eredményét terhelik.
Az üzemi (üzleti) tevékenység eredményét forgalmi költség eljárással a következõ séma szerint
számoljuk ki:

I. Értékesítés nettó árbevétele

II. Értékesítés közvetlen költségei
III. Értékesítés bruttó eredménye
IV. Értékesítés közvetett költségei
V. Egyéb bevételek
VI. Egyéb ráfordítások
A) ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNY

A forgalmi költség eljárással készülõ eredménykimutatás nettó szemléletû, ami azt jelenti, hogy a
vállalkozás a hozamai (bevételei) közül csak azokat veszi számba, amelyek a már megtörtént érté-
kesítéseihez kapcsolódnak. Ebbõl az is következik, hogy csak az értékesítéshez (a forgalomhoz)
kapcsolódó költségek kerülnek számbavételre.

A vizsgára történõ felkészüléshez a téma részletes kifejtését megtalálja a következõ kiadványokban:

Dr. Sztanó Imre: A számvitel alapjai. Perfekt, Budapest, 2013
Kardos Barbara – Miklósyné Ács Klára – Dr. Siklósi Ágnes – Sisa Krisztina – Dr. Sztanó Imre:
Pénzügyi számvitel I. Perfekt, Budapest, 2012
2000. évi C. törvény a számvitelrõl

66
Tételvázlatok – Számvitel-elemzés-ellenõrzés

24.c. Az adóellenõrzés. Az adóhatóságok és azok ellenõrzéssel kapcsolatos hatásköre. Az

adóhatóságok általános ellenõrzési szabályai. Az adóhatósági ellenõrzés folyamata.
Az adóhatósági ellenõrzés fajtái

Az adóellenõrzés
Magyarországon 1987. július 1-jén megalakult az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal (APEH).
2007. évben az Illeték Hivatalok beleolvadtak az APEH-ba.
2011. január 01. napjától az Országgyûlés megalkotta a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) a
2010. évi CXXII. törvény alapján. A szervezet létrehozásával egyidejûleg a Vám- és Pénzügyõrség,
valamint az APEH megszûnt.
Az adóhatósági ellenõrzés fõ célja az adózással kapcsolatos jogszabályokban elõírt kötelezettségek
betartásának a vizsgálata, az adóbevétel megrövidítésének, a költségvetési támogatás, adó-vissza-
igénylés jogosulatlan igénybevételének a megakadályozása. Az adóellenõrzés feladata, hogy gaz-
dasági tevékenységet folytató jogi személynél, magánszemélynél és egyéb szervezetnél megvizs-
gálja az adópolitikai célok gyakorlati érvényesülését, valamint az adó- és illetékfizetési kötelezett-
ség teljesítését. Az ellenõrzés rendjét, az adózók és az adóhatóság jogait és kötelezettségeit az adó-
zás rendjérõl szólótörvény határozza meg.
Az adóhatóságok
• a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adóztatási szerve, mint állami adóhatóság,
• a NAV vámszerve, mint vámhatóság,
• az önkormányzat jegyzõje (önkormányzati adóhatóság).

A NAV szervezeti hierarchiája

A NAV a nemzetgazdasági miniszter felügyelete alatt áll, vezetõje az elnök. A szervezet központi,
középfokú, és alsó fokú szervei útján látja el feladatait.
A NAV Központi Szervei: a Központi Hivatal, a Bûnügyi Fõigazgatóság, az Informatikai Intézet, a
Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézet.
Az adóhatóságok feladatai: megállapítja, nyilvántartja, beszedi, végrehajtja, kiutalja, ellenõrzi a
hatáskörébe utalt adókkal és költségvetési támogatásokkal összefüggõ jogszabályok megtartását,
vezeti az adózók adószámláját.
Ellenõrzéssel kapcsolatos hatáskörök
Az állami adóhatóság jár el minden
• adó, költségvetési támogatás,
• adó-visszaigénylés, -visszatérítés,
• az állami garancia (kezesség) kiutalása és visszakövetelése,
• adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtása,
• az önkormányzatokat megilletõ helyi adóval, illetve a gépjármûadóval összefüggõ tartozások
megkeresés alapján történõ végrehajtása ügyében.
A csõdeljárásban, a felszámolási eljárásban, a végelszámolásban, a vagyonrendezési és adósságren-
dezési eljárásban az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó követelések tekintetében hitele-
zõként, a magánnyugdíjpénztárt megilletõ tagdíjjal, késedelmi pótlékkal, önellenõrzési pótlékkal
összefüggõ követelések tekintetében a hitelezõk képviselõjeként az állami adóhatóság jár el.
A vámhatóság hatáskörébe tartozik
• a regisztrációs adóval,
• a külföldön nyilvántartott tehergépjármûvek adójával,
• a jövedéki adóval,
• az adójeggyel ellátott dohánygyártmányokat terhelõ általános forgalmi adóval,
• kivetéses adózás esetén az energiaadóval,
• az általános forgalmi adó kivételével a termékimportot terhelõ adóval,

246
 24. tétel

• az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adó alanyok esetében a termékimportot ter-
helõ általános forgalmi adóval,
• új közlekedési eszköznek minõsülõ személygépkocsinak, illetõleg regisztrációs adó köteles
motorkerékpárnak az Európai Közösség más tagállamából történõ beszerzése esetén, megha-
tározott vevõi körben az általános forgalmi adóval,
kapcsolatos adóztatási feladatok ellátása, ide nem értve a végrehajtási eljárás lefolytatását.
Az önkormányzati adóhatóság jár el elsõ fokon
• a helyi adók,
• a belföldi rendszámú gépjármûvek adója,
• a mezõ- és erdõgazdasági hasznosítású föld bérbeadásából származó jövedelem (ideértve a
földjáradékot is) adóztatása,
• törvényben meghatározott esetben a magánszemélyt terhelõ adók módjára behajtandó köztar-
tozások ügyében.
Az adót, a költségvetési támogatást az adózó önadózással, a kifizetõ és a munkáltató adólevonás-
sal, az adóbeszedésre kötelezett adóbeszedéssel, az adóhatóság bevallás alapján kivetéssel, kisza-
bással, illetõleg utólagos adómegállapítás keretében állapítja meg.
Az adóigazgatási eljárásban az adóhatóság az adózó jogait, kötelezettségeit állapítja meg, ellenõr-
zi az adókötelezettségek teljesítését, a joggyakorlás törvényességét, az adózást érintõ tényekrõl,
adatokról, körülményekrõl nyilvántartást vezet, és adatot igazol. Az adóhatóság a célszerûség és
gazdaságosság szempontjait érvényre juttatva használja fel erõforrásait. Az ellenõrzési irányokat
úgy kell meghatározni, hogy az ellenõrzöttség tudata az adózókat az önkéntes jogkövetésre ösztö-
nözze.

Az ellenõrzés fajtái
Az adóhatóság az ellenõrzés célját
• a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló (ideértve az egyszerûsített ellenõrzést is),
• az állami garancia beváltásához kapcsolódó,
• az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló,
• az adatok gyûjtését célzó, illetõleg egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára
irányuló,
• az illetékkötelezettségek teljesítésére vonatkozó,
• az ellenõrzéssel lezárt idõszakra vonatkozó ismételt
ellenõrzéssel valósítja meg.

Az ellenõrzés lefolytatása
Az ellenõrzés határideje – beleértve az ellenõrzés megkezdésének és befejezésének napját – 30
nap. Ettõl eltérõen az ellenõrzés határideje a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenõrzés,
illetõleg az ellenõrzéssel lezárt idõszakra vonatkozó ismételt ellenõrzés esetében 90 nap, a legna-
gyobb adóteljesítménnyel rendelkezõ adózók esetében 120 nap; a központosított ellenõrzés eseté-
ben 120 nap; az állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenõrzés esetében 90 nap; a költségveté-
si támogatás kiutalását megelõzõ ellenõrzés esetében a kiutalásra nyitva álló határidõ.
Az ellenõrzés megindítása
Az ellenõrzés az errõl szóló megbízólevél kézbesítésével, egy példányának átadásával vagy az álta-
lános megbízólevél bemutatásával kezdõdik. Új eljárás lefolytatása esetén megbízólevél kiállításá-
ra ismételten nem kerül sor. A megbízólevél elektronikusan is kézbesíthetõ. Ha az adózó vagy kép-
viselõje, meghatalmazottja, alkalmazottja a megbízólevél átvételét megtagadja, az ellenõrzés két
hatósági tanú jelenlétében az errõl szóló jegyzõkönyv felvételével és aláírásával kezdõdik.

Az ellenõrzést a helyszínen vagy az adóhatóság hivatali helyiségében kell lefolytatni. Az ellenõr-

zést a szükséges iratok, bizonylatok, könyvek, nyilvántartások – ideértve az elektronikusan tárolt

247
Tételvázlatok – Számvitel-elemzés-ellenõrzés

adatokat is – az adózó által a könyvei, nyilvántartásai vezetéséhez, valamint a bizonylatok feldolgo-

zásához alkalmazott szoftverek, informatikai rendszerek, számítások és egyéb tények, adatok, kö-
rülmények megvizsgálásával folytatja le.

Az ellenõrzések általános jellemzõi, szabályai a jogokban és kötelezettségekben fogalmazódnak

meg.
Az adóhatóság jogai és kötelezettségei az ellenõrzési eljárásban
Az adóellenõr köteles magát és az ellenõrzési jogosultságát a törvényben elõírt módon igazolni, az
adózót az ellenõrzés típusáról, tárgyáról és várható idõtartamáról tájékoztatni. A vizsgálat során az
adózó gazdasági tevékenységét a lehetõ legkisebb mértékben korlátozza. Az ellenõrzés során a
tényállást az adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani, kivéve, ha törvény a bizonyítást az adózó
kötelezettségévé teszi. Bizonyítási eszközök és bizonyítékok különösen: az irat, a szakértõi véle-
mény, nyilatkozat, a tanúvallomás, a helyszíni szemle, mintavétel, a próbavásárlás, a fel nem fedett
próbavásárlás, a próbagyártás, a helyszíni leltározás, más adózók adatai, az elrendelt kapcsolódó
vizsgálatok megállapításai, az adatszolgáltatás tartalma, más hatóság nyilvántartásából származó
vagy nyilvánosan elérhetõ elektronikus adat, információ. A nem bizonyított tény, körülmény – a
becslési eljárás kivételével – az adózó terhére nem értékelhetõ.
Az adózó jogai és kötelezettségei az ellenõrzési eljárásban
Az adózó köteles az adóhatósággal az ellenõrzés során együttmûködni, az ellenõrzés feltételeit a
helyszíni ellenõrzés alkalmával biztosítani. Az adózó jogosul az ellenõrzést végzõ személyazonos-
ságáról és megbízásáról meggyõzõdni, az ellenõrzési cselekményeknél jelen lenni, megfelelõ kép-
viseletrõl gondoskodni. Egy alkalommal kérheti az akadály megszûnéséig, de legfeljebb 60 napig
az ellenõrzés megkezdésének elhalasztását, vagy az ellenõrzési cselekmények szüneteltetését. Az
adózónak joga van az ellenõrzés során keletkezett iratokba betekinteni, a megállapításokkal kapcso-
latban felvilágosítást kérni, a jegyzõkönyvet megismerni, és a jegyzõkönyv átadását, kézbesítését
követõ 15 napon belül észrevételt tenni.

Az ellenõrzés befejezése
Az adóhatóság a megállapításait jegyzõkönyvbe foglalja. Az ellenõrzés a jegyzõkönyv átadásá-
val, postára adásának napjával fejezõdik be. A büntetõeljárást kezdeményezõ külön jegyzõkönyvet
az adóhatóság az adózónak nem adja át.
Jogkövetkezmények
• Késedelmi pótlék
• Önellenõrzési pótlék
• Adóbírság
• Mulasztási bírság
• Intézkedések

A vizsgára történõ felkészüléshez a téma részletes kifejtését megtalálja a következõ kiadványban:

Blumné Bán Erika – Vörös László: Az ellenõrzés rendszere és általános módszertana. Saldo, Buda-
pest, 2010

248