Mo Libra3s Programmal

Perfekt, PR-070/14
Kisvállalkozások könyvelése a gyakorlatban -

könyvelés számítógépen
című könyvhöz készült
Perfekt, PR-E-070/14
Könyvelés számítógépen online kiegészítés
esettanulmány megoldása
a LIBRA Szoftver ZRt.

LIBRA3S PROGRAMJÁVAL
Juhász Imre
2014
TARTALOMJEGYZÉK
ELŐSZÓ 5
1. A LIBRA3S PROGRAM TELEPÍTÉSE 6
2. A LIBRA3S KEZELÉSE 7
2.1. A Libra3s indítása 7
2.2. Néhány hasznos tudnivaló a Libra3s használatához 7
2.3. A Libra3s fontosabb menü pontjai 9
2.4. Paraméterek beállítása 10

2.4.1. Színtémák beállítása – P/T 10
2.4.2. Negatív összeg könyvelése, negatív stornó – P/M/A 10
2.4.3. Saját cég adatainak megadása – P/S 11
2.5. Törzskarbantartás 11
2.5.1. Számlatükör karbantartás – T/F/S 11
2.5.2. Partnertörzs karbantartás – T/A/P/P 12
2.5.3. Cikktörzs karbantartás – T/A/C/C 14
3. A BIZONYLATOK KÖNYVELÉSE 16
3.1. Pénztári tételek könyvelése – B/B/A 16

3.1.1. A VJ 0630501 sz. bevételi pénztárbizonylat könyvelése (01) 18
3.1.2. Az A 13540103 sz. kiadási pénztárbizonylat könyvelése (04) 20
3.1.3. A pénztárbizonylatok könyvelésének összefoglaló táblázata 22
3.2. Szállító számlák könyvelése – B/E/A/A 24

3.2.1. Az AB8K-F 125419 sz. szállítószámla könyvelése (08) 25
3.2.2. A DC9S-L 185127 sz. szállítószámla könyvelése (09) 29
3.2.3. A DC9S-L 185247sz. szállítószámla könyvelése (11) 30
3.2.4. Az AC7S-L 604582 sz. szállítószámla könyvelése (12), fordított áfa,
közvetített szolgáltatás átvezetése 30
3.2.5. Az AJ7S-0 757331 számú szállítószámla könyvelése (14) 32
3.2.6. Az AFJQ-O 784322 sz. szállítószámla könyvelése (15) 34
3.2.7. A 102040 2068 sz. telefonszámla könyvelése (16) 34
3.2.8. A BD9H-Z 459801. számla könyvelése (17) szja előleg levonással 37
3.2.9. A 1020615079 sz. telefonszámla könyvelése (18) 38
3.2.10. A 8001001956217 sz. villanyszámla könyvelése (19) 40
3.3. Vevő számlák könyvelése – C/B/A/A 41

3.3.1. Az AH9Q-I 782501 sz. vevőszámla könyvelése (10) 41
3.3.2. Az AH9Q-I 782502 sz. vevőszámla könyvelése (13) 44
3.4. Bankszámla kivonatok könyvelése – B /A/A 45

3.4.1. A 10/2013-as bankszámlakivonat könyvelése 46
3.4.2. A bankbizonylatok könyvelésének összefoglaló táblázata 52
2
3.5. Készletekkel kapcsolatos tételek könyvelése 55
3.5.1. Készletre vétel – E/A/A 56
A DC9S-L 185127 sz. számlán vásárolt építőanyagok raktárra vétele (09) 56
A DC9S-L 185247 sz. számlán vásárolt építőanyag raktárra vétele (11) 58
3.5.2. Készlet felhasználás (23) – E/A/B 58
3.5.3. A felhasznált és a maradék készlet lekérdezése – A/B, E/B 59
3.6. Tárgyi eszközök, immateriális javak könyvelése 62

3.6.1. Nyitó tételek zárása – F/F/N 62
3.6.2. Tárgyi eszköz aktiválása, AB8K-F 125419 sz. számla (08) – F/A 64
3.6.3. Számítógép aktiválása, AJ7S-0 757331 sz. számla (14) – F/A 68
3.6.4. Kis értékű eszköz használatba vétele, AJ7S-0 757331 sz. számla (14) – F/A 69
3.6.5. Értékcsökkenés elszámolása – F/F/E 71
3.7. Vegyes tételek könyvelése a főkönyvben – A/A 74

3.7.1. A társaságunk bejegyzése, a jegyzett tőke előírása – A/A 74
3.7.2. Bérfeladás könyvelése – A/A (24), sorozat könyvelés 75
3.7.3. Telefonszámlák után fizetendő szja és EHO (27) – A/A 78
4. ÉV VÉGI ZÁRÁS, KÖVETKEZŐ ÉV NYITÁSA 79
4.1. Év végi feladataink a főkönyv zárása előtt, vegyes tételek – A/A 79

4.1.1. Időbeli elhatárolások (18) (19) (27) – A/A 79
4.1.2. Az iparűzési adó megállapítása, könyvelése – A/A 80
4.1.3. Kerekítési különbözetek – A/A 80
4.1.4. Adókötelezettségek összevezetése egyenleg beemeléssel – A/A 81
4.2. Mérlegszerinti eredmény megállapítása, eredmény számlák zárása 82

4.2.1. Költségek csoportos átvezetése a ráfordítások közé – A/M 83
Csoportos átvezetés előírása – A/I 83
Csoportos átvezetés végrehajtása – A/I, A/A 84
A tételek érvényesítése, majd az 59-es számla átvezetése a 8-as számlaosztályba – A/A 85
4.2.2. Az eredmény megállapítása – A/M 86
4.2.3. Társasági adó könyvelése – A/A 86
4.2.4. Az eredmény számlák zárása – A/I 87
4.3. Mérleg készítés és a 2013-as év lezárása 88

4.3.1. A mérleg szerinti eredmény átvezetése – A/A 88
4.3.2. A Mérleg elkészítése – A/M 88
4.3.3. Mérleg számlák zárása – A/I 89
4.3.4. Tárgyi eszköz modul zárása, nyitása 90
4.4. Következő év nyitása 91

4.4.1. Nyitó tételek elő állítása az előző év adataiból – A/I 91
4.4.2. Nyitás utáni rendező tételek – A/A 92
5. KÖNYVELÉSI TÉTELEK JAVÍTÁSA, STORNÓZÁSA 94
5.1. Korrekciós lehetőségek a főkönyvben 94

5.1.1. Rögzített, még nem könyvelt tételek felülírása a főkönyvben – A/A 94
5.1.2. Könyvelt tételek javítása (felülírása) a főkönyvi naplóban – A/B 95
5.1.3. Stornó a főkönyvben – A/A 96
5.2. Javítás az analitikákban 97

5.2.1. Pénztári tételek javítása 97
Javítások könyvelés közben – B/B/A 97
3
Javítások érvényesített (könyvelt) tétel esetében – B/B/B 99
Pénztári tétel stornózása – B/B/C 100
5.2.2. Banki tételek javítása 100
5.2.3. Szállító számlák javítása 100
Javítások könyvelés közben – B/E/A/A 100
Javítások érvényesített, azaz könyvelt tétel esetében – B/E/B 101
Szállítószámlák stornózása – B/E/C 101
5.2.4. Vevőszámlákkal kapcsolatos javítások 101
5.2.5. Készletekkel kapcsolatos javítások – E/C/A 102
5.2.6. Tárgyi eszközök adatainak megváltoztatása 104
Tárgyi eszközök utólagos könyvelése a Szerviz menüben – F/Z/B 104
Tárgyi eszközök módosítása – F/A – 3100 105
Tárgyi eszközök esetében főkönyvi szám módosítása – F/A – 3180 106
Tárgyi eszközök stornója – F/A – STO 106
6. LEKÉRDEZÉSEK, KIMUTATÁSOK 107
6.1. A főkönyvhöz kapcsolódó lekérdezések 108

6.1.1. Főkönyvi napló – A/B 108
6.1.2. Főkönyvi karton – A/H 111
6.1.3. Főkönyvi kivonat – A/E 112
6.1.4. Mérleg táblák – A/M 112
Gyors mérleg 112
Mérleg tábla az iparűzési adó számításához 114
6.2. Tárgyi eszköz lekérdezése – F/B 115
6.3. Készletek lekérdezése – E/B 116
6.4. Számlákkal kapcsolatos lekérdezések 117

6.4.1. Folyószámla karton – B/L/F 117
6.4.2. Nyitott lista – B/L/F 118
6.4.3. Áfa kimutatás elkészítése 118
Időszak elhatárolás – B/J/A 119
Az időszak bizonylatainak ellenőrzése – B/J/B 119
Áfa bevallás legyűjtése – B/J/B 120
Listák elkészítése, nyomtatása – B/J/B 120
Mellékletetek listája: 121
Irodalomjegyzék: 122
4
ELŐSZÓ
Ez az online tananyag a Kisvállalkozások könyvelés a gyakorlatban – Könyvelés

számítógépen (Perfekt Zrt. Kiadó PR-E 070/14) című könyvben (továbbiakban: könyv)
megjelent esettanulmányt dolgozza fel, szándékaink szerint olyan mélységben, hogy
azt a kedves Olvasó is reprodukálni tudja. A Libra3s rövid bemutatása után a tananyag
fő része, az esettanulmány megoldása következik a Libra3s programmal. Mivel
munkánk során bármikor követhetünk el hibát, bármikor szükségünk lehet a
könyvelésünkből információra, ezért a könyvelési tételek javítása, illetve a
lekérdezések, kimutatások külön fejezetekben az anyagunk végére kerültek. Így e
témakörökkel kapcsolatos tudnivalók egy helyen megtalálhatóak.
A Libra3s program számtalan automatizmusra képes, rengeteg segítséget nyújt a

felhasználónak. De a vizsgán például az előre rögzített számla összefüggések nem
használhatók, ezért ezekre mi sem támaszkodunk ebben az online anyagban. Mivel a
könyv egyik fő célja a számítógépes könyvelés vizsgára történő felkészítés, ennek
megfelelően a programot kissé „fapadosan” használjuk.
A Libra3s integrált vállalatirányítási rendszer a LIBRA Szoftver ZRt. terméke.

Megbízható és moduláris felépítésének köszönhetően költséghatékony rendszer kis- és
közepes vállalkozások számára. (A LIBRA Szoftver ZRt. természetesen nagyvállalatok
és önkormányzatok számára is kínál megoldást.) A Libra3s rendszert mintegy 600
vállalkozás használja. Maga a LIBRA Szoftver ZRt. a Volán Elektronika ZRt.
leányvállalata, amely több mint 50 éve van jelen a hazai szoftverfejlesztés területén.
1984 óta foglalkozik ügyviteli-, vállalatirányítási rendszerek fejlesztésével. A
kifejlesztett rendszerek bevezetésével, használatának betanításával és támogatásával is
foglalkozik. Saját fejlesztésű megoldásuk, a LIBRA, már több mint 30 éves múltra
tekint vissza. A LIBRA Szoftver ZRt. mindig nagy hangsúlyt fektetett az oktatás
támogatására. Programjainak ISKOLA verziója (szinte teljes körűen használható
verzió) oktatási intézmények számára ingyenesen elérhető. Számos középiskola és
felsőoktatási intézmény hallgatói mélyíthetik el számviteli, ügyviteli, sőt informatikai,
szervezési ismereteiket is a program használata során. A cég szolgáltatásairól,
rendezvényeiről, referenciáiról a www.mve.hu internetes oldalon kaphat további
információkat a kedves Olvasó.
Mi pedig kezdjük el az ismerkedést magával a Libra3s programmal, de előtte még

szeretnék köszönetet mondani a LIBRA Szoftver ZRt. csapatának a munkámhoz
kapott támogatásért. Hálával tartozom ifj. Faur Kálmánnak, a LIBRA Szoftver ZRt.
vezérigazgatójának, hogy e mű megszülethetett; Korpácsi Teréziának a szervezéssel
kapcsolatos támogatásért; az ügyfélszolgálat munkatársainak, közülük név szerint is
Bárdóczky Andrásnénak és Mácsik Valériának az operatív, szakmai segítségért;
valamint Jambrik Róbertnek és kollégáinak a szoftver telepítését, használatát lehetővé
tevő munkájáért:
a Szerző
5
1. A Libra3s program telepítése
Első lépésként a http://www.mve.hu/index.php/oktatas-demo oldalon kell
regisztrálni. A regisztrációra kapott válaszlevélben található az a cím, ahonnan
maga a telepítő program letölthető, és a telepítéshez kapunk egy rövid ismertetőt
is. A letöltött telepítő fájlt, kell elindítani. Célszerű a
programot a C:\Libra3sSuli könyvtárba telepíteni, ahogyan ajánlja is a telepítés
varázsló, mivel az általunk használt adatállományokat is ehhez az útvonalhoz
állítottuk be. Miután a telepítés befejeződött, a C:\Libra3sSuli\data mappában
találhatók azok az adatállományok, amelyek az egyes példányokhoz tartoznak.
Négy példány (négy „cég”) kerül telepítésre:
 MINTA
A könyvben szereplő esettanulmány gazdasági eseményeinek könyvelését
tartalmazó adatállomány. Ellenőrzésre szolgál, ezzel hasonlíthatja össze a
saját megoldását. Ez a példány csökkentett módban működik, csak
lekérdezéseket tesz lehetővé.
 GYAKORLO, VIZSGA
Az esettanulmányban szereplő számviteli politikának megfelelően (a
MINTA példánnyal megegyezően) paraméterezett, és a szükséges törzs
adatokkal feltöltött adatállományok. Ebben végezhető el az esettanulmány
könyvelése, illetve használható hasonló típusú vizsgák lebonyolítására.
(A két példány tartalmilag egymással teljesen megegyezik.)
 URES
Ez az adatállomány csak a „gyári” paraméterezést tartalmazza, törzsadatok
nem szerepelnek benne. Ez a példány elsősorban vállalkozásszervezők
részére készült.
A példányokban a jogosultságokat és a paramétereket úgy állítottuk be, a

törzsadatokat úgy vittük fel, ahogyan azt az esettanulmány megkívánja.
Az induló gyakorlo.gdb3s állományról az első munka megkezdése előtt célszerű

másolatot készíteni. Ha későbbiekben a feladat megoldását elölről szeretné
kezdeni, vagy egy másik feladat megoldásába kezdene, akkor törölje le, ha
szükséges mentse el a C:\Libra3sSuli\data mappában található „használt”
gyakorlo.gdb3s adatállományt és másolja a helyére az induló állományt. 1
Mind a négy adatállomány kiterjesztés nélküli neve megegyezik a példány

nevével. A felhasználónév és jelszó mindegyik példányhoz hallgato1, hallgato2
és hallgato3 lehet. Mindhárom felhasználó dolgozhat mind a négy példánnyal,
vagyis a felhasználók és a példányok között M:N (több a többhöz) típusú
kapcsolat van. A jelszónál fontos a kisbetűvel történő írás.
1 Ha az iskolában párhuzamosan több csoport is használja ugyanazon gépeken a programot, tanároknak adott
hozzáféréssel az adminisztrációs felületen lehetőség van a példányok másolására, többszörözésére is.
6
2. A Libra3s kezelése
2.1. A Libra3s indítása
A programot elindíthatjuk az asztalon megjelenő ikonnal, vagy

ha ez nem áll rendelkezésünkre, akkor a C:\Libra3sSuli\bin32
mappából a Libra3s parancssor kiválasztásával. A belépéshez
meg kell adnunk a felhasználó nevünket és a jelszót.
Amennyiben egy felhasználó több céget is könyvelhet, azaz több példányhoz
(adatállományhoz) is hozzá van rendelve, akkor a jelszó megadása után a
példányt (a könyvelt céget) is ki kell választanunk:
hallgato1
Most használjuk a hallgato1 felhasználó nevet, melynek begépelésekor a

kisbetű nagybetű mindegy, automatikusan nagybetűvel jelenik meg. A jelszó
szintén hallgato1, de itt már fontos a kisbetűvel történő begépelés.
A belépés után a program főmenüje jelenik meg, amelyről szembetűnően

láthatjuk, hogy ez egy oktatási példány, vagyis iskola verzió.
2.2. Néhány hasznos tudnivaló a Libra3s használatához
 Az ablak méretét nem tudjuk egyszerűen állítani, de az ablak tetején az

Integrált ügyviteli rendszer sorra kattintva a jobb egérgombbal, a képernyőn
belül pozícionálhatjuk az ablakunkat.
 A programot kezelhetjük egérrel, de dolgozhatunk a billentyűzet gyors

gombjainak segítségével is. A <CTRL><F1> gombok megnyomásával
érhető el a billentyűzet kiosztása, ami azon felhasználók számára nyújthat
segítséget, akik szívesebben használják az egér helyett a klaviatúrát.
7
 A menü rendszerből választhatunk az adott sorra kattintva, a menük előtti
betűt begépelve, vagy miután a sorra nyilakkal ráálltunk, <ENTER>-t
nyomunk. Egy szintet vissza <ESC> vagy Vissza gombbal léphetünk. A
főmenübe a Menü gombot duplán kattintva juthatunk vissza. Ha egy
menüpontból csak kilépünk, de nem zárjuk be a jobb felső sarokban lévő
gombbal, akkor a menü nyitva marad, és egy gomb is tartozik hozzá az alsó
sorban. Ha a főmenün kívül már 6 menüpontot nyitva hagytunk, újabb
menüpontot nem nyit meg a program, hanem „Betelt a gombok helye”
hibaüzenetet kapunk. Tehát azokat a menüket, amelyeket a közeljövőben
nem kívánunk használni, célszerű bezárni. Vigyázat, a jobb felső sarokban
látható gomb az egész Libra3s programot zárja be, ha e szándékunkat
megerősítjük. Az ikonra kattintva programunk a tálcára kerül.
 Az egyes menüpontokra úgy hivatkozunk a Libra3s kezelésének

leírásakor, hogy a főmenüből indulva, „/” jellel elválasztva felsoroljuk a
menüsor (parancs) előtt álló betűket. A T/F/S azt jelenti, hogy a főmenüben
kiválasztjuk a T – Törzskarbantartás modult, azon belül az F – Főkönyvi
törzseket, és végül az S – Számlaszám-karbantartó parancsot. Az ablakunk
jobb felső sarkában mutatja a program, hogy éppen melyik paranccsal
dolgozunk.
 Windowsban szokásos kijelölés, másolás (<CTRL><C>) és a beillesztés

(<CTRL><V>) parancsok a Libra3s keretén belül is használhatóak.
 Mezők kitöltése után célszerű <ENTER>-rel megerősítve bevinni a cella

tartalmát, és így továbblépni a következő mezőre. A mező kitöltése vagy
tartalmának kiválasztása listából sokszor nem elegendő! Megerősítés nélkül
a mező tartalmát „elfelejtheti” a program. Ha például kontírozás közben a
főkönyvi számlaszámok után nem <ENTER> vagy <TAB> megnyomásával
lépünk tovább, hanem egérrel kattintunk a következő cellára, a számlaszám
„kieshet” a cellából.
 A könyvelési adatok beírása után választható funkciók közül a

legfontosabbak:
 Rögzítés: a bevitt adatokat elmenti a program, de könyvelés nem történik.
A gazdasági esemény a főkönyvi naplóban csak érvénytelen tételként
jelenik meg.
 Kontírozás: gombnak a választása után adhatjuk meg a tételhez tartozó
főkönyvi számlaszámokat.
 Fk.könyvel: ezt a funkciót csak kontírozás után használhatjuk, és ezzel
kapunk a főkönyvi naplóban érvényes, könyvelt tételt.
 Kilépés: megszakítja a folyamatot, a nem mentett adatokat elveszítjük.
8
 A program a rögzített és a könyvelt adatokat is automatikusan menti.
Archiválásra „éles” helyzetben speciális felhasználó névvel van lehetőség.
Ha a kedves Olvasó szeretne az adatállományáról másolatot készíteni, akkor
a telepítéskor megadott felhasználó névvel megegyező nevű állományt pl.
gyak.gdb3s kell lemásolnia.
 A programban van beépített számológép, ami az <ALT><F3> billentyűkkel

érhető el.
2.3. A Libra3s fontosabb menü pontjai
Libra3s főmenüje
Az esettanulmány megoldása során az alábbi analitikus modulokat fogjuk

használni:
(F) TÁRGYI – Eszköznyilvántartás

Itt a tárgyi eszközök és az immateriális javak mozgását (nyitás, aktiválás,
kivezetés, értékcsökkenés stb.) könyveljük.
(E) KÉSZLET – Készletnyilvántartás

A raktáron tartott készletek nyitását, raktárra vételét és kiadását könyveljük
e menüpontban.
9
(C) SZÁMLA – Számlázás
Mi csak vevőszámlák könyvelésére használjuk.
(B) LIKVID – Folyószámla
 szállító számlák könyvelése,
 bankszámlakivonatok könyvelése,
 pénztárbizonylatok könyvelése.
Már itt szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a (D) PÉNZTÁR modult mi nem
használjuk, az adatállományunkban a beállításoknak köszönhetően nem is
használhatjuk. Ezt a modult a pénztáros használhatná a pénztár bizonylatok
előállítására. A mi feladatunk a kiállított pénztár bizonylatok könyvelése lesz,
ami a fentieknek megfelelően a LIKVID modulban történik.
Hasonló megfontolások lesznek a vevőszámlák könyvelésekor is. A (C) Számla

modulon belül lehetőség van számla bevitelre, ami a számla kiállítását jelenti, és
lehetőség van utólagos számla felvitelre, amivel a már (más eszközzel) elkészült
vevőszámlát könyveljük le. A mi feladatunk ez utóbbi lesz.
Az összes többi gazdasági eseményt vegyes tételként a főkönyvben fogjuk

könyvelni, ezekről a tételekről analitikát (részletező könyvelést) nem vezetünk:
(A) MÉRLEG – Főkönyvi könyvelés
2.4. Paraméterek beállítása
A paraméterek beállításával a programunk működését befolyásoljuk, ezért ez a

folyamat alapos átgondolást, precíz munkát igényel. A könyvelő programok
„testre szabását” a telepítés után általában a szoftver gyártójának munkatársai a
felhasználóval közösen végzik. Ennek az összetett feladatnak a megoldására e
könyv keretei között nem vállalkozhatunk, csupán néhány beállítást nézünk meg.
2.4.1. Színtémák beállítása – P/T
A program ablakának színeit állíthatjuk ezzel a menüponttal. A felhasználó a

saját igényeinek megfelelően választhat. A továbbiakban a „Vízfesték” beállítást
fogjuk használni.
2.4.2. Negatív összeg könyvelése, negatív stornó – P/M/A
Mindössze egy pipa a P/M/A parancshoz tartozó ablak Példány/1.oldal fülén a

jelölő négyzetbe, és a stornó tételek könyvelése nem a
főkönyvi számlák ellentétes oldalára kerül, hanem a hibás tétellel megegyező
oldalra negatív összeggel. A negatív stornózási móddal nem csak a főkönyvi
számlák egyenlegét, hanem a forgalmukat is korrigáljuk. Ha valakit zavar a
negatív összeg könyvelése, nyugodt szívvel eltávolíthatja az előbbi -t.
10
2.4.3. Saját cég adatainak megadása – P/S
Mivel mi most a Libra3s ISKOLA verzióját használjuk, ezért saját cégünket

programon belül az ISKOLA kód azonosítja, és a neve OKTATÁSI
PÉLDÁNY. Ezeket az adatokat nem szabad megváltoztatni! Átírhatjuk viszont
a vállalkozásunk címét és a bankszámlaszámát.
2.5. Törzskarbantartás
A könyvelés közben számtalan törzsadatot kell használnunk, pl. számlaszámok,

raktárak, tároló helyek. A törzseket az esettanulmányhoz nagyrészt felvittük
előre, hogy a program működjön. Itt csupán azokkal foglalkozunk, amelyek
karbantartására munka (vizsga!) közben is szükséges lehet. A törzsadatokkal
kapcsolatos feladatokat a (T) – Törzskarbantartás menüben tudjuk elvégezni.
Azt tudnunk kell a Libra3s programról, hogy a törzs adatok azonosítója, kódja
nem módosítható. Ha ilyen változtatást szeretnénk, akkor törölnünk kell az adott
törzsadatot (rekordot), és felvihetjük a helyes kóddal újra. Természetesen a törlés
csak addig hajtható végre, amíg erre a törzsadatra nem történt hivatkozás. (A
hivatkozási integritás nem sérülhet. Ld. nyomtatott könyv 2.1.4.3.)
2.5.1. Számlatükör karbantartás – T/F/S
Az átmásolt adatállományok már tartalmaznak egy elég nagy számlatükröt (260-

nál több számlával), de a munkánk során előfordulhat, hogy új számla számot
kell felvennünk. A T/F/S menübe lépve először az időszakot kell beállítanunk a
jobb alsó sarokban található Időszak váltás gomb megnyomása után. Az időszak
beállítására azért van szükség, mert minden üzleti évhez (időszakhoz) külön
számla tükör tartozik.
A számlatükörben a főkönyvi számlákat két csoportba oszthatjuk:

 gyűjtőszámlák – alábontott számlák,
 kartonok – nincsenek alábontva.
Könyvelni (a speciális eseteket leszámítva) csak kartonra lehet. Amennyiben
gyűjtőszámlára próbálunk könyvelni, „A főkönyvi számla foglalt, jelenleg
nem lehet rá könyvelni” hibaüzenetet kapjuk.
A számlatükör karbantartás fontosabb lehetőségei:

 új számla felvétele,
 számla törlése,
 számla módosítása.
A képernyő alján található Új számla gomb megnyomásával vehetünk fel új

főkönyvi számlát. Nekünk csak a számlaszámot és a számla megnevezését kell
kitöltenünk. A követő számlánál a program automatikusan megismétli a
11
számlaszámot. Ezt akkor kell csak átírni, ha egy számlaszámot a következő
időszakban egy másik számlaszámra szeretnénk átfordítani. A Számla
minősítést nem fogjuk használni. Ha készen vagyunk, ne felejtsük el a Rendben
gombot megnyomni, különben hiába dolgoztunk. A képernyő jobb oldalán
középen található Fa szerkezet ablakba kattintva hierarchikusan láthatjuk a már
felvett számláinkat.
A törléshez illetve módosításhoz először ki kell választanunk a megfelelő

főkönyvi számlát, és a megfelelő gomb megnyomásával végrehajtható a parancs.
Természetesen a számlatükörhöz még számtalan beállítás tartozik. Ilyen például

a „Könyvelési előírások” felvitele, amivel ellenőrzések építhetők be a
programba. Ezek a beállítások adatállományunkban már meghatározásra kerültek
az esettanulmány számviteli politikájának megfelelően, mely szerint a
költségeket csak az 5-ös számlaosztályban vezetjük, a 6-os, 7-es számlaosztályt
pedig nem használjuk.
2.5.2. Partnertörzs karbantartás – T/A/P/P
A Libra3s sok olyan törzsállományt tartalmaz, amelyet több modul is használ.

Ezeknek a törzseknek nem az egyes modulokhoz kapcsolódó menüben, hanem az
általános törzsek között történik a karbantartása. A partnereink adatait használja
12
a Likvid, a Tárgyi, és a Készlet modul is. Az általunk telepített adatállományban
már található egy partnertörzs kb. 15 partnerrel, de kiegészítésére is szükségünk
lehet a munkánk során. Belépve a T/A/P/P menübe az alábbi képet kapjuk:
A partnertörzsbe először a pénzintézeteket célszerű felvinni, mert a vevőink,

szállítóink adatainak megadásakor a bankszámlaszámhoz a számlát vezető
pénzintézetet is meg kell adni.
Az új partner, aki vevő és szállító is lehet egyben, felvitele itt is az Új gomb

megnyitásával kezdődik. A kötelezően kitöltendő mezők:
 Kód: maximum 12 karakter, számok és ékezet nélküli nagy betűk.
 Név: maximum 40 karakter (lehet ékezetes is).
 Országkód: HU (gyorsabb beírni, mint megkeresni).
 Jelleg: mi a P – Pénzintézetet, S - Személy és leggyakrabban a G –
Gazdálkodó szervezetet használjuk.
 Vevői fizetési mód: mivel partnereink zömmel átutalással fizetnek
célszerű ezt itt beállítani: 4 – Átutalás. Ez nem kötelező, de azoknál a
partnereknél, melyeknél beállítottuk, könyveléskor automatikusan
felajánlja a program. (Ha az adott gazdasági esemény fizetési módja ettől
eltérő, akkor könyvelés kor módosíthatjuk ezt az adatot.)
 Szállítói fizetési mód: ld. az előző mezőnél leírtakat.
13
Ha az időnk éppen szűkös, mint például a vizsgán, a KÓD, NÉV, JELLEG
kitöltését követően a Rendben gomb megnyomása után a többi adat kitöltését
későbbre halasztva, befejezhetjük az adat bevitelt. (A Címek fülön ilyenkor a
Mégsem gombot kell megnyomni.) Az adott partnerre már így is hivatkozhatunk,
de a bankszámlaszám megadása nélkül átutalást nem tudunk kezdeményezni, cím
hiányában nem tudunk levelet írni a programból. Ezen adatok megadására az
ablak közepe felett a Címek illetve a Bank fülek szolgálnak:
Mivel minden banki és pénztári tételben meg kell adnunk a partnert, ezért
azokban a tételekben, amelyekben nincs megadva konkrét partner (pl. készpénz
felvételekor), technikai jellegű „partnert” használunk. Kódja legyen EGYEB, a
neve Egyéb partner, a jellege G.
A partnertörzsbe új adatot felvinni könyvelés közben is lehetséges. (Ld. 3.2.1.)
2.5.3. Cikktörzs karbantartás – T/A/C/C
Az építő anyagokat a számviteli politikánknak megfelelően készletre vesszük, és

elkülönülten tartjuk nyilván. Az elkülönítés történhet a főkönyvi számok szintjén,
vagy a készlet analitikában cikkszámok szerint. Mi az esettanulmány
megoldásában mindkettőt használjuk. Készletre vesszük a padlóburkoló lapot, a
homokot, a kavicsot és az égetett téglát. Ezek a cikkek már szerepelnek a
14
megnyitott adatállományunkban. Ha új cikket akarunk felvenni, akkor a T/A/C/C
menüben az ablak jobb oldalán felül található Új gombot kell megnyomnunk. A
legfontosabb beállítandó mezők:
 Típus: ennek a mezőnek a beállítás nagyon fontos. A cikkünk lehet:

 T – Tárgyi eszköz: befektetett eszköz, azon belül általában kis értékű,
csoportosan nyilvántartott tárgyi eszköz (ld. 3.6. fejezet),
 K – Termék: ami készletként nyilvántartott anyag vagy termék.
 Cikkszám: a cikk kódja, maximum 30 karakter nagybetűk és számok.
 Név: maximum 50 karakter.
 Érvényesség: A – Aktív-at kell állítani, ha a cikkel szeretnénk dolgozni.
 Készlet fülön: Értékképzés: a lehetséges választások, amelyekkel a
felhasználást számolni tudja a programunk:
 A – Átlag ár.
 E – Elszámoló ár.
 F – FIFO módszer: az esettanulmány számviteli politikája szerint.
Az eddig felvitt adatainkat a Rendben gombbal elmentjük, majd az ablak jobb

szélén középen található Új gomb megnyomása után mértékegységet is
választanunk kell az adott cikkhez. Ha végeztünk ennek a megadásával is, ne
felejtsük el újra megnyomni a Rendben gombot az ablak alján!
Új cikket felvenni könyvelés közben is tudunk. Lásd 3.5.1. fejezet.
15
3. A bizonylatok könyvelése
A bizonylatok könyvelését nem időrendben, hanem az esettanulmánynak
megfelelően, gazdasági események szerint csoportosítva tárgyaljuk. A
bizonylatokra történő hivatkozáskor azért, hogy az esettanulmányban gyorsabban
megtaláljuk az adott bizonylatot, a bizonylatszámon kívül zárójelben megadjuk
a bizonylatok jobb felső sarkában, szövegdobozban található sorszámot is.
Megoldásunkban a bérszámfejtés nem szerepel, mivel a Libra3s programnak

nincs ilyen modulja. Csak a kész bérfeladást könyveljük. Nem térünk ki a
nyomtatvány kitöltő programmal előállítható nyomtatványok kitöltésére sem,
csak a nyomtatványok kitöltéséhez szükséges adatok legyűjtését fogjuk
elvégezni (ld. 6. fejezet). Ha esetleg könyvelés közben hibázna, a könyvelési
tételek javításához, stornózásához az 5. fejezetben találhat segítséget.
Az esettanulmányunk egy most alapított céggel foglalkozik, ezért nincs

nyitómérlege. A vizsga feladatok jelentős részében viszont egy régebb óta
működő vállalkozás könyvelését végezzük, ezért nyitó főkönyvi kivonattal
indul a feladatsor. A nyitó tételek könyvelése a legtöbb modulnál tartalmaz
néhány sajátosságot. A nyitó tételekkel kapcsolatos fontosabbnak ítélt
eltéréseket tartalmazó szöveg részeket, az erre a bekezdésre is alkalmazott zöld
árnyékolással jelöljük.
Az analitikákban történő könyvelésnél nagyon kell arra figyelnünk, hogy a

Libra3s nem tünteti fel a számla Tartozik és Követel jellegét. Csupán az adott
analitika főkönyvi számát (pl. szállító számla könyvelésekor szállítószámla –
4541) és egy ellenszámlát kell megadnunk. Hogy a két számla közül melyik
tartozik, melyik követel, azt a kiválasztott menüpont, és azon belül a
könyvelési tétel jellege fogja eldönteni. Nem mindig az elől álló számla fog
tartozni. Emiatt analitikákban könyvelve a jelleg az egyik legfontosabb mező!
Azoknál a gazdasági eseményeknél (vevő, szállító, bank, pénztár), ahol a partner

fontos szerepet játszik a könyvelt tételek állományának megválasztása is nagy
odafigyelést igényel. A program külön „táblában” tartja nyilván a vevőkhöz
illetve szállítókhoz kapcsolódó tételeket. Ebből a szempontból maga a partner
nem mérvadó, mivel ugyanaz a partner szerepelhet vevőként vagy szállítóként is.
Ha a szállító utalja vissza nekünk egy jóváíró számla ellenértékét, azt hiába
keressük a vevő állományban, ahol a vevő követelések találhatóak.
3.1. Pénztári tételek könyvelése – B/B/A
A pénztári mozgásokkal kapcsolatosan két fajta bizonylattal találkozhatunk. Az

esettanulmányban először az Időszaki pénztárjelentést, majd a Bevételi és
Kiadási pénztárbizonylatokat láthatjuk. A pénztárbizonylatokat közvetlenül a
16
gazdasági eseményről (a készpénz mozgásáról) állították ki, ezeket elsődleges
bizonylatoknak nevezzük. A pénztárjelentés egy időszak pénztárbizonylatait
összesíti, ezért a pénztárjelentés másodlagos bizonylat. Könyvelnünk az
elsődleges bizonylatok (és azok mellékletei) alapján kell. (Ha bele gondolunk a
naprakész könyvelés nem is történhet a pénztárjelentés alapján, hiszen a
pénztárjelentés majd csak az időszak végén készül el.)
Most induló cégről lévén szó pénztárunk induló egyenlege 0 Ft, ezért kezdő
érték beállítására nincs szükség.
Ha viszont egy előző évben is működő cég nyitó főkönyvi kivonatából vinnénk
fel a pénztár nyitó összegét, akkor azt a főkönyvben, (A) – MÉRLEG kellene
könyvelnünk. (ld. 3.7. fejezet)
A pénztárbizonylatok könyvelése három lépésben történik:

 Először a pénztárbizonylat összesített adatait adjuk meg (az összes
bevételt, összes kiadást).
 Második lépésben az egyes tételeket, a hozzájuk tartozó jelleggel.
 Harmadik lépés a kontírozás, amelyben megadjuk a tételhez tartozó
főkönyvi számokat.
A második lépésben használt jellegeket az alábbi táblázatban foglaltuk össze:
Készpénz-
Esemény Jelleg kód Állomány Könyvelése
fizetési számla
Bevétel PB Pénztári bevétel 4 - Vevő T 381 K ???
Nincs
Kiadás PK Pénztár kiadás 6 - Szállító T ??? K 381
Eladtunk 4 - Vevő T 381 K 9, 467
Van PS Pénztári számla
Vettünk 6 - Szállító T ?,466 K 381
Ha készpénzfizetési számla melléklete nincs a pénztárbizonylatunknak, akkor

választhatjuk a PB (pl. készpénz befizetés az elszámolási betét számlára) és PK
(pl. csoportos munkabér utalása) jellegeket. Az állományt a program az előbbi
táblázatnak megfelelően kínálja, ezt fogadjuk el. E jellegek esetében azonban áfa
nem könyvelhető.
Ha viszont van készpénzes számla mellékletünk, akkor a PS jelleget kell

választanunk. Az állományt nekünk kell megadnunk annak megfelelően, hogy
eladtunk (Vevő) vagy vásároltunk (Szállító). Pénztári tételek esetében csak a
PS jelleg választásakor van lehetőségünk áfa könyvelésére.
A pénztári tételek könyvelésekor is kötelező megadni partnert. Ha nincs semmi

egyéb indoka (pl. kedvezmények figyelése, áfa törvény stb.) a konkrét partner
feltüntetésének, pénztári tételek könyvelésekor is használhatjuk az EGYEB –
Egyéb partnert (ld. 2.5.2.).
17
3.1.1. A VJ 0630501 sz. bevételi pénztárbizonylat könyvelése (01)
Könyveljük le az első pénztárbizonylatunkat, amin a törzstőke bevételezése

történt! Lépjünk be a B/B/A menüpontba!
Az első ablak mezőibe írandó adatok az alábbi ábrának megfelelően (amit

nekünk kell beírni, azt a szövegben Félkövér, Dőlt betűtípussal jelöltük):
Kivonatszám: 0630501, mivel a program csak 8 karakterből álló

kivonatszámot engedélyez, a betűket elhagytuk.
Dátum: 2013.10.11.
Napló: PN – Pénztár napló. (Mivel vállalkozásunknak csak egy
pénztára van, a program ezt a napló kódot felkínálja.)
Szla: 381 a naplóhoz kapcsolódóan a program tölti ki.
Nyitó egyenleg: Ezt az adatot is a Libra3s adja a korábbi pénztári tételek
alapján. Jelen esetben 0 Ft.
Kiadás: 0 Ft. Itt elegendő csak egy <ENTER>-t nyomni.
Bevétel: 3 000 000 Ft.
Záró egyenleg: 3 000 000 Ft, ezt is a program számolja
Amennyiben az adatokat helyesen adtuk meg, nyomjuk meg a Rendben gombot.

A megjelenő, második ablak mezőibe írandó adatok az alábbi ábrának
megfelelően:
18
Jelleg kód: PB –Bevétel, nincs hozzá számla.
Állomány: V – Vevő, a program kínálja, fogadjuk el.
Hiv.szám: VJ 0630501.
A hivatkozási számra <ENTER>-t nyomva az ablak alján megjelenik egy üzenet:
Ettől ne ijedjünk meg, ez nem hiba. Csupán azt jelzi, hogy ezt a hivatkozási
számot még nem használtuk a rendszerben.
Biz.szám: Nem kötelező a kitöltése, itt lehetne megadni a
pénztárbizonylat mellékletének számát. Hagyjuk üresen!
Terhelendő: FERENCL – Ferenc László, akit a mező végén lévő ikonnal
választhatunk ki a partner törzsből. A partner többi adatát,
melyeket a törzs karbantartáskor megadtunk, a program tölti ki.
Bruttó: 3 000 000 Ft.
Szöveg: Törzstőke befizetése.
ÁFA kulcs: A jellegkódnak megfelelően a program NK-ra állítja, és ez nem
is módosítható.
Ha a szöveg után <ENTER>-t nyomunk (vagy a Rendben, vagy a Kontíroz

gombok valamelyikét), a harmadik ablakot kapjuk:
19
Ennek alján kell megadnunk a Pénztár számla számát (381), amit esetünkben a
program automatikusan kitölt, és az Alap főkönyvi számát: 358. Figyelem! A
számlák sorrendje nem jelent automatikusan T – K oldalakat!!!
Az <ENTER> után kapunk egy értesítést,

hogy a könyvelésünk nullára futott. Az
Érvényesít, majd az új ablakban a Kilép
gomb megnyomásával térhetünk át a
következő pénztárbizonylat könyvelésére.
A következő két bizonylat könyvelését az Olvasóra bízzuk. Segítségként ld.

3.1.3. szakaszban található összefoglaló táblázatot.
3.1.2. Az A 13540103 sz. kiadási pénztárbizonylat könyvelése (04)
Ezen a pénztárbizonylaton két gazdasági esemény szerepel. Az első ablakban a

kiadás sorban a két tétel együttes összegét, 2 510 460 Ft-ot kell feltüntetnünk:
20
A második ablakban először az irodaszer vásárlást visszük fel, amiről van
Készpénzfizetési számlánk (H7EQ-A 139457). Ennek megfelelően:
Jelleg kód: PS –Van hozzá számla.

Állomány: S – mi vásároltuk az irodaszert.
Hiv.szám: A 13540103.
Biz.szám: Nem kötelező a kitöltése, de megadhatjuk a H7EQ-A 139457
számla számát.
Elismerendő: PATRIA – Pátria Nyomda Zrt.
Bruttó: 10 460 Ft.
Szöveg: Irodaszer vásárlás.
ÁFA kulcs: A 21,26%-os áfa tartalomnak megfelelően a 27%-os kulcsot
választjuk.
A tétel kontírozása:
21
Mivel a pénztárcsomag még nem futott nullára, a program elindít egy újabb
tételt, amelyben a törzstőke banki befizetését könyveljük le. Nagy odafigyeléssel
könyvelje ezt a tételt, mert az előző ablakból több adat is benne maradt a
cellákban az előző gazdasági eseményből!
És ennek a tételnek a kontírozása:
3.1.3. A pénztárbizonylatok könyvelésének összefoglaló táblázata
A többi pénztárbizonylat könyvelését az Olvasóra bízzuk. A könyveléshez

szükséges legfontosabb adatokat a következő oldalon található táblázatban
foglaltuk össze. Táblázatunkban az értelem szerint kitöltendő adatokat, mint pl. a
dátum vagy a partner, nem tüntettük fel. Készpénzes számlák esetében, ahol van
áfa is, a táblázatban megadtuk a bruttó összeget, és alatta zárójelben az alapot és
az adó összegét. Ezeket a zárójelben lévő összegeket a program számolja.
A táblázatban a főkönyvi számlaszámok után zárójelben feltüntettük a T - K

oldalt. A tartozik - követel oldal a pénztárbizonylatok könyvelésekor a képernyőn
nem jelenik meg, és nem is kell megadnunk. Ezt a program a tétel jellegének és
az állománynak megfelelően állítja be.
Hogy jól végeztük-e az adatok felvitelét, azt ellenőrizni az adott tételek

könyvelését követően a főkönyvi naplóban (A/B) tudjuk. Ld. 6.1.1. pontot.
22
Hivatkozási sz. Bruttó Áfa Pénztár
Jelleg Állomány Szöveg Alap Adó
(biz.sorszám) Alap/Adó kulcs számla
VJ 0630501
PB V Törzstőke befizetése pénztárba 3 000 000 ---- 381(T) 358(K)
(01)
A 13540101
PS S Jogi szolgáltatás 25 900 AM 381(K) 5228(T)
(02)
A 13540102
PK S Cégalapítás bejegyzési illetéke 50 000 ---- 381(K) 531(T)
(03)
A 13540103 10 460
PS S Irodaszer vásárlás 27% 381(K) 5112(T) 466(T)
(04) (8 236/2 224)
A 13540103
PK S Törzstőke banki befizetése 2 500 000 ---- 381(K) 389(T)
(04)
A 13540104 17 000
PS S Irodaszer vásárlás 27% 381(K) 5112(T) 466(T)
(05) (13 386/3 614)
A 13540105 31 750
PS S Szakmai oktatás 27% 381(K) 5222(T) 466(T)
(06) (25 000/6 750)
A 13540105 76 200
PS S Számviteli szolgáltatás (60 0000/16 200 27% 381(K) 5229(T) 466(T)
(07) )
Pénztári tételek könyvelési adatai

(Az árnyékolt sorok könyvelésének bemutatása szerepel a leírásunkban.)
3.2. Szállító számlák könyvelése – B/E/A/A
A számlák könyvelésében annyiban térünk el az esettanulmány megoldásától,

hogy a szállító- és a vevőszámlák könyvelését külön fejezetben tárgyaljuk. Mivel
egy cég életében először beszerzés szokott előfordulni, kezdjük a szállítószámlák
könyvelésével.
A szállító kötelezettségek és bankon keresztül történő kiegyenlítésük könyvelését

az alábbi ábra foglalja össze:
384 4541/4551 466
Adó
Kiegyenlítés Bruttó összeg 116,161, 229, 5*, 8*
Adóalap
A szállító számlák könyvelésénél az adóalap főkönyvi számla száma a vásárolt

terméktől, szolgáltatástól függ:
 Tárgyi eszköz (egy éven túl szolgálja a vállalkozás érdekeit) vásárlásakor a
161 - Befejezetlen beruházás számlára könyveljük.
 Immateriális javak vásárlásakor a 161 számla helyett a 116 - Technika
számlát használjuk, erről vezetjük be az immateriális jószágot az eszköz
analitikába.
 Az építőanyagokat (padlóburkoló, homok, kavics, tégla) a számviteli
politikánknak megfelelően készletre vesszük a 229-es számlával szemben. E
számla használatakor egy összegben könyvelhetjük az összes készletre veendő
anyagot. A 229-es számláról majd a raktárra vétel során kerülnek egyenként, a
cikkszámoknak megfelelően a hozzájuk tartozó készlet számlára a vásárolt
építőanyagaink. Bővebben ld. 3.5. fejezet!
 Az egyéb anyagokat, szolgáltatásokat (pl. irodaszerek, tisztítóanyagok)
azonnal elszámoljuk költségnek az 5-ös számlaosztályon belül.
 Ha tovább értékesítési céllal vásárolunk (pl. eladásra szánt árut, közvetített
szolgáltatást), akkor a 8-as számlaosztályba könyvelünk.
Az áfakulcs megadásakor az értékkel megadott kulcsokon kívül szerepelhet az

alábbi két lehetőség is:
 Az AM abban az esetben, ha maga a számla áfa mentes.
 Az NK jelölést pedig akkor, ha a számlán szerepel ugyan áfa, de az nem
képez adóalapot, vagyis nem igényelhető vissza. (Pl. telefonszámla,
személygépkocsi vagy a nyitó tételek esetén.)
A szállítószámlák könyvelésekor az általánosan használható jellegek:
Jelleg
Megnevezése Könyvelési tétel Állomány
kód
T ??? – K 4541
SS Szállítói számla Nem állítható,
T 466 – K 4541
mindig a szállító
T 4541 – K ???
SL Szállítói jóváíró levél állományt használjuk
T 4541 – K 466
A szállítói jóváíró levél egy „fordított irányú számla”. Akkor kerül kiállításra,
amikor az eladó utólag jóváír valamilyen tételt. Ez lehet egy utólag adott
árengedmény (pl. minőségi hiba miatt), de történhet az áru visszaadása miatt is.
Nagyon fontos adat a számlák könyvelésekor a hivatkozási szám. A számlák

banki kiegyenlítésekor ugyanezt a hivatkozási számot kell megadnunk, hogy a
program párba állíthassa a számlát és annak kiegyenlítést. Csak a két hivatkozási
szám egyezése (és persze az összeg egyezése) esetén lesz a számla
„kipontozva”, azaz kiegyenlítve. Tehát célszerű olyan hivatkozási számot
használni, amely a bankszámla kivonaton is szerepel. Mi a számlák
bizonylatszámát használjuk hivatkozási számként, mivel ezt a számlán is és
az átutaláskor a közlemény rovatban is szokás feltüntetni.
Ha már egy működő cég nyitó főkönyvi kivonatában találunk szállítói

kötelezettséget (ki nem egyenlített számlát), akkor azt is a B/E/A/A menüpontban
kell könyvelnünk, de a tárgyévi számlák könyveléséhez képest az alábbi
eltérésekkel:
 Teljesítés dátuma: a nyitás napja.
 Áfa kulcs: NK (az előző időszakban az áfa már könyvelésre került).
 Alap számla száma: 491 nyitómérleg számla.
 Áfa összeg és számlaszám nincs.
E rövid áttekintés után térjünk rá az első szállító számlánk könyvelésére!
3.2.1. Az AB8K-F 125419 sz. szállítószámla könyvelése (08)
Miután beléptünk a B/E/A/A menüpontba, a megjelenő ablakban a következő

mezőket kell kitöltenünk:
Ikt. szám: SZN – Szállító napló (a legördülőből is választható).

Biz.tip: N – Normál.
Jelleg kód: SS –Szállító számla.
25
Hiv.szám: AB8K-F 125419 hivatkozási számként a bizonylat számot
használjuk.
Biz.szám: Nem kötelező a kitöltése, paraméter beállítás eredményeként a
program itt automatikusan megismétli a hivatkozási számot.
Szállító: KONTROLL – Kontroll Kereskedőház Kft.
Itt tegyünk egy kis kitérőt. Partnerek törzsadatait megadni a T/A/P/P menüpont
segítségével is lehet, ahogy azt a 2.5.2. szakaszban már láttuk. De minden olyan
esetben, ahol partnert választunk, a legördülő gombra kattintva megjelenik a
Partner keresés ablak. Ennek az ablaknak az alsó sorában lehetőségünk van az
Új gomb segítségével új partner felvételére, a Módosít gombbal pedig meglévő
partner adatait javíthatjuk, egészíthetjük ki. (Ez egy tömörebb ablak, mint amit a
2.5.2. pontban láttunk, de ha az Új vagy a Módosítás helyett Karbantartás
gombot nyomjuk meg, akkor a már megismert adatbeviteli módot kapjuk). Az
alábbi ábra a Kontroll Kereskedőház Kft. adatainak módosítását (kiegészítését)
mutatja.
Új cím és új bankszámlaszám megadása előtt a fenti ábrán megjelölt Új

gombokat ne felejtse el megnyomni. A Rendben gomb megnyomása után
visszatérhetünk a számlánk adatainak beviteléhez:
ÁFA bev.: N – Normál, a számla teljesítéséhez kapcsolódik.

Fiz.mód.: 4 – Átutalás, mivel a partnernél beállítottuk, a program írta be.
Telj: 2013.10.18 a teljesítés időpontja a bizonylatról.
Kdat: 2013.10.18 könyvelési dátum, Normál áfa esetén a program a
teljesítés dátumát írja ide.
26
Kelt: 2013.10.18 a számla kelte a bizonylatról.
Esed: 2013.10.25 a számla esedékessége (fizetési határidő) a
bizonylatról. A program itt is felkínál egy dátumot a
paraméterek beállításának megfelelően.
Beérk: 2013.10.18 a számla beérkezésének dátuma. Paraméter
beállításunknak köszönhetően a program itt a számla
kiállításának kelte. (Késve érkezett számlák áfa bevallásánál
fontos.)
ÁFA: a számla áfa bevallásba kerülésének időpontja, jelen esetben a
teljesítés dátuma, amit a program tölt ki.
Bruttó: 133 350 Ft.
A kitöltött ablak képe:
A bruttó összeg beírása után <ENTER>-t nyomva a következő ablak jelenik

meg, melyben a számla tétele(i)t adjuk meg. Akkor van szükség tételekre
bontásra, ha a számlán több áfakulcs is szerepel, vagy több szállítói főkönyvi
számot is kell használnunk. Az egy áfakulcson belüli adóalap bontását a
kontírozáskor célszerű elvégezni.
27
Mozgásnem: Nem használjuk.
Szöveg: Irodai berendezés beszerzése (beruházás).
ÁFA kulcs: 27%.
Alap: 105 000, a program számolja.
Adó: 28 350, a program számolja.
A Rendben gomb megnyomása után visszakapjuk az előző ablakunkat, ahol az

alsó sorból a Kontíroz gombot kell megnyomnunk. A megjelenő ablak alsó
részén töltsük ki a főkönyvi számlaszámokat:
Szállítói szla: 4551

Alap: 161
Adó: 466
Ezeknél a számlaszámoknál sem jelent T és K oldalt a számlák sorrendje. A

számlák beírásakor a hozzájuk tatozó feliratokat kell figyelni! Az eddigi vizsgák
során gyakori hiba volt a szállítóhoz és az alaphoz tartozó főkönyvi számok
felcserélése!
A 466-os számlaszám után <ENTER> megnyomásával visszajutunk az első

ablakunkhoz, ahol az Fk.könyvel gombot nyomjuk meg. Ha könyvelés helyett a
Rögzít gombra kattintunk, a tételünk nem kerül be a főkönyvi naplóba, nem lesz
belőle érvényes tétel. Utólag csak külön menüben könyvelhetjük le. (Ld. 5.2.3.)
28
A most vásárolt multifunkcionális irodai berendezést aktiválnunk is kell. Ezt
megtehetnénk most is, de mi a számlák befejezése után könyveljük az összes
használatba vételt. Az aktiválás leírását a 3.6.2. – 3.6.4. fejezetekben találja meg.
3.2.2. A DC9S-L 185127 sz. szállítószámla könyvelése (09)
Ezen a számlán két tétel van, de mivel később mindkettőt készletre vesszük majd,
ezért beszerzéskor egy összegben könyvelhetjük a 229-es számlára. Egyik
ablakban sincs szükség az összeg megbontására.
és a kontírozása:
A megvásárolt padlóburkolót és az égetett téglát készletre kell vennünk. Ez a

készletre vétel történhetne most is, de a megoldásunkban ezt a könyvelést a
3.5.1. fejezetben mutatjuk be. Csupán arra kell figyelnünk, hogy még a
felhasználásuk előtt bevételezzük a raktárba ezeket az anyagokat.
29
3.2.3. A DC9S-L 185247sz. szállítószámla könyvelése (11)
Kontírozása:
3.2.4. Az AC7S-L 604582 sz. szállítószámla könyvelése (12), fordított áfa,

közvetített szolgáltatás átvezetése
Ennek a számlának az a sajátossága, hogy az áfát nekünk vevőknek kell az

írásbeli nyilatkozatunknak megfelelően megfizetnünk, és természetesen mi
fogjuk visszaigényelni is. Az ÁFA bevallás mezőnél az O – Fordított áfát
válasszuk, amihez a program a tételsor ablakban az ÁFA kulcs mezőnél az FA –
fordított áfa adókulcsot kínálja. Ez 0 Ft áfát eredményez a számla könyvelésében,
a teljes bruttó összeg adóalap lesz.
30
Miután kontíroztuk a tételt és a főkönyvi könyvelést is végrehajtottuk,
kapcsolódó tételként a 3 200 000 * 27% = 864 000 Ft adót le kell könyvelnünk a
fizetendő és az előzetesen felszámított forgalmi adó számlákra az áfa technikai
számlával szemben. Ez a könyvelés a vegyes naplóban, az M – Mérleg
menüpontban történik. A főkönyv használatának leírását a 3.7. szakasz
tartalmazza. Itt csupán a kész könyveléseket mutatjuk be az alábbi ábrákon.
31
Az elkészült tételeket ne felejtsük el Könyvelni.
Még egy tétel kapcsolódik ehhez a számlához. Mivel ez a szolgáltatás az

esettanulmány következő oldalán található AH9Q-I 782502 számú vevőszámlán
(13) továbbszámlázásra került, a közvetített szolgáltatást szintén az A/A
menüpontban át kell vezetnünk készletből ráfordítás számlára:
3.2.5. Az AJ7S-0 757331 számú szállítószámla könyvelése (14)
Először is vegyük észre, hogy a fizetési mód itt nem átutalás, hanem
bankkártyás! Másrészt a számlán szereplő két tételnél két szállítói főkönyvi
számot fogunk használni. A számítógépet (beruházás) a 4551-re, a szoftvert (ez
nem minősül beruházásnak) pedig a 4541-re könyveljük. Emiatt a tételsor
ablakban bontanunk kell az összeget!
32
Majd a kontírozások:
33
3.2.6. Az AFJQ-O 784322 sz. szállítószámla könyvelése (15)
Kontírozása:
3.2.7. A 102040 2068 sz. telefonszámla könyvelése (16)
A telefonszámla könyvelése azért speciális, mert a magán célú beszélgetésekre

eső áfa összege nem igényelhető vissza. Ennek az elvárásnak két féle módon is
eleget tehetünk:
 Tételesen gyűjtjük a magán célú beszélgetéseket, és ezeket tovább
számlázzuk a dolgozóink felé, mint közvetített szolgáltatást, és az erre
eső áfa fizetendő adóként jelenik meg. Ebben az esetben a telefonszámlán
szereplő teljes áfa visszaigénylésre kerül.
 A másik esetben nem gyűjtjük a magán beszélgetéseket és nincs
továbbszámlázás sem. Ekkor a telefon szolgáltatás összegének 30%-a
után nem igényeljük vissza az áfát. De mivel így a munkavállalóink
adóköteles juttatást kapnak, ami további adó és hozzájárulás
megfizetésével jár együtt. Lásd esettanulmány „Tájékoztatás a könyvelő
részére”! Vállalkozásunk ez utóbbi esetet választotta.
34
Van még egy sajátossága ennek a számlának, mégpedig a folyamatos teljesítés.
Ha az áfa bevallásánál az F - Folyamatos teljesítést állítjuk be, akkor a program
teljesítés dátumát maga tölti ki az esedékesség dátumával megegyezően, és ez a
dátum lesz az áfa bevallásba kerülésének dátuma is.
A könyvelés többféleképpen is végrehajtható. Az itt vázolt megoldásban

mindössze a telefon szolgáltatás összegének 30%-át kell kiszámolnunk, a többi
számolást a program elvégzi. Ennek megfelelően miután megadtuk a bruttó
összegnél a számla végösszegét, azaz 20 638 Ft-ot, azt két tételre kell bontanuk a
két adókulcshoz igazodva. A fenti ábrának megfelelően először válasszuk az NK
kulcsot! A hozzátartozó összeg 9 271 * 30%, azaz 2 781 Ft, aminek a
visszaigényelhető áfája 0 Ft. (Az internetre jutó összeg után az áfa
visszaigényelhető, ezért ennél a számításnál azt nem vettük figyelembe.)
Mivel a teljes összeget még nem rendeztük le, a program nyit egy második
tételsort. Itt az áfakulcs mezőben megadjuk a 27%-t, a program pedig
kiszámolja a fennmaradó alapot (16 250 – 2 781 = 14 061) és az erre eső adót.
35
A kontírozásnál először az NK-s részt hozza a program, a 2 781 Ft-ot:
Utána a 27%-os részt:

Szállító szla: 4541
Alap: itt bontanunk kell az összeget és a szöveget is javítjuk! Az internet
összegét nem kell számolnunk (a számlán szerepel), azért ezzel
kezdünk:
Összeg: 8 950 Ft Szöveg: Internet használat Szla: 5227
A maradék összeg cégünk költsége:

Összeg: 5 111 Ft a program számolja.
Szöveg: Telefon számla.
Szla: 5213
Adó: 466 összegét (3 796 Ft) a program számolta.
A telefonszámlához, mint természetbeni juttatáshoz kapcsolódó tételek:

 szja: 353 Ft és az,
 EHO: 596 Ft.
36
Ezt a két tételt vegyes tételként könyveljük le az A/A menüpontban. Most is
könyvelhetnénk ezeket a tételeket, mi azonban a bérfeladás könyvelésekor fogjuk
megtenni, az esettanulmány megoldásának megfelelően. (Ld. 3.7.3. fejezet!)
Az esettanulmány megoldásában szereplő összegekhez képest -1 illetve +1 Ft

eltérésünk van a 466 és az 5213 főkönyvi számlákon. Ennek oka a kerekítés.
3.2.8. A BD9H-Z 459801. számla könyvelése (17) szja előleg levonással
Kontírozása:
A magánszemélynek kifizetett bérleti díjból szja előleget is vonunk, amit a

fordított áfához hasonló módon vegyes tételként a főkönyvben, az A/A
menüpontban (ld. 3.7.) könyvelünk. Az összeg: 210 000*0,9*16% = 30 240 Ft.
37
3.2.9. A 1020615079 sz. telefonszámla könyvelése (18)
Ezt a számlát az előző telefon számlához hasonlóan könyveljük. Ld. 3.2.7!
Telefonszámla 30%:
38
Telefonszámla 70% + internet használat:
Kontírozása 3 lépésben:
Magán célú beszélgetés (30%) visszaigényelt áfa nélkül:
Internet használat költsége (visszaigényelt áfája a harmadik tétellel együtt) :
Telefon beszélgetések 70%-a és az utolsó két tétel visszaigényelt áfája:
39
3.2.10. A 8001001956217 sz. villanyszámla könyvelése (19)
Kontírozása:
40
3.3. Vevő számlák könyvelése – C/B/A/A
A vevő követelések és banki kiegyenlítésük könyvelését az alábbi ábra foglalja

össze:
467 311 384
Adó
Bruttó összeg
9* Kiegyenlítés
Adóalap
A vevő számlák könyvelésekor használható jellegek:
Jelleg
Megnevezése Könyvelési tétel Állomány
kód
T 311 – K ???
VS Vevő számla Nem állítható,
T 311 – K 467
mindig a vevő
T ??? – K 311
VL Vevő jóváíró levél állományt használjuk
T 466 – K 311
A vevő jóváíró levél egy „fordított irányú számla”. Akkor kerül kiállításra,
amikor a vevőnknek utólag jóváírunk valamilyen tételt. Ez lehet egy utólag adott
árengedmény (pl. minőségi hiba miatt), de történhet az áru visszavétele miatt is.
Ha már egy működő cég nyitó főkönyvi kivonatában találunk vevői követelést
(ki nem egyenlített vevő számlát), akkor azt a C/B/A/A menüpontban kell
könyvelnünk, de itt nem az értékesítést visszük fel, hiszen az az előző évben
megtörtént, csupán a vevővel szemben fennálló követelésünket könyveljük.
Eltérések a tárgyévi számlák könyveléséhez képest:
 Teljesítés dátuma: a nyitás napja.
 Áfa kulcs: NK (az előző időszakban az áfa már könyvelésre került).
 Alap számla száma: 491 nyitómérleg számla.
 Áfa összeg és számlaszám nincs.
E rövid áttekintés után térjünk rá az első vevő számlánk könyvelésére!
3.3.1. Az AH9Q-I 782501 sz. vevőszámla könyvelése (10)
Az esettanulmányban szereplő vevőszámlákat már egy Libra3s–től eltérő

rendszerben előállították nekünk utólag kell felvinnünk. (Lásd 2.3 fejezet!)
Lépjünk be a C/B/A/A menüpontba, és töltsük ki a megjelenő ablakot!
41
Ikt. szám: VN – Vevő napló (a legördülőből is választható).
Biz tip N – Normál.
Jelleg kód: VS –Vevő számla.
Hiv.szám: AH9Q-I 782501 hivatkozási számként a bizonylat számot
használjuk.
Biz.szám: Nem kötelező a kitöltése.
Vevő: Belle – Belle Bt.
ÁFA bev.: N – Normál, a teljesítéshez kapcsolódik.
Fiz.mód.: 4 – Átutalás, ha a partner törzsben megadtuk, a program
kínálja.
Telj: 2013.10.21 a teljesítés időpontja a bizonylatról.
Kdat: 2013.10.21 könyvelési dátum, a program a teljesítés dátumát
írja ide, paraméter beállítással ez megváltoztatható.
Kelt: 2013.10.21 a számla kelte a bizonylatról.
Esed: 2013.10.30 a számla esedékessége (fizetési határidő) a
bizonylatról. A program itt is felkínál egy dátumot a
paraméterek beállításának megfelelően.
ÁFA: a számla áfa bevallásba kerülésének időpontja, itt a teljesítés
dátuma, a program tölti ki.
Bruttó: 3 302 000 Ft.
A kitöltött ablak képe:
42
A bruttó összeg beírása után <ENTER>-t nyomva az alábbi ablak jelenik meg:
Szöveg: Műszaki tanácsadás.

ÁFA kulcs: 27
Alap: 2 600 000, a program számolja.
Adó: 702 000, a program számolja.
A Rendben gomb megnyomása után visszakapjuk az előző ablakunkat, ahol az

alsósorból a Kontíroz gombot kell megnyomnunk. A megjelenő ablak alsó
részén a főkönyvi számlaszámokat adjuk meg:
Vevő szla.: 311

Alap: 912
Adó: 467
Ezeknél a számlaszámoknál sem jelent T és K oldalt a számlák sorrendje. A

számlákhoz tartozó feliratokat kell figyelni! A 467-es számlaszám után
<ENTER>, majd az Fk.könyvel gombra kattintsunk. Fk.könyvel nélkül a
tételünk nem kerül be a főkönyvi naplóba, nem lesz belőle érvényes tétel.
43
3.3.2. Az AH9Q-I 782502 sz. vevőszámla könyvelése (13)
Kontírozás:
Az imént lekönyvelt számla a az esettanulmány előző oldalán (12) található

szállítószámla továbbszámlázása. A fordított áfát a szállítószámla könyvelésekor
könyveltük, a fordított áfával a vevőszámlák esetében nincs tennivalónk.
44
3.4. Bankszámla kivonatok könyvelése – B /A/A
Ha már egy működő cég nyitó főkönyvi kivonatából indulnánk, akkor a bank
nyitó összegét a főkönyvben, (A) – MÉRLEG kellene könyvelnünk. (Ld. 3.7.)
Jelen esetben egy most megnyitott elszámolási számláról van szó, amely 0 Ft-ról
indul, vagyis nyitó összeg megadására nincs szükségünk.
A bankszámlakivonatok könyvelése két lépésben történik:

 először a bankbizonylat összesített adatait adjuk meg (az összes jóváírás,
összes terhelés), amit kontroll számoknak is hívunk,
 második lépésben pedig az egyes tételeket, a hozzájuk tartozó jelleggel.
A banki tételeknél használható jellegeket az alábbi táblázat foglalja össze:
3841 Tartozik 3841 Követel
Jelleg Állomány Jelleg Állomány
BJ V - vevőtől BT V - vevőnek
Folyószámlás tételek Banki Banki
jóváírás S - szállítótól terhelés S - szállítónak
EJ ET
Folyószámlát nem
Egyéb banki V Egyéb banki S
érintő tételek
jóváírás terhelés
A folyószámlás tétel mindig egy korábban már lekönyvelt vevői követelés vagy
szállítói kötelezettség kiegyenlítését jelenti. Ezért ebben az esetben a
kiegyenlített bizonylat hivatkozási számát kell megadnunk itt is. A számlák
könyvelésekor már úgy döntöttünk, hogy hivatkozási számként a számlák
bizonylatszámát használjuk. Éppen azért döntöttünk így, mert ezek a
bizonylatszámok az átutalási megbízások közlemény rovatában is feltüntetésre
kerülnek, és így szerepelnek a bankszámlakivonaton is.
A nem folyószámlás tételek esetében ilyen előzmény (korábbi számla) nincs,

ezért a hivatkozási számot nekünk kell képezni. Ez lehet pl. 1/3, ahol a 3 a
bankszámlakivonat sorszáma (bizonylat száma) az 1 pedig ennek a
bankkivonatnak az első tétele. Az egyes jellegek konkrétan:
BJ Az állomány beállításától függően a vevő átutalta a vevő számla

ellenértékét, vagy a szállító utalta vissza a szállítói jóváíró számla
ellenértékét.
BT Az állomány beállításától függően mi utaltuk a szállítónak a szállító
számla ellenértékét, vagy a vevőnek utaltuk vissza a vevői jóváíró
számla ellenértékét.
45
EJ Nem számla ellenében érkezett pénz a bankszámlánkra (pl. kp
befizetés). Ilyenkor az állomány beállításánál célszerű V – vevőt
meghagyni.
ET Nem számla ellenében fizettünk a számláról (pl. készpénz felvét). E
jellegnél az állomány beállításánál célszerű S – szállítót meghagyni.
3.4.1. A 10/2013-as bankszámlakivonat könyvelése
Kivonatszám: 10/2013 a bankbizonylat száma.

Dátum: 2013.10.31. a bankszámlakivonat kibocsátásának kelte.
Napló: BN – Banknapló (OTP).
Biz tip: N – Normál.
Nyitó egyenleg: Írni nem tudjuk, de egyeztetni kell a bankszámlakivonat alján
feltüntetett nyitó egyenleggel, most 0 Ft!
Terhelés: 1 933 107 a bizonylat alján található terhelések összesen.
Jóváírás: 5 802 180 a bizonylat alján található jóváírások összesen.
Záró egyenleg: Írni nem tudjuk, de egyeztetni kell a bankszámlakivonat alján
feltüntetett záró egyenleggel, most 3 869 073 Ft!
46
A záró egyenleg ellenőrzése után a Rendben gomb megnyomásával következhet
a bankszámla kivonat egyes tételeinek a rögzítése. Nézzük sorban a tételeket:
47
Az eddigi tételek nem érintettek korábban rögzített számlákat. Viszont a
bankszámlakivonat 4. tételében egy szállítószámlát egyenlítünk ki. Ebben az
esetben a jelleg BT – Banki terhelés és az állomány S – szállító beállítása után a
hivatkozási számnál az eredetei számla bizonylatszámát kell megadnunk.
Nagyon fontos, hogy pontosan úgy adjuk meg, ahogyan a szállító számla
esetében is tettük. Szóközök, kötőjelek, O betűk és nullák pontosan egyezzenek
meg. Szerencsére a Libra3s itt is segít. A hivatkozási szám mező legördülőjére
kattintva a program felkínálja nekünk a nyitott (még nem kiegyenlített) szállító
állományban található számlákat. Innen választva biztosan megfelelő lesz a
hivatkozási számunk.
Miután kiválasztottuk a megfelelő hivatkozási számot, a program kitölti az

ablakunkat. Ellenőrizzük a feltüntetett adatokat, és ahol szükséges módosítunk:
48
 Az érték napot: itt a program a bankszámlakivonat keltét kínálja.
 A szöveget: itt a bankszámlakivonat előző tételének a szövegét kínálja.
 Az átutalt összeget: itt a Libra3s a szállítószámlán szereplő bruttó összeget
kínálja. Rész kiegyenlítés, túlfizetés esetében a bankszámlakivonaton
szereplő összeget kell megadnunk. (Most a felkínált összeg rendben van.)
49
50
51
A Bankcsomag könyvelésének befejezése a pénztárcsomagéhoz hasonlóan
történik. Előbb Érvényesít, majd Kilép.
3.4.2. A bankbizonylatok könyvelésének összefoglaló táblázata
A másik két bankszámlakivonat könyvelését az Olvasóra bízzuk. A könyveléshez

szükséges legfontosabb adatokat a következő oldalakon található táblázatban
foglaltuk össze. Táblázatunkban az értelem szerint kitöltendő adatokat, mint pl. a
dátum, nem tüntettük fel. A táblázatban félkövér, dőlt betűvel jelöltük azokat a
tételeket, amelyeket teljes egészében nekünk kell kitölteni. A többi tétel
folyószámlás tétel, ezeket nagyrészt a program a jelleg, a hivatkozási szám és az
állomány helyes megadása után automatikusan kitölti. Természetesen ennek
előfeltétele a hivatkozott számlák előzetes könyvelése. Banki tételeknél a jelleg
dönti el a (számla oldali és bank oldali) főkönyvi számlák tartozik vagy követel
irányát. A táblázat utolsó oszlopában, a bankkal szemben álló (számlaoldali)
számlaszám után zárójelben feltüntettük, hogy a számlának melyik oldalára
könyvel a program. Nekünk a T illetve K oldalt nem kell megadnunk.
Az egyes tételek elején, az általunk megadott állománynak megfelelően kerülnek

a tételek a szállító vagy a vevő állományba.
A táblázatban kékkel árnyékolt sorok könyvelését részletesen a fentiekben

részletesen bemutattuk.
52
Elismerendő/ Számla oldali
Jelleg Állomány Hiv. Bruttó összeg Szöveg
Terhelendő fk. szám
10/2013 számú bankszámla kivonat (20)
EJ V 1/10 EGYEBL 2 500 000 Törzs tőke befizetése (pénztárból) 389 (K)
ET S 2/10 EGYEB 12 000 Számla nyitás költsége 5321 (T)
ET S 3/10 EGYEB 5 000 Kamarai regisztrációs díj 52212 (T)
BT S AB8K-F 125419 Kontroll 133 350 Szállítószámla kiegyenlítése 4551 (T)
BT S DC9S-L 185127 BTCS 1 775 155 Szállítószámla kiegyenlítése 4541 (T)
BJ V AH9Q-I 782501 BELLE 3 302 000 Vevőszámla kiegyenlítése 311 (K)
ET S 7/10 EGYEB 3 842 Bankköltség (forgalmi jutalék) 5321 (T)
EJ V 8/10 EGYEB 180 Kamatjóváírás 9741 (K)
ET S 9/10 EGYEB 3 760 Bankköltség (számlavezetési díj) 5321 (T)

BT S DC9S-L 185247 BTCS 781 050 Szállító számla kiegyenlítés 4541 (T)
ET S 2/11 EGYEB 37 000 Bérjárandóság utalása 471 (T)
ET S 3/11 NAV 8 000 Szja utalása 4621 (T)
ET S 4/11 NAV 5 000 Nyugdíj járulék utalása 4731 (T)
ET S 5/11 NAV 3 000 Egészségügyi szolg. járulék utalása 4644 ( T)
BJ V AH9Q-I 782502 CENTRAL 4 000 000 Vevőszámla kiegyenlítése 311 (K)
BT S AC7S-L 604582 ERROR 3 200 000 Szállítószámla kiegyenlítése 4541 (T)
10/2013 (20) és 11/2013. sz. (21) bankszámlakivonatok könyvelése
Elismerendő/ Bruttó Számla oldali
Jelleg Állomány Hiv. Szöveg
Terhelendő összeg fk. szám
BT S AFJQ-O 784322 RONNI 4 410 Bankkártyás vásárlás ellenértéke 4541 (T)
BT S 1020402068 THOME 20 638 Szállítószámla kiegyenlítés 4541 (T)
ET S 5/12 NAV 65 000 Szociális hozzájárulási adó utalása 4642 (T)
ET S 6/12 NAV 4 000 Szakképzési hozzájárulás utalása 4641 (T)
ET S 7/12 NAV 54 000 Szja utalása 4621 (T)
ET S 8/12 NAV 34 000 Nyugdíjjárulék utalása 4731 (T)
ET S 9/12 NAV 20 000 Egészségbiztosítási járulék utalása 4732 (T)
ET S 10/12 NAV 7 000 Egészségügyi szolg. járulék utalása 4644 (T)
ET S 11/12 NAV 1 000 Munkáltatót terhelő EHO átutalása 4643 (T)
BT S AJ7S-0 757331 TECHNET 215 900 Bankkártyás vásárlás ellenértéke 4551 (T)
BT S AJ7S-0 757331 TECHNET 69 850 Bankkártyás vásárlás ellenértéke 4541 (T)
BT S BD9H-Z 459801 FERENCL 179 760 Bérleti díj nettó étékének átutalása 4541 (T)
12/2013. sz. (22) bankszámlakivonat könyvelése
54
3.5. Készletekkel kapcsolatos tételek könyvelése
A számviteli politikánknak megfelelően az építőanyagokat mennyiségben és

értékben is vezetjük. Beszerzéskor készletre vesszük, és FIFO módszerrel
használjuk fel. Az egyes anyagokat külön kell nyilvántartanunk. Ezt az
elkülönítést szolgálja a számlatükörben az építési anyagok alábontása, és
ezzel párhuzamosan a készlet analitikában használt cikkszámok szerinti
könyvelés is. A cikkszámoknál ellenőrizzük, hogy az értékképzés FIFO
módszer legyen! (Ld. 2.5.3. fejezet, T/A/C/C menü.)
Törzsadatok tekintetében a Készlet modul az egyik „leggazdagabb” modul. A

cikktörzsön kívül szükségünk van pl. raktárra, készlet naplókra, mennyiségi
egységekre (mértékegységekre), mozgás nemekre stb., de ezeket már előre
felvittük.
A készletbeszerzéssel két analitika is foglakozik. Az egyik a szállítószámlák

könyvelése a LIKVID modulban (ld. 3.2 fejezet), a másik az anyagok raktárra
vétele itt a KÉSZLET modulban:
 Beszerzés: T 2113xx – K 4541 - LIKVID.
 Készletre vétel: T 2113xx – K ??? - KÉSZLET.
A kérdőjelek helyére is a 2113xx-t kellene írnunk, de ez így egy kicsit „sután”
nézne ki. Ezért itt egy technikai számlát használunk, a 229 – Készlet technikai
(átvezetési) számlát. E számla használatával az előbbi két tételünk:
 Beszerzés: T 229 – K 4541 - LIKVID.
 Készletre vétel: T 2113xx – K 229 - KÉSZLET.
Amennyiben 229 számlának az egyenlege nem nulla, akkor van olyan vásárolt
anyagunk, amelyet még nem vételeztünk be a raktárba.
Ha egy már működő cég nyitó főkönyvi kivonatában szereplő építő anyagokat
vinnénk fel, akkor azokat külön menüpontba az E/A/N – Nyitó készlet bevitele
menüpontban kellene könyvelnünk, a készletre vételhez hasonlóan. A
könyvelésben az alábbi eltérések vannak a tárgyidőszaki beszerzésekhez képest:
 Hivatkozási szám: NYFK (utalás a nyitó főkönyvi kivonatra).
 Könyvelési dátum: a nyitás dátuma.
 Mozgásnem: NYIT – nyitás, ezt a program automatikusan tölti ki az
E/A/N menüpontnak megfelelően.
 Szöveg: Nyitás.
 Szállító: hagyjuk üresen, ha nincs adatunk.
 Iktató szám: ANYI – Anyag nyitó.
Az esettanulmány megoldásában a készletekhez kapcsolódó tételek között

szerepel az AC7S-L 604582 szállító- (12) és az AH9Q-I 782502 vevőszámlához
(13) tartozóan a közvetített szolgáltatás átvezetése. Ezt a tételt, mi már akkor
lekönyveltük, ld. 3.2.4.
3.5.1. Készletre vétel – E/A/A
Két szállítószámlán vásároltunk építőanyagot mind a két esetben a Budai Tégla

Cserép Rt. volt a szállító. A készletre vételt megtehettük volna a szállítószámla
könyvelése után azonnal is, mi csupán didaktikai okokból tárgyaljuk itt.
A DC9S-L 185127 sz. számlán vásárolt építőanyagok raktárra vétele (09)
Lépjünk be az E/A/A menüpontba! A megjelenő ablakba a következő mezőket

találjuk. Itt is dőlt, félkövér betűvel jelöljük azokat, amelyeket nekünk kell
kitöltenünk. A felsorolásban nem említett mezőket nem használjuk.
Hivatkozási szám: DC9S-L 185127 hivatkozási számként a szállítószámla
bizonylat számát használjuk.
Könyvelési dátum: 2013.10.21. a számlán szereplő teljesítés időpontja.
Raktár kód: ARAK – Anyag raktár. (Ez az egy van, a program kínálja.)
Mozgásnem: RBE – Raktár bevételezés.
Szöveg: Készletre vétel.
Szállító: BTCS – Budai Tégla Cserép RT, kitöltése nem kötelező.
Iktatószám: KBE – Készlet bevételezési napló, a legördülőből
választjuk.
A napló után <ENTER> vagy a Tételek gomb megnyomásával vihetjük fel az
adott bizonylathoz tartozó tételeket.
Cikkszám: PBURK - Padlóburkoló a legördülőből választjuk.
Ha olyan cikket kellene készletre vennünk, amely cikktörzsben nem
szerepel, akkor Cikk keresés ablak bal alsó sarkában található Új gombra
kattintva jutunk a 2.5.3. fejezetben megismert alakhoz, amelyben új cikket
vehetünk fel.
Egységár: 2100 Ft/m2, a számláról a nettó egységár.
Mennyiség: 500 m2 a számláról.
Mozgásérték: 1 050 000 Ft, a Libra3s számolja.
Mértékegység: a program kínálja a cikktörzsnek megfelelően.
Számla: 211301 a Készletnyilvántartás modulban számla oldalon
mindig az adott cikkhez tartozó főkönyvi számot kell
szerepeltetni, függetlenül attól, hogy Tartozik vagy
Követel.
Ellenszámla: 229 az anyagot beszerzéskor erre könyveltük, most tesszük
át a „helyére”.
56
A Rendben gomb megnyomása után kezdődhet a tégla felvitele:
Az adatok beírását követően a Rendben (az utolsó tétel után kettő Rendben kell),
majd a Könyvel gombot kell megnyomni. A megjelenő Nyomtatás beállítás
ablakban megtekinthetjük a bevételezést, de iskolai körülmények között nem
célszerű nyomtatást kérni. Lépjünk tovább a Nem nyomtat gomb
megnyomásával!
57
A DC9S-L 185247 sz. számlán vásárolt építőanyag raktárra vétele (11)
A bevételezés dátumaira nagyon figyeljünk, mert a FIFO módszer esetén a

felhasználás a raktárra vételek dátumának sorrendjében történik. Természetesen a
raktári bevételezésnek minden esetben meg kell előznie a felhasználást mind
fizikailag, mind a könyvelésben.
3.5.2. Készlet felhasználás (23) – E/A/B
Az anyag felhasználást a készlet kiadás menüpontban könyveljük. Itt is

ügyeljünk arra, hogy Számla oldalon a 2113xx számla álljon, annak ellenére,
hogy ez a számla most Követel.
58
Padlóburkolólap felhasználása a készleten lévő 800 m2-ből 650 m2-t:
Égetett tégla felhasználása a készleten lévő 1512 darabból 1300 darabot:
3.5.3. A felhasznált és a maradék készlet lekérdezése – A/B, E/B
A táblázatunk kitöltéséhez a felhasználás FIFO módon számított értékét

legegyszerűbben, egy összegben a könyvelési tételből olvashatjuk le. Ehhez
lépjünk az A/B – főkönyvi napló menübe. A beállítás az alábbi legyen
(részletesebben ld. 6.1.1):
59
Az iktató szám határoknál hagyjuk a program által kínált értéket, így az összes
2013-as adat benne lesz a listában. Az Indítás gombbal kapjuk a listát, melynek
a végén találjuk az anyag felhasználás tételeit:
Az adatokat beírhatjuk az esettanulmányból átvett, alábbi táblázatba:
A 2013. IV. negyedév anyagfelhasználása: AG01

Felhasznált készlet Maradék készlet
Készlet neve M.e.
mennyisége értéke (FIFO) mennyisége értéke
Padlóbukolólap m2 650 1 357 500 150 307 500
Égetett tégla db 1300 299 000 212 48 760
Összesen 1 656 500 356 260
A maradék készlet adatait az E/B – Karton lekérdezés/létrehozás paranccsal
kapjuk meg. Az ablakot megnyitva meg kell adnunk a Raktár kódját, a
cikkszámot, majd a Lekér/Frissít gombra kattintva kapjuk az aktuális készletet
az ablak felső részén. A felhasznált érték itt is szerepel a listában, csak de a
felhasznált tételek szerinti bontásban (2100*500 + 2050*150 = 1 050 000 +
307 500 = 1 357 500).
60
Padlóburkolólap:
Égetett tégla:
61
3.6. Tárgyi eszközök, immateriális javak könyvelése
A Libra3s egyedi és csoportos tárgyi eszközök nyilvántartására is lehetőséget

biztosít. Egyedi nyilvántartás esetén:
 leltári számot kell megadnunk,
 a mennyiség kötelezően 1 (általában db).
Csoportos nyilvántartás esetén
 cikkszámot adunk meg, ld. 2.1.5,.fejezet, T/A/C/C menü,
 a mennyiséget be kell állítani.
A tárgyi eszközökkel kapcsolatos teendőink:

 Új tárgyi eszközök aktiválása, immateriális javak bevezetése az
analitikus nyilvántartásba. Ez a két művelet technikailag egyforma.
 Kis értékű eszközök esetében az aktiválással együtt azonnal megtörténik
az egyösszegű értékcsökkenés elszámolása.
 Tárgyi eszközök kivezetése. (Jelen esettanulmányban ilyen tétel nem
szerepel.)
 A számviteli politikának megfelelően az értékcsökkenés könyvelése.
Ha már egy működő cég nyitó főkönyvi kivonatában találunk tárgyi eszközt vagy
immateriális jószágot, akkor azt is az F/A menüpontban kell könyvelnünk, de
ilyenkor az eszközünknek van a korábbi időszakokból elszámolt értékcsökkenése
is. Eltérések a tárgyévi eszköz felvitelhez képest:
 Mozgás nem: 1000 – NYITÓ FELVITEL.
 Összes ÉCS: az előző időszakokban, az aktiválás óta elszámolt, kumulált
értékcsökkenés.
 Ut.ÉCS: az utolsó értékcsökkenés dátuma, a nyitást megelőző nap.
 számla száma: 491 nyitómérleg számla.
3.6.1. Nyitó tételek zárása – F/F/N
A tárgyi eszköz modulban nem tudunk egyidejűleg nyitó és tárgyévi gazdasági

eseményeket rögzíteni. A Libra3s úgy indul, hogy ez a modulja csak a nyitó
tételeket kezeli. Eszközökkel kapcsolatos tárgyidőszaki gazdasági eseményeket
csak akkor tudunk könyvelni, ha a nyitó tételeket lezártuk. Viszont a nyitó tételek
zárása után, már további nyitó tételek nem vihetők fel, csak visszanyitást
követően, amire szigorú szabályok vonatkoznak. Csak akkor hajtsuk végre a
nyitó tételek zárását, ha minden befektetett eszközt megnyitottunk.
A nyitó tételek zárásához az F/F/N menüpontba kell belépnünk, és a megjelenő

ablak bal alsó sarkában a Nyitó tételek lezárása gombot kell megnyomnunk:
62
A művelet eredményeként az alábbi ablakot látjuk:
63
3.6.2. Tárgyi eszköz aktiválása, AB8K-F 125419 sz. számla (08) – F/A
A címben szereplő számlán egy irodai berendezést vásároltunk, amelynek

aktiválásához lépjünk be az F/A menüpontba! Nézzük az Alapadatok (jobb
szélen a legfelső fül) és Fk számok kitöltendő mezőit. Ha <ENTER> vagy
<TAB> gomb nyomkodásával lépegetünk, akkor a kötelező mezőknél nem
enged tovább lépni a program, így nem felejtjük el ezek kitöltését.
Időszak: 2013.
M.nem: 1100 – ÚJ BESZERZÉS. Ha itt csak nyitással kapcsolatos
mozgás nemeket talál, akkor nem hajtotta végre a nyitó tételek
zárását (ld. 3.6.1.).
Szállító: KONTROLL, nem kötelező kitölteni.
Lsz: <+> billentyű megnyomására a program GENERÁLT leltári
számot ad, egyszerű sorszámozással. Így van paraméterezve.
Cikksz: üresen hagyjuk, csak csoportos nyilvántartásnál töltjük ki.
Megn., Típus: értelemszerűen a bizonylat alapján.
Típus kód: mi nem használjuk, de érdemes megnézni pl. az E – Épülethez
tarozó Típusadat fület az ablak jobb szélén.
Mért.e: DB a mértékegységet kötelező megadni.
Alapadatok, főkönyvi számok
64
Tárolóhely: H, mivel csak a helyiség törzs van feltöltve, a többit nem
használhatjuk. A két helyiség közül válasszuk a TH1 – Irodát.
Bizonylat: AB8K-F 125419 a számla bizonylat száma.
Dátuma: 2013.10.18. mind a négy dátumhoz.
Szöveg: A program ezt a szöveget felülírja, nem kell kitölteni.
Nyilv.Szla: 143 – irodai berendezések, az eszközünk főkönyvi számlája.
ÉCS1: 149 – Egyéb berendezések tervszerinti értékcsökkenése.
Ktg.nem: 5711 – Terv szerinti értékcsökkenési leírás.
Ezeknek a főkönyvi számoknak a megadása nem kötelező, de ha megadjuk,
akkor a könyvelési tételekben ezek automatikusan megjelennek. Ha nyomunk
még néhány <ENTER>-t, vagy rákattintunk jobb oldalon az Értékek fülre,
átlépünk az Értékek ablakba.
Értékek
65
Eredeti érték/egységár: 105 000 az eszköz áfa nélküli bekerülési értéke.
Csoportos nyilvántartás esetén egységár.
Bekerülési érték: A program számolja az előbbi egységár és az
alapadatoknál megadott mennyiség szorzataként.
Maradv.ért./Fejl tart.: 0 jelen esetben nincs maradványérték, ezt Lné, a
könyvelőnk írta rá a szállító számla aljára.
Leírási mód: BLINE – Bruttó lineáris (a legördülőből választjuk a
számviteli politikánknak megfelelően).
Használati évek: Mivel a leírás kulcsa került megadásra üresen
hagyjuk. Innen csak az egérrel tudunk a következő
sorba kattintani.
Leírási kulcs: 33 és a %-ot is ki kell választani.
Nullára íródás dátuma: nem kötelező.
UT.ÉCS: Itt adhatjuk meg, hogy az adott eszközre meddig
számoltuk el az értékcsökkenést. Nyitó tételeknél
fontos. Most nem tudunk ide írni, hiszen az aktiválás
előtt nem számolhattunk el tervszerinti écs-ét.
Ha minden szükséges adatot megadtunk, a jobb szélen középen nyomjuk meg a

Rendben gombot. A megjelenő ablakban pedig az Igen gombot:
Most jutottunk el ahhoz az ablakhoz, amelyben az eddig még meg nem adott
főkönyvi számokat írjuk be. Ügyeljünk arra, hogy minden Számla és Ellenszámla
mező (2.számla és 2.ellenszámla nem!) az összes sor esetében (most csak egy sor
van) ki legyen töltve, különben az alábbi képernyő közepén megjelölt hiba
üzenetet kapjuk. A számlaszámok esetünkben:
Számla: 143, a program kínálja az alapadatok alapján.
Ellenszámla: 161, ezt nekünk kell beírni.
66
Főkönyvi számok véglegesítése
Ha nincs formai hiba a tételben, alul megjelenik a Könyvelési tételek

érvényesítése gomb, melynek megnyomásával egy újabb ablak ugrik fel, ahol
már csak a Rendben gombot kell megnyomnunk. Ezzel kész a tárgyi eszközünk
aktiválása.
67
3.6.3. Számítógép aktiválása, AJ7S-0 757331 sz. számla (14) – F/A
Az AJ7S-0 757331 sz. számlán szereplő számítógép felvitele még a főkönyvi

számokban is megegyezik az előző pontban tárgyalt irodai berendezés
aktiválásával. Mindössze arra figyeljünk, hogy itt van egy 25 000 Ft-os
maradványérték.
Értékek
68
3.6.4. Kis értékű eszköz használatba vétele, AJ7S-0 757331 sz. számla (14) – F/A
A szoftver esetében azonban más a helyzet. A program nem tesz különbséget

tárgyi eszköz aktiválása, és immateriális jószág könyvekbe való bevezetése
között, ezért az aktiválásnál megismert eljárást kell követnünk most is. De mivel
a szoftvernek 100 000 Ft alatt van a nettó értéke, ezért kis értékű eszközként
kezeljük, és a bevezetés után azonnal elszámoljuk az értékcsökkenését is egy
összegben. Lássuk a kitöltött ablakokat, megjelölve az eltéréseket az előző
aktiváláshoz képest:
69
Értékek
Főkönyvi számok véglegesítése
70
Most a könyvelés két tételt jelent, bevezetést a könyvekbe és az azonnali,
egyösszegű értékcsökkenés elszámolását. Fontos tehát, hogy mindkét tételben
meglegyen mind kettő főkönyvi szám. Váltani a tételek között az ablak felső
részen lévő nyilakkal megjelölt sorokra kattintva lehet, miután az előző sorra
Rendben-t nyomtunk. Ha az alapadatoknál megadtuk a főkönyvi számokat,
akkor azokat a második sorban a program bekínálja mindkét oldalon:
3.6.5. Értékcsökkenés elszámolása – F/F/E
Az értékcsökkenéseket a Libra3s napi számítással, havi gyakorisággal számolja.

Az esettanulmány szerint évvégén történik az értékcsökkenés elszámolása. Ezt
mi is évvégére kérjük, de a Libra3s nem egy összegben, hanem október,
november, december hónapra külön-külön soron könyveli az értékcsökkenést. A
végrehajtáshoz az F/F/E menüpontba kell belépnünk, ahol a legfontosabb
teendőnk a jobb felső sarokban a 2013.12.31. dátumot beírni. Eddig az időpontig
szeretnénk az ÉCS elszámolását elvégezni. A bal alsó sarokban nyomjuk meg az
Indítás gombot:
71
ÉCS elszámolás kész! Nyomjuk meg a Rendben gombot!
72
Végül a Könyvelés gombot, majd újra Rendben!
Az eredményt a főkönyvi naplóban ellenőrizhetjük:
Az elszámolt értékcsökkenések:
L/1 – irodai berendezésre: 1 329 + 2 848 + 2 943 = 7 120.
L2 – számítógépre: 2 491 + 4 064 = 6 555.
Az eredmények megegyeznek az esettanulmány megoldásában szereplő

értékcsökkenésekkel.
73
3.7. Vegyes tételek könyvelése a főkönyvben – A/A
Ha már egy működő cég nyitó főkönyvi kivonatából indul a könyvelésünk, akkor
az eddig tárgyalt, analitikákat nem érintő tételeket (vegyes tételeket) is itt, az A/A
menüben kell könyvelnünk. A nyitó tételeknél:
 a dátum az üzleti év első napja,
 a tétel jellege: Nyitó,
 a bizonylatszám pl. nyfk (hivatkozás a nyitó főkönyvi kivonatra,
 szöveg: Nyitás,
 a számlaszámok a megfelelő eszköz illetve forrás számlák állnak
szemben a 491 – Nyitómérleg számlával.
 A nyitáshoz kapcsolódnak a nyitás utána rendező tételek, ld. 4.4.2. pont.
Tárgyévi vegyes tételként már lekönyveltük az AC7S-L 604582 számlához (12)

kapcsolódóan a fordított áfa összegét, a közvetített szolgáltatás átvezetését (ld.
3.2.4.), valamint a BD9H-Z 459801 számlához kapcsolódóan, a bérleti díjból
levont szja-t. Az alábbi ábra az A/B – főkönyvi naplóból (ld. 6.1.1.) származik
az FK alrendszerre szűrve.
További vegyes tételként kell lekönyvelnünk társaságunk bejegyzésével

kapcsolatban a jegyzett tőkét, a telefonszámlák után fizetendő EHO és szja
összegét, a bérfeladás tételeit, valamint az év végi elhatárolásokkal,
átvezetésekkel kapcsolatos tételeket.
3.7.1. A társaságunk bejegyzése, a jegyzett tőke előírása – A/A
Az A/A menüpontba belépve a következő mezőket kell kitöltenünk:
Dátum: 2013.10.17 a gazdasági esemény kelte, jelen esetben a bejegyzés

dátuma.
A Dátum mellett be kell állítanunk a tétel jellegét: évközi.
A jelleg lehet nyitó, évközi vagy záró. Ez a jelölés a lekérdezésekben kényelmes

szűrést tesz lehetővé. Például a mérleg készítésekor, amikor fel kell tüntetnünk a
nyitó adatokat és a záró adatokat is. (Ebben az esettanulmányban nincs nyitó
adat.)
Bizonylat: végzés, a gazdasági eseményt tanúsító bizonylat száma.
Szöveg: Cégbejegyzés, a gazdasági esemény megnevezése.
Számlaszám: 358
74
Tartozik: 3 000 000
Ellenszámla: 411
Követel: 3 000 000
A Libra3s-nek mindegy, hogy melyik számlaszám kerül a számla oldalra, a

lényeg, hogy a 358 Tartozik, a 411 Követel oldalára kerüljön az összeg. Miután a
tétel adatait megadtuk, ne felejtsük el a Könyvel gombot megnyomni!
3.7.2. Bérfeladás könyvelése – A/A (24), sorozat könyvelés
Ebben a fejezetben a 2013. októberi bérfeladást könyveljük le. A bérfeladás

könyvelését technikai megvalósítás tekintetében két részre oszthatjuk. Az első
csoportba tartoznak a munkavállalóhoz közvetlenül kapcsolódó tételek,
amelyeknek a könyvelése a 471 – Jövedelem elszámolási számlát érintik. A
második csoportban pedig a munkaadó bérhez kapcsolódó költségei, a bérek
járulékai szerepelnek. A munkavállalóhoz kapcsolódó tételek könyvelését
sorozat, más néven csoportos könyveléssel, a többi tételt egyenként könyveljük.
Sorozat könyvelésről akkor beszélhetünk, ha egy főkönyvi számlával több

számla áll szemben. Esetünkben a 471 számla Követel oldalára a munkavállalók
összes járandóságát (50 000 Ft), Tartozik oldalára a járandóságokat terhelő
75
összes levonást (8 000 + 5 000 = 13 000 Ft) írjuk. Az ellenszámla az első tételben
a bruttó járandósághoz kapcsolódóan az 541 lesz, a neki megfelelő összeggel. A
szöveg: Bérköltség. A sorozat könyvelés előnyeként a továbbiakban csak a
szöveget írjuk át, és az ellenszámla oldalt vezetjük:
Az egyes tételek felvitelének befejezése után nem a Könyvel, hanem a Rögzít

gombot használjuk. Eredményeként a 471 követel oldalán az összeg 0 lett, és a
nyíllal megjelölt sorban megjelent a bruttó bérjárandóság könyvelése. Az alábbi
ablakban közben elkezdtük az szja levonás könyvelését is:
76
Miután a két levonást is Rögzítettük, a 471 nullára futott, a sorozat könyvelést
befejeztük. Az új ablakban már tudunk írni a számla oldalra is. Könyveljük le az
októberi bérfeladásból még hiányzó Egészségügyi szolgáltatási járulékot:
Miután a bérfeladás utolsó sorát is rögzítettük, nyomjuk meg a Mégsem, majd az

ablak jobb alsó sarkában aktívvá váló Könyvel gombot!
77
A megjelent belső ablakban <ENTER>-rel elfogadjuk a sorszámhatárokat, majd
a Rendben gomb megnyomásával befejezzük az októberi bérfeladás
könyvelését. A figyelmeztetésre újból Rendben.
Természetesen a sorozat könyvelést nem kötelező használni, minden tételt

könyvelhetünk egyenként is. De ezzel elvesztjük a sorozat könyvelés előnyeit:
 a gyorsaságot,
 és a benne rejlő ellenőrzést.
A novemberi (25) és decemberi (26) bérfeladás könyvelését az Olvasóra bízzuk.
3.7.3. Telefonszámlák után fizetendő szja és EHO (27) – A/A
Vegyes tételként kell lekönyvelni a telefonszámlák (16) (18) után fizetendő

szja és EHO összegét is. Az összegek számolását ld. esettanulmány (27)-es
bizonylatán.

2013. 12. 05-re 353Ft szja és 596 Ft EHO:

És ehhez hasonlóan 2014. január 5-re a decemberi telefonszámla után is:
78
4. Év végi zárás, következő év nyitása
A lezárt év zárómérlegével megegyező lesz a következő évünk nyitómérlege.
Ahhoz azonban, hogy e mérlegeket megkapjuk, el kell végeznünk:
 a zárás előtti feladatokat,
 az eredmény megállapítása és a társasági adó könyvelése után le kell
zárnunk az eredmény számlákat, osztalék az esettanulmányban nincs,
 a mérleg elkészítése után zárjuk a mérleg számlákat,
 és nyithatjuk a következő évet.
4.1. Év végi feladataink a főkönyv zárása előtt, vegyes tételek – A/A
Az év végi teendőink szerteágazóak. Könyvelnünk kell:

 az időbeli elhatárolásokat,
 kerekítési különbözeteket,
 a zárás előtti rendezéseket (átvezetéseket).
4.1.1. Időbeli elhatárolások (18) (19) (27) – A/A
Az időbeli elhatárolásra akkor van szükség, ha egy költség, ráfordítás vagy

bevétel nem abban az üzleti évben jelenik meg, amelyiket érinti. Az eredményt
módosító tételek az időbeli elhatároláson keresztül kerülnek át egyik évről a
másikra. Esetünkben ilyen tételek a januárban megérkező telefonszámlán és
villanyszámlán szereplő költségek. E számlákat januárra könyveltük, de a
költségeket a decemberre kell átvinnünk, és a 2013-as eredmény számításánál
kell figyelembe vennünk. Könyvelésük:
79
4.1.2. Az iparűzési adó megállapítása, könyvelése – A/A
Az iparűzési adó megállapítása és bevallása az adott önkormányzat oldaláról

letölthető nyomtatvány segítségével történhet. A bevallásban szereplő adatokat
egy pár soros mérleg táblával (ld. 6.1.4.) előállíthatjuk. Az esettanulmány egy
fővárosi vállalkozásról szól, ezért egy kitöltött, budapesti iparűzési adó bevallási
nyomtatványt találunk az esettanulmány megoldásában, ami szerint a fizetendő
iparűzési adó a 2013-as évre 33 828 Ft. Ennek a könyvelését főkönyvben – A/A
az Olvasóra bízzuk.
T 8651 – K 4695 33 828
4.1.3. Kerekítési különbözetek – A/A
Kerekítési különbözetet az adó kötelezettségek után kell elszámolnunk, mivel

azokat forintra számoljuk, de – a budapesti iparűzési adó kivételével – ezer
forintra kerekítve fizetjük be. A kerekítések összege az adott számlák
egyenlegéből állapítható meg pl. az alábbi táblázat alapján, amely Excel
kimenetű főkönyvi kivonatból származik. (Ellenőrzésként használhatja az
esettanulmány megoldását is. A mi sorrendünk a számla számok növekvő
sorrendje.)
Kerekítés összege Kerekíté

Számla
Számlaszám Számla megnevezése si
egyenlege Fel Le sz.szám
Személyi jövedelemadó
4621 -85 040 40 9694
elszámolása (290-es adónem)
Személyi jövedelemadó
4622 -353 647** 8694
elszámolása (103-es adónem)
Szakképzési hozzájárulási
4631 -7 200 200 9694
kötelezettség
Szociális hozzájárulási adó
4632 -129 600 400 8694
befizetési kötelezettség
Egészségügyi hozzájárulási
4633 -596 404 8694
kötelezettség
Egészségügyi szolg. járulék
4634 -16 650 350 8694
kötelezettség
Előzetesen felszámított általános
466 1 529 339* 339 8694
forgalmi adó (egyenlege Tartozik)
467 Fizetendő általános forgalmi adó -1 566 000 --- ---
4731 Nyugdíjbiztosítási járuléktartozás -34 000 --- ---
4732 Egészségbiztosítási járuléktartozás -20 800 200 8694
4695 Iparűzési adó *** -33 828 28 9694
* A pozitív összeg Tartozik egyenleget jelent, az összeg 1 Ft-tal eltér az
esettanulmány megoldásától.
** A kerekítés azért felfele történik, mert a januárban megkapott decemberi
telefon számla után fizetendő 198 Ft-os tétel miatt 1 ezer Ft-ot be kell fizetnünk.
(Részletesen ld. könyv esettanulmány megoldása fejezetében!)
*** 100 Ft-ra kerekítve fizetjük.
80
A könyvelést az alábbi ablaknak megfelelően végezhetjük el az A/A menüben:
4.1.4. Adókötelezettségek összevezetése egyenleg beemeléssel – A/A
Ott, ahol a kötelezettség előírása (463 alábontott számlái) és a kötelezettségek

teljesítése (464 alábontott számlái) külön főkönyvi számon szerepelnek, vagy a
zárás előtt, vagy a nyitást követően rendezőtételként a már megtörtént
kiegyenlítéseket átvezetjük a kötelezettségre, mintegy levonjuk abból. Így
kötelezettségként csak a ki nem egyenlített tételek maradnak, melyeket év elején
egyenlítünk ki, és így nullázódnak a kötelezettség számlák is. Ehhez hasonlóan a
468 – Áfa elszámolási számlára összevezetjük a 466 – Előzetesen felszámított
áfa és a 467 – Fizetendő áfa számlák egyenlegét, ezzel a 466 és a 467 egyenlege
0 Ft lesz, a 468 pedig év elején, a pénzügyi rendezéskor nullázódik.
Az átvezetést célszerű azzal a számlával kezdeni, amelyikről elvezetjük az

összeget, amelyiknek az egyenlegét nullázni szeretnénk. Miután megadtuk ennek
a főkönyvi számla számát, még a számlaszám mezőben maradva nyomjuk meg
a mínusz gombot a billentyűzeten. Ennek hatására a Libra3s a számla
egyenlegét beemeli az ellentétes oldalra:
81
Ellenszámla oldalon nekünk kell megismételnünk az összeget. Az alábbi
ablakban az összes átvezetés szerepel:
4.2. Mérlegszerinti eredmény megállapítása, eredmény számlák zárása
Ha gyorsan szeretnénk adózás előtti eredményt kapni, nézzük meg az

eredmény számlák (5..9) vagy a mérleg számlák (1..4) egyenlegét az A/H
Kartonok menüpontban (ld. 6.1.2.). De használhatjuk a 6.1.4. fejezetben
bemutatott gyors mérleget is az adózás előtti eredmény megállapítására.
Mind a két összeg azt mutatja, hogy 262 898 Ft adózás előtti nyereségünk van.
82
4.2.1. Költségek csoportos átvezetése a ráfordítások közé – A/M
Mielőtt az év végi átvezetéseknek neki kezdünk, célszerű másolatot készíteni az

eddigi könyvelésünkről. (Ld. 2.2. fejezet!) Az eredmény kimutatáshoz igazodóan
az átvezetéseket költség csoportonként hajtjuk végre. A költség csoportjaink
(zárójelben az adott csoportban egyenleggel bíró számlák db száma):
 Anyagköltségek (51)  811 (3)
 Igénybevett szolgáltatások (52)  812 (8)
 Egyéb szolgáltatások (53)  813 (2)
 Bérköltség (54)  821 (1)
 Személyi jell. egyéb kifiz. (55)  822 (1)
 Bérjárulékok (56)  823 (4)
 Értékcsökkenés (57)  83 (2)
Minden csoportban az alábbi 3 lépést kell elvégezni:

 Először meg kell terveznünk a csoportos átvezetést az 59 – Költségnem
átvezetési számlára.
 Utána végre kell hajtanunk a csoportos átvezetést.
 Végül a 8-as számlaosztályba vezetjük az 59-es számla egyenlegét.
Csoportos átvezetés előírása – A/I
Ha több főkönyvi számla egyenlegét kell egy számlára átvezetni, akkor

használjuk az A/I – Átvezetés menüpontot. Itt az Új gomb megnyomása után
töltsük ki a megjelölt mezőket. A Táblakód, Táblanév ránk van bízva. A
Számlaszám mezőnél az átvezetendő számla tartományt adjuk meg, két
ponttal elválasztva. Ebben az esetben minden 51-gyel kezdődő számla
egyenlegét akár Tartozik, akár Követel az 59-es számlára vezetjük át:
A Rendben gomb megnyomásával mentjük el az átvezetési előírásunkat.
83
Csoportos átvezetés végrehajtása – A/I, A/A
A csoportos átvezetést a Tábla kijelölése (most még csak egy táblánk van) után
az Indít gombbal kezdeményezzük. Az ablakot töltsük ki az alábbiak szerint:
A Dátum és az Iktató határokat hagyjuk, ahogy a program felkínálta, így az

összes eddigi könyvelési tételünk szerepelni fog az egyenlegekben. Az újabb
Indít gomb megnyomása után a kapott eredmény:
Ezt az eredményt a Bedolgoz gomb megnyomásának eredményeként készíti be

az A/A – Adatbevitel menüpontba a program, ahol a mi jóváhagyásunkkal
történhet meg a tételek könyvelése.
84
A tételek érvényesítése, majd az 59-es számla átvezetése a 8-as számlaosztályba – A/A
Nyissuk meg az A/A – Mérleg/Adatbevitel menüpontot, ahol a tételek

ellenőrzése (összevethetjük adatainkat az esettanulmány megoldásával is) után a
Mégsem gombot nyomjuk meg:
Majd Könyvel, <ENTER>, Rendben, Rendben. Ha esetleg az 59-es főkönyvi

számla hiányozna, vegye fel a 2.5.1. fejezet szerint!
Az Új tétel gomb megnyomása után az 59-es számla egyenlegét beemeléssel

(mínusz gomb használatával) vezessük át a 811 – Anyagköltségek számlára a
4.1.4. pontban leírtaknak és az alábbi ábrának megfelelően! Természetesen ezt az
átvezetést addig kell végrehajtani, amíg az 59-es számlára nem vezetjük rá a
következő költség csoport számláinak egyenlegét.
85
E fejezetünk elején található többi költség csoport átvezetését a kedves Olvasóra
bízzuk. Megjegyezzük, hogy azoknál a csoportoknál, melyekben kevés főkönyvi
számlának van egyenlege (pl. bérköltségnél csak az 541), a csoportos átvezetés
helyett használhatjuk a beemeléssel, egyedi könyveléssel történő átvezetést is,
ami ilyenkor gyorsabb megoldást jelent.
A fent ismertetett megoldás a klasszikus költség átvezetés. Ennél kevesebb

lépéssel is eljuthatunk ugyanehhez az eredményhez, ha az 59-es számlát
kihagyjuk, és a költség számlákat azonnal a 8-as számlaosztályba vezetjük át a
csoportos átvezetéssel.
4.2.2. Az eredmény megállapítása – A/M
Az eredmény megállapítására használjuk az A/M menüpontban már készen

megtalálható 01-es táblát, ami egy összköltség eljáráson alapuló „A” típusú
Normál egyszerűsített éves eredménykimutatás. (Ld. 6.1.4. fejezet.) A futtatás
eredményeként kapott 262 898 Ft lesz az adózás előtti eredmény, a társasági
adó kiinduló összege. Ne felejtsük, a negatív összeg követel egyenleget jelent,
tehát vállalkozásunk nyereséges!
Ezt az adóalapot kell módosítani a korrekciós tételekkel, melyek az

esettanulmány megoldásának 5. pontjában az értékcsökkenéssel kapcsolatosan
találhatóak. A társasági adót a 1329-es nyomtatványon állapítjuk meg, és valljuk
be. Az összege az esettanulmány megoldása szerint: 26 000 Ft.
4.2.3. Társasági adó könyvelése – A/A
Az imént meghatározott társasági adót lekönyveljük, mint kötelezettséget:
86
Mivel az esettanulmány szerint osztalékot nem fizetünk, ha most újra futtatjuk a
01-es táblát, akkor már az adózott eredményt kapjuk, ami jelen esetben a mérleg
szerinti eredményünk is. Az elmentett táblázatot a Mellékletek mappa
Eredménykimutatás.pdf fájlban találja.
4.2.4. Az eredmény számlák zárása – A/I
Az eredmény számlák zárása azt jelenti, hogy a 8-as és 9es számlaosztályokból a

számlák egyenlegét átvezetjük a 493 – Adózott eredmény elszámolása
számlára. Ehhez is a csoportos átvezetést használjuk. Lépjünk be az A/I
menüpontba, és hozzuk létre az új átvezetést:
Majd futtassuk le az átvezetésünket! Célszerű ezeket az átvezetési tételeket

Zárónak jelölni, így a kimutatásokban erre a jellegre is lehet szűrni. Az Indítás
után:
Újabb Indít és Bedolgoz után az A/A menüben könyveljük le a 15 darab tételt.
87
4.3. Mérleg készítés és a 2013-as év lezárása
4.3.1. A mérleg szerinti eredmény átvezetése – A/A
Az eredmény számlák egyenlege már 0, korábbi egyenlegük a 493-as számlán

van. Erről a számláról az A/A menüben beemeléssel (a 493 után azonnal mínusz
gomb, ld. 4.1.4. fejezet) vezessük át a 419 – Mérlegszerinti eredmény
számlára! Így a MSZE a mérlegünkben is a helyére kerül. A tétel jellege legyen
záró:
Miután lekönyveltük a tételt, a naplóban 174 tételünk van összesen, és egyenlege

már csak a mérleg számláknak van. Ebből készítjük az év végi mérlegünket, de
ebből a 174 tételből kapjuk a következő év nyitó adatait is. (Ld. 4.4.1.)
4.3.2. A Mérleg elkészítése – A/M
A mérleg elkészítése a programban már létrehozott 02-es mérleg tábla

futtatásával történik a 6.1.4. szakaszban leírtak szerint. De arra figyeljünk, hogy a
tárgyidőszaknál az időszak vége mellett a Z (záró) jelleget állítsuk be, különben a
mérlegszerinti eredmény sora 0 lesz!
Az elkészült mérleget a Mellékletek mappában a Mérleg.pdf fájlban találja.
88
4.3.3. Mérleg számlák zárása – A/I
Az eszköz és a forrás számlákat a 492 – Zárómérleg számlával szemben zárjuk.

Az A/I menüben létrehozott új csoportos átvezetés:
Az Indítás után:
Újabb Indít, Bedolgoz, Rendben után az A/A menüben lekönyveljük a 22 tételt.
Ha most kérünk főkönyvi naplót, akkor abban az összes 2013-as könyvelést

megtaláljuk, ha nem felejtjük el az időszak vége mellett a Záró jelleget beállítani.
Az elmentett fájl a Mellékletek mappában Főkönyvi_napló_2013.pdf néven
található.
89
4.3.4. Tárgyi eszköz modul zárása, nyitása
Az új év elkezdése a programban elég sok feladat elvégzését jelenti, de ezek egy

részét előre megtehetjük. Nézzünk ezek közül néhányat:
 Fel kell vennünk az új időszakot (T/F/I).
 Az új időszakhoz számlatükröt kell rendelni, pl. az előző év
számlatükrének átvételével.
 A törzsekhez rendelt főkönyvi számlákat át kell emelni az új évre. (T/X).
Ezeket a beállításokat a telepítéshez kapott adatállományokban már elvégeztük.
Külön zárási feladatokat az analitikák nem igényelnek, ilyen jellegű feladatokat

csupán tárgyi eszközök esetében kell végrehajtanunk. Az elvégzendő lépések:
 T/T/M: Tárgyi eszköz mozgásnemek átvétele. Az Átvétel gombra

kattintva az aktuális időszak 2013 legyen, ennek az évnek a mozgásnemeit
vesszük át 2014-re.
 A T/T/S menüpontban az előző év számlaösszefüggéseit vehetjük át.

Mivel nem használtunk ilyen számla összefüggéseket, erre a menüpontra
most nincs szükségünk.
 F/F/Z: lezárjuk a 2013-as évet a lap alján található gombbal:
 Majd F/F/N: nyitó tételek zárása (ld. 3.6.1.). Csak most kezdhetjük el a
2014-es év gazdasági eseményeinek (pl. értékcsökkenés elszámolása)
könyvelését a tárgyi eszköz modulban.
90
4.4. Következő év nyitása
Ha nyitó főkönyvi kivonatból indult volna a könyvelésünk, akkor az egyes

alrendszereknél (zöld árnyékolással) leírt módon könyveljük a nyitó tételeket,
melyek összefoglalását az alábbi táblázat tartalmazza:
Libra3s Online könyvünk

Megnevezés
menüpontja szakasza
Tárgyi eszközök,
F/A 3.6.
immateriális javak
Készletek E/A/N * 3.5.
Vevő számlák C/B/A/A 3.3.
Szállító számlák B/E/A/A 3.2.
Minden egyéb nyitó tétel A/A 3.7.
*
Csak abban az esetben, ha számviteli politikánk szerint a készleteket beszerzéskor raktárra
vesszük. Ha azonnal költségnek számoljuk el, akkor vegyes tételként az A/A menüben történik
a készletek nyitása, ebben az esetben mivel a készlet analitikát egyáltalán nem használjuk.
4.4.1. Nyitó tételek elő állítása az előző év adataiból – A/I
Az előző év végén lezárt mérlegszámlákat nyitjuk meg egy újabb csoportos

átvezetéssel, a 491 – Nyitómérleg számlával szemben az A/I menüben. Új
átvezetés:
Az Indít gomb megnyomása után az alábbiak szerint töltsük ki az átvezetést,

különösen ügyeljünk az iktatószám pontos beállítására. A nyitó adatokat
91
ugyanazokból a tételekből állítjuk elő, amiből a mérleg számlák zárása történt,
vagyis a 174. iktatószámot használjuk, Záró jelleggel: (Ld. 4.3.1.)
Az indítást és bedolgozást követően az A/A menüben könyveljük le a 22 darab

tételt. A 10 db 2014-re korábban lekönyvelt tételhez képest úgynevezett „elé
nyitást” hajtottunk végre.
4.4.2. Nyitás utáni rendező tételek – A/A
A nyitás után rendeznünk kell:

 mérlegszerinti eredményt: 419  413,
 időbeli elhatárolásokat: 39,48  5, 8, 9 számlaosztályokba.
 Az adókat összevezetjük, ha külön számlán szerepel a kötelezettség és a
teljesítés. Mi ezt már a zárás előtt elvégeztük, most nincs vele
tennivalónk. Ld. 4.1.4!
 Azokat a készlet számlákat, amelyeket évközben nem használunk. Ilyen
tétel nincs most. Ha a számviteli politikánkban az szerepelne, hogy az
építő anyagokat beszerzéskor azonnal költségként számoljuk el, vagyis a
készlet számlákat évközben nem használjuk, a 2113xx számlákat át
kellene vezetnünk az 5111 – Építési anyag számlára.
Az esettanulmány megoldásának megfelelően az alábbi rendező tételeket

könyveljük 2014.01.01-re, évközi tételként:
92
Ezzel az esettanulmányban szereplő gazdasági eseményeket lekönyveltük. A
2014-es év naplója a Mellékletek mappában Főkönyvi_napló_2014.pdf néven
található. A listát dátum szerinti rendezéssel kértük, így szépen látszik az „elé
nyitás”.
93
5. Könyvelési tételek javítása, stornózása
Alapszabályként kimondhatjuk, hogy minden tételt abban az alrendszerben kell
javítani, amelyikben a hibás tételt eredetileg könyveltük. A főkönyvben
könyvelt tételeket a Mérlegben, az analitikában elkövetett hibát a megfelelő
analitikában javíthatjuk, illetve bizonyos hibák esetében csak stornó segítségével
korrigálhatjuk.
5.1. Korrekciós lehetőségek a főkönyvben
5.1.1. Rögzített, még nem könyvelt tételek felülírása a főkönyvben – A/A
Amíg egy vegyes (főkönyvi) könyvelési tételt csak rögzítettünk, az összes adatát
javíthatjuk az Adatbevitel (A/A) menüpontban. Adatbevitel közben elkövetett
hibák egy részére maga a program figyelmeztet, és nem engedi rögzíteni sem a
tételt. Az alábbiakban néhány idetartozó hibát sorolunk fel. Dőlt betűvel adjuk
meg a hiba elkövetésekor megjelenő hiba üzenetet:
 A dátumnál jelzi a program, ha az aktuális dátumnál nagyobb dátumot írunk

be: Napi dátumnál későbbi időpontra szeretne könyvelni.
 Mind a számla, mind az ellenszámla oldalon azonos jelleggel akartunk
könyvelni. (Mindegyik számla tartozik vagy mindegyik követel.)
Tartozik/Követel érték így nem könyvelhető le.
 Ha a két számlánál a Tartozik és Követel jelleg megfelelő, de az összeg eltérő,
akkor a két oldal összegének különbözetét a program átviszi egy következő
tételbe. Azt feltételezi, hogy csoportos (sorozat) könyvelést (ld. 3.7.2. fejezet)
szeretnénk végezni. Ha nem csoportos könyvelést kezdtünk, hanem csak az
összeget tévesztettük el, a Mégsem gomb megnyomásával visszaléphetünk a
korábbi tételhez, és a Módosítás gomb megnyomása után javíthatjuk a
hibásan beírt összeget. Ugyanígy javíthatunk minden rögzített, de még nem
könyvelt tételt is. A javított tétel rögzítése után, az Új tétel gombra kattintva
térhetünk át a következő tétel bevitelére.
Ha a tétel formailag rendben volt, és már le is könyveltük, akkor annak

megfelelően, hogy milyen tartalmi hibát követtünk el, a hiba korrekciója két
módon történhet:
 Jelölő adatokat (könyvelési tételben szereplő bizonylat számát és a szövegét)
a főkönyvi naplóban felülírással javíthatjuk.
 A többi adatot, a könyvelési adatokat (dátum, számla és ellenszámla száma,
követel és tartozik összeg) nem javíthatjuk, ha ezek valamelyikét írtuk be
hibásan, stornóznunk kell a tételt, majd újra rögzíteni helyesen.
94
5.1.2. Könyvelt tételek javítása (felülírása) a főkönyvi naplóban – A/B
Egy főkönyvben (A/A) könyvelt tétel javításához kérjük le a A/B – Naplót (ld.
6.1.1. fejezet), kattintsunk a javítani kívánt tételre (példánkban 20. tétel), majd
alul nyomjuk meg a Javítás gombot:
A megjelenő ablakban az általunk megadott adatok közül csak a jelölő adatokat,

a bizonylat számát vagy a szövegét javíthatjuk, majd a Rendben gomb
segítségével elmenthetjük.
(Devizás tételeket illetve kódokat mi a munkánk során nem használtunk.)
95
5.1.3. Stornó a főkönyvben – A/A
A stornózásról már a paraméterek beállítása kapcsán beszéltünk (ld. 2.4.2.). A

stornózást is a A/B – (főkönyvi) Naplóban kezdjük. Itt kereshetjük ki a hibás
tétel iktatószámát. Ezután lépjünk át az A/A – Adatbevitel menübe. Itt egyből a
Mégsem gombot kell megnyomnunk.
A megjelenő ablakban alul kattintsunk a Storno gombra:
Válasszuk ki az üzleti évet, és adjuk meg a stornózni kívánt tételek iktatószám

határait. A fenti példán a 20. tételt szeretnénk stornózni. (Egyszerre több tétel is
stornózható.) Kérjük, hogy az új tétel rögzített legyen, így a Rendben gomb
megnyomása után van lehetőségünk ellenőrizni az alábbi ablakban:
96
A kapott tételbe nem szabad belejavítani, hisz ez az automatikusan keletkezett
tétel, csak így „hatástalanítja” a hibás könyvelést. A javítást új tételként kell
felvinnünk. Ha a korábbi iktató szám határoknál a nyíllal jelölt Behoz beállítást
választjuk, akkor a Libra3s bekészíti az eredeti hibás tételt, amit kijavítva
megkapjuk az új, helyes tételünket. A végén ne felejtsük el a tételeket
lekönyvelni.
5.2. Javítás az analitikákban
Az analitikákban könyvelt tételeket is abban az analitikában lehet korrigálni,

ahol a hibás tételeket felvittük. Érdekes szolgáltatása az analitikáknak, hogy
könyvelt tételek esetén javítást választva is van lehetőségünk főkönyvi számok
megváltoztatására. Ezt a Libra3s valójában stornóval oldja meg. A korábbi hibás
számláról „leveszi” az összeget, és automatikusan „rákönyveli” az új számlára.
Így a stornó - és a javított tétel is létrejön egy lépésben. Ezt a módszert a
továbbiakban átkönyvelésnek fogjuk nevezni, hogy megkülönböztessük az
általános stornótól. Ha az átkönyvelt tétel áfás tétel volt, de az alap és az adó
könyvelése közül csak az egyikben történik főkönyvi számlaszám javítás, akkor
csak a javított tétel kerül átkönyvelésre, és nem a teljes gazdasági esemény! Ez
a „feles” megoldás lehet, hogy nem minden könyvelőnek szimpatikus. Stornó
esetén viszont az az összetartozó tételeket együtt hatástalanítja a program, és
nekünk kell új tételként lekönyvelni az egész gazdasági eseményt.
5.2.1. Pénztári tételek javítása
Javítások könyvelés közben – B/B/A
A pénztári tételeket, mint azt a 3.1.1 fejezetben részletesen megnéztük, 3 ablakon

keresztül visszük fel:
1. ablakban az összesített adatokat,
2. ablakban az egyes tételeket,
3. ablakban a kontírozást.
 A második ablakból az elsőbe visszalépni bármikor a Mégsem gombra

kattintva tudunk.
 Ha második ablakban, egy új tétel jellegének megadása előtt állva, az alábbi

ábra jobb felső sarkában a megjelölt Sorszám mező végén lévő három pontra
kattintunk, a program felkínálja a csomag eddig rögzített tételeit. A javítani
kívánt tétel kijelölése után, megnyomva a Kiválaszt gombot, javíthatjuk az
elhibázott tételünket, akár újra kontírozhatjuk is.
97
 Ha a pénztárcsomag könyvelése nullára futott ablakban az Érvényesít
gomb helyett a Javít gombot nyomjuk meg, még mindig visszaléphetünk a
könyvelt csomag bármelyik ablakához, és bármit átírhatunk benne.
 A harmadik (kontírozás) ablakból visszalépni a jobboldal alján található

Vissza gombok segítségével tudunk. A visszalépés után javasolt a tétel
törlése, és újbóli előállítása a második ablakban.
98
Javítások érvényesített (könyvelt) tétel esetében – B/B/B
A könyvelt tételt először meg kell keresnünk, miután beléptünk a B/B/B menübe.
Az ismert adatok (a példánkban a hivatkozási szám) megadása után, az Indítás

gomb megnyomásával megkapjuk a feltételeknek megfelelő tételek listáját. Ha a
keresés ablakban nem adunk meg semmit, az összes pénztári tételt megmutatja a
program.
Miután kijelöltük a hibás tételt, a Kiválaszt gombbal kezdhetjük a javítást. A

hibás tétel megtalálását segítheti a bal alsó sarokban található Tételek be gomb
megnyomása. A javítás során az új tételek könyvelésekor leírt módon kell
eljárnunk. Ha a kontírozás során főkönyvi számot javítunk, akkor az 5.2. fejezet
első bekezdésében ismertetett átkönyvelést hajtjuk végre, amire a Libra3s az
alábbi ablakkal figyelmeztet. Az Igen válasz esetén tehát kapunk egy stornó
tételt, és egy új, helyesen könyvelt tételt.
99
Pénztári tétel stornózása – B/B/C
Azokban az esetekben, amikor a könyvelési tétel olyan adatát hibáztuk el, amely
az előbbi módszerrel nem javítható (pl. az összeg), akkor a B/B/C parancs
segítségével stornózzuk a tételt. Lehetnek olyan könyvelők, akiket zavarhat az,
hogy az átkönyvelésnél csak részben stornózzuk a gazdasági eseményt, így nekik
is ezt a stornózást ajánlhatjuk.
A stornózás is a kereséssel indul, majd a Kiválasztás és az alábbi ablakban a

szöveg kitöltése következik:
A Rendben megnyomása után ne felejtsük el a pénztár bizonylatot újra

lekönyvelni!
5.2.2. Banki tételek javítása
A banki tételek javítása szinte teljesen megegyezik a pénztár bizonylatok

javításával. Sőt annyival egyszerűbb is, hogy itt csak két ablakban kell adatokat
beírnunk, nincs külön ablak a kontírozásra. A megfelelő menüpontok:
 az adatbevitel a B/A/A,
 a javítás a B/A/B,
 a stornó a B/A/C.
5.2.3. Szállító számlák javítása
Javítások könyvelés közben – B/E/A/A
Könyvelés közben, amíg a végén az Fk.könyvel gombra nem kattintunk rá, a tétel
összes mezője javítható. Ha nagyon belegabalyodtunk egy számla könyvelésébe,
100
a Mégsem gomb megnyomásával kiléphetünk, és elölről kezdhetjük a munkát
egy üres ablakban.
A számlák könyvelésekor egy sajátos ablak a Tételsor megadására szolgáló

ablak, aminek a jobb szélén találjuk azokat a gombokat, amivel új tételsort
vihetünk fel, illetve egy korábbit módosíthatunk vagy törölhetünk.
Javítások érvényesített, azaz könyvelt tétel esetében – B/E/B
A B/E/B – Számlák javítása, kontírozása menüpontot a figyelmetlen könyvelő

gyakran használhatja. Ha a számla adatainak bevitele során az Fk.könyvel helyett
a Rögzít gombot nyomjuk meg, akkor itt, a B/E/B a menüpontban tudjuk utólag
kontírozni és lekönyvelni a számlát. Emellett persze már lekönyvelt tételek
javítására is használhatjuk. Itt is működik az 5.2. fejezet első bekezdésében
bemutatott átkönyvelés, amikor a hibás főkönyvi számról leveszi a program az
összeget, az új számlára pedig rákönyveli.
A javítás végrehajtása itt is megegyezik a pénztári tételeknél leírtakkal. A B/E/B

menübe belépve megadjuk a feltételeket, indítás, kiválasztás, a javítás
elvégzése, végül Fk.könyvel.
Szállítószámlák stornózása – B/E/C
A stornó annyiban különbözik az előbb leírt javítástól, hogy itt a hibás tételbe
nem lehet belejavítani. A program a hibásan lekönyvelt számla tételeit lekönyveli
negatív összeggel (ld. 2.4.2. fejezet). A számla újbóli, már helyes könyvelése
pedig a mi feladatunk.
5.2.4. Vevőszámlákkal kapcsolatos javítások
A vevőszámlák javítása teljesen megegyezik az imént bemutatott szállítószámlák

javításával. A megfelelő menüpontok:
 az adatbevitel a C/B/A/A,
 a javítás a C/B/B,
 a stornó a C/B/C.
101
5.2.5. Készletekkel kapcsolatos javítások – E/C/A
A készletekkel kapcsolatos tételek javítása az E/C/A menüpontban történhet. A

szűrés beállítása, Indítás után az ablak alsó sorában választhatunk, hogy milyen
műveletet szeretnénk végrehajtani.
 Az eredeti felvitel során csak rögzített tételt, a Könyvel gomb segítségével

utólag lekönyvelhetjük. (Példánkban ez a gomb nem aktív, mert a
kiválasztott tételeket már lekönyveltük.)
 A Módosít gomb segítségével bizonyos adatokat átírhatunk, de az alábbi

ablakban megjelölt cellákhoz nem férünk hozzá. Azaz dátumokat, főkönyvi
számokat, mennyiséget, egységárat, értéket nem tudunk javítani.
102
 Ha az imént felsorolt, nem módosítható adatokban hibáztunk, akkor marad a
Stornóz gomb használata. A stornózási szándékunkat meg kell erősíteni. Az
Igen után viszont egy hiba üzenetet kaptunk:
Abból a készletre vételből, amit most stornózni akartunk, már használtunk fel
anyagot, és azt le is könyveltük. Így ezt a tételt csak akkor tudjuk stornózni,
ha előtte a fenti hiba üzenetben szereplő felhasználást is stornóztuk már.
Vagyis a stornó csak időrendben visszafele, szigorú sorrendbe történhet.
 Ha „csak” főkönyvi számokat kell javítanunk, akkor nincs szükség stornóra,

használhatjuk az E/C/D könyvelt bizonylatok javítása menüpontot. Mivel ez
a később felhasznált anyagokat nem befolyásolja, nincs szükség a ráépülő
tételek módosítására, stornójára.
103
Az eredmény ebben az esetben az 5.2. fejezet első bekezdésében leírt
átkönyvelés lesz.
5.2.6. Tárgyi eszközök adatainak megváltoztatása
A tárgyi eszközök adatainak megváltoztatása jelentősen eltér a többi analitikában

megszokott módszertől. Itt csupán az utólagos könyvelésnek van külön
menüpontja, a többi változtatást a mozgásnem megfelelő megválasztásával
kezdeményezhetjük.
Tárgyi eszközök utólagos könyvelése a Szerviz menüben – F/Z/B
Tárgyi eszközök esetében főkönyvi számok megadása nélkül csak szándékosan

tudunk könyvelni. A véletlent a sok hibaüzenet, figyelmeztetés gyakorlatilag
kizárja. Ha mégis érvénytelen tételünk van, az alábbi ablakban a Módosít
gombra kattintva pótolhatjuk a hiányzó főkönyvi számot vagy számokat.
Érvényesítése a Rendben, majd Könyvel gombokkal.
104
Tárgyi eszközök módosítása – F/A – 3100
Az F/A Mozgások felvitele menüben a 3100 – MÓDOSÍTÁS mozgásnem

beírásával tudjuk tárgyi eszközeink adatait módosítani. Ehhez előbb meg kell
keresnünk a módosítani kívánt tárgyi eszközt:
Kereshetjük leltári szám (egyedi nyilvántartás) vagy cikkszám (csoportos

nyilvántartás, az esettanulmányban ilyen nincs) alapján. Ha egyből a Keres
gombra kattintunk, akkor az összes eszközt megkapjuk a listában:
A kiválasztás után elvégezhetjük a módosítást. Természetesen most sem férünk

hozzá az összes mezőhöz. Nem javíthatók többek között a főkönyvi számok és az
összegek.
Nyitó tételek esetében a módosításra szolgáló mozgásnem az 1010 – NYITÓ

MÓDOSÍTÁS.
105
Tárgyi eszközök esetében főkönyvi szám módosítása – F/A – 3180
A 3180 – FK.SZÁMLASZÁM VÁLTOZTATÁS mozgásnem választásával

tudunk főkönyvi számokat megváltoztatni. Az eredmény az átkönyveléshez
hasonló lesz, de közvetlenül, egy tételben veszi le a hibás számláról az
összeget, és ugyanebben a tételben teszi rá az újonnan megadott számlára.
Az alábbi példában a tárgyi eszközünk bruttó értékét a 143-ról a 142-re, az eddig

elszámolt összes értékcsökkenését a 149-ről a 148-ra vezette át a program:
Vegyük észre, hogy itt nem történt stornózás, csupán átvezetés. Ezért nincs
negatív összeg sem.
Tárgyi eszközök stornója – F/A – STO
Tárgyi eszköz stornózásához az F/A menüben a STO mozgásnemet kell

beírnunk. Ezután meg kell keresnünk és ki kell választanunk a stornózni kívánt
tárgyi eszközt. A tárgyi eszközökkel kapcsolatos tételek is csak fordított
időrendbe, az utolsóval kezdve stornózhatóak. Az eszköz kiválasztása után a
mozgásnem átvált 3900-ra, ami az értékcsökkenés kódja, hiszen utoljára a
decemberi értékcsökkenést könyveltük az eszközünkre. Nekünk egy
bizonylatszámot és egy dátumot kell megadnunk, és befejezhetjük a tételt. Utána
újra STO, amivel a novemberi értékcsökkenés stornója következik, majd az
utolsó STO-val az aktiválást (új beszerzést) is stornózhatjuk. A főkönyvi
naplóban ez így néz ki:
Nyitó tételek esetében a stornózásra szolgáló mozgásnem a 0000 – NYITÓ

STORNÓZÁS.
106
6. Lekérdezések, kimutatások
Lekérdezéseket gyakran készítünk a munkánk során egyszerűen ellenőrzési
céllal. De legalább ennyire fontos a felmerült kérdésekre megadni a választ, vagy
a kitöltendő nyomtatványokhoz, bevallásokhoz szükséges információkat
megkeresni. Hiszen az egész könyvelési folyamat célja az információs igények
megfelelő kielégítése. (Ld. könyv, 2.1. fejezet, Információs piramis!)
A Libra3s által nyújtott információk köre nagyon széles, ezért ebben a fejezetben
csak egy töredékét, szándékunk szerint a legfontosabbakat igyekszünk meg
bemutatni.
A kimutatások előállítása általában két lépésben történik:

 Megtervezzük a kimutatásunkat, megadjuk, hogy az adatok milyen köre
kerüljön bele. Ezt általában a szűrési feltételek beállításával végezzük.
 Indítás után kapjuk a feltételeknek megfelelő adatokat. Használjuk a
görgető sávokat a nem látható adatok megjelenítésére.
A lekérdezések mezői jelentik a szűrési feltételeket. Ha egy kimutatásban
például a számlaszám mezőt üresen hagyjuk, akkor a kimutatásunk az összes
számlára vonatkozik, ha kitöltjük ezt a mezőt, akkor csak a feltételeknek
megfelelő számlák kerülnek a lekérdezésünkbe. A mezőkbe kerülő adatoknál
használhatjuk a „..” – két pontot –, amikor egy tartományt akarunk megadni. Pl.
4631..4634 a határokkal együtt négy számla adatait jeleníti meg (4631, 4632,
4633, 4634) az általunk használt számlatükör szerint. Ha a határok között
alábontott számlák is vannak, akkor azok alszámlái is megjelennek. A
százalékjellel (%) is az alábontott számlákat adhatjuk meg, pl. 5% az összes 5-ös
számlaosztálybeli számlát jelenti. Ha a mező végén az ikon látható, általában
csak annak benyomása után használható a tól – ig funkció.
A megjelenített táblázatokban az oszlop szélességet az EXCEL-ben megszokott

módon állíthatjuk, az oszlopfej függőleges cella határolóinak a vonszolásával.
(Ebben a leírásban is többször éltünk ezzel a lehetőséggel.) A Beállítás gomb
segítségével adhatjuk meg a nyomtatni kívánt mezőket, azok sorrendjét,
szélességét… Végül a kapott eredmények a Nyomtatás gomb segítségével
nyomtathatók:
 nyomtatóra,
 PDF fájlba,
 Excel fájlba.
Elmentett kimutatásokat a Mellékletek mappában találhatunk. A mentett fájlok
az esettanulmány megoldásait tartalmazzák. Az alábbiakban bemutatott
kimutatások nem mindenben egyeznek meg az elmentettekkel, például az
iktatószámok, stornó tételek esetén lehetnek eltérések.
107
6.1. A főkönyvhöz kapcsolódó lekérdezések
A főkönyvben használható kimutatásokra már a munkánk során többször

hivatkoztunk. A legfontosabbak:
 Főkönyvi napló: tételek listája.
 Főkönyvi karton: kiválasztott főkönyvi számlá(k)hoz kapcsolódó tételek
listája.
 Főkönyvi kivonat: a könyvelt számlák halmozott Tartozik, Követel
forgalma és egyenlege.
 Mérleg tábla: mérleg, eredménykimutatás és egyéb tetszőleges,
többszintű összegfokozatos táblázat állítható vele össze. (A neve
megtévesztő, nem csak mérleg előállítására szolgál.)
6.1.1. Főkönyvi napló – A/B
Talán a leggyakrabban használt kimutatás. Itt ellenőrizzük a könyvelt tételeinket

idősorosan.
Mivel az esettanulmányban két évet könyvelünk, az egyik legfontosabb beállítás

a Főkönyvi időszak kiválasztása.
108
A bal felső sarokban választhatunk, hogy a Könyvelt (már a főkönyvben lévő,
„teljesen kész”) vagy csak a Rögzített (főkönyvileg még nem könyvelt,
„félkész”) adatokat, esetleg Mindkettőt szeretnénk megnézni.
Feltételként megadhatunk például dátum- és iktatószámhatárokat, főkönyvi

számlaszámot. A tartozik, követel mezők esetében a könyvelt összeg
nagyságára is szűrhetünk. Az alrendszer mezőben szűrhetünk arra, hogy melyik
modulban történt a könyvelés:
AE Tárgyi eszköz,
FK Főkönyv,
KT Készlet,
SZ Számla (vevőszámlák),
PU Likvid (szállítószámlák, bank),
KA Pénztárral kapcsolatos tételek, nálunk ez a Likvidben található.
A beállítások után ne felejtsük az Indítás gombot megnyomni! (A Mellékletek
mappában a 2013-as és a 2014-es gazdasági események naplója is megtalálható.)
A főkönyvi naplóban az összeg csak a tartozik vagy a követel oszlopban jelenik

meg. Ez a jelleg mindig a Számlára vonatkozik. Tehát a 76. iktatószám alatt a
211301 Tartozik 615 000, a 77. iktatószámnál a 211301 Követel 1 357 500. A
táblázat harmadik oszlopában a T – tárgyidőszaki tételt jelent. (Ez lehet még N –
nyitó vagy Z – záró tétel is.) Ha az ablak alján a csúszkát jobbra húzzuk, további
oszlopok jelennek meg.
Az új oszlopokban a Libra3s feltünteti a mennyiségre vonatkozó adatokat az

építő anyagokkal kapcsolatos tételeknél, az alrendszert, ahol a tételt könyveltük,
illetve a partnert, ahol ez megadásra került. Egy hasznos oszlop a Sztornó pár.
Ebben az oszlopnak az alsó sorban 118-t látunk, ami azt jelenti, hogy ezt a tételt
a 118. iktatószámú tétellel stornóztuk. Ha megnéznénk a 118. sort, ott pedig
ennek a sornak, mint stornózott sornak, az iktatószámát látnánk:
109
Az ablak alsó sorában a Tételes be gomb hatására a Libra3s kettéosztja az
ablakot és az alsó részen megjelenik részletesen is a tételünk:
Az Adatlefúrás további analitikában szereplő adatokat, valamint kapcsolódó

könyvelési tételeket mutat. Az alábbi ábrán a79. iktatószám alatti tárgyi eszköz
aktiválásához kértünk adatlefúrást, és így látjuk az adott eszközhöz (egy irodai
berendezéshez) kapcsolódó októberi, novemberi és decemberi értékcsökkenési
elszámolásokat is:
110
6.1.2. Főkönyvi karton – A/H
E menüben megadhatunk karton számlát önmagában vagy gyűjtő számlát két

ponttal (5..5) illetve százalékjellel (5%). Az alábbi példán a költség számlákról
kértünk gyűjtést.
Összesítést a fenti ablak nyíllal jelölt, Műveletek fülén kérhetünk:
111
6.1.3. Főkönyvi kivonat – A/E
A főkönyvi kivonat kéréséhez egy lehetséges beállítás az alábbi ablakban látható.

Az alábbi szűrés a költség számlák átvezetése előtt, a 4.1.4. fejezet után, 129
(csak tárgyidőszaki) könyvelési tételből készült, nyitó időszak nélkül.
A Mellékletek könyvtárban Főkönyvi_kivonat_(1-129).pdf néven találja a listát.

(A nyomtatás előtt, a beállításoknál az oszlop szélességek átállításra kerültek.)
6.1.4. Mérleg táblák – A/M
A mérleg táblák menüpontban a főkönyvi számlák adatainak különböző

gyűjtésével tetszőleges táblákat állíthatunk össze. A mérleg táblák használatának
lépései:
 a tábla létrehozása, elnevezése,
 a tábla szerkesztése, sorainak meghatározása,
 az adatok kiszámítása, a tábla „futtatása”.
Gyors mérleg
A gyors mérlegünk a számlaosztályok egyenlegét és néhány összesítő sort

tartalmaz. Az A/M menüpontba belépve kattintsunk az Új tábla gombra, és
adjunk kódot és nevet a most készülő táblánknak:
112
A Rendben után az Előírások fülön az Új előírás gombra kattintva vehetjük fel
a mérleg táblánk újabb sorait. A előírás oszlopban nem csak karton vagy gyűjtő
főkönyvi számla számát adhatjuk meg, hanem előzőleg már kiszámolt sorok
adatait is összesíthetjük. Például a gyűjtés mezőbe írt $1+$2+$3 vagy a $1..$3 a
tábla első három sorát fogja összesíteni, tehát a $ jellel a táblánk sorait jelöljük.
Az új előírás beszúrása azon sor után történik, amelyiken éppen állunk.
113
A tábla elkészültét követően a Kiszámítás fülre kattintva kezdeményezzük a
mérleg tábla futtatását. Megadjuk a nyitó (ennek a végén az N jellegre különösen
ügyeljünk), majd a tény időszakot:
Rendben,
Rendben
Végül a Kiszámítás gomb megnyomását követően a program egy kis

„szöszmötölés” után a képernyőn megjeleníti a tábla adatait. Külön oszlopban
jelennek meg a nyitó adatok (nálunk ez most üres), a tény adatok, és az
állományváltozás. A tábla egy sorára rákattintva megjelennek az adott sorhoz
tartozó főkönyvi kartonok adatai. Ha egy ilyen sorban pl. a tény összegre 2-t
kattintunk, akkor megjelennek az egyenleghez tartozó könyvelési tételek.
Nyomtatáshoz több formátum közül választhatunk,

érdemes ezeket végig nézni.
A Formátum gomb megnyomásával kérhetjük pl. az 1000

Ft-ra kerekítést is.
A programban két mérleg tábla már rendelkezésre áll. A 01-es táblával

készíthetjük el az eredménykimutatást, a 02-es táblával a mérleget. (Ld. 4.2.2.
és 4.3.2. fejezeteket!)
Mérleg tábla az iparűzési adó számításához
Az iparűzési adó alapjának meghatározásához (ld. 4.1.2.) szükséges mérleg tábla

előírásait az alábbi képen találja:
A kiszámítás eredménye:
114
6.2. Tárgyi eszköz lekérdezése – F/B
A legfontosabb lekérdezés tárgyi eszközökkel kapcsolatban a tárgyi eszköz

kartonjának lekérése. Ehhez az F/B menübe lépjünk be, és adjuk meg a tárgyi
eszköz ismert adatait. Ha nem adunk meg szűrési feltételt, az Indítás gombra
kattintva megjelenik az összes tárgyi eszközünk.
A belső ablakban ráállva a kiválasztott eszközre, az ablak közepén és a jobb

oldalon megjelölt fülek segítségével több részletet is megnézhetünk. Magának az
eszköz kartonnak az előállításához nyomjuk meg az alsó sorban az Eszközkarton
gombot, és nyomtathatjuk az adott eszköz kartonját.
Ha az összes eszköz kartonját szeretnénk kinyomtatni, érdemesebb az F/K/H/E –

Tárgyi eszközök egyedi kartonjai menüpontot választani. A Lista típusa legyen
Egyedi karton:
A Rendben után dupla kattintással vagy az <ENTER> billentyűvel kijelölhetjük

a nyomtatni kívánt eszközöket. A jobb oldalon a Mind gombbal egyszerre
kijelölhetjük az összes eszközt:
115
A Nyomtatás gomb tárgyi eszközöknél nem kínál fájlba nyomtatást, de a
grafikus nyomtató kiválasztása után a kapott eredményt menthetjük az ablak
tetején bekarikázott Exportálás ikonnal, például PDF fájlba.
Az eredményt a Mellékletek könyvtárban találja Tárgyieszköz_kartonok.pdf

néven. Az elmentett kartonok még az eszköz modul zárása (ld. 4.3.4.) előtt
készültek.
6.3. Készletek lekérdezése – E/B
A készletek legfontosabb kimutatása az E/B Karton lekérdezés/létrehozás

parancsot már a 3.5.3 fejezetben használtuk. Ennek segítségével egy-egy készlet
lekérdezésére van lehetőségünk.
Az E/L – Lekérdezések menüpontban több szempont szerint csoportosított

kimutatást kérhetünk. Bátran kísérletezzünk velük. Példaként az E/L/R/B –
Raktárforgalom tételes mozgásnemkóddal parancsot emeljük ki, amely ha
nem állítunk be szűrést, az összes olyan cikket listázza, amelyekben volt
változás. A lekérdezés raktáranként (nekünk csak egy van), cikkenként,
tételenként mutatja a mozgásokat. A kinyomtatott lista a Mellékletek
könyvtárban: Raktarforgalom_teteles_mozgasnem.pdf néven található.
116
6.4. Számlákkal kapcsolatos lekérdezések
A számlákkal kapcsolatban szintén nagyon sok lekérdezést készíthetünk. Mi csak

az alábbiakat emeljük ki:
 a folyószámla kartont: az adott partnerhez kapcsolódó pénzügyi tételek,
 a nyitott listát: az adott partnerhez kapcsolódó ki nem egyenlített tételek,
 és az áfa kimutatást.
Természetesen vannak további fontos kimutatások is, mint pl. az egyenlegközlő
levél, késedelmi kamatszámítás, de ezek meghaladják könyvünk kereteit.
6.4.1. Folyószámla karton – B/L/F
A folyószámla karton tételesen mutatja a partnerek számlákhoz és azok

kiegyenlítéséhez kapcsolódó könyveléseit. Ha a szűréseknél nem adunk meg
feltételt, az összes partnert felkínálja:
A képernyő felső részén a partnereket látjuk. A Magyar Telekomot (THOME)

választottuk ki, akihez három tétel tartozik a középső részen két szállító számla
és egy banki tétel. A képernyő alsó részén pedig az éppen kiválasztott tételhez
kapcsolódó áfa jelenik meg.
117
6.4.2. Nyitott lista – B/L/F
Ennél a kimutatásnál is először a szűréseket állíthatjuk be. Az alábbi sorban a

jellegkódokat adjuk meg. A megadott jellegekkel, szállítószámla (SS) és
vevőszámla (VS), banki terhelés (BT) és banki jóváírás (BJ), a listában a banki
utalással ki nem egyenlített szállító és vevő számlák szerepelnek majd.
De szűrhetünk partnerre, időszakra, összeghatárokra stb. Az eredményünk:
Három olyan partnerünk van, ahol ki nem egyenlített számla szerepel. Az ELMU
és a THOME esetében már könyveltünk január eleji számlákat is, amiknek a
banki átutalása még nem történt meg. Ferenc Lászlónak pedig a 210 000 Ft-os
számlából csak 179 760 Ft-ot utaltunk a 30 240 Ft szja levonás miatt.
6.4.3. Áfa kimutatás elkészítése
Az áfa kimutatás elkészítése egy több lépésből álló művelet sorozat:

 Időszak elhatárolással beállítjuk a bevallási időszakot.
 Ellenőrizzük az adott időszak bizonylatait.
 Áfa adatok legyűjtése.
 Listák elkészítése, nyomtatása.
118
Időszak elhatárolás – B/J/A
Ebben a menüpontban az Új gomb megnyomása után beállítjuk az áfa bevallási

időszakot 2013 IV. negyedévre:
Az időszak bizonylatainak ellenőrzése – B/J/B
Belépve a B/J/B menüpontba válasszuk ki az imént létrehozott időszakot, majd

nyomjuk meg az Ellenőrzés gombot.
119
A fenti ábra második oszlopában szereplő I betűk azt mutatják, hogy az
ellenőrzés mindent rendben talált. A Bezár gombra kattintva fejezzük is be az
ellenőrzést.
Áfa bevallás legyűjtése – B/J/B
Továbbra is a B/J/B menüben maradva, a Legyűjtés gombbal indíthatjuk a

kiválasztott időszak adatainak összegyűjtését, összesítését. A kapott
eredményeket az alábbi ablakban láthatjuk:
Listák elkészítése, nyomtatása – B/J/B
A Nyomtat gombra kattintva kérhetünk tételes listát először a Fizetendő

általános forgalmi adóról:
120
Majd a Levonható általános forgalmi adóról:
Mindkét lista a Mellékletek mappában található az alábbi fájlokban:
FIZETENDO_ALTALANOS_FORGALMI_ADO_20140802_135533
LEVONHATO_ALTALANOS_FORGALMI_ADO_20140802_140125
Ha újabb időszak áfa bevallásának elkészítését szeretnénk elkezdeni, akkor a már

feldolgozott és bevallott időszakot a B/J/A menüben le kell zárni, és ezután lehet
az új időszakot felvenni.
Mellékletetek listája:
121
Irodalomjegyzék:
Hauserné Dénes Éva – Dr. Jánosa András – Juhász Imre – Dr. Paál Éva:
Pénzügyi és számviteli szoftverek ügyintézőknek
Perfekt 036-B/1998
Általános felhasználói dokumentáció a Libra3s rendszerhez

Libra Szoftver Zrt. 2009.
MÉRLEG MODUL – Felhasználói dokumentáció

LIKVID MODUL – Felhasználói dokumentáció

SZÁMLA MODUL – Felhasználói dokumentáció

KÉSZLET MODUL – Felhasználói dokumentáció

TÁRGYI MODUL – Felhasználói dokumentáció

122

Mo Libra3s Programmal

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Mo Libra3s Programmal

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Perfekt, PR-070/14

Kisvállalkozások könyvelése a gyakorlatban -

Könyvelés számítógépen online kiegészítés

a LIBRA Szoftver ZRt.

1. A LIBRA3S PROGRAM TELEPÍTÉSE 6

2.1. A Libra3s indítása 7

2.2. Néhány hasznos tudnivaló a Libra3s használatához 7

2.3. A Libra3s fontosabb menü pontjai 9

2.4. Paraméterek beállítása 10

3.1. Pénztári tételek könyvelése – B/B/A 16

3.2. Szállító számlák könyvelése – B/E/A/A 24

3.3. Vevő számlák könyvelése – C/B/A/A 41

3.4. Bankszámla kivonatok könyvelése – B /A/A 45

3.6. Tárgyi eszközök, immateriális javak könyvelése 62

3.7. Vegyes tételek könyvelése a főkönyvben – A/A 74

4. ÉV VÉGI ZÁRÁS, KÖVETKEZŐ ÉV NYITÁSA 79

4.1. Év végi feladataink a főkönyv zárása előtt, vegyes tételek – A/A 79

4.2. Mérlegszerinti eredmény megállapítása, eredmény számlák zárása 82

4.3. Mérleg készítés és a 2013-as év lezárása 88

4.4. Következő év nyitása 91

5. KÖNYVELÉSI TÉTELEK JAVÍTÁSA, STORNÓZÁSA 94

5.1. Korrekciós lehetőségek a főkönyvben 94

5.2. Javítás az analitikákban 97

6. LEKÉRDEZÉSEK, KIMUTATÁSOK 107

6.1. A főkönyvhöz kapcsolódó lekérdezések 108

6.2. Tárgyi eszköz lekérdezése – F/B 115

6.3. Készletek lekérdezése – E/B 116

6.4. Számlákkal kapcsolatos lekérdezések 117

Mellékletetek listája: 121

Ez az online tananyag a Kisvállalkozások könyvelés a gyakorlatban – Könyvelés

A Libra3s program számtalan automatizmusra képes, rengeteg segítséget nyújt a

A Libra3s integrált vállalatirányítási rendszer a LIBRA Szoftver ZRt. terméke.

Mi pedig kezdjük el az ismerkedést magával a Libra3s programmal, de előtte még

A példányokban a jogosultságokat és a paramétereket úgy állítottuk be, a

Az induló gyakorlo.gdb3s állományról az első munka megkezdése előtt célszerű

Mind a négy adatállomány kiterjesztés nélküli neve megegyezik a példány

2.1. A Libra3s indítása

A programot elindíthatjuk az asztalon megjelenő ikonnal, vagy

Most használjuk a hallgato1 felhasználó nevet, melynek begépelésekor a

A belépés után a program főmenüje jelenik meg, amelyről szembetűnően

2.2. Néhány hasznos tudnivaló a Libra3s használatához

 Az ablak méretét nem tudjuk egyszerűen állítani, de az ablak tetején az

 A programot kezelhetjük egérrel, de dolgozhatunk a billentyűzet gyors

 Az egyes menüpontokra úgy hivatkozunk a Libra3s kezelésének

 Windowsban szokásos kijelölés, másolás (<CTRL><C>) és a beillesztés

 Mezők kitöltése után célszerű <ENTER>-rel megerősítve bevinni a cella

 A könyvelési adatok beírása után választható funkciók közül a

 A programban van beépített számológép, ami az <ALT><F3> billentyűkkel

2.3. A Libra3s fontosabb menü pontjai

Az esettanulmány megoldása során az alábbi analitikus modulokat fogjuk

(F) TÁRGYI – Eszköznyilvántartás

(E) KÉSZLET – Készletnyilvántartás

Hasonló megfontolások lesznek a vevőszámlák könyvelésekor is. A (C) Számla

Az összes többi gazdasági eseményt vegyes tételként a főkönyvben fogjuk

2.4. Paraméterek beállítása

A paraméterek beállításával a programunk működését befolyásoljuk, ezért ez a

2.4.1. Színtémák beállítása – P/T

A program ablakának színeit állíthatjuk ezzel a menüponttal. A felhasználó a

2.4.2. Negatív összeg könyvelése, negatív stornó – P/M/A

Mindössze egy pipa a P/M/A parancshoz tartozó ablak Példány/1.oldal fülén a

Mivel mi most a Libra3s ISKOLA verzióját használjuk, ezért saját cégünket

A könyvelés közben számtalan törzsadatot kell használnunk, pl. számlaszámok,

2.5.1. Számlatükör karbantartás – T/F/S

Kiegyenlítés Bruttó összeg 116,161, 229, 5, 8