Kézikönyv

Dr. Veress Attila – Dr.
Siklósi Ágnes
PÉNZÜGYI SZÁMVITEL
mini tankönyv
Penta Unió – Számvitel Navigátor

2021.
1
Tartalomjegyzék
1. Bevezetés az időbeli elhatárolásokba (Időbeli elhatárolások 1) 3. oldal

2. Tárgyi eszközök számvitele 10. oldal
3. Vásárolt készletek számvitele 36. oldal
4. Pénzeszközök számvitele 58. oldal
5. Követelések és követelés jellegű tételek számvitele 69. oldal
6. Kötelezettségek számvitele 90. oldal
7. Értékpapírok számvitele 116. oldal
8. Immateriális javak számvitele 144. oldal
9. Időbeli elhatárolások számvitele (Időbeli elhatárolások 2) 166. oldal
10. Saját tőke számvitele 182. oldal
11. A saját termelésű készletek számvitele 207. oldal
12. A beszámoló összeállítása, kiegészítő melléklet, üzleti jelentés, könyvvizsgálat,
letétbehelyezés és közzététel 234. oldal
2
1. Bevezetés az időbeli elhatárolásokba (Időbeli elhatárolások
számvitele 1)
1.1. Fogalmak, kapcsolódó mérlegtételek, csoportosítások, alapértelmezések
1.2. Az időbeli elhatárolások fajtái és az egyes fajták könyvviteli elszámolása
3
1.1. Fogalmak, kapcsolódó mérlegtételek, időbeli elhatárolások
csoportosítása
Fogalma:
• Az időbeli elhatárolások
– az összemérés és
– az időbeli elhatárolások elvéből következő,
a megbízható valós összkép – ezen belül elsősorban az eredmény – pontosítását célzó
elszámolások.
Mérlegtételek
Mérlegtétel
C. Aktív időbeli elhatárolások
1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása
2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása
3. Halasztott ráfordítások
Mérlegtétel
G. Passzív időbeli elhatárolások
1. Bevételek passzív időbeli elhatárolása
2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása
3. Halasztott bevételek
Időbeli elhatárolások rendszerezése, csoportosítása
Mint az a fogalmi meghatározásból is kiderül az időbeli elhatárolások eredményt érintő

elszámolások. Érdemes tehát az időbeli elhatárolásokkal kapcsolatos ismeretanyagot az
eredményen keresztül felvezetni. Az időbeli elhatárolásokat azok elszámolásának eredményre
gyakorolt hatása alapján két csoportba sorolhatjuk:
• eredményt növelő időbeli elhatárolások, illetve
• eredményt csökkentő időbeli elhatárolások.
Az aktív időbeli elhatárolás állományba vétele növeli, a passzív időbeli elhatárolás

elszámolása pedig csökkenti az eredményt. Az eredmény levezetésének egyszerűsített
sémájából következően (EREDMÉNY = BEVÉTELEK – RÁFORDÍTÁSOK (Költségek)) az
aktív és passzív időbeli elhatárolások is alapvetően kétféleképpen pontosíthatják az
eredményt:
Aktív időbeli elhatárolások (eredményt növelő időbeli elhatárolások):

1. „BEVÉTELT NÖVELŐ” aktív időbeli elhatárolások
T 391. Bevételek aktív időbeli elhatárolása
K 9. „Valamelyik” BEVÉTEL
2. „RÁFORDÍTÁST (költséget) CSÖKKENTŐ” aktív időbeli elhatárolások

T 392. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása
K 8/5. „Valamelyik” RÁFORDÍTÁS (KÖLTSÉG)
VAGY
T 393. Halasztott ráfordítások
K 8. „Valamelyik” RÁFORDÍTÁS
4
Passzív időbeli elhatárolások (eredményt csökkentő időbeli elhatárolások):
1. „BEVÉTELT CSÖKKENTŐ” passzív időbeli elhatárolások

T 9. „Valamelyik” BEVÉTEL
K 481. Bevételek passzív időbeli elhatárolása
VAGY
K 483. Halasztott bevételek
2. „RÁFORDÍTÁST (költséget) NÖVELŐ” PASSZÍV időbeli elhatárolások

T 8/5. „Valamelyik” RÁFORDÍTÁS (KÖLTSÉG)
K 482. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása
Időbeli elhatárolások csoportosítása elszámolásuk eredményre gyakorolt hatásának

megfelelően:
IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK
AKTÍV PASSZÍV
Eredményt Eredményt
NÖVELŐ CSÖKKENTŐ
időbeli elhatárolások
„Klasszikus” időbeli elhatárolások
Jelen fejezet a legtipikusabb, leggyakoribb időbeli elhatárolásokkal (Bevételek aktív és

passzív időbeli elhatárolásainak, valamint a költségek, ráfordítások aktív és passzív időbeli
elhatárolásainak kiemelt jogcímei) foglalkozik. Ezeket az időbeli elhatárolásokat
rendszerezésünk „klasszikus időbeli elhatárolásoknak” nevezi. Az időbeli elhatárolásokkal
részletesen az „Időbeli elhatárolások 2” fejezetben foglalkozunk.
A „klasszikus” időbeli elhatárolások állományba vétele elszámolása év végén kötelező, de

természetesen saját döntéstől függően év közben is elszámolható.
5
Bevételek aktív időbeli elhatárolása
• Aktív id beli elhatárolásként - elkülönítetten - kell a mérlegben kimutatni az olyan járó

árbevételt, kamat- és egyéb bevételeket, amelyek csak a mérleg fordulónapja után
esedékesek, de a mérleggel lezárt id szakra számolandók el.
FELOLDÁS: Nyitás után vagy év közben a bevétel elszámolásakor.
Bevételek aktív id beli elhatárolásának könyvviteli elszámolása
TÁRGYÉV
9. Bevételek 391. Bevételek AIE
1.
TÁRGYÉVET KÖVETŐ ÉV
3. Pénzeszközök
391. Bevételek AIE 9. Bevételek 3. Követelések
1/a. 1/b.
Fontos! Írja be a kapcsolódó gazdasági események id soros könyvviteli elszámolását a

gazdasági esemény megnevezése alá!
TÁRGYÉV
1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása.
……………………………………………………………………………………
1/a. Feloldás (visszavezetés).
……………………………………………………………………………………
6
1/b. A tényleges bevételek elszámolása.
……………………………………………………………………………………
Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása
• Aktív id beli elhatárolásként - elkülönítetten - kell a mérlegben kimutatni az üzleti év

mérlegének fordulónapja el tt felmerült, elszámolt olyan összegeket, amelyek
költségként, ráfordításként csak a mérleg fordulónapját követ id szakra számolhatók el.
FELOLDÁS: Nyitás után vagy év közben id arányosan (esetleg teljesítményarányosan).
Költségek, ráfordítások aktív id beli elhatárolásának könyvviteli elszámolása
TÁRGYÉV
3. Pénzeszközök 5. Költségek 392. Költségek,
4. Kötelezettségek 8. Ráfordítások ráfordítások AIE
1/a. 1/b.
392. Költségek, 5. Költségek
ráfordítások AIE 8. Ráfordítások
1.

TÁRGYÉV
1/a. A költségek, ráfordítások elszámolása.
……………………………………………………………………………………
1/b. Az elszámolt költségekből, ráfordításokból a következő év(ek)et terhelő költségek,
ráfordítások elhatárolása.
……………………………………………………………………………………
1. Feloldás (visszavezetés).
……………………………………………………………………………………
7
Bevételek passzív időbeli elhatárolása
• Passzív id beli elhatárolásként kell elkülönítetten kimutatni a mérleg fordulónapja el tt

befolyt, elszámolt bevételt, amely a mérleg fordulónapja utáni id szak árbevételét,
bevételét képezi.
Bevételek passzív id beli elhatárolásának könyvviteli elszámolása
TÁRGYÉV
3. Pénzeszközök
481. Bevételek PIE 9. Bevételek 3. Követelések
1/b. 1/a.
9. Bevételek 481. Bevételek PIE
1.

TÁRGYÉV
1/a. Bevételek elszámolása tárgyévben.
……………………………………………………………………………………
1/b. Az elszámolt bevételekből a következő év(ek)et megillető bevételek elhatárolása.
……………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………
8
Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása
• Passzív id beli elhatárolásként kell elkülönítetten kimutatni

o a mérleg fordulónapja el tti id szakot terhel költséget, ráfordítást, amely csak a
mérleg fordulónapja utáni id szakban merül fel, kerül számlázásra,
o a mérleg fordulónapja és elkészítésének id pontja között a vállalkozóval szemben
érvényesített, benyújtott, ismertté vált, a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó
kártérítési igényt, késedelmi kamatot, kártérítést, bírósági költséget,
o a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó, a jóváhagyásra jogosult testület által
megállapított, kötelezettségként ki nem mutatott prémiumot, jutalmat, azok
járulékát.
FELOLDÁS: Nyitás után vagy év közben a költségek, ráfordítások elszámolásakor.
Költségek, ráfordítások passzív id beli elhatárolásának könyvviteli elszámolása
TÁRGYÉV
ráfordítások PIE 8. Ráfordítások
1.
482. Költségek, 5. Költségek 3. Pénzeszközök
ráfordítások PIE 8. Ráfordítások 4. Kötelezettségek
1/a.
1/b.

TÁRGYÉV
1. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása.
……………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………
1/b. A tényleges költségek, ráfordítások elszámolása.
……………………………………………………………………………………
9
2. Tárgyi eszközök számvitele
2.2. Értékelése és az értékeléssel kapcsolatos számviteli elszámolások
2.2.1. Értékelés a bekerülésekor
2.2.2. Értékelés a tartós használat során
2.2.3. Értékelés a számviteli nyilvántartásokból történő kivezetéskor
2.3. A tárgyi eszközök állománynövekedései és állománycsökkenései,

valamint azok könyvviteli elszámolása
2.3.1. Tárgyi eszközök állománynövekedéseivel kapcsolatos

elszámolások
2.3.1. Tárgyi eszközök állománycsökkenésivel kapcsolatos

elszámolások
2.4. A tárgyi eszközök állományváltozását kiváltó gazdasági események

eredménykimutatás kapcsolata
10
Mérlegtételek, fogalmak
Mérlegtétel
A. Befektetett Fogalmak
eszközök
II. Tárgyi • A tárgyi eszközök között a mérlegben azokat
eszközök o a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi
eszközöket,
o tenyészállatokat kell kimutatni,
amelyek tartósan – közvetlenül vagy közvetett módon – szolgálják a
vállalkozó tevékenységét,
o továbbá az ezen eszközök beszerzésére (a beruházásokra) adott
előlegeket és a beruházásokat, valamint a tárgyi eszközök
értékhelyesbítését.
1. Ingatlanok és • Az ingatlanok között kell kimutatni
kapcsolódó • a rendeltetésszerűen használatba vett földterületet és minden olyan
anyagi eszközt, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek,
vagyoni értékű
továbbá
jogok • az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat.
2. Műszaki gépek, • A műszaki berendezések, gépek, járművek között kell kimutatni a
berendezések, rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a vállalkozó
tevékenységét KÖZVETLENÜL szolgáló eszközöket.
járművek
3. Egyéb • Az egyéb berendezések, felszerelések, járművek közé tartoznak azok a
berendezések, rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett eszközök, amelyek a
vállalkozó tevékenységét KÖZVETETTEN szolgálják.
felszerelések,
járművek
4. Beruházások, • A beruházások, felújítások között kell kimutatni
felújítások • a rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett
eszközök bekerülési értékét, továbbá
• a már használatba vett tárgyi eszközökön végzett bővítéssel,
rendeltetésváltozással, átalakítással, élettartam-növeléssel, felújítással
összefüggő munkák – még nem aktivált – bekerülési értékét.
5. Tenyészállatok • Tenyészállatok között kell kimutatni azokat az állatokat,
• amelyek a tenyésztés, a tartás során leválasztható terméket
(szaporulatot, más leválasztható állati terméket) termelnek, és a
tartási költségek ezen termékek értékesítése során megtérülnek, vagy
• az egyéb (igateljesítmény, őrzési feladat, lovagoltatás) hasznosítás
biztosítja a tartási költségek megtérülését
függetlenül attól, hogy azok meddig szolgálják a vállalkozási
tevékenységet.
6. Beruházásokra • Beruházásokra adott előlegként kell kimutatni a beruházási szállítónak,
adott előlegek importbeszerzésnél az importálást végző vállalkozónak, az ingatlanokhoz
kapcsolódó vagyoni értékű jog eladójának ilyen címen átutalt – a levonható
előzetesen felszámított általános forgalmi adót NEM tartalmazó – összeget.
7. Tárgyi • Értékhelyesbítésként a tárgyi eszközök (beruházások kivételével!) piaci
eszközök értékének és könyv szerinti értékének jelentős pozitív különbözete mutatható
ki.
értékhelyesbítése
11
Tárgyi eszközök csoportosítása
TÁRGYI ESZKÖZÖK
ÜZEMBE HELYEZETT ÜZEMBE NEM HELYEZETT

tárgyi eszközök tárgyi eszközök
Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok

földterület, telek, telkesítés, épület, épületrész, egyéb építmény, üzemkörön
kívüli ingatlan, illetve ezek tulajdoni hányada
Beruházások, felújítások
és
földhasználat, haszonélvezet és használat, bérleti jog, szolgalmi jog, az
ingatlanok rendeltetésszerű használatához kapcsolódó hozzájárulások, díjak
megfizetése alapján szerzett használati jog, ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok.
Műszaki berendezések, gépek, járművek

erőgépek, erőművi berendezések, egyéb gépek, berendezések, műszerek és szerszámok,
szállítóeszközök, hírközlő berendezések, számítástechnikai eszközök, a tevékenységi profilt
meghatározó vasúti, közúti, vízi- és légiközlekedési eszközök, valamint az itt felsorolt, bérbevett
eszközökön végzett és aktivált beruházás, felújítás.
Egyéb berendezések, felszerelések, járművek

egyéb üzemi (üzleti) gépek, berendezések, felszerelések, járművek, az irodai, igazgatási
berendezések, felszerelések, az üzemkörön kívüli berendezések, felszerelések, járművek, valamint az
itt felsorolt, bérbevett eszközökön végzett és aktivált beruházás, felújítás.
Tenyészállatok
12
2.2. Tárgyi eszközök értékelése és az értékeléssel kapcsolatos számviteli
elszámolások
A tárgyi eszközök értékelésével kapcsolatos számviteli feladatokat érdemes azok
„vállalkozási életútjának”, mint folyamatnak a logikai tengelye mentén végiggondolni. Ennek
a háromállomásos folyamatnak az értékelési feladatai a következők:
Bekerüléskor
• a bekerüléssel összefüggésben felmerülő közvetlen tételeket kell „beazonosítani”, azaz a
bekerülési értéket kell meghatározni
Tartós használat során
• terv szerinti értékcsökkenés számítása
• a „mindenkori” mérlegérték megállapítása
• az esetleges értékhelyesbítések megállapítása
„Kikerüléskor” (számviteli nyilvántartásokból történő kivezetéskor)
• a számviteli nyilvántartásokból kivezetett tárgyi eszközök könyv szerinti értékének
megállapítása
A következő táblázat az egyes bekerülési jogcímeket és az egyes bekerülési jogcímekhez

tartozó bekerülési érték kategóriákat rendszerezi:
BEKERÜLÉSI JOGCÍMEK BEKERÜLÉSI ÉRTÉK

• BESZERZÉS beszerzési érték
• SAJÁT ELŐÁLLÍTÁS előállítási költség
• Egyéb állománynövekedések:
• nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként
létesítő okirat szerinti érték
(apportként) átvétel
• térítés nélküli átvétel piaci érték
• ajándékként átvétel piaci érték
• követelés fejében történő átvétel szerződés szerinti érték
• beszerzés csere útján csereszerződés szerinti érték
• fellelt leltári többlet piaci érték
Tárgyi eszköz VÁSÁRLÁSA
A tárgyi eszközök jellemzően beszerzés útján kerülnek a vállalkozás vagyonkörébe. A beszerzés

jogcíméhez tartozó bekerülési érték a beszerzési érték. A tárgyi eszköz beszerzési értékének
meghatározásakor az üzembe helyezésig (aktiválásig) felmerülő, az eszközhöz egyedileg
hozzákapcsolódó tételeket figyelembe kell venni. Ilyen alaptételek (alapköltségek) például a vételár, a
szállítási költség, a vámterhek, a bizományosi díj, felár, rakodási díj, alapozási, szerelési, üzembe
helyezési díj, beszerzéshez kapcsolódó adók, adójellegű tételek, illetékek, az előzetesen felszámított,
de le nem vonható áfa, jogszabályon alapuló hatósági, igazgatási, szolgáltatási díj, beruházás tervezés,
előkészítés, a beruházás lebonyolításának díja, az új technológia betanítás díja. Ezen kívül a bekerülési
érték részét képezi az üzembe helyezésig beszerzett tartozék, tartalék alkatrész, függetlenül attól, hogy
külön számlában jelenik meg. Ha a tárgyi eszköz megszerzéséhez beruházási hitel felvételére is sor
került, akkor
• a hitellel kapcsolatos bankköltségek (közjegyzői hitelesítés díja, rendelkezésre tartási
jutalék, folyósítási jutalék stb.),
13
• a hitellel kapcsolatos kamatteherből az aktiválásig felmerült kamat, mint a beszerzéshez
kapcsolódó egyéb költségek szintén „benne vannak”a beszerzési értékben.
A tárgyi eszközre kötött bármilyen biztosítási díj költségéből is csak az aktiválásig elszámolható
(felmerült) biztosítási díjat kell figyelembe venni a beszerzési érték számításakor. Ha az eszköz
beszerzésével kapcsolatban bármilyen külföldi pénzértékre szóló kötelezettség (külföldi szállítói
tartozás, devizahitel tartozás) keletkezett, vagy a beszerzéshez előleget fizettünk devizában vagy
valutában, akkor az aktiválásig keletkezett realizált (pénzügyi rendezéssel kapcsolatos) és nem
realizált (fordulónapra vonatkozó értékelésből adódó) árfolyamveszteség növeli, az árfolyamnyereség
pedig csökkenti a bekerülési értéket. Az aktiválásig elszámolt realizált és nem realizált
árfolyamnyereségen kívül
• a vonatkozó tárgyi eszköz beszerzéshez kapcsolódó kapott engedmény,
• a próbaüzemeltetés során előállított, raktárra vett termékek, teljesített szolgáltatások
értéke,
• a beruházásra adott előlegek után járó (vagy már megkapott) kamat,
• az elkülönített pénzeszköz után kapott kamat (maximum az aktiválásig felmerült
hitelkamat összegében) is csökkentik a bekerülési értéket.
A bekerülési érték részét képezik a meglévő tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének
megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő munkák, az elhasználódott
tárgyi eszköz eredeti állaga helyreállítását szolgáló felújítási munka ellenértéke, közvetlen önköltsége.
Az előállítási összegek között kell elszámolni az idegen vállalkozó által megvalósított beruházáshoz a
beruházó által biztosított (az idegen vállalkozó felé nem számlázott) vásárolt anyag bekerülési értékét,
továbbá a saját előállítású termék, nyújtott szolgáltatás közvetlen önköltségét a vásárolt anyag a saját
előállítású termék tényleges beépítésekor, a szolgáltatás nyújtással egyidejűleg.
Specialitások a bekerülési értékben
 Építési telek és a rajta lévő épület, építmény egyidejű beszerzése esetén, amennyiben
az épületet, az építményt rendeltetésszerűen nem veszik használatba, akkor az épület,
építmény beszerzési, bontási költségeit, továbbá a vásárolt teleknek építkezésre
alkalmassá tétele érdekében végzett munkák költségeit, ráfordításait a telek értékét
növelő beszerzési költségként kell elszámolni, a telek bontás utáni piaci értékének
megfelelő összegig. Az ezt meghaladó költségeket, ráfordításokat a megvalósuló
beruházás bekerülési értékeként kell figyelembe venni.
 Egy adott beruházás miatt lebontott és újraépített épület, építmény bontásának
költségeit az adott beruházás bekerülési értékébe be kell számítani (az újraépítés
költsége az újraépített eszköz bekerülési értékének minősül).
 Az ingatlan beszerzése esetén az ingatlan értékébe beszámított, korábban a bérleti jog
megvásárlása címén fizetett bérleti jogként kimutatott le nem írt összeget.
Az aktiválást követően felmerülő tételek (például egy tartozék vásárlása), az aktiválást követő
időszakhoz tartozó hitelkamat, biztosítási díj, a folyamatos zavartalan működést szolgáló
javítási, karbantartási munkák költsége, a levonható előzetesen felszámított áfa, az ellenérték
arányában megosztásra kerülő áfa le nem vonható hányada nem része a bekerülési értéknek.
A tárgyi eszközök üzembe helyezését (rendeltetésszerű használatbavételét) hitelt érdemlő

módon dokumentálni kell. Az üzembe helyezés dátumával egy üzembe helyezési
bizonylatot (üzembe helyezési jegyzőkönyvet) kell készíteni és a belső bizonylat alapján a
rendeltetésszerű használatba vétel könyvelésre kerül.
14
Tárgyi eszköz bekerülése elszámolásának alaplogikája
T 161. Beruházások K
1. 2.
12-15. Üzembe helyezett

T tárgyi eszközök K
3.
Az eszköz beszerzésével összefüggésben felmerülő közvetlen tételeket („benne vannak a

bekerülési értékben” tételeket) a 161. Beruházások számla TARTOZIK oldalán kell
elszámolni (1. sorszámhoz tartozó elszámolás). A bekerülési értéket csökkentő tételeket A
161. Beruházások számla KÖVETEL oldalára kell könyvelni (2. sorszámhoz tartozó
elszámolás). Ha a bekerülési érték számításakor minden növelő és csökkentő tételt figyelembe
vettünk és a kapcsolódó bizonylatokat le is könyveltük, akkor a beruházás számla egyenlege
éppen a bekerülési értéket fogja mutatni. A használatba vételkor (aktiváláskor) a bekerülési
értéket át kell könyvelni a megfelelő üzembe helyezett tárgyi eszköz számlára (3. sorszámhoz
tartozó elszámolás). Fontos! A tárgyi eszközök bekerülési értékét másképpen BRUTTÓ
ÉRTÉKNEK hívjuk.
Tárgyi eszközök SAJÁT TEVÉKENYSÉGBEN TÖRTÉNŐ ELŐÁLLÍTÁS
Abban az esetben, ha a tárgyi eszköz létesítése saját tevékenységben valósul meg, akkor a
tárgyi eszköz bekerülési értéke az előállítási költség lesz. Minden olyan költség a bekerülési
érték része kell, hogy legyen, ami az előállítással közvetlen kapcsolatban van. Ilyen
költségek lehetnek az előállítás során felhasznált anyagok értéke (anyagköltség), a
létesítésben résztvevő dolgozókkal kapcsolatos személyi jellegű ráfordítások (bérköltség,
járulékok), a létrehozás érdekében használt tárgyi eszközök, immateriális javak
értékcsökkenése. Ebben az esetben a számviteli törvény előállítási érték meghatározásával
kapcsolatos előírását kell figyelembe venni.
Az eszköz bekerülési (előállítási) értékének részét képezik azok a költségek, amelyek

• az eszköz előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása,
átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerültek,
• az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, továbbá
• az eszközre megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók.
Fontos! Az előállítási költségek között kell elszámolni és így a bekerülési (előállítási) érték
részét képezi az idegen vállalkozó által megvalósított beruházáshoz a beruházó által
biztosított (az idegen vállalkozó felé nem számlázott) vásárolt anyag bekerülési (beszerzési)
értékét, továbbá a saját előállítású termék, nyújtott szolgáltatás közvetlen önköltségét a
vásárolt anyag, a saját előállítású termék tényleges beépítésekor, a szolgáltatásnyújtással
egyidejűleg.
15
Terv szerinti értékcsökkenés
A vállalkozási tevékenységet szolgáló tárgyi eszközök többségének értéke a tartós használat

során a fizikai és erkölcsi avulás következtében folyamatosan csökken. A csökkenés
mértékének pénzben kifejezett értéke az értékcsökkenés. Klasszikus megközelítésben ezen
eszközök értéke az általuk előállított termékek és szolgáltatások értékébe épül be. Az általuk
létrehozott termék és szolgáltatás értékesítéséből árbevétele származik a vállalkozásnak, az
értékcsökkenési leírás pedig költséget jelent. Az értékcsökkenés tervezésénél a „Könyvviteli
ismeretek” követelménymodul során bemutatott leírási módszerek alkalmazhatók.
„Egy-két” kapcsolódó ismétlő fogalom
1. Várható élettartama
Általános esetben a hasznos élettartam egy becsült élettartamot jelent. A meghatározásakor

tekintettel kell lenni a tényleges elhasználódásra, valamint a vállalkozásnál várhatóan eltöltött
időre is. Egy számítógép akár tíz évig is szolgálhatná a vállalkozást, mégis általában
háromévente lecserélésre kerülnek, így értékük költségként három év alatt kerül elszámolásra.
Egy bérleti jognál a bérleti szerződésben meghatározott intervallum jelent várható
élettartamot.
2. Maradványérték (hasznos élettartam végén várható piaci érték)
Nem minden eszköz esetében értelmezhető a maradványérték fogalma. A hasznos élettartam

végére becsült piaci érték csak a vállalkozási tevékenység szempontjából jelentős eszközök
értékcsökkenés számításának alappillére. Terv szerinti értékcsökkenés csak maradványértékig
számolható el. Ha egy eszköz bekerülési értéke például 10 000, a hasznos élettartam végére
becsült értéke 2 000, akkor 8 000-et kell költségként elszámolni a használatban eltöltött évek
alatt.
3. Halmozott értékcsökkenés
Egy adott időpontig elszámolt összes értékcsökkenést jelenti.
4. Nettó érték = Bruttó érték – Halmozott értékcsökkenés
Az immateriális javakat és a tárgyi eszközöket a mérlegben nettó értéken kell kimutatni.
A terv szerinti értékcsökkenéshez kapcsolódó alapelvek
Összemérés elve
Az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki

teljesítéseinek bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba
venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. Ha a termelőgépek többet dolgoznak, több termék
készül el, nagyobb az árbevétel, a bevételekhez nagyobb költség (terv szerinti értékcsökkenés)
kell, hogy tartozzon. Egy hitelből finanszírozott eszközhöz tapadó költségeket, ráfordításokat
(terv szerinti értékcsökkenés, kamatráfordítás) is célszerű „egészségesen” szétszórni a
16
hasznos élettartam ideje alatt. Ha a kamatráfordítás a szerződésben meghatározott és a
törlesztések miatt csökkenő ráfordítást jelent, célszerű az értékcsökkenéssel „játszani”.
Ilyenkor az elején kevesebb, majd később több terv szerinti értékcsökkenés (progresszív)
hozza időszakonként egyenlő szintre az eszközzel kapcsolatos költségek (ráfordítások)
mértékét. Ez persze akkor igazodik az összemérés elvéhez, ha a létrehozott kibocsátás
időszakonként egyenlő ütemben kerül a piacra, vagyis a létrehozott termék és szolgáltatás
által realizált árbevétel az egyes időszakokban kiegyenlítettnek mutatkozik.
Valódiság elve, óvatosság elve
A valódiság elvéből következően a beszámolóban szereplő tételek, így a tárgyi eszközök

értékelése is meg kell, hogy feleljen a törvény által szabályozott értékelési eljárásoknak. Az
óvatosság elve alapján az értékcsökkenés elszámolását a tárgyév eredménye nem befolyásolja,
azaz veszteséges gazdálkodás esetén is az értékcsökkenést el kell számolni.
A fent említett számviteli alapelveket, de leginkább az összemérés elvét szem előtt tartva
kell(ene)1 a bekerülési értéket – maradványértéket feltételezve a maradványértékkel korrigált
bekerülési értéket – valamilyen módszerrel a hasznos élettartamhoz illeszkedő üzleti évek
eredményének terhére költségként elszámolni.
A terv szerinti értékcsökkenési leírás módszerei
Az értékcsökkenés elszámolása alapvetően háromféle módszerrel történhet:

• lineáris (egyenletes)
• degresszív (lassított)
• progresszív (gyorsított)
• vegyes módszerek (a fenn felsorolt módszerek valamilyen kombinációja)
Terv szerinti értékcsökkenés főkönyvi elszámolása
129-159. Tárgyi
12-15. Tárgyi eszközök eszközök terv szerinti
bruttó értéke értékcsökkenése 571. Értékcsökkenési leírás
BRUTTÓ Terv szerinti értékcsökkenés

ÉRTÉK
A tárgyi eszközök értékcsökkenését a bruttó érték számlához tartozó helyesbítő számlán kell
könyvelni, tehát a tárgyi eszközök bruttó értéke és az elszámolt értékcsökkenése a főkönyvi
elszámolásban elkülönítetten jelenik meg. A két számla összevont egyenlege az eszköz(ök)
nettó értékét mutatja.
1
A hazai gyakorlat az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenését általában lineáris leírással
számolja el. Ennek oka egyrészt a számviteli feladatok egyszerűsítése, másrészt a társasági adóról és
osztalékadóról szóló törvény értékcsökkenésre vonatkozó előírásai, hiszen az adótörvény kizárólag a lineáris
leírást fogadja el és a leírás alapja is kizárólag az eredeti bekerülési érték lehet (maradványértéket nem ismeri el).
A számvitelben elszámolt értékcsökkenés növeli, az adótörvény alapján elszámolható értékcsökkenés csökkenti
majd az időszak végén számított társasági adó alapját.
17
Fontos! A 200 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti tárgyi eszközök bekerülési
értéke – a vállalkozó döntésétől függően – a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként
egy összegben elszámolható.
A mindenkori mérlegérték megállapítása

A tárgyi eszközök mérlegértékének megállapítása a következő összefüggés alapján
határozható meg:
Mérlegérték megállapítása „alapesetben”:
Bekerülési érték (Bruttó érték)
− Halmozott terv szerinti értékcsökkenés
= MÉRLEGÉRTÉK (Nettó érték)
A tárgyi eszközöket tehát a mérlegben nettó értéken kell kimutatni. A mérlegérték meghatározása a
fenti összefüggés alapján kizárólag akkor történhet, ha a tárgyi eszköz után a piaci körülmények
megváltozása vagy egyéb nem várt körülmények miatt nem kell (kellett) terven felüli értékcsökkenést
elszámolni. Abban az esetben, ha a tárgyi eszköz piaci ára tartósan és jelentősen a könyv szerinti érték
alá csökken vagy egyéb nem várt körülmény(ek) miatt az értéke lecsökken és ezért terven felüli
értékcsökkenés kerül elszámolásra az eszköz után, vagy a piaci ár vagy a korábbi nem várt
körülmény(ek) kedvező irányú változása miatt a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenést
vissza kell írni, a mérlegérték a következő összefüggés mentén számolható ki:
Mérlegérték megállapítása általánosan:

− Terven felüli értékcsökkenés
+ Terven felüli értékcsökkenés visszaírása
= MÉRLEGÉRTÉK (Nettó érték)
Megjegyzés: A mérleg a főkönyvi kivonat alapján készül, tehát a mérlegérték „végül majd”
az adott mérlegtételhez kapcsolódó főkönyvi számla (számlák) egyenlege (összevont
egyenlege) alapján határozható meg.
Terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni a tárgyi eszköznél, ha

• a tárgyi eszköz (ide értve a beruházást is) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen
magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke,
• a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás („részleges”
kár), megsemmisülés, illetve hiány miatt rendeltetésének megfelelően nem használható,
illetve használhatatlan.
Könyvviteli szempontból a terven felüli értékcsökkenés elszámolása kétféle lehet:

• Ha a terven felüli értékcsökkenés a „piaci áresés” vagy „részleges” kár miatt történt, akkor
az eszköz értékét a terven felüli értékcsökkenés összegével csökkenteni kell, de az eszköz
állományban marad.
• Ha a tárgyi eszköz feleslegessé válik és leselejtezik, hiányzik, vagy megsemmisül, akkor az
aktuális nettó értékét kell terven felüli értékcsökkenésként elszámolni, majd össze kell
vezetni a bruttó értéket és az értékcsökkenéseket is.
18
Megjegyzés: Abban az esetben, ha tárgyi eszköz selejtezésre kerül, megsemmisül vagy
hiányzik az eszköz természetesen a mérlegben nem szerepeltethető, így mérlegértéke nulla
lesz.
A terven felüli értékcsökkentést olyan mértékig kell végrehajtani, hogy a tárgyi eszköz
használhatóságának megfelelő, a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken
szerepeljen a mérlegben.
Amennyiben a tárgyi eszköz rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan,

megsemmisült vagy hiányzik, azt a tárgyi eszközök közül – a terven felüli értékcsökkenés elszámolása
után – ki kell vezetni.
• Az eszközök állományból történő kivezetése esetén meghatározott terven felüli
értékcsökkenést a kivezetés időpontjával kell elszámolni (pl. megsemmisülés, hiány) a
tárgyi eszköz nettó értékével egyező összegben.
• A piaci érték alapján meghatározott terven felüli értékcsökkenést általában a mérleg
fordulónapjával kell elszámolni a piaci érték és a könyv szerinti érték különbözetével
egyező összegben.
• Abban az esetben, ha nem várt körülmény miatt kerül elszámolásra a terven felüli
értékcsökkenés, akkor azt a nem várt körülmény bekövetkezésével egy időben kell
elszámolni (pl. megrongálódik a tárgyi eszköz, de még használatban marad) a becsült
piaci érték és a nettó érték különbözetével egyező összegben.
Amennyiben a tárgyi eszköz a piaci érték alapján meghatározott terven felüli értékcsökkenés
elszámolásának okai már nem vagy csak részben állnak fenn, az elszámolt terven felüli
értékcsökkenést meg kell szüntetni, a tárgyi eszközt a piaci értékére (legfeljebb a terv szerinti
értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékére) vissza kell értékelni. Fontos!
Mindezek alapján tehát a terven felüli értékcsökkenés visszaírása nem haladhatja meg a
korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenés összegét.
Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenésének (ha az eszköz állományban marad)

és a terven felüli értékcsökkenés visszaírásának főkönyvi elszámolása
128-168. Tárgyi
966. Egyéb bevételek eszközök terven felüli
értékcsökkenése 866. Egyéb ráfordítások
2 1

1. Terven felüli értékcsökkenés
……………………………………………………………………………………
2. Terven felüli értékcsökkenés visszaírása
……………………………………………………………………………………
19
Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenésének főkönyvi elszámolása (ha az eszköz
nem marad állományban)
Bár a tényleges „kikerülési” jogcímekkel (állománycsökkenésekkel) részletesen egy későbbi

részfejezetben foglalkozunk, a terven felüli értékcsökkenés főkönyvi elszámolását módszertani
okok miatt már a jelen részfejezetben mutatjuk be.
12-15. Tárgyi eszközök 128-158. Tárgyi eszközök

bruttó értéke terven felüli értékcsökkenése 866. Egyéb ráfordítások
BRUTTÓ 1b 1a
ÉRTÉK
129-159. Tárgyi eszközök

terv szerinti értékcsökkenése
1c

1a. Terven felüli értékcsökkenés a nettó érték összegében
……………………………………………………………………………………
1b. Terven felüli értékcsökkenés kivezetése
……………………………………………………………………………………
1c. Terv szerinti értékcsökkenés kivezetése
……………………………………………………………………………………
Tárgyi eszközök értékhelyesbítése2
A vállalkozás a befektetett eszközök bizonyos körénél alkalmazhatja az értékhelyesbítés

intézményét. Minden tárgyi eszköznél – a beruházások kivételével – lehet
értékhelyesbítést elszámolni. Ha az „értékhelyesbíthető” eszközök piaci értéke jelentősen
meghaladja a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenési leírás visszaírását követő
könyv szerinti értékét, akkor a pozitív különbség értékhelyesbítésként elszámolható.
Az értékhelyesbítés elszámolásának alapjául szolgáló piaci értéket minden esetben a
könyvvizsgálónak a kötelező könyvvizsgálat keretében kell hitelesíteni. Amennyiben a
könyvvizsgálat a vállalkozónál nem kötelező, az értékelés felülvizsgálatával független
könyvvizsgálót kell megbízni. Az értékhelyesbítés a forrás oldalon értékelési tartalékként
jelenik meg. Az értékhelyesbítés mérlegértéke minden esetben az adott mérlegcsoporthoz
kapcsolódó, az értékhelyesbítés intézménye alá vont eszköz aktuális piaci értéke és a könyv
szerinti értéke pozitív különbözetét mutatja. Az értékhelyesbítés nem módosítja a könyv
szerinti értéket, így az adott eszköz mérlegértékét sem befolyásolja. Az értékhelyesbítés a
2
Az értékhelyesbítés intézményével a saját tőke fejezetében részletesen foglalkozunk még.
20
mérlegben a befektetett eszközökhöz kapcsolódó mérlegcsoporton belül önálló soron (tárgyi
eszközök mérlegcsoportban, mint tárgyi eszközök értékhelyesbítése) kerül kimutatásra. Az
értékhelyesbítés alá vont eszközök esetében a piaci értéket minden évben felül kell vizsgálni
és a korábbi értékhelyesbítést az aktuális piaci érték és könyv szerinti érték különbözetének
megfelelően kell korrigálni.
Értékhelyesbítés könyvviteli elszámolása
4171. Értékhelyesbítés 127-157. Tárgyi eszközök

értékelési tartaléka értékhelyesbítése

1. Értékhelyesbítés elszámolása
……………………………………………………………………………………
2. Értékhelyesbítés visszavezetése
……………………………………………………………………………………
Fontos! Ha a tárgyi eszköz kikerül a vagyonkörből, akkor a nyilvántartott értékhelyesbítést

teljes összegében vissza kell vezetni az értékelési tartalékkal szemben.

Ha a tárgyi eszköz kikerül a vállalkozás vagyonköréből, akkor könyv szerinti értékét (nettó
értékét) és „esetleges” nyilvántartás szerinti értékhelyesbítését ki kell vezetni a számviteli
nyilvántartásokból. Érdemi értékelési feladat az állománycsökkenések elszámolását
megelőzően természetesen nincsen, hiszen a vonatkozó tárgyi eszköz könyv szerinti értéke
a számviteli nyilvántartás alapján minden esetben a rendelkezésre kell, hogy álljon. A
„kikerülési” jogcímekkel (állománycsökkenésekkel) részletesen a következő részfejezetben
foglalkozunk.
2.3. A tárgyi eszközök állománynövekedései és állománycsökkenései,

valamint azok könyvviteli elszámolása
A tárgyi eszközök legtipikusabb állománynövekedéseit és állománycsökkenéseit a következő
táblázatban foglaltuk össze:
Állománynövekedések Állománycsökkenések
 Vásárlás  Terv szerinti értékcsökkenés
21
 Saját előállítás  Értékesítés
 Apport átvétel  Apportba átadás
 Térítés nélküli átvétel  Térítés nélküli átadás
 Ajándékként átvétel  Terven felüli értékcsökkenés „piaci áresés” miatt
 Követelés fejében történő átvétel  Megrongálódás („részleges káresemény”)
 Csere útján történő átvétel  Hiány
 Fellelt leltári többlet  Selejtezés, megsemmisülés
 Terven felüli értékcsökkenés visszaírása  Kötelezettség fejében történő átadás
 Átsorolás a készletekből  Átsorolás a készletek közé
A táblázatban rendszerezett állományváltozások egy része (vásárlás, saját előállítás, terv

szerinti értékcsökkenés, terven felüli értékcsökkenés) az előző fejezetben – ha nem is a
teljesség igényével –, de tárgyalásra került. A következőkben a tárgyi eszközök
legtipikusabb állománynövekedéseit és állománycsökkenéseit rendszerezzük. (Lesznek tehát
olyan mozgásjogcímek, amelyekkel csak érintőlegesen, vagy egyáltalán nem foglalkozunk).
A rendszerezés részeként bemutatásra kerülő állománynövekedések közül a tárgyi eszköz
vásárlásához és saját előállításához kapcsolódó főkönyvi elszámolásokat kizárólag
példákon keresztül vezetjük végig.
2.3.1. Tárgyi eszközök állománynövekedéseivel kapcsolatos elszámolások
Tárgyi eszközök VÁSÁRLÁSA
PÉLDA (TÁRGYI ESZKÖZ BESZERZÉS)
Az „IRODABERENDEZŐ” Kft. a bérbevett irodahelységébe tárgyalóasztalt vásárolt. A

beszerzéssel kapcsolatosan a következő információkat ismeri:
1. A tárgyalóasztal vételára az átutalásos számla alapján 1 200 EFt +300 EFt áfa.
2. Szállítási díj átutalásos számla alapján 40 EFt + 10 EFt áfa.
3. A tárgyalóasztalt beállították a tárgyalóhelységbe december 1-én.
4. Elszámolásra került a decemberi értékcsökkenés 30 EFt.
1a. Vételár elszámolása:
T 161. Beruházások – K 455. Beruházási szállítók 1 200
1b. A kapcsolódó áfa elszámolása:
T 466. Előzetesen felszámított áfa – K 455. Beruházási szállítók 300
2a. Szállítási díj elszámolása:
T 161. Beruházások – K 455. Beruházási szállítók 40
3. Használatba vétel/aktiválás/üzembe helyezés:
T 141. Egyéb berendezések – K 161. Beruházások 1 240
4. A decemberi értékcsökkenés elszámolása:
T 571. Értékcsökkenési leírás – K 149. Egyéb berendezések terv szerinti écs. 30
PÉLDA (ÜZEMBE HELYEZÉSIG FELMERÜLT HITELKAMAT)
A „HITELBŐLFINANSZÍROZÓ” NyRt. termelőgép beszerzésével kapcsolatosan a

következő információkat ismeri:
1. A termelőgép vételára az átutalásos számla alapján 1 600 EFt + 400 EFt áfa.
2. A vételár teljes összege beruházási hitelből került kiegyenlítésre tárgyév október 27-
én. A hitelkamat 12%/év.
22
3. A vállalkozás bankszámláját megterhelték a november havi hitelkamattal [2 000
EFt×12%×(1 hó/12 hó)=20 EFt]
4. A termelőgépet tárgyév december 1-én használatba vették.
„Még egy kérdés”

Hogyan könyveltük volna a novemberi hitelkamatot, ha a kamatfizetés évente történik?
1a. A termelőgép vételára az átutalásos számla alapján:

2. A vételár teljes összege beruházási hitelből került kiegyenlítésre:
T 455. Beruházási szállítók – K 444. Beruházási és fejlesztési hitelek 2 000
3. A november havi hitelkamat pénzügyi teljesítése [2 000 EFt × 12%×(1 hó/12 hó) = 20 EFt]
T 161. Beruházások – K 384. Elszámolási betétszámla 20
T 131. Műszaki gépek – K 161. Beruházások 1 620
„Még egy kérdés”
Hogyan könyveltük volna a novemberi hitelkamatot, ha a kamatfizetés évente történik?
T 161. Beruházások – K 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 20
PÉLDA (IMPORTBESZERZÉS)
Az „IMPORTÁLÓ” NyRt. termelőgép beszerzésével kapcsolatosan a következő

információkat ismeri:
1. A termelőgép vételára az átutalásos számla alapján 20 000 DEV. A teljesítés napján
érvényes választott (!) 300 Ft/DEV.
2. A vámhatározat alapján a vám 1 000 EFt, az import áfa 1 600 EFt.
3. A termelőgépet tárgyév december 1-én használatba vették.
4. Átutalásra került a NAV-val szembeni kötelezettség (vám + áfa)
5. Az import áfa „rendezésre” került.
1. A termelőgép vételára az átutalásos számla alapján: (20 E DEV × 300 Ft/DEV)
2a. A vámhatározat alapján a vám elszámolása:
T 161. Beruházások – K 465. Vám és import áfa tartozások 1 000
2b. Vámhatóság által kivetett áfa:
T 368. Egyéb követelések – K 465. Vám és import áfa tartozások 1 600
Megjegyzés: Az import áfa akkor válik levonhatóvá, ha a vállalkozó kiegyenlítette a teljes
fennálló kötelezettségét a vámhatósággal szemben!
4. Átutalásra került a NAV-val szembeni kötelezettség (vám +áfa)
T 465. Vámtartozások – K 384. Elszámolási betétszámla 2 600
5. Az import áfa „rendezésre” került.
T 466. Előzetesen felszámított áfa – K 368. Egyéb követelések 1 600
23
PÉLDA (BESZERZÉS EU-S TAGÁLLAMBÓL)
Az „EURO” ZRt. termelőgép beszerzésével kapcsolatosan a következő információkat ismeri:

1. A termelőgép vételára az átutalásos számla alapján 20 000 EUR. A teljesítés napján
érvényes választott (!) árfolyam 250 Ft/EUR.
2. Beszerzéshez kapcsolódó 1 250 EFt áfa elszámolása.
3. A termelőgépet tárgyév június 1-én használatba vették.
1. A termelőgép vételára az átutalásos számla alapján: (20 E DEV × 250 Ft/DEV)
2. Import áfa elszámolása:
T 466. Előzetesen felszámított áfa – K 467. Fizetendő áfa 1 250
PÉLDA (ÁRFOLYAM-KÜLÖNBÖZETEK A BEKERÜLÉSI ÉRTÉKBEN)
Az „Árfolyamkülönbözetabekerülésiértékben” Kft. tárgyév december 15-én (Legyen a

teljesítés napja!) 40 000 GARAS-ért munkagépet importált. Az egyszerűsítés kedvéért az áfa
0%, vámteher nincsen. Választott árfolyam a teljesítés napján 300 Ft/GAR.
A termelőgép vételára az átutalásos számla alapján: (40 E GAR × 300 Ft/GAR)
a) variáció
Aktiválás december 20.
1. eset
Pénzügyi rendezés december 19-én forint számláról, a terhelés forint összege 11 880 EFt.
Pénzügyi teljesítés elszámolása:
T 455. Beruházási szállítók – K 384. Elszámolási betétszámla 11 880
A realizált árfolyam nyereség elszámolása:
T 455. Beruházási szállítók – K 161. Beruházások 120
Használatba vétel/aktiválás/üzembe helyezés:
2. eset
Pénzügyi rendezés december 19-én forint számláról, a terhelés forint összege 12 020 EFt.
Pénzügyi teljesítés elszámolása:
A realizált árfolyam veszteség elszámolása:
Használatba vétel/aktiválás/üzembe helyezés:
b) variáció
Aktiválás tárgyévet követő év január 15.
Pénzügyi rendezés a tárgyévet követő évben.
A fordulónapon a külföldi beruházási szállítói tartozáson kívül nincs más külföldi pénzértékre
szóló tétel.
Választott árfolyam december 31-én:
1. eset 296 Ft/GAR.
2. eset 305 Ft/GAR
24
1. eset
Fordulónapi értékelés: [40 E GAR × (300 Ft/GAR – 296 Ft/GAR)]
T 455. Beruházási szállítók – K 161. Beruházások 160
2. eset
Fordulónapi értékelés: [40 E GAR × (300 Ft/GAR – 305 Ft/GAR)]
PÉLDA (BERUHÁZÁSOKRA ADOTT ELŐLEG)
1. A beruházási szállítónak 2 000 EFt (1 600 EFt + 400 EFt áfa) előleget utaltunk át.
2. A termelőgép vásárlásról a szállító a teljesítést követően megküldte a számlát. Az
átutalásos számla 4 000 EFt + 1 000 EFt áfa.
3. Az előleg beszámítása. (kapcsolódó tétel!)
4. A vállalkozó a fennmaradó tartozását átutalta.
1a. Adott előleg elszámolása:
T 352. Beruházásra adott előleg – K 384. Elszámolási betétszámla 1 600
T 466. Előzetesen felszámított áfa – K 384. Elszámolási betétszámla 400
2a. A termelőgép vételára az átutalásos számla alapján:
T 466. Előzetesen felszámított áfa – K 455. Beruházási szállítók 1 000
3a. Az adott előleg beszámítása a kötelezettségbe:
T 455. Beruházási szállítók – K 352. Beruházásra adott előleg 1 600
T 455. Beruházási szállítók – K 466. Előzetesen felszámított áfa 400
4. A fennmaradó tartozás átutalása:
Tárgyi eszközök ELŐÁLLÍTÁSA
PÉLDA (TÁRGYI ESZKÖZ ELŐÁLLÍTÁS)
Az „ELŐÁLLÍTÓ” ZRt. a tárgyévben saját vállalkozásban műszaki berendezést állított elő.

1. Az előállítással kapcsolatos információk a következők:
Előállítással kapcsolatos költségek
• Anyagfelhasználás 2 000 EFt
• Bérköltség 4 000 EFt
• Bérjárulékok 1 800 EFt
2. Az előállítással kapcsolatos költségek AKTIVÁLÁSRA (≠ üzembe helyezés) kerültek.
3. A műszaki berendezést tárgyév november 1-én használatba vették. A saját rezsis beruházás
áfa-ja 1 950 EFt
4. Elszámolásra került a decemberi értékcsökkenés 30 EFt.
1a. Anyagfelhasználás elszámolása:
T 511. Anyagköltség – K 21-22. Anyagok 2 000
1b. Bérköltség:
T 541. Bérköltség – K 471. Jövedelem elszámolás 4 000
1c. Bérjárulékok:
T 56. Bérjárulékok – K 46-47. Rövid lejáratú kötelezettségek 1 800
2. Költség aktiválás elszámolása:
T 161. Beruházások – K 582. Saját előállítású eszközök aktivált értéke 7 800
25
3a. Használatba vétel/aktiválás/üzembe helyezés:
T 466. Előzetesen felszámított áfa – K 467. Fizetendő áfa 1 950
4. Decemberi értékcsökkenés elszámolása:
T 571. Értékcsökkenési leírás – K 139. Műszaki berendezések terv szerinti écs. 30
APPORTKÉNT átvett tárgyi eszközök főkönyvi elszámolása

479. Egyéb rövid lejáratú
411. Jegyzett tőke 33. Jegyzett, de… kötelezettségek
161. Beruházások
2. 3. 1.

1. Az apportként átvett eszköz bekerülési értékének állományba vétele.
……………………………………………………………………………………
2. A jegyzett tőke állományba vétele cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg.
……………………………………………………………………………………
3. Rendező tétel elszámolása.
……………………………………………………………………………………
Tárgyi eszközök TÉRÍTÉS NÉLKÜLI ÁTVÉTELÉNEK főkönyvi elszámolása
A térítés nélkül átvett tárgyi eszköz bekerülési értékét (piaci érték) az átvételkor halasztott
egyéb bevételként kell elszámolni. Az időbeli elhatárolás megszüntetésére a térítés nélkül
átvett eszköz bekerülési értékének költségként, ráfordításként történő elszámolásával
egyidejűleg, azzal ARÁNYOSAN kerül sor, illetve a könyvekből történő kivezetés során.
483. Halasztott
bevételek 968. Egyéb bevétel 161. Beruházások 12-15. Tárgyi eszközök
2.
1/a. 3
5.

479. Egyéb rövid terv szerinti 571. Értékcsökkenési
lejáratú kötelezettség 466. Előzetes ÁFA leírás
értékcsökkenése
1/b. 4.

26
1/a. Az átvett eszköz állományba vétele piaci értéken.
……………………………………………………………………………………
1/b. A kapcsolódó ÁFA elszámolása.
……………………………………………………………………………………
2. Az egyéb bevétel időbeli elhatárolása.
……………………………………………………………………………………
3. Az átvett eszköz üzembehelyezésének elszámolása.
……………………………………………………………………………………
4. A tárgyidőszaki terv szerinti értékcsökkenés elszámolása.
……………………………………………………………………………………
5. A terv szerinti értékcsökkenéssel arányos időbeli elhatárolás feloldása.
……………………………………………………………………………………
Vásárolt készletekből a tárgyi eszközök közé átsorolt eszközök főkönyvi elszámolása
Abban az esetben, ha az eszközt eredetileg tévesen a készletek között vették állományba, vagy
utólag a használat során derül ki, hogy a használati ideje meghaladja az egy évet, az eszközt a
készletekből a tárgyi eszközök közé át kell átsorolni.
1. Használatba még nem vett anyagi eszköz átsorolása a tárgyi eszközök közé
T 161. Beruházások – K 21-22. Anyagok
2/a. Használatba vett anyagi eszköz bekerülési értékének visszavezetése az anyagköltségekből
az átsorolást megelőzően
T 21-22. Anyagok – K 51. Anyagköltség
2/b. Átsorolás elszámolása (állományba vétel először a beruházások között)
T 161. Beruházások – K 21-22. Anyagok
2/c. A tárgyi eszköz használatba vételének elszámolása.
T 12-15. Tárgyi eszközök – K 161. Beruházások
2/d. A használat idejére utólagosan elszámolt terv szerinti értékcsökkenés
T 571. Értékcsökkenési leírás – K 129-159. Tárgyi eszközök terv szerinti écs-e
Abban az esetben, ha az átsorolás a saját termelésű készletekből történik, akkor az
elszámolások a következők lesznek (feltételezzük, hogy a vállalkozás eredménykimutatását
összköltség eljárással készíti):
1/a. Átsorolt saját termelésű készlet állománycsökkenésének elszámolása
T 581. STK állományváltozása – K 251. Késztermékek
1/b. Az átsorolt eszköz állományba vétele a tárgyi eszközök között
T 161. Beruházások – K 582. Saját előállítású eszközök aktivált értéke
2. A tárgyi eszköz használatba vételének elszámolása
T 12-15. Tárgyi eszközök – K 161. Beruházások
27
Specialitások a tárgyi eszközök beszerzésével összefüggésben
PÉLDA (TELEKVÁSÁRLÁS BONTÁSRA ÍTÉLT ÉPÜLETTEL EGYÜTT)
A „TEL-KES” Zrt. tárgyév március 1-jén megvásárolt egy telket, amin egy régi raktárépület állt,
melyet lebontott és helyébe egy új irodaépületet létesített.
1. A telek vételára (a bontásra ítélt épülettel együtt) az átutalásos számla alapján 32 000 E Ft +
8 640 E Ft áfa. A bontásra ítélt épület vételára a szerződés alapján 8 000 E Ft + 2 160 E Ft áfa.
2. Az épület bontási és építésre alkalmassá tételének költsége az átutalásos számla alapján 1 600 E Ft +
432 E Ft áfa. Az üres telek piaci értéke a szakértői vélemény alapján 28 800 E Ft.
3. Elkészült az irodaépület. A vállalkozás tárgyév október 1-jén megkapta a 80 000 Ft + 21 600 E Ft
áfáról szóló számlát.
4. Az épületet tárgyév november 1-jén üzembe helyezték. Az épület tervezett maradványértéke
60 000 E Ft, az épület amortizációs normája 2%.
5. Tárgyévi értékcsökkenés elszámolása.
1a. Telek és a bontásra ítélt épület vételára az átutalásos számla alapján:

2a. Bontási és építésre alkalmassá tételi költségek az átutalásos számla alapján:
3a. Irodaépület kivitelezési díja az átutalásos számla alapján:
4a. Telek üzembe helyezésének elszámolása:
T 122. Telek – K 161. Beruházások 28 800
A telek értékét befolyásoló tételek 32 000 + 1 600 = 33 600 >28 800
Megjegyzés: A telek bekerülési értéke értéke nem haladhatja meg az üres, építésre alkalmassá tett
telek piaci értékét. A „többlet” költségek (33 600 – 28 800 = 4 800) az újonnan megvalósuló épület
beruházás bekerülési értékét növelik.
4a. Épület üzembe helyezésének elszámolása:
T 123. Épületek – K 161. Beruházások 84 800
80 000 + 4 800 = 84 800
5. Épület tárgyévi értékcsökkenése
T 571. Értékcsökkenési leírás – K 1293. Épületek terv szerinti értékcsökk. 82,67
(84 800 – 30 000) × 2% × (2 hó/12 hó)
PÉLDA (PRÓBAÜZEM SORÁN ELKÉSZÜLT PROTOTÍPUS ELSZÁMOLÁSA)
A „PROTOTÍPUS” Zrt. gyártóberendezést vásárolt.

1. A berendezés vételára az átutalásos számla alapján 12 000 E Ft + 3 240 E Ft áfa.
2. A berendezés próbaüzemeltetésével kapcsolatos felmerült összes költség az utókalkuláció
alapján 2 000 E Ft. A költségek aktiválásra kerülnek.
3. A próbaüzem során elkészült prototípusok (saját termelésű készletek) értéke 400 E Ft.
28
4. A gyártóberendezés üzembe helyezésre került. A próbaüzemmel kapcsolatos áfa összege 500 E Ft.
1a. Berendezés vételára az átutalásos számla alapján:

2a. A próbaüzem során felmerült költségek elszámolása:
T 51-57. Költségnemek – K 1-4. Eszközök, források 2 000
2b. A költségek aktiválása:
T 161. Beruházások – K 582. Saját előállítású eszközök aktivált értéke 2 000
3a. Az elkészült prototípus elszámolása:
T 251. Késztermékek – K 161. Beruházások 400
3b. Az aktivált saját teljesítmények értékének korrekciója:
T 582. Saját előállítású
eszközök aktivált értéke – K 581. Saját termelésű
készletek állományvált. 400
4a. Üzembe helyezés
4b. A saját rezsis beruházás kapcsolódó áfa elszámolása:
T 466. Előzetesen felszámított áfa – K 467. Fizetendő áfa 500
PÉLDA (MEGVÁSÁROLT INGATLANHOZ KAPCSOLÓDÓ, KORÁBBAN MÁR MEGVÁSÁROLT

BÉRLETI JOG ELSZÁMOLÁSA)
Az „ÜZLETHELYISÉGETvásárló” Kft. a tárgyévet megelőző év június 1-jén 8 évre megvásárolta

egy üzlethelyiség bérleti jogát. A bérleti jog bekerülési értéke 16 000 E Ft. Tárgyév szeptember 1-jén a
vállalkozásnak lehetősége adódott az üzlethelyiség tulajdonjogának megvásárlására. Az adásvételi
szerződés alapján
a) eset: a szerződésben nem vették figyelembe a vállalkozás ingatlanhoz kapcsolódó bérleti
jogát. A kialkudott számla szerinti vételár: 17 600 E Ft + 4 752 E Ft áfa.
b) eset: a szerződésben figyelembe vették a vállalkozás ingatlanhoz kapcsolódó bérleti jogát.
A kialkudott számla szerinti vételár: 5 760 E Ft + 1 556 E Ft áfa.
Az üzlethelység üzembe helyezése megtörtént.
Bruttó érték: 16 000 E Ft

Halmozott terv szerinti értékcsökkenés tárgyév szeptember 1-jén:
16 000 × (1/8) × (15 hó/12 hó) = 2 500 E Ft
a) eset:
1. Terven felüli értékcsökkenés a nettó érték összegében (16 000 – 2 500)
T 866. Egyéb ráfordítások 13 500
– K 1286. Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog terven felüli értékcsökk. 13 500
2a. Terven felüli értékcsökkenés kivezetése
T 1286. Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog terven felüli értékcsökk. 13 500
– K 126. Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog 13 500
2b. Terv szerinti értékcsökkenés kivezetése
T 1296. Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog terv szerinti értékcsökk. 2 500
29
– K 126. Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog 2 500
3a. Üzlethelyiség vételára az átutalásos számla alapján:
4. Üzembe helyezés
b) eset:
1. A szerződésben figyelembe vett bérleti jog értékének beszámítása az ingatlan bekerülési értékébe
1a. A bruttó érték átvezetése:
T 161. Beruházások – K 126. Ingatlanhoz kapcsolódó
vagyoni értékű jog 16 000
1b. A terv szerinti értékcsökkenés átvezetése:
T 1296. Ingatlanhoz kapcs. vagyoni ért. jog
terv szerinti értékcsökk. – K 161. Beruházások 2 500
2a. Üzlethelyiség vételára az átutalásos számla alapján:
PÉLDA (KISÉRTÉKŰ TÁRGYI ESZKÖZÖK ÉRTÉKCSÖKKENÉSE)
Az „EGYÖSSZEGBENamortizál” Kft. tárgyév december 1-jén 3 darab mobiltelefont vásárolt 120 E

Ft/db + 32,4 E Ft áfa/db-ért. A telefonok tervezett használati ideje 3 év. A telefonokat a beszerzés
napján használatba vették.
A vállalkozás a 100 E Ft egyedi bekerülési érték alatti tárgyi eszközök értékcsökkenését egy
összegben számolja el!
1a. Vételár az átutalásos számla alapján:
T 466. Előzetesen felszámított áfa – K 455. Beruházási szállítók 97,2
T 141. Egyéb berendezések – K 161. Beruházások 360
3. Egyösszegű értékcsökkenés elszámolása:
T 572. Kisösszegű értékcsökkenési leírás – K 149. Egyéb berendezések terv szerinti értékcsökk. 360
2.3.2. Tárgyi eszközök állománycsökkenésivel kapcsolatos elszámolások
Tárgyi eszközök ÉRTÉKESÍTÉSE
A fő profilhoz kapcsolódó értékesítési ügyleteket (vásárolt és saját termelésű készletek

értékesítése, szolgáltatások értékesítése) a bruttó elszámolás elvének megfelelően kell kimutatni
az összköltség eljárással- és a forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatásban is.
30
Minden más esetben az értékesítés gazdasági eseményét nettó módon kell elszámolni. Ebből
következően az értékesített tárgyi eszközök áfa nélküli eladási árának és könyv szerinti
értékének (nettó értékének) különbözetét kell a bevételek (ha a különbözet pozitív) vagy a
ráfordítások (ha a különbözet negatív) között elszámolni. A tárgyi eszközök értékesítésének
nyereségét az egyéb bevételek, a veszteségét pedig az egyéb ráfordítások között kell
kimutatni.
Tárgyi eszközök értékesítésének főkönyvi elszámolása

467. ÁFA (fizetendő) 311. Vevők
1/b.
368. Technikai számla

1/a.
129-159. Tárgyi eszközök terv

12-15. Tárgyi eszközök szerinti értékcsökkenése
BRUTTÓ 2/a. 2/b. HALMOZOTT
ÉRTÉK
terv szerinti
ÉCS
128-158. Tárgyi eszközök terven

felüli értékcsökkenése
2/c. „korábban”
elszámolt
terven felüli
ÉCS
961. Egyéb bevételek 861. Egyéb ráfordítások
3/a. 3/b.

1/a. ÁFA nélküli eladási ár
……………………………………………………………………………………
1/b. Fizetendő ÁFA
……………………………………………………………………………………
2/a. Könyv szerinti bruttó érték kivezetése
……………………………………………………………………………………
2/b. Halmozott értékcsökkenés kivezetése
……………………………………………………………………………………
31
2/c. Terven felüli értékcsökkenés kivezetése
……………………………………………………………………………………
3/a. Különbözet elszámolása (ha az értékesítés eredményhatása nyereség/pozitív jellegű):
……………………………………………………………………………………
3/b. Különbözet elszámolása (ha az értékesítés eredményhatása veszteség/negatív jellegű):
……………………………………………………………………………………
VAGY
2/a. Könyv szerinti nettó érték kivezetése
T 368. Technikai számla - K 12-15. Tárgyi eszközök
T 129-159. Tárgyi eszközök terv szerinti écs-e - K 12-15. Tárgyi eszközök
T 128-158. Tárgyi eszközök terv szerinti écs-e - K 12-15. Tárgyi eszközök
Megjegyzés: A tárgyi eszközök kötelezettség fejében történő átadásának könyvviteli

elszámolása az értékesítés könyvviteli elszámolásának analógiájára történik.
Tárgyi eszközök APPORTKÉNT TÖRTÉNŐ ÁTADÁSA
Az eszköz létesítő okiratban meghatározott értékének és könyv szerinti értékének (nettó

értéke) különbözete az egyéb bevételek (ha a létesítő okirat szerinti érték nagyobb, mint a
könyv szerinti érték), illetve az egyéb ráfordítások (ha a létesítő okirat szerinti érték kisebb,
mint a könyv szerinti érték) között kell kimutatni.
Tárgyi eszközök apportként történő átadásának főkönyvi elszámolása
129-159. Tárgyi
12-15. Tárgyi eszközök eszközök terv szerinti
bruttó értéke 3. Technikai számla értékcsökkenése
BRUTTÓ 2a 2b HALMOZOTT
ÉRTÉK ÉCS
366. „még NEM részesedés”
1
17. Részesedések
4
3a 3b
Fontos! Írja be a kapcsolódó gazdasági események könyvviteli elszámolását a gazdasági

esemény megnevezése alá!
32
1. Létesítő okirat szerinti érték elszámolása
……………………………………………………………………………………
2a. Bruttó érték kivezetése
……………………………………………………………………………………
2b. Halmozott értékcsökkenés kivezetése
……………………………………………………………………………………
3a. A létesítő okirat és a könyv szerinti érték különbségének elszámolása, ha a létesítő okirat
szerinti érték > a KSZÉ
……………………………………………………………………………………
3b. A létesítő okirat és a könyv szerinti érték különbségének elszámolása, ha a létesítő okirat
szerinti érték < a KSZÉ
……………………………………………………………………………………
4. Részesedés állományba vétele cégbírósági végzés alapján
……………………………………………………………………………………
Megjegyzés: Ha a tárgyi eszköz után korábban terven felüli értékcsökkenést számoltak el,
akkor a nyilvántartott terven felüli értékcsökkenést is ki kell vezetni:
2c. Terven felüli értékcsökkenés kivezetése
T 128-158. Tárgyi eszközök terv szerinti écs-e – K 3. Technikai számla
Tárgyi eszközök TÉRÍTÉS NÉLKÜLI ÁTADÁSA
A térítés nélkül átadott tárgyi eszköz könyv szerinti értékét (nettó értékét) a egyéb
ráfordítások között kell az eredménykimutatásban megjeleníteni.
Tárgyi eszközök térítés nélküli átadásának főkönyvi elszámolása

bruttó értéke 868. Egyéb ráfordítások
BRUTTÓ 1a
ÉRTÉK

terv szerinti értékcsökkenése
1b HALMOZOTT
ÉCS
467. Fizetendő ÁFA 368. „ÁFA követelés”
33
1a. Könyv szerinti nettó érték elszámolása ráfordításként
……………………………………………………………………………………
1b. Halmozott értékcsökkenés kivezetése
……………………………………………………………………………………
2. Kiszámlázott ÁFA
……………………………………………………………………………………
Megjegyzés: Ha a tárgyi eszköz után korábban terven felüli értékcsökkenést számoltak el,
akkor a nyilvántartott terven felüli értékcsökkenést is ki kell vezetni:
2c. Terven felüli értékcsökkenés kivezetése
T 128-158. Tárgyi eszközök terv szerinti écs-e – K 3. Technikai számla
Tárgyi eszközökből a vásárolt készletek közé átsorolt eszközök főkönyvi elszámolása
Abban az esetben, ha az eszközt eredetileg tévesen a tárgyi eszközök között vették

állományba, vagy utólag a használat során derül ki, hogy a használati ideje kevesebb, mint
egy év, az eszközt a tárgyi eszközökből a készletek közé át kell átsorolni.
1. Használatba még nem vett tárgyi eszköz átsorolása a készletek közé

T 21-22. Anyagok – K 161. Beruházások
2/a. Használatba vett tárgyi eszköz elszámolt terv szerinti értékcsökkenésének visszavezetése
T 129-159. Tárgyi eszközök terv szerinti écs-e – K 571. Értékcsökkenési leírás
2/b. Átsorolás
T 21-22. Anyagok – K 12-15. Tárgyi eszközök
2/c. Anyagi eszköz elszámolás anyagköltségként
T 51. Anyagköltség – K 21-22. Anyagok
34
2.4. A tárgyi eszközök állományváltozását kiváltó gazdasági események
Érintett eredménykimutatás
Gazdasági esemény
sor
TERV SZERINTI ÉRTÉKCSÖKKENÉS Értékcsökkenési leírás

TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉS Egyéb ráfordítások
TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉS
Egyéb bevételek
VISSZAÍRÁSA
ÉRTÉKESÍTETT tárgyi eszközök ÁFA nélküli
eladási árának és a könyv szerinti érték (nettó érték)
különbözete
- eladási ár > KSZÉ Egyéb bevételek
- eladási ár > KSZÉ Egyéb ráfordítások
Káreseménnyel kapcsolatos TÉRÍTÉS Egyéb bevételek
TÉRÍTÉS NÉLKÜL átadott tárgyi eszközök könyv
Egyéb ráfordítások
szerinti értéke (nettó értéke)
AJÁNDÉKBA átadott tárgyi eszközök könyv szerinti
értéke
APPORTBA átadott tárgyi eszközök létesítő
okiratban meghatározott értéke és könyv szerinti
értéke (nettó értéke) közti különbözet
- létesítő okirat szerinti érték > KSZÉ Egyéb bevételek
- létesítő okirat szerinti érték > KSZÉ Egyéb ráfordítások
Saját tevékenység során létrehozott tárgyi eszköz Saját előállítású eszközök
költségeinek aktiválása aktivált értéke
Térítés nélküli átvett tárgyi eszköz költségként, Egyéb bevételek
ráfordításként elszámolt része
35
3. Vásárolt készletek számvitele
3.2. Értékelés és az értékeléssel kapcsolatos számviteli elszámolások
3.2.3. A mérlegérték megállapítása
3.3. Nyilvántartási lehetőségek és főkönyvi

elszámolás
3.3.1. Anyagok nyilvántartása és főkönyvi elszámolása
3.3.2. Kereskedelmi áruk nyilvántartása és főkönyvi elszámolása
3.3.3. Betétdíjas göngyölegek nyilvántartása és főkönyvi

elszámolása
3.3.4. Közvetített szolgáltatások nyilvántartása és főkönyvi

elszámolása
2.4. A vásárolt készletek állományváltozását kiváltó gazdasági események

36
Mérlegtétel
B. Forgóeszközök Fogalmak
I. Készletek
1. Anyagok • Olyan nem tartós eszközök, amelyeket az értékesítendő termék előállításához, vagy a
szolgáltatások nyújtásához szereztek be,
• az újratermelési folyamatban egyszer vesznek részt, mely során eredeti
megjelenési formájukat elveszítik,
• az újratermelési folyamatban egyszer vagy többször vesznek részt és a
használat során értéküket elveszítik,
ÉS
• azok a berendezési és felszerelési tárgyak, amelyek nem tartósan szolgálják a
vállalkozási tevékenységet.
5. Áruk • Olyan nem tartós eszközök, amelyeket a vállalkozás a szokásos üzletmenet során
továbbértékesítés céljából szerzett be és azok az értékesítésig változatlan állapotban
maradnak,
VALAMINT
• a vállalkozó saját nevében vásárolt olyan szolgáltatás, ami egy harmadik személlyel
kötött szerződés alapján a harmadik személynek részben vagy egészben, de
változatlan formában továbbértékesítésre kerül.
6. Készletekre adott • A készletekre adott előlegként az anyag-, az áruszállítónak, a közvetített szolgáltatást
előlegek3 nyújtónak, importbeszerzésnél az importálást végző vállalkozónak ilyen címen átutalt
- a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó -
összeget kell kimutatni.
Csoportosítás
Anyagok csoportosítása
ANYAGOK
Nyers- és
alapanyagok Anyagi eszközök:
• szerszámok,
Segéd-, üzem- és • munkaruha,
fűtőanyagok • egyenruha,
Építési anyagok, • védőruha,
fenntartási anyagok • védőfelszerelés,
• gyártóeszközök,
Egyéb anyagok és • berendezési és
hulladékok felszerelési tárgyak
A nyers- és alapanyagok az ipari vállalkozások termékeinek, az anyagigényes szolgáltatást
végzők szolgáltatásainak, a vendéglátásban elkészített ételek legmeghatározóbb matériái. A
3
A készletekre adott előlegek elszámolásával egy későbbi fejezetben foglalkozunk.
37
segéd-, üzem- és fűtőanyagok a létrehozott termékek és szolgáltatás értékében már kisebb
arányban vannak jelen, de a nyers-és alapanyagok feldolgozásához elengedhetetlenek. Az
építési anyagokat beruházási, illetve felújítási célra használják fel, a fenntartási anyagok a
karbantartási munkákat szolgálják ki. Az egyéb anyagok csoportjába tartoznak az egy éven
belül elhasználódó anyagi eszközök, a nyomtatványok és irodaszerek, és a hulladékok. Az
anyagi eszközök közül a mérlegben csak azok az anyagi eszközök mutathatók ki, amelyeket
nem vettek még használatba. A már használatba vett anyagi eszközök értéke a költségek
között kell, hogy megjelenjen.
Áruk csoportosítása
ÁRUK
Kereskedelmi áruk Betétdíjas Közvetített

göngyölegek szolgáltatások
A kereskedelmi áruk csoportjába tartoznak a nagykereskedelmi árukészletek a

kiskereskedelmi egységek árukészletei (bolti árukészlet), a vendéglátás árukészletei (ételek,
italok), stb. Ha a vállalkozás a saját boltjában az általa előállított termékeket is értékesít, akkor
a boltba kiszállított késztermékeket a kiszállítást követően a boltban továbbra is saját
termelésű készletként kell kezelni, tehát az ilyen készleteket a számviteli nyilvántartásokban
el kell különíteni a vásárolt készletektől. Ezzel a specialitással részletesebben a saját
termelésű készletek fejezetében foglalkozunk.
Betétdíjas göngyölegnek minősül minden olyan többször is felhasználható elsősorban

csomagolási eszköz és edényzet (palack, ballon, rekesz, láda, konténer, raklap, stb.), amely a
termék eredeti minőségi követelményit védi a szállítás közben, és amelyekre vonatkozóan a
kibocsátó visszaváltási kötelezettséget vállal. Ebből következően nem minősül göngyölegnek
a többszöri felhasználásra nem alkalmas csomagolóanyag (fogkrém tubus, papír tasak,
konzerves doboz, stb.), vagy a tárolásra, illetve kizárólag belső szállításra szolgáló
csomagolási eszköz és edényzet. A göngyöleg betétdíjas áron kiszámlázásra kerül a vevőnek,
majd meghatározott időközönként a visszaküldés alkalmával a göngyölegek
visszaszámlázásra kerülnek.
A közvetített szolgáltatások az áruk mérlegsorhoz tartozó legspeciálisabb készletféleség,

hiszen esetükben a készletezhetőség fogalma elég sajátosan értelmezhető. Közvetített
szolgáltatás a gazdálkodó által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a
megrendelővel) kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy
egészben, de változatlan formában továbbértékesítésre (továbbszámlázásra) váró szolgáltatás.
38
3.2. Vásárolt készletek értékelése és az értékeléssel kapcsolatos számviteli
elszámolások
A vásárolt készletek értékelésével kapcsolatos számviteli feladatokat érdemes azok
1. Bekerüléskor
• a bekerüléssel összefüggésben felmerülő közvetlen tételek „beazonosítása” és a bekerülési
érték megállapítása
2. „Kikerüléskor” (anyagkészleteknél a felhasználáskor, árukészleteknél az
értékesítéskor, stb.)
• a számviteli nyilvántartásokból kivezetett anyagkészlet könyv szerinti értékének
megállapítása
3. A mérlegérték megállapítása, ha a készlet a fordulónapon még megvan


• BESZERZÉS beszerzési érték
• saját előállítás előállítási költség
• nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként
• beszerzés csere útján csereszerződés szerinti érték
BESZERZÉS
Az anyagok és az áruk jellemzően beszerzés útján kerülnek a vállalkozás vagyonkörébe. A

beszerzési érték fogalmát a tárgyi eszközök esetében már részletesen tárgyaltuk. A vásárolt
készletek beszerzési értékébe minden olyan tétel beletartozik, ami a raktárba történő
beszállításig felmerül és a vonatkozó vásárolt készlethez egyedileg hozzákapcsolható. A
készletekkel kapcsolatosan előforduló legjellemzőbb ilyen tételek:
• számlázott (kivetett) VÉTELÁR a kapcsolódó engedménnyel csökkentett, esetleges
felárral növelt elfogadott összege,
• szállítási, rakodási költségek,
• közvetítői, bizományosi díjak,
• valamint a készletek beszerzéséhez szorosan kapcsolódó
39
o illetékek, adók,
o vámterhek,
o le nem vonható általános forgalmi adó,
o a beszerzés finanszírozásához felvett hitel, kölcsön
 felvétele előtt fizetett bankgarancia díja,
 rendelkezésre tartási jutaléka,
 folyósítási jutaléka,
 közjegyzői hitelesítés díja,
 kezelési költsége,
 a raktárba történő beszállításáig felmerült időarányos kamata
• stb.
Megjegyzés: A beszerzéshez kapcsolódó biztosítási díj a tárgyi eszközök beszerzési
értékében igen, de a vásárolt készletek beszerzési értékében nem vehető figyelembe!
EGYÉB ÁLLOMÁNYNÖVEKEDÉSEK
Az egyéb állománynövekedéseket és a kapcsolódó bekerülési érték kategóriákat a tárgyi
eszközök fejezetben rendszereztük. A saját előállítás a vásárolt készletek esetében kizárólag
az anyagi eszközök és a saját göngyölegek esetében lehetséges. Az ilyen speciális esetekben a
bekerülési érték a közvetlen önköltség lesz.
Az anyagkészletek a bekerülést követően előbb vagy utóbb felhasználásra, az árukészletek
pedig értékesítésre (közvetített szolgáltatás esetében továbbszámlázásra) kerülnek.
Természetesen előfordulhat, hogy a vásárolt készlet nem az eredeti rendeltetésének
megfelelően vesz részt a vállalkozási tevékenységben, mert például az alapanyagkészlet
feleslegessé válik és értékesítésre kerül, az árukészletet a minőségromlás miatt le kell
selejtezni, vagy a vásárolt készlet térítés nélkül átadásra kerül egy másik vállalkozónak stb.
A vásárolt készletek esetében az állománycsökkenéshez tartozó könyv szerinti érték

legtöbbször nem egyértelműsíthető vagy a tényleges vételi árvisszakeresés indokolatlan
többletmunkát vonna maga után, azaz nem lenne összhangban a költség-haszon
összevetésének számviteli alapelvével. Gondoljunk arra, hogy ugyanabból a típusú
alapanyagból egy adott üzleti évben beszerzett készletek beszerzése más és más vételi árakon
történik. A tárgyhavi vagy tárgynegyedévi felhasználások könyvelésekor a felhasznált
alapanyagok esetében nem is biztos, hogy lehetőség lenne a konkrét vételi árvisszakeresésre,
vagyis arra, hogy a ténylegesen fizikailag felhasznált alapanyagnak visszamenőleg
lenyomozzuk, hogy beszerzéséhez melyik bejövő számla kapcsolódik. Az
állománycsökkenések elszámolása esetében tehát egyszerűsítésekre van szükség! Az
egyszerűsítést az alkalmazott készletértékelési eljárások jelentik! A készletértékelési
eljárásokkal a „Könyvviteli ismeretek” követelménymodulban már foglalkoztunk.
40
3.2.3 A mérlegérték megállapítása
A vásárolt készletek mérlegértékének megállapítása a következő összefüggés alapján

határozható meg:
Mérlegérték megállapítása általánosan:
Záró készlet könyv szerinti értéke
+/− Leltáreltérések
− Értékvesztések
+Értékvesztés visszaírása
=MÉRLEGÉRTÉK
Leltáreltérések
Ha a vállalkozás a készletről folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezet, akkor a törvény alapján
lehetősége van a tényleges mennyiségi felvételt „megspórolni” és a leltárt a mennyiségi nyilvántartás
záró (fordulónapi) mennyisége alapján elkészíteni, de ebben az esetben is legalább háromévente
kötelező a tételes mennyiségi leltárfelvétel. Abban az esetben, ha a készletről nincs mennyiségi
nyilvántartás, akkor a záró készletet a fordulónapra vonatkozó tényleges mennyiségi felvétellel kell
megállapítani. Az árukészleteit az üzleti évben csak értékben nyilvántartó vállalkozó az értékbeni
nyilvántartásának helyességét tételes leltározással az üzleti év mérlegfordulónapját megelőző
negyedévben vagy az azt követő negyedévben is ellenőrizheti. A leltáreltérések, illetve csak
értékbeni nyilvántartás esetén az árukészleteknél a leltárértékelési különbözetek értéke tehát két
esetben lesz megállapítható:
• ha a készlet időszaki növekedései és csökkenései mennyiségben folyamatosan elszámolásra
kerülnek az analitikában, és így a mennyiségi nyilvántartás alapján a „mennyinek kellene
lennie” mennyiség az időszak során az analitika riportjaként bármikor rendelkezésre áll, és
az analitikus nyilvántartás mennyiségi információját a tényleges mennyiségi felvétellel
ellenőrzik is, illetve
• az árukészletről évközben kizárólag értékbeni nyilvántartás van és a kötelező tételes
leltározással az értékbeni nyilvántartás a törvényi előírásoknak megfelelően a fordulónapot
megelőző vagy az azt követő negyedévben ellenőrzésre kerül.
A leltározással megállapított érték és a könyv szerinti érték különbözetével a mérleggel lezárt üzleti év
eredményét kell módosítani. A leltáreltérés alapvetően kétféle lehet:
• leltárhiány, illetve veszteség-jellegű leltárértékelési különbözet a kizárólag értékben
nyilvántartott árukészletek esetében
• leltártöbblet, illetve nyereség-jellegű leltárértékelési különbözet a kizárólag értékben
nyilvántartott árukészletek esetében
A leltárhiány és a veszteség-jellegű leltárértékelési különbözet egyéb ráfordításként kerül
az eredmény-kimutatásba. A leltári többletet egyéb bevételként kell kimutatni az
eredménykimutatásban, az árukészleteknél, ha a vállalkozó kizárólag értékbeni nyilvántartást
vezet, a nyereségjellegű leltárértékelési különbözetet egyéb bevételként kell könyvelni.
41
Hiány: EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK (FIFO vagy átlagáras megoldással meghatározott
tényleges beszerzési értéken.)
Veszteség-jellegű leltárértékelési különbözet: EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK
Többlet: EGYÉB BEVÉTEL (piaci értéken) és elhatárolás48
Nyereség-jellegű leltárértékelési különbözet: EGYÉB BEVÉTELEK
Fordulónapra vonatkozó értékelés (értékvesztés és értékvesztés visszaírása)

4
A vásárolt készleteket az összes többi eszközhöz hasonlóan a beszámoló elkészítését

megelőzően értékelni kell. Az értékelés nagyjából kétirányú vizsgálódást jelent. Először azt kell
megállapítani, hogy a raktáron maradt készlet minősége megfelel-e az eredeti rendeltetéshez
szükséges minőségi követelményeknek. Abban az esetben, ha az eredeti rendeltetésének
megfelelő tulajdonságokkal nem rendelkezik, mert a vonatkozó előírásoknak (szabvány,
szállítási feltétel, szakmai előírás stb.), illetve eredeti rendeltetésének nem felel meg, ha
megrongálódott, ha felhasználása, értékesítése kétségessé vált, ha feleslegessé vált, akkor
valamilyen módszerrel meg kell határozni a minősítéskori piaci értékét, majd ezt követően a
számított piaci érték és a könyv szerinti érték különbözetét értékvesztésként kell elszámolni. A
számított piaci értéknek a készlet hasznosíthatósági értékét kell, hogy tükrözze. Ha a vonatkozó
készlet minősége az eredeti rendeltetésének megfelel, akkor az értékelése a klasszikus piaci
értékítélet figyelembevételével történik. Az értékelés miatt az anyagkészleteken belül el kell
különíteni az immobil anyagokat és az inkurrens anyagokat. A mindenféle minőségi
szabványnak megfelelő, de már régóta fel nem használt immobil anyagoknál és a nem
szabványos, elfekvő anyagkészleteknél valószínűsíthető az értékvesztés elszámolásának
szükségessége. A készletek értékvesztését az eredménykimutatásban egyéb ráfordításként kell
megjeleníteni.
Az értékelést általános esetben egyedileg kell elvégezni, de a fajlagosan kis értékű

készleteknél a vállalkozó által kialakított készletcsoportok könyv szerinti értékének
százalékában is meghatározható az értékvesztés.
Amennyiben a készlet piaci értéke jelentősen és tartósan meghaladja könyv szerinti értékét,
mert például drágább áron el tudjuk adni, mint az értékvesztéssel csökkentett bekerülési
értéke, akkor a pozitív különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással
csökkenteni kell5. Az értékvesztés visszaírásával a készlet könyv szerinti értéke nem
haladhatja meg a készlet eredeti bekerülési értékét. Az értékvesztés visszaírását egyéb
bevételként kell elszámolni.
3.3. Nyilvántartási lehetőségek és főkönyvi elszámolás

3.3.1. Anyagok
Az anyagok nyilvántartása és főkönyvi elszámolása alapvetően a következők függvénye:

• Mi a vállalkozás profilja, mennyire anyagigényes az ágazat?
• Milyen költség elszámolási technikát alkalmaz?
4 T 2. Vásárolt készlet – K 968. Egyéb bevételek
T 968. Egyéb bevételek – K 483. Halasztott bevételek
5 Az értékvesztés visszaírása csak a fordulónapi értékeléssel kapcsolatos tétel lehet.
42
• Milyen eredménykimutatást készít?
• Az anyagféleség a vállalkozási tevékenységben betöltött szerepe és vagy értéke alapján
mennyire meghatározó?
Az alábbi táblázatban az anyagkészletekkel kapcsolatos nyilvántartási lehetőségeket foglaltuk

össze az egyes nyilvántartásokhoz kapcsolódó főkönyvi elszámolás alapvetésivel.
A/3 Analitikus nyilvántartást mennyiségben sem és értékben sem vezet (nincs nyilvántartás)
• A 2. számlaosztály megfelelő készletszámláján az időszak közben nincs könyvelés:
o a beszerzéseket (bekerüléseket) a bizonylat alapján anyagköltségként kell könyvelni,
o a felhasználásokat nem könyveljük.
• Zárókészlet meghatározása:
1) Mennyiség meghatározása a kötelező tényleges mennyiségi felvétel alapján.
2) Érték meghatározása árvisszakereséssel a FIFO módszer alapján.
(Leltáreltérés nem értelmezhet!)
A/2 Analitikus nyilvántartást csak mennyiségben vezet
• A 2. számlaosztály megfelelő készletszámláján az időszak közben nincs könyvelés:
o a beszerzéseket (bekerüléseket) a bizonylat alapján anyagköltségként kell könyvelni,
o a felhasználásokat nem könyveljük.
1) A záró készlet mennyiségét mutatja a mennyiségi nyilvántartás.
2) Érték meghatározása árvisszakereséssel a FIFO módszer alapján.
3) A mennyiségi nyilvántartás mennyisége a tényleges mennyiségi felvétellel ellenőrizhető (nem
kötelező!), a leltáreltéréseket el kell számolni!
A/1 Analitikus nyilvántartást mennyiségben és értékben is vezet

A/1.1 Tényleges beszerzési áras megoldás
• A 2. számlaosztály megfelelő készletszámláján az időszak minden növekedése és csökkenése folyamatosan
könyvelésre kerül:
o a beszerzéseket (bekerüléseket) a bizonylat alapján a 2. számlaosztály megfelelő számlájának
TARTOZIK oldalán kell könyvelni,
o a készletcsökkenéseket a választott készletértékelési eljárás (FIFO vagy átlagáras) alapján
meghatározott könyv szerinti érték összegében a 2. számlaosztály megfelelő számlájának
KÖVETEL oldalára kell könyvelni.
2) A záró készlet értékét a 2. számlaosztály megfelelő készletszámlája (számlái) mutatják (minden
időszaki növekedés és csökkenés könyvelésre kerül)
3) A mennyiségi nyilvántartás mennyisége a tényleges mennyiségi felvétellel ellenőrizhető (nem
kötelező!), a leltáreltéréseket el kell számolni!
A/1.2 Elszámolóáras megoldás
• A 2. számlaosztály megfelelő készletszámláin az időszak minden növekedése és csökkenése folyamatosan
könyvelésre kerül:
o a beszerzéseket (bekerüléseket) a bizonylat alapján elszámolóáron és tényleges beszerzési áron is
könyvelni kell,
o az időszaki készletcsökkenések egy rögzített áron (elszámolóár) kerülnek könyvelésre,
o az időszak végén ki kell számolni a tényleges beszerzési ár és az elszámolóár tárgyidőszaki átlagos
eltérését (árkülönbözeti pótlékkulcs %), majd a készletcsökkenéseket a pótlékkulcs alapján
tényleges beszerzési árra kell igazítani.
• A záró készlet meghatározása az F/1 megoldás alapján történik.
43
Anyagkészlettel kapcsolatos legjellemzőbb gazdasági események elszámolása folyamatos
mennyiségi és értékbeni nyilvántartás feltételezése mellett
59. Költségnem
átvezetési számla
59. Költségnem
454. Szállítók 21-22. Anyagok 511. Anyagköltség ellenszámla
1a1 3c2
3a, 3b1
466. ÁFA (előzetes)
7. Tevékenységek
1a2 3b2
3c1
6. Költséghelyi költségek,
38. Pénzeszközök 1b2 általános költségek
3b2
3c1
1b1, 2c
869/866. Egyéb ráfordítás
465. VPOP
6, 7
2a
814. ELÁBÉ
463. Költségvetés
4c
2b
868. Egyéb
968. Egyéb ráfordítások
bevételek
5
8
91-92. Árbevétel 311. Vevők

4a1
4b 381. Pénztár
4a2
467. ÁFA (fizetendő)
4b
44
1. Beszerzéssel kapcsolatos vételár és egyéb számlázott tételek (például szállítás)

1a. Átutalásos számla alapján
1a1. Vételár ÁFA nélkül
……………………………………………………………………………………
1a2. ÁFA
……………………………………………………………………………………
1b. Készpénzfizetéses számla alapján
1b1. Vételár ÁFA nélkül
……………………………………………………………………………………
1b2. ÁFA
……………………………………………………………………………………
2. Beszerzéssel kapcsolatosan felmerülő közvetlen tételek
2a. vámterhek (vám, vámpótlék, vámkezelési díj)
……………………………………………………………………………………
2b. fogyasztási adó, jövedéki adó
……………………………………………………………………………………
2c. beszerzéssel kapcsolatosan felvett hitellel kapcsolatos bankköltségek és kamat a raktárba
történő beszállításig
……………………………………………………………………………………
3. Anyagfelhasználás
3a. Kizárólag költségnem elszámolás
……………………………………………………………………………………
3b. Elsődleges költségnem, másodlagos költségviselő, költséghely elszámolás
3b1. Elsődlegesen
……………………………………………………………………………………
3b2. Másodlagosan6
……………………………………………………………………………………
3c. Elsődleges költséghely, költségviselő, másodlagos költségnem elszámolás
3c1. Elsődlegesen
……………………………………………………………………………………
6
Ha a vállalkozás költségeit elsődlegesen költségnemenként könyveli, akkor a másodlagos elszámolásnál az 59.
Költségnem átvezetési számlát használjuk.
45
3c2. Másodlagosan7
……………………………………………………………………………………
4. Értékesítés
4a1. Árbevétel átutalásos számla alapján
……………………………………………………………………………………
4a2. Árbevétel készpénzfizetéses számla alapján
……………………………………………………………………………………
4b. ÁFA
……………………………………………………………………………………
4c. Készletcsökkenés tényleges beszerzési áron (FIFO vagy átlagár alapján)
……………………………………………………………………………………
5. Térítés nélkül átadott készlet kivezetése tényleges beszerzési áron (FIFO vagy átlagár
alapján)
……………………………………………………………………………………
6. Értékvesztés
……………………………………………………………………………………
7. Hiány
……………………………………………………………………………………
8. Többletként fellelt készlet piaci értéken
……………………………………………………………………………………
(kapcsolódó lépés: T 968. Egyéb bevételek-K 483. Halasztott bevétel)
9. Apportba adott anyagkészlet könyvviteli elszámolása (Az apport átadás könyvviteli

elszámolását a fenti számlakaros összefoglaló nem tartalmazza.)
9a. Létesítő okiratban meghatározott érték könyvviteli elszámolása

T 366. Egyéb követelések - K 3. Technikai számla
9b. Készletcsökkenés elszámolása állományváltozásként:
T 3. Technikai számla - K 21-22. Anyagok
9c. Különbözet elszámolása (létesítő okirat szerinti érték > könyv szerinti érték)
T 3. Technikai számla - K 968. Egyéb bevételek
9c. Különbözet elszámolása (létesítő okirat szerinti érték < könyv szerinti érték)
T 868. Egyéb ráfordítások - K 3. Technikai száma
9d. Részesedés nyilvántartásba vétele
T 17. Részesedések - K 366. Egyéb követelések
7
Ha a vállalkozás költségeit elsődlegesen költséghelyenként-költségviselőnként könyveli, akkor a másodlagos
elszámolásnál az 59. Költségnem ellenszámlát használjuk.
46
Elszámolóáras nyilvántartás (Tervezett beszerzési áras nyilvántartás)
Elszámolóáras megoldás esetén az időszak közben a hónapok végén, vagy az egyes

negyedévek végén a felhasználások és a nem típus készletcsökkenések könyvelése nem a
FIFO vagy az átlagáras megoldás alapján meghatározott tényleges beszerzési áron, hanem egy
az időszak elején meghatározott rögzített áron (elszámolóáron) történik. Az időszak végén
(negyedév végén vagy az év végén) az időszaki átlagos tényleges beszerzési ár és az
elszámolóár közötti átlagos százalékos eltérés (ÁRKÜLÖNBÖZETI PÓTLÉKKULCS8)
kiszámításra kerül, majd ezt követően az időszaki készletcsökkenések elszámolását a
pótlékkulcsnak megfelelően tényleges beszerzési árra kell helyesbíteni:
• NÖVELNI KELL az anyagköltséget és az esetleges nem típus készletcsökkenések
(értékesítés, térítés nélküli átadás, stb.) könyvelése során elszámolt ráfordításokat, ha az
időszak során az átlagos tényleges beszerzési ár magasabb volt, mint az elszámolóár,
• CSÖKKENTENI KELL az anyagköltséget és az esetleges nem típus készletcsökkenések
(értékesítés, térítés nélküli átadás, stb.) könyvelése során elszámolt ráfordításokat, ha az
időszak során az átlagos tényleges beszerzési ár alacsonyabb volt, mint az elszámolóár.
Az anyagféleségek elszámolóára tartalmilag egy tervezett beszerzési ár, hiszen így a még nem
helyesbített időszakok anyagköltsége „legalább” tervezett értéken a rendelkezésre áll, így az
egyes időszakok (például első negyedév, első félév stb.) eredménye, ha nem is pontosan, de a
főkönyvi elszámolásból meghatározható. Ha a vállalkozás az anyagkészletét elszámolóáron
tartja nyilván, akkor az anyagkészletről legalább két számlán kell könyvelnie:
211. Alapanyagok 228. Alapanyagok

T elszámolóáron K T árkülönbözete K
Megjegyzés az elszámolóáras megoldás készletszámláihoz:

• A 211. Alapanyagok elszámolóáron számlán a készletmozgásokat elszámolóáron kell
könyvelni: a beszerzéseket a tartozik, a csökkenéseket a követel oldalra.
• A 228. Alapanyagok árkülönbözete („eltérés” számla), egyenlege az alapanyagok
tényleges beszerzési árának és az elszámolóáron számított értékének a különbségét
mutatja.
• A két számla összevont egyenlege az alapanyagok tényleges beszerzési áron számított
értékét mutatja az időszak elején és az időszak végén (a helyesbítések elszámolást
követően).
• Ha a 228. Alapanyagok árkülönbözete számlának TARTOZIK egyenlege van, akkor az
időszak rendelkezésre álló készletének (nyitó készlet és bekerülések együtt) tényleges
beszerzési ára MAGASABB, mint az elszámolóára.
• Ha a 228. Alapanyagok árkülönbözete számlának KÖVETEL egyenlege van, akkor az
időszak rendelkezésre álló készletének (nyitó készlet és bekerülések együtt) tényleges
beszerzési ára ALACSONYABB, mint az elszámolóára.
• Árkülönbözeti pótlékkulcs=(228 egyenlege/211 egyenlege)*100 %
8
A pótlékkulcs vagy negyedévente a negyedév végén,vagy az év végén kerül kiszámításra. Ezt a számviteli
politikában kell rögzíteni.
47
Megjegyzés: Az anyagkészlet beszerzéséhez kapcsolódó szállítási, rakodási költségek
nyilvántartására egy „harmadik” számlán is történhet (2. Anyagok KFSZR számla), de ezzel a
megoldással tankönyvünk nem foglalkozik.
Anyagkészlettel kapcsolatos legjellemzőbb gazdasági események elszámolása

elszámolóár alkalmazása mellett
228. Anyagok 211. Anyagok

454. Szállítók árkülönbözete elszámolóáron 511. Anyagköltség
2a
1b 1a 3
4a
2b

4b
1c 5a
5b
2c

1. Beszerzés
1a. Készletnövekedés elszámolóáron
……………………………………………………………………………………
1b. Vételár ÁFA nélkül
……………………………………………………………………………………
Megjegyzés: Ha a beszerzés készpénz ellenében történik, akkor a 454. Szállítók számla
helyett a 381. Pénztár számlán kell könyvelni.
1c. ÁFA
……………………………………………………………………………………
2. Visszaküldés
2a. Készletcsökkenés elszámolóáron.
……………………………………………………………………………………
2b. Visszaküldött anyagkészlet vételára
……………………………………………………………………………………
2c. ÁFA
……………………………………………………………………………………
48
Megjegyzés:
Az engedmény elszámolása a 2b és 2c elszámolásokkal megegyezik.
3. Anyagfelhasználás elszámolása elszámolóáron
……………………………………………………………………………………
4. Felhasználásra jutó árkülönbözet elszámolása az időszak végén
4a. Árkülönbözeti pótlékkulcs pozitív (időszaki átlagos tényleges beszerzési ár > elszámolóár)
……………………………………………………………………………………
4a. Árkülönbözeti pótlékkulcs negatív (időszaki átlagos tényleges beszerzési ár <elszámolóár)
……………………………………………………………………………………
5. Elszámolóárár változtatása
5a. Elszámolóár NÖVELÉS
……………………………………………………………………………………
5b. Elszámolóár CSÖKKENTÉS
……………………………………………………………………………………
3.3.2. Kereskedelmi áruk
Lévén, hogy a kereskedelmi tevékenységhez jobban illeszkedik az összköltség

eredménykimutatás, a kereskedelmi tevékenység költségelszámolási technikája jellemzően a
kizárólag költségnem elszámolás (7. költségviselő, 6. Költséghely, általános költségek
számlaosztályok számláin általában nincs könyvelés). Ebből következően a kereskedelmi áruk
nyilvántartása annak függvénye, hogy:
• Milyen módon történik a kereskedés (nagykereskedés vagy bolti értékesítés van)?
• Milyen típusú árukészlete(ke)t forgalmaznak (homogén árupaletta, széles választék
különböző árufajtákból, kevesebb tranzakció nagy értékű áru értékesítés, sok tranzakció
kisebb értékű árukból, stb.)?
• A lehetőségeket figyelembe véve milyen egyszerűsítéseket alkalmaz a vállalkozás a
nyilvántartás esetében?
A kereskedelmi árukészlet nyilvántartására a következő lehetőségek vannak:

• A/1 az analitikát mennyiségben és értékben is vezeti és ezen belül:
o tényleges beszerzési áron könyveli a készletcsökkenéseket az időszak közben,
o elszámolóárat alkalmaz,
• A/2 az analitikát csak mennyiségben vezeti,
• A/3 analitikus nyilvántartást mennyiségben sem és értékben sem vezet (nincs
nyilvántartás),
• A/4 csak értékbeni nyilvántartást vezet (bolti árukészletek fogyasztói áras
nyilvántartása)
A kereskedelmi árukészlet könyvviteli elszámolása tényleges beszerzési áras nyilvántartás

feltételezése mellett az anyagok könyvvitelénél bemutatott elszámolás logikáját követi. A
kereskedelmi árukészlet szemben az anyagkészletféleségekkel a beszerzést követően
értékesítésre kerül, tehát esetükben az értékesítés és nem a felhasználás lesz a „típus”
készletcsökkenés. A következő táblázat a kereskedelmi árukészlet legjellemzőbb gazdasági
eseményeit rendszerezi az A/1, A/2 és A/3 nyilvántartásoknak megfelelően:
49
Az analitikát Az analitikát
mennyiségben és Az analitikát csak mennyiségben sem és
Gazdasági esemény
értékben is vezeti mennyiségben vezeti (A/2) értékben sem vezeti
(A/1) (nincs nyilvántartás) (A/3)
Nyitó készlet átvezetése - T 814-K 2619
Beszerzés (vételár + T 261-K 454 T 814-K 454
ÁFA) T 466-K 454 T 466-K 454
Visszaküldés T 454-K 261 T 454-K 814
T 454-K 466 T 454-K 466
Engedmény T 454-K 261 T 454-K 814
T 454-K 466 T 454-K 466
Értékesítés Árbevétel Árbevétel
T 311-K 911 T 311-K 911
T 311-K 467 T 311-K 467
Készletcsökkenés Készletcsökkenés
T 814-K 261 NINCS KÖNYVELÉS
Egyéb nem típus T 261-K 814
készletcsökkenés T 868/866 ÉS
(térítés nélküli átadás, -K 261 T 868/866
évközi selejtezés, stb.) -K 261
Záró készlet állományba T 261-K 814
T 261-K 814
vétele Záró készlet=
Záró készlet=
Mennyiség a tényleges
Mennyiségi nyilvántartás
- mennyiségi felvétel
szerinti mennyiség*beszerzési
alapján*beszerzési ár az
ár az árvisszakeresés alapján
árvisszakeresés alapján
FIFO módszerrel
FIFO módszerrel
Valódi hiány T 869-K 261 T 869-K 261 Nem értelmezhető
Valódi többlet T 261-K 968 T 261-K 968
ÉS ÉS Nem értelmezhető
T 968-K 483 T 968-K 483
Értékvesztés T 866-K 269 T 866-K 269 T 866-K 269
Apportba adott kereskedelmi árukészlet könyvviteli elszámolása (A/1 nyilvántartás esetén)

T 3. Technikai számla - K 261. Kereskedelmi áruk
Apportba adott kereskedelmi árukészlet könyvviteli elszámolása (A/2, A/3 nyilvántartás

esetén)

1b1. Apportba adott kereskedelmi árukészlet könyv szerinti értékének visszavezetése:
9
Nem kötelező elszámolás. Ha a nyitó készlet nem kerül átvezetésre, akkor az időszak végén a záró készlet és a
nyitó készlet különbségét kell a 261. Áruk tényleges beszerzési áron számlán a 814. ELÁBÉ számlával szemben
könyvelni (T 261-K 814, ha Záró > Nyitó, T 814-K 261, ha Záró < Nyitó)
50
T 261. Kereskedelmi áruk - K 814. ELÁBÉ
1b2. Készletcsökkenés elszámolása állományváltozásként:
T 3. Technikai számla - K 261. Kereskedelmi áruk
Megjegyzés:
A beszerzéssel összefüggésben felmerülő közvetlen tételeket (szállítás, vám, stb.), ha a
vállalkozás érték nyilvántartást vezet, és az analitikát mennyiségben és értékben is vezeti,
akkor a 261. Áruk beszerzési áron számla TARTOZIK oldalán kell elszámolni, a másik két
változatnál (analitika csak mennyiségben, nincs nyilvántartás) pedig a 814. ELÁBÉ számla
TARTOZIK oldalán kell könyvelni.
Fogyasztói áras nyilvántartás
Kiskereskedelmi áruk
A kiskereskedelmi áruk esetében, ha csak értékbeni nyilvántartás van, akkor a

készletcsökkenések elszámolása egy ÁFÁ-s eladási áron vagy más néven fogyasztói áron
történik. Ebben az esetben a fogyasztói áron könyvelt ráfordítás (ELÁBÉ) az ún. árrés
pótlékkulccsal kerül helyesbítésre.
Ha a vállalkozás a kiskereskedelmi áruknál fogyasztói áras megoldást alkalmaz, akkor a

kiskereskedelmi áruk főkönyvi elszámolásához az alábbi két főkönyvi számla szükséges:
264. Áruk fogyasztói

T áron K T 265. Áruk árrése K
Megjegyzés az elszámolóáras megoldás készletszámláihoz:

• A 264. Áruk fogyasztói áron számlán a készletmozgásokat fogyasztói áron kell könyvelni:
a bekerüléseket (beszerzés vagy a nagykereskedelmi egységből történő kiszállítást) a
tartozik, a csökkenéseket a követel oldalra.
• A 265. Áruk árrése („eltérés” számla) egyenlege az áruk tényleges beszerzési árának és a
fogyasztói áron számított értékének a különbségét mutatja.
• A két számla összevont egyenlege az áruk tényleges beszerzési áron számított értékét
mutatja az időszak elején és az időszak végén (a helyesbítések elszámolást követően).
• A 265. Áruk árrése számlának MINDIG KÖVETEL (negatív tartalmú) egyenlege van,
mivel egy racionális gazdálkodónál a tényleges beszerzési ár mindig kisebb, mint a
fogyasztói ár.
• Árrés pótlékkulcs=(265 egyenlege/264 egyenlege)*100 %
51
Kiskereskedelmi árukészlettel kapcsolatos legjellemzőbb gazdasági események
elszámolása elszámolóár alkalmazása mellett
264. Bolti áruk
454. Szállítók 265. Árrés fogyasztói áron 814. ELÁBÉ
1b 1a, 2a 3c
3d
4a
466. ÁFA (előzetes) 4b
1c 5a
5b
91-92. Árbevétel 381. Pénztár

261. Raktári áruk
3a
2b
3b

1. Árubeszerzés közvetlenül a boltba

1a. Készletnövekedés fogyasztói áron
……………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………
1c. ÁFA
……………………………………………………………………………………
52
2. Kiszállítás raktárból a saját boltba
2a. Készletnövekedés fogyasztói áron
……………………………………………………………………………………
2b. készletnövekedés tényleges beszerzési áron (A raktári árukészlet csökkenését tényleges
beszerzési áras nyilvántartását feltételezve FIFO vagy átlagáron kell elszámolni.)
……………………………………………………………………………………
3. Értékesítés
3a. Készpénzbevétel elszámolása (tartalmazza az ÁFÁ-t!)
……………………………………………………………………………………
3b. ÁFA (átlagos ÁFA tartalom alapján)
……………………………………………………………………………………
3c. Készletcsökkenés fogyasztói áron
……………………………………………………………………………………
3d. Készletcsökkenésre jutó árrés az előző leltározáskor megállapított árrés pótlékkulcs
alapján
……………………………………………………………………………………
4. ELÁBÉ korrekció a tárgyévi leltározás során megállapított árrés pótlékkulcs alapján
4a. tárgyévi árrés pótlékkulcs > időszak során alkalmazott árrés pótlékkulcs
……………………………………………………………………………………
4b. tárgyévi árrés pótlékkulcs < időszak során alkalmazott árrés pótlékkulcs
……………………………………………………………………………………
5. Fogyasztói ár változtatása
5a. Fogyasztói ár NÖVELÉS
……………………………………………………………………………………
5b. Fogyasztói ár CSÖKKENTÉS
……………………………………………………………………………………
A költelező leltározás10 során megállapított fogyasztói áras érték és a könyvekben szereplő

fogyasztói áras érték közötti nyereség- vagy veszteség jellegű különbözet könyvviteli
elszámolása a következő:
Nyereség-jellegű leltáreltérési különbözet elszámolása:

1/1 Fogyasztói áron
T 264. Bolti áruk fogyasztói áron - K 969. Egyéb bevételek
1/2 Különbözetre jutó árrés
T 969. Egyéb bevételek -K 265. Árrés
Veszteség-jellegű leltáreltérési különbözet:

10
A leltározás az üzleti év mérlegfordulónapját megelőző negyedévben vagy az azt követő negyedévben is
történhet.
53
1/1 Fogyasztói áron
T 869. Egyéb ráfordítások -K 264. Bolti áruk fogyasztói áron
1/2 Különbözetre jutó árrés
T 265. Árrés -K 869. Egyéb ráfordítások
3.3.3. Betétdíjas göngyölegek
A betétdíjas göngyölegek nyilvántartását és főkönyvi elszámolását két aspektusból érdemes

végiggondolni. Milyen megoldást alkalmaz a forgalmazó, aki az értékesítendő árukészletet
göngyölegben kapja a kibocsátótól vagy más forgalmazótól, majd ezt követően az árut
természetesen a göngyölegben továbbértékesíti? És hogyan jár el a kibocsátó, aki a
forgalmazott készleteit a saját göngyölegeiben csomagolva értékesíti, vagy abban szállítja és
azt a mindenkori vevőnek visszaváltási kötelezettséggel betétdíjas áron bocsátja a
rendelkezésére.
Nyilvántartás és főkönyvi elszámolás a kibocsátónál
A saját göngyölegekről jellemzően betétdíjas áras nyilvántartást vezetnek. A betétdíjas áras

megoldás esetén az értékesített kereskedelmi áru vagy saját termelésű készlet csomagolási
vagy szállítási göngyölegeinek készletcsökkenései (értékesítés, selejtezés) betétdíjas áron
kerülnek könyvelésre. Az időszak végén (negyedév végén vagy az év végén) az időszaki
átlagos tényleges beszerzési ár és az elszámolóár (betétdíjas ár) közötti átlagos százalékos
eltérés (ÁRKÜLÖNBÖZETI PÓTLÉKKULCS) kiszámításra kerül, majd ezt követően az
időszaki készletcsökkenések elszámolását a pótlékkulcsnak megfelelően tényleges beszerzési
árra kell helyesbíteni. Esetükben ez azt jelenti, hogy az időszak során kiszámlázott (és a
vevőtől még vissza nem kapott) göngyölegek ELÁBÉ-ként elszámolt betétdíjas áron számított
értékét kell az árkülönbözetnek megfelelően csökkenteni.
Betétdíjas áras nyilvántartás esetén a saját göngyölegek két főkönyvi számlája a következő:
281. Saját göngyölegek betétdíjas 288. saját göngyölegek

áron árkülönbözete
Megjegyzés a betétdíjas áras nyilvántartáshoz kapcsolódó készletszámlákoz:

• A 281. Saját göngyölegek betétdíjas áron számlán a készletmozgásokat betétdíjas áron
kell könyvelni: a bekerüléseket (beszerzés vagy esetleg saját előállítás) a tartozik, a
csökkenéseket a követel oldalra.
• A 288. Saját göngyölegek árkülönbözete („eltérés” számla) egyenlege a göngyölegek
tényleges beszerzési árának és a betétdíjas áron számított értékének a különbségét mutatja.
• A két számla összevont egyenlege a göngyölegek tényleges beszerzési áron számított
értékét mutatja az időszak elején és az időszak végén (a helyesbítések elszámolást
követően).
• A 288. Saját göngyölegek árkülönbözete számlának MINDIG KÖVETEL (negatív
tartalmú) egyenlege van, mivel a tényleges beszerzési ár mindig kisebb, mint a betétdíjas
ár.
54
• Árkülönbözeti pótlékkulcs=(288 egyenlege/281 egyenlege)*100 %
Betétdíjas göngyölegekkel kapcsolatos legjellemzőbb gazdasági események elszámolása

elszámolóár alkalmazása mellett
281. Göngyölegek
454. Szállítók 288. Árkülönbözet betétdíjas áron 814. ELÁBÉ
1b 1a, 2a 3c

5a
1c 5b

582. SEEAÉ
3a
2b
7. SEEAÉ 467. ÁFA (fizetendő)
2c 3b

1. Göngyöleg beszerzés
1a. Készletnövekedés betétdíjas áron
……………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………
1c. ÁFA
……………………………………………………………………………………
55
2. Göngyöleg előállítás
2a. Készletnövekedés betétdíjas áron
……………………………………………………………………………………
2b. Készletnövekedés előállítási költségen (összköltség eredménykimutatás, kizárólag
költségnem könyvelés esetén)
……………………………………………………………………………………
2c. Készletnövekedés előállítási költségen (forgalmi költség eljárású eredménykimutatás és 6.
Költséghely-, 7. Költségviselő könyvelés esetén)
……………………………………………………………………………………
3. Értékesítés
3a. Árbevétel
……………………………………………………………………………………
3b. ÁFA
……………………………………………………………………………………
3c. Készletcsökkenés betétdíjas áron
……………………………………………………………………………………
4. ELÁBÉ korrekció az árkülönbözeti pótlékkulcs alapján
……………………………………………………………………………………
5. Betétdíjas ár változtatása
5a. Fogyasztói ár NÖVELÉS
……………………………………………………………………………………
5b. Fogyasztói ár CSÖKKENTÉS
……………………………………………………………………………………
3.3.4. Közvetített szolgáltatások
Ha a közvetített szolgáltatásokról folyamatos nyilvántartás van, akkor az alvállalkozói

teljesítményeket bejövő számla alapján a közvetítőnél a 2. számlaosztály közvetített
szolgáltatás számláján kell könyvelni:
T 27. Közvetített szolgáltatások - K 454. Szállítók
T 466. Előzetesen felszámított áfa - K 454. Szállítók
A továbbszámlázással egyidejűleg a közvetített szolgáltatás értékét a ráfordítások közé kell
elszámolni:
T 815. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke - K 27. Közvetített szolgáltatások
Amennyiben a közvetített szolgáltatásokról nincs folyamatos nyilvántartás, akkor a

közvetítőnél a közvetített szolgáltatás a bejövő számla alapján egyből a ráfordítások közé
kerül könyvelésre (a továbbszámlázást megelőzően, tehát a tényleges továbbszámlázáskor
nincs könyvelés):
T 815. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke - K 454. Szállítók
56
Ennél a megoldásnál a még el nem adott (még nem közvetített) szolgáltatások értékét a
kötelező leltározás keretében meg kell állapítani és „készletre kell venni” a ráfordítás egyidejű
korrekciójaként:
T 27. Közvetített szolgáltatások - K 815. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke
3.4. A vásárolt készletek állományváltozásait kiváltó gazdasági események

ANYAGFELHASZNÁLÁS Anyagköltség11
ÉRTÉKESÍTÉS
- eladási ár ÁFA nélkül Árbevétel
- könyv szerinti érték ELÁBÉ
Évközi ÉRTÉKVESZTÉS Egyéb ráfordítások
Káreseménnyel kapcsolatos (kár)
Egyéb bevételek
TÉRÍTÉS
TÉRÍTÉS NÉLKÜL átadott készlet
könyv szerinti értéke
AJÁNDÉKBA átadott vásárolt készlet
APPORTBA átadott vásárolt készlet Egyéb bevételek (ha a létesítő okirat szerinti érték
- létesítő okiratban meghatározott értéke nagyobb, mint a KSZÉ)
- könyv szerinti értéke (KSZÉ) Egyéb ráfordítások (ha a létesítő okirat szerinti
érték kisebb, mint a KSZÉ)
Hiány Egyéb ráfordítások
Veszteség-jellegű leltárértékelési
különbözet a csak értékben Egyéb ráfordítások
nyilvántartott bolti árukészleteknél
Többlet Egyéb bevételek12
Nyereség-jellegű leltárértékelési
különbözet a csak értékben Egyéb bevételek
nyilvántartott bolti árukészleteknél
Fordulónapi értékeléshez kapcsolódó
értékvesztés
Értékvesztés visszaírása Egyéb bevételek
11
Abban az esetben, ha a vállalkozás eredménykimutatását forgalmi költség eljárással készíti, az
anyagfelhasználás a főkönyvi elszámolásban ugyan anyagköltségként az 5. számlaosztályban megjelenik, de a
forgalmi költség eljárással készített eredménykimutatásban értékesítés elszámolt közvetlen önköltségeként vagy
értékesítés közvetett költségeként jelenik meg. Ezzel a témával a saját termelésű készletek fejezetben
részletesebben foglalkozunk.
12
Kapcsolódó lépés az egyéb bevétel halasztott bevételként történő elszámolása. A halasztott bevételt az áru
könyvekből történő kivezetésével egyidejűleg fel kell oldani.
57
4. Pénzeszközök számvitele
4.3. Nyilvántartás és főkönyvi elszámolás
4.3.1. Készpénzzel kapcsolatos gazdasági események főkönyvi elszámolása
4.4. A pénzeszközök állományváltozását kiváltó gazdasági események

58
Mérlegtétel
Fogalmak, fajtái
B. Forgóeszközök
IV. Pénzeszközök • Olyan vagyonrészek, amelyek
tartósan le nem kötöttek (!),
különféle pénznemben jelennek meg és
fizetési eszközként felhasználhatók.
1. Pénztár, • A vállalkozás házipénztárában lévő készpénzállomány, az elektronikus pénzeszköz13,

csekkek függetlenül annak devizanemétől (pénztár), ideértve a csekk elnevezésű okiratot14, mint
készpénzt helyettesítő fizetési eszközt (csekkek).
Fajtái: vevőtől elfogadott csekkek, valamint hitellevél, illetve utazási csekk
Fontos! (A szolgáltatások, termékértékesítések ellenértékeként elfogadható utalványok nem
minősülnek csekknek.)
2. Bankbetétek • A hitelintézeteknél vezetett betétszámlán lévő tartósan le nem kötött pénzeszközök,

függetlenül annak devizanemétől.
Fajtái: forint betétszámlák, devizabetét számlák, elkülönített betétszámlák, 1 éven belüli időre
lekötött betétszámlák
Fontos!
• A tárgyévi mérlegben itt kell kimutatni az 1 éven túlra lekötött tartós betétből a tárgyévet
követő évben felszabaduló részt.
• A tartósan lekötött bankbetéteket a befektetett pénzügyi eszközök mérlegcsoporton belül a
tartósan adott kölcsönök között kell kimutatni!
Csoportosítás
I. Megjelenési forma szerint:

• készpénz,
• pénzt helyettesítő eszközök,
• számlapénz.
II. Elszámolásuk devizaneme szerint:
• forintban lévő pénzeszközök
• valuta-, devizakészletek.
13
Olyan értéktároló kártya vagy számítógépes memória formájában megjelenő fizetési eszköz, melynek
segítségével annak tulajdonosa a tároló egységre feltöltött pénzösszeg erejéig az „elfogadó helyeken” fizetési
műveletet kezdeményezhet.
14
A csekk címzettje a hitelintézet, mely a csekket kibocsátó személy csekkfedezeti számláját vezeti.
59
III. Pénzeszközök mérlegcsoporton belüli csoportosítása:
Pénzeszközök
Pénztár, csekk Bankbetét
Készpénz (forint) Elszámolási betétszámla
Valuta Lekötött betétszámla
Elektronikus pénzeszközök Elkülönített betétszámla
Csekkek Devizabetétszámla
Bankszámla: bankszámlaszerződés alapján megnyitott számla, amely elnevezésétől és

pénznemétől függetlenül a számlatulajdonos pénzköveteléseinek és pénztartozásainak
nyilvántartására, kezelésére szolgál, és amelynek terhére vagy javára - jogszabály eltérő
rendelkezése hiányában - a pénzforgalmi jogszabályban meghatározott bármely fizetési mód
alkalmazható.
Bankszámlaszerződéssel a pénzintézet kötelezettséget vállal arra, hogy a vele szerződő fél

(számlatulajdonos) rendelkezésére álló pénzeszközöket kezeli és nyilvántartja, azok terhére a
szabályszerű kifizetési és átutalási megbízásokat teljesíti, a számlatulajdonost a számla javára
és terhére írt összegekről, valamint a számla egyenlegéről értesíti.
Elektronikus fizetési eszköz: a távolról hozzáférést biztosító fizetési eszköz és az elektronikus

pénzeszköz.
Elektronikus pénz: készpénz átvétele, illetőleg számlapénz átutalása ellenében kibocsátott

elektronikus pénzeszközön tárolt pénzérték, amelyet elektronikus fizetés céljából a kibocsátón
kívül más is elfogad.
Elektronikus pénzeszköz: olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszköz - így különösen

értéktároló kártya, számítógép memória - amely az elektronikus pénz tárolására szolgál és
amellyel az ügyfél közvetlenül végezhet fizetési műveleteket.
Távolról hozzáférést biztosító fizetési eszköz: az az elektronikus fizetési eszköz, amellyel az

ügyfél - rendszerint személyazonosító kód, illetőleg más azonosító használata révén -
rendelkezhet a hitelintézettel szemben fennálló számlaköveteléséről vagy a pénzügyi
intézmény által nyújtott hitellehetősége igénybevételéről, így különösen a bankkártya,
valamint a számlakövetelésről való rendelkezést távközlési eszköz vagy számítógép útján
biztosító egyéb eszköz.
60
A pénzeszközök értékelésével kapcsolatos számviteli feladatokat érdemes azok „vállalkozási

életútjának”, mint folyamatnak a logikai tengelye mentén végiggondolni. Ennek a
háromállomásos folyamatnak az értékelési feladatai a következők:
1. Bekerüléskor
• A pénzeszközök állományba vételkori forintértékét meg kell állapítani. (Ez
természetesen a külföldi pénznemben lévő pénzeszközöknél jelenthet érdemi
értékelési feladatot, hiszen a forintos pénzeszközöket a kapott forintösszegben kell
elszámolni.
2. „Kikerüléskor” (a számviteli nyilvántartásokból történő kivezetéskor)
• A valuta-, deviza csökkenéseket forintra át kell számolni.
3. A fordulónapra vonatkozó értékeléskor
• A fordulónapon meglévő pénzeszközöket értékelni kell, majd a mérlegértéket meg
kell állapítani.
4.2.1 Értékelés a bekerülésekor
A pénzeszközök állományba vétele a jogszerűen követelhető összegben történik:
• forintban nyilvántartott pénzeszközök esetén: a befolyt forintértéken kell az
állományba vételt elszámolni,
• a valutapénztárba bekerülő valutát, a devizaszámlára bekerülő devizát a napi
választott devizaárfolyammal kell forintosítani, KIVÉVE a forintért vásárolt
valutát, illetve devizát, mert azt a fizetett forintösszegben kell nyilvántartásba
venni15.
„Egy kis emlékeztető” a „Könyvviteli ismeretek” követelménymodulban tanultakból 
VÁLASZTOTT ÁRFOLYAM lehet:

• a választott hitelintézet által meghirdetett deviza vételi és deviza eladási
árfolyamának átlaga, vagy
• a Magyar Nemzeti Bank, illetve az Európai Központi Bank által közzétett, hivatalos
devizaárfolyam.
„esetleg”
• deviza vételi, vagy
• deviza eladási árfolyam, amennyiben az átlag vagy az MNB, illetve az EKB
árfolyamon történő értékelés egyike sem biztosítja a megbízható és valós
összképet.
4.2.2 Értékelés a számviteli nyilvántartásokból történő kivezetéskor

A pénzkifizetésekkel kapcsolatos gazdasági események (pénzeszközök állománycsökkenései)
könyvelését megelőzően érdemi értékelési feladat kizárólag a kifizetett valuta-, illetve
devizaeszközöknél van, hiszen a „forintos” pénzeszközök (forintpénztár, forintos bankszámlák)
állománycsökkenéseinek elszámolása a pénztárbizonylaton, illetve a bankkivonaton megjelenő
ténylegesen kifizetett forint összegben történnek.
15 A valutapénztárba bekerülő valutakészletet, a devizaszámlára kerülő devizát, a külföldi pénzértékre szóló követelést,
befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés
napjára vonatkozó választott devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni,
kivéve a forintért vásárolt valutát, devizát, amelyet a fizetett összegben kell felvenni, és amelynél a ténylegesen fizetett
forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni.
61
A valutapénztárból kifizetett valuta, a devizaszámláról kivezetett deviza forintértékét a könyv
szerinti árfolyam alapján kell meghatározni. A valuta-, devizacsökkenések könyv szerinti
értékének megállapítása történhet:
• FIFO eljárással,
• átlagáras megoldással,
• „esetleg” nyilvántartási árfolyammal (elszámoló árfolyammal)16.
A valuta- és devizakészletek állománynövekedéseinek („bekerülések”) és

állománycsökkenéseinek („kikerülések”) elszámolásánál használt árfolyamok
382. Valutapénztár
TARTOZIK 386. Devizabetét számla KÖVETEL
„BEKERÜLÉSEK” „KIKERÜLÉSEK”
NAPI VÁLASZTOTT KÖNYV SZERINTI

ÁRFOLYAM ÁRFOLYAM
KIVÉVE: a forintért
vásárolt valutát, illetve
devizát, mert azt a fizetett FIFO módszer
forintösszegben kell alapján
nyilvántartásba venni
Átlagáras
megoldással
Valuta- és devizakészletek állománycsökkenései és a realizált árfolyam-különbözetek

A valuta- és devizakészletek állománycsökkenései elszámolásakor a csökkenési jogcímek
többsége esetében realizált árfolyam-különbözetek keletkeznek. A következőkben a különböző
állománycsökkenések elszámolásakor keletkezett árfolyam-különbözetek meghatározását
(kiszámítását) rendszerezzük.
Általános esetben a valuta- és devizakészletek állománycsökkenéseikor keletkezett realizált
árfolyam-különbözetek a következő formula alapján határozhatók meg:
„ÚJ” ESZKÖZ bekerülési értéke vagy KIEGYENLÍTETT TARTOZÁS könyv szerinti értéke
– KIVEZETETT DEVIZAESZKÖZ KÖNYV SZERINTI ÉRTÉKE
= ÁRFOLYAMKÜLÖNBÖZET (+/–)
16 A vásárolt készleteknél bemutatott elszámolóáras nyilvántartáshoz hasonló megoldással tankkönyvünk nem foglalkozik.
Ennél a megoldásnál a devizacsökkenések elszámolásai egy előre meghatározott nyilvántartási árfolyamon történnek, majd
meghatározott időszakonként az időszakközi csökkenések elszámolásait tényleges árfolyamra kell helyesbíteni.
62
A valuta- és devizakészletek állománycsökkenései eredményeként
• vagy „új” eszközök keletkeznek (például valuta befizetése a devizaszámlára: „új”
eszköz a devizabetét számlán megjelenő deviza) vagy
• tartozások kerülnek kiegyenlítésre (szállítói tartozás kiegyenlítése
devizaszámláról).
CSÖKKENÉSI JOGCÍMEK Realizált árfolyam-különbözet meghatározása
Valuta-, devizakészletek
Kapott forintösszeg
Valuta-, devizakészlet forint ellenében történő eladása – Valuta-, deviza KSZ értéke
=ÁRFOLYAMKÜLÖNBÖZET (+/–)
Jóváírt deviza bekerülési értéke

Valuta befizetése a devizabetét számlára – Befizetett valuta KSZ értéke
Felvett valuta bekerülési értéke

Devizabetét számla csökkenése valuta felvétel miatt – Devizacsökkenés KSZ értéke
„ÚJ” valuta, deviza bekerülési értéke

Valuta, deviza átváltása, cseréje, konverziója más
– „RÉGI” valuta, deviza KSZ értéke
valutára, devizára
Megvásárolt eszköz bekerülési értéke

Eszközvásárlás valutáért, devizáért – Valuta-, deviza KSZ értéke
Kifizetett deviza könyv szerinti értéke pénzügyi

műveletek ráfordítása
NINCS ÁRFOLYAMKÜLÖNBÖZET (DE LEHET,
Fizetett devizakamat
mert ha a kamatot kötelezettségként is állományba
kell venni (pl.lejárt kamat) akkor van árfolyam-
különbözet)
Kifizetett valuta, deviza könyv szerinti értékét kell

költségként elszámolni és általában NINCS
ÁRFOLYAMKÜLÖNBÖZET (Ha a beszerzés
Valuta, deviza kifizetése költségekre ellenértékének kiegyenlítése valutában történik, akkor
a termék, illetve a szolgáltatás értéke az ellenértékként
fizetett valuta könyv szerinti árfolyamán is
meghatározható.)
Devizatartozás könyv szerinti értéke

Devizatartozás törlesztése valuta-, devizakészletből – Valuta-, deviza KSZ értéke
Követelés (alapítással kapcsolatos) bekerülési értéke

Alapítói hozzájárulás teljesítésére felhasznált valuta, deviza – Valuta-, deviza KSZ értéke
Átadott valuta, deviza kivezetése könyv szerinti értéken

Véglegesen átadott valuta, deviza
NINCS ÁRFOLYAMKÜLÖNBÖZET
63
A készpénz leltározása rovancsolással (tényleges számlálás) történik a pénzkezelési
szabályzatban meghatározott időközönként. A bankbetétek leltározása egyeztetéssel (tárgyév
végi utolsó bankszámlakivonat alapján), banki igazolás bekérésével történik.
Befolyt, kapott, jóváírt összeg (bekerülési érték)

– évközi csökkenések
Könyv szerinti érték az év végén
– behajthatatlan pénzeszközök (hitelezési veszteségek)17
– értékvesztések
+ értékvesztések visszaírása
± valutás/devizás pénzeszközök árfolyamkülönbözete
=MÉRLEGÉRTÉK
Fontos! A pénzeszközök (mint követelés jellegű tételek) fordulónapra vonatkozó értékelése a

követelések fejezetben bemutatásra kerülő értékelési szabályok alapján történik, de a
pénzeszközök hitelezési vesztesége, a pénzeszközök leértékelése (értékvesztése) és annak
későbbi visszaírása nem gyakran előforduló gazdasági események.
Fordulónapra vonatkozó értékelés
A pénzeszközöknél az értékvesztés egyedi minősítéssel, a mérlegkészítéskor megismert

információk alapján kell, hogy meghatározásra kerüljön
• a fordulónapon fennálló, mérlegkészítésig be nem folyt bankbetétekre, csekkekre,
• a várható veszteség jellegű különbözet összegében,
• ha az tartós és jelentős.
Ha a várhatóan megtérülő érték jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket, akkor a

különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést csökkenteni kell (értékvesztés visszaírása).
Az értékvesztés visszaírása nem haladhatja meg a korábban elszámolt értékvesztés összegét és
nem írható vissza az eredeti könyv szerinti érték fölé.
Pénzeszközök értékelésével kapcsolatos gazdasági események főkönyvi elszámolása
1. Behajthatatlan pénzeszközök leírása hitelezési veszteségként

T 863. Egyéb ráfordítások – K 38. Pénzeszközök
2/a. Pénzeszközök értékvesztése
T 874. Rész.-ek, értp.-ok, tartósan adott kölcsönök, – K 38. Pénzeszközök értékvesztése
bankbetétek értékvesztése
2/b. Pénzeszközök értékvesztésének visszaírása
T 38. Pénzeszközök értékvesztése – K 874. Rész.-ek, értp.-ok, tartósan adott
kölcsönök bankbetétek értékvesztése
17
A behajthatatlan követelés és az értékvesztés a bankbetétek esetében is értelmezhető, hiszen a bankszámlán
lévő pénz tartalmilag bankkal szembeni követelés. A behajthatatlan követelés és az értékvesztés fogalmak a
Követelések fejezetben kerül definiálásra.
64
Fontos! A részesedések, értékpapírok, tartósan adott kölcsönök és a bankbetétek
értékvesztésének visszaírása a pénzügyi műveletek ráfordításait csökkenti.
Készpénzes eszközbeszerzés, szolgáltatás igénybevétel számla alapján
1-2. Eszközök
5. Költségek
38. Pénztár 8. Ráfordítások
1.
466. Előzetesen
felszámított áfa
2.

1. Eszközbeszerzés, szolgáltatás igénybevétel elszámolása nettó vételáron
……………………………………………………………………………………
2. Előzetesen felszámított áfa levonásba helyezése
……………………………………………………………………………………
Készpénzes értékesítés elszámolása kibocsátott számla alapján

91-94. Értékesítés
nettó árbevétele
96. Egyéb bevételek 38. Pénztár
1.
467. Fizetendő áfa
2.

1. Eszközértékesítés, szolgáltatásnyújtás készpénzért
……………………………………………………………………………………
2. Értékesítéshez kapcsolódó fizetendő áfa elszámolása
……………………………………………………………………………………
65
Valutavásárlás
1-2. Eszközök
389. Átvezetési
381. Pénztár 5. Költségek
számla 382. Valutapénztár
8. Ráfordítások
1. 2.
1.

1. Átváltani szándékozott összeg kifizetése forint pénzárból (kiadási pénztárbizonylat)
……………………………………………………………………………………
2. Átváltott valuta állományba vétele (bevételi pénztárbizonylat) a valutáért fizetett tényleges
összegben
……………………………………………………………………………………
Valuta átváltás forintra
382. Valutapénztár 389. Átvezetési 381. Pénztár

számla
1. 2.
976. Pénzügyi 876. Pénzügyi

műveletek egyéb műveletek egyéb
bevételei ráfordításai
3a 3b

1. Valuta állomány csökkentése a valutapénztár könyv szerinti árfolyamán (kiadási

pénztárbizonylat)
……………………………………………………………………………………
2. Kapott forintösszeg állományba vétele (bevételi pénztárbizonylat)
……………………………………………………………………………………
3. Árfolyamkülönbözet elszámolása (389. Átvezetési számla egyenlege alapján):
a. Árfolyamnyereség elszámolása, ha a kapott forintösszeg nagyobb, mint a valuta
könyv szerinti értéke.
……………………………………………………………………………………
66
b. Árfolyamveszteség elszámolása, ha a kapott forintösszeg kisebb, mint a valuta könyv
szerinti értéke.
……………………………………………………………………………………
4.3.2. Bankbetétekkel kapcsolatos gazdasági események főkönyvi elszámolása
Bankbetétek után kapott kamat elszámolása
974. Egyéb kapott (járó) 384/386. Bankbetét

kamatok
1.

1. Kamat jóváírása (ha devizás, akkor a kamatfizetés napján érvényes választott árfolyamon)
……………………………………………………………………………………
Bankköltség (számlavezetési díj, forgalmi jutalék) elszámolása
532. Egyéb
384/386. Bankbetét szolgáltatások értéke
1.

1. Bankköltség elszámolása bankszámlakivonat (és számla) alapján
……………………………………………………………………………………
Devizavásárlás, konvertálás
384. Elszámolási 389. Átvezetési 386.

betétszámla számla Devizabetétszámla
1. 2.

1. Konvertálni szándékozott összeg átutalása elszámolási betétszámláról
……………………………………………………………………………………
67
2. Konvertált összeg jóváírása deviza-betétszámlán, a devizáért fizetett tényleges összegben
……………………………………………………………………………………
Devizaeladás, konvertálás
386. 389. Átvezetési 384. Elszámolási

Devizabetétszámla számla betétszámla
1. 2.
976. Pénzügyi 876. Pénzügyi

műveletek egyéb műveletek egyéb
bevételei ráfordításai
3a 3b

1. Devizaállomány csökkentése a devizaszámla könyv szerinti árfolyamán

(bankszámlakivonat-terhelési értesítés)
……………………………………………………………………………………
2. Kapott forintösszeg állományba vétele (a beváltásának napján érvényes vételi árfolyamon)
(bankszámlakivonat-jóváírási értesítés)
……………………………………………………………………………………
3. Árfolyamkülönbözet elszámolása (389. Átvezetési számla egyenlege alapján):
a. Árfolyamnyereség elszámolása, ha a devizavételi árfolyam nagyobb, mint a deviza
könyv szerinti árfolyama
……………………………………………………………………………………
b. Árfolyamveszteség elszámolása, ha a devizavételi árfolyam kisebb, mint a deviza
könyv szerinti árfolyama
……………………………………………………………………………………
4.4. A pénzeszközök állományváltozását kiváltó gazdasági események

Gazdasági esemény Érintett eredménykimutatás sor

Készpénzes termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás Értékesítés nettó árbevétele
Készpénzes tárgyi eszköz, immateriális jószág Egyéb bevételek
értékesítés
Realizált árfolyamnyeresége Pénzügyi műveletek egyéb bevételei
realizált árfolyamvesztesége Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai
Egyéb kapott (járó) kamatok,
Bankbetét után kapott, járó kamat kamatjellegű bevételek
Bankköltség Egyéb szolgáltatások értéke
68
5. Követelések és követelés jellegű tételek számvitele
5.2. A követelések értékelése és az értékeléssel kapcsolatos számviteli

elszámolások
5.2.1. Állománynövekedések
5.2.2. Állománycsökkenési jogcímek
5.2.3. Mérlegérték meghatározása
5.3.1. Vevőkövetelések
5.3.2. Váltókövetelések
5.3.3. Adott előlegek
5.3.4. Egyéb követelések
5.4. A követelések állományváltozását kiváltó gazdasági események

69
Mérlegtétel Fogalmak
B. Forgó eszközök
II. Követelések • A követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb
szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a
vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert
termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő
értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez,
kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez (beleértve az osztalékelőleget is) kapcsolódnak,
valamint a különféle egyéb követelések, ideértve a vásárolt követeléseket, a térítés
nélkül és egyéb címen átvett követeléseket, a bíróság által jogerősen megítélt
követeléseket is.
1. Követelések • A követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) között kell kimutatni

áruszállításból és minden olyan, a vállalkozó által teljesített – a vevő által elismert –
szolgáltatásból (vevők) termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó követelést, amely nem tartozik
a pénzkölcsönök közé.
2. Követelések • A követelések kapcsolt vállalkozással szemben mérlegtétel azokat az éven belül

kapcsolt vállalkozással esedékes követeléseket tartalmazza, amelyeknél az adós kapcsolt vállalkozás (anya-,
szemben leányvállalat, közös vezetésű vállalkozás).
3. Követelések jelentős • A követelések jelentős tulajdonosi részesedésben lévő vállalkozással szemben

tulajdonosi mérlegtétel azokat az éven belül esedékes követeléseket tartalmazza, amelyeknél a
részesedésben lévő követelés jelentős tulajdoni részesedésben lévő adóssal szemben áll fenn.
vállalkozással
szemben
4. Követelések egyéb • A követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

részesedési viszonyban mérlegtétel azokat az éven belül esedékes követeléseket tartalmazza, amelyeknél a
lévő vállalkozással követelés egyéb részesedési viszonyban lévő adóssal szemben áll fenn.
szemben
5. Váltókövetelések • A váltókövetelés egy értékpapírosított követelés, mely az okmány birtokosát illeti

meg.
6. Egyéb követelések • Az egyéb követelésként kell kimutatni a munkavállalói tartozást, a visszatérítendő

adót, az igényelt, de még nem teljesített támogatást; továbbá a fenti kategóriákba nem
tartózó, a mérlegfordulónapot követően egy éven belül esedékes követeléseket,
továbbá:
o a tartósan adott kölcsönből a mérlegfordulónapot követő egy éven belül
esedékes részleteket,
o a vásárolt követeléseket,
o a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket,
o a peresített követelésekből a bíróság által az üzleti év mérlegfordulónapjáig
jogerősen megítélt követeléseket.
7. Követelések • A vállalkozások a pénzügyi instrumentumok bizonyos körére alkalmazhatják a valós

értékelési különbözete
70
8. Származékos értéken történő értékelést. A valós értéken történő értékelés lehetőségének
ügyletek pozitív alkalmazása esetén a könyv szerinti értéktől való eltéréseket az értékelési különbözet
értékelési különbözete soron kell kimutatni a mérlegben.18
Követelés jellegű tételek:
A/I/6. Immateriális • Immateriális javakra adott előlegként kell kimutatni az ilyen címen a szállítóknak
javakra adott előlegek átutalt – a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem
tartalmazó – összeget.
A/II/6. Beruházásokra • Beruházásokra adott előlegként kell kimutatni a beruházási szállítónak,

adott előlegek importbeszerzésnél az importálást végző vállalkozónak, az ingatlanokhoz kapcsolódó
vagyoni értékű jog eladójának ilyen címen átutalt – a levonható előzetesen
felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó – összeget.
A/III/2. Tartósan adott • Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban mérlegtétel azokat a pénzkölcsönöket
kölcsön kapcsolt (ideértve a pénzügyi lízing miatti, a részletre, a halasztott fizetéssel történt
vállalkozásban értékesítés miatti követeléseket is), tartós bankbetéteket tartalmazza, amelyeknél a
kapcsolt vállalkozással kötött szerződés szerint a pénzformában kifejezett fizetési
igények teljesítése, a betét megszüntetése a tárgyévet követő üzleti évben még nem
esedékes.
A/III/4. Tartósan adott • Tartósan adott kölcsön jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásban
kölcsön jelentős mérlegtétel tartalmazza a jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő adóssal
tulajdoni részesedési szembeni olyan pénzkölcsönt és tartós bankbetétet, amelyeknél a fizetési igények
viszonyban álló teljesítése, a betét megszüntetése a tárgyévet követő üzleti évben még nem esedékes.
vállalkozásban
A/III/6. Tartósan adott • Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban mérlegtétel
kölcsön egyéb tartalmazza az egyéb részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni olyan
részesedési viszonyban pénzkölcsönt és tartós bankbetétet, amelyeknél a fizetési igények teljesítése, a betét
álló vállalkozásban megszüntetése a tárgyévet követő üzleti évben még nem esedékes.
A/III/7. Egyéb tartósan • Egyéb tartósan adott kölcsönként kell kimutatni a – nem részesedési viszonyban lévő
adott kölcsön adóssal szembeni – pénzkölcsönt és tartós bankbetétet, amelyeknél a fizetési igények
teljesítése, a betét megszüntetése a tárgyévet követő üzleti évben még nem esedékes.
B/I/6. Készletekre • A készletekre adott előlegként az anyag-, az áruszállítónak, a közvetített

adott előlegek szolgáltatást nyújtónak, importbeszerzésnél az importálást végző vállalkozónak ilyen
címen átutalt – a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem
tartalmazó – összeget kell kimutatni.
D/II. Jegyzett, de még • Jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként kell kimutatni alapításkor, illetve a jegyzett
be nem fizetett tőke tőke emelésekor a cégbíróságon bejegyzett tőkének a tulajdonosok (a tagok) által
még be nem fizetett, nem pénzbeli hozzájárulás esetén a társaság rendelkezésére még
nem bocsátott összegét, ha a bejegyzés utáni befizetést, rendelkezésre bocsátást
jogszabályi felhatalmazás alapján a létesítő okirat, illetve annak módosítása
megengedi.
Mérlegen kívüli • függő követelés: olyan pénzeszközre vagy egyéb eszközre vonatkozó, a mérleg
18
A valós értékelés intézményével ebben a fejezetben nem foglalkozunk.
71
tételek fordulónapján fennálló követelés, amelynek mérlegtételkénti szerepeltetése jövőbeni
eseménytől függ. Idetartoznak különösen a kapott garanciák, kezességek harmadik
felek tartozásaiért, valamint a kapott fedezetek, biztosítékok, zálogtárgyak, óvadékok
és az opciós ügylet miatti pénzeszköz vagy egyéb eszköz átvételére vonatkozó
követelések.
• biztos (jövőbeni) követelés: olyan pénzeszközre vagy egyéb eszközre vonatkozó, a
mérleg fordulónapján fennálló követelés, amelynek mérlegtételkénti szerepeltetése a
szerződés teljesítésétől függ. Idetartoznak különösen: a határidős adásvételi ügyletek,
a swap ügyletek határidős része miatti pénzeszköz vagy egyéb eszköz átvételére
vonatkozó követelések.
Csoportosítás
I. Követelések csoportosítása lejárat szerint

• Lejárt követelések (korosítási kategóriák tetszőlegesen megadhatók, például lejárat 0-
90 napon-, 91-180 napon belül stb.)
• Le nem járt követelések
A lejárat szerinti csoportosítás a vállalkozó finanszírozási politikájának, likviditásának

elemzésekor, ellenőrzésekor és a követelések fordulónapra vonatkozó értékelésénél is
kiemelten fontos a követelések lejárat szerinti megbontása. A követelések értékelése
jellemzően a követelés korosítás alapján történik a számviteli politikában meghatározott idő
és értékhatárok figyelembevételével, szem előtt tartva az egyedi értékelés számviteli
alapelvét.
II. Követelések csoportosítása pénznem szerint:

• forintban fennálló követelések
• devizában fennálló követelések
A pénznem szerinti csoportosítás, analitikus nyilvántartás a követelések év végi

mérlegértékének meghatározása során lényeges; a devizában fennálló követeléseket át kell
értékelni a fordulónapi választott árfolyamra.
III. Követelések mérlegcsoporton belüli csoportosítása:
Követelések
Részesedési viszonyban Részesedési viszonyban lévő vállalkozással

nem lévő vállalkozással szembeni követelések:
szembeni követelések • Kapcsolt vállalkozással szembeni
követelések
Követelések • Jelentős tulajdoni részesedési
áruszállításból és viszonyban lévő vállalkozással
szolgáltatásból szembeni követelések
Váltókövetelések
• Egyéb részesedési viszonyban lévő
Egyéb követelések vállalkozással szembeni követelések
72
Követelések kapcsolt vállalkozással szemben mérlegtétel azokat az egy üzleti évnél (12
hónap) nem hosszabb időn belül esedékes követeléseket tartalmazza, amelyeknél az adós
kapcsolt vállalkozás (anyavállalat, leányvállalat, közös vezetésű vállalkozás, társult
vállalkozás).
Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben mérlegtétel

azokat az éven belül esedékes követeléseket tartalmazza, amelyeknél a követelés jelentős
tulajdoni részesedési viszonyban lévő adóssal szemben áll fenn, azaz van részesedési viszony,
de nem minősül kapcsolt vállalkozásnak.
Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben mérlegtétel azokat az

éven belül esedékes követeléseket tartalmazza, amelyeknél a követelés egyéb részesedési
viszonyban lévő adóssal szemben áll fenn, azaz van részesedési viszony, de nem minősül
kapcsolt vállalkozásnak.
A vállalkozás számviteli politikájában dönthet úgy, hogy

• az időszak során a különböző jogcímek szerint keletkezett követeléseket jogcímeknek
megfelelően a főkönyvi elszámolásban (vevő, kölcsön, váltó) külön könyveli és
időszak végén a nyitott tételeket, a még ki nem egyenlített követeléseket átsorolja
részesedési viszony szerint a mérleg megfelelő sorára,
• az időszak során a kapcsolt, jelentős és egyéb részesedési viszonyban lévő
vállalkozással szembeni követeléseket különíti el a főkönyvi elszámolásban, a
részesedési viszonyban nem lévő vállalkozással szembeni követeléseket pedig
jogcímek szerint tartja nyilván.
IV. A biztosság szerint megkülönböztetünk:

• elismert és el nem ismert követeléseket (A nyilvántartásokban csak az elismert
követelés szerepelhet. Az el nem ismert követelést a vállalkozás peresítheti. A peresített
követelés a nyilvántartásokban akkor jelenhet meg, ha a perben a fordulónapig a
vállalkozó javára jogerős döntés született. Illetve a teljesség elvét figyelembe véve, ha a
jogerős döntés a fordulónapig nem született meg, de a mérlegkészítés napjáig a
peresített követelés pénzügyileg realizálódott, akkor a beszámolóval lezárt üzleti év
mérlegében a követelések között ezt szerepeltetni kell.)
• bizonytalan követelések (értékvesztés elszámolása itt lehetséges)
• behajthatatlan követelések (hitelezési veszteségként le kell írni)
V. A követelések csoportosíthatók keletkezésük szerint is: eredeti és vásárolt követelések.
5.2. A követelések értékelése és az értékeléssel kapcsolatos számviteli

elszámolások
A követelések bekerülési értéke:
• a ténylegesen kifizetett (bankszámlakivonat, vagy pénztárbizonylat),
• az elismert, számlázott, fizetendő általános forgalmi adót tartalmazó,
• igényelt,
• szerződésben rögzített
összeg.
73
A követelések állományba vétele a jogszerűen követelhető összegben történhet.
A külföldi pénzértékre szóló (devizában keletkezett) követeléseket a bekerülés napjára, illetve

a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó választott devizaárfolyamon átszámított
forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni; függetlenül attól, hogy
pénzbeérkezéshez kapcsolódik-e a követelés vagy sem.
A választott árfolyamot a vállalkozás a számviteli politikájában kell, hogy rögzítse, ami lehet:
• a választott (számlavezető) hitelintézet által meghirdetett devizavételi és
devizaeladási árfolyamának átlaga, vagy
devizaárfolyam.
Ha fenti két alternatíva választása nem biztosítja a megbízható és valós összkép
követelményét, azaz fenti értékeléstől történő eltérésnek az eszközökre-forrásokra, illetve az
eredményre gyakorolt hatása jelentős, akkor a vállalkozó számviteli politikájában dönthet
úgy, hogy valamennyi külföldi pénzértékre szóló eszközét és kötelezettségét a választott
(számlavezető) hitelintézet által meghirdetett
• devizavételi vagy
• devizaeladási árfolyamon értékeli.
A Magyar Nemzeti Bank, illetve az Európai Központi Bank által nem jegyzett és nem konvertibilis
valuta, ilyen valutára szóló eszközök és kötelezettségek forintra átszámítása során a valuta
szabadpiaci árfolyamát kell alkalmazni.

TERMÉK ÉRTÉKESÍTÉS, Fizetendő áfát tartalmazó ellenérték

SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS
Kölcsön nyújtás Szerződés szerinti, ténylegesen átutalt, átadott összeg
Támogatási igények Jogszerűen igényelt összeg
A követelés értékét növeli:

• az utólag felszámított felár,
• a külföldi pénzértékre szóló követelés fordulónapra vonatkozó értékeléskor
keletkező nyereség-jellegű árfolyam-különbözet.
5.2.2 Állománycsökkenési jogcímek
A követelés összegét csökkentheti:
• az utólag számlahelyesbítéssel adott engedmény,
• a visszaküldések értéke számlahelyesbítés alapján,
• a pénzügyi rendezés (bankszámlakivonat, pénztárbizonylat (nyugta) alapján),
• a váltó elfogadása,
• a követelés elengedett összege,
• az értékvesztés elszámolása,
• a behajthatatlan követelésként történő leírás,
74
• a beszámítás,
• stb.
5.2.3. Mérlegérték megállapítása
5.2.3.1. A mérlegérték megállapítása általánosságban
A mérlegben a követelést (ideértve a hitelintézetekkel, a pénzügyi vállalkozásokkal szembeni

követeléseket, a pénzeszközöket, a kölcsönként, az előlegként adott összegeket is) – függetlenül
attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel – az
elfogadott, az elismert összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az
értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni.
A követelések mérlegértéke tehát a következő összefüggés alapján határozható meg:
Követelés könyv szerinti értéke a fordulónapon

– behajthatatlan követelések (hitelezési veszteségként elszámolt összeg)
– értékvesztés
+ értékvesztés visszaírása
+/– külföldi pénzértékre szóló követelések fordulónapi értékelése miatti árfolyam különbözetek
= MÉRLEGÉRTÉK
Értékvesztés
A vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés
időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél (ideértve a hitelintézetekkel, pénzügyi
vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, az előlegként adott összegeket, továbbá
a bevételek aktív időbeli elhatárolása között lévő követelésjellegű tételeket is) értékvesztést kell
elszámolni – a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján – a követelés
könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti – veszteségjellegű –
különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű.
A vevőnként, az adósonként kisösszegű követelések könyvvitelben elkülönített csoportjára – a

vevők, az adósok együttes minősítése alapján – az értékvesztés összege ezen követelések
nyilvántartásba vételi értékének százalékában is meghatározható, egy összegben
elszámolható, elkülönítetten kimutatható.
A követelések értékvesztését egyéb ráfordításként kell elszámolni a tartósan adott kölcsönök

kivételével, mert azok értékvesztése a pénzügyi műveletek ráfordításait növeli.
Értékvesztés visszaírása
Amennyiben a vevő, az adós minősítése alapján a követelés várhatóan megtérülő összege
jelentősen meghaladja a követelés könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt
értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a követelés könyv
szerinti értéke nem haladhatja meg a nyilvántartásba vételi értékét. Tehát csak a korábban
elszámolt értékvesztés írható vissza maximum a követelés bekerülési értékéig.
Az értékvesztés visszaírását a követelések esetében egyéb bevételként kell elszámolni a

tartósan adott kölcsönök kivételével, mert azok értékvesztése a pénzügyi műveletek
ráfordításait csökkenti.
75
Értékvesztés és az értékvesztés visszaírásának főkönyvi elszámolása
31-36. Követelések és
966. Egyéb bevételek követelés jellegű
vagyonelemek 866. Egyéb ráfordítások
2 1

1. Értékvesztés
……………………………………………………………………………………
2. Értékvesztés visszaírása
……………………………………………………………………………………
A mérlegben a követelést a könyv szerinti értéken addig kell kimutatni, amíg azt pénzügyileg
vagy egyéb módon (a Polgári Törvénykönyv szerinti beszámítással, eszközátadással) nem
rendezték, váltóval ki nem egyenlítették, illetve amíg azt el nem engedték vagy behajthatatlan
követelésként le nem írták. A mérlegben tehát behajthatatlan követelést nem lehet
kimutatni. A részben vagy egészében behajthatatlan követelést legkésőbb a
mérlegkészítéskor – a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján –
az üzleti év hitelezési veszteségeként le kell írni.
Behajthatatlan követelés az a követelés,

• amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a
követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett
eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a
behajthatatlanság – nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján – vélelmezhető),
• amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok
adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett,
• amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet,
• amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási
javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,
• amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos
eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés
várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás a végrehajtás veszteséget
eredményez vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott
címen nem található és a felkutatása „igazoltan” nem járt eredménnyel,
• amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,
• amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.
A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell.
76
A behajthatatlan követelésként leírt követelést egyéb ráfordításként kell elszámolni.
5.2.3.2. A külföldi pénzértékre szóló követelések mérlegértékének megállapítása
„Egy kis emlékeztető” a Könyvviteli ismeretek modulban tanultakból 
A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értékelésének „menete”
1
Fordulónapon meglévő külföldi pénzértékre szóló eszközök és
fordulónapon fennálló kötelezettségek körének „kijelölése”
2
Egyedi árfolyam különbözetek meghatározása az üzleti évben
utoljára közzétett választott árfolyam és a könyv szerinti árfolyamok
alapján
3
összevont árfolyam különbözet meghatározása az egyedi árfolyam
különbözetek eredmény-előjeles összege alapján
4
A külföldi pénzértékre szóló vagyonelemek átértékelése a fordulónapi
választott árfolyamra
A mérlegben
• a valutapénztárban lév valutakészletet,
• a devizaszámlán lév devizát, továbbá
• a külföldi pénzértékre szóló követelést,
• befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve
• kötelezettséget
az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó választott
devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni.
EZ A FŐSZABÁLY!
A mérlegben tehát a külföldi pénzértékre szóló követelést a mérlegfordulónapi választott

árfolyamon kell kimutatni, KIVÉVE a barterügylethez kapcsolódó követelést, mert azt nem
szabad átértékelni.
Fontos! Az elfogadott, az elismert devizaösszegben kimutatott követelés esetében a

fordulónapra vonatkozó értékeléskor először az értékvesztést vagy annak visszaírását kell
77
meghatározni és azt a könyv szerinti árfolyamon elszámolni. Ezt követően kell az
értékvesztéssel csökkentett, értékvesztés visszaírásával növelt deviza összeget a fordulónapi
választott árfolyamra átértékelni. Ha a külföldi pénzértékre szóló követelés behajthatatlannak
minősül, akkor azt teljes összegében le kell írni hitelezési veszteségként a követelés könyv
szerinti árfolyamán és ebben az esetben értékvesztés szempontjából már nem kell vizsgálni a
követelést.
A külföldi pénzértékre szóló követelések év végi értékelés során tehát a következő sorrendet
kell betartani:
1. Behajthatatlan követelés leírása a követelés könyv szerinti árfolyamán
2. Értékvesztés vagy értékvesztés visszaírása a követelés könyv szerinti árfolyamán
3. Követelés átértékelése a fordulónapi választott árfolyamra.
Külföldi pénzértékre szóló követelések mérlegértékének meghatározása összefoglalóan
Követelés nyitó állománya (elfogadott, elismert, behajthatatlan követelésként le nem írt

deviza összeg)
– devizában meghatározott értékvesztés a követelés könyv szerinti árfolyamán
+ devizában meghatározott értékvesztés visszaírása a követelés könyv szerinti árfolyamán
= Követelés záró állománya devizában könyv szerinti árfolyamon
+/– fordulónapi devizás értékelés árfolyamkülönbözete
= Külföldi pénzértékre szóló követelések mérlegértéke

5.3.1. Termék értékesítésből, szolgáltatás nyújtásból származó követelések (vevők)
A vevőkövetelés állományba vétele a vevő által elfogadott, áfát is tartalmazó, kiszámlázott

értéken történik. Az el nem ismert követelés nem aktiválható.
91-92. Belföldi
értékesítés nettó
árbevétele 31. Vevők 38. Pénzeszközök
1 4
93-94. Export 341. Váltó követelés

értékesítés nettó 5
5
árbevétele
2
454. Szállítók
6
3

1. Termék értékesítés, szolgáltatás nyújtás belföldön (számla)
……………………………………………………………………………………
78
2. Termék értékesítés, szolgáltatás nyújtás külföldön, vagy külföldi igénybevevő részére
(számla)
……………………………………………………………………………………
3. Fizetendő áfa elszámolása (kiállított számlában szereplő összegben)19
……………………………………………………………………………………
4. Vevő követelés pénzügyi teljesítése (bank jóváírási értesítése)
……………………………………………………………………………………
5. Váltó befogadása vevőtől (bizonylat a váltó befogadására vonatkozó nyilatkozat)
……………………………………………………………………………………
6. Kompenzálás, barter ügylet elszámolása (szerződés, kölcsönös beszámításról szóló
megállapodás)
……………………………………………………………………………………
Kapcsolódó tételek:
Az értékesített eszköz, termék bekerülési értéken történő kivezetése a nyilvántartásból, ha a
vállalkozás folyamatos mennyiségi és értéknyilvántartást vezet:
• vásárolt készletek (áruk, anyagok, közvetített szolgáltatások) bekerülési
értékének elszámolása az eredmény terhére:
T 814. ELÁBÉ/ 815. Eladott (közv.) szolg. – K 2. Vásárolt készletek
• saját termelésű készletek bekerülési értékének elszámolása az eredmény terhére:
forgalmi költség típusú eredménykimutatás esetén
T 8. Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége – K 2. Saját termelésű készletek
összköltség eljárású eredménykimutatás esetén
T 581. STK ÁV – K 2. Saját termelésű készletek
• immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értékének kivezetése a
nyilvántartásból:
bruttó érték kivezetése
T 368. Technikai számla – K 11., 12-16. Immateriális javak, tárgyi eszközök
terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés kivezetése
T 119., 129-159., 118., 128-158. Immateriális javak, tárgyi eszközök terv szerinti, terven felüli
értékcsökkenése – K 368. Technikai számla
A vevő által utólag visszaküldött eszköz: vissza kell könyvelni a teljes értékesítést! (A
helyesbítés a visszárunál a visszaküldés időpontjára vonatkozik.)
Devizában fennálló vevő követelés pénzügyi rendezésekor keletkező árfolyamkülönbözet

elszámolása:
- ha az realizált árfolyamveszteség (a pénzügyi rendezéskori árfolyam alacsonyabb,
mint a követelés könyv szerinti árfolyama):
T 876. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai
K 31. Vevők
- ha az realizált árfolyamnyereség (a pénzügyi rendezéskori árfolyam magasabb, mint a
követelés könyv szerinti árfolyama):
19
Fordított adózás esetén nem keletkezik áfa fizetési kötelezettség a terméket értékesítőnél, illetve a közösségen
belüli szolgáltatást nyújtónál.
79
T 31. Vevők
K 976. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei
A korábban behajthatatlanként leírt követelésekre utólag befolyt összeg (egyéb bevétel a

pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg)
T 38. Pénzeszközök – K 963. Egyéb bevételek
Vevőnek adott engedmények elszámolása
Az utólag számlahelyesbítéssel adott engedmény csökkenti a korábban elszámolt követelés és
bevétel (árbevétel, vagy egyéb bevétel) összegét.
- utólag termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan adott, számlázott
engedmény elszámolása:
T 91-92. Belföldi értékesítés árbevétele
T 467. Fizetendő áfa
K 311. Belföldi követelések
- utólag immateriális jószág, tárgyi eszköz értékesítéshez kapcsolódóan adott,
számlázott engedmény elszámolása:
T 961. Egyéb bevételek/Egyéb ráfordítások20
T 467. Fizetendő áfa
Az utólag adott, nem számlázott engedmény21
T 864. Egyéb ráfordítások
K 384. Elszámolási betétszámla
VAGY
K 479. Különféle egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
Megjegyzés: Amennyiben a pénzügyi teljesítés az adott üzleti évet követő évben esedékes, az
engedmény összegét a különféle egyéb rövid lejáratú kötelezettségekkel szemben kell
állományba venni.
A fizetési határidőn belüli pénzügyi teljesítésre tekintettel adott engedményt (skontó)

pénzügyi műveletek ráfordításaként kell elszámolni.
- a vevő a skontó értékével csökkentett összeget utalja át
T 384. Elszámolási betétszámla
- a késedelmi kamattal arányos skontó elszámolása
T 879. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai
K 311. Vevők
- a késedelmi kamaton felüli „skontó” elszámolása
T 868. Egyéb ráfordítások
K 311. Vevők
20
Ha az értékesített immateriális jószág, tárgyi eszköz eredeti eladási ára nagyobb, mint a könyv szerinti értéke,
akkor 961. Egyéb bevételek, ha kisebb, akkor 861. Egyéb ráfordítások. Ha az engedmény miatt az "eredeti"
pozitív különbözet negatív lesz, akkor először a 961. Egyéb bevételeket kell csökkenteni az eredeti pozitív
különbözettel, az engedmény eredeti különbözet feletti részével pedig a 861. Egyéb ráfordításokat kell növelni.
21
Ezt az engedményt szerződés szerint jellemzően a „nagyvevőknek” adják a forgalom alapján, tehát egyfajta
visszatérítést jelent.
80
SPECIALITÁSOK
Barter ügylet
A két fél között ugyanolyan devizaértékű eszköz (termék) cserél gazdát a pénzmozgások
kiküszöbölésével, azaz egy export és egy import ügylet összekapcsolásáról van szó. A felek
részéről a teljesítés (kiszállítás) történhet több részletben is. Értékelése, vagyis az export és az
importügylet állományba vétele az első ügylet teljesítése napján érvényes választott
devizaárfolyamon történik. Év végén a barter ügyletből eredő követelés és kötelezettség nem
értékelhető át!
Vevőkkel szembeni eredeti követelés engedményezése (eladása)

Az engedményezett (eladott) eredeti követelés kivezetése a nyilvántartásokból:
T 862. Egyéb ráfordítások – K 311. Vevők
Az engedményezett (eladott) eredeti követelésért kapott ellenérték:
T 38. Pénzeszközök – K 962. Egyéb bevételek
Vásárolt követeléssel kapcsolatos események elszámolása
Követelés vásárlása:
T 365. Vásárolt követelések – K 38. Pénzeszközök
Vásárolt követelés behajtása során a befolyt összeg elszámolása:
T 38. Pénzeszközök – K 365. Vásárolt követelések
A behajtás során a befolyt összeg és vásárolt követelés könyv szerinti értéke közti különbözet
elszámolása nettó módon történik a pénzügyi műveletek eredménye terhére, illetve javára:
Vásárolt követelés be nem folyt összege:
T 878. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása – K 365. Vásárolt követelések
Könyv szerinti értéket meghaladó összegben befolyt bevétel:
T 365. Vásárolt követelések – K 978. Pénzügyi műv. egyéb bevétele
A vásárolt követelés értékesítése során a könyv szerinti érték kivezetése:
T 368. Technikai számla – K 365. Vásárolt követelések
A vásárolt követelés értékesítése során a kapott ellenérték:
T 38. Pénzeszközök – K 368. Technikai számla
A vásárolt követelés értékesítése során keletkezett eredményhatás elszámolása nettó módon
történik a pénzügyi műveletek eredménye terhére, illetve javára:
Vásárolt követelés értékesítésének vesztesége
T 878. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása – K 368. Technikai számla
Vásárolt követelés értékesítésének nyeresége
T 368. Technikai számla – K 978. Pénzügyi műv. egyéb bevétele
Megjegyzés: Az eseménysor elszámolása technikai számla alkalmazása nélkül is könyvelhető.
5.3.2. Váltókövetelések
A váltó olyan visszavonhatatlan fizetési ígéret, amely egy későbbi, a lejárat időpontjában
esedékes fizetést testesít meg.
A váltó névértéke a váltóval kiváltott követelés és a váltóban „ígért” kamat összege.
Csoportosítása a számvitelben:
• Váltókövetelések
• Váltótartozások
Állományváltozások
• Növekedések:
81
o Váltó elfogadása, állományba vétel
• Csökkenések:
o Beváltás lejáratkor
o Leszámítoltatás hitelintézetnél lejárat előtt
o Forgatás, kötelezettség kiegyenlítésére felhasználás
o Értékvesztés elszámolása
o Hitelezési veszteségként történő leírás
Állományba vétel:
• A kiváltott vevőkövetelés összegében és nem névértéken. (A névértékben
szereplő kamat beváltáskor jelenik meg pénzügyi műveletek bevételeként,
illetve abban az esetben, ha ez a következő üzleti évben esedékes a tárgyévre
arányosan járó kamatot el kell határolni.
• Forint fináncváltó esetében: a fizetett pénzösszegnek megfelelő összegben
Fontos! Devizás váltókövetelések bekerülési árfolyama a napi választott árfolyamon, kivéve a

forintért vásárolt devizából fizetett fináncváltó, mert abban az esetben a fizetett forintösszeg
(eladási árfolyamnak megfelelő összeg).
A váltókövetelésekkel kapcsolatos főkönyvi elszámolások
976. Pénzügyi műv. 876. Pénzügyi műv.

34. Váltókövetelések
egyéb bev. egyéb ráf.
2b. 2c.
311/317. Vevők 38. Pénzeszközök
1. 2a.
974. Pénzügyi
műveletek bevétele
2d.
391. Bevételek AIE

3.

1. Váltóelfogadás
1a. Forint vevőkövetelés kiváltása váltó elfogadásával
……………………………………………………………………………………
1b. Devizás váltó elfogadása esetén a napi választott árfolyamon kell az állományba vételt
elszámolni
……………………………………………………………………………………
82
1c. Devizás váltó esetén a keletkező árfolyamnyereség: (ábrán nem szerepel!)
napi választott árfolyam > a vevőkövetelés könyv szerinti árfolyama
……………………………………………………………………………………
1d. Devizás váltó esetén a keletkező árfolyamveszteség: (ábrán nem szerepel!)
napi választott árfolyam < a vevőkövetelés könyv szerinti árfolyama
……………………………………………………………………………………
2. Váltó beváltása lejáratkor
2a. A váltókövetelés könyv szerinti értéke
……………………………………………………………………………………
Devizás váltó esetén:
ha a befolyt összeg forintszámlán kerül jóváírásra, akkor a napi vételi árfolyamon,
……………………………………………………………………………………
ha a befolyt összeg devizabetét számlán kerül jóváírásra, akkor a napi választott
árfolyamon számított összeg
……………………………………………………………………………………
2b. A keletkezett árfolyamnyereség: napi vételi/választott árfolyam > váltó könyv szerinti
árfolyam
……………………………………………………………………………………
2c. A keletkezett árfolyamveszteség: napi vételi/választott árfolyam < váltó könyv szerinti
árfolyam
……………………………………………………………………………………
2d. A névértékben szereplő kamat jóváírása
ha a befolyt összeg forintszámlán kerül jóváírásra, akkor a napi vételi árfolyamon,
……………………………………………………………………………………
ha a befolyt kamat összeg devizabetét számlán kerül jóváírásra, akkor a napi választott
……………………………………………………………………………………
3. A tárgyévre időarányosan járó kamat elhatárolása (devizás váltó esetén a fordulónapi
választott árfolyamon)
……………………………………………………………………………………
4. Behajthatatlan váltókövetelés leírása hitelezési veszteségként: (ábrán nem szerepel!)
……………………………………………………………………………………
Fontos! A külföldi pénzértékre szóló váltókövetelések tárgyévre időarányosan járó

kamatának elhatárolása a fordulónapi választott árfolyamán történik.
83
Váltóforgatás
A vállalkozó birtokában lévő váltóval kiegyenlítheti szállítóval szembeni kötelezettségét

(váltóforgatás), amennyiben a szállító a vállalkozótól tartozása ellenében elfogadja a váltót.
Arra vonatkozóan, hogy a szállító milyen értékben fogadja el a korábban egy harmadik fél
által kibocsátott váltót nincs kötelező előírás, ez minden esetben a szállító és a vállalkozó
megállapodásának függvénye.
Váltóforgatás könyvviteli elszámolása
873. Fizetendő (fizetett)

34. Váltókövetelések 454/455. Szállítók kamatok
1. 2b.
974. Egyéb kapott

(járó) kamatok
2a.

1. váltó forgatás (váltó átadása szállító részére)
……………………………………………………………………………………
2. szállító által elismert kamat összege
……………………………………………………………………………………
3. szállító által el nem ismert összeg
……………………………………………………………………………………
Váltó leszámítoltatása
A vállalkozó a korábban befogadott váltót a lejárati időpont előtt beválthatja hitelintézetnél,

azaz leszámítoltathatja. A hitelintézet a váltó tulajdonságainak (kibocsátó fizetőképessége,
lejáratig hátralévő idő) megfelelően meghatározza a leszámítolási kamatlábat, a váltó
diszkontértékét.
84
Váltóleszámítoltatás könyvviteli elszámolása
873. Fizetendő (fizetett)

kamatok, kamatjellegű
34. Váltókövetelések ráfordítások
3
532. Egyéb szolgáltatás
974. Egyéb kapott (járó) 1 költsége
384. Elszámolási betét
kamatok, kamatjellegű
bevételek 4
2

1. Váltó leszámítolás (váltó átadása bank részére)
……………………………………………………………………………………
2. Könyv szerinti értéket meghaladó diszkontérték elszámolása
……………………………………………………………………………………
3. Könyv szerinti értéket meg nem haladó diszkontérték elszámolása
……………………………………………………………………………………
4. Leszámítolási díj elszámolása
……………………………………………………………………………………
5.3.3. Adott előlegek
A forintban adott előlegeket a fizetett, levonható áfa nélküli összegben kell kimutatni.
Devizában adott előleg esetén a forintérték meghatározása a napi választott árfolyamon

történik
• Devizaszámláról, valutapénztárból történő kifizetés esetén a deviza, valuta
csökkenést a pénzügyi teljesítéskori könyv szerinti árfolyamon kell elszámolni,
így a két árfolyam közti különbözet megjelenik árfolyam nyereségként, vagy
veszteségként,
• Elszámolási betétszámláról történő átutalás esetén a pénzeszközcsökkenés a
ténylegesen fizetett forintösszeg lesz, azaz a napi eladási árfolyamnak megfelelő
összeg, így a két árfolyam közti különbözet megjelenik itt is árfolyam
nyereségként, vagy veszteségként,
Az adott előleg követelés jellegű tétel, azt a 3. számlaosztályban „szokás” kimutatni, és a
követelések szabályai szerint értékelni, annak ellenére, hogy a mérlegben nem a követelések
között jelenik meg.
85
A beszerzéssel kapcsolatos számla beérkezésekor az előleget be kell számítani a szállítói
tartozásba. Devizás adott előleg esetén ez az előleg könyv szerinti értéken történik, így az
árfolyamkülönbözet a szállító főkönyvi számláján jelenik meg.
Abban az esetben, ha a teljesítés a fordulónapig nem történt meg az általános szabályok

szerint történik az előlegek fordulónapra vonatkozó értékelése.
Ha a mérlegkészítés időszakában kiderül, hogy az előleggel kapcsolatos tranzakció

meghiúsul, akkor az adott előleget át kell sorolni az egyéb követelések közé, mert így már
nem minősül adott előlegnek.
38. Pénzeszközök 35. Adott előlegek 454/455. Szállítók

1. 3.
466. Előzetesen
felsz. áfa
2. 4.

1. Előleg átutalása
……………………………………………………………………………………
2. Áfa elszámolása
……………………………………………………………………………………
3. Előleg „beszámítása” a szállítói tartozásba
……………………………………………………………………………………
4. Előleg Áfa visszavezetése
……………………………………………………………………………………
Megjegyzés: Az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján, az előleg beérkezésekor a

vállalkozónak előleg számlát kell kiállítania és természetesen általános forgalmi adó fizetési
kötelezettsége keletkezik.22 Az előleget átutaló vállalkozó a kapott számla alapján jogosult az
áfát levonásba helyezni.
5.3.4. Egyéb követelések
Az egyéb követelések mérlegsor számos jogcímen keletkező követelést tartalmazhat, a

legjellemzőbb követelésekkel kapcsolatos elszámolások kerülnek a következőkben
bemutatásra.
22
Fordított adózás esetén az előlegnél nincs áfa.
86
Munkavállalókkal szembeni követelések elszámolása
A munkavállalókkal szembeni követelések jellemző növekedési jogcíme az elszámolásra

történő előleg kiadás, illetve fizetési előleg kiadása, utalása.
361. Munkavállalókkal
38. Pénzeszközök szembeni követelések 471. Jövedelemelszámolás
1. 3.
2.

1. Előleg kiadása (fizetési vagy elszámolásra)
……………………………………………………………………………………
2. Dolgozó visszafizeti a megmaradt összeget (elszámol az összeggel és a készpénzes
számlákkal)
……………………………………………………………………………………
3. Fizetési előleg levonásra kerül a bérszámfejtés során
……………………………………………………………………………………
Költségvetési kiutalási igény és teljesítése elszámolása
A vállalkozók a jogszabályokban meghatározott jogcímek szerint igényelhetnek támogatást a

költségvetéstől, ilyen például:
• Fogyasztói árkiegészítés
• Termelési árkiegészítés
• Importtámogatás
• Exporttámogatás
• Mezőgazdasági és élelmiszeripari exporttámogatás
• Dotáció
• Reorganizációs támogatás
• Meliorációs és öntözésfejlesztési beruházási támogatás
Árbevételt növelő támogatás elszámolása bevallás alapján

T 362. Költségvetési kiutalási igények – K 91-94. Értékesítés nettó árbevétele
Egyéb bevételként történő támogatás elszámolása bevallás alapján
T 362. Költségvetési kiutalási igények – K 96. Egyéb bevétel
Igényelt támogatás beérkezésének elszámolása
T 384. Elszámolási betétszámla – K 363. Költségvetési kiutalási igények teljesítése
87
5.3.5. Adott kölcsönök
97. Pénzügyi
műveletek bevételei 38. Pénzeszközök 19/364. Adott kölcsönök
3. 1.
2.
391. Bevételek AIE

4.

1. Tartósan / rövid lejáratra adott kölcsön nyújtásának elszámolása

• Forintban adott kölcsön esetén: a forintban ténylegesen adott összeg
……………………………………………………………………………………
• Devizában adott kölcsön esetén: a napi választott árfolyamon számított összegben kell
kimutatni a kölcsönkövetelést
o Forintért vásárolt devizából adott kölcsön: a forintban fizetett összeg
……………………………………………………………………………………
o Devizaszámlán meglévő devizából adott kölcsön: könyv szerinti árfolyamon
……………………………………………………………………………………
A kapcsolódó árfolyam-különbözet elszámolása
Árfolyamveszteség: választott árfolyam < a forintban fizetett összeg/könyv
szerinti árfolyamon számított összeg
T 876. Pénzügyi műv. egyéb ráf. – K 19/364. Adott kölcsönök
Árfolyamnyereség: választott árfolyam > a forintban fizetett összeg/könyv szerinti
T 19/364. Adott kölcsönök – K 976. Pénzügyi műv. egyéb bev.
2. Az adott kölcsön törlesztése
• Forintban adott kölcsön esetén: a forintban ténylegesen visszakapott összeg
……………………………………………………………………………………
• Devizában adott kölcsön esetén:
o Forintszámlán kerül jóváírásra az összeg: napi vételi árfolyamon
……………………………………………………………………………………
o Devizabetétszámlán kerül jóváírásra az összeg: napi választott árfolyam
……………………………………………………………………………………
A kapcsolódó árfolyam-különbözet elszámolása
Árfolyamveszteség: napi vételi/választott árfolyam < adott előleg könyv szerinti árfolyama
T 876. Pénzügyi műv. egyéb ráf. – K 19/364. Adott kölcsönök
Árfolyamnyereség: napi vételi/választott árfolyam > adott előleg könyv szerinti árfolyama
T 19/364. Adott kölcsönök K 976. Pénzügyi műv. egyéb bev.
88
3. A kapott kamat elszámolása
• Forintszámlán kerül jóváírásra az összeg: napi vételi árfolyamon
……………………………………………………………………………………
• Devizabetétszámlán kerül jóváírásra az összeg: napi választott árfolyam
……………………………………………………………………………………
4. A tárgyévre időarányosan járó kamat elhatárolása (fordulónapi választott árfolyamon)
……………………………………………………………………………………
5.4. A követelések állományváltozását kiváltó gazdasági események


Termékértékesítéssel, szolgáltatásnyújtással Értékesítés nettó árbevétele
kapcsolatos követelés állományba vétele
Tárgyi eszköz, immateriális jószág Egyéb bevételek
értékesítéssel kapcsolatos követelés
állományba vétele
Követelések értékvesztés visszaírása Egyéb bevételek
Követelések értékvesztése Egyéb ráfordítások
Behajthatatlan követelés Egyéb ráfordítások
Adott engedmény (skontó) Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai
Pénzügyi műveletek ráfordításai, ezen
belül: „Részesedések, értékpapírok,
Vásárolt követelések, tartósan adott tartósan adott kölcsönök, bankbetétek
kölcsönök értékvesztése értékvesztése”
Pénzügyi műveletek ráfordításait
csökkentő tétel, ezen belül:
„Részesedések, értékpapírok, tartósan
Vásárolt követelések, tartósan adott adott kölcsönök, bankbetétek
kölcsönök értékvesztésének visszaírása értékvesztése”
Elengedett követelés Egyéb ráfordítások
Eladott, engedményezett követelés Egyéb ráfordítások
89
6. Kötelezettségek számvitele
6.2. A kötelezettségek értékelése és az értékeléssel kapcsolatos számviteli

elszámolások
6.2.2. Állománycsökkenések
6.3.1. Hitel-, kölcsöntartozások, tartozások kötvénykibocsátásból
6.3.2. Szállítók
6.3.3. Kapott előleg
6.3.4. Váltótartozás
6.3.5. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
6.4. Speciális kötelezettségekkel kapcsolatos gazdasági eseménye
6.5. A kötelezettségek állomány változását kiváltó gazdasági események

90
F. Kötelezettségek • A Kötelezettségek azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb
szerződésekből eredő, pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító, a
vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, a vállalkozó
által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz, valamint az
állami vagy önkormányzati vagyon részét képező eszközök – törvényi rendelkezés,
illetve felhatalmazás alapján történő – kezelésbevételéhez kapcsolódnak.
• A kötelezettségek lehetnek hátrasoroltak, hosszú és rövid lejáratúak.
I. Hátrasorolt • Hátrasorolt kötelezettségként kell kimutatni minden olyan kapott kölcsönt, amelyet
kötelezettségek ténylegesen a vállalkozó rendelkezésére bocsátottak, és a vonatkozó szerződés
1. Kapcsolt tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan, hogy az általa nyújtott
vállalkozással szemben
kölcsön bevonható a vállalkozó adóssága rendezésébe, valamint a kölcsönt nyújtó
2. Hátrasorolt
kötelezettségek jelentős követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll, azt a
tulajdoni viszonyban vállalkozó felszámolása vagy csődje esetén csak a többi hitelező kielégítése után kell
lévő vállalkozással kiegyenlíteni, a kölcsön visszafizetési határideje vagy meghatározatlan, vagy a jövőbeni
szemben eseményektől függ, de eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú, a kölcsön
3. Egyéb részesedési
törlesztése az eredeti lejárat vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem
viszonyban lévő
vállalkozással szemben lehetséges.
4. Egyéb gazdálkodóval Fontos! A mérlegbesorolás a kölcsönt nyújtó és a vállalkozás kapcsolatától
szemben függ.
91
F. Kötelezettségek
II. Hosszú lejáratú • Hosszú lejáratú kötelezettség - a hitelezővel kötött szerződés szerint - az egy üzleti
kötelezettségek évnél hosszabb lejáratra kapott kölcsön (ideértve a kötvénykibocsátást is) és hitel, a
mérleg fordulónapját követő egy üzleti éven belül esedékes törlesztések levonásával,
továbbá az egyéb hosszú lejáratú kötelezettség.
1. Hosszú lejáratra • Hosszú lejáratra kapott kölcsönök - a hitelezővel kötött szerződés szerint - az egy
kapott kölcsönök üzleti évnél hosszabb lejáratra kapott kölcsön, a mérleg fordulónapját követő egy
üzleti éven belül esedékes törlesztések levonásával.
2. Átváltoztatható é • A hosszú lejáratra kapott kölcsönöktől elkülönítetten kell kimutatni a részvénnyé
átváltozó kötvények átváltoztatható kötvények miatti kötelezettségeket, ha azok nem tartoznak a Tartós
kötelezettség kapcsolt, vagy egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással
szemben kategóriába.
3. Tartozások • A kötvénykibocsátásból származó tartozás értékpapírosított kötelezettség.
kötvénykibocsátásból
4. Beruházási és • Beruházási és fejlesztési hitelek a tárgyi eszköz, immateriális jószág beszerzéséhez, a
fejlesztési hitelek tevékenység korszerűsítéséhez – a hitelszerződésben ezt felhasználási célként
megjelölt – éven túli lejáratra hitelintézettől felvett összegek.
5. Egyéb hosszú lejáratú • Egyéb hosszú lejáratú hitelek a hitelintézettel kötött hitelszerződés alapján nem
hitelek meghatározott fejlesztési célból felvett – azaz szabadon felhasználható –, a tárgyévet
követő évben még nem esedékes összegek.
6. Tartós • Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben mérlegtétel azokat a
kötelezettségek kapcsolt kötelezettségeket tartalmazza, amelyeknél kapcsolt vállalkozás hitelezővel kötött
vállalkozással szemben szerződés szerint a pénzértékben kifejezett fizetési kötelezettségek lejárata az egy évet
meghaladja, ideértve az átváltoztatható kötvények miatti, továbbá az egyéb
kötvénykibocsátásból származó kötelezettségeket is, ha azok pénzügyi rendezése a
tárgyévet követő évben még nem esedékes.
7. Tartós • Tartós kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal
kötelezettségek jelentős szemben mérlegtétel azokat a kötelezettségeket tartalmazza, amelyeknél - a számviteli
tulajdoni részesedési törvényben meghatározott mértékű részesedéssel rendelkező hitelezővel kötött
viszonyban lévő szerződés szerint - a pénzértékben kifejezett fizetési kötelezettségek lejárata az egy
vállalkozásokkal évet meghaladja, ideértve az átváltoztatható és átváltozó kötvények miatti, továbbá az
szemben egyéb kötvénykibocsátásból származó kötelezettségeket is, ha azok pénzügyi
rendezése a tárgyévet követő évben még nem esedékes.
8. Tartós • Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
kötelezettségek egyéb mérlegtétel tartalmaz minden olyan egyéb részesedési viszonyban lévő hitelezővel szembeni,
részesedési viszonyban egy évnél hosszabb lejáratú kötelezettséget, amely nem tartozik a Tartós kötelezettség
lévő vállalkozással kapcsolt vállalkozással szemben és a Tartós kötelezettségek jelentős tulajdoni viszonyban
szemben lévő vállalkozásokkal szemben csoportba, ha pénzügyi rendezése a tárgyévet követő évben
még nem esedékes.
9. Egyéb hosszú lejáratú • Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként kell kimutatni a lízingbe vevőnél a pénzügyi
kötelezettségek lízingbe vett, beruházásként elszámolt eszköz lízingbe adó (helyette az eladó) által
számlázott ellenértékének megfelelő kötelezettséget, valamint az állami vagy
önkormányzati vagyon részét képező eszközök – törvényi rendelkezés, illetve
felhatalmazás alapján történő – kezelésbevételéhez kapcsolódó kötelezettséget.
92
F. Kötelezettségek
III. Rövid lejáratú • Rövid lejáratú kötelezettség az egy üzleti évet meg nem haladó lejáratra kapott
kötelezettségek kölcsön, hitel, ideértve a hosszú lejáratú kötelezettségekből a mérleg fordulónapját
követő egy üzleti éven belül esedékes törlesztéseket is (ez utóbbiak összegét a
kiegészítő mellékletben részletezni kell).
1. Rövid lejáratú • Rövid lejáratú kölcsönök az egy üzleti évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön,
kölcsönök ideértve a hosszú lejáratú kölcsönökből a mérleg fordulónapját követő egy üzleti éven belül
esedékes törlesztéseket is (ez utóbbiak összegét a kiegészítő mellékletben részletezni kell).
2. Rövid lejáratú hitelek • Rövid lejáratú hitelek az egy évre, vagy ennél rövidebb futamidőre hitelintézettől felvett
pénzértékben kifejezett kötelezettségek, illetve a beruházási és fejlesztési hitelek,
valamint az egyéb hosszú lejáratú hitelek tárgyévet követő évben esedékes törlesztő
részlete.
3. Vevőktől kapott • A vevőktől kapott előleg a vállalkozó részére a vevő által a teljesítést megelőzően
előlegek átutalt (átadott) pénzösszeg.
Fontos! A vevőtől kapott előleget fizetendő általános forgalmi adót tartalmazó összegben
kell kimutatni.
4. Kötelezettségek • Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból mérlegsoron bármely eszköz
áruszállításból és beszerzéséhez, szolgáltatás igénybe vételéhez kapcsolódóan felmerült, pénzértékben
szolgáltatásból kifejezett fizetési kötelezettség kerül kimutatásra.
(szállítók)
5. Váltótartozások • Váltótartozásnak minősül az előírt formában kiállított meghatározott időre szóló fizetési
kötelezvény, amelyet a vállalkozás állított ki, és amely korlátozottan (pénz helyett)
forgatható.
6. Rövid lejáratú • Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben mérlegtételként jelenik
kötelezettségek kapcsolt meg bármely jogcím szerint képződött egy üzleti évnél nem hosszabb futamidejű
vállalkozással szemben kötelezettség, amely anya-, leány-, közös vezetésű vagy társult vállalkozással
kapcsolatos.
7. Rövid lejáratú • Rövid lejáratú kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő
kötelezettségek jelentős vállalkozással szemben mérlegsoron kell, hogy megjelenjen azon vállalkozással
tulajdoni viszonyban szembeni rövid lejáratú kötelezettség, amellyel a vállalkozás jelentős részesedési
lévő vállalkozásokkal
szemben kapcsolatban van.
8. Rövid lejáratú • Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással
kötelezettségek egyéb szemben mérlegsoron kell, hogy megjelenjen azon vállalkozással szembeni
részesedési viszonyban kötelezettség, amellyel a vállalkozás részesedési kapcsolatban van, de a részesedési
lévő vállalkozással
szemben viszonyban lévő vállalkozás nem minősül kapcsolt vállalkozásnak.
9. Egyéb rövid lejáratú • Egyéb rövid lejáratú kötelezettségként kell kimutatni különösen a munkavállalókkal, a
kötelezettségek költségvetéssel, az önkormányzatokkal kapcsolatos elszámolásokat, továbbá a jogerős
határozattal előírt kötelezettségeket is.
10. Kötelezettségek • A vállalkozások a pénzügyi instrumentumok bizonyos körére alkalmazhatják a valós
értékelési különbözete23 értéken történő értékelést. A valós értéken történő értékelés lehetőségének
11. Származékos alkalmazása esetén a könyv szerinti értéktől való eltéréseket az értékelési különbözet
ügyletek negatív
értékelési különbözete soron kell kimutatni a mérlegben.
23
A valós értéken történő értékeléssel ebben a fejezetben nem foglalkozunk.
93
Csoportosítás
I. Kötelezettségek mérlegcsoporton belüli csoportosítása:

Kötelezettségek
Hátrasorolt kötelezettségek Hosszú lejáratú Rövid lejáratú

kötelezettségek kötelezettségek
II. Kötelezettségek csoportosítása lejárat szerint

Kötelezettségek
Lejárt (azonnal esedékes) Le nem járt

kötelezettség • éven belüli lejáratú
• 1-3 éves lejáratú kötelezettség
(középtáv)
• 3-5 éves lejáratú kötelezettség
(közép-hosszútáv)
• 5 évet meghaladó lejáratú
kötelezettség
III. Kötelezettségek csoportosítása pénznem szerint:
Kötelezettségek
forintban fennálló kötelezettség devizára szóló kötelezettség
A lejárat szerinti csoportosítás a vállalkozó finanszírozási politikájának, likviditásának

elemzésekor, ellenőrzésekor kaphat szerepet, továbbá az eladósodottság megítéléséhez is
hozzájárulhat. A számviteli beszámolóban megjelenő hosszú lejáratú, illetve hátrasorolt
kötelezettség kategórián belül többféle futamidejű kötelezettség is megjelenhet, ezek
részletezése a beszámoló kiegészítő mellékletében hozzájárul a megbízható és valós összkép
kialakításához.
A pénznem szerinti csoportosítás, analitikus nyilvántartás a kötelezettségek év végi

mérlegértékének meghatározása során lényeges; a devizában fennálló kötelezettségeket át kell
értékelni a mérlegfordulónapi választott árfolyamra.
A mérlegben bármely jogcím szerint keletkezett kötelezettséget elkülönítetten kell bemutatni,

ha az kapcsolt vállalkozással, jelentős tulajdoni viszonyban lévő vállalkozással, illetve egyéb
részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni kötelezettség. Tehát a következőkben
94
megjelenő mérlegsorok nem tartalmazhatnak kapcsolt vállalkozással, jelentős tulajdoni
viszonyban lévő vállalkozással, illetve egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással
szembeni kötelezettségeket, mivel azok külön soron jelennek meg mind a hátrasorolt, mind a
hosszúlejáratú, mind a rövid lejáratú kötelezettségek között.
A vállalkozó számviteli politikájában dönthet úgy, hogy

• az időszak során a különböző jogcímek szerint keletkezett kötelezettségeket a
főkönyvi elszámolásban a jogcímeknek megfelelően (szállító, kölcsön, váltó) könyveli
és az időszak végén a nyitott tételeket, a még ki nem egyenlített kötelezettségeket
átsorolja részesedési viszony szerint a mérleg megfelelő sorára,
• az időszak során a kapcsolt, jelentős és egyéb részesedési viszonyban lévő
vállalkozással szembeni kötelezettségeket a főkönyvi elszámolásban elkülöníti, a
részesedési viszonyban nem lévő vállalkozással szembeni kötelezettségeket pedig
jogcímek szerint tartja nyilván.
6.2. A kötelezettségek értékelése és az értékeléssel kapcsolatos számviteli

elszámolások
6.2.1 Állománynövekedések
A kötelezettségek bekerülési értéke

• a ténylegesen befolyt (bankszámlakivonat, vagy pénztárbizonylat alapján)
• az elismert, számlázott,
• bevallott, fizetendő,
• szerződésben rögzített
összeg.
A külföldi pénzértékre szóló (devizában keletkezett) kötelezettséget a bekerülés napjára, illetve

a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó választott devizaárfolyamon átszámított
forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni; függetlenül attól, hogy
pénzbeérkezéshez kapcsolódik-e a kötelezettség vagy sem.
A választott árfolyamot a vállalkozó a számviteli politikájában kell, hogy rögzítse, ami lehet:
• a választott (számlavezető) hitelintézet által meghirdetett devizavételi és devizaeladási
árfolyamának átlaga, vagy
devizaárfolyam.
Ha a fenti két alternatíva választása nem biztosítja a megbízható és valós összkép

követelményét, azaz fenti értékeléstől történő eltérésnek az eszközökre-forrásokra, illetve az
eredményre gyakorolt hatása jelentős, akkor a vállalkozó számviteli politikájában dönthet
úgy, hogy valamennyi külföldi pénzértékre szóló eszközét és kötelezettségét a választott
(számlavezető) hitelintézet által meghirdetett
• devizavételi vagy
• devizaeladási
árfolyamon értékeli.
A Magyar Nemzeti Bank, illetve az Európai Központi Bank által nem jegyzett és nem konvertibilis
valuta, ilyen valutára szóló eszközök és kötelezettségek forintra átszámítása során a valuta
szabadpiaci árfolyamát kell alkalmazni.
95
Hitel, kölcsön felvétele Szerződés szerinti, ténylegesen folyósított
összeg
Kötvénykibocsátás Kötvény névértéke
Vevőtől kapott előleg Ténylegesen befolyt összeg
Kötelezettség
eszközbeszerzésből, Számlázott, levonható áfát is tartalmazó összeg
szolgáltatás igénybevételből
Váltó kibocsátás Névérték
(kiváltott kötelezettség+a teljes futamidőre jutó
kamat)
Adóbevallásban, adókivetésben szereplő Adóbevallásban, kivetésben meghatározott
kötelezettség összeg
6.2.2 Állománycsökkenések
A kötelezettségek állományát csökkentheti:

• az utólag számlahelyesbítéssel kapott engedmény,
• hitel, kölcsön törlesztés,
• kötvény beváltása,
• pénzügyi lízing kötelezettség törlesztése,
• vevőtől kapott előleg kivezetése (teljesítéskor, vagy visszafizetéskor),
• szállítói kötelezettség pénzügyi rendezése, váltóval történő teljesítése, hitelkeret
terhére történő kiegyenlítése,
• kötelezettség elengedése,
• beszámítás, kompenzáció.
6.2.3 Mérlegérték megállapítása
A kötelezettségek mérlegértékének meghatározása a következő összefüggés alapján

határozható meg:
Fordulónapra vonatkozó könyv szerinti érték
+/– Külföldi pénzértékre szóló kötelezettségek fordulónapi értékelése miatti árfolyamkülönbözet
= MÉRLEGÉRTÉK
Fontos!
• A barterügylethez kapcsolódó kötelezettséget nem szabad átértékelni, mivel a barter
ügylet lényegéből adódóan a második teljesítést is az első teljesítéskori választott
árfolyamon kell elszámolni, a követelés és kötelezettség összege mind devizában,
mind forintban meg kell, hogy egyezzen.
• Az összevont árfolyam-különbözet megállapítása során a folyamatban lévő
beruházáshoz kapcsolódó kötelezettségek értékelését külön kell elvégezni, annak
átértékelése nem jelenik meg az összevont árfolyam különbözetben, az az eszköz
bekerülési értékét módosítja.
96

6.3.1. Hitel-, kölcsöntartozások, tartozások kötvénykibocsátásból
A hitelek, kölcsönök miatti kötelezettséget a szerződés szerinti, ténylegesen befolyt

összegben (bankszámla kivonat, pénztárbizonylat) kell kimutatni. A kötelezettséget csökkenti
a tőketörlesztés címén átutalt, kifizetett összeg.
A fizetendő kamat összege a tőkekötelezettség összegét nem befolyásolja, azt a pénzügyi

műveletek ráfordításaként kell elszámolni.
Az elszámolások alapbizonylata a hitel, kölcsön szerződés, a pénzmozgást a

bankszámlakivonatok dokumentálják.
Hitel-, kölcsöntartozások
1. Hitel, kölcsön felvétel

1/a. A bankszámlán jóváírt hitel, kölcsön összege (lehet hosszú, rövid lejáratú is 441., 444.,
445., 451., 452.))
− Forint hitel, kölcsön esetén a jóváírt forint összeg
T 384. Elszámolási betétszámla - K 44-45. Hitel, kölcsöntartozások
− Deviza hitel, kölcsön esetén a bankszámlán jóváírt összeg
• Forint számlán történő jóváírásnál: napi deviza vételi árfolyamon számított összeg
T 384. Elszámolási betétszámla - K 44-45. Hitel, kölcsöntartozások
• Deviza betétszámlán történő jóváírásnál: napi választott árfolyamon számított összeg
T 386. Deviza betétszámla - K 44-45. Hitel, kölcsöntartozások
Devizára szóló hitel, kölcsön tartozás esetén, ha forint bankszámlán történik a jóváírás, akkor
a napi vételi árfolyam és a napi választott árfolyam közti különbözettel korrigálni kell a
kötelezettséget (a devizás kötelezettség bekerülési árfolyama a napi választott árfolyam)
1/b. Árfolyamveszteség keletkezik, ha a napi választott árfolyam > jóváírt összeg (vételi
árfolyam)
T 876. Pénzügyi műv. egyéb ráf - K 44-45. Hitel, kölcsöntartozások
1/c. Árfolyamnyereség keletkezik, ha a napi választott árfolyam < jóváírt összeg (vételi
árfolyam)
T 44-45. Hitel, kölcsöntartozások - K 976. Pénzügyi műv. egyéb bev.
2. Fennálló kötelezettség kiegyenlítése hitelkeret terhére.
T 454/455. Szállítói tartozások - K 44-45. Hiteltartozások
3. A hitellel, kölcsönnel kapcsolatban fizetett tételek:
3/a1. Fizetett bankköltség, bankgarancia díja, rendelkezésre tartási jutalék, stb.
T 532. Egyéb szolgáltatások értéke - K 384. Elszámolási betétszámla
3/a2. Aktív időbeli elhatárolásként lehet kimutatni a hitel, a kölcsön felvételéhez közvetlenül
kapcsolódóan felmerült költségeket, beleértve a hitel, a kölcsön feltételeként előírt bankgarancia
vagy hitelvizsgálat díját, a hitel igénybevétele miatt fizetett kezelési díjat és folyósítási jutalékot,
amennyiben azokat nem a bekerülési érték részeként számolják el. A hitelfelvételhez
kapcsolódó költségek elhatárolt összegét a hitel, a kölcsön futamideje alatt időarányosan, de
legkésőbb a hitel, a kölcsön teljes összegének visszafizetésekor kell megszüntetni.
97
T 392. Költségek, ráfordítások AIE – K 532. Egyéb szolgáltatás értéke
3/b. Fizetett kamat
T 873. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások
- K 384. Elszámolási betétszámla
3/c. A bekerülési érték részét képező hitellel, kölcsönnel kapcsolatos fizetett tételek
(bankköltség, kamat az üzembehelyezésig, raktárba történő beszállításig)
T 1-3. Eszközök - K 384. Elszámolási betétszámla
3/d. A bekerülési érték részét képező hitellel, kölcsönnel kapcsolatos még meg nem fizetett
tételek (bankköltség, kamat az üzembehezesésig, raktárba történő beszállításig; a pénzügyi
teljesítés az üzembe helyezés, raktárba történő beszállítás után még a tárgyévben esedékes,
vagy a tárgyévet követő évben)
T 1-3. Eszközök - K 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
4. A tárgyévet terhelő, de csak a következő évben esedékes tételek passzív időbeli
elhatárolása
4/a. Kamatráfordítás
T 873. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások
- K 482. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása
4/b. Bankköltség
T 532. Egyéb szolgáltatások értéke
- K 482. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása
5. Hitel, kölcsön törlesztése, visszafizetése
5/a. A visszafizetett összeg elszámolása
− Forint hitel, kölcsön esetén a forintban megfizetett összeg
T 44-45. Hitel, kölcsöntartozások - K 384. Elszámolási betétszámla
− Deviza hitel, kölcsön esetén:
• Forint számláról történő fizetésnél (forintért vásárolt devizából): napi deviza eladási
T 44-45. Hitel, kölcsöntartozások - K 384. Elszámolási betétszámla
• Deviza betétszámláról, azaz meglévő devizából történő fizetésnél: meglévő deviza
könyv szerinti árfolyamán számított összeg
T 44-45. Hitel, kölcsöntartozások - K 386. Deviza betétszámla
5/b. Árfolyamveszteség keletkezik, ha a pénzügyi teljesítéskor érvényes árfolyam > a
kötelezettség könyv szerinti árfolyama (ez lehet az eredeti bekerülési árfolyam, vagy ha volt
fordulónapi átértékelés, akkor az az árfolyam)
T 876. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai - K 44-45. Hitel, kölcsöntartozások
5/c. Árfolyamnyereség keletkezik, ha a pénzügyi teljesítéskor érvényes árfolyam < a
kötelezettség könyv szerinti árfolyama
T 44-45. Hitel, kölcsöntartozások - K 976. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei
6. Hitel, kölcsön kötelezettség elengedése, elévülése.
T 44-45. Hitel, kölcsöntartozások - K 968. Hitelező által elengedett kötelezettség értéke
Kapcsolódó tétel: Halasztott bevételként kell elszámolni az egyéb bevétel arányos részét, ha
az elengedett kötelezettséghez kapcsolódik meglévő eszköz. Az így képzett passzív időbeli
elhatárolást az eszköz költségként, ráfordításként történő elszámolásával egyidejűleg, azzal
arányos összegben kell elszámolni.
(Időbeli elhatárolás: T 968. Egyéb bevételek – K 483. Halasztott bevételek)
7a. Átvállalt kötelezettség
T 868. Egyéb ráfordítások - K 44-45. Hitel, kölcsöntartozások
7/b. Az egyéb ráfordítás időbeli elhatárolása
T 393. Halasztott ráfordítások - K 868. Egyéb ráfordítások
98
Kapcsolódó tétel: A halasztott ráfordítás feloldása az átvállalt kötelezettség pénzügyi
teljesítésekor esedékes.
Megjegyzés: A kapcsolt vállalkozással és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással

szemben fennálló hitel és kölcsöntartozások, valamint a hosszú lejáratú kötelezettségekből a
következő évi törlesztő részletek átsorolásának főkönyvi könyvelése nem kötelező, de a
mérlegbe a kötelezettségeket az adóssal fennálló részesedési viszonynak megfelelően kell
beállítani.
Tartozások kötvénykibocsátásból
A kötvénykibocsátó a kötvénykibocsátásból származó tartozást névértéken kell, hogy

állományba vegye, függetlenül a kibocsátási árfolyamértéktől. A névérték és kibocsátási
árfolyamérték közti különbözet elszámolása a pénzügyi műveletek eredménye terhére, illetve
javára történik attól függően, hogy névérték alatt, vagy névérték fölött történt a kibocsátás.
A kötvény kibocsátója kötelezi magát, hogy az abban meghatározott összeget (névértéket) és

annak meghatározott módon számított kamatát, valamint az általa vállalt esetleges egyéb
szolgáltatásokat a kötvény mindenkori tulajdonosának a megjelölt időben és módon megfizeti.
A kötvénykibocsátás lebonyolításához, a forgalomba hozatalához értékpapír-forgalmazó

(hitelintézet) szolgáltatását kell igénybe venni.
1. Kötvénykibocsátás során a névérték állományba vételének elszámolása:
T. 368 Technikai számla – K 443. Tartozások kötvénykibocsátásból
2. Kötvénykibocsátás során a kapott ellenérték elszámolása kibocsátási árfolyamértéken:
T 385. Elkülönített betétszámla – K 368. Technikai számla
3. A keletkezett árfolyam-különbözet elszámolása:
a) eset: a kibocsátás névérték alatt történt:
T 87. Pénzügyi műveletek ráfordítása – K 368. Technikai számla
b) eset: a kibocsátás névérték felett történt:
T. 368. Technikai számla – K 97. Pénzügyi műveletek bevétele
4. Értékpapír forgalmazó által felszámított megbízási és lebonyolítási díj:
T 53. Egyéb szolgáltatások értéke – K 384. Elszámolási betétszámla
5. Kötvénykibocsátásból származó tartozás törlesztése, visszafizetése (névértéken)
T 443. Tartozások kötvénykibocsátásból – K 384. Elszámolási betétszámla
6. Fizetett kamat elszámolása
T 873. Fizetendő (fizetett) kamatok és kamatjell. ráf. – K 384. Elszámolási betétszámla
7. Tárgyidőszakot időarányosan terhelő kamat időbeli elhatárolása
T 873. Fizetendő (fizetett) kamatok és kamatjell. ráf. – K 482. Költségek, ráfordítások PIE
Átváltoztatható kötvény és átváltozó kötvény
Abban az esetben, ha az átváltoztatható kötvény tulajdonosa él a törvény adta jogával és

részvénnyé változtatja át a kötvényét, illetve a feltételek teljesülése esetén az átváltozó
kötvény részvénnyé alakul át, akkor a tőkeemelést a cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg kell
állományba venni:
T 442. Átváltoztatható és átváltozó kötvények - K 411. Jegyzett tőke
Ha az átváltoztatható kötvény kibocsátási árfolyamértéke magasabb annak névértékénél, a
különbözetet ázsióként kell kezelni és tőketartalékként kell állományba venni:
T 442. Átváltoztatható és átváltozó kötvények - K 412. Tőketartalék
99
6.3.2. Szállítók
A szállítói kötelezettség keletkezése a vállalkozó által elfogadott, elismert

termékbeszerzéshez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódik, azt a teljesítésigazolás
alapján kiállított számlának megfelelő összegben kell állományba venni. A szállítói
kötelezettséget csökkenti:
• az utólag számlahelyesbítéssel kapott engedmény
• visszaküldések értéke számlahelyesbítés alapján
• pénzügyi rendezés (bankszámlakivonat, pénztárbizonylat (nyugta))
• váltó kibocsátás
• a szállítói tartozás elengedése.
3. Pénzeszközök 454-455. Szállítók 1-2. Eszközök

4. 1.
5. Költségek,
311., 317 Vevők 8. Ráfordítások
6. 2.
457. Váltótartozások 466. Előzetesen

felsz. áfa
5. 3.

1. Tárgyi eszköz, készlet beszerzése halasztott fizetéssel
……………………………………………………………………………………
2. Szolgáltatás igénybevétele, anyag-, árukészlet beszerzés elszámolása, ha a vállalkozás
nem vezet folyamatos nyilvántartást
……………………………………………………………………………………
3. Beszerzéshez kapcsolódóan a szállító által felszámított, és a számlában a vállalkozóra
áthárított, levonásba helyezhető általános forgalmi adó elszámolása
……………………………………………………………………………………
4. Szállítóval szembeni kötelezettség kiegyenlítése
……………………………………………………………………………………
5. Szállítóval szembeni kötelezettség kiegyenlítése váltó kibocsátással
……………………………………………………………………………………
Kapcsolódó tétel:
A váltó névértékében lévő teljes futamidőre vonatkozó kamat összegének elszámolása.
T 873. Fizetendő (fizetett) kamatok és kamatjell. ráf. – K 456. Váltótartozások
100
6. Beszámítás, barter ügylet esetén a követelés és a kötelezettség beszámítása
……………………………………………………………………………………
Külföldi pénzértékre szóló szállítói tartozások értékelése:
1. Állományba vétel: a teljesítéskor érvényes választott árfolyamon

2. A szállítói tartozás kiegyenlítésekori árfolyama:
− Forintért vásárolt devizából történő kiegyenlítés esetén: a pénzügyi teljesítés napi
deviza eladási árfolyam
− Deviza betétszámlán meglévő devizából történő kiegyenlítés esetén: a devizabetét
számla könyv szerinti árfolyama (FIFO vagy átlag módszerrel értékelve)
• árfolyamnyereség:
pénzügyi teljesítéskori árfolyam < szállító könyv szerinti árfolyama
T 454-455. Szállítók - K 976. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei
• árfolyamveszteség:
pénzügyi teljesítéskori árfolyam > vevő könyv szerinti árfolyama
T 876. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai - K 454-455. Szállítók
3. A fordulónapon fennálló szállítói tartozás értékelése

− át kell értékelni a fordulónapi választott árfolyamra
• felértékelés (veszteség jellegű egyedi árfolyamkülönbözet)
fordulónapi választott árfolyam > szállító könyv szerinti árfolyama
• leértékelés (nyereség jellegű egyedi árfolyamkülönbözet)
fordulónapi választott árfolyam < szállító könyv szerinti árfolyama
Fontos! A barter ügyletből származó szállítói tartozást nem szabad átértékelni a fordulónapi
választott árfolyamra.
Kapott engedmények elszámolása
Az utólag számlahelyesbítéssel kapott engedmény csökkenti az eszköz bekerülési értékét, az

igénybe vett szolgáltatás értékét.
• utólag termékbeszerzéshez kapcsolódóan kapott, számlázott engedmény elszámolása:
T 454. Szállítók – K 21-26. Vásárolt készletek
T 454. Szállítók – K 466. előzetesen felszámított áfa
• utólag immateriális jószág, tárgyi eszköz beszerzéshez kapcsolódóan kapott,
számlázott engedmény elszámolása:
T 454/455. Szállítók/Beruházási szállítók – K 11. Immat. javak, 16. Beruházások
T 454/455. Szállítók/Beruházási szállítók – K 466. Előzetesen felszámított áfa
• utólag szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan kapott, számlázott engedmény
elszámolása:
T 454. Szállítók – K 52. Igénybe vett szolgáltatások
T 454. Szállítók – K 466. Előzetesen felszámított áfa
Egyéb bevételként kell kimutatni az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló – konkrét
termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott
– utólag kapott (járó) engedmény szerződés szerinti összegét („nagyvevői” engedmény).
Megjegyzés: Amennyiben a pénzügyi teljesítés az adott üzleti évet követő évben történik, az
engedmény összegét az egyéb követelésekkel szemben kell állományba venni:
T 384. Elszámolási betétszámla/ 368. Egyéb követelések – K 964. Egyéb bevételek
101
A fizetési határidőn belüli pénzügyi teljesítésre tekintettel kapott engedményt (skontót)
pénzügyi műveletek bevételeként kell elszámolni.
• a szállítónak skontó értékével csökkentett összeg kerül átutalásra
T 454/455. Szállítók – K 384. Elszámolási betétszámla
• a késedelmi kamattal arányos skontó elszámolása
T 454/455. Szállítók – K 979. Pénzügyi műv. egyéb bevételei
• a késedelmi kamaton felüli „skontó” elszámolása elengedett kötelezettségként
T 454/455. Szállítók – K 968. Egyéb bevételek
6.3.3. Vevőtől kapott előlegek
A vevőtől kapott előleget a ténylegesen befolyt, jóváírt, átvett összegben kell állományba
venni, annak beérkezésekor (bankszámlakivonat, pénztárbizonylat). A vevőtől kapott előleg
miatti kötelezettség kivezetését a teljesítést követően kiállított számla alapján, illetve a
teljesítés meghiúsulása esetén visszafizetéskor lehet/kell elszámolni.
A jóváírt előleg alapján – az áfa törvény értelmében – a vállalkozásnak adófizetési

kötelezettsége keletkezik, de az nem befolyásolja a vevőktől kapott előleg összegét.
A forintban kapott előlegeket tehát a kapott, fizetendő áfa-t tartalmazó összegben kell
kimutatni.
Devizában kapott előleg esetén a forintérték meghatározása a napi választott árfolyamon
történik.
• Devizaszámlára, valutapénztárba történő befizetés esetén a beérkező valutát, devizát
a napi választott árfolyamon kell állományba venni, így nem keletkezik árfolyam
különbözet.
• Elszámolási betétszámlára történő átutalás esetén a pénzeszköz növekedés a
ténylegesen jóváírt forintösszeg lesz, azaz a napi vételi árfolyamnak megfelelő
összeg, így a két árfolyam közti különbözet megjelenik árfolyam nyereségként, vagy
veszteségként.
A kapott előleg kötelezettség jellegű tétel, azt a kötelezettségek szabályai szerint kell
értékelni, az éves beszámoló mérlegben az F/III/3. soron jelenik meg, kivéve, ha kapcsolt,
jelentős vagy egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól származik a kapott előleg,
mert akkor annak megfelelően kell kimutatni az F/III/6 , F/III7 vagy F/III/8 soron.
Az értékesítéssel kapcsolatos számla kibocsátásakor az előleget be kell számítani a

vevőkövetelésbe. Devizás kapott előleg esetén ez könyv szerinti értéken történik, így az
árfolyam-különbözet majd a vevő főkönyvi számláján jelenik meg.
Abban az esetben, ha a teljesítés a fordulónapig nem történt meg, az általános szabályok

szerint történik az átértékelés.
Ha a mérlegkészítés időszakában kiderül, hogy az előleggel kapcsolatos tranzakció

meghiúsul, akkor a vevőktől kapott előleget át kell sorolni az egyéb rövid lejáratú
kötelezettségek közé!
102
A vevőktől kapott előlegekkel kapcsolatos gazdasági események főkönyvi elszámolása
311. Vevők 453. Kapott előlegek 3. Pénzeszközök

2a. 1a.
3a.
368. Egyéb
467. Fizetendő áfa követelések
1b.
2b. 3b.

1. Kapott előleg elszámolása

1a. Vevő által átutalt előleg összege
……………………………………………………………………………………
1b. A kapcsolódó áfa elszámolása (Az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján az
előleg beérkezésekor a vállalkozásnak előleg számlát kell kiállítania és általános forgalmi adó
fizetési kötelezettsége keletkezik.)
……………………………………………………………………………………
2. A teljesítést követően az előleg beszámítása a vevőkövetelésbe
2a. A teljesítés követően az előleg kivezetésre kerül
……………………………………………………………………………………
2b. A kapcsolódó áfa elszámolása
……………………………………………………………………………………
3. Előleg visszautalása, ha meghiúsul a teljesítés
3a. A vevő átutalja fennmaradt tartozását
……………………………………………………………………………………
3b. A kapcsolódó áfa elszámolása (visszavezetése)
……………………………………………………………………………………
6.3.4. Váltótartozás
A váltótartozás előírt formában kiállított, okiratba foglalt kötelezettség, melyet a szállítói vagy
egyéb tartozás kiegyenlítése érdekében állít ki a vállalkozás.
Fontos!
• A váltótartozásokat névértéken kell szerepeltetni a nyilvántartásokban.
103
• A névérték és a kiváltott tartozás különbségét (többletkötelezettséget)
kamatráfordításként kell elszámolni.
Megkülönböztetünk:
• fináncváltót (kölcsönnyújtás fejében adott váltót),
• szállítói és egyéb kötelezettség fejében adott váltót.
A fizetendő kamatot pénzügyi műveletek ráfordításaként kell elszámolni, de a tárgyévet

követő időszakot időarányosan terhelő összeget el kell határolni, azt ráfordítások aktív időbeli
elhatárolásaként kell kimutatni.
A váltótartozásokkal kapcsolatos gazdasági események főkönyvi elszámolása
457. Váltótartozások 454. Szállítók

1.
392. Költségek,
873. Fizetett (fizetendő) ráfordítások AIE
kamatok
2. 3.

1. Szállítóval szembeni kötelezettség kiegyenlítése váltó kibocsátással
……………………………………………………………………………………
2. A váltó névértékének és a kiváltott kötelezettség különbözetének elszámolása
kamatráfordításként
……………………………………………………………………………………
3. A tárgyidőszakot követő időszakot időarányosan terhelő kamat elhatárolása
……………………………………………………………………………………
6.3.5. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
Fajtái:
• adók, adó jellegű kötelezettségek,
• NAV-val szembeni vámtartozások,
• munkavállalókkal szembeni kötelezettségek,
• társadalombiztosítással szembeni kötelezettségek,
• elfogadott kártérítési igény, késedelmi kamat, bírság,
• tulajdonosokkal szembeni kötelezettségek,
• átvállalt tartozások
• stb.
104
Társasági adó, önkormányzatoknak fizetendő adók elszámolása
891. Eredményt terhelő adók

384. Elszámolási betét 461. Társasági adó kötelezettség (Társasági adó)
1. 2.
469. Önkormányzatokkal
elszámolt adótartozások 86. Egyéb ráfordítások
3. 4.

1. A tárgyévben befizetett társasági adó előleg és a feltöltéskor befizetett összeg

elszámolása.
……………………………………………………………………………………
2. A tárgyévre fizetendő társasági adó összegének elszámolása az adóbevallás alapján. (Ha a
461. Társasági adó kötelezettség számlának tartozik egyenlege van (visszaigényelhető adó
pozíció), akkor azt a mérlegben az egyéb követelések között kell kimutatni. A követel
egyenleg a még fizetendő adót mutatja, mely az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
között jelenik meg a mérlegben.
……………………………………………………………………………………
3. Az önkormányzatoknak fizetett adóelőlegek és a feltöltéskor befizetett összeg
elszámolása.
……………………………………………………………………………………
4. A tárgyévre az önkormányzatoknak fizetendő adó elszámolása az adóbevallás, illetve a
kivetés alapján.
……………………………………………………………………………………
A költségvetéssel, önkormányzatokkal szembeni kötelezettségek állományba vétele bevallás,

kivetés alapján történik az abban kiszámított, meghatározott összegnek megfelelően.
Az adók és adó jellegű kötelezettségek közvetlen eszközbeszerzéshez kapcsolódó része növeli

azok bekerülési értékét, másik része tárgyévi ráfordításként kerül elszámolásra.
Egyéb ráfordításként elszámolandó adók:

• fogyasztási adó
• jövedéki adó
105
• önellenőrzési-, késedelmi pótlék
• mulasztási bírság
• iparűzési adó, építményadó, gépjárműadó.
NAV-val szembeni vámtartozásokkal kapcsolatos elszámolások
465. Vám és import áfa tartozás 161. Beruházások
1.
2. Vásárolt készletek
2.
5., 814. Költségek, ELÁBÉ
3.
384. Elszámolási betét
368. Egyéb követelés 466. Előzetes ÁFA
5.
4. 6.

1. A tárgyi eszköz beszerzéshez kapcsolódó vámtételek elszámolása a bekerülési értéket

növelő tételként.
……………………………………………………………………………………
2. A vásárolt készletek beszerzéséhez kapcsolódó vámtételek elszámolása a bekerülési
értéket növelő tételként, ha a vállalkozás a vásárolt készleteiről folyamatos mennyiségi és
értékbeni nyilvántartást vezet.
……………………………………………………………………………………
3. A vásárolt készletek beszerzéséhez kapcsolódó vámtételek elszámolása a bekerülési
értéket növelő tételként, ha a vállalkozás nem vezet folyamatos nyilvántartást és a
beszerzéseit azonnal költségként, ráfordításként számolja el.
……………………………………………………………………………………
4. A nem EU-s tagországból történő beszerzés esetén a vámhatóság által kivetett import
ÁFA elszámolása a kivetés alapján.
……………………………………………………………………………………
5. A vámhatósággal szemben fennálló tartozások pénzügyi teljesítésének elszámolása.
……………………………………………………………………………………
106
6. A kivetett import ÁFA levonásba helyezése a tartozások kiegyenlítését követően.
……………………………………………………………………………………
Az általános forgalmi adóval kapcsolatos elszámolások
Az általános forgalmi adó a végső felhasználót (a fogyasztót) terhelő több fázisú nettó
forgalmi adó, melyet a vállalkozók a termelés, forgalmazás minden szakaszában kötelesek
megfizetni.
Az áfa bizonylatai:
• a számla,
• a számlával egy tekintet alá eső okirat.
Az mérleg összeállításához az adókötelezettség leltározása az adóhivatal által rendelkezésre

bocsátott adófolyószámla egyeztetésével történik. Az áttekinthetőség érdekében elkülönítve
kell vezetni:
• a fizetendő általános forgalmi adót,
• az előzetesen felszámított általános forgalmi adót,
• az arányosítással megosztásra kerülő általános forgalmi adót,
• az import beszerzés előzetesen felszámított általános forgalmi adóját,
• a közösségen belüli beszerzés fizetendő és előzetesen felszámított általános forgalmi
adóját,
• saját rezsis beruházás általános forgalmi adóját,
• az általános forgalmi adó pénzügyi rendezését.
467. Fizetendő ÁFA 381. Pénztár 466. Előzetes ÁFA

1. 3.
311. Vevők 454. Szállítók

4.
2.
16.,2. Eszközök
5/a
5. Költségek
5/b
4. Megosztandó ÁFA
6. 7a.
867. Egyéb ráf.

7b.

107
1. Készpénzes értékesítés esetén a keletkező fizetendő ÁFA elszámolása.
……………………………………………………………………………………
2. Halasztott fizetéssel történő értékesítés esetén a keletkező fizetendő ÁFA elszámolása.
……………………………………………………………………………………
3. Készpénzes beszerzés esetén az előzetesen felszámított ÁFA elszámolása.
……………………………………………………………………………………
4. Halasztott fizetéssel történő beszerzés esetén az előzetesen felszámított ÁFA elszámolása.
5. A le nem vonható ÁFA elszámolása a bekerülési érték részeként
a. Tárgyi eszköz beszerzés, illetve készlet beszerzés esetén, ha a vállalkozás folyamatos
nyilvántartást vezet a készleteiről, azokat beszerzéskor készletre veszi.
……………………………………………………………………………………
b. A vállalkozás nem vezet folyamatos nyilvántartást a készleteiről, a bekerülési értéket
azonnal költségként, illetve ráfordításként számolja el.
……………………………………………………………………………………
6. Megosztásra kerülő ÁFA elszámolása az eszköz beszerzésekor.
……………………………………………………………………………………
7. A megosztásra kerülő ÁFA felosztásának elszámolása
a. A visszaigényelhető ÁFA rész elszámolása
……………………………………………………………………………………
b. A vissza nem igényelhető ÁFA rész elszámolása egyéb ráfordításként.
……………………………………………………………………………………
Az általános forgalmi adó pénzügyi rendezésével és a zárlati lépésekkel kapcsolatos

főkönyvi elszámolások
468. ÁFA pénzügyi
466. Előzetes ÁFA 384. Elszámolási betét elsz. számla 467. Fizetendő ÁFA
1.
2.
3a. 3b.

1. A tárgyidőszakban befizetésre kerülő ÁFA elszámolása a bankszámlakivonat alapján
……………………………………………………………………………………
108
2. A tárgyidőszakban a visszaigényelhető ÁFA pénzügyi teljesítésének elszámolása a
bankszámlakivonat alapján
……………………………………………………………………………………
3. Az ÁFA számlák rendezésének elszámolása az év végi záráskor, vagy közvetlenül a nyitás
után. (A 466 és 467 számlák egyenlege nulla lesz, így azok ismételten csak a tárgyévi
előzetesen felszámított és fizetendő ÁFÁ-t fogják mutatni, a 468. számla pedig a tárgyév
utolsó ÁFA bevallási időszakában keletkezett ÁFA fizetési kötelezettséget (követel
egyenleg esetén, mérlegben egyéb rövid lejáratú kötelezettség)), illetve ÁFA
visszaigénylési lehetőséget mutatja (tartozik egyenleg esetén, mérlegben egyéb követelés)
a. Az előzetesen felszámított ÁFA számla egyenlegének átvezetése.
……………………………………………………………………………………
b. A fizetendő ÁFA számla egyenlegének átvezetése.
……………………………………………………………………………………
Személyi jövedelmek számvitele
A munkavállalókkal szembeni kötelezettségek a bérszámfejtést követően a bérfeladás során

kerülnek állományba vételre, majd a bérfizetés elszámolásakor kivezetésre.
A vállalkozó munkabérként számolja el az állományában lévő munkavállalók, tevékenységében

személyesen közreműködő tagok által végzett munkával összefüggő fizetési kötelezettségeket.
A különféle adatszolgáltatási kötelezettségek teljesíthetősége érdekében a következő

kategóriák elkülönítése szükséges lehet:
• alapbér, illetve törzsbér
o az alapbér a munkában töltött idő alapján illeti meg a munkavállalót, mely
a munkaszerződésben rögzített havibért, illetve megállapított órabért
tartalmazza;
o a törzsbér a teljesítménybérezés keretében megállapított, általában fizikai
munkavállalók kereset elszámolásánál alkalmazott bér.
• bérpótlék: a munkavégzés különleges körülménye, feltételei alapján jár a
munkavállalónak (túlóra pótlék, műszakpótlék)
• kiegészítő fizetés: a munkaviszonyban álló munkavállaló által le nem dolgozott időre
vonatkozó – a munkatörvénykönyvben, illetve kollektív szerződésben – szabályozott
esetekre járó munkabér (például a fizetett szabadság idejére járó munkabér,
munkaszüneti napokra fizetett munkabér, 13. havi fizetés stb.)
• prémium, jutalom
o prémium: a munkavállalók részére előre meghatározott feladatok teljesítéséért
az alapbéren felül fizetett munkabérek.
o jutalom: az elvégzett munka utólagos értékelése alapján a munkavállalóknak
fizetett munkabér összege
• egyéb bér: az állományba nem tartozók (egyszeri, eseti megbízási díjasok) és egyéb
foglalkoztatottak részére fizetett összeg
109
A foglalkoztatottak részére személyenként számfejtett jövedelmet bruttó bérnek vagy bruttó
keresetnek nevezzük, az üzleti évre vonatkozó béreket a tárgyidőszakot terhelő
bérköltségként kell elszámolni függetlenül attól, hogy azt kifizették-e, vagy sem.
A bruttó keresetet csökkentik a levonások, melyek lehetnek:

• munkáltatóval, vagy harmadik személlyel szemben fennálló tartozásokra teljesített
levonások (például lakásépítési kölcsön, rövid lejáratra adott kölcsön, kártérítések
miatti levonások, elszámolásra kiadott összegek stb.);
• jogszabályok alapján előírt levonások, amelyek lehetnek:
o személyi jövedelemadó-előleg,
o társadalombiztosítási járulék
Személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni:
• a munkaviszonyhoz kapcsolódó egyéb kifizetéseket (például a betegszabadság 15
napjára fizetett összeg, végkielégítés, jubileumi díj stb.),
• a munkaadó által átvállalt költségeket
o lakhatási költségtérítés
o étkezési költségtérítés
o gépkocsi használathoz kapcsolódó költségtérítés
o munkába járással kapcsolatos költségtérítés
• a reprezentációs költségeket, üzleti ajándékot
• az egyéb béren kívüli juttatások
o önkéntes egészség és nyugdíjpénztári tagdíj-hozzájárulás
o üdülési hozzájárulás (üdülési csekk)
o csekély értékű ajándék
o helyi utazási bérlet
o iskolakezdési támogatás
Személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni az adóköteles béren kívüli juttatások
alapján a munkáltatót, kifizetőt terhelő személyi jövedelemadó összegét is.
A bruttó bér és a személyi jellegű egyéb kifizetések együttesen biztosítják a foglalkoztatottak

kifizetőtől járó személyi jövedelmét.
Az a vállalkozó, ahol a munkavállalók (társadalombiztosítási ellátásra jogosult személy)

létszáma meghaladja a 100 főt társadalombiztosítás szempontjából kifizetőhelynek minősül,
társadalombiztosítási ellátás keretében kifizeti a munkavállalókat megillető összegeket
(egészségbiztosítási ellátások: táppénz, baleseti táppénz és járadék) a társadalombiztosítási
törvény előírásai alapján.
A munkavállaló összes járandóságát a bér, személyi jellegű egyéb kifizetések és a

társadalombiztosítási ellátások együttesen adják.
A munkáltatót, kifizetőt terhelő bérjárulékok:

• szociális hozzájárulási adó;
• szakképzési hozzájárulás: az üzleti évben elszámolt bérköltség meghatározott mértéke;
• rehabilitációs hozzájárulás a megváltozott munkaképességű dolgozók
foglalkoztatásától függő, külön jogszabályban meghatározott mértékű bérjárulék.
A vállalkozást terhelő bérjárulékokat költségként kell elszámolni. A munkáltatót terhelő

adókról és járulékokról, valamint a foglalkoztatottaktól levont adókról és járulékokról
110
tárgyhót követő hónap 12. napjáig bevallást kell benyújtani, valamint ugyanezen határnapig
meg kell fizetni a kötelezettségeket.
Az alábbi számlavázon rendszerezésre kerültek a jövedelem-elszámoláshoz kapcsolódó

gazdasági események az ellenszámlák jelölésével.
A személyi jövedelmekkel kapcsolatos főkönyvi elszámolások

471. Jövedelem-
3. Pénzeszköz 462. SZJA Kötel. elszámolás 541. Bérköltség
7. 3. 1.
55. Személyi jell.

19.,36. Adott kölcsön
egyéb kifiz.
5.
2.
9.
464.Költségvetési
befizetési kötelezettségek 463.Költségvetési
befizetési kötelezettségek 56. Bérjárulkok
teljesítése
4.
8. 6.

1. A bruttó bér elszámolása bérköltségként
……………………………………………………………………………………
2. A személyi jellegű egyéb kifizetések elszámolása
……………………………………………………………………………………
3. A levont személyi jövedelemadó előleg elszámolása
……………………………………………………………………………………
4. A levont társadalombiztosítási járulék
……………………………………………………………………………………
5. A munkavállalónak adott kölcsön esedékes törlesztő részletének levonása a bérből. (Ilyen
módon kell elszámolni a fizetési előleg bérből történő levonását is a 361.
Munkavállalókkal szembeni követelések főkönyvi számlával szemben.
……………………………………………………………………………………
111
6. A munkáltatót terhelő bérjárulékok elszámolása költségként. (Szociális hozzájárulási adó,
szakképzési hozzájárulás, stb.)
……………………………………………………………………………………
7. A levont SZJA előleg pénzügyi teljesítésének elszámolása
……………………………………………………………………………………
8. A költségvetési befizetési kötelezettségek pénzügyi teljesítésének elszámolása
……………………………………………………………………………………
9. Bérfizetés elszámolása
6.4. Speciális kötelezettségekkel kapcsolatos gazdasági események

1. Tartozásátvállalás
A) Tartozásátvállalás elszámolása az "eredeti adósnál"
A tartozásátvállalás során harmadik személy által – ellentételezés nélkül – átvállalt

kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét
• egyéb bevételek között kell kimutatni, ha ahoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik,
• egyéb bevételként kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell
határolni, ha az részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő beszerzett
eszközhöz kapcsolódik, legfeljebb az átvállalt kötelezettséghez kapcsolódóan
beszerzett eszköz könyv szerinti értékének összegéig,
• pénzügyi műveletek bevételeként kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el
kell határolni, ha az részesedésnek vagy értékpapírnak minősülő beszerzett eszközhöz
kapcsolódik, legfeljebb az átvállalt kötelezettséghez kapcsolódóan beszerzett eszköz
könyv szerinti értékének összegéig.
A halasztott bevételt a harmadik személy által átvállalt kötelezettséghez kapcsolódó eszköz

bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségként, illetve ráfordításként
történő elszámolásával egyidejűleg, azzal arányosan kell megszüntetni az egyéb bevételekkel
(részesedésnek, értékpapírnak és tartósan adott kölcsönnek nem minősülő eszköz esetén), illetve a
pénzügyi műveletek bevételeivel (részesedésnek, értékpapírnak és tartósan adott kölcsönnek
minősülő eszköz esetén) szemben. A halasztott bevételt kölcsön esetén annak megszűnésekor
(visszafizetésekor vagy kivezetésekor) – azzal arányosan – kell elszámolni bevételként.
Könyvelési tételek:
A tartozásátvállalás során harmadik személy által – ellentételezés nélkül – átvállalt

kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegének elszámolása egyéb bevételként:
T 4. Kötelezettségek – K 968. Egyéb bevételek
vagy
– K 972/973/979. Pénzügyi műveletek bevételei
Megjegyzés: 972. Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek, ha a harmadik
személy által átvállalt kötelezettség tartós részesedéshez kapcsolódik. 973. Befektetett pénzügyi
eszközből származó bevételek, árfolyamnyereségek, ha a harmadik személy által átvállalt
kötelezettség tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokhoz, tartósan adott kölcsönhöz
kapcsolódik és 979. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei, ha a harmadik személy által átvállalt
kötelezettség forgatási célú részesedésekhez, értékpapírokhoz kapcsolódik.
112
Ha beszerzett eszközhöz kapcsolódik, akkor legfeljebb a kapcsolódó eszköz(ök)
nyilvántartás szerinti értékének megfelelő egyéb bevételének/pénzügyi műveletek
bevételének elszámolása a passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként:
T 968. Egyéb bevételek – K 483. Halasztott bevételek
vagy
T 972/973/979. Pénzügyi műveletek bevételei
A kapcsolódó eszköz bekerülési értéke arányos részének költségként, illetve ráfordításként történő
elszámolása:
T 5. Költségnemek/ 6. Költséghelyek/ 7. Költségviselők – K 1-3. Eszközök
vagy
T 8. Ráfordítások – K 1-3. Eszközök
Az eszköz költségként, ráfordításként történő elszámolásával egyidejűleg, azzal arányosan az
időbeli elhatárolás feloldásának elszámolása:
T 483. Halasztott bevételek – K 968. Egyéb bevételek
vagy
K 972/973/979. Pénzügyi műveletek bevételei
B) Tartozásátvállalás elszámolása az "átvállalónál"

A tartozást átvállalónál a egyéb ráfordítások között kell elszámolni a tartozásátvállalás során –
ellentételezés nélkül – átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét.
A tartozásátvállalás beszámolási időszakában a véglegesen átvállalt és pénzügyileg nem rendezett

kötelezettség egyéb ráfordításként elszámolt összegét az aktív időbeli elhatárolások között halasztott
ráfordításként kell kimutatni.
Az elhatárolást az átvállalt kötelezettségnek a szerződés (megállapodás) szerinti pénzügyi

rendezésekor, a teljesítésnek megfelelően kell az egyéb ráfordításokkal szemben
megszüntetni.
Az ellentételezés nélkül átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegének
elszámolása egyéb ráfordításként:
T 868. Egyéb ráfordítások – K 4. Kötelezettségek
Az egyéb ráfordítás időbeli elhatárolása:
T 393. Halasztott ráfordítások – K 868. Egyéb ráfordítások
Az ellentételezés nélkül átvállalt kötelezettség pénzügyi teljesítésének elszámolása:
T 4. Kötelezettségek – K 384. Elszámolási betétszámla
A pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg, azzal azonos összegben az időbeli elhatárolás
megszüntetése:
T 868. Egyéb ráfordítások – K 393. Halasztott ráfordítások
2. Elengedett, elévült kötelezettség
A) Elengedett kötelezettség elszámolása az "adósnál"
A hitelező által elengedett, valamint az elévült kötelezettség összegét

• az egyéb bevételek között kell kimutatni, ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik,
• egyéb bevételként kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell
határolni, ha az részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő beszerzett
eszközhöz kapcsolódik, legfeljebb az elengedett kötelezettséghez kapcsolódóan
beszerzett eszköz könyv szerinti értékének összegéig.
113
• pénzügyi műveletek bevételeként kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el
kell határolni, ha az részesedésnek, értékpapírnak vagy tartósan adott kölcsönnek
minősülő beszerzett eszközhöz kapcsolódik, legfeljebb az elengedett kötelezettséghez
kapcsolódóan beszerzett eszköz könyv szerinti értékének összegéig.
A halasztott bevételt az elengedett kötelezettséghez kapcsolódó eszköz bekerülési értékének,

illetve bekerülési értéke arányos részének költségként, illetve ráfordításként történő
elszámolásával egyidejűleg, azzal arányosan kell megszüntetni. (Lásd: tartozásátvállalás)
Az elengedett, kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegének elszámolása egyéb
bevételként:
vagy
Megjegyzés: 972. Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek, ha az elengedett
kötelezettség tartós részesedéshez kapcsolódik. 973. Befektetett pénzügyi eszközből származó
bevételek, árfolyamnyereségek, ha az elengedett kötelezettség tartós hitelviszonyt megtestesítő
értékpapírokhoz, tartósan adott kölcsönhöz kapcsolódik és 979. Pénzügyi műveletek egyéb
bevételei, ha az elengedett kötelezettség forgatási célú részesedésekhez, értékpapírokhoz
kapcsolódik.
Ha beszerzett eszközhöz kapcsolódik, akkor legfeljebb a kapcsolódó eszköz(ök) nyilvántartás

szerinti értékének megfelelő egyéb bevételének/pénzügyi műveletek bevételének elszámolása a
passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként:
T T 968. Egyéb bevételek – K 483. Halasztott bevételek
vagy
T 972/973/979. Pénzügyi műveletek bevételei
A kapcsolódó eszköz bekerülési értéke arányos részének költségként, illetve ráfordításként történő
elszámolása:
T 5. Költségnemek/ 6. Költséghelyek/ 7. Költségviselők – K 1-3. Eszközök
vagy
Az eszköz költségként, ráfordításként történő elszámolásával egyidejűleg, azzal arányosan az

időbeli elhatárolás feloldásának elszámolása:
T 483. Halasztott bevételek – K 968. Egyéb bevételek
vagy
B) Elengedett követelés elszámolása
Az elengedett követelés összegével a hitelező csökkenti fennálló követelését az egyéb

ráfordítások növekedésével szemben. Az elévült követelés a számviteli törvény értelmében
behajthatatlan követelésnek minősül, azt hitelezési veszteségként az egyéb ráfordításokkal
szemben kell elszámolni.
Az elengedett követelés összegének elszámolása egyéb ráfordításként a követelés összegének
csökkentésével szemben:
T 868. Egyéb ráfordítások – K 3. Követelések
114
3. Elévült kötelezettség, elévült követelés
A) Az elévült kötelezettség elszámolása egyéb bevételként

B) Az elévült követelés elszámolása hitelezési veszteségként történik az egyéb ráfordításokkal
szemben, mert az behajthatatlan követelésnek minősül:
T 869. Egyéb ráfordítások – K 3. Követelések
6.5. A kötelezettségek állomány változását kiváltó gazdasági események


Számlázott szolgáltatások díja Igénybevett szolgáltatás értéke
Környezetvédelmi termékdíj saját termelésű Egyéb szolgáltatás értéke
készletre
Bruttó bér elszámolása feladás alapján Bérköltség
Béren kívüli juttatások elszámolása Személyi jellegű egyéb kifizetések
Bérjárulékok elszámolása Bérjárulék
Önellenőrzési, késedelmi pótlék, mulasztási Egyéb ráfordítások
bírság bevallás, kivetés alapján
Adók, illetékek bevallás, kivetés alapján Egyéb ráfordítások
Felvett hitel, kölcsön törlesztésének árfolyam Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai
vesztesége
Fizetendő (fizetett) kamatok, kamatjellegű
Saját váltó tárgyévet terhelő kamata ráfordítások
Külföldi pénzértékre szóló kötelezettségek Pénzügyi műveletek egyéb bevételei,
realizált és nem realizált árfolyam- illetve pénzügyi műveletek egyéb
különbözete ráfordításai
Fizetendő (fizetett) kamatok, kamatjellegű
ráfordítások (Kivéve: A bekerülési
értékben elszámolásra kerülő aktiválásig,
raktárba történő beszállításig esedékes
Felvett hitel, kölcsön kamata kamat!)
Hitelező által elengedett kötelezettség Egyéb bevételek
Elévült kötelezettség Egyéb bevételek
Ellentételezés nélkül átvállalt kötelezettség Egyéb ráfordítások
115
7. Értékpapírok számvitele
7.2 Értékpapírok értékelése és az értékeléssel kapcsolatos számviteli

elszámolások
7.2.2. Állománycsökkenések
7.3.1. Állománynövekedési jogcímek
7.4. Saját részvények, üzletrészek
7.5. Értékpapírok hozamának elszámolása
7.6. Diszkont értékpapírok számvitele
7.7. Speciális elhatárolás a tartós hitelviszonyt megtestesítő

értékpapírokkal kapcsolatban
7.8. Értékpapírok állományváltozását kiváltó gazdasági események

116
Befektetett pénzügyi eszközök:
Mérlegtétel
Fogalmak
A. Befektetett eszközök
III. Befektetett pénzügyi • Befektetett pénzügyi eszközök között a mérlegben azokat az eszközöket
eszközök (részesedés, értékpapír, adott kölcsön) kell kimutatni, amelyeket a vállalkozó
azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, adott át más vállalkozónak, hogy
ott tartós jövedelemre (osztalékra, illetve kamatra) tegyen szert, vagy
befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el. A befektetett pénzügyi
eszközök értékhelyesbítését szintén a befektetett pénzügyi eszközök között kell
a mérlegben kimutatni.
1. Tartós részesedés • A kapcsolt vállalkozásban lévő tulajdoni részesedést jelentő, tartósan

kapcsolt vállalkozásban befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget biztosító befektetéseket kell
itt kimutatni.
2. Tartósan adott kölcsön • Itt kell kimutatni azokat a pénzkölcsönöket (ideértve a pénzügyi lízing miatti,
kapcsolt vállalkozásban a részletre, a halasztott fizetéssel történt értékesítés miatti követeléseket is),
tartós bankbetéteket, amelyeknél a kapcsolt vállalkozás adóssal kötött
szerződés szerint a pénzformában kifejezett fizetési igények teljesítése, a
betét megszüntetése a tárgyévet követő üzleti évben még nem esedékes.
3. Tartós jelentős tulajdoni • A számviteli törvény által meghatározott mértékű tulajdoni részesedést
részesedés jelentő befektetés, amely nem tartozik a kapcsolt vállalkozásban lévő tartós
részesedések közé.
4. Tartósan adott kölcsön • A számviteli törvény által meghatározott mértékű részesedési viszonyban
jelentős tulajdoni lévő adóssal szembeni olyan pénzkölcsönt és tartós bankbetétet tartalmazza,
részesedési viszonyban amely nem tartozik a tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban című
álló vállalkozásban mérlegsorba.
5. Egyéb tartós részesedés • Minden olyan tartós tulajdoni részesedést jelentő befektetést kell itt
kimutatni, amely nem kapcsolt vállalkozással kapcsolatos.
6. Tartósan adott kölcsön • Az egyéb részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni tartós pénzkölcsönt
egyéb részesedési és tartós bankbetétet kell itt kimutatni.
viszonyban álló
vállalkozásban
7. Egyéb tartósan adott • Itt kell kimutatni a nem részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni tartós
kölcsön pénzkölcsönt és tartós bankbetétet.
8. Tartós hitelviszonyt • Azok a befektetési céllal beszerzett értékpapírok, amelyek lejárata, beváltása
megtestesítő értékpapír a tárgyévet követő üzleti évben még nem esedékes, és a vállalkozó azokat a
tárgyévet követő üzleti évben nem szándékozik értékesíteni.
9. Befektetett pénzügyi • Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítéseként a részesedések –

eszközök bekerülési értéket meghaladó – piaci értéke és bekerülési értéke közötti
értékhelyesbítése különbözet mutatható ki.
10. Befektetett pénzügyi • A vállalkozások a pénzügyi instrumentumok bizonyos körére alkalmazhatják
117
eszközök értékelési a valós értéken történő értékelést. A valós értéken történő értékelés
különbözete80 lehetőségének alkalmazása esetén a könyv szerinti értéktől való eltéréseket az
értékelési különbözet soron kell kimutatni a mérlegben.
Értékpapírok:
B. Forgóeszközök
III. Értékpapírok • A forgóeszközök között értékpapírként a forgatási célból, átmeneti, nem

tartós befektetésként vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat,
illetve tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket kell kimutatni.
1. Részesedés kapcsolt • A kapcsolt vállalkozásban lévő tulajdoni részesedést jelentő, forgatási

vállalkozásban célból, általában árfolyamnyereség elérése érdekében vásárolt befektetések
(részvények, üzletrészek, vagyoni betétek, stb.).
2. Jelentős tulajdoni • a számviteli törvény által meghatározott mértékű tulajdoni részesedést

részesedés jelentő, forgatási célból, különösen árfolyamnyereség elérése érdekében
vásárolt befektetés, amely nem tartozik a kapcsolt vállalkozásban lévő
részesedések közé.
3. Egyéb részesedés • Minden olyan tulajdoni részesedést jelentő, forgatási célból vásárolt
befektetés, amely nem tartozik a kapcsolt vállalkozásban lévő részesedések
közé.
4. Saját részvények, saját • A vállalkozó által visszavásárolt (megszerzett) tulajdoni részesedést jelentő
üzletrészek saját befektetések. A visszavásárolt tulajdoni részesedést jelentő saját
befektetések között kell kimutatni a vállalkozó által ellenérték (visszaváltási
érték) fejében megszerzett visszaváltható részvényeket is a megszerzéstől az
alaptőke kötelező leszállításának cégbírósági bejegyzéséig.
5. Forgatási célú • A forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között azokat az

hitelviszonyt értékpapírokat kell kimutatni, amelyeket forgatási célból, kamatbevétel,
megtestesítő illetve árfolyamnyereség elérése érdekében szereztek be, továbbá azokat,
értékpapírok amelyek a tárgyévet követő üzleti évben lejárnak.
6. Értékpapírok • A valós értéken történő értékelés lehetőségének alkalmazása esetén a könyv

értékelési különbözete szerinti értéktől való eltéréseket az értékelési különbözet soron kell kimutatni a
mérlegben.
118
Befektetett pénzügyi eszközök, értékpapírok csoportosítása
Értékpapírok
Befektetési célú értékpapírok Forgatási célú értékpapírok
Tulajdoni részesedést jelentő befektetés

Minden olyan nyomdai úton előállított (előállíttatható) vagy dematerializált értékpapír,
illetve a számviteli törvény által értékpapírnak minősített, jogot megtestesítő okirat,
amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg, illetve pénzértékben meghatározott
nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonba - vagy használatbavételét elismerve arra kötelezi
magát, hogy ezen értékpapír, okirat birtokosának meghatározott vagyoni és egyéb
jogokat biztosít. Ide tartozik különösen: a részvény, az üzletrész, a részjegy, a
vagyonjegy, a vagyoni betét, a határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott
befektetési jegy, a kockázati tőkejegy, a kockázati tőkerészvény.
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Minden olyan nyomdai úton előállított (előállíttatható) vagy dematerializált
értékpapír, illetve a számviteli törvény által értékpapírnak minősített, jogot
megtestesítő okirat, amelyben a kibocsátó (adós) meghatározott pénzösszeg
rendelkezésére bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz (kölcsön)
összegét, valamint annak meghatározott módon számított kamatát vagy egyéb
hozamát, és az általa esetleg vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír
birtokosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti.
Ide tartozik különösen: a kötvény, a kincstárjegy, a letéti jegy, a pénztárjegy, a
célrészjegy, a takaréklevél, a jelzáloglevél, a hajóraklevél, a közraktárjegy, az
árujegy, a zálogjegy, a kárpótlási jegy, a határozott idejű befektetési alap által
kibocsátott befektetési jegy.
Diszkont értékpapír
Olyan hitelviszonyt megtestesítő, nem kamatozó értékpapír, amelyet
névérték alatt bocsátottak ki, és a lejáratkor névértéken váltanak be.
Értékpapírok minősítése
Megszerzéskori minősítés: Az értékpapír besorolását megelőzően arról mindenképpen

dönteni kell, hogy milyen időtávra akarja a vállalkozás a befektetést megtartani. Ez alapján
kell az értékpapírt a befektetett pénzügyi eszközök vagy a forgóeszközök közé besorolni. A
döntés a későbbiek során felülbírálható, és az eszköz – megfelelő indokolás alapján –
átsorolható a vállalkozói döntés értelmében. A későbbi átminősítés tényét és körülményeit
részletezni kell a kiegészítő mellékletben.
Mérlegkészítéskori minősítés:
• vállalkozói döntést igénylő „szubjektív” minősítés: dönteni kell arról, hogy az eredeti
besorolási szempontok változtak-e időközben és szükségessé válik egy esetleges átsorolás
a befektetett pénzügyi eszközök közül a forgóeszközök közé, vagy fordítva. (Pl. az eddig
119
befektetési célú részesedését a következő üzleti évben a vállalkozás értékesíteni kívánja.
Ebben az esetben már a tárgyévről készült beszámolóban a forgóeszközök között kell
kimutatni azokat.)
• objektív okokat figyelembe vevő minősítés: mindenképpen át kell sorolni a befektetett
pénzügyi eszközök közül a forgóeszközök közé a tartós hitelviszonyt megtestesítő
értékpapír tárgyévet követő évben esedékes törlesztő részletére jutó könyv szerinti értékét.
Fontos! A tartós részesedéssel kapcsolatosan nyilvántartott értékhelyesbítést az értékelési
tartalékkal szemben, meg kell szűntetni, mivel a forgatási célú részesedésekkel kapcsolatosan
nem mutatható ki értékhelyesbítés.
Az értékpapír beszerzés célja
A tulajdoni részesedést jelentő befektetések célja többféle lehet:

− A tartós befektetések (részesedések)
= elsődleges célja a tartós jövedelemszerzés (osztalék formájában), valamint a
tulajdonoskénti befolyásolás, irányítás,
= másodlagos célja az értékesítéskor realizálható árfolyamnyereség
− A forgatási célú részesedések
= elsődleges célja a rövidtávú jövedelemszerzés az eladás során realizálható
árfolyamnyereséggel,
= másodlagos célja a kapott osztalék, a befolyásolás ebben az esetben nem jellemző.
A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok célja többféle lehet:

− A tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
= elsődleges célja a tartós jövedelemszerzés (kamat formájában),
= másodlagos célja az értékesítéskor realizálható árfolyamnyereség (ami lehet persze
árfolyamveszteség is),
− A forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
= elsődleges célja a rövidtávú jövedelemszerzés az eladás során realizálható
árfolyamnyereséggel,
= másodlagos célja a kapott kamat.
7.2 Értékpapírok értékelése és az értékeléssel kapcsolatos számviteli

elszámolások
7.2.1 Állománynövekedések
• VÁSÁRLÁS BESZERZÉSI ÁR
o nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként
o térítés nélküli átvétel piaci érték
o ajándékként átvétel piaci érték
o követelés fejében történő átvétel szerződés szerinti érték
120
A tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részesedések) és a hitelviszonyt megtestesítő
értékpapírok bekerülési értéke
A tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részesedések) értékpapírok bekerülési értéke a

következő „séma” alapján vezethető le:
Tulajdoni részesedések:
+ Vételár (fizetett ellenérték)
+ Beszerzéshez kapcsolódóan fizetett bizományosi díj („esetleg”)24
+ Vásárolt vételi opció díja („esetleg”)
= Bekerülési (beszerzési) érték
Hitelviszonyt megtestesítő érékpapírok:

+ Vételár (fizetett ellenérték)
+ Beszerzéshez kapcsolódóan fizetett bizományosi díj („esetleg”)
+ Vásárolt vételi opció díja („esetleg”)
– Vételárban elismert kamat
= Bekerülési (beszerzési) érték
• A beszerzéshez, vásárláshoz kapcsolódó fizetett bizományosi díj és a vásárolt vételi

opció díja:
o a befektetett eszközök között kimutatott részesedések és hitelviszonyt
megtestesítő értékpapírok esetében kötelező eleme a bekerülési értéknek.
o a forgóeszközök között kimutatott részesedések és hitelviszonyt megtestesítő
értékpapírok esetében nem kötelező eleme a bekerülési értéknek, a vállalkozás
döntése függvényében azt figyelembe lehet venni abban, illetve, ha nem tekinti a
bekerülési érték részének, akkor az aktív időbeli elhatárolások között is
szerepeltethető! Az időbeli elhatárolás nem kötelező, csak lehetőség abban az
esetben, ha a bizományi díj, illetve az opciós díj összege jelentős és az az
értékpapír, a befektetés értékesítése során várhatóan megtérül. Az elhatárolt
bizományosi díj és opciós díj feloldására a részesedés nyilvántartásból történő
kivezetése során kerül sor. Ez lehet értékesítés, apport átadás, illetve bármilyen
eszköz csökkenési jogcím. Értékvesztés elszámolása esetén az arányos összeget
kell feloldani.
o Aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a származékos ügyletek bekerülési
(beszerzési) értékét, azaz az ügylet kötése érdekében felmerült költségek
(ügynöki díjak, jutalékok, opciós díjak) összegét az ügylet zárásáig.
• Cégalapítás, tőkeemelés során elszámolt részesedés bekerülési értékének a létesítő
okiratban meghatározott érték minősül.
(A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési
(beszerzési) értéke alapításkor, tőkeemeléskor a létesítő okiratban, annak
módosításában, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozatban a jegyzett
tőke fedezeteként, valamint a jegyzési, a kibocsátási érték és a névérték
különbözeteként, a jegyzett tőkén felüli tőke fedezeteként meghatározott vagyoni
hozzájárulás együttes értéke a ténylegesen befizetett pénzbetétnek és a rendelkezésre
bocsátott nem pénzbeli betétnek megfelelő összegben.)
24 A forgóeszközök között kimutatott értékpapírok esetében a bizományosi díjat és a vételi opció díjat nem kötelező aktiválni.
121
• Apportként átvett tulajdoni részesedést jelentő befektetések, hitelviszonyt
megtestesítő értékpapírok bekerülési értéke: gazdasági társaságnál alapításkor,
tőkeemeléskor a jegyzett tőke fedezeteként, továbbá a jegyzési, a kibocsátási érték és a
névérték különbözeteként, a jegyzett tőkén felüli tőke fedezeteként nem pénzbeli
(vagyoni) hozzájárulásként átvett (kapott) eszköz létesítő okiratban, annak
módosításában, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozatban
meghatározott értéke bekerülési (beszerzési) értéknek minősül. Átalakulás esetén a
létesítő okiratban meghatározott értéknek az átalakulással létrejövő gazdasági társaság
végleges vagyonmérlegében szereplő értéket kell tekinteni.
• Térítés nélküli átvétel, ajándékként, hagyatékként kapott részesedések, és
hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok bekerülési értéke a megszerzés, állományba
vétel időpontjában érvényes piaci érték.
• Átalakulás során a jogutód gazdasági társaságban megjelenő részesedés bekerülési
értékének a jogelőd végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke megszűnő
részesedésre arányosan jutó összege minősül. Kiválás esetén a kiválással létrejött
gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összege.
• Gazdasági társaság beolvadása esetén a külső tulajdonosnál a megszűnt gazdasági
társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés ellenében kapott részesedés
bekerülési (beszerzési) értéke a megszűnt részesedésre jutó – a megszűnt gazdasági
társaság végleges vagyonmérlege szerinti – saját tőke összege.
• A hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó értékpapír bekerülési (beszerzési) értéke
nem tartalmazhatja a [vételár részét képező, továbbá a kibocsátási okiratban, a
csereszerződésben, a vagyonfelosztási javaslatban meghatározott piaci, forgalmi,
beszámítási érték részét képező] (felhalmozott) kamat összegét.
• A diszkont értékpapírok állományba vételére az általános szabályok szerint
bekerülési értéken kerül sor.
o Elsődleges forgalomban (kibocsátótól) vásárolt diszkont értékpapír esetén a
bekerülési érték a kibocsátási, azaz diszkontált érték lesz.
o Másodlagos forgalomban vásárolt diszkont értékpapír bekerülési értéke a
vételár.
Részesedések és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok legjellemzőbb

állománynövekedései:
Állománynövekedések
A részesedések legjellemzőbb A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
állománynövekedésének jogcímei: legjellemzőbb állománynövekedésének
jogcímei:
Részesedés, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vásárlás azonnali pénzügyi rendezéssel
Részesedés, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vásárlás későbbi pénzügyi rendezéssel
Gazdasági társaság alapítása, tőkeemelése –
során szerzett részesedés (pénzeszköz, illetve
apport átadás útján)
Apportként átvett részesedés, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
Térítés nélkül, ajándékként, hagyatékként átvett részesedés, hitelviszonyt megtestesítő
értékpapír
Átsorolás a befektetett pénzügyi eszközök közül a forgóeszközök közé, vagy fordítva
(Állománynövekedést és állománycsökkenést is jelent egyidejűleg)
122
(Tényleges vagyonnövekedést nem jelent!)
Értékvesztés visszaírása
Értékhelyesbítés elszámolása –
7.2.1 Állománycsökkenések
Részesedések és a hitelviszony megtestesítő értékpapírok legjellemzőbb állománycsökkenési:

Állománycsökkenések
A részesedések legjellemzőbb A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
állománycsökkenésének jogcímei: legjellemzőbb állománycsökkenésének
jogcímei:
Részesedés, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír értékesítés azonnali pénzügyi rendezéssel
Részesedés, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír értékesítés későbbi pénzügyi rendezéssel
– Beváltás
Apportba adott részesedés, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
Térítés nélkül átadott részesedés, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
Értékvesztés elszámolása
Értékhelyesbítés visszavezetése –
7.2.3 Mérlegérték megállapítása
A részesedések mérlegértéke a következőképpen határozható meg:

+ Bekerülési (beszerzési) érték
– Értékvesztés
+ Értékvesztés visszaírása
+/– Külföldi pénzértékre szóló részesedések fordulónapi értékelése miatti árfolyam-különbözetek
= MÉRLEGÉRTÉK
+ Értékhelyesbítés
– Értékhelyesbítés visszavezetése
= Piaci érték
A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok mérlegértéke a következőképpen határozható

meg:
+ Bekerülési (beszerzési) érték
– Értékvesztés
+ Értékvesztés visszaírása
+/– Külföldi pénzértékre szóló hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
fordulónapi értékelése miatti árfolyam-különbözetek
= MÉRLEGÉRTÉK
123
Megjegyzés: A mérleg a főkönyvi kivonat alapján készül, tehát a mérlegérték az adott
mérlegtételhez kapcsolódó főkönyvi számla (számlák) egyenlege (összevont egyenlege)
alapján határozható meg.
A tulajdoni részesedést jelentő befektetéssel kapcsolatban (függetlenül attól, hogy az a

forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel) értékvesztést kell
elszámolni, ha befektetés könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint a
mérlegkészítéskori piaci értéke.
Amennyiben a mérlegkészítéskori piaci érték jelentősen és tartósan magasabb, mint a

tulajdoni részesedést jelentő befektetés könyv szerinti értéke, a különbözettel a korábban
elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a
befektetés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg annak eredeti beszerzési értéket.
A tulajdoni részesedést jelentő befektetés piaci értékének meghatározása során figyelembe

kell venni:
• a gazdasági társaság tartós piaci megítélését, a piaci megítélés tendenciáját, a
befektetés (felhalmozott) osztalékkal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát,
annak tartós tendenciáját,
• a megszűnő gazdasági társaságnál a várhatóan megtérülő összeget,
• a gazdasági társaság saját tőkéjéből a befektetésre jutó részt, külföldi pénzértékre szóló
befektetés esetén, az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó választott
devizaárfolyamon átszámított forintértéken.
A hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál (függetlenül attól,

hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel)
értékvesztést kell elszámolni, ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír könyv szerinti értéke
tartósan és jelentősen magasabb mint a – (felhalmozott) kamatot nem tartalmazó –
mérlegkészítéskori piaci értéke.
Amennyiben a mérlegkészítéskori piaci érték jelentősen és tartósan magasabb, mint a könyv

szerinti értéke, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással
csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával az értékpapír könyv szerinti értéke nem
haladhatja meg a beszerzési értéket, illetve ha a beszerzési érték magasabb a névértéknél
(névérték felett vásárolt értékpapírnál), az értékvesztés visszaírásával az értékpapír könyv
szerinti értéke nem haladhatja meg az adott értékpapír névértékét.
A hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapír piaci értéke

meghatározásakor figyelembe kell venni:
• az értékpapír (felhalmozott) kamattal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát,
piaci értékét, annak tartós tendenciáját,
• az értékpapír kibocsátójának piaci megítélését, a piaci megítélés tendenciáját, azt,
hogy a kibocsátó a lejáratkor, a beváltáskor a névértéket (és a felhalmozott kamatot)
várhatóan megfizeti-e, illetve milyen arányban fizeti majd meg.
Értékvesztést tehát akkor kell elszámolni, ha a könyv szerinti érték meghaladja a piaci
értéket (kamatozó értékpapírok esetén a felhalmozott kamattal csökkentett piaci értéket) és
ez a különbözet jelentősnek minősül a számviteli politikában rögzítetteknek megfelelően. Az
év végi értékelés során nemcsak a jelentőség kérdését kell vizsgálni, hanem a tartósság
tényét is. Tartósnak minősül a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözete, ha az
124
múltbeli tények vagy jövőbeni várakozások alapján legalább egy évig fennáll. A különbözet
tartósnak minősül – fennállásának időtartamától függetlenül – akkor is, ha az az
értékeléskor a rendelkezésre álló információk alapján véglegesnek tekinthető.
„Részesedések, értékpapírok, tartósan adott kölcsönök, bankbetétek értékvesztéseként”

a pénzügyi műveletek ráfordításai között kell kimutatni a tulajdoni részesedést jelentő
befektetések, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok elszámolt értékvesztését, csökkentve
azt a korábban leírt értékvesztések visszaírt összegével.
Értékpapírok értékvesztésének főkönyvi elszámolása
179., 378. Részesedések értékvesztése és annak

visszaírása
189., 378. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 874. Részesedések, értékpapírok,
értékvesztése és annak visszaírása bankbetétek értékvesztése
1.
2.

1. Értékvesztés elszámolása
……………………………………………………………………………………
2. Értékvesztés visszaírása
……………………………………………………………………………………
A külföldi pénzértékre szóló, tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél, illetve a

hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnál az értékvesztés összegét, az értékvesztés visszaírását
devizában kell megállapítani, majd a nyilvántartási devizaárfolyamon kell azt forintra
átszámítva a pénzügyi műveletek ráfordításai között, illetve a pénzügyi műveletek
ráfordításait csökkentő tételként elszámolni. Ezt követően kell az egyedi árfolyam-
különbözetet meghatározni.
A hitelkockázati szempontból kockázatmentesnek minősített, valamely ország központi

kormánya vagy központi (jegy) bankja által kibocsátott, illetve tőkére és hozamra
vonatkozóan garantált befektetési célú, lejáratig tartott, kamatozó, illetve diszkont
értékpapírok esetében az értékvesztés-elszámolást nem kell alkalmazni a bekerülési érték
azon része után, amely a lejáratkor megtérül.
A törvény lehetővé teszi, hogy egyes országok központi kormányai és központi (jegy) bankjai
által kibocsátott, illetve tőkére és hozamra vonatkozóan garantált, kockázatmentesnek tekinthető,
lejáratig tartott kamatozó, illetve diszkont értékpapírok esetében a piaci áringadozások miatt ne
kelljen értékvesztést elszámolni. A kockázatmentesség megítélése tekintetében a törvény a külön
törvény(ek) felhatalmazása alapján kiadott, a tőkemegfelelési (fizetőképességi) mutató
számításáról szóló jogszabály(ok) minősítési szempontjait veszi alapul.
125
A befektetett pénzügyi eszközök esetében kizárólag a részesedéseknél van lehetőség
értékhelyesbítés elszámolására. Értékhelyesbítésként számolható el a mérlegkészítéskori
piaci értéknek a könyv szerinti értéket meghaladó jelentős különbözete a saját tőke
értékhelyesbítés értékelési tartalékával szemben a befektetési célú részesedések esetében.
Részesedések értékhelyesbítésének főkönyvi elszámolása

4171. Értékhelyesbítés értékelési
177. Részesedések értékhelyesbítése tartaléka
2.
1.

……………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………
126
7.3.1. Állománynövekedési jogcímek
Vásárlás
A hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok esetében a vételárban felhalmozott

kamatot kamatbevételt csökkentő tételként kell elszámolni.
A befektetési célú hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír vételárában lévő

kamat (beszerzéskor elszámolt) összegét a „Befektetett pénzügyi eszközökből
származó bevételek, árfolyamnyereségek” csökkentő tételként, a forgatási célú
hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír vételárában lévő kamat
(beszerzéskor elszámolt) összegét pedig az „Egyéb kapott (járó) kamatok és
kamatjellegű bevételek” csökkentő tételeként kell kimutatni.
Értékpapír vásárlás főkönyvi elszámolása

17. Tartós részesedés
37. Forgatási célú részesedés
18. Tartós hitelviszonyt
megtestesítő értékpapír
375. Forgatási célú
hitelviszonyt megtestesítő
értékpapír
38. Pénzeszközök
1a.
476. Részesedésekkel,
értékpapírokkal 973., 974.
kapcsolatos Kamatbevétel
kötelezettségek
2a.
2c. 1b., 2b.
532. Egyéb
szolgáltatások értéke
3a. 392. Aktív időbeli

elhatárolás
3b.

1. Részesedés, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vásárlás azonnali pénzügyi rendezéssel

tartós befektetési céllal, vagy forgatási céllal.
a. A vételár és a vételáron kívüli, a bekerülési érték részét képező tételek elszámolása.
……………………………………………………………………………………
127
b. A vételárban lévő kamat elszámolása kamatbevételt csökkentő tételként a hitelviszonyt
megtestesítő értékpapírhoz kapcsolódóan.
……………………………………………………………………………………
2. Részesedés, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír beszerzés későbbi, halasztott fizetéssel.
a. A vételár és a vételáron kívüli, a bekerülési érték részét képező tételek állományba vétele
az egyéb kötelezettséggel szemben.
……………………………………………………………………………………
b. A vételárban lévő kamat elszámolása kamatbevételt csökkentő tételként a hitelviszonyt
megtestesítő értékpapírhoz kapcsolódóan.
……………………………………………………………………………………
c. A kötelezettség kiegyenlítése a határidő lejáratakor.
……………………………………………………………………………………
3. A részesedés, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vásárlásakor felmerült bizományi díj
a. elszámolása költségként, ha azt a bekerülési értékben nem veszik figyelembe. (Forgatási
célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vásárlása esetén lehetséges a vállalkozás
döntésének függvényében.)
……………………………………………………………………………………
b. elhatárolása. (A vállalkozás döntése értelmében lehetséges, ha a bizományi díj jelentős
összegű és a befektetés értékesítésekor várhatóan megtérül.)
……………………………………………………………………………………
Tulajdoni részesedést jelentő befektetés, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vásárlás

opciós ügylet keretében.
1a. A fizetett opciós díj elszámolása
T 877. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása – K 38. Pénzeszközök
1b.Az opciós díj elhatárolása:
T 392. Költségek, ráfordítások AIE – K 877. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása
2.Az opció lehívásakor az opciós díj elszámolása a bekerülési értéket növelő tételként.
T 877. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása – K 392. Költségek, ráfordítások AIE
ÉS
T 1/3. Értékpapírok – K 368. Egyéb követelések
VAGY
Az opció lehívásakor az opciós díj elszámolása pénzügyi műveletek ráfordításaként.
(Forgatási célú részesedés vásárlása esetén a vállalkozás döntésének függvényében.)
T 877. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása – K 368. Egyéb követelések
Fontos! Devizáért, valutáért vásárolt részesedés, értékpapír esetén, ha a kiegyenlítés számla alapján
devizában, valutában történik, akkor bekerülési értéknek a számla szerinti devizának, valutának az
értékpapír beszerzése időpontjában érvényes, a vállalkozás számviteli politikájában rögzített módszer
szerinti, választott árfolyamon forintra átszámított összeg minősül.
128
Gazdasági társaság alapítása, tőkeemelése során szerzett részesedés (pénzeszköz, illetve
apport átadás útján)
Gazdasági társaság alapítása és tőkeemelés esetén a részesedés bekerülési értékének a létesítő

okiratban meghatározott érték minősül.
Fontos! A számviteli törvény értelmében a részesedés bekerülési értékeként „csak” a létesítő

okiratban meghatározott értékből a ténylegesen befizetett pénzbetétnek, illetve a
rendelkezésre bocsátott nem pénzbeli betétnek megfelelő összeg mutatható ki.
Gazdasági társaság alapítása, tőkeemelése során szerzett részesedés főkönyvi

elszámolása
366. Részesedésekkel
kapcsolatos
38. Pénzeszközök követelések 17. Tartós részesedés
1.
3.
1., 2., 3. Eszközök 3. Technikai számla
2b. 2a.
9. Bevételek 8. Ráfordítások
2c/1. 2c/2.
1. Az alapításkor, illetve tőkeemeléskor befizetett összeg elszámolása:

T 366. Részesedésekkel kapcsolatos követelések - K 38. Pénzeszközök
2. Az apport átadás elszámolása
2a. Az apportba adott eszköz létesítő okiratban meghatározott értékének elszámolása:
T 366. Részesedésekkel kapcsolatos követelések - K 3. Technikai számla
2b. Az átadott eszköz könyv szerinti értékének elszámolása:
T 3. Technikai számla - K 1., 2., 3. Eszközök
2c. A létesítő okirat szerinti érték és a könyv szerinti érték közti különbözet elszámolása:
2c/1. A létesítő okirat szerinti érték > az átadott eszköz könyv szerinti értéke
A gazdasági társaságba bevitt, értékpapírnak vagy részesedésnek nem minősülő
vagyontárgyak esetén:
A gazdasági társaságba bevitt, befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapír
esetén:
T 3. Technikai számla
- K 973. Befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételek, árfolyamnyereségek
A gazdasági társaságba bevitt, forgóeszközök között kimutatott értékpapír esetén:
T 3. Technikai számla - K 979. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei
A gazdasági társaságba bevitt, befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedés
esetén:
T 3. Technikai számla K 972. Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek
A gazdasági társaságba bevitt, forgóeszközök között kimutatott részesedés esetén:
T 3. Technikai számla K 979. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei
2c/2. A létesítő okirat szerinti érték < az átadott eszköz könyv szerinti értéke
A gazdasági társaságba bevitt, értékpapírnak vagy részesedésnek nem minősülő
vagyontárgyak esetén:
T 868. Egyéb bevételek - K 3. Technikai számla
129
A gazdasági társaságba bevitt, befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapír
esetén:
T 872. Befektetett pénzügyi eszközökből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek
- K 3. Technikai számla
A gazdasági társaságba bevitt, forgóeszközök között kimutatott értékpapír esetén:
T 979. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai - K 3. Technikai számla
A gazdasági társaságba bevitt, befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedés
esetén:
T 871. Részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek K 3. Technikai számla
A gazdasági társaságba bevitt, forgóeszközök között kimutatott részesedés esetén:
T 979. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei - K 3. Technikai számla
3. A részesedés állományba vétele a cégbírósági bejegyzéskor:
T 17. Tartós részesedések - K 366. Részesedésekkel kapcsolatos követelések
Apportként átvett részesedés, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
17, 37. Részesedés

33. Jegyzett, de még be 479. Egyéb rövid lejáratú 18, 375. Hitelviszonyt
411. Jegyzett tőke nem fizetett tőke kötelezettség megtestesítő értékpapír
2. 3. 1.

1. Az apportként átvett részesedés, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír állományba vétele a

létesítő okiratban meghatározott értéken
……………………………………………………………………………………
2. Cégbírósági bejegyzéskor a teljes jegyzett tőke állományba vétele a jegyzett, de még be nem
fizetett tőkével szemben
……………………………………………………………………………………
3. Rendező tételként a kötelezettség és a jegyzett, de még be nem fizetett tőke miatti követelés
egymással szemben történő elszámolása (A tétel elszámolását követően a jegyzett, de még be
nem fizetett tőke számla egyenlege mutatja az alapító tagokkal szemben fennálló követelést,
azaz az alapító tagok tartozását.)
……………………………………………………………………………………
Térítés nélkül átvett, ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt részesedés,

hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
Térítés nélküli átvétel, ajándékként, hagyatékként kapott részesedések, hitelviszonyt

megtestesítő értékpapírok bekerülési értéke a megszerzés, állományba vétel időpontjában
érvényes piaci érték.25
25 Jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti érték minősül bekerülési értéknek.
130
A pénzügyi műveletek bevételei között kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el
kell határolni az értékpapírnak, részesedésnek minősülő eszközök bekerülési értékét (piaci
értékét).
A passzív időbeli elhatárolások között kell halasztott bevételként kimutatni a pénzügyi

műveletek bevételeként elszámolt térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett
értékpapírok, részesedések, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt
értékpapírok, részesedések piaci – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály
szerinti – értékét.
A térítés nélkül átvett részesedés, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír miatt kimutatott

halasztott bevételt a térítés nélkül átvett eszköz (ideértve az ajándékként, a hagyatékként kapott,
a többletként fellelt eszközöket is) bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos
részének ráfordításkénti elszámolásakor kell megszüntetni.
Az elhatárolás feloldását tehát a részesedés, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

értékesítésekor, illetve más jogcímen történő állománycsökkenése esetén kell elszámolni,
valamint értékvesztés elszámolása esetén az arányos részt kell megszüntetni.
Megjegyzés:
A pénzügyi műveletek bevételein belül a térítés nélküli átvétel a következő sorokat érintően
kell, hogy megjelenjen az éves beszámoló eredménykimutatásában:
• Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek között kell
elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni a térítés nélkül –
visszaadási kötelezettség nélkül – átvett, az ajándékként, a hagyatékként kapott,
a többletként fellelt, befektetett eszközök között kimutatott részesedések piaci –
illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét.
• Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó
bevételek árfolyamnyereségek között kell elszámolni, de halasztott bevételként
időbelileg el kell határolni a térítés nélkül – visszaadási kötelezettség nélkül –
átvett, az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt, befektetett
eszközök között kimutatott értékpapírok, kölcsönök piaci - illetve jogszabály
eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét.
• Pénzügyi műveletek egyéb bevételeként kell elszámolni, de halasztott
bevételként időbelileg el kell határolni a térítés nélkül – visszaadási kötelezettség
nélkül – átvett, az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt,
forgóeszközök között kimutatott részesedések, értékpapírok piaci – illetve
jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét.
Térítés nélkül átvett, ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt részesedés,

hitelviszonyt megtestesítő értékpapír főkönyvi elszámolása
17, 37. Részesedés

97. Pénzügyi műveletek 18, 375. Hitelviszonyt
483. Halasztott bevétel bevétele megtestesítő értékpapír
2. 1.
3.
131
1. A térítés nélkül átvett, ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt részesedés

bekerülési értékének állományba vétele pénzügyi műveletek bevételeként.
……………………………………………………………………………………
2. A pénzügyi műveletek bevételének elhatárolása.
……………………………………………………………………………………
3. A halasztott bevétel teljes összegének feloldása a részesedés, az értékpapír állományból
történő kivezetésekor, illetve értékvesztés elszámolása esetén az azzal arányos összeg
visszavezetése.
……………………………………………………………………………………
Részesedések értékesítése
A részesedés értékesítését az eredménykimutatásban nettó módon kell kimutatni, azaz az

eladási ár és a könyv szerinti érték különbözetét kell az eredmény előjelétől függően a
pénzügyi műveletek bevételein vagy a pénzügyi műveletek ráfordításai között kimutatni.
Tehát ha az eladási ár meghaladja a könyv szerinti értéket, akkor a keletkező
árfolyamnyereséget a pénzügyi műveletek bevételeként kell elszámolni, ellenkező esetben az
árfolyamveszteség a pénzügyi műveletek ráfordításait növeli.
A részesedés értékesítése során keletkező árfolyamkülönbözet a következő sémával vezethető

le:
Értékesített részesedés eladási ára

– értékesített részesedés könyv szerinti érték
= Árfolyamkülönbözet (+/−)
Eladási ár > könyv szerinti érték → különbözet: árfolyamnyereség (pénzügyi műveletek

bevétele)
Eladási ár < könyv szerinti érték → különbözet: árfolyamveszteség (pénzügyi műveletek
ráfordítása)
Értékesítésekor az értékesített részesedés eladási ára és könyv szerinti értéke közötti

árfolyamkülönbözet elszámolása a következőképpen történik:
− Árfolyamnyereség esetén:
• a befektetett pénzügyi eszközök között lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél
„Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek”
• a forgóeszközök között kimutatott tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél a
„Pénzügyi műveletek egyéb bevételei” között
− Árfolyamveszteség esetén:
• a befektetett pénzügyi eszközök között lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél
„Részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek”
132
• a forgóeszközök között kimutatott tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél a
„pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai” között
Részesedések értékesítésének főkönyvi elszámolása
376. Értékpapír 384. Elszámolási betét számla/

17., 37. Részesedés elszámolási szla. 366. Egyéb követelések
E: 1. 2.
972/975. Pénzügyi műv. bev. 871/875. Pénzügyi műv. ráf.

3.a 3.b

1. A részesedés könyv szerinti értékének kivezetése az értékpapír elszámolási technikai

számlával szemben.
……………………………………………………………………………………
2. A részesedés eladási árának elszámolása az eladáskor, illetve a pénzügyi teljesítéssel
egyidejűleg.
……………………………………………………………………………………
3. Az értékesítés során keletkező árfolyamkülönbözet elszámolása:
a) Ha az eladási ár magasabb, mint a részesedés könyv szerinti értéke (bekerülési értéke),
akkor a kettő különbözete árfolyamnyereségként a pénzügyi műveletek bevételeit
növeli, növelve ezzel a vállalkozás eredményét.
……………………………………………………………………………………
b) Ha az eladási ár alacsonyabb, mint a részesedés könyv szerinti értéke (bekerülési
értéke), akkor a kettő különbözete árfolyamveszteségként a pénzügyi műveletek
ráfordításait növeli, csökkentve ezzel a vállalkozás eredményét.
……………………………………………………………………………………
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír értékesítése, beváltása
A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékesítésének eredménykimutatásban való

megjelenítése esetén ugyanúgy mint a részesedéseknél sérül a bruttó elszámolás elve.
Fontos! A hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó értékpapírok értékesítésekor az eladási árban

elismert kamatot elkülönítetten kapott kamatként kell az eredménykimutatásban
megjeleníteni.
A hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó értékpapír értékesítése során keletkező

árfolyamkülönbözet a következő sémával vezethető le:
133
Eladási ár
- értékesített hitelviszonyt megtestesítő értékpapír könyv szerinti értéke
= Eredményhatás
− eladási árban elismert kamat (pénzügyi műveletek bevétele)
= Árfolyamkülönbözet (előjelétől függően pénzügyi műveletek bevételei, vagy pénzügyi
műveletek ráfordításai)
A hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó értékpapírok értékesítésekor az

eredménykimutatásban, és így a főkönyvi elszámolásban el kell különíteni az eladási árban
felhalmozott kamatot és az árfolyamkülönbözetet.
A beváltás során keletkező eredmény levezetésének sémája a következő:

A beváltott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír névértéke
− a beváltott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír könyv szerinti értéke
Árfolyamkülönbözet (előjelétől függően pénzügyi műveletek bevételei, vagy pénzügyi
Az eladott, illetve beváltott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír - kamatozó értékpapírnál az

eladási árban lévő kamattal csökkentett - eladási ára, illetve beváltáskor a névértéke és könyv
szerinti értéke közötti különbözet elszámolása a következőképpen történik az értékesítéskor,
illetve a beváltáskor:
• Árfolyamnyereség esetén:
o a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő
értékpapírnál „befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból,
kölcsönökből) származó bevételek, árfolyamnyereségek”
o a forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnál a
„pénzügyi műveletek egyéb bevételei” között
• Árfolyamveszteség esetén:
o a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő
értékpapírnál „befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból,
kölcsönökből) származó ráfordítások, árfolyamveszteségek”
o a forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnál a
„pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai” között
A hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó értékpapírok értékesítésekor az eladási árban lévő

kamat összegének kimutatása:
− a befektetett pénzügyi eszközök között megjelenő értékpapírok esetén a „befektetett
pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételek,
árfolyamnyereségek” között történik,
− a forgóeszközök között megjelenő értékpapírok esetén az „egyéb kapott (járó) kamatok
és kamatjellegű bevételek” között történik.
Megjegyzés: A hitelviszonyt megtestesítő értékpapír tőketörlesztése esetén keletkező

árfolyam-különbözetek az értékesítéskor keletkezett árfolyam-különbözetekhez hasonlóan a
pénzügyi műveletek egyéb bevételei vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között
jelenik meg az eredménykimutatásban.
134
Hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó értékpapír értékesítésének, beváltásának főkönyvi
elszámolása

E: 375. Forgatási célú 376. Értékpapír
hitelviszonyt megtestesítő elszámolási számla 38. Pénzeszközök
értékpapír
1.
1. 2.
973/974. 366. Egyéb

Kamatbevétel követelések
4. 3.
973/975. 871/875.
Árfolyamnyereség Árfolyamveszteség
5a. 5b.

1. Az értékesített, beváltott értékpapír könyv szerinti értékének kivezetése az értékpapír

elszámolási technikai számlával szemben.
……………………………………………………………………………………
2. Az értékesített értékpapír eladási árának / a beváltott értékpapír névértékének elszámolása
a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg.
……………………………………………………………………………………
3. Az értékesített értékpapír eladási árának elszámolása egyéb követelésként halasztott
fizetés esetén.
……………………………………………………………………………………
4. Az értékesített értékpapír eladási árában lévő kamat elszámolása.
……………………………………………………………………………………
5. Az értékesítés során keletkező árfolyamkülönbözet elszámolása:
a) árfolyamnyereség
……………………………………………………………………………………
b) árfolyamveszteség.
……………………………………………………………………………………
135
Részesedés, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír apportként történő átadása
A pénzügyi műveletek bevételein és ráfordításain belül a részesedések, értékpapírok

apportként történő átadása a következő sorokat érintően kell, hogy megjelenjen az éves
beszámoló eredménykimutatásában:
• Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek között kell kimutatni a gazdasági
társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, befektetett pénzügyi
eszközök között kimutatott részesedés nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és a
létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét, amennyiben a létesítő
okiratban meghatározott érték a több.
• Részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek között kell kimutatni a
gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, befektetett
pénzügyi eszközök között kimutatott részesedés nyilvántartás szerinti (könyv szerinti)
értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét, amennyiben a
létesítő okiratban meghatározott érték a kevesebb.
• Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételek,
árfolyamnyereségek között kell kimutatni a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a
gazdasági társaságba bevitt, befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapír
nyilvántartás szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a
különbözetét, amennyiben a létesítő okiratban meghatározott érték a több.
• Befektetett pénzügyi eszközökből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek között kell
kimutatni a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt,
befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapír nyilvántartás szerinti értékének
és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét, amennyiben a nyilvántartás
szerinti érték a több.
• Pénzügyi műveletek egyéb bevételei kell kimutatni a gazdasági társaság tulajdonosánál
(tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, forgóeszközök között kimutatott részesedés,
értékpapír nyilvántartás szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott
értékének a különbözetét, amennyiben a létesítő okiratban meghatározott érték a több.
• Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell kimutatni a gazdasági társaság
tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, forgóeszközök között kimutatott
részesedés, értékpapír nyilvántartás szerinti értékének és a létesítő okiratban
meghatározott értékének a különbözetét, amennyiben a nyilvántartás szerinti érték a
több.
Részesedés, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír apportként történő átadásának főkönyvi

elszámolása
17. Tartós részesedés

37. Forgatási célú 17. Tartós részesedés
részesedés, értékpapír 366. Egyéb 37. Forgatási célú
3. Technikai számla követelések részesedés
2. 1. 4.
97. Pénzügyi
87. Pénzügyi
műveletek bevételei
műveletek ráfordításai
3a. 3b.
136
1. Az apportba adott részesedés, értékpapír létesítő okiratban meghatározott értékének
elszámolása az egyéb követelésekkel szemben.
T 366. Részesedésekkel kapcsolatos követelések - K 3. Technikai számla
2. Az apportba adott részesedés, értékpapír könyv szerinti értékének elszámolása.
T 3. Technikai számla - K 17. Tartós részesedés, 37. Forgatási célú részesedés
- K 18. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
- K 375. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
3. A könyv szerinti érték és a létesítő okiratban meghatározott érték közti különbözet
elszámolása:
a. Könyv szerinti érték < létesítő okirat szerinti érték
Befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedések esetén:
T 3. Technikai számla - K 972. Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek
Befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
esetén:
T 3. Technikai számla - K 973. Befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételek, árfolyamnyereségek
Forgóeszközök között kimutatott részesedések esetén:
Forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén:
b. Könyv szerinti érték > létesítő okirat szerinti érték
Befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedések esetén:
T 871. Részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek - K 3. Technikai számla
Befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
esetén:
T 872. Befektetett pénzügyi eszközökből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek - K 3. Technikai számla
Forgóeszközök között kimutatott részesedések esetén:
Forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén:
4. Cégbírósági bejegyzéskor a részesedés állományba vétele.
T 17. Tartós részesedés, 37. Forgatási célú részesedés - K 366. Részesedésekkel kapcsolatos követelések
Térítés nélküli átadás
A pénzügyi műveletek ráfordításain belül a térítés nélküli átadás a következő sorokat érintően
kell, hogy megjelenjen az éves beszámoló eredménykimutatásában:
• Részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek között kell kimutatni
a térítés nélkül átadott befektetett eszközök között kimutatott részesedések
nyilvántartás szerinti értékét.
• Befektetett pénzügyi eszközökből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek
között kell elszámolni a térítés nélkül átadott, befektetett pénzügyi eszközök
között kimutatott értékpapírok és kölcsönök összegének nyilvántartás szerinti
értékét.
• Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell elszámolni a térítés nélkül
átadott, a forgóeszközök között kimutatott részesedések, értékpapírok
nyilvántartás szerinti értékét.
Térítés nélkül átadott értékpapírok könyvviteli elszámolása

T 871. Részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek K 17. Tartós részesedések
T 875. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai K 37. Forgatási célú részesedések
T 872. Befektetett pénzügyi eszközökből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek
K 18. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
T 875. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai K 375. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
137
Átsorolások
A részesedés, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír eredeti minősítésének megfelelő besorolás

változása esetén szükséges végrehajtani az átsorolást, ami történhet,
• a befektetés céljának megváltozása miatt (forgatási célúból tartós befektetési célúvá,
illetve fordítva); ezen kívül
• a részesedési viszony változása miatt (a részesedési viszony nagyságrendjétől függően
a kapcsolt vállalkozás részesedései, illetve az egyéb részesedések között) is szükséges
lehet az átsorolás.
Abban az esetben, ha a vállalkozás a forgóeszközök közé sorolt egy részesedést, de később,

mivel változtak a körülmények, mégsem akarja eladni, akkor ezt a részesedést át kell sorolnia
befektetett pénzügyi eszközök közé. A korábban elszámolt és nyilvántartott értékvesztést is át
kell vezetni a bekerülési érték átvezetésével egyidejűleg.
7.4. Saját részvények, üzletrészek

Saját részvények, saját üzletrészek a vállalkozó által visszavásárolt (megszerzett) tulajdoni
részesedést jelentő saját befektetések. A visszavásárolt tulajdoni részesedést jelentő saját
befektetések között kell kimutatni a vállalkozó által ellenérték (visszaváltási érték) fejében
megszerzett visszaváltható részvényeket is a megszerzéstől az alaptőke kötelező
leszállításának cégbírósági bejegyzéséig.
Specialitások:
• Visszavásárolni csak jegyzett tőkén felüli vagyoni fedezet mellett lehet.
• A visszavásárlási érték osztalékfizetési korlátnak minősül, ezért az ennek megfelelő
összeget az eredménytartalékból a lekötött tartalékba kell helyezni
T 413. Eredménytartalék – K 414. Lekötött tartalék
Az osztalékfizetési korlát megszűnésekor (visszavásárolt saját részvények, saját
üzletrészek értékesítése, bevonása során) a lekötött tartalékot vissza kell vezetni
eredménytartalékba
T 414. Lekötött tartalék – K 413. Eredménytartalék
• Vagy újra értékesítésre kerül, vagy a jegyzett tőke leszállítása mellett be kell vonni a
Ptk.-ban meghatározottak figyelembe vételével.
• Szavazati jogot nem biztosítanak.
Fontos! A visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek értékesítésének könyvviteli

elszámolása a forgatási célú részesedések értékesítésének analógiájára történik.
Saját részvények, saját üzletrészek bevonása
A visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész, a visszaváltható részvény bevonása esetén, azok
névértékének megfelelő összeggel a jegyzett tőkét kell csökkenteni, a névérték és a
visszavásárlási érték közötti különbözettel – előjelének megfelelően – az eredménytartalékot
kell módosítani a jegyzett tőke módosításának a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával.
Saját részvények, saját üzletrészek bevonásának könyvviteli elszámolása

A visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész, a visszaváltható részvény bevonása esetén a
névérték elszámolása jegyzett tőke csökkenéseként
T 411. Jegyzett tőke – K 374. Saját részvények, saját üzletrészek
138
A visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész, a visszaváltható részvény bevonása esetén a
névérték és a visszavásárlási érték közötti különbözet elszámolása
Ha a névérték > saját részvény, saját üzletrész könyv szerinti értéke:
T 374. Saját részvények, saját üzletrészek – K 413. Eredménytartalék
Ha a névérték < saját részvény, saját üzletrész könyv szerinti értéke:
T 413. Eredménytartalék – K 374. Saját részvények, saját üzletrészek
Kapcsolódó tétel a lekötött tartalék feloldása
7.5. Értékpapírok hozamának elszámolása

A tulajdoni részesedést jelentő befektetések hozamának elszámolása (kapott (járó)
osztalék és részesedés)
Kapott (járó) osztalék és részesedés a tulajdoni részesedést jelentő befektetés után kapott, az
adózott eredmény felosztásáról szóló határozat alapján járó összeg (ideértve a kamatozó részvények
után kapott, illetve járó kamatot, valamint a bizalmi vagyonkezelés során a vagyonrendelőnek
kifizetett, illetve járó hozamot is), amennyiben az a MÉRLEGFORDULÓNAPIG ismertté vált.
Abban az esetben, ha a társaság fordulónapjáig a járó osztalék összege ismertté válik, akkor azt az
egyéb követelések között kell elszámolni a tárgyév eredménye javára, a taggyűlési/közgyűlési
határozat alapján. Ha a társaság mérlegkészítésének időpontjáig a járó osztalék összege nem válik
ismertté, hanem csak azt követően, akkor annak elszámolása a tárgyévet követő évben válik
esedékessé, annak eredményét növelve.
Kapott (járó) osztalékkal kapcsolatos könyvviteli elszámolások
A járó osztalék, részesedés, kamatozó részvények után járó kamat elszámolása a tárgyévben,
amennyiben az a fordulónapig ismertté vált
T 366. Egyéb követelések – K 971. Kapott (járó) osztalék, részesedés
A kapott, pénzügyileg teljesített osztalék, részesedés, kamatozó részvények után járó kamat
elszámolása
T 384. Elszámolási betétszámla – K 971. Kapott (járó) osztalék, részesedés
A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok hozamának elszámolása
A „ Befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételek, árfolyamnyereségek”

eredménykimutatás soron kell kimutatni a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott
hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír után kapott (esedékes, járó) kamat összegét.
Az „Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek” között kell kimutatni a

forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír után kapott
(esedékes, járó) kamat összegét.
Az összemérés és az időbeli elhatárolás elve alapján ezen kamatbevételeket azon időszak

eredménye javára kell elszámolni, amely időszakot azok ténylegesen érintik. Ennek
megfelelően a tárgyévre időarányosan járó kamatokat a hitelviszonyt megtestesítő kamatozó
értékpapírok előre meghatározott kamatfizetési feltételei szerint lehet számszerűsíteni és időbeli
elhatárolásként elszámolni. A bizonylat ebben az esetben a kamat időarányos részének
számításait alátámasztó dokumentáció lesz. A pénzügyileg realizált kamatot a kamatfizetéssel
egyidejűleg kell kamatbevételként elszámolni a bankszámlakivonat alapján.
139
A kapott (járó) kamatokkal kapcsolatos főkönyvi elszámolások
A tárgyévre időarányosan járó kamatok elhatárolása a hitelviszonyt megtestesítő kamatozó

értékpapírok után:
– K 973. Befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételek, árfolyamnyereségek
VAGY
– K 974. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek
A tárgyévet követő évben az időbeli elhatárolás feloldása a nyitást követően, vagy a kamat
pénzügyi realizálásával egyidejűleg:
T 973. Befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételek, árfolyamnyereségek
VAGY
T 974. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek
– K 391. Bevételek aktív időbeli elhatárolása
A pénzügyileg realizált kapott kamat elszámolása a hitelviszonyt megtestesítő kamatozó
értékpapírok után:
T 384. Elszámolási betétszámla
VAGY
A szerződés szerint a tárgyévben esedékes kamat elszámolása a hitelviszonyt megtestesítő
kamatozó értékpapírok után:
T 368. Egyéb követelések
VAGY
7.6. Diszkont értékpapírok számvitele

Aktív időbeli elhatárolásként kell a mérlegben kimutatni a névérték alatt kibocsátott, a névérték
alatt vásárolt diszkont – hitelviszonyt megtestesítő, befektetett eszközként vagy
forgóeszközként kimutatott – értékpapírok névértéke és kibocsátási értéke (vételára) közötti
különbözet adott üzleti évre időarányosan járó összegét mindaddig, amíg ezen
értékpapírokat nem értékesítik, nem váltják be, a könyvekből nem vezetik ki.
A diszkont értékpapír névértéke és vételára közötti különbözetből az adott évre időarányosan jutó
összeg elhatárolása:
T 391. Bevételek aktív időbeli elhatárolása – K 973. Befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételek, ár
folyamnyereségek
– K 974 Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek
Diszkont értékpapírok értékesítése, beváltása
1. Értékesítés:
Diszkont értékpapír eladási ára

– értékesítésig időarányosan az aktív időbeli elhatárolások között nyilvántartott, elszámolt
kamat
– eladott diszkont értékpapír könyv szerinti értéke
= Árfolyam-különbözet (előjelétől függően pénzügyi műveletek bevételei, vagy pénzügyi
140
2. Beváltás:
Diszkont értékpapír névértéke
– beváltásig időarányosan az aktív időbeli elhatárolások között nyilvántartott, elszámolt kamat
– beváltott diszkont értékpapír könyv szerinti értéke
= Árfolyam-különbözet (előjelétől függően pénzügyi műveletek bevételei, vagy pénzügyi
Az eladott, beváltott diszkont értékpapír – értékesítésig, illetve beváltásig időarányosan az aktív

időbeli elhatárolások között nyilvántartott, elszámolt kamattal csökkentett – eladási ára, illetve
beváltáskor a névértéke és könyv szerinti értéke közötti – különbözetet az értékesítéskor, illetve a
beváltáskor a következőképpen kell elszámolni:
Árfolyamnyereség esetén:
• a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott diszkont értékpapírnál mint
„Befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételek, árfolyamnyereségek”,
• forgóeszközök között kimutatott diszkont értékpapírnál a „Pénzügyi műveletek
a
egyéb bevételei” jelenik meg a pénzügyi művelet bevételei között.
Árfolyamveszteség esetén:
• a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott diszkont értékpapírnál „ Befektetett
pénzügyi eszközökből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek”,
• a forgóeszközök között kimutatott diszkont értékpapírnál mint „Pénzügyi műveletek
egyéb ráfordításai” jelenik meg a pénzügyi művelet bevételei között.
7.7. Speciális elhatárolás a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal

kapcsolatban
A hitelviszonyt megtestesítő befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott
értékpapírok állományba vétele időbeli elhatárolást vonhat maga után, ha a bekerülési érték
eltér a névértéktől.
névérték > bekerülési érték → nyereségjellegű különbözet

névérték < bekerülési érték → veszteségjellegű különbözet
Az értékpapír beszerzésének napjától a lejárat napjáig számított időre jutó különbözetből a

mérleg fordulónapjáig időarányosan jutó összeget el lehet határolni. Nyereség jellegű
különbözet esetén az aktív időbeli elhatárolások, míg veszteségjellegű különbözet esetén a
passzív időbeli elhatárolások között kell elszámolni a pénzügyi műveletek egyéb
bevételeivel, illetve egyéb ráfordításaival szemben.
Az adott évre elhatárolható különbözet a következő formula alapján is meghatározható:
Ö = K × T/ H
Ö: Tárgyévre elhatárolandó összeg
K: A bekerülési érték és a névérték különbözete
T: Tárgyidőszakban a cégnél eltöltött idő
H: A hátralévő futamidő (a bekerüléstől)
141
Az elhatárolt különbözet könyvviteli elszámolása
Nyereségjellegű különbözet elhatárolása:

T 391. Bevételek aktív időbeli elhatárolása – K 977. Pénzügyi műveletek egyéb
bevételei
Veszteségjellegű különbözet elhatárolása:

T 877. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai – K 482. Költségek, ráfordítások PIE
A tartós hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír bekerülési értéke és névértéke közötti –

nyereségjellegű/veszteségjellegű – különbözet korábban időbelileg elhatárolt összegének
megszüntetése a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel/egyéb ráfordításaival szemben történik.
Az időbeli elhatárolást meg kell szüntetni az értékpapír eladásakor, beváltásakor, illetve
értékvesztés elszámolásakor a nyereségjellegű különbözet arányos részét.
7.8. Értékpapírok állományváltozását kiváltó gazdasági események

Értékpapír értékesítés
Pénzügyi műveletek bevételei
• árfolyamnyereség
Értékpapír értékesítés
Pénzügyi műveletek ráfordításai
• árfolyamveszteség
Részesedések után kapott, járó osztalék Pénzügyi műveletek bevételei
Kötvények után kapott, járó kamat Pénzügyi műveletek bevételei
Opciós díj, ha nem kerül aktiválásra Pénzügyi műveletek ráfordításai
Bizományosi díj, ha nem kerül aktiválásra Egyéb szolgáltatások értéke
Értékpapír értékvesztése Pénzügyi műveletek ráfordításai
Pénzügyi műveletek ráfordítását
Értékpapír értékvesztés visszaírása
csökkentő tétel
Apport átadás esetén az átadott hitelviszonyt
megtestesítő értékpapír nyilvántartás szerinti (könyv
szerinti) értékének és a létesítő okiratban
meghatározott értékének a különbözete, amennyiben a
létesítő okiratban meghatározott érték a több:
- Befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott Befektetett pénzügyi eszközökből származó
értékpapír esetén bevételek, árfolyamnyereségek
- Forgóeszközök között kimutatott értékpapír esetén Pénzügyi műveletek egyéb bevételei
Apport átadás esetén az átadott hitelviszonyt
megtestesítő értékpapír nyilvántartás szerinti (könyv
szerinti) értékének és a létesítő okiratban
meghatározott értékének a különbözete, amennyiben a
létesítő okiratban meghatározott érték a kevesebb:
- Befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott Befektetett pénzügyi eszközökből származó
értékpapír esetén ráfordítások, árfolyamveszteségek
- Forgóeszközök között kimutatott értékpapír esetén Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai
Apport átadás esetén az átadott részesedés
nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és a
létesítő okiratban meghatározott értékének a
különbözete, amennyiben a létesítő okiratban
meghatározott érték a több:
- Befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott Részesedésekből származó bevételek,
142
részesedés esetén árfolyamnyereségek
- Forgóeszközök között kimutatott részesedések
esetén Pénzügyi műveletek egyéb bevételei
Apport átadás esetén az átadott részesedés
nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és a
létesítő okiratban meghatározott értékének a
különbözete, amennyiben a létesítő okiratban
meghatározott érték a kevesebb:
- Befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott Részesedésekből származó ráfordítások,
részesedés esetén árfolyamveszteségek
- Forgóeszközök között kimutatott részesedések
esetén Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai
Térítés nélküli átadáskor a könyv szerinti érték Pénzügyi műveletek ráfordítása
Térítés nélküli átvételkor a piaci érték Pénzügyi műveletek bevételei (halasztott)
143
8. Immateriális javak számvitele
8.2. Immateriális javak értékelése és az értékeléssel kapcsolatos számviteli

elszámolások
8.2.3. Értékelés „kikerüléskor” (számviteli nyilvántartásokból

történő kivezetéskor)
8.3. Kapcsolódó mérlegtételek számvitele
8.3.1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke
8.3.2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke
8.3.3. Vagyoni értékű jogok és szellemi termékek
8.3.4. Üzleti vagy cégérték
8.4. Az immateriális javak állományváltozását kiváltó gazdasági

események eredménykimutatás kapcsolata
144
Mérlegtétel
A. Befektetett Fogalmak
eszközök
I. Immateriális • Az immateriális javak, olyan értékkel bíró, nem anyagi javak, amelyek tartósan
javak szolgálják a vállalkozási tevékenységet.
(Az immateriális javak mérlegcsoportban kell kimutatni az immateriális javakra
adott előlegeket és az immateriálsi javak értékhelyesbítését, de az ingatlanokhoz
kapcsolódó vagyoni értékű jogokat a tárgyi eszközök mérlegcsoportban kell
kimutatni.
1. Alapítás- • Alapítás-átszervezés aktivált értékeként
átszervezés • a vállalkozási tevékenység
aktivált értéke  indításával,
 megkezdésével,
 jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével
kapcsolatos
• beruházásnak, felújításnak nem minősülő,
• a külső vállalkozók által számlázott, valamint a saját tevékenység során
felmerült olyan közvetlen önköltségbe tartozó költségeket lehet
kimutatni, amelyek az alapítás-átszervezés befejezését követően a
tevékenység során a bevételekben várhatóan megtérülnek.
• Ide tartoznak - többek között - a minőségbiztosítási rendszer
bevezetésével kapcsolatos tevékenység költségei, valamint az
ásványkincs-kutatási tevékenység során felmerült olyan költségek,
amelyek a kapcsolódó beruházás, felújítás bekerülési értékében nem
vehetők figyelembe, feltéve, hogy e költségek a kutatási tevékenység
eredményeképpen kitermelt ásványkincs hasznosításából származó
bevételekben várhatóan megtérülnek.
2. Kísérleti • A kísérleti fejlesztés aktivált értékeként
fejlesztés aktivált • a jövőben hasznosítható,
értéke • a kísérleti fejlesztés eredményének jövőbeni hasznosításakor az
árbevételben megtérülő,
• a kísérleti fejlesztés eredménye érdekében felmerült
 olyan számlázott összeget és
 a saját tevékenység során felmerült közvetlen önköltségbe
tartozó költségeket
lehet figyelembe venni, amelyek aktiválható termékben - szellemi termék, tárgyi
eszköz, készlet - nem vehetők számításba, mivel a létrehozott termék piaci –
várható piaci - árát meghaladják.
(A kísérleti fejlesztés állományba vett aktivált értéke nem haladhatja meg azt az
összeget, ami várhatóan megtérül a kapcsolódó jöv beni gazdasági haszonból a
további fejlesztési költségek, a várható termelési költségek, illetve a termék
értékesítése során közvetlenül felmerül értékesítési költségek levonása után.)
3. Vagyoni értékű • A vagyoni értékű jogok
jogok o olyan megszerzett ingatlanhoz nem kapcsolódó,
o tartós jogok,
o amelyek nem tartoznak a szellemi termékek közé.
4. Szellemi • A szellemi termékek
termékek • olyan tartós,
• nem anyagi javak,
• amelyek révén hasznosítható anyagi és/vagy nem anyagi javak
állíthatók elő.
5. Üzleti vagy • Üzleti vagy cégértékként kell kimutatni üzletág vásárlás esetén a jövőbeni
cégérték gazdasági haszon reményében teljesített többletkifizetések összegét.
145
6. Immateriális • Az immateriális javakra adott előlegként kell kimutatni az ilyen címen a
javakra adott szállítóknak átutalt – a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi
előlegek26 adót nem tartalmazó – összeget.
7. Immateriális • Az immateriális javak értékhelyesbítéseként a vagyoni értékű jogok és a szellemi
javak termékek – könyv szerinti értéket meghaladó – piaci értéke és könyv szerinti
értékhelyesbítése értéke (a bekerülési értéknek a terv szerinti értékcsökkenés elszámolt
összegével csökkentett értéke) közötti jelentős különbözet mutatható ki.
Csoportosítás
Az immateriális javak mérlegcsoporthoz kapcsolódó mérlegtételek között három olyan

mérlegtétel is található, amelyek esetében vállalkozási döntés függvénye a számviteli
nyilvántartásokban való megjelenítés. Az alapítással-átszervezéssel, valamint a kísérleti
fejlesztéssel kapcsolatos költségeket nem kötelező aktiválni, a vagyoni értékű jogok és
szellemi termékek mérlegkészítéskori piaci értékének és könyv szerinti értékének esetleges
jelentős pozitív különbözetének értékhelyesbítésként való megjelenítése is számviteli politikai
döntés függvénye.
Immateriális javak
„Kötelező” „Lehetséges”
mérlegtételek mérlegtételek
Vagyoni értékű Alapítás-átszervezés

jogok aktivált értéke
Szellemi termékek Kísérleti fejlesztés

aktivált értéke
Üzleti vagy cégérték Immateriális javak

értékhelyesbítése
Immeteriális javakra
adott előlegek
26
Az immateriális javakra adott előlegek elszámolásával a követelések fejezetben foglalkozunk.
146
8.2. Immateriális javak értékelése és az értékeléssel kapcsolatos számviteli
elszámolások
Az immateriális javak értékelésével kapcsolatos számviteli feladatokat érdemes azok
1. Bekerüléskor
– a bekerüléssel összefüggésben felmerülő közvetlen tételeket kell
„beazonosítása”, azaz a bekerülési értéket kell meghatározni
2. Tartós használat során
– terv szerinti értékcsökkenés számítása
– a „mindenkori” mérlegérték megállapítása
– az esetleges értékhelyesbítések megállapítása
3. „Kikerüléskor” (számviteli nyilvántartásokból történő kivezetéskor)
– a számviteli nyilvántartásokból kivezetett immateriális javak könyv szerinti
értékének megállapítása


• VÁSÁRLÁS beszerzési érték
• SAJÁT ELŐÁLLÍTÁS előállítási költség
• nem pénzbeli vagyoni
hozzájárulásként létesítő okirat szerinti érték
• beszerzés csere útján Csereszerződés szerinti érték
Fontos! A tárgyi eszközök bekerülésekor a tárgyi eszköz megszerzésével kapcsolatos

közvetlen tételeket (vásárlás esetén például a vételárat, a szállítást, stb.) a 161. Beruházások
számlán keresztül kell vezetni, majd az üzembe helyezéskor a bekerülési értéket (bruttó
értéket) valamelyik üzembe helyezett mérlegtételhez kapcsolódó főkönyvi számlára (pl.: 131.
Műszaki gépek, berendezések, járművek) kell átvezetni. Ezzel szemben az immateriális javak
bekerülésével kapcsolatos tételeket közvetlenül az immateriális jószághoz tartozó számlára
kell könyvelni.
„Például 1” (vagyoni értékű jog vásárlása)

1a. Vételár számla alapján:
T 113. Vagyoni értékű jogok – K 454. Belföldi szállítók
1b. Kapcsolódó áfa elszámolása:
147
T 466. Előzetesen felszámított ÁFA – K 454. Belföldi szállítók
„Például 2” (saját fejlesztésű szellemi termékkel kapcsolatos elszámolások)

1a. Fejlesztés (előállítás) költségei:
T 51-57. Költségnemek – K 1-4. Eszközök/Források
1b. Közvetlen költségek aktiválása a szellemi termékek között:
T 114. Szellemi termékek – K 582. Saját előállítású eszközök aktivált értéke
Immateriális javak VÁSÁRLÁSA
Az immateriális javakon belül a szellemi termékek és a vagyoni értékű jogok jellemzően

vásárlás útján kerülnek a vállalkozás vagyonkörébe. A beszerzés jogcíméhez tartozó
bekerülési érték a beszerzési ár. Az immateriális javak beszerzési árának meghatározásakor a
tényleges használatbavételig felmerülő, az adott immateriális jószághoz egyedileg
hozzákapcsolódó tételeket kell figyelembe venni.
Immateriális javak SAJÁT ELŐÁLLÍTÁSA
Abban az esetben, ha a szellemi termék fejlesztése saját tevékenységben valósul meg, akkor
az immateriális jószág bekerülési értéke az előállítási költséget lesz. Minden olyan költség a
bekerülési érték része kell, hogy legyen, ami az előállítással közvetlen kapcsolatban van. Ilyen
költségek lehetnek a saját fejlesztés során felhasznált anyagok értéke (anyagköltség), a
fejlesztésben résztvevő dolgozókkal kapcsolatos személyi jellegű ráfordítások (bérköltség,
járulékok), a fejlesztéshez használt tárgyi eszközök, immateriális javak értékcsökkenése.
Ebben az esetben a számviteli törvény előállítási érték meghatározásával kapcsolatos előírását
kell figyelembe venni.
Az eszköz bekerülési (előállítási) értékének részét képezik azok a költségek, amelyek
• az eszköz előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása,
átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerültek,
• az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, továbbá
• az eszközre megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók.
Terv szerinti értékcsökkenés
A vállalkozási tevékenységet szolgáló immateriális javak többségének értéke a tartós

használat során az erkölcsi avulás következtében az eredeti bekerülési érték alá csökken. A
csökkenés mértékének pénzben kifejezett értéke az értékcsökkenés. Klasszikus
megközelítésben ezen eszközök értéke az általuk előállított termékek és szolgáltatások
értékébe épül be. Az általuk létrehozott termék és szolgáltatás értékesítéséből árbevétele
származik a vállalkozásnak, az értékcsökkenési leírás pedig költséget jelent. Az
értékcsökkenés tervezésénél a „Bevezetés az értékelésbe” című fejezetben bemutatott leírási
módszerek alkalmazhatók. A terv szerinti értékcsökkenés meghatározásakor a szükséges
esetekben ugyanúgy, mint a tárgyi eszközöknél maradványértéket kell meghatározni.
148
Az immateriális javak terv szerinti értékcsökkenésének számításánál figyelembe vett
élettartam tekintetében viszont a Számviteli törvény korlátokat szab:
Megnevezés Időkorlát a terv szerinti leírásnál

Alapítás-átszervezés aktivált értéke Maximum 5 év
Kísérleti fejlesztés aktivált értéke Maximum 5 év
Üzleti vagy cégérték Legalább 5 év, de legfeljebb 10 év alatt lehet leírni
Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenésének főkönyvi elszámolása
119. Immateriális javak terv

11. Immateriális javak szerinti értékcsökkenése 571. Értékcsökkenési leírás
BRUTTÓ 1.
ÉRTÉK

1. Terv szerinti értékcsökkenés elszámolása
……………………………………………………………………………………
Az immateriális javak értékcsökkenését a bruttó érték számlához tartozó helyesbítő számlán

kell könyvelni, tehát az immateriális javak bruttó értéke és az elszámolt terv szerinti
értékcsökkenése a főkönyvi elszámolásban elkülönítetten jelenik meg. A két számla és a terven
felüli értékcsökkenéshez kapcsolódó főkönyvi számla összevont egyenlege mutatja az
immateriális javak nettó értékét.
Fontos! A 200 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok,
szellemi termékek bekerülési értéke – a vállalkozó döntésétől függően – a használatbavételkor
értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolható.
A mindenkori mérlegérték megállapítása
Az immateriális javak mérlegértékének megállapítása a következő összefüggés alapján

határozható meg:
• Mérlegérték megállapítása „alapesetben”:

=MÉRLEGÉRTÉK (Nettó érték)
Az immateriális javakat tehát a mérlegben ugyanúgy, mint a tárgyi eszközöket nettó értéken
kell kimutatni. A mérlegérték meghatározása a fenti összefüggés alapján kizárólag akkor
történhet, ha az immateriális jószág után a piaci körülmények megváltozása vagy egyéb nem
várt körülmények miatt nem kell (kellett) terven felüli értékcsökkenést elszámolni. Abban az
esetben, ha az immateriális jószág piaci ára tartósan és jelentősen a könyv szerinti érték alá
csökken vagy egyéb nem várt körülmény(ek) miatt az értéke lecsökken és ezért terven felüli
149
értékcsökkenés kerül elszámolásra az eszköz után, vagy a piaci ár vagy a korábbi nem várt
körülmények(ek) kedvező irányú változása miatt a korábban elszámolt terven felüli
értékcsökkenést vissza kell írni a mérlegérték a következő összefüggés mentén számolható ki:
• Mérlegérték megállapítása általánosan:

− Terven felüli értékcsökkenés
+ Terven felüli értékcsökkenés visszaírása
=MÉRLEGÉRTÉK (Nettó érték)
Megjegyzés: A mérleg a főkönyvi kivonat alapján készül, tehát a mérlegérték az adott

mérlegtételhez kapcsolódó főkönyvi számla (számlák) egyenlege (összevont egyenlege)
alapján határozható meg.
Terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni az immateriális javaknál akkor, ha

• az immateriális jószág, könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen
eszköz piaci értéke;
• az immateriális jószág értéke tartósan lecsökken, mert az immateriális jószág a
vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás,
megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható,
illetve használhatatlan;
• a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán
nem érvényesíthető;
• a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy
megszüntetik, illetve az eredménytelen lesz;
• az üzleti vagy cégérték vagy az alapítás-átszervezés aktivált értékének könyv szerinti
értéke - a jövőbeni gazdasági hasznokra vonatkozó várakozásokat befolyásoló
körülmények változása következtében - tartósan és jelentősen meghaladja annak piaci
értékét (a várható megtérülésként meghatározott összeget).
Megjegyzés: Abban az esetben, ha az immateriális jószág selejtezésre kerül, megsemmisül

vagy hiányzik (ilyen csak a szellemi termékek esetében fordulhat elő) az eszköz
természetesen a mérlegben nem szerepeltethető, így mérlegértéke nulla lesz.
A terven felüli értékcsökkentést olyan mértékig kell végrehajtani, hogy az immateriális jószág
használhatóságának megfelelő, a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken
szerepeljen a mérlegben.
Amennyiben az immateriális jószág a rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve

használhatatlan, megsemmisült vagy hiányzik, azt az immateriális javak közül – a terven felüli
értékcsökkenés elszámolása után – ki kell vezetni.
• Az eszközök állományból történő kivezetése esetén meghatározott terven felüli
értékcsökkenést a kivezetés időpontjával kell elszámolni (pl.: szellemi termék hiány) az
immateriális jószág nettó értékével egyező összegben.
• A piaci érték alapján meghatározott terven felüli értékcsökkenést általában a mérleg
fordulónapjával kell elszámolni a piaci érték és a könyv szerinti érték különbözetével
egyező összegben.
• Abban az esetben, ha nem várt körülmény miatt kerül elszámolásra a terven felüli
értékcsökkenés, akkor azt a nem várt körülmény bekövetkezésével egy időben kell
150
elszámolni (pl.: A vagyoni értékű jog csak korlátozottan érvényesíthető) a becsült piaci
érték és a nettó érték különbözetével egyező összegben.
Amennyiben az immateriális jószágnál a piaci érték alapján meghatározott terven felüli

értékcsökkenés elszámolásának okai már nem vagy csak részben állnak fenn, az elszámolt
terven felüli értékcsökkenést meg kell szüntetni, az immateriális jószágot piaci értékére
(legfeljebb a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékére)
vissza kell értékelni. Mindezek alapján tehát a terven felüli értékcsökkenés visszaírása nem
haladhatja meg a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenés összegét. Fontos!
Üzleti vagy cégérték esetén ez a szabály nem alkalmazható.
Immateriális javak terven felüli értékcsökkenésének (ha az eszköz állományban marad)

és a terven felüli értékcsökkenés visszaírásának főkönyvi elszámolása
118. Immateriális javak terven
966. Egyéb bevételek felüli értékcsökkenése 866. Egyéb ráfordítások
2. 1.

1. Terven felüli értékcsökkenés
……………………………………………………………………………………
2. Terven felüli értékcsökkenés visszaírása
……………………………………………………………………………………
Immateriális javak terven felüli értékcsökkenésének (ha az eszköz nem marad

állományban) főkönyvi elszámolása
Bár a tényleges „kikerülési” jogcímekkel (állománycsökkenésekkel) részletesen az

immateriális javak egyes mérlegtételeinek részletes tárgyalásakor foglalkozunk, a terven felüli
értékcsökkenés főkönyvi elszámolását módszertani okok miatt már a jelen részfejezetben
mutatjuk be.
118. Immateriális javak terven
11. Immateriális javak felüli értékcsökkenése 866. Egyéb ráfordítások
1/b. 1/a.
BRUTTÓ
ÉRTÉK
119. Immateriális javak terv
szerinti értékcsökkenése
1/c.

151
1/a. Terven felüli értékcsökkenés a nettó érték összegében
……………………………………………………………………………………
1/b. Terven felüli értékcsökkenés kivezetése
……………………………………………………………………………………
1/c. Terv szerinti értékcsökkenés kivezetése
……………………………………………………………………………………
Immateriális javak értékhelyesbítése
A vállalkozás a befektetett eszközök bizonyos körénél alkalmazhatja az értékhelyesbítés

intézményét. Az immateriális javak közül kizárólag a vagyoni értékű jogoknál és a szellemi
termékeknél lehet értékhelyesbítést elszámolni. Ha az „értékhelyesbíthető” eszközök piaci
értéke jelentősen meghaladja a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenési leírás
visszaírását követő könyv szerinti értékét, akkor a pozitív különbözet értékhelyesbítésként
elszámolható. Az értékhelyesbítés elszámolásának alapjául szolgáló piaci értéket minden
esetben a könyvvizsgálónak a kötelező könyvvizsgálat keretében kell hitelesíteni.
Amennyiben a könyvvizsgálat a vállalkozónál nem kötelez , az értékelés felülvizsgálatával
független könyvvizsgálót kell megbízni. Az értékhelyesbítés a forrás oldalon értékelési
tartalékként jelenik meg. Az értékhelyesbítés mérlegértéke minden esetben az adott
mérlegcsoporthoz kapcsolódó, az értékhelyesbítés intézménye alá vont eszköz aktuális piaci
érték és a könyv szerinti érték pozitív különbözetét mutatja. Az értékhelyesbítés nem
módosítja a könyv szerinti értékét, így az adott eszköz mérlegértékét sem befolyásolja. Az
értékhelyesbítés a mérlegben a befektetett eszközökhöz kapcsolódó mérlegcsoporton belül
önálló soron (immateriális javak mérlegcsoportban, mint immateriális javak
értékhelyesbítése) kerül kimutatásra. Az értékhelyesbítés alá vont eszközök esetében a piaci
értéket minden évben felül kell vizsgálni és a korábbi értékhelyesbítést az aktuális piaci érték
és könyv szerinti érték különbözetének megfelelően kell korrigálni.
Értékhelyesbítés főkönyvi elszámolása

4171. Értékhelyesbítés 117. Immateriális javak
értékelési tartaléka értékhelyesbítése
1.
2.

……………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………
152
Fontos! Ha az immateriális jószág kikerül a vagyonkörből, akkor a nyilvántartott
értékhelyesbítést teljes összegében vissza kell vezetni az értékelési tartalékkal szemben.
8.2.3. Értékelés „kikerüléskor” (számviteli nyilvántartásokból történő kivezetéskor)
Ha az immateriális jószág kikerül a vállalkozás vagyonköréből, akkor könyv szerinti értékét

(nettó értékét) és „esetleges” nyilvántartás szerinti értékhelyesbítését ki kell vezetni a
számviteli nyilvántartásokból. (Érdemi értékelési feladat az állománycsökkenések
elszámolását megelőzően természetesen nincsen, hiszen a vonatkozó immateriális jószág
könyv szerinti értéke a számviteli nyilvántartás alapján minden esetben a rendelkezésre kell,
hogy álljon.) A „kikerülési” jogcímekkel (állománycsökkenésekkel) részletesen az
immateriális javak egyes mérlegtételeinek részletes tárgyalásakor foglalkozunk.
8.3. Kapcsolódó mérlegtételek számvitele

8.3.1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke
Ha a vállalkozás az alapítással, illetve az átszervezéssel kapcsolatos költséget aktiválja, akkor

az alapítással, illetve az átszervezéssel kapcsolatos költségek nem az alapításhoz, illetve az
átszervezéshez kapcsolódó időszak, hanem - a vállalkozás számviteli politikájának
megfelelően - alapítás esetén a létesítő dokumentum dátumát, átszervezés esetén a
„befejezést” követő időszak (maximum 5 év) eredményét csökkentik. Ebben az esetben a
kapcsolódó költségek immateriális jószágként (alapítás-átszervezés aktivált értékeként)
kerülnek kimutatásra, majd a követő időszakban terv szerinti értékcsökkenésként kerülnek
elszámolásra az eredmény terhére. Ezzel a megoldással az alapítás-átszervezés költségei nem
egy időszakhoz tartozóan kerülnek elszámolásra, hanem az összemérés elvének megfelelően a
követő időszakok bevételeivel szemben jelennek meg a számviteli nyilvántartásokban. Ha a
vállalkozás a kapcsolódó költségek aktiválása mellett dönt, akkor az alapítás-átszervezés
aktivált értékének le nem írt összege osztalékfizetési korlátot jelent, ezért az alapítás-
átszervezés aktivált értékének költségként még el nem számolt részét (alapítás-átszervezés
aktivált értékének le nem írt részét) az eredménytartalékból a lekötött tartalékba át kell
vezetni:
T 413. Eredménytartalék - K 414. Lekötött tartalék
Az eredménytartalék kötelező lekötése miatt a vállalkozás tulajdonosai a saját döntés
eredményeként kimutatott többleteredményt27 osztalékként, részesedésként nem tudják
kivonni a vállalkozásból. A későbbi időszakokban az alapítás-átszervezés aktivált értéke után
elszámolt terv szerinti értékcsökkenés összegében a korábban lekötött eredménytartalékot a
lekötött tartalékból az eredménytartalékba vissza kell vezetni:
T 414. Lekötött tartalék - K 413. Eredménytartalék
8.3.2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke
A kísérletezési és kutatási munkákat három fő csoportba lehet rendezni:

• alapkutatás,
• alkalmazott kutatás és
• kísérleti fejlesztés.
27
Amennyiben az alapítás-átszervezés költségei aktiválásra kerülnek, akkor az alapítás, illetve az átszervezés
évének eredménye magasabb lesz.
153
Az alapkutatás tiszta elméleti munkát jelent és esetében semmiféle tevékenység nem
nevesíthető, amely biztosítaná későbbi megtérülését, így az ilyen költségek az immateriális
javak között nem aktiválhatók. Az alkalmazott kutatás részben elméleti, részben gyakorlati
tevékenység. Bár az alkalmazott kutatás konkrétan nevesített gyakorlati cél érdekében
folytatott tevékenység, az alkalmazott kutatás költségei nem aktiválhatók. A kísérleti
fejlesztés, a három kutatási tevékenység közül a legközelebb áll a konkrét gyakorlathoz. A
kísérleti fejlesztés során felmerült költségekről már valószínűsíthető, hogy a kísérleti
fejlesztés eredményéből meg is térülnek, ezért az ilyen költségek kísérleti fejlesztés aktivált
értékeként aktiválhatók.
Az alapkutatás olyan kísérleti és elméleti munka, amelynek els dleges célja új ismeretek
szerzése a jelenségek alapvet lényegér l és a megfigyelhet tényekr l, bármiféle konkrét
alkalmazási és felhasználási célkit zés nélkül.
Az alkalmazott kutatás új ismeretek megszerzésére irányuló eredeti vizsgálat, amelyet

els dlegesen valamely konkrét gyakorlati cél érdekében végeznek.
A kísérleti fejlesztés olyan a kutatásból és a gyakorlati tapasztalatokból nyert, már létez

tudásra támaszkodó, rendszeres munka, amelynek célja új anyagok, termékek és szerkezetek
létrehozása, új eljárások, rendszerek és szolgáltatások bevezetése vagy a már létrehozottak
vagy bevezetettek lényeges javítása. Lehet: gyártásfejlesztés és gyártmányfejlesztés.
A kísérleti fejlesztés lehet befejezett vagy befejezetlen. A megkülönböztetés a számviteli

elszámolást tekintve is lényeges, mivel a befejezetlen kísérleti fejlesztés értéke után az
összemérés elvével összhangban terv szerinti értékcsökkenést nem lehet elszámolni, mert
jövőbeli megtérülése még bizonytalan. Fontos! A befejezetlen kísérleti fejlesztés aktivált
értékében azon termékek közvetlen költségei is benne vannak, amelyeket csak később a
kísérleti fejlesztés befejezésekor lehet a készletek, tárgyi eszközök, szellemi termékek között
állományba venni, a kísérleti fejlesztés aktivált értékének csökkentésével.
Ha a vállalkozás a kísérleti fejlesztéssel kapcsolatos költséget aktiválja, akkor a kísérleti

fejlesztéssel kapcsolatos költségek nem a „fejlesztéshez” kapcsolódó időszak, hanem - a
vállalkozás számviteli politikájának megfelelően – a kísérleti fejlesztés sikeres „befejezését”
követő időszak (maximum 5 év) eredményét csökkentik. Ebben az esetben (sikeres fejlesztés)
a fejlesztés közvetlen költségei immateriális jószágként (jellemzően szellemi termékként)
kerülnek majd kimutatásra és értékük a fejlesztés lezárását követő években terv szerinti
értékcsökkenésként kerülnek elszámolásra az eredmény terhére. Ezzel a megoldással a
kísérleti fejlesztés költségei nem a „fejlesztés” időszakához tartozóan kerülnek elszámolásra,
hanem az összemérés elvének megfelelően a fejlesztés sikeres lezárását követő „megtérülési”
időszakok bevételeivel szemben jelennek meg a számviteli nyilvántartásokban. Ha a
vállalkozás a kapcsolódó költségek aktiválása mellett dönt, akkor a kísérleti fejlesztés
aktivált értékének le nem írt összege osztalékfizetési korlátot jelent, ezért az aktivált
költségeket az eredménytartalékból a lekötött tartalékba át kell vezetni:
Az eredménytartalék kötelező lekötése miatt a vállalkozás tulajdonosai a saját döntés

eredményeként kimutatott többleteredményt28 osztalékként, részesedésként nem tudják
kivonni a vállalkozásból.
28
Amennyiben a kísérleti fejlesztés költségei aktiválásra kerülnek, a fejlesztés évének eredménye magasabb lesz.
154
A kísérleti fejlesztés lezárását követően a korábban aktivált költségek „sorsa” a fejlesztés
eredményétől (eredményességétől) függően a következőkben rendszerezett variációk szerint
alakulhat. (A rendszerezés kizárólag a legtipikusabb variációkat mutatja be.) A két
legtipikusabb variáció bemutatásának felvezetéseként nézzük meg a kísérleti fejlesztéssel
kapcsolatos költségek elszámolását (természetesen abban az esetben, ha a költségek
aktiválásra kerülnek)!
1a. Kísérleti fejlesztéssel kapcsolatos saját költségek elszámolása29:

T 51-57. Költségnemek - K 1-4. Eszközök/Források
1b. kísérleti fejlesztéssel kapcsolatos költségek aktiválása:
T 112. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke - K 582. Saját előállítású eszközök aktivált értéke
1c. Eredménytartalék lekötése:
1. variáció
A kísérleti fejlesztés sikertelen és ezért a kísérleti fejlesztés aktivált értékét terven felüli
értékcsökkenési leírásként kell elszámolni. Ebben az esetben a könyvviteli elszámolás a
következőképpen alakul:
2a. Terven felüli értékcsökkenés elszámolása:
T 866. Egyéb ráfordítások - K 1182. Kísérleti fejlesztés terven felüli értékcsökkenése
2b. Kivezetés a nyilvántartásból:
T 1182. Kísérleti fejlesztés terven felüli értékcsökkenése - K 112. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke
2c. Eredménytartalék „felszabadítása” (A korábban lekötött eredménytartalékot a lekötött
tartalékból vissza kell vezetni az eredménytartalékba, hiszen osztalékfizetési korlátot a
kísérleti fejlesztés aktivált értékének le nem írt rész jelent.):
2. variáció
A kísérleti fejlesztés sikeresen zárul. A korábban aktivált költségek egy része „valamilyen
más eszköz” („Legyen most szellemi termék! ”=” Például egy új technológiai eljárás került
kidolgozásra!) értékében aktiválható. A költségek „maradék” része pedig, mint befejezett
kísérleti fejlesztés marad a számviteli nyilvántartásokban. A befejezett kísérleti fejlesztés után
már terv szerinti értékcsökkenést kell elszámolni.
2a. Szellemi termék állományba vétele:
T 114. Szellemi termékek - K 112. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke
2b. Eredménytartalék „felszabadítása” (A korábban lekötött eredménytartalékból a szellemi
termék aktivált értékének megfelelő összegben a lekötött tartalékból vissza kell vezetni az
eredménytartalékba, hiszen osztalékfizetési korlátot a kísérleti fejlesztés aktivált értékének le
nem írt rész jelent. Jelen esetben pedig a szellemi termékek értéke a korábban aktivált
költségeket csökkenti.):
3a. Befejezett kísérleti fejlesztés terv szerinti értékcsökkenésének elszámolása:
T 571. Értékcsökkenési leírás - K 1192. Kísérleti fejlesztés terv szerinti értékcsökkenése
3b. Eredménytartalék „felszabadítása” (A korábban lekötött eredménytartalékból az elszámolt
terv szerinti értékcsökkenés összegében vissza kell vezetni az eredménytartalékba, hiszen
osztalékfizetési korlátot a kísérleti fejlesztés aktivált értékének le nem írt rész jelent.):
29
A kísérleti fejlesztéssel kapcsolatosan külső megbízott által számlázott tételeket a levonható előzetesen
felszámított áfa nélküli összegben közvetlenül a 112. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke számlára kell könyvelni:
T 112. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke - K 454. Szállítók
ÉS
155
8.3.3. Vagyoni értékű jogok és szellemi termékek
A vagyoni értékű jogok és a szellemi termékek állománynövekedéseinek és

állománycsökkenésének könyvviteli elszámolása rokon vonásokat mutat, ezért számviteli
elszámolásukat jelen részfejezetben közösen tárgyaljuk.
Vagyoni értékű jogok
A vagyoni érték jogok között olyan jogok kerülnek kimutatásra, amelyek legfontosabb
ismérvei, hogy
• nem tulajdonjogok,
• tartósan szolgálják a vállalkozási tevékenységet,
• nem ingatlanhoz kapcsolódnak és
• ellenértékük a szerz dés alapján el re és nem a kés bbi folyamatos m ködés során
kerül kifizetésre.
Fajtái:
• Ingatlanhoz nem kapcsolódó
o bérleti jog,
o koncessziós jog,
o használati jog,
o vagyonkezel i jog.
• Egyéb vagyoni érték jogok: játékjog, licencek, szellemi termékek felhasználói joga,
egyéb jogok.
A vagyoni érték jogoknál az értékelésnél bemutatott részfejezetben bemutatott bekerülési

jogcímek mindegyike el fordulhat, kivéve értelemszer en a saját el állítást.
Szellemi termékek
Az alább felsorolt szellemi termékek függetlenül attól, hogy azt vásárolták vagy a vállalkozó
állította el , illetve használatba vették-e azokat vagy sem a szellemi termékek között
kerülnek kimutatásra.
Fajtái:
• az iparjogvédelemben részesül alkotások (különösen: szabadalom, használati minta,
formatervezési minta, know-how, védjegy, földrajzi árujelz , kereskedelmi név),
• a szerz i jogvédelemben részesül szerz i m vek és szomszédos jogok (különösen:
szoftvertermékek, m szaki tervek),
• a jogvédelemben nem részesül , de titkosságuk révén monopolizált szellemi javak,
függetlenül attól, hogy használatba vették-e azokat vagy sem.
A szellemi termékeknél az értékelésnél bemutatott részfejezetben bemutatott bekerülési

jogcímek mindegyike el fordulhat. Abban az esetben, ha a szellemi termék el állítása
(fejlesztése) több üzleti éven keresztül történik, akkor a közvetlen költségeket els ször, mint
kísérleti fejlesztés kell kimutatni, majd a befejezést követ en kell a szellemi termékek közé
átvezetni. Abban az esetben, ha a közvetlen költségek aktiválása közvetlenül a szellemi
termékek közé történik, akkor az elszámolás az alábbiakban bemutatottak alapján történik.
1. A felmerült költségek elszámolása:
T 5. Költségnemek - K 1-4. Eszközök, források
156
2. A kísérleti fejlesztéssel kapcsolatos költségek aktiválása:
T 114. Szellemi termékek - K 582. Saját előállítású eszközök aktivált értéke
Fontos! A szellemi termékhez kapcsolódó használati/felhasználói jogot (pl.: könyvel

program használati joga) a vagyoni érték jogok között és nem a szellemi termékeknél kell
kimutatni.
Vagyoni értékű jogok és szellemi termékek könyvviteli elszámolása
A vagyoni értékű jogok és szellemi termékek vásárlása, a terv szerinti értékcsökkenés és a

terven felüli értékcsökkenés gazdasági eseményeinek könyvviteli elszámolásával jelen fejezet
„Immateriális javak értékelése és az értékeléssel kapcsolatos számviteli elszámolások” című
részfejezetében már foglalkoztunk. A szellemi termékek előállításának könyvviteli
elszámolását az előzőekben mutattuk be. Az egyéb leggyakoribb állománynövekedések és
állománycsökkenések könyvviteli elszámolása a tárgyi eszközökkel kapcsolatos
állománynövekedések és állománycsökkenések könyvviteli elszámolásának analógiájára
történik, de az ezekhez a mozgásjogcímekhez tartozó elszámolásokat a következőkben
foglaljuk össze.
Apportként átvett vagyoni értékű jogok, szellemi termékek főkönyvi elszámolása

113. Vagyoni értékű
479. Egyéb rövid lejáratú jogok
411. Jegyzett tőke 33. Jegyzett, de… kötelezettségek 114. Szellemi termékek
2. 3. 1.

1. Az apportként átvett eszköz bekerülési értékének állományba vétele.
……………………………………………………………………………………
2. A jegyzett tőke állományba vétele cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg.
……………………………………………………………………………………
3. Rendező tétel elszámolása.
……………………………………………………………………………………
157
Vagyoni értékű jogok, szellemi termékek térítés nélküli átvételének főkönyvi
elszámolása
113. Vagyoni értékű
483. Halasztott jogok
bevételek 968. Egyéb bevétel 114. Szellemi termékek
2.
1/a.
4.
1193. Vagyoni értékű jogok

értékcsökkenése
479. Egyéb rövid 1194. Szellemi termékek 571. Értékcsökkenési
lejáratú kötelezettség 466. Előzetes ÁFA értékcsökkenése leírás
1/b. 3.

1/a. Az átvett eszköz állományba vétele piaci értéken.
……………………………………………………………………………………
1/b. A kapcsolódó ÁFA elszámolása.
……………………………………………………………………………………
2. Az egyéb bevétel időbeli elhatárolása.
……………………………………………………………………………………
3. A tárgyidőszaki terv szerinti értékcsökkenés elszámolása.
……………………………………………………………………………………
4. A terv szerinti értékcsökkenéssel arányos időbeli elhatárolás feloldása.
……………………………………………………………………………………
158
Vagyoni értékű jogok, szellemi termékek értékesítésének főkönyvi elszámolása
467. ÁFA (fizetendő) 311. Vevők

1/b.
368. Technikai számla

1/a.
1193. Vagyoni értékű jogok terv szerinti

értékcsökkenése
1194. Szellemi termékek terv szerinti
114. Szellemi termékek
értékcsökkenése
BRUTTÓ 2/a. 2/b. HALMOZOTT
ÉRTÉK
terv szerinti
ÉCS

terven felüli értékcsökkenése
1184. Szellemi termékek terven
„korábban”
2/c. elszámolt
terven felüli
ÉCS
3/a. 3/b.

1/a. ÁFA nélküli eladási ár
……………………………………………………………………………………
1/b. Fizetendő ÁFA
……………………………………………………………………………………
2/a. Könyv szerinti bruttó érték kivezetése
……………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………
159
……………………………………………………………………………………
3/a. Különbözet elszámolása (ha az értékesítés eredményhatása nyereség/pozitív jellegű):
……………………………………………………………………………………
3/b. Különbözet elszámolása (ha az értékesítés eredményhatása veszteség/negatív jellegű):
……………………………………………………………………………………
VAGY
2/a. Könyv szerinti nettó érték kivezetése
T 368. Technikai számla - K 113. Vagyoni értékű…/114. Szellemi termékek
T 1193. Vagyoni…écs-e/1194. Szellemi… écs-e - K 12-15. Tárgyi eszközök
T 1183. Vagyoni…écs-e/1184. Szellemi… écs-e - K 12-15. Tárgyi eszközök
Megjegyzés: A vagyoni értékű jogok, szellemi termékek kötelezettség fejében történő

átadásának könyvviteli elszámolása az értékesítés könyvviteli elszámolásának analógiájára
történik.
Vagyoni értékű jogok, szellemi termékek apportként történő átadásának főkönyvi

elszámolása
1193. Vagyoni értékű jogok terv
113. Vagyoni értékű jogok 1194. Szellemi termékek terv
114. Szellemi termékek 3. Technikai számla szerinti értékcsökkenése
BRUTTÓ 2a 2b HALMOZOTT
ÉRTÉK terv szerinti ÉCS

„korábban”
2c
elszámolt terven
felüli ÉCS
366. „még NEM részesedés”

1
17. Részesedések
4
3a 3b

160
1. Létesítő okirat szerinti érték elszámolása
……………………………………………………………………………………
2/a. Könyv szerinti érték (nettó érték) elszámolása ráfordításként
……………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………
3a. A létesítő okirat és a könyv szerinti érték különbségének elszámolása, ha a létesítő okirat
szerinti érték > a KSZÉ
……………………………………………………………………………………
3b. A létesítő okirat és a könyv szerinti érték különbségének elszámolása, ha a létesítő okirat
szerinti érték < a KSZÉ
……………………………………………………………………………………
4. A részesedés állományba vétele a cégbírósági bejegyzéskor:
……………………………………………………………………………………
161
Vagyoni értékű jogok, szellemi termékek térítés nélküli átadásának főkönyvi
elszámolása
114. Szellemi termékek 868. Egyéb ráfordítások
1/a.
BRUTTÓ
ÉRTÉK
1193. Vagyoni értékű jogok terv
1194. Szellemi termékek terv
1/b. HALMOZOTT
terv szerinti ÉCS

1/c. „korábban”
elszámolt terven
felüli ÉCS
467. Fizetendő ÁFA 368. „ÁFA követelés”

2.

1/a. Könyv szerinti érték (nettó érték) elszámolása ráfordításként
……………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………
VAGY
1/a. Bruttó érték kivezetése
T 868. Egyéb ráfordítások - K 113. Vagyoni értékű…/114. Szellemi termékek
T 1193. Vagyoni…écs-e/1194. Szellemi… écs-e - K 868. Egyéb ráfordítások
T 1183. Vagyoni…écs-e/1184. Szellemi… écs-e - K 868. Egyéb ráfordítások
2. Kiszámlázott ÁFA
……………………………………………………………………………………
162
8.3.4. Üzleti vagy cégérték
Mikor keletkezhet üzleti vagy cégérték (good will), illetve negatív üzleti vagy cégérték (bad
will)?
Üzleti vagy cégérték: a megvásárolt üzletágért fizetett ellenérték és a tételesen állományba vett egyes
eszközök piaci értékének a tételesen állományba vett, átvállalt kötelezettségek - e törvény szerinti
értékeléssel meghatározott - értékével csökkentett értéke közötti különbözet, ha a fizetett ellenérték
magasabb.
Negatív üzleti vagy cégérték: a megvásárolt üzletágért fizetett ellenérték és a tételesen állományba vett
egyes eszközök piaci értékének a tételesen állományba vett, átvállalt kötelezettségek - e törvény szerinti
értékeléssel meghatározott - értékével csökkentett összege közötti különbözet, ha a fizetett ellenérték
alacsonyabb.
Piaci érték meghatározása és az üzleti vagy cégérték (good will), illetve a negatív üzleti
vagy cégérték (bad will) meghatározása
Megvásárolt üzletág eszközeinek aktuális forgalmi értéke

– átvállalt kötelezettségek számviteli törvény előírásai alapján meghatározott értéke
= megvásárolt üzletág „számított” piaci értéke
Üzleti vagy cégérték = Vételár – megvásárolt üzletág „számított” piaci értéke
Ha a vételár > a megvásárolt üzletág „számított” piaci értéke

 üzleti vagy cégérték keletkezik, amit az immateriális javak között kell
kimutatni, mint üzleti vagy cégérték kell kimutatni
Ha a vételár < a megvásárolt üzletág „számított” piaci értéke
 negatív üzleti vagy cégérték keletkezik, amit a passzív időbeli elhatárolások
között halasztott bevételként kell kimutatni
Az üzleti vagy cégértéket legalább 5 év, de legfeljebb 10 év alatt kell értékcsökkenési

leírásként elszámolni. A negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott halasztott bevételt
legalább 5 év, de legfeljebb 10 év alatt lehet az egyéb bevételekkel szemben megszűntetni. Az
5 évnél hosszabb leírást a kiegészítő mellékletben indokolni kell.
Üzleti vagy cégérték főkönyvi elszámolása üzletág vásárlás esetén, az eszközök és

kötelezettségek tételes állományba vételével
43-47. Kötelezettségek 368. Technikai számla 1-3. Eszközök
2.
1.
454. Szállítók
3
483. Halasztott
bevételek 115. Üzleti vagy cégérték
969. Egyéb bevétel
4/b2 4/b1
4/a
5.
163
Megjegyzés: A 368. Technikai számlán kívül egyéb más megoldások is lehetségesek.

1. A cégvásárlás során átvett eszközök piaci értéke.
……………………………………………………………………………………
2. Az átvett kötelezettségek számviteli törvény szerint értékelt értéke.
……………………………………………………………………………………
3. Az üzletág, telephely, üzlethálózat vásárlás során a vételár (ellenérték elszámolása
kötelezettségként)
……………………………………………………………………………………
4/a. A keletkező üzleti vagy cégérték állományba vétele.
……………………………………………………………………………………
VAGY
4/b1. A keletkező negatív üzleti vagy cégérték állományba vétele.
……………………………………………………………………………………
4/b2. A negatív üzleti vagy cégérték elhatárolása.
……………………………………………………………………………………
5. A negatív üzleti vagy cégérték arányos részének feloldása.
Megjegyzés: A cégvásárláshoz áfa elszámolás is kapcsolódik:

8.4. Az immateriális javak állományváltozását kiváltó gazdasági események

Érintett eredménykimutatás
Gazdasági esemény
sor
TERV SZERINTI ÉRTÉKCSÖKKENÉS Értékcsökkenési leírás

TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉS Egyéb ráfordítások
ÉRTÉKESÍTETT immateriális javak ÁFA nélkül
eladási árának és könyv szerinti értékének (nettó
értékének) különbözete
• ha pozitív (nyereség) Egyéb bevételek
• ha negatív (veszteség) Egyéb ráfordítások
Káreseménnyel kapcsolatos TÉRÍTÉS Egyéb bevételek
TÉRÍTÉS NÉLKÜL átadott immateriális javak könyv
szerinti értéke (nettó értéke)
AJÁNDÉKBA átadott immateriális javak könyv
szerinti értéke
APPORTBA átadott immateriális javak létesítő
164
okiratban meghatározott értéke és könyv szerinti
értéke (nettó értéke) közti különbözet
- létesítő okirat szerinti érték > KSZÉ Egyéb bevételek
- létesítő okirat szerinti érték > KSZÉ Egyéb ráfordítások
Alapítás-átszervezés, kísérleti fejlesztés költségeinek Saját előállítású eszközök
aktiválása aktivált értéke
165
9. Időbeli elhatárolások számvitele (Időbeli elhatárolások 2)
9. 1. Fogalmak, kapcsolódó mérlegtételek, időbeli elhatárolások

csoportosítása
3. Összefoglaló feladatok
9.3.1. „Klasszikus időbeli elhatárolások
9.3.1.1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása
9.3.1.2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása
9.3.1.3. Bevételek passzív időbeli elhatárolása
9.3.1.4. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása
9.3.2. „Speciális időbeli elhatárolások
9.3.2.1. Halasztott ráfordítások
9.3.2.2. Halasztott bevételek
166
9.1. Fogalmak, kapcsolódó mérlegtételek, időbeli elhatárolások
csoportosítása
Fogalma:
• Az időbeli elhatárolások
– az összemérés és
– az időbeli elhatárolások elvéből következő,
a megbízható valós összkép – ezen belül elsősorban az eredmény – pontosítását célzó
elszámolások.
Időbeli elhatárolások jellemzői

• Az összemérés és az időbeli elhatárolás számviteli alapelveinek „egyik” érvényesítési
eszköze.
• A számvitelben kimutatott tárgyévi eredmény pontosítását célozza.
• Mindig költséggel, ráfordítással vagy bevétellel áll szemben.
• Összege pontosan ismert (nem becslés), bizonylattal, szerződéssel, számítással
alátámasztott.
Mérlegtételek
Mérlegtétel
C. Aktív időbeli elhatárolások
1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása
2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása
3. Halasztott ráfordítások
Mérlegtétel
G. Passzív időbeli elhatárolások
1. Bevételek passzív időbeli elhatárolása
2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása
3. Halasztott bevételek
Időbeli elhatárolások rendszerezése, csoportosítása
Mint az a fogalmi meghatározásból is kiderül az időbeli elhatárolások eredményt érintő

elszámolások. Érdemes tehát az időbeli elhatárolásokkal kapcsolatos ismeretanyagot az
eredményen keresztül felvezetni. Az időbeli elhatárolásokat azok elszámolásának eredményre
gyakorolt hatása alapján két csoportba sorolhatjuk:
• eredményt növelő időbeli elhatárolások, illetve
• eredményt csökkentő időbeli elhatárolások.
Az aktív időbeli elhatárolás állományba vétele növeli, a passzív időbeli elhatárolás

elszámolása pedig csökkenti az eredményt. Az eredmény levezetésének egyszerűsített
sémájából következően (EREDMÉNY = BEVÉTELEK – RÁFORDÍTÁSOK (Költségek)) az
aktív és passzív időbeli elhatárolások is alapvetően kétféleképpen pontosíthatják az
eredményt.
Aktív időbeli elhatárolások (eredményt növelő időbeli elhatárolások):

1. „BEVÉTELT NÖVELŐ” aktív időbeli elhatárolások
167
K 9. „Valamelyik” BEVÉTEL
2. „RÁFORDÍTÁST (költséget) CSÖKKENTŐ” aktív időbeli elhatárolások

T 392. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása
K 8/5. „Valamelyik” RÁFORDÍTÁS (KÖLTSÉG)
VAGY
T 393. Halasztott ráfordítások
K 8. „Valamelyik” RÁFORDÍTÁS
Passzív időbeli elhatárolások (eredményt csökkentő időbeli elhatárolások):
5. „BEVÉTELT CSÖKKENTŐ” passzív időbeli elhatárolások

K 481. Bevételek passzív időbeli elhatárolása
VAGY
K 483. Halasztott bevételek
2. „RÁFORDÍTÁST (költséget) NÖVELŐ” PASSZÍV időbeli elhatárolások

T 8/5. „Valamelyik” RÁFORDÍTÁS (KÖLTSÉG)
K 482. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása
Időbeli elhatárolások csoportosítása elszámolásuk eredményre gyakorolt hatásának

megfelelően:
AKTÍV PASSZÍV
Eredményt Eredményt
NÖVELŐ CSÖKKENTŐ
időbeli elhatárolások
Oktatás módszertani okok miatt az időbeli elhatárolásokat egy másik szempont szerint
is két csoportra bontjuk. Először az ún. „klasszikus” időbeli elhatárolásokkal fogunk
foglalkozni, majd azt követően a halasztott ráfordítások és a halasztott bevételeket
tárgyaljuk.
168
Időbeli elhatárolások csoportosítása egy másik szempontnak megfelelően megfelelően:
„KLASSZIKUS” „SPECIÁLIS”
időbeli elhatárolások időbeli elhatárolások
Bevételek aktív időbeli

elhatárolása
Költségek,
ráfordítások aktív
időbeli elhatárolása
Halasztott ráfordítások
Bevételek passzív
Költségek,
ráfordítások passzív
Halasztott bevételek
169
9.2. Időbeli elhatárolások fordulónapra vonatkozó értékelése
A külföldi pénzértékre szóló aktív és passzív időbeli elhatárolások értékelése a „devizás”
eszközökre és kötelezettségekre vonatkozó általános szabályok alapján történik.
• A mérlegben a fordulónapra vonatkozó választott árfolyamon átszámított forintértéken
kell kimutatni.
• A bevételek aktív időbeli elhatárolása között elszámolt követelésjellegű tételeknél
(pl. járó kamat) értékvesztést kell elszámolni mérlegkészítés időpontjában
rendelkezésre álló információk alapján – a követelés könyv szerinti értéke és a
követelés várhatóan megtérülő összege közötti – veszteségjellegű-különbözet
összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű
• Külföldi pénzértékre szóló vagyonelemekhez kapcsolódó kamatok elhatárolása a
fordulónapi választott árfolyamon történik.
9.3. Az időbeli elhatárolások fajtái és az egyes fajták könyvviteli

elszámolása
9.3.1. „Klasszikus” időbeli elhatárolások
A „klasszikus” időbeli elhatárolások állományba vétele elszámolása év végén kötelező, de

természetesen saját döntéstől függően év közben is elszámolható.
9.3.1.1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása
• Aktív id beli elhatárolásként - elkülönítetten - kell a mérlegben kimutatni az olyan járó

árbevételt, kamat- és egyéb bevételeket, amelyek csak a mérleg fordulónapja után
esedékesek, de a mérleggel lezárt id szakra számolandók el.
FELOLDÁS: Nyitás után vagy év közben a bevétel elszámolásakor.
• Aktív id beli elhatárolásként kell a mérlegben kimutatni a (kamatbevételekkel szemben

elszámolt) névérték alatt kibocsátott, a névérték alatt vásárolt diszkont - hitelviszonyt
megtestesít , befektetett vagy forgóeszközként kimutatott - értékpapírok névértéke és
kibocsátási értéke (vételára) közötti különbözet adott üzleti évre, id arányosan járó
összegét.
FELOLDÁS: Az értékpapír(ok) értékesítésekor, a beváltásakor, a könyvekb l történ
kivezetésekor.
• Aktív id beli elhatárolásként lehet a mérlegben kimutatni - a vállalkozó számviteli

politikában rögzített döntése szerint - a befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt,
névérték alatt beszerzett - hitelviszonyt megtestesít , a valós értéken történ értékelés alá
nem vont - kamatozó értékpapír névértéke és beszerzési értéke közötti - nyereségjelleg -
különbözetb l a beszerzést l az üzleti év mérlegfordulónapjáig terjed id szakra
id arányosan jutó (a pénzügyi m veletek egyéb bevételeivel szemben elszámolt)
összeget.
FELOLDÁS: Az elhatárolást ezen értékpapír értékesítésekor, beváltásakor, továbbá a
könyvekb l - egyéb jogcímen - történ kivezetése esetén kell megszüntetni, valamint akkor
és olyan összegben, ha és amilyen összegben az id belileg elhatárolt különbözet realizálása
bizonytalan.
170
• Aktív id őbeli elhatárolásként lehet kimutatni a jogszabályi előíráson, szerződésen,
megállapodáson alapuló támogatások várható, még el nem számolt összegét az
egyéb bevételekkel szemben, amennyiben a vállalkozó bizonyítani tudja, hogy
teljesíteni fogja a támogatáshoz kapcsolódó feltételeket és valószín ű , hogy a
támogatást meg fogja kapni.
FELOLDÁS: Az aktív id ő beli elhatárolást a kapott támogatás elszámolásakor
(pénzügyi rendezésekor), illetve a támogatás meghiúsulásakor kell megsz ű ntetni.
• Aktív id ő beli elhatárolásként kell kimutatni a szerz ő dés elszámolási egysége –

általános forgalmi adót nem tartalmazó – teljes szerz ő déses ellenértékének
mérlegfordulónapi teljesítési fok arányában számított összege azon részét, amely
meghaladja a szerződés elszámolási egységével kapcsolatban az előző üzleti
év(ek)ben és a tárgyévben együttesen elszámolt nettó árbevételt.
FELOLDÁS: Az aktív id ő beli elhatárolást a tárgyévet követ ő évben kell megsz ű ntetni.
• Aktív idő beli elhatárolás kapcsolódik továbbá a különböz ő származékos

ügyeletekhez is.
Bevételek aktív id beli elhatárolásának könyvviteli elszámolása
TÁRGYÉV
9. Bevételek 391. Bevételek AIE
1.
3. Pénzeszközök
391. Bevételek AIE 9. Bevételek 3. Követelések
1/a. 1/b.

TÁRGYÉV
1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása.
……………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………
171
1/b. A tényleges bevételek elszámolása.
……………………………………………………………………………………
9.3.1.2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása
• Aktív id beli elhatárolásként - elkülönítetten - kell a mérlegben kimutatni az üzleti év

mérlegének fordulónapja el tt felmerült, elszámolt olyan összegeket, amelyek
költségként, ráfordításként csak a mérleg fordulónapját követ id szakra számolhatók el.
• Ha a kötelezettség visszafizetend összege nagyobb a kapott összegnél, a visszafizetend

összeget a mérlegben - jogcímének megfelel en - a kötvénykibocsátás miatti tartozások,
az egyéb kötelezettségek vagy a váltótartozások között kell kimutatni a kötelezettség
visszafizetésének id pontjáig, és a kiegészít mellékletben be kell mutatni. A fizetend
kamatként elszámolt különbözetb l (visszafizetend összeg és a kapott összeg
különbözetéb l) a tárgyévet követ üzleti év(ek)et terhel összeget az aktív id beli
elhatárolások között kell állományba venni, és id arányosan kell elszámolni.
• A forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesít értékpapír, tulajdoni

részesedést jelent befektetés beszerzéséhez kapcsolódóan fizetett (elszámolt), a
beszerzési értékben figyelembe nem vett bizományi díjat, vásárolt vételi opció díját el
lehet határolni, ha azok összegükben jelent sek és az értékpapír beváltásakor, az
értékpapír, a befektetés értékesítésekor várhatóan megtérülnek.
FELOLDÁS: Az értékpapír beváltásakor, az értékpapír, befektetés értékesítésekor.
• Aktív időbeli elhatárolásként lehet kimutatni a hitel, a kölcsön felvételéhez közvetlenül

kapcsolódóan felmerült költségeket, beleértve a hitel, a kölcsön feltételeként előírt bankgarancia
vagy hitelvizsgálat díját, a hitel igénybevétele miatt fizetett kezelési díjat és folyósítási jutalékot,
amennyiben azokat nem az eszköz bekerülési értékében számolják el.
FELOLDÁS: A hitel, a kölcsön futamideje alatt id ő arányosan, de legkés ő bb a hitel, a
kölcsön teljes összegének visszafizetésekor kell megszüntetni.
Költségek, ráfordítások aktív id beli elhatárolásának könyvviteli elszámolása

TÁRGYÉV
3. Pénzeszközök 5. Költségek 392. Költségek,
4. Kötelezettségek 8. Ráfordítások ráfordítások AIE
1/a. 1/b.
ráfordítások AIE 8. Ráfordítások
1.
172
TÁRGYÉV
1/a. A költségek, ráfordítások elszámolása.
……………………………………………………………………………………
1/b. Az elszámolt költségekből, ráfordításokból a következő év(ek)et terhelő költségek,
ráfordítások elhatárolása.
……………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………
9.3.1.3. Bevételek passzív időbeli elhatárolása
• Passzív id beli elhatárolásként kell elkülönítetten kimutatni a mérleg fordulónapja el tt

befolyt, elszámolt bevételt, amely a mérleg fordulónapja utáni id szak árbevételét,
bevételét képezi.
• Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a szerződés elszámolási egységével

kapcsolatban az előző üzleti év(ek)ben és a tárgyévben együttesen elszámolt nettó
árbevételnek azt a részét, amely meghaladja a szerződés elszámolási egysége – általános
forgalmi adót nem tartalmazó – teljes szerződéses ellenértékének mérlegfordulónapi
teljesítési fok arányában számított összegét.
FELOLDÁS: Az időbeli elhatárolást a tárgyévet követő évben kell megszűntetni.
• Passzív id beli elhatárolásként kell kimutatni a költségek (a ráfordítások)

ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett,
egyéb bevételként elszámolt támogatás összegéb l az üzleti évben költséggel,
ráfordítással nem ellentételezett összeget.
FELOLDÁS: Az elhatárolást a költségek, ráfordítások tényleges felmerülésekor, illetve a
támogatási szerz désben, megállapodásban foglaltak teljesülésekor kell megszüntetni.
173
Bevételek passzív id beli elhatárolásának könyvviteli elszámolása
TÁRGYÉV
3. Pénzeszközök
481. Bevételek PIE 9. Bevételek 3. Követelések
1/b. 1/a.
9. Bevételek 481. Bevételek PIE
1.

TÁRGYÉV
1/a. Bevételek elszámolása tárgyévben.
……………………………………………………………………………………
1/b. Az elszámolt bevételekből a következő év(ek)et megillető bevételek elhatárolása.
……………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………
9.3.1.4. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása
• Passzív id beli elhatárolásként kell elkülönítetten kimutatni

o a mérleg fordulónapja el tti id szakot terhel költséget, ráfordítást, amely csak a
mérleg fordulónapja utáni id szakban merül fel, kerül számlázásra,
o a mérleg fordulónapja és elkészítésének id pontja között a vállalkozóval szemben
érvényesített, benyújtott, ismertté vált, a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó
kártérítési igényt, késedelmi kamatot, kártérítést, bírósági költséget,
o a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó, a jóváhagyásra jogosult testület által
megállapított, kötelezettségként ki nem mutatott prémiumot, jutalmat, azok
járulékát.
FELOLDÁS: Nyitás után vagy év közben a költségek, ráfordítások elszámolásakor.
• Passzív id beli elhatárolásként lehet a mérlegben kimutatni - a vállalkozó számviteli

politikában rögzített döntése szerint - a befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt,
174
névérték felett beszerzett - hitelviszonyt megtestesít , a valós értéken történ értékelés
alá nem vont - kamatozó értékpapír névértéke és beszerzési értéke közötti -
veszteségjelleg - különbözetb l a beszerzést l az üzleti év mérlegfordulónapjáig terjed
id szakra id arányosan jutó - elszámolt értékvesztéssel csökkentett - (a pénzügyi
m veletek egyéb ráfordításaival szemben elszámolt) összeget.
FELOLDÁS: Az elhatárolást ezen értékpapír értékesítésekor, beváltásakor, továbbá a
könyvekb l - egyéb jogcímen - történ kivezetése esetén, valamint akkor kell megszüntetni,
ha az értékpapír után olyan összeg értékvesztést kell elszámolni, amelynek hatására az
értékpapír könyv szerinti értéke a névérték alá csökken.
• Passzív id ő beli elhatárolás kapcsolódik továbbá a különböz ő származékos

ügyeletekhez is.
Költségek, ráfordítások passzív id beli elhatárolásának könyvviteli elszámolása
TÁRGYÉV
ráfordítások PIE 8. Ráfordítások
1.
5. Költségek 482. Költségek, 3. Pénzeszközök
8. Ráfordítások ráfordítások PIE 4. Kötelezettségek
1/a. 1/b.

TÁRGYÉV
1. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása.
……………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………
1/b. A tényleges költségek, ráfordítások elszámolása.
……………………………………………………………………………………
175
9.3.2. „Speciális” időbeli elhatárolások
9.3.2.1. Halasztott ráfordítások
TARTOZÁSÁTVÁLLALÁS MIATTI IDŐBELI ELHATÁROLÁS

• Az aktív id beli elhatárolások között halasztott ráfordításként kell kimutatni az
ellentételezés nélküli tartozásátvállalás során - a tartozásátvállalás beszámolási
id szakában - a véglegesen átvállalt és pénzügyileg nem rendezett kötelezettség egyéb
ráfordításként elszámolt szerz dés (megállapodás) szerinti összegét.
FELOLDÁS: Az elhatárolást az átvállalt kötelezettségnek a szerz dés (megállapodás)
szerinti pénzügyi rendezésekor, a teljesítésnek megfelel en kell a egyéb ráfordításokkal
szemben megszüntetni.
Tartozásátvállalás könyvviteli elszámolása
868. Egyéb ráfordítások 393. Halasztott

38. Pénzeszközök 4. Kötelezettségek ráfordítások
2/a. 1/a. 1/b.
2/b.

1/a. Átvállalt tartozás állományba vétele.
……………………………………………………………………………………
1/b. Átvállalt tartozás időbeli elhatárolása.
……………………………………………………………………………………
2/a. Átvállalt tartozás törlesztése, visszafizetése.
……………………………………………………………………………………
2/b. A törlesztéssel azonos összegű időbeli elhatárolás feloldása.
……………………………………………………………………………………
NEM REALIZÁLT ÁRFOLYAMVESZTESÉG IDŐBELI ELHATÁROLÁSA30

• Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként elszámolható a
devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló -
beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz,
továbbá a forgóeszközhöz kapcsolódó - hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból
származó - beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű
30
A nem realizált árfolyamveszteség elhatárolásával részletesen a céltartalékok fejezetben foglalkozunk.
176
joghoz kapcsolódó - tartozások esetén a tárgyévben, a mérlegfordulónapi értékelésből
adódóan keletkezett és a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között elszámolt -
árfolyamnyereséggel nem ellentételezett - árfolyamveszteség teljes összege a pénzügyi
műveletek egyéb ráfordításainak a csökkentésével (nem realizált árfolyamveszteség). A
hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó tartozások törlesztésekor - az
előző időszakokban elhatárolt halmozott összegből - a törlesztőrészletre jutó - halasztott
ráfordításként kimutatott - nem realizált veszteséget meg kell szüntetni, a pénzügyi
műveletek egyéb ráfordításainak a növelésével (realizált árfolyamveszteség).
FELOLDÁS:
o A hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó tartozások törlesztésekor - az
el z id szakokban elhatárolt halmozott összegb l - a törleszt részletre jutó - halasztott
ráfordításként kimutatott - nem realizált veszteséget meg kell szüntetni, a pénzügyi
m veletek egyéb ráfordításainak a növelésével (realizált árfolyamveszteség).
o A halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget - a pénzügyi m veletek egyéb
ráfordításakénti elszámolással - meg kell szüntetni, ha a külföldi pénzértékre szóló
hiteltartozást, a devizakötvény-kibocsátásból származó tartozást teljes összegében
visszafizették, illetve a devizahitellel, a devizakötvény-kibocsátással finanszírozott tárgyi
eszközt, vagyoni érték jogot értékesítették, vagy más jogcímen az állományból kivezették.
o A halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget - a pénzügyi m veletek egyéb
ráfordításakénti elszámolással - csökkenteni kell az érintett devizakötelezettség után az
egyes üzleti évekre elszámolt árfolyamnyereségnek megfelel összeggel is.
KÖLCSÖNBE ADOTT ÉRTÉKPAPÍR ÁRFOLYAMVESZTESÉGÉNEK IDŐBELI

ELHATÁROLÁSA
• Aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a kölcsönbeadott értékpapír könyv szerinti
értékének a - felhalmozott kamattal csökkentett - kölcsönszerződés szerinti értékét
meghaladó összegét (veszteségét).
FELOLDÁS: Az időbeli elhatárolást akkor kell megszüntetni, amikor a kölcsönbevevő által
visszaszolgáltatott értékpapír eladásra, beváltásra, illetve egyéb ügylet keretében az
állományból véglegesen kivezetésre kerül, vagy a kölcsönbevevő megtéríti annak piaci
értékét, mert az értékpapír nem kerül visszaszolgáltatásra.
TÉRÍTÉS NÉLKÜL, JOGSZABÁLY ALAPJÁN ÜZEMELTETŐNEK ÁTADOTT

ESZKÖZ NYILVÁNTARTÁS SZERINTI ÉRTÉKÉNEK IDŐBELI
ELHATÁROLÁSA
• Az aktív id beli elhatárolások között halasztott ráfordításként ki lehet mutatni a
jogszabályi rendelkezés alapján az üzemeltet nek térítés nélkül (visszaadási kötelezettség
nélkül) átadott eszköz (beruházás) nyilvántartás szerinti értékét.
FELOLDÁS: A térítés nélkül átadott eszköz (beruházás) id belileg elhatárolt nyilvántartás
szerinti értékét - az átadáskor meghatározott módon és id tartamon belül - kell az egyéb
ráfordításokkal szemben megszüntetni.
9.3.2.2. Halasztott bevételek
„MÁSOK ÁLTAL MEGFINANSZÍROZOTT ESZKÖZÉRTÉK” MIATTI IDŐBELI

ELHATÁROLÁS (ÉS A FELLELT TÖBBLET MIATTI ELHATÁROLÁS)
• A passzív id beli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni az egyéb
bevételként elszámolt
o fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg
rendezett támogatás véglegesen átvett pénzeszköz összegét,
177
o elengedett, valamint a harmadik személy által átvállalt kötelezettség összegét,
amennyiben az a kötelezettség terhére beszerzett eszközökhöz kapcsolódik
(legfeljebb a kapcsolódó eszközök nyilvántartás szerinti értékében),
o térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök, továbbá az
ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci - illetve
jogszabály eltér rendelkezése esetén a jogszabály szerinti - értékét.
FELOLDÁS: A támogatásonként, a véglegesen átvett pénzeszközönként, a térítés nélkül
átvett eszközönként kimutatott halasztott bevételt a fejlesztés során megvalósított eszköz, az
elengedett, valamint a harmadik személy által átvállalt kötelezettséghez kapcsolódó eszköz,
illetve a térítés nélkül átvett eszköz (ideértve az ajándékként, a hagyatékként kapott, a
többletként fellelt eszközöket is) bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos
részének költségkénti, illetve ráfordításkénti elszámolásakor kell megszüntetni. Meg kell
szüntetni a fejlesztési támogatás miatt kimutatott halasztott bevételt a támogatás
visszafizetésekor is.
Fejlesztési célra kapott támogatás, véglegesen fejlesztési célra átvett pénz(eszköz)

könyvviteli elszámolása
483. Halasztott 967. Egyéb bevételek

bevételek 1-3. Pénz(eszközök)
3/b. (*)
1/b. 1/a.
2.
5. Költségek
1-3. Eszközök 8. Ráfordítások
3/a.

1/a. Átvett pénz és egyéb eszközök állományba vétele.
……………………………………………………………………………………
1/b. Egyéb bevétel elhatárolása.
……………………………………………………………………………………
2. A kapott pénz és egyéb eszközök „elköltésén” keresztül magvalósított eszköz beszerzése.
……………………………………………………………………………………
178
3/a. A kapott pénz(eszközök)ből finanszírozott eszköz költségként vagy ráfordításként történő
elszámolása (pl.: tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése, alapanyagok felhasználása,
kereskedelmi áruk értékesítése, stb.).
……………………………………………………………………………………
3/b. A költséggel, illetve a ráfordítással arányos időbeli elhatárolás feloldása.
……………………………………………………………………………………
Elengedett, valamint a harmadik személy által átvállalt kötelezettség könyvviteli

elszámolása
968. Egyéb
bevételek vagy
972/973/979.
483. Halasztott Pénzügyi műveletek
bevételek bevételei 4. Kötelezettség
2/b. (*)
1/b. 1/a.
5. Költségek
1-3. Eszközök 8. Ráfordítások
2/a.
(*) Megjegyzés: A gazdasági esemény könyvelése részesedésnek vagy értékpapírnak nem

minősülő eszköz esetén az egyéb bevételekkel, részesedésnek vagy értékpapírnak minősülő
eszköz esetén a pénzügyi műveletek bevételeivel szemben történik.
Ha az elengedett kötelezettség
• tartós részesedésekhez kapcsolódik, akkor a „Részesedésekből származó bevételek,
árfolyamnyereségek” bevételt sort érintően,
• ha tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokhoz, akkor a „Befektetett pénzügyi
eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételek,
árfolyamnyereségek” bevételt sort érintően és
• ha forgóeszközök között kimutatott értékpapírhoz, akkor pedig a „Pénzügyi műveletek
egyéb bevételeit” érintően kell elszámolni a gazdasági eseményt.

1/a. Elengedett (vagy harmadik személy által átvállalt) kötelezettség kivezetése.
……………………………………………………………………………………
1/b. Elhatárolás maximum a kötelezettséghez kapcsolódó eszköz könyv szerinti értékének
megfelelő összegben
179
……………………………………………………………………………………
2/a. A kötelezettséghez kapcsolódó eszköz költségként vagy ráfordításként történő
elszámolása (pl.: tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése, alapanyagok felhasználása,
kereskedelmi áruk értékesítése, stb.)
……………………………………………………………………………………
(*) Megjegyzés: A feloldás az összemérés elvével összhangban elszámolható az egyéb
bevételek, illetve a pénzügyi m veletek bevételei között is.
Térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök, továbbá az

ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök könyvviteli
elszámolása
968. Egyéb
bevételek vagy
972/973/979.
483. Halasztott Pénzügyi műveletek 5. Költségek
bevételek bevételei 1-3. Eszközök 8. Ráfordítások
2/b. (*)
2/a.
1/b. 1/a.
479. Egyéb rövid

lejáratú 466. Előzetesen
kötelezettségek felszámított ÁFA
1/c.
Fontos! Az eszközök bekerülési értéke a piaci – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén
a jogszabály szerinti – érték lesz.
(*) Megjegyzés: A gazdasági esemény(ek) könyvelése részesedésnek vagy értékpapírnak nem

minősülő eszköz esetén az egyéb bevételekkel, részesedésnek vagy értékpapírnak minősülő
eszköz esetén a pénzügyi műveletek bevételeivel szemben történik.
Ha az elengedett kötelezettség
• tartós részesedésekhez kapcsolódik, akkor a „Részesedésekből származó bevételek,
árfolyamnyereségek” bevételt sort érintően,
• ha tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokhoz, akkor a „Befektetett pénzügyi
eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételek,
árfolyamnyereségek” bevételt sort érintően és
• ha forgóeszközök között kimutatott értékpapírhoz, akkor pedig a „Pénzügyi műveletek
egyéb bevételeit” érintően kell elszámolni a gazdasági eseményt.
180
1/a. Térítés nélkül átvett, az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszköz
állományba vétele.
……………………………………………………………………………………
1/b. Állományba vételkori érték elhatárolása.
……………………………………………………………………………………
1/c. A kapcsolódó ÁFA elszámolása.
……………………………………………………………………………………
2/a. Az eszköz költségként vagy ráfordításként történő elszámolása (pl.: tárgyi eszközök terv
szerinti értékcsökkenése, alapanyagok felhasználása, kereskedelmi áruk értékesítése, stb.).
……………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………
NEGATÍV ÜZLETI VAGY CÉGÉRTÉK IDŐBELI ELHATÁROLÁSA31

• Halasztott bevételként kell kimutatni a negatív üzleti vagy cégértéket.
FELOLDÁS: A negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott halasztott bevételt az üzletág
vásárlást követ 5 év vagy ennél hosszabb id alatt lehet az egyéb bevételekkel szemben
megszüntetni, függetlenül attól, hogy a negatív üzleti vagy cégérték nagyságára ható
eszközök, illetve kötelezettségek értéke miként alakult. (Amennyiben a vállalkozó a negatív
üzleti vagy cégértéket 5 évnél hosszabb id alatt írja le, azt a kiegészít mellékletben
indokolnia kell.)
TARTÓS JOG ÁTENGEDÉSE MIATTI IDŐBELI ELHATÁROLÁS

• A passzív id beli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni a vállalkozó
valamely befektetett eszköze tartós használati, üzemeltetési, kezelési jogának
átengedéséért kapott bevételt.
FELOLDÁS: A halasztott bevételt az alapul szolgáló szerz désben, megállapodásban
meghatározott id tartam alatt, határozatlan idej szerz dés esetén öt év vagy ennél
hosszabb id alatt lehet megszüntetni. (Amennyiben a vállalkozó öt évnél hosszabb id alatt
szünteti meg a halasztott bevételt, azt a kiegészít mellékletben indokolni kell.)
KÖLCSÖNBE ADOTT ÉRTÉKPAPÍR ÁRFOLYAMNYERESÉGÉNEK IDŐBELI

ELHATÁROLÁSA
• Passzív id beli elhatárolásként kell kimutatni a kölcsönbeadott értékpapír - felhalmozott
kamattal csökkentett - kölcsönszerz dés szerinti értékének a könyv szerinti értékét
meghaladó összegét (nyereségét).
FELOLDÁS: Az id beli elhatárolást akkor kell megszüntetni, amikor a kölcsönbevev által
visszaszolgáltatott értékpapír eladásra, beváltásra, illetve egyéb ügylet keretében az
állományból véglegesen kivezetésre kerül, vagy a kölcsönbevev megtéríti annak piaci
értékét, mert az értékpapír nem kerül visszaszolgáltatásra.
31
A negatív üzleti vagy cégértékkel részletesen az immateriális javak fejezetben foglalkozunk.
181
10. Saját tőke számvitele
10.2. Számviteli kezelés
10.2.1. A saját tőke védelmével kapcsolatos

törvényi előírások
10.2.2. Jegyzett tőke
10.2.3. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke
10.2.4. Tőketartalék
10.2.5. Eredménytartalék
10.2.6. Lekötött tartalék
10.2.7. Értékelési tartalék értékhelyesbítésből
10.2.8. Adózott eredmény
182
10.1. Fogalmak, kapcsolódó mérlegtételek, csoportosítások,
alapértelmezések
Mérlegtétel
Fogalmak
D/ Saját tőke
I. Jegyzett tőke • Az a tőkerész, amelyet a tulajdonosok, tagok, a befektetők,
o a vállalkozás alapításakor, illetve tőkeemeléskor
o időbeli korlátozás nélkül bocsátottak a vállalkozás rendelkezésére azért,
hogy abban tagsági jogot, tulajdonosi részesedést szerezzenek, illetve
növeljék azt.
Ebből: Visszavásárolt tulajdonosi részesedések névértéken
II. Jegyzett, de még be • A jegyzett tőkére az alapítók (tulajdonosok) által még be nem fizetett (nem teljesített)
nem fizetett tőke (–) összeget jelenti.
III. Tőketartalék • Tulajdonosoktól, tagoktól, befektetőktől ellenszolgáltatás nélkül, tehermentesen,

véglegesen kapott vagyontárgyak – pénzeszközök, átvett eszközök –, illetve egyéb
jogszabályok alapján átvett eszközök cégbíróságon be nem jegyzett saját forrása.
IV. Eredménytartalék • A saját tőke olyan változó eleme, amely a vállalkozás tárgyévet megelőző években
folytatott vállalkozási tevékenysége osztalékkal, részesedéssel csökkentett adózott
eredményének halmozott összegét mutatja, de vannak egyéb más mozgásjogcímei is.
V. Lekötött tartalék • A megbízható és valós összkép, a jobb tájékoztatás valamint az osztalékfizetési

korlátok bemutatása érdekében a tőketartalék és eredménytartalék nem szabad
összegeit mutatja, de lekötött tartalékként kell kimutatni a kapott pótbefizetést és a
jegyzett tőke is leszállítható a lekötött tartalék javára.
VI. Értékelési tartalék
1. Értékhelyesbítés Az értékhelyesbítéssel megegyező összegű forrás.

értékelési tartaléka
2. Valós értékelés értékelési tartaléka74
VII. Adózott • A vállalkozás tárgyévi adófizetési kötelezettséggel csökkentett adózás előtti

eredmény eredménye, a tárgyévi tevékenység eredményének hozzájárulása a társaság saját
tőkéjéhez.
A saját tőke az a tőkerész,

• amelyet a vállalkozás a tulajdonosoktól, a tagoktól, a befektetőktől időbeli korlátozás
nélkül véglegesen megkapott és azzal a vállalkozás megszűnéséig szabadon
rendelkezhet (azaz a jegyzett tőke és a tőketartalék),
• a tulajdonosok, a tagok, a befektetők az adózott eredményből a vállalkozásban
hagytak (eredménytartalék),
• meghatározott eszközök felértékelése útján képeztek (értékelési tartalék),
• jogszabályok a saját tőke elemévé soroltak (egyéb tételek).
183
A saját tőke mérlegcsoporttal kapcsolatos általános észrevételek:
• A jegyzett, de még be nem fizetett tőke, mivel követelés-jellegű tétel a II. soron
szerepeltetett értékét negatív összegben kell értelmezni.
• A saját tőke mérlegtételeket a 4. számlaosztály megfelelő számláján könyveljük. A
jegyzett, de még be nem fizetett tőkével kapcsolatos gazdasági események a 3.
számlaosztályban is könyvelhetők, mert a jegyzett, de még be nem fizetett tőke tartalmilag
követelést jelent.
• A mérlegtételek közül csak az eredménytartalék és az adózott eredmény lehet negatív, az
összes többi mérlegtétel negatív egyenlege nem értelmezhető (a tőketartalék sem lehet
negatív)!
• A jegyzett tőke alatt – külön tételként - be kell mutatni a visszavásárolt tulajdonosi
részesedéseket névértéken. Szerepeltetésük a saját tőke mérlegcsoportban indokolt, mivel
a saját részesedések névértéke bizonytalan jegyzett tőkerészt jelent. Gondoljuk arra,
hogyha például a saját részesedések bevonásra kerülnek, névértékük összegében a jegyzett
tőke lecsökken (a jegyzett tőke leszállításának ez az egyik lehetséges módozata). A
mérlegben tehát a visszavásárolt részesedések visszavásárlási értékét az értékpapírok
mérlegcsoportban, névértékét a jegyzett tőke alatt tájékoztató információként találhatjuk
meg.
Csoportosítás
Saját tőke mérlegtételeinek egy lehetséges csoportosítása
Saját tőke
„Viszonylag” Változó tőkerész

állandó tőkerész
Jegyzett tőke Eredménytartalék
Tőketartalék Lekötött tartalék
Értékelési tartalék
Adózott eredmény
A jegyzett tőke és a tőketartalék esetében inkább úgy fogalmazhatnánk, hogy ritkábban

változó tőkerészek, hiszen egy tőkeemelés vagy egy tőkeleszállítás megváltoztathatja a
jegyzett tőke alapításkori induló összegét. Egy pótlólagos részvénykibocsátással megvalósuló
tőkeemelés alkalmával pedig a kibocsátott részvények vásárlói (a részvény jegyzői) által a
részvények kibocsátási árfolyamának és a névértékének megfizetett különbözete, az ázsió a
tőketartalékba „érkezik”. Az eredménytartalék minden évben legalább egyszer megváltozik,
184
mivel az előző év adózott eredményét az eredménytartalékba át kell vezetni. A lekötött
tartalék a különböző lekötési jogcímek miatt folyamatosan változik: egyszer belekerül a
lekötendő tőketartalék, illetve eredménytartalék, majd később a tőketartalék és az
eredménytartalék felszabaduló összege kikerül a lekötött tartalékból és visszakerül az eredeti
helyére. Vannak olyan eszközök, amelyek esetében a piaci érték és könyv szerinti érték
jelentős pozitív különbözete értékhelyesbítésként kimutatható a mérleg eszköz oldalán. Ezzel
az értékhelyesbítéssel megegyező forrás az értékelési tartalék folyamatosan változik, mivel az
értékhelyesbítés intézménye alá vont eszközök piaci értéke évente újra és újra felülvizsgálatra
kerül, és az értékhelyesbítést mindig az aktuális különbözetre kell „igazítani”. Ez az „igazítás”
(további értékhelyesbítés elszámolása vagy éppen visszavezetése) az értékelési tartalékot is
megváltoztatja. Az adózott eredmény pedig évről-évre a vonatkozó év gazdálkodásának
megfelelően alakul, tehát a beszámolóba évenként különböző összegű adózott eredmény
kerül.
Saját tőkével kapcsolatos szükséges alapfogalmak, kategóriák
Működő tőke
A mérleg szerinti saját tőke, csökkentve a visszavásárolt saját részvények és üzletrészek

könyv szerinti értékével.
Jegyzett tőkén felüli vagyoni fedezet
Saját tőke Tőketartalék

- Jegyzett tőke + Eredménytartalék
- Lekötött tartalék VAGY + Adózott eredmény
- Értékelési tartalék - Jegyzett, de be nem fizetett tőke
Korrigált saját tőke
Saját tőke
- Lekötött tartalék
- Értékelési tartalék
10.2. Számviteli kezelés

10.2.1. A saját tőke védelmével kapcsolatos törvényi előírások
A saját tőke összege, mint a vállalkozás tulajdonosainak saját forrása nagyon sokat elárul a
vállalkozásról. Egy cégbírósági bejegyzésre kötelezett vállalkozás saját tőkéjében először a
cégbíróságon bejegyzett alaptőke, illetve törzstőke, mint jegyzett tőke és esetleg a
tulajdonosok (tagok) által befizetett jegyzett tőkén felüli többlet (rt.-nél az ázsió, kft..-nél a
tagok által az alaptőkén felül szolgáltatott pénz és egyéb eszközérték), mint tőketartalék
jelenik meg. Fogalmazhatunk úgy is, hogy egy induló vállalkozás saját tőkéje a tulajdonosok
(tagok) által a jegyzett tőkére, illetve azon felül teljesített vagyonrészek értékével egyezik
meg. A tulajdonosok (tagok) tehát az induláskor pénzt és egyéb eszközöket (apport)
bocsátanak a tulajdonukban lévő vállalkozás rendelkezésére. Az induló saját tőkét a
185
későbbiekben leginkább a vállalkozási tevékenység működésének eredménye és a
tulajdonosok (tagok) osztalékelvárása befolyásolja. A saját tőke legfőbb mozgatórugója tehát
a vállalkozási tevékenység eredménye és az osztalékpolitika. A saját tőke védelme egyrészt a
tulajdonosi, másrészről a hitelezői oldalról is indokolt. A saját tőke védelmének törvényi
szabályozottságát a Szt. mellett a Ptk. (Polgári Törvénykönyv) teremti meg. A következőkben
ezen két törvény vonatkozó legfontosabb törvényi előírásait rendszerezzük.
Saját tőke védelmét biztosító kiemelt paragrafusok a számviteli törvény alapján:
1. Maximális osztalék és osztalékelőleg meghatározása
MAXIMÁLIS OSZTALÉK
Az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető
ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött
tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az
osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának figyelembevétele (kifizetése) után
sem csökken a jegyzett tőke összege alá.
A tulajdonosok (tagok) osztalék lehetősége tehát korlátozásra került annak érdekében, hogy
csak annyi osztalékot lehessen kivenni a vállalkozásból, hogy a saját tőkének a korrigált
összege (lekötött tartalékkal, pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke) ne
csökkenjen a jegyzett tőke alá.
Fontos!
A „Kapott (járó) osztalék és részesedés”-ként a pénzügyi műveletek bevételein belül a
tulajdoni részesedést jelentő befektetés után, az adózott eredmény felosztásáról szóló
határozat alapján járó (megkapott) összeg akkor mutatható ki, amennyiben az a
MÉRLEGFORDULÓNAPIG ismertté vált. Az osztalék maximumának vizsgálatához
kapcsolódó szabad eredménytartalék és saját tőke összegének meghatározásánál növelő
tételként azonban figyelembe lehet venni az előző üzleti évi beszámolóban még nem
szereplő, de a tárgyévben a mérlegkészítés időpontjáig elszámolt kapott (járó) osztalék,
részesedés összegét. Ebből következően tehát a fordulónap és a mérlegkészítés között
ismertté vált tárgyévre járó osztalék a tárgyévi eredmény megállapításánál nem, de az
osztalék maximumának meghatározásánál figyelembe vételre kerülhet.
MAXIMÁLIS OSZTALÉKELŐLEG
Osztalékelőlegként – a más jogszabályban előírt egyéb feltételek mellett – csak akkor fizethető ki a
közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott adózott
eredménnyel kiegészített eredménytartalék, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív
értékelési tartalékkal csökkentett – a közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló
beszámoló mérlegében) kimutatott – saját tőke összege az osztalékelőleg megállapított összegének
figyelembevételével sem csökken a jegyzett tőke összege alá.
Megjegyzés: Az osztalékelőleg feltételeinek vizsgálatához tehát bizonyos esetekben

közbenső mérleg szükséges, de a feltételrendszer az osztalék maximumhoz kapcsolódó
szabályozással megegyezik.
2. Visszavásárolható saját részvény, saját üzletrész, visszaváltható részvény

visszavásárlási értékének maximuma
186
A saját részvény, a saját üzletrész32, továbbá a visszaváltható részvény visszavásárlásának
(megszerzésének) – a más jogszabályban előírtakon túlmenően – az is feltétele, hogy azok
visszavásárlására (megszerzésére)
• a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegében kimutatott adózott
eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék osztalékként, részesedésként,
kamatozó részvény kamataként figyelembe nem vett összege, vagy
• a közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében)
kimutatott – osztalékelőlegként figyelembe nem vett – adózott eredménnyel
kiegészített szabad eredménytartalék összege
fedezetet nyújtson úgy, hogy a lekötött tartalékkal, a pozitív értékelési tartalékkal,
továbbá a visszavásárlás (a megszerzés) értékével csökkentett saját tőke összege nem
csökken a jegyzett tőke összege alá.
A törvény a visszavásárlási értéket maximalizálja, mivel úgy fogalmaz, hogy a lekötött

tartalékkal, pozitív értékelési tartalékkal és a visszavásárlási értékkel csökkentett saját tőke
nem csökkenhet a jegyzett tőke alá. Azért van szükség a visszavásárlási érték maximumának
korlátjára, mert abban az esetben, ha a visszavásárolt saját részesedések bevonásra kerülnek, a
vállalkozás saját tőkéje a saját részesedések visszavásárlási értékével csökken, tehát
vagyonvesztés következik meg. A saját részvények, üzletrészek bevonásával együtt járó saját
tőke csökkenéssel a korrigált saját tőke tehát nem csökkenhet a jegyzett tőke alá.
Saját tőke védelmét biztosító kiemelt paragrafusok a Polgári Törvénykönyv alapján:
A/ Általános szabály
• Ha egymást követő két üzleti évben a társaság saját tőkéje nem éri el az adott
társasági formára kötelezően előírt jegyzett tőkét,
32
A korlátolt felelősségű társaság saját üzletrészét átruházással a taggyűlés határozata alapján szerezheti meg. A
társaság a saját üzletrészét ellenérték fejében a törzstőkén felüli vagyona terhére szerezheti meg. A társaság saját
üzletrészét nem szerezheti meg ellenérték fejében, ha osztalék fizetéséről sem határozhatna. A saját üzletrészért
nyújtandó ellenérték fedezetének megállapításával összefüggésben a beszámolóban és a közbenső mérlegben foglaltakat
a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül lehet figyelembe venni. A társaság azokat az üzletrészeket szerezheti
meg, amelyek esetén a törzsbetétet teljes mértékben szolgáltatták. A társaság saját üzletrészeinek alapjául szolgáló
törzsbetétek összege nem haladhatja meg a törzstőke ötven százalékát. A társaságot a saját üzletrész után osztalék nem
illeti meg. A saját üzletrészre eső osztalékot az osztalékra jogosult tagok között törzsbetéteik arányában kell felosztani.
A társaság által ellenérték fejében megszerzett üzletrészt a vásárlástól számított egy éven belül a
társaság köteles elidegeníteni, a tagoknak törzsbetéteik arányában térítés nélkül átadni vagy a
törzst ke-leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonni. Üzletrész bevonása esetén az üzletrész
alapjául szolgáló törzsbetét összegével a törzst két le kell szállítani. A részvénytársaság az
alapt•ke huszonöt százalékát meg nem haladó mértékben megszerezheti az általa kibocsátott
részvényeket. A saját részvények mértékének megállapításánál a részvénytársaság tulajdonaként
kell figyelembe venni a részvénytársaság közvetlen vagy közvetett befolyása alatt álló jogi
személyek tulajdonában álló részvényeket is, a befolyás mértékének megfelel arányban. A
részvénytársaság tulajdonában álló részvényként kell figyelembe venni azokat a részvényeket is,
amelyeket tulajdonosuk a részvénytársaság javára szerzett meg vagy tart magánál. A
részvénytársaság saját részvényeit ellenérték fejében akkor szerezheti meg, ha az osztalékfizetés
feltételei fennállnak. A saját részvények ellenértékét a társaság az osztalékként kifizethet vagyon
terhére fizetheti ki. A részvénytársaság a saját részvénnyel részvényesi jogokat nem gyakorolhat. A
saját részvényre eső osztalékot az osztalékra jogosult részvényeseket megillető részesedésként kell – részvényeik
névértékének arányában – számításba venni.
187
• és a tagok a második év beszámolójának elfogadásától számított három hónapon
belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, e határidő lejártát
követő hatvan napon belül
o a gazdasági társaság köteles elhatározni átalakulását.
o átalakulás helyett a gazdasági társaság a jogutód nélküli megszűnést vagy az
egyesülést is választhatja.
B/ Kft.-re vonatkozó szabály

• Az ügyvezető késedelem nélkül köteles összehívni a taggyűlést vagy annak ülés tartása
nélküli döntéshozatalát kezdeményezni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
tudomására jut, hogy
o a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent;
• Ebben az esetben a tagoknak határozniuk kell pótbefizetés előírásáról, a törzstőke
mértékét elérő saját tőke más módon való biztosításáról vagy a törzstőke
leszállításáról; mindezek hiányában a társaság átalakulását, egyesülését, szétválását
vagy jogutód nélküli megszüntetését kell elhatározni. A taggyűlés ezzel kapcsolatos
határozatait három hónapon belül végre kell hajtani.
• Ha a taggyűlés befejezését követő három hónapon belül az összehívására okot
adókörülmény változatlanul fennáll, a törzstőkét le kell szállítani.
C/ Rt.-re vonatkozó szabály
• Az igazgatóság köteles nyolc napon belül - a felügyelőbizottság egyidejű értesítése

mellett - a szükséges intézkedések megtétele céljából a közgyűlést összehívni vagy
közgyűlés tartása nélkül történő határozathozatalt kezdeményezni, ha bármely
tagjának tudomására jut, hogy
o a részvénytársaság saját tőkéje veszteség következtében az alaptőke
kétharmadára csökkent;
• Ebben az esetben a részvényesek kötelesek a közgyűlésen vagy közgyűlés tartása
nélkül olyan határozatot hozni, amely alkalmas a megjelölt ok megszüntetésére; vagy
dönteniük kell a társaság átalakulásáról, egyesüléséről vagy szétválásáról; ezek
hiányában a társaság megszüntetéséről. A közgyűlés ezzel kapcsolatos határozatait
három hónapon belül végre kell hajtani.
• Ha a közgyűlés befejezését követő három hónapon belül az összehívására okot adó
körülmény változatlanul fennáll, az alaptőkét le kell szállítani.
Abban az esetben tehát, ha a saját tőke a törvény által elfogadott szint alá csökken, akkor a
tulajdonosoknak (tagoknak) be kell avatkozniuk, mivel az alacsony saját tőke a tulajdonosok
(tagok) („tulajdonosi érdekvédelem”) és a hitelezők oldaláról („hitelezői érdekvédelem”) is
„veszélyes” lehet. A beavatkozás (a saját tőke „feljavítása”) először pótlólagos tőkeinjekción
(pótbefizetés, tőkeemelés) vagy a saját tőke átrendezésen keresztül (például jegyzett tőke – a
jegyzett tőke minimumhoz kapcsolódó korlát figyelembevételével – leszállításával)
biztosítható. Megoldás lehet a más társasággá való átalakulás is, ha az „alacsonyabb szintű”
társasági forma jegyzett tőkéje biztosítható (Rt.-ből Kft.-vé alakulás) vagy nincs kötelezően
előírt jegyzett tőke minimum az „új” társasági forma esetében (Kft.-ből Bt.-vé alakulás).
Végső esetben a jogutód nélküli megszűnésről kell határozni.
188
Tekintsük a következőket!
Egy kft. saját tőkéjéről az előző két üzleti év mérlege alapján a következő:
adatok Eft-ban
Megnevezés Előző év Tárgyév
D/ Saját tőke 2 610 1 910
I. Jegyzett tőke 4 500 4 500
II. Jegyzett, de be nem fizetett tőke (-) 0 0
III. Tőketartalék 0 0
IV. Eredménytartalék - 1 800 - 1 890
V. Lekötött tartalék 0 0
VI. Értékelési tartalék 0 0
VII. Adózott eredmény - 90 - 700
A Kft. jegyzett tőkéje egymást követő két évben a kötelezően előírt jegyzett tőke (3 millió
forint) alatt van.
Milyen megoldások lehetségesek?
Megoldás 1
A tagok pótlólagos tőkeinjekcióval megemelhetik a jegyzett tőkét. Ebben az esetben a
jegyzett tőke emeléssel párhuzamosan nő a saját tőke is. Ennél a megoldásnál a saját tőke
növekedése a jegyzett tőke emeléssel egyezik meg, azaz a saját tőke a tőkebevonással járó
tőkeemelés során csak akkor kerülhetne a jegyzett tőke fölé (bár a saját tőke maradhat
„ideiglenesen” a jegyzett tőke alatt, de a kötelezően előírt jegyzett tőke összegét el kell, hogy
érje), ha a tulajdonosok (tagok) a tőkeemelés során véglegesen - a tőkeemelés összegén felül -
a tőketartalék javára is teljesítenek befizetéseket vagy egyéb eszköz átadásokat.
Megoldás 2
Ha a vállalkozásnak vannak olyan befektetett eszközei, amelyek esetében valószínűsíthető,
hogy a piaci érték jelentősen magasabb, mint azok könyv szerinti értéke, akkor az
értékhelyesbítés elszámolásával az értékelési tartalékon keresztül lehet a saját tőkét
megnövelni.
Megoldás 3
A jegyzett tőkének az eredménytartalék, illetve a tőketartalék javára történő leszállítása is
javítja a saját tőkének a jegyzett tőkéhez viszonyított arányát.
Megoldás 4
Ha a társasági szerződésben a tagok erről rendelkeztek, akkor a tagok által teljesített
pótbefizetés is növelheti a saját tőkét.
Pótbefizetés számviteli kezelése
Ha a társasági szerződés feljogosítja a legfőbb szervet arra, hogy a veszteségek fedezésére

pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok (tulajdonosok) számára. A társasági
szerződésben meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, amelynek befizetésére a
tulajdonos (tag) kötelezhető, továbbá a pótbefizetés elrendelhetőségének gyakoriságát. A
189
pótbefizetés teljesítésének módját, ütemezését és teljesítésének határidejét a pótbefizetés
elrendeléséről szóló tag/közgyűlési határozatban kell meghatározni. A pótbefizetés
összege a tag törzsbetétjét nem növeli. A pótbefizetés a nem pénzbeli vagyoni
hozzájárulásokkal szemben érvényesülő követelményeknek megfelelő nem pénzbeli
szolgáltatás útján is teljesíthető. A pótbefizetési kötelezettséget a törzsbetétek arányában
kell meghatározni és teljesíteni.
Kapcsolódó könyvviteli elszámolások:
Veszteséges társaságnál az eszköz átvételével egyidejűleg:

Kapott pótbefizetés pénzeszköz esetén:
T 38. Pénzeszközök K 414. Lekötött tartalék
Kapott pótbefizetés elszámolása egyéb eszköz esetén:
T 1-3. Eszközök K 414. Lekötött tartalék
T 466. Előzetesen felszámított áfa K 414. Lekötött tartalék
Kapott pótbefizetés visszafizetése pénzeszköz esetén:
T 414. Lekötött tartalék K 38. Pénzeszközök
Kapott pótbefizetés visszafizetése egyéb eszköz esetén az értékesítés szabályai alapján:
T 368 Egyéb követelések K 9. Bevételek
T 368. Egyéb követelések K 467. Fizetendő áfa
T 8. Ráfordítások K 1-3. Eszközök
T 414. Lekötött tartalék K 368. Egyéb követelések
Megjegyzés: Ha az egyéb eszköz értékesítését nettó módon kell elszámolni (pl.: immateriális
javak, tárgyi eszközök), akkor az eszköz szerződésben meghatározott értékének és a könyv
szerinti értékének különbözetét kell bevételként (ha a különbözet pozitív) vagy ráfordításként
(ha a különbözet negatív) elszámolni.
Pótbefizetést teljesítő tulajdonosnál:

Teljesített pótbefizetés pénzeszköz esetén:
T 413. Eredménytartalék K 38. Pénzeszközök
Teljesített pótbefizetés egyéb eszköz esetén az értékesítés szabályai alapján:
T 368. Egyéb követelések K 9. Bevételek
T 368. Egyéb követelések K 467. Fizetendő áfa
T 8. Ráfordítások K 1-3. Eszközök
T 413. Eredménytartalék K 368. Egyéb követelések
Teljesített pótbefizetés visszafizetése pénzeszköz esetén:

T 38. Pénzeszközök K 413. Eredménytartalék
Teljesített pótbefizetés visszafizetése egyéb eszköz esetén:
T 1-3. Eszközök K 413. Eredménytartalék
T 466. Előzetesen felszámított áfa K 413. Eredménytartalék
Megszavazott, de következő évben teljesítendő pótbefizetés a határozat alapján:
T 413. Eredménytartalék K 414. Lekötött tartalék33
33
A pótbefizetés fedezetének visszakönyvelése a pótbefizetés teljesítésének napjával történik meg.
190
10.2.2. Jegyzett tőke
Megjelenése társasági formánként
A jegyzett tőke pénzzel és nem pénzbeli hozzájárulással (apport) is teljesíthető. A jegyzett

tőke minimumát, befizetésének mikéntjét, határidejét a pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás
esetleges arányát a Polgári törvénykönyv írja elő.
Passziválás (állományba vétel)
• A jegyzett tőke állományba vétele abban az esetben, ha a vállalkozást cégbírósági

kötelezettség terheli, a cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg, a cégbíróságon bejegyzett és
a létesítő okiratban meghatározott összegben történik.
• Ha a gazdálkodót cégbírósági kötelezettség nem terheli, akkor a tulajdonosok (tagok) által
rendelkezésre bocsátott összegben a rendelkezésre bocsátással egyidejűleg.
Fontos! A jegyzett tőkét csak a cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg lehet nyilvántartásba

venni azon társaságok esetében, amelyeket cégbírósági bejegyzési kötelezettség terhel, ezért a
tulajdonosok által a társaság rendelkezésére bocsátott pénzeszközöket és eszközök alapító
okiratban rögzített értékét egyéb rövid lejáratú kötelezettségként célszerű kimutatni.
Az alapítás (tőkeemelés) elszámolása az alapított részéről

33. Jegyzett, de még be 4791. Egyéb rövid
411. Jegyzett tőke nem fizetett tőke lejáratú kötelezettség 1–3. Eszközök
2. 3. 1.

1. Az alapítás (tőkeemelés) során átvett pénzeszköz és eszközök nyilvántartásba vétele a

teljesítéskor.
……………………………………………………………………………………
2. A cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg a jegyzett tőke nyilvántartásba vétele az alapító
okiratban meghatározott összegben.
……………………………………………………………………………………
3. A tulajdonosok, alapító tagok által a cégbejegyzésig rendelkezésre bocsátott eszközök,
pénzeszközök értékének átvezetése.
……………………………………………………………………………………
191
A jegyzett tőke könyvelése cégbírósági bejegyzésre nem kötelezett vállalkozónál
411. Jegyzett tőke 384. Elszámolási betét
1.
1–4. Eszközök
2.

1. A cégbírósági bejegyzésre nem kötelezett vállalkozónál a tulajdonosok által véglegesen

rendelkezésre bocsátott pénzbeli betét elszámolása a pénzügyi teljesítés napján.
……………………………………………………………………………………
2. A cégbírósági bejegyzésre nem kötelezett vállalkozónál a tulajdonosok által véglegesen
rendelkezésre bocsátott nem pénzbeli betét (apport) elszámolása.
……………………………………………………………………………………
Az alapításkori jegyzett tőke a későbbiekben a tőkeemelés és a tőkeleszállítás alkalmával

változik, változhat. A tőkeemeléssel és a tőkeleszállítással kapcsolatosan is a társasági törvény
rendelkezik.
TŐKEEMELÉS
A pótlólagos tőkeinjekción keresztül megvalósuló jegyzett tőke emelés a tulajdonosok

(tagok), illetve új tulajdonosok (tagok) pénzeszközeiből és egyéb eszközeiből valósul meg.
Meghatározott feltételek teljesülése esetén lehetőség van a jegyzett tőkén felüli vagyon
terhére történő tőkeemelésre is. Ilyenkor a tőkeemelés nem a meglévő tulajdonosok (tagok),
illetve új tulajdonosok (tagok) pénzeszközeit és egyéb eszközeit, hanem a vállalkozás által
korábban kigazdálkodott és a vállalkozásban hagyott vagyon csökkenti. Ebben az esetben a
tulajdonosok (tagok) részesedésének névértéke külön befizetés nélkül nő a meglévő
részesedésük arányának megfelelően.
A KFT. TÖRZSTŐKÉJE FELEMELHETŐ:

• pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásával, valamint
• a törzstőkén felüli vagyon terhére34.
A törzstőke felemelése vagyoni hozzájárulással:

o akkor lehetséges, ha valamennyi korábbi törzsbetétet teljes egészében
szolgáltatták,
o és ebben az esetben a tagoknak elsőbbségi joguk van arra, hogy a
tőkeemelésben részt vegyenek.
34
A törzstőkén felüli vagyonból történt törzstőke-emelés a tagok törzsbetéteit a korábbi törzsbetétek arányában
növeli.
192
AZ RT. ALAPTŐKÉJE FELEMELHETŐ:
• pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásával,
• valamint az alaptőkén felüli vagyon terhére.
Alaptőke emelés vagyoni hozzájárulással történhet:

o új részvények forgalomba hozatalával;
o feltételes alaptőke-emelésként, átváltoztatható kötvény forgalomba
hozatalával.
Fontos! A törzstőkén, illetve alaptőkén felüli vagyon terhére történő jegyzett tőkeemelés a
Számviteli törvény alábbi előírásának figyelembevételével történhet.
A jegyzett tőkének a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő emelésére akkor és oly
mértékben kerülhet sor, ha
• a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegében, vagy
• a közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében)
kimutatott tőketartalék, valamint az - osztalékként, részesedésként, kamatozó részvény
kamataként, illetve osztalékelőlegként figyelembe nem vett - adózott eredménnyel
kiegészített szabad eredménytartalék arra fedezetet nyújt és a tőkeemelést követően a
jegyzett tőke összege nem haladja meg a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési
tartalékkal csökkentett saját tőke összegét.
Megjegyzések:
• A jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódó különböző módozatok egyidejűleg is
elhatározhatók és végrehajthatók.
• A jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére ingyenes vagy kedvezményes dolgozói
részvény, illetve dolgozói üzletrés bocsátható ki.
A jegyzett tőkén felüli vagyoni vagyon terhére történő tőkeemelés főkönyvi elszámolása
411. Jegyzett tőke 412. Tőketartalék
1.
413. Eredménytartalék
2.

1. Jegyzett tőke emelése tőketartalékból, cégbírósági végzés alapján
……………………………………………………………………………………
2. Jegyzett tőke emelése eredménytartalékból, cégbírósági végzés alapján
……………………………………………………………………………………
193
Megjegyzések:
• A részvénytársaságnál, a korlátolt felelősségű társaságnál, egyéb vállalkozónál (ha
cégbírósági bejegyzési kötelezettség terheli) az alaptőke, a törzstőke, az alapítói
vagyon, az egyéb társasági részesedés felemelése, illetve leszállítása miatti jegyzett
tőke – változást a cégjegyzékbe való bejegyzés alapján, a bejegyzés időpontjával,
illetve ha a változás időpontja eltér a bejegyzés időpontjától, akkor a változás
időpontjával kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni.
• A pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásával történő törzstőke-
emelésnek, illetve az alaptőke új részvények forgalomba hozatalával történő
emelésének elszámolása az alapítás elszámolásával analóg módon történik.
TŐKELESZÁLLÍTÁS
Kft. esetében a jegyzett tőke leszállításához a tagok háromnegyedes szótöbbséggel

meghozott határozata kell, a törzstőke-leszállítás35 okai:
• tőkekivonás,
(A törzstőke leszállításának eredményeként a tagok részére kifizetést teljesíteni csak
a törzstőke leszállításának bejegyzését követően lehet.)
• veszteségrendezés,
• a saját tőke más elemeinek növelése,
• kötelező esetek. (Ez esetben a határozatot a társaság taggyűlése az ok
bekövetkeztéről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül köteles
meghozni.)
A társaság akkor határozhat a törzstőkének a törvényben meghatározott minimális összege alá

történő leszállításáról, ha a törzstőke leszállításával egyidejűleg elhatározott törzstőkeemelés
megtörténik, és így a törzstőke legalább a törzstőkének a törvényben meghatározott minimális
összegét eléri.
Megjegyzés: Abban az esetben, ha a törzstőke leszállítására a lekötött tartalék javára kerül sor,
a törzstőke terhére képzett lekötött tartalék nem haladhatja meg a törzstőke 10%-át. Az így
képzett lekötött tartalék a társasági veszteségek csökkentésére vagy a törzstőke felemelésére
fordítható, tilos abból a tagok javára kifizetéseket teljesíteni.
Rt. esetében a jegyzett tőke (alaptőke) leszállításáról a közgyűlés dönt. A társaság

alaptőkéje nem szállítható le az alaptőke törvényben meghatározott minimális összege alá.
Kivéve, ha az alaptőke leszállításával egyidejűleg elhatározott alaptőke-emelés megtörténik,
és így az alaptőke legalább az alaptőkének a törvényben meghatározott minimális összegét
eléri.
A leszállítás okai:
• tőkekivonás,
Az alaptőke tőkekivonással történő leszállításakor a részvényeseket megillető
összeg megállapítása során számításba kell venni – az alaptőke csökkenése
arányában – az alaptőkén felüli vagyon összegét is. Ha a saját tőke kevesebb, mint
az alaptőke összege, az alaptőke tőkekivonással történő leszállítása előtt először a
veszteség rendezése miatti alaptőke-leszállításról kell dönteni.
35 A törzstőke-leszállítás összege az egyes tagok törzsbetéteit törzsbetéteik arányában csökkenti.
194
A részvényesnek az alaptőke-leszállítás nyilvántartásba történő bejegyzése után
szabad kifizetést teljesíteni vagy a részvényre vonatkozó, még be nem fizetett
pénzbeli, illetve még nem szolgáltatott nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás
teljesítését elengedni.
• veszteségrendezés,
• a saját tőke más elemeinek növelése,
• kötelező esetek.
Ha az alaptőke leszállítása kötelező, az alaptőke leszállításáról a társaság közgyűlése
a kötelezettséget keletkeztető körülmény bekövetkeztét követő hatvan napon belül
köteles dönteni. Ha az alaptőkét az alaptőke törvényben meghatározott minimális
összege alá kellene leszállítani, és a részvényesek az alaptőke pótlásáról a
kötelezettséget keletkeztető körülmény bekövetkeztét követő három hónapon belül
nem gondoskodnak, a részvénytársaság közgyűlése köteles a részvénytársaság
átalakulását, egyesülését, szétválását vagy jogutód nélküli megszűnését elhatározni.
Fontos! Az alaptőke leszállítása esetén elsőként a részvénytársaság tulajdonában álló saját

részvényeket kell bevonni. Az alaptőke leszállításának végrehajtására a részvények
darabszámának vagy névértékének csökkentésével, illetve a két módszer együttes
alkalmazásával kerülhet sor.
Tőkeleszállítás főkönyvi elszámolása
1–3 . Eszközök 8. Ráfordítások 4. Kötelezettségek 412. Tőketartalék 411. Jegyzett tőke
5c. 4b., 5a1 1.
3. Elszámolási betét 413. Eredménytartalék

4d. 2.
4c., 5a2
5f.
5g.
414. Lekötött tartalék
9. Bevételek 311. Vevők 3.
5b. 5e.
4a. 5a.
5d.

1. Tőkeleszállítás a tőketartalékkal szemben, elszámolása a cégbírósági bejegyzéssel
egyidejűleg történik.
……………………………………………………………………………………
2. Tőkeleszállítás az eredménytartalékkal szemben, elszámolása a cégbírósági bejegyzéssel
……………………………………………………………………………………
195
3. Tőkeleszállítás a lekötött tartalékkal szemben, elszámolása a cégbírósági bejegyzéssel
……………………………………………………………………………………
4. Tőkekivonással megvalósuló tőkeleszállítás elszámolása.
4a. A jegyzett tőke leszállítása a cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg.
……………………………………………………………………………………
4b. A kapcsolódó Szt. szerinti tőketartalék-kivonás elszámolása.
……………………………………………………………………………………
4c. A kapcsolódó Szt. szerinti eredménytartalék-kivonás elszámolása.
……………………………………………………………………………………
4d. A tagok, tulajdonosok tulajdoni hányadának kifizetése a cégbírósági bejegyzést
követően.
……………………………………………………………………………………
5. A tőkeleszállítás során a tőkeleszállítás ellenében átadott eszközök elszámolása.
5a1. A jegyzett tőke leszállítása a cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg.
……………………………………………………………………………………
5a2. A kapcsolódó Szt. szerinti tőketartalék-kivonás elszámolása.
……………………………………………………………………………………
5a3. A kapcsolódó Szt. szerinti eredménytartalék-kivonás elszámolása.
……………………………………………………………………………………
5b. Az átadott eszközök piaci értékének az elszámolása értékesítésként a cégbírósági
bejegyzést követően.36
……………………………………………………………………………………
5c. A cégbírósági bejegyzést követően az átadott eszközök könyv szerinti értékének
elszámolása ráfordításként.
……………………………………………………………………………………
5d. A kapcsolódó áfának az elszámolása.
……………………………………………………………………………………
5e. Beszámítás
……………………………………………………………………………………
5f., 5g. Abban az esetben, ha a követelés és a kötelezettség összege nem egyezik meg,
a különbözet pénzügyi teljesítésének elszámolása.
……………………………………………………………………………………
36
Ha az átadott eszköz értékesítését nettó módon kell elszámolni (pl.: immateriális javak, tárgyi eszközök),
akkor az eszköz piaci értékének és a könyv szerinti értékének különbözetét kell bevételként (ha a különbözet
pozitív) vagy ráfordításként (ha a különbözet negatív) elszámolni.
196
10.2.3. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke
Tartalmilag
• egyrészt, mint tulajdonosokkal szembeni követelés, illetve
• a jegyzett tőke korrekciója, mint a tulajdonosok (tagok) által ténylegesen még nem
teljesített vagyoni hozzájárulás.
Megjelenési formái:
Részvénytársaságnál, korlátolt felelősségű társaságnál, egyéb vállalkozónál (ha e
tekintetben cégbírósági bejegyzési kötelezettség terheli) fordulhat elő, mert más gazdasági
társaságnál csak a már rendelkezésre bocsátott vagyon mutatható ki jegyzett tőkeként.
Részvénytársaságnál és korlátolt felelősségű társaságnál a tulajdonosok (tagok) létesítő
okiratban vállalt vagyoni hozzájárulásukat nem kell teljes egészében a cégbejegyzésig
teljesíteniük, ebből következően a cégbíróságon bejegyzett, de a tulajdonosok (tagok) által még
nem teljesített vagyoni hozzájárulás értékét kell jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként a
mérlegben kimutatni.
10.2.4. Tőketartalék
A tőketartalék a Számviteli törvényben nem kerül konkrétan definiálásra, a törvény a növekedési

és csökkenési jogcímein keresztül mutatja be annak lényegét. Ennek megfelelően a tőketartalék a
tulajdonosoktól, tagoktól, befektetőktől ellenszolgáltatás nélkül, véglegesen kapott
vagyonelemek (pénzeszközök, egyéb átvett eszközök), illetve más jogszabály alapján átvett
eszközök saját forrása, ami a cégbíróságon nem kerül bejegyzésre.
Növekedési jogcímek:
1. Részvénytársaságnál a részvények kibocsátáskori, ide értve a tőkeemeléskori (jegyzési)
ellenértéke és névértéke közötti különbözetet, melyet ázsiónak nevezünk:
T 1-3. Eszközök – K 412. Tőketartalék
Az ázsiót tőketartalékként a cégjegyzékbe történő bejegyzés időpontjával kell kimutatni, ha a
pénzeszköz átvétele addig megtörtént. Abban az esetben, ha a pénzeszköz átvétele a
cégbejegyzés időpontjáig nem történik meg, akkor csak a cégbejegyzést követően, a
pénzeszköz átvételével egyidejűleg kell azt tőketartalékként elszámolni.
2. Egyéb vállalkozónál a tulajdonosok (a tagok) által az alapításkor, illetve a tőkeemeléskor
tőketartalékként (a jegyzési érték és a névérték különbözeteként) véglegesen átadott eszközök,
pénzeszközök értékét:
A tőketartalék tulajdonos által történő növelése kizárólag a jegyzett tőke emeléséhez
kapcsolódóan valósítható meg, azaz a tulajdonosok csak akkor tudnak a tőketartalékba
helyezni bizonyos összegeket, ha az tőkeemeléssel is párosul. Ez abból következik, hogy a
tőketartalék növekedésének bizonylataként a létesítő okirat módosítását írja elő a
számviteli törvény, valamint a nyilvántartásba vétel időpontjaként a módosítás
cégjegyzéki bejegyzésének dátumát határozza meg. A saját tőke hiánya emiatt nem
szüntethető meg a tulajdonosok (a tagok) által tőketartalékként véglegesen átadott
eszközök, pénzeszközök értékével, csak ha ez a jegyzett tőke emelésével egyidejűleg
valósul meg.
3. A jegyzett tőke leszállítását a tőketartalékkal szemben:
T 411. Jegyzett tőke – K 412. Tőketartalék
197
Fontos! A jegyzett tőke leszállítása maximum annak törvényben előírt minimumáig
lehetséges.
4. A szövetkezeti üzletrész-bevonás miatt képzett fel nem osztható vagyon összegét.
Az ily módon képzett fel nem osztható vagyont a cégbírósági bejegyzés napjával kell
tőketartalékként kimutatni. A könyvelés alapbizonylata a szövetkezeti üzletrész bevonását
igazoló dokumentum.
5. A tőketartalékból lekötött tartalék visszavezetett összegét a lekötés feloldása alapján:
T 414. Lekötött tartalék – K 412. Tőketartalék
6. A pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján
tőketartalékba helyezett pénzeszközöket, átvett eszközök értékét:37
Csökkenési jogcímek:
1. A jegyzett tőke emelését a szabad tőketartalékból:
T 412. Tőketartalék – K 411. Jegyzett tőke
2. A veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált összeget:
T 412. Tőketartalék – K 413. Eredménytartalék
A meglévő, szabad tőketartalékból a veszteség miatti negatív eredménytartalék
ellentételezhető, de a tőketartalék ebben az esetben sem lehet negatív, illetve az
eredménytartalék az elszámolás hatására nem lehet pozitív!
Megnevezés 1. eset 2. eset
Eredménytartalék –1 –2
Tőketartalék 2 1
Negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasználható
1 1
tőketartalék maximuma
3. A tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó – a jegyzett tőke

leszállításával arányos – tőketartalék-kivonás összegét:
T 412. Tőketartalék – K 4. Rövid lejáratú kötelezettségek
A Ptk. értelmében az alaptőke tőkekivonással történő leszállításakor a tulajdonosokat megillető
összeg megállapítása során számításba kell venni – az alaptőke csökkenése arányában – az
alaptőkén felüli vagyon összegét is. Mindezek alapján a kilépő tagot a névértéken felül a
jegyzett tőkén felüli szabad saját tőke is megilleti, azaz a jegyzett tőke leszállításával arányosan
a tőketartalékból, illetve az eredménytartalékból a rá eső rész is kiegyenlítésre kell hogy
kerüljön (a tőkeleszállítás cégbírósági bejegyzését követően!).
4. A tőketartalék lekötött tartalékba átvezetett összegét:
T 412. Tőketartalék – K 414. Lekötött tartalék
tőketartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét:
37 A 2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról alapján a hozzájárulásra
kötelezett meghatározott támogatásokat (pl. iskolai rendszerű szakképzés keretében történő gyakorlati képzéshez
kapcsolódó tanműhely létesítéséhez, a meglévő saját tulajdonban álló tanműhelyben folytatott gyakorlati képzés tárgyi
feltételeinek fejlesztésére irányuló beruházáshoz stb.) a tőketartalékba kell hogy helyezzen, majd azt lekötött tartalékként
kell hogy kimutassa.
198
T 412. Tőketartalék – K 1-3. Eszközök
tekintetben cégbírósági bejegyzési kötelezettség terheli) a tőketartalék 1-3. pontja szerinti
növekedésének, az 1. és 2. pontja szerinti csökkenésének bizonylata a létesítő okirat, annak
módosítása, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozat; könyvviteli elszámolása a
tőkeemelésről, a tőkeleszállításáról szóló létesítő okiratnak, illetve módosításának a
cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával történik,
o az 1-2. pont szerinti tőketartalék-növelésnél, ha az eszköz átvétele a cégbejegyzést
megelőzően megtörtént,
o a 3. pontja szerinti tőketartalék-növelésnél,
o az 1. és 3. pontja szerinti tőketartalék-csökkenésnél, illetve
o a cégbejegyzést követően, az eszköz átvételekor az 1-2. pont szerinti tőketartalék-
növelésnél, ha az eszközök átvétele a cégbejegyzés időpontjáig nem történt meg.
Egyéb vállalkozónál a tőketartalék 2-3. pont szerinti növekedésének, az 1. és 3. pont szerinti
csökkenésének bizonylata a létesítő okirat, annak módosítása, illetve a taggyűlési határozat;
könyvviteli elszámolása a 2. pont szerinti növekedése esetén az eszközök átvételével
egyidejűleg, a 3. pont szerinti növekedésének, továbbá az 1. és 3. pont szerinti tőketartalék
csökkenés esetén az erről szóló taggyűlési határozatban megjelölt időponttal (legkorábban a
határozat keltének időpontjával) történik.
Fontos! A tőketartalék csak akkor csökkenthető, ha emiatt a tőketartalék nem lesz negatív.
Egyéb, a tőketartalékot érintő gazdasági események:
• Forintról devizára, devizáról forintra, illetve devizáról más devizára történő áttérés
esetén a pénzügyi instrumentumok átszámítási különbözeteit össze kell vonni.
Amennyiben az összevont átszámítási különbözetük nyereség jellegű, akkor azzal a
tőketartalékot kell növelni. A jegyzett tőke átszámításánál pedig amennyiben a jegyzett
tőke „általános” átszámítási szabályok alapján meghatározott értéke
o alacsonyabb, mint az új pénznemben bejegyzett jegyzett tőke új pénznem szerinti
összege, akkor a különbözettel a tőketartalék pozitív összegéig a tőketartalékot, azt
meghaladóan az eredménytartalékot kell csökkenteni,
o ellenkező esetben (a jegyzett tőke „általános” átszámítási szabályok alapján
meghatározott értéke több, mint az új pénznemben bejegyzett jegyzett tőke új
pénznem szerinti összege) pedig a különbözettel a tőketartalékot kell növelni.
• Átalakulás esetén, ha az átalakuló gazdasági társaság vagyona átértékelésre került, és az

összevont átértékelési különbözet pozitív, azaz a vagyon összességében felértékelésre került,
akkor a különbözettel a tőketartalékot kell növelni. Ellenkező esetben, azaz negatív
átértékelési különbözet jelentkezése során a különbözettel a tőketartalék pozitív összegéig a
tőketartalékot kell csökkenteni, azt meghaladóan a csökkenést az eredménytartalék terhére
kell elszámolni.
10.2.5. Eredménytartalék
Az eredménytartalék a Számviteli törvényben nem kerül konkrétan definiálásra, a törvény a

növekedési és csökkenési jogcímein keresztül mutatja be annak lényegét. Ennek megfelelően
az eredménytartalék alapvetően az adott üzleti évet megelőző üzleti év(ek) adózott
eredményének halmozott összege, amely lehet pozitív, nyereséges gazdálkodás és negatív is,
veszteséges gazdálkodás esetén.
199
Növekedési jogcímek:
1. Az előző üzleti év adózott eredményét (nyereségét), ide értve az ellenőrzés előző üzleti
év(ek) adózott eredményét növelő módosítását (nyereségét) is:38
T 419. Adózott eredmény – K 413. Eredménytartalék
2. A jegyzett tőke leszállítását az eredménytartalékkal szemben:
T 411. Jegyzett tőke – K 413. Eredménytartalék
A Ptk. alapján, ha a saját tőke kevesebb, mint az alaptőke összege, az alaptőke tőkekivonással
történő leszállítása előtt először a veszteség rendezése miatti alaptőke-leszállításról kell
dönteni.
3. A veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált tőketartalékot,
lekötött tartalékot:
T 412. Tőketartalék/414. Lekötött tartalék – K 413. Eredménytartalék
4. A gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a veszteség pótlásához nem szükséges -
korábban ilyen címen adott - pótbefizetés visszakapott összegét a pénzmozgással, az
eszközmozgással egyidejűleg:
T 38. Pénzeszközök – K 413. Eredménytartalék
Egyéb eszköz (nem pénzeszköz) esetén:
T 1-3. Eszközök – K 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
T 466. Előzetesen felszámított áfa – K 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
T 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek – K 413. Eredménytartalék
5. Az eredménytartalékból lekötött tartalék visszavezetett összegét a lekötés feloldása alapján:
eredménytartalékba helyezett pénzeszközöket, átvett eszközök értékét:
T 1-3. Eszközök – K 413. Eredménytartalék
7. Ha a gazdasági társaság tulajdonosa (tagja) lemond a pótbefizetésből származó
követeléséről, a lemondás időpontjával:
8. Elengedett osztalék miatti kötelezettség összege, ha a jóváhagyott osztalékból származó
követelését a gazdasági társaság tulajdonosa elengedi, az elengedés időpontjával:
T 4. Osztaléktartozás – K 413. Eredménytartalék
Csökkenési jogcímek:
1. Az előző üzleti év adózott eredményét (veszteségét), ide értve az ellenőrzés előző év(ek)
adózott eredményét csökkentő módosítását (veszteségét) is:
T 413. Eredménytartalék – K 419. Adózott eredmény
2. A jegyzett tőke emelését a rendelkezésre álló szabad eredménytartalékból:
T 413. Eredménytartalék – K 411. Jegyzett tőke
3. Az eredménytartalék lekötött tartalékba átvezetett összegét:
4. Az osztalékra, részesedésre, kamatozó részvény kamatára, továbbá az eredménytartalékot
terhelő adóra igénybe vett összeget:
T 413. Eredménytartalék – K 4. Osztaléktartozás
VAGY
K 4. Adótartozás
38 Az ellenőrzés során a mérlegkészítés időpontjáig megállapított – az előző üzleti év(ek)re vonatkozó – jelentős összegű
hibák elkülönítetten kimutatott eredményre gyakorolt hatásának összegét (adózott eredményét) az eredménytartalékot
növelő-csökkentő tételként a hiba megállapításának üzleti évében kell elszámolni.
200
5. A gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság veszteségének
fedezetére teljesített – törvényi előíráson alapuló – pótbefizetés összegét a pénzmozgással, az
eszközmozgással egyidejűleg:
T 413. Eredménytartalék – K 38. Pénzeszközök
T 368. Egyéb követelések – K 9. Bevételek
T 368. Egyéb követelések – K 467. Fizetendő áfa
T 413. Eredménytartalék – K 368. Egyéb követelések
6. A tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó – a jegyzett tőke
leszállításával arányos – eredménytartalék-kivonás összegét:
T 413. Eredménytartalék – K 4. Rövid lejáratú kötelezettségek
eredménytartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét, ide értve a gazdasági
társaság, szövetkezet tagsági jogviszony megszűnésének időpontjában fennálló vagyonának a
megszűnt tagsági jogviszonyra jutó része a jegyzett tőke, a tőketartalék és az
eredménytartalék arányos részét meghaladó összegét is:
T 413. Eredménytartalék – K 1-3. Eszközök
8. A még be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítéseként (a jegyzett, de még be
nem fizetett tőke feltöltésére) a külön jogszabályban meghatározottak szerint átvezetett
összeg.
T 413. Eredménytartalék – K 33. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke

tekintetben cégbírósági bejegyzési kötelezettség terheli) az eredménytartalék 2. pont
szerinti növekedésének, a 2. és 6. pont szerinti csökkenésének bizonylata a létesítő okirat,
annak módosítása, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozat; könyvviteli
elszámolását a tőkeemelésről, a tőkeleszállításról szóló létesítő okiratnak, illetve
módosításának a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával kell végrehajtani.
Egyéb vállalkozónál az eredménytartalék 2. pont szerinti növekedésének, a 2. és 6. pont

szerinti csökkenésének bizonylata a létesítő okirat, annak módosítása, illetve a taggyűlési
határozat; könyvviteli elszámolása a taggyűlési határozatban megjelölt időponttal (legkorábban
a határozat keltének időpontjával) történik.
Egyéb, az eredménytartalékot érintő gazdasági események
• A visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész, a visszaváltható részvény bevonása esetén,

azok névértékének megfelelő összeggel a jegyzett tőkét kell csökkenteni, a névérték és a
visszavásárlási (nyilvántartás szerinti) érték közötti különbözettel – előjelének
megfelelően – az eredménytartalékot kell módosítani a jegyzett tőke módosításának a
cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával.
o Ha a bevont saját részvény, üzletrész, a visszaváltható részvény visszavásárlási értéke
nagyobb, mint a névérték:
1. Saját részvény könyv szerinti értékének elszámolása:
T 411. Jegyzett tőke – K 374 Saját részvények, üzletrészek
201
2. „Különbözet” elszámolása:
T 413. Eredménytartalék – K 374. Saját részvények, üzletrészek
o Ha a bevont saját részvény, üzletrész, a visszaváltható részvény visszavásárlási
értéke kisebb, mint a névérték:
1. Jegyzett tőke csökkenésének elszámolása:
T 411. Jegyzett tőke – K 374. Saját részvények, üzletrészek
2. „Különbözet” elszámolása:
T 411. Jegyzett tőke – K 413. Eredménytartalék
Fontos! Kapcsolódó lépés: A bevont saját részvények, üzletrészek visszavásárlási értékével

(könyv szerinti értékével) a lekötött tartalékot csökkenteni kell, azaz a korábban
(visszavásárláskor) lekötött visszavásárlási értékét a lekötött tartalékból az eredménytartalékba
vissza kell vezetni.
• Forintról devizára, devizáról forintra, illetve devizáról más devizára történő áttérés
esetén a pénzügyi instrumentumok átszámítási különbözeteit össze kell vonni. Amennyiben
az összevont átszámítási különbözetük veszteség jellegű, akkor a különbözettel az
eredménytartalékot kell csökkenteni. A jegyzett tőke átszámításánál pedig amennyiben a
jegyzett tőke „általános” átszámítási szabályok alapján meghatározott értéke alacsonyabb,
mint az új pénznemben bejegyzett jegyzett tőke új pénznem szerinti összege, akkor a
különbözettel
o a tőketartalék pozitív összegéig a tőketartalékot,
o azt meghaladóan az eredménytartalékot kell csökkenteni.
• Átalakulás esetén, ha az átalakuló gazdasági társaság vagyona átértékelésre került, és az

összevont átértékelési különbözet negatív, azaz a vagyon összességében leértékelésre került,
akkor a különbözettel a tőketartalék pozitív összegéig a tőketartalékot kell csökkenteni, azt
meghaladóan a csökkenést az eredménytartalék terhére kell elszámolni.
10.2.6 Lekötött tartalék
A lekötött tartalék olyan vagyonrészek saját forrása, amelyet a mérlegkészítéskor nem lehet
kivonni a vállalkozásból.
A lekötött tartalék növekedési jogcímei
A lekötött tartalék növekedése alapvetően kétféle változást okoz a vállalkozások

vagyonszerkezetében:
• a saját tőke összetételét változtatja meg, azaz a lekötött tartalék növekedésével
párhuzamosan
o csökken a tőketartalék (a tőketartalék lekötési jogcímei miatt):
T 412. Tőketartalék – K 414. Lekötött tartalék
o csökken az eredménytartalék (az eredménytartalék lekötési jogcímei miatt):
o „átmenetileg” csökken a jegyzett tőke;
202
T 411. Jegyzett tőke – K 414. Lekötött tartalék39
Amennyiben jogszabály rendelkezése alapján a gazdasági társaság jegyzett tőkéjét a lekötött
tartalék javára – az alaptőke terhére képzett tartalékként – szállították le, akkor a tőkeleszállítás
cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával a tőkeleszállítás összegét a lekötött tartalékba kell
átvezetni. Az így átvezetett összeget a lekötött tartalékon belül elkülönítetten kell kimutatni, és
csak a jogszabályban meghatározott módon lehet megszüntetni: veszteségrendezésre – az erről
szóló döntés időpontjával – az eredménytartalék negatív összegét csökkentő tételként, illetve
tőkeemelésre – a tőkeemelés cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával – a jegyzett tőkét
növelő tételként.
o növeli a saját tőke összegét a lekötött tartalékon keresztül a társaság tagjai által a
vállalkozás vagyonvesztése miatt teljesített pótbefizetés összegével (kapott
pótbefizetés):
T 38. Pénzeszközök – K 414. Lekötött tartalék
Egyéb eszközök (nem pénzeszközök) átvétele esetén:
T 1-3. Eszközök - K 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
T 466. Előzetesen felszámított áfa – K 479. Egyéb rövid lejáratú
kötelezettségek
T 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek – K 414. Lekötött tartalék
o a lekötött tartalék növekedéseként kell kimutatni a pénzmozgással, illetve az
eszközmozgással egyidejűleg a külön jogszabály alapján a lekötött tartalékkal
szemben átvett pénzeszközök, egyéb eszközök értékét:
T 1-3. Eszközök – K 414. Lekötött tartalék
Tőketartalék lekötési jogcímei
1. Szövetkezetnél a fel nem osztható vagyon értéke

2. Más jogszabály szerint vagy a vállalkozó saját elhatározása alapján lekötött –
kötelezettségek fedezetét jelentő – tartalék
A finanszírozó bank egy hitelszerződéshez kapcsolódóan az eszközök esetében
jelzálogszerződéssel elidegenítési tilalmat köthet ki, sőt akár a hitelszerződésben előírhatja, vagy a
hitel igénybe vevője maga vállalhatja a forrásoldalon való elkülönítést. Ennek megfelelően a
hitelszerződésben meghatározott összegben a tőketartalék, illetve az eredménytartalék egy részét
le kell kötni, vagy éppen saját elhatározás alapján le lehet kötni. Ha a vállalkozásnak van
tőketartaléka, akkor akár saját elhatározásból, akár a bank kezdeményezésére a hitelszerződésben
foglaltaknak megfelelően történik a lekötés. Célszerű a tőketartalék nulla egyenlegéig a
tőketartalékból és felette az eredménytartalékból kivezetni a kötelezettség fedezetét. Az
elkülönítés nem kötelező, de a Kiegészítő mellékletben kötelező bemutatni azoknak a
kötelezettségeknek a teljes összegét, amelyek zálogjoggal biztosítottak, feltüntetve a biztosítékok
fajtáit és formáit.
tőketartalékba helyezett pénzeszközök, átvett eszközök értékének azon része, amelyet a
jogszabályban, szerződésben, megállapodásban rögzített feltételek nem teljesítése esetén
részben vagy egészen vissza kell fizetni.
39 Kft. esetén a törzstőke terhére képzett tartalék nem haladhatja meg a társaság törzstőkéjének tíz százalékát. Az így képzett
lekötött tartalék a társasági veszteségek csökkentésére vagy utóbb a társaság törzstőkéjének a felemelésére fordítható, tilos
abból a tagok javára kifizetést teljesíteni. Rt.-nél az alaptőke terhére képzett tartalék nem haladhatja meg a
részvénytársaság alaptőkéjének tíz százalékát. Az így képzett lekötött tartalék a társasági veszteségek csökkentésére vagy
utóbb a részvénytársaság alaptőkéjének a felemelésére fordítható, tilos abból a részvényesek javára kifizetést teljesíteni.
203
Eredménytartalék lekötési jogcímei
1. A visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek, továbbá a visszaváltható részvények

A visszavásárolt tulajdonosi részesedések miatti „bizonytalan” tőkerészt a jegyzett tőke alatt
tájékoztató adatként „Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken” be kell mutatni.
A saját részesedések bevonásakor a saját tőke a visszavásárolt saját részesedések
visszavásárlási értékével csökken, így a halmozott vagyonvesztés elkerülése miatt a
visszavásárolt részvények, üzletrészek, továbbá a visszaváltható részvények könyv szerinti
értékét az eredménytartalékból le kell kötni.
2. Az alapítás–átszervezés aktivált értékéből, továbbá a kísérleti fejlesztés aktivált értékéből
még le nem írt összegek
Ha a vállalkozó az alapítással–átszervezéssel, illetve a kísérleti fejlesztéssel összefüggésben
felmerülő költségeket aktiválja, akkor az aktiválás miatt kimutatott „többlet eredmény”
osztalékfizetési korlátként jelentkezik. Az alapítás–átszervezés aktivált értékéből, továbbá a
kísérleti fejlesztés aktivált értékéből még le nem írt összegeket tehát az eredménytartalékból le
kell kötni, és a követő időszak(ok)ban az alapítás–átszervezés és a kísérleti fejlesztés aktivált
értékének terv szerinti, illetve esteleges terven felüli értékcsökkenés vagy egyéb okok miatti
csökkenésével párhuzamosan a lekötött tartalékot fel kell oldani.
3. A nem realizált árfolyamveszteség és a nem realizált árfolyamveszteség elhatárolt
összegére képzett céltartalék különbözete
4. A lekötendő tőketartalék, ha arra a tőketartalék nem nyújt fedezetet
A tőketartalékból történő lekötés csak maximum annak pozitív összegéig lehetséges, az
azt meghaladó összeget az eredménytartalék terhére kell elszámolni.
5. A gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a veszteség fedezetére – az arra illetékes
testület által megszavazott, de még nem teljesített – fizetendő pótbefizetés összege
Fontos! A lekötéseket az eredménytartalékkal szemben el kell számolni akkor is, ha a lekötött
tartalék növekedése miatt az eredménytartaléknak negatív egyenlege lesz, vagy negatív
egyenlege nő.
6. Más jogszabály szerint vagy a vállalkozó saját elhatározása alapján lekötött –
kötelezettségek fedezetét jelentő vagy saját céljait szolgáló – tartalék
Saját elhatározás alapján a lekötés a tőketartalék nulla egyenlegéig a tőketartalékból, felette
pedig az eredménytartalékból történik. Vannak olyan a számviteli törvényen kívüli egyéb
jogszabályok, amelyek alapján meghatározott jogcímek esetén a vállalkozásnak szintén le
kell kötnie az eredménytartalékot.
A lekötött tartalék csökkenési jogcímei
1. A lekötött tartalékot csökkenteni kell, fel kell oldani, meg kell szüntetni, ha már nem állnak
fenn a lekötés okai. A megszüntetés, a feloldás a képzésének megfelelően a tőketartalékkal,
illetve az eredménytartalékkal szemben történik. A saját tőke összességében nem változik,
csak az összetétele, szerkezete:
T 414. Lekötött tartalék – K 412. Tőketartalék
illetve:
2. A kapott pótbefizetést, ha az már nem szükséges a veszteség fedezetére, vissza kell
fizetni a tagoknak, a lekötött tartalékkal szemben. Elszámolása a pénzmozgással egyidejűleg
történhet:
T 414. Lekötött tartalék – K 38. Pénzeszközök
204
T 368. Egyéb követelések – K 9. Bevételek
T 368. Egyéb követelések – K 467. Fizetendő áfa
T 414. Lekötött tartalék – K 368. Egyéb követelések
Megjegyzés: Ha az egyéb eszköz értékesítését nettó módon kell elszámolni (pl. immateriális
szerinti értékének különbözetét kell bevételként (ha a különbözet pozitív) vagy ráfordításként (ha
a különbözet negatív) elszámolni.
3. A lekötött tartalék javára elszámolt alaptőke, törzstőke-leszállításból származó,
elkülönítetten kimutatásra kerülő lekötött tartalék vagy a jegyzett tőkébe kerül vissza, vagy a
negatív eredménytartalékot ellentételezi:
T 414. Lekötött tartalék – K 411. Jegyzett tőke
illetve
4. A számviteli törvény értelmében a lekötött tartalék csökkenéseként kell kimutatni a
pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a külön jogszabály alapján a lekötött
tartalékkal szemben átadott pénzeszközök, egyéb eszközök értékét. A külön jogszabály
alapján átvett lekötött tartalék feloldását – a külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában –
az eredménytartalékkal szemben kell elszámolni:
10.2.7 Értékelési tartalék értékhelyesbítésből
Vagyonvesztés esetén a szükséges saját tőke biztosításának (illetve a saját tőke jegyzett
tőke arány javításának) egyik lehetősége az értékhelyesbítés. Az értékhelyesbítés célja tehát
alapvetően a saját tőke növelése.
Amennyiben a vállalkozó tevékenységét tartósan szolgáló

o vagyoni értékű jog,
o szellemi termék,
o tárgyi eszköz (kivéve a beruházásokat, a beruházásra adott előlegeket),
o tulajdoni részesedést jelentő befektetés
piaci értéke jelentősen meghaladja az adott eszköznek az esetleges terven felüli
értékcsökkenés, illetve értékvesztés visszaírása utáni könyv szerinti (bekerülési) értékét,
a piaci érték és a visszaírás utáni könyv szerinti (bekerülési) érték közötti különbözet a
mérlegben az eszközök között „Értékhelyesbítés”-ként, a saját tőkén belül – azonos
összegben – „Értékelési tartalék”-ként kimutatható.
A vállalkozás tehát a befektetett eszközök meghatározott körénél alkalmazhatja az

értékhelyesbítés intézményét. A vállalkozó döntését a számviteli politikájában rögzíti. Ha az
„értékhelyesbíthető” eszköz piaci értéke jelentősen meghaladja a korábban elszámolt terven felüli
értékcsökkenési leírás visszaírását követő könyv szerinti értékét, akkor a pozitív különbözet
értékhelyesbítésként elszámolható. Az értékhelyesbítés elszámolásának alapjául szolgáló piaci
értéket minden esetben a könyvvizsgálónak a kötelező könyvvizsgálat keretében kell hitelesíteni.
Amennyiben a könyvvizsgálat a vállalkozónál nem kötelező, az értékelés felülvizsgálatával
független könyvvizsgálót kell megbízni. Az értékhelyesbítés a forrás oldalon értékelési
tartalékként jelenik meg. Az értékhelyesbítés mérlegértéke minden esetben az adott
mérlegcsoporthoz kapcsolódó, az értékhelyesbítés intézménye alá vont eszköz aktuális piaci
értéke és a könyv szerinti értéke pozitív különbözetét mutatja. Az értékhelyesbítés nem módosítja
a könyv szerinti értéket, így az adott eszköz mérlegértékét sem befolyásolja. Az értékhelyesbítés a
205
mérlegben a befektetett eszközökhöz kapcsolódó mérlegcsoporton belül önálló soron jelenik meg.
Az értékhelyesbítés alá vont eszközök esetében a piaci értéket minden évben felül kell vizsgálni,
és a korábbi értékhelyesbítést az aktuális piaci érték és könyv szerinti érték különbözetének
megfelelően kell korrigálni.
Az értékhelyesbítéssel kapcsolatos főkönyvi elszámolások
417. Értékelési tartalék 1X7. Értékhelyesbítés
1
2

……………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………
Fontos!
• Az értékhelyesbítés nem módosítja a könyv szerinti értéket, azt az adott mérlegcsoporthoz
tartozóan külön soron (Immateriális javak értékhelyesbítése, Tárgyi eszközök
értékhelyesbítése, Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése) kell bemutatni.
• Ha az értékhelyesbített eszköz kikerül a vállalkozás vagyonköréből, akkor a nyilvántartott
értékhelyesbítését vissza kell vezetni.
10.2.8. Adózott eredmény
Az adózott eredményt az eredménykimutatás vezeti le a törvény szerinti kötött kategóriákon

keresztül, de azt a mérlegben a saját tőkén belül is ki kell mutatni, mivel az adózott eredmény
a működés hozzájárulása a vállalkozás saját forráshoz.
Mérleg Eredménykimutatás
Eszközök Források Bevételek
D/ Saját tőke Ráfordítások
VII. Adózott eredmény D/ Adózott eredmény
Fontos! A mérlegben és az eredménykimutatásban szereplő adózott eredménynek mindig meg

kell egyeznie!
206
12. Saját termelésű készletek számvitele
12.1. Fogalmak, kapcsolódó mérlegtételek, alapértelmezések
12.2. A termelési és értékesítési folyamat számvitele
12.2.1. A termelési és értékesítési folyamattal kapcsolatos

gazdasági események megjelenítése az eredménykimutatásban
12.2.2. A termelési és értékesítési folyamat könyvviteli

elszámolásával kapcsolatos törvényi előírások
12.2.3. A termelési és értékesítési folyamat elszámolásának

lehetséges módszerei
12.2.4. „Egy kis” önköltségszámítás
12.2.5. Leltáreltérések
12.2.6. Értékelés
12.2.7. Mérlegérték meghatározása
12.3. Nyilvántartási lehetőségek és a főkönyvi elszámolás
12.3.1. Összköltség eredménykimutatás, kizárólag költségnem

elszámolás
12.3.2. Forgalmi eredménykimutatás, elsődleges költséghely-

költségviselő, másodlagos költségnem elszámolás
12.3.3. Forgalmi eredménykimutatás, elsődleges költségnem,

másodlagos költséghely-költségviselő elszámolás
12.3.4. Speciális elszámolások
207
12.1. Fogalmak, kapcsolódó mérlegtételek, csoportosítások,
alapértelmezések
Saját termelésű készletek
Mérlegtétel
B. Forgóeszközök Fogalmak
I. Készletek
2. Befejezetlen Befejezetlen termelés
termelés és • Azok a megmunkálás alatt lévő termékek, teljesítmények,
félkész termékek • amelyeken legalább egy lényeges munkaműveletet már
elvégeztek,
• de teljes megmunkálási folyamaton még nem mentek keresztül,
• nem vehetők késztermékként raktárra,
• valamint befejezetlen termelésként kell kimutatni a fordulónapig
ki nem számlázott szolgáltatások teljesítményeit.
Félkész termékek
• Minden olyan termék, amely a vállalkozásnál legalább egy teljes
megmunkálási folyamaton végigment, raktárra vehető, vagy ilyen címen
raktárra vették, de még nem késztermék, mert a vállalkozáson belül további
megmunkálásra kerülhet (de el is adható).
3. Növendék-, A növendék-, hízó- és egyéb állatok számvitelével tankkönyvünk nem
hízó- és egyéb foglalkozik.
állatok
4. Késztermékek • A termék valamennyi megmunkálási folyamaton végigment és megfelel a
vele szemben támasztott előírásoknak, késztermékként raktárra vehető és
értékesíthető.
12.2. A termelési és értékesítési folyamat számvitele

A saját termelésű készletek a termelő tevékenységet folytató vállalkozások kulcsszereplői.
Ebből következően számviteli kezelésüket a termelési és értékesítési folyamat mentén kell,
hogy tárgyaljuk. Mit is jelent ez a folyamat és milyen főbb állomásokból (későbbi gazdasági
eseményekből) áll? A termelő cégek különböző erőforrásokat állítanak hadba a saját
termelésű készletek gyártásához. Az erőforrás felhasználások pénzben kifejezett értékét, a
költségeket a választott költségelszámolási technika mellett könyvelni kell. A költségek az
elkészült termékek értékében térülnek meg, így a havi vagy negyedéves készletre vételek
könyvelésekor a létrehozott termékek értékét hozamként kell elkönyvelni. A folyamat utolsó
lépéseként megtörténik a termékek értékesítése, és a kiszámlázott és könyvelt árbevételhez
tartozó ráfordítást, az értékesített termékek bekerülési értékének (előállítási költségének)
összegében az eredmény terhére kell elszámolni.
12.2.1. A termelési és értékesítési folyamattal kapcsolatos gazdasági események

megjelenítése az eredménykimutatásban
A folyamathoz tartozó legfontosabb gazdasági események eredménykimutatás kapcsolatát

egy esettanulmányon keresztül mutatjuk be.
208
Esettanulmány 1 (Termelési és értékesítési folyamat eredménykimutatás kapcsolata)
A „Nincs csak egy kisüzemem” kft. termelő vállalkozás tárgyidőszaki gazdálkodásáról a

következő információkat ismeri:
Tárgyidőszaki költségek, ráfordítások:

Alapanyag felhasználás 500
Dolgozó 1 (fizikai) bruttó bére és bérjárulékai 560
Dolgozó 2 („portás”) bruttó bére és bérjárulékai 280
Kisüzem értékcsökkenési leírása 70
Egyéb információk
Nyitó készlet = 0 db
Tárgyidőszakban gyártott mennység 2 db
a) eset „ a vállalkozás nem adott el 1 db-ot sem ”

b) eset „a vállalkozás eladott 1 db-ot 1 000-ért! ”
Készítsük el mindkét esetben az ÖSSZKÖLTSÉG és a FORGALMI KÖLTSÉG eljárással

készülő erdménykimutatást az üzemi (üzleti) eredmény szintjéig minkét esetre vonatkozóan!
Kidolgozás:
Először célszerű lenne kiszámolni a tárgyidőszakban előállított 2 db termék előállítási
költségét! Az erőforrás felhasználások közül kizárólag azokat lehet az előállítási költség
meghatározásához figyelembe venni, amelyek közvetlen kapcsolatban vannak a termékek
előállításával. Ennek megfelelően:
A legyártott 2 db termék előállítási költsége összesen: 500 + 560=1 060
Az egységnyi előállítási költség, azaz önköltség pedig: 1 060/2 db=530/db
Kezdjük a forgalmi költség eljárással készített eredménykimutatással!
a) eset
Ebben az esetben kibocsátás (értékesítés) nem történt, tehát a vállalkozás árbevételt nem
realizált. Ebből következően a kibocsátás bekerülési értéke is nulla, azaz az értékesítés
elszámolt közvetlen önköltsége soron is nulla érték szerepel. A fel nem osztott költségek
(közvetett költségek) összege a termeléstől „távol eső” közvetett dolgozó („portás”)
bérköltségének és járulékainak, valamint az üzem értékcsökkenésének összege: 280 + 70 =
350. Ez a 350, mint az értékesítés közvetett költségei kerül az eredménykimutatásba.
Forgalmi költség eljárású eredménykimutatás

Értékesítés nettó árbevétele 0
Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége 0
Értékesítés bruttó eredménye 0
Értékesítés közvetett költségei 350
A/ Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye - 350
Az eredménykimutatásból könnyen kiolvasható, hogy ha a vállalkozás egy adott időszakban

„csak” termelt és nem értékesített, akkor veszteségként az állandó költségeket (értékesítés
közvetett költségeit) könyvelheti el.
b) eset
209
Itt már változik az összkép! 1 db terméket sikerült értékesíteni, sőt elég nagy haszonnal,
hiszen az 1 000 eladási ár majdnem kétszerese az 530 előállítási költségnek. Az árbevételünk
most 1 db*1 000/db=1 000, az értékesítés közvetlen költségei pedig az eladott 1 db termékünk
előállítási költsége. Az értékesítés közvetett költségei nem változik, hiszen esetükben olyan
költség kategóriáról van szó, amelynek összege független a kibocsátás volumenétől.
Forgalmi költség eljárású eredménykimutatás

Értékesítés nettó árbevétele 1 000
Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége 530
Értékesítés bruttó eredménye 470
Értékesítés közvetett költségei 350
A/ Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 120
Állítsuk össze az összköltség eljárással készített eredménykimutatást!
a) eset
Az összköltség eljárással készített eredménykimutatásban a költségek közgazdasági tartalom
szerinti csoportosításban, azaz költségnemenként szerepelnek. A költségek tehát függetlenül
attól, hogy azok megtérültek-e vagy sem (történt-e értékesítés vagy sem) bruttó módon
kimutatásra kerülnek. A költségnemek tehát az összes közvetlen (termeléssel közvetlen
kapcsolatban lévő) és közvetett (termeléssel kapcsolatba nem hozható) költségek összege.
Költségnemek: 500 + 560 + 280 + 70 = 1 410. Az összköltség eljárással készített
eredménykimutatásban, mint azt egy korábbi fejezetben tárgyaltuk, a költségnemek sajátos
korrekciója, az aktivált saját teljesítmények értéke teremti meg a ténylegesen realizált valós
eredmény levezetését. Esettanulmányunkban a késztermék állományváltozása lesz az aktivált
saját teljesítmények egyetlen „mozgatórugója”. Számítsuk ki a saját termelésű készletek
állományváltozását (STKÁV)
Nyitó STK = 0
Záró STK = 2 db * 530/db = 1 060
STKÁV = 1 060 – 0 = + 1 060
Összköltség eljárású eredménykimutatás

Értékesítés nettó árbevétele 0
Saját termelésű készletek állományváltozása 1 060
Költségnemek 1 410
A/ Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye - 350
b) eset
Ebben az esetben az eredménykimutatásban az árbevétel és az STKÁV soron lesz változás az
előző esethez képest. A költségnemek összege változatlan, mert azok összegét az értékesítés
volumene nem befolyásolja. Számítsuk ki az STKÁV-t!
Nyitó STK = 0
Záró STK = 1 db*530/db=530
STKÁV = 530 – 0 = + 530
Összköltség eljárású eredménykimutatás

Értékesítés nettó árbevétele 1 000
Saját termelésű készletek állományváltozása 530
Költségnemek 1 410
A/ Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 120
210
Megállapítások:
Ha az eredménykimutatás forgalmi költség eljárással készül, akkor az eredménykimutatásban
• az értékesített saját termelésű készletek ÁFA nélküli eladási árát árbevételként,
• az értékesített saját termelésű készletek bekerülési értékét (előállítási költségét) értékesítés
elszámolt közvetlen önköltségeként,
• a fel nem osztott közvetett költségeket (FNOK) pedig az értékesítés közvetett költségei
között kell szerepeltetni.
Ha az eredménykimutatás összköltség eljárással készül, akkor az eredménykimutatásban

• az értékesített saját termelésű készletek ÁFA nélküli eladási árát árbevételként,
• a tárgyidőszak összes felmerült költségét (függetlenül attól, hogy megtérültek-e vagy sem)
költségnemenként,
• a saját termelésű készletek év végi záró és év eleji nyitó állományának különbözetét saját
termelésű készletek állományváltozásaként kell bemutatni.
12.2.2. A termelési és értékesítési folyamat könyvviteli elszámolásával kapcsolatos

törvényi előírások
A következőkben a gyakorlati alkalmazáshoz kapcsolódó legfontosabb törvényi előírásokat és

a hozzájuk kapcsolódó magyarázatokat gyűjtöttük csokorba.
1. Az 5. számlaosztály a költségeket költségnemek szerint csoportosítva kell, hogy

tartalmazza.
A költségeket költségnemenként (közgazdasági osztályozás szerinti csoportosításban) az

összköltség eljárással összeállított eredménykimutatásban kell szerepeltetni. Ettől függetlenül
a költségeket költségnemenként az 5. számlaosztály számláin azoknak a vállalkozásoknak is
könyvelni kell, amelyek eredménykimutatásukat forgalmi költség eljárással készítik. Ennek
megfelelően a választott eredménykimutatástól függetlenül a költségek költségnemenkénti
elszámolása az 5. számlaosztály számláin kötelező, még akkor is, ha a vállalkozás a költségek
főkönyvi elszámolásakor a közvetett és közvetlen költségeket a 6. Költséghelyek, általános
költségek és a 7. Költségviselő számlaosztályok számláin elkülönítetten könyveli.
2. Az 5. számlaosztályon belül – az eredménykimutatást összköltség eljárással készítő

vállalkozónak – elkülönítetten kell kimutatni az – egyébként költségnemnek,
költségmegtérülésnek nem minősülő – aktivált saját teljesítmények tárgyévi értékeinek
változását, mint a vele azonos nagyságú közvetlen költségek fedezetét, és az értékesítésre
nem került teljesítmények közvetlen önköltséggel azonos értékét.
Az aktivált saját teljesítmények értékét (továbbiakban ASTÉ) érintő gazdasági eseményeket

összköltség eljárással készített eredménykimutatás esetében tehát az 5. számlaosztályban
elkülönítetten kell rögzíteni40. Ha összköltség eljárású eredménykimutatás készül és változik
a saját termelésű készletek állománya, mert például a hónap végén készletre vételre kerül
(könyvelésre kerül) a tárgyhónapban előállított termékek értéke, vagy kivezetésre kerül a
tárgyhónapban értékesített termékek bekerülési értéke, akkor a tranzakció hatását az 581.
Saját termelésű készletek állományváltozása (továbbiakban STKÁV) számlán könyvelni kell.
Ugyanígy a saját rezsis beruházással kapcsolatos költségek aktiválását is az 5.
40
A PM szerinti ajánlás alapján az 581. Saját termelésű készletek állományváltozása és az 582. Saját előállítású
eszközök aktivált értéke számlákon történik a könyvelés.
211
számlaosztályon belül az 582. Saját előállítású eszközök aktivált értéke (továbbiakban
SEEAÉ) számlán keresztül kell könyvelni. Ezzel ellentétben a forgalmi költség eljárású
eredménykimutatást készítő vállalkozásoknak az ASTÉ-t érintő gazdasági eseményeket nem
kötelező elkülönítetten az 5. számlaosztályba könyvelni, de a legtöbb esetben célszerűségi
okok miatt szükségessé válik. Ha a forgalmi eredménykimutatás a klasszikus szemlélet
alapján a 6. Költséghelyek, általános költségek – 7. Költségviselő számlaosztályok számláin
való könyveléssel van „előkészítve”, akkor az 581. STKÁV, illetve az 582. SEEAÉ számlákra
nincs szükség, mivel az általuk biztosított információ más módon (lehet, hogy egyszerűbben
és „olcsóbban”) kerülhet „előállításra”.
3. A kiegészítő mellékletben a forgalmi költség eljárás szerinti eredménykimutatást készítő

vállalkozásnak be kell mutatni az aktivált saját teljesítmények értékének részletezését és
a költségek költségek költségnemenkénti megbontását a törvény 2. számú mellékletének
megfelelő részletezettséggel.
A költségeket költségnemenként, a saját termelésű készletek állományváltozását és a saját

előállítású eszközök aktivált értékét a kiegészítő melléklet „kedvéért” a forgalmi költség
eljárású eredménykimutatást készítőknek is meg kell tudni határozniuk a számviteli
nyilvántartásukból.
Honnan és hogyan merít a fent említett kategóriák meghatározása miatt a forgalmi költség
eljárású eredménykimutatást készítő vállalkozás a számviteli nyilvántartásából?
A költségek költségnemenként a rendszerezésünk 1. törvényi előírása alapján az 5.
Költségnemek számlaosztályból rendelkezésre állnak, így a kérdésünk leginkább az ASTÉ-re
irányul. Nézzük először a saját termelésű készletek állományváltozásának meghatározását!
Fontos, hogy könyvünk a forgalmi eredménykimutatást minden esetben a 6. Költséghelyek,
általános költségek és a 7. Tevékenységek költségei számlaosztályok alkalmazásával „készíti
elő”.
STKÁV meghatározásának lehetséges változatai forgalmi költség eljárású

eredménykimutatás készítése esetén:
Megoldás 1
Abban az esetben, ha az ASTÉ-t érintő gazdasági események könyvelésre kerülnek az 58.

ASTÉ számlacsoportba, akkor az 581. STKÁV számla záró egyenlege alapján a STKÁV
egyértelműen meghatározható.
Megoldás 2
Ha az STKÁV-t érintő tranzakciók forgalmi eredménykimutatást feltételezve nem kerülnek

könyvelésre semmilyen STKÁV számlán, a beszámoló összeállításakor az STKÁV a záró és
nyitó saját termelésű készlet (továbbiakban STK) különbözeteként számítható.
STKÁV = STK (üzleti év végi) záró állomány – STK (üzleti év eleji) nyitó állomány
A SEEAÉ meghatározása forgalmi költség eljárású eredménykimutatás készítése esetén a

következőképpen történhet:
Megoldás 1
212
Abban az esetben, ha az ASTÉ-t érintő gazdasági események könyvelésre kerülnek az 58.
ASTÉ számlacsoportba, akkor az 581. STKÁV számla záró egyenlege alapján a STKÁV
egyértelműen meghatározható.
Megoldás 2
A vonatkozó gazdasági események a 7. SEEAÉ számlán kerülnek könyvelésre. Ilyen

megoldás esetén a 7. SEEAÉ számla év végi egyenlege biztosítja a szükséges információt.
4. A 8. számlaosztály forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatáshoz többek

között tartalmazza az értékesítés közvetlen költségeit és az értékesítés közvetett költségeit
(ezen belül az értékesítési, forgalmazási, az igazgatási és egyéb általános költségeket).
Mielőtt a törvényi előírás magyarázatához kezdenénk, gondoljunk végig egy egyszerű

tranzakció könyvelését! Könyveljük le 80 könyv szerinti értékű STK 120-ért történő
értékesítését! (Az ÁFA elszámolástól eltekintünk.)
Megoldás összköltség eljárású eredménykimutatás esetén:
T 3. Vevők/Pénztár K 911. Árbevétel 120
ÉS
T 581. STKÁV K 251. Késztermékek 80
Megoldás forgalmi eredménykimutatás esetén:

T 3. Vevők/Pénztár K 911. Árbevétel 120
ÉS
T 811. Ért. elsz. közvetlen önköltsége K 251. Késztermékek 80
A könyv szerinti érték kivezetését összköltség eljárású eredménykimutatás esetén az 581.

STKÁV számlán kell könyvelni, forgalmi költség eljárású eredménykimutatás feltételezése
esetén a 8. számlaosztály megfelelő számláján (811. Értékesítés elszámolt közvetlen
önköltsége) kell elkönyvelni. A forgalmi költség eljárású eredménykimutatáshoz igazított
megoldás az STK készletcsökkenése miatti állománycsökkenést a 811. Értékesítés elszámolt
közvetlen önköltsége számlán való könyveléssel párhuzamosan az 581. STKÁV számlára is
könyveli(heti).
Az értékesítés közvetlen költségét érintő elszámolásokat (STK értékesítésekor a könyv

szerinti érték kivezetését, az értékesített saját tevékenységben végzett szolgáltatás bekerülési
értékének elszámolását)41 tehát a 81-84. Értékesítés közvetlen költségeinek számlacsoportja
értékesítés elszámolt önköltsége számláira kell könyvelni, ha az eredménykimutatás
forgalmi eljárással készül.
Az értékesítés közvetett költségeinek értékét pedig az egyes időszakok végén, de legkésőbb az

év végén a 6. Költséghelyek, általános költségek számlaosztályból át kell vezetni a 85.
Értékesítés közvetett költségei számlacsoport megfelelő számláira:
• 851. Értékesítési, forgalmazási költségek
• 852. Igazgatási költségek
• 853. Egyéb általános költségek
T 85. Értékesítés közvetett költségei - K 6. Költséghelyi számla/Általános költség számla/Átvezetési számla
41
Az értékesített áru és anyagkészlet könyv szerinti értéke, valamint az eladott (közvetített) szolgáltatások értéke
is a 81-84. Értékesítés közvetlen költségei számláin könyvelendő, ha az eredménykimutatás forgalmi költség
eljárással készül, de fejezetünk a saját teljesítmények könyvviteli elszámolásával foglalkozik.
213
5. A 6-7. számlaosztályok – a gazdálkodó döntéseinek megfelelően – használhatók a
vezetői információk biztosítására. A számlaosztályok alkalmazása lehetővé teszi a
vállalkozáson belüli egységek elszámoltatását, a költséggazdálkodás, az
önköltségszámítás rendszerének kialakítását.
A 6. Költséghelyek, általános költségek és a 7. Tevékenységek költségei számlaosztályokban

való könyvelés a főkönyvi információbázist tágítja: meghatározhatóvá válik a költséghelyek,
költségviselők szerinti költségstruktúra, lehetőség van a költségek előirányzatával való
összehasonlításra, utolérhetők a részterületeken keletkezett költségtöbbletek, megtakarítások,
egyszerűsödik az önköltség számítása. Annak kedvéért, hogy a későbbi megoldásokat jobban
megértsük, könyveljünk le két költségtételt úgy, hogy feltételezzük, hogy használjuk a 6-7.
számlaosztályok számláit. Egyelőre elég, ha annyit tudunk, hogy a 6. számlaosztály számláin
a közvetett, a 7. számlaosztály számláin a közvetlen költségeket könyveljük.
1. Könyveljük le a tárgyhavi alapanyagfelhasználás értékét, ami legyen 200 000!

Most először közgazdasági tartalom szerint az 5. számlaosztály megfelelő költségnem
számlájára könyvelünk:
T 511. Anyagköltség - K 211. Alapanyagok 200 000
Majd másodszor a 7. számlaosztály valamelyik termelési számlájára42, hiszen az

alapanyagfelhasználás közvetlen költség, mivel a költség felmerülésekor egyértelműen a
vonatkozó tevékenységre utalványozható:
T 7. „valamelyik” STK termelési számlája - K 59. Költségnem átvezetési számla 200 000
2. Könyveljük le a vállalkozás gazdasági osztályán dolgozók (munkájuk nincs közvetlen

kapcsolatban a termeléssel) tárgyhavi bruttó bérét, ami legyen 120 000!
Most először közgazdasági tartalom szerint az 5. számlaosztály megfelelő költségnem
számlájára könyvelünk:
T 541. Bérköltség - K 471.Jövedelemelszámolási számla 120 000
Majd másodszor a 6. számlaosztály megfelelő költséghelyi számlájára, mivel a gazdasági

osztályon dolgozók bérköltsége közvetett költség:
T 6. „például gazdasági osztály” - K 59. Költségnem átvezetési számla 120 000
Megjegyzések:
• A költségeket most elsődlegesen költségnem szerint könyveltük, de a sorrend
természetesen felcserélhető, mivel a gyakorlati alkalmazás során is a kétirányú elszámolás
párhuzamosan valósul meg.
• Ha a költségeket elsődlegesen költséghely-költségviselő szerint könyveljük, akkor a
másodlagos elszámolásnál az 59. Költségnem ellenszámlát kell használni.
42
A termelési számla egy adott termék, termékcsoport előállításával kapcsolatos költségek gyűjtésére szolgál.
214
12.2.3. A termelési és értékesítési folyamat elszámolásának lehetséges módszerei43
Lehetséges módszerek:
ÖSSZKÖLTSÉG eredménykimutatás
ÉS
• A vállalkozó költségeit kizárólag az 5. Költségnemek számlaosztály számláin könyveli
o A saját termelésű készletekről folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást
nem vezet
o A saját termelésű készletekről a részletező nyilvántartást folyamatosan csak
mennyiségben vezeti
vezet, az időszaki elszámolások alapja rendszeres utókalkuláció
o A saját termelésű készletek időszaki készlet változását tervezett önköltségen rögzíti,
melyeket az időszak végén tényleges önköltségre módosítja
FORGALMI eredménykimutatás
ÉS
• A vállalkozó költségeit elsődlegesen a 6. Költséghelyek, általános költségek és a 7.
Tevékenységek költségei számlaosztályokba, másodlagosan az 5. Költségnemek
számlaosztályba könyveli
melyeket az időszak végén tényleges önköltségre módosítja.
• A vállalkozó költségeit elsődlegesen az 5. Költségnemek számlaosztály számláin
könyveli, másodlagosan a 6. Költséghelyek, általános költségek és a 7. Tevékenységek
számlaosztályokban rögzíti
melyeket az időszak végén tényleges önköltségre módosítja.
12.2.4. „Egy kis” önköltségszámítás
Egy termelési és értékesítési folyamathoz illeszkedő gazdasági események közül a készletre

vétel és a készletcsökkenések elszámoláshoz, vagy elszámolóáras nyilvántartás esetén azok
utólagos helyesbítéséhez a tárgyidőszakban legyártott termékek előállítási költségét meg kell
határozni. A számviteli törvény alapján a saját termelésű készletek önköltségének
megállapítása a vállalkozás eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások
értékével csökkentett árbevételétől, költségnemenkénti költségeinek összegétől és a
beszámoló formájától függően történhet
• a közvetlen önköltségbe tartozó költségek kigyűjtésével,
• norma alapján,
• eladási árból kiindulóan,
• utókalkulációval.
43
A következő rendszerezés a termelési és értékesítési folyamathoz illeszkedő gazdasági események könyvviteli
elszámolásának lehetséges változatait mutatja. A rendszerezésben feltüntetett változatokon kívül természetesen
egyéb változatok is lehetségesek, de mi a leggyakoribb módszereket rendszereztük.
215
A fejezetben feltételezzük, hogy az önköltség megállapítása utókalkulációval44 történik, ezért
az előállítási költség meghatározásának egyéb módszereinek bemutatásától eltekintünk. A
következőkben arra keressük a választ, hogy
• a tárgyidőszaki befejezett termelés értékének (elkészült termékek előállítási költségének)
meghatározásakor, hogyan kell figyelembe venni a befejezetlen termelés értékét,
• melyek azok a költségek, amelyek egyértelműen a termelésre utalványozhatók („egyből”
közvetlen költségek45), illetve
• hogyan „bánjunk” azokkal a költségekkel, amelyek felmerülésük pillanatában ugyan nem
utalványozhatók a termelésre, de utólag megfelelő mutatók, jellemzők segítségével
elszámolhatók a termékre (a termékgyártással kapcsolatba hozható „korábban” közvetett
költségek46)?
Kezdjük a befejezetlen termeléssel!
A befejezett termelés értéke a következő alapösszefüggéssel számolható:
Nyitó befejezetlen termelés értéke

+ „egyből” közvetlen költségek
+ utólag felosztott „korábban közvetett” költségek
- Záró befejezetlen termelés értéke47
= Befejezett termelés értéke (Elkészült termékek előállítási költsége összesen)
TEHÁT: A tárgyidőszak eleji befejezetlen termelés értékét (nyitó befejezetlen termelés

értékét) a tárgyidőszakban elkészült termékek előállítási költségében figyelembe kell venni, a
tárgyidőszaki záró befejezetlen termelés értékével pedig a tárgyidőszaki összes közvetlen
költséget csökkenteni kell az elkészült termékek előállítási költségének meghatározásakor.
FONTOS! A befejezetlen termelés értékének meghatározására kizárólag a kalkulációs

időszak (példánkban 1 hónap) végén van szükség, ezért a befejezetlen termelésről
folyamatos nyilvántartás NINCS. A termelési és értékesítési folyamat főkönyvi
elszámolása során a nyitó befejezetlen termelést az időszak elején visszavezetésre kerül,
a záró befejezetlen termelés értékét pedig a kalkulációs időszak végén át kell vezetni
(nyilvántartásba kell venni a 2. számlaosztályban).48
44
A számviteli törvény 14. § (7) bekezdés alapján amennyiben a gazdálkodó eladott áruk beszerzési értékével, a
közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzleti évben az 1 milliárd forintot vagy
a költségnemenkénti költségek együttes összege az 500 millió forintot meghaladja, akkor az azt követő évtől
kezdődően a saját előállítású termékek, végzett szolgáltatások 51. § szerinti önköltségét az önköltségszámítás
rendjére vonatkozó belső szabályzat szerinti utókalkuláció módszerével kell megállapítani.
45
Elszámolás szempontjából közvetlen költség.
46
Elszámolás szempontjából közvetett költség.
47
A záró befejezetlen termelés értékének megállapítása kizárólag rövid átfutási idővel (és valószínűleg nagy
mennyiségben) gyártott termékek esetében jelent érdemi számviteli feladatot, hiszen ilyenkor a tárgyidőszakban
felmerült termelési költségekből a záró befejezetlen termelés értékét valamilyen módszerrel el kell különíteni.
Hosszú átfutási idővel gyártott egyedi termékekkel kapcsolatos költségfelmerüléseket külön-külön kerülnek
gyűjtésre. Az időszak végén pedig, ha az egyedi termék nem készült el, akkor az addig összegyűjtött összes
költség teljes egészében a befejezetlen termelés értéke lesz, ha elkészült, akkor természetesen az összes költség
az előállítási költséget jelenti.
48
Természetesen egyéb más megoldások is lehetségesek, de a munkafüzetben bemutatott főkönyvi elszámolás
során ezt a megoldást választottuk.
216
„Egyből közvetlen” költségek, utólag felosztott „korábban közvetett” költségek
A klasszikus termékek elkészítésének receptje majdnem minden esetben tartalmaz valamilyen

anyagféleség felhasználást és munkaműveleteket. A termékekhez felhasznált anyagok
tényleges bekerülési értéken számított értéke, a termékgyártásban résztvevő fizikai dolgozók
bére és azok járulékai egyértelműen a gyártmányra terhelhetők. Az ilyen költségek 6-7.
számlaosztályok vezetése esetén a 7. Tevékenységek költségei számlára, kizárólag 5.
Költségnem könyvelés esetén, ha az 5. Költségnem számlákon belül a közvetlen költségek
munkaszámokra/projektkódokra „könyvelődnek”, akkor a megfelelő 5. Költségnem számlára
már a felmerülésük pillanatában is elszámolásra kerülnek. A Szt. 51. § (1) bekezdésének c)
pontja szerint a termék bekerülési értékébe azok a költségek is beletartoznak, amelyek
megfelelő mutatók, jellemzők segítségével utólag a termékre elszámolhatók. Ezekről a
felmerülésük pillanatában csak a felmerülésük helye ismert (így első körben közvetett
költségként kerülnek könyvelésre), de utólag egy jól megválasztott vetítési alap49 segítségével
a termék(ek)re elszámolhatók. A főkönyvi könyvelésben 6-7. számlaosztályok megléte
esetében a megfelelő 6. Költséghelyi költség vagy 6. Általános költség számlán kerülnek
elszámolásra, majd az utólagos felosztásnál a vetítési alap segítségével meghatározott
„igazságos rész” a 7. Tevékenységek költségei számalosztály megfelelő számlájára kerül
átkönyvelésre (T 7. Tevékenység költségei – K 6. Költséghelyi számla/Általános költség
számla/Átvezetési számla). Ilyen utólag felosztásra kerülő „korábban közvetett”
költségcsoport lehet például a gépköltség50, amennyiben azok termék(ek)re jutó értéke
megfelelő mutatók, jellemzők segítségével megállapítható. A gépköltség egyes költség tételeit
legtöbbször a felmerüléskor közvetlenül nem lehet a termék(ek) közvetlen költségei között
elszámolni. Azokat külön kell gyűjteni (például a 63. Gépköltségek számlacsoporton belül, 6-
7. számlaosztályok alkalmazásakor), majd az adott gép tényleges igénybevétele arányában
(jellemzően gépóra) kell az egyes kalkulációs egységek51 között elosztani. A kalkulációs
egységenkénti és az összes gépóra-felhasználást folyamatosan gyűjteni kell. A gépköltség
általában nem egy kalkulációs egységhez kapcsolódik, így az utókalkuláció és a főkönyvi
könyvelés közötti kapcsolat csak akkor biztosítható, ha a vállalkozás a költségeket a 6.
számlaosztályban gyűjti, és onnan vezeti át a 7. költségviselői számlákra. (Ha a vállalkozás
kizárólag az 5. Költségnemek számlaosztályba könyveli a költségeket, a gépköltséget a
részletező nyilvántartásokban el kell különíteni!)
Esettanulmány 2 (Költségek utólagos felosztása)
Egy vállalkozás egy gyártó gépsoron A, B és C típusú terméket gyártja. A tárgynegyedévi

gépköltség 3 560 EFt.
Továbbá még azt is tudjuk, hogy mennyi volt a gépi idő igénybevétel az egyes termékek
esetében (vetítési alap tehát a gépóra):
A termék 240 gépóra
B termék 160 gépóra
C termék 100 gépóra
49
Vetítési alapon azt a természetes mértékegységben (naturáliában) vagy értékben meghatározható termelési
tényezőt értjük, amelynek mértéke és változása a legjobban befolyásolja a közvetett költségek összegének és
gyártmányonkénti mértékének alakulását. Például gépóra, munkaóra, a szállítandó termék súlya, de vetítési
alapnak tekinthetők a különböző helyettesítési mércék, mint a közvetlen anyagköltség, közvetlen bérköltség.
50
A gépköltség az üzemben felmerülő általános költségeknek egy jól elkülöníthető összetett költségcsoportja,
tartalmazza a gépek fenntartási költségeit, a gépek üzemeltetésének díját (gépi energia), és a gépek
értékcsökkenését.
51
A kalkulációs egység az önköltségszámítás tárgya, fejezetünkben többnyire a termék(ek).
217
Mennyi gépköltség kerüljön be az egyes termékek önköltségébe?
Gépóra felhasználás összesen: 240 gó + 160 gó + 100 gó = 500 gó
1 gépórára jutó gépköltség: 3 560 EFt/500 gó = 7 120 Ft/gó (pótlékkulcs52)
Felosztott gépköltség termékenként:
A termékekre 240 gó*7 120 Ft/gó = 1 708 800 Ft
B termékekre 160 gó*7 120 Ft/gó = 1 139 200 Ft
C termékekre 100 gó*7 120 Ft/gó = 712 000 Ft
Összesen 3 560 000 Ft
6-7. Számlaosztályok alkalmazása esetén a felosztás a következő lenne:
T 7. „A” termék termelési számla – K 63. Gépköltségek 1 708 800 Ft

T 7. „B” termék termelési számla – K 63. Gépköltségek 1 139 200 Ft
T 7. „C” termék termelési számla – K 63. Gépköltségek 712 000 Ft
Megjegyzés:
A költségek felosztásának főkönyvi elszámolásakor szerencsésebb megoldás a felosztást egy
69. Átvezetési számlán keresztül könyvelni (T 7. Tevékenységek költségei – K 69. Átvezetési
számla), mert akkor a 63. Gépköltségek számla egyenlege az időszak végén a teljes
gépköltség összegét mutatja a felosztást követően is, azaz nincs főkönyvi információvesztés.
Egy ilyen megoldás esetén, ha az eredménykimutatás forgalmi eljárással készül, a fel nem
osztott költségek 85. Értékesítés közvetett költségei számlacsoportba történő év végi
átvezetését megelőzően a 69. Átvezetési számlát a 63. Gépköltség számlával szemben össze
kell vezetni a felosztott gépköltség összegével (T 69. Gépköltség átvezetési számla – K 63.
Gépköltségek). Az összevezetést követően a 63. Gépköltség számla egyenlege a fel nem
osztott gépköltség lesz.
12.2.5. Leltáreltérések
Ha a vállalkozás a készletről folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezet, akkor a törvény

alapján lehetősége van a tényleges mennyiségi felvételt „megspórolni” és a leltárt a
mennyiségi nyilvántartás záró (fordulónapi) mennyisége alapján elkészíteni. Abban az
esetben, ha a készletről nincs mennyiségi nyilvántartás, akkor a záró készletet a fordulónapra
vonatkozó tényleges mennyiségi felvétellel kell megállapítani. A leltáreltérések a saját
termelésű készletek esetében akkor állapíthatók meg, ha a készlet időszaki növekedései és
csökkenései mennyiségben folyamatosan elszámolásra kerülnek az analitikában és az
analitikus nyilvántartást a tényleges mennyiségi felvétellel ellenőrzik is.
A leltározással megállapított érték és a könyv szerinti érték különbözetével a mérleggel lezárt

üzleti év eredményét kell módosítani. A leltáreltérés alapvetően kétféle lehet:
• leltárhiány,
• leltártöbblet.
A valódi hiány és a valódi többlet53, mint a leltározással megállapított érték és a könyv

szerinti érték különbözeteivel a mérleggel lezárt üzleti év eredményét módosítják. A hiányzó
készlet értékét a FIFO vagy valamilyen átlagáras megoldással meghatározott tényleges
előállítási költségen kell meghatározni, a többletként fellelt készlet értéke az aktuális piaci
érték lesz. A leltárhiány egyéb ráfordításként, a többlet egyéb bevételként kerül az
52
Pótlékkulcs = Felosztandó költség / Vetítési alap
53
Az adminisztrációs hibák miatti leltáreltérésekkel a vásárolt készletek fejezetben már foglalkoztunk.
218
eredménykimutatásba. A hiányzó saját termelésű készletek értéke a saját előállítású eszközök
aktivált értékét is érinti, de ezzel a témával a speciális elszámolások részfejezetben külön
foglalkozunk.
Hiány: EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK (FIFO vagy átlagáras megoldással meghatározott

tényleges bekerülési értéken.)
Többlet: EGYÉB BEVÉTELEK (piaci értéken) és elhatárolás54.
12.2.6. Értékelés
Ha a saját termelésű készlet eredeti rendeltetésének megfelelő tulajdonságokkal nem

rendelkezik, mert a vonatkozó előírásoknak (szabvány, szállítási feltétel, szakmai előírás stb.),
illetve eredeti rendeltetésének nem felel meg, ha megrongálódott, ha felhasználása,
értékesítése kétségessé vált, ha feleslegessé vált, akkor valamilyen módszerrel meg kell
határozni a minősítéskori piaci értékét, majd ezt követően a számított piaci érték és a könyv
szerinti érték különbözetét értékvesztésként kell elszámolni. Az eredeti rendeltetésének
megfelelő állapotában lévő raktári készlet esetében pedig tájékozódni kell, a
mérlegkészítéskori piaci értékről. Ha a saját termelésű készlet (befejezetlen termelés, félkész
és késztermék) bekerülési (előállítási), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan
magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára, akkor azt a mérlegben a
még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett55, várható támogatásokkal növelt eladási
áron számított értéken kell kimutatni, a készlet értékét a különbözetnek értékvesztéskénti
elszámolásával kell csökkenteni. A készletek értékvesztése a szokásos üzletmenet ráfordítása,
így az eredménykimutatásban egyéb ráfordításként kell megjeleníteni.
Ha valamilyen korábban leértékelt készlet (készletcsoport) piaci értéke egy későbbi

időpontban56 meghaladja annak könyv szerinti értékét, akkor a korábban elszámolt
értékvesztést vissza kell írni. Az értékvesztés visszaírásával a készlet könyv szerinti értéke
nem haladhatja meg a készlet eredeti bekerülési értékét. Az értékvesztés visszaírása egyéb
bevétel lesz az eredménykimutatásban.
A saját termelésű készletek értékvesztése és annak visszaírása a saját előállítású eszközök

aktivált értékét is érinti, de ezzel a témával a speciális elszámolások részfejezetben külön
foglalkozunk.
Értékvesztés: EGYÉB RÁFORDÍTÁS

Értékvesztés visszaírása: EGYÉB BEVÉTEL
54
T 2. STK -K 96. Egyéb bevételek
T 96. Egyéb bevételek -K 483. Halasztott bevételek
T 582. SEEAÉ -K 581. STKÁV,
de a témával a fejezet egy későbbi részében és az időbeli elhatárolás fejezetben részletesebben foglalkozunk.
55
Mivel a félkész termékekhez és a befejezetlen termeléshez legtöbbször nem tudunk piaci értéket rendelni, ezért
az értékeléskor piaci értéküknek a késztermékek piaci értékének (várható eladási árának) és a tovább
feldolgozási költségek különbözetét tekintjük.
56
A beszámoló készítés időszaka, mivel az értékvesztés visszaírása csak a fordulónapi értékeléssel kapcsolatos
tétel lehet.
219
Ha minden a saját termelésű készletekkel kapcsolatos gazdasági eseményt a törvényi

előírásoknak megfelelően könyveltünk, akkor a mérlegérték a kapcsolódó főkönyvi számla
(számlák) egyenlege alapján könnyedén meghatározható. A mérlegérték a saját termelésű
készletek esetében a következőképpen alakul:
Záró készlet könyv szerinti értéke az értékelés előtt

- Értékvesztések
+ Értékvesztések visszaírása
MÉRLEGÉRTÉK
12.3. Nyilvántartási lehetőségek és a főkönyvi elszámolás

A következőkben a profil és a vezetői információs igény alapján kiválasztott
eredménykimutatások függvényében foglaljuk össze késztermékek lehetséges nyilvántartási
lehetőségeit:
Ö/1 Analitikus nyilvántartást mennyiségben sem és értékben sem vezet (nincs

nyilvántartás)
• A 2. számlaosztály megfelelő készletszámláján az időszak közben nincs könyvelés.
ÖSSZKÖLTSÉG eljárású
eredménykimutatás
1) Mennyiség meghatározása a kötelező tényleges mennyiségi felvétel alapján.

2) Érték meghatározás általában norma szerinti önköltségen.
(Leltáreltérés nem értelmezhet!)
Ö/2 Analitikus nyilvántartást csak mennyiségben vezet
• A 2. számlaosztály megfelelő készletszámláján az időszak közben nincs könyvelés.
2) Érték meghatározás általában norma szerinti önköltségen.
3) A mennyiségi nyilvántartás mennyisége a tényleges mennyiségi felvétellel
ellenőrizhető (nem kötelező!), a leltáreltéréseket el kell számolni!
220
Ö/31. Analitikus nyilvántartást mennyiségben és értékben is vezeti, nem alkalmaz
elszámolási egységárat
• A 2. számlaosztály megfelelő készletszámláján az időszak minden növekedése és
csökkenése folyamatosan könyvelésre kerül:
o A készletre vétel és az értékesítések havonta vagy negyedévente könyvelésre
kerülnek, az értékesítések és az egyéb készletcsökkenések a FIFO szerinti
vagy az átlagárral meghatározott tényleges előállítási költségen, az
elszámolások alapja a hó végi vagy a negyedév végi utókalkuláció.
2) A záró készlet értékét a 2. számlaosztály megfelelő készletszámlája
(számlái) mutatják (minden időszaki növekedés és csökkenés könyvelésre
kerül).
Ö/32. Analitikus nyilvántartást mennyiségben és értékben is vezeti, elszámolási

egységárat alkalmaz
o A készletre vétel és az értékesítések elszámolóáron havonta vagy
negyedévente könyvelésre kerülnek.
2) Az időszaki készletre vétel utókalkulációval kerül meghatározásra, és a
szükséges helyesbítések57 után a 2. számlaosztály megfelelő készletszámlája a
záró készlet tényleges előállítási költségét mutatja.
F/31. Analitikus nyilvántartást mennyiségben és értékben is vezeti, nem alkalmaz
elszámolási egységárat
o A készletre vétel és az értékesítések havonta vagy negyedévente könyvelésre
kerülnek, az értékesítések és az egyéb készletcsökkenések a FIFO szerinti
vagy az átlagárral meghatározott tényleges előállítási költségen, az
FORGALMI KÖLTSÉG eljárású
elszámolások alapja a hó végi vagy a negyedév végi utókalkuláció.

Eredmény-kimutatás
 A záró készlet mennyiségét mutatja a mennyiségi nyilvántartás.

 A záró készlet értékét a 2. számlaosztály megfelelő készletszámlája
(számlái) mutatják (minden időszaki növekedés és csökkenés
könyvelésre kerül).
F/32. Analitikus nyilvántartást mennyiségben és értékben is vezeti, elszámolási egységárat

alkalmaz
o A készletre vétel és az értékesítések elszámolóáron havonta vagy
negyedévente könyvelésre kerülnek.
 A záró készlet mennyiségét mutatja a mennyiségi nyilvántartás.
 Az időszaki készletre vétel utókalkulációval kerül meghatározásra, és
a szükséges helyesbítések58 után a 2. számlaosztály megfelelő
készletszámlája a záró készlet tényleges előállítási költségét mutatja.
57
Az elszámolóáras megoldással későbbi részfejezetben foglalkozunk.
58
Az elszámolóáras megoldással későbbi részfejezetben foglalkozunk.
221
12.3.1. Összköltség eredménykimutatás, kizárólag költségnem elszámolás
Ö/1 Analitikus nyilvántartást mennyiségben sem és értékben sem vezet (nincs nyilvántartás)
251. Késztermékek 581. STKÁV 1-4. Eszközök/Források 51-57. Költségnemek
1.
2.
4.
311. Vevők
3/a.

3/b.
Fontos! Írja be a kapcsolódó gazdasági események könyvviteli elszámolását id sorosan a

1. Nyitó készlet visszavezetése állományváltozásként
……………………………………………………………………………………
2. Tárgyidőszaki költségek elszámolása
……………………………………………………………………………………
3/a. Értékesítés árbevétele
……………………………………………………………………………………
3/b. Az értékesítéshez kapcsolódó áfa elszámolása
……………………………………………………………………………………
4. Záró készlet állományba vétele
……………………………………………………………………………………
Megjegyzés: Ö/2 megoldás esetén, amikor van mennyiségi nyilvántartás az évközi elszámolások megegyeznek
az itt bemutatottakkal, de ott a leltáreltérések ezen módszerrel ellentétben már értelmezhetők.
222
Ö/31. Analitikus nyilvántartást mennyiségben és értékben is vezeti, nem alkalmaz
elszámolóárat
251. Késztermékek 581. STKÁV 1-4. Eszközök/Források 51-57. Költségnemek
4.
1.
2.
311. Vevők
3/a.

3/b.
Fontos! Írja be a kapcsolódó gazdasági események könyvviteli elszámolását id sorosan a

…………………………………………………………………………………
2. Tárgyhavi, illetve tárgynegyedévi termelés készletre vétele utókalkuláció alapján
……………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………
4. Tárgyhónapban, illetve tárgynegyedévben értékesített késztermék könyv szerinti értékének
kivezetése FIFO vagy átalagáras megoldással
……………………………………………………………………………………
Ö/32. Analitikus nyilvántartást mennyiségben és értékben is vezeti, elszámolóárat alkalmaz
Elszámolási egységáras nyilvántartás
Elszámolási egységáras megoldás esetén az időszak közben, a hónapok végén vagy az egyes
negyedévek végén a készletre vételek és a készletcsökkenések könyvelése nem a FIFO vagy
az átlagáras megoldás alapján meghatározott tényleges előállítási költségen, hanem egy az
időszak elején meghatározott rögzített áron (elszámolási egységáron) történik. A
késztermékek elszámolási egységára tartalmilag egy tervezett önköltség, mivel így a még nem
helyesbített időszakok készletnövekedései során elszámolt hozamok és a készletcsökkenések
miatti ráfordítások „legalább” tervezett értéken rendelkezésre állnak, azaz a vonatkozó
időszak (például első félév, ha a helyesbítés csak az év végén történik) eredménye, ha nem is
223
pontosan, de a főkönyvi elszámolásból kiolvasható. Ha a vállalkozás alkalmazza az
elszámolási egységáras megoldást, akkor a késztermékekkel kapcsolatos gazdasági
események elszámolásához két főkönyvi számla szükséges.
251. Késztermékek
tervezett önköltségen 258. Késztermékek KÉK
Megjegyzés az elszámolási egységáras megoldás készletszámláihoz:

• A 251. Késztermékek tervezett önköltségen számlán a készletmozgásokat elszámolási
egységáron kell könyvelni: a készletre vételeket a tartozik, a csökkenéseket a követel
oldalra.
• A 258. Késztermékek készletérték-különbözete számla („eltérés” számla), egyenlege a
késztermékek tényleges előállítási költségének és a tervezett előállítási költségének a
különbözetét mutatja.
• A két számla összevont egyenlege a késztermékek tényleges előállítási költségen
számított értékét mutatja az időszak elején és az időszak végén (a helyesbítések
elszámolást követően).
• Ha a 258. Késztermékek készletérték-különbözete számlának TARTOZIK egyenlege van,
akkor az időszak rendelkezésre álló készletének (nyitó készlet és készletre vételek együtt)
tényleges előállítási költsége MAGASABB, mint a tervezett előállítási költsége.
• Ha a 258. Késztermékek készletérték-különbözete számlának KÖVETEL egyenlege van,
akkor az időszak rendelkezésre álló készletének (nyitó készlet és készletre vételek együtt)
tényleges előállítási költsége ALACSONYABB, mint a tervezett előállítási költsége.
Az időszak végén (negyedév végén vagy az év végén) készített utókalkuláció során az

előzmény időszak (negyedév vagy egy teljes év) termelésének tényleges előállítási költsége
meghatározásra kerül. Az előzmény időszakban gyártott termékek tényleges előállítási
költségének és tervezett előállítási költségének különbözetét, az időszaki készletérték-
különbözetet (továbbiakban KÉK) állományba kell venni. Ha a tényleges előállítási költség
magasabb, mint a tervezet előállítási költség, akkor az időszaki KÉK összegét a 258. KÉK
számla TAROZIK oldalán, ellenkező esetben pedig a KÖVETEL oldalán kell állományba
venni. Az időszaki KÉK állományba vételének főkönyvi elszámolásával a korábban tervezett
előállítási költségen könyvelt készletre vételek helyesbítésre kerülnek. Az előzmény időszak
tervezett előállítási költségen könyvelt készletcsökkenései az időszak végén meghatározott
készletérték-különbözeti pótlékkulcs alapján kerülnek helyesbítésre.
Készletérték-különbözeti pótlékkulcs59 = (258 egyenlege/251 egyenlege) * 100 %
• Ha a KÉK % pozitív, mert a 258. KÉK számlának TARTOZIK egyenlege van, akkor az
időszaki készletcsökkenésekhez kapcsolódó ráfordításokat a százaléknak megfelelően
NÖVELNI kell.
• Ha a KÉK % negatív, mert a 258. KÉK számlának KÖVETEL egyenlege van, akkor az
időszaki készletcsökkenésekhez kapcsolódó ráfordításokat a százaléknak megfelelően
CSÖKKENTENI kell.
59
A pótlékkulcs vagy negyedévente a negyedév végén,vagy az év végén kerül kiszámításra. Ezt a számviteli
politikában kell rögzíteni.
224
251. Késztermékek 581. STKÁV 258. Késztermékek KÉK
4. 5/a., 6/b.
2.
5/b., 6/a.
311. Vevők
91-92. Árbevétel 381. Pénztár 1-4. Eszközök/Források 51-57. Költségnemek
3/a.
1.
3/b.

……………………………………………………………………………………
2. Tárgyhavi, illetve tárgynegyedévi termelés készletre vétele tervezett előállítási költségen
……………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………
4. Tárgyhónapban, illetve tárgynegyedévben értékesített késztermék kivezetése tervezett
előállítási költségen
……………………………………………………………………………………
5. Időszaki KÉK állományba vétele
5/a. Ha a tényleges előállítási költség > tervezett előállítási költség
……………………………………………………………………………………
5/b. Ha a tényleges előállítási költség < tervezett előállítási költség
……………………………………………………………………………………
6. Készletcsökkenésre jutó KÉK
6/a. Ha a KÉK % pozitív
……………………………………………………………………………………
6/b Ha a KÉK % negatív
……………………………………………………………………………………
225
12.3.2. Forgalmi eredménykimutatás, elsődleges költséghely-költségviselő, másodlagos
költségnem elszámolás
F/31. Analitikus nyilvántartást mennyiségben és értékben is vezeti, nem alkalmaz

elszámolóárat
6. Költséghelyi költségek, 85. Értékesítés közvetett

1-4. Eszközök/Források Általános költségek költségei
1/a. 6.
811. Értékesítés elszámolt

7. Termelési számla 251. Késztermékek közvetlen önköltsége
2.
3. 5.
1/a.
59. Költségnem 311. Vevők

ellenszámla 51-57. Költségnemek 91-92. Árbevétel 381. Pénztár
1/b. 4/a.

4/b.


1/a. Elsődlegesen
…………………………………………………………………………………
1/b. Másodlagosan
……………………………………………………………………………………
2. Költségek felosztása
……………………………………………………………………………………
3. Tárgyhavi, illetve tárgynegyedévi termelés készletre vétele utókalkuláció alapján
……………………………………………………………………………………
Megjegyzés: A készletre vétel a 79. STK elszámolási számlán keresztül is történhet.
T 251. Késztermékek – K 79. STK elszámolási számla
……………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………
226
5. Tárgyhónapban, illetve tárgynegyedévben értékesített késztermék könyv szerinti értékének
kivezetése FIFO vagy átalagáras megoldással
……………………………………………………………………………………
6. Fel nem osztott költségek (FNOK) átvezetése az eredmény terhére
……………………………………………………………………………………
F/32. Analitikus nyilvántartást mennyiségben és értékben is vezeti, elszámolóárat alkalmaz
6. Költséghelyi költségek, 85. Értékesítés közvetett

1-4. Eszközök/Források Általános költségek költségei
1/a. 9.
59. Költségnem
7. Termelési számla ellenszámla 51-57. Költségnemek
2. 1/b.
1/a.
6.
811. Értékesítés elszámolt
79. STK elszámolási számla 251. Késztermékek közvetlen önköltsége
3. 5.
258. Késztermékek KÉK

7/a. 8/a.
7/b.
8/b.
311. Vevők
4/a.

4/b.


1/a. Elsődlegesen
……………………………………………………………………………………
227
1/b. Másodlagosan
……………………………………………………………………………………
2. Költségek felosztása
……………………………………………………………………………………
3. Tárgyhavi, illetve tárgynegyedévi termelés készletre vétele tervezett előállítási költségen
……………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………
5. Értékesített késztermék kivezetése tervezett előállítási költségen
……………………………………………………………………………………
6. Tárgyidőszaki gyártás tényleges előállítási költségének átvezetése
……………………………………………………………………………………
7. Időszaki KÉK állományba vétele
7/a. Ha a tényleges előállítási költség > tervezett előállítási költség
……………………………………………………………………………………
7/b. Ha a tényleges előállítási költség < tervezett előállítási költség
……………………………………………………………………………………
8. Készletcsökkenésre jutó KÉK
8/a. Ha a KÉK % pozitív
……………………………………………………………………………………
8/b Ha a KÉK % negatív
……………………………………………………………………………………
9. Fel nem osztott költségek (FNOK) átvezetése az eredmény terhére
……………………………………………………………………………………
228
12.3.3. Forgalmi eredménykimutatás, elsődleges költségnem, másodlagos költséghely-
költségviselő elszámolás
A főkönyvi elszámolás megegyezik a 12.3.2 fejezetben bemutatottakkal, azzal az eltéréssel,

hogy a költségeket elsődlegesen ennél a változatnál költségnem szerint kell könyvelni.
59. Költségnem átvezetési 6. Költséghelyi költségek,

1-4. Eszközök/Források 51-57. Költségnemek
számla Általános költségek
1/a. 1/b.
7. Termelési számla
1/b.


1/a. Elsődlegesen
……………………………………………………………………………………
1/b. Másodlagosan
……………………………………………………………………………………
12.3.4. Speciális elszámolások
Tekintsük a következőket!
Egy vállalkozás, amely költségeit kizárólag az 5. Költségnem számlaosztály számláin

könyveli és eredménykimutatását összköltség eljárással készíti 200 EFt tényleges
önköltségen számított készterméket ad át térítés nélkül.
A gazdasági esemény eredményhatása – 200 EFt, azaz az eredmény a térítés nélkül átadott
saját termelésű készlet könyv szerinti értékével csökken. Az elszámolás specialtását az adja,
hogy a térítés nélkül átadott készlet könyv szerinti értéke az eredménykimutatásban egyrészt
negatív állományváltozásként, másrészt egyéb ráfordításként is meg kell, hogy jelenjen. A
negatív állományváltozás és az egyéb ráfordítás miatti összes eredményhatás – 400 EFt (200
EFt negatív állományváltozás és 200 EFt egyéb ráfordítás). Ebből következően a gazdasági
esemény még egy helyen meg kell, hogy jelenjen az eredménykimutatásban, mivel a
tranzakció eredményhatása a térítés nélkül átadott készlet könyv szerinti értékével kell, hogy
megegyezzen. A törvényalkotók az ilyen jellegű elszámolásokat a saját előállítású eszközök
aktivált értékei közé rendelték. Így a gazdasági esemény könyvelésének lehetséges változatai
a következők:
1a. Készletcsökkenés elszámolása állományváltozásként:

T 581. STKÁV - K 251. Késztermékek 200 EFt
1b. Elszámolás egyéb ráfordításként:
T 868. Egyéb ráfordítások - K 582. SEEAÉ 200 EFt
229
VAGY
1a. Készletcsökkenés elszámolása ráfordításként:

T 868. Egyéb ráfordítások - K 251. Késztermékek 200 EFt
1b. Állományváltozás elszámolása:
T 581. STKÁV - K 582. SEEAÉ 200 EFt
VAGY
1a. Készletcsökkenés elszámolása állományváltozásként:

T 581. STKÁV - K 251. Késztermékek 200 EFt
1b. Technikai állományba vétel a 2. számlaosztályban (például áruként)
T 2. „Technikai” számla (esetleg 261. Áruk) - K 582. SEEAÉ 200 EFt
1c. Elszámolás egyéb ráfordításként
T 868. Egyéb ráfordítások - K 2. „Technikai” számla (esetleg 261. Áruk) 200 EFt
Az STK-val kapcsolatos speciális gazdasági eseményeknek a SEEAÉ-vel való kapcsolatát a

térítés nélküli átadáson keresztül szemléltettük, de vannak egyéb más STK-val kapcsolatos
gazdasági események is, amelyek speciális elszámolást igényelnek.
Speciális gazdasági események a saját termelésű készleteknél
Tartalmuk alapján ténylegesen előállított eszközértéket nem teremtő speciális gazdasági

események:
• Saját termelésű készlettel kapcsolatos „ráfordítás jellegű” készletcsökkenések (A saját
termelésű készlet nem az eredeti rendeltetésének megfelelően kerül ki a vállalkozás
vagyonköréből.):
o saját termelésű készlet értékvesztése,
o hiányzó saját termelésű készlet könyv szerinti értéke,
o térítés nélkül átadott saját termelésű készlet,
o apportba adott saját termelésű készlet,
o béren felüli juttatásként adott saját termelésű készlet
o stb.
• Saját termelésű készlettel kapcsolatos „bevétel jellegű” készletnövekedések (A saját
termelésű készlet növekedés nem a termelés eredménye.):
o saját termelésű készlet értékvesztésének visszaírása,
o többletként fellelt saját termelésű készlet.
Ráfordítás-jellegű speciális gazdasági események (hiány, értékvesztés, selejtezés, térítés

nélküli átadás) könyvelése összköltség eljárással készített eredménykimutatás és
kizárólag költségnem elszámolás esetén
25. Késztermékek 581. STKÁV

1/a.
582. SEEEAÉ 8. Ráfordítások

1/b.
230
1/a. Készletcsökkenés elszámolása állományváltozásként
……………………………………………………………………………………
1/b. Elszámolás ráfordításként
……………………………………………………………………………………
Ráfordítás-jellegű speciális gazdasági események (hiány, értékvesztés, selejtezés, térítés

nélküli átadás) könyvelése forgalmi költség eljárással készített eredménykimutatás és
költséghely-költségviselő elszámolás mellett
25. Késztermékek 79. STK elszámolási számla

1/a.
7. SEEEAÉ 8. Ráfordítások
1/b.

1/a. Készletcsökkenés elszámolása állományváltozásként
……………………………………………………………………………………
1/b. Elszámolás ráfordításként
……………………………………………………………………………………
Bevétel-jellegű speciális gazdasági események (többlet, értékvesztés visszaírása)

könyvelése összköltség eljárással készített eredménykimutatás és kizárólag költségnem
elszámolás esetén
25. Késztermékek 581. STKÁV

1/a.
582. SEEEAÉ 9. Egyéb bevételek
1/b.

231
1/a. Készletnövekedés (értékvesztés visszaírása, többlet) elszámolása állományváltozásként
……………………………………………………………………………………
1/b. Elszámolás bevételként
……………………………………………………………………………………
Bevétel-jellegű speciális gazdasági események (többlet, értékvesztés visszaírása)

könyvelése forgalmi költség eljárással készített eredménykimutatás és költséghely-
költségviselő elszámolás mellett
25. Késztermékek 79. STK elszámolási számla

1/a.
7. SEEEAÉ 9. Egyéb bevételek

1/b.

1/a. Készletnövekedés (értékvesztés visszaírása, többlet) elszámolása
……………………………………………………………………………………
1/b. Elszámolás bevételként
……………………………………………………………………………………
Megjegyzés: A többletként fellelt eszközök piaci értékét el kell határolni:

T 968. Egyéb bevételek - K 483. Halasztott bevételek
Társaságba bevitt saját termelésű készlet könyvviteli elszámolása összköltség eljárással

készített eredménykimutatás és kizárólag költségnem elszámolás esetén

T 581. STKÁV - K 251. Késztermékek
1c. Elszámolás saját előállítású eszközök aktivált értékeként
T 3. Technikai számla - K 582. SEEAÉ
1d. Különbözet elszámolása (létesítő okirat szerinti érték > könyv szerinti érték)
VAGY
1d. Különbözet elszámolása (létesítő okirat szerinti érték < könyv szerinti érték)
232
Társaságba bevitt saját termelésű készlet könyvviteli elszámolása forgalmi költség
eljárással készített eredménykimutatás és költséghely-költségviselő elszámolás mellett

T 79. STK elszámolási számla - K 251. Késztermékek
1c. Elszámolás saját előállítású eszközök aktivált értékeként
T 3. Technikai számla - K 7. SEEAÉ
1d. Különbözet elszámolása (létesítő okirat szerinti érték > könyv szerinti érték)
1d. Különbözet elszámolása (létesítő okirat szerinti érték < könyv szerinti érték)
1e. Részesedés nyilvántartásba vétele
233
13. A beszámoló összeállítása, kiegészítő melléklet, üzleti
jelentés, könyvvizsgálat, letétbehelyezés és közzététel
13.1. A tárgyidőszakhoz kapcsolódó bizonylatok teljes körű beszerzése,
előállítása
13.2. A mérlegkészítés időszakában könyvelt tárgyévet érintő gazdasági

események rendszerezése
13.3. A mérlegkészítés időszakának „típus” elszámolásai
13.4. Az eredménykimutatás
13.5. Adók, bérek és járulékok
13.6. „Főkönyvi kivonat 1”
13.7. Könyvviteli zárlattal kapcsolatos klasszikus elszámolások
13.9. A mérlegszámlák zárása
13.10 Az üzleti év nyitásával kapcsolatos számviteli feladatok
13.11. Kiegészítő melléklet, üzleti jelentés, könyvvizsgálat,

letétbehelyezés és közzététel
234
A beszámoló egy többlépcsős folyamat végeredményeként készül el. A következőkben e
többlépcsős folyamat mentén részletezzük a könyvviteli zárlattal és a beszámoló
összeállításával kapcsolatos számviteli feladatokat.
Az évközi gazdasági események könyvelését teljessé, ellenőrzötté és megfelelően

csoportosítottá kell tenni, ezért a vállalkozónak a beszámoló összeállítását megelőzően
könyvviteli zárlatot kell végrehajtania.
A könyvviteli zárlathoz az üzleti év végén:

• a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében végzett kiegészítő, helyesbítő,
egyeztető, összesítő könyvelési munkák és
• a számlák technikai zárása tartoznak.
A cél tehát
• a főkönyvi könyvelés adatainak teljessé tétele,
• az elszámolt (könyvelt) adatok helyességének ellenőrzése,
• az adatok megfelelő rendszerezése és összesítése,
annak érdekében, hogy a könyvelés adatállománya „készen álljon” a valós vagyoni, pénzügyi
és jövedelmi helyzetet közvetítő BESZÁMOLÓ összeállításához.
A beszámoló egy többlépcsős folyamat végeredményeként készül el. A „folyamat” egyes

állomásait az alábbiakban rendszereztük. A fejezet az itt felvázolt folyamat logikai tengelye
mentén tárgyalja a beszámoló összeállításának számvitelét.
A „FOLYAMAT”:
1. Az évközi könyvelés teljessé tétele a következő elszámolások mentén:
• Teljesség számviteli alapelvéből következő elszámolások
• A mérlegkészítés időszakának „típus” elszámolásai
o a tárgyidőszaki ellenőrzések során a beszámolóval lezárt üzleti évekhez
kapcsolódóan feltárt hibák és hibahatások minősítése, javítása,
o a tárgyhót követő hó 15-éig, illetve tárgynegyedévet követő hó végéig
rögzítendő tételek,
o a függő tételek ellenőrzését és kitisztázását követő átvezetése,
o a „klasszikus” időbeli elhatárolásokkal kapcsolatos elszámolások,
o a céltartalékkal kapcsolatos elszámolások,
o a leltáreltérésekkel összefüggő elszámolások,
o az eszközök és források fordulónapra vonatkozó értékelésével összefüggésben
elszámolandó tételek:
 selejtezések miatti leírások,
 értékvesztés és annak visszaírásai,
 terven felüli értékcsökkenés és annak visszaírásai,
 értékhelyesbítés és annak visszavezetése, valós éréken
történő értékeléssel kapcsolatos elszámolások,
 külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek
értékelése
 stb.
• adókkal (kivéve társasági adó) kapcsolatos elszámolások,
• átsorolások (adott/kapott kölcsönök, hitelek következő évi törlesztő
részleteinek átsorolása, részesedési viszony miatti átsorolások stb.)
235
• stb.
2. „Főkönyvi kivonat 1” elkészítése
3. Tervezett beszámoló összeállítása az ügyvezetésnek/tulajdonosoknak
4. Eredményszámlák rendezése
5. Társasági adó számítása és könyvelése
6. Adózott eredmény könyvelése
7. Eredménykimutatás összeállítása
8. „Főkönyvi kivonat 2” elkészítése
9. Mérleg számlák zárása
10. Mérleg összeállítása
11. Kiegészítő melléklet és az üzleti jelentés elkészítése
13.1. A tárgyidőszakhoz kapcsolódó bizonylatok teljes körű beszerzése,

előállítása
A mérlegkészítés időszakában a teljesség elvével összhangban az összes tárgyévet érintő
gazdasági művelethez kapcsolódó bizonylatot be kell szerezni, illetve el kell készíteni, és a
bizonylatok alapján a tárgyévi könyvelést teljessé kell tenni.
13.2. A mérlegkészítés időszakában könyvelt tárgyévet érintő gazdasági

események rendszerezése
A mérlegkészítés időszakában könyvelt tárgyévet érintő gazdasági eseményeket három fő
csoportra lehet bontani:
• Teljesség számviteli alapelvéből következő elszámolások
• „Típus” elszámolások
• Könyvviteli zárlattal kapcsolatos klasszikus elszámolások
Teljesség számviteli alapelvéből következő elszámolások
A teljesség elve alapján a fordulónap után, de a mérleg elkészítését megelőzően ismertté

vált tárgyévet érintő gazdasági események hatását a tárgyévi beszámolóban be kell
mutatni. Éppen ezért a mérlegkészítés időszakában ismertté vált tárgyévet érintő gazdasági
eseményeket a tárgyévet követő évi gazdasági eseményektől el kell különíteni és azok
tárgyévi hatását a tárgyévre el kell könyvelni. Ilyen gazdasági események például:
• behajthatatlan követelés hitelezési veszteségként történő leírása,
• a mérlegkészítés időszakában pénzügyileg realizált a fordulónapot megelőzően
peresített követelés, amely esetében a bírósági határozat a mérlegkészítés időszakában
emelkedett jogerőre,
• a fordulónap és mérlegkészítés között bekövetkezett gazdasági események miatti
időbeli elhatárolások (tárgyévhez kapcsolódó bírósági költségek, kártérítési igények
miatti időbeli elhatárolások, a tárgyidőszakot terhelő, mérlegkészítés időpontjáig
megállapított prémium, jutalom és járulékainak elhatárolása, biztosító által a tárgyévi
káreseményekhez kapcsolódóan visszaigazolt kártérítések miatti elhatárolások,
mérlegkészítés időszakában ismerté vált osztalék elhatárolása stb.),
• stb.
„Típus” elszámolások
236
Vannak olyan gazdasági események, amelyeket majdnem minden esetben a mérlegkészítés
időszakában kell (szokás) könyvelni. Ezeket a gazdasági eseményeket (pl.: a „klasszikus”
időbeli elhatárolásokkal kapcsolatos elszámolások, a leltáreltérésekkel összefüggő
elszámolások, az eszközök és források fordulónapra vonatkozó értékelésével összefüggésben
elszámolandó tételek stb.) a beszámoló összeállításának „folyamatában” „típus”
elszámolásoknak címkéztük.
Könyvviteli zárlattal kapcsolatos klasszikus elszámolások

Az eredményszámlák rendezése, az eredményfelosztás (a társasági adóval kapcsolatos
elszámolás, az adózott eredmény elszámolása) és a mérleg számlák zárása jelentik a
tárgyévhez kapcsolódó „utolsó” elszámolásokat.
13.3. A mérlegkészítés időszakának „típus” elszámolásai

13.3.1 A tárgyhót követő hó 15-éig, illetve tárgynegyedévet követő hó végéig rögzítendő
tételek
Az egyéb nem pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak

adatait a gazdasági műveletek, események megtörténte után, legalább negyedévenként, a
számviteli politikában meghatározott időpontig (kivéve, ha más jogszabály eltérő rendelkezést
nem tartalmaz), legkésőbb a tárgynegyedévet követő hó végéig kell a könyvekben
rögzíteni.
Ebből következően az utolsó negyedév egyéb gazdasági eseményeit legkésőbb a fordulónapot

követő hónap végéig kell a könyvekben rögzíteni. Ilyen gazdasági események például:
• a terv szerinti értékcsökkenés,
• a vásárolt és saját termelésű készletek utolsó időszaki készletcsökkenéseinek
elszámolása (folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartás esetén),
• utolsó havi bérfeladásokkal kapcsolatos elszámolások,
• záró befejezetlen saját rezsis beruházásokkal, befejezetlen saját előállítású
immateriális javakkal kapcsolatos fordulónapig még nem aktivált közvetlen költségek
aktiválása,
• stb.
13.3.2 „Klasszikus” időbeli elhatárolásokkal kapcsolatos elszámolások
A „klasszikus” időbeli elhatárolások (adott/kapott kölcsönök, hitelek, kötvények kamatának

elhatárolása, bérleti díjak miatti elhatárolások, könyvvizsgálati díj, közüzemi számlákkal
kapcsolatos elhatárolások stb.) elszámolása fordulónapi dátummal a mérlegkészítés
időszakában történik. A klasszikus időbeli elhatárolások elszámolásának gyakoriságát a
törvény nem szabályozza, de azok fordulónapra történő elszámolása kötelező. Ha a
vállalkozás a részidőszakok (hónap, negyedév, félév) eredmény megállapítása céljából év
közben is könyveli az elhatárolásokat, akkor annak módját és gyakoriságát a számviteli
politikában kell rögzíteni. A „klasszikus” időbeli elhatárolások a meglévő szerződések
(kölcsön-, hitelszerződések, bérleti szerződések, könyvviteli szolgáltatásról-,
könyvvizsgálatról szóló szerződések stb.) alapján történő kalkulációk alapján kiállított belső
bizonylatok alapján, illetve a tárgyévet követő évi kimenő és bejövő számlák alapján kerülnek
könyvelésre.
237
13.3.3 Céltartalékkal kapcsolatos elszámolások
A várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalékok
A céltartalék képzésnél minden információt figyelembe kell venni, ami a mérlegkészítés

időpontjáig ismertté válik. A céltartalék képzés mértékét „témánként” (jogcímenként pl. peres
ügyek, garanciális kötelezettségek, végkielégítések stb.) a várható legmagasabb fizetési
kötelezettség és a jövőbeni költség várható legmagasabb összege alapján kell
meghatározni. A vállalkozásnak a számviteli politikájában kell rögzítenie, hogy a tárgyévi
céltartalék képzés és -felhasználás számításokkal alátámasztott összegét milyen ütemezésben,
milyen gyakorisággal számolja el. A beszámoló készítést megelőzően minimum egyszer a
fordulónapra vonatkozóan el kell számolnia a belső szabályzatban meghatározott módszerrel
megállapított összeget. Az óvatosság számviteli alapelve kimondja, hogy a céltartalék képzés
összegét akkor is el kell számolni, ha emiatt a vállalkozás eredménye negatívvá válik, vagy a
céltartalék összege tovább növeli a veszteséget. A fordulónapon fennálló, mérlegkészítésig
ismertté vált kötelezettségekre, várhatóan felmerülő költségekre a legkedvezőtlenebb
kimenetel feltételezésével becsült (kalkulált) értékben kell kimutatni a céltartalékot. A
céltartalék képzését egyéb ráfordításként kell elszámolni.
13.3.4 Leltározás, leltár és a leltáreltérésekkel összefüggő elszámolások
Leltározás, leltár általánosságban
A könyvelés tartalmi helyességének vizsgálata a főkönyvi nyilvántartások adatainak

leltározással történő ellenőrzésével valósítható meg. A leltározás az a tevékenység,
amelynek során a vállalkozás kezelésében és/vagy tulajdonában lévő vagyonelemek
valóságban meglévő mennyiségének, állományának megállapítása történik. A leltározás egy
szűkebb értelmezés szerint mennyiségi felvételt jelent. A tágabb értelmezés szerint a
leltározás a mennyiségi felvétel mellett magába foglalja az értékelést is. A leltározás
végeredményeként elkészített írásos dokumentum a leltár. A leltár olyan tételes –
jegyzékszerű – kimutatás, amely részletesen feltünteti a vállalkozó vagyonelemeit összetétel
(azaz eszköz) és eredet (azaz forrás) szerint, egy adott időpontra (általában a fordulónapra)
vonatkozóan, mennyiségben és/vagy értékben. Másképpen fogalmazva, a leltár olyan
kimutatás, amely – meghatározott napra vonatkoztatva – tételesen és ellenőrizhető módon,
főkönyvi számlánkénti, illetve mérlegtételenkénti csoportosításban tartalmazza az eszközök
mennyiségét, az eszközök és források értékét.
A leltározás előkészítésénél fontos feladat a leltárfelvételi bizonylatok előkészítése. A

leltározási szabályzatban kell meghatározni az alkalmazandó bizonylatok körét. A leltározás
bizonylatai a leltárfelvételi ívek, jegyek, a leltári jegyzőkönyvek. A leltározásban felhasznált
bizonylat szigorú számadási kötelezettség alá vont bizonylatnak minősül. A leltárfelvételi
íveket, jegyeket sorszámmal kell ellátni és azok felhasználásáról (beleértve a rontott és üres
nyomtatványokat is) a leltározás vezetőjét el kell számoltatni. A leltározás bizonylatait
legalább 8 évig köteles a vállalkozás megőrizni.
A leltározás megkezdése előtt egyeztetni kell az analitikus nyilvántartások mennyiségi és

értékadatait egymással és amennyiben eltérés mutatkozik, úgy azt még a mennyiségi
leltárfelvétel előtt tisztázni szükséges. Az egyeztetett analitikus nyilvántartások adatait
össze kell vetni a főkönyvi számlák értékadataival. Amennyiben itt mutatkozik eltérés, úgy
238
az eltérés okait meg kell állapítani. A leltárfelvételre (mennyiségi felvételre és az
egyeztetésre) csak azt követően kerülhet sor, ha az említett egyezőségek már biztosítottak!
A leltárfelvételt követően összesíteni kell a leltárfelvétel adatait (a leltárfelvételi jegyek és a

leltárfelvételi ívek alapján) és azokat fel kell dolgozni. A bizonylatokat az elszámolás és az
értékelés követelményeinek megfelelően kell csoportosítani. A feldolgozás során meg kell
állapítani a leltáreltéréseket, a hiányokat és a többleteket, majd el kell végezni a leltártételek
értékelését. A leltárkülönbözet a leltározás során megállapított és a könyvviteli
nyilvántartások szerinti mennyiségek, értékek különbözete, amely kétféle lehet:
• leltári többlet és
• leltári hiány.
Leltári többlet jellemzően a korábbi adminisztrációs hibából – vélhetően rossz felvételből –

adódó többlet, de természetesen előfordulhat valódi többlet is. Adminisztrációs többlet
keletkezhet, ha a vállalkozás egy időszaki beszerzést a nyilvántartásokban nem vagy csak
kisebb mennyiségben rögzít, vagy egy készletcsökkenést tévesen nagyobb mennyiségben
számol el. Leltárhiány a negatív leltárkülönbözetnek a kompenzálható és normalizált hiány
mértékét meghaladó része. Abban az esetben, ha valamely eszközcsoportnál egyszerre hiány
és többlet is mutatkozik, az eltérések bizonyos esetekben egymással szemben ún.
kompenzálással elszámolhatók. A kompenzálás a leltári hiány és a leltári többlet egymással
szemben történő elszámolása. A kompenzálás akkor lehetséges, ha
• a többlet és a hiány azonos cikkcsoportba tartozó,
• megközelítőleg azonos értékű, minőségű, rendeltetésű, összetéveszthető, felcserélhető,
helyettesíthető és
• ugyanazon raktárban tárolt készletnél mutatkozik.
A kompenzálás részletes szabályait a leltározási, leltárkészítési szabályzatban kell rögzíteni.
Normalizált a hiány, ha az eszközcsökkenés elkerülhetetlen, természetes velejárója az

eszköz kezelésének, tárolásának (ilyen például a párolgás, a porladás stb). A normalizált hiány
– más néven káló – mértékét a műszaki számításokkal, becsléssel a vállalkozó állapítja meg.
A normán felüli hiány a normalizált hiányt meghaladóan kimutatott hiány. A leltárhiány az
ismeretlen okból keletkezett hiány.
A hiány is lehet adminisztrációs hiba eredménye. Adminisztrációs hibából eredő hiány

keletkezik, ha a vállalkozás egy időszaki beszerzést a nyilvántartásokban tévesen nagyobb
mennyiséggel rögzít, vagy egy készletcsökkenést tévesen kisebb mennyiségben számol el.
Leltárkészítési kötelezettséggel és a leltározással kapcsolatos törvényi előírások
A könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek

alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és e törvény előírásai szerint megőrizni,
amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozónak a mérleg fordulónapján
meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben.
A készpénzleltárt (pénztárrovancs) kötelező az utolsó pénztári napon felvenni (a

pénztárjelentési nyomtatvány használata nem kötelező, de adattartalmának megfelelő záró
pénzjelentést kell készíteni. A címletleltár legalább ötévente kötelező). Fontos!
239
Ha a vállalkozó a számviteli alapelveknek megfelelő mennyiségi nyilvántartást nem vezet,
vagy e nyilvántartást nem folyamatosan vezeti, akkor a leltárba bekerülő adatok
valódiságáról – a leltár összeállítását megelőzően – leltározással köteles meggyőződni, ami
történhet
• mennyiségi felvétellel,
• illetve a csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél, valamint az
idegen helyen tárolt – letétbe helyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő
értékpapíroknál és egyéb, a pénzeszközök közé nem tartozó – eszközöknél, továbbá a
dematerializált értékpapíroknál egyeztetéssel kell elvégeznie.
Fontos! Ha a vállalkozó a számviteli alapelveknek megfelelő folyamatos mennyiségi

nyilvántartást vezet, a leltárba bekerülő adatok valódiságáról – a leltár összeállítását
megelőzően – leltározással köteles meggyőződni, és azt az eszközök és a források
leltárkészítési és leltározási szabályzatában meghatározott időszakonként, de legalább
háromévente mennyiség felvétellel, illetve minden üzleti év mérlegfordulónapjára
vonatkozóan a csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél, valamint az
idegen helyen tárolt – letétbe helyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő
értékpapíroknál és egyéb, a pénzeszközök közé – nem tartozó – eszközöknél, továbbá a
dematerializált értékpapíroknál egyeztetéssel kell elvégezni.
A dematerializált értékpapírok állománya a vállalkozás értékpapír számlájáról küldött

kivonatok alapján ellenőrizhető.
Abban az esetben tehát, ha a vállalkozás a készleteiről mennyiségi nyilvántartást nem vezet,

akkor a leltárba bekerülő adat valódiságáról kötelező tényleges mennyiségi felvétellel kell
meggyőződnie. A készletek fordulónapra vonatkozó könyv szerinti értékének60
meghatározása ebben az esetben a következő munkafázisokban történik:
1. A mennyiségi adat megállapítása a tényleges mennyiségi felvétel alapján.
2. A tényleges mennyiségi felvétel szerinti mennyiség értékének meghatározása.
Ha a vállalkozás a készleteiről mennyiségi nyilvántartást nem vezet, akkor a tényleges

mennyiségi felvétel szerinti mennyiség értékének meghatározása
• a vásárolt készleteknél (anyagoknál, kereskedelmi áruknál) a FIFO módszer alapján
az utolsó beszerzési árak visszakeresése alapján,
• a késztermékek, félkész termékek esetében pedig az év végén készített
utókalkulációval meghatározott közvetlen önköltség vagy norma szerinti
önköltség alapján történik.
Ha vállalkozás a készleteiről nyilvántartást nem vezet, akkor a fordulónapra vonatkozó könyv

szerinti értéket fordulónapi dátummal nyilvántartásba kell venni. A készletek fordulónapra
vonatkozó könyv szerinti értékének nyilvántartásba vételét az alábbiakban rendszereztük61.
Anyagkészletek fordulónapra vonatkozó könyv szerinti értékének nyilvántartásba vétele:

T 21-22. Anyagok - K 51. Anyagköltség
60
Ez az érték nem feltétlenül azonos a leltári záró értékkel, mivel a készletet a mérlegkészítéshez legközelebbi
piaci információk alapján értékelni kell és az esetleges értékvesztéseket és visszaírásokat el kell számolni. Az
értékeléssel egy későbbi részfejezetben foglalkozunk részletesen.
61
Feltételezzük, hogy a készletek év eleji nyitó állománya visszavezetésre kerül és így a készlethez kapcsolódó
főkönyvi számlának a nyilvántartásba vételt megelőzően nincs egyenlege.
240
Kereskedelmi áruk fordulónapra vonatkozó könyv szerinti értékének nyilvántartásba vétele:
T 26. Kereskedelmi áruk - K 814. Eladott áruk beszerzési értéke
Késztermékek, félkész termékek fordulónapra vonatkozó könyv szerinti értékének

nyilvántartásba vétele:
Összköltség eljárással készített eredménykimutatás, költségek könyvelése kizárólag az 5.
számlaosztály számláin
T 23-25. Késztermékek, félkész termékek - K 581. Saját termelésű készletek ÁV
A fizikailag nem leltározható és nem egyeztethető vagyonrészeket (befejezetlen

szolgáltatások, egyes immateriális javak, időbeli elhatárolások, céltartalékok) számítással
külön alá kell támasztani.
Az árukészleteit az üzleti évben csak értékben nyilvántartó vállalkozó az üzleti év

mérlegfordulónapját megelőző negyedévben vagy az azt követő negyedévben is ellenőrizheti
tételes leltározással értékbeni nyilvántartásának a mérleg fordulónapjára vonatkozó adatai
helyességét.
Fontos! A Sztv. tehát leltárkészítési kötelezettséget ír elő, a leltározási kötelezettségeket pedig

csak meghatározott (nincs mennyiségi nyilvántartás vagy a mennyiségi nyilvántartás nem
folyamatosan vezetik) esetekben írja elő. Ha a vállalkozó eszközeiről folyamatos mennyiségi
nyilvántartást vezet, akkor a leltár összeállítását megelőzően csak 3 évente kötelező leltározni.
A leltárkészítési kötelezettség a fordulónapra vonatkozik, de az árukészleteit az üzleti évben
csak értékben nyilvántartó vállalkozó a mérlegfordulónapját megelőző negyedévben vagy az
azt követő negyedévben is ellenőrizheti tételes leltározással értékbeni nyilvántartásának a
mérleg fordulónapjára vonatkozó adatai helyességét. A leltárt összeállítani az üzleti év végén
kötelező, de természetesen leltárt készíteni év közben is lehetséges.
Az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatában rögzíteni kell

• az eszközök leltározásának gyakoriságát,
• a leltározás előkészítése során elvégzendő feladatokat,
• a leltározási egységek (körzetek) kijelölését,
• a leltározás bizonylati rendjét,
• a leltározás módját,
• a leltár technikai feltételeit, eszközeinek biztosítását,
• a leltárfelvétel anyagának (dokumentumainak) a feldolgozási és megőrzési módját,
• a leltározás és a könyvvitel adatai egyeztetésének módját,
• a leltározás és az értékelés ellenőrzésének módját,
• a leltárkülönbözetek megállapításának és rendszerének módját.
Mivel a leltározáshoz szorosan kapcsolódik az eszközök és a források értékelése, ennek

érdekében – ugyancsak a számviteli politika keretében – el kell készíteni az eszközök és a
források értékelési szabályzatát. A leltározás a tágabb értelmezés szerint a mennyiségi felvétel
mellett magába foglalja az értékelést is, azaz a leltárérték (leltárba kerülő érték)
meghatározásánál a bizonylatokkal alátámasztott könyv szerinti értéket a mérlegkészítéskori
piaci értéknek és az eszközök és a források értékelési szabályzatának megfelelően
helyesbíteni kell. Éppen ezért a leltárkészítési kötelezettséget a számviteli politika
részeként elkészített szabályzatokban foglaltaknak megfelelően kell teljesíteni!
241
A leltárkülönbözetek elszámolásával kapcsolatos törvényi előírások
A leltározás adatait a könyvviteli nyilvántartásokkal egyeztetni és a jegyzőkönyvileg

megállapított különbözetek okát kivizsgálás után rendezni kell. A leltározással megállapított
érték és a könyv szerinti érték különbözetével a mérleggel lezárt üzleti év eredményét
kell módosítani.
A leltárkülönbözeteket az analitikus és főkönyvi nyilvántartásokban is rögzíteni kell, amellyel

a vállalkozás biztosítja, hogy a vagyonelemek valóságban meglévő mennyisége és/vagy
értéke az analitikus és főkönyvi nyilvántartásokkal megegyezzen. A leltárkülönbözetek
elszámolását követően az analitikus és a főkönyvi nyilvántartás közötti egyezőség
következtében a leltár a mérleg alapdokumentumának tekinthető!
Az adminisztrációs hibából eredő leltáreltérésekkel a már könyvelt beszerzéseket vagy a már

könyvelt készletcsökkenéseket kell korrigálni. A kompenzálás természetesen nem érinti a
vállalkozás eredményét. A normalizált hiányt anyagkészletek esetében anyagköltségként,
kereskedelmi árukészleteknél eladott áruk beszerzési értékeként, saját termelésű készleteknél
pedig negatív állományváltozásként (összköltség eljárású eredménykimutatás esetén), illetve
értékesítés elszámolt közvetlen önköltségeként (forgalmi költség eljárású eredménykimutatás
esetén) kell elszámolni. A valódi többletet az eszköz forgalmi, piaci értékén kell az egyéb
bevétel elszámolásával a nyilvántartásba venni és az egyéb bevételt halasztott
bevételként is el kell számolni. Az egyéb bevételek között elszámolt leltári többletet
halasztott bevételként időbelileg el kell határolni és az eszköz költségként, illetve
ráfordításként történő elszámolásakor kell feloldani. A nem adminisztrációs hiba miatti
hiány értékét egyéb ráfordításként kell elszámolni. A csak értékben nyilvántartott
árukészletek esetében a nyereségjellegű leltárértékelési különbözetet az egyéb bevételek, a
veszteségjellegű leltárértékelési különbözetet az egyéb ráfordítások között kell elszámolni
a kereskedelmi áruk esetében.
13.4. Az eredménykimutatás
13.4.1 Az eredménykimutatásról általánosságban
A Szt. megteremti a gazdálkodók működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről

szóló megbízható és viszonylag egységes információs rendszer kialakításának lehetőségét. Az
eredménykimutatás az információs rendszer részeként a vállalkozási tevékenység
jövedelemtermelő képességéről közvetít információkat a felhasználók felé. Az
eredménykimutatásból nyerhető információk objektivitását a számviteli alapelvek, az értékelésre
vonatkozó törvényi előírások és a Szt. 2. és 3. számú mellékletében kijelölt egységes szerkezet
biztosítja.
Eredménykimutatás fogalma:
Olyan számviteli okmány, amely egy adott időszakra vonatkozóan, a törvényben
meghatározott szerkezetben, összevontan és pénzértékben kifejezve tartalmazza a tárgyévi
adózott eredmény levezetését.
Célja:
• A beszámoló felhasználóinak (tulajdonosok, potenciális befektetők, menedzsment,
hitelezők, meglévő és leendő partnerek, munkavállalók, egyéb érdekeltek)
242
tájékoztatása az üzletmenet sikerességéről, a jövedelmi helyzetről és annak
változásáról.
• A mérlegben a saját tőke részeként kimutatott adózott eredmény keletkezésére,
módosítására ható főbb tényezők forgalmi adatokból történő levezetése.
Az adózott eredményre ható főbb tényezők:
• bevételek és ráfordítások,
• adófizetési kötelezettség,
Általános formai jellemzők:

• Lépcsőzetes formában készül.
• Az előző évi és a tárgyévi értékrovatot is tartalmaz.
• Ha az üzleti évben lefolytatott ellenőrzések, önellenőrzések jelentős hibákat állapítottak
meg az üzleti évet megelőző év(ek)re, akkor a hibák és az üzleti évet megelőzően
jelentkező hibahatások eredménykorrekciói az előző évi és tárgyévi értékrovata között
a középső oszlopban jelennek meg.
• Az adatokat általában ezer forintban (ezer forintra kerekítve) kell megadni.
• A hely és a kelet feltüntetésével a vállalkozó képviseletére jogosult személy köteles
aláírni. (a beszámolóra vonatkozó letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség
alapján).
13.4.2 Az eredménykimutatás formái
Az adózott eredmény levezetése az eredmény keletkezésére, módosítására ható főbb tényezők

alapján a következő:
BEVÉTELEK
– RÁFORDÍTÁSOK (adófizetési kötelezettség nélkül)
ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY
– Adófizetési kötelezettség
ADÓZOTT EREDMÉNY
Az adózott eredmény keletkezésére ható fő tényezők előre meghatározott tartalmi

elrendezését, az eredménykimutatás áttekinthetőségét az eredménykategóriák teremtik meg.
Eredménykategóriák Tartalma
A/ Üzemi (üzleti) A fő profil eredményességéről, az üzletmenet sikerességéről tájékoztat.
tevékenység
eredménye
B/ Pénzügyi A pénzügyi tranzakciók (kölcsön felvétele, kölcsön/ hitel nyújtása, értékpapír adás-vétele,
műveletek eredménye befektetési tevékenység stb.) bevételeinek és ráfordításainak különbözetét mutatja.
C/ Adózás előtti A vállalkozás összes bevételének és ráfordításának (kivéve társasági adó) különbözetét
eredmény (C+D) mutatja.
D/ Adózott eredmény A tárgyévi adózás előtti eredmény és a tárgyévre megállapított társasági adó különbözete.
A bevételek és ráfordítások (adófizetési kötelezettség nélkül) az eredménykimutatás tartalmi

besorolását tekintve alapvetően kétfélék lehetnek:
• A vállalkozás főtevékenységével (üzemi (üzleti) tevékenységgel) kapcsolatos
bevételek és ráfordítások
• Pénzügyi tranzakciók (pénzügyi műveletek) bevételei és ráfordításai
243
Az első két primer eredménykategória (üzemi (üzleti) tevékenység eredménye és pénzügyi
műveletek eredménye) összege az adózás előtti eredménykategóriáját jelöli ki, melyenek
összege az eredményfelosztás kiinduló pontját jelentő adózás előtti eredményt határozza meg.
Az eredménykimutatás formája (Az adózott eredmény levezetése):

Megnevezés
Üzemi (üzleti) tevékenység bevételei
– Üzemi (üzleti) tevékenység ráfordításai
A) Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye
Pénzügyi műveletek bevételei
– Pénzügyi műveletek ráfordításai
B) Pénzügyi műveletek eredménye
C) Adózás előtti eredmény (A+B)
D) Adózott eredmény
13.4.3 Az eredménykimutatás felépítése, tagolása
Az eredménykimutatás üzemi (üzleti) tevékenységének eredménye két módszerrel állapítható

meg (vezethető le):
• összköltség eljárással és
• forgalmi költség eljárással.
Az üzemi (üzleti) tevékenység eredményének levezetése összköltség és forgalmi költség

eljárással:
ÖSSZKÖLTSÉG eljárással készülő FORGALMI KÖLTSÉG eljárással készülő
eredménykimutatás „A” változat eredménykimutatás „A” változat
I. Értékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele
Saját termelésű készletek állományváltozása Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége
Saját előállítású eszközök aktivált értéke Eladott áruk beszerzési értéke
II. Aktivált saját teljesítmények értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke
III. Egyéb bevételek II. Értékesítés közvetlen költségei
Anyagköltség III. Értékesítés bruttó eredménye (I – II)
Igénybevett szolgáltatások értéke Értékesítési, forgalmazási költségek
Egyéb szolgáltatások értéke Igazgatási költségek
Eladott áruk beszerzési értéke Egyéb általános költségek
Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke IV. Értékesítés közvetett költségei
IV. Anyagjellegű ráfordítások V. Egyéb bevételek
Bérköltség VI. Egyéb ráfordítások
Személyi jellegű egyéb kifizetések
Bérjárulékok
V. Személyi jellegű ráfordítások
VI. Értékcsökkenési leírás
VII. Egyéb ráfordítások
A/ Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye A/ Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye
(I +/– II +III – IV – V – VI – VII) (III – IV +V – VI)
244
A két eljárás között alapvető különbség a saját vállalkozásban létrehozott teljesítményekkel
(immateriális javakkal, tárgyi eszközökkel, készletekkel, nyújtott szolgáltatásokkal) kapcsolatos
erőforrás felhasználások megjelenítésében van. Az összköltség eljárással készülő
eredménykimutatás költségei a tárgyévben felhasznált összes erőforrás pénzben kifejezett
értékét mutatják, a forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatásban viszont kizárólag
az árbevétel érdekében közvetlenül vagy közvetetten felmerült költségek kerülnek kimutatásra,
függetlenül attól, hogy azok a tárgyévben, vagy a tárgyévet megelőző évben jelentkeztek.
Ha feltételezzük, hogy a vállalkozás a tárgyévben kizárólag saját teljesítményt értékesített
(vásárolt készletet nem forgalmazott, nem közvetített szolgáltatást), és a további egyszerűsítés
kedvéért a tárgyévben nem volt olyan gazdasági esemény, ami az egyéb bevételeket, illetve az
egyéb ráfordításokat érintette, akkor az üzemi (üzleti) tevékenység eredményének levezetése a
két módszer alapján a következő:
Összköltség eljárás Forgalmi költség eljárás

Árbevétel Árbevétel
+Aktivált saját teljesítmények értéke – Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége
– Költségnemek (termelési költségek) – Értékesítés közvetett költségei
• Az összköltség eljárással készülő eredménykimutatás az eredményt az adott időszak

kibocsátásának korrigált bevételeinek (árbevétel +aktivált saját teljesítmények értéke) és a
saját teljesítményekkel kapcsolatos összes tárgyévi költségeinek (költségnemek)
különbözeteként állapítja meg.
• A forgalmi költség eljárásra épülő eredménykimutatás szerinti levezetés a kibocsátás
árbevételével szembe a kibocsátással kapcsolatos közvetlen ráfordításokat (értékesítés
elszámolt közvetlen önköltsége) és a kibocsátáshoz közvetlenül nem kapcsolható
ráfordításokat (értékesítés közvetett költségei) állítja.
Mindezek alapján a két módszer szerinti eredmény meghatározás közötti összefüggés a

következő lesz:
Költségnemek
– Aktivált saját teljesítmények értéke
= Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége +Értékesítés közvetett költségei
Látható tehát, hogy a költségnemek (termelési költségek) és az értékesítési költségek közötti

egyensúlyt az aktivált saját teljesítmények értéke biztosítja. Fogalmazhatunk úgy is, hogy a
létrehozott teljesítményértéket az aktivált saját teljesítmények értéke a forgalmazott
teljesítmények bekerülési értékére korrigálja. Az aktivált saját teljesítmények értékével egy
későbbi fejezetben részletesen foglalkozunk.
Összköltség eljárással készülő eredménykimutatás általános jellemzői:

• a tárgyidőszakban felmerült összes költség (költségnemek) bemutatását hangsúlyozza,
függetlenül, hogy azok „megtérültek”-e vagy sem,
• az egyes időszakok költségeinek költségnemenkénti összehasonlítását – részletező
információk nélkül is – lehetővé teszi,
• a hozamok oldaláról nemcsak az értékesített produktum árbevételét, hanem a tárgyévi
termelés (szolgáltatás) teljesítményét határozza meg,
• azoknak a vállalkozásoknak célszerű alkalmazni:
o amelyek kereskedelmi vagy szolgáltató tevékenységet végeznek,
o ahol a vállalkozás tevékenységi köre nem sokrétű,
245
o a vállalkozás nagysága (forgalom, mérlegfőösszeg, létszám stb.) nem jelentős,
o a vezetés információs követelménye nem jelentős,
o a saját termelésű készletekről folyamatos nyilvántartás nincs.
Forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatás általános jellemzői:

• az értékesítés árbevételével szembe az értékesítés költségeit állítja,
• lehetővé teszi a jövedelmezőség mérését,
• az értékesítés közvetett költségeit a főbb funkciók szerint is részletezi (értékesítési,
forgalmazási költségek, igazgatási költségek, egyéb általános költségek),
• azoknak a vállalkozásoknak célszerű alkalmazni:
o amelyek alapvetően termelő vagy esetleg szolgáltatási tevékenységet végeznek,
o ahol a vállalkozás nagysága jelentős, tevékenységi köre sokrétű,
o bonyolultabb a szervezeti struktúra,
o jelentős a saját termelésű készletek mozgása és állománya,
o a vezetői információs igény jelentős.
13.4.4 Az egyes eredménysorok tartalma
Értékesítés nettó árbevétele
Értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a szerződés szerinti teljesítés időszakában az

üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített
szolgáltatások ártámogatással és felárral növelt, engedményekkel csökkentett – általános
forgalmi adót nem tartalmazó – ellenértékét.
Árbevétel csak akkor mutatható ki, ha a teljesítés a szerződésben rögzített feltételeknek
megfelelően megtörtént, és a szerződés szerinti teljesítést a vevő (a megrendelő) elismerte.
Belföldi értékesítés árbevételeként kell elszámolni:

• a belföldi vevőnek értékesített vásárolt és saját termelésű készlet, valamint
• a belföldi igénybe vevő részére teljesített szolgáltatás számviteli törvény szerint
meghatározott értékét, függetlenül attól, hogy azt forintban, devizában, valutában,
termék- vagy szolgáltatásimporttal egyenlítik ki.
Belföld a Magyar Köztársaság területe, ideértve a vámszabad és a tranzitterületet is.
Exportértékesítés árbevételeként kell elszámolni:

• a vásárolt és saját termelésű készlet külkereskedelmi termékforgalomban külföldi
vevőnek történő értékesítésének, továbbá
• a külföldi igénybe vevő részére végzett szolgáltatásnyújtásnak számviteli törvény
szerint meghatározott értékét, függetlenül attól, hogy azt devizában, valutában,
forintban, termék- vagy szolgáltatásimporttal egyenlítik ki.
Külföld a Magyar Köztársaság államhatárán kívüli terület.
Aktivált saját teljesítmények értéke (ASTÉ)
Az összköltség eljárással készült eredménykimutatásban az eredményre ható tényezők

bemutatásánál sajátos szerepe van az aktivált saját teljesítmények értékének. Aktivált saját
teljesítmények értékeként
• a saját előállítású eszközöknek az üzleti évben aktivált (az eszközök között
állományba vett) értékét és
246
• a saját termelésű készletek állományváltozása együttes (összevont) összegét kell
kimutatni.
Saját előállítású eszközök aktivált értékeként kell kimutatni a saját vállalkozásban végzett és
az eszközök között állományba vett saját teljesítmények, továbbá a tenyészállattá
átminősített növendékállatok, valamint a törvény előírásai szerint az egyéb ráfordítások között
elszámolandó saját előállítású eszközök és saját teljesítmények értékét. A saját előállítású
eszközök aktivált értékét a tényleges közvetlen önköltségen kell meghatározni.
A saját termelésű készletek – üzleti év végi záróállományának és az üzleti év eleji

nyitóállományának különbözetét kell állományváltozásként figyelembe venni. Saját
termelésű készletek: befejezetlen termelés, félkész termékek, késztermékek, állatok. Az
aktivált saját teljesítmények értéke valójában a vele azonos nagyságú közvetlen költségek
fedezetét jelenti.
Költségek költségnemek szerint
Az összköltség eljárással készülő eredménykimutatásban a költségeket költségnemek szerint

csoportosítva kell bemutatni.
Költségnemek a következők:
• anyagjellegű ráfordítások közül:
o anyagköltség,
o igénybevett szolgáltatások értéke,
o egyéb szolgáltatások értéke,
• személyi jellegű ráfordítások:
o bérköltség,
o személyi jellegű egyéb kifizetések,
o bérjárulékok,
• értékcsökkenési leírás:
o értékcsökkenési leírás (terv szerinti),
Fontos még arra is ráirányítani a figyelmet, hogy az összköltség eljárással készülő

eredménykimutatásban szereplő anyagjellegű ráfordítások a költségnemek mellett még
tartalmazza:
• az eladott áruk beszerzési értékét,
• az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét,
amelyek nem minősülnek költségnemnek, hanem ráfordítások.
A következőkben röviden bemutatásra kerülnek a költségnemek.
Anyagköltségként az üzleti évben a termeléshez, a tevékenység, illetve a

szolgáltatásnyújtáshoz felhasznált vásárolt anyagok bekerülési értékét kell kimutatni, amit
csökkenteni kell a keletkezett hulladékok, haszonanyagok értékével.
Felhasznált vásárolt anyag értékének és így anyagköltségnek kell tekinteni még:
• a felhasznált energiahordozók értékét (víz, gáz, villamos energia, stb.),
• az éven belül (de nem feltétlenül egyetlen gyártási művelet során) elhasználódó anyagi
eszközök értékét használatbavételkor (szerszámok, gyártóeszközök, védő és
munkaruha értéke stb.),
• nyomtatványok, irodaszerek értékét,
247
• üzemanyag értékét,
• vásárolt alkatrészek, tartalék alkatrészek értékét, ha beszerzésükre a kapcsolódó tárgyi
eszköz üzembe helyezése után került sor,
Az igénybevett szolgáltatások értékeként az üzleti évben igénybevett anyagjellegű és nem

anyagjellegű szolgáltatások bekerülési értékét a – le nem vonható általános forgalmi adót is
magában foglaló – számlázott, fizetett, szerződésben meghatározott összegben kell
elszámolni.
Igénybevett szolgáltatás többek között:
• a szállítás-rakodás, a raktározás díja62
• a csomagolás díja,
• a bérleti díj
• a bérmunka,
• az eszközök karbantartása,
• a postai és távközlési szolgáltatás,
• a mosás és vegytisztítás,
• az oktatás és továbbképzés,
• a hirdetés, a reklám,
• a piackutatás,
• a szállodai szolgáltatás,
• a vendéglátás,
• a könyvvizsgálat,
• a könyvviteli szolgáltatás,
• stb.
Az egyéb szolgáltatások értékeként jelennek meg:

• a bankköltség
• a biztosítási díj,
• az illeték,
• a hatósági igazgatási, szolgáltatási díj,
ha azok nem képezik részét az eszközök bekerülési értékének.
A személyi jellegű ráfordítások:

• a bérköltség,
• a személyi jellegű egyéb kifizetések,
• a bérjárulékok.
Bérköltség minden olyan – az üzleti évhez kapcsolódó – kifizetés,

• amely a munkavállalókat,
• az alkalmazottakat,
• a tagokat megillető,
az érvényes rendelkezések szerint bérként vagy munkadíjként elszámolandó járandóság, ide
értve
• a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett
összeget is,
62 A bekerülési érték részét nem képező szállítási, rakodási, raktározási költségeket kell itt kimutatni, illetve, ha nem az
exportértékesítéshez kapcsolódik és a határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszon jelentkezik, mert az
pedig az export értékesítés nettó árbevételét csökkenti.
248
• az alkalmazásban állók és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban állók
részére az üzleti évre bérként számfejtett, elszámolt összeg (ide értve az üzleti év
után elszámolt, jóváhagyott prémiumokat, jutalmakat, valamint a 13. és a további
havi fizetést is),
amely elemeiben megfelel a statisztikai elszámolások szerinti keresetnek függetlenül attól,
hogy az ilyen címen kifizetett összegek után
• kell-e személyi jövedelemadót fizetni vagy sem,
• illetve alapját képezi-e vagy sem a társadalombiztosítási járulékoknak.
A személyi jellegű egyéb kifizetések közé tartoznak a természetes személyek részére nem
bérköltségként és nem vállalkozási díjként kifizetett, elszámolt összegek, beleértve ezen összegek
le nem vonható általános forgalmi adóját, továbbá az ezen összegek után a vállalkozó által
fizetendő (fizetett) személyi jövedelemadó összegét is.
Például ide tartoznak:

• a szerzői jogdíj,
• a lakásépítésre nyújtott támogatás (ideértve az átvállalt kamatot és kezelési költséget
is),
• az étkezési térítés,
• a munkába járással kapcsolatos költségtérítés,
• a jubileumi jutalom,
• a betegszabadság díjazása,
• a munkáltatót terhelő táppénz, táppénz-kiegészítés,
• a munkavállaló részére kötött, de a munkáltató által fizetett baleset–, élet- és
nyugdíjbiztosítás díja,
• az önkéntes pénztárba befizetett munkáltatói tagdíj-hozzájárulás,
• a magánnyugdíjpénztárba befizetett munkáltatói tagdíj-kiegészítés,
• a munkáltatót terhelő, illetve általa átvállalt személyi jövedelemadó,
• a végkielégítés,
• a munkáltatói hozzájárulás a korengedményes nyugdíj igénybevételéhez,
• nem a munkaviszonnyal összefüggésben fizetett szerzői, írói és más szerzői
jogvédelmet élvező munkák díjai, az azokkal kapcsolatos közreműködői díjak,
• a mezőgazdaságban részes munkát végzők díjazása,
• a természetben adott juttatások,
• a reprezentáció költségei,
• és minden egyéb, a statisztikai előírások szerint egyéb munkajövedelemnek, szociális
költségnek minősített összegek.
Bérjárulékok
• szociális hozzájárulási adó,
• a szakképzési hozzájárulás,
• továbbá minden olyan adók módjára fizetendő összeg, amelyet a személyi jellegű
ráfordítások vagy a foglalkoztatottak száma alapján állapítanak meg, függetlenül
azok elnevezésétől.
Értékcsökkenési leírásként számoljuk el az immateriális javak és a tárgyi eszközök terv

szerinti értékcsökkenésének összegét. A számviteli törvény előírásai szerint a 100 ezer
forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek,
tárgyi eszközök bekerülési értéke – a vállalkozó döntésétől függően – a használatba vételkor
értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolható.
249
Eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ), eladott közvetített szolgáltatások értéke
Az eladott áruk beszerzési értéke, valamint az eladott közvetített szolgáltatások értéke része
az összköltség eljárással készülő eredménykimutatásban szereplő anyagjellegű
ráfordításoknak, ugyanakkor megjelenik a forgalmi költség eljárással készülő
eredménykimutatásban is, mint az értékesítés közvetlen költségeinek része.
Az eladott áruk beszerzési értéke az üzleti évben – általában – változatlan formában eladott
vásárolt készletek (anyagok63, áruk, göngyölegek) bekerülési értékét foglalja magában.
Az eladott (közvetített) szolgáltatások értékeként a vásárolt és változatlan formában
értékesített szolgáltatások bekerülési értékét kell elszámolni az értékesítéskor.
Az eladott (közvetített) szolgáltatások értékének meghatározásakor azoknak a
szolgáltatásoknak az értékét kell figyelembe venni, amikor a vállalkozó – az értelmező
rendelkezések szerint – vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak (a vállalkozó a szolgáltatást
közvetlenül nem saját tevékenységéhez vette igénybe), és az így vásárolt szolgáltatás
ténylegesen értékesítésre (továbbszámlázásra) is kerül.
Az értékesítés költségei
A forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatás nem mutatja ki az üzleti év összes

felmerült költségét, hanem a költségeket az értékesítéssel való közvetlen és közvetett
kapcsolatuk szerint csoportosítva jeleníti meg.
Ennek megfelelően a forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatás üzemi (üzleti)

tevékenysége eredményében az értékesítés költségei a következő bontásban szerepelnek:
• értékesítés közvetlen költségei
o értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége,
o eladott áruk beszerzési értéke64,
o eladott (közvetített) szolgáltatások értéke65,
• értékesítés közvetett költségei
o értékesítési, forgalmazási költségek,
o igazgatási költségek,
o egyéb általános költségek.
Az értékesítés elszámolt közvetlen önköltségeként kell kimutatni az értékesített saját

termelésű készletek, a teljesített és kiszámlázott szolgáltatások közvetlen önköltségét.
Az értékesítési, forgalmazási költségek között az értékesítéssel kapcsolatos külön

költségeket (csomagolási, szállítási költségek, bizományi díjak) a késztermékek, értékesítésre
váró áruk raktározási költségeit, az értékesítő részlegek és iroda költségeit, a reklám, a
propaganda és a piackutatás költségeit kell kimutatni, függetlenül attól, hogy az az
értékesítéshez közvetlenül hozzárendelhető-e, vagy sem.
63 A termeléshez, szolgáltatásnyújtáshoz való felhasználás céljából vásárolt anyagkészlet mégis változatlan formában
értékesítésre kerül, akkor annak könyv szerinti értéke szintén ELÁBÉ lesz.
64 Megegyezik az összköltség eljárású eredménykimutatás anyagjellegű ráfordítások azonos nevű sorával.
65 Megegyezik az összköltség eljárású eredménykimutatás anyagjellegű ráfordítások azonos nevű sorával.
250
Az igazgatási költségek között kell kimutatni az igazgatás személyi és anyagjellegű,
valamint egyéb költségeit. Ide tartoznak a központi és az üzemi irányítás közvetlenül el nem
számolt általános költségei, valamint az áruforgalom, a készletgazdálkodás általános
költségei.
Az egyéb általános költségek között kell kimutatni a működés egyéb közvetett költségeit. Itt
kell elszámolni az alapítás-átszervezés, a kutatási-kísérleti fejlesztés költségeit, ha azt a
befektetett eszközök között nem aktiválták. Itt mutatjuk ki a garanciális javítás költségeit is.
Egyéb bevételek, egyéb ráfordítások

Az egyéb bevételek és egyéb ráfordítások a vállalkozó létesítő okiratban meghatározott
tevékenységével nincsenek közvetlen kapcsolatban, de a rendszeres üzletmenet során
merülnek fel. A számviteli törvény ezen fogalmakat a kizárásos módszerrel definiálja, vagy
azt rögzíti, hogy mi nem lehet egyéb bevétel, illetve egyéb ráfordítás.
Egyéb bevételek az olyan, az értékesítés nettó árbevételének részét nem képező

bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során keletkeznek, és nem
minősülnek a pénzügyi műveletek bevételeinek.
Egyéb ráfordítások az olyan az értékesítés nettó árbevételéhez közvetlenül vagy

közvetetten nem kapcsolódó kifizetések és más veszteség jellegű tételek, amelyek a
rendszeres tevékenység (üzletmenet) során merültek fel, és nem minősülnek a pénzügyi
műveletek ráfordításainak.
A következőkben bemutatásra kerül néhány példa az egyéb bevételek és egyéb ráfordítások
közül.
Egyéb bevételek Egyéb ráfordítások
• káresemények címén kapott bevételek • káreseményekkel összefüggésben kifizetett

• kapott, járó bírság, kötbér, fekbér, késedelmi kamat, összegek
behajtási költségátalány, kártérítés összege • fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté
• a behajthatatlan követelésekre kapott összeg vált, elszámolt, fizetendő, a mérlegfordulónap előtti
• céltartalék feloldása időszakhoz kapcsolódó bírság, kötbér, fekbér,
• utólag kapott (járó) nem számlázott engedmény késedelmi kamat, behajtási költségátalány, kártérítés
(kapott „nagyvevői” engedmény) összege
• értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök • behajthatatlan követelések leírt összege
ellenértékének és könyv szerinti értékének • céltartalék képzése
nyereség jellegű különbözete • utólag adott (fizetendő) nem számlázott
• értékvesztések visszaírása (készlet, követelés engedmény (adott „nagyvevői” engedmény)
jellegű tételek) • értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök
• immateriális javak, tárgyi eszközök terven felüli ellenértékének és könyv szerinti értékének
értékcsökkenésének visszaírása veszteség jellegű különbözete
• a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a • értékvesztések (készlet, követelés jellegű tételek)
gazdasági társaságba bevitt, értékpapírnak vagy • immateriális javak, tárgyi eszközök terven felüli
részesedésnek nem minősülő vagyontárgyak értékcsökkenése
nyilvántartás szerinti értékének és a létesítő • hiányzó, megsemmisült eszközök nyilvántartási
okiratban meghatározott értékének a értéke
különbözetét, amennyiben a létesítő okiratban • adók, illetékek, hozzájárulások (Pl. helyi iparűzési
meghatározott érték a több adó, gépjárműadó, stb.)
• kapott támogatás • a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a
• térítés nélkül átvett eszköz, többletként fellelt gazdasági társaságba bevitt, értékpapírnak vagy
eszköz piaci értéke részesedésnek nem minősülő vagyontárgyak
nyilvántartás szerinti értékének és a létesítő
• elengedett kötelezettség összege
okiratban meghatározott értékének a
251
különbözetét, amennyiben a létesítő okiratban
meghatározott érték a kevesebb
• fejlesztési célra adott támogatás
• térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás
szerinti értéke
• átvállalt kötelezettség összege
Pénzügyi műveletek eredménye
A pénzügyi műveletek eredménye a pénzügyi műveletek bevételeinek és ráfordításainak

különbözete. Itt alapvetően az értékpapír műveletekkel kapcsolatos eredményt érintő tételek
jelennek meg, ezen kívül többek között – ami minden vállalkozó tevékenysége során
előfordul – a kapott, illetve fizetett kamatok, a külföldi pénzértékre szóló eszközök és
kötelezettségek árfolyamváltozásból adódó nyereségei, veszteségei, stb.
A pénzügyi műveletek bevételei között elkülönítetten kell kimutatni:

• a kapott (járó) osztalék és részesedést,
• a részesedésekből származó bevételeket, árfolyamnyereségeket,
• a befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó
bevételeket, árfolyamnyereségeket,
• az egyéb kapott (járó) kamatokat és kamatjellegű bevételeket,
• a pénzügyi műveletek egyéb bevételeit.
A pénzügyi műveletek ráfordításai között elkülönítetten kell kimutatni:

• részesedésekből származó ráfordításokat, árfolyamveszteségeket,
• a befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó
ráfordításokat, árfolyamveszteségeket,
• a fizetett (fizetendő) kamatokat és kamatjellegű ráfordításokat,
• a részesedések, az értékpapírok, a kölcsönök, bankbetétek értékvesztését,
• a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításait.
A teljesség igénye nélkül állítsuk párhuzamba a pénzügyi műveletek eredményének részét

képező bevételeket és ráfordításokat.6667
Pénzügyi műveletek bevételei Pénzügyi műveletek ráfordításai

44
Kapott (járó) osztalék és részesedés –
Részesedésekből származó bevételek, Részesedésekből származó ráfordítások,
árfolyamnyereségek árfolyamveszteségek
• befektetett pénzügyi eszközök között lévő tulajdoni befektetett pénzügyi eszközök között lévő tulajdoni
részesedés értékesítésének árfolyamnyeresége! részesedés értékesítésének árfolyamvesztesége!
ELADÁSI ÁR > KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK ELADÁSI ÁR < KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK
• a gazdasági társaság tulajdonosánál • a gazdasági társaság tulajdonosánál
(tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt,
befektetett pénzügyi eszközök között befektetett pénzügyi eszközök között
kimutatott részesedés nyilvántartás szerinti kimutatott részesedés nyilvántartás szerinti
66 A fizetett osztalék, részesedés az eredménytartalék terhére kerül elszámolásra!

67 A részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztésének visszaírása a pénzügyi műveletek ráfordítását csökkentő
tételként kerül elszámolásra!
252
(könyv szerinti) értékének és a létesítő (könyv szerinti) értékének és a létesítő
okiratban meghatározott értékének a okiratban meghatározott értékének a
különbözete, amennyiben a létesítő különbözete, amennyiben a létesítő
okiratban meghatározott érték a több okiratban meghatározott érték a kevesebb
Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból,
kölcsönökből) származó bevételeket, kölcsönökből) származó ráfordítások,
árfolyamnyereségeket árfolyamveszteségek
Befektetett pénzügyi eszközök között lévő Befektetett pénzügyi eszközök között lévő
• adott kölcsönök, • hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
• hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok után kapott, értékesítésének, beváltásának árfolyamveszteség,
járó kamat, valamint
• hitelviszonyt megtestesítő értékpapír • a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a
értékesítésének, beváltásának árfolyamnyeresége, gazdasági társaságba bevitt, befektetett pénzügyi
valamint eszközök között kimutatott értékpapír vagy kölcsön
• a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a nyilvántartás szerinti értékének és a létesítő
gazdasági társaságba bevitt, befektetett pénzügyi okiratban meghatározott értékének a különbözetét,
eszközök között kimutatott értékpapír vagy kölcsön amennyiben a létesítő okiratban meghatározott érték
nyilvántartás szerinti értékének és a létesítő a kevesebb,
okiratban meghatározott értékének a különbözetét, • a térítés nélkül átadott, befektetett pénzügyi
amennyiben a létesítő okiratban meghatározott érték eszközök között kimutatott értékpapírok és
a több, kölcsönök összegének nyilvántartás szerinti értéke
• stb. • stb.
Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek
• forgóeszközök után kapott, járó kamatok,

• penziós ügyletek, kamatfedezeti ügyletek, stb.
– Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások
• mindenféle fizetett, fizetendő kamat (hosszú, rövid

lejáratra kapott kölcsön, hiteltartozás, stb. után)
• penziós ügyletek, kamatfedezeti ügyletek, stb.
Részesedések, értékpapírok, kölcsönök, bankbetétek
értékvesztése45
Pénzügyi műveletek egyéb bevételei Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai
• forgatási célú részesedések és hitelviszonyt • forgatási célú részesedések és hitelviszonyt
megtestesítő értékpapírok értékesítésének megtestesítő értékpapírok értékesítésének
árfolyamnyeresége árfolyamvesztesége
• külföldi pénzértékre szóló tételek árfolyamnyeresége • külföldi pénzértékre szóló tételek
• stb. árfolyamvesztesége
• stb.
13.5. Adók, bérek és járulékok

A zárlati munkálatok fontos részét képezik az adók és járulékok bevallásainak elkészítése,
a bevallások alapján a végleges adó- és járulékfizetési kötelezettség elszámolása, az adók,
járulékok egyeztetése, ellenőrzése, majd azok összegének bemutatása a beszámoló egyes
részeiben. A bevallások elkészítésénél és benyújtásánál az Adózás rendjéről szóló törvény
(Art.) szabályainak megfelelő határidőket kell figyelembe venni.
253
Az adók és járulékok éves kerekítése, összevezetése
A zárást megelőzően az adó és járuléktartozások főkönyvi számláin mutatkozó egyenlegeket

célszerű az adótörvényekben meghatározott összegekre kerekíteni (ezer Ft-ra, száz Ft-ra),
illetve a külön főkönyvi számlákon megjelenő kötelezettségeket és a kötelezettségek
teljesítését összevezetni. Így a kerekítést és összevezetést követően a számla az utolsó
időszaki befizetési kötelezettség összegét fogja mutatni, amely összegnek a befizetése a
tárgyévet követő év elején az adótörvényben meghatározott időpontig válik esedékessé.
Mindez természetesen a bevallás elkészítését és az adott adónemben, járulék-nemben fennálló
kötelezettség ellenőrzését, egyeztetését követően történik.
Költségvetési befizetési kötelezettségek és a kötelezettségek teljesítése főkönyvi számláinak

összevezetése
T 463. Költségvetési befizetési kötelezettség - K 464. Költségvetési befizetési kötelezettség teljesítése
Az Áfa számlák összevezetése:

T 467. Fizetendő áfa - K 468. Áfa pénzügyi teljesítése
T 468. Áfa pénzügyi teljesítése - K 466. Előzetesen felszámított áfa
Ezt követően a 466. Előzetesen felszámított áfa és 467. Fizetendő áfa főkönyvi számlák
egyenlege nulla összeget mutat, a 468. Áfa pénzügyi teljesítése számla pedig a kerekítést
követően az utolsó időszak (hónap, negyedév, év) áfa befizetési kötelezettségének (Követel
egyenleg esetén), vagy áfa visszaigénylési lehetőségének (Tartozik egyenleg esetén) összegét
mutatja.
Költségvetési kiutalási igények és azok teljesítése számlák összevezetése:

T 363. Költségvetési kiutalási igények teljesítése - K 362. Költségvetési kiutalási igények
Az összes adó- és járulék-nemhez, költségvetési befizetési kötelezettséghez kapcsolódó

főkönyvi számla kerekítése:
a) nyereség jellegű kerekítési különbözet:
T 4. Adó és járuléktartozások - K 96. Egyéb bevételek
b) veszteség jellegű kerekítési különbözet:
T 86. Egyéb ráfordítások - K 4. Adó és járuléktartozások

A „főkönyvi kivonat 1” rendszerezésünkben az a főkönyvi kivonat, amely a leltárak mellett a
későbbi beszámoló legfontosabb dokumentuma, mivel az a könyvviteli zárlattal kapcsolatos
klasszikus elszámolásokon kívül az összes tárgyévi gazdasági esemény könyvviteli
elszámolását már tartalmazza. Ebből a főkönyvi kivonatból az összesítő sorok alapján az
adózás előtti eredmény „kiolvasható”, az eredményszámlák egyenlege alapján az
eredménykimutatás az adózás előtti eredmény szintjéig elkészíthető, a mérleg számlák
egyenlege alapján pedig a mérleg is összeállítható.
13.7. Könyvviteli zárlattal kapcsolatos klasszikus elszámolások

13.7.1 Költség- és eredményszámlák rendezése
A Sztv. értelmében az 5. számlaosztály a költségeket költségnemek szerint csoportosítva kell,

hogy tartalmazza, a 8. számlaosztálynak pedig az összköltség eljárással készülő
254
eredménykimutatáshoz tartalmaznia kell az anyagjellegű ráfordításokat [ezen belül az
anyagköltséget, az igénybe vett szolgáltatások értékét, az egyéb szolgáltatások értékét, az
eladott áruk beszerzési értékét, az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét], a személyi
jellegű ráfordításokat (ezen belül a bérköltséget, a személyi jellegű egyéb kifizetéseket, a
bérjárulékokat) és az értékcsökkenési leírást. Az egységes számlakeretre vonatkozó törvényi
előírások alapján tehát az eredménykimutatásukat összköltség eljárással készítő
vállalkozásoknak a költségek költségnemenkénti megbontásban történő elszámolása az 5.
és a 8. számlaosztályban is kötelező. A gyakorlati alkalmazás a költségeket év közben
„csak” az 5. számlaosztályban könyveli, majd a könyvviteli zárlat keretein belül a költségek
költségnemenként – azon belül természetesen összevontan – a 8. számlaosztályba is
átvezetésre kerülnek.
Összköltség eljárású eredménykimutatás készítése esetén tehát az eredményelszámolás első

lépése az 5. Költségnemek számlacsoportok számláinak a 8. Költségnemek számlacsoportok
számláira való átvezetése. A költségnemek 8. számlaosztályba való „átkönyvelése” a
következőképpen történik:
1.1 Az 5. Költségnemek számlacsoportok számláinak átvezetése a 8. Költségnemek

számlacsoport megfelelő számláira
T 811. Anyagköltség - K 59. Költségnem átvezetési számla

T 812. Igénybevett szolgáltatások értéke - K 59. Költségnem átvezetési számla
T 813. Egyéb szolgáltatások értéke - K 59. Költségnem átvezetési számla
T 821. Bérköltség - K 59. Költségnem átvezetési számla
T 822. Személyi jellegű kifizetések - K 59. Költségnem átvezetési számla
T 823. Bérjárulékok - K 59. Költségnem átvezetési számla
T 83. Értékcsökkenési leírás - K 59. Költségnem átvezetési számla
1.2. Az 5. Költségnemek számlák egyenlegének átvezetése az 59. Költségnem átvezetési

technikai számlákra:
T 59. Költségnem átvezetési számla - K 51. Anyagköltségek

T 59. Költségnem átvezetési számla - K 52. Igénybevett szolgáltatás költségei
T 59. Költségnem átvezetési számla - K 53. Egyéb szolgáltatások költségei
T 59. Költségnem átvezetési számla - K 54. Bérköltség
T 59. Költségnem átvezetési számla - K 55. Személyi jellegű egyéb kifizetések
T 59. Költségnem átvezetési számla - K 56. Bérjárulékok
T 59. Költségnem átvezetési számla - K 57. Értékcsökkenési leírás
Megjegyzés: Az átvezetés természetesen az 59. Költségnem átvezetési számla nélkül is

megoldható.
Ezt követően a 81. Anyagjellegű ráfordítások, 82. Személyi jellegű ráfordítások, a 83.
Értékcsökkenési leírás, a 86. Egyéb ráfordítások, a 87. Pénzügyi műveletek
ráfordításaiszámlacsoportok, a 9. számlaosztály számláinak és az 58. Aktivált saját
teljesítmények számláinak egyenlegét kell a 493. Adózott eredmény elszámolása számlára
átkönyvelni.
255
Az eredményszámlák rendezésének lépései Összköltség eljárással készített
eredménykimutatás esetén:
Ráfordítás számlák rendezése:

T 493. Adózott eredmény elszámolási számla - K 81. Anyagjellegű ráfordítások
T 493. Adózott eredmény elszámolási számla - K 82. Személyi jellegű ráfordítások
T 493. Adózott eredmény elszámolási számla - K 83. Értékcsökkenési leírás
T 493. Adózott eredmény elszámolási számla - K 86. Egyéb ráfordítások
T 493. Adózott eredmény elszámolási számla - K 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai
Bevétel számlák rendezése:

T 9. Bevételek - K 493. Adózott eredmény elszámolási számla
Aktivált saját teljesítményekhez kapcsolódó számlák rendezése:

T 581. Saját termelésű készletek ÁV - K 493. Adózott eredmény elszámolási számla
Ha az állományváltozás POZITÍV (581. STKÁV számlának KÖVETEL egyenlege van)
VAGY
T 493. Adózott eredmény elszámolási számla - K 581. Saját termelésű készletek ÁV
Ha az állományváltozás NEGATÍV (581. STKÁV számlának TARTOZIK egyenlege van)
T 582. Saját előállítású eszközök aktivált ért - K 493. Adózott eredmény elszámolási számla
Forgalmi költség eljárással készített eredménykimutatás esetén az 51-57. Költségnemek

számlacsoportokhoz kapcsolódó számlák az 59. Költségnem átvezetési vagy az 59.
Költségnemek ellenszámla számlacsoportokkal szemben zárnak. Az eredmény megállapítása
a 81-84. Értékesítés közvetlen költségei, a 85. Értékesítés közvetett költségei, a 86. Egyéb
ráfordítások, a 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai számlacsoportok számláinak és a 9.
számlaosztály számláinak egyenlege alapján történik. Ennek megfelelően ezeknek a
számláknak az egyenlegét kell a 493. Adózott eredmény elszámolási számlára a zárlat
keretében átvezetni.
Az eredményszámlák rendezésének lépései Forgalmi költség eljárással készített

eredménykimutatás esetén:
Ráfordítás számlák rendezése:

T 493. Adózott eredmény elszámolási számla - K 81-84. Értékesítés közvetlen költségei
T 493. Adózott eredmény elszámolási számla - K 85. Értékesítés közvetett költségei
T 493. Adózott eredmény elszámolási számla - K 86. Egyéb ráfordítások
T 493. Adózott eredmény elszámolási számla - K 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai
Bevétel számlák rendezése:

Fontos! Az eredményszámlák rendezését követően a 493. Adózott eredmény elszámolási

számla éppen az adózás előtti eredményt mutatja.
13.7.2. Az eredményfelosztáshoz kapcsolódó számviteli feladatok
A társasági adó számítása és könyvelése
A társasági adó esetében a vállalkozás önadózás formájában saját maga állapítja meg az
adófizetési kötelezettséget és az előző évi fizetendő adója alapján előleget fizet évközben. A
256
társasági adó megállapításának kiindulási pontja a „főkönyvi kivonat 1” alapján
megállapítható adózás előtti eredmény.
A társasági adó összege a következő séma alapján kerül meghatározásra:
Adózás előtti eredmény

+ adóalap növelő tételek
- adóalap csökkentő tételek
= Adóalap
Számított adó = Adóalap*vonatkozó adótörvényben meghatározott %

Társasági adó = Számított adó - adókedvezmények
Társasági adó könyvviteli elszámolása:
1a. Társasági adó elszámolása

T 891. Társasági adó - K 461. Társasági adó elszámolása
ÉS
1b. Társasági adó átvezetése
T 493. Adózott eredmény elszámolása - K 891. Társasági adó
Fontos! A társasági adó elszámolását követően a 493. Adózott eredmény elszámolási számla
egyenlege az adózott eredmény összegét mutatja.
Az adózott eredmény meghatározása és könyvviteli elszámolása
A társasági adó könyvelését követően a 493. Adózott eredmény elszámolási számla egyenlege
éppen az adózott eredmény összegét mutatja.
Adózott eredmény elszámolása (nyereség esetén):

T 493. Adózott eredmény elszámolási számla - K 419. Adózott eredmény
Adózott eredmény elszámolása (veszteség esetén):

T 419. Adózott eredmény - K 493. Adózott eredmény elszámolási számla
Fontos! Az adózott eredmény elszámolását követően a 493. Adózott eredmény elszámolási

számlának nincs már egyenlege.
257
Az eredményszámlák rendezése és az eredményfelosztás
(Összköltség eljárással készített eredménykimutatás esetén)
493. Adózott eredmény
51-57. Költségnemek 81-83. Költségnemek elszámolási számla 9. Bevételek
E: E:
1. 2. 4.
582. SEEAÉ
5b. E:
86., 87. Ráfordítások
E: 3. 581. STKÁV
5a1.
5a2.
461. Társasági adó
kötelezettség 891. Társasági adó
6a. 6b.
7b.
7a.
1. Az 5. számlaosztály költségnemek megfelelő számlái egyenlegeinek átvezetése a 8. Költségnemek számlák

megfelelőjére.
T 81-83. Költségnemek - K 51-57. Költségnemek
2. A 8. Költségnemek számláinak rendezése.
T 493. Adózott eredmény elszámolási számla - K 81-83. Költségnemek
3. A 8. Ráfordítások (Egyéb ráfordítások, pénzügyi műveletek ráfordításai) számláinak rendezése.
T 493. Adózott eredmény elszámolási számla - K 86., 87. Ráfordítások
4. A 9. Bevételek számláinak rendezése.
5. Aktivált saját teljesítmények értékéhez kapcsolódó számlák rendezése.
5a1. 581. STKÁV számla rendezése, ha az 581. STKÁV számla egyenlege KÖVETEL
T 581. Saját termelésű készletek ÁV - K 493. Adózott eredmény elszámolási számla
5a2. 581. STKÁV számla rendezése, ha az 581. STKÁV számla egyenlege TARTOZIK
T 493. Adózott eredmény elszámolási számla - K 581. Saját termelésű készletek ÁV
5b. 582. SEEAÉ számla rendezése
T 582. Saját előállítású eszközök aktivált értéke - K 493. Adózott eredmény elszámolási számla
6. A tárgyévi társasági adó fizetési kötelezettség elszámolása.
a. tárgyévi társasági adó fizetési kötelezettség elszámolása a kötelezettségekkel szemben,
b. a tárgyévi társasági adó fizetési kötelezettség átvezetése a 493. Adózott eredmény elszámolási
számlára.
7. Az adózott eredmény elszámolása:
a. nyereség esetén,
b. veszteség esetén.
258
Az eredményszámlák rendezése és az eredményfelosztás
(Forgalmi költség eljárással készített eredménykimutatás esetén)
81-84. Értékesítés 493. Adózott eredmény

közvetlen költségei elszámolási számla 9. Bevételek
E: 1. E:
4.
85. Értékesítés
közvetett költségei
E: 2.
86., 87.áfordítások
E: 3.
461. Társasági adó

kötelezettség 891. Társasági adó
5a. 5b.
6b.
6a.
1. A 81-84. Értékesítés közvetlen költségei számlacsoport számláinak rendezése.

T 493. Adózott eredmény elszámolási számla - K 81-84. Értékesítés közvetlen költségei
2. A 85. Értékesítés közvetett költségei számlacsoport számláinak rendezése.
T 493. Adózott eredmény elszámolási számla - K 85. Értékesítés közvetett költségei
3. A 8. Ráfordítások (Egyéb ráfordítások, pénzügyi műveletek ráfordításai) számláinak rendezése.
T 493. Adózott eredmény elszámolási számla - K 86., 87.Ráfordítások
4. A 9. Bevételek számláinak rendezése.
5. A tárgyévi társasági adó fizetési kötelezettség elszámolása.
a. tárgyévi társasági adó fizetési kötelezettség elszámolása a kötelezettségekkel szemben,
b. a tárgyévi társasági adó fizetési kötelezettség átvezetése a 493. Adózott eredmény elszámolási számlára.
6. Az adózott eredmény elszámolása.
a. nyereség esetén,
b. veszteség esetén.

Az eredményszámlák rendezését, a társasági adó átvezetését és az adózott eredmény
elszámolását követően nyomtatott „főkönyvi kivonat 2” már csak a mérlegszámlák (1-4.
számlaosztály) forgalmát és egyenlegét mutatja. A „főkönyvi kivonat 2” alapján a beszámoló
mérlege elkészíthető.
259
Átsorolások
A főkönyvi kivonatban található mérlegszámlák között vannak olyan számlák, amelyek

egyenlegei a mérlegbe való besorolást megelőzően meghatározott szempontok alapján
különleges vizsgálódást igényelnek.
• A tartósan adott kölcsönök, a hosszú lejáratú kölcsön- és hiteltartozások tárgyévet követő

évben esedékes törlesztő részletét át kell sorolni a megfelelő mérlegsorhoz tartozóan.
• A korábban tartósan lekötött bankbetét esetében, ha a fordulónaptól számított egy éven
belül megszűnik a lekötés, szintén átsorolási feladat van, hiszen a lekötött betét
fordulónapra vonatkozó egyenlegét nem a tartósan adott kölcsönök között, hanem a
pénzeszközök között kell bemutatni.
• A részesedéseket és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat a mérlegkészítés
időszakában minősíteni kell. A bekerüléskor tartós részesedésnek minősített üzletrészek
lehet, hogy a tárgyévet követő évben értékesítésre kerülnek, de az is elképzelhető, hogy a
vállalkozás a forgatási célból vásárolt részvényeket a magas osztalék reményében hosszú
távon megtartja. A több éves lejáratú kötvények tárgyévet követő évben esedékes törlesztő
részletével arányos könyv szerinti értéket pedig minden esetben át kell sorolni a forgatási
célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közé.
• A követelés jellegű tételek és a kötelezettségek esetében vizsgálni kell, hogy az adott
követelés, illetve a kötelezettség kivel szemben áll fenn. A kapcsolt vállalkozással, a
jelentős tulajdoni részesedésű vállalkozással és az egyéb részesedési viszonyban lévő
vállalkozással kapcsolatos követelések és kötelezettségek az előírt mérleg besorolás
alapján önálló soron kell, hogy megjelenjenek.
• Az állami költségvetéssel, az önkormányzatokkal szembeni követelésekkel és
kötelezettségekkel kapcsolatos főkönyvi számlák adott jogcímhez (például költségvetési
kiutalási igények, általános forgalmi adó stb.) tartozó számláinak egyenlegét (egyenlegeit)
az egyenleg jellegétől függően kell az egyéb követelések vagy az egyéb rövid lejáratú
kötelezettségek között szerepeltetni a mérlegben. Például: együtt kell vizsgálni a 466.
Előzetesen felszámított ÁFA, a 467. Fizetendő ÁFA és a 468. ÁFA pénzügyi elszámolási
számla egyenlegét. Amennyiben összevontan tartozik egyenleget, követelést mutat, akkor
az egyéb követelések mérlegsoron, amennyiben összevontan követel egyenleget,
kötelezettséget mutat, akkor az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek mérlegsorban kell
szerepeltetni.
• Az ún. „túlfizetések” is speciális besorolást igényelnek. Ha egy üzleti partnerünk egy
általunk kiállított számlán feltüntetett összegnél többet utal, akkor az így keletkezett
túlfizetés nem az adott követelés sor mérlegértékét csökkenti, hanem az egyéb rövid
lejáratú kötelezettségek soron kerül kimutatásra. Hasonlóan a kötelezettségünkre teljesített
túlfizetések egyéb követelést jelentenek a mérlegben.
• Elképzelhető, hogy valamelyik folyószámlánkhoz tartozóan van folyószámlahitel
szerződésünk és a számla negatív egyenleget mutat. Ilyenkor a 3. Elszámolási
betétszámlához tartozó alszámla követel egyenlege hiteltartozásként kell, hogy
bemutatásra kerüljön a mérlegben.
Az átsorolásokhoz információt elsősorban az analitikák, a hitel- és kölcsön szerződések a

főkönyvi kivonat és esetleg a tulajdonosokkal és/vagy a vezetéssel történő egyeztetések (pl. a
részesedések besorolásáról) nyújtanak.
Fontos! Az átsorolások főkönyvi elszámolása nem kötelező, elegendő a mérlegben történő

helyes besorolás.
260
Következő évben esedékes törlesztő részletek átsorolása a mérlegben
1. Egyéb tartósan adott kölcsönök tárgyévet követő évben esedékes törlesztő részlete
Honnan? Hová?
A/III/7. Egyéb tartósan adott kölcsönök B/II/6. Egyéb követelések
T 364. RL adott kölcsönök – K 194. Egyéb tartósan adott kölcsönök
2. Kapcsolt vállalkozásnak adott kölcsönök tárgyévet követő évben esedékes törlesztő
részlete
Honnan? Hová?
A/III/2. Tartósan adott kölcsönök kapcsolt B/II/2. Követelések kapcsolt vállalkozással
vállalkozásban szemben
T 321. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben – K 191. Tartósan adott kölcsönök kapcsolt vállalkozásban
3. Jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásnak adott kölcsönök tárgyévet
követő évben esedékes törlesztő részlete
Honnan? Hová?
A/III/4. Tartósan adott kölcsön jelentős B/II/3. Követelések jelentős tulajdoni
tulajdoni részesedési viszonyban álló részesedési viszonyban lévő vállalkozással
vállalkozásban szemben
T 322. Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozással szemben – K 192. Tartósan
adott kölcsönök jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásban
4. Egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásnak adott kölcsönök tárgyévet követő
évben esedékes törlesztő részlete
Honnan? Hová?
A/III/6. Tartósan adott kölcsönök egyéb B/II/4. Követelések egyéb részesedési
részesedési viszonyban lévő vállalkozásban viszonyban lévő vállalkozással szemben
T 323. Köv. egyéb rész. viszonyban lévő váll. szemben – K 193. Tartósan adott kölcsönök egyéb részesedési
viszonyban lévő vállalkozásban
5. Befektetési célú kötvények tárgyévet követő évben esedékes törlesztő részletével
arányos könyv szerinti érték átsorolása
Honnan? Hová?
A/III/8. Tartós hitelviszonyt megtestesítő B/III/5. Forgatási célú hitelviszonyt
értékpapírok megtestesítő értékpapírok
T 375. Forgatási célú hitelv. megtestesítő értékpapírok – K 18. Tartós hitelv. megtestesítő értékpapírok
6. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök tárgyévet követő évben esedékes törlesztő részlete
Honnan? Hová?
F/II/1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök F/III/1. Rövid lejáratra kapott kölcsönök
T 441. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök – K 451. Rövid lejáratú kölcsönök
7. Tartozások kötvénykibocsátásból tárgyévet követő évben esedékes törlesztő részlete
Honnan? Hová?
F/II/3. Tartozások kötvénykibocsátásból F/III/1. Rövid lejáratra kapott kölcsönök
T 443. Tartozások kötvénykibocsátásból – K 451. Rövid lejáratú kölcsönök
8. Beruházási és fejlesztési hitelek tárgyévet követő évben esedékes törlesztő részlete
Honnan? Hová?
F/II/4. Beruházási hitelek F/III/2. Rövid lejáratú hitelek
T 444. Beruházási és fejlesztési hitelek – K 452. Rövid lejáratú hitelek
9. Egyéb hosszú lejáratú hitelek tárgyévet követő évben esedékes törlesztő részlete
Honnan? Hová?
F/II/5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek F/III/2. Rövid lejáratú hitelek
T 445. Egyéb hosszú lejáratú hitelek – K 452. Rövid lejáratú hitelek
10. Pénzügyi lízingszerződésekből eredő tartozások következő évi törlesztő részlete
261
Honnan? Hová?
F/II/9. Egyéb hosszú lejárató kötelezettségek F/III/9. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
T 449. Pénzügyi lízing miatti kötelezettségek – K 479. Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek
Egyéb átsorolások a mérlegben
1. Következő évben értékesítésre szánt (vagy a mérlegkészítés időszakában már eladott)

tartós kapcsolt részesedések
Honnan? Hová?
A/III/1. Tartós részesedés kapcsolt
B/III/1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban
vállalkozásban
T 371. Részesedés kapcsolt vállalkozásban – K 171. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban
tartós jelentős tulajdoni részesedések
Honnan? Hová?
A/III/3. Tartós jelentős tulajdoni részesedés B/III/2. Jelentős tulajdoni részesedés
T 372. Jelentős tulajdoni részesedés – K 172. Tartós jelentős tulajdoni részesedés
tartós egyéb részesedések
Honnan? Hová?
A/III/5. Egyéb tartós részesedés B/III/3. Egyéb részesedés
T 372. Egyéb részesedés – K 172. Egyéb tartós részesedés
4. Tartós befektetésnek minősített részesedés kapcsolt vállalkozásban
Honnan? Hová?
A/III/1. Tartós részesedés kapcsolt
B/III/1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban
vállalkozásban
T 171. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban – K 371. Részesedés kapcsolt vállalkozásban
5. Tartós befektetésnek minősített részesedés jelentős tulajdoni részesedési viszonyban
álló vállalkozásban
Honnan? Hová?
B/III/2. Jelentős tulajdoni részesedés A/III/3. Tartós jelentős tulajdoni részesedés
T 172. Tartós jelentős tulajdoni részesedés – K 372. Jelentős tulajdoni részesedés
6. Tartós befektetésnek minősített egyéb részesedés
Honnan? Hová?
B/III/3. Egyéb részesedés A/III/5. Egyéb tartós részesedés
T 172. Egyéb tartós részesedés – K 372. Egyéb részesedés
7. Hosszú lejáratra lekötött bankbetétből a következő évben lejáró összegek
Honnan? Hová?
A/III/7. Egyéb tartósan adott kölcsönök B/IV/2. Bankbetétek
T 384. Elszámolási betétszámla – K 195. Tartós bankbetétek
tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
Honnan? Hová?
A/III/8. Tartós hitelviszonyt megtestesítő B/III/5. Forgatási célú hitelviszonyt
értékpapírok megtestesítő értékpapírok
T 375. Forgatási célú hitelv. megtestesítő értékpapírok – K 18. Tartós hitelv. megtestesítő értékpapírok
9. Tartós befektetésnek minősített „korábban” forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő
értékpapír
Honnan? Hová?
B/III/5. Forgatási célú hitelviszonyt A/III/8. Tartós hitelviszonyt megtestesítő
262
megtestesítő értékpapírok értékpapírok
T 18. Tartós hitelv. megtestesítő értékpapírok – K 375. Forgatási célú hitelv. megtestesítő értékpapírok
13.9. A mérlegszámlák zárása

A könyvviteli zárlattal kapcsolatos elszámolások utolsó lépése a mérlegszámlák zárása. A
mérlegszámlák zárását követően a vállalkozás összes főkönyvi számlája nulla egyenleget
mutat.
Eszköz számlák zárása:

T 492. Záró mérleg számla - K 1-3. Eszközök
Forrás számlák zárása:

T 4. Forrás számlák - K 492. Záró mérleg számla
Megjegyzés: A kontraaktív és kontrapasszív számlák esetében a zárás fordítva történik.
13.10 Az üzleti év nyitásával kapcsolatos számviteli feladatok

A zárlati folyamathoz szorosan köthető, a következő üzleti év nyitásával összefüggő
műveletek végrehajtásának folyamata. Ezzel a műveletsorral biztosítottá válik a folytonosság
elvének érvényesülése.
A következő üzleti év indításával kapcsolatban az alábbi feladatcsoportokat különböztethetjük
meg:
1. a számviteli politika és annak szabályzatainak, valamint az egyéb belső
szabályzatoknak az esetlegesen szükségessé váló módosítása,
2. a nyitás technikai lebonyolítása az analitikában és a szintetikában,
3. a nyitást követő rendező tételek elszámolása.
Követő évi jogszabály-változások előzetes áttekintése, a számlakeret (számlarend,

számviteli politika, belső szabályzatok) átalakítása
A következő üzleti év indításával kapcsolatos feladatokhoz hozzá tartozik a számviteli

elszámolásokkal összefüggő keretszabályozás átgondolása, és ha szükséges annak
módosítása. Emellett a szűkebb értelemben vett könyvelési feladatok tartoznak eme első
csoporthoz, mint maga a nyitás művelete, illetve a nyitást követő rendező tételek elszámolása.
A számviteli politika és annak szabályzatainak módosítására két okból kerülhet sor:
• a vállalkozó gazdálkodására ható körülményekben olyan jelentős, vagy alapvető változás
következett be, amely indukálja ezen szabályzatok módosítását, valamint az új
elvárásokhoz, körülményekhez, igényekhez való alakítását,
• a jogszabályi környezet változott, mely változások hatását a szabályzatokban is nyomon
kell követni, át kell vezetni.
A számviteli törvény értelmében törvénymódosítás esetén a változásokat annak

hatálybalépését követő 90 napon belül kell a számviteli politikán keresztülvezetni. A
számviteli politika elkészítéséért, módosításáért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy
felelős.
Abban az esetben, ha a törvénymódosítás nem január 1-jével, hanem év közben lép életbe,
akkor a szükséges módosításokkal nem lehet megvárni a következő üzleti évet, azt 90 napon
belül át kell vezetni a számviteli politikán.
263
A számlakeretre, számlarendre vonatkozó módosításokat célszerű a nyitást megelőzően
átvezetni, hogy kiküszöböljük az olyan hibák elkövetésének még csak a lehetőségét is, hogy
egy tételhez több főkönyvi számla is tartozzon.
A nyitás technikai lebonyolítása az analitikában és a szintetikában
A nyitás technikai művelete kizárólag a mérlegszámlákra, azaz az eszköz és forrás számlákra

vonatkozik. Az 1-4. számlaosztályok számláinak nyitása a 491. Nyitómérleg számlával
szemben történik.
Eszköz számlák nyitása:
T 1-3. Eszközök - K 491. Nyitó mérleg számla
Forrás számlák nyitása:

T 491. Nyitó mérleg számla - K 4. Forrás számlák
Megjegyzés: A kontraaktív és kontrapasszív számlák esetében a nyitás fordítva történik.
Következő évi nyitó rendező tételek
A nyitás technikai lebonyolítását követően kerül sor a nyitás utáni rendező tételek
elszámolására, amelyek a következők lehetnek:
• az adózott eredmény átvezetése az eredménytartalék terhére veszteség esetén, illetve
javára nyereség esetén,
• az átsorolások visszavezetése, amennyiben azokat a zárlat során átvezették (azaz nem
csak a mérlegben kerültek átsorolásra, hanem a főkönyvi nyilvántartásokban is
átkönyvelésre kerültek),
• az általános forgalmi adó számláinak összevezetése (ha azt a zárás során nem tették
meg!),
• a kerekítésből adódó eltérések eredmény terhére, illetve javára történő elszámolása
(egyéb bevétel, vagy egyéb ráfordítás, ha azt a zárás során nem könyvelték el),
• a költségvetési kiutalási igények számla és a költségvetési kiutalási igények teljesítése
számla egyenlegének összevezetése (ha azt a zárás során nem tették meg!),
• a költségvetési befizetési kötelezettség számla és a költségvetési befizetési
kötelezettség teljesítése számla egyenlegének összevezetése (ha azt a zárás során nem
tették meg!),
• ha a vállalkozás a számviteli politikájában az időbeli elhatárolások feloldását így
szabályozta akkor a bevételek aktív és passzív-, valamint a költségek, ráfordítások
aktív és passzív időbeli elhatárolásainak feloldása,
• a befejezetlen termelés költségének visszavezetése saját termelésű készletek
állományváltozásaként és/vagy a 7. Termelési számlára (saját termelésű készletek),
• a vásárolt és saját termelésű készletek nyitó egyenlegének visszavezetése
anyagköltségként (anyagok), eladott áruk beszerzési értékeként (kereskedelmi áruk),
saját termelésű készletek állományváltozásaként és/vagy a 7. Termelési számlára
(saját termelésű készletek), ha a vállalkozás a kapcsolódó készletről év közben nem
vezet folyamatos mennyiségi és értékbeli nyilvántartást
• stb.
264
13.11. Kiegészítő melléklet, üzleti jelentés, könyvvizsgálat, letétbehelyezés és
közzététel
A számviteli törvény szerint a vállalkozó által készített beszámolónak a tényleges
körülményeknek megfelelő, valós képet kell mutatnia a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és
jövedelmi helyzetéről és annak változásáról. E követelmény teljesítésében alapvető szerepe
van a mérlegnek és az eredménykimutatásnak. Az említett két dokumentum adatait azonban
további információkkal kell kiegészíteni annak érdekében, hogy a beszámoló valóban teljes
képet szolgáltasson. Ezt a célt szolgálja a beszámoló kiegészítő melléklete, amely a
beszámoló teljes értékű, szerves része. Ebből következően a kiegészítő mellékletnek
ugyanaz a funkciója, mint a mérlegnek és az eredménykimutatásnak, vagyis a gazdaság
szereplőinek tájékoztatása a valós, megbízható képről. Különbség csak abban lelhető fel, hogy
a mérleg és az eredménykimutatás összeállításánál a számviteli törvény formai
követelményeket is támaszt (azaz előírja a mérleg és az eredménykimutatás előírt tagolását),
illetve hogy azok csak számszerű adatokat tartalmaznak. A kiegészítő melléklet formája
ellenben nem kötött, és a számszerű adatokon kívül szöveges magyarázatokat is
tartalmaz. Fontos funkciója a kiegészítő mellékletnek az is, hogy olyan információkat
tartalmaz, melyek segítségével a piac szereplői „megértik” a mérleg és az eredménykimutatás
tételeinek tartalmát.
Minden éves beszámolót és egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozásnak kell

kiegészítő mellékletet összeállítani. Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékélete
lényegesen kevesebb információt tartalmaz, mint az éves beszámolóé. A teljesség kedvéért
megjegyezzük, hogy az összevont (konszolidált) éves beszámolónak is része az összevont
(konszolidált) kiegészítő melléklet, de ezzel most nem foglalkozunk.
A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozások kiegészítő

mellékletet nem kell, hogy készítsenek. A mérlegen azonban fel kell tűntetni:
• a mérlegkészítés időpontját
• a beszámolót készítő személy nevét, regisztrációs számát
• a kapcsolt felekkel bonyolított ügyletekre vonatkozó információkat
• a 200 ezer forint egyedi bekerülési érték alatti kis értékű eszközök egy összegű
értékcsökkenési leírásánál alkalmazott értékhatárt, ha az kisebb, mint 200 ezer forint,
• ha a készletekről év közben értékbeni nyilvántartást vezet, annak tényét,
• bt, kkt, egyéni cég esetében annak tényét, hogy alkalmazzák-e az értékvesztésre,
céltartalék képzésre, terven felüli értékcsökkenésre vonatkozó szabályokat.
Fontosságát jól szemlélteti a számviteli törvény következő megfogalmazása: „Ha a kiegészítő

mellékletben a vállalkozó nem, vagy nem a valóságnak megfelelően értékel, akkor a
könyvvizsgáló az írásbeli jelentésben köteles bemutatni az általa feltárt tényeket és
megállapításokat.” A kiegészítő melléklet lényege úgy fogalmazható meg, hogy az
tartalmazza azokat a számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat, amelyek a
vállalkozó vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének megbízható és valós
bemutatásához a tulajdonosok, a befektetők, a hitelezők számára – a mérlegben, az
eredménykimutatásban szereplőkön túlmenően – szükségesek. A kiegészítő mellékletben be
kell mutatni a sajátos tevékenységgel kapcsolatos – más jogszabályban előírt – információkat
is. A kiegészítő mellékletben értékelni kell a vállalkozó valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi
helyzetét, az eszközök és a források összetételét, a saját tőke és a kötelezettségek tételeinek
alakulását, a likviditás és a fizetőképesség, valamint a jövedelmezőség alakulását.
265
A megbízható és valós kép kialakítását elősegítő kiegészítő melléklet jellemzői a
következőkben foglalhatók össze:
 tartalmaz minden, a számviteli törvény által megkövetelt információt;
 érthetővé teszi a közölt tények és adatok éves beszámolóra gyakorolt hatását;
 segítséget nyújt az éves beszámolóban közölt egyes eszköz- és forrásadatok tartalmi
megítéléséhez;
 rávilágít az üzleti megítélésen alapuló döntések okaira, következményeire és
összefüggéseire;
 teljesen egyértelmű, hogy a kiegészítő melléklet mely része vonatkozik az éves beszámoló
egészére, és mely része kapcsolódik az adott mérlegtételhez (főcsoporthoz, csoporthoz);
 az előző év(ek)re vonatkozó összehasonlító adatok bemutatásával is elősegíti a megértést.
Az előzőekből következik, hogy a kiegészítő melléklet összeállítása során is érvényesíteni

kell a számviteli alapelveket, ezáltal biztosítva a piac szereplőinek megfelelő tájékoztatását. A
kiegészítő mellékletet, éppen úgy, mint a mérleget és az eredménykimutatást, közzé kell
tenni.
A kiegészítő melléklet tartalma
A számviteli törvény a kiegészítő melléklet tartalmát – néhány kivételtől eltekintve –

általánosan fogalmazza meg, s inkább csak az alapvető követelményeket rögzíti. A kiegészítő
mellékletbe azokat az adatokat, információkat kell felvenni, amelyeket a számviteli törvény
tételesen előír, valamint azokat, melyek a megbízható és valós kép bemutatásához
szükségesek.
A kiegészítő melléklet tartalmát – figyelemmel a törvény előírásaira – az alábbi négy
csoportba sorolhatjuk:
a) Általános rész
b) Specifikus rész
c) Tájékoztató rész
d) Cash flow-kimutatás
Más megfogalmazásban a kiegészítő melléklet tartalmaz:

 általános előírásokból,
 tételes előírásokból származó információkat, valamint
 nem szabályozott kiegészítéseket.
Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének a következőkben felsorolt
információk közül többet nem kell tartalmaznia a törvény előírása alapján, de több információ
e vállalkozási körben nem is értelmezhető, így azt nem is lehet a kiegészítő mellékletben
szerepeltetni. Ebből következően a kiegészítő melléklet szerkezete is egyszerűbb. A
kiegészítő mellékletet a beszámoló összeállításáért felelős vezetőnek kell aláírnia és
természetesen letétbe kell azt helyezni, illetve közzé kell tenni.
Általános rész
A kiegészítő melléklet ezen része – következően az általános előírásokból - a vállalkozásra,

illetve a beszámolóra mint egészre vonatkozik, és tartalma a következő:
 a vállalkozás rövid, lényegre törő bemutatása;
 a vállalkozás piaci pozíciójának bemutatása;
 a vállalkozás befektetési terveinek, a tevékenységi kör változtatásának ismertetése;
 a vállalkozás számviteli politikájának meghatározó elemeinek rövid, tömör ismertetése;
266
 a számviteli politika változásának eredményre gyakorolt hatása;
 a számviteli törvény valamely előírásától való eltérés és hatásának bemutatása, a
könyvvizsgáló erre vonatkozó egyetértő nyilatkozata;
 a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetének bemutatása, elemzése.
Ha a vállalkozónál a könyvvizsgálat kötelező, erre a kötelezettségre a beszámoló kiegészítő

mellékletében kiemelten és egyértelműen utalni kell. Ha a vállalkozóra ez vonatkozik, a
kiegészítő mellékletben be kell mutatni a tárgyévi üzleti évre vonatkozó beszámoló
könyvvizsgálatáért a könyvvizsgáló által felszámított díjat, valamint a könyvvizsgáló által a
tárgyévi üzleti évben az egyéb bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokért, az adótanácsadói
szolgáltatásokért és az egyéb, nem könyvvizsgálói szolgáltatásokért felszámított díjakat
külön-külön összesítve.
Ha a vállalkozó a könyvviteli szolgáltatás körében tartozó feladatok irányításával,

vezetésével, a beszámoló elkészítésével mérlegképes – vagy okleveles könyvvizsgálói -
szakképesítéssel rendelkező személyt vagy számviteli szolgáltatást nyújtó társaságot bíz meg,
úgy a kiegészítő mellékletben fel kell tüntetni a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó
feladatok irányításáért, vezetéséért felelős
A kiegészítő mellékletben – jogcímenként elkülönítetten – be kell mutatni a környezetvédelmi

kötelezettségek, a környezet védelmét szolgáló jövőbeni költségek fedezetére a tárgyévben,
illetve az előző üzleti évben képzett céltartalék összegét, továbbá a tárgyévben, illetve az
előző üzleti évben környezetvédelemmel kapcsolatosan elszámolt költségek összegét,
valamint a kötelezettségek között ki nem mutatott környezetvédelmi, helyreállítási
kötelezettségek várható összegét.
A kiegészítő mellékletben szerepeltetni kell az adózott eredmény felhasználására (az

osztalék jóváhagyására) vonatkozó javaslatot.
Specifikus rész
A kiegészítő melléklet specifikus részei - tételes előírásokból származó információk miatt - a

mérleghez és az eredménykimutatáshoz kapcsolódnak.
a) A mérleghez kapcsolódó kiegészítések
A kiegészítő melléklet ezen részeinek összeállításakor a számviteli törvény következő

előírásait kell figyelembe venni:
 ha az eszköz vagy kötelezettség a mérleg több tételében is elhelyezhető, a kiegészítő
mellékletben meg kell adni a választott megoldást;
 ha egy adott eszköz vagy kötelezettség minősítése az egyik évről a másikra megváltozik,
akkor a kiegészítő mellékletben – számszerűsítve, az összetartozás, az
összehasonlíthatóság tételhivatkozásaival együtt – meg kell adni az alkalmazott
megoldást;
 ha a mérleg, illetve az eredménykimutatás adata az előző naptári év adataival nem
hasonlítható össze, úgy azt a kiegészítő mellékletben indokolni kell.
A kiegészítő mellékletben a mérleghez kapcsolódóan ismertetni kell a beszámoló

összeállításánál alkalmazott szabályrendszert, annak főbb jellemzőit, az alkalmazott
értékelési eljárásokat, az értékcsökkenés elszámolásának számviteli politikában
267
meghatározott módszerét és az elszámolás gyakoriságát. Be kell mutatni az egyes
mérlegtételeknél alkalmazott – az előző üzleti évtől eltérő – eljárásokat, az eredményt
befolyásoló eltérések indokolását, valamint a vagyoni, pénzügyi helyzetre, az eredményre
gyakorolt hatásukat.
A kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű

hibák eredményre, az eszközök és a források állományára gyakorolt hatását.
A kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell az aktív és passzív időbeli elhatárolások

jelentősebb összegeit.
A kiegészítő melléklet több tételénél be kell mutatni a kapcsolt vállalkozással szembeni, a

jelentős tulajdoni részesedéssel szembeni, az anya-, illetve a leányvállalattal
(leányvállalatokkal) szembeni követelés, illetve kötelezettség összegét.
A kiegészítő mellékletben be kell mutatni:

 a mérlegben kimutatott kötelezettségekből azoknak a kötelezettségeknek a teljes összegét,
amelyeknek a hátralévő futamideje több, mint öt év;
 azoknak a kötelezettségeknek a teljes összegét, amelyek zálogjoggal vagy hasonló
jogokkal biztosítottak, feltüntetve a biztosítékok fajtáját és formáját;
 azoknak a pénzügyi kötelezettségeknek a teljes összegét, amelyek a pénzügyi helyzet
értékelése szempontjából jelentőséggel bírnak, de amelyek a mérlegben nem jelennek
meg, különös tekintettel a jövőbeni nyugdíjfizetési, végkielégítési kötelezettségek,
valamint a kapcsolt vállalkozásokkal szembeni kötelezettségek összegére;
 a mérlegen kívüli egyéb tételeket;
 a lekötött tartalékot jogcímek szerint megbontva.
A kiegészítő mellékletben szerepeltetni kell azon mérlegen kívüli tételek és mérlegben nem
szereplő megállapodások jellegét, üzleti célját és pénzügyi kihatásait. A kiegészítő
mellékletben kell bemutatni mérlegen kívüli tételként a függő és a biztos (jövőbeni)
kötelezettségvállalások összegét fajtánkénti részletezésben, A kiegészítő mellékletnek
tartalmaznia kell:
 a bekerülési értéken értékelt befektetett pénzügyi eszközök könyv szerinti értékének a
valós értéket jelentősen meghaladó összege esetén azok könyv szerinti értékét és valós
értékét, valamint annak indoklását, hogy miért nem számolták el az értékvesztést;
 a tárgyévben lezárt határidős, opciós ügyletek, valamint swapügyletek eredményét és
cash flow-ra gyakorolt hatását ügyletfajtánként, elszámolási ügylet (származékos
ügylet) és leszállítási ügylet, fedezeti és nem fedezeti ügylet, tőzsdén, illetve tőzsdén
kívül kötött ügylet részletezésben.
A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a hátrasorolt eszközök értékét jogcímek szerinti

részletezésben.
A kiegészítő melléklet tartalmazza a saját tőke üzleti éven belüli változását, annak okait,
különös tekintettel a jegyzett tőke változásaira.
A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek

megszerzésére vonatkozó adatokat.
268
A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az immateriális javak, a tárgyi eszközök nyitó
bruttó értékét, annak növekedését, csökkenését, záró bruttó értékét, külön az
átsorolásokat, továbbá a halmozott értékcsökkenés nyitóértékét, tárgyévi növekedését,
csökkenését, záróértékét, külön az átsorolásokat, a tárgyévi értékcsökkenési leírás összegét
legalább a mérlegtételek szerinti bontásban. A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az
elszámolt értékcsökkenési leírást a következő bontásban: terv szerinti leírás lineárisan,
degresszíven, teljesítményarányosan, egyéb módszerrel, továbbá ismertetni kell a terven felüli
értékcsökkenés, a visszaírt terven felüli értékcsökkenés, illetve annak visszaírása összegét és
elszámolásának indokait.
 a befektetett pénzügyi eszközök,
 a készletek,
 a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok
értékelése kapcsán elszámolt értékvesztés nyitóértékét, tárgyévi növekedését, tárgyévi
csökkenését, a visszaírt értékvesztés összegét, az értékvesztés záró-értékét, legalább
mérlegtételek szerinti bontásban.
A kiegészítő mellékletben a veszélyes hulladékok, környezetre káros anyagok nyitó- és

zárókészletének mennyiségi és értékadatait, a veszélyes hulladékok, környezetre káros anyagok
mennyiségének és értékének tárgyévi növekedését és csökkenését a vonatkozó jogszabály
szerinti veszélyességi osztályok alapján kell bemutatni. A kiegészítő mellékletben külön be kell
mutatni a környezet védelmét közvetlenül szolgáló tárgyi eszközök részletezett adatait. A
kiegészítő mellékletben – jogcímenként elkülönítetten – be kell mutatni a környezetvédelmi
kötelezettségek, a környezet védelmét szolgáló jövőbeni költségek fedezetére a tárgyévben,
illetve a előző üzleti évben képzett céltartalék összegét, továbbá a tárgyévben, illetve az előző
üzleti évben környezetvédelemmel kapcsolatosan elszámolt költségek összegét, valamint a
kötelezettségek között ki nem mutatott környezetvédelmi, helyreállítási kötelezettségek
várható összegét.
b) Az
eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések
A kiegészítő melléklet ezen részében a forgalmi költség eljárás szerinti eredménykimutatást

készítő vállalkozónak be kell mutatnia az aktivált saját teljesítmények értékének részletezését,
a költségek költségnemenkénti megbontását. Amennyiben a vállalkozó az egyik üzleti évben
összköltség eljárással, a másik évben forgalmi költség eljárással, illetve fordítva készíti az
eredménykimutatást, biztosítani kell, hogy a tárgyév adataival az előző üzleti év adatai
összehasonlíthatók legyenek. Egyik eljárásról (változatról) a másikra való áttérésről a
kiegészítő mellékletben tájékoztatást kell adni és az áttérést indokolni kell.
A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az eredménykimutatás Értékesítés nettó árbevétele,

Egyéb bevételek között kimutatott halasztott bevételekből a kapcsolt vállalkozásokkal, ezen
belül az anya- és leányvállalattal elszámolt összegeket.
A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a kutatás és a kísérleti fejlesztés tárgyévi

költségeit.
A kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell az exportértékesítés árbevételét és annak
tagolását, valamint az értékesítés nettó árbevételét a létesítő okiratban megjelölt főbb
tevékenységenkénti megbontásban. Exporttámogatás esetén a kiegészítő mellékletnek
tartalmaznia kell a támogatott exportárbevételhez kapcsolódó közvetlen költségek összegét.
269
A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a támogatási program keretében végleges jelleggel
kapott, folyósított, illetve elszámolt összeget támogatásonként, a kapott összeg, annak
felhasználása (jogcímenként és évenként), a rendelkezésre álló összeg megbontásban.
c) Tájékoztató rész
A kiegészítő melléklet ezen részének tartalmaznia kell minden olyan adatot, amely a
megbízható, valós kép kialakításához szükséges, de nem szerepel a kiegészítő melléklet
általános és specifikus részében. A kiegészítő melléklet e részében szerepelnek az un. nem
szabályozott kiegészítések is. Ezen kiegészítés szerepeltetéséről a beszámolót összeállító
vállalkozás jogosult dönteni.
A tájékoztató rész összeállításánál a számviteli törvény előírásait kell figyelembe venni. Ezek
szerint a kiegészítő melléklet e részében meg kell adni:
 a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszámát, bérköltségét és személyi
jellegű egyéb kifizetéseit állománycsoportonként, valamint a bérjárulékokat jogcímenként
megbontva;
 részvénytársaságnál a kibocsátott részvények számát és névértékét részvény-típusonként
(fajtánként) csoportosítva (ezen belül külön feltüntetve a tárgyévben kibocsátottakat), a
kibocsátott átváltoztatható és átváltozó kötvények számát és névértékét, továbbá az opciós
utalvány, opció, illetve hasonló értékpapír vagy jog meglétét, jelezve azok számát és a
hozzájuk kapcsolódó jogokat;
 azokat az összegeket, amelyek az értékelés következtében a társasági adó
megállapításánál módosító tételt jelentenek; ha a tétel átmeneti jellegű, a jövőbeni hatást is
be kell mutatni;
 azon egyéb bevételek és egyéb ráfordítások, illetve pénzügyi műveletek bevételei és
ráfordításai tételeinek társasági adóra gyakorolt számszerűsített hatását, amelyek jelentős
összegűek;
 összeghatártól függetlenül azokat a tételeket, amelyek tőkeműveletekhez, illetve
átalakuláshoz, egyesüléshez, szétváláshoz kapcsolódnak.
A kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell:

 minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amely a mellékletet készítő
vállalkozónak leányvállalata;
 minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amelyet a mellékletet készítő
vállalkozó más vállalkozóval közösen vezet;
vállalkozónak társult vállalkozása,
bemutatva külön-külön azok saját tőkéjét, jegyzett tőkéjét, tartalékait, a birtokolt
részesedés arányát, a legutolsó üzleti év adózott eredményét; továbbá
vállalkozónak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozása.
A kiegészítő mellékletnek tételesen tartalmaznia kell minden olyan gazdasági társaság nevét,
székhelyét, jegyzett tőkéjének összegét, a szavazatok arányát, ahol a vállalkozó a gazdasági
társaságokról szóló törvény szerint jelentős befolyással, többségi irányítást biztosító
befolyással, közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik.
270
A kiegészítő melléklet tartalmazza a külföldi telephelyek főbb adatait telephelyenként külön-
külön.

 a gazdasági társaságnál a vezető tisztségviselők, az igazgatóság, a felügyelőbizottság
tagjainak tevékenységükért az üzleti év után járó járandóság összegét,
csoportonként összevontan;
 a gazdasági társaságnál a vezető tisztségviselők, az igazgatóság, a felügyelőbizottság
tagjainak folyósított előlegek és kölcsönök összegét, a nevükben vállalat garanciákat
csoportonként összevontan, a kamat, a lényeges egyéb feltételek, a visszafizetett
összegek és a visszafizetés feltételei egyidejű közlésével;
 a gazdasági társaság korábbi vezető tisztségviselőivel, igazgatósági,
felügyelőbizottsági tagjaival szembeni nyugdíjfizetési kötelezettség teljes összegét,
csoportonként összevontan;
 minden olyan, a vállalkozó képviseletére jogosult személynek a nevét és lakóhelyét,
aki az éves beszámolót köteles aláírni.
Cash flow kimutatás
A számviteli törvény 7. sz. melléklete meghatározza a cash flow-kimutatás minimális

tartalmát. A cash flow-kimutatás eszerint a következő három részből áll:
• Működési cash flow
• Befektetési cash flow
• Finanszírozási cash flow
Fontos! Az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó nem köteles cash flow-
kimutatást összeállítani.
Megjegyzés: A cash flow kimutatással a tananyag későbbi részében fogunk foglalkozni
részletesen.
Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő melléklete
Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének kötelező tartalmi elemei

korlátozottak. Mindössze az alábbi tételek kötelező bemutatását írja elő a Számviteli törvény:
• Beszámoló elkészítésével megbízott személy neve, címe, regisztrációs száma
• A beszámoló könyvvizsgálójának neve, címe, tagsági száma, vagy annak ténye, hogy
„A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva”.
• A számviteli politika meghatározó elemei, benne a kivételes nagyságú és előfordulású
tételek minősítési jellemzői
• A kapcsolt felekkel lebonyolított lényeges és nem a szokásos piaci feltételek között
megvalósuló ügyletek bemutatása
• A kapcsolt vállalkozással szembeni követelések és kötelezettségek állományát a
kiegészítő mellékletben mérlegsoronként bontva anya, és leányvállalat viszonylatban
kell bemutatni
• A vállalkozásnak öt évet meghaladó hátralévő futamidejű, és/vagy zálogjoggal vagy
hasonló jogokkal biztosított kötelezettségek bemutatása
• A visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek megszerzésére vonatkozó adatok
• A vállalkozás nem él/vagy nem él a valós értéken történő értékelés lehetőségével
• A tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszáma
271
Üzleti jelentés
Az üzleti jelentés nem része az éves beszámolónak, de azzal egyidejűleg el kell készíteni.
Miután az üzleti jelentés nem része az éves beszámolónak, így azt nem is kell nyilvánosságra
hozni és közzétenni sem. A számviteli törvény szerint az üzleti jelentést nem kell letétbe
helyezni, de a vállalkozás székhelyén minden érdekelt számára rendelkezésre kell, hogy
álljon, arról az érdekelt másolatot is készíthet. Ezért mondjuk azt, hogy az üzleti jelentés
korlátozottan nyilvános: csak a vállalkozás székhelyén tekinthető meg.
Felvetődik a kérdés, hogy a mérleg, az eredménykimutatás és a kiegészítő melléklet

összeállítása mellett miért van szükség üzleti jelentésre is. Az üzleti jelentés összeállításának
célja, hogy az éves beszámoló adatainak értékelésével úgy mutassa be a vállalkozó vagyoni,
pénzügyi, jövedelmi helyzetét, az üzletmenetet, a vállalkozó tevékenysége során felmerülő
főbb kockázatokkal és bizonytalanságokkal együtt, hogy ezekről – a múltbeli tény- és a
várható jövőbeni adatok alapján – a tényleges körülményeknek megfelelő, megbízható és
valós képet adjon. Az üzleti jelentésnek a vállalkozó üzletmenetének fejlődéséről,
teljesítményéről, illetve helyzetéről átfogó, a vállalkozó méretével és összetettségével
összhangban álló elemzést kell tartalmaznia. Az elemzésnek tartalmaznia kell - a vállalkozó
fejlődésének, teljesítményének vagy helyzetének megértéséhez szükséges mértékben –
minden olyan pénzügyi és ahol szükséges, minden olyan kulcsfontosságú, nem pénzügyi
jellegű teljesítménymutatót, amely lényeges az adott üzleti vállalkozás szempontjából.
Az már az eddigiek során is kiderült, hogy a mérleg és az eredménykimutatás kizárólag

számszaki adatokat tartalmaz. A kiegészítő melléklet a számszaki adatokon kívül szöveges
magyarázatokból, értékelésekből áll, amelyek azonban alapvetően a mérleghez és az
eredménykimutatáshoz kapcsolódnak, vagyis olyan információkat tartalmaznak, amelyek a
vállalkozó vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének megbízható és valós
kimutatásához – a mérlegben és az eredménykimutatásban szereplőkön túlmenően –
szükségesek. Az üzleti jelentés ugyanakkor a kiegészítő melléklet szöveges értékeléséhez
is szorosan kapcsolódik.
A számviteli törvény szerint az üzleti jelentésben kötelezően ki kell térni

 a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményekre, különösen jelentős
folyamatokra;
 a várható fejlődésre (a gazdasági környezet ismert és várható fejlődése, a belső
döntések várható hatása függvényében);
 a kutatás és kísérleti fejlesztés területére;
 a telephelyek bemutatására;
 a vállalkozó által folytatott foglalkoztatáspolitikára.
Az üzleti jelentést magyarul kell elkészíteni, és azt – a hely és a kelet feltüntetésével – a

vállalkozó képviseletére jogosult személy köteles aláírni.
Az előzőekben vázolt követelményeknek az üzleti jelentés természetesen úgy tud megfelelni,

ha a számviteli törvényben kötelezően előírtakon túl a vállalkozó saját maga meghatározza
annak tartalmát.
Fontos ráirányítani a figyelmet, hogy az üzleti jelentésben külön be kell mutatni:

 a környezetvédelemnek a vállalkozó pénzügyi helyzetét meghatározó, befolyásoló
szerepét, a vállalkozó környezetvédelemmel kapcsolatos felelősségét;
272
 a környezetvédelem területén történt és várható fejlesztéseket, az ezzel összefüggő
támogatásokat;
 a környezetvédelem eszközei tekintetében a vállalkozó által alkalmazott politikát;
 a környezetvédelmi intézkedéseket bevezetését, azok végrehajtásának alakulását.
Az üzleti jelentésben kell bemutatni:

 a pénzügyi instrumentumok hasznosítását (befektetési vagy forgatási célú minősítését,
valós értéken történő értékelés esetén az értékelés szempontjából történő besorolását, a
származékos ügyletek fedezeti vagy nem fedezeti jellegét), ha az jelentős hatással van
a vagyoni helyzetre;
 a kockázatkezelési politikát és a fedezeti ügylet politikát;
 az ár-, hitel-, kamat-, likviditás- és cash flow-kockázatot.
Ismert, hogy az egyszerűsített éves beszámoló csupán mérlegből, eredménykimutatásból és

kiegészítő mellékletből áll, saját elhatározásból azonban az egyszerűsített éves beszámolót
összeállító vállalkozó is készíthet üzleti jelentést.
Csak a teljesség miatt jegyezzük meg, hogy a számviteli törvény szerint az összevont
(konszolidált) éves beszámoló készítésére kötelezett vállalkozók összevont (konszolidált)
üzleti jelentést is kötelesek készíteni. Az összevont (konszolidált) üzleti jelentésnek úgy kell
tartalmaznia a konszolidálásba bevont vállalatok együttesének helyzetét és üzletmenetét, hogy
az valós, megbízható képet adjon a tényleges viszonyokról. Az összevont (konszolidált) éves
beszámoló az összevont (konszolidált) mérlegből, az összevont (konszolidált)
eredménykimutatásból és az összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletből áll. Vegyük
észre, hogy – kötelező összeállítása ellenére – az összevont (konszolidált) – üzleti jelentés
nem része az összevont (konszolidált) éves beszámolónak.
A számviteli törvény előírásai szerint az üzleti jelentés egyrészt a törvényben kötelezően

előírt tartalomból áll, másrészt a vállalkozó saját döntése alapján meghatározott
tartalomból tevődik össze. Ez utóbbi miatt szükséges az erre vonatkozó tartalmat a
számviteli politikában rögzíteni. Az előzőekből az is következik, hogy az üzleti jelentésnek
sem lehet kötelezően előírt formája.
Tartalmával szemben olyan általános követelmény fogalmazható meg, hogy az elsősorban a

tulajdonosok számára – de egyben minden érdekeltnek – adjon információkat az üzletvitelről.
Lényeges követelmény, hogy az üzleti jelentés összhangban legyen az éves beszámoló
részeivel. A könyvvizsgáló is csak azt vizsgálja, hogy az üzleti jelentésben és a beszámolóban
lévő adatok összhangban vannak-e egymással.
Annak a vállalkozónak, amelynek kibocsátott – tulajdonosi részesedést jelentő, szavazati

jogot megtestesítő – értékpapírjai tőzsde kereskedelem engedélyezett az Európai Unió
valamely tagállamának elismert (szabályozott) tőzsdéjén (piacán), több információt is közzé
kell tennie az üzleti jelentésében. Az a vállalkozó, amelynek átruházható értékpapírjait az
Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott (elismert) piacán kereskedésre
befogadták, üzleti jelentésében vállalatirányítási nyilatkozatot is közzétesz.
A beszámoló könyvvizsgálata
A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített
beszámoló a számviteli törvény előírásai szerint készült, és ennek megfelelően megbízható és
273
valós képet ad a vállalkozó vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről. A
könyvvizsgálat során ellenőrizni kell a beszámoló és a kapcsolódó üzleti jelentés adatainak
összhangját, kapcsolatát is.
Kötelező a könyvvizsgálat – néhány kivételtől eltekintve – minden kettős könyvvitelt vezető

vállalkozónál. Minden olyan esetben, amikor a könyvvizsgálat a számviteli törvény vagy más
jogszabály előírásai szerint nem kötelező, a vállalkozó dönthet arról, hogy a beszámoló
felülvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg. Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két
feltétel együttesen teljesül:
 az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre
átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió forintot, és
 az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan
foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.
Ezt a felmentést nem alkalmazhatja:

a) az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ahol a könyvvizsgálatot jogszabály írja elő;
b) a takarékszövetkezet;
c) a konszolidálásba bevont vállalkozás;
d) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe;
e) az a vállalkozó, amelyik a megbízható és valós kép érdekében kivételes esetben eltér a
számviteli törtvény előírásaitól.
Fontos szabály, hogy a felmentést nem alkalmazhatja a tárgyévi üzleti évet követő üzleti
évben a vállalkozó, ha a tárgyévi üzleti év mérlegfordulónapján 10 millió forintot meghaladó,
60 napnál régebben lejárt - az adózás rendjéről szóló törvény szerinti - köztartozása van.
Ha kötelező a könyvvizsgálat, a vállalkozás legfőbb szerve köteles – az előző üzleti év

beszámolójának elfogadásakor, jogelőd nélkül alapított vállalkozónál az üzleti év
mérlegfordulónapja előtt – az üzleti évről készített éves beszámoló felülvizsgálatára, az abban
foglaltak valódiságának és jogszabályszerűségének ellenőrzésére bejegyzett könyvvizsgálót,
könyvvizsgálói társaságot választani. Könyvvizsgálatra a Magyar Könyvvizsgálói
Kamara tagja vagy a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál nyilvántartásba bejegyzett
könyvvizsgálói társaság választható. 68
A könyvvizsgálói tevékenység folytatásának kereteit, szabályait és tartalmát a Magyar

Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói
közfelügyeletről (2007. évi LXXV. törvény) szóló törvény tartalmazza.
A számviteli szolgáltatás a számviteli törvényben, továbbá a kapcsolódó

kormányrendeletekben előírt könyvvezetési, beszámolókészítési kötelezettség teljesítése
érdekében elvégzendő feladatok összessége (azaz a könyvviteli szolgáltatás), valamint a
könyvvizsgálói tevékenység.
A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a

könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló törvény szerint könyvvizsgálói tevékenység:
− a gazdálkodónál a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló felülvizsgálata,
szabályszerűségének, megbízhatóságának, hitelességének, valamint annak tanúsítása,
A tagok személye és státusza megismerhető a Magyar Könyvvizsgálói Kamara honlapján:

68
www.mkvk.hu
274
hogy a beszámoló megbízható és valós összképet ad a gazdálkodó vagyoni, pénzügyi és
jövedelmi helyzetéről,
− a gazdálkodó alapításakor, átalakulásakor, jogutód nélküli megszűnésekor a külön
jogszabályban előírt értékelési, ellenőrzési, véleményezési (záradékolási) feladatok
ellátása,
− a könyvvizsgálók jogszabályban meghatározott egyéb feladatának elvégzése.
A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységen kívüli egyéb szakmai

szolgáltatás – amelyre a könyvvizsgáló vállalkozhat -
 a gazdálkodó működésének átvilágítása, értékelése,
 a gazdálkodó alapításával, átalakulásával, jogutód nélküli megszűnésével, folyamatos
működésével, gazdálkodásával, információs rendszerével kapcsolatos pénzügyi, adó-
és járulék-, vám-, számviteli és kapcsolódó számítástechnikai, szervezési szakértői
tevékenység, szakvélemény készítése, az ezekkel kapcsolatos tanácsadás, ideértve –
külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén – az igazságügyi
könyvszakértői tevékenységet is,
 a számviteli, ellenőrzési, pénzügyi, könyvvizsgálói szakoktatás, továbbképzés,
vizsgáztatás,
 a könyvviteli szolgáltatás.
A kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég a jogszabályi kötelezettségen alapuló
könyvvizsgálói tevékenység ellátása mellett nem vehet részt olyan tevékenységben, amely
csorbítja, vagy csorbíthatja feddhetetlenségét, objektivitását, függetlenségét vagy a szakma
jó hírnevét, és amely ezáltal összeegyeztethetetlen a szakmai tevékenységek ellátásával. A
kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég a jogszabályi kötelezettségen alapuló
könyvvizsgálói tevékenysége során köteles
 a függetlenségét megőrizni, és
 objektív, pártatlan véleményt formálni.
A vállalkozótól független könyvvizsgáló feladata a beszámoló (a mérleg, az

eredménykimutatás, a kiegészítő melléklet) valódiságának és szabályszerűségének
felülvizsgálata, a számviteli törvény és a létesítő okirat előírásai betartásának ellenőrzése. A
vizsgálat befejezését követően a beszámolóról a könyvvizsgáló írásbeli könyvvizsgálói
jelentést köteles készíteni, és köteles azt megbízójának átadni. Ezt nevezzük független
könyvvizsgálói jelentésnek.
A számviteli törvény szerint a független könyvvizsgálói jelentésnek tartalmaznia kell:

 a független könyvvizsgálói jelentés címét, továbbá címzettjét;
 a könyvvizsgálat tárgyát képező éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló,
összevont (konszolidált) éves beszámoló azonosítóit (különösen, hogy melyik
vállalkozó, melyik üzleti évre vonatkozó, milyen mérlegfordulónappal készült, milyen
főbb jellemző adatokat tartalmazó beszámolója), a beszámoló összeállításánál
alkalmazott beszámolási szabályrendszer megjelölésével együtt,
 a könyvvizsgálat hatókörének leírását, a könyvvizsgálat során alkalmazott
könyvvizsgálati standardrendszer megjelölését;
 az elvégzett, a könyvvizsgálói véleményt (a záradékot vagy a záradék megadásának
elutasítását) megfelelően alátámasztó vizsgálatok jellegét, összefoglaló bemutatását;
 a könyvvizsgáló éves beszámolóhoz, egyszerűsített éves beszámolóhoz, összevont
(konszolidált) éves beszámolóhoz adott, könyvvizsgálói záradékban vagy a záradék
megadásának elutasításában kifejezett véleményét, határozott álláspontját arról, hogy a
beszámoló megfelel-e a számviteli törvényben foglaltaknak, továbbá azon egyéb
jogszabályok előírásainak, amelyek a könyvvizsgáló számára a beszámolóban szereplő
275
adatok vonatkozásában feladatokat határoznak meg;
 a (hitelesítő, korlátozott, elutasító) könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék
megadásának elutasítását;
 hivatkozást bármely olyan kérdésre, amelyre a könyvvizsgáló hangsúlyosan fel
kívánja hívni a figyelmet anélkül, hogy az a könyvvizsgáló véleményét minősítette
volna (figyelemfelhívó megjegyzés);
 a könyvvizsgáló véleményét arról, hogy az éves beszámoló, összevont (konszolidált)
éves beszámoló összhangban áll-e az ugyanazon üzleti évről készített üzleti
jelentéssel;
 a könyvvizsgálói jelentés keltezését;
 a könyvvizsgálatért személyében felelős könyvvizsgáló nevét, aláírását, kamarai
bejegyzési (nyilvántartási) számát;
 könyvvizsgálói társaság esetén a társaság képviseletére jogosult nevét, aláírását, a
társaság megnevezését, székhelyét, kamarai nyilvántartási számát is.
A könyvvizsgálót a tevékenysége során tudomására jutott tények, adatok, üzleti információk

tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. A magyar számviteli törvény előírása alapján a
könyvvizsgáló felelőssége a beszámoló könyvvizsgálata és véleményezése (záradékolása).
A könyvvizsgáló által kiadható könyvvizsgálói jelentés típusai a magyar Nemzeti

Könyvvizsgálati Standardok alapján a következők:
 tiszta könyvvizsgálói jelentés,
 minősített könyvvizsgálói jelentés.
Tiszta független könyvvizsgálói jelentést kell kibocsátani a könyvvizsgálónak a pénzügyi
kimutatásról (a beszámolóról), ha a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok alapján
elvégzett könyvvizsgálati eljárások során elegendő és megfelelő bizonyítékot szerzett a
pénzügyi kimutatásokban szereplő információkról, és a pénzügyi kimutatás lényeges hibát
nem tartalmaz. Minősített könyvvizsgálói jelentés lehet:
 figyelem felhívó megjegyzést tartalmazó,
 korlátozott záradékot (véleményt) tartalmazó,
 elutasító záradékot (véleményt) (ellenvéleményt) tartalmazó,
 záradék megadásának elutasítása (vélemény nyilvánítás visszautasítása).
Ha a könyvvizsgáló azt állapítja meg, hogy az ügyvezetés által készített beszámoló nem a
vonatkozó jogszabályok (kritériumok) alapján készült, és az így feltárt eltérést (hibát) az
ügyvezetés nem javítja ki, akkor vélemény eltérés van az ügyvezetés és a könyvvizsgáló
között. Amennyiben
 a vélemény eltérés összege a lényegességi küszöbérték alatt van, tiszta könyvvizsgálói
jelentést kell kibocsátani,
 a vélemény eltérés összege lényeges, korlátozott záradékot (véleményt) tartalmazó
könyvvizsgálói jelentést kell kibocsátani.
 a vélemény eltérés összege átfogó, elutasító záradékot (ellenvéleményt) tartalmazó
könyvvizsgálói jelentést kell kibocsátani.
Amennyiben a könyvvizsgáló nem tudja elvégezni azokat a könyvvizsgálói eljárásokat,

amelyek szükségesek ahhoz, hogy munkáját a könyvvizsgálati standard szerint elvégezze,
hatókör korlátozás áll fenn. Ha
 a hatókör korlátozás jelentős, akkor a könyvvizsgáló korlátozott véleményt (záradékot)
tartalmazó könyvvizsgálói jelentést köteles kibocsátani.
 a hatókör korlátozás átfogó, akkor a könyvvizsgáló olyan könyvvizsgálói jelentét
276
köteles kibocsátani, amely a záradék megadásának elutasítását (vélemény nyilvánítás
visszautasítását) tartalmazza.
Fontos szabály, hogy- kötelező könyvvizsgálat esetén - csak a könyvvizsgáló által ellenőrzött és
a záradékkal vagy a záradék megadásának elutasításával ellátott beszámoló terjeszthető a
legfőbb szerv elé. Amennyiben a társaság legfőbb szerve
 az eléterjesztett beszámoló adatait megváltoztatja, vagy
 olyan információ jutott a könyvvizsgáló tudomására, amely mellett a közgyűlést, a
taggyűlést megelőzően adott könyvvizsgálói záradék már nem tükrözi a valós helyzetet,
a könyvvizsgálónak – még a letétbe helyezést, a közzétételt megelőzően – a letétbe helyezésre,
a közzétételre kerülő éves beszámolóhoz a valóságnak megfelelő könyvvizsgálói záradékot is
tartalmazó független könyvvizsgálói jelentést kell készítenie.
A beszámoló letétbehelyezése és közzététele
A beszámoló célja a tájékoztatás. Ebből következően nem elégséges elkészíteni a beszámolót,

de annak tartalmát a piac szereplői – az érdeklődők – rendelkezésére is kell bocsátani. A
beszámoló nyilvánossága teszi lehetővé, hogy a piac szereplői hozzájussanak az
információkhoz. Ezért is szabályozza a számviteli törvény a nyilvánosságra hozatal és a
közzététel rendjét.
A kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles

 a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolót,
 kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék
megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt,
valamint
 az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot
az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe
helyezni ugyanolyan formában és tartalommal (szövegezésben), mint amelynek alapján a
könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta.
Az anyavállalat a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott összevont (konszolidált) éves

beszámolót a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó
független könyvvizsgálói jelentéssel együtt az összevont (konszolidált) éves beszámoló
mérlegfordulónapját követő hatodik hónap utolsó napjáig köteles letétbe helyezni ugyanolyan
formában és tartalommal (szövegezésben), mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az
összevont (konszolidált) éves beszámolót felülvizsgálta.
A letétbe helyezett éves beszámoló adatai, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói

záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói
jelentéssel együtt nyilvánosak, azokról bárki tájékoztatást kaphat, és másolatot készíthet.
Minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó köteles – kötelező könyvvizsgálat esetén a

könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó – éves
beszámolót, illetve egyszerűsített éves beszámolót – a letétbe helyezéssel egyidejűleg –
közzétenni.
A vállalkozó köteles biztosítani, hogy munkavállalói, alkalmazottai, tagjai az éves

beszámolót, az egyszerűsített éves beszámolót, az összevont (konszolidált) éves beszámolót,
kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának
277
elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentést a vállalkozó (az anyavállalat)
székhelyén megtekinthessék, és azokról teljes vagy részleges másolatot készíthessenek.
Ha a vállalkozó közzétett éves beszámolóját, illetve egyszerűsített éves beszámolóját
könyvvizsgáló nem ellenőrizte, vagy kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgáló a
záradék megadását elutasította, akkor a vállalkozó az általa elkészített éves beszámoló,
illetve egyszerűsített éves beszámoló mérlegén, eredménykimutatásán, kiegészítő mellékletén
(ezek minden egyes példányán) köteles feltüntetni a következő szöveget: „A közzétett adatok
könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva.”
Közzétételi kötelezettségének azzal tesz eleget

 a vállalkozó, illetve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ha az
éves beszámolót, az egyszerűsített éves beszámolót,
 az anyavállalat, ha az összevont (konszolidált) éves beszámolót
kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának
elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt a cégnyilvánosságról, a
bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvényben meghatározott módon a
céginformációs szolgálatnak elektronikusan megküldi.
A Céginformációs Szolgálat honlapján ( http://e-beszamolo.im.gov.hu) a közzétételre

megküldött beszámolók ingyenesen megismerhetők. A Céginformációs Szolgálat kereső
programot működtet, őrzi, védi és archiválja a megküldött beszámolókat.
A vállalkozás jogszabály alapján, illetve saját döntése alapján az internetes honlapján is

közzéteszi (közzé teheti) beszámolóját, üzleti jelentését.
Ha a vállalkozó nem tett eleget letétbe helyezési, valamint közzétételi kötelezettségének és

a letétbehelyezés, a közzététel elmaradása harmadik fél jogos érdekeit érinti, a harmadik fél
kezdeményezheti a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását.
Az éves beszámoló részét nem képező üzleti jelentés, az összevont (konszolidált) üzleti
jelentés megtekintését a vállalkozó, illetve az anyavállalat székhelyén minden érdekelt részére
biztosítani kell, továbbá lehetővé kell tenni azt, hogy arról minden érdekelt teljes vagy
részleges másolatot készíthessen.
278

Kézikönyv

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Kézikönyv

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Dr. Veress Attila – Dr.

Penta Unió – Számvitel Navigátor

1. Bevezetés az időbeli elhatárolásokba (Időbeli elhatárolások 1) 3. oldal

1.2. Az időbeli elhatárolások fajtái és az egyes fajták könyvviteli elszámolása

Időbeli elhatárolások rendszerezése, csoportosítása

Mint az a fogalmi meghatározásból is kiderül az időbeli elhatárolások eredményt érintő

Az aktív időbeli elhatárolás állományba vétele növeli, a passzív időbeli elhatárolás

Aktív időbeli elhatárolások (eredményt növelő időbeli elhatárolások):

2. „RÁFORDÍTÁST (költséget) CSÖKKENTŐ” aktív időbeli elhatárolások

1. „BEVÉTELT CSÖKKENTŐ” passzív időbeli elhatárolások

2. „RÁFORDÍTÁST (költséget) NÖVELŐ” PASSZÍV időbeli elhatárolások

Időbeli elhatárolások csoportosítása elszámolásuk eredményre gyakorolt hatásának

1.2. Az időbeli elhatárolások fajtái és az egyes fajták könyvviteli elszámolása

„Klasszikus” időbeli elhatárolások

Jelen fejezet a legtipikusabb, leggyakoribb időbeli elhatárolásokkal (Bevételek aktív és

A „klasszikus” időbeli elhatárolások állományba vétele elszámolása év végén kötelező, de

• Aktív id beli elhatárolásként - elkülönítetten - kell a mérlegben kimutatni az olyan járó

Bevételek aktív id beli elhatárolásának könyvviteli elszámolása

Fontos! Írja be a kapcsolódó gazdasági események id soros könyvviteli elszámolását a

Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása

• Aktív id beli elhatárolásként - elkülönítetten - kell a mérlegben kimutatni az üzleti év

Költségek, ráfordítások aktív id beli elhatárolásának könyvviteli elszámolása

Fontos! Írja be a kapcsolódó gazdasági események id soros könyvviteli elszámolását a

• Passzív id beli elhatárolásként kell elkülönítetten kimutatni a mérleg fordulónapja el tt

Bevételek passzív id beli elhatárolásának könyvviteli elszámolása

9. Bevételek 481. Bevételek PIE

Fontos! Írja be a kapcsolódó gazdasági események id soros könyvviteli elszámolását a

• Passzív id beli elhatárolásként kell elkülönítetten kimutatni

Költségek, ráfordítások passzív id beli elhatárolásának könyvviteli elszámolása

Fontos! Írja be a kapcsolódó gazdasági események id soros könyvviteli elszámolását a

1/b. A tényleges költségek, ráfordítások elszámolása.

2.1. Fogalmak, kapcsolódó mérlegtételek, csoportosítások, alapértelmezések

2.2. Értékelése és az értékeléssel kapcsolatos számviteli elszámolások

2.2.1. Értékelés a bekerülésekor

2.2.2. Értékelés a tartós használat során

2.2.3. Értékelés a számviteli nyilvántartásokból történő kivezetéskor

2.3. A tárgyi eszközök állománynövekedései és állománycsökkenései,

2.3.1. Tárgyi eszközök állománynövekedéseivel kapcsolatos

2.3.1. Tárgyi eszközök állománycsökkenésivel kapcsolatos

2.4. A tárgyi eszközök állományváltozását kiváltó gazdasági események

ÜZEMBE HELYEZETT ÜZEMBE NEM HELYEZETT

Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok

Műszaki berendezések, gépek, járművek

Egyéb berendezések, felszerelések, járművek

2.2.1. Értékelés a bekerülésekor

A következő táblázat az egyes bekerülési jogcímeket és az egyes bekerülési jogcímekhez

BEKERÜLÉSI JOGCÍMEK BEKERÜLÉSI ÉRTÉK

Tárgyi eszköz VÁSÁRLÁSA

A tárgyi eszközök jellemzően beszerzés útján kerülnek a vállalkozás vagyonkörébe. A beszerzés

A tárgyi eszközök üzembe helyezését (rendeltetésszerű használatbavételét) hitelt érdemlő

12-15. Üzembe helyezett

Az eszköz beszerzésével összefüggésben felmerülő közvetlen tételeket („benne vannak a

Tárgyi eszközök SAJÁT TEVÉKENYSÉGBEN TÖRTÉNŐ ELŐÁLLÍTÁS

Az eszköz bekerülési (előállítási) értékének részét képezik azok a költségek, amelyek

Terv szerinti értékcsökkenés

A vállalkozási tevékenységet szolgáló tárgyi eszközök többségének értéke a tartós használat

„Egy-két” kapcsolódó ismétlő fogalom

Általános esetben a hasznos élettartam egy becsült élettartamot jelent. A meghatározásakor

2. Maradványérték (hasznos élettartam végén várható piaci érték)

Nem minden eszköz esetében értelmezhető a maradványérték fogalma. A hasznos élettartam

Egy adott időpontig elszámolt összes értékcsökkenést jelenti.

4. Nettó érték = Bruttó érték – Halmozott értékcsökkenés

Az immateriális javakat és a tárgyi eszközöket a mérlegben nettó értéken kell kimutatni.

A terv szerinti értékcsökkenéshez kapcsolódó alapelvek