VEKOP-8.5.

1-17-2017-00001

„Idegen nyelvi készségek fejlesztése

Számviteli esettanulmányok

Készítette: Sereg Katalin

Kiss Mária

Lektor: Weiszmann Miklósné

 Számviteli esettanulmányok jegyzet

Pénzügyi és számviteli ügyintéző

(3.7.2 Számviteli esettanulmányok tantárgy)

Szerkesztette:

Sereg Katalin

Kiss Mária

1
Tartalom
Előszó 4

3.7.2.6.1 Számviteli bizonylatok 5

A bizonylatok tartalmi és formai követelményei 5

Bizonylatok kiállítása, helyesbítése, megőrzése 8

A vállalkozások által leggyakrabban használt bizonylatok 9

Készpénzfizetési számla 13

Összefoglaló feladatok a számviteli bizonylatok témakörhöz 18

Összefoglaló kérdések a számviteli bizonylatok témakörhöz 23

3.7.2.6.2 Könyvelési tétel szerkesztése 24

Az egységes számlakeret felépítése és szerkezete 24

Analitikus és szintetikus könyvelés a gyakorlatban 25

Idősoros és számlasoros könyvelés 27

Összefoglaló kérdések a könyvelési tételek szerkesztése témakörhöz 29

3.7.2.6.3 A pénzkezeléshez kapcsolódó bizonylatok 30

Kiadási és bevételi pénztárbizonylat 30

Időszaki pénztárjelentés 32

Bizonylatok kiállítása megadott adatok alapján 34

Könyvelési tételek szerkesztése pénztári és banki bizonylatok alapján 37

Összefoglaló kérdések a pénzkezeléshez kapcsolódó bizonylatok 39

3.7.2.6.4 Tárgyi eszközök nyilvántartása 40

Tárgyi eszköz egyedi nyilvántartó karton 40

2
 Üzembehelyezési okmány 41

Selejtezési jegyzőkönyv 42

Amortizáció számítása (lineáris és teljesítményarányos), eszköz értékének meghatározása 44

Összefoglaló kérdések és feladatok a tárgyi eszközök nyilvántartása témakörhöz 46

3.7.2.6.5 Vásárolt készletek bizonylatai 48

Bizonylatok tartalmi és formai kellékei 48

Bizonylatok kiállítása megadott adatok alapján 48

Könyvelési tételek szerkesztése a vásárolt készletek bizonylatai alapján 51

Összefoglaló kérdések és feladatok a vásárolt készletek bizonylatai témakörhöz 52

3.7.2.6.6 Jövedelemelszámolás bizonylata 54

Bérszámfejtő lap alapján nettó bér megállapítása 54

Bérfizetési jegyzék 56

Könyvelési tételek szerkesztése bérfizetési jegyzék alapján 57

Összefoglaló kérdések a Jövedelemelszámolás bizonylata témakörhöz 58

3.7.2.6.7 Komplex számviteli esettanulmányok 59

Tárgyi eszközökkel, vásárolt és saját termelésű készletekkel, jövedelemelszámolással,

költségekkel kapcsolatos komplex gazdasági események főkönyvi elszámolása 59

Pénzügyi és hitelműveletek és a kötelezettségekkel kapcsolatos elszámolások alkalmazása a

folyamatos könyvelési munkában 63

A beszámoló (egyszerűsített éves beszámoló, mérleg, eredménykimutatás) készítése könyvelt

adatok alapján. 66

Könyvelési segédletek 69

Felhasznált irodalom 71

3
Előszó

Ez a jegyzet felépítését tekintve a 09. Gazdálkodás és menedzsment ágazathoz tartozó

5 0411 09 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző szakmához kiadott programtantervhez igazodik.
A Számvitel esettanulmányok tantárgyhoz kapcsolódó jegyzet remélhetőleg hasznos és jól
használható lesz a technikusi rendszerben a szakmai vizsgára való felkészülésnél is. A tantárgy
szorosan kapcsolódik a számvitel tantárgyhoz, az ott megismert elméleti anyag gyakorlati
alkalmazásához nyújt segítséget.

A tananyag célja: A számvitel tantárgyban elsajátított ismeretek gyakorlati alkalmazása. A

bizonylati rendszer kialakítása, a kézi és gépi analitika alkalmazása. Komplex feladatokon
keresztül az elméleti ismeretek elmélyítése. Könyvelési tételek szerkesztése a gyakorlatban,
naplóban és főkönyvben történő könyvelés. Az analitikus bizonylatok és a főkönyvi könyvelés
kapcsolata. További cél a lemorzsolódás megakadályozását szolgáló módszerek meghatározása,
életre nevelés, mindennapi társadalmi, szociális és szakmai kompetenciák fejlesztése.

4
3.7.2.6.1 Számviteli bizonylatok
A bizonylatok tartalmi és formai követelményei
Számviteli bizonylat minden olyan gazdálkodó által készített vagy a gazdálkodóval kapcsolatban
álló fél által készített okmány, amely gazdasági esemény számviteli elszámolását támasztja alá. Az
okmány lehet elektronikus és papír alapú is. Tipikus számviteli bizonylatok: számlák, szerződések,
megállapodások, bankkivonatok, bevallások, jogszabályi rendelkezések. A számviteli
bizonylatokkal kapcsolatos szabályokat a számviteli törvény 166. §-a tartalmazza.
A bizonylat formai követelményei:
A számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak
kell lennie. A bizonylat szerkesztésekor a világosság elvét szem előtt kell tartani.
A számviteli bizonylatot a gazdasági művelet, esemény megtörténtének, illetve a gazdasági
intézkedés megtételének vagy végrehajtásának időpontjában, magyar nyelven kell kiállítani.
Esetlegesen idegen nyelven kiállított bizonylatok esetében (külföldi partnerek esetében nem
életszerű a magyar nyelvtudás feltételezése) a könyveléshez szükséges adatokat magyar nyelven is
fel kell tüntetni.
A bizonylat tartalmi kellékei:
A számviteli törvény a könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylatok (ezek azok a
bizonylatok, amelyek alapján könyvelési tétel kerül rögzítésre) esetén tételesen meghatározza a
bizonylatok kötelező tartalmi kellékeit is, amelyek pedig a következők:
● a bizonylat megnevezése és sorszáma vagy egyéb más azonosítója,
● a bizonylatot kiállító gazdálkodó megjelölése,
● a gazdasági műveletet elrendelő, jóváhagyó személy aláírása. A gazdasági műveletben
konkrétan részt vevő személyek aláírása, a bizonylatot kiállító személy aláírása,
● a bizonylat kiállításának időpontja, gazdasági művelet teljesítésének időpontja, időszaka,
● a bizonylatot kiállító szervezet neve, címe, azonosítói – külső bizonylat esetén,
● a partner vállalkozás neve, azonosítói, címe – külső bizonylat esetén,
● a gazdasági esemény rövid, tömör, egyértelmű megfogalmazása,
● a gazdasági esemény okozta változások mennyiségi, minőségi és értékbeni adatai,
● a könyvelés módjára, érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozás,
● a könyvelés időpontja.

5
Feladat: Döntsd el a következő bizonylatokról, hogy megfelelnek-e a számviteli törvény
előírásainak, azaz számviteli bizonylatnak tekinthetők-e! Segítségedre lesz a következő ellenőrző
lista:
1.Belső 2.Szállító- 3.Pénztár bevételi 4.Teljesítés-
feljegyzés levél bizonylat igazolás
Megnevezés, azonosító
Aláírások
Időpontok
Kiállító szerv
Partner vállalkozás adatai
Gazdasági esemény
Mennyiségi és értékadatok
Könyvelési adatok
Könyvelés időpontja
Számviteli bizonylat?

1.

6
2.

3.

4.

7
Bizonylatok kiállítása, helyesbítése, megőrzése
A bizonylatok kezelésének szabályai:
● a bizonylatok kezelésének szabályait a bizonylati szabályzat tartalmazza;
● a vállalkozásban minden bizonylatot szakszerűen nyilvántartásba kell venni (sorszám
vagy iktatószám, időrend megtartása);
● a bizonylatokat a jogszabályokban vagy a vállalati belső szabályokban foglalt ideig meg
kell őrizni.
Bizonylatok javítása:
● Kézzel kiállított iratok esetén javításnál a hibásan feljegyzett adatot áthúzással jelöljük
úgy, hogy az eredeti beírás jól látható maradjon.
● Több jegyből álló szám javítása esetén, ha csak egy számjegy hibás, akkor is az egész
hibás számcsoportot át kell húzni és fölé írni a helyes adatot.
● Akár kézzel, akár számítógéppel állítottuk ki a hibás számlát, lehetőségünk van arra,
hogy „sztornózzuk”, érvénytelenítsük azt.
● Amennyiben egy kézzel kiállított számlán történik javítás, a javított tételt a javítást
végző személynek kézjegyével kell ellátnia (szignó).
● Gépi számlát nem lehet kézzel javítani.
A bizonylatok megőrzése:
A számviteli bizonylatokat − amennyiben a nyilvántartás számítógépen történt, a számítógépes
programot működőképes állapotban − 8 évig, előkereshető módon meg kell őrizni.
A beszámolót (mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet) és a beszámolót alátámasztó
főkönyvi kivonatot és leltárt 10 évig kell megőrizni.

8
A vállalkozások által leggyakrabban használt bizonylatok
Számla
A számla olyan szigorú számadású bizonylat, amelyet áru értékesítésekor vagy szolgáltatás
teljesítésekor állítanak ki. Megjelenési formája lehet papír vagy elektronikus alapú.
Tartalmazza a vevő és szállító azonosítására szolgáló adatokat (pl. név, cím, adószám), a
teljesítésre vonatkozó adatokat (áru vagy szolgáltatás megnevezése, mennyisége, értéke), illetve a
kifizetéssel kapcsolatos adatokat (fizetési mód, esedékesség, bankszámla).
A számla képezi az alapját az általános forgalmi adó adóhatóság felé történő elszámolásának. A
vállalkozások számla alapján igényelhetik vissza az általuk beszerzett termékek és szolgáltatások
után megfizetett Áfát. Ezért az általános forgalmi adóról szóló törvény részletesen meghatározza a
számlák kötelező alaki kellékeit, amelyek a következők:
 a számla kibocsátásának kelte,
 a számla sorszáma, amely a számlát kétséget kizáróan azonosítja,
 a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának neve, címe, adószáma,
 a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének neve, címe, adószáma,
 az értékesített termék, szolgáltatás megnevezése, mennyisége, adó nélkül számított
egységára,
 az értékesítés teljesítésének időpontja, ha eltér a számla keltétől,
 az alkalmazott adó mértéke,
 az áthárított adó összege,
 adómentesség esetén jogszabályi hivatkozás ennek alátámasztására,
 egyéb speciális előírások.
Segédlet a számlák kitöltéséhez:
● Számla sorszáma: Minden számlának egyedi sorszáma van. Papír alapú számlánál ez
nyomdai úton kerül a számlára. Gépi számlázásnál olyan számlakészítő program
használható, melynél a számlaszám folyamatosan növekszik.
A nyugta, számla nyomtatványok sorszám hosszúsága 12 karakter. Betű és szám
kombináció oly módon, hogy az utolsó hét karakter csak szám lehet. (Pl.AA8LA1234567).
A számlákat csak a számla számának sorrendjében lehet felhasználni, ezért ha egy számla
kitöltése véletlenül kimaradt, azt érvényteleníteni kell.
● Fizetés módja: Készpénzes a számla, ha azonnali fizetés történik (a számla átvételével
egyidőben). Átutalásos számláról akkor beszélünk, ha a fizetés egy későbbi (de
szerződésben előre meghatározott) időben realizálódik. Ez legtöbbször bankon keresztüli
átutalással történik.
● Teljesítés időpontja: Amikor a termék vagy szolgáltatás legyártásra, átadásra került.
Teljesítésigazolással lehet az átvételt igazolni. Ez a későbbiekben segíthet minőségi
reklamációk elfogadása, el nem fogadásában is.

9
 ● Számla kelte: Az a pontos dátum (év. hó. nap.) amikor a számlát kiadjuk. Készpénzfizetési
számlán ez természetesen megegyezik a teljesítés időpontjával. Átutalásos számla esetében
általában a teljesítés időpontjával megegyezik, de a teljesítés elismerését követően 8 napon
belül mindenképpen ki kell állítani.
● Fizetési határidő: Az az időpont, amikor a szállítónak a termék vagy szolgáltatás
ellenértéket meg kell kapnia. Készpénzfizetési számlán ez természetesen megegyezik a
teljesítés és a számla kelte időpontjával. Késedelmes fizetés esetén előre meghatározott,
vagy a törvényben előírt kamat számítható fel. Ki nem fizetett számla esetén a szállító jogi
útra terelheti az ügyet.
● A termék, szolgáltatás mennyiségi egysége és mennyisége: A mennyiségi egységet abban
az esetben kell feltüntetni, ha az természetes mértékegységben meghatározható (kg/m/óra
stb.).
● A felszámított adó százalékos mértéke: Az adott termék hány %-os áfakulcs alá esik. A
számla végén ezeket áfakulcsok szerint külön összegezni kell. Mivel az áfakulcsok
változhatnak, így célszerű folyamatosan figyelemmel kísérnie a vállalkozásnak az adott
termék vagy szolgáltatás áfakulcs besorolását. Jelenleg ez általában: 27%.
Feladat: Töltsd ki a számla kötelező kellékeire vonatkozó táblázatot a következő oldalon található
számla adatai alapján! Döntsd el, hogy a számla megfelel-e a törvényben rögzített előírásoknak!

Számla kibocsátásának Szolgáltatás

kelte: nyújtójának neve:
Számla száma: Szolgáltatás
nyújtójának adószáma:
Szolgáltatás Szolgáltatás
teljesítésének időpontja: beszerzőjének neve:
Áthárított adó összege Szolgáltatás
(Ft): beszerzőjének címe:
Alkalmazott adó Értékesített szolgáltatás
mértéke (%): megnevezése:
A szolgáltatás Értékesített szolgáltatás
egységára: mennyisége:

10
 A számla a 2020. évi pénzügyi-számviteli ügyintéző számítógépes könyvelés OKJ vizsga alapján készült

Egy-két további gondolat a számlához kapcsolódóan:

 Bár az Áfa törvény nem írja elő kötelező elemként a számla fizetésére vonatkozó adatok
számlán való feltüntetését, az szinte minden számlán szerepel. Ez a gazdálkodók érdeke,
hiszen a banki utalások, kifizetések számlánként történnek, a nyilvántartást könnyíti meg
mindenki számára, ha a számla fizetéséhez kapcsolódó adatok (felek bankszámlaszáma,
fizetési határidő) nemcsak a két fél közötti szerződésben, hanem a számlán is szerepelnek.
 Gépi számla kézzel nem módosítható – a következő oldalon található feladatban szereplő
számlán mégis található kézzel írt információ („A számla közvetített szolgáltatás, …”).
Hogyan lehetséges ez? A kézírás nem a számla kiállítójától származik, hanem a számla
befogadójának képviselőjétől, aki a számlát igazolta. Az információ a könyvelés számára
fontos, ezért szükséges szerepeltetése a számlán.

11
Nyugta

Nyugtát abban az esetben kell kiállítani, ha a vevő magánszemély (nem alanya az általános
forgalmi adónak) és nem kér számlát, valamint az ellenérték nem éri el a 900 000 Ft-ot. További
fontos feltétele a nyugta kiállításának, hogy a vevő azonnal kifizesse a termék vagy szolgáltatás
ellenértékét.
Nyugtát ki lehet állítani elektronikusan és kézzel is. A vállalkozók egy része NAV-hoz bekötött
online pénztárgép üzemeltetésére kötelezett. Ez esetben a pénztárgép készíti el a nyugtát, és annak
adatait az adóhatóság részére továbbítja.
A nyugta kötelező minimális adattartalma:
 a nyugta sorszáma,
 a nyugta kibocsátójának a neve, címe, adóazonosító száma,
 a nyugta kibocsátásának a kelte,
 a fizetendő összeg.
Nyugta helyett az adóalany számlát is kibocsáthat.
A mindennapi szóhasználatban gyakran keveredik a számla és a nyugta fogalma. Míg a számla az
ügylet teljesítésére vonatkozik, a nyugta az ellenérték átvételét (is) igazolja.
A pénztárgép által nyomtatandó gépi nyugta felépítése a következő:

9. melléklet a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelethez alapján

12
Készpénzfizetési számla
Egyszerűsített adattartalommal kibocsátott számla
Szigorú számadású bizonylat, kevesebb adattartalommal, mint a számla. Abban az esetben állítható
ki, ha a vevő a teljesítést követően azonnal fizet készpénzben. Abban az esetben is egyszerűsített
számlát lehet kiállítani, ha a vállalkozás csak nyugta adására kötelezett egy adott gazdasági
esemény vonatkozásában, de a vevő kéri számla kiállítását.
Az egyszerűsített számlán az alábbi adatokat kell feltüntetni:
- számla sorszáma,
- kibocsátó neve, címe és az adószáma,
- a vevő neve, címe,
- a számla kibocsátás kelte,
- termék, szolgáltatás megnevezése,
- termék, szolgáltatás mennyiségi egysége, mennyisége, egységára,
- termék, szolgáltatás adóval együtt számított ellenértéke tételenként és összesen,
- az ÁFA törvény szerint meghatározott adó %-os mértékét. (a bruttó érték hány % adót tartalmaz).

13
Szállítólevél
A szállítólevél egy olyan bizonylat, ami a termékek helyváltoztatását, illetve a megrendelés
teljesítését igazolja. A szállító akkor állítja ki, ha egy vagy több terméket egy másik helyre szállít.
A szállítólevél alapján könyvelés nem történik, azonban alapját képezi a számla kiállításának,
amely a könyvelési folyamat egyik legfontosabb bizonylata.
A szállítólevél formátuma teljesen kötetlen, azonban ahhoz, hogy a számlázás alapját megfelelően
képviselő bizonylat legyen, a következő információk szerepeltetése szükséges rajta:
 bizonylat azonosító száma (szigorú számadású nyomtatványként kell kezelni)
 bizonylatot kiállító neve, címe, adószáma
 partner neve, címe (ahová a terméket szállítani kell)
 bizonylat kiállításának dátuma
 szállított termék neve, mennyisége, mennyiségi egysége, esetleges egyéb adatai (pl.
termékkód, cikkszám)
 bizonylatot kiállító, terméket átvevő aláírása
Szállítólevélen nem kötelező a termék árának feltüntetése (de lehetséges), ezért értékadatok nem
feltétlenül szerepelnek rajta.
A következő példa egy nyomtatványboltban beszerezhető szállítólevél felépítését mutatja be:

14
Átutalási megbízás
Az átutalási megbízás a számlatulajdonos vagy a rendelkezésre jogosult utasítása a hitelintézetnek
pénzösszeg átutalására a bankszámlájáról az általa jelölt kedvezményezett bankszámlájára.
A belföldi fizetési forgalomban a készpénz nélküli fizetés egyik leggyakoribb módja a pénzösszeg
vagy pénzösszegek átvezetése egyik bankszámláról a másikra, vagy egyik pénzintézetből a
másikba.
Az átutalással történő fizetést az erre rendszeresített formanyomtatványokon, illetve elektronikus
úton telefonon, ATM készüléken vagy az interneten elérhető, netbank szolgáltatáson a
folyószámláját vezető banknál kezdeményezheti az átutaló.
Akár papíralapú, akár elektronikus átutalásról van szó, a megbízásnak teljesíteni kell a
meghatározott követelményeket:
 az átutalási megbízást kezdeményező személy azonosítása,
 papír alapon történő benyújtás esetén az azon szereplő aláírás vagy egyéb azonosító
valódisága (azaz a bankszámla megnyitásakor megadott aláírás beazonosítása),
 elektronikus kezdeményezés esetén a számlatulajdonoshoz rendelt egyedi azonosítók (PIN
kód, felhasználónév-jelszó kombináció, a szerződésben szereplő valamely adat
visszakérdezése) ellenőrzése,
 az átutalandó összeg pontossága, papír alapon betűvel kiírva, elektronikusan általában újra
beírva és az egyezőséget vizsgálva,
 minden rovat megfelelő kitöltése (név, számlaszámok stb.).

15
A leltár és bizonylatai
A mérleg a vállalkozás vagyonát összevontan tartalmazza, de természetesen szükséges a
vagyonelemek részletes felmérése is. Ez leltározással valósítható meg. A leltározás az a
tevékenység, amelynek során megállapítjuk (felmérjük) a vállalkozás kezelésében és/vagy
birtokában lévő vagyonelemeket. A leltározás tehát maga a tevékenység, amelynek eredményeként
állítjuk össze a leltárt. A leltár olyan tételes – jegyzékszerű kimutatás, amely részletesen feltünteti
a vállalkozó vagyonelemeit összetétel (azaz eszköz) és eredet (azaz forrás) szerint, egy adott
időpontra (a fordulónapra) vonatkozóan, mennyiségben és/vagy értékben. Másképpen fogalmazva
a leltár olyan kimutatás, amely – meghatározott napra vonatkoztatva – tételesen és ellenőrizhető
módon, főkönyvi számlánkénti, illetve mérlegtételenkénti csoportosításban tartalmazza az
eszközök mennyiségét, az eszközök és a források értékét. Gyakorlatilag ebből a megfogalmazásból
az is következik, hogy a leltár a mérleg egyes tételeit részletezi (Sztanó, 2013).
A leltárkészítés részletes szabályait a vállalkozónak kell meghatároznia. A számviteli törvény
előírásai szerint a vállalkozónak számviteli politikája keretében el kell készítenie az eszközök és a
források leltárkészítési és leltározási szabályzatát.
Ebben a szabályzatban rögzíteni kell:
 a leltározás előkészítése során elvégzendő feladatokat,
 a leltározási egységek (körzetek) kijelölését,
 a leltározás bizonylati rendjét,
 a leltározás módjait,
 a leltározási szabályzat és a leltározási ütemterv jóváhagyására jogosult beosztását,
 ki jogosult a leltárutasítást kiadni, az egyes leltározások felelősét kinevezni, illetve arról,
hogy ki jogosult a hiány megtérítéséről és érvényesítéséről dönteni,
 a leltár technikai feltételeit, a szükséges eszközök biztosítását,
 a leltárfelvétel anyagának (dokumentumainak) feldolgozási és megőrzési módját,
 a leltár és a könyvviteli adatok egyeztetésének módját,
 a leltározás és az értékelés ellenőrzésének módját,
 a leltárkülönbözetek megállapításának és rendezésének módját (Sztanó, 2013).
A leltározás két legfontosabb bizonylata a leltárfelvételi jegy, illetve a leltárfelvételi ív és összesítő.
A leltárfelvételi jegyen rögzítik a leltározásban résztvevők, hogy az egyes eszközökből típusonként
hány darabot (vagy más mennyiségi egységet) számoltak meg fizikailag. Egy-egy eszköztípus a
vállalkozásnál több helyen is megtalálható lehet (különböző raktárakban), ezért egy-egy elem több
leltárfelvételi jegyen is szerepelhet.
Az egyes leltárfelvételi jegyeken felvett mennyiségeket a leltárfelvételi íven összesítik a
nyilvántartásokban szereplő eszköztípusonként. Ezen az íven történik a leltár kiértékelése:
meghatározzák, hogy a ténylegesen fellelt mennyiség és a könyvviteli nyilvántartásokban szereplő
mennyiségek hogyan viszonyulnak egymáshoz (hiány vagy többlet), illetve itt történik meg a hiány
vagy többlet értékének számszerűsítése is.

16
Az utolsó 6 oszlop elemzi az esetlegesen azonosított hiány okait. A leltározási utasításban minden leltározott termék esetében meg kell
határozni egy szintet (ez lehet %-os vagy abszolút érték), amelynél kisebb hiány még elfogadható, további vizsgálat nem szükséges. Ez
a szint az ún. norma. A normán belüli eltérésen felüli rész további vizsgálatot kíván. A vizsgálat eredményeként meg kell állapítani,
hogy az összes normán felüli hiányból mennyi az, amennyi felelős személyre áthárítható. A felelős személy ezt a kárösszeget köteles
megtéríteni a vállalkozásnak. Lehetséges azonban az is, hogy nem megállapítható a felelős személy, vagy valamilyen más külső ok miatt
következett be a hiány, ez az ún. személyre át nem hárítható hiány.
A leltárfelvételi ív számviteli bizonylat, méghozzá könyvelést közvetlenül alátámasztó bizonylat, mivel a leltáreltérések könyvelése ez
alapján történik meg.

17
Összefoglaló feladatok a számviteli bizonylatok témakörhöz

1. feladat: A Hamburger Kft. 2020.02.15-én 100 db hamburgert, 100 liter limonádét és 200 db
fánkot értékesített és szállított ki a Karácsony Kft-nek egy vállalati rendezvényére. A Karácsony
Kft. 2020.01.07-én rendelte meg a fenti tételeket, a megrendelést Kiss Jolán intézte. A
hamburgerek kiszállítását a Kft. maga végezte NWT-175 forgalmi rendszámú
kistehergépjárművével. A hamburgerek eladási ára 850 Ft/db, a limonádé 1 000 Ft/liter, a fánk 220
Ft/db. Az értékesítést 27%-os Áfa terheli. A szállítás problémamentesen megtörtént, a Karácsony
Kft. részéről az ételeket és italokat Nagy Attila vette át. A számlát a Hamburger Kft. könyvelője
2020.02.20-án állította ki, a szerződésben meghatározott 8 napos fizetési határidővel.
A gazdasági eseményben résztvevő vállalkozások adatai:
Karácsony Kft. Hamburger Kft.
Adószám 22222222-2-22 11111111-1-11
Cím 2360, Gyál, Kőrösi út 3. 1077, Budapest, Wesselényi u. 19.
Bankszámlaszám 11722222-22222222 11711111-11111111

Töltsd ki a gazdasági eseményhez tartozó szállítólevelet és számlát!

18
19
2.feladat: A Hamburger Kft. 2019. december 31-én leltározta készleteit. A leltárról az alábbi
leltárfelvételi ív készült. Határozd meg az ív alapján, hogy az egyes készlettípusokból többlete vagy
hiánya keletkezett a vállalkozásnak, illetve, hogy mennyi a többlet/hiány értéke!

Hamburger zsemle: ……………..db hiány / többlet (megfelelő aláhúzandó), értéke: ………Ft

Liszt: ……………..kg hiány / többlet (megfelelő aláhúzandó), értéke: …………Ft
Tojás: ……………..db hiány / többlet (megfelelő aláhúzandó), értéke: …………Ft

20
3. feladat: Töltsd ki a szállítólevelet az alábbi adatok alapján!
A szállító adatai:
Office Kft.
1222 Budapest, Kikelet utca 2.
Adószám: 10534376-4-05
Az áru szállítva: az Irodaszer
raktárból
Megrendelő adatai:
Irodavilág Bt. 1111 Budapest, Nagy Elemér u. 1.
Megrendelés száma: ME 142-2020
Megrendelés kelte: 2020. január 15.
Ügyintéző: Nagy Barbara
Szállítás teljesítése: 2020. január 22. – járatszám: 12345,
közúton
A szállítólevelet kiállította: Nagy Éva (2020. 01. 20.)
Az árut átvette: Szabó Beáta (2020. 01. 22.)
200 db - 013456 Golyóstoll, 150 Ft + 27% Áfa/db
300 db - 013566 Grafitceruza, 100 Ft + 27% Áfa/db
21
4. feladat: 2020. március 9-én az alábbi izzókat vásárolták készpénzért:
2W (E27) Matt izzó SP 1360 – 20 db – nettó egységár 740 Ft/db (+27% Áfa)
5W (E27) LED izzó SP 1355 – 10 db – nettó egységár 1226 Ft/db (+27% Áfa)
10W (E27) LED izzó SP 1812 – 15 db – nettó egységár 1950 Ft/db (+27% Áfa)
Szállító adatai: Vevő adatai:
Pilisi Trader Nagykereskedelmi Kft. Ceglédi és Társa Bt.
5000 Szolnok, Bimbó utca 23. 5430 Tiszaföldvár, Homoki u. 1.
Adószáma: 10816349-2-16 Adószáma: 11748664-2-44
Bankszámlaszáma: 10700489-12345678
Töltsd ki a számlát a fenti adatokkal!

SZÁMLA
A számla példányszáma: 1/3

SZÁLLÍTÓ VEVŐ
Neve: Neve:
Címe: Címe:
Adószáma: Adószáma:
Bankszámlaszáma:

Megrendelés kelte: Teljesítés kelte: Számla kelte: Fizetési határidő: Számla száma:

Megrendelés száma: Szállítólevél száma: Fizetési mód:

AM5Z-H
882550

Termék neve: Mennyiségi egység: Egységár: Áfa

Érték:
(nettó mértéke Áfa értéke: Bruttó érték:
(nettó érték)
Besorolási szám: Mennyiség: egységár) (%)

Összesen:

Áfa-nélküli számlaérték:
Áfa részletezése: Áfa értéke: Bruttó érték:
(nettó érték)

…… %
Adómentes
Kerekítés:
A számla végösszege:

A számla végösszege betűvel:

(Juhászné, 2016)

22
5. feladat: A Karácsony Kft. ügyvezetője, Tóth Tibor, 2020. február 20-án bement számlavezető
bankfiókjukba (POT Bank Zrt, 1152, Vadása út 4.) és a következő megbízást adta: a bank utaljon
a Hamburger Kft. bankszámlájára (11722222-22222222) 290 830 Ft-ot 2020.02.28-án a
Z98012/14-es számú számla kiegyenlítéseként. A Karácsony Kft. bankszámlaszáma: 11711111-
11111111. Töltsd ki az átutalási megbízást a fenti adatok alapján!

Összefoglaló kérdések a számviteli bizonylatok témakörhöz

1. Sorolj fel 3 hasonlóságot és 3 különbséget a szállítólevél és a számla között!

2. Miért könyvelés alapját képező számviteli bizonylat a leltárfelvételi ív és összesítő
kimutatás?
3. Mikor bocsáthat ki egy vállalkozás számla helyett nyugtát az értékesítéseiről?

23
3.7.2.6.2 Könyvelési tétel szerkesztése
Az egységes számlakeret felépítése és szerkezete
Számvitel tantárgy keretében már megismerkedtünk az egységes számlakerettel, valamint az egyes
vállalkozások sajátosságait tükröző számlatükörrel. A következő táblázatban összefoglaltuk a
számviteli törvény által előírt számlaosztályokat:
Számlaosztály Mi tartozik bele?
1…. Befektetett eszközök
2…. Készletek
3…. Forgóeszközök a készletek kivételével és aktív időbeli elhatárolások
4…. Források
5…. Költségek költségnem szerinti bontásban
Költségek költséghely szerinti bontásban (vállalkozás választása szerint
6….
vezethető, de nem kötelező)
Költségek költségviselő szerinti bontásban (vállalkozás választása szerint
7….
vezethető, de nem kötelező)
8…. Ráfordítások
9…. Bevételek

Feladat: Határozd meg a számlák számát és a számlafajtáját (mérleg (M) vagy eredmény (E))!
Könyvviteli számla neve Számlaosztály Számlafajta (M/E)
Szellemi termékek
Elszámolási betétszámla
Áruk
Bérköltség
Belföldi értékesítés árbevétele
Ingatlanok
Késztermékek
Rövid lejáratú hitel
Pénztár
Saját tőke
Társadalombiztosítási kötelezettség
Pénzügyi művelet ráfordításai
Beruházási szállítók
Egyéb berendezések, járművek értékcsök.
Befejezetlen beruházások
Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráf.
Jövedelemelszámolási számla

24
 Könyvviteli számla neve Számlaosztály Számlafajta (M/E)
Vevők
Váltókövetelések
Tenyészállatok
Anyagköltség
Váltótartozások

Analitikus és szintetikus könyvelés a gyakorlatban

Analitikus könyvelésnek nevezzük, amikor a könyvelés nem közvetlenül főkönyvi számlákra
történik, hanem a főkönyvi adatokat alátámasztó részletes, tételes nyilvántartásokba.
Tipikus példája ennek a mindennapokban a vevőkkel kapcsolatos könyvelési tételek. Nagyon
fontos, hogy egy vállalkozás folyamatosan nyomon tudja követni, hogy mennyi kintlévősége
(követelése) van az egyes vevőkkel szemben, ebből mennyi az, aminek a határideje lejárt. Akkor
tudja csak megtenni a megfelelő intézkedéseket a késve fizetőkkel szemben (felhívni őket,
felszólítani őket a fizetésre stb.) ha a nyilvántartásaiból kiderül, hogy mely konkrét vevők azok,
akik nem fizettek határidőre.
Az analitikus könyvelés a vevők esetében azt jelenti, hogy amikor kiszámlázásra kerül egy tétel,
akkor azt az adott vevő folyószámláján rögzíti a vállalkozás. Amikor az a vevő kifizeti tartozását,
szintén rögzítésre kerül a vevői folyószámlán.
Szintetikus könyvelés során a főkönyvi számlákon rögzítjük a tételeket. A főkönyv már egy
összesítő kimutatás, amely az alapját képezi a beszámolónak. Ha túl részletes, akkor nagyon
megnehezíti a beszámoló elkészítését, a pénzügyi adatok átláthatóságát. A vevői kiszámlázásokat
a 3. számlaosztályban rögzítjük, amely vélhetően kevesebb számlát fog tartalmazni, mint ahány
vevőnk van.

A gyakorlatban a gépi könyvelési rendszerekben a szintetikus és analitikus könyvelés általában

össze van kötve, a könyvelések valamilyen – a rendszerben beállított automatizmus alapján - az
analitikus könyvelés alapján automatikusan könyvelésre kerülnek a főkönyvi nyilvántartásokban.
Nézzünk egy példát a fentiekre!
A Hamburger Kft. 2020. április teljesítéssel a következő partnerek részére állított ki számlát:
 ABC Kft. felé 220 000 Ft + 27% ÁFA
 CDE Kft. felé 130 000 Ft + 27% ÁFA
 FGH Kft. felé 175 000 Ft + 27% ÁFA
Fenti számlákból április hónap folyamán az FGH Kft. fizette ki számláját.
2020. március 31-én a Hamburger Kft-nek nem állt fenn vevőkkel szembeni követelése.

25
A Hamburger Kft. belföldi vevőkkel szembeni követeléseit a 31-es főkönyvi számlán tartja
nyilván.
Áprilisban az analitikus könyvelés során:
 ABC Kft. folyószámláján könyvel 220 000 Ft + 27% ÁFA növekedést (279 400 Ft
követelés)
 CDE Kft. folyószámláján könyvel 130 000 Ft + 27% ÁFA növekedést (165 100 Ft
követelés)
 FGH Kft. folyószámláján könyvel 175 000 Ft + 27% ÁFA növekedést (222 250 Ft
követelés), valamint ugyanekkora csökkenést is, mert a Kft. áprilisban kifizette tartozását.
Április végén az analitikus nyilvántartásból megállapítható, hogy a Hamburger Kft-nek az ABC
Kft-vel szemben 279 400 Ft, a CDE Kft.-vel szemben 165 100 Ft követelése van. Ez alapján összes
vevőköveteléseinek értéke 2020.04.30-án 444 500 Ft.
Áprilisban a szintetikus (főkönyvi) könyvelés során:
A 31-es belföldi vevőkövetelések számla egyenlege nő 666 750 Ft-tal (525 000 Ft * 1,27), azaz
ennyivel nőtt a vevőkkel szembeni követeléseinek értéke, a számla egyenlege ugyanakkor csökken
is 222 250 Ft-tal FGH Kft. fizetése miatt.
A 31-es számla egyenlege 0 Ft (nyitó egyenleg) + 666 750 Ft – 222 250 Ft = 444 500 Ft lesz.

Vegyük észre, hogy ez az érték pontosan megegyezik az analitikus könyvelések alapján

megállapított összesen értékkel, és az analitikus nyilvántartás segítségével pontosan meg tudjuk
mondani, hogy ez az összeg mely vevőkkel szembeni követelésekből áll össze.

26
Idősoros és számlasoros könyvelés
A számvitel tantárgy keretében megismerkedtünk az idősoros és számlasoros könyvelés
jellemzőivel.
Számlasoros könyvelés esetén a könyvelést könyvviteli számlánkként végezzük. A gazdasági
események rögzítése ezeken a számlákon történik. A következő ábra összefoglalja, hogy az egyes
főkönyvi számlatípusok esetében a számla mely oldalára könyveljük a növekedést (+), illetve
csökkenést (-), valamint bemutatja, hogy számlasoros könyvelés esetén hogyan néz ki az
elszámolás formája:

Idősoros könyvelés esetén ugyanazokat a tételeket könyveljük, mint számlasoros könyvelés esetén,
csak az elszámolás formája más. Idősoros könyvelés esetén nem főkönyvi számlánkként, hanem
időrendi sorrendben rögzítjük a gazdasági eseményeket. A gyakorlati életben ez az elszámolási
mód terjedt el, a gépi könyvelő programok az idősoros könyvelés logikája alapján működnek. Az
idősoros elszámolás eszköze a napló, amelyben az adatok a következő formában kerülnek
rögzítésre:

Gazdasági esemény Számla Összeg

Dátum
megnevezése Tartozik Követel Tartozik Követel

27
Mintafeladat alapvető gazdasági események idősoros és számlasoros könyvelésére
A Hamburger Kft. 2019. december 31-i mérlege a következő:
ESZKÖZÖK eFt FORRÁSOK eFt
Készletek 23 000 Jegyzett tőke 3 000
Követelések 10 000 Szállítói kötelezettségek 27 000
Pénzeszközök 3 500 Adófizetési kötelezettségek 6 500
ÖSSZESEN 36 500 ÖSSZESEN 36 500
A Hamburger Kft. készletbeszerzéseit év közben a 2. számlaosztályban könyveli. ÁFA nincs.
1. Eszköz és forrás számlák nyitása 2020. január 1-jén.
2. 30 napos fizetési határidővel készletet vásároltak 1 200 000 Ft értékben 2020. január 7-én.
3. Vevőkkel szembeni követelésekből 3 200 000 Ft befolyt a bankszámlára 2020. január 15-
én.
4. Kifizettek szállítókkal szembeni tartozásaikból 5 000 000 Ft-ot 2020. január 20-án.
5. 2020. január 20-án átutalták ÁFA fizetési kötelezettségüket 1 500 000 Ft értékben.
6. Eszköz és forrás számlák zárása 2020. január 31-ével.
Nézzük meg, hogy hogyan könyvelendők a fenti tételek a számlasoros, illetve idősoros könyvelési
módszerrel!
Gazdasági események könyvelése számlasorosan:

28
Gazdasági események könyvelése idősorosan:

Összefoglaló kérdések a könyvelési tételek szerkesztése témakörhöz

 Mutasd be a szállítói kötelezettségeken keresztül, hogy miben különbözik az analitikus és
szintetikus nyilvántartás!
 A főkönyvi számla melyik oldalára (Tartozik/Követel) könyveljük
a) az eszközök növekedését,
b) források csökkenését?
 Hogyan nyitjuk év elején az eszköz és forrás számlákat?

29
3.7.2.6.3 A pénzkezeléshez kapcsolódó bizonylatok
A mérlegben a vállalkozás rendelkezésére álló készpénz értékét a Pénztár soron mutatjuk ki. A
készpénz közvetlen kezelésével kapcsolatos feladatokat a vállalkozásoknál a pénztáros látja el.
Kiadási és bevételi pénztárbizonylat
A pénztárban kétféle pénzmozgás történhet:
 befizetnek pénzt, ekkor a pénztáros bevételi pénztárbizonylatot állít ki,
 kifizetnek onnan pénzt, ekkor a pénztáros kiadási pénztárbizonylatot fog kiállítani.
Mindkét bizonylat szigorú számadású nyomtatvány és a következő adatokat kell tartalmazniuk:
- kifizetés/befizetés dátuma, ami megegyezik a bizonylat kiállítás dátumával, hiszen a
készpénzmozgásról azonnal ki kell állítani a bizonylatot,
- bizonylatszám, ami egyértelműen azonosítja a bizonylatot,
- kedvezményezett/befizető nevét,
- kifizetett/bevételezett összeget számmal és betűvel,
- kifizetés/befizetés jogcímének rövid megjelölését,
- bizonylat kiállítójának aláírását,
- kifizetés esetén a kifizetést jóváhagyó vezető aláírását (utalványozó),
- kedvezményezett/befizető aláírását,
- amennyiben a vállalkozás több pénztárat működtet, a pénztár megjelölését.
A pénztáros kezeli a házipénztárban lévő pénzt és állítja ki a pénzmozgásokról a megfelelő
bizonylatot. A kiadási és bevételi bizonylatok ezután a könyvelőhöz kerülnek, aki a gazdasági
eseményt a bizonylat alapján elkönyveli, a megfelelő könyvelési adatokat a bizonylatokon rögzíti.
Mivel a pénztár bevételi és kiadási bizonylatok alapján könyvelés történik, ezért azok a könyvelést
közvetlenül alátámasztó számviteli bizonylatnak tekinthetők.

30
Látható, hogy a két bizonylat csak a megnevezésében tér el egymástól, valamint abban, hogy a
kiadási pénztábizonylaton az összeg átvevőjének aláírása szerepel, míg a bevételi
pénztárbizonylaton az összeg befizetőjének aláírása.

31
Milyen aláírások szerepelnek még a bizonylatokon?

- kiállító és a pénztáros általában azonos személyek, a pénztáros állítja ki a bevételi és kiadási

bizonylatokat. Nagy készpénzforgalmat bonyolító vállalkozásoknál azonban elképzelhető,
hogy ezt a két feladatot két külön személy végzi el, a bizonylatot az ún. számfejtő állítja ki,
míg a pénztáros a már kiállított bizonylat alapján megteszi a ki- illetve befizetést,
- utalványozó az a személy – általában felelős vezető – aki engedélyezte, jóváhagyta a
kifizetést. Az ő aláírása nélkül a pénztáros nem teljesíthet kifizetést,
- ellenőr utólagosan ellenőrzi a pénztárból történő pénzmozgások megfelelő
dokumentáltságát, valamint a pénz fizikai meglétét,
- könyvelő aláírása azért szükséges a bizonylatra, mert a könyvelő a bizonylat alapján
főkönyvi könyvelést végez, ezért a bizonylaton ennek adatait szerepeltetni kell.

Időszaki pénztárjelentés
Az időszaki pénztárjelentés egy összefoglaló kimutatás a pénztárban adott időszak alatt történt
összes pénzmozgásról, valamint az időszak elején és végén a pénztárban lévő készpénz
mennyiségéről. Az időszak végi pénzmennyiséget címletenkénti részletezésben is tartalmazza, a
pénztár ellenőr által is aláírva, ami azt jelenti, hogy mind az ellenőr, mind a pénztáros
meggyőződött róla, hogy a pénztárjelentésen rögzített pénz a pénztárban fizikailag létezik
(mindketten megszámolták).
Az időszaki pénztárjelentést – ha nem géppel készül – akkor a pénztáros készíti el oly módon, hogy
felvezeti a jelentésbe az adott időszak alatt kiállított összes bizonylat (kiadási és bevételi
pénztárbizonylat) megfelelő adatát.
Az időszaki pénztárjelentés adatai alapján közvetlenül könyvelés nem történik, azonban a
főkönyvben nyilvántartott pénzegyenleg létezésének fontos bizonyítéka.
Pénztárzárlat
Időszakonként (nap/hét) a pénztári órák befejeztével a pénztáros:
1. megállapítja a pénztárban lévő készpénzt címletenkénti bontásban és összegében,
2. megállapítja a bevételek és kiadások nyilvántartás szerinti összegét és a záróegyenleget,
3. egyezteti a záróegyenleget a valóságos készpénzállománnyal: eltérés (többlet vagy hiány)
esetén meghatározza összegét, majd tájékoztatja a vezetőt,
4. a Pénztárjelentést és bizonylatait a pénztár-ellenőrnek átadja, aki ellenőrzés után aláírja,
5. a Pénztárjelentés első példányát a mellékleteivel együtt a könyvelésnek átadja.

32
33
Bizonylatok kiállítása megadott adatok alapján
Készpénzforgalomhoz kötődő egyszerű gazdasági események bizonylatainak elkészítése
(komplex feladat megoldása)
Töltsd ki a készpénzfizetési számlát és a bevételi pénztárbizonylatot az alábbi adatok alapján!
A Pilisi Trader Kft (5000 Szolnok, Napsugár u. 2.; Adószám: 12345678-2-43) munkatársa Kiss
Virág értékesített a Kovács és Társa Bt-nek (3000 Hatvan, Táltos u. 4.; Adószám: 23456789-2-43)
10 csomag fénymásoló papírt (500 Ft/csomag) és 25 db ceruzát (100 Ft/db). A készpénzfizetési
számla azonosítója: FR37956.
Az árak bruttó árak (áfa tartalom: 21,26%, Áfa kulcs: 27%).
A vevő képviseletében Kovács Róbertaz árut 2020. március 10-én, a számlakibocsátás napján
átvette és kifizette.
A Kft. pénztárosa (te magad) a beérkezett összegről (az áru értékesítéséről) bevételi
pénztárbizonylatot állított ki az értékesítés napján.

34
Bankhoz kötődő egyszerű gazdasági események bizonylatainak elkészítése (komplex feladat
megoldása)

A következő adatok felhasználásával töltsd ki a következő oldalon található banki átutalási

bizonylatot, valamint a kiadási pénztárbizonylatot!

Vállalkozásunk, a Kertész Kft. (7625 Pécs, Hegyalja utca 32., fizetési számlaszám 11756565-
31313131; adószám 11245555-2-07, ügyvezető Kertész László, a pénzügyi vezető Fekete Stefánia,
a pénztáros Füzi Anna).

Vásároltunk 2019. november 4-én a Hegyi Kft-től (8831 Nagykanizsa, Kiss János utca 12., fizetési
számlaszám 11505426-02200042-04809437, adószám 21471526-2-41, ügyvezető Kovács Ignác,
az értékesítő Tóth Csenge) 1 000 kg XXC alapanyagot 100 Ft/kg + 27% Áfa egységáron. A számla
sorszáma: HH 1245. A fizetés módja átutalás, a fizetési határidő november 15. A vállalkozás
november 14-én nyújtja be a megbízást november 15-i értéknappal. Bankhoz (BIC Bank Zrt; 1059,
Budapest, Gábor utca 6.) bejelentett, átutalásra jogosult személy az ügyvezető.

2019. november 5-én vállalkozásunk egyik munkavállalója, Szabó Liza készpénzben vette fel az
október havi munkabérét 145 000 Ft-ot. A kifizetést a pénzügyi vezető hagyta jóvá.

35
36
Könyvelési tételek szerkesztése pénztári és banki bizonylatok alapján
Pénztári bizonylat alapján történő könyvelés esetén a könyvelési tétel egyik oldalán minden esetben
a 381. Pénztár számla áll. Mivel a Pénztár főkönyvi számla egy eszköz típusú számla, ezért ha a
gazdasági esemény következtében nő a pénztár egyenlege, akkor a 381-es számla Tartozik oldalára,
csökkenés esetén a számla Követel oldalára könyvelünk.
Bankszámlakivonat alapján történő könyvelés esetén a könyvelési tétel egyik oldalán minden
esetben a 384. Bankbetét számla áll. Növekedéseket a számla Tartozik, csökkenéseket a számla
Követel oldalára kell könyvelni, mivel a Bankszámla is az eszközök közé tartozik.
A következő táblázatban összefoglaltunk néhány gazdasági eseményt és azok idősoros
könyvelését, amelyeket pénztári, illetve banki bizonylatok alapján tudunk könyvelni.
Gazdasági esemény Bizonylattípus Idősoros könyvelés
Bankkivonat (bankszámlát T:389. Átvezetési számla
Készpénz felvétel megterheli a bank a pénzzel) K:384. Bankbetét
bankszámláról pénztárba Bevételi pénztárbizonylat T:381. Pénztár
(pénztáros bevételezi a pénzt) K:389. Átvezetési számla
Bankkivonat (bankszámlán T:384. Bankbetét
Készpénz befizetés jóváírja a bank a pénzt) K:389. Átvezetési számla
pénztárból bankszámlára Kiadási pénztárbizonylat
T:389. Átvezetési számla
(pénztáros kiadja a pénzt,
K:381. Pénztár
hogy elvigyék a bankba)
T:361. Munkavállalókkal sz.
Elszámolási előleg felvétele
Kiadási pénztárbizonylat követelések
pénztárból
K:381. Pénztár
Szállítói számla kifizetése T:454. Szállítók
Kiadási pénztárbizonylat
pénztárból K:381. Pénztár
Vevő befizeti pénztárba a T:381. Pénztár
Bevételi pénztárbizonylat
lejárt számláját K:31. Vevők
Vevő átutalja T:384. Bankbetét
Bankkivonat (jóváírás)
számlatartozását K:31. Vevők
T:454. Szállítók
Szállítói tartozás kifizetése Bankkivonat (terhelés)
K:384. Bankbetét
T:4… Adókötelezettség
Adókötelezettség átutalása Bankkivonat (terhelés)
K:384. Bankbetét
T:4… Hitelek
Hitel törlesztése Bankkivonat (terhelés)
K:384. Bankbetét
Nettó bér átutalása T: 471. Jövedelemelszámolás
Bankkivonat (terhelés)
munkavállalóknak K:384. Bankbetét

37
Feladat: Kontírozd (= könyveld idősorosan) a következő bizonylatokon szereplő gazdasági
eseményeket! A kontírozást magán a bizonylaton végezd el! Ezt teszik a könyvelők is munkájuk
során.

38
Összefoglaló kérdések a pénzkezeléshez kapcsolódó bizonylatok témakörhöz

1. Nevezz meg három számviteli bizonylatot, amelyek alapján a pénzeszközökhöz tartozó

mozgásokat könyveljük!
2. Milyen főbb adatokat tartalmaz az időszaki pénztárjelentés? Ki készíti?
3. Sorolj fel 3 olyan gazdasági eseményt, amely a bankszámla csökkenését eredményezi!

39
3.7.2.6.4 Tárgyi eszközök nyilvántartása
A tárgyi eszközök olyan – általában nagy értékű – eszközök (gépek, berendezések, járművek stb.),
amelyek tartósan (1 éven túl) szolgálják a vállalkozási tevékenységet. A számviteli törvény
előírásainak megfelelően ezeket az eszközöket egyedileg kell értékelni, ami azt jelenti, hogy
minden egyes tárgyi eszközre vonatkozóan egy elkülönült nyilvántartást kell vezetni. Ezt a
nyilvántartást nevezzük az eszköz egyedi nyilvántartó kartonjának.
Tárgyi eszköz egyedi nyilvántartó karton
A tárgyi eszköz egyedi nyilvántartó kartonjának legalább a következő adatokat szükséges
tartalmaznia:
● azonosító adatok (leltári szám, megnevezés),
● értékadatok (beszerzési ár, értéknövekedések, értékcsökkenések),
● értékcsökkenés elszámolásának módja, mértéke,
● kapcsolódó főkönyvi számlák száma és elnevezése,
● beszerzés és üzembe helyezés időpontja,
● maradványérték.
A nyilvántartó karton formájára nincs előírás, azt a vállalkozások maguk alakítják ki. Például ilyen
formában:

2020. 05. 26-i pénzügyi-számviteli ügyintéző OKJ vizsga alapján IMA könyvelő szoftverrel előállított kép

40
Üzembehelyezési okmány
A tárgyi eszköz üzembehelyezésének időpontja az a nap, amikor a tárgyi eszközt ténylegesen
használatba vették. Az üzembe helyezés dokumentációs követelményeit a vállalkozások számviteli
politikájuk keretében alakítják ki.
Az üzembehelyezési okmány célja, hogy egy-egy nagyobb beruházás esetén hitelt érdemlően
dokumentálja, hogy az eszköz mely időponttól üzemel, illetőleg, hogy az eszköz bekerülési
értékébe mely számlák, egyéb tételek kerültek beszámításra. Az okmány használata nem kötelező,
azonban egy általános használt eszköz az előzőekben részletezett információk alátámasztására.
Az üzembehelyezési okmány (vagy jegyzőkönyv) formájára, tartalmára vonatkozóan nincs előírás,
azt a vállalkozások számviteli politikájuk keretében maguk határozzák meg.
Az üzembehelyezési okmány alapján közvetlenül történik könyvelés (az eszköz aktiválása,
értékcsökkenési leírásának beállítása), ezért a bizonylatnak meg kell felelnie a számviteli
könyvelést közvetlenül alátámasztó bizonylatokkal szemben támasztott követelményeknek.
A következő okmány egy vállalkozás által használt üzembehelyezési okmányt mutat be:

41
Selejtezési jegyzőkönyv
Egy tárgyi eszköz élete a vállalkozásnál üzembehelyezéstől az eszköz könyvviteli
nyilvántartásokból történő kivezetéséig tart. Milyen okok miatt kerülhet egy eszköz kivezetésre?
1. A vállalkozásnak már nincs szüksége rá, de az eszköz még működőképes, és van, aki megveszi.
Ekkor a vállalkozás értékesíti az eszközt. Ebben az esetben az eszköz kivezetés könyvelési
alapbizonylata a vevő részére kiállított számla.
2. Az eszköz használhatatlanná válik, elavul, nincs rá kereslet, senki sem akarja már megvenni.
Előfordulhat, hogy egy eszköz valamilyen káresemény (pl. tűz) miatt válik használhatatlanná és
javítása már nem gazdaságos. Az is előfordulhat, hogy egy eszköz eltűnik, leltározás során nem
találják. Ezekben az esetekben selejtezési jegyzőkönyvet kell készítenie a vállalkozásnak, és az
eszköz kivezetés könyvelési alapbizonylata ez a jegyzőkönyv lesz.
Mivel a selejtezési jegyzőkönyv a 2. pont szerint könyvelést alátámasztó számviteli bizonylat, ezért
tartalmában meg kell felelnie a bizonylattal szemben támasztott követelményeknek. A selejtezési
jegyzőkönyv formájára a törvény nem ad előírást, azt a vállalkozásoknak számviteli politikájuk
keretében, saját gazdálkodási sajátosságaik figyelembe vételével kell kialakítaniuk.
A selejtezést egy ún. Selejtezési Bizottság végzi, amely a vállalkozás munkavállalóiból áll, akik
értenek az adott eszközhöz, illetve felelősek értéke. A Bizottság akár 1 főből is állhat.
A selejtezést minden esetben felelős vezetőnek kell jóváhagynia, ezt aláírásával jelzi a
jegyzőkönyvön.
A szokásos adattartalom mellett (dátum, sorszám stb.) a selejtezési jegyzőkönyvnek még egy
fontos információt tartalmaz, ami alapján a könyvelő könyvelést végez, ez arra vonatkozik, hogy a
selejtezés után mi lesz a tárgyi eszköz további sorsa:
 megsemmisítik vagy
 hulladékként értékesítik vagy
 bizonyos alkatrészeit kiszerelik és hasznosítják a továbbiakban.
Ez az információ mutatja meg a könyvelőnek, hogy az eszköz kivezetése után van-e még könyvelni
valója a gazdasági eseménnyel kapcsolatban. Megsemmisítés esetén az eszköz nyilvántartásokból
történő kivezetésén kívül más könyvelési tétele nincs, a másik két esetben a hasznosítható
eszközöket készletként nyilvántartásba kell vennie.
A következő oldalon egy laptop selejtezéséről szóló selejtezési jegyzőkönyv mintát mutatunk be:

42
 Hamburger Kft. Sorszám: 2/2020
Gazdálkodó
JEGYZŐKÖNYV
tárgyi eszközök selejtezéséről

Készült 2020. év március hó 25. napján a Társaság 1077 Budapest, Wesselényi u. 19. sz. alatti
székhelyen /raktárban.
A Selejtezési Bizottság részéről jelen vannak (név, beosztás):
Kiss Jolán könyvelő, Nagy Géza informatikus
A Selejtezési Bizottság (továbbiakban: Bizottság) megállapítja, hogy a jelen eljárás keretében
végrehajtandó selejtezés engedélyezése Tóth Jakab pénzügyi vezető hatáskörébe tartozik.
A Bizottság megtekintette a selejtezésre előkészített tárgyi eszközöket. Megvizsgálta a selejtté
válásuk okait, és a hasznosítási eljárás eredményét. Megállapította, hogy a megvizsgált tárgyi
eszközök üzemeltetésre alkalmatlanok, felújításuk, használatuk gazdaságtalan stb., ezért
selejtezésük indokolt.
Fentiek alapján a Bizottság a következő eszközök selejtezését javasolja:
Eszköz száma Eszköz megnevezése Selejtezés oka
Technikai avulás, az eszköz nem működik,
M13765 Laptop
javítása nem gazdaságos.

A Bizottság tagjai felelősségük tudatában kijelentik, hogy az általuk megvizsgált selejtezésre

javasolt tárgyi eszközök megegyeznek a mellékelt jegyzékeken feltüntetett tárgyi eszközökkel. A
Bizottság a selejtezési eljárás során tételesen ellenőrizte a tárgyi eszközök és tartozékok hiánytalan
meglétét.
A Bizottság megállapította, hogy a selejtezésre javasolt tárgyi eszközökből hulladékanyag nem
hasznosítható.
A selejtezett tárgyi eszközök megsemmisítésének intézéséért Nagy Géza informatikus a felelős.
Kelt: Budapest 2020.03.25.

Aláírások: Nagy Géza Kiss Jolán

A selejtezési jegyzőkönyvben foglaltakkal egyetértek, a tárgyi eszközök selejtezését, illetve

megsemmisítését jóváhagyom. Elrendelem a selejtezett tárgyi eszközök állományból történő
kivezetését, továbbá a hasznosítható eszközök hasznosításával kapcsolatos intézkedések
(értékesítés, készletként raktárra vétel) végrehajtását.

Kelt: Budapest, 2020.03.26. Tóth Jakab

43
Amortizáció számítása (lineáris és teljesítményarányos), eszköz értékének meghatározása
Számvitel tantárgy keretében megismerkedtünk a tárgyi eszközökkel kapcsolatos fogalmakkal, a
beszerzési érték részét képező elemekkel, valamint az eszköz elhasználódását az értékében
visszatükröző értékcsökkenési elszámolási módszerekkel.
Egy tárgyi eszköz nettó értéke adott időpillanatban a következőképpen határozható meg:
Eszköz bekerülési értéke (bruttó érték) – Eszközre adott időpontig elszámolt halmozott
értékcsökkenés.
Rövidebben fogalmazva: Nettó érték = Bruttó érték – Halmozott értékcsökkenés
A következőkben egy-egy mintafeladaton keresztül bemutatjuk, hogyan határozhatjuk meg egy
eszköz nettó értékét lineáris, illetve teljesítményarányos értékcsökkenési módszerrel.
Eszköz értékének meghatározása lineáris értékcsökkenéssel – mintafeladat
Termelőgépet vásároltunk 640 000 Ft + 27% áfa értékben. Tervezett használati idő 3 év,
maradványérték 100 000 Ft. A vállalkozás lineáris módon számolja el az értékcsökkenést. Üzembe
helyezés időpontja: 2020. június 1. (Az értékcsökkenést 2020. június 1 – 2023. május 31. közötti
időszakban kell elszámolni).
Határozzuk meg az eszköz 2020-2023. december 31-i mérlegértékeit (nettó értékét)!
Mellékszámítások:
Értékcsökkenés számítás alapja: Bruttó érték – Maradványérték
640 000 Ft – 100 000 Ft = 540 000 Ft
Éves értékcsökkenés mértéke: (Eszköz bruttó érték – maradványérték) / hasznos élettartam
540 000 Ft / 3 év = 180 000 Ft.
Az éves értékcsökkenés arányos részét kell elszámolni, ha az eszközt év közben helyezik üzembe,
illetve a tervezett használati idő vége év közben van.
Üzleti évek Üzleti évi értékcsökkenés (écs.) Halmozott écs. Mérlegérték
2020.12.31. 180 000 * 7 hónap / 12 hónap = 105 000 Ft 640 000 – 105 000 =
105 000 Ft 535 000 Ft
2021.12.31. 180 000 Ft 180 000 + 105 000 = 640 000 - 285 000 =
285 000 Ft 355 000 Ft
2022.12.31. 180 000 Ft 285 000 + 180 000 = 640 000 - 465 000 =
465 000 Ft 175 000 Ft
2023.12.31. 180 000 * 5 hónap / 12 hónap = 465 000 + 75 000 = 640 000 - 540 000 =
75 000 Ft 540 000 Ft 100 000 Ft

44
Eszköz értékének meghatározása teljesítményarányos értékcsökkenéssel – mintafeladat
Termelőgépet vásároltunk 640 000 Ft + 27% áfa értékben. A vállalkozás teljesítményarányos
módszerrel számolja el az értékcsökkenést. A gép tervezett összes használati ideje 27 000 gépóra,
az egyes évekre lebontva: 2020-ban 7 000 gépóra, 2021-ben 10 000 gépóra, 2022-ben 8 000
gépóra, 2023-ban 2 000 gépóra. A gép tervezett maradványértéke 100 000 Ft.
Üzembe helyezés időpontja: 2020. június 1.
Határozzuk meg az eszköz 2020-2023. december 31-i mérlegértékeit (nettó értékét)!
Mellékszámítások:
Értékcsökkenés számítás alapja: Bruttó érték – Maradványérték
640 000 Ft – 100 000 Ft = 540 000 Ft
Egy gépórára jutó értékcsökkenés = (Bruttó érték – Maradványérték) / Tervezett összes gépóra
540 000 Ft / 27 000 gépóra = 20 Ft/gépóra
Ezzel az egységre jutó értékcsökkenéssel kell felszorozni az egyes években tervezett gépórákat
ahhoz, hogy megkapjuk az éves értékcsökkenés értékét.
Üzleti évek Üzleti évi értékcsökkenés (écs.) Halmozott écs. Mérlegérték
2020.12.31. 7 000 gépóra * 20 Ft/gépóra = 140 000 Ft 640 000 – 140 000 =
140 000 Ft 500 000 Ft
2021.12.31. 10 000 gépóra * 20 Ft/gépóra = 140 000 + 200 000 = 640 000 - 340 000 =
200 000 Ft 340 000 Ft 300 000 Ft
2022.12.31. 8 000 gépóra * 20 Ft/gépóra= 340 000 + 160 000 = 640 000 - 500 000 =
160 000 Ft 500 000 Ft 140 000 Ft
2023.12.31. 2 000 gépóra * 20 Ft/gépóra= 500 000 + 40 000 = 640 000 - 540 000 =
40 000 Ft 540 000 Ft 100 000 Ft

45
Összefoglaló kérdések és feladatok a tárgyi eszközök nyilvántartása témakörhöz
1. Milyen gazdasági esemény számviteli alapbizonylata a tárgyi eszköz üzembehelyezési okmány,
illetve a selejtezési jegyzőkönyv?
2. Milyen okokból kerülhet kivezetésre egy tárgyi eszköz a nyilvántartásból?
3. Hogyan határozzuk meg egy tárgyi eszköz nettó értékét?
Gyakorló feladatok
1. feladat:
Egy termelési célt szolgáló gép 2019. október 1-jén aktivált bekerülési értéke 9 000 000 Ft.
Az értékcsökkenést teljesítményarányosan számítják, a tervezett maradványérték 2 000 000 Ft.
Összes tervezett használati idő: 350 000 gépóra. A tárgyévben 15 000 gépóra teljesítmény történt.
Határozd meg a terv szerinti értékcsökkenés összegét és mérlegben szereplő eszközértéket 2019.
december 31-én!
2019. évre elszámolt értékcsökkenési leírás Mérlegérték 2019. december 31-én

2. feladat:
Egy termelési célt szolgáló gép 2019. október 1-jén aktivált bekerülési értéke 9 000 000 Ft.
Az aktiváláskor tervezett használati idő 7 év, az értékcsökkenést lineárisan számítják, a tervezett
maradványérték 2 000 000 Ft. Határozd meg a terv szerinti értékcsökkenés összegét és mérlegben
szereplő eszközértéket az aktiválás évében!
2019. évre elszámolt értékcsökkenési leírás Mérlegérték 2019. december 31-én

46
3. feladat:
Egy termelési célú gép 2019. május 1-jei beszerzésével kapcsolatos adatok:
- A beszerzett gép 27% áfával növelt számla szerinti értéke 19 050 000 Ft.
- A beszerzéshez kapcsolódó szállítási költség számla szerinti értéke 370 000 Ft + 27% áfa.
- A gép próbaüzemelésének költsége 100 000 Ft, melyet a vállalkozás saját maga végzett el.
- A gép havi karbantartási költsége 80 000 Ft.
- A beruházáshoz felvett hitel tárgyévi kamata 280 000 Ft, ebből 110 000 Ft az aktiválásig
számolható el.
- A beruházás biztosításának díja 240 000 Ft/év, 2019. május 1-jétől fizetve.
- A gépet 2019. július 1-jén helyezte üzembe a vállalkozás. A vállalkozás a lineáris leírást
választotta. A gép tervezett használati ideje 4 év, tervezett maradványértéke 1 620 000 Ft.
Töltsd ki a következő táblázatot a géphez kapcsolódó elszámolásokkal kapcsolatban!
Mellékszámítás Eredmény

Gép bekerülési értéke

2019. évi értékcsökkenés

Mérlegérték 2019.12.31-én

Mérlegérték 2020.12.31-én

47
3.7.2.6.5 Vásárolt készletek bizonylatai
Bizonylatok tartalmi és formai kellékei
A vásárolt készletek mozgásait alátámasztó bizonylatok közvetlen alapját képezik könyvelési
tételeknek, ezért meg kell felelniük ezen bizonylatokkal szemben támasztott követelményeknek.
Ezeket a jegyzet 3.7.2.6.1. fejezetében ismertettük.
Bizonylatok kiállítása megadott adatok alapján
A vállalkozások készleteiket általában egy elkülönített helyiségben, az úgynevezett raktárban
tárolják. A készlet mennyiségétől függően a raktár lehet a vállalkozás telephelyén belül egy
elkülönített helyiség (szoba), de nagyobb készlet kezelése esetén egy különálló épület is.
A készletek kétféle módon mozoghatnak:
 befelé a raktárba (pl. készlet beszerzés), erről készlet bevételezési bizonylat kerül kiállításra
 kifelé a raktárból (pl. készlet eladása), erről készlet kivételezési bizonylat kerül kiállításra.
Vásárolt készletek esetén a készletek vásárlással, külső féltől kerülnek a vállalkozás tulajdonába, a
beszerzésről tehát az esetek nagy részében számla készül.
Készlet bevételezési bizonylat
A készlet bevételezési bizonylat egy, a kereskedelemben is kapható formanyomtatvány, de lehet
saját készítésű is. Formája szerint lehet elektronikus vagy kézzel írott. A bizonylatot a raktárkészlet
kezelésével megbízott személy készíti el, a készletek raktárba való beérkezésekor. A könyvelő ezen
bizonylat alapján közvetlenül főkönyvi könyvelést nem végez, mert a készlet bevételezést a szállító
által kiállított számla alapján könyveli. A bevételezési bizonylat azonban szükséges a kapcsolódó
szállítói számla adatainak alátámasztására, a készlet fizikai létezésének bizonyítására (valódiság
alapelve), az analitikus nyilvántartás vezetésére.
A bizonylaton – a szokásos adatokon felül (dátum, aláírások, bizonylatszám stb.) – a következő
adatok szerepeltetése szükséges:
 raktárba bevételezett termék cikkszáma, egyéb azonosítója,
 raktárba bevételezett termék mennyisége, mennyiségi egysége.
A bevételi bizonylatnak nem kötelező adata a beszerzés értékadatainak feltüntetése, mivel
funkciója a készlet megfelelő mennyiségi nyilvántartása.
Vásárolt készletek esetén a készlet bevételezési bizonylathoz általában kapcsolható egy
szállítólevél, valamint számla is.

48
Készlet bevételezési bizonylat minta:

Mintafeladat:
Vállalkozásunk, a Szilvás Kft. termelőtevékenységet folytat.
Vásároltunk 2019. szeptember 3-án a Gyümölcstermelő Kft-től 500 kg szilva alapanyagot 381
Ft/kg egységáron, az Áfa 0%. A kapott számla sorszáma: GYUM 5678. A vásárolt alapanyagot a
vásárlás napján bevételeztük a raktárba.
Válaszold meg a bizonylat kiállításával kapcsolatos kérdéseket!
Az alapanyag vásárláskor a Szilvás Kft.-nél kiállított bizonylat neve: készlet bevételezési
bizonylat
A bizonylaton szereplő mennyiség: 500 kg
A bizonylaton szereplő készletérték: 190 500 Ft
A bizonylat kiállításának napja: 2019. szeptember 3.
Töltsd ki a feladat felett található készlet bevételezési bizonylatot az ismert adatokkal!

49
Készlet kivételezési bizonylat
A készletek raktárból történő kiadásakor úgynevezett készlet kivételezési bizonylatot kell kitölteni.
A bizonylat célja a raktárból kivitt áruk adatainak rögzítése. Adattartalma a készlet bevételezési
bizonylattal megegyezik, a különbség a készlet mozgásának iránya.
Készlet kivételezési bizonylat minta:

Mintafeladat:
Vállalkozásunk, a Szilvás Kft. termelőtevékenységet folytat.
Eladtunk raktárról 2019. október 26-án a Szupermarket Kft-nek 350 kg szilvalekvárt (35 dkg-os
kiszerelésben). A szilvalekvár bekerülési értéke 1 500 Ft/kg. A Kft. az értékesítésről számlát állított
ki a Szupermarket Kft. részére, a számla száma: SZL2855. A lekvár eladási ára 2 700 Ft/kg + 0%
Áfa. A lekvárt a Szupermarket Kft. 2019. október 26-án átvette.
Válaszold meg a bizonylat kiállításával kapcsolatos kérdéseket!
A késztermék értékesítésekor a Szilvás Kft. raktárában kiállított bizonylat neve: készlet
kivételezési bizonylat
A bizonylaton szereplő mennyiség: 350 kg
A bizonylaton szereplő készletérték: 525 000 Ft (350 kg * 1 500 Ft/kg)
A bizonylat kiállításának napja: 2019. október 26.
Töltsd ki a feladat felett található készlet kivételezési bizonylatot az ismert adatokkal!

50
Könyvelési tételek szerkesztése a vásárolt készletek bizonylatai alapján
A vásárolt készletek főkönyvi nyilvántartására szolgáló számlák
 21-22. Anyagok
 23. Kereskedelmi áruk
 24. Közvetített szolgáltatások
 25. Betétdíjas göngyöleg
A vállalkozás számviteli politikájában határozza meg, hogy milyen módon tartja nyilván készleteit,
illetve, hogy készletfelhasználásait milyen értéken könyveli. A számvitel tantárgy keretében
fogunk ezekkel az eljárásokkal részletesen megismerkedni.
A vállalkozás dönthet úgy, hogy év közben folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást
vezet, azaz minden egyes készletmozgást (készlet beérkezés és kiadás) rögzít a főkönyvben is a
készlet számlákon.
A másik módszer, hogy év közben nem vezet folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást,
készlet beszerzéseit azonnal költségként könyveli el (nem könyveli a 2. számlaosztályban). Év
végén a készletet leltározza, és a leltár alapján megállapított készletértéket felkönyveli a 2.
Készletek számlára, és ezzel csökkenti az év során elszámolt anyagköltséget.
A következő táblázatban összefoglaltuk a készletekkel kapcsolatos alap könyvelési tételeket,
amikor a vállalkozás vezet folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást. Az Áfa mértéke 0%.
Gazdasági esemény Bizonylattípus Idősoros könyvelés
Készletbeszerzés szállítótól szállítólevél, számla, raktár T:2. Készletek
bevételi bizonylat K:454. Szállítók
Készpénzes készletbeszerzés szállítólevél, számla, raktár T:2. Készletek
bevételi bizonylat K:381. Pénztár
Készletbeszerzéshez számla T:2. Készletek
kapcsolódó szállítási költség K:454. Szállítók
szállítói jóváíró számla, raktár
Készlet visszaküldése nem T: 454. Szállítók
kivételezési bizonylat (ha
megfelelő teljesítés miatt K:2. Készletek
bevételezték), szállítólevél
Szállító által utólag adott szállítói számla T:454. Szállítók
engedmény (számlázott) K:2. Készletek
Anyagfelhasználás raktár kivételezési bizonylat T:51. Anyagköltség
könyvelése K:21. Anyagok

51
Összefoglaló kérdések és feladatok a vásárolt készletek bizonylatai témakörhöz
1. Melyik az a két bizonylat, amely a raktárból történő készletmozgásokat dokumentálja? Melyik
bizonylatot milyen irányú készletmozgásnál használjuk?
2. Mutass be két gazdasági eseményt, amikor a készletérték csökken!
Mintafeladat
Könyveld el idősorosan és számlasorosan az alábbi gazdasági eseményeket! Az Áfa mértéke 0%.
1. Anyagot vásároltunk készpénzért 100 000 Ft értékben.
2. Az anyaghoz kapcsolódó szállítási költség 5 800 Ft. A számlát készpénzzel rendeztük.
3. A tárgyhavi anyagfelhasználás értéke 86 000 Ft.
4. Újabb alapanyagot vásároltunk 254 000 Ft értékben, 30 napos fizetési határidővel.
5. Átutaltuk a szállítóknak az alapanyagok ellenértékét.
Idősoros könyvelés:

Követel
száma

száma
K szla
T szla

Tartozik Követel
szám
Sor-

Tartozik
számla számla Szöveg összeg összeg
neve neve
1. 21. Anyagok 381. Pénztár Anyagbeszerzés 100 000 100 000

2. 21. Anyagok 381. Pénztár Szállítási költség 5 800 5 800

3. 51. Anyagköltség 21. Anyagok Anyagfelhasználás 86 000 86 000

4. 21. Anyagok 454. Szállítók Anyagbeszerzés 254 000 254 000

5. 454. Szállítók 384. Bankbetét Szállító kifizetése 254 000 254 000

Számlasoros könyvelés:
T 21. Anyagok K T 381. Pénztár K T 51. Anyagköltség K
1) 100 000 86 000 3) 100 000 1) 3) 86 000
2) 5 800 5 800 2)
4) 254 000

T 454. Szállítók K T 384. Bankbetét K

5) 254 000 254 000 4) 254 000 5)

52
Feladat
Könyveld el idősorosan az alábbi gazdasági eseményeket! Az Áfa mértéke 0%.
1. Anyagot vásároltunk készpénzért, a számla végösszege 5 080 Ft.
2. Anyagot vásároltunk 50 000 Ft értékben, halasztott fizetéssel.
3. Előző pontban beszerzett anyagból visszaküldtünk 10 000 Ft értékű anyagot, a szállító a jóváírást
kiszámlázta.
4. Átutaltuk a szállítóknak a tartozásunkat.
5. Anyagot vásároltunk, a számla végösszege 50 800 Ft. A számla fizetési határideje 10 nap.
6. Minőségi hiba miatt utólag 5% engedményt kaptunk.
7. Átutaltuk a szállítóknak a tartozásunkat.
8. Tárgyhavi anyagfelhasználás értéke 72 000 Ft.

Követel Követel
száma

száma
K szla

Szöveg
T szla

Tartozik Tartozik
szám
Sor-

számla számla összeg összeg

neve neve

53
3.7.2.6.6 Jövedelemelszámolás bizonylata
A jövedelemelszámolás folyamata során kerül meghatározásra, hogy egy munkavállaló elvégzett
munkája után mennyi bért fog kapni egy adott időszakra vonatkozóan. A vállalkozások nagy része
havonta fizet bért munkavállalói számára, de ennél gyakrabban is lehet (pl. kéthetente). A
bérelszámolás alapja a mindkét fél által aláírt munkaszerződés, ami tartalmazza a munkavállaló
bruttó bérét. A jövedelemelszámolás során ebből kiindulva, az adott havi plussz teljesítéseket,
szabadságokat stb. figyelembe véve megállapítják, hogy a bruttó jövedelemből mennyi adót és
járulékot, esetleg más tételt (pl. fizetési előleg törlesztés) kell levonni a törvényi előírásoknak
megfelelően. A munkavállaló nettó jövedelme a bruttó bér és levonások különbözete.
Bérszámfejtő lap alapján nettó bér megállapítása
A bérszámfejtést a vállalkozások bérszámfejtő programok segítségével végzik. A programba
rögzítésre kerül minden munkavállaló adata, alapbére, az adott hónapban végzett túlórái, stb. és a
felvitt adatok alapján – a hatályos adókulcsok ismeretében – a program elvégzi a bérszámfejtést.
A bérszámfejtő lap a következő adatokat tartalmazza:
 munkavállaló neve, munkaköre, adószáma, egyéb azonosító adatai,
 munkaidővel kapcsolatos adatok: ledolgozott napok, túlórák, kivett szabadságnapok,
betegszabadság stb.,
 bruttó jövedelem meghatározása: alapbér + túlóra + műszakpótlékok + bónusz, jutalom,
 bruttó bérből történő levonások részletezése: személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási
járulék, egyéb levonások (fizetési előleg törlesztés, fizetési letiltások stb.),
 munkavállalónak kifizetendő nettó bér (előbbi két tétel különbsége),
 munkáltató által fizetendő adók és járulékok összege,
 tájékoztató adatként feltüntetésre került, hogy az adó számításakor milyen adóalap
kedvezményeket vett figyelembe a munkáltató.
A bérszámfejtő lap munkavállalónak történő átadását a munkavállaló a lapon történő aláírásával
igazolja.
Feladat:
A következő oldalon található bérszámfejtő lap alapján válaszoljatok a következő kérdésekre!
A kérdések Nagy-Somfai Péter 2019. szeptemberi munkájára vonatkoznak.
1. Hány napot dolgozott Nagy-Somfai Péter 2019. szeptemberében?
2. Volt-e szabadságon?
3. Kapott-e jutalmat? Ha igen, milyen összegben?
4. Mennyi az alapbére?
5. Összesen hány Ft-ot vontak le a bruttó béréből adók és járulékok jogcímen?
6. Volt-e adón és járulékon kívüli egyéb levonása?
7. Bankszámlájára vagy készpénzben kapta meg nettó bérét?
8. Mennyi volt a nettó bére a vizsgált időszakban?

54
2019. októberi bérügyintéző képzés OKJ vizsgasor javítási- és értékelési útmutató

55
Bérfizetési jegyzék
A bérfizetési jegyzék ugyanazon adatokat tartalmazza, mint a bérszámfejtő lap, csak olyan
formában, hogy az adatokat összesíteni lehessen. A bérfizetési jegyzék képezi a főkönyvi
könyvelés alapját. A főkönyvben már nem munkavállalói szinten, hanem vállalati szinten kerül
rögzítésre az összesen kifizetett bruttó bérköltség, illetve a bérszámfejtéshez kapcsolódó egyéb
adatok (adók, járulékok, levonások).
A következő kép egy bérfizetési jegyzék minta nyomtatványt mutat be:

A mai világban bérszámfejtő programok végzik el az egyes munkavállalók bérszámfejtési

adatainak összesítését és arról egy összefoglaló bizonylatot állítanak ki a könyvelő részére, aki
ezen adatok alapján a könyvelést elvégzi. A munkavállalói adatok rendkívül bizalmas adatok,
nagyon korlátozott azok köre, akik ezen adatokhoz hozzáférhetnek. A könyvelők gyakran csak az
összesített adatokat látják (nem munkavállalókra lebontott részletességgel), az alapján végzik el a
szükséges könyveléseket, amiket a következő pontban mutatunk be.

56
Könyvelési tételek szerkesztése bérfizetési jegyzék alapján

A következő táblázatban foglaltuk össze, hogy milyen könyvelési tételek keletkeznek bérfizetési
jegyzék alapján:

Gazdasági esemény Idősoros könyvelés

Bruttó bér könyvelése
T:541. Bruttó bér K:471. Jövedelemelszámolás
(jutalom, túlóra stb. is.)
Személyi jövedelemadó
T:471. Jövedelemelszámolás K:462. SZJA elszámolási számla
levonás bruttó bérből
Társadalombiztosítási
K:463. Költségvetési befizetési
járulék (TBJ) levonása T:471. Jövedelemelszámolás
kötelezettségek
bruttó bérből
Nettó bér kifizetése
T:471. Jövedelemelszámolás K:381. Pénztár
készpénzben
Nettó bér átutalása
T:471. Jövedelemelszámolás K:384. Bankbetét
bankszámlára
Szociális hozzájárulási adó
T:561. Szociális hozzájárulási K:463. Költségvetési befizetési
fizetési kötelezettség
adó kötelezettségek
(munkáltató fizeti)
Szakképzési járulék
T:564. Szakképzési K:463. Költségvetési befizetési
fizetési kötelezettség
hozzájárulás kötelezettségek
(munkáltató fizeti)
SZJA kifizetése T:462. SZJA elszámolási
K:384. Bankbetét
számla
TBJ, szochó, szakképzési T:464. Költségvetési
járulék kifizetése befizetési kötelezettségek K: 384. Bankbetét
teljesítése

A személyi jövedelemadón kívül a bérekkel kapcsolatosan elszámolandó adók és járulékok

esetében külön főkönyvi számlán kerül rögzítésre az adóval kapcsolatos kötelezettség előírása,
valamint az adó pénzügyi teljesítése. Az adókötelezettséget a 463-as számlacsoportban könyveljük,
míg a banki teljesítéseket a 464-es számlacsoportban.

Bár a bérszámfejtés a tárgyhót követő első napokban készül, a bérfizetési jegyzéken szereplő
összesített adatokat a tárgyhó utolsó napjára kell könyvelni, hiszen ezek a tételek egyértelműen azt
a hónapot érintik. Ez azt jelenti például, hogy a május 3-án elkészült április hónapra vonatkozó
bérfizetési jegyzéken szereplő tételeket április 30-i dátumra kell könyvelni.

57
Feladat

A Hamburger Kft. 2020. július havi bérfizetési jegyzéke alapján könyveld idősorosan a füzetbe a
szükséges tételeket!
1. Bruttó bérköltség: 9 000 000 Ft
2. Jutalom: 500 000 Ft
3. Bérből levont személyi jövedelemadó: 1 320 000 Ft
4. Bérből levont társadalombiztosítási járulék: 1 679 000 Ft
5. Munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adó: 1 425 000 Ft
6. Munkáltatót terhelő szakképzési hozzájárulás: 142 500 Ft
7. 2020.08.04-én megtörtént a bérek kifizetése: 1 200 000 Ft-ot pénztárból fizetett a vállalkozás, a
fennmaradó részt átutalással rendezték.
8. 2020.08.12-én átutalták a NAV-nak a fizetendő adókötelezettségeket.

Segítség a megoldáshoz:
5) ponthoz: a vállalkozás által a munkavállalók részére kifizetett nettó bér meghatározása:
Bruttó bér (9 000 000 Ft) + Jutalom (500 000 Ft) – Bérből levont járulékok (1 320 000 +
1 679 000 Ft) = 6 501 000 Ft.
Ebből 1 200 000 Ft-ot pénztárból fizet a vállalkozás, a fennmaradó összeget, 5 301 000 (6 501 000
Ft – 1 200 000 Ft) Ft-ot pedig átutalással rendez.
6) SZJA könyvelendő külön, a többi adókötelezettséget lehet összevontan könyvelni a 464-es
számlacsoportba.

Összefoglaló kérdések a Jövedelemelszámolás bizonylata témakörhöz

1. Milyen bizonylat alapján könyveljük a havi bérszámfejtési tételeket?
2. Hogyan határozzuk meg a kifizetendő nettó bér összegét? Milyen bizonylaton informálja a
munkáltató munkavállalóját a részére fizetendő havi nettó bérről és annak összetételéről?
3. Milyen járulékokat fizet a munkáltató a munkavállalóknak fizetett bruttó bér után? Hogyan kell
ezeket könyvelni?

58
3.7.2.6.7 Komplex számviteli esettanulmányok
Ez a rész a számvitel tantárgy keretében megtanult ismeretek felhasználását, gyakorlását segítő
komplex feladatokat tartalmaz.
Tárgyi eszközökkel, vásárolt és saját termelésű készletekkel, jövedelemelszámolással,
költségekkel kapcsolatos komplex gazdasági események főkönyvi elszámolása
1. feladat
A Hamburger Kft. 2019. december 31-i mérlegének kiemelt adatai a következők (adatok ezer Ft-
ban):
ESZKÖZÖK 2019.12.31. FORRÁSOK 2019.12.31.
A. Befektetett eszközök 87 980 D. Saját tőke 66 590
II. Tárgyi eszközök 87 980 I. Jegyzett tőke 16 000
Épületek 43 270 IV. Eredménytartalék 53 200
Műszaki gépek 32 400 VII. Adózott eredmény -2 610
Egyéb berendezések 12 310 F. Kötelezettségek 100 060
B. Forgóeszközök 78 670 III. Rövid lejáratú kötelezettségek 100 060
I. Készletek 24 710 Rövid lejáratú hitelek 42 510
Anyagok 21 200 Szállítók 37 800
Egyéb rövid lejáratú
Áruk 3 510 kötelezettségek 19 750
II. Követelések 17 800
Vevők 17 800
IV. Pénzeszközök 36 160
Pénztár 1 562
Bankbetétek 34 598
Eszközök összesen: 166 650 Források összesen: 166 650
Kiegészítő információk a mérleghez:
1. 2019. december 31-éig elszámolt halmozott értékcsökkenések:
Épületek: 11 200 eFt ; Műszaki gépek: 9 200 eFt; Egyéb berendezések: 2 750 eFt
2. A vállalkozás anyag- és árukészleteiről év közben folyamatos mennyiségi és értékbeni
nyilvántartást vezet, beszerzési áron. Készletcsökkenéseket FIFO eljárással értékelik.
3. A tárgyi eszközök után az értékcsökkenést az aktiválás napjától, napra pontosan számolják el.
4. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek összetétele:
471. Jövedelemelszámolási számla 8 970 eFt
462. SZJA elszámolási számla 1 760 eFt
463. Költségvetéssel szembeni adók 3 020 eFt
466-468: ÁFA egyenlege 6 000 eFt
Könyveld a vállalkozás 2020. január hónapban bekövetkezett gazdasági eseményeit idősorosan!

59
1. 2020. január 1: mérlegszámlák nyitása a főkönyvben.
2. 2020. január 1: adózott eredmény (veszteség) átvezetése eredménytartalékba.
3. 2020. január 5: a vállalkozás értékesített 1 000 eFt könyv szerinti értékű árut 2 500 eFt + 27%
Áfa összegért.
4. 2020. január 6-án a vállalkozás átutalta munkavállalói részére a bért.
5. 2020. január 10-én egy személygépjárművet vásárolt bruttó 5 000 000 Ft értékben, átutalásos
számla ellenében. A gépjárművet január 15-én üzembe helyezte, az egyéb berendezések között
tartja nyilván. Az eszköz maradványértéke 500 000 Ft, az értékcsökkenést 5 év alatt lineárisan
számolják el.
6. 2020. január 12-én átutalta a NAV-nak személyi jövedelemadó, illetve a 463-as
számlacsoportban nyilvántartott adóinak összegét.
7. 2020. január 15-én a vállalkozás anyagot vásárolt 900 000 Ft + 27% Áfa értékben, átutalásos
számla ellenében. A beszerzett anyag 10%-a minőségi kifogás miatt visszaküldésre került,
valamint a szállító 5% utólagos engedményt is adott az eredeti árból. A visszárut és utólagos
engedményt a szállító kiszámlázta.
8. 2020. január 20-án a vállalkozás kifizette az anyagbeszerzésből eredő tartozását a szállítónak.
9. 2020. január 27-én értékesítette egyik termelőgépét. A gép bruttó értéke 540 eFt volt, 2020-ra
az értékesítésig elszámolandó értékcsökkenése 23 eFt, a kivezetésig elszámolt halmozott
értékcsökkenése 275 eFt volt. A gépet 300 eFt + 27% Áfa eladási áron értékesítette, készpénzért.
10. Hó végi bérszámfejtés összesített adatai alapján elvégezte a szükséges könyveléseket:
- bruttó bér: 6 700 eFt,
- bérből levonásra kerülő SZJA: 1 200 eFt,
- bérből levonásra kerülő nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási járulék: 1 780 eFt,
- szociális hozzájárulási adó: 2 000 eFt,
- szakképzési hozzájárulás: 340 eFt.
11. Raktár összesítő jelentése alapján a január havi anyagfelhasználásának értéke 5 300 eFt.
12. Hó végén elszámolja az értékcsökkenési leírást:
- épületek: 78 eFt,
- műszaki gépek, berendezések: 1 200 eFt,
- egyéb berendezések, gépek: 510 eFt + a hónap közben beszerzett személygépkocsi után
elszámolandó értékcsökkenés.

60
2. feladat
Egy vállalkozás anyagkészletéről rendelkezésre álló analitikus adatok:
Időpont Gazdasági esemény Mennyiség (kg) Egységár (Ft/kg)
December 1. Nyitókészlet 1 500 820
December 10. Beszerzés 2 200 850
December 12. Visszaküldés 220 850
December 22. Beszerzés 2 000 880
December 23. Minőségi engedmény - 5%
December 30. Felhasználás 5 000
……………
a) Számítsd ki a december havi anyagköltség értékét, ha a vállalkozás a FIFO módszert alkalmazza!

December havi anyagköltség: ……………………

Mellékszámítás:

b) Állapítsd meg a december végi anyagkészlet mennyiségét és értékét FIFO módszerrel!

December végi anyagkészlet mennyisége: ..……………………kg
December végi anyagkészlet értéke: ……………………………Ft (FIFO módszerrel)
Mellészámítás:

c) Határozd meg mennyi lenne a december havi felhasználás értéke, ha a vállalkozás a felhasználást
átlagáron értékelné! (Az átlagárat egész számra kerekítsd!)

December havi anyagköltség: ……………………Ft

Mellékszámítás:

61
3. feladat
Egy vállalkozás kiemelt főkönyvi számláinak egyenlegei 2020. január 1-jén:
25. Késztermékek 8 000 000 Ft,
23. Befejezetlen termelés 200 000 Ft.
a) Könyveld el idősorosan a következő gazdasági eseményeket!
1. Nyitó befejezetlen termelés értékének kivezetése.
2. A saját termelésű késztermékek előállításához a következő költségek merültek fel:
a) Anyagfelhasználás 16 000 000 Ft,
b) Bérköltség 3 000 000 Ft,
c) Bérjárulékok 900 000 Ft,
d) Műszaki gépek értékcsökkenési leírása 600 000 Ft,
e) Igénybe vett szolgáltatások költsége (számla szerint) 60 000 Ft,
f) Egyéb szolgáltatások költsége (bankértesítés szerint) 30 000 Ft.
3. Az elkészült és raktárra vett késztermékek közvetlen önköltségen számított értéke 18 000 000
Ft.
4. Értékesített késztermékek vevőnek kiszámlázott eladási értéke 15 000 000 Ft + 27% Áfa. Az
eladott késztermékek önköltségen számított értéke 10 000 000 Ft volt.
5. A vevő átutalta követelésünk felét, a bank jóváírási értesítése megérkezett.
Mellékszámítások:

b) Határozd meg a vállalkozás anyagjellegű ráfordításainak értékét!

Anyagjellegű ráfordítások: ………………………….Ft

Mellékszámítások:

62
Pénzügyi és hitelműveletek és a kötelezettségekkel kapcsolatos elszámolások alkalmazása
a folyamatos könyvelési munkában
1. feladat
Egy vállalkozás 2019. december 31-i mérlegének kiemelt adatai a következők (adatok ezer Ft-ban):

ESZKÖZÖK 2019. FORRÁSOK 2019.

12.31. 12.31.
A. Befektetett eszközök 40 700 D. Saját tőke 56 900
III. Befektetett pénzügyi eszközök 40 700 I. Jegyzett tőke 52 000
Egyéb tartós részesedés 26 500 IV. Eredménytartalék -14 200
Egyéb tartósan adott kölcsön 14 200 VII. Adózott eredmény 19 100
B. Forgóeszközök 95 532 F. Kötelezettségek 78 151
II. Követelések 1 300 II. Hosszú lejáratú kötelezettségek 15 000
Vevőkövetelések 1 300 Beruházási és fejlesztési hitelek 15 000
III. Értékpapírok 21 200 III. Rövid lejáratú kötelezettségek 63 151
Egyéb részesedés 21 200 Rövid lejáratú hitelek 8 200
IV. Pénzeszközök 73 032 Szállítók 42 551
Egyéb rövid lejáratú
Pénztár 532 kötelezettségek 12 400
Bankbetétek 72 500
C. Aktív időbeli elhatárolások 129 G. Passzív időbeli elhatárolások 1 310
Bevételek aktív időbeli Költségek, ráfordítások passzív
elhatárolása 129 időbeli elhatárolása 1 310
Eszközök összesen: 136 361 Források összesen: 136 361
Kiegészítő információk a mérleghez:
 A bevételek aktív időbeli elhatárolása a tartósan adott kölcsön után 2019. évre járó kamatot
tartalmazza.
 A passzív időbeli elhatárolások soron a beruházási és fejlesztési hitelek után 2019. évre
fizetendő kamat került kimutatásra.
 A beruházási és fejlesztési hitelek soron kimutatott hitel lejárata 2024. október 31.
Törlesztés minden év október 31-én esedékes. A fizetendő kamat mértéke 3.5%, évente
esedékes a fennálló tőketartozás után, október 31-én.
 Rövid lejáratú hitelek között a vállalkozás a beruházási hitel éven belül esedékes részét
(3 000 eFt) mutatja ki, a fennmaradó rész banki folyószámlahitel.
 Egyéb tartós részesedések befektetési céllal vásárolt részvényeket tartamaznak.
 A vevőkövetelések soron egy vevővel szemben fennálló követelést mutat ki a vállalkozás.
 Egyéb tartósan adott kölcsön soron kimutatott kölcsön lejárata 2022. május 31, törlesztés a
lejáratakor egy összegben esedékes, kamatfizetés évente, minden év május 31-én, a kamat
mértéke 2%.
 Egyéb részesedések között értékesítésre szánt ABC Rt részvényeket mutat ki a vállalkozás.

63
Könyveld idősorosan a következő, 2020. évi gazdasági eseményeket!

1. Mérlegszámlák nyitása 2020. január 1-jén.

2. Nyitás utáni rendező tételek könyvelése:
2a) Adózott eredmény átvezetése eredménytartalékba.
2b) Aktív időbeli elhatárolások kivezetése.
2c) Passzív időbeli elhatárolások kivezetése.
3. Értékesítik a forgóeszközök között kimutatott részvényeiket. A részvények eladási ára
43 500 eFt, az összeget a vállalkozás bankszámláján jóváírták 2020. február 7-én.
4. Május 31-én a vállalkozás bankszámláján a tartósan adott kölcsön után járó kamatot
jóváírják.
5. Egyéb tartós részesedései között kimutatott részvények után 2020. augusztus 9-én 570 000
Ft osztalékbevételt realizált, a bankszámláján jóváírásra került az összeg.
6. 2020. szeptember 5-én a vevőkövetelése fejében elfogad vevőjétől egy váltót. A váltó
lejárata 2020. december 9., névértéke 1 420 000 Ft.
7. 2020. október 31-én átutalja bankszámlájára a beruházási hitel esedékes törlesztőrészletét,
valamint a hitel után fizetendő kamatot.
8. 2020. december 9-én a váltó névértékének megfelelő összeg jóváírásra kerül
bankszámláján, a vevő rendezte tartozását.
9. 2020. december 31-i zárás keretében a következő tételeket rögzítik a fentiekkel
kapcsolatban:
9a) Egyéb tartós részesedés év végi értékelése során megállapításra került, hogy részesedés
piaci értéke tartósan a könyv szerinti érték alatt lesz, ezért 1 200 000 Ft értékvesztés
elszámolása szükséges.
9b) Elhatárolják az egyéb tartósan adott kölcsön után 2020. évre járó kamatot.
9c) Átsorolják a beruházási és fejlesztési hitel éven belül esedékes törlesztő részletét rövid
lejáratú kötelezettségek közé.
9d) Elhatárolják a beruházási hitel után 2020. évre fizetendő kamatot.

64
2. feladat
Vállalkozásunk 2020. május 15-én forgatási céllal 300 db kötvényt vásárolt 12 000 Ft/db eladási
áron. A kötvény jellemzői:
 névértéke 10 000 Ft/db (lejáratkor egyösszegben esedékes)
 lejárata 2030. szeptember 30.
 kamata 8%, minden évben szeptember 30-án esedékes.
2020. október 30-án a vállalkozás a kötvények felét 10 700 Ft/db eladási áron értékesíti.
Könyveld az évközi és év végi gazdasági eseményeket idősorosan a kötvénnyel kapcsolatban! (Az
évet 360 nappal vedd figyelembe!)
Segítség a megoldáshoz:
Kötvény vásárlásakor az eladási árban lévő kamat meghatározása (fizetett kamat):
2019. október 1. – 2020. május 15. közötti időszakra kell meghatároznia kamatot:
300 db * 10 000 Ft/db * 0.08 * 225 nap / 360 nap = 150 000 Ft.
Szeptember 30-án esedékes kapott kamat: 300 db * 10 000 Ft/db * 0.08 = 240 000 Ft.
Kötvény eladás bevétele: 150 db * 10 700 Ft/db = 1 605 000 Ft.
Eladott kötvények könyv szerinti értéke: (3 600 000 – 150 000 Ft) / 2 = 1 725 000 Ft.
Kötvény eladásakor eladási árban lévő kamat meghatározása (kapott kamat):
300 db * 10 000 Ft/db * 0.08 * 30 nap/360 nap = 20 000 Ft.
Kötvény eladáson realizált árfolyamveszteség:1 605 000 Ft – 1 745 000 Ft – 20 000 Ft=160 000 Ft
Év végén 2020-ra járó kamat elhatárolása: 150 db * 10 000 Ft/db * 0.08 * 3 hónap/12 hónap =
30 000 Ft.
3. feladat
Vállalkozásunk 2020. január 31-én 500 db, egyenként 100 000 Ft névértékű kötvényt bocsátott ki.
A kötvény jellemzői:
 lejárata 2030. január 31. Névérték visszafizetése ezen időpontban, egyösszegben esedékes.
 kamata 5%, minden év január 31-én fizetendő.
A kötvényt 105%-os árfolyamon jegyezték, a kötvényekből a bevétel a vállalkozás bankszámlájára
2020. január 31-én befolyt.
A kibocsátással kapcsolatban a vállalkozás 120 Ft/db bankköltséget számolt el a kibocsátás napján.
Milyen könyvelési tételeket fog könyvelni a vállalkozás a következő dátumokon a fenti
kötvénykibocsátással kapcsolatban:
2020. január 31.; 2020. december 31.; 2021. január 1.; 2021. január 31.; 2030. január 31.?

65
A beszámoló (egyszerűsített éves beszámoló, mérleg, eredménykimutatás) készítése
könyvelt adatok alapján.
1. feladat
A következő adatok egy egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozás főkönyvi kivonatából
származnak:
Főkönyvi Tartozik/
számla Megnevezés Egyenlegek Ft Követel
12. Ingatlanok 24 000 000 (T)

129. Ingatlanok értékcsökkenése …………… (K)

13. Műszaki berendezések 45 000 000 (T)

139. Műszaki berendezések értékcsökkenése …………… (K)

14. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek 12 000 000 (T)
Egyéb berendezések, felszerélesek, járművek
149. értékcsökkenése …………… (K)
184. Tartós vállalati kötvények 5 200 000 (T)
19. Tartósan adott kölcsönök 6 500 000 (T)
26. Áruk 17 000 000 (T)
311. Belföldi követelések 56 000 000 (T)
Belföldi követelésekre elszámolt
315. értékvesztések 5 000 000 ……………
375. Eladásra vásárolt kötvények 2 500 000 (T)
381. Pénztár 540 000 (T)
384. Elszámolási betétszámla 32 780 000 (T)
39. Aktív időbeli elhatárolás …………… (T)
411. Jegyzett tőke 15 000 000 (K)
413. Eredménytartalék 3 560 000 (T)
444. Beruházási és fejlesztési hitelek 60 000 000 (K)
452. Rövid lejáratú hitelek 1 200 000 (K)
454. Szállítói tartozások 13 000 000 (K)
461. Társasági adó 2 750 000 ……………
463. Költségvetési befizetési kötelezettség 29 850 000 (K)
Költségvetési befizetési kötelezettség
464. teljesítése 12 760 000 (T)
466. Előzetesen felszámított Áfa 54 000 000 ……………
467. Fizetendő Áfa 96 000 000 ……………

468. ÁFA pénzügyi elszámolása 16 500 000 (T)

471. Jövedelemelszámolási számla 17 200 000 (K)
48. Passzív időbeli elhatárolás …………… (K)

66
a) Határozd meg a hiányzó egyenlegeket, valamint az egyenlegek előjelét (T/K) a következő
információk ismeretében:
 Az ingatlanok között kimutatott eszközöket 10 éve használják, leírásukat 40 évre, lineáris
módszerrel tervezték.
 A műszaki berendezések mérlegértéke 27 000 000 Ft.
 Az egyéb berendezések között kimutatott eszközök teljes mértékben leírásra kerültek 2019.
december 31-ig, maradványértékük 1 200 000 Ft.
 A tartósan adott kölcsönökből a 2020-ban esedékes törlesztőrészlet értéke 1 500 000 Ft, a
beruházási hitelek éven belül esedékes része 5 000 000 Ft.
 A vállalkozás 1 200 000 Ft értékben számolt el befektetései után 2019. évre járó, de
pénzügyileg még nem rendezett kamatot.
 A vállalkozás több előleget fizetett 2019-ben társasági adóra, mint amennyi végül az
adófizetési kötelezettsége lett.
 A vállalkozás 4 500 000 Ft értékben számolt el 2019. évre fizetendő, de pénzügyileg még
nem rendezett kamatot.

b) Készítsd el a vállalkozás mérlegét (egyszerűsített éves beszámoló)! Határozd meg a 2019. évi
adózott eredményt!

ESZKÖZÖK 2019.12.31. FORRÁSOK 2019.12.31.

eFt eFt

A. Befektetett eszközök D. Saját tőke

I. Immateriális javak I. Jegyzett tőke
Jegyzett, de még be nem
II. Tárgyi eszközök II. fizetett tőke
Befektetett pénzügyi
III. eszközök III. Tőketartalék
B. Forgóeszközök IV. Eredménytartalék
I. Készletek V. Lekötött tartalék
II. Követelések VI. Értékelési tartalék
III. Értékpapírok VII. Adózott eredmény
IV. Pénzeszközök C. Céltartalékok
Aktív időbeli
C. elhatárolások F. Kötelezettségek
I. Hátrasorolt kötelezettségek
Hosszú lejáratú
II. kötelezettségek
Rövid lejáratú
III. kötelezettségek
Passzív időbeli
G elhatárolások
Eszközök összesen: Források összesen:

67
2. feladat
Állítsd össze a megadott számlaegyenlegek alapján az adott vállalkozás összköltség típusú
Eredménykimutatását az adózott eredményig, egyszerűsített éves beszámoló készítése esetén!
Egyenleg Ft-
Számlaszám Számla megnevezése ban
581. Saját termelésű készlet állomyánváltozása (K) 126 000
582. Saját előállítású eszközök aktivált értéke (K) 279 000
811. Anyagköltség 12 890 000
812. Igénybevett szolgáltatások értéke 26 734 000
813. Egyéb szolgáltatások 23 510 000
814. ELÁBÉ 4 990 000
821. Bérköltség 12 384 500
822. Személyi jellegű egyéb kifizetések 3 450 000
823. Bérjárulékok 7 560 000
83. Értékcsökkenési leírás 9 640 000
Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök könyv
861. szerinti értéke 1 263 000
867. Adók, illetékek, hozzájárulások 7 910 000
869. Különféle egyéb ráfordítások 458 000
873. Fizetendő kamatok, kamatjellegű ráfordítások 3 412 000
891. Társasági adó 5 176 000
911. Értékesítés nettó árbevétele 176 359 000
961. Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök bevétele 4 910 000
969. Különféle egyéb bevételek 670 000
974. Egyéb kapott kamatok, kamatjellegű bevételek 1 230 000

68
Könyvelési segédletek
Számlasoros könyvelési sablon
T K T K T K

T K T K T K

T K T K T K

T K T K T K

69
Idősoros könyvelési sablon
Számla Összeg
Dátum Gazdasági esemény megnevezése
Tartozik Követel Tartozik Követel

70
Felhasznált irodalom
Dér Tünde · Tajtiné Szilágyi Kata: Üzleti gazdaságtan - Példatár és feladatgyűjtemény a közép- és
emelt szintű érettségi vizsgához, Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013
ÉVA Katalin: A számviteli törvény célja, filozófiája, a törvény által a gazdálkodókkal szemben
támasztott követelmények In: ÉVA Katalin: Számvitel-elemzés I. Budapest Perfekt Kiadó, 2006.
Havass Norbert – Veress Attila: Példatár a számvitel alapjaihoz, 2015
Havass Norbert – Dr. Veress Attila – Weiser Attila: Könyvvezetés és beszámolókészítés példatár,
Saldo, Budapest, 2020
Juhászné Koppány Márta: Számviteli alapismeretek 11., Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2015
Juhászné Koppány Márta: Számvitel gyakorlat, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2016
Juhászné Koppány Márta - Katona Gabriella: Számviteli alapismeretek 12. o., Műszaki
Könyvkiadó, 2016.
Tajtiné Szilágyi Kata: Üzleti gazdaságtan - Elméleti összefoglaló a közép- és emelt szintű érettségi
vizsgához, Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013
Pénzügyi-számviteli ügyintéző – Vizsgafelkészítő, OKJ Szakkönyv Sorozat, Si-Ker ’993 Bt.,
Budapest, 2016
Internetes források:
Korábbi érettségi feladatsorok
http://dload.oktatas.educatio.hu/erettsegi/feladatok_2020tavasz_kozep/k_kozg_20maj_fl.pdf
(Letöltés dátuma: 2020. július 22-30.)
2000. évi C. törvény a számvitelről https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0000100.tv
(Letöltés dátuma: 2020. július 22.)
http://www.szamvitelnavigator.hu
https://kontirozas.weebly.com
https://www.nive.hu/Downloads/Szakkepzesi_dokumentumok/Bemeneti_kompetenciak_meresi_
ertekelesi_eszkozrendszerenek_kialakitasa/15_1972_006_100915.pdf
(Letöltés dátuma: 2020. július 23.)
https://www.nive.hu/Downloads/Szakkepzesi_dokumentumok/Bemeneti_kompetenciak_meresi_
ertekelesi_eszkozrendszerenek_kialakitasa/15_1972_007_101030.pdf
(Letöltés dátuma: 2020. július 24.)
https://penzugysziget.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=417:kotelezettsegek
&catid=43&Itemid=7
(Letöltés dátuma: 2020. július 25.)

71