VEKOP-8.6.

3-16-2017-00001

„Szakképzési intézményrendszer átfogó fejlesztése a

Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum tagintézményeiben”

A háztartások gazdálkodása

Készítette: Dienerné Szakács Krisztina

Bertók Zsuzsanna

Lektor: Szabó Attila

 3.3.1.6.2 A háztartások gazdálkodása

KKK

Sor- Készségek, Ismeretek Elvárt Önállóság és

szá képességek viselkedésmódok, felelősség
m attitűdök mértéke
1. Családi költségvetést készít. Ismeri az Kritikusan szemléli Önállóan intézi az
2. Megtervezi a saját céljai online banki a különböző életvezetéséhez
eléréséhez szükséges szolgáltatáso forrásokból kapcsolódó
bevételeket. k körét. származó fizetési
11 3. Megtervezi egy családi projekt hitelintézeti feladatokat.
megvalósításának ajánlatokat.
finanszírozását.
4. Használja az online banki
szolgáltatásokat.

PTT: 3.3.1.6.2 A háztartások gazdálkodása

1. A család fogalma és funkciói
2. Munkamegosztás a háztatásokban. Időgazdálkodás
3. A háztartások bevételei és kiadásai. A háztartások költségvetése
4. A háztartások pénzgazdálkodása, a megtakarítások és a hitelek szerepe. A háztartások
vagyona
1. A család fogalma és funkciói
Család fogalma
Az emberi együttélésnek különböző formái alakultak ki a történelem során. Gondoljunk csak
vissza a korábbi tanulmányainkból azokra az időkre, amikor az emberek a szükségleteiket még
csak a természetben található javakkal elégítették ki és nagyobb közösségekben éltek, és
láthatjuk, hogy szinte összehasonlíthatatlan az akkori életmód a mai korral, amikor a
szükségleteink nagy részét már úgy elégítjük ki, hogy a gazdaság által előállított javakat
fogyasztjuk, és sokszor mindössze 2-3 fő él egy háztartásban.
Az idők során megváltoztak nem csak az elfogyasztott javak, hanem a javak előállításához
felhasznált eszközök is. Átalakultak az emberek által végzett munkafolyamatok, más
foglalkozások jöttek létre, újabb és újabb feladatokat látnak el az emberek, tehát megváltoztak
a munkavégzés és a termelési folyamat során kialakított együttműködési formák is. Mindezek
a gazdaságon belüli változások hatással voltak az egyes foglalkozásoknak a társadalmon belüli
fontosságára és megbecsültségére, ami a jövedelmi viszonyok átalakulását is eredményezte. A
legkisebb társadalmi egységekben, a családokban, háztartásokban is vizsgálhatjuk ezeknek a
gazdasági és társadalmi változásoknak a hatásait, hiszen mára már egészen átalakult a családok
mérete, működése, és az egyes embereknek a családon belül betöltött szerepe is.
A család kifejezés a hétköznapi szóhasználatban a szülők és gyermekeik együtt élő közösségét
jelenti. Eközben nem feledkezünk meg a nagyszülők és rokonok fontosságáról sem, és sok

1
családban nem él együtt mindkét szülő a gyermekeivel, de a társadalmi-gazdasági jelenségek
vizsgálatához szükség van arra, hogy leegyszerűsítéseket alkalmazzunk. Így gazdasági
szempontból a családot az emberi lét, az egyes ember személyisége és a társadalom működése
szempontjából fontos feladatokat ellátó közösségnek tekintjük.
Családtípusok1 - kiegészítő anyag
A demográfiában és a statisztikai vizsgálatokban nem különböztetik meg a házastársi vagy
élettársi kapcsolatban együtt élőket, valamint az örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket is a
saját gyermekkel egyformán veszik figyelembe. A jelentős különbség abban van, hogy egy
vagy két szülő él együtt a családban. Az egyszülős család (apa vagy anya hajadon, nőtlen
gyermekkel) a gyermekét vagy gyermekeit egyedül nevelő anya vagy apa. Ilyen helyzet a
szülők válása, szakítása, az egyik szülő külön költözése vagy halála, illetve párkapcsolaton
kívüli születés következtében jöhet létre. Az egyszülős családok aránya az összes családon
belül egy fontos demográfiai mutatószám, amely a családok szerkezetében mutatkozó
változásokat jól jellemzik.
A házaspáros típusú családdal megegyező összetételű az egyre gyakoribbá váló mozaikcsalád
is, amelyet két, egymással párkapcsolatban élő felnőtt és legalább egy gyermek alkot. A
mozaikcsaládok esetében az egyik szülő csatlakozik egy már fennálló szülő–gyermek
kapcsolathoz, aminek köszönhetően az egyik felnőtt nincs vér szerinti kapcsolatban a
gyermekkel/gyermekekkel, sőt, amennyiben két egyszülős család egyesül, a családban élő
gyermekek között sincs feltétlenül vérségi kapcsolat.

A családok száma családösszetétel szerint:

1
Forrás: https://www.demografia.hu/hu/tudastar/fogalomtar/81-csalad Letöltés ideje: 2020.
augusztus 2.

2
Forrás: www.ksh.hu/js/nepszamlalas/grafikonok/03_kotet/index.html#!9|0 Letöltés ideje:
2020. augusztus 2.
Család funkciói
A családi közösségek működésük során nagy eltéréseket mutathatnak. A különböző történelmi
korokban más-más gazdasági-társadalmi körülmények között élő, különböző vallások
törvényeit követő családok szokásai, hagyományai nagyon eltérőek. A családok és az azokat
körülvevő viszonyok is állandóan változnak. Az eltérő együttélési, tartalmi, formai keretek
mögött azonban megfigyelhetők azonosságok is, amelyek a család alapfunkcióiból erednek.
A család alapfunkciói:
1. biológiai
2. gazdasági
3. szocializációs
4. érzelmi stabilitást, biztonságot nyújtó funkciók

1. biológiai (reprodukciós)
A gyermekszületés a család legörömtelibb eseménye. A szülők életük továbbvitelének zálogát,
életük értelmét látják a gyermekek világra jöttében. A család egyik legősibb és legfontosabb
funkciója az utódok nemzése. A gyermekszületés nagyon fontos társadalmi jelenség is, mert a
születések révén alakul ki a népesség. A népesség újratermelését reprodukciónak nevezzük. A
reprodukció biztosítja a jövő munkaerőforrását, a nemzet fennmaradását. Ez az egyik
legáltalánosabb funkció.
2. gazdasági
A család gazdasági funkciója termelést, elosztást és fogyasztást jelenthet.

3
A család egyik funkciója a termelés, az anyagi javak előállítása. Ma ez leginkább pénzkeresést
jelent, azaz bármilyen gazdasági tevékenységben való részvételt, amiért a családtag jövedelmet
kap, de vannak önállóan gazdálkodó családok is, ahol a fogyasztási javak egy részét saját maguk
állítják elő (pl. mezőgazdasági terményeket).
A család elosztási funkciója azt jelenti, hogy a különböző forrásokból származó jövedelmeket
közösen használják fel. Fontos gazdasági mutató az ún. egy főre jutó átlagos jövedelem, amit
azért érdemes a bruttó jövedelem helyett figyelembe venni, mert sokkal inkább ez szabja meg
a valóságos életszínvonalat. Kiszámításához minden, a család bevételét képező jövedelmet
össze kell adni és elosztani a család létszámával.
A család harmadik funkciója a fogyasztás. Megkülönböztethetünk egyéni és családi
fogyasztást: egyéni fogyasztásnak számít például az az étel, amit a család egyik tagja megvesz
magának ebédre, családi fogyasztás lehet például a televízió megvásárlása, amiből nem kell
annyit venni, ahány tagja van a családnak, egy tévét többen is tudnak nézni.
Amikor a család termelési feladatokat látott el, pl. földművelés, állattenyésztés, ipari
tevékenység, akkor egyben úgy működött, mint egy termelőközösség. Ilyenkor a család belső
életét szinte minden vonatkozásban a gazdasági ésszerűség szabta meg. Régen a családi
gazdaságokban mindenkinek megvolt az életkora, neme és tudása alapján a szigorúan körülírt
feladata. A termelésnek volt alárendelve az együtt szerzett jövedelmek felhasználása és a
háztartás vezetése is. A gazdasági ésszerűség viszonylag egyértelműen megszabta a gyermekek
kívánt számát is, hiszen a sok gyerek sok munkáskezet, de sok éhes szájat is jelentett egyszerre,
valamint a későbbiekben a családi vagyon megőrzésére is gondolni kellett, ezért a gyermekek
párválasztása és pályaválasztása és gazdasági döntést jelentettek, mert nem akarták, hogy a
családi vagyon elvesszen vagy szétdarabolódjon az öröklések révén. Ma már nem jellemző,
hogy a családok ilyen típusú termelőközösségként működjenek, a háztáji gazdálkodás vagy
közös építkezés sokkal inkább csak kiegészítik a család egyéb jövedelmeit.
3. szocializációs funkció
A család tagjai között rendszeres személyes kapcsolat van. Együtt élnek, ezáltal állandóan
hatást gyakorolnak egymásra. A gyermekek elsődleges szocializációja a családban történik. A
társas együttélés legalapvetőbb formáit itt tanulják meg. Viselkedésükben utánozzák a
felnőtteket vagy kortársaikat, a szülők pedig segítik a helyes viselkedés elsajátítását. Így a
gyermekek ismereteket, szokásokat, erkölcsi normákat, viselkedési formákat tanulhatnak meg
a családban, amelyekre a társadalmi beilleszkedés során nagy szükségük lesz.
A gyermekek is hatnak szüleikre. A kortárscsoportokban, gyermekintézményekben látott és
hallott új szokásokat hazaviszik, ami hatással van a többiek viselkedésére. A család
szocializációja kihat az egész társadalomra. A családok normái, értékei munkahelyi és egyéb
társas kapcsolatukban is meghatározzák az emberek viselkedését.

4. érzelmi stabilitást, biztonságot nyújtó funkció

A család tagjai a családon kívüli környezetben számos konfliktust élnek át, problémákkal
kerülnek szembe. A család megértő légköre, szeretetteljes együttese segíti a családtagokat
konfliktusaik feloldásában, a problémák megoldásában. A családban meglévő érzelmi
kapcsolat biztosít védelmet mind a szülők, mind a gyermekek számára. Minden családnak

4
megvannak a maga szabályai, elvei, megállapodásai, a kialakult rendje. Ezeknek a betartása
stabilizálja a családot.
Család vagy háztartás?
A háztartások, családok a társadalomtudomány különböző ágai számára fontos kutatási területet
jelentenek, mivel a társadalmi együttélés legalapvetőbb egységei. A család és a háztartás
fogalma időben, térben és tudományterületenként változó lehet. A hétköznapokban a két
fogalmat sokszor szinte szinonimaként használják, és bár bizonyos esetekben valóban
ugyanazon személyek alkotják a háztartást és a családot, fontos tudni, hogy egy-egy vizsgálat
vagy kimutatás esetén pontosan milyen jelentéssel alkalmazták az adott fogalmat, mert pl. a
statisztikában és a demográfiában eltérő definíció érvényes rájuk.
A társadalomtudományokban a háztartás és a család között az alapvető különbség a következő:
a család a házastársi vagy élettársi, illetve a vérségi kapcsolatban együtt élők legszűkebb köre,
ezzel szemben a háztartás a rokoni vagy nem rokoni kapcsolatok alapján együtt élők közös
lakásfenntartást vállalók lakóegysége.2 Ennek a közös gazdálkodás, a célok kijelölése
szempontjából van jelentősége, mert míg egy család hosszú távon tud közösen tervezni, egy
külföldön együtt dolgozókból alakult lakóközösség csak átmenetileg alkot egy háztartást.
A háztartás fogalma
Egy háztartásba tartozónak azok a személyek minősülnek, akik egy lakásban vagy lakrészben
együtt élnek, és a háztartásban felmerülő kiadásoknak (napi kiadások, élelmiszer stb.) legalább
egy részét közösen viselik. Akiknek önálló lakáshasználati joguk van, így a főbérlő és albérlője,
minden esetben külön háztartást alkotnak. Az egyes vizsgálatok, adatfelvételek során az előző
meghatározáshoz képest pontosítani kell a fogalom használatát, például a szülői háztartáshoz
sorolhatók-e a kollégiumban élő, de nem önfenntartó egyetemisták, a háztartástól a hét nagy
részében távol tartózkodó személyek, stb.
A közgazdaságtanban használatos háztartás fogalma szerint háztartáson azoknak a
személyeknek a csoportját értjük, akik jövedelemmel rendelkeznek, és ezt a jövedelmet
jellemzően közösen használják fel. Ez a gazdaság egyik legfontosabb alapegysége a gazdaság
körforgásában.
A háztartás típusai – kiegészítő anyag!
Ha a háztartás egy családból áll, a család és a háztartás lényegében azonos, a háztartás
egycsaládos.
„Az egycsaládos háztartás a családtól abban különbözik, hogy a családdal együtt élő rokon vagy
nem rokon személyeket (ide értve a családdal élő állami gondozott gyermekeket is) a
családtagok száma nem, a háztartás tagjainak száma viszont tartalmazza. Ha több család vezet
közös háztartást, a háztartás többcsaládos. A két vagy több családból álló háztartások tagjainak
száma – hasonlóan az egycsaládos háztartásokhoz – a háztartást alkotó családok tagjainak
számán kívül magába foglalja a családokkal élő, de külön családot nem alkotó személyek
számát is. Az egy vagy több családot magába foglaló háztartás az ún. családháztartás.”
Azt a háztartást, ahol nem alakul ki család, nem családháztartásnak nevezzük. Ezek a
következők:

2
Forrás: Demográfia (Gyémánt Richárd, Katona Tamás, Pólay Elemér Alapítvány (2014))

5
 egyszemélyes háztartás, amikor a háztartást egyetlen személy alkotja (pl. szülőktől
külön költöző fiatal felnőttek, akik még nem alapítottak saját családot, de önálló jövedelemmel
rendelkeznek és el tudják tartani magukat);[82]
 egyéb összetételű háztartás, amelyben csak olyan személyek élnek együtt, akik nem
képeznek családot, úgymint
a. együtt élő, de családot nem alkotó rokon személyek (pl. testvérek, csak házas
és/vagy volt házas gyermekével egyedül élő apa vagy anya, az egyik nagyszülő
bármilyen családi állapotú unokájával),
b. nem rokon személyek háztartása (pl. ha fiatal felnőttként valaki barátnőjével
vagy barátjával összeköltözik, akkor is háztartásról beszélhetünk, amennyiben a
költségek közös vállalása és a közös fogyasztásból származó előnyök
kihasználása közös gazdálkodásra sarkallja őket),
c. családot nem alkotó rokon személyekből és a velük élő nem rokon személyekből
álló háztartás (pl. két testvér a barátjukkal).

A háztartások átlagos mérete egy adott népességen belül a háztartásban élők és a háztartások
számának ismeretében számolható ki. A kettő egymáshoz viszonyított aránya mutatja, hogy
átlagosan hány fő él egy háztartásban.

Az alábbi, Magyarországra vonatkozó statisztikai kimutatások az elmúlt évtizedekben lezajlott

változásokat mutatják. Jól látható, hogy a különálló gazdálkodó egységként működő
háztartások száma közel 25%-kal megnövekedett, míg az összes háztartást figyelembe véve
majdnem pontosan 50%-kal megnőtt az egyszülős és a nem családtagokból álló háztartások
aránya, ami jelentős változást eredményez a fogyasztási szerkezetben.

A háztartások és a háztartásban élők száma

6
Forrás: www.ksh.hu/js/nepszamlalas/grafikonok/03_kotet/index.html#!5|0 Letöltés ideje:
2020. augusztus 2.
A háztartások megoszlása háztartás-összetétel szerint

Forrás: www.ksh.hu/js/nepszamlalas/grafikonok/03_kotet/index.html#!6|0 Letöltés ideje:

2020. augusztus 2.

7
A háztartások száma és összetétele – kiegészítő anyag!
2005. április 1-jén az ország 10 millió 95 ezer fős népességéből 9 millió 883 ezer személy
(97,9%) élt magánháztartásban, a fennmaradó 212 ezer személy pedig közösségi elhelyezést
nyújtó intézményben, úgynevezett intézetekben, valamint „elenyésző” számban hajléktalanként
élt. Ehhez képest 2011-ben, a népszámlálás eszmei időpontjában (2011. október 1., 0 óra 0 perc)
a 9 937 628 fős lakosság 97,58%-a, azaz 9 697 199 ember élt magánháztartásban. A többiek
közösségi elhelyezést nyújtó ún. intézeti háztartások tagjai, illetve csekély számban fedél
nélküli hajléktalanok voltak.
A háztartások száma 2011-ben 4 105 708 volt, amely jelentős növekedést mutat a 2005-ös
mikrocenzus 4 millió 2 ezres adatához. Ugyanakkor érdekes megjegyezni, hogy 1960-ban még
csak 3 millió 79 ezer háztartás volt az országban. 2011-re 1960-hoz képest a háztartások száma
33,35 százalékkal nőtt, miközben a háztartásban élőké csupán alig emelkedett. Mindez
természetszerűleg megjelenik a háztartások átlagos nagyságának változásában is: száz
háztartásra 1960-ban 310, 2001-ben 257, 2005-ben 247, 2011-ben pedig már csak 236 személy
jutott.

Háztartások megoszlása

Forrás: Népszabadság Online honlapja:http://nol.hu/belfold/20121009-

egyszemelyes_haztartasok-1338029
Forrás: Mikrocenzus 2005 honlap: www.nepszamlalas.hu (Letöltés ideje: 2010. december 19.)

A 2005. évi mikrocenzus adatsorai szerint a háztartások összetétele az alábbiak szerint alakult:
A legkisebb lélekszámú háztartások a fővárosban, Budapesten, valamint a Dél-Alföldön, azon
belül Bács-Kiskun és Csongrád megyékben, a legnépesebbek az Észak-Alföldön, ezen belül
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, valamint a Közép-Magyarország régióhoz tartozó Pest és
a Dél-Dunántúlhoz tartozó Tolna megyében vannak. Ez a trend 2011-ben is megfigyelhető volt.

8
A 2011. évi kisnépszámlálás adatai arról tanúskodnak, hogy a háztartásokon belül a családot
magukba foglaló ún. családháztartások aránya – az 1970 óta tartó folyamatos csökkenés
ellenére – a legmagasabb, 65 százalék, ami az egy családból álló háztartások magas számából
és arányából adódik. Az olyan háztartások aránya, amelyben legalább két család élt, alig 1,2
százalékot tesznek ki, részarányuk az 1970-ben mért 5 és fél százalékról a kevesebb, mint felére
csökkent.
Az egyedül élők részesedésének növekedési üteme, a nyolcvanas éveket követően tovább
folytatódott, azonban kisebb intenzitással. Részesedésük 2001-re meghaladta a 26 százalékot,
2011-re pedig már a 32%-ot is...

A háztartások összetételének alakulása (1970–2005)

Forrás: Mikrocenzus 2005 honlap: www.nepszamlalas.hu (Letöltés ideje: 2010. december 19.)

Az eddigi utolsó – 2005. évi – mikrocenzus adatsorai szerint az egycsaládos és az egyszemélyes

háztartások teszik ki az összes háztartás közel 95 százalékát, ami egyidejűleg azt is jelenti, hogy
egyre ritkább a többgenerációs együttélés. Ennek oka, hogy az 1980-as évek végére
befejeződött lakótelep-építési és az ezredforduló után megkezdett lakópark-építési program.
Ennek értelmében a mennyiségi lakáshiány gyakorlatilag megszűnt és minőségi lakáshiány
problémája is fokozatosan ebbe az irányba halad.[88] Ezért a háztartások, a családok többsége
önálló lakásba költözhetett. A háztartások számának jövőbeli alakulását kevésbé a
lakásállomány alakulása, sokkal inkább a népesség számának változása befolyásolja. A trendek
2011-ben is hasonló képet mutattak.

A háztartások korösszetétele (2005)

9
Forrás: Mikrocenzus 2005 honlap: www.nepszamlalas.hu (Letöltés ideje: 2010. december 19.)

A népesség öregedésével összefüggésben megváltozott a háztartások korösszetétele is. A

háztartásban élők korösszetételében a korábbi évtizedekben folyamatos eltérés mutatkozott,
ennek hátterében a fiatal- és időskorú személyek számának és arányának – utóbbiak javára
történő – változása állt. 1980-ban száz háztartásból még csak 36, 2005-ben pedig 40 háztartás
volt olyan, ahol legalább egy időskorú személy élt. Ez a trend 2011-re kedvezőtlenebbé vált. A
csak időskorúakat magába foglaló háztartások hányada is növekedett. 1970-ben csak minden
hatodik, 2005-ben minden negyedik, 2011-ben pedig minden harmadik háztartásban csak
időskorú személy élt.
A háztartások gazdasági aktivitás szerinti összetételéről röviden elmondható, hogy 2011-ben a
legkedvezőtlenebb gazdasági aktivitási összetételű háztartások többnyire falvakban vannak,
aminek hátterében az ott élők kedvezőtlen korösszetétele és gazdasági környezete áll. A
városok gazdasági aktivitási összetétele kedvezőbb az országos átlagnál.
Az ország gazdaságilag fejlettebb régióiban – a Közép-és a Nyugat-Dunántúlon, valamint
Közép-Magyarországon – a foglalkoztatottal rendelkező háztartások aránya meghaladja az
átlagot, más területeken (pl. Észak-Magyarországon) elmarad attól.
Forrás: Demográfia (Gyémánt Richárd, Katona Tamás, Pólay Elemér Alapítvány (2014))
Ellenőrző kérdések:
1. Melyek a család alapvető funkciói? https://learningapps.org/display?v=peo09mrf520
2. Miért fontos a társadalom szempontjából a reprodukció?
3. Mely 3 gazdasági funkciót látja el a család?
4. Mit jelent a fogyasztás?
5. Soroljon fel olyan viselkedéseket, melyeket a családban történő szocializáció során
sajátíthatnak el a kisgyerekek!
6. Igaz-hamis állítások:

10
 a. A család termelési funkciója során állattenyésztéssel, földműveléssel
foglalkozik.
b. A fogyasztás saját célra történő vásárlást és felhasználást jelent.
c. A család és a háztartás a társadalomtudományokban szinonim fogalmak.

2. Munkamegosztás a háztatásokban. Időgazdálkodás

Munkamegosztás fogalma
A munkamegosztás nem más, mint az ember alkalmazkodása a környezetében tapasztalható
változásokra. Az emberiségnek a fejlődése során mindvégig egyre differenciáltabb módon
kellett reagálnia azokra a jelenségekre, tényekre, eseményekre, melyeket a természeti és a
társadalmi környezet közvetített számára. A legfontosabb feladat a megfelelő táplálék
megszerzése és a megfelelő életfeltételek biztosítása volt.
Bár a történelem előtti idők emberéről csak kevés információval rendelkezünk, mégis azt kell
feltételeznünk, hogy azért tudta megoldani a természet okozta nehézségeket, mert összefogott
másokkal. Ezt a fajta összefogást, a közös cél érdekében való együttműködést, egymás segítését
a társadalom kialakulásnak is tekinthetjük. Az emberek összefogása azt is jelenti, hogy
összeadódik a fizikai erejük, a szükséges és felhasználható tudásuk és ismereteik, tapasztalataik,
lehetőség adódik a többféle ötlet közül a legjobbat, leghatékonyabbat kiválasztani. A
feladatokat megoszthatták egymás között úgy, hogy az ügyesebb, hatékonyabban dolgozó
végezze az adott feladatrészt. Így a tevékenységek végzése gyorsabb, „gazdaságosabb” lett, és
ez a változás az egész közösség számára hasznot eredményezett.
A társadalomban az emberek nem képesek arra, hogy az összes jószágot, amire szükségük van,
maguk termeljenek meg. Ha mégis képesek lennének rá, akkor az jelentősen rontaná a gazdaság
hatékonyságát. Ugyanakkor nem biztos, hogy az egész társadalom szükségleteinek kielégítése
magától megoldódik, szükség volt a munkafolyamatok áttekintésére, szervezésére. Az emberi
társadalom egyre jobban rétegződött, megjelentek a társadalomban a vezetők, illetve és egyre
inkább specializálódtak egy-egy tevékenységre az adott társadalom tagjai.
A közgazdaságtanban azt a folyamatot nevezzük munkamegosztásnak, amikor bizonyos
emberek meghatározott feladatok elvégzésére specializálódnak. Attól függően, hogy milyen
közösségben vizsgáljuk ezeket a folyamatokat, a munkamegosztás különböző szintjeivel
találkozhatunk.
Fontos figyelembe venni, hogy az emberek képességei különböznek, bizonyos jószágok
előállításához (pl. útépítés) olyan szaktudásra is szükség lehet, melynek megszerzése,
megtanulása hosszú időt vehet igénybe. A gazdaság és a társadalom zavartalan működéséhez
szükséges feladatok ellátását (pl. orvosok, tűzoltók, stb.) sem lehet bárkire rábízni. Végül a
területi, földrajzi különbségek is indokolttá tehetik a munkamegosztást.

Munkamegosztás típusai
A munkamegosztásnak két alapvető formáját különböztetjük meg: a kooperációt és a
specializációt.
Kooperáció: az emberek a termelés érdekében valamilyen terv szerint, azaz tudatosan
egymással és egymás részére összedolgoznak (egyszerű kooperáció: a termelők egyszerre
ugyanazon feladatokat végzik el pl.: halászok kihúzzák a hálót)

11
Specializáció: a teljes munkafolyamatot vagy az összes feladatot különböző részekre
szétosztják, és csak ezeket a részfeladatokat (elkülönülve) végzik el az emberek. A
specializációnak öt szintje van:
- természetes munkamegosztás: a tevékenységek nemek, kor, fizikai vagy egyéb
adottság alapján különülnek el, pl. a családon belül
- társadalmi munkamegosztás: a specializáció meghatározza az egyes emberek
szakmáját, foglalkozását, az embercsoportok társadalmi helyét, helyzetét a
gazdaságban
- technikai munkamegosztás: a munkafolyamatok elkülönülése a termelési
folyamatban a felhasznált eszközök fejlettségi szintje és a szükséges szaktudás
szerint
- földrajzi munkamegosztás: éghajlat, természeti adottságok szerint akár országon
belül, akár országok között
- nemzetközi munkamegosztás: országok között jön létre gazdasági, földrajzi,
hagyomány szerint

Idő szerepe – az időgazdálkodás

Azt már tudjuk, hogy a szükségletek kielégítéséhez különböző erőforrásokra van szükség. A
háztartások esetében négyféle erőforrást különböztetünk meg: a munkavégző képességet, a
vagyont, a jövedelmet, és az időt.
1. A munkavégző képesség magában foglal minden olyan ismeretet, képességet, gyakorlati
tapasztalatot, fizikai erőt, és személyiségvonást, amit a napi munkavégzés során felhasználunk
– legyen szó akár a jövedelemszerző tevékenységünkről akár az otthon elvégzett háztartási
munkáról. Folyamatosan gondoskodnunk kell arról, hogy ezeket az ismereteinket szinten
tartsuk, illetve fejlesszük – az új eszközök és a technikai fejlődés szükségessé teszik az
alkalmazkodásunkat.
2. A vagyon áll minden olyan értékkel bíró dologból, ami a család tulajdonában van. Ez a
vagyon vagy elkölthető pénz, amelyek közvetlenül felhasználhatnak a szükségleteik
kielégítésére, vagy pedig biztosítja a család számára a jövedelemszerzést (pl. kiadható garázs,
ami rendszeres bevételt eredményez), vagy értékesíthető, amennyiben a rendelkezésre állónál
nagyobb pénzösszeget szeretne felhasználni a család (pl. egy érmegyűjtemény eladása).
3. Jövedelemhez többféle módon juthatunk. Alkalmazottként vagy vállalkozóként is
dolgozhatunk. A család hasznosíthatja a tulajdonában lévő ingatlant, kamatoztathatja a
megtakarított pénzét. Minél jobban gazdálkodnak a megszerzett jövedelemmel, annál több
szükségletet tudnak kielégíteni.
4. Amikor egy család esetében az idővel, mint szűkös erőforrással gazdálkodunk, akkor
figyelembe kell vennünk, hogy az egyes családtagoknak – életkoruk függvényében – hány
órányi alvásra van szükségük, és ezt a pihenőidőt feltétlenül biztosítani is kell számukra.
Megkülönböztetjük egymástól a munkaidőt, melyben egyrészt jövedelemszerző tevékenység
folyik, másrészt pedig a háztartási munkák kerülnek elvégzésre, és a szabadidőt, melynek
aránya és felhasználása az életkorral együtt változik. A családtagok döntenek a munka, a tanulás
és a szabadidő arányáról, hiszen a diákok esetében a „munkaidő” jelenti egyrészt az iskolában
töltött időt, másrészt az otthoni tanulás idejét is, míg felnőttek esetén a szabadidő terhére

12
dönthetünk arról, hogy tovább képezzük magunkat és fejlesszük munkavégző képességünket –
egy magasabb jövedelmet biztosító munkalehetőség érdekében.
Amikor otthon vagy a munkahelyünkön munkavégzés nem történik, az időt tölthetjük
étkezéssel, közlekedéssel, sportolással, szórakozással, stb., viszont minden ilyen tevékenység
pénzbe kerül, így végig kell gondolni, hogy miközben az adott időben nem keresünk pénzt,
közben mennyit költünk el a korábban megkeresett jövedelmünkből.
A napi tevékenységeket jól megfigyelhetjük az időmérleg vizsgálatok alapján a
https://www.ksh.hu/idofelhasznalas-idomerleg oldalon. A hatékony időfelhasználás nem csak
a család tagjai szempontjából van jelentősége, hanem nemzetgazdasági szinten is. A felmérések
segítik a munkaidővel kapcsolatos jogi szabályozást, a családpolitikát és támogatják az egyre
inkább terjedő atipikus foglalkoztatási formák3 elterjedését is.

A láthatatlan munka
A láthatatlan munka olyan típusú munkavégzés, amit nem munkaviszonyban vagy
vállalkozóként végzünk, nem jár érte fizetés. Azokról a munkákról beszélünk, melyek
elvégzése a család együttélését, kényelmét segíti elő. Sokan természetesnek veszik, hogy valaki
ezeket a feladatokat is elvégzi, vagy egyszerűen bele se gondol, hogy nem maguktól történnek
meg a változások. Ezek azok a munkafajták, aminek a hiánya viszont azonnal feltűnik
mindenkinek.
Ebbe a kategóriába tartoznak a háztartási feladatok (a gyerekek nevelése és a velük való
foglalkozás, idősebb hozzátartozóink segítése, ápolása, főzés, mosás, vasalás, takarítás,
udvari/kerti tevékenységek, a háziállatok körüli tevékenységek, de akár az önkéntes munka is.
Mára a hagyományos férfi, női szerepekkel leírható családmodell ugyan átalakult, de ezzel
együtt az otthoni munkamegosztás nem változott meg gyökeresen. Ezeknek a tevékenységek
nagy része továbbra is a nőket terheli, általában kereső munkájuk mellett is.
A láthatatlan munka mértéke nemzetgazdasági szinten is jelentős, ha beleszámítanánk a GDP-
be, az 25%-kal lenne magasabb.

Ellenőrző kérdések:
1. Egy-egy példán keresztül mutassa be, hogy a kooperáció és a specializáció miképp
növeli a hatékonyságot!
2. Az alábbiak melyik típusú munkamegosztáshoz kapcsolódnak?
https://learningapps.org/display?v=pi05w6w6220
3. Milyen erőforrásokkal gazdálkodik a háztartás?
4. Mi a különbség a diákok és a felnőttek szabadideje között?
5. Soroljon fel olyan tevékenységeket, melyek munkavégzésnek számítanak, de nem
növelik a GDP-t!

3. A háztartások bevételei és kiadásai. A háztartások költségvetése

A háztartások gazdálkodása

3
Atipikus foglalkoztatás: minden olyan foglalkoztatási forma, amely legalább egy elemében
eltér a hagyományos (heti 40 órában, határozatlan idejű, alkalmazotti jogviszonyban,
munkahelyen végzett) munkától
13
A háztartás az együtt élő és jövedelmük egy részét közösen felhasználó személyeket jelenti,
akik így közösen gazdálkodnak.
A háztartás tagjainak célja, hogy a szükségleteiket kielégíthessék. Ennek érdekében termékeket
és szolgáltatásokat hoznak létre vagy vásárolnak. Az együtt élő emberek nem csak a jövedelem
elköltését végzik közösen, hanem segítik, támogatják egymást, és képességeik és idejük
függvényében megosztják egymás között a háztartásban felmerülő feladatokat is.
A háztartás lehetőségei azonban szűkösek, ezért nem tudnak minden szükségletet kielégíteni.
Így arra kényszerülnek, hogy mérlegeljék a lehetőségeiket, és tudatos döntéseket hozzanak,
azaz gazdálkodjanak.
A szükségletek kielégítéséhez különböző erőforrásokra van szükség. Ilyen erőforrás lehet az
emberek munkavégző képessége, az rendelkezésre álló idő, a korábban felhalmozott vagyon
valamint a megkeresett jövedelem. Ahhoz, hogy állandó jövedelmet szerezhessen valaki,
alkalmazottként vagy vállalkozóként dolgoznia kell. Akinek van a tulajdonában olyan ingatlan,
ami éppen használaton kívül van, az hasznosíthatja azt a lakást, garázst, vagy felhalmozott
pénzét különböző befektetések segítségével kamatoztathatja.
Amennyiben egy család alkot egy háztartást, akkor az összes jövedelmükkel közösen
gazdálkodnak, míg ha csak barátok laknak együtt, akkor csak a jövedelmük egy részt költik el
közösen.
A családtagoknak dönteniük kell a munka, a tanulás és a szabadidő arányáról is. Az erőforrásaik
teremtik meg a lehetőségét a céljaik elérésének. Nincs olyan család, amelyben minden családtag
minden igényét maradéktalanul teljesíteni lehetne, mert ha egy szükségletet kielégítettünk,
akkor az újra és újra jelentkezhet. (Pl. hiába ittunk délelőtt eleget, délután újra szomjasak
leszünk.) A technológia fejlődésével és az életkor előrehaladtával pedig új igények is
keletkeznek: egy modernebb telefon, vagy egy nagyobb méretű kerékpár.
A felelős gazdálkodás fontos része a jövő re való felkészülés is. Tudatosan lehet készülni
például a továbbtanulásra, a gyermekvállalásra, a nyugdíjas évekre, de nem szabad figyelmen
kívül hagyni, hogy bármelyik család kerülhet váratlan, anyagi nehézségeket okozó
élethelyzetbe is, amit például a betegség, munkanélküliség, árvíz vagy jégeső okozhat. Az
előrelátó tervezéshez szükséges, hogy a háztartás megtervezze a várható bevételeit és kiadásait,
rangsorolja a szükségleteit és a kiszámíthatatlan helyzetekre felkészülve képezzen tartalékokat.

Milyen bevételei lehetnek egy háztartásnak?

Egy adott időszak alatt a háztartások különféle formában és jogcímen juthatnak bevételhez.
Ezeket összességében jövedelemnek nevezzük, és kétféle módját különböztetjük meg: a
pénzbeni és természetbeni formában megszerzett jövedelmet.
A pénzbeni bevételek közé soroljuk a szülők fizetését, a gyerekek után járó családi pótlékot, a
befektetések után elszámolt kamatot, vagy egy bérbe adott ingatlan után kapott bérleti díjat is.
A nagyszülők havonta megkapják a nyugdíjukat, és vannak olyanok is, akik rendszeres
segélyben részesülnek.

Munkából származó jövedelem

Egy háztartás bevételeinek döntő része általában a munkából származó jövedelem, ekkor a
lakosság jelentős része alkalmazottként „értékesíti” a munkaerőpiacon a munkavégző

14
képességét. Ily módon az emberek vagy a ledolgozott idővel, vagy az elért teljesítményükkel
arányosan, esetleg a kettő valamilyen kombinációja révén jutnak munkabérhez. Vannak egyéb
tényezők is, melyek befolyásolják, hogy mekkora keresete van valakinek, ilyen lehet például
az elvégzett munka bonyolultsága, keresettsége, a dolgozó szakképzettsége, gyakorlottsága, a
megszerzett tapasztalatai és még számtalan más tényező.
A munkavégzés történhet munkaviszonyban, megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban.
Munkaviszonyban munkabért fizet a munkáltató a munkavállalónak, megbízási jogviszonyban
megbízási díjat a megbízó a megbízottnak, vállalkozási jogviszonyban vállalkozási díjat a
megrendelő a vállalkozónak.

Vagyonból származó jövedelem

A háztartási pénzbeni bevételeinek másik forrása lehet a vagyonunkból származó jövedelem.
Amennyiben javakat („eszközöket”) birtoklunk, azaz ha például, pénzzel, házzal, lakással,
autóval, nyaralóval, banki megtakarítással, kötvénnyel vagy részvénnyel rendelkezünk, akkor
mindezek a jövedelmünk, és így bevételünk forrásai is lehetnek: a pénz kölcsönadása kamatot
hozhat, a ház, a lakás bérbeadása bérleti díjat eredményezhet, a kötvény után szintén
kamatjövedelem jár, a részvény osztalékot és/vagy árfolyamnyereséget hozhat.

Társadalmi juttatások
A társadalmi juttatásokat a közgazdaságtan összefoglalóan transzfereknek nevezi, mert az állam
közvetlen ellenszolgáltatás nélkül juttatja ezeket bizonyos háztartásoknak előre meghatározott
elvek (jogszabályok) szerint. Ilyen a családi pótlék vagy az álláskeresési járadék, a jó
tanulmányi eredménynek köszönhető ösztöndíj, amelyek mind az állam által juttatott bevételek.
A háztartások tehát bevételhez juthatnak az állam „közreműködésével” is. A társadalmi
juttatások odaítélésének egyik fontos szempontja a méltányosság, ami azt jelenti, hogy a
kormányzat ezen kiadásait azok megsegítésére használja fel, akik bajba jutottak, vagy hátrányos
helyzetbe kerültek a társadalom többi tagjával szemben, pl. munkanélküliek.

Egyéb jövedelmek
Aki pénzt nyer a lottón, vagy megörökli valamelyik rokonának a megtakarításait, felhalmozott
vagyonát, szintén bevételre tesz szert, bár ezek kevésbé kiszámítható és tervezhető összegek.
A természetbeni juttatások is növelik a bevételeket. Manapság nagyon népszerű juttatás a
vállalatoknál bizonyos munkakörök esetén a céges autó vagy a munkáltató által fizetett
mobiltelefon. Az ún. Cafeteria (béren kívüli juttatás) lehetőségei évről évre változnak, és ezek
további – azonnal vagy évek múlva – felhasználható jövedelmet jelentenek, legyen szó akár
vásárlási utalványról vagy egészségpénztári befizetésről, hiszen ezek lehetővé teszik, hogy a
háztartások kevesebb pénzt fordítsanak jövedelmükből különböző termékek és szolgáltatások
megvásárlására, így több pénz marad a családi kasszában.
Látható, hogy a háztartások bevételei – a többi gazdasági szereplőhöz hasonlóan –
korlátozottak, ezért csak meghatározott mennyiségű terméket, szolgáltatást tudnak
megvásárolni. Tehát alapvető fontosságú, hogy mindig átgondoltan költsék el a jövedelmüket.

15
 Forrás: Iránytű a pénzügyekhez c. tankönyv (2018) 16. o.
Milyen kiadásai lehetnek egy háztartásnak?
A családok és a háztartások kiadásait a szükségleteik határozzák meg. A szükségleteket a
családtagok száma, kora, iskolai végzettsége, lakóhelye, szokásai egyaránt befolyásolják. Más
az igénye egy gyermektelen házaspárnak, mint egy kisbabás családnak, és megint más egy több
egyetemista diákból álló háztartásnak. Eltérő igényei vannak a faluban élőknek, mint a
városiaknak, vagy a munkahelyre bejáróknak szemben az otthon dolgozókkal.
A másik fontos tényező, ami befolyásolja a kiadások összetételét, a rendelkezésre álló
jövedelem nagysága, így a vágyak elé a valóság sokszor gátat emel. A háztartásoknak először
azokat a termékeket és szolgáltatásokat kell megvásárolniuk, amelyekre éppen a legnagyobb
szükségük van.
A kiadások sokfélék lehetnek, ezért érdemes rendszerezni őket. Vannak olyan rendszeres
kiadások, amelyek minden háztartásnál jelentkeznek. A rendszeres kiadások közül a
létfenntartással, a mindennapi élettel kapcsolatos kiadások a legfontosabbak. Ilyenek például
az élelmiszerre, ruhára, gyógyszerre fordított összegek. A rezsiköltség, vagyis az áram, gáz,
víz, szemétszállítás díja minden háztartásnál jelentkező kiadás, aminek a mértéke kiszámítható.
A közlekedésre fordított összeg is a rendszeres kiadások közé tartozik. Ha egy családban több
családtag jár busszal vagy villamossal, akkor a bérletköltség minden hónapban jelentkezik, ha
saját autóval járnak, akkor üzemanyagot kell vásárolniuk, kötelező gépjárműfelelősség-
biztosítást kell fizetniük az autójukra, ha viszont a szülők munkahelyi juttatásként kapnak
cégautót, akkor semmilyen költség nem merül fel az autóhasználattal kapcsolatosan. Az itt
felsorolt kiadások többnyire jól tervezhetők, előre lehet számolni velük, mivel nagyságuk nem
változik jelentősen. Ezeket folyó fogyasztási kiadásnak nevezzük.

16
A rendszeres kiadások között vannak olyan fizetési kötelezettségek, amelyekről nem a család
dönt. A háztartások a jövedelmük egy előre meghatározott részét közvetlen ellenszolgáltatás
nélkül kötelesek az államnak átengedni. Ezeket az állam általi elvonásokat összefoglalóan
adóknak nevezzük, és szintén a háztartási kiadások részét képezik. Az adókat és a különböző
egyéb kötelezettségek egy részét be kell fizetni, más részét – a jogszabályok előírásai szerint –
elvonják.
Egy családnak vannak olyan kiadásai is, amelyek nem rendszeresen jelentkeznek. Ilyenek a
tartós fogyasztási cikkek, mint pl. nagy értékű háztartási gépek, bútorok, különböző
elektronikus cikkek, mint például egy televízió vagy egy számítógép beszerzése. Ide tartoznak
a lakás, ház vagy autó vásárlása és a nyaralás is. Ezeknek a kiadásoknak egy része szintén előre
tervezhető, de egyik sem létszükséglet, hanem családi döntés eredményeként kerül sor a
vásárlásra. A döntéskor mindig mérlegelni kell, hogy a nagy értékű cikkek beszerzési árán kívül
később majd elő kell teremteni a működéskor jelentkező költségeket is. Az autó árán kívül azt
is meg kell fontolni, hogy az üzemanyagköltséget, és a biztosítást a későbbiekben hogyan tudják
majd rendszeresen kifizetni.
A család szokásai, életmódja, körülményei miatt az egyes kiadások egymásra is hatással
vannak. Például a szeszes italokra és a dohányárura fordított összeg hosszú távon növeli az
egészségügyi kiadásokat.
A rendszeres, és a nem rendszeres, de tervezhető kiadásokon kívül fel kell készülni a váratlan
kiadásokra is. Ezekre a lehetőség szerint érdemes tartalékokat képezni vagy biztosítást kötni.
Az alábbi táblázat rendszerezi és példákkal illusztrálja az előbb felsorolt kiadás típusokat:

Forrás: Küldetések a pénz világában tankönyv (2017.) 20. o.

Ez az ábra pedig azt szemlélteti, hogy az összes háztartást figyelembe véve, átlagosan hogyan
alakul az összes kiadáson belül egy-egy kiadás-típusnak az aránya. Jól látható, hogy az
élelmiszer és a rezsi teszi ki a kiadások majdnem felét.

17
 Forrás: Iránytű a pénzügyekhez c. tankönyv (2018) 16.o.
A családi költségvetés
A családi költségvetés olyan pénzügyi terv, amely egy háztartás adott időszak alatt keletkező
bevételeit és kiadásait összegzi.
A családtagok igényeit fel kell mérni, és a család anyagi korlátait figyelembe véve kell
rangsorolni. Fel kell készülni minden olyan élethelyzetre, amelyek hatással lehetnek akár a
bevételekre, akár a kiadásokra, esetleg egyszerre mindkettőre. Például egy kisbaba születése
egyszerre jár a jövedelem egy részének kiesésével, hiszen átmenetileg az egyik szülő munkabér
helyett csecsemőgondozási díjban (CSED) részesül, ami a munkabérének csak 70%-a, viszont
ezzel egyidejűleg a kiadások jelentősen megnövekednek.
Ha szűkös a család rendelkezésére álló havi vagy éves pénzösszeg, akkor minden be nem
tervezett, újabb kiadás, szükségszerűen azt is jelenti, hogy áldozatot kell hozni és le kell
mondani egy másik vásárlásról.
Az ésszerű családi gazdálkodás alapelve, hogy a kiadások összege hosszú távon nem lehet több,
mint a bevételek összege. Ezt tudatos döntésekkel lehet elérni.
A tervezés legjobb eszköze a családi költségvetés készítése, ami kiszámíthatóságot, biztonságot
jelent a családok számára. A váratlan és rendszeres kiadások tervezésében, a bevételek
összegzésében egyfajta családi háztartási napló vezetésébe a gyerekeket is célszerű bevonni,
mert ez a fajta gondolkodás már fiatal kortól a pénzügyi tudatosságot erősíti.

1. Miért készítsük el a családi költségvetést?

A pénzügyi tudatosság felé vezető első lépés, hogy pontosan tudjuk, mennyi jövedelmet
szerzünk az adott időszakban, és ez a pénz később hová vándorol.
Sokan azt gondolják, hogy teljesen felesleges időtöltés egy háztartási költségvetést elkészíteni,
vagy egy éves pénzügyi tervet kidolgozni. Ezek az emberek úgy gondolják, hogy ők pontosan
tudják, hogy mikor mire mennyi pénzt költenek. Ez azonban általában tévhit, hiszen a legtöbb
ember csak azt tudja, hogy körülbelül, nagyságrendileg mekkorák a rendszeres kiadásai, de a
sok apróságról, és a ritkán felmerülő nagyobb tételekről csak úgy-ahogy van elképzelésük.
Pedig éppen ezek a kiadások a legfontosabbak tervezési szempontból.

18
A sok részinformáció miatt az első költségvetés megalkotása egy fárasztó, sok figyelmet
igénylő feladat, viszont nagymértékben segíthet a hosszabb távú céljaink elérésében, esetleg a
korábban felhalmozott adósság visszafizetésében vagy egy nagyobb megtakarítás elérésében.
A költségvetés biztosítja, hogy mindig elegendő pénzünk legyen a legfontosabb dolgokra.
Akkor is, ha kevés a jövedelmünk, hiszen a legszükségesebb kiadások elsőbbséget élveznek a
tervezés során. A családi költségvetésnek egy közös fontossági sorrendet kell tükröznie.

2. Mi szerepeljen a családi költségvetésben?

A költségvetés elkészítése még csak a tervezési fázis. Ekkor dől el, hogy a megkeresett pénzből
mire, mennyit szükséges költeni, a kiadások pontos vezetése pedig bizonyíthatja, hogy
mennyire voltunk sikeresek, illetve összehasonlíthatóvá teszi a tervet és a valóságot.
Ha a bevételekből és a kiadásokból el akarjuk készíteni a család költségvetését, akkor
figyelembe kell venni azt is, hogy a jövedelem egyes elemei különböző időpontokban és eltérő
rendszerességgel folyhatnak be a családi „kasszába”. El kell különíteni a havi rendszerességgel
érkező biztos jövedelmeket a rendszertelen vagy bizonytalan jövedelmektől. Havonta érkezik
például a munkabér, az ösztöndíj, a nyugdíj, a családi pótlék, ezzel szemben például
jutalomhoz, ajándékhoz, nyereményhez csak esetlegesen juthatunk hozzá.
A kiadásaink jelentős részét a mindennapi „apróságok” teszik ki. Amennyiben pontosan
ismerjük ezeket a tételek, akkor a legkönnyebb ezek elhagyásával vagy csökkentésével
spórolni, a jelentéktelennek tűnő tételek kezelésén múlik, hogy milyen gyorsan teljesülhetnek
a család pénzügyi céljai. Ilyen például egy 360 Ft-os kávé a büfében, vagy egy 140
péksütemény, amit reggel munkába menet vásárolunk, és máris elköltöttünk 500 Ft-ot.
A másik kiadási csoportba a ritkán, vagy váratlanul felmerülő, nagyobb összegű tételek
tartoznak, melyek hasonlóan fontosak, de a család rendelkezésére álló jövedelemhez
viszonyítva magas áruk miatt indokolt előre ütemezni ezeket vagy biztonsági tartalékot képezni
a finanszírozásukra. Például a karácsonyi ajándékokat sem kell egyszerre, megvásárolni, vagy
el lehet kezdeni a spórolást már a nyaralás és az iskolai felszerelések megvásárlása után.
Ebbe a kategóriába tartoznak a több éves használatra szánt, nagyobb értékű termékek, melyeket
tartós fogyasztási cikkeknek nevezünk. Az új modellek árát csak a családok egy része tudja
kifizetni a havi elkölthető jövedelméből. Mivel ezek a termékek sok család számára drágák, és
ezért hosszú időre vásárolják, sok szempontot kell figyelembe venni a vásárlás előtt. Ilyen
árucikk például a hűtőszekrény, a mosógép, a televízió, a bútorok, stb.
Azoknak a családoknak, amelyeknek hitelt vagy kölcsönt kell felvenniük a vásárláshoz, azzal
is számolniuk kell, hogy a tartozást vissza kell fizetni a banknak, mégpedig általában
kamatostul. Ezért arra is gondolni kell, vajon a családi költségvetésből ez hogyan
gazdálkodható ki határidőre.

3. Hogyan épüljön fel a családi költségvetés?

Sokan úgy gondolkodnak, hogy amikor a hónap elején megérkezik a bankszámlájukra a
fizetésük, akkor elkezdik költeni, és ha marad valamennyi a hónap végére, akkor azt félreteszik,
vagy gyorsan elköltik valamilyen kevésbé fontos, de vágyott termékre. (Például egy új futócipő,
bár még a régi is tökéletes.) Ez a módszer nem segít a vagyon gyarapításában.

19
Ennél célravezetőbb, ha inkább abból indulunk ki, hogy mekkora pénzösszeget szeretnénk egy-
egy hónapban vagy akár egy év alatt félretenni, vagy az adósságunkat milyen ütemezéssel
szeretnénk visszafizetni. Így a rendelkezésre álló havi bevételekből származó pénzösszegből
levonva a fenti (spórolásra szánt) összeget megmarad az adott időszakban elkölthető rész. Ebből
kell gazdálkodni, azaz ezt a maradvány összeget kell a szükségleteinknek megfelelően
szétosztani különböző termék- és szolgáltatáskategóriák között.
A tervezés két lépésben zajlik: készül először egy havi terv, amit minden egyes hónapra az adott
időszakra jellemző változásokkal módosítani kell, majd ezután összeáll egy teljes éves pénzügyi
terv. Például a nyaralás befizetése, a karácsonyi költekezés, a munkahelyi jutalmak kifizetése
mind módosítja egy-egy hónapnak a várható bevételeit és kiadásait.

1 Összes költség kiszámítása.

1.1 A bankszámlakivonat és a számlák segítségével ki kell számolni, hogy a háztartásnak
milyen költségei vannak.
1.2 A biztosan felmerülő költségeket ki kell mutatni és a felmerülés hónapjában be
kell tervezni. (pl. választható olyan kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás,
amelyet negyedévente kell fizetni, a rezsi számláit viszont havonta)
1.3 A kötelező kifizetéseket és az alapvető szükségletek kielégítésére szánt
pénzösszeget el kell választani a szabadon felhasználható pénztől
2 Jövedelem meghatározása.
2.1 A család minden tagjának a jövedelmét figyelembe kell venni, ha az a közös
gazdálkodás része. (Ha pl. az egyik gyermek ösztöndíjat kap havonta, és azt
megtarthatja úgy, hogy semmilyen módon nem kell a család többi tagja felé
elszámolni az adott összeg felhasználásáról, akkor azt nem kell beleszámolni.)
2.2 A rendszeres jövedelmeket és a csak remélt, bizonytalan jövedelmeket külön kell
figyelembe venni.
3 Megtakarítási célok meghatározása.
3.1 A bevételekből először a tartozás kiegyenlítéséhez szükséges pénzösszeget (ha
nincs tartozás, akkor a tervezett megtakarítást) kell levonni, és csak a
fennmaradó összegből lehet gazdálkodni
3.2 A havi rendszerességgel felmerülő, kötelező jellegű költségeket össze kell
gyűjteni, és az elkölthető összegből le kell vonni (pl. rezsi, közlekedés)
3.3 A ritkább, nagyobb összegű kiadásokat is össze kell gyűjteni, viszont ezekre az
esetek nagy részében előre fel lehet készülni, és minden hónapban félre lehet rá
tenni, hogy ne egyszerre terhelje meg a család pénztárcáját. (pl. a karácsonyi
ajándékokra már a nyaralás után el lehet kezdeni a spórolást) Ezeket az
összegeket is az elkölthető keretből kell levonni.
3.4 Ha a kiadások meghaladják a jövedelmet, a költségeket csökkenteni kell és elkerülni
az adósságokat.
3.5 Ha teljesültek a megtakarítási célok és a bevétel még mindig meghaladja az
összes kiadást, akkor a fennmaradó pénzből lehet a szórakozásra,
szépségápolásra, sportra, ruházkodásra költeni.
4 Kiadások nyilvántartása és nyomon követése

20
 4.1 Ha nyomon követjük az összes bevételt és kiadást, akkor jobb döntéseket tudunk
meghozni.
4.2 A legegyszerűbb módszer a kiadások folyamatos naprakészen tartására, ha a
telefonunkon használunk egy pénzügyi alkalmazást, és ebbe minden vásárlás
alkalmával vagy számla kifizetésekor feljegyezzük az pontos összegeket.
4.3 A hónap végén teljes képet kaphatunk arról, hogy melyek azok a területek, ahol a
legnagyobbak a költségeink. A következő applikációk segíthetnek ebben: Spendee,
Money Manager, Dollarbird, Budget Planning.

4. Az 50-30-20 szabály4

A jövedelmünk 50%-át a szükségletekre költsük. Ez magában foglalja az alapvető szükségletek

kielégítését: az élelmiszereket, a lakhatást, a közlekedést, a biztosításokat. Amennyiben ez a
kategória meghaladja az 50%-os mértéket, akkor újra kell gondolni az egyes tételeket, és
változtatni. Pl. elképzelhető, hogy lehet kedvezőbb feltételekkel biztosítást kötni, esetleg autó
helyett tömegközlekedéssel utazni, stb.
A vágyainkra legfeljebb a jövedelmünk 30%-át költhetjük. Amennyiben a szükségleteinkre a
fent említett 50%-nál többet költünk, akkor a különbözet ezt a kategóriát fogja csökkenteni. Az
okostelefon, a kényelmes autó, az utazás és a szórakozás is a vágyakhoz tartozik.
A fennmaradó 20%-ot elsősorban az adósságok visszafizetésére fordítjuk, amennyiben nincs
már tartozásunk, akkor lehet elkezdeni takarékoskodni a nyugdíjas évekre, és gondolni kell a
váratlan, hirtelen nagy összegű kiadással járó helyzetekre is (pl. tönkre megy a hűtőszekrény és
újat kell venni vagy akár egy betegség miatti hosszabb munkaképtelenség is erősen kihathat a
család adott havi bevételeire.)
Ez a terv egyszerű, mégis segít az adósságok kezelésében, és nem szorulnak háttérbe a
személyes kívánságok sem, valamint könnyebb felkészülni a váratlan kiadásokra is.

Hogyan alakulhat a költségvetés egyenlege?

4
Forrás: www.szendreiadam.hu (Letöltés ideje: 2020. július 30.)

21
Minden család számára fontos, hogy hosszú távon stabil pénzügyi háttérrel rendelkezzen. Ezért
a családi költségvetést úgy kell megtervezni, hogy a bevételek és a kiadások egyensúlyban
legyenek.
Ha a különböző jövedelmekből származó bevételek meghaladják a családtagok kiadásait, akkor
a családnak megtakarítása (többlete) keletkezik, ha pedig a kiadások nagyobbak a bevételeknél,
akkor hiány jön létre. Amíg a költségvetés egyenlege pozitív, addig a család jól gazdálkodik,
viszont ha az egyenleg negatív, akkor az azt jelenti, hogy nem tudják jól beosztani a
jövedelmüket, vagyis túlköltekeznek.
Hiány esetén át kell tekinteni a család összes költségét, és először ezeket kell csökkenteni. (Pl.
olcsóbb élelmiszerek, kevesebb szórakozás, telekommunikációs szolgáltató váltása, stb.), majd
ezt követően megvizsgálni annak a lehetőségét, hogy a bevételeket milyen módon lehetne
növelni.
Az ismert mondás szerint: csak addig nyújtózkodhatunk, ameddig a takarónk ér!
Ellenőrző kérdések:
1. Számítsa ki az egy főre jutó átlagos jövedelmet a
https://www.raiffeisen.hu/maganszemely/hitelek/csaladi-kalkulator segítségével! Apa
bruttó havi munkabére 321.000 Ft, anya havi bruttó munkabére 296.700 Ft, az idősebb
gyermek (17 éves) havi 25.000 Ft ösztöndíjat kap, a kisebbik gyermeknek (16 éves)
még nincs jövedelme, viszont a két gyermek után anya megkapja a családi pótlékot
(https://mfor.hu/kalkulatorok/csaladipotlekkalkulator.html). (Letöltések dátuma: 2020.
augusztus 4.)
2. Csoportosítsa a háztartások kiadásait!
https://learningapps.org/display?v=p2vhdam7520
3. Mi az ésszerű családi gazdálkodás alapelve?
4. Miért érdemes betartani az 50-30-20-as szabályt?
5. Igaz-hamis állítások:
a. A jutalom munkaviszonyból származható, de nem tervezhető jövedelem.
b. A család szükségleteit az határozza meg, hogy melyik településen élnek.
c. Az éves költségvetési tervet úgy kell elkészíteni, hogy a január havi
költségeket 12-vel meg kell szorozni.
d. Ha több a család kiadása, mint a bevétele, akkor először hitelt kell felvenni.
e. A magyar háztartások élelmiszerre és rezsire ugyanolyan arányban költenek.
f. A szufficites családi költségvetés elérése azt jelenti, hogy több adót kell fizetni.

4. A háztartások pénzgazdálkodása, a megtakarítások és a hitelek szerepe. A

háztartások vagyona

Pénzügyi tudatosság5
Az előzőekben már sok olyan elemet összegyűjtöttünk, ami a háztartások megfontolt
gazdálkodását segíti elő. A pénzügyi tudatosság egy családban akkor működik eredményesen,
ha a család minden tagjának lehetősége van részt venni a teljes költségvetés-készítési feladatban

5
Forrás: https://www.okosanapenzzel.hu/csaladi-koltsegvetes (Letöltés ideje: 2020. augusztus
3.)

22
a tervezéstől az adatok pontos rögzítésén át az ellenőrzésig. A szülőknek több okból is érdemes
a gyermekeiket bevonni ebbe a feladatba: egyrészt a gyermekeknek ez egy izgalmas, érdekes
feladat, másrészt a szülőket rákényszeríti, hogy végig gondolják és világosan megfogalmazzák
a család pénzgazdálkodásának alapelveit, amelyek a közös célok eléréséhez vezetnek. A szülők
segítségével már gyerekkorban kialakul annak ismerete, hogy mennyit költ az adott család
rezsire, élelmiszerre, ruhára, iskolára, esetleges betegségekre. Tudni fogják, hogy melyek azok
a költségek, amiket nem tudnak csökkenteni, mivel ezek állandóak, de tudni fogják azt is, hogy
tudatos vásárlóként hogyan tudnak takarékosabban vásárolni. Megismerik a lehetőségeket,
közösen állítják fel a fontossági sorrendet, amire az elkölthető jövedelmet – az alapvető
szükségletek kielégítése után – felhasználják. A pénzügyi tudatosság abban segít, hogy minél
több szükségletünket tudjuk kielégíteni és hosszú távon anyagi biztonságban érezzük
magunkat.

Hol érdemes a pénzünket tartani?

Ahhoz, hogy ezt a pénzügyi tudatosságot folyamatosan fent tudjuk tartani, arról is meg kell
állapodni, hogy a pénzt hol tartja a család, melyik családtag mekkora összeg felett rendelkezhet
és szükséges egy mindenki számára áttekinthető nyilvántartás is, amiből a családtagok követni
tudják az adott időszak kiadásait.
A háztartások jövedelmük jelentős részét árucikkek és szolgáltatások vásárlására költik. A
háztartások tagjai különböző helyeken vásárolnak élelmiszert, cipőt, ruhaneműt, könyveket,
elmennek fodrászhoz, edzőterembe járnak. A legtöbb üzletben többféle fizetési mód áll a
vásárlók rendelkezésére. Ilyenkor eldönthetik, hogy készpénzzel, bankkártyával, vagy
valamilyen pénzhelyettesítő vásárlási utalvánnyal fizetnek a kiválasztott termékért vagy
szolgáltatásért.
Készpénznek hívjuk azokat a papírpénzeket (bankjegyeket) és pénzérméket, amelyek kézzel
foghatók és azonnal használhatók. Ezek különböző címletekben állnak a gazdasági szereplők
rendelkezésére. A készpénz biztonságos használata drága az államnak és a társadalomnak is,
mert különleges papírt kell hozzá használni, hogy ne lehessen a bankjegyeket hamisítani.
Ráadásul rengeteget6 kell gyártani belőle, hogy mindenki tudjon vele fizetni. A készpénz
további problémája, hogy mind a gyártási folyamat során, mind pedig a szállításkor fokozott
biztonsági intézkedéseket kell betartani (pl. nagy mennyiségű pénz szállításához fegyveres őrök
és páncélautók szükségesek).
A minden vásárlás alkalmával azonnal fizetendő fogyasztási cikkek mellett minden család
életében vannak olyan rendszeresen jelentkező kiadások is, melyeket időszakonként kell
kifizetni. Ilyenek pl. a közüzemi díjak, a telekommunikációs szolgáltatások, a biztosítások.
Ezeket a tételeket sokan még mindig készpénzzel fizetik ki a szolgáltatónak, vagy
„sárgacsekket7” adnak fel a postán, pedig ma már vannak korszerűbb megoldások is.
Az egyik lehetőség, ha a fizetést otthonról, a számlavezető bank internetes felületén keresztül
átutalással teljesítik, a másik pedig az, ha meghatalmazzák a szolgáltatót, hogy a havi díjat vagy

6
https://www.origo.hu/gazdasag/20200120-csucson-jar-a-forgalomban-levo-
keszpenzallomany.html Letöltés ideje: 2020. augusztus 6.
7
A „sárgacsekk” csak a hétköznapi szóhasználatban van jelen, a nyomtatvány hivatalos neve:
készpénz-átutalási megbízás
23
az esedékes összeget emelje le a bankszámlájukról. Mindkettő sokkal kényelmesebb és
időtakarékosabb, mint sorban állni a postán. A legtöbb oktatási intézményben már az
ebédbefizetést is meg lehet oldani banki átutalással, ami sokkal egyszerűbb és nem kell
alkalmazkodni az iskolai pénztár nyitvatartási idejéhez.
A pénzutalás vagy a bankkártyás vásárlás feltétele, hogy az a személy, aki vásárol, rendelkezzen
egy bankszámlával valamelyik pénzintézetnél. A bank a pénzünket különböző bankszámlákon
tartja nyilván. Ezek egyik (leggyakrabban használt) fajtája a fizetési számla, ami úgy működik,
mint egy pénztárca, melyen keresztül a bank a tulajdonos pénzforgalmát bonyolítja, és ezért
számlavezetési díjat számol fel az ügyfelének. Erre a számlára érkezik a munkabér, a nyugdíj,
a családi pótlék, stb., és innen lehet fizetni a kiadásokat banki átutalással, sőt a családok a
bankszámlákhoz kapcsolódva kezelhetik megtakarításaikat, és vehetnek fel hiteleket is. A
bankszámlán lévő pénzt a háztartások elektronikus banki szolgáltatásokon, például
internetbankon, mobilbankon keresztül is felhasználhatják. A bankszámlán lévő pénz nem
kézzelfogható, csak számok jelzik a pénzmozgást, éppen ezért hívják a rajta lévő összeget
számlapénznek. Amennyiben megszüntetjük a számlánkat, a rajta lévő összeget – a díjak
levonása után – követelhetjük a banktól.
Egy bankszámlához egy vagy több bankkártya is kapcsolódhat, amely helyettesíti a készpénzt.
A bankkártya egy olyan eszköz, amivel készpénzt lehet felvenni a bank automatákból, a
vásárlásnál pedig fizetőeszközként használható, sőt, ma már a legtöbb bankkártya segítségével
lehet fizetni az internetes vásárlásnál is. A bankkártya a bank tulajdona, ezért helytelen
használat vagy csalás esetén visszavonhatja vagy letilthatja azt.

Hogyan kell bankot és bankszámlát választani?

Ki nyithat bankszámlát?
Saját névre szóló bankszámlát 18. életévüket betöltött személyek nyithatnak. Arról is döntenek,
hogy melyik banknál és milyen típusú számla felel meg leginkább az igényeiknek, milyen
kapcsolódó szolgáltatásokat szeretnének igénybe venni, és igényelnek-e hozzá bankkártyát.
Fontos tudni, hogy 18 év alatt csak szülői hozzájárulással lehetséges bankszámlát nyitni. A
bankok már egészen korai életszakaszra is ajánlanak különböző szolgáltatásokat. Szülői
felelősségvállalás mellett a jövedelemmel nem rendelkező kisiskolásoknak is lehet
bankszámlájuk, sőt akár bankkártyát is kaphatnak.
Mivel minden egyes bankszámla fenntartása pénzbe kerül, ezért felmerül a kérdés, hogy
származik-e előnye a családnak vagy a gyermeknek abból, ha saját bankszámlája lesz, vagy
sem? Áldozzon-e a család egy újabb bankszámlára, amennyiben nem ingyenes számlacsomagot
választanak? Egyáltalán, miért gondoljuk, hogy érdemes a diákoknak bankszámlát nyitni?8 Az
alábbiakban – a teljesség igénye nélkül – néhány fontos előny, mely abból származhat, ha a
diákoknak saját bankszámlát nyitnak:
1. Hamarabb kialakul a pénzügyi tudatosság, mert megtanulja a pénz kezelését

8
https://hitelvalaszto.hu/blog/bankszamla/junior-bankszamla (Letöltés ideje: 2020. augusztus
3.)
24
 2. Biztonságosabb egy bankszámlán gyűjteni a bevételeket (zsebpénz, ösztöndíj, diákhitel,
munkabér, ajándékba kapott pénz, stb.)
3. Ha külföldre utazik, akkor is nagyobb biztonságban van a pénze és nem szükséges előre
pénzt váltani
4. A bankszámlához kapcsolódó bankkártya, illetve az internetes-, valamint mobil
bankolás lehetővé teszi a készpénz nélküli vásárlásokat.
Milyen fajta bankszámlára van szükségünk?
Ha már döntöttünk arról, hogy a pénzünket nem otthon egy befőttes üvegben vagy perselyben
tartjuk, hanem igénybe vesszük valamelyik kereskedelmi bank szolgáltatásait, és számlát
nyitunk, akkor azzal is tisztában kell lennünk, hogy pontosan melyik számla milyen céllal
nyitható.
A következő számlatípusok léteznek – ezek egy része kombinálható is egymással:
1. Fizetési számla
A rendszeres pénzforgalom lebonyolításához szükség van egy ún. fizetési számlára, melyen
a kifizetésekhez szükséges fedezetet a számla tulajdonosa biztosítja. A számlán lévő
keretösszegből lehet gazdálkodni, és ebből a pénzből tudja a bank teljesíteni a
megbízásokat, illetve bankkártyával történő fizetés esetén is erről kerül levonásra a
kifizetett összeg, valamint ATM-ből vagy bankfiókból történő készpénzfelvétel esetén is
erről a bankszámláról jutunk a pénzünkhöz, de ezeken a helyeken akár be is fizethetünk erre
a számlára. A bankszámlára érkeznek a munkabérek, illetve sok esetben a család rendszeres
kifizetései (pl. víz, gáz, csatorna, szemétszállítás díjai, villanyszámla, biztosítási díjak) is a
bankszámlák segítségével bonyolódnak le. A fizetési számlánkon lévő, bármikor
felhasználható pénzösszeg után a bank nem, vagy csak alacsony kamatot fizet, ezért
érdemes a számlán lévő pénzt a havi szükségletekhez igazítani, mert a szükségesnél többet
nem érdemes itt tartani.
A fizetési számlához kapcsolódhat egy hitelkeret is, amely összeget a bank a
rendelkezésünkre bocsátja, amiért szintén díjat számol fel, viszont ennek a pénzösszegnek
a felhasználása nem kötelező, csak egy lehetőség arra az esetre, ha az általunk összegyűjtött,
a bankszámlánkon lévő pénz átmenetileg nem lenne elegendő.

2. Megtakarítási számla (betétszámla)

Megtakarítási számlára vagy más néven betétszámlára akkor lehet szükség, ha a fizetési
számlánkon több pénz van, mint amennyit az adott hónapban vagy a közeljövőben el
szeretnénk költeni. Mivel a fizetési számlánk azonnal hozzáférhető, a bank csak alacsony
kamatot fizet az ott tartott pénzünkre, ezért érdemes a bankszámlán lévő – átmenetileg
nélkülözhető – pénzünket hosszabb–rövidebb időre lekötni, vagy megtakarítási számlára
átvezettetni. Ezzel ugyan lemondunk arról a lehetőségről, hogy bármikor hozzáférjünk a
pénzünkhöz, viszont így a bank magasabb kamatot fizet a pénzünk után.

3. Hitelszámla

25
 A bank nyújt egyéb szolgáltatásokat is, melyeket különböző bankszámlák segítségével lehet
igénybe venni. Ilyen például a hitelszámla, amely a bankkal kötött kölcsönszerződés alapján
a hitel folyósítására szolgál. Akkor lehet szükségünk hitelszámlára, ha előre akarjuk hozni
a fogyasztásunkat és hitelből finanszírozni, majd a később megkeresett, várható
jövedelmünkből törleszteni. Ebben az esetben hitelszámla-szerződést kell kötnünk a hitelt
nyújtó bankkal, mely hitelszámlát nyit számunkra. Ezen a számlán tartják nyilván a
jóváhagyott hitelkeretünket, a folyósított összege(ke)t, illetve ez a számla szolgál a
törlesztéseink rögzítésére.

A fentieken kívül megkülönböztetjük még az alábbi bankszámlákat is:

4. egyéb, elkülönített célú számla (pl. valamilyen gazdasági ügylet mögött fedezeti számla,
értékpapír számla, letéti számla), és
5. kombinált bankszámla, amely fizetési számla célokat és megtakarítási célokat is szolgál
egyben.
Nagy összegű vásárlások – előre vagy utólag takarékoskodjunk?
Minden család életében vannak olyan kiadások, amelyek nem egy-egy adott hónapra szólnak,
hanem évente vagy több évente egyszer kell ilyen nagy összegű vásárlást lebonyolítani, és
éppen ezért a havi jövedelemből nem is tudják kigazdálkodni. Ugyanakkor ezeknek a
kiadásoknak egy részére fel lehet előre készülni, mert vagy éve rendszerességgel fordul elő (pl.
karácsonyi ajándékok, iskolai felszerelések, nyaralás költsége, stb.), vagy pedig olyan – a
korábban már említett – tartós fogyasztási cikkek, amelyek egy korábban használt, de már
elavult darabot pótolnak, esetleg modernizálják a háztartást. Ilyenek pl. a műszaki
berendezések, bútorok, amelyek az évek során elhasználódnak, esetleg jobb minőségűt szeretne
a család, vagy amikor úgy döntenek, hogy a nagy nyári melegekre való tekintettel
légkondicionálót szereltetnek a lakásba.
Ezekre a kiadásokra fel lehet készülni előre, csak arról kell dönteni, hogy mi történjen előbb?
A vásárlás vagy a pénz összegyűjtése.

Vásárlás megtakarításból
Amennyiben ezeket a nagy összegű vásárlásokat a család úgy oldja meg, hogy előbb eldönti,
mit szeretne, aztán pedig tervezetten, hónapról hónapra összegyűjti a vásárláshoz szükséges
pénzt, akkor ebben az esetben a saját megtakarításaiból finanszírozza a fogyasztást.
Ennek az az előnye, hogy a vásárláskor már rendelkezésre áll a szükséges pénz, és sem banktól,
sem mástól nem szükséges kölcsönt felvenni, és utána hónapokig vagy évekig tartozni.
Hátránya viszont, hogy akár évekig is tarthat a szükséges pénzmennyiség összegyűjtése, és
ebben az esetben a kiválasztott termék már nem lesz elérhető, esetleg megnő az ára, így még
tovább kell takarékoskodni.

Vásárlás hitelből
Vannak olyan családok, amelyek nem szeretnek sokat várni a kiválasztott termékre, ezért
amilyen gyorsan csak lehet, megvásárolják, akkor is, ha nincs rá pénzük. Ebben az esetben
rákényszerülnek, hogy hitelből finanszírozzák a vásárlást, tehát előbb a banktól kell kölcsönt

26
felvenni, és abból fizetik ki a drága terméket, utána pedig tartoznak a banknak, amíg a teljes
összeget le nem törlesztik.
Ennek a megoldásnak az az előnye, hogy a kiválasztott termék vagy szolgáltatás azonnal a
fogyasztóhoz kerül, tehát pl. haza lehet vinni az új autót, el lehet utazni egy drágább nyaralásra,
le lehet cserélni a régi, zajos mosógépet, stb. … és itt jön a DE!, hiszen nem saját pénzből
vásároltak, azaz a banknak az adósai lettek arra az időre, amíg vissza nem fizetik a felvett
kölcsönt. Innentől kezdve minden hónapban csökken a felhasználható jövedelem mértéke, mert
még egy kötelező kiadással kell számolni: a törlesztő részlettel. Ráadásul a bank nem ajándékba
adja nekünk a pénzt, hanem kamatot számol fel, ezzel is növelve a tartozást.

Feladat: Nézzék meg a Pénziránytű Alapítvány oktatófilmjeit ebben a témában! Az alábbi

linken található rövid összefoglalók segítenek annak megértésében, hogy a fogyasztók által
igényelhető hitelek miként befolyásolják a háztartás gazdálkodását.
1. Hitel vagy megtakarítás: https://youtu.be/0-BeG7vLfMk (2020. augusztus 4.)
2. Hiteltörlesztés: https://youtu.be/AOM65ML31ZU (2020. augusztus 4.)
3. THM: https://youtu.be/ZY31Qr7Y87Q (2020. augusztus 4.)
4. A szabad felhasználású lakossági hitelek: https://youtu.be/BnZ3utL0yHE (2020.
augusztus 4.)
5. A kötött felhasználású lakossági hitelek: https://youtu.be/T7xjcllXKGk (2020.
augusztus 4.)
A Pénziránytű Alapítvány honlapján található videók linkjének bemásolási ideje: 2020.
augusztus 4.

A háztartás vagyona
Amikor egy család anyagi helyzetét vizsgáljuk, akkor nem csak az egy-egy hónapban
megszerzett jövedelmüket és kiadásaikat vesszük górcső alá, hanem a már meglévő vagyonukat
is. Ide tartozik például minden ingatlan (ház, lakás, földterület), ami a tulajdonukban van, akár
a család lakik benne, akár éppen bérbe adják. Fontos részét képezi a család vagyonának a már
korábban megtakarított, felhalmozott pénz, értékpapírok, illetve a meghatározható értékkel
rendelkező vagyontárgyak, pl. szobrok, festmények, jó állapotban lévő régiségek, amelyek
szükség esetén eladhatók, és a család a bevételből származó pénzt felhasználhatja másra.
Mint látható, ezek a vagyon elemek alkalmasak lehetnek arra, hogy további, rendszeres
jövedelmet szerezzenek általa (pl. a lakás kiadásáért bérleti díjat szed a család, a megvásárolt
értékpapír után rendszeres hozamot kap, stb.), vagy ha értékesíti ezeket, akkor a szükségletei
kielégítésére használhatja fel a pénzt.

Ellenőrző kérdések:
1. Igaz-hamis állítások
a. Egy embernek csak egy bankszámlája lehet, ezért el kell dönteni, hogy
fizetési vagy megtakarítási számlát nyit.
b. A hitelből történő vásárlás utólagos megtakarítást jelent.

27
 2. Olvassa el a cikket: https://www.origo.hu/gazdasag/20200120-csucson-jar-a-
forgalomban-levo-keszpenzallomany.html, és sorolja fel, milyen intézkedésekkel
lehet a készpénz-használatot csökkenteni!
3. Sorolja fel a háztartás vagyonát képező dolgokat!
4. Miben segít a pénzügyi tudatosság?
5. Melyek a megtakarítási számla jellemzői?

5. Felhasznált irodalom
www.demografia.hu/hu/tudastar/fogalomtar (Letöltés ideje: 2020. július 28.)
www.ecopedia.hu (Letöltés ideje: 2020. július 28.)
www.financer.com/hu/szemelyes-penzugyek/koltsegvetes (Letöltés ideje: 2020. augusztus 3.)
www.ksh.hu (Letöltés ideje: 2020. augusztus 2.)
www.lathatatlanmunka.hu/ (Letöltés ideje: 2020. augusztus 1.)
www.mnb.hu (Letöltés ideje: 2020. augusztus 3.)
www.okosanapenzzel.hu (Letöltés ideje: 2020. augusztus 3.)
www.penzerto.hu (Letöltés ideje: 2020. augusztus 3.)
www.penziranytu.hu (Letöltés ideje: 2020. augusztus 4.)
www.szendreiadam.hu (Letöltés ideje: 2020. július 30.)
https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/szakkepzes/kereskedelem-es-marketing (Letöltés ideje: 2020.
július 28.)
tudasbazis.sulinet.hu/hu/szakkepzes/rendeszet/tarsadalomismeret-eletmod/a-csalad-funkcioi-
es-azok-valtozasai/ (Letöltés ideje: 2020. július 28.)
zanza.tv/tarsadalomismeret/egyen-es-kozosseg/csaladformak-es-csalad-funkcioi (Letöltés
ideje: 2020. július 28.)

Dr. Burkáné Szolnoki Ágnes – Merényi Zsuzsanna – Székely Júlia: Küldetések a pénz
világában (2017., 12-15. oldal, 19-25. oldal)
Merényi Zsuzsanna – Vasné Botár Ágnes – Fritz Sepúlveda Pablo Arnoldo: Iránytű a
pénzügyekhez (2018., 14-21. oldal)
Merényi Zsuzsanna – Megyesi Gabriella – Szűcs Tamás – Matits Ágnes – Mihók Viktória –
Lendvai Györgyi – Tóth Attila: Az én pénzem (Pénzügyi Oktatási Program, 2012., 46-48. oldal,
50-52. oldal)
Szántó Zoltán: A munkamegosztás gazdaságszociológiai elmélete (Aula Kiadó, 1990. 35-38.
oldal)
Gyémánt Richárd – Katona Tamás – Pólay Elemér Alapítvány: Demográfia (Pólay Elemér
Alapítvány, 2014., 49-52. oldal)
Dr. Szilágyi Klára: Pályalélektan (Szent István Egyetem, 2011., 8-10. oldal)

28