2024.04.09.

A CSALÁDI
SZOCIALIZÁCIÓ
Lovas Luca
A CSALÁD INTÉZMÉNYE
◦ Családokban élni biológiai és társadalmi szükséglet, mely az emberi
fejlődés fontos része.
◦ Pszichológiai és társadalomtudományi szempontból vizsgálják a család
szerepét és működését.
◦ A család az elsődleges szocializációs környezet, ahol a gyermek tanulja
meg a társadalmi normákat és értékeket.
◦ A családi hagyományok és gyakorlatok generációról generációra szállnak,
alkalmazkodva a környezeti változásokhoz.

2024.04.09.
◦ A hagyományos nukleáris család helyett ma már sokféle
családszerkezet létezik, például többgenerációs vagy
mozaikcsaládok.
◦ Az egyszülős vagy gyermektelen családok egyre gyakoribbak
a modern társadalmakban, és gyakran bonyolult
mozaikcsaládok jönnek létre válások következtében.
◦ A családi kapcsolatok és a generációk viszonya változó a
társadalmi és kulturális kontextusokban.
◦ A falusi közösségekben általában erősebbek a családi
CSALÁDVÁLTOZATOK -
kötelékek és nagyobb az egymásrautaltság. családszerkezet
◦ A városi közösségekben általában lazábbak a rokonsági
kapcsolatok.
◦ A családtagok közötti kapcsolatok lehetnek távoli, de mégis
szorosak anyagilag és érzelmileg.
◦ Néhány család nemcsak vérségi kapcsolatokat, hanem a
tartósan együtt élő, nem rokon személyeket is családtagnak
tekint.
2024.04.09.
 2024.04.09. ◦ Különböző kultúrákban eltérő szokások és
értékrendek jellemzik az udvarlási,
párkapcsolati és házassági viselkedést.
◦ Egyes helyeken a házasság gazdasági ügylet,
máshol a személyes tulajdonságok és a
közös érdeklődés fontosabb szerepet
CSALÁDVÁLTOZATOK- játszanak a párválasztásban.
Párkapcsolat, házasság, ◦ A párkapcsolatokban a személyes
szexualitás önmegvalósítás is fontos szempont
◦ Különbségek mutatkoznak a kultúrák között
abban, hogy mennyire szükséges az állami
vagy egyházi jóváhagyás a házassághoz.
◦ Az egyes kultúrák eltérően tekintenek a
monogámiára, az azonos neműek
házasságára és a válás következményeit
 CSALÁDVÁLTOZATOK- Családi interakciós mintázatok
Családok változatosak az érzelmek kifejezése és az intimitás tekintetében, melyet kulturális és egyedi
tényezők befolyásolnak

Hagyományosabb kultúrákban erős az összetartás, de nagyobb az érzelmi távolság, míg a modern

családokban az érzelmek fontosabbak, de kevésbé stabil kötéseket eredményeznek.

A családokban eltérő a mindennapi tevékenységek megosztása és a források elosztása, amit a nemek

közötti elvárások befolyásolnak.

A nők és férfiak világszerte különböző szerepeket töltenek be a családban, ami idővel változhat.

2024.04.09.
 Magyarországon és az európai kontinensen
általában a családok struktúrája és
dinamikája folyamatos változásban van.
Az első házasok átlagéletkora jelentősen nőtt,
és egyre később házasodnak.

A CSALÁD A gyermekvállalás kitolódása és a

születésszám csökkenése jellemző
NAPJAINKBAN Magyarországon.
Az egyszülős családok aránya nőtt, és az ún.
"mozaikcsaládok" is egyre gyakoribbak
lettek.
A válások aránya emelkedett az elmúlt
évtizedekben, amihez hozzájárult az érzelmi
2024.04.09. igények kiemelt fontossá válása a
házasságban.
A FEJLŐDŐ GYERMEK – A KORAI
HATÁSOK JELENTŐSÉGE
◦ Az életutak heterogenitása miatt elmosódnak az életszakaszok határai, és gyakori
az "átlépés" egy korábbi vagy későbbi életszakaszra jellemző viselkedés.
◦ A gyerekkor hossza kitolódik, de egyesek szerint bizonyos értelemben rövidül
vagy akár el is tűnik, mivel a gyerekek és felnőttek életmódja összeolvadóban van.
◦ Az időskor kihívásai megváltoztak az élettartam növekedése miatt, és a
"szendvics-generáció" helyzetében a családi kötelezettségek kétirányúak.
◦ A generációs szakadék mélyül, a különbségek szembeötlőek a fiatalok és az
idősebb generációk között.

2024.04.09.
 Az elsődleges gondozó
Korai gondozó-gyerek
reakciói befolyásolják a
kapcsolat fontos a fejlődés
csecsemő érzéseit és
szempontjából.
biztonságát.

A FEJLŐDŐ
GYERMEK – A Megfelelő gondozás
Negatív környezetben a
gyerek veszélyeztetett
KORAI esetén a csecsemő pozitív
képet alkot a világról és
lehet, és másféle érzéseket
HATÁSOK saját fontosságáról.
és biztonságos
kapcsolatokat alakíthat ki.
JELENTŐSÉGE
Korai kapcsolatok hatással
vannak az élet minden
területére, mivel ezek
formálják a későbbi
2024.04.09.
kapcsolatokat és érzelmi
reakciókat.
◦ Az újszülött önellátásra képtelen, szüksége van a
környezet segítségére a túléléshez.
◦ A szülői gondoskodást befolyásolják az
élettapasztalatok és a biológiai mechanizmusok,
például az oxitocin termelődése a szülés során.
A SZÜLŐI
◦ A kapcsolat kialakulását a születés utáni
időszakban a fizikai érintkezés és az anya GONDOSKODÁS
gondoskodása is segíti. BIOLÓGIAI
◦ A csecsemő aranyos külsője elősegítheti a szülői GYÖKEREI
reakciót és a kötődést.
◦ A szülő-gyerek kapcsolat mélységét és
minőségét az emberi tapasztalatok és környezeti
tényezők is meghatározzák.
2024.04.09.
 A KORAI TAPASZTALATOK JELENTŐSÉGE ÉS
A GONDOZÁS JELLEMZŐI
◦ Az anya-gyerek kapcsolat minden kultúrában hasonló módon fejlődik,
mivel az újszülöttnek veleszületett hajlama van a kötődésre, és
genetikailag kódoltan keresi a gondozó közelségét.
◦ A kötődés alapja a biztonság és védelem, melyet a gondozó jelenléte
biztosít.
◦ A kötődés kialakulása fontos az élet első hónapjaiban, és segíti a
csecsemő stresszel való megbirkózását, valamint a társas kapcsolatok
fejlődését.
◦ A gondozó-gyerek kapcsolat minőségét befolyásolja a környezet, a
kultúra, a szülők személyes tapasztalatai, és a gyerek temperamentuma.
2024.04.09.
Az élet első éveiben a
Fontos megjegyezni,
környezeti hatások,
hogy a korai évek csak
különösen az anya-
az alapokat nyújtják, és
gyerek kapcsolat,
a gyermek fejlődése
kiemelkedő szerepet
számos más tényezőtől
játszanak a gyermek
is függ.
fejlődésében.
A KORAI ÉVEK
Donald Winnicott Az "elég jó anya"
GONDOSKODÓ
bevezette az "elég jó
anya" fogalmát,
fogalma arra ösztönzi a
szülőket, hogy ne
KÖRNYEZETE
hangsúlyozva, hogy a törekedjenek a
gyermek optimális tökéletességre, hanem
fejlődése akkor valósul legyenek olyan
meg, ha a gondoskodás nevelők, akik képesek
elégséges, nem túlzott alkalmazkodni és jól
és nem hiányos. nevelni a gyermeküket.
2024.04.09.