VÁLÁS

FOLYAMATA

This Photo by Unknown author is licensed under CC BY.

•A válás összetett folyamat, amely két részre osz

•1. Válás döntéshozó szakaszára

•2. Ténlyeges különválásra

•Szülő gyermek kapcsolatok is újjárendeződnek

házasság felbontása után.

•A gazdasági válás során egy háztartásból kettő

Utolsó alfolyamat társas kapcsolatok átrendező

HÁZASSÁG MINŐSÉGE ÉS STABILITÁSA
•A házassággal való megelégedettség és a házasság stabilitása két különböző dolgok.
•A házasság minősége alatt, leggyakrabban a házastársak alkalmazkodása, boldogsága, és a házasággal
való megelégedettségre gondolunk.
•A házasság minősége alatt még a házassági kapcsolat szubjektív értékelését értjük.
•Ide tarozik a házasfelek egymáshoz való alkalmazkodása, milyen kettejük közötti kommunikáció, milyen
kapcsolat szorossága, mennyire elégedettek és boldogak a házasságban.
•Családkutatások megerősítték, hogy főleg az első gyermek születése
terheli meg a házasságokat.
• Fontos különbésget tenni a házassággal való elégedettség és a
stabilitás között.
•Elégedetlen házzaságoknál is létezhetnek a stabilitás irányába ható
erők.
E kérdések megválaszolásához segítséget nyújt George Levingernek a
szociális csereelmélet alapján 1966-ban kialakított elmélete, amely
szerint a házasság felbontásának mérlegelésekor három tényezőcsoport
fejti ki hatását: a házasság megtartásából származó hasznok, a
házasság felbontásából származó előnyök, valamint a házasság
felbontása ellen ható ún. gátak.
LEWIS ÉS SPANIER ALAKÍTOTT KI EGY
HASONLÓ TIPOLÓGIÁT

 Lewis és Spanier (1979) az előbbi tipológiát kiegészítette még a házasság megtartásából származó
„hátrányokkal” is, s ez alapján négy hatást vett figyelembe: a házasság vonzásait és a házasság
feszültségeit, mint házasságon belüli tényezőket, valamint más életforma vonzásait (alternatívákat)
és a külső nyomásokat (gátakat), mint házasságon kívüli tényezőket
A VÁLÁS GONDOLATA ÉS
EGYÜTTMARADÁS  Napjainkban fokozottabak a házasságban való
igények, így növekednek a
házastársi kapcsolattal szemben
támasztott követelmények is.
 A válás sok esetben tabu téma lett és
csak legvgéső esetben alkalmazzák az emberek.
 A válási szándék kimondásával megindul az
egyezkedés, ami sokféle formát ölthet.
 Lehet több éves kemény harc vagy pedig
váratlan megrázó bejelentés.
 Az együtt maradás elvi lehetősége a megújult
házasság.
 Ez a kapcsolati krizís egy kreatív megoldása.
•Minden jól megoldott válság erősítheti a kapcsolatot.
•Együtt maradás egy másik lehetősége a konzervált házasság, ami a válság előtti
helyzet visszaállítását jelenti.
•Ezekben a házasságokban kialakulhat az állóháború vagy az üres kagyló típusú
házasság.
 DÖNTÉS A VÁLÁS MELLETT
•A válás szándéka nem egyszerre és főleg nem könnyen születik meg.
•A válás első megfontolása azt jelenti, hogy mérlegelni kezdik a házasság
felbontásának lehetőségét és el kezdtek barátkozni a gondolattal.
•Ez a gondolat ijesztő lehet elsőre mivel szembe kell nézni a szülők és rokonok
értetlenségével és magával a kudarc érzéssel.
•Az első felszámolási stratégia a provokáció, a provokátor fél az aki lépéselőnyben
van, és magatartásával fenyegeti a kapcsolat egyensúlyát.
•A második stratégia a szabotázs, ennek lényege, hogy a szabotőr aki már kifelé
igyekszik a házasságból, csöndesen szaboltáni kezdi, módszeresen rombolja a
kapcsolatot.
A CSALÁD FELBOMLÁSÁNAK HATÁSA A
GYERMEKRE  Szemtanú lehet, itt még fel sem tudja
fogni a körülötte történteket, de a szülők
megvátozott viszonyát korán észlelik
 A változást rendszerint indulatos viták
jellemzik.
 Minennapi tapasztalat, hogy egy
kiegyensúlyozatlan szülő nem tudja
megnyugtatni síró gyerekét
 Az a gyerek aki kényszerű tanúja a
veszekedéseknek előbb utóbb ugyanúgy fog
viselkedni
 Pszichológusok kimutatták, hogy ezeket a
magatartásformák nagyjából két év alatt
elűnnek.
•Szülő teherbírása A szülőnek nem kell a fájdalmat hősiesen titkolni, viszont a gyermeknek
megterhelő ha folyamatosan neki kell tartani a lelket a szülőben.
•Ilyen esetben nem lesz majd a gyermeknek akihez segítségért forduljon
•Továbbá fennálhat az is, hogy a szülők válás után is folytatják a háboruskódást, amely ugyanolyan
mély nyomot hagyhat a gyermekben, mint maga a válás.
FIGYELMEZTETŐ JELEK LEHETNEK GYERMEK VISEL
KEDÉSÉBEN
•3-5 év közötti gyermeknél: depresszió, tartós önvádlás, ágybavizelés.
• 6-8 éves gyermek: depresszió vagy csökkent koncentráció jelei.
•9-12 év közötti gyerekeknél: romló iskolai teljesítményt, elszigetelődést, agresszió, depresszió vagy
alacsony önértékelést tapasztalása.
• 13-18 éves korosztálynál: éretlen szexuális kapcsolatokat létesít vagy a szexualitást teljesen
elutasítja, túl szoros viszonyt alakít ki az egyik szülővel, továbbá túlzásba viszi a drog, cigaretta,
illetve alkohol használatát.
A VÁLÁS A GYERMEK
SZEMSZÖGÉBŐL
SOKFÉLEKÉPPEN
NÉZHET KI
 Sok gyerek gondolja, hogy a válás az ő hibájából történt
 Bizonytalanság, zavar van benne a jövője miatt
 Mi van, ha a szülei egyszer őt sem fogják szeretni?
 Elveszti az eddigi közös élményeket
 Könnyek, szomorúság, düh
 Számtalan tudatalatti változás kezdődik
 Szükségtelen lelki problémákkal terheli magát
 Azon agyal, mit tehetne, hogy a szülei meggondolják
magukat?
 Úgy érzi, megszűnik a támogatása
 Tele van fájdalommal
A VÁLÁS HOSSZÚ TÁVÚ HATÁSA A
GYEREKEK LELKI FEJLŐDÉSÉRE
 Nehezített fejlődési feltételek elvált gyerekek életútja kezdetektől fogva nehezebb, a lelki konfiktusok miatt.
 Csökken az esélye annak, hogy a lelki egészség károsodása nélkül, jövőbeli fejlődési kilátások károsodása
kerüljön ki.
 A válás fokozza a káros elhárító folyamatok valószínűségét illetve nagyobb a fogékonyság későbbi
neurotikus megbetegedésre.
 Ezt a neurotikus hajlamot nevezzük hosszú távú nem specifikus hatásnak, éspedig azért, mert a válás egy
olyan konfliktusra helyez súlyos korokozó faktort, amelyet a gyerek egész életen keresztül tudattalanul
magával hordoz.
 Specifikus válási követelmények tudattalan konfliktusból származnak, amelyekre az elvált gyerek sorsánal
tipikus vonatkoztatásaival kapcsolatos élmények és érések különösen bevéső hatással voltak.
 Fontos, hogy helyes időpontban megfelelő segítséget kapjon a gyerek.
 Másfél évvel a pszichológiai válás utáni időpontra tehető, az amikor a hosszú távú neurotikus terhelésről
először kockáztatunk meg prognózist.
A KÖVETKEZŐ PROBLÉMÁK
MERÜLHETNEK FEL
 Agressziós
 Önértékelési problémák
 Párkapcsolati problémák

 A válás rövid távú hatása

 Az új helyzethez való alkalmazkodás körülbelül egy évet vesz igénybe
 A befelé forduló gyermek nehezebben építi ki saját támogató rendszerét
 A kutatók tizéves utánkövetés után sok olyan fiatalt találtak aki boldogtalanságát azzal magyarázta,
hogy nem teljes családban nevelkedett
 LÉPÉSEK
 Szembe kell nézzenek a válás realitásával
 Függetleniteniük kell magukat a szülői konfliktustól
 Fel kell dolgzniuk az egyik szülő elvesztésének élményét
 Fel kell oldaniuk a haragot és önvádolást
 El kell fogadniuk a válás véglegességét
 El kell érniük, hogy reálisan ítéljék meg az emberi kapcsolatok lehetőségeit
CSALÁDI ÉLET UJJÁSZERVEZÉSE
 Szétköltözés, ha az egyik szülő elköltözött, újjá kell szervezni az otthonmaradottak életét. Meg kell
küzdeni a belső krízisekkel, mint a bűntudat
 A gyermekek szétköltözés esetén utolsó percig reménykednek, hogy szüleik talán mégis együtt
maradnak
 Szülöknek pedig sok mindent el kell dönteni, mint például, hogy ki gondozza a gyermeket.
 Ajánlatos kímélni a gyereket attól, hogy el kelljen hagynia saját otthonát.
 Fontos a gyerek érzelmeinek tiszteletben tartása és, hogy tudja van legalább egy szülője akire
feltétlenül számíthat.
 A gyerekkel meg kell osztani az információkat, nem lehet bizonytalanságban hagyni.
 Gyerek számára rendkivül fontos, hogy tudja tartani a kapcsolatot az elköltözött szülővel.
 Új partner esetén a gyerek azt probálja
majd kitalálni, hogy hosszabb vagy
rövid ideig fog majd a szülő életéhez
tartozni.
 Amit a gyerek átmenetinek tekint, arról
jószerivel tudomást sem vesz.
 Az is elő fordulhat, hogy az új
partnerrel verseng a szülő figyelméért.
 Gyerek merev ellenálásba ütközhet,
nem akar engedelmeskedni.
 Az is elő fordulhat, hogy a gyerek
vegyes érzésekkel fogadja, tehát
haraggal, szeretettel és a szeretet miatt
érzett bűntudattal egyszerre.

SZÜLŐ ÚJ
PARTNERE
 A gyereket mindig izgatja, hogy mennyire messze mehet el ezért gyakran,
megprobálják kitalálni, hogy az adott felnőttnél hol a határ.
 Fontos, hogy a szülő ne siettese a gyereket, hogy fogadja el az új
partnert.
 Új helyzettel kialakuló probléma lehet, hogy a gyermek úgy érzi választania kell
 Az új partnernek is lehetnek gyerekei akikkel előbb utóbb találkozni kell, jóval
több esély van a sikerre, ha mindkét oldalon azonos számú gyerek van.
 Ilyen esetben fontos, hogy a házirend mindenkire egyenlően vonatkozzon és,
hogy ne várjuk el, hogy a gyerekek rögtön szeressék egymást.
 A mozaik- vagy patchwork családok
azok a családok, ahol vagy az egyik
vagy másik, vagy netán mindkét fél
már válás után, gyermekekkel
érkezik az új kapcsolatba, tehát az
új család a különböző családrészek
összeolvadásából jön létre.

 Az alábbi típusok léteznek

1.Pótanyás család: a férfinek van egy vérszerinti gyermeke

és az apa új társa lesz a pótanya.
2. Pótapás család: a nőnek van egy gyermeke és az új társa lesz
a pótapa.
3. Összetett mozaikcsalád: a nő is és a férfi is hoz gyermeket az új kapcsolatba.
4. Mozaikcsalád közös gyermekkel: ha az előző kapcsolatokból származó
gyerekek mellett közös gyerekek is születnek az új kapcsolatban.
5. Részidős mozaikcsalád: A korábbi kapcsolatból származó gyerekek a különélő
szülővel és annak új párjával csak meghatározott időben élnek együtt.
 A mozaikcsaládokra jellemző, hogy az egyik szülő csak adott időtartamban él együtt a gyerekekkel,
akik ingáznak a két „családrendszer” között.

 A gyerekeknek sem egyszerű a helyzetük, hiszen két életközösséghez tartoznak, mindkét helyen
meg kell tanulniuk „otthon lenni”, sőt, a két élettér sűrű váltakozása is próbára teszi őket és az
alkalmazkodóképességüket.

 Luca, aki 14 éves, ezt így fogalmazta meg egy ülésen: „Amikor elmegyek egy hétvégére apáékhoz,
akkor először furcsán érzem magam. De kis idő alatt megszokom az ottani légkört és akkor már
nagyon jó ott lenni. Sokat beszélgetünk, mindig finom ebéd van, amit apa párja főz. Olyankor
nagyon meghitt minden. Mindig együtt étkezünk és közben sokat beszélgetünk és nevetünk.
Anyáéknál más. Mindenki szalad, sokszor vagyok egyedül. Anyáékkal is szeretek lenni, de ott
egészen másként élünk. Filmezünk, színházba járunk, de keveset tudunk egymás dolgairól, mert
nem beszélgetünk.
AZ ÚJRAHÁZASODÁS
 Rekonstruált családnak nevezünk minden olyan együttélési formát, ahol legalább az egyik szülő
nem vér szerinti apja vagy anyja a családban nevelkedő gyermekeknek.
 Az újraházasodás után a rekonstruált család egyensúlyba kerülése hosszabb időt vesz igénybe,
időbe telik amíg az új anya vagy apa elfogadtatja magát a gyermekkel.
 "A kombinált" család Ennél a formánál mindkét partner hoz gyermeket az új házasságba
 A kombinált családokban általában jól mutatja a házastársak egymáshoz egymáshoz való viszonyát
az, hogy a gyerekek mennyire tudnak együttmüködni egymással.
 Serdülőkor problémái különosen sok nehézség várható a serdülőkor idején.
 A válásra adott reakciók vizsgálatának eredményeiből azt si tudjuk, hogy a serdülő hajlamos úgy
megoldani a lojalitáskonfliktust, hogy kizárolagosan az egyik szülő mellé áll.