Pünkösdi Teológiai Főiskola

Az egyszülős családok speciális kihívásai

Készítette: Váradi Abigél

2023.11.01.
Bevezetés

Az egyszülős családok egyre nagyobb számban vannak jelen a társadalomban. Ehhez

hozzájárult többek között a modernizálódás különböző területeken, ami változásokat
vont maga után. Továbbá változtak a családi struktúrák és emellett számos egyéb
körülmény befolyásolta az egyszülős háztartások számának a növekedését. Bár a
modernizáció pozitív hatásaként ma már egyszerűbben megélhet egy egyedülálló szülő,
mint 20-30 évvel ezelőtt, mégis akadnak olyan egyedi problémák amikkel meg kell
küzdeniük, és ez sokszor elég nehéz akadályokba ütközik. Ezek a sajátos nehézségek
mélyrehatóan befolyásolhatják saját és gyermekeik jólétét is egyaránt.
Ez az írás az egyszülős családok sokrétű nehézségeit tárja fel, rávilágítva azokra a
gazdasági, érzelmi és társadalmi kihívásokra, amelyekkel gyakran küzdenek.

Az egyszülős családok speciális kihívásainak áttekintése előtt, érdemesnek látom a

fogalmak tisztázását.
Először is fontos tudni azt, hogy mit értünk a család fogalma alatt. „A család a
házastársi vagy élettársi, illetve vérségi kapcsolatban együtt élők legszűkebb köre. A
család lehet házaspár típusú, ezen belül házaspár nőtlen, hajadon gyermekkel vagy
gyermek nélkül, illetve élettársi kapcsolatban együtt élő két személy nőtlen, hajadon
gyermekkel vagy gyermek nélkül, és egy szülő (apa vagy anya) nőtlen, hajadon
gyermekkel.”1– tehát a család fogalmába az egyszülős családok is beletartoznak.
Az egyszülős család fogalma alatt pedig azokat a családokat értjük, ahol a szülők
egyedül nevelnek egy vagy több gyermeket. Ezekben az esetekben a szülő sosem
házasodik meg, lehet özvegy vagy elvált. Tehát egyszülős család (apa vagy anya
hajadon, nőtlen gyermekkel), a szülők válása, szakítása, az egyik szülő különköltözése
vagy halála, illetve párkapcsolaton kívüli születés következtében jöhet létre. 2
Amikor egy szülő távozása után (legyen az akár a halálok miatt, akár a válás miatt) nem
szerveződik újjá egy család, akkor az egyszülős család marad.3

Most pedig kisebb területekre lebontva fogom vizsgálni, hogy az egyszülős családok
milyen speciális kihívásokkal néznek szembe a mai társadalomban.

12001. évi népszámlálás. 6. Területi adatok. 6.21 Összefoglaló adatok, I. kötet. KSH.
Budapest, 2002. 250–251. oldal.
2https://www.parlament.hu/documents/10181/1479843/
Infojegyzet_2018_13_egyszulos_csaladok.pdf/6e5a6be3-d80b-00ec-b03f-
41cc6262a90b
3Virginia Satir, A család együttélésének művészete, 68.o.
I. Pénzügyi megterhelés

Az egyszülős családok egyik legjelentősebb és legközvetlenebb kihívása az anyagi

megterhelés. Egyetlen jövedelemből kell ellátnia a szülőnek a gyermekét, vagy
gyermekeit, tehát teljes anyagi felelősséget kell viselnie gyermekeiért. Ez magába
foglalja a lakhatást, az étkezést, az oktatást, az egészségügyi ellátást és egyéb napi
kiadásokat. A pénzügyi nehézségek korlátozhatják a gyermekeik iskolán kívüli
tevékenységekhez, oktatási lehetőségekhez és minőségi egészségügyi ellátáshoz való
hozzáférését, ami viszont hatással lehet a jövőbeli kilátásaikra. Mindemellett társszülő
hiányában, ha kiskorú gyermek vagy több kiskorú gyermek él a családban, kell
melléjük egy bébiszitter, vagy egy napközis személy aki segít az ellátásban amíg a
szülő dolgozik. Ez a szükséglet pedig plusz anyagiakat vonz maga után ami
csökkentheti az egyéb alapvető szükségletekhez rendelkezésre álló jövedelmet.
Továbbá, ha olyan egyszülős családról beszélünk, ahol az anya a szülés
következtében válik egyedülállóvá, ez még inkább megnehezíti az anyagi ellátását a
családnak, mivel szülés után az anya nem tud elmenni dolgozni. Ilyen esetben, ha előtte
dolgozott a szülő, jogosult lesz a GYED-re, ami nagyobb összeget jelent, viszont ahhoz
képest kevés, amilyen ellátásokat finanszíroznia kell. Ha fiatal anyáról beszélünk, aki
nem dolgozott a szülés előtt, őrá szintén más szabályok érvényesek. Járhat például a
GYES, mint támogatás, viszont ez a keretösszeg sem fedezi a szükséges összeget a
család számára. Illetve ha olyan anyáról van szó, ahol az apa tartásdíjat fizet, az is
kisegítheti anyagilag a családot, viszont a hiányzó összeg előteremtésének terhe, és
ennek folyamatos fenntartása az egyedülálló szülő vállát nyomja. És itt át is térnék a
következő témára, ami a munka-magánélet problémáira korlátozódik le.

II. Idő és munka-magánélet egyensúlya

Az egyedülálló szülőknek egyszerre kell azzal megküzdeniük, hogy kenyérkeresők

legyenek a családban és mellette megfelelően időt fordítsanak gyermekeik
felnevelésére. A munka és a családi élet összeegyeztetése óriási kihívást jelenthet, mivel
kevesebb idejük és energiájuk marad a gyermekeikre.
Ez az idő és a munka-magánélet egyensúlyának hiánya a bűntudat és az elégtelenség
érzéséhez vezethet, mivel az egyedülálló szülők azzal küzdenek, hogy gyermekeik
érzelmi, oktatási és fejlődési szükségleteinek megfeleljenek, de miközben egyidejűleg
egy stabil anyagi forrást is fent kell, hogy tartsanak. A társszülő hiánya a munkaidő-
beosztás rugalmatlanságát és a megbízható, megfizethető gyermekgondozás
biztosításának nehézségeit is eredményezheti, ami még nagyobb kihívássá teszi a
munka és a családi élet hatékony kezelését. Mindemellett a szülő magánélete teljesen
felborul, miközben ezeknek a kihívásoknak próbál eleget tenni. Ez pedig oda vezet,
hogy hosszútávon lelkileg ez komolyabban meg fogja viselni, ami a gyermekére is
kihatással van.
III. Érzelmi stressz

Az egyedülálló szülőket gyakran fokozott érzelmi stressz éri az egyedüli eltartó és

gondozó szerepéből fakadó óriási nyomás miatt. A munka, a gyermeknevelés és a
személyes jólét közötti egyensúly megteremtéséért folytatott állandó küzdelem
magányossághoz, szorongáshoz és depresszióhoz vezethet. Ezek az érzelmi küzdelmek
jelentősen befolyásolhatják a szülőnek azt a képességét, hogy egy gondoskodó és
támogató környezetet biztosítson gyermekei számára. A magány és az elszigeteltség
érzése súlyosbíthatja az egyedülálló szülők által megélt érzelmi stresszt. A szülői
felelősséget és örömöket megosztó partner hiánya érzelmi kimerültséghez és kiégéshez
vezethet.

IV. A példaképek hiánya, szülő befolyása

Egy másik komolyabb nehézség, amellyel az egyszülős családok szembesülnek, az az,

hogy a gyermekek hiányt szenvednek a normától eltérő példakép értelmében. Az egyik
fél hiánya téves elképzeléseket formálhat ki a gyermekben arról, hogy milyennek kell
lennie egy férfinak vagy egy nőnek. És előfordul, sajnos a legtöbb esetben, hogy ezek a
téves elképzelések befolyásolják az egészséges kapcsolatok és a kommunikáció
megértését is, ami a későbbi életük során nehézségekhez vezethet saját kapcsolataik
kialakításában. Illetve ami még plusz nehézség ezen a téren, hogy “az egyedül maradt
szülő hajlamos arra, hogy negatív üzeneteket közvetítsen az eltávozott félről,
különösen, ha válásról, elhagyásról, vagy más komoly fájdalmat okozó dologról van
szó.”4 Ezzel teljes mértékben befolyásolja a gyermek kialakított képét a nőkről és-vagy
férfiakról egyaránt.
Egy egyedülálló anya aki fiúgyermekkel rendelkezik és folyamatosan negatívan
beszél az apáról, a gyermekben az a kép alakulhat ki, hogy a férfiak rosszak. Így a
fiúgyermek, aki ezt hallja, nehezen fogja elhinni, hogy a férfiasság az egy jó dolog. Ha
nem érezheti, hogy férfinak lenni jó, hogyan érezhetné, hogy ő jó? 5 Ennek elkerülése
érdekében fontos, hogy az egyedülálló anyának legyenek olyan férfi barátai, vagy
rokonai akik hiteles példaként tudnak szolgálni a gyermek számára. További problémát
jelenthet az amikor az anya vagy apa a gyermekét társvezetőként kezeli és túl magas
elvárásokat támaszt felé, illetve a gyermekkel probálja kitölteni azt az űrt, amit a másik
fél hagyott maga után. Miután a gyermek felnő, gyakran érzi úgy, hogy maradnia kell a
háznál, és támogatnia kell az édesanyját, így nem tud önálló, független életet
kialakítani. Sok ilyen fiúnál kialakulhat az is, hogy nem követi heteroszexuális
érdeklődését, vagy pont, hogy fellázad és elhagyja az otthonát azzal az érzéssel, hogy
minden nő ellenség. Ebben az esetben ők lesznek azok, akik később felváltva hol
rosszul bánnak a nőkkel, hol túlzottan imádják őket, és gyakran elrontják ezzel az egész
életüket. Ezért fontos azt hangsúlyozni, hogy gyermekkorban nem mindegy milyen
modellekkel találja szembe magát a gyermek, mert ez döntően befolyásolja a későbbi
életét, és ezentúl a körülötte élni fogó emberek életére is ez kihatással lesz.
4Virginia Satir, 68.o.
5Virginia Satir, 68.o.
Hasonló a helyzet a lánygyermekes anyukák esetében ahol szintúgy fontos az
egészséges kép kialakítása a férfiakról. A későbbiekben így elkerülhető, hogy
boldogtalan legyen a férfiakkal, és kötődési, vagy bizalmi problémák lépjenek fel.
Fontos, hogy egy megfelelő biztonságérzet tudjon kiformálódni benne a férfiakkal
kapcsolatban.

V. A gyermekek viselkedése és jólléte

Számos kutatás kimutatta, hogy az egyszülős családokban élő gyermekek nagyobb

valószínűséggel szembesülnek viselkedési és érzelmi problémákkal. Az egyszülős
családban nevelkedő gyermekek körében viszonylag gyakran fordulnak elő különböző
deviáns viselkedésformák. A családi háttér és a drogfogyasztás közötti kapcsolat 28
vizsgálatát célzó elemzések többek között azt találták, hogy azok a gyermekek nyúlnak
nagyobb valószínűséggel tudatmódosító szerekhez, akik neveléséről csak egy szülő
gondoskodik6. A második szülő hiánya néha megnehezíti az érzelmi és fegyelmi
egyensúly biztosítását, amelyre a gyermekeknek az egészséges fejlődés érdekében
szükségük van. Az egyedülálló szülőknek esetleg úgy kell kompenzálniuk a társszülő
hiányát, hogy további támogatást keresnek, például tanácsadást vagy
mentorprogramokat, hogy biztosítsák gyermekeik érzelmi jólétét.

VI. Társadalmi megbélyegzés és elszigeteltség

Az egyszülős családok gyakran szembesülnek a társadalmi megbélyegzéssel és

sztereotípiákkal, amelyek tovább növelhetik az amúgy is viselt érzelmi terhet. Ezeket a
családokat a társadalom igazságtalanul megítélheti vagy kirekesztheti. Az a tévhit, hogy
az egyedülálló szülők kevésbé képesek vagy kevésbé elkötelezettek gyermekeik
nevelése iránt, az elszigeteltség érzéséhez vezethet, és így vonakodhatnak segítséget
vagy támogatást kérni.
Viszont ezt a társadalmi megbélyegzést és az elszigeteltséget, amellyel az egyedülálló
szülők küzdhetnek, érdemes olyan közösségekkel kezelni amik támogatóak, és az
elítélés helyett empátiát mutatnak a szülő felé, illetve segítik a családot a
nehézségekben.

6 Andorka–Buda–Cseh-Szombathy, A deviáns viselkedés szociológiája

Összefoglalás

Az egyszülős családoknak rengeteg nehézséggel kell szembesülniük, és alapvető

fontosságú, hogy ezeket felismerjük és kezeljük az ezzel járó kihívásokat. A gazdasági,
érzelmi és szociális nehézségek, amelyekkel szembesülnek, mélyen befolyásolhatják
mind az egyedülálló szülő, mind a gyermekek jólétét. Az anyagi támogatást,
megfizethető gyermekgondozást és rugalmas munkaszervezést biztosító segély
intézkedések, illetve politikai támogatások segíthetnek enyhíteni a gazdasági terhek egy
részét. Emellett a közösségi és a társadalmi támogatás döntő szerepet játszhat az
egyszülős családok érzelmi és szociális kihívásainak enyhítésében. Ezekkel a
felismerésekkel és a nehézségek kezelésével hozzájárulhatunk az egyedülálló szülők és
gyermekeik jólétéhez és sikeréhez.
 Bibliográfia

Cseh-Szombathy, László. A deviáns viselkedés szociológiája. Kiadás helye: Gondolat

Könyvkiadó, 1974.

ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA, infojegyzet, Egyszülős családok, 2018.

https://www.parlament.hu/documents/10181/1479843/Infojegyzet_2018_13_egyszulos
_csaladok.pdf/6e5a6be3-d80b-00ec-b03f-41cc6262a90b (Hozzáférés ideje:
2023.11.01.)

Virginia, Satir. A család együttélésének művészete. Fordította: Miklósfalvi Mária.

Kiadás helye: Coincidencia, 1999.