Pedagógiai ismeretek - jegyzet

I. Gyakorlati munka tanulásához kapcsolódó alapfogalmak

Emberi pszichikum
 funkciói magasabb szinten vannak (gondolkodás!)
 a fejlődés során új szükségleteket alakít ki, a társadalmi motiválás lehetővé válik
 öntudattal bír

Az ember fejlődése ontogenetikus (egyedi), nem pedig filogenetikus (törzs).

Örökletes tulajdonságok befolyása + környezeti tényezők hatása.
Érés (neuro-fiziológiai és biokémiai változások) -> tanulás (szándékos emlékezés).

1. A pszichikus fejlődés életkori szakaszai

Fejlődés: folyamatos differenciálódás (strukturálódás), amelyben jelen van a szintézis

(összekapcsolás), + változás, amely lezárul, majd újabb változás követi

Nagy László-elmélet

 Érzéki érdeklődés szakasza (0-3 év)

 Szubjektív érdeklődés szakasza (3-7 év)
 Objektív érdeklődés szakasza (7-10 év)
 Állandó objektív érdeklődés szakasza (10-15 év)
 A logikai érdeklődés szakasza (15 évtől)

Super-elmélet

 Növekedés stádiuma (0-14 évig) – fantázia, érdeklődés, képességek

 Felfedezés stádiuma, önmeghatározás (15-24 éves kor) – puhatolózás, átmenet, kipróbálás
 A megállapodás stádiuma (25-44 éves kor) – kipróbálás, stabilizáció
 A fenntartás stádiuma (45-64 éves kor) – pozíció megtartása, új kihívások
 A hanyatlás stádiuma (65 éves kortól) – lelassulás, visszavonulás

Fejlődés-lélektani szakaszok

 csecsemőkor (0-1): alkalmazkodás, feltételes reflexek, szenzomotoros tevékenység

 kisgyermekkor (1-3): beszéd, tanulás, személytudat
 óvodáskor (3-6): gondolkodás, beszéd, játék
 kisiskoláskor (6-10): tanulás, feladattudat
 serdülőkor (10-18): nemi érés korábban, mint a morális fejlődés, emiatt ellentmondás alakul
ki
 ifjúkor (18-25): beilleszkedés, emocionális érettség, önellenőrzés

2. Megismerő tevékenységek

Megismerés: érzelmi élet, cselekvés – élmény, viselkedés, teljesítmény

Érzékelés (külső hatás-inger-ingerület-érzéklet – lehet mechanikus, fény, hő és kémiai)
Figyelem (testi-lelki működés irányba állítása: lehet önkéntelen vagy szándékos)
Emlékezet (a pszichikumot érő benyomások idegrendszeri nyoma: bevésés, megőrzés, felidézés)
Képzelet (meglévő tapasztalati anyagból új kép alkotása: reproduktív, leíró vagy produktív, alkotó)

1
Gondolkodás (az érzéki megismeréssel nem feltárható összefüggések megismerése, jelek
segítségével, adott irányba – problémamegoldás alapja a belátás)

3. A tanulás pszichológiai jellemzői

Differenciáltabb alkalmazkodásra tesz képessé, új ismeretek szerzése, változást hoz létre a

személyiségben.

 Kondicionálás: feltételes reflexek kialakítása Egyszerű

 Mechanikus tanulás: információk közötti asszociáció
 Vak próbálkozás Összetett
 Belátás útján: megértés, ugrásszerű változások

Motoros vagy verbális tanulás.

Változást idéz elő a pszichikus magatartásunkban: tapasztalatok körét növeli.
A tanulási stílus személyiségfüggő.
Megértés: intellektuális öröm.
Egyéni indítékok szerepe az eredményességben:

 Érdeklődés: aktivizálja a személyiséget, függ a környezeti hatásoktól

 Motiváció: cselekvést kiváltó belső tényezők összessége, szükségletekből ered (biológiai vagy
szociális)

4. A tanuláshoz kapcsolódó pedagógiai feladatok

Nevelés: céltudatos, fejlesztő tevékenység, melynek eredményeképpen a tanulókban

személyiségváltozás – pozitív jellegű – következik be. (felnőtté válás segítése, társadalmi integráció)

Pozitív érzelmek erősítése, sikerélmény!

Tanulói aktivitás és eredményesség fokozása, tapasztalat szerzés irányítása.
Egyéni különbségek figyelembevétele (hallás-látás, egyedül-közösségben, ábrákkal-magolással)

5. Cél: kompetencia

Kompetencia alapú tanulás (valamihez való hozzáértés), élethosszig tartó tanulás a megváltozott
gazdasági körülményekhez való alkalmazkodáshoz okai:

Tudás mennyiségi robbanása – infó-technológia elterjedése – tanulási képességek korlátai

Kognitív képesség motiváció képesség emóció együttműködés

kritikus gondolkodás felelősségérzet önállóság problémamegoldás
kommunikáció

Kommunikációs kompetencia: infócsere, aktív részvétel emberi interakcióban, szociális normák

alapján + összhang a tartalom és nonverbális jelek közt.

Együttműködési kompetencia: közös tevékenység különböző célokért.

Problémamegoldó kompetencia: gondolati műveletek váratlan, valós helyzetben.

NAT (2007): anyanyelvi, idegen nyelvi, matematikai, természettudományos, digitális, hatékony-önálló

tanulás, szociális-állampolgári, kezdeményezés-vállalkozás, esztétikai-művészeti kifejezés

NAT (2012): alkalmazkodás a változásokhoz, azok cselekvő alakítása + technikai kompetenciák

2
 6. Szocializáció

Szociálpszichológia: társadalmi-közösségi lélektan

Közösségi kultúra: elfogadott viselkedési normák, szokások, értékítéletek, intézményrendszer,

társadalmi viszonyok -> integráció erre készít fel

Érték: életkortól függő fontossági sorrend, felnőttkorban állandó + kiegészül

 Csecsemőkor: nem tudatos, alapja az érzelmi stabilitás+biztonságérzet

 Kisgyermekkor: ragaszkodás a megszokotthoz, személytudat
 Óvodáskor: tudatos alkalmazkodás, szabályok
 Kisiskoláskor: új, tanulói szerep+értékelés (ha pozitív, elfogadás)

Az lehet fontos a személy számára, amivel az első 10 évben találkozik – vagy amit nélkülöz.

 Serdülőkor: értékek szerveződése és megszilárdulása: eddig szabályok szerint, most

differenciálódik

Közösség dominanciája, konformitás elfogadása -> felnőtt értékrend alapjai az ezredfordulóig

Az intézmény ne csak statikus értékeket közvetítsen, hanem tanítson értékelni is!
Hagyományos pedagógia: állandó érték, autokrata módon. Ha demokratikus, akkor működik, ha
személyes tapasztalaton alapszik.
Rats-féle értékelési séma: szóbeli véleményalkotás – érvelés, következmények mérlegelése
(érzelem) – cselekvés (szokás v. tudatos)
Média hatása: közvetített világ elválik a tapasztalt világtól, mert az előzőről nincs személyes
tapasztalat, értékelemzés nélküli.
Önérvényesítés mellett legyen közösségi értékek vállalása.

7. A szerep

Adott életkorban, foglalkozásban, nemben elvárt viselkedésmódok.

Számuk és vállalási módjuk az elégedettség vagy stressz fő kiváltói.

Super-féle életpálya szivárvány:

Gyerek tanuló szabadidős tevékenység polgár dolgozó
házastárs háztartás-fenntartó szülő nyugdíjas

Helyzeti meghatározói: társadalmi struktúra, történelmi változások, szocio-ökonómia, alkalmaztatás,

iskola, közösség, család
Személyi meghatározói: ismeretek, attitűdök, érdeklődés, szükségletek, teljesítmények, képességek,
biológiai örökség
Gyermekkor első évei a legmeghatározóbbak (biztonságérzet!).
Személyiségfejlődés legfontosabb tényezője: szülő-gyermek viszony
Tanulói szerep: jelenleg aktív, kompetencia alapú (elvben..)
Oktatói-nevelői szerep (kísérő): magas fokú szakmai tudás + ismeretátadás képessége,
hatásgyakorlás, autokrata, tekintélyelvűtől a történelem során elmozdul, kíváncsi mester

8. Gyakorlati oktatás

A munkatevékenység végzéséhez szükséges mozdulatok gyakorlásán át sajátítják el a szakmai tudást,

amely energiafelhasználással jár.
Élmény: a megismerést kísérő tudatos és tudattalan érzelmek együttese.

3
A munka jó élményét a teljesítmény adja – oktatási folyamatban ez az oktató értékelése és dicsérete.
Élmény alapú oktatás: tanuló belső szükségletei = oktató által kitűzött cél. Ha a cél idegen, a tanuló
korlátok közt van -> negatív motiváció.
Fontos: egyéni és társadalmi fontossága legyen a feladatnak! Munkafolyamat megtervezése!
A gyakorlati feladatmegoldás nem emlékezetalapú: összefüggések emlékezetbe vésése utáni biztos,
önálló kezelés.

II. A szakmai tanítás-tanulás pedagógiai folyamatának jellemzői

1. Szakképzések, NAT, köznevelési törvények aktuális állása

2. Szakképzés pedagógiai sajátosságai

Nevelés: céltudatos és tervszerű tanári tevékenység, eredménye az egyéni személyiségváltozás,

értékátadás

Szakképzés: hivatásra való felkészítés, munkakultúra+új technológiák miatti élethosszig tartó

tanulásra való felkészítés, eszközrendszer frissítése, elmélet+gyakorlat, tapasztalat -> biztonság ->
jártasság -> készség

Képzés feladata: a tanulás tervezése, szervezése, szabályozása és értékelése

 Tudományosság és szakszerűség
 Szemléletesség
 Rendszeresség és fokozatosság
 Ismeretek tartóssága
 Elmélet és gyakorlat kapcsolata

Meghatározó az oktatók módszertani kultúrája: szóbeli, bemutatás, gyakorlás

 Követelés
 Meggyőzés
 Jutalmazás-büntetés
 Példaadás
 Gyakorlás

3. Pedagógiai célok

Első: a motiváció kiépítése (tanulói aktivitás+kompetenciák)

 Ismeretközlés
 Rendszerezés és rögzítés
 Megszilárdítás
 Alkalmazás
 Ellenőrzés és értékelés

Segít: egyéni különbségek figyelembevétele, önértékelés lehetősége

4
 4. Szakmai gyakorlat pedagógiai jellemzői

Cél: termelési folyamatok megismerése, technológiai sorrend és munkafolyamatok megismerése

Tanügyi dokumentációk: a gyakorlati foglalkozásokra való konkrét tervezés alapja -> a tananyag
egészét felosztani kapcsolódó részekre, ismétlésekkel, kompetenciákkal

 Induktív gyakorlat: elemzés a tanulók ismeretére építve, majd összefüggések állítása

 Deduktív gyakorlat: munkaműveleti sorrenddel és fogalmakkal ellátott foglalkozási vázlat
készítése
 Egyszerű gyakorlat: könnyebb, gyorsabb
 Összetett gyakorlat: több különféle munkamozdulat
o Munkafolyamat: a termelési folyamat munkával töltött része
o Munkaművelet: önálló rész, adott eszközzel adott helyen végzett
o Műveletelem: legkisebb elhatárolható rész, mérhető időtartam
o Munkamozdulat: megfigyelhető, de nem mérhető

Gyakorlati foglalkozás típusai:

 Új ismeret elsajátítása: induktív, bemutatás, elemzés, részre bontás, megszilárdítás

 Ismeretek és műveletek alkalmazása: csoportos, szervezési feladat, megszilárdítás és
értékelés
 Ellenőrzés: eredmények megerősítése, célok meghatározása

Biztonságos munkahelyi körülmények, munkavédelmi előírások, balesetmegelőzés!

5. Szakképzés színterei, vállalkozói környezet

2011. évi szakképzési tv. alapelvei: tanuló védelme (munkavédelmi oktatás, orvosi vizsgálat,
biztonságos munkakörnyezet, max. 7 óra)

Foglalkozási napló: tantárgyak, szakmai tevékenység, értékelés, idő

Gyakorlatok színterei:

 Tanterem: frontális, mindenki ugyanazt, előkészítő és megszilárdító

 Iskolai tanműhely vagy tankert: összes gyakorlati típusra jó (új ismeretek, alkalmazás,
megszilárdítás, ellenőrzés…), csoport és egyéni munka
 Laboratórium: gyakorlati kipróbálás, egyéni és kiscsoportos. eszközök megismerése
 Tangazdaság: termelési cél, tanulói célok > gazdasági célok
 Termelőüzem: teljes komplexitás
 Gazdasági szervezeti gyakorlat: valós vállalkozói környezet, kkv munkakörök

6. Szakmai szocializáció

Inas – mesterlegény – vándorló mesterlegény – céhmester

Mesterek helyett szakmunkásképző, nagyüzemi termelés

Szakközépiskola: érettségi+szakmunka
Szakmai szocializáció: foglalkozási szerepre készít fel
Pályaválasztás, pályaorientáció (szakmacsoport, majd szakirány)
Pályaorientáció: önismeret, képzési lehetőségek, munkaerő-piac

5
Munkavállalás: tudatos választás, személyes érdeklődés, érték = munkahelyi lehetőség
Beilleszkedés, pályavitel (alkotó szakasz)
Pályakorrekció: új szakmai végzettséghez infógyűjtés, meglévő képességek épüljenek be, ne
vesszenek el (oka: sikertelenség, megváltozott érdeklődés)

7. Oktatói személyiség szerepe a gyakorlati oktatásban

Generációk közti eltérés: életcélok, életstílus -> munkastílus

Mester: emberi és szakmai minta, tekintély (spontán modellálás), szociális erővel bír

Csoportmunka: társas serkentés működik (ha bonyolult, új feladat: nem) + mérhető hozzájárulás (ha
nem, lazsálás)

Jó oktatói tulajdonságok: hivatástudat, hiteles világnézet és meggyőződés, felkészültség, nyílt és jó

kommunikáció, humanizmus, konstruktív szervező és jó kapcsolatteremtő + pedagógiai
megfigyelőképesség és tapintat

8. Kommunikáció szerepe a szakoktatásban

Érzékelés -> gondolkodás -> nyelv -> beszéd

Minden új szakmai kifejezést értelmezni kell. (Szemléltetés, auditív + vizuális, érzékszervek számára
érthető) -> érdeklődés fenntartása!
Kommunikál: közöl, értesít, érintkezés, összeköttetés a partnerek közt
 Nyelvi kommunikáció: verbális, szándékos
 Metakommunikáció: nonverbális, kísérő viselkedés: mimika, testtartás, érzelmi viszony
Ellentmondás esetén a metakommunikációra reagálunk.
Közlés: információ átadása, kijelentés Kérdés: információkérés, lehet zárt vagy nyitott
Változás: sokszínűbb kommunikáció, értékelésbe bevonás (pozitív, akkor hatásosabb!)
Értékelés: közlés, leíró, világos és pontos, konkrét és részletes, feladatra vonatkozik, nem személyes,
mérsékelt hangvétel, használható és javítható
Infokommunikáció: személyes kontaktus nélküli társas érintkezés + programozott oktatás és vizsga,
játékok és szimulációk, verseny és aktív tanulás.
Internet: információáramlás növelése (válogatás az oktató szakemberi feladata, a diákok segítségre
szorulnak)
Kommunikációs akadály: mester és tanítvány közti elfogadás igényének hiánya (pl.
látszatkommunikáció, látszatkérdésekkel)
Tudatos pedagógiai kommunikáció (akadály elhárítása és nyitott kommunikáció megteremtése) az
oktató feladata.

9. Konfliktuskezelés jelentősége és módszertana

Konfliktus: ellentétes álláspont (Rogers: társadalmi normarendszer vs. Egyéni pozitív törekvések)
Alkalmazkodást kíván, stresszhelyzet
Selye-féle alkalmazkodás: Ellenállóképesség vészhelyzetben, aktív ellenállásban, kimerülésben
Reakciók: Szorongás, Harag, Agresszió, Fásultság, Levertség, Gondolkodási bizonytalanság
Források: kielégítetlen alapvető szükségletek, érték-érdekkülönbségek, pszichológiai szükségletek

6
 Maslow piramis:
Önmegvalósítás
Esztétika
Kognitív megismerés
Megbecsülés
Szeretet
Biztonság
Fiziológia

Megküzdési stratégiák:
− Problémamegoldó: legjobban alkalmazkodik, szituáció v. nézőpont megváltoztatása
− Érzelmi konfliktus-megoldási módok: ha kívülálló okok vannak, érzelmi megélés segít
(nem károsan!)
Támogatáskérés: tekintély, kompetencia vagy szociális erő alapján
Technikák:
 Versengő típus: magas önérvényesítés, alacsony együttműködés
 Problémamegoldó: magas egyéni igények, magas együttműködés, megoldásközpontú,
személyiségfejlesztő
 Kompromisszumkereső: önérvényesítés és együttműködés, aktív (lemondások)
 Elkerülő: alacsony önérvényesítés és együttműködés, passzív
 Alkalmazkodó: alacsony önérvényesítés, magas együttműködés, passzív
Az oktatónak ismernie kell a sajátját, mivel ő irányítja a konfliktus megoldását.

Felismerés – Szempontváltás – Megoldáskeresés – Megoldás kialakítása

o Felismerés: pl. tanulói aktivitás hiánya

o Szempontváltás: érzelmit gondolatira, érdek alapút érzelmire
o Megoldáskeresés: érzelmi + racionális szempontok
o Megoldás kialakítása: ez a cél

10. Speciális nevelési igényű tanulók sajátosságai

Testi és szellemi fejlődés eltérő ütemű, jelentős egyéni különbségek.

Átlagtól eltérő fiatalokat NEM szabad negatívan minősíteni.
Tanulási nehézségek + normák megfelelő betartásának hiánya.
Tanulási nehézségek: lassú felfogás, alacsony figyelemkoncentráció, hiányos emlékezet, alacsony
problémamegoldás
Fáradékonyság, hibák, logikai lánc megszakadása -> páros v. csoportmunka hasznos lehet
Megoldás: több idő a feladatra, részekre bontás, pontos kommunikáció, megerősítés
Normák nehéz betartása: szinte egyetlen esély a jó szakma
 Idegrendszeri működési zavarok: indulatkitörés, hangulatingadozás, túlérzékenység,
beszédhiba -> ki kell várni a folyamat végét, utána lehet beavatkozni
 Mozgáscselekvési zavarok: hiperaktivitás v. lelassult reakció
 Érzelmi élet zavarai: szeretethiány vs. agresszió
Bűnbakszerep, negatív pedagógiai megoldások -> ehelyett személyes elbeszélgetés,
információgyűjtés, elfogadó attitűd

7
 11. Felnőttképzés – andragógia – jellemzői

Változó társadalmi és gazdasági nehézségek -> élethosszig tartó tanulás

2000: lisszaboni megállapodás, tudás alapú társadalom
2001: EB : „életünk során minden a tudás, a készségek és kompetenciák fejlesztésének céljával
folytatott olyan tanulási tevékenység, mely egyéni, állampolgári, közösségi, társadalmi és/vagy
foglalkoztatási irányultságú dimenzióval rendelkezik.
Mobilitás – innováció – kreativitás
Felnőttoktatás: személyiségalakítás ismeretnyújtáson keresztül
Felnőttképzés: céltudatod és tervszerű fejlesztések komplex rendszere, meghatározott kompetenciák
Felnőttképzési tv.: szakképzési, köznevelési és felsőoktatási tv.
Moduláris szerkezet és kompetencia alapú képzés (munkahely megtartásra irányuló)
Külső kényszert felváltja belső motiváció
 Idő perspektíva: tanulás vállalása + jövőépítés, pozitív befolyás
 Felelősségvállalás: belátható következmények ismerete
 Alkalmazkodási stratégia: fegyelmezettség + önuralom -> reális önértékelés
 Valóságismeret: egyéni hiányosságok felismerése
 Konfliktusforrás: idő és pénz hiánya
Rossz tanulási szokások ellensúlyozása, nem használt képességek romlása
Tanulási technika: Fontos az egyéni tanulási stílus megismerése.

III. A szakmai gyakorlat módszertani feladatai

1. Módszerek tudatos alkalmazása

Didaktika: mit és hogyan tanítsunk?

− Szóbeli módszerek: magyarázat lépésről lépésre, elbeszélés a valóságból vett példával,
megbeszélés önerőből
− Bemutatás: természetes folyamatok bemutatása, lassított tempó + ismétlés, közvetett
bemutatás vizuális eszközökkel
− Gyakorlás: jártasságok és készségek kialakulására, ismeretek előzik meg, rendszeres,
célorientált, ellenőrzést igényel, pontos

2. Gyakorlatok módszertani lehetőségei a szakmai képességek fejlesztésére

Szakmai gyakorlat: lehetőség kulcskompetenciák kialakítására

Csoportmunka – páros munka- egyéni munka
 Egyéni munka: jól kidolgozott munkafeladat a feltétele, pontos munkavégzés + sikerélmény
 Csoportmunka: együttműködés adott ideig, lehet homo- vagy heterogén
 Páros munka: kooperatív tanulás, szerepcsere
Munkáltatói foglalkozások: munkavállalói szerep kipróbálása
Célorientált munkavégzés: munkaművelet során, ismeret elmélyítése
 Hatékony erőforrás – takarékos feladatvégzés
 Véges természeti erőforrások – gazdasági szabályozás
 Tudás- és energiahasznosítás az eredményorientált munkavégzéshez
Munkavégzés önállósága: Jelenlegi interaktív tanítás-tanulási folyamat eredménye
Túlzott önállóság alkalmazkodási nehézségekhez vezethet
Szakmai problémamegoldás és kreativitás
A szakma önfejlődése megkövetelhet alkalmazkodást

8
Probléma felismerés (oktató komplex szakmai személete fontos)
Kreativitás fontos: probléma felismerése és kezelése
Minőségi munkavégzés és önellenőrzés
Munkanélküliség -> minőségi munkavállalói csere
Jobb versenyképességet hozhat
Együttműködési képesség és nyitottság
Személyiségfejlődés során alakul ki
Információgyűjtés önerőből

3. Gyakorlati feladatok szervezése

Szakmai tartalom határozza meg a célkitűzéseit, alapelv: tapasztalatszerzés.

Jó célkitűzés -> eredményesség -> sikerélmény -> jutalom -> motiváció
Időkeret szempontjai:
− Egyes munkafázisok időigénye (oktató idejex3)
− Eszközlista
− Szükséges beállítások megléte
− Tervezett és valós idő folyamatos ellenőrzése
− Váratlan eseményekre is hagyni kell időt. Ha marad: megbeszélés.

4. Gyakorlati képzés helyszíne

A tanuló szakmai felkészültsége meghatározó.

Valós munkakörnyezet: jól motivál, minőségi követelményt mutat.
Két rész: szorgalmi időszak gyakorlatai és azon kívüli összefüggő szakmai gyakorlat
Tanulószerződés: egészségügyi állapot, pályaalkalmasság 
Ellenőrzés: gazdasági kamara, kormányhivatal
Bér: minimálbér