AZ ISKOLAI

KONFLIKTUSOK ÉS A
MEGOLDÁSI
LEHETŐSÉGEK
1.A magyar oktatás helyzete
2.A konfl iktusokról általában
3.Az iskolai konfl iktusok
A resztoratív technikák
Néhány vélemény…..a konfliktusról, erőszakról
az iskolában
• „Mert ennek azért vannak jelei: megváltozhat a viselkedése, a
tanulmányi eredménye, a hangulata. Fontos, hogy ismerjük a
diákjainkat, és olyan kapcsolatot alakítsunk ki velük, hogy merjenek
hozzánk fordulni, ha baj van. Drámajátékkal, csoportos
foglalkozásokkal, érzékenyítéssel felkészíthetők a gyerekek a
támadások kivédésére, kezelésére, a lelki sérülések feldolgozására. Ha
konfliktus van, akkor mediátorként kell fellépni, az érintett feleket le
kell ültetni egymással és közösen megbeszélni, megoldani a helyzetet.”
• „na, igen, de túlterheltek a tanárok, rengeteg a feladat, nagy
létszámúak az osztályok, tengernyi az adminisztráció”… Vagyis a
gyerekek közti kommunikáció figyelemmel követése, az erőszakos
helyzetek kezelése púp a pedagógus hátán. Vannak közülük, akik úgy
érzik, nem az ő feladatuk a diákok közti csetepaték rendezése, pláne,
ha iskolán kívül zajlik a konfliktus, mondjuk, a Viberen.
„Lehet, hogy a tanár úgy érzi, az iskolán
kívüli ügyek – pláne azok, amelyek az online
térben folynak – nem az ő feladatai. Neki
talán nincs Facebookja sem, nem is tudja,
hogy mi ez az egész. Akkor meg miért
foglalkozzon vele?”
„Meg kell védenie a gyerekeket. Ha
tetszik, ha nem, a diákok
kommunikációjának egyik fontos terepe a
virtuális tér. Nem tehetünk úgy tanárként,
mintha ehhez nekünk semmi közünk nem
lenne csak azért, mert »a mi időnkben ez
még máshogy volt«. Meg kell tanítanunk
nekik a helyes viselkedést a virtuális térben
is. (…)
Egy intő nem old meg semmit. A hátradőlés
pedig még annyira sem. Mert a
folytatásban nem változik semmi,
legföljebb csendben, némán folyik tovább.
Ami sokkal rosszabb.”
• „Az egyik legnehezebb probléma,
amivel manapság a tanároknak
meg kell küzdeniük, az
mindenképp az agresszió. Remek
módszertanok vannak a nyelvek,
matematika stb. tanítására, ám
sajnos nincs odaírva az apró betűs
részben, hogy »csak szelíd és
együttműködő gyerekek esetében
hatékony!«.
• „Ha precíz definíciókat meg tudok
nekik tanítani, de az alapvető
szociális készségeik folyamatos
ápolásával, gyógyításával nem
foglalkozom, akkor sajnos nem
vagyok jó tanár”
A rendszerváltás és következményei az iskolákra
• Az új társadalmi berendezkedés nem hozta magával automatikusan
a megfelelő viselkedési készségek kialakulását is.
• A demokrácia = szabadság, szabad identitás, vágyak megvalósítása
DE = új fajta érdekütközések, dominanciaharc, konfliktusok
• Az új helyzethez való alkalmazkodás, megfelelő viselkedésminták
hiányában nagyon megterhelő.
A rendszerváltás és következményei az iskolákra
1. Az iskolában is olyan 2. És ezeket a számukra is kevésbé
emberek dolgoznak, akik ismert és még kevésbé alkalmazott
készségeket kellene elsajátíttatniuk
egy un. „kézivezérlésű”, a felnövekvő új nemzedékkel
tekintélyelvű
társadalomban
szocializálódtak és nem
volt módjuk elsajátítani a
konstruktív
konfliktuskezeléshez
szükséges készségeket
A konfliktusok
„A konfliktus maga is lassanként patológiás tünetté válik a
szemléletünkben. Eszménnyé lenne a konfliktusmentes ember,
akinek jellemfejlődésével biztosan bajok vannak? Mert a jellem
bizony konfliktusok megélésén és megoldásán keresztül
kovácsolódik ki. Természetes, hogy konfliktusok közepette zajlik az
emberi élet, mert a konfliktusnélküliség egyben
kommunikációnélküliséget, kapcsolatnélküliséget is jelent. Nem a
konfliktusnélküliség, hanem az azzal való méltó, megfelelő
megküzdés az, amire törekednünk érdemes. „ Popper Péter
Konfliktusok
 A konfliktusok típusai
( A./résztvevői alapján)
• Intrapszichikus konfliktusok: egyénen belüli
konfliktusok
• Szerepkonfliktusok: a szerepelvárások teljesítése
nehézségekbe ütközik
• Interperszonális konfliktusok: két vagy több személy
érdekei ütköznek
• Csoport-konfliktus
• Strukturális konfliktusok:
közösségekben, az alcsoportok
között
• Társadalmi konfliktusok
 A konfliktusok típusai
(B./jellege alapján)
• Valódi konfliktus : a célok összeegyeztethetetlenek
• Álkonfliktus: presztízsből fenntartott konfliktus
• Áttételes :ami a konfliktusból látható és hallható,
csak a tünet, nem az igazi ok
• Téves: „oszd meg és uralkodj”
• Érdekalapú: a javak megszerzése a
cél
• Lappangó: a felek még nincsenek
tudatában a valódi konfliktusnak
• Kulturális-érték konfliktus
• Hatalmi: cél az erőpozíciók újra
elosztása
A konfliktusok típusai
C./A konfliktus hatása és következménye alapján

• Konstruktív: minden résztvevő számára megelégedéssel

végződik (nyertes-nyertes)

• Destruktív: a felek vesztesnek érzik magukat a végén

A KONFLIKTUSOK FÁZISAI
• Lappangási
• Manifesztációs
• Jelzési
• Artikulációs
• Polarizációs
• Izolációs
• Gyűlöletalapú vagy destruktív
• Az utolsó esély fázisa (kimerülés)
A konfliktusok fázisai
Hogyan viszonyulunk a konfliktusokhoz?
(Thomas-Kilmann modell)
Gyakorlat- a pedagógusok konfliktus kezelési
szokásai
Az iskolai konfliktusok okai
• A fusztráció= az erősödő teljesítménykényszer, a
szükségletek figyelmen kívül hagyása, agresszióhoz
vezet. (Szekszárdi 2001)
• A közösség, mint nevelőerő hiánya
• A felfogás, mely szerint a pedagógus és a tanuló
ellentétes oldalon álló fél (Szőke-Milinte 2004)
• A serdülőkor:
Kamasz aki állandóan konfliktusban áll a
környezetével
Az a kamasz, akinek nincs konfliktusa a felnőttekkel
Az iskolai konfliktusok okai
 A szülők és az iskola konfliktusainak okai:
Kié, mikor és milyen mértékben a felelősség
Elvárások („túlterhelt a gyerekem” vagy „ez kevés lesz a
felvételihez” vagy „miért nem neveli meg az iskola?”)
Társadalmi, vagyoni helyzet és az ebből fakadó értékszempontú
ütközések
Az iskolai konfliktusok okai
• Tanárok, tantestület konfliktusainak okai:
Szakmai elbizonytalanodás
Egzisztenciális biztonság hiánya
Iskolák közötti versenyhelyzet
A hagyományos iskolai teljesítmények túlhajtása
A felülről történő irányítás
Az iskolai konfliktusok okai
• A hiányosságok:
A pedagógusok nem kapnak speciális képzettséget a napi
iskolai konfliktusok kezelésére
A gyerekek sem kapnak olyan ismereteket, készségeket, ami
segíti őket a vitás helyzetek megelőzésében és kezelésében
(megértés, empátia, tolerancia)
+ a rosszul értelmezett integráció újabb konfliktusforrás
Néhány adat: tanár-diák konfliktusok
Konfliktustípusok az iskolában a diákok megítélése szerint. Milyen gyakran fordul
elő az iskolában, hogy a diákok lopnak egymástól…vagy megütnek egy diákot…
Megoldások jelenleg a diákok részéről
• a diákok csak nagyon kevés esetben kérnek segítséget
konfliktusaik megoldásában a tanároktól, így azokról a tanárok
gyakran nem is szereznek tudomást.
• egymás között rendezik le a nézeteltérést, általában fizikai
bántalmazással kísérve. Külső segítséget jellemzően nem
vesznek igénybe és nincs szükség tanúk jelenlétére sem.
• viszonylagos érdektelenségük jellemző: ha maguk nem
érintettek a helyzetben, általában nem törődnek a
megoldásával sem. „A tanulók általában nem motiváltak a
konfliktusok feldolgozásában, nincs maguktól
megfogalmazódott igény a konfliktusok konstruktív
lezárására.
(Ercsei-Nikicser Tanulmány Pedagógiai Szemle 2012)
A konfliktuskezelési eljárások rendszere I.-
gyakorlat
A konfliktus kezelési eljárások rendszere
• jogi : bíróság
• jogon kívüli konfliktus megoldási formák: Pl. az
erőszak
• jog előtti= alternatív konfliktuskezelési eljárások:
arbitráció
mediáció
resztoratív, azaz helyreállító eljárások
Hogyan válaszolunk a normaszegésre?
A szociális fegyelmezési séma
Jellemzői
• A büntető szemléletre jellemző a magatartás
magas kontrollja és a támogatás alacsony foka.
• A megengedő szemléletre jellemző, hogy a
felnőttek nem alakítanak ki a gyerekek számára
határozott kereteket, és megbocsátják, elnézik
helytelen magatartásukat.
• Az elhanyagoló magatartásra jellemző, hogy a
felnőttek teljesen magukra hagyják a gyerekeket,
akik emiatt gyakran társadalom problémás
tagjává válnak.
• A helyreállító szemléletre jellemző, hogy a
felnőttek egyszerre alkalmaznak magas kontrollt
és támogatást, a helytelen viselkedést elutasítják.
• A négyféle szemlélet kulcsszavai:
• nem tenni
• ellene tenni
• vele tenni
• érte tenni
A resztoratív technikák
A helyreállító szemlélet célja nem a büntetés, hanem az egyén
és közösség viszonyának helyreállítása úgy, hogy a kárt okozó
személy vállaljon felelősséget a tettért, s tegye jóvá a
közösségnek okozott kárt.
Ezzel helyreállítható az elkövető és a közösség közötti, a
károkozást megelőző viszony, akár magasabb szinten is.
A resztoratív eljárás alapfilozófiája az, hogy az ember többnyire
képes pozitívan változtatni viselkedésén, ha azok, akik az
életében fontos szerepet játszanak, vele együtt cselekszenek,
és nem helyette, vagy ellene .
Mediáció
• Jellemzői:
 két fél vitájának rendezésébe, az érintett felek közös
beleegyezésével, egy semleges harmadik felet, egy ún.
mediátort vonnak be.
A mediációs eljárás során a külső pártatlan közvetítő segíti
a vitás feleket abban, hogy vitás ügyüket, konfliktusaikat
tárgyalásos úton próbálják rendezni; s egyúttal abban,
hogy e tárgyalások során mindkét fél számára elfogadható,
tartós megállapodás szülessen.
Informális technikák
(Informális és formális formát egyaránt önthetnek.)
Jellemzői:
 Az affektív kijelentések, amelyek a résztvevők
érzelmeinek kifejezésére szolgálnak.
 Affektív vagy resztoratív kérdések, amelyek
segítségével a lehetőség nyílik reagálni egymás
érzelmeire.
 A rögtönzött resztoratív konferenciák, csoportok és
körök valamivel strukturáltabbak, mint a formális
konferenciák, de nem igényelnek olyan alapos
előkészítést.
KÖRÖK
Célja, a közösség együttélésének megalapozása, a
kialakult sérelmek vagy igazságtalanságok
orvoslásának lehetősége és a közösség további
együttélésének biztosítása.
Konferenciamodellek:
A resztoratív technikákban használatos konferenciamodellek alapja, hogy
a normaszegő személy a hozzá legközelebb álló személyek, családtagok
segítségével, erőforrásaival, együttműködésével tudja megoldani,
jóvátenni az általa okozott sérelmet. A leggyakrabban alkalmazott
modellek a következők:
• Közösségi csoportkonferencia
• Családi döntéshozó csoportkonferencia (CSDCS)
Körök és konferencia modellek
(szembesítő modellek)

• A szembesítő modellek alapvető célja, hogy a konfliktus

által okozott károkat helyreállítsa, miközben a kárt okozó
aktívan részt vesz a felelősségvállalásban, a jóvátétel
kidolgozásában.
• Ennek alapvető követelményei a következők:
az áldozatokat, az elkövetőket és az érintett közösségeket
egyaránt be kell vonni a folyamatba;
a résztvevőknek saját maguknak kell meghatározni a
folyamat kimenetelét;
a folyamat kimenetele a résztvevők elkötelezettségétől és
aktív részvételétől függ.
Megoldási lehetőségek
• Partnerség: pedagógus-gyermek-szülő ( minek alapja a közösen
meghozott szabályok és azok közös működtetése)
• A pedagógusok konfliktus kezelési technikáinak fejlesztése ( a tanári
kar szervezetfejlesztése, mentális támogatása, szupervíziója)
• „Nyílt” fórumok, panaszfórumok a diákok számára a
véleménynyilvánítás és vitás ügyek megbeszélésére pl: Igazlátó Nap
• A gyerekek konfliktus kezelő képességének fejlesztése, kortárs
facilitátorok képzése
• A diákönkormányzatok bevonása az iskola működését érintő
kérdésekbe
• A szülők bevonása (ilyen irányú programok)
• Egy tanári munkacsapat, hálózat, amely a segíti a fentiek
megvalósulását.
Mindezek
• Szemléletváltás !
megvalósíthatóak vagy
csak utópisztikus • Türelem, türelem, és türelem!
elgondolások? • Ha a változtatás mellett dönt egy
Amire számítani kell:
• Kezdetben sok lesz a kudarc
iskola akkor az mindenki közös
vagy amit annak él meg a döntése kell hogy legyen, és
pedagógus.
• Nem biztos, hogy az ő mindenki vállalja a megvalósítás
javaslatát fogják elfogadni a
gyerekek, hiszen már nem
szépségeit és nehézségeit is !
csak az övé lesz az egyetlen
javaslat
• Ehhez kell egy „csapat”, ami segíti
• Lehet, hogy nem lesz a nagy közösség működését és
megoldás egy konfliktusra
magáénak tudhatja a közösség
• ( az iskolán belül)
• Lehet, hogy a szülő vagy a
bizalmát.
gyermek elutasító lesz
• Lehet, hogy néha káoszba
fullad egy-egy „kör” , de
ebből is sokat lehet tanulni
• Lépésekben kell „építkezni”
és nem a hirtelen csodát várni!