Befogadó iskola és társadalom

Iskola funkciói
• Tudásszerzés és kompetenciafejlesztés folyamatának terepe
• Formális nevelés és szocializáció tere
• Társadalmi mobilitás csatornája
Inkluzív nevelés + alapelvek
Inkluzív nevelés összetevői:
• Különbözőség, sokszínűség, diverzitás tiszteletben tartása, értékként való kezelése,
megjelenítése.
• Minden tanuló számára minőségi oktatási környezetet biztosít úgy, hogy válaszokat keres és
ad az egyéni igényekre.
• Beépíti a diákok és közösségek jellemzőit, tanulói elvárásait és elutasítják a diszkrimináció
bármilyen formáját.
• Akadályok beazonosítása, lebontása információ gyűjtéssel, értékeléssel és fejlesztéssel.
• Hozzájárul a fenntartható fejlődéshez és az élethosszig tartó tanuláshoz.

Alapelvek:
• Rugalmasság
• Egyidejű párhuzamos interakció alapelve
• Pozitív egymásrautaltság
• Egyenlő részvétel
• Egyéni felelősségvállalás és számonkérés
• Folyamatos nyilvánosság
• Tudatosan fejlesztett személyes és szociális kompetenciák
Amennyiben az említett alapelvek EGYSZERRE, EGYIDŐBEN valósulnak meg a
tanulásszervezés vagy bármely szervezet, rendszer esetében akkor beszélhetünk INKLUZÍV –
kölcsönösen BEFOGADÓ környezetről.
Inkluzív nevelés a magyar oktatáspolitikában
• Cigány/roma gyerekek iskolai sikerességét támogató rendszerként kezdték el leírni, mely
teljesen új szemléletet jelent az eddigi gyakorlat MELLETT.
• A különbözőségeket értékként kezeli.
• Heterogenitáson alapszik.
• Kirekesztés elleni küzdelem (deszegregáció).
• Nyitott, befogadó oktatás kialakítása a célja.
• Együttműködés mindenkivel (diák, tanár, szülő).
• Tevékenységorientált oktatási formák.
• Egyéni képzési terven alapuló és egyéni szükségletekhez igazodó differenciáló oktatás.
• Sokrétű értékelési módok alkalmazása.
• Hagyományos pedagógiai szerepek változása.

Esélyegyenlőség
• Célja, hogy az alapvető jogok, valamint az emberi méltóság mindenki számára biztosított
legyen. Deklarálja a vélt vagy valós, egyénre, illetve közösségre irányuló hátrányos
megkülönböztetés tilalmát.
• Nemzetközi szinten az Egyetemes Emberi Jogok Nyilatkozata, Magyarországon az Egyenlő
Bánásmódról szóló törvény nyújt jogi garanciát hozzá.
Méltányosság
• Szemléleti alapja az a felismerés, hogy a hátrányt okozó különbségtétel kizárása szükséges, de
nem elégséges feltétel a társadalmi egyenlőtlenségek feloldására.
• Célja, hogy a valódi esélyegyenlőséget biztosítson olyan támogató feltételek
megteremtésével, melyek a társadalomban megmutatkozó különbségeket képesek
ellensúlyozni.
Esélyegyenlőség rendszere

EGYENLŐSÉG

Esélyegyenlőség (hátrányos Méltányosság (hátrányos

megkülönböztetéssel szembeni helyzetet ellensúlyozó
cselekvések) cselekvések)

Egyenlő
Egyenlő Egyenlő hozzáféréshez Diszkrimináció és
lehetőségek bánásmód szükséges stigmatizáltság
nyújtása biztosítása támogatások átalakítása

Rejtett tanterv
A rejtett tanterv azon élmények, tapasztalatok, viselkedésmódok, ismeretek összessége, (vagyis az a
tudás) amit az iskola vagy egyéb oktató-nevelő intézmény nem oktat tanterv-szerűen és tantárgyi
formában, DE fontos részét képezi a tanulók által elsajátítandó ismereteknek.
Az ismeretanyag elsajátításának fontos meghatározói:
• ha a család és az oktatási intézmény nevelési elvei (például inkább autoriter/tekintélyelvű –
inkább demokratikus/megegyezéselvű) hasonlítanak, akkor a gyerek jobban alkalmazkodik az
intézmény normáihoz;
• az oktatáshoz való viszonyulás függ a szülők és a gyerek társadalmi helyzetétől, „osztályától”
is (például elképzelhető, hogy a tudást önmagában értéknek tekintő értelmiségi szülők
gyermeke nagyobb motiváltsági szinttel rendelkezik – az pedig biztos, hogy az ilyen szülők
többet tudnak a gyereküknek segíteni

Pygmallion effektus
• A pedagógus tanulóra vonatkozó elvárásainak önbeteljesítő ereje
• A nyílt vagy rejtett elvárások hatása a teljesítményre, viselkedésre. Az önmagát beteljesítő
jóslat egy speciális esete. Az elvárások valóságalakító hatását jelöli: a másik ember sokféle
tényező által torzított megismerése alapján elvárások fogalmazódnak meg, amelyek a sugallt
információknak megfelelően ténylegesen bekövetkező eseményekké, cselekvésekké válnak a
partner viselkedésében.
• Azok a tanulók, akikről a pedagógusok feltételezték, hogy tehetségesek (valós képességeiktől
függetlenül), valóban jobban teljesítettek, szemben a negatívan megítélt tanulókkal. Így a tanári
elvárásokból fakadó explicit vagy implicit viselkedéses megnyilvánulások beváltották előzetes
feltételezéseiket, kihatva a tanulók valódi teljesítményére
Társadalmi helyzet, nyelvi hátrány
Korlátozott kód
• rövid, grammatikailag egyszerű mondatok
• aktív igék túlsúlya
• rövid felszólítások és kérdések
• korlátozott melléknévhasználat
• kevés személytelen névmás (senki, bárki) használata
• konszenzusra irányuló kérdések (ugye?)
• korlátozott szimbolizmus
• az absztrakt gondolkodást elősegítő eszközök nem kielégítő birtoklása

Kidolgozott kód
• bonyolult felépítésű (összetett) mondatok
• aktív-passzív igék megfelelő aránya
• grammatikai eszközök adekvát használata
• változatos melléknévhasználat
• személytelen névmások gyakori, adekvát használata
• egyéni minősítés, következtetés (szerintem)– kifejező szimbolizmus
• az absztrakt gondolkodást elősegítő eszközök kielégítő birtoklása
• A szociálisan hátrányos helyzetű családokból érkező gyerekek nyelvhasználata eltér a jobb
helyzetben élő, iskolázottabb szülők gyerekeitől
Problémák
• Az óvoda az iskolaorientált családokéhoz hasonló mintát követ
• Az iskola feltételezi, sőt elvárja a könyvekből az írásbeliséggel kapcsolatban megszerzett
tárgyi és nyelvi tudást- kezdettől fogva épít rá
• Az otthon elvárt és az iskola által megkívánt nyelvhasználat különbözősége – súlyos
nehézségek és kudarcok forrása a gyermekek számára az iskolában.
A két kommunikációs kód megléte igazolható, ám az ebből fakadó nyelvi hátrány szocializációs
probléma, NEM etnospecifikus
Megoldási lehetőségek:
• Az iskolától eltérő kultúrájú elsődleges szocializációs tér megismerése, abból elemek
átemelése az iskola világába a szekunder szocializációs térbe
• A pedagógusok folyamatos módszertani kultúrájának fejlesztése: az ő képzettségük,
attitűdjük hat a tanítási módszerekre, a tanítási környezet kialakítására
• Multikulturális tartalmak közvetítése, beemelése az oktatásba: - az elérhető,
hozzáférhető értékek megismerése (az előítéletek oldása miatt is).
• A gyermekek otthonosságérzetének fokozására – kulturálisan érzékeny pedagógia
alkalmazása (Gay 2000) az iskolában, az iskola mellett működő tanodákban
• „HÍDÉPÍTÉS”
• Befogadóvá, inkluzívvá válás - tudatos útkeresések, komplex fejlesztési megoldások

Deviancia szocioökonómiai hátránnyal

Szocioökonómiai hátrány = objektív szegénység = statisztikailag mérhető szegénység
Szegénynek kell tekinteni egy személyt, egy családot, illetve egy embercsoportot abban az esetben,
ha a rendelkezésükre álló erőforrások (anyagi, kulturális és társadalmi) oly mértékben korlátozottak,
hogy kizárják őket a minimálisan megkövetelhető életformából abban az országban, amelyikben
élnek.
 • három vagy több gyermek egy háztartásban,
• valamelyik szülő munkanélkülivé válása,
• egyedülálló, elvált vagy özvegy szülő,
• tartósan beteg szülő,
• a szülők alacsony iskolai végzettsége.
A szegény vagy a szociokulturálisan hátrányos helyzetben élő, illetve a valamilyen okból
traumatizált családok (például, betegség, munkanélküliség, migráció) gyermekeit - a társadalmi
devianciák felé való eltolódás szempontjából - átlagosnál nagyobb veszély fenyegeti. Veszély
fenyegeti őket, mert a felnőtt társadalomban meglévő deviancia e védtelen kör felé fordul.
Védtelenek e gyermekek anyagi, érzelmi, morális értelemben. Védtelenek, mert e gyermekek is
vágynak anyagi javakra, e gyermekek is vágynak szeretetre, gondoskodásra, e gyermekeknek is
szükségük van értékbeli bizonyosságra. A gyermekeknek e deficitje külön-külön és együttesen is
fennállhat. A deviáns magatartás elemei és a deviancia veszélyei gyakran összefüggnek.
Kik tartoznak a kiemelt figyelmet igénylők közé?
Kiemelt figyelmet igénylő tanuló:
• Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanuló
• Különleges bánásmódot igénylő gyermek/tanuló
­ SNI gyermek/tanuló
­ BTMN gyermek/tanuló
­ Kiemelten tehetséges gyermek/tanuló
Szelektív és komprehenzív iskolarendszer – neve + jellemzői
• Szelektív iskolarendszer: egyre magasabb szinten, egyre inkább szétválasztják a tehetséges és
kevésbé tehetséges tanulókat.
­ Az iskolák közötti különbségek nagyok
­ Iskolán belül a tanulók közötti különbségek (szülők iskolai végzettsége, anyagi helyzete)
kicsik.
­ A szelektív iskolarendszerben a tanulói csoportok összetétele homogén.
• Komprehenzív iskolarendszer: különböző felkészültségű, képességű tanulók együttes
nevelése
­ Az iskolák közötti különbségek kicsik
­ Iskolán belül a tanulók közötti különbségek (szülők iskolai végzettsége, anyagi
helyzete) nagyok.
­ A komprehenzív iskolarendszerben a tanulói csoportok összetétele heterogén.
• Szelekciós hatások a tanítás-tanulás folyamatban
­ a pedagógus nem veszi észre a diákok közti különbségeket
­ a pedagógus megkülönbözteti a diákok által képviselt kultúrákat

Renzulli 3 tulajdonsága
• Renzulli szerint a tehetség három tulajdonság interakciója: átlagon felüli képességek, a feladat
iránti elkötelezettség és a kreativitás.

Mönks
• Mönks némileg módosította Renzulli modelljét. A tehetség a motiváció, kreativitás, kivételes
képességek metszete, abban a társas közegben, melynek fontos összetevői a család, iskola és a
társak. Úgy vélte, hogy a környezetnek elengedhetetlen szerepe van a tehetség
kibontakoztatásában, ill. a család biztosítja, hogy a gyerek egészségesen és kiegyensúlyozottan
nőjön fel.
Sztereotípia:
Egy társas csoportról alkotott benyomás, amely a csoportot meghatározott jellemzőkkel és
érzelmekkel társítja.
A sztereotípiára jellemző, hogy:
• Bizonyítás nélküli, másodkézből vett megállapítás,
• Általánosít, Leegyszerűsít, Merev és ellenáll azon tényezők hatásaival szemben, melynek
nyomán módosulhatna,
• Gyakori az érzelmi színezettsége, nem egyéni, társadalmi jellegű.
Sztereotipizálás során az egyén a csoportra vonatkozó elvárásait és asszociációit a csoport egy
tagjára alkalmazza
Előítélet
A tapasztalást megelőző vagy az empirikus adatok hiányára épülő, hibás értékítélet, egy adott
társadalmi csoport tagjainak jogtalanul kedvező vagy kedvezőtlen megítélése.
Lehet:
• a nyílt, klasszikus előítélet, mely közvetlen módon irányul az előítélet tárgyára,
• a burkolt, rejtett, puha előítélet, amely indirekt, közvetett úton sújtja az előítélet tárgyát,
• az intézményes előítélet, amely egy rendszerszintű hátrányos megkülönböztetés.
Diszkrimináció
Bármilyen pozitív vagy negatív viselkedés, amely egy társas csoportra, illetve annak tagjaira
irányul.
Fajtái:
• verbális diszkrimináció - amikor bántó sztereotip megjegyzéseket teszünk, viccelődünk,
lekicsinylünk másokat, mely ellenséges légkört teremt. (pl. cigányok/romák szidalmazása,
roma- viccek)
• az elkerülés (pl. a cigányokkal/romákkal való találkozás kerülése), ezáltal kirekesztjük őket.
Így magunkat is megfosztjuk az új tapasztalatoktól.
• a hátrányos megkülönböztetés, kirekesztés (pl. iskolán belüli, osztályonkénti szegregáció: az
„A”, „B”, „C” osztály esetében tendencia, hogy a ” C” osztályba kerülnek a hátrányos helyzetű
családok gyermekei)
• a fizikai agresszió (romák bántalmazása)
• az üldözés és a népirtás.