FONÁCIÓS TÍPUSOK

SUTTOGOTT ZÖNGÉS ZÖNGÉTLEN

FALZETT RECSEGŐ NORMÁL

LEVEGŐS ZÉRÓ
SUTTOGOTT FALZETT
FONÁCIÓ

SUTTOGOTT RECSEGŐ LEVEGŐS HANGKÉPZÉS

HANG
 HANGSZALAGMŰKÖDÉS 1.

ZÖNGEKÉPZÉS FÚVÓ ÁLLÁS (zöngétlenek)

 HANGSZALAGMŰKÖDÉS 2.

levegős zöngeképzés recsegő zöngeképzés

FALZETT ÉS RECSEGŐ HANGKÉPZÉS

bai nyelv magánhangzója

AZ [i:] ÉS [h] HANGOK EJTÉSE
A ZÖNGE KÉPZÉSE FOLYAMATÁBAN
 Hangszalagműködés
• Hangtartás (beszédtechnika): felnőttek:
20-25 sec., énekesek: 40-50 sec.
• Hangerő: (légárammal kapcsolatos)
• Hangregiszter: mell-, közép- és
fejregiszter (+ nőknél: „füttyregiszter” –
koloratúrszoprán) – falzett (fej-) – jódli
(mell-fej-)
• Hangosztály: hangmagasság és
hangszínezet függvénye (43 Hz – 2349
Hz) – énekléskor: 85-1400 Hz
Hangosztály Frekven- Átl.beszéd- Hangsza-
ciatarto- hangma- lagok
mány gasság (Hz) hossza
(Hz) (mm)
basszus 82-349 98 24-25
bariton 98-392 110 21-27
tenor 123-493 130 17-20
alt 164-698 196 18-19
mezzosz. 196-784 220 18-21

szoprán 247-1046 260 14-17

 A SUTTOGÁS: A ZÖNGEKÉPZÉS
AKARATLAGOS FELFÜGGESZTÉSE

• A beszéd általában
érthető
• A zöngés és
zöngétlen
mássalhangzók
azonosítása nehéz
• Megnövekszik a
kontextus és a
nyelvi tapasztalat
hatása
NORMÁL ÉS SUTTOGOTT MONDAT REZGÉSKÉPE
Sok szép játékot mutattak be a szeptemberi előadáson.
A mondat normál (felső) és suttogott ejtésű (alsó)
spektrogramja
BESZÉDHANGOK A VILÁG NYELVEIBEN
• Legkevesebb beszédhang: rotokasz (Pápua
Új-Guinea, Bougainville szigete) és mura
(csibu nyelvcsalád, Óceánia) ( – mindössze
11
• Legtöbb: koiszan (Namíbia, Uganda) – 141
• A leggyakoribb 20 és 37 közötti (a nyelvek
70%-a tartozik ide)
• Magánhangzók száma: 3–46 (átlag: 8,7)
• Mássalhangzók száma: 6–95 (átlag: 22,8)
 Magyar
• 39 hang
• 40-44 betű

• Ly
• Q
• W
• Y
• X
 MÁSSALHANGZÓK ZÖNGÉSSÉGE A
VILÁG (ELEMZETT) NYELVEIBEN
2720
db 51,2%

2640

48,8%
2560

2480

2400
ZÖNGÉS ZÖNGÉTLEN
 A beszéd képzése
• Szegmentális hangszerkezet
(beszédhangok, hangkapcsolatok,
hangsorok)
• Szupraszegmentális (prozódia):
beszéddallam, hangsúly, tempó, szünet,
ritmus, hangerő, hangszínezet
• Koartikuláció: a beszédhangok egymásra
gyakorolt hatása következtében
módosulások
 tankönyfö

T A N K Ö NY V
 Artikulációs fonetika
• Zöngeképzés, beszédképzés, kiejtés
sajátosságai
• Lehetőségek: univerzálisak, de az egyes
nyelvek specifikus módon válogathatnak
• A beszédhangok képzési konfigurációját
meghatározza a tüdő működése, a
hangszalagok működése, az üregrendszer
sajátosságai, a nyelv mozgása, az ajkak
működése, a képzési tartam
 Akusztikai fonetika
• Célja: az artikuláció akusztikai
következményeinek elemzése
• Osztályozás: beszédhangok:
– Egyszerű (szinuszhangok, tisztahangok)
– összetett (zenei hangok, zörejek, zajok)
– Periodikus (rezgései meghatározott
időtartamok szerint ismétlődnek) –
tisztahangok, összetett hangok
– Aperiodikus (nem ismétlődnek) – összetett
hangok
A beszédhangok időszerkezete
• Szegmentális, ill. szupraszegmentális szint
– Szegmentális: beszédhangok időtartama
– Szupraszegmentális: beszédtempó
• Szegmentális szinten mérhető:
– belső időtartam: összetett beszédhangok egyes
részeinek időtartama külön-külön (pl. zárhang:
zárszakasz és felpattanás)
– Hangátmenetek: tiszta, az adott hangra jellemző
artikulációs konfiguráció és a szomszédos
beszédhangok hatásából adódó átmeneti részek
 KOARTIKULÁCIÓS ELTÉRÉSEK

R Ö H E(J) Í R U N K
 André-Pierre Benguerel (1970-
es éve eleje)
• _ _ _ _ _ _ _ _ _ (kikerekítő)
• X mgh
• bekerekítés kerekített
• kezdete

• 7 szegmenssel korábban megkezdődik a

bekerekítés (beszédtervezés)
EGY „ATIPIKUS” BESZÉDHANG: [r]
• A képzési hely és mód nagy eltéréseket mutat.
• Ugyanazon a nyelvben szavak jelentését különít-
heti el (fonéma), például cseh, hindi, ír, hausa,
néhány Ausztráliában beszélt nyelv.
• 512 nyelvben Peter Ladefoged 8 típust különít el:

A MAGYAR [r] KÉPZÉSE

Pergőhang, alveoláris, zöngés, rövid, ill. hosszú.
ZÖNGÉTLEN, ZÖNGÉS, MAGÁNHANGZÓ(?)

E RR E Í RR E (L) Ú RR A (L)
 EGYÉNI KÜLÖNBSÉGEK

O RR A O RR A
HÁNY „PERGŐFÉLE” HANGUNK VAN?

Az elemzésekkel legalább 5 típust igazol-

tunk a magyarban.
Fonetikai eltérések:
 A zöngeképzésben.
 A perdületek számában és minőségében.
 A képzés helyében.
 A zörejtartalomban.
 Ezek nyelvi reprezentációja ugyanaz.
 A SEMLEGES
MAGÁNHANGZÓ:
a svá
 A svá szó eredete
 A héber sheva szóból jön, amelynek
jelentése ‘semmiség’
 1895: Peter Giles használta először a
szót az angolban
 A megfordított e ([ə]) betűt ‘semleges
magánhangzó’ jelentésben a német
nyelvész, Johann Andreas Schmeller
(1821) használta először
 A jel és a tartalom általános érvényű
A „semlegesség” problémája
A semleges magánhangzót sokféleképpen
nevezik, például:

 homályos magánhangzó
 meghatározhatatlan magánhangzó
 redukált magánhangzó
 centrális magánhangzó
 középső nyelvállású magánhangzó
 mormolt magánhangzó
 hangsúlytalan szótagi magánhangzó
 A svá különböző funkciói
 fonéma
 allofón
 magánhangzót helyettesítő beszédhang (angol)
 koartikulációs eredmény: kontextusfüggő átmenet
 artikulációs szükségszerűség
 beszédhang része
 határjegy
 proto-magánhangzó (ős-magánhangzó)
 hibajelzés
 kitöltött szünet - hezitálás

A „NYELVI JOLLY JOKER”

 Az artikulációs konfiguráció

A svá úgy jön létre, hogy a vokális

traktus semleges helyzetben van,
miközben az ajkak kerekítetlenek.

Ez a definíció univerzális, független

az adott nyelvtől és az adott nyelv
magánhangzókészletétől.
Az ajakállás
ə

ø
 Fonéma vagy allofón?
• Az [ə] az elemzett nyelvek 42%-ában
fonéma, vö. IPA Handbook (pl. amharik,
sindi, szlovén).
• Az [ə] fonéma és allofón is a németben,
előfordulása mintegy 30%.
• Az [ə] számos nyelvben allofón, de nem
fonéma (pl. horvát, katalán, ír).
• Az [ə] egy magánhangzó hiányát is
jelezheti (pl. héber)
 Magánhangzók „helyettesítése”
• A magyarban az [ə] nem fonéma, nem
allofón, ellenben számos magánhangzó
helyett megjelenik renyhe artikuláció
és/vagy gyors beszédtempó esetén.
• Az előfordulási arány mintegy 40%
(hangsúlyos helyzetben is tapasztalható).
• Ez a helyettesítő funkció más nyelvekben
is jelentkezik.
 A fiziológiai kényszer típusai
 Koartikulációs következmény szótagban és
szótaghatáron:
pl. gnú, knéd-li → g[ə]nú, k[ə]nédli
lóg-na, hab-nál, tek-nő → lóg[ə]na, hab[ə]nál,
tek[ə]nő
 Fonetikai pozícióból adódó megjelenés a
szóvégi beszédhangtól függően:
pl. [b, d, g, m, n]# → adag[ə], tejszínhab[ə]
 Az abszolút szóeleji [r] artikulációjának része:
pl. #róka, #rigó → [ə]róka, [ə]rigó
A [kn, gn] koartikulációja

ə ə

k n é d l i g n ú
Az [ə] szóvégi helyzetben

t a n k ö ny v ə
A szó eleji [r] része
rám rigó
ə ə
 A svá mint határjelző
Számos esetben a hangsúlyozás,
kiemelés szándéka eredményezi a
svá megjelenését, például logikai,
érzelmi kiemelés, avagy a
szemantikai egyértelműsítés igénye.
Példák:
add ‘neki (ne a másiknak), tedd le!
rab lány ~ arab lány, ‘halálok ~ halál’ok ‘
 További funkciók
• Az anyanyelv-elsajátítás kezdetén
a magánhangzószerű hangok gyak-
ran „semlegesek”.
• A spontán beszédben a beszélő
beszédtervezési vagy szótalálási
nehézségekkel kerülhet szembe.
Ezek eredménye a hezitálás.
Az [ə] a beszédprodukcióban
fogalmi szint lexikon
hezitálás

grammatikai kódolás határjelzés

fonéma
allofón
fonológiai kódolás
helyettesítő
koartikulációs köv.
artikulációs tervezés fonetikai pozíció

#[r] artikuláció
 Az [ə] időtartamai
90
ms
80
70
60
50
40
30
20
10
0

koart. [r] határ szóvég

 Következtetések
 A svá magánhangzó multifunkcionális,
számos nyelvben létezik.
Az artikulációs konfigurációja elméletileg
semleges, azonban objektíve nyelvenként
eltérő, amit az eltérő akusztikai
következmény igazol.
 A [ə]-t az élet első heteitől és felnőttkor-
ban is használjuk – a legkülönbözőbb
funkciókban.
 A FONETIKA ÉS A
FONOLÓGIA HATÁRÁN
 Fonetika – Fonológia
• Fonetika • Fonológia
– Hangkészlet, – Nyelvészet része
hangsorok felépítése, – Nyelvek
egymásra hatásának hangkészletével,
artikulációs, hangsorok
akusztikus és felépítésével,
percepciós vizsgálata egymásra hatások
– + Spontán beszéd szabályaival
– Tényekből indul ki, foglalkozik, ezek
konkrét eredményeket funkcióját elemzi.
dolgoz fel, úgy vonja le
a következtetéseket
 Beszédhangok – fonémák
• 2 hang: e – é (más a képzési helyük), de
egy fonológiai pár (keze – kezét) – a
fonológia eltekint az artikulációs
sajátosságoktól, csak a funkciót nézi.
• 1 fonémát különbözőképpen lehet ejteni,
mégis egy fonémának érzékeljük, de több
hangalaki realizációja van. – allofón
(variáns), pl. hamvas (labiodentális ‘m’).
 Fonéma
• Strukturalista nyelvészet: Elvont nyelvi
egység (entitás), egyes nyelvekben
jelentésmegkülönböztető szerepe van
• Generatív fonológia: Komplex egység,
megkülönböztető jegyek nyalábja, mátrix
szerű ábrázolás: pl. szillabikus,
mássalhangzós, szonoráns, nazális,
folyamatos, koronális –, +
 Szótag
• Szegmentumok egy nyelven belüli sajátos
szerveződése bizonyos fonotaktikai
(hangsorépítési) szabályok alapján
• Szótagmag: magánhangzó
• Nyílt és zárt szótagok
• Főhangsúlyos (hangmagasság,
intenzitás), mellékhangsúlyos (csak
intenzitástöbblet) és hangsúlytalan szótag
 Fonetika és fonológia közös
területei
• Fonotaktikai szabályok (CV, VC, ritka:
CCCV, többmorfémás szavakban
lehetséges: CVCCCCVC – karszthoz)
• Morfofonológiai szabályok (hangrend:
mély-, magas-, vegyeshangrendű szavak),
illeszkedés: hangrend kiterjesztése a
toldalékokra: palatális – veláris és labiális
– illabiális, csak palatálisoknál)
 Fonológiai koartikuláció
• Hiátustöltés ‘i’ után
• Hasonulások:
– 1 képzési jegyet érintő – nem teljesen azonos
• Hangszalagműködés szerinti (zöngésségi), pl. vágtál, képzés
– regresszív
– Nincs hasonító hatásuk és nem hasonulnak a nazálisok,
közelítőhangok és a pergőhang
• Képzés helye szerinti (pl. szénpor) – regresszív
• Képzés módja szerint (pl. anyja) – progresszív
– Több képzési jegyet érintő (mód, hely, zöngésség) pl.
vitézség – regresszív
– Sorozatos: pl. zöldség, játszik
– Alaktani kötöttségű: malaccal, lásson
 A ZÖNGÉSSÉGI HASONULÁS
• Obstruensek vesznek részt a folyamatban.
• Szón belül és szóhatáron is érvényesül.
• Két típusa van:
zöngésedés, pl. húsban húzsban,
lányok babája lányog babája;
zöngétlenedés, pl. megteszi mekteszi,
tollad fölött tollat fölött.
• Visszahatóan működik.
MI TÖRTÉNIK A SPONTÁN BESZÉDBEN?

Megvalósítják-e a beszélők a zöngésségi

hasonulást a szóhatáron spontán beszéd-
ben a szünetek ellenére?
Példa:
Látták [SZÜNET] de nem értik.

a) megvalósul: „láttág de”

b) nem valósul meg: „látták de”
 HIPOTÉZIS
Első szó: piros Második szó: bogyó
A „s” hang zöngétlen A „b” hang: zöngés

pirozs bogyó
A 2. szó aktivá-
lása nagy szü-
net nélkül
zöngés

A 2. szó aktivá-
Nem jön létre a lása nagy szü-
hasonulás! nettel
• Rövid–hosszú oppozíció változása
– Mássalhangzók: bölcs – bölccsé, magánhangzók:
keze – kezét
• Kiesés: eredeti fonémák száma csökken pl.
tes(t)nevelés, dom(b)tető
• Összefoglalás: Megközelítés:
– Fonológia: absztrakt leírás elsődlegessége,
megerősítést vár tapasztalati úton
– Fonetika: hangzó beszéd megfigyelése, kutatási
eredmények fonológiai természetűek
 Szupraszegmentális
hangszerkezet

• Univerzális
– Modalitások, érzelmek, szintaktikai,
pragmatikai sajátosságok
– Dallam, hangsúly, hangerő, hangszínezet,
beszédtempó, ritmus, szünet, hezitálás
akirálynőmondtaalovagegyszörnyeteg
– Szünet, hangsúly, prozódiai frázisok
 A beszéddallam
• Tonikus – intonációs nyelvek
• Artikulációsan: a zönge modulálásából
épül fel
• Akusztikailag: alaphangmagasság
(alapfrekvencia) változása
• Ötféle dallammenet:
– ereszkedő, emelkedő, eső, szökő és lebegő
(időfaktor)
 Dallammenet
• Kijelentő: ereszkedő
• Felkiáltó, felszólító: eső / ereszkedő
• Óhajtó: enyhén emelkedő
• Kérdések:
– Kiegészítendő: ereszkedő és lebegő
– Eldöntendő: egyszótag: emelkedés,
kétszótag: problémás: „Hova?” (kérdés,
visszakérdezés), hosszabb: emelkedő, eső
– Befejezetlen: emelkedő, szökő
 BESZÉDDALLAMOK
TUDATOSÍTÁSA
kijelentő felkiáltó felszólító
kérdő óhajtó
Hz

280
250
220
190
160
130
100

kezdet közép vég

 A beszédtempó
• Artikulációs (szünetek nélkül) és
beszédtempó (szünetekkel)
• Hang/s vagy szótag/s
• Életkorfüggő
• Nagy egyéni különbségek
• A beszédtempó gyorsul: 50-es években:
12 hang/s, 10 évvel később 11,35 h/s
 A BESZÉDTEMPÓ
artikulációs tempó beszédtempó

h/s 16
14
12
10
8
6
4
2
0

gyermekek felnőttek idősek

 Kétnyelvűek beszédtempó
vizsgálata
Egynyelvű nyelvi mód:
Spontán irányított átlag különbség
név életkor (szótag/sec) (magyar – angol)
Tamás 12 2,4 1,45 (1,17 – 1,72) 0,95

Christopher 10 3,32 2,98 (3,34 – 2,61) 0,34

Szilvi 23 3,42 2,42 (2,57 – 2,27) 1,0

Kétnyelvű nyelvi mód:

Spontán irányított átlag különbség
név életkor (szótag/sec) (magyar – angol)
Mark 48 2,5 2,39 (1,96 – 2,83) 0,11
Éva 58 4,1 3,04 (3,13 – 2,95) 1,06
Mihály 38 3,25 2,51 (2,81 – 2,21) 0,74
Tim 21 3,2 3,39 (3,39 – 3,38) 0,19
Zsuzsi 30 3,82 2,97 (2,74 – 3,2) 0,85
 Megakadásjelenségek
• Tervezési fázis
• néma, kitöltött szünetek
• ismétlés
• újrakezdés
• Önkorrekciók, téves kivitelezések
• deklaratív memóriát érintő (szemantikai, fonológiai
parafázia)
• procedurális memóriát érintő (szerkezeti javítások)
 Vizsgálat
• Alanyok: 24 kétnyelvű: 15 korai, 9 késői
• Anyag: szöveg létrehozása 4 db 6 képből
álló vizuális stimulus alapján, mindkét
nyelven
• Módszer: megakadásjelenségek
vizsgálata, nyelvi mód és életkor szerinti
összehasonlítása
 Beszédtempó (szótag/sec.)
• Korai: átlag: 3,1385, szórás: 1,44875 –
4,78875
– magyar: átlag: 3,42118, szórás: 1,77 – 4,4775
– L2: átlag: 2,8555, szórás: 1,125 - 5,1

• Késői: átlag: 3,04375, szórás: 2,695 –

3,38875
– magyar: átlag: 2,9325, szórás: 1,9575 – 3,395
– L2: átlag: 3,1561, szórás: 2,57 – 3,3825
 Minimális különbség a két nyelv
beszédtempójában

L2 életkor ko/ké magyar L2

angol 68 késői 3,03 3,06
angol 21 késői 3,395 3,3825
orosz 30 késői 3,24 3,49
német 45 késői 3,00 3,34
orosz 43 késői 3,3475 3,6225
orosz 21 késői 3,135 2,9175
horvát 30 késői 2,82 2,57
angol 58 korai 3,23775 3,0475
 1 sec. különbség
L2 életkor ko/ké magyar L2

szerb 20 korai 4,92 2,95

horvát 22 korai 3,63 2,0625

horvát 20 korai 2,9075 1,5425

horvát 17 korai 3,1575 1,8925

angol 8 korai 3,165 2,1825

angol 48 késői 1,9575 2,83

 Korai-késői megakadások összesen

400

350
300

250

200 korai
késői
150
100

50

0
néma szünet kitöltött ismétlés javítás
 Korai L1 - L2 megakadások

200

150
185 171
100 179
39 42
50 70 L2
19 36
magyar
0
néma szünet kitöltött ismétlés javítás
 Késői L1 - L2 megakadások

180 169
160
140 127
120
100
80 67
60 43
40 24 18 27
19
20
0
néma szünet kitöltött ismétlés javítás

magyar L2
 Egynyelvű on-line korpuszban
• A lejegyzett korpuszban egy kivétellel
minden megakadástípus a főneveket érinti
legnagyobb arányban (33,2%–64,6%).

• A második helyen a típusok 50%-ában ige,

egyharmaduknál pedig melléknév áll.

• A lejegyzett hibák jóval nagyobb arányban

jelentkeznek tartalmas szavakon (89,4%),
mint funkciószavakon (10,6%).
 Megakadástípusok
• Freudi elszólások: az elődöntők alatt neki volt a
második legjobb melle // már hogy a
mellúszásban a második legjobb eredménye
• Kontamináció: a cipője túlmétere // túlméretes; A
repüléstől sokan szoktak aggódni; addig is jó
erős // egészséget kívánunk! Az ujjai köré takar
engem. Egy cipőben evezünk. Rajtad kivéve.
Tuti vagyok benne.
 Megakadástípusok II.
• Téves szólehívás: a vállalat
tönkremenetelését eredményezte; Gyere
ide kisfiam, kitörlöm az orrodat!
• TOT: a CD-t vagy minidiszket // izét // flopit
eltetted?; Hol van a cserépvirág // öö //
virágcserép // na, váza? Játszottak újat //
visszát// ráadást.
• Újraindítás: hide-hidegebb napokon
 Perszeveráció, anticipáció,
metatézis
• Perszeveráció: Brad Pritt, fölösleges
föcsögés, csorog a nyáram
• Anticipáció: cseászcsészét kérsz?; hinte
hihetetlen; naptával dicsérd a napot!
• Metatézis: Anyuék meg bútort menni
vennek; egy legyet ütök két csapásra!;
sóka fó, Irak is vádolja a cáfokat. Jó illatú
ez a frissen firt nyű!
 3. PERCEPCIÓS FONETIKA

ARTIKULÁCIÓS

AKUSZTIKAI

PERCEPCIÓS
 AZ ALAPPROBLÉMA

HOGYAN KÉPES AZ EMBER

A FOLYAMATOSAN VÁLTOZÓ
AKUSZTIKAI JELET

szegmentálni, beszédhangoknak,
hangok kapcsolatának, szavaknak,
azok kapcsolatának, virtuális mon-
datoknak, szövegnek megfeleltetni?
 A NYELVI REPREZENTÁCIÓ
„PARADOXONA”

 A beszédhangok ejtési sokfélesége:

akusztikai következmények.

 Az akusztikai jelek paraméter-

azonosságának a felismerése:
az adott ejtéstől, a kontextus-
tól és a beszélőtől függetlenül.
 AT AGYI TERÜLETEK

Broca-
terület

Wernicke- szófelismerés
terület

Pietsch, P. 2006. Crank, M. – Lee, D. 2000

Indiana University Princeton University
 Lombard-effektus
• Zajban mind a beszélő, mind a hallgató
beszédtevékenysége változik, igazodik a
zajhoz
– Dallamszerkezet zajban laposabb
– Artikulációs tempó zajban megnő
– Beszédtempó zajban csökken – hosszabb
szünetek
– Megakadásjelenségek száma zajban megnő
 Megakadásjelenségek zajban és
csendben
in silence in noise

40
35
30
25
item

20
15
10
5
0
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15
subjects
 Beszédészlelési zavarok
• Megkésett beszédfejlődés és nagyothallás
– hasonló típusú beszédzavarokat
okoznak (kora gyermekkorban nem hallja
magát) – tanulási nehézségekhez,
viselkedés zavarhoz vezethet