ÁLTALÁNOS NYELVÉSZET

(NBLO-405)
2016-2017 1. FÉLÉV

2016-09-29
2016-09-15.

3. Morfológia
2016-09-29
Kötelező irodalom:
Crystal, D. : A nyelv enciklopédiája. Osiris 2003. (117-124.)

Kálmán L., Trón V.: Bevezetés a nyelvtudományba. Tinta Könyvkiadó,

2005. ( 70-77.)
 Nyelvi szintek
 Egy nyelvet különböző aspektusból vizsgálhatunk: milyen a kiejtése, milyen
szavakat tartalmaz, milyen hangok fordulnak elő benne, milyen szerkezete
van a mondatnak, milyen a szórend, használ-e ragokat stb.?
 A különböző aspektusokból történő vizsgálat során a nyelvi szinteket
vizsgáljuk.
 ALAPFOGALMAK:
PARADIGMA FOGALMA

• Egy-egy tőnek a különböző inflexiós toldalékos alakjait (legalábbis a

leggyakoribb toldalékoknak) paradigmának (ragozási sornak) nevezzük.
pl. a tart ige paradigmája (tartom, tartod.....)

Szűkebb értelemben:
pl. a tart ige feltételes módú paradigmája (tarthatom, tarthatod.....

• Egy paradigma lehet teljes (kivételes alakok is a paradigma tagjai) vagy hiányos.
(A magyar főnevek esetragos alakjait is tekinthetjük paradigmának)
 Hiányos paradigma fogalma

• Előfordul, hogy egy tő paradigmája hiányos (defektív). Hiányzik/hiányoznak

bizonyos alakok pl.

zajlik/csuklik nincs felszólító módja:

eszik igének a köznyelvben nincs állapothatározói igeneve:
éve, eve
•Újonnan (kölcsönzéssel) létrehozott igéknek nem hiányos a paradigmájuk.
 Nyílt és zárt szóosztályok

• NYÍLT SZÓOSZTÁLYOK
Szabadon bővülhetnek
Ige, főnév, melléknév.....(számnév?)

• ZÁRT SZÓOSZTÁLYOK
Nem bővülhetnek szabadon
‘grammatikai’ viszonyokat/nyelvtani viszonyokat fejeznek ki/grammatikai
szavak, névelő,kötőszó, névszó .....
 Szavak elhatárolása a beszédben

• ‘A szünetek még a nagyon akadozó beszédben is csak időközönként jelennek meg.’

Megszakíthatatlanok Megszakíthatatlanok
és de NEM
megjelenhetnek önállóan és önálló jelentéssel jelenhetnek meg önállóan és nem
bírnak
rendelkeznek önálló jelentéssel

Szünetek, nagyon, akadozó, beszédben,

a, még, is, csak, meg
Időközönként, jelennek

Szabad formák – FÜGGETLEN SZAVAK Kötött formák – FÜGGŐSZAVAK vagy

GRAMMATIKAI MORFÉMÁK
 szófajok

• Általában a nyelvekben 8 szófaj:

• főnév: lány, hal, ház
• Melléknév: szép, nagy, boldog
• Névmás: ő, mi, te
• Ige: fut, mászik, dobol
• Névutó: alatt, közé
• Kötőszó: és, mert, tehát, vagy
• Határozószó: ritkán, hamar, most
• Indulatszó: ah!, jaj!

• Külön kategóriát alkotnak bizonyos nyelvekben: melléknévi igenév, névelő (szálló,

a/az)
Egyéb osztályozások:
•Grammatikai nem

•Szuahéli 8 csoportba osztja a főneveket és a csoporthoz való tartozást prefixummal

jelöli:
• M–WA [állatok, emberek] mtu/watu (ember/emberek)
• M–MI [fák és más természei dolgok] mti/miti (fa/fák)
• JI–MA [nagy dolgok] jiwe/mawe (kő/kövek)
• KI–VI [kicsi vagy lenézett dolgok] kiatu/viatu (cipő/cipök)
• U [absztrakt fogalmak] ukuba (nagyság)
• Igék alakjai a szuahéliben:
[Alany–prefixum] + [idő–infixum] + [tárgy–infixum] + [tő] + [rag– suffixum]
 A nyelvtani kategóriák és szabályosság

Egy szóosztályba/ nyelvtani kategóriába tartozó szavak tulajdonságainak azonosnak kell

lenni – legyen homogén a csoport.
Kivételek (mindig) vannak – ezeket is meg kell engedni, hogy a kategóriák száma ne
legyen túlságosan magas.
Ez csak akkor lehetséges, ha a kategóriahatárok nem élese, hanem fokozatosak:

Főnévi Melléknévi
fn &mn
tulajdonságok tulajdonságok

Van egy központi szóállomány= a tagok grammatikai szempontból homogének

A periférián átmenetek vannak. A központi és a szabálytalan közötti átmenet neve
gradiáció.
Mennyire rendelkezik a melléknév tulajdonságaival a melléknévi igenév? Öt
szempont:

szép alvó (igenév)

1. Állhat a létige alakjai Ő szép volt. ??Ő alvó volt.
után

2. névelő__ főnév A szép ember Az alvó ember

3. Nagyon _____ Nagyon szép. ?Nagyon alvó.

4. Közép és felső fok szebb/ legszebb *alvóbb/legalvóbb

5. Határozó képezhető szépen *alvóan

 Az összetételek típusai
1. Az endocentrikus összetételek:
= az utótag az alaptag; ez szabja meg az összetétel morfológiai, szemantikai, szintaktikai tulajdonságait
(főnév, melléknév stb.)
[[repülő + gép] + gyártás], [repülő+gép] + gyártás] + vezető]
2. Exocentrikus összetételek:
az ilyen összetételnek nincs alaptagja. Jöttment = főnév (és nem ige), huzavona = főnév, egyszeregy = főnév.
A szerkezet nem az utótagnak a szófaját ‘örökli’. Jelentésük általában teljesen lexikalizált; Nem termékeny a
képzés
3. Mellérendelő összetételek:
a tagok között nincs szintaktikai függőség: Általában a teljes szóalakot ismételjük; zárt szóosztály tagjaiból áll: alig-alig,
egy-egy, ki-ki, el-el, egyszer-egyszer, *vár-vár, *alszik-alszik

4. Ikerszavak
Ikerítés hasonló a mellérendeléshez, de nem azonos vele: jön-megy, sürög-forog
Szóalkotási módok:

Prefixáció: át+rág
Szuffixáció: beteg+ség, kortyol+gat, tervez+get
Konverzió: alakváltozás nélküli szófajváltás: fekete,
Szóösszetétel: sárgarigó, madáretető, folyópart

Ritkább szóalkotási módok:

Ikerítés: immel-ámmal, dirmeg-dörmög, sebbel-lobbal
Szóalak rövidítése: csók, ubu, köszi, naci,
Betűszó: MÁV, BKV
Szóvegyülés: citrancs
Zárt szóosztály
 TOLDALÉKOK
Morfológia tárgya: szavak szerkezetét vizsgálja, ill hogan viselkednek a morfémák egy
adott nyelvben
Morféma: a szavakat alkotó legkisebb jelentéssel bíró egység (szótő, grammatikai
morfémák)

A toldalék (affixum) jelentésváltoztató, -módosító vagy viszonyjelentést hordozó

morféma .

A szótőhöz viszonyított helye szerint lehet:

•Szuffixum: ha a szótő mögé kerülnek (pl. erdőben);

•Prefixum: ha a szótő elé kerülnek (pl. megeszik);
•infixum: ha beékelődnek a szótőbe (ez a magyartól teljesen idegen);tagalog nyelv: tő–pilit
(erőfeszítés)---› pumilit (az, aki kényszerített)
•Cirkumfixum: ha körülveszik a szótövet (pl. legjobb)
• A magyar nyelv szuffixumai funkciójuk szerint három alcsoportba sorolhatók:

• képző: jelentésváltozás, új szó, szófajváltás: égi ( Egy szótőhöz több is járulhat.)

• Jel: viszonyjelentéssel (többek közt mód, idő, hasonlítás, többség, birtoklás)
módosítja a jelentést: lány-é (birtokjell), mosakod·t·unk (időjel);
• Rag: a mondatbeli viszonyítás és egyeztetés eszköze: esetjel, igei inflexió: ház-ban,
ad-t-am (E1sz.)
 Morfémasorok

Az agglutinatív nyelvekre jellemző a hosszú morfémasor (suffixumok)

finn: taloissani (házaimban)

talo (ház) + i (többesszám jele) + ssa (-ban) + ni (birtokos személyrag - ami jel).
szuahéli: mimi ninakupenda wewe (szeretlek)
mimi ni (én) na (jelen idő) ku (te) penda (szeret) wewe (te)

kizárólag előragokat és elöljárószavakat használ.

khaszi nyelv: nga leit (megyek), nga la leit (mentem) nga la lah leit (mentem
(régmúlt)).
 Grammatikai morfémák

• A nyelvekben a szavak alakváltozatai grammatikai kategóriákat fejeznek ki: pl.

személy/szám, mód, aspektus, grammatikai nem

kategória szerep jelentés

ASPEKTUS befejezettség/rezultativitás Befejezettsége az eseménynek
‘megcsinálta’
ESET alany, tárgy, részes... Cselevő, a tárgyát...fejezi ki
‘fiút, asztalnak’
NEM hímnem/nőnem... Eseményben résztvevők
‘der Tisch/die grammatikai neme
Lampe…
MÓD kijelentő, felszólító.. Tényszerűség,
kívánság/lehetőség....
kategória szerep jelentés
Szám (főnév, ige, névmás) Egynél több Az eseményben résztvevők
‘ablakok, olvasnak, ők’ száma

Személy Első, második…….. Az eseményben résztvevők

(Névmások, igék) személye:
Idő (morfológiai idő) Jelen, múlt, jövő – Mikor játszódik az
grammatikai idő kifejezése esemény. A grammatikai és
a szemantikai idő eltérhet:

Igenem Cselekvő, szenvedő, Az esemény

(igék) műveltető végrehajtásáról informál
IDŐ kifejezése: vannak nyelvek, amelyek az ige mellett más szófajon is kifejezik az
időt. Pl. melléknév
Japán: shiro (fehér) shirokatta (fehér volt) shirokute ( éppen fehér)

Potovatomi: igei időjel kapcsolódik a főnevekhez is:

/naksates/ boldog vagyok
/nksetsepen/ én valamikor boldog volt

KETTŐS SZÁM: (duális) egyes nyelvekben névszó és igeragozási alak egyes és többes
szám mellett (ókori egyiptomi)
• nṯr (isten), nṯr.wỉ (két isten), nṯr.w (istenek)
• nṯr.t (istennő), nṯr.tỉ (két istennő), nṯr.wt (istennők)
Melanéziában van olyan nyelv, amelyben van kettes és hármas számú alakja is az
igének:
/ainjak/ én
/aljumrau/ mi ketten
/aljumtai/ mi hárman

IGEMÓD – attitűdöt fejezhetnek ki:

fox nyelvben van olyan igemód, amely kifejezi:
‘Isten mentsen meg, hogy ez megtörténjen’
•/pi’wi/ – éppen jön/most jön/jött
•/piapah/ – úgy volt, hogy jön, és most kiderült, hogy mégsem jön
 SZÓKÉPZÉS (és néhány feltétele)

Morfológiai korlátozás Szemantikai korlátozás

-ság/-ség Alapszó nem lehet –nyi képzős Alapszó csak funkcióra utalás vagy
(*maroknyiság) foglalkozás lehet

-ka/-ke; - Nem lehet egyszótagú msh-ra végződő: Kedveskedés, becézés

*vízke;
-mgh-ra végződő: *kapáka
-s Óra- [az órás], kuka [a kukás]

-ás/-és Operál  operálás Megjelenhet eseményként

Nem használható –hat/-het képző után:
*operálhatás
-ó/-ő Cselekvő képzés: ír-író
Nem lehet: –hat/-het, -at/-et, -atik/-etik
után: *a nézhető (fn)
Az alapige nem lehet állapot: fekszik- * a
fekvő ;
Pillanatnyi állapotot: *a moccanó
(intézményesülés  foglalkozás név)
 SZÓKÉPZÉSNEK VANNAK FELTÉTELEI

morfológiai szemantikai
-tlan/-tlen Csak tárgyas igéhez:*futlan, vágatlan -Rész-egész vizsony: lombtalan, nyeletlen
-asszociatív kapcsolat: sótlan, íztelen

-i Csak főnevekhez -főnév nem lehet anyag:* szekrényi

-nem lehet állatnév/növénynév: *tulipáni

-s Főnévhez: sapkás, kutyás

Melléknév: kékes, angolos,
-i képzős melléknevek: vidékies, pesties
 SZÓKÉPZÉSNEK VANNAK FELTÉTELEI

-z(ik)/-l -zik általánosabb (kevesebb megkötés)

(versengők) -l: egy szótagú r,l végű és
több szótagból álló, magas hangrendűhöz: dalol,
menedzsel
-kodik/-kedik/- Főnévből és melléknévből képez Alapszónak emberi tulajdonságot
ködik kell jelölni: hűtlenkedik,
*nedveskedik
-gat/-get Kicsinyítés, gyakorítás: írogat, ugrálgat

-tat/-tet Műveltetés képzője: irogattat, üldöztet Állapotigéhez nem járulhat:

*léteztet,
 Morfémák kapcslódása

Alapszabály: (prefixum) + tő +szuffixum(ok)

.
A prefixum és a szuffixum nem kötelező, a tő viszont szükséges.

Ha több szuffixum van, kapcsolódási rendjük a következő:

képző + jel + rag
.
 Termékeny/produktív toldalékolás

• Termékeny toldalékolás: ha egy toldalék egy nyílt szóosztály minden tagjára

szabadon alkalmazható (egy bizonyos jelentésben termékeny) pl.
-ság/-ség: (szinte minden) melléknévhez: kékség,
betegség, kövérség (de –nyi képzőhöz nem: *csipetnyiség)
de nem termékeny, mint’ bizonyos foglalkozással rendelkezik’:
rendőrség, *mentőség

 Terméketlen (nem produktív), ha a fenti tulajdonsággal nem rendelkezik:

 -nok: ülnök, gondnok, *jegynök
 Analitikus – szintetikus

Morfofonológiai szempontból nézve a toldalékolás:

• Szintetikus: a tő változását/váltakozását váltja ki a toldalékolás:
-k: fa –› fákat, bokor---› borok

relatív tő: szerkesztett, még leválasztható róla morféma

abszolút tő: toldalékok nélküli

•Analitikus: a grammatikai viszonyt formailag több önálló szóval fejezzük

ki,ahol az egyik tő, a többi viszonyszó, pl.:
• asztal alatt, úszni fog, evett volna
• Morfofonológiai szempontból, ha a toldalék nem vált ki tőváltakozást (Kálmán-Trón (2005;
75.o.) fal– nak; tó—tónak.
 Nyelvek osztályozása

A toldalékolás használata szerint:

• AGGLUTINÁLÓ (ragozó): az egyes viszonyokat kifejező toldalékok egymás után

helyezkednek el

• FLEKTÁLÓ: a toldalékok és a tövek egybeolvadnak (nagyrészt) ; a szavak

nehezen szegmentálhatók morfémákra; A toldalélkok szintén nem tagolódnak
toldalékokra (szintetikusak)

• IZOLÁLÓ: a szavak egyalakúak; a morféma és a szó fogalma egybeesik

 AZ IMPLICIT ARGUMENTUM

Mit jelent implicit argumentum?

Minden, az ige szemantikai-fogalmi reprezentációjában szereplő,
de lexikailag ki nem fejezett argumentum

Jelenlétét a megnyilatkozásban szemantikai, grammatikai,

pragmatikai tényezők igazolják

A pro-ejtő nyelvekben gyakoribb az implicit argumentumok

használata, mint a nem pro-ejtő nyelvekben.
 MILYEN KÖRÜLMÉNYEK KÖTÖTT
LEHET IMPLICIT EGY
ARGUMENTUM?
Három esetben maradhat egy argumentum implicit:
A.Ha az ige szemantikai-fogalmi reprezentációjának valamely eleme
lehetővé teszi az implicit argumentum azonosítását.

A.Ha a megnyilatkozás többi része lehetővé teszi az implicit

argumentum interpretációját

A.Ha az implicit argumentum közvetlen kontextusának a kiterjesztése

releváns interpretációját eredményezi a hiányzó argumentumnak
 A: IGE FOGALMI-SZEMANTIKAI
REPREZENTÁCIÓJA

• Az ige jelentéselemekre bontható. Ebben bizonyos igéknél információ van

a tárgyára vonatkozóan. Pl.:
– főz – főzhetőnek kell lenni
– eszik- ehető legyen
– iszik – iható legyen (folyékony)
Azaz az ige szelektálja a lehetséges tárgyi argumentumát.
• Ha a beszélő nem tartja fontosnak vagy nem tudja megnevezni a cselekvés
tárgyát, akkor a tárgy engedelmeskedik az ige szelekciós megkötéseinek,
amely a tárgy típusát korlátozza.
• Ha a nem rendelkezik specifikus tulajdonságokkal – a kategória tipikus
tagjai lehetnek implicit argumentumok
• Ha a tárgy specifikus ki kell tenni (Kakaót iszik)
 B: A KÖZVETLEN KONTEXTUS

‘A férfi időnként adott a koldusnak’

• ad ige nem mond a tárgyáról semmit (bármit lehet adni). Az ige
szelekciós megkötései nem korlátozza a mellette megjelenő tárgyat.
DE
• a ‘koldus’ fogalmához tartozó enciklopédikus tudás alapján elérhető ez
információ. Azaz ‘pénzt szoktunk adni ‘ a koldusnak.

‘ A csavargók teleszórták a Körteret’

Világtudás: Tudjuk milyenek a csavargók, milyen szokott lenni a Körtér.
Ennek alapján: a ‘teleszór’ implicit argumentuma: szemét

Ha virággal szórnák tele e teret, akkor ki kellene nem lehetne implicit az

argumentum ezekben az esetekben. Ki kellene tenni a tárgyat.
 C: A KONTEXTUS KITERJESZTÉSE

Az elhangzott megnyilatkozás kontextusának kiterjesztése is releváns

interpretációját adhatja az implicit argumentumnak.
A kontextus kiterjesztésének 3 módja:
1.A már előzőleg elhangzott nyelvi információt használjuk fel. Pl.:
A: ‘Megtanulta maga a szabályokat?’
B: Nem tanultam meg ___ . Csak átfutottam ___ .
2. A közvetlen fizikai környezetet használjuk fel az implicit argumentum
azonosításához. Pl.
A: (egy könyvet drága könyvet nézeget a könyvesboltban)
B: Na gyere fizessük ki!
A: gyerek szétdobálja a játékokat.
B: Én nem szedem össze!
‘A’ viselkedéséből következtethetünk az implicit argumentum interpretációjára .
3. A megnyilatkozásban jelenlevő vagy a már elhangzott információhoz
kapcsolódó enciklopédikus tudás segít interpretálni az implicit
argumentumot. Pl.:
A. Hol vannak a gólyák?
B: Elrepültek.

Enciklopédikus tudás: gólya költöző madár – költöző madár Afrikában tölti a

telet.
2.3.- világtudás és következtetés szükséges az implicit argumentum
azonosítása.