Beszédfejlesztés,beszédtechnika

Család, szociális háttér

• Jó anyagi helyzet – választékos
nyelvhasználat (példa), DVD
→ de: nincs idő a beszélgetésre
sok kérdés, kevés válasz (VISA-reklám)
→ a kommunikációs készség visszafejlőd.
• Hátrányos helyzet – kommunikációhiány
→ trágár beszéd
→ alacsony beszédmegértési és -észlelési
szint
 Beszédértés, beszédprodukció,
iskolaérettség
• Iskolaérettség: a gyermek értelmi
fejlettségének, testi állapotának és szociális
magatartásának az életkorhoz, valamint az
iskolai követelményekhez mért
teljesítőképessége.
• Értelmi fejlődés → nyelvi és kommunikációs
készség
• Beszédértés → visszacsatolás, életkori
sajátosságok figyelembe vétele (érthető szavak
használata: szómagyarázat, szemléltetés)
• Beszédprodukció → az életkornak megfelelő
szavak, mondatok, szövegek létrehozása
 A kisgyermek beszéde
1. A gondolkodás és a beszédfejlődés jellemzői:
- szorosan összefüggnek
- a nyelv jel- és szabályrendszer, elemeiből
válogatunk gondolataink kifejezésekor
- nyelven gondolkodunk?
nyelvi univerzalizmus
nyelvi relativizmus (determinizmus)
6-8 hét: gőgicsélés (hangpróba)
3. hónaptól: gagyogás (izommozgások)
6. hónaptól: utánzás (példa, az adott nyelv hangjai,
hangsúlyozás → a beszéd megértése)
A kisgyermek beszéde
 A kisgyermek beszéde
1-3 év – első szavak, egy szótagos „mondatok”
gyűjtőszavak: az idegen emberek „babák”
az állatok „kutyusok”
az óvodáskor végére
alapvető fogalmak → alapvető szókincs
általánosítás
analízis/szintézis
egy-egy esemény kiemelése
bábjáték
belső → egocentrikus → kommunikatív besz.
 A kisgyermek beszéde
2. A kommunikatív beszéd jellemzői:
- szituatív beszédhelyzet – rámutatás (az ott)
- kontextusos beszédhelyzet – nyelvi kifejezés
- spontán élőbeszéd
- összefüggő beszéd (íráshoz hasonló)

3. A kisgyermekkori szókincs, nyelvi struktúra:

6-7 év → 10 000 szót ért, 2400-at használ
- ismételgetett, túlterhelt szavak (sok ige - mozgás)
akkor, aztán, és, volt, van, megy, mond
- tagolatlan beszéd, egyszerű, rövid mondatok
 A kisgyermek beszéde
4. A beszédtechnika jellemzői:
- nem megfelelő gazdálkodás a levegővel
(ott vesz levegőt, ahol kifullad)
hangképzés:
- artikulációs bázis → nyelvjárás-specifikus
- renyhe artikuláció → elégtelen képzésű hangok
- zárt szájú, túl szűk vagy tág ejtés
- selypesség (foghiány)
mondat- és szövegfonetikai eszközök:
- hangerő → nagyon halk vagy nagyon hangos- -
hangsúly → mondókáknál erőltetett
- éneklő hanglejtés → a mondat vége
- beszédtempó → hangulatfüggő
 A gyermeknyelv rétegei
1. fonémaszint
msh. ajakhangok – szoptatás
ajakfoghangok – fogzás
p,b,m,t,d,sz,c,n,l,k,h,j – 1 év
(zár)
cs,ty,ny,zs,dz,dzs - utoljára
mgh. magas – mély megkülönböztetés
ajakkerekítés – ajakrés
rövid – hosszú
 A gyermeknyelv rétegei
2. szavak szintje
1 év → beszéd és beszédértés kezdetei
első szavak → mama, baba, papa
kezdeti szókincs → ember, állat, jármű,
játék, élelem, testrész, tárgyak
dajkanyelvi szavak → boci, maci
(korai hangok, ritmika)
másfél év: 25 szó → hat év: 14 000 szó
(napi átlag 9 új szó → Mi ez?)
 A gyermeknyelv rétegei

• főnevek - általánosítás
• melléknevek – viszonylag kevés
• névmások – mutató
• igék – jelen idő,
E/2,3
• toldalékok – mélyek
 A gyermeknyelv rétegei
3. mondatszint
1 év → mondatszók → baba, tütű
1,5-2 év → kétszavas mondatok
(sok kihagyás → ige → A-Á)
2-3 év → nyelvtanilag helyes mondatok
(tárgyrag használata)
- és, így kötőszók → összetett
mondat kezdetei
4 év → a felnőttekéhez hasonló beszéd
relációs szavak – felett, mellett, mögé
 A beszédfejlesztés színterei
- élőszóbeli nyelvhasználatát
- köznyelvi kiejtési norma
- anyanyelvi kompeten. ↔ személyiségfejlesztés
- két fontos terület:
1. kommunikációs készség
szövegre irányul
nyelvi eszközök
az előadásmód és tartalom összhangja
szituációfüggés
2. beszédtechnika
hangképzés
levegőgazdálkodás
A beszédfejlesztés színterei
A beszédfejlesztés színterei
 I. Hangképzési hibák
1. mgh.
a) A zárt szájú beszéd esetén a magánhangzókat
nem megfelelő állejtéssel ejtjük. Például: a néni és
én helyett: [o nini is in]. Ez a hiba általában gyors
beszédtempóval és pattogással is együtt jár.
b) A nyílt szájú beszédben bizonyos magánhangzók
a normatívnál nyíltabban, nagyobb állejtéssel
szólalnak meg. Főleg az ajakkerekítéses hangzókat
ejtik sokan így. Példál: Hol volt, hol nem volt helyett:
[hal valt, hal nem valt].
c) A torokhangú beszéd a mgh. Hátrébb képezzük a
szájüregben
 • I. Hangképzési hibák
d) Renyhe ajakműködés esetén az ajakkerekítés nem
erőteljes. Például: Szőlőt kért tőlem helyett: [szélét kért
télem].

e) Túlzott ajakműködés esetén az ajakrés feszesebb és

nagyobb. Például: Mégis kéri helyett: [migis kiri].

f) Mormolt ejtés vagy hangzókihagyás esetén egy-egy

magánhangzó nem tiszta képzésű, vagy kiesik az
ejtésben. Például: Szerintem helyett: [szrintem].

g) Orrhangúság esetén a mgh. nazális színezetet

kapnak
 f)A mássalhangzók időtartamának helytelen
alakítása pl. állomás helyett [álomás], tőlük
helyett [töllük].
g)A mássalhangzók elnyelése is gyakori
hangképzési rendellenesség, amely a gyors
tempójú beszéd velejárója, következménye a
hadarás mint a beszédritmus zavara. Például:
általános iskola helyett [átalános iskola]
• Az ejtéshibák megelőzése érdekében nagyon
fontos a tiszta artikulációval történő hangképzés
elsajátítása már kisgyerekkorban.
• A nyelvjárási ejtésmód nem számít hibának.
 • I. Hangképzési hibák
2. msh.

a) A pöszeségnek szervi és funkcionális okai lehetnek.

A pösze ember nem képes hangtanilag teljes értékű hangokat
képezni (selypesség, raccsolás, orrhangzós beszéd).
- selypesség (előrébb képzés) – sziszegős hangok
- raccsolás → kevés perdület, uvuláris képzés,
hangcsere (l,j)
- orrhangzós beszéd → zártság (bár deb begyek oda
agyáb)
→ nyíltság (b-p, d-t, k-g)
csonkítás - madár/ma, tojás/toji
hangelhagyás – ol van, ajó, óka
helyettesítés – ures, szip, paj, batta, cékbe
hangátvetés – picő, bong
• b) hátrébb képzés (d,t,k,g)
c) hehezés: Például: Kedves
kislányom! helyett: [khedves
khislányom]
d) zöngétlenítés: Például: Goromba
volt hozzájuk helyett: [koromba folt
hozzájuk].
 • I. Hangképzési hibák
Hangok

-Hogyan sziszeg a kígyó? sz-sz-sz

-Hogyan zümmög a légy? z-z-z
-Hogyan hívjuk a cicát? c-c-c
-Hogyan pöfög a mozdony? s-s-s
-Hogyan búg a repülőgép? r-r-r

Szótagok
Szi, szé, sze, szá, sza, szo, szö, szu, szü
Isz, ész, esz, ász, asz, osz, ösz, usz, üsz
Zi, zé, ze, zá, za, zo, zö, zu, zü
Iz, éz, ez, áz, az, oz, öz, uz, üz
Ci, cé, ce, cá, ca, co, cö, cu, cü
Li, lé, le, lá, la, lo, Iö, lu, lü.
 • I. Hangképzési hibák
Fázunk!
Utánozzuk a vacogást-didergést, toporgást,
körömfújást.

Fa rakás-tűzgyújtás!
Kivágtuk a fát: csitt-csatt! ( hangutánzás )

Gurulnak a farönkök!
A farönkök legurulnak a dombról!
A gyermek hossztengelye körül guruljon a szőyegen.

Tűzgyújtás!
Pattog a tűz: rip-rop…. ( hangutánzás )
 2. A beszédritmus zavarai
a) A hadarás
• A köznyelvben a hallgató általában hadarónak
minősít minden olyan beszélőt, akinek a
beszéde az átlagosnál gyorsabb, s ezáltal
nehezen érthető.
• A gyors beszédtempó nem mindig hadarást
jelent: egyéni ritmus.
• Logopédiai szempontból: a hadarás a beszéd
folyamatosságát érintő nyelvi zavar, amelynek
jellegzetességei nemcsak a szóbeli
közlésekben, hanem minden kommunikációs
csatornában, tehát az írásban és a gesztusok
terén is megnyilvánulnak.
A hadarás jellegzetes tünetei:
• a kórosan felgyorsult artikulációs sebesség;
• a pontatlan, elmosódott artikuláció a
folyamatos beszédben.
• A hadarók bizonytalansága nemcsak az
ismétlésekben, megakadásokban jelenik
meg, hanem gyakran nyújtják a szóvégi
magánhangzókat, megakadnak, és sok klisét
használnak:
• Igen sokszor használnak töltelékszavakat,
mint például a hát és az ugye, vagy
halmozott szerkezeteket, mint a hiszen, hát,
hogyha, ö, bár
• a ritmustalanság,
• a grammatikai formák tévesztése,
• a gondolati kuszaság.
• Monotonnak hangzik a beszéd: a csaknem
minden szón erőteljesen megjelenő
hangsúlyok miatt.
• A monotónia mértéke a hadarás
súlyosságát is mutatja: minél monotonabb a
beszéd, annál súlyosabb a zavar.
• A hadarókat feszült és nyugtalan
magatartás, koncentrációs nehézség is
jellemzi.
b) A dadogás

• A dadogás együtt jár a légzés, a hangadás, a beszéd

folyamatosságának görcsösségével.

• A beszédben a hang- és szótagismétlések, a megakadások,

a sajátságos tempóváltások, a szabálytalan szünetek
megbontják az anyanyelv természetes harmóniáját.

1. Élettani dadogás: a beszéd folyamatosságát a szótag,

szó, szókapcsolat ismétlései törik meg. Megjelenése 3–4
éves korban, valamint az iskolába lépéskor a leggyakoribb.

2. A negatív környezeti hatás valódi dadogást alakíthat ki.

c) A leppegés
• Aki leppegve beszél, csaknem minden szótagot
nyomatékosít.
• Megnyújtja az egyébként rövid szótagokat is.
• A hallgató figyelmét nem tudja sokáig megőrizni.
• A leppegés a pedagógus beszédében zavaró lehet.
d) A pattogás
• Minden szótagra nyomaték kerül, de azokat röviden
ejtik a beszélők.
• Gyakori hiba a pedagógus beszédében
megnyilvánuló pattogás, a feszült idegállapot miatt.
• Ez a fajta beszéd a hangszalagokat is megerőlteti,
ezenkívül kellemetlen hangélmény a hallgatónak is.
Beszédhibák megjelenése a kézírásban
a) A dadogás

•A legtöbb ember írás közben belső olvasással

erősíti a szavak alakítását, a megformált
hangok belső görcsöt hoznak létre, ez a görcs
megjelenik a kézírásban is.
• Az írás megkezdésének nehézségei,
• A vonalvezetés folyamatosságának zavara,
hiánya, ismétlések.
• Gyakoriak a javítások, az áthúzások és az
átírások, a betűkihagyás.
 Többször kezdi el a szót a dadogó, az
elrontott szavakat sorra zárójelbe teszi.
• A szavak elején apró csomósodások
láthatók.
• Balra tolódott írástömb ->befelé
fordulásra, introvertáltságra való
hajlamukat mutatja,és anyai dominanciára
utal.
• Duplán leírt első betűk jelennek meg, a
nagybetű leírása után ugyanazzal a
kisbetűvel folytatódik a szó.
b) A pöszeség
• A pösze beszédűek írásképe rendezettebb a
többi beszédhibásénál, de a nyomaték
gyengébb az átlagnál.
• Az írás vékony vonalvezetésű.
• A betűk felső hurokszárán remegés
mutatkozik.
• Az r és az s feltűnően kicsi, vékony vonalú,
vagy megtorpanó, balra dőlt – azoknál, akiknél e
két hang ejtése torzult.
• A felső hurkok sajátságos remegős és horpadt
képzése révén fel lehet ismerni azokat, akik
pöszék voltak gyermekkorukban.
 A diszlexia
• A diszlexia jelentése: írás-olvasászavar,
olvasásgyengeség, specifikus olvasási nehézség,
szóvakság.
• A tanulási zavarok gyakori megjelenési formája, az
olvasás terén mutatott megkésett, rendellenes
fejlődés.
Társulhat hozzá:
• látásélességi nehézség,
• fényérzékenység,
• bal-jobb (térérzékelés) felcserélődése,
• számolási nehézség,
• az időérzékelés fennakadása,
• a beszédfejlődés megkésettsége
 A diszlexia: áldiszlexia

• Makacs betűtévesztések, szótagkihagyások,

-keverések és a tartalom meg nem értése
jellemzi az olvasást.
• Fejlesztés nélkül a gyermeknek esélye van
arra, hogy felnőve funkcionális analfabétává
váljon, és a legelemibb helyzetekben se tudjon
eligazodni.
Okai még: A családban nem beszélgetnek
eleget, a gyermek aktív szókincshasználata
helyett passzív tévénézéssel tölti idejét.
 A diszlexia tünetei

a) A beszéd területén: a gyermek későn

kezd el beszélni, szóalkotási nehézség,
szegényes szókincs jellemzi.
b) Az olvasás és az írás terén: betűk
felcserélése (alaki vagy fonetikai hasonlóság
miatt), betűkihagyás, betűbetoldás,
betűcsere, a szövegértés zavara, nehézkes,
lassú tempó, gyenge helyesírás.
c) A magatartás terén: frusztráció,
neurotikusság, nagy mértékű szorongás,
kudarcélmények hatására kialakult
magatartásproblémák (pl. agresszió).
 A diszlexia tünetei

d) Egyéb tünetek: a térbeli-időbeli tájékozódás

gyengesége, gyenge ritmusérzék,
dominanciazavarok, nehezen kialakuló testséma,
fáradékonyság, ügyetlen finommozgások, gyenge
rövidtávú memória.

e) a diszlexiás gyerekek között sok a balkezes, de a

balkezesség sosem utal egyértelműen diszlexiára.
Nagyobb probléma a keresztezett preferencia:
nem az azonos oldali szeme, keze, lába a
domináns, hanem pl. jobb szem, bal kéz, jobb láb.
A beszédfejlesztés színterei
A beszédfejlesztés színterei
A beszédfejlesztés színterei
A beszédfejlesztés színterei
 A beszédfejlesztés színterei
• A köznapi szituációkat és játékot is kísérje
beszéd.
• Beszélgetés konkrét tárgyakról, érzelmekről.
• Mozgásos játékok, kézügyesség fejlesztése.
• Ritmikus játékok, mondókák, dalok – nyelvi
emlékezet
• Képeskönyvek – képek elmesélése –
aktív/passzív szókincs
• Mesemondás, történetmesélés
• Szerepjátékok
• Szabályjátékok – Felelj gyorsan!, Mit főzünk ma?
• Gondolattérkép
 A beszédfejlesztés színterei
• Felelj gyorsan!

A gyermekek körben ülnek, az óvónő

kérdez:
Mi piros? zöld? kék? fekete stb.
Mi édes? savanyú? keserű sós stb.
Mi sima? érdes? stb.
Mit lehet megenni?
Mit lehet gyúrni?
Mivel lehet világítani?
Mi terem a kertben?
Mi szükséges a házépítéshez?
 A beszédfejlesztés színterei

• Mit főzünk ma?

A játékosok körben ülnek. Mindenki választ

magának egy - főzéshez szükséges -
élelmiszernevet és azt jól megjegyzi.
Az óvónő mesélni kezdi, hogy mit főz ma
ebédre. Elmondja, hogy milyen
élelmiszereket használ fel. Amelyik gyermek
az általa választott élelmiszer nevét hallja,
feláll, egyszer körbe forog és leül.
A beszédfejlesztés színterei
 A beszédfejlesztés módszerei
• Bemutatás
• Beszélgetés
• Magyarázat
• Gyakorlás
• Szemléltetés
• Mesemondás - mondatás, folytatás, befejezés,
mesealkotás, átstrukturálás, mimetizálás)
• Drámajáték – kapcsolatteremtő (ismerkedő, pókháló,
csoportalakító), lazító (zenehallgatás,
azonosulás), koncentrációs (mozgás, látás,
hallás), érzékelő (tapintás, ízlelés) gyakorlatok
• Bábjáték – komplex nyelvi és személyiségfejlesztő hatás
• Elbeszélés – egy élmény elmondása
 A beszédfejlesztés módszerei
• Képekhez kapcsolódó anyanyelvi nevelés -
képeskönyv nézegetése, képolvasás, hiányos
rajz kiegészítése
• Anyanyelvi fejlesztő játékok – hallásfejlesztő,
légzőgyakorlatok (hangadással összekötött,
fúvó- és szívó), beszédszervek ügyesítése
(arc- és ajakgyakorlatok), fonémahallás
fejlesztése, szupraszegmentális elemek
(hangsúly, hangszín, ritmus), nonverbális
játékok, szókincsgyarapító megadott hanggal