5.

Az óvodai zenei anyag felosztása tematikai szempontból

Készítette: Halmos Fanni, Éri Georgina Ildikó, Szabó Klaudia, Czunyiné Szer Dzsenifer, Darvas
Kinga

Zenei nevelés feladata:

Zenei nevelés a művészeti nevelés körébe tartozik, érzelmeken keresztül hat a gyermekekre. Felkelti a
gyermek zene iránti érdeklődését, formálja a zenei ízlését és az esztétikai fogékonyságát is. Zenei
nevelés során a gyermekekkel megszerettetjük a zenei világot, az éneklést egyaránt. A népi és
komponált gyermekdalok éneklése során kifejlődik a gyermekek hallása, harmonikus mozgása,
valamint az éneklési készsége is.
A zene hatása egy olyan emberformáló erő, mely kihat az egész személyiségre. Az értékes zene
fogékonnyá teszi az embert a szép és jó dolgok befogadására, valamint formálja az ízlést és az emberi
magatartást. A zenei nevelés akkor a leghatásosabb, a már születéstől kell kezdeni.
Egy nép zenei kulturáltságát jelenti, ha a zene mindenkié. Minden nép zenei nevelésének a saját
néphagyományából kell kiindulnia, mert a nyelv és dallam itt tökéletes egységet alkot, ezt nevezzük
zenei anyanyelvnek.
A zene hallgatásban a zenei anyanyelvi nevelés törzsanyagát archaikus népdalaink, a rokon népek
dalai és komponált dalok képezik.
Az óvodai nevelés érvei alatt a gyerek egyéni adottságaiktól, fejlődési sajátosságaktól függően
sokoldalúan fejlődnek. A zenei nevelés, csak egy része az óvodai nevelésnek, de erőteljesen
befolyásolják a gyermek általános fejlődését. A zene közvetlenül kiváltja az érzelmeket. A
hangmagasság, ritmus és a mozgás fizikai ingerek, mégis összhatásukban lelki jelenséggé, örömmé
válnak. A dalok éneklése vagy meghallgatása fejleszti a gyermek érzékenységét, fogékonyságát,
színessé teszi az érzelmivilágát. A zenei nevelés a gyermek értelmére hat.
A zenei nevelés az irodalommal. az anyanyelvi neveléssel áll a legszorosabb kapcsolatban. A
mondókák, dalok szövegének hanglejtése, ritmusa, hangsúlyait pontosan követi a gyermekdal. Az
ismétlődő mozdulatok által lelassított szavak a szép és pontos kiejtésre serkentenek és az örömteli
játékban a sokszori ismétlés nem fárasztó. A képzelet, fantázia, mesefigurákat színesíti. Az énekes
játék a szocializációt segíti elő, amikor mindent egyszerre csinálunk, egy időben és egyforma
mozgással. Az óvodai énektanítás a mondókák és az énekes játékokat a magyar gyermekjáték
hagyomány anyagából merítik.
Több szakirodalom is foglalkozik ezzel a témával,ahány szakirodalom annyi féle felosztás. Ilyen
felosztás például: Lázár Katalin, Jókai Mária, Kiss Áron valamint Forrai Katalin felosztása is.

Forrai Katalin: Ének az óvodában c. könyvében a következő felosztást találjuk:

1. Mondókák

Az óvodában jelentős szerepe van. Zenei értékük a gyermekdaléval egyenlő. Egyes kutatások szerint a
mondókákat is énekelték csak nem írták le hangjeggyel őket, mert nem tartották fontosnak vagy pedig
nem tudtak kottát olvasni. A mondókák a kísérő mozgás miatt lelassulhatnak. A mondókák egy része
kétszemélyes, ilyenek a lovagoltatók, csiklandozók. Másik részük játék a hangokkal, legtöbbjük
kiolvasó, ahol az utolsó szótag dönti el ki lesz a fogó.

 Felnőtt játéka a gyermekkel: altatók /Aludj baba, Nagy az ég, Tente baba/
arc, kéz,ujj,lábjátékok /Ciróka, Lóg a lába, Kerekecske/
lovagoltatók /Gyí paci, Höc höc, Hopp hopp katona/

 Kiolvasók: Ecc pecc, Két kis kakas, Fű, fű, fű

- a kutatások szerint a mondókákat, kiolvasókat is énekelték, és csak azért nem írták le őket
hangjegyekkel, mert a gyűjtők vagy nem tartották ezt fontosnak, vagy nem tudtak kottát írni
- ezt az élő szájhagyomány is bizonyítja, ugyanis a gyermekkel játszó felnőtt énekelve mondja a
játék szövegét, és a gyermek is énekli ezeket
- a gyerekek gyakran a már ismert mondóka ritmusára improvizálnak, és ének helyett is sokszor
mondókákat mondanak
- a mondókák egy része kétszemélyes, ilyenek a lovagoltatók, csiklandozók
- másik részük játék a hangokkal, legtöbbje kiolvasó (pl. Adjon isten füvet fát, Dirmeg dörmög
a medve, Cini cini muzsika, Kerekecske gombocska, Ez elment vadászni…, Ecc-pecc
kimmehetsz, Apacuka)

2. Az énekes gyermekjátékok

Ezek néha a felnőttek ritmusaiból, népszokásaikból ellesett motívumok. Témát a gyermekek saját
környezetükből vették. Ezeket elsősorban falusi gyerekek énekelték, témájuk természettel –
állattal -növényekkel kapcsolatos. A mozdulattal, cselekménnyel egybekötött ének sokkal ősibb és
bonyolultabb , mint a dal.

 Játékra hívók / Kör kör, Mit játszunk lányok, Játsszunk/

 Körjátékok: guggolós játékok/Én kis kertet, Recse recse, Túrót ettem/
kergetők /Cirmos cica, Ha én cica, Lipem lopom/
párbeszéd, felelgetős /Gyertek haza, Mély kútba,Hogy a csibe/
szerepcsere / Ég a gyertya, Fehér liliomszál,kis kacsa/
kifordulós / A kállói, Eszterlánc, Most jöttem Bécsből/
leánykérő-lakodalmas /Most viszik, Erzsébet asszony,Hol jársz/
párválasztó /Ennek a kislánynak,Erre kakas, Gólya viszi/
sor, lánc /Tekeredik,Süssünk,Lánc-lánc/
kapu-híd: /Bújj bújj, Hold hold, Ácsorogjunk/
egyéb / Aki nem lép, Koszorú, Ugráljunk/
csúfolódók /Gyerekek, Cserebere, Dolgozni/

 az énekes gyermekjátékok néha a felnőttek ritmusaiból, népszokásaiból ellesett motívumok

 a dalok a természettel, állatokkal, növényekkel kapcsolatosak
 az énekes körjátékokat 3-7 éves korúak sosem játszották együtt a nagyobbakkal
 a nagyok karja hosszabb, pl. Sári néni utazik-nál átkarolva egymást szép távolságban
maradnak, míg a kicsik rövid karjukkal összeszorulnak.
 a nagyobbak testaránya is más (kaputartás), mozgásuk koordináltabb
 mégis fontosak az óvodában ezek a játékok, mert a gyermek szeret játszani, megszereti az
éneket és feszültség oldásra is alkalmas

3. Gyermekdalok

Zenei sajátosságaik a játék mozgásából, a beszéd hanglejtéséből és hangsúlyaiból fakadnak.

Mindig hangsúlyos szókezdéssel indulnak. A gyermekdalok éneklésénél fontosabb az
élőbeszédhez igazodó ritmus, a finoman nyújtott és rövidített szótagok kiejtése. Jellemző
dallamfordulatok a s- m )hinta palinta) vagy a s-l-m(Borsót főztem) vagy a m-r-d (Mackó, mackó)
Hangkészlet pentaton, de mivel dallamfordulat közben fél hang is előfordul így kiegészül dúr
hexakorddá.

 Évszakok: / Négy vándor /

o tavasz / Esik az eső /
o nyár / Szólj síp /
o ősz / De jó a dió /
o tél / Dirmeg, dörmög /

 Ünnepek:
o köszöntők / Adjon Isten /
o anyák napja / Orgona ága /
o karácsony / Ezüstfenyő /
o télapó / Hull a pelyhes /
o óvodai búcsú / Autó, vonat /
o egyéb / Itt a farsang /

 Állatok / Csiga biga, Egy kis malac, Gólya gólya /

 Táncok / Elvesztettem zsebkendőmet, Kis kece, Lányok ülnek /
 Egyéb / Megy a kocsi, Sárkány paripán, Van nekem /
 Jókai Mária felosztása

 Altatók

Pici gyermekek altatásakor éneklik az édesanyák, mely nagyon fontos, mert ez az elsődleges
zenei élmény. Ezek egyszerűek 2-3 hangból állnak. Fontos, hogy ne maradjon ki a gyermek
életéből, mert később, amikor utánozza a felnőttet megjelennek ezek a dalok a játékaikban
is.
Pl; Tente baba tente
 Mondókák

Legyünk bőkezűek gyermekeinkkel, ne sajnáljuk tőlük az időt, mert a szót, a kapcsolatot, az

anyai kézszorítást, édesapa simogatását nem pótolja semmi. A gyermek tapasztalata,
észlelése az egész életre kihat. Ide tartoznak: Hintáztatók, tenyeresdik, tapsikolók, csipkedők.

pl: Kerekecske gombocska, Jár a baba jár, mint a kismadár, Csipp csipp csóka.

 Kiszámolók

 Ezek a gyermek első önálló játékai. Ezek rugalmasak, együtt változnak a gyermekkel és újabb
és újabb változatok jönnek létre.
Pl: Egy kettő három, Apa cuka

 Gyermekdalok
 Ide tartozik a legtöbb gyermekjáték, naphivogatók, esővárók, libapásztordalok, állatokról,
növényekről, virágokról.
Pl: Süss fel nap, Ess eső ess, Csigabiga, Gólya gólya, Sétálunk sétálunk, Ilyen kenyeret
süssön



 Csúfolódók

Ezek olyan dalocskák, melyet a gyermekek amikor mondanak, ha haragszanak egymásra,

vagy bosszantani, gúnyolni akarják a másikat.
pl: Anna tele van a kanna, Ildikó tied lesz a viziló

 Dalos játékok
  Ezek lehetnek körjátékok, ahol az ének mellett valamilyen játék játszódik. Lehet ilyen pl:
Lánc lánc, Kecske van a kiskertben, Fehér liliomszál.
Ezek lehetnek kapus illetve láncjátékok, vagy az udvaron, legszívesebben egykorúak játszanak
együtt.
pl: Tekeredik a kígyó, Bújj bújj zöldág.

 Nem énekes játékok

 Ezek lehetnek eszközösek, vagy eszköz nélküliek, a legtöbb játék nagy teret igényel. Fontos
szerepe van a terepnek és a tárgyaknak, mint a fának, falnak , gödörnek. Ilyenek a gombozás ,
kakasviadal, kanalas, golyózás, fittyezés...
 Gombozás: Egy fiú a falhoz üti a gombját a másik után, ha egy arasznyi távolságra esik az
egyik gomb a másikhoz, az az illető nyer.

 Kakasviadal: Két gyermek egymástól három lépésre jobb lábra áll, a ballal meg addig taszítják
egymást, amíg az egyik legyőzi a másikat. De a bal lábat nem szabad leereszteni.

Gólyázás: Fecskézésnek is hívják, botos pásztorjáték. Két vagy több fiú játsza. Minden
játékosnak kb. egy méteres erős botja van. A „vezér” feldobja a botját, és a többiek kb 20-30
méter távolságból megpróbálják dobásaikkal a repülő botot eltalálni. Akinek sikerült,
legközelebb az dob, tehár ő lesz a vezér. Nagy ügyességet, biztos célzást kívánó játék. A
pásztorkodó gyermekek ily módon a futó vagy repülő vadat is eltalálták.

Fittyezés: Ketten játsszák, gombbal vagy dióval. Csinálnak egy kis gödröt és ettől némi
távolságra felállnak mindketten. Előbb X dobja a gödörhöz a gombbját, majd Y. Amelyiké a
legközelebb esett a gödörhöz, az kezdi a hüvelyk- és mutatóujja segítségével befittyezni az
egyiket az után a másikat. Amelyiket egy fittyre bebírja lökni, az az övé. Ha valamelyiknél nem
sikerül, játszótársa folytassa. Ha valamelyik gombdobás közben esett a gödörbe, akkor azé,
aki beledobta, és ez kezdi a fittyezést, ha pedig dobás közben mindkettő beleesett a gödörbe,
akkor újra dobnak.

Kiss Áron felosztása:

3 szakaszra osztjuk
1. szakasz
Felnőttek játékai ölbeli gyermekekkel
- TAPSOLTATÓK
E mondókák mondogatása közben a kis gyermekek tenyereit összeütjük
pl.:Süti, süti kalácsi; Apának, mamának, Apró halacskáknak
- UJJASDI
A gyermekeknek ujjait egyenként megfogva (pl. az elment vadászni…)
A gyermekek tenyerébe kört kerítünk (pl. Kerekecske dombocska, … erre szalad a
nyulacska- s ekkor a gyermekek hóna alatt megcsiklandozzuk)
- ARCSIMIGATÓ VAGY MOSDATÓ
Velünk szemben a térdünkre ültetjük a gyermeket, 2 tenyerünkkel lassan simogatni kezdjük
az arcát, végén egyre gyorsabban s utoljára megcsiklandozzuk a nyaka körül.
pl. Ciróka, maróka..
- NEVETTETŐ
Az anya ölébe veszi a gyermeket s így dalol pl: Angyal vagy-e? Ördög vagy-e? Mutasd a
fogadat! Ha angyal vagy kis fogad van! Ha ördög vagy nagy fogad van! – Ekkor
megcsiklandozzuk a gyermeket, ő felnevet és kilátszanak a fogai, majd így szólunk: Angyal
vagy!
- TENYERESDI
Megfogjuk a kis gyermek kezét s a mutatóujjunkkal körbe bizserélünk a tenyerében s az
utolsó szónál megcsiklandozzuk a hóna alatt.
pl: Bizseré, bizseré… Csik mak, mak, mak, mak.
- HINTÁZTATÓ
pl: Hinta, barina, Krácsonyi Katicza, Ki ne törjék az én lábom, Se apáé, se mamáé, Csak a
kismacskáé.
- SZÉDÍTŐ
A kis gyermeket az asztalra ültetjük, s fejét két tenyerünk közé véve, gyöngéden ide-oda
mozgatjuk.
pl: Szita, szita, szűrő szita, Ma szitálok, holnap sütök, Neked egy kis czipót sütök.
Megvajazom, megzsírozom, Mégis neked adom.

- ALTATÓ
pl: Cziberbébi
Rababa,
Mért nem alszik
A baba?
- JÁRNI TANÍTÓ
pl: Gyorsan menjünk a faluba, Gyorsan, gyorsan
- KARONFOGÓ
Két nagyobb gyerek kartövön fogja a kis gyermeket s úgy szalad vele, miközben
mondogatják:
pl: Gólya viszi a fiát, míg eléri az anyját
Viszi gólya a fiát, utoléri az anyját.
- ÁLLNI TANÍT
pl: Táni baba, táni, Megtudsz te már áni.
- HÖCÖGETŐ
A gyermekeket a térdünkre ültetjük, ha nagyobb a lábunkra állítjuk:
pl: Lóg a lába, Gyí pápára paripára, Höc höc katona
- HÁTBA ÜTÖGETŐ
A szülő vagy más valaki ölbe veszi a kis gyereket, az alábbi mondóka mellett hátát
valamelyik ujjával gyengén ütögeti, mikor a mondóka végére ér, a kezét, melyet hátát
ütögette, a gyermek elé tartja s az igyekszik kitalálni, melyik volt a bökő ujj.
Dubi, dábi háti,
Rakonczai Páti,
Te kis gyerek, te kislány,
Mondd meg nekem igazán!
Melyik ujjam bökte?

2. szakasz
Mondókák
- ÁLLATCSLOGATÓK, ÁLLATRIASZTÓ
GÓLYA: tavaszkor, mikor először gólyát látunk pl: Gólya, gólya gilice! Mitől véres a lábad?
Török gyerek elvágta, Magyar gyerek gyógyítja: Síppal, dobban, nádi hegedűvel
FECSKE: a fecske első megjelenésére a lánykák száraz kézzel mosdást utánoznak, s ezt
mondogatják:
Fecskét látok,
Szeplőt mosok,
Mind arra ragadjon (v. Hátam mögé hányom)
KÍGYÓ: fürdés után a gyermek, ha valamelyik fülébe belemegy a víz, annak a fülének a
cimpáját rángatja, s fél lábon ugrál, miközben mondja:
pl: Buj ki kígyó a fülemből! Bujj, bujj, bujj!
- MÁS MONDÓKÁK
Sípszókeltők, sóskaszedés, eső, naphívogató
pl: Ess eső, ess eső! Búza szaporodjék!
- JÁTÉKRA SZÓLLÍTÓ MONDÓKÁK
pl: Mit játszunk lányok? Gyere Kati táncolni! Tapsoljunk! Sétáljunk!
- KIOLVASÓ MONDÓKÁK
pl: Egy, kettő, három, négy, Te vagy itt az akadék! Egy, megérett a meggy…., Egy üveg
alma, két üveg alma, ….
- HINTÁZTATÓ MONDÓKÁK
pl: Hinta, Katicza, Német asszony bajca

3. szakasz
Játékok
Ez a szakasz a három közül a legterjedelmesebb, ide tartoznak : Párjátékok, körjátékok,
bújósdik, cicázás, fogócska, gyűrűsdi, körtáncok, láncos játékok, búvósdi, zálogosdi, kérősdi,
és még sok-sok

Lázár Katalin felosztása:

1. Eszközös játékok – az eszköz központ eleme a játéknak

 TÁRGYKÉSZÍTŐ JÁTÉKOK:
Ezeknek a lényege 1-1 játékszer elkészítése, ide tartoznak még a homokvár, kemence, kőt,
házépítés. Ezek a játékok lehetnek a felnőttek életét utánzóak, mint várban, katonásdi,
homoktorta sütés. Figurák készítésénél a fiúk elsősorban állatokat, töklámpásokat, a lányok
növényekből babákat készítették. Közkedvelt a hangszerek gyártása is, ilyenek a sípok búza,
gyermekláncfű vagy hagyma szárából.
Pl.: Szólj, szólj, sípom. /fűzfasípkészítő/

 ÜGYESSÉGI JÁTÉKOK:
Lehetnek egyedül játszhatóak, mint kacsázás, szappanbuborék fújás, vagy lehet csoportos is,
mint a bicskázás, pénzesés – golyózás- gombázás. Ide tartoznak a labdajátékok is, az
elkapósak és kidobósak.
Pl.: Mackó, mackó ugorjál – melyet ugrókötelezés közben énekelnek.

 SPORT JELLEGŰ NÉPI JÁTÉKOK

Legismertebb a bigézés, csülközés, kanászos, görcölés, tekézés.
 2. Mozgásos játékok – melyekben a központi elem a mozgás.

 ÖLBELI GYERMEK JÁTÉKAI:

A legkisebb játékaihoz mindig szükség van játszótársra, felnőttre. Ezeket a felnőttek
kezdeményezik, ilyenek:
 arcsimogatók – Ciróka, maróka
 arcmutogatók
 etetők
 tapsoltatók
 kézcsipkedők – Csip, csipp, csóka
 tenyeres és ujjasdik – Ez elment nyulászni
 ökölütögetők
 láblógatók
 tornáztatók
 höcögtetők
 táncoltatók
 állni és járni tanítók
Ezek bővítik a szókincset, megtanítják a testrészeket, mozgatni ezeket.
 ÜGYESSÉGI ÉS ERŐJÁTÉKOK:
Ilyenek a kifordulós körjátékok, páros szökdelők, páros fogók, ugróiskola, versenyfutás,
kendős játék, talicskázás, láncszakítás.
Pl.: Hinta palinta, Gólya viszi a fiát, Zsipp zsupp, Ég a gyertya

 FOGÓCSKÁK
A játék lényege, hogy az egyik megfogja a másikat. Játszható házzal vagy anélkül,
korlátozható a fogó mozgása. Ez a játék valamennyi földrészen ismert.
Pl.: Ha én cica volnék, Kecske kecske

 VONULÁSOK:
Elsősorban nagy lányok játéka, A lányok tavasszal vagy vasárnap délután végig mentek a
falun különböző térformákban
Pl.: Bújj bújj zöld ág

3. Szellemi játékok – ezekben szükséges a jó memória, gyors reagálás, leleményesség,

furfang, önuralom. Minden korosztályban előfordulnak ilyenek:
  SZELLEMI ÜGYESSÉGI JÁTÉKOK:
Meglehetősen hosszú mondókák, felelgetők, láncversek. Valamelyik ismeretet közöl, pl:
számokat, hét napjait, beszédhang, gyakorlók, nyelvtörők, rajzolók és vonal húzogatók is ide
tartoznak.
Pl.: Repül a repül a, …

 BEUGRATÓSAK:
Egy gyerekkel csak egyszer alkalmazható, játszható el, mert ha már ismeri, nem engedi magát
átverni. Avatásokon használják.

 KITALÁLÓS JÁTÉKOK:
Ezek lehetnek körjátékok, kérdezz – felelek, vaktában találgatások, utánzó készségek próbára
tevők
Pl.: Amerikából jöttem
 REJTŐ KERESŐ JÁTÉKOK:

Lényeg az elbújt játszó megkeresése, pl.: Szem, szem gyűrű, mely egy gyűrűkereső játék, az
osztó elrejti valaki kezében a gyűrűt, ha a kereső megtalálja ő lesz az osztó, ha háromszor
sikerül felemeli és megcsipkedik.

 TILTÓ JÁTÉKOK:
pislogás tilalma – farkasszemnézés
megmozdulás tilalma – szobrosdi
megszólalás tilalma – csendkirály
szavak kimondásának tilalma – igen/nem
nevetéstilalom

4. Párválasztó játékok – az érzelmi kapcsolatokat tükrözik. Általában a lányok kedvelt

játéka, ezek általában körjátékok, leánykérő játékok, párválasztó társasjátékok.
Pl.: Fehér liliomszál

5. Mondókák – melyek konkrét alkalomhoz vagy szándékhoz kapcsolódnak.

 - természetmondókák /napról, esőről szólnak/ - SÜSS FEL NAP
- növénymondókák /növények/
- állatmondókák /állatok/ - CSIGABIGA, GÓLYA, GÓLYA GILICE
- bölcsődalok /kisbaba elaltatásról szól/ - CSICSIJA BABÁJA
- csúfolódok /név nemzetiség, foglalkozás, tulajdonság/

6. Kiolvasók, kisorolók – melyek mindig játék előtt azokhoz szorosan összekapcsolódva

fordulnak elő. A kisorolók 2 csapat közül választanak.

Pl.: Fű, fű, fű

Szép, zöld fű
Eredj ki te zöldfülű.

Gágyor József
Megy a gyűrű vándorútra 1.

GYERMEKJÁTÉKOK ÉS MONDÓKÁK

A felosztásoknál példából sokkal több van , ezért csak párat másoltam ki.

https://www.antikvarium.hu/konyv/megy-a-gyuru-vandorutra-1-toredek-341595

 Elsősorban népi mondókák és gyermekjátékok gyűjtésével, valamint helytörténeti

kutatásokkal és nyelvjárásgyűjtéssel foglalkozik.

A szerző mondja könyvéről:

"A játék amellett, hogy szórakoztat, hogy kedvtelés és sport egy időben, előkészít az életre is. A
kommunista nevelésnek úgyszólván minden összetevőjét magában rejti. Elmélyíti a gyermek érzelmeit,
növeli esztétikai érzékét, megmozgatja fantáziáját, fejleszti testi erejét, ügyességét, bátorságra, óvatosságra,
kitartásra szoktatja. Elmélyíti az ifjú ember hazafias érzelmeit, növeli életörömét, fejleszti
rögtönzőkészségét, és serkentőleg hat zenei készségének kialakulására. A gyermek a játékszabályok
betartásával kénytelen magát alávetni a közösség törvényeinek, ami nem kis mértékben növeli benne a
felelősségérzetet. A játékban, akárcsak a népmesékben, a szereplőknek csak igazságos küzdelem árán
sikerül kivívniuk az elsőbbséget, a győzelmet. Ennélfogva a játék nagyban hozzájárul gyermekeink
igazságérzetének és józan ítélőképességének fejlesztéséhez is.
A gyűjtés és az anyag feldolgozása során a játékokkal kapcsolatban számtalan gondolat villant fel bennem.
Ezek attól függően változtak, hogy milyen nézőpontból tekintettem a játékokra. A nézőpontok megadása
nélkül hadd idézzek most néhány felvillanó gondolatot: A játék az ifjúkor tündöklő napja, melynek sugarai
a felnőtt ember életét is bearanyozzák. Játék nélkül az élet olyan lenne, mint csillag nélkül az égbolt, vagy
virág nélkül a rét. A játék a gyermek vágya, hogy már felnőtt legyen, s a felnőtt álma, hogy újra gyermekké
váljon. A játszó gyermek olyan, mint a szárnyát próbálgató madárfióka. A játék a gyermek szabadsága, a
gyermek lélegzetvétele és egyensúlyi állapota; a lehetőség és a vágy közös nevezője. A játék a cselekvés
gyönyöre. A játék a jellem kovácsa. A játék a nyelvi folyamatosság láncszeme. A játék az anyanyelv és a
hazaszeretet hajszálgyökere. A játék a békéért vívott harc legszelídebb fegyvere. A játék a béke
aranypillére." 
 17
Énekes játékok
Egy-két gyermek 19
A játszás kezdetei. A kiépülő közösség 19

Egyszemélyes dalok és mondókák

dőjárás 21

A naphoz 21

Az esőhöz 21

Egyéb 22

Állatvilág 24

Egyes állatokra 24

Állathangutánzók 33

Egyéb hangok utánzása 36

Csúfolók (embervilág) 37

Személy- és családnevekre 37

Tulajdonságokra 57

Mondókák felnőttekre
(…)

Egyik játéka a másikkal 103

Csak szóval 103

Beugratók 103

Fején (sapkáján, ruháján) pehely, ő nem látja 104

Ijesztegető szövegek 105

Párbeszédek 106

Az egyik (kezdő-) mozdulatával 109

Farkasszemezés 109

Fejen levél 109

Hátat bökögető
(…)

Egyik a másik helyébe 129

Szerepjátszó és váltójátékok 131

Sima váltás 131

Fehér liliomszál 131

Kék liliomszál 131

Mély kútba tekintek

Kendős játékok 138

Ne nézz hátra, jön a farkas

Fogócskák 141
Mindenki futó, egy a kergető (A játék színhelye nem korlátozott)
Kacsingatók 173

Székek

párcserélő játékok 184

Párcserélő játék párnával vagy kendővel, tánc nélkül 184

Ég a gyertya, ég
Egyik a másik mellé 207

Fogyó-gyarapodó játékok

Kiolvasók, kifordulók 209

Különféle kiolvasók 209

Egyszerű kiolvasók 209

Kiolvasás bottal

A felnőttek világának határán 337

Sokféle vonulás 339

Az átbúvó sor

Kapcsolódó és átalakuló játékok 379

Kapcsolódó játékok 381
Kiolvasóval kezdődők 381

Fogyó-gyarapodó játékkal kezdődik

Különleges játékok 389
II-szerűek (szerepváltó játékok) 391
III-szerűek (fogyó-gyarapodó) 393
IV-szerűek (alakoskodás) 403
Felnőttek játékai ölbeli gyermekkel 405
Ciróka-maróka-félék 407
Mutogatók, csipkedők, tapsoltatók stb. 407

Csiklandozók