Geometriai transzformációk

Definíció: A geometriai transzformációk olyan függvények (egyértelmű hozzárendelések),

amelyek ponthoz pontot rendelnek hozzá, azaz értelmezési tartományuk is és
értékkészletük is ponthalmaz.

Valamely transzformáció során a P ponthoz rendelt P’ pontot a P pont képének nevezzük.

Egy alakzat képe az alakzat pontjaihoz rendelt képpontok összessége.

Alakzatok, tárgyak tükrözése, forgatása, eltolása, nagyítása, kicsinyítése, a vetítés

mindennapi tapasztalatunk része.

P
árhuzamos vetítés. Nagyítás, kicsinyítés.
Fény, árnyék. A tárgy
pontjaihoz az árnyék Kölcsönösen egyértelmű
pontjait rendeli. Nem megfeleltetés a tárgy és a kép Eltolás. Ez is kölcsönösen
kölcsönösen egyértelmű pontjai között. egyértelmű megfeleltetés.
megfeleltetés. A T és P
pontok képe ugyanaz a T' Nem távolságtartó, de aránytartó Távolságtartó leképezés.
pont. leképezés.

A geometriai transzformáció tehát egyértelmű hozzárendelés a sík vagy a tér

pontjai között.

A tananyagban csak olyan transzformációkkal foglalkozunk, ahol ez a

hozzárendelés kölcsönösen egyértelmű, és az alaphalmaza és képhalmaza ugyanaz
a ponthalmaz. (azaz síkhoz sík, vagy térhez tér pontjait rendeljük.)

Definíció: Azon alakzatokat, amelyeknek minden pontja fixpont egy adott geometriai
transzformációnál, a transzformáció fixalakzatainak nevezzük. A tengely a tengelyes
tükrözés fixalakzata.
Definíció: Azon alakzatokat, amelyek képe egy geometriai transzformációnál
megegyezik az eredeti alakzattal, a tekintett transzformáció invariáns alakzatainak
nevezzük.
Definíció: Azt a geometriai transzformációt, amely a sík (vagy a tér) minden pontjához
önmagát rendeli hozzá, identikus transzformáció nak, vagy röviden identitásnak
nevezzük.
 Egybevágósági transzformáció fogalma
Definíció: Egybevágósági (távolságtartó) transzformációknak azokat a geometriai
transzformációkat nevezzük, amelyeknél bármely két pont távolsága egyenlő a
pontok képeinek távolságával (bármely szakasz képe az eredetivel egyenlő hosszúságú
szakasz).

A legnevezetesebb egybevágósági transzformációk:

1. Tengelyes tükrözés.
2. Középpontos tükrözés.
3. Pont körüli forgatás.
4. Eltolás.

1. Tengelyes tükrözés.

Definíció:

A tengelyes tükrözésnél adott a síkban egy egyenes, ez a tükrözés

tengelye. Az adott egyenesre (t) vonatkozó tengelyes tükrözésnél minden
a t egyenesre illeszkedő pont képe önmaga. (AA')
Ha egy P pont nem illeszkedik a tükrözés tengelyére, akkor a P pont
tükörképe az a P' pont, amelyre fennáll, hogy az adott tengely a PP'
szakasz felezőmerőlegese.
A tengelyes tükrözés kölcsönösen egyértelmű hozzárendelés a sík pontjai
között.
 Tengelyes tükrözés tulajdonságai:

1.      A tengelyes tükrözésnél a tengely minden pontja fixpont,

és ezeken kívül más fixpont nincs. A tengely a tengelyes
tükrözés fixalakzata.

2.      A tengelyre merőleges egyenes képe önmaga, de nem

pontonként fix. A tengelyre merőleges egyenesek a
tengelyes tükrözés invariáns egyenesei.

3.      A tükrözés tengelyével párhuzamos egyenes képe

párhuzamos az eredeti egyenessel.

4.      Ha egy egyenes nem párhuzamos a tengellyel, akkor az

egyenes és képe a tengelyen ugyanazon pontban metszik
egymást.

5.      A tengelyre nem merőleges egyenes képe az eredeti

egyenest a tengelyen metszi, és ugyanakkora szöget zár be
a tengellyel, mint az eredeti egyenes.

1.      Távolságtartó és szögtartó. A szakasz képe vele azonos

hosszúságú szakasz, szög képe vele azonos nagyságú
szög. Azaz a tengelyes tükrözés egybevágósági
transzformáció.

2.      A tengelyes tükrözés megfordítja az alakzatok körüljárási

irányát, azaz irányításfordító.

 
 2. Középpontos tükrözés.

Definíció:
A középpontos tükrözésnél adott a síkban egy pont, a tükrözés
középpontja.

Az adott (O) pontra vonatkozó középpontos tükrözés az O ponthoz

önmagát, minden más (P) ponthoz azt a képpontot (P') rendeli, amelyre az
O pont a PP' szakasz felezési pontja.

A középpontos tükrözés kölcsönösen egyértelmű hozzárendelés a sík

pontjai között.

A középpontos tükrözés tulajdonságai:

1.      Egyetlen fix pont van, a forgatás (O) középpontja.

2.      A középpontos tükrözés a középponton áthaladó egyenest
önmagába viszi át. Ezek az egyenesek a középpontos
tükrözés invariáns egyenesei.
3.      A tükrözés középpontjára nem illeszkedő egyenes képes az
eredeti egyenessel párhuzamos egyenes.
1.      Távolságtartó és szögtartó. A szakasz képe vele azonos
hosszúságú szakasz, szög képe vele azonos nagyságú szög.
Azaz a középpontos tükrözés egybevágósági
transzformáció.
2.      A középpontos tükrözés a irányítástartó.

A középpontos tükrözés a pont körüli forgatás egy speciális esete, amikor a

forgatás szöge 180
 3. Pont körüli forgatás.
Definíció:
Pont körüli forgatásnál adott a síkban egy pont, a forgatás
középpontja, és adott egy előjeles szög, amely a forgatás mértékét és
irányát adja meg.

Az adott (O) pont körüli adott előjeles szögű (ß) forgatás az O

ponthoz önmagát, minden más (P) ponthoz azt a képpontot (P')
rendeli, amelyre OP=OP' és a POP' megegyezik a forgatás szögével
(POP' = ß).

A pont körüli forgatás kölcsönösen egyértelmű hozzárendelés a sík

pontjai között
A pont körüli forgatás tulajdonságai:
1.      Ha a forgatás szöge a teljes szög bármely
többszörösétől eltérő mértékű (ß≠k∙360°, kєZ), akkor
egyetlen fix pont van, a forgatás (O) középpontja. Ha a
forgatás szöge a teljes szög többszöröse, akkor a sík
minden pontja fixpont (identikus transzformáció).

2.      Távolságtartó és szögtartó. A szakasz képe vele azonos

hosszúságú szakasz, szög képe vele azonos nagyságú
szög. Azaz a pont körüli forgatás egybevágósági
transzformáció.

3.      A pont körüli forgatás irányítástartó.

4.      A pont körüli forgatás az egyenest (e) olyan egyenesbe

viszi át, amely az eredeti egyenessel a forgatás szögével
(vagy annak kiegészítő szögével) megegyező szöget zár
be.

A pont körüli forgatás egy speciális esete a középpontos tükrözés, amikor a forgatás
szöge 180.

A pont körüli forgatás alkalmazásai.

 1.      Szög mérése.
2.      Középponti szög fogalma.
3.      Körív hossza, körcikk területe.
4.      Forgásszimmetrikus alakzatok.

4. Eltolás.

"Told el a széket!" "Merre?" "Mennyire?"

Az eltolás végrehajtásához szükségünk van: az eltolás
mértékének és irányának a megadására.

Az eltolást, mint geometriai transzformációt irányított szakasszal, vektorral adjuk

meg.

Adjuk meg az eltolást v= vektorral.

Ekkor transzformáció a tér (vagy sík) bármely A
pontjához azt a B pontot rendeli, amelyre a =

Az eltolás tulajdonságai:
1. Az eltolás kölcsönösen egyértelmű
hozzárendelés a tér pontjai között.
2. Az távolságtartó, azaz egybevágósági
transzformáció. Ezért szakasz képe vele
azonos hosszúságú szakasz. Szögtartó,
azaz szög képe vele azonos nagyságú
szög.
3. Egyenes képe vele párhuzamos
egyenes.
Körüljárástartó.

4. Ha az eltolás vektora nem nullvektor,

akkor ennél a geometriai
transzformációnál nincs fix pont (olyan
pont, amelynek a képe önmaga.).