EÖ T V Ö S L O R Á N D T U D O M Á N Y E G Y E T E M

TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR

Strohmajer János

GEOMETRIAI PÉLDATÁR
I.

N E M Z E T I T A N K Ö N Y V K IA D Ó
 BEVEZETÉS

A Geometriai Példatár I. sikgeometriai feladatokat tartalmaz. A fel­

adatok összeállításában követtük a Hajós György: Bevezetés a geometriába
c. egyetemi tankönyv felépítését.
A példatár első része a feladatokat, a második része pedig az utmu-
tatásokat .tartalmazza. Az egyes feladatcsoportokkal célszerű mindig a meg­
felelő elméleti anyaggal kapcsolatban foglalkozni és a feladatok megoldásá­
nál mindig tartsuk szem előtt azt, hogy m ire támaszkodhatunk. Egyes fel­
adatok később több ismeretre támaszkodva könnyebben oldhatók meg, de
igyekezzünk mindig olyan megoldást keresni, amely nem támaszkodik ké­
sőbbi ismeretekre. A feladatokhoz tartozó útmutatások általában nem tekint­
hetők teljes megoldásnak. Szükséges á részletezés, a speciális helyzetek,
esetek megvizsgálása is. Szerkesztési feladatok zöménél csak a m egszer­
kesztendő ábra elemzését szerepeltettük. Igyekezzünk önállóan megoldani
a feladatokat. Csak akkor nézzük meg az útmutatást, ha hosszabb próbálko­
zás, gondolkodás után nem sikerült a feladat megoldását megtalálni. Lehe­
tőleg minél több megoldást keressünk egy-egy feladatra, annak ellenére,
hogy az útmutatás mindegyik feladattal kapcsolatban csak egy-egy meg­
oldásmenetet tartalmaz. Gyakran előfordul, hogy az útmutatásban korábbi
feladatra hivatkozunk. Pl. ha a 10. paragrafus 8. feladatára hivatkozunk,
akkor ezt a következő módon jelöljük: 10. 8.
A példatár harmadik része további feladatokat tartalmaz, mégpedig
olyan csoportosításokban, amelynek mindégyike felöleli á sikgeometriából
tanultakat. Ezekhez a feladatokhoz nem adtunk útmutatásokat.
Végül felhívjuk a figyelmet a középiskolai tankönyvekben szereplő
feladatokra is.
 I. RÉSZ

1. §. Alapfogalmak

1,1 'Irányított szakaszok körében oldjuk meg a következő feladatokat:

1. Bizonyítsuk be, hogy egy egyenes A , B , C , ű pontjainak bár­
mely sorrendjére

A B + B C + C D -A D . ‘

2. Bizonyítsuk be, hogy ha az A 1 ., *A2 , . . . , A n pontok egy

egyenesen vannak, akkor a pontok bármely sorrendjére

A<A2 +Az &3 + ' ' +Aín-i&n = Aí Ah,

3. Ha az A , B , C , D pontok egy egyenesen vannak, akkor bizo­

nyítsuk be, hogy

AB C D + A C D B + A D B C = 0 .

4. Egy egyenesen az OA és 0 3 szakaszok adottak. Fejezzük

ki az OA és 0 5 szakaszokkal
a) az A B szakaszt;
b) az A B szakasz F felezőpontjának az 0 ponttól fülért távol­
ságát!
5. Legyen F az AB szakasz felezőpontja, . é s C az AB egye­
nes egy tetszőleges pontja. Fejezzük ki az F C szakaszt az A C és a'
CB szakaszok segítségével.
6. Adott egy egyenesen két szakasz O és b . A két szakasz'
közös része legyen C . A két szakasz együttesen mekkora szakaszt ha­
tároz meg az egyenesen?

. 1. 2 Irányított szögek körében bizonyítsuk be a következő állításokat.

A feladatokat természetesen úgy értjük, hogy a bennük szereplő
szögek léteznek.

-5
 7. Bizonyítsuk be, hogy

A O B 4 + B O C <-h C 0 Q + - A 0 0 4 . .

' 8. Bizonyítsuk be, hogy

A4OAi $ + * 2 0A3 4 * ' • + An - / 0An 4 = A1 0An 4 ■

9. Határozzuk meg az A O B és a BOC szögtartományok szög­

felezőinek szögét!
10. Legyen OA , OB , OC és OD egy pontból kiinduló négy
félegyenes. Az AOB*} és a COD <$ szögfelezői mekkora szöget zár­
nak be?
11. Bizonyítsuk be, hogy ha az A O B A és BOC szögfele­
zői merőlegesek egymásra, akkor ezek a szögek mellékszögek!

1. 3 Csucsszögek és mellékszögek.
12. Az A B egyenest O pontja az OA és OB félegyenesek­
re bontja fel. Forgassuk el ezeket a félegyeneseket az O pont körül pl. po­
zitív irányban ugyanakkora szöggel. Bizonyítsuk be, hogy az elforgatott
félegyenesek egy egyenést alkotnak.
13. Bizonyítsuk be, hogy a csucsszögek szögfelezői egy egyenest
alkotnak!
14. Bizonyítsuk be, hogy ha két szög egyenlő, csúcsúk közös és ha
a két szög szögfelezői egy egyenest alkotnak, akkor azok csucsszögek!
15. Bizonyítsuk be, hogy ha az 0 pontból induló OA , OB ,
OC , OD különböző félegyenesek által alkotott szögekre AO B<}= COD*í
és BOC = 0 0 A A , akkor az OC az OA -nak és OD az ö ö -n e k ,
a meghosszabbítása! \

1.4 Pontra és egyenesre vonatkozó tükrözés.

16. Bizonyítsuk be, hogy a síkban két egymásra merőleges egye­
nesre vonatkozó tükrözés egymásutáni alkalmazása középpontos tükrözés­
hez vezet!
17. Bizonyítsuk be, hogy a síkban két m etsző egyenesre vonatkozó
tükrözés egymásutánja síkbeli elforgatás! Határozzuk meg az elforgatás
■■;ézögéf!

■-•6 -
 18. Tükrözzünk egymás után az egy síkban levő egymást égy pontban
m etsző , tg , t3 egyenesekre. Ezek után tűzzünk ki olyan t egyenest,
melyre való tükrözés az adott három egyenesre való tükrözés eredője! ;
19. Tükrözzük rendre a sík P pontját ugyanannak a síknak egy pont­
ján áthaladó 7 , , ; 'té ¿¿., t , , tz , í 3 egyeneseire. Bizonyítsuk be, hogy
■% a hatodik tükörkép azonos a ^ponttal!
20. A sik egy pontján átmenő egyenesek legyenek t1% t g , . . . , tn .
Ha tükrözzük a sik egy tetszőleges P pontját rendre a í f , tg, ....,
t , tf , tg , . . . , tn egyenesekre, akkor mikor lesz a Z n -dik tükörkép
azonos a P ponttal?
21. Az 0 pont illeszkedjék a t egyenesre. A P pontot rendre
tükrözzük a t * re, O - ra, ^ -r e , és végül Ö ’-r a . Bizonyítsuk be, hogy
az igy kapott pont azonos a P ponttal.
22. Adott a síkban az XY=e egyenes, és a rá nem illeszkedő A , B
pont. Határozzuk meg az X Y egyenes Ppontját úgy, hogy

■ XPÁ 4 = BPY < .

23. Legyen adott az AOB konvex szögtartömányban a P , Q.

v pont. Határozzuk meg az OA száron az X pontot és az OB száron a
Y pontot úgy, hogy az XP XA és az XY, XO félegyenesek szöge
legyen egyenlő, továbbá az YX , YO és az YQ, YB félegyenesek szöge
is legyen egyenlő.
24. képzeljünk el egy háromszögalaku biliárdásztált és azon két
. pontszerű golyót. Milyen irányban kell az egyik golyót ellökni, hogy az asz­
tal mindhárom oldalán visszaverődve (rugalmas visszaverődést tételezve fel)
eltalálja a másik golyót?

1.5 Szimmetrikus alakzatok.

25. Mondjunk körszimmetrikus alakzatokát!
26. Mondjunk hengerszimmetrikus alakzatokat!
27. Mondjunk gömbszimmetrikus alakzatokat!

- 7 -
 2. §. Egyszerű szimmetrikus alakzatok

1. A POQ szög OP szárának tetszőleges A pontjából bocsássunk

m erőlegest a szögfelezőre. Bizonyítsuk be, hogy ez a merőleges metszi az
00. szárat is, és a. B metszéspontra OA = OB !
2. Bizonyítsuk be, hogy ha a POQ. szög O P szárán levő A pont­
ra és az 00L szár B pontjára OA = 0 B , akkor az A B egyenes
merőleges a POQ. felezőjére!
3. Legyenek a POÜAegyik szárának pontjai A és B , másik
szárának pontjai pedig Á és B ' és legyen OA-QA, 03= OB.
Bizonyítsuk be, hogy
a) AB '= A 'B ,
b) AB = A'B',
c) A'B és A B ' egyenesek metszéspontja slPOQÁ szögfelező egye­
nesére illeszkedik!
4. Legyen az A pontnak, ill. a B pontnak t -r e vonatkozó tükör­
képe Á 111, B ' . Bizonyítsuk be, hogy ha az AB szakasz felezőmerőlegese
metszi a t egyenest, akkor az A'B' szakasz felezőm erőlegese is ugyan­
abban a pontban metszi a t egyenest és az A , B , A , B ' pontok egy
körön vannak!

3 . §. Összefüggések a háromszög oldalai és szögei között

3.1 Á háromszög oldalai és szögei közti kapcsolat.

1. Egy szög egyik szárának tetszőleges pontját vetitsifc m erőlege­
sen a másik szár egyenesére. Hol helyezkedik el a merőleges talppontja?
2. Bocsássunk merőlegest az ABC háromszög C csúcsából az A B
oldalegyenesre. (Az rr±=CC3 a c oldalhoz tartozó magasság.) Hol helyez­
kedik el a m erőleges C3 talppontja?
3. Az ABC háromszög p szögének szögfelezője az AB oldalt
messe a C2 pontban (&zfc=CC2 a c oldalhoz tartozó szögfelező) és le­
gyen A C >C B . Bizonyítsuk be, hogy AC2 >C2Bés ACZ > BC2 C A l
4. Egy félkörnél kisébb/40 iv végpontjait kössük össze á kör U
középpontjával. Az AOD szöget két sugár, ¿ ? 5 é s QC három egyenlő részre
osztja. Egyenlő részekre ösztják-e ezek á sugarak az AP szakaszt is ?
5. Az ABCháromszögben legyen AC>CB. Bizonyítsuk be, hogy ha a
C1 pont az ÁB oldal felezőpontja (azsc=CC, a c oldalhoz tartozó súlyvonal),
akkor ACC1? < BCC, <$és 'AQC$>BCt C -4 !

- 8-
 6. Egy kör A , B pontjait összekötő szakaszt a Pf , P2 pon­
tok három egyenlő részre osztják. Bizonyítsuk be, hogy ha 0 a kör közép­
pontja, akkor a P ,0 ^ azAOP^ és a fgQB <) mindegyikénél nagyobb!
7. Az ABC háromszögben \egyenAC>CB, az AB oldal felezőpontja
Cf , azACB4 szögfelezője és az AB oldal metszéspontja C2 , és ¿ '-b ő i
az AB egyenesre bocsátott merőleges tálppontja C3 . Állapítsuk meg a
Cf, C2 , C3 pontok sorrendjét; ' '
8. Legyen az AQB$ szárain A és B rögzített pont. Határozzuk
meg az- OB szögszáron azt a C pontot, amelyre

OC + CA = Q B .

3.2 Háromsz ög-egyenlőtlenségek.

9. Bizonyítsuk be, hogy a háromszög bármely oldala kisebb a há­
rom szög félkerületénél!
10. Az ABC háromszög AB oldalának tetszőleges C ' pontját
kössük Össze a háromszög C csúcsával. Bizonyítsuk be, hogy

■^■(A d -B C -A B ) < C C ' < ^ - ( A C t B C + A B ) - ’

11. Kössük össze az AB C háromszög mindenegyes csúcsát a

szemköztes oldal egy tetszőleges pontjával. Bizonyítsuk be, hogy az igy
adódó szakaszok Összege nagyobb a háromszög félkerületénél és kisebb a
félkerület háromszorosánál!
12. Az ABC háromszög sc súlyvonalára bizonyítsuk be, hogy

^ ( a + b-c) < sc < ^ (a + b ) .

13. Bizonyítsuk be, hogy az A B C háromszögben a súlyvonalak

összege kisebb a háromszög kerületénél és nagyobb annak félkerületénél!
14. Bizonyítsuk be, hogy ha az ABC háromszög hegyesszögű,
vagy derékszögű, akkor az oldalakhoz tartozó mQ , mb , mc magassá­
gok összege kisebb a háromszög kerületénél, de nagyobb annak félkerüle­
ténél! Ha az ABC háromszög tompaszögű, akkor mennyi igaz az állí­
tásunkból?
 15. Az ABC háromszögben az A -nál levő szög ne legyen hegyes­
szög és vegyük fel a háromszög egy tetszőleges P belső pontját. A BP és
CP egyenes az AC és AB oldalt D - ben, illetve E -ben metszi.
Igazoljuk, hogy

B D -tC E > BE + E D + D C .

16. Legyen adva a sikban két pont, A és B . Bizonyítsuk be, hogy

ha az A -bél induló félegyenes tetszőleges P pontja a félegyenesen A -tói
távolodik, akkor a PA + PB összeg nem csökken! Határozzuk meg á sik
azon pontjait is, amelyekre a PA + PB összeg nem változik.
17. Legyen adva a sikban két pont, A és B , és az A B sza­
kasz felezőm erőlegese legyen az e egyenes. Bizonyítsuk be, hogy ha az
A -ból induló félegyenes tetszőleges P pontja a félegyenesen A -tói tá­
volodik, de ugyanabban a félsikban marad, mint A , akkor a P B - PA kü­
lönbség nem növekszik! Határozzuk meg a féléik azon pontjait is, amelyekre
PB -P A nem változik!
<i* '. . . .
18. Legyen adva a sikban egy Q egyenes és egy az egyenesre nem
illeszkedő A pont. A sik tetszőleges P pontjából Q -r a bocsátott me­
rőleges legyen PT . Bizonyítsuk be, hogy ha a P pont az A -ból induló
félegyenesen A -tői távolodik, akkor a PA - PT nem csökken! Határoz­
zuk meg a sik azon pontjait, amelyekre PA -P T állandó!
19. Bizonyítsuk be, hogy egy konvex négyszögben az átlók összege
nagyobb a szembenfekvő oldalak összegénél!
20. Bizonyítsuk be, hogy egy konvex négyszögben az átlók összege
kisebb a négyszög kerületénél, de nagyobb annak félkerületénél í Konkáv
sokszög esetében mit állíthatunk?
21. Az AB szakasz e felezőmerőlegesének AB -r e nem
illeszkedő T pontjában emeljünk merőleges félegyenest e -r e . Halad­
jon ez a 777 félegyenes A -val egy félsikban. Bizonyítsuk be, hogy ha az
m félegyenes tetszőleges P pontja T -tői távolodik, akkor a PB - PA
különbség növekszi,k!
22. Bizonyítsuk be, hogy bármely konvex négyszögben van olyan o l­
dal, amely kisebb a hosszabbik átlónál!
23. Az A B C D konvex négyszögben az A B a leghosszabb, a
CD a legrövidebb oldal. Igazoljuk, hogyA3C4<AD& é s BCD< > BAD < .
24. Határozzuk meg az ABCD konvex négyszög sikjában azt a P
pontot, amelyre PA + PB * PC+ PD a legkisebb!

- 10 -
 25. Az A1A2 .. An sokszög síkjában levő tetszőleges P pontot kös­
sük össze a sokszög,csúcsaival. Igazoljuk, hogy az igy kapott szakaszok ■
összege nagyobb a sokszög kerületének felénél!
26. A háromszög oldalai legyenek a , b és C . Igazoljuk, hogy
\ aj a z+ b s+ c z < 2 ( a b + be + a c ) ; .
b) 2 b z + 2 c * - a * > O.
27. Egy egyenlőszáru háromszög alapja a , szára b , kerülete k .
Bizonyítsuk be, hogy

~2 k < a -hb < k .

28. Tegyük fel, hogy az Af , A2 , . . . , <4^ pontok nincsenek egy

egyenesen. Legyen továbbá P és 72 két olyan pont, melyekre

z á , p = r a ű =
íW ' - íW / ■ ■

Bizonyítsuk be, hogy létezik olyan K pont, amelyre

E A; K < s. , • '
íW . ■■

3.3 Töröttvonal hosszabb a végpontjait összekötő szakasznál.

29. Az A~A1Az . Amsokszög tartalmazza a konvex B =Bi Bz .. Bn
sokszöget. Kössük össze szakaszokkal az A sokszög csúcsait a B sokszög :
egy-egy pontjával, mégpedig úgy, hogy a B Sokszögön felvett pontok cikli­
kusan helyezkedjenek el. Bizonyítsuk be, hogy az igy adódó szakaszok össze­
gének kétszerese nagyobb az A és B sokszögek kerületének különb­
ségénél!
30. Az ABC háromszög tetszőleges belső P pontját kössük
Össze a csúcspontokkal. Igazoljuk, hogy
a) PA + PB < AC + CB,

b) A f ( a t b + c ) < P A + P B + PC < a + b + c .
Ha a P pont a háromszögön kívül van, akkor a) és b) egyenlőtlenségei közül
teljesül-e valamelyik?

- 11 -
 31. Tekintsük az ABC háromszög AB oldalának Ct felező­
pontját) és az AB oldalegyenesnek Q -r e szimmetrikus P ,G L pontjait.
A CA +CB és CP + CCL összegek közül mikor melyik a nagyobb?
32. A fi sokszög úgy tartalmazza az A konkáv sokszöget, hogy
A konkáv szögeinek a csúcsai a tartalmazó 3 sokszögnek is csúcsai le ­
gyenek. Igazoljuk, hogy a B sokszög kerülete az A sokszög kerületénél
nagyobb!

4. §. Pont és egyenes távolsága

1. Bizonyítsuk be, hogy a háromszög két oldalát m etsző (csúcspon­

tokon át nem haladó) egyenesnek a háromszög belsejébe eső szakasza kisebb
a háromszög legnagyobb oldalánál!
2. Igazoljuk, hogy a háromszöglemez két pontját összekötő szakasz
kisebb a háromszög legnagyobb oldalánál!
3. Kössük össze az A B C szabályos háromszög belső P pontját
a csúcsokkal. Bizonyítsuk be, hogy az igy kapott szakaszok közül bármely
kettőnek az összege nagyobb a harmadiknál.
4. Az ABC háromszög oc szögét három egyenlő részre felosztó
tranzverzálisok legyenek AAi és AAS . Bizonyítsuk be, hogy a BC o l­
dal A fAs szakasza kisebb a BA 1 és A2C szakaszok valamelyikénél.

5. Legyen«.az ABCá-ben ? = 90° az oc szöget osszuk fel egyenlő

részekre. Az igy kapott egyenesek a szemköztes oldalt C -bői indulva az
A f , A2 pontokban metszik. Bizonyítsuk be, hogy
a) AC < AAi < A A 2 < ,

b) CA^^ A^A2 <-A 2 A ^ <

6. Legyen az ABCA -herí^=90°és a CB oldalt osszuk fel egyenlő

részekre, mégpedig úgy, hogy

CAf =-A^A 2 = A 2 A3 = . .

Bizonyítsuk be, hogy

a) AC < AAf < AA2 < . . ,
b) CAAf <í >A,AA2 > A 2AA3 4 > . •

12 -
 7. Bizonyítsuk be, hogy a háromszög-bármely csúcsából induló szög­
felező és súlyvonal közül a szögfelező nem lehet nagyobb a súlyvonalnál.
8. Bizonyítsuk be, hogy az ABC háromszögben

^ - ( a + b - c ) < fc -^ (a + b ) •

9. Bizonyítsuk be, hogy a háromszög szögfelezőinek az összege ki­

sebb a háromszög kerületénél, de nagyobb annak félkerületénél!
10.' Bizonyítsuk be, hogy ha egy konvex sokszög belső pontját m erő­
legesen vetítjük a hozzá legközelebbi oldalra, akkor annak belső pontjához
jutunk!

; 5. § . Egybevágóság

5.1 Háromszögek egybevágósága.

1. Szét lehet-e vágni egy nem egyenlő szárú háromszöget két egy­
bevágó három szögre?
2. Hányféleképpen vághatjuk szét az egyenlő szárú, ill. az egyenlő
oldálu háromszöget két egybevágó háromszögre ? „
3. Az ABC háromszög AC és BC oldalai fölé kifelé rajzolt
Szabályos háromszögek legyenek AC B f és B C A j . Bizonyítsuk be,
hogy ’
a) AAf = BB, ,
b) AAt és B B / egyenesek hajlásszöge 60°■

4) Az ABC háromszög AC és BC oldalait forgassuk kifele oc

Szöggel C pont körül és az igy kapott szakaszok legyenek A 'C és B'C.
Bizonyítsuk be, hogy
a) A ’B = B'A , _ V
b) A'B, B'A egyenesek hajlásszöge oc , v a g y '/l-o c •
5. Igazoljuk, hogy mindazokban a háromszögekben, amelyeknek
közös az egyik szögük és ugyanakkora ennék a szögnek a száraira illesz­
kedőkét oldalnak az összege, akkor a harmadik oldal felezőm erőlegesei
egy ponton haladnak át.
6. Az XOY szöget felező egyenesen felvett C pont oly kör
középpontja, amely az OX szárat az A és Apontban, azO Y .szárat
pedig a B é s B ' pontban m etszi. (Legyen OA<OÁt OB <OB'.) A C pontból
az OX "szárra bocsátott m erőleges talppontja legyen D , az O Y szár­
ra bocsátotté pedig E . Bizonyítsuk be, hogy
a) ACŰ <t = B 'C£<$,
b) A CB '4 = D C E 4 .

5.2 Ha egy háromszögben két oldal szögét változtatjuk, akkor a szemköz­

ti oldal is változik, a kettő egyszerre növekszik, vagy csökken.
7. Mérjünk fel az ABC háromszög AC és BC oldalaira A - b ó l .
és B -bői kiindulva az AC és BC oldalak rövidebbikénél nem nagyobb
szakaszt. Bizönyitsuk be, hogy az igy kapott pontokat összekötő szakasz
AB -nél kisebb!
8. Bizonyítsuk be, hogy bármely háromszögben nagyobb oldalhoz
kisebb magasság tartozik!

6. §. Párhuzamos egyenesek, sokszögek szögei

6.1 Párhuzamos egyenesek, párhuzamos szárú szögek.

1. Bizonyítsuk be, hogy az egyenlő szárú háromszög csúcsán át­
menő és az alappal párhuzamos egyenes felezi a csucsnál fekvő külső .
szöget!
2. Igazoljuk, hogy ha az A B C háromszög C csúcsán áthaladó
egyénes felezi a C csúcsnál levő külső szöget és párhuzamos az AB oldal-
egyenessel, akkor az ABC A egyenlő szárú háromszög (AC - C B ) !
3. Felezzük még az ABC háromszög AB oldalán nyugvó két
belső szögét és a szögfelezők P metszéspontján át huzzunk párhuzamost,
az AB oldallal. Az AC és BC oldalon adódó metszéspontok legye- ,
nek M és N . Milyen összefüggés áll fen az M N , A M és B N szaka­
szok között? .
4i Tekintsük az A B C háromszög A és B csúcsánál levő
külső szögfelezőket. E szögfelezők P metszéspontján át huzzunk párhu­
zamost az AB oldallal, az A C és BC oldalegyenesen levő met­
széspontok legyenek M és N . Most milyen összefüggés áll fenn az M N,
A M és B N szakaszok között?
5. Legyen az A B C háromszög A csúcsánál levő belső szög­
felező és a £ csúcsánál levő külső szögfelező metszéspontja P . Ezen
ponton áthaladó A B -v e i párhuzamos egyenesnek az A C és B C oldal­
egyeneseken adódó metszéspontjai legyenek M és A! . Milyen össze­
függés á llfen n m ost az M N , A M és B N szakaszok között?

-1 4 -
 6. Ha az ABC háromszög egyenlő szárú (AC = B C ), akkor b izo-
nyitsuk be, hogy az előző feladatban szereplő, AB -vei párhuzamos egye­
nes áthalad az egyenlő szárú háromszög C csúcsán! -
7. Az ABC háromszög C csúcsán átmenő külső szögfelezővel
párhuzamost huzunk az AB oldál F felezőpontján keresztül. Az utóbbi
egyenes az AC oldalegyenest Ai -ben, a BC oldalegyenest Bf -ben
metszi. Legyen továbbá A B vetdlete az F ponton átmenő egyenesen/?#'
Állítás: A /B , = A B ' .
8. Bizonyítsuk be, hogy az egy állású, szögek és a váltószögek.szög­
felezői párhuzamosak!
9. Bizonyítsuk be, ha valamely ABC háromszögben b= 2 c, akkor
az A csúcsból induló külső szögfelező párhuzamos a B -bői vont súly­
vonallal!
o ■,■'
6.2 Háromszög szögeinek összege 180 . >. . ■
1 0 . Mekkora szöget zárnak be az ABC háromszög B és C
csúcsaiból induló belső szögfelezők, ha adott a háromszög oC szöge ?
11. Adott az ABC háromszög oc és /3 szöge. Számítsuk ki a
C csúcsból induló magasság és szögfelező hajlásszögét! '
*12. Ha ism ert az /J 5 C derékszögű háromszög oc hegyesszöge,
akkor mekkora a derékszög csúcsából induló magasság és súlyvonal haj­
lásszöge? :
13. Bizonyítsuk be, hogy bármely derékszögű háromszögben a de­
rékszög csúcsából induló szögfelező felezi az ebből a csúcsból induló súly­
vonal és magasság szögét!
14. Válamely ABC egyenlő oldalú háromszög O középpontját
kössük össze a B és C csúcspontokkal, Bizonyítsuk be, hogy az O B és
OC szakaszokat merőlegesen felező egyenesek a B C oldalt három
egyenlő részre osztják!
• 15. Bizonyítsuk be, hogy az ABC A egyik szögé hegyes-*, derék-,
vagy tompaszög aszerint, hogy a szöggel szemköztes oldala az oldalhoz
tartozó súlyvonal duplájánál kisebb, vele egyenlő, vagy nála nagyobb!
16. Ha az ABC A oldalai Q , b , c és szögei oc , /3 , ? (radiá-
nokban), akkor bizonyítsuk be, hogy

A < . + bp+ C? ^ £
3 a -tb + C ' ' 2

Élesithető-e az egyenlőtlenség jobboldala?

15 - '
 6 .3 Sokszög szögeinek összege.
17. Az A B C D konvex négyszög AB és CD oldalegyenesei­
nek metszéspontja legyen F , az A D és BC oldalegyeneseké pedig E.
(A pontok sorrendje legyen C , D , F és C , B , £ .) Fejezzük ki az A E B $
és AFD-A. szögfelezői által alkotott szöget, ha ismerjük a négyszög oc és
# Szögét!
18. Hány hegyesszög lehet egy konvex sokszögben?
19. Az A B C D és A 'B 'C 'D ' konvex négyszögekben a megfelelő
oldalak legyenek egyenlők (AB =A'B ' , B C = B 'C ' B i z o n y í t s u k be,
hogy ha B A Ű * > B A ’D '4 , akkor A B C < < A 'B 'C ' , B C D 4 > B ‘C 'D '<í,
és CPA < < C D 'A '< .
20. Az A B C D E konvex ötszög szomszédos szögeinek összege
legyen nagyobb 180°-nál. Ha az oldalakat meghosszabbítjuk, akkor a P , Q,
R, 5 , T metszéspontok által alkotott csillagötszöghöz jutunk. Mivel egyen­
lő a csúcsainál levő szögek összege?
21. A sik egy tetszőleges A pontjából induljunk el egy megadott
:rányban (a megtett ut mindig szakasz legyen), majd tetszőleges irányban
naladjunk úgy, hogy a bejért útra lépni mégegyszer nem szabad; majd újra
haladjuk a megadott irányban. Bizonyítsuk be, hogy ilyen módon, ismételve
i az elmozdulásokat, nem juthatunk vissza az A pontba.
22. Bizonyítsuk be, hogy ha egy konvex sokszög oldalainak száma
n ~7 , akkor legalább egy oldalán két tompaszög fekszik.
%

7. §. Speciális négyszögek

7.1 Parallelogramma, parallelogramma és háromszög középvonala.

1. Igazoljuk, hogy ha egy hatszög szemközes oldalai párhuzamo­
sak és egyenlők,akkor a szemköztes csúcsokat összekötő átlós egyenesek egy
pontban metszik egymást!
2. Az ABC háromszög síkjában felvet P pontnak az oldalfelező
pontokra vonatkozó tükörképei legyenek A1t Bt , Ci . Bizonyítsuk be,
hogy az AA1, BBf , CC1 egyenesek egy pontban metszik egymást!
3. Bocsássunk merőlegeseket az ABC egyenlő szárú háromszög AB
alapjának tetszőlegés P pontjából a szárakra. Bizonyítsuk be, hogy az
igy adódó merőleges szakaszok összege nem függ a P pont megválasztá­
sától!

- 16 -
 4. Hosszabbítsuk meg az A BC egyenlő szárú h á r o m s z ö g a l a p ­
ját és bocsássunk merőlegeseket a meghosszabbítások tetszőleges P pont­
jából a szárak egyenesére. Bizonyítsuk be, hogy az igy adódó merőleges
szakaszok különbsége néni függ a P pont megválasztásától.
5. Adott az ABC szabályos háromszög. A síkjában levő tetsző­
leges P pont távolsága a háromszög oldalegyeneseitől legyen PTt) PTjt PTj.
Milyen összefüggés teljesül e három szakasz összegére?
6. Az ABC szabályos háromszög tetszőleges belső P pontján
át huzzunk a háromszög belsejében párhuzamos szakaszokat az oldalakkal.
Legyen az AB oldallal párhuzamos és egyirányú szakasz az A j A / » a
BC oldallal párhuzamos és egyirányú a B j B( szakasz és a CA oldal­
lal párhuzamos és egyirányú a C j C, szakasz. Bizonyítsuk be, hogy
az
a) ACf + B A 1 + CBj ,
b) P C 4+ P A f + P B t
nem függ a, P pont megválasztásától,
7. Az ABC szabályos háromszög belső P pontjából bocsássunk
merőlegeseket a háromszög oldalaira. A talppontok az A B ' , BC ; CA ol­
dalakon legyenek rendre a C^,Ait Bi pontok. Bizonyítsuk be, hogy az
ACf +BA 1 +CBi összeg nem függ a P pont megválasztásától!

8. Az A B C háromszög tetszőleges belső P pontjából indít­

sunk párhuzamosakat az A B és BC oldalakkal ezen oldalakig. Bizo­
nyítsuk be, hogy az igy adódó P A ' és P C ' szakaszok összege kisebb
az AB és B C oldalak nagyobbikánál.
9. Bizonyítsuk be, hogy a négyszög oldalfelezőpontjai egy para-
lellogrammát alkotnak! Mikor lesz ez a parallelogramma téglalap, rom ­
busz, ill. négyzet?
10. Bizonyítsuk be, hogy ha egy négyszög szembenfekvő oldalai
nem párhuzamosak, akkor a szemköztes oldalak felezőpontjait és az át­
lók felezőpontjait összekötő szakaszok egy ponton haladnak át!
11. Tükrözzünk egymásután az Ot és Og . centrumokra! Mutas­
suk meg, hogy e tükrözések egymásutánja helyettesíthető egyetlenegy
eltolással!
12. Tükrözzük egymásután a sik tetszőleges A pontját az e egye-
nesO^-Qi pontjaira. Határozzuk meg az e egyenesen azt az O pontot,
amelyre való tükrözéssel helyettesíthető az A pontnak az adott pontokra
(az adott sorrendben) vonatkozó egymás utáni tükrözése.
 13. Bizonyítsuk be,- hogy egy korlátos alakzatnak legfeljebb egy szim ­
metria-centruma lehet!
14. Bizonyítsuk be, hogy ha egy alakzatnak két szimmetriaeentruma
van, akkor végtelen sok szimmetria-centruma van.
15. Mondjunk olyan alakzatokat, amelyeknek végtelen sok szimmet­
ria-centruma van!
16. Mutassuk meg, hogy a háromszög oldalfelezőpontjai egyértel­
műen meghatározzák a háromszöget!
17. A négyszög oldalfelezőpontjai egyértelműen meghatározzák-e
a négyszöget?
18. Legyenek adva az n -szög oldalfelezőpontjai. Mikor van egy­
értelműen meghatározva az n -s z ö g ?
IS. Az ABC három szög csúcsait kössük össze rendre a szem ­
köztes oldalak belső pontjaival. Bizonyítsuk be, hogy az igy adódó A ,
B B i , CCf szakaszok felezőpontjai nincsenek egy egyenesen!

20. Az ABC háromszög A B oldalának Cf felezőpontját

C -vei összekötő cc; szakasz Cg felezőpontját kössük össze a há­
rom szög B csucsával. Bizonyitsuk be, hogy a BCg egyenes a há­
rom szög AC oldalát olyan B ' pontban metszi, amelyre AB = 2 B C -
21. Rajzoljuk-meg az' AB C háromszög BC és CA oldalaira
kifelé a B C X és a CA Y szabályos háromszögeket. Bizonyítsuk be,
hogy az A B , C X és C Y szakaszok P , Q , P felezőpontjai egy
szabályos háromszög csúcsai!
22. Kössük össze az A B CD parallelogramma A B oldalának
Af felezőpontját a D csúccsal, és a DAi szakasz messe Cs pont­
ban az AC átlót. Bizonyítsuk be, hogy az ACg szakasz az A C átlő"
nak harmadrésze!
23. Legyen egy négyszög két szembenfekvő oldala Cl és C . a másik
két oldal felezőpontját összekötő szakasz pedig k . Bizonyítsuk be,

hogy k ^ ^ (a fb ).
', / _ ,
24. Bizonyítsuk be, hogy ha egy síkbeli zárt töröttvonal,hosszú­
s á g a i , ákkor a töröttvonal lefedhető egy 1/4 sugaru körrel.

-1 8 -
7.2 Téglalap.
25. Bizonyítsuk be, ho'^y az derékszögű háromszögben az '
AB átfogó akkor és csak akkor egyerilő a CB befogó kétszeresével, ha
C A B < = 3 0 °.
26. Az A B C háromszög A és B csúcsaiból bocsássunk m erő­
legeseket a szemköztes oldalegyenesekre. A talppontok legyenek Tt, T
s és
az AB oldal felezőpontja . Igazoljuk, hogy Cf = Q 7^ .

27. Legyen az ''ABC derékszögűháromszögben az egyik hegyes-

szög 15° és á C átfogóhoz tartozó magasság m . Bizonyítsuk be, hogy ,
4m = c -
28. Legyen a derékszögű háromszög átfogója c , a hozzátartozó
magasság m, a befogók pedig Q és b . Igazoljuk, hogy c + m > a + b .
29. Bizonyítsuk be, hogy a parallelogramma belső szögfelezői olyan
téglalapot határolnak (ha egyáltalán határolnak), amelynek átlója a két szom ­
szédos oldal különbségének abszolút értékével egyenlő.
30. Az ABC háromszög A csúcsából bocsássunk merőlegeseket a
B é s C csúcsból induló belsp és külső szögfelezőkre. Bizonyítsuk be,
hogy e négy m erőleges talppontja egy egyenesen van!

7.3 Rombusz, négyzet.

31. Az ABCD parallelogramma A C átlója az A D oldallal
kétszer akkora szöget alkot, mint az A B oldallal. A CAD felezője a
CD oldalt E -ben metszi, az ACB4 felezője AB -t pedig F: -ben.
Bizonyítsuk be, hogy F F J_ AC • 1
32. Bizonyítsuk be, hogy az ABC egyenlő szárú derékszögű há­
rom szög oldalai fölé kifelé rajzolt A C B 4 Bg , AB C jC z , BCAt Az
négyzeteknek a háromszög csúcsaival nem azonos csúcsai az AB átfogó
felezőpontjától egyenlő távolságra vannak.
33. Az ABC derékszögű háromszög (ACB < =90°) AC és BC
oldalai fölé kifelé rajzoljuk meg az ACDE és BCFG négyzeteket.
Az AE és BG négyzetoldalakat vetítsük merőlegesen az A B egye­
nesre. A talppontok legyenek és G . Bizonyítsuk be, hogy
a) az* E , C , G pontok egy egyenesen vannak,
b) E 'A = B G ' ,
c> £ e ’+ g g '= a b . ;
* 1 ' •• - •

- 19 -
 34. Az ABCa - x& zz ABDEés ACFG négyzeteket szerkesztjük
kívülről. Bizonyítsuk be, hogy az A -n átmenő és EG -r e merőleges egye­
nes a' BC oldalt felezi!
35.‘ Az ABC háromszög AB és BC oldalaira kifelé rajzolt négyze­
tek legyenek Á B M N , BCPGL és az AC oldal felezőpontját pedig jelöljük
5 / -gyei. Bizonyítsuk be, hogy 2 BBf = M G

36. Az ABC háromszög AB és BC oldalaira kifelé szerkesztett

négyzetek legyenek AB M N és BCQR , középpontjuk D < O z . Igazol­
juk, hogy ha a B1 pont az AC szakasz felezőpontja, akkor az Ot Bt és
0 2 B1 szakaszok egyenlők és merőlegesek egymásra.

. ' 37. Az ABC háromszög AB és BC oldalai mint alapok fölé kifelé

az A B M N , ill. B C Q P négyzeteket szerkesztjük, középpontjuk legyen
O Oo . Az AC oldal felezőpontja legyen K , és az M P szakasz felező-
• 4)' ü . ’ t.
pontja pedig legyen L . Bizonyítsuk be, hogy az O^LOgK négyszög négyzet!

38. Bizonyítsuk be, hogy az ABCD parallelogramma oldali fölé

kifelé rajzolt négyzetek középpontjai ismét négyzetet határoznak meg!

39. Az ABCD négyszög oldalaira kifelé rajzolt négyzetek legyenek

ABMN, BCPQ, CDRSt DATU, középpontjaik pedig rendre 0< , Oz , 03 , Ou .
Bizonyítsuk be, hogy az 0,0 3 és OzOM szakaszok egyenlő hosszúak és me­
rőlegesek egymásra. Következik-e ebből a 38. feladat állítása?

7.4 Trapéz, szimmetrikus trapéz.

40. Az ABC egyenlőszáru háromszögnek huzzuk meg az alaphoz
tartozó AD magasságát. Ennek bármely P pontját összekötve B -v ei és
C -vei, BP az AC oldalon az E , CP az AB oldalon az F pontot határ
rozza meg. Állítás: BCCF szimmetrikus trapéz!
41. Valamely ABCD parellelogramma A , B , C csúcsain át
huzzunk párhuzamosokat. Ezeknek egy a D -n átmenő, de egyébként a
parallelogrammán kivül esős tetszésszerinti egyenessel való metszéspontjai
A , , Bf , Ci . Igazoljuk, hogy

BB{ = A A , + c c < ;

- 20 -
 42. Határozzuk meg a trapéz átlóinak felezőpontjait összekötő
szakasz hosszát, ha adva vannak a trapéz alapjai!
43. Adva van egy egyenes és egy szakasz, és ismerjük a szakasz
végpontjainak az egyenestől mért távolságát. Számítsuk ki a szakasz fe­
lezőpontjának az adott egyenestől mért távolságát!
44. Bizonyítsuk be, hogy há égy négyszög két szemben fekvő oldalá­
nak felezőpontjait összekötő szakasz egyenlő a másik két oldal számtani
közepével, akkor a négyszög trapéz.
45. Igazoljuk, hogy ha az ABCD trapéz AB alapján levő szögek
összege 9 0 °, akkor az alapok felezőpontjait összekötő szakaszra

E F = - j I A B -C D i .

: 8. §. Kör

8.1 Kör és egyenes, kör húrjai.

* j \’ '
1. Az ABCD téglalap AB oldalegyenesén határozzuk meg azt az £
pontot, ámelyből a téglalap AD és DC oldalai egyenlő szög alatt lát­
szanak!' . '.
2. Határozzuk meg egy egyenes és egy kör legkisebb és legnagyobb
távolságát!
3. Határozzuk meg egy pontnak a körtől való legkisebb és legnagyobb
távolságát!
4. Bizonyítsuk be, ha egy körlapot kettévágunk, akkor legalább az
egyik darabon vánnak átellenes pontok*
5. Illesszünk a kör egy 'P belső pontjára legrövidebb húrt!
6. Vegyük fel a körön az A , B , C , D pontokat ilyen sorrendben
ügy, hogy az A D iv a BC ivnél nagyobb legyen. Bizonyítsuk be, hogy

A D + B D > A C i-B C .

7. Mutassuk meg, hogy az r sugaru körbe irt háromszögek kerü­

letének alsó határa Ar , ha a kör középpontja nem fekszik a háromszö­
gön kivül.
Érvényes-e ez az állitása az r sugaru körbe írt konvex sokszögre?

- 21 -
8.2 Külső pontból vont érintő; érintősokszög.
8. Egy 0 középpontú körhöz A -b ői vont érintőkön az érintési
pontok legyenek B és C . A BC iv tetszőleges .pontjában vont érintő az AB
érintőt egy X pontban, az AC érintőt pedig egy Y pontban metszi.
Bizonyítsuk be, hogy'
a) az XOY A állandó,
b) AX+A Y+XY állandó, ha az X , Y pontok az érintőszakaszok
belső pontjai.
c) AX+A Y-XY állandó, ha az X , Y pontokat az érintőszakaszok
nem tartalmazzák!
9. Mi azoknak a pontoknak a mértani helye, amelyekből egy adott f
körhöz
a) egyenlő hosszú érintőszakaszok húzhatók;
b) húzott érintők szöge egyenlő.
ÍÓ . Bizonyítsuk be, hogy az ABCDLF érintőhatszögben

Á & + C D + E F = B C + D E + FA .

11. Adott egy kör és az A B szakasz, mégpedig úgy, hogy végpont­

jai külső pontok legyenek. Az AB szákasz végpontjaiból a körhöz vont
érintőszakaszok legyenek AT/ és ö T2 . Bizonyítsuk be, hogy az ÁB sza­
kasz nagyobb, egyenlő, vagy kisebb az ATj és BT2 érintőszakaszok
összegénél aszerint, hogy az AB szakasz metszi, érinti vagy nem met­
szi a kört. ..•>
12. Az ABCD négyszög BC, CD és DA oldalai érintenek égy
kört. Bizonyítsuk be, hogy AB +CD nagyobb, egyenlő vagy kisebb
.(BC + DA ) -nál aszerint, hogy az AB oldal metszi, érinti vagy nem érinti
az adott kört.

8.3 Két kör viszonylagos elhelyezkedése.

13. Legyen a kör sugara r , a köré pedig 3 r . Milyen
a két kör viszonylagos elhelyezkedése, ha a körök C centrálisára
a) C = J r, ,
b) C - r,
c) C = 5 r,
; d) ■■■ c = 4 r ,
e) C =2 r. '.

22 -
 14. Két kör M közös pontján átmenő egyenes áz egyik kört még
A -bán, a másikat B -ben m etszi. Mikor lesz az AB szakasz a leg­
nagyobb?
15. Két m etsző kör egyik közös pontján át fektessünk olyan egyenest
amelyből mindkét kör egyenlő húrt m etsz k i!
16. A K4 és körök C pontban kívülről érintkezzenek és a közös
külső érintőszakaszok legyenek AB és A 1B1 , továbbá a C pontban vont
közös érintőjük D ill. Dt pontban m esse ezeket a szakaszokat.
Bizonyítsuk be, hogy
a) AC8 4 = Af CB, 4 = 90°,
b) AD = DB,
C) a b = a <b , = d d , .

17. Adott az e egyenesen az A és B pont. Mi azon érintkező körök

érintési pontjainak mértani helye, amelyeknek egyike az e egyeneset A -bar
a másika pedig B -ben érinti ?
18. Két egymást érintő, egyenlő sugaru kör érintési pontján át raj­
zoljunk egy ugyanolyan sugaru kört, tetszőleges középponttal. Bizonyítandó,
hogy az utóbbit az előző kettő (eltekintve az érintési ponttól) átellenes
pontokban metszi.
19. A kj , kz . és' kj. körök három küíönböző pontban páronként
érintik egymást. Összekötjük a kt és kz körök érintési pontját a másik
két érintési ponttal. Bizonyítandó, hogy ezék az összekötő egyenesek a kj
kört egy átmérőjének két végpontjában metszik.
20. Tekintsünk két koncentrikus (közös középpontú) kört. Két pár­
huzamos szelő mindegyike m esse mindkét kört. Bizonyítsuk be, hogy a
körök által kimetszett szakasz azon a szelőn a nagyöbb,amelyik távolabb
van a körök középpontjától]
21. Határozzuk meg két kör legkisebb és legnagyobb távolságát!
> 22. Három kör közül bármely kettőnek nincs közös belső pontja, s
középpontjaik egy egyenesen vannak. Bizonyítandó, hogy ha egy negyedik
kör mindhármat érinti, akkor ennek sugara nem lehet a négy körsugár
közül a legkisebb.

- 23 -
 9.1 . Kerületi és középponti szögek

9.1 > Középponti és kerületi szögek.

1. Egy kör ÁB és CD iveinek ne legyen közös pontjuk és a rajtuk
nyugvó kerületi szögek legyenek oé és /3 (<x>0). Mekkora áz
a) AC és BD egyenesek,
b) AD és BC egyenesek szöge?
2. Hol metszik egy kör AB húrjához tartozó kerületi szögek szög­
felezői a körvonalat? ,
3. Két metsző kör egyik metszéspontján át huzzunk egyeneseket. '
Bizonyítsuk be, hogy ezeknek az égyeneseknek a két kör kivágta szakaszai
mind ugyanakkora szögben látszanak a másik metszésponttól.
4. Két kör egyik metszéspontján át huzzunk egyeneseket, és a kö­
rökkel alkotott másik metszéspontokban huzzunk érintőket. Bizonyitsuk bé,
hogy az Így adódó érintők szöge nem függ a körök metszéspontján átfek­
tetett egyenestől!
5. Két kör az A , B pontokban metszi egymást. Huzzuk meg
mindkét kör érintőjét A -bán, és legyen az érintőknek a körökön levő
második metszéspontja C , D . Bizonyitsuk be, hogy BA felezi a LbU
szöget.
6 Valamely köp kerületének tetszőleges pontjából három húrt hú­
zunk úgy', hogy a szélső mindegyike 60°-os szöget zár be a középsővel.
E hurok másik végpontjai milyen háromszöget alkotnák?
7. Rajzoljunk két egymást érintő kört, és érintési pontjukon át két
s z e lő t : Bizonyitsuk b e , hogy a szelők egy-egy körrel való második met­
széspontjait összekötő hurok párhuzamosak!
8. Egy körbe rajzoljunk egy ABC háromszöget és.a háromszög
oc és /3 szögének szögfelezője messe a kört a D és E pontban, és
metszéspontjuk legyen O . Az igy adódó CE OD négyszög milyen
négyszög? , ^ ^ ^
9. Ha egy kört az A i Az A 2 A3 , A 3 A^ , A^Ai ivek­
re bontjuk fe l és az ivek felezőpontja rendre B1 , B2 , *
akkor igazoljuk] hogy B t Bs merőleges Bz B# -r e .

10. Legyenek két egyenlő sugaru kör metszéspontjai , N .

Rajzoljunk A/ körül M N -nél kisebb sugaru kört. Igazoljuk, hogy ennek
a két körrel alkotott A és B metszéspontjai, melyek az M N egye­
nes ugyanazon az oldalán vannak, N -nel együtt egy egyenesen vannak!

- 24 -
 11. Az ABC derékszögű háromszögben a BAC <$ felezője
a BC befogót D -ben, az A B átfogóra B -ben emelt merőlegest
-ben metszi. Bizonyítsuk be, hogy a B D E háromszög egyenlő szárú!
12. Egy A BC derékszögű háromszög AC befogója mint át­
m érő fölé írjunk félkört a háromszög belseje felé. Az átfogóval való E
metszéspontban huzzunk a körhöz érintőt. Bizonyítsuk be, hogy az EB D l l ,
amelyet az érintő az A B C A -bői levág, egyenlő szárú!
13. Rajzoljunk körbe egy A BC .háromszöget és csúcspontjaiban
huzzunk érintőket. Ha a háromszög szigei oC , , / , akkor az érin­
tők által alkotott háromszög szögei mekkorák?

9. 2 Mértani helyek.
14. Tűzzünk ki egy egyenesen három pontot. Tekintsünk két egyenlő
sugaru kört, amelyeknek a középső pont közös pontja, és egyikük az egyik,
másikük a másik szélső kitűzött ponton is átmegy. Min lesznek a két kör
egyenesünkön kivüli metszéspontjai, ha a körök nagysága változik?
15. Rögzítsük egy kör AB húrját. A kör egy tetszőleges C pontját
kössük össze . A -val és B -vei. A -ból a B C egyenesre és B -bői
az A C egyenesre bocsátott merőlegesek M metszéspontjának mi lesz
a mértani helye, ha a C pont végigfut a körön? ,
16. A kör egy tetszőleges C pontját kössük össze a rögzített AB
húr végpontjaival és az ACB A felezőjére bocsássunk m erőlegest B -bői.
Mi lesz az így adódó merőlegesek talppontjainak mértani helye, ha C vé­
gigfut a körön ? • i'\' .
17. Legyén A valamely kör adott pontja. A változó A P és AQ
hurok zárjanak be adott oc szöget. Mi a PQ szakasz felezőpontjának
mértani helye ? \
18. Adva van egy egyenes és rajta két pont,: A és B . Az A pont­
ban m erőlegest emelünk az AB egyenesre és legyen 0 egy változó pont
ezen a merőlegesen. A B pontból érintőt huzunk az O középpontú és
OA sugaru körhöz. Mi a mértani helye a T érintési pontoknak és az
0 8 és AT egyenesek M metszéspontjának?
19. Adva vannak az 0f és 0Z középpontú körök, egyik m etszés­
pontjuk legyen A . Egy derékszög csúcsa A -bán van, az egyik szára
. az 0i középpontú kört P -ben, a másik szára az Qz középpontú kört
GL -bán m etszi. Milyen mértani helyet ir le a PQ szakasz M fele­
zőpontja, ha a derékszög az A körül forog?

- 25 -
 20. Az 0 középpontú körben rögzítsük az AB átmérőt, P pedig
legyen egy változó pont a körön. Legyen Q a P pont m erőleges vetii-
lete AB -r e . Az OP sugáron vegyük fel az OM = OQ. szakaszt.
Milyen mértani helyet ir le az M pont?
21. Az 0 középpontú körben rögzítsük az ÁB átmérőt, P pedig
legyen egy változó pont a körön. Legyen Q a P pont merőleges vetülete
ÁB -r e . Az OP sugáron vegyük fel az OM —PQ szakaszt. Milyen
mértani helyet ir lé az M pont?
22.: Egy körön rögzítsük az A ■, B pontokat és ’ C legyen a kör
egy tetszőleges pontja. Mérjük fel az AC húr meghosszabbítására a CB
húrt! Mi lesz az igy adódó M pontok mértani helye ?
23. Vegyük fel az .egymást metsző és sugaru Of ős 02
középpontú kör öket. Egyik közös pontjukból huzzunk egy CD változó
szelőt ( C és D azok a pontok,amelyekben a változó szelő másodszor
metszi az 0, ill. 02 középpontú kört).Milyen mértani helyet ir le a
' CQf és DOz egyenesék M metszéspontja?

9.3 Húrnégyszög, hursokszög.

24. A k kör A B húrja legyen párhuzamos a CD szakasszal, ,
és az AC ill. B D egyenesek a k kört X ill. Y pontban messék. ^
Bizonyítsuk be, hogy az X Y D C négyszög húrnégyszög!
t 25. A ki és k 2 körök M és N metszéspontjain át huzzunk
egy-egy szelőt. Bizonyítsuk be, hogy a szelők mindkét körrel való második
metszéspontjait összekötő AB és CD hurok párhuzamosak!
26. Egy kör C pontjából induló CF és CG húrokat az AB
húrD ill. E pontban metszi. Az igy előálló D E G F négyszög milyen
feltételek mellett lesz húrnégyszög?
27. Négy k ör mindegyike m ásik kettővel kívülről é rin tk e z ik ..B izo­
nyítsuk be, hogy a négy érintkezési pont egy körön van.
28. Négy kör mindegyike másik két kört metsz. Bizonyítsuk be, ■
hogy ha a négy belső metszéspont egy körön van, akkor a másik négy
metszéspont is egy körön van!
29. Az A B C D húrnégyszög átlói legyenek egymásra m erőle­
gesek. Bocsássunk az átlók metszéspontjából a húrnégyszög oldalaira me­
rőlegeseket. Bizonyítsuk be, hogy ezen merőlegesek talppontjai olyan négy­
szög csúcsai, amely húrnégyszög és érintőnégyszög.

- 26 -
 30. Ha egy körben két egymásra merőleges metsző húrt tekintünk,
és ezeknek végpontjaiban a körhöz érintőket huzunk, akkor az igy nyert
érintőnégyszög egyúttal húrnégyszög i s !
31. Az ABCD egyenlő szárú trapéz BD átlója levágja a BCOA-st,
Ha ezt a háromszöget úgy mozgatjuk el a síkban, hogy a háromszög két csú­
csa továbbra is a másik háromszöget határoló két trapézoldalón vagy meg­
hosszabbításukon van, akkor a harmadik csúcs rajtavan a trapéz másik
átlóján! ?
32. Legyen az ABC háromszög AB oldalának tetszőleges pontja
Ct . Az A és Cf pontokon átmenő kör messe az A C oldalt a
pontban, a ő é s , C1 ponton átmenő kör pedig messe a BC oldalt az A 1
pontban, és e körök metszéspontja legyen P . Bizonyítsuk be, hogy a
'CB< P A f négyszög húrnégyszög!

33. Tekintsük az A B C háromszög AB oldalán a tetszőleges M

pontot. Áz M ponton átmenő és az AC, CB oldalegyeneseket azAB ol­
dal végpontjaiban érintő körök A7-től különböző közös pontja legyen N .
Bizonyítsuk be, hogy a C A N B vnégySzög húrnégyszög!
34. Egy derékszögű háromszög átfogójára kívülről négyzetet szer­
kesztünk. Igazoljuk, hogy a derékszög csúcsát és a négyzet középpontját
ösSzekötŐ'egyenes felezi a derékszöget.
35.' Az A B C D n é g y z e t B és D szemközt fekvő csúcsain ke­
resztül meghúzzuk a B M és D M egymásra m erőleges egyeneseket.
Bizonyítsuk be, hogy ha a BC egyenes elválasztja az M pontot az A,D pon­
toktól, akkor ' „
BM A $ = A MD = D M C<$ ~ 4 5 .

36 . Az XŐ Y szög szögfelezőjén felvesszük az 4/ 1/ pontot és az OM

szakaszra, mint hurrá két tetszőleges kört rajzolunk. Az első kör a szög
szárait B és C -ben, a második pedig $ és ¿''-b e n metszi.
Igazoljuk, hogy B B '= C C .
37. Határozzuk meg a húrnégyszög szögeit, ha ismerjük az átlók
Szögét és á szeíftközti oldalak által alkotott-szögeket!
38. Ha egy 2h oldalú sokszög szögei egyenlők, és a páros ill. a
páratlan sorszámú oldalai egymással egyenlők, akkor a sokszög hursokszög.

\ - 27 -
 10. § . Hasonlóság
3
10.1 Párhuzamos szelők tétele. •
- •'i •• •
1. Az ABC derékszögű háromszög átfogójának tetszőleges P pon
jából a befogókra bocsátott merőleges szakaszok legyenek PAi és PBf
Állitás:

AC BC

Hogyan alakul az állitás, ha P az átfogó meghosszabbításán van?

2. Az AB CD parallelogramma AB és BC oldalegyenesét m es-
sük el a D csúcson átmenő tetszőleges egyenessel € ill. F pontban.
A B csúcson áthaladó egyenes pedig az AD és DC oldalakat metszi a G
ill. H pontban. Állitás: E G || F H .
3. Az ABC háromszög AB oldalán választott C, pontot kössük
össze C -v ei. Az A csúcsponton áthaladó és a C C y -gyei párhuzamos
egyenes a B C oldalegyenest az A f ponton, a B csúcsponton áthaladó
és a CCf -gyei párhuzamos egyenes pedig az AC oldalegyeneset a Bf
pontban’ m etszi. Állitás:

J - + J - = -J - :
AA< BB, CC, '

4. Egy egyenes tetszőleges A és B pontjaiban mérjük fel m erőle­

gesen az AA/ és BBj szakaszokat. Bizonyítsuk be, hogy az ABi és AfB
egyenesek M metszéspontjának'az adott egyenestől mért távolsága nem
függ az A , B pontok megválasztásától. (Azegyenes ne válassza el az AAiy
BB, szakaszokat!)

5. Ha az ABC egyenlő oldalú háromszög egyik oldala, pl. a BC

fölé félkört rajzolunk és ezt három egyenlő részre osztjuk, az osztópon­
tokat A -val összekötjük, az összekötő egyenesek BC -t három egyenlő
részre osztják! -
6. Huzzunk az A és B pontból érintőket az P sugaru körhöz.
Igazoljuk, hogy ha ezekből a pontokból vont két-két érintő mindegyike érint
egy-egy T sugaru kört, akkor azok centrálisa párhuzamos A B -vei!

- 28 -
 7". Az ABCD négyszög AC átlójának M pontján átmenő,
A B -vei párhuzamos egyenes BC -t P -ben és az M -en átmenő, ¿¿?-vel
párhuzamos egyenes A D -t Q -bán m etszi. Bizonyítsuk be, hogy

MP Ma ,
■ .+ = V
AB ■ CD ■ ■ ■ ;•■■■■ - . .

8. Az A B C D parallelogramma AB oldalának P felezőpontjá­

ban merőlegest emelünk erre az oldalra; ez a merőleges a B D átlót /Y -b e n
és az AC átlót N -ben metszi. Az átlók O metszéspontjának m erőié-,
ges vetülete A B -re a Q pont. Bizonyítsuk be, hogy

; : ; ' - — + •— - — .
PM PN 00

9. Egy 120° os szög száraira az¿7 csúcsból rámérjük az 0A =2a

szakaszt, a másik szárára az OB= 2 b szakaszt. Igazoljuk, hogy az AB
egyenes által a 120°-os szög felezőjéből levágott OC = X szakászra

.... y - 2 ab
a+b ’■

10. Az ABCa csúcsain át húzott párhuzamos egyenesek a Szemben

fekvő oldalegyeneseket az A f , B4 , Cf pontokban metszik, a három
párhuzamos egyenest egy tetszőleges e egyenes pedig az A2 , Bz , Cz
pontokban metszi. Mutassuk ki, hogy

A Az BB2 CCg. _ ,

11. A kör P pontját kössük össze a kör síkjában fekvő rögzített

A ponttal. A PA távolságot m :n arányban osztjuk. Mi lesz az osztó­
pontok mértani helye, ha P a körön m ozog?

10.2 Háromszögek és sokszögek hasonlósága.

12. Bizonyítsuk be, hogy egy hegyesszögű háromszög két magassá­
gának talppontját összekötő egyenes az adott háromszögből e háromszöghöz
hasonló háromszöget vág le. '
 13. Az ABC egyenlő szárú derékszögű háromszögben {AC = BC )
az A csúcspontot kössük össze a BC oldal D felezőpontjával. Az ADC <í
felezője az AC oldalt az E pontban messe, és legyen az £ pont m erőle­
ges vetiilete az A D -t v F . Állitás: A F = 2 C C .
14. Egy »lőtt háromszög A B , AC oldalain B és C -bői az A
csúcs felé felvesszük a BD és CE egyénlő szakaszokat ( A B < A C ).
Igazoljuk, h o g y h a / / a BC és D E egyenesek metszéspontja, akkor

A B M D = AC M E .

15. Az ABC háromszög BC alapjának valamely P pontjából pár­

huzamost huzunk a háromszög A A j súlyvonalával; ez .az AB oldalegye­
nest M -ben és az AC oldalegyenest /V -b e n metszi. Igazoljuk, hogy
a) AM A C = A N AB ;
b) M P +N P = 2A A i •

16. Az XOY szög belsejében felvesszük az A és B rögzitett

pontokat úgy, hogy az A és OX szögszár, valamint 3 és OY szög­
szár közötti távolság egyenlő legyen. M az XO Y szög szögfélezo'jén
mozgó pont. Az MA egyenes O X -et- P-ben, MB pedig OY -t Q -bán
m etszi. Igazoljuk, hogy PQ állása állandó!
17. Az ABCD parallelogramma A D oldalát n részre osztjuk.
A z első osztáspontot, P -t, összekötjük a B csúccsal. Bizonyítsuk be,
hogy a BP egyenes az AC átlóból olyan AQ szakaszt vág ki, amely egyen­

lő az AC átló -ed részével !

18. Az ABC egyenlő szárú háromszög A B alapjával párhuzamos

egyenes M , N pontokban m etszi a szárakat. Ha továbbá az ABC& kerü­
lete 2s 4 , az A M N B négyszög kerülete pedig 2 s e , akkor mekkora a
C M -C N szakasz?
19. Adva van az ABCD négyszög, melyben az A -nál és a C -n él
fekvő szögek mindegyike derékszög. Bizonyitsuk be, hogy AB -nek és
£~Z7-nek az AC átlóra vonatkozó vetületei egyenlők.
20. Az ABCD négyszög mindegyik oldalát osszuk fel három egyen­
lő részre és kössük össze az A D és CD oldalak O -hez közelebbi har­
madoló pontjait a BC és AB oldalak fi-hez távolabbi harmadoló pontjai­
val. Bizonyitsuk be, hogy a m etsző szakaszok harmadolják egymást!
21. Bizonyitsuk be, hogy a derékszögű trapéz átlói akkor és csak
akkor m erőlegesek egymásra; ha a merőleges szár a párhuzamos oldalak
mértani közepe f

- 30 -
 22. Messiik el egy szög szárait két párhuzamos egyenessel és á
metszéspontokban állítsunk a szárakra ugyanazon oldalon merőlegeseket.
Bizonyítsuk be, hogy ezek metszéspontjai és a szög csúcsa egy egyenesen
vannak!
23. Az ABCD derékszögű trapéz ( ABC-4=BCŰ< =QŐ‘) átlóinak
O metszéspontján keresztül párhuzamost huzunk az alapokkal. Ez a. BC és
az AD szárakat az M , ill. az /I/ pontban metszi. Bizonyítsuk be, hogy
az MN egyenes az AMD szöget felezi!
24. Adott körben vegyük fel az AB húrt, ennek C felezőpontját,
és a C ponton á tm e n ő '/^ / és PGL tetszőleges húrokat. A P N egyenes
R -ben, az MD egyenes £ -bén metszi az AB egyenest. Bizonyítsuk be,
h o g y . •C S !
25. Az ABCD húrnégyszög köré irt körön felveszünk egy tetsző­
leges 'M pontot. Mútassukki, hogy az M pont két széinbenfekvő oldal­
tól mért távolságának szorzata egyenlő a másik két oldaltól való távolságá­
nak szorzatával!
26. A kör AB hurjánák végpontjaiból bocsássunk merőlegeseket
a P pontban vont érintőre, és P -bői az AB hurrá. Bizonyítsuk be, hogy
a húrra bocsátott merőleges az érintőre bocsátott merőlegesek mértani
közepe!
27. A R sugaru kör egy félkörnél kiöebb körcikkébe beirt kör
sugara r , a körcikket határoló köriv végpontjait összekötő húr hossza
2 a . Állitás: .

28. Az ABC háromszög AB oldalának C+ felezőpontját kös­

sük ősszé a C csúccsal és legyen S a CCi szakasz Ci -hez köze­
lebbi harmadolópontja. Bizonyítsuk be, hogy ha az 5 ponton áthaladó
tetszőleges egyenesre a csúcspontokból merőlegeseket bocsátunk, akkor
az egyenes egyik oldalán levő m erőleges távolság egyenlő a másik olda­
lon levő két m erőleges távolság összegével.
29. Egy háromszög alapja ö , A háromszög másik két oldalát a
csúcstól számítva m arányban osztottuk (A8':8 'B=AC C'C= m ).
Mekkora az osztópontokat összekötő szakasz hossza?
30. Égy trapéz két alapja a és Ö . Osszuk fel a trapéz "szárait
. az ö alaptól számitya m .P arányban, és határozzuk meg az osztópontok
távolságát!
■ i "

- 31 -
 31. Egy trapéz alapjai a és b . A trapéz átlóinak metszéspontján át
huzzunk párhuzamost az alapokkal, és számítsuk ki ennek az egyenesnek
a szárak által határolt szakaszát!
32. Egy trapéz alapjai a és b . Hosszabbítsuk meg szárait, és
azok metszéspontján át huzzunk párhuzamost az alapokkal. Számítsuk ki
ennek az egyenesnek az átlók meghosszabbítása által határolt szakaszát!
33. Igazoljuk, hogy a húrnégyszög átlóinak szorzata a szemköztes
oldalak szorzatának összegével egyenlő (PtolemaioS tételé).
34. Legyen az ABCAB'C' hatszög egy körbe irt hatszög. Iga­
zoljuk, hogy

m '-BB’-CC'=AB AB'CC'-hBC-B'C'AA'+ CA'■C'A BB'+AB CA '■B'c'+ BCÁB'-C'A.

‘ 11. §. Arányos távolságok a háromszögnél és a körnél

11.1 Mértani közepek a derékszögű háromszögben, Pythagoras tétele.

1. Az ABC derékszögű háromszög C csúcsából az AB=c átfogóra
bocsátott magasság legyen m \ ennek talppontjából a befogókra bocsátott
m erőlegesek pedig legyenek p , ill. . Állítás: m i= CpQ \
2. Adott átfogóju derékszögű háromszögben a nagyobbik befogó az
átfogónak és a kisebbik befogónak a mértani középarányosa. Mekkorák a .
befogók?
3. Mekkorák a derékszögű háromszög befogói, ha átfogója C , és
tudjuk, hogy az átfogóhoz tartozó súlyvonal mértani középarányos a két
befogó között? .
4. Határozzuk meg a derékszögű háromszög oldalait, ha kerülete 2s
és az átfogóhoz tartozó magassága m .
5. Egy kör PQ átmérőjének végpontjaiban huzott érintők a kör egy
tetszőleges, P, Q -tói különböző M pontjában vont érintőből az AB sza­
kaszt vágják ki. Bizonyítsuk be, hogy az . A M ■M B szorzat nem függ az
M pont megválasztásától!
6. Az 0 középpontú körben PQ. rögzített átmérő és M változó
pont a körön. Az M pontban huzott érintő a P , ill. a Q pontban huzott
érintőt A és B -ben metszi. Mutassuk ki, hogy az AP •BQ szorzat nem
függ az _-M pont megválasztásától.
7. Számítsuk ki az ű , b befogójú derékszögű háromszög derék­
szögét felező szögfelező hosszát!

- 32 -
 8. Számítsuk ki a derékszögű háromszög átfogójához tartózó (/77)
magasságot, ha adva vannak a befogói (űf és b )!
9. Az ABC szabályos háromszög P pontjának az oldalaktól mért
távolságai: PD , PE', PF . Számítsuk ki a

PD +PE + PF
B D + A F + CE
hányadós értékét ( D á BC » £ a CA , F az AB oldalnak pontja)!
10. Legyen az ABCD trapéz érintőnégyszög ( ABWCD ) . A be­
irt körhöz az átellenes A és C csúcsokból huzott érintőszakaszok u és i/.
Állitás: u ■CD = V -A B .
11. Bizonyítsuk be, hogy egy parallelogramma átlóinak négyzet-
összege egyenlő az oldalak négyzetének összegével!
12. Adott két koncentrikus kör és az egyik kör tetszőleges P pont­
ját kössük össze "a másik kör tetszőleges AB átmérőjének végpontjaival.
Állitás: M Z+PBZ= állandó.

13. Bizonyítsuk be, hogy az A B C D tetszőleges négyszögben

a szemkoztes oldalak felezőpontjait fes az átlók felezőpontjait összekötő
szakaszok négyzetének összege az oldalak és átlók négyzetösszegének
negyedével egyenlő. •
14. Számitsuk ki a háromszög súlyvonalait az oldalakból!
15. Határozzuk meg a háromszögben a három súlyvonal négyzet-
összegének és a három oldal négyzetösszegének az arányát!
16. Tetszőleges ABCD négyszögben az oldalak négyzetösszege
egyenlő az átlók négyzetének és az átlók felezőpontjait összekötő szakasz
négyszeres négyzetének az összegével.
17. Az ABC háromszög oldalaira kifelé rajzolt négyzetek legyenek
ABPQ > BCRS és CATU . Bizonyítsuk be, hogy

, (P S Z+ R U 2 * TQZ) • (A B *+ BC2 + CAZ) = 3.

18. Legyenek egy trapéz oldalai a , b , C, d (a II C ), átlói

6, f. Bizonyítsuk be, hogy

e*+ f z = b z+ d*+ 2 a c .*

- 33 -
 19. Bizonyítsuk be, hogy bármely a , b , C ( C > b ) oldalú
háromszögben

c 8- b 8 = ,

ahol Mf az CLoldalhoz tartozó magasság talppontja, é s ■At az Q oldal

felezőpóntja!
20. Áz ABC derékszögű háromszög AB átfogóját E és D pon­
tok három egyenlő részre osztják. Állítás:

C D 8+ D E !í + C E z = - y ABz.

21. Ha. AOBA =-60° és a szögtartomány /V pontja az OA szög-

szártól ö , az OB szögszártól pedig b távolságra van, mekkora az
OM szakasz ?
22. Jelölje két hasonló derékszögű háromszög m egfelelő oldalait a ,
' b , C , ill. Q . b', c , és az átfogóhoz tartozó magasságokat mc , ill.
m'c . Bizonyítsuk be, hogy
a) aa' + bb' = co’ ,

* aa' bb' mc

23. Az R sugaru kör köré Írjunk egyenlő szárú háromszöget 120 -o s

szárszöggel. Mekkorák a háromszög oldalai?
24. Egy körnek OÁ és OB sugarai i20°-os szöget zárnak be. Szá-
mit.Biik ki azon kör sugarát, amely az QA, OB Sugarakat és a kört
érinti. .
25. Bizonyítsuk be, hogy ha egy érintőtrapéz derékszögű, akkor a
merőleges szár (c ) a párhuzamos oldalak (p ésti) harmonikus közepével
egyenlő, azaz

-L = J - í-L + J -) .
c 2 l a b J

26. Bizonyítsuk be, hogy a körlemez égy rögzített pontján átmenő

és egymásra m erőleges két húr négyzetének összege állandó.

27.Tekintsük azr sugaru körben a kör középpontjától különböző

M ponton átmenőkét egymásra merőleges AB és CD húrokat.

- 34 -
Állítás: , , - :
a) AB2 + CD2 > 4 / ,
b) Á M *+ M B 2 + W 2* M D * = 4 r z.
28. Két kör sugara A* és r , a két kör egymást kívülről érinti.
Mekkora a két k ör közös, érintőszakaszának a hossza?
29. Két kör sugara R és r , a két kör egymást kívülről érinti.
Mekkora a két kört;és azok közös külső érintőjét érintő kör sugara?
30. Két # sugaru kívülről érintkező kört és a közös érintőjüket
érintse az sugaru kör, az R , R és /y sugaru kört érintse aZ r2
Sugaru kör, általában az rn sugaru kör érintse az R , R , rn 4 sugaru
köröket.
a) Mekkora lesz az /? -dik kör átmérője ?
b) Az rf | ,. rn , . . . sugaru körök átmérőinek összege mihez
tart, ha n minden határon túl növekszik ( /?-*• o o ) ?
31. Kétkör, O és Oi középponttal, R ill. ^ R sugárral A,

pontban belülről érinti egftt4 sk Számítsuk-ki azon Oe középpontú k ör’

sugarát, amely az ¿7 é| középponti köröket és az OA ' egyenest
érinti! °

' 32. Egy /? sugaru negyedkör ivének egyik végpontjából mint kö­
zéppontból rajzoljunk ugyanakkor isugaru körivet,; amely a negyedkör ál­
tal meghatározott körcikkét két rész*?® vágja. Számitsuk ki áz egyes ré ­
szekbe irható körök sugarát*
33. írjunk egy félkor átmérője fölé két különböző, R és r sugaru
félkört, amelyek egymást es az eredeti |élkört is érintik. Számitsuk ki a
három félkört érintő kör Sugarát •
34. Az rf .., rz r sugarú körök páronként kívülről érintik
egymást. Áz n, , £ SUgaru körök koz ö t 1belső érintőjéből az r3 sugaru
kör mekkora húrt metsz ki ?

11.2 A háromszög Szögfelezőiről.

35. Adottak a háromszög a , 6 , c .oldalai. Mekkora Szaka­
szokra bontja fel az a oldalt az fa szögfelező?
36. Bizonyítsuk be, hogy az ABC A -ben ot=2(l akkor és csak
akkor teljesül, ha

a 2 ¡= b z + b e .

V - 35 -
 37. Egy háromszögben = 45 ° . Állítás:

a+c = b ) f l

38. AB és CD egy O középpontú körnek egymásra merőleges

átmérői, az OD-1 felező E ponton áthalad az A F húr; AB és CF met­
széspontja G . Bizonyítsuk be, hogy
a) AF = 2- B F •
b) OB = 3- 06,
c) CF = 3 -D F ■ ,
39. Milyen tulajdonságú az a háromszög, amelynek két oldala és
a harmadik oldalhoz tartozó szögfelezője között a következő összefüggés
érvényes: ,

40. Bizonyítsuk be, hogy ha az ABC háromszög f c szögfelezője

a C oldalt cf s ce szakaszokra bontja fel, akkor

f * = C L b - C t Cz

41. Számítsuk ki a háromszög f c szögfelezőjét a háromszög

oldalaiból!
42. Egy háromszög oldalainak aránya a:b :c = A:B- 6 . Bizonyítsuk
be, hogy ekkor a legnagyobb szög kétszer akkora, mint a legkisebb szög!
43. Bizonyítsuk be, bármely háromszögben egy szögfelező röyidebb,
mint a közrefogó oldalak mértani közepe!
44. A C -ben derékszögű ABC háromszögben meghúzzuk a
derékszög szögfelezőjét, amely - ‘MIB -t D -ben metszi. D -ben m erő­
legest emelünk AB -r e ,a m e ly az AC egyenest E -ben és a BC egye­
nest / " -ben m etszi. Igazoljuk, hogy AD=DF é s BD = D E .
45. Egy adott szög szögfelezőjének egy pontján keresztül,két egye­
nest huzunk.Az egyik egyenes a szög száraiból a csúcstól számítva-fl és
b , a másik pedig a ' é s b ‘ szakaszokat metsz le. Bizonyítandó, hogy

- 36 -
 46. Az ABC A -ben megrajzoljuk az AD szögfelezőt, amely a
BC oldalt D -ben metszi. D ponton át tetszésszerinti egyenest rajzolunk,
amely az AB oldalegyenest E -ben, az A C oldalegyenest F -ben
metszi. Igazoljuk, hogy
AB BE A F
•

■ AC CF A E :

11.3 Pontnak körre vonatkozó hatványa.

47. A kör a hosszúságú húrjának felezőpontján át rajzoljunk egy b
hosszúságú húrt. Számítsuk ki, hogy milyen szakaszokra osztja az a húr
a b húrt!

48. Ha az ű , b ■
> c oldalú háromszög b oldalának m erőleges
vetiilete az a oldal egyenesén p\ akkor állitjuk hogy
A" c * = Q s+ b 2- E a p ,

\':'C* =' a z+ b 2 + 2 a p ,
vagy
c 2 = a* + b 2
a szerint, hogy a háromszög szöge hegyesszög, tompaszög vagy de­
rékszög.
49. Bizonyitsuk be, hogy az e egyenest A és B pontjában érintő,
egymást m etsző körök metszéspontján átmenő egyenes az A B szakaszt
mindig ugyanabban a pontban m etszi!
5 0 .-A kör AB átmérőjének végpontjaiból induló AD es BC hurok
metszéspontja legyen E . Állitás:

. AB* = A E - AD + BE BC.

51. Az ABCD rombusz /lC átlóján vegyünk fel egy tetszőle­

ges P pontot. Bizonyitsuk be, hogy *

A P •PC = A B * - PB 2.

52. Egy kör / hosszúságú húrját osszuk fel n egyenlő részre é s

képezzük az osztőpontoknak a körre vonatkozó hatványát. Igazoljuk, hogy
mindezen hatványok összege '
, : -¿ M d l ,

37 - I
 53. Adva van két egymást metsző kör. Hol vannak azok a pontok,
amelyek az egyik kör belsejében a másiknak pedig külsejében vannak és
egyenlő a két körre vonatkozó hatványuk abszolút értéke?
54. Az ABC háromszögben a B csúcson átmenő és az AC oldalt
az A pontban érintő kör a BC oldalegyenest másodszor a D pontban met­
szi. A C ponton átmenő és az AB oldalt az A pontban érintő kör a BC
' oldalegyenest m ásodszor az E pontban m etszi. Bizonyítsuk be, hogy
&) bcz = ab 2+ a c z± b c d e \
b) A D 2= A E 2 = D C - BE •
55. A k és k , körök M pontban kivülről érintkeznek. A k, kör
* M pontjától különböző A , B , C pontjaiból a k körhöz vont érintő-
szakaszok legyenek AT, , BT2 és CT^ . Bizonyitandó, hogy

AT, E>C + CT3 - A B = BT, A C ,

ha az AC egyenes elválasztja a B pontot a k kör tol.

12. §. Szabályos sokszög, a kör kerülete

12.1 * Szabályos sokszögek.

1. a.z ABC szabályos háromszög oldalait osszuk fel három
egyenlő részre. Bizonyítsuk be, hogy az igy adódó pontók egy szabályos
hátszög csúcsai!
2. Ha az egyenlő oldalú háromszög oldalainák,felezőpontjaiből a
szomszédos oldalakba merőlegeseket bocsátunk, ezek a háromszögből
egy hatszöget vágnak ki. Bizonyitandó, hogy ez a hatszög szabályos!
3. Rajzoljunk a szabályos hatszög oldalaira kifelé négyzeteket.
Bizonyítsuk be, hogy a négyzeteknek a hatszög csúcsaitól különböző csúcsai
Szabályos tizenkétszöget alkotnak!
4. Bizonyítsuk be, hogy egy szabályos ötszög valamennyi átlója
szabályos ötszöget határol.
5. Szabályos-e az olyan ABC D E egyenlő oldalú ötszög, amely-
ben az AC , Aí) és BE áttók egyeniő hosszúak?
6. Legyenek A ■. B , C , D és E egy körbe irt szabályos öt­
szög csúcsai és M az AE köriv egy tetszőleges pontja. Igazoljuk, hogy

M B ■+. M D = M A + M C + M E .

- 38 -
 7. Adott körbe beírunk és körülírunk két szabályos, ugyanolyan oldal
számú sokszöget. Igazoljuk, hogy a kör sugara mértani középarányos a kö­
rülírt sokszög köré irt kör sugara és a beirt sokszögbe irt kor sugara kö­
zött!
8. Bizonyítsuk be, hogy áZ ABCDEFG szabályos hétszögben
érvényes az

" J - = -L - + -J -
AB AC AD

összefüggés!
9. Legyen az r sugaru körbe irt szabályos tizennyolcszög egy
oldala ct . Bizonyítsuk be, hogy

a3+ r3= 3ar2

10. Van-e olyan körbe irható sokszög, amelynek szögei egyenlők,

oldalai azonban nem, vagy oldalai egyenlők, de szögei nem?
11. Van-e olyan érintő sokszög, amelynek oldalai egyenlők, szögéi
azonban nem, vagy szögei egyenlők, de oldalai nem ? 4■
12. Számítsuk ki adott sugaru kör köré irt Szabályos háromszög,
négyszög és hatszög oldalát!
13.Legyen az r sugaru kör köré irt szabályos n-$s 2 n -s z ö g
kerülete ^77 > Kgjn > és a körbe irt szabályos n - és 2n -szög ke­
rülete kn ,.\kg . Bizonyítsuk be, hogy '

j' - ¿K t'kn a _ t/V ^ *

.'n . n

14. Ha az ABCD négyzet E , F , 6 , H oldalfelezőpontjait

összekötjük a szemközetes oldal végpontjaival, akkor ezek a szakaszok
egy nyolcszöget határolnak. Szabályos-e ez a nyolcszög?
15. Legyen A1A2A3 szabályos sokszög, páratlan oldal­

számmal; a körülirt körön M legyen az Ai A2n+j köriv pontja. Bizonyí­

tandó, hogy ha az M pontot összekötjük a sokszög csúcsaival, akkor a pá­
ros sorszámú csúcsokhoz vezető szakaszok összege egyenlő a páratlan s o r ­
számú csúcsokhoz vezető szákaszok,összegével.

- 39 -
12. 2 Kör kerülete.
16. Adott az AB szakasz és azon két tetszőleges pont: M és N .
Mutassuk ki, hogy az A M , M N és NB átmérőjű körök kerületeinek
összege egyenlő az AB átmérőjű kör kerületével, ha Á ,M , N , B a sorrend!
17. Egy félkör AB átmérőjére szerkesszünk két egyenlő félkört,
amelyek az adott félkört és egymást is érintik és a félkörök közt fennma­
radó sikrészben egy olyan kört, amely a három félkört érinti. Bizonyítsuk
be, hogy ennek a körnek a kerülete az AB átmérőjű kör kerületének
1/3 r é s z e !
18. Legyen A , B , C a sik három egymáson kivüleső r sugaru
körének középpontja. Ha AB =c , B C ~ a , CA = b, akkor mekkora e körök
konvex burkának á kerülete ? Hogyan általánosítható áz eredmény n kör
esetére.
19. Bizonyítsuk be, hogyha két különböző sugaru körön egyenlő
hosszú iveket veszünk fel, akkor az ezekhez tartozó középponti szögek fo r­
dított arányban állnak a körök sugaraival!
20. Legyen egy kör két egymásra merőleges sugara OA és OB .
Tekintsük az OA átmérőjű kört. Ennek OA -ra merőleges átmérője az OA
egyenes ugyanazon az oldalán a köröket N , illetve M pontokban metszi.
Mekkora az NMOB idom kerülete?

13. §. Terület

13.1 Sokszögek területe.

1. Az ABC három szög A , B , C csúcsait tükrözzük rendre
, a J , C , A pontokra. Az igy kapott A'B'C' háromszög területe hányszo­
rosa az eredeti tíáromszög területének?
2. Tükrözzük az ÁBCD konvéx négyszög A ,. B ^ C , D Csú­
csait rendre a B , C , O, A pontokra. Az igy kapott A'Ő'C'B’négy­
szög területe hányszorosa az ABCD négyszög területének?
3. A z ABC háromszög BC oldalának az A csúcson áthaladó
külső szögfelezőn való merőleges vetülete legyen B'C'. Az ^A csúcsból
induló belső szögfelező a BC oldalt D pontban metszi. Állitás:

T i A B C ) = T f B 'C 'D ) .

4. Egy konvex négyszög átlóinak felezőpontjain át huzzunk a másik

átlóval párhuzamost. Bizonyítsuk be, hogy e párhuzamosok metszéspont­
ját a négyszög oldalfelezőpontjaival összekötő egyenesek a négyszöget egyen­
lő területű részekre bontják! .n _
 5. Az ÁBCD konvex négyszögben az AB oldalfelezőpontja E ,
CD oldalfelezőpontja pedig F . Legyen G az AF és DE szakaszok
m e tszé sp o n tja ,// pedig a BF és EC szakaszoké. Bizonyítsuk b|^ hogy

. T (A G D ) + T (B C H ) = T ( F G E H ) .

6. Jelölje pi , p£, p3 aháromszög belsejében levő P pontnak

az oldalaktól való távolságút, m1 ,m2 és m3 pedig a háromszög meg­
felelő magasságait. Állitás:

4 +. -B ± /m f".
mi mz m5 ,

7. Legyen P áz ABC háromszög belső pontjá, Az A P , BP , CP

egyenesek metszéspontja a szemközti oldalon, legyen >4, , -0/ » C, .
Bizonyítsuk be, hogy

AP BP^ CP
PA, ’ PB , ' PC, '

között van olyan, amelyik nem nagyobb, és olyan is, amelyik nem kisebb,
■ mint ¿ .
8. Bizonyítsuk be, hogy a háromszög fha , m #, ■
■mc - magassá­
gainak reeiprokaira érvényes a háromszög-egyenlőtlenségl
9. Égy parallelogramma belsejében felvett P ponton keresztül
huzzunk olyan egyenest, amely a parallelogrammából a legkisebb területű
darabot vágja le!
10. A négyzet átlóján felvett P ponton át huzzunk a négyzet olda­
laival párhuzamosakat; ezáltal a négyzetet két négyzetre és két téglalapra
bontottuk fel. Mutassuk ki, hogy a két négyzet területének összege nem
kisebb a két téglalap területének összegénél!
; 11. Bizonyítandó, hogy egy parallelogrammába irt háromszög te­
rületé nem nagyobb a parallelogramma területének felénél.
12. Rajzoljunk egy egyenlő szárú derékszögű háromszög oldalai
fölé kifelé négyzeteket. Határozzuk meg a négyzetek középpontjai által
meghatározott háromszög területét, ha ism eretes az egyenlő oldalú derék­
szögű háromszög b befogója!

- 41 -
 13. 'Az.ABC szabályos háromszög AB, BC , CA oldalait az L ,
M , N pontok rendre 1:2 arányban osztják. Ha azABC szabályos há-
rom sztg old a la G , mekkora az ZA W háromszög területe?
14. Az ABCD négyzet oldala a és területe T . A K L N N
négyzetet, amelynek területe t , beírjuk az ABCD négyzetbe. .Ha a A'pont
az AB oldalra illeszkedik és t : T-25A9, akkor mekkora az AK. szakasz?
15. Az a oldalú ABCD négyzetbe beírjuk a /<Z//A / négyzetet.
Mekkora ennek a négyzetnek a területe, ha „ nA
' a) a K , L , M , A/ pontok a megfelelő /4Ő , BC , CD > :L>A-
oldalakat rft n arányban osztják. • . ar n
b) a KLMN négyzet oldalai 3G -o s szögben hajlanak az
négyzet oldalaihoz.
16. A trapézt átlói négy háromszögre bontják. Számítsuk ki a tra-
péz területét, ha ismerjük az alapok mentén fekvő háromszögek területet!
17. Huzzunk a háromszög egyik oldalával párhuzamos egyenest.
Jelöljük a háromszög területét T -vei, a lemetszett háromszög teru-
letét t -v e i. Számítsuk ki annak a négyszögnek a területét, amelynek ha
rom csúcsa a lemetszett háromszög három csúcsa, negyedik csúcsa pedig
az eredeti háromszög nem metszett oldalára esik!
18. Adva van egy T területű sokszög, belsejében pedig vele ha
sonló helyzetű és egyfillásü' t területű sokszög. Ha van a külső sokszögbe
b e irt, és ugyanakkor a belső sokszög köré irt sokszög, akkor számítsuk
ki énnek a területét!
19 Az ABC derékszögű háromszög oldalai fölé rajzoljunk sza­
bályos háromszögeket. Igazoljuk, hogy a befogókhoz illeszkedő háromszö­
gek területének összege egyenlő az átfogó fölé rajzolt háromszög terüle­
tével! ' * ,
20 Áz ABC derékszögű háromszög oldalai fölé rajzoljunk hasonló
háromszögeket (megfelelő oldalak a derékszögű háromszög oldalai legye- ,
nek). Igazoljuk, hogy a befogók fölé rajzolt háromszögek térületosszege
egyenlő az átfogó fölé rajzolt háromszög területével. Igaz e az állítás
hasonló sokszögekre is?- .
21. A háromszög alapjával párhuzamosan rajzolt egyenes felezi •
a háromszög területét. Milyen arányban osztja a háromszög másik két
oldalát?
22. Az ABC háromszöget osszuk fel AB -vei párhuzamos egye­
nesekkel három egyenlő területű részre. Ezek az egyenesek milyen arányban
osztják az AC oldalt?

- 42 - ‘
 23. Egy háromszög belsejében felvett tetszőleges ponton át a három­
szög oldalaival párhuzamos egyeneseket huzunk. Ezek az egyenesek a há­
rom szög területét hat részre osztják. Mekkora az adott háromszög terü­
lete, ha adva van a keletkezett három háromszög területe: t,y íg ,is . ?
24. Egy parallelogramma oldalai a és b , területe T és a belső
szögfelezők által meghatározott négyszög területe t . Mutassuk ki, hogy *

j = (a -b f
T Zab

25. A szabályos sokszög belsejében felvett P pontból bocsássunk

merőlegeseket a sokszög oldalaira. Mutassuk ki, hogy a sokszögbe irt kör
sugara ezen merőlegesek számtani középarányosa!
26. Bizonyítsuk be, hogy a szabályos n -szög kerülete ugyan-
annyiszörosa a köréje irható kör átmérőjének, ahányszorosa az ugyan­
ebbe a körbeirt szabályos 2n -szög területe a körsugár négyzetének.

13. 2 •Síkidomok területe.

27. Az á sugaru körbe rajzolt, szabályos hatszög két szomszédos
csúcsa körül rajzoljunk a sugaTu köröket. Ha a körök által lemetszett
idomokat elhagyjuk az eredeti körből, akkor mekkora lesz a megmaradt
idom területe ?
28. Legyen az oc = 120° középpontú körszelet kerülete /J . Hatá­
rozzuk meg a körszelet területét!
29. Legyen A , B , C a'sik három egymáson kivül eső r sugaru
köreinek középpontja. Ha AB=C, BC=a, CÁ =ó, akkor mekkora e körök kon­
v e x burkának a területe ? Hogyan általánositható az eredmény n kör esetére?

30. Legyen egy kör két egymásra merőleges sugara OA és OB .

Tekintsük az OA átmérőjű kört. Ennek OA -r a merőleges átmérője
az OA egyenes ugyanazon az oldalán a köröket N , illetve M pontok­
ban metszi. Számítsuk k ia z NMOB idom területét!
31. írjunk az R sugaru körbe három egyenlő sugaru, egymást és
az adott kört érintő kört. Számítsuk ki a három kör által határolt görbevo-
nalu idom területét!
32. Az ABC szabályos háromszögbe írjunk három egyenlő su­
garu kört úgy, hogy mindegyik érintsen másik két kört és érintse a három­
szög két oldalát is. Ha a háromszög oldala Q , akkor mekkora a három
kör által határolt időm területe ?

- 43 - ■*$,
 33. Az R sugaru kör átmérője fölé szerkesszünk szabályos három
szöget. Számítsuk ki a félkörön kivül eső részének területét!
34. Az ABC derékszögű háromszög befogóira kifele, áz átfogójára
pedig befelé, mint átmérőkre, félköröket szerkesztünk. A keletkezett két
holdalaku idom 77 és . 7}? területének összege akkora, mint az ABC há­
rom szög T területe, (Hippokrates holdacskái) !
35. Az AB szakaszra, mint átmérőre félkört rajzolunk. Legyen C
az AB szakasz egy tetszőleges pontja. C -ben állitott m erőleges M -ben
metszi a félkört. Az A C és CB szakaszokra, mint átmérőkre egy-egy
félkört szerkesztünk. Bizonyítsuk be, hogy ha az AB átmérőjű félkör te­
rületéből kivonjuk az AC és CB átmérőjű félkörök területét, akkor a
X M -r e , mint átmérőre szerkesztett kör területét kapjuk!
36. Egy szabályos háromszög oldala CL . A háromszög közép­
pontja körül -^-¿2 sugaru kört rajzolunk. Mekkora azoknak az idomoknak
a területösszege, amelyeket a kör metsz le a háromszögből ?
37. Az R sugaru kör köré írjunk érintő rombuszt úgy, hogy a
nagyobbik átlő UR legyen. Határozzuk meg a rombusz azon részeinek
területösszegét, amelyeket a kor nem tartalmaz.
38. Három egyenlő sugaru kör mindegyike átmegy a másik kettő
; középpontján. Számitsuk'ki az általuk bezárt "görbevonalu háromszög"
területét!
39. Az R sugaru körben légyenek az A tB4 , AZ BZ , A3 B3
hurok egymással párhuzamosak és hosszuk rendre a beirt szabályos hat­
szög, négyzet, ill. háromszög oldalával egyenlők. Számítsuk ki
a) az AfB+ húr által lemetszett körszelet területét;
b) az A1B1 és AZB2 párhuzamos hurok által határolt körrész
területét;
c) az A2 és A3 B3 párhuzamos hurok által határolt körrész
területét.
40. Legyen L a K M szakasz felezőpontja és rajzoljunk a K ,
L, M pontok körül K L - LM sugárral egyenlő és A Z -nél nagyobb ^
sugarü köröket. Az első három kör közös pontjai légyenek A , L , B ,
a másik háromé pedig A , C , B . Bizonyítsuk be, hogy az A BC idom
területe kisebb az Á B 'L idom területénél! *

- 44 -
 14. §. A háromszög-geQ*£^'r?a e^ein—

14.1 A háromszög köré Irt kör.

1 . A háromszög köré irt kör k ö z é p p é a háromszög melyik olda­
lához esik legközelebb?
2. Ha az ABC háromszög területe T , óiddal a , b , C és
a köriilirt kör sugara r , akkor állítjuk, hegy ’

p < ( a + b )(b + c )(c j^ y

. . 32T

3. Legyen az ABC 4 -;derékszögük* 82 átfogó felezőpontja D.

Állítás*
a) Az ACQ és SCO háromszögek köré ir t körök merőlegesen met­
szik egymást. ó m nn, í
b) Ha ezen körök középpontjai Of és Og , akkora f ü 2 n gy-
szög húrnégyszög és érintőnégyszög is.
4. Az ABC , háromszög BAC szögének felezője a BC oldalt
-4*-ben .metszi. Legyen az ABC , ABA^ * ACA • háromszög köré
irt kör középpontja rendre O , Of ,@2 ' Bizonyítsuk be, hogy az
O 01 02 háromszög egyenlő szárú! Mi an03^ a feltétele, hogy ez a om
szög szabályos legyen?
5. A három szög A csúcsán át, továbbá az A csúcsból kiinduló
súlyvonal és szögfelező talppontjain át kört szerkesztünk, amely az ,
oldalakat 5 ', ill. C pontban metszik. ÁlHtáS: BB — CL .
• 6. Ha az ABC A -ben a P pontot a csúcsokkal, valamint rendre
az oldalakon tetszés szerint felvett 4 / , P°ntokkal össze­
kötjük, a háromszöget hat háromszögre bontottuk, melyekre nézve a körül- .
irt körök Sugarai 7y , fg , . . . , ' tg . AH i^81

• > ■. ri r3 rs = re r ^ rs .

7. Az 4AÓ73 trapéz ABC , BCD > CDA , háromszögek

csúcsai köré irt körök sugarai rendre , , r2 > 0 ? r4 • Mutassuk ki,
hogy

: ^

ahol 4 C és B D a trapéz átlói.

. '’ ' - 45 -
 8 . E g y egyenesen kijelöltünk négy pontot, az A , B , C és D pon
tokát, az egyenesen kivül pedig egy P pontot. Két kört rajzolunk: az
egyik átmegy: a P , A és B , a másik a P , C és D pontokon.
A két körnek másik metszéspontja P \ j . .
a) Igazoljuk, hogy bárhol vesszük is tel a P pntot, a P P egye­
nes a megadott egyenest mindig ugyanabban aipontban metszi-,
b) Határozzuk meg, hogy hol lehet á '|Ppont, haa két kör egymást
■érinti! / j■ ■.
ABCD
9. Az szemköztes ¡oldalainak metszéspontjai •
n é g y s z ö g

legyenek E és F . Bizonyítsuk be, hogy ai D C F , ECB , PAB és

E A D háromszögek köré irt köröknek van egy közös pontjuk (Miquel-
féle pont)! ■ >

14.2 A háromszög magasságpontja.

10. A háromszög magasságpontja a háromszög
a) melyik csúcsához esik a legközelebb?
b) melyik oldalához esik a legközelebb? .
11. .Bizonyítsuk' be, hogy a háromszög bármely csúcsának távolsága
a magasságponttól kétszer akkora, mint a körülirt kör középpontjának tá­
volsága e csúccsal szemköztes oldaltól! ' .
12. Tükrözzük a háromszög magasságpontját a háromszög oldalaira
és oldalfelezőpontjaira. Bizonyítsuk be, hogy a tükörképek a háromszög
köré irt körön vannak!
13. Az ABC hegyesszögű háromszög magasságainak talppontjai
legyenek A1 , B1 , Q . Bizonyítsuk be, hogy az ABC - h á r o m - . /
szög magasságai az A1B1Ci háromszög (talpponti háromszög) szög­
felezői.
14. Bizonyítsuk be, hogy az ÁBC hegyesszögű vagy tompa-
- szögű háromszög csúcsait a háromszög köré irhatő kör középpontjával ösz-
szekötő egyenesek merőlegesek a talpponti háromszög oldalaira!
15. Igazoljuk, hogy az A B C D húrnégyszögben az ABC , ACD ,
BDA BBC háromszögek magasságpontjai az ABCD -vei egybevágó négyszö
get határoznak meg!
16. Az ABC hegyes- (vagy tompa-) szögű egyenlő szárú három­
szög M magasságpontja és C csúcsa közti távolság felével rajzoljunk
kört, amely az AB alapot Cf felezőpontjában érinti felülről (vagy alul­
ról) .* Mutassuk ki, hogy a C csúcsból ezen körhöz vont érintőszakaszok
az alap felével egyenlők!

- 46 -
 17. Kössük össze a háromszög magasságpontját az egyik csúccsal.
Bizonyítsuk be, hogy e távolság négyzetének és a választott esu'ccsal szem ­
közti oldal négyzetének összege egyenlő a körülirt kör átmérőjének négy­
zetével!
18. Az ABC háromszög magasságai A D , B E , C F és magas­
ságpontja M . Fejezzük ki az

A D A M + B E B M + CF CM /

kifejezés éítékét a háromszög a , b , C oldalaival.

14.3 A háromszög súlypontja. . ;

19. A háromszög súlypontja a három szög. melyik oldalához és m e­
lyik csúcsához esik a legközelebb?
20. A háromszög melyik súlyvonala a legrövidebb ?
21. Igazoljuk, hogy az A B C .háromszög sa , S £ , Sc súly­
vonalaira

j - 4 < s Q + sb + s c < 2 s ,

ahol S a háromszög kerületének léié. -

- 22. Bizonyítsuk be, hogy a háromszög súlyvonalai kielégítik a há­
romszög-egyenlőtlenségeket!
23. Legyen a z A B C háromszög /területe T , Súlyvonalaiból
alkotott háromszög területe t . Bizonyítsuk be, hogy

T ■t = 4 •• 3 . . ■

24. Az ABCD konvex négyszöget egy-egy átlója két háromszögre

bontja fel. Igazoljuk, hogy az ABC , ADC , és BDC , BOA ^három­
szögek súlypontjai által meghatározott négyszög hasonló az eredetihez!
25. Az AB szakaszra a C felezőpontjában m erőlegest állítunk,
ezen a D , E , F pontokat úgy jelöljük ki, hogy

s ’ C D ~ DE = E F = AC

Száülitsuk k i az -
A D B 4 +AEB<$ + A F B 4

szögösszeget!
 26. Az ABC A síkjában mozog a P pont. Mutassuk meg, hogy a
PAß , PBC, és PCA h á ro m szö g e k súlypontjai egybevágó háromszögek­
nek a csúcspontjai!
27. Az A B C A oldalain vegyük fel tetszőlegésen az Ai , B, , Cf

pontokat. Az AC, , Ct B , BA, \ A ,C , CB, , Bt A szakaszok M e z ő ­

pontjai legyenek rendre C2 , £3 > A2 , A j , B2 , Bj . Bizonyítandó,
hogy az A ,Ä ,Q és A3 B3C3 háromszögeknek közös a súlypontja!
28. Igazoljuk, hogy ha az ABC háromszög ^ súlypontján át
tetszőlegesen vont egyenes a háromszög köré irt kört P és Q pontok­
ban m etszi, akkor

S P - S Q = - í - ( A B z + B C Z+ CAZ)

29. Bizonyítsuk be, hogy az A B C háromszög S súlypontjának

a körülirt körre vonalkozó hatványa

H ( 5 y = i r ? ( sa + sb + 5c ) >

ahol Sa Sb , Sc - a háromszög súlyvonalai.

14,4 A háromszög oldalegyeneseit érintő körök.

30. Számítsuk ki az egyenlő Szárú háromszög oldalait, ha ism er­
jük az alaphoz tartozó magasságát és a beirt kör sugarát!
31. A háromszög beirt körének középpontja melyik csúcshoz esik
a legközelebb?
32. Bizonyitsuk be, hogy az egyenlő szárú háromszög szárához irt
kör sugara az egyenlő szárú háromszög magasságával egyenlő'!

aj; ? = y / a + b -c ) ,

b) 9a = Í ( a - b + c ) , f b = J^ ( ~ P + b 'hc)>

°)‘ 9c * j(a + b i-c ) ,

- 48 -
 34. Az ABC derékszögű háromszög beirt köre az AB átfogót
pontban érinti. Bizonyítsuk be, hogy a háromszög területe egyenlő az
ACi C1B szorzattal.
35. Bizonyítsuk be, hogy a derékszögű háromszögbe, irt kör sugara
mindegyik befogó felénél és az átfogó ^ részénél kisebb!

36. Igazoljuk, hogy az ABC derékszögű háromszögben

OA< £ < 0,5 ,

ahol p a beirt kör sugara, m pedig az átfogóhoz tartozó magasság.

37. A derékszögű háromszög kerülete 2s , területe T . Mekko­
rák az oldalai ?
38. Az ABC derékszögű háromszög C csúcsából a C át­
fogóra bocsátott merőleges talppontja legyen D , az ABC , A C D , ill.
BCD háromszögbe irhatő kör középpontja O , 0 / , 02 ; Igazoljuk, '
hogy CO = 0 t 02 .

3'9. Az -ABC: derékszögű háromszög átfogójához irt kör a CA be­

fogó egyenesét az M , a CB befogó egyenesét pedig az N pontban
érinti. Igazoljuk, hogy

j (C M + C N ) < AB < 4 f(C M + C N ) . 1

40. Bizonyítsuk be, hogy a háromszögbe irt kör átmérője kisebb

a három szög bármelyik magasságánál!
41. Egy Q. , b , C oldalú háromszög beirt körének sugara p ,
hozzáirt köröké pQ , p^ , p Bizonyitsűk be* hogy.
 42. Bizonyítandó, hogy tetszőleges háromszögben két magasság
reciprok értékének összege a beirt kör sugarának és átmérőjének recip -
rok értéke közé esik!
43. Ha a háromszög beirt körének sugara p , a hozzáirt körök
sugarai , pb , p c , akkor

J -+ J - + J - .- L .
9a 9b 9c 9
44. Ha az A B C háromszög A csúcsából az a oldalt a BA és
CA oldalakon kifelé felmérjük, kapjuk az A f és A / pontokat; hasonlóan
aB ill. C csúcsokból a Ő , ' i l l . ' C oldalt felm érve, a Bf , p s ,
ill. a C1 ,Ce pontokhoz jutunk. Mutassuk ki, hogy az Ai , Az , Bit
Bz , C1". , Cz pontok egy körön vannak !

45. A háromszögbe irt körhöz, az a , b , C Oldalakkal párhu­

zamos érintőknek a háromszög belsejében levő szakaszai legyenek rendre
at , bf , Cf .... ÁllitáS:

- S í_ + J A + A . = y ' ■■■'■ '

a b e

46. Rajzoljuk meg azt a négy kört, amelyek érintik egy háromszög
oldalegyeneseit. Bizonyitsuk be, hogy a beirt és bármelyik hozzáírt kör
negyedik közös érintője párhuzamos a másik két hozzáirt kör negyedik kö­
zös érintőjével. ■ i
47. Az ABC A -b e Írjunk négyzetet úgy, hogy egyik oldala a há­
rom szög legnagyobb oldalán legyen. Ha a négyzet oldala X , a beirt kör
sugara p , akkor
p < X <

48. Bizonyitsuk be, hogyha az ABC háromszög Q , b , C ol

lai számtani sorozatot alkotnák és CL < b < C . akkor

ac < 6 rp ,

ahol r a háromszög köre, p a beirt kör sugara.

- 50 -
 49. Legyen a háromszög körülirt körének középpontja O és sugara
r , a beirt körének középpontja ¿7/ és sugara p . Bizonyitsuk be, hogy

i ; = r ‘ - 2r9 .

50. Bizonyitsuk be, hogy ha r a háromszög köré, p pedig a há­

romszögbe irhaté kör sugara, akkor 2 p = r !

, 15. § Szerkesztések

15.1 Szakaszok szerkesztése.

1. Adottak az o , ő , c , d , e szakaszok. Szerkesszük meg az
alábbi x szakaszokat:

a) x - , ■

b) x - fű ti ,

c) x =

d) x = ic f-tA , (a > b )
abc
01 x = ar- ■
0 Js .

h) x = íaz+ b2+ c a ,

í) x = la * -b * , (a > b)

j) x = ia^+b* . ;

2. Adva van a p és szakasz. Szerkesszük meg az X szakaszt,

ha
x - px + q ^ 0 .

51 -
 3. Szerkesszük meg az

x2 - px 0

egyénlet gyökeinek abszolút értékével egyenlő szakaszokat, ha adva, van­

nak a p és Cfr szakaszok.
4. Adott a és b szakaszok esetében szerkesszük meg a követ­
kező összefüggéssel meghatározott X szakaszt:

x a b
( a és b harmonikus középarányosa).

15.2 A háromszög oldalai a , b , c ; szögei oc, fi , ? \ az egyes olda­

lakhoz, tartozó súlyvonalai Sfa >Sfo , és sc ; magasságai fna , mb és
mc , szögfelezői fa , f b é s fc ’ félkerülete s , a beirt kör sugara p,
a körülirt kör sugara r .
5. Szerkesztendő háromszög, ha adott

a) 2s , cl, fi y 1) O C ,m a > ■% i .

b) <2, ot , m a -, m) a, b, fc >

. C) a, oc, sa ; n) a, m Q , fQ ;

d) a, oc, fa ; o) mQ , mb > rhc ;

e) o, c - b ( c ^ b ) , p ; p) oc, 'fa, s ;

f) c ( c > b ) , t f -f i i r) ma > fa > 9 >

g) ma * fa > ; s> a, c l ,$ y

h) 5íz ' % ' mc > , 4) r' 00 ;

f) sa > \sb , ma i U) 2 s ; p , ex ;

j) s b> sc j ma > fa > s a

k) ű, oc, ;

- 52 -
 6. Szerkesszünk háromszöget, ha adott az a és c oldala, és tud­
juk, hogy oc= 2/3 .
7. Szerkesszük meg az ABC háromszöget, ba adott a BC=Q oldal,
a BBi =sb súlyvonal és az ABBf szög.
8. Egy háromszögnek rajzban adott az A D szögfelezője és az M
magasságpontja. Szerkesszük meg a háromszöget!
9. Szerkesszünk háromszöget, ha ismerjük az egyik súlyvonal hosz-
. szát és azon háromszögek köré irható körök sugarait, amelyekre ez a súly­
vonal a háromszöget osztja .,
10. Szerkesszünk háromszöget ha ismerjük két oldalát, a -t és b -t
és tudjuk, hogy oc , /3 = 4 - 2 .
11. Háromszög szerkesztendő, ha ism eretesek a háromszög körül­
irt körén a magasságvonalak metszéspontjai.
12. 'Szerkesztendő az ABC A , ha adva van az AB , BC , CA
oldalán egy-egyppnt, az M , N , P úgy, hogy AM = y A B , B N = ^BC,
CP = j CA .

13. Szerkesszünk hárotaszöget, ha adva van két szöge, valamint a

beirt és á körülirt kör középpontja közti távolság!
14. Szerkesszünk egyenlő szárú háromszöget, ha adva van az alapon
fekvő szöge, továbbá az alaphoz és az egyik szárhoz tartozó magasságok
Összege: rnQ + m b = l.

15. Szerkesszünk egyenlő szárú háromszögét, ha ismerjük a szá­

rak szögét és a szárakhoz tartozó súlyvonalakat.
16. Szerkesztendő egyenlő szárú háromszög, ha adott a szárhoz tar­
tozó magasság és a beirt körnek szárakra illeszkedő érintési pontjait >
' összekötő szakasz!
17. ;Szé.rkeszténdff derékszögű háromszög, ha ismerjük, hogy az egyik,
hegyesszög szögfelezője milyen arányban osztja a megadott szemkoztés
oldalt ( p < q ).
18. Szerkesszük meg a derékszögű háromszöget, ha adott az átfogó
C és tudjuk azt, hogy az átfogóhoz tartozó súlyvonal mértani középará­
nyos a két befogó között:.
19. Adott a derékszögű háromszög egyik befogója ■'(a), és a másik
befogónak {£>) az átfogóra vonatkozó vetülete \p). Szerkesztendő a derék­
szögű háromszög.

- 53 -
 20. Szerkesztendő derékszögű háromszög, ha adott a+ c és b+c,
ahc j. és b a befogók, c pedig az átfogó.
21. Az ABC háromszög BC oldalán szerkesszük meg a D pon­
tot úgy, hogy az A D szakaszra: A D - V B D D C •
2° Szerkesszük meg az ABC derékszögű háromszög AB átfogó­

ján azt az X pontot, amelyre XA ■X B - a. 2 ; b z .

15.3 Négyszögek szerkesztése.

23. Szerkesszünk parallelogrammát a szögeiből és az átlóiból!
24. Szerkesszünk trapézt, ha adva van négy oldala!
25. Szerkesszünk trapézt, ha adva van a két alapja és a két átlója!
26. Adott egy szög és egyik szárán az A és & pont. Fektessünk
párhuzamos egyenéseket ezeken a pontokon keresztül úgy, hogy a szög
szárai által kimetszett szakaszok összege megadott Szakasszal legyen
egyenlő.
?7. Szerkesszünk négyszöget három oldalából és a negyediken fekvő
két szögéből !
28, Szerkesszünk négyszöget, ha adott négy öldala és két szemköz­
tes oldalegyenesének a szöge!
i 2^. . Szerkesszünk négyszöget négy oldalából és egyik középvoná-
"■ Iából!
30. Szerkesszünk téglalapot, "ha ismerjük az egyik oldalát és tud­
juk, hogy a másik oldal mértani középarányos az adott oldal és a kerület
" között.
31.; Szerkesztendő egy adott a oldalú négyzetbe egy b oldalú
négyzet! ^
32. Szerkesszünk négyzetet, ha adott az egyik csúcsa és a vele
szemközetes csúcsba futó két él egy-egy pontja!
33. Szerkesszünk négyzetet, ha adott a négyzet mindegyik oldalá­
nak egy-egy pontja!

: !5-4 '
34. Szerkesszünk adott háromszögbe olyan négyzetet, amelynek két
csúcsa a háromszög egyik oldalára esik, a piásik két csúcsa pédig egy-egy
további oldalra illeszkedik.

- 54
 35, Szerkesszünk adott körcikkbe négyzetet úgy, hogy két csúcsa
a körivre essék, a másik két csúcsa pedig a határoló sugarakra illeszkedjék.
36, Szerkesszünk adott körsZeletbe négyzetet úgy, hogy két csú­
csa a hurrá, a másik két csúcsa pedig a körszeletet határoló körivre
essék;
37, Adott körbe szerkesszünk adott háromszöghöz hasonló három­
szöget!
38» Szerkesszünk adott háromszög köré egy másik adott háromszög­
gel egybevágó háromszögét!

39. Szerkesszünk adott háromszögbe egy másik adott háromszöggel

egybevágó háromszöget!
40. Adott egy háromszög. Szerkesszünk két egyenlő sugaru kört
úgy, hogy mihd a két kör érintse a háromszög két oldalát és éZenkivül
egymást is érintsék.

41. Adott egy szögtartomány belsejében két pont. Szerkesztendő

olyan egyénlőszáru háromszög, amelynek alakja illeszkedik a^szog egyik
szárára, szárai áthaladnak egy-egy megadott ponton és a csúcsa pedig le ­
gyen a szög másik szárán!

15.5 Körrel kapcsolatos szerkesztések.

42. Szerkesszünk olyan kört, amely adott a , b , C egyenesek
mindegyikéből adott' d hosszúságú húrt metsz ki!
43. Szerkesszünk olyan kört, amely érint két egyenest és áthalad
egy adott ponton!
44; Szerkesszünk olyan kört, amely érint két adott egyenest és
egy adott kört.
45. Szerkesszünk olyan kört, amely egy adott egyenest és egy adott
kört érint, mégpedig a kört egy ipegadott pontjában.
46. Szerkesszünk olyan kört, amely egy adott kört és egy adott
egyenest érint, mégpedig az egyenest egy megadott pontjában.
47. Szerkesszünk két adott ponton átmenő adott egyenest érintő
.■.kört!:
48. Szerkesszünk két adott ponton átmenő és egy adott kört érintő
■kört! •
49. Szerkesszünk olyan egyenlő szárú háromszpget, amelynek s z á r -
szöge adott {oc) , továbbá alapjának végpontjai egy-egy adott körre essenek.
a»csucsa pedig egy adott pontban legyen!
■ ■- 55 - . .1
 A körök egyike, vagy mindegyik helyettesithető-e egyenessel?
■ Szövegezzük még a feladatot speciális oC -r a !
50. A kör belsejében adott ponton át szerkesszünk olyan húrt, amely­
nek hossza adott szakasszal egyenlő.
51. Adott egy kör és azon két pont: Á és B . Szerkesszük meg a
körön azt a P pontot, amelyre nézve

PA -P B = 2 : 3 .

52. Egy körben adott két egymással párhuzamos húr. Szerkesszünk

olyan harmadik húrt, amelyet az előbbi kettő három egyenlő szakaszra oszt!
53. Adott egy kör, egy egyenes és egy pont. Az adott pontra illesz-
szünk úgy egy szakaszt, hogy egyik végpontja a körön legyen, a másik pedig
az egyenesen, és az adott pont a szakasz felezőpontja legyen.
54. Adott az m, n szakasz, egy kör és a körön kivül levő P pont..
A P -xe illeszkedő Szelő A és B pontokban messe a kört. Szerkesszük
m ega P pontra illeszkedő szelőt úgy, hogy

PA •• A B = m : n

legyen.
55. Adott az e egyenes, és az egyik félsikban az A és B pont.
Szerkesszük meg az 9 egyenesen az X pontot úgy, hogy az XA fél­
egyenes kétszer akkora Szögben hajoljon az XC félegyeneshez, mint az
XB félegyenes az XD félegyeneshez, ha az XC és az XD félegye­
nesek együttese az 6 egyenes.
56. Adva van egy C csúcsú derékszög egyik szárán két pont, A és
B és B legyen a CA szakasznak pontja. Keressük meg a derékszög má­
sik száron azt az X pontot, amelynél BXA <í = 2 •BA X <í . .
57. Adott három, egy ponton áthaladó egyenes a , b , C . Szerkesz-
szünk olyan kört, amely az a egyenest érinti, középpontja a b egyenesre
esik, és a c egyenesből adott £ hosszúságú szakaszt metsz ki!
58. Advá ván egy kör és a körön kívül fekvő P pont, Szerkesszük
meg a körnek a P ponton átmenő olyan szelőjét, amely a körből olyan
húrt metsz ki, hogy erre a hurrá, mint átmérőre rajzolt kör érinti a P
pontot az adott kör középpontjával összekötő egyenest.
59. Adva van két egymást m etsző kör. Legyen az egyik m etszés­
pontjuk A . Az A pontra illeszkedő egyenes az egyik kört még B -ben,
a másikat, még C -ben metszi; Szerkesszük meg ezt az egyenest úgy, hogy
I AB + AC\ - b legyen, ahol b megadott szakasz, és AB , AC irányí­
tott szakaszok.
60. Adott r sugaru kör koré irt érintősokszög kerülete 2 s . Szer­
kesszünk olyan egyenlő oldalú háromszöget, amelynek területe egyenlő a
sokszög területével.
61; Legyen az R sugaru kör területe T , /" sugaru kör területe
pedig t . Szerkesszük meg az r sugaru kört, ha adott az R sugár, az m,
n szakaszok és T ■ t =■ m ■ n .

15.6. Speciális szerkesztések.

* ' • ' •. • •. ' *- '
62. Adott az A és B pont. Szerkesszük meg csak körzővel a C
pontot úgy, hogy az AC távolság az AB távolság kétszerese legyen.
63. Csak körző segítségével szerkesszük meg az A , B pontok
által meghatározott szakasz felezőpontját!
64. Adott egy k kör O középpontjával és két pont: A és B .
( A , 3 , O ne legyenek koliinéárisak!) Szerkesszük meg csak körzővel az
adott kör és az AB egyenes metszéspontjait.
65. Adva van két pont: A és B. Szerkesszünk csak körzővel a sík­
ban C és D pontokat úgy, hogy ABCD négyzet legyen!
66. Adva van egy k kör, annak középpontján átmenő e egyenes,
és egy P pont, amely nincs rajta sem k - n> sem e -n. Szerkesszünk
pusztán vonalzóval P - n át é> -r e m erőleges egyenest!
67. Adott két, egymással párhuzamos egyenes ( a II b ), és az egyi­
ken egy szakasz \A B ). Szerkesztendő a szakasz felezőpontja csak vonal­
zóval!
68. Adva van egy egyenes szakasz és egy ezzel párhuzamos egye­
nes. Szerkesszük meg csak vonalzó segítségével a szakasz harmadrészét!
69. Adva van három párhuzamos egyenes és az egyik egyenesen az
AB szakasz. Csak vonalzó segitségével kétszerezzük meg az AB szakaszt.
70. Adott körhöz adott külső ptmtból szerkesszünk érintőt a közép­
pont felhasználása nélkül.

- 57 -
 II. RÉSZ"
ÚTMUTATÁSOK ÉS EREDMÉNYEK

1. §

1. Ha felhasználjuk az irányított szakaszok körében érvényes

AB+BC=AC összefüggést, akkor

(A B + B C )+ C D = A C i-C D = Á D ,

2. T eljes indukcióval bizonyítható az állitás. Ha a pontok Száma

, három ( 0 = 3) , akkor tudjuk, hogy igaz az állitás. Tegyük fel, hogy az ál­
litás igaz n pontra, akkor megmutatjuk, hogy n +1 pont esetében is igaz.
Ugyanis a feltevés alapján

A f A2 t Á 2 A3 + ... + A h_j A n + A n A n H = A , A n + A n A n + í ,

amiből következik már a feladat állításának helyessége.

3. Helyettesítsük AC -t a vele egyenlő (AB + BC )-v e l!
4. a) QA+AB -O B -b ő i A B = O B -O A
b) O F = ■£ (OA + OB) -

5. Az A F -FB egyenlőségből AC+CF=FC+CB, amiből FC=js (AC-CB)-

6. Az együttes szakasz: d + b - C .
7. Ha az irányított szögekre érvényes AOB■$+B0C$=A0C-4 összefüg­
gést használjuk fel, akkor

(A0B4+BQC4 ) + COD 4 = AOC<í + COD 4 = AO D < .

8. T eljes indukcióval bizonyítható az állitás. (L. a 2. feladatot!)

9. Ha az AOB<í szögfelezője az OX félegyenes, a BOC szög­
felezője pedig az OY félegyenes, akkor XOY-$ = 4f(A O B $ + B O C *$) .

59 -
 10. Ha az AOB<$ szögfelezője az OX félegyenes, a COO szögé
pedig O Y , akkor X O Y <3 — -4>-AOB ■$.-h BOC ^ COD •$ .

11. A 9. feladat eredményéből nyomban adódik feladatunk állítása.

12. Az 1. áb ra jelölésével felhasználva, hogy DOA = COB ,

DOC < = DOA 4 +A 0C 4 = AOC <f + COB 4 = /ŐO°.

13. Ha a csucsszögek ADB3 és COD■$, a szögfelezők XO és YO

(2. ábra), akkor mivel AOX3 = COY4 , azért az előző feladat értelmében
az XO , OY félegyenesek egy egyenest alkotnak.
14. Állításunk a 12. feladatból nyomban következik.

15. A feltételekből következik, hogy AOC*$=töOés BŐD <3 = Y8D .

16. Ha a tf és t2 szimmetriatengelyek metszéspontja 0 és
a silmák egy tetszőleges, 0 -tói különböző P pontjának tükörképe a íf-vé
P', és ennek tükörképe ¿¿-re P '\ akkor azt kell megmutatni, hogy DP=0Pn
és P0P4 =480o. Az OP= OP"a. tükrözés távolságtartásából, a.P0P<= 180° pedig
a szögtartásból és a szimmetriatengelyek merőlegességéből következik
(3. ábra). ,
111. Az elforgatás forgáscentruma a íy és ?2 szimmetriatenge­
lyek 0 metszéspontja és az elforgatás szöge a és t2 szögének
kétszerese, A 4. ábra jelölését használva az OP= OP és a POP<2 = 2oc
egyenlőségeket kell bizonyítani.
Megjegyezzük, hogy a 16. feladat a 17, feladatnak speciális esete.

- 60 -
 ______ p'
/l
/ 1
/ 1
/ 1
/ 1
-V i
A
/ \
i[
0
\ j r. *
\ 1
\ 1
\ 1
\ r
\ i
\L
abra 4. ábra

18. Vegyük fel a szimmetriatengelyek metszéspontján áthaladó t

egyenest úgy, hogy it és tg irányitott szögé egyenlő legyen t és t3
irányított szögével!
19. A és tg -r e vonatkozó
tükrözések egymásutánja 2oC szögű
elforgatással (5. ábra), a t3 és t^-re
vonatkozó tükrözések- egymásutánja 2(3
Szögű elforgatással, a tz és t3 -r a
vonatkozó tükrözések egymásutánja
pedig 2 y szögű elforgatással helyet­
tesíthető. Á tükrözés távolságtartó
tulajdonsága és a 2a+2/3+2?=n-360a
( n egész) összefüggés alapján a fel­
adat állítása Jielyes.
20. Ha n=2k+t, akkor mindig P - PZn (L. az előző feladatot).
Ha n - 2 k , akkor általában P és P2n különböző pontok. Pl. ha n=2,és
íi és tg egymásra merőlegesek, akkor P s F^ , de ha nem, akkor P
és különbözők.
21. A 6. ábra jelöléseit használva bizonyítsuk be, hogy egyrészt
OP = OF^ (tükrözés távolságtartó), m ásrészt POl3 <1= 180° ( L. a 12. feladatot)
22. Ha e nem választja el az A , S pontokat, akkor tükrözzük az
A pontot 8 -r e ! -

-6 1 -
 23. Tükrözzük a P pontot az OA, a ¿2 pontot pedig az OB egye­
nesre. A tükörképeket összekötő egyenes a szög száraiból kin.etszi a ke­
resett pontokat (7. ábra). Ha P tükörképe P ', & tükörképe Q.\ ak­
kor az AÖB szögtartományt tartalmazó P'OQ < töO esetben mindig ■
megoldható a feladat.

6, ábra

24. Tükrözzük a P pontot az

A C - re , a. F }-t
CB -r e , Pg -t
ÁB -r e (8. ábra)!
25. Hl. a pont, sik,tér , körvo­
nal, körlem ez, közös középpontú kö­
rök rendszere, stb.
26. Pl. a pont, egyenes, tér,
forgáshengér, forgáskup, stb;
27. Pl. ápoht, tér, gömbfe­
lület, gömbtest, közös középpontú
gömbök rendszene, stb.

8. ábra

2. §

1 . 'A feladat állitása a szögfelezőre vonatkozó szimmetriából

következik.
2. Ha a szögfelezőre tükrözünk, akkor az A és B pontok egymás
tükörképei. Ezért az AB egyenes, amely m etszi a szimmetriatengelyt,
önmagának a; tükörképe, tehát m erőleges a szögfelezőre.
3. A feladat állitásai a szögfelező egyenesre vonatkozó szimmetriá­
ból következnek (9. ábra).

-6 2 -
 4. Ha az AB szakasz felezőm erőlegese a t egyenest az 0 pont­
ban metszi, akkor a tükrözés távolságtartó tulajdonságából és a felezőm erő­
leges tulajdonságából OA=OB=OA'=ŰB‘ tehát az A , B , A ' , B ' pontok
rajta vannak az O középpontú OA sugaru körön (10. ábra). Az A'B’ sza­
kasz felezőm erőlegese is áthalad az O ponton, mert OA' = O B \

3.1

1. Ha az adott szög hegyesszög, akkor a merőleges talppontja a má­

sik szár belső pontja ( l l / a . ábra), mert ha nem az volna, akkor az adott
hegyesszög nagyobb vagy egyenlő lenné a derékszögnél. Ha az adott szög
derékszög, akkor a m erőleges talppontja a szög csúcsa ( l l / b . ábra), hiszen
egy pontból egy egyenesre bocsátott m erőleges egyértelmű. Ha pedig az
adott szög tompaszög, akkor a m erőleges talppontja a másik szárat kiegé­
szítő félegyenes belső pontja (1 1 /c. ábra), mert ha nem az volna, akkor az
adott tompaszög mellékszögé, amely hegyesszög, nagyobb vagy egyenlő
lenne a derékszögnél. .

t i
b.
11. ábra

A felvett pontot nem tartalmazó szárra vonatkozó tükrözésből ki­

indulva is bizonyítható a feladat állítása.
2. Az előző feladat alapján elmondhatjuk, hogyha oc , f i mind­
egyike hegyesszög, akkora C3 pont az AB szakasznak belső pontja
(12/a. ábra). Ha ot , f i valamelyike derékszög, akkor azonos a

- 63 -
derékszög csúcsával (12/b. ábra). Ha oc , f i valamelyike tompaszög,
akkor C3 a tompaszöget kiegészítő hegyesszög szárának belső pontja
(1 2 /c. ábra).

12. ábra

3. Ha a B pontot tükrözzük a CCZ egyenesre, akkor a B ' tükör­

kép rajta van a CA félegyenesen, AC ^ CB miatt a CA szakasznak belső
pontja (13. ábra). Ebből a szögekre vonatkozó állítás már következik.
Az ACg>C^B állítás az ACgB'A szögei között fennálló AB’C2 <)> B*ACe <

4. Ha az A B szakaszon adódó metszéspontok B ' és C ' , akkor

az AOP<? felezőjére vonatkozó szimmetria miatt AB'=C'D és az előző fel­
adat alapján AB’>B'C (14. ábra). •
5. Tükrözzük a háromszög C csúcsát a Ct pontra, a tükörkép
legyen C ' (15. ábra). Mivel a CC'BÁ -ben CB <C'B , azért ACC,< -
= BC'C<) < Cf CB <3 . Ha az AB szakaszra C, pontban merőlegest
állítunk, akkor ez az AC oldalt m etszi, mert AC>CB. Ez éppen azt je­
lenti, hogy az ACf C<} derékszögnél nagyobb, de akkor a mellékszöge

meg derékszögnél kisebb, tehát ACf C-^í >• BCfC ^ •

 6. Az AOB szögfelezőjére vonatkozó szimmetria miatt AO/f<}=%OB<$
és az AOPz A -ben OR, súlyvonal, és 0 A > 0 ^ } behá\,A0ff4 <Pf Of^ .
(16. ábra). .

7. A 3. 3 feladat értelmében ACZ> C Z B , tehát a Cz pont a ' Ct B

belső pontja. Ugyancsak a 3.3 feladat szerint CCZB<$ hegyesszög,, tehát
a 3.1 feladat szerint a C3 pont a CZ B félegyenes belső pontja, tehát
a pontok sorrendje C\, , Cz , C3 .

8. Az AB szakasz felezőm erőlegese kimetszi az OB szögszár-

ból a C .pontot, ha OB = ÖA.
9. Adjuk a -t az Q<b+c egyenlőtlenség mindkét oldalához!
10. Az AC'CA -bői

A C -A C '< CC'< A C f A C ’,
a BC'Ca -bői pedig
BC-C'B < CC < BC +C'B .
A két egyenlőtlenségsor összeadásából adódik az állítás. ,
11. Alkalmazzuk az előző feladat eredményét mindegyik szakaszra.
12. Az -irfa+ b-c)^ állítás a 3.10. feladat speciális esete. ..Az
S^^(ct+bf állítás bedig a 15, ábrából azonnal kiolvasható.
- 65 - - . r ■■
 13. írjuk fel mindegyik súlyvonalra az előző feladat állítását, és ad­
juk össze azokat!
14. Ha az egyes oldalakhoz tartozó magasságok mQ , m bt m c , a

háromszög kerülete ■ 2 s , akkor az állítás egyik része, az

■" i < rria + m b + m b

a 3.11 .feladatban szereplő állítás megfelelő részépék speciális esete. Az

állítás második fele, azaz az

ma + m b + m c < 2s
állítás pedig abbéi következik, hogy ma - C , mb $ a , mc = b , és
egyenlőség legfeljebb két helyen léphet csak fel (17. ábra).
Ha a háromszög tompaszögű, akkor az állításnak csak aLma+mb+mc^2s
része teljesül.

15. Az ABDA -bői BD> AB és az ACCA -bői CE>AC„ (18.

ábra), tehát
BD+CE >AB +AC=(AE+EB)+(AD+DC) = B E +D E +(AE+A D)>BE+ ED+DC.

16. Ha az A -b ól induló félegyenes pontjai Pi , P2 és A%<APZ,

akkor az APi szakasz P,P2 szakasszal növekszik, a BPi szakasz
pedig legfeljebb a P, P2 szakasszal változik (növekszik, vagy csökken),
tehát PjA +PiB = ¡¿A +PZB . Egyenlőség csak az AB szakasz pontjaira
teljesül (19. ábra).
17. L. az előző feladatot! Egyenlőség csak az AB szakasz A vég­
pontján túli meghosszabbításának pontjaira teljesül (20. ábra).
- ' 66 - ...
 18. Ha az A -ból induló félegyenes pontjai P , PZ , és e pontok­
ból az a egyenesre bocsátott merőlegesek talppontjai 7* , Tz , altkor
az A fj szakasz a Pt f^ szakasszal növekszik, a A}Er szakasz pedig
legfeljebb a iP 'P szakásszal változik (növekszik, vagy csökken), tehát
PA-PTt =f#A -f% Tz . Egyenlőség csak az A pontból induló, az egyenesre
m erőleges, de azt nem metsző félegyenes pontjaira teljésül (21. ábra).

19. Mivel á négyszög konvex, azért az AC és BD átlók M pont­

ban metszik egymást (22. ábra) . Ha az A B M és a CDM háromszögekre
felírjuk a háromszög-egyenlőtlenséget és összeadjuk azokat, akkor

AB+DC<(AM+M&) + (C M i-M D )~ A C t B D :

20. Az előző feladatból következik az állítás egyik része:

■?(AB +BC+ CD+DA ) < A C + B D .

Az állítás másik része, azaz A C + B D ^ A B +BC l-CD +D A

adódik, ha az átlókhoz illeszkedő háromszögek mindegyikére felírjuk a há­

romszög-egyenlőtlenséget.
- 67 -
 Ha a négyszög konkáv, akkor az állítás első része nem teljesül.
21., Legyen P^T <F%T (23. ábra), A feladat állítása 'f*B-fgA>'ftB-f$
Átrendezés után > PjE-t-f^A, ami már a 3.19 feladat állítása.
22. A 22. ábra jelölése alapján

AB< AM + MB ,
BC< B M + C M ,
CD < CM + D M ,

DA < DM + A M .
Összeadva az egyenlőtlenségeket

Ármin (AB, BC, CD,DA)íAB+BC+CDf DA*2(AC+BD) = 4 m a x (AC, BD).

23. ábra , 24. ábra

23. Az ABC A -ben A B > B C , tehát ACB<}^BAC<i ; az ACDA -ben
AD >DC , tehát ACD^> CAD^, aniiből a BCD4>BAD*f.. a d ó d ik .-. ( 2 4 . á b r a ) .
Az ABC<$.< ADC ■$ egyenlőtlenség hasonlóan igazolható.
24. Bizonyítsuk be, hogy ez a P pont az átlók metszéspontja.
25 . Az Ap+PAz =AiA2 ,A2 P+PA3 =AzAs , ,flnP+PA,=AnA, egyenlőtlen­
ségeket összegezve

2 (A 1P+AZP+ ...+AnP ) > A tAe PAZÁ3 + * . Ah A, „

mert az egyenlőség legfeljebb csak két egyeálőtlenségben léphet fel.

26. a) legyen a = b = c , akkor a - b <c , a - c < b , b - c <-a .
Ha a felirt egyenlőtlenségeket négyzetre emeljük és összeadjuk, megkap­
juk a feladat állítását.

. '' %
- 68 " -
. . b) t> +C > Q négyzetéből

' b 2+ c z+ 2 b e > a 2. (i)

Ha p e d i g b - c ¿¿? -t emeljük négyzetre, akkor

b 2+ c 2- 2 bc = 0

(1) .és (2) összeadásából

2 b 2+ 2 c 2~ a 2 > 0

válóban adódik.
27; A háromszög kerülete: k —(2 +2 b . Mivel 2(2 i- 4 b < 4 a + 4 b,
azért há 4-gyel osztunk,
a + 2b p u
* 2 — = -f< a + b .

Másrészt a <2b, és há ( 3(2 + 4 b )-t mindegyik oldalhoz hozzáadjuk

és 4-gyel osztunk, akkor megkapjuk az állitá* másik felét.

28. Legyen á K pont a PQ. szakasz felezőpontja és A j pontnak

/C -ra vonatkozó tükörképe Bj (25. ábra).

. A -B ; ^ ¿ Q + Q B ; , ,

de a tükrözés miatt ,

2 A t K < A tQ +A, P ,

és összegezve

- 69 -
 fi a k < s :
*

29. Ha az A sokszög A1 Am csúcsait összekötjük a B

sokszög p , P Pm pontjaival (26. ábra), akkor

4 4 ? A ;P t + P P + %AZ ,

Az A3 <A2P2 +Pz ..,P3 +P3A3 ,

Ha az A és B sokszög kerületét is A és B jelöli, akkor egyenlőt­

lenségeink összegezése után

A < 2( f >Af t A m) + 8 ,
amiből

0 < A -B < 2 L pA- :

26. ábra 27. ábra

- 70 -
 30, a) Mivel az A P B á -ét az ABC A tartalmazza (27. ábra),
és AB mindegyik kerületében szerepéi, azért igaz az állítás.
b) Az egyenlőtlenség baloldali része a háromszög-egyenlőtlenség­
ből, a jobboldali része pedig a)-ból adódik.
Ha a P pont a háromszögön kiviil van, akkor a) nem igaz, és b)-nek
is csak a baloldali része teljesül. Ha a P pont a háromszögvonal pontja,
akkor az a) állításban az egyenlőség is felléphet.
31. CA +CB ^ CP+CQ. aszerint, hogy a P , Q pontok az A B sza­
kasznak belső pontjai, végpontjai, vagy meghosszabbításának pontjai..
Bizonyításra utal a 28. ábra, ahol a C ' pont C -nek C1 -r e vonat­
kozó tükörképe.

28. ábra 29, ábra

32. Az A1AZ , A2A3 , ..., félegyenesek (esetleg szaka­

szok), és végül az AfJA 1 szakasz segítségével fokozatos kerületcsökken­
téssel juthatunk el a B sokszög kerületéből az A sokszög kerületé­
hez (29. ábra).

4. §• ■ ■.

1. Ha a metszéspontok P , Q , akkor az AQ C a -b ői (30. ábra)

PQ. < m á x/A Q , CQ) /

az A BC A -bői pedig
CQ < m ax (AC, C B ),

továbbá AQ <ÁB , A felirt egyenlőtlenségekből már következik az

’állítás. - ,

' ' ■ ’ ■ - 71 -
 2. L. az előző feladatot!
3 . Egyrészt AB<AP+PB , m ásrészt az előző feladat szerint
CP<AB , tehát CP<AP+PB (31. ábra).
4. Az AA1 , AA2 szakaszok mindegyike rövidebb a közrefogó
/4fí, /4C oldalak hosszabbikánál (32. ábra). Tehát ha =AC, akkor AA1
és A A kisebb A B - nél. de akkor a 3.3 feladat értelmében BA/ > A< As.

a2 a 1c
jö Aj ^2 C
32. ábra 33. ábra

5. Az állitás a) része következik abból, hogy CT< T < ■. < BT,

a b) része pedig a 3. 3 feladatból (33, ábra) .
6. Az állitás a) része a CT<A<T<... <B T egyenlőtlenségekből, a b)
része pedig a 3.5 feladatból következik.
?. Legyen az A B oldalon az sc , f c , mc szakaszok végpontja
rendre Cf , C2 , C3 . A 3.7 feladat értelmében ezek sorrendje Cf ,
C2 , C3 , tehát mc = f c = Sc Egyenlőség csak az egyenlőszáru három­
szög esetében léphet fel.
8. Az állitás baloldali része a 3.10 feladat speciális esete. A jobb­
oldali rész pedig a 3.12 feladatból és az előzőből következik.
9. L. áz előző feladatot!
10. Legyen P az AB oldalhoz legközelebb (34. ábra). Tegyük
fel, hogy merőleges vetülete, a T pont nincs az A B szakasz belsejében.
- 72 -
P T és a konvex sokszögvonal közös pontja le­
gyen Q , T -bői a metszett oldalegyenesre
bocsátott mérőleges talppontja 7^ .
Egyrészt PQ - P T , m ásrészt
PTf < P Q , amiből PTf < P T adódik,
ami feltevésünknek ellentmond.

5. §
1. Ha az ABC háromszög A csúcsából induló A D tranzver­
zális a háromszöget az egybevágó ABD és A DC háromszögekre bon­
taná fel (35. ábra), akkor az ABD A egyik oldalának egyenlőnek kell
lennie az ADC A valamelyik oldalával, Mivel az ABC háromszögben
nincs két egyenlő oldal, azért a jelölés megválasztható úgy, hogy AB >AC
legyen, de ákkor A B >A D is. Tehát csak AB = DC lehetséges, ami­
ből a CDA'$,sDA&4é& a.CDA$ =A£D$ egyenlőségek valamelyike következik,
de ez lehetetlen.

2. Egyféleképpen ill. háromféleképpen, mégpedig a szim m etria-

tengelyekkel.
S. a) ACAf A = B /C B a , mert A C = B fC , CAi - CB és
A C A ^ ^ BCB, ^ . tehát AAif ^ BBf ébra).
b) Forgassuk el a CB, B A -e t a C csúcs körük'fiő“0-k á li
4. Lásd az előző feladatot!
5. Legyen két ilyen háromszög az A1Bf CA és A2 B2 CA és egy
tetszőleges további az AjB^ C A . Megmutatjuk, hogy az A j B, és A£E^
oldal felezőmerőlegesének P metszéspontján az A^B3 szakasz felezőme
rőlegese is áthalad (37. ábra) , ^
- 73- :
 M iv e l A ,p - B<P , A2P = Bz p és AtAg = 4 B£ , azért

PAfAsA = PB4 B3 ú , teh á t PAyAz 4 - P£>< 4 ? * '

- M iv e l A ,P = Bf P . A ^ * 4 B3 és 4 = P5< &3 * '

_ . . . 1 0/1 _ DD o m i ¿ n n c n á llít á s u n k

bizonyítását jelenti.

37. ábra
6. Mivel CA-CB', C D - C E és ADC4=B'£CJ=90°, azért
ACDa = B ’C EA , amiből a) már adódik (38. ábra). Az állítás b) részf
a)~ból adódik, hiszen »
ACB'<=ACE<+ECB'<=ACE4 +ÁC1)<=1)CE4.

7. A kapott pontok legyenek P és £2 (39. ábra) Mj^e l ,

APB<>CBP4=QBP4 és az APB és QBP háromszögekben ket-ket oldal
egyenlő, azért AB>PQ ■ £

40. ábra
39. ábra
8 Ha AB>BC , a k k o r AC84 ^ŐAC 4L . Legyen az / ) csúcs CB
esveaesre " ő n a L f ö ¿ ö r k é p e A ’ , a: C « « » A B egyenesra vonatkozó
S J T f (40. ábra). Aa A C * » .
szárú háromszögek, száraik egyenlők és ACA 4 ’
amiből ma > mc következik.
- 74 -
 1. Ha az ABC háromszögben A C - C B , a C csúcsponton áthaladó
és az AB alappal párhuzamos félegyenes CX és az A C szár meghosz-
szabbitásának égy tetszőleges pontja Y , akkor ABC3 =BCX$éB =
= XCY 4 . amiből állításunk következik már, mert A B L < - t)AC -3
(41. ábra). « .. , ,
Feladatunkból következik, hogy a C csúcsnál levő külső szög fele­
zője párhuzamos áz AB alappal, hiszen a szögfelező egyértelmű.
2. Egyrészt XCB4 = ABC4 , másrészt YC X 4 - CA B <t, és mivel
X C B 4= YCX< , azért ABC$=C.A&i, tehát az A B C 4 valóban egyenlő szárú
(41. ábra).

41. ábra 42. ábra

3 AM + BN=MN , mert egyrészt az APM egyenlő szárú három

szögben AM=MP%másrészt a BPN egyenlő szárú hár omszögben BN * PN
(42. ábra).
4. A P metszéspont létezik (43. ábra), mert £(M A B < + N B A 4 )« 8 0
Most is AM+BN =MN , mert az AMP és BMP háromszögek egyenlő
szárnak.

44. ábra

5. a p metszéspont most is létezik, mert ^CAB4<j>CBX4 (44.

ábra). Ebben az esetben MN-JAm-BNJadódik az APM és a BPN egyenlő
sssárü háromszöge 0^yenlg száru háromszög tengelyszimmetrikus, azért
AN= BN , tehát M N - O , azaz M = N = C.
 7. A 45. ábra jelöléseit felhasználva AFÁ& =BFBa (egy oldal és két
szög páronként egyenlő a két háromszögben), tehát A A' = BB‘.
Mivel BfBB'<i-‘AlAÁ4=22>azért A,AAa=^BB'a
(egy oldal és rajta levőkét szög a két háromszög­
ben páronként egyenlő), tehát Af A ‘-Bt B'.
A kapott eredményeink alapján (irányí­
tott szakaszokat szerepeltetve):
4 4 =AtÁ+ÁB1= Bi B'+A'B1 = A 'B‘.
8, Elegendő az egy állású szögeiddel fog­
lalkoznunk, mert váltószögek esetébén az egyik
szög csucsszöge egy állású a másik szöggel.
Egy állású szögek esetében pedig a feladat
állításának helyességét a 46. ábrából könnyen k i- 45. ábra
olvashatjuk.

’“ 1 X

C B, A
\
4'6. ábra 47. ábra

9. Legyen Bt az AC oldal felezőpontja (47. ábra). Ekkor a BBtA¿ I.

egyenlő szárú ( AB=ABf ), tehát a 6.1 feladat értelmében BBt II A X .
10. Ha a szögfelezők metszéspontja P , akkor ;

B P C 4 - 9 0 °+ ^ .

11. Ha a C csúcsból induló szögfelező talppontja C¿ , és a ma­

gasságé Cj , akkor

\a .-p \.

12. Há a derékszög C csúcsából induló súlyvonal CCt és a magas­

ság CC3 , akkor

13. Az előző két feladatból következik az állitás.

 14.A BŐD é s COE háromszögek egyenlő száruak (48. ábra),
tehát BD=DO és C E = E Ö . Az ODE háromszögben

ODE< = OED <) = 60?,

tehát OD=DE~EO, és ha a szakaszokra vonatkozó előbbi is

figyelembe vesszük, akkor BD=DE=E€ .
■A -

2?\ '£ C
48. ábra

. 15. a) Megmutatjuk, hogy ha AB < 2CC< , akkor 90°. Az

A C a 'ben mivel -jf A B ^A C j <C C i , azért

- 7 f < <*> : (1)

a BCfCA -ben is Cf B < C C f , amiből

<2)
■; < &
<1) és(2 )-b S l

': 7 ~ 7i *, 9z < « + p *-

a m ih ő i valóban következik már;

b) Ha AB~2C$, akkor <1) és (2)-ben az egyenlőség lép fel, tehát

7 = + = ÍC ~

azaz ,99®. *
c) Ha AB > 2 l CCt akkor^> <xés £ > /3 és ezért 0, > 9O °.
16. a)~Bármely háromszögben
(o c -fi)(a -ő ) = 0,
( f i - ? ) ( ő - C ) * 0,
(y -e * .) ( c - a ) = Ö.
\ - 77 -
Összeadás és rendezés után

( 2 oc - f i - ? ) a + ( 2ft-o c - ? ) b + ( 2 # - « . - f i ) c ^ Ő .

Mivel o tt f i + f = ÍE, azért

(3oc.-Tc)a + (3fi- fö)-b.+(3f-& ) - 0,
és rendezve
3(a<x.+b/} + c ? ) = JL(a + b + c ) ,

amiből ^ ^ goc+bfi + C?
3 a+b+c
Egyenlőség csak akkor léphet fel, ha (x) mindenegyes sorában egyen-
11fenn, azaz ha a háromszög szabályos,
b) Bármely háromszögben
b + c -a > 0,
a +C - b >0 , .
a +b - c >0.
Ha jgyenlőtlenségeinket rendre megszorozzuk oc -val, /3 -val
ili. y -val, majd összeadjuk és rendezzük, akkor

a ( f i + ? - < ) + b ( o c + ? -f i ) + c ( o c + f t - f ) > O ■

Ha figyelembe vesszük, hogy <x+f3 + f = ÍC , akkor ujabb rendezés után

IC (a + b + c ) > 2 (aoc + b f i + c ? ) >

amibő1 a a + b fi + c r ■ jc
a+b + c 2
c) Egyenlőtlenségünk jobb oldala nem élesíthető, mert ha ¿2 és oc
nagyon kicsiny és b =C (azaz ha a háromszög nagyon kicsi szárszögü
egyenlő szárú háromszög), akkor

aoc + bfh + c ? b fi + c ? _ 2bfi _

a +b+c ~ b+c 2b 2
\
1 7 .szögfelezők metszéspontja legyen M és az E pontból
A

induló s z ö g e z ő a CD oldalt m esse a G pontban (50. ábra).

- 78 -
 A CÉG A -b ő i

D G E -A = 7 + CEO

az M G F a -b ő i pedig figyelem be véve az előző eredményünket i s ,

E M F A = M G D 4 + ^ B F C < l = Z + ^ ( C E D 4 + B F C *$)■

Az E C D ú -b ő i EDF = / v- C E O <? .
Az A D F a -ben pedie a m ost kapott eredményünk alapján

o t-A D F ^ + P F Á ^ -Z + C E D ^ + B F C ^ ,

azaz
^ ( C E D P . + B F C 4 ) = ^ (oc - ? ) ,

és igy ( 1) alapján
 18. A hegyesszögek száma legfeljebb három. Ha a hegyesszögek szá­
ma négy lenne, akkor mivél a kiegészitőszögük tompaszög, a sokszög külső
szögeinek összege 360°-nál nagyobb lenne. *
19. Az ÁBD és A'B'D' háromszögekben AB=AB\ A D -A 'D ' és
BAD4>BXD'4, tehát B D > B ’D ' (51. ábra).
A BCD és B ’C 'O' háromszögekben BC=B'C\ CD=C’D ' és
B D > B ,D ' , tehát BCDA >B'C'D’<Í.
Megmutatjuk, hogy AC <■ A 'C . Ebből következnek az ABC-i <A'B'C’A
és a Cü4<f<C'D'A'A egyenlőtlenségek, mert egyrészt az ABC és A B C '
háromszögekben AB = A'B' , BC =B'C' és ' AC < A 'C , m ásrészt a
CDA és C'D’A ’ háromszögekben CD=C'D'y OA^D'A #Ős A C < A C ' .
Ha AC>A'C' volna, akkor ABC-4 >A'B'C'A és CD A O C 'D 'A 'A volna,
és igy ■ '

360°=i =360°
volna, ami lehetetlenség.
Ha pedig A C = A ’C ' volna, akkor ABC^A’B'C'-i és CDA-’f = C'D'A'A-
volna és az előbbi módon ismét ellentmondásra jutnánk. Tehát válóban AC<ÁC\

r ■ £. ys s

Q
52. ábra

20. Az ABC DE konvex ötszög külső szögeinek összege 2 /i (52.

ábra), az oldalaihoz csatlakozó ABR , BCP , CDS » DEQ. » EA T
háromszögek szögeinek összege Sic , tehát a P t Q , t ? , 5 , T csú­
csoknál levő szögek összege 5 K -, 2 ( 2 J tl— ÍC.
21. Tegyük fel, hogy visszajuthatunk a kiindulási pontba (53. ábra).
így égy 2n oldalú sokszöget kapiuk. (Ha adott irányú elmozdulással ju­
tunk A -b a , akkor a két egy egyenesbe eső szakaszt egyesítjük egyetlen
szakasszá (53/b. ábra).

-8 0
 Ebben a sokszögben mivel két egymásután! szög összege 360°,
azért a 2n oldalú sokszög szögeinek összege n- 360°, ami ellentmond a
( 2 n - 2 ) -/80°-os összefüggésünknek, tehát nem juthatunk vissza az A pontba

°j b)
53. ábra

22. A 6.18 feladat szerint egy konvex sokszögben legfeljebb három

hegyes szög vaui. Ezek legfeljebb hat oldalra illeszkedhetnek. így a hetedik
oldalra két konkáv szög illeszkedik.

7.§

1. Legyén AB -#DE , BC # E F és CD # F A (54. ábra).

Az AB DE négyszög parallelogramma, tehát az A D és BE átlók fe­
lezve metszik egymást. A BC EF négyszög szintén parallelogramma,
és ezért a BE és CF átlók is felezve metszik egymást. Mivel az AD, B E ,
C,F átlók páronként felezve metszik egymást, ezért közös a m etszés­
pontjuk. *

°) b)
54. ábra

- 81 -
 2. A PACfB és a PBAi C négyszögek mindegyike parallelogram

(55. ábra), tehát PB*fcACt és PB ^C A it amiből AC/ # CAr .

Hasonlóan adódik, hogy BC,*C£f és AB, # BA+ . Az,t kaptuk, hogy az

AQŰAf CBj hatszög szemköztes oldalai párhuzamosak és egyenlők, és.
ezért az előző feladatból már következik az állitá- 1 £
sunk.
3. Ha a merőleges szakaszok PTf , PTZ és
a háromszöget tükrözzük az AB alapegyenesre,
akkor a P tf és PT2 ' szakaszok egyetlen Sza­
kaszt alkotnak, és PTZ -P T Z ’ - . Ezért a PT, 1~PP
összeg a szárhoz tartozó magassággal egyenlő
(56. ábra).
. 4. Lásd az előző feladatot!
V £* >
■
5. Le'gyen m a szabályos hároniszög ma- 56.‘•ábra
gassága.
a) Ha P valamelyik csúcsponttal azonos, pl. ha P = A , akkor
PTj - m (57/a, ábra). .
b) Ha P valamelyik oldal belső pontja, akkor PTf rt-PTZ = m
(57/b. ábra).
c) Ha P az oldal valamelyik meghősszabbitásán van (pl. az AB óid­
dal méghosszabbitásán) akkor az előző feladat értelmében PTf-PT2 = m
(57/c. ábra). •
d) Ha P a háromszög belső pontja, akkor huzzunk a P ponton át
AB -vei párhuzamost (57/d. ábra).

- 82 -
-A 7. 3 feladat eredményét is felhasználva most is PTt + PT2 + PT3 = m .

e) Ha P az ABC szögtartomány belső pontja, de az ABC A -nek

külső pontja, akkor huzzunk a T3 ponton át A C -Vei párhuzamost (57/ö.
ábra). Az A , BCf egyenlő szárú háromszögben PTf + PT3 ennek magas­
ságával egyenlő, tehát most PT^ -f- PT3 - PT2 = m .
C

/
/
/ / T* \
/ .
/
/
./
{— Á >_— i— ——;—
a r,

f) Ha P az BAC<t csucsszögének tartományában van (57 /f. ábra),

akkor PTf.-* ( PT2 + PT3 ) —m .
Ha a PT( szakaszoknak előjeles hosszúságot tulajdonítunk, még-
pedig legyen PTj > O , ha az A B C szabályos háromszög és a P pont

a megfelelő oldalegyenes ugyanazon oldalán vannak, ellenkező esetben pedig

legyen PTt' < O , ha pedig P illeszkedik az oldalegyenesre, akkorie­
gyen PTf = 0 . Ezek után már mindegyik esetben elmondhatjuk, hogy

P T i + PTz + P T s ^ m : j

6. a) Az58. ábra jelöléseivel a fellépő parallelogrammák és sza­

bályos háromszögek alapján

BÁf = &;p =CfP = Q B f ,

CBf = Cf'P^AfP w B ,

- 83 -
tehát
AC, + BA, + CB( = AC4 + q 5,' + B ’B = A B .

b) Ugyancsak kihasználva a fellépő parallelogrammákat és szabá­

lyos háromszögeket
- . \ .
PC, — AA, t ■

pa, ~ pc; = a ,c ,

PH, = a ; f i,,
tehát

PC, + PA, + PB1 = AA,' + A lB ,+ B,C 1 « AC

a) és b) alapján elmondhatjuk, hogy

1. AC'+BA, +CB, = PC,+ PA< + PB, .

2. (Á C ^ C fP y + ÍB A f+ A ^ + ÍC B f-h B fp y ,

3. C1B f A t C + B 1A ,

4. c, b ; + a , c, ' + b , a , ’

sem függ a P pont megválasztásától.

5. ACf + CjP+PA, összeg P -tő \ való függetlensége is hasonlóan
adódik.
 7. A P pontból indítsunk rendrte párhuzamosokat a háromszög o l­
dalaival a háromszögvonalig. Az igy adódó pontok legyenek Cf ' , A ,‘ és
B,‘ (59. ábra). A z e lő z ő feladat a) állítása alapján

A C /+ B Á Í+ C ö ’ = A B . _

Másrészt C,C4= ' 4fPCt ‘\ A,At = -jj-PA, -

Az előző feladat b) állítása szerint

c /c , + a ; a , í - q ‘B, = f A B ,

tehát . ' ;

A q + BA, + CB, = ( ACf ‘ + q ’C j+ f B A l+ A ÍA ,) * (CB,’i-B4'B ) = % AB.

Az 59^ ábra jelöléseit felhasználva elmondhatjuk, hogy '

1. (AC, + ESAi + CBf) ~ (AC,'+ B A ’+CB,’) = 4} A B ,

2 . (AC1 +B A 1 + C B 1) - ( P C 1,+ P A Í+ P B ‘t ) = ^ A B ,

azaz ezek a különbségek sem függnek a P pont megválasztásától.

8. Legyen AB = BC, megmutatjuk, hogy PA + P C ' < B C .
Hosszabbítsuk meg a C'P szakaszt az AC oldalig, a kapott .
pont legyen B ' , Ebből a pontból induló AB oldallal párhuzamos és BC
oldalig haladó szakasz legyen B'A" (60. ábra). Egyrészt PC'<C'B'= BA"
másrészt BA " '. í >¡1"C , mert A"B’C < á 8 'CA"4. Továbbá PA' = BA", tehát

P C 't P A '< BA"+BíA“= B Á '+ Á 'C ^ BC.

 9. Tekintsük a 61. ábra jelöléseit. Az ABC A -ben az A, sza­
kaszközépvonal, tehát , az ACD A -ben pedig a Cf sza­
kasz középvonal', tehát DfCf# jA C Az AfBi Cf Dt négyszög valóban pa- '
rallelogramma, mert A ^ B ^ D fC ^ .
i '■ ' ■
Ha a négyszög átlói merőlegesek egymásra, akkor az oldalfelező­
pontok egy téglalap csúcspontjai. Rombuszhoz jutunk, ha a négyszög átlói
egyenlők. Ha’a négyszög átlói merőlegesek egymásra és egyenlők is, akkor
az oldalfelezőpontok négyzetet határoznak meg.
10. A 62. ábra jelölései alapján mutassuk meg, hogy az A1B1C1Di
és az AfFCi € négyszögek parallelogrammák. Ebből már következik az
állításunk.

11. Ha a sik egy tetszőleges P pontját tükrözzük egymás után

az Oi , Qz centrumokra, és a tükörképek Pf , P£ , akkora

PPi>% háromszögből Pf% ll ö/ű? é® Pfg = 20pz , tehát az eltolás iráiiyát

0f 02 iránya jellemzi, nagysága pedig az ű , 02 szakasz kétszerese
(63. ábra). '
12. Az e egyenes keresett pontja az az O pont, amelyre 0t02=003
(64. ábra), mert ha irányitott szakaszokat szerepeltetünk, akkor egyrészt

. 0t 0z # J aaz ,
másrészt az

003 * ^ -:Á A g \

összefüggésnek is teljesülni kell, hogy A -nak ¿7-r a vonatkcfeő tükörképe

azonos legyen A 3 -mai.

■ - 86 -
 13. Ha egy korlátos alakzatnak Ot és Q2 szimmetria-centruma

lenne, és ha egy tetszőleges P pontját tükrözzük egymás után az 0 1, 02 ,

01, 02> Q1 , . . . pontokra, akkor a tükörképek rendre a tartományhoz tar­

tozó Pj , , P3 , . . . , pontok, amelyekre P f^=2O 1O2 ,PPl =4;Ql 02, . . . .

Ebből pedig az következik, hogy a PP2 k szakasz tetszőleges naggyá

tehető, ami ellentmond az alakzat korlátosságának (65. ábra). -

14. Megmutatjuk, hogy ha az alakzat két Szimmetriacentruma Of és

0Z , akkor Oi -nek 0Z- re vonatkozó 03 tükörképe szintén szim­
metria-centrum (66. ábra).

64. ábra 65. ábra

Aj 66. ábra ' •' 67. ábra

Az alakzat tetszőleges A ' pontját tükrözzük egymás után 02 , Of ,

-re , .a tükörképeket jelöljük A1 , A2 , A3- mai. Ezek mindegyike

hozzátartozik az alákzáthoz. A tükrözésből A03 #■ AjOf' és. 'Az0f * A i ¡0 ,

ami azt jelenti, hogy A -nák @s -ra vonatkozó tükörképe: A3 , tehát

03 is szimmetria^-centruma az alakzatnak. Os -nek 03 -ra vonatkozó
tükörképe szintén szimmetria-centrum, és igy alakzatunk végtelen sok
szimmetria-centrumához átjuthatunk.
15. Egyenes (számegyenes) (67. ábra), tér, sík, bizonyos párhuza­
mos egyenesek, párhuzamos egyenesek által határolt sikrész (sáv),egy-
másra merőleges e « / egyenesek A metszéspontjából kiindulva mind­
két egyenesre mindkét irányban mérjük fel az a , 2 a > 3 a , . . . távol­
ságot és ezekben a pontokban az £ -r e és f -r e emelt merőlegesek met­
széspontjait tekintsük (67. ábra); stb.
16. A háromszög egyértelműsége abból következik, hogy oldalai
illeszkednek az oldalfelezőpontok által alkotott háromszög csúcsaira és

17. Legyenek az ABCD parallelogramma csúcsai a négyszög oldal-

felezppontjai (7.9)’. Ha a sik egy tetszőleges P pontját egymás után tük­
rözzük A , B , C , D -r e , akkor 7.11 értelmében visszajutunk a P
pontba, tehát a négyszög nem egyértelmű (69. ábra).
18. Ha n = 2k+ F akkor a felezőpontok egyértelműen meghatározzák
a sokszöget. Pl. tekintsük a P Q R S T ötszög oldalfelezőpontjaiból alko­
tott ABC D E ötszöget (70. ábra). Ha a P R átlő F felezőpontját tekint­
jük, akkor a C D EF négyszög parallelogramma. Az A B F háromszög
7.16 alapján egyértelműen meghatározza a P pontot, tehát az ötszögét is.
Ha n = 2 k , akkor a felezőpontok, mint pl. az előző feladatban
n =4 -r e láttuk, nem határozzák meg egyértelműen a sokszöget, vagy
egyetlen sokszöget sem határoznak fneg.
19. Ha Az , Ég , Cz felezőpontok egy egyenesen volnának,
akkor illeszkednének egy középvonalra, amiből pl. Cf = B és Ai = B követ-
kezne (71. ábra) . *

- 88 -
 20. A Ct ponton áthaladó és B B ' -vei párhuzamos egyenes az
AC oldalt i?"-ben metszi (72. ábra). Az A B B 'a -bői A B = B"B'&s a
C ,C 3 "a - bői CE>'=B'B"%tehát valóban A B ’ = 2 B'C.

(73. ábra). A CRP" és CQP' háromszögek szabályosak. Megmutat­

juk, hogy az R pont körüli 60°-o s elforgatás után az R P szakasz az
RQ szakaszba jut. Ez pedig következik abból, hogy RR'Pa sRCQa, hiszen
Rp"=RCt P"P=CP'= CQ és asz. RP"P<$ és RCQ szárai páronként
60° -o s szöget zárnak be.
22. Legyenek a parallelogramma középvonalai A1C1 és Bt Df
és középpontja O (74. ábraf. Az AOD a - ben a pont oldalfelezőpont

és az ODf szakaszt a- DAt szakasz felezve metszi, tehát 7.20 alap­

ján AC, - 2 - Cp O í amiből az AC átlóra vonatkozó állitásunk már nyil-

74. ábra

23. A 75. ábra jelöléseivel, ha G az AC átló felezőpontja,akkor

cr 4 /~n
és ezért
k = EF ¿ EG+GF = -£- ( AB+CD ) = ^ (a+b)

24. A töröttvonal A , B pontjai felezzék a kerületet, és legyen

0 az ÁB .szakasz felezőpontja (76. ábra). . '

Mivél ÁB = , azért OA = OB = . A töröttvonal egy tetszőleges P

pontját kössük össze az A és a B ponttal és legyen a PB szakasz
felezőpontja C . Ekkor

AP -hPB E A . P-hP . . .
és mivel 0C#-4¡AP, azért

OP < OC+ C P = 4 ( A P i_p B ■< j

ami éppen azt jelenti, hogy a töröttvonalunk valóban lefedhető 1/4 sugaru
körrel.
25. Tükrözzünk az AC befogó egyenesére (77. ábra)!
B ' :

26. Lásd a 6.15 feladatot!

' 27. Kössük ősszé a derékszög C csúcsát az AB öldal Ci fele­

zőpontjával (78. ábra)!, '

78. ábra

90
 28. A derékszög C . csúcsából induló magasság legyen m - CC, .
Mivel BCC, = CABA > azért a BCC, A ráfektethető a 79. ábra.sze-
rint az ABC a -r e . Az igy adódó B ’ pontból B C -r e bocsátott m erő­
leges talppontja B". Mivel

B'B" = CC"= CA -C'A =b -m /

és
BB'= A B - A B '- c - Q .
azért
c- a > b - m ,
azaz
C+ m >b + a .

29. Az ABCD parallelogramma szögfelező szakaszai legyenek

AAf , B B f , CCf és DOi (80. ábra). Mivel 55,ll£>4 és AA, 1« CC, és
. APB4 =90° azért á szögfelezők által határolt PQRS négyszög téglalap.
Az ABB, és a CDD, egybevágó egyenlő szárú háromszögből
BP = /0ő / -/^ /?= A >
Z?következik, ami azt jelenti hogy P R PB,
parallelogrammából PR = B ,D =A D —AB, = A D ~ A B •
Ő ■■■
A Aiy\ n t r

80. ábra 81. ábra

30. Az A csúcspontból a B csúcsból induló belső és külső

szögfelezőkre bocsátott merőlegesek talppontja legyen D és E (81. áb­
ra). Az ADBE téglalapból következik, hogy az: átlóinak metszéspóntja az
AB oldal C, felezőpontja. Mivel

CBD< =D S C <t=C,DB <$,

azért az; E D egyenes párhuzam^s BC-we\, tehát áthalad az AC oldal

B, felezőpohtján is. Ha a ó' csúcsból induló szögfelezőkből indulunk ki,
akkor is a Q , , C, pontokon áthaladó egyeneshez jyitunk, tehát a négy
m erőleges talppontja válóbán egy egyenesen van.

: ' ~ 91 - , '
 31. A E IICF , mert váltószögek szögfelezői (82. ábra). Az A F C E
parallelogramma AC átlója a feltételek miatt felezi az A , C csúcsok­
nál levő szögeket, tehát A E = EC = AF=FC, s igy az AFCE rombuszból
E F .LA C .
32. Legyen az AB átfogó felezőpontja O (83. ábra). Miyel
ACBa=ACBí A , azért B/A ö 4 = 9 0 °, tehát 0 a BtCt szakasz felezőm e­
rőlegesének pontja, és igy 0Ci =OB, . Hasonlóan adódik az 0C2 = OA2 egyen­
lőség. Ugyanakkor OCi —ÓC2 , O Ai = 0A 2 és OBf = OBs , tehát

OB1 = OBz = \OCt = 0CZ = OAz = 0A_,.

33. a) E C G A = /<SÖ°, mert két 4 5 ° -os és egy 9 0 ° -o s szög

összegével egyenlő (84. ábra).
b) A C csúcspont merőleges vetülete az AB egyenesen legyen
C ' . Mivel ACC'A = EAEÁés BCC a = GBG'a , azért C C = A E '= B G ’.
c) Az előző egybevágó háromszögekből EE = AC és GG '=CÍB ,
tehát
E E ' + GG' = A C ' - i- C ' B = A B .
f- '
34. Vetítsük merőlegesen a háromszög B és C csúcsait az
A ponton áthaladó és EG -r e merőleges e egyenesre, a vetiiletek legye­
nek B' ill. C . Az e egyenes a BC oldalt A j -ben, az EG sza­
kaszt A£ -ben metszi (85. ábra).
CC'A a = A A2 Ga és BE>'Aa =AA2 Ea, tehát egyrészt AA2 = CC
másrészt AAg = B B ' .
. így • B B ’> tehát B A j= A tC .

- 92 - ' . .
 4-

35. A háromszög B csúcspontját tükrözzük egyrészt a CA oldal

felezőpontjára, másrészt a Q M szakasz Q, felezőpontjára és jelöl­
jük a tükörképeket ¿ J '-v e lill.- B " -vei (86. ábra), A BABC és BMBQ.
parallelogrammák egybevágóságából adódik már az állításunk.

&n

■D
86. ábra 87. ábra

36. Az 5. 4 feladatból A R I CM és A R = C M . Állításunk ezek

után már következik abból, hogy az A M C A -ben az ‘ 0 1 Bt középvonal,
zz A R C A -ben pedig a B,Úa középvonal (87. ábra).

37. Az 5.4 feladat szerint AP =CM és APA. CM (88, ábra), tehát

a 7.9 feladat álapján elmondhatjuk, hogy az 01 LOz K négyszög va­
lóban négyzet.
38; Tükrözzük a 87. ábrát a felezőpontra!
Gondoljuk m eg, hogy igazák-e a 34-39. feladatok állításai akkor is,
ha a négyzeteket befelé rajzoljuk!

' -'■.'93 r ;
 39. Legyen az AC átlő felezőpontja F (89. ábra). A 7.37 feladat
szerint

'89, ábra 90. ábra

Ha áz ABCD négyszög parallelogramma, akkor az Qt 03 , 02 0^

egyenlő hosszúságú szakaszok az F pontban merőlegesen felezik egy­
mást, tehát ebben az esetben az 0102 03 Oq négyszög négyzet.
40. Használjuk ki az AD egyenesre vonatkozó szimmetriát
(90. ábra)

41. Az AAi CCi trapézt tükrözzük a parallelogramma O cent­

rumára, igy az AjAj, C2Ci parallelogramma adódik (91. ábra). Ebben
BBj = AAr + AAS = AAj +.CC<.. v
42. Ha a trapéz alapjai a és b , akkor a keresett távolság:

43. Ha S j. szakasz végpontjainak az egyenestől mért távolsága a és

¿> ( 92. ábra), akkor a felezőpontjának az adott egyenestől mért távolsága
4? (cí+b) ^ r\a -b \ aszerint, hogy az egyenes elválasztja a szakasz
végpontjait, vagy sem.

44. A 75. ábra jelölései alapján

E F = E 6 +-GF± 4>- (DC + A B ),

és egyenlőség csak akkor lép fel, ha DC II E F \\ A B .

45. A szárak metszéspontja legyen M (93. ábra). Mivel AM04=^90

azért
M
M F=^AB és ME= -gDC ,

amiből
EF = ¿ ¡A B -C D i

1, A D pont körül írjunk DC sugárral kört, az A B oldal-

egyenesen adódó metszéspontokat jelölje C és C". A CC' és a CC"sza.~
kaszok felezőm erőlegese kimetszi az AB egyenesből a keresett pontokat
(94. ábra). Kettő, egy vagy nulla metszéspont adódik, aszerint, hogy
DA < DC., . DA — DC vagy DA >D C .

- 95 -
 2. Ha körnek és egyenesnek van közös pontja, akkor legkisebb távo
ságuk zérus.

94. ábra 95. ábra

Ha nincs a körnek és egyenesnek közös pontja, akkor a kör 0 kö­

zéppontjából az egyenesre bocsátott merőleges talppontja legyen A' és a
körrel alkotott metszéspontja pedig A (95. ábra). Megmutatjuk, hogy a
kör és egyenes legkisebb távolsága ebben az esetben A A . Elég meg­
mutatni, hogy a kör egy tetszőleges B és az egyenes égy tetszőleges
B' pontjára ( A és B ill. A ' és fi' pontpárok közül az egyik leg­
alább legyen különböző) B B '^ A Á . H aaz

OA + A Á = 0 C + CB' = OB+ BB'

egyenlőtlenség mindkét oldalából 0A = OB -t kivonjuk, akkor valóban

AÁ BB ',
mert egyszerre nem lehét mindkét helyen egyenlőség.
Legnagyobb távolságról nem beszélhetünk, mert az egyenesen és
a körön egymástól tetszés szerint nagy távolságra levő pontok találhatók.
3. Legyen az 0 középponti kör sugara r , az adott pont P ,
az OP egyenes a kört messe az A és fi pontokban (96. ábra).
C

96. ábra
Megmutatjuk, hogy a P pontnak körtől való legkisebb távolsága
PA , legnagyobb távolsága pedig PB . _
Tekintsük a kör egy tetszőleges A -tői különböző "C pontját,
a) Ha P = 0 , akkor a kör tetszőleges C pontjára P C =r, és
ezért ebben az esetben a maximális és aminimális távolság egyenlő.
- 96 -
 b) Ha P £ 0 , akkora OOP A -ben az OC és OP oldal hossza
állandó, igy a CP akkor a legkisebb vagy legnagyobb, ha a COP<$ a
legkisebb, ill. a legnagyobb, vagyis ha 0 ° vagy ,. 480 , azaz ha a C
pont A -val vagy B -vela zon os.
4. Ha félkör mindegyik rész, akkor mindegyik tartalmaz átellenes
pontokat. Más esetben az egyik rész határvonala félkörnél kisebb, a másik
félkörnél nagyobb. Utóbbin mindig vannak átellenes pontok.
5. Ha a kör középpontja O , akkor az OP szakaszra merőleges
húr lesz a legrövidebb. Ha P = 0 , akkor nem beszélhetünk P -r e
illeszkedő legrövidebb húrról.
*'> ■ '"V
Q. k DA ivén vegyük fel az £ pontot úgy, hogy D E = BC legyen
(97. ábra) . Ekkor D E = BC és BD = CE . A 3.19 feladat szerint az
A E D C négyszögben

AD + CE> AC + DE,
tehát
A D f B D > A C + BC.

7. Ha az 0 középpont a háromszög kerületén van, akkor nyil­

vánvalóaz állítás. '
Legyen AB=AC és az ABCA ^belsejében tartalmazza a kör 0 kö­
zéppontját (98. ábra). Ekkor AB £ AC>A^C . Az előző feladat szerint

AB+AC > A,B+AtC ,

tehát
A&+ BC+AC >Ai B + BC i-AiC >2 A i B = 4 r.
Ha a sokszög az O pontot tartalmazza, akkor van három olyan
csúcsa, melynek konvex burka tartalmazza 0 -t, és ennek kerülete

■■ ■ ■' “ 97 - ■
nagyobb 4 r -nél, tehát a sokszög kerülete is nagyobb 4 r -nél.
8. A 99. ábra jelöléseivel:
a) XOYA=^BOC*$ állandó. Természetesen ez az állandó függ
attól, hogy a B , C pontokat összekötő körivek közül melyiket tekintjük.
/ A külső pontból vont érintőszakaszok egyenlősége alapján
b) A X + A Y ■+XY = AB + AC = állandó,
c) AX + A Y - X Y = AB + AC = állandó.

10. Külső pontból vont érintőszakaszok egyenlősége alapján könnyen

ádódik az állitás.
11. a) Az AB Szakasz egyenese ne m esse a kort (1 0 0 /a . ábra).
Ekkor az AT/ és B T ’g érintőszakaszok M metszéspontjára

AB <ÁM + B M < A T j + BTe ' ~ AT, + BT2 . ■

b) Ha az AB szakasz egyenese metszi a kört (100/b . ábra),
ikkof már az egyik érintő is hosszabb az AB szakasznál.
c) Ha az AB szakasz érinti a kört / (100/ c . ábra) , akkor
alóban
AB = AT+ B T = AT,-t BT2 .
d) Ha az AB szakasz metszi á kört (100/d. ábra) . akkor kössük
össze az érintési pontokát a kör 0. középpontjával. Az összekötő suga­
rak P ill. ¡2 pontokban metszik az AB szakaszt. Ekkor

A B z A P t QB BT2 ’ = AT,
12. A BC , CD és DA oldalakon az érintési pontok legyenek E
F és G . Mivel CD = CE + DG , azért elég megvizsgálni csak az AB és

- 98 -
 a. i c) *)
100. ábra

a BE +AG közötti viszonyt (101, ábra). Ezt pedig az előző feladatban

már megtettük.
a .
A

101. ábra

13. A két kör viszonylagos elhelyezkedése:

a) a két kör metszi egymást, mert

3 r ~ r ==2 r < 3 r = c < 3r y- r = 4r j

b) a ^ - t a belsejében tartalmazza, mert

c - r - ^ 3 r - r = 2_r

c) a két kör egymáson kivül helyezkedik el, mert

c = 5r > 3 r +r = 4 r ;

d) A két kör kívülről érinti egymást, mert

‘ C= 4r= r + 3r ;
 e) A kör belülről érinti a Ará kört, mert

c = 2r = 3 r - r .

14. A két kör közös pontján áthaladó egyenesek közül a centrálissal

egyező állású egyenes esetén lesz az AB a leghosszabb (102. ábra).

Ugyanis ha az ~M közös ponton áthaladó tetszőleges szelőre a körök Of és

Oz középpontjaiból merőlegeseket állitunk, akkor a tartalmazott AB
szakasz felére

y a ,o t ab:

és egyenlőség csak akkor lép fel, ha OtOz ||AB. ( AM , MB irányitott

szakaszok!) '
1 5 . T ü k r ö z z ü k a z e g y ik k ö r t a k é t k ö r k ö z ö s p o n tjá r a !

16. a) Mivel DA-DC és BC=DB, azért AD=DB( 103. ábra).

b) Az ADC és CDB e g y e n lő szárú háromszögekből
D A C < = DCA -A = ex, ,

DCB3 = DBC 4 = /3.

De akkor az ABCA szögeinek összegéből ACB < = 9 0 °.
c) Az AB = A1Bi egyenlőség a két kör centrálisára vonatkozó
szimmetriából adódik.
Mivel
DC = + AB és CO^ AB’

azért DC +■CDi = DDf - AB.

17. A két érintkező kör érintési pontjában vont közös érintő az AB
szakaszt mindig a D felezőpontjában metszi és AD = DC , tehát az
érintési pontok rajta vannak a £) pont körül irt AD sugara körön

- 100 -
 103. ábra 104. ábra

(104. ábra). Ennek a körnek minden pontja - A és B pontok kivételé­

vel - hozzá is tartózik a mértani helyhez, mert ha két kör ennek a körnek
egy tetszőleges C pontjában érintkezik, és mindegyike érinti az egye­
nest, akkor D -b ői a körökhöz huzott érintőszakaszok egyenlősége miatt
csak A ill. B -ben érintheti az e egyenest.
18 . A 105. ábra jelöléseivel

Ot £ = EOz * fO ;

tehát az 01 E O A é s az 'E% B.O négyszögek rombuszok, amiből

következik már, hogy az OA és OB szakaszok egy egyenesen vannak.
19. A kapott D és E pontokat kössük össze az O3 középpont-
taí (106. ábra) . Mivel az 03 BD A és az O ^ A A egyenlő szárúak

105. ábra

és van egy egyenlő szögük, igy

 Hasonlóan '
E 03C 4 = A 02 C < .

így 03 D , || 0t 02 és O jE )| 0,02 , amiből következik már, hogy DE a k3

körnek átmérője.
Belülről érintkező körökre is gondoljuk meg a bizonyítást.

20. Az 0 középpont körül forgassuk el az OA, sugarat OB, -be

(107. ábra) . Ekkor az Az pont Az elforgatottja belső pontja lesz az
OB,Bz A -nek, mért B,A2 -H' Bf B2 és 0B,A^<í=0AfA2<í < OBfBa<Í. De ak-
■kor
B,OAj, <* = A,OAz <í < 0 ,0 0 2 <? . <*>
Az A,OAg és B,OBa háromszögekben két-két oldal egyenlő, ezért (1)
alapján Af Az < B,B^ . .

2 1 . a) Ha a köröknek ván közös pontjuk, akkor a két kör minimális

távolsága zérus. £ C
 b) A körök egymáson kivül helyezkedjenek el. A 108/a ábra jelölé­
seivel á két kör minimális távolsága A A '. Ugyanis

A A '= 0 0 - ( O / \ - K M ) = O O ' - f r - f - r ’)

és a két kör bármely más két pontjának CC' távolságára

C C ’> 0 0 ' - ( c + r ,) >

mert
0 0 ' < r+ r '+ CC' ,

tehát valóban A Á < CC'.

c) Ha az egyik kör a másikat tartalmazza (108/b. ábra), akkor

A A ' = r - ( OO' + r )
A két kör bármely más két pontjára

C C '+ r ' + OO' > r ,

amiből y^/s/ > i\
CC > r ~ (0 0 + r ' ) >
tehát AA '<CC'.
dj Általában

C C < C 0 + 0 0 '-i-Q 'C '= r + Ó 0 '+ r ’ ,

és a ", „■ . • ' .
CC = C 0 + 0 0 '+ O'C' = r + Q O ' + r '

egyenlőség csak akkor áll fenn, ha az OC és O'C' sugarak az 0 0 ' cent­

rális meghosszabbításával egybeesnek. Ezeknek a sugaraknak a végpontjai
•a két adott kör egymástól legtávolabb eső pontjai. Ezek a pontok a 108/a
ábrában a B és B ' pontpkj a 108/b. ábrában az Á és B pontok, a
108/c ábrában pedig a B és A ' pontok,
e) Ha a két kör koncentrikus (108/d. ábra), akkor a külső kör egy
tetszőleges A pontjához a belső körön a legközelebbi pont az A ' ‘ "
legtávolabbi a B ' pont. Ekkor a legkisebb távolság. I r - r l , és a le jyóbb
távolság r + r . Az előbbiektől eltérően most a legnagyobb és legkisebb
■ távolság egyik végpontját tetszés szerint vehetjük fel az egyik körön. •v

22, k f és Áj legközelebbi pontja legyen A és B (109. áfc\-

ra). Ezekre a pontokra AB — 2 r2 ¿.'Ha a k^ és kf , .kj közös
■ pontjai T j .• T2 . és ' ^ sugara r , akkor

- 103 -
 109. ábra

9. §

1. A 110. ábra jelöléseivel, ha

a) az AC és BD egyenesek metszéspontja M , akkor AMBA=oí-t/3-
b) az AD és BC egyenesek metszéspontja /V, akkor ANB*$ - oe-/3.
R

110. ábra 111. ábra

2. Az AB hurrá merőleges átmérő két végpontjában (111. ábra).

3. A 112. ábrán az egy ill. kétíves szögek egyenlőségéből követ­
kezik a feladat állítása.

112. ábra 113. ábra

- 104 -
 4. Mivel CAB A =ANM<$ és CBA A=BNM<$ (113. ábra), azért az
előző feladat értelmében

ACB<A= Í80°-(C A B A +CBA 4 ) = /8 0 °-A A /3 < = állandó.

5. Mivel (114. ábra) CAB A = ABBA és ACB A = BAD-§, azért

valóban CBÍA'*$ -A B /? •<£'.

6. Legyenek a hurok PA , PB és (115. ábra). Mivel

APB4= BPC<), azért AB = BC, azaz az ABC A egyenlő szárú, de
BAC4 =BPC4=60°, tehát egyenlő oldalú is.
7. A P érintési pontban huzzuk meg az érintkező körök közös
érintőjét (116. ábra). Ugyanazon az ivén nyugvó kerületi szögek egyenlő-

8. A 117. ábra jelöléseivel, kihasználva, hogy a háromszög ex és

/3 szögét megfeleztük,
és ABC 4 = EBC<$ = ADE <t = EDC 4 ,

BAD = DAC-Q — BED A =■DEC .

-105 -
 Elmondhatjuk, hogy COD A = ECDa , tehát a féM négyszög deltoid.
Ha az ABCA “ben oc = [3, akkor AC=CB> tehát a CEOD négy­
szög ebben az esetben rombusz, mert az alakzat CO -r a is szimmetrikus.
Ez a rombusz négyzet nem lehet, mert ekkor a háromszög AC és BC ol­
dalainak átmérőknek kellene lenni. A rombuszon kiviil más parallelogramma

10. A körben az MNB kerületi szög ugyanakkora ivén nyug­

szik, m inta Kz körben az MNA kerületi szög és ezért M NA^ -M N B ^ ,
tehát az1*NA és NB < szögszárak egybeesnek (119. ábra). ,' •

12. Egyrészt a DEB A csucsszöge egyenlő az AC£A -gél (120.

ábra), m ásrészt DBE*$ = ACE<í , tehát DEB-$ = DBE<1 .

- 106 -
 13. a) Ha az ABC A hegyesszögű (121 /a . ábra) , akkor
oc'=n:-2<x, (b'=¡r-2i3t r = F - z r -
b) Ha az ABC A derékszögű i #*= 90°), akkor az érintők nem
határolnak háromszöget (121/b. ábra). Ebben az esetben <x'=íi-2act fi'=C-2/3t
es / ' = 0
. ,
c) Ha pedig az ABC A tompaszögű, mégpedig legyen a C csúcs­
nál a tompaszög (121 / c . ábra), akkor oc'=2 <x, fi'= 2/ 3 , 2 p -ÍT .
Mindhárom esetbenNyilvánvalóan teljesül az a.'+fi'*-? = ÍC összefüggés

14. Ha az egyenes adott pontjai A , B , C és az A , 8 és

B , pontokon átmenő egyenlő sügarü körök B -tői különböző pont­
C
ja A/ (122. ábra), akkor MAB$=MCB$. Ez éppen azt jelenti, h o g y M az
AC szakasz f felezőmerőlegesén van,
15. A mértani hely a megadott körnek az AB egyenesre vonatkozó
tükörképe, mert AMB <) vagy C - ? , vagy ? (123. ábra).
16. Az ACB <f felezője a kört az A , B pontok által határolt .
körívek F4 ill. /¿T felezőpontjában metszi (124. ábra). B -bői a szög-
felözőre bocsátott m erőleges talppontja a BF/ vagy a Bf% átmérőjű
körön van. E Thales-körök nem tartoznak teljes egészében a mértani hely-
; . -.107
hez. Ha C a BF^A köriv pontja, akkor a merőleges talppontja a BFf
átmérőjű /fy körön van, ha pedig C az AFf B köriven van, akkor
a merőleges talppontja a BF^ átmérőjű m 2 körnek pontja. Ha az A Ff
egyenes az /7fy kört A 1 pontban metszi, akkor a mértani helyhez az
kör BAf ivének belseje tartozik, és ha az kört az AFZ egyenes
Az pontban metszi, akkor az fp2 körből a BA2 iv belseje tartozik
a mértani helyhez.

17. Mivel PAQA=<X adott, ezért a PQ húr állandó nagyságú

(125. ábra). A PQ szakasz M felezőpontja az O középpontú k
körön van.* A keresett mértani hely nem a teljes kör. Ha a k kört érintő
AB és A B húrokon a D Ül. E érintési pontokat tekintjük, akkor a
mértani hely a DME köriv belseje. Valóban, ha ehhez az ivhez érintőt
rájzolúnk és ennek az adöt;t körrel való metszéspontjait A -vál össze­
kötjük, az A -nál oc -val egyenlő szöget kapunk. Ha a k kör má­
sik ivéhez rajzolunk érintőt, akkor íi-ot. szöghöz jutunk.
18. B T = BA , tehát T mértani helye a 3 középpontú és
BA sugarakor. A M B < - 9 0 ° tehát az M mértani helye az A 6 átmé­
rőjű kör. Mindkét mértani hely esetében az A -bél induló átmérő másik
végpontja nem tartozik a mértani helyhez.
19. Bocsássunk M -bői merőlegest AP -r e és A Q -r a (126.
ábra). Ezek a merőlegesek átmennek az Of ill. 0 2 középponton és
Q/iOg^ =PAG<=9Ö° tehát M rajta van az Of Oz átmérőjű körön.
' ' ■' *■
Ennek a k körnek minden pontja hozzá is tartozik a mértani helyhez.

- 108 -
Ugyanis kössük össze a k kör egy tetszőleges pontját az és 0e közép­
pontokkal és az A -hói ezekre az egyenesekre bocsátott m erőleges hurok
legyenek AP és AQ . Az AM= PM= QM-bői következik, hogy az A,
P ,' ű pontok rajta vannak az M középpontú és Á M sugaru körön és
PAŰ< = APM 4 + AQM4=S0? amiből PMQ <$ = 4 80 0 , tehát a felvett M pont
a PQ szakásznak felezőpontja. Ha pl: M s Df , akkor AQ. éppen a kö­
rök közös húrja.

20. A kör tengelyszimmetriája miatt elég csak az AB átmérőre

m erőleges CD átmérő végpontjait összekötő félkört vizsgálni (127. ábrá).
Mivel OPQa= OBMa, azért 0HB'4=90°, tehát M az OB átmérőjű kf
körön van. A k t kör minden pontja hozzá is tartozik a mértani helyhez. Le­
gyen M a k, kör tetszőleges pontja és OH m esse az adott kört P -ben, és végül
P merőleges vetülete AB -r e legyen Q .
Az OPQ a = OBM& , tehát 0CL = 0 M , és igy M a mértani hely
pontja.
21. A mértani hely két kör, mégpedig az AB átmérőre m erőle­
ges OC és OD sugarakhoz tartozó Thales-körök. Állításunk igazolása
hasonlít az előző feladat megoldásához.
22. Mivel az A C B 4 vagy f vágy F - y , azért az AMB<$ is
vagy y . vagy ^ • Ennek megfelelően a mértani hely két B
végpontú körívnek az A -bán vont érintőig terjedő része (az érintőn levő
pontok nem tartoznak a mértani helyhez).

-1 0 9 -
 23. Az M C D A -ben MCD4+ MDC4=180-CMD4, de ha OfAOs4 = oc ,
akkor MCD4-f MDC4 = 480°-ül, tehát CMD4=ot (128. ábra). Az M pont
egy olyan körön van, amelynek pontjaiból az ö , 0% szakasz oC vagy
fí - oC szög alatt látszik. Az 01 , 02 pontok is hozzátartoznak a mértani
helyhez.

24. Az A B Y X húrnégyszögben ABY4 +AXY4 =1i, az AB és CD

szakaszok párhuzamosságából pedig

BDC4 = 480o- A B D < = AXY<J .

De akkor YXC 4 + YDC4 = -¡80° , azaz az X Y D C négyszög valóban

húrnégyszög (129. ábra).
25. Ha az AC és BD szakaszok nem metszik egymást (130/a.
ábra), akkor az ABNM és MNDC húrnégyszögekből az ABD4+BDC4 = ÍT
következik és ezért AB II CD.
Ha az AC és BD szakaszok metszik egymást (130/b. ábra),
akkor az A B N M húrnégyszögből ABN4 =NMC4 és az ugyanazon
ivén nyugvó kerületi szögek egyenlőségéből pedig N M C4 = NDC 4 , tehát
ABD 4 = B D C 4 , ami éppen azt jelenti, hogy AB II CD.
Gondoljuk meg, hogy az AC és BD szakaszoknak még milyen el­
helyezkedése lehetséges!
Ha AC II BD , akkor feladatunkból következik, hogy az ABCD
négyszög parallelogramma.
26.. A C pontban vont érintő félegyenes legyen CX (131. ábra).
A DE C F négyszög akkor és csak akkor húrnégyszög, ha CDB4 = CGF4 ,
ez viszont akkor és csak akkor teljesül, ha XCD 4 = CDB 4 , azaz ha
az AB húr párhuzamos a C pontban vont érintővel.

110 -
 a) 130. ábra b.j

27. Az érintési pontokban huzzuk meg a közös érintőket (132. ábra).

Azonos módon jelölt szögek egyenlőségéből következik, hogy az érintési
pontok alkotta négyszög húrnégyszög.
28. A feladat átfogalmazható a következő módon: Ha egy húrnégyszög
oldalaihoz kifelé úgy illesztünk húrnégyszögeket, hogy együttesük egy ujabb
négyszöget alkot, akkor ez a négyszög is húrnégyszög (133. ábra).
 Az FB szakasz ö -n túli meghosszabbításán legyen az X pont,
a HD szakasz D -n túli meghosszabbításán pedig az Y pont. Ekkor
YDA <J = HEA 4 >
YDC < = CGH <f,
XBA 4 = AEF <t,
XBC 4 - CGF <£■
Összegezés után .

7 HEF*$ +■FGH 4 ADC 4 + ABC 4 = JF.

Megjegyezzük, hogy igaz az is, hogy ha a 133. ábrán szereplő hat

négyszög közül bármely öt húrnégyszög, akkor a hatodik is az.
29. a) Az ÖGDH húrnégyszögből (134; ábra)

0GH4 = ODH4 = BOA 4 . - (1)

Az OGCF húrnégyszögből

OGF 4 = OCF 4 = ACB 4 . ( 2)

Az ABCD húrnégyszögből és az (1), (2)-bői

ÖGH4 = OGF 4 ,

azaz 0 6 felezi a HGF 4 -e t. Hasonlóan adódik, hogy OF , OE és OH

szögfelező, tehát 0 körül irható olyan kör; amely az EF6 H négy­
szög oldalait érinti.
, b) Mivel
OGH4 = ODA 4 ,

OGF4 = OCB 4 >

OEH4 = 0 A D 4 ,

azért O EF4 = OBC 4 ,

HGF 4 -h HEF 4 = (O D A 4 + OCB4) + (OAD4+OBC4) = JF.

112 -
 30. A 135. ábra jelöléseivel

AHE $ = A E H 4 -;E 6 H 4 ,
CFG 9 = CGF<1 « GHF <*,
DABA = Í8 0 °-2A H E -9 = 'f800- 2 E6H<Í,
BCD4 = Í8 0 °-2 CGF4 - 180°-2 GtlF 4 .
A harmadik és negyedik egyenletet összeadva
DAB4+BCD4 = 360°-2(EGU4 + GHF 4 ) = 360° - 2-90° = m °.

C ■ . .•

77

135. ábra 136. ábra

31. Az ABC'D négyszög húrnégyszög (136. ábra), inért

BA
’ D'<S + B'C'D'4 = BAD <3 + BCD 4 - F .
Az ¿ ¿ 'á t l ó r a
B'AC'*)- B 'D lC'<$ = BDC<f - BAC -3,

tehát a pont illeszkedik az ¿é" egyenesre.

32. A szakasz ponton túli meghosszabbitásán vegyük fel
a Jr pontot (137. ábra). Ekkor

4 = BAC 4 = <*

- l l3
 ‘ 1/37. ábra ■

de akkor ....

■: +.AtCB( <$ = ot + p -t- p = ír.

33. Ha felhasználjuk a 9.iá feladatot (113. ábra), akkor ..

- / ■ Á N B 4 + A C B f ~ C A B 4 + e m ^ + A C B 4 ^ íi- ' . ' : '

.34. A 138. ábra je lö lé s e i alapján mivel az '-ŰACB négyszög -
■húrnégyszög, azért .

■ / ' ■ ■ ’ ■■x '-:. .:A C Q <i =,ABO <# = 4 5 r . : ■ ,

35. Az ABMD négyszög húrnégyszög (139. ábra), az ABD ponto­

kon átmenő kor áthalad az' M , C pontokon is. Az ÁB , A D , DC ivók-
hez tartozó középponti szögek 90° -osak, és ezért a feladatban szereplő
szögek ^ “ -osak. ' ,
36. Mivel CW=MB\ ezért C'M =M8 (140. ábra). ' Ugyanúgy CM =MB
Továbbá
0 C H 4 -f- OB M < = 7C,

M B B 'A + O B H a - ^ ,

, • . W U W Q «/ — — - 7 , 7 ff 1 7

a szemközti oldalak által alkotott szögeket jelöljük -val és y -ve 1,

az átlók hajlásszögét co -val, az Á B , . 3 0 , CD , E)A ivekhez tartozó
középponti szögekét pedig * j., y f z , u -val (141. ábra). Ezekkel a je ­
lölésekkel: .

Y (x + z ) = cu> £ : ( * - * ) = 9V

j(u + y ) = Hl —co) -¿■ (u - y ) =

Ezekből az egyenletekből

x = CO + Cfj z = co - cj> ,

U = i8 0 °- co + i)-, y = 180°- co - 2> .

- 115 -
A kapott összefüggéseket felhasználva

« = (y + z), =90° - 4}(<f +.i>),

P Í ‘ 9 °°- f f ? - '* ) >

•gr- - -¿ (ü + x) ~ 9 0 \ -^(Cf + 1 * ) . , . •

<f = (x + y) = 9 0 °+ -^(cp-nJ- ) .

3.8. Legyen ' = A3 A4 és Ai A2 A3 ^ = A^A3A//^. Ha az AfA2

szakasz szimmetriatengelye e , az A^A3 szakaszé pedig f , és ezek
metszéspontja 0 , akkor A^ is rajta van az 0 középpontú OAj - 0A^=DA3
sugara körön.

10. § '

1, Mivel PB1 II BC (142/a. ábra), azért PBi B C =Q A CA,&zaz

PBf :(CA-PAf)=BC CA. Rendezés után adódik az állitás.
Ha P az átfogó valamelyik meghosszabbításának pontja (142/b. áb­
ra), akkor
PA< PB4
AC BC ' ' .

2. a) Á ő é s D csúcson áthaladó egyenesek metszéspontja legyen S

(143/a. ábra). Minthogy BC lí AD , azért SD SF =S 6 SB. A DC II AB -
ból pedig SE-SD =SB-SN következik. A m egfelelő oldalak szorzatából
SE<SF = SG • SH, azaz EGWFH.
b) Ha a B és D csúcspontokon áthaladó egyenesek nem met­
szik egymást (143/b. ábra), akkor állításunk az EFHG parallelogrammá­
ból következik. * ,

- 116 -
 143. ábra

3. A 144. ábra jelöléseivel:

CC, ■BBf = ACf AB,

CCf ■AAi = Q 8 • AB.

Összeadás és rendezés után állításunk helyessége adódik.

4. Ha az M pont távolsága MMi , akkor az ABM háromszögre

alkalmazva az előző feladatunk eredményét *

BBi
adódik, amiből

MM - AAj ' B B i
MMí - - á á -tbb; j

és ez az érték nem függ az A , B pontok megválasztásától.

 Igaz a feladat állítása akkor is, ha az AAf és BBi szakaszokról
csak annyit kötünk ki, hogy legyenek párhuzamosak.
5. A félkört három egyenlő részre osztó pontok legyenek D és E
(145. ábra). Mivel D£\H BC , azért elég kimutatni, hogy FD = DE - EG■
' 6. A 146. ábra jelölései alapján

OA : 01A = R r

03 ■02 B = /? r ,
amiből
OA ■ 01A = 0 3 ; 02B ,

OA : (O A -O íA ) = OB : (ÖB - 0 2 B) ,

tehát 0 ,0 2 II A B -

7. A 147. ábra jelölései szerint

: MP ■ AB = CM : CA ,

MŰ - CD = A M - CA ,

amiből összeadással állításunk már adódik. ,

8. QO -PM =Qö ■
■PB , QO ■PN =AQ :AP > de mivel AP - PB .azért

QO f QO _ AQ +Q B AB ^
PM PN AP AP

-118 -
 9. A <T pontra illeszkedő OA -val párhuzamosan huzott egyenes
az 0 3 szögszárat C ' pontban mesZti, a 0 pontra illeszkedő OA -val
párhuzamosan huzott egyenes az OC szögszárat pedig á B ' pontban
metszi (148. ábra). Mivel BOB'A = 60° és OB = 2.3 , azért B B '= 2 b .V é ­
gül a 10. 3 feladatot alkalmazva adódik- az állítás.

148. ábra 149. ábra

10. Messe a 3 A 2 egyenes a 'Cq. szakaszt az E pontban -

(149. ábra). Ekkor .. .

' ■' ■ ■ AAz = ‘-F-G - CCí - (CCs +C2 E) CC2 ' Cz £

. ' ■' . .... . é r v . . ccf . , cq m O

azaz '
■ AAZ Q £ :..:CC2
' ■.
—— ■+ —=■— + — -A- = / .
. ■. : AAr . c q c c i ...

Mivel ■ 1
- CZE . ’_ AgCz "A fC -'_ A C / ' : CCr
... B2 B ' ' A2 B3 A .B . A B ' . : -BBf ' . , ,

.azért"
€^ £ _ 'B* B • ’ " '
. / .. tq ~33f ’ ' .

■ amit ha (l)-b e helyettesítünk, me^mpjuk az álMtásunkat.. '

11. Ha az AP szakasz M pontjára AM M P = m :n, akkor huz­
zunk az H ponton keresz|ül OP -vei párhuzamost és legyen ennek és
az OA szakasznak á metszéspontja O ' . Érre a pontra AO'íO'0=m :n
. Mivel ■
MO’ ■PO =M A : PA ~ n i • C-m+n f *

- 119 -
azért

MO' = —r?r- PO = m +n r .
m+n

Az O' pont köriil

m
r
m+n

sugárral iít kör lesz a keresett mértani hely.

12. Az A C A f C, négyszög húrnégyszög (150. ábra) , tehát
BA(Ci-4=£AC-4 és- BCiA i -í = ÖCA -4 » amiből ABC a ~ A ¥BCt A következik.

151. ábra

13. Mivel AÉ.F a ~ A D C A , "azért

t E F : A F = D C A C = + 2,

amiből C E = E F miatt

A F = 2- E F = 2 CE .

14. Legyen EN \\AB (151. ábra). Mivel M NE a ~MBDa és

éVVé-zj — £7?/4 zi ', azért

M E : MD = ^/V • 00,

CE : CA = E N : A B,
amiből

MECA E N -A ß
M D CE ~ DB E N ’
és mivel DB = CE , azért

- 120-
 ME CA = AB - M D .

15. a) Legyen a C B Q a -ben BAf = A tC és AAf II BCL (152.

ábra). Ha figyelembe vesszük, hogyAMNa~ABQa és AQ = AC , akkor
.állításunkat megkapjuk.
b) Ha A -bél párhuzamost huzunk B C -vei, ákkor ez a BQ sza­
kaszt, tehát az M N -t is felezi, és ezért AAf = E P = M P+ M E=M P + EN.
Ez alapján

2 AAj = MP+ME + MP+ £ N = M P + N P .

16. Könnyen belátható (153. ábra), hogy MAAP =MBBQt amiből AB IIPQ..
l í . APQa ~CBQ a \ tehát AQ-QC- 4: h , 2x3\&\AQ-.(AQ+QC)‘ 4Q in),
tehát

AQ AC.
4+n

18. Egyrészt ha AB = 2 a , akkor AC= Sf - a , m ásrészt

ABCa ^ M N C a -bői ha C M =CN - r , akkor

MN
2ax
S t-Ö
Továbbá
2 s s -■ 2 Sí —2 * + 2 9<x .
st - a
amiből

X =
(si-a)(s4-s2)
s,-2 a

- 121 -
 19. Legyenek az AB és a CD oldalak vetületei AB, és CD,
'*;( 151. ábra). Mivel BB,Cd ^-'CDfDA , azért

B B , : B i C = CDi :D1D.- (1)

■D e ABB,a~DAD,á ázért

3 3 , A B, = AD, : DDt . ( 2)

. (1) és (2)-bői

B,C ■CDi = AB, A D ,,

vagyis
B4C A Di
AB, CD, J.
amiből
B jC + AB, = AD, + CD,
AB, CD,

De B,C+ABi =AD, + CDl=AC , s Így AB, = CD,

20. Á. 155. ábra,jelöléseivel az 1ACD A Df C2D& és ' ABC A

A, 3 B Z 21 > bői
Df Cz : - AC - 4:3, ’ . .

A ,Q Z : AC. - 2-- 3, ■. ' '

tehát az A,MB0ú ~ C2MD,A -bői

° f 2 : A,B2 = CzM- MA, = :4'-2'.
' ,122 - ■/' ■
 21. A 156. ábra jelöléseit használjuk.
a) ha exf , akkpr d2=ac, mert az ADC és a BAD hasonló
háromszögekből

.. .. d ■c = a ■d.

b). ha d z=QC, azaz liad-c =a d , akkor ADCA ~BADa, amiből

DACA =ABűAt- Mivel

ADB < +' ABD •‘f = 90°,

azért -
ADB A /• DAC A =, 90

amiből e és f merőlegességé következik.

22. Legyen a merőlegesek metszéspontja C , ill. C (157. ab-

ra). ABCa ~A’B’CA, mert szögeik egy állású szögek, ^ tk o r QA:OÁ=AB A’B=AC /IC,
s ebből már következik, hogy az 0 , C , C pontok egy egyenesén
vannak. ,
23, ABM A ~ D C M a , mert derékszögüek és befogóik arányo­
sak (158. ábra)ugyanis AB :MO~ BCM C és CD-MQ = BC ■B M , ahonna
MOBC~ABMC=CDBM, tehát ÁB -BM = CD ■HC . A megfelelő szögek egyen-
 24. A kör 0 pontjából a P N és MQ hurokra bocsátott m erőle­
gesek 6 és H pontjai felezik a húrokat (159. ábra).
C N P a ~ CQMa és PCGa ~ M C P a , tehát P6C<£ = HHC A .
Az OCRG húrnégyszögből PGC-4=BÖC<$ , az OCSH húrnégyszögből
pedig MHC A =SOC*} . Ezek szerint RO CA - SOC A .

OCR A = ÖCS a . tehát RC = CS

25. Mivel MBE A ^ MDH a , mert egyik szögük derékszög és

MBE (160. ábra), azért M E ■MH = t i B : M D .
Az M D 6 és MBF derékszögű háromszögek szintén hasonlók,
tehát M G M F= MD^MB . Ha az aránypárokat összeszorozzuk, akkor

' ME MG MBMD
MHMF M D -M B '
tehát ME MG = MH- M F

26./4P/4/1 ~PBP a , tehát A Á .P P = AP'PB (161. ábra). Az APP'a ~

~ P B B 'a , amiből P P ’BB'= AP -PB - A két aránypárból P P ^ A A ’-BB'
már következik.
. ■ ■ • i
27. Az (R -r ):r = R :Q aránypárból átrendezés után adódik az állitás.
28. A 162. ábra jelöléseit felhasználva mivel q q ' középvonala az
' A/CBB' trapéznak, azért

c , c1' = í (a a '+ b b ')/

Továbbá' SC1Q ,A'y.SCC,A :-i -tetőit' CS.-!S C , - 2 : F miatt

C C - 2 C i C1‘ =A A'+BB'. *

- 124 -
 29. mvélAB'-B’B=/1C’:CC'*/r? , azért B ’C II B C (163. ábra) ,
tehát X : Q = A B ’ :AB.
Egyrészt AB = m B 'B , n\&trészt AB=AB'+B‘B=m.B’B+
. és ezért ''
x ; a - rn ■( m + 4),
amiből
x = _m a_ ,
í +m

30. A feladat, szerint AE-ED^BFiFC^ni ( 1 6 4 . ábra), amiből EFWÁB

következik. Legyen továbbá DHM CB . Mivel D E G a ~ D A H a , azért
 31. Mivel OABa -OCD a (165. ábra), azért AO-OC =BO:OD=Q:b,
tehát OA = ka , OC = kb , AC = k (a + b ).
AOE A ~ ACD A , tehát

OE _ ka _ g
b k (a + b) a+b ’
amiből
OE - - ^ r
a+b

Hasonlóan kapjuk, hogy

OF - Qb
a+b
tehát O E - O r és
EF - 2ab
a+b

32. Az előző feladat gondolatmenetét alkalmazva 0 ’E '= O E ' adódik

(165. ábra), es
jr'fr'= 2 a b ' .
a -b

33 . Vezessük be az AB = a , BC = b , CD = c , DA - Ö , AC=e és
B D = f jelöléseket és a húrnégyszög AC átlóján vegyük fel a P pon­
tot úgy, hogy A B P < = CBD <3 teljesüljön (166. ábra) . MivelABPa ~ÜBCA,
e z é r t. '

AB AP - 30 • CD,
amiből 1

a c = AP_ f ,
( 1)

és mivel PBCa ~ABDA, ezért

BC : PC - B D ■AD ,
azaz
b d = P C f.
(2)

(1) és (2)-ből összeadás révén

p.c +■ b d = (A P j- PC) f = e f .

- 126 -
 166. ábra 167. ábra

á4. Legyen AB r.ű , BC = b , CA'=c , A ' ^ a , B‘C'=b' ,C'A = c ,

AA’ = f , BB' = g , CC'= e , AC= x , £ # = t/ 4 AB'= z és a
(167. ábra)-. , .
Az ABC A húrnégyszögben

a c +b f = i j x . ( 1)

A BCA'B’ húrnégyszögben

■ ’ Q'h+ cg = u y ( 2)

Ha ( l ) - t b -v ei, (2)-t pedig C -vei szorozzuk és utána össze­

adunk, akkor

. ' at>c + a ’b c + . b t í f + :c c g = u ( z b '- f g c 'J - ( 3)

.De mivel a z ’ A C B ‘C ‘ húrnégyszögben ':x b '+ :yc ‘ = e z , -.azért '

,(3)-ből
a b c -t'a b c + b b 'f + c c'g ~ a e z (4).

Az ; ABÁ'B’ " húrnégyszögből • 1 ■’

a z = fg - ű ű ' j

tefláí (4) az

'Qb'c.f ú'bc-f b h 'f y- ccg-~}efg - e a a

alakba irható, ami az állítás helyességét jelenti.

, - 127 - ■
 11. §

1, A befogók tételéből m - a g és m = b p (168. ábra). Ezék.szor-

zata abpg. De mivel ab = crb , azért m3= cpq.

V ■ c

B y-c-p c
169. ábra

2. Legyén b>a , tehát a feladat követelménye szerint bg=Qc.

De mivelbs- pc (169. ábra), azért a= p • Az ag=(c-p)c egyenlőség
az*(c-a)c , azaz*
a z+ c a - c 2 = 0

alakban is felirható. Számítás után

ŰT - —=— és b =c
Í W

3. Legyen a > b . Egyrészt

a 2+ D
\ 2 = c *,
(1)
m ásrészt
2 ab = -J - (2)

(1) és (2) összegéből a+b = (1) és (2) különbségéből/? -b = ,

s igy
 4. Emeljük négyzetre az a + b + c = 2 s mindkét oldalát és vegyük
figyelőmbe, hogy a ?+ b2= c S és a b =cm. Számolás után az átfogóra

C =
m +2s
adódik. Mivel
2 s(m +s) 2 s 2m
a+b = és ab = m +2s ‘
m +2s
azért az
2sím+s) x+ Zs'm = Q
'm*2s m+2s

egyenletből

a- m+2s [m + s + )j(s-m )B - 2 ,

* - 'H s -m f-Z m * ] ,

ahol s= m (V 2 + 4).
5. Az AOB derékszögű háromszögben (170. ábra)

Á M MB = Ö M 2= r 2 = állandó.

n 6

Kr \ r /\
A // \ \
f/ ^s \ a

V ~ 0 Q

170. ábra

6. Lást az előző feladatot t'

7. A 171. ábra jelöléseivel
-£r:a = (b --£ = ):b .
amiből fi 1 Y2T/

x - ab\fl
a+b '

- 129 -
 8-. m = oi)
faPTtF '

. 9. Ha az ABC szabályos háromszög oldala Q akkor a magas­

sága > tehát a 7.5 feladat alapján egyrészt

; : P D '+ PE+ P F =m -
, másrészt 7. 7 alapján.

BD + C E + A F = - j r ' a J

és ezért a feladatban szereplő hányados értéke -4 ^ .

10.. A 172. ábra jelöléseivel CQBA-D0A^.-90°,. tehát . '

; ' § / = V. BQ F ' C Ű - B Q , . . , ” ' V ; / ■

, ’ . ' . . a - 05 = A 5 -ű s '. "b . ; . •

■
Ha még kihasználjuk azt-is, hogy egy popból a körhöz vont érintő­
szakaszok egyenlők, akkor .•

: . a:CD = AS(D Rfv) =A5(DS+ v)= A5-DS+AS-v =

‘ ■ = 'BQ ■CQ ■•/•A S •v = BP- v + 'A.P:-v

■ A B - ¡/. ■

a : .■ ■ £
” T „

.. - A

p 7 ■" • a . . ■ ; . £4 b‘ a' \b ■ cs
T72, ábra • ‘ 117'3. ábra

11. .írjuk fel á Pythagoras-téteít. az. Á ’CC' és a *BDB derék­

szögű háromszögekre (173. ábra) : . ■" ' ’ ;'

. . ■ (a + x F. ■
+m2 = ez, . . . ■

■ ’ . .íí- i
... ■ . 7 a ~ x j + rrt - ■r .■
' \ ' ’ •" 7 • •
 Ha a négyzetre emelést elvégezzük, a két egyenletet összeadjuk és
figyelembevesszük, hogy' *

■x + m =■b
akkor *
-hf 2 >= 2 ( a 2+ b 2)- v

12. Ha á P pontot tükrözzük á két kör közös középpontjára és a

tükörkép P' , akkor alkalmazzuk az előző feladat eredményét a P'ABP
parallelogrammára. Gondoljunk arra az esetre is, amikor az A , 6 , P ,
P ' pontok nem alkotnak parallelogrammát!'Mindkét esetben

P A 2- h P B 2 ~ , 2 ( r e - t R 2) » \

ahol r és R- a körök sugara.

13. A 174. ábra jelöléseivel a fellépő parallelogrammákból

x 2+ y 2= 2 j/J 7 t ( -¡r) J =

7■. . _■■■ x 2+ z 2 = 2 ) + [-§ -) ]■■= "^rfce+ a 2) ,

. y * * 2 { ( § ) * ' + ( - § - f ] = -Y fB % t 2h . ■

és ha. az egyenleteket összeadjuk, akkor

' x ^ y U z ^ ^ ( a z+^ c ^ d ^ e z+f 2} . .

- 131 -
 14. Legyen C 'a C csúcspontnak az A B oldalfelezőpontjára
vonatkozó tükörképe (175. ábra) . Az AC 'BC parallelogrammából a
11.11 feladat alapján

4 s 2 + c2 = 2 (a2*^2),
amiből

^ si = i ( d zf b 2) - ± c z .

Az Sq , Sfr súlyvonalakra hasonló összefüggés adódik,

15. Az előző feladat szerint

16. Legyen £ az A C ~ f , F a B D -e átló felezőpontja

(176, ábra) és legyen FA =m, FC - n . A 11.14 feladat szerint a BAD,
6CD és az AFC háromszögekből

a* + d z= 2 m z + ^ e zt

b z+ c * - 2 n 2+ 4 r e 2,

Ha az első két egyenlet összegéhez hozzáadjuk a harmadik kétszeresét és

rendezünk, akkor

• á 2f t b 2 + c 2 + d 2 = e z + f 2 + 4 É F 2.

A 11.13 és a mostani feladat eredményeit összesítve elmondhatjuk,

hogy '
a) a z+ b + c 2 = 2 (x 2-f-y2+,x2+ EF ) ,

b) e 2F f 2= 2 f x 2+ y 2F z 2 - É F 2) .

- 132 -
 17. Legyen 7 # = * , PS * y és RU = Z (177. ábra) . A 7 .3 5
feladat szerint

sa = ~2 Xjl sb = ^2 y *' S c ~~2 Z'

Ha ezeket az értékeket behelyettesítjük a 11.15 feladat eredményé­
be, állításunk bizonyítását nyerjük.
18. Ha tükrözzük az ABCD trapézt a BC oldal felezőpontjára,
akkor az AD'A'D parallelogrammát kapjuk (178. ábra). Az oldalakon és
átlókon kívül vezessük be még az AA '= U , DD - V- jelöléseket. k%AE>A'CJ
BD'CD és az ADA’t í parallelogrammákból 11.11 alapján
' Z(a2+e2) = jb2+ u 2

2 ( c 2+ f 2) - b 2 + v 2,

¿ [ ¿ ^ ( a + c f j ^ u 2 * * 2.

A felírt összefüggésekből már könnyen adódik a bizonyítandó összefüggés. !

 19. Legyen az ABC A hegyesszögű (179; ábra) . Ekkor

c z= ( f + "At M,f+^ m* t

b £ = ( % - A i M j f i- t n 2 .

Ha az első egyenletből kivonjuk a másodikat, megkapjuk a feladat állitását.

Ha az ABC a tompaszögű, hasonlóan bizonyítható a feladat.

Ha £'=90 azaz az ABC A derékszögű, akkor =Ct A^Mf =

és ezért
. c ^ b a= 2 a f ^a* :■■ ;

Ha b = c , akkor A^=Mf> és akkor az állitásban szereplő

egyenlőség mindkét oldala nulla.
■ 20. Tükrözzük a derékszög C csúcsát az AB átfogó C fe­
lezőpontjára (180. ábra)! A 11.11 feladat alapján

2((& +C E ?)=

•azaz . . . . .

~ C D 2-hC £2 ^ ^ - A ~ B 2> 1

és ezért

CD2b C l 2+ j l E 2 = ( ^ + j ) Á B 2= j i ő 2
 21. Mivel az ÖÁMB négyszög húrnégyszög (181. ábra), azért
AMC <1 = 6 0 °. Az A H C A -ben M C = 2 M A = 2 o , tehát BC = 2 a + b .
Az O B C A -hen OC = 2 -OB, , és ezért

Y 2 0 B ) Z - Ö B 2 = :( 2 q ■+/>)*,
amiből
/i d 2 .0 -hb .
: - OB- - y f ~ : .

Az OM& derékszögű háromszögből

„ om - ?

adódik. “
22. a) Egyrészt -a2-*b e ^ C 2 , másrészt q = A a \ b = A b ' c =Ac'
.tehát.: • ' . /

a .A a + b A h ' = \e,Ac'l

és mivel Á ^ 0 . oszthatunk vele.

b) Mivél ab = Crr»c , négyzetre emelve és figyelőmbe véve az.
a 2^ b 2~ c e egyenlőségét és az. m c = A mc '~ t

mc
amiből

„X +■■-£= ■
& b2 '7 7•?C/ '

■. 7 a A d ‘ b d B b mc Ám'c / , ■

és ha J Í'd O ' ' -val szorzunk,. a feladat állítását kápjuk. -

23. Mivel az QBE derékszögű háromszögben (182. ábraJöS^-fB^
ezért.

. .. ■■■■. . . . :/j

- 135 -
 Az ABD derékszögű háromszögben

2 R ( /3 +2)
AB = 2 BD =- AD = R ( / 3 + 2 ) .
f2
Részeredményeink alapján

AC = 2 / ? ( y J b 2 j ,

2 R ( /3 + 2 )
A ß = &C =
V I

24. Ha az OOtP derékszögű háromszögre alkalmazzuk a

Pythagoras-tételt(183. ábra) é„ .gyelembe vesszük azt is, hogy OP=j>(R-R)>

akkor

amiből
$> - R (2 V 3 ~3)

25. A trapéz érintőnégyszög, tehát a + b = d +C , azaz d =Q +b-c.

Pythagoras tétele alapján (184. ábra)

; f g + b - c ) i: = c * + f a -b f ) z>

amiből inár következik az állítás.

- 136 -
 26. Az OCB és az OCF derékszögű háromszögekből (185.
ábra)

; . ; ;v> ;• ; - a - 2 ,

Mivel d f+ c £ - d Z, azért az előző egyenletek összeadása után

hf+h* = 4(2rz- d z)

adódik, amely nem függ a P pontra illeszkedő m erőleges -burok megvá­

lasztásától.
Ha az egyik húr átmérő, akkor csak egy derékszögű háromszög kelet­
kezik. Ha P = 0 , az áUitás nyilvánvaló. Végül megjegyezzük még azt is,
hogy igaz az állitás akkor is, ha P a körön kivül van. ‘
27. a) Mivel AK < CD (186. ábra), azért

* Á k Z + Á b z < A B * + CÖ*-

b) B D Z + K b *= ( M B Z + M & H Í Á M * - ! - M C Z) ,
hiszen KD = AC.

- 137 -
 28. Az QfOzA’ derékszögű háromszögben (187. ábra)

( R - h r f := ( R ^ r f + Á B 2 , /
amiből

AR ~ 2 V R ? .

29. Ha X a keresett sugár, akkor az előző feladat értelmében

(187. ábra)
■

AB = 2V~Rr , A C = 2 \f W x , ¿B =2^rx.

Mivel AB = AC ’+■CB , azért

2 Y W r = 2 Y W x + R Vt x ,

amiből

r = — •E r ^
(rtf+V F)2

30. Legyenek az ‘ R sugaru köröket érintő körök sugarai

r1t rSt átmérői d-» dg) d 3, ... (188. ábra).

a) ( R + n , ) Z = R 2 + ( R - r i )*^ -bői

- 13« -
 ( R + r2 ) * = R z+ ( R - df - r z ) ‘

egyenletből pedig

* > - '4 - £

Teljés indukcióval könnyen igazolható, hpgy ha

■ _ R *
n n(n+'f) ’

akkor

Ugyenis (R+rni.f) ^=R 2+[R~ (dt +dz+... +dn) ~rn+/J = ^ { . R- R l k i ~ rn+ f ] .

mivel •+ i ~ - £ \

n
n+4 nH

Tehát

amiből valóban

fjl —_ R
nH ~(n+A)tn+2)

- 139 -
 b) dfH dz + d3 + + dn + .. = R,
azaz '

■/■2 2-3 3-4- n(nH)

31. Legyen 0ZB m erőleges az OA egyenesre (189. ábra).

Az OiBOz derékszögű háromszögben, ha DB = x és a keresett kör
sugara , akkor

(~ § -+x) + r * = ( t ^ ) >

azaz

X *+ R x - R r = O . (1)

Az OBOg derékszögű háromszögben pedig

,2 2 2
- r ) = -x. + r ,
azaz .
x 2+ 2Rr - Rz= 0 .
( 2)

(1) és (2) egyenletrendszer megoldása:

" y - _£ és h — 4
*t - 3 rr - g
■illetve
Xz = - R és r2 = 0 .

Á keresett kör sugara tehát y -R i >■ ■■

32. a) Legyen az OCB idomba irt kör sugara x (190. ábra).

- 14u -
 190. ábra

Az OAD háromszögben AD=R+x, OD = R - x , OA =R és OF^EQ=Xl

tehát ,

Ü T = (R +xf-(R - x f = ( R - x f - x z,

amiből

b) Ha az OAC idomba irt kör sugara y , akkor az OGH há­

romszögben 0G=-j>R , OH= R - g , HG = y . tehát

>2

amiből

33. A keresett körsugár x > akkor a 191. ábra jelöléseit fe 1-

hásználva AB = R+x, AC= r + x, AO=(R+r)-x, BO=r, CO‘ R és legyen
OP=y.
Egyrészt az AOP és az ACP derékszögű háromszögekből

A P 2* - x ] - y * = ( r + x f - §R^ y f .

másrészt az ABP és AOP derékszögű háromszögekből

A P ?- ( R + x f - ( r + y f -

- 141 -
amelyekből

(r +xf =[(R+r)-x] + RZ- 2 R y , (1)

(R + x f= \ l ( R + r ) - x ^ + r z + 2 r y , ( 2)

Ha az (l)-e s egyenletet r -r e l, a (2)-e s egyenletet R -r e l

34. Legyen 03D = E C = x (192. ábra). Az Os 'AD derék­

szögű háromszögből

AB * 2 A D = 2 í r / - x 2 . \ .

Az O-jO^E és OgÓjE derékszögű háromszögekből

= (ri + : rf f - ( c , ± . x f * h t 'r 2 / - f o - * f.>

amiből

X - r3

- 142 -
tehát
AB

35. Messe a szögfelező a BC oldalt az pontban. Ekkor

ó - C - AfC ■(a-AfC), amiből

‘ A ,C = h

Hasonlóan adódik, hogy ‘

B Á f = — —— ' C .
b+c
36-.~a)'Ha óc - 2/3 , altkor c t = t f+ b c . Huzzuk meg a BÁC szög
AD felezőjét (193/a. ábra). Mivel AC Da^B C A a , azért

Ő - CD = q : b ■

Az előző feladat szerint

CD = ab
b+c 1
tehát" .

b : -£ b _ = Q , b
b+c

amiből adódik már az állítás.

b) Ha a = b 2+ b c . akkor o í =2/2> . Az a 2- b 2+bc egyenlőség­
ből az a-b =-(b+c) ‘Q aránypár következik, ami azt jelenti, hogy CA& & ~
CBD A (193/b. ábra) / tehát CBD4 = oc és EDA 4 = . DBA 4 = fi
és éppen ezért .

« f = CBD 4 = CBA 4 + ABD <2 = 2 f i.

 37 . M iv e l ot fi , ? s z á m t a n i h a la d v á n y t a lk o tn a k , a z é r t
x=-fO5Q, fl = 6 0 ot ^r = 15* . Legyen AE - EC é s AEC4= 90* ( 1 9 4 .
á b r a ). E k k o r BCE4=30°, az ADB A p e d ig s z a b á ly o s , á z a z AD =
=DB - > 4 5 = C . A ¿ 'Z ) £ ' d e r é k s z ö g ű h á r o m s z ö g e g y ik h e g y e s s z ö g e 30*,
te h á t

DE C£_ =
2 2

Az d erék szögű h árom szögben

b . A C ' i 4 C -H S - ( ^ *c)V2 - ,

a m ib ő l a+o = / > .

194. ábra 195. ábra

38. ^ AOEa ~AFBű é s m iv e l a m e g fe le lő s z a k a s z o k a rá n y a m in d ­

k é t h á r o m s z ö g b e n u g y a n a k k o r a , m é g p e d ig 1 :2 , a z é r t 2-BF (1 9 5 .

á b r »).

- 14 ' -
 ' b ) M i v e l ÖFC<1 = CFAA = AFD4, azért GF s z ö g fe le z ő az
A F B ■/.1 - b e n , t e h á t
AG GB = A F : B F v <? •.4 •
-

E z p e d ig a z t je le n t i, h o g y

GB= 2 f >
a m ib ő l .

0 6 - r - f r - ^ r . j O B

a d ó d ik .

, e) M iv e l DE**£r és CE = ^ r ., ezért a CFDA -b e n ha

fig y e le m b e v e s s z ü k , h o g y EF s z ö g fe le z ő , a k k or

:'F D PC = DE EC =■■■/ :3 ,
azaz CF=3DF.
o j. A fe lté te lb ő l
r [= ab :
'c a t'b (i)

M é r jü k f e l a z m e g h o s s z a b b ít á s ir a ,a CE= CB s z a k a s z t (1 9 8 . á b r a ).
M iv e l ADCa ~ ABEa , azért

/c ¿> = BE ■(a + b ) ,
-7 .. r BE b
'c a+b (2)
a
.( 1) é s ( 2), ö s s z e h a s o n l í t á s á b ó l BE = Q , te h á t - j / =60°, a z a z ^ = 120*. ■'

• 4 0 . M é r jü k f e l a z o ld a lo n a z AB1-ACi = c1 sza k a szt, & CB

meghosszabbítására
o ld a l p e d ig a = szakaszt (1 9 7 . ábra).
Ekkor

Cf Bf C 4 - 48D‘ - 9 0 aF ^ t

- 145 -
es
. ' f i +2' i80°-<x nn° , «
A ^ C < = oc + — =oc + 2 - = 90 + -jr •

CB/C, A ■V CCfAf.Á1., mert két szögük páronként egyenlő, tehát>

b ~ C f • fc ~ fc •

azaz
fc? = a b - a c f + bc£ - ctc2 = a b - cf c£ ,

mert az Q- b = C±:: Cf aránypárból - Q C ^bc^- O

41. Az előző és a 11.35 feladat alapján

fc- - ‘ (a+b)*\ '

42. A legkisebb szög cr , a legnagyobb pedig ^ . Ha az fc szö

felező a szemköztes oldalt c , , C? szakaszokra bontja (198. ábra), akkor
a 4, 5, 6 egységoldalu háromszögben

Cf - <cz -■ a : b -■ 4 : b

amiből
8 20
c* = f és

- 146 -
Másrészt
10
fc
i
azaz fc = Cz , ami éppen azt jelenti, hógy oC = -g -¡f ■

198. ábra

43. A 11.40 feladat alapján .

fc ^ Vab -CfCz < Vab - ,

44. A szögfelezőre vonatkozó tétül (Í99. ábra) és m.. _

. ■ '- abca <v a e d a ,

felírhatjuk, hogy

AD Dö .=■ A C CB = F D : D B = AP ■D E

és innen . -

A D -D F és B D -D E .

45. Tekintsünk egy szelőt és tükrözzük a szögfelezőre (200. ábra)!

Ekkor OA=OAi(= a , OB = OB*=b B F = B*F és FA = F A * . Legyen
továbbá a B FÁ * Á -ben FC szögfelező, ami nem más, m intáz OF
egyenes F pontjában emelt merőleges, és OC = c . A BFA A -ben az
FC félegyenes belső szögfelező, az F 0 félegyenes pedig külső szög­
felező, tehát ;
( c - b ) ( a - c ) = b : a ,

amiből

- 147
é s ez az érték C á lla n d ó v o lt a m ia t t n e m fü g g a s z e lő m e g v á la s z tá s á ­

t ó l, te h á t v a ló b a n

í + jL . jL + jL
a b a' b‘

0 b A C Af
— r
----------:---------a -----
200. áb ra 201 . á bra.

46. Legyen CGWAB ( 201 . á b r a ) . E k k o r

CG > C F = - A É : A F ,

a m ib ő l
CFÁE
CG
AF (l)

M iv e l AD s z ö g f e l e z ő , ,a z é r t

BD ■ DC = A S : AC. ( 2)

E DBA ~ GDC A , te h á t

BD DC = B E - CG,

é s ( 1 ) , ( 2) a l a p j á n

<•'
BD AB_ _ B E AF
DC * AC ~ C F AE

148 -
 47. Ha a b hosszúságú húr részei x és y , akkor

* + y * t>,

tehát x , y gyökei a

z z~bz + ^ .= Ö

másodfokú egyenletnek, amiből

X * ^ (b + / b ^ ) , ^

y = 4jr (b ~ V b * - a * ) •

48. Rajzoljuk meg az ABC, háromszög AAj magasságát

(2Ö2. ábra), és legyen -BC =•<*.,' AC: -és Ga 1 = p . írjunk
az A pont mint középpont körül b sugaru kört, és jelöljük ennek a
BC oldalegyenessel való ihásodik metszéspontját D -vei (ha / = 90°,
akkor D ~ C ), az AB oldalegyenessel adódó metszéspontokat pedig
amiből, . ,»
c = a + b - 2 ap

b) Ha % > 90°, akkor (1) most a következő álakban irható fel:

C 2- b a = S C ( B C + 2 CAi ) = a ( a + 2 p ) K

amiből
c 2 = a 2+ h 2+ 2 a p . '

c) Ha 2f=90\ ^Asax B C = 3 D = a , tehát

c 2- l 2 = a 2,

azaz valóban
Z 2 ,2
c = a + b .

49. Ha á körök C , Z> metszéspontján átmenő egyenes az e

egyenest a P pontban metszi, akkor ’

PÁ^ PC-PD,

P B 2- PC P D ,

amiből PA = PB > azaz ez a P pont mindig az / l ő szakasz felező­

pontja.
50. Az E pontnak körre vonatkozó hatványa szerint (203. ábra)

AE ■ ED = BE EC . í1)

Az A C E derékszögű háromszögben

Á C z + C E 2 = Á E 2\ (2)

a z . ÁCB derékszögű háromszögben pedig

Á C 2 + CB2 = Á B 2. <3>

-1 5 0 -
 • (1). (2) és (3) alapján

AE- AD = A E (A E +ED) ^ Á E ^ A E EL = Á C *+ CE2+ B E - EC =

= A C A f E C ( . 5 0 EB ) = ÁCZ4 EC ■BC = A C Z+ (B C - BE) B e ■

= ^ c 2 ^ b c ->- b e b c = a ő 2- 3 e b c ,

és ha rendezünk, akkor

Á B a= A E AD -f B E ■ BC

w Awiiiwuozi uiucuttvai eg^eim’ 'iug^a Kort az fiOL i

rombusz B csúcs i mint középpont körül (2 0 4 ábra). P pont kör^e
vonatkozó hatványa aj ipján

4P PC = A B r p b 2.

íz osztópontok Pt * Pa E pontok
P n-i
hatványé rendre

/■ n . L
n (n -i) V

± L (fí - 2 ) ,
n n

?• J_
n n (n-3) >

- 151 -
A z e g y e s h a tv á n y ok a t ö s s z e g e z v e

n -f n- /

S = H -g k (n -M ) J í\n i k - L k *
k=/ n n * L *=/ * -/- J

T~*. (n-1)n y-f .2 (n-()n(2n-0

m iv e l L. k - -«-5 —
k-4 t< B

53. Ha a P pontot összekötjük a körök B metszéspontjával

(205. ábra), akkor
PA PB = PB -PC -

böl PA = PC, íehát P félezi az AC szakaszt. Megmutatjuk, hogy 0P=0&,

ahol 0 a körök 0< , Og középpontját összekötő szakasz felezőpontja.
Bocsássunk merőlegeseket az AC egyenesre az 0 , Of , 0 2 pontok­
ból, a talppontokat jelöljük rendre T , , Tg -vei. Egyrészt

P C = ± A C = ATf + CTg ,

teh á t n fi - PTg . M ásrészt 7} T - T% , teh á t TB - T P , a m ib ő l

v a ló b a n OP= OB . E z a z t je le n t i, hogy a P pönt a z O p o n t m in t

középpon t k örü l ir t OB sugaru k örön van.
 54. a) Á B pont "hatványa az A C E körre (irányított szakaszokat
szerepeltetve)
A B * = BC B E ,
, (1)

'a C pönt hatványa az ABD'; körre:pedig .

A C * = CB CD (2)

(1) és (2) megfelelő oldalait összeadva, zérusra redukálva, majd

mindkét oldalhoz B C Z -et hozzáadva

á b z + M 2 + b c ( c d - b e ) + b c 2 = & c zj

Á B * + Á C 2 + B C ( C D -B E + B C ) = B c f

t Á B Z+ Á C * - B C DE = B C 2.

b) AEB a ~ CABa, tehát

A E : AC = BA B C,

•amiből
>ir_ B A . AC
~ ~B C ~ ‘ (3)

ADC,¿s BAC A . tehát

A D - AC = BA •- BC,
amiből
AC-BA
AD =
BC ' (4

(3) és (4) alapján A C = AD-

Összeszorozva (1), (2) megfelelő oldalait

A B *- A C Z = B C 2 -D C BE,

amiből
A B -A C
Y BE DC « .
BC

- 153 -
 (3) és (4) figyelembevételével valóban

ÁDZ~ A E Z= DC B E

55. Mivel a két kör hasonlósági pontja M , azért az X , Y meg­

felelő pontokra (207. ábra)

MY ■■ M X = A,. \

amiből vv

Ha az X pontból vont érintőszakasz XT , akkor

XY XY-XM XT2
XM ~ XM2 XM2 ’

amiből (1) alápján ,

, ■ '-£ £ ■ = Y x tÁ ,
XM ... , • ■

azaz á tört független a k^ kör X pontjától;

Há X helyett az A , B és C pontokat szerepeltetjük, akkor

4Zl . í I l . < i i = /1 7 a ,
AM BM CM

amiből ' #

(2)

Az ABCM húrnégyszögben a Ptolemaios-tétel (10.38) szerint

BM AC - ÁB CM + BC ÁM,

és ha (2) alatti összefüggéseket figyelembe vesszük, akkor megkapjuk fel­

adatunk, állitását. '

-154-

í
 12. §

1, A kapott hatszög oldalai az adott szabályos háromszög oldalának

harmadával egyenlő. A szögei is egyenlők, mert mindegyik egy-egy 60°- os
szög mellékszöge.
2. A kapott AtPCfRBfQ hatszög oldalainak egyenlősége a szabályos
háromszög tengelyeire vonatkozó szimmetriából következik (¡¡208. ábra) .
Á szögek is egyenlők, mert mind 420° -osak!

3. A kapott tizenkétszog oldalai egyenlők, mert a négyzetek közé

mindenütt'szabályos háromszögek ékelődnek be (209. ábra) . A szögei pe­
dig mindénütt 90°+ 60°= -150°■ '\
4. A feladat állitásá a szabályos ötszög ötödrendü forgásszimmetriá­
jából következik (210. ábra).

155 -
 5. ABC<i= AED-Q = BABA, mert ABC a = A E D a = BAFA (211. ábra).
k BCD és a CDE szögek egyenlősége az ACD egyenlő szárú
háromszög szárszögének szögfelezőjére vonatkozó tükrözésből adódik.
Továbbá B D E a = 'DBAa miatt B D . felezőm erőlegesére az
ötszög szimmetrikus, azaz ABC-$'= CDE-4, ami éppen azt jelenti, hogy az
ötszög szögéi egyenlők, tehát az ötszög szabályos.
6. Legyen a szabályos ötszög köré irt kor AF^ húrja M'P -vei
párhuzamos (212. ábra). Mivel AM = F D , azért ME=CFi FD =MA =M Lf
mert az AM L A egyenlő szárú (MAFA - DFA A = 72° AMB$=36° s Így
ALMA-72§, Ugyancsak legyen párhuzamos az EG húr az MB húrral.
Ekkor BG=ME, BG = ME=MN. Másrészt MC= AF , mert ezekhez a hurokhoz
egyenlő ivek tartoznak. Legyen K az AF és GE egyenesek m et- ^
széspóntja. AK = GK , mert az A KG A egyenlő szárú ( A G K A = 36 /
Q/C4 <$ = JQS , GAKA - 36°) • Továbbá ND = K F , mert FD # M L * N K
miatt az F D N K négyszög parallelogramma.

MA + MC + M E * ML + (A K + K F )+ M N =
= ML + G K + N D + M N = M B + M D .
 7. Legyen ÁB a beirt, A 'B ’ a körülirt szabályos sokszög oldala
(213. ábra). Az A 'BO derékszögű háromszögben CB magasság, tehát
ha alkalmazzuk a befogók tételét, akkor

p2 = r R .

8. Legyen az >4/6 és (Ti? oldalegyenes metszéspontja N , és te­

kintsük az A NDF négyszögét (214. ábra). MivéiBAD<=MFf=CDA<-ADF-S,
azért az ANDF négyszög rombusz. Ha AB =a ■AF=AN=DN~b és AD =C ,
akkor NB = b ~ a . Végül mivel BCUÁD , azért

b - a ■a = b . c t

amiből rendezéssel adódik a feladat állitása.

H ' ■■

9. Az A0OA^A szabályos, mert AoQ A ^ ^ 6 0 ° { 215. ábrá).

Szimmetriából 3,£¿11AfAe . Az O A ^ á szögei: 2 0 °", 8 0 ° , 80° \
az O B^a szögei: 2 0 ° ,3 0 °, 80°\ az A0 AfBrA szögei 20°, ŐO°, 80\
tehát ■' ' '
Ao A í B1 a ^' 0 A o A4 a ~ üOf BgA .
Mivel -ApBf =BzA ^ a , B1Ba =A0A3=r^2a, azért

. x : a = a :rJ . .. (i)

(r-2 a ) : ( r - x ) = a ; r . (2 )

■ ■ \ ..'-'157- ■
 Az (1) összefüggésből £ \ amit ha (2)-dik összefüggésbe helyet­
tesítünk, akkor
a2 \
r (r - 2 a ) = a ( r - ~ ) >

űbol
■' a3 + r 2 = 3a r‘

10. Ha a húr sokszög szögei egyenlők, akkor az oldalai nem feltétlen

'gyenlők (pl. körbe irt négyzet és téglalap.) ^
Ha a hursok^og oldalai egyenlők, akkor szögei is egyenlők, mert
egyenlők lesznek a/ok a körívek is, amelyekhez a sokszög szögei mint

.erü L eti^ szog^ ^ hogy az érintősokszög oldalai egyenlők, de a szögei

nem (pl. rombusz -d a la i egyenlők, de szögei nem egyenlők) . _
Ha az érintasokszög szögei egyenlők, akkor oldalai is egyenlők.
Ugyanis a rzögek egvén lőfeéb ől követkéz ;k, hogy a szomszédos o d a l^
é S itéS i po ttjai köze eső körivek egyenlők, és ebből mar könnyen le v e z e t
hető az oldí lak egyenlősége.
12. Ha a kör sugara R . akkor a kör köré irt szabályos háromszög

oldala 2 R Í3 , a négyszögé 2 R , a hatszögé pedig R 3

13. Ha á kör köré irt szabályos Sokszögek oldalai %
a körbe irt szabályos sokszög oldalai <2P , 0.2n , akkor

Rn
nk n Aa v = ^ 2n ■

kn = n a „ , kzn = 2 n a zn

A 216. ábra jelöléseivel

. C D Fá ~ G H F a , _

s így
: GH = CF • GF ,

amiből

- 158 -
 A _ Q/i
2n A n+a„ ' .(i)

Mivel CD Eá~C E6A , azért

CD : CE = CE CG,

a n \aan - :
amiből
CinA2n ( 2)
a 2h '

Ha a (xj-gal jelölt megfelelő összefüggéseket az (1) ill. (2) össze­

függésbe helyettesítjük, akkor megkapjuk az állítást.

14. Ha FAB <f=oc (217. ábra), akkor ZPQ = E-2oi, de

miatt ZPQ <4 ¥= i 3 5 ° .
15. Legyenek az oldalak a a legkisebb átlók AfAs=^ ^ =- =A2n*/Az=^
MA. MA, a , , MAs - d , MA2 n H . .

Az MAfA2A5l MAZ A3A4) -y M A zn A ^ A ,, MAZn+j Af Az

húrnégyszögekben

-1 5 9 -
 a ( d 1 t d 3 ) = bdz ,
bd3 = cl ( d z + á « ) ,

a ( ¿ i * ds ) =bd« ,
b ds = a(du + d6 ) ,

b Ü2n-4 ~ ° ( ^ Z n - i t ^ ') >

a (^2h-1 + b2n+1^=\ ^ ■>

b d ^ + c id , = a d z n>

b d + a d z n + p - a d z *

A m egfelelő oldalakat összeadva

• (2 a + b )( d i + d3 + . . . + d 2 n+j ) = (2 d + b )(d 2 + d4 + . + d 2n).

Szabályos háromszög esetében MAt + MA3 —MA2 .

\§ ZA M 1 l + M N K F N B K = ( A M + M N + N B ) K = A B E .
A feladat állítása nyilvánvalóan akkor is helyes, ha az AB szakaszt há­
romnál több szakaszra bontjuk fel.

V. Legyen QA=R, Q C ^ j R , CÖ3 - r (218. ábra). Az 0,003 de­

rékszögű háromszögből ,

• (K "-)** - , r f ■

ahonnan /- = . Az 03 középpontú kör kerülete

Z t r = 2 fc j R d 2K R

- 160 -
 18. Állítsunk merőlegeseket az r sugaru körök A , B , C kö­
zéppontjában az odafutó háromszögoldalakra (219. ábra). Ekkor ;

tXf ^ Á ^ A A z ^ i - = 2 S " +

= C, CC2 <$ = F - p >

amiből oc1i- f i j + f a - 2 . i l .
A kapott síkidom kerülete

* = Az Q + C^ 2 + C2 B1 + ¿ i \ + e>!íA 1+ A ~ A 2 =

= ( a + b - t c ) + r < x i + r(3 4 + r f a =

= (a + b + c) + r(a.1+ /i1+^1) = a + b -h c + 27Tr,

azaz a síkidom kerülete a háromszög és egy kör kerületének összegével

egyenlő. (A szereplő szögek mértéke radiánokban!)
Ha az adott n kör olyan, hogy nincs közös pontjuk, középpontjaik
egy konvex sokszög csúcsai, és szögei oc4, <X2, ocn , akkor ebben az
esetben is cti ,=K-oc1t <K2 =X~-<xe ,. ..> oc^ = ii'- <xn . amiből ,

ocfa acJ + ... + ocn = n /i- ( < x 1+a.2+ .. + acn ) = n í i - ( n - 2 ) K = 2k ,

és ezért most is a síkidom kerülete a körök középpontjai által meghatározott

sokszög és egy r sugaru kör kerületének az összegével egyenlő.
- 19. L egyenek a k örök su garai /-/ és , ot és /3 a közép­

p o n ti s z ö g e k (r a d iá n o k b a n ). E k k o r rf <x = rz /3 , és ezért

ri rz = / 3 • ot .

' - i6 i - ;
 20. Az OAMÁ szabályos (220. ábra), mert MO' &
felezi az OA alapot, tehát OM=AM és OM=OA = R.
Ezért BŐM -f — 30°■
A kapott síkidom kerülete
k = OB+ BM-h MN + NO =
= R + 4rRiC+(^R(3 ~ ^ R ) + - ¡ ¡ - 2 § X = 0 0' A
220. ábra
= £ ( 6/3 + 6 + 5 íi).

13.1

1. Mivel T(ABC)=T(BAC) =T(CB'Á)=T(CB’A )= T(AB'C')=T(ACB)-

=T(BC'A), azért az A'BC'a területe az ABCA területének hétszerese
(221. ábra).

221. ábra 222. ábra

2. Mivel T(ABC) = T(BA t)=T(CA’B') és T(CDA) =T(DCA) = T(AC'D‘h

azért T(ABCD) = T(BB'A') +T(DD'C). Hasonlóan T( ABCD)= T(AAD)+T(CCB),
tehát végeredményben
T(A'B'C'D') = 5 T(ABCD).

3. Mivel AD WBd'WCC' (223. ábra), azért J ( A B C ) = T(ADB)+

+ T(ADC) = T (A D B ') + T ( A D C ) = T ( D B ’C ' ) .
 4. A négyszög oldalfelezőpontjai legyenek A r , 8, , Ct , D1 , az
. átlók E és F felezőpontjain át a másik átlóval párhuzamosan huzott egye­
nesek metszéspontja M (224. ábra). Mivel ACHMF, azért

T C q D D f M ) = T(Cf DDfF ) = ^ T ( C D A F ) = ^ T(ABCD ) , '

azaz a szóbanforgő négyszögek mindegyikének, területe az eredeti négyszög

területének negyedével egyenlő.
5. Bocsássunk merőlegest a D , F és C pontból az AB oldal­
egyenesre, a merőlegesek talppontja legyen D [ , F ' ill. C (225. ábra).
Mivel AE = EB és a DD'CC' trapézban az F F ' középvonal, ezért

4t A e dd '+ j e b c c '= ^ a e (d d '+c c ' ) = ^ a e 2 f f ,^ ^ a b f f ')

'vagyis '

T ( AE D ) + T fE B C ) = T (A B F ) -

De akkor .

T(ÁSD) + T(B C H ) = T ( F G E H ) ,

mert mindkét oldalból egyenlő területet (T(AFG)i:T(FBH)) hagytunk el.

De mivel a PBC/3 és az ABC A alapja közös, azért é ,: t - P i :rn,
és hasonlóan tz - i —p& :rr,2, ^3 ^= Ps fp3 > tehát valóban

Pl s Pe s .P i =J^

7. Mivel (226. ábra)

PC, ? Ps
B P _ mz í
PB, Pz ‘
azért elég megmutatni , 'hogy- a fenti állításban -szereplő." hányadosok
között van olyan, amelyik nem nagyobb mint 3. és van olyan is, amelyik
nem kisebb mint 3. Az előző feladat értelmében, ha

mm es max

akkor

amiből oí= -y , = y » ami állításunk helyességét mutatja.

8. Mivel 2 T = C im a =bm b =Cmc és a+b>C , ill C i-Ó < C , ezért

2 T _ gT_ < 2T_

>
ma m jj mc

és ha ( 2T>0) -vei végigosztjuk az egyenlőtlenségeket, állításunk bizonyig

tást nyer. . ,
9. Ha a P pont a parallelogramma 0 középpontja,akkor á
pontra illeszkedő egyenesek mindegyike felezi a parallelogrammát. ^
Ha P £ O , és a P -r e illeszkedő & egyenes nem átlója a
227. ábrába berajzolt kis parallelogrammának, akkor az átlónál nagyobb
területet vág le.

- 164 -
 227., ábra 228. ábra

10. A két négyzet területének összege (228. ábra): x 2-hy 2. A fenn­

maradó két téglalap egybevágó, területük összege: 2 y y . Valóban
* fy - , mert (x -y )*= 0 . Egyenlőség csak akkor lép fel, ha P a
négyzet középpontja. , -
11. Tegyük fel, hogy az LMNA csúcsai az ABCD parallelog­
ramma A B, AD és CD óldalaira illeszkednek (229. ábra). Legyen
LSW AB , m a parallelogramma magassága, mi az LSNa, mz
pedig az LMS A magassága. Ekkor m1 +mz =m és az LMNa területére

L S m i + 4¡L S m z = j Í S m = j A ö m .

Egyenlőség akkor áll fenn, ha az LMNa csúcsai közül kettő a parallelog­

ramma egy oldalának végpontjai, harmadik pedig a szemköztes oldal egy
pontja.

A M B
229. ábra 230. ábra

1?. A 230. ábra jelölései alapján

T = j 0203 ■C01 = ± AB AB = j (\/2 b f = b 2.

 13. A 231. ábra jelöléseivel, mivel ALLB = L-2, és c

K /W C ) f < /,

ezért —
T(ALN> - % - a*
231. ábra
A most kapott eredményeink alapján

T(LM N) = T(A B C )-3 T (A L N ) = § a 2

14. Ha A K - X , akkor AN=KB = a - x , és ezért az AKN derék­

szögű háromszögből (232. ábra)

KN2 ~ x2+ (a -y )Z (1)

M á s r é s z t a f e l t é t e l a la p já n

K N - : a e= 2 5 * b 9 . (2)

(1) és (2)-bői az

z , 25 „2
* + ( a -x) = ¿g °

3 ¿4-
egyenlet adódik, amelynek gyökei: y' a és j<2-

15. a) A feltétel szerint (232. ábra)

' '« ' m Z i 0 ' KB - ^ " ' n

Pl. a K B L derékszögű háromszögből

f(l_ = - a—r Vm2+ n 2 ,

m +n

és Így a KLMbJ négyzet területe

2/ 2\ ' - -.
T a (m fn )
/ — 1 7p i
' (m + n)

- 166 -
 b)Az AKN derékszögű, háromszögben
(232. ábra) ' D H

A N = ± NfC és AK= ^ NK .

Mivel

a - AB = AK.+KB = AK +AN = - g ( l i - f 5 ) N K J

azért ' *■
A K B
232. ábra
2a
NK =
-f-h/J ’

és így a KLMN négyzet területe:

'■ 4a2
T =
(u /3 r

16. Az AB CD trapéz alapjaihoz illeszkedő részháromszögek te­

rülete legyen tf, ill. iz (233. ábra), továbbá ha az átlók metszéspontja
M , akkor mivel T(ABC) = T(ABD) , azért T(AMD) = T(BMC)= t . Továbbá

tr : t = ÁM : MC,
t • 4 =A M •
•MC,

amiből t^ V tfe . így az adott ABCD trapéz területe

ti - h 2 \ r t - r z + t2

17. Minthogy Af Bj IIAB , (234. ábra) azért T(CA1XB1) = T(CA13 ).

167
 T(ABC) .T(AiBC) = AC : A 1C,

T(Af BC) T fA ftC ) - BC ■B1C

aránypárokból
T(CAf B) = Í T t

18. Legyen az A, A * . - An és az A,’A j ■■A ‘„ sokszögek hasonló­

sági pontja 0 az Aj Ag ...An sokszögbe beirt és az A ]A 2 An sok­
szögk öré irt sokszög Bt B2 - .B„ sokszög (235. ábra) Legyen továbbá

T ( 0 A fA2) = T i t T(OA2A3 ) = T Z ,

t ( oa ; a '2) = t1t T(0A'2 A3) = 4 ,

T m f o A ^ rf t T(0A2B2A3 ) - t2 . ...

Ha a hasonlóság arányszáma A , akkor

T Tt - A , *"

Ha figyelembe vesszük az.elozo feladat

eredményét, akkor

= , c e f r é ig - M 2 ,- a)
235. ábra
Ezeket az egyenlőségeket összeadva kap­
juk, hogy ,

r = r , ' * rz * ;.• > £ v + t n ) «■ M ;

és mivel IÍTt = Á t , azért

■ r = i/7 7 .

19. A befogókhoz illeszkedő szabályos háromszögek területösszegé

ami az állítás helyességét mutatja.

- 168
 20. Ha a befogókhoz illeszkedő háromszö­
gek területe t, , t2 az átfogóhoz illeszkedőé
pedig ¿j (236. ábra), akkor
é , : t¿ =• a 2. b z ,

¿1/
és igy
cz
t,

n
a2
236. ábra
amelyből

^ tz~ CL*

Okoskodásunk nem használja ki azt, hogy az oldalakhoz illeszkedő

hasonló idomok háromszögek, tehát az állitás hasonló sokszögek esetében
is igaz.

21. Ha B ,C, felezi az A B C háromszög területét (237. ábra),

akkor

T (Á B C ) ,C ,) = A B e : A B * = 2 ,

amiből
AB • AB, = # 2 ,

AB AB, ,

BfB = A B -A B , = f 2 AB, -A B , 7 ~ / ) AB , ,
amiből

AB< b, b = w 4—
'■ A

237. ábra 238. ábra

- 169 -
 22. Az előző feladathoz hasonlóan (238. ábra)

c l * • CD*. CA2 = / ■ 2 - 3 ,

Tehát az AC = b oldal részei

C £ = p § ,y £ D = -^ ()Í2 -1 ), DA = j £ ( K r - - f é ) .

23. Mivel hasonló háromszögek lépnek fel (239. ábra), azért ha a

háromszög területe T , akkor

fT , f T = a, : ( a ,+ a 2 + a3 ) ,

f t í : f T = a 2 : (a ( + a2 + a3) ,

J l 3 : T T = a y i ( a 1 ^ Q g + a 3) .

Összeádás és rendezés, után

T = ( ITT, + f t z + f t 3 ) 2.

A
\ D F E

239. ábra 240. ábra

24. Mivel az LMNP négyszög bármelyik szöge derékszög, azért

téglalap (240. ábra).
DLEa = FN C A , mert DE=FC = b és szögeik is páronként
egyenlők. A két háromszög magasságának egyenlőségéből LNWDC következik.

- 170 -
 Mivel LMNA~ DL£ A , azért T(LMN) •'T(DLE) = LN*: DEf
Minthogy TfDLE) = ^T(ADE)=^ b m , ahol rn ' a parallelogramma ma­
gassága, az előző aránypárból következik, hogy

: -fjj-bm = ( a - b ) z b z>

t _ ( a - b ) zm ^ (a -b )2am
2 ~ \ 4b * 4ab

De ¿7/77= T , és igy

J_ = (a b ) 2
T ■ 2ob

25. Legyen a szabályos sokszög oldala ¿7 , a beirt kör Sugara

a területe 7", a X3 -bői az oldalakra bocsátott m erőlegesek pedig
m1,m a,...,m n . (241. ábra). Mivel
y. _ üm ,+ am2+...+ a m n _ naQ
' ‘ '■ ■■ ' '■*' '
azért ■
Lm i
? = n

26. Ha a szabályos /7 -szög keruieue Xr,, , a szabályos 2n s z b

területe ¿2/7 (242. ábra), akkor

f - tr Qf1 r - knf
2n ~ n 2 2 ’
ahol 4j Qnr az 0f^P1P2 deltoid területe. Ha r 2 -tel osztunk, akkor

tzn kn
r* 2r =

azaz valóban kfí= p 2 r é s tZ n = M r z.

27. Mivel a 243. ábrában a vonalkázott idomók területe egyenlő, azért

a keresett idom területe két szabályos háromszög és egy körcikk területének
ösfszegével egyenlő, tehát

V 0 a*£3 . o zt o z( 3 / 3 -h f i )
r —Z ' r * c

243. ábra

28. Az OAT derékszögű háromszögben 0AT4'30( tehát fenn­

állnak az és az AT= J ’ k T összefüggések (244. ábra). Ezek sze^
rint

. p - -j- JTR + R / 3 ,

V - d - 3p _
R ~ 2ÍC+3/3 *

A körszélet területe

T y ^ 2 4tC-3/3 nz 4 H -3 /3 9pZ 3 p Z(4A —3 £3 )

~3 4 ~ 42 42 (2k+3Y 3r 4 (2 r + 3 (J )e

172 -
 29. A 12.18 feladat alapján (219. ábra)

T =T (A B C )^ T (A B B 2A^ + T(BCCgBf) + T( CAAz Cf ) + £>■(ocf +/3f +#<) =

i=Í + ( a + t> + c ) r + 7 i r 2 = t t + 2 s r + Z r 2 , .

ahol t a háromszög területe, 2 s pedig a kerülete.

Ha n kör adott és ezeknek nincs közös pontjuk, középpontjuk egy
konvex sokszög csúcsai, továbbá ennek a sokszögnek a területé t , kerülete
k , akkor a konvex burok területe

T = t + k .K + K r

30. Felhasználva a 220. ábra jelöléseit és a 12.20 feladatban sze­

replő eredményeket, a síkidom területe

T = T (M O B ) + T(MOO’) - T (O O 'N ) =

-IA G - é * - í S V S+K p i
l a 8 R i6 48 ~ R •

31. Az R sugarú kört belülről érintő körök középpontja legyen

rendre A , B , C , sugaruk X és az adott kör középpontja pedig 0 (245.
ábra) . Ha az A , B középpontú körök érintési pontja P , az A és O
középpontú köröké pedig Q , akkor AB=2k és OA=R-X. Mivel az AOP
derékszögű háromszögben PAO-4=30°, azért O P ~^ ( R - x ) ,
és igy

amiből
(2 /3 -3 ).

A keresett T terület az ABC háromszög és csúcspontjai

körül irt körök három ¿¡0®-oskörcifcke területének különbsége és igy

/,

- 173 -
 246. ábra

32. Ha a körök sugara r , akkor a 246. ábra jelöléseivel

a = 2r / 5 + 2r = r ( 2 / 5 +2 ),
amiből

így a körök által határolt időm területe pedig

( 2 - / 3 ) ( 2 / 3 - 1l ) q2
T = r 2( Y ^ J t ) - 16
33. Mivel az OAB , D D E , O E C szabályos háromszögek
jgybevágók (247. ábra), azért mindegyik területe az ABC A területé­
nek negyedrésze. így a szóban forgó idom területe az ODBC négyszög és
az ODE körcildc területének különbsége, azaz

/ n 2!/=• / ír rí2 3 /3 ~ M.
T = T(O D B E ) -T (O D E ) - j R ^ ~ 6 K R R*

174 -
 34. A befogók fölé rajzolt félkörök területösszege egyenlő az átfogó
fölé rajzolt félkör területével (248. ábra), azaz

f a 'hb > 8 = c 8 >

é s mivel mindkét oldalból ugyanakkora területösszeget kell elhagyni, azért
valóban * - .

X + Tg - T.

35. Ha az egyes körök sugarai R , , r2 és CM =Q (249. áb­

ra) , -akkor

mert a = 2 Vr, rg .

ti

| DE= f -.
Mivel 0 E = 2 D E . a z é r t D £ 0 *f= *Ő 0 0. Továbbá KFO A = EBE*} = 6 0 ° ,
amiből 0C IIE8, OEII B F . Mivel az OE B E rombusz oldalainak hossza
Q •g
j és egyik szöge 6 0 \ azért az OEF körcikk területe a rom ­

busz területe pedig ( g j g- , és igy az EBE idom területe

r - a, '
54 '
és ennek^ három szorosa szolgáltatja a kör által lemetszett idomok terület­
összegét

175 -
 37, A 251. ábra jélöléseit felhasználva mivel OC=2-OM , azért
QCM^=30°, M Ó N I* # 0 ’ , KON$ = 6 0 ° . Továbbá T(CMON ) = # z lf3,
TfMONF) és Így

TÍCMFN) = - Rz

Hasonlóan adódik, hogy

T(DhtEK) = 2Í^q

Végül a kör által nem tartalmazott idomok területösszege

j - B V 5 - 3 T _ R 2'

38. A középpontok áltál alkotott háromszög terüléte t< , a körök

•-^
területe , akkor a "görbevohalu háromszög" területe (252. ábra)

39, A kör 0 középpontjából huzzuk meg a párhuzamos hurokra

1 m erőleges OD sugarat (253. ábra). Mivel = ^ /3 p 1 Y5Rf öj - /3R,
■ azért' .

0 C ,~ f f i , O C ^ ^ -R , OCs - - i - R .

-1 7 6 -
Továbbá

r(óA tű q ) = £ / < / ? * T (m aDB2) ^ S-r-n2

rR 2 t J( űa3 db 3} = -^ r /? 2

a) T (A , DB, ) = T(OAi DBi ) - T (0 A f 3 , ) = — ^ R2

b) T ( A / Bf ö?A2 ) = T(A2 DB2 ) - T(At DB,) = K ^ ' G

C) T(A2B2B3A3) = T(A3DB3)-T(Ai íi-3/3+6 i->2

R"
12

L M
254. ábra

40. Ha az ABC idomot a körök centrálisára merőleges irányban

eltoljuk AA'=BB' -v e i, akkor az igy kapott A ’B'C' idomot az A'B'L idom
tartalmazza, mert PQ<BB'<CL (Lásd a 8.20 feladatot!).

14. §

1. A háromszög köré irt kör középpontja a háromszög legnagyobb

oldalához van legközelebb, mert egy kör húrjai közül a hosszabb van köze­
lebb a kör középpontjához.
2. Mivel » ázért a
■ ■ *Tt. '

3 2 T r = (a + b )(b + c )(c + a )
helyett a
Babc - (a + b )(b + c )(c + a )

egyenlőtlenség helyességét elég megmutatni. Ez pedig beszorzás, rendezes

és ab c > O -val való osztás után a

alakot ölti. A most kapott egyenlőtlenség igaz, mert jobb oldalon a zárójel­
ben levő kifejezések mindegyike legalább 2. Ugyanis X + ^ = 2 , ha x>0,mert

x z-2X+1= (x -if-O . Egyenlőség csak akkor lép fel, ha a jobboldali zárójel­

ben álló kifejezések mindegyiké 2-vel egyenlő, azaz akkor, ha a = b= c.
3. Legyen az AOCA köré irt kör középpontja 0, , a BCO A
köré irté pedig 0? (255. ábra).
a) Az AC oldal felezőm erőlegese áthalad az O ponton, illesz­
kedik az Oi középpontra és Qf 0 II B C . Az 02 középpont pedig a BC
oldalt merőlegesen felező egyenesen van, áthaladd ez is az 0 ponton és
Oz O !\ Á C . Tehát 00, A-OOz , azaz a körök valóban merőlegesén met­

szik egjrmást. n rn n
b) Az OiÓz centrálisra vonatkozó szimmetria miatt az UtUJz U
négyszög deltoid és 0 fi0 2<J ~ 0 fCO24 =90°, és ezekből következik már a

feladatúnk állitása. -

4. A körök középpontjai legyenek 0 , 0 f , 0? (256. ábra).

J^ugyanis az OOfQ < és . 0 0 z 0 t 4

egyike sem lehet > mert Mlönben az ODjQ2A -ben a Szögek osz-

' - 178 - ■ ' ■: ;

szege % -nél nagyobb lennef így az ÓOfOgA. egyeplő szárú. Ha BAC*$= 120°,
akkor az OOfá A szabályos.
5. A B ill. Cpontok hatványa (257. ábra)

BA BB' =■ BAf - BAZ , \ (i)

CA CC = CA+ CAj . (2)

Mivel BAt =CA, és BA-CA=BAZ:CAZ, azért (1) és (2) hányadosa ,

' ' ' BB' = 4 V, .

CC ’

6. Ha a P pont vetületei az oldalakon A2 , B2 ,' C2 (258. ábra)

és / / , r2 , r6 rendre az A C,P , C,BP , BA,P 8/A P
háromszögek köré irt körök sugarai, akkor

PA PC, PB PA, PC PB, PC, PB PA, PC P B ,P A _ ^ ^

rir3 r5 = ZRcz 2 PA2 2PBZ 2PQ 2PA2 2PÖ 2 2 4 S
Ugyanis kihasználtuk, hogy /
ab ■:
- ■ ■■ r . . 2m c * .

7. Ha m a trapéz magassága (252, ábra), akkor (L . az előző

feladatot)

- 179 -
 ABAC = Z ^ m , (1)

BÖ DC = 2 r2 m , (2)

CA CD = 2 r3 m , (3)

2 r^ m . (4)

(1) és (3) összegéből

A C ( A B + C D ) = 2 m ( r , + r3 ) , (5)

(2) és (4) összegéből pedig

& D (A B + C D ) = 2 m fr 2f r^ ) . (6)

(5) és (6)-ből
r f + r3 r2 + /4Ő
AC ~ BD ~ 2rn

259. ábra

8. A PP‘ egyen es messe az a d o tt s egyen est a H p o n tb a n

(260. á b r a ) . P o n tn a k k ö r r e v o n a t k o z ó h a tv á n y a a la p já n

P P P P != PA ■PB = HC HD .

a) Legyen az e egyenes egy tetszőleges pontja X , és ha XP~x,

XA = a, XB = b, XC = C, XD= d előjeles távolságok, akkor

- 180 -
 NA HB = ( x -a ) ( x -b ) - (c -je )/d -x )= NCF/D-
bőr
;■ r ab - c d
\ Q+b - (c+d) '

ami azt mutatja, hogíy az A , 8 , C , D pontok a H pont helyzetét egy­

értelműen meghatározzák, kivéve az a+b = C + d esetet. Ez akkor követ­
kezik be, ha AB és CD felezőpontja közös. E k k o r . P P 1 II £ .
b) Ha a körök a P pontban érintik egymást, akkor '

HP2= H Á H B ;
P mértani helye H középpontú, ! HAHB sugara kör, az £> egyene­
sen levő pontjai kivételével.
9. Á DCF és FCB háromszögek köré irt körök második met­
széspontja legyen M (261. ábra). Mivel az A D E A -ben

i8 D 0- D A E - 4 = A D E ^ + A E D < = FMC<$ + C M B < ~ FM B-3,

azért az A B M F négyszög húrnégyszög, vagyis az ABFA köré irt kör

is áthalad az M ponton. Ugyanúgy látható be, hogy az A E D A köré
irt kör is átmegy az M ponton.

10 . a) Ha az ABC A -ben A C < A & , akkor A í C < A i B , amiből

M C <M B következik (262. ábra), azaz az M pont a háromszög két
csúcsa közül ahhoz van közelebb, amely nagyobb oldallal van szemben.
Tehát a háromszög magasságpontja a csúcsai közül a legnagyobb oldallal
szemközti csúcshoz, azaz a legnagyobb szög csúcsához van a legközelebb.
, ; b) Az ABC A legyen hegyesszögű. Ha AC'<ÁB , akkor
A B C A <ACB-A\ ébből BAA^ A >CAA4 (262. ábra). Az A M szakasz­
hoz tartozó Thales-kör áthalad a B1 , Ci pontokon, és ebben a körbén

- -
MBt < MC, , mert az MBi húrhoz tartozó kerületi szög, és igy a hozzá
tartozó középponti szög is a kisebb. Azt kaptuk, hogy a háromszög M ma
gasságpontja a háromszög két oldala közül a rövidebbikhez van közelebb és
igy a háromszög három oldala közül a legrövidebbikhez van a legközelebb.
Ha az ABC háromszög derékszögű, akkor M a derékszög
csúcsa és igy két befogó mindegyikétől zérus távolságra van.
G o n d o lju k m e g a z t a z e s e t e t i s , a m i k o r a z ABCa tom p aszögű !

11.■ Mivel AMCA ~A'OCa és a hasonlóság aránya 2:1, azért CM=2 0C'
(263. ábra).
Gondoljuk végig a derékszögű háromszög esetét is!

M" \ ■" ti'

263. ábra 264. ábra

12. Az /4, CB,M húrnégyszögben (264. ábra)

ACB 4 + Bi M A 1 <■= K.

Az AMBC négyszög is húrnégyszög, m ert B1MA14 - AMB 4 = A M ’B 4

A C B i+ A M 'H * -ÍC . :
Ha az AB szakasz felezőm erőlegesére tükrözzük az M pontot,
akkor M -nek oldalfelezőpontra vonatkozó M " tükörképéhez jutunk,
mert egy pontra vonatkozó tükrözés előállítható a ponton átmenő, két egy­
másra m erőleges egyenesre vonatkozó tükrözések egymásutánjaként.
Kihasználtuk, hogy az A&Ca hegyesszögű, Éppen ezért gondol­
juk végig a derékszögű és a tompaszögű háromszög eseteit. ^
Megjegyezzük, hogy ha a hasonlósági centrum A/ , és a hasonló­
ság aránya 1 /2 , akkor ez a hasonlóság az un. Feuerbarch-féle körhöz vezet
Sl*
• 13. A z ; ACf'AfC húrnégyszögbe^ = AfA € 4 ^ ^1 C

- 182 -
húrnégyszögben pedig = B,BC4 , de AiAC<=Bi BC< miatt ÁfaC* =&&£$,
(265. ábra). A másik két magasságra is ugyanígy helyes az állitás.

b)
266. ábra

14. A 266, ábra jelöléseit felhasználva OA = OB , és mivel A0B4=2^,

azért OAB-4= h :BCBÍ C1 húrnégyszögben ' Mi xel

Ó A 8<$i-A C f B,<} = 90°,

aaért QA Jl CjBj . Mivel a csúcsok között nincs kitüntetett, azért

OBlAfCj, ÓCJ-AiBf '

15. Ismeretes (L. 14.11), hogy J -

2 OE = DC = CD'

és DC IICD', tehát a DCD'C' négyszög parallelogramma (267. ábra), és

:■ a’

. 267.- ábra/ * ■

igy a DC szakasz párhuzamos és egyenlő a D C' szakasszal. Hason­

lóan kapjuk, hogy az A'B'C'D' négyszög oldalai és átlói párhuzamosak és

- 183 -
e g y e n lő k az ABCO n é g y s z ö g o ld a la iv a l é s á tló iv a l, t e h á t a k é t n é g y s z ö g v a ló -
b a ri e g y b e v á g ó .

16. A körülirt kör 0 középpontja egyben a szóbanforgó kör közép­

pontja is, mert CM=20Cf(268/a. ábra).

COT^ ^ADQa ( u g y a n i s CO=AO, ÓT/ = OC1 , CTtO<f

M iv e l =
= ACf O <) = 9 0 ° ) , a z é r t CTY* A f , r
A b iz o n y ítá s h a s o n ló , ha a C c s ú c s n á l to m p a s z ö g v a n (2 6 8 /b .
á b ra ).

17. A 14.11 feladat szerint OAf^ -gAM , Az ŐBAf . •dérékszÖgU

h á r o m s z ö g r e a lk a lm a z z u k a P y t h a g o r a s z -t é t e lt (2 6 9 . á b r a ):

amiből

A M *+ a z = *fRz.

- 184 -
 B

18. Mivel a BDMF, CEMD , A F M E , BCEFi ACDF, ABBÉ

négyszögek húrnégyszögek (270. ábra), azért pontnak körre vonatkozó hat­
ványa alapján ,

adam = a c a e <=a b a f ,

f BEBM^BCBD^BABF, '

X CF CM = CA CE = CB CD
£ '»*. S•ti, %
te. '•

A most felirt összefüggések alapján

2(AD AM+BE-BM+CF CAi) = AB AF + BC BD + CA CE +

+ A C A E + B A B F + C B C D = A B ( A F + F 8 ) + BC(BD-hDC) +

-hCA(CE-h E A )=A B 2+BC*+CA* = C ?fb*+- c *.

19. Legyenek az ABCú '.súlyvonalai AA^ , BBf , CCf (?71.

ábra). Ha AC < AB , akkor a 3.5 feladat alapján AAfC4<AA,B<Í és
AfAB <) < A fACA . Mivel a CSAf és BSAf háromszögekben
BA1 =A1C , AfS = AfS és CAf S<t < BAf S A , azért CS < BS , azaz
S a nagyobb oldallal szeínben levő csucsjhoz van közelebb. így a súlypont
á legnagyobb oldallal szemben levő csúcshoz, tehát a legnagyobb szög csú­
csához van legközelebb;
Az 5 súlypontból az AC ill. AB oldalra bocsátott merőleges
talppontja leg> E ill. F . Mivel SA F<<SA £A , azért az SA .átmé­
rőjű Thalés-körw*' SF < SE , tehát a háromszög súlypontja a háromszög
oldalai közül a legnagyobbikhoz van legközelebb.

- 185 -
 20. Mivel az SA , SB , SC szakaszok
3 /2 -sze re se az -4/J, , BBt , CC, súlyvonalak
(271. ábra), azért a legnagyobb oldalhoz tartozó súly­
vonal a legrövidebb (L. az előző feladatot).
21. Ha a
2 2 -
jj"-% ^>
■ ■■ ■Á
j2S ö -l- y2 S c > a , 271. ábra

J*C + b

egyenlőtlenségeket összeadjuk, akkor

j ( s Q+ sb-h sc) > a+b+c\

amiből .
a +b + c ) = j s < s a + s b + s c

Az állitás másik részét már a 3.-18 feladatban bebizonyítottuk.

22. Tükrözzük azABC háromszöget a BC oldal ^ felező­
pontjára (272. ábra). Mivel a tükrözés után előálló BB< ’ háromszög
oldalai s a , Sc , Sfo , azért valóban teljesülnek a háromszög egyen­
lőtlenségek a háromszög súlyvonalaira.
 23. Az előző feladat alapján elmondhatjuk, hogy a háromszög súly­
vonalaiból alkotható háromszög. A 272. ábra jelölése alapján

t =T(BBf C /)= T(ABA'C) - T(ABB,)~ T(BCt 'A')- T(B,CC/) =

= 2 T - 24-. T - 4
2 - T ~ 4— 'T = —
4 T
'\
amiből
—
T: t = 4 : 3 .

24. Legyen az AB oldal felezőpontja £ , a DC oldalé pedig

F , az ABC , ADC , BDC, BDA háromszögek súlypontja pedig rendre
S1, S2 , S j j S# (273. ábra). Mivel

E5, ■ EC = £S4 ED = 1 :3 ,

azért SfS4* - j CD ..Hasonlóan adódik, hogy S ^ j t j A D , AB ,

-^4» # j BC 3 St Sg # j ő ű és SjSy & ■!} ÁC • Ez pedig éppen azt

jelenti, hogy az ABCD és az 5t S3 SzSit négyszögek hasonlók és a hason-

lóság arányszáma — .
O

25. ADC A =45° (274. ábra), Mivel CD = -jC F , azért D az ABFa

súlypontja, és igy = j - f i ű . Mivel ECAű^BDGá, azért AEC<t =

= GBD 4 = D A F <).

ADC<= AFCA +D A F4 = AFC 4 + A É C 4 = 45°.

Eredményeik alapján 1

A B D A '+ A E B 4 + A F B 4 = K-

- 187 -
 A C B A ^ ^
274. ábra 275. ábra

26. A PAB , PBC , PCA háromszögek súlypontjai által alkotott

háromszög hasonló az AfBiC, háromszöghöz, ahol az B, és Cf
oldalfelezőpontok (275. ábra). A hasonlóság arányszáma 2:3. Ha a P pont
illeszkedik valamelyik oldalegyenesré, akkor a háromszögek közül legfel­
jebb két háromszög helyébe lép egy-egy Szakasz. Ekkor a súlypont helyett
a szakasznak azt a harmadoló pontját kell szerepeltetni, amelyik az: eredeti
háromszöjg m egfejelő oldalfelezőpontjához esik közelebb.
• Mégjegyezzük, hogy ha háromszög helyett sokszöget szerepeltetünk,
akkor is elmondható, 'hogy ha a sik változó P pontját összekötjük a sok­
szög csúcsaival, akkor a fellépő háromszögek súlypontjai egybevágó Sok­
szögeknek csúcspontjai.
27. Tekintsük a B B j szakasz M felezőpontját (276. ábra).
Mivel Ö3 az ABj szakasz felezőpontja, azért B3M\\ AB és

Másrészt Q C ^ ^ Á B , tehát B jM párhuzamos és egyenlő C2 C3 -m ai,

ezért CaM és C3 B3 felezve metszik egymást az A ' pontban.
Hasonlóan adódik a C ' ' pont. f ' , ■ ' , ’
k-í MÁ^Cg háromszög C2 C ' és -.-AjA súlyvonalai az S pontban

metszik egymást. Erre a pontra: ¿SC =-^CgC. es -SA = . Mivel A^A az

AjőjCj A -nek is súlyvonala, azért 5 ennek a háromszögnek is súlypontja.
A CgC' pedig az Aa b2 Cz A -nek is súlyvonala, tehát 5 ennek a há­

romszögnek is súlypontja.
 28. A 277. ábra jelöléseivel:

S P S Q =SA SA , <3

5A =
3

S A 7= SAj + A j A — -j* S q '+ A j* r

2
A fA~A<A’ = A i Ő A , C = - f . ' 3)

(1), (2) és (3)-mát összevetve

•»
V bsg + 3 a
SP SQ 3 sa ( t3 % * ifsa
% ) 48

2 _ 2 (b +C ) - Q
-bél (L. 11.14)
sa ~

SP SQ
18

A most kapott érték nem más, mint az 3 : ■ pontnak a háromszög

köré irt körre vonatkozó hatványa.
29. Az előző feladat szerint a háromszög S sulypohtjábak a
körülirt körre vonatkozó hatványa

-1 8 9 -
 H(3) = ( a 2+ b z+ c z) ,

de a 11.15 feladat szerint

a 2 t b z + <r2= J ( s £ + s l + s z) ,

és igy valóban ”

//C5J - ± (s j* s* * ;/)

30. Legyen AAt=m , 43A1=g és BC~2x (278. ábra) AOE A

~ ACA1 A > tehát

/7 7 - f . p = V m Z + x * •: X , (i)

amiből
p /77
.=
l m z-2 m p
és igy
BC=2x =
/ m z 2m p

Ugyancsak ■(1)—.bői

/I C - /I « =
P

- 190 -
 31. Legyen gz ABC háromszögben AC < AB (279. ábra). Mivel
ABC< <ACB < , azért OBC4<OCE>< és így az OBC háromszögben 0C<08.
Ebből már következik, hogy a beírható kör 0
középpontja a legnagyobb oldallal szemközti
csúcshoz van legközelebb.
32. Az Ofo középpont a 3 csúcs­
ból induló belső és az A csúcsból induló
‘ külső szögfelező metszéspontja (280. ábra) .
Ha az A csúcsból induló belső szögfelező
A A f és Ofo -bői a BC egyenesre bocsá­
tott merőleges D , akkor AO^X AAf és
aa, = oa d = ?ó .
33. Használjuk fel a 281. ábra je - 280. ábra
löléseit.
a) Q + b + c = 2 p -tB A 1+RC1+ ACt +ABt =%9 + 2 (B C 1+C1A) = 2 p + 2 c ,

és ebből
f = -j(a + b - c )

b) ABS = 9a + b = y (Q+ b + c ) és igy

9a = - j t a - b + c ) .

Hasonló módon adódik a 9t> _re vonatkozó állítás.

c) CA# = CB# = 5 = f c ■

- 191 -
 d) Á llít á s u n k a b ) á ll í t á s a i b ó l h e ly e t t e s ít é s u tá n n y o m b a n a d ó d ik ,
é ) A z a) é s c ) - b e n k a p o t t e r e d m é n y e in k a la p já n

* s ■/_ Z i 2 _ 4 a + 4b _ 2a+2b =A. + Z.

9 9c a + b -c a+b+c a*+2ab+bz- c z ab a b

Könnyedén belátható az állítás a p = T

■ és a pc = — — ö s s z e fü g g é -
sek alapján is:

— + d— — _£z£_ 'tt+b 2a+2b 2 , JL*_

9 9c T T QÉ. “ ab a b

34. A q C,B - ( £ - § )}[f + (% -£ )]-

. - ( [ c - ( a * - £ a ó + b e)] . - T (A B C ) .

35. A 1 4 .33/a szerint

CX+b-C

s m iv e l b<c és a <c , ezért

9 < '§ m- f < ■§ •

V

Mivel c 2= cf-h ty' = Z a b ,

( O i -b ) 2 - a z* b z+ 2 a b Z 2 c \

amiből a+ b ^ cY z . Ezt figyelembe véve

9 £ i(,.Y s £

36. A háromszög T területére

7”= -^-(a-frb + c ) f = - g c m ,

- 192 -
amiből
£ . g
m a + b+c
(1)

De mivel a+b>C, azért

= 0.5. :
m c+c

Az előző feladat alapján

ű + b = C YÜ . (2)

(i)-e s formulánkból (2) miatt

\ ^ c / . = f2: - f > 0 4 ' :

m cV 2+c YíF--1.

következik.
37, Legyen a =b <C . A feltételek alapján

a + b +c = 2 s t ( 1)

ab - 2T} ( 2>

Qz+.bz =..,c2■ (3).

(1), (2) és (3) alapján — :;V

rCz = a Zi-b2 = ( a + b f ' - 2 ú b = ( 2 s - ' c f ~ ^ T ,

amiből
. <sY- T
C :” ~s~~ • (4)

{1) és (4) alapján ■

• a * b = 2 ? - c ; * ¿S; — -( 5)

(2) é's.(5)-bői ' "

 . s ? + T '+ )/(s e+ T ) * - 8 s * T
b ~ — :
38. A 282. ábra jelöléseivel, ha az ABC , ACD , BCD háromszö
gek beirt köreinek sugara rendre <o , » p2 , akkor

Qi°z = ( P t + P z f + ( 9 i Q2 ) Z = 2 ( p f + 9 ? ) •

Az ABC , BCD , /4/CZ7 hasonló háromszögekből

9i - 9 z : 9 = b : a : c ,

azaz , p -bél szintén szerkeszthető az ABC derékszögű

háromszöghöz hasonló derékszögű háromszög, amelyben

' : ?*+ 92 >

és ezért ••
■ 0 ,0 / - Zg‘.

Az OPC egyenlő szárú derékszögű háromszögben OCZ= 2 p Z, te­

hát valóban 0 1 Oz - .

CM + CN .= 2s - a * b + c .

- 194-
Mivel a + b > c és C a legnagyobb oldal, azért

2c < CM + C M < 3 c .
40. Megmutatjuk, hogy pl. 2p < rn Q Mivel b+C>Gt , azért

29 =
27 a m r. 2ama < 2ama =
ma
Q-fbtc cu-b+c a+a

41, Ha a f> ill. <pa sugaru kör a BC oldalt Af íll. A¿

- 1Ö5 -
 -1 , ■ / , { _ s -a . s-b . 3 -t _ 5 _ y
43. ~7T + ~7:r + ~?;---- — ZF ~ + — ^TT— -f- -=— - — .
fí? fb Pc T T

44. Az A r , B2 \ Bf , Cz i Q , Ag pontok az ABC A ugyan­

azon oldalegyenesein vannak (285. ábra). A1 Bz = 2$ , B1 Cz = 2 s r
CfAz = Zs . Az Af B2 szakasz felezőpontjának , C ‘ -nek távolsága
A f -tői AfC = 5 , igy AC'=S-a. Hasonlóan Ő C ^ 3- b, AB '= S - a .
A háromszögbe irt kor ezekben a pontokban érinti az A B C A oldalait,
tehát C ', B ' , A ' -ben emelt merőlegesek egy O pontban metszik
egymást.
0Af = 0A£ - . . = 0 Q , mert Ű A = 0 £ '-O C '= f ÁB1=ÁC^..--C'B? = s,
tehát az ¿?Af C ' , OCgA" háromszögek egybevágók.
A szóban forgó pontok egy a háromszög beirt körévéi koncentrikus
körön vannak.
45. A 286. ábra jelöléseit felhasználva

X1 b ai : °
amiből

Hasonlóan

A bf C, 'c t
b.
. c

T 96’
Az ABC A kerülete

( u + v -hM>') + ( xi i-x£ ) + (y f -t-yz )i-(z l -j-z^) = k .

Érintőhatszögből

■ ti t v+w- -hc 1 .
Az eddig felirt összefüggések alapján

■f- = a f + b1 + c t + ^ ( b ^ c ) + ^ ( a + c ) + ^ ( a + b y =

'= f i i<2y
f / A +-SLC)
_^L O k
1 a b C J K >

tehát valóban

a b c

• 46. A 287. ábrajelöléseivel a B -nek B ’ 111. B " , a C -nek

C ill. . C ’’ a tükörképe az A O q ill. az 0b 0^ egyenesre. Ezért

és igy : a ' II a". :

47. A *négyzetbfe irt kör sugara legyen r . és rajzoljuk .meg ennek

a körnek az ABC A oldalaival párhuzamos, érintőit (288/a. ábra).
Az igy. kapott háromszög legyen .az Á'B'C'/A . Mivel ABCA A'B'C'\A‘ '
és AC>A'C' a z é r t - . ' ■ ,,, ■ ' '■

.V - ...
AC ... .. ■

azaz /•<;€). , é s'ezért ■ • ' ,■ . / ,

- • ' " - r . - = 2r < 2o. ■ ■. r ' ' '' ■■ ■

107 -
 287. ábra

Ha a négyzet köré irt r ' sugaru körhöz huzzuk meg az ABC A olda-
laivel párhuzamos érintőket (288/b. ábra), akkor az igy kapottA"6"C"a ~ABCa
höz és A"C">fjC, tehát
/ y. H ‘
r A C .
>■4,
f AC
azaz t ’> p és ezért

X = T 2 r ' > )/~2 f •

A A

288. ábra

48. Mivel a háromszög oldalai számtani sorozatot alkotnak, azért

h - a = c - b , amiből 2 b ~ a + c , és igy
- 198-
 Felhasználva a körülírt és a beirt kör sugarára vonatkozó formulái­
kat
_ T abc _ abc _ ac
? - ~ ~ n J J T 6-' ■

azaz ac = 6r p í
49. A 289. ábra jelöléseivel az EQi £ b -ben E 0 £ 4 s*EC0i
s igy E01= F C : ,
Legyen továbbá 0i G = X , OD = y , GD = ? . Ekkor 0 6 = y - g .
Az CCF derékszögű háromszögben •

E C e- 2r (r~ y ) \ (i>

az £ O fi derékszögű háromszögben ,

E 6 * = x z+ [ r - ( y - g j ] \ ( 2
)

az OjOG derékszögű háromszögben pedig -

OO? * x 2+ ( y - f f . (3)

Mivel FOf = EC , azért (1), (2) és (3)-bői következik a feladat

50. Az előző feladat szerint OO4 ~ r ~2rg , és mivel OQ1 = 0 ,

azért r - Z r f S O , azaz ri . 2g. ' ’ •• .'

 15. § ,

1. a) a ~.c = X -b aránypár alapján a keresett X szakasz a pár­

huzamos szelők tétele segítségével megszerkeszthető (290. ábra).
Ha az a és ő szakasz az egységül választott szakasszal egyenlő,
J ' +*' ,. .
akkor az X = f r szakaszhoz jutunk. Ha csak a b szakasz egyenlő az
egységszakasszal, akkor az X .= szakaszt kapjuk meg. Ha pedig a c
szakasz egységnyi, akkor az X - a b szakaszhoz jutunk igy. Ha a = b ,

. akkor az x — — szakasz adódik.

b) A derékszögű háromszögre vonatkozó magasságtétel alapján

szerkeszthető az x szakasz (291. ábra),
Ha b az egységszakasszal egyenlő, akkor az X —\Tcl szakaszt
kapjuk meg igy. .
A befogótétel (292.. ábra) ill. külső pontból körhöz huzott érintő-
szakasz és a pontnak körre vonatkozó hatványa közötti kapcsolat alapján
is megszerkeszthető a ía b szakasz.(293. ábra).

c) Az a , b befogójú derékszögű háromszög á tfo g ó ja ^ -

d) Az o átfogója, b befogója derékszögű háromszög másik

befogója X .•== t Clz ~ b'~ . ■

- 200 .
 e) Ha y - akkor X= (Lásd az a) feladatot).

y*
f) Ha tj= , akkor X= •

g) Átalakítjuk a megadott kifejezést:

= ^ tb * _ ( ° t ^ ) a 3 a + j£
a 3+ b 3- c 3 _ F Í)n z ~ n . b3 c3 ° '

ZyJ -J
Az y = — és a z = F- megszerkeszthető e) alapján; a Á=
Qc n aJ

pedig az f) alapján. Az u=a+t és a v = a + y - z megszerkesztése után

már csak az x = ES. szerkesztést kell elvégezni.

'* - ' .
h) Megszerkesztjük először az y = VaHbz szakaszt, majd pedig

az x=^Jyz+cz szakaszt.

i) Mivel x = l la a- t ? l a z+ b ^ , azért először megszerkesztjük az

y = l a 2- bz és a z = ! á 2+b2 szakaszokat, majd ezekből az X = Vyz
szakaszt. ■ - ,
j) Átalakítás után

x = / a 4+ b 4 = Z( q z+ b 2f - 2 a zb 2.

Az y = !/a*+ b 2 és a z = \/} Í2 a b jelölés mellett

X - j y u - ZA .

Először megszerkesztjük az y , z szakaszokat, majd ezekre alkalmaz­

zuk az előző feladat szerkesztését.
^■ p ' i’
2. M ivel x1+xg=p és x1xg -Q. , azért olyan két szakaszt kell szer­
keszteni, amelyeknek összege és mértani középarányosa adott. A p - AB
átmérőjű kött kell az AB egyenestől q. távolságra haladó egyenessel
elmetszeni (294. ábra). Ha az igy kapott C metszéspont vetülete az AB
egyenesen az X pont, akkor AX=X1 és XB = Xe .
.-2 0 1 -
 A megoldhatóság feltétele q ^ £ p . Megoldások száma kettő,

ha q , < E p és egy, ha q = -Ep .

3. Az Xf ■+ xz =p és x1X2=s - q Z összefüggések alapján há pl.

X2 < 0 , akkor Xi-lxzl=p és X4jxzj = q z . Tehát két szakaszt kell szer­
kesztenünk, ismérve a különbségüket és a mértani középarányukat.
Az 0 középpontú, p sugarakor tetszőleges pontjánan vont érintőre
mérjük fel á TA - Q- szakaszt (295. ábra) . A z AO egyenes a kört az X 4
és X2 pontokban metszi. Ezekre a pontokra AX1 = x4 és AX2 = [X2 [.
4. Rendezés után
. ■
■_ 2ab
' ■.* a+b

A 15. i / a feladata alapján most már X megszerkeszthető.

5. a) Forgassuk ki az A B C háromszög AB é s AC oldalát
a BC egyenesre (296. ábra), ^.z igy előálló A A'A " Á -ben ism ert az
4 A " alap és a rajta nyugvó két szög, ~2 ft és . Az AA' és az
AA szakaszok felezőm erőlegesei kimetszik a keresett háromszög B , C
csúcsait. Feltétel: OCS-J3 < 400°.
 b) Az a mBC szakaszhoz tartozó oc szögű látókört BC -tői ma
t Ivolságra haladó e egyenessel elmetszve, adódik a háromszög hiányzó
csúcsa (297. ábra). Van megoldása a feladatnak, mégpedig egy, ha az e
egyenesnek van közös pontja a látókörrel. (Egybevágó háromszögeket nem
tekintjük különböző megoldásoknak.)
c) Messük el az oC szögű látókört a BC szakasz felezőpontja
körü|i ' Sq sugaru k örrel!
d) A 298. ábra jelöléseivel BDFA A/ A B F A , amibő S x=(fo.+x) :9>
azaz
9 Z= x ( f a + * )
9 és fa ismeretében az X szakaszt a következő módon szerkeszthet­
jük meg: A g = B F szakasz F végpontjában emelt m erőlegesre mérjük
fel az FO^-^ fa szakaszt (299. ábrg,). Az OF sugaru kör a BO sza­
kaszból kimetszi a BR = X szakaszt.
Az F középpontú fa+ * sugaru kör metszi ki az oc szögű látó­
körből a háromszög A csúcsát!
\ A ■ ■

F
298. ábrá

e) Mérjük fel az ÁB oldalt ^ .-b ó í kiindulva az AC félegye­

nesre (300’ ábra). Induljunk ki az igy kapott BCB' A megszerkesztéséből !

■¡/¡y\ 7Á
B c *'
300. ábra 301. ábra
f) Tükrözzünk a BC oldalfelezőm erőlegesére! (301. ábra). Az igy
kapott AA Ca két oldala és az általuk közrefogott szög ( /3 ) ism e­
retes !

- 203 -
 g) Az é egyenes tetszőleges pontjában emelt m erőlegesre mérjük
fel az mQ szakaszt (302. ábra). A kapott A -csúcsból fa -val messük el
az e egyenest és f a mindkét oldalához mérjük fel az -4oc szöget!
Feltétel: / = m
la 'a '
c

O p j
k) Á A BS A megszerkeszthető a yS a , j , l f mc ad^-
tokból (303,. ábra). Feltétel: ^ -s a> ~j-/nc és ¿-Sp > ^ -m c .

i) A ’ ^ sa ’ j f ^ o adat°k*ról az SBA+A -et szerkesz-

szük meg (304. ábra)! Feltétel: -j-Jb> j -fnQés -j3 a

j) Tükrözzük az ABC A -et a C1 oldali elzőpontr a (305. ábra).

/ P P P
A B SSa oldalai - j sa , - j ^ s c , tehát ez a háromszög
könnyen megszerkeszthető és ebbőlmár az’ eredeti háromszög is.

204 -
Feltétel: sa , , sc szakaszokra a háromszög-egyenlőtlenségeknek telje­
sülniük kell (L. a 14.22feladatot).
k) Tükrözzük az BB( szakasz B pontját a Bf pontra és az igy
kapott B ' pont körül irt a sugaru k örrel messük el a BBf szakaszhoz
tartozó oC szögű látókört (306. ábra)»

1) mQ és 5a segítségével egy derékszögű háromszög szerkeszthető

(307. ábra). Ha a keresett ABCá-e t az Á t pontra tükrözzük, akkor el­
mondhatjuk, hogy az AA' szakasz a B csúcsból K~~ ot szög alatt látszik,
tehát ennek a látókörnek és az e egyenesnek a metszéspontja lesz a szerkesz­
tendő háromszög B csúcsa, és ennek, -r e vonatkozó tükörképe pedig
a háromszög C csúcsa. Feltétel: 4^ = mQ .

m) Mérjük fel az AC szakász ¿\ ponton túli meghosszabbítására a

CB=CB'-a szakaszt (308. ábra). Mivel A B B a ~ A C C 'a , ezért
I B'B = ( a +b ) i Ö ,
azaz .-
£B ' =.
' o
A B B ' szakasz m egszerkesztése után (L. 15.1 /a feladat) a . B C B '
egyenlő szárú háromszög megszerkesztéséből könnyen előállítható az ABC A.
n) Az A F A t derékszögű háromszög megszerkeszthető (309. ábra),
mert A F = m a , A Af =fQ. Az A A t -r e m erőleges Á E az A B C A -nek'
külső szögfelezője. Ha BAf=x , £ Af= d akkor a szögfelezőkre vonatkozó
tétel alapján "
' . '- ‘ - 205 - '
 x ■( a - x ) = (d -x ) : ( a + d -x ) .
Ebből
v _ a + G l-)/aa+ d z
* ‘ 2 '
mert x < a.

308. ábra

{ a - X ) - t felm érve | C -t kapjuk. Megoldható a feladat, ha f Q =mQ -, ha

mQ= fa , akkor a keresett háromszög egyenlő szárú,
o) A háromszög területének kétszerese

a n Ia = b m b = c m c . (i)

A sik egy P pontjából mérjük fel a PL = mQ , PM=mt} , PN =mc szaka­

szokat (310. ábra) . Az L , M , N ponton átmenő kört a PL , P M , P N
szelők m ásodszor- Lt , M , és N , -ben metszik. Mivel

PLi m a = PM< mb = P N 1 m c >

azért (1) alapján

PL, _ PM, _ PN,
a ' ,, b ■ c

A PL, , PM , , PN, szakaszokkal, mint oldalakkal szerkesztett

A'B'C'A hasonló a szeikesztendő A B C á - hoz. Ehhez a háromszöghöz úgy
jutunk, hegy az A ' - bői induló magasságra rámérjük az adott m Q ma­
gasságot, és ebből a pontból párhuzamost huzunk a B 'C ' -vei (311. ábra).
Mindig elérhető, hógy az L , M , N pontok ne legyenek egy egyene­
sen. Ugyanis ha egy egyenesre esnének, akkor az egyik szakaszt P körül
forgassuk el.
- 206 -
 A megadott magasságok reciprokaira a háromszög-egyenlőtlenségek­
nek teljesülniük kell (L, a 13.8 feládatot). ^

C'

p) Az, oc szög száraira mérjük fel az ACr =ABt=s szakászokat.

Az a oldalt kivülről érintő-kör a szög szárait ezekben a pontokban érinti
(312. ábra) .Ha az AO szögfelezőre felmérjük az A A , szakaszt és az
A t pontból meghúzzuk á hozzáirt körhöz az érintőt, megkapjuk a keresétt
háromszög másik két csúcsát. F e lt é te l: AA, i. AO - ga .

C.

/■/

b c,
312, ábra & 313. ábra c
r) Á 313. ábra vonalkázott háromszöge mQ, birtokában meg­
szerkeszthető. A BC alapegyenestől ^ távolságra haladó, vele párhu­
zamos egyenes a szögfelezőből kimetszi a beirt kör középpontját..
Az A pontból az O középpontú, f> sugaru körhöz húzott érintők metszik
ki a .B , ' C csúcspontokat. Feltétel: "fa ~ /r7a ’ ^ 9 .^ W q (L. a 14.40
feladatot). ■ .t
s) A háromszög Cl oldala á beirt kör 0 középpontjából QO°-t
nagyságu lálószög alatt látszik ( L. a 6.10 feladatot), tehát e pontok mértani
helyének és az Q oldal egyenesétől p távolságra levő pontok mértani he­
lyének közös pontja lesz a beirt kör 0 középpontja(3Í4. ábra) , Á B és C
pontból vont érintők metszéspontja lesz a keresett háromszög A csúcsa.
t) r és of birtokában megszerkeszthető a háromszög Q oldala,
és igy feladatunkat visszavezettük az előzőre.
- 207 -
 u) Az oc szög száraira mérjük fel az AC,=ABt—s szakászt (315. ábra).
Megszerkesztjük a p sugaru és a szög szárait a B, , C, pontokban
érintő körökét. A két kör közös belső érintője kimetszi a B , C csúcs­
pontokat. Feltétel: 0Öi ^ p + pa .
v) Az & egyenestől ma távolságra levő A pont körül irt sa ill.
ja sugaru körökkel messük el az e egyenest (316. ábra). A m etszés­
pontok legyenek rendre A, , Az és az mQ magasság talppontja pedig Aj-
Az e egyenesre A , -ben emelt m erőleges g egyenes és az fa egye­
nese a háromszög köré irt kör , F pontjában metszik egymást. Az A F sza­
kasz felezőm erőlegese a g egyenest a háromszög köré irt kör O pont­
jában metszi. Az O középpontú OA sugaru kör e -bői kimetszi a & ,
C csúcspontokat. Feltétel: m Q < f a < 5a . Ha ma = f a = sa ' a^ cor
a feladát határozatlan.
 6. Mérjük fel a CA oldal meghosszabbítására az AB =AD sza
kaszt (317. ábra). Mivel BCDA^ ACBA, azért d - (bfc)-^b: Q , azaz
Q =b(ö+c) . A b oldal megszerkesztését a 318. ábra mutatja. A meg­
oldhatóság feltétele a 2- b(b+c)> (c-a)(2c-a)=2cz-3 a c -f-Q 2 alapján: a > j-C -

7. Ha az ABC á -et az ABCD parallelogrammává egészítjük ki

(319. ábra), akkor az A B D A megszerkeszthető, mert ism ert két
oldalá ( 2sb , a ) és egy szöge ( /32 ). A megszerkesztendő ABC A csak
akkor van egyértelműen meghatározva, ha 2.5^ = CL.
8. A z A M e g y e n e s r e D -bői m erőlegest állítunk. Ez az egyenes
lesz a h á r o m s z ö g BC o l d a l e g y e n e s e (320. ábra). Ha a háromszög köré ’
irt k ö r k ö z é p p o n t j a O é s a z AD egyenes ezt a kört gz A ' pontban
m e t s z i , a k k o r a z OAA' egyenlő szárú háromszögben 'OAA'4 = OA'A<), és
mivel OAAA = A'AM , azért az 0 középpont illeszkedik az A M egye­
nesnek az A D egyenesre vonatkozó tükörképére. A 14.11 feladat alapján
az 0 pont a BC egyenestől 4S- AM távolságra van, azaz rajta van ti- '

a BC -v ei párhuzamos, tőle 4; AM távolságra haladó egyenesen is.

A két mértani hely 0 közös pontjá körül irt OA ••s u g a r ú kör a BC egye-
 9. Az ÁAj súlyvonal fölé, mint húr fölé szerkesszük meg az r , és
rz sugaru köröket (321, ábra). Legyen pl, ri ~ r2 • Ha 2r^ < A A 1 ,
akkor nem lehet a fenti szerkesztést végrehajtani. Ha 2ri >AAh akkor ennek
a lépésnek két megoldása van, mégpedig aszerint, hogy az AAi egyenes
az Oh 02 középpontokat elválasztja-e, vagy nem. Ha 2 ^ = AAf, akkor
az Oi pont az AAf szakasz felezőpontja.
A körök megrajzolása után az A i ponton át olyan egyenest kell fek­
tetni, melyből ezek a körök egyenlő hosszúságú húrokat metszenek ki (L. a ’
8.15 feladatot). Ennek az egyenesnek a megszerkesztése egyértelmű. Tehát
a feladat megoldásainak száma kettő, egy vagy zérus aszerint, hogy AAf ~sa
kisebb, egyenlő vagy nagyobb, mint min ( 2r+, 2rz ) .
t, .
10. Rajzoljuk meg az ABC A körüljrt körét. A 322. ábra jelöléseivel
AD = DC= CB=Q. Az ABC és a BBC háromszögek megszerkeszthe­
tne, mert ismerjük az oldalaikat. Megoldhatóság feltétele: a+a>-b és a < b ,
teliát a < b < 2 a . .

11 . Ha a magasságvonalak metszéspontjai a körülirt körön P , j 2 é s

■/?, 'akkora PQRA -ben a magasságvonalak szögfelezők (323. ábra).
Ugyanis CAP$ -C R P 4 , QB'C-A -ORCA , továbbá CAP-4 = 90-ACBAés
QBC4=90°-ACB4-> tehát QRC4- CRP4- Az MP , ■■MCL MR : szakaszok
felezőm erőlegesei a szerkesztendő AB C A- oldálegyenesei. (L.' 14.12.)

12. Az ÁC •oldal: & ..pontjárk A Q ±jA C téljesüljön (324. ábra) .

Ekkor AQ:AC=A3=ÁM'AB, és ezért MQ HöC. Az MP egyenes a BC oldal-
egyenest messe áz Nf pontban. Mivel MPQ A = N^PC/I , azért
M P = Phls . Hasonlóan adódik az M s , Pf pontokra, hogy P N =NMjr

’ - 210 - '
NM=MPt . A PPt egyenes kimetszi az N N f egyenesből a háromszög C
csúcsát,. A háromszög másik két csúcsa hasonlóan adódik.
13. A két megadott szög birtokában az
eredeti háromszöghöz hasonló szerkeszthető.
Ezek után csak a szereplő körök középpont­
jainak távolságát kell a megadott nagyságra
hasonlósági transzfoímáciővál átvinni.
14. Az egyenlő szárú háromszög egyik
szögének ismeretében ismerjük mindhárom
szögét, tehát a keresetthez hasonló három­
szög szerkeszthető. Ebből hasonlósági transz­
formációval már megoldható a feladat. '
15. A keresett háromszöghöz hasonló
324. ábra
háromszög szerkeszthető és érinek a szárak­
hoz tartozó súlyvonalát kell átvinni hasonlósági transzformációval a kívánt
nagyságba.
16. A 325, ábra jelöléséivel; mivel PP1Ca ~ BBfCA* azért

PP, : PC = BBt : B C ,
amiből
_ PC B B , _ PC- B B t _ BB<
PP
BC 2 PC
Tehát az egyenlő szárú háromszög beirt köre áthalad a. P , Q pon­
tokon és érinti a PQ egyenestől -^BBt távolságra levő vele párhu­
zamos BC alapegyenest. Végül a P és Q pontban vont érintőket
kell megszerkeszteni.

17. Ha CBi = p és BfA=p , akkor a Bt középpontú p sugarú kör

C -ben vont érintőjét és az A -ból huzott érintőt kell megszerkeszteni(326,
ábra). - 211 -
 18. Legyenek a befogók a , Ö és Q > b . A súlyvonal hossza .
Mivel a háromszög derékszögű, azért

a bz = c z. (i)

A feltétel alapján

(2)

(1) és (2) összeadásából ill. kivonásából

ill.

következik, amiből

c / S t c /Z
a =

c /6 ~ C V2
b =

Az oldalak ismeretében már szerkeszthető a háromszög.

19. A befogótétel alapján (327. ábra)

, a z’ = ' ( p + q ) q ,

és ebből ty a 299. ábra alapján megszerkeszthető. Az Cl ésp +q = C bir­

tokában a derékszögű háromszög megszerkeszthető.

- 212
 20. Legyén A B ^B A ^c. Ha az ABDBf parallelogrammát meg­
rajzoljuk (328. ábra), akkor az Af BOB/ töröttvonalról elmondhatjuk,hogy

A fB = 3 0 = DB, = c .

Készítsünk el A f -bői kiindulva tetszőleges p szakasszal az

-hez hasonló töröttvonalat, és ezt /4 / -bői nagyitsük k i!
21. A keresett D pontnak a háromszög köré irt körre vonatkozó
hatványa (329. ábra)

Bű DC = A D - DD'. .

A feltétel szerint

AD2 = 3 0 DC , '

tehát

A lf> AD D D ’ ,

azaz

AD = DD.

Szerkesztés: Az A csúcspont C -r e vonatkozó A ' tükörképéből

párhuzamost huzunk B C -vél. A körrel adódó metszéspontokat A -val
összekötő egyenesek kimetszik.a B C oldal kívánt tulajdonságú pontjait. -
; Megoldhatóság feltétele: ^ ^ E F . Ha az A F szögfelező a B C
oldalt az 6 7 /, (2e szakaszokra bontja fel, akkor

AE E F = Gi CL2
miatt ;

fa = at aé •

A 11.40 feladat alapján

fa = b c - a t az /

- 213 -
tehát

ó c - a , a e = a t a z>

dZ&Z

be = ,

amiből
b c ^ ^

De
_^L _ _c_ _ ¿ > / c
a, ö2 ¿7

tehát
. n. F

Megoldások száma tehát 2, 1 vagy 0 aszerint, hogy b+C kisebb, egyenlő

vagy nagyobb aYZ. -nél.
22. Ha XA =X , akkor (330. ábra). Az X :(c-x) = QB;bZ arány­
párból a Z = ex . A befogótétel szerint a 2 = c a . tehát x = a.

23. Lásd a l á . 5 /c feladatot (3^1. áéra)!

24. Az ABCD trapéz alapjai legyenek AB és CD . Tóljuk el ön­
magával párhuzamosan az AD szá rta C csúcspontig (332. ábra)'.
Az igy kapott EBC háromszög megszerkeszthető, mert oldalai ismertek.
Ha az alapokat a , b és a szárakat C , Cl jelöli, akkor a meg­
oldhatósághoz szükséges, hogy a - b < C +Ct legyen.

214 -
 332. ábra 333. ábra
25. Áz egyik átlót toljuk el önmagával párhuzamosan (333. ábra)!
26. Az AB szakasz F felezőpontja körül rajzoljunk a megadott
szakasz félével kört. Ha a metszéspont E , akkor a keresett egyenesek
az A és & pontra illeszkedő és. az E E egyenessel párhuzamos
egyenesek (334. ábra)., A megoldások száma legfeljebb kettő.

334. ábra
27. Legyenek az ismert oldalak AD , AB és BC (335. ábra).
A CB oldalt toljuk el önmagával párhuzamosan a . D pontba. Induljunk
ki az ADB'A megszerkesztéséből!

336. ábra 337. ábra

28. Induljunk ki'a 336. ábra vonálkázott háromszögének a m egszer­
kesztéséből!

- 215 -
 29. Tükrözzük az ABCD négyszöget az F ¿felezőpontra (337. áb­
ra). Legyen G sa D A ' szakasz felezőpontja. Szerkesztésnél az A'CDa
-bői indulhatunk ki, hiszen Oldalai ismeretesek. A CGF A oldalai is
ismeretesek, tehát ennek a háromszögnek a megszerkesztésével megkapjuk
az F pontot, amelynek birtokában a keresett négyszög A , B csúcs­
pontjai is előállithatők. Megoldhatósághoz szükséges: a-t-C = 2Áré&
*4r(b+d)> CG . Két megoldás is lehetséges.
30. A téglalap oldalai legyenek a és b , a megadott oldal legyen a.
A feltétel szerint

b = /a (2 á +2b) ,

amiből

b = a + a KJT

Az aV3^ szakasz pl. u és 3(2 mértani közepeként szerkeszt­

hető meg. '
31. A 338. ábra jelöléseivel:

' ■ b s = x z + {a - x ) e ,

amiből

x =

Megoldható a feladat,ha 2 t?- a , azaz ha b = —^ - a .

338. ábra 339. ábra 340. ábra

- 216 -
 32. Az ABCD négyzet AC átólja a PQ szakaszhoz tartozó
Thales-kör egyik félkörivét az F felezőpontjában metszi (339. ábra),
mert ACQ4 -ACP4 =45°. Észrevételünk alapján a szerkesztés már könnyen
elvégezhető.
33. Ha az ABCD négyzet oldalain a megadott .pontok rendre P , Q ,
R » S , akkor á PS és GLR szakaszokhoz tartozó Thales-körökből
és azok félköriveinek F, , ill. F2 felezőpontjaiból induljunk ki (340.
ábr^). (L. az előző feladatot!)

34.. Rajzöljunk egy olyan négyzetet, amelynek egyik oldala a háromszög

BC oldalára és az egyik csúcs pedig az AB oldalára illeszkedik (341.
ábra). A B hasonlósági pontból nagyitsuk ki ezt a négyzetet!

35. A keresett négyzet az A O & A szögfelezőjére szimmetrikus

(342. ábra) . Rájzoljunk egy olyan négyzetet, amely szimmetrikus a szög­
felezőre és egy-egy csúcsa illeszkedik a körcikket határoló sugarakra.
Ezt a négyzetet kell O -bői kinagyitani.
36. A szerkesztendő négyzet a körszeletet határoló AB húr felező-
m erőlegesére szimmetrikus (343. ábra). Az AB alapegyenesü és az AB
szakasz felezőm erőlegesére szimmetrikus négyzet F centrumú hason­
lósági transzformációval a kivánt tulajdonságú négyzetbe vihető át.
37. Szerkesszük meg az adott ABC háromszög körülirt körét.
(344. áhra). Ha a körülirt kör középpontja 0 , az adott kör koz éppontja
O , akkor az OA , OB , OC Sugarakkal párhuzamos O'A', O'B', OC'
sugarak végpontjai meghatározzák a keresett A'B'C' háromszöget.
A feladatnak két megoldása van: az A'BC’a és az A"B"C" A
38. A feladat olyan A ^ B ^ A szerkesztését kivánja meg, amely az
AB C A köré irt, és amely egybevágó az A 'B 'C ' háromszöggel
(345. ábra).

- 217 -
 Kössük ki, hogy pl. a b'C' oldallal egyenlő BjCf oldal menjen
át az A ponton, a C'A' oldallal egyenlő 'Cf A/ oldal menjen át a B
csúcson és az A 'B' oldallal egyenlő Aj Bt oldal menjen át a C csúcson,.
A Bt csúcs rajta van azon a köriven, amelynek pontjaiból az A C oldal /3
szög alatt látszik. A C4 csúcs pedig annak a körivnek a pontja,amelynek
pontjaiból az A B oldal g' szög alatt látszik. A két körivet tartalmazó
kör A metszéspontján át olyan egyenest kell szerkesztenünk, amelyből
a körök együttesen a B 'C -vei egyenlő Bf Ct szakaszt tartalmazzák.
E célból bocsássunk merőlegeseket
a körök Of , 0 2 középpontjából a
B1C1 egyenesre, a talppontok legye­
nek E és F (346. ábra). Az ¿^. pont­
ra illeszkedő és a Cf -gyei párhu­
zamos egyenes E^ pontban metszi az
Oi E szakaszt. Egyrészt £7~= 8 ,£ , >
másrészt EF=O^Ef. Ezek alapján a keresett Cf szakaszt a kö­
vetkező módon lehet megszerkeszteni: megrajzoljuk az Oi 02 átmérőjű
kör és az 02 középpontú EF sugaru körök Ef metszéspontját és
az A ponton át Oz E f -gyei párhuzamost huzunk. Ennek a részfeladat­
nak az esetében a megoldások száma 2, 1 vagy Ö aszerint, hogy az E F sza­
kasz kisebb, egyenlő vágy nagyobb áz D1 0 2 centrális szakasznál.
Visszatérve az eredeti feladatunkra, E>jC1 szakasz m egszerkesz­
tése után a BjC és a CtB egyenesek A metszéspontja lesz _

- 218 -
szerkesztendő háromszög harmadik csúcsa. Az igy kapott A1B1Ci A való­
ban egybevágó az A'B'C A -gél, mert egy-egy oldaluk és azon nyugvó
szögek páronként egyenlők'. Kikötéseinket figyelembe véve a megoldások (
száma egyenlő a megfelelő B1C1 szakaszok számával, tehát 2, 1 vagy 0
lehet. Ha nem kötjük ki, hogy az ABC A csúcsain az Af B,Cf A melyik
oldala mejen át, akkor a lehetséges kombinációknak megfelelően a meg­
oldások száma legfeljebb, hat.
39. Ha az ABC A -be kell az A'B’C'A -gél egybevágó háromszöget
szerkeszteni, akkor Írjunk először az A'B’C A köré az előző feladat alap­
ján az AB C A -g él egybevágó Af B fa A -et (347. ábra).
Ezek után az A 1B1Ci A oldalaira illeszkedő A ' , ö , C' pontok­
nak megfelelő A 2 , B2 , C2 pontok az ABCA oldalán átmásolással k i-
tiizhetők.
40. Ha a keresett körök középpontjai Ot , 02 és az AB oldalon
az érintési pontok Ci , C2 , akkor az Ot 02 C2C^ négyszög olyan
téglalap (348. ábra)', amelyben ■'0f02 - /•<?. Tehát végeredményben
az ABO háromszögbe olyan téglalapot kell szerkeszteni, amelynek
egyik oldala a háromszög AB oldalára illeszkedik, és az egy csúcsba
futó oldalainak aránya 1 -2 (Lásd a 15.34 feladatot, csak négyzet helyett
ilyen tulajdonságú téglalapot kell szerepeltetni.)

A - ___ Q

v /
/ !
■■Ál

347. ábra 348. ábra

41. Legyen az XOY szögtartomány nagysága ot , az adott pon­

tok pedig P és Q . A P pontnak az OY egyenesre vonatkozó
tükörképe legyen a P ' pont (349. ábra). Mivel a PQ szakasz a kere­
sett C csúcspontból 2 ( 90°-<x) szög alatt látszik, azért az ilyen tulaj­
donságú pontok mértani helyét kell megszerkeszteni, majd a kapott C met-
széspontból induló C P és CQ egyene­
sek kimetszik a keresett háromszög AB alap­
ját.
42. Mivel egyenlő hurok a kör közép­
pontjától egyenlő távolságra vannak, azért a
keresett kör középpontja a három egyenest
érintő kör középpontja (ha létezik ilyen kör).
Ha ennek a körnek a sugara , akkor a ke­
resett kör sugara
349. ábra

Megoldások száma négy, ha az egyenesek háromszöget alkotnak

(350/a. ábra). Két megoldást kapunk, ha az egyenesek közül kettő párhuza­
mos (350/b. ábra). Ha az egyenesek egy ponton haladnak át, akkor a meg­
oldások száma egy, mégpedig a metszéspont mint középpont körül irt
d sugara kör (350/c. ábra) . Nincs megoldása a feladatnak, ha az egye­
nesek egymással párhuzamosak.

350. ábra
43. a) Ha az adott a , b egyenesek metszők, akkor a keresett
kör középpontja rajta van a szögfelezőegyenesen (351/a. ábra). Rajzoljunk
egy olyan kört, amely az adott egyeneseket érinti és azt az egyenesek met­
széspontjából nagyítsuk ki akkorára, hogy az adott P ponton áthaladjon.

220 -
 Ha az adott P pont illeszkedik pl. a b egyenesre, akkor a
keresett kör középpontja a b —re P -ben emelt merőleges és a szög­
felező metszéspontja (351/b. ábra). A feladatnak mindig két megoldása
van, kivéve azt az esetet, amikor P az a , Ö egyenesek met­
széspontja.
b) Ha az adott a , b egyenesek párhuzamosak, akkor a kere­
sett kör középpontja a középpárhuzamos pontja. Ha a párhuzamosok tá­
volsága 2 d , akkor a középpárhuzamosból a P középpontú d su­
garú kör metszi ki a szerkesztendő körök középpontját (352/a. ábra). Két
megoldáshoz jutunk, ha a P pont az egyenesek sávjában van; egy meg­
oldást kapunk, ha a P pont illeszkedik az egyenesek valamelyikére
(352/b. ábra); nincs megoldása a feladatnak, ha a P pont az egyene­
sek sávján kivül van.

..—
/ \
■ / V
.i ' •' 1
\ 4
\ /
> .. __

b.)

44. Az adott kört zsugorítsuk egy ponttá (353. ábra). így a feladatot
visszavezettük az előző feladatra.

-2 2 1
 Ha az adott egyenesek metszők, akkor a megoldások maximális száma
nyolc, ha pedig párhuzamosak, akkor négy a megoldások maximális száma.

45. Ha az adott kör középpontja 0 , egy pontja P , akkor a kere­

sett kör középpontja egyrészt rajta .van az OP egyenesen, másrészt a
P -ben vont e érintő-és az adott egyenes alkotta szög szögfelezőjén,
ha azok metszik egymást; ha é és a párhuzamosak, akkor a szögfe­
lező szerepét a középpárhuzamos veszi át (354. ábra).

Ha az e f t a , akkor a megoldások száma kettő, ha az a egyenes

nem halad át az adott P ponton; nincs megoldása a feladatnak, ha az a
egyenes az e egyenest P -ben metszi; ha pedig e . azonos az
a -val, akkor a feladatnak végtelen sok megoldása van. Ha e ||Q, akkor
viszont csak egy megoldáshoz jutunk.
1 46. Rajzoljunk olyan kört, amely a megadott a egyenest az adott
P pontjában érinti és sugara legyen egyenlő a megadott kör sugarával
(355. ábra). Most m ár olyan kört kell szerkesztenünk, amely két egyenlő
sugaru kört érint, mégpedig az egyiket egy megadott pontjában. Ennek a ^
körnek a középpontja az O^P egyenes és az 0^02 szakasz felezo-
mérőlegesének a metszéspontja.
Gondoljuk meg, hogy a megoldások száma hogyan fOgg a megadott
alakzatok viszonylagos helyzetétől!

- 222 -
 355. ábra
47. Ha az adott A , B pontokat az adott e egyenes elvá­
lasztja, akkor nincs megoldása a feladatnak.
Ha az A , B pontok nem illeszkednek az e egyqnesre és az
AB egyenes az adott £ egyenest egy P pontban metszi, akkor
PA PB=PT alapján a keresett kör és az £ egyenes érintési pontja meg­
szerkeszthető. Ebben az esetben a feladatnak két megoldása van (356/a.
ábra). 0Z

\
\
V

a/ ^ .
Ha az AB egyenes nem metszi az e egyenest, akkor az AB
szakasz felező merőlegese metszi ki áz e egyenesen az érintési pontot.
Ekkor egy megoldáshoz jutunk (356/b. ábra).
Ha pl. a B pont illeszkedik az e egyenesre, akkor a keresett
kör középpontja rajta van az AB szakasz felezőm erőlegesén és az € -r e ,
B -ben emelt m erőleges egyenesen. Most is egy megoldása van a feladatnak
(356/c. ábra).

48. Az adott A , B pontokon átmenő tetszőleges kör messe a

megadott k kort az M , N pontokban és az AB és M N egyenesek
metszéspontja legyen P . Ha a keresett kör az adott kört T -ben
érinti, akkor a P pontnak körre vonatkozó hatványa alapján

PA - PB = PM -P N = P T 2 .
 A ■ Tf , Tg érintési pontok megszerkesztése után három ponton

átmenő kört kell szerkeszteni. Két megoldást kapunk (357. ábra).

Ha az AB és MN egyenesek párhuzamosak, akkor a T, , T2
érintési pontokat az AB szakasz felezőm erőlegese metszi ki és most is
két megoldást kapunk (357/b. ábra).
Ha pl. B rajta van a megadott k körön, akkor egy megoldást
kapunk (357/c. ábra).
Nincs megoldása a feladatnak, ha a pontokat a kör elválasztja, vagy
mindkét pont a körön van.

49. Legyen az adott pont A és az adott két kör P, és k2 (358.

ábra). Forgassuk el az A pont körül megadott szöggel pl. a k< kört.
Az igy kapott kJ kör és a helyben hagyott ka kör metszéspontja lesz a
szerkesztendő egyenlőszáru háromszög alapjának egyik végpontja. A fel­
adatnak legfeljebb négy megoldása van, m ert két irányban is forgathatunk.
A , k2 körök egyike, vagy mindegyike helyettesíthető egyenes­
sel. Az első esetben a megoldások száma legfeljebb négy, a második eset­
ben pedig legfeljebb kettő.
Ha oc = 60° , szabályos három szögről szól a feladat, ha ói=90°
akkor pedig egyenlő szárú derékszögű háromszögről.
50. Vegyünk fel tetszőlegesen egy olyan húrt az adott k körben,
amelynek hossza a megadott szakasszal egyenlő és szerkesszük meg azt a
k kört, amelynek középpontja az adott kör középpontja és érinti a felvett
húrt. Végül az adott P pontból kell érintőket szerkeszteni a kf körhöz
(359. ábra).

224 - ■ ‘
 Megoldhatóság feltétele: az ádott szakasz a kör átmérőjénél nagyobb
nem lehet; két megoldása van a feladatnak, ha a P pont a k és /r, kö­
rök által meghatározott körgyűrű belső pontja, vagy a k körnek pontja;
egy a megoldások száma, ha a P pont illeszkedik a k t körre; nincs
megoldása a feladatnak, ha a P pont a ki kör belső pontja.
51. Használjuk ki azt a tényt, hogy az A& P A szögfelezője az AB
oldalt PA:PB= 2.-3 arányban osztja és áthalad az AB iv felezőpontján
(360. ábra)!
Fz

52. Ha az adott hurok q és b , akkor mindegyiket tükrözzük a

másikra (361. ábra). Áz a ', b ' tükörképek kimetszik a keresett hurok
végpontjait (párhuzamos szelők tétele alapján). A megoldások száma négy,
ha ű , b ' metszi a kört; kettő, ha a , b' közül az egyik metszi a
kört és a másik pedig érinti azt; egy, ha a ' , b ' mindegyike érinti a
kört; nincs megoldása a feladatnak, ha a ' , b ' köizül legalább az egyik­
nek nincs közös pontja a k örrel.
53. Tükrözzük az adott € egyenest az adott P pontra (362. ábra).
A megoldások száma legfeljebb kettő.

- 225 -
 362. ábra

54. Legyen 0 8 II 01A (363. ábra). Ekkor PA -AB = POf OfO = mm

m
0B - ( 1)

Tehát a PO szakaszt m m arányban kell félosztani és az osztó­

pont mint középpont körül irt

m
OB
m +n

sugaru kör kimetszi nz A pontot. A két körnek van közös pontja, ha

'O fi-y J " OB Pl) S j J h i 0 6 * OH,

amiből
■ ■ 2 m +n
OB . < P 0 = — ----- 03
n

55. A "B pontot tükrözzük az e egynesre (364. ábra). A tükör­

kép mint középpont körül irt e egyenest érintő körhöz A -b ól huzott
 56. A BXA4 felezője áthalad az ÁB iv F felezőpontján (365. ábra).
Egyenlő szögek miatt AB=XF, XB = B F , és OBJl XF. A BO egyenes
megszerkesztéséhez elegendő az X F iránya, amit úgy kapunk meg, hogy
zz AB szakasszal egyenlő hosszú szakaszt veszünk fel az OF || XC sáv-
ban. '

57. Rajzoljunk egy olyan kört, amelynek középpontja rajta van a b

egyenesen és érinti az a egyenest (366. ábra). A vonalkázott háromszö­
get kell ezek után kivánt méretűre felnagyítani. Megoldható a feladat, ha
az a , b egyenesek szöge nagyobb a b , C egyenesek szögénél,

58. Induljunk ki a 367. ábrából. PA PB = PEZ= PFZ, tehát a P F érintő-

szakasz megszerkesztéséből az E pont is megszerkeszthető. A szerkesz­
tendő kör C középpontja rajta van az E -ben OP -r e emelt merő­
legesen és az OP szakasz Thales-körén.

59* Legyen az adott körök 0YO2 centrálisának felezőpontja F .

Ebből a pontból az A pontra illeszkedő egyenesre bocsátott merőleges
talppontja legyen a G pont, az Of 02 szakasz m erőleges vetülete
pedig a DfD2 szakasz. (368. ábra).

Di G = GD2 miatt

: - 227
AG=AD/WiC=jAB+jo,02=^AB+jjBC= AB+(BC^ AB) = ± (AÖ+AC).

Tehát az FA szakaszhoz tartozó Thales-kört kell elmetszeni az A

középpontú j l A d + AC | b sugaru körrel.

60. A sokszög területe 4?r2s = rs , a szábályos háromszög terű-

ifit 2
lete pedig Eb. x , tehát a keresett háromszög oldalai

A 2 r befogójú, 4 r átfogóju derékszögű háromszög másik befogója

2 r )Í3 . Ezek után már csak az és a 2 r!/3 szakaszok mértani
közepét kell megszerkeszteni.

61. R ZF : r zk = tn:.n aránypárból

R Ím n
r = - — — ------
m

ami 15. l / a , b alapján szerkeszthető meg.

62. A B középpontú AB sugaru körre A -ból kiindulva
mérjük fel az AB sugarat három szor (369. ábra)!

63. Az előző feladat alapján először megszerkesztjük az A pontnak

B -r e vonatkozó C tükörképét (370. ábra). Az A középpontú AB su­
garu és a C középpontú AC sugaru körök metszéspontjai Df és
A Df és D2 középpontú AB sugaru körök F metszéspontja a

- 228 -
keresett pont. Ugyanis í4/rö)lá'v/Z|£'á §g a hasonlóság aránya 1:2 .
64. Az A középpontú AO sugaru és a ö középpontú BO su­
garu körök metszéspontja legyen 0 . Ha a megadott k kör sugara r ,
akkor az 0 ' középpontú, r sugaru kör a k körből kimetszi e -vei
adódé P , Q metszéspontjait (371. ábra).

65, Legyen A -nak B -r e vonatkozó tükörképe A1, B -nek

A -r a vonatkozó tükörképe pedig -fi'(872.. ábra). A 8 ' középpontú BB‘
sugaru kör E pontban metszi az ^ ' középpontú A Á sugaru kört.
Allitás: ha AB = 4 , akkor A E —/2.y azaz A E az egységoldalu négyzet

átlója. Ugyanis mivel E F ±A'B', azért FFZ

= Á E —A 'F i i és igy
AE z * É F z+ A F * ~ £ + Z - = 2.

66. A 373. ábra jelöléseivel PAX.BBi , PB LA A i . Ezért az M

metszéspont az AB P A -nek magasságpontja, igy P M m erőleges

67. Az ABCD trapéz átlóinak metszéspontja legyen M (374.

ábra). A P H egyenes kimetszi az AB szakasz F felezőpontját, mert ,
TM =.MS miatt (L. a 10.31 feladatot) valóban A F ~ F B .

- 229 -
 68. A párhuzamos egyenesek sávján kívül vegyük fel a P pontot
(375. ábra). A PA és PB egyenesek az adott e egyenest a C és
D pontokban metszik, és az előző feladat alapján megszerkeszthető az AB
és a CD szakasz F ill. F felezőpontja. Hasonlóan adódik a CE
szakasz G felezőpontja. Az AG egyenes a BP egyenest T ‘ pontban
m etszi. Mivel GE=-^6D, azért a T E egyenes az AB szakaszt har-
i y
madoló pontjában metszi ( AH = ~J~AB)■

69. Á 376. ábrából kiolvasható a szerkesztés menete!

70. Tudjuk, hogy PAPB= PTa és igy a szerkesztés a 377. ábrán
látható.

' 377. ábra

230 -
 III. RÉSZ

A) feladatcsoport

1. Az A , B , C pontok egy egyenesen feküsznek. Jelölje O a

BC távolság felezőpontját. Irányított szakaszok körében mutassuk ki, hogy

AB A C = A O Z-
4

2. hz ABCD konvex négyszögben/4£^£űS/4£>£'Z?. Bizonyitandó)

hogy ekkor az AB oldal kisebb az AC átlónál.

3. Emeljünk merőlegest az A , B pontokát összekötő egyenesre.

Ha P ennek a merőlegesnek tetszőleges pontja és T az AB egyenes­
sel alkotott metszéspontja, akkor bizonyítsuk be, hogy a PA + P B összeg
növekszik, ha P távolodik a T -tői.
4. Igazoljuk, hogy ha egy hatszög mindegyik szöge ugyanakkora,
akkor bármelyik két egymás melletti oldal együttes hosszúsága ugyanak­
kora, mint a velük szemközti két oldal e gyüttes hossza.
5. Az ABCD négyszög C csúcsából az AB és A D oldalak­
kal párhuzamos, irányra is megegyező, egyenlő szakaszokat huzunk, CE -t
és C F -e t.
a) A B D E F négyszög milyen négyszög? ■
b) Mutassuk meg, hogy a C pont körüli szögek, amelyek a C pon­
tot a BDEF négyszög csúcsaival összekötő egyenesek egymással sorban
bezárnak, az ABCD négyszög szögeivel egyenlők.
6. Bizonyítsuk be, hogy ha az AC egyenes két oldalán fekvő B, D
pontokra AB = CD és CÁ&4+ACD4~J[t akkor B D > AC.

7. Mutassuk ki, hogy ha a kört érintő 2n oldalú sokszög oldalai

egyenlők, akkor váltakozó sorrendben következő szögei egyenlők.
8. A körön kivül fekvő A pontból szelőt huzunk, mely a kört a B
és C pontokban metszi. Legyen O a kör középpontja. OA -r a az A
pontban m erőlegest emelünk. Ezen m erőlegest a B pontban huzott

- 231 -
érintő az A /, a C ponthoz tartózó érintő az N pontban metszi. Igazol­
juk, hogy BM = CN és A felezi az M N szakaszt!
9. Egy parallelogramma szomszédos oldalai a és A , a hosszab­
bik átlója e . Legyenek az átlő vetiiletei az O és b oldalegyenesekre
ffa ill. Pt> . Bizonyítsuk be, hogy

2
aPn + bPh = e

10. Két kör egymást merőlegesen metszi. A két körnek a centrálison

fekvő pontjai legyenek A , B , C , D és a két kör egyik metszéspontja P
Mutassuk meg, hogy a középpontok távolságának négyzete a PA , PB , PC,
PD távolságok négyzeteinek számtani középarányosa.
11. Ha az n oldalú szabályos sokszög oldalait rendre ugyanolyan
értelemben és ugyanannyival meghosszabbítjuk, a meghosszabbítások vég­
pontjai szintén szabályos D -szöget határoznak meg.
12. Legyen az r sugaru körbe irt szabályos /? oldalú sokszög,
oldala ,an
an , a kört
körbe irt 2 n oldalú sokszög teriQete
Mutassuk meg, hogy

^2n ¿> a n r ■

13. Bizonyítsuk be, hogy egy tetszőleges háromszögben a beirt kör

középpontját és valamelyik, a háromszöghöz hozzáirt kör középpontját
összekötő egyenesszakaszt a háromszög köré irt kör felezi.
14. Rajzoljunk egy 2 a sugaru félkörbe a sugaru érintő kört.
Szerkesztendő olyan kör, amely az adott köröket és az adott félkör átmé­
rőjét is érinti.
15. Szerkesszük meg az A B C A -et, ha adva vannak a belső
szögfelezőknek a körülirt körön fekvő pontjai, A ' , B ' , C ‘ .
16. Szerkesszük meg áz adott AB Szakasz aranymetszetét!

B) feladatcsoport

1. Valamely egyenesen adva vannak az A, B , C , D , E , F pontok

úgy, hogy AC = CE , BD = D F , AD =CF. Bizonyítsuk be, hogy CD =AB=EF
ha ezek a szakaszok irányítottak.

- 232 -
 2. Jelentsék ^ , sb , sc a háromszög a , b , c oldalaihoz
tartozó súlyvonalakat. Bizonyitandó, hogy ezek között mindig van legalább
egy, mely nem nagyobb a hozzátartozó oldalnál.
, 3. Emeljünk merőlegest az A , B pontokat összekötő egyenesre.'
Ha P ennek a merőlegesnek tetszőleges pontja és T az A B egyenes­
sel alkotott metszéspontja, akkor bizonyítsuk be, hogy ¡p/j - p g i nem
növekszik, ha P távolodik T -tői.
4. Szerkesszük meg az ABC A belsejében felvett P pontnak a
háromszög oldalaira vonatkozó tükörképeit; ezen három pont és háromszög
csúcsai egy hatszöget határoznak meg. Bizonyítsuk be, hogy éz a hatszög
akkor és csak akkor konvex, ha az AB C A hegyesszögű.
5'. Az ABCD négyzet A csúcsán át egy egyenest huzunk, mely
a CD oldalt az M , a BC oldalt a P pontban metszi. A BAM A -<
felező egyenes a BC oldalt az N pontban metszi. Bizonyítsuk be,
hogy BN + D M = A M :
6. Az ABCD parallelogramma csúcsaiból a síkjában fekvő és a pa­
rallelogrammát nem metsző e egyenesre merőlegeseket állítunk. Bizo­
nyítsuk be, hogy ezen merőlegesek közül a leghosszabb és a legrövidebb
összege a másik kettő összegével egyenlő.
7. Két kör O és O ' középponttal kívülről érintik egymást az A
pontban. H. 'zuk meg az OM és O'M’ ■ párhuzamos sugarakat ugyanazon
irányban. Bizonyítsuk be, hogy A M 1 . A M ' .
8. Mutassuk ki, hogy ha a körbe irt 2 n oldalú sokszög szögei
egyenlőt, akkor a páratlan sorszámú ill. a páros sorszámú oldalai egy­
mással egyenlők.

9. Valan y kör köré irt egyenlő szárú trapéz párhuzamos oldalai

AB= a , CD=b ; a nem párhuzamos oldalak a kört M ill. N pontban
érintik. Számítsuk kf az MN távolságot!

10. Bizonyítsuk be, hogy az AB CD téglalap síkjában bárhol fel -

vett P pontra nézye ,

A P *+ C P *= B P Z+ D P z ,

ahol A és C (tehát B és D ) a téglalapnak szembenfekvp

csúcsai.

_ 5Ü33 -
 11. Jelentse an az r sugaru körbe, An a kör köré irt sza­
bályos n oldalú sokszög oldalait. Mutassuk ki a következő összefüggés
helyességét:

12. A szögtartomány belsejében adott ponton át fektessünk olyan

egyenest, amely legkisebb területű háromszöget vág le a szögtartományból,.
13. Adott kör érinti az e egyenest M pontban. Égy tetszés­
szerinti A pontból a körhöz érin th et huzunk, melyek e -t B -ben
és C -ben metszik. Mutassuk meg, hogy az H B ■M C szorzat állandó,
ha az A pont az & -vei párhuzamos egyenesen mozog.
14. Legyen két koncentrikus körnek a sugara az a , ill. a 2 a sza­
kasszal egyenlő. Szerkesztendő olyan négyzet, melynek két-két csúcsa il­
leszkedik egy-egy körre!
15. Szerkesszük meg az A B C A -et, ha adva vannak a háromszög
egyik csúcsából induló magasságvonalnak, szögfelezőnek és súlyvonalnak
a körülirt körön felevő pontjai, P , Q, R .
16. Az aranymetszés kisebbik szelete legyen a . Szerkesszük
meg az aranymetszés nagyobbik szeletét!

C) feladatcsoport

1. Az O pontból induló OA , 0 8 , OC , O D , OE, O F félegye­

nesek úgy vannak adva, hogy AOC<i= COE<, BŐD < = DDF<$ , AOD*$ = COF*f.
Bizonyítsuk be, hogy COD*$ = AOBA- FOF<t, ahol a szögek alatt irányított
szögeket értettünk.
2. Az AD B< szárain az A , B pontokat vegyük fel úgy, hogy
OA = OB teljesüljön. Mérjünk fel az AO és a BO félegyenesekhez
egy oc szöget úgy, hogy szárai a szögtartomány egy C pontjában m es­
sék egymást. Igazoljuk, hogy A C = B C .
3. Bizonyítandó, hogy bármely a,b, C oldalú háromszögben

a z + b z+ c z = ab+ bc+ ca.

Mikor lép fel az egyenlőség?
 4. Legyen adva az a egyenes és a rá nem illeszkedő B pont.
A B -r e illeszkedő és a -r a merőleges egyenest jelöljük e -vei.
Ha az e -r e merőleges egyenes egy tetszőleges pontja P , és T en­
nek e -v ei alkotott metszéspontja, továbbá a P -bői Q -r a bocsá­
tott m erőleges szakasz PA , akkor hbgy változik a
a) P A + PB ,
b) PA - PB ,
ha P távolodik T -tő i?
5. Az ABC derékszögű háromszög A csúcsából induló szög­
felező a szemköztes oldalt Ay -ben m etszi. Hogy kell megválasztani
a háromszög oC szögét, hogy az AB átfogó egy Ci pontjára és
Cj -b ő i az AC befogóra bocsátott Cf B4 m erőlegesre az
AAjCf^ = CfAfB<} és az AiC1B<i = ACfBt 4 egyenlőségek teljesüljenek?
6. Igazoljuk, hogy a háromszög három oldalfelezőpontja és egyik ,
magasságának talppontja egy szimmetrikus trapéz négy csúcsa.
7. Legyen az A B C D négyszög az 0 középpontú kör egy érin­
tőnégyszöge. Igazoljuk, hogy

AOB <f + COD <t = V&Ö°.

8. Az AB átmérőjű k kört A pontjában belülről érintő kf

körhöz aB -b ő i vont érintő ezt a kört a T pontban érinti, és ez az
érintő a k kört a C pontban metszi. Igazoljuk, hogy az ABCA -ben
A T szögfelező.
9. Húzzuk meg egy trapéz átlóit. Kössük össze az egyik alap felező­
pontját a szemközti «oldal végpontjaival. Bizonyítsuk be, hogy ezeknek az
egyeneseknek az átlókkal való metszéspontjait összekötő egyenesen e két
pont a szárak közti szakaszt három egyenlő részre osztja.
10. Igazoljuk, hogy az ABC derékszögű háromszögben

S A Z + 3 B Z= 5 $ C e ,

ahol 5 a súlypont, C a derékszög csúcsa. '

11. Bizonyítandó, hogy ha a körbeirt páratlan oldalszámu sokszög­
ben a szögek egyenlők, akkor-egyenlők az oldafak is.

- 235
 12. Három R sugaru kör páronként kiviilrő érintkezik, és a r
sugaru kör mindegyiket kívülről érinti. Ha az R sugaru körök közép­
pontja A , B , C és az r sugár adott, akkor mekkora a~ ABC A
azon részének a területe, amelyet ez a négy kör nem fed le.
13. Az ABCD négyszög átlóinak metszéspontja legyen O . Bi­
zonyítsuk be, hogy az /4é?iS ; BOC , COD, DOA háromszögek súly­
pontjai egy parallelogramma csúcsai.
14. Szerkesztendő háromszög, ha ism eretes a körülirt kör középpont­
jának oldalakra vonatkozó tükörképe,
L5. Adva van az AB egyenes és ennek egyik oldalán két kör.
S z é r k is s z u k m e g az AB e g y e n e s e n a P p o n t o t ú g y , h o g y a k ö r ö k h ö z
h u z h a .ó PC és PD é r i n t ő k a z AB e g y e n e s s e l e g y e n l ő s z ö g e t z á r j a - .
nak b e.

16, Igazoljuk, hogy az ABCDE szabályos ötszög AC átlóját

a BE átló aranymetszés arányában metszi.

- 236 -
 TARTALOMJEGYZÉK
Oldal:

Bevezetés .......... 3

I. rész

1.5 Alapfogalmak ............................................... ................... 5

2.5 Egyszerű szimmetrikus alakzatok ............................. 8
3.1 Összefüggések a háromszög Oldalai és szögei között 8
4.5 Pont és egyenes távolsága ......................... .. 12
5. § Egybevágóság ................................. . 13
6. § Párhuzamos egyenesek, sokszögek szögei . . . . . . . 14
7. § Speciális négyszögek ..................................................... 16
8. § Kör .................................................. ............................ 21
9. 5 Kerületi és középponti Szögek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24
10. § , Hasonlóság .......... .......................................................... 28
11. § Arányos távolságok a háromszögnél és körnél . . . . . 32
12. § Szabályos sokszög, a kör kerülete ............................. 38
13. § Terület ............................... ............................................... 40
14.5 A háromszög-geometria elemei . . . . . . . . . . . . . . . . . 45
15. § Szerkesztések .......................................................... 51

II. rész: Útmutatások és eredmények

1.§..... ........................................................... ............. . . . . . . . . 59
2. § .. 62
•.'3.5. ............ 63
4.1 71
5. § 73
6. 5 75
••7.5 ..... 81
8.5 95
9.-5 ............. 104
10.§ 116
 Oldal:
12. § ................ 155

_
■13. S . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . _________ . . . 162

_
14. § . . . . . .......................... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 177
15. § 200

IH. rész ,
A) feladatcsoport . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 231
B) féladatcsoport....... ...................................... 232
C) féladatcsoport ........... ................................... i 234

- 238 -