19 Moussong Geometria

GEOMETRIA
Jegyzetek
es p
eldat
arak a matematika egyetemi oktat
as
ahoz
sorozat
Algoritmuselmelet
Algoritmusok bonyolults
aga
Analitikus m
odszerek a penz
ugyekben
Bevezetes az analzisbe
Differential Geometry
Diszkret optimaliz
al
as
Diszkret matematikai feladatok
Geometria
Igazs
agos eloszt
asok
Interaktv analzis feladatgy
ujtemeny matematika BSc hallgatok szamara
Introductory Course in Analysis
Matematikai penz
ugy
Mathematical Analysis-Exercises 1-2
Mertekelmelet es dinamikus programozas
Numerikus funkcion
alanalzis
Oper
aci
okutat
as
Oper
aci
okutat
asi peldat
ar
Optim
alis ir
anyt
asok
Parci
alis differenci
alegyenletek
Peldat
ar az analzishez
Szimmetrikus kombinatorikai strukt
urak
T
obbv
altoz
os adatelemzes
bor
Moussong Ga
GEOMETRIA
Eo
os Lor
and Tudom
anyegyetem
tv
Term
eszettudom
anyi Kar
Typotex
2014
c 20142019, Moussong G

abor,
E
otv
os Lor
and Tudom
anyegyetem, Termeszettudomanyi Kar
Lektor
alta : Fodor Ferenc
Creative Commons NonCommercial-NoDerivs 3.0 (CC BY-NC-ND 3.0)
A szerz
o nevenek felt
untetese mellett nem kereskedelmi cellal szabadon
m
asolhat
o, terjeszthet
o, megjelentetheto es eloadhato, de nem modosthato.
ISBN 978 963 279 257 6
Kesz
ult a Typotex Kiad
o (http://www.typotex.hu) gondozasaban
Felel
os vezet
o : Votisky Zsuzsa
M
uszaki szerkeszt
o : Gerner Jozsef
Kesz
ult a TAMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0045
szam
u,
Jegyzetek es peldat
arak a matematika egyetemi oktatasahoz cm
u projekt
kereteben.
KULCSSZAVAK: affin, konvex, euklideszi, gombi, inverzv, projektv, hiperbolikus, polieder, polit
op, transzformacio, csoporthatas, k
upszelet, modell,
ciklus, szfera.
A Geometria cm
OSSZEFOGLAL
AS:
u jegyzet az ELTE Matematika alapszak
an a matematikus szakir
any
u kepzes geometriaanyagat oleli fel. A linearis
algebra es az absztrakt algebra eszkozeit hasznalva bevezetest ad a klasszikus
geometriai terek magasabb dimenzios, modern elmeletebe. Az affin geometria keretein bel
ul az affin terek es affinitasok mellett a konvex halmazok,
konvex poliederek es polit
opok elmeletenek alapjait ismerteti. Az euklideszi geometri
ar
ol sz
ol
o fejezetben az euklideszi izometriak targyalasa mellett
g
ombi es inverzv geometri
arol, a szabalyos politopok osztalyozasarol, es a
konvex testek elmeletenek alapjairol van szo. A projektv geometriai fejezet
f
o temak
orei a projektv transzformaciok es a k
upszeletek kore csoportosulnak, ezzel el
okesztve a hiperbolikus geometria modelleken kereszt
ul torteno
t
argyal
as
at.
Tartalomjegyz
ek
El
osz
o
Bevezet
es : a klasszikus euklideszi t
er
0.1.
0.2.
0.3.
A geometria axiomatikus alapjai . . . . . . . . . . . .

A geometriai vektorfogalom . . . . . . . . . . . . . . .
G
ombh
aromszogek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Affin geometria
5
10
21
29
1.
Affin terek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
1.1.
Affin terek es affin lekepezesek . . . . . . . . . . .
1.2.
Affin alterek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
1.3.
Affin kombinaciok, f
uggetlenseg, affin bazis . . . .
1.4.
Oszt
oviszony, s
ulypont, baricentrikus koordinatak
1.5.
Az affin geometria nehany jellegzetes tetele . . . .
1.6.
Az affin geometria alaptetele . . . . . . . . . . . .
1.7.
Line
aris kiterjesztes . . . . . . . . . . . . . . . . .
1.8.
Veges dimenzios valos affin terek . . . . . . . . . .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
29
29
34
39
44
48
51
57
60
2.
Konvex halmazok affin terben . . . . . . . . . . .

2.1.
Konvex halmazok, konvex kombinaciok .
2.2.
Konvex halmazokra vonatkozo alaptetelek
2.3.
Konvex halmazok topologiai tulajdonsagai
2.4.
Elv
alaszt
as, tamaszhiperskok . . . . . . .
2.5.
Hat
arpontok . . . . . . . . . . . . . . . .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
67
67
70
73
78
81
3.
Konvex poliederek es politopok . . .

3.1.
Konvex poliederek es lapjaik
3.2.
Polit
opok . . . . . . . . . . .
3.3.
Euler tetele . . . . . . . . . .
3.4.
Pol
aris halmazok . . . . . . .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
84
85
90
95
98
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Euklideszi geometria
105
4.
Euklideszi terek es transzformacioik . . . . . . . . . . . . . .

4.1.
Euklideszi vektorterek es ortogonalis transzformaciok .
4.2.
Euklideszi terek es izometriak . . . . . . . . . . . . . .
4.3.
Alterek, merolegesseg, szog, t
ukrozesek . . . . . . . . .
4.4.
Az izometri
ak szerkezete es osztalyozasa . . . . . . . .
4.5.
Az ortogon
alis csoportok szerkezete . . . . . . . . . .
4.6.
Hasonl
os
ag . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
4.7.
Magasabb dimenzios gombi geometria . . . . . . . . .
4.8.
Hopf-fele k
orrendszerek . . . . . . . . . . . . . . . . .
105
105
108
113
118
122
129
133
141
5.
Inverzv geometria . . . . . . . . . . . . .
5.1.
G
omb
ok, hatvany . . . . . . . . .
5.2.
Inverzi
o . . . . . . . . . . . . . . .
5.3.
Az inverzv csoport . . . . . . . . .
5.4.
K
orsorok az euklideszi skon . . . .
5.5.
K
orsorok az inverzv geometriaban
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
146
146
154
161
168
173
6.
Szab
alyos polit
opok . . . . . . .
6.1.
Csoporthat
asok . . . . . .
6.2.
Veges izometriacsoportok
6.3.
Szab
alyos politopok . . .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
177
177
182
190
7.
Konvex testek euklideszi terben . . .

7.1.
Terfogat es felszn . . . . . .
7.2.
Szelesseg . . . . . . . . . . .
7.3.
Hausdorff-t
avolsag . . . . . .
7.4.
Paralleltartomanyok terfogata
7.5.
Steiner-fele szimmetrizacio . .
7.6.
Nevezetes egyenlotlensegek .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
201
201
207
211
214
220
224
.
.
.
.
Projektv geometria
227
8.
A projektv ter szerkezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

8.1.
Projektv terek es alterek . . . . . . . . . . . . . . . .
8.2.
Koordin
at
ak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
8.3.
Projektv transzformaciok . . . . . . . . . . . . . . . .
8.4.
Az affin geometria es a projektv geometria kapcsolata
8.5.
Illeszkedesi tetelek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
8.6.
Kett
osviszony . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
8.7.
A projektv egyenes geometriaja . . . . . . . . . . . .
9.
K
upszeletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 272
9.1.
M
asodrend
u hiperfel
uletek . . . . . . . . . . . . . . . . 273
ii
227
227
230
238
244
247
252
261
9.2.
9.3.
9.4.
Polarit
as . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 285
K
upszeletsorok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 292
A k
upszeletek projektv strukt
uraja . . . . . . . . . . 302
Hiperbolikus geometria
311
10.
A hiperbolikus geometria modelljei

10.1. Projektv modell . . . . . .
10.2. Konform modellek . . . . .
10.3. Hiperboloidmodell . . . . .
10.4. A hiperbolikus ter . . . . .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
311
312
324
333
347
11.
A hiperbolikus sk . . . . . . . . . . . . . .
11.1. P
arhuzamossag, sugarsorok, ciklusok
11.2. A hiperbolikus sk egybevagosagai .
11.3. Trigonometriai tetelek . . . . . . . .
11.4. Ciklusok vhossza . . . . . . . . . . .
11.5. Ter
ulet . . . . . . . . . . . . . . . .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
350
350
359
365
371
379
12.
Magasabb dimenzi
os hiperbolikus terek
12.1. Hiperskok es szferak . . . . . . .
12.2. A hiperbolikus ter izometriai . .
12.3. A szfer
ak belso geometriaja . . .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
387
387
397
402
T
argymutat
o
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
409
iii
El
osz
o
Ez a jegyzet az E
otv
os Lor
and Tudomanyegyetem matematika alapszakan a
matematikus szakir
any
u hallgatok szamara oktatott haromfeleves Geometria cm
u tant
argy tananyag
at tartalmazza nemileg kibovtett es atdolgozott
folyo matematikuskepzesben a tobb
form
aban. Ez a tant
argy az ELTE-n
tant
argyat is mag
aban foglalo geometriaoktatas elso lepcsoje. Celja, hogy
attekint
o bevezetest adjon a geometria klasszikus es modern fejezeteibe, kialaktsa a geometria alkot

o m
uvelesehez sz
ukseges eszkoztarat, es felkesztsen
a korszer
u, kutat
oi szint
u geometriai ismeretek befogadasara.
A tant
argy tananyaga a sok eve kialakult tanterv szerint az elso felevben az
affin geometria es a konvex geometria, a masodik felevben az euklideszi geometria, a harmadik felevben a projektv geometria es a hiperbolikus geometria
bevezet
o fejezeteit tartalmazza. Ebben a jegyzetben is ezt a sorrendet, es az
anyag feleptesenek ehhez a sorrendhez illeszkedo belso logikajat kovetj
uk.
A magyar matematikai hagyomanyok egyik legertekesebb darabja Bolyai Janos m
uve a hiperbolikus geometria megteremteseben. Ezert a magyarorszagi
matematikuskepzes tananyaganak fontos celja, hogy a hiperbolikus geometria
mibenleter
ol, matematik
an bel
ul elfoglalt helyerol, a modern matematikai elmeletekkel val
o kapcsolat
ar
ol alapos ismereteket ny
ujtson. Ezt a celt kvanjuk
ezzel a tananyaggal is elerni oly modon, hogy a hiperbolikus geometria nem
a Bolyai
altal k
ovetett, t
orteneti felepteseben, hanem modern matematikai
elmeletkent, lenyeges geometriai es algebrai eloismeretekre eptve az anyag
vegen szerepel. A megel
oz
o fejezetek nagy resze gy peldaul az inverzv geometri
ar
ol vagy a projektv geometriarol szolo tobb fejezet elokeszteskent
szolg
al a hiperbolikus geometriahoz. Ezen kv
ul a tananyagban olyan temak is
helyet kaptak, amelyek reszben alkalmazhatosaguk miatt, reszben onmagukban erdekesek, es az
altal
anos matematikai m
uveltseghez tartoznak. Ilyenek
peld
aul a konvex geometri
ar
ol vagy a szabalyos politopokrol szolo fejezetek.
A jegyzet nem t
orekszik arra, hogy targya onmagaban, mashonnan szerzett
matematikai ismeretek nelk

ul is feldolgozhato legyen. Eppen
ellenkezoleg,
hangs
ulyozottan kihaszn
alja a modern matematika eszkozeit, ept a parhuzamosan fut
o m
as matematikai tantargyakban bevezetett fogalmakra es elmele1
szo
Elo
tekre. A jegyzet feldolgoz

as
ahoz a kozepiskolas szint
u geometria keszsegszint
u
ismereten kv
ul elengedhetetlen bizonyos jartassag az absztrakt matematika
gondolkod
asm
odj
aban es nyelvezeteben.
R
oviden v
azoljuk, milyen t
argyi eloismeretek sz
uksegesek a tananyag egyes
reszeinek a feldolgoz
as
ahoz.
Az affin geometri
ar
ol sz
ol
o fejezetek tematikaja lenyegeben csak linearis algebr
ara ept. Mind az affin terekkel, mind a konvex halmazokkal foglalkozo
anyagreszhez nelk
ul
ozhetetlenek a topologia legegyszer
ubb fogalmai, ezeket
a tananyag r
oviden
osszefoglalja. Csoportelmeletre mint eloismeretre ehhez
az anyagreszhez nincs sz
ukseg, bar nehany megfogalmazas a geometriai inform
aci
o t
om
or
atad
asa erdekeben a csoportok es homomorfizmusok fogalmat
haszn
alja.
Az euklideszi geometri
at feldolgozo fejezetekben mar lenyegesen ept
unk a
csoportelmelet eszk
ozeire es nyelvere. Egyes kerdesekben konkret specialis
algebrai vagy analzisbeli el
oismeretek (pl. kvaterniok, metrikus terek topol
ogi
aja, Jordan-mertek) is hasznosak.
A projektv geometri
ar
ol es hiperbolikus geometriarol szolo tananyaghoz nincs
sz
ukseg az eddigieken t
ulmeno targyi eloismeretre. Mindket temaban fontos
szerepet j
atszik a kvadratikus alakok geometriaja, az ehhez sz
ukseges algebrai
h
atteret a jegyzet t
obb ponton is osszefoglalja.
A tananyag a geometria egeszerol vallaltan egyoldal
u kepet mutat: a hangs
ulyok eltol
odnak az absztrakt matematikai strukt
urak, az algebrai szemleletm
od ir
any
aba. Terjedelmi korlatok miatt a geometria tobb fontos fejezete
nem szerepel, vagy meltatlanul keves teret kap a jegyzetben. Gyakorlatilag
egy
altal
an nincsen benne sz
ou
gynevezett elemi geometriarol, az axiomati
kus geometria is csak erint
olegesen szerepel a tananyag egy-ket pontjan, es
a geometria kombinatorikus vonatkozasai is csak attetelesen jelennek meg.
A jegyzet elker
uli es j
oreszt emltes nelk
ul hagyja a tananyag kapcsolatait
a differenci
algeometri
aval meg azokon a pontokon is, ahol ennek termeszetes helye lenne. Ennek az az oka, hogy a differencialgeometria oktatasa es
appar
atus
anak kifejlesztese k
ulon tantargy kereteben tortenik.
A jegyzetben a geometria fogalmait az altalanossagnak a szokasosnal valamivel magasabb szintjen, absztrakt keretek kozott talaljuk. A k
ulonfele geometriai tereket tetsz
oleges dimenzioban mutatjuk be. Ahol lehetseges, nem
csup
an a val
os sz
amokra eptve, hanem tetszoleges test folott dolgozva fogalmazzuk meg a relev
ans definciokat es teteleket. Elonyben reszestj
uk a
fogalmi megk
ozeltest, a koordinatamentes gondolatmeneteket a szamolasokkal szemben. Ez peld
aul abban mutatkozik meg, hogy ahol lehet, matrix
helyett line
aris lekepezest szerepeltet
unk, az affin ter geometriajaban az elsofok
u egyenleteket az affin forma fogalma helyettesti, illetve a projektv geo
szo
Elo
metri
aban m
asodfok
u egyenletek helyett kvadratikus alakok jatszanak fontos
szerepet.
A tananyag
ossze
allt
as
aban hianytalan deduktv feleptesre es logikai kovetkezetessegre t
orekedt
unk. A tetelek altalaban bizonytasukkal egy
utt szerepelnek. Ha valamely
allt
as utan nem all bizonytas, akkor az az elozmenyek
nyilv
anval
o, vagy rutinszer
uen egyszer
u gondolatmenettel tisztazhato folyom
anya. A definci
ok ut
an gyakran peldak kovetkeznek, amelyek segtik elhelyezni az u
j fogalmakat matematikai kornyezet
ukben. A peldakban foglalt
allt
asok nem minden esetben vannak reszletesen megindokolva, ezert ezek az

olvas
ot
ol
on
all
o ut
anagondol
ast is igenyelhetnek.
Az olvas
o figyelmebe aj
anlunk egy-ket olyan magyar nyelv
u tankonyvet es
jegyzetet, amelyek kiegeszthetik es teljesebbe tehetik a geometriarol alkotott
kepet:
Haj
os Gy.: Bevezetes a geometriaba (Nemzeti Tankonyvkiado, 2006)
Haj
os Gy., Strohmajer J.: A geometria alapjai (ELTE jegyzet)
H. S. M. Coxeter: A geometriak alapjai (M
uszaki Konyvkiado, 1973)
D. Hilbert, S. Cohn-Vossen: Szemleletes geometria (Gondolat Konyvkiad
o, 1982)
Mindenkeppen meg kell emlten
unk azt a tankonyvet, amely az elm
ult evtizedekben klasszikuss
a v
alt es sok tekintetben felfogasaban, tartalmaban
ehhez a jegyzethez is mint
at adott. A tananyag tobb temakorenek a feleptesehez es neh
any nevezetes tetel (peldaul 1.6.7, 7.6.2) bizonytasahoz ez a
k
onyv adta a forr
ast:
M. Berger: Geometry (Springer, 1987)
A jegyzetben foglalt tananyag kialaktasa, rendszerbe foglalasa, a matematikai appar
atus f
oleptese es kidolgozasa az ELTE Geometriai Tanszekenek
kollektv munk
aja. K
ul
on szeretnem megkoszonni tanszeki kollegaim koz
ul
Csik
os Bal
azs es Lakos Gyula segtseget, akiktol az anyag kialaktasaban
rengeteg segtseget kaptam. Koszonettel tartozom Fodor Ferencnek, a Szegedi Tudom
anyegyetem docensenek is, aki a jegyzet lektorakent az anyag
gondos
atfes
ulesevel es hasznos tanacsokkal segtette munkamat.
A jegyzet a TAMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0045 jel
u palyazat segtsegevel
kesz
ult.
Budapest, 2013.
Moussong Gabor
Bevezet
es : a klasszikus
euklideszi t
er
Miel
ott elkezdenenk a magasabb dimenzios geometria absztrakt algebrai alapokra ep
ul
o szisztematikus t
argyalasat, megismerked
unk a hagyomanyos haromdimenzi
os euklideszi geometria tanulmanyozasanak azzal a modszerevel
is, amely lehet
ove teszi a geometriai fogalmak bevezeteset pusztan logikai
alapokon, a t
obbi matematikai diszciplinatol f
uggetlen
ul. Az altalunk kesobb
k
ovetend
o feleptesben centralis szerepet jatszik az algebrai vektorfogalom.
A vektor absztrakt algebrai defincioja szamara a geometria eszkozeivel ertelmezett vektor ad mint
at, ezert ebben a bevezeto fejezetben attekintj
uk a
vektorok geometriai sz
armaztatasat az axiomatikus geometria altal adott keretekb
ol kiindulva. A klasszikus euklideszi vektorgeometria alkalmazasara a
g
ombh
aromsz
ogek trigonometriajaban mutatunk peldat.
0.1. A geometria axiomatikus alapjai

A modern matematika k
ul
onfele matematikai strukt
urakat, azaz olyan logikai rendszereket vizsg
al, amelyek altalaban valamilyen alaphalmazon megadott alapfogalmakb
ol: kit
untetett reszhalmazokbol, f
uggvenyekbol, relaciokb
ol, m
uveletekb
ol, vagy ezek valamilyen kombinaciojabol allnak. Ezeknek
a strukt
uraelemeknek eleget tell tenni
uk bizonyos alapkovetelmenyeknek, az
u
gynevezett axi
om
aknak. A vizsgalt elmelet azoknak a defincioknak, illetve teteleknek az
osszesseget jelenti, amelyeket a logika szabalyait kovetve az
alapfogalmakb
ol es az axi
omakbol lehet bevezetni, illetve bebizonytani.
A geometria a matematika sot, altalaban a tudomanyos gondolkodas legregebbi olyan ter
ulete, amelyben a fogalmak logikai tisztazasa iranti igeny
ebben a form
aban felmer
ult. Az okori gorog matematika egyik cs
ucsteljestmenyet jelent
o alkot
as
aban Euklidesz alltotta ossze a geometria elso ismert
axi
omarendszeret, mint
at
alltva ezzel a kesobbi korok tudomanya szama5
s : a klasszikus euklideszi te
r
Bevezete
ra. Ezt az axi

omarendszert a modern kori matematika precizitasi igenyeinek
megfelel
oen Hilbert dolgozta at, es tette az axiomatikus euklideszi geometria mai szok
asos kiindul
opontjava. Az alabbiakban vazlatosan attekintj
uk a
Hilbert-fele axi
omarendszernek azt a valamelyest egyszer
ustett valtozatat,
amely a geometria megalapozasi lehetosegei koz
ul Hajos Gyorgy eloadasai
nyom
an Magyarorsz
agon leginkabb ismert.
Azt mondjuk, hogy az X halmaz euklideszi ter (pontosabb szohasznalattal
klasszikus euklideszi ter, ha hangs
ulyozottan meg akarjuk k
ulonboztetni
a kes
obbi fejezetekben t
argyalando, algebrara alapozott altalanos euklideszi
terfogalomt
ol), ha a k
ovetkezo ket feltetelnek eleget tesz :
(1) X el van l
atva az euklideszi ter strukt
urajat alkoto, alabb ertelmezendo
E, S, R, strukt
uraelemekkel (ezek alkotjak az euklideszi geometria
alapfogalmait), es
(2) az (1)-beli stukt
uraelemekre vonatkozoan ervenyesek az alabb felsoroland
o (I1)(I7), (R1)(R4), (E1)(E4), (F ) es (P ) alltasok (az euklideszi geometria axi
om
ai).
(A form
alis pontoss
ag kedveert nem az X halmazt, hanem a teljes strukt
ur
at mag
aban foglal
o (X, E, S, R, ) rendezett otost kellene euklideszi ternek
nevezni, de a g
ord
ulekenyseg erdekeben most is es a kesobbiekben is inkabb
csak az alaphalmaz jelevel nevezz
uk meg a geometriai strukt
uraval ellatott
teret.)
A strukt
uraelemek k
oz
ul az elso ketto a ter illeszkedesi strukt
urajat adja meg :
E reszhalmazoknak egy rendszere X-ben, elemeit egyeneseknek nevezz
uk, es
S is X-beli halmazrendszer, elemeit skoknak nevezz
uk.
(Ezekkel az elnevezesekkel
osszhangban X elemeit pontoknak mondjuk.)
Az E es az S halmazrendszerre az alabbi illeszkedesi axiomak vonatkoznak :
(I1) Mindegyik E E egyenes legalabb ketelem
u.
(I2) B
armely ket k
ul
onb
oz
o A, B X ponthoz letezik egyetlen olyan E E
egyenes, amelyre A, B E.
(I3) Mindegyik S S sknak van harom olyan pontja, amelyek nem tartoznak egy egyeneshez.
(I4) Ha valamely A, B, C X pontok nem tartoznak egy egyeneshez, akkor
letezik egyetlen olyan S S sk, amelyre A, B, C S.
r
Bevezete
(I5) Ha egy E E egyenesnek es egy S S sknak van legalabb ket k

ulonb
oz
o k
oz
os pontja, akkor E S.
(I6) Ha az S, T S skoknak van kozos pontja, akkor S T legalabb ketelem
u.
(I7) Letezik X-ben negy olyan pont, amelyek nem tartoznak sem egy egyeneshez, sem egy skhoz.
Az axi
om
ak k
ovetkez
o csoportja az eddigieken t
ul a pontok elvalasztasara is
hivatkozik, ezzel kapcsolatos a soron kovetkezo, R-rel jelolt strukt
uraelem :
R X X X h
aromvaltozos relacio. Ha (A, B, C) R, akkor azt
mondjuk, hogy B elv
alasztja az A pontot C-tol (vagy hogy B az A es
C k
oz
ott van).
Az R rel
aci
ora az al
abbi rendezesi axiomak vonatkoznak :
(R1) Ha (A, B, C) R, akkor A, B es C egy egyeneshez tartozo, k
ulonbozo
pontok, es (C, B, A) R is ervenyes.
(R2) B
armely ket k
ul
onb
oz
o A, B X ponthoz letezik olyan C pont, hogy
(A, B, C) R.
(R3) Tetsz
oleges A, B, C X-re (A, B, C) R, (B, C, A) R es (C, A, B)
R k
oz
ul legfeljebb az egyik igaz.
(R4) Ha A, B, C X nincs egy egyenesen, es E E olyan egyenes, amely
A, B, C egyiket sem tartalmazza, es benne fekszik az A, B, C-t tartalmaz
o skban, akkor vagy pontosan ket olyan P E pont letezik, vagy
egyetlen olyan P E pont sincs, amelyre (A, P, B) R, (B, P, C) R
vagy (C, P, A) R teljes
ul.
(Az (R4) axi
om
at Pasch-fele axiomanak szokas nevezni. Szavakkal megfogalmazva azt jelenti, hogy egy h
aromszogvonalat egy a skjaban fekvo, a cs
ucsain
at nem halad
o egyenes vagy pontosan ket oldalan metsz, vagy egyaltalan nem

metsz.)
Az illeszkedesi es a rendezesi axiomak birtokaban mar szabatosan bevezethet
ok a geometria olyan fogalmai, mint a szakasz, a felegyenes, a felsk, a felter,
a sz
ogvonal, a sz
ogtartom
any, a haromszog, a torottvonal, a sokszogvonal,
a soksz
ogtartom
any, a konvex halmaz, a konvex burok, es bebizonythatok
ezek ismert tulajdons
agai. A tovabbi axiomak reszben ezekre a fogalmakra
is hivatkoznak. Az A es B vegpontokkal adott szakaszt (ami az A es B koz
ott lev
o pontok halmaz
at jelenti A-val es B-vel egy
utt) [A, B]-vel jelolj
uk.
r
Bevezete
Beszelhet
unk h
aromsz
ogek szogeirol mint az egyes cs
ucsokbol indulo, az oldalakat tartalmaz
o felegyenesek altal kifesztett konvex szogtartomanyokrol.
Az axi
om
ak k
ovetkez
o csoportja elott az utolso hatralevo alapfogalmat, az
strukt
uraelemet vezetj
uk be :
ekvivalenciarel
aci
o a szakaszok es a szogtartomanyok halmazan. Ket
szakaszt, illetve sz
ogtartomanyt egybevagonak mondunk, ha ebben a
rel
aci
oban
allnak.
Az rel
aci
ora vonatkoz
oan az alabbi egybevagosagi axiomakat tessz
uk fel:
(E1) Ha adott egy P kezd
opont
u F felegyenes, tovabba egy Z szakasz, akkor
letezik egyetlen olyan Q F pont, amelyre [P, Q] Z.
(E2) Ha (A1 , B1 , C1 ) R es (A2 , B2 , C2 ) R, tovabba [A1 , B1 ] [A2 , B2 ]
es [B1 , C1 ] [B2 , C2 ], akkor [A1 , C1 ] [A2 , C2 ].
(E3) Ha adott egy H felsk, a hataran egy P kezdopont
u F felegyenes, tov
abb
a adott egy K konvex szogtartomany, akkor letezik egyetlen olyan
P kezd
opont
u G H felegyenes, hogy az F G szogvonal altal hatarolt
konvex sz
ogtartom
any egybevago K-val.
(E4) Ha az ABC es A0 B 0 C 0 haromszogekre [A, B] [A0 , B 0 ] es [A, C]
[A0 , C 0 ] teljes
ul, valamint az ABC haromszog A-nal levo szoge egybev
ag
o az A0 B 0 C 0 h
aromszog A0 -nel levo szogevel, akkor az ABC haromsz
og B-nel lev
o szoge is egybevago az A0 B 0 C 0 haromszog B 0 -nel
lev
o sz
ogevel.
Az eddigi axi
om
akb
ol m
ar igen sok tovabbi geometriai fogalom szarmaztathat
o, illetve tetel bizonythato. Peldaul be lehet vezetni szakaszok es szogtartom
anyok k
oreben a nagys
ag szerinti osszehasonltast, felezest, tobbszorozest,
az egyenesek es skok k
oreben a merolegesseg fogalmat, kort, gombot, egy
bev
ag
os
agi transzform
aci
okat. Ertelmezni
lehet a tavolsagmerest, azaz olyan
: X X R f
uggvenyt, amelyre az alabbi tulajdonsagok ervenyesek:
(1) (A, B) 0, es itt egyenloseg csak A = B eseten all,
(2) (B, A) = (A, B),
(3) (A, B) + (B, C) (A, C),
(4) a (3) egyenl
otlenseg helyen akkor es csak akkor all egyenloseg, ha A =
= B, B = C, vagy (A, B, C) R,
(5) (A, B) = (C, D) akkor es csak akkor all, ha [A, B] [C, D].
r
Bevezete
Az (1)(3) tulajdons
agokat szokas osszefoglalo neven u
gy mondani, hogy a
f
uggveny metrika az X halmazon. Az (5) tulajdonsag azt fejezi ki, hogy
a t
avols
agmeres
osszhangban van az elozoleg bevezetett egybevagosagfogalommal. Hasonl
o m
odon szogmeres is ertelmezheto, azaz bevezetheto egy
sz
ogmerteknek nevezett pozitv valos f
uggveny a szogtartomanyok halmazan,
amely szinten
osszhangban van a szogtartomanyokra vonatkozo egybevagos
agi rel
aci
oval, es amely additv abban az ertelemben, hogy ha egy K szogtartom
anyt egy a cs
ucs
ab
ol indulo felegyenes ket szogtartomanyra, L-re es M -re
bont, akkor K sz
ogmerteke egyenlo L es M szogmertekeinek az osszegevel. A
t
avols
agmeres is es a sz
ogmeres is egyertelm
u abban az ertelemben, hogy ha
egy el
ore tetsz
olegesen kiszemelt szakaszt, illetve szoget egysegnyi hossz
unak,
illetve mertek
unek runk el
o, akkor csak egyetlen olyan metrika, illetve szogmertek letezik, amely ennek a kovetelmenynek is eleget tesz. Megallapodas
szerint a sz
ogmeres mertekegyseget u
gy valasztjuk, hogy a derekszog merteke
/2 legyen.
A k
ovetkez
o axi
oma szemleletesen fogalmazva azt garantalja, hogy az egyenesek folytonos vonalak. Egy E E egyenes Dedekind-fele felbontasan olyan
E = U V el
o
allt
ast ert
unk, amelyben U es V az E egyenes nem
ures, diszjunkt reszhalmazai, es amelynel az (A, B, C) R elvalasztas nem allhat fenn
sem A, C U , B V eseten, sem pedig A, C V , B U eseten. Az alabbi
folytonoss
agi axi
oma ilyenkor elvalaszto pont letezeset garantalja.
(F ) Ha E = U V az E E egyenes Dedekind-felbontasa, akkor letezik
olyan P E pont, hogy barmely A U , B V , A 6= P 6= B eseten
(A, P, B) R.
A folytonoss
agi axi
oma felhasznalasaval igazolhato, hogy barmely egyenes es
a val
os sz
amegyenes k
oz
ott az egyenes menten torteno elojeles tavolsagmeres
u
tj
an bijektv kapcsolat letestheto (mas szoval: a ter egyenesei tavolsagtarto
m
odon koordin
at
azhat
ok a valos szamokkal). A skoknak vagy a ternek az
iskol
ab
ol ismert koordin
at
az
asahoz ez meg keves, mert a koordinatavonalak
megad
as
ahoz a p
arhuzamoss
ag fogalmara is sz
ukseg van. Ehhez mar csak egy
tov
abbi axi
oma kell, a p
arhuzamossagi axioma :
(P ) Ha S sk, E S egyenes, es Q az S sk E-hez nem tartozo pontja, akkor
S-ben legfeljebb egy olyan egyenes letezik, amely Q-t tartalmazza es
diszjunkt E-t
ol.
B
ar a p
arhuzamoss
agi axi
omanak az illeszkedesi axiomak kozott volna a termeszetes helye, k
ul
onv
alaszt
asat es utolsokent szerepelteteset a matematika
t
orteneteben j
atszott k
ul
onleges szerepe indokolja. Euklidesz kortarsai is es
kes
obbi korok matematikusai is a parhuzamossagi axioma tartalmat joval
kevesbe mag
at
ol ertet
od
o igazsagnak gondoltak, mint Euklidesz tobbi axiom
aj
at. Ezert abban a remenyben, hogy erre az axiomara nincs is sz
ukseg,
10
r
Bevezete
megpr
ob
alt
ak a t
obbi axi
oma kovetkezmenyekent bebizonytani. Ket evezreden
at h
uz
od
o sikertelen pr
obalkozasok nyoman a parhuzamossagi axioma
bizonythat
os
ag
anak kerdese a matematika leghresebb problemainak egyike
lett. A tizenkilencedik sz
azadban Bolyai es Lobacsevszkij egymastol f
uggetlen
ul, nagyj
ab
ol egyid
oben jutottak arra a felismeresre, hogy a parhuzamoss
agi axi
oma f
uggetlen a t
obbi axiomatol. A tobbi axiomat megtartva es (P )
tagad
as
at f
oltetelezve olyan geometriai rendszert eptettek ki, amely sok tekintetben k
ul
onb
ozik az euklideszitol. Ezt a geometriat mai elnevezessel hiperbolikus geometri
anak hvjuk. A hiperbolikus geometria axiomarendszere
teh
at az utols
ot
ol eltekintve megegyezik a fenti axiomarendszerrel: az (I1)
(F ) axi
om
akb
ol
all, hozz
aveve a (P ) axioma tagadasat. A hiperbolikus ter
ugyanolyan strukt
uraelemekkel ellatott halmaz, mint az euklideszi ter, csak
ennek a megv
altoztatott axi
omarendszernek tesz eleget.
Az euklideszi geometri
anak az axiomatikus kiindulopontbol torteno, minden
reszletre kiterjed
o szabatos feleptese igen hosszadalmas es faradsagos munka meg akkor is, ha csak a kozepiskolas geometriahoz tartozo fogalmakig es
tetelekig akarunk eljutni. Ezert ezt a feleptest ebben a tananyagban nem kovetj
uk. Felhaszn
aljuk viszont mindazokat az ismereteket, amelyeket az euklideszi sk- es tergeometri
ar
ol a kozepiskolas geometria targyal. Ezt abban
a tudatban tessz
uk, hogy ezekhez a fogalmakhoz es tetelekhez az itt vazolt
kiindul
asb
ol teljesen szabatos eptkezessel is el lehet jutni. Az axiomatikusan ertelmezett euklideszi ter geometriajabol csak a vektorok szarmaztatasat,
tulajdons
agait es felhaszn
al
asat tekintj
uk at a kovetkezo alfejezetben. Nem
j
arjuk vegig a vektorok bevezetesenek minden lepeset (peldaul nem foglalkozunk a sz
ogf
uggvenyek definciojaval, ismertnek foltetelezve oket), hanem
csak azoknak a fogalmaknak az ismertetesere szortkozunk, amelyeket kesobb
explicit m
odon felhaszn
alunk, vagy amelyek mintat adnak kesobbi altalanos
konstrukci
oinkhoz.
0.2. A geometriai vektorfogalom

Tegy
uk fel, hogy X euklideszi ter az elozo szakaszban tisztazott ertelemben.
Az X-b
ol v
alaszthat
o rendezett pontparok (azaz lenyegeben az X-beli iranytott szakaszok) halmaz
an, X X-en a kovetkezo relaciot vezetj
uk be :
alljon f
onn (A, B) (C, D) akkor es csak akkor, ha az [A, D] szakasz es a

[B, C] szakasz felez
opontja egybeesik.
A ter axi
om
aib
ol levezetheto, hogy ekvivalenciarelacio. A tranzitivitasi
tulajdons
ag szabatos bizonytasa hosszadalmas es egyaltalan nem magatol
ertet
od
o. A p
arhuzamoss
agi axioma a bizonytasban lenyeges szerepet jatszik,
r
Bevezete
11
amit az a teny is mutat, hogy a hiperbolikus geometriaban az ilyen modon

defini
alt rel
aci
o nem lenne tranzitv. Itt mi megelegsz
unk azzal a szemleletes
keppel, hogy a rel
aci
o az ir
anytott szakaszokat akkor sorolja egy osztalyba,
ha azok egyenl
o hossz
uak es azonos irany
uak.
0.2.1. Definci
o (Vektor). Az X euklideszi ter vektorainak nevezz
uk a
rel
aci
o szerinti ekvivalenciaosztalyokat. A vektorok halmazara a V jelolest
vezetj
uk be. Ha (A, B) X X, akkor az (A, B) part tartalmazo ekviva
lenciaoszt
alyt AB-vel jel
olj
uk. Zerusvektornak hvjuk es 0-val jelolj
uk az AA
vektort, ez nyilv
an f
uggetlen A X valasztasatol.
K
onnyen l
athat
o, hogy tetsz
oleges v V vektorhoz es O X ponthoz egy
ertelm
uen tal
alhat
o olyan A X pont, hogy v = OA.
Megjegyzes. A 0.2.1. Defincio az u
n. szabad vektor fogalmat vezeti be. Az
zal, hogy nem konkret ir
anytott szakaszokat, hanem ekvivalenciaosztalyokat
tekint
unk vektornak, azt a megallapodast ontj
uk precz matematikai formaba, hogy ket ir
anytott szakasz kozott nem kvanunk k
ulonbseget tekinteni,
ha hosszuk es ir
anyuk megegyezik. A vektort reprezentalo iranytott szakasz
teh
at szabadon eltolhat
o a terben tetszolegesen kiszemelt kezdopontba. Ha
a ter egy O pontj
at mint kezdopontot rogztj
uk, akkor ezzel bijektv kapcsolatot teremt
unk a szabad vektorok es az O-bol indulo iranytott szakaszok
( helyvektorok) k
oz
ott. A helyvektorok pedig a vegpont kijelolese u
tjan a
ter pontjaival
allnak bijektv megfeleltetesben.
0.2.2. Definci
o (Vektorok hossza, sz
oge). A v V vektor hosszan a
|v| = (A, B) sz
amot ertj
uk, ahol v = AB. A v vektort egysegvektornak
mondjuk, ha |v| = 1.
Ket nemzerus vektor sz
oget 0-nak, illetve -nek tekintj
uk, ha az oket reprezent
al
o k
oz
os kezd
opont
u iranytott szakaszok ugyanabba a felegyenesbe,
illetve ellentetes felegyenesekbe esnek. Ha az a es b nemzerus vektorok nem
ilyenek, akkor a es b sz
ogen annak a konvex szogtartomanynak a szogmerteket ertj
uk, amelyet k
oz
os O kezdopont
u, A-n, illetve B-n athalado felegye
nesek fesztenek ki, ahol a = OA es b = OB.
Erdemes
abban meg
allapodni, hogy a zerusvektornak barmely vektorral kepzett sz
oget hat
arozatlannak tekintj
uk.
Ket vektort p
arhuzamosnak mondunk, ha a szog
uk 0 vagy , illetve mer
olegesnek, ha a sz
og
uk /2. A zerusvektor tehat parhuzamos is barmely
vektorral, es ugyanakkor meroleges is barmely vektorra.
0.2.3. Definci
o (Vektorok
osszead
asa). Adott a, b V eseten valasszunk
tetsz
olegesen egy O X pontot, majd ehhez az A, B X pontokat u
gy, hogy
r
Bevezete
12
a = OA es b = AB teljes
ulj
on. Ekkor az OB vektort a es b osszegenek nevezz
uk es a + b-vel jel
olj
uk. K
onnyen lathato, hogy az osszegvektor nem f
ugg az
O pont speci
alis megv
alaszt
asatol. Szokas u
gy fogalmazni, hogy az osszegvektort reprezent
al
o (O, B) ir
anytott szakaszt az (O, A) es az (A, B) iranytott
szakasz o
sszef
u
z
e
s
e
vel
kapjuk.
A vektorok o
as
ara vonatkozo alabbi m
uveleti tulajdonsagok konnyen
sszead
meggondolhat
ok es j
ol ismertek a kozepiskolas geometriaanyagbol:
(a + b) + c = a + (b + c),
0 + a = a + 0 = a,
minden a V -hez letezik olyan a0 V , amellyel a + a0 = a0 + a = 0.
Ez a h
arom tulajdons
ag
osszefoglalo neven azt jelenti, hogy V csoport a
vektor
osszead
as m
uveletere nezve. A harom koz
ul az elso tulajdonsagot a
m
uvelet asszociativit
as
anak nevezz
uk. A harmadik tulajdonsagban szereplo
a0 vektort az a ellentett vektoranak hvjuk es (a)-val jelolj
uk. Hasznalataval
vektorok kivon
as
ar
ol is beszelhet
unk az a b = a + (b) szabaly szerint.
enyes meg az
Erv
a+b=b+a
kommutativit
asi tulajdons
ag is, ezert V kommutatv csoport.
0.2.4. Definci
o (Vektor szorz
asa skal
arral). Adott v V vektor es
R val
os sz
am eseten az alabbi modon ertelmezz
uk a v vektort:
ha v = 0 vagy = 0, akkor v = 0,
ha v 6= 0 es 6= 0, akkor legyen v = OA egy tetszolegesen valasztott

O ponttal, majd > 0 eseten az OA felegyenesen, < 0 eseten pedig az OA-val ellentetes felegyenesen valasszuk a B pontot u
gy, hogy
(O, B) = (O, A) teljes

uljon, ezek utan legyen v = OB.
A skal
arral val
o szorz
asra nezve ervenyesek a kozepiskolabol szinten jol ismert
al
abbi m
uveleti tulajdons
agok:
(a + b) = a + b,
( + )a = a + a,
(a) = (a) = ()a,
1a = a.
r
Bevezete
13
Ezek az azonoss
agok o
sszefoglalo neven azt jelentik, hogy V nem csupan kommutatv csoport az o
sszead
asra nezve, hanem vektorter a valos szamok teste
f
ol
ott az
osszead
asra es a skalarral valo szorzasra mint vektorm
uveletekre
nezve.
Ha O, A, B es C negy nem egy skban fekvo pont, akkor az a = OA, b =
= OB, c = OC vektorok b
azist alkotnak V szamara, azaz barmely x V
vektor egyertelm
uen
allthato elo a, b es c linearis kombinaciojakent, azaz
x = a + b + c alakban. A V vektorter tehat haromdimenzios. Az , ,
R sz
amok az x vektor koordinatai az a, b, c bazisra vonatkozoan.
Ha a, b es c p
aronkent meroleges egysegvektorok, akkor az altaluk alkotott b
azist ortonorm
alt b
azisnak nevezz
uk. Ilyenkor az O, A, B, C pontok
Descartes-fele koordin
atarendszert fesztenek ki X-ben, amelynek O az orig
oja, A, B es C az egysegpontjai. Ebben a koordinatarendszerben valamely
P X pont koordin
at
ai azok az x, y, z egy
utthatok, amelyekkel OP = xa +
+ yb + zc.
0.2.5. Definci
o (Skal
aris szorzat). Az a, b V vektorok skalaris szorzat
at, az ab R sz
amot a k
ovetkezokeppen ertelmezz
uk :
Legyen ab = 0, ha ak
ar a, akar b a zerusvektor. Ha pedig a 6= 0 6= b, akkor
legyen ab = |a||b| cos , ahol az a es b szoge.
A skal
aris szorzat m
uveleti tulajdonsagai:
(a + b)c = ac + bc,
a(b + c) = ab + ac,
(a)b = a(b) = (ab),
ba = ab,
aa 0, es itt egyenl
oseg csak a = 0 eseten all.
Az els
o h
arom tulajdons
agra osszefoglalo neven u
gy szokas hivatkozni, hogy
a skal
aris szorz
as mint V V R f
uggveny bilinearis (azaz mindket valtoz
oj
aban line
aris). A negyedik tulajdonsag ennek a bilinearis f
uggvenynek a
szimmetrikus volt
at, az
ot
odik az u
n. pozitv definit voltat fejezi ki. Ezeknek
a tulajdons
agoknak az indoklasa az elso ketto kivetelevel magatol ertetodo a
skal
aris szorzat definci
oja alapjan. Alabb bebizonytjuk az elso ket pontban
szerepl
o, j
oval kevesbe nyilv
anvalo disztributv tulajdonsagokat is. A skalaris szorzat szimmetriatulajdonsaga miatt nyilvan eleg koz
ul
uk a masodikkal
foglalkozni.
r
Bevezete
14
A bizonyt
as el
okesztese celjabol gondoljuk meg, hogy ha rogzt
unk V -ben
egy zerusvektort
ol k
ul
onb
oz
o e vektort, akkor barmely v V vektor egyertelm
uen
allthat
o el
o egy e-vel parhuzamos es egy e-re meroleges vektor
osszegekent. Ezeket a komponenseket meroleges vettesekkel allthatjuk elo
v-b
ol, megpedig a p
arhuzamos komponenst egy e-vel parhuzamos egyenesre, a mer
oleges komponenst pedig egy erre meroleges skra torteno vettessel. Ezek a vettesek az ir
anytott szakaszok osszef
uzeset megtartjak, ezert a
vektor
osszead
asnak az
osszef
uzesen alapulo 0.2.3-beli definciojat tekintetbe
veve l
athatjuk, hogy ket vektor osszegenek az e-vel parhuzamos, illetve az ere mer
oleges komponense egyenlo a k
ulon-k
ulon vett megfelelo komponensek
osszegevel. (Ugyanez termeszetesen a skalarral valo szorzasra is ervenyes.)
Ha |e| = 1, akkor egy tetsz

oleges v V vektorral vett ev skalaris szorzat a
koszinuszf
uggveny szok
asos tulajdonsagai alapjan a v vektor e irany
u vet
uletenek az el
ojeles hossz
aval egyenlo. Ezert v V -nek az e-vel parhuzamos
komponense az (ev)e vektor. A parhuzamos komponens kepzesenek az im
ent
meg
allaptott
osszegtart
asi tulajdonsaga tehat azt jelenti, hogy e(b+c) e =
= (eb)e + (ec)e. Ebben az egyenlosegben mindket vektor ugyanannak az e
egysegvektornak skal
arszorosa, ezert a szoban forgo skalarok egyenlok: e(b +
+ c) = eb + ec. Ez pedig eppen a bizonytando masodik disztributivitasi
azonoss
agnak az a speci
alis esete, amikor a = e egysegvektor. Az altalanos
eset ebb
ol nyilv
anval
o m
odon kovetkezik mindket oldalnak az |a| skalarral
val
o szorz
as
aval.
t
0.2.6. All
as. Ha az a es b vektorok koordinatai valamely V -beli ortonorm
alt b
azisra vonatkoz
oan a1 , a2 , a3 , illetve b1 , b2 , b3 , akkor
ab = a1 b1 + a2 b2 + a3 b3 .
Bizonyt
as. Legyen e1 , e2 , e3 a szoban forgo ortonormalt bazis, ekkor barmely
i, j indexp
arra az ei ej skal
aris szorzat 1-gyel egyenlo, ha i = j, es 0-val, ha
i 6= j. Ezt felhaszn
alva
!
X
X
X
X
ab =
ai ei
bj ej =
ai bj ei ej =
ai bi .
i
i,j
A skal
aris szorzat a V vektorteret az u
n. euklideszi vektorter strukt
urajaval ruh
azza f
ol. Tetsz
oleges dimenzioj
u valos vektorterek eseteben defincio
szerint egy a fenti m
uveleti tulajdonsagoknak eleget tevo bilinearis f
uggveny
mint skal
aris szorzat teszi a vektorteret euklideszi vektorterre. Ez a konstrukci
o az alapja az euklideszi terfogalom magasabb dimenzios altalanostasanak,
amely kes
obbi fejezetek t
argya lesz.
r
Bevezete
15
Az elemi geometri
aban gyakran szerepet jatszik az egyenes iranytasa a nyllal kijel
olt befut
asi ir
any kijelolesevel, a sk iranytasa a haromszogek kor
ulj
ar
asa vagy az el
ojeles forg
asszog megadasaval, illetve a ter iranytasa a bales jobbsodr
as megk
ul
onb
oztetese (a jobbkezszabaly) formajaban. Ennek
a fogalomnak a precz definciojat fogjuk most targyalni. Miutan az eljaras

a dimenzi
ot
ol f
uggetlen, az iranytassal kapcsolatos fogalmakat tetszoleges
(veges) dimenzi
oj
u val
os vektorterek esetere vezetj
uk be. Erre fogunk majd
hivatkozni az affin geometri
arol szolo anyagresz 1.8. szakaszaban.
0.2.7. Definci
o (Azonos ir
anyt
as
u b
azisok). Legyen V veges dimenzi
os val
os vektorter, d = dim V 1. Tegy
uk fol, hogy (a1 , a2 , . . . , ad ) es
tsuk elo a masodik
(b1 , b2 , . . . , bd ) a V vektorter ket rendezett bazisa. All
b
azis mindegyik vektor
at az elso bazishoz tartozo vektorok linearis kombinaci
ojakent:
d
X
bi =
ij aj
(i = 1,2, . . . , d) .
j=1
Tekints
uk az egy
utthat
ok alkotta A = (ij ) valos negyzetes matrixot. Azt
mondjuk, hogy (a1 , a2 , . . . , ad ) es (b1 , b2 , . . . , bd ) azonos iranytas
u bazisok,
ha det A > 0. Ezt a tenyt az (a1 , a2 , . . . , ad ) (b1 , b2 , . . . , bd ) jellel jelolj
uk.
Ezzel bevezett
uk a rel
aci
ot a V -beli rendezett bazisok halmazan.
A d = 1 esetben egyetlen nemzerus vektor alkot bazist. A relacio ebben az
esetben azt jelenti, hogy a ket bazis koz
ul a masodikban szereplo vektor az
els
onek pozitv sz
amszorosa.
0.2.8. T
etel. A rel
aci
o ekvivalenciarelacio, amelyhez pontosan ket ekvivalenciaoszt
aly tartozik.
Bizonyt
as. A 0.2.7-beli ket bazis kapcsolatat roviden u
gy fogalmazzuk, hogy
a m
asodikat az els
ob
ol az A matrix szarmaztatja.
B
armelyik rendezett b
azist sajat magabol az I egysegmatrix szarmaztatja.
Igy teh
at det I = 1 > 0 miatt a relacio reflexv.
Ha a m
asodik b
azist az els
ob
ol A szarmaztatja, akkor az elsot a masodikbol az
A1 inverz m
atrix sz
armaztatja. Ha det A > 0, akkor det A1 = 1/ det A > 0,
ezert a rel
aci
o szimmetrikus.
Ha a m
asodik b
azist az els
ob
ol az A matrix, egy harmadikat a masodikbol a B
m
atrix sz
armaztatja, akkor kezenfekvo szamolas mutatja, hogy a harmadikat
az els
ob
ol a BA m
atrixszorzat szarmaztatja. Ha mind det A, mind det B
pozitv, akkor ugyancsak pozitv a det(BA) = det B det A determinans,
ezert a rel
aci
o tranzitv.
A (a1 , a2 , . . . , ad ) b
azist az (a1 , a2 , . . . , ad ) bazisbol nyilvan negatv determin
ans
u m
atrix sz
armaztatja, tehat az ekvivalenciaosztalyok szama legalabb
kett
o.
16
r
Bevezete
Ha h
arom rendezett b
azis k
oz
ul a masodikat az elsobol negatv determinans
u
m
atrix sz
armaztatja, valamint a harmadikat a masodikbol is negatv determin
ans
u m
atrix sz
armaztatja, akkor az elobb megallaptott szorzasi szabaly
miatt az els
o es a harmadik bazis ekvivalens. Emiatt nem lehet kettonel tobb
ekvivalenciaoszt
aly.
0.2.9. Definci
o (Vektort
er ir
anyt
asa, pozitv b
azis). Legyen V veges dimenzi
os val
os vektorter, d = dim V 1. A V vektorter iranytasan
a 0.2.8. Tetelbeli ket ekvivalenciaosztaly egyikenek a kijeloleset ertj
uk. Iranytott vektorterben a kijel
olt osztalyba tartozo bazisokat pozitv iranytas
u
b
azisoknak, vagy r
oviden pozitv bazisoknak nevezz
uk, a masik osztalyba
tartoz
okat negatvaknak.
Mindennapi tapasztalatunk a minket kor
ulvevo terrol, hogy egyes targyakat
nem lehet folytonos mozgat
assal egymasba vinni annak ellenere, hogy egybev
ag
ok. Ez k
ul
onb
ozteti meg peldaul a bal kez
unket a (jo kozeltesel vele
egybev
ag
o) jobb kez
unkt
ol, es ez az alapja a haromdimenzios mechanikaban
gyakran alkalmazott jobbkezszabalynak. Ennek a jelensegnek a ter iranytas
aval val
o kapcsolat
ara vil
agtunk ra.
0.2.10. Definci
o (Egym
asba deform
alhat
o b
azisok). Tegy
uk fol, hogy
(a1 , . . . , ad ) es (b1 , . . . , bd ) ket rendezett bazis a d-dimenzios V valos vektorterben. Azt mondjuk, hogy ez a ket bazis egymasba deformalhato, ha leteznek olyan r1 , . . ., rd : [0,1] V folytonos lekepezesek, amelyekre
ri (0) = ai ,
ri (1) = bi (i = 1, . . . , d), es minden t [0,1]-re r1 (t), . . . , rd (t) bazis V -ben.
K
onnyen meggondolhat
o, hogy a rendezett bazisok egymasba deformalhato
volta ekvivalenciarel
aci
o. Ez magyarazza az elnevezes szimmetrikus megfogalmaz
as
at is. Nyilv
an a [0,1] parameterintervallum helyett barmilyen mas
z
art intervallum is szerepelhetne, ez a defincio tartalmat nem befolyasolja.
0.2.11. T
etel. Ket V -beli rendezett bazis akkor es csak akkor egymasba
deform
alhat
o, ha azonos ir
anytas
u.
Bizonyt
as. Gondoljuk meg eloszor, mit jelent a 0.2.10-beli r1 , . . ., rd : [0,1]
V deform
aci
o az (a1 , . . . , ad ) bazisra vonatkozo koordinatak nyelven. RogzPd
tett t parameter mellett ri (t) = j=1 ij (t)aj alkalmas ij (t) valos egy
utt
hat
okkal, amelyeket az A(t) = ij (t) negyzetes matrixba rendez
unk. A
definci
o megk
oveteli, hogy az A(t) matrix folytonosan f
uggjon t-tol (azaz
mindegyik ij : [0,1] R f
uggveny folytonos legyen), es minden t-re A(t)
invert
alhat
o m
atrix legyen.
Ha letezik ilyen deform
aci
o az (a1 , . . . , ad ) es (b1 , . . . , bd ) rendezett bazisok
k
oz
ott, akkor a det A(t) f
uggveny folytonos es nem veheti fel a 0 erteket.
Az A(0) m
atrix az egysegm
atrix, det A(0) = 1, ezert a det A(t) f
uggvenynek
r
Bevezete
17
pozitvnak kell maradnia az egesz [0,1] intervallumon. A (b1 , . . . , bd ) bazist

az (a1 , . . . , ad ) b
azisb
ol a pozitv determinans
u A(1) matrix szarmaztatja,
teh
at a ket b
azis azonos ir
anytas
u.
A fordtott ir
any
u bizonyt
ashoz elemi deformacios lepeseket konstrualunk,
es a kv
ant deform
aci
o ilyen lepesek egymasutanjakent lesz eloallthato. Az
elemi lepesek h
arom tpus
at hasznaljuk:
Az egyik kiszemelt b
azisvektort pozitv skalarral szorozzuk, amely az
1 ertekb
ol kiindulva folytonosan valtozik. A matrixok nyelven ez az
egyik sor (tetsz
olegesen elorhato) pozitv szammal torteno szorzasat
eredmenyezi.
Az egyik b
azisvektorhoz hozzaadjuk egy masik bazisvektornak egy 0b
ol kiindulva folytonosan valtozo valos szammal vett skalarszorosat. Ez
a lepes a m
atrix egyik sorahoz hozzaadja egy masik sor (tetszolegesen
el
orhat
o) sz
amszoros
at.
Kiszemel
unk ket k
ul
onbozo bazisvektort, ai -t es aj -t (i 6= j), ezekre az
ri (t) = cos t ai + sin t aj
es rj (t) = sin t ai + cos t aj
deform
aci
ot alkalmazzuk, mikozben a tobbi bazisvektort valtozatlanul
hagyjuk : az i-t
ol es j-tol k
ulonbozo k indexekre rk (t) = ak . Ha a t
parameter a [0, /2] intervallumot futja be, akkor a defomacio vegere
a ket kiszemelt b
azisvektor helyet cserel es az egyik
uk elojelet valt. Ha
pedig t vegigfut a [0, ] intevallumon, akkor veg
ul mindket bazisvektor
az eredeti helyere ker
ul vissza ellentetes elojellel. Az egy
utthatomatrixokon ezek a deform
aciok tehat az egyik esetben azt eredmenyezik,
hogy ket sor helyet cserel, mikozben az egyik
uk elojelet valt, illetve a
m
asik esetben azt, hogy ket sor egyidej
uleg elojelet valt.
Ha adottak az (a1 , . . . , ad ) es (b1 , . . . , bd ) rendezett bazisok es A jeloli azt a
m
atrixot, amely a (b1 , . . . , bd ) bazist szarmaztatja az (a1 , . . . , ad ) bazisbol,
akkor az A m
atrixon lenyegeben vegigkovethetj
uk a Gauss-eliminacio szokasos lepeseit az elemi deform
acios lepesek alkalmazasaval. Miutan a harmadik
fajta deform
aci
os lepesben sorcseret csak elojelvaltas aran tudunk megvalostani, illetve sorok el
ojelet csak parosaval valtoztathatjuk meg, az eliminaci
o vegeredmenyekent nem feltetlen
ul az egysegmatrixhoz jutunk el, hanem
esetleg ahhoz a m
atrixhoz, amely az egysegmatrixtol csak az utolso elem
el
ojeleben ter el.
Ez azt jelenti, hogy (a1 , . . . , ad )-bol deformacioval el lehet jutni vagy (b1 , . . . ,
bd )-be, vagy (b1 , . . . , bd )-be. A deformacio soran a rendezett bazis iranyt
asa nem v
altozik, es a ket utobbi rendezett bazis ellentetes iranytas
u, ezert
r
Bevezete
18
ha (a1 , . . . , ad ) es (b1 , . . . , bd ) azonos iranytas

uak, akkor a deformacio eredmenye (b1 , . . . , bd ).
Visszater
unk a klasszikus euklideszi geometriahoz, tehat az axiomatikusan
ertelmezett terhez es annak vektoraihoz. A tovabbiakban V ismet haromdimenzi
os euklideszi vektorteret jelol. A kovetkezo vektorm
uveletek defincioj
ahoz sz
ukseg van a ter ir
anytasara is, ezert mostantol foltessz
uk, hogy V
ir
anytott vektorter.
0.2.12. Definci
o (Vektori
alis szorzat). Ha a, b V , akkor a es b vektori
alis szorzat
at, az a b vektort az alabbi kovetelmenyekkel ertelmezz
uk :
Ha a es b p
arhuzamos, akkor a b = 0.
Ha a es b nem p
arhuzamos, akkor
(1) |a b| = |a||b| sin , ahol az a es b szoge,
(2) a b mer
oleges a-ra is es b-re is,
(3) a, b es a b ebben a sorrendben pozitv bazist alkot.
Ezek a tulajdons
agok az a b vektorialis szorzatot nyilvan egyertelm
uen
meghat
arozz
ak.
0.2.13. T
etel. Alkossanak az e1 , e2 , e3 vektorok pozitv iranytas
u ortonorm
alt b
azist V -ben, es legyen a = a1 e1 + a2 e2 + a3 e3 , b = b1 e1 + b2 e2 + b3 e3 .
Ekkor
a b = (a2 b3 a3 b2 ) e1 + (a3 b1 a1 b3 ) e2 + (a1 b2 a2 b1 ) e3 .
Megjegyzes. A formul
at az
e1
a b = det a1
b1
e2
a2
b2
e3
a3
b3
alakban erdemes megjegyezni, ahol a determinans formalis kifejtese utan a

keplet a tetelbeli alakot o
lti.
Bizonyt
as. Defini
aljuk a c = c1 e1 + c2 e2 + c3 e3 vektort a tetelbeli formul
aval, be kell l
atnunk, hogy c rendelkezik a 0.2.12-ben a b-re megkovetelt
tulajdons
agokkal.
Ha a es b p
arhuzamos, akkor a c-t definialo determinans ket sora aranyos,
es ezert c = 0.
r
Bevezete
19
Tegy
uk f
ol, hogy a es b nem parhuzamos. Ekkor a
|c|2
(a2 b3 a3 b2 )2 + (a3 b1 a1 b3 )2 + (a1 b2 a2 b1 )2 =
(a21 + a22 + a23 )(b21 + b22 + b23 ) (a1 b1 + a2 b2 + a3 b3 )2 =
= |a|2 |b|2 (ab)2 = |a|2 |b|2 (1 cos2 ) = (|a||b| sin )2

sz
amol
as mutatja, hogy c teljesti az (1) kovetelmenyt. A (2) kovetelmeny
ellen
orzesehez azt kell megmutatni, hogy c skalaris szorzata zerus a-val is es
b-vel is. A skal
aris szorzat konnyen szamolhato a determinansos kepletbol:
csup
an a, illetve b koordin
atait kell rendre e1 , e2 es e3 helyere berni. Viszont ilyenkor a m
atrix ket sora egyenlo lesz, es gy a determinans mindket
esetben 0. Veg
ul a (3) k
ovetelmeny ellenorzesehez szamoljuk ki az (e1 , e2 , e3 )
rendezett b
azisb
ol az (a, b, a b) rendezett bazist szarmaztato matrix determin
ans
at:
a1 a2 a3
c1 c2 c3
det b1 b2 b3 = det a1 a2 a3 = cc > 0
c1 c2 c3
b1 b2 b3
Az (a, b, a b) rendezett b
azis tehat pozitv iranytas
u, azaz (3) is teljes
ul.
A 0.2.13. Tetelb
ol a determinans tulajdonsagainak folhasznalasaval azonnal
k
ovetkeznek a vektori
alis szorzat alabbi m
uveleti tulajdonsagai:
(a + b) c = a c + b c,
a (b + c) = a b + a c,
(a) b = a (b) = (a b),
b a = a b.
t
0.2.14. All
as. Ha e V egysegvektor, akkor egy tetszoleges v V vektornak az e-re mer
oleges komponense az (e v) e vektor.
Bizonyt
as : Ha v p
arhuzamos e-vel, akkor az alltas nyilvanvaloan igaz, hiszen a mer
oleges komponens is es az e v vektor is 0. Tegy
uk fel tehat, hogy
a ket vektor nem p
arhuzamos, legyen a szog
uk . A szoban forgo v0 meroleges
komponenst v-nek egy e-re meroleges skra torteno meroleges vettesevel kapjuk, ezert |v0 | = |v| sin , ami az e v vektor hosszaval egyenlo. A v0 vektor
az e es v
altal kifesztett skban fekszik, mg e v erre a skra meroleges. Az
e-vel balr
ol t
orten
o vektori
alis szorzas tehat a ter barmely vektoran u
gy hat,
hogy azt mer
olegesen levetti az e-re meroleges skra, majd ebben a skban
elforgatja /2 sz
oggel. (A forgatas iranyat az e-vel nem parhuzamos vektorok
eseteben a 0.2.12-beli (3) k
ovetelmeny szabja meg.) Ugyanezt a modszert kell
r
Bevezete
20
k
ovetni az e-vel jobbr
ol t
orteno vektorialis szorzas eseteben is, csak akkor a
forgat
as ir
anya ellentetes. Tehat ha valamely v vektorra az e-vel valo balrol,
majd jobbr
ol szorz
ast egym
as utan vegrehajtjuk, vagyis az (ev)e vektort
sz
armaztatjuk, akkor a v0 meroleges komponenst kapjuk.
0.2.15. Definci
o (Vegyes szorzat). Az a, b, c V vektorok vegyes szorzat
an az abc = (a b)c sz
amot ertj
uk.
A k
ovetkez
o
allt
as mag
at
ol ertetodik a 0.2.13. Tetel bizonytasa soran tiszt
azottakb
ol.
t
0.2.16. All
as. Ha a, b es c koordinatai valamely V -beli ortonormalt bazisra
vonatkoz
oan a1 , a2 , a3 , b1 , b2 , b3 , illetve c1 , c2 , c3 , akkor
a1 a2 a3
abc = det b1 b2 b3 .
c1 c2 c3
Ebb
ol a determin
ans tulajdonsagaira hivatkozva a vegyes szorzat m
uveleti
tulajdons
agait kapjuk:
(a1 + a2 )bc = a1 bc + a2 bc,
a(b1 + b2 )c = ab1 c + ab2 c,
ab(c1 + c2 ) = abc1 + abc2 ,
(a)bc = a(b)c = ab(c) = (abc),
abc = bca = cab = bac = acb = cba .
Az utols
o azonoss
agsorozat szerint a vegyes szorzat a harom vektor paros permut
aci
oja eseten v
altozatlan marad, paratlan permutacio eseten elojelet valt.
Az abc = bca speci
alis esetet vektorialis es skalaris szorzatokra visszarva az
u
n. felcserelesi tetelt kapjuk :
(a b)c = a(b c)
Megjegyzes. A vektori
alis szorzatnak es a vegyes szorzatnak a ter
ulet-, illetve terfogatsz
amt
asban fontos szerepet jatszo geometriai jelentese van. Ket
nem p
arhuzamos vektor eseten a vektorialis szorzat hosszat definialo |a
b| = |a||b| sin formul
aban raismerhet
unk az a es b altal kifesztett parallelogramma ter
uletkepletere. Ha pedig a, b, c harom nem egysk
u (azaz
line
arisan f
uggetlen) vektor, es jeloli a c es az a b szoget, akkor |abc| =
= |a b||c|| cos |. Itt |a b| az a, b, c altal kifesztett parallelepipedon
r
Bevezete
21
(parallelogramma alap
u has
ab) alapter
ulete, |c|| cos | pedig az ehhez tartoz
o magass
ag. Az abc vegyes szorzat abszol
ut erteke tehat ennek a parallelepipedonnak a terfogata. Mindket formula ervenyes az elfajulo esetekben
is, amikor ket p

arhuzamos vektor zerus ter
ulet
u elfajulo parallelogrammat,
h
arom egysk
u vektor pedig zerus terfogat
u elfajulo parallelepipedont feszt
ki.
0.2.17. T
etel (Kifejt
esi t
etel). Barmely a, b, c V -re ervenyes az
(a b) c = (ac)b (bc)a
vektorazonoss
ag.
Bizonyt
as : Ha a es b p
arhuzamos, azaz egyik
uk a masiknak skalarszorosa,
akkor behelyettestessel r
ogton lathato, hogy mindket oldal 0. Tegy
uk fel
teh
at, hogy a es b nem p
arhuzamos vektorok, ekkor a, b es a b bazist
alkotnak V -ben.
R
ogztett a es b mellett mindket oldal linearisan f
ugg a valtozo c vektortol,
ezert a ket oldal egyenl
oseget elegendo azokban az esetekben bebizonytani,
amikor c egy b
azis elemein fut vegig. Erre a celra az a, b es a b alkotta
b
azist haszn
aljuk.
Ha c = a b, akkor mindegyik tag nyilvan 0. A c = a es c = b esetek koz
ul
eleg az els
ovel foglalkozni, a masik hasonloan kezelheto.
Legyen teh
at c = a. Azt is feltehetj
uk (mindket oldalnak ugyanazzal a skalarral val
o szorz
as
aval), hogy a = e egysegvektor. Ekkor a bal oldal, (e b) e,
eppen a b vektor e-re mer
oleges komponense, a jobb oldal pedig b (be)e,
ami b-nek es az e-vel p
arhuzamos komponensenek a k
ulonbsege. Miutan a
ket komponens
osszege b, a ket oldal valoban egyenlo.
0.2.18. K
ovetkezm
eny (Jacobi-azonoss
ag). Barmely harom V -beli vektorra
(a b) c + (b c) a + (c a) b = 0 .
Bizonyt
as : Mindh
arom tagban a kifejtesi tetelt alkalmazva az osszes tag
kiesik.
0.3. G
ombh
aromsz
ogek
A klasszikus euklideszi geometriarol szolo bevezeto fejezet lezarasakeppen
peld
at mutatunk vektorok alkalmazasara a gombharomszogek trigonometriaj
aban. A g
ombi geometria a gombfel
ulet u
n. belso geometriaja. Ezen azt
22
r
Bevezete
ertj
uk, hogy a g
ombi t
avols
agokat nem a befoglalo terben, hanem a gombfel
uleten elhelyezked
o vonalak menten merj
uk. Az egyenesek szerepet a gombfel
uleten a g
omb f
ok
orei veszik at. Ezaltal a pontok es egyenesek illeszkedesi
strukt
ur
aja alapvet
oen k
ul
onbozik az euklideszi geometriaban megszokottol:
ket k
ul
onb
oz
o g
ombi egyenesnek nem csak egy kozos pontja van, hiszen a
g
omb
on ket f
ok
or ket
atellenes pontban metszi egymast. Ha viszont a gombfel
uleten ket k
ul
onb
oz
o pont nem atellenes, akkor egyetlen fokor koti ossze
oket, megpedig az, amelynek a skjat a ket pont es a gomb kozeppontja feszti
ki. Ennyiben a g
ombfel
ulet emlekeztet a skgeometriara. Ezen kv
ul sok minden m
asban is, peld
aul h
aromszogeket es azok trigonometriai osszef
uggeseit
lehet a g
ombfel
uleten tanulmanyozni.
0.3.1. Definci
o (Tri
eder). Induljon ki a ter valamely O pontjabol harom
olyan felegyenes, amelyek nem fekszenek egy skban. Ezek paronkent egyegy konvex sz
ogtartom
anyt fesztenek ki. A harom szogtartomany egyestese
kettev
agja a teret. A ket terresz koz
ul a kisebbiket (a hatarolo szogtartom
anyokkal es a felegyenesekkel egy
utt) a harom felegyenes altal kifesztett
triedernek (vagy h
aromoldal
u terszogletnek) nevezz
uk. A trieder szarmaztathat
o annak a h
arom felternek a kozos reszekent is, amelyek hatarolo skjait
a felegyenesek k
oz
ul v
alaszthato parok fesztik ki, es amelyek tartalmazzak
mindh
arom felegyenest. A felegyenesek kozos kezdopontjat a trieder cs
ucsanak, a h
arom felegyenest a trieder eleinek, a harom szogtartomanyt a trieder
lapjainak hvjuk. A lapok szogmerteket a trieder elszogeinek, az elek menten a lapok
altal bez
art h
arom szoget pedig a trieder lapszogeinek nevezz
uk.
(Az elnevezeseket az magyar
azza, hogy az elszogeket ket-ket el, a lapszogeket
ket-ket lap fogja k
ozre.)
0.3.2. Definci
o (G
ombh
aromsz
og). Legyen G gombfel
ulet a terben, A,
B, C G h
arom olyan pont, amelyek nem illeszkednek egy fokorre. (Vegy
uk
eszre, hogy ilyenkor A, B, C koz
ul semelyik ketto sem lehet atellenes.) Ha O
jel
oli G k
ozeppontj
at, akkor az OA, OB, OC felegyenesek nem fekszenek egy
skban, ezert tekinthetj
uk az altaluk kifesztett T triedert. Az ABC gombh
aromsz
og
on a T G halmazt ertj
uk. A gombharomszog cs
ucsai az A, B,
C pontok, oldalai a cs
ucsokat paronkent osszekoto fokorvek, amelyeket T
lapjai metszenek ki G-b
ol.
Az ABC g
ombh
aromsz
og oldalait a T trieder megfelelo elszogeinek a szogmertekevel merj
uk. Ez
altal ezek az adatok f
uggetlenek a G gomb sugaranak
v
alaszt
as
at
ol. Ha G egysegnyi sugar
u, akkor ezek a szogmertekek tenylegesen
az oldalak mint f
ok
orvek vhosszaval egyenlok. A gombharomszog szogeinek
a trieder megfelel
o lapsz
ogeit tekintj
uk. Ugyanezeket a szogeket kapnank, ha
erint
o felegyeneseket illesztenenk a cs
ucsokban az oldalakhoz, es az ezek altal
bez
art sz
ogeket tekintenenk. A jeloleseket u
gy szokas megvalasztani, hogy a,
b, c jel
olje rendre az A-val, B-vel, C-vel szemkozti oldalt, valamint , ,
r
Bevezete
23
jel
olje rendre az A-n
al, B-nel, C-nel levo szoget. Mind a hat mennyiseg 0-nal
nagyobb es -nel kisebb sz
ogertek.
A k
ovetkez
o tetelek bizonyt
asaban fontos szerepet jatszanak a gomb kozeppontj
ab
ol a g
ombh
aromsz
og cs
ucsai iranyaba mutato egysegvektorok. Ezeket
a-val, b-vel es c-vel jel
olj
uk. Tehat
OB
OC
OA
,
b=
,
c=
.
a=
d(O, A)
d(O, B)
d(O, C)
L
assuk el a teret ir
anyt
assal oly modon, hogy az (a, b, c) rendezett bazist
pozitvnak tekintj
uk. Ezekkel a vektorokkal kifejezhetj
uk a gombharomszog
oldalait es sz
ogeit. Az oldalakra a skalaris szorzat defincioja szerint cos a =
= bc, cos b = ca, cos c = ab all. A szogek meghatarozasa celjabol vegy
uk
el
osz
or eszre, hogy az a b, b c, c a vektorok rendre a T trieder lapjaira
mer
oleges nemzerus vektorok, amelyek a triederbe befele mutatnak, azaz
peld
aul a b az OAB lap skjanak abba a felterebe mutat, amely a triedert
tartalmazza. Ezert e szorzatvektorok altal paronkent bezart harom szog a
g
ombh
aromsz
og sz
ogeinek a kiegeszto szoge, peldaul a c a vektor es az
a b vektor sz
oge ( )-val egyenlo.
0.3.3. T
etel (G
ombi szinuszt
etel). Barmely gombharomszogben az oldalak es sz
ogek szok
asos jel
olese mellett fennall a
sin
sin
sin
=
=
sin a
sin b
sin c
egyenl
oseg.
Bizonyt
as : Sz
amoljuk ki ketfelekeppen az (a b) (c a) vektor hosszat:
Egyreszt a definci
o alapj
an

(a b) (c a) = |a b| |c a| sin( ) = sin c sin b sin ,
m
asreszt a kifejtesi tetel felhasznalasaval

(a b) (c a) = a(c a) b b(c a) a = (bca)a = bca ,
teh
at
bca = sin b sin c sin .
A bet
uzes ciklikus cserejevel hasonlo modon
cab = sin c sin a sin
es
abc = sin a sin b sin
ad
odik. A bal oldalak egyenl
ok, ezert a jobb oldalon allo szorzatok is egyenlok :
sin b sin c sin = sin c sin a sin = sin a sin b sin ,
ahonnan
atrendezes es egyszer
ustes utan a tetel kovetkezik.
r
Bevezete
24
0.3.4. T
etel (Az oldalakra vonatkoz
o go
etel). Barmely
mbi koszinuszt
g
ombh
aromsz
ogben az oldalak es szogek szokasos jelolese mellett fennall a
cos a = cos b cos c + sin b sin c cos
egyenl
oseg.
Bizonyt
as : Most az (a b)(c a) skalaris szorzatot szamoljuk ki ketfelekeppen. El
osz
or a definci
o alapjan
(a b)(c a) = |a b| |c a| cos( ) = sin c sin b cos ,
majd a felcserelesi es a kifejtesi tetel alkalmazasaval

(a b)(c a) = (a b) c a = (ac)b (bc)a a =
= (ac)(ab) (bc) = cos b cos c cos a .
Ezekb
ol k
ozvetlen
atrendezessel adodik a tetel.
0.3.5. K
ovetkezm
enyek
(1) B
armely g
ombh
aromszogben az a, b, c oldalakra ervenyesek az a+b > c,
b + c > a, c + a > b h
aromszog-egyenlotlensegek.
(2) B
armely g
ombh
aromszog ker
ulete 2-nel kisebb.
Bizonyt
as : (1): Nyilv
an elegendo az a+b > c egyenlotlenseget bebizonytani,
a t
obbi ebb
ol
atbet
uzessel k
ovetkezik. Miutan 0 < < , a gombi koszinusztetelben szerepl
o cos tenyezo (1)-nel nagyobb. A sin b es sin c tenyezok
pozitvak, ezert a jobb oldalt csokkentve a
cos a > cos b cos c sin b sin c = cos(b + c)
egyenl
otlenseget kapjuk. A koszinuszf
uggveny szigor
uan csokken a [0, ] intervallumon, ezert ha b + c , akkor ebbol a < b + c kovetkezik. Ha pedig
b + c > , akkor a < miatt vagyunk keszen.
(2): Az ABC g
ombh
aromszog AB es AC oldalait hosszabbtsuk meg az oket
tartalmaz
o f
ok
or
ok menten a B, illetve C ponton t
ul az A-val atellenes A0
0
metszespontig. Az gy el
o
all
o A BC gombharomszog oldalai rendre a, b es
c, ahol a, b, c az ABC g
ombharomszog oldalai a szokasos jelolesek szerint.
A h
aromsz
og-egyenl
otlenseget az A0 BC gombharomszogre alkalmazva a (
b)+(c) > a egyenl
otlenseget kapjuk, ahonnan atrendezessel a+b+c < 2
ad
odik.
A g
ombh
aromsz
ogtan erdekes jelensege, hogy a 0.3.4. Tetelnek egy dualis
p
arja is ervenyes. Ennek el
okesztese celjabol ertelmezz
uk a polaris gombharomsz
og fogalm
at, amely t
obb olyan geometriai jelenseggel kapcsolatban van,
amellyel kes
obb meg tal
alkozunk (l. 3.4, 7.4, 9.2).
r
Bevezete
25
0.3.6. Definci
o (Pol
aris tri
eder, pol
aris go
aromszo
mbh
g). Legyen
adott a T triederrel sz
armaztatott ABC gombharomszog az O kozeppont
uG
g
omb
on. Legyen A G az a pont, amellyel az OA felegyenes meroleges az
OBC skra es annak az A-t nem tartalmazo felterebe mutat. (Ezt az utobbi

feltetelt az OA OA < 0 egyenlotlenseggel is megfogalmazhatjuk.) Hasonloan defini
aljuk a B es a C pontot is: OB es OC meroleges OCA-ra, illetve

OAB-re, OB OB < 0 es OC OC < 0. Az OA , OB , OC felegyenesek
nem fekszenek egy skban, ellenkezo esetben ugyanis O-n at letezne mindh
armukra mer
oleges egyenes, amelynek gy benne kellene fek
udnie az OBC,
OCA, OAB skok mindegyikeben, ilyen egyenes pedig nem letezik. A harom
felegyenes teh
at egy T triedert feszt ki, amelyet T polaris triederenek ne
vez
unk. A T trieder az A B C gombharomszoget metszi ki G-bol, amelyet
az ABC pol
aris g
ombh
aromszogenek nevez
unk.
R
ogt
on l
atszik, hogy az OA felegyenes meroleges az OB C skra, es az

OA OA < 0 feltetel miatt annak az A pontot nem tartalmazo felterebe
mutat. Hasonl
okat OB-r
ol es OC-rol is megallapthatunk, tehat az A B C
g
ombh
aromsz
ogh
oz tartoz
o polaris gombharomszog maga az eredeti ABC
g
ombh
aromsz
og.
t
0.3.7. All
as. Ha a szok
asos jelolesi megallapodasokkal a, b, c, , , az
ABC g
ombh
aromsz
og oldalai es szogei, a , b , c , , , pedig az A B C
oldalai es sz
ogei, akkor
a = ,
b = ,
c = ,
= a ,
= b ,
= c .
Bizonyt
as : Az adatok k
oz
ott fennallo logikai szimmetria miatt elegendo az
a = egyenl
osegr
ol meggyozodni. Itt a az a szog, amelyet a T trieder
OCA es OAB lapjaira mer
oleges, kifele mutato vektorok zarnak be, amely
val
oban egyenl
o az e ket lap kozti lapszognek, -nak a kiegeszto szogevel.
Megjegyzes. Az O-b
ol A , B , C iranyaba mutato a , b , c egysegvektorokat k
onnyen ellen
orizhet
o modon a
a =
cb
,
|c b|
b =
ac
,
|a c|
c =
ba
|b a|
kepletek
alltj
ak el
o. A pol
aris gombharomszoget ezek segtsegevel is definilhattuk volna.
a
0.3.8. T
etel (A sz
ogekre vonatkoz
o g
ombi koszinuszt
etel). Barmely
g
ombh
aromsz
ogre az oldalak es szogek szokasos jelolese mellett fennall a
r
Bevezete
26
cos = cos cos + sin sin cos a

egyenl
oseg.
Bizonyt
as : Az oldalakra vonatkozo koszinusztetelt a szokasos jelolesek mellett alkalmazzuk a pol
aris g
ombharomszogre, es hasznaljuk a 0.3.7-beli osszef
uggeseket:
cos = cos a = cos b cos c sin b sin c cos =
= cos cos + sin sin cos a .
0.3.9. K
ovetkezm
enyek
(1) A g
ombh
aromsz
og sz
ogei egyertelm
uen meghatarozzak az oldalait.
(2) B
armely g
ombh
aromszogben a szogek osszege -nel nagyobb.
Bizonyt
as : (1): A sz
ogekre vonatkozo koszinusztetelbol egy oldal explicit
m
odon kifejezhet
o a sz
ogek segtsegevel. A jelolesek cserejevel a tobbi oldal
is hasonl
oan el
o
allthat
o.
(2): Irjuk f
ol a 0.3.5.(2)-beli egyenlotlenseget a polaris gombharomszog oldalaira :
a + b + c < 2 ,
majd alkalmazzuk a 0.3.7-beli osszef
uggeseket. Ezzel ( ) + ( ) + (
) < 2, ahonnan az
allt
as atrendezessel kovetkezik.
Megjegyzes. A 0.3.9. K
ovetkezmeny jellegzetes peldakat mutat arra, hogy
egyes von
asaiban a g
ombi geometria mennyire elter az euklideszi sk geometri
aj
at
ol. A hiperbolikus geometriarol szolo fejezetben latni fogjuk, hogy
hasonl
o jelleg
u
allt
asokkal lehet a hiperbolikus skgeometrianak az euklideszit
ol k
ul
onb
oz
o volt
at is szemleltetni.
A 0.3.9.(2)-beli egyenl
otlenseget pontostani tudjuk. Egy gombharomszog
sz
ogt
obbletenek azt a sz
amot tekintj
uk, amennyivel a szogei osszege -nel
nagyobb. Ha a g
ombh
aromszog ter
uletet az egysegnyi sugar
u gombon elfoglalt felsznnel merj
uk, akkor az alabbi tetel szerint a szogtobblet eppen a
ter
ulettel egyenl
o.
0.3.10. T
etel (Girard-formula). Az , , szog
u gombharomszog ter
ulete
+ + .
r
Bevezete
27
Bizonyt
as : A g
ombfel
uletet ket kozos vegpont
u felfokor egyestese ket gombketsz
ogre osztja. A g
ombketszoget egybevagosag erejeig egyertelm
uen jellemzi a cs
ucsaiban mert sz
oge, es a gombketszog felszne aranyos ezzel a szoggel.
A sz
og
u g
ombketsz
ogek felgombok, amelyek felszne az egyseggombon 2vel egyenl
o, ezert az ar
anyossagi tenyezo 2. Tehat az egyseggombon egy
sz
og
u g
ombketsz
og felszne 2-vel egyenlo.
Legyen adott az O k
ozeppont
u G egyseggombfel
uleten az ABC gombharomsz
og, amelynek a t ter
uletet keress
uk. Tekints
uk az oldalakat tartalmazo harom f
ok
ort. Ezek k
oz
ul b
armelyik kettot kiszemelve azok negy gombketszogre
v
agj
ak G-t. A negy g
ombketszog koz
ul az egyik tartalmazza a gombharomsz
oget; v
alasszuk ki ezt es a vele egybevago atelleneset. Ilyen modon osszesen
hat darab g
ombketsz
oget v
alasztottunk, koz
ul
uk kettonek-kettonek a szoge
, , illetve .
A hat kiv
alasztott g
ombketszog egy
utt lefedi a teljes gombfel
uletet, megpedig
az ABC g
ombh
aromsz
oget es annak az O-ra vonatkozo kozeppontos t
ukorkepet h
aromszorosan, a g
ombfel
ulet tobbi reszet egyszeresen. A hat gombketsz
og felsznenek az
osszege tehat a gomb teljes felsznenel, 4-nel 4t-vel
t
obb, azaz
2 2 + 2 2 + 2 2 = 4 + 4t ,
amib
ol
atrendezve a Girard-formulat kapjuk.
Megjegyzes. A g
ombh
aromszog oldalainak mereseben 0.3.2 szerint u
gy allapodtunk meg, hogy trigonometriai formulaink egysegnyi sugar
u gombfel
uleten mert vhosszra vonatkozoan legyenek helyesek. Ugyanez mondhato
0.3.10-r
ol, amely az egysegnyi sugar
u gombon mert felsznrol szol. Teteleinkb
ol nem nehez olyan formul
akat szarmaztatni, amelyek 1 helyett tetszoleges
r sugar
u g
omb
on ervenyesek.
Legyen adott egy ABC g
ombharomszog az O kozeppont
u, r sugar
u G gombfel
uleten. Oldalhosszain most a fokorvek G-n mert vhosszat erts
uk, es jelolj
uk
oket rendre a-val, b-vel es c-vel; szogei legyenek rendre , es .
Az O k
ozeppont
u, 1/r ar
any
u kozeppontos hasonlosag G-t a vele koncentrikus
egysegnyi sugar
u G0 g
ombbe viszi, az ABC haromszoget pedig olyan A0 B 0 C 0
g
ombh
aromsz
ogbe a G0 g
ombon, amelynek a szogei valtozatlanul , es ,
az oldalhosszai rendre a/r, b/r es c/r, felszne pedig az eredeti felszn (1/r2 )szerese.
Alkalmazhatjuk teteleinket az A0 B 0 C 0 gombharomszogre, es az gy kapott
formul
ak most m
ar
altal
anosan (tetszoleges sugar
u gombon) ervenyesek:
r
Bevezete
28
g
ombi szinusztetel:
g
ombi koszinusztetelek:
a g
ombh
aromsz
og felszne:
sin
sin
sin
=
=
sin ar
sin rc
sin rb
a
b
c
b
c
cos = cos cos + sin sin cos
r
r
r
r
r
a
cos = cos cos + sin sin cos
r
r2 ( + + )
A formul
ak r-t
ol val
o f
uggeseert a k
ulonbozo sugar
u gombfel
uletek k
ulonboz
o mertek
u g
orb
ulete a felelos. Az 1/r2 szam az r sugar
u gombfel
ulet u
n.
Gauss-fele g
orb
ulete. A trigonometriai formulakban ennek a negyzetgyoke
jelenik meg a t
avols
agadatok egy
utthatojakent. Erdekes
analogiara fogunk
ezzel kapcsolatban r
aismerni majd a hiperbolikus geometria hasonlo formul
aiban, l. 11.3, 11.5.
Affin geometria
Az affin geometria lenyegeben a vektorterek geometriaja. Azt vizsgalja, milyen geometriai fogalmak ertelmezhetok es milyen geometriai osszef
uggesek
t
arhat
ok fel kiz
ar
olag a vektorter-tulajdonsagok felhasznalasaval. Tehat peld
aul mertekviszonyokr
ol (t
avolsagrol, szogrol, terfogatrol) nincsen szo az affin geometri
aban. Vannak viszont olyan geometriai fogalmak, mint peldaul a
p
arhuzamoss
ag vagy az oszt
oviszony, amelyek szarmaztathatok pusztan a ter
line
aris strukt
ur
aj
ab
ol, ezert ezek az affin geometriahoz tartoznak. Ilyen fogalmakr
ol lesz sz
o ebben a fejezetben. Teteleink egy reszenel nincs is sz
ukseg
bizonyt
asra, mert csup
an
atfogalmazasai vagy kozvetlen kovetkezmenyei a
line
aris algebr
ab
ol ismert
osszef
uggeseknek. Fogalmainkat tetszoleges test feletti, tetsz
oleges dimenzi
oj
u vektorterek felhasznalasaval vezetj
uk be. Ehhez
termeszetesen motiv
aci
o gyanant a valos, legfeljebb 3-dimenzios eset, azaz a
klasszikus geometria eszk
ozei szolgalnak.
1. Affin terek
1.1. Affin terek
es affin lek
epez
esek
1.1.1. Definci
o (Affin t
er). Legyen F (kommutatv) test, V vektorter
F f
ol
ott, es X egy tetsz
oleges halmaz. Affin strukt
uranak (pontosabban, F
f
ol
otti affin strukt
ur
anak) nevezz
uk a : X X V lekepezest, es (F
f
ol
otti) affin ternek az (X, V, ) harmast, ha teljes
ul :
(1) minden A X-re a A : X V , A (B) = (A, B) lekepezes bijektv,
es
(2) minden A, B, C X-re (A, B) + (B, C) = (A, C).
Gyakran mag
at X-et nevezz
uk affin ternek, ha egyertelm
u, hogy mely affin
strukt
ur
aval van ell
atva. X elemeit pontoknak nevezz
uk. Az alkalmazasokban
29
30
Affin geometria
legt
obbsz
or F = R vagy C, ilyenkor valos, illetve komplex affin terrol beszel
unk. A veges testek f
ol
otti affin terek erdekes kombinatorikai strukt
urakhoz
vezetnek. A tov
abbiakban, hacsak maskent nem hangs
ulyozzuk, minden vektorter es affin ter ugyanazon F test folott ertendo.
Jel
olesek, meg
allapod
asok :
A, B X eseten a (A, B) V vektorra inkabb az AB jelolest hasz
n
aljuk. Ezzel (2) az AB + BC = AC alakban rhato. Rogton adodik
AA = 0 es BA = AB minden A, B X-re.
A X-re XA jel
oli azt a vektorteret, amelynek az alaphalmaza X,
es amelyre A : XA V izomorfizmus. Azt mondjuk, hogy az XA
vektorteret az X affin ter vektorizaciojaval nyerj
uk az A pontban.
X dimenzi
oj
anak defincio szerint V dimenziojat tekintj
uk (es dim Xszel jel
olj
uk). Affin egyenesnek mondjuk az egydimenzios affin tereket,
affin sknak a ketdimenziosakat.
1.1.2. P
eld
ak
Ha X az axiomatikusan ertelmezett klasszikus euklideszi ter, V az Xbeli szabad vektorok alkotta vektorter R folott, pedig a rendezett
pontp
arokhoz mint ir
anytott szakaszokhoz az ekvivalenciaosztalyukat
mint vektort rendeli, akkor (X, V, ) haromdimenzios valos affin ter.
B
armely r
ogztett A X-re az XA vektorter az A kezdopont
u helyvektorok tere.
Vektorter termeszetes affin strukt
uraja : Ha V tetszoleges vektorter, akkor az X = V halmazon a (x, y) = y x (x, y V ) lekepezes affin
strukt
ur
at ad meg.
Az F test, mint egydimenzios vektorter, az affin egyenes standard peld
aja ( sz
amegyenes). Barmely affin egyenes vektorizacio, majd a kelet
kez
o egydimenzi
os vektorterben bazis rogztese altal azonosthato F-fel.
Ez gyakorlatilag a 0 es az 1 testelemek kijelolesevel egyenertek
u.
Alterek eltoltjai: Ha V tetszoleges alter egy W vektorterben, tovabba
v W tetsz
oleges r
ogztett vektor, akkor az X = V + v halmazon
ugyancsak affin strukt
urat definial a : X X V , (x, y) = y x
(x, y V + v) lekepezes.
Direkt szorzat: Ha (X1 , V1 , 1 ) es (X2 , V2 , 2 ) affin terek, akkor (X1
X2 , V1 V2 , 1 2 ) is az.
1. Affin terek
31
Faktorter: Ha adott az (X, V, ) affin ter es a V vektorter egy W altere,

akkor vezess
uk be az X halmazon azt a ekvivalenciarelaciot, amelynel
az X-beli A es B pontokra A B pontosan akkor teljes

ul, ha AB W .
Legyen X 0 = X/ az ekvivalenciaosztalyok halmaza es V 0 a V /W

faktorter, ekkor a 0 : X 0 X 0 V 0 , 0 ([A], [B]) = AB lekepezes
affin strukt
ura az X 0 halmazon. Az (X 0 , V 0 , 0 ) affin teret az X ter W
szerinti faktorterenek nevezz
uk.
1.1.3. Definci
o (Affin lek
epez
es). Legyenek (X, V, ) es (X 0 , V 0 , 0 ) af0
fin terek. Egy f : X X lekepezest affin lekepezesnek nevez
unk, ha alkal
mas : V V 0 line
aris lekepezessel barmely A, B X-re (A, B) =

= 0 f (A), f (B) azaz AB = f (A) f (B) teljes

ul.
Nyilv
an -t az f affin lekepezes egyertelm
uen meghatarozza. Ezt a linearis lekepezest az f lineariz
altjanak (vagy f derivaltjanak) nevezhetj
uk. A
tov
abbiakban gyakran alkalmazzuk f linearizaltjara az L(f ) jelolest.
Eszrevehetj
uk, hogy ilyenkor barmely A X pont kivalasztasaval a
f
XA Xf0 (A)
y f (A)
y A
V
L(f )
V0
diagram kommutatv, azaz 0f (A) f = L(f ) A . Ebbol rogton adodik az

affin lekepezesek al
abbi jellemzese.
t
1.1.4. All
as. Egy f : X X 0 lekepezes pontosan akkor affin, ha barmely
(vagy ak
ar csak egyetlen) A X-re f : XA Xf0 (A) linearis.
t
1.1.5. All
as. B
armely affin ter identikus lekepezese es barmely konstans
lekepezese affin, affin lekepezesek kompozcioja affin, bijektv affin lekepezes
inverze affin.
1.1.6. Definci
o (Affin izomorfizmus, affinit
as). A bijektv affin lekepezeseket affin izomorfizmusoknak nevezz
uk. Ket affin ter izomorf, ha van
k
oz
ott
uk affin izomorfizmus. Egy affin ter sajat magara kepezo affin izomorfizmusait affin automorfizmusoknak, vagy roviden affinitasoknak nevezz
uk.
Az X affin ter affinit
asai a kompozcio m
uveletere nezve csoportot alkotnak,
ezt a csoportot X affin csoportjanak nevezz
uk es Aff (X)-szel jelolj
uk.
Az affinit
as fogalm
anak segtsegevel ismet kor
ulrhatjuk, mi az affin geometria t
argya : azokkal a geometriai fogalmakkal es mennyisegekkel foglalkozik,
amelyek affinit
asokkal szemben invariansak.
32
Affin geometria
t
1.1.7. All
as. Tetsz
oleges (X, V, ) affin ter izomorf a termeszetes affin
strukt
ur
aval ell
atott V vektorterrel.
Bizonyt
as : Tetsz
olegesen rogztett P X ponttal P : X V affin izomorfizmus, melyre L(P ) = idV , ugyanis minden A, B X-re (A, B) =
= (A, P ) + (P, B) = P (B) P (A).
L
atjuk teh
at, hogy az affin ter es a vektorter fogalma nem sokban k
ulonbozik; az elteres lenyegeben csak annyi, hogy az affin ter eseteben elfelejtj
uk,
hol van az orig

o. Az affin teret barmely pontjanak origokent valo kit
untetese vektorterre teszi. Ezt a tenyt kesobbi szamolasainkban olyan formaban
t
obbsz
or is ki fogjuk haszn
alni, hogy barmely affin terrol feltehetj
uk, hogy
valamely vektorterb
ol keletkezik a termeszetes affin strukt
ura bevezetesevel.
Ebb
ol r
ogt
on k
ovetkezik peldaul, hogy ket (ugyanazon test feletti) affin ter
pontosan akkor izomorf, ha a dimenziojuk egyenlo.
Az az elj
ar
as, amelynek sor
an valamely X affin teret egy P X origo kivalaszt
as
aval az XP vektorterrel, majd azon kereszt
ul V -vel azonostunk, nem
termeszetes. B
ar ez az elj
aras vegrehajthato minden X affin terre, a P
pont o
alaszt
as
aval jar, amire nincs egyseges, X-tol f
uggetlen
nkenyes megv
m
odszer. Ezzel szemben l
atni fogjuk majd a 7. szakaszban, hogy barmely
b
X affin ter felfoghat
ou
gy, mint egy az X-hez termeszetes modon rendelt X
vektorterben egy line
aris alter eltoltja. Az itt hangs
ulyozott termeszetesseg
pontos matematikai jelenteset az absztrakt algebra tisztazza a kategoriak es

a funktorok fogalm
anak segtsegevel.
t
1.1.8. All
as. L
assuk el a V es W vektortereket termeszetes affin strukt
ur
ajukkal. Egy f : V W lekepezes pontosan akkor affin, ha f (x) = (x) + b
alak
u, ahol : V W line
aris es b W .
Bizonyt
as : Ha f affin, akkor alkalmas (= L(f )) : V W linearis lekepezessel (v u) = f (v) f (u) minden u, v V -re ; ekkor u = 0, x = v es
b = f (0) v
alaszt
assal ad
odik, hogy f (x) = (x) + b minden x V -re.
Megfordtva, ha f a fenti alak
u, akkor a (v u) = ((v) + b) ((u) +
+ b) = f (v) f (u) egyenl
oseg mutatja, hogy f affin.
1.1.9. Definci
o (Affin koordin
atarendszer). Ha X d-dimenzios affin
ter az F test f
ol
ott, akkor X-beli affin koordinatarendszernek nevez
unk egy
tetsz
oleges x : X Fd affin izomorfizmust. Egy affin koordinatarendszer
megad
asa egyenertek
u az origo kijelolesevel X-ben es egy bazis rogztesevel
V -ben. Ha r
ogztj
uk az x affin koordinatarendszert, akkor egy P X pont
affin koordin
at
ain az x(P ) Fd vektor koordinatait ertj
uk.
Ha x es y ket affin koordin
atarendszer X-ben, akkor az y x1 Fd Fd
tas szerint y = Ax + b, ahol
lekepezes affin izomorfizmus, azaz az 1.1.8. All
1. Affin terek
33
A GL(d, F) es b Fn . (Itt GL(d, F) az F folotti d d meret

u invertalhato
m
atrixok csoportj
at jel
oli.)
1.1.10. P
eld
ak, definci
ok (Eltol
as, homot
ecia, dilat
aci
o)
Ha X 0 az X affin ternek egy W V alter szerinti faktortere, akkor
az X X 0 faktoriz
al
o lekepezes affin lekepezes. Megfordtva, ha f :
: X X 0 tetsz
oleges sz
urjektv affin lekepezes, akkor X 0 izomorf X
faktor
aval a Ker L(f ) V alter szerint.
f Aff (X) eltol
as, ha L(f ) identikus. Az eltolasok reszcsoportot alkotnak Aff (X)-ben. Az L : Aff (X) GL(V ) hozzarendeles csoporthomomorfizmus (ahol GL(V ) a V V invertalhato linearis lekepezesek
csoportja); az X affin ter eltolasainak a csoportja ennek az L homomorfizmusnak a magja.
A termeszetes affin strukt
uraval ellatott vektorterek eseteben az eltol
asok valamely r
ogztett vektor hozzaadasat jelentik. Ebbol rogton lathat
o, hogy tetsz
oleges X affin ter eltolasainak a csoportja izomorf a V
vektorterrel mint additv csoporttal.
Adott P X es F (= F {0}) eseten P kozeppont
u, arany
u X-beli homoteci
anak nevezz
uk azt a HP, : X X lekepezest,
amelynel minden A X pontra P HP, (A) = P A azaz HP, (A) =

= 1
es L(HP, ) = idV . Nyilvan
P (P (A)) . Ekkor HP, Aff (X)
HP, HP, = HP, , azaz a rogztett kozeppont
u homoteciak egy F gal (az F test multiplikatv csoportjaval) izomorf reszcsoportot alkotnak
Aff (X)-ben.
Dilat
aci
onak nevezz
uk azokat az f affinitasokat, amelyekre az L(f ) line
aris lekepezes egy nemzerus skalarral valo szorzas. Az X affin ter
dilat
aci
oi reszcsoportot alkotnak Aff (X)-ben, hiszen defincio szerint a
dilat
aci
ok az L1 (F idV ) halmazt alkotjak. Ez reszcsoport, mert egy
GL(V )-beli reszcsoport inverz kepe az L homomorfizmusnal.
Mind az eltol
asok, mind a homoteciak egyben dilataciok is.
Az identikus lekepezes egyszerre eltolas is es homotecia is (tetszoleges
k
ozepponttal), es csak az identitas ilyen.
t
1.1.11. All
as. Ha egy dilatacio k
ulonbozik az identitastol, akkor vagy eltol
as, vagy homotecia.
Bizonyt
as : Legyen f Aff (X), melyre L(f ) = idV , 6= 0,1. Azt kell
bel
atni, hogy letezik olyan P X, hogy f = HP, .
Fixpontot keres
unk f sz
am
ara. Felteheto, hogy X = V a termeszetes affin
tas szerint f (x) = (x) + b alak
strukt
ur
aval, ekkor az 1.1.8. All
u, ahol
34
Affin geometria
most (x) = L(f )x = x. Az x = x + b egyenletnek 6= 1 miatt letezik

megold
asa, megpedig a p = b/(1) vektor, amely az f (egyetlen) fixpontja.
Ezzel f (x) = x + b = p + (x p), azaz f = Hp, .
1.1.12. K
ovetkezm
eny. A kompozcio m
uvelete nem vezet ki a homoteciak
es eltol
asok alkotta halmazb
ol.
Megjegyzes. Az elemi geometriabol ismert euklideszi skot ketfelekeppen is
lehet az affin geometria keretei koze illeszteni: tekinthetj
uk valos affin sknak
is es komplex affin egyenesnek is. A k
ulonbseg jol latszik peldaul abban,
hogy a homoteci
ak m
ast jelentenek a ketfele felfogasban: a valos esetben
k
ozeppontos nagyt
ast, a komplex esetben pedig forgatva ny
ujtast.
1.2. Affin alterek

1.2.1. Definci
o (Affin alt
er). Legyen (X, V, ) affin ter es Y X tetszoleges reszhalmaz. Azt mondjuk, hogy Y affin alter X-ben, ha letezik olyan
W V line
aris alter, hogy az (Y, W, |Y Y ) harmas affin ter. Ilyenkor Y a
W alteret nyilv
an egyertelm
uen meghatarozza. W -re idonkent az Y jelolest
haszn
aljuk. (Igy peld
aul V = X .)
t
1.2.2. All
as. Az X affin ter tetszoleges Y X reszhalmazara az alabbi
allt
asok ekvivalensek:
(i) Y affin alter;
(ii) Y 6= es minden A Y -ra A (Y ) V linearis alter ;
(iii) letezik olyan A Y , hogy A (Y ) V linearis alter ;
(iv) letezik olyan W V linearis alter es olyan A X, hogy Y = 1
A (W ).
Bizonyt
as : Az (i) (ii) (iii) (iv) implikaciok a definciokbol rogton
ad
odnak. A (iv) (i) k
ovetkezteteshez azt kell meggondolni, hogy barmely

B, C Y -ra BC W . Viszont Y = 1
es gy
A (W ) miatt AB, AC W ,

BC = BA + AC W .
1.2.3. P
eld
ak
Vektorter termeszetes affin strukt
urajara nezve az affin alterek pontosan
a line
aris alterek eltoltjai. (Ez 1.2.2.(iv)-bol rogton latszik.)
1. Affin terek
35
Tetsz
oleges f : X X 0 affin lekepezes kephalmaza affin alter az X 0
tas alkalmazasaval.) Ha
affin terben. (Ez azonnal adodik az 1.1.8. All
f injektv, akkor affin izomorfizmus X es az f (X) affin alter kozott.
Ilyenkor azt mondjuk, hogy f affin beagyazas X-rol X 0 -be.
Tetsz
oleges affin terben a 0-dimenzios affin alterek pontosan az egypont
u reszhalmazok (amelyeket azonosnak tekint
unk a ter pontjaival).
Az 1-dimenzi
os affin alterek az affin ter egyenesei, a 2-dimenziosak az
affin ter skjai. Egy d-dimenzios affin terben, ahol d veges, a (d 1)dimenzi
os affin altereket hiperskoknak nevezz
uk. Tehat pl. egy egyenes
pontjai hiperskok az egyenesen, illetve egy sk hiperskjai a benne fekvo
egyenesek.
Az X affin ter pontjai egy rendszeret kollinearisnak nevezz
uk, ha valamely X-beli egyenes tartalmazza oket. Barmely ket pont kollinearis,
s
ot, ha A, B X ket k
ulonbozo pont, akkor egyertelm
uen letezik olyan
X-beli egyenes, amely A-t es B-t tartalmazza, megpedig a 1

A (F AB)
ponthalmaz. Erre az egyenesre bevezetj
uk az hA, Bi jelolest.
Vektorterekben a koordin
at
akban felrt homogen linearis egyenletrendszerek
megold
ashalmazai eppen a linearis alterek. Ennek mintajara affin terekben
az affin alterek inhomogen linearis egyenletrenszerek megoldashalmazaikent
nyerhet
ok. Ezt a tenyt fogalmazza meg koordinatamentes formaban az
t
1.2.5. All
as, amelyet az affin formak definciojaval keszt
unk elo.
Idezz
uk f
ol el
olj
ar
oban a line
aris forma fogalmat. A V vektorteren ertelmezett
line
aris form
an egy tetsz
oleges V F linearis lekepezest ert
unk. A linearis
form
ak a termeszetes m
odon adodo m
uveletekkel vektorteret alkotnak F fol
ott, amit V du
alis terenek nevez
unk es altalaban V -gal jelol
unk.
1.2.4. Definci
o (Affin forma, Z(s)). Az F test feletti X affin teren ertelmezett affin form
anak nevez
unk egy tetszoleges s : X F affin lekepezest.
A termeszetes (azaz pontonkent ertelmezett) osszeadasra es skalarral valo
szorz
asra nezve az affin form
ak F folott vektorteret alkotnak, amelyre az X
jel
olest vezetj
uk be.
B
armely affin forma linearizaltja egy V F linearis lekepezes, azaz a V
du
alis vektorter eleme. Ez
altal kapjuk az L : X V linearis lekepezest,
amely nyilv
an sz
urjektv, es amelynek a magja a konstans affin formakbol all.
Igy teh
at veges dimenzi
os X eseteben dim X = dim X + 1. Valamely P X
pont r
ogztesevel az s 7 (L(s), s(P )) hozzarendeles izomorfizmus az X es
a V F vektorterek k
oz
ott. Az affin formak terenek ez a direkt felbontasa
ugyanolyan ertelemben nem termeszetes, mint ahogyan X azonostasa a V
vektorterrel nem az. Ha viszont eleve X = V a termeszetes affin strukt
urajaval, akkor persze X = V F az s(x) = (x) + b (, b) = (L(s), s(0))
megfeleltetessel.
36
Affin geometria
Tetsz
oleges X eseten letezik ket kit
untetett affin forma X-en : a konstans 0
es a konstans 1 ertek
u f
uggveny; ezeket 0-val, illetve 1-gyel jelolj
uk.
Ha s X tetsz
oleges affin forma az X affin teren, akkor Z(s) jeloli s zer
ohalmaz
at, azaz az {A X : s(A) = 0} halmazt. Peldaul Z(0) = X es
Z(1) = . Ha S X tetsz
oleges nem
ures reszhalmaz, akkor
T Z(S) jeloli az
S-beli affin form
ak zer
ohalmazainak kozos reszet: Z(S) = {Z(s) : s S}.
Nyilv
an Z(S) = Z(U ), ahol U az S altal az X vektorterben generalt linearis
alter.
Ha dim X = d veges es x : X Fd affin koordinatarendszer X-ben, akkor
t
az 1.1.8. All
as alkalmaz
as
aval az s X affin formak altalanos koordinatas
alakj
at az s x1 : Fd F, s(x1 , . . . , xd ) = a1 x1 + . . . + ad xd + b inhomogen line
aris f
uggveny adja. Az a1 , . . ., ad , b F konstansok tetszoleges
megv
alaszt
asa affin form
at definial.
A k
ovetkez
o
allt
as csup
an a linearis egyenletrendszerekrol szolo szokasos
line
aris algebrai meg
allapt
asok atfogalmazasa az affin geometria nyelvere.
Hetk
oznapi tartalma az, hogy egy d-dimenzios affin terben a k-dimenzios
affin altereket d k darab f

uggetlen inhomogen linearis egyenlet rja le.
t
1.2.5. All
as. Legyen X veges dimenzios affin ter, d = dim X. Egy Y X
nem
ures reszhalmaz pontosan akkor k-dimenzios affin alter, ha letezik olyan
(d k)-dimenzi
os U X linearis alter, hogy 1
/ U es Y = Z(U ).
Speci
alisan ha H X hipersk, akkor van olyan s X affin forma, hogy
H = Z(s), es megfordtva, barmely nemkonstans affin forma zerohalmaza
hipersk. Ha s, t X -ra Z(s) = Z(t), akkor t = s alkalmas F, 6= 0val.
1.2.6. Definci
o (Fu
ggetlen hiperskok). Azt mondjuk, hogy az X-beli
H1 = Z(s1 ), H2 = Z(s2 ), . . ., Hk = Z(sk ) hiperskok f
uggetlenek, ha az
L(s1 ), L(s2 ), . . ., L(sk ) du
alis vektorok linearisan f
uggetlenek a V vektorterben.
A f
uggetlen hiperskok al
abbi tulajdonsagai a definciobol, illetve 1.2.5-bol
r
ogt
on ad
odnak.
t
1.2.7. All
as. Legyen dim X = d veges. Ekkor:
(1) X-ben a f
uggetlen hiperskok maximalis szama d.
(2) X-ben k darab f
uggetlen hipersk kozos resze (d k)-dimenzios affin
alter.
T
(3) Ha H hiperskok rendszere X-ben es Y = H 6= , akkor barmely
H-beli f
uggetlen reszrendszer d dim Y darab hiperskbol all, amelyek
k
oz
os resze szinten Y .
1. Affin terek
37
1.2.8. Definci
o (P
arhuzamoss
ag). Legyenek Y es Z affin alterek az X
affin terben.
Azt mondjuk, hogy Y es Z p

arhuzamos (jelben : Y k Z), ha Y = Z . A parhuzamoss
ag nyilv
an ekvivalenciarelacio X affin alterei halmazan. Parhuzamos
affin alterek dimenzi
oja egyenlo.
Azt mondjuk, hogy Y gyengen parhuzamos Z-vel (jelben : Y h|Z), ha Y Z .

A gyenge p
arhuzamoss
ag reszben rendezesi relacio X affin alterei halmazan.
Y h|Z eseten nyilv
an dim Y dim Z.
t
1.2.9. All
as. B
armely X affin ter Y es Z affin altereire ervenyesek a kovetkez
ok.
(1) Ha Y k Z, akkor Y = Z vagy Y Z = .
(2) Ha Y h|Z, akkor Y Z vagy Y Z = .
(3) Y h|Z akkor es csak akkor all fenn, ha letezik olyan Y 0 Z affin alter,
hogy Y 0 k Y .
(4) B
armely A X-hez egyertelm
uen letezik olyan Y 0 affin alter, hogy
A Y 0 es Y 0 k Y .
(5) Ha Y k Z es Y, Z veges dimenziosak, akkor belefoglalhatok egy legfeljebb eggyel magasabb dimenzios affin alterbe.
(6) Ha Y, Z hiperskok es Y Z = , akkor Y k Z.
Bizonyt
as : (1), (2), (3) es (4) kozvetlen
ul kovetkezik a definciobol.
Az (5)
allt
as bizonyt
as
ahoz valasszunk egy A Y es egy B Z pontot,
legyen W = A (Y ) V . Ha U a W es az AB vektor generalta alter V -ben,

akkor S = 1
er X-ben, Y Z S, es dim S dim Y + 1.
A (U ) affin alt
A (6)
allt
as bizonyt
as
ahoz feltessz
uk, hogy X = V a termeszetes affin strukt
ur
aval, Y = W + a, Z = U + b, ahol W es U linearis hiperskok V -ben. Ha
indirekt feltevessel Y Z, akkor W 6= U , es gy sz
uksegkeppen W + U =
= V . Emiatt tal
alhat
o w W es u U u
gy, hogy w u = b a. Ekkor
x = w + a = u + b, ahonnan x Y Z, ami ellentmond az Y Z =
feltetelnek.
Megjegyzes. Ha X affin sk, E X egyenes, P X E, akkor (4)-bol es
(5)-b
ol k
ovetkez
oen egyertelm
uen letezik olyan E 0 X egyenes, hogy P
0
0
E es E E = . A p
arhuzamossagi axioma alltasa tehat automatikusan
ervenyes az affin geometri
aban.
t
1.2.10. All
as. B
armely dilatacio minden affin alteret vele parhuzamos affin
alterbe visz.
38
Affin geometria
Bizonyt
as : Ha f dilat
aci
o, akkor L(f ), skalarral valo szorzas leven, minden
V -beli line
aris alteret
onmagaba visz. Igy tetszoleges Y affin alterre f (Y ) =
= L(f )( Y ) = Y , es emiatt f (Y ) k Y .
t
Az 1.2.10. All
as m
odot ad dilatacioknal a keppont szerkesztessel torteno
meghat
aroz
as
ara.
1.2.11. K
ovetkezm
eny. Legyen f tetszoleges dilatacio egy X affin terben,
A X, A0 = f (A) 6= A, es E jelolje az hA, A0 i egyenest. Legyen B X
tetsz
oleges, E-re nem illeszkedo tovabbi pont. Az ehhez tartozo B 0 = f (B)
keppont az al
abbi F es G egyenesek metszespontjakent all elo :
F az a B-n
atfektetett egyenes, amelyet f onmagaba kepez, azaz ha f
homotecia P k
ozepponttal, akkor F = hP, Bi, ha pedig f eltolas, akkor
F az E-vel p
arhuzamos egyenes B-n at;
G pedig az az A0 -n
atmeno egyenes, amely parhuzamos az hA, Bi egyenessel.
1.2.12. Definci
o (Komplementarit
as). Az Y es Z affin alterek komp
lementer alterek az X affin terben, ha V = Y Z direkt osszeg. Ilyenkor

Y Z egyetlen pont. A komplementaritas szimmetrikus relacio X affin alterei
halmaz
an.
Affin alterek p
arhuzamoss
ag
at, illetve komplementaritasat hasznalva affin lekepezesek neh
any fontos tpusat tudjuk bevezetni.
1.2.13. Definci
o (Vett
es alt
erre). Legyen Y affin alter az X affin terben,
es r
ogzts
uk az Y V alter egy U direkt kiegesztojet a V vektorterben.
Defini
aljuk a p : X Y lekepezest a kovetkezo modon. Tetszoleges A Xhez egyertelm
uen tal
alhat
o olyan Z(A) X affin alter, hogy A Z(A) es
Z(A) = U . Ekkor Z(A) Y egypont

u ; legyen p(A) ez a pont. Vektorizalva es
line
aris algebr
ara hivatkozva rogton latszik, hogy p affin lekepezes. Nyilvan
p p = p. A p lekepezest az X affin ter Y affin alterre torteno U irany
u
vettesenek nevezz
uk.
1. Affin terek
39
1.2.14. Definci
o (P
arhuzamos vett
es). Legyen Y es Z ket egyenlo di

menzi
oj
u affin alter az X affin terben es rogzts
uk az Y , Z V alterek egy
U k
oz
os direkt kiegeszt
ojet a V vektorterben. Ekkor az 1.2.13-beli p lekepezes Z-re t
orten
o lesz
uktese affin izomorfizmus Z es Y kozott. Ezt a p|Z
lekepezest a Z alter Y -ra t
orteno U irany
u parhuzamos vettesenek nevezz
uk.
1.2.15. Definci
o (Affin szimmetria). Legyen Y affin alter az X affin
terben es legyen p : X Y a ter U irany
u vettese Y -ra. Barmely A X-hez

egyertelm
uen letezik olyan (A) X pont, melyre p(A) (A) = Ap(A). Ekkor
Aff (X) es = idX . Ezt a lekepezest az Y affin alterre vonatkozo
U ir
any
u affin szimmetri
anak nevezz
uk. Meggondolhato, hogy ha char F 6=
= 2, akkor Y pontosan a fixpontjaibol all. A pontokra (azaz 0-dimenzios
affin alterekre) vonatkoz
o affin szimmetriakat kozeppontos szimmetriaknak
is nevezz
uk, ezek eppen a 1 arany
u homoteciak.
1.3. Affin kombin

aci
ok, fu
eg, affin b
azis
ggetlens
Vektorterben affin kombin
acionak szokas nevezni az olyan linearis kombin
aci
okat, amelyekben az egy
utthatok osszege 1. Ilyen fajta kombinaciokat
vektorok helyett egy affin ter pontjaibol is kepezhet
unk.
1.3.1. Definci
o (Affin kombin
aci
o). Legyenek A1 , A2 , . . . , Ak pontok az
X
affin
t
e
rben,
legyenek
tov
a
bb
a
adva
a 1 , 2 , . . . , k F elemek, melyekre
Pk
=
1.
Azt
mondjuk,
hogy
a
B
pont
az Ai pontok i egy
utthatos affin
i
i=1
Pk
kombin
aci
oja, ha valamely O X-re OB = i=1 i OAi .
Pk
Vegy
uk eszre, hogy ilyenkor barmely O0 X-re O0 B = i=1 i O0 Ai ugyan

Pk
Pk
csak fenn
all, hiszen O0 B = O0 O + OB = ( i=1 i )O0 O + i=1 i OAi =
0
0
Pk
Pk
= i=1 i O O + OAi = i=1 i O Ai . Specialisan, O0 = B valasztassal
Pk
ul. Nyilvan ez az utobbi egyenloseg is alkalmas a B

0 = i=1 i BAi teljes
pont defini
al
as
ara.
Ha X = V a termeszetes affin strukt
uraval es az Ai , B pontok V -beli ai , b
vektorokkal vannak azonostva, akkor O = 0 valasztassal lathato, hogy az
affin kombin
aci
o fogalma valobanP
az 1 osszeg
u egy
utthatokkal vett linearis
k
kombin
aci
ot jelenti: ilyenkor b = i=1 i ai .
t
1.3.2. All
as. Az affin lekepezesek felcserelhetok az affin kombinaciok kepzesevel. Azaz: ha f : X Y affin lekepezes, es X-ben a B pont az A1 , A2 , . . . , Ak
pontok affin kombin
aci
oja, akkor Y -ban az f (B) pont az f (A1 ), f (A2 ), . . . ,
f (Ak ) pontok ugyanilyen egy
utthatos affin kombinacioja.
40
Affin geometria
t
Bizonyt
as : Az 1.1.4. All
ast es a fenti eszrevetelt felhasznalva rogton adodik.
t
1.3.3. All
as. Az X affin ter egy nem
ures Y reszhalmaza pontosan akkor affin alter, ha z
art az affin kombinaP
ciok kepzesere, azaz ha tetszoleges
k
A1 , A2 , . . . , Ak Y , 1 , 2 , . . . , k F, i=1 i = 1 eseten az Ai pontok i
egy
utthat
os affin kombin
aci
oja is eleme Y -nak.
Bizonyt
as : Feltessz
uk, hogy X = V a termeszetes affin strukt
uraval.
Ha Y affin alter, azaz Y = W + a valamilyen
W
V
-vel
e
Pk
Pk s a Y -nal,
tov
abb
a ai = xi + a, ahol xi W , akkor i=1 i ai = i=1 i (xi + a) =
Pk
Pk
= ( i=1 i xi ) + ( i=1 i )a W + a = Y .
Megfordtva, tegy
uk fel, hogy Y zart az affin kombinaciok kepzesere es valasszunk egy tetsz
oleges a Y elemet. Megmutatjuk, hogy az Y a halmaz
line
aris alter V -ben. Legyenek xi = ai a Y a tetszoleges elemek es
i F tetsz
oleges egy
utthat
ok (i = 1, . . . , k). Belatjuk, hogy az xi vektorok
i egy
utthat
os line
aris kombinacioja is Y a -ban van. Legyen k+1 = 1
Pk
Pk
Pk
i=1 i , ezzel a + i=1 i xi = k+1 a + i=1 (i a + i xi ) = k+1 a +
Pk
+ i=1 i ai , ami az Y -beli a es ai elemek egy affin kombinacioja, tehat
Y -beli.
1.3.4. K
ovetkezm
eny. Ha affin alterek egy tetszoleges rendszerenek a metszete nem az u
res halmaz, akkor affin alter.
1.3.5. K
ovetkezm
eny. B
armely nem
ures S X reszhalmazhoz letezik legsz
ukebb, S-et tartalmaz
o affin alter.
1.3.6. Definci
o (Affin burok). A nem
ures S X reszhalmazt tartalmaz
o legsz
ukebb affin alteret az S halmaz affin burkanak nevezz
uk es hSi-sel
jel
olj
uk. Ilyenkor u
gy is fogalmazhatunk, hogy az S halmaz affin generatorrendszer az hSi affin alterben. Ha S1 , . . . , Sk az X reszhalmazainak vagy
pontjainak (nem
ures egyestes
u) listaja, akkor hS1 , . . . , Sk i jeloli az egyestes
uk affin burk
at.
t
1.3.7. All
as. Tetsz
oleges nem
ures S X reszhalmazra az S affin burka
pontosan az S-beli elemek affin kombinacioibol all.
Bizonyt
as : Jel
olj
uk C(S)-sel az S-beli elemek affin kombinacioibol allo ponthalmazt. Bel
atjuk, hogy hSi = C(S).
Az hSi C(S) tartalmaz
as fennall, hiszen hSi affin alter, es gy zart az affin
tas).
kombin
aci
ok kepzesere (1.3.3. All
tas felhasznalasaval) eleg
Az hSi C(S) tartalmaz
ashoz (ismet az 1.3.3. All
azt bel
atni, hogy affin kombinaciok affin kombinaciojaP
a kiindulasi pontokk
nak is affin kombin
aci
oja. Valoban, tekints
uk az x = i=1 i xi affin kombin
aci
ot a V vektorterben, es tegy
uk fol, hogy mindegyik xi vektor maga is
1. Affin terek
41
Pk
Pki
Pki
ij yij =
ij yij affin kombinacio. Ekkor x = i=1 i j=1
egy xi = j=1
Pk Pki
utt= i=1 j=1 i ij yij az yij vektorok affin kombinacioja, hiszen az egy
Pk
Pk
Pki
Pk Pki
hat
ok
osszege i=1 j=1 i ij = i=1 i j=1 ij = i=1 i = 1.
1.3.8. P
eld
ak. B
armely A X pontra hAi = {A}. Ha A, B X, A 6= B,
akkor az 1.2.3-ban bevezetett jelolessel osszhangban hA, Bi az A-n es B-n
atfektetett egyenes. Ha X = V es A = a, B = b V , akkor hA, Bi = {ta +
+ (1 t)b : t F}.
t
1.3.9. All
as. Tegy
uk fel, hogy char F 6= 2. Az X affin ter egy nem
ures Y
reszhalmaza pontosan akkor affin alter, ha barmely A, B Y -ra hA, Bi Y .
tas specialis esetekent telBizonyt
as : Affin alterekre a feltetel az 1.3.3. All
jes
ul. A fordtott ir
anyhoz felteheto, hogy X = V es 0 Y ; azt kell bebizonytani, hogy Y line
aris alter V -ben. Valoban, skalarral valo szorzasra
z
art, mert x Y -ra Fx = h0, xi Y , es osszegre zart, mert x, y Y -ra
x+y
es gy x + y h0, x+y
2 hx, yi Y
2 iY.
Megjegyzes. Az affin alterek fenti jellemzese nyilvanvaloan nem ervenyes a
ketelem
u test feletti (legal
abb ketdimenzios) affin terekben, hiszen az egye tasban szereplo feltetel semmit sem
nesek ketelem
uek, es gy az 1.3.9. All
tas olyan formaban
k
ovetel Y -r
ol. Meggondolhato viszont, hogy az 1.3.9. All
is igaz, hogy a char F 6= 2 kik
otes helyett csak azt tessz
uk fel, hogy F legalabb
h
aromelem
u.
t
1.3.10. All
as. Legyen Y veges dimenzios affin alter az X affin terben es
A X. Ekkor dimhY, Ai dim Y + 1, es itt egyenloseg pontosan akkor all
fenn, ha A
/ Y.
Bizonyt
as : Feltehet
o, hogy X = V es 0 Y , ezzel linearis algebrabol jol
ismert tenyre vezett
uk vissza az alltast.
1.3.11. K
ovetkezm
eny. Affin terben barmely k + 1 elem
u S reszhalmazra
dimhSi k teljes
ul.
Bizonyt
as : K
ozvetlen
ul ad
odik az 1.3.10. alltasbol k szerinti teljes indukcioval.
t
1.3.12. All
as. Az X affin ter tetszoleges A0 , A1 , . . . , Ak X pontjaira az
al
abbi feltetelek ekvivalensek :
(i) dimhA0 , A1 , . . . , Ak i = k ;
(ii) Ai
/ hA0 , . . . , Ai1 , Ai+1 , . . . , Ak i minden i = 0,1, . . . , k-ra ;

(iii) A0 A1 , A0 A2 , . . ., A0 Ak linearisan f
uggetlen vektorok V -ben;
42
(iv) ha O X, 0 , 1 . . . , k F,
0 = 1 = . . . = k = 0.
Affin geometria
Pk
i=0
i = 0, es
Pk
i=0
i OAi = 0, akkor
tas bizonytasahoz
Bizonyt
as : (i), (ii) es (iii) ekvivalenciaja az 1.3.10. All
hasonl
oan j
ol ismert line
aris algebrai tulajdonsagokbol adodik.
Pk
Pk

(iii)(iv) : i=1 i A0 Ai = i=1 i (A0 O + OAi ) = 0 A0 O + (0 OA0 ) =
= 0, ahonnan az A0 Ai vektorok linearis f

uggetlensege miatt 1 = . . . = k =
= 0, es gy 0 = 0.
Pk
Pk
(iv)(iii): Tegy
uk fel, hogy i=1 i A0 Ai = 0. Legyen 0 = i=1 i es
Pk
Pk
O = A0 , ekkor i=0 i OAi = i=1 i A0 Ai = 0, gy (iv) felhasznalasaval

(0 =)1 = . . . = k = 0.
1.3.13. Definci
o (Fu
eg). Azt mondjuk, hogy A0 , A1 , . . . , Ak X
ggetlens
f
uggetlen pontok az X affin terben, ha teljestik az 1.3.12. alltasban szereplo
feltetelek valamelyiket (es gy mindegyiket).
Peld
aul egyetlen pont mindig f
uggetlen, ket pont akkor es csak akkor f
uggetlen, ha k
ul
onb
oz
o, h
arom pont akkor es csak akkor f
uggetlen, ha nem
kolline
aris.
1.3.14. Definci
o (Affin b
azis). Az X veges dimenzios affin terben affin

b
azisnak nevez
unk egy A0 , A1 , . . ., Ak pontrendszert, ha az A0 A1 , A0 A2 , . . .,
A0 Ak vektorok b
azist alkotnak a V = X vektorterben.
Ilyenkor k = dim V = d, azaz egy affin bazis sz
uksegkeppen d + 1 pontbol all.
Az affin b
azisok al
abbi jellemzese kozvetlen
ul adodik a definciokbol.
t
1.3.15. All
as. Legyen X veges dimenzios affin ter, d = dim X. Egy X-beli
pontrendszer pontosan akkor affin bazis X-ben, ha f
uggetlen es (d+1) elem
u,
illetve akkor, ha affin gener
atorrendszer es (d + 1) elem
u.
t
1.3.16. All
as. Legyen X veges dimenzios affin ter, ekkor barmely X-beli
f
uggetlen pontrendszer kiegesztheto affin bazissa X-ben.
Bizonyt
as : 1.3.12.(iii)-ra hivatkozva az alltas rogton kovetkezik a linearisan f
uggetlen vektorrendszerek bazissa valo kibovthetosegerol szolo linearis
algebrai alaptetelb
ol.
Megjegyzes. Vegtelen dimenzios affin terekben leteznek olyan vegtelen pontrendszerek, amelyek b
armely (nem
ures) veges reszrendszere f
uggetlen. Az
ilyen pontrendszereket is kezenfekvo f
uggetlennek nevezni. Affin bazisnak
ezek ut
an a maxim
alis f
uggetlen pontrendszereket, illetve ezzel egyenertek
u m
odon a minim
alis affin generatorrendszereket tekinthetj
uk. A geometria
szempontj
ab
ol els
osorban a veges dimenzios affin terek fontosak, ezert szortkoztunk a f
uggetlenseg es az affin bazis fentebbi definciojaban a veges esetre.
1. Affin terek
43
tas vegtelen dimenzios anaTranszfinit eszk

oz
oket felhasznalva az 1.3.16. All
logonja is bebizonythat
o volna.
1.3.17. Definci
o (Affin b
azishoz csatolt affin koordin
atarendszer).
Ha az A0 , A1 , . . ., Ad pontok affin bazist alkotnak X-ben, akkor tetszoleges
Pd
P X-re az A0 P = i=1 i A0 Ai eloalltasban szereplo egy

utthatokat tekints
uk egy x(P ) Fd vektor koordinatainak. Ezzel egy x : X Fd affin
izomorfizmust defini
altunk, amelyet az A0 , A1 , . . ., Ad affin bazishoz csatolt
affin koordin
atarendszernek nevez
unk.
Nyilv
an b
armely x affin koordinatarendszer ilyen modon keletkezik, megpedig az A0 = x1 (0) es Ai = x1 (ei ) (i = 1, . . . , d) pontok alkotta affin
b
azisb
ol. (Itt ei jel
oli az Fd -beli i-edik standard bazisvektort, azaz ei =
= (0, . . . ,1, . . . ,0).)
1.3.18. T
etel. R
ogzts
unk egy A0 , A1 , . . ., Ad affin bazist az X affin terben. Ekkor b
armely P X pont eloallthato az A0 , A1 , . . ., Ad pontok affin
kombin
aci
ojakent, tov
abb
a az ehhez sz
ukseges egy
utthatokat a P pont egyertelm
uen meghat
arozza.
Bizonyt
as : Legyenek 1 , . . . , d F az adott affin bazishoz csatolt affin ko Pd
ordin
atarendszerben a P pont koordinatai, azaz A0 P = i=1 i A0 Ai . Ekkor
Pd
Pd
a 0 = 1 i=1 i jel
olest hasznalva az A0 P =
oseg
i=0 i A0 Ai egyenl
mutatja, hogy P az A0 , A1 , . . ., Ad pontok 0 , 1 , . . . , d egy
utthatos affin
kombin
aci
oja.
Ha P valamely 0 , 1 , . . . , d F egy
utthatokkal is eloall, mint az A0 , A1 , . . .,
Ad pontok affin kombin
aci
oja, akkor egy tetszoleges O X kezdopontot rogPd
Pd
Pd
Pd
ztve OP = i=0 i OAi = i=0 i OAi es i=1 i = i=1 i = 1 fennall.

Pd
Pd
Ekkor i=0 (i i )OAi = 0 es i=1 (i i ) = 0, gy az affin f

uggetlenseg
1.3.12.(iv)-beli tulajdons
ag
at felhasznalva i = i (i = 0, . . . , d).
t
1.3.19. All
as. Legyen A0 , A1 , . . ., Ad affin bazis az X affin terben. Rogztett i = 0,1, . . . , d mellett rendelj
uk hozza mindegyik P X ponthoz az
1.3.18. Tetelbeli el
o
allt
asban szereplo, Ai -hez tartozo i egy
utthatot. Ekkor ez az si : X F, P 7 i f
uggveny affin forma X-en. Az gy nyert
s0 , s1 , . . . , sd affin form
ak b
azist alkotnak az X vektorterben.
Bizonyt
as : Vektoriz
aljuk X-et az A0 pontban, azonostsuk V -vel az XA0
vektorteret, es legyen a V -beli A0 Ai (i = 1, . . . , d) bazishoz tartozo dualis

b
azis i V (i = 1, . . . , d). Ekkor az 1.3.18. Tetel bizonytasa szerint
i = 1, . . . , d -re si = i es s0 = 1 (s1 + . . . + sd ). Emiatt s0 , s1 , . . . , sd
gener
atorrendszer az X = V F vektorterben, es mivel a dimenzio d + 1,
b
azis is.
44
Affin geometria
tasban szereplo
1.3.20. Definci
o (Du
alis affin form
ak). Az 1.3.19. All
s0 , s1 , . . ., sd X affin formakat az A0 , A1 , . . ., Ad affin bazishoz tartozo
du
alis affin form
aknak nevezz
uk.
K
onnyen l
athat
o, hogy a du
alis affin formakat az si (Aj ) = ij (0 i, j d)
egyenl
osegek is egyertelm
uen meghatarozzak; ez a kovetkezo alltasnak egy
speci
alis esete.
t
1.3.21. All
as. Ha A0 , A1 , . . ., Ad affin bazis az X affin terben, tovabba A00 ,
0
0
A1 , . . ., Ad tetsz
olegesen adott pontok az X 0 affin terben, akkor egyertelm
uen
letezik olyan f : X X 0 affin lekepezes, melyre f (Ai ) = A0i (i = 0,1, . . . , d).
Bizonyt
as : Az A0 , illetve A00 pontokban torteno vektorizacioval az 1.1.4.
Allt
asra hivatkozva a megfelelo linearis algebrai tetelbol rogton adodik.
1.3.22. K
ovetkezm
eny. Ha A0 , A1 , . . ., Ad es B0 , B1 , . . ., Bd affin bazisok
az X affin terben, akkor egyertelm
uen letezik olyan f Aff (X) affinitas,
melyre f (Ai ) = Bi (i = 0,1, . . . , d).
Megjegyzes. Az 1.3.22. K
ovetkezmenyben foglalt tenyt a csoportelmelet nyelven u
gy szok
as megfogalmazni, hogy az Aff (X) csoport egyszeresen tran
zitvan hat az X affin ter rendezett affin bazisainak halmazan. Csoportok
hat
as
ar
ol a kes
obbiekben meg tobb alkalommal lesz szo.
1.4. Oszt
oviszony, s
ulypont, baricentrikus koordin
at
ak
1.4.1. Definci
o (Oszt
oviszony). Legyen A es B ket k
ulonbozo rogztett
pont az E affin egyenesen. Tetszoleges P E, P 6= B ponthoz egyertelm
uen
letezik olyan F, hogy AP = P B. Ezt a elemet (ABP )-vel jelolj

uk
es a P pont A-ra es B-re vonatkozo osztoviszonyanak nevezz
uk.
Peld
aul (ABA) = 0. Ha F = R, es P az [A, B] szakasz belso pontja, akkor
(ABP ) azt mondja meg, hogy a P pont milyen aranyban osztja az [A, B]
szakaszt. Peld
aul a szakasz felezopontjara az osztoviszony erteke 1 : 1 = 1,
az A-hoz k
ozelebbi harmadolopontra 1 : 2 = 1/2, a masik harmadolopontra
2 : 1 = 2. Ha a P pont nem tartozik az [A, B] szakaszhoz, akkor (ABP )
negatv.
t
1.4.2. All
as. (ABP ) = /, ahol a P pont az A es a B affin kombinacioja
, illetve egy
utthat
okkal.
Bizonyt
as : 0 = P A + P B, ahonnan AP = / P B.
1. Affin terek
45
1.4.3. Ko
eny. B
armely affin lekepezes osztoviszonytarto. Azaz, ha
vetkezm
f : X Y affin lekepezes, A 6= B 6= P kollinearis pontok X-ben es f (A) 6=
6= f (B) 6= f (P ), akkor f (A)f (B)f (P ) = (ABP ).
tas osszevetesevel.
Bizonyt
as : R
ogt
on ad
odik az 1.3.2. es az 1.4.2. All
t
1.4.4. All
as
(1) (ABP ) 6= 1 ;
(2) R
ogztett A es B mellett barmely F, 6= 1 skalarhoz talalhato
olyan P , hogy (ABP ) = ;
(3) (ABP ) = (ABQ) eseten sz
uksegkeppen P = Q ;
(4) (ABP )(BAP ) = 1 ;
(5) Ha A, B es C egy affin egyenes harom k
ulonbozo pontja, akkor
(ABC)(BCA)(CAB) = 1;
(6) Ha P , Q, R es S egy affin egyenes negy k
(P QS)(QRS)(RP S) = 1.
Bizonyt
as : Az 1.4.3. K
ovetkezmenyre hivatkozva felteheto, hogy az affin
egyenes az F testtel azonos, ekkor az a, b, p F elemek osztoviszonya (abp) =
= (p a)/(b p) alakban rhato. Ezzel mind a hat alltas atfogalmazhato
egy-egy F-beli elemekre vonatkozo formulava, es gy kozvetlen szamolassal
ellen
orizhet
o.
1.4.5. Definci
o (S
ulypont). S
ulyozott pontrendszert kapunk az X affin
terben, ha veges sok A0 , A1 , . . ., Ak X ponthoz egy-egy mi F (i =
= 0,1, . . . , k) s
ulyt rendel
unk. (Formalis defincioval elve X-beli s
ulyozott
pontrendszeren X egy veges reszhalmazan ertelmezett F-be kepezo f
uggvenyt
erthet
unk.) Azt mondjuk, hogy az S X pont ennek a s
ulyozott pontrendPk
szernek s
ulypontja, ha i=0 mi SAi = 0.
Erdemes
meg
allapodni abban, hogy ket s
ulyozott pontrendszer kozott nem
tesz
unk k
ul
onbseget, ha az egyik a masikbol zerus s
uly
u pontok hozzaadasaval vagy elvetelevel sz
armazik. Vilagos, hogy ez a megallapodas a s
ulypont
definci
oj
at nem befoly
asolja.
t
1.4.6. All
as. Ha a s
ulyok osszege nem 0, akkor a s
ulyozott pontrendszernek
egyertelm
uen letezik s
ulypontja, megpedig az az S pont, amelybe a ter egy
Pk
Pk
tetsz
oleges O pontj
ab
ol az OS = ( i=0 mi OAi )/ i=0 mi vektor mutat.
46
Affin geometria
Bizonyt
as : Val
oban, az 1.3.1. Definciot kovet
ulypont
Pko eszrevetel szerint a s
uttazonos az A0 , A1 , . . ., Ak pontoknak az mi / j=0 mj (i = 0,1, . . . , k) egy
hat
okkal vett affin kombin
aciojaval.
1.4.7. P
eld
ak. Ha F = R es a pontokat egyenlo s
ulyokkal latjuk el, akkor
az gy kapott s
ulyozott pontrendszer s
ulypontja a kozonseges ertelemben vett
s
ulypont. Peld
aul ket pont eseteben a s
ulypont a szakasz felezopontja, harom nem kolline
aris pont eseteben a s
ulypont a haromszog (elemi geometriai
ertelemben vett) s
ulypontja.
t
1.4.8. All
as (A s
ulyok csoportosthat
os
agi t
etele). Ha egy nem 0
osszeg
u s
ulyokkal s
ulyozott pontrendszer pontjait diszjunkt csoportokba oszt
juk u
gy, hogy az egyes csoportokban a s
ulyok osszege nem 0, majd mindegyik csoport s
ulypontj
at ellatjuk a csoportban szereplo s
ulyok osszegevel
mint s
ullyal, akkor az gy nyert s
ulypontja azonos az
eredeti s
ulypontjaval.
Bizonyt
as : Alljon
a pontrendszer az mij s
ulyokkal ellatott Aij pontokbol az
{Ai1 , . . ., Aiki } (i = 1, . . . , l) csoportokba osztva olyan modon, hogy mi =
Pki
= j=1
mij 6= 0 (i = 1, . . . , l). Legyenek S1 , . . . , Sl az egyes csoportokhoz
Pki
tartoz
o s
ulypontok, azaz tegy
uk fel, hogy j=1
mij Si Aij = 0 (i = 1, . . . , l).
Pl
Ekkor i=1 mi egyenl
o az
osszes s
uly osszegevel, tehat nem 0. Legyen S az
m1 , . . ., ml s
ulyokkal ell
atott S1 , . . ., Sl pontrendszer s
ulypontja. Ekkor
Pki
ki
l X
l
l
X
X
X
j=1 mij SAij
=
mij SAij ,
mi Pki
mi SSi =
0=
j=1 mij
i=1 j=1
i=1
i=1
ami azt mutatja, hogy S az eredeti teljes pontrendszer s
ulypontja.
1.4.9. P
eld
ak, elemi geometriai k
ovetkezm
enyek. Itt feltessz
uk, hogy
F = R. Az al
abbi peld
ak az elemi geometriabol jol ismert alltasok, amelyeket
felfoghatunk a csoportosthatosagi tetel kozvetlen alkalmazasaikent.
A h
aromsz
og s
ulypontja illeszkedik a s
ulyvonalakra es 1 : 2 aranyban
osztja
oket.
A tetraeder s
ulypontja illeszkedik a s
ulyvonalakra (azaz a cs
ucsokat a
szemk
ozti lap s
ulypontjaval osszekoto szakaszokra) es 1 : 3 aranyban
osztja
oket, tov
abb
a felezi a szemkozti elek felezopontjait osszekoto harom szakaszt.
B
armely skbeli negyszog eseteben a szemkozti oldalak felezopontjait
osszek
ot
o ket szakasznak es az atlok felezopontjat osszekoto szakasznak
k
oz
os a felez
opontja.
1. Affin terek
47
1.4.10. Definci
o (Baricentrikus koordin
at
ak). Rogzts
unk egy A0 , A1 ,
. . ., Ad affin b
azist az X affin terben. Ha egy P X pontot az x0 , x1 , . . .,
xd s
ulyok segtsegevel lehet s
ulypontkent eloalltani az A0 , A1 , . . ., Ad pontrendszerb
ol, akkor azt mondjuk, hogy ezek a s
ulyok a P pont baricentrikus
koordin
at
ai az adott affin b
azisra nezve.
t
Az 1.3.18. es 1.4.6. All
asok kovetkezteben barmely P X-nek vannak baricentrikus koordin
at
ai, es azokat a P pont aranyossag erejeig egyertelm
uen
hat
arozza meg, tov
abb
a b
armely nem 0 osszeg
u x0 , x1 , . . ., xd testelem-(d +
+ 1)-es el
o
all mint valamilyen X-beli pont baricentrikus koordinatai.
R
ogztett A0 , A1 , . . ., Ad affin bazis mellett azt a tenyt, hogy az x0 , x1 , . . .,
xd elemek a P X pont baricentrikus koordinatai, a P = [x0 : x1 : . . . : xd ]
jel
olessel fejezz
uk ki. Nyilv
an [x0 : x1 : . . . : xd ] = [x00 : x01 : . . . : x0d ] pontosan
akkor teljes
ul, ha letezik olyan F, hogy x0i = xi (i = 0,1, . . . , d). A
baricentrikus koordin
at
ak hasznalata tehat azonostast teremt az X ter es az
d
n
o.
X
x = (x0 , x1 , . . . , xd ) Fd+1
xi 6= 0
i=0
faktorhalmaz k
oz
ott, ahol a ekvivalenciarelacio az aranyossagot jelenti,
azaz x y akkor es csak akkor all fenn, ha y = x alkalmas F-fel.
1.4.11. P
eld
ak. Legyen A0 , A1 , . . ., Ad affin bazis az X affin terben.
A0 = [1 : 0 : . . . : 0], A1 = [0 : 1 : . . . : 0], . . ., Ad = [0 : 0 : . . . : 1].
Ha F = R, akkor ezeknek a pontoknak a kozonseges ertelemben vett
s
ulypontja [1 : 1 : . . . : 1].
P = [x0 : x1 : . . . : xd ] akkor es csak akkor tartozik az hAi0 , Ai1 , . . . , Aik i
affin alterhez, ha minden i 6= ij (j = 0,1, . . . , k) eseten xi = 0.
i = 0,1, . . . , d -re jel
olje Hi azt az X-beli hiperskot, amelyre Ai Hi
es amely p
arhuzamos az hAj : j 6= ii hiperskkal. Az si dualis affin
form
akat alkalmazva Hi = Z(1 si ). EmiattP
a P = [x0 : x1 : . . . : xd ]
pont akkor es csak akkor tartozik Hi -hez, ha j6=i xj = 0.
Megjegyzes. A ket utols
o peldaban bizonyos affin altereket a baricentrikus
koordin
at
akban felrt homogen linearis egyenletrendszerekkel tudtunk megadni. A 7. szakasz vegen l
atni fogjuk, hogy ez minden affin alterre gy van.
A kes
obbiekben kider
ul majd, hogy a baricentrikus koordinatak a projektv
geometri
aban haszn
alatos u
n. homogen koordinatak egy specialis valtoza
ta. A homogen koordin
at
ak elnevezese onnan szarmazik, hogy segtseg
ukkel
az alakzatokat homogen egyenletekkel lehet lerni.
48
Affin geometria
1.5. Az affin geometria n

eh
any jellegzetes t
etele
1.5.1. T
etel (A p
arhuzamos szel
ok t
etele). Legyen H1 , H2 es H3 harom p
arhuzamos hipersk az X affin terben, melyekre H1 6= H2 6= H3 . Tegy
uk fel, hogy E es F olyan egyenesek X-ben, amelyek egyike sem gyengen
p
arhuzamos az adott hiperskokkal, es legyenek A1 , A2 , A3 , illetve B1 , B2 ,
B3 az E, illetve F metszespontjai rendre H1 -gyel, H2 -vel es H3 -mal. Ekkor
(A1 A2 A3 ) = (B1 B2 B3 ).
Bizonyt
as : Az E-nek F -re torteno H1 irany
u parhuzamos vettese (l. 1.2.14)
A1 -et, A2 -t es A3 -at rendre B1 -be, B2 -be, illetve B3 -ba viszi, gy az 1.4.3. Kovetkezmenyb
ol ad
odik az
alltas.
1.5.2. Definci
o (Sug
arsor). Egy affin skon sugarsornak nevezz
uk a sk
egyeneseinek egy halmaz
at, ha vagy a sk valamely pontjara illeszkedo osszes
egyenesr
ol van sz
o (metsz
o sugarsor), vagy pedig a sk valamely egyenesevel
p
arhuzamos
osszes egyenesr
ol van szo (parhuzamos sugarsor).
B
armely sug
arsor egyestese az egesz sk. A sk barmely ket k
ulonbozo egyenese egyertelm
uen foglalhat
o sugarsorba. A sk valahany egyenese pontosan
akkor tartozik egy sug
arsorhoz, ha van kozos pontjuk, vagy ha parhuzamosak.
1.5.3. T
etel (Ceva t
etele). Legyen A, B es C egy affin sk harom nem
kolline
aris pontja, legyenek tovabba A1 , B1 es C1 rendre a hB, Ci, hC, Ai,
illetve hA, Bi egyenesekre illeszkedo, A-tol, B-tol es C-tol k
ulonbozo pontok.
Ekkor annak, hogy az hA, A1 i, a hB, B1 i es a hC, C1 i egyenes egy sugarsorhoz
tartozzon, sz
ukseges es elegseges feltetele az
(ABC1 )(BCA1 )(CAB1 ) = 1
egyenl
oseg.
Bizonyt
as : A sz
uksegesseg bizonytasahoz tegy
uk eloszor fel, hogy a harom
egyenesnek van k
oz
os P pontja. Legyenek , es a P pont baricentrikus
koordin
at
ai az A, B, C affin bazisra nezve, azaz P = [ : : ]. Ekkor
1. Affin terek
49
tas kovetkezteben sz
C = [0 : 0 : 1] miatt az 1.4.8. All
uksegkeppen C1 =
= [ : : 0], gy az 1.4.2. Alltas miatt (ABC1 ) = /. Hasonloan A1 = [0 :

: : ] es (BCA1 ) = /, valamint B1 = [ : 0 : ] es (CAB1 ) = /. Igy
(ABC1 )(BCA1 )(CAB1 ) = (/)(/)(/) = 1.
Ha pedig az hA, A1 i, hB, B1 i, hC, C1 i egyenesek parhuzamosak, akkor az
1.5.1. Tetelt r
ajuk mint hiperskokra alkalmazva (ABC1 ) = (A1 BC) es (CAB1 )
tast az A1 , B es C pontokra felrva
= (CA1 B) ad
odik, majd az 1.4.4.(5) All
kapjuk, hogy (ABC1 )(BCA1 )(CAB1 ) = (A1 BC)(BCA1 )(CA1 B) = 1.
Az elegsegesseg igazol
as
ahoz tegy
uk fel, hogy (ABC1 )(BCA1 )(CAB1 ) = 1.
Ha a h
arom egyenes nem p
arhuzamos, akkor van kozt
uk ket metszo ; feltehetj
uk, hogy pl. hA, A1 i es hB, B1 i metszik egymast egy P pontban.
tjuk, hogy a hC, P i egyenes nem lehet parhuzamos az hA, Bi egyenessel.
All
Ha ugyanis gy volna, akkor rjuk fol P -t baricentrikus koordinatakkal P =
= [ : : ] alakban, ekkor az 1.4.11-beli utolso pelda alapjan + = 0. A
kor
abbiakhoz hasonl
oan (BCA1 ) = / es (CAB1 ) = /, ahonnan + =
= 0 miatt (BCA1 )(CAB1 ) = 1. A feltetelbol ekkor viszont (ABC1 ) = 1
k
ovetkezne, ami lehetetlen.
Vehetj
uk teh
at a hC, P i egyenes es az hA, Bi egyenes C2 metszespontjat.
Ekkor a tetel m
ar bizonytott iranyat felhasznalva (ABC2 )(BCA1 )(CAB1 ) =
tast hasznalva C1 = C2
= 1 k
ovetkezik, amib
ol a feltetelt es az 1.4.4.(3) All
ad
odik. Igy az hA, A1 i, a hB, B1 i es a hC, C1 i egyenes is tartalmazza a P
pontot.
1.5.4. T
etel (Menelaosz t
etele). Legyen A, B es C egy affin sk harom nem-kolline
aris pontja, legyenek tovabba A1 , B1 es C1 rendre a hB, Ci,
hC, Ai, illetve hA, Bi egyenesekre illeszkedo, A-tol, B-tol es C-tol k
ulonbozo
pontok. Ekkor az A1 , B1 es C1 pontok kollinearitasanak sz
ukseges es elegseges
feltetele az
(ABC1 )(BCA1 )(CAB1 ) = 1
egyenl
oseg.
Bizonyt
as : Tegy
uk fel el
osz
or, hogy van olyan E egyenes, hogy A1 , B1 , C1
E. Legyen F , G es H rendre az A, B, illetve C ponton athalado, E-vel
p
arhuzamos egyenes. Ekkor E, F , G es H negy k
ulonbozo, parhuzamos egyenes ; mess
uk el
oket egy vel
uk nem parhuzamos egyenessel rendre az S, P , Q
es R pontban. Az 1.5.1. Tetelt a negy egyenesre mint hiperskokra alkalmazva
(ABC1 ) = (P QS), (BCA1 ) = (QRS) es (CAB1 ) = (RP S) adodik. Igy az
t
1.4.4.(6) All
ast haszn
alva a bizonytando egyenloseget kapjuk.
50
Affin geometria
Megfordtva, ha (ABC1 )(BCA1 )(CAB1 ) = 1 teljes

ul, tekints
uk az hA1 , B1 i
egyenest. Alltjuk, hogy ez nem lehet parhuzamos az hA, Bi egyenessel. Ha

ugyanis p
arhuzamos volna, akkor az 1.5.1. tetel alkalmazasaval (ACB1 ) =
= (BCA1 ) ad
odna, amib
ol 1.4.4.(4) miatt (BCA1 )(CAB1 ) = 1 kovetkezne.
Ekkor viszont a feltetelb
ol az (ABC1 ) = 1 erteket kapnank, ami lehetetlen.
Vehetj
uk teh
at a hA1 , B1 i egyenes es az hA, Bi egyenes C2 metszespontjat.
Ekkor a tetel m
ar bizonytott iranyat felhasznalva (ABC2 )(BCA1 )(CAB1 ) =
tast hasznalva C1 = C2
= 1 k
ovetkezik, amib
ol a feltetelt es az 1.4.4.(3) All
ad
odik. Igy A1 , B1 es C1 kollinearis.
1.5.5. T
etel (Papposz t
etele, affin v
altozat). Legyen E es E 0 ket k
ul
onb
oz
o egyenes egy affin skban, A, B, C E es A0 , B 0 , C 0 E 0 egy-egy
k
ul
onb
oz
o pontokb
ol
all
o pontharmas az egyeneseken. Ha E es E 0 metszok,
akkor tegy
uk fel azt is, hogy a hat pont k
ulonbozik a metszesponttol. Ha most
hA, B 0 i k hA0 , Bi es hB, C 0 i k hB 0 , Ci, akkor sz
uksegkeppen hA, C 0 i k hA0 , Ci
is teljes
ul.
Bizonyt
as : Tegy
uk f
ol el
oszor, hogy E es E 0 metszik egymast egy P pontban.
Legyen f az a P k
ozeppont
u homotecia, amelynel f (A) = B. Ekkor az 1.2.11.
K
ovetkezmenyt felhaszn
alva f (B 0 ) = A0 is teljes
ul. Hasonloan, legyen g az a
P k
ozeppont
u homotecia, amelynel g(B) = C, ekkor g(C 0 ) = B 0 is teljes
ul.
Mivel a k
ozeppont k
oz
os, h = f g = g f is homotecia, tovabba h(A) = C
tas miatt hA, C 0 i k hA0 , Ci.
es h(C 0 ) = A0 , gy az 1.2.10. All
Ha E es E 0 p
arhuzamos, akkor f es g homoteciak helyett legyenek eltolasok, melyekre f (A) = B, illetve g(B) = C, ezekkel az elozo gondolatmenet
lenyegeben v
altoztat
as nelk
ul elismetelheto.
1. Affin terek
51
Megjegyzes. A fenti bizonyt

as lenyegesen kihasznalta azt, hogy kozos kozeppont
u homoteci
ak sorrendje felcserelheto, azaz (az 1.1.10-beli megallaptasok
alapj
an) azt, hogy az F test multiplikatv csoportja kommutatv.
1.5.6. T
etel (Desargues t
etele, affin v
altozat). Legyen A, B, C, A0 ,
0
0
B es C hat k
ul
onb
oz
o pont egy (tetszoleges dimenzioj
u) affin terben u
gy,
hogy az A, B, C, illetve A0 , B 0 es C 0 pontharmasok nem kollinearisak. Ha
most hA, Bi k hA0 , B 0 i, hB, Ci k hB 0 , C 0 i es hC, Ai k hC 0 , A0 i teljes
ul, akkor
az hA, A0 i, a hB, B 0 i es a hC, C 0 i egyeneseknek vagy van kozos pontja, vagy
p
arhuzamosak.
Bizonyt
as : Az hA, Bi es az hA0 , B 0 i parhuzamos egyenesek 1.2.9.(5) miatt
belefoglalhat
ok egy affin skba. Ebben a skban 1.2.9.(6) miatt az hA, A0 i es
0
hB, B i egyenesek vagy metszok, vagy parhuzamosak.
Ha metsz
ok, legyen f az a homotecia, amelynek a kozeppontja a metszespont,
es amelyre f (A) = A0 . Ekkor az 1.2.10. Kovetkezmenyt felhasznalva f (B) =
tas miatt hB, Ci k
= B 0 is teljes
ul. Legyen C 00 = f (C). Ekkor az 1.2.9. All
0
00
0
00
k hB , C i es hA, Ci k hA , C i. Viszont 1.2.9.(4) miatt ekkor hB 0 , C 00 i =
= hB 0 , C 0 i , illetve hA0 , C 00 i = hA0 , C 0 i, ahonnan C 00 = C 0 . Ezert a hC, C 0 i
egyenes is
athalad hA, A0 i es hB, B 0 i metszespontjan.
Ha hA, A0 i k hB, B 0 i, akkor f legyen az az eltolas, amelyre f (A) = A0 , ezzel az
el
oz
o gondolatmenet lenyegeben valtoztatas nelk
ul elismetelheto es hC, C 0 i k
k hA, A0 i ad
odik.
Megjegyzes. Az 1.5.5. es az 1.5.6. Tetel ket nevezetes projektv geometriai
illeszkedesi tetelnek, Papposz tetelenek es Desargues tetelenek egy-egy specialis esete. Az
altal
anos (projektv) Papposz-tetelt es Desargues-tetelt ezekbol
k
onnyen tudjuk majd sz
armaztatni, l. 8.5.
1.6. Az affin geometria alapt

etele
Amikor az affin geometria f
o defincioit, az affin terek es az affin lekepezesek
fogalm
at kialaktottuk, er
osen tamaszkodtunk a linearis algebra fogalmaira
52
Affin geometria
es a vektorterek strukt
ur
aj
ara. Az, hogy egy affin ternek mely lekepezesek
az affinit
asai, megis lenyegeben eldol egy ennel sokkal elemibb strukt
ura, a
pontok es egyenesek illeszkedesi strukt
uraja ismereteben. Nevezetesen, peld
aul a val
os affin terek eseteben egy kollinearis pontokat kollinearisakba vivo
bijektv lekepezes automatikusan affinitas lesz. Ezt a tenyt szokas az affin
geometria alaptetelekent emlegetni.
1.6.1. Definci
o (Kolline
aci
o). Legyen f : X X 0 bijektv lekepezes az
X es X 0 affin terek k
oz
ott. Azt mondjuk, hogy f kollineacio, ha barmely, egy
egyenesre illeszked
o A, B, C X-re az f (A), f (B) es f (C) pontok is egy
egyenesre illeszkednek X 0 -ben.
1.6.2. P
eld
ak.
B
armely affin izomorfizmus kollineacio.
Ha dim X = dim X 0 = 1, akkor barmely X X 0 bijektv lekepezes
kolline
aci
o.
Ha X es X 0 a ketelem
u test folotti (tetszoleges dimenzioj
u) affin terek,
akkor b
armely X X 0 bijektv lekepezes kollineacio.
Legyenek X = X 0 = C2 mint C folotti affin terek es f : C2 C2
a komplex konjug
al
as, azaz f : (z1 , z2 ) 7 (
z1 , z2 ). Ekkor f kollineacio
t
(l. az 1.6.6. All
ast al
abb), de nem affin lekepezes (hiszen a konjugalas
nem line
aris lekepezes C folott).
1.6.3. Definci
o (Testautomorfizmus). A : F F bijektv lekepezest az
F test automorfizmus
anak nevezz
uk, ha (0) = 0, (1) = 1, tovabba minden
x, y F-re (x + y) = (x) + (y) (azaz additv) es (xy) = (x)(y)
(azaz multiplikatv).
Peld
aul a konjug
al
as a C test egy automorfizmusa. Nem nehez belatni, hogy
Q-nak es R-nek az identit
as az egyetlen automorfizmusa. C-nek rengeteg
nemtrivi
alis automorfizmusa van, kozott
uk az identitason kv
ul egyed
ul a
konjug
al
as folytonos.
1.6.4. Definci
o (Szemiline
aris lek
epez
es). Legyen : V V 0 tetszo0
leges lekepezes az F test f
olotti V es V vektorterek kozott. Azt mondjuk,
hogy szemiline
aris, ha letezik F-nek olyan automorfizmusa, hogy
(x + y) = ()(x) + ()(y)
teljes
ul minden x, y V , , F eseten.
1. Affin terek
53
Peld
aul az 1.6.2-beli negyedik pelda C folotti szemilinearis lekepezes C2 -rol
o
nmag
ara.
A definci
ob
ol r
ogt
on l
atszik, hogy szemilinearis lekepezesnel alter kepe alter,
es az alter egy gener
atorrendszerenek a kepe generatorrendszer az alter kepeben. Igy az alter kepenek dimenzioja nem nagyobb az alter dimenziojanal.
K
onnyen l
athat
o az is, hogy szemilinearis lekepezesek kompozcioja szemiline
aris.
1.6.5. Definci
o (Szemiaffin lek
epez
es). Az (X, V, ) es (X 0 , V 0 , 0 ) affin
0
terek k
oz
otti f : X X lekepezest szemiaffin lekepezesnek nevezz
uk, ha alkalmas : V V 0 szemilinearis lekepezessel ((A, B)) = 0 (f (A), f (B))
tas mintajara meggondolhato,
teljes
ul minden A, B X-re. Az 1.1.4. All
hogy ennek sz
ukseges es elegseges feltetele, hogy valamely (illetve barmely)
A X pontra f : XA Xf0 (A) szemilinearis lekepezes legyen a megfelelo
vektoriz
aci
ok k
oz
ott.
t
1.6.6. All
as. Szemiaffin lekepezes kollinearis pontokat kollinearis pontokba
kepez.
Bizonyt
as : Haszn
aljuk az 1.6.5. Defincio jeloleseit. Legyen E X tetszole
1
ges egyenes es v
alasszunk egy A E pontot. Ekkor f (E) = 0 f (A) (( E )). Itt
E 1-dimenzi
os alter V -ben, emiatt ( E ) legfeljebb 1-dimenzios alter V 0 -ben,
es gy f (E) is legfeljebb 1-dimenzios affin alter X 0 -ben.
1.6.7. T
etel (Alapt
etel). Tegy
uk fol, hogy char F 6= 2 es legyen d 2
veges. Ekkor ket F f
ol
otti d-dimenzios affin ter kozott barmely kollineacio
szemiaffin lekepezes.
Bizonyt
as : Legyen dim X = dim X 0 = d es legyen f : X X 0 kollineacio.
1. lepes. Ha B az A0 , A1 , . . ., Ak X pontok egy affin kombinacioja X-ben,
akkor f (B) az f (A0 ), f (A1 ), . . ., f (Ak ) pontok (esetleg mas egy
utthatokkal
vett) affin kombin
aci
oja X 0 -ben.
Indukci
ot alkalmazunk k szerint. Az alltas k = 0-ra trivialis, k = 1-re pedig a
kolline
aci
o definci
oj
ab
ol ad
odik. Tegy
uk fel, hogy k 2 es k + 1-nel kevesebb
pontra az
allt
ast m
ar bebizonytottuk. Alljon
elo B affin kombinaciokent a
0 , 1 , . . ., k egy
utthat
okkal. Felteheto, hogy mindegyik i k
ulonbozik 0t
ol, hiszen ha szerepel k
oz
ott
uk a 0 egy
utthato, akkor az indukcios feltevest
a t
obbi pontra alkalmazva keszen vagyunk.
Azt
alltjuk, hogy ekkor a 0,1, . . . , k indexhalmaz felbonthat
ures es
P o nem
diszjunkt
I
e
s
J
r
e
szhalmazainak
egyes
t
e
s
e
re
u
gy,
hogy
=
6
0 es
i
iI
P
=
6
0
teljes
u
l.
Ha
ugyanis
valamilyen
i-re
=
6
1,
akkor
I
=
{i}
j
i
jJ
v
alaszthat
o, ha pedig minden i = 0,1, . . . , k -ra i = 1, akkor csak arra kell
54
Affin geometria
u
gyelni, hogy char F ne legyen osztoja sem I, sem J elemszamanak, ez pedig
char F 6= 2 miatt elerhet
o.
P
Az indukci
os feltevest alkalmazzuk az Ai (i I) pontokbol a i P lI l
egy
utthat
okkal kepzett B1 , valamint az Aj (j J) pontokbol a j / lJ l
egy
utthat
o
epzett B2 affin kombinaciora. Veg
ul, mivel B a B1 es a B2
P kkal k
P
pont iI i es jJ j egy
utthatokkal vett affin kombinacioja, a k = 1 eset
alkalmaz
as
aval celhoz er
unk.
2. lepes. Ha A0 , A1 , . . ., Ak f
uggetlen pontok X-ben, akkor f (A0 ), f (A1 ), . . .,
f (Ak ) is f
uggetlen pontok X 0 -ben.
Egeszts
uk ki a f
uggetlen pontrendszert egy A0 , A1 , . . ., Ad affin bazissa.
Ha f (A0 ), f (A1 ), . . ., f (Ak ) nem lennenek f
uggetlen pontok X 0 -ben, akkor
f (A0 ), f (A1 ), . . ., f (Ad ) sem lehetnenek azok, gy dim X 0 = d miatt X 0 -nek
egy val
odi affin alteret gener
alnak. Viszont az 1. lepesben bizonytottak miatt
ez az affin alter tartalmazn
a f kephalmazat, ami lehetetlen, hiszen defincio
szerint egy kolline
aci
o sz
urjektv.
3. lepes. Affin alter f -nel sz
armazo kepe ugyanakkora dimenzioj
u affin alter.
Ha Y X affin alter, k = dim Y , valasszunk egy A0 , A1 , . . ., Ak affin bazist
Y -ban. Legyen Y 0 = hf (A0 ), . . . , f (Ak )i. A 2. lepes szerint Y 0 is k-dimenzios.
Az 1. lepes szerint f (Y ) Y 0 . Ha B 0 tetszoleges pont Y 0 -ben, legyen B =
= f 1 (B 0 ). Ekkor a 2. lepes szerint A0 , A1 , . . ., Ak es B egy
utt nem lehetnek
f
uggetlen pontok, gy B Y . Ezert Y 0 = f (Y ).
4. lepes. P
arhuzamos X-beli affin alterek kepe parhuzamos X 0 -ben.
Ha Y es Z p
arhuzamos affin alterek (es Y 6= Z), akkor 1.2.9.(5) miatt egy
n
aluk eggyel magasabb dimenzioj
u S affin alterben fekszenek. A 3. lepest
felhaszn
alva az f (Y ) es f (Z) affin alterek benne fekszenek a naluk eggyel
magasabb dimenzi
oj
u f (S) X 0 affin alterben. Emellett f injektivitasa miatt
diszjunktak, gy 1.2.9.(6) miatt parhuzamosak.
A tov
abbiakban r
ogzts
unk egy A0 , A1 , . . ., Ad affin bazist X-ben es az e
pontok kepeib
ol
all
o f (A0 ), f (A1 ), . . ., f (Ad ) affin bazist X 0 -ben. Legyen
x : X Fd es x0 : X 0 Fd az 1.3.17. Defincio szerint hozzajuk csatolt affin
koordin
atarendszer X-ben, illetve X 0 -ben. Ezeket a koordinatarendszereket
haszn
alva f -et a = x0 f x1 : Fd Fd lekepezessel helyettestj
uk.
Azt kell igazolnunk, hogy szemilinearis. Ekkor ugyanis f = (x0 )1 x :
: XA0 Xf0 (A0 ) is szemiline
aris, es gy f : X X 0 szemiaffin.
5. lepes. A lekepezes additv, azaz (x + y) = (x) + (y) minden x,
y Fd -re.
Ha x es y line
arisan f
uggetlen vektorok Fd -ben, akkor az x + y pont annak a
ket egyenesnek a metszespontjakent all elo, amelyet az x ponton at a h0, yi,
illetve az y ponton
at a h0, xi egyenessel parhuzamosan fektet
unk. A 3. es
a 4. lepest felhaszn
alva emiatt (x + y) a (x)-en es (y)-on atfektetett,
1. Affin terek
55
h0, (y)i-nal, illetve h0, (x)i-szel parhuzamos egyenesek metszespontja, azaz

(x) + (y).
Ak
ar x = 0, ak
ar y = 0, a (x + y) = (x) + (y) egyenloseg (0) = 0
miatt nyilv
anval
o.
Ha veg
ul x es y line
arisan osszef
uggok es egyik
uk sem a zerusvektor, akkor
d 2 miatt v
alaszthatunk olyan z Fd vektort, amely linearisan f
uggetlen
x-t
ol (es gy y-t
ol is). Ekkor a f
uggetlen vektorparokra mar bebizonytott
additivit
ast felhaszn
alva
(x + y)
((x + y) + (z)) (z) = (x + y + z) (z) =
= (x + z) + (y) (z) = (x) + (z) + (y) (z) =

= (x) + (y).
6. lepes. B
armelyik i = 1, . . . , d mellett x Fd -re a (x) Fd vektor i-edik
koordin
at
aja x-nek csak az i-edik koordinatajatol f
ugg.
Val
oban, az x vektor i-edik koordinatajaval megegyezo i-edik koordinataj
u
vektorok egy olyan H affin hiperskot alkotnak Fd -ben, amely parhuzamos
az i-edikt
ol k
ul
onb
oz
o koordinatairanyok kifesztette linearis hiperskkal. A
lekepezes definci
oja szerint (0) = 0 es (ej ) = ej (j = 1, . . . , d), gy ezt
a line
aris hiperskot az 1. es a 3. lepes szerint onmagaba kepezi. Ezert a
4. lepes alapj
an (H) k H, es gy a (H)-beli vektorok i-edik koordinataja
egyenl
o.
7. lepes. A 6. lepes alapj
an leteznek olyan i : F F lekepezesek, hogy a (x)
vektor (x) = (1 (x1 ), . . . , d (xd )) alakban rhato minden x = (x1 , . . . , xd )
Fd -re. Itt mindegyik i ugyanazzal a : F F testautomorfizmussal
egyenl
o (i = 1, . . . , d).
Jel
olje 1 Fd az (1, . . . ,1) = e1 + . . . + ed vektort. A lekepezes additivitasa
es (ei ) = ei miatt (1) = (e1 + . . . + ed ) = (e1 ) + . . . + (ed ) = e1 +
+ . . . + ed = 1. Ez (0) = 0 miatt maga utan vonja, hogy a D = h0, 1i =
= {x Fd : x1 = . . . = xd } atloegyenest onmagaba kepezi. Igy x F-re
(x, . . . , x) = (1 (x), . . . , d (x)) D, ahonnan 1 (x) = . . . = d (x).
A (0) = 0, (1) = 1 egyenlosegeket es additivitasat felhasznalva kapjuk,
hogy (0) = 0, (1) = 1, es additv. A multiplikativitast annak az euklideszi geometri
ab
ol ismert szerkesztesi eljarasnak az adaptalasaval mutatjuk
meg, amely az 1, x es y hossz
usag
u szakaszokbol eloalltja az xy hossz
usag
u
szakaszt.
56
Affin geometria
Be akarjuk l
atni, hogy x, y F-re (xy) = (x)(y). Feltehetj
uk, hogy x 6= 0
es x 6= 1. Szemelj
uk ki Fd valamelyik 2-dimenzios koordinataskjat, peldaul
az e1 es e2
altal kifesztett linearis alteret. Ezt az S skot onmagaba kepezi, ahogyan
onmagukba kepezi az S-ben fekvo E1 = F e1 es E2 = F e2
egyeneseket is. Ugyanez ervenyes barmely 0 kozeppont
u homoteciara is. A
0 k
ozeppont
u, x ar
any
u homotecia az (1,0) = e1 pontot (x,0)-ba, a (0, y)
pontot pedig (0, xy)-ba viszi. Az 1.2.11. Kovetkezmenyt hasznalva emiatt a
(0, xy) pont el
o
all mint az (x,0) ponton atfektetett, h(1,0), (0, y)i egyenessel
p
arhuzamos egyenesnek a metszespontja E2 -vel. Ezert a 3. es a 4. lepesben bizonytottakra hivatkozva a (0, xy) = (0, (xy)) pont eloall mint a (x,0) =
= ((x),0) ponton
atfektetett, h(1,0), (0, y)i=h(1,0), (0, (y))i egyenessel
p
arhuzamos egyenesnek a metszespontja E2 -vel. Ez a metszespont pedig ismet az 1.2.11. K
ovetkezmenyre hivatkozva eppen a (0, (y)) pontnak a kepe
a 0 k
ozeppont
u, (x) ar
any
u homotecianal. Igy (xy) = (x)(y).
8. lepes. A lekepezes szemilinearis.
Legyen x, y Fd es , F tetszoleges. Ekkor
(x + y)
(x) + (y) = (. . . , xi , . . .) + (. . . , yi , . . .) =
(. . . , (xi ), . . .) + (. . . , (yi ), . . .) =
(. . . , ()(xi ), . . .) + (. . . , ()(yi ), . . .) =
()(. . . , (xi ), . . .) + ()(. . . , (yi ), . . .) =
()(x) + ()(y).
A val
os test feletti, klasszikus affin geometria eseteben az alaptetel az alab
bi, j
oval egyszer
ubben megfogalmazhato alakot olti. A tetelnek ezt a valtozat
at is szok
as az affin geometria alaptetelenek tekinteni.
1.6.8. K
ovetkezm
eny. Az 1-nel nagyobb veges dimenzioj
u valos affin terek
k
oz
ott b
armely kolline
aci
o affin izomorfizmus.
Bizonyt
as : Val
oban, mivel az R testnek az identikus lekepezes az egyetlen
automorfizmusa, b
armely valos szemiaffin lekepezes affin.
1. Affin terek
57
1.7. Line
aris kiterjeszt
es
Megmutatjuk, hogy b
armely veges dimenzios affin ter termeszetes modon felfoghat
o egy eggyel magasabb dimenzios vektorter affin hiperskjakent. Ennek
a konstrukci
onak a felhaszn
alasaval u
j megvilagtasba ker
ulnek az elso negy
szakaszban t
argyalt affin geometriai fogalmak.
1.7.1. Definci
o (Affin t
er line
aris kiterjeszt
ese). Legyen (X, V, ) tetsz
oleges affin ter az F test folott. X linearis kiterjesztesenek nevezz
uk az
b = (X ) vektorteret. (Itt X az affin formak vektortere, a pedig a dualis
X
vektorter kepzeset jelenti.)
Defini
aljuk az X affin ter minden A pontjara az i(A) : X F lekepezest az
i(A)(s) = s(A) formul
aval. Kozvetlen szamolas mutatja, hogy i(A) linearis
b Ezzel egy i : X X
b lekepezest definialtunk, amely
f
uggveny, azaz i(A) X.
injektv, hiszen b
armely ket k
ulonbozo X-beli ponthoz talalhato olyan affin
forma, amely k
ul
onb
oz
o erteket vesz fel rajtuk.
Defini
aljuk minden v V vektorra a j(v) : X F lekepezest a j(v)(s) =
= L(s)(v) (s X ) formul
aval. (Itt L(s) V az s affin forma linearizaltja,
b es a j : V X
b lekepezes is injektv, a fentihez
l. 1.2.4.) Ekkor j(v) X
hasonl
o okok miatt.
b lekepezes linearis, az i : X X
b lekepezes pedig
t
1.7.2. All
as. A j : V X
b vektorterbe.
affin lekepezes X-r
ol a termeszetes affin strukt
uraval ellatott X
Emellett j = L(i).
Bizonyt
as : A j lekepezes linearitasa a definciobol nyilvanvalo. Ezzel A, B
X-re j(AB)(s) = L(s)(AB) = s(B) s(A) = i(B)(s) i(A)(s) = (i(B)

i(A))(s) (s X ) mutatja, hogy i affin es j = L(i).
b F f
t
1.7.3. All
as. Tekints
uk azt a : X
uggvenyt, amelyre (p) = p(1)
b
(p X). Ekkor line
aris f
uggveny, es gy 1 affin forma a termeszetes
b vektorteren. Ha X dimenzioja veges, akkor j(V )
affin strukt
ur
aval ell
atott X
a Ker line
aris hiperskkal, i(X) pedig a Ker -vel parhuzamos Z(1) affin
hiperskkal egyezik meg.
Bizonyt
as : A f
uggveny linearitasa magatol ertetodik, emiatt 1 affin
b
forma X-en.
B
armely v V -re (j(v)) = (j(v))(1) = L(1)(v) = 0, es barmely A X-re (i(A)) = i(A)(1) = 1(A) = 1. Emiatt egyreszt a lekepezes
nem azonosan 0, m
asreszt j(V ) Ker , harmadreszt i(X) Z( 1). Ha
b vektorterben Ker
dim X = dim V = d veges, akkor a (d + 1)-dimenzios X
line
aris hipersk, Z( 1) pedig affin hipersk, gy mindketto d-dimenzios.
Emiatt j(V ) = Ker es i(X) = Z( 1). A ket hipersk diszjunkt, gy
1.2.9.(6) miatt p
arhuzamos.
58
Affin geometria
Meg
allapodunk abban, hogy V -t a j injektv linearis lekepezes, X-et pedig az
i affin be
agyaz
as segtsegevel azonostjuk j(V ), illetve i(X) kephalmazaikkal,
b affin hipersk, amely a V < X
b linearis
azaz u
gy tekintj
uk, hogy X X
hipersk eltoltja.
1.7.4. P
elda. Legyen V veges dimenzios vektorter es X = V a termeszetes
b = (V F) = V F =
affin strukt
ur
aval. Ekkor X = V F es gy X
= V F. Itt V (mint j(V )) a V {0} linearis alterrel, X pedig a V {1}
affin alterrel van azonostva.
1.7.5. Definci
o (Affin lek
epez
es line
aris kiterjeszt
ese). Ha f : X X 0
b X
c0
tetsz
oleges affin lekepezes, definialjuk f linearis kiterjeszteset, az fb : X
0
0
0
0
b
b
line
aris lekepezest az f (p)(s ) = p(s f ) (p X, s X ) formulaval.
t
1.7.6. All
as. Legyenek f : X X 0 es g : X 0 X 00 affin lekepezesek.
Ekkor
b es i0 : X 0 X
c0 );
(1) fb i = i0 f (ahol i : X X
b es j 0 : V 0 X
c0 );
(2) fb j = j 0 L(f ) (ahol j : V X
(3) g[
f = gb fb.

Bizonyt
as : (1): B
armely A X-re es s0 X 0 -ra (fbi)(A) (s0 ) = fb(i(A)) (s0 )
= i(A)(s0 f ) = (s0 f )(A) = s0 (f (A)) = i0 f (A) (s0 ) = (i0 f )(A) (s0 ).

0
0
b j)v (s0 ) = fb(j(v)) (s0 ) =
(2): B
armely
v
V
-re
e
s
s
X
-ra
(
f

= j(v) (s0 f ) = L(s0 f )v = L(s0 ) L(f )v = j 0 L(f )v (s0 ) = (j 0
L(f ))v (s0 ).
b
(3): B
armely p X-re
es s00 X 00 -ra g[
f (p) (s00 ) = p(s00 (g f )) =

= fb(p)(s00 g) = gb fb(p) (s00 ) = (b
g fb)(p) (s00 ).
Megjegyzes. Ezek az 1.7.6-beli tulajdonsagok mutatjak, hogy az affin terek
line
aris kiterjesztese termeszetes modon viselkedik az affin lekepezesekkel
1. Affin terek
59
szemben, azaz a line

aris kiterjesztes konstrukcioja termeszetes konstruk
ci
o. A line
aris kiterjesztes szerepet fog jatszani kesobbi projektv geometriai
vizsg
alatainkban, l. 8.4.
1.7.7. P
eld
ak. Tekints
uk
at korabban definialt affin geometriai fogalmainkat, es vizsg
aljuk meg, hogyan interpretalhatok az affin ter linearis kiterb az X linearis
jeszteseben. Legyen teh
at X veges dimenzios affin ter es X
b
kiterjesztese; a fenti meg
allapodas szerint V, X X.
Affinit
as. Az 1.7.6-beli tulajdonsagok alapjan az f 7 fb megfeleltetes inb linearis lekepezesei
jektv homomorfizmus X affinitasai csoportjabol X
b Lathato,
csoportj
aba. Ezert u
gy tekinthetj
uk, hogy Aff (X) GL(X).
b egy eleme pontosan akkor tartozik az Aff (X) reszcsoporthogy GL(X)
b affin hiperskot onmagaba kepezi.
hoz, ha az X X
Affin alter. X affin alterei pontosan az Y = W X alak
u halmazok, ahol
b line
W X
aris alter, melyre W V . Emellett Y = W V . Ha az 1.2.5.
t
b es az U X
All
as szerint Y = Z(U ), ahol U X , akkor a W X

b
alterek egym
as annull
atorai, azaz W = {p X = (X ) : minden s
U -ra p(s) = 0} es U = {s X : minden p W -re p(s) = 0}.
Affin kombin
aci
o. Az X-beli pontok affin kombinacioi megegyeznek az
b vektorterbeli ugyanolyan egy
X
utthatokkal vett linearis kombinacioikkal. Ennek alapj
an a tovabbiakban az A1 , A2 , . . ., Ak X pontok 1 ,
2 , . . ., k egy
utthat
okkal vett affin kombinaciojara a 1 A1 + 2 A2 +
+ . . . + k Ak jel
olest is hasznalhatjuk.
F
uggetlenseg. X-beli pontok akkor es csak akkor alkotnak f
uggetlen
b
rendszert, ha
oket X-beli
vektoroknak tekintve linearisan f
uggetlenek.
Affin b
azis. Pontok egy rendszere akkor es csak akkor affin bazis Xb
b
ben, ha a pontok mint X-beli
vektorok bazist alkotnak X-ben.
A dualis
affin form
ak az ehhez a bazishoz tartozo dualis bazist alkotjak X -ban.
b vektorter dualis terenek tekintheto az X es az
(Itt X val
oban az X
b k
(X ) = X
oz
otti termeszetes izomorfizmus szerinti azonostassal.)
Baricentrikus koordin
atak. Rogzts
unk egy A0 , A1 , . . ., Ad affin bazist
b vektorterben az ezekre mint bazisvektorokra
X-ben. Haszn
aljuk az X
vonatkoz
o x0 , x1 , . . ., xd koordinatakat. Ekkor az X affin sk egyenlete
x0 + x1 + . . . + xd = 1, gy a V linearis hiperske x0 + x1 + . . . + xd = 0.
b es x
Ha x = (x0 , x1 , . . . , xd ) X
/ V , akkor az F x egydimenzios
line
aris alter egyetlen P pontban dofi X-et, megpedig a baricentrikus
koordin
at
akkal P = [x0 : x1 : . . . : xd ] alakban rhato pontban.
60
Affin geometria
Homogen line
aris egyenletek. Az affin alterekre es a baricentrikus koordin
at
akra vonatkoz
o fenti eszrevetelekbol kovetkezik, hogy az X-beli
affin altereket a baricentrikus koordinatakban felrt homogen linearis
egyenletrendszerek rj
ak le.
1.8. V
eges dimenzi
os val
os affin terek
Olyan fogalmakat tekint
unk at, amelyeket csak a valos test folotti affin terekben ertelmez
unk, mert definciojukban felhasznaljuk a valos szamok rendezeset vagy topol
ogi
aj
at. Ezek koze a fogalmak koze tartozik az iranytas,
a felter (azaz a hiperskkal valo elvalasztas), a korlatossag es a folytonossag.
Ebben a szakaszban feltessz
uk, hogy F = R, es hogy az altalunk vizsgalt
affin terek dimenzi
oja veges. A dimenziot, mint korabban is, d jeloli.
1.8.1. Definci
o (Affin t
er ir
anyt
asa). Az (X, V, ) affin ter iranytasan
a V val
os vektorter ir
anyt
as
at ertj
uk. Tehat X iranytott affin terre valik, ha
kit
untetj
uk a V -beli rendezett bazisok egyik iranytasi ekvivalenciaosztalyat
es pozitv ir
anyt
as
unak deklaraljuk.
A termeszetes affin strukt
ur
aval ellatott Rd affin teret az e1 , . . ., ed standard
b
azis oszt
aly
anak kiv
alaszt
asaval iranytottnak tekintj
uk.
J
ol ismert, hogy az elemi geometriaban a sk iranytasat a haromszogek kor
ulj
ar
as
aval lehet szemleltetni. Ezt altalanostja tetszoleges dimenzio esetere
a k
ovetkez
o fogalom.
1.8.2. Definci
o (Pozitv affin b
azis). Legyen X iranytott affin ter. Pozitv ir
anyt
as
unak (vagy pozitvnak) mondunk egy X-beli A0 , A1 , . . ., Ad
rendezett affin b
azist, ha az A0 A1 , . . ., A0 Ad vektorok pozitv bazist alkotnak
V -ben. Ellenkez
o esetben a rendezett affin bazist negatvnak nevezz
uk.
t
1.8.3. All
as. Legyen A0 , A1 , . . ., Ad pozitv affin bazis az X iranytott affin
terben. Az ugyanezen pontok egy Sd+1 permutaciojaval kapott A(0) ,
A(1) , . . ., A(d) affin b
azis pontosan akkor pozitv, ha paros permutacio.
Bizonyt
as : Eleg ellen
orizni, hogy barmely transzpozcio vegrehajtasa egy
affin b
azist ellentetes ir
anyt
as
u affin bazisba visz. Ha (0) = 0, akkor ez (es
az
allt
as is) mag
at
ol ertet
odo az 1.8.2. Defincio alapjan. Tegy
uk fel tehat,
hogy = (0, i) valamilyen 1 i d mellett es hasonltsuk ossze a V -beli
aj = A0 Aj (j = 0, . . . , d) bazist a (0, i) transzpozcio vegrehajtasa utan
nyert Ai Aj = aj ai (j = 1, . . . , i 1), Ai A0 = ai , Ai Aj = aj ai
(j = i + 1, . . . , d) b
azissal. Lathato, hogy az utobbi bazist az elobbibol az
1. Affin terek
61
i-edik b
azisvektornak a t
obbibol valo kivonasa, es az i-edik bazisvektor (1)gyel val
o szorz
asa u
tj
an kapjuk. Az utobbi bazis tehat az elobbivel ellentetes
ir
anyt
as
u.
1.8.4. Definci
o (Ir
anyt
astart
as
es -v
alt
as). Legyen f : X X 0 affin
izomorfizmus az X es X 0 affin terek kozott. Azt mondjuk, hogy f iranytastart
o, ha L(f ) : V V 0 ir
anytastarto linearis izomorfizmus (azaz pozitv
V -beli b
azist pozitv V 0 -beli bazisba visz). Egyebkent f -et iranytasvaltonak
nevezz
uk. Az f : X X 0 affin izomorfizmus nyilvan aszerint iranytastarto,
illetve ir
anyt
asv
alt
o, hogy valamely (vagy ami ezzel egyenertek
u, barmely)
X-beli pozitv affin b
azisnak az f -nel szarmazo kepe pozitv, illetve negatv
affin b
azis X 0 -ben.
Az f : X X affinit
asok k
ozott az iranytastartok pontosan azok, amelyekre
det L(f ) > 0. Ebben az esetben (amikor X = X 0 ) az, hogy f iranytastartoe vagy sem, nem f
ugg az X-beli iranytas valasztasatol. Tehat az affinitasok k
oreben anelk
ul is beszelhet
unk iranytastartasrol, -valtasrol, illetve affin
b
azisok egym
assal megegyezo vagy ellentetes iranytasarol, hogy a ter iranyt
as
at r
ogztett
uk volna. Az X affin ter iranytastarto affinitasai 2 index
u
reszcsoportot alkotnak az Aff (X) csoportban, amelyet Aff+ (X)-szel jelol
unk.
1.8.5. P
eld
ak.
B
armely eltol
as es b
armely pozitv arany
u homotecia iranytastarto. A
negatv ar
any
u homoteciak csak paros dimenzios affin terben iranytastart
ok.
Legyen Aff (X) egy Y X affin alterre vonatkozo (valamilyen
ir
any
u) affin szimmetria. A affinitas pontosan akkor iranytastarto,
ha dim X dim Y p
aros. Specialisan a hiperskokra vonatkozo affin
szimmetri
ak ir
anyt
asvaltok, a kozeppontos szimmetriak pedig paros
dimenzi
os affin terben iranytastartok, paratlan dimenzios terben iranyt
asv
alt
ok.
1.8.6. Definci
o (F
elt
er). Legyen dim X 1 es H X hipersk. Valasszunk olyan s X affin format, hogy H = Z(s). A H hipersk hatarolta
z
art felternek nevezz
uk az {A X : s(A) 0} es az {A X : s(A)
0} halmazt, nylt felternek pedig ezek X-beli komplementereit. Az 1.2.5.
t
All
as utols
o mondat
ara hivatkozva, a H altal hatarolt felterek valoban csak
a H hiperskt
ol f
uggnek, nem pedig s valasztasatol. Egydimenzios terben a
feltereket felegyeneseknek, ketdimenziosban pedig felskoknak nevezz
uk.
A H hipersk
altal hat
arolt ket zart felter lefedi X-et es a kozos resz
uk H.
A ket nylt felter diszjunkt, es egy
utt lefedik H komplementeret. Ha Y X
62
Affin geometria
affin alter, melyre Y h|H nem teljes

ul, akkor H Y hipersk Y -ban es az altala
hat
arolt Y -beli (z
art, illetve nylt) felterek eppen a H altal hatarolt X-beli
(z
art, illetve nylt) felterek metszetei Y -nal. Ez rogton kovetkezik abbol, hogy
H = Z(s), s X eseten s|Y affin forma Y -on es H Y = Z(s|Y ).
t
1.8.7. All
as. R
ogzts
unk egy A0 , . . ., Ad1 affin bazist a H X hipersk
sz
am
ara. A ter tetsz
oleges Ad , A0d
/ H pontjai pontosan akkor esnek ugyanabba a H hat
arolta nylt felterbe, ha az A0 , A1 , . . ., Ad es az A0 , A1 , . . ., A0d
affin b
azisok megegyez
o ir
anytas
uak.
Bizonyt
as : Legyen H = Z(s) valamilyen s X affin formaval, es valasszunk

olyan A X pontot, hogy s(A) = 1. Az A0 A1 , . . ., A0 Ad1 , A0 A bazisban az
A0 Ad es az A0 A0d vektorokat felrva az utolso koordinata s(Ad ), illetve s(A0d ).

Ezert az A0 A1 , . . ., A0 Ad1 , A0 Ad bazist az A0 A1 , . . ., A0 Ad1 , A0 A0d bazisba
transzform
al
o m
atrix determinansa s(A0d )/s(Ad ), ami pontosan akkor pozitv,
0
ha Ad es Ad ugyanabba a H hatarolta nylt felterbe esik.
t
Megjegyzes. Az 1.8.7. All
asbol rogton kovetkezik, hogy iranytott affin terben egy H hipersk ir
anyt
asa valamelyik H hatarolta felter kiszemelesevel
egyenertek
u. Kezenfekv
o egy felter iranytasan az egesz ter iranytasat erteni.
Ezek ut
an meg
allapodhatunk abban, hogy egy iranytott felter olyan modon
sz
armaztatja a hat
arol
o hiperskja iranytasat, hogy azokat a hiperskbeli rendezett affin b
azisokat tekintj
uk pozitvnak, amelyeket a befoglalo ter pozitv
b
azis
av
a egeszt
unk ki azzal, hogy valamely a (nylt) felterbol valasztott pontot a t
obbi ut
an sorolunk.
1.8.8. Definci
o (Korl
atos halmaz). A veges dimenzios, valos X affin ter
egy T reszhalmaz
at korl
atosnak mondjuk, ha barmely s X affin formaval
az s(T ) R sz
amhalmaz korlatos.
Nyilv
an korl
atos halmaz b
armely reszhalmaza is korlatos, tovabba veges sok
X-beli korl
atos halmaz egyestese is korlatos. Barmely f : X X 0 affin
lekepezesnel korl
atos X-beli reszhalmaz
kepe is korlatos X 0 -ben, hiszen T

0
0
0
0
X es s (X ) mellett s f (T ) = (s f )(T ), es itt s0 f X .
Az X = Rd esetben az itt definialt korlatossag nyilvan egybeesik az Rd koordin
ataterben haszn
alt szokasos korlatossagfogalommal. Emiatt felhaszn
alva, hogy tetsz
oleges X-re az X-beli affin koordinatarendszerek affin izomorfizmusok X es Rd k
oz
ott megallapthatjuk, hogy X egy T reszhalmaza
akkor es csak akkor korl
atos X-ben, ha barmely (vagy akar csak egyetlen) x :
: X Rd affin koordin
atarendszer mellett az x(T ) halmaz korlatos Rd -ben.
A veges dimenzi
os val
os affin terekben termeszetes (koordinatazastol f
uggetlen) u
t kn
alkozik lekepezesek folytonossaganak az ertelmezesere. Ehhez olyan
fogalmakat kell tiszt
azni, mint az affin terben fekvo reszhalmazok nylt, illet-
1. Affin terek
63
ve z
art volta, pontok k
ornyezetei, halmazok belseje, illetve lezarasa. Ezeket
a fogalmakat tekintj
uk a ter topologiai viszonyainak.
1.8.9. Definci
o (Nylt
es z
art halmazok, term
eszetes topol
ogia).
Az X affin ter egy reszhalmazat nyltnak mondjuk, ha eloallthato olyan
halmazok egyestesekent, amelyek mindegyike veges sok nylt felter metszete.
Az X-beli nylt halmazok rendszerere ervenyesek az alabbi tulajdonsagok:
es X nylt halmazok,
b
armely veges sok nylt halmaz metszete is nylt,
tetsz
olegesen sok nylt halmaz egyestese is nylt.
A nylt halmazok gy defini
alt rendszeret az affin ter termeszetes topologiaj
anak szok
as nevezni. Z
artnak mondjuk X egy reszhalmazat, ha az X-re
vonatkoz
o komplementere nylt halmaz.
Peld
aul a nylt felterek nylt halmazok, a zart felterek zartak az 1.8.9. Definci
o ertelmeben is.
K
onny
u meggondolni, hogy ha Y X affin alter, akkor az Y -beli nylt halmazok pontosan az Y U alak
u halmazok, ahol U nylt halmaz X-ben.
1.8.10. Definci
o (Pontok k
ornyezetei). Azt mondjuk, hogy egy A X
pontnak egy X-beli K reszhalmaz kornyezete X-ben, ha letezik olyan U X
nylt halmaz, amelyre A U K. (Meggondolhato, hogy ezzel egyenertek
u
definci
ot kapn
ank, ha U -r
ol megkovetelnenk, hogy eloallthato legyen veges
sok X-beli nylt felter metszetekent.)
1.8.11. Definci
o (Bels
o pont, hat
arpont, lez
ar
as). Legyen S X.
A ter egy A pontj
at az S halmaz belso pontjanak mondjuk, ha S az Anak k
ornyezete. Az S halmaz belsejen az S belso pontjai altal alkotott intS
halmazt ertj
uk. A B X pontot S hatarpontjanak mondjuk, ha B barmely
K k
ornyezetere K S 6= es K S 6= teljes
ul. Az S halmaz hataranak
nevezz
uk az S hat
arpontjaibol allo S halmazt. Az S halmaz lezarasanak
mondjuk az S = S S halmazt.
Az al
abbi tulajdons
agok k
onnyen meggondolhatok:
intS a legb
ovebb S-ben fekvo nylt halmaz,

S = X intS int(X S) ,
S a legsz
ukebb S-et tartalmazo zart halmaz,

S = X int(X S) ,
64
Affin geometria
egy halmaz akkor es csak akkor nylt, ha azonos a belsejevel,

egy halmaz akkor es csak akkor zart, ha azonos a lezarasaval.
1.8.12. Definci
o (Konvergens pontsorozat, limesz). Az X-beli An (n
N) pontsorozatot konvergensnek nevezz
uk, es az A X pontot a sorozat
limeszenek mondjuk (jelben : An A), ha A-nak barmely kornyezete a sorozat elemeit veges sok kivetellel tartalmazza.
K
onnyen meggondolhat
o, hogy barmely S X reszhalmazra S pontosan
az S-beli konvergens sorozatok limeszeibol all, tovabba egy pont akkor es
csak akkor tartozik S-hez, ha eloall S-ben fekvo sorozat limeszekent is es
(X S)-ben fekv
o sorozat limeszekent is.
1.8.13. Definci
o (Folytonos lek
epez
es). Legyenek X es X 0 veges dimen0
zi
os val
os affin terek es f : X X tetszoleges lekepezes. Azt mondjuk,
hogy f folytonos az A X pontban, ha az f (A) X 0 pontnak barmely
K 0 X 0 k
ornyezetehez tal
alhato az A pontnak olyan K X kornyezete,
amelyre f (K) K 0 .
K
onnyen l
athat
o, hogy f akkor es csak akkor folytonos minden A X pontban, ha b
armely U 0 X 0 nylt halmazra az f 1 (U 0 ) halmaz nylt X-ben. Ennek alapj
an az f lekepezest folytonosnak mondjuk, ha barmely nylt halmaz
f -nel sz
armaz
o
oskepe nylt. (Ezzel egyenertek
u feltetel az is, hogy barmely
z
art halmaz
oskepe z
art.)
A nylt halmazokat nylt felterekbol szarmaztattuk metszes es egyestes segtsegevel. Halmazok
oskepenek kepzese felcserelheto a metszet es az egyestes
m
uveletevel. Emiatt a folytonossag utobbi feltetelet elegendo volna csak a
nylt felterekre mint U 0 halmazokra megkovetelni.
Ha f : X X 0 affin lekepezes, akkor tetszoleges s0 (X 0 ) affin forma eseten
az {A0 X 0 : s0 (A0 ) > 0} nylt felter f szerinti oskepe az {A X : s(A) >
> 0} halmaz, ahol s = s0 f X . Ha s nem konstans, akkor ez a halmaz
nylt felter, egyebkent pedig vagy , vagy X. Emiatt barmely affin lekepezes
folytonos.
R
ogzts
unk peld
aul egy A0 , A1 , . . ., Ad affin bazist X-ben es alltsuk elo a
P X pontokat P = 0 A0 + 1 A1 + . . . + d Ad affin kombinaciokent. Az
t
1.3.19. All
as es az affin formak folytonos volta alapjan a i egy
utthatok
folytonosan f
uggnek P -t
ol.
Az affin alterek z
art halmazok, hiszen folytonos f
uggvenyek (nevezetesen az
affin form
ak) zer
ohalmazaikent, illetve ezek metszeteikent allnak elo.
B
armely H X hipersk azonos barmelyik H altal hatarolt (akar nylt, akar
z
art) felternek az 1.8.11. Defincio ertelmeben vett hataraval. Ez peldaul abbol
1. Affin terek
65
l
athat
o, hogy tetsz
oleges P H ponthoz valaszthatunk olyan E egyenest Xben, hogy P E es E * H, ekkor E H = {P } es gy P barmely kornyezete
belemetsz az E egyenes mindket P szerinti nylt felegyenesesebe, annal inkabb
mindket H hat
arolta felterbe.
Megjegyzes. Altal
aban folytonos lekepezesnel zart halmaz kepe nem feltetlen
ul z
art, es nylt halmaz kepe sem feltetlen
ul nylt. Jol ismert teny viszont,
hogy az Rd -ben fekv
o korl
atos zart halmazok folytonos kepei szinten korl
atosak es z
artak. Egy veges dimenzios valos affin terben fekvo reszhalmazt
kompaktnak nevez
unk, ha korlatos es zart. Az ilyen halmazokra nyilvanvaloan
atvihet
o az Rd -ben fekv
o korlatos es zart halmazok analzisbol ismert szamos
tulajdons
aga. Igy peld
aul a BolzanoWeierstrass-fele tetel es a Weierstrassfele kiv
alaszt
asi tetel is ervenyes affin terben: kompakt halmazon ertelmezett
b
armely folytonos val
os f
uggvenynek letezik minimuma es maximuma, illetve
egy kompakt halmazban fekvo barmely pontsorozatbol kivalaszthato olyan
reszsorozat, amely a halmaz valamely pontjahoz konvergal.
1.8.14. Definci
o (Homeomorfizmus). Egy bijektv lekepezest, amely folytonos, es amelynek az inverze is folytonos, homeomorfizmusnak nevez
unk.
Nyilv
an b
armely affin izomorfizmus egy
uttal homeomorfizmus.
Egy X X 0 homeomorfizmus bijektv megfeleltetest letest az X-beli, illetve
az X 0 -beli nylt halmazok rendszere kozott (azaz X es X 0 topologiaja kozott).
Ha r
ogzt
unk egy x : X Rd affin koordinatarendszert, akkor az X-beli
nylt halmazokat (es az ebb
ol szarmaztathato tovabbi topologiai fogalmakat)
az Rd koordin
ataterbeli
v
u d
uX

x = (x1 , . . . , xd ), y = (y1 , . . . , yd ) Rd
(x, y) = t (xi yi )2
i=1
t
avols
ag segtsegevel is definialhatnank: az U X halmazt nyltnak nevezhetnenk,
armely A U ponthoz van olyan > 0, hogy q Rd ,
ha b
x(A), q < eseten q x(U ). Az alabbi tetel alapjan ezzel a modszerrel is f
uggetlen
ul a koordinatarendszer megvalasztasatol a termeszetes
topol
ogia nylt halmazait kapnank. Ez annyit jelent, hogy Rd -nek mint affin ternek a termeszetes topologiaja azonos a fenti tavolsagf
uggveny altal
sz
armaztatott topol
ogi
aval.
1.8.15. T
etel. Legyen S Rd es p S. Az S halmaz akkor es csak akkor k
ornyezete p-nek az Rd affin ter termeszetes topologiaja ertelmeben, ha
letezik olyan > 0, hogy q Rd , (p, q) < eseten q S.
Bizonyt
as : Tegy
uk f
ol el
oszor, hogy S kornyezete p-nek. Ekkor van veges sok
olyan nylt felter, amelyek tartalmazzak p-t es amelyek metszete S-nek resze.
66
Affin geometria
Legyen H az egyik ilyen felter hatarolo hiperskja. Ekkor H = Z(s) Rd ,

ahol az s (Rd ) affin forma koordinatas alakja s(x) = a1 x1 + . . . + ad xd +
+ b (x Rd ). Miut
an a p = (p1 , . . . , pd ) Rd pont
pvalamelyik H hatarolta
nylt felterbe esik, s(p) = c 6= 0. Legyen = |c|/ a21 + . . . + a2d . Ha most
valamilyen q Rd -re (p, q) < , akkor a CauchySchwarz-egyenlotlenseget
felhaszn
alva
|s(p)s(q)| = |a1 (p1 q1 )+. . .+ad (pd qd )|
q
a21 + . . . + a2d (p, q) < |c|,
teh
at q is ugyanabba a nylt felterbe esik, mint p. Az gy kivalasztott -ok
legkisebbike megfelel a kv
analmaknak.
Megfordtva, ha adott az > 0 szam, akkor definialjuk i =p1, . . . , d -re az
si (Rd ) es ti p(Rd ) affin formakat az si (x) = xi pi /d, illetve a
ti (x) = xi pi + /d formulaval. Az si < 0 es a ti > 0 egyenlotlensegekkel
defini
alt 2d darab nyltpfelternek p kozos pontja. Barmely tovabbi q kozos
pontjukra |qi pi | < /d teljes
ul minden i-re, gy (p, q) < , ahonnan
q S. Emiatt S k
ornyezete p-nek.
t
1.8.16. All
as. B
armely sz
urjektv affin lekepezes nylt lekepezes, azaz nylt
halmazt nylt halmazba visz.
Bizonyt
as : Az 1.1.10-beli elso pelda alapjan linearizalas es alkalmas koordin
atarendszer bevezetese ut
an csak azt kell meggondolni, hogy k d eseten
az r : Rd Rk vettes nylt lekepezes.
Legyen teh
at U Rd nylt es q r(U ), be kell latnunk, hogy az r(U ) halmaz
k
ornyezete q-nak. V
alasszunk p = (p1 , . . . , pd ) U -t u
gy, hogy r(p) = q. Az
1.8.15. Tetel miatt alkalmas -nal a p pont -kornyezete resze U -nak. Ha most
y Rk es (q, y) < , akkor az x = (y, pk+1 , . . . , pd ) Rd pontra (p, x) =
= (q, y) < , ezert x U , tovabba r(x) = y, ahonnan y r(U ).
Megjegyzes. Egyeb testek feletti veges dimenzios affin tereken is ertelmezheto

termeszetes topol
ogia az X = XA = V = Fd azonostas u
tjan, valahanyszor
az F test alaphalmaz
an adott egy olyan topologia, amelyre nezve a testbeli
m
uveletek folytonosak. Szokas ilyen modon peldaul a komplex affin tereket
is topol
ogi
aval ell
atni. Egy (X, V, ) d-dimenzios komplex affin ter topologi
aj
anak egy termeszetes szarmaztatasa adodik abbol, hogy a V vektorter
2d-dimenzi
os vektorternek tekintheto a valos test folott, es gy (X, V, ) automatikusan 2d-dimenzi
os valos affin ter.
rben
2. Konvex halmazok affin te
67
2. Konvex halmazok affin t

erben
A konvex halmazok elmeletenek jelentos resze csak a ter affin strukt
urajara
t
amaszkodik es nem haszn
alja a ter metrikus viszonyait, azaz peldaul tavols
agokat, sz
ogeket. Itt azokat a konvex halmazokkal kapcsolatos fogalmakat es
osszef
uggeseket vessz
uk sorra, amelyek az affinitasokkal szemben invariansak,
es gy m
ar az affin geometri
aban is ertelmezhetok, illetve bizonythatok. Az
al
abbiakban (X, V, ) veges dimenzios valos affin ter, amelyet a termeszetes
topol
ogi
aval l
atunk el. Az X ter dimenziojat d jeloli.
2.1. Konvex halmazok, konvex kombin

aci
ok
2.1.1. Definci
o (Szakasz). Adott A, B X mellett A, B vegpont
u szaka
1
szon (vagy az
A, B pontokat osszekoto szakaszon) az [A, B] = A {t AB :
: 0 t 1} halmazt ertj
uk.
K
onnyen l
athat
o, hogy A 6= B eseten [A, B] = 1
A {t AB : t 0}
1
B {t BA : t 0} , azaz az [A, B] szakasz az hA, Bi egyenesen annak
a ket z
art felegyenesnek a metszetekent all elo, amelyek vegpontja A, illetve
B, es amelyek tartalmazz
ak B-t, illetve A-t. Igy nyilvan [B, A] = [A, B]. Ha
A = B, akkor [A, B] = {A}, amelyet elfajulo szakasznak tekint
unk.
Tetsz
oleges O X ponttal [A, B] = {P X : OP = t OA+(1t) OB, 0
t 1}, azaz [A, B] = {tA + (1 t)B : 0 t 1}.
2.1.2. Definci
o (Konvex halmaz). Egy K X halmaz konvex, ha barmely ket pontj
aval egy
utt azok osszekoto szakaszat is tartalmazza, azaz tetsz
oleges A, B K eseten [A, B] K.
2.1.3. P
eld
ak
B
armely X-beli affin alter konvex, az u
res halmaz konvex, barmely felter
es b
armely szakasz konvex.
A sz
amegyenesen pontosan az intervallumok konvexek (kozej
uk ertve
az elfajul
o vagy vegtelenbe ny
ulo intervallumokat is).
Szakasznak affin lekepezesnel szarmazo kepe (esetleg elfajulo) szakasz,
emiatt b
armely konvex halmaznak affin lekepezesnel szarmazo kepe,
illetve
oskepe konvex.
Ha K1 X1 es K2 X2 konvex, akkor K1 K2 X1 X2 is konvex.
68
Affin geometria
S
Ha K X konvex es P X, akkor a C = >0 HP, (K) halmaz is
konvex, ahol HP, jel
oli a P kozeppont
u es arany
u homoteciat. Legyen
ugyanis A = HP, (A0 ), B = HP, (B 0 ), A0 , B 0 K es t [0,1], ekkor
k
ozvetlen sz
amol
assal adodik, hogy tA + (1 t)B = HP, (uA0 + (1
0
u)B ), ahol = t+(1t) es u = t/. Az is konnyen ellenorizheto,
hogy a C {P } halmaz is konvex.
Egy val
os vektorterben konvex k
upnak nevez
unk egy reszhalmazt, ha
konvex es b
armely elemevel egy
utt annak osszes pozitv skalarszorosat
is tartalmazza. A fenti C es C {P } halmazok konvex k
upok az XP
vektorterben.

Pd
2 1/2
Az Rd -beli (x, y) =
metrikaval definialt B(a, r) =
i=1 (xi yi )
d
= {x R : (x, a) < r} nylt, illetve B(a, r) = {x Rd : (x, a) r}
z
art g
ombtestek, tov
abba ezek affinitassal nyert kepei, a nylt, illetve
z
art ellipszoidtestek konvex halmazok Rd -ben.
A V V R szimmetrikus bilinearis f
uggvenyek vektortereben a pozitv definit (illetve a negatv definit) szimmetrikus bilinearis f
uggvenyek
konvex k
upot alkotnak.
Egy negyzetes val
os matrixot duplan sztochasztikusnak nevez
unk, ha
minden eleme nemnegatv, tovabba minden sorosszege es minden oszlop
osszege 1-gyel egyenlo. Jelolje Bn az n n meret
u duplan sztochasztikus m
atrixok halmaz
at, ekkor Bn Rnn konvex halmaz.
Konvex halmazok tetszoleges X-beli rendszerenek a metszete konvex.
Tov
abbi erdekes peld
ak sz
armaztathatok a kovetkezo konstrukcio hasznalat
aval.
2.1.4. Definci
o (Minkowski-kombin
aci
o). Legyenek K, L X tetszoleges reszhalmazok es , R rogztett egy
utthatok, melyekre + = 1. A
K es L halmazok es egy
utthatokkal vett Minkowski-kombinaciojan az

K + L = P + Q : P K, Q L
halmazt ertj
uk. Ha X = V vektorter, akkor a Minkowski-kombinacio az +
+ = 1 feltetel nelk
ul is ertelmezheto. Az = = 1 esetben a K + L
Minkowski-
osszegr
ol beszel
unk.
t
2.1.5. All
as. Konvex halmazok tetszoleges Minkowski-kombinacioja is konvex.
rben
69
Bizonyt
as : Tegy
uk fel, hogy K es L konvex halmazok X-ben. Legyen az
K + L Minkowski-kombin
acio ket tetszoleges pontja A = P + Q es B =
= R+S, ahol P, R K es Q, S L, tovabba legyen C [A, B] tetszoleges,
azaz C = tA + (1 t)B, t [0,1]. Ekkor C = t(P + Q) + (1 t)(R +
+ S) = (tP + (1 t)R) + (tQ + (1 t)S), itt tP + (1 t)R K es
tQ + (1 t)S L, gy C K + L.
2.1.6. Definci
o (Konvex burok). A 2.1.3-beli utolso pelda kovetkezteben
b
armely S X halmazhoz az ot tartalmazo X-beli konvex halmazok kozott
letezik legsz
ukebb, megpedig az S-et tartalmazo osszes X-beli konvex halmaz
metszete. Ezt a halmazt nevezz
uk az S halmaz konvex burkanak, es conv(S)sel jel
olj
uk.
Peld
aul b
armely szakasz a vegpontjai konvex burka. Egy halmaz pontosan
akkor konvex, ha azonos a konvex burkaval.
2.1.7. Definci
o (Konvex kombin
aci
o). Egy affin kombinaciot konvex
kombin
aci
onak nevez
unk, ha a benne szereplo egy
utthatok nemnegatvak.
Teh
at a P X pont az A1 , . . ., Ak pontok P
konvex kombinacioja, ha P =
k
= 1 A1 + . . . + k Ak , ahol 1 , . . ., k 0 es i=1 i = 1.
Peld
aul b
armely szakasz pontosan a ket vegpont konvex kombinacioibol all.
2.1.8. T
etel. B
armely ponthalmaz konvex burka a halmazbol vett veges
pontrendszerek konvex kombinacioibol all.
Bizonyt
as : Legyen S X tetszoleges, es jelolje c(S) az S-beli veges pontrendszerek
osszes lehetseges konvex kombinacioi halmazat. Megmutatjuk,
hogy c(S) = conv(S).
c(S) conv(S) : Ha P c(S), akkor P valamely A1 , . . ., Ak S pontok 1 ,
. . ., k egy
utthat
os konvex kombinacioja. A pontok szama, azaz k szerinti
teljes indukci
oval megmutatjuk, hogy P conv(S). A k = 1 eset trivialis, a
k = 2 esetben pedig a konvexitas defincioja szerint ez igaz. Legyen k > 2
es tegy
uk f
ol, hogy a k-n
al kevesebb tag
u konvex kombinaciok conv(S)-ben
vannak. Ha a i egy
utthat
ok valamelyike 0, akkor az indukcios feltevest a
t
obbi pontra alkalmazva keszen vagyunk. Egyebkent pedig legyen = 1 +
+. . .+k1 es i = i / (i = 1, . . . k 1). Ekkor B = 1 A1 +. . .+k1 Ak1
konvex kombin
aci
o, ezert az indukcios feltevesbol B conv(S). Veg
ul P a
B es az Ak pont konvex kombinacioja a es k egy
utthatokkal, gy P
conv(S).
conv(S) c(S) : Eleg bel
atni, hogy c(S) konvex, hiszen az egytag
u konvex
kombin
aci
okkal S c(S), es gy a konvex burok definciojabol conv(S) c(S)
k
ovetkezik. Legyen A, B c(S) es alljon elo A az A1 , . . ., Ak S pontok
1 , . . ., k egy
utthat
os konvex kombinaciojakent, B pedig a B1 , . . ., Bl
S pontok 1 , . . ., l egy
utthatos konvex kombinaciojakent. Ha P [A, B],
70
Affin geometria
akkor P az A es a B konvex kombinacioja valamilyen es egy

utthatokkal.
Ekkor a P pont el
o
allthat
o az A1 , . . ., Ak , B1 , . . ., Bl S pontok konvex
kombin
aci
ojakent rendre az 1 , . . ., k , 1 , . . ., l egy
utthatokkal, gy
P c(S).
2.1.9. K
ovetkezm
eny. Egy S X halmaz akkor es csak akkor konvex, ha
z
art a konvex kombin
aci
ok kepzesere, azaz ha barmely veges sok S-beli pont
b
armely konvex kombin
aci
oja is eleme S-nek.
Bizonyt
as : Ha S konvex, akkor S = conv(S), gy a 2.1.8. Tetel miatt az
S-beli pontok konvex kombinacioi S-ben vannak. Megfordtva, ha S zart a
konvex kombin
aci
ok kepzesere, akkor ezt az S-beli pontparokra alkalmazva
ad
odik, hogy minden A, B S-re [A, B] S.
2.2. Konvex halmazokra vonatkoz

o alapt
etelek
2.2.1. T
etel (Carath
eodory t
etele). A d-dimenzios X affin terben egy
S X halmaz konvex burk
anak barmely pontja eloall legfeljebb d + 1 darab
S-beli pont konvex kombin
aciojakent.
Bizonyt
as : A 2.1.8. Tetelt alkalmazva P conv(S) eloallthato valamilyen
A1 , . . ., Ak S pontoknak valamilyen 1 , . . ., k egy
utthatos konvex kombi
n
aci
ojakent. Ekkor 1 P A1 + . . . + k P Ak = 0. Tegy
uk fel, hogy k a legkisebb
olyan sz
am, amellyel ilyen el
oalltas lehetseges, ekkor sz
uksegkeppen az osszes
i pozitv. Azt
alltjuk, hogy k d + 1. Indirekt modon tegy
uk fel, hogy k >
> d+1, ekkor az A1 , . . ., Ak pontrendszer nem f
uggetlen, ezert leteznek olyan,
nem mind 0-val egyenl
o 1 , . . ., k valos szamok, hogy 1 + . . . + k = 0 es
1 P A1 + . . . + k P Ak = 0. Ekkor eleg kicsi > 0 mellett a 1 + 1 , . . .,

k + k sz
amok nemnegatvak ; ehhez nyilvan min{i /i : i < 0, 1
i k} elegend
o. V
alasszuk -t ezzel a korlattal egyenlonek. Ekkor a P pont
az A1 , . . ., Ak pontok konvex kombinacioja a 1 + 1 , . . ., k + k egy
utthat
okkal, amelyek k
oz
ott a 0 is elofordul. P tehat eloall k-nal kevesebb S-beli
pont konvex kombin
aci
ojakent, ami ellentmond k minimalitasanak.
2.2.2. Definci
o (Szimplex). Az X affin terben k-dimenzios szimplexnek
nevezz
uk k + 1 darab f
uggetlen pont konvex burkat. Jeloles: ha A0 , A1, . . .,
Ak X f
uggetlenek, akkor [A0 , A1 , . . . , Ak ] = conv {A0 , A1 , . . . , Ak } . Az
A0 , A1 , . . ., Ak pontokat a szimplex cs
ucsainak nevezz
uk.
K
onnyen meggondolhat
o (es a 2.5. szakaszban reszletesen is targyaljuk majd),
hogy a szimplex a cs
ucsai halmazat egyertelm
uen meghatarozza.
A 0-dimenzi
os szimplexek egypont
uak, az 1-dimenzios szimplexek pontosan a
nem elfajul
o szakaszok, a 2-dimenziosakat haromszognek, a 3-dimenziosakat
tetraedernek nevezz
uk.
rben
71
Miut
an egy szimplex a cs
ucsai alkotta pontrendszer nemnegatv egy
utthatos
affin kombin
aci
ob
ol
all, b
armely d-dimenzios szimplexet elo tudunk alltani
d + 1 darab z
art felter k
ozos reszekent. Legyenek ugyanis A0 , A1 , . . ., Ad
a szimplex cs
ucsai, ekkor ezek a pontok affin bazist alkotnak X-ben. Legyenek s0 , s1 , . . ., sd X az ehhez az affin bazishoz tartozo dualis affin
form
ak. (Emlekeztet
ou
l : si (P ) a P -t eloallto affin kombinacioban szereplo
Td
i-edik egy
utthat
o.) Ekkor [A0 , A1 , . . . , Ad ] = i=0 {P X : si (P ) 0}, es
ez a formula azt mutatja, hogy a szimplex eloallthato d + 1 darab zart felter
metszetekent.
t
2.2.3. All
as. B
armely S X halmaz konvex burka eloall azoknak a szimplexeknek az egyestesekent, amelyeknek a cs
ucsai S-nek elemei.
Bizonyt
as : B
armelyik S-beli cs
ucs
u szimplex nyilvan benne fekszik conv(S)ben, gy eleg a fordtott tartalmazast belatni. Legyen P conv(S) tetszoleges. A 2.1.8. Tetel szerint P benne van veges sok alkalmas S-beli pont
konvex burk
aban; v
alasszunk egy olyan A0 , A1 , . . ., Ak minimalis S-beli
pontrendszert, amelynek P a konvex burkaban van. Eleg megmutatni, hogy
ez a pontrendszer f
uggetlen. Ha nem gy volna, akkor benne fek
udne egy kn
al kisebb dimenzi
oj
u Y affin alterben, amelyre a 2.2.1. Tetelt alkalmazva az
ad
odna, hogy P el
o
all az A0 , A1 , . . ., Ak pontok koz
ul legfeljebb k darabnak
a konvex kombin
aci
ojakent is. Ez ellentmond az A0 , A1 , . . ., Ak pontrendszer
minimalit
as
anak.
2.2.4. Lemma (Radon t
etele). Ha valamely S X pontrendszer nem f
uggetlen, akkor S-nek leteznek olyan S1 es S2 diszjunkt reszhalmazai, amelyekre
conv(S1 ) conv(S2 ) 6= .
Bizonyt
as : Feltehet
o, hogy S = {A1 , A2 , . . . , Ak } veges. Leteznek olyan 1 ,
2 , . . ., k nem csupa zerus valos szamok, amelyekre 1 + 2 + . . . + k = 0 es
valamilyen (tetsz
oleges) O X kezdoponttal 1 OA1 +2 OA2 +. . .+kP
OAk =
= 0. Legyen I = {i : i > 0} es J = {j : j < 0}, tovabba I = iI i
P
P
es J = jJ j . Ekkor az OP = iI (i /I ) OAi egyenloseggel definialt

P
P pontra OP = jJ (j /J ) OAj is teljes

ul. Mindket formulaban konvex
kombin
aci
ok
allnak, emiatt P conv(S1 ) conv(S2 ), ahol S1 = {Ai : i I}
es S2 = {Aj : j J}.
2.2.5. T
etel (Helly t
etele, v
eges v
altozat). Legyen adott a d-dimenzios
val
os affin terben veges sok konvex halmaz. Ha koz
ul
uk barmelyik legfeljebb
(d + 1)-nek van k
oz
os pontja, akkor az osszesnek van kozos pontja.
Bizonyt
as : Legyenek K1 , K2 , . . ., Kn az adott konvex halmazok. Teljes indukci
ot alkalmazunk n szerint. Ha n d + 1, akkor nincs mit bizonytani;
legyen n = d + 2. B
armelyik 1 m d + 2 indexhez a felteves szerint
72
Affin geometria
tal
alhat
o olyan Am pont, amelyre Am Ki teljes
ul minden i 6= m, 1
i d + 2 eseten. Az A1 , A2 , . . ., Ad+2 pontok rendszere osszef
uggo, ezert
a 2.2.4. Lemm
at alkalmazva vannak olyan diszjunkt I es J indexhalmazok,
hogy a conv({Ai : i I}) es a conv({A
etezik P
T j : j J}) halmazoknak l
T
k
oz
os pontja. Ekkor az {Ai : i I} iI
K
e
s
az
{A
:
j
J}
i
j
j J
/ Kj
Td+2

T/
T
tartalmaz
asok miatt P
j J
/ Kj =
m=1 Km .
iI
/ Ki
Tegy
uk fel most, hogy n > d + 2 es az n 1 halmazbol allo rendszerekre
igaz az
allt
as. Legyen m = 1, . . . , n 1 -re Lm = Km Kn . Ekkor az Lm
halmazok is konvexek es k
oz
ul
uk barmely (d+1)-nek van kozos pontja, hiszen
ennek az ellen
orzesehez a Km halmazok koz
ul (d + 2)-nek kell kozos ponttal
Tn
Tn1
brnia, ezt pedig m
ar bel
attuk. Nyilvan m=1 Km = m=1 Lm , ezert az L1 ,
L2 , . . ., Ln1 halmazok rendszerere az indukcios feltevest alkalmazva adodik
az
allt
as.
A Helly-tetelnek olyan v
altozata is hasznalatos, amelyben a konvex halmazok
sz
ama nem feltetlen
ul veges. Vegtelen sok halmaz kozos pontjanak letezesehez nem kell er
osebb geometriai feltevest tenn
unk, ez pusztan topologiai okok
k
ovetkezmenye lesz. Az al
abbi lemma az Rd -beli kompakt (azaz korlatos es
z
art) halmazok egyik gyakran hasznalt topologiai tulajdonsaga, bizonytas
at
ol itt eltekint
unk. Az absztrakt topologiaban eppen ezt a tulajdonsagot
haszn
alj
ak a kompakts
ag definciojakent.
2.2.6. Lemma. Legyen K X kompakt halmaz. Ha X-beli nylt halmazok
egy rendszere lefedi K-t, akkor ezek koz
ul a halmazok koz
ul veges sok is lefedi
K-t.
2.2.7. T
etel (Helly t
etele, v
egtelen v
altozat). Legyen adott a d-dimenzi
os val
os affin terben tetsz
olegesen sok konvex zart halmaz, amelyek kozott
legal
abb az egyik korl
atos. Ha a halmazok koz
ul barmelyik legfeljebb (d + 1)nek van k
oz
os pontja, akkor az osszesnek van kozos pontja.
Bizonyt
as : Legyen K a halmazrendszer kompakt tagja. Indirekt modon tegy
uk fel, hogy a halmazoknak nincs kozos pontja. Ekkor K-nak nylt halmazokkal val
o lefedeset alkotja a tobbi halmaz komplementere. Hivatkozva
a 2.2.6. Lemm
ara es K kompaktsagara a halmazrendszer veges sok tagjanak
a komplementere is lefedi K-t, azaz ennek a veges sok tagnak K-val egy
utt
nincs k
oz
os pontja. Ez pedig ellentmond a 2.2.5. Tetelnek.
A Helly-tetel alkalmaz
asakent az alabbi alltasban megmutatjuk, hogy egy
kompakt konvex halmaz nem terhet el tetszolegesen nagy mertekben attol,
hogy k
ozeppontosan szimmetrikus legyen.
rben
73
t
2.2.8. All
as. Legyen K kompakt konvex halmaz a d-dimenzios valos affin
terben, d 1. Ekkor letezik olyan P K pont, hogy barmely P -n atmeno
E X egyenesre K E = [A, B], A 6= B 6= P eseten az (ABP ) osztoviszonyra 1/d (ABP ) d teljes
ul.
Bizonyt
as : Minden Q K pontra keszts
uk el a KQ = HQ,d/(d+1) (K) konvex
tjuk, hogy ezek koz
halmazt. All
ul a halmazok koz
ul barmelyik (d + 1)-nek
van k
oz
os pontja. Legyen ugyanis Q1 , Q2 , . . ., Qd+1 K tetszoleges. Jelolj
uk S-sel ezek s
ulypontj
at es Si -vel az i-edik elhagyasa utan a tobbi pont
s
ulypontj
at:
1
1
Q1 + . . . +
Qd+1 ,
d+1
d+1
1
1
1
1
Si = Q1 + . . . + Qi1 + Qi+1 + . . . + Qd+1 ;
d
d
d
d
S=
ekkor Si K es a s
ulyok csoportostasaval minden i = 1, . . . , (d + 1) -re
1
d
S = d+1
Qi + d+1
Si = HQi ,d/(d+1) (Si ) T KQi teljes
ul. A 2.2.6. Kovetkezmenyt alkalmazva v
alasszunk egy P {KQ : Q K} pontot. Ha [A, B]
a K halmaz P -n
atmen
o h
urja es A 6= B 6= P , akkor P KA miatt P
HA,d/(d+1) ([A, B]), ahonnan (ABP ) d. A masik egyenlotlenseg A es B
szerepcserejevel ad
odik.
Megjegyzes. A d-dimenzi
os szimplex peldaja mutatja, hogy d a leheto legkisebb sz
am, amellyel a 2.2.8-beli egyenlotlensegek fennallnak, tovabba szimplex eseten a cs
ucsok s
ulypontja az egyetlen alkalmas P pont.
2.3. Konvex halmazok topol

ogiai tulajdons
agai
Az al
abbiakban (ahogyan m
ar 2.2.62.2.8-ban is) a nylt, zart, kompakt stb.
jelz
ok az X affin ter termeszetes topologiajara vonatkoznak. Az intS, S, illetve
S jel
oleseket is egy S X ponthalmaznak az X ter termeszetes topologiaj
ara vonatkoz
o belsejere, lez
arasara es hatarara hasznaljuk.
t
2.3.1. All
as. Konvex halmaz lezarasa konvex.
Bizonyt
as : Tegy
uk fel, hogy K X konvex, legyen A, B K es P [A, B].
Ekkor valamilyen t [0,1]-re P az A es B konvex kombinacioja t es 1
t egy
utthat
okkal. Leteznek olyan K-beli An es Bn sorozatok, hogy An
A es Bn B. Ekkor az An es a Bn pont t es 1 t egy
utthatokkal vett
Pn konvex kombin
aci
oja K-hoz tartozik. Affin koordinatakat hasznalva es a
vektorm
uveletek folytonoss
agara hivatkozva rogton lathato, hogy Pn P ,
ahonnan P K.
74
Affin geometria
t
2.3.2. All
as. Legyen K konvex halmaz. Ekkor :
(1) Ha A K es B intK, akkor [A, B] {A} intK.
(2) intK konvex.
(3) intK pontosan akkor u
res, ha K benne fekszik egy hiperskban.
(4) intK = intK.
(5) Ha intK 6= , akkor K = intK.
Bizonyt
as : (1): Legyen P [A, B], P 6= A, B tetszoleges pont es definialjuk
a val
os sz
amot a AP = AB egyenloseggel, ekkor 0 < < 1. A P
k
ozeppont
u, /( 1) ar
any
u HP,/(1) homotecia a B pontot A-ba, gy az
intK nylt halmazt A egy nylt kornyezetebe viszi.
Emiatt v
alaszthatunk olyan C K pontot, amely A-nak ebbe a kornyezetebe
esik, azaz amelynel a Q = HP,(1)/ (C) pontra Q intK. Tekints
uk most a
HC, homoteci
at. Egyreszt HC, (Q) = P , masreszt C K miatt HC, (K)
K es ann
al ink
abb HC, (intK) K teljes
ul. Tehat P HC, (intK) K,
ahol HC, (intK) nylt halmaz, es gy P intK.
(2): R
ogt
on k
ovetkezik (1)-bol.
(3): Ha K nem resze semmilyen hipersknak, akkor dimhKi = d, ezert K-ban
van d + 1 f
uggetlen pont: A0 , A1 , . . ., Ad . Ekkor K lefedi az [A0 , A1 , . . . , Ad ]
d-dimenzi
os szimplexet. A baricentrikus koordinatakkal adott [1 : 1 : . . . :
: 1] pont (azaz az A0 , A1 , . . ., Ad pontrendszer s
ulypontja) a szimplexet
metszetkent el
o
allt
o felterek mindegyikenek belso pontja, gy a szimplexnek
is bels
o pontja, ann
al ink
abb belso pontja K-nak.
Megfordtva, ha H hipersk es K H, akkor intH = miatt intK = .
an intK intK. Megfordtva, legyen P intK.
(4): K K miatt nyilv
Ekkor intK nem lehet u
res, mert akkor (3) alkalmazasaval K es gy K is
benne fek
udne egy hiperskban, es akkor intK is u
res lenne. Valasszunk egy
B intK pontot. Az intK halmaz nylt volta miatt valaszthatunk olyan A
pontot a hP, Bi egyenesen, amely intK-ba esik es amelyre P [A, B], A 6= P .
Ekkor az (1)
allt
as alkalmazasaval P intK.
rben
75
(5): A K intK tartalmazas K intK miatt nyilvanvalo. A fordtott

ir
any
u tartalmaz
as igazol
as
ahoz tekints
unk egy tetszoleges A K pontot.
V
alasszunk egy A-t
ol k
ul
onbozo B intK pontot is, ekkor az A pont benne
van az [A, B] {A} halmaz lezarasaban. Ekkor az (1) alltas felhasznalasaval
az A pont benne van az ennel bovebb intK halmaz lezarasaban is.
t
2.3.3. All
as
(1) Nylt halmaz konvex burka nylt.
(2) Kompakt halmaz konvex burka kompakt.
Bizonyt
as : (1): Legyen S X nylt es P conv(S). Ekkor a 2.2.3. All
t
as szerint vannak olyan A0 , A1 , . . ., Ak S f
uggetlen pontok, hogy P
[A0 , A1 , . . . , Ak ], azaz P az A0 , A1 , . . ., Ak pontok konvex kombinacioja
valamilyen 0 , 1 , . . ., k egy
utthatokkal. Felteheto, hogy peldaul 0 < 0 <
< 1. Legyen i = 1, . . . , k -ra i = i /(1 0 ), ekkor Q = 1 A1 + . . . + k Ak
is konvex kombin
aci
o, gy Q conv(S). A P pont A0 -nak es Q-nak 0 es
1 0 egy
utthat
okkal vett konvex kombinaciojakent all elo, ahonnan QP =
= 0 QA0 . Emiatt a Q k
ozeppont
u, 0 arany
u homotecia az A0 pontot P -be
kepezi, es Q conv(S) miatt az S nylt halmazt conv(S) egy reszhalmazaba.
Ez a reszhalmaz a P pontnak olyan kornyezete, amely conv(S)-ben fekszik.
(2): Tekints
uk az Y = Rd+1 X d+1 affin teren azt a : Y X lekepezest,
amelynel (0 , . . . , d , A0 , . . . , Ad ) = 0 A0 + . . . + d Ad . Az X terben affin
koordin
at
ak felhaszn
al
as
aval rogton lathato, hogy affin lekepezes, es gy
folytonos.
Ha S X nem
ures kompakt halmaz, akkor a
d
n
o
X
T = (0 , . . . , d , A0 , . . . , Ad ) Y :
i = 1, i 0, Ai S (i = 0, . . . , d)
i=0
halmaz is kompakt, hiszen korlatos es zart az Y terben. A 2.2.1. Tetel miatt

conv(S) = (T ), gy a lekepezes folytonossaga miatt conv(S) kompakt.
Megjegyzes. Z
art halmaz konvex burka nem feltetlen
ul zart, amint azt a skon egy egyenes es egy r
a nem illeszkedo pont egyestesekent eloallo halmaz
peld
aja mutatja.
2.3.4. Definci
o (Konvex halmaz dimenzi
oja). A K X nem
ures konvex halmaz dimenzi
oj
an a K affin burkanak dimenziojat ertj
uk, azaz dim K =
= dimhKi.
t
A 2.3.2.(3) All
asb
ol k
ovetkezik, hogy dim K = dim X pontosan akkor teljes
ul, ha K-nak van bels
o pontja.
76
Affin geometria
2.3.5. P
eld
ak
Ha A0 , . . ., Ak f
uggetlen pontok, akkor dim[A0 , . . . , Ak ] = dimhA0 , . . . ,
Ak i = k, teh
at egy k-dimenzios szimplex dimenzioja a 2.3.4. Defincio
ertelmeben is k.

Egy n-dimenzi
os vektorteren a szimmetrikus bilinearis f
uggvenyek n+1
2 dimenzi
os vektorteret alkotnak, amelybena pozitv definit f
uggvenyek
alkotta konvex k
up nylt, gy szinten n+1
-dimenzi
o
s.
2
A dupl
an sztochasztikus nn-es matrixok Bn halmazat 2n1 f
uggetlen
egyenlet (es n2 tov
abbi egyenlotlenseg) rja le az Rnn terben, ezert
dim Bn = (n 1)2 .
2.3.6. Definci
o (Konvex halmaz relatv belseje
es relatv hat
ara).
Legyen K X nem
ures konvex halmaz. K relatv belsejenek (relatv hatar
anak) nevezz
uk es relintK-val (relK-val) jelolj
uk K belso pontjainak (hat
arpontjainak) halmaz
at a hKi affin terre vonatkozoan.
t
A 2.3.2.(3) All
asb
ol k
ovetkezik, hogy barmely nem
ures konvex halmaz relatv belseje sem u
ot, 2.3.2.(5) miatt K = relint K ervenyes barmely K
res. S
konvex halmazra.
t
2.3.7. All
as. Legyen K X legalabb egydimenzios kompakt konvex halmaz. Ekkor K = conv(relK).
Bizonyt
as : Legyen P K tetszoleges es valasszunk egy P -n athalado E
egyenest az hKi affin alterben. Ekkor E K egy (esetleg elfajulo) [A, B]
szakasz E-ben, ahol A, B relK. Igy P conv(relK).
t
2.3.8. All
as. Ha K, L X nem
ures diszjunkt konvex zart halmazok es
legal
abb az egyik
uk kompakt, akkor leteznek diszjunkt konvex nylt kornyezeteik, azaz olyan M, N X konvex nylt halmazok, amelyekre K M ,
L N es M N = .
Bizonyt
as : Affin koordin
atarendszer bevezetesevel felteheto, hogy X = Rd .
Legyen peld
aul K kompakt. A (x, L) = inf{(x, y) : y L} (x Rd )
f
uggveny folytonos es L z
artsaga miatt L-en kv
ul pozitv, ezert a K kompakt
halmazon pozitv minimumot vesz fel; legyen ez a minimumertek. Ekkor az
M = K +B(0, /2) es az N = L+B(0, /2) Minkowski-osszegek diszjunktak.
tas miatt, tovabba nylt halmazok, hiszen a
M es N konvexek a 2.1.5. All
B(0, /2) nylt halmaz eltoltjainak unioi.
t
Megjegyzes. A 2.3.8. All
asban a kompaktsagi felteves nem engedheto el.
Tekints
uk peld
aul ugyanis az R2 skban a K = {(x, y) : x > 0, y 1/x}
es az L = {(x, y) : y 0} halmazt, ezeknek nincsenek diszjunkt konvex
k
ornyezeteik.
rben
77
2.3.9. T
etel
(1) Ha M X nem
ures konvex nylt halmaz, akkor M homeomorf X-szel
(azaz az Rd terrel).
(2) Ha K X kompakt konvex halmaz es intK 6= , akkor K homeod
morf a B = B(0,1) Rd zart egyseggombtesttel, K pedig az Sd1
egysegg
ombfel
ulettel.
Bizonyt
as : (1): Alkalmas affin koordinatarendszer valasztasaval felteheto,
hogy X = Rd es 0 M . Definialjuk a : Rd R f
uggvenyt a
o
n1
: > 0, x M
(x Rd )
(x) = inf
formul
aval. Nyilv
an pozitv-homogen, azaz barmely c > 0-ra es x-re (cx) =
tjuk, hogy a f
= c (x). All
uggveny folytonos.
R
ogt
on k
ovetkezik a definciobol, hogy x M -re (x) < 1, x M -re
(x) = 1 es x
/ M -ra (x) > 1 teljes
ul. Ezert (x) 6= 0 eseten (x) azzal az
ar
annyal egyenl
o, amilyen arany
u origo kozeppont
u homoteciat M -re alkalmazva az x pont az M kepenek hatarpontja. (Tovabba (x) = 0 pontosan
azokra az x-ekre
all, amelyekhez nem talalhato ilyen homotecia.) Emiatt barmely a > 0 val
os sz
amra 1 (0, a) = H0,a (M ) es 1 (a, +) = H0,a (Rd
M ) nylt halmazok, gy folytonos.
Defini
aljuk az f : M Rd es a g : Rd M lekepezest az
x
y
f (x) =
,
g(y) =
1 (x)
1 + (y)
formul
akkal. A f
uggveny folytonossaga miatt f es g folytonos, tovabba
(g(y)) = (y)/(1 + (y)) < 1 miatt g valoban M -be kepez. A f
uggveny
pozitv-homogenit
as
anak felhasznalasaval kozvetlen szamolas mutatja, hogy
f es g egym
as inverzei.
(2): Legyen M = intK, a fentiekhez hasonloan tegy
uk fol, hogyX = Rd , 0
d
M , es defini
aljuk a : R R f
uggvenyt. Most a K halmaz kompaktsaga
es 0
/ K miatt alkalmas c, C > 0 konstansokkal c < (x)/kxk < C fennall
minden x K-ra, gy pozitv-homogenitasa miatt minden x 6= 0-ra is.
Ezert az F, G : Rd Rd ,
kyk y , ha y 6= 0
(x) x , ha x 6= 0
es
G(y) = (y)
F (x) = kxk
0 ,
0 ,
ha x = 0
ha y = 0
lekepezesek folytonosak (a 0 Rd pontban is). Nyilvan F es G egymas
d
inverzei, tov
abb
a F (K) = B es F (K) = Sd1 .
78
Affin geometria
2.3.10. Ko
eny. B
armely k-dimenzios konvex halmaz relatv belseje
vetkezm
homeomorf Rk -val. B
armely k-dimenzios korlatos konvex halmaz lezarasa
k
homeomorf B -val, hat
ara homeomorf Sk1 -gyel.
Bizonyt
as : Ha L konvex es dim L = k, akkor relintL nem
ures es nylt a kdimenzi
os hLi affin alterben. Igy M = relintL -re es X = hLi-re alkalmazhato
a 2.3.9.(1) Tetel. Ha L meg korlatos is, akkor a 2.3.9.(2) Tetelt alkalmazzuk
K = L -ra.
2.4. Elv
alaszt
as, t
amaszhiperskok
2.4.1. Definci
o (Elv
alaszthat
o halmazok). Legyen A, B X. Azt mondjuk, hogy a H X hipersk elvalasztja A-t es B-t, ha A es B a H szerinti
ket k
ul
onb
oz
o z
art felterbe esik. Ket X-beli ponthalmaz elvalaszthato, ha
tal
alhat
o hozz
ajuk olyan hipersk, amely elvalasztja oket.
Azt mondjuk, hogy a H hipersk szigor
uan elvalasztja A-t es B-t, ha A es
B a H szerinti ket k
ul
onb
oz
o nylt felterbe esik. Ket X-beli ponthalmaz szigor
uan elv
alaszthat
o, ha tal
alhato hozzajuk olyan hipersk, amely szigor
uan
elv
alasztja
oket.
Ha A es B konvex halmazok X-ben, akkor barmely relintA-t es relintB-t
elv
alaszt
o hipersk a 2.3.6. Definciot koveto eszrevetel alapjan egy
uttal A -t
es B -t, es gy A-t es B-t is elvalasztja.
A szigor
uan elv
alaszthat
o halmazok sz
uksegkeppen diszjunktak, mg az elv
alaszthat
o halmazok nem feltetlen
ul azok. Szelsoseges peldakent barmely
hipersk elv
alasztja saj
at magat sajat magatol.
2.4.2. Lemma (BanachHahn-t
etel). Legyen M X nylt konvex halmaz es Y X affin alter, melyekre M Y = . Ekkor letezik olyan H hipersk
X-ben, hogy Y H es M H = .
Bizonyt
as : Feltehetj
uk, hogy M 6= . Eloszor belatjuk a lemmat a sk esetere, azaz abban a speci
u.
S alis esetben, amikor dim X = 2 es Y = {P } egypont
Tekints
uk az N = >0 HP, (M ) nylt halmazt. A 2.1.3-beli otodik pelda szerint az N halmaz konvex, es nyilvan P N . Az N halmaznak van tovabbi
Q 6= P hat
arpontja, hiszen {P } semmilyen skbeli konvex nylt halmaz hata tjuk, hogy az E = hP, Qi egyenes ekkor diszjunkt
r
aval nem lehet azonos. All
N -t
ol, es gy M -t
ol is. Ellenkezo esetben ugyanis valasszunk egy R E N
pontot. Ha R az E egyenesen a Q-t tartalmazo P szerinti felegyenesre esik,
akkor Q = HP, (R) valamilyen > 0-val, ahonnan Q N kovetkezik, ami
lehetetlen, hiszen N nylt es Q N . Ha pedig R a masik felegyenes pont t
ja, akkor a 2.3.2.(1) All
ast N -re, Q-ra es R-re alkalmazva kovetkezik, hogy
P N , ami szinten lehetetlen.
rben
79
Tekints
uk most az
altal
anos esetet; feltehetj
uk, hogy d = dim X 3 es azt
is, hogy dim Y d 2. Legyen Z Y maximalis dimenzios M -tol diszjunkt
affin alter X-ben, bel
atjuk, hogy Z hipersk. Indirekt modon tegy
uk fel, hogy
dim Z d 2. Faktoriz
aljuk X-et a Z alter szerint es legyen q : X X/ Z
a faktoriz
al
o lekepezes. Ekkor a q(M ) X/ Z halmaz konvex, nylt es a q(Z)
pont nem tartozik hozz

a. V
alasszunk egy tetszoleges S X/ Z ketdimenzios
affin alteret a q(Z) ponton
at. Alkalmazzuk a lemma mar bizonytott specialis
esetet a q(Z) pontra es az S q(M ) konvex nylt halmazra az S affin skban.
Ha E S egyenes, melyre q(Z) E es E q(M ) = , akkor q 1 (E) egy Znel magasabb dimenzi
os, Y -t tartalmazo, M -tol diszjunkt affin alter X-ben,
ami ellentmond Z maximalitasanak.
t
2.4.3. All
as. Legyenek M es N nem
ures diszjunkt konvex halmazok Xben, amelyek k
oz
ul legal
abb az egyik nylt. Ekkor M es N elvalaszthatok.
Ha mindket halmaz nylt, akkor szigor
uan is elvalaszthatok.
Bizonyt
as : Tegy
uk fel, hogy M nylt. Tetszolegesen valasztott origoval azonostsuk X-et a V vektorterrel, majd kepezz
S uk az N M Minkowski-kombinaciot.
N M nylt halmaz, hiszen N M = xN (x M ) es itt mindegyik x M
tag az M k
ozeppontos szimmetriaval szarmazo kepenek egy eltoltja, tehat
nylt. Tov
abb
a M N = miatt N M nem tartalmazza az origot, ezert a
2.4.2. Lemma felhaszn
al
as
aval talalhato olyan s V linearis forma, amely
minden N M -beli vektoron pozitv erteket vesz fel. Emiatt az s(M ) R
intervallum minden eleme kisebb az s(N ) R intervallum minden elemenel.
V
alasszunk egy elv
alaszt
o pontot, azaz a [sup s(M ), inf s(N )] zart intervallum egy tetsz
oleges c elemet. Ekkor a v 7 s(v) c affin forma zerohalmaza
olyan hipersk, amely elv
alasztja M -et es N -et. Ha M es N is nylt halmaz,
akkor s(M ) es s(N ) nylt intervallumok es gy c
/ s(M ) s(N ), emiatt ez a
hipersk szigor
uan v
alasztja el M -t es N -et.
2.4.4. K
ovetkezm
eny. Legyenek K es L nem
ures diszjunkt konvex zart
halmazok, amelyek k
oz
ul legalabb az egyik kompakt. Ekkor K es L szigor
uan
elv
alaszthat
ok.
tasokbol.
Bizonyt
as : R
ogt
on k
ovetkezik a 2.3.8. es a 2.4.3. All
Megjegyzes. A 2.4.4. K
ovetkezmenyben a kompaktsagi felteves nem enged tast koveto megjegyzesben szehet
o el, tekints
uk ugyanis peldaul a 2.3.8. All
repl
o K es L halmazokat.
2.4.5. Ko
eny. Az X affin ter egy reszhalmaza pontosan akkor konvetkezm
vex es z
art, ha el
o
all z
art felterek metszetekent. A konvex zart halmazok is
es a konvex nylt halmazok is eloallnak nylt felterek metszetekent.
Bizonyt
as : Z
art felterek metszete nyilvan konvex es zart. Megfordtva, legyen K X konvex z
art halmaz. Valasszunk a 2.4.4. Kovetkezmeny alapjan
80
Affin geometria
minden P X K ponthoz egy P -t es K-t szigor

uan elv
T alaszto hiperskot
es annak a K-t tartalmaz
o FP zart felteret. Ekkor K = P XK FP .
Ha a fenti konstrukci
oban FP -nek a megfelelo nylt felteret valasztjuk, akkor K nylt felterek metszetekent all elo. Veg
ul, ha K nylt, akkor a 2.4.3.
t
All
asra hivatkozva v
alasztjuk a hiperskokat, majd a nylt feltereket.
t
2.4.6. All
as. Ha K, L X diszjunkt konvex halmazok, akkor barmely
P X pontra K diszjunkt conv {P } L -tol, vagy L diszjunkt conv {P }
K -t
ol.

Bizonyt
as : Feltehet
o, hogy P
/ K L. Ha A K conv {P } L , akkor
valamilyen
B L pontra A [P, B]. Hasonlokeppen ha C L conv {P }

K , akkor C [P, D] alkalmas D K-val. Az A, B, C, D, P pontok
mindannyian egy skban vannak, ahol az hA, Di egyenes elvalasztja B-t Ct
ol, valamint a hB, Ci egyenes elvalasztja A-t D-tol. Emiatt az [A, D]
K es [B, C] L szakaszok metszik egymast, ami ellentmond K es L
diszjunkts
ag
anak.
2.4.7. T
etel. Legyenek K, L X nem
ures konvex halmazok, melyekre
relintK es relintL diszjunktak. Ekkor K es L elvalaszthatok.
Bizonyt
as : Nyilv
an elegend
o relintK es relintL elvalaszthatosagat megmutatni.
Ha K es L k
oz
ul legal
abb az egyik d-dimenzios, akkor relintK es relintL koz
ul
tast alkalmazva keszen vagyunk.
legal
abb az egyik nylt, ezert a 2.4.3. All
Ha K es L mindketten d-nel alacsonyabb dimenziosak, akkor eleg tehat megmutatni, hogy relintK es relintL belefoglalhatok olyan diszjunkt konvex hal
mazokba, amelyek k
oz
ul legalabb az egyik d-dimenzios. Ezt pedig a 2.4.6. Allt
as ismetelt alkalmaz
as
aval erj
uk el. Ha ugyanis M es N d-nel alacsonyabb
dimenzi
oj
u diszjunkt konvex halmazok, akkor valamely P X hM i hN i
pontot v
alasztva 2.4.6 szerint M kib
ovtheto a conv {P } M halmazza
vagy N kib
ovthet
o a conv {P } N halmazza u
gy, hogy tovabbra is ket
diszjunkt konvex halmazt kapjunk. E lepes soran az egyik halmaz dimenzioja eggyel n
ott, ezert ilyen kibovtesek veges egymasutanjaval elobb-utobb

egyik
uk d-dimenzi
os lesz.
2.4.8. Definci
o (T
amaszhipersk, t
amaszf
elt
er). Legyen S X tetszoleges ponthalmaz. Egy H X hiperskot az S halmaz tamaszhiperskjanak
mondunk, ha S resze az egyik H szerinti zart felternek, es nincs olyan ennel
a felternel val
odi m
odon sz
ukebb zart felter, amely S-et tartalmazza. Az S
halmaz t
amaszfelterenek mondjuk a H szerinti zart felterek koz
ul az S-et
tartalmaz
ot (illetve mindkettot, ha S H).
Peld
aul ha S resze az egyik H szerinti zart felternek es ugyanakkor H
S 6= , akkor H sz
uksegkeppen tamaszhipersk. Lehetseges azonban meg
rben
81
konvex halmazok eseteben is, hogy egy tamaszhipersk nem tartalmazza a

tast koveto megjegyzeshalmaz egyetlen hat
arpontj
at sem, l. pl. a 2.3.8. All
ben szerepl
o K halmazt es az x-tengelyt mint K tamaszegyeneset.
Az S halmaz t
amaszhiperskjait zerohalmazkent eloallto s X affin formakat nyilv
an az a tulajdons
ag jellemzi, hogy az s(S) halmaz resze a szamegyenes pozitv vagy negatv z
art felegyenesenek, es 0 s(S).
2.4.9. T
etel. Konvex halmaz barmely hatarpontjahoz talalhato olyan tamaszhipersk, amely ezt a pontot tartalmazza.
Bizonyt
as : Legyen K X konvex es P K. Ha letezik K-t tartalmazo
hipersk, akkor az t
amaszhipersk is. Ezert felteheto, hogy dim K = d. Mivel
ekkor P
/ relintK, alkalmazhatjuk a 2.4.7. Tetelt a K es az L = {P } halmazokra. B
armely elv
alaszt
o hipersk egy
uttal P -n atmeno tamaszhipersk.
t
2.4.10. All
as. Ha K konvex halmaz es H relintK 6= teljes
ul K-nak
valamely H t
amaszhiperskj
ara, akkor K H.
Bizonyt
as : dim K = d eseten H relintK 6= lehetetlen, hiszen ilyenkor
relintK = intK nylt. Ha pedig dim K < d, terj
unk at a hKi affin alterre es
a hKi-beli H hKi t
amaszhiperskra.
t
2.4.11. All
as. B
armely konvex zart halmaz azonos a tamaszfeltereinek a
metszetevel.
Bizonyt
as : Jel
olje L a K konvex zart halmaz tamaszfeltereinek a metszetet.
A K L tartalmaz
as nyilvanvalo. Megfordtva, ha A X K, akkor a
2.4.5. K
ovetkezmenyt alkalmazva talalhato olyan s X affin forma, hogy
s(A) < 0 es minden B K-ra s(B) 0. Legyen c = inf s(K), ekkor az
s0 (P ) = s(P ) c (P X) keplettel adott affin forma altal definialt {P X :
: s0 (P ) 0} t
amaszfelter nem tartalmazza A-t, gy A
/ L. Tehat L K is
ervenyes.
2.5. Hat
arpontok
2.5.1. Definci
o (Hat
arpont rendje, cs
ucs, lap, hiperlap). Legyen A
K, ahol K X konvex halmaz es dim K = d. Az A hatarpont rendjen
az r(A) = dim Y sz
amot ertj
uk, ahol Y a K halmaz A-t tartalmazo osszes
t
amaszhiperskj
anak a metszetekent eloallo affin alter. Barmely A K-ra
0 r(A) d 1.
Jegyezz
uk itt meg, hogy a hatarpont rendjenek fenti defincioja a dim K < d
esetben is ertelemmel br, es K relatv hatarpontjaira vonatkoztatva ugyanezt
a sz
amot eredmenyezi, K relatv belso pontjaira pedig dim K-t.
82
Affin geometria
Az A pontot a K konvex halmaz cs

ucsanak nevezz
uk, ha r(A) = 0. Az L
K halmazt K lapj
anak nevezz
uk, ha L = , L = K, vagy L = H K, ahol
H a K egy t
amaszhiperskja. Az -tol es K-tol k
ulonbozo lapokat K valodi
lapjainak hvjuk, ezek dimenzioja d-nel kisebb szam. A (d 1)-dimenzios
lapokat hiperlapoknak nevezz
uk.
Nyilv
an b
armely L K nem
ures lapra L = hLi K.
2.5.2. P
eld
ak
Egy [A0 , A1 , . . . , Ad ] d-dimenzios szimplex eseteben valamely hatarpont
rendje akkor es csak akkor r, ha benne van az A0 , A1 , . . ., Ad pontok koz
ul (r+1)-nek a konvex burkaban es nincs benne (r+1)-nel kevesebbnek
a konvex burk
aban. A szimplexnek a 2.5.1. Defincio ertelmeben vett
cs
ucsai teh
at eppen a 2.2.2. Definciobeli szohasznalat szerinti cs
ucsai.
Az [A0 , A1 , . . . , Ad ] szimplex valodi lapjai az [Ai0 , Ai1 , . . . , Aik ] alak
u
reszhalmazok (0 k < d, 0 i0 < i1 < . . . < ik d), amelyek maguk
is szimplexek.
Ha A K a K konvex halmaz cs
ucsa, akkor {A} lapja K-nak. (Indokl
as: r(A) = 0 miatt leteznek olyan s1 , . . ., sd linearisan f
uggetlen
affin form
ak, melyekre si (A) = 0 es si (K) 0 minden i = 1, . . . dre ; ekkor az s = s1 + . . . + sd affin formaval Z(s) tamaszhipersk es
Z(s) K = {A}. Ha ugyanis valamely B K-ra s(B) = 0 teljes
ul,
akkor sz
uksegkeppen minden i-re si (B) = 0, viszont r(A) = 0 miatt
Td
es gy B = A.) Az egyelem
u lapok viszont nem feli=1 Z(si ) = {A}
tetlen
ul cs
ucsok : peld
aul egy ellipszoid minden valodi lapja egypont
u.
t
2.5.3. All
as. Ha K X d-dimenzios konvex zart halmaz, akkor K egyenl
o a K val
odi lapjainak egyestesevel.
Bizonyt
as : R
ogt
on ad
odik a 2.4.9. Tetelbol.
t
2.5.4. All
as. Ha L1 es L2 a K X konvex halmaz ket k
ulonbozo lapja,
akkor relint L1 relint L2 = .
Bizonyt
as : Feltehet
o, hogy L1 es L2 valodi lapok ; legyen i = 1,2 -re Li = Hi
K, ahol Hi t
amaszhipersk, legyen tovabba Fi a Hi -hez tartozo tamaszfelter.
Tegy
uk fel, hogy A relint L1 relint L2 . Ekkor L1 K F2 es A
H2 = F2 . Ezert 2.4.10-re hivatkozva A relint L1 csak u
gy lehetseges, ha
L1 H2 . Hasonl
o m
odon L2 H1 is kovetkezik. Ekkor viszont L1 = H1
H2 K = L2 .
2.5.5. T
etel. B
armely konvex halmaz cs
ucsainak a halmaza megszamlalhato.
rben
83
Bizonyt
as : Legyen A K a K X d-dimenzios konvex halmaz egy cs
ucsa.
Tekints
uk a C(A) = {s X : s(A) = 0, s(K) 0} halmazt a (d + 1)dimenzi
os X vektorterben. Nyilvan C(A) konvex k
up, es mivel A cs
ucs, a
2.5.2-beli harmadik pelda szerinti okoskodassal dim C(A) = d.
Az L : X V lineariz
al
o lekepezes magja a konstans affin formakbol all.
Emiatt (Ker L) hC(A)i = {0}, es L a C(A) halmazt injektven kepezi a
d-dimenzi
os V vektorterbe. Igy az L(C(A)) kephalmaz szinten d-dimenzios
konvex halmaz.
Elegend
o megmutatni, hogy a K halmaz ket k
ulonbozo A es A0 cs
ucsara
0
az L(C(A)) es az L(C(A )) halmaz belseje diszjunkt, ugyanis megszamlalhat
on
al t
obb p
aronkent diszjunkt nylt halmaz nem fer el a V terben. (Ez
ut
obbihoz annyit elegend
o tudni V -rol, hogy szeparabilis, azaz letezik benne
megsz
aml
alhat
o s
ur
u ponthalmaz. Ez valoban gy van a V
= Rd terben.)
0
0
0
Tegy
uk fel, hogy s C(A), s C(A ) es L(s) = L(s ), azaz s s0 Ker L.
Ekkor 0 = s(A) s(A0 ) es 0 = s0 (A0 ) s0 (A) miatt s s0 csak u
gy lehet
konstans, hogy s(A0 ) = s0 (A) = 0 is fennall. Ekkor viszont s es s0 nem
relatv bels
o pontja C(A)-nak, illetve C(A0 )-nek, es gy L-kepeik sem belso
pontok.
2.5.6. Definci
o (Extrem
alis pont). A P K pontot a K konvex halmaz extrem
alis pontj
anak nevezz
uk, ha a K {P } halmaz konvex. (Ez azzal
egyenertek
u, hogy P nem
all elo semmilyen K-ban fekvo vegpont
u szakasz
felez
opontjakent, vagy ak
ar csak relatv belso pontjakent.) A K konvex halmaz extrem
alis pontjainak halmazat E(K)-val jelolj
uk. Nyilvan dim K > 0
eseten E(K) relK.
2.5.7. P
eld
ak
Szakasz extrem
alis pontjai a vegpontok.
Ha A a K konvex halmaz cs
ucsa, akkor A E(K).
Egy ellipszoidtest b
armely relatv hatarpontja extremalis pont.
Ha egy konvex z
art halmaz tartalmaz egyenest, akkor konnyen lathato
enyes a megfordtas is, de nehezebb
m
odon nincs extrem
alis pontja. (Erv
bizonytani : ha a K nem
ures konvex zart halmazra E(K) = , akkor
van K-ban fekv
o egyenes.)
Az n n-es dupl
an sztochasztikus matrixok Bn halmazanak (l. 2.1.3.)
extrem
alis pontjai az n n-es permutaciomatrixok.
2.5.8. Lemma. Legyen K X konvex.
(1) Ha Y X affin alter, akkor Y E(K) E(Y K).
84
Affin geometria
(2) Ha H a K konvex halmaz tamaszhiperskja, akkor H E(K) = E(H

K).
Bizonyt
as : (1): Ha P Y E(K), akkor (Y K) {P } = Y (K {P })
konvex.
(2): Eleg az (1)-hez kepest fordtott irany
u tartalmazast belatni. Legyen P
E(H K). Egyreszt ekkor P H es P K, masreszt ha P eloallna
valamely A, B K-val az [A, B] szakasz belso pontjakent, akkor ez csak
A, B H mellett volna lehetseges, hiszen A es B ugyanabban a H szerinti
z
art felterben vannak. Ekkor viszont P nem lenne a H K halmaz extremalis
pontja, mert [A, B] H K.
2.5.9. T
etel (KreinMilman-t
etel). Barmely kompakt konvex halmaz
azonos az extrem
alis pontjai konvex burkaval.
Bizonyt
as : A K X kompakt konvex halmaz dimenzioja szerinti teljes
indukci
oval megmutatjuk, hogy K = conv(E(K)). Legyen k = dim K.
Az
allt
as nyilv
anval
o k = 0 eseten. Tegy
uk fel, hogy k 1 es k-nal kisebb
tasra
dimenzi
oj
u kompakt konvex halmazokra az alltas igaz. A 2.3.7. All
hivatkozva eleg bel
atni, hogy relK conv(E(K)). Legyen A relK es
a 2.4.9. Tetel alapj
an v
alasszunk olyan H tamaszhiperskot K szamara a
hKi affin terben, amelyre A H. Ekkor az indukcios feltevest es 2.5.8.(2)-t
haszn
alva A H K = conv(E(H K)) = conv(H E(K)) conv(E(K)).
t
2.5.10. All
as. Legyen K + L a K es L konvex halmazok tetszoleges
Minkowski-kombin
aci
oja. Ekkor E(K + L) E(K) + E(L).
Bizonyt
as : Legyen C E(K + L), ekkor C = A + B alkalmas A K,
tjuk, hogy A E(K) es B E(L). Ha peldaul A nem
B L pontokkal. All
volna K-nak extrem
alis pontja, akkor letezne olyan S K szakasz, amelyre
A relint S. Ekkor S + {B} K + L olyan szakasz volna, amelynek
C relatv bels
o pontja, ami ellentmond annak, hogy C extremalis pont az
K + L halmazban. Ugyangy lathato be, hogy B E(L).
3. Konvex poli
ederek
es polit
opok
Olyan ponthalmazokat vizsg
alunk, amelyek veges sok linearis egyenlotlenseggel vannak megadva valamely valos affin terben. Ezek a halmazok egyreszt az
egyenl
otlenseg-rendszerekkel kapcsolatos alkalmazasok szempontjabol fontosak, m
asreszt els
osorban kombinatorikai szerkezet
uk folytan a matematika legt
obbet vizsg
alt t
argyai koze tartoznak. Celunk ennek a kombinatorikai
derek e
s polito
pok
3. Konvex polie
85
szerkezetnek a tiszt
az
asa. Az alabbiakban (X, V, ) veges dimenzios valos
affin teret jel
ol, d = dim X.
3.1. Konvex poli

ederek
es lapjaik
3.1.1. Definci
o (Konvex poli
eder). A P X halmazt konvex poliedernek
nevezz
uk, ha el
o
allthat
o veges sok X-beli zart felter metszetekent.
Egy P X reszhalmaz nyilvan akkor es csak akkor konvex
Tn polieder, ha
leteznek s1 , s2 , . . ., sn X affin formak u
gy, hogy P = i=1 {A X :
: si (A) 0}.
3.1.2. P
eld
ak
Nyilv
an , az egesz X (mint felterek u
res rendszerenek a metszete), es
b
armely X-beli affin alter konvex polieder.
B
armely szimplex konvex polieder.
Konvex poliederek tetszoleges veges rendszerenek a metszete konvex
polieder.
Az nn-es dupl
an sztochasztikus matrixok Bn halmaza konvex polieder
az Rnn terben, hiszen veges sok linearis egyenlet es egyenlotlenseg
defini
alja.
Konvex polieder b
armely lapja szinten konvex polieder, hiszen a nem
val
odi lapokra ez nyilvanvalo, egy valodi lap pedig eloall a polieder es
egy affin alter (t
amaszhipersk) metszetekent.
t
3.1.3. All
as. Legyen d 1 es P X konvex polieder, melyre int P 6=
tsuk elo a P halmazt X-beli zart felterek metszetekent
(azazTdim P = d). All
n
gy, hogy n a legkisebb szam, amelyre ilyen eloalltas
P = i=1 Fi alakban u
lehetseges. Legyen Hi = Fi . Ekkor:
(1) Li = Hi P a P hiperlapja (i = 1, . . . , n).
Sn
(2) P = i=1 Li .
(3) Ha H olyan t
amaszhiperskja P -nek, amely a Hi -k mindegyiketol k
ul
onb
ozik, akkor dim(H P ) < d 1.
(4) A P halmaz a sorrendtol eltekintve egyertelm
uen meghatarozza az F1 ,
. . ., Fn feltereket.
86
Affin geometria
(5) Ha P valahogyan el
o
all veges sok zart felter metszetekent, akkor ezek
k
oz
ott a felterek k
oz
ott szerepelni
uk kell az F1 , . . ., Fn feltereknek.
T
Bizonyt
as : (1): R
ogztett i mellett legyen Q = j6=i Fj , ekkor n minimalitasa
miatt Q szigor
uan b
ovebb P -nel; valasszunk egy A Q Fi pontot. Legyen
B int P tetsz
oleges, ekkor az [A, B] szakasz belseje es gy az [A, B] Hi
metszespont is Q belsejehez tartozik. Emiatt a Hi affin terre vonatkozoan
int (Hi Q) 6= , azaz dim Li = d 1.

Tn
teljes
ha A P
(2): Egy A pontra A P =
i=1 Fi pontosan akkor
ul, S
Sn
n
H
es legal
abb
egy
i-re
A
F
=
H
.
Emiatt
P
=
P
=
i
i
i=1 i
i=1 (P
Sn
Hi ) = i=1 Li .
Sn
(3): Az L = H P = H P = i=1 (H Li ) eloalltasban mindegyik H Li
tag dimenzi
oja H 6= Hi miatt (d 1)-nel kisebb, gy dim L < d 1.
(4): Az (1) es a (3) a
llt
as miatt az Li halmazok eppen P hiperlapjai, ezert
P
oket, es gy az Fi feltereket is egyertelm
uen meghatarozza.
(5): Legyen A relintLi . Ekkor A P miatt A F , ahol F a metszetel
o
allt
asban szerepl
o felterek egyike. Ezert Li F , ahonnan F = Fi
k
ovetkezik.
t
3.1.4. All
as. Legyen P konvex polieder es L a P valodi lapja. Ekkor:
(1) P -nek letezik olyan hiperlapja, amelynek L lapja.
(2) Ha dim L = dim P 2, akkor P -nek pontosan ket L-et tartalmazo
hiperlapja letezik, es ezeknek L a metszete.
Bizonyt
as : Feltehetj
uk, hogy int P 6= . Legyen L = H P P valodi lap,
tas jeloleseit: Li , Hi es Fi
ahol H t
amaszhipersk. Hasznaljuk a 3.1.3. All
(i = 1, . . . , n) a P hiperlapjai es aShozzajuk tartozo tamaszhiperskok, illetve
n
t
amaszfelterek. Ekkor L P = i=1 Li .
(1): Bel
atjuk el
osz
or, hogy L reszhalmaza valamelyik Li -nek. Ha nem gy
volna, akkor minden i-re v
alasszunk egy Ai L Li = L Hi pontot.
Legyen A ezek s
ulypontja, azaz A = n1 A1 + . . . + n1 An . Ekkor barmelyik
i-re A
/ Hi , hiszen az Aj pontok mindannyian ugyanabban a Hi szerinti
z
art felterben vannak, es legalabb egy koz
ul
uk (megpedig Ai ) nincs a Hi
hiperskban. Ezert A a P konvex polieder belso pontja, ami lehetetlen, hiszen
A L P .
Veg
ul L Li eseten L lapja is Li -nek, hiszen vagy H = Hi , amikor L = Li ,
vagy pedig H Hi az Li t
amaszhiperskja a Hi affin terben, es L = H P =
= (H Hi ) Li .
(2): El
osz
or megmutatjuk, hogy L legalabb ket k
ulonbozo hiperlapnak lapja.
Az (1)
allt
as alapj
an v
alaszthatunk olyan Li hiperlapot, amelynek L lapja.
derek e
s polito
pok
3. Konvex polie
87
t
Alkalmazzuk a 3.1.3. All
ast Ta Hi affin
terbeli Li konvex poliederre u
gy,
T
F
hogy az Li = Hi P = Hi
=
(H
F
)
metszetel
o
a
ll
t
a
sbol
i
j
j6=i j
j6=i
kiv
alasztjuk a minim
alis el
oalltast. Az Li -beli L hiperlap tehat azonos az
Li Hj halmazzal valamilyen i-tol k
ulonbozo j-re. Igy L Hj P = Lj .
Most bel
atjuk, hogy L nem lehet kettonel tobb hiperlapnak is resze. Indirekt
m
odon tegy
uk fel, hogy Li , Lj es Lk harom k
ulonbozo hiperlap, amelyek
mindannyian tartalmazz
ak L-et. Tekints
uk az Fi , Fj , Fk feltereket, ezek hat
arol
o hiperskjai mindannyian tartalmazzak a (d 2)-dimenzios hLi affin
alteret. Ekkor a h
arom felter koz
ul valamelyik kettonek a metszete resze a
harmadiknak (ez r
ogt
on l
athato a hLi alterrel valo faktorizalas utan adodo
skban a h
arom felskr
ol), ami ellentmond annak, hogy az Fi felterek rendszere minim
alis.
Tegy
uk f
ol veg
ul, hogy az L lap az Li es Lj k
ulonbozo hiperlapoknak reszhalmaza. Ekkor hLi Hi Hj es dimhLi = d 2, gy Hi 6= Hj miatt
hLi = Hi Hj . Ezert L = hLi P = (Hi Hj ) P = (Hi P ) (Hj P ) =
= Li Lj .
3.1.5. K
ovetkezm
eny. B
armely konvex poliedernek veges sok lapja van.
Bizonyt
as : Legyen P 6= konvex polieder, d = dim P . Teljes indukciot alkalmazunk d szerint. Ha d = 0, akkor az alltas nyilvanvalo. Tegy
uk fel, hogy
d > 0 es minden d-nel kisebb dimenzios konvex poliedernek csak veges sok
t
lapja van. A 3.1.3 All
as alapjan P -nek veges sok hiperlapja van, gy az indukci
os felteves miatt ezeknek osszesen veges sok lapja van. Igy a 3.1.4.(1)
t
All
ast alkalmazva k
ovetkezik, hogy P -nek is veges sok lapja van.
3.1.6. Ko
eny. Ha P konvex polieder, akkor P lapjai tetszoleges
vetkezm
rendszerenek a metszete szinten lapja P -nek.
Bizonyt
as : Eleg veges sok lappal foglalkozni a 3.1.5. Kovetkezmeny miatt.
Legyenek L1 , TL2 , . . ., Lk P lapok, feltehetj
uk, hogy mindannyian valodi
k
lapok es L = i=1 Li 6= . Legyen Li = Hi P , Hi = Z(si ), ahol si X es
si (P ) 0 (i = 1,2, . . . , k). Ekkor s = s1 +s2 +. . .+sk , H = Z(s) valasztassal
H t
amaszhipersk es L = H P .
t
3.1.7. All
as. Legyen P X konvex polieder.
(1) B
armely L P val
odi lap egyenlo az L-et tartalmazo hiperlapok
metszetevel, az hLi affin alter pedig ezen hiperlapokat tarto tamaszhiperskok metszetevel.
(2) B
armely A P eseten az A-t tartalmazo tamaszhiperskok metszete
azonos az A-t tartalmazo hiperlapokat tarto hiperskok metszetevel.
88
Affin geometria
Bizonyt
as : (1): Nyilv
an eleg azt belatni, hogy L eloall bizonyos P -beli hiperlapok metszetekent, es hogy hLi eloall bizonyos P -beli hiperlapokhoz tartozo
t
amaszhiperskok metszetekent.
Legyen d = dim P es k = dim L, teljes indukciot alkalmazunk a t = d k
k
ul
onbseg ( kodimenzi
o) szerint. Ha t = 1, akkor az alltas nyilvanvalo. Te
gy
uk f
ol, hogy t > 1 es minden konvex poliederben minden t 1 kodimenzios
lap eseteben igaz az
allt
as.
t
A 3.1.4.(1) All
as szerint L lapja P valamely M hiperlapjanak. A dim M
dim L = (d 1) k = t 1 > 0 egyenlotlenseg miatt L valodi lapja az M
konvex poliedernek,
valamint M -re es L-re alkalmazhato az indukcios felteves.
Ts
Eszerint L = i=1 Ni , ahol az Ni halmazok M hiperlapjai. Az M hiperlapjai
viszont 3.1.4.(2) miatt el
o
allnak P egy-egy hiperlapja es M metszetekent,
gy NTi = M Li , ahol Li P hiperlap, Li 6= M (i = 1, . . . , s). Ezert
s
L = i=1 (M Li ) = M L1 . . . Ls mutatja, hogy L eloall P alkalmas
hiperlapjainak metszetekent.
Minden i-re hM i es hLi i k
ul
onbozo hiperskok es dim Ni = d2, ezert hNi i =
= hM i hLi i. Az
indukci
o
s
felteves miatt hLi = hN1 i . . . hNs i, gy hLi =

= hM i hL1 i . . . hM i hLs i = hM i hL1 i . . . hLs i.
(2): Jel
olje Y az A-t tartalmazo osszes tamaszhipersk metszetekent eloall
o affin alteret, Z pedig jel
olje az A-t tartalmazo hiperlapok hiperskjainak
metszetet. Nyilv
an Y Z. A fordtott irany
u tartalmazashoz tekints
uk az
L = Y P halmazt, amely a 3.1.6. Kovetkezmenyre hivatkozva lapja P -nek,
hiszen az
osszes olyan HP lap metszetevel egyenlo, ahol A H es H tamaszhipersk. Az (1)
allt
ast felhaszn
Ls , ahol az Li halmazok
Ts alva L = L1 . . .T
s
hiperlapok, tov
abb
a hLi = i=1 hLi i. Ekkor Z i=1 hLi i = hLi Y .
t
3.1.8. All
as. Legyen M a P konvex polieder lapja. Egy L M reszhalmaz
pontosan akkor lapja M -nek, ha P -nek lapja.
Bizonyt
as : Feltehet
o, hogy L 6= , M . Ha L lapja P -nek, akkor L = H P
a P alkalmas H t
amaszhiperskjaval ; ekkor vagy hM i H, amikor L = M ,
vagy pedig H hM i az M t
amaszhiperskja es L = L M = H hM i M
mutatja, hogy L az M lapja.
Megfordtva, tegy
uk fel, hogy L lapja M -nek. A t = dim P dim M kodimenzi
o szerinti teljes indukcioval megmutatjuk, hogy L lapja P -nek is.
tas szerint L eloall M
Legyen el
osz
or t = 1, azaz M hiperlap. A 3.1.7(1) All
tas
bizonyos hiperlapjai metszetekent, ezek a hiperlapok pedig a 3.1.4(2) All
miatt P ket-ket hiperlapja metszetekent allnak elo. Igy L eloall P bizonyos

hiperlapjai metszetekent, a 3.1.6. Kovetkezmeny szerint tehat lapja P -nek.
Tegy
uk fel most, hogy t > 1 es hogy az alltas t-nel kisebb kodimenzio eseteben igaz, azaz b
armely Q konvex polieder barmely t-nel kisebb kodimenzi
os lapj
anak b
armely lapja egy
uttal Q-nak is lapja. Valasszunk a 3.1.4(1)
t
All
as alapj
an olyan N hiperlapot P -ben, melynek M lapja. Ekkor dim N
derek e
s polito
pok
3. Konvex polie
89
dim M = t 1, gy az indukcios felteves alkalmazhato Q = N valasztassal,

ahonnan k
ovetkezik, hogy L lapja N -nek. Ekkor viszont u
jra a t = 1 eset
alkalmaz
as
aval L a P -nek is lapja.
t
3.1.9. All
as. Legyen P X konvex polieder, dim P = d es A P . Ekkor:
(1) r(A) = k eseten letezik olyan L P lap, melyre A relintL es dim L =
= k.
(2) A pontosan akkor extremalis pont P -ben, ha cs
ucs.
Bizonyt
as : (1): Legyen L a legsz
ukebb olyan lapja P -nek, amely tartalmazza
A-t, azaz L az A pontot tartalmazo osszes P -beli lap metszete. 3.1.7.(1)
miatt L egyenl
o az A-t tartalmazo P -beli hiperlapok metszetevel, 3.1.7.(1)
tjuk, hogy A relintL. Ha A relL
es 3.1.7.(2) miatt pedig k = dim L. All
volna, akkor L egy val
odi lapjahoz tartozna, amely 3.1.8 miatt P -nek is lapja.
Ezert 3.1.7.(1) miatt A-t P -nek olyan hiperlapja is tartalmazna, amelynek L
nem resze; ez ellentmond L minimalitasanak.
(2): B
armely konvex halmazban a cs
ucsok extremalis pontok, gy csak a megfordt
ast kell bel
atnunk. Ha A nem cs
ucs, akkor (1) miatt valamely legalabb
egydimenzi
os lap relatv belso pontja. Ekkor A nyilvanvaloan nem lehet extrem
alis pont.
3.1.10. K
ovetkezm
eny. B
armely konvex poliederben a nem
ures lapok relatv belsejei partci
ot alkotnak.
Bizonyt
as : B
armely konvex halmazban a lapok relatv belsejei paronkent
diszjunktak, konvex polieder eseteben pedig 3.1.9.(1) kovetkezteben lefedik
az egesz poliedert.
3.1.11. K
ovetkezm
eny. B
armely korlatos konvex polieder a cs
ucsai halmaz
anak a konvex burk
aval egyenlo.
Bizonyt
as : Ha P korl
atos konvex polieder, akkor P kompakt, ezert a Krein
Milman-tetel miatt az extremalis pontjai konvex burka. Igy 3.1.9.(2)-bol adodik az
allt
as.
3.1.12. Definci
o (Laph
al
o). Tetszoleges P konvex poliederre jelolje L(P )
a P lapjai halmaz
at. Jel
olje tovabba L, M L(P )-re L M (illetve L <
< M ), ha L lapja az M konvex poliedernek (illetve, ha emellett meg L 6= M
t
is fenn
all). A 3.1.8. All
as k
ovetkezteben ez a relacio tranzitv, ezen kv
ul
nyilv
an reflexv es antiszimmetrikus, gy reszben rendezest letest a L(P )
halmazon. A rel
aci
o szerint reszben rendezett L(P ) halmazt P laphalojanak
nevezz
uk. (K
onny
u meggondolni, hogy nem
ures P eseteben L(P ) valoban
h
al
o a sz
o algebrai ertelmeben.)
90
Affin geometria
3.2. Polit
opok
3.2.1. Definci
o (Polit
op). Az X valos affin terben veges sok pont konvex
burk
at polit
opnak nevezz
uk.
Peld
aul az u
res halmaz politop, es barmely szimplex politop. A 2-dimenzios
polit
opokat konvex soksz
ogeknek nevezz
uk, a 3-dimenziosak pedig azok az
idomok, amelyeket az elemi tergeometria hagyomanyos szohasznalataban konvex poliedernek szok
as nevezni.
Miut
an kompakt halmazok konvex burka es gy specialisan veges halmazok
konvex burka is kompakt, a politopok kompakt halmazok. Barmely ket
polit
op egyestesenek a konvex burka szinten politop.

3.2.2. T
etel. Legyen P = conv {A1 , A2 , . . . , An } X politop. Ekkor P
konvex polieder, amelynek a cs
ucsai az A1 , A2 , . . . , An pontok koz
ul ker
ulnek
ki.
tjuk, hogy P barmely H taBizonyt
as : Legyen V = {A1 , A2 , . . . , An }. All
maszhiperskj
ara H P = conv(H V ). Legyen ugyanis s X olyan affin
forma, hogy H = Z(s) es s(P ) 0. Ekkor P kompaktsaga miatt 0 s(P ) es
H P = s1 (0). Az s f
uggveny, affin lekepezes leven, barmely konvex kombin
aci
ot a keppontok ugyanolyan egy
utthatos konvex kombinaciojaba kepez.
Ezert ha egy A H P pontot V -beli pontok konvex kombinaciojakent alltunk el
o, akkor s(A) = 0 miatt ebben a kombinacioban H-hoz nem tartozo
pontok csak zerus egy
utthat
oval szerepelhetnek. Igy A conv(H V ). Speci
alisan, ha A cs
ucsa P -nek, akkor, miutan H P = {A}, sz
uksegkeppen
AV.
A fentiekb
ol k
ovetkezik, hogy P -nek veges sok lapja van, hiszen H V alak
u
halmazb
ol csak veges sok van. Valasszunk P mindegyik hiperlapjahoz egyegy
ot P -b
ol kimetsz
o t
amaszhiperhiperskot. Megmutatjuk, hogy P eloall az
ezekhez tartoz
o t
amaszfelterek metszetekent, gy P konvex polieder.
Feltehetj
uk, hogy dim P = d, azaz intP 6= . Legyen A X P tetszoleges
pont. V
alasszunk olyan B intP pontot, hogy az hA, Bi egyenes ne legyen resze semelyik olyan hA, Li affin alternek, ahol L a P legfeljebb (d2)-dimenzios
lapja. Ilyen B pont letezik, mert veges sok legfeljebb (d 1)-dimenzios affin alter egyestese nem fedheti le az intP nem
ures nylt halmazt. Az [A, B]
szakasz metszi P -t egy C pontban. A B pont megvalasztasa folytan P -nek
a C-t tartalmaz
o lapja csak hiperlap lehet, es az ehhez tartozo tamaszfelter
nem tartalmazza az A pontot.
3.2.3. K
ovetkezm
eny. Egy X-beli reszhalmaz pontosan akkor politop, ha
korl
atos konvex polieder.
Bizonyt
as : Azonnal ad
odik 3.1.5, 3.1.11 es 3.2.2 osszevetesevel.
derek e
s polito
pok
3. Konvex polie
91
3.2.4. Ko
eny. Ha ket konvex polieder metszete korlatos, akkor
vetkezm
polit
op. Speci
alisan, b
armely ket politop kozos resze politop.
Megjegyzes. Polit
opok eseteben tehat ketfele, egymashoz kepest dualis szar
maztat
asi elj
ar
as is alkalmazhato : egyreszt a defincio szerinti, veges pontrendszer konvex burkakent torteno eloalltas, masreszt a konvex poliederek
eseten (
altal
anosabb k
orben) ervenyes, veges sok felter metszetekent torteno
el
o
allt
as. Ennek a dualit
asnak a pontos matematikai jelenteset a 3.4. szakaszban j
arjuk majd k
or
ul.
3.2.5. P
eld
ak. Polit
opok nehany konkret tpusat vessz
uk sorra.
Affinit
as erejeig egyetlen nulla-, illetve egydimenzios politop letezik, a
pont, illetve a (nemelfajulo) szakasz.
B
armely d 0-ra az [A0 , A1 , . . . , Ad ] szimplex, ahol A0 , A1 , . . . , Ad X
tetsz
oleges f
uggetlen pontok, d-dimenzios politop.
Parallelot
op: Legyenek A0 , A1 , . . . , Ad X f
uggetlen pontok. Az ezekre
a pontokra eptett parallelotopnak a
P = 1
A0
d
n X
o
i A0 Ai : i [0,1] (i = 1, . . . , d)
i=1
halmazt nevezz
uk. P nyilvan d-dimenzios politop es Rd egysegkockajanak affin izomorfizmusnal szarmazo kepe. P cs
ucsai az AI = 1
A0 (vI )
P
pontok, ahol I {1, . . . , d} tetszoleges reszhalmaz es vI = iI A0 Ai .

Igy teh
at P = conv {AI : I {1, . . . , d} . P nem
ures lapjai maguk is
parallelot
opok, megpedig PI,J = conv {AK : I K J} alak
uak,
ahol I J {1,2, . . . , d} indexhalmazok. (Peldaul P = P,{1,...,d} ,
{AI } = PI,I .) Nyilv
an PI,J PI 0 ,J 0 pontosan akkor teljes
ul, ha I I 0
0
es J J .
A ket-, illetve h
aromdimenzios parallelotopokat hagyomanyosan parallelogramm
aknak, illetve parallelepipedonoknak nevezz
uk.
Keresztpolit
op: Legyenek O, A1 , . . . , Ad X f
uggetlen pontok. Az ezek
altal gener
alt keresztpolitopon a Q = conv {A1 , A1 0 , A2 , A2 0 , . . . , Ad ,

Ad 0 } polit
opot ertj
uk, ahol Ai 0 az Ai pontnak az O pontra vonatkozo
k
ozeppontos t
uk
orkepe (i = 1,2, . . . , d). A keresztpolitop valodi lapjai
mind szimplexek, megpedig azok, amelyek eloallnak QI,J = [Ai (i
I), Aj 0 (j J)] alakban, ahol I, J {1,2, . . . , d} diszjunkt indexhalmazok es I J 6= . Nyilvan QI,J QI 0 ,J 0 pontosan akkor teljes
ul, ha
I I 0 es J J 0 .
92
Affin geometria
A ketdimenzi
os keresztpolitopok parallelogrammak, a haromdimenzios
keresztpolit
opok hagyomanyos neve pedig oktaeder.
G
ula : Legyen Q X tetszoleges (d 1)-dimenzios politop es C X
hQi tetsz
oleges pont. A Q alap
u, C cs
ucs
u g
ulan a P = conv Q
{C} d-dimenzi
os politopot ertj
uk. A Q alap
u, C cs
ucs
u g
ulara a
[Q, C] jel
olest is alkalmazhatjuk. P = [Q, C] lapjai gyanant egyreszt
Q lapjai, m
asreszt a Q lapjaira mint alapra alltott C cs
ucs
u g
ulak es
{C} szolg
alnak. B
armely legalabb 1-dimenzios szimplex egy
uttal g
ula
is, amelynek alapj
aul barmelyik hiperlap, cs
ucsaul a fennmarado cs
ucs
v
alaszthat
o. Emiatt a szimplexek eloallthatok az egypont
u politopbol
a g
ulakepzes iter
al
as
aval.
Has
ab: Legyen Q X tetszoleges (d 1)-dimenzios politop es legyen
f : X X eltol
as olyan vektorral,
amely nem fekszik a hQi alter
ben. A P = conv Q f (Q) politopot Q alap
u d-dimenzios hasabnak
nevezz
uk. A d-dimenzi
os parallelotopok (d 1 eseten) pontosan a d
1-dimenzi
os parallelotopokra alltott hasabok, ezert a parallelotopok
felfoghat
ok iter
alt has
abokkent. A Q alap
u d-dimenzios hasab lapjai
egyreszt Q es f (Q) lapjai, masreszt a Q valodi lapjaira alltott hasabok.
Kett
os g
ula : Legyen Q X tetszoleges (d 1)-dimenzios politop es
A, B X ket k
ul
onb
ozo pont u
gy, hogy relint
Q relint [A, B] egyetlen pontb
ol
alljon. A P = conv Q [A, B] politopot Q-ra alltott ddimenzi
os kett
os g
ul
anak nevezz
uk. P nem
ures lapjai egyreszt Q valodi
lapjai, m
asreszt az ezekre alltott A cs
ucs
u es B cs
ucs
u g
ulak, valamint
{A} es {B}. Egy d-dimenzios keresztpolitop olyan kettos g
ula, amely
egy (d 1)-dimenzi
os keresztpolitopra van alltva, ezert a keresztpolit
opok felfoghat
ok iter
alt kettos g
ulakkent.
A dupl
an sztochasztikus matrixok korlatos halmazt alkotnak az Rnn
terben, gy a 3.2.3. K
ovetkezmeny alapjan a Bn konvex polieder politop,
amelynek a cs
ucsai az n n-es permutaciomatrixok. Bn -et Birkhoffpolit
opnak nevezik.
Tov
abbi erdekes peld
ak nyerhetok a kovetkezo alltas alkalmazasaval.
t
3.2.6. All
as. Ket polit
op tetszoleges Minkowski-kombinacioja is politop.
Bizonyt
as : B
armely polit
opnak veges sok cs
ucsa, gy 3.1.9.(2) miatt veges sok
extrem
alis pontja van. A Minkowski-kombinacio extremalis pontjai a k
ulonk
ul
on vett extrem
alis pontok kombinacioi koz
ul ker
ulnek ki, ezert ezekbol is
csak veges sok van. Ket kompakt halmaz tetszoleges Minkowski-kombinacioja
derek e
s polito
pok
3. Konvex polie
93
is kompakt, hiszen egy kompakt halmaznak (a ket halmaz direkt szorzatanak) folytonos lekepezesnel (a rogztett egy
utthatoj
u kombinacio kepzesenel)
sz
armaz
o kepe. A ket polit
op Minkowski-kombinacioja tehat olyan kompakt
konvex halmaz, amelynek veges sok extremalis pontja van, ezert a Krein
Milman-tetel alapj
an polit
op.
A 3.2.5-beli peld
ak k
oz
ul a hasabok eloallnak mint egy eggyel alacsonyabb
dimenzi
oj
u polit
op (az alap) es egy szakasz Minkowski-osszege. A d-dimenzios
parallelot
opok (d 1 eseten) pontosan a d darab f
uggetlen irany
u szakasz
Minkowski-
osszegekent el
o
allo politopok.
Polit
opok felhaszn
al
as
aval halmazok korlatossagat az alabbi modon jellemezhetj
uk.
t
3.2.7. All
as. Egy X-beli reszhalmaz akkor es csak akkor korlatos, ha belefoglalhat
o egy alkalmas X-beli politopba.
Bizonyt
as : Vegy
unk fel egy x : X Rd affin koordinatarendszert. Ha M
X korl
atos, akkor letezik olyan c pozitv valos szam, hogy minden A M re es i = 1, . . . , d-re |x(A)i | c, azaz az x(A) halmaz benne fekszik abban
az Rd -beli 2c el
u K kock
aban, amelyet a c xi c egyenlotlensegek
defini
alnak. Ekkor P = x1 (K) parallelotop X-ben, es P magaban foglalja
az M halmazt.
Most r
ater
unk a polit
opok lapjai altal alkotott kombinatorikai rendszer vizsg
alat
ara.
t
3.2.8. All
as. Ha P polit
op es dim P = d, akkor a P lapjai alkotta L(P )
reszben rendezett halmazban barmely maximalis rendezett lanc hossza d + 2.
Bizonyt
as : Legyen L1 < L0 < . . . < Lk a P lapjainak maximalis lanca.
A maximalit
as k
ovetkezteben nyilvanvaloan L1 = es Lk = P . Az L0
lapnak 3.1.11 miatt van cs
ucsa, gy, ha L0 maga nem cs
ucs volna, a lanc
tast az
b
ovthet
o volna L0 egy cs
ucsaval. Tehat dim L0 = 0. A 3.1.7.(1) All
Li1 < Li p
arra alkalmazva adodik, hogy minden i = 1, . . . , k -ra Li1 az
Li -nek hiperlapja, hiszen k
ulonben a lanc bovtheto volna Li -nek egy Li1 -et
tartalmaz
o hiperlapj
aval. Ezert dim Li = i (i = 0, . . . , k) es gy k = d.
3.2.9. Definci
o (Kombinatorikai szerkezet, k ). Egy P politop eseteben
az L(P ) laph
al
ot szok
as P kombinatorikai szerkezetenek nevezni. Azt mondjuk, hogy P es Q azonos kombinatorikai szerkezet
u (vagy kombinatorikailag
ekvivalens) polit
opok, ha L(P ) es L(Q) izomorf reszben rendezett halmazok,
azaz letezik k
oz
ott
uk rendezestarto bijekcio. P -t es Q-t dualis kombinatorikai
szerkezet
u polit
opoknak mondjuk, ha L(P ) es L(Q) dualisan izomorfak, azaz
letezik k
oz
ott
uk rendezesfordto bijekcio.
94
Affin geometria
Peld
aul ha a Q polit
op P -nek valamely affin izomorfizmusnal szarmazo kepe
(azaz P es Q affin-ekvivalens), akkor P es Q kombinatorikailag ekvivalens.
Tetsz
oleges P polit
op es k 0 egesz szam eseten jelolje k = k (P ) a P
tas kovetkezteben P lapjainak
polit
op k-dimenzi
os lapjai sz
amat. A 3.2.8. All
dimenzi
oja L(P )-b
ol felismerheto, ezert kombinatorikailag ekvivalens P es Q
eseteben minden k-ra k (P ) = k (Q). Hasonlokeppen, ha P es Q dualis
kombinatorikai szerkezet
u d-dimenzios politopok, akkor minden k (d 1) re k (P ) = dk1 (Q).
Peld
aul b
armely konvex sokszog eseteben 0 = 1 a sokszog oldalszamaval
egyenl
o ; ket konvex soksz
og pontosan akkor kombinatorikailag ekvivalens, ha
az oldalsz
amuk egyenl
o. (T
ortenetesen ilyenkor dualis kombinatorikai szerkezet
uek is.)
3.2.10. P
eld
ak. Attekintj
uk nehany politoptpus kombinatorikai szerkezetet.
B
armely ket egyenl
o dimenzioj
u szimplex azonos kombinatorikai szerkezet
u (hiszen affin-ekvivalens), es dualis kombinatorikai szerkezet
u is.
A d-dimenzi
os szimplex laphaloja
egy
(d+1)-elem
u
halmaz
r
e
szhalmaz
d+1
h
al
oj
aval izomorf, es k = k+1
.
B
armely ket egyenl
o dimenzioj
u parallelotop, illetve barmely ket egyenl
o dimenzi
oj
u keresztpolitop kombinatorikusan ekvivalens (sot, affin-ekvivalens). Egy d-dimenzios parallelotop es egy d-dimenzios keresztpolit
op du
alis kombinatorikai szerkezet
u. Ezt a 3.2.5-beli P paralellotop es
Q keresztpolit
op eseteben a valodi lapok kozotti PI,J 7 QI,{1,2,...,d}J
megfeleltetes mutatja.

A P parallelot
op eseteben k (P ) = 2dk kd , a Q keresztpolitopra

d
pedig (k < d eseten) k (Q) = dk1 (P ) = 2k+1 k+1
.
Kombinatorikailag ekvivalens alap
u g
ulak egymassal is kombinatorikailag ekvivalensek. Ha P egy Q alap
u g
ula, akkor 0 (P ) = 1 + 0 (Q) es
k 1 -re k (P ) = k (Q) + k1 (Q).
Kombinatorikailag ekvivalens alap
u tetszoleges hasabok is kombinatorikailag ekvivalensek. Ha P egy Q alap
u hasab, akkor 0 (P ) = 20 (Q)
es k 1 -re k (P ) = 2k (Q) + k1 (Q).
Kombinatorikailag ekvivalens politopokra alltott kettos g
ulak egymassal is kombinatorikailag ekvivalensek. Ha P a Q-ra alltott d-dimenzios
kett
os g
ula, akkor 0 (P ) = 2 + 0 (Q), 1 k d 2 -re k (P ) =
= k (Q) + 2k1 (Q), es d1 (P ) = 2d2 (Q).
derek e
s polito
pok
3. Konvex polie
95
Ha Q es R du
u politopok, akkor a Q alap
u
has
ab es az R-re
alltott kettos g
ula is dualis kombinatorikai szerkezet
uek. (Ennek az eszrevetelnek az iteralasaval u
jra megkapjuk a korabban
m
ar meg
allaptott dualitasi viszonyt a parallelotopok es a keresztpolit
opok k
oz
ott.)
3.3. Euler t
etele
Az al
abbi tetel a polit
opok kombinatorikajanak legalapvetobb osszef
uggese.
A h
aromdimenzi
os polit
opokra vonatkozo esetet az elemi tergeometriaban
Euler-fele poliedertetelnek szokas nevezni. Az egy-, illetve ketdimenzios esetben a tetel annyit
allt, hogy barmely szakasznak ket vegpontja van, illetve
hogy b
armely konvex soksz
ogben a cs
ucsok szama egyenlo az oldalak szamaval.
3.3.1. T
etel (Euler-formula). Barmely nem
ures politopra ervenyes a
X
(1)k k = 1
k0
egyenl
oseg.
Bizonyt
as : A tetelben szereplo elojeles osszeg nyilvan egyenlo a
X
(1)dim L
6=LP
osszeggel; err
ol az ut
obbir
ol latjuk be, hogy 1-gyel egyenlo.
Legyen P X tetsz
oleges d-dimenzios politop. Teljes indukciot alkalmazunk
d szerint; d = 0 eseten (s
ot, d 2-re is) tudjuk, hogy az alltas igaz. Tegy
uk
fel, hogy d > 0 es b
armely d-nel alacsonyabb dimenzioj
u politopra a tetel
allt
asa igaz.
V
alasszunk olyan s X affin format, amely P cs
ucsain csupa k
ulonbozo
erteket vesz f
ol. Ilyen affin forma letezik, mert A, B X es A 6= B eseten az
A-n es B-n egyenl
o erteket felvevo affin formak linearis hiperskot alkotnak
az X vektorterben, es s-nek csak veges sok ilyen hiperskot kell elker
ulnie.
Az s1 (a) X (a R) halmazok parhuzamos affin hiperskok, amelyek,
ha van k
oz
os pontjuk P belsejevel, (d 1)-dimenzios politopot metszenek ki
P -b
ol. Ilyen hiperskok egy veges rendszerevel szeletelj
uk fol P -t es annak
lapjait.
Legyen n = 0 es legyenek a1 < a2 < . . . < an az s affin forma ertekei P
cs
ucsain. Legyen Ai az a cs
ucs, amelyre ai = s(Ai ) (1 i n). Valasszuk
96
Affin geometria
a b1 , . . ., bn1 sz
amokat u
gy, hogy a1 < b1 < a2 < b2 < . . . < bn1 < an
teljes
ulj
on. Legyen Qi = P s1 (ai ) es Rj = P s1 (bj ) (i = 1, . . . , n, j =
= 1, . . . n 1), ekkor Q1 es Qn egypont
u, a tobbi Qi es Rj pedig (d 1)dimenzi
os polit
op.
Alkalmazzuk az indukci
os feltevest a Qi es Rj politopokra az alabbi formaban :
1 = n (n 1)
n X
X
(1) k (Qi )
i=1 k0
n
X
n1
XX
(1)k k (Rj ) =
j=1 k0
(1)
dim M
n1
X
(1)dim N
j=1 6=N Rj
i=1 6=M Qi
Most ennek az
osszegnek a tagjait a P politop lapjai szerint csoportostjuk.
Vegy
uk eszre, hogy az M Qi es N Rj lapok eloallnak L Qi , illetve
LRj alakban, ahol L P . Ilyen L altalaban egyertelm
uen talalhato, ez alol
csak az az eset kivetel, amikor M a P valamelyik cs
ucsa. Ezert a szamolasban
celszer
u k
ul
onv
alasztani P cs
ucsait.
Tetsz
oleges L P nem
ures lapra s(L) = [am(L) , an(L) ], ahol 1 m(L)
n(L) n. (Peld
aul m(P ) = 1 es n(P ) = n, illetve egy L P lap pontosan
akkor cs
ucs, ha m(L) = n(L).) Ezzel a jelolessel L Qi 6= (illetve L Rj 6=
= ) azzal egyenertek
u, hogy m(L) i n(L) (illetve m(L) j n(L)).
Ezeket felhaszn
alva :
!
n
n1
X
X
X X
dim M
1 =
1+
(1)
(1)dim N =
i=1
j=1 6=N Rj
6=M Qi
M 6={Ai }
n(L)1
= n+
n(L)1
LP
dim L>0
i=m(L)+1
(1)
dim(LQi )
!
(1)
j=m(L)
dim(LRj )
derek e
s polito
pok
3. Konvex polie
97
Itt minden m(L) < i < n(L)-re dim(L Qi ) = dim L 1, valamint minden
m(L) j < n(L)-re dim(L Rj ) = dim L 1, gy a zarojelben levo tagok
egy hj
an kiesnek es
X
X

1=n +
(1)dim(LRm(L) ) =
(1)dim L ,
LP
dim L>0
6=LP
amit bizonytani akartunk.

Most megmutatjuk, hogy az 0 , . . ., d1 szamokra vonatkozoan nincs mas,
az Euler-formul
at
ol f
uggetlen linearis osszef
ugges, amelyet barmely d-dimenzi
os polit
op adatai teljestenek.
3.3.2. Definci
o (Euler-hipersk, (P )). d 1 eseten az Rd terben (ahol
a koordin
at
akat most x0 , x1 , . . ., xd1 jeloli) tekints
uk az
ed (x) = x0 x1 + x2 . . . + (1)d1 xd1 + (1)d 1
keplettel adott ed (Rd ) affin format. Euler-hipersknak nevezz
uk a Z(ed )
Rd affin hiperskot. A 3.3.1. Tetel kovetkezteben tetszoleges d-dimenzios P
polit
op eseten az (P ) = (0 , 1 , . . . , d1 ) Rd pont illeszkedik az Eulerhiperskra.
t
3.3.3. All
as. Legyen d 1. Az osszes d-dimenzios P politophoz tartozo
(P ) pontok affin burka az Rd -beli Euler-hipersk.
Bizonyt
as : Megmutatjuk, hogy ha s (Rd ) affin forma, melyre s((P )) =
= 0 minden d-dimenzi
os P politopra, akkor s = ed alkalmas R-rel. Ez
nyilv
an egyenertek
u a bizonytando alltassal.
Teljes indukci
ot alkalmazunk d szerint. A d = 1 esetben az alltas igaz, hiszen
az Euler-hipersk az egyetlen x0 = 2 pontbol all. Tegy
uk fel most, hogy d 2
es d 1 dimenzi
oban az
alltas igaz. Legyen
s(x) = a0 x0 + a1 x1 + . . . + ad1 xd1 + b
az s affin forma koordin
at
as alakja. Valasszunk egy tetszoleges (d 1)dimenzi
os Q polit
opot es legyen P1 egy Q alap
u g
ula, valamint P2 egy Q-ra
alltott kett
os g
ula. Ekkor a 3.2.10-beli megallaptasok szerint

(P1 ) = 0 (Q) + 1 , 1 (Q) + 0 (Q) , . . . , 1 + d2 (Q)

es (P2 ) = 0 (Q) + 2 , 1 (Q) + 20 (Q) , . . . , 2d2 (Q)
ervenyes. Igy
0 = s((P2 ))s((P1 )) = a0 +a1 0 (Q)+. . .+ad2 d3 (Q)+ad1 (d2 (Q)1).
98
Affin geometria
Tekints
uk azt az s0 (Rd1 ) affin format, amelyet az
s0 (y) = a1 y0 + . . . + ad1 yd2 + a0 ad1
(y Rd1 )
keplet defini
al, ekkor a fenti eredmeny alapjan s0 ((Q)) = 0. Miutan ez minden (d 1)-dimenzi
os Q politopra teljes
ul, az indukcios felteves alapjan s0 az
ed1 affin forma skal
arszorosa. Mivel ed1 elso egy
utthatoja 1-gyel, s0 -e pedig
a1 -gyel egyenl
o, ez a skal
ar csak a1 lehet. Ennek alapjan az
ai+1
a1 (1)i
a0 ad1
a1 ((1)d1 1)
(i = 0,1, . . . , d 2)
egyenleteket kapjuk, melyekbol a ket utolso osszevetesevel a0 = a1 is kovetkezik. Az s affin forma koordinatas alakja tehat
s(x) = a0 x0 a0 x1 + . . . + (1)d1 a0 xd1 + b =

= a0 x0 x1 + . . . + (1)d1 xd1 + b.
Ha most valamely (tetsz
oleges) d-dimenzios P politopot valasztva (P )-t
s-be helyettestj
uk, akkor a 3.3.1. Tetelt is felhasznalva

0 = s((P )) = a0 0 1 + . . . + (1)d1 d1 + b = a0 (1 (1)d ) + b,
ahonnan b = a0 ((1)d 1) kovetkezik. Igy s = a0 ed .
3.4. Pol
aris halmazok
Felvet
odik a kerdes, vajon talalhato-e barmely P politophoz olyan politop,
amely P -hez kepest du
u. Az igenlo valasz tisztaz
asa celj
ab
ol ebben a szakaszban egy ilyen, u
n. polaris politop konstrukciojat
t
argyaljuk. Ennek a P politopnak a termeszetes helye nem ugyanaz az
X affin ter, ahol P tal

alhat
o, hanem a dualis ter. Miutan a konstrukcioban
az orig
o kit
untetett szerepet jatszik, X helyett eleve egy V veges dimenzios
val
os vektorterben fekv
o halmazokra es politopokra szortkozunk.
3.4.1. Definci
o (Pol
aris halmaz). Jelolje V a V dualis vektorteret. Tetsz
oleges nem
ures S V halmazra definialjuk az S V halmazt, amelyet
az S pol
aris halmaz
anak nevez
unk:
S = { V : minden v S-re (v) 1} .
A definci
oban -ra kir
ott k
ovetelmenyt jelolhetj
uk (S) 1-gyel is.
derek e
s polito
pok
3. Konvex polie
99
Nyilv
an a 0 V orig
o (mint egyelem
u halmaz) polaris halmaza az egesz V ,
tov
abb
a az egesz V vektorter polaris halmaza csak a 0 V pontbol all. (Itt
jegyezz
uk meg, hogy a jeloles mar foglalt a vektorterek dualisa szamara.
Most ezzel valamelyest ellentmondasba ker
ul
unk, de csak akkor, amikor mag
anak V -nek vagy line
aris altereinek a polaris halmazairol akarunk beszelni.
Miut
an a pol
aris halmazok irant elsosorban politopok eseteben erdeklod
unk,
ez a ketertelm
useg nem fog kesobb sem zavart okozni.)
A v V vektorok mint egyelem
u reszhalmazok polaris halmazat jelolj
uk
Fv -vel, azaz legyen Fv = { V : (v) 1}.
t
3.4.2. All
as
(1) Ha v V , v 6= 0, akkor Fv zart affin felter V -ban, amelynek az origo
bels
o pontja.
T
(2) S = vS Fv .
(3) Ha Hv jel
oli az Fv felteret hatarolo hiperskot, azaz v 6= 0 es Hv =
= { V : (v) = 1}, akkor Hv1 , . . ., Hvk pontosan akkor f
uggetlen
hiperskok, ha v1 , . . ., vk linearisan f
uggetlen vektorok.
(4) Fu $ Fv akkor es csak akkor all, ha u 6= 0 es letezik olyan 0 < 1
skal
ar, hogy v = u.
Bizonyt
as : Haszn
aljuk a V = V termeszetes azonostast, amelynel a v :
: V R line
aris forma V -on az (v) erteket veszi fol, azaz v() =
= (v).
(1): A v() 1 (azaz az Fv definciojaban szereplo (v) 1) egyenlotlenseg
z
art affin felteret defini
al V -ban. Miutan (0) = 0 < 1, a 0 pont valoban
bels
o pontja az Fv felternek.
(2): Nyilv
anval
o S es Fv definciojabol.
(3): R
ogt
on k
ovetkezik abb
ol, hogy a Hv hipersk a V teren ertelmezett
v 1 affin forma zer
ohalmaza.
(4): Az akkor implik
aci
o magatol ertetodik. A fordtott iranyhoz feltehet
j
uk, hogy v 6= 0. Ekkor Fu Fv eseten sz
uksegkeppen Hu k Hv es gy
u k v, azaz v = u alkalmas -val. Ha most Fu 6= Fv , akkor tetszoleges
Fv v
alaszt
as
aval
/ Fu , ahonnan 1 < (u) = (v)/ = 1/, azaz
0 < < 1.
t
3.4.3. All
as. Legyen S, T V . Ekkor:
(1) S konvex z
art halmaz V -ban es 0 S .
(2) Ha S T , akkor S T .
100
Affin geometria

(3) S = conv(S) .
(4) Ha 0 int S, akkor S korlatos.
(5) Ha S korl
atos, akkor 0 int S .
T
Bizonyt
as : (1): A 3.4.2.(2) szerinti S = vS Fv eloalltasban mindegyik
Fv az orig
ot tartalmaz
o konvex zart halmaz.
(2): Nyilv
anval
o.
(3): A tartalmaz
as (2) alapjan magatol ertetodik. A ford
tott iranyhoz

vegy
uk eszre, hogy tetsz
oleges V mellett conv(S) = conv (S) ,
ezert ha (S) 1, akkor conv(S) 1 is teljes
ul.
(4): Legyen s tetsz
olegesen adott affin forma a V teren, azt kell belatni, hogy
az s(S ) R halmaz korl
atos. A V = V azonostas mellett tetszoleges
V -ra s() = (v) + c valamilyen rogztett v V -vel es c R konstanssal.
Miut
an az orig
o bels
o pontja S-nek, letezik olyan r R, hogy v = rv0 es
v0 S. Ekkor b
armely A -ra
|s()| = |(v) + c| |r(v0 )| + |c| |r| + |c|,
felhaszn
alva, hogy v0 S miatt |(v0 )| 1. Ezert s(S ) valoban korlatos
sz
amhalmaz.
(5): Ha S korl
atos, akkor 3.2.7 alapjan letezik olyan P V politop, melyre
S P . Ezert S benne fekszik veges sok V -beli pont (nevezetesen P cs
ucsai)
konvex burk
aban: S conv({v1 , . . . , vk }). Ebbol (2) es (3) alkalmazasaval
ad
odik, hogy S Fv1 . . . Fvk . Az itt szereplo Fvi felterek mindegyike
3.4.2.(1) szerint a belsejeben tartalmazza az origot, ezert 0 int S .
3.4.4. K
ovetkezm
eny. Ha K V kompakt konvex halmaz, amely az origot
a belsejeben tartalmazza, akkor K is ilyen tulajdonsag
u : kompakt, konvex,
es V orig
oj
at a belsejeben tartalmazza. Emellett barmely v K-ra Fv
t
amaszfeltere K -nak.
Bizonyt
as : Az els
o mondat csupan egyesti a 3.4.3-ban tisztazottakat, gy
csak az utols
o
allt
ast kell bebizonytanunk. Miutan 0 int K v K, a
[0, v] szakasz nem hosszabbthato meg v-n t
ul K-ban, ezert 3.4.2.(3) miatt
Fv minim
alis a K -ot tartalmazo felterek kozott a tartalmazasra nezve, azaz
val
oban t
amaszfelter.
Megjegyzes. Azokat a kompakt konvex halmazokat, amelyeknek van belso
pontja, konvex testeknek nevezik. Azt kaptuk tehat, hogy konvex test polaris
halmaza is konvex test, ha az origo a test belsejeben van.
A K halmaz pol
aris halmaza a V vektorter dualisaban, azaz V = V ben fekszik. Nevezetes teny, hogy a 3.4.4-beli feltevesek mellett ilyen modon
mag
at K-t kapjuk vissza.
derek e
s polito
pok
3. Konvex polie
101
3.4.5. T
etel. Ha K V kompakt konvex halmaz, amely az origot a belsejeben tartalmazza, akkor K = K.
Bizonyt
as : A K K tartalmazas tetszoleges K V reszhalmazra automatikusan f
onn
all, ugyanis ha v K es K , akkor v() = (v) 1,
ezert v K .
A fordtott ir
any
u tartalmazashoz tegy
uk fol, hogy v
/ K. Ekkor K-nak
letezik olyan F t
amaszfeltere, amelyre v
/ F . Alkalmas V linearis
form
aval es c R konstanssal az F felter F = {u V : (u) c} alakban
rhat
o. Ekkor teh
at (v) > c. Itt c > 0, mert 0 int K miatt az origo F -nek
is a belsejeben van. Ezert az = /c formara ervenyes, hogy minden u
F -re, es gy speci
alisan minden u K-ra is (u) 1. Eszerint K ,
ugyanakkor v() = (v) > 1, ami azt mutatja, hogy v
/ K .
Erdemes
kiemelni, hogy 3.4.4 es 3.4.5 politopokra szortkozva is ervenyes :
3.4.6. T
etel. Ha a P V politop a belsejeben tartalmazza V origojat,
akkor a P pol
aris halmaz is politop V -ban, amely az origot a belsejeben
tartalmazza, tov
abb
a P = P .
Bizonyt
as : Csak azt kell bizonytanunk, hogy P is politop, hiszen az osszes
t
obbi
allt
as 3.4.4, illetve 3.4.5 specialis esete. Tudjuk, hogy P korlatos, ezert
3.2.3 alapj
an eleg annyit ellenorizni hogy konvex polieder, azaz veges sok
felter metszete. Ezt pedig 3.4.3.(5) bizonytasahoz hasonloan a P cs
ucsaihoz
tartoz
o pol
aris feltereket szerepeltetve latjuk.
Most kapcsolatot teremt
unk P es P lapjai kozott. Legyen tehat a tovabbiakban P r
ogztett konvex politop V -ben, melyre 0 int P .
3.4.7. Definci
o (L ). Legyen L a P tetszoleges valodi lapja. Definialjuk az
L P halmazt az
\
L = P
Hv
vL
formul
aval. Itt 3.4.4 miatt mindegyik Fv tamaszfeltere, es gy P Hv pedig
lapja P -nak. Az L halmaz tehat lapok metszetekent allthato elo, ezert
maga is lap. Ha L P nem valodi lap, azaz L = vagy L = P , akkor legyen
= P es P = .
Nyilv
anval
o, hogy ha a P -beli L1 , L2 lapokra L1 L2 , akkor L1 L2 .
3.4.8. T
etel. B
armely L P lapra dim L = d dim L 1.
Bizonyt
as : A nem val
odi lapokra ez nyilvanvalo a definciobol. Legyen a
tov
abbiakban L P val
odi lap es k = dim L. Eloszor megmutatjuk, hogy
dim L d k 1. V
alasszunk k + 1 darab affin-f
uggetlen pontot L-ben,
legyenek ezek v0 , v1 , . . ., vk . Ekkor 0
/ hLi miatt a v0 , v1 , . . ., vk vektorok
102
Affin geometria
line
arisan f
uggetlenek. Ezert a Hv0 , Hv1 , . . ., Hvk hiperskok f
uggetlenek, es
gy a Hv0 . . . Hvk affin alter dimenzioja (d k 1)-gyel egyenlo. Az L
lap benne fekszik ebben az alterben, ezert valoban dim L d k 1.
A fordtott egyenl
otlenseg igazolasa celjabol alltsuk elo az L altal kifesztett
affin alteret, hLi-et, mint t
amaszhiperskok metszetet. Valasszunk ki ezek
k
oz
ul a t
amaszhiperskok koz
ul d k f
uggetlent, M1 -et, M2 -t, . . ., Mdk -t
u
gy, hogy hLi = M1 M2 . . .Mdk legyen. Valasszuk minden i = 1, . . . , d
k-ra Mi -hez az i V linearis format u
gy, hogy az {x V : (x) 1}
halmaz eppen a P -t tartalmazo Mi szerinti felter legyen. Ekkor 1 , . . ., dk
line
arisan f
uggetlenek. Azt alltjuk, hogy mindannyian hozzatartoznak L hez. Val
oban, egyreszt nyilv
an i P , masreszt ha v L, akkor v Mi
(azaz i (v) = 1) miatt i Hv .
tekinthetj
Ugy
uk, hogy az L 7 L hozzarendeles barmely olyan politop lapjaira ertelmezve van, amely valamely veges dimenzios valos vektorterben az
orig
ot a belsejeben tartalmazza. Alkalmazhatjuk tehat masodszor is, ez
uttal
P lapjaira. Ekkor u
jra P lapjaihoz jutunk.
3.4.9. T
etel. B
armely L P lapra L = L.
Bizonyt
as : 3.4.8 ketszeri felhasznalasaval dim L = dim L, ezert eleg belatni, hogy L L . Legyen v L tetszoleges pont, azt kell megmutatnunk,
hogy minden L -re v H . Ha L , akkor specialisan Hv , azaz
(v) = 1 is ervenyes. Ez azt jelenti, hogy v() = 1, azaz valoban v H .
3.4.10. K
ovetkezm
eny. P es P dualis kombinatorikai szerkezet
u politopok.
Bizonyt
as : Val
oban, a laph
alok kozotti : L(P ) L(P ) es : L(P )
L(P ) megfeleltetesek rendezesfordtok es 3.4.9 szerint egymas inverzei, gy
bijektvek. Teh
at P es P laphaloi dualisan izomorfak.
3.4.11. P
elda. Az orig
o P -n bel
uli elhelyezkedese lenyegesen befolyasolja P
alakj
at. Ha peld
aul P keresztpolitop es az origo a kozeppontja, akkor P parallelot
op. Viszont ha az origo a kozepponttol k
ulonbozo belso pontja P -nek,
akkor b
ar P kombinatorikailag ekvivalens egy parallelotoppal, szemkozti hiperlapjai
altal
aban nem p
arhuzamosak, es gy P nem parallelotop.
Megjegyzes. A pol
aris test konstrukcioja a politopoktol k
ulonbozo konvex testek eseteben is erdekes geometriai jelensegekhez kapcsolodik. Megmutathato
peld
aul, hogy ha K ellipszoidtest, amelynek az origo a kozeppontja, akkor K
is az. Err
ol a projektv geometriaban fontos szerepet jatszo polaritas kapcsan
lesz meg sz
o, l. 9.2.17.
derek e
s polito
pok
3. Konvex polie
103
A pol
aris halmazok haszn
alatanak masik erdekes esete, amikor a V vektorter
egy konvex k
upj
ara alkalmazzuk a konstrukciot. Tegy
uk fel most tehat, hogy
K V konvex k
up. Vegy
uk eszre, hogy a polaris halmaz elemeit 3.4.1-ben
defini
al
o (v) 1 egyenl
otlenseg helyett ilyenkor (v) 0 is rhato, azaz
K = { V : minden v K-ra (v) 0}. Valoban, egyreszt az gy
defini
alt halmaz nyilv
anval
oan resze K -nak. Masreszt pedig ha valamilyen
V line
aris forma nem tartozik hozza, akkor
valamilyen v K vektoron
(v) = a > 0, ekkor (2/a)v K es (2/a)v = 2 mutatja, hogy
/ K .
3.4.12. Definci
o (Pol
aris k
up). Ha K konvex k
up a V valos vektorterben,
akkor a
K = { V : minden v K-ra (v) 0}
halmazt K pol
aris k
upj
anak nevezz
uk.
t
3.4.13. All
as
(1) K z
art konvex k
up V -ban.
(2) Ha K z
art, akkor K = K.
Bizonyt
as : (1): Ha most v K, v 6= 0-ra Fv az (v)
T 0 egyenlotlenseggel
adott z
art felteret jel
oli V -ban, akkor ismet K = vK Fv , de most az itt
szerepl
o felterek mindegyike az origot a hataran tartalmazza, ezert metszet
uk
z
art konvex k
up.
(2): A K K tartalmaz
as 3.4.5 mintajara automatikus. A fordtott iranyhoz eleg annyit eszrevenni, hogy ha v
/ K, akkor letezik olyan K-t tartalmaz
o, orig
on
athalad
o hat
ar
u z
art felter, amelyben v nincs benne, azaz letezik
olyan K , amelyre (v) > 0. Egy ilyen eppen azt tan
ustja, hogy
v
/ K .
A tov
abbiakban tegy
uk f
ol, hogy K valodi konvex k
up V -ben, azaz V -tol
k
ul
onb
ozik. Ilyenkor az orig
o relatv hatarpontja K-nak. A kovetkezo alltas
a pol
aris k
up dimenzi
oj
at
alltja kapcsolatba az origonak mint hatarpontnak
a rendjevel, l. 2.5.1.
t
3.4.14. All
as. B
armely K V valodi konvex k
upra dim K = d r(0)
ervenyes.
Bizonyt
as : K b
armely t
amaszhiperskja tartalmazza az origot, tehat K azonos az orig
ohoz tartoz
o t
amaszfeltereinek a metszetevel. Ha Y jeloli a tamaszhiperskok metszetet, akkor egyreszt defincio szerint r(0) = dim Y , masreszt
Y a K-ban fekv
o legb
ovebb linearis alter V -ben.
A K halmaz nyilv
an benne fekszik Y annullatoraban, ami d r(0) dimenzi
os line
aris alter V -ban. Masreszt ha K egy ennel valodi modon sz
ukebb
alterben is benne volna, akkor ez az alter egy Y -nal valodi modon bovebb
104
Affin geometria
Z V alternek volna az annullatora. Ebbol viszont Z K kovetkezne,

ami ellentmond 3.4.13.(2)-nek.
t
3.4.15. All
as. Ha K konvex poliederk
up (azaz olyan konvex k
up, amely
egy
uttal konvex polieder), akkor K is az.
Bizonyt
as : K val
odi lapjai kozott letezik egy tartalmazasra nezve legkisebb,
megpedig a t
amaszhiperskok metszetekent adodo Y linearis alter V -ben.
V
alasszunk b
azist az Y alterben es soroljuk fol a bazisvektorok 1-szereseit
egy v1 , v2 , . . ., vk sorozatban. (Lehetseges, hogy dim Y = 0, ekkor ebben
a lepesben egyetlen vektort sem valasztunk.) A dim Y -nal eggyel nagyobb
dimenzi
oj
u lapok relatv belsejebol szemelj
unk ki egy-egy tovabbi vektort:
vk+1 , vk+2 , . . ., vm .
Azt
alltjuk, hogy K = { V : (vi ) 0 (i = 1,2, . . . m)}. Ha ezt
bel
atjuk, akkor ezzel K -ot eloalltottuk veges sok felter metszetekent (nevezetesen az Fvi = { V : (vi ) 0} felterek metszetekent), azaz K -rol
bebizonytottuk, hogy konvex poliederk
up.
Vegy
uk eszre, hogy b
armely v K vektor eloallthato a v1 , v2 , . . ., vm vektorok nemnegatv egy
utthat
os kombinaciojakent. Ez konnyen meggondolhato
a v-t tartalmaz
o lap dimenzioja szerinti indukcioval.
Nyilv
an K { V : (vi ) 0 (i = 1,2, . . . m)}. A fordtott tartalmaz
as pedig a fenti eszrevetel kovetkezmenye : ha nempozitv erteket vesz
fel mindegyik vi vektoron, akkor ugyancsak nempozitv erteket vesz fel ezek
b
armely nemnegatv egy
utthatos kombinaciojan is, azaz K minden elemen,
es ezert K -hoz tartozik.
Megjegyzesek. (1) A konvex poliederk
upok es polaris k
upjaik lapstrukt
uraja
k
oz
ott a polit
opok esetehez hasonlo dualitasi viszony all fonn. A 3.4.73.4.10beli definci
ok es tetelek csekely modostasokkal atfogalmazhatok a k
upok
esetere. A konvex poliederk
upok koreben a laphalot u
gy erdemes definialni,
hogy az u
uk lapnak. Ekkor K es K laphaloi dualisan
res halmazt nem tekintj
izomorfak.
(2) A konvex k
upok es poliederk
upok erdekes, geometrian bel
uli alkalmazasi
ter
ulete a g
ombi geometri
aban a konvex halmazok es poliederek elmelete. A
g
ombi konvex halmazokat, illetve gombi konvex poliedereket ugyanis eppen a
konvex k
upok, illetve konvex poliederk
upok metszik ki egy euklideszi vektorter orig
o k
or
uli g
ombjeb
ol. A gombharomszogekkel kapcsolatban 0.3.6-ban
megismert polarit
as is gy sz
armazik a polaris k
up konstrukciojabol a haromdimenzi
os ter triedereire mint poliederk
upokra vonatkozoan.
Az euklideszi ter hagyom
anyosan a geometria tudomanyanak elso szam
u celpontja es terepe. A geometria sok evszazados tortenete hatalmas ismeretanyagot halmozott f
ol az euklideszi terrol. Ennek csak igen kis reszet tudjuk
itt erinteni. Els
osorban az
altalanos, tetszoleges dimenzioj
u euklideszi terek
matematikai kezelesehez sz
ukseges apparatus kidolgozasat, es egy-ket jellemz
o eredmeny bemutat
as
at t
uzz
uk ki celul. A magasabb dimenzios euklideszi
terfogalom az affin geometriara es a linearis algebra eszkozeire ep
ul. A ter
es transzform
aci
oi szerkezetenek attekintese utan az inverzioval, szabalyos
testekkel, es konvex testek metrikus tulajdonsagaival foglalkozunk.
4. Euklideszi terek
es transzform
aci
oik
Az euklideszi ter strukt
ur
aj
aban az affin terhez kepest a mertekviszonyok
(t
avols
ag, sz
og, ter
ulet, terfogat stb.) jelentik a tobbletet. Mindezt egyetlen,
a line
aris algebr
ab
ol ismert fogalomnak, a vektorok skalaris szorzasanak a
felhaszn
al
as
aval sz
armaztatjuk. Az euklideszi terek szekezetenek megismereseben el
osz
or az egybev
agosagi es hasonlosagi transzformaciokat es azok
csoportjait vizsg
aljuk meg.
4.1. Euklideszi vektorterek

es ortogon
alis transzform
acio
k
Ebben a szakaszban emlekeztet
unk a skalaris szorzat fogalmaval kapcsolatos
line
aris algebrai el
oismeretekre.
105
106
4.1.1. Eml
ekeztet
o (Euklideszi vektort
er). A (V, B) part euklideszi vektorternek nevezz
uk, ha V veges dimenzios valos vektorter, es B : V V R
pozitv definit szimmetrikus bilinearis f
uggveny. Ezt a f
uggvenyt V -beli skal
aris szorz
asnak nevezz
uk, es az u, v V vektorokon felvett erteket B(u, v)
helyett ink
abb u v-vel (vagy pusztan uv-vel) jelolj
uk.
A tov
abbiakban a B jel
olest
altalaban nem t
untetj
uk fel, ha egyertelm
u, hogy
mely skal
aris szorz
asr
ol beszel
unk. Igy peldaul gyakran magat V -t nevezz
uk
euklideszi vektorternek; ilyenkor mindig hozzaertj
uk a skalaris szorzast is.
Az Rd koordin
atateret az x y = x1 y1 + . . . + xd yd skalaris szorzat automatikusan euklideszi vektorterre teszi ; ezt nevezz
uk standard d-dimenzios
euklideszi vektorternek.
B
armely euklideszi vektorterben barmely linearis alter maga is euklideszi vektorter, ha a skal
aris szorz
ast megszortjuk az alterre.
4.1.2. Eml
ekeztet
o (Vektorok
aja, sz
oge). Az u V vektor nor norm
uk. Ha kuk = 1, akkor u-t
m
aj
an (vagy hossz
an) az kuk = u u szamot ertj
egysegvektornak hvjuk.
A CauchySchwarz-egyenl
otlenseg szerint barmely u, v V -re |u v|
kuk kvk.
Ha u es v nemzerus vektorok V -ben, akkor u es v szogen azt az egyertelm
uen meghat
arozott 0 es kozotti szoget ertj
uk, amelyre cos =
= (u v)/(kuk kvk). (Ha a ket vektor kozott a 0 is szerepel, akkor szog
uket hat
arozatlannak tekintj
uk.) A /2 szoget bezaro (azaz zerus skalaris
szorzatot ad
o) vektorokat merolegesnek vagy ortogonalisnak mondjuk.
4.1.3. Eml
ekeztet
o (Ortonorm
alt vektorrendszer). A v1 , v2 , . . ., vk
V vektorok ortonorm
alt rendszert alkotnak, ha paronkent meroleges egysegvektorok, azaz vi vj = 0, ha i 6= j, es vi vj = 1, ha i = j.
K
onny
u ellen
orizni, hogy b
armely ortonormalt vektorrendszer linearisan f
uggetlen. A line
aris algebr
ab
ol ismert GramSchmidt-fele ortogonalizacios eljar
ast haszn
alva l
atjuk, hogy b
armely ortonormalt vektorrendszer kiegesztheto
ortonorm
alt b
aziss
a. Ezert V -ben az ortonormalt bazisok pontosan a maxim
alis ortonorm
alt vektorrendszerek.
4.1.4. Eml
ekeztet
o (Ortogon
alis felbont
as). A V euklideszi vektorter a
V1 , V2 alterek ortogon
alis direkt osszege, ha V = V1 + V2 es barmely v1 V1 ,
v2 V2 eseten v1 v2 (azaz v1 v2 = 0).
Ha a V euklideszi vektorterben adott az U V linearis alter, akkor egyertelm
uen letezik olyan alter, amely U -val egy
utt V ortogonalis direktosszegfelbont
as
at adja, megpedig az
U = {v V : v u = 0 minden u U -ra}
s transzforma
cio
ik
4. Euklideszi terek e
107
alter. Ezt az alteret az U ortogonalis komplementerenek nevezz

uk V -ben.
enyes az (U ) = U egyenloseg.
Erv
4.1.5. Eml
ekeztet
o (Ortogon
alis line
aris transzform
aci
ok). Az euklideszi vektorterek mint algebrai strukt
urak kozotti izomorfizmusokat ortogon
alis transzform
aci
oknak nevezz
uk. Tehat ha (V, B) es (V 0 , B 0 ) euklideszi
0
vektorterek, akkor egy : V V lekepezes ortogonalis transzformacio, ha
line
aris izomorfizmus es tartja a skalaris szorzatot, azaz minden u, v V -re
(u) (v) = u v.
Emlekeztet
unk arra a line
aris algebrabol ismert tenyre, hogy egy linearis izomorfizmus pontosan akkor ortogonalis, ha a vektorok normajat megorzi, illetve akkor, ha b
armely (vagy akar csak egyetlen) ortonormalt bazist ortonorm
alt b
azisba kepez. Ebb
ol az is kovetkezik, hogy barmely adott dimenzioban
izomorfizmus erejeig pontosan egy euklideszi vektorter letezik.
4.1.6. Eml
ekeztet
o (Ortogon
alis csoport, ortogon
alis m
atrixok). A
V euklideszi vektorteret saj
at magaba kepezo, skalarisszorzat-tarto linearis
lekepezeseket V ortogon
alis transzformacioinak nevezz
uk. Ezek a GL(V ) altal
anos line
aris csoportnak egy O(V )-vel jelolt reszcsoportjat, a V ortogonalis
csoportj
at alkotj
ak.
A standard skal
aris szorz
assal ellatott Rd koordinatater ortogonalis csoportj
ara az O(d) jel
olest haszn
aljuk, ennek elemei a d d meret
u ortogonalis
m
atrixok. Felidezz
uk az ortogonalis matrixok linearis algebrabol ismert jellemzeset:
B
armely A Rdd m
atrixra az alabbi feltetelek egyenertek
uek:
(i) A O(d) ;
(ii) minden x Rd -re kAxk = kxk ;
(iii) A oszlopvektorai ortonormalt bazist alkotnak Rd -ben;
(iv) A sorvektorai ortonormalt bazist alkotnak Rd -ben;
(v) A> A = I ;
(vi) AA> = I.
B
armely ortogon
alis transzformacio determinansa 1. Az elojel aszerint pozitv vagy negatv, hogy a szoban forgo transzformacio iranytastarto vagy
ir
anyt
asv
alt
o. A pozitv determinans
u ortogonalis transzformaciok alkotjak
O(V )-ben a 2 index
u SO(V ) reszcsoportot, a V euklideszi vektorter specialis
ortogon
alis csoportj
at. A V = Rd esetben az SO(d) jelolest hasznaljuk a dd
meret
u speci
alis ortogon
alis matrixok csoportja szamara.
108
4.2. Euklideszi terek

es izometri
ak
4.2.1. Definci
o (Euklideszi affin t
er). Az (E, V, ) veges dimenzios val
os affin teret euklideszi affin ternek (vagy rovidebben csak euklideszi ternek)
nevezz
uk, ha V euklideszi vektorter, azaz ha V -n adott egy pozitv definit
szimmetrikus biline
aris f
uggveny, amelyet V -beli skalaris szorzatnak nevez
unk.
Az egyszer
useg kedveert a ter jeloleseben nem t
untetj
uk fol a skalaris szorzatot, mint a strukt
ura alkotoelemet, hanem azt beleertj
uk a V jelolesbe.
Gyakran mag
at az E alaphalmazt nevezz
uk euklideszi ternek, ha egyertelm
u, hogy mely strukt
ur
aval van ellatva.
4.2.2. P
elda. Ha az axiomatikusan ertelmezett klasszikus euklideszi teret a
geometriai u
ton defini
alt skalaris szorzassal latjuk el, akkor haromdimenzios
peld
at kapunk euklideszi affin terre.
4.2.3. Definci
o (Ortonorm
alt koordin
atarendszer). Legyen x : E
Rd affin koordin
atarendszer E-ben. Tekints
uk az e1 , e2 , . . ., ed standard
b
azisvektorokat Rd -ben es
alltsuk elo az A0 = x1 (0) es Ai = x1 (ei ) (i =
= 1, . . . , d) inverz kepeket. Azt mondjuk, hogy x ortonormalt (vagy Descartes
fele) koordin
atarendszer E-ben, ha az A0 A1 , A0 A2 , . . ., A0 Ad vektorok ortonorm
alt b
azist alkotnak a V vektorterben.
Tudjuk (l. 4.1.5), hogy ket egyenlo dimenzioj
u euklideszi vektorter kozott
egy line
aris lekepezes pontosan akkor skalarisszorzat-tarto, ha barmely (vagy
egyenertek
u m
odon legal
abb egy) ortonormalt bazist ortonormalt bazisba
kepez. Ennek alapj
an valamely x : E Rd affin koordinatarendszer pontosan akkor ortonorm
alt, ha az x affin lekepezes L(x) : V Rd linearizaltja
skal
arisszorzat-tart
o.
4.2.4. Definci
o (Izomorfizmus). Ket euklideszi teret izomorfnak nevez
unk, ha letezik k
oz
ott
uk olyan affin izomorfizmus, amelynek a linearizaltja
skal
arisszorzat-tart
o.
B
armely d-dimenzi
os euklideszi ter izomorf a termeszetes affin strukt
uraval es
skal
aris szorzattal ell
atott Rd koordinataterrel (azaz a standard d-dimenzios
euklideszi vektorterrel); az izomorfizmust egy ortonormalt koordinatarendszer felvetele szolg
altatja.
4.2.5. Definci
o (Az euklideszi t
er metrik
ap
ja). Ertelmezz
uk A, B

E-re A es B t
avols
ag
at a (A, B) = kABk = AB AB formulaval. Az
Rd standard euklideszi terben koordinatakkal kifejezve ezt a tavolsagot a
szok
asos
p
(x, y) = (x1 y1 )2 + (x2 y2 )2 + . . . + (xd yd )2
s transzforma
cio
ik
109
keplet adja meg.

A t
avols
agf
uggveny az E euklideszi teret metrikus terre teszi (es ez a metrika a ter termeszetes topologiajat szarmaztatja, l. 1.8.15). A haromszogegyenl
otlenseg es annak az alabbi szigor
u valtozata is a CauchySchwarzegyenl
otlensegb
ol k
ovetkezik Descartes-fele koordinatakat hasznalva.
t
4.2.6. All
as. (A, B) + (B, C) (A, C). Egyenloseg csak B [A, C]
eseten
all f
onn.
4.2.7. Definci
o (Izometria, izometriacsoport). Legyenek (X, ) es
(X 0 , 0 ) metrikus terek. Egy f : X X 0 lekepezest izometrianak nevez
unk
X es X 0 k
oz
ott, ha bijektv es minden x, y X-re 0 f (x), f (y) = (x, y)
teljes
ul, azaz f t
avols
agtart
o. Ket metrikus ter izometrikus, ha letezik kozott
uk izometria. Peld
aul a d-dimenzios euklideszi ter izometrikus a standard
metrik
aval ell
atott Rd terrel (hiszen az ortonormalt koordinatarendszerek
izometri
ak). Ezert Rd metrikus tulajdonsagai atoroklodnek az euklideszi terekre ; gy peld
aul b
armely euklideszi ter teljes metrikus ter.
Ha X r
ogztett metrikus ter, akkor az X-et sajat magaba kepezo izometri
ak csoportot alkotnak a kompozcio m
uveletere nezve. Ezt a csoportot X
izometriacsoportj
anak nevezz
uk es I(X)-szel jelolj
uk.
Az euklideszi terekkel kapcsolatos vizsgalataink egy resze az I(E) csoport
megismeresere ir
anyul, ahol E euklideszi ter. Az euklideszi terek kozotti izometri
akat egybev
ag
os
agoknak vagy egybevagosagi transzformacioknak is nevezz
uk. Az I(E) csoport teh
at az E euklideszi ter egybevagosagainak a csoportja. Ket euklideszi terben fekvo ponthalmazt egybevagonak mondunk, ha
letezik olyan egybev
ag
os
ag a befoglalo terek kozott, amely az egyiket a masikra kepezi.
R
ater
unk az I(E) csoport reszletes vizsgalatara. Peldakent eloszor az euklideszi izometri
ak ket konkret tpusat tekintj
uk.
4.2.8. P
elda (Eltol
asok). Legyen t : E E tetszoleges eltolas, azaz
olyan t Aff (E), amelyre L(t) = idV . Ekkor A, B E-re (t(A), t(B)) =
= kt(A)t(B)k = kL(t)(AB)k = kABk = (A, B) mutatja, hogy t izometria.

Tudjuk (m
ar az affin terek elmeletebol), hogy az eltolasok egy a V vektorter
additv csoportj
aval izomorf reszcsoportot alkotnak Aff (E)-ben, gy I(E)-ben
is.
4.2.9. P
elda (Ortogon
alis izometri
ak). Valasszunk az E euklideszi affin terben egy tetsz
oleges O E kezdopontot, es ezaltal (az affin geometri
ab
ol megismert vektoriz
alas u
tjan) azonostsuk E-t az EO vektorterrel,
illetve mag
aval V -vel. Ha f O(V ) tetszoleges ortogonalis linearis transz
form
aci
o, akkor A, B E-re (f (A), f (B)) = kf (A)f (B)k = kL(f )(AB)k =
= kf (AB)k = kABk = (A, B) mutatja, hogy f izometria.
110
Mind a 4.2.8-beli, mind a 4.2.9-beli peldak olyan izometriak, amelyek egy

uttal
affin transzform
aci
ok az E euklideszi terben. Ezek felhasznalasaval konnyen
meggondolhat
o peld
aul, hogy E-ben barmely ket egyenlo dimenzioj
u affin
alter egybev
ag
o.
Az al
abbi tetel a line
aris algebra nyelven jellemzi E izometriait, es a fo tartalma az, hogy E b
armely izometriaja affinitas.
4.2.10. T
etel. Egy euklideszi ter izometriai pontosan azok az affinitasok,
amelyeknek a lineariz
altja ortogonalis.
Bizonyt
as : Tegy
uk f
ol el
oszor, hogy f Aff (E) es L(f ) O(V ). Egy Ebeli ortonorm
alt koordin
atarendszer kivalasztasaval felteheto, hogy E = Rd .
Miut
an f affinit
as, f (x) = Ax+b (x Rd ) alakban rhato, ahol A = L(f )
O(d) es b Rd . Ekkor f az A altal letestett ortogonalis izometria es a b
vektorral t
orten
o eltol
as kompozcioja, tehat f izometria.
A fordtott ir
any bizonyt
as
ahoz legyen adott az f I(E) izometria. Valasszunk E-ben egy tetsz
oleges A0 E kezdopontot es jelolj
uk t-vel az
f (A0 )A0 vektorral t

orten
o eltolast. Ekkor a g = t f izometrianak A0 fixpontja. Azt akarjuk bel
atni, hogy g O(EA0 ).
V
alasszunk E-ben egy A0 kezdopont
u ortonormalt koordinatarendszert, azaz

az A1 , A2 , . . ., Ad pontokat u
gy, hogy az A0 A1 , A0 A2 , . . ., A0 Ad vektorok
ortonorm
alt b
azist alkossanak V -ben. Legyen Bi = g(Ai ) (i = 1,2, . . . , d).

Alltjuk, hogy az A0 B1 , A0 B2 , . . ., A0 Bd vektorok is ortonormalt bazist alkotnak V -ben. Ehhez azt tudjuk kihasznalni, hogy ket egysegvektor pontosan
akkor
oleges, ha k
oz
os kezdopont
u reprezentansaik vegpontjai egymas mer
t
ol 2 t
avol vannak. Val
oban, g tavolsagtarto volta miatt egyreszt minden
i-re (A0 , Bi ) = (g(A0 ), g(Ai )) = (A0 ,
Ai ) = 1, masreszt i 6= j eseten
(Bi , Bj ) = (g(Ai ), g(Aj )) = (Ai , Aj ) = 2.
Letezik teh
at olyan h O(EA0 ) ortogonalis linearis transzformacio, amely az
ut
obbi ortonorm
alt b
azist az elobbibe viszi. Ekkor h I(E) olyan izometria,
tjuk, hogy h g =
amelyre h(A0 ) = A0 es h(Bi ) = Ai (i = 1, . . . , d). All
= idE . Innen m
ar val
oban k
ovetkezik, hogy g ortogonalis izometria (hiszen a
h ortogon
alis izometria inverze), tovabba innen a tetel alltasa is kovetkezik,
hiszen f = t1 g affinit
as, amelynek (az EA0 = V azonostas utan) g a
lineariz
altja.
A j = h g I(E) izometriara j(Ai ) = Ai (i = 0,1, . . . , d) teljes
ul, azaz j
egy E-beli affin b
azis minden pontjat helyben hagyja. Ekkor az alabbi lemma
szerint j csak az identikus lekepezes lehet. A lemmat felhasznalva tehat a
tetelt bebizonytottuk.
4.2.11. Lemma. Tegy
uk fel, hogy az E euklideszi ter valamely j I(E)
izometri
aja fixen hagy egy E-beli affin bazist. Ekkor j = idE .
s transzforma
cio
ik
111
Bizonyt
as : Miut
an valamely pontnak es e pont j-kepenek a fixen marado
pontokt
ol mert t
avols
agai rendre egyenlok, tulajdonkeppen azt kell bebizonytanunk, hogy a ter b
armely pontjat egy rogztett affin bazis elemeitol mert
t
avols
againak a rendszere egyertelm
uen meghatarozza.
A koordin
atarendszer alkalmas megvalasztasaval feltehetj
uk, hogy E = Rd
es a sz
oban forg
o affin b
azis az origot tartalmazza ; alljon tehat az affin bazis
az a0 , a1 , . . ., ad pontokb
ol, ahol a0 = 0. Tegy
uk fel, hogy valamely x, y
Rd -re (x, ai ) = (y, ai ) (i = 0, . . . , d). Az i = 0 esetben ez azt jelenti,
hogy kxk = kyk, i > 0-ra pedig kx ai k = ky ai k. Negyzetre emelve es
atrendezve
(x ai ) (x ai )
2
(y ai ) (y ai )
kyk2 2y ai + kai k2
x ai
y ai
(x y) ai
kxk 2x ai + kai k
ad
odik minden i = 1,2, . . . , d -re. Eszerint az x y vektor meroleges egy bazis
minden elemere a V euklideszi vektorterben, gy csak 0 lehet.
4.2.12. K
ovetkezm
eny. Az E euklideszi ter eltolasai normalosztot alkotnak
az I(E) csoportban, amely szerint vett faktorcsoport az O(V ) ortogonalis
csoporttal izomorf.
Bizonyt
as : Val
oban, az L : Aff (E) GL(V ) linearizalo homomorfizmust
az I(E) reszcsoportra megszortva sz
urjektv I(E) O(V ) homomorfizmust
kapunk, amelynek a magja az eltolasokbol all.
4.2.13. Definci
o (Szemidirekt kieg
eszt
o, szemidirekt szorzat). Tegy
uk fel, hogy N norm
aloszto a G csoportban. Azt mondjuk, hogy a H G
reszcsoport az N egy szemidirekt kiegesztoje, ha N H = {1} es N H =
= G. Ilyenkor G-t az N es a H szemidirekt szorzatanak nevezz
uk es erre a
G = N o H jel
olest haszn
aljuk. (Konnyen lathato, hogy a direkt kiegeszto,
illetve a direkt szorzat fogalmat kapjuk abban a specialis esetben, amikor H
is norm
aloszt
o.)
Megjegyezz
uk, hogy a direkt szorzat esetetol elteroen a szemidirekt szorzatot az N es H o
uen; ugyanabbol
nmagukban nem hatarozzak meg egyertelm
az N -b
ol es H-b
ol
altal
aban tobbfele, egymassal nem izomorf szemidirekt
szorzatot lehet el
o
alltani. Ezek egyike a direkt szorzat.
4.2.14. K
ovetkezm
eny. Az I(E) csoportban az eltolasok normalosztojanak letezik szemidirekt kiegesztoje, amely az O(V ) ortogonalis csoporttal
izomorf.
112
Bizonyt
as : Val
oban, tetsz
oleges O E pont rogztesevel kijelolhetj
uk az
O(EO ) I(E) reszcsoportot, amelyet L izomorfan kepez O(V )-re. Az O(EO )
reszcsoport nyilv
an csak a trivialis eltolast tartalmazza, tovabba a 4.2.10. Tetel alapj
an b
armely izometria egy O(EO )-beli elem es egy eltolas kompozcioja.
Megjegyzesek. (1) L
athat
o, hogy barmelyik O E pont kiszemelesevel egyar
ant szemidirekt kiegeszt
ohoz jutunk, azaz nincsen egyertelm
u termesze
tes v
alaszt
as a kiegeszt
o reszcsoport konkret megadasakor. Ez a jelenseg
szoros
osszhangban van azzal, hogy a kiegeszto nem normaloszto, hanem
csak reszcsoport. K
onnyen meggondolhato ugyanis, hogy az O(EO ) alak
u
reszcsoportok mind egym
as konjugaltjai az I(E) csoportban.
(2) Erdemes
felterkepezni az I(E) csoport szerkezetet egy ilyen szemidirekt
felbont
as segtsegevel. Legyen E = Rd es O = 0 az origo. Ekkor I(Rd ) =
= Rd o O(d) es b
armely f I(Rd ) izometria egyertelm
uen rhato f (x) =
= Ax + b alakban, ahol A O(d) es b Rd . Feleltess
uk meg f -nek az
(A, b) p
art, ez
altal bijektv kapcsolatot letestett
unk I(Rd ) es az O(d)
Rd szorzat k
oz
ott. (Az ut
obbit nem csoportok direkt szorzatakent, hanem
csak a ket halmaz Descartes-szorzatakent fogjuk fel.) Ennek a bijekcionak
az u
tj
an az I(Rd )-beli csoportstrukt
ura az O(d) Rd szorzatot csoportta
teszi. Meghat
arozzuk a szorzas m
uveletet, azaz (A1 , b1 ), (A2 , b2 ) O(d)
Rd eseten az (A1 , b1 ) (A2 , b2 ) szorzat komponenseit. Legyenek f1 es f2 a
megfelel
o izometri
ak, ekkor
(f1 f2 )(x) = A1 (A2 x + b2 ) + b1 = A1 A2 x + A1 b2 + b1 ,
vagyis (A1 , b1 ) (A2 , b2 ) = (A1 A2 , b1 + A1 b2 ). Latszik, hogy a masodik
komponensben megjelen
o A1 szerepe miatt ez a csoportm
uvelet elter a direkt
szorzatban haszn
alatos m
uvelettol.
4.2.15. P
eld
ak. T
obb, az algebrai vagy geometriai tanulmanyainkbol ismert
csoport ad tov
abbi peld
akat szemidirekt szorzatra : a Dn = Zn o Z2 diedercsoport, az Sn = An o Z2 szimmetrikus csoport, barmely (X, V, ) affin ter
eseten az Aff (X) = V o GL(V ) affin csoport, az O(d) = SO(d) o Z2 ortogon
alis csoport (l. 4.5.2). A 4.2.10. Tetel kovetkezmenyekent beszelhet
unk
az E euklideszi ter ir
anyt
astarto izometriainak I + (E) = I(E) Aff+ (E)
csoportj
ar
ol; nyilv
an b
armely X veges dimenzios valos affin terre Aff+ (X) =
+
= V o GL (V ) es b
armely E euklideszi terre I + (E) = V o SO(V ), ahol
+
GL (V ) a pozitv determin
ans
u V V linearis lekepezesek csoportja, az
SO(V ) = O(V ) GL+ (V ) csoport pedig a V euklideszi vektorter iranytastart
o ortogon
alis transzform
acioibol all.
s transzforma
cio
ik
113
4.3. Alterek, mer

olegess
eg, szo
esek
g, tu
kro
z
B
armely euklideszi affin terben barmely affin alter maga is euklideszi terre
v
alik a skal
aris szorzat lesz
uktese u
tjan.
4.3.1. Definci
o (Ortogon
alis komplementer). Legyen S affin alter az
E euklideszi terben, es legyen U = S V . Az U linearis alternek a V
euklideszi vektorterben kepezett U komplementeret az S ortogonalis komplementerenek nevezz

uk, es a tovabbiakban erre is az S jelolest hasznaljuk.
Nyilv
anval
oan ervenyes az (S ) = U egyenloseg.
Vegy
uk eszre, hogy euklideszi terben egy alter ortogonalis komplementere
nem valamely j
ol meghat
arozott alter ugyanabban a terben, hanem csak alterek egy p
arhuzamoss
agi osztalyanak felel meg. Ha az ortogonalis komplementert mint egyetlen konkret alteret kvanjuk megadni, akkor az eddigieken
t
ulmen
oen meg legal
abb egy pontjat is elo kell rnunk.
Ha E1 es E2 euklideszi terek, akkor a V1 es V2 euklideszi vektorterek V ortogon
alis direkt
osszege euklideszi terre teszi az E = E1 E2 direkt szorzatot.
Ekkor tetsz
oleges A1 E1 es A2 E2 pontokat kiszemelve E1 {A2 } es
{A1 } E2 ortogon
alis komplementer irany
u affin alterek E-ben.
4.3.2. Definci
o (Ir
anyvektor, norm
alvektor). Ha L E egyenes, akkor
az egydimenzi
os L V linearis alter tetszoleges generatorelemet L iranyvektor
anak nevezz
uk. Ha pedig H E hipersk, akkor H normalvektoran az
egydimenzi
os H V line
aris alter tetszoleges u generatorelemet (azaz H
ir
anyvektor
at) ertj
uk. Ha kuk = 1, akkor normalis egysegvektorrol beszel
unk.
Tegy
uk fel, hogy H valamely s E affin forma zerohalmazakent all elo.
Vegy
unk fel E-ben egy ortonormalt koordinatarendszert, ekkor s az s(x) =
= a1 x1 + . . . + ad xd + b alakban rhato (azaz a H hipersk egyenlete a1 x1 +
+ . . . + ad xd + b = 0). Ekkor az u = (a1 , . . . , ad ) vektor H-nak normalvektora.
4.3.3. Definci
o (Ortogon
alis vett
es, ortogon
alis szimmetria). Le
gyen S E affin alter, amelynek az U linearis alter az iranya, azaz U = S

V . Az S alterre t
orten
o ortogonalis vettesnek (vagy meroleges vettesnek)
nevezz
uk az U ir
any
u p : E S affin vettest.
Az S alterre vonatkoz
o ortogonalis szimmetrianak nevezz
uk az U irany
u S :
: E E affin szimmetri
at. Egy S-ben felvett origoval torteno vektorizalas
u
tj
an r
ogt
on l
athat
o, hogy S I(E). Nyilvan S2 = idE .
Az al
abbi
allt
as az ortogon
alis vettes fontos tavolsaggeometriai jellemzeset
mondja ki, bizonyt
as
ahoz csak annyit kell felidezni, hogy derekszog
u haromsz
ogben az
atfog
o hosszabb a befogoknal.
114
t
4.3.4. All
as. Legyen S E affin alter es legyen B = p(A) S az A
E pont ortogon
alis vet
ulete S-en. Ekkor barmely C S, C 6= B pontra
(A, B) < (A, C). Teh
at B az egyetlen olyan S-beli pont, amelyre (A, S) =
= (A, B).
4.3.5. Definci
o (Egyenes
es affin alt
er mer
olegess
ege, sz
oge). Legyen
L E egyenes, S E affin alter, dim S 1. Azt mondjuk, hogy L es
S mer
olegesek (jelben L S vagy S L), ha az L es S V linearis

alterekre L S
(illetve, ezzel egyenertek
u modon, ha S L )
teljes
ul. Ket egyenes nyilv
an akkor es csak akkor meroleges, ha v1 , illetve v2
ir
anyvektoraikra v1 v2 = 0.
Az E-beli L1 es L2 egyenesek ^(L1 , L2 ) szogen az iranyvektoraik altal bezart
ket lehetseges (egym
ast -re kiegeszto) szog koz
ul a nem nagyobbat ertj
uk.
Ket egyenes pontosan akkor parhuzamos, ha a szog
uk 0, es pontosan akkor
mer
oleges, ha a sz
og
uk /2.
Legyen L E egyenes, S E affin alter, dim S 1. Ertelmezz

uk L es S
sz
oget a k
ovetkez
o m
odon. Ha L S, akkor ^(L, S) = /2. Ha L es S nem
mer
oleges, akkor az S-re t
orteno ortogonalis vettesnel L kepe egy L0 egyenes,
gy L es S sz
oget defini
alhatjuk az ^(L, S) = ^(L, L0 ) egyenloseggel.
tas szogekre vonatkozo analogonjanak.
Az al
abbi
allt
as tekinthet
o a 4.3.4. All
t
4.3.6. All
as. Legyen L E egyenes, S E affin alter. Ha L S, akkor
L mer
oleges az
osszes S-ben fekvo egyenesre, ha pedig L nem meroleges S-re
es M olyan S-ben fekv
o egyenes, amely nem parhuzamos L-nek az S-beli
vet
uletevel, akkor ^(L, S) < ^(L, M ).
Bizonyt
as : A mer
olegesseg esete magatol ertetodo. Egyebkent pedig szortkozhatunk V -nek arra a h
aromdimenzios alterere, amelyet az L-hez, az L
vet
uletehez es az M -hez v
alasztott iranyvektorok fesztenek ki. Ezeket az
ir
anyvektorokat v
alaszthatjuk olyan modon, hogy paronkent legfeljebb dereksz
oget z
arjanak be. A sz
oban forgo haromdimenzios alternek az egysegg
ombjen az ir
anyvektorok derekszog
u gombharomszoget jelolnek ki. A gombi
szinusztetelb
ol egyszer
uen kovetkezik, hogy barmely olyan derekszog
u gombh
aromsz
ogben, amelynek az oldalai legfeljebb /2 hossz
usag
uak, az atfogo
hosszabb b
armelyik befog
oj
anal. Ez eppen a bizonytando egyenlotlenseget
jelenti.
Megjegyzesek. (1) Az alterek (vagy vektorok) viszonyara vonatkoztatva az
ortogon
alis es a mer
oleges jelzoket egymas szinonimaikent hasznalhatjuk.
(2) A mer
olegesseg es a sz
og fenti definciojaban kozombos, hogy a szoban
forg
o ket alter metszi-e egymast. A szog nyilvan valtozatlan marad, ha a ket
alteret (nem feltetlen
ul egyenlo vektorokkal vett) eltoltjaikkal helyettestj
uk.
s transzforma
cio
ik
115
(3) Ugyanezzel a m
odszerrel egyenes es affin alter helyett ket tetszoleges affin
alter esetere is ertelmezhetnenk a merolegesseg fogalmat. Ezzel az u
n. totalisan mer
oleges alterek definciojat kapnank, ami nem egyezik meg mindenben
a mer
olegessegr
ol alkotott intuitv kep
unkkel (peldaul haromdimenzios terben ket sk nem lehetne mer
oleges).
(4) Ket tetsz
oleges affin alter eseteben a kozt
uk fellepo szog fogalman nem
puszt
an egyetlen sz
amszer
u mennyiseget szokas erteni; a pontos definciotol
itt eltekint
unk. Celjainknak megfelel a szog fogalmanak bevezetese azokban
a speci
alis esetekben, amikor a ket affin alter egyike egyenes, vagy pedig
mindkett
o hipersk.
4.3.7. Definci
o (Affin alt
er
es hipersk mer
olegess
ege, k
et hipersk
sz
oge). Legyen d 2 es legyenek H1 es H2 hiperskok E-ben. Azt mondjuk,
hogy H1 es H2 mer
oleges hiperskok (jelben H1 H2 ), ha a V euklideszi
vektorterben H1 H2 (illetve ezzel egyenertek

u modon, ha H2 H1 )
teljes
ul.
Ezt a definci
ot kezenfekv
o modon ki lehet terjeszteni tetszoleges affin alter
es hipersk esetere : az S affin alter meroleges a H hiperskra (jelben S H),
ha H S .
Ha H1 , H2 E tetsz
oleges hiperskok, valasszunk tetszoleges L1 , L2 E
ortogon
alis komplementer egyeneseket H1 -hez, illetve H2 -hoz. Ezekre L1
L2 pontosan akkor
all f
onn, ha H1 H2 . Altal
aban pedig ertelmezz
uk H1
es H2 sz
oget a ^(H1 , H2 ) = ^(L1 , L2 ) egyenloseggel. Ket hipersk nyilvan
akkor es csak akkor mer
oleges, ha u1 es u2 normalvektoraikra u1 u2 = 0.
Ugyanezt a ^(H1 , H2 ) sz
oget a kovetkezokeppen is lehet ertelmezni. Ha H1 k
k H2 , akkor ^(H1 , H2 ) = 0. Egyebkent valasszunk M1 , illetve M2 ortogonalis
komplementer altereket a H1 H2 alter szamara a H1 , illetve a H2 alterben.
Ekkor dim M1 = dim M2 = 1 es ^(H1 , H2 ) az M1 es M2 egyenesek szogevel egyenl
o. (Ez r
ogt
on l
atszik peldaul a H1 H2 alter E-re vonatkozo
(2-dimenzi
os) ortogon
alis komplementerere torteno ortogonalis vettes segtsegevel.)
t
4.3.8. All
as. Az euklideszi ter barmely izometriaja megorzi a 4.3.5-ben es
4.3.7-ben defini
alt sz
ogeket.
Bizonyt
as : Az izometri
ak linearizaltja ortogonalis, tehat vektorok szoget
megtartja. Ezert az
allt
as rogton kovetkezik abbol, hogy a szoban forgo szogeket vektorok sz
ogen kereszt
ul definialtuk.
4.3.9. Definci
o (Tu
oz
es, line
aris tu
oz
es). Ha H E affin hipersk
kr
kr
E-ben, akkor a H ortogon
alis szimmetriat (l. 4.3.3) H-ra vonatkozo t
ukrozesnek nevezz
uk. A H t
ukr
ozest linearis t
ukrozesnek mondjuk, ha E = V es
0 H.
116
R
ogztett H mellett H az egyetlen olyan nem-identikus izometria E-ben,
amely a H hiperskot pontonkent fixen hagyja. Ez abbol lathato, hogy egy
ilyen izometria lineariz
altj
anak a H egydimenzios alteret kell ortogonalisan
onmag
ara kepeznie.
Megjegyzes. A szakirodalomban elofordul, hogy t

ukrozesnek nevezik a S ortogon
alis szimmetri
at tetsz
oleges S affin alter (nem csak hipersk) eseteben.
Mi a t
ukr
ozes sz
ot fenntartjuk a hiperskra vonatkozo t
ukrozes megnevezesere. Ez al
ol kivetelt csak a ket- es haromdimenzios geometriaban tesz
unk,
ahol hagyom
anyosan k
ozeppontos t
ukrozesnek nevezik az egypont
u alterre
vonatkoz
o affin szimmetri
at.
4.3.10. P
elda. Ha H line
aris hipersk a V euklideszi vektorterben es u norm
alis egysegvektor H sz
am
ara (azaz H = u es kuk = 1), akkor a H
lekepezest a
H (x) = x 2(ux)u (x V )
formula adja meg. Ez r
ogt
on lathato abbol, hogy az (ux)u vektor az x vektornak a H hiperskra mer
oleges komponense. A formula segtsegevel kozvetlen
sz
amol
assal is k
onnyen ellen
orizheto, hogy H megorzi a vektorok skalarnegyzetet, ahonnan 4.1.6 alapj
an H O(V ) kovetkezik.
t
4.3.11. All
as. Az I(E) csoportban
(1) b
armely t
ukr
ozesnek barmely csoportelemmel vett konjugaltja szinten
t
ukr
ozes, tov
abb
a
(2) b
armely ket t
ukr
ozes konjugalt ; pontosabban, ha H1 , H2 E hiperskok es az f I(E) izometrianal f (H1 ) = H2 , akkor H2 = f H1 f 1 .
Bizonyt
as : (1): Legyen H tetszoleges hipersk E-ben, es tekints
uk az f
H f 1 izometri
at, ahol f I(E) tetszoleges. Ez az izometria pontonkent
fixen hagyja az f (H) hiperskot, es nyilvan k
ulonbozik az identitastol, ezert
a 4.3.9. Definci
ot k
ovet
o eszrevetel szerint a f (H) t
ukrozessel azonos.
(2): Az (1)
allt
as bizonyt
asa egy
uttal (2)-t is adja.
Ennek a szakasznak a h
atralevo reszeben megmutatjuk, hogy a t
ukrozesek
gener
atorrendszert alkotnak az I(E) csoportban (l. 4.3.15). Ehhez eloszor egy
elemi geometri
ab
ol ismer
os konstrukciot altalanostunk, ami maga utan vonja
elegend
oen sok t
ukr
ozes letezeset.
t
4.3.12. All
as. A, B E, A 6= B eseten a H = {P E : (P, A) = (P, B)}
halmaz hipersk E-ben, amelynel H (A) = B.
s transzforma
cio
ik
117
Bizonyt
as : Legyen x : E Rd olyan ortonormalt koordinatarendszer Eben, amelynel az [A, B] szakasz felezopontja az origoba, A es B pedig a d-edik
koordin
atatengelyre esik, peldaul x(A) = (0, . . . ,0, a) es x(B) = (0, . . . ,0, a)
(ahol a 6= 0). Az x lekepezes tavolsagtartasa miatt

x(H) = {y Rd : y, x(A) = y, x(B) }.
Azt akarjuk megmutatni, hogy ez a halmaz az Rd1 koordinata-hiperskkal
azonos. Ez a koordin
at
akkal es a tavolsagokkal torteno kovetlen sz
amolassal
k
onnyen ellen
orizhet
o : y = (y1 , . . . , yd )-re y, x(A) = y, x(B) pontosan
akkor ervenyes, ha
q
q
2
2
y12 + . . . + yd1
+ (yd a)2 = y12 + . . . + yd1
+ (yd + a)2 ,
azaz ha yd = 0.
Az Rd1 hiperskra vonatkozo Rd -beli t
ukrozes nyilvan folcsereli az x(A)
pontot az x(B) ponttal. A konstrukcio folytan H = x1 Rn1 x, ezert
H (A) = B.
4.3.13. Definci
o (Felez
o mer
oleges hipersk). A 4.3.12-ben ertelmezett
H hiperskot az A es B pontok felezo meroleges hiperskjanak nevezz
uk.
4.3.14. T
etel. O(V ) b
armely eleme eloallthato legfeljebb d darab linearis
t
ukr
ozes szorzatakent.
Bizonyt
as : Azt az er
osebb alltast bizonytjuk be, hogy ha a O(V )
ortogon
alis transzform
aci
o identikus egy i-dimenzios U V alteren, akkor
el
o
allthat
o legfeljebb d i darab linearis t
ukrozes szorzatakent. A tetel
ennek az
allt
asnak az i = 0 specialis esete.
Teljes indukci
ot alkalmazunk a k = d i kodimenzio szerint. A k = 0 esetben = idV , gy az
allt
as trivialisan igaz. Tegy
uk fol, hogy k > 0 es k-nal
kisebb kodimenzi
o esetere az alltas igaz. Legyen adott egy O(V ) transzform
aci
o, amely pontonkent fixen hagy egy U alteret, melyre dim U = d k.
V
alasszunk olyan x V vektort, amelyre (x) 6= x, es legyen H az x es
(x) felez
o mer
oleges hiperskja. Ekkor tavolsagtarto volta miatt U H.
Igy H line
aris t
ukr
ozes, es a H O(V ) kompozcio egy U -nal hatarozottan b
ovebb alteren identikus (hiszen x-et is fixen tartja). Alkalmazzuk
az indukci
os feltevest H -re : H = 1 . . . j , ahol j < k. Innen
= H 1 . . . j legfeljebb k t
ukrozes szorzata.
Megjegyzes. T
ukr
ozesek egy szorzata nyilvanvaloan elemenkent fixen tartja
a t
uk
orhiperskok metszetet, ezert ha O(V ) fixpontjainak a halmaza idimenzi
os alter, akkor -t nem lehet (di)-nel kevesebb t
ukrozes szorzatakent
el
o
alltani.
118
4.3.15. Ko
eny. I(E) barmely eleme eloallthato legfeljebb d + 1
vetkezm
darab t
ukr
ozes szorzatakent.
Bizonyt
as : Legyen f I(E) tetszoleges. Vegy
uk eszre, hogy ha f -nek van
fixpontja, akkor egy fixpontot origonak valasztva vektorizalassal 4.3.14-bol
k
ovetkezik, hogy m
ar d t
ukrozes is elegendo. Ha nincs fixpont, akkor egy
tetsz
oleges A E pontot kiszemelve tekints
uk az A es f (A) pontok H felezo
mer
oleges hiperskj
at, es alkalmazzuk az elozo eszrevetelt a H f izometriara,
amelynek az A pont fixpontja.
Megjegyzes. Miut
an a t
ukr
ozesek iranytasvaltok, a 4.3.15-beli eloalltasban
p
aros sok t
ukr
ozesnek kell szerepelnie, ha a transzformacio iranytastarto, es
p
aratlan soknak, ha ir
anyt
asvalto.
4.4. Az izometri
ak szerkezete
es oszt
alyoz
asa
Az euklideszi ter izometri
ait koordinatasan, matrixok felrasaval vizsgaljuk.
L
atni fogjuk, hogy a transzformaciohoz alkalmasan illesztett koordinatarendszerben ez a felr
as
attekinthetove valik (l. 4.4.6), es alacsony dimenzioban
elvezet az izometri
ak geometriai osztalyozasahoz (l. 4.4.9).
Az elemi sk- es tergeometriabol jol ismert az eltolas, skban a pont kor
uli forgat
as es tengelyes t
ukrozes, terben az egyenes kor
uli forgatas es skra
vonatkoz
o t
ukr
ozes fogalma. Kesobb (l. 4.4.2, 4.4.8) tovabbi transzformaciotpusokat is bevezet
unk.
El
osz
or E-ben r
ogzt
unk egy ortonormalt koordinatarendszert, ezaltal feltehetj
uk, hogy eleve E = Rd . Ha f I(Rd ) tetszoleges izometria, akkor a
4.2.10. Tetel alapj
an f (x) = Ax + b, ahol A O(d) es b Rd .
Tekints
uk el
osz
or a d = 1 es a d = 2 esetet:
d=1:
O(1) = {1} es SO(1) = {1}, gy ha f I(R), akkor vagy f (x) = x+b
(eltol
as b-vel), vagy pedig f (x) = b x (t
ukrozes a b/2 pontra).
d = 2 : Ha A O(2), akkor A oszlopai meroleges egysegvektorok, ezert
alkalmas R mellett

cos sin
cos
sin
A = R =
vagy
A=
.
sin cos
sin cos
Ezekr
ol a m
atrixokr
ol rogton leolvashato, hogy geometriailag milyen
transzform
aci
ot letestenek R2 -ben: forgatast az origo kor
ul szoggel,
illetve t
ukr
ozest az origon atmeno /2 iranyszog
u egyenesre.
s transzforma
cio
ik
119
Az
altal
anos esetben amikor d tetszoleges felidezz
uk az ortogonalis transzform
aci
ok invari
ans altereir
ol szolo linearis algebrai tetelt:
Egy euklideszi vektorter tetszolegesen adott ortogonalis transzformacioja eseten a vektorteret fel lehet bontani legfeljebb 2-dimenzios invarians alterek
ortogon
alis direkt
osszegere.
4.4.1 K
ovetkezm
eny. B
armely ortogonalis transzformacio matrixa alkalmas ortonorm
alt b
azisban a kovetkezo alak
u:
R1
..
Rp
..
.
..
1
Itt a 22-es Ri forgat
asi blokkokon es az atlobeli 1 elemeken kv
ul minden
m
atrixelem zerus. Ez az alak a blokkok es a 1 atloelemek sorrendjetol eltekintve egyertelm
u, ha megk
ovetelj
uk, hogy minden i = 1, . . . , p-re 0 < i <
legyen.
Ha a dimenzi
o 3, akkor forgatasi blokkbol legfeljebb egy szerepelhet. Aszerint,
hogy a fennmarad
o diagon
alis elem 1 vagy 1, tengely kor
uli forgatast, vagy
forgat
as es a tengelyre mer
oleges skra torteno t
ukrozes kompozciojat kapjuk.
4.4.2. Definci
o (Forgatva tu
oz
es). A 3-dimenzios euklideszi terben for kr
gatva t
ukr
ozesnek nevezz
uk valamely tengely kor
uli nem-identikus forgatasnak es egy a tengelyre mer
oleges skra torteno t
ukrozesnek a kompozciojat.
A ket kompon
aland
o transzformacio sorrendje kozombos ; konnyen lathato,
hogy mer
oleges sk es tengely eseteben ez a ket izometria felcserelheto. Barmely forgatva t
ukr
ozesnek egyetlen fixpontja van. A kozeppontos t
ukrozesek
is tekinthet
ok forgatva t
ukr
ozesnek, ilyenkor a forgatasi szog . Vegy
uk eszre,
hogy a k
ozeppontos t
ukr
ozes esetetol eltekintve a forgatva t
ukrozes a tengelyet es a skj
at egyertelm
uen meghatarozza (ugyanis ilyenkor a t
ukorsk az
egyetlen invari
ans sk).
4.4.3. K
ovetkezm
eny. Az O(3) csoport minden (identitastol k
ulonbozo)
eleme vagy orig
on
atmen
o tengely kor
uli forgatas, vagy origon atmeno skra
vonatkoz
o t
ukr
ozes, vagy pedig forgatva t
ukrozes.
120
Bizonyt
as : Ha a determin
ans pozitv (azaz SO(3) egy elemerol van szo),
akkor a 4.4.1-beli felr
asban vagy p = 1 es a fennmarado diagonalis elem 1,
vagy pedig p = 0 es a diagonalis elemek kozott egy darab 1 es ket darab 1
szerepel. Mindket esetben tengely kor
uli forgatasrol van szo.
Tegy
uk f
ol, hogy a determin
ans negatv. Ha p = 1, akkor a fennmarado diagon
alis elem 1, gy forgatva t
ukrozest kapunk. Ha p = 0, akkor a diagonalis
elemek k
oz
ul vagy egy, vagy mindharom 1, az elso esetben skra vonatkozo,
a m
asodikban k
ozeppontos t
ukrozesrol van szo.
A k
ovetkez
okben meg
allaptjuk, hogy az euklideszi ter adott izometriajat egyertelm
uen lehet felbontani egy hozza a leheto legjobban illeszkedo ortogo
n
alis line
aris transzform
aci
o es egy eltolas szorzatara. (Eltolasra csak akkor
lesz sz
ukseg, ha a transzformacionak nincs fixpontja, hiszen egy fixpontot
orig
onak v
alasztva a transzformacio rogton ortogonalissa teheto.) Ehhez az
elj
ar
ashoz nem celszer
u el
ore rogzteni a koordinatarendszert, ezert most nem
is haszn
alunk koordin
at
akat.
4.4.4. Definci
o (Fix (g)). Az E euklideszi ter tetszoleges g I(E) izometri
aja eseten Fix (g) = {A E : g(A) = A} a g fixpontjaibol allo halmaz.
Vektoriz
al
assal r
ogt
on l
athato, hogy ha Fix (g) 6= , akkor Fix (g) affin alter
E-ben.
4.4.5. Lemma. Ha V euklideszi vektorter, akkor barmely : V V ortogon
alis transzform
aci
on
al V el
oall mint a Ker ( idV ) alter es az Im ( idV )
alter ortogon
alis direkt
osszege.
Bizonyt
as : A ket alter dimenziojanak az osszege egyenlo V dimenziojaval,
ezert elegend
o az ortogonalit
ast ellenorizni. Legyen x Ker ( idV ) es
y V , ekkor x (y) y = x (y) x y = (x) (y) x y = 0.
4.4.6. T
etel (Az izometri
ak term
eszetes felbont
asa). Barmely f
I(E) izometri
ahoz egyertelm
uen talalhato olyan v V vektor es olyan
g I(E) izometria, hogy
(1) X = Fix (g) 6= ,
(2) v X es
(3) f = tv g, ahol tv jel
oli a v vektorral torteno eltolast E-ben.
Bizonyt
as : Alkalmazzuk a 4.4.5. Lemmat a = L(f ) : V V ortogonalis
transzform
aci
ora. V
alasszunk egy tetszoleges A E pontot es bontsuk fel az
Af (A) vektort a lemma szerinti meroleges komponensekre : Af (A) = v + w,

ahol (v) = v es w Im ( idV ). Legyen veg
ul g = tv f .
s transzforma
cio
ik
121
tjuk, hogy v es g eleget tesz a tetel kovetelmenyeinek. A konstrukcio miatt

All
w = (z) z valamilyen z V vektorral. Tekints
uk a B = tz (A) pontot,
ezzel

Bf (B) = BA + Af (A) + f (A)f (B) = z + v + (z) z + (z) = v,

ahonnan
eszt ad
odik, hogy g(B) = B, azaz B X, masreszt f (B)f f (B)
egyr

= Bf (B) = (v) = v miatt g f (B) = f (B), azaz f (B) X, es gy
v X is k
ovetkezik.
A felbont
as egyertelm
usegenek igazolasahoz tegy
uk fol, hogy f = tv1 g1 es
f = tv2 g2 a tetel szerinti felbontasok. Legyen mint elobb = L(f ), es jelolje
U a Ker (idV ) alteret V -ben. Ekkor egyreszt v1 , v2 U , masreszt L(g1 ) =
= L(g2 ) = miatt a hozz

ajuk tartozo X1 es X2 alterekre X1 = X2 = U ,
ahonnan X1 k X2 . Miut
an g1 az X1 alteret, g2 az X2 alteret pontonkent fixen
tartja, az ezekhez kepest ortogonalis komplementer allas
u alterek, azaz az U
ir
any
u affin alterek mind invarians alterei g1 -nek is es g2 -nek is. De akkor a
tv1 v2 = g2 g11 eltol
asnak is invarians alterei, azaz v1 v2 U . Viszont
v1 , v2 U , ezert csak v1 = v2 lehet, ahonnan veg
ul g1 = g2 kovetkezik.
Megjegyzesek. (1) K
onnyen lathato, hogy tv g = g tv .
(2) Az f izometria egyertelm
uen meghatarozza az X affin alteret. X-et az
f tengelyenek szok
as nevezni. Nyilvan X maximalis olyan affin alter E-ben,
amelyet f
onmag
aban eltol
assal mozgat. Ha f -nek van fixpontja, akkor persze
g = f es X = Fix (f ).
(3) A tengely ismereteben meghatarozhato, hogy f -et minimalisan hany t
ukr
ozes szorzatakent lehet el
o
alltani:
d dim X, ha f -nek van fixpontja,
d dim X + 2, ha f -nek nincs fixpontja.
4.4.7. K
ovetkezm
eny. B
armely f I(E) izometria alkalmas ortonormalt
koordin
atarendszerben f (x) = Ax + b alak
u, ahol az A matrix a 4.4.1-ben
lert alak
u, es a b vektornak csak azok a koordinatai lehetnek zerustol k
ulonb
oz
ok, ahol az A m
atrix
atl
ojaban 1-es szerepel.
Bizonyt
as : A koordin
atarendszert valasszuk u
gy, hogy az origo illeszkedjen
f tengelyere, es a 4.4.6 szerinti g ortogonalis transzformaciohoz valasszuk a
4.4.1-beli b
azist.
4.4.8. Definci
o (Cs
usztatva tu
oz
es, csavarmozg
as). Cs
usztatva t
uk kr
r
ozesnek nevezz
uk egy tetsz
oleges, legalabb 2-dimenzios euklideszi ter olyan
122
izometri
aj
at, amely el
o
all egy hiperskra vonatkozo t
ukrozesnek es egy a hiperskkal p
arhuzamos nemzerus vektorral torteno eltolasnak a kompozciojakent.
Csavarmozg
ast csak a 3-dimenzios euklideszi terben ertelmez
unk: egy egyenes
k
or
uli nem-identikus forgat
asnak es egy a tengellyel parhuzamos nemzerus
vektorral t
orten
o eltol
asnak a kompozciojat nevezz
uk gy.
K
onnyen l
athat
o, hogy mindket esetben a ket komponalando transzformacio
felcserelhet
o, tov
abb
a hogy mind a cs
usztatva t
ukrozes, mind a csavarmozgas
egyertelm
uen meghat
arozza ezeket a komponenseit.
4.4.9. K
ovetkezm
eny. Az euklideszi skon barmely izometria eltolas, t
ukr
ozes, cs
usztatva t
ukr
ozes vagy pont kor
uli forgatas. A haromdimenzios euklideszi ter b
armely izometri
aja eltolas, t
ukrozes, cs
usztatva t
ukrozes, egyenes
k
or
uli forgat
as, csavarmozg
as vagy forgatva t
ukrozes. Ha az identikus transzform
aci
ot
ol eltekint
unk, akkor ezek a transzformaciotpusok diszjunktak.
Bizonyt
as : Adott f izometriahoz tekints
uk a 4.4.6. Tetel szerinti X alteret
es v vektort. A dim X = 3,2,1,0, illetve a v = 0 es v 6= 0 lehetosegeket
attekintve a felsorolt esetek adodnak.
Megjegyzes. Ir
anyt
assal ell
atott skban a pont kor
uli forgatasok szoge elojelesen ertelmezhet
o, es erteke modulo 2 valos szam. Iranytassal ellatott haromdimenzi
os terben a forg
astengely iranytasara is sz
ukseg van ahhoz, hogy
az egyenes k
or
uli forgat
as szogenek elojelet tulajdonthassunk (a jobbkez
szab
aly segtsegevel). Teh
at az iranytott terbeli iranytott egyenesek kor
uli
forgat
asok sz
oge a skbeli esethez hasonloan modulo 2 valos szam. Az, hogy
a forgat
as sz
oget el
ojelesen tekintj
uk-e vagy sem, a csoportbeli konjugaltsaggal is kapcsolatban van. Tekints
uk peldaul az R , R O(2) forgatasokat.
Ezek akkor es csak akkor konjugalt elemek az O(2) csoportban, ha
(modulo 2). Viszont az SO(2) reszcsoportban pontosan akkor konjugaltak,
ha egyenl
ok (hiszen SO(2) kommutatv), azaz ha (modulo 2).
4.5. Az ortogon
alis csoportok szerkezete
Az euklideszi vektorterekhez tartozo ortogonalis csoportok mind algebrai,
mind topol
ogiai es geometriai szempontbol a legerdekesebb matematikai objektumok k
oze tartoznak. Az alabbiakban attekintj
uk legfontosabb tulajdons
agaikat. A dimenzi
o n
ovekedtevel ezek a tulajdonsagok egyre nehezebben
felterkepezhet
ok, ezert legt
obb megallaptasunk az alacsony dimenzios esetekre vonatkozik. A h
arom-, illetve negydimenzios esetben ehhez a kvaterni
ok algebrai strukt
ur
aja szolgal hatekony eszkozzel. Rogztett koordinata-
s transzforma
cio
ik
123
rendszerben dolgozunk, ezert konkretan a standard euklideszi terhez tartozo

O(d) es SO(d) csoportokat vizsgaljuk.
2
Az O(d) csoport az Rdd = Rd euklideszi ter reszhalmaza, ezert topologiai

tulajdons
agokat o
ok
ol a befoglalo terbol. Miutan a matrixm
uveletek folytor
nos lekepezesek, O(d) u
n. topologikus csoport.
4.5.1. Topol
ogiai
eszrev
etelek :
2
O(d) kompakt halmaz, hiszen zart es korlatos Rd -ben.

Az O(d) halmaz nem osszef
uggo, hiszen det : O(d) {1} folytonos
es sz
urjektv lekepezes.
Az SO(d) reszcsoport u
tszer
uen osszef
uggo. Ezt a 4.4.1-beli blokkfelbont
as segtsegevel lehet belatni azt
felhaszn

alva, hogy a t 7 Rti
1 0
(t [0,1]) folytonos u
t osszekoti az
identikus matrixblokkot az
0 1
Ri m
atrixblokkal.
Topologikus csoportban egy reszcsoport szerinti mellekosztalyok mind
homeomorfak, hiszen a csoportbeli eltolasok homeomorfizmusok. Emiatt O(d)-nek ket u
tszer
uen osszef
uggo komponense van, amelyek koz
ul
SO(d) az, amelyik az egysegelemet tartalmazza (a csoport u
n. egyseg
komponense).
t
4.5.2. All
as. O(d) = SO(d) o Z2 szemidirekt szorzat.
Bizonyt
as : Az SO(d) reszcsoport normaloszto, mert az indexe 2. Szemidirekt
kiegeszt
o gyan
ant tetsz
oleges masodrend
u iranytasfordto linearis izometria
v
alaszthat
o ; erre a legkezenfekvobb valasztas Z2 = {I, H }, ahol H tetszoleges line
aris hipersk.
t
4.5.3. All
as. Az O(d) csoport centruma {I}.
Bizonyt
as : Nyilv
an {I} a centrumhoz tartozik; megmutatjuk a fordtott
tartalmaz
ast. Tegy
uk f
ol, hogy A O(d) felcserelheto O(d) minden elemevel,
gy speci
alisan H -val is b
armely H linearis hiperskra. Minden x H-ra
H Ax = AH x = Ax, azaz Ax H. Tehat A-nak H invarians altere. Viszont ekkor A skal
arszorzat-tartasa miatt H is invarians altere A-nak, azaz
H (b
armely) norm
alvektora A-nak sajatvektora. Igy tehat A-nak minden
nemzerus vektor saj
atvektora, amibol kovetkezik, hogy A csak skalarmatrix
lehet. Miut
an A t
avols
agtarto, ez a skalar csak 1 lehet.
4.5.4. K
ovetkezm
eny. Ha d paratlan, akkor O(d) izomorf az SO(d) Z2
direkt szorzattal, ha d p
aros, akkor nem.
124
Bizonyt
as : Egy csoportban egy 2 rend
u reszcsoport csak u
gy lehet normaloszt
o, hogy a centrumhoz tartozik. Ezert SO(d)-nek akkor es csak akkor van
direkt kiegeszt
oje O(d)-ben, ha letezik olyan masodrend
u elem O(d) centrum
aban, amely nem tartozik SO(d)-hez. Ez az elem 4.5.3 szerint csak I
lehet, es det(I) = (1)d miatt I
/ SO(d) pontosan akkor teljes
ul, ha d
p
aratlan.
4.5.5. Algebrai
eszrev
etelek :
Sorra vessz
uk d 3 mellett az O(d) csoport legegyszer
ubb algebrai tulajdons
agait.
d = 1:
O(1) = {1}
= Z2 , SO(1) = {1}.
d = 2:
SO(2) Abel-csoport es izomorf a komplex egysegkor multiplikatv csoportj
aval. Az O(2) SO(2) mellekosztaly csupa masodrend
u elembol
all.
d = 3:
4.5.4 miatt O(3)
= SO(3) Z2 .
4.5.6. T
etel. SO(3) egyszer
u csoport.
Bizonyt
as : A tetel bizonyt
asaban kulcsszerepet jatszanak SO(3) bizonyos
elemei, megpedig az egyenesre vonatkozo ortogonalis szimmetriak (azaz a
terbeli sz
og
u forgat
asok). A szohasznalat egyszer
ustese vegett nevezz
uk
ezeket felfordulatoknak. El
orebocsatunk harom eszrevetelt a felfordulatokkal
kapcsolatban.
1. A felfordulatok gener
atorrendszert alkotnak SO(3)-ban. Valoban, 4.4.3
szerint SO(3) minden eleme forgatas, es barmely szog
u terbeli forgat
as el
o
all ket a tengelyere meroleges skban fekvo es egymassal /2
sz
oget alkot
o tengely
u felfordulat szorzatakent.
2. B
armely ket felfordulat konjugalt az SO(3) csoportban. Valoban, ha egy
terbeli f izometria az L egyenest az M egyenesre kepezi, akkor az f -fel
t
orten
o konjug
al
as az L kor
uli felfordulatot az M kor
uli felfordulatba
viszi. (Az is r
ogt
on l
atszik, hogy a felfordulatok pontosan a masodrend
u
elemek SO(3)-ban, es egy konjugaltosztalyt alkotnak.)
3. Ha SO(3) egy h eleme valamely L egyenest megfordt (azaz h-nak az
L-re val
o megszort
asa kozeppontos t
ukrozes L-en), akkor h felfordulat. Val
oban, a -t
ol k
ulonbozo szog
u forgatasok semmilyen egyenest
s transzforma
cio
ik
is okoskodhatunk, hogy a 3 3-as

nem fordtanak meg. (Ugy
125
R
1
m
atrixnak csak (mod 2) eseten sajaterteke a 1 szam.)
R
ater
unk SO(3) egyszer
u voltanak igazolasara. Legyen adott egy G E SO(3)
norm
aloszt
o. Tegy
uk f
ol, hogy G 6= 1, azt kell belatnunk, hogy G = SO(3).
Ehhez eleg egyetlen felfordulatot talalni G-ben, mert akkor a masodik eszrevetel miatt az
osszes fefordulat G-ben van, es gy az elso eszrevetel miatt
G = SO(3).
V
alasszunk egy f SO(3) nemtrivialis elemet, ez 4.4.3 miatt forgatas valamilyen tengely k
or
ul. Az f alkalmas hatvanyara atterve felteheto, hogy ennek
tjuk, hogy letezik olyan L egyenes az
a forgat
asnak a sz
oge tompaszog. All
orig
on
at, amelyre f (L) L. Valoban, valamely v R3 nemzerus vektorra
a v es f (v)
altal bez
art sz
og folytonosan f
ugg v-tol, felveszi a 0 erteket is (az
f forg
astengelyen), es felvesz /2-nel nagyobb erteket is (az f tengelyere mer
oleges skban). Ezert valahol a /2 erteket is felveszi ; valasszunk egy ilyen
vektort L ir
anyvektor
anak.
Jel
olje g az L egyenes k
or
uli felfordulatot, es tekints
uk a h = f 1 g
f g SO(3) transzform
aciot. Ekkor h G, ugyanis egyreszt f 1 G,
m
asreszt g f g G, hiszen g f g az f egy konjugaltja es G normaloszto.
Vegy
uk veg
ul eszre, hogy a h transzformacio megfordtja az L egyenest, ezert
a harmadik eszrevetel miatt h felfordulat.
Megjegyzesek. (1) P
aratlan d ( 5) eseten hasonlo (valamivel bonyolultabb)
m
odszerrel bebizonythat
o, hogy SO(d) egyszer
u csoport.
(2) P
aros d esten {I} E SO(d) mutatja, hogy SO(d) nem egyszer
u.
(3) Az (1)-ben emltett bizonytas a d 6 paros esetben kimutatja, hogy
SO(d)-ben {I} az egyetlen nemtrivialis normaloszto (azaz SO(d) egyszer
u
modulo centrum, v
o. 4.5.3). A kimarado d = 4 esettel kapcsolatban l. alabb
a 4.5.13. K
ovetkezmenyt.
4.5.7. Eml
ekeztet
o (A kvaterni
ok algebr
aja)
Megjegyzes. Annak erdekeben, hogy a kvaterniok szorzasaval ne legyen osszeteveszthet
o, az R4 -beli standard skalaris szorzatot most hx, yi jeloli.
A kvaterni
oalgebra alaphalmaza a H = R4 = R R3 negydimenzios
val
os vektorter, amelyben a standard baziselemeket az 1, i, j, k jelekkel
jel
olj
uk.
A kvaterni
ok szorz
asa R-bilinearis H H H lekepezes, amelyet a
b
aziselemeken az 1x = x, i2 = j 2 = k 2 = 1, ij = ji = k, jk =
= kj = i, ki = ik = j formulak definialnak. Ezzel a m
uvelettel H
126
asszociatv algebra R folott az 1 egysegelemmel. Az egysegelem skalarszorosai az R-rel izomorf R1 reszalgebrat alkotjak H-ban, amelyet az
x 7 x1 izomorfizmus segtsegevel azonosnak tekint
unk a valos szamtesttel.
Az i (illetve j, k) kvaternioval pontosan azok a kvaterniok felcserelhet
ok, amelyek 1 es i (illetve 1 es j, 1 es k) linearis kombinacioi.
Az x = x0 + x1 i + x2 j + x3 k kvaternio valos reszenek az x0 szamot,
kepzetes reszenek az x1 i + x2 j + x3 k kvaterniot, konjugaltjanak az x =
= x0 x1 i x2 j x3 k kvaterniot nevezz
uk.
Az al
abbi formul
ak k
ozvetlen szamolassal konnyen levezethetok:
xy
kxk
y x,
1
(xy + yx)
2
xx ,
kxyk
kxk kyk ,
hx, yi =
a, b R3 -ra
ab =
(es gy xx = hx, xi 0) ,
ha, bi + a b .
(A vektori
alis szorz
as ertelmezesehez R3 -ban az i, j, k rendezett bazist
d
az 1.8.1-ben R -vel kapcsolatban tett megallapodassal osszhangban
pozitv ir
anyt
as
unak tekintj
uk.)
Minden nemzerus H-beli elemnek letezik multiplikatv inverze : x1 =
= x/kxk2 .
4.5.8. Eszrev
etelek (A kvaterni
ok geometri
aja)
Az S3 = {u H : kuk = 1} kvaternio-egyseggomb topologikus csoport
a kvaterni
ok szorz
as
ara nezve.
S2 = S3 R3 = {q H : q 2 = 1}. Barmely q S2 -re az 1 es q
altal kifesztett H-beli ketdimenzios alter a komplex szamtesttel izomorf
reszalgebra ; az izomorfizmust az 1 1, q i C megfeleltetes adja.

B
armely u S3 elem alkalmas q S2 es [0, ] valasztasaval felrhat
o u = cos + q sin alakban. Ha u 6= 1, akkor egyertelm
uen
meghat
arozza q-t es -t.
4.5.9. Definci
o (az S3 SO(3) fed
ohomomorfizmus). Rogztett u
3
S mellett a (u) : H H, (u)(x) = uxu1 lekepezes linearis R folott
es normatart
o, gy (u) O(4). A valos kvaterniok R H reszalgebraja
pontonkent fix, ezert R3 = R invarians altere (u)-nak. Szortsuk meg
s transzforma
cio
ik
127
(u)-t az R3 alterre, ez
altal kapjuk a (u) O(3) ortogonalis matrixot.
A lekepezes az u v
altoz
o f
uggvenyeben folytonos homomorfizmus, gy S3
osszef
ugg
o volta miatt kepe nem lep ki O(3) egysegkomponensebol, SO(3)
b
ol (v
o. 4.5.1). Ezzel defini
altuk a : S3 SO(3) homomorfizmust.

4.5.10. Lemma. B
armely u = cos + q sin S3 q S2 , (0, )
eseten (u) SO(3) az Rq iranytott egyenes kor
uli 2 szog
u forgatas.
Bizonyt
as : (u)q = uqu1 = (cos + q sin ) q (cos q sin ) = q, emiatt
a (u) forgat
as tengelye csak az Rq egyenes lehet.
A forgat
as sz
ogenek meg
allaptasahoz azt kell igazolnunk, hogy a S2 , a
q eseten a (u)a = (sin 2)q. Az alabbi szamolasokban kihasznaljuk,
hogy a q miatt aq = qa = a q, valamint hogy a q vektornak az a
egysegvektorra mer
oleges
osszetevojet (azaz magat q-t) az a (q a) formula
szolg
altatja (l. 0.2.14):
(u)a
(cos + q sin ) a (cos q sin ) =
= a cos2 qaq sin2 aq sin cos + qa sin cos =

= a cos 2 + qa sin 2,
a (u)a
= a (a cos 2 + qa sin 2) =
= a (qa) sin 2 =
= a (q a) sin 2 =
= q sin 2 .
4.5.11. T
etel. A : S3 SO(3) homomorfizmus sz
urjektv, es Ker = {
1}.
Bizonyt
as : Ker azokat az egysegkvaterniokat tartalmazza, amelyek minden
kvaterni
oval felcserelhet
ok, gy a 4.5.7-ban tett eszrevetelek miatt Ker = {
1}. A sz
urjektivit
as r
ogt
on kovetkezik a 4.5.10. Lemmabol, hiszen SO(3)
minden eleme az orig
on
athalado valamilyen egyenes kor
uli forgatas.
4.5.12. K
ovetkezm
eny. Az S3 csoportban ket elem akkor es csak akkor
konjug
alt, ha a val
os resz
uk egyenlo.
Bizonyt
as : Val
oban, ket elem konjugalt volta pontosan azt jelenti, hogy alkalmas u-val (u) egyik
uket a masikba viszi. A (u) alak
u transzformaciok
az R3 kepzetes hiperskkal parhuzamos affin altereket onmagukban mozgatj
ak, es 4.5.11 miatt egy ilyen alteren bel
ul az osszes egyenlo normaj
u vektort
vegigs
oprik.
Megjegyzes. A 4.5.11. Tetel erdekes topologiai kovetkezmenyeket von maga
ut
an :
128
Az SO(3) topologikus csoport izomorf az S3 csoportnak a {1} ketelem

u norm
aloszt
o szerinti faktoraval. Eszerint SO(3) mint topologikus
ter u
gy
allthat
o el
o az S3 gombbol, hogy annak atellenes pontparjait
ekvivalensnek tekintj
uk es faktorizalunk ezzel az ekvivalenciarelacioval.
A lekepezes ketreteg
u fedese az SO(3) ternek. Miutan S3 egyszeresen
o
sszef
u
gg
o
,
ez
az
SO(3)
univerzalis fedese.
Az SO(3) ter fundamentalis csoportja ketelem

u (hiszen az univerzalis
fedes ketreteg
u). Tekints
uk barmely rogztett iranytott egyenes kor
ul a
t 2 (0 t 1) sz
og
u forgatasok sereget. Ez olyan hurok SO(3)-ban,
amely a fundament
alis csoport nemtrivialis elemet reprezentalja, hiszen
az 1 S3 pontb
ol indulo S3 -beli felemeltje a 4.5.10. Lemma miatt a 1
elemben vegz
odik, teh
at nem hurok.
4.5.13. Definci
o (az S3 S3 SO(4) fed
ohomomorfizmus). Rogztett
(u, v) S3 S3 mellett a (u, v) : H H, (u, v)(x) = uxv 1 lekepezes
line
aris R f
ol
ott es normatarto, gy (u, v) O(4). (Nyilvan (u) = (u, u).)
A lekepezes az (u, v) v
altozo f
uggvenyeben folytonos homomorfizmus az
S3 S3 topologikus csoportrol az O(4) topologikus csoportba, gy S3 S3
osszef
ugg
o volta miatt kephalmaza az SO(4) egysegkomponensben van. Ezzel
defini
altuk a : S3 S3 SO(4) homomorfizmust.
4.5.14. T
etel . A : S3 S3 SO(4) homomorfizmus sz
urjektv, es
Ker = {(1,1)}.
Bizonyt
as : Ha (u, v) Ker , akkor 1 = (u, v)(1) = uv 1 miatt u =
= v. Ekkor viszont (u) = (u, u) miatt u Ker , es gy a 4.5.11. Tetelt
haszn
alva u = 1.
A sz
urjektivit
as igazol
asa celjabol legyen A SO(4) tetszoleges. Tekints
uk
az u = A1 egysegkvaterni
ot, es definialjuk a B SO(4) matrixot a Bx =
= u1 Ax formul
aval. (B val
oban SO(4)-beli, mert az u-val torteno balszorzas
normatart
o, azaz ortogon
alis linearis lekepezes, es S3 osszef
uggo volta miatt
benne van O(4) egysegkomponenseben.) A defincio folytan B1 = 1, ezert
R3 = 1 invari
ans altere B-nek, es B lesz
uktese R3 -ra SO(3) egy eleme. A
4.5.11. Tetel miatt ez az elem eloall (v)-kent alkalmas v S3 -mal, ami azt
jelenti, hogy B = (v). Ekkor minden x H-ra Ax = uBx = u(v)(x) =
= uvxv 1 = (uv, v)(x), azaz A = (uv, v).
4.5.15. K
ovetkezm
eny. Az SO(4) csoportban leteznek a centrumtol k
ulonb
oz
o nemtrivi
alis norm
alosztok is.
Bizonyt
as : Val
oban, az S3 {1} es {1}S3 direkt szorzandok -nel szarmazo
kepei ilyenek.
s transzforma
cio
ik
129
Megjegyzesek. (1) Ha SO(4)-et mint az S3 gomb transzformacioinak csoportj

at tekintj
uk, akkor a 4.5.14-beli ket normaloszto az S3 csoport balszorz
asaib
ol (azaz az x 7 ux lekepezesekbol), illetve jobbszorzasaibol (az x 7 xv
lekepezesekb
ol)
all. A 4.5.14. Tetel szerint ennek a ket normalosztonak csak I
es I a k
oz
os elemei, valamint az S3 gomb barmely iranytastarto ortogonalis
transzform
aci
oja el
o
all egy balszorzas es egy jobbszorzas kompozciojakent.
Erre a jelensegre majd visszater
unk a 4.8. szakaszban, amikor a haromdimenzi
os g
ombi geometria saj
atossagait dertj
uk fol.
(2) 4.5.14-b
ol is hasonl
o topologiai kovetkezteteseket vonhatunk le, mint
4.5.11-b
ol : a : S3 S3 SO(4) homomorfizmus ketreteg
u fedolekepezes ; itt is S3 S3 egyszeresen osszef
uggo, ezert az univerzalis fedes, es
SO(4) fundament
alis csoportja is a ketelem
u csoport. (Topologiai eszkozokkel
bebizonythat
o egyebkent, hogy minden d 3 eseten SO(d) fundamentalis
csoportja ketelem
u.)
4.6. Hasonl
os
ag
4.6.1. Definci
o (Hasonl
os
ag). Legyenek (X, ) es (X 0 , 0 ) metrikus terek.
0
0
Egy f : X X lekepezest hasonlosagnak nevez
unk
X es X kozott, ha
0
bijektv es minden x, y X, x 6= y-ra a f (x), f (y) /(x, y) arany ugyanakkora, azaz f t
avols
agar
any-tarto. Ha X legalabb ketelem
u, akkor f ezt az
ar
anyt egyertelm
uen meghatarozza. Ezt a pozitv szamot nevezz
uk az f hasonl
os
ag ar
any
anak. (Az egypont
u metrikus terek kozotti lekepezesek mint
hasonl
os
agok ar
any
anak az 1 szamot tekintj
uk.)
Ha X r
ogztett metrikus ter, akkor az X-et sajat magaba kepezo hasonlos
agok csoportot alkotnak a kompozcio m
uveletere nezve. Ezt a csoportot
X hasonl
os
agi csoportj
anak nevezz
uk es Sim (X)-szel jelolj
uk. Ha Sim (X)
minden elemehez hozz
arendelj
uk az aranyat, akkor a pozitv valos szamok
multiplikatv csoportj
aba kepezo Sim (X) R+ homomorfizmust nyerj
uk.
Ennek a homomorfizmusnak a magja az I(X) izometriacsoport.
Els
osorban az E E hasonlosagokat es a Sim (E) csoportot vizsgaljuk,
ahol E euklideszi ter. Ebben az egybevagosagokrol mar megismert tetelekre
t
amaszkodhatunk, ezert a hasonlosagok attekintese nem igenyel lenyeges u
j
gondolatokat. Ket euklideszi terben fekvo ponthalmazt hasonlonak mondunk,
ha letezik olyan hasonl
os
ag, amely az egyiket a masikra kepezi.
4.6.2. P
eld
ak
Legyen Sd1 = {x Rd : kxk = 1} az Rd -beli egyseggomb (d 1). Az
Sd1 metrikus ter hasonlosagai sz
uksegkeppen izometriak (ahogyan ez
130
gy van b
armely korl
atos metrikus terben), azaz Sim (Sd1 ) = I(Sd1 ).
Igy teh
at a g
ombi geometriaban a hasonlosag fogalmara nincs sz
ukseg.
Ha E legal
abb 1-dimenzios euklideszi ter, akkor a (1-tol k
ulonboz
o ar
any
u) E-beli homoteciak peldakent szolgalnak olyan hasonlosagi
transzform
aci
okra, amelyek nem egybevagosagok. A HP, : E E
homotecia ar
anya ||.
4.6.3. Lemma. Euklideszi terben barmely hasonlosag eloallthato egy egybev
ag
os
ag es egy tetsz
olegesen elorhato kozeppont
u homotecia kompozciojakent.
Bizonyt
as : Legyen az f Sim (E) hasonlosag aranya. Valasszunk tetszolegesen egy P E pontot es tekints
uk a g = HP,1/ f kompozciot. Ekkor
g I(E) es gy f = HP, g a kvant eloalltas.
4.6.4. Ko
eny. Sim (E) = I(E) o R+ .
vetkezm
Bizonyt
as : Valamely (tetsz
olegesen) rogztett P E pont mellett a P kozeppont
u, pozitv ar
any
u homoteciak csoportja nyilvan az R+ csoporttal
izomorf. Ez a reszcsoport az I(E) E Sim (E) normaloszto egy szemidirekt
kiegeszt
oje a Sim (E) csoportban, hiszen egyreszt ezek kozott a homoteciak
k
oz
ott csak az identit
as t
avolsagtarto, masreszt 4.6.3 miatt a ket reszcsoport
egy
utt gener
atorrendszer.
Most
attekintj
uk az euklideszi egybevagosagok szerkezetet lero fo teteleinknek (4.2.10-nek es 4.4.6-nak) a hasonlosagokra vonatkozo kovetkezmenyet,
illetve kiegeszteset. A 4.2.10. Tetel hasonlosagokra ervenyes megfeleloje azonnal k
ovetkezik a 4.6.3. Lemma felhasznalasaval :
4.6.5. T
etel. Egy f : E E lekepezes pontosan akkor hasonlosag, ha f
Aff (E) es L(f ) R+ O(V ).
Egyenertek
u
atfogalmaz
assal: az Rd Rd hasonlosagok pontosan az f (x) =
d
= Ax + b (x R ) alak
u lekepezesek. Itt a > 0, A O(d) es b Rd
adatokat f egyertelm
uen meghatarozza.
Bizonyt
as : A ket megfogalmazas ekvivalenciaja egy (tetszoleges) ortonormalt
koordin
atarendszer felvetele utan nyilvanvalo.
Ha az f lekepezes f (x) = Ax + b alak
u, akkor f egy ortogonalis linearis
transzform
aci
o, egy homotecia es egy eltolas kompozcioja, tehat hasonlosag.
Legyen most f Sim (Rd ) tetszolegesen adott. Irjuk f -et 4.6.3 felhasznalas
aval az f = H0, g alakban, ahol > 0 es g I(Rd ). Ekkor 4.2.10 miatt
alkalmas A O(d)-vel es b Rd -vel g(x) = Ax + (1/)b, ezert f (x) =
= Ax + b (x Rd ). Itt sz
uksegkeppen az f hasonlosag aranyaval egyezik
meg, A es b egyertelm
usege pedig a 4.2.10. Tetelbeli egyertelm
usegi alltasbol
k
ovetkezik.
s transzforma
cio
ik
131
4.6.6. Ko
eny. B
armely hasonlosag szogtarto : ha f : E E 0 havetkezm
sonl
os
ag, L E egyenes, es S E legalabb 1-dimenzios affin alter, akkor
f (L) es f (S) sz
oge egyenl
o L es S szogevel.
Bizonyt
as : Ket egyenes k
ozott a szoget az iranyvektoraik szogen kereszt
ul
defini
altuk, ezt pedig mind az ortogonalis linearis lekepezesek, mind a homoteci
ak, mind az eltol
asok nyilvanvaloan megorzik. Az egyenes es affin alter
sz
ogenek esete pedig 4.3.5 szerint visszvezetheto a ket egyenes kozti szog esetere, felhaszn
alva, hogy ha p : E S, illetve p0 : E 0 f (S) jeloli a megfelelo
ortogon
alis vetteseket, akkor p0 f = f p.
Az egybev
ag
os
agok termeszetes felbontasarol szolo 4.4.6. Tetel valodi (tehat
1-t
ol k
ul
onb
oz
o ar
any
u) hasonlosagokra vonatkozo megfelelojet egyszer
uve
teszi a hasonl
os
agok fixpontjairol szolo alabbi eszrevetel.
4.6.7. Lemma. Ha f Sim (E) nem egybevagosag, akkor f -nek letezik
(egyetlen) fixpontja.
Bizonyt
as : A Banach-fele fixponttetel ( kontrakcios elv) alkalmazhato f
re vagy f 1 -re (aszerint, hogy az f hasonlosag aranyara < 1, illetve
> 1). Tegy
uk fel peld
aul, hogy
< 1, ekkor egy tetszolegesen kiszemelt
P E ponttal a P , f (P ), f f (P ) , . . ., f n (P ), . . . sorozat Cauchy-sorozat
az E teljes metrikus terben. A sorozat tehat konvergens, es a Q limeszpontra
f (Q) = Q.
4.6.8. T
etel. Ha az f Sim (E) hasonlosag nem izometria, akkor alkalmas
ortonorm
alt koordin
atarendszerben f (x) = Ax alakban rhato, ahol > 0
es az A m
atrix a 4.4.1-ben lert alak
u.
Bizonyt
as : A 4.6.7. Lemm
at alkalmazva vektorizaljunk az f fixpontjaval mint
orig
oval, majd alkalmazzuk 4.6.3-at es 4.4.1-et.
4.6.9. Definci
o (Hiperg
omb, g
omb). Tegy
uk fel, hogy d 1. Adott P
E es r > 0 mellett P k
ozeppont
u, r sugar
u E-beli hipergombnek nevezz
uk
a
G = {A E : (P, A) = r}
ponthalmazt. K
onnyen l
athato, hogy a G halmaz egyertelm
uen meghatarozza P -t es r-et. Ket (vagy t
obb) hipergombot koncentrikusnak mondunk, ha
k
ozeppontjuk k
oz
os. G
ombnek nevezz
uk E-ben az E legalabb egydimenzios affin altereiben mint euklideszi terekben fekvo hipergomboket. A G gomb
dimenzi
oj
an a dim G = dimhGi 1 szamot ertj
uk.
Az egydimenzi
os esetben g
omb helyett kort mondhatunk. Az E ter 0-dimenzi
os g
ombjei pontosan a ket k
ulonbozo E-beli pontbol allo rendezetlen pontp
arok. A d-dimenzi
os terben a hipergombok pontosan a (d 1)-dimenzios
g
omb
ok.
132
Az A E pontot a P k
ozeppont
u, r sugar
u G hipergombre vonatkozoan
bels
o pontnak nevezz
uk, ha (P, A) < r, k
ulso pontnak, ha (P, A) > r.
A G-re nezve bels
o pontok nylt konvex halmazt alkotnak E-ben, amelynek
a hat
ara G-vel egyenl
o. Igy peldaul ha A, B G, akkor az [A, B] szakasz
minden relatv bels
o pontja G-re nezve belso pont. Emiatt barmely E-beli
egyenesnek legfeljebb ket pontja tartozhat G-hez.
4.6.10. P
elda. Legyenek P, A E, P 6= A adott pontok. Tekints
uk az A
pont kepet az E
osszes olyan egybevagosaganal, amely a P pontot fixen tartja
(azaz az f (A) pontokat, ahol f O(EP )). Ezeknek a keppontoknak a halmaza a P k
ozeppont
u, (P, A) sugar
u hipergomb. Egyreszt ugyanis barmelyik
ilyen f -re f (A), P = (A, P ), masreszt pedig ha (B, P ) = (A, P ), akkor H (A) = B, ahol H az A es B kozti felezo meroleges hipersk. (Nyilvan
ugyanezt a hiperg
omb
ot kapjuk A-nak a P pontra vonatkozo t
ukorkepebol,
vagy ak
ar a kapott halmaz tetszoleges masik elemebol kiindulva is.)
t
4.6.11. All
as. Az euklideszi terek koreben barmely hasonlosag gombot
(ugyanakkora dimenzi
oj
u) gombbe visz.
Bizonyt
as : Val
oban, ha f : E E 0 hasonlosag, es F E affin alter, akkor
a P F k
ozeppont
u, r sugar
u F -beli hipergomb kepe nyilvanvaloan az f (P )
k
ozeppont
u, r sugar
u f (F ) alterbeli hipergomb, ahol az f hasonlosag
ar
anya.
4.6.12. T
etel. Legyenek E es E 0 euklideszi terek, dim E = dim E 0 2, f :
0
: E E bijekci
o. Ha minden G E hipergombre f (G) E 0 hipergomb,
akkor f hasonl
os
ag.
Bizonyt
as : El
osz
or az affin geometria alaptetele (l. 1.6.8) felhasznalasaval
megmutatjuk, hogy f affin izomorfizmus, vagy ami ezzel egyenertek
u, hogy
f 1 affin izomorfizmus. Ez utobbihoz azt elegendo ellenorizni, hogy barmely
h
arom (k
ul
onb
oz
o) kolline
aris E 0 -beli pont f 1 -nel szarmazo kepei is kollinearisak. Ez viszont f hiperg
ombtarto voltabol nyilvanvalo : ha nem volnanak

kolline
arisak, akkor valamilyen E-beli G hipergombre illeszkednenek, es gy
f -kepeik (azaz az eredeti, E 0 -beli harom kollinearis pont) az f (G) E 0 hiperg
ombh
oz tartozn
anak, ami lehetetlen.
Teh
at f affin izomorfizmus. Felteheto (ortonormalt koordinatarendszert valasztva es alkalmas E 0 E izometriaval komponalva), hogy E = E 0 = Rd ,
f Aff (Rd ), es f (0) = 0. Ekkor tehat f GL(d, R). Az Sd1 egyseggomb
ot f az orig
o k
or
uli sugar
u gombbe viszi valamilyen > 0-val. Emiatt az
(1/)f line
aris lekepezes normatarto, ahonnan 4.1.6-ra hivatkozva (1/)f
O(d), azaz f O(d) k
ovetkezik.
Megjegyzes. Lenyegeben ugyanezzel a bizonytassal a tetel olyan formaban
is igaz, hogy hiperg
omb
ok szerepeltetese helyett valamely rogztett 1 k
s transzforma
cio
ik
133
d 1 mellett azt tessz

uk fol, hogy minden E-beli k-dimenzios gomb f -nel
sz
armaz
o kepe is k-dimenzi
os gomb. Specialisan (a k = 1 esetben) azt kapjuk, hogy a legal
abb 2-dimenzios euklideszi terek kortarto bijekcioi pontosan
a hasonl
os
agi transzform
aci
ok. A kortarto lekepezesek fontos szerepet jatszanak az inverzv geometri
aban, es kesobb majd a projektv geometriaban es a
hiperbolikus geometri
aban is.
4.7. Magasabb dimenzi

os g
ombi geometria
A g
ombi geometria alapvet
o defincioival es eszkozeivel a haromdimenzios
eulideszi terben fekv
o g
ombfel
ulet eseteben mar 0.3-ban megismerkedt
unk.
Most
attekintj
uk, hogyan lehet ezeket a fogalmakat tetszoleges dimenzio esetere kiterjeszteni. A g
ombi geometria konkret modelljeu
l egy euklideszi vektorter egysegg
ombjet v
alasztjuk ; ezaltal a gombi geometria az euklideszi geometria reszekent t
argyalhat
o.
4.7.1. Definci
o (G
ombi t
er, g
ombi alt
er). Legyen V tetszoleges euklideszi vektorter, dim V = d + 1 1. Gombi ternek, pontosabban d-dimenzios
g
ombi ternek nevezz
uk V egyseggombjet, azaz az S = {a V : kak = 1}
halmazt.
Ha U V tetsz
oleges (k + 1)-dimenzios linearis alter, akkor az S U halmaz
maga is k-dimenzi
os g
ombi ter. Az S gombi ter gy keletkezo reszhalmazait
k-dimenzi
os g
ombi altereknek nevezz
uk (0 k d).
Peld
aul az S-beli
atellenes pontparok a 0-dimenzios gombi alterek. Az egydimenzi
os g
ombi alterek pontosan S fokorei; ezek jatsszak az egyenesek szerepet
a g
ombi geometri
aban.
Ha V = Rd+1 a standard euklideszi koordinatater, akkor egyseggombjere a
szok
asos Sd jel
olest haszn
aljuk ; ez a standard d-dimenzios gombi ter.
4.7.2. Definci
o (Erint
ovektor,
erint
ot
er). Legyen S gombi ter V -ben,
a S. Egy v V vektort az S gombi ter a pontbeli erintovektoranak
nevez
unk, ha v a.
R
ogztett a S mellett az a-beli erintovektorok az a linearis hiperskot
alkotj
ak V -ben. Ezt a d-dimenzios vektorteret az S gombi ter a-beli erintoterenek nevezz
uk, es Ta S-sel jelolj
uk.
Ha S 0 S g
ombi alter es a S 0 , akkor a Ta S 0 erintoteret az S 0 generalta V beli alterre vonatkoz
oan
alltjuk elo mint a ortogonalis kiegeszto hiperskjat,
ezert ilyenkor Ta S 0 line
aris alter a Ta S erintoterben.
Megjegyzes. Szemlelet
unk azt kvanna, hogy az erintoterek a gombot valoban
erintsek, azaz annak csak egyetlen pontjat tartalmazzak. Szamolasainkban
134
nagyobb haszonnal j
ar viszont, ha az erintoterek vektorterek, ezert a gombbol
az egyetlen a k
oz
os pontot tartalmazo a + (a ) affin hipersk helyett a vele
p
arhuzamos line
aris alteret, magat a -t tekintj
uk erintoternek. Ezzel a megallapod
assal csak most, a gombi geometria targyalasa soran el

unk; kesobb,
amikor euklideszi affin terben fekvo gombok erintoaltereirol beszel
unk, azok
a g
omb egyetlen pontj
at tartalmazo affin alterek lesznek majd.
4.7.3. Definci
o (F
oko
anyvektora
es param
eteres megad
asa). Ler ir
gyen K S f
ok
or az S g
ombi terben, es legyen a K. Ekkor K = S U ,
ahol U V ketdimenzi
os linearis alter. Egy u Ta S erintovektort a K fok
or a pontbeli ir
anyvektor
anak mondunk, ha a es u az U alteret generaljak.
Nyilv
anval
o, hogy az u a kovetelmeny miatt az u vektort K es a nemzerus
skal
artenyez
o erejeig egyertelm
uen meghatarozzak.
Megfordtva, ha tesz
olegesen adott az a S pont es az u Ta S nemnulla
erint
ovektor, akkor egy es csak egy olyan K fokor letezik S-ben, amely athalad
a-n es amelynek u ir
anyvektora, megpedig K az a es u generalta linearis alter
metszete S-sel. Tegy
uk fel most, hogy u is egysegvektor. Ekkor az
r(t) = cos t a + sin t u
keplet parameteresen
alltja elo a K fokort. Valoban, egyreszt r(t) az a es u
kombin
aci
oja leven hozz
atartozik a szoban forgo linearis alterhez, masreszt
k
ozvetlen sz
amol
assal r
ogt
on latszik, hogy kr(t)k = 1. (A t parameter nyilvan
az el
ojeles k
ozepponti sz
ogelfordulast meri az a es u generalta skban.)
4.7.4. Definci
o (G
ombi szakasz). Ha a es b ket k
ulonbozo es nem atellenes pont az S g
ombi terben (azaz, egyenertek
u modon, a es b linearisan
f
uggetlen egysegvektorok a V euklideszi vektorterben), akkor egyertelm
uen
letezik olyan K f
ok
or S-ben, amely a-t es b-t tartalmazza. Ennek a fokornek a r
ovidebbik (azaz -nel kisebb kozepponti szog
u) vet tekintj
uk az a, b
vegpont
u g
ombi szakasznak. A K fokor a-beli iranyvektorai kozott el tudjuk
k
ul
onteni a b ir
any
aba mutato vektorokat a tobbitol: egy u iranyvektorrol
akkor mondjuk, hogy b fele mutat, ha a b = a + u felrasban > 0. Ennek alapj
an egy g
ombi szakasz vegpontjaiban egyertelm
uen tudunk a masik
vegpont ir
any
aban egysegnyi iranyvektorokat felvenni.
4.7.5. Definci
o (G
ombi t
avols
ag). Az S V gombi terben az a, b
S pontok g (a, b) g
ombi t
avolsagan az a es b egysegvektorok altal bezart
sz
oget ertj
uk. Teh
at a g
ombi tavolsagot a
g (a, b) = cos1 (a b)
keplet adja meg.
s transzforma
cio
ik
135
4.7.6. Lemma. Az S halmazon az euklideszi tavolsag es a gombi tavolsag

k
olcs
on
osen egyertelm
uen meghatarozzak egymast a g = 2 sin1 (/2) formul
aval.
Bizonyt
as : A ket t
avols
ag kapcsolata rogton lathato abbol az egysegnyi atfog
oj
u dereksz
og
u h
aromsz
ogbol, amelynek az origoban levo g /2 szogevel
szemben a /2 hossz
us
ag
u befogoja all. Az x 7 2 sin1 (x/2) f
uggveny val
oban bijektv (szigor
uan monoton novo) a [0,2] es a [0, ] intervallum koz
ott.
4.7.7. Definci
o (Szo
aban). Tegy
uk fel, hogy az a
g a go
mbi geometri
S pont a K1 , K2 S f
ok
orok kozos pontja. Az a pontban K1 es K2 szogen
az a-beli ir
anyvektoraik
altal bezart ket lehetseges (egymast -re kiegeszto)
sz
og k
oz
ul a nem nagyobbat ertj
uk.
Ha ket g
ombi szakasz egy k
ozos vegpontjukban, a-ban csatlakozik, akkor a ket
g
ombi szakasz
altal bez
art szoget u
gy ertelmezz
uk mint az a pontbol a masik
ket vegpontba vezet
o g
ombi szakaszokhoz tartozo ket a-beli iranyvektor kozti
sz
oget. Ez a sz
og b
armely legalabb 0 es legfeljebb erteket felvehet.
t
4.7.8. All
as. A f
ok
or
ok 4.7.3-beli parameterezesenel tetszoleges t1 , t2 R,
|t1 t2 | eseten

g r(t1 ), r(t2 ) = |t1 t2 | ,
azaz a parameterertekek k
ulonbsege (lokalisan) a megfelelo pontok gombi
t
avols
ag
at adja meg.
Bizonyt
as : Az
allt
as tulajdonkeppen nyilvanvalo abbol, hogy a 4.7.3-beli
parameterezes a k
ozeppontban mert szogelfordulas szerint tortenik. A formula ak
ar k
ozvetlen sz
amol
assal is ellenorizheto, ha mindket oldal koszinuszat
vessz
uk es a koszinuszf
uggveny addcios kepletet hasznaljuk.
Megjegyzes. A g
ombi t
avols
ag keplete ugyanazt a tavolsagfogalmat adja, mint
amit 0.3-ban a ketdimenzi
os gombi geometriaban hasznaltunk. Ket, kozos
ponttal br
o g
ombi f
ok
or, illetve ket csatlakozo gombi szakasz mindig benne
van egy legfeljebb ketdimenzios gombi alterben, es egy ilyen alteret tekintve nyilv
anval
o, hogy a sz
og mostani defincioja egybeesik a gombharomszogek kapcs
an regebben tiszt
azott szogfogalommal. Ezek miatt S ketdimenzios
g
ombi altereiben a t
avols
agokkal es a szogekkel kapcsolatban mindaz ervenyes, amit a g
ombfel
ulet geometriajarol 0.3-ban megallaptottunk. Harom
S-beli ponthoz is mindig talalhato olyan legfeljebb ketdimenzios gombi alter, amely
oket tartalmazza, ezert a magasabb dimenzios gombi terben fekvo
g
ombh
aromsz
ogek is ugyan
ugy ertelmezhetok, mint a ketdimenzios gombfel
uleten. A g
ombh
aromsz
ogekkel kapcsolatos trigonometriai tetelek es egyenl
otlensegek is mind ervenyesek a magasabb dimenzios gombi geometriaban.
136
Ezek k
oz
ul a legalapvet
obbet, a gombi koszinusztetelt most u
jra bebizonytjuk az itt bevezetett eszk
oz
ok segtsegevel. Ennek az az oka, hogy ez a gondolatmenet ad mint
at a hiperbolikus skon kesobb vegzendo trigonometriai
vizsg
alatainkhoz, l. 11.3.
4.7.9. T
etel (G
ombi koszinuszt
etel). Ha a, b es c jeloli egy gombharomsz
og oldalainak g
ombi hosszat, es jeloli az a oldallal szemkozti szoget,
akkor
cos a = cos b cos c + sin b sin c cos .
Bizonyt
as : Legyenek a, b es c S rendre az a, b, c oldalakkal szemkozti
cs
ucsok. Ekkor a g
ombi t
avolsag 4.7.5-beli defincioja alapjan cos a = b c.
V
alasszunk egysegnyi ir
anyvektorokat az a vegpontban az a-bol kiindulo ket
oldalszakasz ir
any
aban, megpedig u mutasson b fele, v pedig c fele. Ekkor a
sz
og 4.7.7-beli definci
oja szerint cos = u v.
Parameterezz
uk 4.7.3 szerint a gombharomszog a-bol indulo oldalait az a
tas miatt
kezd
opontot es az u, illetve v iranyvektort hasznalva. A 4.7.8. All
ezek a parameterezesek a t = c, illetve t = b helyettestessel eppen a b, illetve
a c cs
ucsot
alltj
ak el
o:
b
cos c a + sin c u
cos b a + sin b v .
Szorozzuk
ossze skal
arisan a ket bal oldalt, illetve a ket jobb oldalt, ebbol,
felhaszn
alva, hogy a u es a v, a
b c = cos b cos c kak2 + sin b sin c u v
formul
at kapjuk, ami b c = cos a, kak = 1, es u v = cos alapjan a tetel
llt
a
as
aval egyenertek
u.
4.7.10. K
ovetkezm
eny. A g gombi tavolsagf
uggveny metrika az S halmazon, es annak az euklideszi terbol orokolt topologiajat szarmaztatja.
Bizonyt
as : Egyed
ul a h
aromszog-egyenlotlenseg nem nyilvanvalo g definci
oja alapj
an a metrik
at
ol megkovetelt tulajdonsagok koz
ul. Ha S harom
pontja egy f
ok
orre illeszkedik, akkor kozt
uk a haromszog-egyenlotlenseg kozvetlen szemrevetelezessel l
athato, ha pedig nem, azaz a harom pont gombh
aromsz
oget feszt ki, akkor a gombharomszogekre vonatkozo, 0.3.5.(1)-ben
bebizonytott szigor
u h
aromszog-egyenlotlenseget alkalmazhatjuk.
Az S halmazra szortkozva a euklideszi tavolsagf
uggveny es a g gombi
t
avols
agf
uggveny egym
as pozitv konstansszorosaival becs
ulhetok (megpedig
4.7.6-b
ol ad
od
oan g ), ezert ez a ket metrika ugyanazt a topologiat
sz
armaztatja S-en.
s transzforma
cio
ik
137
A tov
abbiakban az (S, g ) metrikus ter izometriaival es izometriacsoportjaval
foglalkozunk. Vil
agos, hogy az S-et magaban foglalo V euklideszi vektorter
b
armely ortogon
alis transzformaciojat S-re megszortva izometriat kapunk.
A k
ovetkez
o tetel szerint a gombi ter minden izometriaja gy all elo.
4.7.11. T
etel. I(S, g ) = O(V ). Pontosabban, a ket csoport kozott izomorfizmust letest a V -beli ortogonalis transzformaciok S-re torteno lesz
uktese.
Bizonyt
as : Csak azt kell ellenorizn
unk, hogy barmely S-et onmagara kepezo,
g szerint izometrikus lekepezes kiterjesztheto V ortogonalis transzformacioj
av
a.
Egy ortonorm
alt b
azis r
ogztesevel azonostsuk V -t az Rd+1 koordinataterrel
d
es S-et az S standard g
ombbel. Legyen f I(S) tetszoleges izometria. Ekkor
az Rd+1 -beli standard b
azisvektorok f -nel szarmazo kepei szinten ortonorm
alt b
azist alkotnak Rd+1 -ben, hiszen paronkent /2 gombi tavolsagra levo
egysegvektorok. Letezik teh
at olyan A O(d + 1) ortogonalis transzformacio,
amelynel Aei = f (ei ) (i = 1, . . . , d + 1).
Azt
alltjuk hogy f = A | S . Ha x S tetszoleges pont, akkor minden i =
= 1, . . . , d + 1-re

g f (x), f (ei ) = g (x, ei ) = g (Ax, Aei ) = g Ax, f (ei ) ,
azaz az y = f (x) pontnak es a z = Ax pontnak ugyanakkora a gombi tavols
aga az f (ei ) pontok mindegyiketol. Ezert a 4.7.6. Lemmara hivatkozva
ugyanez a legvonalban mert euklideszi tavolsagokra is igaz. Miutan mind
y, mind z egysegvektor, l
atjuk, hogy y es z ugyanakkora euklideszi tavolsagra van egy Rd+1 -beli affin b
azis minden elemetol, megpedig a 0, f (e1 ), . . .,
f (ed+1 ) pontokt
ol. Ez pedig a 4.2.11. Lemma bizonytasaban tett eszrevetelek
miatt azt mutatja, hogy y = z, amit bizonytani akartunk.
A g
ombi ter izometri
aival kapcsolatban most egy olyan jelenseget tanulmanyozunk, amely csak magasabb dimenzioban jelenik meg, a ketdimenzios
g
ombfel
ulet geometri
aj
aban meg nem.
4.7.12. Definci
o (Clifford-eltol
as). Legyen (X, ) tetszoleges metrikus
ter. Egy f : X X izometriat Clifford-eltolasnak nevez
unk, ha minden

pontot ugyanakkora t
avols
agra mozdt el, azaz ha az x 7 x, f (x) valos
f
uggveny konstans X-en.
Vegy
uk eszre, hogy ha az f es g izometriak konjugaltak az I(X) izometriacsoportban, es egyik
uk Clifford-eltol
as, akkor a ma
sik is az. Valoban,

ha
g = h f h1 , akkor x, g(x) = x, h f h1 (x)
= y, f (y) , ahol
y = h1 (x).
Az euklideszi terek eltol
asai nyilvan Clifford-eltolasok. A 4.4.6. Tetel birtok
aban azt is k
onny
u l
atni, hogy euklideszi terben egy Clifford-eltolas csakis
138
eltol
as lehet. Egy euklideszi izometria ugyanis a tengelyenek a pontjait (es
csak azokat) mozdtja el a leheto legkisebb mertekben, tehat ha ez az elmozdt
as konstans mertek
u, akkor a tengely amelyen az izometria eltolassal hat
csak az egesz ter lehet.
A g
ombi geometri
aban is leteznek Clifford-eltolasok: az u
n. antipodalis lekepezes, amely minden ponthoz az atelleneset (azaz minden vektorhoz a (1)szereset) rendeli, b
armely dimenzioban Clifford-eltolas. Ez a pelda azonban
intuitv szempontb
ol nem igazan kielegto, hiszen szemlelet
unk az eltolastol
valamifele folytonos mozg
as lehetoseget varja. Az euklideszi geometriaban
b
armely tv eltol
as val
oban belefoglalhato eltolasoknak egy u
n. egyparame
teres csoportj
aba, megpedig a tsv eltolasok seregebe, ahol s valos parameter.
(Vegy
uk eszre, hogy itt az s 7 tsv hozzarendeles folytonos homomorfizmus a
val
os sz
amok additv csoportjabol az euklideszi ter izometriainak a csoportj
aba.)
Meglep
o m
odon ha a g
ombi ter dimenzioja paratlan, akkor az antipodalis
lekepezes belefoglalhat
o Clifford-eltolasok egyparameteres csoportjaba.
4.7.13. P
elda. P
aratlan d mellett tekints
uk R-re a
C() =
SO(d + 1)
.
.
.
R
m
atrixot, ahol mindegyik 2 2-es R blokk ugyanaz az szog
u forgatasmatrix. Nyilv
an az 7 C() lekepezes folytonos homomorfizmus es C() = I.
d
Azt is k
onny
u ellen
orizni, hogy C() Clifford-eltol
ast letest az S gombi teren minden -ra : ha kxk
=
1,
akkor
a
C()x
x
=
cos
skal
a
ris szorzat,

es gy a g C()x , x g
ombi tavolsag is f
uggetlen x-tol. Paros dimenzioj
u
g
ombi ter eseteben viszont az identitason es az antipodalis lekepezesen kv
ul
nincsen Clifford-eltol
as. Ezt a 4.4.1 Kovetkezmenyt hasznalva tudjuk a legegyszer
ubben bel
atni : ha a befoglalo ter dimenzioja paratlan, akkor barmely
ortogon
alis transzform
aci
onak sz
uksegkeppen van 1 abszol
ut ertek
u sajaterteke, es emiatt a g
ombi ternek van olyan pontja, amely vagy fixen marad,
vagy az
atellenesebe kepez
odik.
P
aratlan d eseten a C() I(Sd ) Clifford-eltolasokat elegans modon lehet
sz
armaztatni komplex sz
amok hasznalataval. Ha ugyanis d = 2n 1, akkor
Sd felfoghat
o mint a C felett n-dimenzios Cn komplex ter egyseggombje. Az
S1 C komplex egysegk
or valamely ei elemevel torteno szorzas, azaz a
(z1 , . . . , zn ) 7 (ei z1 , . . . , ei zn )
lekepezes az Sd g
omb
ot saj
at magaba kepezi, es ennek a lekepezesnek a matrixa a szok
asos C = R2 azonostas mellett eppen a fenti C()-val egyezik
s transzforma
cio
ik
139
meg. Ha kiv
alasztunk egy tetszoleges z Cn vektort, akkor ennek az osszes
C()-val vett Clifford-eltoltjai az S1 z = (Cz) Sd halmazt alkotjak. Itt
Cz komplex egyenes, ami ketdimenzios linearis alter R folott, ezert Sd -vel
vett metszete f
ok
or. Azt kaptuk tehat, hogy a C() Clifford-eltolasok sereget
vegrehajtva Sd b
armely pontja fokor menten mozog. Az gy eloallo fokorok
nyilv
an p
aronkent diszjunktak es egy
utt lefedik Sd -t.
t
4.7.14. All
as. Ha d p
aratlan, akkor az Sd standard gombi terben barmely
Clifford-eltol
as alkalmas mellett a 4.7.13-beli C() transzformacio konjug
altja az I(Sd ) izometriacsoportban.
Bizonyt
as : Az identit
as = 0, az antipodalis lekepezes = mellett all
el
o C()-kent. Ha adott egy ezektol k
ulonbozo Clifford-eltolas az Sd terben,
akkor rjuk f
ol az
ot letest
o ortogonalis transzformaciot alkalmas ortonorm
alt b
azisban a 4.4.1 K
ovetkezmeny szerinti blokkmatrix-alakban. Az i-edik
invari
ans alterben az Ri forgatasi blokk a gomb pontjait i gombi tavolsagra mozdtja el. Ezert az
osszes i egyenlo, azaz a kozos erteket -val jelolve
ebben a b
azisban a transzformacio matrixa C(). A standard bazisra atterve
teh
at C() konjug
altj
at kapjuk.
4.7.15. Definci
o (Clifford-p
arhuzamos halmazok). Legyenek A es B
tetsz
oleges nem
ures halmazok az (X, ) metrikus terben. Azt mondjuk, hogy
A es B Clifford-p
arhuzamosak, ha az a 7 (a, B) f
uggveny konstans az A
halmazon es a b 7 (b, A) f
uggveny konstans a B halmazon. (Itt Y X
eseten (x, Y ) jel
oli az x X pont tavolsagat az Y halmaztol az X terben,
azaz az inf{(x, y) : y Y } szamot.)
Peld
aul euklideszi terben a parhuzamos affin alterek nyilvan Clifford-parhuzamosak, es azt is k
onny
u l
atni, hogy ket affin alter csak u
gy lehet Clifford
p
arhuzamos, ha a szok
asos ertelemben parhuzamosak. Erdekes
modon a gombi geometri
aban is b
osegesen leteznek Clifford-parhuzamos gombi alterek.
4.7.16. P
elda. Tekints
uk a Clifford-eltolasok 4.7.13-beli C() seregenel a
pontok mozg
asa
altal lert f
okorok rendszeret. Azt alltjuk, hogy e fokorok
k
oz
ul b
armelyik kett
o Clifford-parhuzamos. Legyen K = S1 z es L = S1 w ket
ilyen f
ok
or. Ha a val
os sz
amokat futja be (eleg persze egy 2 hossz
usag
u
intervallumot befutnia), akkor a C()z pont a K fokort jarja be. Ezert

g z , L = g C()z , C()(L) = g C()z , L
mutatja, hogy az L-t
ol mert gombi tavolsag konstans K menten, es ugyanez
ervenyes fordtott szereposzt
assal is L helyett K-t es z helyett w-t rva.
Legyen most K es L ket tetszoleges fokor az S gombi terben. Legyenek a
K, b L olyan pontok, amelyekre g (a , b) = g (a , L) = g (b , K). (Ilyen
140
(a , b) K L mindig letezik, hiszen K es L kompakt volta miatt a g

f
uggvenynek a K L halmazon van minimumhelye.) Valasszunk egy-egy
egysegnyi hossz
u ir
anyvektort, u-t K-hoz es v-t L-hez az a K, illetve b
L pontban.
4.7.17. T
etel. Tegy
uk f
ol, hogy K es L Clifford-parhuzamos fokorok S-ben.
Ekkor az a, b, u es v vektorok fenti valasztasa mellett
u b,
v a,
es u v = a b .
Megfordtva, ha az a, b S pontokban ezeknek a felteteleknek eleget tevo u

Ta S, illetve v Tb S erint
o egysegvektorokat valasztunk, akkor az ezekkel
mint ir
anyvektorokkal megadott, a-n, illetve b-n athalado ket S-beli fokor
Clifford-p
arhuzamos.
Bizonyt
as : Parameterezz
uk K-t es L-et az rK (s) = cos s a + sin s u, illetve
rL (t) = cos t b + sin t v keplettel 4.7.3 szerint, es kepezz
uk a futo vektorok
skal
aris szorzat
at:
f (s, t)
(cos s a + sin s u) (cos t b + sin t v) =
cos s cos t a b + sin s cos t u b + cos s sin t a v + sin s sin t u v .

Ha K es L Clifford-p
arhuzamosak, a g rK (s) , rL (t) = cos f (s, t) f
uggvenynek minimumhelye, azaz maganak f -nek maximumhelye a (0,0) R2
pont. Emiatt f mindket parcialis derivaltja az origoban zerussal egyenlo :
(f /s)(0,0) = u b = (f /t)(0,0) = a v = 0.
=
Ezt felhaszn
alva f (s, t) = cos s cos t a b + sin s sin t u v. Ismet kihasznalva,
hogy K es L Clifford-p
arhuzamosak, az rK (/2) pont es az L fokor tavolsaganak koszinusza szinten ab-vel egyenlo, ezert az f (/2, t) f
uggveny maximuma
is ennyi. Viszont f (/2, t) = sin t u v, ahonnan |u v| = a b kovetkezik.
A megfordt
as indokl
as
aban feltehetj
uk, hogy u v = a b 0, ellenkez
o esetben ugyanis b-t vagy v-t (vagy mindkettot) kicserelhetj
uk a (
1)-szeresere. A k
oz
os erteket p-vel jelolve az f f
uggvenyre az f (s, t) =
= (cos s cos t + sin s sin t) p = cos(s t) p kepletet kapjuk. Ebbol rogton
l
atszik, hogy az f f
uggveny maximuma p-vel egyenlo, es ezt az erteket a f
uggveny b
armely r
ogztett s mellett is es barmely rogztett t mellett is felveszi
(megpedig nyilv
an s = t eseten). Ezert a ket fokor Clifford-parhuzamos.
A 4.7.17. Tetel olyan er
os korlatozast ad a Clifford-parhuzamos fokorok all
as
ara nezve, hogy a sz
oba jovo legalacsonyabb dimenzioban, azaz amikor a
g
ombi ter dimenzi
oja 3, az adott fokorhoz adott ponton at h
uzhato Cliffordp
arhuzamosok sz
am
ara vonatkozo kovetkeztetest is levonhatunk belole.
s transzforma
cio
ik
141
4.7.18. Ko
eny. Legyen adott a K fokor es a b pont a haromdimenvetkezm
zi
os S g
ombi terben. Ha b K vagy a b vektor meroleges K skjara, akkor
pontosan egy b-n
athalad
o, K-val Clifford-parhuzamos fokor letezik S-ben,
egyebkent pedig pontosan ketto.
Bizonyt
as : A b K esetben nyilvan maga K az egyetlen K-val Cliffordp
arhuzamos f
ok
or b-n
at. Ha a b vektor meroleges K skjara, akkor b gombi
t
avols
aga K minden pontj
atol /2, ami a leheto legnagyobb tavolsag egy
pont es egy f
ok
or k
oz
ott. A K-tol /2 gombi tavolsagra levo pontok halmaza S-ben eppen egy f
ok
or, megpedig az, amelyet a K skjanak ortogonalis
komplementere metsz ki S-bol. (Itt kihasznaltuk, hogy S haromdimenzios.)
Ebben az esetben teh
at ez az egyetlen fokor Clifford-parhuzamos K-val a b-n
athalad
o f
ok
or
ok k
oz
ul.
Tegy
uk most f
ol, hogy a b vektor nem fekszik benne K skjaban, es nem is
mer
oleges r
a. Legyen a K a b-hez legkisebb gombi tavolsagra levo pont
K-ban, ekkor a p = a b sz
amra 0 < p < 1 ervenyes. Valasszunk K-hoz u
Ta S egysegnyi hossz
us
ag
u iranyvektort az a pontban, ekkor u a mellett
u b is teljes
ul. A b-n
athalado, K-val Clifford-parhuzamos fokor szamara a
b pontbeli v Tb S egysegnyi hossz
u iranyvektort a 4.7.17-beli feltetelek szerint kell v
alasztanunk. A v egysegvektornak egyreszt merolegesnek kell lennie
az a es b line
arisan f
uggetlen vektorokra, azaz (u-val egy
utt) az {a, b} ketdimenzi
os alterhez kell tartoznia, masreszt eleget kell tennie az u v = p
k
ovetelmenynek is. Ennek az egyenletnek a szoban forgo alter egysegvektorai k
oz
ul ket
atellenes vektorpar tesz eleget, ezert ezek mint iranyvektorok
pontosan ket f
ok
ort hat
aroznak meg.
Megjegyzes. B
ar a f
ok
or
ok Clifford-parhuzamossaga reflexv es szimmetrikus
rel
aci
o, 4.7.18-b
ol l
atszik, hogy nem tranzitv, hiszen egy fokorrel ket egymast
metsz
o m
asik f
ok
or is lehet Clifford-parhuzamos. Ezt az eszrevetelt pontostani tudjuk majd a Clifford-parhuzamossag 4.8.8. Tetelbeli jellemzese utan.
4.8. Hopf-f
ele k
orrendszerek
A h
aromdimenzi
os g
ombi ter, azaz S3 fokoreivel foglalkozunk. Miutan S3 a
kvaterni
oalgebra egysegg
ombje, itt a Clifford-eltolasokat es a Clifford-parhuzamos f
ok
or
oket a kvaterni
ok felhasznalasaval is lehet szarmaztatni. A kvaterni
okkal kapcsolatban a 4.5. szakaszban bevezetett fogalmakat es jeloleseket
haszn
aljuk.
4.8.1. T
etel. Az S3 g
ombi terben a Clifford-eltolasok pontosan a balszorzasok es a jobbszorz
asok valamely S3 -beli elemmel.
142
Bizonyt
as : Jel
olj
uk Ba -val, illetve Ja -val az a S3 elemmel torteno balszorz
ast, illetve jobbszorz
ast az S3 csoportban, tehat legyen Ba (x) = ax es
Ja (x) = xa. Nyilv
an Ba , Ja az I(S3 ) izometriacsoport elemei, tovabba Ba1 =
1
= Ba1 es Ja = Ja1 ervenyes. Megmutatjuk, hogy minden a-ra Ba es Ja
Clifford-eltol
as.
Vegy
uk eszre el
osz
or, hogy a 4.7.13-beli C() Clifford-eltolast (a d = 3 esetben) a z = ei S1 kvaterni
oval torteno Bz balszorzas adja. Ha pedig a S3
3
tetsz
oleges, akkor 4.5.12 miatt egy alkalmas z S1 -nek a konjugaltja
az S
1
1
csoportban, a = bzb , ezert Ba (x) = bzb x = Bb Bz Bb1 (x) . Tehat
Ba = Bb Bz Bb1 , vagyis az a-val torteno balszorzas a Bz Clifford-eltolas
konjug
altja az I(S3 ) csoportban. Ezert a 4.7.12. Definciot koveto eszrevetelre hivatkozva Ba is Clifford-eltolas. A kvaterniok x 7 x konjugalasa definci
o szerint a val
os tengelyre vonatkozo R ortogonalis szimmetriaval azonos,
teh
at S3 izometri
aja. Ezt felhasznalva hasonlo elven kaphatjuk, hogy a Ja
jobbszorz
asok is Clifford-eltolasok, ugyanis Ja (x) = xa = a x = Ba (x), azaz Ja a Ba Clifford-eltol
asnak a R izometriaval vett konjugaltja az I(S3 )
csoportban.
Most megmutatjuk, hogy az S3 terben barmely Clifford-eltolas csak a Ba
vagy Ja transzform
aci
ok valamelyike lehet. Tudjuk 4.7.14 szerint, hogy barmely Clifford-eltol
as egy alkalmas z = ei S1 kvaternioval vett balszorzas
konjug
altja az I(S3 ) = O(4) csoportban, tehat elegendo annyit tisztazni,
hogy Bz b
armely konjug
altja balszorzas vagy jobbszorzas. A 4.5.14. Tetelbol
tudjuk, hogy SO(4)-ben S3 balszorzasai normalosztot alkotnak, ezert Bz -nek
b
armely SO(4)-beli elemmel vett konjugaltja valoban balszorzas. Az SO(4)hez nem tartoz
o, azaz ir
anytasvalto transzformaciok koze tartozik a kvaterni
ok R konjug
al
asa, es az iment lattuk, hogy a R -rel torteno I(S3 )-beli
konjug
al
as balszorz
asb
ol jobbszorzast allt elo. Barmely A O(4) SO(4)
ir
anyt
asv
alt
o g
ombi egybev
agosag A = R B alakban rhato alkalmas B
SO(4)-gyel. Ekkor az A-val valo konjugalas a B-vel valonak es a R -rel
val
onak az egym
asut
anja, es ezert barmely balszorzasnak az A-val vett konjug
altja jobbszorz
as.
Megjegyzes. Az SO(4) csoportban kiveteles modon jelen levo ket majdnem
komplementer norm
aloszt
ot (l. 4.5.15) tehat pontosan a Clifford-eltolasok
alkotj
ak.
4.8.2. Definci
o (Sq1 ). Ha q S2 tetszolegesen kiszemelt tisztan kepzetes egysegkvaterni
o, akkor jelolje Sq1 annak a C-vel izomorf reszalgebranak
3
(l. 4.5.8) az S -mal vett metszetet, amelyet 1 es q general. Mindegyik ilyen Sq1
halmaz az 1 S3 ponton
athalado fokor, amely egy
uttal reszcsoport S3 -ban.
1
1
Nyilv
an Sq = Sq , tov
abb
a barmelyik, az egysegelemet tartalmazo fokor gy
all el
o. K
oz
ott
uk van az R2 standard euklideszi skbeli S1 egysegkor is, meg-
s transzforma
cio
ik
143
pedig a szok
asos R2 = C = R + Ri H azonostas mellett S1 = Si1 . Az Sq1
reszcsoportok mindannyian egymas konjugaltjai az S3 csoportban, ugyanis
a tiszta kepzetes kvaterni
ok (azaz S2 elemei) 4.5.12 miatt mind konjugalt
csoportelemek.
4.8.3. Definci
o (Hopf-f
ele k
orrendszerek). Rogzts
unk egy egysegelemen
athalad
o K f
ok
ort S3 -ban, azaz legyen K az Sq1 reszcsoportok egyike.
Tekints
uk egyreszt a K szerinti osszes bal oldali mellekosztaly alkotta halmazrendszert, m
asreszt a K szerinti osszes jobb oldali mellekosztaly alkotta
halmazrendszert. Miut
an mind a bal-, mind a jobbeltolasok egybevagosagok
S3 -ban, mindket halmazrendszer fokorokbol all, es S3 egy-egy partciojat alkotja. Ezeket a k
orrendszereket nevezz
uk a K-hoz tartozo bal oldali, illetve
jobb oldali Hopf-fele k
orrendszereknek.
4.8.4. Lemma. S3 -ban b
armelyik fokor pontosan egy bal oldali, es pontosan
egy jobb oldali Hopf-fele k
orrendszerhez tartozik hozza.
Bizonyt
as : Legyen L S3 tetszoleges fokor. Szemelj
unk ki egy tetszoleges
u L elemet, ekkor u1 L is es Lu1 is az egysegelemet tartalmazo fokor, es
a hozz
ajuk tartoz
o bal, illetve jobb oldali Hopf-fele korrendszernek L is tagja.
Az egyertelm
useg indokl
as
aul eleg annyit megjegyezni, hogy egy csoportban
b
armely bal (illetve jobb) oldali mellekosztaly egyertelm
uen meghatarozza
azt a reszcsoportot, amelyhez tartozik.
4.8.5. Lemma. B
armely ket Hopf-fele korrendszer egybevago, tovabba Hopffele k
orrendszernek S3 b
armely egybevagosaganal szarmazo kepe is Hopf-fele
k
orrendszer.
Bizonyt
as : El
osz
or bel
atjuk, hogy barmely ket bal oldali Hopf-fele korrendszer egybev
ag
o. Ha K es L az egysegelemet tartalmazo fokorok, akkor alkalmas u S3 elemmel L = uKu1 ; rogzts
unk egy ilyen u-t. Ekkor tetszoleges
a S3 -ra (uau1 )L = u(aK)u1 , ami azt mutatja, hogy a K-hoz tartozo
bal oldali Hopf-fele k
orrendszer tagjainak az x 7 uxu1 egybevagosagnal
sz
armaz
o kepei mind az L-hez tartozo bal oldali Hopf-fele korrendszerhez
tartoznak, s
ot, ki is mertik azt, mert barmely b S3 elem eloall b = uau1
alakban alkalmas a-val. Hasonlo okoskodassal igazolhato, hogy barmely ket
jobb oldali Hopf-fele k
orrendszer is egybevago. Az elso alltas bizonytasahoz
csak annyit kell meg megjegyezn
unk, hogy a kvaterniok x 7 x konjugalasa a
orrendszereket jobb oldaliakba viszi, es viszont.
Legyen most adott egy bal oldali Hopf-fele korrendszer az egysegelemet tartalmaz
o K tagj
aval, es legyen adott S3 egy tetszoleges iranytastarto egybevag
os
aga. A 4.5.14. Tetel szerint ez az egybevagosag x 7 uxv alak
u lekepezes,
ahol u es v r
ogztett elemek S3 -ban. A K reszcsoport bal oldali mellekoszt
alyait, az aK alak
u f
ok
or
oket ez a lekepezes az uaKv = (uav)(v 1 Kv)
144
halmazokba, azaz az egysegelemet tartalmazo v 1 Kv fokor bal oldali mellekoszt

alyaiba viszi, teh
at egy Hopf-fele korrendszer koreibe. Az gy eloallo
f
ok
or
ok ki is mertik ezt a korrendszert, hiszen barmely b S3 elem eloall
b = uav alakban alkalmas a-val.
A kvaterni
ok konjug
al
asa egybevagosag az S3 gombon, amely az xy = y x
formul
anak k
osz
onhet
oen bal oldali mellekosztalyokat jobb oldaliakba kepez.
Emiatt a bal oldali Hopf-fele korrendszereket jobb oldali Hopf-fele korrendszerekbe viszi. A g
omb tov
abbi iranytasvalto egybevagosagai csak a konjug
al
assal t
orten
o kompozci
oban ternek el az iranytastartoktol, tehat azok is a
orrendszereket jobb oldaliakba kepezik. Hasonlokeppen
l
athatjuk be, hogy a jobb oldali Hopf-fele korrendszereket az iranytastarto
egybev
ag
os
agok jobb oldali, az iranytasfordtok bal oldali Hopf-fele korrendszerekbe viszik.
4.8.6. Definci
o (Komplementer f
ok
or). Az S3 gombon tetszoleges K
0
f
ok
orh
oz tekints
uk azt a K fokort, amelyet az K-t tartalmazo ketdimenzios
line
aris alter ortogon
alis komplementere metsz ki S3 -bol, azaz legyen
K 0 = {v S3 : v u minden u K-ra} .
Ezt a K 0 -t nevezz
uk K komplementer fokorenek. A K K 0 megfeleltetes
nyilv
an bijektv es
onmaga inverze, tehat parokba alltja az S3 -beli fokoroket.
4.8.7. Lemma. B
armely Hopf-fele korrendszer minden tagjaval egy
utt annak komplementer f
ok
oret is tartalmazza. Valamely K fokort tartalmazo bal
oldali es jobb oldali Hopf-fele korrendszernek e ket koron, K-n es K 0 -n kv
ul
nincs m
as k
oz
os tagja.
Bizonyt
as : 4.8.5 miatt a lemma mindket alltasat elegendo a K = S1 fokor
speci
alis v
alaszt
asa mellett ellenorizni.
0
Az S1 f
ok
or skj
at 1 es i, S1 skjat a j es k egysegkvaterniok fesztik ki.
0
Miut
an j = j1 = 1j es k = j(i) = ij, az S1 fokor az S1 reszcsoportnak
0
bal oldali es jobb oldali mellekosztalya is egyszerre. Ezert S1 tagja az S1 -hez
tartoz
o bal oldali es jobb oldali Hopf-fele korrendszernek is.
0
Most megmutatjuk, hogy S1 -en es S1 -n kv

ul nincs mas olyan fokor S3 -ban,
amely egyszerre bal oldali es jobb oldali mellekosztalya volna az S1 reszcsoportnak. Ezt olyan m
odon tisztazzuk, hogy kiszemel
unk egy u S3 pontot es
tekintj
uk az u-t tartalmaz
o bal oldali es jobb oldali mellekosztalyt. Ezek u-n
athalad
o f
ok
or
ok, amelyeket S1 -bol az u-val valo balszorzas, illetve jobbszorz
as mint S3 egybev
ag
os
aga szarmaztat. Ezeknel az egybevagosagoknal az S1
f
ok
or 1 pontbeli i ir
anyvektora a szoban forgo fokorok u-beli iranyvektoraba kell, hogy ker
ulj
on. Ha ez a ket fokor azonos, akkor ez a ket iranyvektor
vagy egyenl
o, vagy egym
as ellentettje. Tehat a ket fokor csak ui = iu, azaz
s transzforma
cio
ik
145
iui1 = u eseten lehet azonos. Tudjuk 4.5.10-bol, hogy az i elemmel torteno

konjug
al
as, azaz a (i) : H H izometria ortogonalis szimmetria, amelynek
az 1 es i gener
alta alter a fixponthalmaza, es a j es k generalta komplementer
alter a 1 saj
atertekhez tartozo sajataltere. Ezert iui1 = u valoban csak
akkor lehetseges, ha u valamelyik sajatalterhez tartozik, azaz u S1 vagy
0
u S1 .
4.8.8. T
etel. Az S3 g
ombi terben ket fokorhoz akkor es csak akkor letezik
olyan Hopf-fele k
orrendszer, amely mindkettot tartalmazza, ha a ket fokor
Clifford-p
arhuzamos.
Bizonyt
as : Tegy
uk f
ol el
oszor, hogy K es L ket fokor, amelyek hozzatartoznak ugyanahhoz a Hopf-fele korrendszerhez. Ez azt jelenti, hogy valamelyik
Sq1 reszcsoport szerinti ugyanolyan oldali mellekosztalyok.
Tekints
uk el
osz
or azt a specialis esetet, amikor K = S1 , es tegy
uk fol, hogy
1
L az S -nek jobb oldali mellekosztalya, azaz L = S 1 a. Ekkor a 4.7.16-beli
okoskod
as (az n = 2, z = 1, w = a szereposztassal) eppen azt mutatja, hogy
K es L Clifford-p
arhuzamosak.
Legyen most K tetsz
oleges f
okor es L = Ka. Vigy
uk at S1 -et K-ba alkalmas
egybev
ag
os
aggal. A 4.5.14. Tetel szerint ez az egybevagosag x 7 uxv alak
u
alkalmas u, v S3 elemekkel. Ekkor K = uS1 v es L = uS1 va = uS1 bv, ahol
b = vav 1 . Az el
oz
o speci
alis eset felhasznalasaval kapjuk, hogy S1 es S1 b
Clifford-p
arhuzamos f
ok
or
ok. Ezekre az x 7 uxv egybevagosagot alkalmazva
kapjuk, hogy K es L is Clifford-parhuzamosak.
Ha L baleltol
assal kaphat
o a K fokorbol, azaz L = aK, akkor alkalmazzuk
r
ajuk a kvaterni
ok konjug
al
asat: K es L is fokorok es L = Ka. Az elozo
esetet alkalmazva K es L Clifford-parhuzamosak, es gy a konjugalassal adott
egybev
ag
os
agn
al sz
armaz
o kepeik, K es L is azok.
Megfordtva, legyen adott ket Clifford-parhuzamos fokor S3 -ban. Vigy
uk at
S3 alkalmas egybev
ag
os
ag
aval az egyik
uket az S1 fokorbe, es jelolje L a masik f
ok
or kepet. Ekkor nyilvan S1 es L is Clifford-parhuzamosak, tovabba
4.8.5 miatt elegend
o azt bebizonytani, hogy van olyan Hopf-fele korrendszer,
0
amely S1 -et es L-et mag
aban foglalja. Akar L = S1 , akar L = S1 , ezt tudjuk. (Ennek nincs most jelentosege, de 4.8.4 es 4.8.7 alapjan azt is tudjuk,
hogy mindket esetben pontosan ket darab ilyen korrendszer van.) Szemel0
j
unk ki egy tetsz
oleges u L elemet, ekkor u
/ S1 es u
/ S1 . Tekints
uk az
S1 -hez tartoz
o mindket Hopf-fele korrendszernek az u-n athalado tagjat. A
4.8.7. Lemma szerint ez a ket fokor k
ulonbozo, es a tetel mar bebizonytott
ir
anya szerint mindkett
o Clifford-parhuzamos S1 -gyel. Viszont 4.7.18 szerint
u-n
at csak ket darab S1 -gyel Clifford-parhuzamos fokor letezik, emiatt L ezek
egyike. Teh
at az S1 -hez tartozo egyik Hopf-fele korrendszer valoban L-et is
tartalmazza.
146
Megjegyzes. B
ar S3 -ban a f
okorok Clifford-parhuzamos volta nem tranzitv
rel
aci
o, a 4.8.8. Tetel arra mutat ra, hogy nem all messze attol, hogy ekvivalenciarel
aci
o legyen. Tekinthetnenk ugyanis k
ulon-k
ulon a balrol Clifford
p
arhuzamos es a jobbr
ol Clifford-parhuzamos relaciokat, amelyek akkor
allnak f
onn ket f
ok
or k
oz
ott, ha bal oldali, illetve ha jobb oldali Hopf-fele
k
orrendszer tartalmazza
oket. Mindketto ekvivalenciarelacio, es 4.8.8 alapjan
a Clifford-p
arhuzamoss
ag ezek egyestese.
5. Inverzv geometria
Az euklideszi ter g
ombjeivel kapcsolatban a hipergombre vonatkozo inverzi
o tulajdons
agaival, majd a Mobius-transzformaciokkal ismerked
unk meg.
Ennek el
okesztesekeppen g
ombok kolcsonos helyzetet, erintkezeset, szoget,
valamint pontnak hiperg
ombre vonatkozo hatvanyat tekintj
uk at.
5.1. G
omb
ok, hatv
any
tas kiterAz al
abbi eszrevetelt a felez
o meroleges hiperskrol szolo 4.3.12. All
jesztesenek tekinthetj
uk.
t
5.1.1. All
as. Legyen d 1 es tegy
uk fel, hogy A0 , A1 , . . ., Ak E f
uggetlen pontok. Ekkor letezik olyan E-beli hipergomb, amely athalad mindegyik
Ai ponton. Az ilyen hipergombok kozeppontjai egy az hA0 , A1 , . . . , Ak i affin alterhez kepest ortogon
alis komplementer allas
u (d k)-dimenzios affin
alteret alkotnak E-ben.
Bizonyt
as : Tekints
uk i = 1, . . . , k-ra az A0 , Ai pontparhoz tartozo Hi felezo
mer
oleges hiperskot. Valamely E-beli pont akkor es csak akkor kozeppontja egy az A0 , A1 , . . ., Ak pontok mindegyiken athalado hipergombnek, ha
egyenl
o t
avol van ezekt
ol a pontoktol, azaz mindegyik Hi -hez hozzatartozik.
A pontrendszer f
uggetlensege miatt a Hi hiperskok normalvektorai linearisan
Tk
f
uggetlenek, gy az S = i=1 Hi alterre dim S = d k. Az S -beli vektorok
mer
olegesek mindegyik A0 Ai vektorra, ezert S es hA0 , A1 , . . . , Ak i ortogonalis
komplementer affin alterek.
Ha k = d, akkor a sz
oban forgo alter egyelem
u, gy specialis esetkent a szimplex k
ore rhat
o hiperg
omb egyertelm
u letezeset kapjuk.
147
5.1.2. Ko
eny. B
armely E-beli d-dimenzios szimplexnek egyertelvetkezm
m
uen letezik k
or
ulrt hipergombje, azaz olyan E-beli hipergomb, amely athalad a szimplex cs
ucsain.
5.1.3. K
ovetkezm
eny. Legyen 1 k d es legyen G E valamely kdimenzi
os affin alterben fekvo tetszoleges (k 1)-dimenzios gomb, tovabba
P E hGi tetsz
oleges pont. Ekkor egyertelm
uen letezik olyan k-dimenzios
e g
e es P G.
e
G
omb, amelyre G G
Bizonyt
as : Val
oban, egy A0 , A1 , . . ., Ak G, Ak+1 = P f
uggetlen pontrende gomb a Pi (i = 0,1, . . . , k + 1) cs
szert v
alasztva a keresett G
ucs
u (k + 1)dimenzi
os szimplex k
or
ulrt gombje; az egyertelm
useg nyilvanvalo.
t
5.1.4. All
as (Hiperg
omb
es affin alt
er k
olcs
on
os helyzete). Legyen
d 2, G E hiperg
omb P E kozepponttal es r sugarral, S E affin
alter, melyre 1 dim S < d. Jelolje Q S a P pont ortogonalis vet
uletet
S-en, es legyen q = (P, Q). Ekkor:
Ha q > r, akkor G S = .
Ha q = r, akkor G S = {Q}.
Ha q < r, akkor G S a Q kozeppont
u,
g
omb.
r2 q 2 sugar
u S-beli hiper-
Bizonyt
as : Azonnal ad
odik a Pitagorasz-tetelbol es abbol, hogy q = (P, S).
5.1.5. Definci
o (Erint
ohipersk). Az 5.1.4-beli q = r esetben azt mondjuk, hogy S erinti G-t a Q pontban. Nyilvanvalo, hogy barmely G E
hiperg
omb b
armely A G pontjahoz egyertelm
uen talalhato olyan H E
hipersk, amely G-t az A pontban erinti, megpedig az A pontot tartalma
z
o, P A norm
alvektor
u hipersk, ahol P a G hipergomb kozeppontja. Ezt a
hiperskot a G hiperg
omb A-beli erintohiperskjanak nevezz
uk es TA G-vel
jel
olj
uk.
Ha G alacsonyabb dimenzi
oj
u gomb E-ben es A G, akkor a TA G erintoalter
a hGi affin alterre vonatkoz
o hipersk.
Ha peld
aul az S affin alter az 5.1.4-beli harmadik esetnek megfeleloen (dim S
1 dimenzi
os) g
omb
ot metsz ki a G hipergombbol, akkor barmely A S G
eseten TA (S G) = S TA G.
5.1.6. Definci
o (Hiperg
omb
ok
erintkez
ese). Legyen G1 es G2 E
ket k
ul
onb
oz
o hiperg
omb. Azt mondjuk, hogy G1 es G2 erintkeznek az A
pontban, ha A G1 G2 es TA G1 = TA G2 . Az erintkezest k
ulso erintkezesnek
148
hvjuk (illetve azt mondjuk, hogy G1 es G2 kv

ulrol erintik egymast), ha
G1 es G2 egyike sem tartalmazza a belsejeben a masik kozeppontjat. Az
ellenkez
o esetben bels
o erintkezesrol beszel
unk (azaz azt mondjuk, hogy G1
es G2 bel
ulr
ol erintik egym
ast).
t
5.1.7. All
as (K
et hiperg
omb k
olcs
on
os helyzete). Legyenek d 2
mellett G1 es G2 hiperg
ombok E-ben P1 , illetve P2 kozepponttal es r1 , illetve
r2 sug
arral, tov
abb
a jel
olje q a (P1 , P2 ) tavolsagot. Ekkor:
Ha q < |r1 r2 |, akkor G1 es G2 koz
ul az egyik a masikat a belsejeben
tartalmazza.
Ha 0 < q = |r1 r2 |, akkor G1 es G2 bel
ulrol erintkeznek.
Ha |r1 r2 | < q < r1 + r2 , akkor G1 G2 egy a hP1 , P2 i egyenesre
mer
oleges hiperskban fekvo (d 2)-dimenzios gomb.
Ha q = r1 + r2 , akkor G1 es G2 kv
ulrol erintkeznek.
Ha q > r1 + r2 , akkor G1 es G2 egymas k
ulsejeben fekszenek.
Bizonyt
as : Egyed
ul a harmadik (metszo) esetbeli alltas igenyel indoklast, a
t
obbi r
ogt
on k
ovetkezik a definciokbol a haromszog-egyenlotlenseg hasznalat
aval. A harmadik
allt
as skbeli, korokrol szolo specialis esete (azaz amikor
d = 2) j
ol ismert az elemi geometriabol. Az altalanos esetben vegy
uk eszre,
hogy a G1 -b
ol es G2 -b
ol
all
o rendszer invarians E osszes olyan egybevagos
ag
ara nezve, amely a P1 es a P2 pontot (kovetkezeskeppen a teljes hP1 , P2 i
egyenest pontonkent) helyben hagyja. Ezek az egybevagosagok egy O(d
1)-gyel izomorf csoportot alkotnak, ezert (a d = 2 esetben hasznalatos
tengelyes szimmetria, illetve a d = 3 esetben hasznalatos forgasszimmet
ria elnevezes mint

aj
ara) hivatkozhatunk a G1 -bol es G2 -bol allo rendszer
O(d 1)-szimmetri
aj
ara. V
alasszunk ki egy tetszoleges, hP1 , P2 i-t tartalmaz
o 2-dimenzi
os S affin alteret, az ottani (G1 S) (G2 S) halmazra az
O(d 1)-szimmetri
at jelent
o transzformaciokat alkalmazva a kepeik egyestesekent megkapjuk a G1 G2 halmazt. Viszont (G1 S) (G2 S) ket,
a hP1 , P2 i egyenesre szimmetrikusan allo pontbol all, gy G1 G2 valoban a
hP1 , P2 i egyenesre mer
oleges hiperskban fekvo (d 2)-dimenzios gomb.
t
asbol rogton kovetkezik, hogy ket k
ulonbozo hiperg
omb akkor es csak akkor erintkezik, ha egyetlen kozos pontjuk van. Ha
hiperg
omb
ok helyett alacsonyabb dimenzioj
u gombok is szoba ker
ulhetnek,
akkor ez m
ar nem lesz gy. Az erintkezes fogalmat alacsonyabb dimenzioj
u
g
omb
ok esetere is az 5.1.6. Defincio mintajara ertelmezhetj
uk.
149
5.1.8. Definci
o (Alacsonyabb dimenzi
oj
u go
erintkez
ese). Lembo
k
gyen 1 k d, es legyen G1 , G2 E ket k
ulonbozo (k 1)-dimenzios gomb.
Azt mondjuk, hogy G1 es G2 erintkeznek az A E pontban, ha A G1 G2
es TA G1 = TA G2 .
5.1.9. Lemma. Az E-beli (k1)-dimenzios G1 es G2 gombok pontosan akkor
erintkeznek, ha G1 -nek es G2 -nek egyetlen kozos pontja van, es letezik olyan
E-beli k-dimenzi
os affin alter vagy k-dimenzios gomb, amely tartalmazza
mind G1 -et, mind G2 -t.
Bizonyt
as : Tegy
uk fel el
oszor, hogy G1 es G2 erintkezik az A pontban. Feltehetj
uk, hogy nincs olyan k-dimenzios affin alter, amely tartalmazza mindket
g
omb
ot. Ekkor a hG1 i, hG2 i k-dimenzios affin alterek egy (k 1)-dimenzios
alterben (megpedig G1 es G2 kozos erintohiperskjaban, TA G1 = TA G2 -ben)
metszik egym
ast, ezert egy
utt egy (k +1)-dimenzios T alteret generalnak. Tekints
uk erre a T alterre vonatkozoan a TA G1 alternek az A ponton athalado
tsunk meroleges egyeneseket
S ortogon
alis kiegeszt
ojet, ekkor dim S = 2. All
a G1 es a G2 g
omb k
ozeppontjan at a hG1 i, illetve hG2 i alterre mint hiperskra T -ben. Ezek az egyenesek nem parhuzamosak (mert hG1 i es hG2 i nem
p
arhuzamos hiperskok T -ben), es S-ben fekszenek (mert egyreszt a ket gomb
k
ozeppontja illeszkedik S-re, hiszen a kozeppontokbol A-ba mutato vektorok
mer
olegesek TA G1 -re, m
asreszt mert iranyvektoraik is merolegesek TA G1 -re).
A ket egyenes teh
at metszi egymast egy P T pontban. A T -beli, P kozeppont
u, (P, A) sugar
u, k-dimenzios G gomb tartalmazza G1 -et is es G2 -t is.
A ket g
ombnek az A-n kv
ul nincs kozos pontja, mert G1 G2 = (hG1 i G)
(hG2 i G) = (hG1 i hG2 i) G = (TA G1 ) G (TA G) G = {A}.
tast koveto megjegyzes fenyeA fordtott ir
any bizonyt
as
ahoz (az 5.1.7. All
ben) ismet feltehetj
uk, hogy G1 es G2 nem egy k-dimenzios affin alterben,
hanem egy k-dimenzi
os G gombon fekszik. Legyen {A} = G1 G2 , azt kell
megmutatnunk, hogy TA G1 = TA G2 . Legyen P a G, P1 a G1 , es P2 a G2
k
ozeppontja, ekkor P , P1 es P2 nem kollinearis pontok. Az S = hP, P1 , P2 i
150
affin skra vonatkoz

o ortogonalis szimmetria mindharom gombot onmagaba
viszi, ezert A S. Mind G1 , mind G2 eseteben elmondhato, hogy a TA Gi
affin alter a hP, Pi , Ai alternek, azaz S-nek az A-n atmeno, hGi-re vonatkozo
ortogon
alis kiegeszt
oje, ezert valoban TA G1 = TA G2 .
Megjegyzes. Az 5.1.9. Lemma nyilvanvalo modon ervenyben marad akkor is,
ha megengedj
uk, hogy G1 es G2 egyike gomb helyett ugyanolyan dimenzioj
u
affin alter legyen. Ilyenkor erintkezesen persze azt kell erteni, hogy a szoban
forg
o affin alter a g
ombnek egy erintohiperskja (a gomb altal kifesztett affin
alterben).
5.1.10. Definci
o (K
et hiperg
omb sz
oge, g
omb
es hiperg
omb mer
olegess
ege). Tegy
uk fel, hogy d 2 es G1 , G2 hipergombok E-ben, melyekre
G1 G2 6= . Ertelmezz
uk G1 es G2 szoget, a ^(G1 , G2 ) [0, /2] szamot
mint az erint
ohiperskok sz
oget valamely kozos pontban, azaz valasszunk egy
tetsz
oleges A G1 G2 pontot es legyen ^(G1 , G2 ) = ^(TA G1 , TA G2 ). Ez a
^(TA G1 , TA G2 ) sz
og nem f
ugg az A kozos pont specialis valasztasatol, megpedig a k
ozeppontokon
athalado egyenes kor
uli O(d 1)-szimmetria miatt.
Nyilv
an ^(G1 , G2 ) = 0 pontosan akkor all, ha G1 es G2 erintkezik. Ha pedig ^(G1 , G2 ) = /2, akkor G1 -et es G2 -t merolegesnek mondjuk, es ezt a
viszonyt a G1 G2 jel
olessel fejezz
uk ki.
A mer
olegesseg definci
oj
at ki tudjuk terjeszteni arra az esetre, amikor a ket
g
omb k
oz
ul az egyiknek a dimenzioja (d 1)-nel alacsonyabb is lehet: miutan
affin alter es hipersk mer
olegessege ertelmezve van, ezt kell megkovetelni az
erint
ohiperskokt
ol a k
oz
os pontokban.
5.1.11. Definci
o (K
or vagy egyenes,
es g
omb vagy affin alt
er sz
oge).
Ahogyan ket affin alter sz
oget ertelmezni tudjuk abban az esetben, amikor
az egyik alter egydimenzi
os, ket kozos ponttal bro gomb szoget is definialhatjuk olyankor, amikor egyik
uk egydimenzios, azaz kor. Ugyangy egyenes
es g
omb, illetve k
or es affin alter szoge is ertelmezheto. Legyen K E kor
vagy egyenes, G E pedig (k 1)-dimenzios gomb vagy affin alter, melyekre
2 k d es K G 6= . V
alasszunk egy tetszoleges A K G pontot es
ertelmezz
uk a ^(K, G) sz
oget a ^(K, G) = ^(TA K, TA G) formulaval, ahol
TA K-n mag
at K-t ertj
uk, ha K egyenes, illetve TA G-n G-t ertj
uk, ha G affin
alter. Ha K-nak es G-nek egynel tobb kozos pontja van es K * G, akkor
pontosan ket k
oz
os pont van es a K-bol es G-bol allo rendszer szimmetrikus
a ket pont felez
o mer
oleges hiperskjara, emiatt a ^(TA K, TA G) szog nem
f
ugg az A k
oz
os pont speci
alis valasztasatol.
5.1.12. Definci
o (Hatv
any). Legyen G E rogztett, P kozeppont
u,
r sugar
u hiperg
omb. A ter valamely A E pontjanak a G hipergombre
vonatkoz
o hatv
any
an a hG (A) = q 2 r2 szamot ertj
uk, ahol q = (P, A).
151
Nyilv
an hG (A) = 0 pontosan akkor teljes
ul, ha A G. A hatvany a G-hez
kepest bels
o pontokra negatv, a k
ulsokre pozitv.
t
5.1.13. All
as. Ha L E tetszoleges egyenes az A ponton at es L G =

= {B1 , B2 }, akkor hG (A) = AB1 AB2 .
Bizonyt
as : Legyen a Q pont a P kozeppont meroleges vet
ulete az L egye
nesen, ekkor 5.1.4-re hivatkozva QB1 + QB2 = 0 es gy a Pitagorasz-tetellel

AB1 AB2 =
Q)2 (Q, B1 )2 = (A, Q)2 +
AQ+ QB21 AQ QB2 1 = (A,
2
2
+ (P, Q) (P, Q) + (Q, B1 ) = q r2 .
tas szerint egy k
Megjegyzes. A B1 = B2 specialis esetben az 5.1.13. All
ulso
pont G-re vonatkoz
o hatv
anya a pontbol G-hez h
uzott erintoszakasz hosszanak a negyzetevel egyenl
o.
t
5.1.14. All
as. Legyenek G0 , G1 E nem koncentrikus hipergombok. Ekkor a
H = { A E : hG0 (A) = hG1 (A) }
halmaz egy a hiperg
omb
ok kozeppontjat osszekoto egyenesre meroleges hipersk.
Bizonyt
as : Szortkozzunk eloszor az L = hP0 , P1 i egyenesre, ahol Pi a Gi
hiperg
omb k
ozeppontja (i = 0,1). Hasznaljuk L-ben a P0 , P1 pontok koordin
at
aira a p0 , illetve p1 jel
olest, legyen tovabba G0 es G1 sugara r0 , illetve r1 .
Egy L-beli x koordin
at
aj
u pont akkor es csak akkor tartozik H-hoz, ha x-re
fenn
all az
azaz a
(x p0 )2 r02
(x p1 )2 r12 ,
2x(p1 p0 )
r02 r12 + p21 p20
egyenlet, amelynek p1 p0 6= 0 miatt egyertelm

uen letezik megoldasa. Ezzel
bel
attuk, hogy a H L halmaz egyetlen pontbol all; jelolj
uk ezt a pontot
B-vel.
152
Ha most A E tetsz
oleges, jelolj
uk T -vel az A meroleges vet
uletet az L
egyenesen. Ekkor i = 0,1-re
hGi (A)
(A, Pi )2 ri2 =
(A, T )2 + (T, Pi )2 ri2 =
(A, T )2 + hGi (T )
mutatja, hogy A H pontosan akkor teljes

ul, amikor T H. Emiatt H
azoknak az E-beli pontoknak a halmaza, amelyeknek a vet
ulete a B pont, ez
pedig az L egyenesre B-ben alltott meroleges hipersk.
5.1.15. Definci
o (Hatv
anyhipersk). Ha G0 , G1 E nem koncentrikus
hiperg
omb
ok, akkor az 5.1.14-beli H hiperskot G0 es G1 hatvanyhiperskj
anak nevezz
uk. (A d = 2, illetve d = 3 esetben a hatvanyvonal, illetve a
hatv
anysk elnevezeseket hasznaljuk H-ra.)
Megjegyzesek. (1) Ha G0 es G1 koncentrikus es k
ulonbozo sugar
u, akkor az
5.1.14-ben defini
alt H halmaz u
res.
(2) Ha a G0 es G1 k
ul
onbozo hipergombok erintkeznek, akkor hatvanyhiperskjuk az erinkezesi pontban h
uzott kozos erintohipersk. Ha G0 es G1
metsz
ok, akkor H = hG0 G1 i.
A pont hiperg
ombre vonatkozo hatvanyanak fogalmat kezenfekvo modon lehet az olyan elfajul
o esetekre is kiterjeszteni, amikor a gomb zerus sugar
u,
azaz egyetlen pontb

ol
all. Ilyenkor a hatvanyhipersk a felezo meroleges hi tas
perskk
a specializ
al
odik. Ebben az ertelemben az alabbi tetel az 5.1.1. All
altal
anost
asa.
5.1.16. T
etel. Legyenek G0 , G1 , . . ., Gk olyan E-beli hipergombok, amelyek
P0 , P1 , . . ., Pk k
ozeppontjai f
uggetlen pontrendszert alkotnak E-ben. Ekkor
az
{ A E : hG0 (A) = hG1 (A) = . . . = hGk (A) }
halmaz (d k)-dimenzi
os affin alter, amely a hP0 , P1 , . . . , Pk i affin alterhez
kepest ortogon
alis komplementer allas
u.
t
Bizonyt
as : Az 5.1.1. All
as bizonytasanak mintajara rogton kovetkezik 5.1.14b
ol.
A k
ovetkez
o tetel g
omb
ok merolegesseget jellemzi hatvanyok segtsegevel.
t
5.1.17. All
as. Legyen d 2 es i = 1,2-re Gi E hipergomb, melynek
k
ozeppontja Pi , sugara ri . Ekkor az alabbi alltasok ekvivalensek:
153
(i) G1 G2 .
(ii) (P1 , P2 )2 = r12 + r22 .
(iii) hG2 (P1 ) = r12 .
(iv) hG1 (P2 ) = r22 .
Bizonyt
as : (i) (ii) : Tetsz
oleges A G1 G2 ponttal a P1 P2 A haromszognek A-n
al dereksz
oge van, gy a Pitagorasz-tetel alkalmazhato.
(ii) (i): A feltetelb
ol |r1 r2 | < (P1 , P2 ) < r1 + r2 kovetkezik, gy az
t
5.1.7. All
ast haszn
alva v
alaszthatunk egy A G1 G2 pontot es alkalmaz
hatjuk a Pitagorasz-tetel megfordtasat. Az AP1 es AP2 meroleges vektorok

a TA G1 es TA G2 erint
ohiperskok normalvektorai, ezert G1 G2 .
A (ii), (iii) es (iv)
allt
asok egymas kozvetlen atfogalmazasai.
5.1.18. Definci
o (Hiperg
omb norm
alegyenlete). Legyen G E hiperg
omb, P jel
olje a k
ozeppontjat, r a sugarat. Ha E-ben adott egy tetszoleges
x : E Rd Descartes-fele koordinatarendszer, amelynel x(P ) = p, akkor G
egyenlete erre a koordin
atarendszerre nezve vektoros alakban (x p)2 r2 =
= 0, illetve koordin
at
akkal kifejezve
x21 + x22 + . . . + x2d + a1 x1 + a2 x2 + . . . + ad xd + b = 0
alak
u alkalmas a1 , a2 , . . . , ad , b konstansokkal. Ennek az egyenletnek barmely
nemzerus skal
arszorosa szinten G egyenlete. Ezek kozott azt, amely a fenti
felr
asban szerepel, azaz amelyben a masodfok
u tagok egy
utthatoja 1, a G
hiperg
omb norm
alegyenletenek nevezz
uk.
A norm
alegyenlet vektoros alakjaban raismer
unk a G-re vonatkozo hatvanyra : tetsz
oleges A E pontra hG (A) = (x(A) p)2 r2 . Ennek alapjan a
G hiperg
omb norm
alegyenlete ismereteben tetszoleges pont G-re vonatkozo
hatv
anya k
onnyen meghat
arozhato : csak be kell helyettesteni a pont koordin
at
ait a norm
alegyenlet bal oldalaba. Ennek az eszrevetelnek az alapjan a
hatv
anyhipersk egyenletet tudjuk konnyen eloalltani.
t
5.1.19. All
as. Ket nem koncentrikus hipergomb normalegyenletenek a k
ul
onbsege a hatv
anyhipersk egyenletet adja.
Bizonyt
as : Val
oban, ha G1 es G2 normalegyenletenek vektoros alakja (x
p1 )2 r12 = 0, illetve (x p2 )2 r22 = 0, akkor a fentiek alapjan ezek
k
ul
onbseget mint egyenletet egy A pont koordinatai akkor es csak akkor elegtik ki, ha hG1 (A) hG2 (A) = 0.
154
5.2. Inverzi
o
5.2.1. Definci
o (Inverzi
o). Legyen d 1 es G E rogztett hipergomb,
melynek k
ozeppontja P , sugara r. A G hipergombre vonatkozo inverzion azt
a
G : E {P } E {P }
lekepezest ertj
uk, amelynel P -ben felvett origoval torteno vektorizalas utan
minden x EP , x 6= 0 eseten
G (x) =
r2
x.
kxk2
M
as sz
oval, valamely A 6= P pont inverze (azaz a G-re vonatkozo inverzional
sz
armaz
o kepe) a P kezd
opont
u, A-n athalado felegyenesnek az az A0 pontja,
0
2
amelyre (P, A) (P, A ) = r .
A P pontot az inverzi
o p
olusanak, a G gombot az inverzio alapgombjenek
nevezz
uk.
A tov
abbiakban (5.2.10 -ig bezarolag) rogzt
unk E-ben egy P kozeppont
u, r
sugar
u G hiperg
omb
ot es a G inverzio tulajdonsagait vizsgaljuk.
t
5.2.2. All
as
(1) G G = idE{P } .
(2) Tetsz
oleges 6= 0-ra G HP, = HP, 1/ G . Specialisan, G felcserelhet
o a P k
ozeppont
u szimmetriaval.
(3) G = Fix (G ), azaz valamely A E, A 6= P pontra G (A) = A pontosan akkor
all, ha A G.
(4) Ha S E affin alter es P S, akkor G |S{P } = GS .
(5) B
armely G-t
ol k
ul
onb
ozo E-beli G0 hipergombre G (G0 ) = G0 akkor es
csak akkor ervenyes, ha G0 G.
(6) Ha G1 es G2 k
oz
os P kozeppont
u, r1 , illetve r2 sugar
u E-beli hiperg
omb
ok, akkor
G2 G1 = HP,(r2 /r1 )2 | E{P } .
Bizonyt
as : (1), (2), (3) es (4) a defincio kozvetlen kovetkezmenyei.
(5): A G (G0 ) = G0 feltetel 5.1.13 miatt azzal egyenertek
u, hogy hG0 (P ) = r2 ,
0
ez pedig 5.1.17 miatt G es G merolegesseget jelenti.
155
(6): A k
oz
os k
ozepponttal mint origoval vektorizalva tetszoleges x V , x 6=
2

= 0 -ra (G2 G1 )(x) = r22 (r12 /kxk2 ) x (r12 /kxk2 ) x = (r2 /r1 )2 x .
t
5.2.3. All
as (Hipersk inverze). Legyen H E hipersk. Ha P H,
akkor G (H {P }) = H {P }, ha pedig P
/ H, akkor a G (H){P } halmaz
P -n
athalad
o hiperg
omb, amelynek a P -beli erintohiperskja parhuzamos Hval.
Bizonyt
as : A P H esetben az alltas nyilvanvalo. Tegy
uk fel, hogy P
/H
es legyen T a P pont mer
oleges vet
ulete H-n. A G-bol es H-bol allo rendszer hP, T i egyenes k
or
uli O(d 1)-szimmetriaja folytan az alltast elegend
o a skbeli (d = 2) esetre igazolni. Tetszoleges A H, A 6= T pontra
(P, A) (P, G (A)) = r2 = (P, T ) (P, G (T )) miatt (P, A)/(P, T ) =
= (P, G (T ))/(P, G (A)), amibol a P -nel kozos szoggel bro P AT es
P G (T ) G (A) h
aromsz
ogek hasonlosaga kovetkezik. Ezert az utobbi haromsz
ogben a G (A) cs
ucsn
al derekszog van, gy a G (A) pont a [P, G (T )] atmer
oj
u Thalesz-k
orre illeszkedik. Megfordtva, e kor barmely P -tol k
ulonbozo B
pontja nyilv
an el
o
all valamely H-beli pont (megpedig a hP, Bi egyenes es H
metszespontja) inverzekent. Veg
ul ennek a kornek a P -beli erintoje meroleges
a hP, T i egyenesre, azaz p
arhuzamos H-val.
5.2.4. K
ovetkezm
eny (Affin alt
er inverze). Legyen K E affin alter.
Ha P K, akkor G (K {P }) = K {P }, ha pedig P
/ K, akkor a G (K)
{P } halmaz P -n
athalad
o dim K-dimenzios gomb, amelynek a P pontbeli
erint
oaltere p
arhuzamos K-val.
Bizonyt
as : A P K esetben az alltas nyilvanvalo. Ha pedig P
/ K, akkor
5.2.2.(4) miatt szortkozhatunk az S = hK, P i affin alterre, amelyben a K
tast.
hiperskra alkalmazhatjuk az 5.2.3. All
t
5.2.5. All
as (Hiperg
omb inverze). Legyen G0 E gomb. Ha P G0 ,
0
akkor a G (G {P }) halmaz hipersk, amely parhuzamos a TP G0 hiperskkal,
ha pedig P
/ G0 , akkor G (G0 ) hipergomb.
156
Bizonyt
as : A P G0 esetben az alltas nyilvanvalo 5.2.2.(1)-re es 5.2.3-ra
hivatkozva.
Tegy
uk fel el
osz
or, hogy P a G0 p
hipergomb k
ulso pontja, ekkor hG0 (P ) >
e
0
u gomb, ekkor 5.1.17 miatt
> 0. Legyen G a P k
ozeppont
u, hG (P ) sugar
e es gy 5.2.2.(5) miatt e (G0 ) = G0 . Ezert 5.2.2.(6)-ot felhasznalva
G0 G
G

G (G0 ) = G Ge (G0 ) = HP,r2 /hG0 (P ) (G0 ) valoban hipergomb.
e
Ha pedig P bels
o pontja G0 -nek, akkor valasszuk G-nak
a P kozeppont
u,
p
0
0
hG (P ) sugar
u hiperg
ombot. A P -bol G -hoz h
uzott szeloszakaszok ele sugaranak
lentetes ir
anyt
as
uak es szorzatuk (abszol
ut ertekben) eppen G
0
0
negyzete, ezert Ge (G ) = HP,1 (G ). Ezutan az elozo esethez
hasonloan, de
most 5.2.2.(2)-t is felhaszn
alva G (G0 ) = G HP,1 (Ge (G0 )) = (HP,1 G
Ge )(G0 ) = HP,r2 /hG0 (P ) (G0 ) hipergomb.
5.2.6. K
ovetkezm
eny (Alacsonyabb dimenzi
oj
u g
omb inverze). Legyen 1 k d es legyen G0 E (k 1)-dimenzios gomb. Ha P G0 , akkor
a G (G0 {P }) halmaz (k 1)-dimenzios, TP G0 -vel parhuzamos affin alter,
ha pedig P
/ G0 , akkor G (G0 ) szinten (k 1)-dimenzios gomb.
Bizonyt
as : A P hG0 i esetben az alltas 5.2.5-bol nyilvanvalo a hG0 i affin
alterre szortkozva.
AP
/ hG0 i esetben tekints
uk az 5.1.3. Kovetkezmeny szerinti k-dimenzios,
0
e gombot, valamint egy tetszoleges olyan
G -t tartalmaz
o es P -n is
athalado G
e H, tovabba
H E hiperskot, amelyre G0 H es P
/ H. Ekkor G0 = G
e {P }) halmaz k-dimenzios affin alter, a G (H) {P } halmaz pedig
a G (G
e {P }) G (H)
hiperg
omb E-ben. Ezert 5.1.4-re hivatkozva G (G0 ) = G (G
val
oban (k 1)-dimenzi
os g
omb.
Megjegyzes. Az 5.2.35.2.6-ban megfogalmazott tulajdonsagokat egy
uttesen
u
gy szok
as
osszefoglalni, hogy inverzional tetszoleges dimenzioj
u gombok vagy
affin alterek kepe ugyanolyan dimenzioj
u gomb vagy affin alter. Ez a szohaszn
alat kisse pontatlan amiatt, hogy nem ter ki a polus hovatartozasabol adodo
sz
uksegszer
u lesz
uktesekre. Az 5.2. szakasz hatralevo reszeben ezt a pontatlans
agot a g
ord
ulekenyebb fogalmazas erdekeben elnezz
uk. Az 5.3. szakaszban l
atni fogjuk, hogy a ter u
n. inverzv bovtese u
tjan ez a megfogalmazas
is pontoss
a tehet
o.
5.2.7. T
etel (Az inverzi
o
erintkez
estart
asa). Legyenek G1 , G2 E
egyenl
o dimenzi
oj
u E-beli gombok, illetve egyik
uk affin alter is lehet. Ha
G1 es G2 valamely P -t
ol k
ulonbozo pontban erintkeznek, akkor a P polus
u
inverzi
on
al keletkez
o kepeik is erintkeznek. Ha pedig G1 es G2 a polusban
erintkeznek, akkor inverzeik parhuzamos affin alterek.
157
Bizonyt
as : Az erintkezes 5.1.9-beli jellemzesebol (beleertve az azt koveto
megjegyzest is) 5.2.4 es 5.2.6 alkalmazasaval adodik.
5.2.8. T
etel (Az inverzi
o sz
ogtart
asa). Legyen d 2 es tegy
uk fol, hogy
G1 es G2 ket olyan E-beli gomb vagy affin alter, amelyek szoget ertelmezt
uk. (Teh
at vagy dim G1 = dim G2 = d 1, vagy G1 es G2 koz
ul az egyik
1-dimenzi
os, a m
asik legal
abb 1-dimenzios, tovabba ha G1 es G2 nem mindkett
o affin alter, akkor
G1 G2 6= .) Ekkor a G-re vonatkozo inverzional

^ G (G1 ), G (G2 ) = ^(G1 , G2 ).
Bizonyt
as : Tekints
uk el
osz
or azt az esetet, amikor G1 is es G2 is affin alter.
Ekkor i = 1,2-re a (dim Gi 1)-dimenzios G (Gi ){P } gombnek a P polusban
vett erint
ohiperskja p
arhuzamos Gi -vel, emiatt valoban

^ G (G1 ), G (G2 ) = ^ TP (G (G1 ){P }), TP (G (G2 ){P }) = ^(G1 , G2 ) .
Ha G1 es G2 nem mindkett
o affin alter, akkor valamely A G1 G2 kiszemelese ut
an az 5.2.7. Tetel miatt G1 -et es G2 -t helyettesthetj
uk a TA G1 , illetve
TA G2 affin alterekkel es alkalmazhatjuk rajuk a tetel mar tisztazott esetet.
Igy
^(G1 , G2 )
= ^(TA G1 , TA G2 ) =

= ^ G (TA G1 ) {P }, G (TA G2 ) {P } =

= ^ G (G1 ), G (G2 ) ,
ahol az utols
o lepesben ismet az 5.2.7. Tetelre hivatkozunk.
t
5.2.9. All
as. Legyen d 2 es A, B E ket k
ulonbozo pont. Az alabbi
allt
asok ekvivalensek:
(i) G (A) = B.
(ii) B
armely A-n es B-n
athalado E-beli hipergomb vagy hipersk merolegesen metszi a G hipergombot.
(iii) B
armely A-n es B-n
athalado E-beli gomb vagy affin alter merolegesen
metszi a G hiperg
omb
ot.
(iv) B
armely A-n es B-n
athalado E-beli kor vagy egyenes merolegesen metszi G-t.
Bizonyt
as : (i) (ii): Ha G0 hipergomb es A, B G0 , akkor 5.1.17 alkalmaz
as
aval hG0 (P ) = (P, A) (P, B) = r2 miatt G0 G. Ha H hipersk es
A, B H, akkor P H es gy H G.
(ii) (iii): B
armely g
omb, illetve affin alter eloall az ot tartalmazo hiperg
omb
ok, illetve hiperskok metszetekent. Ha mindegyik metszendo meroleges
158
G-re, akkor az affin alter es hipersk merolegessegenek definciojabol (4.3.7),

amit g
omb
ok eseteben a G-vel vett metszespontokban az erintohiperskokra
alkalmazunk, k
ovetkezik, hogy a metszet is meroleges G-re.
A (iv)
allt
as (iii) speci
alis esete.
(iv) (i): Miut
an hA, Bi G, a P polus illeszkedik az hA, Bi egyenesre.
Tekints
unk az A es B pontokon at ket k
ulonbozo kort. Ezek mindegyiket
5.2.2.(4) es 5.2.2.(5) miatt a G inverzio onmagara kepezi, ezert metszet
uket,
azaz az {A, B} halmazt is. Az A es B pontok nem tartozhatnak G-hez, mert
akkor tal
alhat
o volna rajtuk athalado, G-t nem merolegesen metszo (peldaul
G-ben fekv
o) k
or. Ezert A es B nem fixpontok, es gy G felcsereli oket.
t
as nyilvan ervenyes a G hipergomb helyett egy H
hiperskkal es a G inverzi
o helyett a H t
ukrozessel is.
5.2.10. K
ovetkezm
eny. Valamely inverzional egy a G hipergombre nezve
inverz pontp
ar a G hiperg
omb inverz kepere nezve inverz pontparba (illetve ha
a kep hipersk, szimmetrikus pontparba) kepezodik. Mas szoval, tetszoleges
inverzi
ora G = (G) . Hasonlokeppen egy a H hiperskra szimmetrikus
pontp
ar kepe inverzi
oban
all (illetve szimmetrikus) H inverzere nezve, azaz
H = (H) .
Bizonyt
as : Az inverzi
oban allo pontparok 5.2.9-beli jellemzesebol (illetve az
azt k
ovet
o, t
ukr
os pontp
arokrol szolo megjegyzesbol) valamint az inverzio
g
ombtart
as
ab
ol es sz
ogtart
asabol adodik.
5.2.11. Definci
o (Sztereografikus vett
es). Tegy
uk fel, hogy d 2,
legyen G E hiperg
omb, O G tetszolegesen rogztett pont, es H E
az a hipersk, amely az O-val atellenes pontban erinti a G hipergombot. A G
hiperg
ombnek az O pontb
ol torteno sztereografikus vettesen azt a
v : G {O} H
lekepezest ertj
uk, amelyre az O, A es v(A) pontok kollinearisak minden A
G, A 6= O-ra. Ez a k
ovetelmeny egyertelm
uen definialja a v lekepezest, mert
a v(A) pont sz
uksegkeppen az hO, Ai egyenes es a H hipersk metszespontja ;
ez a metszespont pedig letezik H k TO G miatt, hiszen az OA vektor linearisan
f
uggetlen a TO G hiperskt
ol. Az is nyilvanvalo tovabba, hogy a v lekepezes
bijektv az O pontj
at
ol megfosztott G hipergomb es a H hipersk kozott.
Megjegyzes. A sztereografikus vettes a fentinel kisse altalanosabb kor
ulmenyek k
oz
ott is ugyanilyen modon ertelmezheto. Miutan az O pontot rogztett
uk, a H hipersk megad
asanal csak az lenyeges, hogy parhuzamos legyen
az O-beli erint
ohiperskkal es k
ulonbozzon tole, nem sz
ukseges ahhoz ragaszkodni, hogy eppen az
atellenes pontbeli erintohipersk legyen. A H hipersk
159
k
ul
onb
oz
o helyzeteihez tartozo kepek csak O kozeppont
u homoteciaban ternek el.
t
5.2.12. All
as. Az 5.2.11-beli sztereografikus vettes megegyezik annak az
inverzi
onak a G {O} halmazra valo lesz
uktesevel, amelynek a polusa az O
pont, alapg
ombjenek sugara pedig egyenlo a G gomb atmerojevel.
Bizonyt
as : Val
oban, ennel az inverzional a pontok O-bol indulo felegyenesek
menten mozdulnak el, es a G {O} halmaz kepe eppen H.
5.2.13. Ko
eny. A sztereografikus vettes a G-ben fekvo alacsovetkezm
nyabb dimenzi
oj
u g
omb
oket ugyanakkora dimenzioj
u gombokbe vagy affin
alterekbe viszi, tov
abb
a ezeknek az idomoknak a koreben erintkezestarto es
sz
ogtart
o.
5.2.14. Definci
o (G
ombi tu
oz
es). Tegy
uk fel, hogy d 2 es rogzts
uk
kr
a G E hiperg
omb
ot. Legyen G0 G hipergomb a G-re vonatkozoan, azaz
(d 2)-dimenzi
os g
omb. Definialjuk a G hipergombnek a G0 -re vonatkozo G0
g
ombi t
ukr
ozeset, a G0 : G G lekepezest a kovetkezo modon.
Tegy
uk f
ol el
osz
or, hogy G0 kozeppontja nem esik egybe G kozeppontjaval.
A k
ozeppontok egyenesere vonatkozo O(d 1)-szimmetriara es a ketdimenzi
os esetre hivatkozva vegy
uk eszre, hogy a G hipergombnek a G0 pontjaiban
vett erint
ohiperskjai mind
athaladnak egyetlen C E ponton. (Ezt a pontot, amely nyilv
anval
oan k
ulso pontja G-nek, nevezhetj
uk a G0 -hoz tartozo
erint
ok
up cs
ucs
anak. Az innen G-hez h
uzott erintoegyenesek mindannyian
0
G valamely pontj
aban erintik a G hipergombot.) Tetszoleges A G pontra
legyen G0 (A) G az a pont, amelyre hC, AiG = {A, G0 (A)}, azaz a hC, Ai
egyenes m
asik metszespontja G-vel (illetve erintes eseten maga A).
0
Ha G es G k
ozeppontja egybeesik, akkor a hC, Ai egyenesek szerepet a hG0 i
hiperskra mer
oleges egyenesek veszik at, azaz ilyenkor a G0 lekepezest u
gy
ertelmezz
uk, mint a hG0 i t
ukrozesnek a G hipergombre valo megszortasat.
Eszrevehetj
uk, hogy a defincio elso eseteben is (amikor a kozeppontok nem
esnek egybe) egy j
ol ismert lekepezes G-re valo megszortasarol van szo : annal
160
az inverzi
on
al, amelynek C a polusa es amelynek az alapgombje tartalmazza
G0 -t (ilyen hiperg
omb 5.1.3 szerint egyertelm
uen letezik), a G hipergomb on
mag
ara kepez
odik. Igy az inverziora vonatkozo gombtartasi, erintkezestartasi
es sz
ogtart
asi
allt
asok a g
ombi t
ukrozesekre is ervenyesek. Ez a teny rogton
k
ovetkezik az al
abbi tetelb
ol is, amely azt mutatja meg, hogy sztereografikus
vettesnel a g
ombi t
ukr
ozesek inverziokba vagy t
ukrozesekbe mennek at.
5.2.15. T
etel. Legyen v : G {O} H sztereografikus vettes es G0 G
tetsz
oleges (d 2)-dimenzi
os gomb. Ekkor:
ha O G0 , akkor v(G0 {O}) = v (G0 |G{O} ) v 1 ,
ha pedig O
/ G0 , akkor v(G0 ) = v G0 v 1
ervenyes ott, ahol a ket lekepezes ertelmezve van.
tast a H hiperBizonyt
as : Tegy
uk fel el
osz
or, hogy d 3. Ekkor az 5.2.9. All
skra alkalmazva es 5.2.13-ra hivatkozva eleg azt ellenorizni, hogy A G G0
eseten b
armely A-n es G0 (A)-n atfektetett, G-ben fekvo kor meroleges G0 -re.
0
Ha G es G k
ozeppontja egybeesik, akkor ez nyilvanvalo a hG0 i hiperskra
vonatkoz
o szimmetri
ab
ol. Ha nem, akkor egy ilyen kor skja tartalmazza a
G0 -h
oz tartoz
o erint
ok
up C cs
ucsat. A C-n es egy kozos ponton atfektetett
egyenes egyreszt mer
olegesen metszi G0 -t, masreszt erinti a kort, emiatt a kor
val
oban mer
oleges G0 -re.
e = ER szorzatteret, alltsuk G-re es G0 -re Ee
Ha d = 2, akkor tekints
uk az E
e G, illetve
ban az eggyel magasabb dimenzioj
u, ugyanolyan kozeppont
uG
f0 G0 g
G
omb
oket, valamint vegy
uk az E-re meroleges, azt H-ban metszo
e E
e hiperskot. Ezekre a tetel mar bizonytott haromdimenzios esetet
H
alkalmazva, majd a lekepezeseket E-re megszortva adodik az alltas.
Megjegyzes. Erdemes
meggondolni, hogy a tetel O
/ G0 eseteben a vG0 v 1
kompozci
o mely pontban nincs ertelmezve. Nyilvan ott, ahol v 1 -et, majd
G0 -t alkalmazva eppen az O pontba jutunk. Ez a pont tehat csakis az hO, Ci
egyenes es H metszespontja lehet (illetve kozos kozeppont
u G0 es G eseten az
0
O-b
ol a hG i hiperskra
alltott meroleges egyenes es H metszespontja). Ezzel
a tetelnek azt a kiegeszteset kaptuk, hogy sztereografikus vettesnel a gombi
t
ukr
ozes olyan inverzi
oba megy at, amelynek a polusa az erintok
up cs
ucsanak
a vet
ulete. Ahhoz, hogy ez a megallaptas kozos kozeppont
u G0 es G eseten is
ervenyes legyen, szemlelet
unk azt sugallja, hogy ilyenkor erintok
upon a G-t
G0 menten erint
o hengert erdemes erteni, amelynek a cs
ucsa vegtelen tavol
van a hG0 i hiperskra mer

oleges iranyban. Ennek a szemleletnek a projektv
geometria fogalmai adnak majd pontos matematikai format.
161
5.3. Az inverzv csoport

A kor
abban vizsg
alt transzformaciotpusokkal ellentetben az inverziokat nem
tudjuk minden tov
abbi nelk
ul komponalni egymassal, hiszen nincsenek az
egesz teren ertelmezve. Annak erdekeben, hogy az inverziok is egy transzform
aci
ocsoport elemei lehessenek, ezt a hianyossagot a ter kibovtese u
tjan
sz
untetj
uk meg.
5.3.1. Definci
o (Inverzv b
ovt
es). Hasznaljuk a szimbolumot egy
olyan r
ogztett matematikai objektumnak a jelolesere, amely nem eleme egyetlen,
altalunk vizsg
alt euklideszi ternek sem. A tovabbiakban -t vegtelen
t
avoli pontnak kepzelj
uk es hozzacsatoljuk az E euklideszi terhez. Az E + =
= E {} halmazt az E euklideszi ter inverzv bovtesenek (vagy egyszer
uen
csak inverzv ternek) nevezz
uk.
Ha S E affin alter, akkor (miutan S maga is euklideszi ter) automatikusan
S + = S {} E + . Az inverzv kibovtes utan tehat a pont kozos eleme
az
osszes E-beli (kib
ovtett) affin alternek.
Meg
allapodunk abban, hogy az f Sim (E) hasonlosagokat az f () =
szab
allyal kiterjesztj
uk E + -ra. Igy peldaul barmely H E hiperskra a H
t
ukr
ozesnek is fixpontja, osszhangban azzal, hogy H + .
Veg
ul meg
allapodunk abban is, hogy barmely G E hipergomb eseten a Gre vonatkoz
o inverzi
ot a G () = P , G (P ) = szaballyal G : E + E +
lekepezesse terjesztj
uk ki, ahol P a G kozeppontja. Ezaltal az osszes inverzio
ugyanazt az E + teret kepezi bijektven onmagara. Ez a megallapodas 5.2.12
alapj
an egy
uttal a sztereografikus vetteseket is kiterjeszti olyan modon, hogy
a vettes k
ozeppontj
anak a vet
ulete a pont.
K
onnyen vegiggondolhat
o, hogy az inverzio 5.2.25.2.10-ben targyalt tulajdons
agai a kiterjesztes ut
an is ervenyben maradnak, sot helyenkent egyszer
us
odnek, mert bizonyos esetszetvalasztasok sz
uksegtelenne valnak. Peldaul
erdemes abban meg
allapodni, hogy ket parhuzamos E + -beli (kibovtett) affin
alteret a pontban erintkezonek tekint
unk, ezaltal az inverzio mindenfajta
kivetel nelk
ul erintkezestart
ova valik.
Megjegyzes. L
assuk el az E + halmazt azzal a topologiaval, amelyben E pontjainak k
ornyezetb
azis
at alkotjak a szokasos E-beli kornyezetek, a pont
sz
am
ara pedig az E + C alak
u halmazok alkotnak kornyezetbazist, ahol
C E kompakt. (Az gy konstrualt E + topologikus teret az E ter egy
pontos kompaktifik
aci
o-j
anak szokas nevezni.) Ezzel a topologiaval az E +
inverzv ter az Sd g
ombbel homeomorf. Legyen ugyanis E hipersk egy eggyel
e euklideszi terben (lehet peldaul E
e = E R), es
magasabb dimenzi
oj
u E
162
e alkalmas
legyen v : G E + sztereografikus vettes E + -ra, ahol G E
hiperg
omb. K
onny
u meggondolni, hogy ekkor v homeomorfizmus.
5.3.2. Definci
o (Mo
aci
ok, inverzv csoport). Miutan
bius-transzform
az inverzi
ok es a t
ukr
ozesek is E + E + bijekciok, tekinthetj
uk az altaluk gener
alt M(E) reszcsoportot az osszes E + E + bijekcio alkotta csoportban.
Ennek a csoportnak az elemeit nevezz
uk E-beli (vagy, ha pontosabbak akarunk lenni, E + -beli) M
obius-transzformacioknak. Magat az M(E) csoportot
pedig E M
obius-csoportj
anak vagy inverzv csoportjanak szokas nevezni.
Ha G tetsz
oleges (legal
abb egydimenzios) gomb, akkor tekinthetj
uk a G-beli
g
ombi t
ukr
ozesek
altal gener
alt M(G) reszcsoportot az osszes G G bijekcio
alkotta csoportban. Ez a G gomb Mobius-csoportja, elemei a gombi Mobiustranszform
aci
ok G-n.
Az egyszer
useg kedveert a tovabbiakban a Mobius-csoportbeli m
uveletet a
kompozci
o jele helyett szorzassal (egymas melle rassal) jelolj
uk.
A M
obius-transzform
aci
okra nyilvanvalo modon atoroklodnek a t
ukrozesek es
az inverzi
ok invarianciatulajdonsagai. Tehat az E-beli Mobius-transzformaci
ok b
armely g
omb
ot vagy affin alteret ugyanolyan dimenzioj
u gombbe vagy
affin alterbe kepeznek, tov
abba ezeknek az idomoknak a koreben erintkezeses sz
ogtart
ok. Ugyangy egy G gomb Mobius-transzformacioi is gombtartok,
erintkezestart
ok es sz
ogtart
ok.
t
5.3.3. All
as.
(1) B
armely M(E) M
obius-transzformaciora es barmely G E hiperg
ombre vagy hiperskra G 1 = (G) .
(2) B
armely M(G) gombi Mobius-transzformaciora es G0 G eggyel
kisebb dimenzi
oj
u g
ombre G0 1 = (G0 ) .
Bizonyt
as : Az (1)
allt
as 5.2.10-bol, (2) pedig (1)-bol es 5.2.15-bol adodik.
t
5.3.4. All
as. Ha dim G = dim E es v : G E + sztereografikus vettes,
akkor
M(E) = v M(G) v 1 ,
speci
alisan M(E) es M(G) izomorf csoportok.
Bizonyt
as : K
ozvetlen
ul k
ovetkezik az 5.2.15. tetelbol.
5.3.5. Definci
o (Md ). B
armely d 1 eseten d-dimenzios Mobius-csoportnak
d
nevezz
uk az M = M(Rd ) csoportot. Az elozo alltas alapjan Md
= M(Sd ),
d
d+1
ahol S az R
koordin
atater egyseggombje.
163
t
5.3.6. All
as. Ha dim E 2, akkor azok az E-beli Mobius-transzformaciok,
amelyek a pontot fixen tartjak, pontosan E hasonlosagi transzformacioi,
azaz
Sim (E) = { M(E) : () = }.
Bizonyt
as : A tartalmaz
asi relacio belatasahoz elo kell tudnunk alltani
minden hasonl
os
agi transzformaciot t
ukrozesek vagy inverziok kompozciojakent. Tudjuk, hogy b
armely hasonlosag eloall egy izometria es egy pozitv
ar
any
u homotecia egym
asut
anjakent. Az izometriak valoban eloallnak t
ukrozesek kompozci
ojakent (l. 4.3.15), a pozitv homoteciak pedig 5.2.2.(6) alapj
an ket inverzi
o kompozci
ojakent allthatok elo.
A fordtott ir
any
u tartalmazashoz csak a 4.6.12. Tetelt kell felidezni, amely
szerint az euklideszi ter hipergombtarto bijekcioi hasonlosagok.
Megjegyzes. A fenti bizonytas utolso lepeseben kihasznaltuk a dim E 2
t
feltetelt. Az 5.3.6. All
as azonban igaz a dim E = 1 esetben is. Ezt legegyszer
ubben az al
abb t
argyaland
o Poincare-fele kiterjesztes segtsegevel lathatjuk
be, l. 5.3.10.
5.3.7. T
etel. B
armely legal
abb 2-dimenzios G gombre es f : G G bijekci
ora az al
abbi feltetelek egyenertek
uek:
(i) f M(G).
(ii) B
armely 1 k dim G 1 mellett az f lekepezes a G-ben fekvo
k-dimenzi
os g
omb
oket k-dimenzios gombokbe kepezi.
(iii) B
armely G-ben fekv
o kor f -nel szarmazo kepe is kor.
Bizonyt
as : Az (i) (ii) (iii) implikaciok nyilvanvalok.
A (iii) (i) ir
any igazol
asa celjabol tegy
uk fel, hogy f kortarto bijekcio.
Feltehetj
uk, hogy f -nek van fixpontja. Ha ugyanis nincs, akkor egy tetszoleges
A G pontot kiszemelve v
alaszthatunk olyan gombi t
ukrozest, amelyre
(A) = f (A), ekkor a f kompozcionak mar van fixpontja (az A pont),
es ha f -r
ol tudjuk, hogy M(G)-beli, akkor M(G) miatt ez f -re is
k
ovetkezik.
V
alasszuk f fixpontj
at valamely v : G H + sztereografikus vettes polusanak, es tekints
uk a g = vf v 1 : H + H + lekepezest. Nyilvan g() = ,
es a (iii) felteves, valamint v kortartasa miatt g|H kortarto bijekcio. Ezert
tas alkalmazasaval
g|H a H hasonl
os
agi transzformacioja, gy az 5.3.6. All
g M(H). Ekkor viszont 5.3.4. miatt f M(G).
Megjegyzes. Az 5.3.7. Tetelt gomb helyett nyilvan az euklideszi ter Mobiustranszform
aci
oira vonatkoz
oan is ki lehet mondani, csak a megfogalmazas
164
kisse k
or
ulmenyesebb, mert peldaul a kortartas helyebe lepo feltetelben kor
okr
ol es egyenesekr
ol kell egyszerre beszelni.
5.3.8. Lemma. Tegy
uk fel, hogy dim E 2 es a M(E) Mobiustranszform
aci
o pontonkent fixen hagyja a G E hipergombot vagy hiperskot. Ekkor vagy = idE + , vagy = G .
Bizonyt
as : Tegy
uk f
ol el
osz
or, hogy G hipersk. Ekkor () = , ezert 5.3.6
miatt Sim (E). Miut
an dim E 2, a G hipersknak egynel tobb pontja
van, azaz a hasonl
os
agnak egynel tobb fixpontja van E-ben. Ez csak u
gy
lehet, hogy izometria. Ha az euklideszi ter egy izometriaja egy hiperskon
identikus, akkor ez az izometria vagy az identitas, vagy t
ukrozes.
Ha G hiperg
omb, akkor alkalmazzunk egy O G polus kor
uli tetszoleges
hiperg
ombre vonatkoz
o inverziot. Ekkor (G) hipersk, es a M(E)
M
obius-transzform
aci
o pontonkent fixen hagyja (G)-t. Ezert a hipersk esetere m
ar bel
atott
allt
as szerint vagy = idE + , vagy pedig = (G) .
Az els
o esetben
atszorz
assal = idE + adodik, a masodik esetben pedig
5.3.3.(1) felhaszn
al
as
aval = G -t kapjuk.
Megjegyzes. Az 5.3.8. Lemmaban a dim E 2 feltetel nem hagyhato el:
az egydimenzi
os geometri
aban peldaul egy rogztett kozepponttal vett osszes
homotecia fixen tart egy hiperskot.
5.3.9. Definci
o (Poincar
e-kiterjeszt
es). Tegy
uk fol, hogy dim E 2 es
:
M(H)
M(E) homomorfizmust
legyen H E hipersk. Definialjuk a pE
H
e azt
a k
ovetkez
okeppen. Ha G H hipergomb vagy hipersk H-ban, jelolje G
e
az E-beli hiperg
omb
ot, illetve hiperskot, amely H-ra meroleges es GH = G.
e kozeppontja es sugara azonos G-evel.) Ha
(Teh
at ha G hiperg
omb, akkor G
most M(H), = Gk Gk1 . . . G1 tetszoleges Mobius-transzformacio
H-ban, akkor legyen
pE
ek1 . . . G
e1 M(E) .
e k G
H () = G
Ellen
orizni kell, hogy pE
odon definialt lekepezes, azaz ha -t ketH korrekt m
felekeppen
alltjuk el
o inverziok es t
ukrozesek kompozciojakent, akkor a ket
esetben a fenti formula ugyanazt az E-beli Mobius-transzformaciot alltja elo.
Legyen
= Gk . . . G1 = G0l . . . G01
a ketfele szorzatel
o
allt
as,
atszorzas utan azt kell ellenorizni, hogy a
G
ek . . . G
e1
f0 1 . . . G
f0 l G
kompozci
o identikus. Ez olyan E-beli Mobius-transzformacio, amely a H hiperskot pontonkent fixen hagyja (hiszen H-n a 1 kompozcioval egyenlo),
165
valamint nem csereli fel a H szerinti ket felteret. Igy 5.3.8 miatt csak idE +
lehet.
A definci
ob
ol mag
at
ol ertet
odik, hogy a pE
epezes injektv homomorfizH lek
mus az M(H) csoportb
ol az M(E) csoportba.
Hasonl
o m
odon ertelmezhet
o a pE
e-kiterjesztes
G : M(G) M(E) Poincar
0
0
akkor is, ha G E hiperg
omb, illetve pG
:
M(G)
M(G
) akkor, ha
G
0
0
G G g
omb
ok, dim G = dim G + 1.
Az R . . . Rd Rd+1 . . . beagyazasokhoz tartozo Poincare-kiterjesztesek injektv homomorfizmusok vegtelen sorozatat adjak :
M1
pR
R
d+1
/ M2
...
/ Md
pR
Rd
/ Md+1
...
tas dim E = 1 eseten is igaz : az euklideszi egye t

5.3.10. All
as. Az 5.3.6. All
nes hasonl
os
agai pontosan a pontot fixen tarto Mobius-transzformaciok.
Bizonyt
as : Csak azt kell bel
atnunk, hogy az egyenesen azok a Mobius-transzform
aci
ok, amelyek a pontot fixen tartjak, hasonlosagok. A fordtott iranyban ugyanis az 5.3.6-beli okoskodas az egyenes esetere is ervenyes. Alkalmazzuk a Poincare-kiterjesztest egy ilyen Mobius-transzformaciora, majd a
tas skra vonatkozo
kiterjesztett transzform
aci
ora alkalmazzuk az 5.3.6. All
esetet.
5.3.11. T
etel.
(1) Az M(E) csoport b
armely eleme eloallthato legfeljebb d + 2 darab
inverzi
o vagy t
ukr
ozes kompozciojakent.
(2) Ha G tetsz
oleges d-dimenzios gomb, akkor M(G) barmely eleme eloallthat
o legfeljebb d + 2 gombi t
ukrozes kompozciojakent.
Bizonyt
as : A ket
allt
as tartalma az 5.2.15. Tetel alapjan egyenertek
u, gy
elegend
o (1)-et bizonytani. Legyen M(E) tetszoleges. Ket esetet k
ulonb
oztet
unk meg aszerint, hogy -nek fixpontja-e a pont, vagy sem.
1. eset: () = .
Ekkor 5.3.6 alapj
an hasonlosagi transzformacio E-ben. Ha izometria,
akkor el
o
all legfeljebb d + 1 t
ukrozes szorzatakent es gy keszen vagyunk.
Ha ar
anya az 1-t
ol k
ul
onbozo szam, akkor -nek van egy P fixpontja
E-ben is. Alkalmas P k
or
uli G1 es G2 hipergombokkel G2 G1 = HP,1/
(l. 5.2.2.(6)), gy G2 G1 izometria. Ennek az izometrianak P fixpontja,
ezert el
o
allthat
o legfeljebb d darab t
ukrozes szorzatakent. Emiatt eloall
legfeljebb d t
ukr
ozes es ket inverzio szorzatakent.
2. eset: () = P 6= .
166
Ha most G tetsz
oleges P kozeppont
u hipergomb E-ben, akkor fixpontja
tjuk,
a G M
obius-transzform
acionak, gy 5.3.6 miatt G Sim (E). All
hogy G sugar
at meg tudjuk u
gy valasztani, hogy G izometria legyen. Val
oban, G helyett egy vele koncentrikus G0 hipergombot valasztva
G0 = (G0 G ) (G ),
es itt a G0 G homotecia aranya 5.2.2.(6) alapjan tetszoleges pozitv szam
lehet; v
alasszuk G0 -t u
gy, hogy ez az arany a G hasonlosag aranyanak a
reciproka legyen. Feltehet
o tehat, hogy G izometria, ezert eloall legfeljebb
d+1 t
ukr
ozes szorzatakent, innen atszorzassal eloall legfeljebb d+1 t
ukrozes
es egy inverzi
o szorzatakent.
A szakasz h
atralev
o reszeben definialni szeretnenk az iranytastartas, illetve
ir
anyt
asv
alt
as fogalm
at a Mobius-transzformaciok koreben. Bizonyos tpus
u
M
obius-transzform
aci
ok esetere, megpedig a hasonlosagokra, az iranytastart
as m
ar ertelmezve van az affinitasok koreben. Termeszetesen u
gy kvanjuk
az M(E) csoport elemei k
oz
ul az iranytastartokat kijelolni, hogy a hasonlos
agok k
oz
ott pontosan azok legyenek iranytastarto Mobius-transzformaciok,
amelyek mint affinit
asok ir
anytastartok.
5.3.12. Definci
o (Ir
anyt
astart
as, -v
alt
as). Azt mondjuk, hogy a
M(E) M
obius-transzform
acio iranytastarto, ha eloallthato paros sok olyan
M(E)-beli elem szorzatakent, amelyek mindegyike inverzio vagy t
ukrozes.
Ir
anyt
asv
alt
onak nevezz
uk -t, ha paratlan sok tenyezobol allo kompozciokent fejezhet
o ki inverzi
okkal es t
ukrozesekkel.
Azt v
arjuk termeszetesen, hogy egy Mobius-transzformacio ne lehessen egyszerre ir
anyt
astart
o es ir
anytasvalto, azaz ne lehessen ugyanazt az M(E)beli elemet p
aros hossz
us
ag
u szorzatkent is es paratlan hossz
usag
u szorzatkent is el
o
alltani inverzi
okb
ol es t
ukrozesekbol. Ehhez arra van sz
ukseg, hogy
p
aratlan sok inverzi
o es t
ukr
ozes szorzata ne lehessen identikus ; ezt bizonytjuk be al
abb az 5.3.13. Lemmaban.
Ha G g
omb, akkor hasonl
o modon M(G)-t iranytastartonak mondjuk,
ha p
aros sok, ir
anyt
asv
alt
onak, ha paratlan sok gombi t
ukrozes kompozciojakent
all el
o. Az 5.3.4-beli M(E) M(G), 7 v v 1 izomorfizmus
ir
anyt
astart
o M
obius-transzformacioknak iranytastartokat feleltet meg.
5.3.13. Lemma. Ha k darab E-beli inverzio vagy t
ukrozes kompozcioja
hasonl
os
ag, akkor ez a hasonlosag iranytastarto, ha k paros, es iranytasvalt
o, ha k p
aratlan. Speci
alisan, akarhogyan alltjuk is elo idE + -t inverziok es
t
ukr
ozesek szorzatakent, akkor ebben a szorzatban a tenyezok szama paros.
Bizonyt
as : El
osz
or a k 3 esetekben ellenorizz
uk a lemma alltasat, majd
k szerinti teljes indukci
ot alkalmazunk.
167
A k = 1 esetben csak t
ukr
ozesrol lehet szo, ami valoban iranytasvalto. Ha
k = 2, akkor a kompozci
o csak u
gy lehet hasonlosag, azaz a pont csak
u
gy maradhat helyben, ha vagy mindket transzformacio helyben hagyja t, vagy pedig az els
o transzformacio valamely P E pontba kepezi -t
es a m
asodik visszaviszi P -t -be. Az elso esetben ket t
ukrozesrol van szo,
amelyek szorzata ir
anyt
astarto egybevagosag, a masodik esetben pedig ket P
k
ozeppont
u k
orre vonatkoz
o inverzio szerepel a kompozcioban, ami 5.2.2(6)
alapj
an pozitv homotecia es gy iranytastarto.
Legyen most k = 3. Tekints
uk a = G3 G2 G1 M(E) szorzatot, ahol
G1 , G2 , G3 hiperg
omb
ok vagy hiperskok E-ben, es tegy
uk fel, hogy
Sim (E), azaz () = . Akar G1 , akar G3 hipersk, alkalmazhatjuk a
k = 2 esetet a m
asik kett
o alkotta kompozciora, ezert feltehetj
uk, hogy G1 is
es G3 is hiperg
omb. Jel
olje P1 , illetve P3 a kozeppontjaikat, ekkor G1 () =
= P1 , G3 (P3 ) = , es ezert G2 (P1 ) = P3 . Ha akar G1 , akar G3 sugarat
megv
altoztatjuk, akkor ez
altal egy-egy pozitv homoteciaval komponalodik (jobbr
ol, illetve balr
ol), ami iranytastarto, illetve -valto voltat nem
v
altoztatja meg.
Ha most P1 = P3 , akkor egyreszt G2 (P1 ) = P3 miatt ez a pont illeszkedik G2 re, m
asreszt a sugarak megvalasztasaval elerhetj
uk, hogy G1 = G3 legyen.
Ekkor 5.2.10 miatt = G1 G2 G1 = G1 (G2 ) , ami t
ukrozes a G1 (G2 )
hiperskra, azaz val
oban ir
anytasvalto.
Ha P1 6= P3 , akkor G2 vagy a [P1 , P2 ] szakasz felezo meroleges hiperskja,

vagy pedig olyan g
omb, amelynek a kozeppontja kollinearis P1 -gyel es P2 -vel.
Mindket esetben G1 es G3 sugarat alkalmasan megvaltoztatva elerhetj
uk,
hogy G1 , G2 es G3 egy k
ozos P pontban erintkezzen. Valasszunk egy P
k
ozeppont
u (egyebkent tetszoleges) G hipergombot, es tekints
uk a G G
kompozci
ot:
G G = (G G3 G )(G G2 G )(G G1 G ) = G (G3 ) G (G2 ) G (G1 ) .
Itt mindegyik G (Gi ) hipersk, megpedig a G1 , G2 es G3 kozos P -beli erint
ohiperskj
aval p
arhuzamos hiperskok. Ezert G G harom parhuzamos hiperskra vonatkoz
o t
ukr
ozes szorzata, azaz G G = H valamilyen H hiperskkal. Innen = G H G = G (H) kovetkezik, azaz maga is t
ukrozes
168
vagy inverzi
o. Miut
an hasonlosag, csak t
ukrozes lehet, es gy iranytasvalto.
Ezzel a lemm
at bel
attuk a k = 3 esetben is.
Legyen veg
ul k 4 es tegy
uk fol, hogy k-nal kevesebb tenyezobol allo kompozci
okra a lemma
allt
asa igaz. Tekints
unk egy k-tenyezos = Gk . . . G1
szorzatot, amelyre Sim (E). Bontsuk szet a szorzatot ket tenyezore ilyen
m
odon:
= (Gk Gk1 ) (Gk2 . . . G1 ) .
Feltehetj
uk, hogy a ket tenyezo nem hasonlosag, mert akkor az indukcios
felteves alapj
an keszen lennenk. Igy a k2 . . . G1 tenyezo -t egy P E
pontba viszi. V
alasszunk egy P kozeppont
u G gombot, ezzel
= (Gk Gk1 G ) (G Gk2 . . . G1 ) .
Itt mindket tenyez
o -t -be viszi, azaz hasonlosag. Az indukcios felteves szerint a G Gk2 . . . G1 tenyezo pontosan akkor iranytastarto, ha k
p
aratlan. A k = 3 esetet a masik tenyezore alkalmazva kapjuk, hogy iranyt
astart
o, ha k p
aros, es ir
anytasvalto, ha k paratlan.
5.3.14. K
ovetkezm
eny. Az iranytastarto Mobius-transzformaciok 2 index
u
reszcsoportot alkotnak a teljes inverzv csoportban.
Megjegyzes. A M
obius-transzformaciok elnevezeset illetoen a szakirodalom
nem egyseges. Vannak olyan szakkonyvek, amelyekben csak az iranytastarto
lekepezesekre haszn
alj
ak a Mobius-transzformacio nevet, tovabba ezzel osszhangban a M
obius-csoport megnevezes nem az egesz inverzv csoportot illeti,
hanem csak a 2 index
u ir
anytastarto reszcsoportot.
5.4. K
orsorok az euklideszi skon
Az euklideszi sk olyan k
orrendszereit vizsgaljuk, amelyekben barmely ket k
ul
onb
oz
o k
or hatv
anyvonala ugyanaz. Ezert ebben a szakaszban a d = 2 esetre
szortkozunk. Az egyseges sz
ohasznalat kedveert koncentrikus (es k
ulonbozo)
k
or
ok eseten az u
uk a ket kor hatvanyvonalanak.
res halmazt tekintj
5.4.1. P
eld
ak. Az al
abbi korrendszerek mindegyikeben barmelyik ket k
ul
onb
oz
o k
or hatv
anyvonala nyilvanvaloan azonos:
koncentrikus k
or
ok tetszoleges rendszere;
valamely k
oz
os pontjukban egymast erinto korok tetszoleges rendszere ;
169
a sk valamely ket r
ogztett pontjan athalado korok tetszoleges rendszere.
5.4.2. P
elda. R
ogzts
unk az E skon ket k
ulonbozo pontot, A-t es B-t. Ha az
hA, Bi egyenes ket tov
abbi pontja, P es Q, egymas inverzei az [A, B] atmeroj
u
k
orre nezve, akkor a [P, Q]
atmeroj
u kort Apolloniosz-fele kornek nevezz
uk
az A es B alappontokra vonatkozoan. (Konnyen lathato, hogy egy kor akkor
es csak akkor Apoll
oniosz-k
or az A, B alappontokra vonatkozoan, ha A es
B egym
as inverzei a k
orre nezve.) Ha r = (A, B)/2, akkor az [A, B] szakasz
felez
opontj
anak b
armelyik Apolloniosz-korre vonatkozo hatvanya nyilvan r2 tel egyenl
o, ezert b
armelyik ket Apolloniosz-kor hatvanyvonala ugyanaz az
egyenes, megpedig A es B felezo merolegese.
Megjegyzesek. (1) Legyen X a [P, Q] atmeroj

u, O kozeppont
u Apolloniosz-kor
P -t
ol es Q-t
ol k
ul
onb
oz
o pontja. Az OBX haromszog es az OXA haromszog
hasonl
o volt
at felhaszn
alva elemi szogszamolassal igazolhato, hogy az hX, P i
es hX, Qi egyenesek felezik az hX, Ai es hX, Bi egyenesek kozti szogeket. Ezert
a sz
ogfelez
otetel alapj
an a (X, A)/(X, B) f
uggveny konstans, amikor az X
pont egy Apoll
oniosz-k
or
on fut. Ennek a hanyadosnak barmely elort pozitv
es 1-t
ol k
ul
onb
oz
o ertekehez egy-egy Apolloniosz-kor tartozik. Egyestes
uk
kit
olti a skot az A es a B pont, valamint a felezo meroleges kivetelevel.
(2) Az egyszer
ubb sz
ohaszn
alat erdekeben az 5.1.16. Tetelt megelozo megjegyzessel
osszhangban a tovabbiakban zerus sugar
u kornek tekintj
uk, pontk
ornek nevezz
uk es a k
or
ok koze soroljuk az egyetlen pontbol allo alakzatokat
tekintj
is. Ugy
uk, hogy a pontkoron athalado egyenes vagy kor erinti a pontk
ort, es ugyanakkor mer
olegesen is metszi.
5.4.3. Definci
o (K
orsor). Az euklideszi skon az alabbi negy tpusba tartoz
o, k
or
okb
ol es esetleg egyenesekbol, pontokbol allo halmazrendszereket
nevezz
uk k
orsornak:
koncentrikus k
orsor: valamely pont mint kozeppont kor
uli osszes kor
alkotta rendszer, beleertve a kozos kozeppontot is mint pontkort;
erintkez
o k
orsor: egy egyenesbol, egy rajta megadott pontbol es az egyenest ebben a pontban erinto osszes korbol allo rendszer;
170
metsz
o k
orsor: ket r
ogztett ponton athalado osszes korbol es egyenesbol
all
o rendszer;
Apoll
oniosz-fele k
orsor: ket rogztett pontbol, a felezo meroleges
ukbol
es a ket ponthoz mint alappontokhoz tartozo osszes Apolloniosz-korbol
all
o rendszer.
Vil
agos, hogy egy k
orsorb
ol ket kort (akar pontkort) tetszolegesen kivalasztva
ezek hatv
anyvonala ugyanaz, es a nem koncentrikus esetekben ez a hatvanyvonal a k
orsor egyetlen egyenese. Barmely korsor lefedi a skot, tovabba a
sk valamely pontja a k
orsornak vagy egyetlen tagjahoz tartozik hozza, vagy
az
osszes tagj
ahoz hozz
atartozik. Az utobbi esetben a szoban forgo pontot a
k
orsor tart
opontj
anak nevezz
uk. A metszo korsornak ket, az erintkezo korsornak egy tart
opontja van, a tobbi korsornak nincsen tartopontja. A korsorhoz
tartoz
o k
or
ok k
ozeppontjai nyilvan kollinearisak, es a nem koncentrikus esetekben semelyik ket k
ozeppont nem eshet egybe.
5.4.4. Definci
o (Mer
oleges k
orsorok). Ket korsort merolegesnek mondunk, ha az egyik k
orsor b
armelyik tagja merolegesen metszi a masik korsor
b
armelyik tagj
at.
Peld
aul ket olyan erintkez
o korsor, amelyek hatvanyvonala meroleges es tart
opontja k
oz
os, nyilv
anval
o modon meroleges korsorok. Ettol k
ulonbozo pel tas.
d
aval szolg
al al
abb az 5.4.6. All
171
5.4.5. Lemma. Ha egy K kor vagy egyenes egy K korsor ket k

ulonbozo
tagj
ara mer
oleges, akkor K a K osszes tagjara meroleges.
Bizonyt
as : Ha K koncentrikus korsor, akkor 5.1.17. alapjan K csak egyenes
lehet. A mer
olegesseg ez esetben azt jelenti, hogy a K egyenesnek at kell
haladnia a k
oz
os k
ozepponton, es gy K valoban meroleges a korsor osszes
tagj
ara.
A tov
abbiakban feltessz
uk, hogy K nem koncentrikus korsor. Ha K egyenes,
akkor a mer
olegessegi felteves miatt vagy ket kozeppont is illeszkedik ra,
vagy pedig
athalad egy k
ozepponton es meroleges a hatvanyvonalra. Mindket
esetben K csak a k
ozeppontokat felf
uzo egyenes lehet, amely K osszes tagjara
mer
oleges.
A tov
abbiakban feltehetj
uk tehat, hogy K kor (pontkort is megengedve). Az
5.1.17. Lemm
at alkalmazzuk, amely nyilvan a zerus sugar
u esetekben is ervenyes. A lemm
ab
ol k
ovetkezik, hogy K kozeppontja a korsor hatvanyvonalara
illeszkedik. Ekkor persze K meroleges magara a hatvanyvonalra, tovabba u
jra 5.1.17 alkalmaz
as
aval nyerj
uk, hogy meroleges a korsor osszes korere is (a
pontk
or
oket is k
ozej
uk ertve).
t
5.4.6. All
as. Legyen A es B ket k
ulonbozo pont a skon. Ekkor az A, B
tart
opont
u metsz
o k
orsor es az A, B alappontokhoz tartozo Apolloniosz-fele
k
orsor mer
oleges k
orsorok.
Bizonyt
as : A metsz
o k
orsor barmelyik tagja merolegesen metszi az Apolloniosz-fele k
orsor ket pontk
oret. Innen 5.4.5 alapjan kovetkezik az alltas.
5.4.7. Lemma. Legyen adott a skon ket nem koncentrikus kor, K es L.
Ekkor a mind K-t, mind L-et merolegesen metszo korok es az egyetlen ilyen
egyenes egy
utt k
orsort alkotnak.
Bizonyt
as : Legyen H a ket adott kor hatvanyvonala. Ha valamely kor K-t
is es L-et is mer
olegesen metszi, akkor 5.1.17 alapjan kozeppontja illeszkedik
H-ra.
172
Ha K es L erintkezik, akkor a mindkettoj

uket merolegesen metszo korok
(es az egyetlen ilyen egyenes) nyilvanvalo modon azt az erintkezo korsort
alkotj
ak, amelynek a hatv
anyvonala a K es L kozeppontjat osszekoto egyenes,
pontk
ore pedig K es L erintkezesi pontja.
Tegy
uk fel most, hogy K es L metszik egymast az A es B pontokban, ekkor
A, B H. Ha M olyan k
or, amely merolegesen metszi K-t es L-et, akkor
5.2.2.(5) alapj
an az M -re vonatkozo inverzio K-t is es L-et is onmagaba viszi,
es ezert felcsereli A-t es B-t (es gy a kozeppontja H-ra illeszkedik). Ebbol az
t
5.2.9. All
ast alkalmazva kapjuk, hogy az [A, B] atmeroj
u kor merolegesen
metszi M -et. Ezert M az A, B alappontokhoz tartozo Apolloniosz-korok
egyike. M
asreszt 5.4.6 miatt ennek az Apolloniosz-fele korsornak mindegyik
tagja mer
olegesen metszi K-t es L-et, tehat a kerdeses korok (es egyenes)
val
oban k
orsort alkotnak.
Ha K L = , akkor a H hatvanyvonal mindket kornek a k
ulsejeben fekszik.
Legyen P a H-nak az a pontja, amely kollinearis a ket kozepponttal, ekkor P
hatv
anya is pozitv K-ra es L-re vonatkozoan. Tekints
uk azt a P kozeppont
u
M k
ort, amelynek a sugara ennek a hatvanynak a negyzetgyoke, es legyen A
es B ennek a k
ornek a ket metszespontja a K es L kozeppontjat osszekoto
egyenessel. Ekkor 5.1.17 szerint az [A, B] atmeroj
u kor merolegesen metszi
K-t es L-et, gy 5.2.2.(5)-re hivatkozva kovetkezik, hogy K es L Apollonioszk
or
ok az A, B alappontokra vonatkozoan. Ezert minden olyan kor, amely
K-t es L-et mer
olegesen metszi, 5.4.5 miatt athalad A-n es B-n is, azaz
hozz
atartozik az A, B tart
opont
u metszo korsorhoz. Tovabba megfordtva,
5.4.6 miatt ennek a k
orsornak minden tagja merolegesen metszi K-t es L-et,
teh
at a sz
oban forg
o k
or
ok (es az hA, Bi egyenes) most is korsort alkotnak.
5.4.8. T
etel. Ha a skon tetszolegesen adott ket k
ulonbozo kor, akkor egyertelm
uen letezik olyan k
orsor, amelyhez mindketto hozzatartozik.
Bizonyt
as : Ak
ar koncentrikus, akar egymast metszo, akar erintkezo korokrol
van sz
o, a tetel
allt
asa mag
atol ertetodo. Csak azzal az esettel kell foglalkoznunk, amikor a ket adott k
ornek nincs kozos pontja es nem is koncentrikusak.
Alkalmazzuk az 5.4.7. Lemmat a ket adott korre, es valasszunk ki ket kort,
K-t es L-et a lemma
altal szarmaztatott korsorbol. Ez a ket kor nem lehet
koncentrikus (hiszen letezik mindkettot merolegesen metszo kor), ezert Kra es L-re alkalmazhatjuk u
jra az 5.4.7. Lemmat. Az gy kapott korsorhoz
nyilv
an mindket eredetileg adott kor hozzatartozik.
B
armely, a ket adott k
ort magaban foglalo korsort tekint
unk is, 5.4.5 miatt
annak minden tagj
at K is es L is merolegesen metszi. Ezert 5.4.7 alkalmazas
aval ad
odik, hogy csak egyetlen ilyen korsor letezik.
173
Megjegyzes. Mind az 5.4.7. Lemma, mind az 5.4.8. Tetel igaz marad, ha a ket
k
or egyike helyett egyenes szerepel. Errol a bizonytasok csekely, ertelemszer
u
m
odost
as
aval k
onnyen meggyozodhet
unk.
B
ar a k
orsorokat egyenkent, a geometriai kep lerasa u
tjan ertelmezt
uk,
nevezetes teny, hogy egyseges eljarasokkal is szarmaztathatok. Az 5.4.8. Tetel is erre utal, hiszen levonhatjuk azt a kovetkeztetest belole, hogy a korsorok pontosan a maxim
alis olyan korrendszerek a skon (a hatvanyvonallal
egy
utt, amennyiben az nem u
res), amelyekben barmely ket kor hatvanyvonala ugyanaz. A k
ovetkez
o szakaszban olyan egyseges szarmaztatasi lehetoseget
tiszt
azunk, amely azt is megmutatja, miert az inverzv geometria keretei koz
ott erdemes a k
orsorokat t
argyalni. Ha a korsor tagjait analitikusan, tehat
egyenlet
uk
on kereszt
ul adn
ank meg, mas jelleg
u egyseges szarmaztatasukhoz juthatn
ank. Ezt kes
obb altalanosabban fogjuk megvizsgalni a projektv
geometria keretei k
ozt.
5.5. K
orsorok az inverzv geometri
aban
A tov
abbiakban E h
aromdimenzios euklideszi teret jelol. Gombi korsorokat
ertelmez
unk az E-beli g
ombokon, es megvizsgaljuk kapcsolatukat a skbeli
k
orsorokkal.
5.5.1. Definci
o (Sksor). A haromdimenzios euklideszi ter skjainak egy S
rendszeret sksornak nevezz
uk, ha vagy egy kozos egyenest tartalmazo osszes
skr
ol, vagy pedig valamely skkal parhuzamos osszes skrol van szo. Az elso
esetben S metsz
o sksor, a masodikban parhuzamos sksor. Metszo sksor
eseteben a k
oz
os egyenest a sksor tartoegyenesenek nevezz
uk.
B
armely sksor egyestese az egesz ter. A ter barmely ket k
ulonbozo skja
belefoglalhat
o egy
altaluk egyertelm
uen meghatarozott sksorba.
5.5.2. Definci
o (G
ombi k
orsor). Legyen G E gomb, es S sksor E-ben.
A G g
omb
on g
ombi k
orsornak nevezz
uk S nyomat, azaz az S|G = {S G :
: S G 6= } halmazrendszert.
Nyilv
an S|G k
or
okb
ol, k
ozt
uk 0, 1 vagy 2 pontkorbol all aszerint, hogy Snek h
any eleme erinti G-t. Az S|G gombi korsor tartopontjanak nevezz
uk az
A G pontot, ha A az S mindegyik elemehez hozzatartozik.
Ha S p
arhuzamos sksor, akkor S|G-nek nincs tartopontja, metszo sksor
eseten pedig a tart
opontok szama 0, 1 vagy 2 lehet aszerint, hogy S tartoegyenesenek h
any k
oz
os pontja van G-vel.
174
A g
ombi k
orsort elliptikusnak nevezz
uk, ha nincs tartopontja, parabolikusnak, ha egy, illetve hiperbolikusnak, ha ket tartopontja van.
A parabolikus g
ombi k
orsorok a tartopontban erintkezo korokbol allnak, es a
k
or
ok k
oz
os erint
oje a k
orsort kimetszo sksor tartoegyenese. Adott gombon
b
armely ket parabolikus k
orsor egybevago. Egy hiperbolikus gombi korsor a
ket tart
oponton
athalad
o, a gombfel
uleten fekvo osszes korbol all.
5.5.3. Definci
o (Konjug
alt sksorok). Legyen G E rogztett gomb.
Az S, T sksorokat konjug
alt sksoroknak mondjuk G-re vonatkozoan, ha az
al
abbi ket eset valamelyike fennall:
S es T k
oz
ul az egyiknek ket tagja erinti G-t, a masiknak pedig a
tart
oegyenese ezen a ket erintesi ponton athalad, illetve
mind S, mind T tart
oegyenese erinti G-t ugyanabban a pontban, es ott
ez a ket egyenes mer
olegesen metszi egymast.
Vil
agos, hogy a sksorok konjugaltsaga szimmetrikus relacio, es hogy barmely
sksornak egyertelm
uen letezik konjugalt parja.
5.5.4. Definci
o (Konjug
alt g
ombi k
orsorok). A G E gombon ket
g
ombi k
orsort konjug
altnak mondunk, ha az oket eloallto sksorok konjugaltak G-re vonatkoz
oan.
Ha ket g
ombi k
orsor konjugalt, akkor az egyiknek a pontkorei a masiknak
tart
opontjai, es viszont. Parabolikus gombi korsor konjugaltja is parabolikus,
elliptikus g
ombi k
orsor konjugaltja hiperbolikus (es viszont).
5.5.5. Lemma. Konjug
alt gombi korsorokbol egy-egy kort tetszolegesen valasztva azok mer
olegesen metszik egymast.
Bizonyt
as : Legyen a ket g
ombi korsor S|G es T |G, ahol S es T konjugalt
sksorok G-re nezve. Ha S|G es T |G parabolikusak, akkor a tetel alltasa
mag
at
ol ertet
od
o, hiszen a kozos tartopontban a ket szoban forgo kor erintoje
a konjug
alts
ag definci
oja folytan meroleges.
Tegy
uk fel most, hogy a ket gombi korsor koz
ul az egyik elliptikus, a masik
hiperbolikus, legyen peld
aul S|G elliptikus. Valasszunk egy-egy kort belol
uk :
legyen K S|G es L T |G. Feltehetj
uk, hogy K nem pontkor, hiszen akkor
a mer
olegesseg automatikusan igaz. Ekkor a K kor elvalasztja egymastol
S|G ket pontk
oret, A-t es B-t, amelyeken L athalad. Ezert K es L metszik
egym
ast; legyen P az egyik metszespontjuk.
Vegy
uk eszre, hogy ha L f
ok
or, a skjara mindket sksor szimmetrikusan all, es
ezert K is szimmetrikus erre a skra. Ekkor pedig a ket kor nyilvan meroleges.
A tov
abbiakban feltessz
uk, hogy L nem fokor, es ezert vizsgalhatjuk a hozza
tartoz
o erint
ok
upot.
175
A TA G es TB G erint
oskok az S sksorhoz tartoznak. Ha parhuzamosak (azaz A es B
atellenes pontok a gombon), akkor T |G csupa fokorbol all, ezert
ezzel az esettel nem kell foglalkoznunk. Tegy
uk fel tehat, hogy TA G es TB G
metszik egym
ast az S sksor tartoegyeneseben. Az L-hez tartozo erintok
upnak az A, illetve B ponton athalado alkotoja benne fekszik TA G-ben, illetve
TB G-ben, ezert az erint
ok
up C cs
ucsa rajta van S tartoegyenesen. Emiatt C
benne van a K k
or skj
aban. Az erintok
up hC, P i alkotoja a TP G erintoskban
fekszik, ezert erinti a K k
ort a P pontban. Az erintok
up forgasszimmetriaja
miatt b
armelyik alkot
o mer
olegesen metszi az L kort, ezert a P pontban K
mer
oleges L-re.
5.5.6. T
etel. A G g
omb b
armely Mobius-transzformacioja gombi korsort
g
ombi k
orsorba kepez ; megpedig elliptikust elliptikusba, parabolikust parabolikusba es hiperbolikust hiperbolikusba.
Bizonyt
as : A hiperbolikus gombi korsorok a ket tartoponton athalado osszes
g
ombi k
orb
ol
allnak, ezert a Mobius-transzformaciok bijektivitasabol es kortart
o volt
ab
ol a tetel
allt
asa azonnal adodik.
B
armely parabolikus k
orsor megadhato mint egy gombi kort egy kiszemelt
pontj
aban erint
o
osszes g
ombi korbol allo rendszer, ezert az eddigi tulajdons
agokon kv
ul a M
obius-transzformaciok erintkezestartasat hasznalva parabolikus k
orsor esetere is k
ozvetlen
ul kapjuk a tetelt.
Ha G-n adott egy K elliptikus gombi korsor es egy M gombi Mobiustranszform
aci
o, akkor tekints
uk K konjugaltjat, az L hiperbolikus gombi korsort. Az 5.5.5. Lemma szerint K elemei merolegesen metszik L minden elemet. Tudjuk, hogy az L-et hiperbolikus gombi korsorba viszi. A Mobiustranszform
aci
ok k
ortart
o es szogtarto bijekciok, ezert (K) elemei az (L)
minden tagj
at mer
olegesen metszo korok, amelyek egy
utt lefedik G-t. Ezek a
k
or
ok pontosan a (L) hiperbolikus gombi korsor konjugaltjat alkotjak, azaz
egy elliptikus g
ombi k
orsort.
Az 5.5.5. Lemma segtsegevel tisztazni tudjuk a gombi korsorok, illetve a
skbeli k
orsorok es sug
arsorok kozott fennallo kapcsolatot is. A szohasznalat
egyszer
ustese vegett az euklideszi sk helyett annak inverzv bovteset haszn
aljuk. Mostant
ol u
gy tekintj
uk, hogy az euklideszi skon adott korsorok es
176
sug
arsorok eseteben a pont hozzatartozik az osszes szoban forgo egyeneshez, tov
abb
a azokban az esetekben, amikor a korsornak nincs egyenes tagja,
a pontot a k
orsorhoz tartozo pontkornek tekintj
uk. Ezaltal barmely korsor
es b
armely sug
arsor lefedi az inverzv skot.
Tekints
unk most egy v : G H + sztereografikus vettest, ahol H az E
euklideszi ter egy skja. Jel
olj
uk O-val a v vettes polusat G-n.
5.5.7. T
etel. A skbeli k
orsorok es sugarsorok pontosan a gombi korsorok
sztereografikus vet
uletei. Ha K gombi korsor G-n, akkor K sztereografikus
vet
ulete
koncentrikus k
orsor, ha K elliptikus es O az egyik pontkore,
Apoll
oniosz-fele k
orsor, ha K elliptikus es O nem a pontkorok egyike,
p
arhuzamos sug
arsor, ha K parabolikus es O a tartopontja,
erintkez
o k
orsor, ha K parabolikus es O nem a tartopontja,
metsz
o sug
arsor, ha K hiperbolikus es O az egyik tartopontja, illetve
metsz
o k
orsor, ha K hiperbolikus es O nem a tartopontok egyike.
Bizonyt
as : El
osz
or meggondoljuk, hogy ha K gombi korsor G-n, akkor v(K)
olyan k
orsor, illetve sug
arsor a H + skban, amilyent a tetel allt. Azokban
az esetekben, amikor K hiperbolikus vagy parabolikus, akkor ez kozvetlen
ul
k
ovetkezik abb
ol, hogy v bijektv, koroket korokbe vagy egyenesekbe visz, es
erintkezestart
o. Ha pedig K elliptikus, akkor 5.5.6 bizonytasanak mintajara
felhaszn
aljuk K konjug
altj
at, az L hiperbolikus gombi korsort, es v szogtartas
ara hivatkozva l
atjuk, hogy v(K) a v(L) minden tagjara meroleges korokbol
es egyenesekb
ol
all. Miut
an v(L)-rol mar tudjuk, hogy metszo sugarsor vagy
metsz
o k
orsor, ebb
ol k
ovetkezik, hogy v(K) koncentrikus vagy Apollonioszfele k
orsor, megpedig aszerint, hogy O pontkore vagy sem v(K)-nak.
Meg kell meg gondolnunk, hogy barmely H + -beli korsor vagy sugarsor eloall
valamely G-n fekv
o g
ombi k
orsor sztereografikus vet
uletekent. Ez az elozohoz
hasonl
o okoskod
assal t
ortenhet: a koncentrikus korsortol es az Apollonioszfele k
orsort
ol k
ul
onb
oz
o esetekben a sztereografikus vettes kortarto es erintkezestart
o volt
ab
ol r
ogt
on adodik az alltas, a fennmarado ket esetben pedig
a konjug
alt sug
arsorra, illetve korsorra valo atteressel es a szogtartasra hivatkoz
assal keszen vagyunk.
Megjegyzes. Az 5.5.7. Tetelben tisztazott megfeleltetes alapjan a skbeli koncentrikus, valamint Apoll
oniosz-fele korsorokat szokas egy
uttesen elliptikus
lyos polito
pok
6. Szaba
177
k
orsoroknak nevezni. Az erintkezo, illetve a metszo korsorok szamara pedig
haszn
alatban van a parabolikus, illetve hiperbolikus korsor elnevezes.
5.5.8. K
ovetkezm
eny. A skbeli Mobius-transzformaciok (es gy specialisan
az inverzi
ok) a k
orsorokat es a sugarsorokat korsorokba vagy sugarsorokba
kepezik. Ha a p
arhuzamos sugarsorokat a parabolikus korsorok koze, a metsz
oket a hiperbolikusak k
oze soroljuk, akkor a Mobius-transzformacio a sor
elliptikus, parabolikus, illetve hiperbolikus jelleget megtartja.
6. Szab
alyos polit
opok
Az elemi sk- es tergeometria klasszikus alakzatai a szabalyos sokszogek es a
szab
alyos poliederek. Ezeket altalanostjuk a magasabb dimenzioj
u euklideszi
terek esetere, majd elvegezz
uk a szabalyos politopok teljes osztalyozasat. A
szab
alyos polit
opok szoros kapcsolatban allnak az euklideszi ter egybevagos
againak veges reszcsoportjaival. A szabalyossag kriteriumat is a szimmetriak
alkotta csoport tulajdons
again kereszt
ul tudjuk majd megfogalmazni.
6.1. Csoporthat
asok
Matematikai tanulm
anyainkban gyakran elofordulo jelenseg, hogy bizonyos
fajta transzform
aci
ok csoportot alkotnak, vagy hogy egy csoportot eleve valamifele strukt
ur
at meg
orz
o lekepezesek segtsegevel definialunk. Ebben a
szakaszban
osszegy
ujtj
uk az ezzel kapcsolatos alapveto fogalmakat es osszef
uggeseket.
6.1.1. Definci
o (Csoporthat
as). Legyen G csoport es X tetszoleges nemu
res
halmaz.
Azt
mondjuk,
hogy
G hat az X halmazon (vagy hogy G transz
form
aci
ocsoport X-en), ha adott egy
GX X,
(g, x) gx
lekepezes, amelyre
(1) minden x X-re 1x = x, es
(2) minden g, h G-re es minden x X-re (gh)x = g(hx)
teljes
ul.
178
Jel
olj
uk SX -szel az X X bijektv lekepezesek csoportjat a kompozcio
m
uveletere nezve. (Amikor X veges halmaz, akkor SX az Sn szimmetrikus
csoporttal izomorf, ahol n = |X|.) Kozvetlen
ul ellenorizheto, hogy minden
g G-re a (g) : X X, (g) (x) = gx lekepezes bijektv (megpedig
az inverze (g 1 )), es az ez
altal definialt : G SX lekepezes homomorfizmus. Az is r
ogt
on l
athat
o, hogy egyertelm
uen meghatarozza G hatasat
X-en, ezert egy ilyen : G SX homomorfizmus megadasa tekintheto a
csoporthat
as egyenertek
u definciojanak.
Ha peld
aul G eleve SX reszcsoportja, akkor a G-t identikusan onmagara kepez
o homomorfizmus a G csoport hatasat definialja X-en ; ezt G termeszetes
hat
as
anak szok
as nevezni. Az alabb kovetkezo peldak tobbsege is termeszetes
hat
as.
6.1.2. P
eld
ak
Ha X affin ter, akkor az Aff (X) csoport hat X-en.
Ha V vektorter, akkor a GL(V ) csoport hat V -n.
Ha X metrikus ter, akkor az I(X) izometriacsoport hat X-en.
Ha V euklideszi vektorter, akkor az O(V ) ortogonalis csoport hat V -n.
Ha E euklideszi ter, akkor a Sim (E) csoport hat E-n.
Legyen S az affin alterek halmaza az X affin terben. Ekkor az Aff (X)
csoport hat az S halmazon.
Legyen G a g
omb
ok halmaza az E euklideszi terben, ekkor a Sim (E)
csoport hat a G halmazon.
Az M(E) M
obius-csoport hat az E + inverzv teren. Az elozo peldahoz
hasonl
oan M(E) az E-beli gombok es affin alterek alkotta halmazon is
hat.
Tetsz
oleges G csoport hat a sajat alaphalmazan baleltolasokkal ((g, h) 7
gh), jobbeltol
asokkal ((g, h) 7 hg 1 ), illetve konjugalasokkal ((g, h) 7
1
ghg ). Az ut
obbit (amelynel az elso kettovel ellentetben a G elemei altal induk
alt transzformaciok automorfizmusok a G csoportban) szokas
G adjung
alt hat
as
anak nevezni.
Ha G = N o H szemidirekt szorzat, akkor H hat az N csoporton a (Gbeli) konjug
al
asokkal. Itt is H elemei automorfizmusokkent hatnak az
N csoporton. Nevezetes teny, hogy a G csoport rekonstrualhato ennek
a hat
asnak az ismereteben. (Akkor kapunk direkt szorzatot, ha a hatas
trivi
alis, azaz minden h H-ra identikus.)
lyos polito
pok
6. Szaba
179
Megjegyzes. Leggyakrabban az X halmazon valamilyen strukt

ura is adott
(peld
aul topologikus, differencialhato, metrikus, linearis, vagy egyeb algebrai
strukt
ura, esetleg ezekb
ol egyszerre tobb is), es a G csoport ezt a strukt
ur
at meg
orz
o lekepezesekkel hat. Ennek megfeleloen beszelhet
unk folytonos,
differenci
alhat
o, izometrikus, linearis stb. csoporthatasokrol. A fenti peldak
legt
obbje is ilyen jelleg
u.
6.1.3. Definci
o (Invari
ans halmaz, hat
as lesz
ukt
ese). Tegy
uk fol,
hogy a G csoport hat az X halmazon. Egy Y X reszhalmazt invariansnak
(vagy G-invari
ansnak) nevez
unk, ha minden g G-re es x Y -ra gx Y .
(Ilyenkor sz
uksegkeppen minden g G-re nemcsak gY Y , hanem gY = Y
is teljes
ul, u
gyhogy Y akkor es csak akkor invarians, ha GY = Y .)
Ha Y X invari
ans, akkor tekinthetj
uk a G csoport hatasat csupan az Y
halmazon. Ilyenkor beszel
unk a G-hatasnak az Y -ra torteno lesz
ukteserol.
6.1.4. P
eld
ak
A 6.1.2-beli hatodik peldaban az X-beli hiperskok Aff (X)-invarians
halmazt alkotnak S-ben.
Egy G csoport valamely reszcsoportja akkor es csak akkor normaloszto,
ha az adjung
alt hat
asra nezve G-invarians.
6.1.5. Definci
o (Orbit). Tegy
uk fol, hogy a G csoport hat az X halmazon. A minim
alis nem
ures invarians halmazokat a hatas orbitjainak (vagy
G-orbitoknak) nevezz
uk. Vezess
uk be a relaciot az X halmazon a kovetkez
okeppen: x, y X eseten legyen x y, ha letezik olyan g G, melyre
gx = y. R
ogt
on l
athat
o, hogy ekvivalenciarelacio, amely szerint az ekvivalenciaoszt
alyok eppen a G-orbitok. Ha x X tetszoleges elem, akkor az
x-et tartalmaz
o orbitra (amelyet x orbitjanak is nevez
unk) bevezetj
uk a Gx
jel
olest ; nyilv
an Gx = {gx : g G}.
6.1.6. P
eld
ak
A 6.1.2-beli els
o, o
odik, hetedik es nyolcadik peldaban szereplo csot
porthat
asnak egyetlen orbitja van. Ha egy csoport onmagan bal- vagy
jobbeltol
asokkal hat, akkor is egyetlen orbit keletkezik.
A m
asodik peld
aban (hacsak a V vektorter nem trivialis) pontosan ket
orbit van : az egyik csak a 0 elemet tartalmazza, a masik az osszes
nemzerus vektorb
ol
all.
A negyedik pelda orbitjai az origo kor
uli hipergombok es a {0} halmaz.
A hatodik peld
aban az orbitok u
gy allnak elo, hogy valamely 0 k
dim X-re az
osszes k-dimenzios affin alteret tekintj
uk.
180
A G csoport adjung
alt hatasanal a G-orbitok eppen a G-beli konjugaltoszt
alyok.
Ha az S1 C komplex egysegkor szorzassal hat a komplex terbeli
S2d1 Cd egysegg
ombon, akkor a hatas orbitjai Clifford-parhuzamos
f
ok
or
ok. Speci
alisan, ha d = 2, akkor az orbitok Hopf-fele korsereget
alkotnak.
6.1.7. Definci
o (Tranzitv hat
as). Azt mondjuk, hogy a G csoport tranzitvan hat az X halmazon, ha a G-hatasnak egyetlen orbitja van X-ben,
azaz b
armely x, y X elemekhez talalhato olyan g G csoportelem, hogy
gx = y.
6.1.8. P
eld
ak
A 6.1.6-beli els
o pontban felsorolt csoporthatasok tranzitvak.
B
armely csoporthat
asnak egy orbitra torteno lesz
uktese tranzitv.
6.1.9. Definci
o (Stabiliz
ator). Tegy
uk fol, hogy a G csoport hat az X
halmazon. Valamely x X elem stabilizatoran a Gx = {g G : gx = x}
G reszcsoportot ertj
uk.
6.1.10. P
eld
ak
Ha E euklideszi ter es P E, akkor I(E)P = O(EP ).
B
armely E euklideszi terre M(E) = Sim (E).
B
armely G csoport adjungalt hatasanal a stabilizatorok az elemek centraliz
atorai.
A k
ovetkez
o
allt
as az orbitok es stabilizatorok kozott fennallo alapveto osszef
uggest r
ogzti. Ezen alapulnak a veges csoportelmelet egyes leszamlalasi technik
ai, valamint ezt haszn
alja majd a 6.2.10. Tetel bizonytasa is.
t
6.1.11. All
as. Tegy
uk f
ol, hogy a G csoport hat az X halmazon es legyen
x X tetsz
oleges. Ekkor:
(1) B
armely g G -re Ggx = gGx g 1 , ezert ugyanahhoz az orbithoz tartozo
elemek stabiliz
atorai konjugaltak.
(2) Jel
olje G/Gx a Gx reszcsoporthoz tartozo bal oldali mellekosztalyok
halmaz
at. Ekkor a gGx 7 gx hozzarendeles bijekciot letest a G/Gx
halmaz es a Gx orbit kozott.
lyos polito
pok
6. Szaba
181
Bizonyt
as : (1): B
armely h Gx -re (ghg 1 )(gx) = gx mutatja, hogy gGx g 1
Ggx . A fordtott tartalmazas az ugyanilyen elven adodo g 1 Ggx g Gx
formul
aval egyenertek
u.
(2): Vegy
uk eszre, hogy g, h G -re gGx = hGx pontosan akkor all fenn, amikor h1 g Gx , azaz amikor gx = hx. Ez mutatja egyreszt, hogy a gGx 7 gx
lekepezes j
ol defini
alt, m
asreszt, hogy injektv. A sz
urjektivitas nyilvanval
o.
6.1.12. K
ovetkezm
eny. B
armely X-beli elem orbitjanak a szamossaga a
stabiliz
ator indexevel egyenl
o.
6.1.13. Definci
o (Szabad hat
as). Azt mondjuk, hogy a G csoport szabadon hat az X halmazon, ha barmely X-beli elem stabilizatora trivialis.
Szok
as ezt u
gy is mondani, hogy G fixpontmentesen hat X-en.
6.1.14. Definci
o (Egyszeresen tranzitv hat
as). Kiemelt fontossaggal
brnak azok a csoporthat
asok, amelyek egyszerre szabadok es tranzitvak.
Ezeket egyszeresen tranzitv hatasoknak is szokas nevezni. A G csoport tehat
pontosan akkor hat egyszeresen tranzitvan az X halmazon, ha barmely x, y
X -re egyertelm
uen letezik olyan g G csoportelem, hogy gx = y.
Ilyenkor b
armely x0 X elem rogztesevel a g 7 gx0 lekepezes bijektv G es
X k
oz
ott, es X-et G-vel izomorf csoportta teszi, amelynek x0 az egysegeleme.
(Ha X-et ilyen m
odon azonostjuk G-vel, akkor a hatas G baleltolasaival
t
ortenik.) Az egyszeresen tranzitv csoporthatassal ellatott halmazra tehat
u
gy is gondolhatunk, mint olyan csoportra, amelyben elfelejtett
uk, hol van
az egysegelem.
6.1.15. P
eld
ak
Ha X affin ter, akkor a hozza tartozo V = X vektorter additv csoportja az eltol

asok segtsegevel egyszeresen tranzitvan hat X-en. Konny
u
meggondolni, hogy ez a tulajdonsag az affin ter fogalmanak egyenertek
u definci
ojakent is szolgalhat: ha valamely vektorter additv csoportja
egyszeresen tranzitvan hat egy halmazon, akkor ezen a halmazon egyertelm
uen letezik olyan affin strukt
ura, amelynek az eltolasai eppen az
adott hat
ast alkotj
ak.
Ha X affin ter, akkor az Aff (X) affin csoport egyszeresen tranzitvan
hat az X-beli rendezett affin bazisok halmazan.
Tetsz
oleges V vektorter eseten a GL(V ) altalanos linearis csoport egyszeresen tranzitvan hat a V -beli rendezett bazisok halmazan.
Ha V euklideszi vektorter, akkor az O(V ) ortogonalis csoport egyszeresen tranzitvan hat a V -beli rendezett ortonormalt bazisok halmazan.
182
Legyen E euklideszi ter. Ha f : E E egybevagosag es x : E Rd

ortonorm
alt koordin
atarendszer, akkor jelolje f x az xf 1 kompozciot
(amely szinten ortonormalt koordinatarendszer). Az (f, x) 7 f x hozz
arendeles
altal az I(E) izometriacsoport egyszeresen tranzitv hatasat
defini
altuk az E-beli ortonormalt koordinatarendszerek halmazan.
A d-dimenzi
os E euklideszi terben zaszlonak nevezz
uk az olyan Z =
= (F1 , F2 , . . . , Fd ) sorozatokat, ahol minden k-ra Fk zart felter egy kdimenzi
os E-beli affin alterben, es Fk Fk+1 (k = 1,2, . . . , d 1). Az
I(E) izometriacsoport egyszeresen tranzitvan hat az E-beli zaszlok halmaz
an. Ez az el
oz
o peldara hivatkozva legegyszer
ubben abbol latszik,
hogy bijektv kapcsolat letestheto az ortonormalt koordinatarendszerek
es a z
aszl
ok k
oz
ott: a 4.2.3-beli jeloleseket hasznalva az x : E Rd ortonorm
alt koordin
atarendszerhez illesztett zaszlonak mondjuk Z-t, ha
minden k-ra az Fk felteret az hA0 , A1 , . . . Ak1 i affin alter hatarolja es
Ak Fk .
Tetsz
oleges csoportnak a sajat alaphalmazan akar bal-, akar jobbeltol
asokkal defini
alt hat
asa egyszeresen tranzitv.
Megjegyzes. A 6.1.15-beli utolso pelda az egyszeresen tranzitv csoporthatasok prototpusa abban az ertelemben, hogy tulajdonkeppen barmely egy
szeresen tranzitv hat
as ilyen alak
u. Kezenfekvo ugyanis definialni a csoporthat
assal ell
atott halmazok k
oreben az izomorfizmus fogalmat, es a 6.1.14. Definci
ot k
ovet
o eszrevetel eppen azt mutatja, hogy egy egyszeresen tranzitv
csoporthat
as izomorf a csoportnak onmagan baleltolasokkal definialt hatasaval.
6.2. V
eges izometriacsoportok
Egybev
ag
os
agok veges csoportjait vizsgaljuk euklideszi terekben. A 2- es 3dimenzi
os esetben ezek oszt
alyozasat is elvegezz
uk es fenyt dert
unk kapcsolatukra a klasszikus szab
alyos poliederekkel.
t
6.2.1. All
as. Ha G I(E) veges reszcsoport, akkor G-nek letezik E-ben
fixpontja, azaz olyan P E pont, hogy minden g G-re gP = P .
Bizonyt
as : A fixpont el
o
alltasara szolgalo alabbi kiatlagolasi eljaras a ma
tematika m
as ter
uletein is gyakran alkalmazott modszer valamely veges csoporthat
asra nezve invari
ans objektum szarmaztatasara.
Legyen X E tetsz
oleges pont es tekints
uk X orbitjanak a s
ulypontjat, azaz
a
X 1
gX
P =
|G|
gG
lyos polito
pok
6. Szaba
183
affin kombin
aci
ot. Bel
atjuk, hogy P fixpontja minden h G transzformacionak. A h izometria affinit
as, ezert az affin kombinaciok kepzesevel felcserelhet
o, gy
hP =
X 1
X 1
X 1
h(gX) =
(hg)X =
kX = P ,
|G|
|G|
|G|
gG
gG
kG
ahol a k = hg elem ugyan

ugy vegigfut G elemein, ahogy g.
A 6.2.1-ben tal
alt P fixpontot origonak valasztva G O(EP ), azaz G egy
ortogon
alis csoport resze. M
askent fogalmazva :
6.2.2. Ko
eny. Az I(Rd ) izometriacsoport barmely veges reszcsovetkezm
portja konjug
alt O(d) egy reszcsoportjaval.
Bizonyt
as : Val
oban, ha a p Rd vektor a G I(Rd ) veges csoport fixpontja, akkor egy az orig
ot p-be vivo izometriat, peldaul a tp eltolast felhasznalva
a t1
Gt
r
e
szcsoportnak
az origo fixpontja, ezert t1
p
p
p Gtp O(d).
Az euklideszi ter veges izometriacsoportjainak vizsgalatakor elegendo tehat
az ortogon
alis csoport veges reszcsoportjaira szortkozni. Megvizsgaljuk es
oszt
alyozzuk O(2) es O(3) veges reszcsoportjait.
6.2.3. P
eld
ak
Az R2 skban b
armely n 1-re az origo kor
uli 2k/n (k = 0, . . . , n
1) sz
og
u forgat
asok n-edrend
u ciklikus csoportot alkotnak, gy Zn
SO(2).
Ha n 3, akkor a sknak egy origo kozeppont
u szabalyos n-szoget
onmag
ara kepez
o egybevagosagai O(2)-hoz tartoznak es a 2n rend
u
Dn (
= Zn o Z2 ) diedercsoportot alkotjak. Megallapodas szerint a diedercsoportok k
oze soroljuk a ket meroleges tengely
u t
ukrozes altal gener
alt D2
Z
e
s
az
egyetlen
t
u
kr
o
z
e
s
a
ltal
gener
alt D1
= 2
= Z2
2
csoportot is. Igy minden n 1-re Dn O(2).
t
6.2.4. All
as. O(2) b
armely veges reszcsoportja ciklikus vagy diedercsoport.
Bizonyt
as : Legyen G O(2) veges. Tegy
uk fol eloszor, hogy G SO(2).
Ekkor G csupa orig
o k
or
uli forgatasbol all, valasszuk ki ezek koz
ul a leheto
tjuk, hogy r generalja Glegkisebb pozitv sz
og
u r = R forgatast. All
t. Ha nem gy volna, akkor letezne olyan g G forgatas, amelynek a szoge
valamilyen k pozitv egeszre szigor
uan k es (k + 1) koze esne, viszont ekkor
a grk G forgat
as sz
oge -nal kisebb pozitv ertek volna, ami ellentmond
r v
alaszt
as
anak.
184
Ha G SO(2), akkor a G+ = G SO(2) reszcsoport az eddigiek alapjan

ciklikus, tov
abb
a |G : G+ | = 2, hiszen SO(2) indexe 2 az O(2) csoportban.
+
Legyen n = |G | es r = R2/n generatorelem G+ -ban. Valasszunk egy t
G G+ elemet, ekkor t t
ukrozes valamely origon atmeno L egyenesre.
Ekkor k = 1, . . . , n 1 -re az rk t G elem t
ukrozes L-nek a k/n szog
u
elforgatottj
ara, ezert t-vel egy
utt mar n darab k
ulonbozo t
ukrozest talaltunk
G-ben. Ezek teh
at kimertik az egesz G G+ mellekosztalyt. Az n 3 esetben a G csoport teh
at pontosan valamely szabalyos n-szog szimmetriaibol
all. (Egy ilyen n-sz
oget megkaphatunk peldaul u

gy, hogy valasztunk egy orig
ot
ol k
ul
onb
oz
o tetsz
oleges pontot valamelyik t
ukortengelyen, es tekintj
uk e
pont G-orbitj
anak a konvex burkat.) Az n = 1 es n = 2 esetekben pedig
nyilv
anval
oan egyetlen, illetve ket meroleges tengely szerepel.
tast a szakirodalom nehol Leonardo da Vinci
Megjegyzesek. (1) A 6.2.4. All
tetelenek nevezi. Fennmaradt jegyzeteinek tan
usaga szerint Leonardo valoban meg
allaptotta, hogy a skbeli alakzatok es mintazatok az egy pont kor
uli szimmetriatulajdons
agaik alapjan ket vegtelen sorozatot alkoto tpusokba
sorolhat
ok. Ezek a tpusok a mai matematika nyelven eppen a 6.2.4-beli csoportoknak felelnek meg.
tas nem pusztan absztrakt izomorfia, ha(2) Eszrevehetj

uk, hogy a 6.2.4. All
nem konjug
alts
ag erejeig osztalyozza O(2) veges reszcsoportjait. K
ulonbseget
tett
unk a ketelem
u csoportnak forgatascsoportkent, illetve diedercsoportkent
val
o szerepeltetese k
oz
ott; ezek bar izomorf reszcsoportok, nem konjugaltak.
A diedercsoportokat egyebkent nem is mint konkret O(2)-beli reszcsoportokat adtuk meg : a 6.2.3-beli szarmaztatas csak konjugaltsag erejeig definialja
oket.
6.2.5. P
eld
ak
Az R2 R3 tartalmazas altal indukalt O(2) O(3) beagyazas folyt
an O(2) veges reszcsoportjai automatikusan megjelennek O(3) reszcsoportjaikent is. Az gy nyert ciklikus reszcsoportok kozos tengely kor
uli
forgat
asokb
ol
allnak (ez SO(3) reszcsoportja), a diedercsoportok pedig egy k
oz
os tengely kor
uli forgatasokbol es erre a tengelyre illeszkedo
skokra vonatkoz
o t
ukrozesekbol allnak.
Az O(2) csoport SO(3)-ba is beagyazhato, megpedig az
0

0
A 7 A
A O(2)
0 0 det A
formul
aval. Az SO(2)-beli forgatasok kepei a harmadik koordinatatengely k
or
uli forgat
asok, az O(2) SO(2) -beli t
ukrozesek kepei felfordu-
lyos polito
pok
6. Szaba
185
latok az els
o ket koordinatatengely altal kifesztett skban fekvo tengelyek k
or
ul. Ezzel minden n-re Zn , Dn SO(3). A Z2 es a D1 csoport
most a skbeli esett
ol elteroen nemcsak izomorf, hanem konjugalt
is SO(3)-ban, ezert megallapodunk abban, hogy nem szerepeltetj
uk a
Dn sorozatban.
6.2.6. Definci
o (Szimmetriacsoport, mozg
ascsoport). Legyen X
E tetsz
oleges halmaz az E euklideszi terben. Az X halmaz szimmetriainak
mondjuk azokat az izometri
akat E-ben, amelyekre nezve X invarians. A szimmetri
ak
altal alkotott
Sym (X) = {f I(E) : f (X) = X} I(E)
reszcsoportot az X halmaz E-beli szimmetriacsoportjanak nevezz
uk. Az X
halmaz mozg
ascsoportja a
Sym+ (X) = Sym (X) I + (E)
reszcsoport, amely X ir
anytastarto szimmetriaibol, mas szoval mozgasaibol
all. B
armely X E-re a mozgascsoport indexe legfeljebb 2 a teljes szimmetriacsoportban.

Megjegyzes. B
armely X E halmaz E-beli szimmetriainak az X-re torteno
megszort
asa az X metrikus ter izometriaja. Ezaltal egy Sym (X) I(X) homomorfizmust defini
altunk. Megmutathato, hogy ez a homomorfizmus sz
urjektv, azaz X izometri
ai mindig kiterjeszthetok a befoglalo ter izometriaiva.
Miut
an egy izometri
at egy affin bazis es annak kepe egyertelm
uen meghataroz, a Sym (X) I(X) homomorfizmus injektv is abban az esetben, ha X
affin burka az egesz E.
t
6.2.7. All
as. Ha P E politop, dim P = d, akkor P szimmetriacsoportja
veges.
Bizonyt
as : Jel
olje X a P politop cs
ucsai halmazat, ekkor hXi = E es gy
az el
oz
o megjegyzes utols
o mondatahoz hasonloan ervelve a Sym (P ) SX
megszort
o lekepezes injektv homomorfizmus a veges SX csoportba.
Veges izometriacsoportokra tovabbi peldainkat a haromdimenzios szabalyos
polit
opok (azaz a klasszikus ertelemben vett szabalyos poliederek) szimmetriacsoportjai szolg
altatj
ak. Most ezek algebrai szerkezetet vizsgaljuk meg. Hasonl
os
ag erejeig
ot szab
alyos polieder letezik : a szabalyos tetraeder, a kocka,
az oktaeder, a dodekaeder es az ikozaeder. Ezek geometriai es kombinatorikai
szerkezetet ismertnek tetelezz
uk fel. Felidezz
uk a kocka es az oktaeder, illetve
a dodekaeder es az ikozaeder kozotti dualitasi viszonyt: mindket dualis parban az egyik fajta polieder eloall, mint a masik lapkozeppontjainak a konvex
burka. Ez maga ut
an vonja kombinatorikai szerkezet
uk dualis voltat is.
186
6.2.8. P
eld
ak
Legyen T szab
alyos tetraeder. A szimmetriak a negy cs
ucs permutacioit
induk
alj
ak, ezzel egy Sym (T ) S4 injektv homomorfizmust kapunk.
Miut
an a tetraeder eleihez tartozo felezo meroleges skokra vonatkozo
t
ukr
ozesek az S4 -beli transzpozciokat indukaljak, amelyek generatorrendszert alkotnak S4 -ben, ez a homomorfizmus sz
urjektv is. Tehat
Sym (T ) az S4 szimmetrikus csoporttal azonosthato. A Sym+ (T ) mozg
ascsoport ezen bel
ul csak az A4 alternalo csoport lehet, hiszen S4 -nek
nincs m
as 2 index
u reszcsoportja.
Legyen K kocka. A kozeppontos szimmetria a Sym (K) csoport centrum
ahoz tartozik, m
asodrend
u, es nincs benne a Sym+ (K) mozgascsoportban. Ezert az
altala generalt Z2 -vel izomorf reszcsoport a mozgascsoport direkt kiegesztoje, azaz Sym (K)
= Sym+ (K) Z2 ervenyes.
Vegy
uk sz
amba Sym+ (K) identitastol k
ulonbozo elemeit. Ezek mindannyian forgat
asok, megpedig olyan tengely kor
ul, amely ket atellenes
cs
ucsot k
ot
ossze (0. tpus), ket szemkozti el felezopontjat koti ossze (1.
tpus), vagy pedig ket szemkozti lap kozeppontjat koti ossze (2. tpus).
A 0. tpusba 4 tengely kor
ul 2-2 forgatas, az 1. tpusba 6 tengely kor
ul
1-1 forgat
as, a 2. tpusba 3 tengely kor
ul 3-3 forgatas tartozik, ezert
ezeknek a forgat
asoknak szama osszesen 4 2 + 6 1 + 3 3 = 23. Az identikus transzform
aci
ot is hozzaveve kapjuk, hogy a Sym+ (K) csoport
rendje 24.
Megmutatjuk, hogy Sym+ (K) az S4 szimmetrikus csoporttal izomorf.
Tekints
uk a kocka negy testatlojat, ezeket a kocka szimmetriai egymas
k
ozt permut
alj
ak, ez
altal nyer
unk egy Sym+ (K) S4 homomorfizmust. B
armely transzpozcio eloall alkalmas 1. tpus
u felfordulat kepekent, ezert ez a homomorfizmus sz
urjektv. Miutan a ket csoport rendje
egyenl
o, sz
uksegkeppen injektv is. Tehat Sym+ (K)
= S4 .
A kocka es az oktaeder kozott fennallo dualitas kovetkezteben az oktaeder szimmetriacsoportja es mozgascsoportja ugyanaz, mint a kockae.
Legyen D dodekaeder. Miutan D is kozeppontosan szimmetrikus, a kocka esetehez hasonl
oan Sym (D)
= Sym+ (D) Z2 .
Sz
amba vessz
uk D nem-identikus forgatasait: a kocka esetehez hasonlo
m
odszerrel tpusokba sorolva 10 2 + 15 1 + 6 4 = 59 -et talalunk, az
identit
ast hozz
aveve |Sym+ (D)| = 60.
Megmutatjuk, hogy Sym+ (D) az A5 alternalo csoporttal izomorf. Tekints
uk a dodekaederbe berhato ot kockat, ezeket a dodekaeder szimmetri
ai egym
as k
ozt permutaljak, ezaltal a Sym+ (D) S5 homomorfizmust nyerj
uk. Meggondolhato, hogy barmelyik 0. tpus
u forgatas
lyos polito
pok
6. Szaba
187
kepe h
armas ciklus, b
armelyik 1. tpus
ue ket diszjunkt transzpozcio
szorzata, veg
ul a 2. tpus
uak kepei otos ciklusok. Tehat ennek a homomorfizmusnak a kepe csak paros permutaciokbol all. Viszont az osszes
p
aros permut
aci
o el
o is all kepkent, mert peldaul a harmas ciklusok
gener
atorrendszert alkotnak A5 -ben, es a 0. tpus
u forgatasok segtsegevel az
osszes h
armas ciklus eloallthato. Veg
ul a ket csoport rendjenek
egyenl
osege miatt Sym+ (D) A5 izomorfizmus.
A dodekaeder es az ikozaeder dualis viszonya miatt az ikozaeder mozg
ascsoportja is A5 , es szimmetriacsoportja A5 Z2 .
6.2.9. Definci
o (Poli
edercsoportok). A 6.2.8. Peldaban vizsgalt csoportok jel
olese es hagyom
anyos elnevezese : Sym+ (T ) tetraedercsoport (izomorf
A4 -gyel), Sym+ (K) oktaedercsoport (izomorf S4 -gyel), Sym+ (D) ikozaedercsoport (izomorf A5 -tel);
osszefoglalo nev
uk : poliedercsoportok. Ezek mindannyian fellepnek SO(3) reszcsoportjaikent, es konjugaltsag erejeig egyertelm
uen vannak ertelmezve.
Az al
abbi tetel a veges forgatascsoportok osztalyozasi tetele azt mondja ki,
hogy a 6.2.5-ben es 6.2.8-ban lert peldakkal SO(3) osszes veges reszcsoportjat
megtal
altuk.
6.2.10. T
etel. SO(3) b
armely veges reszcsoportja ciklikus, dieder- vagy poliedercsoport, es gy izomorf a Zn (n 1), Dn (n 2), A4 , S4 es A5 csoportok
k
oz
ul pontosan az egyikkel.
Bizonyt
as : Legyen G SO(3) veges, n = |G| 2. Az S2 egyseggomb SO(3)invari
ans reszhalmaz R3 -ban, ezert tekinthetj
uk G hatasat S2 -n. Jelolj
uk X2
szel S azon elemeinek a halmazat, amelyek stabilizatora nem trivialis. A G
csoport b
armely nem-identikus eleme ket atellenes pontot tart fixen S2 -ben,
megpedig a forg
astengely d
ofespontjait. Ezt a ket pontot nevezz
uk a szoban
forg
o csoportelem p
olusainak. Vilagos, hogy X azonos az osszes lehetseges
p
olus alkotta halmazzal, es gy veges.
t
A 6.1.11.(1) All
as alapj
an az X halmaz G-invarians, gy tekinthetj
uk a G
csoport hat
as
at az X veges halmazon. Minden p X-re jelolj
uk mp -vel a
Gp stabiliz
ator rendjet, ekkor mp 2 egesz szam. Szamlaljuk ossze a polusokat (multiplicit
assal) ketfelekeppen. Eloszor is G minden nem-identikus
eleme 2 p
olust sz
armaztat, gy osszesen 2(n1) polust kapunk. Ekkor viszont
mindegyik p
olust annyiszor szamoltunk, ahany nem-identikus csoportelemnek ugyanaz a p
olusa, vagyis a p X polust (mp 1)-szer. Ezert
X
2(n 1) =
(mp 1) .
pX
(Egeszen pontosan ez a mennyiseg azoknak a (g, p) G X paroknak a

sz
ama, amelyekre g 6= 1 es gp = p.)
188
t
A 6.1.11.(1) All
as miatt ugyanahhoz az orbithoz tartozo p polusokra az mp
rend ugyanakkora. Ezert a jobb oldali osszeget erdemes az orbitok szerint
csoportostani:
X n
2(n 1) =
(mp 1) ,
mp
orbitok
ahol p az orbit egy (tetsz

oleges) reprezentansa, az n/mp szam pedig 6.1.11.(2)
alapj
an az orbit elemsz
ama. Az n szammal vegigosztva az alabbi alapegyenletet kapjuk:

X
1
2
1
.
2 =
n
mp
orbitok
Az egyenlet bal oldala az [1,2) intervallumba, a jobb oldali osszeg minden

tagja pedig az [1/2,1) intervallumba esik. Ezert a tagok szama, azaz a Ghat
as orbitjainak a sz
ama csak 2 vagy 3 lehet.
1. eset: 2 G-orbit van.
Jel
olj
uk m1 -gyel es m2 -vel a megfelelo rendeket, ekkor az alapegyenletbol
atrendezessel
1
1
2
+
=
m1
m2
n
ad
odik. Ez m1 , m2 n miatt csak m1 = m2 = n mellett teljes
ulhet. Ekkor
az egesz G csoport fixen hagy egy atellenes poluspart, azaz G
= Zn ciklikus.
A tov
abbiakban tegy
uk f
ol, hogy 3 G-orbit van. Legyenek a hozzajuk tartozo
rendek n
ovekv
o sorrendben m1 m2 m3 . Az alapegyenletbol atrendezessel
az
1
1
1
2
+
+
=1+
m1
m2
m3
n
egyenletet kapjuk. Ebb
ol m1 = 2 kovetkezik, ugyanis m1 3 eseten a bal
oldal legfeljebb 1 lenne. Az alapegyenlet ezzel az
1
1
1
2
+
= +
m2
m3
2 n
alakra reduk
alhat
o. Itt m2 csak 2 vagy 3 lehet, ugyanis m2 4 eseten a bal
oldal legfeljebb 1/2 lenne.
2. eset: m2 = 2.
Ekkor az alapegyenletb
ol m3 = n/2 kovetkezik. Ez azt jelenti, hogy G-nek
van egy n/2 rend
u, azaz 2 index
u reszcsoportja, amelynek az elemei ugyanazon tengely k
or
uli forgat
asok. Emiatt ez a reszcsoport ciklikus. A G csoport
fennmarad
o elemei m1 = m2 = 2 miatt mindannyian masodrend
uek, azaz
felfordulatok. Ezek a felfordulatok a harmadik, ketelem
u orbitot onmagaba
kepezik, ezert tengelyeik merolegesek az n/2 rend
u ciklikus reszcsoport tengelyere. Ezek
ol a meg
allaptasokbol mar latszik, hogy a 6.2.5-beli masodik
peld
aban szerepl
o Dn/2 diedercsoportrol van szo.
lyos polito
pok
6. Szaba
189
A tov
abbiakban legyen m2 = 3. Ekkor az alapegyenlet az
1
1
2
= +
m3
6 n
alakot
olti, ahonnan k
ovetkezik, hogy m3 csak 3, 4 vagy 5 lehet.
3. eset: m3 = 3.
Ekkor az egyenletb
ol n = 12. Tekints
uk a harmadik orbitot: ez egy negy pontb
ol
all
o halmaz az S2 g
ombfel
uleten, amely invarians azokra a harmadrend
u
forgat
asokra, amelyeknek a tengelyei az origon es a negy pont valamelyiken
haladnak
at. Emiatt a pontok harmankent szabalyos haromszoget fesztenek
ki, azaz egy
utt szab
alyos tetraedert. A G csoport ennek a tetraedernek a
forgat
asaib
ol
all es 12 rend
u, ezert azonos a tetraeder mozgascsoportjaval.
4. eset: m3 = 4.
Ekkor n = 24. Most a harmadik orbit hatelem
u ; megmutatjuk, hogy egy oktaeder hat cs
ucs
ar
ol van sz
o. Valasszuk ki egyik
uket. A rajta atmeno tengely
k
or
uli forgat
asokb
ol
all
o negyedrend
u ciklikus reszcsoport a tobbi ot pontbol
all
o halmazt saj
at mag
aba kepezi, ezert kozt
uk kell lennie a kivalasztottal atellenes pontnak, valamint a maradek negynek negyzetet kell kifesztenie egy
a tengelyre mer
oleges skban. Miutan a kivalasztott pont barmelyik lehet az
orbit hat eleme k
oz
ul, k
ovetkezik, hogy az orbit kozeppontosan szimmetrikus, es gy val
oban oktaedert feszt ki. A G csoport ennek az oktaedernek a
forgat
asaib
ol
all es 24 rend
u, ezert azonos az oktaeder mozgascsoportjaval.
5. eset: m3 = 5.
Ekkor n = 60. A harmadik orbit 12 elem
u. Egyik elemet kivalasztva a rajta
atmen
o tengely k
or
uli
ot
odrend
u szimmetria miatt a maradek 11 pont csak
u
gy helyezkedhet el, hogy egyik
uk a kivalasztottal atellenes pont es a tobbi 10 ket szab
alyos
otsz
oget alkot a tengelyre meroleges skokban. Az orbit
teh
at k
ozeppontosan szimmetrikus es a ket otszog is egymas kozeppontosan
szimmetrikus kepei. A 12 pont barmelyikenek egyenlo a tavolsaga a hozza kozelebb es
o
otsz
og mindegyik cs
ucsatol, es ez a tavolsag ugyanakkora a 12 pont
b
armelyike eseten. Ezekb
ol a tulajdonsagokbol mar latszik, hogy az orbit egy
ikozaeder cs
ucsaib
ol
all. A G csoport ennek az ikozaedernek a forgatasaibol
all es 60 rend
u, ezert azonos az ikozaeder mozgascsoportjaval.

Megjegyzesek. (1) A 6.2.10. Tetel bizonytasa a veges forgatascsoportokat az
SO(3)-beli konjug
alts
ag erejeig osztalyozza. Ez egybeesik az izomorfia szerinti
oszt
alyoz
assal.
(2) Az O(3)
= SO(3) Z2 izomorfiat felhasznalva a 6.2.10. Tetelbol konnyen
levezethet
o O(3) veges reszcsoportjainak a teljes osztalyozasa. Nem nehez
meggondolni peld
aul, hogy ezek kozott a csoportok kozott csak a G Z2
(G SO(3)) alak
uak azok, amelyek nem izomorfak a 6.2.10-ben felsoroltak
egyikevel sem.
190
6.3. Szab
alyos polit
opok
Az el
oz
o szakaszban l
attuk, hogy 2 es 3 dimenzioban szoros kapcsolat van
a veges izometriacsoportok es a szabalyos sokszogek, illetve szabalyos poliederek szimmetri
ai k
oz
ott. A magasabb dimenzioj
u szabalyos politopokat
is szimmetriatulajdons
agaikon kereszt
ul definialjuk, majd hasonlosag erejeig
oszt
alyozzuk
oket.
6.3.1. Definci
o (Lapz
aszl
o). Legyen P E politop, tegy
uk fol, hogy
dim P = d. A P polit
op lapz
aszloin azokat az (L0 , L1 , . . . , Ld1 ) sorozatokat
ertj
uk, ahol minden i-re Li < P lap, dim Li = i, es minden i < j -re Li < Lj .
Az L(P ) laph
al
oban b
armely valodi lapokbol allo maximalis rendezett lanc
hossza d, azaz 0-t
ol (d 1) -ig minden dimenzioban szerepel benne lap. Emiatt P lapz
aszl
oi pontosan az L(P ) laphalo valodi lapokbol allo maximalis
rendezett l
ancai.
Ebb
ol az is k
ovetkezik, hogy P barmely valodi lapja (sot, valodi lapok barmely tartalmaz
asra rendezett reszhalmaza) belefoglalhato P -nek legalabb egy
lapz
aszl
oj
aba.
t
6.3.2. All
as. Ha a P politop egy szimmetriaja P valamely lapzaszlojat
onmag
ara kepezi, akkor ez a szimmetria identikus P -n.
Bizonyt
as : Feltehet
o, hogy dim P = d. Feleltess
uk meg az (L0 , L1 , . . . , Ld1 )
lapz
aszl
onak azt az egyetlen E-beli (F1 , F2 , . . . , Fd ) zaszlot (l. 6.1.15), amelyre hLi1 i = relFi es Fi hLi i (i = 1, . . . , d 1), valamint Fd az hLd1 i
hipersk hat
arolta, P -t tartalmazo felter. A megfeleltetes egyertelm
usege miatt a sz
oban forg
o szimmetria fixen hagy egy E-beli zaszlot, ezert a 6.1.15-beli
hatodik peld
ara hivatkozva ez a szimmetria csak identikus lehet.
6.3.3. Definci
o (Szab
alyos polit
op). A P E politopot szabalyosnak
mondjuk, ha a Sym (P ) csoport tranzitvan hat P lapzaszloi halmazan.
tas miatt ez a hatas egyszereHa dim P = d es P szab
alyos, akkor a 6.3.2. All
sen tranzitv. Ezert ilyenkor a Sym (P ) csoport rendje egyenlo P lapzaszloinak
tas kovetkezteben barmely (nem feltetlen
a sz
am
aval. Ugyancsak a 6.3.2 All
ul
szab
alyos) d-dimenzi
os P politop eseteben egy lapzaszlot valamelyik masikba
P -nek legfeljebb egy szimmetriaja vihet, ezert altalaban a szimmetriacsoport
rendje legfeljebb a lapz
aszl
ok szamaval egyenlo. A szabalyossag defincioja
teh
at a polit
op lehet
o legnagyobb mertek
u szimmetriajat koveteli meg.
K
onnyen ellen
orizhet
o, hogy d = 2 es d = 3 eseten a szabalyos politopok
pontosan azok a soksz
ogek, illetve poliederek, amelyek a szokasos hetkoznapi
ertelemben szab
alyosak.
lyos polito
pok
6. Szaba
191
t
6.3.4. All
as. Legyen P E szabalyos politop.
(1) P -nek letezik k
or
ulrt hipergombje (azaz olyan hipergomb, amely P
mindegyik cs
ucs
an
athalad), valamint bert hipergombje (azaz olyan
hiperg
omb, amelyet P mindegyik hiperlapja erint). E ket hipergombnek
k
oz
os a k
ozeppontja.
(2) P b
armely val
odi lapja szabalyos politop.
(3) Ha f : E E 0 hasonl
osag, akkor az f (P ) politop is szabalyos.
Bizonyt
as : (1): A Sym (P ) I(E) veges izometriacsoportnak 6.2.1 szerint
letezik fixpontja, legyen ez O. A P politop cs
ucsai P szabalyossaga miatt ennek a veges csoportnak egy orbitjat alkotjak, ezert mindannyian ugyanolyan
t
avol vannak O-t
ol es egy O kor
uli hipergombre illeszkednek. A hiperlapok
halmaz
an a Sym (P ) csoport ugyancsak tranzitvan hat, ezert O tavolsaga
ugyanannyi mindegyik hiperlapot tarto hipersktol, azaz ezek a hiperskok
egy O k
or
uli hiperg
omb
ot erintenek. Miutan ez a hipergomb P -nek reszhalmaza, az erintesi pontok magukon a hiperlapokon vannak.
(2): Ha L a P polit
op tetsz
oleges valodi lapja, akkor L lapzaszloi pontosan a
P polit
op L-et tartalmaz
o lapzaszloinak az L valamely hiperlapjaban vegzodo
kezd
oszeletei. Ezert Sym (P )-nek az a reszcsoportja, amely az L-et onmagara
kepez
o szimmetri
akb
ol
all, tranzitvan hat L lapzaszloi halmazan.
(3): Egyr
eszt az f (P ) politop lapzaszloi pontosan az f (L0 ), f (L1 ), . . . ,
f (Ld1 ) alak
u sorozatok, ahol (L0 , L1 , . . . , Ld1 ) a P lapzaszloja, masreszt
Sym f (P ) = f Sym (P ) f 1 . Ezekbol az alltas rogton kovetkezik.
Megjegyzes. A tov
abbiakban a P szabalyos politop kozeppontjanak mondjuk a k
or
ulrt (vagy bert) hipergomb kozeppontjat. Miutan 6.3.4.(2) szerint
P lapjai is szab
alyosak, tekinthetj
uk a lapok kozeppontjainak a rendszeret,
ezek is erdekes szimmetriatulajdonsagokat folmutato veges pontrendszerek.
Mindegyik lap k
ozeppontja a szoban forgo lap Sym (P )-beli stabilizatoranak (azaz a lapot mint reszhalmazt onmagaba kepezo csoportelemek alkotta
reszcsoportnak) az egyetlen fixpontja a lap affin burkaban. Barmely rogztett
1 i d mellett az i-dimenzios lapok kozeppontjai Sym (P ) egy orbitj
at alkotj
ak, es gy egy (i-t
ol f
uggo sugar
u) hipergombon helyezkednek el P
k
ozeppontja k
or
ul. Tekints
uk peldakeppen a d = 3, i = 1 esetet: a szabalyos tetraeder elfelez
o pontjai egy szabalyos oktaeder cs
ucsai, mg a tobbi
h
aromdimenzi
os szab
alyos politop elfelezo pontjai felig szabalyos poliedert
fesztenek ki : kuboktaedert a kocka es az oktaeder eseteben, ikozidodekaedert

az ikozaeder es a dodekaeder eseteben. K
ulonos figyelmet erdemel az i = d1
eset, azaz a hiperlapok k
ozeppontjainak a rendszere, ezek a pontok eppen a
bert hiperg
omb erintesi pontjai.
192
6.3.5. T
etel. Jel
olje Q a P E politop hiperlapjai kozeppontjainak a konvex
burk
at. Ha P szab
alyos, akkor Q is szabalyos politop, es P -hez kepest dualis
kombinatorikai szerkezet
u.
Bizonyt
as : A pol
aris polit
op 3.4-beli konstrukciojat es tulajdonsagait haszn
aljuk ki. V
alasszuk orig
onak a P politop kozeppontjat, ezaltal az E teret
azonostjuk a V euklideszi vektorterrel. A skalaris szorzas segtsegevel a V
du
alis teret V -vel azonosnak tekinthetj
uk. (Ennel az azonostasnal a v V
vektornak az az v : V R linearis forma felel meg, amelynel v (w) =
= hv, wi (w V ) ; itt a v 7 v lekepezes nyilvan linearis izomorfizmus V
es V k
oz
ott.)
Mivel most V = V = E, a P V polaris politop P -vel egy
utt ugyancsak
az E terben van. Feltehetj
uk, hogy P bert hipergombje egysegnyi sugar
u.
Legyen w a P polit
op cs
ucsa. Ekkor a Hw = {v V : hv, wi = 1} affin
hipersk P -nak, azaz P -nek egy hiperlapjat tartalmazza es gy a P -be bert
egysegg
omb
ot erinti. Ezert kwk = 1 es w az erintesi pont. Tehat w valoban P
egy lapj
anak, megpedig a w lapnak a kozeppontja. Miutan a w 7 w megfeleltetes bijektv P cs
ucsai es P hiperlapjai kozott, a P polaris politopnak
a cs
ucsai val
oban pontosan P hiperlap-kozeppontjai, azaz Q = P .
Nyilv
anval
o, hogy Sym (Q) = Sym (P ). Az L(P ) es L(Q) laphalok dualisan
izomorf volta miatt bijektv kapcsolat all fenn P es Q lapzaszloi kozott, megpedig a laponkenti dualiz
al
assal, azaz az (L0 , L1 , . . . , Ld1 ) 7 (Ld1 , . . . , L1 ,

L0 ) hozz
arendelessel. B
armely f Sym (P ) szimmetrianal f (Li ) = f (Li ) ,
ezert a szimmetriacsoport a Q politop lapzaszloi halmazan is tranzitvan
hat.
Megjegyzes. Ha P es Q a 6.3.5. Tetel szerinti viszonyban all, akkor Q-nak
a k
oz
os k
ozeppontb
ol t
orteno alkalmas arany
u nagytasaval elerheto, hogy
P cs
ucsai essenek Q hiperlap-kozeppontjaiba. Tehat a szabalyos politopok
hasonl
os
agi oszt
alyai k
oreben a tetelben lert geometriai dualitasi viszony
szimmetrikus rel
aci
o.
6.3.6. P
eld
ak

Standard d-szimplexnek nevezz
uk a d = conv {e1 , e2 , . . . , ed+1 }
Rd+1 polit
opot. A d szimplex az x1 + x2 + . . . + xd+1 = 1 egyenlet
u
hiperskot feszti ki az Rd+1 koordinataterben. d lapzaszloi bijektv
kapcsolatban
allnak az {1,2, . . . , d + 1} halmaz permutacioival annak
az (L0 , L1 , . . . , Ld1 ) Sd+1 megfeleltetesnek a reven, amelynel
L0 = {e(1) } es minden 1 i (d1) -re Li = conv Li1 {e(i+1) } .
Az Sd+1 szimmetrikus csoport a koordinatak permutacioi reven izometrikusan hat az Rd+1 teren es az d szimplexet onmagara kepezi. Ezert
d szimmetriacsoportj
anak legalabb annyi eleme van, mint a lapzaszlok
lyos polito
pok
6. Szaba
193
sz
ama, teh
at d szab
alyos politop es Sym (d )
= Sd+1 . Egy politopot
szab
alyos d-dimenzi
os szimplexnek nevez
unk, ha hasonlo d -hez.

A d = conv {(1, 1, . . . , 1)} Rd politopot (ahol az elolejek
kiv
alaszt
as
at az o
uk) stansszes lehetseges 2d modon tekintetbe vessz
dard d-kock
anak nevezz
uk. A lapzaszlok leszamlalasahoz kenyelmesebb
a hozz
a hasonl
o [0,1]d egysegkockat tekinteni, amelyben az origobeli cs
uccsal kezd
od
o lapzaszlok nyilvanvaloan bijektv megfeleltetesben
allnak d1 lapz
aszl
oival. Miutan d cs
ucsainak a szama 2d , ebbol az
d
ad
odik, hogy a standard d-kockanak 2 d! lapzaszloja van. Tekints
uk
O(d)-nek azt a reszcsoportjat, amely a koordinatakon (egymastol f
uggetlen
ul) vegrehajthat
o elojelvaltasokbol, tovabba a koordinatak permut
aci
oib
ol
all. Nem nehez ellenorizni, hogy ez a csoport a Zd2 o Sd szemidirekt szorzat (ahol Sd u
gy hat a Zd2 normaloszton, hogy a tenyezoket
permut
alja). Ezek a transzformaciok mindannyian d szimmetriai, es
ennek a csoportnak a rendje 2d d! . Igy tehat d szabalyos politop, es
Sym (d )
unk,
= Zd2 o Sd . Egy politopot d-dimenzios kockanak nevez
ha hasonl
o d -hez.
A d = conv ({e1 , e2 , . . . , ed }) Rd politopot standard d-dimenzi
os keresztpolit
opnak nevezz
uk. A conv ({e1 , e2 , . . . , ed }) hiperlap a
d1 szimplexszel azonos, es d -nek 2d egybevago hiperlapja van. Ezert
d lapz
aszl
oinak a sz
ama 2d d! . Miutan d cs
ucsai eppen d hiperlapd
d
jainak a k
ozeppontjai, Sym ( ) = Sym ( ), es d es d egymas geometriai du
alisai. Teh
at d is szabalyos politop es Sym (d )
= Zd2 o Sd .
Egy polit
opot szab
alyos d-dimenzios keresztpolitopnak nevez
unk, ha
hasonl
o d -hez.
6.3.7. Definci
o (Cs
ucsalakzat). Legyen P E szabalyos politop, dim P
1, es legyen A a P polit
op cs
ucsa. Jelolj
uk V -vel a P politop A-val szomszedos cs
ucsainak a halmaz
at. A V halmaz tehat azokbol a P -beli B cs
ucsokbol
all, amelyekre az [A, B] szakasz ele P -nek. A P politop A-beli cs
ucsalakzatan
a C(A, P ) = conv (V ) polit
opot ertj
uk. A P politop szabalyos volta miatt az
osszes A P cs
ucsra a C(A, P ) cs
ucsalakzat egybevago, ezert bevezetj
uk ra
az A-t
ol f
uggetlen C(P ) jel
olest. A C(P ) cs
ucsalakzatot tehat a P politop
egybev
ag
os
ag erejeig egyertelm
uen hatarozza meg.
t
6.3.8. All
as. Legyen P szabalyos politop, dim P = d 1, A P tetszoleges cs
ucs, L < P tetsz
oleges hiperlap, es O a P kozeppontja. Ekkor:
(1) dim C(A, P ) = d 1 es hC(A, P )i az hA, Oi egyenesre meroleges hipersk.
(2) C(A, P ) szab
alyos politop.
194

(3) P cs
ucsainak a sz
ama a |Sym (P )| |Sym C(A, P ) | hanyadossal, hiperlapjainak a sz
ama a |Sym (P )| |Sym (L)| hanyadossal egyenlo.
Bizonyt
as : (1): Tekints
uk az A cs
ucs stabilizatorat a Sym (P ) szimmetriacsoportban, ez pontonkent fixen tartja az hA, Oi egyenest. Az A-val szomszedos
P -beli cs
ucsok V halmaza a Sym (P )A stabilizator egy orbitja, ezert benne van egy hA, Oi-ra mer
oleges hiperskban. Veg
ul dimhA, V i = dim P = d
miatt dim C(A, P ) = dimhV i = d 1.
(2): Jel
olje H a hC(A, P )i hiperskot. Az L H L megfeleltetes minden i-re bijektv a P polit
op A-t tartalmazo (i + 1) -dimenzios lapjai es a
C(A, P ) cs
ucsalakzat i-dimenzios lapjai kozott. Ezaltal C(A, P ) lapzaszloi
es P -nek az A cs
uccsal kezd
odo lapzaszloi kozott kapunk bijektv megfeleltetest. Az ut
obbi halmazon a Sym (P )A stabilizator tranzitvan hat, ugyanakkor
Sym (P )A Sym C(A, P ). Ezert C(A, P ) szabalyos.
(3): Tekints
uk a Sym (P ) csoport hatasat egyreszt a cs
ucsok halmazan, masreszt a hiperlapok halmaz
an; az alltas kozvetlen
ul adodik 6.1.11.(2)-bol.
6.3.9. P
eld
ak. B
armely szabalyos sokszog cs
ucsalakzata szakasz. A haromdimenzi
os szab
alyos poliederek koz
ul a tetraeder, a kocka es a dodekaeder
cs
ucsalakzata szab
alyos h
aromszog, az oktaedere negyzet, az ikozaedere szab
alyos
otsz
og. A 6.3.6-beli magasabb dimenzios szabalyos politopok koz
ul a
szab
alyos d-szimplex es a d-dimenzios kocka cs
ucsalakzata szabalyos (d 1)szimplex, a szab
alyos d-dimenzios keresztpolitope szabalyos (d1)-dimenzios
keresztpolit
op.
6.3.10. Definci
o (Schl
afli-szimb
olum). A legalabb 2-dimenzios szabalyos P polit
opokra a d = dim P dimenzio szerinti rekurzioval ertelmezz
uk az
(s1 , s2 , . . . , sd1 ) Schl
afli-szimbolumot (megpedig 2-nel nagyobb egesz szamoknak egy P -t
ol f
ugg
o, d 1 hossz
usag
u sorozatat) a kovetkezokeppen.
Ha d = 2, akkor s1 egyenl
o a P sokszog oldalszamaval.
Tegy
uk fel, hogy d > 2 es minden d-nel alacsonyabb (legalabb 2) dimenzioj
u
polit
opra m
ar defini
altuk a Schlafli-szimbolumot. Legyen ekkor s1 a P -beli
2-dimenzi
os lapok oldalsz
ama, es legyen (s2 , . . . , sd1 ) a C(P ) cs
ucsalakzat
Schl
afli-szimb
oluma.
t
6.3.11. All
as. A P szab
alyos politop Schlafli-szimbolumat az L(P ) laphalo
egyertelm
uen meghat
arozza, megpedig a kovetkezokeppen :
Legyen 1 i d 1 tetszoleges. Valasszunk olyan Li2 , Li+1 L(P )
elemeket, hogy dim Li2 = i 2, dim Li+1 = i + 1 es Li2 < Li+1 teljes
uljon.
Tekints
uk a laph
al
o Li2 es Li+1 kozotti intervallumat, azaz az
[Li2 , Li+1 ] = {L L(P ) : Li2 L Li+1 }
lyos polito
pok
6. Szaba
195
reszben rendezett halmazt. Ez az intervallum izomorf valamilyen sokszog laph

al
oj
aval; az si sz
am ennek a sokszognek az oldalszama.
Bizonyt
as : Az
allt
ast i szerinti teljes indukcioval latjuk be. Az i = 1 kiindulo
esetben az [, L2 ] intervallum a 2-dimenzios L2 lap laphaloja, ezert az alltas
ekkor mag
at
ol ertet
od
o. Ha i > 1, akkor szemelj
unk ki egy A P cs
ucsot,
es az (i 1)-re vonatkoz
o indukcios feltevest a C(A, P ) cs
ucsalakzatra alkalmazzuk: az [A, P ] intervallum a C(A, P ) cs
ucsalakzat laphalojaval izomorf,
es ennel az izomorfizmusn
al az [Li2 , Li+1 ] L(P ) intervallum eggyel
alacsonyabb dimenzi
oj
u lapok k
ozti intervallumnak felel meg L C(A, P ) -ben.
6.3.12. K
ovetkezm
enyek.
(1) Ha a P szab
alyos politop Schlafli-szimboluma (s1 , . . . , sd1 ) es L P
tetsz
oleges k-dimenzi
os lap, ahol 2 k d, akkor az L politop Schlafliszimb
oluma (s1 , . . . , sk1 ).
(2) Ha a P es Q szab
alyos politopok dualis kombinatorikai szerkezet
uek es
P Schl
afli-szimb
oluma (s1 , . . . , sd1 ), akkor Q-e (sd1 , . . . , s1 ).
Bizonyt
as : (1): Az L polit
op laphaloja az [, L] intervallum L(P )-ben, ezert
az si (i = 1, . . . , k 1) sz
amokat 6.3.11 szerint meghatarozo [Li2 , Li+1 ]
intervallumok azonosak P es L eseteben.
(2): Az L(P ) es L(Q) laph
alok dualisan izomorfak, ezert 6.3.11-bol rogton
k
ovetkezik az eredmeny.
6.3.13. P
eld
ak. A dodekaeder Schlafli-szimboluma (5,3), az ikozaedere (3,5).
A dimenzi
o szerinti indukci
oval konnyen lathato, hogy a szabalyos szimplex
Schl
afli-szimb
oluma (3, . . . ,3), a kockae (4,3, . . . ,3), a keresztpolitope (3, . . . ,3,4).
6.3.14. Definci
o ((P )). Tetszoleges, legalabb 2-dimenzios P szabalyos
polit
opra (P )-vel jel
olj
uk az l2 /4r2 mennyiseget, ahol l a P elenek a hossza,
r pedig a P k
ore rhat
o hipergomb sugara.
Az (P ) sz
am nyilv
anval
oan invarians a hasonlosagi transzformaciokkal szemben.
K
ozvetlen sz
amol
assal k
onnyen ellenorizheto, hogy (d ) = (d+1)/2d, (d )
d
= 1/d es ( ) = 1/2.
6.3.15. Lemma. Ha (s1 , . . . , sd1 ) a P szabalyos politop Schlafli-szimboluma,
akkor
cos2 s1
.
(P ) = 1
C(P )
196
Bizonyt
as : Legyen O a P politop kozeppontja, A egy cs
ucsa, B es C a
C(A, P ) cs
ucsalakzat ket szomszedos cs
ucsa, O0 a kozeppontja, l0 az elhossza.
Jel
olj
uk 2-vel az ABO egyenloszar
u haromszog O-nal levo szarszoget. Ekkor:
az ABO h
aromsz
ogb
ol (P ) = l2 /4r2 = sin2 ,
a BCA egyenl
osz
ar
u h
aromszogbol cos(/s1 ) = l0 /2l, es
az ABO h
aromsz
og B-hez tartozo magassaga r0 = l cos .

2
2
Ezeket a formul
akat, valamint az l0 = 4r0 C(A, P ) egyenloseget osszevetve
(P ) = sin2 = 1cos2 = 1
2
2
2
cos2 s1
r0
r 0 l0

=
1
=
1
l2
C(P )
l2 4r0 2 C(A, P )
ad
odik.
6.3.16. T
etel. A legal
abb 2-dimenzios szabalyos politopokat a Schlafli-szimb
olum hasonl
os
uen meghatarozza.
Bizonyt
as : A d dimenzi
o szerinti teljes indukcioval belatjuk, hogy ha P es Q
ket d-dimenzi
os szab
alyos politop, amelyeknek a Schlafli-szimboluma ugyanaz
az (s1 , . . . , sd1 ) sorozat, akkor P es Q hasonlo.
A d = 2 kiindul
o esetben ez valoban gy van, hiszen barmely ket egyenlo
oldalsz
am
u szab
alyos soksz
og hasonlo.
Tegy
uk fel, hogy d > 2 es d-nel kisebb dimenziokban az alltas igaz. Legyen
L < P es M < Q egy-egy hiperlap, ekkor 6.3.12(1)-et alkalmazva az indukci
os felteves szerint L es M hasonlo. Tekints
unk egy olyan f hasonlosagi
transzform
aci
ot, amelyre f (M ) = L es amely a Q-t tartalmazo hM i szerinti felteret a P -t tartalmaz
o hLi szerinti felterre kepezi. Megmutatjuk, hogy
ekkor f (Q) = P .
lyos polito
pok
6. Szaba
197
A C(P ) es C(Q) cs
ucsalakzatok Schlafli-szimboluma is egyenlo, ezert az in
dukci
os felteves miatt a ket cs
ucsalakzat hasonlo. Igy C(P ) = C(Q) .
A 6.3.15. Lemm
at alkalmazva (es felhasznalva, hogy s1 ugyanannyi P es Q
eseteben) ebb
ol (P ) = (Q) kovetkezik. Emellett nyilvan (Q) = f (Q) .
Jel
olje O a P polit
op k
ozeppontjat, r a kor
ulrt hipergomb sugarat, l az elhosszt. Az f (Q) polit
op elhossza (miut
a
n
megegyezik
f (M ) = L elhosszaval)

ugyancsak l, ezert (P ) = f (Q) miatt f (Q) kor
ulrt hipergombje is r sugar
u. Mindket g
omb k
ozeppontja az hLi hiperskra L kozeppontjaban alltott
mer
oleges egyenesen van ugyanabban a felterben. Igy a sugarak egyenlosege
miatt a ket hiperg
omb azonos.
Tekints
uk L egy (d 2)-dimenzios F lapjat. Az L politop egy F -ben vegzodo
lapz
aszl
oj
at pontosan ketfelekeppen lehet kiegeszteni P lapzaszlojava. Az
egyiket a m
asikba viv
o szimmetria pontonkent helyben hagyja F -et, es ezen
kv
ul az O pontot is, ezert csak a H = hF, Oi hiperskra vonatkozo t
ukrozes
lehet. Ugyanezt P helyett az f (Q) politopra is elmondhatjuk, ezert a H (L)
polit
op P -nek is es f (Q)-nak is hiperlapja.
Miut
an b
armelyik hiperlapb
ol barmelyik masik hiperlapba el lehet jutni (d
2)-dimenzi
os lapok menten csatlakozo hiperlapok alkalmas sorozataval, az
el
oz
o lepes induktv alkalmazasaval kapjuk, hogy P es f (Q) hiperlapjai azonosak. Ezert P = f (Q).
6.3.17. K
ovetkezm
eny. Barmely (legalabb 2-dimenzios) P politopra az
(P ) sz
am csak P Schl
afli-szimbolumatol f
ugg.
A 6.3.17. K
ovetkezmeny alapjan olyan (s1 , s2 , . . . , sd1 ) sorozat eseteben,
amelyhez tal
alhat
o olyan politop, amelynek ez a Schlafli-szimboluma, bevezethetj
uk az (s1 , s2 , . . . , sd1 ) jelolest.
Most a dimenzi
o szerinti indukcioval attekintj
uk, hogy a 6.3.15. Lemma milyen korl
atoz
ast von maga utan a politopok Schlafli-szimbolumaikent fellepo
(s1 , s2 , . . . , sd1 ) sz
amsorozatokra nezve. Eloszor a 6.3.15-bol kozvetlen
ul lesz
urhet
o egyenl
otlensegeket rogztj
uk.
6.3.18. Lemma. Ha a (s1 , s2 , . . . , sd1 ) sorozat egy politop Schlafli-szimboluma, akkor:
(1) cos2 (/s1 ) < (s2 , s3 , . . . , sd1 )es
(2) (s2 , s3 , . . . , sd1 ) > 1/4.
Bizonyt
as : (1): Ha P a sz
oban forgo politop, akkor az egyenlotlenseg 6.3.15b
ol (P ) > 0 miatt k
ozvetlen
ul adodik.
(2): R
ogt
on k
ovetkezik (1)-bol, mert s1 3 miatt cos2 (/s1 ) 1/4.
198
Amikor az indukci
os okoskodas soran eggyel magasabb dimenzioba lep
unk,
6.3.18.(2) korl
atozza, hogy az elozo lepesben talalt sorozatok koz
ul melyek
lephetnek f
ol cs
ucsalakzat Schlafli-szimbolumakent, es 6.3.18.(1) korlatozza,
hogy ezek ele mely sz
amok ker
ulhetnek s1 -kent. Mivel a cos2 (/x) f
uggveny
(x 2 mellett monoton n
ovekedve) 1-hez tart, a 6.3.18.(1) egyenlotlenseg
csak veges sok s1 -erteket enged meg.
d = 2:
Minden n 3-ra letezik szabalyos n-szog. Ennek a Schlafli-szimboluma (n),
a hozz
a tartoz
o -ertek pedig (n) = sin2 (/n).
d = 3:
Ha (s1 , s2 ) egy 3-dimenzi
os szabalyos politop Schlafli-szimboluma, akkor
6.3.18.(2) miatt sin2 (/s2 ) > 1/4, ahonnan s2 csak 3, 4 vagy 5 lehet.
s2 = 3 eseten 6.3.18.(1) alkalmazasaval cos2 (/s1 ) < 3/4, ahonnan s1 csak
3, 4 vagy 5 lehet.
s2 4 eseten 6.3.18.(1)-b
ol cos2 (/s1 ) < 1/2 adodik, ahonnan s1 = 3 kovetkezik.
A d = 3 esetben teh
at csak a (3,3), (4,3), (5,3), (3,4) es (3,5) Schlafliszimb
olumok fordulhatnak elo. Ezek valoban rendre a szabalyos tetraederhez,
a kock
ahoz, a dodekaederhez, az oktaederhez es az ikozaederhez tartoznak.
A megfelel
o -ertekek rendre
1
3 5
2
(4,3) = ,
(5,3) =
0,127,
(3,3) = ,
3
3
6
5 5
1
(3,5) =
0,276.
(3,4) = ,
2
10
d = 4:
Ha az (s1 , s2 , s3 ) sz
amh
armas eloall mint valamely 4-dimenzios szabalyos polit
op Schl
afli-szimb
oluma, akkor 6.3.18.(2) miatt (s2 , s3 ) > 1/4, ezert a fenti
list
ab
ol csak (s2 , s3 ) = (3,3), (4,3), (3,4) vagy (3,5) johet szoba.
(s2 , s3 ) = (3,3) eseten 6.3.17.(1) alkalmazasaval cos2 (/s1 ) < 2/3, ahonnan
s1 csak 3, 4 vagy 5 lehet.
Ha (s2 , s3 ) = (4,3), (3,4) vagy (3,5), akkor 6.3.18.(1)-bol cos2 (/s1 ) < 1/2,
ahonnan s1 = 3 k
ovetkezik.
A d = 4 esetben teh
at csak a (3,3,3), (4,3,3), (5,3,3), (3,4,3), (3,3,4) es (3,3,5)
Schl
afli-szimb
olumok fordulhatnak elo. Ezek koz
ul (3,3,3), (4,3,3) es (3,3,4) a
szab
alyos 4-dimenzi
os szimplexnek, kockanak, illetve keresztpolitopnak felel
meg. A hat lehetseges esetben a megfelelo -ertekek rendre
5
1
73 5
(3,3,3) = ,
(4,3,3) = ,
(5,3,3) =
0,018,
8
4
16
lyos polito
pok
6. Szaba
1
(3,4,3) = ,
4
199
1
(3,3,4) = ,
2
3 5
(3,3,5) =
0,095.
8
d 5:
Megmutatjuk, hogy csak a (3, . . . ,3), a (3, . . . ,3,4), vagy a (4,3, . . . ,3) sorozat
lehet valamilyen d-dimenzi
os szabalyos politop Schlafli-szimboluma.
Teljes indukci
ot alkalmazunk d szerint. Tegy
uk fel, hogy d 1 dimenzioban
csak a (d 2 hossz
us
ag
u) (3, . . . ,3) es a (3, . . . ,3,4) sorozat ad 1/4-nel nagyobb -erteket. (Ez d = 5 eseten az elozo lista alapjan mar gy van.) Ekkor a
cs
ucsalakzat Schl
afli-szimb
oluma csak (s2 , . . . , sd1 ) = (3, . . . ,3) (azaz szimplex, = d/2(d 1)) vagy (s2 , . . . , sd1 ) = (3, . . . ,3,4) (azaz keresztpolitop,
= 1/2) lehet.
Ha (s2 , . . . , sd1 ) = (3, . . . ,3), akkor 6.3.18.(1) miatt cos2 (/s1 ) < d/2(d1),
ahonnan s1 csak 3 vagy 4 lehet, ezekkel = (d + 1)/2d, illetve = 1/d < 1/4.
Ha (s2 , . . . , sd1 ) = (3, . . . ,3,4), akkor pedig cos2 (/s1 ) < 1/2, ahonnan s1 =
= 3 k
ovetkezik, amellyel = 1/2.
Az indukci
os
allt
as teh
at tovabboroklodik, ezzel megmutattuk, hogy valoban
csak a mondott h
arom Schl
afli-szimbolum all elo, amelyek eppen a 6.3.6-beli
peld
akhoz tartoznak.
A 4-dimenzi
os esetben h
arom olyan Schlafli-szimbolum bukkant fel, amelyek
nem illeszkednek az ismert peldak koze : (3,4,3), (3,3,5) es (5,3,3). Ezek is
szab
alyos polit
opokhoz tartoznak. Ezeket a politopokat szabalyossaguk bizonyt
asa nelk
ul ismertetj
uk.
6.3.19. P
eld
ak
Tekints
uk a negydimenzios kockaracs egy kockajat es alltsunk mind a
nyolc hiperlapj
ara kifele egy-egy olyan g
ulat, amelynek az u
j cs
ucsat a
szomszedos kocka k
ozeppontjaban vessz
uk fel. A kocka es a nyolc g
ula
egyestese szab
alyos politop, amelyet 24-cellanak neveznek. A 24-cella
Schl
afli-szimb
oluma (3,4,3).
Ugyancsak 24-cell
ahoz jutunk, ha kepezz
uk akar egy negydimezios kocka ketdimenzi
os lapjai kozeppontjainak, akar egy negydimenzios szab
alyos keresztpolit
op elfelezo pontjainak a konvex burkat. A 24-cella
hiperlap-k
ozeppontjai szinten 24-cellat fesztenek ki, azaz ez a szabalyos polit
op
onmag
anak a geometriai dualisa.
Ha R4 -ben tekintj
uk a 4 standard keresztpolitop es a felere zsugortott standard kocka, azaz az 21 4 politop egyestesenek a konvex burk
at, szinten 24-cell
at kapunk. Azonostsuk R4 -et a szokasos modon a
kvaterni
ok algebr
aj
aval, es tekints
uk az egyseggombon ertelmezett f :
: S3 SO(3) fed
ohomomorfizmust. Legyen az A4 SO(3) csoport
200
konkretan a 3 kock
aba bert (barmelyik) szabalyos tetraeder mozg
ascsoportja. Az f 1 (A4 ) S3 csoportot biner tetraedercsoportnak
nevezik. Konvex burka eppen a fenti modon R4 -ben definialt 24-cella.
A 24-cell
anak 24 cs
ucsa es 24 hiperlapja van, cs
ucsalakzatai es hiperlapjai mindannyian szab
alyos oktaederek. Szimmetriacsoportja 1152 rend
u. A biner tetraedercsoport bal-jobb-szorzasai (azaz az x 7 axb alak
u
lekepezesek, ahol a es b rogztett csoportelemek) a 24-cella iranytastart
o szimmetri
ai. Megmutathato, hogy ezek csoportja 4 index
u a szimmetriacsoportban, azaz a mozgasok felet teszi ki.
Alljon
az A5 SO(3) csoport egy olyan R3 -beli ikozaeder mozgasaib
ol, amelynek vannak mindharom koordinatatengellyel parhuzamos
elei. (Peld
aul a 3 oktaeder elein alkalmasan valasztott pontok konvex burkakent el
o
alltott ikozaeder ilyen.) Az f 1 (A5 ) S3 csoportot biner ikozaedercsoportnak nevezik. A conv f 1 (A5 ) politop u
jabb
pelda szab
alyos negydimenzios politopra ; a neve 600-cella, Schlafliszimb
oluma (3,3,5). A 600-cellanak 120 cs
ucsa es 600 hiperlapja van,
cs
ucsalakzatai ikozaederek, hiperlapjai szabalyos tetraederek. Szimmetriacsoportja 14400 rend
u, benne a mozgasok 2 index
u reszcsoportjat a
biner ikozaedercsoport bal-jobb-szorzasai alkotjak.
A 600-cella hiperlap-kozeppontjainak a konvex burka a 600-cella geometriai du
alis
at, a 120-cellat szolgaltatja, amelynek a Schlafli-szimboluma (5,3,3). A 120-cellanak 600 cs
ucsa es 120 hiperlapja van, cs
ucsalakzatai szab
alyos tetraederek, hiperlapjai dodekaederek. Szimmetriacsoportja azonos a 600-cellaeval.
Ezzel (a 6.3.19-beli peld
ak szabalyos voltanak ellenorzesetol eltekintve) bebizonytottuk a szab
alyos politopok alabbi osztalyozasi tetelet.
6.3.20. T
etel (Schl
afli t
etele). Barmely legalabb ketdimenzios szabalyos
polit
op hasonl
o az al
abbi (negy vegtelen sorozatot alkoto es tovabbi ot spo
radikus) p
aronkent egym
ashoz nem hasonlo peldak egyikehez :
d-dimenzi
os szab
alyos szimplex (d = 2,3, . . .),
d-dimenzi
os kocka (d = 2,3, . . .),
d-dimenzi
os szab
alyos keresztpolitop (d = 3,4, . . .),
n-oldal
u szab
alyos sokszog (n = 5,6, . . .),
dodekaeder, ikozaeder, 24-cella, 600-cella, 120-cella.
rben
7. Konvex testek euklideszi te
201
7. Konvex testek euklideszi t

erben
Az euklideszi terben fekv
o idomok nehany metrikus jellemzojet (terfogat,
felszn,
atmer
o, szelesseg) vizsgaljuk. Ennek fontos eszkoze a konvex testek
polit
opokkal t
orten
o approximacioja, es ezeknek a metrikus adatoknak a viselkedese hat
ar
atmenet sor
an. Ezert a konvex testeket egy alkalmasan defini
alt metrikus ter elemeikent tekintj
uk, es ennek a metrikus ternek a tulajdons
agait dertj
uk f
ol. Veg
ul kiter
unk a konvex testek metrikus jellemzoivel
kapcsolatos neh
any klasszikus egyenlotlensegre.
7.1. T
erfogat
es felszn
Az euklideszi terben fekv
o halmazok metrikus adatai koz
ul az egyik legfontosabb a (magasabb dimenzi
os) terfogat fogalma, amelyet az analzisbol ismert
Jordan-mertek felhaszn
al
as
aval ertelmez
unk.
7.1.1. Eml
ekeztet
o (Jordan-m
ert
ek). Felhasznaljuk a Jordan-merheto
halmaz es a Jordan-mertek fogalmat, amelyet az Rd koordinataterre vonatkoz
o t
obbv
altoz
os analzisb
ol ismer
unk. Egy M Rd Jordan-merheto halmaz
Jordan-mertekere itt a Vd (M ) jelolest hasznaljuk. Felidezz
uk a Jordan-mertek
analzisb
ol ismert f
o tulajdonsagait:
A Jordan-mertek nemnegatv, additv, eltolasinvarians, es az egysegkocka merteke 1. (Ezek a tulajdonsagok a Jordan-merteket egyertelm
uen
meghat
arozz
ak.)
Ha M egy Rd -beli hiperskban fekvo korlatos reszhalmaz, akkor
Vd (M ) = 0.
Egy M Rd korl
atos halmaz akkor es csak akkor Jordan-merheto, ha
Vd (M ) = 0.
Cavalieri-elv: ha Rd = Rd1 Rd2 a d = d1 + d2 osszegfelbontashoz
tartoz
o ortogon
alis direktszorzat-felbontas, i = 1,2-re pi : Rd Rdi a
felbont
ashoz tartoz
o ortogonalis vettes, es M Rd , akkor
Z

Vd (M ) =
Vd2 p2 p1
dVd1 ,
1 (X) M
Xp1 (M )
ahol feltessz
uk, hogy minden sz
ukseg szerint merheto, illetve integralhat
o.
202

Ha M Rd es GL(d, R), akkor Vd (M ) = | det | Vd (M ).
Az utols
o tulajdons
ag speci
alis esetekent kovetkezik, hogy a Jordan-mertek az
Rd ter minden egybev
ag
os
agara nezve invarians (nem csak az eltolasokra).
Ennek alapj
an a k
ovetkez
okeppen definialhatjuk a terfogat fogalmat most
m
ar tetsz
oleges euklideszi terben:
7.1.2. Definci
o (T
erfogat). Legyen E euklideszi ter es M E. Az M
halmazt Jordan-merhet
onek nevezz
uk, ha valamely x : E Rd ortonord
m
alt koordin
atarendszert v
alasztva
x(M ) R Jordan-merheto. Ilyenkor M
terfogat
an a Vd (M ) = Vd x(M ) szamot ertj
uk. Miutan barmely ket x, y :
: E Rd ortonorm
alt koordinatarendszerre x y1 : Rd Rd egybevagos
ag, az M halmaz merhet
o volta, illetve terfogata nem f
ugg x valasztasatol.
A terfogatot d = 1 eseten hossznak, d = 2 eseten ter
uletnek mondjuk.
A 7.1.1-beli utols
o tulajdonsagot felhasznalva meghatarozhato az affin lekepezesek hat
asa a terfogatra :
t
7.1.3. All
as. Ha f : E E 0 affin izomorfizmus az E es E 0 d-dimenzios
euklideszi terek k
oz
ott, akkor barmely M E Jordan-merheto halmazra

Vd f (M ) = | det L(f )| Vd (M ) .
7.1.4. K
ovetkezm
enyek. Legyen E euklideszi ter.
(1) Ha H, H 0 E egym
asra nem meroleges hiperskok es f : H H 0 a H 0 re t
orten
o ortogon
alis vettes, akkor barmely M H Jordan-merheto
halmazra Vd1 f (M ) = cos Vd1 (M ), ahol a ket hipersk altal
bez
art sz
og.
(2) Ha valamely f : E E hasonlosag aranya , akkor barmely M E
Jordan-merhet
o halmazra Vd f (M ) = d Vd (M ).
7.1.5. P
eld
ak
B
armely P E polit
op Jordan-merheto, hiszen P korlatos es P eloall veges sok nullmertek
u reszhalmaz (a d-nel kisebb dimenzios lapok)

egyestesekent. Emellett Vd (P ) pontosan akkor pozitv, ha dim P = d
(azaz ha int P 6= ).
Ha a P polit
op egy Q alap
u, m magassag
u d-dimenzios hasab, akkor
Vd (P ) = Vd1 (Q) m. Ez a Cavalieri-elv kozvetlen kovetkezmenye.
rben
203
Legyen P az a1 , a2 , . . ., ad f
uggetlen vektorok altal kifesztett d-dimenzi
os parallelot
op. Ekkor Vd (P )2 = (a1 , a2 , . . . , ad ) az a1 , . . ., ad vektorokhoz tartoz

o Gram-matrix determinansa. Jelolje ugyanis A az ai vektorokb
ol mint oszlopvektorokbol osszealltott matrixot, ekkor Vd (P ) =
= det A. A Gram-m
atrix ij-edik eleme ai aj = (A> A)ij , ezert (a1 , a2 ,
>
. . . , ad ) = det(A A) = det A> det A = (det A)2 = Vd (P )2 .
Ha a P polit
op egy Q alap
u, m magassag
u
os g
ula, akkor
R 1d-dimenzi
1
1
d1
d = d formulabol
Vd (P ) = d Vd1 (Q)m. Ez 7.1.4.(2)-bol es a 0
ad
odik a Cavalieri-elv felhasznalasaval.
Ha S jel
oli az a1 , a2 , . . ., ad f
uggetlen vektorok altal kifesztett d1
(a1 , a2 , . . . , ad ). Ez az elozo
dimenzi
os szimplexet, akkor Vd (S)2 = d!
ket peld
ab
ol ad
odik d szerinti indukcioval.
7.1.6. Definci
o (Konvex test). A K E reszhalmazt konvex testnek
nevezz
uk, ha konvex, kompakt, es a belseje nem u
res. Peldaul barmely ddimenzi
os polit
op konvex test E-ben. A d = 1 esetben a konvex testek a
(nemelfajul
o) szakaszok, d = 2 eseten konvex test helyett inkabb konvex
lemeznek szok
as nevezni
oket.
7.1.7. Jel
ol
esek, elnevez
esek
C = C(E) = {C E : C 6= kompakt halmaz }.
P = P(E) = {P E : P 6= politop }.
P + = P + (E) = {P P(E) : dim P = dim E}.
K = K(E) = {K E : K 6= kompakt es konvex }. Nyilvan P K
C.
K+ = K+ (E) = {K K(E) : dim K = dim E} az E-beli konvex testek
halmaza. Nyilv
an P + K+ .
Legyen d 1, O E es r > 0. A B(O, r) = {A E : (O, A) < r}
halmazt az O k
or
uli r sugar
u nylt gombtestnek, a B(O, r) = {A
E : (O, A) r} = B(O, r) halmazt az O kor
uli r sugar
u zart
g
ombtestnek nevezz
uk. Nyilvan B(O, r) K+ . Az Rd -beli origo kor
uli
d
d
egysegsugar
u g
ombtestekre a B = B(0,1), B = B(0,1) jelolest is
haszn
aljuk.
Legyen d 1 es M E. Tetszoleges r > 0 eseten az M halmaz
r sugar
u
S
nylt, illetve z
art k
ornyezetenek nevezz
uk a B(M, r) = AM B(A, r),
S
illetve B(M, r) = AM B(A, r) halmazokat. Ezeket a halmazokat szok
as az M halmaz r sugar
u nylt, illetve zart paralleltartomanyainak is
204
nevezni. Ha az E teret valamely (tetszolegesen valasztott) O kezdoponttal vektoriz

aljuk, akkor a paralleltartomanyok a B(M, r) = M +B(O, r)
es B(M, r) = M + B(O, r) formulak szerint Minkowski-osszegkent allnak el
o. Emiatt b
armely K K es r > 0 eseten B(K, r) K+ .
Egy M E nem
ures korlatos halmaz atmeroje alatt a diam (M ) =
sup{(A, B) : A, B M } szamot ertj
uk. Nyilvan d 1 eseten A Ere diam B(A, r) = diam B(A, r) = 2r, valamint nem
ures korlatos

M E-re diam B(M, r) = diam B(M, r) = diam (M ) + 2r.
A nylt g
ombtest, halmaz nylt kornyezete, atmero stb. elnevezeseket es
a B(O, r), B(M, r), diam M stb. jeloleseket nem csak euklideszi terben,
hanem tetsz
oleges metrikus terben is hasznalhatjuk (ugyanazokkal a
definci
okkal).
7.1.8. Lemma (Polit
op-approxim
aci
o). Legyen K K+ tetszoleges konvex test.
(1) B
armely L int K kompakt halmazhoz es > 0-hoz letezik olyan
P P + polit
op, hogy L int P , P int K es K B(P, ).
(2) B
armely O int K ponthoz es > 1 szamhoz letezik olyan P P +
polit
op, hogy P int K es K int HO, (P ).
Bizonyt
as : (1): V
alasszunk minden X L ponthoz olyan SX int K szimplexet, hogy X int SX , majd L kompaktsagara hivatkozva valasszunk ezek
k
oz
ul veges sokat u
gy, hogy lefedjek L-et: L SX1 SX2 . . . SXm .
Tekints
uk most a K bels
o pontjai kor
uli sugar
u nylt gombtesteket. Barmely
relint
K,
ez
e
rt
ezek
a
nylt gombtestek lefedik Kkonvex K
halmazra
K
S
t: K Y int K B(Y, ). Most K kompaktsagat hasznalva kivalaszthatunk
veges sokat, amelyek lefedik K-t: K B(Y1 , ) B(Y2 , ) . . . B(Yn , ).
Legyen P = conv {SX1 , . . . SXm , Y1 , . . . Yn }, ekkor magatol ertetodoen P
int K es K B(P, ) teljes
ul.
(2): Legyen L = HO,1/ (K), ekkor az L-hez (es tetszoleges -hoz) (1) szerint
v
alasztott P polit
opra nyilv
an P int K, tovabba HO, (L) = K miatt K
int HO, (P ) is teljes
ul.
t
7.1.9. All
as. B
armely konvex test Jordan-merheto.
Bizonyt
as : Legyen K K+ es > 0 adott. Elegendo azt belatni, hogy
leteznek olyan P, Q P + politopok, hogy P K Q es Vd (Q) Vd (P ) < .
Ez pedig 7.1.8.(2) felhaszn
al
asaval rogton adodik.
rben
205
7.1.10. Ko
eny. B
armely K E konvex testre
vetkezm
Vd (K)
sup{Vd (P ) : P P + , P int K} =
inf{Vd (Q) : Q P + , K int Q}.
7.1.11. P
elda (G
ombtestek t
erfogata). Jelolje d az Rd -beli egyseggombtest terfogat
at, ekkor
oleges O kozeppont
u, r sugar
u E-beli gombtest ter tetsz
fogata Vd B(O, r) = d rd . A dimenzio szerinti indukcioval, a Cavalieri-elv
alkalmaz
as
aval es integr
al
assal d ertekere az alabbi formula adodik:
d/2
,
ha d paros
(d/2)!
d =
(d+1)/2 (d1)/2
2
, ha d paratlan .
1 3 ... d
Teh
at peld
aul 1 = 2, 2 = , 3 = 4/3, 4 = 2 /2. A faktorialist tartalmaz
o nevez
o miatt a dimenzio novelesevel a d sorozat gyorsan tart 0-hoz,
k
ul
on
osen, ha a g
omb
ot magaban foglalo 2 el
u kocka terfogataval, 2d -nel
hasonltjuk
ossze. A 10-dimenzios gombtest peldaul kor
ulbel
ul negyed szazaleknyi terfogatot foglal el csupan a kore rt kockabol.
7.1.12. Definci
o (Polit
op felszne). Ha d = dim E 2 es P E ddimenzi
os polit
op, akkor P felsznen a hiperlapok d 1-dimenzios terfogatainak az
osszeget ertj
uk. A felsznt A(P )-vel jelolj
uk. (A d = 2 esetben felszn
helyett a P konvex soksz
og ker
uletenek nevezz
uk az A(P ) szamot.) Tehat
b
armely P P + (E)-re
X
A(P ) =
Vd1 (L) .
LP
dim L=d1
Ha f : E E 0 hasonl
os
az aranya , akkor barmely P P +
ag, amelynek
d1
A(P ).
+(E)-re nyilv
an A f (P ) =
A k
ovetkez
o
allt
ast a h
aromszogegyenlotlenseg d-dimenzios altalanostasakent is felfoghatjuk.
t
7.1.13. All
as. A P P + politop barmely L hiperlapjara
Vd1 (L) <
1
A(P ) .
2
Bizonyt
as : Azt kell megmutatnunk, hogy az L lap (d1)-dimenzios terfogata
kisebb az
osszes t
obbi hiperlap (d1)-dimenzios terfogatanak osszegenel. Vetts
uk ortogon
alisan az L-t
ol k
ulonbozo (es L-re nem meroleges) hiperlapokat
206
az L-et tartalmaz
o hiperskra. A vet
uletek egy
utt lefedik L-et es a hiperlapok (d 1)-dimenzi
os terfogata 7.1.4.(1) miatt nem nohet a vettes soran, sot
vannak olyanok a hiperlapok kozott (megpedig az L-lel nem parhuzamosak),
amelyek eseteben a terfogat hatarozottan csokken.
t
7.1.14. All
as. Ha P1 , P2 P + es P1 P2 , akkor A(P1 ) A(P2 ).
Bizonyt
as : Legyen r = r(P1 , P2 ) a P1 politop azon L hiperlapjainak a szama,
amelyekre L * P2 , azaz az L-et tarto hipersk belemetsz P2 belsejebe. Teljes
indukci
ot alkalmazunk az r szam szerint. Ha r = 0, akkor P1 = P2 es nincs mit
bizonytani. Tegy
uk fel, hogy r(P1 , P2 ) > 0 es barmely olyan politop-parra
igaz az
allt
as, amelyhez ennel kisebb r-ertek tartozik. Legyen L P1 olyan
hiperlap, amelyre L * P2 . Vagjuk kette a P2 politopot az hLi hiperskkal:
legyen F 0 a P1 polit
op L-hez tartozo tamaszfeltere, F 00 pedig az hLi szerinti
m
asik felter. A P20 = P2 F 0 politopra P1 P20 es r(P1 , P20 ) < r(P1 , P2 ), gy
az indukci
os feltevest a (P1 , P20 ) parra alkalmazva A(P1 ) A(P20 ). A P200 =
tast
= P2 F 00 polit
opra es annak L00 = hLi P2 hiperlapjara a 7.1.13. All
alkalmazzuk, ezzel

A(P1 ) A(P20 ) A(P20 ) + A(P200 ) 2Vd1 (L00 ) = A(P2 ).
t
asban nyilvan szigor
u egyenlotlenseg is mondhato,
ha P1 val
odi resze P2 -nek.
t
7.1.15. All
as. B
armely K K+ konvex testre
sup{A(P1 ) : P1 P + , P1 K} = inf{A(P2 ) : P2 P + , K P2 } .
Bizonyt
as : A egyenl
otlenseg azonnal kovetkezik 7.1.14-bol. Masreszt
7.1.8.(2) alapj
an b
armely > 1-hez talalhatok olyan P1 K es P2 K
polit
opok, hogy A(P2 ) = d1 A(P1 ), emiatt a egyenlotlenseg is ervenyes.
7.1.16. Definci
o (Konvex test felszne). d 2 es K K+ (E) eseten K
felsznenek nevezz
uk es A(K)-val jelolj
uk a 7.1.15-beli szupremum es infimum
k
oz
os erteket.
A d = 2 esetben felszn helyett az L konvex lemez ker
uletenek nevezz
uk az
A(L) sz
amot, es A(L) helyett inkabb a k(L) jelolest alkalmazzuk ra.
Ha f : E E 0 hasonl
os
ag, amelynek az aranya , akkor (a politopokra
vonatkoz
o hasonl
o
tartalm
u
eszrevetelbol rogton adodoan) barmely K K+

+(E)-re A f (K) = d1 A(K).
t
7.1.17. All
as. Ha K1 , K2 K+ es K1 K2 , akkor A(K1 ) A(K2 ).
rben
207
Bizonyt
as : Azonnal k
ovetkezik 7.1.15-bol.
7.1.18. P
elda (G
omb
ok felszne). Legyen d 2. A 7.1.8.(2)-beli politopapproxim
aci
ora hivatkozva minden n N-re valaszthatunk olyan Pn P +
d
polit
opot, hogy B Pn B(0,1 + 1/n). Ekkor

Vd B(0,1 + 1/n) = (1 + 1/n)d d d (n )

d
d
es A B(0,1 + 1/n) = (1 + 1/n)d1 A(B ) A(B ) (n ),

valamint d Vd (Pn ) Vd B(0,1 + 1/n)

d
es A(B ) A(Pn ) A B(0,1 + 1/n)
d
miatt Vd (Pn ) d es A(Pn ) A(B ) (n ) ervenyes. A P politop

minden L P hiperlapj
ara alltsunk origo cs
ucs
u g
ulat, azaz kepezz
uk a
conv {0, L} polit
opokat. A conv {0, L} g
ulanak az L alaphoz tartozo magass
aga az orig
onak a Pn politop L-et tartalmazo tamaszhiperskjatol mert
t
avols
ag
aval, azaz a (0, hLi) szammal egyenlo. A g
ulak Pn egymasba nem
ny
ul
o polit
opokra t
orten
o felbontasat adjak, ezert
X
X
1
Vd (Pn ) =
Vd (conv {0, L}) =
Vd1 (L) (0, hLi) .
d
LPn
dim L=d1
LPn
dim L=d1
Itt mindegyik L-re 1 (0, hLi) 1 + 1/n, emiatt

1
1
A(Pn ) Vd (Pn ) (1 + 1/n) A(Pn ),
d
d
d
ahonnan hat
ar
atmenettel d = d1 A(B ) kovetkezik. Igy tehat barmely O
k
ozeppont
u, r sugar
u E-beli gomb felsznere az

A B(O, r) = d d rd1
keplet ad
odik. Peld
aul 2, 3 es 4 dimenzioban az r sugar
u gomb felszne rendre
2r, 4r2 , illetve 2r3 2 .
7.2. Sz
eless
eg
Ebben a szakaszban f
oltessz
uk, hogy d 1. Ha K E konvex test, es
r
ogzt
unk E-ben egy tetsz
oleges hiperskallast, akkor K-nak pontosan ket
olyan t
amaszhiperskja van, amely ehhez a hiperskallashoz tartozik. Ezek
t
avols
aga a K test szelessege altalaban f
ugg a valasztott hiperskallastol.
Ezert a szelesseget mint a normalvektor f
uggvenyet celszer
u ertelmezni.
208
7.2.1. Definci
o (Sz
eless
eg, wK (u)). Jelolje S a V euklideszi vektorter
egysegg
ombjet. Legyen K E konvex test. Valasszunk egy tetszoleges O
E pontot, es ertelmezz
uk a wK : S R f
uggvenyt a

wK (u) = max u OA min u OB
AK
BK
formul
aval. A K halmaz kompaktsaga miatt a kepletben szereplo maximum es
minimum letezik. Vil
agos, hogy a keplet a ket u-ra meroleges tamaszhipersk
t
avols
ag
at adja meg, gy nem f
ugg az O origo specialis valasztasatol.
t
7.2.2. All
as. B
armely K E konvex testre
(1) wK : S R pozitv, folytonos, paros f
uggveny;
(2) diam (K) = maxuS wK (u) ;
(3) ha K 0 E is konvex test es K K 0 , akkor wK wK 0 ;
(4) b
armely r > 0 eseten wB(K,r) = wK + 2r ;
(5) ha a ar
any
u f : E E hasonlosagnak a linearizaltja , ahol
O(V ), akkor wf (K) = wK (1 |S ).
Bizonyt
as : A wK f
uggveny folytonossagan kv
ul az osszes alltas magatol
ertet
odik. A folytonoss
agot a wK definciojaban szereplo k
ulonbseg mindket

tagj
ara bel
atjuk. Eleg az u 7 f (u) = maxAK uOA f
uggvennyel foglalkoz
ni, a m
asik tag ugyan
ugy kezelheto. Jelolje C az {kOXkX K} szamhalmaz
egy fels
o korl
atj
at (ami K kompaktsaga miatt letezik). Megmutatjuk, hogy
b
armely u, v S mellett |f (u) f (v)| C|u v|, ami elegendo f folytonos
s
ag
ahoz. Legyen A, B S olyan, hogy f (u) = u OA es f (v) = v OB, ekkor

f (u) f (v) = u OA v OB = (u v) OA + v OA v OB (u
v) OA C|u v|, es hasonlokeppen igazolhato f (v) f (u) C|u v|

is.
Ertelmezni
szeretnenk a K E konvex test atlagos szelesseget, a w(K) szamot. Kezenfekv
o, hogy ehhez a wK f
uggveny atlagat kell venni az S gombon.
Ehhez g
orb
ult fel
uleteken t
orteno integralast kell alkalmazni, amit a tobbvaltoz
os analzis es a differenci
algeometria eszkozeivel lehet bevezetni. Mi itt a
ketdimenzi
os esetre szortkozunk, amikor a szoban forgo integralas egyetlen
v
altoz
o, a k
or
ulfordul
as sz
oge szerint tortenhet.
Tegy
uk f
ol teh
at a tov
abbiakban (7.2.6-ig bezarolag), hogy dim E = 2, es
legyen L E konvex lemez. Rogzts
uk a V vektorter egy iranytasat es egy
u0 S kezd
ovektort, ezzel S elemei u alakban rhatok, ahol szog
u pozitv
rben
209
forgat
as viszi u0 -t u -ba. Ekkor az 7 u hozzarendeles egy u : R S
folytonos lekepezest eredmenyez, amely 2 szerint periodikus.
7.2.3. Definci
o (Konvex lemez
atlagos sz
eless
ege). Az L E konvex
lemez
atlagos szelesseget, a w(L) szamot a
Z 2
1
wL (u ) d
w(L) =
2 0
keplettel ertelmezz
uk. A w(L) szam nyilvan nem f
ugg sem V iranytasanak,
sem az u0 kezd
ovektornak a specialis megvalasztasatol.
Az
atlagos szelesseg al
abbi tulajdonsagai rogton kovetkeznek a 7.2.2-beli megllapt
a
asokb
ol.
t
7.2.4. All
as. B
armely L E konvex lemezre
(1) 0 < w(L) diam (L) ;
(2) ha L0 E is konvex lemez es L L0 , akkor w(L) w(L0 );
(3) ha L-et ar
any
u hasonlosag viszi M -be, akkor w(M ) = w(L) ;

(4) b
armely r > 0 eseten w B(L, r) = w(L) + 2r.
Nevezetes teny, hogy k
ozvetlen osszef
ugges van konvex lemezek atlagos szelessege es ker
ulete k
oz
ott (l. 7.2.6). Ezt eloszor a sokszogek esetere tisztazzuk.
t
7.2.5. All
as. Legyen P konvex sokszog az E euklideszi skban. Ekkor
k(P ) = w(P ) .
Bizonyt
as : Legyenek a1 , a2 , . . ., an a P sokszog elvektorai egy kor
uljaras szerint felsorolva. B
armelyik u S egysegvektort rogztve az u-ra meroleges ket
t
amaszegyenesen kiszemelhetj
uk P egy-egy cs
ucsat. Ez a ket cs
ucs ket reszre
osztja P hat
ar
at, es ez
altal az elvektorok halmazat ket olyan reszhalmazra
bontja, amelyek mindegyikeben a vektorok u irany
u osszetevoi hosszanak az
o
sszege
w
(u)-val
egyenl
o
.
Emiatt
P
n
wP (u) =
1X
|u ai | ,
2 i=1
ahonnan
1
w(P ) =
2
Z
0
n Z
1 X 2
wP (u ) d =
|u ai | d .
4 i=1 0
210
Legyen i az ai vektor forg

asszoge az u0 kezdoiranytol szamtva, ekkor u ai =
= |ai | cos( i ). A | cos( i )| f
uggveny integralja 0 es 2 kozott 4-gyel
egyenl
o, ezert
Z 2
n
n
1 X
1X
k(P )
w(P ) =
|ai |
| cos( i )| d =
|ai | =
.
4 i=1
0
i=1
7.2.6. T
etel. B
armely L E konvex lemezre ervenyes a
k(L) = w(L)
osszef
ugges.
Bizonyt
as : A 7.1.8-ban tisztazott approximacios eljarassal a tetelt visszavezethetj
uk konvex soksz
ogek esetere. Ha > 0, akkor 7.1.8(1) es 7.1.15
alapj
an v
alaszthatunk olyan P konvex sokszoget, amelyre P L B(P, )
es |k(L) k(P )| ervenyes. Ekkor 7.2.4 alapjan |w(L) w(P )| 2, es
t
gy a 7.2.5. All
ast is felhasznalva
|k(L) w(L)| |k(L) k(P )| + | w(P ) w(L)| (1 + 2) .
Ez az egyenl
otlenseg minden > 0-ra ervenyes, gy k(L) w(L) = 0.
Megjegyzes. A magasabb dimenzios esetekben a konvex test felszne nem
az
atlagos szelesseggel van szoros kapcsolatban. A 7.2.5-beli bizonytast nem
volna nehez a h
aromdimenzi
os esetre atvinni (az egyetlen nehezseget a gombfel
uleten t
orten
o integr
al
as szabatos ertelmezese jelenti). Ezzel 7.2.5. terbeli
megfelel
ojekent azt kapn
ank, hogy barmely haromdimenzios politop felszne
a ketdimenzi
os skokra es
o meroleges vet
uletek ter
uletei atlaganak a negyszeresevel egyenl
o. Polit
op-approximacioval adodik, hogy ugyanez ervenyes
b
armely h
aromdimenzi
os konvex testre is. Ez a tetel annak az u
n. Cauchyfele integr
alformul
anak a h
aromdimenzios esete, amely mint a 7.2.6. Tetel
messzemen
o
altal
anost
asa kapcsolatot teremt valamely magasabb dimenzios konvex test felszne es a hiperskokra eso meroleges vet
uletek terfogatainak
az
atlaga k
oz
ott (l. a 7.4.11. Tetelt koveto megjegyzest).
7.2.7. Definci
o (Alland
o sz
eless
eg
u konvex test). A K E konvex
testet
alland
o szelesseg
unek mondjuk, ha a wK : S R szelessegf
uggveny
konstans.
Egy E-beli r sugar
u g
ombtest nyilvan allando 2r szelesseg
u test. Az alabbi
peld
ak mutatj
ak, hogy a g
ombtesteken kv
ul meg igen sok allando szelesseg
u
konvex test letezik.
rben
211
7.2.8. P
eld
ak
Legyen d = 2. Tekints
unk a skon egy w oldalhossz
usag
u szabalyos haromsz
oget, es legyen L annak a harom w sugar
u korlemeznek a kozos resze, amelynek a k
ozeppontjai a haromszog cs
ucsaiban vannak. Ezt az L
idomot w szelesseg
u Reuleaux-haromszognek nevezik. Konny
u meggyoz
odni arr
ol, hogy L
allando w szelesseg
u konvex lemez. Ezt a konstrukci
ot nyilv
anval
o m
odon altalanosthatjuk haromszog helyett tetszoleges
p
aratlan oldalsz
am
u szabalyos sokszog esetere.
Ha d > 2, akkor v
alasztunk egy 2-dimenzios alterben fekvo tengelyesen szimmetrikus
allando szelesseg
u konvex lemezt, es O(d 2)szimmetri
aval megforgatjuk a szimmetriatengelye kor
ul E-ben. A forgat
as sor
an s
op
ort E-beli konvex test is nyilvan allando szelesseg
u. (Lehet
egyebkent nem forg
asszimmetrikus allando szelesseg
u konvex testeket
is konstru
alni, csak nehezkesebb modon.)
K
onnyen l
athat
o, hogy ket allando szelesseg
u konvex test tetszoleges
Minkowski-kombin
aci
oja is allando szelesseg
u. Ilyen modon rengeteg
u
jabb pelda nyerhet
o az eddigiekbol. Specialis esetkent megemlthetj
uk,
hogy
alland
o szelesseg
u konvex testek paralleltartomanyai is allando
szelesseg
uek.
Megjegyzesek. (1) A 7.2.6. Tetel kovetkezteben minden allando w szelesseg
u konvex lemeznek ugyanannyi a ker
ulete, megpedig w. Kozott
uk a legkisebb ter
ulete Blaschke es Lebesgue nevezetes tetele szerint a Reuleauxh
aromsz
ognek van. A legnagyobb ter
uletet a korlemez adja, megpedig nem
csak az
alland
o szelesseg
u konvex lemezek koreben, hanem az osszes rogztett
ker
ulet
u konvex lemez k
oz
ott; ez a kesobb bizonytando u
n. izoperimetrikus
egyenl
otlenseg (7.6.2. Tetel) ketdimenzios specialis esete.
(2) Kett
onel magasabb dimenzioban joval kevesebbet tudunk az allando szelesseg
u konvex testekr
ol ; nem ismeretes peldaul a BlaschkeLebesgue-tetel
h
aromdimenzi
os megfelel
oje sem.
7.3. Hausdorff-t
avols
ag
Ebben a szakaszban ertelmezz
uk az euklideszi ter reszhalmazai kozott azt
a t
avols
agfogalmat, amelynek segtsegevel a konvex testek egy metrikus ter
elemeikent, a 7.1.8-beli approximacios alltasok pedig ennek a metrikus ternek
a tulajdons
agaikent foghat
ok fel.
212
7.3.1. Definci
o (Hausdorff-t
avols
ag). Legyen X tetszoleges metrikus ter.
Az M, N X nem
ures korl
atos halmazok Hausdorff-fele tavolsagan a
H (M, N ) = inf{ R : M B(N, ) es N B(M, )}
sz
amot ertj
uk.
t
7.3.2. All
as
(1) H (M, N ) = 0 pontosan akkor teljes
ul, ha M = N .
(2) Ha L B(M, ) es M B(N, ), akkor L B(N, + ).
7.3.3. K
ovetkezm
eny. A H f
uggveny metrika az X-beli nem
ures korlatos
z
art halmazok halmaz
an.
Igy peld
aul az X-beli nem
ures kompakt halmazok alkotta C(X) halmaz is
metrikus terre v
alik a Hausdorff-tavolsag bevezetesevel. Az X = E esetben
ennek a ternek nevezetes altereit alkotjak a 7.1.7-ben bevezetett P + (E)
K+ (E) K(E) C(E) halmazok.

t
7.3.4. All
as. H B(K, r), B(L, r) = H (K, L) teljes
ul barmely K, L
K(E)-re es r > 0-ra. M
as szoval, rogztett r >0 mellett a K 7 B(K, r)
hozz
arendeles t
avols
agtart
o lekepezes a K(E), H metrikus terbol sajat mag
aba.
t
7.3.5. All
as
(1) P + (E) s
ur
u reszhalmaz K+ (E)-ben.
(2) K(E) z
art reszhalmaz C(E)-ben.
Bizonyt
as : (1): R
ogt
on ad
odik 7.1.8.(1)-bol.
(2): Ha C C(E) K(E), akkor C nem konvex, ezert valaszthatunk olyan
X, Y C es Z [X, Y ] pontokat, hogy Z
/ C. A C halmaz zartsaga mi tjuk, hogy ekkor C 0 C(E),
att alkalmas > 0 sz
amra B(Z, ) C = . All
H (C 0 , C) < /2 eseten a C 0 halmaz nem lehet konvex. Valoban, C 0 tartalmaz
X-hez es Y -hoz /2-nel k
ozelebbi X 0 , illetve Y 0 pontokat, ezert az [X 0 , Y 0 ]
szakasz belemetsz a B(Z, /2) halmazba, amely B(C, /2)-tol, es annal ink
abb C 0 -t
ol is diszjunkt.
t
7.3.6. All
as. diam : C(E) R es V, A : K+ (E) R folytonos f
uggvenyek.
Bizonyt
as : Ha M, N E nem
ures korlatos halmazok es M B(N, ), akkor
a h
aromsz
og-egyenl
otlenseget felhasznalva diam M diam N + 2. Emiatt
rben
213
a diam f
uggveny Lipschitz-egyenlotlensegnek tesz eleget a 2 szammal mint
Lipschitz-konstanssal. Igy diam : C(E) R egyenletesen folytonos.
Legyen K K+ , megmutatjuk, hogy a V : K+ (E) R f
uggveny folytonos a
K pontban. Legyen > 0 tetszoleges. Rogzts
unk egy O int K pontot. Ha
< 1 < es K = HO, (K), K + = HO, K, akkor 7.1.4.(2) felhasznalasaval
Vd (K + ) Vd (K ) = ( d d ) Vd (K), ami -nal kisebbe teheto es
alkalmas megv
alaszt
as
aval. Legyen = min{(K , E int K) , (K, E
+
int K )}, ekkor K , K es K + kompaktsaga miatt > 0 es barmely L

K+ , H (K, L) < eseten K L K + teljes
ul. Igy Vd monotonitasat
felhaszn
alva |Vd (K) Vd (L)| Vd (K + ) Vd (K ) < .
Az A f
uggveny folytonoss
agat szorol szora ugyangy lehet belatni azzal a
jelentektelen elteressel, hogy a szamolasban d d helyett d1 d1 lep
fel. Az utols
o lepesben a 7.1.17-beli monotonitasra hivatkozunk.
Megjegyzes. Az is k
onnyen igazolhato volna, hogy a w : K+ (E) R f
uggveny is folytonos (legal
abbis dim E = 2 eseten, amikor az atlagos szelesseget
egy
altal
an ertelmezt
uk), de erre a kesobbiekben nem lesz sz
ukseg
unk.

7.3.7. T
etel. Ha az X metrikus ter kompakt, akkor C(X), H is kompakt
metrikus ter.
Bizonyt
as : Megmutatjuk, hogy barmely C C(X) vegtelen halmaznak letezik torl
od
asi pontja C(X)-ben.
El
osz
or r
ogzts
unk minden n N-re egy Hn veges 1/n-halot X-ben, azaz
olyan Hn X veges halmazt, amelyre B(Hn ,1/n) = X fennall. Az X ter
kompakts
aga miatt ilyen Hn minden n-re valaszthato.
Rekurzi
oval defini
aljuk a C = C0 C1 . . . Cn . . . vegtelen halmazrendszereket es az Fn Hn reszhalmazokat u
gy, hogy minden C Cn -re
H (C, Fn ) < 1/n teljes
ulj
on.
Tegy
uk f
ol, hogy n 1 es mar definialtuk a Cn1 vegtelen halmazrendszert.
Tekints
uk C Cn1 -re a Hn B(C,1/n) halmazt. Miutan Cn1 vegtelen es Hn
veges, letezik vegtelen sok olyan C eleme Cn1 -nek, amelyekre Hn B(C,1/n)
ugyanaz az Fn Hn reszhalmaz. Ezek a Cn1 -beli elemek alkotjak Cn -et. Ha
C Cn , akkor egyreszt Fn B(C,1/n), masreszt mivel a Hn halmaz 1/nh
al
o, C B(Fn ,1/n) is teljes
ul. Ezert valoban H (C, Fn ) < 1/n.
S
tjuk, hogy minden C Cn -re H (C, Qn )
Legyen n N-re Qn = k=n Fk . All
3/n. Val
oban, egyreszt C B(Qn ,1/n) nyilvanvaloan teljes
ul, hiszen
H (C, Fn ) < 1/n miatt C B(Fn ,1/n) es Fn Qn miatt B(Fn ,1/n)
B(Qn ,1/n). M
asreszt pedig barmely k n eseten tetszoleges C 0 Ck -t
v
alasztva Ck Cn miatt H (Fn , C 0 ) < 1/n es gy H (C, Fk ) H
Fn ) +
S(C,
+H (Fn , C 0 ) +H (C 0 , Fk ) < (1/n) +(1/n)+

(1/k)
3/n.
Emiatt
k=n Fk
S
B(C,3/n) es gy H (C, Qn ) = H (C, k=n Fk ) 3/n.
214
T
Legyen F = n=1 Qn . Kompakt terben nem
ures zart halmazok fogyo soro tjuk, hogy H (Qn , F ) 0
zat
anak a metszete nem
ures, ezert F C(X). All
(n ). Egyreszt F Qn miatt nyilvan minden > 0-ra F B(Qn , ),
m
asreszt ha volna olyan > 0, hogy minden n-re Qn * B(F, ) allna, akkor a Qn B(F, ) nem
ures zart halmazok u
u fogyo sorozatot
res metszet
alkotn
anak X-ben, ami lehetetlen.
Az eddigiekb
ovetkezik, hogy a C halmaznak F torlodasi pontja a
ol k
C(X), H metrikus terben, hiszen egyreszt az n termeszetes szamot eleg
nagynak v
alasztva a H (Qn , F ) tavolsag tetszolegesen kicsive teheto, masreszt C-nek vegtelen sok eleme (nevezetesen Cn elemei) Qn -tol 1/n-nel kisebb
Hausdorff-t
avols
agra van.
Megjegyzes. Egy metrikus teret teljesen korlatosnak (vagy prekompaktnak)
mondunk, ha minden > 0-ra letezik benne veges -halo. Konny
u ellenorizni,
hogy egy metrikus ter akkor es csak akkor kompakt, ha teljesen korlatos es
teljes. A 7.3.7. Tetel bizonytasabol kiolvashato, hogy X teljesen korlatos
volta, illetve teljessege k
ul
on-k
ulon, egymastol f
uggetlen
ul is maga utan vonja
C(X) teljesen korl
atos volt
at, illetve teljesseget.
7.3.8. K
ovetkezm
eny (Blaschke kiv
alaszt
asi t
etele). Ha a Kn E (n
N) nem
ures kompakt halmazok mindannyian benne vannak valamilyen Ebeli korl
atos halmazban (peldaul egy eleg nagy gombtestben), akkor a {Kn }
sorozatb
ol kiv
alaszthat
o olyan reszsorozat, amely a Hausdorff-metrikara nezve konvergens.
7.4. Paralleltartom
anyok t
erfogata
Ha S konvex n-sz
og az euklideszi skban es r > 0, akkor a B(S, r) paralleltartom
any j
ol
attekinthet
o modon felbomlik nehany egymasba nem ny
ulo
konvex lemez uni
oj
ara. Ebben a felbontasban magan S-en kv
ul szerepel egyreszt n darab teglalap (melyek egyik oldala S egy oldala, masik oldala r
hossz
us
ag
u), m
asreszt n darab r sugar
u korcikk, amelyek eltolt peldanyaival
egy k
orlemez eppen kit
oltheto. Ebbol konnyen nyerhet
unk kepletet B(S, r)
ter
uletere :

V2 B(S, r) = r2 + k(S) r + V2 (S) .
Hat
ar
atmenettel r
ogt
on l
athato, hogy ugyanez a formula ervenyes S helyett
tetsz
oleges L konvex lemezre. Ennek a szakasznak a celja, hogy ezt a formulat
altal
anostsuk tetsz
oleges dimenziora (l. 7.4.11). Ehhez eloszor tisztazni kell
az imenti felbont
as magasabb dimenzios altalanostasat.
rben
215
7.4.1. Definci
o (Norm
alis k
up). Legyen K E tetszoleges d-dimenzios
konvex z
art halmaz es A K. A K halmaz A-hoz tartozo normalis k
upjanak
nevezz
uk es NK (A)-val jel
olj
uk a ter azon pontjainak a halmazat, amelyekhez
K pontjai k
oz
ul A van a legkozelebb :
NK (A) = {X E : (X, K) = (X, A)}.
Jel
olj
uk N K (A)-val az NK (A) halmaz vele egybevago linearizalt valtozatat,
vagyis az {AX : X NK (A)} reszhalmazt a V vektorterben.

t
7.4.2. All
as
(1) A, B K, A 6= B eseten NK (A) NK (B) = .
(2) NK (A) az A ponton kv
ul azokbol es csak azokbol az X E pontok
b
ol
all, amelyekre az AX vektor a K halmaz valamely A-t tartalmazo
t
amaszhiperskj
anak a K-t nem tartalmazo felterebe mutato normalvektora.
(3) NK (A) z
art konvex k
up az EA vektorterben (es ugyangy N K (A) zart
konvex k
up V -ben).
Bizonyt
as : (1): Valamely X E pontra X NK (A) nyilvan akkor es csak
akkor
all, ha a K halmaz az A pontjatol eltekintve az X kozeppont
u, (X, A)
sugar
u G hiperg
ombnek teljes egeszeben a k
ulsejeben fekszik. Ezert X az A
pontot egyertelm
uen meghatarozza.
(2): Ha X NK (A), akkor az ehhez a G hipergombhoz tartozo TA G erint
ohipersk K-nak t
amaszhiperskja, hiszen ha valamely B K pont ennek a
hipersknak az X-et tartalmazo felterebe esne, akkor az [A, B] szakasz bele
metszene G belsejebe, ami K konvexitasa miatt lehetetlen. Az AX ennek a
t
amaszhipersknak a kifele mutato normalvektora. A fordtott irany
u alltas
nyilv
anval
o.
(3): Tekints
uk az EA vektorterben a K halmaz A hatarpontbeli szogletet,
azaz az A-b
ol K fele ir
anyul
o felegyenesek soporte
KA = {C E : letezik olyan B K es > 0, hogy AB = AC }

halmazt. A KA halmaz nyilv
an konvex k
up EA -ban. Az EA euklideszi vektorter du
alis
at a m
ar kor
abban (7.3.5-ben) tisztazott modon azonosnak tekintj
uk mag
aval EA -val. Ekkor a (2) alltas alapjan NK (A) eppen a KA polaris
k
upja (l. 3.4.12). Teh
at 3.4.13.(1)-re hivatkozva NK (A) valoban zart konvex
k
up.
Megjegyzes. Ha A cs
ucsa K-nak, akkor az NK (A) halmazban nemcsak KA
pol
aris k
upj
ara, hanem a 2.5.5-ben hasznalt C(A) k
upra is raismerhet
unk.
216
7.4.3. Ko
enyek
vetkezm
(1) Ha L K a K val
odi lapja es A, B relint L, akkor NK (B) =
NK (A) ,
es gy N K (A) = N K (B).
= t
AB
S
(2) E = K AK NK (A).
(3) Ha K korl
atos, akkor V =
AK
N K (A).
Bizonyt
as : (1): Az A-beli es a B-beli tamaszhiperskok azonosak, es a t
AB
eltol
as o
nmagukban
mozgatja
o
ket,
ez
e
rt
az
a
ll
t
a
s
7.4.2.(2)-b
o
l
k
o
vetkezik.
(2): Ha X E K, akkor K zartsaga miatt letezik benne X-hez legkozelebb

fekv
o A K pont, es gy X NK (A).
(3): Adott v V -vel tetsz

olegesen rogztett O E origo mellett a B 7
hOB, vi folytonos f
uggvenynek a K kompakt halmazon letezik valamely A
K pontban maximumhelye, ekkor v N K (A). (Ha v 6= 0, akkor K-nak

ket v-re mer
oleges
all
as
u t
amaszhiperskja van, ezek koz
ul A ahhoz tartozik,
amelynek a K-t nem tartalmazo felterebe mutat a v vektor.)
7.4.4. P
eld
ak
Ha K egy E-beli d-dimenzios gombtest, akkor minden A K-ra
NK (A) az A-b
ol kifele indulo, K-ra meroleges (azaz sugarirany
u) felegyenes.
Ha K felter E-ben, akkor minden A K-ra NK (A) az A-bol kifele
indul
o, a hat
arhiperskra meroleges felegyenes.
Ha K ket (nem p
arhuzamos hiperskokkal hatarolt) zart felter metszete,
akkor a hiperskok k
ozos pontjaiban a K-hoz tartozo normalis k
up egy
(a metszetalter ketdimenzios ortogonalis komplementereben fekvo) zart
sz
ogtartom
any.
A k
ovetkez
o
allt
ast a pol
aris k
upra vonatkozo 3.4.14-beli es 3.4.15-beli eredmenyek
atfogalmaz
as
aval kapjuk.
t
7.4.5. All
as. Legyen P d-dimenzios konvex polieder E-ben, A P es A
relint L, ahol L L(P ). Ekkor NP (A) konvex poliederk
up, dim NP (A) =
= d dim L, tov
abb
a hLi es hNP (A)i ortogonalis komplementer alterek az
EA euklideszi vektorterben.
7.4.6. Jelo
es. Ha P E d-dimenzios konvex polieder es L P valodi lap,
l
akkor N P (L) jel

oli az N P (A) V k
upot, ahol A relint L. (7.4.3.(1) miatt
ez a halmaz nem f
ugg az A pont valasztasatol.)
rben
217
Nyilv
an =
6 L L0 < P eseten N P (L) N P (L0 ).
t
7.4.7. All
as. Legyen P E d-dimenzios konvex polieder. Ekkor:
(1) A P -beli L val

odi lapokhoz tartozo V -beli N P (L) k
upok a tartalmazasra nezve reszben rendezett halmazt alkotnak, amely dualisan izomorf
a P val
odi lapjai alkotta reszben rendezett halmazzal (azaz L(P )
{, P } -vel).
S
(2) Ha P korl
atos, akkor V = { N P (A) : A P cs
ucs}.
Bizonyt
as : (1): Az L 7 NP (L) hozzarendeles 7.4.2.(1) miatt bijektv, es a
7.4.6-beli meg
allapt
as miatt rendezesfordto.
(2): 7.4.3.(3) alapj
an V -t lefedik a lapokhoz tartozo linearizalt normalis k
upok. Miut
an P korl
atos, minden valodi lapjanak letezik cs
ucsa. Ezert a 7.4.6beli meg
allapt
as alapj
an mindegyik szoban forgo k
up benne van egy cs
ucshoz
tartoz
o k
upban. Teh
at m
ar a cs
ucsokhoz tartozo linearizalt normalis k
upok
is lefedik V -t.
7.4.8. Definci
o (E norm
alis felbont
asa). Legyen P E tetszoleges ddimenzi
os konvex polieder. Eloalltjuk az E teret veges sok paronkent kozos
bels
o pont nelk
uli konvex polieder egyestesekent a kovetkezokeppen. Minden
L P val
odi laphoz tekints
uk az
[
NP (A) = {X E : (X, P ) = (X, L)}
NP (L) =
Arelint L
t
halmazt. A 7.4.5. All
as miatt NP (L) egybevago az N P (L) L ortogonalis
direkt szorzattal, gy NP (L) is d-dimenzios konvex polieder. Legyen veg
ul az
L = P nem val
odi lap eseteben NP (P ) = P .
Ekkor nyilv
anval
oan
[
E=
NP (L),
6=LL(P )
0
tov
abb
a L 6= L eseten int NP (L) int NP (L0 ) = . Ezt az unio-eloalltast
nevezz
uk a ter P -hez tartoz
o normalis felbontasanak.
7.4.9. Definci
o (Paralleltartom
any norm
alis felbont
asa). Az E ter
norm
alis felbont
asa k
ozvetlen
ul szarmaztatja a benne fekvo d-dimenzios P
konvex polieder b
armely paralleltartomanyanak is egy felbontasat d-dimenzios
konvex z
art reszhalmazokra. Legyen r > 0 tetszoleges es definialjuk a DP (L, r)
E es D P (L, r) V halmazokat a kovetkezokeppen :

DP (L, r) = NP (L) B(P, r),
D P (L, r) = N P (L) B(0, r),
218
ahol B(P, r) a P halmaz r sugar

u zart paralleltartomanya E-ben, B(0, r) a
V -beli r sugar
u z
art g
ombtest az origo kor
ul, L pedig P egy tetszoleges valodi
lapja. Ekkor
[
B(P, r) =
DP (L, r),
6=LL(P )
0
tov
abb
a L 6= L eseten int DP (L, r) int DP (L0 , r) = . Ezt a felbontast nevezz
uk a B(P, r) paralleltartomany normalis felbontasanak. Ha L valodi lap,
akkor a felbont
as L-hez tartozo tagja, DP (L, r), a D P (L, r) L ortogonalis
direkt szorzattal egybev
ag
o.
7.4.10. P
eld
ak.
Ha L P hiperlap, akkor D P (L, r) egy r hossz

usag
u szakasz, es
DP (L, r) egy L alap
u, r magassag
u hasab.
Ha P korl
atos, akkor a B(P, r) paralleltartomany normalis felbontas
ab
ol a P cs
ucsaihoz tartozo tagokat kozos kezdopontba tolva azok
egy
uttesen egy r sugar
u gombtest felbontasat adjak. Ez 7.4.7.(2)-bol es
abb
ol k
ovetkezik, hogy ha L a P cs
ucsa, akkor DP (L, r) es D P (L, r)
egybev
ag
o.
7.4.11. T
etel (SteinerMinkowski-t
etel). Barmely K K+ (E) konvex
testhez leteznek olyan mi (K) 0 (i = 0,1, . . . , d) egy
utthatok, hogy minden
r > 0-ra
d
X
Vd B(K, r) =
mi (K) ri .
i=0
+
Az mi : K R f
uggvenyek folytonosak, m0 = Vd , m1 = A es md = d .
Bizonyt
as : El
osz
or tegy
uk f
ol, hogy K = P P + (E) politop es tekints
uk a
B(P, r) paralleltartom
any normalis felbontasat. Ha L P valodi lap, akkor

Vd DP (L, r) = Vd D P (L, r) L = Vddim L D P (L, r) Vdim L (L), ezzel

X

Vd B(K, r) = Vd (P ) +
Vddim L D P (L, r) Vdim L (L).
6=L<P
Itt az i = d dim L jelolessel 7.1.4.(2)-re hivatkozva Vi D P (L, r) =

Vi D P (L,1) ri . Ezert legyen

X
m0 (P ) = Vd (P ), mi (P ) =
Vi D P (L,1) Vdi (L) (i = 1, . . . , d1).
LP
dim L=di
Pd
Ekkor b
armely P P + (E)-re valoban Vd B(P, r) = i=0 mi (P ) ri .
rben
219
Legyen most K K+ (E) tetszoleges. Valasszunk egy Pn P + (E) (n N)

polit
opsorozatot, amely K-hoz konvergal a Hausdorff-metrikaban. Van olyan
R, hogy mindegyik Pn polit
op benne van egy R sugar
u gombtestben, ezert
b
armely r > 0 mellett
d
X
Vd B(Pn , r) =
mi (Pn ) ri d (R + r)d .
i=0
Emiatt minden i-re mi (Pn ) d (R+r)d /ri , azaz az mi (Pn ) (n N) sorozat

korl
atos. Feltehet
o teh
at (alkalmas reszsorozatra atterve), hogy minden i-re
tast felhasznalva
konvergens; legyen mi (K) a hatarertek. A 7.3.4. All
B(K, r) = B( lim Pn , r) = lim B(Pn , r).
n
Most 7.3.6-ra es a polit

opokra mar bizonytott alltasra hivatkozva

Vd B(K, r) = Vd lim B(Pn , r) = lim Vd B(Pn , r) =
n
lim
d
X
i=0
mi (Pn ) ri =
d
X
mi (K) ri .
i=0

Ezzel bel
attuk, hogy a Vd B(K, r) f
uggveny az r valtozonak polinomf
uggvenye. Miut
an egy val
os polinomf
uggveny az egy
utthatoit egyertelm
uen meghat
arozza, k
ovetkezik, hogy az mi (K) szamok valoban csak K-tol es i-tol
f
uggnek, es att
ol nem, hogy milyen Pn K politopsorozatot valasztottunk.
Ha d-edfok
u val
os polinomf
uggvenyek egy sorozata a pozitv szamokon pontonkent konverg
al egy d-edfok
u polinomf
uggvenyhez, akkor az egy
utthatok
is rendre konverg
alnak a limeszf
uggveny egy
utthatoihoz. Ebbol kovetkezik,
hogy az mi f
uggvenyek folytonosak,
hiszen Kn K eseten 7.3.4 es 7.3.6
miatt minden r > 0-ra Vd B(Kn , r) Vd B(K, r) .
Veg
ul az m0 = Vd , m1 = A, md = d egyenlosegek politopokra rogton lathat
ok a norm
alis felbont
as 7.4.9-beli es 7.4.10-beli tulajdonsagaibol, altalanos
konvex testekre pedig 7.3.5.(1)-bol kovetkeznek, mivel a szoban forgo f
uggvenyek folytonosak.
7.4.12. P
eld
ak
Legyen K g
ombtest E-ben, jelolje r0 a sugarat. Ekkor a B(K, r) paralleltartom
any r0 + r sugar
u gombtest, gy a terfogata

d
X

d di
r0 d ri ,
Vd B(K, r) = (r0 + r)d d =
i
i=0
ahonnan mi (K) =
d
i
r0di d adodik i = 0, . . . , d-re.
220
Legyen P d-dimenzi
os kocka E-ben, jelolje a az elhosszat. A normalis
felbont
ast haszn
alva meghatarozzuk B(P, r) terfogatat. Ha L a P egy
j-dimenzi
os val
odi lapja, akkor egyreszt Vj (L) = aj , masreszt D P (L, r)
egy (d j)-dimenzi
os gombtest 2dj -edresze. Ezekbol Vd DP (L, r) =

j
dj
dj
= a dj r /2
ad
odik. Miutan a kockanak dj 2dj darab j-dimenzi
os lapja van, a paralleltartomany terfogata

d1
d
X
X

d j
d di
d
dj
d
Vd B(P, r) = a +
a dj r
= a +
a i ri .
j
i
j=0
i=1
Ebb
ol az mi (P ) =
d
i
adi i kepleteket kapjuk (i = 1, . . . , d).
Megjegyzes. A 7.4.11. Tetelben szereplo mi (K) (i = 0,1, . . . , d 1) egy

utthat
ok a K konvex test fontos geometriai jellemzoi. Megmutathato, hogy ezek az
egy
utthat
ok b
armely K-ra pozitvak. Ez politop eseten a bizonytasbol rogt
on l
atszik, viszont a hat
ar
atmenet alkalmazasaval
csak mi (K) 0 adodik
k
ozvetlen
ul. Nevezetes teny, hogy az mi (K)di di d szam a K testnek a
(d i)-dimenzi
os alterekre eso ortogonalis vet
uletei (d i)-dimenzios terfogatainak az
atlag
aval egyenl
o. Ennek a tetelnek az i = 1-re vonatkozo esete a
7.2.8. ut
ani megjegyzesben mar emltett Cauchy-fele integralformula, amely a
felsznt
alltja el
o a hiperskokra eso vet
uletek (d 1)-dimenzios terfogatainak
a segtsegevel. Az i = d 1 eset szerint pedig az md1 (K) egy
utthato a K
halmaz
atlagos szelessegenek a d d /2 -szerese. A d = 2 specialis esetben
ezekb
ol u
jra megkapjuk a 7.2.6. Tetelt.
7.4.13. K
ovetkezm
eny (SteinerMinkowski-formula). Barmely K
K+ (E) konvex testre

Vd B(K, r) Vd (K)
A(K) = lim
.
r0
r
Bizonyt
as : B
armely f (x) = a0 + a1 x + . . . valos polinomf
uggveny eseteben
a line
aris tag egy
utthat
oj
at az a1 = limx0 f (x) a0 /x hataratmenettel
sz
armaztathatjuk. Ezt a 7.4.11-beli polinomf
uggvenyre alkalmazva kapjuk a
formul
at.
7.5. Steiner-f
ele szimmetriz
aci
o
Itt vezetj
uk be a k
ovetkez
o szakaszban bizonytando nevezetes geometriai
egyenl
otlensegek technikai eszkozet. Adott konvex testet egy egyszer
u es
szemleletes elj
ar
assal olyan, vele egyenlo terfogat
u konvex testte alaktunk
rben
221
t, amely egy el
a
ore kijel
olt hiperskra szimmetrikus. Az elozo szakasz eredmenyeire t
amaszkodva megmutatjuk, hogy a felszn az eljaras soran nem no.
7.5.1. Definci
o (Kompakt konvex halmaz szimmetriz
altja). Legyen
K E kompakt konvex halmaz es H E rogztett hipersk. Jelolje :
: E H az ortogon
alis vettest. Barmely A (K) pontra az IA = K
1 (A) halmaz (esetleg elfajulo) szakasz. Legyen JA az IA szakasznak az
az eltoltja, amelynek A a felezopontja. A K halmaz H-ra vonatkozo Steinerszimmetriz
altj
an az
[
JA
SH (K) =
A(K)
halmazt ertj
uk.

Nyilv
an H SH (K) = SH (K) = SH H (K) , H (K) = K eseten SH (K) =
= K, valamint K1 K2 eseten SH (K1 ) SH (K2 ).
t
7.5.2. All
as. Az SH (K) halmaz is kompakt es konvex.
Bizonyt
as : Nyilv
an SH (K) korlatos, belatjuk, hogy zart. Tegy
uk fel, hogy
az SH (K)-beli Xn pontok sorozata konvergal az X E ponthoz, meg kell
mutatnunk, hogy X SH (K). Az An = (Xn ) es A = (X) vet
uletekre
An A ervenyes, gy (K) kompaktsaga miatt A (K). Jelolj
uk ln -nel a
JAn szakasz hossz
at, valamint l-lel a JA szakasz hosszat.
Alltjuk, hogy l lim inf n ln . Azonostsuk E-t a H 1 (A) ortogonalis
direkt szorzattal. Legyen tetszoleges > 0 mellett IA

az IA szakasz sugar
u
1
nylt k
ornyezete a (A) egyenesen. Ekkor talalhato az A pontnak olyan
. (Egyebkent ugyanis
U nylt k
ornyezete H-ban, hogy K 1 (U ) U IA
1
v
alaszthat
o volna olyan Pn = (Bn , Cn ) H (A) konvergens sorozat
, es ennek a sorozatnak a hatarerteke

K-b
ol, amelyre Bn A es Cn
/ IA
1
(A)-ban, de nem IA -ban lenne, ami ellentmondas.) Ezert eleg nagy n-re
(An U eseten bizonyosan) ln l + 2. Miutan ez minden > 0-ra ervenyes,
val
oban l lim inf n ln .
Ebb
ol m
ar k
onnyen k
ovetkezik, hogy X SH (K), hiszen
(X, A) = lim (X, An ) lim inf ln /2 l/2.
n
Az SH (K) halmaz konvexit

asanak igazolasahoz legyenek X, Y SH (K) tetsz
oleges pontok. Tegy
uk fel, hogy X JA es Y JB . Tekints
uk a conv {IA , IB }
es a conv {JA , JB } (esetleg elfajulo) trapezokat. Az utobbi (szimmetrikus)
trapez lefedi az [X, Y ] szakaszt, es eppen az elobbinek a H-ra vonatkozo
Steiner-szimmetriz
altja, gy resze SH (K)-nak.
Megjegyzesek. (1) A fenti bizonytasban szereplo ln sorozat tulajdonkeppen
konvergens es a limesze l. Ennek legtomorebb indoklasa az, hogy az A 7 l
222
hozz
arendeles folytonos, hiszen konkav f
uggveny a (K) halmazon. Tobbv
altoz
os f
uggvenyeket akkor nevez
unk konkavnak (vagy konvexnek), ha az
egyenesekre t
orten
o megszortasaik konkavak (illetve konvexek). Az egyvaltoz
os esethez hasonl
oan a konkav (illetve konvex) f
uggvenyek folytonosak,
s
ot majdnem minden
utt differencialhatok. Ez az eszrevetel egy
uttal SH (K)
konvexit
as
anak indokl
as
ara is alkalmas.
(2) Felmer
ul a kerdes, vajon a K 7 SH (K) hozzarendeles folytonos-e az Ebeli kompakt konvex halmazok (Hausdorff-metrikaval ellatott) K(E) teren.
Ez nincs gy: legyen E a sk es konvergaljon egy a H egyenesre nem meroleges szakaszokb
ol
all
o sorozat egy H-ra meroleges szakaszhoz. A szimmetrizalt
szakaszok H-ban fekszenek es hosszuk 0-hoz tart, gy egypont
u halmazhoz es
nem a mer
oleges szakasz szimmetrizaltjahoz konvergalnak. Meggondolhato viszont, hogy nem
ures belsej
u halmazokra szortkozva a Steiner-szimmetrizacio
folytonos K+ (E) K+ (E) lekepezes.

t
7.5.3. All
as. Vd SH (K) = Vd (K).
Bizonyt
as : K
ozvetlen
ul k
ovetkezik a Cavalieri-elvbol.

t
7.5.4. All
as. diam SH (K) diam (K).
Bizonyt
as : Legyenek X, Y SH (K) tetszoleges pontok, X JA es Y
JB . Tekints
uk a conv {IA , IB } es conv {JA , JB } (esetleg elfajulo) trapezokat. K
oz
ul
uk az ut
obbi (szimmetrikus) trapez atlojanak j hossza legfeljebb
akkora, mint az el
obbi hosszabbik atlojanak h hossza. Igy (X, Y ) j h
diam (K).
t
7.5.5. All
as. B
armely ket K, L E kompakt konvex halmazra es barmely
, 0, + = 1 egy
utthatokra
SH (K) + SH (L) SH (K + L).
Ha E-t valamely O H orig
o valasztasaval vektorizaljuk, akkor ez a + = 1
feltetel elejtesevel is ervenyes.
Bizonyt
as : Nyilv
an elegend
o a vektorizalt valtozatot bebizonytani. A :
: E H lekepezes line
aris, emiatt barmely A, B (K)-ra IA + IB
IA+B , es gy JA +JB JA+B . (Itt az A, B, illetve A+B indexszel
ell
atott J es I halmazok rendre a K, L, illetve K + LShalmaz Steinerszimmetriz
oj
ahoz tartoznak.) Ezert SH (K)+SH (L) = AK,BL JA +
Saci
+ JB AK,BL JA+B = SH (K + L).
Megjegyzes. A 7.5.5-beli tartalmazasi relacio altalaban valodi. Peldakent legyen E a sk, K es L ket, egymassal es a H egyenessel sem parhuzamos
szakasz. Ekkor K + L es SH (K + L) nem
ures belsej
u konvex lemezek, mg
SH (K), SH (L) es SH (K + L) mindannyian H-ban fekvo szakaszok.
rben
223

7.5.6. Ko
eny. B SH (K), r SH B(K, r) .
vetkezm

Bizonyt
as : O H orig
o v
alasztasaval es 12.4 felhasznalasaval B SH (K), r =

d
d
d
= SH (K) + rB = SH (K) + rSH (B ) SH (K + rB ) = SH B(K, r) .
7.5.7. K
ovetkezm
eny. Vd B SH (K), r

Vd SH B(K, r) .
Megjegyzes. A 7.5.6-beli es a 7.5.7-beli tartalmazasi relaciokban sem all altal

aban egyenl
oseg. Skbeli peldakent K-nak barmely, H-val nem parhuzamos
szakasz vehet
o.

t
7.5.8. All
as. B
armely K K+ (E)-re A SH (K) A(K).
Bizonyt
as : 7.4.13, 7.5.7, 7.5.3, majd ismet 7.4.13 felhasznalasaval

Vd B SH (K), r Vd SH (K)
A SH (K) = lim
r0
r

Vd SH B(K, r) Vd SH (K)
lim
=
r0
r

Vd B(K, r) Vd (K)
= A(K).
= lim
r0
r
7.5.9. T
etel (Blaschke t
etele a go
ol). Legyen O E rogztett pont,
mbr
es legyen F K+ konvex testek olyan rendszere, amely
(1) z
art halmaz a C(E) metrikus terben (a Hausdorff-metrikara nezve) es
(2) z
art az O-n
athalad
o hiperskokra vonatkozo Steiner-szimmetrizaciokra
nezve (azaz SH (F ) F, valahanyszor H E hipersk, O H es
F F).
Ekkor az F halmazrendszer tartalmaz O kozeppont
u gombtestet.
Bizonyt
as : Legyen r = inf {s > 0 : letezik olyan F F, hogy F
B(O, s)}. Ekkor r > 0, hiszen k
ulonben az (1) feltetel miatt {O} F
k
ovetkezne, ami lehetetlen, mert F csupa (nem
ures belsej
u) konvex testbol
all. A Blaschke-fele kiv
alasztasi tetelt (7.3.8. Kovetkezmeny) es u

jra az (1)
feltetelt alkalmazva kapjuk, hogy letezik olyan F F, amelyre F B(O, r)
(azaz az r-et defini
al
o infimum tulajdonkeppen minimum); rogzts
unk egy
ilyen F halmazt.
Azt
alltjuk, hogy F = B(O, r). Ehhez eleg belatni, hogy a G = B(O, r)
g
omb resze F -nek, mert F konvex es B(O, r) = conv (G). Indirekt modon
tegy
uk fel, hogy letezik X G F pont. Az = (X, F ) tavolsag F zartsaga
miatt pozitv. A G halmaz kompaktsaga miattSvalaszthatunk veges sok X =
n
= X0 , X1 , . . ., Xn G pontot u
gy, hogy G k=0 B(Xi , ) teljes
uljon.
224
Vegy
uk eszre, hogy ha H tetszoleges hipersk az O ponton at es U
olyan
G-beli nylt halmaz, melyre F U = , akkor SH (F ) U H (U ) = is
teljes
ul. (Val
oban, az SH (F ) szimmetrizaltat alkoto JA szakaszok koz
ul azok,
amelyekre A (U ), a G g
ombnek szigor
uan a belsejebe ker
ulnek.)
Legyen k = 1, . . . , n-re Hk az X0 es Xk pontok felezo meroleges hiperskja,
ekkor O Hk . Legyen U = G B(X, ), es k = 1, . . . , n-re Uk = Hk (U ) =
= GB(Xk , ). A fenti eszrevetelt iteralva adodik, hogy minden k = 1, . . . , nre
k
[
SHk SHk1 . . . (SH1 (F )) . . .
Ui = .
i=0

A k = n esetben legyen F = SS
, ekkor a (2)
Hn SHn1 . . . (SH1 (F )) . . .
n
feltetelt alkalmazva F F. Az i=0 Ui halmaz viszont G-vel egyenlo, gy
F G = ad
odik. Ez viszont ellentmond az r sugar minimalitasanak, hiszen
ekkor az F halmaz, kompakt leven, belefer egy r-nel hatarozottan kisebb
sugar
u g
ombbe.
7.6. Nevezetes egyenl

otlens
egek
7.6.1. T
etel (Izodiametrikus egyenl
otlens
eg). Rogztett atmeroj
u Ebeli konvex testek k
oz
ott a gombtestnek a terfogata a legnagyobb.
Egyenertek
u
atfogalmaz
assal: tetszoleges K K+ (E)-re

d
diam (K)
Vd (K)
d .
2
Bizonyt
as : Az
atfogalmaz
as valoban egyenertek
u, mert (diam (K)/2)d d
eppen annak a g
ombtestnek a terfogata, amelynek az atmeroje diam (K).
Legyen O E tetsz
oleges, es tekints
uk az
F = {F K+ : Vd (F ) = Vd (K) es diam (F ) diam (K)}
halmazrendszert. A 7.5.9. Tetel feltetelei koz
ul (1) teljes
ul 7.3.5.(2) es 7.3.6
miatt, (2) pedig 7.5.3-b
ol es 7.5.4-bol kovetkezik. A tetel alkalmazasaval kozvetlen
ul ad
odik az
allt
as.
7.6.2. T
etel (Izoperimetrikus egyenl
otlens
eg). Rogztett felszn
u E-beli
konvex testek k
oz
ott a g
ombtestnek a terfogata a legnagyobb.
Egyenertek
u
atfogalmaz
asokkal: tetszoleges K K+ (E)-re

Vd (K)
A(K)
d d
d
d1
d ,
rben
225
illetve

Vd (K)
d
d1
A(K)
d d
1
d1
Bizonyt
as : Az
atfogalmaz
asok valoban egyenertek
uek, mert az A(K) felszn
u
d/(d1)
d .
g
ombtest terfogata eppen A(K)/(d d )
Legyen O E tetsz
oleges, es tekints
uk az
F = {F K+ : Vd (F ) = Vd (K) es A(F ) A(K)}
halmazrendszert. A 7.5.9. Tetel feltetelei koz
ul (1) teljes
ul 7.3.5.(2) es 7.3.6
miatt, (2) pedig 7.5.3-b
ol es 7.5.8-bol kovetkezik. A tetel alkalmazasaval kozvetlen
ul ad
odik az
allt
as.
Megjegyzesek. (1) A 7.6.2. Tetel tovabbi, jol hasznalhato atfogalmazasat kapjuk, ha bevezetj
uk a konvex testek u
n. izoperimetrikus hanyadosat:

q(K) = Vd (K)d1 A(K)d .
(A kitev
ok ilyen megv
alasztasaval lesz az izoperimetrikus hanyados invarians a hasonl
os
agi transzformaciokra nezve.) A tetel szerint az osszes E-beli
konvex test k
oz
ott a g
ombtesteknek van a legnagyobb izoperimetrikus hanyad
dosa, megpedig q(B ) = 1/(dd d ).
(2) A ket egyenl
otlenseg a konvexitas kovetelmenyenek elejtese mellett is igaz
olyan E-beli kompakt Jordan-merheto halmazokra, amelyeknek (7.6.2 eseteben) van felszne. Az izodiametrikus egyenlotlenseg ilyen kiterjesztese minden
tov
abbi nelk
ul k
ovetkezik a 7.6.1. Tetelbol, hiszen a konvex burokra atterve a terfogat nem cs
okken es az atmero nem valtozik. Az izoperimetrikus
egyenl
otlenseg kiterjesztesenek egyik akadalyat a felszn nem konvex halmazokra vonatkoz
o szabatos definciojanak nehezsegei jelentik. Tegy
uk fel, hogy
a felsznt kielegt
oen defini
altuk. Szemlelet
unkre alaptva azt varjuk, hogy a
konvex burokra
atterve a felszn nem nohet. A ketdimenzios esetben ez valoban gy is van (es elvezet az egyenlotlenseg kvant kiterjesztesehez), viszont
m
ar 3 dimenzi
oban k
onnyen talalhato olyan ponthalmaz, amelynek a felszne
kisebb a konvex burka felsznenel. Igy a 7.6.2. Tetel nem konvex halmazokra
val
o kiterjesztesehez m
as m
odszereket kell hasznalni.
(3) Mindket tetelnek ervenyes az a kiegesztese, hogy egyenloseg csak gombtestek eseteben
all f
onn. Ez annak a segedtetelnek a meggondolasa u
tjan igazolhat
o, hogy ha egy konvex test atmeroje vagy felszne barmely hiperskra
vonatkoz
o Steiner-szimmetrizacio soran valtozatlan, akkor a test sz
uksegkeppen g
ombtest.
226
(4) A ket egyenl

otlenseg itt bemutatott bizonytasa, amely a Steiner-szimmetriz
aci
on es Blaschke tetelen alapul, tortenetileg az elsok koze tartozo, hagyom
anyos bizonyt
as. Itt emltj
uk meg a konvex geometria egyik legalapvet
obb tetelet, a BrunnMinkowski-egyenlotlenseget, amely szerint a terfogat
d-edik gy
oke konk
av f
uggveny a konvex testek teren. A konkavsagot itt a
Minkowski-kombin
aci
okra nezve kell erteni, tehat pontos megfogalmazasban
a tetel u
gy sz
ol, hogy b
armely K, L K+ (E)-re a [0,1] intervallumon ertelme1/d
zett t 7 Vd (t K + (1 t) L
valos f
uggveny konkav. Ennek a tetelnek
az alkalmaz
as
aval m
as jelleg
u, rovid bizonytas volna adhato 7.6.1-re is es
7.6.2-re is.
Projektv geometria
A projektv geometria fogalmait tortenetileg az az igeny hvta eletre, hogy a
k
ozeppontos vettest (l. 8.3.10) kielegtoen kezelni kepes matematikai apparatust hozzunk letre. Ezt a celt a projektv geometria eredetileg a ter vegtelen
t
avoli terelemekkel val
o kib
ovtese u
tjan erte el. Mi nem ezt az eljarast alkalmazzuk a projektv ter definciojaban, hanem ennel absztraktabb, linearis
algebrai kiindul
ast v
alasztunk, es majd a 8.4. szakaszban tisztazzuk ennek
kapcsolat
at a kib
ovteses m
odszerrel. Teteleink zome tetszoleges test folotti
geometri
aban is ervenyes, ezert a projektv geometria fogalmait is ilyen altal
anoss
agban ertelmezz
uk. Kesobb egyes specialis kerdesekben majd a valos
vagy a komplex testre fogunk szortkozni.
8. A projektv t
er szerkezete
8.1. Projektv terek
es alterek
8.1.1. Definci
o (Projektv t
er). Legyen F (kommutatv) test, W vektorter F f
ol
ott. A W vektorter projektivizaltjanak (vagy a W -hez asszocialt
projektv ternek) nevezz
uk a

P = P (W ) = W {0}
faktorhalmazt, ahol a nemzerus u, v W vektorokra a ekvivalenciarelaciot
gy ertelmezz
uk :
u v,
ha alkalmas F mellett v = u .
Az ekvivalenciaoszt
alyokat, azaz P (W ) elemeit a projektv ter pontjainak
nevezz
uk. Ezek pontosan az egydimenzios alterek W -ben (az origotol megfosztva), ezert szok
as a projektv teret az origon atmeno egyenesek terenek
is tekinteni.
227
Projektv geometria
228
Ugyanezt az ekvivalenciarel
aciot es osztalyozast nyerj
uk, ha a W {0} halmazon F -nak, az F test multiplikatv csoportjanak a termeszetes (szorzassal
t
orten
o) hat
asa szerinti orbitjait tekintj
uk. Igy P (W ) = W {0} F .
Ha w W , w 6= 0, akkor a w-t tartalmazo ekvivalenciaosztalyt [w]-vel
jel
olj
uk. A w vektort a [w] pont reprezentans vektoranak nevezz
uk.
Ha W veges dimenzi
os vektorter, akkor a P projektv ter dimenziojan a
dim W 1 sz
amot ertj
uk. A tovabbiakban mindig feltessz
uk, hogy az altalunk
vizsg
alt projektv terek veges dimenziosak. Altal
aban P dimenziojat jelolj
uk
d-vel, teh
at dim W = d + 1.
8.1.2. P
eld
ak
Az Fd+1 koordin
atater projektivizaltjat, P (Fd+1 )-et standard d-dimenzi
os projektv ternek nevezz
uk es Pd -vel jelolj
uk. (A P d (F) es az FP d
d
jel
oles is haszn
alatos P -re.)
A (1)-dimenzi
os projektv ter az u
res halmaz, a 0-dimenzios projektv terek egyelem
uek. Az egydimenziosakat projektv egyeneseknek, a
ketdimenzi
osakat projektv skoknak nevezz
uk.
Jel
olje szok
as szerint W a W vektorter dualis teret. Ekkor az []
Ker megfeleltetes bijekcio a P (W ) projektv ter es a W -beli linearis
hiperskok halmaza k
ozott. A P (W ) projektv teret a P (W ) projektv ter du
alis
anak szokas nevezni, ez tehat az origon atmeno W -beli
hiperskok tere.
A veges testek f
ol
otti projektv terek (az alabbiakban definialando projektv altereiket es projektv transzformacioikat tekintve) erdekes peldakat szolg
altatnak er
os szimmetriatulajdonsagokkal bro kombinatorikai
strukt
ur
akra. Egyszer
uen leszamlalhato, hogy peldaul egy q-elem
u test
f
ol
otti d-dimenzi
os projektv terben a pontok szama (q d+1 1)/(q 1).
8.1.3. Definci
o (Projektv alt
er). Ha U W tetszoleges linearis alter,
akkor P (U ) P (W ). Az ilyen modon keletkezo reszhalmazokat nevezz
uk
P = P (W ) projektv altereinek.
Az u
armely projektv ternek projektv altere, megpedig az egyetres halmaz b
len (1)-dimenzi
os projektv alter. A 0-dimenzios alterek pontosan az egyelem
u reszhalmazok (amelyeket azonosnak tekint
unk a projektv ter pontjaival).
Az egydimenzi
os projektv altereket P -beli egyeneseknek, a k-dimenziosakat
k-skoknak, a (d 1)-dimenziosakat hiperskoknak is nevezz
uk.
Projektv alterek tetsz
oleges rendszerenek a metszete is projektv alter. Barmely M P reszhalmazhoz egyertelm
uen letezik legsz
ukebb, M -et tartalmaz
o projektv alter, ezt az M altal generalt alternek nevezz
uk es az hM i jellel
r szerkezete
8. A projektv te
229
jel
olj
uk. Nyilv
an valamely A = [w] P pont akkor es csak akkor tartozik
az hM i alterhez, ha a w vektor linearisan f
ugg az M elemeit reprezentalo
vektorokt
ol. Peld
aul az A, B P pontok akkor es csak akkor k
ulonbozok, ha
reprezent
al
o vektoraik line
arisan f
uggetlenek. Ilyenkor hA, Bi az A-n es B-n
atfektetett (egyertelm
uen letezo) projektv egyenest jeloli.

R
ogt
on l
athat
o, hogy P
osszes projektv altere halot alkot, amelyben a 0 elem
az u
uveleteket pedig az S T = S T , S
res alter, az 1 elem az egesz P , a m
T = hS T i formul
ak adj
ak. Ez a halo nyilvanvaloan azonos a W vektorter
alterh
al
oj
aval.
8.1.4. P
elda. Feleltess
uk meg a W vektorter tetszoleges U W alterenek
a W du
alis vektorterben az U = { W : | U = 0} alteret (azaz U
annull
ator
at). Ez az U 7 U lekepezes bijektv es rendezesfordto, inverze
T
az a V 7 V hozz
arendeles, amelynel V = V Ker W . Igy tehat
W es W alterh
al
oi termeszetes modon dualisan izomorfak. Emiatt ugyanez
ervenyes a P (W ) projektv ter es a P (W ) dualis projektv ter alterhalojara.
Ennel a du
alis izomorfizmusnal k-dimenzios P (W )-beli projektv altereknek
(d k 1)-dimenzi
os projektv alterek felelnek meg P (W )-ban.
Peld
aul a P (W ) projektv ter egyenesei a P (W )-beli hipersksorok, azaz
hiperskok olyan halmazai, amelyek valamely rogztett P (W )-beli (d 2)dimenzi
os alteret tartalmaz
o osszes hiperskbol allnak. A hipersksort sugarsornak nevezz
uk, ha d = 2, azaz ha egyenesekbol all.
Legyen most d = 2 es tekints
unk egy P = P (W ) projektv skot es annak
P = P (W ) du
alis
at. A P -beli pontok azonosak a P -beli egyenesekkel, a
P -beli egyenesek pedig a P -beli sugarsorokkal. Nem vezet felreertesre, ha
egy A es L illeszkednek egymasra tpus
u alltast akar u
gy ert
unk, hogy az
A pont illeszkedik az L egyenesre, akar u

gy, hogy az L egyenes illeszkedik az
A tart
opont
u sug
arsorhoz, hiszen mindket megfogalmazas ugyanazt jelenti.
Ezert a P -beli sug
arsorokat az illeszkedesi viszonyok szempontjabol azonosthatjuk a P -beli pontokkal. Igy a P dualis projektv sk egyenesei azonosak
P pontjaival.
Ebben az utols
o azonost
asi lepesben raismerhet
unk a ketszeres dualizalassal
kapott W vektorternek az eredeti W vektorterrel valo termeszetes izomorfi
aj
ara : val
oj
aban a P (W ) projektv teret P (W )-vel azonosnak tekintett
uk.
t
8.1.5. All
as (Dimenzi
oformula). Tetszoleges S, T P projektv alterekre
dimhS T i + dim(S T ) = dim S + dim T.
Bizonyt
as : Ha P = P (W ), S = P (U ) es T = P (V ), ahol U, V W linearis
alterek, akkor dimhS T i = dim(U + V ) 1, dim(S T ) = dim(U V ) 1,
dim S = dim U 1 es dim T = dim V 1 miatt eleg a dim(U + V ) + dim(U
V ) = dim U +dim V line
aris dimenzioformulat ellenorizni. Ez pedig rogton
Projektv geometria
230
ad
odik abb
ol, hogy ha az U V alter egy bazisat k
ulon-k
ulon kiegesztj
uk
egy-egy b
aziss
a U -ban es V -ben, akkor ezek a vektorok egy
uttesen bazist
alkotnak az U + V alter sz
amara.
A dimenzi
oformula k
ozvetlen kovetkezmenye peldaul az a projektv skgeometri
ara nezve jellegzetes tulajdonsag, hogy a projektv skon barmely ket
k
ul
onb
oz
o egyenesnek letezik egyetlen kozos pontja. Felsorolunk meg nehany,
a dimenzi
oformul
ab
ol azonnal levezetheto alltast, amelyek koz
ul egyik-masik
kes
obb is szerepet j
atszik majd (l. 8.3.4, 8.3.10).
8.1.6. K
ovetkezm
enyek.
(1) P -ben d darab hipersknak mindig van kozos pontja.
(2) Ha dim S + dim T d, akkor S T 6= .
(3) Ha S T = es dim S + dim T = d 1, akkor az S alteret hiperskkent tartalmaz
o (es gy (dim S + 1)-dimenzios) P -beli projektv alterek
halmaza es T k
oz
ott bijektv lekepezest letest az L 7 L H (L P
alter, dim L = dim S + 1, S L) megfeleltetes. Az inverz lekepezest az
X 7 hS, Xi (X T ) formula adja.
Speci
alisan :
(4) Ha H P hipersk es A P H tetszoleges pont, akkor az A ponton
athalad
o P -beli egyenesek halmaza es H kozott bijektv lekepezest letest az L 7 L H (L P egyenes, A L) megfeleltetes. Az inverz
lekepezest a B 7 hA, Bi (B H) formula adja.
8.2. Koordin
at
ak
K
ovetkez
o celunk az, hogy koordinatakat es koordinatarendszert vezess
unk
be a projektv tereken. Ez tavolrol sem olyan egyszer
u, mint az affin ter
vagy az euklideszi ter eseteben : a koordinatarendszerrel szembeni szokasos
elv
ar
asainkb
ol mindenkeppen engedmenyeket kell tenn
unk. Ha meg akarjuk
orizni a koordin
atarendszernek az elemi geometriaban megszokott egyegyertelm
usegi tulajdons
ag
at, a ter valodi reszhalmazaira kell szortkoznunk
(hiperskok komplementereire, l. 8.2.18.2.4) es az egesz ter lerasahoz kenytelenek vagyunk egynel t
obb koordinatarendszert egyszerre hasznalni. Ez vezet
el minket a 8.2.2-ben bevezetendo atlasz fogalmahoz. Ha viszont ahhoz ra
gaszkodunk, hogy egyetlen koordinatarendszerrel kezelj
uk a teret, akkor azzal
a jelenseggel kell egy
utt eln
unk, hogy a pont nem hatarozza meg egyertelm
uen a koordin
at
ait, l. 8.2.5.
r szerkezete
8. A projektv te
231
Ha P = P (W ) projektv ter es H P hipersk, akkor a P projektv ter strukt

ur
aj
ab
ol kanonikus elj
ar
assal lehet affin strukt
urat szarmaztatni a P H
komplementer halmazon. Nem konny
u megmondani, hogy mely V vektorterre kell ezt az affin strukt
ur
at epteni ahhoz, hogy az eljaras termeszetes
legyen, teh
at V ne f
uggj
on tovabbi valasztasoktol, peldaul bazis kijelolesetol
W -ben.
t
8.2.1. All
as. Legyen U < W linearis hipersk es jelolje X a P (U ) projektv hipersk komplementeret a P (W ) projektv terben. Jelolj
uk V -vel a
d-dimenzi
os Hom (W/U, U ) vektorteret. Ekkor a
[w] = [(U + w) + w]
( V, [w] X )
formula a V vektorter additv csoportjanak egyszeresen tranzitv hatasat defini

alja az X halmazon.
Bizonyt
as : Nyilv
an = 0-ra 0[w] = [0(U + w)] + w] = [w].
Ha , V ,
akkor ([w]) = [(U + w) + w] = [ U + (U + w) + w + (U + w) +
+ w] = [(U + w) + (U + w) + w] = [( + )(U + w) + w] = ( + )[w]
mutatja, hogy val
oban csoporthatasrol van szo.
A tranzitivit
as ellen
orzesehez vegy
uk eszre, hogy ha [w1 ], [w2 ] X tetszolegesen adott elemek, akkor egyreszt w2 -nek letezik olyan w20 skalarszorosa,
hogy w20 w1 U , m
asreszt U + w1 a W/U egydimenzios vektorter nemzerus eleme, ezert letezik olyan : W/U U linearis lekepezes, melyre
(U + w1 ) = w20 w1 . Ezekkel [w1 ] = [(U + w1 ) + w1 ] = [w20 ] = [w2 ].
Veg
ul egy V vektor pontosan akkor tartozik a [w] elem stabilizatorahoz,
ha [(U + w) + w] = [w], azaz ha a (U + w) vektor es a w vektor linearisan
osszef
ugg
ok. Viszont (U + w) U , ugyanakkor w f
uggetlen az U altertol,
gy ez csak (U + w) = 0, azaz = 0 eseten lehetseges.

8.2.2. Definci
o (Term
eszetes affin strukt
ura). Ha H = P (U ) tetszoleges hipersk a P = P (W ) projektv terben, akkor a 8.2.1-beli csoporthatas
affin terre teszi a P H halmazt. Az ehhez tartozo affin strukt
uraban va
lamely A, B P H pontok kozotti AB V vektort a kovetkezokeppen
hat
arozhatjuk meg :
V
alasszunk olyan w, z W reprezentans vektorokat A, illetve B szamara,
amelyek ugyanabban az U szerinti U 0 = U + w = U + z mellekosztalyban
vannak (ez lehetseges, mert A-t is es B-t is U -tol f
uggetlen vektorok reprezen
t
alj
ak es a W/U faktorter egydimenzios), majd legyen AB = : W/U U ,
melyre (U 0 ) = zw. Ekkor a 8.2.1. szerinti hatasnal valoban [w] = [(U +
+ w) + w] = [(U 0 ) + w] = [(z w) + w] = [z].
Ezt az affin strukt
ur
at a P H halmaz termeszetes affin strukt
urajanak
nevezz
uk.
232
Projektv geometria
8.2.3. P
elda. Legyen X W affin hipersk, melyre 0
/ X. Jelolj
uk V -vel
azt a W -beli line

aris hiperskot, amelynek X eltoltja, azaz V = X . Ekkor a
w 7 [w] (w X) megfeleltetes nyilvanvaloan bijektv modon kepezi az X
halmazt a P (V ) hipersk P (W )-beli komplementerere. Megmutatjuk, hogy
ha X-et ennek a bijekci
onak a segtsegevel azonosnak tekintj
uk a P (W )
P (V ) halmazzal, akkor X-nek a W vektorterbol orokolt affin strukt
uraja
megegyezik a 8.2.2-ben definialt termeszetes affin strukt
uraval.
El
osz
or is a Hom (W/V, V ) vektorteret most azonosnak tekinthetj
uk V -vel,
miut
an a W/V egydimenzi
os faktorternek van egy kit
untetett nemzerus eleme, megpedig az X mellekosztaly. A ket vektorter azonostasat a 7 (X)
megfeleltetes adja.
Ezut
an tetsz
oleges w, z X-re egyreszt a W -bol orokolt affin strukt
uraban
= zw V , m
wz
asreszt 8.2.2 szerint [w][z] az a Hom (W/V, V ) vektor,
melyre (X) = z w. Teh

at a fenti azonostas mellett valoban [w][z] = z
w.
8.2.4. Definci
o (T
erk
ep, atlasz). A P projektv teren terkepnek nevez
unk
egy tetsz
oleges x : P H Fd affin koordinatarendszert, ahol H P
projektv hipersk es a P H halmazt a termeszetes affin strukt
urajaval
ell
atott affin ternek tekintj
uk.
Td+1
Legyenek H1 , H2 , . . . , Hd+1 P olyan hiperskok, hogy i=1 Hi = . (Ha
peld
aul P = P (W ) es a W dualis vektorterben 1 , 2 , . . ., d+1 bazis,
akkor a Hi = P (Ker i ) hiperskok ilyenek.) Valasszunk minden i-re egyegy xi : P Hi Fd terkepet, akkor ezek ertelmezesi tartomanyai egy
utt
lefedik az egesz P -t. Ilyenkor az x1 , x2 , . . ., xd+1 terkepek rendszeret P -beli
atlasznak nevezz
uk.
Megjegyzes. Az atlasz fogalma a geometriai ter modern matematikai felfogas
anak, a geometriai sokas
ag definciojanak fontos alkotoeleme. A szoban forgo
geometri
at az hat
arozza meg, milyen tulajdonsagai vannak az egyes terkepparok k
ozti u
n.
atmenetf
uggvenyeknek, azaz azoknak a lekepezeseknek, amelyek meghat
arozz
ak, hogy a ter egy darabjan hasznalt ket k
ulonbozo koordin
atarendszer hogyan kapcsolodik egymashoz, milyen geometriai viszonyban
all. Ha az
atmenetf
uggvenyek valamely ismert transzformaciotpushoz tartoznak, akkor a koordin
atater minden olyan lokalis geometriai tulajdonsaga,
amelyet ezek a transzform
aciok megoriznek, atviheto a sokasagra. Ez az elv
teszi lehet
ove, hogy geometriai jelleg
u strukt
uraval ruhazzunk fol topologikus
sokas
agokat, es beszelhess
unk peldaul differencialhato, komplex, affin, euklideszi, g
ombi, projektv, stb. sokasagokrol. A projektv ter fenti atlaszanak
atmenetf
uggvenyeit a 8.2.6. Peldaban vizsgaljuk meg.
r szerkezete
8. A projektv te
233
8.2.5. Definci
o (Homog
en koordin
at
ak). Rogzts
unk egy a1 , a2 , . . .,
Pd+1
ad+1 b
azist W -ben. Ha A = [w] P tetszoleges pont, akkor w = i=1 xi ai
eseten az x1 , x2 , . . ., xd+1 F skalarokat az A pontnak a rogztett bazisra
vonatkoz
o homogen koordin
atainak nevezz
uk. A bazis rogztesevel W -t azonostottuk a Fd+1 koordin
ataterrel, ennek alapjan a w = (x1 , x2 , . . . , xd+1 )
es A = [x1 : x2 : . . . : xd+1 ] jeloleseket is hasznaljuk.
L
athat
o, hogy nincs olyan P -beli pont, amelynek mindegyik homogen koordin
at
aja 0 volna. A (0,0, . . . ,0)-n kv
ul viszont barmely testelem-(d + 1)-es
el
o
all alkalmas (egyertelm
uen meghatarozott) P -beli pont homogen koordin
at
aikent. Valamely P -beli pont a homogen koordinatait nem egyertelm
uen
hat
arozza meg, csak ar
anyossag erejeig. Nincs ertelme peldaul valamely pont
i-edik homogen koordin
at
aj
anak konkret ertekerol beszelni. Az viszont ertelemmel br, ha egy pont valamelyik koordinatajanak zerus vagy nemzerus
volt
ar
ol beszel
unk, hiszen ez a tulajdonsag egyforman van ervenyben a pont
osszes reprezent
ans vektor
ara vonatkozoan.
8.2.6. P
elda. Tekints
uk a Pd = P (Fd+1 ) standard projektv terben az Fd+1 beli standard b
azishoz tartozo 1 , 2 , . . ., d+1 dualis bazis altal meghatarozott Hi = P (Ker i ) koordinata-hiperskokat (i = 1,2, . . . , d + 1), es ezek
komplementereit a termeszetes affin strukt
uraval ellatva. Minden i-re a Hi hez nem tartoz
o Pd -beli pontok egyertelm
uen reprezentalhatok olyan F d+1 beli vektorral, amelynek az i-edik koordinataja 1-gyel egyenlo. Emiatt az
i-edik koordin
ata elhagy
as
aval nyert
xi : Pd Hi
[x1 : x2 : . . . : xd+1 ]
Fd

xi1 xi+1
xd+1
x1
,...,
,
,...,
7
xi
xi
xi
xi
lekepezes terkep Pd -n. R

ogt
on lathato, hogy xi inverzet az
x1
i (x1 , x2 , . . . , xd ) = [x1 : . . . : xi1 : 1 : xi : . . . : xd ]
formula adja. Az x1 , x2 , . . ., xd+1 atlaszt a Pd projektv ter standard atlasz
anak nevezz
uk.
Meghat
arozzuk a standard atlaszhoz tartozo atmenetf
uggvenyeket, azaz i <
d
d
< j -re az xj x1
:
F
F
kompoz
ci
o
kat,
amelyek
nem az egesz Fd
i
d
teren, hanem csak az xi (Hj ) F affin hipersk komplementeren vannak
ertelmezve. Eset
unkben ez azokat az Fd -beli pontokat jelenti, amelyek j-edik
koordin
at
aja k
ul
onb
ozik 0-t
ol. Tegy
uk fol, hogy (x1 , x2 , . . . , xd ) Fd es xj 6=
= 0, ekkor

(xj x1
i )(x1 , x2 , . . . , xd ) = xj [x1 : . . . : xi1 : 1 : xi : . . . : xd ] =

x1
xi1
1
xi
xj2 xj
xd
=
,...,
,
,
,...,
,
,...,
.
xj1
xj1 xj1 xj1
xj1 xj1
xj1
234
Projektv geometria
L
athat
o, hogy a kepletben szereplo f
uggvenyek egyszer
u szerkezet
uek : a koordin
at
ak h
anyadosai. Megjegyezz
uk, hogy a standard atlasz helyett tetszoleges atlaszt haszn
alva is csak a koordinatak u
n. tortlinearis f
uggvenyei (azaz:
legfeljebb els
ofok
u polinomf
uggvenyek hanyadosai) szerepelhetnenek a kepletekben, hiszen m
as affin koordinatakra valo atteres inhomogen linearis helyettestest jelent.
Vizsg
aljuk meg k
ul
on a d = 1 specialis esetet. Ilyenkor ket terkepet, x1 -et
es x2 -t haszn
alunk es az x2 x1
: F {0} F lekepezes keplete (x2
1
1
x1
)(x)
=
1/x.
Emiatt
a
P
projekt
v egyenest felfoghatjuk olyan alakzat1
kent, amelyet az F alaptest ket peldanyabol alltunk elo az x 7 1/x lekepezes
menten t
orten
o
osszeragaszt
assal.
8.2.7. Definci
o (Term
eszetes topol
ogia). Tegy
uk fel, hogy az alaptest
R vagy C. Ekkor a W vektorter termeszetes topologiajabol a faktortopologia
kepzese u
tj
an a P (W ) projektv ter is topologikus terre valik; ezt a topologiat
nevezz
uk a val
os, illetve komplex projektv ter termeszetes topologiajanak.
Erdekes
jelenseg, hogy a val
os es a komplex projektv terek topologiai (elsosorban algebrai topol
ogiai) szerkezete az affin vagy euklideszi terekenel joval
bonyolultabb.
Az al
abbi topol
ogiai termeszet
u eszrevetelek konnyen meggondolhatok.
A terkepek homeomorf modon kepezik a hiperskok komplementereit
a koordin
ataterre. M
as szoval, a hipersk-komplementerek termeszetes
affin strukt
ur
aj
ahoz tartozo termeszetes topologia azonos a projektv
ter termeszetes topol
ogiajanak a megszortasaval.
A P 1 (R) val
os projektv egyenes homeomorf az S1 korvonallal, a P 1 (C)
komplex projektv egyenes homeomorf az S2 gombfel
ulettel (Riemannfele sz
amg
omb, l. 8.4.3). Mindket esetben az affin egyenesnek mint topologikus ternek az egypontos kompaktifikaciojarol van szo.
R
ogzts
unk W -ben egy pozitv definit bilinearis, illetve Hermite-fele form
at es jel
olj
uk ki az ehhez tartozo S W egysegsugar
u hipergombot.
Ekkor S metszi az
osszes W -beli egydimenzios linearis alteret (megpedig a val
os esetben egy atellenes pontparban, a komplex esetben egy
f
ok
orben), emiatt P (W ) eloall az S gomb faktorakent. Az S topologiajab
ol sz
armaz
o faktortopologia azonos P (W ) termeszetes topologiajaval.
Emiatt P (W ) kompakt.
A val
os esetben az S P (W ) faktorizalo lekepezes ketreteg
u fedes.
A W euklideszi vektorter egyseggombje dim W 3 eseten egyszeresen
osszef
ugg
o, emiatt d 2 esten P d (R) fundamentalis csoportja ketele
m
u. A csoport nemtrivialis elemet barmelyik projektv egyenes (mint
r szerkezete
8. A projektv te
235
P d (R)-beli hurok) reprezentalja. Ha d = 3, az S = S3 gombon az atellenes p

arok szerinti faktorizalas 4.5.11 alapjan az SO(3) topologikus
csoportot eredmenyezi. Ezert P 3 (R) homeomorf SO(3)-mal.
A val
os projektv geometriaban az elvalasztasi (azaz osszef
uggosegi) tulajdons
agok elternek az affin vagy az euklideszi geometriaban megszokott
ol. Peld
aul egy hipersk a teret nem vagja kette, hiszen komplementere affin ter, ami
osszef
uggo. Ezzel osszhangban a projektv egyenesen
egyetlen pont nem kepes ket masikat egymastol elvalasztani. Ezert a
szakasz fogalma sem ertelmezheto olyan modon, hogy a szakaszt a ket
vegpontja egyertelm
uen meghatarozza. Az egyenest ket pontja ket szakaszra bontja (ahogyan a korvonalat ket pontja ket korvre bontja). A
val
os projektv egyenesre vonatkozo helyes elvalasztasfogalom az egyenes pontp
arjai k
oz
ott fellepo relacio : az {A, B} pontpar elvalasztja a
{C, D} pontp
art, ha C es D az A es B altal meghatarozott ket k
ul
onb
oz
o nylt szakaszra esik. Ezaltal az elvalasztast mint szimmetrikus
rel
aci
ot tudjuk ertelmezni az egyenes k
ulonbozo pontokbol allo rendezetlen pontp
arjainak a halmazan.
A komplex esetben az S P (W ) faktorizalo lekepezesnel a pontok
oskepei a Clifford-parhuzamos fokorok 4.7.13-ban targyalt sereget alkotj
ak S-ben. Specialisan a komplex projektv egyenes eseteben
olyan sz
urjektv, folytonos S3 S2 lekepezesrol van szo (az u
n. Hopflekepezesr
ol), amelynel a pontok inverz kepei egy Hopf-fele korrendszer
tagjai. Ismeretes, hogy (a valos esettel ellentetben) a P d (C) terek egyszeresen
osszef
ugg
ok.
A 8.2.5. Definci
o alapj
an a projektv terben homogen koordinatak bevezetesehez nem elegend
o a ter bizonyos pontjait mint koordinatarendszert rogzteni, hanem ki kell t
untetni azok konkret reprezentans vektorait (azaz fel kell
venni egy b
azist a W vektorterben). Ettol a kenyelmetlensegtol meg tudunk
szabadulni annak az
ar
an, hogy a koordinatarendszerben eggyel tobb pontot
szerepeltet
unk.
8.2.8. Definci
o (Projektv b
azis). Tegy
uk fel, hogy d 1. A d-dimenzios
P = P (W ) projektv terben projektv bazisnak nevezz
uk a (d + 2)-elem
u A0 ,
A1 , . . ., Ad+1 P pontrendszert, ha letezik a W vektorterben olyan a1 , a2 ,
. . ., ad+1 b
azis, hogy i = 1, . . . , (d + 1) -re Ai = [ai ] es A0 = [a1 + a2 + . . . +
+ ad+1 ].
Szok
as az A1 , . . ., Ad+1 pontokat a projektv bazis alappontjainak, az A0
pontot egysegpontnak nevezni.
236
Projektv geometria
8.2.9. Lemma. Tegy

uk f
ol, hogy az A0 , A1 , . . ., Ad+1 P projektv bazishoz
a 8.2.8. Definci
obeli ai vektorok mellett az a0i (i = 0, . . . , d+1) vektorrendszer
is megfelel az ottani k
ovetelmenyeknek. Ekkor alkalmas F skalarral
minden i = 0, . . . , (d + 1) -re a0i = ai .
Bizonyt
as : Leteznek olyan 1 , . . . , d+1 F skalarok, hogy a0i = i ai (i =
= 1, . . . , d + 1). Ezen kv
ul [a01 + . . . + a0d+1 ] = A0 = [a1 + . . . + ad+1 ] miatt
letezik olyan F , hogy a01 + . . . + a0d+1 = (a1 + . . . + ad+1 ). Ez azt jelenti,

hogy 1 a1 + . . . + d+1 ad+1 = a1 + . . . + ad+1 , es miutan a1 , . . ., ad+1
b
azis, innen i = (i = 1, . . . , d + 1) kovetkezik.
8.2.10. Definci
o (Projektv koordin
at
ak). Rogzts
uk a P projektv terben az A0 , A1 , . . ., Ad+1 projektv bazist. Egy tetszoleges P -beli pontnak
erre a projektv b
azisra vonatkozo projektv koordinatain a pont homogen
koordin
at
ait ertj
uk valamely, a 8.2.8. Defincio szerint valasztott W -beli a1 ,
a2 , . . ., ad+1 b
azisra vonatkozoan.
A 8.2.9. Lemma es a 8.2.5. Defincio alapjan a P -beli pontok aranyossag
erejeig egyertelm
uen hat
arozzak meg projektv koordinataikat.
8.2.11. Definci
o (Fu
ggetlen pontrendszer). Egy P (W )-beli pontrendszert (projektv ertelemben) f
uggetlennek mondunk, ha elemei linearisan f
uggetlen W -beli vektorokkal reprezentalhatok. Nyilvan ilyenkor tetszoleges reprezent
ans vektorokat v
alasztva azok linearisan f
uggetlenek.
A line
aris f
uggetlenseg j
ol ismert tulajdonsagaibol kovetkezoen az A1 , A2 ,
. . ., Ak+1 pontrendszer akkor es csak akkor f
uggetlen, ha az altala kifesztett
projektv alter k-dimenzi
os, illetve ha a pontok egyike sincs benne a tobbi
pont
altal kifesztett projektv alterben.
Megjegyezz
uk, hogy projektv terben egy maximalis f
uggetlen pontrendszer
nem alkot projektv b
azist.
t
8.2.12. All
as. Egy (d + 2)-elem
u P -beli pontrendszer akkor es csak akkor
projektv b
azis, ha minden (d + 1)-elem
u resze f
uggetlen.
Bizonyt
as : Ha Ai = [ai ] (i = 1,2, . . . , d + 1) egy projektv bazis alappontjai
Pd+1
alja az A0 egysegpontot, akkor egyreszt defincio
es a0 = i=1 ai reprezent
szerint az a1 , . . ., ad+1 vektorok bazist alkotnak W -ben, masreszt nyilvan
ugyancsak b
azist kapunk, ha valamelyik ai -t kicserelj
uk az a0 vektorral.
Megfordtva, tegy
uk fel, hogy az Ai = [ai ] (i = 1,2, . . . , d + 1) pontrendszer
minden (d + 1)-elem
u reszrendszere f
uggetlen. Ekkor a1 , . . ., ad+1 bazis W Pd+1
ben es a0 =
utthatokkal. Cserelj
uk ki i =
i=1 i ai alkalmas i 6= 0 egy
= 1, . . . , (d+1) -re mindegyik ai -t i ai -vel, ezzel az A0 , A1 , . . ., Ad+1 pontokat
a 8.2.8. Definci
o k
ovetelmenyeinek eleget tevo vektorokkal reprezentaltuk.
r szerkezete
8. A projektv te
237
atralevo reszeben az alaptest megvaltoztatasanak
kerdesevel foglalkozunk. B
ar altalaban a szoban forgo projektv terek egy
r
ogztett alaptest felett vannak ertelmezve, es ez a test mindvegig valtozatlan
marad, megis bizonyos kerdesekben hasznos lesz tisztazni, milyen viszonyban
all ket projektv ter, ha a hozzajuk tartozo alaptestek koz
ul az egyik reszteste
a m
asiknak. A alkalmaz
asokban ez a szituacio a leggyakrabban a valos es a
komplex sz
amtest viszonylat
aban fordul elo, ezert ezt az esetet alaposabban
is megvizsg
aljuk.
Legyen teh
at az F test a G reszteste. A G folotti vektortereket automatikusan F f
ol
otti vektortereknek is tekinthetj
uk. Ugyanezt a vektorterek projektiviz
altjair
ol m
ar nem mondhatjuk, hiszen az ekvivalenciarelacio, amelyet a
projektv ter sz
armaztat
as
aban bevezet
unk, k
ulonbozo a ketfele test eseteben.
A G f
ol
otti projektv terekben viszont ki tudunk jelolni bizonyos reszhalmazokat, amelyeket F f
ol
otti projektv tereknek tekinthet
unk.
8.2.13. Definci
o (R
eszt
er). Legyen P = P (W ) projektv ter a G test
f
ol
ott, d = dim P , azaz d + 1 = dimG W . Valasszunk P -ben egy A0 , A1 , . . .,
Ad+1 projektv b
azist es a hozza tartozo a1 , a2 , . . ., ad+1 W vektorrendszert (amely b
azis W -ben G folott). Ezek a vektorok F folott is linearisan
f
uggetlenek, ezert az F-beli egy
utthatokkal vett linearis kombinacioik egy
(d + 1)-dimenzi
os V W vektorteret alkotnak F folott. Ha u, v V {0}-ra
v = u valamilyen G-vel, akkor konnyen ellenorizheto modon csak F
lehetseges. A V {0} halmazra szortkozva tehat az F folotti ekvivalenciarelaci
o azonos a G f
ol
ottivel, es ezert az F folotti P (V ) projektv ter reszhalmaza
P -nek. Az ilyen m
odon keletkezo P -beli reszhalmazokat a P projektv ter F
f
ol
otti d-dimenzi
os resztereinek (vagy F-resztereinek) nevezz
uk.
Vil
agos, hogy egy reszterben felvett (F folotti) projektv bazis egy
uttal az
egesz terben is projektv b
azis (G folott).
Az F f
ol
otti alacsonyabb dimenzioj
u reszterek (vagy F-alterek) szarmaztat
asa celj
ab
ol tekinthetj
uk egyreszt P altereinek az F-resztereit, masreszt az
F-reszterek altereit F f
ol
ott. Konnyen lathato, hogy a ketfele eljarassal ugyanazokhoz a P -beli reszhalmazokhoz jutunk.
A P -beli k-dimenzi
os F-altereket tehat olyan A0 , A1 , . . ., Ak+1 pont-(k +
+ 2)-esekkel lehet egyertelm
uen kijelolni, amelyek projektv bazist alkotnak
P valamely (G f
ol
otti) k-dimenzios altereben. Az A1 , . . ., Ak+1 f
uggetlen
pontrendszer kifeszti azt G folotti k-dimenzios alteret, amelyen bel
ul A0 k
ul
onb
oz
o kijel
oleseihez k
ul
onbozo k-dimenzios F-alterek tartozhatnak. Tehat
peld
aul mg ket k
ul
onb
oz
o P -beli pont egyertelm
uen definial egy (G folotti)
egyenest, az F-egyenesek egyertelm
u megadasahoz harom G folott kollinearis pont kijel
olese kell. Ezt a jelenseget a k = d = 1 esetben jol illusztralja a P 1 (C) komplex projektv egyenes (azaz a szokasos azonostas u
tjan a
238
Projektv geometria
Riemann-sz
amg
omb), amelyben a valos egyenesek pontosan a gombon fekvo
k
or
ok, l. 8.7.4.
Vizsg
aljuk most meg a fordtott helyzetet: tegy
uk fol, hogy F G mellett
most egy F f
ol
otti P projektv ter adott, amelybol szeretnenk lehetoleg
termeszetes m
odon, teh
at b
azis vagy koordinatak hasznalata nelk
ul olyan
G f
ol
otti projektv teret sz
armaztatni, amelynek P resztere. Az egyszer
useg
kedveert szortkozzunk az F = R, G = C esetre.
8.2.14. Definci
o (Komplexifik
aci
o). Valos vektorterek es valos projektv terek komplexifik
altj
at ertelmezz
uk. Legyen eloszor adott az R feletti W
vektorter. A W W direkt osszeget C feletti vektorterre tessz
uk. Ehhez (az
R feletti m
uveletek megtartasa mellett) csak annyit kell tisztazni, hogy az
i C elemmel val
o szorz
as hogyan hat az (u, v) W W parokon. A masodik komponenst kepzetes resznek gondolva kezenfekvo az i(u, v) = (v, u)
definci
oval elni. Az gy nyert C-vektorteret W komplexifikaltjanak nevezz
uk,
es W C -vel jel
olj
uk. A W = W {0} azonostas mellett a komplexifikalt vektorter W C = W iW alakban is rhato. Nyilvanvalo, hogy W -beli vektorok
egy rendszere pontosan akkor linearisan f
uggetlen, illetve bazis, ha W C -ben
C f
ol
ott tekintve az.
Legyen most P = P (W ) val
os projektv ter. P komplexifikaltjanak a komplexifik
alt vektorter C feletti projektivizaltjat, azaz a P C = P (W C ) komplex
projektv teret nevezz
uk. Ekkor P valoban valos resztere P C -nek. Ennek alapj
an a tov
abbiakban egy val
os projektv teret mindig felfoghatunk egy komplex
projektv ter (konkretan a komplexifikalt projektv ter) reszterekent.
Ha U W line
aris alter, akkor U C automatikusan alter a W C komplex
vektorterben. Ezert ha S a P valos projektv ter altere, akkor S C alter a P C
komplex projektv terben. Igy a valos ter alterhaloja reszhalokent foghato fel
a komplexifik
alt ter alterh
al
ojaban.
Megjegyzes. Az
altal
anos F G esetben egy F folotti W vektorterbol a
W G = W F G konstrukci
oval nyerj
uk a G folotti W G vektorteret, ahol F
az F feletti tenzori szorzatot jeloli. (Az F = R, G = C esetben ez a 8.2.14-ben
lert komplexifik
aci
ov
a specializalodik.) A projektv terek eseteben a defincio
8.2.14 mint
aj
at k
oveti: P (W )G = P (W G ).
8.3. Projektv transzform

aci
ok
8.3.1. Definci
o (Projektv lek
epez
es). Legyen : W W 0 tetszoleges
line
aris lekepezes. Ekkor a [][w] = [(w)] formulaval definialt lekepezest a
altal induk
alt [] : P (W ) P (W 0 ) projektv lekepezesnek nevezz
uk. Altal
aban [] nincs az egesz P (W ) teren ertelmezve, csak a P (Ker ) projektv
r szerkezete
8. A projektv te
239
alter komplementeren, hiszen a [(w)] kifejezesnek nincs ertelme w Ker

eseten.
Eszrevehetj
uk, hogy egy projektv ter sajat magaba meno projektv lekepezeseinel a fixpontokat eppen az indukalo linearis lekepezes (nemzerus sajatertekhez tartoz
o) saj
atvektorai reprezentaljak.
Nyilv
anval
o, hogy [idW ] = idP (W ) , tovabba : W W 0 es : W 0 W 00
eseten [ ] = [] []. Ezek miatt ha invertalhato, akkor [] is bijektv
es []1 = [1 ].
K
onnyen meggondolhat
o, hogy F = R vagy C eseten a projektv lekepezesek
folytonosak a projektv terek termeszetes topologiajara nezve.
8.3.2. P
elda. A 8.3.1-beli eszrevetelek alapjan projektv lekepezessel nem
lehet egy projektv ter egeszet alacsonyabb dimenzioj
u projektv terbe kepezni. Az elemi geometri
aban megszokott, alacsonyabb dimenzioj
u alterre
t
orten
o vettesek peld
aul a projektv geometriaban sz
uksegkeppen nincsenek
minden
utt ertelmezve.
Tekints
uk peldakent a val
os projektv skot es egy abban fekvo projektv egyenest. M
ar a topol
ogiai viszonyokbol is lathato, hogy az egyenes nem retrak
tuma a projektv sknak, azaz nem lehet a skot az egyenesre folytonosan
r
avetteni, ugyanis a sk fundamentalis csoportjanak (Z2 -nek) nincs sz
urjektv homomorfizmusa az egyenes fudamentalis csoportjara (Z-re). Ha viszont
a skb
ol elhagyunk egy az egyeneshez nem tartozo tetszoleges pontot, akkor
a maradek halmaznak m
ar van projektv lekepezese az egyenesre. (Topologikusan ez a lekepezes a nylt Mobius-szalag vettese a kozepvonalara.)
8.3.3. Definci
o (Projektv transzform
aci
o). A bijektv projektv lekepezeseket, teh
at azokat, amelyeket linearis izomorfizmusok indukalnak, projektv transzform
aci
oknak vagy projektivitasoknak nevezz
uk.
Projektv transzform
aci
on
al barmely projektv alter kepe nyilvan ugyanakkora dimenzi
oj
u projektv alter.
A projektv transzform
aci
okat nevezhetj
uk projektv izomorfizmusoknak is,
hiszen bijektvek es inverz
uk is projektv transzformacio.
Val
os vagy komplex esetben a projektv transzformaciok homeomorfizmusok.
8.3.4. P
elda. R
ogzts
unk a d-dimenzios P = P (W ) projektv terben egy
tetsz
oleges k-dimenzi
os S P projektv alteret ; legyen S = P (U ), ahol U
W . Az S-et tartalmaz
o (k + 1)-dimenzios P -beli alterek halmaza termeszetes m
odon azonosthat
o a P (W/U ) projektv terrel, hiszen az U -val torteno
faktoriz
al
as bijekci
ot letest az U -t tartalmazo W -beli (k +2)-dimenzios linearis alterek halmaza es a W/U faktorter egydimenzios linearis alterei halmaza
k
oz
ott.
240
Projektv geometria
Ha most kijel
ol
unk egy S-t
ol diszjunkt, (d k 1)-dimenzios T alteret P ben, akkor a 8.1.6.(3)-beli bijektv megfeleltetes (es gy a 8.1.6.(4)-beli is)
projektv transzform
aci
o P (W/U ) es T kozott. Valoban, ha T = P (V ), akkor
a feltevesek miatt W az U es V alterek direkt osszege, es a : W/U V
termeszetes faktoriz
al
o izomorfizmus a szoban forgo megfeleltetest indukalja.
Ugyanazon alaptest f
ol
ott b
armely ket egyenlo dimenzioj
u projektv ter izomorf. Ilyenkor termeszetesen az alterhalok is izomorfak. Ennek az eszrevetelnek a k
ovetkezmenyekent a projektv skgeometria alabbi nevezetes tulajdons
ag
at kapjuk.
t
8.3.5. All
as (A dualit
as elve). Tegy
uk fol, hogy egy a projektv sk
pontjair
ol, egyeneseir
ol es a kozt
uk fonnallo illeszkedesi viszonyokrol szolo
allt
as igaz. Ekkor az az u
n. dualis alltas is igaz, amelyet u
gy nyer
unk, hogy
az eredeti
allt
asban a pont es az egyenes szavakat egymassal felcserelj
uk.
Bizonyt
as : Val
oban, az eredeti alltas a dualis projektv skra vonatkozoan
is igaz, es azt az ottani objektumokra megfogalmazva 8.1.4 alapjan eppen a
du
alis
allt
ast kapjuk.
Megjegyzesek. (1) Az illeszkedesi alltasok dualizalasa leggyakrabban csak nemi
atfogalmaz
as
ar
an vegezheto el a szavak mechanikus cserejevel. Peldaul a
B
armely ket k
ul
onb
oz
o ponton at egy es csak egy egyenes fektetheto alltast
el
osz
or ilyen alakban fogalmazzuk meg : Barmely ket k
ulonbozo ponthoz egy
es csak egy olyan egyenes letezik, amely mindket pontra illeszkedik, majd
alkalmazzuk a dualiz
al
asi eljarast es a Barmely ket k
ulonbozo egyeneshez
egy es csak egy olyan pont letezik, amely mindket egyenesre illeszkedik allt
ast kapjuk, amelyet veg
ul atfogalmazhatunk a gord
ulekenyebb Barmely
ket k
ul
onb
oz
o egyenesnek egyetlen kozos pontja van alakra.
(2) A dualit
as elve lehet
ove teszi, hogy tetelekbol dualizalas u
tjan u
jabb
teteleket nyerj
unk. Erre a 8.4. szakaszban latunk majd erdekes peldakat.
(3) Vannak termeszetesen a dualitas elvenek magasabb dimenzioj
u projektv
terekre vonatkoz
o v
altozatai is, ezek megfogalmazasatol nehezkesseg
uk miatt
eltekint
unk. A du
alis
allt
asban nyilvan a k-dimenzios alter kifejezest kell
a (d k 1)-dimenzi
os alter kifejezesre kicserelni.
(4) B
ar a W vektorter izomorf a W dualis vektorterrel, es gy a P = P (W )
projektv ter is izomorf a P = P (W ) dualis projektv terrel, nincs kozott
uk
termeszetes izomorfizmus. Konkret izomorfizmus letestesehez altalaban valamilyen tov
abbi strukt
ura f
olvetele sz
ukseges W -n, illetve P -n. Ilyen strukt
ura
lehet peld
aul egy nemelfajul
o szimmetrikus bilinearis f
uggveny W -n, ami az
u
n. polarit
as segtsegevel projektv izomorfizmust szarmaztat majd P es P
k
oz
ott (l. a 9.2. szakaszt).
r szerkezete
8. A projektv te
241
Ez al
ol az
altal
anos elv al
ol kivetelt jelentenek a d 1 esetek. Ha dim W = 1,
akkor ugyan W es W meg mindig nem temeszetes modon izomorfak, de barmely ket izomorfizmus egym
as konstansszorosa, ezert projektivizalas utan az
izomorfizmus egyertelm
u. Ez persze nem meglepo, hiszen a 0-dimenzios projektv terek pontok, es persze barmely ket pont termeszetes modon izomorf
projektv ter.
Erdekesebb
a d = 1 eset. Ilyenkor P elemei, P -beli hiperskok leven, azonosak P elemeivel, es gy termeszetes P P bijekciot kapunk. Ez a bijekcio
projektivit
as, hiszen induk
alhato alkalmas : W W linearis izomorfizmussal. Egy ilyen lekepezesnek az x Ker (x) kovetelmenyt kell teljestenie minden x W -re. Mag
at -t nem tudjuk termeszetes u
ton szarmaztatni,
de k
onnyen meggondolhat
o, hogy (dim W = 2 eseten) barmely ket ilyen line
aris lekepez
es egym
as konstansszorosa. A kvant linearis izomorfizmus

0 1
megadhat
o a
m
atrixszal, ha W -ben tetszolegesen felvesz
unk egy
1 0
b
azist, es W -ban az ehhez tartozo dualis bazist hasznaljuk.
t
8.3.6. All
as. A , : W W 0 linearis izomorfizmusokra [] = [] pontosan akkor
all, ha alkalmas F skalarral = .
Bizonyt
as : = eseten nyilvanvaloan [] = []. A megfordtashoz tegy
uk
fel, hogy [] = [] es tekints
uk a 1 GL(W ) linearis automorfizmust.
Ekkor [ 1 ] = []1 [] = idW miatt a 1 lekepezesnek minden W beli nemzerus vektor saj
atvektora, gy csak az identitas skalarszorosa lehet.
8.3.7. Definci
o (Projektv csoport). A P P projektivitasok a kompozci
o m
uveletere nezve csoportot alkotnak. Ha P = P (W ), akkor ezt a csoportot a W vektorter projektv csoportjanak nevezz
uk.
uk es P GL(W )-vel jelolj
t
A 8.3.6. All
as alapj
an P GL(W ) = GL(W ) F idW . Ha W = Fd+1 , akkor
P GL(Fd+1 ) helyett szok
as P GL(d + 1, F)-et is rni, ez tehat a (d + 1) (d +
+ 1)-es invert
alhat
o m
atrixok alkotta csoportnak a nemzerus skalarmatrixok
norm
aloszt
oja szerint vett faktorcsoportja.
8.3.8. T
etel. Legyenek A0 , A1 , . . ., Ad+1 es A00 , A01 , . . ., A0d+1 projektv
b
azisok a P , illetve P 0 projektv terben. Ekkor letezik egy es csak egy olyan
f : P P 0 projektv transzformacio, amelynel f (Ai ) = A0i (i = 0,1, . . . , d +
+ 1).
Bizonyt
as : Legyen P = P (W ), P 0 = P (W 0 ) es valasszunk az alappontokhoz
a 8.2.8. Definci
o szerint a1 , a2 , . . ., ad+1 W , illetve a01 , a02 , . . ., a0d+1 W 0
reprezent
ans vektorokat. Letezik olyan : W W 0 linearis izomorfizmus,
amelyre (ai ) = a0i (i = 1, . . . , d + 1), ekkor automatikusan [](Ai ) = A0i es
Pd+1 Pd+1 0
0
[](A0 ) = ( i=1 ai ) =
at f = [] megfelelo.
i=1 ai = A0 , teh
242
Projektv geometria
Tegy
uk fel, hogy , : W W 0 es mind f = [], mind g = [] az Ai
pontokat rendre A0i -be viszi. Ekkor a ( 1 )(ai ) vektorok is az Ai pontokat reprezent
alj
ak (i = 0,1, . . . , d + 1) es kielegtik a 8.2.8. Defincio kovetelmenyeit, ezert a 8.2.9. Lemma alapjan alkalmas skalarral minden i-re
( 1 )(ai ) = ai , azaz (ai ) = (ai ). Igy = , ahonnan f = g.
8.3.9. K
ovetkezm
eny. A P GL(W ) csoport egyszeresen tranzitvan hat a
P (W )-beli rendezett projektv bazisok halmazan.
Az al
abb k
ovetkez
o pelda a projektv transzfomaciok legfontosabb tpusa. A
projektv geometri
at mint tudomanyter
uletet az az igeny hvta eletre, hogy
ez a transzform
aci
otpus matematikailag kezelheto legyen. Maga a projektv
geometria elnevezes is innen szarmazik.
8.3.10. Definci
o (Centr
alis vett
es, perspektivit
as). Legyen H es H 0
P ket hipersk a P projektv terben es legyen C P (H H 0 ) tetszoleges
pont. A H hipersknak H 0 -re torteno C kozeppont
u centralis vettesen azt az
f : H H 0 lekepezest ertj
uk, amelynel minden A H pontra C, A es f (A)
kolline
aris.
Ez a k
ovetelmeny 8.1.6.(4) miatt egyertelm
uen definialja minden A H-ra
az f (A) H 0 pontot. Az is rogton latszik, hogy f bijektv es inverze a H 0
hipersk centr
alis vettese H-ra ugyanabbol a C kozeppontbol.
A centr
alis vettes fogalm
ara hasznalatban van a perspektivitas elnevezes is.
Ket alakzatot (ponthalmazt) perspektvnek nevez
unk, ha alkalmas perspektivit
assal egym
asba vihet
ok.
t
8.3.11. All
as. A centr
alis vettes projektv transzformacio.
Bizonyt
as : Haszn
aljuk a 8.3.10-beli jeloleseket. Legyen H = P (U ) es H 0 =
= P (U 0 ), ahol U es U 0 linearis hiperskok W -ben, tovabba C = [c], ahol
a c W vektor line
arisan f
uggetlen U -tol is es U 0 -tol is. Jelolj
uk -vel a
W -beli c ir
any
u p
arhuzamos vettest U -rol U 0 -re, ekkor : U U 0 linearis
tjuk, hogy f = []. Valoban, tetszoleges a U vektorra
izomorfizmus. All
(a) benne van a c es a kifesztette 2-dimenzios linearis alterben, azaz [c],
[a] es [(a)] kolline
aris.
t
as rogton kovetkezik a 8.1.6.(4)-ben es 8.3.4-ben
(k = 1 mellett) vizsg
alt projektv megfeleltetes ketszeri alkalmazasaval is.
Ennek a szakasznak a vegen kiter
unk a projektv transzformacioknak az alaptest lesz
uktesevel, illetve kibovtesevel kapcsolatos viselkedesere.
r szerkezete
8. A projektv te
243
8.3.12. T
etel. Legyenek P es P 0 projektv terek G folott, es legyen F G
resztest.
(1) Ha f : P P 0 projektv transzformacio, akkor f a P ter F-resztereit
a P 0 ter F-resztereire kepezi.
(2) Ha Q P , Q0 P 0 F-reszterek, akkor barmely Q Q0 projektv
transzform
aci
o egyertelm
uen kiterjesztheto P P 0 projektv transzform
aci
ov
a.
(3) Ha P -ben r
ogzt
unk egy Q reszteret F folott, akkor barmely P -beli
F-reszter el
o
all mint Q kepe a P alkalmas projektivitasanal.
Bizonyt
as : Mindh
arom
allt
as kozvetlen
ul kovetkezik a reszter definciojabol
a 8.3.8. Tetel felhaszn
al
as
aval.
A tetel k
ovetkezmenyekent kapjuk, hogy a komplex projektv terek barmely
val
os reszter
ukb
ol sz
armaztathatok komplexifikacioval.
8.3.13. K
ovetkezm
eny. Ha Q tetszoleges valos reszter a P komplex projektv terben, akkor letezik egyetlen olyan QC P komplex projektv izomorfizmus, amely identikus Q-n.
Bizonyt
as : A 8.3.12. Tetel (2) alltasat alkalmazhatjuk Q0 = Q valasztassal
az identikus lekepezesre.
8.3.14. Definci
o (Val
os projektv transzform
aci
o komplexifik
altja).
Legyenek P = P (W ) es P 0 = P (W 0 ) valos projektv terek es legyen f =
= [] : P P 0 projektv transzformacio. Az R folott linearis : W W 0
lekepezest a C (u + iv) = (u) + i(v) formulaval kiterjeszthetj
uk egy CC
line
aris W C W 0 izomorfizmussa. Az altala indukalt f C = [C ] : P C
C
P 0 komplex projektv transzformaciot nevezz
uk f komplexifikaltjanak.
C
Ha b
azist v
alasztunk W -ben es W 0 -ben (es ezaltal W C -ben es W 0 -ben is),
C
akkor ezekre a b
azisokra nezve es matrixa a definciobol kiolvashatoan
ugyanaz. A P = P 0 = P (Rd+1 ) esetben a Pd Pd projektivitasok komplexifik
aci
oj
aban emiatt r
aismerhet
unk a P GL(d + 1, R) P GL(d + 1, C)
termeszetes tartalmaz
asra.
A komplexifik
alt transzform
acio alabbi tulajdonsagai is azonnal adodnak a
definci
ob
ol.
t
8.3.15. All
as. Legyenek P , P 0 es P 00 valos projektv terek, f : P P 0 es
0
00
g : P P projektv transzformaciok. Ekkor
(1) f C |P = f ,
244
Projektv geometria
(2) idC
P = idP C ,
(3) (f 1 )C = (f C )1 , es
(4) (g f )C = g C f C .
Megjegyzes. A 8.3.15-ben felsorolt tulajdonsagok a komplexifikacios eljaras
termeszetes volt
at mutatj
ak.
8.4. Az affin geometria

es a projektv geometria kapcsolata
Az el
oz
o szakasz 8.2.18.2.3. pontjaiban lattuk, hogy projektv terben hipersk komplementere termeszetes modon affin ternek tekintheto. Most a fordtott ir
any
u kapcsolatot tisztazzuk: megmutatjuk, hogy barmely affin ter
felfoghat
o egy hozz
a termeszetes modon tartozo projektv terben egy hipersk komplementerekent. Ennek a hipersknak az elemei lesznek az affin terhez
csatolt vegtelen t
avoli pontok. Ezt a kibovtesi eljarast projektv lezarasnak
nevezz
uk.
Az 1.7. szakaszban tiszt
aztuk, hogy az affin tereket egy termeszetes kibovtesi
elj
ar
as reven vektorterekben fekvo affin hiperskoknak tekinthetj
uk. Ha X
b jeloli az X linearis
veges dimenzi
os affin ter F folott es V = X , akkor X
kiterjeszteset, amelyben V linearis hipersk, X pedig V -vel parhuzamos, tole
k
ul
onb
oz
o affin hipersk. A konstrukcio termeszetessegen azt ertj
uk, hogy
b X
c0 linearis lekepezest indukal,
b
armely f : X X 0 affin lekepezes fb : X
d
melyre fb| X = f es fb| V = L(f ), tovabba id
es g[
f = gb fb
X = idX
b
ervenyes. Speci
alisan ha Y X affin alter, akkor Y -nak az X-be torteno
b homomorfizmust indukal, amelynek segtsegevel
inkl
uzi
oja injektv Yb X
b
u
gy tekinthetj
uk, hogy Yb X.
8.4.1. Definci
o (Projektv lez
ar
as, ide
alis hipersk, ide
alis pont). Az
b projektv teret
X (veges dimenzi
os) affin ter projektv lezarasan az X = P (X)
ertj
uk. A X = P (V ) X projektv hiperskot az X idealis hiperskjanak
nevezz
uk.
Az A 7 [A] (A X) megfeleltetes bijektv X es az X X halmaz kozott;
az X affin teret ennek a bijekcionak az u
tjan azonostjuk az idealis hipersk
komplementerevel.
Az ide
alis hipersk elemeit az affin ter idealis pontjainak nevezz
uk. Ha hangs
ulyozni akarjuk, hogy nem idealis pontokrol van szo, akkor az affin ter elemeit
k
oz
onseges pontoknak mondjuk.
r szerkezete
8. A projektv te
245
t
8.4.2. All
as. Az X X halmaz termeszetes affin strukt
uraja azonos X
affin strukt
ur
aj
aval.
b
Bizonyt
as : Alkalmazzuk a 8.2.3. Peldaban tett megallaptasokat a W = X
b
vektorterre es az X X affin hiperskra.
Megjegyzesek. (1) 8.2.2. es 8.4.2. osszevetesevel tehat az affin terek pontosan
a hiperskok komplementerei projektv terekben.
(2) Ha F = R vagy C, akkor a projektv lezaras valoban lezarast jelent a
termeszetes topol
ogi
ara nezve, hiszen ekkor egy hipersk komplementere s
ur
u
halmazt alkot a projektv terben.
8.4.3. P
eld
ak
cd = Fd F = Fd+1 ,
Az Fd koordin
atater mint affin ter eseteben F
d
d
amelyben az F affin ter F {1}-gyel, azaz az xd+1 = 1 egyenlet
u affin
hiperskkal van azonostva. A projektv lezaras tehat ilyenkor a P (Fd+1 )
standard projektv ter. Az idealis pontokat az xd+1 = 0 feltetel jellemzi.
A k
oz
onseges pontok eseteben a 8.2.6-beli xd+1 terkep adja vissza az
eredeti Fd -beli koordinatakat. A koordinatak atrasi szabalyai tehat :
affinr
ol homogenra : (x1 , . . . , xd ) 7 [x1 : . . . : xd : 1], illetve

d
1
, . . . , xxd+1
.
homogenr
ol affinra : [x1 : . . . : xd : xd+1 ] 7 xxd+1
Ha ei (i = 1, . . . , d + 1) jeloli a standard bazist Fd+1 -ben, Ai = [ei ] es
A0 = [e1 +. . .+ed+1 ], akkor a fenti homogen koordinatak az A0 , A1 , . . .,
Ad+1 projektv b
azisra vonatkozo projektv koordinatakkal azonosak.
(Ez a projektv b
azis ket pont kivetelevel idealis pontokbol all.)
A d = 1 speci
alis estben az F alaptestnek mint affin egyenesnek a
projektv lez
ar
as
aval az F = F {F } = P (F2 ) projektv egyenest
kapjuk. Az ide
alis hipersk itt egyetlen pont, amelyet a tovabbiakban
az index nelk
uli jellel jelol
unk. A fenti koordinatazassal = [1 : 0].
A komplex test projektv lezarasat, C-t Riemann-fele szamgombnek
szok
as nevezni.
Tegy
uk fel, hogy d + 1 nem osztoja char F-nek. Legyen az A1 , . . . , Ad+1
1
A1 +
pontrendszer affin b
azis az X affin terben es jelolje A0 az d+1
1
+ . . . + d+1 Ad+1 s
ulypontot. Ekkor az A0 , A1 , . . ., Ad+1 pontrendszer
projektv b
azis az X projektv lezarasban, es az erre a bazisra vonatkozo
projektv koordin
at
ak (kozonseges pontokra szortkozva) eppen az Xbeli baricentrikus koordinatak az A1 , . . . , Ad+1 affin bazisra nezve.
8.4.4. Definci
o (Affinit
asok projektv kiterjeszt
ese). Ha f : X X 0
affin izomorfizmus, akkor az f = [fb ] : X X 0 projektv transzformaciot f
projektv kiterjesztesenek nevezz
uk.
246
Projektv geometria
t
8.4.5. All
as
(1) f | X = f ;
(2) f | X = [L(f )].
Bizonyt
as : R
ogt
on k
ovetkezik az f linearis kiterjesztesere vonatkozo fb| X =
b
= f es f | V = L(f ) meg
allaptasokbol, l. 1.7.6.(1)-(2).
Az X affin alterben fekv
o affin alterek projektv lezarasai termeszetes modon
X-ban fekszenek. Az al
abbi alltas az affin alterek idealis pontjainak legfontosabb tulajdons
agait foglalja ossze:
t
8.4.6. All
as
(1) Ha Y X affin alter, akkor Y X projektv alter es Y = X Y .
(2) Az Y 7 Y megfeleltetes bijektv X affin alterei halmaza es X-nak a
nem X -ben fekv
o projektv alterei halmaza kozott.
(3) Tetsz
oleges Y, Z X affin alterekre Y = Z Y k Z.
b valamint
Bizonyt
as : Ha Y X affin alter, akkor Yb X,
Y = Yb X .
Emiatt a Y = P ( Y ) es X = P ( X ) projektivizaltakra kovetkezik (1) es
(2). Az Y es Z alterek pedig pontosan akkor parhuzamosak, ha Y = Z ,

innen (3) k
ovetkezik.
Megjegyzes. 8.4.6.(3) speci
alis esetekent azt kapjuk, hogy X idealis pontjai
bijektv kapcsolatban
allnak az X-beli egyenesek parhuzamossagi osztalyaival. Ez az
osszef
ugges az alapja annak a klasszikus geometriai eljarasnak,
amely az affin terek projektv kibovteset az idealis pontok hozzavetele u
tjan
sz
armaztatja.
t
8.4.7. All
as. Ha H1 H2 hiperskok a P1 , illetve P2 projektv terekben,
es adott az f : P1 H1 P2 H2 affin izomorfizmus, akkor letezik
(egyetlen) olyan g : P1 P2 projektv transzformacio, amelynel g(H1 ) =
= H2 es f = g | P1 H1 . Specialisan, egy projektv terben valamely hipersk
komplementerenek a (saj
at magaba kepezo) affinitasai pontosan azoknak a
projektivit
asoknak a lesz
uktesei, amelyek a hiperskot onmagaba kepezik.
Bizonyt
as : Legyen i = 1,2-re Pi = P (Wi ) es Hi = P (Vi ), ahol Vi < Wi
line
aris hipersk. A 8.2.3-ban lert modon valasszunk Vi -vel parhuzamos Xi
Wi , 0
/ Xi hiperskokat es azonostsuk Pi Hi -t Xi -vel. Vegy
unk fel egy
A0 , A1 , . . ., Ad affin b
azist X1 -ben, es legyen Bj = f (Aj ) X2 (j = 0, . . . , d),
ekkor a Bj pontok is affin b
azist alkotnak X2 -ben. Az Aj pontok mint W1 -beli
r szerkezete
8. A projektv te
247
vektorok, a Bj -k mint W2 -beliek bazist alkotnak ezekben a vektorterekben;

legyen : W1 W2 az a linearis izomorfizmus, amelynel (Aj ) = Bj (j =
= 0, . . . , d). Ekkor g = [] nyilvan a kvant projektv transzformacio. Miutan
X1 gener
atorrendszer W1 -ben, az gy definialt linearis lekepezes nem f
ugg
az affin b
azis speci
alis v
alasztasatol. Ha pedig X1 es X2 helyett mas, vel
uk
p
arhuzamos hiperskokkal azonostjuk a P1 H1 , illetve Pi Hi affin tereket,
akkor az azokkal defini
alt nyilvan csak skalarszorzoban fog elterni. Ezert g
egyertelm
u.
t
as alapjan u
gy tekinthetj
uk, hogy ha a P projektv
terben adott a H hipersk, akkor P azonos a P H affin ter projektv lez
ar
as
aval. Az affin terek k
ozotti affinitasok pedig pontosan azok a projektv
lekepezesek (pontosabban : azoknak a projektv lekepezeseknek a megszort
asai), amelyek ide
alis pontokat idealis pontokba, kozonsegeseket kozonsegesekbe visznek.
8.5. Illeszked
esi t
etelek
A projektv geometri
aban gyakran alkalmazhato bizonytasi elv, hogy egy
altalunk kiv
alasztott hiperskot idealis hipersknak tekint

unk, es a maradek
affin terben affin geometriai eszkozokkel kivitelezz
uk a bizonytast. Ennek a
m
odszernek az alkalmaz
as
ara latunk peldakat a projektv geometria nehany
nevezetes illeszkedesi teteleben.
8.5.1. T
etel (Papposz t
etele, projektv v
altozat). Legyen P projektv
sk, L1 es L2 ket k
ul
onb
oz
o P -beli egyenes, A1 , B1 , C1 L1 , A2 , B2 , C2
L2 hat k
ul
onb
oz
o pont, amelyek L1 es L2 metszespontjatol is k
ulonboznek.
Ekkor az A = hB1 , C2 i hB2 , C1 i, B = hC1 , A2 i hC2 , A1 i es C = hA1 , B2 i
hA2 , B1 i pontok kolline
arisak.
248
Projektv geometria
Bizonyt
as : A tetel feltevesei mellett egyreszt A es B ket k
ulonbozo pont, es
gy tekinthetj
uk az L = hA, Bi egyenest, masreszt L nem halad at a megadott
hat pont egyiken sem. Azt kell belatnunk, hogy C L. Tekints
uk a P L
affin skot, ennek A es B ide
alis pontjai. Ezert hB1 , C2 i k hC1 , B2 i, valamint
hC1 , A2 i k hA1 , C2 i, azaz teljes
ulnek az affin Papposz-tetel (1.5.5) feltetelei.
Ezt alkalmazva hA1 , B2 i k hB1 , A2 i, azaz C L kovetkezik.
8.5.2. T
etel (Desargues t
etele, projektv v
altozat). Legyenek egy (tetsz
oleges dimenzi
oj
u) projektv terben S, A1 , B1 , C1 , A2 , B2 , C2 olyan k
ul
onb
oz
o pontok, amelyekre az S, A1 , B1 , C1 , illetve az S, A2 , B2 , C2 pontok
k
oz
ott b
armely h
arom f
uggetlen, tovabba amelyekre az S, A1 , A2 , az S, B1 ,
B2 , es az S, C1 , C2 ponth
armasok kollinearisak. Ekkor az A = hB1 , C1 i
hB2 , C2 i, B = hC1 , A1 i hC2 , A2 i, C = hA1 , B1 i hA2 , B2 i pontharmas is
kolline
aris.
Bizonyt
as : Legyen P = hS, A1 , B1 , C1 , A2 , B2 , C2 i, ekkor a tetel feltevesei
miatt 2 dim P 3.
Ha dim P = 3, akkor hA1 , B1 , C1 i es hA2 , B2 , C2 i ket k
ulonbozo sk, amelyek a
dimenzi
oformula alapj
an egyenesben metszik egymast. Erre a metszesvonalra
A, B, C mindegyike illeszkedik, hiszen az oket eloallto egyenesparok egyik
tagja az egyik skon, m
asik a masikon fekszik.
Legyen most dim P = 2. A tett feltevesek miatt A 6= B, ezert tekinthetj

uk az
L = hA, Bi egyenest; azt kell megmutatnunk, hogy C L. A megadott het
pont k
oz
ul legfeljebb S illeszkedhet L-re, a tobbi a tetelben tett kikotesek miatt nem illeszkedik r
a. A P L affin skban teljes
ulnek az affin Desargues-tetel
(1.5.6) feltetelei (megpedig metszo egyenesekkel, ha S
/ L, es parhuzamos
egyenesekkel, ha S L). Ezert ezt a tetelt alkalmazva hA1 , B2 i k hA2 , B1 i,
azaz C L k
ovetkezik.
Megjegyzesek. (1) A Desargues-tetel tomorebb megfogalmazasa celjabol a
perspektv h
aromsz
ogek fogalmat ismertetj
uk. A projektv geometriaban haromsz
og
on egy nem-kolline
aris pontharmast ert
unk: a harom pont a haromsz
og cs
ucsai, a p
aronkent kifesztett egyenesek a haromszog oldalai.
r szerkezete
8. A projektv te
249
Du
alis m
odon is tekinthetj
uk a haromszogeket: haromszogon harom egy skban fekv
o es nem egy ponton athalado egyenest is erthet
unk, ahol ezek az
egyenesek a h
aromsz
og oldalai, a paronkent vett metszespontok pedig a haromsz
og cs
ucsai. A pontoss
ag kedveert az eredeti ertelmezes szerinti haromsz
oget ponth
aromsz
ognek, a dualis valtozatot vonalharomszognek is nevezhetj
uk, de ez a ket fogalom veg
ul is a cs
ucsokkal es oldalakkal egy
utt
ugyanolyan fajta alakzatot eredmenyez.
Legyen P projektv sk. Azt mondjuk, hogy a P -beli A1 B1 C1 pontharomszog
es a szinten P -beli A2 B2 C2 pontharomszog az S P pontra nezve perspektv, ha az S, A1 , A2 , az S, B1 , B2 , es az S, C1 , C2 pontharmas is kollinearis.
Ennek a feltetelnek a dualizalasaval nyerj
uk az egyenesre nezve perspektv
vonalh
aromsz
ogek fogalm
at.
Ezzel a sz
ohaszn
alattal a Desargues-tetel skbeli valtozatanak az alltasa u
gy
fogalmazhat
o, hogy (a 8.5.2-ben tett nemelfajulasi kikotesek mellett) ha ket
h
aromsz
og pontra nezve perspektv, akkor ugyanaz a ket haromszog egyenesre
nezve is perspektv.
(2) A Papposz-tetel is es a Desargues-tetel skbeli valtozata is pontokrol,
egyenesekr
ol, es a k
ozt
uk f
onnallo illeszkedesi viszonyokrol szol, ezert alkalmazhatjuk r
ajuk a dualit
as elvet (l. 8.3.5), es gy u
jabb illeszkedesi teteleket
kaphatunk. Vegy
uk eszre, hogy a Desargues-tetel dualisa eppen a tetel megfordt
asa : azt
alltja, hogy a projektv skban egyenesre perspektv haromszogek pontra is perspektvek. Ezert a Desargues-tetelt gyakran akkor es csak
akkor form
aban mondj
ak ki.
A projektv terek illeszkedesi strukt
uraja az affin terekehez hasonlo szerepet j
atszik. Az affin terekr
ol tudjuk, hogy az illeszkedest megorzo bijektv
lekepezesek lenyegeben (testautomorfizmustol eltekintve) az affin strukt
urat
is meg
orzik. Hasonl
ot
allthatunk projektv terekrol is: ezt a tetelt nevezik
a projektv geometria alaptetelenek. Ennek a tetelnek a bizonytasa az affin
geometria alaptetelere t
amaszkodik es szinten a bevezetoben emltett semat
k
oveti.
8.5.3. Definci
o (Kolline
aci
o). Legyenek P es P 0 egyenlo dimenzioj
u projektv terek F f
ol
ott. Egy f : P P 0 lekepezest kollineacionak nevez
unk, ha
bijektv es kolline
aris pontokat kollinearis pontokba kepez.
A projektv transzform
aci
ok nyilvan kollineaciok. Az egydimenzios esetben
minden bijektv lekepezes kollineacio. Vannak mas tpus
u kollineaciok is, ezeket a szemiaffin lekepezesek mintajara ertelmezhetj
uk.
8.5.4. Definci
o (Szemiprojektv transzform
aci
o). Ha P = P (W ) es
P 0 = P (W 0 ), akkor egy f : P P 0 lekepezest szemiprojektv transzformacionak nevez
unk, ha letezik olyan : W W 0 bijektv szemilinearis lekepezes,

hogy b
armely w W -re f ([w]) = [(w)].
250
Projektv geometria
(Emlekeztet
ou
l : : W W 0 szemilinearis, ha alkalmas : F F testautomorfizmussal (x + y) = ()(x) + ()(y) (x, y W , , F).)
Nyilv
an b
armely projektv transzformacio szemiprojektv. Konnyen ellenorizhet
o, hogy szemiprojektv transzformaciok inverze, kompozcioja is szemiprojektv, tov
abb
a hogy b
armely szemiprojektv transzformacio kollineacio.
8.5.5. P
elda. Nevezetes peldat kapunk szemiprojektv, de nem projektv
transzform
aci
ora a val
os projektv terek komplexifikaltjan. Legyen W valos
vektorter, P = P (W ) es P C = P (W C ). Az u + iv 7 u iv lekepezest,
amely C f
ol
ott szemiline
aris es bijektven kepezi W C -t onmagara, es amelynek W a fixponthalmaza, W -re vonatkozo komplex konjugalasnak nevezz
uk
a komplexifik
alt vektorterben. Az altala indukalt P C P C szemiprojektv
transzform
aci
ot a P val
os reszterre vonatkozo komplex konjugalasnak nevezz
uk. A P val
os reszter itt is a komplex konjugalas fixpontjaibol all.
Valamivel
altal
anosabban ha P tetszoleges valos reszter a P 0 komplex projektv terben, akkor beszelhet
unk a P -re vonatkozo komplex konjugalasrol
P 0 -ben, hiszen 8.3.13 alapj
an feltehetj
uk, hogy P 0 = P C .
8.5.6. T
etel (A projektv geometria alapt
etele). Tegy
uk fel, hogy
char F 6= 2 es dim P = dim P 0 2. Ekkor barmely P P 0 kollineacio
szemiprojektv.
Bizonyt
as (v
azlat): Legyen f : P P 0 adott kollineacio. Eloszor azt latjuk
be, hogy az f lekepezesnel hipersk kepe hipersk. Ez lenyegeben ugyan
ugy
t
ortenhet, ahogyan az affin geometria alaptetelenek (1.6.7) bizonytasa soran
az els
o h
arom lepest tett
uk.
Szemelj
unk ki most P -ben egy H hiperskot, legyen P = P (W ), P 0 = P (W 0 ),
H = P (V ), f (H) = P (V 0 ), ahol V < W , illetve V 0 < W 0 linearis hiperskok.
Tekints
uk a g = f | P H lekepezest, amely kollineacio a P H affin terrol a
P 0 f (H) affin terre. Az affin geometria alaptetelet g-re alkalmazva kapjuk,
hogy g szemiaffin lekepezes. Konny
u meggondolni, hogy nem csak az affin
lekepezesek, hanem a szemiaffin lekepezesek is kiterjeszthetok a projektv
lez
ar
asok k
ozti szemiprojektv lekepezesse. Ilyen modon adodik a g : P P 0
szemiprojektv transzform
acio. Veg
ul a kollinearitastartas felhasznalasaval
ellen
orizhet
o, hogy g nem csak a P H halmazon, hanem H-n is azonos
f -fel.
8.5.7. K
ovetkezm
eny. A legalabb 2 dimenzioj
u valos projektv terek koreben a kolline
aci
ok azonosak a projektv transzformaciokkal.
Bizonyt
as : Az affin esethez hasonloan barmely valos szemiprojektv transzform
aci
o projektv, miut
an az R testnek az identikus lekepezes az egyetlen
automorfizmusa.
r szerkezete
8. A projektv te
251
Az alaptetel azt a kepet sugallja, hogy a projektv ter szerkezetet mar az illeszkedesi strukt
ura lenyegeben meghatarozza. Ennek kovetkezteben a projektv
geometria hatekonyan t
argyalhato axiomatikus kiindulopontbol is, megpedig
viszonylag egyszer
u, csup
an illeszkedesi alltasokbol allo axiomarendszer segtsegevel. A szakasz h
atralevo reszeben errol az axiomatikus targyalasmodrol
tesz
unk megjegyzeseket. A kesobbiekben nem az axiomatikus projektv geometri
at folytatjuk, hanem a 8.6. szakasztol kezdve projektv teren ismet a
vektorter projektiviz
al
as
aval nyert teret ertj
uk majd.
Szortkozzunk el
osz
or a ketdimenzios esetre. Projektv sknak nevez
unk egy
halmazt (amelynek elemeit pontoknak nevezz
uk), ha adott rajta egyenesnek
nevezett reszhalmazok egy rendszere, amelyre az alabbi harom axioma ervenyes :
(1) B
armely ket k
ul
onb
oz
o ponthoz egyertelm
uen letezik olyan egyenes,
amely a ket pontot tartalmazza.
(2) B
armely ket egyenesnek letezik kozos pontja.
(3) Letezik negy olyan pont, amelyeket paronkent k
ulonbozo egyenesek tartalmaznak.
A projektv sk illeszkedesi tulajdonsagai koz
ul sok minden mar ebbol a harom axi
om
ab
ol is levezethet
o (peldaul az egyenesrol egyenesre torteno centr
alis vettesek bijektv volta, vagy a dualitas elve). Nevezetes teny viszont,
hogy sem a Papposz-tetel, sem a Desargues-tetel nem kovetkezik ezekbol az
axi
om
akb
ol, leteznek ugyanis olyan modelljei ennek az axiomarendszernek,
amelyekben ezek a tetelek nem ervenyesek.
Felvet
odik teh
at a kerdes, hogy az axiomakon t
ul vajon milyen tovabbi feltetelek mellett lesz egy projektv sk sz
uksegkeppen izomorf a linearis algebrara
eptett projektv skok valamelyikevel (amelyeket a megk
ulonboztetes erdekeben most klasszikus projektv skoknak nevez
unk).
Az axiomatikus projektv geometria egyik legszebb eredmenye az a Hilberttol
sz
armaz
o tetel, hogy ha az (1), (2), (3) axiomak melle magat a Desarguestetelt vessz
uk negyedik axi
oma gyanant, akkor mar majdnem kovetkezik,
hogy a sk klasszikus projektv sk. Az egyetlen elteres annyi, hogy nem feltetlen
ul test feletti, hanem csak ferdetest feletti vektorter projektivizalasaval
nyerhet
o a projektv sk. (Nem nehez meggondolni, hogy ha egy ferdetestben
a szorz
as m
uvelete nem kommutatv, a folotte vett vektortereket akkor is lehet ugyan
ugy projektiviz
alni, es az gy nyert strukt
urak eleget tesznek mind
a negy axi
om
anak.) Erdekes
modon a Papposz-tetel meg ebbol az erosebb
axi
omarandszerb
ol sem k
ovetkezik. Ha viszont a Desargues-tetel helyett a
Papposz-tetelt haszn
aljuk negyedik axiomakent, akkor ebbol az axiomarendszerb
ol egyreszt a Desargues-tetel is kovetkezik, masreszt pedig a projektv sk
252
Projektv geometria
m
ar izomorf lesz egy klasszikus projektv skkal (azaz a szoban forgo ferdetest
ekkor m
ar sz
uksegkeppen kommutatv, azaz test). Erdemes
megkeresni az affin Papposz-tetel bizonyt
as
anak azt a pontjat, ahol az alaptest kommutatv
volta lenyeges szerepet j
atszik.
A magasabb dimenzi
oj
u projektv tereket sem nehez axiomatikusan kezelni.
Az axi
om
ak teteles f
olsorol
asatol itt eltekint
unk, es megelegsz
unk az axiomarendszer tartalmi ismertetesevel.
A d-dimenzi
os projektv ter megadasahoz minden k = 1,0, . . . , d -re ki kell
jel
oln
unk az alaphalmazban reszhalmazoknak (a k-dimenzios altereknek) egyegy rendszeret oly m
odon, hogy azok eleget tegyenek nehany termeszetes kovetelmenynek: csak egyetlen (1)-dimenzios es egyetlen d-dimenzios alter van
(megpedig az u
res halmaz, illetve az egesz ter), a 0-dimenzios alterek pontosan az egypont
u reszhalmazok, ugyanaz a reszhalmaz nem lehet egyszerre
ketfele dimenzi
oj
u alter, tov
abba alterek metszete alter. Ezeken kv
ul ket lenyegi axi
oma hat
arozza meg az illeszkedesi viszonyokat: az egyik a 8.1.5-beli
dimenzi
oformula, a m
asik pedig a skbeli (3) axiomahoz hasonlo nemelfaju
l
asi feltetel, amely azt k
oveteli meg, hogy letezzen d + 2 altalanos helyzet
u
pont.
A 8.5.2. Tetel bizonyt
as
ab
ol kiolvashato, hogy d 3 esten a Desargues-tetel
m
ar egyszer
u illeszkedesi megfontolasokbol levezetheto. Ezert a legalabb haromdimenzi
os axiomatikus projektv geometriaban a Desargues-tetel minden
tov
abbi felteves nelk
ul is igaz. Emiatt ha a dimenzio legalabb 3, akkor az
axiomatikus projektv ter a fenti ertelemben majdnem klasszikus projektv
ter, azaz ferdetest feletti vektorter projektivizalasabol szarmazik. Az axiomatikus projektv geometria (k
ulonoskeppen a veges geometria) nehez es sok
esetben megoldatlan kerdesei tehat mind a sk geometriajahoz kothetok.
8.6. Kett
osviszony
Ahogyan az euklideszi geometriaban a pontparok kozti tavolsag, illetve az
affin geometri
aban a kolline
aris pontharmasokra ertelmezett osztoviszony a
legalapvet
obb numerikus invarians, u
gy a projektv geometriaban a kollinearis pontnegyesek k
oreben al
abb definialando kettosviszony a pontok kozti viszony legfontosabb jellemz
oje. Miutan kollinearis pontnegyesekrol beszel
unk,
ebben a szakaszban feltessz
uk, hogy az F alaptest legalabb haromelem
u.
8.6.1. Definci
o (Kett
osviszony). Legyen L tetszoleges projektv egyenes
es A, B, C, D L negy k
ulonbozo pont. Miutan az L egyenesen az A, B,
C pontok, az F egyenesen pedig a , 0, 1 pontok projektv bazist alkotnak, a 8.3.8. Tetel szerint letezik olyan egyertelm
uen meghatarozott fABC :
: L F projektv transzformacio, amelynel fABC (A) = , fABC (B) = 0 es
r szerkezete
8. A projektv te
253
fABC (C) = 1. Az A, B, C es D pontok (ebben a sorrendben vett) kettosviszony

an az fABC (D) F testelemet ertj
uk. Ezt az elemet az (ABCD) jellel
jel
olj
uk.
R
ogt
on k
ovetkezik a definci
obol, hogy a kettosviszony a 0 es 1 ertekeken kv
ul
b
armilyen m
as testelem lehet ; sot a fenti fABC lekepezes megszortasaval
nyert D 7 (ABCD) hozz
arendeles bijekcio az L {A, B, C} halmaz es az
F {0,1} halmaz k
oz
ott.
Ha F G testb
ovtes, es A, B, C, D k
ulonbozo, kollinearis pontok egy G
feletti projektv ter valamely F-resztereben, akkor az fABC lekepezes a pontokat tartalmaz
o F-egyenest az F G reszegyenesbe kepezi, es gy (ABCD)
F. Teh
at peld
aul komplex projektv terekben a valos egyeneseken fekvo
pontnegyesek kett
osviszonya is valos.
t
8.6.2. All
as. F = R eseten az (ABCD) kettosviszony pontosan akkor
negatv, ha az {A, B} es {C, D} pontparok elvalasztjak egymast.
Bizonyt
as : Val
oban, fABC projektv transzformacio leven megorzi az elvalaszt
asi rel
aci
ot, es az R val
os projektv egyenesen a {0, } pontpar pontosan
akkor v
alasztja el az {1, x} pontpart, ha x < 0.
8.6.3. T
etel. Egy lekepezes ket projektv egyenes kozott pontosan akkor
projektv transzform
aci
o, ha bijektv es kettosviszonytarto.
Bizonyt
as : Tegy
uk f
ol el
oszor, hogy f : L L0 projektv transzformacio.
Legyen A, B, C, D L negy k
ulonbozo pont, A0 , B 0 , C 0 es D0 rendre az f nel sz
armaz
o kepeik. Ekkor az fABC lekepezes az fA0 B 0 C 0 f kompozcioval
egyenl
o, hiszen mindkett
o projektv transzformacio es megegyeznek az A,
B, C projektv b
azison. Ezert fABC (D) = fA0 B 0 C 0 (D0 ), azaz (ABCD) =
= (A0 B 0 C 0 D0 ).
Legyen most : L L0 tetszoleges kettosviszonytarto bijekcio. Rogzts
unk
az L egyenesen egy A, B, C projektv bazist, jelolj
uk rendre A0 -vel, B 0 -vel
es C 0 -vel a -nel sz
armaz
o kepeiket. Ekkor bijektv volta miatt A0 , B 0 , C 0
0
is projektv b
azis az L egyenesen. Ezert letezik olyan f : L L0 projektv
transzform
aci
o, amelynel f (A) = A0 , f (B) = B 0 , es f (C) = C 0 . Azt alltjuk,
hogy = f (es ezzel igazoljuk, hogy valoban projektv transzformacio).
Legyen D L {A, B, C} az L egyenes tetszoleges tov
abbi pontja, ekkor

es f kett
osviszonytart
as
atkihasznalva fA0 B0 C 0 (D) = A0 B 0 C 0 (D) =
= (ABCD) = A0 B 0 C 0 f (D) = fA0 B 0 C 0 f (D) , ahonnan (D) = f (D).
8.6.4. K
ovetkezm
eny (PapposzSteiner-t
etel). Perspektv pontnegyesek kett
osviszonya egyenl
o. Azaz : ha az A, B, C, D kollinearis pontok kepei valamely centr
alis vettesnel rendre A0 , B 0 , C 0 es D0 , akkor (ABCD) =
0 0 0 0
= (A B C D ).
Projektv geometria
254
8.6.5. P
elda. Tekints
unk a P (W ) dualis projektv terben negy k
ulonbozo
kolline
aris pontot, azaz egy P (W )-beli hipersksor H1 , H2 , H3 es H4 tagjait.
Jel
olj
uk T -vel a hipersksort tarto (d 2)-dimenzios projektv alteret P (W )ben, es legyen S tetsz
oleges P (W )-beli egyenes, melyre S T = . Messe az
S egyenes a negy hiperskot rendre az A1 , A2 , A3 es A4 pontokban. Ekkor
8.3.4 es 8.6.3 alkalmaz
as
aval (A1 A2 A3 A4 ) = (H1 H2 H3 H4 ) adodik.
Amikor a kett
osviszonyt konkret esetekben meghatarozzuk, legtobbszor nem
a 8.6.1-beli definci
ot haszn
aljuk. Az alabbi tetel a kettosviszony olyan kiszamt
asi m
odszereit mutatja meg, amelyeket egyreszt vektorok es koordinatak
ismereteben, m
asreszt (az euklideszi geometriaban) tavolsagok ismereteben
lehet j
ol alkalmazni.
8.6.6. T
etel
(1) Ha A = [a], B = [b], C = [c], D = [d] k
ulonbozo kollinearis pontok,
valamint c = 1 a + 1 b, d = 2 a + 2 b, akkor
(ABCD) =
1 2
:
.
1 2
(2) Ha A, B, C, D egy X affin egyenes negy k

ulonbozo pontja, akkor (az X
projektv egyenesre vonatkozoan)
(ABCD) =
(ABC)
.
(ABD)
Speci
alisan a, b, c, d F-re
(abcd) =
ca da
:
.
bc bd
(3) Ha A, B, C egy X affin egyenes harom k

(ABCX ) = (ABC) .
Bizonyt
as : (1): Jel
olj
uk
atmenetileg [ABCD]-vel azt az F-beli elemet, amelyet tetsz
oleges negy k
ul
onbozo kollinearis pontra a 8.6.6.(1)-beli formulaval
hat
arozunk meg. El
osz
or is ennek a formulanak van ertelme, mert a pontok
k
ul
onb
oz
o volta miatt az egy
utthatok egyike sem 0, es gy szabad osztani
vel
uk. Vegy
uk eszre tov
abb
a, hogy [ABCD] jol definialt, azaz erteke csak a
sz
oban forg
o pontokt
ol f
ugg, attol nem, hogy milyen vektorokkal reprezent
aljuk
oket. Val
oban, ak
ar a-t, akar b-t, akar c-t, akar d-t helyettestj
uk egy
skal
arszoros
aval, az egy
utthatok oly modon valtoznak, hogy a kepletben a
v
altoz
asok kiejtik egym
ast.
r szerkezete
8. A projektv te
255
Most meggondoljuk, hogy az [ABCD] mennyiseg invarians a projektv transzform

aci
okra nezve. Tegy
uk fol, hogy az L = P (W ), L0 = P (W 0 ) projektv
egyenesek k
ozti f : L L0 projektv transzformaciot a : W W 0 linearis
lekepezes induk
alja, tov
abb
a A, B, C, D L negy k
ulonbozo pont, amelyekhez rendre az a, b, c es d reprezentans vektorokat valasztottuk W -ben. Ekkor
az f (A), f (B), f (C), f (D) W 0 keppontokat rendre a (a), (b), (c), (d)
vektorok reprezent
alj
ak. Miutan izomorfizmus, az [f (A)f (B)f (C)f (D)]-t
el
o
allt
o kepletben ugyanazok a i , i egy
utthatok szerepelnek, mint [ABCD]
eseteben, ezert [f (A)f (B)f (C)f (D)] = [ABCD].
Ezek ut
an eleg lesz m
ar csak azt ellenorizni, hogy az F egyenesen barmely
x 6= ,0,1 elemre [ 0 1 x] = x. Valoban, ha ezt tudjuk, akkor tetszoleges A,
B, C, D-re (ABCD) = fABC (D) = [ 0 1 fABC (D)] = [ABCD].
Haszn
aljuk az F = P (F2 ) egyenesen a = [1 : 0], 0 = [0 : 1], 1 = [1 : 1] es
x = [x : 1] pontok sz
am
ara rendre az a = (1,0), b = (0,1), c = (1,1), illetve
d = (x,1) reprezent
ans vektorokat F2 -ben. Ekkor c = a + b es d = xa + b,
azaz 1 = 1 = 2 = 1 es 2 = x, ahonnan valoban [ 0 1 x] = x.
tsuk el
(2): All
o C-t es D-t A es B affin kombinaciojakent: C = 1 A +
+ 1 B, D = 2 A + 2 B. Tudjuk (l. 1.4.2), hogy ilyenkor (ABC) = 1 /1
b linearis kiterjeszteset
es (ABD) = 2 /2 . Haszn
aljuk az X affin egyenes X
es reprezent
aljuk a negy pontot magukkal az A, B, C, D vektorokkal. Ekkor
(1) felhaszn
al
as
aval k
ozvetlen
ul a (2) alltast kapjuk.
(3): Legyen most is C = 1 A+1 B a C pont eloalltasa A es B affin kombinab vektor az X egyenes iranyvektora, gy X = [B A].
ci
ojakent. A B A X
Az (ABCX ) kett
osviszony (1) szerinti meghatarozasahoz hasznalt egy
utthat
ok teh
at 1 , 1 , 1 es 1. Igy (ABCX ) = 1 /1 = (ABC).
A kett
osviszony 8.6.1-beli definciojaban (es a 8.6.6. Tetelbeli kiszamtasi eljar
asokban is) a negy pont m
as-mas szerepet jatszik, ezert sorrendj
uk lenyeges.
Az al
abbi
allt
as segtsegevel foldertj
uk, hogyan f
ugg a kettosviszony erteke
a negy pont sorrendjet
ol.
t
8.6.7. All
as
(1) (BACD) = (ABDC) = 1/(ABCD) ;
(2) (ACBD) = 1 (ABCD).
Bizonyt
as : A 8.6.6.(1)-beli kiszamtasi eljarasra hivatkozunk; legyen A =
= [a], B = [b], C = [c], D = [d].
(1): Ak
ar c-t cserelj
uk f
ol d-vel, akar a-t cserelj
uk fol b-vel, a 8.6.6.(1)-beli
h
anyados a reciprok
ara v
altozik.
Projektv geometria
256
(2): Ha c = 1 a + 1 b es d = 2 a + 2 b, akkor a-t es c-t bazis gyanant

haszn
alva

1
1
1 2
2
b= a+
c
es
d = 2
a+
c.
1
1
1
1
Innen
(ACBD) =
1
2
1 2 2 1
1 2
:
=
= 1
:
= 1(ABCD) .
1 2 1 1 2
1 2
1 2
8.6.8. K
ovetkezm
eny. (ABCD) = eseten az A, B, C, D pontok permut
aci
oihoz tartoz
o
osszes kett
osviszonyertek:
,
1
,
1 ,
1
,
1
1
,
.
1
Bizonyt
as : Val
oban, a negy pont osszes permutacioja eloall a 8.6.7-ben szerepl
o h
arom transzpozci
o szorzatakent, ezert a keresett ertekek -bol a reciprokkepzes es az 1-b
ol val
o kivonas ismetelt alkalmazasaval allnak elo. A
felsorolt hat ertek val
oban el
oall ilyen modon, es koz
ul
uk a ketfele lepes egyike
sem vezet ki.
A fenti hat kett
osviszonyertek koz
ul bizonyosak egybeeshetnek specialis
megv
alaszt
asa eseten. Ilyen specialis ertek a = 1, amelyhez a pontok
permut
aci
oit is tekintetbe veve meg a 2 es 1/2 ertekek tartoznak. Ahhoz,
hogy ezek az ertekek egy
altalan fellephessenek kettosviszonykent (azaz 0-tol
es 1-t
ol k
ul
onb
ozzenek), illetve hogy az alaptestben egyaltalan ertelmezhetok
legyenek, sz
ukseges, hogy ott lehessen 2-vel osztani. Ezert ennek a szakasznak
a h
atralev
o reszeben feltessz
uk, hogy char F 6= 2.
8.6.9. Definci
o (Harmonikus n
egyes, harmonikus t
ars). Legyen A,
B, C, D valamely projektv ter negy k
ulonbozo kollinearis pontja. Ezek harmonikus negyest alkotnak, ha (ABCD) = 1.
t
A 8.6.7. All
as folyt
an ilyenkor az (BACD), (ABDC), (BADC), (CDAB),
(DCAB), (CDBA), (DCBA) kettosviszonyok is mindannyian egyenlok
(1)-gyel (es a t
obbi permutaciohoz tartozo ertek 2 vagy 1/2). Ebbol lathat
o, hogy a kett
osviszony 1 volta tenylegesen egy az {A, B} es {C, D}
(rendezetlen) pontp
arok k
ozott fennallo szimmetrikus viszonyt fejez ki. (A
val
os projektv geometri
aban ezt a viszonyt harmonikus elvalasztasnak szok
as nevezni, l. 8.6.2.)
Ha A, B es C h
arom k
ul
onbozo kollinearis pont, akkor egyetlen olyan D pont
letezik, melyre (ABCD) = 1 ; ezt a D pontot a C harmonikus tarsanak
r szerkezete
8. A projektv te
257
nevezz
uk az A es B pontokra nezve. Nyilvan ilyenkor D-nek C a harmonikus
t
arsa, tov
abb
a A es B is egymas harmonikus tarsai C-re es D-re nezve.
8.6.10. P
eld
ak. Az al
abbi klasszikus geometriai jelleg
u peldakban az elso
kivetelevel feltessz
uk, hogy F = R.
Ha F az L affin egyenes A es B pontja kozti felezopont (azaz F az
1
1
acio), akkor F harmonikus tarsa A-ra es B-re
2 A + 2 B affin kombin
nezve a L ide
alis pont.
Ez 8.6.6.(3) k
ozvetlen kovetkezmenye, figyelembe veve, hogy (ABF ) =
= 1.
Ha Y es Z az euklideszi skban fekvo M es N metszo kozonseges egyenesek ket sz
ogfelez
oje, akkor (M N Y Z) = 1.
Mess
uk el ugyanis az egyik szogfelezot egy ra meroleges, a metszesponton
at nem halad
o egyenessel, alkalmazzuk erre az egyenesre az elozo
pelda meg
allapt
as
at, majd hivatkozzunk 8.6.5-re.
Ha az euklideszi skban az ABC haromszog C-beli belso es k
ulso szogfelez
oje az hA, Bi egyenest a Q es R pontokban metszi, akkor (ABQR) =
= 1.
Ez az el
oz
o pelda k
ozvetlen kovetkezmenye a PapposzSteiner-tetelre
hivatkozva.
Ha az euklideszi (vagy inverzv) egyenesen az A es B (k
ulonbozo) pontok egym
as inverzei a {Q, R} pontparra (mint 0-dimenzios gombre)
vonatkoz
oan, akkor (ABQR) = 1.
Ez k
onnyen kisz
amolhato 8.6.5.(2) alapjan, de az elozo peldabol is szarmaztathat
o a k
ovetkez
o modon. Tekints
uk a [Q, R] szakaszra mint atmer
ore
alltott k
ort az euklideszi skban, ez Apolloniosz-kor az A es B
alappontokra nezve. Ezert ennek a kornek egy tetszoleges tovabbi C
pontj
aval hC, Qi es hC, Ri az ABC haromszog belso es k
ulso szogfelezo
egyenesei.
8.6.11. Definci
o (Invol
uci
o). A P = P (W ) projektv ter masodrend
u
projektivit
asait (teh
at a P GL(W ) csoport masodrend
u elemeit) a ter invol
uci
oinak nevezz
uk.
Megjegyzes. Az invol
uci
o szot ennel joval altalanosabban is szokas erteni :
tulajdonkeppen b
armilyen matematikai strukt
ura masodrend
u automorfizmusai invol
uci
ok. Peld
aul az affin geometriaban az affin szimmetriak, az euklideszi geometri
aban az ortogonalis szimmetriak az invol
uciok.
258
Projektv geometria
8.6.12. Definci
o (Harmonikus invol
uci
o). Rogzts
uk a nem
ures S, T
P projektv altereket u
gy, hogy S T = es dim S + dim T = d 1
teljes
ulj
on. Defini
aljuk a h = hS,T : P P lekepezest (az S es T altal
meghat
arozott harmonikus invol
uciot) a kovetkezokeppen. Legyen X P
tetsz
oleges. Ha X S T , akkor legyen h(X) = X. Ha X
/ S T , akkor
egyertelm
uen tal
alhat
ok olyan Q S es R T pontok, amelyekre X, Q es R
kolline
aris. (Val
oban, a 8.1.5. dimenzioformula alkalmazasaval ezek a pontok
egyertelm
uen ad
odnak a {Q} = S hT, Xi, {R} = T hS, Xi kepletekbol.)
Legyen veg
ul h(X) az X harmonikus tarsa a Q, R pontokra nezve.
Nyilv
anval
o, hogy h bijektv lekepezes es h h = idP .
8.6.13. P
elda. Ha d = 1, akkor S es T ket k
ulonbozo pont. Legyen F = R es
legyen P egy euklideszi egyenes projektv lezartja. Ha S es T egyike az idealis
pont, akkor a hS,T lekepezes t
ukrozes a masik pontra, ha pedig mindketto
k
oz
onseges pont, akkor (a 8.6.10-beli negyedik pelda alapjan) hS,T az {S, T }
p
arra vonatkoz
o inverzi
o.
t
8.6.14. All
as. A harmonikus invol
ucio projektv transzformacio.
Bizonyt
as : Haszn
aljuk a 8.6.12-beli jeloleseket. Legyen P = P (W ), U, V
W , S = P (U ), T = P (V ). Ekkor a dimenziokra tett felteves es S T =
miatt W = U + V direkt
osszeg-felbontas. Legyen : W W az a linearis
lekepezes, amelyre |U = idU es |V = idV . Azt alltjuk, hogy h = [].
Nyilv
an a [] transzform
aci
o pontonkent fixen hagyja S-et es T -t, gy csak
azt kell ellen
orizni, hogy
b
a
rmely A S, B T , X hA, Bi, X 6= A, B

eseten A B X [](X) = 1 teljes
ul. Legyen A = [a], B = [b], X = [x],
ekkor alkalmas es egy
utthatokkal x = a + b es (x) = a b. Ezert
A B X [](X) = (/) : (/) = 1.
t
8.6.15. All
as. Ha az F alaptest algebrailag zart, akkor barmely projektv
invol
uci
o harmonikus invol
ucio.
Bizonyt
as : Tegy
uk f
ol, hogy f : P (W ) P (W ) projektv invol
ucio.Ekkor
f = [], ahol GL(W ) es 2 = idW alkalmas 6= 0-val. Jelolje a
r szerkezete
8. A projektv te
259
egy negyzetgy
oket F-ben, es legyen = (1/ ) , ekkor GL(W ), f =
= [], es 2 = idW . Miut
an a lekepezes a W vektorter linearis invol
ucioja,
-nek 1 es 1 a saj
atertekei, es W felbomlik e ket sajatertekhez tartozo
U es V saj
atalter direkt
osszegere. Ekkor 8.6.14 bizonytasahoz hasonloan
f = hS,T , ahol S = P (U ) es T = P (V ).
tas bizonytasaban F algebrai zartsagabol
Megjegyzesek. (1) A 8.6.15. All
csak annyit haszn
altunk ki, hogy F-ben barmely elemnek letezik negyzetgyoke.
t
(2) A 8.6.15. All
as nem ervenyes akarmilyen test folotti projektv geometriaban. Peld
aul az euklideszi sk egy kozonseges tartopont

u sugarsoran (mint
a du
alis projektv sk egy egyenesen) a tartopont kor
uli /2 szog
u forgat
as olyan projektv invol
uci
ot definial (az u
n. ortogonalis invol
uciot), amely
nem harmonikus, hiszen nincsen fixpontja. Ugyancsak ortogonalis invol
ucionak nevezz
uk az euklideszi sk idealis egyenesen egy kozonseges pont kor
uli
dereksz
og
u forgat
assal ertelmezett projektivitast, ennek ugyan
ugy nincsen
fixpontja.
A (kor
abban tett) char F 6= 2 kikotes is lenyeges, hiszen peldaul a ketelem
u
test f
ol
otti projektv egyenes invol
ucioinak csak egyetlen fixpontja van.
8.6.16. Definci
o (Teljes n
egyoldal, teljes n
egysz
og). Altal
anos helyzet
unek mondunk a projektv skon negy egyenest, ha nincs kozt
uk harom,
amely egy ponton halad
at. Azt mondjuk hogy a projektv skon negy altal
anos helyzet
u egyenes teljes negyoldalt alkot. A negy egyenest a teljes
negyoldal oldalainak nevezz
uk. A teljes negyoldalnak hat cs
ucsa van : az oldalak p
aronkent vett metszespontjai. Ket cs
ucs atellenes, ha nincsenek egy
oldalon; gy a hat cs
ucs h
arom atellenes parba sorolodik. Az atellenes cs
ucsp
arok
osszek
ot
o egyeneseit a teljes negyoldal atloegyeneseinek nevezz
uk, ez
h
arom darab egyenes. Ezek metszespontjait atlos pontoknak nevezz
uk.
260
Projektv geometria
Ezeknek a fogalmaknak a dualizalasaval rendre a teljes negyszoget es annak alkot

oelemeit nyerj
uk : a projektv skon negy altalanos helyzet
u (azaz
h
armankent nem kolline
aris) pont alkot teljes negyszoget, ennek hat oldala
h
arom
atellenes p
arba rendezodik, az atellenes oldalak metszespontjaikent
ad
odik a h
arom
atl
os pont, ezek osszekoto egyenesei az atlos egyenesek.
t
8.6.17. All
as (Fano t
etele). Barmely teljes negyoldal harom atloegyenese
nem egy ponton halad
at, azaz a teljes negyoldalnak harom k
ulonbozo atlos
pontja van.
Bizonyt
as : Hagyjuk el az egyik atloegyenest es dolgozzunk a maradek affin skban. Itt a negy oldal ket parhuzamos egyenesparra valik; bet
uzz
uk a
(k
oz
onseges) metszespontjaikat u
gy, hogy hA, Bi k hC, Di, es hB, Ci k hD, Ai

legyen. Ekkor AB = DC miatt az 12 A + 12 C affin kombinacio egyenlo az 21 B +
1
+ 2 D affin kombin
aci
oval. Ezert ez a pont illeszkedik az hA, Ci atloegyenesre
is es a hB, Di
atl
oegyenesre is, tehat a teljes negyoldal atlos pontja. Miutan
az affin sk k
oz
onseges pontj
arol van szo, ez a pont nem illeszkedhet az idealis
atl
oegyenesre.
Megjegyzesek. (1) A bizonytas (a felezopont konstrukciojaval) lenyegesen
tasra a ennek a feltetelnek az
kihaszn
alta, hogy char F 6= 2. A 8.6.17. All
elengedesevel nevezetes ellenpeldat szolgaltat az u
n. Fano-fele sk: a ketelem
u
test f
ol
otti projektv sk.
Itt a het egyenes k

oz
ul negy altalanos helyzet
ut kivalasztva a maradek harom
egyenes sz
uksegkeppen egy ponton halad at, es ezek az egyenesek eppen a
kiv
alasztott teljes negyoldal atlos egyenesei.
(2) A dualit
as elvere hivatkozva rogton kovetkezik, hogy barmely teljes negysz
og h
arom
atl
os pontja nem kollinearis, azaz a teljes negyszognek harom
atl
os egyenese van.
Az al
abbi
allt
as azt mutatja, hogy bizonyos pontnegyesek harmonikus volt
ara m
ar az illeszkedesi tulajdonsagokbol is kovetkeztethet
unk. Ketfele bizonyt
ast is adunk, mindkett
o a projektv skgeometria egy jellegzetes moszeret
haszn
alja.
r szerkezete
8. A projektv te
261
t
8.6.18. All
as (A teljes n
egyoldal t
etele). Barmely teljes negyoldal barmelyik
atl
oegyenesen a ket
atlos pont egymas harmonikus tarsai a ket cs
ucsra
nezve.
Els
o bizonyt
as : Tegy
uk f
ol, hogy az A, B cs
ucsok es a P, Q atlos pontok
illeszkednek egy
atl
oegyenesre, azt akarjuk belatni, hogy (ABP Q) = 1.
Legyen C, D a negyoldal tovabbi ket atellenes cs
ucsa, E az hA, Ci egyenesen, F az hA, Di egyenesen levo tovabbi cs
ucs, R pedig a harmadik atlos
pont. Vetts
uk az hA, Bi egyenest eloszor a C pontbol mint kozeppontbol
az hE, F i
atl
oegyenesre, majd onnan a D pontbol mint kozeppontbol vissza
az hA, Bi egyenesre. Ekkor a PapposzSteiner-tetel ketszeri alkalmazasaval
(ABP Q) = (EF P R) = (BAP Q). Itt 8.6.7.(1) miatt (BAP Q) = 1/(ABP Q),
teh
at (ABP Q) olyan testelem, amely egyenlo a sajat reciprokaval. Mivel a
kett
osviszony erteke 1 nem lehet, (ABP Q) = 1.
M
asodik bizonyt
as : Ha egy teljes negyoldal egy kiszemelt atloegyenesen kv
anjuk a harmonikus elv
alasztast belatni, akkor 8.6.17 bizonytasahoz hasonl
oan hagyjuk el a m
asik ket
atloegyenes egyiket a projektv skbol. A maradek
affin skban a kiszemelt
atl
oegyenesen 8.6.17 bizonytasa szerint a kozonseges
atl
os pont a ket cs
ucs k
ozotti felezopont. A 8.6.10-beli elso pelda szerint
ennek a pontnak az ide
alis
atlos pont a harmonikus tarsa.
Megjegyzes. A bizonyt
asok dualizalasaval lathato, hogy ervenyes a teljes
negysz
og tetele is : b
armely teljes negyszog barmelyik atlos pontjahoz mint
tart
oponthoz tartoz
o sug
arsorban a ket atlos egyenes egymas harmonikus
t
arsai a ket oldalegyenesre nezve. Ez az eszrevetel tulajdonkeppen azt jelenti,
hogy a pontnegyesek, illetve a sugarnegyesek harmonikus viszonya egymas
du
alisai.
8.7. A projektv egyenes geometri

aja
Olyan projektv transzform
aciokat vizsgalunk, amelyek egy egyenest kepeznek
onmag
ara, illetve amelyek valamely projektv sk egy egyeneset kepezik
ugyanannak a sknak egy m
asik egyenesere.
262
Projektv geometria
8.7.1.
o (To
aris fu
eny). Valasszunk egy tetszoleges A =
rtline
ggv
Defin
ci
a b
=
GL(2, F) invertalhato 2 2-es matrixot. Az A altal letestett
c d
t
ortline
aris f
uggvenynek nevezz
uk azt az f : F F lekepezest, melyre x F
eseten
d
ax + b
, ha c = 0 vagy x 6= ,
cx
+
d
c
f (x) =
d
,
ha c 6= 0, x = ,
c
valamint
(a
, ha c 6= 0 ,
f () = c
, ha c = 0 .
Megjegyzes. A -nel vegzett m
uveletekre vonatkozo ertelemszer
u megallapod
asokkal (pl. 1/0 = , 1/ = 0, + 1 = , / = 1) az f (x) = (ax +
+ b)/(cx + d) formula az
osszes esetet feloleli. Ha F = R vagy C, akkor a
-t
ol k
ul
onb
oz
o pontok k
oreben ertelmezett x 7 (ax + b)/(cx + d) f
uggveny
egyertelm
uen terjeszthet
o ki folytonos F F lekepezesse, megpedig eppen
a 8.7.1-ben lert m
odon.
8.7.2. T
etel. A 8.4.3-beli F = P (F2 ) azonostas mellett barmely A
GL(2, F) m
atrix
altal letestett tortlinearis f
uggveny azonos az [A] projektv transzform
aci
oval.

a b
Bizonyt
as : Legyen A =
. Az egyenes pontjai eseteben az x = [x1 :
c d
: x2 ] azonost
as azt jelenti, hogy x2 6= 0 eseten x = [x : 1] = x1 /x2 , illetve
x2 = 0 eseten x = [1 : 0] = . Ekkor a fenti megjegyzesben emltett egyszer
ustesekkel elve

ax + b
ax1 + bx2
a b x1
ax1 + bx2
=
.
=
=
c d x2
cx1 + dx2
cx1 + dx2
cx + d
8.7.3. K
ovetkezm
eny. A tortlinearis f
uggvenyek a kompozcio m
uveletere
nezve csoportot alkotnak, amely az F = P (F2 ) azonostas kovetkezteben
eppen a P GL(2, F) projektv csoporttal azonos.
A 8.7.3. K
ovetkezmeny lehet
ove teszi, hogy a valos, illetve a komplex esetben
az egyenes projektv geometriajat kapcsolatba hozzuk az euklideszi egyenes,
illetve sk M
obius-transzformacioival es inverzv geometriajaval. Ezekben az
esetekben a projektv lez
ar
as azonos az inverzv bovtessel: R = R {} =
= R+ es C = C {} = R2 {} = (R2 )+ .
r szerkezete
8. A projektv te
263
Az al
abbi meg
allapt
asok szerint a valos egyenes projektv geometriaja azonosnak tekinthet
o az egydimenzios inverzv geometriaval, a komplex egyenes
projektv geometri
aja pedig a ketdimenzios iranytastarto inverzv geometriaval, a kett
o k
ozti kapcsolatot pedig a Poincare-kiterjesztes (l. 5.3.9) adja.
8.7.4. T
etel
(1) P GL(2, R) = M(R).
(2) P GL(2, C) = M+ (R2 ).
(3) Ha f P GL(2, R) iranytastarto Mobius-transzformacio, akkor az
f C P GL(2, C) komplexifikalt transzformacio a pC
e-kiterR (f ) Poincar
jesztessel azonos. Ha f iranytasvalto, akkor f C a pC
(f
)
e
s
a
komplex
R
konjug
al
as kompozci
oja.
(4) Legyen [A] P GL(2, R) tetszoleges. Ekkor [A] mint Mobius-transzform
aci
o pontosan akkor iranytastarto, ha det A > 0.
Bizonyt
as : (1) es (2): A tartalmazashoz eleg eszrevenni, hogy barmely
t
ortline
aris f
uggveny el
o
all x 7 x + a, x 7 bx es x 7 1/x alak
u lekepezesek
kompozci
ojakent, amelyek mindegyike a megfelelo Mobius-csoportban van.
A projektv csoport teh
at mindket esetben reszcsoportja a megfelelo Mobiuscsoportnak, emellett a projektv csoport tranzitvan hat a projektv egyenesen. A elem stabiliz
atora az egyenes affin csoportja, amely a valos esetben
az euklideszi egyenes hasonlosagaibol, a komplex esetben az euklideszi sk
ir
anyt
astart
o hasonl
os
agaib
ol all. Emiatt a fordtott irany
u tartalmazas az
al
abbi 8.7.5. Lemm
ab
ol k
ovetkezik.
(3): Mind f C , mind pC
obius-transzformacio a C+ inverzv skon, toR (f ) M
v
abb
a a ket lekepezes egybeesik az R+ egyenesen. Ezert az 5.3.8. egyertelm
usegi lemma miatt legfeljebb a komplex konjugalasban terhetnek el egymastol.
Azt, hogy azonosak-e vagy sem, a Poincare-kiterjesztes iranytastarto, illetve
-v
alt
o mivolta d
onti el: ha iranytasvalto, akkor kell komponalni a komplex
konjug
al
assal. A pC
es pedig pontosan akkor iranytasvalto a C+
R (f ) kiterjeszt
+
skon, ha f ir
anyt
asv
alt
o az R egyenesen.
(4): Elegend
o azt ellen
orizni, hogy a P GL(2, R) = M(R)-beli t
ukrozeseket es inverzi
okat negatv determinans
u matrixok reprezentaljak. Miutan a
M
obius-csoportban az
osszes t
ukrozes es inverzio konjugalt, ezt eleg egyetlen
t
ukr
ozes, peld
aul a 0-ra vonatkoz
ukrozes eseteben latni. Ennek

o x 7 x t
1 0
a t
ukr
ozesnek a m
atrixa
, amelynek a determinansa valoban nega0 1
tv.
Projektv geometria
264
8.7.5. Lemma. Tegy

uk fel, hogy a G csoport hat az X halmazon, es H
G olyan reszcsoport, hogy a hatas H-ra torteno lesz
uktese tranzitv X-en,
tov
abb
a valamely x X-re Hx = Gx . Ekkor H = G.
Bizonyt
as : Legyen g G tetszoleges. A H csoport tranzitivitasa miatt letezik
olyan h H, amelyre h(gx) = x. Ekkor hg Gx = Hx H, gy g H.
Megjegyzes. 8.7.4 szerint tehat a C Riemann-szamgomb projektv transzform
aci
oi k
ortart
o lekepezesek. Az R valos tengelyt ezek a lekepezesek a gombon
fekv
o k
or
okbe kepezik, ezert a 8.3.12. Tetelre hivatkozva latjuk, hogy ezek
a k
or
ok pontosan a komplex projektv egyenes valos reszegyenesei. Ezaltal
a skbeli inverzi
okra vonatkozoan is u
j interpretaciot nyert
unk: az inverzv
skon a tengelyes t
ukr
ozesek es az inverziok pontosan a valos reszegyenesekre
vonatkoz
o komplex konjug
al
asok.
8.7.6. Definci
o (Elliptikus, parabolikus, hiperbolikus projektivit
as). Legyen P projektv egyenes es f : P P projektv transzformacio.
Azt mondjuk, hogy az f projektivitas elliptikus, parabolikus, illetve hiperbolikus, ha f -nek 0, 1, illetve 2 fixpontja van P -ben.
Miut
an az egyenesen h
arom k
ulonbozo pont projektv bazist alkot, a 8.3.8. Tetel alapj
an az egyenes b
armely nem-identikus projektivitasanak legfeljebb 2
fixpontja lehet, ezert az vagy elliptikus, vagy parabolikus, vagy hiperbolikus.
8.7.7. P
eld
ak
Legyen r az E euklideszi sknak egy kozonseges pont kor
uli (nem
egesz sz
am
u t
obbsz
or
osevel torteno) forgatasa. A kozeppontra mint tart
opontra illesztett sug
arsoron r elliptikus projektivitast indukal. Ha az
r : E E projektv kiterjesztest megszortjuk a E idealis egyenesre,
ezzel elliptikus projektivitast kapunk a E valos projektv egyenesen.
Ezeknek a konstrukci
oknak a specialis esetei a 8.6.15-ot koveto masodik
megjegyzesben emltett ortogonalis invol
uciok.
Legyen t valamely X affin egyenes (nemtrivialis) eltolasa. Ekkor a t :
: X X projektv kiterjesztes parabolikus projektivitas, hiszen X
az egyetlen fixpontja. Megfordtva, ha F jeloli a P projektv egyenes
tetsz
oleges parabolikus projektivitasanak a fixpontjat, akkor ennek a
projektivit
asnak a P {F } affin egyenesre torteno lesz
uktese sz
uksegkeppen eltol
as, hiszen az egyenes affinitasai kozott csak az eltolasoknak
nincs fixpontja.
Ha h tetsz
oleges (1-t
ol k
ulonbozo arany
u) homotecia az X affin egyenesen, akkor a h : X X projektv kiterjesztes hiperbolikus projektivit
as. Megfordtva, ha F a P projektv egyenes valamely hiperbolikus
r szerkezete
8. A projektv te
265
projektivit
as
anak az egyik fixpontja, akkor ennek a projektivitasnak a
P {F } affin egyenesre torteno lesz
uktese homotecia, hiszen az egyenes
fixponttal br
o affinit
asai homoteciak.
Megjegyzes. Egyes szakirodalmi forrasok regebbi kelet
u terminologiat kovetve a komplex projektv egyenes ket fixponttal bro projektv transzformacioit
nem hiperbolikus, hanem loxodromikus transzformacioknak nevezik. Ennek
az a magyar
azata, hogy ha egy ilyen transzformacio fixpontjai a Riemannsz
amg
omb ket
atellenes pontja, akkor a transzformaciot iteralva a pontok
kepei tipikus esetben egy g
ombi spiralis, u
n. loxodroma menten sorakoznak.
A loxodr
om
ak t
orteneti jelentoseget az adta, hogy ezek a gomb foldrajzi koordin
atavonalait
alland
o sz
ogben metszo gorbek, ezert a tengerhajozas szamara
fontos es k
onnyen navig
alhato u
tvonalak.
t
8.7.8. All
as. Tegy
uk fel, hogy F = R es legyen f = [A] a P (R2 ) valos
projektv egyenes nem-identikus projektivitasa, ahol A GL(2, R). Ekkor f
pontosan aszerint elliptikus, parabolikus, illetve hiperbolikus, hogy
2

2

2

tr A
tr A
tr A
< det A ,
= det A , illetve
> det A .
2
2
2
Bizonyt
as : A fixpontok sz
ama a linearisan f
uggetlen sajatvektorok szamaval,
az pedig a karakterisztikus polinom gyokeinek a szamaval egyenlo. A karakterisztikus polinom 2 (tr A) + (det A), ezert a gyokok szama aszerint
0, 1, vagy 2, hogy a (tr A)2 4(det A) diszkriminans negatv, zerus, illetve
pozitv.
8.7.9. P
elda. Az elliptikus, parabolikus, illetve hiperbolikus elnevezeseket az
al
abbi eszrevetelek indokolj
ak. Jelolje t R-re A(t), B(t) es C(t) a kovetkezo
2 2 -es m
atrixokat:

cos t sin t
1 0
ch t sh t
A(t) =
,
B(t) =
,
C(t) =
.
sin t cos t
t 1
sh t ch t
R
ogt
on l
athat
o, hogy t
/ Z-re A(t) elliptikus, t 6= 0-ra B(t) parabolikus,
C(t) hiperbolikus projektivitast letest a P1 = P (R2 ) valos projektv egyenesen. Azt sem nehez meggondolni, hogy az egyenes barmely iranytastarto
(azaz pozitv determin
ans
u linearis transzformacio altal indukalt) projektivit
asa alkalmas b
azist v
alasztva e harom matrix valamelyikevel adhato meg.
A t 7 A(t), B(t), C(t) hozzarendelesek folytonos homomorfizmusok az R
additv csoportb
ol GL(2, R)-be es gy az R csoportnak egy-egy folytonos es
projektv hat
as
at defini
alj
ak a valos projektv egyenesen.
Ezeknek a hat
asoknak a megertesehez segtseget ad a transzformaciok komplexifik
altja. Tekints
uk ugyanezeket a matrixokat GL(2, C) elemeinek, es vizs-
266
Projektv geometria
g
aljuk a komplex projektv egyenesen altaluk letestett projektv transzform
aci
okat (azaz 8.7.4.(2) szerint Mobius-transzformaciokat), illetve a fenti Rhat
as C-beli orbitjait.
A t 7 [A(t)] hat
as orbitjai az i es i alappontokhoz tartozo (Apollonioszfele) elliptikus k
orsor tagjai. Errol a kovetkezokeppen gyozodhet
unk meg. Az
A(t) m
atrixnak C f
ol
ott (i,1) es (1, i) sajatvektorai, ezert A(t)-t (a t parametert
ol f
uggetlen
ul) C f
ol
ott azzal a transzformacioval diagonalizalhatjuk,
amely az i = [i : 1] es i = [1 : i] pontokat
a 0 es pontokba viszi.
it
e
0
A diagonaliz
alt hat
as (m
atrixalakban az
, tortlinearis alakban az
0 eit
x 7 e2it x transzform
aci
ok) orbitjai a 0 kor
uli koncentrikus korsort alkotjak.
A diagonaliz
al
o M
obius-transzformacio inverze ezt a koncentrikus korsort a
fenti elliptikus k
orsorba kepezi.
A t 7 [B(t)] hat
as orbitjai a valos tengelyt 0-ban erinto parabolikus korsort
alkotj
ak olyan m
odon, hogy a korsor tartopontja egyelem
u orbit, a tobbi
orbit pedig a k
orsor tagjai ettol a pontjuktol megfosztva. Magyarazat: a C2 beli ket b
azisvektor felcser
elese (azaz az x 7 1/x Mobius-transzformacio) a
1 t
[B(t)] transzform
aci
ot
-be (illetve tortlinearis alakban az x 7 x + t
0 1
lekepezesbe) konjug
alja, amelynek az orbitjai a valos tengellyel parhuzamos
sug
arsort alkotj
ak (a {} egyelem
u orbittal egy
utt). Ennek a kepe az x 7
1/x lekepezesnel a fenti parabolikus korsor.
A t 7 [C(t)] hat
as orbitjai az 1 es 1 tartopont
u hiperbolikus korsort alkotj
ak olyan m
odon, hogy a k
orsor tartopontjai egyelem
u orbitok, a tobbi orbit
pedig a k
orsor tagjainak e pontok kozotti vei. Magyarazat: a C(t) matrix
saj
atvektorai a (1,1) es (1,1) vektorok, ezert C(t)-t (mar R folott) az a
transzform
aci
o diagonaliz
alja, amely az 1 = [1 : 1] es 1 = [1 : 1] ponet
0
tokat viszi 0-ba es -be ; a diagonalis alak
, amelynek az orbitjai
0 et
{0} es {}, valamint a 0 tartopont
u sugarsor nylt felegyenesei. Ennek a
sug
arsornak a kepe a diagonalizalo lekepezes inverzenel a fenti hiperbolikus
k
orsor.
r szerkezete
8. A projektv te
267
Megjegyzes. Altal
aban valamilyen geometriai teren egyparameteres transzform
aci
ocsoportnak szok
as nevezni az R additv csoport olyan folytonos hatasat,
amely a terre jellemz
o transzformaciokbol all. Peldaul az euklideszi skgeometri
aban egyparameteres transzformaciocsoportot alkotnak valamely rogztett pont k
or
uli forgat
asok (ha a forgasszoggel aranyos parameterrel parameterezz
uk
oket), illetve valamely rogztett egyenesallassal parhuzamos eltolasok (ha az eltol
asi t
avols
aggal aranyos parameterrel parameterezz
uk oket).
K
onny
u megmutatni, hogy ezeken kv
ul nincs mas egyparameteres transzform
aci
ocsoport az euklideszi skon. Az egyparameteres transzformaciocsoportok orbitjai a vizsg
alt geometriaban kit
untetett szerepet jatszo gorbek.
Az euklideszi sk eseteben ezek (az elfajulo egypont
u orbitoktol eltekintve)
pontosan a k
or
ok es az egyenesek. A 8.7.9. Peldaban a valos projektv egyenes
egyparameteres transzform
aciocsoportjait rtuk le. Ezeknek a C-beli orbitjai
olyan g
orbek, amelyek fontossagat majd a hiperbolikus geometriaban is latni
fogjuk.
A k
ovetkez
o tetel a projektv egyenes invol
ucioit (azaz masodrend
u projektivit
asait) rja le. Miut
an a kettosviszony es a harmonikus pontnegyesek szerepet j
atszanak a bizonyt
asban, feltessz
uk, hogy az alaptest karakterisztikaja
k
ul
onb
ozik 2-t
ol.
8.7.10. T
etel. Tegy
uk fel, hogy char F 6= 2 es legyen P projektv egyenes F
f
ol
ott. Ekkor:
(1) Ha P valamely projektivitasa egy pontpart felcserel, akkor invol
ucio.
Azaz, ha f : P P projektv transzformacio es letezik olyan A, B
P , A 6= B, melyekre f (A) = B es f (B) = A, akkor f f = idP .
(2) P b
armely invol
uci
oja vagy elliptikus, vagy hiperbolikus, azaz nem lehet
pontosan egy fixpontja.
(3) P hiperbolikus invol
ucioi pontosan a harmonikus invol
uciok P -ben.
(4) A P egyenes b
armely invol
uciojat ket pontpar egyertelm
uen meghatarozza, es ez a ket pontpar tetszolegesen elorhato. Azaz, ha A, A0 , B,
B 0 P es {A, A0 }{B, B 0 } = , akkor letezik egyetlen olyan f : P P
invol
uci
o, amelynel f (A) = A0 es f (B) = B 0 .
(Megjegyezz
uk, hogy itt nem kell feltenni, hogy A 6= A0 vagy B 6= B 0 .)
(5) Az egyenes projektivitasai csoportjaban az invol
uciok generatorrendszert alkotnak.
(6) Ha F = R es A, B, C, D a valos projektv egyenes negy k
ulonbozo
pontja, akkor az A-t B-vel es C-t D-vel felcserelo (es (4) alapjan egyertelm
uen letez
o) invol
ucio elliptikus, ha (ABCD) < 0, es hiperbolikus,
ha (ABCD) > 0.
268
Projektv geometria
(7) Ha F = R es P egy euklideszi egyenes projektv lezarasa, akkor P -n a

harmonikus invol
uci
ok azonosak a pontparokra vonatkozo inverziokkal
(illetve t
ukr
ozesekkel, ha a par egyik tagja .)

Bizonyt
as : (1): Legyen C P {A, B} tetszoleges, belatjuk, hogy f f (C) =
= C. Feltehetj
uk, hogy D = f (C) 6= C. Ekkor A, B, C es D negy k
ulonbozo
pont es tekinthetj
uk a kett
osviszonyukat. A 8.6.2. Tetelt es 8.6.7.(1)-et alkalmazva

(ABCD) = f (A) f (B) f (C) f (D) = B A D f (D) = A B f (D) D ,
ahonnan C = f (D) k
ovetkezik.
(2): A 8.7.7-beli m
asodik pelda szerint a parabolikus transzformaciok pontosan az affin egyenes nemtrivialis eltolasai. Marpedig char F 6= 2 eseten az
affin egyenesen nincsen m
asodrend
u eltolas, hiszen affin koordinatazas mellett egy m
asodrend
u eltol
as csakis olyan zerustol k
ulonbozo x F elemmel
t
ortenhetne, amelyre 2x = 0).
(3): Ha S es T az f invol
uci
o ket k
ulonbozo fixpontja,
akkor barmely

tovabbi
X P pontra 8.6.2 miatt = S T X f (X) = S T f (X) X , ahonnan
= 1/, azaz = 1. Ezert f = hS,T harmonikus invol
ucio.
(4): Ha A = A0 es B = B 0 , akkor (3) alapjan ez a ket fixpont f -et egyertelm
uen meghat
arozza. Ha a ket pontpar koz
ul legalabb az egyik nem egybeeso,
peld
aul B 6= B 0 , akkor A, B, B 0 es A0 , B 0 , B projektv bazisok. Ezert egyertelm
uen letezik olyan f : P P projektv transzformacio, amelyre f (A) = A0 ,
f (B) = B 0 es f (B 0 ) = B. Ez az f felcsereli B-t B 0 -vel, ezert az (1) alltas
miatt invol
uci
o, es gy f (A0 ) = A is teljes
ul.
(5): Megmutatjuk, hogy b
armely f : P P projektv transzformacio eloall
legfeljebb ket invol
uci
o szorzatakent. Legyen f adva az A, B, C projektv
b
azissal es az A0 , B 0 , C 0 keppontokkal. Feltehetj
uk, hogy sem A, sem B nem
fixpontja f -nek, ugyanis P legalabb negyelem
u, gy A es B kivalasztasanal
elker
ulhetj
uk f esetleges fixpontjait. Ezert az A es B 0 pontok egyike sem esik
egybe a B es A0 pontok egyikevel sem. Tekinthetj
uk tehat a (4) alltas alapjan
azt az i : P P invol
uci
ot, amely A-t B 0 -vel es B-t A0 -vel csereli fol. Legyen
D = i(C), ekkor A0 es B 0 egyike sem esik egybe D es C 0 egyikevel sem, ezert
ismet a (4)
allt
ast alkalmazva vehetj
uk azt a j : P P invol
uciot, amely
A0 -t B 0 -vel es D-t C 0 -vel csereli fol. Nyilvan f = j i.
(6): Vigy
uk
at az A, B, C, D pontokat a 8.6.1-beli fABC : P R projektv
transzform
aci
oval rendre a , 0, 1, t elemekbe, ahol t = (ABCD). Eleg
1
bel
atni, hogy a kerdeses i : P P invol
ucio helyett a j = fABC i fABC
:
: R R invol
uci
o elliptikus, ha t < 0 es hiperbolikus, ha t > 0. Legyen
t
ortline
aris alakban j(x) = (ax + b)/(cx + d) ; itt j(0) = miatt d = 0,
valamint j() = 0 miatt a = 0, tovabba j(1) = t miatt t = b/c. A j lekepezes
r szerkezete
8. A projektv te
269
keplete teh
at x 7 t/x. Egy ilyen lekepez
esnek nincs valos fixpontja, ha t < 0,
es ket val
os fixpontja van (megpedig t), ha t > 0.
(7): Azonnal ad
odik (3), (4) es 8.7.4.(1) osszevetesebol.
Megjegyzesek. (1) Meggondolhato, hogy az (1)(4) alltasok egyike sem marad igaz a char F 6= 2 feltetel elejtesevel. A ketelem
u test folotti egyenes
projektivit
asai k
oz
ul peld
aul pontosan az invol
uciok parabolikusak.
R
ater
unk olyan projektv transzformaciok vizsgalatara, amelyek egy sk ket
k
ul
onb
oz
o egyenese k
oz
ott vannak ertelmezve. A szakasz hatralevo reszeben
legyen teh
at P projektv sk, legyenek L, L0 P egyenesek, L 6= L0 , es
{M } = L L0 . Ha f : L L0 projektv transzformacio, akkor X L-re
X 0 L0 jel
olje az f (X) pontot.
t
8.7.11. All
as. f pontosan akkor perspektivitas, ha M 0 = M .
Bizonyt
as : Perspektivit
asn
al nyilvanvaloan M 0 = M , ezert csak a fordtott
ir
any
u
allt
ast kell bebizonytani. Tegy
uk tehat fol, hogy M 0 = M . Valasszunk
az L egyenesen ket egym
ast
ol es M -tol is k
ulonbozo pontot, A-t es B-t. Ekkor
hA, A0 i es hB, B 0 i ket k
ul
onb
ozo egyenes; legyen C a metszespontjuk, nyilvan
C nem illeszkedik sem L-re, sem L0 -re. A C kozeppont
u perspektivitasnal az
A, B, M projektv b
azis az A0 , B 0 , M 0 pontokba ker
ul, gy a 8.3.8. Tetelbeli
unicit
asi tulajdons
ag miatt f azonos ezzel a perspektivitassal.
8.7.12. T
etel. Legyen f : L L0 tetszoleges projektivitas. Ekkor az hX, Y 0 i
0
hX , Y i metszespontkent eloallo pontok halmaza, ahol X, Y L, X 6= Y ,
egyenes.
Bizonyt
as : R
ogzts
unk h
arom k
ulonbozo pontot, A-t, B-t es C-t az L egyenesen u
gy, hogy az A, B, C, A0 , B 0 , C 0 pontok mind k
ulonbozzenek az M metszespontt
ol. Alkalmazzuk Papposz tetelet erre a ket pontharmasra. Jelolj
uk
T -vel a Papposz-fele egyenest, azaz T = hB , C i, ahol B = hA, B 0 ihA0 , Bi
es C = hA, C 0 i hA0 , Ci. Legyen tovabba A = T hA, A0 i.
Vegy
uk eszre, hogy az f lekepezes eloall ket centralis vettes kompozciojakent. Vetts
uk el
osz
or az L egyenest T -re az A0 kozeppontbol, majd T -t L0 -re
270
Projektv geometria
az A k
ozeppontb
ol. A vettesek A-t, B-t es C-t eloszor az A , B , C T
pontokba, majd rendre A0 -be, B 0 -be, illetve C 0 -be viszik. Ezert a 8.3.8. Tetelbeli unicit
asra hivatkozva a kompozcio f -fel egyenlo.
Tekints
uk most az L egyenes ket tetszoleges, A-tol es egymastol is k
ulonbozo
X es Y pontj
at. Alkalmazzuk ismet Papposz tetelet most az A, X, Y es az
A0 , X 0 , Y 0 ponth
armasra. A Papposz-tetelbeli harom metszespont koz
ul ketto
(megpedig hA, X 0 i hA0 , Xi es hA, Y 0 i hA0 , Y i) az elobbi eszrevetel miatt a
T egyenesre illeszkedik, ezert a harmadik, hX, Y 0 i hX 0 , Y i is illeszkedik ra.
Ezzel bel
attuk, hogy az
osszes hX, Y 0 i hX 0 , Y i alak
u metszespont egy egyenesre, megpedig a fent el
o
alltott T -re illeszkedik. Megfordtva, T barmely
pontja a fenti konstrukci
oban eloall X -kent alkalmas X L mellett, ezert
ha X 6= A , akkor X = hA, X 0 i hX, A0 i. Veg

ul A is eloallthato ilyen
m
odon, ha a konstrukci
oban peldaul A es B szerepet folcserelj
uk.
8.7.13. Definci
o (Steiner-tengely). A 8.7.12. Tetelbeli egyenest az f projektv transzform
aci
o Steiner-tengelyenek nevezz
uk.
Az al
abbi eszrevetel r
ogt
on adodik a Steiner-tengely definciojabol.
t
8.7.14. All
as. A Steiner-tengely az L egyenest az f 1 (M ) pontban, L0 -t
az f (M ) pontban metszi. Akkor es csak akkor halad at M -en, ha f perspektivit
as.
A 8.7.12. Tetel bizonyt
as
aban lenyeges szerepet jatszott, hogy a ket egyenes
k
oz
ott adott projektv transzformaciot elo tudtuk alltani ket perspektivit
as egym
asut
anjakent olyan modon, hogy eloszor az elso egyenest a Steinertengelyre, majd a Steiner-tengelyt a masodik egyenesre vettett
uk. Ezt az
eszrevetelt erdemes k
ul
on
alltaskent is rogzteni.
8.7.15. K
ovetkezm
eny. B
armely f : L L0 projektivitas eloall legfeljebb
ket perspektivit
as egym
asut
anjakent. Ha adott f Steiner-tengelye, T , valamint egy A L pont az A0 = f (A) kepevel, melyekre A, A0
/ T , akkor f
azonos az A0 , illetve A k
ozeppont
u L T es T L0 vettesek kompozcioj
aval.
Tekints
uk most a du
alis projektv sk ket egyeneset, azaz ket (k
ulonbozo)
sug
arsort, S-et es S 0 -t a P skban. A dualitas elve miatt a 8.7.118.7.15-beli
fogalmak es meg
allapt
asok az S S 0 projektv transzformaciokra vonatkoz
oan is ertelemmel brnak es ervenyesek. Egy ilyen transzformacio (a defincio
dualiz
al
asa szerint) akkor perspektivitas, ha letezik olyan C P egyenes,
hogy minden X S-re az X, X 0 es C egyenesek egy ponton haladnak at.
r szerkezete
8. A projektv te
271
8.7.16. Definci
o (Steiner-centrum). A 8.7.12. Tetel dualizalasaval azt
kapjuk, hogy b
armely f : S S 0 projektv transzformacional az hX
Y 0 , X 0 Y i alak
u egyenesek (ahol X, Y S) sugarsort alkotnak. Ennek
a sug
arsornak a tart
opontj
at nevezz
uk f Steiner-centrumanak. A Steinercentrum akkor es csak akkor kollinearis a ket sugarsor tartopontjaval, ha f
perspektivit
as.
8.7.17. Definci
o (Projektv k
epz
odm
eny). Legyen adott egy f : X 7
X 0 projektv transzform
aci
o a P -beli S sugarsorrol a szinten P -beli S 0 6= S
sug
arsorra. Az f projektv kepzodmenyenek nevezz
uk az
{X X 0 : X S} P
ponthalmazt a P projektv skon.
Ha f perspektivit
as, akkor a tartopontokat osszekoto M egyenesre (azaz
amelyre {M } = S S 0 ) M = M 0 all; ebben az esetben M -et kihagyjuk
a projektv kepz
odmeny definciojaban szamtasba vett X egyenesek koz
ul.
Egyebkent X X 0 mindig pontot allt elo.
Perspektivit
asok eseteben a projektv kepzodmeny a perspektivitas defincioj
ab
ol k
ozvetlen
ul ad
od
oan egyenes. (Pontosabban egy pont hjan egyenes,
hiszen ha a perspektivit
ast a C egyenes szarmaztatja, akkor a C M pont
nem tartozik a halmazhoz.)
Megjegyzes. Ha f nem perspektivitas, akkor S es S 0 tartopontja is hozzatartozik a projektv kepz
odmenyhez, hiszen ezek eloallnak f 1 (M ) M , illetve
0
M M alakban. A Steiner-centrum altalaban nem eleme a kepzodmenynek;
kes
obbi ismereteink birtok
aban konnyen igazolhato lesz, hogy akkor es csak
akkor tartozik hozz
a, ha perspektivitasrol van szo.
Nevezetes teny (l. 8.7.19), hogy a projektv kepzodmenyek egy a projektv
geometri
aban kit
untetett szerepet jatszo gorbecsaladhoz, az u
gynevezett masodrend
u g
orbekhez tartoznak. Az alabbi pelda ezt a tenyt az euklideszi skgeometria egy j
ol ismert tetelevel hozza kapcsolatba.
8.7.18. P
elda. Legyen S es S 0 ket k
ulonbozo metszo sugarsor az iranytott
euklideszi skon, legyen R,
/ Z es f feleltesse meg S tetszoleges X
elemenek azt az X 0 S 0 egyenest, amely X-bol iranytott szog
u forgatassal
nyerhet
o. Ekkor f projektivitas, es projektv kepzodmenye a ker
uleti szogek
tetele alapj
an k
or.
8.7.19. T
etel. Legyen f olyan projektv transzformacio az S es S 0 k
ulonbozo
P -beli sug
arsorok k
oz
ott, amely nem perspektivitas. Ekkor f projektv kepz
odmenye olyan ponthalmaz P -ben, amely alkalmasan valasztott projektv
koordin
at
akban az x1 x2 = x23 homogen masodfok
u egyenlettel adhato meg.
272
Projektv geometria
Bizonyt
as : El
osz
or megv
alasztjuk a P -beli projektv bazis alappontjait : legyen A1 az S sug
arsor tart
opontja, A2 az S 0 sugarsor tartopontja, es A3 az
f Steiner-centruma. Az A0 egysegpont megvalasztasahoz kiszemel
unk egy
olyan E S egyenest, amelyre A2 , A3
/ E. Ekkor (8.7.14 dualisa alapjan)
A1 , A3
/ E 0 is teljes
ul. Igy E 6= E 0 ; legyen A0 = E E 0 .
Ezen adatok felvetele ut

an a 8.7.15-ben lert eljaras dualizalasaval az S-beli
egyenesek f -nel sz
armaz
o kepet a kovetkezokeppen szarmaztathatjuk:
X S-re legyen U = X E 0 , X = hA3 , U i, V = E X , es veg
ul X 0 =
= hA2 , V i.
Projektv koordin
at
akkal A1 = [1 : 0 : 0], A2 = [0 : 1 : 0], A3 = [0 : 0 : 1]
es A0 = [1 : 1 : 1]. Tegy
uk fol, hogy az X X 0 pont koordinatai [x1 : x2 :
0
: x3 ]. Miut
an U E = hA0 , A2 i, az U pontot reprezentalo vektor az A0 -t
es az A2 -t reprezent
al
o vektorok linearis kombinacioja, ezert e vektor elso es
harmadik koordin
at
aja egyenlo. Ugyanakkor U kollinearis A1 -gyel es X X 0 vel is, ezert ez a vektor az (1,0,0) es az (x1 , x2 , x3 ) vektorok kombinacioja.
Ezert U = [x3 : x2 : x3 ]. Hasonlo modon V E = hA0 , A1 i es V hA2 , X
X 0 i miatt V = [x1 : x3 : x3 ]. Veg
ul U , V es A3 kollinearis (mindharman
illeszkednek az X egyenesre), ezert az oket reprezentalo vektorok linearisan
o
ugg
ok, azaz x1 x2 = x23 .
sszef
Megfordtva, ha valamely P -beli pont x1 , x2 , x3 koordinatai kielegtik az
x1 x2 = x23 egyenletet, akkor az U = [x3 : x2 : x3 ] es V = [x1 : x3 : x3 ]
pontokra ervenyesek a fenti kollinearitasok, ezert az X = hA1 , U i egyenes
f -nel sz
armaz
o kepe az X 0 = hA2 , V i egyenes, es gy X X 0 = [x1 : x2 : x3 ].
Az [x1 : x2 : x3 ] pont teh
at hozzatartozik a projektv kepzodmenyhez.
9. K
upszeletek
A projektv terekben fekv
o ponthalmazokat legtobbszor egyenleteik segtsegevel adjuk meg, illetve tanulmanyozzuk. Amikor homogen koordinatakat
pszeletek
9. Ku
273
haszn
alunk egyenletek felr
asara, figyelemmel kell lenn
unk arra, hogy a pont
a koordin
at
ait nem hat
arozza meg egyertelm
uen. Legyen peldaul egy F :
: Fd+1 F f
uggveny az F (x1 , . . . , xd+1 ) = 0 egyenlet bal oldala. Ennek az
egyenletnek csak akkor van ertelme Pd -ben, ha csak az [x1 : . . . : xd+1 ]
Pd pontt
ol f
ugg, hogy ez az egyenloseg fonnall-e, es nem az azt reprezent
al
o (x1 , . . . , xd+1 ) vektort
ol. Az F f
uggvenyre tehat ervenyben kell lennie az
al
abbi homogenit
asi tulajdonsagnak:
ha
F (x1 , . . . , xd+1 ) = 0 es F, 6= 0,
akkor F (x1 , . . . , xd+1 ) = 0 .
Vil
agos, hogy ha F homogen polinomf
uggveny, akkor eleget tesz ennek a
k
ovetelmenynek. Ezert a tovabbiakban csak homogen polinomok altal megadott egyenletek vizsg
alat
ara szortkozunk. Ezek koz
ul az elsofok
uakat, azaz
a homogen line
aris egyenleteket mar jol ismerj
uk : barmely homogen linearis egyenlet hiperskot definial, barmely hipersknak van homogen linearis
egyenlete, es ezt az egyenletet a hipersk nemzerus konstans szorzo erejeig

egyertelm
uen meghat
arozza. Hasonloan egyszer
u teteleket nem varhatunk a
magasabb fok
u homogen polinomialis egyenletekre vonatkozoan, mert egyreszt a fok n
ovekedesevel az esetek geometriai attekintese igen nehezze valik,
m
asreszt magasabb fok eseten az elsofok
u esettol elteroen mar az is szamt,
hogy milyen test f
ol
ott dolgozunk. Az alabbiakban elsosorban a masodfok
u
egyenlettel lerhat
o alakzatokra, az u
n. masodrend
u hiperfel
uletekre vonatkoz
o ismereteket tekintj
uk
at. Miutan az ehhez kello szamolasokban gyakran
sz
ukseg lesz a 2-vel val
o osztasra, a tovabbiakban feltessz
uk, hogy char F 6=
= 2. A legt
obb peld
aban es alkalmazasban az alaptest a valos vagy a komplex
sz
amtest lesz.
9.1. M
asodrend
u hiperfelu
letek
Homogen m
asodfok
u egyenleteket vizsgalunk a P = P (W ) projektv terben,
ahol W vektorter F felett, dim W = d + 1. Az ilyen egyenletek koordinata
mentes kezelesehez a biline
aris f
uggvenyek es a kvadratikus alakok adjak az
algebrai h
atteret.
9.1.1. Definci
o (Kvadratikus alak, Q(W )). Egy W F f
uggvenyt kvadratikus alaknak nevez
unk, ha valamely W -beli bazisra vonatkozo koordinatak
f
uggvenyekent felrva homogen masodfok
u polinomf
uggveny.
Ha m
asik b
azisra ter
unk
at W -ben, akkor az u
j koordinatakat linearis helyettestessel nyerj
uk az eredetiekbol. Ezert egy kvadratikus alak barmely
b
azisban f
olrva a koordin
at
ak homogen masodfok
u polinomf
uggvenye.
274
Projektv geometria
A W -n ertelmezett kvadratikus alakok vektorteret alkotnak F folott, ezt a

vektorteret Q(W )-vel jel
olj
uk.
9.1.2. Eml
ekeztet
o (Szimmetrikus biline
aris fu
enyek). Barmely
ggv
: W W F szimmetrikus bilinearis f
uggveny a q(w) = (w, w) keplettel
sz
armaztat egy q Q(W ) kvadratikus alakot. Barmely q kvadratikus alakhoz
egyertelm
uen letezik olyan szimmetrikus bilinearis f
uggveny, amely
q-t ilyen
m
odon sz
armaztatja, megpedig (u, v) = q(u + v) q(u) q(v) /2.
Ha a1 , . . ., ad+1 b
azis W -ben, akkor (illetve q) matrixa erre a bazisra
vonatkoz
oan az az M szimmetrikus matrix, amelyre Mij = (ai , aj ) i, j =
= 1, . . . , d + 1. Nyilv
an es M kolcsonosen egyertelm
uen meghatarozzak
egym
ast, es b
armely F f
ol
otti (d + 1) (d + 1)-es szimmetrikus matrix eloall
ilyen m
odon. Ezert a Q(W ) vektorter izomorf a (d + 1) (d + 1)-es szimmetrikus m
atrixok vektorterevel, gy dim Q(W ) = (d + 1)(d + 2)/2. Ha az
A GL(d + 1, F) m
atrixszal baziscseret hajtunk vegre, akkor matrixa az
u
j b
azisra vonatkoz
oan az A>M A szorzat lesz.
A q kvadratikus alak (illetve a szimmetrikus bilinearis f
uggveny) rangjan a
m
atrix
anak a rangj
at ertj
uk. A fenti transzformacios formula alapjan a rang
nem f
ugg a b
azis v
alaszt
as
atol. Azt mondjuk, hogy q (illetve ) elfajulo, ha
a rangja kisebb a d + 1 dimenzional. Ellenkezo esetben nemelfajulo kvadratikus alakr
ol (illetve szimmetrikus bilinearis f
uggvenyrol) beszel
unk, ennek
det M 6= 0 sz
ukseges es elegseges feltetele. A szimmetrikus bilinearis f
uggveny akkor es csak akkor elfajulo, ha a magja nemtrivialis, azaz letezik olyan
w 6= 0 vektor W -ben, hogy barmely v W vektorra (w, v) = 0.
Peld
aul ha a q kvadratikus alak reducibilis (azaz ket linearis forma szorzata :
q = 1 2 , ahol 1 , 2 W ), es d 2, akkor q elfajulo. Valoban, ilyenkor
magja a Ker 1 Ker 2 alter W -ben, ami legalabb egydimenzios.
9.1.3. Definci
o (M
asodrend
u hiperfelu
asodrend
u g
orbe). A P
let, m
projektv ter m
asodrend
u hiperfel
uleten a P Q(W ) projektv ter egy elemet
ertj
uk. A m
asodrend
u hiperfel
uletet masodrend
u gorbenek mondjuk, ha d =
= 2.
A m
asodrend
u hiperfel
uleteket tehat nemzerus kvadratikus alakok reprezen
t
alj
ak. Altal
aban a [q] jel
olest hasznaljuk rajuk, ahol q Q(W ) kvadratikus
alak, q 6= 0.
9.1.4. Definci
o (M
asodrend
u hiperfelu
epe). Legyen [q] masod let k
rend
u hiperfel
ulet P -ben. A [q] kepen (vagy kephalmazan) azt a k[q] P
ponthalmazt ertj
uk, amely a q altal adott egyenletet kielegto pontokbol all,
teh
at
k[q] = { [w] P (W ) : q(w) = 0 } .
pszeletek
9. Ku
275
Megjegyzes. A 9.1.3-beli es a 9.1.4-beli defincio k

ulonvalasztasa u
tjan is
hangs
ulyozni kv
anjuk, hogy masodrend
u hiperfel
uletnek nem P -beli ponthalmazt tekint
unk, hanem azt az egyenletet, amely a ponthalmazt megadja.
(Nem tesz
unk k
ul
onbseget ket egyenlet kozott, ha egymas nemzerus skalarral
vett t
obbsz
or
osei.) Erre a megk
ulonboztetesre altalaban sz
ukseg van. Peldaul
R f
ol
ott b
armely q definit kvadratikus alakra k[q] = , mg ( 2 dimenzioban) a definit kvadratikus alakok nem mind egymas skalarszorosai. Viszont
ha F algebrailag z
art, akkor az algebrabol ismert nullhelytetel alapjan k[q1 ] =
= k[q2 ]-b
ol k
ovetkezik, hogy [q1 ] = [q2 ].
9.1.5. P
elda (M
asodrend
u hiperfelu
letek az egyenesen). Ha d = 1,
q Q(W ), q 6= 0, akkor egy k[q]-hoz nem tartozo pontot idealis pontnak
tekintve affin koordin
at
az
asmellett a
kvadratikus alak q(x) = ax2 + bx + c
a b/2
alak
u. Itt q m
atrixa M =
, gy a q(x) = 0 egyenlet diszkrimib/2 c
n
ansa 4 det M . Ezekb
ol k
ovetkezik, hogy k[q] legfeljebb ket pontbol all, es
pontosan akkor egyelem
u, ha q elfajulo. Ha k[q] 6= , akkor a k[q] halmaz [q]-t
egyertelm
uen meghat
arozza. Algebrailag zart F eseten k[q] nem lehet u
res.
9.1.6. Defin
o (Projektv ekvivalencia, projektv invari
ans).
ci
A P Q(W ) -beli [q1 ], [q2 ] masodrend
u hiperfel
uleteket projektven ekvivalensnek mondjuk, ha a W vektorter alkalmas GL(W ) transzformaciojaval
[q2 ] = [q1 ].
A (, q) 7 q 1 hozz
arendeles a GL(W ) csoport hatasat definialja a
Q(W ) vektorteren, majd projektivizalas utan a masodrend
u hiperfel
uletek
P (Q(W )) projektv teren. Amikor a masodrend
u hiperfel
uletek projektv oszt
alyoz
as
ar
ol beszel
unk, tulajdonkeppen ennek a hatasnak az orbitjait vessz
uk
sz
amba. Ket m
asodrend
u hiperfel
ulet pontosan akkor projektven ekvivalens,
ha azonos orbithoz tartozik.
M
asodrend
u hiperfel
uletek valamely tulajdonsagat vagy szamszer
u jellemzojet projektv invari
ansnak nevezz
uk, ha megegyezik barmely ket projektven
ekvivalens m
asodrend
u hiperfel
ulet eseten. Peldaul a masodrend
u hiperfel
ulet
elfajul
o vagy nemelfajul
o volta projektv invarians.
9.1.7. Eml
ekeztet
o (Kvadratikus alak diagonaliz
al
asa). Felidezz
uk azt
az algebr
ab
ol ismert tetelt, hogy (barmilyen test folotti vektorterben) barmely biline
aris f
uggvenyhez talalhato ortogonalis bazis, azaz olyan bazis,
amelyben a biline
aris f
uggveny matrixa diagonalis. Ha a w W vektor koordin
at
ai egy ortogon
alis b
azisban x1 , x2 , . . . , xd+1 , akkor
q(w) = a1 x21 + a2 x22 + . . . + ad+1 x2d+1
Projektv geometria
276
alkalmas a1 , a2 , . . . ad+1 F egy

utthatokkal. A koordinatak sorrendjet megv
alaszthatjuk u
gy, hogy a1 , . . . , ar 6= 0 es ar+1 = . . . = ad+1 = 0 teljes
uljon,
itt az r ( 1) sz
am a q kvadratikus alak rangja.
Ennek alapj
an a komplex, illetve a valos test folott a masodrend
u hiperfel
uletek projektv oszt
alyoz
asa egyszer
uen elvegezheto.
Ha F = C, akkor alkalmas b
azis valasztasaval elerheto, hogy a1 = . . . = ar =
= 1 legyen. Emiatt komplex projektv terben a masodrend
u hiperfel
uletek
egyetlen projektv invari
ansa a rang, amely 1 es d + 1 kozott barmely egesz
sz
am lehet. (Azt a meg
allaptast, hogy a rang az egyetlen projektv invari
ans, u
gy kell erteni, hogy b

armely projektv invarians a rangbol szarmaztathat
o. Ez abb
ol k
ovetkezik, hogy C folott barmely ket egyenlo rang
u W -beli
kvadratikus alak ekvivalens.)
Ha F = R, akkor alkalmas bazisban a1 = . . . = ak = 1 es ak+1 = . . . =
= ak+l = 1, ahol k +l = r. Itt a k es l szamok a Sylvester-fele tehetetlensegi
tetel szerint q-nak invari
ansai (azaz barmely ortogonalis bazisban felrva a
pozitv es a negatv egy
utthatok szama k, illetve l). A (1)-gyel torteno
vegigszorz
as felcsereli k es l szerepet. Igy valos projektv terben a masodrend
u
hiperfel
uleteket projektv ekvivalencia erejeig jellemzik a (k, l) rendezetlen
p
arok, ahol 0 < k + l d + 1.
9.1.8. P
eld
ak. Az al
abbi peldakban a 9.1.7-ben lert osztalyozas egyes alacsony dimenzi
os eseteit tekintj
uk at, es geometriailag azonostjuk a kephalmazokat.
M
asodrend
u g
orbek a komplex projektv skon :
Ha r = 1, akkor x21 = 0 (egyenes).
Ha r = 2, akkor x21 + x22 = 0 (egyenespar).
Ha r = 3, akkor x21 + x22 + x23 = 0 (ezt a gorbet komplex k

upszeletnek szok
as nevezni; meggondolhato, hogy a kepe homeomorf az
S2 g
ombbel, l. a 9.4.4 utani megjegyzest).
M
asodrend
u g
orbek a valos projektv skon:
Ha r = 1, akkor x21 = 0 (egyenes).
Ha r = 2, akkor x21 +x22 = 0 (pont), vagy x21 x22 = 0 (egyenespar).
ures), vagy x21 + x22 x23 = 0

Ha r = 3, akkor x21 + x22 + x23 = 0 (
(val
os nemelfajul
o k
upszelet, korrel homeomorf).
Vegy
uk sz
amba a val
os masodrend
u fel
uleteket (d = 3) a nemelfajul
o (r = 4) esetekre szortkozva. Projektv ekvivalencia erejeig harom
lehet
oseg van :
pszeletek
9. Ku
277
Ha k = 4, akkor x21 + x22 + x23 + x24 = 0 (

ures).
2
2
2
2
Ha k = 3, akkor x1 + x2 + x3 x4 = 0 (gombbel homeomorf, nem
tartalmaz egyenest).
Ha k = 2, akkor x21 + x22 x23 x24 = 0 (torusszal homeomorf,
tartalmaz egyenest).
9.1.9. Definci
o (K
up). Legyen V < W linearis hipersk es c W V ,
jel
olje : W V a c ir
any
u vettest. Ha q Q(V ) tetszoleges kvadratikus
alak, akkor qb = q Q(W ). Ha [q] masodrend
u hiperfel
ulet a P (V ) terben,
akkor a P (W )-beli [b
q ] m
asodrend
u hiperfel
uletet a [q]-ra alltott [c] cs
ucs
u
k
upnak nevezz
uk.
Ha k[q] 6= , akkor k[b
q ] a k[q]-beli pontokat [c]-vel osszekoto egyenesek egyestese. (Ha k[q] = , akkor k[b
q ] = {[c]}.)
A [b
q ] kvadratikus alak mindig elfajulo, ugyanis a c vektor a qb -hoz tartozo
szimmetrikus biline
aris f
uggveny magjaban van. Megfordtva, barmely elfajul
o m
asodrend
u hiperfel
ulet eloallthato alkalmas hiperskban adott alkalmas
m
asodrend
u hiperfel
uletre alkalmas cs
uccsal alltott k
upkent. Valoban, a k
up
cs
ucs
at egy tetsz
oleges, a szimmetrikus bilinearis f
uggveny magjaban fekvo
c 6= 0 vektor reprezent
alhatja, V pedig tetszoleges, c-t nem tartalmazo hipersk lehet.
9.1.10. P
elda. Tekints
uk az R3 euklideszi koordinataterben az
x2 + y 2 z 2 = 0
egyenlet
u F forg
ask
up-fel
uletet. Homogen x1 , x2 , x3 , x4 koordinatakra 8.4.4
szerint
atrva az egyenlet
x21 + x22 x23 = 0
alakot
olt. Az egyenlet bal oldalat tekinthetj
uk egy R3 -beli q kvadratikus
4
alaknak es egy R -beli qb kvadratikus alaknak is; ekkor qb = q , ahol :
: R4 R3 a standard vettes. Igy F mint masodrend
u fel
ulet valoban k
up,
amelynek a cs
ucsa a [0 : 0 : 0 : 1] pont, azaz az R3 euklideszi ter origoja.
9.1.11. Definci
o (Szelet). Ha q Q(W ) es V W , akkor nyilvan q|V
Q(V ). Emiatt ha [q] m
asodrend
u hiperfel
ulet a P (W ) projektv terben
es a P (V ) P (W ) projektv alterre P (V ) * k[q], akkor [q|V ] masodrend
u hiperfel
ulet P (V )-ben, es k[q|V ] = k[q] P (V ). Ezt a [q|V ] masodrend
u
hiperfel
uletet a [q] m
asodrend
u hiperfel
ulet P (V )-ben keletkezo szeletenek
nevezz
uk.
A 9.1.9-beli [b
q ] k
upnak a P (V ) hiperskban keletkezo szelete [q]. Emiatt
a k
upszelet elnevezes tulajdonkeppen barmelyik masodrend
u hiperfel
ule
tet megilletheti. A tov
abbiakban (a hagyomanyos szohasznalathoz igazodva)
k
upszeleten skbeli m
asodrend
u gorbet ert
unk.
Projektv geometria
278
9.1.12. P
elda (Projektv k
epz
odm
eny mint k
upszelet). 8.7.19 alapjan
tudjuk, hogy a projektv sk ket k
ulonbozo sugarsora kozott adott projektv,
de nem perspektv megfeleltetes kepzodmenye alkalmasan valasztott projektv koordin
atarendszerben az x1 x2 = x23 egyenlettel adhato meg. Az ennek
megfelel
o kvadratikus alak matrixa
0 1/2 0
0,
M = 1/2 0
0
0
1
ahonnan det M 6= 0 k
ovetkezik. A projektv kepzodmeny tehat nemelfajulo
k
upszelet.
A projektv m
asodrend
u hiperfel
uletekkel kapcsolatos ismereteinket felhaszn
alhatjuk az affin, illetve az euklideszi geometriaban is, amikor ottani masodfok
u egyenletekkel defini
alt alakzatokat vizsgalunk. A projektv esethez
kepest a d
ont
o k
ul
onbseg egyreszt abban all, hogy az egyenletek affin, illetve Descartes-fele koordin
atakban felrva mar nem feltetlen
ul homogen
polinomok, m
asreszt abban, hogy a masodrend
u hiperfel
uletek ekvivalenciaj
at j
oval kevesebb megengedett transzformacio segtsegevel ertelmezz
uk, ezert
az oszt
alyoz
as finomabb, es joval tobb osztaly keletkezik.
9.1.13. Definci
o (Affin m
asodrend
u hiperfelu
ar
as).
let, projektv lez
Legyen X affin ter F felett, ekkor X-beli masodrend
u hiperfel
uletnek teu hiperfel
uletei koz
ul azokat, amelyek
kintj
uk az X projektv ter masodrend
X-beli kepe nem tartalmazza a X idealis hiperskot.
Azonostsuk az X affin teret affin koordinatak bevezetese u
tjan az Fd koordin
ataterrel. Az x1 , x2 , . . ., xd koordinatakban felrt inhomogen masodfok
u
polinomi
alis egyenlet
altal
anos alakja
d
X
i=1
aii x2i + 2
1i<jd
aij xi xj + 2
d
X
bi xi + c = 0 ,
i=1
ahol a m
asodfok
u tagok egy
utthatoi (azaz az aij F elemek) koz
ul nem
mindegyik zerus. (Itt is kihasznaltuk, hogy char F 6= 2, amikor a kesobbi k
onnyebb kezelhet
oseg erdekeben a vegyes masodfok
u es a linearis tagok
egy
utthat
oit elfelezt
uk.)
Vezess
uk be az M = (aij ) Fdd szimmetrikus egy
utthatomatrixot es a
utthatovektort, ezekkel az egyenlet tomor alakja az
b = (b1 , . . . , bd ) Fd egy
x = (x1 , . . . , xd ) vektorra felrt
x>M x + 2 b> x + c = 0
pszeletek
9. Ku
279
vektoregyenlet. Ez az egyenlet akkor masodfok

u, ha M 6= 0. Egeszts
uk ki az
M m
atrixot az M F(d+1)(d+1) szimmetrikus matrixsza es az x vektort az
x Fd+1 vektorr
a az

M b
x
,
illetve
M=
x
=
1
b> c
formul
akkal. Ekkor a 8.4.4-ben bevezetett Fd Fd = P (Fd+1 ) azonostasn
al az x vektornak az [x] pont felel meg. Tekints
uk az M matrixszal adott
q kvadratikus alakot Fd+1 -en, ekkor a k[q] Fd ponthalmaz eppen a fenti
inhomogen egyenlet megold
asaibol all. Az M 6= 0 kovetelmeny q-ra nezve
pedig azzal egyenertek
u, hogy q nem azonosan zerus az xd+1 = 0 hiperskon, azaz Fd ide
alis hiperskjan. Tehat az affin masodrend
u hiperfel
uletek
pontosan azok az alakzatok, amelyek affin koordinatakban inhomogen masodfok
u egyenletekkel rhat
ok le. A [q] projektv masodrend
u hiperfel
uletet
a fenti m
asodfok
u egyenlettel adott affin hiperfel
ulet projektv lezarasanak
nevezz
uk.
9.1.14. Definci
o (Affin ekvivalencia). Legyen az f : Fd Fd affinitas
0
az x = f (x ) = Ax0 + v (x0 Fd ) formulaval adva, ahol A GL(d, F)
es v Fd . Az x keppont akkor es csak akkor elegti ki a 9.1.13-beli vektoregyenletet, ha
0
(Ax0 + v)>M (Ax0 + v) + 2 b>(Ax0 + v) + c =

>
= x0 (A>M A)x0 + 2 (M v + b)>A x0 + (v>M v + 2 b>v + c) =
>
>
= x0 M 0 x0 + 2 b0 x0 + c0 ,
azaz ha x0 kielegti az M 0 = A>M A, b0 = A>(M v + b) es c0 = v> M v +
+ 2 b>v + c adatokkal felrt inhomogen masodfok
u vektoregyenletet. Tehat az
affinit
asok az affin m
asodrend
u hiperfel
uleteket affin masodrend
u hiperfel
uletekbe transzform
alj
ak. Affin ekvivalensnek mondunk ket affin masodrend
u
hiperfel
uletet, ha alkalmas affinitassal az itt lert modon egymasba transzform
alhat
ok.
9.1.15. T
etel. B
armely affin masodrend
u hiperfel
ulet affin ekvivalens az
al
abbi h
arom m
asodrend
u hiperfel
ulettpus valamelyikevel:
I. a1 x21 + . . . + ak x2k = 0;
II. a1 x21 + . . . + ak x2k = 1;
III. a1 x21 + . . . + ak x2k = xk+1 ;
Projektv geometria
280
Mindh
arom esetben k 1, I.-ben es II.-ben k d, III.-ban k d1, tovabba
ai 6= 0 (i = 1, . . . , k).
Az F = C esetben megk
ovetelheto, hogy minden i-re ai = 1 legyen, F = R
eseten pedig hogy ai = 1 legyen.
Bizonyt
as : Megmutatjuk, hogy a 9.1.13-beli altalanos masodfok
u egyenletbol
a 9.1.14-ben lert affin
atalaktasok alkalmas sorozatan kereszt
ul eljuthatunk
a h
arom tpus valamelyikehez.
Az els
o lepesben diagonaliz
aljuk az M egy
utthatomatrixot. Ez azt jelenti,
hogy alkalmas u
j b
azisra val
o atteres utan az egyenlet
a1 x21 + . . . + ak x2k + 2 (b1 x1 + . . . + bd xd ) + c = 0
alak
u, ahol az ai egy
utthat
ok mind k
ulonboznek zerustol (i = 1, . . . , k). Az
i = 1, . . . , k koordin
at
akban teljes negyzette kiegesztessel (azaz az x0i = xi +
+ bi /ai helyettestessel) elerheto, hogy zerustol k
ulonbozo bj egy
utthato csak
j > k mellett szerepelhessen az egyenletben.
Ha most minden j-re bj = 0, akkor c = 0 eseten az egyenlet mar I. tpus
u,
ha pedig c 6= 0, akkor
atrendezve es vegigosztva a II. alakra hozhato.
Ha a bj egy
utthat
ok k
oz
ott van 0-tol k
ulonbozo, akkor (az x1 , . . ., xk koordin
at
akat megtartva es) az x0k+1 = 2(bk+1 xk+1 + . . . + bd xd ) + c helyettestessel
elve az egyenletet a III. alakra hozhatjuk.
Megjegyzesek. (1) Az affin masodrend
u hiperfel
ulethez tartozo kvadratikus
alak rangja a 9.1.15. Tetelbeli I. tpus eseteben r = k, a II.-ban r = k + 1, a
III.-ban pedig r = k + 2. Nemelfajulo masodrend
u hiperfel
uletet csak a II.,
k = d, es a III., k = d 1 esetekben kapunk.
(2) K
onnyen l
athat
o (tetsz
oleges F eseten), hogy k
ulonbozo tpushoz tartozo
affin m
asodrend
u hiperfel
uletek nem lehetnek affin ekvivalensek. Az egyes tpusokon bel
ul az affin ekvivalenciaosztalyok szama a testtol f
uggoen mas es
m
as lehet. A komplex es a valos esetben viszont 9.1.7-hez hasonloan az oszt
alyok k
onnyen sz
amba vehetok a rang, illetve az elojelek megoszlasa szerint.
9.1.16. P
eld
ak
A komplex affin m
asodrend
u gorbek (F = C, d = 2) osztalyozasa (az
ot oszt
aly k
oz
ul csak az utolso ketto nemelfajulo):
I. k = 1 : x21 = 0 (egyenes);
k = 2 : x21 + x22 = 0 (metszo egyenespar);
II. k = 1 : x21 = 1 (p
arhuzamos egyenespar);
k = 2 : x21 +x22 = 1 (komplex ellipszis);
pszeletek
9. Ku
281
III. k = 1 : x21 = x2 (komplex parabola).

A nemelfajul
o val
os affin masodrend
u gorbek (F = R, d = 2, r = 3)
oszt
alyoz
asa :
II. x21 + x22 = 1 (ellipszis);
x21 x22 = 1 (hiperbola);
x21 x22 = 1 (
ures);
III. x21 = x2 (parabola).
A nemelfajul
o val
os affin masodrend
u fel
uletek (F = R, d = 3, r = 4)
oszt
alyoz
asa :
II. x21 + x22 + x23 = 1 (ellipszoid);
x21 + x22 x23 = 1 (egykopeny
u hiperboloid);
x21 x22 x23 = 1 (ketkopeny
u hiperboloid);
x21 x22 x23 = 1 (
ures);
III. x21 + x22 = x3 (elliptikus paraboloid);
x21 x22 = x3 (hiperbolikus paraboloid).
R
ater
unk az euklideszi terekben definialt affin masodrend
u hiperfel
uletekre
es azok euklideszi oszt
alyoz
asara. A szakasz hatralevo reszeben feltessz
uk,
hogy F = R.
9.1.17. Definci
o (Euklideszi ekvivalencia). Legyen E euklideszi ter. Ket
E-beli affin m
asodrend
u hiperfel
ulet euklideszi ertelemben ekvivalens, ha affin
ekvivalens es az
attranszformalast megvalosto affinitas egybevagosag.
Ortonorm
alt koordin
atarendszer bevezetesevel feltehetj
uk, hogy E a termeszetes euklideszi strukt
ur
aval ellatott Rd koordinataterrel azonos. A 9.1.14beli f (x0 ) = Ax0 + v affin transzformacio tehat pontosan akkor letest euklideszi ekvivalenci
at, ha A O(d).
9.1.18. Eml
ekeztet
o (F
otengelyt
etel). Felidezz
uk a valos szimmetrikus
m
atrixok fontos tulajdons
ag
at: barmely valos szimmetrikus matrix alkalmas
ortogon
alis m
atrixszal is diagonalizalhato, azaz ha M Rdd es M > = M ,
akkor letezik olyan A O(d), hogy A>M A diagonalis.
Vegy
uk eszre, hogy A O(d) eseten A>M A = A1 M A, emiatt a kvadratikus
alak
attranszform
alt m
atrixa hasonlo az eredetihez. Ezert az M matrix sajatertekei a m
asodrend
u g
orbenek euklideszi invariansai, es a diagonalis alak
u
m
atrixban a diagon
alis elemek eppen ezek a sajatertekek.
Projektv geometria
282
9.1.19. Ko
eny. B
armely euklideszi terbeli affin masodrend
u hipervetkezm
fel
ulet euklideszi ertelemben is ekvivalens a 9.1.15. Tetelbeli tpusok valamelyikevel. Ket I. tpus
u m
asodrend
u hiperfel
ulet akkor es csak akkor ekvivalens
euklideszi ertelemben, ha az egy
utthatok rendszere (sorrendtol eltekintve)
ar
anyos. Ket II. vagy III. tpus
u masodrend
u hiperfel
ulet akkor es csak akkor ekvivalens euklideszi ertelemben, ha az egy
utthatok rendszere (sorrendtol
eltekintve) megegyezik.
9.1.20. P
elda (A m
asodrend
u g
orb
ek euklideszi oszt
alyoz
asa). Tekints
uk
at d = 2 mellett a lehetseges eseteket. A hagyomanyos jeloleseket
haszn
aljuk: a koordin
at
akat most x es y jeloli, a, b 6= 0 konstansok.
I. k = 1 : x2 = 0 (egyenes);
k =2:
II. k = 1 :
x2
y2
x2
y2
+
=
0
(pont),
= 0 (metszo egyenespar);
a2
b2
a2
b2
x2
x2
=
1
(p
a
rhuzamos
egyenesp
a
r),
= 1 (
ures);
a2
a2
k = 2:
(
ures);
III. k = 1 :
x2 y 2
x2 y 2
x2 y 2
+ 2 = 1 (ellipszis), 2 2 = 1 (hiperbola), 2 2 = 1
2
a
b
a
b
a
b
x2
= y (parabola).
a2
9.1.21. Eml
ekeztet
o (K
upszeletek az elemi geometri
aban). Felidezz
uk
az ellipszis, a parabola es a hiperbola szokasos definciojat es nehany elemi
tulajdons
ag
at. Legyen E euklideszi sk, jelolje a tavolsagf
uggvenyt E-n.
Ellipszis:
R
ogztj
uk az F1 6= F2 pontokat E-ben es az a > c szamot, ahol c = (F1 , F2 )/2.
Az F1 , F2 f
okusz
u, 2a nagytengely
u ellipszisen az
{A E : (A, F1 ) + (A, F2 ) = 2a}
ponthalmazt ertj
uk. Ha a Descartes-fele koordinatarendszer tengelyei az
hF1 , F2 i egyenes, illetve az [F1 , F2 ] szakasz felezo merolegese, akkor az ellipszis egyenlete
x2
y2
+ 2 =1
2
a
b
alak
u. Itt a b > 0 konstanst az a2 = b2 + c2 egyenloseg hatarozza meg, es az
ellipszis kistengelyenek a hossza 2b-vel egyenlo.
Parabola :
pszeletek
9. Ku
283
R
ogztj
uk a V E egyenest es az F E V pontot. A V vezeregyenes
u, F
f
okusz
u parabol
an az
{A E : (A, V ) = (A, F )}
ponthalmazt ertj
uk. Ha a Descartes-fele koordinatarendszer tengelyei egyreszt a parabola szimmetriatengelye, azaz az F -bol V -re bocsatott meroleges
egyenes, m
asreszt az a V -vel parhuzamos egyenes, amely felezi F es V tavols
ag
at, akkor a parabola egyenlete
y 2 = 2px
alak
u, ahol p = (F, V ) (a parabola parametere).
Hiperbola :
R
ogztj
uk az F1 6= F2 pontokat E-ben es az a < c pozitv szamot, ahol
c = (F1 , F2 )/2. Az F1 , F2 f
okusz
u, 2a valos tengely
u hiperbolan az
{A E : |(A, F1 ) (A, F2 )| = 2a}
ponthalmazt ertj
uk. Ha a Descartes-fele koordinatarendszer tengelyei az
hF1 , F2 i egyenes, illetve az [F1 , F2 ] szakasz felezo merolegese, akkor a hiperbola egyenlete
y2
x2
=1
a2
b2
alak
u. Itt a b > 0 konstanst a c2 = a2 + b2 egyenloseg hatarozza meg. A
hiperbola aszimptot
ai az y = ab x egyenlet
u egyenesek.
Az ellipszis, a parabola es a hiperbola nevezetes tulajdonsaga, hogy a haromdimenzi
os euklideszi terben felvett forgask
upoknak a k
up cs
ucsan at nem
men
o skokkal vett skmetszetei eppen ezek a gorbek. Valoban, 9.1.99.1.11ben tett meg
allapt
asainkb
ol es a 9.1.20-beli osztalyozasbol ez kovetkezik.
Attekintj
uk, hogyan lehet a valos projektv terrel es annak transzformacioival
kapcsolatban m
ar megismert komplexifikacios eljarast kiterjeszteni a valos
terben adott m
asodrend
u hiperfel
uletekre. Ehhez eloszor bilinearis f
uggvenyek es kvadratikus alakok komplexifikaciojat ertelmezz
uk. Ennek a szakasznak a h
atralev
o reszeben feltessz
uk, hogy F = R, es W C jeloli a W valos
vektorter komplexifik
altj
at (l. 8.2.14).
t
9.1.22. All
as. Legyen : W W R bilinearis lekepezes. Ekkor letezik
egyetlen olyan C : W C W C C lekepezes, amely C folott bilinearis, es
amelyre C | W W = . Ha szimmetrikus, akkor C is az. Ha nemelfajulo,
akkor C is az.
284
Projektv geometria
Bizonyt
as : Ha a kv
ant tulajdonsag
u C letezik, akkor tetszoleges u1 , v1 , u2 ,
v2 W -re az (u1 + iv1 , u2 + iv2 ) W C W C elemparon a

C (u1 + iv1 , u2 + iv2 ) = (u1 , u2 ) (v1 , v2 ) + i (u1 , v2 ) + (u2 , v1 )
erteket kell felvennie. Az egyertelm
useg ebbol rogton adodik. Masreszt ez
a formula a keresett C f
uggveny definciojaul is szolgalhat. Szimmetrikus
eseten C szimmetri
aja is kiolvashato a formulabol. Ha W -ben R folott
b
azist v
alasztunk, akkor ez egy
uttal W C szamara is bazis C folott, tovabba
C
m
atrixa erre a b
azisra nezve azonos lesz matrixaval. Ebbol az utolso
allt
as is k
ozvetlen
ul k
ovetkezik.
9.1.23. Definci
o (Val
os kvadratikus alak komplexifik
altja). Ha q
Q(W ) val
os kvadratikus alak, legyen : W W R a q-t szarmaztato
szimmetrikus biline
aris f
uggveny, es tekints
uk a 9.1.22 szerinti C komplexifik
alt szimmetrikus biline
aris f
uggvenyt. A hozza tartozo (komplex ertek
u)
kvadratikus alakot q komplexifikaltjanak nevezz
uk es q C -vel jelolj
uk.
Nyilv
anval
o, hogy q C | W = q, tovabba hogy egy W -bol valasztott bazisban
C
q m
atrixa ugyanaz, mint q-e.
9.1.24. Definci
o (Val
os m
asodrend
u hiperfelu
altja).
let komplexifik
Ha adott a [q] P Q(W ) masodrend
u hiperfel
ulet a P = P (W ) valos projektv terben, akkor [q] komplexifikaltjan [q]C = [q C ]-t, azaz a q kvadratikus
alak komplexifik
altja
altal reprezentalt komplex masodrend
u hiperfel
uletet
ertj
uk a P C = P (W C ) komplexifikalt terben.
A q C | W = q eszrevetelb
ol k
ovetkezik, hogy a komplexifikalt masodrend
u hiperfel
ulet kephalmaz
anak a P valos reszterbe eso resze megegyezik az eredeti
hiperfel
ulettel, vagyis k[q C ] P = k[q].
Megjegyzesek. (1) A 9.1.2224-ben lert komplexifikacios eljaras annak a kezenfekv
o m
odszernek a koordinatamentes megfogalmazasa, ahogyan valos
egy
utthat
os polinomi
alis egyenleteket egy
uttal komplex egyenleteknek is tekinthet
unk. Ha koordin
at
akat hasznalunk es a valos masodrend
u hiperfel
uletet egyenlettel adjuk meg, akkor a komplexifikalt hiperfel
ulet u
gy szarmazik,
hogy ugyanazt az egyenletet a komplex koordinatakra vonatkozo egyenletnek
tekintj
uk.
(2) A komplexifik
alt m
asodrend
u hiperfel
ulet kepe egeszen mas jelleg
u ponthalmaz is lehet, mint az eredeti valos hiperfel
ulet. Vegy
uk peldaul a valos masodrend
u g
orbek k
oz
ul az u
res alakzatot definialo x21 +x22 +x23 = 0 egyenletet,
ennek a g
orbenek a komplexifikaltja, a komplex k
upszelet vegtelen sok pontot
tartalmaz (peld
aul az
osszes [ cos : sin : i ] alak
u pontot), es homeomorf
egy g
ombfel
ulettel. Vagy tekints
uk a valos skon az egyetlen [0 : 0 : 1] pontb
ol
all
o alakzatot defini
al
o x21 + x22 = 0 egyenletet, ennek a komplexifikaltja
pszeletek
9. Ku
285
ket komplex egyenes (megpedig x1 + ix2 = 0 es x1 ix2 = 0 ) egyestese,

amelyek ebben a val
os pontban metszik egymast.
9.2. Polarit
as
A nemelfajul
o m
asodrend
u hiperfel
uletek igen erdekes es a geometriai alkalmaz
asok szempontj
ab
ol k
ul
onosen hasznos megfeleltetest letestenek a projektv ter pontjai es hiperskjai kozott. Ezt a megfeleltetest most reszletesen
megvizsg
aljuk.

R
ogzt
unk P = P (W )-ben egy [q] P Q(W ) nemelfajulo masodrend
u hiperfel
uletet. Jel
olje : W W F a q kvadratikus alakhoz tartozo szimmetrikus biline
aris f
uggvenyt. Legyen : W W a -nak termeszetes modon
megfeleltetett line
aris izomorfizmus, azaz (u, v) = (u)v (u, v W ).
9.2.1. Definci
o (Konjug
alt pontok). Az X = [x], Y = [y] P pontokat
konjug
alt pontoknak nevezz
uk [q]-ra nezve, ha (x, y) = 0.
A pontok konjug
alts
aga szimmetrikus relacio. Egy pont akkor es csak akkor
konjug
alt
onmag
aval, ha k[q]-hoz tartozik.
t
9.2.2. All
as
(1) B
armely P -beli pont konjugaltjai hiperskot alkotnak P -ben.
(2) B
armely P -beli hiperskhoz egyetlen olyan P -beli pont letezik, amely a
hipersk minden pontj
anak konjugaltja.
Bizonyt
as : (1): Val
oban, r
ogztett X = [x] P mellett Y = [y] P pontosan akkor konjug
a
ltja
X-nek,
ha 0 = (x, y) = (x)y, azaz X konjugaltjai

a P Ker ((x)) hiperskot alkotjak.
(2): Ha adott a H = P (Ker ) hipersk, ahol W , akkor csak olyan
X = [x] P lehet H minden pontjanak konjugaltja, amelyre Ker
Ker ((x)), ahonnan [(x)] = [] kovetkezik. Tehat csakis X = [1 ()]
j
ohet sz
oba. M
asreszt az gy definialt X pont nyilvan megfelelo.
9.2.3. Definci
o (Pol
aris, p
olus). Az X P pont [q]-ra vonatkozo pol
aris
anak nevezz
uk azt a P -beli hiperskot, amely X konjugaltjaibol all. A
H P hipersk [q]-ra vonatkozo polusanak nevezz
uk azt a P -beli pontot,
amelynek H a pol
arisa.
Ezt a hozz
arendelest [q]-ra vonatkozo polaritasnak nevezz
uk. A polaritas teh
at P P es P P bijektv lekepezeseket letest, amelyek egymas inverzei. (Itt P = P (W ) a P dualisa, l. 8.1.4.)
286
Projektv geometria
Ha homogen koordin
at
akkal adjuk meg az x vektort es B jeloli a q kvadratikus
alak m
atrix
at, akkor 9.2.2.(1) bizonytasabol kiolvashato, hogy az X = [x]
pontnak a [q]-ra vonatkoz
o polarisa az a hipersk, amelynek az egyenleteben
az egy
utthat
ok a Bx vektor koordinatai.
t
9.2.4. All
as
(1) A polarit
as projektv transzformacio P es P kozott.
(2) A polarit
as illeszkedestarto, azaz ha az A P pont illeszkedik a H P
hiperskra, akkor H p
olusa illeszkedik A polarisara.
Bizonyt
as : Az (1)
allt
as igazolasahoz vegy
uk eszre, hogy polaritast a :
: W W line
aris izomorfizmus indukalja, ezert projektivitas. A (2) allt
as ebb
ol azonnal k
ovetkezik. Az illeszkedestartast konnyen meggondolhatjuk
anelk
ul is, hogy (1)-re hivatkoznank: ha A H, akkor H polusa es A konjug
alt pontok, es emiatt H p
olusa hozzatartozik A polaris hiperskjahoz.
Megjegyzes. A klasszikus projektv geometria szohasznalataban a P P
kolline
aci
okat korrel
aci
oknak nevezik. Nem nehez belatni, hogy ha egy korrel
aci
o projektv transzform
acio P es P kozott, es ketszeri alkalmazasa P
identikus lekepezeset adja, akkor az valamely egyertelm
uen meghatarozott
nemelfajul
o m
asodrend
u g
orbere vonatkozo polaritas : a korrelaciobol a line
aris izomorfizmusra, majd abbol a nemelfajulo szimmetrikus bilinearis
f
uggvenyre k
ovetkeztethet
unk vissza.
9.2.5. P
elda (G
ombre vonatkoz
o polarit
as euklideszi t
erben) Legyen
most F = R, es Pd = P (Rd+1 ) = Rd , az Rd euklideszi ter projektv lezarasa.
Tekints
uk az Sd1 euklideszi egyseggombre mint masodrend
u hiperfel
uletre
vonatkoz
o polarit
ast a Pd projektv terben. Az Sd1 -et definialo kvadratikus
alak m
atrixa, es egy
uttal a hozza tartozo lekepezes matrixa a standard bazisra vonatkoz
oan diagon
alis, megpedig rendre az 1, . . . ,1, 1 atloelemekkel.
Valamely a = (a1 , . . . , ad ) Rd kozonseges pont (azaz homogen koordinat
akra
atrva az [a1 : . . . : ad : 1] pont) polarisa tehat az a hipersk, amelynek
rva Rd -beli Descartesa1 x1 + . . . + ad xd xd+1 = 0 a homogen egyenlete. At
fele koordin
at
akra az
a1 x1 + . . . + ad xd = 1
affin hiperskot kapjuk. Az a 6= 0 esetben ehhez a hiperskhoz pontosan azok
az x Rd pontok tartoznak, amelyekre x a = 1. Vegy
uk eszre, hogy ez
a hipersk hat
arolja azt az Fa felteret, amely a polaris halmazok 3.4.1-beli
konstrukci
oj
aban szerepel (a szokasos (Rd ) = Rd azonostas mellett).
pszeletek
9. Ku
287
9.2.6. Definci
o (Erint
o). Legyen L P egyenes. Azt mondjuk, hogy
L erinti a [q] m
asodrend
u hiperfel
uletet, ha L-nek es k[q]-nak egyetlen kozos
pontja van, vagy L k[q]. Az elso esetben a kozos pontot L erintesi pontjanak
nevezz
uk.
t
9.2.7. All
as. Legyen A k[q] es L P egy A-n athalado tetszoleges
egyenes. Ekkor L pontosan akkor erinti [q]-t, ha resze A polarisanak.
Bizonyt
as : Legyen A = [u] es rogzts
uk az L egyenes egy A-tol k
ulonbozo
B = [v] pontj
at. Ekkor az L egyenes A-tol k
ulonbozo pontjai a u + v alak
u
vektorokkal reprezent
alhat
ok, ahol F tetszoleges. Egy ilyen pont akkor
es csak akkor illeszkedik k[q]-ra, ha
0 = q(u + v) = 2 q(u) + 2 (u, v) + q(v) = 2 (u, v) + q(v) ,
ami line
aris egyenlet -ra nezve.
Ha a (u, v) f
oegy
utthat
o nem zerus, akkor egyetlen megoldas van, azaz Lnek es k[q]-nak ket k
oz
os pontja van. Ilyenkor tehat L nem erinto, es miutan
A es B nem konjug
altak L nem resze A polarisanak.
Ha (u, v) = 0, akkor vagy nincs megoldas, vagy minden megoldas. Mindket esetben L erint
o, es (u, u + v) = q(u) + (u, v) = 0 miatt L resze A
pol
aris
anak.
9.2.8. K
ovetkezm
eny. B
armely A k[q]-ra [q]-nak az A ponton athalado
erint
oi hiperskot s
op
ornek, megpedig A polarisat.
9.2.9. Definci
o (Erint
ohipersk). A H P hiperskot [q] erintohiperskj
anak mondjuk, ha H p
olusa illeszkedik k[q]-ra. A polust H erintesi pontjanak, H-t pedig az ebben a pontban h
uzott erintohipersknak nevezz
uk.
t
as bizonytasabol kiolvashato, hogy egy L = P (U )
egyenes (es gy egy H = P (V ) hipersk is) akkor es csak akkor erinti a [q]
m
asodrend
u hiperfel
uletet, ha a q|U (illetve a q|V ) kvadratikus alak elfajulo.
Kezenfekv
o teh
at egy tetsz
oleges nem
ures S = P (V ) P projektv alterre
azt mondani, hogy S erinti [q]-t, ha q|V elfajulo. Specialisan pontok esetere
ez a k[q]-ra val
o illeszkedest jelenti.
t
9.2.10. All
as. Legyen B P k[q] tetszoleges pont es jelolje H a B polaris hiperskj
at. Ekkor a B ponton kereszt
ul [q]-hoz h
uzhato erintoegyenesek
pontosan az hA, Bi alak
u egyenesek, ahol A H k[q].
Bizonyt
as : Ha L erint
o es B L, akkor jelolje A az L erintesi pontjat. Ekkor
9.2.8 miatt A es B konjug
altak, ezert A H k[q].
288
Projektv geometria
Megfordtva, ha A H k[q], akkor A es B konjugaltak, ezert 9.2.7 miatt az

hA, Bi egyenes erint
o.
9.2.11. K
ovetkezm
eny. Jelolje H = P (V ) a B P k[q] pont polarisat.
Ha B-b
ol lehet erint
ot h
uzni [q]-hoz, akkor a B-bol [q]-hoz h
uzott erintok a
H-beli nemelfajul
o [q|V ] m
asodrend
u hiperfel
uletre alltott B cs
ucs
u k
upot
s
oprik.
Bizonyt
as : Val
oban, a k
ovetkezmeny H k[q] = k[q|V ] miatt 9.2.10-bol
ad
odik.
9.2.12. K
ovetkezm
eny. Ha d = 2 es A a P projektv sknak a [q] nemelfajul
o k
upszelet kepehez nem tartozo pontja, akkor A-n kereszt
ul [q]-hoz vagy
ket erint
o h
uzhat
o, vagy egy sem.
Bizonyt
as : Ha A
/ k[q], akkor A nem tartozik hozza a polarisahoz. Ezert
A pol
arisa nem erint
oegyenes, azaz [q]-nak ezzel az egyenessel vett szelete
nemelfajul
o m
asodrend
u hiperfel
ulet A polaris egyenesen. Az egyenesen egy
nemelfajul
o m
asodrend
u hiperfel
ulet kepe csak 0 vagy 2 pontbol allhat (l.
9.1.5), gy 9.2.11 miatt A-n at vagy 0, vagy 2 erinto h
uzhato.
Megjegyzesek. (1) Ha F algebrailag zart (pl. F = C), akkor csak a ket erinto
esete fordulhat el
o.
(2) Ha F = R es k[q] 6= , akkor a 9.2.12-beli ket eset aszerint all elo, hogy
az A pont a k
upszeletnek k
ulso vagy belso pontja. A valos projektv skon
egy nemelfajul
o, nem
ures k
upszelet zart gorbe, amely a skot ket tartomanyra
v
agja ; ezek k
oz
ul az egyik tartalmaz egyenest (ez a k
upszelet k
ulseje), a masik
nem (ez a k
upszelet belseje). Ebbol rogton latszik, hogy egy projektivitas a
k
upszelet belsejet sz
uksegkeppen a kepk
upszelet belsejere, k
ulsejet a k
ulsejere
kepezi. K
onnyen meggondolhato, hogy ezek nem is homeomorf tartomanyok :
a k
upszelet belseje a nylt korlemezzel, mg k
ulseje a nylt Mobius-szalaggal
homeomorf.
(3) Legyen P az E euklideszi sk projektv lezarasa. Egy P -beli nemelfajulo
es nem
ures kephalmaz
u k
upszelet aszerint ellipszis, parabola vagy hiperbola
projektv lez
ar
asa, hogy E idealis egyenesenek 0, 1, illetve 2 kozos pontja van
a g
orbevel. Az ide
alis egyenes erinti a parabolat. A hiperbola idealis pontbeli
erint
oi az aszimptot
ak.
pszeletek
9. Ku
289
9.2.13. T
etel. Legyen A, B k[q] ket k
ulonbozo pont es tegy
uk fel, hogy
az hA, Bi egyenes nem fekszik k[q]-ban. Az hA, Bi szelo ket tovabbi X es Y
pontja akkor es csak akkor konjugalt [q]-ra nezve, ha (ABXY ) = 1.
Bizonyt
as : Legyen L = hA, Bi. A tett feltevesek mellett nyilvan {A, B} =
= L k[q]. Az L egyenesnek barmely A-tol es B-tol k
ulonbozo X pontjahoz
egyertelm
uen tal
alhat
o olyan Y L pont, amely X-nek konjugaltja, hiszen X
pol
arisa egy X-et nem tartalmazo hipersk, amely gy L-et egyetlen pontban
metszi. A konjug
alts
ag szimmetrikus relacio, ezert az L{A, B} halmaz pontjait p
arokba
alltja. Ugyancsak parokba alltja ezeket a pontokat az {A, B}-re
vonatkoz
o harmonikus viszony is. Azt kell belatnunk, hogy a ket parba alltas
azonos. Ehhez elegend
o annyit belatni, hogy ha (ABXY ) = 1, akkor X es
Y konjug
altak, hiszen a megfordtas ekkor mar indirekt u
ton nyilvanvalo.
Tegy
uk fel teh
at, hogy (ABXY ) = 1. Valasszunk reprezentans vektorokat
el
osz
or X es Y sz
am
ara : X = [x], Y = [y], majd rjuk fel A egy reprezentans
vektor
at a = x + y alakban. Ekkor (ABXY ) = 1 miatt a b = x y
vektor a B pontot reprezent
alja. Miutan A es B a [q] masodrend
u hiperfel
ulet
pontjai, q(a) = 0 es q(b) = 0, azaz
0
es 0
= (x + y, x + y) = 2 q(x) + 2 (x, y) + 2 q(y)

=
(x y, x y) = 2 q(x) 2 (x, y) + 2 q(y) ,
ahonnan 4 (x, y) = 0 kovetkezik. Itt , 6= 0, gy char F 6= 2 miatt

4 6= 0. Ezert (x, y) = 0, azaz X es Y konjugaltak.
9.2.14. P
elda (Polarit
as az egyenesen). Tegy
uk fol, hogy d = 1 es [q]
nemelfajul
o m
asodrend
u hiperfel
ulet az L projektv egyenesen. Miutan a hiperskok most pontok, a [q]-ra vonatkozo polaritas pontoknak pontokat feleltet meg, teh
at egy p : L L lekepezeskent foghato fel.
Ha k[q] 6= , azaz [q] kepe valamely {A, B} pontpar az L egyenesen, akkor
a 9.2.13. Tetel alapj
an ez a lekepezes eppen az A, B fixpont
u harmonikus
invol
uci
o.
Ezt az eszrevetelt kiterjeszthetj
uk az altalanos esetre is (amikor k[q] =
is lehet). Tekinthetj
uk ugyanis a polaritas altal 9.2.4.(1) szerint adott L
L projektivit
ast. Ezt az
altal tudjuk L L lekepezesnek tekinteni, hogy
dim L = 1-nek k
osz
onhet
oen termeszetes azonostas all fenn L es L kozott
290
Projektv geometria
(l. a 8.3.5 ut
ani negyedik megjegyzest). Ez az azonostas is projektivitas,
ezert az egyenesen ertelmezett p : L L polaritas is projektivitas. Miutan a
pontok konjug
alts
aga szimmetrikus relacio, p invol
ucio az L egyenesen.
A 9.2.13. Tetel al
abbi k
ovetkezmenye jelentos szerepet fog jatszani a 9.4. szakaszban, es kes
obb a hiperbolikus geometria projektv modelljevel kapcsolatos
vizsg
alatainkban.
9.2.15. K
ovetkezm
eny. Legyen A P k[q] es legyen H az A pont polaris
hiperskja [q]-ra nezve. Ekkor a hA,H : P P harmonikus invol
ucio a k[q]
halmazt
onmag
ara kepezi.
A 9.2.13. Tetelnek sz
amos erdekes alkalmazasa ismeretes a k
upszeletek elemi
geometri
aj
aban. Ezek k
oz
ul az alabbi alltast emelj
uk ki.
9.2.16. K
ovetkezm
eny. A valos affin skon egy ellipszis, parabola vagy hiperbola p
arhuzamos h
urjainak felezopontjai kollinearisak.
Bizonyt
as : Val
oban, 9.2.13 miatt mindegyik felezopont konjugaltja a h
urokat
tart
o egyenesek k
oz
os ide
alis pontjanak, ezert illeszkedik ennek az idealis
pontnak a pol
aris
ara.
atralevo reszeben azt vizsgaljuk meg, hogyan lehet
tast) olyan alltasokra kiterjeszteni, amelyeka dualit
as elvet (l. a 8.3.5. All
ben k
upszeletek is szerepelhetnek. Vilagos, mit kell a k
upszelet fogalmanak
du
alis
an erten
unk: m
asodrend
u gorbet a dualis projektv skban. A kerdes
az, hogy ennek a kephalmaza (mint a dualis skban fekvo ponthalmaz) mifele egyeneshalmazt jelent az eredeti skban. Ezt a kerdest azaltal tessz
uk
konkrett
a, hogy tov
abbra is rogztettnek tekint
unk a P projektv skban egy
[q] nemelfajul
o m
asodrend
u gorbet, amely a ra vonatkozo polaritas reven
egy P P projektv izomorfizmust rogzt. A dualis skban fekvo k
upszelet
kephalmaz
ara teh
at u
gy tekinthet
unk, mint valamely P -beli [r] k
upszelethez
tartoz
o pontok [q]-ra vonatkozo polarisainak a halmazara. Ha ez az [r] k
upszelet nemelfajul
o, akkor a kerdesre a valaszt az alabbi tetel adja meg. A tetel
nem csak skban, hanem tetszoleges dimenzioban ervenyes. Rogztettnek tekintj
uk teh
at a d-dimenzi
os P projektv terben a [q] nemelfajulo masodrend
u
hiperfel
uletet.

9.2.17. T
etel. Legyen [r] P Q(W ) nemelfajulo masodrend
u hiperfel
ulet.
Ekkor letezik P -ben olyan [s] nemelfajulo masodrend
u hiperfel
ulet, hogy a
H = {A polarisa [q]-ra nezve : A k[r] }
hiperskhalmaz pontosan az [s] hiperfel
ulet erintohiperskjaibol all.
pszeletek
9. Ku
291
Bizonyt
as : Abban a speci
alis esetben, amikor [r] eppen megegyezik a [q]
m
asodrend
u hiperfel
ulettel, a 9.2.9. Defincio alapjan [s] is valaszthato [q]val azonosnak.
Az
altal
anos esetben megmutatjuk, hogy [r]-nek egy alkalmas projektv transzform
aci
on
al sz
armaz
o kepe lesz [s]. Ehhez ossze kell vetn
unk az [r]-re vonatkoz
o polarit
ast a [q]-ra vonatkozoval.
Jel
olje p[r] es p[q] az [r]-re, illetve [q]-ra vonatkozo P P polaritast, ezek
9.2.4.(1) szerint projektv transzformaciok. A P dualis projektv ter elemeit a
P -beli hiperskokkal tekintj
uk azonosnak, ezaltal a tetelbeli H hiperskhalmaz

a p[q] (k[r]) reszhalmazzal azonos P -ban. Nyilvan H = p[q] p1
[r] (p[r] (k[r])) ,
es itt a H[r] = p[r] (k[r]) halmazrol az eloljaroban tisztazott specialis eset
miatt m
ar tudjuk, hogy egy masodrend
u hiperfel
ulet (nevezetesen [r]) erint
ohiperskjaib
ol
all. A H hiperskhalmaz pedig a H[r] halmaznak a p[q] p1
[r] :
: P P projektv transzformacional szarmazo kepe.

Gondoljuk meg, hogy b
armely g : P P projektv transzformacio valamely (egyertelm
uen meghat
arozott) f : P P projektv transzformacionak
az adjung
altja, azaz az f
altal a hiperskok halmazan letestett lekepezes.
Val
oban, ha g = [], ahol GL(W ), akkor linearis algebrai ertelemben
vett adjung
altja, teh
at az a GL(W ) lek
epezes, amelyre () = (
W ), induk
alja f -et, hiszen f P (Ker ) = P ((Ker )) = P (Ker ()) =
= g([]) tetsz
oleges W , 6= 0 eseten.
Letezik teh
at olyan f = [] : P P projektivitas, amelynel a H[r] halmazhoz tartoz
o hiperskok eppen a H-beliekre kepezodnek. Ezert H pontosan az
[r] m
asodrend
u hiperfel
ulet f -nel szarmazo kepenek, azaz annak az [s] masodrend
u hiperfel
uletnek az erintohiperskjaibol all, amelyre s = r 1 .
Megjegyzesek. (1) Ha W -ben rogzt
unk egy bazist, amelyre vonatkozoan q
m
atrixa B, es r m
atrixa C, akkor a tetel bizonytasaban szarmaztatott s
kvadratikus alak m
atrixa BC 1 B. Ennek alapjan a tetel alltasat nem volna
nehez csup
an m
atrixokkal torteno szamolas u
tjan ellenorizni.
(2) A tetelben csak [s] letezeset alltottuk, egyertelm
useget nem. Az u
res
kephalmaz
u m
asodrend
u hiperfel
ulet peldaja mutatja, hogy az egyertelm
useg
altal
aban nem is igaz. Viszont ha az alaptest algebrailag zart, akkor [s]
egyertelm
uen letezik.
(3) A 9.2.17. Tetelb
ol k
onnyen kovetkezik az a konvex geometriai tetel, hogy
euklideszi vektorterben egy origo kozeppont
u ellipszoidtest polaris halmaza
szinten ellipszoidtest (v
o. 9.2.5). Konnyen ellenorizheto ugyanis (peldaul az
(1) megjegyzest haszn
alva), hogy ha [q] az egyseggomb es [r] egy origo kozeppont
u ellipszoid, akkor [s] is origo kozeppont
u ellipszoid.
292
Projektv geometria
9.2.18. Definci
o (Vonalk
upszelet). Legyen d = 2. A P projektv skban
vonalk
upszeleteknek nevezz
uk a P dualis projektv sk masodrend
u gorbeit.
Egy P -beli vonalk
upszelet kephalmazanak azt a P -beli egyeneshalmazt tekintj
uk, amely a sz
oban forgo masodrend
u gorbe P -beli kephalmazanak
P -ben megfelel. A 9.2.17. Tetel alapjan tudjuk, hogy barmely nemelfajulo
vonalk
upszelet kephalmaza valamely (eredeti ertelemben vett) nemelfajulo
k
upszelet erint
oegyeneseib
ol all. A tovabbiakban, ha erre a megk
ulonboztetesre sz
ukseg van, az eredeti P -beli k
upszeleteket pontk
upszeletnek is nevezhetj
uk.
9.2.19. P
elda (Projektv k
epz
odm
eny mint vonalk
upszelet). A 8.7.19.
Tetel es a 9.1.12. Pelda dualizalasaval, valamint a 9.2.17. Tetel alkalmazasaval nyerj
uk, hogy ha a projektv sk ket k
ulonbozo egyenese kozott adott egy
projektv, de nem perspektv megfeleltetes, akkor ennek a kepzodmenye, azaz az egym
asnak megfeleltetett pontokat osszekoto egyenesek rendszere egy
nemelfajul
o vonalk
upszelet kephalmaza, tehat valamely, a projektv skban
fekv
o nemelfajul
o pontk
upszelet erintoibol all.
9.2.20. P
elda (Parabola). Konkret pelda gyanant tekints
uk az euklideszi
sk ket nem p
arhuzamos egyeneset, mozogjon rajtuk egy-egy pont egyenletes
sebesseggel u
gy, hogy a metszesponton k
ulonbozo pillanatokban haladnak
at. Minden id
opillanatban koss
uk ossze a ket pontot egy egyenessel. Az gy
nyert egyenesek mindannyian egy nemelfajulo k
upszeletet erintenek. A ket
egyenes k
ozti megfeleltetes affin, ezert az euklideszi sk projektv lezarasaban
az ide
alis pontjaikat egym
asnak felelteti meg. Emiatt az idealis egyenes erinti
a projektv kepz
odmenyt, ami gy csak parabola lehet.
9.3. K
upszeletsorok
9.3.1. Definci
o (M
asodrend
u hiperfelu
letsor). Legyen P = P (W ) pro-
jektv ter, d = dim P 1. A P -beli masodrend
u hiperfel
uletek a P Q(W )
projektv teret alkotj
ak. Ennek a projektv ternek az egyeneseit P -beli masodrend
u hiperfel
uletsoroknak nevezz
uk.
Ha teh
at q1 es q2 ket line
arisan f
uggetlen kvadratikus alak a W vektorteren,
akkor a q1 (x) = 0 es q2 (x) = 0 egyenlet
u masodrend
u hiperfel
uletek egyertelm
uen foglalhat
ok m
asodrend
u hiperfel
uletsorba, megpedig abba, amelynek a
tagjait a 1 q1 (x)+2 q2 (x) = 0 egyenletek rjak le, ahol a 1 es 2 egy
utthatok
k
oz
ul nem mindkett
o 0.
Ha d = 2, akkor a m
asodrend
u hiperfel
uletsort k
upszeletsornak, ha d = 1,
akkor m
asodrend
u pontp
arsornak nevezz
uk.
pszeletek
9. Ku
293
Megjegyzes. Egy m
asodrend
u hiperfel
uletsornak altalaban elfajulo tagjai is
vannak. S
ot az is el
ofordulhat, hogy egy masodrend
u hiperfel
uletsor osszes
tagja elfajul
o. Szok
as mag
at a masodrend
u hiperfel
uletsort nemelfajulonak
nevezni, ha letezik legal
abb egy nemelfajulo tagja. Peldaul a projektv egyenesen b
armely m
asodrend
u pontparsor nemelfajulo (ha ugyanis x21 = 0 es
2
x2 = 0 ket elfajul
o pontp
ar egyenlete, akkor az altaluk generalt pontparsorhoz hozz
atartozik x21 + x22 = 0 is, amely char F 6= 2 miatt nemelfajulo
pontp
ar egyenlete). Altal
aban, ha valamilyen rogztett bazisra vonatkozoan
q1 m
atrixa M1 , q2 -e M2 , akkor a h[q1 ], [q2 ]i P Q(W ) masodrend
u hiperfel
uletsor elfajul
o tagjait a det(1 M1 + 2 M2 ) = 0 egyenlet hatarozza meg. Ez,
ha nem azonosan zerus, akkor homogen (d + 1)-edfok
u polinomialis egyenlet a (1 , 2 ) egy
utthat
op
arra nezve. Igy algebrailag zart test folott peldaul
minden m
asodrend
u hiperfel
uletsor tartalmaz elfajulo tagot (sot alkalmasan
defini
alt multiplicit
assal sz
amolva a nemelfajulo masodrend
u hiperfel
uletsorok pontosan (d + 1)-et). P
aros d eseten R folott is van nemtrivialis gyok,
ezert peld
aul a val
os projektv skon barmely k
upszeletsornak sz
uksegkeppen
van elfajul
o tagja.
9.3.2. Definci
o (Tart
opont). Legyen Q masodrend
u hiperfel
uletsor P ben. Az A P pontot Q tartopontjanak nevezz
uk, ha minden [q] Q-ra
A k[q].
Nincs minden m
asodrend
u hiperfel
uletsornak tartopontja : ha k[q1 ] k[q2 ] =
= , akkor Q = h[q1 ], [q2 ]i-nak nyilvan nem lehet tartopontja.
t
9.3.3. All
as. Legyen Q m
asodrend
u hiperfel
uletsor P -ben es A P . Ekkor
vagy A tart
opontja Q-nak, vagy pedig pontosan egy olyan [q] Q letezik,
amelyre A k[q].
Bizonyt
as : Legyen Q = h[q1 ], [q2 ]i. Ha A = [a] es q1 (a) = q2 (a) = 0, akkor
q(a) = 0 b
armely q = 1 q1 + 2 q2 -re, azaz A tartopontja Q-nak. Ha pedig
q1 (a) es q2 (a) k
oz
ul legal
abb az egyik nem 0, akkor a 1 q1 (a) + 2 q2 (a) =
= 0 egyenletnek ar
anyoss
uen letezik nemtrivialis (1 , 2 )
megold
asa (megpedig 1 = q2 (a), 2 = q1 (a)), ezekkel es aranyossag erejeig
csak ezekkel az egy
utthat
okkal lesz q(a) = 0.
Megjegyzes. Amikor a projektv sk k
upszeletsorait vizsgaljuk, illetve alkalmazzuk, azok legt
obbsz
or tartopontjaik segtsegevel vannak megadva. Ennek
a felteteleit tiszt
azzuk az al
abbiakban.
9.3.4. T
etel. Legyen d = 2 es tegy
uk fol, hogy A1 , A2 , A3 , A4 a P projektv sk negy k
ul
onb
oz
o pontja, amelyek nem illeszkednek egy egyenesre.
Ekkor azok a m
asodrend
u gorbek, amelyek athaladnak az A1 , A2 , A3 , A4
294
Projektv geometria
pontokon, k
upszeletsort alkotnak P -ben, amelynek ez a negy pont tartopontja. Ha a negy pont k
oz
ott nincs harom kollinearis, akkor a k
upszeletsornak
m
as tart
opontja nincsen.
Bizonyt
as : Legyen i = 1,2,3,4 -re Ai = [ai ], ekkor a q(ai ) = 0 feltetel homogen line
aris egyenlet q-ra. Belatjuk, hogy ez a negy egyenlet linearisan
f
uggetlen. Ebb
ol m
ar k
ovetkezik, hogy k
upszeletsort kapunk, ugyanis ekkor
dim Q(W ) = 6 miatt a {q Q(W ) : q(ai ) = 0 (i = 1,2,3,4)} alter 2dimenzi
os, es gy projektiviz
altja egyenes.
Megmutatjuk peld
aul, hogy a negyedik egyenlet f
uggetlen az elso haromtol,
es ugyanilyen m
odon nyerheto barmelyik
uk f
uggetlensege a tobbitol. Legyen
1 i, j 4 -re lij = 0 az hAi , Aj i egyenes homogen linearis egyenlete. Tekints
uk az A1 , A2 , A3 pontok altal paronkent kifesztett egyeneseket. Akar
kolline
aris ez a h
arom pont, akar nem, mindig lehet ket olyan pontpart koz
ul
uk kiv
alasztani, hogy A4 nem illeszkedik az altaluk meghatarozott (egy
vagy ket) egyenesre. Legyen peldaul {A1 , A2 } es {A2 , A3 } ket ilyen pontpar.
Ekkor l12 l23 Q(W ), (l12 l23 )(a1 ) = (l12 l23 )(a2 ) = (l12 l23 )(a3 ) = 0, de
(l12 l23 )(a4 ) 6= 0. Emiatt a negyedik egyenletnek f
uggetlennek kell lennie az
els
o h
aromt
ol, hiszen k
ul
onben (l12 l23 )(a4 ) = 0 kovetkezne.
Az A1 , A2 , A3 , A4 pontok nyilvanvaloan tartopontjai a szoban forgo k
upszeletsornak. Tegy
uk f
ol, hogy a negy pont kozott nincs harom kollinearis,
bel
atjuk, hogy m
as tart
opont nincsen. Tekints
uk az [l12 l34 ] es [l13 l24 ] masodrend
u g
orbeket. Mindketto egyenesparra elfajulo k
upszelet. Mindketto a
k
upszeletsorhoz tartozik es mar ennek a ket k
upszeletnek sincs az A1 , A2 ,
A3 , A4 pontokon kv
ul m
as kozos pontja.
Megjegyzes. Nyilv
anval
o, hogy ha a 9.3.4-beli negy pont kozott van harom
kolline
aris, akkor a keletkez
o k
upszeletsor minden tagja elfajulo. Ha peldaul
A1 , A2 es A3 egy L P egyenesre illeszkedik, akkor konnyen meggondolhat
o, hogy a k
upszeletsor tagjai pontosan azok az egyenesparok, amelyek L-bol
es egy tetsz
oleges, A4 -en
athalado egyenesbol allnak. Ha a negy pont kozott
semelyik h
arom sem kolline
aris, akkor a k
upszeletsor nemelfajulo (l. 9.3.10),
es h
arom elfajul
o tagja van, megpedig a negy pontra illesztheto harom egyenesp
ar.
9.3.5. Definci
o (K
ori pontok). Tekints
uk az E euklideszi sk E projektv
C
lez
ar
as
at, valamint annak komplexifikaltjat, az E komplex projektv skot.
A E ide
alis egyenesen az ortogonalis invol
ucionak (kozonseges pont kor
uli
/2 sz
og
u forgat
asnak) val
os fixpontja nincsen, de a komplexifikalt idealis
egyenesen 8.6.15 alapj
an ket fixpontja van. Ezt a ket C
E -beli pontot az E
sk k
ori pontjainak nevezz
uk.
Vezess
uk be az x1 , x2 Descartes-fele koordinatakat E-ben, ekkor az idealis
egyenes pontjai homogen koordinatakkal megadva [x1 : x2 : 0] alak
uak. Az
pszeletek
9. Ku
295
ortogon
alis invol
o
az [x1 : x2 : 0] ponthoz [x2 : x1 : 0]-t rendeli, ezert
uci
0 1
fixpontjait a
m
atrixnak a (0 harmadik koordinataval kiegesztett)
1 0
saj
atvektorai reprezent
alj
ak. Ezert a ket kori pont (a Descartes-fele koordin
atarendszer megv
alaszt
as
atol f
uggetlen
ul) homogen koordinatakkal felrva
[1 : i : 0] es [1 : i : 0].
Nem nehez meggondolni, hogy a kori pontokat nemcsak az ortogonalis invol
uci
o, hanem minden E-beli forgatas, sot E-nek minden iranytastarto hasonl
os
agi transzform
aci
oja is fixen hagyja, az iranytasvalto hasonlosagok pedig
C
felcserelik
oket. Ezek a tulajdonsagok jellemzik is a hasonlosagokat az E
komplex projektv sk azon projektivitasainak a koreben, amelyek E-t sajat
mag
aba kepezik (azaz amelyek komplexifikacioval keletkeznek E valamely
val
os projektv transzform
aciojabol).
A k
ori pontok elnevezeset az alabbi eszrevetel magyarazza. Tekints
uk az R2
euklideszi koordin
ataskon az
a11 x21 + 2a12 x1 x2 + a22 x22 + 2a13 x1 + 2a23 x2 + a33 = 0
affin m
asodrend
u g
orbet. Ez a gorbe akkor es csak akkor kor (megengedve
most a zerus sugar
u, elfajul
o pontkor es a negatv sugarnegyzet
u kepzetes
k
or esetet is), ha a11 = a22 6= 0 es a12 = 0. Ez a feltetel pedig azzal egyenertek
u, hogy a ket k
ori pont kielegti a 8.4.4 szerint homogen koordinatakra
atrt egyenletet. Az euklideszi skon tehat egy valos k
upszelet pontosan akkor

k
or (esetleg egypont
u vagy kepzetes kor), ha a projektv lezarasanak a komplexifik
altja
athalad a ket k
ori ponton. (Vegy
uk eszre, hogy ha az egyik kori
C
ponton
athalad, akkor a m
asikon is, hiszen az E -beli komplex konjugalas a
ket k
ori pontot felcsereli, mg a valos k
upszelet komplexifikaltjat onmagara
kepezi.)
A k
ori pontok es a k
upszeletek erdekes kapcsolatat mutatja a kovetkezo pelda.
9.3.6. P
elda. Legyen K ellipszis, parabola vagy hiperbola az E euklideszi
C
C
skban, jel
olje K a K projektv lezarasanak a komplexifikaltjat E -ben.
C
C
H
uzzunk erint
oket K egy f
okuszabol K -hez az E komplexifikalt projektv
terben. Azt
alltjuk, hogy ennek a ket egyenesnek az idealis pontjai eppen
a k
ori pontok. A sz
amol
ast csak az ellipszis eseteben vazoljuk, a masik ket
k
upszelet hasonl
o m
odon kezelheto.
Feltehetj
uk, hogy az ellipszis a Descartes-fele koordinatarendszerhez kepest
a 9.1.21 szerinti kanonikus helyzetben van, azaz egyenlete x2 /a2 + y 2 /b2 =
= 1 alak
u, f
okuszai a (c,0) pontok. Az ellipszist definialo kvadratikus alak
m
atrixa diagon
alis, az
atl
oban rendre az 1/a2 , 1/b2 , 1 elemekkel. Ezert a
[c : 0 : 1] homogen koordin
at
aj
u fokusz polarisanak az egyenlete 9.2.3 alapjan
296
Projektv geometria
(c/a2 )x1 x3 = 0. Ez az egyenes az ellipszis komplexifikaltjat az [a2 : ib2 : c]

es [a2 : ib2 : c] pontokban metszi (felhasznalva, hogy c2 = a2 b2 ). Ezek a
pontok teh
at a [c : 0 : 1] f
okuszbol h
uzhato erintok erintesi pontjai (l. 9.2.10).
A f
okuszt ezekkel a pontokkal osszekoto egyenesek, azaz a kerdeses erintok
egyenletei teh
at ib2 x1 + b2 x2 + ib2 cx3 = 0, illetve ib2 x1 + b2 x2 ib2 cx3 = 0.
Ezek ide
alis pontjai val
oban az [1 : i : 0], [1 : i : 0] kori pontok.
9.3.7. P
elda (K
orsorok). Legyen K1 es K2 ket kor az E euklideszi skon.
Haszn
aljunk Descartes-fele koordinatakbol szarmaztatott homogen koordin
at
akat az E projektv skon, es legyen q1 (x) = 0, illetve q2 (x) = 0 a korok
egyenlete, ahol q1 , q2 Q(R3 ). A q1C es q2C komplexifikalt kvadratikus alakok
C
altal az E komplex projektv skon generalt k
upszeletsornak 9.3.3 alapjan

mindket k
ori pont tart
opontja. Ezert a valos reszskra, azaz E-ra szortkozva
a k
upszeletsor minden nemelfajulo tagja kor. Miutan ket koregyenlet alkalmas kombin
aci
ojakent a hatvanyvonalbol es az idealis egyenesbol allo elfajulo
m
asodrend
u g
orbe egyenlete is eloall, es ilyen gorbebol a k
upszeletsor csak
egyet tartalmazhat, a sz
oban forgo korrendszer barmely ket tagjanak kozos a
hatv
anyvonala (megengedve az u
res hatvanyvonal, azaz koncentrikus korok
esetet is). Teh
at a K1 es K2 altal generalt k
upszeletsor korsor.
Az E euklideszi skon a k
orsorok tehat u
gy allnak elo, hogy olyan E-beli
k
upszeletsoroknak tekintj
uk az E-be eso reszet, amelyek komplexifikaltjanak
a ket k
ori pont tart
opontja. A koncentrikus korsoroknak nincs tovabbi tartopontja, az erintkez
o k
orsoroknak egy tovabbi tartopontja van, az Apollonioszfele es a metsz
o k
orsoroknak ketto. A metszo korsor eseteben a ket tovabbi
tart
opont a val
os sk pontjai, az elliptikus korsorei nem valos pontok, amelyek
(csak
ugy, mint a k
ori pontok) egymas komplex konjugaltjai.
t
9.3.8. All
as. Ha a projektv skon adott ot k
ulonbozo pont kozott van
olyan negy, amelyek k
oz
ott nincs harom kollinearis, akkor egy es csak egy
olyan k
upszelet letezik, amely athalad az ot adott ponton.
Bizonyt
as : Legyenek a pontok A1 , A2 , A3 , A4 , A5 u
gy, hogy A1 , A2 , A3 ,
A4 k
oz
ott nincs h
arom kollinearis. Tekints
uk az A1 , A2 , A3 , A4 pontokon
athalad
o k
upszeletek alkotta k
upszeletsort, ennek 9.3.3 es 9.3.4 miatt egyetlen
tagja halad
at A5 -
on is.
9.3.9. Definci
o (Altal
anos helyzet
u pontok). A projektv sk pontjainak egy rendszeret
altal
anos helyzet
unek mondjuk, ha a pontok kozott nincs
h
arom kolline
aris.
Negy pont akkor es csak akkor altalanos helyzet
u, ha projektv bazist alkot.
Egy legal
abb negyelem
u pontrendszer akkor es csak akkor altalanos helyzet
u,
ha b
armely negy pontja projektv bazis.
pszeletek
9. Ku
297
9.3.10. Ko
eny. Ha a projektv skon adott ot altalanos helyzet
u
vetkezm
pont, akkor egy es csak egy olyan nemelfajulo k
upszelet letezik, amely athalad
az
ot adott ponton.
Bizonyt
as : Val
oban, a 9.3.8 szerinti k
upszelet ebben az esetben nem lehet
elfajul
o, hiszen elfajul
o k
upszelet barmely ot pontja kozott van harom kolline
aris.
9.3.11. P
elda (Projektv k
epz
odm
eny). Legyenek A, A0 , B1 , B2 es B3
altal
anos helyzet
u pontok a P projektv skon. Tekints
uk az A, illetve A0
0
tart
opont
u S, illetve S sug
arsort P -ben. Definialjuk az f : S S 0 projekti0
tjuk, hogy ennek
vit
ast az hA, Bi i 7 hA , Bi i (i = 1,2,3) hozzarendelessel. All
0
az f projektivit
asnak a projektv kepzodmenye az A, A , B1 , B2 es B3 pontokon
athalad
o k
upszelet. A konstrukcio folytan a kepzodmeny athalad a nem
kolline
aris B1 , B2 es B3 pontokon, ezert f nem lehet perspektivitas. A kepz
odmeny ilyenkor az A, A0 tartopontokon is athalad, tovabba a 8.7.19. Tetel
es a 9.1.12. Pelda szerint a projektv kepzodmeny nemelfajulo k
upszelet.
0
Ha az A, A , B1 , B2 es B3 pontokat eleve egy nemelfajulo k
upszelet pontjai
k
oz
ul v
alasztjuk, akkor ezek automatikusan altalanos helyzet
u pontok, es a
9.3.10-beli egyertelm
usegi tulajdonsag miatt a fenti konstrukcio visszaadja az
eredeti k
upszeletet.
Ha peld
aul B1 , B2 es B3 h
arom nem kollinearis pont az E euklideszi skon es
A, A0 az E k
ori pontjai, akkor a kepzodmeny a B1 B2 B3 haromszog kore rt
C
k
or. (Pontosabban ez a k
or az E komplexifikalt projektv skban keletkezo
projektv kepz
odmenynek az E valos reszskba eso reszhalmaza.)
Vegy
uk eszre, hogy az hA, A0 i egyenesnek az f -nel vett oskepe, illetve kepe
a k
upszelet A-beli, illetve A0 -beli erintoje. Valoban, ezeknek az egyeneseknek
a megfelel
o tart
opontokon kv
ul nem lehet mas kozos pontja a k
upszelettel,
ezert erint
ok.
R
ater
unk a k
upszeletsorok es az egyenes invol
ucioi kozti kapcsolat vizsgalat
ara. Az egyenes eseteben egy masodrend
u pontparsor akkor erdekes, ha
nincsen tart
opontja ; ezt tisztazza az alabbi tetel.
9.3.12. T
etel. Legyen Q m
asodrend
u pontparsor az L projektv egyenesen.
Ekkor ket eset lehetseges : vagy
(1) letezik olyan A L pont, hogy minden [q] Q-ra k[q] = {A, B} es itt
minden B L el
o
all, vagy pedig
(2) letezik olyan f : L L projektv invol
ucio, hogy a Q-hoz tartozo
pontp
arok pontosan az {X, f (X)} (X L) alakban eloallo parok.
298
Projektv geometria
Bizonyt
as : Ha Q-nak van tartopontja, akkor csak egy tartopontja lehet, jel
olj
uk a tart
opontot A-val. Ekkor 9.3.3 alapjan az {A, B} par minden B
tjuk, hogy a Q pontparsornak letezik elfajulo
L {A}-ra el
o
all Q-ban. All
tagja, megpedig az {A, A} = {A} pont. Valoban, tetszoleges, A-tol es egym
ast
ol k
ul
onb
oz
o B, C L pontokat valasztva, majd B = [0 : 1], C = [1 : 0],
A = [1 : 1] koordin
at
az
ast hasznalva az {A, B} par egyenlete x21 x1 x2 = 0,
2
az {A, C} p
are x2 x1 x2 = 0, a ket egyenlet osszege pedig az A pontot ado
elfajul
o (x1 x2 )2 = 0 egyenlet. Ezzel belattuk, hogy a tetelbeli (1) eset all
f
onn.
Tegy
uk f
ol most, hogy Q-nak nincs tartopontja, bebizonytjuk a (2) tulajdons
agot. Szemelj
unk ki Q-b
ol egy olyan pontpart, {A, A0 }-t, amelyre A 6= A0 .
(Ilyen pontp
ar biztosan letezik, hiszen az egyenesen egy masodrend
u pontparsor nem
allhat csupa elfajul
o pontparbol.) Koordinatazzuk az L egyenest u
gy,
hogy A = [0 : 1] es A0 = [1 : 0] legyen (azaz affin koordinatazast hasznalva
A = 0 es A0 = ). Ekkor az {A, A0 } pontpar egyenlete x1 x2 = 0. Tekints
uk a
pontp
arsor egy m
asik tagj
at, legyen annak az egyenlete ax21 +bx1 x2 +cx22 = 0.
A pontp
arsor {A, A0 }-t
ol k
ulonbozo tagjait az ax21 + (b + )x1 x2 + cx22 = 0
kombin
aci
ok adj
ak meg, ahol F tetszoleges. Affin koordinatara atrva
ezek az egyenletek ax2 + (b + )x + c = 0 alak
uak. Barmely eseten az
egyenlet ket gy
okenek a szorzata c-vel egyenlo. Tekints
uk L-en a valasztott
koordin
at
az
as szerinti f (x) = c/x invol
uciot, ekkor a pontparsor minden tagja (beleertve {A, A0 }-t is) {X, f (X)} alakban all elo. Miutan a pontparsor
lefedi L-et, az
osszes {X, f (X)} pontpar hozza is tartozik.
9.3.13. K
ovetkezm
eny (Desargues invol
uci
ot
etele). Legyen Q masodrend
u hiperfel
uletsor a P projektv terben, valamint L P olyan egyenes,
amely nem halad
at Q egyetlen tartopontjan sem, es semelyik [q] Q-ra sem
fekszik k[q]-ban. Legyen f : L L az a lekepezes, amely L egy tetszoleges
X pontj
ahoz hozz
arendeli a Q sor X-en athalado tagjanak L-lel vett masik
meszespontj
at (illetve mag
at X-et, ha L erinti a szoban forgo masodrend
u
hiperfel
uletet). Ekkor f projektv invol
ucio az L egyenesen.
Bizonyt
as : Val
oban, Q-nak az L egyenesre torteno lesz
uktese masodrend
u
pontp
arsor L-ben, amelyre a 9.3.12. Tetel (2) esete ervenyes.
9.3.14. Definci
o (Desargues-invol
uci
o). A 9.3.13-ban tett feltevesek es
jel
olesek mellett az ott sz
armaztatott f invol
uciot a Q-hoz tartozo Desarguesinvol
uci
onak nevezz
uk az L egyenesen.
9.3.15. K
ovetkezm
eny (Desargues t
etele a teljes n
egysz
ogr
ol). Adott
a projektv skon egy teljes negyszog, valamint egy L egyenes, amely nem halad
at a teljes negysz
og egyik cs
ucsan sem. Ekkor a teljes negyszog harom
szemk
oztes oldalp
arja h
arom olyan pontpart metsz ki L-bol, amelyek L valamely invol
uci
oj
ahoz tartoznak.
pszeletek
9. Ku
299
Bizonyt
as : Legyenek A1 , A2 , A3 es A4 a teljes negyszog cs
ucsai es tekints
uk
az
altaluk mint tart
opontok altal definialt k
upszeletsort. Ha lij = 0 jeloli
az hAi , Aj i egyenes homogen linearis egyenletet, akkor [l12 l34 ], [l13 l24 ] es
[l14 l23 ] mindh
arman ehhez a k
upszeletsorhoz tartoznak, gy 9.3.13 specialis
esetekent ad
odik az
allt
as.
atralevo reszeben peldakat mutatunk arra, hogy a
k
upszeletsorokkal kapcsolatos projektv geometriai ismeretek birtokaban hogyan kaphatunk erdekes teteleket az euklideszi skgeometriaban ellipszisekrol,
parabol
akr
ol es hiperbol
akr
ol. A peldak hattereben a Desargues-fele invol
ucio
al
abbi tulajdons
aga
all.
Legyen Q es L adott u
gy, mint 9.3.13-ban, es legyen [q] Q a masodrend
u
hiperfel
uletsor olyan nemelfajulo tagja, amelyet L nem erint. Ekkor a [q]-ra
(pontosabban, [q]-nak a [q|V ] nemelfajulo szeletere, ahol L = P (V )) vonatkoz
o konjug
alts
ag 9.2.14 szerint egy p[q] : L L projektv invol
uciot letest.
Az L egyenesen teh
at egyszerre tobb projektv invol
uciot is tekinthet
unk, a
Desargues-invol
uci
o mellett az osszes ilyen p[q] invol
uciot.
t
9.3.16. All
as. A Desargues-invol
ucio felcserelheto mindegyik olyan p[q] invol
uci
oval, ahol [q] Q nemelfajulo es L nem erintoje [q]-nak.
Bizonyt
as : Tegy
uk fel, hogy L k[q] 6= , ekkor ez a metszet ket pontbol all,
legyenek ezek A es B. A p[q] invol
ucionak A es B fixpontjai, a D Desarguesinvol
uci
o pedig ezt a ket pontot felcsereli. Ezert a D p[q] projektivitas is
felcsereli A-t B-vel, es gy 8.7.10.(1) miatt D p[q] is invol
ucio. Az alltas gy
r
ogt
on k
ovetkezik abb
ol az eszrevetelbol, hogy egy csoportban ket k
ulonbozo
m
asodrend
u elem pontosan akkor felcserelheto, ha a szorzatuk masodrend
u.
Ha L-nek nincs k
oz
os pontja k[q]-val, akkor atter
unk az F alaptestrol annak
F algebrai lez
ar
as
ara, tekintj
uk a W vektorter es a P (W ) projektv ter W F ,
F
illetve P (W ) termeszetes kibovteset F folotti vektorterre, illetve projektv
terre, tov
abb
a Q, [q], L, p[q] es D ottani termeszetes kiterjeszteset. (Ezeknek
a fogalmaknak a form
alis ertelmezesetol itt eltekint
unk; szemleletes mintakent szolg
al az a kep, ahogyan a komplexifikalt fogalmakat szarmaztatjuk
az R felettiekb
ol.) A kiterjesztett valtozatban az egyenesnek mar van ket
k
oz
os pontja a hiperfel
ulettel, ezert a kiterjesztett invol
uciok a fenti gondolatmenet alapj
an felcserelhetok. Az eredetiek ezek megszortasai, tehat azok
is felcserelhet
ok.
Az al
abbi ket peld
aban az E euklideszi sk projektv lezarasaban tekint
unk
egy-egy olyan k
upszeletsort, amelyet negy specialisan valasztott tartoponttal
adunk meg a 9.3.4. Tetel alapjan.
300
Projektv geometria
9.3.17. P
eld
ak (ortocentrikus tart
opontok, ko
ev
o tart
opontok)
ro
n l
Tekints
unk az E euklideszi skon egy ortocentrikus pontnegyest, azaz
egy (nem dereksz
og
u) haromszog harom cs
ucsabol es magassagpontjab
ol
all
o pontrendszert. Legyen ez a negy pont a Q k
upszeletsor negy tart
opontja. A k
upszeletsor harom elfajulo tagja egy-egy meroleges egyenesp
ar. Tekints
uk E idealis egyenesen a Desargues-invol
uciot. Ez csak
az ortogon
alis invol
uci
o lehet, hiszen a harom elfajulo k
upszelettel vett
metszetkent ad
od
o pontparok az ortogonalis invol
uciohoz tartoznak.
Az ide
alis egyenes Desargues-invol
ucioja tehat elliptikus. Meggondolhat
o, hogy a val
os projektv egyenesen egy elliptikus invol
ucioval felcserelhet
o invol
uci
o csak hiperbolikus lehet. (A legegyszer
ubben ezt
a k
ovetkez
o szakaszban targyalando k
upszeleti invol
uciokra vonatkozo
9.4.16. K
ovetkezmeny segtsegevel lehet belatni.) A k
upszeletsor barmelyik tagj
ara vonatkoz
o konjugalasnak tehat ket fixpontja van az idealis
egyenesen, r
aad
asul ezek a fixpontok meroleges iranyokhoz tartozo idealis pontok. Az ide
alis egyenes ezert Q mindegyik tagjat ket, egymasra

mer
oleges ir
any
u pontban metszi. Emiatt Q mindegyik nemelfajulo tagja dereksz
og
u hiperbola.
Azt az euklideszi geometriai kovetkezmenyt kaptuk tehat, hogy egy
ortocentrikus pontnegyesre illesztheto barmely nemelfajulo k
upszelet
dereksz
og
u hiperbola. A negy pont altal kifesztett hat egyenes pontjain
kv
ul a sk b
armely pontjan at egyetlen ilyen hiperbola fektetheto.
V
alasszunk most negy pontot valamely E-beli K koron u
gy, hogy az
oket p
aronkent
osszek
oto hat egyenes kozott ne legyen ket parhuzamos
(azaz a keletkez
o h
urnegyszog ne legyen trapez). Legyen most Q az a
k
upszeletsor, amelynek ez a negy pont a tartopontja. Vizsgaljuk ismet a
Desargues-invol
uci
ot az idealis egyenesen. A K-hoz tartozo konjugalts
agi invol
uci
o az ortogonalis invol
ucio, es 9.3.16 szerint a Desarguesinvol
uci
o ezzel felcserelheto. Emiatt a Desargues-invol
ucio hiperbolikus,
es fixpontjai, F1 es F2 , egymasra meroleges iranyokhoz tartoznak. Ez azt
jelenti, hogy az ide
alis egyenes kettot erint Q tagjai koz
ul, azaz ket parabola tartozik Q-hoz, amelyek tengelyei merolegesek. Tekints
uk most
Q egy elfajul
o tagj
at, azaz a h
urnegyszog egyik szemkoztes oldalparj
at, vagy az
atl
op
arj
at. A Desargues-invol
ucio az F1 es F2 fixpontokra
vonatkoz
o harmonikus invol
ucio, ezert ennek az egyenesparnak az idealis pontjai harmonikus tarsak F1 -re es F2 -re nezve. Miutan F1 es F2
mer
oleges ir
anyokhoz tartoznak, ez csak u
gy lehetseges, hogy F1 es F2
az egyenesp
ar sz
ogfelezoihez tartozo idealis pontok.
E meg
allapt
asok k
ovetkezmenyekent azt az euklideszi geometriai tetelt
kaptuk, hogy b
armely (trapeztol k
ulonbozo) h
urnegyszogben mindket
pszeletek
9. Ku
301
szemk
ozti oldalp
ar ket-ket szogfelezoje, valamint az atlok szogfelezoi
egy
all
as
uak, es ez a ket szogfelezoirany megegyezik a h
urnegyszog cs
ucsaira illeszthet
o ket parabola tengelyiranyaval.
A k
ovetkez
o ket peld
aban a k
upszeletsor fogalmanak a dualizalasaval nyert
alakzatok, u
gynevezett vonalk
upszelet-seregek szerepelnek. A k
upszeletsor
definci
oj
at dualiz
alva kapjuk a vonalk
upszeletsor fogalmat. Ezekre a 9.3.1
9.3.4-ben, illetve a 9.3.99.3.16-ban foglaltak dualis formaban minden tovabbi
nelk
ul ervenyesek.
A 9.2.18-ben lertak szerint a vonalk
upszeletsor mindegyik nemelfajulo tagjanak a kepe valamely pontk
upszelet erintoibol all. Ilyen modon barmely nemelfajul
o vonalk
upszeletsor pontk
upszeleteknek egy csaladjat szarmaztatja. Ezt
szok
as vonalk
upszelet-seregnek nevezni. A vonalk
upszelet-seregek altalaban
egeszen m
as jelleg
u k
upszelethalmazok, mint a k
upszeletsorok; ezt az alabbi
peld
ak is al
at
amasztj
ak.
Vonalk
upszelet-seregek megadasahoz (tartopontok helyett) tartoegyeneseket
lehet haszn
alni; peld
aul a sk negy rogztett, altalanos helyzet
u egyeneset
erint
o k
upszeletek halmaza vonalk
upszelet-sereg. Az alabbi ket konkret pelda
is gy keletkezik.
A Desargues-fele invol
uci
otetel egyenesek helyett sugarsorokrol szol : a projektv sk egy tipikus sug
arsor
an (amelynek a tartopontja elker
ul bizonyos specialis helyzeteket, peld
aul a vonalk
upszelet-sereg tartoegyeneseinek a pontjait)
projektv invol
uci
ot letest
unk azatal, hogy parba alltjuk egyazon k
upszelet
ket erint
ojet.
9.3.18. P
eld
ak (parabolasereg, konfok
alis ellipszisek
es hiperbol
ak)
Tekints
uk az E euklideszi sk egy ABC haromszogenek a harom oldalegyeneset, valamint a sk idealis egyeneset. Ez negy altalanos helyzet
u egyenes az E projektv skon, tehat mint tartoegyenesek egy K
vonalk
upszelet-sereget hataroznak meg. K osszes nemelfajulo tagja parabola, hiszen az ide
alis egyenes erinti oket. Harom elfajulo vonalk
upszelet tartozik hozz
a, megpedig az a harom sugarsorpar, amelyeket az
ABC h
aromsz
og valamelyik cs
ucsara es a szemkozti oldal idealis pontj
ara lehet illeszteni. Felhasznaljuk a parabolaknak azt az elemi geometri
ab
ol ismert tulajdonsagat, hogy a sk valamely pontjabol a parabol
ahoz h
uzott ket erint
o akkor es csak akkor meroleges egymasra, ha a
pont illeszkedik a vezeregyenesre. Tekints
uk a K-hoz tartozo parabolak
k
oz
ul kett
onek a vezeregyeneset, es legyen M ezek metszespontja. Az
M tart
opont
u sug
arsoron a Desargues-invol
uciohoz ket meroleges egyenesp
ar is hozz
atartozik, tehat ez a Desargues-invol
ucio az ortogonalis
invol
uci
o. Emiatt a sz
oban forgo osszes parabola vezeregyenese athalad
az M ponton. A K vonalk
upszelet-sereg harom elfajulo tagja eseteben
302
Projektv geometria
a Desargues-invol
uci
ohoz tartozo egyenespar csak akkor lehet meroleges, ha a tart
opont a megfelelo magassagvonalra illeszkedik. Ezert M
az ABC h
aromsz
og magassagpontja. Tehat a haromszog oldalegyeneseit erint
o mindegyik parabolanak a vezeregyenese athalad a haromszog
magass
agpontj
an.
R
ogzts
unk ket k
ul
onb
ozo pontot, F1 -et es F2 -t az E euklideszi skon.
C
Tekints
uk E -ben azt a negy egyenest, amely e ket pont valamelyiket k
oti
ossze a ket k
ori pont valamelyikevel. Ezek altalanos helyzet
u
egyenesek, teh
at vonalk
upszelet-sereget hataroznak meg. A 9.3.6. Pelda
alapj
an ehhez a K vonalk
upszelet-sereghez az osszes olyan ellipszis es
hiperbola hozz
atartozik, amelynek F1 es F2 a fokuszai. A komplexifik
alt K elfajul
o tagjai olyan sugarsorparok, amelyek a ket kori pontra,
F1 -re es F2 -re, illetve a negy tartoegyenes harmadik (komplex) metszespontp
arj
ara vannak illesztve. Tekints
uk az euklideszi sk valamely, az
C
hF1 , F2 i egyenesre nem illeszkedo X pontjat, es az X tartopont
uE beli sug
arsoron a Desargues-invol
uciot. Ennel az invol
ucional az hX, F1 i
es az hX, F2 i egyenes egymasnak van megfeleltetve, valamint az X-et a
ket k
ori ponttal
osszekoto ket egyenes is egymasnak van megfeleltetve.
Ezert ez az invol
uci
o csak az hX, F1 i es az hX, F2 i egyenes szogfelez
oire vonatkoz
o t
ukr
ozes lehet. Ez a ket szogfelezo tehat a Desarguesinvol
uci
o ket fixegyenese. Ebbol az a k
uszeletek elemi geometriajabol
is j
ol ismert teny k
ovetkezik, hogy a kozos fokusz
u, X-en athalado ellipszis es hiperbola X-beli erintoje az X-et a fokuszokkal osszekoto ket
egyenes ket sz
ogfelez
o egyenese (amelyek gy egymasra merolegesek).
9.4. A k
upszeletek projektv strukt
ur
aja
A m
asodrend
u hiperfel
uletek koreben a ketdimenzios esetnek, azaz a masodrend
u g
orbeknek kit
untetett jelentosege van. Ez abbol fakad, hogy a k
upszeleteken a kett
osviszony fogalma ertelmezheto, es ez az egyenessel szoros
kapcsolatot mutat
o projektv strukt
uraval ruhazza fel oket. Ez a strukt
ura
lehet
ove teszi a 9.1.7. szakasz eredmenyei koz
ul jo nehanynak az atvitelet
k
upszeletek esetere, tov
abb
a eszkozt ad a kez
unkbe ahhoz, hogy egyszer
u
bizonyt
ast adjunk a projektv skgeometria nehany nevezetes tetelere.
Ebben a szakaszban
P = P (W ) projektv skot jelol. Rogzt
unk P -ben egy

[q] P Q(W ) nem
ures, nemelfajulo k
upszeletet, amelynek a kephalmazara
bevezetj
uk a K = k[q] jel
olest.
pszeletek
9. Ku
303
t
9.4.1. All
as. Legyen A, B, C, D, T, T 0 K hat k
ulonbozo pont a k
upszeleten. Jel
olje E, F , G, H, illetve E 0 , F 0 , G0 , H 0 a T -t, illetve T 0 -t az A, B,
C, D pontokkal
osszek
ot
o egyeneseket. Ekkor (EF GH) = (E 0 F 0 G0 H 0 ).
Bizonyt
as : Az E 7 E 0 , F 7 F 0 , G 7 G0 hozzarendeles megad egy projektivit
ast a T tart
opont
u sug
arsorrol a T 0 tartopont
u sugarsorra. Miutan T ,
0
T , A, B es C
altal
anos helyzet
u pontok, 9.3.11 alapjan ennek a projektivit
asnak a projektv kepz
odmenye K. Ezert ez a projektivitas a H egyeneshez
H 0 -t rendeli. Az
allt
as gy a projektivitas kettosviszonytarto tulajdonsagabol
k
ovetkezik.
tasban megengedhetj
9.4.2. Kieg
eszt
es. A 9.4.1. All
uk, hogy T vagy T 0
egybeessen A, B, C vagy D valamelyikevel. Ha ilyenkor osszekoto egyenesen a k
upszelet T -beli, illetve T 0 -beli erintojet ertj
uk, akkor (EF GH) =
0 0 0 0
= (E F G H ) tov
abbra is ervenyben van.
tas bizonytasaban ertelmezett projektiviBizonyt
as : Val
oban, a 9.4.1. All
t
asn
al 9.3.11 alapj
an a T -beli erinto (azaz a T -t T -vel osszekoto egyenes)
a hT, T 0 i egyenesbe, a hT, T 0 i egyenes pedig a T 0 -beli erintobe (azaz a T 0 -t
T 0 -vel
osszek
ot
o egyenesbe) kepezodik.
9.4.3. Definci
o (K
upszeleti kett
osviszony). Ha adott A, B, C es D, a
K k
upszelet negy k
ul
onb
oz
o pontja, akkor valasszunk egy tetszoleges T
K tart
opontot es tekints
uk a T -t a negy adott ponttal rendre osszekoto E,
F , G, H egyenesek alkotta sugarnegyest. Az A, B, C, D pontok k
upszeleti
kett
osviszony
an az (ABCD)K = (EF GH) F testelemet ertj
uk.
t
A 9.4.1. es 9.4.2. All
asok alapjan (ABCD)K csak a negy ponttol es K-tol
f
ugg, a T tart
opont speci
alis megvalasztasatol nem. A defincioban megengedhetj
uk, hogy T egybeessen a negy pont valamelyikevel, l. 9.4.2.
9.4.4. Definci
o (K
upszelet vett
ese egyenesre). Ha kiszemel
unk egy
T K pontot es egy T -n at nem halado L P egyenest, akkor K-nak a
T k
ozeppontb
ol L-re t
orten
o vettesen azt a p : K L lekepezest ertj
uk,
amely K tetsz
oleges A pontjahoz a T -t A-val osszekoto egyenes L-lel vett
metszespontj
at rendeli.
Ez a vettes nyilv
an bijektv es kettosviszonytarto.
Megjegyzes. Tudjuk, hogy az egyenes projektv strukt
urajat a kettosviszony
adja. A k
upszeleti kett
osviszony ugyanilyen jelleg
u strukt
uraval latja el a
k
upszeleteket mint ponthalmazokat. A 9.4.4-beli vettes segtsegevel konkret
izomorfizmust letesthet
unk a k
upszelet es az egyenes projektv strukt
uraja
k
oz
ott. K
onnyen meggondolhato, hogy a valos es a komplex esetben a vettes
homeomorfizmus a projektv sk megfelelo reszhalmazai kozott. Igy lathato
be peld
aul, hogy b
armely nemelfajulo komplex k
upszelet homeomorf az S2
g
ombfel
ulettel.
Projektv geometria
304
9.4.5. Definci
o (K
upszeleti projektivit
as). K
upszeleti projektivitasnak
nevezz
uk azokat a K K bijekciokat, amelyek megorzik a k
upszeleti kett
osviszonyt. A k
upszeleti projektivitasok nyilvan csoportot alkotnak a kompozci
o m
uveletere nezve.
Ha r
ogztj
uk K-nak egy L egyenesre torteno p : K L vetteset, akkor a
k
asok pontosan a p1 f p alak
u lekepezesek, ahol f :
: L L projektivit
as. Emiatt K k
upszeleti projektivitasainak csoportja a
P GL(2, F) projektv csoporttal izomorf.
Ha a P projektv sk valamely g : P P projektivitasanal g(K) = K, akkor
g-nek a K-ra t
orten
o g|K : K K megszortasa k
upszeleti projektivitas K-n,
hiszen g meg
orzi a sug
arnegyesek kettosviszonyat. Kesobb belatjuk (l. 9.4.17),
hogy b
armely k
upszeleti projektivitas eloall ilyen modon.
9.4.6. T
etel (Pascal t
etele). Legyen A1 , A2 , A3 , A4 , A5 es A6 a K k
upszelet hat k
ul
onb
oz
o pontja. Ekkor az X = hA1 , A2 i hA4 , A5 i, Y = hA2 , A3 i
hA5 , A6 i, Z = hA3 , A4 i hA6 , A1 i metszespontok kollinearisak.
Bizonyt
as : Legyen U = hA2 , A3 i hA4 , A5 i es V = hA3 , A4 i hA5 , A6 i.
Vetts
uk K-t az A2 k
ozeppontbol az hA4 , A5 i egyenesre, valamint az A6 kozeppontb
ol az hA3 , A4 i egyenesre. Az A1 , A3 , A4 , A5 pontok ezeknel a vetteseknel rendre X-be, U -ba, A4 -be es A5 -be, illetve Z-be, A3 -ba, A4 -be es
V -be ker
ulnek. Ezert
(XU A4 A5 ) = (A1 A3 A4 A5 )K = (ZA3 A4 V ).
Vetts
uk az Y k
ozeppontb
ol az hA4 , A5 i egyenest az hA3 , A4 i egyenesre, ekkor
U az A3 pontba, A5 a V pontba kepezodik. Jelolj
uk Z 0 -vel az X pont kepet,
azaz az hX, Y i hA3 , A4 i metszespontot. Ekkor
(XU A4 A5 ) = (Z 0 A3 A4 V ),
ahonnan Z 0 = Z, azaz X, Y es Z kollinearis volta kovetkezik.
pszeletek
9. Ku
305
Megjegyzesek. (1) Szok

as Pascal tetelet u
gy is fogalmazni, hogy egy k
upszeletbe bert hatsz
og szemk
ozti oldalegyeneseinek a metszespontjai kollinearisak.
(2) A 9.4.6. Tetelben feltett
uk, hogy a hat pont mind k
ulonbozo. Ezt a feltetelt bizonyos korl
atok k
ozt gyengteni lehet, azaz meg lehet engedni a pontok
k
oz
ott bizonyos egybeeseseket. Nem nehez arrol meggyozodni, hogy ha a hat
pont k
oz
ul olyanok esnek egybe, amelyek a ciklikus felsorolasban nem szomszedosak, akkor a tetel
allt
asa ha egyaltalan ertelmes trivialisan teljes
ul.
Azok az esetek erdekesek, ahol a felsorolas szerint szomszedos pontparok eshetnek csak egybe. Ilyenkor (9.4.2-vel osszhangban) egy ilyen egybeeso par
osszek
ot
o egyenesen az ottani erintot kell erteni. A tetelnek ilyen modon
h
arom u
j v
altozata fogalmazhato meg aszerint, hogy egy, ketto, vagy harom
szomszedos p
ar esik egybe a hat pont koz
ul. Meggondolhato, hogy 9.4.6. bizonyt
asa ezekben az esetekben is helyes. (A harom egybeeso pontpar eseteben
ehhez a kett
osviszony fogalm
at is ki kell terjeszteni bizonyos fajta egybeesesek
esetere.)
Azok a fogalmak es
allt
asok, amelyeket ebben a szakaszban bevezett
unk,
illetve bebizonytottunk, mind dualizalhatok. Kiemelj
uk ezek koz
ul a Pascaltetel du
alis
at, amely teh
at a dualitas elve miatt nem igenyel k
ulon bizonytast.
A du
alis tetel egy nemelfajulo vonalk
upszelethez tartozo hat egyenesrol szol,
ezert a 9.2.17. Tetel alapj
an ezeket tekinthetj
uk u
gy, mint egy pontk
upszelet
erint
oit.
9.4.7. T
etel (Brianchon t
etele). Legyen E1 , E2 , E3 , E4 , E5 es E6 a K
k
upszelet hat k
ul
onb
oz
o erintoje. Ekkor az hE1 E2 , E4 E5 i, hE2 E3 , E5
E6 i, es hE3 E4 , E6 E1 i osszekoto egyenesek egy ponton haladnak at.
Megjegyzesek. (1) A Brianchon-tetel u
gy is fogalmazhato, hogy egy k
upszelet
k
ore rt hatsz
og f
o
atl
oi egy ponton mennek at.
(2) Ell
athatjuk a Brianchon-tetelt is az egybeesesek esetere vonatkozo kiegesztesekkel. Ha ket, a ciklikus felsorolas szerint szomszedos erinto egybeesik,
akkor metszespontjukon a k
ozos erintesi pontot kell erteni. Vegy
uk eszre, hogy
abban az esetben, amikor h
arom szomszedos par is egybeesik, a Pascal-tetel
es a Brianchon-tetel lenyegeben ugyanazt alltja : ket haromszog (nevezetesen az erint
oegyenesek alkotta haromszog, illetve az erintesi pontok alkotta
h
aromsz
og) egyenesre, illetve pontra vonatkozo perspektivitasat mondja ki.
Most a Pascal-tetel felhaszn
alasaval a 8.7.128.7.15-beli megallaptasokat viszsz
uk
at a k
upszeleti projektivitasok esetere. Legyen adott a g : K K k
as. Az egyszer
useg kedveert egy tetszoleges A K pont
kepet g(A) helyett A0 -vel jel
olj
uk.
306
Projektv geometria
9.4.8. T
etel. Tegy
uk fel, hogy a g : K K k
upszeleti projektivitas nem
identikus. Ekkor az hX, Y 0 i hX 0 , Y i (ahol X, Y K, X 6= Y , X es Y koz
ul nem mindkett
o fixpontja g-nek) alakban metszespontkent eloallo pontok
halmaza egyenes.
Bizonyt
as : A 8.7.12. Tetel bizonytasat annyiban kell csak modostani, hogy
Papposz tetele helyett Pascal tetelet hasznaljuk fol.
Megjegyzes. A 9.4.8. Tetelben is a k
upszelet ket pontjat osszekoto egyenesen
egybees
o pontok eseteben az erintot kell erteni.
9.4.9. Definci
o (Steiner-tengely). A 9.4.8. Tetelbeli egyenest a g k
as Steiner-tengelyenek nevezz
uk.
Az al
abbi eszrevetel r
ogt
on adodik a Steiner-tengely definciojabol.
t
9.4.10. All
as. A Steiner-tengely es K kozos pontjai eppen a g k
upszeleti
projektivit
as fixpontjai.
9.4.11. Definci
o (K
upszeleti invol
uci
o). A masodrend
u K K k
asokat k
upszeleti invol
ucioknak nevezz
uk K-n.
9.4.12. P
elda. Legyen F a P projektv sk K-hoz nem tartozo rogztett
pontja. Tekints
uk K-nak az F pontbol torteno atvetteset, azaz azt az iF :
: K K lekepezest, amely egy tetszoleges A K ponthoz az hF, Ai egyenesnek a K-val vett m

asik metszespontjat rendeli (illetve sajat magat, ha ez
az egyenes erinti K-t). Ekkor iF k
upszeleti invol
ucio K-n, hiszen 9.2.15 alkalmaz
as
aval iF = hF,L |K , ahol L az F polarisa K-ra nezve, es hF,L harmonikus
invol
uci
o.
Nevezetes teny, hogy minden k

upszeleti invol
ucio a 9.4.12-beli modon szarmaztathat
o.
9.4.13. T
etel (Fr
egier t
etele). Barmely g : K K k
upszeleti invol
uciohoz
tal
alhat
o egyetlen olyan F P K pont, amellyel g = iF .
pszeletek
9. Ku
307
Bizonyt
as : Legyen {A, A0 } es {B, B 0 } ket k
ulonbozo, invol
ucioban allo pontp
ar es tekints
uk az F = hA, A0 i hB, B 0 i pontot. Ekkor F
/ K es iF ezt a ket
pontp
art szinten invol
uci
oba alltja. Miutan az invol
uciot akar egyenesen,
ak
ar k
upszeleten ket pontpar egyertelm
uen meghatarozza (l. 8.7.10.(4)),
g = iF k
ovetkezik. Az F pont egyertelm
usege nyilvanvalo.
9.4.14. Definci
o (Fr
egier-pont). A 9.4.13-beli F pontot a g : K K
k
upszeleti invol
uci
o Fregier-pontjanak nevezz
uk.
A val
os projektv skon egy k
upszeleti invol
ucio nyilvan elliptikus, ha Fregierpontja a k
upszeletnek bels
o pontja, es hiperbolikus, ha k
ulso.
t
9.4.15. All
as. K
upszeleti invol
ucio eseten a Fregier-pont a Steiner-tengely
p
olusa.
Bizonyt
as : Legyen az F Fregier-pont polarisa az L egyenes. Az iF atvettes felcsereli a Steiner-tengely pontjait szarmaztato egyenesparokat, ezert
a Steiner-tengely pontonkent fixen marad a hF,L harmonikus invol
ucional.
Emiatt a Steiner-tengely az L egyenes.
9.4.16. K
ovetkezm
eny. Ket k
ulonbozo k
upszeleti invol
ucio akkor es csak
akkor felcserelhet
o, ha Fregier-pontjaik konjugaltak.
Bizonyt
as : Tekints
uk az iF es iG k
upszeleti invol
uciokat K-n, ahol F 6= G.
V
alasszunk egy X K pontot, amely nincs rajta sem az hF, Gi egyenesen,
sem F pol
aris
an. Legyen X 0 = iF (X), Y = iG (X 0 ), es Y 0 = iF (Y ), ekkor X,
0
0
X , Y es Y negy k
ul
onb
oz
o pont.

Ha iF es iG felcserelhet
ok, akkor iG (Y 0 ) = iG iF (Y ) = iF iG (Y ) =
= iF (X 0 ) = X, ahonnan X, Y 0 es G kollinearis. Igy G = hX, Y 0 i hY, X 0 i,
azaz G illeszkedik iF Steiner-tengelyere. Ezert 9.4.15 miatt F es G konjugaltak.
Megfordtva, ha F es G konjugaltak, akkor 9.4.15 miatt G illeszkedik iF
Steiner-tengelyere. Ezert az X, X 0 , Y es Y 0 pontokon iG iF es iF iG
megegyezik, amib
ol m
ar k
ovetkezik, hogy iG iF = iF iG .
308
Projektv geometria
9.4.17. T
etel. B
armely f : K K k
upszeleti projektivitashoz egyertelm
uen
letezik olyan g : P P projektv transzformacio, amelyre f = g|K .
Bizonyt
as : A k
upszeleti invol
uciok 9.4.12 es 9.4.13 alapjan kiterjeszthetok
harmonikus invol
uci
okk
a. A k
upszeleti invol
uciok 8.7.10.(5) miatt generatorrendszert alkotnak a k
upszeleti projektivitasok csoportjaban, ezert barmely
k
as kiterjesztheto a sk projektv transzformaciojava. A
kiterjesztes egyertelm
usege abbol kovetkezik, hogy barmely nem
ures es nemelfajul
o k
upszelet tartalmaz negy altalanos helyzet
u pontot, azaz projektv
b
azist.
A k
upszeleti kett
osviszony kori kettosviszony neven az inverzv geometri
aban is szerepet j
atszik. Fontossagat a kori kettosviszony invarianciatetele
(l. 9.4.21) adja, amelyet projektv geometriai teteleink kovetkezmenyekent
kapunk.
9.4.18. Definci
o (K
ori kett
osviszony). Legyen E + az E euklideszi ter
inverzv b
ovtese. Ha A, B, C, D negy k
ulonbozo pont E + -ban, amelyek egy
k
orre vagy egy egyenesre illeszkednek, akkor e negy pont kori kettosviszonyat,
az (ABCD) R sz
amot a kovetkezokeppen ertelmezz
uk :
Ha A, B, C, D egy E-beli K kor pontjai, akkor K-t k
upszeletnek tekinthetj
uk K skj
anak a projektv lezarasaban, es (ABCD)-t mint az
(ABCD)K k
upszeleti kettosviszonyt definialjuk.
Ha A, B, C, D egy E-beli L egyenes pontjai (megengedve, hogy egyik
uk
a pont is lehessen), akkor L-et (a pontjaval egy
utt) valos projektv
egyenesnek tekinthetj
uk, es az ott ertelmezett (ABCD) kettosviszonyt
nevezz
uk a negy pont kori kettosviszonyanak.
9.4.19. Lemma. Ha G E hipergomb, akkor a G-beli gombi t
ukrozesek a
G-beli pontnegyesek k
ori kettosviszonyat megtartjak.
Bizonyt
as : Legyen G0 : G G gombi t
ukrozes. Tekints
uk az E projektv
lez
ar
asban a H = hG0 i hiperskot es annak G-re vonatkozo polusat, az F
E pontot, valamint az ezek altal adott hF,H harmonikus invol
uciot az E
teren. Ekkor G0 = hF,H | G . A hF,H lekepezes, projektv transzformacio leven,
meg
orzi a k
upszeleti kett
osviszonyt, ezert G0 megorzi a kori kettosviszonyt.
9.4.20. Lemma. Ha G E hipergomb es v : G H + sztereografikus
vettes G-r
ol valamely E + -beli H + hiperskra, akkor v megtartja a G-beli
pontnegyesek k
ori kett
osviszonyat.
Bizonyt
as : Jel
olj
uk O-val a v vettes kozeppontjat. Legyen K G tetszoleges
k
or es K 0 = v(K). Ket esetet k
ulonboztet
unk meg aszerint, hogy O K,
illetve O
/ K.
pszeletek
9. Ku
309
Ha O K, akkor K 0 egyenes H + -ban, legyen L+ ez az egyenes. Ekkor az

hO, Li sk projektv lez
ar
as
aban a v |K lekepezes eppen a 9.4.4-ben ertelmezett vettes a K k
upszeletrol az L = L+ egyenesre, tehat (a 9.4.18-ban
megk
ovetelt ertelemben) kettosviszonytarto K-n.
Ha O
/ K, akkor pedig tekints
uk az S = hKi es S 0 = hK 0 i skokat es az O
0
k
ozeppont
u p : S S , vettest a haromdimenzios hO, Si projektv alterben.
Ekkor v | K = p | K , es mivel p projektivitas, v is kettosviszonytarto K-n.
9.4.21. T
etel. A M
obius-transzformaciok (akar egy gomb Mobius-transzform
aci
oi, ak
ar az inverzv ter Mobius-transzformacioi) megtartjak a kori kett
osviszonyt.
Bizonyt
as : A g
ombi M
obius-transzformaciok eseteben a tetel azonnal kovetkezik a 9.4.19. lemm
ab
ol, hiszen a Mobius-transzformaciok csoportjat ebben
az esetben a g
ombi t
ukr
ozesek generaljak.
Az inverzv ter M
obius-transzformacioi az 5.3.4. alltas szerint v v 1
alakban rhat
ok, ahol g
ombi Mobius-transzformacio, v pedig sztereografikus
vettes. Ezert az el
oz
o meg
allaptasbol es a 9.4.20. Lemmabol a tetel alltasa
az inverzv terre is k
ovetkezik.
A hiperbolikus geometria felfedezesehez az a geometria megalapozasaval kapcsolatos sok evsz
azados kerdes vezetett, hogy vajon a parhuzamossagi axioma
levezethet
o-e a t
obbi axi
om
abol. A tagado valaszt olyan konkret matematikai strukt
ur
ak letezese bizonytja, amelyekben az axiomatikus geometria
alapfogalmai ertelmezve vannak, es amelyekben az axiomak a parhuzamossagi axi
oma kivetelevel mind teljes
ulnek, mg maga a parhuzamossagi axioma
nem. Ilyen matematikai strukt
urakra evtizedekkel Bolyai es Lobacsevszkij
munk
aj
at k
ovet
oen el
osz
or Klein es Beltrami, majd kesobb Poincare adott
nevezetes peld
akat. Ezeket nevezz
uk a hiperbolikus geometria modelljeinek. A
aval itt nem axiomatikusan, hanem modelljeinek konstrukci
oj
an es tulajdons
again kereszt
ul ismerked
unk meg. Ebben a felfogasban
a hiperbolikus ter teh
at hasonloan az affin, az euklideszi vagy a projektv
terhez konkret matematikai konstrukcio eredmenye lesz. Ez a targyalasmod
nagymertekben ept a geometria megelozo fejezeteire, es megteremti azokat
a kapcsol
od
asi pontokat, amelyeken kereszt
ul a hiperbolikus geometria szervesen k
ot
odik a modern matematikai kutatashoz elsosorban az algebra, a
topol
ogia es a differenci
algeometria ter
uleten.
Az al
abbiakban el
osz
or megismerked
unk a hiperbolikus geometria legfontosabb modelljeivel, kiter
unk nehany erdekes specialis kerdesre a hiperbolikus
skgeometri
aban, majd a hiperbolikus ter jellegzetes alakzatait es izometrikus
transzform
aci
oit tanulm
anyozzuk.
10. A hiperbolikus geometria modelljei

A tanulm
anyainkban eddig szerepelt geometriai rendszerek (affin, euklideszi,
g
ombi, inverzv, projektv geometria) eseteben vizsgalataink targyat elsosorban a geometria al
abbi f
o alkotoelemei jelentettek:
a ter illeszkedesi strukt
uraja, azaz az alterek rendszere,
311
312
a geometri
ara jellemz
o transzformaciok csoportja,
az invari
ans mennyisegek, peldaul affin geometriaban az osztoviszony,
projektv geometri
aban a kettosviszony, euklideszi geometriaban a tavols
ag, sz
og, terfogat.
Ugyanezt a mint
at k
ovetj
uk, amikor a hiperbolikus geometria modelljeit targyaljuk: el
osz
or r
ogztj
uk a modell alaphalmazat es benne az altereket hordoz
o reszhalmazokat, majd definialjuk, hogy milyen lekepezeseket tekint
unk
a modell transzform
aci
oinak, es veg
ul megadjuk a legfontosabb invarianst, a
modell metrik
aj
at.
A hiperbolikus geometria sz
amara modellek haromfele tpusat kesztj
uk el.
B
ar ezek mind egym
assal izomorf matematikai strukt
urak lesznek, megis erdemes mindegyiket ismerni, mert gyakran elofordul, hogy k
ulonfele geometriai kerdesek megv
alaszol
as
ahoz mas-mas modellekben kapunk hatekony matematikai eszk
ozt.
10.1. Projektv modell

Legyen W (d + 1)-dimenzi
os valos vektorter, es tegy
uk fel, hogy a q Q(W )
nemelfajul
o kvadratikus alak (d,1) tpus
u, azaz q diagonalis alakjaban d pozitv es 1 negatv egy
utthat
o szerepel (l. 9.1.7). Ebben a szakaszban adottnak
tekint
unk es r
ogzt
unk egy ilyen (W, q) part. A d-dimenzios hiperbolikus geometria modelljet a P = P (W ) projektv terben a [q] masodrend
u hiperfel
ulet
(illetve a K = k[q] P ponthalmaz) segtsegevel definialjuk.
10.1.1. Definci
o (A projektv modell illeszked
esi strukt
ur
aja). A
modell alaphalmaza az
X = { [x] P : q(x) < 0 }
halmaz, azaz a q(x) = 0 egyenlet
u K hiperfel
ulet belso pontjai halmaza.
Az X halmazt d-dimenzi
os hiperbolikus ternek nevezz
uk. Ha S P olyan kdimenzi
os projektv alter, amelyre SX 6= , akkor az Y = SX reszhalmazt
k-dimenzi
os hiperbolikus alternek tekintj
uk X-ben.
Az S X 6= feltetel egyenertek
u modon u
gy is fogalmazhato, hogy S =
= P (V ), ahol V W olyan (k + 1)-dimenzios linearis alter, amelyre a q|V
kvadratikus alak (k,1) tpus
u. Emiatt a hiperbolikus alterek maguk is projektv modellek a megfelel
o dimenzioban.
Ha Y Y hiperbolikus alter, akkor (a 8.1.3-ban bevezetett jelolessel osszhangban) hY i jel
oli azt a P -beli projektv alteret, amelyre Y = S X.
313
A 0-dimenzi
os hiperbolikus alterek X pontjai, az egydimenziosakat hiperbolikus egyeneseknek, a ketdimenziosakat hiperbolikus skoknak, a (d 1)dimenzi
osakat hiperbolikus hiperskoknak nevezz
uk X-ben.
Megjegyzesek. (1) M
ar most latszik hogy a parhuzamossagi axioma nem teljes
ul a hiperbolikus geometriaban, sot az axioma tagadasanal egy formalisan
er
osebb
allt
as ervenyes benne. A hiperbolikus sk egy k
upszelet belseje, a
benne fekv
o hiperbolikus egyenesek ennek a k
upszeletnek a nylt h
urjai. Nyilv
anval
o, hogy nem csup
an letezik olyan egyenes es ra nem illeszkedo pont,
hogy a skjukban t
obb egyenes is h
uzhato a ponton at, amely az elso egyenest
nem metszi, hanem ez a tulajdonsaga barmely egyenesbol es ra nem illeszkedo
pontb
ol
all
o p
arnak megvan.
(2) A modell egyenesei val
os projektv egyenesek valodi nylt intervallumai.
Ezert a hiperbolikus egyeneseken automatikusan adott az elvalasztasnak, illetve rendezesnek a val
os affin egyenesbol orokolt fogalma. A koordinatarendszer alkalmas megv
alasztasaval (l. 10.1.2) elerheto, hogy a modell a ddimenzi
os val
os affin terben fek
udjon. Ennek alapjan minden tovabbi nelk
ul
beszelhet
unk szakaszokr
ol, felegyenesekrol, felskokrol, felterekrol, szogtartom
anyokr
ol, h
aromsz
ogekr
ol, konvexitasrol, konvex burokrol a hiperbolikus
terben. Ezek a fogalmak nem f
uggnek az affin strukt
ura megvalasztasatol, azaz att
ol, hogy mely K-t elker
ulo projektv hiperskot valasztjuk idealis hipersknak. A koordin
at
ak speci
alis megvalasztasaval a modell a d-dimenzios euklideszi koordin
atater egyseggombjebe is helyezheto. Ebben a specialis esetben
a modell k
ul
on elnevezest kap.
10.1.2. Definci
o (CayleyKlein-modell). Legyen a q Q(Rd+1 ) kvadratikus alak a
q(x) = x21 + . . . + x2d x2d+1
formul
aval defini
alva. Ekkor a szokasos Rd = P (Rd+1 ) azonostas (l. 8.4.3)
d1
mellett K = S
az Rd euklideszi ter origo kor
uli egyseggombje, X az
egysegg
omb belseje. Ebben a specialis esetben a projektv modellt Cayley
Klein-fele modellnek nevezz
uk.
Nyilv
an b
armelyik projektv modell alkalmas projektv transzformacioval a
CayleyKlein-modellbe viheto. Ha egy projektv transzformacio egy projektv
modellt egy m
asikba visz, akkor azt izomorfizmusnak nevezz
uk a ket modell
314
k
oz
ott. Az adott dimenzi
oj
u projektv modellek tehat mind izomorfak egym
assal, es gy k
ozt
uk a CayleyKlein-modellel.
10.1.3. Definci
o (A projektv modell kongruenci
ai, G(X)). Egy f :
: X X lekepezest a modell kongruenciajanak nevez
unk, ha letezik olyan
F : P P projektv transzformacio, amelyre F |X = f . Mas szoval a modellt
onmag
ara kepez
o izomorfizmusokat hvjuk kongruenciaknak. Ket X-beli
reszhalmazt kongruensnek mondunk, ha alkalmas kongruenciaval egyik
uk a
m
asikra kepezhet
o.
A kongruenci
ak nyilv
an csoportot alkotnak a kompozcio m
uveletere nezve,
ezt a csoportot G(X)-szel jelolj
uk. Miutan X-bol lehet projektv bazist valasztani P sz
am
ara, az F |X megszortas egyertelm
uen meghatarozza F -et.
Ezert G(X) a P GL(W ) projektv csoport reszcsoportjakent foghato fol.
t
10.1.4. All
as. Ha d 6= 1, akkor G(X) mint P GL(W ) reszcsoportja pontosan a K m
asodrend
u hiperfel
uletet onmagara kepezo P -beli projektivitasokb
ol
all.
Bizonyt
as : Miut
an a projektivitasok homeomorfizmusok es K az X hatara,
az X-et
onmag
ara kepez
o transzformaciok termeszetesen K-t is onmagara
kepezik. A megfordt
ashoz vegy
uk eszre, hogy d 6= 1 eseten a ter valamely
pontja pontosan akkor bels
o belso pontja K-nak, ha a polarisa diszjunkt
K-t
ol. (Ezt a koordin
at
ak 10.1.2-beli megvalasztasa mellett 9.2.5 alkalmazas
aval r
ogt
on l
athatjuk.) Ezert ha a ter valamely projektivitasa K-t onmagara
kepezi, akkor a bels
o pontokat belso pontokba kell, hogy kepezze.
Megjegyzes. A d = 1 eset kiveteles jelleget az magyarazza, hogy olyankor
a kvadratikus alak tpusa (1,1), itt a ket szam egyenlo volta miatt a K-t
meg
orz
o projektivit
asok k
oz
ott olyan szimmetriak is fellepnek, amelyek felcserelik a pozitv q-ertekeket ado vektorokat a negatvakkal, azaz K k
ulsejet
a belsejevel.
10.1.5. P
elda (Hiperbolikus tu
oz
es). Legyen H X hiperbolikus hi kr
persk, es legyen Z P a hHi projektv hipersk polusa [q]-ra nezve. A hZ,hHi
harmonikus invol
uci
o a 9.2.15. Kovetkezmeny szerint K-t onmagara kepezi,
gy 10.1.4 miatt (d 6= 1 eseten) X kongruenciajat szarmaztatja. Ez a d = 1
esetben is gy van, mert H fixen marad, tehat K belseje nem kepezodhet a
k
ulsejere. Az gy defini
alt H = hZ,hHi |X G(X) kongruenciat a H hiperskra vonatkoz
o hiperbolikus t
ukrozesnek nevezz
uk X-ben.
A harmonikus invol
uci
o definciojabol adodoan a H t
ukrozes masodrend
ua
G(X) csoportban, es a H hipersk a H fixpontjaibol all.
Megjegyzes. Ha Z X, akkor Z polarisa, az S P projektv hipersk, diszjunkt K-t
ol (es gy X-t
ol is). A hZ,S harmonikus invol
ucio ekkor is masodrend
u kongruenci
at sz
armaztat X-en, csak ennek most Z az egyetlen fixpontja.
315
Az euklideszi anal
ogia alapj
an ezt a kongruenciat a Z pontra vonatkozo kozeppontos szimmetri
anak nevezhetj
uk.
10.1.6. Definci
o (Hipersk
es egyenes mer
olegess
ege). Azt mondjuk,
hogy egy L X hiperbolikus egyenes meroleges egy H X hiperbolikus
hiperskra (jelben L H), ha a hHi projektv hipersk [q]-ra vonatkozo polusa
illeszkedik az hLi projektv egyenesre.
Az X hiperbolikus ter kongruenciai megtartjak a merolegesseget, hiszen az
oket sz
armaztat
o projektivit
asok a polaritast megorzik.
A d = 2 esetben mind H, mind L egyenes. A merolegesseg ilyenkor szimmetrikus rel

aci
o, mert azzal egyenertek
u, hogy hHi es hLi polusai konjugalt
pontok [q]-ra nezve.
t
10.1.7. All
as. Legyen H hiperbolikus hipersk X-ben. Ekkor:
(1) Ha L X hiperbolikus egyenes es L H, akkor H-nak es L-nek
egyetlen k
oz
os pontja van, tovabba H (L) = L.
(2) B
armely A X ponthoz egyertelm
uen letezik olyan L X hiperbolikus egyenes, hogy L H.
Bizonyt
as : (1): A hHi projektv hipersk polusa nem illeszkedik hHi-ra, mert
ez csak az erint
ohiperskok eseten van gy. Ezert az hLi projektv egyenes nem
fekszik benne a hHi-ban, tehat egyetlen kozos pontjuk van a P projektv
terben. Ez a metszespont 9.2.13 alapjan K belsejebe esik, mert hHi polusa
k
uls
o pont. A H (L) = L alltas is magatol ertetodik a H -t szarmaztato
harmonikus invol
uci
o defincioja alapjan.
(2): Legyen Z a hHi projektv hipersk polusa [q]-ra nezve. A keresett L egyenest el
o
allt
o projektv egyenesnek az A ponton is es Z-n is at kell haladnia,
teh
at csak L = hA, ZiX lehetseges. Masreszt az gy definialt L hiperbolikus
egyenes nyilv
an megfelel
o is.
10.1.8. Lemma. Tetsz
olegesen adott A, B X, A 6= B pontokhoz talalhato
olyan hiperbolikus t
ukr
ozes, amely A-t es B-t folcsereli.
316
Bizonyt
as : Tekints
uk az hA, Bi projektv egyenes es K metszespontjait, U -t
es V -t. 8.7.10.(4) alapj
an letezik az hA, Bi egyenesen olyan g projektv invol
uci
o, amely A-t B-vel, es U -t V -vel csereli fol. Miutan az {A, B} par es
az {U, V } p
ar nem v
alasztj
ak el egymast, 8.7.10.(6) alapjan ennek az invol
uci
onak ket fixpontja van. A fixpontok elvalasztjak U -t es V -t, ezert egyik
uk
K k
ulsejeben van, legyen ez a fixpont Z. Legyen S a Z pont polarisa, es
tekints
uk a H = S X hiperbolikus hiperskot. A hZ,S harmonikus invol
uci
o az hA, Bi egyenesen 8.7.10.(3) miatt azonos g-vel, ezert a H = hZ,S |X
hiperbolikus t
ukr
ozes felcsereli A-t B-vel.
Megjegyzes. A bizonyt
asban konstrualt H hiperbolikus hiperskra az euklideszi anal
ogia alapj
an u
gy gondolhatunk, mint az A es B pontok felezo
mer
oleges hiperskj
ara. A merolegesseg a konstrukcio alapjan valoban fennall, es a t
avols
ag modellbeli defincioja (10.1.13) utan nyilvanvalo lesz, hogy
H tenyleg felezi az [A, B] szakaszt.
10.1.9. T
etel. A G(X) csoport tranzitvan hat az X halmazon, es a pontok
stabiliz
atora az O(d) ortogonalis csoporttal izomorf.
Bizonyt
as : A tranzitivit
as rogton kovetkezik 10.1.8-bol. A stabilizator azonost
asa celj
ab
ol feltehetj
uk, hogy X a CayleyKlein-modell, es a tranzitivitas
miatt elegend
o az 0 Rd origot fixen hagyo kongruenciakat, azaz a G(X)0
reszcsoportot meghat
arozni G(X)-ben.
A modell euklideszi szimmetriai (projektv kiterjesztes, majd lesz
uktes u
tj
an) G(X)-hez tartoznak, es a Sym (Sd1 ) = O(d) csoportot alkotjak. Ezert
nyilv
an O(d) G(X)0 .
A fordtott ir
any
u tartalmaz
as bizonytasa celjabol tegy
uk fol, hogy a Cayley
Klein-modell valamely f : X X kongruenciajara f (0) = 0. Legyen F
P GL(d+1, R) az f -et sz
armaztato projektivitas. Miutan F -nek 0 fixpontja
es F (Sd1 ) = Sd1 , a 0 pont Sd1 -re vonatkozo polarisa, azaz az Rd ter
ide
alis hiperskja is invari
ans F -nel. Ezert 8.4.7 alkalmazasaval F egy Rd beli (ugyancsak F -fel jel
olt) affinitas projektv kiterjesztese. Ez az F affinitas
az orig
ot fixen hagyja, teh
at linearis. Miutan F (Sd1 ) = Sd1 , a vektorok
norm
aj
at F megtartja, ezert F ortogonalis. Tehat G(X)0 O(d).
317
Megjegyzesek. (1) Figyelj

unk fol arra a parhuzamra, amely a harom klasszikus
geometria (euklideszi, g
ombi es hiperbolikus) transzformacioi csoportjanak a
teren val
o hat
as
aban megmutatkozik. A 10.1.9. Tetelben megfogalmazott tulajdons
ag a 4.2.10. Tetel alapjan az euklideszi terek izometriacsoportjara, es
a 4.7.11. Tetel k
ovetkezteben a gombi terek izometriacsoportjara is ervenyes.
Ez a k
oz
os tulajdons
ag a h
aromfajta klasszikus ter egyenlo mertek
u homo
genit
as
at fejezi ki. A 10.1.8. Lemma es a 10.1.9. Tetel alabbi kovetkezmenyei
is ezeknek a tereknek a rokonsagara utalnak.
(2) A stabiliz
atorok O(d)-vel valo izomorfiaja azt jelenti, hogy a klasszikus
geometri
ak infinitezim
alis meretekben egyformak. Konkretan ez azt jelenti,
hogy a ter valamely pontj

at fixen tarto transzformaciok ugyanolyan jelleg
uek,
ugyan
ugy oszt
alyozhat
ok, ugyanazokat az algebrai tulajdonsagokat mutatjak
f
ol mindh
arom esetben. Peldaul a ket-, illetve haromdimenzios hiperbolikus
geometria eseteben az euklideszi geometria mintajara valamely pont stabiliz
ator
aban az SO(2), illetve SO(3) reszcsoporthoz tartozo kongruenciakat
tekinthetj
uk a hiperbolikus sk, illetve ter e pontot fixen tarto forgatasainak.
10.1.10. Ko
enyek
vetkezm
(1) A G(X) csoportban a hiperbolikus t
ukrozesek generatorrendszert alkotnak: b
armely kongruencia eloallthato legfeljebb d + 1 hiperbolikus
t
ukr
ozes szorzatakent.
(2) Ertelmezz
uk a hiperbolikus terben a zaszlo fogalmat ugyan
ugy, ahogyan
azt az euklideszi ter eseteben a 6.1.15. Peldaban tett
uk. Ekkor a G(X)
csoport egyszeresen tranzitvan hat a zaszlok halmazan.
(3) Minden r
ogztett k mellett barmely ket X-beli k-dimenzios hiperbolikus
alter kongruens.
Bizonyt
as : (1): Feltehetj
uk, hogy X a CayleyKlein-modell. Legyen f
G(X) tetsz
oleges. Ha f (0) = 0, akkor f -et egy Rd -beli ortogonalis transzform
aci
o sz
armaztatja. A 4.3.14. Tetel szerint ez a transzformacio legfeljebb d
darab line
aris t
ukr
ozes szorzata. Ebben a szorzatban mindegyik tenyezo X-re
lesz
uktve hiperbolikus t
ukrozest ad, ezert f eloall legfeljebb d hiperbolikus
t
ukr
ozes szorzatakent. Ha f (0) = a 6= 0, akkor 10.1.6 alapjan valasszunk
olyan hiperbolikus t
ukr
ozest, amelyre (a) = 0, es alltsuk elo a f
kongruenci
at legfeljebb d t
ukrozes szorzatakent. Ezt a szorzatot balrol -val
szorozva f kv
ant el
o
allt
as
at kapjuk.
(2): Most is a CayleyKlein-modellben dolgozunk. Legyen Z0 az origoban
az Rd -beli standard ortonormalt koordinatarendszerhez illesztett zaszlo. Ha
Z tetsz
oleges z
aszl
o X-ben, akkor alkalmas kongruencia a Z-beli felegyenes
kezd
opontj
at
atviszi az orig
oba, majd egy alkalmas O(d)-beli transzformacio
318
Z kepet Z0 -ba. Ezzel a tranzitivitast belattuk, hiszen mindket transzformacio

G(X)-ben van.
Ha egy kongruencia Z0 -t helyben hagyja, akkor csak identikus lehet, hiszen
az orig
o fixpontja, teh
at a kongruencia 10.1.9. szerint O(d)-beli, es O(d)-rol
tudjuk, hogy egyszeresen tranzitv az origobeli zaszlok halmazan.
(3): Nyilv
anval
o m
odon k
ovetkezik (2)-bol.
10.1.11. P
elda (Hiperbolikus eltol
as). Legyen L X hiperbolikus egyenes. Ha Z az hLi projektv egyenesnek a K k
ulsejehez tartozo pontja, es S
a Z pol
aris hiperskja, akkor az hLi egyenest a hZ,S harmonikus invol
ucio
onmag
ara kepezi. Ezert a H = S X hiperskra vonatkozo H hiperbolikus
t
ukr
ozesnel H (L) = L. Ha ket ilyen pontot, Z1 -et es Z2 -t valasztunk, akkor
a ket t
ukr
ozes kompozci
oj
at, a Z2 Z1 kongruenciat az L egyenes menten
t
orten
o hiperbolikus eltol
asnak nevezz
uk X-ben.
10.1.8 alapj
an mag
at
ol ertet
odik, hogy az L egyenes menten torteno hiperbolikus eltol
asokkal L b
armely pontjabol barmely masik pontjaba el lehet jutni.
(Az is igaz, hogy ezek a transzformaciok reszcsoportot alkotnak G(X)-ben,
de ez most meg nem nyilv
anvalo.)
Ertelmezni
szeretnenk a t
avolsagmerest a projektv modellben. A tavolsaggal szemben termeszetes elv
aras, hogy kongruens pontparok tavolsaga egyenl
o legyen, valamint hogy a hiperbolikus egyeneseket a tavolsagmeres a valos
sz
amegyenessel tegye izometrikussa. Az alabbi tetel szerint ezeknek a kvanalmaknak lenyegeben egyfelekeppen lehet eleget tenni.
10.1.12. T
etel. Az X halmazon letezik olyan metrika, amelyre az alabbi
ket feltetel teljes
ul :
(1) invari
ans a G(X) csoport hatasara nezve (azaz X minden kongruenci
aja izometrikus lekepezes),
(2) ha L X hiperbolikus egyenes, akkor az (L, |LL ) metrikus ter izometrikus a standard metrikaval ellatott R szamegyenessel.
Ha 1 es 2 az (1) es (2) felteteleknek megfelelo metrikak X-en, akkor 2 =
= 1 alkalmas konstanssal.
Bizonyt
as : A kv
ant metrika letezeset az alabbi u
n. Cayley-fele tavolsagformula segtsegevel igazoljuk. Legyen A, B X. Ha A = B, akkor termeszetesen (A, B) = 0. Ha A 6= B, akkor legyen U es V az hA, Bi egyenes ket
metszespontja K-val, es definialjuk (A, B)-t a
(A, B) = | ln (U V A B) |
319
keplettel. Miut
an U es V nem valasztja el A-t es B-t, a kettosviszony pozitv (l. 8.6.2), teh
at vehet
o a logaritmusa. A kettosviszony nem lehet 1-gyel
egyenl
o, teh
at a formula pozitv erteket ad. Akar U es V , akar A es B felcserelese a kett
osviszonyt a reciprokara valtoztatja, ezert egyreszt (A, B)
erteke nem f
ugg az U es V jelolesek kiosztasatol, masreszt szimmetrikus
az A es B v
altoz
okban. Ahhoz, hogy valoban metrika legyen, mar csak a
h
aromsz
og-egyenl
otlenseg teljes
ulese sz
ukseges. Ezt joval konnyebb lesz egy
kes
obb t
argyaland
o modell felhasznalasaval ellenorizni, ezert a nem kollinearis pontokra vonatkoz
o esetet k
ulon alltas (l. 10.1.17.(1)) formajaban rogztj
uk, es indokl
as
at egyel
ore f
uggoben hagyjuk. Kollinearis pontharmasokra a
h
aromsz
og-egyenl
otlenseg kovetkezni fog a tetelbeli (2) tulajdonsagbol, amelyet al
abb bebizonytunk.
A G(X)-hat
assal szembeni invariancia bizonytasa celjabol tegy
uk fel, hogy
A0 , B 0 , U 0 , V 0 rendre az A, B, U es V kepei valamely kongruencianal. Ekkor
a (A0 , B 0 )-t defini
al
o formul
aban az {U 0 , V 0 } = hA0 , B 0 i K pontparnak kell
szerepelnie a kongruencia egyenestarto volta miatt. Ezert (A0 , B 0 ) = (A, B)
a kongruencia kett
osviszonytartasabol kovetkezik.
Tekints
uk most a metrika megszortasat valamely L hiperbolikus egyenesre,
bel
atjuk a (2) k
ovetelmeny teljes
uleset. Miutan a kongruenciakra vonatkozo
invarianci
at m
ar tiszt
aztuk, feltehetj
uk, hogy X a CayleyKlein-modell, es
L az els
o koordin
atatengelyen a (1,1) intervallum. Ennek tetszoleges a 6= b
elemeire a Cayley-fele t
avols
agformula szerint

1 + b
a + 1 b + 1 1 + a

= ln
:
ln
.
(a, b) = | ln(1 1 a b)| = ln
1a 1b 1a
1b

Ezert az a : (1,1) R f
uggveny, amelyet a (x) = ln (1 + x)/(1 x)
keplet defini
al, t
avols
agtart
o az L hiperbolikus egyenes es R kozott. Konnyen
ellen
orizhet
o, hogy az y 7 (ey 1)/(ey + 1) f
uggveny a inverze, ezert a
f
uggveny sz
urjektv. Teh
at L valoban izometrikus a szamegyenessel.
R
ater
unk az egyertelm
usegi alltas bizonytasara. Ehhez eloszor a valos szamegyenes al
abbi tulajdons
ag
at gondoljuk meg :
Ha eltol
asinvari
ans metrika az R szamegyenesen, amellyel az (R, ) metrikus ter izometrikus a standard R metrikus terrel, akkor a standard metrika
konstansszorosa.
Legyen f : R R izometria a ket metrikus ter kozott, azaz olyan bijekcio,
amelynel minden x, y R-re (x, y) = |f (x) f (y)|. Feltehetj
uk, hogy f
n
ov
o f
uggveny (peld
aul ha kell, kicserelhetj
uk a (1)-szeresevel), gy x < yra (x, y) = f (y) f (x) ervenyes. Az x 7 (0, x) f
uggveny pozitv x-re
320
eltol
asinvarianci
aja miatt additv az x valtozoban:

(0, x + y) = (x, y) = f (y) f (x) = f (y) f (0) + f (0) f (x) =
= (0, y) + (x,0) = (0, x) + (0, y) .
Ezert alkalmas > 0 konstanssal minden pozitv x-re (0, x) = x, amibol
most m
ar tetsz
oleges x < y eseten (x, y) = (0, y x) = (y x) kovetkezik.
Ezzel a sz
amegyenesre vonatkozo segedalltast belattuk.
Szemelj
uk ki a modell valamely L egyeneset, es tekints
uk 1 es 2 megszort
as
at ezen az egyenesen. A tetelben megkovetelt (2) tulajdonsag miatt a
1 |LL megszort
ast felfoghatjuk mint a szamegyenes standard metrikajat.
Ezen az L menten t
orten
o (X-beli) hiperbolikus eltolasok mint R standard
eltol
asai hatnak. Ezekre nezve 2 |LL is invarians, tehat a segedalltas miatt
2 |LL = L 1 |LL ervenyes alkalmas (L-tol esetleg f
uggo) L konstanssal.
Veg
ul igazoljuk, hogy L valojaban nem f
ugg L valasztasatol. Ez annak a
tenynek a nyilv
anval
o k
ovetkezmenye, hogy X-ben barmely ket egyenes kongruens, es a kongruenci
akra nezve mind 1 , mind 2 invarians.
A tetel alapj
an teh
at a projektv modellben a tavolsagmeres a mertekegyseg
megv
alaszt
asa erejeig egyertelm
u. A mertekegyseget az alabbi defincioval
r
ogztj
uk.
10.1.13. Definci
o (Hiperbolikus t
avols
ag, term
eszetes t
avols
agegys
eg). Tetsz
oleges A, B X pontokra A es B hiperbolikus tavolsagan a
ha A = B
0,
p (A, B) =

1 ln (U V A B) , ha A 6= B es {U, V } = hA, Bi K
2
sz
amot ertj
uk. A p index arra utal, hogy ezt a metrikat a projektv modellben ertelmezt
uk. Az 1/2 szorzo jelenletenek erdekes matematikai hattere
van ; ebben a pillanatban a legegyszer
ubb magyarazata az, hogy ezaltal valik a projektv modell a kes
obb definialando modellekkel izometrikussa. A p
metrik
ahoz tartoz
o t
avols
agegyseget (azaz barmelyik 1 hossz
usag
u hiperbolikus szakaszt) a hiperbolikus ter termeszetes tavolsagegysegenek nevezz
uk.
Megjegyzes. A 10.1.12. Tetel bizonytasaban explicit izometriat mutattunk
az R sz
amegyenes es a CayleyKlein-modellbeli (1,1) atmero kozott. Ha a
modellben a p termeszetes tavolsagot hasznaljuk, akkor az izometria keplete
y 7 (e2y 1)/(e2y + 1) = th y.
t
10.1.14. All
as. A hiperbolikus tavolsag X-en a P projektv terbol orokolt
topol
ogi
at induk
alja.
321
Bizonyt
as : Miut
an a modellek kozti izomorfizmus homeomorfizmus az alaphalmazok k
oz
ott, az
allt
ast elegendo a CayleyKlein-modellre vonatkozoan
ellen
orizni, es eleg abban egyetlen pontnak, peldaul az origonak a kornyezeteit
osszehasonltani. Legyen a CayleyKlein-modell valamely x pontjanak az
orig
ot
ol mert euklideszi t
avolsaga a = kxk, ekkor a 10.1.12 bizonytasahoz
hasonl
o sz
amol
assal
1
1+a
1
.
p (0, x) = ln(1 1 0 a) = ln
2
2
1a
Err
ol a f
uggvenyr
ol l
atszik, hogy a 0 alkalmas kornyezeteben alkalmas c1 es c2
pozitv konstansokkal erteke c1 a es c2 a kozott marad. Ezert a ket metrika (p
es az euklideszi) az orig
onak ugyanazokat a kornyezeteit szarmaztatja.
10.1.15. Definci
o (Hiperbolikus sz
og). Legyen M es N ket felegyenes
az X projektv modellben, amelyek kozos kezdopontja az A pont. Az M
es N
altal bez
art sz
oget a kovetkezokeppen ertelmezz
uk. Valasszunk olyan
f izomorfizmust X es a CayleyKlein-modell kozott, amelynel az A pont
az orig
oba ker
ul. Az M es N felegyenesek kepe, f (M ) es f (N ), ennel az
izomorfizmusn
al ket, az orig
obol kiindulo felig nylt egysegszakasz az Rd koordin
ataterben. Az ezek
altal bezart szoget nevezz
uk M es N szogenek. A
definci
o korrektsegenek tisztazasa celjabol valasszunk egy masik g izomorfizmust, amelyre szinten g(A) = 0, es ellenorizz
uk, hogy g segtsegevel ugyanazt
a sz
oget kapjuk. Val
oban, a 10.1.9. Tetel stabilizatorrol szolo alltasa miatt
az M -b
ol es N -b
ol
all
o felegyenespar g-nel keletkezo kepe csak egy (az egysegg
omb belsejere megszortott) ortogonalis transzformacioban (nevezetesen,
g f 1 -ben) ter el az f szerinti keptol, ezert g(M ) es g(N ) kozott a szog
ugyanakkora, mint f (M ) es f (N ) kozott.
A hiperbolikus sz
og nyilv
anvaloan invarians a modell kongruenciaira nezve.
Az euklideszi ter egysegg
ombjere vonatkozo polaritasra (l. 9.2.5) hivatkozva
r
ogt
on l
athat
o, hogy ha az X-beli L egyenes meroleges a H hiperbolikus
hiperskra a 10.1.6. definci
o ertelmeben, tovabba M H es N L a H L
metszespontb
ol indul
o felegyenesek, akkor M es N szoge 10.1.14 ertelmeben
is /2.
Ket metsz
o egyenes hajl
asszoget az euklideszi geometriaban hasznalatos definci
o mint
aj
ara ertelmezz
uk : a metszespontbol indulo felegyenesek koz
ul
v
alasztunk egyet-egyet, es az altaluk bezart (legfeljebb) ketfele szog koz
ul a
kisebbet (nem nagyobbat) tekintj
uk.
A hiperbolikus terben h
arom nem kollinearis pont haromszoget feszt ki. Beszelhet
unk a h
aromsz
og sz
ogerol mint valamely cs
ucsbol kiindulo, a masik
ket cs
ucson
athalad
o ket felegyenes altal bezart szogrol. Az alabbi tetelt egy
m
asik fajta modell appar
atusaval fogjuk kesobb bebizonytani (l. 10.3.21),
egyel
ore bizonyt
as nelk
ul hasznaljuk fol.
322
10.1.16. T
etel (Hiperbolikus koszinuszt
etel) Legyenek az X-beli ABC
h
aromsz
og oldalai a = p (B, C), b = p (C, A) es c = p (A, B), valamint
legyen az A cs
ucsn
al lev
o szog. Ekkor
ch a = ch b ch c sh b sh c cos .
10.1.17. K
ovetkezm
enyek
(1) Ha az A, B, C X pontok nem illeszkednek egy hiperbolikus egyenesre,
akkor p (A, B) + p (A, C) > p (B, C).
(2) Hiperbolikus dereksz
og
u haromszogben az atfogo hosszabb barmelyik
befog
on
al.
(3) Ha az (X, p ) metrikus ter egy f izometriaja egy H X hiperbolikus
hiperskot pontonkent fixen hagy, akkor vagy f = idX , vagy f = H .
Bizonyt
as : (1): 10.1.16. jel
oleseivel < miatt cos > 1, ezert a tetelbol
ch a < ch b ch c + sh b sh c = ch (b + c), es gy a < b + c kovetkezik.
(2): Ha 10.1.16-ban = /2, akkor ch a = ch b ch c > ch b, amibol a > b
k
ovetkezik.
(3): Legyen A X H tetszoleges pont. Bocsassunk merolegest 10.1.7-re
hivatkozva az A pontb
ol H-ra, legyen ez az L hiperbolikus egyenes, es legyen B a d
ofespontja. Tetsz
oleges tovabbi C H, C 6= B ponttal az [A, C]
szakasz az ABC dereksz
og
u haromszog atfogoja, ezert (2) alapjan p (A, B) <
< p (A, C). Azt kaptuk teh
at, hogy tetszoleges A ponthoz egyertelm
uen letezik H-ban hozz
a legk
ozelebbi pont, megpedig az A-n athalado L meroleges
egyenes d
ofespontja. Miut
an f a H hiperskot pontonkent fixen tartja, ebbol
az k
ovetkezik, hogy f (A)-hoz ugyanaz a dofespont tartozik, mint A-hoz, azaz
f (A) L. Az L egyenesen csak olyan pont johet szoba mint f (A), amelynek
a B-t
ol mert t
avols
aga p (A, B)-vel egyenlo. Ha A
/ H, ket ilyen pont van:
A es H (A). Ak
armelyik eset all is fonn, az f folytonossaga miatt barmely
A ponttal egy
utt az A pont egy egesz kornyezeteben f -nek egybe kell esnie
idX -szel, illetve H -val. A H szerinti felterek osszef
uggo volta miatt ezert f
egy egesz felteren egybeesik idX -szel, illetve H -val, es akkor ez nyilvan az
egesz X-en is gy van.
10.1.18. T
etel Az (X, p ) metrikus ter izometriai azonosak az X projektv
modell kongruenci
aival.
Bizonyt
as : Egyfel
ol 10.1.12.(1) eppen azt jelenti, hogy G(X) I(X, p ).
A fordtott tartalmaz
as bizonytasa celjabol pedig a 8.7.5. Lemmara es a
10.1.10.(2) K
ovetkezmenyre hivatkozva elegendo egyreszt azt belatni, hogy
(X, p ) izometri
ai a z
aszl
okat zaszlokba viszik, masreszt azt, hogy ha egy
izometria egy z
aszl
ot
onmag
ara kepez, akkor identikus.
323
El
osz
or is a szigor
u h
aromszog-egyenlotlensegbol es az egyenesek R-rel izometrikus volt
ab
ol k
ovetkezik, hogy az izometriak a modell egyeneseit egyenesekbe kepezik, es meg
orzik rajtuk a pontok elvalasztasat. Ebbol a dimenzio
szerinti indukci
oval k
onnyen ellenorizheto, hogy a hiperbolikus alterek es a
benn
uk fekv
o felterek kepe is ugyanilyen jelleg
u halmaz. Ezert zaszlo kepe
z
aszl
o.
Legyen Z = (F1 , F2 , . . . , Fd ) zaszlo X-ben (azaz minden k < d -re Fk felter
abban a k-dimenzi
os hiperbolikus alterben, amely az Fk+1 felteret hatarolja),
es tegy
uk fel, hogy az f I(X, p ) izometrianal f (Z) = Z. Arra akarunk
ebb
ol k
ovetkeztetni, hogy f = idX . Ehhez k szerinti indukcioval minden k-ra
bel
atjuk, hogy f identikus az Fk -t tartalmazo k-dimenzios alteren. Ez k = d
eseten eppen azt jelenti, hogy f = idX .
A k = 1 esetben a 10.1.12.(2) feltetelbol kovetkezik, hogy f valoban identikus
az F1 felegyenesen, mert a valos szamegyenes egy felegyenesenek az identitas
az egyetlen izometri
aja. Az indukcios lepesben 10.1.17.(3)-at lehet alkalmazni a soron k
ovetkez
o alterre mint megfelelo dimenzioj
u projektv modellre
vonatkoztatva.
10.1.19. Definci
o (Ide
alis hat
ar, v
egtelen t
avoli pont). Az X projektv
modellt defini
al
o m
asodrend
u hiperfel
ulet K kephalmazat szokas a modell
ide
alis hat
ar
anak nevezni, es X-szel jelolni. Elemeit a modell vegtelen tavoli
(vagy ide
alis) pontjainak nevezz
uk.
A termeszetes topol
ogi
aval ellatott P valos projektv terben a X halmaz
topologikus ertelemben val
oban az X P nylt halmaz hatara, es homeomorf az Sd1 g
ombbel, az X = X X lezaras pedig a d-dimenzios zart
g
ombtesttel.
Ha Y X hiperbolikus alter, akkor Y = Y X az Y idealis hatara. Az X
vegtelen t
avoli pontjai k
oz
ul Y elemeirol azt mondjuk, hogy az Y alterhez
tartoznak.
Vegy
uk eszre, hogy b
armely X-beli egyenesnek pontosan ket vegtelen tavoli
pontja van, tov
abb
a hogy X barmely ket k
ulonbozo akar kozonseges, akar
vegtelen t
avoli pontj
ahoz egyertelm
uen lehet olyan hiperbolikus egyenest
tas ertelemtal
alni, amelyhez ez a ket pont hozzatartozik. A 10.1.7.(2) All
szer
u kiterjesztesevel az X-beli hiperskokra X pontjaibol is egyertelm
uen
lehet mer
oleges egyenest bocsatani.
Megjegyzes. A projektv modellek kozti izomorfizmusok termeszetes modon
ertelmezve vannak az egesz X lezarason, es ott homeomorfizmusok. Az X
hiperbolikus metrik
aja viszont nem terjesztheto ki az idealis hatarra : megmutathat
o, hogy (d 2 eseten) X-en nem letezik olyan, a topologiajat
induk
al
o metrika, amely invarians G(X) hatasara nezve.
324
A modell ide
alis hat
ara es annak viselkedese a modell izometriai soran lenyegeben minden, a hiperbolikus terrel kapcsolatos informaciot magaban hordoz.
Ez annak k
osz
onhet
o, hogy a X halmazbol ki lehet valasztani egy projektv
b
azist a befoglal
o P ter sz
amara, es a modell barmely izometriajat egyertelm
uen meghat
arozza, hogy ez a bazis hova ker
ul. A hiperbolikus sk eseteben,
azaz amikor d = 2, a K k
upszeleten 9.4 szerint a projektv egyenes strukt
ur
aja a termeszetes (azaz a G(X)-hatasra nezve invarians) strukt
ura. Az
altal
anos esetben ennek a strukt

uranak a feldertese vezet el a modellek kovetkez
o tpus
ahoz.
10.2. Konform modellek

Legyen ebben a szakaszban E d-dimenzios euklideszi ter, ahol d 1. A most
t
argyaland
o modellek konstrukciojaban a ter inverzv geometriaja donto szerepet j
atszik. Emlekeztet
unk arra, hogy E + jeloli az E ter inverzv bovteset
(l. 5.3.1). Legyen K E r
ogztett hipergomb. A K gombot felfoghatjuk mint
egy az el
oz
o szakaszban el
ort tpus
u q kvadratikus alak kephalmazat a P =
altal a K gomb X-szel jelolt belsejen a d-dimenzios
= E projektv terben. Ez
hiperbolikus geometria projektv modellje all elo, es tekinthetj
uk a G(X) =
= I(X, p ) izometriacsoport hatasat a modell K = X idealis hataran. A
k
ovetkez
o modell, az u
n. Poincare-fele gombmodell konstrukciojaban ezt a
csoporthat
ast megtartjuk, de K belsejeben az elozotol eltero modon ertelmezz
uk a modell strukt
ur
aj
at.
10.2.1. T
etel. d 2 eseten a G(X) csoport hatasa a K halmazon azonos az
M(K) M
obius-csoport hat
asaval (l. 5.3.2). Specialisan G(X)
= M(K).
Bizonyt
as : G(X) hat
as
at a K halmazon u
gy ertelmezt
uk, hogy egy f :
: X X hiperbolikus kongruenciahoz eloszor az ot szarmaztato (es egyertelm
uen letez
o) F : P P projektivitast rendelt
uk, majd az F |K megszortast
tekintett
uk.
Ha f = H G(X) hiperbolikus t
ukrozes egy H X hiperbolikus hiperskra, akkor definci
o szerint a hozza tartozo F harmonikus invol
ucio P -ben,
megpedig F = hZ,hHi , ahol Z a hHi hipersk polusa K-ra nezve. Ezert F |K
g
ombi t
ukr
ozes K-ban a hHi K gombre vonatkozoan (l. 5.2.14). Mivel
a G(X) csoportban 10.1.10.(1) szerint a hiperbolikus t
ukrozesek generatorrendszert alkotnak, G(X) hatasa K-n az a transzformaciocsoport, amelyet a
K-beli g
ombi t
ukr
ozesek generalnak, vagyis az M(K) Mobius-csoport.
Megjegyzes. A tetelhez sz
ukseges volt feltenni, hogy a ter dimenzioja legalabb
2, hiszen a M
obius-csoportot a 0-dimenzios gombok eseteben nem ertelmezt
uk, es nem is lehetne u
gy ertelmezni, hogy a tetel igaz legyen. Ez az oka
325
annak is, hogy a most t

argyalando modell bizonyos tulajdonsagait az egydimenzi
os esetben m
askepp kell kezelni, mint az egynel magasabb dimenzio
eseteben.
10.2.2. Definci
o (A Poincar
e-f
ele g
ombmodell illeszked
esi strukt
ur
aja). A Poincare-fele g
ombmodell (illetve kormodell, ha d = 2) alaphalmaza a K hiperg
omb belseje, tehat azonos a K-hoz tartozo projektv modell
X alaphalmaz
aval. Ha 1 k d 1, akkor k-dimenzios alternek nevez
unk
minden olyan G X alakban eloallo reszhalmazt, ahol G olyan k-dimenzios
g
omb vagy affin alter, amely merolegesen metszi a K hipergombot.
Miut
an az X alaphalmazon ketfele modellt is ertelmez
unk, es a ketfele ertelemben vett alterek k
ul
onb
oznek egymastol, az egyertelm
u fogalmazas erdekeben a Poincare-fele modellhez tartozo altereket ebben a szakaszban, amg
ezt a ket modellt hasonltjuk ossze P-altereknek nevezz
uk.
Allapodjunk meg egyreszt abban, hogy maga az E ter is merolegesen metszi

K-t, m
asreszt abban is, hogy egy 0-dimenzios gomb vagy affin alter (azaz
E + -beli pontp
ar) akkor es csak akkor meroleges K-ra, ha a K-ra vonatkozo
inverzi
o a ket pontj
at f
olcsereli. Ezaltal a P-alterek fenti defincioja ertelemmel br a k = d es k = 0 esetekben is. Termeszetesen az egyetlen d-dimenzios
P-alter maga az X alaphalmaz, mg a 0-dimenziosak az alaphalmaz egyelem
u
reszhalmazai, amelyeket a ter pontjaival azonostunk.
A Poincare-fele g
ombmodellben az egydimenzios P-altereket P-egyeneseknek,
a ketdimenzi
osakat P-skoknak, a (d 1)-dimenziosakat P-hiperskoknak hvjuk.
Megjegyzes. A szok
asos illeszkedesi es rendezesi tulajdonsagok most kevesbe
nyilv
anval
oak, mint a projektv modell eseteben. Mar az az alapveto teny
is, hogy b
armely ket k
ul
onbozo ponton at egyetlen P-egyenes halad, bizonyt
ast igenyel. Ezeket a tulajdonsagokat azaltal tisztazzuk, hogy megadunk egy
X X bijektv lekepezest, amely a projektv modell illeszkedesi strukt
uraj
at
atrakja a Poincare-fele g
ombmodell illeszkedesi strukt
urajara. A Poincaremodell tov
abbi strukt
uraelemeit is annak szem elott tartasaval ertelmezz
uk,
hogy ez a lekepezes izomorfizmus legyen a ket modell kozott.
326
10.2.3. Definci
o (A lek
epez
es). Helyezz
uk el az E euklideszi teret mint
e
hiperskot egy eggyel nagyobb dimenzioj
u E euklideszi terben; a konkretsag
e = E R. Tekints
e
e hipergombot,
kedveert legyen peld
aul E
uk E-ben
azt a K
amely k
oz
os k
ozeppont
u es egyenlo sugar
u K-val, es legyen

e E (0, +) ,
Y =K
vagyis az a fels
o felterbe es
o d-dimenzios nylt felgomb, amelynek K a hatara.
e E az ortogon
Jel
olje p : E
alis vettest az E hiperskra, ekkor p | Y bijektven
kepezi az Y z
art felg
omb
ot az X zart gombtestre.
e hiperg
Legyen D a K
omb deli polusa, vagyis D = (C, 1) E R, ahol
e E + a D kozeppont
C a K k
ozeppontja. Jel
olje v : K
u sztereografikus
vettest. Ekkor a
= (v | Y ) (p | Y )1 : X X
es a = (v | Y ) (p | Y )1 : X X
lekepezes homeomorf m
odon kepezi az X nylt, illetve az X zart gombtestet
saj
at mag
ara, emellett | K = idK .
t
10.2.4. All
as. A lekepezes izomorfizmus a projektv modell es a Poincaremodell illeszkedesi strukt
ur
ai kozott.
Bizonyt
as : Csak azt kell ellenorizni, hogy ha M X k-dimenzios hiperbolikus alter a projektv modellben, akkor (M ) szinten k-dimenzios P-alter
a Poincare-modellben. Ez k = 0 es k = d eseten nyilvanvalo, gyfeltehetj
uk, hogy 1 k d 1. Az elso lepesben keletkezo (p | Y )1 M halmaz
k-dimenzi
os z
art felg
omb, amelyet a (k + 1)-dimenzios FM = hM i [0, +)
e hipergombbol. Miutan hFM i E, ez a felgomb
affin felter metsz ki a K
mer
olegesen metszi K-t. Tudjuk, hogy a v sztereografikus vettes gomb- es
sz
ogtart
o, tov
abb
a a K halmazt helyben hagyja. Ezert ennek a felgombnek
a v-nel sz
armaz
o kepe, a M = (M ) halmaz, egy a K-t merolegesen
metsz
o k-dimenzi
os E-beli gombnek vagy affin alternek az X-be eso resze,
teh
at egy k-dimenzi
os P-alter lezarasa.
t
A 10.2.4. All
as k
ovetkezmenyekent az illeszkedessel es a rendezessel kapcsolatos projektv modellbeli fogalmakat a lekepezes segtsegevel atvihetj
uk a
Poincare-fele g
ombmodellre. Beszelhet
unk tehat szakaszokrol, felegyenesekr
ol, felskokr
ol, felterekr
ol, szogtartomanyokrol, haromszogekrol, stb. ebben
a modellben is.
10.2.5. Definci
o (A Poincar
e-f
ele g
ombmodell kongruenci
ai). Tegy
uk fel el
osz
or, hogy d 2, a d = 1 esetet k
ulon fogjuk targyalni. Tekints
uk a K hiperg
omb M
obius-transzformacioinak E + -ra torteno Poincarekiterjeszteset (l. 5.3.9), azaz a pE
v homomorfizK : M(K) M(E) injekt
must. A kiterjesztett M
obius-transzformaciok K belsejet onmagara kepezik,
327
ezert vehetj
uk az X-re val
o lesz
uktes
uket. Az gy nyert lekepezeseket tekintj
uk a Poincare-fele g
ombmodell kongruenciainak.
A kongruenci
ak csoportja d 2 eseten tehat az M(K) Mobius-csoport, amely
a

: A 7 pE
( M(K), A X)
K () (A)
szab
aly szerint hat a modell alaphalmazan.
Legyen most d = 1. Ilyenkor a Poincare-modell illeszkedesi strukt
uraja azonos a projektv modell illeszkedesi strukt
urajaval. Defincio szerint tekints
uk az egydimenzi
os projektv modell kongruenciait egy
uttal az egydimenzios
Poincare-fele g
ombmodell kongruenciainak.
or,
10.2.6. P
elda (Tu
oz
es a Poincar
e-modellben). Tegy
uk fel elAlsz
kr
hogy d 2. Ha H X hiperbolikus hipersk a projektv modellben, akkor a
H t
ukr
ozes K-n g
ombi t
ukrozest szarmaztat (l. 10.2.1). A gombi t
ukrozesek
Poincare-kiterjesztesei az E + inverzv terben hiperskra vonatkozo t
ukrozesek vagy inverzi
ok aszerint, hogy K kozeppontja illeszkedik-e H-ra vagy sem.
Ezert ha a Poincare-fele g
ombmodellben tekint
unk egy G X P-hiperskot,
akkor a r
a vonatkoz
o modellbeli t
ukrozes azonos a G | X transzformacioval,
ahol G euklideszi t
ukr
ozes, ha G tartalmazza K kozeppontjat (es gy hipersk E + -ban), egyebkent pedig a K-t merolegesen metszo G hipergombre
vonatkoz
o inverzi
o.
Ha d = 1, akkor H pont X-ben. A projektv modellben a 10.1.5 Peldaban
m
ar ertelmezt
uk a H-ra vonatkozo t
ukrozest, tekints
uk ugyanezt a lekepezest
t
ukr
ozesnek az egydimenzi
os Poincare-modell ertelmeben is. A H hipersk
p
olusa a Z E + pont, es a hZ,H harmonikus invol
ucio 8.7.10.(7) miatt azonos
az E + inverzv egyenesen a {Z, H} pontparra vonatkozo inverzioval (illetve
t
ukr
ozessel, ha Z = , azaz ha H az X nylt intervallum kozeppontja). A
10.2.2-beli meg
allapod
assal osszhangban ez egy K-ra meroleges (0-dimenzios)
g
ombre vonatkoz
o inverzi
o.
10.2.7. T
etel. A Poincare-fele gombmodell kongruenciai pontosan a f
1 : X X lekepezesek, ahol f : X X a projektv modell kongruenciain fut vegig.
Bizonyt
as : Tudjuk, hogy a ket modell kongruenciacsoportja izomorf, sot az
egydimenzi
os esetben defincio szerint azonosak, a d 2 esetben pedig a
10.2.1. Tetel szerint a K hipergombre valo megszortas azonostja oket. Ezert
elegend
o azt bel
atni, hogy az f 7 f 1 megfeleltetesnel a projektv
modell t
ukr
ozesei a Poincare-modell t
ukrozeseibe mennek at, hiszen ezek a
t
ukr
ozesek gener
alj
ak a megfelelo kongruenciacsoportokat.
Legyen teh
at H G(X) hiperbolikus t
ukrozes, ahol H X hipersk a
projektv modellben. Azt
alltjuk, hogy H 1 egy E-beli Mobius-
328
transzform
aci
o megszort
asa X-re. (Ha ez gy van, akkor persze csak a (H)
P-hiperskra vonatkoz
o t
ukrozes lehet a Poincare-modellben.)
A lekepezes = (v | Y ) (p | Y )1 defincioja alapjan a H 1 transzform
aci
ot ket lepesben
alltjuk elo, eloszor a (p | Y )1 , majd a v | Y vettessel
konjug
aljuk H -t. Bel
atjuk, hogy mindket lepesben Mobius-transzformaciot
kapunk (pontosabban annak Y -ra, illetve X-re valo megszortasat).
A projektv modellbeli H hiperbolikus t
ukrozest a hZ,hHi : E E harmonikus invol
uci
o sz
armaztatja, ahol Z E a hHi hipersk polusa K-ra
e = E R euklideszi ter
nezve. Az els
o lepesben vegy
uk eszre, hogy az E
e
projektv lez
ar
as
aban a (Z,0) pont K-ra vonatkozo polarisa a hH Ri hipersk, azaz az E-re mer
olegesen alltott, H-t tartalmazo hipersk. Ezert a
(p | Y )1 H (p | Y ) lekepezes a h(Z,0),hHRi harmonikus invol
ucio megszoe
rt
asa Y -ra, azaz egy K-beli
gombi t
ukrozesnek (megpedig az F | K gombi
t
ukr
ozes Poincare-kiterjesztesenek) a megszortasa. A masodik lepesben pedig azert marad M
obius-transzformacio az eredmeny, mert sztereografikus
vettessel konjug
alunk.
10.2.8. K
ovetkezm
eny. Ha d = 1, akkor az f 7 f 1 lekepezes
automorfizmus a G(X) csoportban.
Bizonyt
as : Az egydimenzi
os esetben a ket modell kongruenciai azonosak, es
a 10.2.7. Tetel szerint ilyenkor is felelteti meg oket egymasnak.
10.2.9. Definci
o (A Poincar
e-f
ele g
ombmodell metrik
aja). Tetszoleges A, B X pontokra definialjuk a modellbeli tavolsagot a
(
k (A, B) =
0,
ha A = B

ln (U V A B) , ha A 6= B
formul
aval, ahol az A 6= B esetben az U es V pontokat az A-n es B-n athalad
o, K-t mer
olegesen metszo kor vagy egyenes metszi ki K-bol, (U V A B)
pedig a negy pont k
ori kett
osviszonyat jeloli. (A k jelolesben a k index arra utal, hogy ez a metrika konform modellhez tartozik, l. a 10.2.13 utani
els
o megjegyzest.) Miut
an a kori kettosviszonyt a Mobius-transzformaciok
9.4.21 szerint megtartj
ak, a k tavolsagf
uggveny invarians a Poincare-modell
kongruenci
aira nezve. Nem kell ellenorizn
unk, hogy a k f
uggveny valoban
metrika az X halmazon, mert ez (es az is, hogy X-nek az euklideszi terbol
or
ok
olt topol
ogi
aj
at sz
armaztatja) azonnal kovetkezik az alabbi 10.2.11. Te
telb
ol 10.1.12-re es 10.1.14-re hivatkozva. A tetelt egy lemmaval kesztj
uk elo,
amely a lekepezesnek a kettosviszonnyal szembeni viselkedeserol szol.
329
10.2.10. Lemma. Tekints

uk a lekepezesnek az egydimenzios Cayley
Klein-modellhez tartoz
o v
altozatat, azaz a : (1,1) (1,1) lekepezest.
Ha a, b (1,1) tetsz
oleges k
ulonbozo pontok, akkor
1 1 (a) (b)
2
= (1 1 a b) .
Bizonyt
as : Nezz
uk az R2 -beli egysegkort, amelynek az elso koordinatatengelyen fekv
o nylt
atmer
oje a szoban forgo (1,1) intervallum. Az elso tengelyre
t
orten
o mer
oleges vettes inverze az (x,0) pontot a felso felkor (x, 1 x2 )
pontj
aba viszi, a (0, 1) deli polusbol torteno kozeppontos vettes pedig a
fels
o felk
or (x, y) pontj
at az x/(1 + y),0 pontba kepezi. Ezekbol
(x) =
.
1 + 1 x2
Eleg bel
atni, hogy b
armely x (1,1)-re a (1 1 x) osztoviszony a (1 1 (x))
oszt
oviszony negyzetevel egyenlo, hivatkozhatunk ugyanis a kettosviszony
8.6.6.(2)-beli kisz
amt
as
ara az osztoviszonybol. Az osztoviszony defincioja
alapj
an (1 1 x) = (1 + x)/(1 x), es ezzel
x
1+

1 + (x)
1+x
1 + 1 x2
1 1 (x) =
=
=
.
x
1 (x)
1x
1
1 + 1 x2
Ennek a negyzete val
oban (1 + x)/(1 x)-szel egyenlo.
10.2.11. T
etel. Tetsz
oleges A, B X pontokra

k (A), (B) = p (A, B) ,
azaz a lekepezes izometria a ket modell kozott.
Bizonyt
as : Feltehet
o, hogy K az Rd koordinatater origo kor
uli egyseggombje, azaz a projektv modell a CayleyKlein-modell. A metrikak invarianciaja
miatt azt is feltehetj
uk, hogy A pont es B az elso koordinatatengely a, illetve b koordin
at
aj
u pontjai, ahol 1 < a, b < 1. Ekkor (A) es (B) szinten
az els
o koordin
atatengelyen vannak, es koordinataik a 10.2.10. Lemmaban
szerepl
o (a), illetve (a) szamok.
2

A lemm
ab
ol 1 1 (A) (B) = 1 1 A B kovetkezik, amibol logaritmusokra
atterve a tetel
allt
asat kapjuk.
Megjegyzes. A elkepezesre a (1,1) intervallum eseteben explicit kepletet
kaptunk a 10.2.10. Lemma bizonytasaban. Erdemes

ezt a kepletet a th1 :
: (1,1) R lekepezessel, amely izometria a projektv modell metrikaja es
330
a sz
amegyenes k
oz
ott,
atrakni R-re. Az x = th t jelolest hasznalva

th1 (x)
th1
th1
x
th t
p
= th1
=
2
1+ 1x
1 + 1 th2 t
2 sh 2t ch 2t
t
th t
sh t
= .
= th1
= th1
2 t
1
ch t + 1
2
1 + ch t
2 ch 2
Teh
at a lekepezesnek a sz
amegyenesen az 1/2-del valo szorzas felel meg.
A Poincare-modell soron k
ovetkezo, legnevezetesebb tulajdonsaga annak a
k
or
ulmenynek a k
ozvetlen folyomanya, hogy a modell kongruenciai szogtarto
transzform
aci
ok az alaphalmazon.
10.2.12. Definci
o (Sz
og a Poincar
e-f
ele g
ombmodellben). Ha M es
N ket k
oz
os kezd
opont
u P-felegyenes, akkor M es N szoget mint a 1 (M )
es 1 (N ) projektv modellbeli felegyenesek altal bezart hiperbolikus szoget
ertelmezz
uk.
Ez
altal a lekepezes sz
ogtarto a ket modell kozott.
10.2.13. T
etel. Legyen M es N ket kozos kezdopont
u P-felegyenes a Poincaremodellben. Ekkor M es N szoge egyenlo az euklideszi szog
ukkel, vagyis az
E euklideszi terben annak a ket erinto felegyenesnek a szogevel, amelyeket a
k
oz
os kezd
opontban az M es N korvekhez (illetve esetleg egyenes intervallumokhoz) h
uzunk.
Bizonyt
as : Ha a k
oz
os kezd
opont eppen K kozeppontja, akkor a hiperbolikus
sz
og 10.1.15-beli definci
oja alapjan igaz az alltas. Ha nem, akkor vigy
uk at
a ket P-felegyenest a Poincare-modell alkalmas kongruenciajaval ilyen helyzetbe. Miut
an a kongruenci
ak szogtartok a modellbeli ertelemben is es az
euklideszi ertelemben is, a modellbeli szog egyenlo az euklideszi szoggel az
eredeti helyzetben is.
Megjegyzesek. (1) A Poincare-fele gombmodellt gyakran a hiperbolikus geometria (egyik) konform modelljenek nevezik. Konform lekepezesnek altalaban
a sz
ogtart
o lekepezeseket (peldaul a Mobius-transzformaciokat) hvjak. A modellre vonatkoz
oan a konform jelzo arra a szogtartasi tulajdonsagra utal, amit
a 10.2.13. Tetel mond ki. Ha az euklideszi ter reszhalmazakent alltunk elo
egy modellt, akkor annak szogtarto volta azt jelenti, hogy a szogek modellbeli
merteke egyenl
o az euklideszi terben mert szogekkel.
(2) Ha a Poincare-fele g
ombmodellt valamely Mobius-transzformacioval egy
m
asik alaphalmazra kepezz
uk, es a strukt
ura minden elemet ezzel a transzform
aci
oval
atvissz
uk az u
j alaphalmazra, akkor magatol ertetodo modon
u
jabb, az el
oz
ovel izomorf modellt kapunk, amely tovabbra is szogtarto lesz.
331
Az al
abbiakban ilyen m
odon szarmaztatjuk a konform modellek tovabbi ket
v
altozat
at.
(3) Erdemes
arra f
olfigyelni, hogy a Poincare-fele gombmodellben a P-alterek
nem automatikusan a modell alacsonyabb dimenzioj
u valtozata szerinti strukt
ur
at viselik. Ez gy van a K-bol affin alter altal kimetszett (vagyis a modellg
omb k
ozeppontj
at tartalmazo) hiperbolikus alterek eseteben, a tobbire vonatkoz
oan viszont csak a (2)-beli elven mondhatjuk, hogy azok onmagukban
tekintve is modellek.
10.2.14. Definci
o (Poincar
e-f
ele f
elg
ombmodell). A lekepezes definci
oj
aban (l. 10.2.3) bevezett
uk az Y koztes halmazt, amelyre most atvihet
j
uk a modell strukt
ur
aj
at. Az Y alaphalmaz tehat d-dimenzios nylt felgomb.
A strukt
ura sz
armaztat
as
ara akar a (p | Y )1 : X Y , akar a (v | Y )1 :
: X Y lekepezest haszn
alhatjuk; az elso esetben az X-en ertelmezett
projektv modellb
ol, a m
asodikban az X-en ertelmezett Poincare-modellbol
kapjuk ugyanazt a strukt
ur
at Y -on. A hiperbolikus geometria gy konstrualt
modelljet Poincare-fele felg
ombmodellnek nevezz
uk.
A felg
ombmodellben a hiperbolikus alterek maguk is nylt felgombok, amelyeket az E-re mer
oleges affin alterek metszenek ki Y -bol. A modell kongruenciait a d 2 esetben u
gy is kaphatjuk, hogy a K gomb Mobius-transzformacioie g
nak a K
ombre t
orten
o Poincare-kiterjeszteset szortjuk meg Y -ra. Speciae olyan gombi t
lisan a hiperskokra vonatkozo t
ukrozeseket K
ukrozesei szol+
g
altatj
ak, amelyekhez az E hiperskban fekvo cs
ucs
u erintok
up tartozik. A
felg
ombmodell metrik
aj
at ugyanaz a 10.2.9-beli formula adja, mint az X-beli
Poincare-modell eseteben. Veg
ul, miutan a (v | Y )1 : X Y izomorfizmus
konform lekepezes X es Y k
ozott, a felgombmodell is szogtarto modell.
10.2.15. Definci
o (Poincar
e-f
ele f
elt
ermodell). Valasszunk egy P K
pontot es tekints
unk (tetsz
olegesen valasztott P kor
uli alapgombbel) egy :
: E + E + inverzi
ot. Ez az inverzio K-t egy H + E + affin hiperskba
viszi, az X halmazt pedig a H szerinti egyik nylt felterbe. Masoljuk at
segtsegevel az X-en adott Poincare-fele gombmodell strukt
urajat az U =
= (X) felterre. Az inverzi
o szogtarto volta miatt ilyen modon a hiperbolikus
geometria u
jabb sz
ogtart
o modelljet kapjuk, a Poincare-fele feltermodellt.
Vil
agos, hogy a inverzi
o helyett barmely olyan E + -beli Mobius-transzformaci
ot is haszn
alhattunk volna, amelynel K egy pontja a pontba ker
ul.
A feltermodell hiperbolikus alterei a H hiperskot merolegesen metszo gomb
oknek es affin altereknek az U -ba eso reszei, amelyek gy tehat vagy nylt
felg
omb
ok, vagy nylt felterek valamely H-ra meroleges affin alterben. A legal
abb 2-dimenzi
os esetben a kongruenciak H Mobius-transzformacioibol szarmaznak Poincare-kiterjesztes, majd U -ra torteno lesz
uktes u
tjan. A metrikat
332
a 9.4.21. Tetel miatt itt is a 10.2.9-beli keplet definialja. A Poincare-fele feltermodell kanonikus v
altozataban alaphalmaz gyanant az Rd -beli
U = { x = (x1 , . . . , xd ) Rd : xd > 0 }
fels
o felteret v
alasztjuk, amelynek az Rd1 Rd hipersk a hatara. A modell
ide
alis hat
ara ilyenkor teh
at az (Rd1 )+ inverzv ter, izometriacsoportja az
d1
M
M
obius-csoport.
10.2.16. P
eld
ak. A Poincare-fele feltermodell a d = 2 es a d = 3 esetben
k
ozvetlen kapcsolatot teremt egyfelol a hiperbolikus sk- es tergeometria, masfel
ol a val
os, illetve komplex projektv egyenes geometriaja kozott. Ennek a
kapcsolatnak a ler
as
ahoz mindket esetben a fenti kanonikus koordinatazas
u
modellt haszn
aljuk.
Legyen d = 2. A 8.7.4.(1). Tetel alapjan az R+ idealis hatar Mobiustranszform
aci
oi pontosan a projektv transzformaciok az R = R+ val
os projektv egyenesen, es gy a hiperbolikus sk izometriacsoportja a
P GL(2, R) projektv csoporttal azonos. Ha a modellt magaban foglalo
R2 skot a szok
asos modon a C komplex skkal, azaz R komplexifik
altj
aval tekintj
uk azonosnak, akkor 8.7.4.(3)(4) alapjan a P GL(2, R)
izometriacsoport az
az + b , ha det A > 0

a b
cz + d
[A] : z 7
A=
GL(2, R), z U
c d
az + b
, ha det A < 0
cz + d
t
ortline
aris (illetve t
ort-szemilinearis) lekepezesekkel hat az U komplex
fels
o felskon.
Tekints
uk peldakeppen a 8.7.9-beli

cos t sin t
1
A(t) =
, B(t) =
sin t cos t
t
0
1

,

ch t
es C(t) =
sh t

sh t
ch t
333
m
atrixokkal a P GL(2, R) csoportban ertelmezett egyparameteres transzform
aci
ocsoportok hat
asat az U modellben. A 8.7.9-ben tisztazottak
alapj
an a 10.1.9. Tetelt koveto masodik megjegyzest figyelembe veve
az A(t) m
atrix az i U pont kor
uli 2t szog
u forgatast szarmaztatja.
Ugyancsak 8.7.9 alapj
an C(t) hiperbolikus eltolas a 1 es 1 U vegtelen t
avoli pontokat
osszek
ot
o hiperbolikus egyenes, azaz U -beli felkor
menten. A 1 i C(t)i 1 kori kettosviszonyrol kozvetlen szamol
assal meg
allapthat
o, hogy erteke e2t -vel egyenlo, ezert a t parameter az ezen egyenes menten mert elojeles tavolsaggal aranyos. A B(t)
m
atrixszal adott transzformacionak egyelore nem adtunk nevet. Mindh
arom transzform
aci
ocsoport eseteben 8.7.9-ben megallaptottuk, hogy
az U -beli pontokat egy-egy korsor tagjai menten mozgatjak. Valamivel
egyszer
ubb a B(t) m
atrixok helyett a transzponaltjaikkal megadott egyparameteres transzformaciocsoportot atlatni: a pontok U -beli orbitjai
a U egyenessel p
arhuzamos egyenesekbol allo sugarsorhoz tartoznak.
(Ezek termeszetesen nem egyenesek a modellbeli ertelemben.)
Legyen d = 3. A modell idealis hatara most az (R2 )+ inverzv sk, amelyet a C+ = C komplex projektv egyenessel azonostunk. A haromdimenzi
os hiperbolikus ter kongruenciacsoportjaban az iranytastarto
M
obius-transzform
aci
ok a 2 index
u M+ (R2 ) reszcsoportot alkotjak,
amelyet 8.7.4.(2) alapjan a P GL(2, C) projektv csoporttal azonostunk. A hiperbolikus ter iranytastarto izometriai tehat a modell idealis
hat
ar
an, a C+ inverzv skon az

az + b
a b
+
[A] : z 7
A=
GL(2, C), z C
c d
cz + d
t
ortline
aris lekepezesekkel hatnak, ahol a formulaba beleertj
uk a -nel
kapcsolatos ertelemszer
u megallapodasokat (l. 8.7.1).
Megjegyezz
uk, hogy b
armely invertalhato 2 2-es komplex matrixhoz
tal
alhat
o olyan 1 determinans
u matrix, amely vele ekvivalens (azaz
ugyanazt a projektivit
ast letesti a komplex egyenesen), hiszen csak a
determin
ans negyzetgyokevel kell osztani. Ez azt jelenti, hogy P GL(2, C)
= P SL(2, C). A szakirodalomban a haromdimenzios hiperbolikus ter
ir
anyt
astart
o izometriacsoportja ezert legtobbszor P SL(2, C) neven
szerepel.
10.3. Hiperboloidmodell
A projektv modellt hat
arol
o masodrend
u hiperfel
uletet a W vektorterben
egy nemelfajul
o kvadratikus alakkal adtuk meg. A kvadratikus alakhoz tar-
334
toz
o szimmetrikus biline
aris f
uggveny reszletesebb vizsgalataval, a ter strukt
ur
aj
anak finomhangol
as
aval u
jabb modellt definialunk, amely ravilagt a
hiperbolikus geometria es a gombi geometria kozti melyebb rokonsagra.

El
olj
ar
oban felidezz
uk azokat az indefinit valos kvadratikus alakokkal es szimmetrikus biline
aris f
uggvenyekkel kapcsolatos linearis algebrai ismereteket,
amelyeket a modell konstrukciojaban felhasznalunk.
10.3.1. Eml
ekeztet
o (Val
os kvadratikus alakok, q-ortogonalit
as). Legyen q kvadratikus alak a W veges dimenzios valos vektorteren. A q-hoz tartoz
o szimmetrikus biline
aris f
uggvenyt most a skalaris szorzas szokasos h , i
jelevel jel
olj
uk, teh
at q(x) = hx, xi. Ket vektort, x-et es y-t q-ortogonalisnak
(vagy egyszer
uen csak ortogonalisnak) mondunk, ha hx, yi = 0.
Izotr
op vektornak mondjuk az x W vektort, ha sajat magara ortogonalis,
azaz ha q(x) = 0. Definit q eseten ilyen csak a zerusvektor lehet. Altal

aban
viszont az izotr
op vektorok halmaza eleg sokat elarul a kvadratikus alakrol,
s
ot bizonyos esetekben skal
arszorzo erejeig egyertelm
uen meghatarozza q-t
(l. 10.3.10). Az izotr
op vektorok halmaza k
up abban az ertelemben, hogy
b
armely elemenek b
armely skalarszorosat tartalmazza. Ha q indefinit, akkor
ez a k
up hiperfel
ulet W -ben, amely elvalasztja egymastol azt a ket W -beli
nylt halmazt, amelyek egyiken q pozitv, masikan q negatv. Valamely V
W line
aris alteren a q| V megszortott kvadratikus alak akkor es csak akkor
definit, ha V az orig
ot
ol eltekintve elker
uli az izotrop vektorok k
upjat.
Tetsz
oleges V W alterre V jeloli a V alter q-ortogonalis kiegesztojet, amely azokb
ol a W -beli vektorokbol all, amelyek V minden elemere q
ortogon
alisak. Altal
aban a V alter nem f
uggetlen V -tol, de ha igen, azaz
V V = {0}, akkor V direkt kiegesztoje V -nek W -ben. A q kvadratikus

alak pontosan akkor nemelfajulo, ha W = {0}, sot altalanosabban valamely
V W alteren q| V pontosan akkor nemelfajulo, ha V V = {0}.
Egy : W W line
aris lekepezes q-ortogonalis, ha q = q, vagy ekvivalens feltetellel h(x), (y)i = hx, yi minden x, y W -re. A q-ortogonalis
W W line
aris lekepezesek egy O(q) GL(W ) reszcsoportot, a q ortogon
alis csoportj
at alkotj
ak. Ha valamely W -beli bazisra nezve q matrixa M ,
m
atrixa A, akkor pontosan akkor q-ortogonalis, ha A>M A = M .
Az Rk+l koordin
atateren a standard (k, l) tpus
u kvadratikus alakhoz, azaz
a
q(x) = x21 + . . . + x2k x2k+1 . . . x2k+l
kvadratikus alakhoz tartoz
o ortogonalis csoportot O(k, l)-lel jelolj
uk. Barmely nemelfajul
o kvadratikus alak alkalmas bazisban ilyen alak
u, es ezert
ortogon
alis csoportja O(k, l)-lel izomorf.
Megjegyzes. Ha q nemelfajulo kvadratikus alak W -n, akkor a W -hez asszoci
alt P (W ) projektv terben a q(x) = 0 egyenlet
u masodrend
u gorbere vo-
335
natkoz
o konjug
alts
ag eppen a W -beli q-ortogonalitas projektv megfeleloje:
9.2.1 szerint [x] es [y] P (W ) akkor es csak akkor konjugaltak [q]-ra nezve,
ha hx, yi = 0. Emiatt egy [x] P (W ) pont polarisa a P (x ) hipersk, es a
P (V ) P (W ) projektv hipersk polusa a P (V ) pont.
10.3.2. Definci
o (Minkowski-t
er). Legyen W valos vektorter, dim W =
= d + 1. A (W, q) p
art Minkowksi-ternek nevezz
uk, ha q kvadratikus alak
W -n, amelynek a tpusa (d,1). A jelolesben gyakran q-t nem szerepeltetj
uk,
es mag
at a W vektorteret mondjuk Minkowski-ternek, ha egyertelm
u, hogy
mely kvadratikus alak tartozik hozza.
B
armely (d + 1)-dimenzi
os Minkowski-ter izomorf a standard (d,1) tpus
u
kvadratikus alakkal ell
atott Rd+1 koordinataterrel, amelyet Rd,1 -gyel szokas
jel
olni.
Az Rd,1 -ben felrt q(x) = 0 egyenlet d = 1 eseten origoban metszo egyenesp
art, d = 2 eseten forg
ask
upfel
uletet ad meg, d > 2 eseten pedig ezek
O(d)-szimmetrikus magasabb dimenzios valtozatat.
10.3.3. Elnevez
esek. Legyen (W, q) Minkowski-ter, dim W = d + 1. Egy
x W vektort terszer
u, id
oszer
u, illetve fenyszer
u vektornak mondunk, ha
q(x) > 0, q(x) < 0, illetve q(x) = 0. Az izotrop, azaz fenyszer
u vektorok alkotta k
upot a Minkowski-ter fenyk
upjanak nevezz
uk. Az idoszer
u vektorok a
fenyk
up belsejeben helyezkednek el es ket osszef
uggo komponensbol allo nylt
halmazt alkotnak. Ha d > 1, akkor a terszer
u vektorok halmaza osszef
uggo.
Ha V W alter, dim V = k + 1, akkor a q| V kvadratikus alak matrixanak mindig van legal
abb k pozitv sajaterteke. Aszerint, hogy a fennmarado
(k + 1)-edik saj
atertek pozitv, negatv, vagy zerus, a V alteret terszer
unek,
id
oszer
unek, illetve fenyszer
unek nevezz
uk. (Az egydimenzios alterek eseteben
ezek az elnevezesek
osszhangban vannak az elozokkel, ha a generalo vektorokra alkalmazzuk.)
Ha V terszer
u alter, azaz elker
uli a fenyk
up belsejet, akkor q| V pozitv definit,
es euklideszi vektorterre teszi V -t. Ha V idoszer
u alter, akkor V belemetsz a
fenyk
up belsejebe, es (V, q| V ) maga is Minkowski-ter. Ha pedig V fenyszer
u
alter, akkor V a fenyk
up egyetlen alkotojat tartalmazza, amely eppen a q| V
elfajul
o kvadratikus alak magja.
Ha V terszer
u, akkor V idoszer
u, es fordtva, ha V idoszer
u, akkor V
terszer
u. Speci
alisan ha u W nem izotrop vektor, akkor az u hipersk
terszer
u, ha q(u) < 0, es idoszer
u, ha q(u) > 0. Mindket esetben u-t az
u hipersk norm
alvektor
anak mondjuk. A normalvektor egysegvektornak
(q(u) = 1) is v
alaszthat
o, ha a hipersk idoszer
u.
Egy V alter akkor es csak akkor fenyszer

u, ha V is fenyszer
u, hiszen Minkowski-terben egy alter fenyszer
u volta azzal egyenertek
u, hogy a kvadratikus alak
elfajul
o az alteren.
336
Megjegyzes. A 10.3.3-beli elnevezesek a specialis relativitaselmeletbol szarmaznak, amelynek a tere, a terido, negydimenzios Minkowski-ter. Az alabbi
egyenl
otlenseg is a speci
alis relativitaselmelet jellegzetes vonasa, amely szerepet fog j
atszani a hiperboloidmodell konstrukciojaban.
10.3.4. Lemma (Fordtott CauchySchwarz-egyenl
otlens
eg). Legyen
x es y ket id
oszer
u vektor a W Minkowski-terben. Ekkor
p
|hx, yi| q(x)q(y) ,
ahol egyenl
oseg csak akkor all, ha x es y linearisan osszef
uggok.
Bizonyt
as : Ha x es y line
a
risan
o
sszef
u
gg
o
k,
p
e
ld
a
ul
y
=
x,
akkor |hx, yi| =
p
p
= |hx, yi| = |q(x)| = 2 q(x)2 = q(x)q(y).
Ha x es y line
arisan f
uggetlenek, akkor az altaluk generalt ketdimenzios V
alterben rjuk f
ol a q| V kvadratikus alak matrixat az x es y alkotta bazisban:

q(x) hx, yi
B=
hx, yi q(y)
Miut
an V id
oszer
u alter, q| V nemelfajulo es indefinit. Ezert q(x) < 0 miatt B
determin
ans
anak is negatvnak kellplennie. A det B < 0 egyenlotlenseg pedig
azzal egyenertek
u, hogy |hx, yi| > q(x)q(y).
10.3.5. Definci
o (Lorentz-transzform
aci
o, Lorentz-csoport). Legyen
(W, q) Minkowski-ter. A q-ortogonalis W W linearis lekepezeseket a W ter
Lorentz-transzform
aci
oinak nevezz
uk. A Lorentz-transzformaciok O(q) csoportja a W ter Lorentz-csoportja.
B
armely Lorentz-transzform
acio a vektorok es alterek terszer
u, idoszer
u, illetve fenyszer
u volt
at megtartja. Az idoszer
u vektorok halmaza ket osszef
uggo
komponensb
ol
all, amelyeket egy Lorentz-transzformacio homeomorfizmus
leven vagy
onmagukba kepez, vagy felcserel. Pozitv Lorentz-transzformaci
oknak hvjuk azokat a Lorentz-transzformaciokat, amelyek nem cserelik fol
a ket komponenst. A pozitv Lorentz-transzformaciok a Lorentz-csoport egy
2 index
u reszcsoportj
at alkotjak, amelyet O+ (q)-val jelol
unk.
A W = Rd,1 standard Minkowski-terben a Lorentz-transzformaciok csoportja az O(d,1) m
atrixcsoport, amelyben a pozitv Lorentz-transzformaciok az
O+ (d,1) reszcsoportot alkotj
ak. Ha J jeloli a standard kvadratikus alak matrix
at, vagyis azt a (d + 1) (d + 1) meret
u diagonalis matrixot, amelynek
atl
oelemei rendre 1, . . . ,1, 1, akkor

O(d,1)
= { A GL(d + 1, R) : A> JA = J } ,
= { A O(d,1) : Ad+1,d+1 > 0 } .
O (d,1)
es
337
Miut
an det J 6= 0, az O(d,1)-et definialo A> JA = J formulabol kovetkezik,
hogy b
armely Lorentz-transzformacio determinansa 1. Az 1 determinans
uak a 2 index
u SO(d,1) reszcsoportot alkotjak O(d,1)-ben. A determinans
pozitv volta es a Lorentz-transzformacio pozitivitasa ket f
uggetlen feltetel,
ezert az 1 determin
ans
u pozitv Lorentz-transzformaciok SO+ (d,1) csoportja 4 index
u reszcsoport O(d,1)-ben. Az SO(d) specialis ortogonalis csoport
osszef
ugg
oseget felhaszn
alva meggondolhato, hogy O(d,1)-nek negy osszef
ug
g
o komponense van, amelyek koz
ul SO+ (d,1) tartalmazza az egysegelemet.
10.3.6. Definci
o (A hiperboloidmodell illeszked
esi strukt
ur
aja). A
(d+1)-dimenzi
os (W, q) Minkowski-terben tekints
uk a q(x) = 1 egyenlettel,
azaz standard koordin
at
ak bevezetese utan az
x21 + . . . + x2d x2d+1 = 1
egyenlettel adott affin m
asodrend
u hiperfel
uletet. Ez az idom d = 0 eseten
ket pont, d = 1 eseten hiperbola, d = 3 eseten ketkopeny
u forgasi hiperboloid. A magasabb dimenzi
os esetekben szinten tekinthetj
uk ketkopeny
u forgasi
hiperboloidnak, es ebben az elnevezesben a forgasi jelzo az elso d koordi
n
at
ara vonatkoz
o O(d)-szimmetriara utal. Ennek a hiperfel
uletnek minden
d 0 eseten ket
osszef
ugg
o komponense van, amelyeket az origora vonatkozo
k
ozeppontos szimmetria egymasba kepez. Valasszuk ki tetszolegesen az egyik
komponenst es jel
olj
uk Z-vel. Allapodjunk
meg abban, hogy valahanyszor
standard koordin
at
ak bevezetese mellett dolgozunk, Z-nek azt a felhiperboloidot v
alasztjuk, amelyik a folso felterbe esik, azaz amelynek a pontjaira
xd+1 > 0 teljes
ul.
A d-dimenzi
os hiperbolikus geometria hiperboloidmodelljenek alaphalmaza
a Z halmaz, ennek elemei a modell pontjai. Ha V W idoszer
u linearis
alter, dim W = k + 1, akkor a V Z Z reszhalmazt k-dimenzios hiperbolikus alternek tekintj
uk a modellben. A 0-dimenzios alterek egypont
uak, az
1-dimenzi
os altereket hiperbolikus egyeneseknek, a 2-dimenziosakat hiperbolikus skoknak, a (d 1)-dimenziosakat hiperbolikus hiperskoknak nevezz
uk
Z-ben.
338
Vil
agos, hogy miert kell W idoszer
u altereire szortkozni, amikor Z-bol hiperbolikus altereket akarunk kimetszeni: az alter idoszer
u volta annak sz
ukseges
es elegseges feltetele, hogy a Z-vel vett metszet ne legyen u
res. Masreszt ha
V W id
oszer
u, akkor (V, q| V ) maga is (k + 1)-dimenzios Minkowski-ter, es
benne a V Z halmaz a k-dimenzios hiperboloidmodell alaphalmaza. Tehat
az alterek a hiperboloidmodell megfelelo alacsonyabb dimenzios peldanyai.
Megjegyzes. Ugyan
ugy, mint a Poincare-fele gombmodell eseteben, ahelyett,
hogy a hiperboloidmodell illeszkedesi es rendezesi tulajdonsagaival kozvetlen
ul foglalkozn
ank (ami egyebkent egyaltalan nem vona nehez), inkabb megadunk egy izomorfizmust a hiperboloidmodell es a projektv modell kozott.
Ebben a pillanatban ez a lekepezes csak az illeszkedes tekinteteben izomorfizmus, de a hiperboloidmodell tovabbi strukt
urajat majd u
gy definialjuk, hogy
arra nezve is izomorfizmus legyen.
10.3.7. Definci
o (A lek
epez
es). A projektv modell alaphalmazanak,
X-nek a pontjait a 10.1.1. Defincio szerint a W Minkowski-ternek azok az x
vektorai reprezent
alj
ak, amelyekre q(x) < 0. A Z hiperboloidmodell elemei
ilyenek, es W -ben b
armely egydimenzios idoszer
u alter pontosan egy elemet tartalmaz Z-b
ol. Teh
at a : Z X projektivizalo lekepezes, vagyis
amelynel x Z-re (x) = [x], bijektv.

Az alterek projektv modellbeli, illetve hiperboloidmodellbeli definciojat osszevetve nyilv
anval
o, hogy az illeszkedesi strukt
urat megtartja.
Megjegyzesek. (1) A lekepezest a kovetkezo szemleletes modon interpret

alhatjuk. Legyen W = Rd,1 a standard Minkowski-ter, es 8.4.3. mintajara
agyazzuk be Rd -t mint az Rd {1} affin hiperskot Rd,1 -be, a P (W ) pro
jektv teret ez
altal azonostva ennek a hipersknak a projektv lezarasaval.
Az Rd -beli koordin
at
akkal kifejezve a K masodrend
u hiperfel
ulet az origo
k
or
uli egysegg
omb ebben a hiperskban. Tehat X a CayleyKlein-modell,
amely most a standard Minkowski-ter xd+1 = 1 egyenlet
u affin hiperskjaban
fekszik, es egyenl
o ennek a hipersknak a fenyk
up belsejebe eso reszevel. A
339
: Z X lekepezes pedig minden Z-beli vektorhoz a vele azonos ekvivalenciaoszt

alyban lev
o X-beli vektort rendeli. Ez azt jelenti, hogy kozeppontos
vettes Z-r
ol X-re az orig
oval mint vettesi kozepponttal.
(2) Ugyan
ugy, mint a Poincare-fele gombmodell eseteben -vel, most a
izomorfizmus inverzenek segtsegevel az alterekkel es a rendezessel kapcsolatos
fogalmakat (szakasz, felegyenes, felsk, felter, szogtartomany, haromszog, stb.)
atvihetj
uk a projektv modellrol a hiperboloidmodellre.

10.3.8. Definci
o (A hiperboloidmodell kongruenci
ai). Nyilvanvalo,
hogy a pozitv Lorentz-transzformaciok megorzik a hiperboloidmodell eddig
defini
alt strukt
ur
aj
at. Ezert kezenfekvo a hiperboloidmodell kongruenciainak
az f = | Z : Z Z lekepezeseket nevezni, ahol O+ (q). A 7 f megszort
o hozz
arendeles nyilv
an injektv, hiszen Z-bol kivalaszthato a W vektorter
egy b
azisa. Ezert a kongruenciak csoportja az O+ (q) pozitv Lorentz-csoport.
10.3.9. T
etel. A lekepezes a hiperboloidmodell kongruenciainak pontosan
a projektv modell kongruenciait felelteti meg, azaz a

7 [] X
O+ (q)
hozz
arendeles izomorfizmus O+ (q) es G(X) kozott.
Bizonyt
as : Nyilv
anval
o, hogy ez a hozzarendeles csoporthomomorfizmust defini
al. Az is k
onnyen meggondolhato, hogy ez a homomorfizmus injektv, hiszen az identikus projektv transzformaciot csak olyan linearis lekepezes induk
alhatja, amely ugyanazzal a skalarral szoroz minden vektort, es a pozitv
Lorentz-transzform
aci
ok k
ozott csak az identitas ilyen.
J
oval kevesbe mag
at
ol ertet
odo ennek a homomorfizmusnak a sz
urjektivitasa. Ez pontosan annyit jelent, hogy barmely, X-et onmagaba vivo projektv
transzform
aci
o induk
alhat
o Lorentz-transzformacioval, azaz a q kvadratikus
alakot meg
orz
o line
aris transzformacioval.

Tegy
uk f
ol, hogy f G(X) es f = [] X valamely GL(W )-vel. Ekkor
[](K) = K, es a q 0 = q kvadratikus alak ugyanazt a K masodrend
u
hiperfel
uletet
alltja el
o, mint q. Az alabbi 10.3.10. Lemma szerint (amelyben felismerhetj
uk a Hilbert-fele nullhelytetelnek bizonyos valos masodfok
u
polinomokra vonatkoz
o v
altozatat) ekkor q 0 = q alkalmas valos skalarral.
Miut
an qis es q 0 is negatv az X halmazon, csak pozitv lehet. Tekints
uk a
0
= 1/ GL(W ) transzformaciot, ekkor tovabbra is f = [0 ], es

q 0 = q (1/ ) = (1/) q = q
mutatja, hogy 0 Lorentz-transzformacio.
340
10.3.10. Lemma. Ha egy W valos vektorteren adott ket indefinit kvadratikus alak a P (W ) projektv terben ugyanazt a masodrend
u hiperfel
uletet
alltja el
o, akkor a kvadratikus alakok egymas skalarszorosai.

Bizonyt
as : Nezz
uk el
osz
or a ketdimenzios esetet. Ilyenkor egy indefinit kvadratikus alak mindig Minkowski-teret definial, es a hozza tartozo fenyk
up ket
izotr
op egyenesb
ol
all. Ha u
gy valasztunk bazist W szamara, hogy a bazisvektorok

ezt a ket egyenest generaljak, akkor a kvadratikus alak matrixa
0 a
valamilyen a 6= 0 konstanssal. Miutan ez a matrix skalartenyezo erea 0
jeig egyertelm
u, b
armely ket olyan kvadratikus alak, amelyekhez ugyanez a
fenyk
up tartozik, ar
anyos.
Az
altal
anos esetben legyen q1 es q2 a szoban forgo ket kvadratikus alak. A
feltetel szerint W -ben ugyanazok az izotrop vektorok q2 -re nezve, mint q1 re nezve. A ketdimenzi
os eset alapjan tudjuk, hogy barmely V W olyan
ketdimenzi
os alterhez, amelyen mindket kvadratikus alak indefinit, talalhato
olyan (esetleg V -t
ol f
ugg
o) V skalar, hogy q2 |V = V q1 |V .
V
alasszunk ki egy tetsz
oleges nem izotrop x W vektort, es jelolj
uk -val
a q2 (x)/q1 (x) h
anyadost. Bebizonytjuk, hogy minden y W -re q2 (y) =
= q1 (y).
Ha y izotr
op vektor, akkor q2 (y) = q1 (y) = 0 miatt nincs mit bizonytani.
Tegy
uk fel, hogy y nem izotrop. Ha q1 (y) elojele ellentetes q1 (x) elojelevel,
akkor az x es y
altal generalt V ketdimenzios alteren q1 indefinit, gy V
ket izotr
op egyenest tartalmaz, es ezert q2 is indefinit V -n. A ketdimenzios
esetb
ol tudjuk, hogy q2 |V = V q1 |V , ezert ezt y-ra es x-re alkalmazva
q2 (y) = V q1 (y) =
q2 (x)
q1 (y) = q1 (y) .
q1 (x)
Ha veg
ul q1 (z) ugyanolyan elojel
u, mint q1 (x), akkor valaszthatunk olyan
y W vektort, amelyre q1 (y) elojele mindkettovel ellentetes, es az ellentetes
el
ojel esetere vonatkoz
o okoskodast ket lepesben, eloszor x-re es y-ra, majd
y-ra es z-re alkalmazva kapjuk, hogy q2 (z) = q1 (z).
10.3.11. P
elda (Tu
oz
es a hiperboloidmodellben). Legyen H Z hi kr
persk a hiperboloidmodellben, tehat H = V Z, ahol V W idoszer
u linearis hipersk. Miut
an q| V nemelfajulo, tekinthetj
uk W -ben a V -re vonatkozo
q-ortogon
alis szimmetri
at, vagyis azt a V GL(W ) linearis transzformaciot,
amely a V V ortogon
alis direkt felbontasban a V -komponenst valtozatlanul hagyja es az egydimenzios V -komponensben elojelet valt. Ha u a V
norm
alvektora (azaz a V alteret generalja) es q(u) = 1, akkor x W -re
V (x) = x 2 hu, xi u .
341
Vegy
uk eszre az anal
ogi
at az euklideszi t
ukrozes 4.3.10-beli formulajaval. Kozvetlen sz
amol
assal (amely formalisan azonos az euklideszi esetre vonatkozo
sz
amol
assal) ellen
orizhet
o, hogy V Lorentz-transzformacio :

q V (x) = hx 2 hu, xi u , x 2 hu, xi ui =
= hx, xi 4hu, xihu, xi + 4hu, xi2 hu, ui =
= q(x) .
Miut
an V -nek van fixpontja a fenyk
upon bel
ul (nevezetesen a modellbeli H
hipersk pontjai a fixpontok), V pozitv Lorentz-transzformacio. Tekinthetj
uk teh
at a H = V | Z kongruenciat, amelyet H-ra vonatkozo t
ukrozesnek
nevez
unk.
t
A 8.6.14. All
as bizonyt
asa szerint a V lekepezes a P (V ) hiperskhoz es
az [u] ponthoz tartoz
o harmonikus invol
uciot indukalja a P (W ) projektv
terben. Miut
an a P (V ) hipersknak a [q]-ra vonatkozo polusa az [u] pont,
10.1.5 alapj
an a [V ] harmonikus invol
ucionak az X-re torteno lesz
uktese
eppen a projektv modellbeli t
ukrozes a P (V ) X = (H) hiperskra. Tehat
a lekepezes a H t
ukr
ozesnek a projektv modellbeli (H) hiperbolikus
t
ukr
ozest felelteti meg, azaz minden x Z-re

(H) (x) = H (x) .
Ha x es y a hiperboloidmodell ket k
ulonbozo pontja, akkor az oket felcserelo
t
ukr
ozes hiperskj
at az y x vektorral mint normalvektorral lehet eloalltani.
Val
oban, ha m
ar tudjuk, hogy y x terszer
u vektor, akkor az (y x) W
hiperskot V -vel jel
olve
V (x)
=
=
2hy x,xi
(y x) =
hy x,y xi
2hy,xi + 2
(y x) = y .
x
2 2 h x , y i
x
Az y x vektor terszer
u voltahoz a nevezo pozitivitasa, azaz h x , y i < 1
sz
ukseges. Ugyanezt haszn
alja a hiperboloidmodell alabb kovetkezo tavolsagformul
aja is; az egyenl
otlenseget ott magyarazzuk meg.
10.3.12. Definci
o (T
avols
ag a hiperboloidmodellben). Legyen x, y
Z. E ket pont modellbeli tavolsagan a

h ( x , y ) = ch1 h x , y i
sz
amot ertj
uk. Megindokoljuk, hogy a jobb oldalon allo kifejezesnek miert van
ertelme, azaz hogy hx , yi miert legalabb 1. Vegy
uk eszre, hogy idoszer
ux
W mellett az x hipersk terszer
u volta miatt az idoszer
u vektorok halmaz
anak az egesz x-et tartalmazo komponense ennek a hipersknak ugyanarra
342
az oldal
ara esik, mint maga x. Emiatt barmely ket x, y Z pontra hx, yi <
< 0. A fordtott CauchySchwarz-egyenl
otlenseg (l. 10.3.4) felhasznalasaval
p
ezert val
oban hx, yi = |hx, yi| q(x)q(y) = 1.
L
atszik, hogy h invari
ans a pozitv Lorentz-transzformaciokra nezve, valamint hogy szimmetrikus es erteke nemnegatv. A fordtott CauchySchwarzegyenl
otlensegnek az egyenl
oseg esetere vonatkozo kiegesztesebol kovetkezik,
hogy a 0 erteket csak x = y eseten veszi fol. Tehat ahhoz, hogy metrikat kapjunk, csak a h
aromsz
og-egyenlotlenseget kell bebizonytani. Ezt ugyan
ugy,
mint a projektv modell eseteben a hiperbolikus koszinusztetel kovetkezmenyekent kapjuk majd (l. 10.1.16, 10.1.17.(1), illetve 10.3.21).
10.3.13. T
etel. A : Z X lekepezes tavolsagtarto modon kepezi a h
metrik
aval ell
atott hiperboloidmodellt a projektv modellre, azaz tetszoleges
x, y Z-re

p [x], [y] = h (x, y) .
Bizonyt
as : Feltehetj
uk, hogy x 6= y, es szortkozhatunk az x es y altal gene tjuk, hogy ebben az alterben valaszthatunk olyan u
r
alt V W alterre. All
es v izotr
op vektorokb
ol
all
o bazist, hogy x = u + v. Valoban, a P (V ) projektv egyenesen a ket izotr
op egyenes repezentalta ket pont es [x] projektv
b
azist alkot, es az [x] pontot egysegpontnak valasztva megkapjuk a kvant
b
azist.
tsuk el
All
o y-t is a b
azisvektorokkal: y = u + v. Ekkor x, y Z miatt
1 = hu + v, u + vi = 2hu, vi es
1 = hu + v, u + vi = 2hu, vi .
Ezekb
ol hu, vi = 1/2 es = 1 kovetkezik. Jelolj
uk t-vel a h (x, y) tavols
agot a hiperboloidmodellben, ekkor
ch t = hx, yi = hu + v, u + vi = ( + )hu, vi =
+ 1
,
2
ahonnan = et vagy = et kovetkezik. Masreszt a projektv modellben

alkalmazhatjuk a kett
osviszony 8.6.6.(1)-beli kiszamtasi modszeret:

1
1
1
p [x], [y] = ln [u] [v] [x] [y] = ln
:
=
2
2
1
1
= | ln(2 )| = | ln | = t .
2
10.3.14. Definci
o (Erint
ovektor,
erint
ot
er). Legyen x Z a hiperboloidmodell pontja. Egy v W vektort a hiperboloidmodell x pontbeli
erint
ovektor
anak nevez
unk, ha hv, xi = 0. Az x pontbeli erintovektorok az
x line
aris hiperskot alkotj
ak W -ben. Ezt a d-dimenzios vektorteret a hiperboloidmodell x-beli erint
oterenek nevezz
uk, es Tx Z-vel jelolj
uk.
343
Az erint
oterek terszer
u hiperskok W -ben, tehat a q kvadratikus alak megszort
asa euklideszi vektorterre teszi oket. Ezert valamely rogztett pontbeli
erint
ovektorokra szortkozva hasznalhatjuk mindazokat a fogalmakat, amelyek egy euklideszi vektorterben bevezethetok. Beszelhet
unk tehat a Tx Z-beli
vektorok norm
aj
ar
ol, sz
oger
ol, es ezeket a szokasos, euklideszi geometriaban
megszokott m
odon sz
armaztathatjuk a h , i skalaris szorzatbol.
Ha a V W id
oszer
u line
aris alter az S = V Z hiperbolikus alteret alltja
el
o, akkor x S eseten a Tx S erintoteret a V Minkowski-terre vonatkoztatva
alltjuk el
o mint az x vektor ortogonalis kiegeszto hiperskjat, ezaltal ilyenkor

Tx S Tx Z line
aris alter.
Megjegyzes. A g
ombi geometriaban tapasztaltakhoz hasonloan az erintoter
nem a Z felhiperboloidot tenylegesen erinto affin alter, hanem az origon athalad
o line
aris alter. K
onny
u meggondolni, hogy Z-t a Tx Z alternek az x
vektorral vett eltoltja erinti: a fordtott CauchySchwarz-egyenlotlenseg kovetkezteben minden y Z, y 6= x vektorral hx, yi < 1, mg hx, xi = 1,
emiatt a Z halmaz az x pontja kivetelevel az x + x = { y W : hy, xi =
1 } affin hipersknak az origohoz kepest szigor
uan a t
ulso oldalan van.
10.3.15. Definci
o (Egyenes ir
anyvektora
es param
eteres megad
asa) Tekints
unk egy L Z hiperbolikus egyenest a hiperboloidmodellben, es
legyen x L. Az L egyenes x pontbeli iranyvektorainak a zerustol k
ulonbozo
u Tx L erint
ovektorokat nevezz
uk. Ilyenkor x es u azt a V W ketdimenzios id
oszer
u alteret gener
alj
ak, amellyel L = V Z. Miutan Tx L egydimenzios
vektorter, a u vektort az L egyenes es az x pontja nemzerus skalartenyezo
erejeig egyertelm
uen meghatarozzak.
Megfordtva, ha tesz
olegesen adott az x Z pont es az u Tx Z nemnulla erint
ovektor, akkor egy es csak egy olyan L hiperbolikus egyenes letezik
S-ben, amely
athalad x-en es amelynek u iranyvektora, megpedig az x es u
gener
alta V line
aris alter metszete Z-vel. Tegy
uk fel most, hogy u is egysegvektor. Ekkor az
r(t) = ch t x + sh t u
keplet parameteresen
alltja elo az L egyenest. Valoban, egyreszt r(t) az x es
u kombin
aci
oja leven hozz
atartozik V -hez, masreszt

q r(t) = hch t x + sh t u , ch t x + sh t ui = ch2 t hx , xi + sh2 t hu , ui =
= ch2 t + sh2 t = 1 .
Ezert az r(t) g
orbe azon a V -beli, q(y) = 1 egyenlet
u hiperbolan mozog,
amelynek L az egyik
aga. Miutan az x = r(0) pontja L-ben van, a parameterezes folytonos volta miatt r(t) mindvegig L-ben marad. Befutja a teljes L
halmazt, mert az sh f
uggveny minden valos erteket felvesz.
344
t
10.3.16. All
as. A hiperbolikus egyenesek 10.3.15 szerinti parameterezesenel tetsz
oleges t1 , t2 R eseten

h r(t1 ), r(t2 ) = |t1 t2 | ,
azaz a parameterertekek k
ulonbsege a megfelelo pontok hiperbolikus tavols
ag
at adja meg.
Bizonyt
as : Azt kell ellen
orizni, hogy a ch(t1 t2 ) = hr(t1 ), r(t2 )i formula
ervenyes. Val
oban,
hr(t1 ), r(t2 )i = hch t1 x + sh t1 u , ch t2 x + sh t2 ui =
=
ch t1 ch t2 hx, xi + sh t1 sh t2 hu, ui =
= ch t1 ch t2 + sh t1 sh t2 = ch(t1 t2 ) .
tas azt mutatja, hogy (differencialgeometriai szoMegjegyzes. Az 10.3.16. All
haszn
alattal elve) az egyenesek fenti parameteres eloalltasa vhossz szerinti
parameterezes. Differenci
alhato parameteres gorbek eseteben az vhossz szerinti parameterezest k
onnyen lathato modon az a tulajdonsag jellemzi, hogy
a parameterez
o vektorertek
u f
uggveny derivaltja minden pillanatban egysegvektor. Ez is r
ogt
on l
athat
o az egyenesek parameterezeserol:

q r0 (t) = hsh t x + ch t u , sh t x + ch t ui = sh2 t hx , xi + ch2 t hu , ui =
= sh2 t + ch2 t = 1 .
Ebb
ol az eszrevetelb
ol k
onnyen adodik a 10.3.12-beli tavolsagformula alabbi
v
altozata.
10.3.17. K
ovetkezm
eny. Egy Z-beli egyenes ket k
ulonbozo, egymastol a
t
avols
agra lev
o pontj
aban v
alasszunk u es v egysegnyi iranyvektorokat az
egyenes sz
am
ara u
gy, hogy azok mindket pontban a masik fele mutassanak.
Ekkor
ch a = hu, vi .
Bizonyt
as : Parameterezz
uk a ket pont kozti szakaszt az u iranyvektorral ell
atott x kezd
oponttal: r(t) = ch t x+sh t u (0 t a). Az elozo megjegyzes
alapj
an ekkor v = r0 (a) = sh a x ch a u. Innen valoban hu, vi = ch a
ad
odik.
B
ar az egyenesek parameteres eloalltasaban kozvetlen
ul csak a modellbeli
pontok sz
am
ara kapunk kepletet, a kovetkezo alltas szerint az egyenes veg
telen t
avoli pontjai (l. 10.1.19) is konnyen meghatarozhatok belAlle.
345
t
10.3.18. All
as. Legyen 10.3.15 szerint
r(t) = ch t x + sh t u
az x Z ponttal es az u Tx Z egysegvektorral mint iranyvektorral adott L
egyenes parameterezese. Vigy
uk at ezt az egyenest az X P (W ) projektv
modellbe a lekepezessel. Ekkor a (L) X egyenes vegtelen tavoli pontjai
a modell X lez
ar
as
aban az A = [x u] es B = [x + u] pontok. Ha t ,
akkor az [r(t)] pont A-hoz, ha t +, akkor B-hez konvergal P (W )-ben.
Bizonyt
as : A q(x u) = q(x) + q(u) = 1 + 1 = 0 szamolas alapjan x u
es x + u val
oban az L egyenes ket vegtelen tavoli pontjat reprezentalja.
A projektv modellben [r(t)] = [(1/ ch t)r(t)] = [x+(sh t/ ch t)u]. Az u vektor
egy
utthat
oj
ara limt (sh t/ ch t) = 1 ervenyes, ezert limt [r(t)] =
= [x u].
10.3.19. Definci
o (Sz
og a hiperboloidmodellben). Legyen M es N
ket felegyenes Z-ben, amelyek kozos kezdopontja az x Z pont. Valasszunk
ir
anyvektorokat M -hez es N -hez a kezdopontjukban: olyan u, v Tx Z vektorokat, amelyekkel egyir
any
u egysegvektorokkal es az x kezdoponttal a 10.3.15
szerint felrt parameterezes nemnegatv parameterertekekre az M -et, illetve
N -et futja be. Ekkor M es N szogen az u es a v vektor
uk, azaz
p szoget ertj
azt a 0 es k
oz
otti sz
oget, amelyre cos = hu, vi/ q(u)q(v).
A hiperboloidmodell kongruenciai szogtartok, hiszen a szog a skalaris szorzat
segtsegevel van defini
alva, amit a Lorentz-transzformaciok megtartanak.
t
10.3.20. All
as. A lekepezes szogtarto, azaz ha a hiperboloidmodellben
az M es N felegyenesek szoge , akkor a projektv modellben a (M ) es
(N ) felegyenesek sz
oge szinten .
Bizonyt
as : Haszn
aljuk a standard koordinatakat, amelyekre vonatkozoan
egyreszt Z a 10.3.6-beli egyenlettel adott felhiperboloid az Rd,1 Minkowskiter xd+1 > 0 fels
o feltereben, masreszt az X CayleyKlein-modell az xd+1 = 1
hiperskban fekv
o, C = (0, . . . ,0,1) pont kor
uli nylt egyseggomb. Ez a hipersk erinti a felhiperboloidot a C pontban.
Tekints
uk el
osz
or azt a speci
alis esetet, amikor az M es N kozos kezdopontja
eppen a C pont. Ekkor a (M ) es (N ) intervallumok is a C pontbol indulnak ki, es ir
anyvektoraik azonosak M es N iranyvektoraival. A szog projektv
modellbeli definci
oja (10.1.15) szerint (M ) es (N ) szoge is ennek a ket
ir
anyvektornak a sz
ogevel egyenlo, tehat a specialis esetben igazoltuk az allt
ast.
Az
altal
anos esetben a hiperboloidmodell alkalmas f kongruenciajaval vigy
uk
at a felegyenesek kezd
opontjat C-be. Ekkor a f 1 lekepezes (M )

es (N ) kezd
opontj
at viszi a (C) = C pontba, es a 10.3.9. Tetel szerint
346
a projektv modell kongruenciaja. Mivel a kongruenciak mindket modellben

sz
ogtart
ok, a speci
alis esetb
ol kovetkezik az alltas.
R
ater
unk hiperbolikus h
aromszogek vizsgalatara. A Z hiperboloidmodellben
h
arom pont, a, b es c, pontosan akkor nem kollinearis, ha a harom vektor
line
arisan f
uggetlen. Ilyenkor hiperbolikus haromszoget fesztenek ki, amely
a h
arom vektor
altal W -ben generalt konvex poliederk
up (trieder) metszete
Z-vel. A h
aromsz
og cs
ucsai maguk az a, b, c vektorok, oldalai az oket paronkent o
ot
o modellbeli szakaszok, szogei a cs
ucsokbol indulo oldalparokra
sszek
illeszked
o felegyenesp
arok
altal alkotott szogek. A hiperbolikus haromszog
adatainak szok
asos jel
olesevel a = h (b, c), b = h (c, a), c = h (a, b), az a
cs
ucsn
al, a b cs
ucsn
al, a c cs
ucsnal keletkezo szog. A 10.1.16-ban mar kimondott, de eddig meg be nem bizonytott hiperbolikus koszinusztetelt most
u
jra kimondjuk es bebizonytjuk.
10.3.21. T
etel (Hiperbolikus koszinuszt
etel). Barmely hiperbolikus haromsz
ogben az oldalak es a szogek szokasos jelolese mellett
ch a = ch b ch c sh b sh c cos .
Bizonyt
as : Legyenek a, b es c Z rendre az a, b, c oldalakkal szemkozti
cs
ucsok. Ekkor a hiperbolikus tavolsag 10.3.12-beli defincioja alapjan ch a =
= hb, ci. V
alasszunk egysegnyi iranyvektorokat az a vegpontban az a-bol
kiindul
o ket oldalszakasz ir
anyaban, megpedig u Ta Z mutasson b fele, v
Ta Z pedig c fele. Ekkor a szog 10.3.19-beli defincioja szerint cos = hu, vi.
Parameterezz
uk 10.3.15 szerint a haromszog a-bol indulo oldalait az a kez tas miatt
d
opontot es az u, illetve v iranyvektort hasznalva. A 10.3.16. All
ezek a parameterezesek a t = c, illetve t = b helyettestessel eppen a b, illetve
a c cs
ucsot
alltj
ak el
o:
b =
ch c a + sh c u
c =
ch b a + sh b v .
Alkalmazzuk a Minkowski-ter h , i bilinearis f

uggvenyet a ket bal oldalra,
illetve a ket jobb oldalra, ebbol, felhasznalva, hogy ha, ui = ha, vi = 0, a
hb , ci = ch b ch c ha , ai + sh b sh c hu , vi
formul
at kapjuk, ami hb, ci = ch a, ha, ai = 1, es hu, vi = cos alapjan
a tetel
allt
as
aval egyenertek
u.
Mivel a modellek k
ozti es izomorfizmusok minden relevans strukt
uraelemet (altereket, t
avols
agot, szoget) megoriznek, a koszinusztetel mindegyik
347
modellben ervenyes. Ezzel belattuk a 10.1.16-ban kimondott projektv modellbeli v

altozatot is, es annak legfontosabb kovetkezmenyet, a 10.1.17.(1)
h
aromsz
og-egyenl
otlenseget.
10.3.22. K
ovetkezm
eny. A 10.1.13-ban, 10.2.9-ben es 10.3.12-ben definialt
p , k , illetve h t
avols
agf
uggvenyek (egymassal izometrikus) metrikus terre
teszik a d-dimenzi
os hiperbolikus geometria modelljeit.
Megjegyzes. A hiperbolikus koszinusztetel csak akkor ervenyes a 10.3.21-beli
alakban, ha a h
aromsz
og oldalainak hosszat a termeszetes tavolsagmeres szerint adjuk meg. Ha r
ogzt
unk egy pozitv aranyossagi tenyezot, es a ter
termeszetes metrik
aja helyett annak -szorosat hasznaljuk (azaz a termeszetes t
avols
agegyseg helyett annak (1/)-szorosat valasztjuk a tavolsagmeres
egysegenek), akkor a koszinusztetel alakja az u
j tavolsagmeres ertelmeben a,
b, c oldalhosszakkal megadott haromszog eseteben nyilvan
ch
b
c
b
c
a
= ch ch sh sh cos
lesz. Hasonl
o jelenseget tapasztaltunk a gombi trigonometria formulaival kapcsolatban is. A 0.3. szakasz vegen tett megjegyzesek alapjan ez a konstans
olyasfele szerepet j
atszik a hiperbolikus geometriaban, mint az alapgomb sugara a g
ombi geometri
aban. A gombi es a hiperbolikus trigonometriai formul
ak k
ozti szorosabb kapcsolatra kesobb meg visszater
unk (l. 11.3).
10.4. A hiperbolikus t
er
10.4.1. Definci
o (Hd ). A d-dimenzios hiperbolikus geometria alaptere szam
ara bevezetj
uk a modell v
alasztasatol f
uggetlen Hd jelolest. Hd tehat azt a
metrikus teret jel
oli, amelyr
ol a 10.3.21. Kovetkezmeny szol, vagyis a termeszetes t
avols
agmeressel ell
atott hiperbolikus teret.
A Hd hiperbolikus ter (ellentetben az euklideszi, illetve gombi geometriaban
haszn
alatos Rd , S d jel
olesekkel) nem konkret halmazt, hanem csupan egy
izometria erejeig meghat
arozott metrikus teret jelent.
A Hd metrikus ter egyertelm
uen meghatarozza a hiperbolikus geometria
teljes strukt
ur
aj
at: egyreszt a 10.1.17.(1) szigor
u haromszog-egyenlotlenseg
alapj
an a metrik
ab
ol kik
ovetkeztetheto, hogy mely pontharmasok kollinearisak, es ezen kereszt
ul az alterek meghatarozhatok, masreszt a 10.1.18. Tetel
szerint a ter kongruenci
ait az izometriak szolgaltatjak. Ha k d es M Hd
tetsz
oleges k-dimenzi
os hiperbolikus alter, akkor M az orokolt metrikaval Hk
egy izometrikus peld
anya.
348
Amikor a hiperbolikus ter tulajdonsagait vizsgaljuk, az altalanossag csorbt

asa nelk
ul b
armelyik modell valasztasaval konkretta tehetj
uk a Hd teret.
A Hd hiperbolikus ter I(Hd ) izometriacsoportjat is valamely konkret modell
kiv
alaszt
asa azonostja az el
ozo szakaszokban targyalt transzformaciocsoportok valamelyikevel. A 10.1.18. Tetel alapjan a kongruencia, izometria,
egybev
ag
os
ag kifejezesek Hd eseteben ugyanazokat a transzformaciokat je
lentik, u
gyhogy a tov
abbiakban ezeket altalaban egysegesen izometrianak nevezz
uk. Ez al
ol kivetel a ket-, illetve haromdimenzios eset, ahol a klasszikus
geometria sz
ohaszn
alat
ahoz igazodva inkabb az egybevagosag kifejezest haszn
aljuk.
A projektv es a konform modellek konstrukciojaban donto szerepet jatszottak
a modell vegtelen t
avoli pontjai, es a modell idealis hatara, amelyet a vegtelen
t
avoli pontok alkotnak. A 10.1.19. Defincio mintajara a Hd hiperbolikus ter
uk. A Hd
ide
alis hat
ar
at Hd -vel, a ter Hd Hd lezarasat pedig Hd -sal jelolj
ide
alis hat
ar termeszetes strukt
uraja a (d 1)-dimenzios inverzv geometria,
amelyben M
obius-transzformaciokat indukalnak a ter izometriai. A strukt
ura
termeszetessege itt azt jelenti, hogy nem f
ugg attol, hogyan azonostjuk a Hd
teret egy konkret modellel.
10.4.2. Definci
o (Ir
anyt
astart
as
es -v
alt
as). A hiperbolikus ter izometri
ainak ir
anyt
astart
o, illetve iranytasvalto voltat ertelmezz
uk. Az egydimenzi
os esetben a hiperbolikus egyenes az euklideszi egyenessel izometrikus,
ezert itt az euklideszi egyenesre vonatkozo definciot alkalmazzuk. Ha pedig
d 2, akkor a konform modellekre es az I(Hd )
= Md1 izomorfiara hivatkozunk. A M
obius-transzform
aciok koreben 5.3.125.3.14-ben ertelmezt
uk az
ir
anyt
astart
as es -v
alt
as fogalmat. Ennek alapjan azt mondjuk, hogy Hd
egy izometri
aja ir
anyt
astart
o, illetve iranytasvalto, ha a ter idealis hataran
altala induk
alt M
obius-transzformacio az.
Az ir
anyt
astart
o izometri
ak 2 index
u reszcsoportot alkotnak az I(Hd ) cso+
d
portban, ezt a reszcsoportot I (H )-vel jelolj
uk. Az euklideszi szohasznalathoz hasonl
oan az ir
anyt
astarto izometriakat a hiperbolikus geometriaban is
mozg
asoknak nevezz
uk. I + (Hd ) a ter mozgascsoportja.
A hiperskra vonatkoz
o t
ukrozesek iranytasvaltok, hiszen az idealis hataron
inverzi
ot letestenek. Tudjuk 10.1.10.(1)-bol, hogy a t
ukrozesek generaljak az
I(Hd ) izometriacsoportot, ezert egy izometria pontosan akkor iranytastarto,
ha p
aros sok t
ukr
ozes szorzatakent allthato elo.
A hiperboloidmodell t
ukr
ozeseit 10.3.11 szerint szarmaztato q-ortogonalis line
aris szimmetri
ak 1 determinans
uak. A paritassal kapcsolatos fenti eszrevetel alapj
an teh
at a hiperboloidmodell valamely izometriaja pontosan akkor ir
anyt
astart
o, ha az azt reprezentalo pozitv Lorentz-transzformacio determin
ansa 1. Ezek a transzformaciok a 2 index
u SO+ (q) reszcsoportot al-
349
kotj
ak a pozitv Lorentz-transzformaciok O+ (q) csoportjaban. Igy tehat I +
+(Hd )
= SO+ (d,1).
A hiperbolikus terek k
oz
ott torteneti szempontbol a d = 3 esetnek, azaz a
H3 ternek azert van kiemelkedo jelentosege, mert ez olyan geometriai rendszer, amelyben a klasszikus euklideszi ter alapfogalmai ertelmezve vannak, es
ezekre az euklideszi ter axi
omai a parhuzamossagi axioma hjan mind ervenyesek, maga a p
arhuzamossagi axioma pedig nem. A tizenkilencedik szazad
m
asodik feleben Felix Klein ennek a modellnek a (projektv geometrian alapul
o) konstrukci
oj
aval bizonytotta be, hogy a parhuzamossagi axiomat nem
lehet levezetni a t
obbi axi
omabol. Ezzel lezarta a parallelak problemajanak
evezredes t
ortenetet, amelyben Klein munkajat evtizedekkel megelozve Bolyai es Lobacsevszkij m
ar megtettek a hiperbolikus geometria axiomatikus
kieptesenek d
ont
o lepeseit, es az elmelet sok alapveto tetelet kidolgoztak.
atralevo reszeben vazlatosan atgondoljuk az axiomak
teljes
uleset a H3 terben.
Vegy
uk sorra el
osz
or a klasszikus euklideszi geometria alapfogalmait u
gy, ahogyan azokat a 0.1. szakaszban targyalt feleptesben bevezett
uk. Hasznaljuk
a h
aromdimenzi
os hiperbolikus tergeometria projektv modelljet, es rendre tiszt
azzuk, mifele termeszetes jelentessel brnak az alapfogalmak ebben a
modellben.
Az E es S halmazrendszereket, azaz az egyenesek es a skok rendszeret a
10.1.1. Definci
o adja meg mint hiperbolikus egyeneseket es skokat.
Az R elv
alaszt
asi rel
aci
onak a valos egyenes geometriajabol szarmazo termeszetes jelentese van, hiszen a modellbeli hiperbolikus egyenesek valodi nylt
intervallumok a befoglal
o valos projektv ter egyenesein.
A egybev
ag
os
agi rel
aci
ot a projektv modell 10.1.3-ban definialt kongruenci
ai termeszetes m
odon sz
armaztatjak: ket szakasz, illetve ket szogtartomany
egybev
ag
o, ha a modell alkalmas kongruenciaja az egyiket a masikra kepezi.
Tekints
uk most a klasszikus euklideszi geometria axiomait. Ezek t
ulnyomo
reszer
ol, nevezetesen az (I1)(I7) illeszkedesi axiomakrol, az (R1)(R4) rendezesi axi
om
akr
ol es az (F ) folytonossagi axiomarol magatol ertetodo, hogy
ervenyesek a projektv modellben. A modell alaphalmaza ugyanis (a koordin
at
ak alkalmas megv
alasztasaval) az R3 koordinatater konvex nylt reszhalmaza, es k
onnyen ellen
orizheto modon ez mar elegendo ahhoz, hogy az
ezekben az axi
om
akban megfogalmazott tulajdonsagok R3 -bol atoroklodjenek az alaphalmazra.
Az egybev
ag
os
agi axi
om
ak koz
ul (E1), (E3) es (E4) rogton kovetkezik a
kongruenci
ak csoportj
anak eros tranzitivitasi tulajdonsagaibol (10.1.9,
10.1.10.(2)), (E2) pedig a t
avolsagmeres tulajdonsagaibol (10.1.12).
350
Veg
ul nyilv
anval
o, hogy a (P ) parhuzamossagi axioma nem ervenyes a modellben, ahogyan azt m
ar r
ogton a 10.1.1. Defincio utan megjegyezt
uk.
Ezekb
ol az eszrevetelekb
ol az is kovetkezik, hogy a hiperbolikus sk- es tergeometri
aban mindazok a fogalmak ertelemmel brnak, es mindazok a tetelek
ervenyesek, amelyeket a klasszikus euklideszi geometria axiomaibol a parhuzamoss
agi axi
oma felhaszn
alasa nelk
ul lehet levezetni. Az elemi sk- es tergeometria jelent
os resze ilyen. Bolyai nyoman ezeket abszol
ut fogalmaknak
es teteleknek nevezz
uk. Peldaul az abszol
ut geometria korebe tartozo teny,
hogy a h
aromsz
og bels
o sz
ogfelezoi egy ponton haladnak at, vagy hogy korhoz
k
uls
o pontb
ol egyenl
o hossz
u erintoket lehet h
uzni. Az abszol
ut geometriai
fogalmak es tetelek nem csupan a H2 es H3 terekre vonatkozoan, hanem
nyilv
an a magasabb dimenzi
os hiperbolikus ter ket-, illetve haromdimenzios
altereiben is ugyan
ugy ervenyesek.
Megjegyzes. Mindaz, amit a hiperbolikus terrol ebben a szakaszban megallaptottunk, ervenyes volna akkor is, ha Hd -t nem a termeszetes metrikaval, hanem annak valamilyen pozitv konstansszorosaval latnank el. Ennek
a konstansnak a megv
alaszt
asa csak a konkret szamolasokat, nevezetesen a
hiperbolikus geometria bizonyos kepleteinek alakjat befolyasolja (l. 11.3).
11. A hiperbolikus sk
A hiperbolikus geometria k
ulonos vonasai, az euklideszi geometriatol elter
o jellegzetessegei m
ar a ketdimenzios esetben markansan megmutatkoznak.
Ezert el
osz
or a hiperbolikus skgeometriaval, azaz a H2 metrikus ter tulajdons
agaival foglalkozunk.
11.1. P
arhuzamoss
ag, sug
arsorok, ciklusok
A hiperbolikus sk illeszkedesi strukt
urajat az egyenesek rendszere alkotja.
Ebben a szakaszban az egyenesek kolcsonos helyzetevel kapcsolatos fogalmakat tiszt
azzuk, ami elvezet bizonyos nevezetes skgorbek, az u
gynevezett
ciklusok definci
oj
ahoz.
11.1.1. Definci
o (Metsz
o, p
arhuzamos, ultraparallel egyenesek). Legyen L es M ket k
ul
onb
oz
o egyenes a hiperbolikus skon. A projektv modellt haszn
alva tekints
uk a projektv sk hLi es hM i egyeneseit, ezek metszik
351
egym
ast a projektv sk valamely A pontjaban. Aszerint, hogy az A pont
a modell alaphalmaz
at hat
arolo k
upszelet belso pontja, illeszkedik ra, vagy
k
uls
o pontja, mondjuk L-et es M -et metszo, parhuzamos, illetve ultraparallel
egyeneseknek.
Bizonyos esetekben (peld

aul a tranzitivitas kerdeseben, vagy kesobb a sugarsorok sz
armaztat
asakor) kenyelmi okokbol tekinthet
unk ket egybeeso egyenest is ak
ar metsz
onek, ak
ar parhuzamosnak, akar ultraparallelnek.
Ha ket egyenesnek nincs k
ozos pontja H2 -ben, akkor vagy parhuzamos, vagy
ultraparallel egyenesekr
ol van szo. Akkor es csak akkor parhuzamosak, ha az
egyik vegtelen t
avoli pontjuk kozos.
K
onnyen l
athat
o, hogy az egyenesek parhuzamossaga az euklideszi geometri
at
ol elter
o m
odon nem tranzitv relacio. Miutan a parhuzamossag kerdeseben a ket sz
oban forg
o egyenesnek csak egy-egy vegtelen tavoli pontja jatszik
szerepet, kezenfekv
o m
odon lehet a parhuzamossag fogalmat akar iranytott
egyenesek, ak
ar felegyenesek kozott ertelmezni, hiszen az egyenes iranytasa,
illetve a felegyenes kiv
alaszt
asa kijeloli az egyenes ket vegtelen tavoli pontja
k
oz
ul az egyiket. Nyilv
anvalo modon az iranytott egyenesek, illetve a felegyenesek k
oreben defini
alt parhuzamossag mar ekvivalenciarelacio lesz. Az
ekvivalenciaoszt
alyok bijektv kapcsolatban allnak H2 elemeivel.
t
11.1.2. All
as. A hiperbolikus skon ket k
ulonbozo egyenes akkor es csak
akkor ultraparallel, ha letezik olyan egyenes, amely mindkettore meroleges.
Ezt a harmadik egyenest az elso ketto egyertelm
uen meghatarozza.
Bizonyt
as : Haszn
aljuk a projektv modellt, es legyen L es M a ket szoban
forg
o egyenes. A mer
olegesseg projektv modellbeli defincioja (10.1.6) alapj
an ahhoz, hogy egy tov
abbi N egyenes meroleges legyen L-re is es M -re is,
az hN i projektv egyenesnek at kell haladnia mind hLi, mind hM i polusan.
352
Mivel ez a ket pont k

ul
onb
ozo, a keresett projektv egyenes egyertelm
uen
letezik. Csak az kerdeses, hogy ez az egyenes hiperbolikus egyenest allt-e
el
o, azaz belemetsz-e a modellbe. Ez akkor es csak akkor van gy, ha a polusa
a hat
arol
o k
upszelet k
uls
o pontja. Ez a polus a polaritas illeszkedestartasa
(9.2.4.(2)) miatt hLi hM i, amely akkor es csak akkor k
ulso pont, ha L es
M definci
o szerint ultraparallel.
Megjegyzes. A 11.1.2-beli unicitasi tulajdonsag rogton maga utan vonja, hogy
a hiperbolikus skon nem letezik teglalap, azaz olyan negyszog, amelynek negy
dereksz
oge van.
Ket egyenes k
olcs
on
os helyzetet a pontjaik kozti tavolsagok segtsegevel is
jellemezni lehet. Ennek tisztazasahoz a hiperboloidmodell apparatusat celszer
u alkalmazni. A modell ketdimenzios valtozatat hasznaljuk, amelynek
alaphalmaza a Z felhiperboloid a haromdimenzios W Minkowski-terben. Az
egyeneseket itt norm
alvektor segtsegevel is megadhatjuk : ha a V W idoszer
u alter
alltja el
o az L = V Z egyenest, akkor v W , V = v eseten
v-t az L egyenes norm
alvektoranak is tekinthetj
uk.
11.1.3. Lemma. Legyen a v egysegvektor az L egyenes normalvektora a
hiperboloidmodellben. Ekkor barmely x Z pont tavolsaga az L egyenestol

h x, L = ch1 1 + hx, vi2 .
Bizonyt
as : Tudjuk (l. 10.1.17.(2)), hogy az L egyenes pontjai koz
ul az x-bol
L-re bocs
atott mer
oleges egyenes dofespontja van x-hez a leheto legkozelebb.
A hiperskra vonatkoz
o t
ukrozes 10.3.11-beli formulajabol kovetkezik, hogy
ez a pont x hx, viv alakban all elo. A ket pont tavolsaga ch1 hx, x

hx, vivi = ch1 1 + hx, vi2 .
11.1.4. T
etel
(1) Legyen L es M ket egyenes a hiperbolikus skon. Tavolodjon egy M en mozg
o pont minden hataron t
ul az M egyenes egyik, A-val jelolt
vegtelen t
avoli pontja fele. Ekkor a mozgo pontnak az L egyenestol
mert t
avols
aga 0-hoz tart, ha A az L-nek is vegtelen tavoli pontja,
egyebkent pedig vegtelenhez tart.
(2) A hiperbolikus skon ket parhuzamos egyenesnek mint a H2 metrikus
terben fekv
o ponthalmazoknak a tavolsaga zerus. Ket k
ulonbozo ultraparallel egyenes t
avols
aga pozitv, es a kozos merolegesnek a ket egyenes
k
oze es
o szakasz
aval egyenlo.
353
Bizonyt
as : (1) A hiperboloidmodellben legyen az L egyenes a v egysegvektorral mint norm
alvektorral adva, az M egyenest pedig alltsuk elo parameteresen a 10.3.15 szerinti
r(t) = ch t x + sh t u =
1 t
1
e (x u) + et (x + u)
2
2
keplettel, ahol u az A fele mutato egysegnyi iranyvektor az L egyenes szamara

egy tetsz
olegesen v
alasztott x L pontban. Az r(t) M pont tavolsaga az
L egyenest
ol 11.1.3 alapj
an

h r(t), L = ch1 1 + hr(t), vi2 =

2
1 t
1
t
.
= ch
1 + e hx u, vi + e hx + u, vi
4
Ez a kifejezes t + eseten vagy 0-hoz, vagy +-hez tart, megpedig
pontosan aszerint, hogy benne et egy
utthatoja zerus-e vagy sem. A 10.3.18.
t
All
as szerint az A vegtelen tavoli pontot az x + u vektor reprezentalja. Ha
ez a pont az L-nek is vegtelen tavoli pontja, akkor hx + u, vi = 0 es gy
h r(t), L 0, m
as esetben pedig h r(t), L .
(2) A p
arhuzamos egyenesekre vonatkozo alltas azonnal kovetkezik (1)-bol.
Ha L es M ultraparallel egyenesek, akkor az M -en futo pont L-tol valo tavols
aga (1) alapj
an mindket iranyban vegtelenhez tart. Ezert folytonossagi
okokb
ol ez a t
avols
ag valahol pozitv minimumerteket vesz fel. A derekszog
u
h
aromsz
ogre vonatkoz
o egyenlotlenseg (l. 10.1.17.(2)) miatt ezt a minimalis
t
avols
agot csak a mindket egyenesre meroleges szakasz reprezentalhatja.
Megjegyzes. A hiperbolikus skon ket k
ulonbozo egyenes kolcsonos helyzetet
a t
avols
agok nyelven teh
at gy lehet jellemezni: ha a ket egyenes tavolsaga
pozitv, akkor ultraparallel egyenesekrol van szo, ha zerus, akkor az egyenesek
aszerint metsz
ok, illetve p
arhuzamosak, hogy van-e kozos pontjuk vagy sem.
11.1.5. Definci
o (Sug
arsor). A hiperbolikus sk egyeneseinek egy halmaz
at sug
arsornak nevezz
uk, ha eloall mint a projektv sk valamely sugarsoranak a nyoma a hiperbolikus sk projektv modelljeben. (A sor nyoma itt es a
kes
obbiekben azt jelenti, hogy a sor azon tagjainak a metszetet tekintj
uk a
modell alaphalmaz
aval, amelyekre ez a metszet nem u
res.)
354
A projektv sug
arsor tart
opontjanak elhelyezkedese szerint beszelhet
unk metsz
o, p
arhuzamos, illetve ultraparallel sugarsorokrol. Vilagos, hogy a hiperbolikus sk b
armely ket k
ulonbozo egyenesehez egyertelm
uen letezik olyan
sug
arsor, amelynek a ket egyenes tagja. Ez a sugarsor a ket adott egyenes
k
olcs
on
os helyzete szerint lesz metszo, parhuzamos, vagy ultraparallel tpus
u.
A metsz
o sug
arsort u
gy is definialhatnank, mint a hiperbolikus sk valamely
pontj
an
athalad
o
osszes egyenesbol allo rendszert, a parhuzamos sugarsort
mint az
osszes olyan egyenest, amelyhez a sk valamely rogztett vegtelen
t
avoli pontja hozz
atartozik, es veg
ul az ultraparallel sugarsort mint valamely
r
ogztett egyenesre (a tart
opont polarisara) meroleges osszes egyenesbol allo
sereget. Nyilv
anval
o, hogy b
armely ket metszo sugarsor egybevago, barmely
ket p
arhuzamos sug
arsor egybevago, es barmely ket ultraparallel sugarsor
egybev
ag
o.
A sug
arsor definci
oj
aban csak a projektv modellre tamaszkodtunk. Most
jellemezz
uk a sug
arsorokat a konform modellekben es a hiperboloidmodellben
is.
t
11.1.6. All
as. A Poincare-fele kormodellben a sugarsorok pontosan azoknak a k
orsoroknak (es sug
arsornak) a nyomai, amelyek minden tagjat a modell alapk
ore mer
olegesen metszi.
Reszletezve : az euklideszi sk egy K korsoranak (vagy sugarsoranak) a nyoma

a K alapk
orrel adott Poincare-modellben
metsz
o sug
arsor, ha K metszo korsor, amelynek a tartopontjai egymas
inverzei K-ra nezve, vagy pedig ha K metszo sugarsor, amelynek a
tart
opontja K k
ozeppontja,
p
arhuzamos sug
arsor, ha K erintkezo korsor, amelynek a tartopontja
K-ra illeszkedik, es hatvanyvonala K-nak atmeroje, valamint
ultraparallel sug
arsor, ha K Apolloniosz-fele korsor, amelynek mindket
alappontja K-ra illeszkedik.
355
Bizonyt
as : A projektv modellt a Poincare-fele kormodellel osszekapcsolo
lekepezes (l. 10.2.3) els
o lepesenel az euklideszi sk sugarsoraibol felkor
ok seregei keletkeznek, amelyeket olyan terbeli sksorok metszenek ki a felso
felg
ombb
ol, amelyek csak a modell skjara meroleges skokbol allnak. A masodik lepesben vegrehajtott sztereografikus vettesnel az ilyen sksorok altal
kimetszett g
ombi k
orsorok pontosan az alltasban felsorolt skbeli korsorokba
kepez
odnek.
Megjegyzes. K
onnyen meghatarozhatjuk a sugarsorokat a konform modellek
m
asik ket v
altozat
aban is. A felgombmodell eseteben ezt mar tulajdonkeppen
megtett
uk 11.1.6 bizonyt
asa soran. A felskmodellben K kor helyett egyenest
jelent, es ez a sug
arsorok
attekinteset csak kis mertekben modostja : peldaul
p
arhuzamos sug
arsort kapunk a K-ra meroleges irany
u euklideszi parhuzamos
sug
arsor nyomakent is, valamint ultraparallel sugarsort eredmenyeznek a Kra illeszked
o k
ozeppont
u koncentrikus korsorok is.
t
11.1.7. All
as. A hiperboloidmodellben a sugarsorokat pontosan azok a
W terbeli sksorok metszik ki Z-bol, amelyeknek a tartoegyenese athalad W
orig
oj
an. A sksor
altal kimetszett sugarsor pontosan aszerint lesz metszo,
p
arhuzamos, vagy ultraparallel, hogy a tartoegyenes idoszer
u, fenyszer
u, illetve terszer
u alter.
Bizonyt
as : A hiperboloidmodell es a projektv modell kozotti izomorfizmust
letrehoz
o projektiviz
al
o lekepezes nem csak Z-n, hanem az egesz W
{0} halmazon ertelmezve van. A P (W )-beli sugarsorok oskepei W -beli
ketdimenzi
os alterek line
aris rendszerei, azaz az origon athalado skokbl allo
sksorok. A sksor tart
oegyenese a sugarsor tartopontjat reprezentalja, ezert
teh
at id
oszer
u, ha a tart
opont a modellhez tartozik, fenyszer
u, ha vegtelen
t
avoli, es terszer
u, ha a hat
ark
upszelet k
ulso pontja.
11.1.8. Lemma. Ha a hiperbolikus sk harom tetszoleges, k
ulonbozo pontj
ahoz el
o
alltjuk a p
aronkenti szakaszfelezo meroleges egyeneseket, akkor ez
a h
arom egyenes egy sug
arsorhoz tartozik.
Bizonyt
as : Dolgozzunk a hiperboloidmodellben. Ha a harom pont x, y es
z, akkor a h
arom felez
o merolegest hordozo ketdimenzios alterek szamara
10.3.11 szerint norm
alvektorkent szolgal z y, x z es y x. Ezek linearisan
osszef
ugg
o vektorok, teh
at a harom alter egy sksorhoz tartozik W -ben.
11.1.9. Definci
o (Sug
arsorra vonatkoz
o korrespondencia). Rogzts
unk egy S sug
arsort H2 -ben. Azt mondjuk, hogy az A, B H2 pontok
korresponde
al
o pontok S-re nezve (jelben A lS B), ha alkalmas L S egyenessel B = L (A). Egyenertek
u modon u
gy is fogalmazhatunk, hogy A lS B
akkor
all fenn, ha vagy A es B egybeesnek, vagy k
ulonbozok es a felezo mer
oleges
uk S-hez tartozik.
356
A lS rel
aci
o nyilv
anval
o m
odon reflexv es szimmetrikus, tovabba a 11.1.8.
Lemma k
ovetkezteben tranzitv is, tehat ekvivalenciarelacio. Ha az S sugarsor metsz
o, akkor a tart
opont egyelem
u ekvivalenciaosztalyt alkot, de minden
m
as esetben az ekvivalenciaosztalyok vegtelenek, hiszen tartoponttol k
ulonb
oz
o pontot S m
as es m
as tagjaira t
ukrozve csupa k
ulonbozo pontot kapunk.
11.1.10. Definci
o (Ciklus, tengely, paraciklus, hiperciklus). A hiperbolikus skon ciklusoknak nevezz
uk a lS szerinti ekvivalenciaosztalykent
el
o
all
o ponthalmazokat, ahol S valamilyen sugarsor H2 -ben. Az egyelem
u
ponthalmazok is ciklusok, ezeket elfajulo ciklusoknak nevezz
uk.
Elfajul
o ciklus nyilv
an csak a ra mint tartopontra illesztett metszo sugarsorb
ol sz
armazhat, de b
armely nemelfajulo C ciklus is az ot szarmaztato S sug
arsort egyertelm
uen meghatarozza, hiszen az a C-bol valaszthato pontparok
felez
o mer
olegeseib
ol
all. Az S-hez tartozo egyeneseket a C ciklus tengelyeinek
nevezz
uk. Ezek nyilv
anval
oan mind szimmetriatengelyei C-nek.
Ha S metsz
o sug
arsor, akkor az altala letestett ciklusok korok (kozt
uk egy
pontk
orrel), megpedig pontosan azok, amelyeknek S tartopontja a kozeppontja.
Ha a C ciklust p
arhuzamos sugarsor szarmaztatja, akkor C-t paraciklusnak
nevezz
uk. Az ugyanazon S parhuzamos sugarsorhoz tartozo paraciklusokat
koncentrikusnak mondjuk, es S vegtelen tavoli tartopontjat tekintj
uk kozos
k
ozeppontjuknak.
Az ultraparallel sug
arsorok altal szarmaztatott ciklusokat hiperciklusoknak
nevezz
uk. Legyen S ultraparallel sugarsor, es L az az egyenes, amely S minden
tagj
ara mer
oleges. Ekkor az S tagjaira vonatkozo t
ukrozesek L-et onmagaban
mozgatj
ak. Ha C egy S
altal szarmaztatott hiperciklus, akkor C pontjainak
az L-t
ol mert t
avols
ag
at az S-hez tartozo egyenesek menten merj
uk. Emiatt C
vagy mag
aval az L egyenessel azonos, vagy pedig L egyik felskjaban az L-tol
valamilyen r
ogztett pozitv tavolsagra levo pontokbol all. Ezert a hiperciklusokat gyakran t
avols
agvonalaknak is nevezik. Az L egyenest a hiperciklus
alapegyenesenek, pontjainak L-tol valo tavolsagat a hiperciklus sugaranak
hvjuk.
357
t
11.1.11. All
as. B
armely ket paraciklus egybevago. Ket kor, illetve ket
hiperciklus akkor es csak akkor egybevago, ha sugaruk egyenlo.
Bizonyt
as : A k
or
okre es a hiperciklusokra vonatkozo alltas nyilvanvaloan
k
ovetkezik abb
ol, hogy a ciklus a tengelyei alkotta sugarsort egyertelm
uen
meghat
arozza, es azonos tpus
u sugarsorok egybevagok. A paraciklusokra vonatkoz
o
allt
as indokl
as
aul hasonlo okbol eleg azt meggondolni, hogy ugyanazon p
arhuzamos sug
arsorhoz tartozo (azaz koncentrikus) paraciklusok egybev
ag
ok. Ha kiszemelj
uk ennek a sugarsornak egy tetszoleges L egyeneset,
akkor az L menten t
orten
o eltolasok (l. 10.1.11) a sugarsor vegtelen tavoli
tart
opontj
at fixen tartj
ak. Ezert a sugarsort ezek az egybevagosagok onmagaba kepezik, mik
ozben a hozza tartozo paraciklusokat egymasba viszik. Az L
menten t
orten
o eltol
asok tranzitvan hatnak L-en, ezert a szoban forgo paraciklusok k
oz
ul b
armelyik
atviheto barmelyik masikba alkalmas eltolassal.
Az euklideszi skgeometri
aban megszoktuk, hogy harom nem kollinearis pont
mindig egy k
or
on van. A hiperbolikus skon ennek az alabbi modostott valtozata ervenyes.
t
11.1.12. All
as. A hiperbolikus sk barmely harom k
ulonbozo pontjahoz
egy es csak egy olyan ciklus talalhato, amelyre mindharom pont illeszkedik.
Bizonyt
as : A 11.1.8. Lemm
abol rogton kovetkezik a ciklus letezese. Az egyertelm
useg is nyilv
anval
o, hiszen a paronkenti felezo merolegeseknek hozza
kell tartozniuk a ciklust sz
armaztato sugarsorhoz.
Erdekes
kerdes, hogy a k
ul
onfele modellekben a ciklusokat mifele gorbek reprezent
alj
ak. Szep v
alaszt a hiperboloidmodell es a konform modellek eseteben
tudunk adni.
t
11.1.13. All
as
(1) A hiperbolikus sk hiperboloidmodelljeben a ciklusok pontosan a modell
alaphalmaz
aul szolg
al
o Z felhiperboloid nem
ures skmetszetei a befoglal
o W Minkowski-ter affin skjaival.
(2) Ket ciklus tengelyei akkor es csak akkor alkotjak ugyanazt a sugarsort,
ha az
oket kimetsz
o affin skok parhuzamosak.
(3) Legyen valamely S W affin skra S Z 6= . Ha S allasa terszer
u,
akkor az S Z ciklus kor (amely esetleg egyetlen pont is lehet), ha
fenyszer
u, akkor paraciklus, ha idoszer
u, akkor hiperciklus.
Bizonyt
as : Tekints
unk a hiperbolikus skon egy S sugarsort, ezt a hiperboloidmodellben 11.1.7 alapj
an egy W -beli linearis alterekbol allo sksor alltja
358
el
o, legyen V a sksor tart
oegyenese. Nyilvan V es S kolcsonosen meghat
arozz
ak egym
ast. Az S-hez tartozo egyenesekre vonatkozo t
ukrozeseket a
sksor tagjaira vett W -beli q-ortogonalis linearis t
ukrozesek alltjak elo (l.
10.3.11), amelyek gy V -t pontonkent fixen hagyjak. Ha x, y Z tetszoleges
k
ul
onb
oz
o pontok, akkor x lS y azzal egyenertek
u, hogy az oket felcserelo
q-ortogon
alis t
ukr
ozes skja V -t tartalmazza. Ennek a sknak 10.3.11 alapjan
y x norm
alvektora, ezert x lS y pontosan akkor all, ha y x V . A
Z-beli lS -oszt
alyokat teh
at a V ketdimenzios alterrel parhuzamos W -beli
affin skok metszik ki Z-b
ol. Ezzel bebizonytottuk az (1) es (2) alltasokat.
Ezeknek az affin skoknak az allasa aszerint terszer
u, fenyszer
u, illetve idoszer
u, hogy V id
oszer
u, fenyszer
u, illetve terszer
u. Ez 11.1.7-re hivatkozva azzal
egyenertek
u, hogy a V -re illesztett sksor metszo, parhuzamos, illetve ultraparallel sug
arsort defini
al, azaz a skmetszetek korok, paraciklusok, illetve
hiperciklusok. Ez a (3)
allt
ast igazolja.
Megjegyzes. A hiperboloidmodellben a ciklusokat tehat affin masodrend
u gorbek (illetve azok reszei) reprezentaljak: a koroket ellipszisek, a paraciklusokat
parabol
ak, a hiperciklusokat felhiperbolak.
t
11.1.14. All
as. A Poincare-fele kormodellben a ciklusok pontosan a befoglal
o euklideszi sk k
oreinek es egyeneseinek a modellbe eso reszei. Reszletezve :
a modell geometri
aja ertelmeben vett korok pontosan az alapkor belsejeben fekv
o euklideszi korok,
a paraciklusok pontosan az alapkort bel
ulrol erinto euklideszi korok az
erintkezesi pontt
ol megfosztva, valamint
a hiperciklusok pontosan az alapkort metszo euklideszi koroknek a modellbe es
o vei es az alapkor nylt h
urjai.
Bizonyt
as : A modellbeli t
ukrozeseket 10.2.6 alapjan a befoglalo euklideszi sk
inverzi
oi sz
armaztatj
ak. Tekints
uk azt a C ciklust, amelyet valamely adott S
sug
arsor sz
armaztat, es amely a modell valamely adott A pontjan halad at. A
C ciklust u
gy
allthatjuk el
o, hogy A inverzet tekintj
uk az S-et reprezentalo
K k
orsor tagjaira vonatkoz
oan. Ezzel pontosan a K-ra meroleges korsor A-n
athalad
o tagj
anak a pontjaihoz jutunk, hiszen merolegesen metszo kor inverze
saj
at maga. A C ciklus teh
at mindig kornek vagy egyenesnek a modellbe eso
resze. A 11.1.6-beli esetek szamba vetelevel pontosan az alltasban folsorolt
lehet
osegek ad
odnak.
Megjegyzesek. (1) 11.1.14 bizonytasabol az is kiolvashato, hogy a Poincarefele k
ormodellben valamely rogztett sugarsorhoz tartozo ciklusok rendszere
szinten egy euklideszi k
orsornak, megpedig a sugarsort reprezentalo euklideszi
359
k
orsorra vagy sug
arsorra meroleges korsornak a nyoma. Peldaul a hiperbolikus sk valamely pontja k
or
uli koncentrikus korok rendszeret a kormodellben
annak az elliptikus k
orsornak a modellbe eso tagjai reprezentaljak, amelyet
a k
ozeppont mint pontk
or es az alapkor general.
(2) Az (1) megjegyzes alapj
an a ciklusok szamara azt az analitikus jelleg
u
definci
ot is haszn
alhatn
ank, hogy a ciklusok a sugarsorok ortogonalis trajekt
ori
ai (azaz valamely sug
arsor minden tagjat merolegesen metszo gorbek).
(3) Hasonl
o jelleg
u
attekintest kaphatunk a ciklusokrol a felgombmodell es a
felskmodell eseteben is, ennek reszletezesetol eltekint
unk. A felskmodellben
a hat
aregyenessel p
arhuzamos egyenesek is megjelennek mint paraciklusok,
es ez a teny lenyeges szerepet jatszik majd a ter
uletszamtas kepleteiben (l.
11.5.6).
(4) A projektv modellben a ciklusokat masodrend
u gorbek vagy azok vei
reprezent
alj
ak, speci
alisan a CayleyKlein-modellben az egyenestol k
ulonboz
o ciklusokat mindig ellipszisek vagy ellipszisvek. Pontos meghatarozasuk
legegyszer
ubben a Poincare-fele felgombmodell meroleges vettesevel tortenhet.
11.2. A hiperbolikus sk egybev

ag
os
agai
A hiperbolikus ter izometri
airol boseges informaciot nyert
unk tetszoleges dimenzi
oban a modellek bevezetese soran. Celunk most az, hogy a ketdimenzios
esetben geometriai termeszet
u attekintest nyerj
unk az egybevagosagokrol, es
oszt
alyozzuk azokat ahhoz hasonlo modon, ahogyan az euklideszi sk eseteben 4.4.9-ben tett
uk. Ehhez mar minden sz
ukseges eloismeret a birtokunkban
van (reszben inverzv geometriai, reszben projektv geometriai tanulmanyainkb
ol), most csup
an felidezni es alkalmazni kell ezeket.
A hiperbolikus sk izometri
ainak analitikus targyalasahoz 2 2-es matrixokat
lehet haszn
alni. Tudjuk, hogy a H2 idealis hatart a valos projektv egyenessel, az I(H2 ) izometriacsoportot a P GL(2, R) projektv csoporttal tekinthet
j
uk azonosnak. Erdemes
az U komplex felso felskkal koordinatazott Poincarefele felskmodellt haszn
alnunk, amelyen 10.2.16 szerint a P GL(2, R) csoport
a m
atrixok
altal induk
alt tortlinearis, illetve tort-szemilinearis f
uggvenyek
u
tj
an hat. Az izometri
ak ir
anytastarto, illetve -valto voltat 8.7.3.(4) alapjan
a transzform
aci
ot reprezent
alo 2 2-es matrix determinansanak elojele donti
el.
11.2.1. Eml
ekeztet
o. Ket konkret izometriatpust mar bevezett
unk 10.1.5ben, 10.2.6-ban es 10.3.11-ban, illetve 10.1.11-ben:
360
Tengelyes t
ukr
ozesek : a projektv modellben harmonikus invol
uciok, a
konform modellekben inverziok, a hiperboloidmodellben q-ortogonalis
szimmetri
ak segtsegevel definialtuk oket. Ha L H2 egyenes, akkor
L jel
oli az L-re vonatkozo tengelyes t
ukrozest.
Eltol
asok: a skban olyan izometriak, amelyek egy egyenesre meroleges
ket m
asik egyenesre vonatkozo egy-egy tengelyes t
ukrozes szorzatakent
allnak el
o. Vegy
uk eszre, hogy a ket t
ukortengely ilyenkor ultraparallel, es az
altaluk meghatarozott ultraparallel sugarsort a szoban forgo
eltol
as
onmag
ara kepezi. Ezert ezt a sugarsort az eltolas invarians sugarsor
anak nevezz
uk. Az eltolas onmagaban tolja el az invarians sugarsor
tagjaira mer
oleges egyenest, amelyet az eltolas tengelyenek nevez
unk.
A tengellyel egy
utt az eltolas az invarians sugarsor altal eloalltott hiperciklusokat is
onmagukban mozgatja.
A sk mozg
asainak ket tov
abbi tpusat is kaphatjuk ket t
ukrozes szorzatakent.
11.2.2. Definci
o (Forgat
as). A hiperbolikus skon forgatasnak nevezz
uk
azokat az izometri
akat, amelyek ket metszo egyenesre vonatkozo egy-egy t
ukr
ozes szorzatakent
allnak el
o. Ha a ket tengely k
ulonbozo (azaz a forgatas nem
identikus), akkor a forgat
as kozeppontjanak nevezz
uk a tengelyek metszespontj
at; ilyenkor a forgat
asnak ez az egyetlen fixpontja.
B
armely forgat
as a k
ozeppontja mint tartopont altal meghatarozott metszo
sug
arsort
onmag
aba kepezi. Szinten onmagukban mozgatja a forgatasi kozeppont k
or
uli k
or
oket (
osszhangban azzal, hogy ezek a korok az invarians
sug
arsorhoz tartoz
o ciklusok).
A hiperbolikus sk izometriacsoportjaban a pontok stabilizatorai 10.1.9 szerint az O(2) ortogon
alis csoporttal izomorfak. A forgatasok pontosan az
SO(2) reszcsoportokhoz tartozo transzformaciok.
11.2.3. Definci
o (Paraciklikus eltol
as). Paraciklikus eltolasnak nevezz
uk
a hiperbolikus sknak azokat az izometriait, amelyek parhuzamos egyenesekre
vonatkoz
o ket t
ukr
ozes szorzatakent allnak elo. Ha a ket egyenes k
ulonbozo,
teh
at a transzform
aci
o nem identikus, akkor nincs fixpontja, hiszen egy A
pont csak u
gy lehetne fix, ha mindket t
ukrozes ugyanabba a B keppontba
vinne, a ket egyenes diszjunkt volta miatt A 6= B, viszont ekkor mindket
egyenesnek az A es B szakaszfelezo merolegesevel kellene megegyeznie.
Ha a paraciklikus eltol
as nem identikus, akkor a ket egyenes altal meghatarozott p
arhuzamos sug
arsor invarians. Emiatt a transzformacio onmagukban
mozgatja azokat a paraciklusokat, amelyeket ez a sugarsor allt elo. Ebbol a
tulajdons
ag
ab
ol ered a transzformaciotpus elnevezese.
Idezz
uk f
ol, hogy az egyenes valamely nem-identikus projektv transzformacioj
at aszerint nevezz
uk elliptikusnak, parabolikusnak, illetve hiperbolikusnak,
361
hogy 0, 1, vagy 2 fixpontja van (l. 8.7.68.7.9). Ez a kategorizalas alkalmas a

hiperbolikus sk mozg
asainak az osztalyozasara is.
11.2.4. T
etel. A hiperbolikus sk barmely nem-identikus mozgasa vagy forgat
as, vagy eltol
as, vagy paraciklikus eltolas, megpedig aszerint, hogy a sk
ide
alis hat
ar
an
altala induk
alt projektv transzformacio elliptikus, hiperbolikus, illetve parabolikus.
Bizonyt
as : A hiperbolikus sk barmely izometriaja 10.1.10.(1) szerint eloall
legfeljebb h
arom tengelyes t
ukrozes szorzatakent. Ha mozgasrol van szo, ebben a szorzatban csak p
aros szam
u tenyezo szerepelhet. Ezert barmely mozgas
legfeljebb ket (es gy pontosan ket) t
ukrozes szorzata, tehat a 11.2.13-beli
peld
ak valamelyike: eltol
as, forgatas, vagy paraciklikus eltolas. Az idealis hat
aron a fixpontok sz
am
at az adja meg, hogy az invarians sugarsor tartopontja
a modellhez, az ide
alis hat
arhoz, vagy a k
ulsejehez tartozik: forgatas eseteben
0, paraciklikus eltol
as eseteben 1, eltolas eseteben 2.
11.2.5. P
eld
ak. Idezz
uk fel u
jra a mar 8.7.9-ben es 10.2.16-ban targyalt

cos t sin t
1 0
ch t sh t
A(t) =
, B(t) =
, es C(t) =
sin t cos t
t 1
sh t ch t
m
atrixokat, illetve az
altaluk letestett izometriakat. A t valos parametert
ol val
o f
uggest tekintetbe veve ezek egyparameteres mozgascsoportok (azaz
folytonos R I + (H2 ) homomorfizmusok) a hiperbolikus skon: A(t) az i
U pont k
or
uli forgat
asokbol, B(t) a 0 U vegtelen tavoli pontot fixen
hagy
o paraciklikus eltol
asokbol, C(t) pedig a 1 es 1 U vegtelen tavoli
pontokat
osszek
ot
o egyenes menten torteno eltolasokbol all.
Miut
an a koordin
at
az
as alkalmas elmozgatasaval barmely pont atviheto az i
pontba, b
armely vegtelen t
avoli pont atviheto 0-ba, illetve barmely vegtelen
t
avoli pontp
ar
atvihet
o a {1,1} parba, a hiperbolikus sk barmely mozgasa
az A(t), B(t), C(t) transzformaciok valamelyikevel konjugalt. Ebbol kovetkez
oen b
armely mozg
as belefoglalhato egy alkalmas egyparameteres mozgascsoportba. Al
abb (l. 11.2.7) belatjuk, hogy a hiperbolikus skon lenyegeben
csak ez a h
arom fajta egyparameteres mozgascsoport letezik.
11.2.6. Lemma. Tekints
uk az I + (H2 ) mozgascsoport hatasat a hiperbolikus
2
sk H lez
ar
as
an.
(1) Ennel a csoporthat
asn
al barmely H2 -beli pont stabilizatora az R/(2Z)
k
orvonalcsoporttal topologikusan izomorf.
(2) Ha L H2 egyenes, akkor az L-et onmagara kepezo eltolasok alkotta
reszcsoport az R csoporttal topologikusan izomorf.
362
(3) Ha P H2 tetsz
oleges vegtelen tavoli pont, akkor a kizarolag P -t
fixen tart
o mozg
asok az identitassal egy
utt reszcsoportot alkotnak I +
2
+(H )-ben, amely szinten R-rel topologikusan izomorf.
Bizonyt
as : (1): A H2 -beli pontok stabilizatora az SO(2)
= R/(2Z) forgat
ascsoport, ahol a val
os parameter a forgasszog.
(2): A sk nemtrivi
alis eltol
asai kozott csak az L tengely
u eltolasok kepezik
L-et o
nmag
a
ra,
hiszen
a
k
e
t
v
e
gtelen
t
a
voli
fixpont
e
s
az
invarians egyenes
k
olcs
on
osen meghat
arozz
ak egymast. Az L menten torteno eltolasok csoportja es R k
oz
ott a folytonos izomorfizmust az egyenes menten mert elojeles
eltol
asi t
avols
ag adja.
tas szerint P stabilizatora az I(H2 )
(3): Ha P H2 , akkor az 5.3.6. All
=
1
2
M M
obius-csoportban a H {P } egyenes hasonlosagi csoportja. Az egyenes hasonl
os
agai k
oz
ul kiz
ar
olag az eltolasoknak nincs fixpontja, tehat a szoban forg
o mozg
asok halmaza ennek az egyenesnek az eltolasaibol all, es gy
val
oban R-rel izomorf reszcsoport.
11.2.7. T
etel. A hiperbolikus skon barmely nemtrivialis egyparameteres
mozg
ascsoport konjug
alts
ag es atparameterezes erejeig a 11.2.5-beli harom
pelda valamelyike.
Bizonyt
as : A f
o tiszt
azand
o kerdes az, hogy egy egyparameteres reszcsoportban miert nem keveredhetnek a k
ulonbozo tpus
u egybevagosagok. Ehhez a
fixpontok vizsg
alata ad t
ampontot az alabbi, altalanos csoporthatasok koreben ervenyes egyszer
u, de megis hatekony lemma segtsegevel :
Ha az f, g : X X bijekci
ok felcserelhetok, akkor f fixpontjainak a halmaza
g-invari
ans.

Val
oban, ha x X az f fixpontja, akkor g(x) = g f (x) = f g(x) miatt
g(x) is fixpontja f -nek.
Egy egyparameteres mozg
ascsoport csupa felcserelheto transzformaciobol all.
Ezert a lemm
at alkalmazhatjuk a H2 lezarason keletkezo fixpontokra. Ha
egy adott egyparameteres mozgascsoport G I + (H2 ) kepehez legalabb egy
nemtrivi
alis forgat
as hozz
atartozik, akkor G csupa forgatasbol all ugyanezen
k
ozeppont k
or
ul. Hasonl
okeppen, ha egy nemtrivialis paraciklikus eltolas hozz
atartozik G-hez, akkor az
osszes G-beli transzformacio paraciklikus eltolas,
amelynek ugyanaz a vegtelen tavoli pont a fixpontja. Veg
ul ha G valamely
f 6= idH2 elemenek ket vegtelen tavoli fixpontja van, P es Q, azaz f nemtrivialis eltol
as a P -t es Q-t
osszekoto L H2 egyenes menten, akkor G barmely
g 6= idH2 elemenek ugyancsak P es Q a fixpontjai, tehat g is onmagaban
mozgatja az L egyenest. Miutan g-nek H2 -ben nem lehet fixpontja, g csak
eltol
as lehet L menten.
A G reszcsoport teh
at hozz
atartozik a 11.2.6 Lemmaban targyalt haromfele reszcsoport valamelyikehez. Miutan az R csoportnak akar a korvonalcso-
363
portba, ak
ar saj
at mag
aba kepezo folytonos homomorfizmusai csak linearisak
lehetnek, a tetel
allt
asa ebb
ol mar kovetkezik.
11.2.8. K
ovetkezm
enyek
(1) A hiperbolikus sk b
armely egyparameteres mozgascsoportjahoz egyertelm
uen tal
alhat
o invarians sugarsor.
(2) A ciklusok pontosan az egyparameteres mozgascsoportok orbitjai a hiperbolikus skon.
R
ater
unk a hiperbolikus sk iranytasvalto egybevagosagaira. A mar korabban defini
alt tengelyes t
ukrozeseken kv
ul az euklideszi skgeometria mintaj
ara cs
usztatva t
ukr
ozeseket is ertelmezhet
unk.
11.2.9. Definci
o (Cs
usztatva tu
oz
es). A hiperbolikus skon cs
usztatva
kr
t
ukr
ozesnek nevezz
uk azokat az izometriakat, amelyek eloallnak egy tengelyes t
ukr
ozesnek es egy a tengely menten torteno nem-identikus eltolasnak a
kompozci
ojakent.
K
onnyen l
athat
o, hogy a ket komponalando transzformacio felcserelheto. A
tengely vegtelen t
avoli pontjait a cs
usztatva t
ukrozes fixen tartja, ezert ez
a transzform
aci
o a tengelyt, es ezen kereszt
ul a t
ukrozesre es eltolasra valo
felbont
as
at is egyertelm
uen meghatarozza.
11.2.10. T
etel. A hiperbolikus sk barmely izometriaja forgatas, eltolas,
paraciklikus eltol
as, t
ukr
ozes, vagy cs
usztatva t
ukrozes.
Bizonyt
as : Az ir
anyt
astart
o esetet a 11.2.4. Tetelben targyaltuk. Ha f
I(H2 ) ir
anyt
asv
alt
o, akkor a H2 projektv egyenesen f altal indukalt
transzform
aci
o m
atrix
anak negatv a determinansa, ezert 8.7.8 szerint ket
vegtelen t
avoli fixpontja van. Legyen L az ezeket osszekoto egyenes H2 -ben,
es kompon
aljuk f -et a L t
ukrozessel. Ha L f identikus, akkor f = L
t
ukr
ozes. Ha nem, akkor a L f transzformacio iranytastarto es ugyanaz
a ket vegtelen t
avoli fixpontja van, mint f -nek, tehat csak eltolas lehet L
menten. Ezert f el
o
all ennek az eltolasnak es L -nek a kompozciojakent,
azaz cs
usztatva t
ukr
ozes.
A k
ovetkez
o tetelt a 4.5.6. Tetel hiperbolikus geometriara vonatkozo megfe
lel
ojenek tekinthetj
uk. Erdekes
modon a bizonytasahoz is hasonlo szerkezet
u
okoskod
as vezet.
11.2.11. T
etel. Az I + (H2 ) csoport egyszer
u.
364
Bizonyt
as : Ak
arcsak 4.5.6 eseteben, a bizonytasaban kulcsszerepet jatszanak a sz
oban forg
o csoport bizonyos elemei, megpedig most a paraciklikus
eltol
asok. El
orebocs
atunk ket eszrevetelt a paraciklikus eltolasokkal kapcsolatban.
1. A paraciklikus eltol
asok generatorrendszert alkotnak I + (H2 )-ben. Barmely skmozg
as ugyanis 11.2.4 alapjan felrhato M L szorzatkent, ahol
L es M egyenesek. V
alasszunk egy-egy vegtelen tavoli pontot L-rol, illetve M -r
ol u
gy, hogy azok egymastol k
ulonbozzenek. Jelolje N azt az
egyenest, amely e ket vegtelen tavoli pontot koti ossze, ekkor N parhuzamos L-lel is es M -mel is. Ekkor M L = (M N )(N M ) az adott
skmozg
as felr
asa ket paraciklikus eltolas szorzatakent.
2. B
armely ket nem-identikus paraciklikus eltolas konjugalt az I + (H2 )
csoportban. Ez a 8.7.7-beli masodik peldaban tett eszrevetelbol kovetkezik. Ha a P H2 vegtelen tavoli pont egy ilyen transzformacionak
a fixpontja, akkor a H2 {P } affin egyenesen a koordinatazast lehet u
gy v
alasztani, hogy a transzformaciot az x 7 x + 1 keplet adja
meg. Ezert az U komplex felskmodellben barmely nem-identikus paraciklikus eltol
as a z 7 z + 1 keplettel adott tortlinearis lekepezessel
konjug
alt.
R
ater
unk I + (H2 ) egyszer
u voltanak igazolasara. Legyen adott egy G E I +
2
+(H ) norm
aloszt
o. Tegy
uk fol, hogy G 6= 1, azt kell belatnunk, hogy G =
= I + (H2 ). Ehhez eleg egyetlen nem-identikus paraciklikus eltolast talalni
G-ben, mert akkor a m
asodik eszrevetel miatt az osszes paraciklikus eltolas
G-ben van, es gy az els
o eszrevetel miatt G = I + (H2 ).
V
alasszunk egy f G nemtrivialis elemet. Ha f paraciklikus eltolas, akkor
nincs mit bizonytani.
Ha f eltol
as, akkor legyen az L egyenes az f tengelye. Valasszunk olyan M
H2 egyenest, amelyre az f (M ) egyenes parhuzamos M -mel es k
ulonbozik
t
ole. (Ilyen M -et kapunk peldaul u
gy, hogy egy L-hez nem tartozo vegtelen
t
avoli pontot
osszek
ot
unk az f -nel szarmazo kepevel.) Legyen g = M L ,
es kepezz
uk a h = gf g 1 f 1 szorzatot. Ekkor G normaloszto volta miatt
gf g 1 G, ezert h G. Tovabba f (L) = L felhasznalasaval a
h = gf g 1 f 1
= M L f L M f 1 =
= M L (f L f 1 )(f M f 1 ) =
= M L f (L) f (M ) =
= M f (M )
sz
amol
as mutatja, hogy h az identitastol k
ulonbozo paraciklikus eltolas.
365
Ha veg
ul f forgat
as, akkor egy f = M L szorzateloalltasban L es M egym
ast metsz
o egyenesek. Legyen g tetszoleges nemtrivialis eltolas az L egyenes
menten, ekkor M es g(M ) ultraparallel egyenesek, mert g az M egyenes mindket vegtelen t
avoli pontj
at elmozdtja az idealis hatarnak ugyanazon vere.
A most h = f gf 1 g 1 formulaval adott transzformacio az elobbihez hasonlo
indokok miatt G-hez tartozik. A fenti szamolast f es g szerepcserejevel vegrehajtva azt kapjuk, hogy h = M g(M ) nemtrivialis eltolas. Ezzel a bizonytast
visszavezett
uk az el
oz
o esetre.
Megjegyzesek. (1) A h
aromfele klasszikus ketdimenzios geometria (euklideszi, g
ombi, illetve hiperbolikus sk) mozgascsoportja tehat egyszer
u csoport
a g
ombi es a hiperbolikus esetben (4.5.6, illetve 11.2.11), nem az viszont
az euklideszi esetben, hiszen ott az eltolasok valodi normalosztot alkotnak
(4.2.12).
(2) A 11.2.11. Tetel bizonytasahoz hasonlo modszerrel minden d 2-re bebizonythat
o, hogy I + (Hd ) egyszer
u csoport.
(3) Algebrai form
aban a 11.2.11. Tetel azt alltja, hogy P SL(2, R) egyszer
u.
Ismeretes tetsz
oleges F test es n 2 eseten, hogy a P SL(n, F) csoportok
altal
aban egyszer
uek, ez al
ol kivetel csupan az n = 2 esetben van, amikor
F a ketelem
u vagy a h
aromelem
u test. (A csoport ezekben az esetekben S3 ,
illetve A4 .)
11.3. Trigonometriai t
etelek
A hiperbolikus geometri
anak az euklideszitol valo lenyegi eltereseret a trigo
nometriai kepletekben mutatkozo gyokeres k
ulonbsegek is erzekeltetik. Erdekes m
odon ezek a kepletek nagyobb hasonlosagot mutatnak a gombi geometria formul
aival, mint az euklideszi skra vonatkozokkal. Ennek a hattereben
olyan fajta rokons
ag h
uz
odik meg a gombi es a hiperbolikus geometria koz
ott, amelyre a hiperboloidmodell hasznalataval tudunk ravilagtani a kepletek tiszt
az
as
at k
ovet
o megjegyzesekben.
El
osz
or a hiperbolikus trigonometria legalapvetobb formulajat, a koszinusztetelt idezz
uk fel, amelyet mar 10.3.21-ben bebizonytottunk. Helyesebb ezt
a tetelt az oldalakra vonatkozo koszinusztetelnek nevezni, ugyanis a gombi
geometri
ahoz hasonl
oan hasznalatban van a szogekre vonatkozo dualis valtozata is, l. 11.3.3. Az al
abb kovetkezo tetelek a termeszetes tavolsagegyseg
haszn
alata mellett ertend
ok, es benn
uk a haromszog oldalaira es szogeire a
szok
asos jel
oleseket alkalmazzuk, tehat a haromszogben az a, b, c oldallal
szemben rendre az , , szog all.
366
11.3.1. T
etel (Az oldalakra vonatkoz
o hiperbolikus koszinuszt
etel)
ch a = ch b ch c sh b sh c cos
11.3.2. T
etel (Hiperbolikus szinuszt
etel)
sin
sin
sin
=
=
sh a
sh b
sh c
Bizonyt
as : Az oldalakra vonatkozo koszinusztetelbol fejezz
uk ki cos -t:
cos =
ch b ch c ch a
sh b sh c
Negyzetre emeles ut
an innen sin2 -ra kapunk kepletet. Ebbol sh2 a-val osz2
2
t
as, majd a ch sh = 1 azonossag tobbszori alkalmazasa utan a
sin2
2 ch a ch b ch c sh2 a sh2 b sh2 c
=
sh2 a
sh2 a sh2 b sh2 c
kifejezes ad
odik, amelynek jobb oldala invarians az a, b, c jelek permutacioira
nezve. Ezert ugyanezzel a kifejezessel egyenlo sin2 / sh2 b es sin2 / sh2 c is.
Innen a szinusztetel negyzetgyokvonassal kozvetlen
ul adodik.
11.3.3. T
etel (A sz
ogekre vonatkoz
o hiperbolikus koszinuszt
etel)
cos = cos cos + sin sin ch a
Bizonyt
as : Az el
oz
o bizonytashoz hasonloan ez a formula is levezetheto volna a kor
abbiakb
ol puszt
an a formulak algebrai atalaktasai u
tjan. Ehelyett
ink
abb k
ozvetlen bizonyt
ast valasztunk a 10.3.21-beli gondolatmenet dualiz
al
as
aval.
A Z W hiperboloidmodellt hasznaljuk, ahol most W haromdimenzios
Minkowski-ter. Jel
olje a, b, c Z a haromszog cs
ucsaiba mutato vektorokat.
A h
aromsz
og oldalai (azaz pontosabban az oldalegyeneseket tarto ketdimenzi
os id
oszer
u alterek) sz
am
ara egyertelm
uen tudunk befele mutato egysegnyi
norm
alvektorokat v
alasztani. Legyenek ezek rendre u, v, w W . Ezekre a
vektorokra teh
at q(u) = q(v) = q(w) = 1, valamint
u b, c,
hu, ai > 0,
v c, a,
hv, bi > 0,
w a, b es hw, ci > 0
teljes
ul.
V
alasszunk most a h
aromsz
og b-t es c-t osszekoto oldalszakaszahoz a vegpontokban a m
asik vegpont fele mutato egysegnyi iranyvektorokat, legyenek ezek
s Tb Z es t Tc Z. Ekkor a 10.3.17. Kovetkezmeny miatt ch a = hs, ti.
367
A Tb Z erint
oskban az u es s egysegvektorok ortonormalt bazist alkotnak.
Miut
an a b cs
ucsn
al a h
aromszog szoge , a w Tb Z vektort az u vektornak
s ir
any
aban t
orten
o sz
og
u forgatasa alltja elo : w = cos()u+sin(
)s. Hasonl
o m
odon kapjuk a c cs
ucsnal a v Tc Z vektor v = cos(
)u + sin( )t el
o
allt
asat. Igy tehat
v = cos u + sin t
es
w = cos u + sin s .
A v es w vektorok egy
uttal Ta Z-beli erintovektorok, es szog
uk ( )-val
egyenl
o. Ezert skal
aris szorzatukat kepezve a
cos( ) = hv, wi =
=
cos cos hu, ui + sin sin ht, si =

cos cos + sin sin ( ch a)
kepletet nyerj
uk, amelyb
ol a tetel (1)-gyel torteno szorzassal kovetkezik.
11.3.4. Ko
eny. A hiperbolikus geometriaban a haromszog szogei
vetkezm
egyertelm
uen meghat
arozz
ak az oldalai hosszat, es ezen kereszt
ul egybevagos
ag erejeig mag
at a h
aromsz
oget.
Ha a 11.3.111.3.3-beli formulakat derekszog
u haromszogre alkalmazzuk, akkor olyan kepleteket nyer
unk, amelyek segtsegevel a derekszog
u haromszog
ot adata (a h
arom oldal es a ket szog) koz
ul barmelyik ketto ismereteben a
t
obbi meghat
arozhat
o. Ezek koz
ul a kepletek koz
ul negyet emel
unk ki erdekesseg
uk miatt.
11.3.5. T
etel. Tegy
uk fel, hogy a haromszog c oldalaval szemkozti szog
dereksz
og. Ekkor:
(1) ch c = ch a ch b ;
(2) sin =
sh a
;
sh c
(3) cos = ch a sin ;

(4) tg tg ch c = 1 .
Bizonyt
as : A = /2 helyettestes a c oldalra felrt 11.3.1. koszinusztetelbol
az (1) formul
at, a 11.3.2. szinusztetelbol a (2) formulat, veg
ul az , illetve = /2 sz
ogre felrt 11.3.3. koszinusztetelbol a (3), illetve (4) formulat
eredmenyezi.
Megjegyzesek. (1) A 11.3.5-beli (1) kepletet a Pitagorasz-tetel hiperbolikus
v
altozat
anak tekinthetj
uk (ahogyan a gombi trigonometriaban hasonlo modon kaphat
o cos c = cos a cos b keplet a Pitagorasz-tetel gombi valtozata). A
368
(2) keplet emlekeztet a hegyesszog szinuszanak (szemkozti befogo)/(atfogo)
definci
oj
ara. A (3) keplet a 11.3.7. Tetel, a (4) keplet a 11.5.11. Tetel bizonyt
as
aban j
atszik majd szerepet.
(2) A 10.3. szakasz vegen tett megjegyzeshez hasonlo modon a hiperbolikus trigonometriai formul
ak ervenyet konnyen kiterjeszthetj
uk arra az esetre, amikor a t
avols
agmeres celjara nem a termeszetes metrikat, hanem annak
-szoros
at haszn
aljuk. Az
altalanos szabaly nyilvan az, hogy a kepletekben
szerepl
o t
avols
agadatokat az (1/)-szorosukkal kell helyettesteni. Ezzel tehat
a ket koszinusztetel es a szinusztetel altalanos alakja rendre
b
c
b
c
ch sh sh cos ,
ch
cos
cos cos + sin sin ch
sin
sh a
sin
sin
=
.
b
sh c
sh
ch
a
,
illetve
Ugyanez ervenyes termeszetesen a derekszog

u haromszog 11.3.5-beli kepleteire, tov
abb
a az al
abb, 11.3.7-ben targyalando formulara is.
(3) Az el
oz
o megjegyzesben szereplo konstans erdekes geometriai vonatkoz
as
ara vil
agt r
a, ha alkalmazzuk a trigonometriai es a hiperbolikus f
uggvenyek k
oz
otti j
ol ismert cos x = ch(ix), sin x = i sh(ix), illetve az ezekkel
egyenertek
u
x
x
cos = ch x,
sin = i sh x
i
i
tteresi formul
a
akat. Tekints
uk az r sugar
u gombre felrt 10.3-beli gombi trigonometriai kepleteket, es (formalisan) vegezz
uk el az r = i helyettestest.
Az
atteresi formul
ak haszn
alataval a gombi kepletek pontosan a fenti hiperbolikus trigonometriai kepletekke alakulnak at. Ez azt az intuitv elkepzelest t
amasztja al
a, amely szerint a hiperbolikus geometria valamifele kepzetes sugar
u g
ombre vonatkoz
o gombi geometria volna. Erre
utal az is, hogy
1 sugar
u gomb
a hiperboloidmodell q(x) = 1 egyenletet is egyfajta
egyenletekent foghatjuk fel.

Tov
abb er
osti ezt az anal
ogi
at, ha felidezz
uk, hogy az r sugar
u gomb Gauss
fele g
orb
ulete K = 1/r2 , es emiatt a gombi formulakban az 1/r szorzo Kval egyenl
o. Ez azt sugallja, hogy a hiperbolikus formulak eseteben K =
= 1/(i)2 = 1/2 , azaz negatv szam kell, hogy a gorb
ulet szerepet jatssza.
Speci
alisan, termeszetes t
avolsagegyseg valasztasa eseten a hiperbolikus sk
g
orb
ulete 1 kell, hogy legyen. Leteznek olyan fel
uletek az R euklideszi terben, amelyek lok
alisan izometrikusak a hiperbolikus skkal (a legnevezetesebb pelda ilyen fel
uletre az u
n. Beltrami-fele pszeudoszfera), es ezek Gaussg
orb
ulete val
oban 1.
369
A geometriai ter Riemann-fele modern felfogasaban a ter gorb

ulete pontrol
pontra v
altoz
o (s
ot kett
onel magasabb dimenzioban az irany f
uggvenyeben
is v
altoz
o) mennyiseg lehet. A Riemann-geometriaban fontos szerepet jatszanak az
alland
o g
orb
ulet
u terek, amelyekre (tetszoleges dimenzioban) a
h
arom klasszikus geometriai rendszer, az euklideszi, a gombi, es a hiperbolikus geometria ad peld
at. Ha a dimenzio legalabb 2, akkor tetszoleges K valos
sz
am fellephet a klasszikus geometriai ter gorb
uletek
ent: K = 0 ervenyes az
K sugar
u gombi ternek,
euklideszi geometri
aban, mg K > 0 eset
e
n
az
1/
K < 0 eseten a termeszetes metrika 1/ K -szorosaval (azaz a termesze

tes t
avols
agegyseg K-szorosaval mint a tavolsagmeres egysegevel) ellatott
hiperbolikus ternek a g
orb
ulete egyenlo K-val.
11.3.6. Definci
o (P
arhuzamoss
agi szo
g). Legyen x adott pozitv szam.
Vegy
unk fel egy L egyenest es tole x tavolsagra egy A pontot a hiperbolikus
skon. Bocs
assunk mer
olegest A-bol L-re, a talppontja legyen C. Vegy
unk
f
ol egy A kezd
opont
u M felegyenest, amely parhuzamos L-lel annak valamelyik ir
any
aban. Az AC es M felegyenesek altal bezart szog nagysaga csak
x-t
ol f
ugg, hiszen egyreszt az L-bol es A-bol allo konfiguraciot az x tavolsag
egybev
ag
os
uen meghatarozza, masreszt ez a konfiguraci
o tengelyesen szimmetrikus az AC egyenesre, es ezert mindegy, hogy L-en
melyik ir
anyt v
alasztjuk. Ezt a szoget (x)-szel jelolj
uk, es az x-hez tartozo
p
arhuzamoss
agi sz
ognek nevezz
uk.
A p
arhuzamoss
agi sz
og jelenteset a kovetkezo szemleletes eljaras vilagtja
meg. Egy A kezd
opont
u felegyenest forgassunk A kor
ul u
gy, hogy az AC-vel
bez
art sz
oge 0 es /2 k
oz
ott valtozzon. Amg < (x), a felegyenes metszi
az L egyenest, majd (x) eseten mar diszjunkt tole. A (x)-hez tartozo
felegyenes teh
at elv
alasztja a nem metszoket a metszoktol (mikozben o maga
nem metsz
o).
11.3.7. T
etel
sin (x) =
1
ch x
370
Bizonyt
as : Haszn
aljuk a 11.3.6-beli jeloleseket. Legyen U az L egyenes es
az M felegyenes k
oz
os vegtelen tavoli pontja. Ha B tetszoleges pont az L
egyenesen C es U k
oz
ott, akkor az ABC derekszog
u haromszogben (ahol
b = x) a sz
ogre vonatkoz
oan felrhatjuk a 11.3.5.(3)-beli
cos = ch x sin
formul
at. Ha a B pont C-t
ol tavolodva minden hataron t
ul U -hoz tart, akkor
nyilv
anval
oan (x). Masreszt egy konform modellt valasztva az L es
M p
arhuzamoss
aga az
oket reprezentalo korvek erintkezeset jelenti az U
pontban, ezert a modell sz
ogtarto volta miatt 0. A formula hatarerteket
kepezve 1 = ch x sin (x) adodik.
Megjegyzesek. (1) A trigonometrikus es hiperbolikus f
uggvenyek szokasos
azonoss
agait f
olhaszn
alva a tetelbeli kepletet az egyenertek
u ctg (x) = sh x
alakban is rhatjuk.
(2) M
ar a p
arhuzamoss
agi szog defincioja alapjan intuitve vilagos, hogy nagyobb t
avols
aghoz kisebb p
arhuzamossagi szog kell, hogy tartozzon. A tetel
ezt meger
osti: r
ogt
on k
ovetkezik belole, hogy a f
uggeny bijektven es szigor
uan monoton fogy
o m
odon kepezi a pozitv szamok halmazat a (0, /2)
intervallumra.
(3) A : (0, +) (0, /2) f
uggveny sz
urjektv volta azt jelenti, hogy a
aban egy egyenestol kello mertekben eltavolodva elerhet
o, hogy a teljes egyenes tetszolegesen kis latoszogben latsszon. Ez a latoszog
11.3.7 miatt a t
avols
ag f
uggvenyeben lenyegeben exponencialis u
temben csokken. Peld
aul az egyenest
ol (termeszetes tavolsagegysegben merve) egysegnyi
t
avols
agb
ol a l
at
osz
og k
or
ulbel
ul 80 fok, ot egysegnyi tavolbol mar kisebb,
mint 1,5 fok, mg ha tz egysegnyire tavolodunk el, akkor onnan az egyenes
csak nagyj
ab
ol 0,01 fokos l
atoszog alatt latszik.
11.3.8. Definci
o (P
arhuzamoss
agi t
avols
ag). A f
uggveny inverze hegyessz
ogekhez a hozz
ajuk tartozo parhuzamossagi tavolsagot rendeli. Ez tehat
az a t
avols
ag, amelyet a sz
og egyik szarara folmerve az ott alltott meroleges
egyenes p
arhuzamos a m
asik szogszarral. Az -hoz tartozo parhuzamossagi
t
avols
agot ()-val jel
olj
uk, tehat () = ch1 (1/ sin ).
A k
ovetkez
o tetel b
ar szigor
u ertelemben veve nem tartozik a trigonometria
t
argyk
orebe tal
an a legalapvetobb informacio a hiperbolikus haromszogek
sz
ogeir
ol.
11.3.9. T
etel. A hiperbolikus skon barmely haromszog szogeinek az osszege
kisebb -nel.
371
Bizonyt
as : Helyezz
uk el az ABC haromszoget a Poincare-fele kormodellben
u
gy, hogy az A cs
ucs a hat
arkor kozeppontjaba ker
uljon. Hasonltsuk ossze
a modellbeli ABC h
aromszog , , szogeit a modellt magaban foglalo
euklideszi sk ABC h
aromszogenek 0 , 0 , 0 szogeivel.
Az AB es AC oldalszakaszok a modellben is egyenes szakaszok (melyek a

hat
ark
or egy-egy sug
arszakaszan fekszenek), ezert 0 = . A BC oldal egy
a hat
ark
orre mer
oleges k euklideszi kor ve. Az euklideszi skon az A pont
hatv
anya k-ra nezve 5.1.17 alapjan pozitv szam, ezert A a k kor k
ulso pontja.
Emiatt 0 > es 0 > . Tehat + + < 0 + 0 + 0 = .
Megjegyzesek. (1) A h
aromszogek szogosszege a geometria axiomatikus megalapoz
asa sor
an is d
ont
o szerepet jatszik. A 0.1. szakaszban vazolt axiomarendszerben dolgozva a p
arhuzamossagi axioma felhasznalasa nelk
ul is (teh
at m
ar az u
gynevezett abszol
ut geometria keretei kozott) bebizonythato
egyreszt, hogy b
armely h
aromszogben a szogek osszege legfeljebb lehet,
m
asreszt az is, hogy ha ak
ar csak egyetlen haromszogben a szogosszeg -vel
egyenl
o, akkor ugyanez b
armely haromszogre vonatkozoan ervenyes. Ezek
Legendre nevezetes sz
ogtetelei. A parhuzamossagi axioma azzal a feltevessel
egyenertek
u, hogy legal
abb egy haromszog szogosszege .
(2) A tetelb
ol az is k
ovetkezik, hogy barmely n-oldal
u egyszer
u (azaz egyetlen,
onmag
at nem metsz
o z
art torottvonallal hatarolt) sokszogben a szogek
osszege kisebb (n 2)-nel (azaz az euklideszi geometriaban ervenyes szog
osszegnel). Ehhez csak azt kell meggondolni, hogy barmely egyszer
u sokszoget
alkalmasan v
alasztott
atl
okkal haromszogekre lehet vagni, es a haromszogek
sz
ama ilyen szetv
ag
asn
al mindig a sokszog oldalszamanal 2-vel kisebb.
11.4. Ciklusok vhossza

A hiperbolikus skban fekv
o, egyenestol k
ulonbozo gorbek vhosszat a hiperboloidmodell appar
atus
aval lehet a leghatekonyabban kezelni, ezert az vhossz
definci
oj
at is a hiperboloidmodellben adjuk meg. A hiperbolikus sk ciklusaival kapcsolatos vhosszformulak a trigonometriai kepletekhez hasonlo modon
rokons
agot mutatnak a g
ombi geometria megfelelo kepleteivel.
372
11.4.1. Definci
o (T
erszer
u go
u
rbe). Legyen W tetszoleges dimenzioj
Minkowski-ter. Egy r : I W differencialhato parameteres gorbet (ahol
I R intervallum) terszer
u gorbenek nevez
unk, ha minden t I parameterertekre az r0 (t) deriv
altvektor terszer
u.
A Z W hiperboloidmodellben futo differencialhato gorbek peldaul mindig
terszer
uek, hiszen az hr(t), r(t)i = 1 konstans f
uggveny t szerinti derivalas
aval azonnal ad
odik, hogy hr0 (t), r(t)i = 0, azaz r0 (t) Tr(t) Z.
11.4.2. Definci
o (T
erszer
u g
orbe vhossza). Ha r : I W folytonosan
differenci
alhat
o terszer
u g
orbe es a, b I, a < b, akkor az r gorbe a es b
parameterertekek k
ozti vhosszan az
Z

q r0 (t) dt
sz
amot ertj
uk. A helyettesteses integralas elvebol azonnal kovetkezik, hogy
az vhossz erteke v
altozatlan marad a gorbe tetszoleges szigor
uan monoton,
folytonosan differenci
alhat
o atparameterezese eseten.
Ha peld
aul a hiperbolikus ter egy egyeneset 10.3.15 szerint az r(t) = ch t x +
+ sh t u keplet segtsegevel parameterezz
uk, akkor ahogyan azt termeszetesen elv
arjuk b
armely ket pontja kozott az vhossz a ket pont tavolsagaval
egyenl
o, hiszen az vhosszformulaban az integrandus a konstans 1 f
uggveny
t
(l. a 10.3.16. All
ast es az azt koveto megjegyzest).
Megjegyzes. Az euklideszi terbeli vhosszfogalom szokasos bevezetesehez hasonl
oan a Minkowski-ter terszer
u gorbei eseteben is termeszetes u
t knalkozik
a rektifik
alhat
os
ag es az vhossz ertelmezese szamara a minden hataron t
ul
finomod
o t
or
ottvonalakkal t
orteno kozeltes modszerevel. Az eljaras technikai reszleteit (amelyek az euklideszi terben alkalmazottaktol kis mertekben
elternek a h
aromsz
og-egyenl
otlenseg hianya miatt) itt nem reszletezz
uk. Ha
a terszer
u g
orbet folytonosan differencialhato parameterezes adja meg, akkor
az euklideszi esettel megegyezo modon a kozelto torottvonalak hossza a
11.4.2-beli integr
al ertekehez konvergal.
A soron k
ovetkez
o tetelek bizonytasaban a hiperbolikus sk hiperboloidmodelljet haszn
aljuk. A sz
amol
asokat a W = R2,1 standard Minkowski-terben
vegezz
uk el, amelyben a modell Z alaphalmazat az x21 +x22 x23 = 1 egyenlet
es az x3 > 0 egyenl
otlenseg definialja.
11.4.3. T
etel
(1) Az r sugar
u k
or ker
ulete 2 sh r, valamint az r sugar
u korben az
k
ozepponti sz
ogh
oz tartozo korv hossza sh r.
373
(2) Az r sugar
u k
orben x hossz
usag
u h
urhoz 2 sh r sin1
(r
ovidebb) v tartozik.
sh(x/2)
vhossz
u
sh r
Bizonyt
as : (1): Legyen O = (0,0,1), ekkor az O kozeppont
u koroket x3 =
= konstans egyenlet
u skok metszik ki a modellbol. Miutan az (sh r,0, ch r)
Z pont modellbeli t
avols
aga az O ponttol r-rel egyenlo, az O kor
uli r rugar
u
k
ort az x3 = ch r egyenlet adja meg. Ezt a kort egyszer futja kor
ul az
r(t) = ( sh r cos t , sh r sin t , ch r )
( 0 t 2 )
keplettel adott parameterezes. Itt r0 (t) = ( sh r sin t, sh r cos t,0), ahonnan

R 2
q r0 (t) = sh2 (r) k
ovetkezik. Ezert a kor ker
ulete 0 sh r dt = 2 sh r. A
k
or forg
asszimmetri
aja miatt a kor egy venek hossza a hozza tartozo kozepponti sz
oggel ar
anyos. Innen az vhosszra vonatkozo alltas nyilvanvaloan
k
ovetkezik.
(2): Az vhez tartoz
o k
ozepponti szog meghatarozhato 11.3.5.(2) segtsege h
vel abb
ol a dereksz
ogAt
aromszogbol, amelynek atfogoja r, es /2 szogevel
szemben x/2 befog
o
all: = 2 sin1 sh(x/2) / sh r . Innen a formula (1)-bol
ad
odik.
Megjegyzes. A k
or ker
ulete tehat a sugar novelesevel exponencialis u
temben
n
ovekedik. Ez arra utal, hogy a hiperbolikus sk az euklideszinel joval gyorsabban t
agul, benne nagy meretekben sokkal tobb a hely, mint az euklideszi
skon. Ezt a jelenseget az is erzekelteti, hogy amikor a skot egy pontja kor
ul
forgatjuk, akkor a sk pontjai 11.4.3.(1) alapjan a szogelfordulassal aranyos
hossz
us
ag
u utat s
op
ornek, de ez az aranyossagi tenyezo exponencialis nagys
agrendben f
ugg a pont t
avolsagatol.
11.4.4. Definci
o ( r). Az r sugar
u kor ker
uletere bevezetj
uk a Bolyaitol
sz
armaz
o r jel
olest, megpedig egysegesen mindharom klasszikus geometriara vonatkoz
oan. A hiperbolikus geometriaban tehat r = 2 sh r, az euklidesziben r = 2r, a g

ombi geometriaban pedig (ahol a kor sugarat a belso
geometria ertelmeben, a g
ombfel
uleten merj
uk az r < korlatozas mellett)
r = 2 sin r.
11.4.5. K
ovetkezm
eny (Bolyai-f
ele abszol
ut szinuszt
etel). Akar az
euklideszi, ak
ar a g
ombi, ak
ar a hiperbolikus geometriaban barmely haromsz
og oldalaira es sz
ogeire ervenyes a
sin
sin
sin
=
=
a
b
c
osszef
ugges.
374
11.4.6. T
etel
(1) Legyen egy r sugar
u hiperciklus valamely venek a hiperciklus alapegyenesere es
o mer
oleges vet
ulete a hossz
usag
u. Ekkor a hiperciklusv
hossza a ch r.
(2) Az r sugar
u hipercikluson x hossz
usag
u h
urhoz 2 ch r sh1
hossz
us
ag
u v tartozik.
sh(x/2)
ch r
Bizonyt
as : (1): Tekints
uk a hiperboloidmodellben azt az L egyenest, amelyet az x2 = 0 egyenlet
u R2,1 -beli idoszer
u sk allt elo. Az L alapegyenes
u
tas alapjan az x2 = konstans egyenlet
hiperciklusokat a 11.1.13. All
u skok
metszik ki Z-b
ol. Ha ennek a konstansnak az erteke sh r (ahol r R tetsz
oleges), akkor az ezzel megadott hiperciklus athalad a (0, sh r, ch r) ponton,
amely a modellben |r| t
avolsagra van az L egyenestol. Az x2 = sh r egyenlet
teh
at |r| sugar
u hiperciklust szarmaztat.
R
ogzts
uk r erteket, es ez
altal az L alapegyenes
u hiperciklusok egyiket. Az
L egyenesre t
orten
o mer
oleges vettes a hiperciklus pontjait az ot szarmaztat
o, L-re mer
oleges ultraparallel sugarsor tagjai menten mozdtja el. Ezt
a sug
arsort az R2,1 -beli x2 -tengellyel mint tartoegyenessel megadott sksor
metszi ki Z-b
ol. Ennek a sksornak az L egyenes egy tetszoleges (sh t,0, ch t)
koordin
at
aj
u pontj
at tartalmazo tagjat a
ch t x1 sh t x3 = 0
egyenlet adja meg. Ezt a skot az x2 = sh r, x21 + x22 x23 = 1 egyenletrendszerrel adott hiperciklus az (ch r sh t, sh r, ch r ch t) pontban dofi. Ezert
az
r(t) = ( ch r sh t , sh r , ch r ch t ) ( < t < + )
keplet a sz
oban forg
o hiperciklust u
gy parameterezi, hogy minden t-re az r(t)
pontnak az L-re es
o mer
oleges vet
ulete (sh t,0, ch t). Ha t egy a hossz
usag
u
intervallumot, peld
aul a [0, a] R szakaszt futja be, akkor a vet
uleti pontok
az L egyenesen egym
ast
ol szinten a hossz
usag
u szakaszon, konkretan t [0, a]
eseten az egym
ast
ol a t
avolsagra fekvo O = (0,0,1) es A = (sh a,0, ch a)
pontok k
ozti [O, A] szakaszon futnak vegig. Rogton lathato, hogy q r0 (t) =
Ra
2
= ch r, es gy a kerdeses hiperciklusv hossza valoban 0 ch r dt = a ch r.
(2): El
osz
or meghat
arozzuk az a vet
ulethosszt x es r f
uggvenyeben. Legyen
a h
ur egyik vegpontja P , felezAlpontja
F , ezek vet
ulete az alapegyenesen
P 0 , illetve F 0 . Jel
olj
uk a P 0 F 0 P szoget -vel, es az F 0 P tavolsagot d-vel. Az
F 0 P P 0 , illetve F 0 P F derekszog
u haromszogekbol 11.3.5.(2) alkalmazasaval
sin =
sh r
,
sh d
illetve
cos = sin
sh(x/2)
=
2
sh d
375
ad
odik. Negyzetre emelve es osszeadva, majd az F 0 P P 0 haromszogben a
11.3.5.(1) szerinti ch d = ch(a/2) ch r formulat alkalmazva, kozben az sh2 =
= ch2 1 azonoss
agot t
obbszor hasznalva az sh(a/2) ch r = sh(x/2) keplethez
jutunk. Ebb
ol a-t kifejezve es az (1)-beli vhosszformulaba helyettestve megkapjuk az eredmenyt.
Megjegyzesek. (1) Az r sug
ar f
uggvenyeben a hiperciklusv hossza is exponenci
alis u
temben
n
o
vekszik.
Itt
is elmondhatjuk ennek a jelensegnek azt a
dinamikai interpret
aci
oj
at, hogy amikor a hiperbolikus skot valamely egye
nes menten eltoljuk, akkor a sk pontjai altal soport u
t hossza exponencialis
mertekben n
ovekszik a pontnak az egyenestol mert tavolsaga f
uggvenyeben.
(2) A g
ombi geometri
aban is beszelhet
unk hiperciklusokrol, azaz tavolsag
vonalakr
ol, mint valamely f
okortol adott r (/2-nel kisebb) gombi tavolsagra
fekv
o pontok mertani helyerol az egyik felgombon. Nyilvan ez a halmaz is
k
or, amelynek a skja p
arhuzamos a fokor skjaval. Elemi szamolas mutatja,
hogy ha ennek a k
ornek egy ve a fokor hossz
usag
u vere vet
ul merolegesen,
akkor az v hossza cos r. Ez a 11.4.6.(1) Tetel gombi analogonja.
A k
orre vonatkoz
o 11.4.3.(1) es a hiperciklusra vonatkozo 11.4.6.(1) Tetel
az vhosszt a sz
ogelfordul
as, illetve az egyenes menten torteno elorehaladas
mertekevel val
o
osszehasonltasban fejezi ki. A paraciklus eseteben sem szogmertek, sem olyan t
avols
agmertek nem knalkozik, amelyet hasznalva az vhosszt ezekkel a tetelekkel analog formaban kifejezhetnenk. Az alabbi tetel
els
o
allt
asa viszont a paraciklussal kapcsolatban is megfogalmazza a hiperbolikus sk exponenci
alis mertek
u tagulasat, megpedig ez
uttal nem csupan
nagys
agrendi, hanem pontos ertelemben.
11.4.7. T
etel
(1) Ha ket koncentrikus paraciklus tavolsaga a tengelyek menten merve
r, akkor a tengelyek
altal egymasnak megfeleltetett veik vhosszanak
ar
anya er .
(2) A paraciklus x hossz
us
ag
u h
urjahoz tartozo venek vhossza 2 sh(x/2).
Bizonyt
as : Szemelj
uk ki a hiperboloidmodellben a (0,1,1) izotrop vektorral
adott vegtelen t
avoli pontot. Eloalltjuk parameteresen azokat a paraciklusokat, amelyeknek ez a pont a kozeppontja. Ezeket a paraciklusokat 11.1.13
alapj
an a (0,1,1) ketdimenzios fenyszer
u alterrel parhuzamos skok, azaz
x2 x3 = konstans egyenlet
u skok metszik ki Z-bol. Nem
ures metszetet csak
a konstans negatv erteke eseten kapunk, ezert a konstanst er alakban rjuk.
Az x2 x3 = er egyenletet a modellt definialo x21 + x22 x23 = 1 egyenlettel
osszevetve es a t = er x1 mennyiseget parameternek valasztva a paraciklus
376
sz
am
ara az

r(t) =
er t2
er t2
e t,
sh r ,
+ ch r
2
2
r

( < t < + )

parameteres el
o
allt
as ad
odik. Itt r0 (t) = (er , er t, er t) es q r0 (t) = e2r , ezert a
paraciklus
vhossza tetsz
olegesen valasztott t1 es t2 parameterertekek kozott
R t2 r
r
e
dt
=
e
|t
t
|.
2
1
t1

R
ogztett t es v
altoz
o r mellett az er t , (er t2 /2)sh r , (er t2 /2)+ch r pontok
azon az egyenesen sorakoznak, amelyet az x1 + tx2 tx3 = 0 sk metsz ki Zb
ol, es ehhez az egyeneshez hozzatartozik az elore kiszemelt vegtelen tavoli
pont is. Ez ut
obbi azt jelenti, hogy ez az egyenes a paraciklus tengelye. A
tengelyek menten t
orten
o vettes tehat a koncentrikus paraciklusok azonos
parameterhez tartoz
o pontjait felelteti meg egymasnak. Ezert az vhosszra
kapott er |t2 t1 | formul
ab
ol a tetel (1) alltasa azonnal kovetkezik.
Az r = 0-hoz tartoz
o paraciklus szamara specialisan vhossz szerinti parameterezest kaptunk. A (2)
allt
as bizonytasa celjabol szamoljuk ki ezen az

t2 t2
r(t) = t , , + 1
2 2
paracikluson a t1 = 0 es t2 = l parameterertekek kozotti l hossz
usag
u vhez
tartoz
o h
ur hossz
at is, vagyis az x = h r(0), r(l) tavolsagot:
ch x
Innen
l2
= hr(0), r(l)i =
+ 1.
2
p
x
=
2(ch x 1) = 2 sh
2
k
ovetkezik, az utols
o lepesben felhasznalva a ch x 1 = 2 sh2 (x/2) azonossagot.
Megjegyzesek. (1) Az vhossz kiszamolasahoz mindharom ciklusfajta eseteben vhosszal ar
anyos parameterezest talaltunk, hiszen mindegyik q (r0 (t))
f
uggveny konstans volt a t v
altozo f
uggvenyeben.
(2) Figyelj
uk meg, hogy a ciklus vhosszat a rogztett x h
urhossz f
uggvenyekent el
o
allt
o 11.4.3.(2)-beli, 11.4.6.(2)-beli es 11.4.7.(2)-beli kepletek hogyan
viszonyulnak egym
ashoz a k
ulonfele ciklusok eseteben. A legkisebb erteket,
x-et termeszetesen a zerus sugar
u hiperciklusv, vagyis az egyenes szakasz
hossza adja, innen r-et n
ovelve a hiperciklusv hossza is szigor
uan monoton n
ovekszik, es r + eseten a paraciklus vhosszahoz, 2 sh(x/2)-hez
tart. B
armilyen r x/2 mellett az r sugar
u korben az x h
urhoz tartozo
r
ovidebbik v hossza ennel nagyobb, es r f
uggvenyeben szigor
uan monoton
377
cs
okken, tov
abb
a hat
arerteke r + eseten ismet 2 sh(x/2), a paraciklus
vhossza. Em
og
ott a jelenseg mogott az u
n. geodetikus gorb
ulet fogalma
all, amely azt meri, hogy valamely gorbe milyen gyorsan fordul el az egyenes
vonalt
ol. A ciklusok
alland
o geodetikus gorb
ulet
u gorbek, a korok erosebben,
a hiperciklusok kevesbe g
orb
ulnek a paraciklusoknal. Differencialgeometriai
eszk
oz
okkel meg
allapthat
o, hogy az r sugar
u kor geodetikus gorb
ulete cth r,
az r sugar
u hipercikluse th r, a paracikluse 1.
(3) A 11.4.7.(2) Tetel u
jabb erdekes rokonsagra vilagt ra az euklideszi terben fekv
o g
omb es a Minkowski-terben fekvo hiperboloidmodell kozott. Ha
a g
omb ket pontja x g
ombi tavolsagra van egymastol, akkor a 2 sin(x/2) formula a ket pontot
osszek
ot
o, a befoglalo euklideszi terben fekvo h
ur hosszat
adja meg. Erdekes

m
odon az analog hiperbolikus formula, 2 sh(x/2), a hiperboloidmodellre vonatkoz
oan ugyanezt fejezi ki: konnyen ellenorizheto, hogy
a modell ket, egym
ast
ol x hiperbolikus tavolsagra fekvo pontja kozott a
Minkowski-terben legvonalban futo egyenes szakasz (amelynek iranya min
dig terszer
u, l. 10.3.11) hossz
at ez a keplet adja meg. A 11.4.7.(2)-beli alltast
teh
at geometriailag u
gy interpretalhatjuk, hogy a modell barmely ket pontja
k
oz
ott a legvonalban mert t
avolsag egyenlo a ket pontot osszekoto paraciklusv hossz
aval. Nem meglep
o, hogy a terbeli egyenes vonalban mert tavolsag nagyobb, mint a modellbeli, hiszen a fordtott CauchySchwarz-egyenlotlenseg
(10.3.4) k
ovetkezteben az id
oszer
u skokban fellepo terszer
u tavolsagok kozott
a h
aromsz
og-egyenl
otlenseg is megfordul.
11.4.8. Definci
o (Pol
ar-, hiperciklikus
es paraciklikus koordin
at
ak).
Ha a ciklusok vhossz
at megado tetelek bizonytasaban hasznalt parameterezo
f
uggvenyeket r-t
ol es t-t
ol egyarant f
uggo s(r, t) ketvaltozos f
uggvenynek tekintj
uk, akkor a hiperbolikus sk nevezetes (gorbevonal
u) koordinatazasaihoz
jutunk. Az r es t mennyisegeket az
illetve
s(r, t)
s(r, t)
s(r, t)
( sh r cos t , sh r sin t , ch r ) ,
( ch r sh t , sh r , ch r ch t ) ,

er t2
er t2
r
=
e t,
sh r ,
+ ch r
2
2
esetben rendre a hiperbolikus sk polarkoordinatainak, hiperciklikus koordin

at
ainak, illetve paraciklikus koordinatainak nevezz
uk. Az r valtozohoz tartoz
o koordin
atavonalak metszo, ultraparallel, illetve parhuzamos sugarsort
alkotnak, mg a t-hez tartoz
o koordinatavonalak a sugarsor altal szarmaztatott ciklusok. L
attuk, hogy az s(r, t) keplet rogztett r mellett t f
uggvenyeben
a ciklusok sz
am
ara az vhosszal aranyos parameterezest ad. Konny
u ellenorizni, hogy r
ogztett t mellett r f
uggvenyeben a sugarsor egyenesei szamara
vhossz szerinti parameterezest kapunk mindharom esetben.
378
A pol
arkoordin
at
akt
ol elter
oen mind a hiperciklikus, mind a paraciklikus koordin
at
ak bijektv megfeleltetest letestenek az R2 koordinatask es a hiperbolikus sk k
oz
ott. A paraciklikus koordinatak eseteben ez a megfeleltetes
k
ul
on
osen j
ol illeszthet
o a Poincare-fele felskmodellhez.
11.4.9. Definci
o (A lek
epez
es). Konkret megfeleltetest letest
unk a
ketdimenzi
os hiperboloidmodell es a felskmodell kozott. A felskmodellt most
az R2,1 Minkowski-ter x1 x3 -skjanak a felso felskjaba helyezz
uk, tehat annak
U 0 alaphalmaz
at x2 = 0 es x3 > 0 definialja R2,1 -ben.
A : Z U 0 lekepezest harom, a k
ulonfele modellek kozott mar korabban ertelmezett lekepezes kompozciojakent adjuk meg. Az elso lepesben a
10.3.7-beli : Z X lekepezest alkalmazzuk, amelyet (a 10.3.7-et koveto
els
o megjegyzes szellemeben) u
gy fogunk fel, hogy a hiperboloidmodellt
az orig
ob
ol k
ozeppontosan vetti az x3 = 1 skban fekvo X CayleyKleinmodellre. A m
asodik lepesben az x3 -tengellyel parhuzamosan vettj
uk az X
k
orlemezt az x21 + x22 + x23 = 1 egyenlet
u G egyseggomb Y -nal jelolt felso
felg
ombjere, teh
at lenyegeben a 10.2.14-beli (p|Y )1 : X Y izomorfizmust
alkalmazzuk a CayleyKlein-modell es a Poincare-fele felgombmodell kozott.
Veg
ul a harmadik lepesben a (0,1,0) pontbol az x2 = 0 egyenlet
u S skra torten
o v : G (0,1,0) S sztereografikus vettest alkalmazzuk; ez a lekepezes
10.2.15 alapj
an Y -b
ol az U 0 felskmodellt alltja elo.
Mindh
arom lepesben izomorfizmusokat alkalmaztunk a modellek kozott, ezert
a
= (v|Y ) (p|Y )1 : Z U 0
lekepezes izomorf megfeleltetes a hiperboloidmodell es a felskmodell kozott.
Veg
ul haszn
aljuk ismet az U C komplex felso felskot, ahol x es y jelolik a
szok
asos koordin
at
akat (azaz a z komplex szam valos, illetve kepzetes reszet),
es azonostsuk az R2,1 -beli U 0 -vel az x = x1 , y = x3 megfeleltetes reven.
Ez
altal a izomorfizmust mint Z U lekepezest foghatjuk fel.
t
11.4.10. All
as. A lekepezes az r es t paraciklikus koordinatakat az U
felskmodellben ( ln y)-ba, illetve x-be viszi. Mas szavakkal kifejezve, a
s : R2 C lekepezes koordinataf
uggvenyei x = t es y = er .
Bizonyt
as : Az s(r, t)-re 11.4.8-ban adott formulabol definciojat kovetve
lepesr
ol lepesre t
orten
o sz
amolassal eloallthato
!
er t2

er t
2 sh r
, e r t2
, 1 ,
s(r, t) =
er t2
2 + ch r
2 + ch r

er t2
r
e
t
,
sh
r
,
1

2
,
(p|Y )1 s(r, t)
=
er t2
2 + ch r

s(r, t) = ( t , 0 , er ) .
379
11.4.11. Ko
eny. A hiperbolikus sk U C felskmodelljeben a
vetkezm
(standard R2 -beli) koordin
atavonalak a vegtelen tavoli ponthoz tartoz
o paraciklikus koordin
atarendszer koordinatavonalai. A paraciklikus koordin
at
akkal val
o parameterezes szerint a z = x + iy U ponton athalado,
x-tengellyel p
arhuzamos koordinatavonal az vhossz (1/y)-szorosaval parameterezett paraciklus, mg az ugyanezen a ponton athalado, y-tengellyel parhuzamos koordin
atavonal vhossz szerint parameterezett egyenes.
11.5. Teru
let
A hiperbolikus skgeometri
aban a ter
ulet (es tetszoleges dimenzioj
u hiperbolikus terben a terfogat) ertelmezese nem intezheto el az euklideszi geometria
mint
aj
at (l. 7.1.17.1.2) k
ovetve az Rd -beli Jordan-mertekre es integralasra val
o k
ozvetlen hivatkoz
assal. Ami a merheto halmazok fogalmat illeti,
a hiperbolikus terben fekv
o ponthalmazok Jordan-merhetosegenek fogalma
ak
ar a CayleyKlein-modell, akar a Poincare-fele gombmodell vagy feltermodell haszn
alat
aval minden tovabbi nelk
ul ertelmezheto az Rd -beli Jordanmerhet
oseg
atvitelevel. Mag
anak a merteknek, azaz a Jordan-merheto halmazok terfogat
anak a defincioja azonban nehezebb. A terfogatfogalom kiepteset a differenci
alform
ak elmelete ennel joval tagabb kor
ulmenyek kozott,
altal
anos Riemann-terek esetere elvegzi. A hiperbolikus terbeli terfogat ennek

speci
alis esete.
A ket- es h
aromdimenzi
os esetben a hiperbolikus geometriaban tisztan axiomatikus alapokon is kieptheto a ter
ulet-, illetve a terfogatfogalom. Ennek az
u
tnak a vegigj
ar
asa nem igenyelne magasabb matematikai eszkozoket, viszont
k
or
ulmenyes es hosszadalmas volta miatt ennek reszletezesetol is eltekint
unk.
Arra az
all
aspontra helyezked
unk, hogy most precz indoklas nelk
ul elfogadjuk, hogy a hiperbolikus skon letezik ter
ulet, es ervenyesek ra szokasos pozitivit
asi, vegessegi, additivitasi, invariancia-, es unicitasi tulajdonsagok :
A ter
uletmeres a H2 -beli Jordan-merheto halmazokhoz nemnegatv val
os sz
amokat, esetleg +-t rendel.
Valamely Jordan-merheto halmaz ter
ulete akkor es csak akkor pozitv,
ha a belseje nem u
res.
B
armely korl
atos Jordan-merheto halmaz ter
ulete veges.
Ha ket Jordan-merhet
o halmaznak nincs kozos belso pontja, akkor az
egyestes
uk ter
ulete egyenlo a ter
uleteik osszegevel.
Egybev
ag
o Jordan-merheto halmazok ter
ulete egyenlo.
380
B
armely ket ter
uletmero f
uggveny csak skalarszorzoban ter el egymast
ol, teh
at a ter
uletmeres a mertekegyseg megvalasztasa erejeig egyertelm
u.
Ebben a szakaszban azt t
uzz
uk ki celul, hogy technikat talaljunk a ter
ulet
kisz
amt
as
ara (l. 11.5.6), es meghatarozzuk egy-ket konkret idom ter
uletet.
11.5.1. Definci
o (Paraciklus-t
eglalap). Paraciklus-teglalapnak nevezz
uk
a hiperbolikus skon azokat a zart reszhalmazokat, amelyeket egyfelol ket
p
arhuzamos egyenes, m
asfel
ol pedig ket olyan koncentrikus paraciklus fog
k
ozre, amelyeknek ez a ket egyenes tengelye.
A paraciklus-teglalap korl
atos, nem konvex idom. Hatarabol a ket parhuzamos egyenes egyenl
o hossz
usag
u szakaszokat tartalmaz, ezeket hvjuk a
paraciklus-teglalap alapjainak. A paraciklus-teglalap hatarahoz a ket paraciklusb
ol egy-egy v tartozik, amelyek koz
ul a hosszabbik a paraciklus-teglalap
k
uls
o ve, a r
ovidebbik a belso ve. Ha az alap a hossz
usag
u, akkor 11.4.7.(1)
alapj
an a k
uls
o v hossza a belso ea -szorosa. A paraciklus-teglalapot az alap
hossza es a k
uls
o v hossza egybevagosag erejeig egyertelm
uen meghatarozza.
11.5.2. Definci
o (Paracikluscikk). Tekints
unk ket parhuzamos felegyenest, amelyek A es B kezd
opontjai korrespondealo pontok, es koss
uk ossze A-t
es B-t a hozz
ajuk tartoz
o paraciklusnak az oket osszekoto vevel. A sknak
azt a z
art tartom
any
at, amelyet a ket felegyenes es ez az AB paraciklusv fog k
ozre, paracikluscikknek nevezz
uk. Az A es B pont a paracikluscikk
k
oz
onseges cs
ucsai, a ket hatarolo felegyenes kozos vegtelen tavoli pontja a
paracikluscikk ide
alis cs
ucsa.
A paracikluscikk konvex, nem korlatos idom. A hatarolo paraciklusvvel koncentrikus paraciklusok (ha belemetszenek) egy paraciklus-teglalapra es egy
kisebb paracikluscikkre bontjak kette. A paracikluscikket az venek a hossza
egybev
ag
os
uen meghatarozza.
t
11.5.3. All
as. A paracikluscikk ter
ulete veges, es a hatarolo paraciklusv
hossz
aval ar
anyos.
Bizonyt
as : Legyen A es B a P paracikluscikk ket kozonseges cs
ucsa, es p az
AB paraciklusv hossza. Az [A, B] szakasz felezo merolegese P -nek szimmetriatengelye, es P -t ket egybevago paracikluscikkre bontja, legyenek ezek P 0
es P 00 .
V
agjuk el P -t most egy olyan paraciklussal, amely koncentrikus az vevel,
es att
ol (tengelyir
anyban merve) ln 2 tavolsagban halad. A kettevagassal egy
ln 2 alap
u T1 paraciklus-teglalap es egy P1 paracikluscikk keletkezik. A T1
paraciklus-teglalap bels
o ve a k
ulso v 1/2-szerese, ezert P1 ve p/2 hossz
us
ag
u, teh
at P1 egybev
ag
o P 0 -vel es P 00 -vel. A T10 = T1 P 0 es T100 = T1 P 00
381
paraciklus-teglalapok egybevagok es egy

utt kitoltik T1 -et, mindkettoj
uk ter
ulete teh
at T1 ter
uletenek a fele. Ugyancsak felbevagassal keletkeznek a P10 =
= P1 P 0 es P100 = P1 P 00 egybevago paracikluscikkek.
V
agjuk el most P1 -et is egy az eddigiekkel koncentrikus, es az elozotol ismet ln 2 t
avols
agban halad
o paraciklussal. Ezaltal egy u
jabb T2 paraciklusteglalap es egy u
jabb P2 paracikluscikk keletkezik. A (T2 , P2 ) par a (T10 , P10 )
p
arb
ol a k
oz
os hat
arol
o egyenes
uk menten ln 2 tavolsaggal torteno eltolassal
kaphat
o, ezert a T2 paraciklus-teglalap ter
ulete a T1 ter
uletenek a fele, a P2
paracikluscikk ve pedig p/4.
Az elj
ar
ast rekurzv m
odon minden hataron t
ul folytatva egy T1 , T2 , . . . ,
Tn , . . . vegtelen sorozatot
alltunk elo ln 2 alap
u paraciklus-teglalapokbol,
amelyek egy
uttesen lefedik P -t, es amelyek ter
uletei 1/2 hanyados
u mertani
sorozatot alkotnak. Ezert P ter
ulete veges.
Ezt a ter
uletet tekinthetj
uk a p vhossz f
uggvenyenek, hiszen egybevagosag
erejeig maga P is csak p-t
ol f
ugg. Ez a f
uggveny pozitv, es nyilvanvaloan
additv, ezert csak line
aris lehet, azaz P ter
ulete p-vel aranyos.
t
11.5.4. All
as. Az a alap
u, p k
ulso v
u paraciklus-teglalap ter
ulete p(1
a
e )-val ar
anyos.
Bizonyt
as : Jel
olje c a 11.5.3 szerinti aranyossagi tenyezot, azaz tegy
uk fol,
hogy a p v
u paracikluscikk ter
ulete c p-vel egyenlo. A p v
u paracikluscikket
az a t
avols
agra halad
o koncentrikus paraciklus a szoban forgo paraciklusteglalapra es egy ea p v
u paracikluscikkre vagja fol. Miutan a paracikluscikkek ter
ulete veges, a paraciklus-teglalap ter
uletet kivonassal kapjuk: c p
c ea p = c p(1 ea ).
11.5.5. Definci
o (Term
eszetes teru
eg). A hiperbolikus skon a
letegys
ter
uletmeres mer
osz
ama eddig csak aranyossag erejeig volt meghatarozva,
osszhangban azzal, hogy a ter
uletegyseg tetszolegesen kijelolheto. Azt mond
juk, hogy a ter
uletmeres a termeszetes ter
uletegysegre vonatkozoan tortenik,
ha a 11.5.3-ban es 11.5.4-ben fellepo c aranyossagi tenyezo 1-gyel egyenlo.
382
Tekints
uk az a alap
u, p k
uls
o v
u paraciklus-teglalap ter
uletenek es az euklideszi skon felvett a, p oldal
u teglalap ter
uletenek az aranyat. Szemlelet
unk
szerint a hiperbolikus sk geometriaja infinitezimalis meretekben nem k
ul
onb
ozik az euklideszi sket
ol, ezert a hiperbolikus ter
uletegyseg akkor van
helyesen, a t
avols
agmeressel osszhangban megvalasztva, ha a, p 0 eseten
ez az ar
any 1-hez tart. Miut
an
c p(1 ea )
= c,
a,p0
ap
lim
ez a szemlelet szinten azt t

amasztja ala, hogy a c = 1-hez tartozo ter
uletmerest tekinthetj
uk termeszetesnek.
Mostant
ol c = 1 el
or
as
aval rogztj
uk a ter
uletmerest a hiperbolikus skon, es
a tov
abbiakban a ter
ulet meroszaman mindig a termeszetes ter
uletegysegre
vonatkoztatott ter
uletet ertj
uk. Peldaul a p v
u paracikluscikk ter
ulete p-vel
egyenl
o. A ter
uletmeres termeszetes mertekegysege tehat az egysegnyi v
u
paracikluscikk ter
ulete.
Tekints
uk a hiperbolikus sk U C felskmodelljet, es ahogy eddig is, jelolje
x es y az U -beli koordin
at
akat. A kovetkezo tetel a modellbeli ter
uletet x es
y segtsegevel
alltja el
o.
11.5.6. T
etel. B
armely M U Jordan-merheto halmaz modellbeli ter
ulete
az
ZZ
1
dxdy
y2
M
integr
allal egyenl
o.
Bizonyt
as : A tetel
allt
as
at elegendo arra az esetre ellenorizni, amikor M
koordin
atavonalakkal hat
arolt teglalap, hiszen mind a szoban forgo integral,
mind a modellbeli ter
ulet ezek osszegeinek a hatarerteke.
Legyen teh
at M az x1 x x2 es y1 y y2 egyenlotlensegekkel adott
teglalap, ekkor
ZZ
M
1
dxdy =
y2
Zy2 Zx2
1
dxdy = (x2 x1 )
y2
1
1
y1
y2

.
y1 x1
M
asreszt 11.4.10 alapj
an az r = ln y, t = x helyettestesekkel paraciklikus
koordin
at
akra
atterve az M halmaz az r2 r r1 es t1 t t2 egyenl
otlensegekkel adott paraciklus-teglalap, ahol ri = ln yi , ti = xi (i = 1,2).
Ennek a paraciklus-teglalapnak az alapja r1 r2 , k
ulso ve er1 (t2 t1 ), ezert
383
a ter
ulete 11.5.4 es 11.5.5 szerint

er1 (t2 t1 ) 1 e(r1 r2 ) = (t2 t1 )(er1 er2 ) =

1
1
= (x2 x1 )
.
y1
y2
Mivel nem csak a Hd hiperbolikus ter pontparjait, hanem a Hd lezaras barmely ket pontj
at is egyertelm
uen meghatarozott egyenes koti ossze, a hiperbolikus geometri
aban minden tovabbi nelk
ul ertelmezhetok olyan haromszogek,
illetve magasabb dimenzi
os konvex poliederek, amelyeknek egy vagy tobb
cs
ucsa vegtelen t
avoli pont. Az alabbi defincioban a ketdimenzios esetre szortkozunk, es az egyszer
useg kedveert a CayleyKlein-modellre hivatkozunk.
11.5.7. Definci
o (Aszimptotikus h
aromsz
ogek
es soksz
ogek). Ha A,
B, C h
arom nem kolline
aris pont H2 -ben, akkor a CayleyKlein-modellt haszn
alva tekinthetj
uk e h
arom pont H konvex burkat a befoglalo euklideszi skra
vonatkoz
oan. Ha mindh
arom pont H2 -hoz tartozik, akkor H a szokasos ertelemben vett ABC hiperbolikus haromszog. Ha nem, akkor aszerint, hogy A,
B, C k
oz
ul egy, kett
o, vagy mindharom tartozik a H2 idealis hatarhoz, a
2
H H halmazt egyszeresen, ketszeresen, illetve haromszorosan aszimptotikus h
aromsz
ognek nevezz
uk. A haromszorosan aszimptotikus haromszogeket
a r
ovidseg kedveert ide
alis h
aromszognek is szokas hvni.
2
Altal
anosabban, H -b
ol veges sok nem kollinearis pontot kivalasztva azok
konvex burk
at (pontosabban, a konvex burok metszetet H2 -vel) aszimptotikus konvex soksz
ognek szok
as nevezni, ha a pontok koz
ul legalabb egy H2 h
oz tartozik. Miut
an ez a konstrukcio a CayleyKlein-modellt tekintve az
euklideszi skon van ertelmezve, az aszimptotikus konvex sokszogek kombinatorikai tulajdons
agai semmiben sem k
ulonboznek az euklideszi skbeli konvex
soksz
ogekeit
ol.
Aszimptotikus h
aromsz
og eseteben is beszelhet
unk valamely cs
ucsbeli szogr
ol, illetve ket cs
ucs k
ozti oldalhosszrol, ha a szoban forgo cs
ucs, illetve mindket cs
ucs H2 -ben fekszik. Ketszeresen aszimptotikus haromszognek egy szoge
van, es nyilv
anval
o m
odon b
armely adott 0 es kozotti szoghoz egybevagos
uen talalhato ekkora szog
u ketszeresen aszimptotikus
h
aromsz
og.
B
armely H h
aromsz
ogh
oz, akar kozonseges, akar aszimptotikus, talalhato
olyan ide
alis h
aromsz
og, amely H-t lefedi. Szemelj
unk ki ugyanis a H haromsz
ogben egy tetsz
oleges belso pontot, es indtsunk ebbol a pontbol felegyeneseket a cs
ucsokon
at. Ennek a harom felegyenesnek a vegtelen tavoli
pontjai H-t lefed
o ide
alis h
aromszoget fesztenek ki.
384
11.5.8. T
etel. B
armely ket idealis haromszog egybevago. Az idealis haromsz
ogek ter
ulete -vel egyenl
o.
2
Bizonyt
as : Az I(H ) = P GL(2, R) izometriacsoport projektv transzformaci
okkal hat a val
os projektv egyenessel azonostott H2 idealis hataron. Ez a
hat
as 8.3.9 szerint tranzitv H2 pontharmasainak halmazan, ami eppen azt
jelenti, hogy b
armely ket ide
alis haromszoghoz talalhato olyan egybevagosag,
amely az egyiket a m
asikba viszi.
Tekints
uk az U felskmodellben a 1, 1 es vegtelen tavoli pontok altal
kifesztett H ide
alis h
aromszoget. Ennek az idealis haromszognek az oldalait
az x2 + y 2 = 1 egyenlet
u felkor es az x = 1, x = 1 egyenlet
u felegyenesek
reprezent
alj
ak U -ban. Ezert H ter
ulete a 11.5.6. Tetel alkalmazasaval
Z1
1
+
Z
1x2
1
dydx =
y2
Z1
1
1
dx = .
1 x2
11.5.9. Lemma. B
armely ketszeresen aszimptotikus, szog
u haromszog
ter
ulete .
Bizonyt
as : A kerdeses ter
ulet veges (sot kisebb -nel), hiszen az aszimptotikus h
aromsz
ogek is lefedhet
ok alkalmas idealis haromszoggel. Az ugyanakkora sz
og
u ketszeresen aszimptotikus haromszogek egybevagok, ezert ter
ulet
uk
csak a sz
og
ukt
ol f
ugg. Jel
olje (0, )-re t() a szog
u ketszeresen aszimptotikus h
aromsz
ogek ter
uletet.
Ha , > 0 es + < , akkor egy szog

u es egy szog
u ketszeresen aszimptotikus h
aromsz
oget az egyik hatarolo felegyenes
uk menten osszeillesztve olyan aszimptotikus konvex negyszoget kapunk, amelynek harom
vegtelen t
avoli cs
ucsa van. Ezert ez a negyszog egy idealis haromszog es egy
+ sz
og
u ketszeresen aszimptotikus haromszog osszeillesztesevel is eloall.
Ebb
ol a t() + t() = t( + ) + egyenletet kapjuk, amelyet

t( + ) = t() + t()
alakban is rhatunk. Ez az egyenlet azt jelenti, hogy a t : (0, ) (0, )
f
uggveny additv. Ezert ez a f
uggveny linearis, azaz alkalmas c pozitv konstanssal t() = c ervenyes minden (0, )-re. Veg
ul ket darab /2
385
sz
og
u ketszeresen aszimptotikus haromszoget osszeillesztve idealis haromszoget kapunk, ezert 2t(/2) = , amibol c = 1 kovetkezik.
11.5.10. T
etel. Ha a hiperbolikus skon egy haromszog szogei , es ,
akkor a h
aromsz
og t ter
uletere
t = ( + + )
ervenyes.
Bizonyt
as : Legyenek A, B es C a haromszog cs
ucsai, es jelolje P , Q es
R rendre az A kezd
opontb
ol B-n at, a B kezdopontbol C-n at, illetve a
C kezd
opontb
ol A-n
at h
uzott felegyenes vegtelen tavoli pontjat. Ezek a
felegyenesek a P QR ide
alis haromszoget feldaraboljak az ABC haromszogre
es h
arom darab ketszeresen aszimptotikus haromszogre : ARP -re, BP Q-ra
es QCR-re, amelyek sz
ogei rendre , , illetve . Ebbol 11.5.9.
felhaszn
al
as
aval a t + + + = egyenletet kapjuk.
Megjegyzesek. (1) A 11.5.10. Tetel szembeotlo parhuzamban all a gombharomsz
ogek ter
uletere vonatkozo, 0.3.10-ben bebizonytott Girard-formulaval.
Ez nem veletlen : mindkett
o egy nevezetes differencialgeometriai tetelnek, a
g
orb
ult fel
uleteken fekv
o idomok felsznerol szolo u
n. GaussBonnet-fele tetelnek a speci
alis esete. Ezert a matematikai irodalomban gyakran 0.3.10 es
11.5.10 is GaussBonnet-tetelkent szerepel.
(2) Ha az aszimptotikus h
aromszogeknek a vegtelen tavoli cs
ucsokban zerus sz
oget tulajdontunk, akkor, amint az konnyen belathato, a 11.5.10-beli
formula aszimptotikus h
aromszogekre vonatkozoan is ervenyes.
(3) A hiperbolikus skon valamely , , szog
u haromszog defektusan (vagy
sz
oghi
any
an) a ( + + ) k
ulonbseget szokas erteni. A 11.5.10. Tetel azt
fejezi ki, hogy termeszetes ter
uletegysegre vonatkoztatva barmely haromszog
ter
ulete a defektus
aval egyenlo. A defektus fogalmat kezenfekvo modon lehet kiterjeszteni magasabb oldalszam
u sokszogek esetere (amelyeknek esetleg
386
vegtelen t
avoli cs
ucsai is lehetnek). Konny
u ellenorizni, hogy a defektus additv mennyiseg : ha egy S sokszog ket egymasba nem ny
ulo S1 es S2 sokszog
egyestese, akkor S defektusa egyenlo S1 es S2 defektusanak az osszegevel.
Innen m
ar a ter
uletmeres
altalanos elvei alapjan is levezetheto, hogy a soksz
ogek ter
ulete ar
anyos a defektusukkal.
(4) Ha a hiperbolikus skon a tavolsagot a termeszetes metrika -szorosaval
mernenk, es a ter
ulet mertekegyseget a 11.5.5. Defincio mintajara ezzel a
t
avols
agmeressel hozn
ank
osszhangba, akkor a ter
uletegyseg a termeszetes
ter
uletegyseg (1/2 )-szeresere valtozna,
e
s
a
h
a
romsz
ogek ter
uletere vonat
koz
o keplet t = 2 ( + + ) -ra modosulna. A 11.3.5. Tetelt koveto
ulete, ezert a
harmadik megjegyzes szerint = 1/ K, ahol K a sk gorb
ter
ulet keplete a g
orb
uletet hasznalva
K t = ( + + )
alakban rhat
o. Ebben a formajaban a keplet nem csak a hiperbolikus geometri
aban ervenyes, hanem az r sugar
u gomb geometriajaban is (ahol K = 1/r2 ),
es az euklideszi geometri
aban is (ahol K = 0).
11.5.11. T
etel. A hiperbolikus skon az r sugar
u korlap ter
ulete 2(ch r1).
Bizonyt
as : Osszuk fel egy r sugar
u kor ker
uletet n ( 3) osztoponttal egyenl
o reszvekre. Az oszt
opontok Sn konvex burka n-oldal
u szabalyos sokszog.
El
osz
or az Sn soksz
og t(Sn ) ter
uletet hatarozzuk meg. Nyilvan minden n-re
t(Sn ) kisebb a keresett k
orter
uletnel.
Az Sn soksz
og 2n darab egybevago derekszog
u haromszog egyestesekent all
el
o, amelyek
atfog
oja r, es egyik hegyesszoge /n. Az Sn ter
uletenek kiszamt
as
ahoz a m
asik hegyessz
ogre van sz
ukseg
unk, jelolj
uk azt n -nel. A derekszog
u h
aromsz
ogre vonatkoz
o 11.3.5.(4) formulabol tg n = 1/ ch r tg (/n) .
Az Sn soksz
og sz
ogeinek o
ulete
sszege 2nn , ezert a ter

1
1
1
t(Sn ) = (n 2) 2n tg1
=
n
2
tg
2 .
ch r tg n
ch r tg n
s hiperbolikus terek
12. Magasabb dimenzio
387
Az analzis eszk
ozeivel k
onnyen ellenorizheto, hogy a keplet elso tagjanak a
hat
arerteke n mellett 2 ch r. Igy limn t(Sn ) = 2(ch r 1).
A fenti dereksz
og
u h
aromszogben jelolje an az n szoggel szemkozti befogot,
amely az Sn -be berhat
o k
or sugaraval egyenlo. A masik befogo, amely az
Sn soksz
og oldalhossz
anak a fele, n novekedtevel nyilvan 0-hoz tart, ezert
11.3.5.(1)-b
ol ch an ch r, azaz an r kovetkezik. Ez azt jelenti, hogy a
k
orlap b
armelyik bels
o pontj
at eleg nagy n mellett az Sn sokszog tartalmazza.
Ezert teh
at a k
or ter
ulete az iment kiszamtott hatarertekkel egyenlo.
Megjegyzesek. (1) A g
ombi geometria analog keplete 2(1 cos r), ami az
egysegg
omb
on az r (< ) gombi sugar
u K gombi korlemez ter
uletet adja
meg. Miut
an K val
oj
aban (1 cos r) magassag
u gombs
uveg, a formulaban
r
aismerhet
unk a g
ombs
uveg felsznenek elemi geometriabol ismert kepletere.
(2) A hiperbolikus f
uggvenyek azonossagait hasznalva a korlemez ter
uletkeplete
atrhat
o az egyenertek
u 4 sh2 (r/2) alakba.
(3) Erdekes
jelenseg, hogy a hiperbolikus skon az r sugar novekedtevel a
k
or 2 sh r ker
ulete es 2(ch r 1) ter
ulete azonos exponencialis u
temben
n
o. Szemleletesen ez azt jelenti, hogy egy nagy korlemez ter
uletenek zome
a hat
arol
o k
orvonal k
ozeleben helyezkedik el. A hiperbolikus sk ebben a
tekintetben is lenyegesen elter az euklideszitol.
12. Magasabb dimenzi

os hiperbolikus terek
Ebben a fejezetben a legal
abb haromdimenzios hiperbolikus ter geometriajaval foglalkozunk, ezert
altal
anossagban feltessz
uk, hogy d 3. Ennek ellenere bizonyos esetekben a definciok ertelemmel brnak es a tetelek ervenyesek
a 11. fejezetben m
ar reszletesen targyalt hiperbolikus skra vonatkozoan is.
Erre nem fogunk minden alkalommal kiterni, es az olvasora hagyjuk annak
tiszt
az
as
at, hogy kiz
ar
olag terbeli jelensegekrol, vagy skbeli ismereteink altal
anost
as
ar
ol van-e eppen szo.
12.1. Hiperskok
es szf
er
ak
Emlekeztet
unk arra, hogy a projektv modellben a 10.1.19. Definciot a Hd =
= X azonost
as mellett alkalmazva a hiperbolikus ter Hd idealis hatarat, ild
letve H lez
ar
as
at kapjuk. A Hd idealis hatar termeszetes strukt
uraja a (d
1)-dimenzi
os inverzv geometria. Ha M Hd hiperbolikus alter, dim M
1, akkor M = M Hd inverzv alter, azaz (dim M 1)-dimenzios gomb
a Hd inverzv terben.
388
12.1.1. Definci
o (Alterek p
arhuzamoss
aga). Legyenek M es N egyenlo
( 1) dimenzi
oj
u alterek Hd -ben. Azt mondjuk, hogy M es N parhuzamos,
ha vagy M = N , vagy pedig M es N erintkezo gombok Hd -ben.
A hiperbolikus p
arhuzamoss
ag fogalmat leginkabb az egyenesek, illetve a hiperskok k
oreben vizsg
aljuk. Ilyenkor a defincioban szereplo erintkezes feltetele azzal egyenertek
u, hogy M N egyelem
u.
Vegy
uk eszre, hogy ket k
ulonbozo parhuzamos alternek Hd -ben nem lehet
k
oz
os pontja. Val
oban, ha P M N , akkor a P pontot M N kozos
elemevel
osszek
ot
o egyenes masik vegtelen tavoli pontja szinten kozos pontja
a M es N g
omb
oknek, ami azok erintkezo volta miatt lehetetlen.
12.1.2. Definci
o (K
et egyenes k
olcs
on
os helyzete). Ha Hd -ben ket
egyeneshez tal
alhat
o olyan ketdimenzios alter, amely tartalmazza oket, akkor
a ket egyenest egysk
unak mondjuk, ellenkezo esetben kitero egyeneseknek
hvjuk. Az egysk
u esetben a 11.1-beli osztalyozasra hivatkozva beszelhet
unk
metsz
o, p
arhuzamos, illetve ultraparallel egyenesekrol.
A p
arhuzamoss
ag 12.1.1-beli definciojat egyenesek esetere vonatkoztatva nyilv
an ugyanezt a p
arhuzamossag-fogalmat kapjuk. Ahogyan azt a skbeli esetben m
ar meggondoltuk, ir
anytott egyenesek vagy felegyenesek koreben a
Hd -beli p
arhuzamoss
ag is ekvivalenciarelacio.
12.1.3. Definci
o (K
et hipersk k
olcs
on
os helyzete). Ket Hd -beli k
ulonb
oz
o hiperskot metsz
onek, parhuzamosnak, vagy ultraparallelnek mondunk,
van k
oz
os pontjuk, ha 12.1.1. ertelmeben parhuzamosak, illetve ha se nem
metsz
ok, se nem p
arhuzamosak.
Miut
an a hiperskok ide
alis hatara d2 1-dimenzios gomb, a ket k
ulonbozo
hipersk metsz
o, p
arhuzamos, illetve ultraparallel volta azzal egyenertek
u,
hogy k
oz
os vegtelen t
avoli pontjaik szama legalabb 2, pontosan 1, illetve 0.
A p
arhuzamoss
ag a hiperskok koreben sem tranzitv relacio. Ha valamely
kit
untetett vegtelen t
avoli pontjukkal ellatott hiperskokra ertelmeznenk a
megjel
olt ir
anyban val
o p
arhuzamossag fogalmat, akkor kapnank ekviva
lenciarel
aci
ot.
t
12.1.4. All
as. Tekints
unk ket k
ulonbozo hiperskot Hd -ben, es legyenek
u es v a hiperboloidmodellben hozzajuk valasztott normalvektorok. A ket
hipersk pontosan aszerint metszo, parhuzamos, illetve ultraparallel, hogy u
es v terszer
u, fenyszer
u, illetve idoszer
u ketdimenzios alteret feszt ki a (d +
+ 1)-dimenzi
os Minkowski-terben.
Bizonyt
as : Legyen U es V a ket hiperskot eloallto ket idoszer
u linearis hipersk a W Minkowski-terben, azaz U = u es V = v . Ekkor az u es v
kifesztette alter a (d 2)-dimenzios U V W alter q-ortogonalis kiegeszt
oje.
389
A sz
oban forg
o ket hipersknak akkor es csak akkor van kozos pontja a modellben, ha U V id
oszer
u, ami azzal egyenertek
u, hogy az (U V ) alter
terszer
u.
A ket hipersk akkor es csak akkor parhuzamos, ha az U V alterhez skal
arszorz
o erejeig egyetlen fenyszer
u vektor tartozik. Ez pontosan azt jelenti,
hogy az U V alter elfajul
o kvadratikus alakot orokol, azaz fenyszer
u alter.
Ez pedig akkor es csak akkor all, ha (U V ) fenyszer
u.
Veg
ul az ultraparallel hiperskok szamara csak az az eshetoseg marad, hogy
(U V ) id
oszer
u.
12.1.5. K
ovetkezm
eny. Ket hipersk akkor es csak akkor ultraparallel, ha
letezik olyan egyenes, amely mindkettore meroleges. Ezt az egyenest a ket
hipersk egyertelm
uen meghatarozza.
Bizonyt
as : Az el
oz
o bizonytas jeloleseivel a ket hiperskra meroleges egyenest csakis az (U V ) W ketdimenzios alter allthatja elo. Ez az alter
pontosan akkor
allt el
o egyenest a modellben, ha idoszer
u, azaz 12.1.4 alapj
an ha a ket hipersk ultraparallel.
12.1.6. Definci
o (Metsz
o alterek szo
ge). Ket metszo hipersk szoget
t
obbfele m
odszerrel is ertelmezhetj
uk. Vehetj
uk peldaul valamelyik konform
modellben az
oket reprezent
alo hipergombok vagy hiperskok szoget (l. 5.1.10),
vagy az ide
alis hat
aruknak mint hipergomboknek a szoget a Hd inverzv terben, vagy az euklideszi ter mintajara a metszetalter egy pontjaban allthatunk
a metszetalterre mer
oleges egyeneseket k
ulon-k
ulon midket hiperskon bel
ul,
es tekinthetj
uk 10.1.15 szerint e ket egyenes szoget. A modellek tulajdonsagainak ismereteben nyilv
anvalo, hogy ezek a definciok egyenertek
uek.
A ket metsz
o hipersk eseten kv
ul meg azokban az esetekben tudjuk alterek sz
oget ertelmezni, amikor azt a Hd inverzv terre valo hivatkozassal
megtehetj
uk. Igy peld
aul definialva van hipersk es azt egyenesben metszo
ketdimenzi
os alter sz
oge is (l. 5.1.11).
12.1.7. Definci
o (Ultraparallel hiperskok t
avols
aga). Ket ultraparallel hipersk t
avols
ag
an a 12.1.5 szerint egyertelm
uen letezo kozos meroleges
egyenesen a ket metszespont koze eso szakasz hosszat ertj
uk. Ha a ket hiperskb
ol tetsz
olegesen egy-egy pontot valasztunk, akkor a kozt
uk follepo
t
avols
agok k
oz
ott a mer
olegesseg miatt ennek a szakasznak a hossza a leheto
legkisebb.
12.1.8. T
etel. V
alasszunk a Hd -beli S es T hiperskokhoz a hiperboloidmodellben egysegnyi norm
alvektorokat, legyenek ezek u es v. Ekkor:
(1) ha |hu, vi| < 1, akkor S es T metszo hiperskok, es szog
uk cos1 |hu, vi|,
390
(2) ha |hu, vi| = 1, akkor S es T parhuzamos hiperskok,

(3) ha |hu, vi| > 1, akkor S es T ultraparallel hiperskok, es tavolsaguk
ch1 |hu, vi|.
Bizonyt
as : Ha u es v line
arisan osszef
uggo, akkor S = T , es csak v = u
lehetseges; ekkor a (2) eset
all fenn.
A tov
abbiakban feltessz
uk, hogy ket k
ulonbozo hiperskrol van szo. Ekkor
u es v line
arisan f
uggetlenek. Az altaluk kifesztett R W alterben a q
kvadratikus alak m
atrixa az u es v alkotta bazisban

1
hu, vi
,
hu, vi
1
ezert az |hu, vi|-re vonatkozo < 1, = 1, illetve > 1 feltetelek rendre azt
jelentik, hogy q ezen az alteren pozitv definit, elfajulo, illetve negatv definit.
Ez pedig 12.1.4 szerint a ket hipersk kolcsonos helyzetet hatarozza meg a
tetelben
alltott m
odon.
(1): V
alasszunk az S T metszetalterben tetszolegesen egy x pontot, es alltsunk x-ben a metszetalterre S-ben, illetve T -ben fekvo meroleges egyeneseket.
Ezek sz
am
ara az x pontban iranyvektorokat kapunk, ha az R pozitv definit alterben u-t es v-t /2 szoggel elforgatjuk. Emiatt a ket hipersk szoge,
ami definci
o szerint a ket egyenes szoge, egyenlo az u es v irany
u egyenesek
sz
ogevel, cos1 |hu, vi|-vel.
(3): Az u es v gener
alta id
oszer
u alter 12.1.5 bizonytasa szerint az S es T
k
oz
os mer
oleges egyeneset metszi ki a hiperboloidmodellbol. Feltehetj
uk, hogy
hu, vi > 0, hiszen u vagy v elojelenek megvaltoztatasa sem a p
hiperskokat,
sem a bizonytand
o
allt
ast nem befolyasolja. Jelolj
uk c-vel a hu, vi2 1
pozitv sz
amot, es kepezz
uk az
a=
hu, vi
1
u v
c
c
es
b=
1
hu, vi
u
v
c
c
vektorokat. K
ozvetlen sz
amolas mutatja, hogy q(a) = q(b) = 1, ha, ui =
= hb, vi = 0, valamint ha, bi = hu, vi. Emiatt a es b (vagy esetleg (1)szereseik, ha nem a Z felhiperboloidba, hanem annak ellentettjebe mutatnak)
a k
oz
os mer
oleges egyenes metszespontjai S-sel, illetve T -vel, tovabba e ket
pont t
avols
aga 10.3.12 szerint valoban ch1 hu, vi.
K
ovetkez
o celunk a ciklusok magasabb dimenzios megfeleloinek, a szferaknak
az ertelmezese. Ehhez segedeszkozkent a skbeli eset mintajara a sugarsorok
altal
anost
as
at, a sug
arnyal
abokat vezetj
uk be. A sugarnyalabok es a szferak
legegyszer
ubb tulajdons
agait a 11.1. szakaszban targyaltakkal analog modon
lehet tiszt
azni.
391
12.1.9. Definci
o (Sug
arnyal
ab). Projektv terekben sugarnyalabnak szok
as nevezni a ter valamely pontjan athalado osszes egyenesbol allo egyeneshalmazt. A k
oz
os pontot a sug
arnyalab tartopontjanak hvjuk. A ketdimenzios
esetben a sug
arsor es a sug
arnyalab fogalma egybeesik.
A d-dimenzi
os hiperbolikus ter egyeneseinek egy halmazat sugarnyalabnak
nevezz
uk, ha el
o
all mint a projektv ter valamely sugarnyalabjanak a nyoma
a hiperbolikus ter projektv modelljeben. A sugarnyalab egyenesei nyilvan
p
aronkent egysk
uak.
A projektv sug
arnyal
ab tartopontjanak elhelyezkedese szerint a Hd -beli sug
arnyal
ab tagjai p
aronkent metszo, parhuzamos, illetve ultraparallel egyenesek, ennek alapj
an beszelhet
unk metszo, parhuzamos, illetve ultraparallel
sug
arnyal
abokr
ol. Vil
agos, hogy a hiperbolikus ter barmely ket k
ulonbozo,
egysk
u egyenesehez egyertelm
uen letezik olyan sugarnyalab, amelynek a ket
egyenes tagja.
A metsz
o sug
arnyal
abot u
gy is definialhatnank, mint a hiperbolikus ter valamely pontj
an
athalad
o
osszes egyenesbol allo rendszert, a parhuzamos sugarsort mint az
osszes olyan egyenest, amelyhez a ter valamely rogztett vegtelen
t
avoli pontja hozz
atartozik, es veg
ul az ultraparallel sugarnyalabot mint valamely r
ogztett hiperskra (a projektv ertelemben vett tartopont polarisara)
mer
oleges
osszes egyenesb
ol allo sereget. Nyilvanvalo, hogy barmely ket metsz
o sug
arnyal
ab egybev
ag
o, barmely ket parhuzamos sugarnyalab egybevago,
es b
armely ket ultraparallel sugarnyalab egybevago.
12.1.10. Definci
o (Sug
arnyal
abra t
amaszkod
o hiperskok). Legyen S
sug
arnyal
ab Hd -ben. Egy H Hd hipersrol azt mondjuk, hogy S-re tamaszkodik, ha letezik olyan L S egyenes, amelyre L H.
Ha H az S-re t
amaszkodik, akkor a projektv modellben a H-t tarto projektv hipersk
athalad az S-et szarmaztato projektv sugarnyalab tartopontjan.
Emiatt a H-ra vonatkoz
o H t
ukrozes S-et onmagaba viszi. Megfordtva, valamely H t
ukr
ozes csak a H-ban fekvo es a H-ra meroleges egyeneseket viszi
onmagukba, ezert ha H (S) = S, akkor H vagy S-re tamaszkodik, vagy pe
dig S-nek minden H-t metszo tagjara meroleges. Ez azt jelenti, hogy metszo
vagy p
arhuzamos sug
arnyal
aboknak pontosan a rajuk tamaszkodo hiperskok
a szimmetria-hiperskjai, mg az ultraparallel sugarnyalabok eseteben egyetlen tov
abbi szimmetria-hipersk letezik, megpedig a kozos meroleges hipersk.
A hiperboloidmodellben az S-re tamaszkodo hiperskok konnyen jellemezhet
ok azzal a feltetellel, hogy normalvektoruk q-ortogonalis az S sugarnyalab
projektv tart
opontj
at reprezentalo vektorra.
12.1.11. Definci
o (Sug
arnyal
abra vonatkoz
o korrespondencia). Rogzts
unk egy S sug
arnyal
abot Hd -ben. Azt mondjuk, hogy az A, B Hd pontok korresponde
al
o pontok S-re nezve (jelben A lS B), ha alkalmas S-re
392
t
amaszkod
o H Hd hiperskkal B = H (A). Egyenertek
u modon u
gy is
fogalmazhatunk, hogy A lS B akkor all fenn, ha vagy A es B egybeesnek,
vagy k
ul
onb
oz
ok es a felez
o meroleges
uk S-re tamaszkodik.
A lS rel
aci
o nyilv
anval
o modon reflexv es szimmetrikus. A tranzitivitas
k
onnyen k
ovetkezik az S-re t
amaszkodo hiperskok hiperboloidmodellbeli jellemzeseb
ol, ugyanis x lS y lS z eseten mind y x, mind z y q-ortogonalis
a tart
opontot reprezent
al
o vektorra, gy z x is az.
12.1.12. Definci
o (Szf
era, tengely, paraszf
era, hiperszf
era). A Hd hiperbolikus terben szfer
aknak nevezz
uk a lS szerinti ekvivalenciaosztalykent
el
o
all
o ponthalmazokat, ahol S valamilyen sugarnyalab Hd -ben.
Az egyelem
u ponthalmazok (amelyeket metszo sugarnyalabok szarmaztatnak
mint a metszespont oszt
aly
at) is szferak, ezeket elfajulo szferaknak nevezz
uk.
Ett
ol az esett
ol eltekintve a szferak vegtelen ponthalmazok, sot amint az
pl. 12.1.15-b
ol kik
ovetkeztetheto lesz, a szferak (d 1)-dimenzios alakzatok
(differenci
alhat
o hiperfel
uletek) a Hd terben.
Elfajul
o szfera nyilv
an csak a ra mint tartopontra illesztett metszo sugarnyal
abb
ol sz
armazhat, tov
abb
a barmely nemelfajulo S szfera is az ot szarmaztato
S sug
arnyal
abot egyertelm
uen meghatarozza, hiszen tartopontja az S-bol valaszthat
o pontp
arok felez
o meroleges hiperskjait tarto projektv hiperskok
egyetlen k
oz
os pontja. Az S-hez tartozo egyeneseket az S szfera tengelyeinek
nevezz
uk.
Ha S metsz
o sug
arnyal
ab, akkor az altala letestett szferak nyilvan gombok,
amelyeket a hiperbolikus terben az euklideszi geometria mintajara mint a
ter valamely pontj
at
ol (a k
ozepponttol) rogztett (a gomb sugaraval egyenlo)
t
avols
agra lev
o pontok halmazat definialjuk. Eset
unkben azokat a gomboket
kapjuk, amelyeknek S tart
opontja a kozeppontja. Az elfajulo szferat is tekinthetj
uk zerus sugar
u g
ombnek. (Megjegyezz
uk, hogy ebben a fejezetben
nem haszn
aljuk a hiperg
omb elnevezest a (d 1)-dimenzios gombok sza
m
ara, mert alacsonyabb dimenzioj
u gombokkel itt nem foglalkozunk, es ezert
nincs sz
ukseg erre a megk
ulonboztetesre.)
Ha az S szfer
at p
arhuzamos sugarnyalab szarmaztatja, akkor S-et paraszferanak nevezz
uk. Az ugyanazon S parhuzamos sugarnyalabhoz tartozo paraszfer
akat koncentrikusnak mondjuk, es S vegtelen tavoli tartopontjat tekintj
uk
k
oz
os k
ozeppontjuknak.
Az ultraparallel sug
arnyal
abok altal szarmaztatott szferakat hiperszferaknak
nevezz
uk. Legyen S ultraparallel sugarnyalab, es H az a hipersk, amely S
minden tagj
ara mer
oleges. Ekkor az S-re tamaszkodo hiperskok pontosan a
H-ra mer
oleges hiperskok, ezert a rajuk vonatkozo t
ukrozesek H-t onmagara
kepezik. Ha S egy S
altal szarmaztatott hiperszfera, akkor S pontjainak a
H-t
ol mert t
avols
ag
at az S-hez tartozo egyenesek menten merj
uk, es emiatt S
393
vagy mag
aval a H hiperskkal azonos, vagy pedig az egyik H szerinti felterben
a H-t
ol valamilyen r
ogztett pozitv tavolsagra levo pontokbol all. Ezert a
hiperszfer
akat t
avols
agfel
uleteknek is nevezik. A H hiperskot a hiperszfera
alaphiperskj
anak, pontjainak H-tol valo tavolsagat a hiperszfera sugaranak
hvjuk.
A d = 2 esetben a sug
arsorokat es a ciklusokat kapjuk a sugarnyalabok, illetve
szfer
ak speci
alis esetekent. A kovetkezo fogalom is a ciklusok es szferak kozti
kapcsolatot emeli ki.
12.1.13. Definci
o (F
ociklus). Legyen S Hd szfera. Ha P Hd tetszoleges ketdimenzi
os alter, amely tartalmazza S-nek legalabb az egyik tengelyet,
akkor a C = P S halmaz nyilvan ciklus a P hiperbolikus skban, megpedig az, amelyet az S tengelyeibol allo sugarnyalabnak a P -be eso resze
mint sug
arsor sz
armaztat. Ha S gomb, akkor C kor (megpedig S egy fokore,
teh
at S-sel egyenl
o sugar
u), ha S paraszfera, akkor C paraciklus, es ha S
hiperszfera, akkor C ugyanakkora sugar
u hiperciklus. Az ilyen modon eloallo
ciklusokat S f
ociklusainak nevezz
uk.
A f
ociklusok az egyenesek szerepet jatsszak a szfera belso geometriajaban
(l. 12.3). Annyit m
ar most megallapthatunk, hogy a szfera barmely ket k
ul
onb
oz
o (es g
omb eseteben nem atellenes) pontjahoz egy es csak egy olyan
f
ociklus tal
alhat
o, amely a ket pontot tartalmazza.
Megjegyzes. Nem nehez meggondolni, hogy ha a P metszo sk nem tengelyir
any
u, es nem is mer
olegesen metszi S valamelyik pontjaban az ahhoz a
ponthoz tartoz
o tengelyt, a P S halmaz akkor is ciklus : gomb eseteben
f
ok
ornel kisebb k
or, paraszfera eseteben mindig kor, r sugar
u hiperszfera eseten hiperciklus, paraciklus, vagy kor aszerint, hogy P S egy pontjaban a
tengely es P sz
oge a (r) p
arhuzamossagi szognel kisebb, egyenlo (r)-rel,
illetve nagyobb n
ala.
Az al
abbi ket
allt
as a ciklusokra vonatkozoan 11.1.11-ben es 11.1.13-ban
tiszt
azott tulajdons
agok magasabb dimenzios analogonjai ; bizonytasuk is
pontosan azok mint
aj
ara t
ortenhet.
t
12.1.14. All
as. B
armely ket Hd -beli paraszfera egybevago. Ket gomb,
illetve ket hiperszfera akkor es csak akkor egybevago, ha sugaruk egyenlo.
t
12.1.15. All
as. Tekints
uk a Hd hiperbolikus ter Z W hiperboloidmodelljet a (d + 1)-dimenzi
os W Minkowski-terben.
(1) A szfer
ak pontosan a modell alaphalmazaul szolgalo Z felhiperboloid
nem
ures metszetei a W ter affin hiperskjaival.
394
(2) Ket szfera tengelyei akkor es csak akkor alkotjak ugyanazt a sugarnyal
abot, ha az
oket kimetszo affin hiperskok parhuzamosak.
(3) Legyen valamely T W affin hiperskra T Z 6= . Ha T allasa terszer
u,
akkor a T Z szfera gomb (amely esetleg egyetlen pont is lehet), ha
fenyszer
u, akkor paraszfera, ha idoszer
u, akkor hiperszfera.
Bizonyt
as : Csak annyiban kell elterni 11.1.13 bizonytasatol, hogy (a sugarsor tagjai helyett) egy sug
arnyalabra tamaszkodo hiperskok normalvektorair
ol
allaptjuk meg, hogy ezek a tartopontot repezentalo vektorra q-ortogonalis
vektorok.
t
A 12.1.15. All
as megk
onnyti a szferak altal hatarolt tartomanyok bevezeteset.
12.1.16. Definci
o (Szf
eratartom
anyok). Legyen S Hd nemelfajulo
es hiperskt
ol k
ul
onb
oz
o szfera. Alltsuk elo S-et 12.1.15 szerint S = T
Z alakban, es legyen F , illetve F a T affin hipersk altal hatarolt, origot
tartalmaz
o nylt, illetve z
art felter W -ben.
Ha S g
omb, akkor F Z es F Z az S hatarolta nylt, illetve zart gombtest.
A hiperboloidmodellben sz
amolva konnyen ellenorizheto, hogy ezek pontosan
a k
ozeppontt
ol S sugar
an
al kisebb, illetve legfeljebb sugarnyi tavolsagra levo
Hd -beli pontokb
ol
allnak.
Ha S paraszfera, akkor az F Z es F Z halmazokat az S hatarolta nylt,
illetve z
art paraszfera-tartomanynak nevezz
uk.
Ha S hiperszfera, akkor jel
olj
uk S 0 -vel az ugyanazon alaphiperskkal es ugyanakkora sug
arral adott, csak S-hez kepest az ellenkezo felterben fekvo hiperszfer
at. Tartozzon S 0 -h
oz a T 0 affin hipersk, es a T 0 hatarolta, origot tartal0
maz
o F nylt, illetve F 0 z
art felter. (A W vektorter reszhalmazaikent nyilvan
0
S = S, T 0 = T , F 0 = F , es F 0 = F .) Az S-hez tartozo nylt, illetve
z
art hiperszfera-tartom
anynak nevezz
uk az F F 0 Z, illetve F F 0 Z halmazokat. Ezek a tartom
anyok nyilvan azokbol a pontokbol allnak, amelyek
az alaphiperskt
ol a hiperszfera sugaranal kisebb, illetve legfeljebb sugarnyi
t
avols
agra vannak.
Erdekes
kapcsolatot teremt a hiperskok es a szferak kozott a terbeli meroleges
vettes.
12.1.17. Definci
o (Mer
oleges vett
es hiperskra). Legyen H hipersk
t
Hd -ben. A 10.1.7. All
as alapjan a ter barmely A pontjahoz egyertelm
uen
hozz
arendelhet
o az A-n
athalado, H-ra meroleges egyenesnek a H-val vett
pH (A) d
ofespontja ; ezzel a pH : Hd H meroleges vettest ertelmezt
uk.
395
K
onnyen l
athat
o, hogy a hiperboloidmodellben a pH lekepezest a W ternek a H-t el
o
allt
o V line
aris hiperskra torteno, V irany
u linearis vettese
sz
armaztatja.
Ha H 0 tov
abbi hipersk Hd -ben, akkor a pH |H 0 : H 0 H megszortast nevez0
z
uk a H hipersk H-ra t
orteno meroleges vettesenek. Ha H 0 nem meroleges
H-ra, akkor ez a lekepezes injektv H 0 -rol H-ba. (A meroleges esetben pH |H 0
nyilv
an a H 0 mer
oleges vettese a H 0 H metszetalterre mint H 0 -beli hiper0
skra.) Ha H 6= H, akkor a pH |H 0 : H 0 H vettes nem sz
urjektv, es a
kephalmaz
at az al
abbi tetel rja le.
12.1.18. T
etel. Legyen H es H 0 ket k
ulonbozo es egymasra nem meroleges
d
hipersk H -ben. Vetts
uk a H 0 hiperskot a pH meroleges vettessel a H
hiperskra.
(1) Ha H es H 0 metsz
ok es hajlasszog
uk , akkor a vettes kephalmaza az a
nylt hiperszfera-tartomany H-ban, amelynek az alaphiperskja H H 0 ,
sugara a () p
arhuzamossagi tavolsag.
(2) Ha H es H 0 p
arhuzamosak, akkor a vettes kephalmaza nylt paraszferatartom
any H-ban.
(3) Ha H es H 0 ultraparallel hiperskok es tavolsaguk a, akkor a vettes
kephalmaza nylt g
ombtest H-ban, amelynek a kozeppontja a ket hipersk k
oz
os mer
oleges egyenesenek a dofespontja H-val, sugara pedig
ch1 (cth a).
Bizonyt
as : (1): A ter el
o
all a H H 0 alterre meroleges, paronkent diszjunkt ketdimenzi
os pH -invarians alterek egyestesekent, ezert elegendo egyetlen ilyen skon bel
ul tiszt
azni, hogy egy H-beli pont akkor es csak akkor all
el
o vet
uletkent, ha a metszesponttol mert tavolsaga az -hoz tartozo parhuzamoss
agi t
avols
agn
al kisebb. Ez viszont nyilvanvalo, hiszen x < () azzal
egyenertek
u, hogy < (x), ami pontosan akkor all, ha a metszesponttol x
t
avols
agban H-ra
alltott meroleges metszi H 0 -t.
(2): Jel
olj
uk A-val a H es H 0 parhuzamos hiperskok kozos vegtelen tavoli
pontj
at. El
orebocs
atjuk, hogy azokkal az M alterekkel szemben, amelyeknek
A vegtelen t
avoli pontja, H es H 0 egyforman viselkedik: ha M metszi H
es H 0 k
oz
ul az egyiket, akkor a masikat is metszi, megpedig ugyanakkora
sz
ogben (azokban az esetekben, amikor a szog definialva van, tehat ha M
hipersk, vagy ketdimenzi
os alter). Ez abbol lathato rogton, hogy H es H 0
erintkez
o hiperg
omb
ok Hd -ben, ezert a konform modellre hivatkozva az A
pontban a metszes tenye es a metszes szoge ugyanazt jelenti H es H 0 eseteben.
Legyen S az a H-beli p
arhuzamos sugarnyalab, amelynek az A pont a tart
opontja. Szemelj
unk ki tetszolegesen egy L S egyenest. Azt alltjuk, hogy
396
L-en letezik egy j

ol meghat
arozott Q pont azzal a tulajdonsaggal, hogy a
QA nylt felegyenes minden pontja vet
uleti pont, mg a komplementer zart
felegyenes pontjai nem tartoznak H 0 vet
uletehez.
Ehhez elegend
o azt az M ketdimenzios alteret tekinteni, amely H-ra mer
oleges es H-t az L egyenesben metszi. Az A pont L M miatt M -nek is
vegtelen t
avoli pontja, ezert M a H 0 hiperskot is metszi egy L-lel parhuzamos
0
L egyenesben. Bocs
assunk merolegest az L0 masik, A-tol k
ulonbozo vegtelen
t
avoli B pontj
ab
ol L-re, legyen ennek a merolegesnek a talppontja Q. Ezzel
el
o
alltottuk a ketszeresen aszimptotikus ABQ derekszog
u haromszoget. Vil
agos, hogy ha az AQ oldal belso pontjaban alltunk merolegest L-re, akkor
az belemetsz a h
aromsz
ogbe, es gy metszi az AB oldalt, azaz az L0 egyenest,
ha pedig ak
ar Q-ban, ak
ar azon t
ul, akkor az elker
uli a haromszog belsejet
es L0 -t.
Legyen most J tetsz
oleges olyan hipersk a (d 1)-dimenzios H hiperbolikus
terben, amely az S sug
arnyalabra tamaszkodik, es legyen K az a hipersk Hd ben, amely mer
oleges H-ra, es amelyre J = H K. Ekkor az elorebocsatottak
ertelmeben K a H 0 hiperskot is merolegesen metszi egy (d 1)-dimenzios J 0
alterben. Jel
olje J , K , illetve J 0 a megfelelo hiperskra vonatkozo t
ukrozeseket rendre a H, Hd , illetve H 0 terben. Ekkor a H K H 0 merolegessegek
miatt minden P H 0 pontra

J pH (P ) = K pH (P ) = pH K (P ) = pH J 0 (P )
ervenyes. Ez azt mutatja, hogy ket S-re nezve korrespondealo H-beli pont
k
oz
ul vagy mindkett
o vet
uleti pont, vagy egyik sem. Ebbol az kovetkezik,
hogy a pH (H 0 ) halmaz pontosan az L egyenesen megtalalt vet
uleti pontokkal
S-re nezve korresponde
al
o pontokbol all, azaz a Q ponton atmeno paraszfera
altal meghat
arozott nylt paraszfera-tartomany.

(3): Jel
olje T a H es H 0 ultraparallel hiperskok kozos meroleges egyeneset, a
d
ofespontok legyenek P , illetve P 0 . Ismet elegendo egy olyan M ketdimenzios
alterre szortkozni, amely T -t tartalmazza, es tisztazni, hogy az L = H
M egyenes pontjai k
oz
ul melyek allnak elo vet
uletkent. Az L0 = H 0 M
397
egyenes egyik vegtelen t

avoli pontjabol, A-bol bocsassunk merolegest L-re, a
talppont legyen Q. Ha az M skban L-re egy a P ponthoz Q-nal kozelebbi
pontban
alltunk mer
olegest, akkor az belemetsz a P QA egyszeresen aszimptotikus h
aromsz
ogbe, ezert annak P A oldalat, es emiatt a P P 0 A egyszeresen
aszimptotikus h
aromsz
og P 0 A oldalat is metszi. A Q-ban vagy Q-nal tavolabbi pontokban
alltott merolegesek hasonlo okokbol diszjunktak L0 -tol. Az
L egyenesen teh
at pontosan a P -hez r-nel kozelebb levo pontok allnak elo
vet
uletkent, ahol r a P es Q tavolsaga.
A ket dereksz
og
u, egyszeresen aszimptotikus haromszogbol leolvashato, hogy
a QP A sz
og a (r) p
arhuzamossagi szoggel, a P 0 P A szog pedig (a)-val
egyenl
o. A ket sz
og
osszege /2, ezert sin2 (a) + sin2 (r) = 1, amibol
11.3.7 felhaszn
al
as
aval
1
1
+ 2 =1
ch2 a
ch r
k
ovetkezik. Innen ch r-et kifejezve a ch r = cth a kepletet kapjuk. A P ponton
atmen
o H-beli egyeneseken tehat a P -hez r = ch1 (cth a)-nal kozelebb levo

pontok
allnak el
o vet
uletkent. A pH (H 0 ) halmaz tehat a P kor
uli r sugar
u
nylt g
ombtest H-ban.
12.2. A hiperbolikus t
er izometri
ai
A 10.4. szakaszban bevezetett I(Hd ) transzformaciocsoportot most reszletesebb elemzesnek vetj
uk al
a. A d = 2 esetet mar tisztaztuk 11.2-ben, ezert
most
altal
aban a d 3 feltevessel el
unk. Celunk egyreszt konkret izometriatpusok ler
asa es sz
armaztat
asa, masreszt a lehetseges izometriak geometriai
termeszet
u
attekintese es osztalyozasa. Ebben segtseget ad az I(Hd ) csoport
konkret ertelmezese mind a projektv, mind a konform, mind a hiperboloidmodellben.
398
Az O(d) ortogon
alis csoport izomorf peldanyai reszcsoportkent megjelennek
I(Hd )-ben mint a pontok stabilizatorai (l. 10.1.9). Az O(d) I(Hd ) jeloles nem valamely konkret reszcsoportra utal (hacsak ki nem t
untetj
uk Hd
valamely pontj
at orig
o gyanant), hanem csak konjugaltsag erejeig van meg
hat
arozva, es a ter pontjaihoz mas-mas konjugalt peldanya tartozik. Hasonlo
m
odon lehet alacsonyabb dimenzios ortogonalis csoporttal izomorf reszcsoportokat is sz
armaztatni I(Hd )-ben.
12.2.1. Definci
o (Alt
er stabiliz
atora
es pontonk
enti stabiliz
atora).
Legyen M Hd alter, k = dim M . Az M alter stabilizatoran, illetve pontonkenti stabiliz
ator
an az al
abbi I(Hd )M -mel, illetve I(Hd )M -mel jelolt I(Hd )beli reszcsoportot ertj
uk :
I(Hd )M
d M
I(H )
= {f I(Hd ) : f (M ) = M } ,
= {f I(Hd ) : minden P M -re f (P ) = P } .
Ha M egyetlen pont, akkor I(Hd )M = I(Hd )M = O(d), es altalaban I(Hd )M

I(Hd )M .
A hiperboloidmodellben legyen V W az M -et eloallto (k + 1)-dimenzios
id
oszer
u alter, ekkor a W = V V q-ortogonalis felbontasban V terszer
u,
ezert I(Hd )M = O(V ) = O(dk). A haromdimenzios terbeli egyenes kor
uli
forgat
asokat szem el
ott tartva erre a reszcsoportra u
gy gondolhatunk, mint
az M alter k
or
ul vegrehajtott, M -et pontonkent fixen tarto ortogonalis
transzform
aci
ok csoportj
ara.
Letezik olyan egyseges elj
ar
as, amellyel a Hd -beli alterek izometriai kiterjesztd
het
ok a befoglal
o H ter izometriaiva. Ezt is a hiperboloidmodell es az imenti
q-ortogon
alis felbont
as segtsegevel lehet a legegyszer
ubben ertelmezni.
12.2.2. Definci
o (Izometria kanonikus kiterjeszt
ese). Legyen M
Hd alter, es legyen adott egy g I(M ) izometria. A hiperboloidmodellben
M -et egy V W id
oszer
u alter, g-t pedig egy O+ (V ) pozitv Lorentztranszform
aci
o
alltja el
o. A W = V V q-ortogonalis felbontast tekintve
+
idV O (W ). A g kanonikus kiterjesztesen a idV pozitv Lorentztranszform
aci
o letestette Hd -beli izometriat ertj
uk.
A kanonikus kiterjesztes M -re megszortva az adott g izometriat adja vissza,
az ortogon
alis kiegeszt
o ir
anyban pedig nem mozdt semmit. Szemleletesen
u
gy gondolhatjuk, hogy az M -en adott izometria magaval viszi az M -hez
mereven r
ogztett egesz teret is.
A definci
ob
ol r
ogt
on k
ovetkezik, hogy barmely M -beli hiperskra vonatkozo
M -beli t
ukr
ozes kanonikus kiterjesztese hiperskra vonatkozo t
ukrozes Hd ben. Ebb
ol pedig az k
ovetkezik, hogy a konform modellekben a kanonikus kiterjesztes azonos az 5.3.9-ben ertelmezett Poincare-kiterjesztessel (d dim M
lepesben iter
alva).
399
A kanonikus kiterjesztes reven injektv I(M ) I(Hd ) homomorfizmust kapunk. Ezt haszn
alva mostantol u
gy tekintj
uk, hogy az I(M ) izometriacsoportot reszcsoportkent tartalmazza az I(Hd )M stabilizator.
t
12.2.3. All
as
I(Hd )M = I(M ) I(Hd )M .
Bizonyt
as : A m
ar t
obbsz
or hasznalt W = V V q-ortogonalis felbontasbol
nyilv
anval
o, hogy az f I(Hd )M -et szarmaztato W -beli pozitv Lorentztranszform
aci
o el
o
all alakban, ahol az f |M izometriat indukalja,
es I(Hd )M . A kv
ant izomorfizmus az f 7 (f |M , ) hozzarendeles,
inverzet a kanonikus kiterjesztes es az M kor
uli ortogonalis transzformacio
kompozci
oja adja.
12.2.4. P
elda. A 10.1.11-ben tetszoleges dimenzioban ertelmezett hiperbolikus eltol
asra r
aismerhet
unk mint az egyenes onmagaban torteno eltolasanak
kanonikus kiterjesztesere.
Ebben a peld
aban egyertelm
uen visszakeresheto, hogy mi az a legsz
ukebb
alter, amely izometri

aj
anak a kanonikus kiterjeszteserol van szo. Altal
aban
nem ez a helyzet, ilyen alteret nem mindig lehet egyertelm
uen talalni. Erre a
k
ovetkez
o transzform
aci
o mutat peldat.
12.2.5. Definci
o (Paraciklikus eltol
as magasabb dimenzi
oban). A
Hd teren paraciklikus eltol
asnak nevezz
uk azokat az izometriakat, amelyek
el
o
allnak valamely ketdimenzios alterbeli paraciklikus eltolas kanonikus kiterjesztesekent.
A paraciklikus eltol
asokat a konform feltermodellben lehet a legjobban szemleltetni, megpedig u
gy, hogy a pont a transzformacio fixpontja. A ketdimenzi
os esetben l
attuk (l. pl. 8.7.7), hogy a ponttol megfosztott idealis
hat
aron, amely az affin egyenes strukt
urajat viseli, a paraciklikus eltolasok
pontosan az eltol
asok. A d-dimenzios esetben a paraciklikus eltolasokat mint
ezek Poincare-kiterjeszteseit kapjuk, amelyek szinten eltolasok a pontjatol
megfosztott inverzv terben, azaz a (d 1)-dimenzios euklideszi terben.
12.2.6. P
elda. Tegy
uk f
ol, hogy az f I(Hd ) paraciklikus eltolas az M
d
H ketdimenzi
os alterben adott paraciklikus eltolas kanonikus kiterjesztese, es az A M vegtelen tavoli pont az f fixpontja. Ekkor barmely olyan
os alter f -invarians, amely az A iranyaban parhuzamos M M 0 ketdimenzi
mel. Emellett f |M 0 is paraciklikus eltolas M 0 -ben, es f az f |M 0 -nek is kanonikus kiterjesztese. Mindez rogton kovetkezik abbol, hogy itt tulajdonkeppen
a Hd {A} euklideszi ter eltolasairol van szo.
400
12.2.7. Definci
o (Elliptikus, parabolikus, hiperbolikus izometria)
Legyen f I(Hd ). Azt mondjuk, hogy f elliptikus, ha van fixpontja Hd -ben.
Ha f -nek nincs Hd -ben fixpontja, es pontosan egy, illetve pontosan ket fixpontja van a Hd ide
alis hat
aron, akkor f -et parabolikus, illetve hiperbolikus
izometri
anak nevezz
uk.
Nyilv
anval
o, hogy az elliptikus izometriak pontosan azok, amelyek a pontok
stabiliz
atoraihoz tartoznak, azaz valamelyik O(d) reszcsoporthoz tartoznak.
Parabolikus izometri
ara a paraciklikus eltolasok, hiperbolikusra az eltolasok
adnak egyszer
u peld
at.
Megjegyzes. Ezeket az eredetileg a projektv egyenes transzformacioival kapcsolatos elnevezeseket m
ar alkalmaztuk a hiperbolikus skgeometriaban (l.
11.2.4). Figyelj
unk arra, hogy a most bevezetett szohasznalat csak a sk nemidentikus mozg
asai eseteben (tehat csak az iranytastarto skbeli esetben) esik
egybe a projektv geometri
aban hasznalt defincioval. A skbeli tengelyes t
ukr
ozesek hiperbolikus projektivitast indukalnak az idealis hataron, mg most
elliptikus transzform
aci
onak minos
ulnek.
12.2.8. T
etel. A hiperbolikus ter barmely izometriaja vagy elliptikus, vagy
parabolikus, vagy hiperbolikus.
Bizonyt
as : El
osz
or tiszt
azzuk, hogy barmely izometrianak van fixpontja a
ar
as
aban. Ez a Brouwer-fele fixponttetel kozvetlen kovetkezmenye,
ter Hd lez
hiszen Hd a d-dimenzi
os z
art gombtesttel homeomorf, es az izometriak folytonosak (s
ot homeomorfizmusok) az egesz Hd -n.
Ebb
ol r
ogt
on k
ovetkezik, hogy ha valamely f izometrianak legfeljebb ket vegtelen t
avoli fixpontja van, akkor f elliptikus, parabolikus, vagy hiperbolikus.
Ha f -nek kett
onel t
obb fixpontja van Hd -ben, akkor valasszunk ki harmat a
vegtelen t
avoli fixpontok k
oz
ul. Ez a harom pont egy M ketdimenzios alteret
feszt ki. A M projektv egyenesen az f |M projektivitasnak legalabb harom
fixpontja van, ezert f |M identikus. Emiatt M invarians altere f -nek. Az
f |M lekepezes egyertelm
uen meghatarozza f -et az M halmazon, ezert ekkor
f |M is identikus. Igy f -nek van Hd -ben is fixpontja, tehat elliptikus.
12.2.9. T
etel. A hiperbolikus ter barmely izometriajahoz talalhato olyan
invari
ans alter, amely legfeljebb ketdimenzios.
Bizonyt
as : Legyen f Hd . Ha f elliptikus, azaz van fixpontja Hd -ben, akkor
az 0-dimenzi
os invari
ans alter. Ha f hiperbolikus, akkor ket vegtelen tavoli
fixpontja is van, es az ezeket osszekoto egyenes egydimenzios invarians alter.
Legyen veg
ul f parabolikus, egyetlen fixponttal Hd -ben. Hasznaljuk az U
konform feltermodellt. Ekkor U az (Rd1 )+ inverzv ter, amelyen f Mobiustranszform
aci
o. Feltehetj
uk, hogy f fixpontja a feltermodell pontja. Ekkor
401
t
az 5.3.6. All
as alapj
an f hasonlosagi transzformacio Rd1 -ben. Miutan f nek nincs fixpontja Rd1 -ben, ez a transzformacio 4.6.7 alapjan csak euklideszi egybev
ag
os
ag lehet. Az euklideszi ter izometriainak szerkezeterol szolo
4.4.6. Tetelb
ol k
ovetkezik, hogy barmely fixpontmentes euklideszi egybevagos
ag eltol
askent hat egy legal
abb egydimenzios affin alteren, es ezert talalhato
hozz
a invari
ans egyenes. Ehhez az egyeneshez a pontot hozzaveve U -beli
ketdimenzi
os invari
ans alter idealis hatarat kapjuk.
Ha a hiperbolikus ter adott f izometriajahoz kiszemel
unk egy leheto legkisebb
dimenzi
oj
u M invari
ans alteret, akkor tehat harom eset lehetseges :
M egyetlen pont, es f ezt a pontot fixen tarto elliptikus izometria, vagy
M egyenes, es f hiperbolikus izometria, amely ezt az egyenest onmag
aban eltolja, vagy pedig
M ketdimenzi
os alter, es f parabolikus izometria, amely M -en paraciklikus eltol
as.
A m
asodik esetben M v
alasztasa egyertelm
u, az elso es a harmadik esetben
altal
aban nem.
tas osszevetesevel altalanos kepet kapunk Hd
A 12.2.9. Tetel es a 12.2.3. All
izometri
ainak szerkezeter
ol.
12.2.10. K
ovetkezm
eny. A hiperbolikus ter barmely izometriaja az alabbi
h
arom tpus valamelyike :
(1) valamely pontot fixen tarto ortogonalis transzformacio,
(2) eltol
as egy egyenenes menten, komponalva az egyenes kor
uli valamilyen
ortogon
alis transzform
acioval,
(3) paraciklikus eltol
as egy ketdimenzios alterben, komponalva ezen alter
k
or
uli valamilyen ortogonalis transzformacioval.
A d = 3 esetben a sz
oba j
ovo ortogonalis transzformaciok attekintesevel a
h
aromdimenzi
os hiperbolikus ter egybevagosagainak geometriai osztalyozas
at kaphatjuk meg. Az al
abbi kovetkezmeny felsorolja a lehetseges eseteket.
Az egyes transzform
aci
ofajt
akat az euklideszi ter esetere 4.4-ben bevezetett
fogalmak ertelemszer
u m
odostasa alapjan nevezz
uk el.
12.2.11. K
ovetkezm
eny. A haromdimenzios hiperbolikus terben barmely
mozg
as vagy egyenes k
or
uli forgatas, vagy eltolas, vagy csavarmozgas, vagy
paraciklikus eltol
as. B
armely iranytasvalto egybevagosag vagy skra vonatkoz
o t
ukr
ozes, vagy forgatva t
ukrozes, vagy cs
usztatva t
ukrozes, vagy paraciklikus cs
usztatva t
ukr
ozes.
402
Megjegyzes. A 10.2.16-beli masodik pelda alapjan a konform feltermodell

haszn
alata a h
aromdimenzi
os ter mozgascsoportjat a P SL(2, C) csoporttal
azonostja. A komplex projektv egyenes eseteben is bevezett
uk a parabolikus
es a hiperbolikus projektivit
as fogalmat. A ter mozgasai koz
ul a forgatasok,
az eltol
asok es a csavarmozgasok indukalnak hiperbolikus (vagy loxodromikus, l. 8.7.7) projektivit
ast az idealis hataron, a paraciklikus eltolasok parabolikusat. Ez sincs teljes
osszhangban az altalanos hiperbolikus geometriai
terminol
ogi
aval, amely szerint a forgatasok elliptikusak.
12.2.12. Definci
o (Speci
alis r
eszcsoportok). Bizonyos I(Hd )-beli reszcsoportok h
aromfele tpus
at ertelmezz
uk.
d
Ha P H , akkor GP -vel jelolj
uk az I(Hd )P stabilizatort, vagyis az O(d)
ortogon
alis reszcsoport egy peldanyat. A GP csoportot azokra a hiperskokra
vonatkoz
o t
ukr
ozesek gener
aljak, amelyek tartalmazzak a P pontot.
Ha H Hd hipersk, akkor GH -val jelolj
uk az I(H) izometriacsoportot,
amely az izometri
ak kanonikus kiterjesztese reven I(Hd ) reszcsoportja. Nyilukrozesek
v
an I(H)
= I(Hd1 ), es I(H)-t azokra a hiperskokra vonatkozo t
gener
alj
ak, amelyek mer
olegesek H-ra.
Ha A Hd , akkor legyen GA azokra a hiperskokra vonatkozo t
ukrozesek
altal gener
alt reszcsoport I(Hd )-ben, amelyeknek A pontja. A konform feltermodellt haszn

alva es az A pontot -nek valasztva ez a csoport azonos a
t
ukr
ozesek gener
alta reszcsoporttal az Md1 Mobius-csoportban, vagyis az
d1
I(R ) euklideszi izometriacsoporttal.
12.2.13. T
etel. A hiperbolikus terben a szferak pontosan a 12.2.12-ben defini
alt speci
alis reszcsoportok orbitjai.
Bizonyt
as : Mindegyik speci
alis reszcsoport tranzitvan onmagaban mozgat
egy-egy sug
arnyal
abot: GP a P tartopont
u metszo sugarnyalabot, GH a Hra mer
oleges egyenesekb
ol
allo ultraparallel sugarnyalabot, GA pedig az A
tart
opont
u p
arhuzamos sug
arnyalabot. A szoban forgo csoportokat a sugarnyal
abra t
amaszkod
o hiperskokra vonatkozo t
ukrozesek generaljak, ezert a
csoportok meg
orzik a sug
arnyalab altal letestett korrespondenciat. Ebbol a
tetel
allt
asa azonnal k
ovetkezik.
12.3. A szf
er
ak bels
o geometri
aja
A g
ombi geometria kapcs
an 0.3-ban mar hasznaltuk a belso geometria kifejezest anelk
ul, hogy form
alisan definialtuk volna. Most pontos ertelmet adunk
a bels
o geometria fogalm
anak, es azt a hiperbolikus ter szferainak konkret
peld
aj
an vizsg
aljuk meg.
403
A definci
ot
altal
anos keretek kozott, metrikus terek koreben fogalmazzuk
meg. Technikai okokb
ol most megengedj
uk, hogy egy metrikus ter metrikaja
a + erteket is felvehesse. Ha a + jellel kapcsolatban az osszeadasra es
a rendezesre vonatkoz
o szok
asos megallapodasokat tartjuk ervenyben, akkor
a metrikus terben +-nek mint tavolsagnak a jelenlete semmilyen lenyeges
v
altoz
ast nem hoz mag
aval a metrikus terek elmeleteben es alkalmazasaban.
12.3.1. Definci
o (Bels
o metrika). Legyen (X, ) metrikus ter. Azt mondjuk, hogy bels
o metrika, ha a ter barmely ket x, y X pontjahoz es barmely
, > 0-hoz (x, y) < + eseten letezik olyan n termeszetes szam, es letezik
olyan x = x0 , x1 , . . . , xn = y pontsorozat X-ben, hogy
minden i {1,2, . . . , n}-re (xi1 , xi ) <
es
n
X
(xi1 , xi ) < (x, y)+ .
i=1
12.3.2. P
eld
ak. Az euklideszi, a gombi es a hiperbolikus terek metrikaja
mind bels
o metrika. Ez nyilvanvalo abbol, hogy ezekben a terekben a tavols
agokat szakaszok reprezent
aljak, amelyek menten a tavolsagmeres additv.
Hasonl
o elven
altal
anoss
agban is mondhatjuk, hogy ha valamely metrikus
terben a t
avols
agot a pontokat osszekoto alkalmas folytonos gorbek vhossza
adja meg, akkor a ter metrikaja belso metrika. A Riemann-fele terekben
a t
avols
ag
altal
aban az vhossz fogalman kereszt
ul van ertelmezve, ezert a
Riemann-terek automatikusan belso metrikaval vannak ellatva.
Ha a ter metrik
aj
anak egy alterre valo megszortasat tekintj
uk, akkor ez altal
aban nem bels
o metrika, meg akkor sem, ha a befoglalo tere az. Ha peldaul
az euklideszi skb
ol elhagyunk veges sok pontot, akkor a maradek halmazon
az
or
ok
olt metrika bels
o metrika, mg ha egy pozitv hossz
usag
u szakaszt
hagyunk el, akkor nem az.
A k
ovetkez
o tetel tiszt
azza, hogyan lehet metrikus terekhez termeszetes modon bels
o metrik
at rendelni.
12.3.3. T
etel. Ha (X, ) tetszoleges metrikus ter, akkor egyertelm
uen letezik
X-en olyan b bels
o metrika, amelyre b , es amely minimalis ezekre
a tulajdons
agokra nezve, azaz b teljes
ul, valahanyszor olyan belso
metrika X-en, melyre .
Bizonyt
as : Tetsz
olegesen adott > 0 mellett legyen x, y X-re
(x, y) =
( n
)
X
= inf
(xi1 , xi ) : n N, x0 = x, xn = y, (xi1 , xi ) < (i = 1, . . . , n) .
i=1
404
(Ha a jobb oldalon

all
o halmaz u
u
res, mert nem letezik -nal kisebb lepeskoz
pontsorozat x es y k
oz
ott, akkor az infimum termeszetesen +.) Ha 1
2 , akkor 1 2 , mert 2 bovebb halmaz infimumakent all elo. Ezert
r
ogztett x es y mellett a (x, y) kifejezes f
uggvenyeben monoton fogy.
Vehetj
uk teh
at a hat
arerteket 0 mellett:
b (x, y) = lim (x, y) ,
0
ami a -ban val

o monotonit
as miatt sup{ (x, y) : > 0}-val egyenlo. Rogt
on l
athat
o, hogy minden -ra , es hogy metrika X-en (peldaul
a h
aromsz
og-egyenl
otlenseg a sorozatok osszef
uzesebol adodik a -ra vonatkoz
o h
aromsz
og-egyenl
otlensegbol). Ezert egyreszt b , masreszt miutan
metrik
ak supremumakent
all elo, b maga is metrika.
Megmutatjuk, hogy b bels
o metrika. Ehhez tegy
uk fol, hogy valamely x, y
X-re b (x, y) < +, es legyenek es tetszoleges pozitv szamok. Miutan
b (x, y) veges, (x, y) is veges, es ezert letezik olyan n temeszetes szam es
leteznek olyan x = x0 , x1 , . . . , xn = y pontok X-ben, hogy minden i =
= 1, . . . , n -re (xi1 , xi ) < . Most valasszunk olyan 0 pozitv szamot, hogy
minden i = 1, . . . , n-re
b (xi1 , xi ) < 0 (xi1 , xi ) +
teljes
ulj
on. Ekkor
n
X
b (xi1 , xi ) <
i=1
n
X
!
0 (xi1 , xi )
+ 0 (x, y) + b (x, y) + ,
i=1
amit bizonytanunk kellett.

Tegy
uk fel veg
ul, hogy valamely belso metrikara ervenyes. Belatjuk,
hogy tetsz
olegesen v
alasztott x, y X pontok es > 0 mellett b (x, y) <
< (x, y) + . Ebb
ol x, y es tetszoleges volta miatt b kovetkezik.
Ha (x, y) = +, akkor nincs mit bizonytani. Ha pedig (x, y) veges, akkor
b
armely > 0-hoz tal
alhat
o (-tol f
uggo) n N es x = x0 , x1 , . . . , xn = y
X-beli pontsorozat u
gy, hogy a
n
X
(xi1 , xi ) < (x, y) +
i=1
egyenl
otlenseg fenn
all. Ekkor defincioja es miatt
(x, y)
n
X
i=1
(xi1 , xi )
n
X
i=1
(xi1 , xi ) (x, y) + .
405
Miut
an ez az egyenl
otlenseg minden > 0-ra ervenyes, b (x, y) < (x, y) +
k
ovetkezik. Ebb
ol a minimalitasi tulajdonsagbol a b metrika egyertelm
usege
nyilv
anval
o.
12.3.4. Definci
o (Sz
armaztatott bels
o metrika). A 12.3.3. Tetel szerinti
b metrik
at a
altal sz
armaztatott belso metrikanak, vagy egyszer
uen csak
az (X, ) metrikus ter bels
o metrikajanak nevezz
uk.
Megjegyzes. A b egyenlotlenseg miatt a belso metrika szerinti topologia mindig legal
abb olyan finom, mint az eredeti metrikus topologia. Konny
u
olyan metrikus teret mutatni, ahol valodi modon finomabb: peldaul a {0}
{1/n : n N} halmazon a szamegyenesbol orokolt metrika altal szarmaztatott bels
o metrika diszkret. Ahhoz, hogy a belso metrikara valo attereskor a
topol
ogia ne v
altozzon, a ternek szep lokalis tulajdonsagokkal kell brnia. A
pontos feltetelekkel itt nem foglalkozunk, mert a belso metrikat csak nehany
konkret metrikus ter eseteben fogjuk vizsgalni.
12.3.5. P
elda. Tekints
uk a d-dimenzios gombi teret, azaz egy (d+1)-dimenzios
V euklideszi vektorter S egyseggombjet (l. 4.7). Jelolj
uk -val az euklideszi
t
avols
ag megszort
as
at S-re. Ekkor nem belso metrika S-en, de a g gombi
t
avols
ag az, s
ot g = b . A kovetkezo lemma szerint ez az utobbi egyenloseg lenyegeben a g
ombi h
aromszog-egyenlotlensegnek es a ket metrika 4.7.6.
Lemm
ab
ol k
onnyen k
ovetkezo lim0 (g /) = 1 viszonyanak koszonheto.
12.3.6. Lemma. Legyen es ket metrika az X halmazon, amelyekre
. Tegy
uk f
ol, hogy = f , ahol az f f
uggveny jobbrol differencialhato
a 0 pontban es f 0 (0) = 1. Ha emellett belso metrika, akkor = b .
Bizonyt
as : Csak azt kell megmutatnunk, hogy b . Ehhez elegendo bel
atni, hogy b
armely r
ogztett x, y X, x 6= y, es tetszoleges > 0 mellett
(x, y) < b (x, y) + . Feltehetj
uk, hogy b (x, y) < +.
Legyen 0 = /(b (x, y) + 1), ehhez f (0) = 0 es f 0 (0) = 1 miatt valaszthatunk
olyan pozitv sz
amot, hogy x < eseten f (x) (1 + 0 )x teljes
uljon. A
b metrika bels
o volta miatt -hoz talalhato olyan n N es x = x0 , x1 ,
. . . , xn = y pontsorozat,
Pn hogy minden i-re b (xi1 , xi ) < (annal inkabb
(xi1 , xi ) < ), es i=1 b (xi1 , xi ) < b (x, y) + 1. Ekkor
(x, y)
n
X
(xi1 , xi ) =
i=1
(1 + 0 )
n
X
n
X

f (xi1 , xi ) (1 + 0 )
(xi1 , xi )
i=1
n
X
i=1
b (xi1 , xi ) < (1 + 0 ) b (x, y) + 1
i=1
= b (x, y) + .
406
A termeszetes metrik
aval ellatott Hd metrikus terben a szferak maguk is
metrikus terek a befoglal
o terbol orokolt metrikaval. A 12.3.3. Tetel alapjan
a szfer
akon letezik egy egyertelm
uen meghatarozott belso metrika. Az alabbi
tetel geometriailag jellemzi a szferak belso metrikajat.
12.3.7. T
etel. Ha P es Q az S Hd szfera ket k
S bels
o metrik
aja szerint P es Q tavolsaga egyenlo a P -n es Q-n athalado
f
ociklus P es Q k
ozti (k
or eseten rovidebbik) venek vhosszaval.
Bizonyt
as : A 12.3.6. Lemm
at alkalmazzuk X = S-re olyan szereposztassal,
hogy a Hd -b
ol
or
ok
olt metrikat jeloli, pedig a fociklusok vhossza szerinti t
avols
agot. Megel
olegezz
uk azt tenyt, hogy valoban metrika, ez ugyanis
k
onnyen ad
odik majd az (erre a tetelre nem tamaszkodo) 12.3.8. Tetel kovetkezmenyekent.
A ket metrik
at o
o f f
uggvenyt eloalltottuk a 11.4.3.(2), 11.4.6.(2)
sszekapcsol
es 11.4.7.(2) Tetelekben:
az r sugar
u g
omb eseteben f (x) = 2 sh r sin1
sh(x/2)
,
sh r
az r sugar
u hiperszfera eseteben f (x) = 2 ch r sh1
sh(x/2)
,
ch r
a paraszfera eseteben f (x) = 2 sh(x/2).

Mindh
arom f
uggvenyre k
onnyen ellenorizheto modon teljes
ulnek a 12.3.4.
Lemma feltetelei, ezert a lemma alapjan a szferak belso metrikajat valoban
a f
ociklusok menten mert vhossz adja.
A f
ociklusok vhossz
aval mint tavolsaggal (azaz 12.3.7 szerint a belso metrik
aval) ell
atott szfer
ak a klasszikus geometriai terekkel izometrikusak, errol
sz
ol utols
o tetel
unk. A tetel masodik alltasa Bolyai nevezetes tetele a paraszfera bels
o geometri
aj
ar
ol, amelyet axiomatikus alapon bizonytott be a
h
aromdimenzi
os ter eseteben.
12.3.8. T
etel. A szfer
ak belso geometriaja gombi, euklideszi, illetve hiperbolikus geometria. Pontosabban, legyen a d-dimenzios Hd hiperbolikus terben
fekv
o S szfera ell
atva a bels
o metrikajaval, ekkor :
(1) ha S g
omb es a sugara r, akkor S izometrikus az euklideszi ertelemben
sh r sugar
u (d 1)-dimenzios gombi terrel,
(2) ha S paraszfera, akkor S izometrikus a (d 1)-dimenzios euklideszi
terrel,
407
(3) ha S hiperszfera es a sugara r, akkor S izometrikus azzal a (d 1)dimenzi

os hiperbolikus terrel, amelyben a termeszetes tavolsagegyseg
ch r-szereset haszn
aljuk a tavolsag mertekegysegekent.
Bizonyt
as : (1): Haszn
aljuk a Z hiperboloidmodellt az Rd,1 standard Minkowski-terben. Feltehetj
uk, hogy S kozeppontja a (0, . . . ,0,1) Z pont, ekkor S-et
az xd+1 = ch r affin hipersk metszi ki Z-bol. Vetts
uk S-et az xd+1 koordinatatengely ir
any
aban a t
obbi tengely altal kifesztett xd+1 = 0 hiperskra. Az S
elemeit (x, ch r) alakban rva a vettest a v : (x, ch r) 7 x formula adja meg,
es ebb
ol nyilv
anval
o, hogy a v(S) halmaz az origo kor
uli sh r sugar
u gomb az
xd+1 = 0 terszer
u hiperskban, azaz d-dimenzios euklideszi vektorterben. A
11.4.3.(1)-beli vhosszformul
abol kovetkezik, hogy v izometria.
(2): A hiperboloidmodell Z alaphalmazabol S-et most egy V fenyszer
u hiperskkal p
arhuzamos T affin hipersk metszi ki. A q kvadratikus alak V -n
elfajul
o pozitv szemidefinit, magtere az U = V V egydimenzios alter. Valasszunk ki T -ben egy tetsz
oleges (d 1)-dimenzios E affin alteret, amelynek
az ir
anya f
uggetlen U -t
ol, es legyen v : T E az U irany
u vettes. Az U alter
a hiperboloid egy ide
alis pontjat reprezentalja, tehat az U -val parhuzamos T beli egyenesek S-et egyetlen pontban dofik. Ezert v|S bijekcio S es E kozott.
A q kvadratikus alak pozitv definit az E V alteren, tehat q megszortasa

E-t euklideszi terre teszi.
Amikor a 11.4.2 szerinti vhosszkepletet egy S-beli r parameteres gorbere
alkalmazzuk, az r0 (t) deriv
altvektorok minden t-re a V alterben fekszenek.
Miut
an U a q|V kvadratikus alak magja, az U irany
u vektorok hozzaadasa
nem befoly
asolja q erteket. Ezert az E-beli v r gorbe vhosszkepleteben az
integrandus ugyanaz a f
uggveny, mint az r gorbeeben:

q (v r)0 (t) = q v(r0 (t)) = q r0 (t) .
Az S-beli paraciklusokat U -val parhuzamos ketdimenzios affin alterek metszik
ki Z-b
ol, ezert a v vettesnel keletkezo E-beli vet
uleteik egyenesek. A v|S :
: S E vettes teh
at vhossztarto modon kepezi az S-beli paraciklusokat
az E-beli egyenesekre. Ez azt jelenti, hogy v izometria a belso metrikaval
ell
atott S paraszfera es az E euklideszi ter kozott.
(3): Jel
olj
uk H-val az S hiperszfera alaphiperskjat, es tekints
uk a H-ra torten
o pH mer
oleges vettest. A pH |S : S H vettes S tengelyei menten
t
ortenik, ezert bijektv, es S fociklusainak a vet
uletei egyenesek H-ban. A
11.4.6.(1) Tetel szerint pH |S izometria a belso metrikaval ellatott S es a termeszetes metrika ch r-szeresevel ellatott H hiperbolikus ter kozott.
Megjegyzes. A hiperbolikus terben tehat a szferak kepeben megjelenik mindh
arom klasszikus geometriai rendszer, megpedig az osszes olyan valtozatban,
amelyben a g
orb
ulet legal
abb 1, azaz legalabb akkora, mint a befoglalo ter
408
g
orb
ulete. Val
oban, a hiperszferak gorb
ulete (1/ ch2 r) a [1,0) intervallum2
ban, a g
omb
ok g
orb
ulete (1/ sh r) a (0, +) intervallumban vesz fel minden
lehetseges erteket, a paraszferak gorb
ulete pedig 0.
T
argymutat
o
24-cella 6.3.19
120-cella 6.3.19
600-cella 6.3.19
A, A
affin b
azis 1.3.14, 1.7.7
affin burok 1.3.6
affin csoport 1.1.6
affin ekvivalencia 9.1.14
affin forma 1.2.4
affin geometria alaptetele 1.6.78
affinit
as 1.1.6, 1.7.7
affin kombin
aci
o 1.3.1, 1.7.7
affin koordin
atarendszer 1.1.9,
1.3.17
affin lekepezes 1.1.3
affin lekepezes lineariz
altja 1.1.3
affin szimmetria 1.2.15
affin ter 1.1.1
alapegyenes, hipercikluse 11.1.10
alapfogalom 0.1
alapg
omb, inverzi
oe 5.2.1
alaphipersk, hiperszfer
ae 12.1.12
alappontok 5.4.2
alland
o szelesseg
u test 7.2.7
altal
anos helyzet
u pontok 9.3.9
alter, affin 1.2.1, 1.7.7
alter, g
ombi 4.7.1
alter, hiperbolikus 10.1.1
alter, projektv 8.1.3
Apoll
oniosz-k
or 5.4.2
aszimptota 9.1.21
aszimptotikus h
aromsz
og 11.5.7
aszimptotikus konvex sokszog 11.5.7

atlagos szelesseg 7.2.3
atlasz 8.2.4
axioma 0.1
B
BanachHahn-tetel 2.4.2
Banach-fele fixponttetel 4.6.7
baricentrikus koordinatak 1.4.10, 1.7.7
belso geometria 0.3, 12.3.8
belso metrika 12.3.1
Birkhoff-politop 3.2.5
Blaschke kivalasztasi tetele 7.3.8
Blaschke tetele a gombrol 7.5.9
Bolyai-fele abszol
ut szinusztetel 11.4.5
Brianchon tetele 9.4.7
BrunnMinkowski-egyenlotlenseg 7.6
C
Caratheodory tetele 2.2.1
CauchySchwarz-egyenlotlenseg 4.1.2
Cavalieri-elv 7.1.1
CayleyKlein-modell 10.1.2
Cayley-fele tavolsagformula 10.1.12
centralis vettes 8.3.10
Ceva tetele 1.5.3
ciklus 11.1.10, 11.2.8
Clifford-eltolas 4.7.12
Clifford-parhuzamos 4.7.15, 8.2.7
Cs
csavarmozgas 4.4.8
409
rgymutato
Ta
410
csoporthat
as 6.1.1
cs
ucs, konvex halmaze 2.5.1
cs
ucs, konvex poliedere 3.1.9
cs
ucsalakzat 6.3.7
cs
usztatva t
ukr
ozes 4.4.8, 11.2.9
D
defektus 11.5.10
dereksz
og
u hiperbola 9.3.17
Desargues-invol
uci
o 9.3.14
Desargues invol
uci
otetele 9.3.13,
9.3.15
Desargues tetele, affin 1.5.6
Desargues tetele, projektv 8.5.2
dilat
aci
o 1.1.10
dimenzi
o, affin tere 1.1.1
dimenzi
o, konvex halmaze 2.3.4
dimenzi
oformula 8.1.5
direkt szorzat, affin tereke 1.1.2
dodekaeder 6.2.8
du
alis affin form
ak 1.3.20
du
3.2.9
du
alis projektv ter 8.1.2
dualit
as elve 8.3.5
E, E
egyenes, affin 1.1.1
egyenes, hiperbolikus 10.1.1
egyenes, projektv 8.1.3
egyk
openy
u hiperboloid 9.1.16
egyparameteres mozg
ascsoport
11.2.5, 11.2.7
egyparameteres transzform
aciocsoport 8.7.9, 10.2.16
egysegvektor 0.2.2
egyszeresen tranzitv csoporthatas
6.1.14
ellipszis 9.1.16, 9.1.2021
ellipszoid 9.1.16
ellipszoidtest 2.1.3, 2.5.7, 9.2.17
elliptikus izometria 12.2.7

elliptikus korsor 5.5.2
elliptikus paraboloid 9.1.16
elliptikus projektivitas 8.7.6, 11.2.4
eltolas, affin terben 1.1.10
eltolas, euklideszi terben 4.2.8
eltolas, hiperbolikus skon 11.2.1
eltolas, hiperbolikus terben 10.1.11
elvalasztasfogalom, projektv 8.2.7
elvalasztas hiperskkal 2.4.1
elvalasztas hiperskkal, szigor
u 2.4.1
erintkezes, gomboke 5.1.8
erintkezes, hipergomboke 5.1.6
erinto 9.2.6
erintohipersk 5.1.5, 9.2.9
erintoter 4.7.2, 10.3.14
erintovektor 4.7.2, 10.3.14
euklideszi ekvivalencia 9.1.17
euklideszi ter 4.2.1
euklideszi vektorter 0.2.6, 4.1.1
Euler-formula 3.3.1
Euler-hipersk 3.3.2
extremalis pont 2.5.6
F
faktorter, affin tere 1.1.2
Fano tetele 8.6.17
felegyenes, affin 1.8.6
felegyenes, hiperbolikus 10.1.1
felezo meroleges hipersk 4.3.13, 10.1.8
felsk, affin 1.8.6
felsk, hiperbolikus 10.1.1
felszn, gomboke 7.1.18
felszn, konvex teste 7.1.16
felszn, politope 7.1.12
felter, affin 1.8.6
felter, hiperbolikus 10.1.1
fenyk
up 10.3.3
fenyszer
u 10.3.3
fociklus 12.1.13
fokusz 9.1.21
rgymutato
Ta
folytonos lekepezes affin terek

k
oz
ott 1.8.13
fordtott CauchySchwarz-egyenlotlenseg 10.3.4
forgat
as, hiperbolikus skon 11.2.2
forgatva t
ukr
ozes 4.4.2
f
otengelytetel 9.1.18
Fregier-pont 9.4.14
Fregier tetele 9.4.13
f
uggetlen hiperskok 1.2.6
f
uggetlen pontok affin terben
1.3.13
f
uggetlen pontok projektv terben
8.2.11
G
GaussBonnet-tetel 11.5.10
Gauss-g
orb
ulet 0.3, 11.3
Girard-formula 0.3.10
g
omb 4.6.9, 12.1.12, 12.3.8
g
ombfel
ulet bels
o geometri
aja 0.3
g
ombh
aromsz
og 0.3.2
g
ombi k
orsor 5.5.2
g
ombi koszinusztetel, oldalakra
0.3.4, 4.7.9
g
ombi koszinusztetel, sz
ogekre
0.3.8
g
ombi szinusztetel 0.3.3
g
ombi t
avols
ag 4.7.5
g
ombi ter 4.7.1
g
ombi t
ukr
ozes 5.2.14
g
ula 3.2.5
H
harmonikus invol
uci
o 8.6.12
harmonikus negyes 8.6.9
harmonikus t
ars 8.6.9
has
ab 3.2.5
hasonl
os
ag 4.6.1
hatv
any 5.1.12
hatv
anyhipersk 5.1.15
411
Hausdorff-tavolsag 7.3.1
Helly tetele 2.2.5, 2.2.7
helyvektor 0.2.1, 1.1.2
Hilbert-fele axiomarendszer 0.1, 10.4
hiperbola 9.1.16, 9.1.2021
hiperbolikus izometria 12.2.7
hiperbolikus korsor 5.5.2
hiperbolikus koszinusztetel, oldalakra
10.1.16, 10.3.21, 11.3.1
hiperbolikus koszinusztetel, szogekre
11.3.3
hiperbolikus paraboloid 9.1.16
hiperbolikus projektivitas 8.7.6, 11.2.4
hiperbolikus szinusztetel 11.3.2
hiperbolikus tavolsag 10.1.13
hiperbolikus ter 10.1.1, 10.4.1
hiperboloidmodell 10.3.6
hiperciklikus koordinatak 11.4.8
hiperciklus 11.1.10
hiperciklusv hossza 11.4.6
hipergomb 4.6.9
hiperlap, konvex halmaze 2.5.1
hiperlap, konvex poliedere 3.1.3
hipersk, affin 1.2.3
hipersk, hiperbolikus 10.1.1
hipersk, idealis 8.4.1
hipersk, projektv 8.1.3
hipersk, sugarnyalabra tamaszkodo
12.1.10
hipersksor 8.1.4
hiperszfera 12.1.12, 12.3.8
homeomorfizmus 1.8.14
homogen koordinatak 8.2.5
homotecia 1.1.10
Hopf-fele korrendszer 4.8.3, 8.2.7
I,
I
idealis haromszog 11.5.7
idealis hatar 10.1.19
idealis pont 8.4.1
idoszer
u 10.3.3
ikozaeder 6.2.8
412
ikozaedercsoport 6.2.9
invari
ans halmaz 6.1.3
inverzi
o 5.2.1
inverzv b
ovtes 5.3.1
inverzv csoport 5.3.2
inverzv ter 5.3.1
invol
uci
o 8.6.11
ir
anyt
as, affin tere 1.8.1
ir
anyt
as, vektortere 0.2.9
ir
anyt
astart
o affinit
as 1.8.4
ir
anyt
astart
o izometria 10.4.2
ir
anyt
astart
o M
obius-transzformaci
o 5.3.12
ir
anyvektor 4.3.2, 4.7.3, 10.3.15
vhossz, terszer
u g
orbee 11.4.2
vhossz szerinti parameterezes
10.3.16
izodiametrikus egyenl
otlenseg 7.6.1
izometria 4.2.7
izometriacsoport 4.2.7
izoperimetrikus egyenl
otlenseg 7.6.2
J
Jacobi-azonoss
ag 0.2.18
Jordan-mertek 7.1.1
K
kanonikus kiterjesztes, izometriae
12.2.2
keresztpolit
op 3.2.5
ketk
openy
u hiperboloid 9.1.16
kett
os g
ula 3.2.5
kett
osviszony 8.6.1
kett
osviszony, k
ori 9.4.18
kett
osviszony, k
upszeleti 9.4.3
kifejtesi tetel 0.2.17
kistengely 9.1.21
kocka 6.2.8
kocka, d-dimenzi
os 6.3.6
kolline
aci
o, affin terben 1.6.1
kolline
aci
o, projektv terben 8.5.3
rgymutato
Ta
kombinatorikai szerkezet, politope

3.2.9
komplementer affin alterek 1.2.12
komplementer fokor 4.8.6
komplex ellipszis 9.1.16
komplexifikacio 8.2.14, 8.3.14, 9.1.23,
9.1.24
komplex parabola 9.1.16
koncentrikus paraciklusok 11.1.10
koncentrikus paraszferak 12.1.12
konfokalis k
upszeletek 9.3.18
konform modell 10.2.13
kongruencia 10.1.3, 10.2.5, 10.3.8
konjugalt gombi korsorok 5.5.4
konjugalt pontok 9.2.1
konjugalt sksorok 5.5.3
konvex burok 2.1.6
konvex halmaz 2.1.2
konvex kombinacio 2.1.7
konvex k
up 3.1.3
konvex polieder 3.1.1
konvex poliederk
up 3.4.15
konvex test 7.1.6
kori pontok 9.3.5
korv hossza, hiperbolikus skon 11.4.3
korlap ter
ulete, hiperbolikus skon
11.5.11
korlatos halmaz affin terben 1.8.8
korrespondencia 11.1.9, 12.1.11
korsor 5.4.3, 8.7.9, 9.3.7, 11.1.6
korsor, Apolloniosz-fele 5.4.3
korsor, erintkezo 5.4.3
korsor, koncentrikus 5.4.3
korsor, metszo 5.4.3
KreinMilman-tetel 2.5.9
k
up 9.1.9
k
upszelet 9.1.11
k
upszeleti invol
ucio 9.4.11
k
upszeleti projektivitas 9.4.5
k
upszeletsor 9.3.1
kvadratikus alak 9.1.1, 10.3.1
rgymutato
Ta
kvadratikus alak diagonaliz

alasa
9.1.7
kvaterni
ok 4.5.78
L
lap, konvex halmaze 2.5.1
lap, konvex poliedere 3.1.2
laph
al
o 3.1.12
lapz
aszl
o 6.3.1
Legendre sz
ogtetelei 11.3.9
Leonardo da Vinci tetele 6.2.4
line
aris kiterjesztes, affin lekepezese 1.7.5
line
aris kiterjesztes, affin tere 1.7.1
line
aris t
ukr
ozes 4.3.9
Lorentz-csoport 10.3.5
Lorentz-transzform
aci
o 10.3.5
loxodromikus transzform
aci
o 8.7.7,
12.2.11
M
m
asodrend
u g
orbe, affin 9.1.16
m
asodrend
u g
orbe, projektv 9.1.3,
9.1.8
m
asodrend
u hiperfel
ulet, affin
9.1.13
m
asodrend
u hiperfel
ulet, projektv
9.1.3
m
asodrend
u hiperfel
ulet kepe 9.1.4
m
asodrend
u hiperfel
uletsor 9.3.1
m
asodrend
u pontp
arsor 9.3.1
Menelaosz tetele 1.5.4
mer
oleges k
orsorok 5.4.4
mer
olegesseg 4.3.7, 5.1.10, 10.1.6
mer
oleges vettes 4.3.3, 12.1.17
Minkowski-kombin
aci
o 2.1.4
Minkowski-
osszeg 2.1.4
Minkowski-ter 10.3.2
M
obius-csoport 5.3.2, 10.2.1
M
obius-transzform
aci
o 5.3.2, 8.7.4
mozg
ascsoport 6.2.6
413
N
nagytengely 9.1.21
norma 4.1.2, 10.3.14
normalegyenlet, hipergombe 5.1.18
normalis felbontas 7.4.89
normalis k
up 7.4.1
normalvektor 4.3.2, 10.3.11, 12.1.4
O
oktaeder 6.2.8
oktaedercsoport 6.2.9
orbit 6.1.5, 8.7.9, 11.2.8, 12.2.13
ortocentrikus pontnegyes 9.3.17
ortogonalis csoport 4.1.6
ortogonalis direkt osszeg 4.1.4
ortogonalis felbontas 4.1.4
ortogonalis izometria 4.2.9
ortogonalis komplementer 4.3.1
ortogonalis matrix 4.1.6
ortogonalis szimmetria 4.3.3
ortogonalis transzformacio 4.1.5
ortonormalt koordinatarendszer 4.2.3
ortonormalt vektorrendszer 4.1.3
osztoviszony 1.4.1
P
PapposzSteiner-tetel 8.6.4
Papposz tetele, affin 1.5.5
Papposz tetele, projektv 8.5.1
parabola 9.1.16, 9.1.2021, 9.2.20
parabolasereg 9.3.18
parabolikus izometria 12.2.7
parabolikus korsor 5.5.2
parabolikus projektivitas 8.7.6,
11.2.4
paraciklikus eltolas 11.2.3, 12.2.5
paraciklikus koordinatak 11.4.8,
11.4.11
paraciklus 11.1.10
paraciklus-teglalap 11.5.1
paracikluscikk 11.5.2
rgymutato
Ta
414
paraciklusv hossza 11.4.7

paraciklus k
ozeppontja 11.1.10
parallelot
op 3.2.5
paralleltartom
any 7.1.7, 7.4.9
parameteres egyenes 10.3.15
parameteres f
ok
or 4.7.3
paraszfera 12.1.12, 12.3.8
paraszfera k
ozeppontja 12.1.12
p
arhuzamoss
ag, affin 1.2.8
p
arhuzamoss
ag, hiperbolikus 11.1.1,
12.1.1
p
arhuzamoss
agi axi
oma 0.1, 1.2.9,
10.1.1, 10.4
p
arhuzamoss
agi sz
og 11.3.6
p
arhuzamoss
agi t
avols
ag 11.3.8
p
arhuzamos szel
ok tetele 1.5.1
p
arhuzamos vettes 1.2.14
Pascal tetele 9.4.6
perspektv h
aromsz
ogek 8.5.2
perspektivit
as 8.3.10
Poincare-fele felg
ombmodell
10.2.14
Poincare-fele feltermodell 10.2.15
Poincare-fele g
ombmodell 10.2.2
Poincare-kiterjesztes 5.3.9, 8.7.4,
12.2.5
pol
aris 9.2.3
pol
aris g
ombh
aromsz
og 0.3.6
pol
aris halmaz 3.4.1
pol
aris k
up 3.4.12
pol
aris trieder 0.3.6
polarit
as 9.2.3, 9.2.5
pol
arkoordin
at
ak, hiperbolikus
skon 11.4.8
poliedercsoportok 6.2.9
polit
op 3.2.1
polit
op-approxim
aci
o 7.1.8
p
olus, hiperske 9.2.3
p
olus, inverzi
oe 5.2.1
pontonkenti stabiliz
ator 12.2.1
pozitv affin b
azis 1.8.2
pozitv b
azis 0.2.9
pozitv Lorentz-transzformacio 10.3.5

projektv bazis 8.2.8
projektv csoport 8.3.7
projektv ekvivalencia 9.1.6
projektv geometria alaptetele 8.5.67
projektv invarians 9.1.6
projektivitas 8.3.3
projektv kepzodmeny 8.7.1719,
9.1.12, 9.2.19, 9.3.11
projektv kiterjesztes 8.4.4
projektv koordinatak 8.2.10
projektv lekepezes 8.3.1
projektv lezaras 8.4.1, 9.1.13
projektv modell 10.1.1
projektv sk axiomai 8.5
projektv ter 8.1.1
projektv transzformacio 8.3.3
Q
q-ortogonalitas 10.3.1
R
Radon tetele 2.2.4
relatv belso pont 2.3.6
relatv hatar 2.3.6
rend, hatarponte 2.5.1
reprezentans vektor 8.1.1
reszter 8.2.13
Reuleaux-haromszog 7.2.8
Riemann-szamgomb 8.2.7, 8.4.3,
8.7.4
S
Schlafli-szimbolum 6.3.10
Schlafli tetele 6.3.20
sk, affin 1.1.1
sk, projektv 8.1.2, 8.5
sksor 5.5.1
skalaris szorzat 0.2.5, 4.1.1 10.3.1
specialis reszcsoport 12.2.12
stabilizator 6.1.9, 12.2.1
rgymutato
Ta
standard d-dimenzi
os keresztpolit
op 6.3.6
standard d-kocka 6.3.6
standard d-szimplex 6.3.6
SteinerMinkowski-formula 7.4.13
SteinerMinkowski-tetel 7.4.11
Steiner-centrum 8.7.16
Steiner-szimmetriz
aci
o 7.5.1
Steiner-tengely 8.7.16, 9.4.9
sug
ar, hipercikluse 11.1.10
sug
ar, hiperszfer
ae 12.1.12
sug
arnyal
ab 12.1.9
sug
arsor, affin 1.5.2
sug
arsor, hiperbolikus 11.1.5
sug
arsor, projektv 8.1.4
s
ulypont 1.4.5
Sz
szabad csoporthat
as 6.1.13
szabad vektor 0.2.1, 1.1.2
szab
alyos d-dimenzi
os keresztpolit
op 6.3.6
szab
alyos d-szimplex 6.3.6
szab
alyos polit
op 6.3.3
szab
alyos tetraeder 6.2.8
szakasz, affin terben 2.1.1
szakasz, g
ombi 4.7.4
szakasz, hiperbolikus 10.1.1
sz
armaztatott bels
o metrika
12.3.4
szelesseg 7.2.1
szelet, m
asodrend
u hiperfel
ulete
9.1.11
szemiaffin lekepezes 1.6.5
szemidirekt kiegeszt
o 4.2.13
szemidirekt szorzat 4.2.13
szemiline
aris lekepezes 1.6.4
szemiprojektv transzform
acio 8.5.4
szfera 12.1.12, 12.2.13, 12.3.8
szferatartom
any 12.1.16, 12.1.18
szimmetriacsoport 6.2.6
415
szimmetrikus bilinearis f
uggveny
0.2.5, 4.1.1, 9.1.2
szimplex 2.2.2
szog 4.1.2, 4.3.5, 4.3.7, 4.7.7, 5.1.11,
10.1.15, 10.2.12, 10.3.19,
12.1.6
szogtobblet 0.3.910
T
tamaszfelter 2.4.8
tamaszhipersk 2.4.8
tartoegyenes 5.5.1
tartopont 5.4.3, 5.5.2
tavolsag, hiperboloidmodellben
10.3.12
tavolsag, konform modellben 10.2.9
tavolsag, projektv modellben 10.1.12
tavolsag, ultraparallel hiperskoke
12.1.7
teljes negyoldal 8.6.16
teljes negyoldal tetele 8.6.18
teljes negyszog 8.6.16
tengely, cikluse 11.1.10
tengely, euklideszi izometriae 4.4.6
tengely, szferae 12.1.12
tengelyes t
ukrozes, hiperbolikus skon
11.2.1
terfogat 7.1.2
terfogat, gombtesteke 7.1.11
terkep 8.2.4
termeszetes affin strukt
ura 1.1.2,
8.2.2
termeszetes felbontas, euklideszi
izometriae 4.4.6
termeszetes tavolsagegyseg 10.1.13
termeszetes ter
uletegyseg 11.5.5
termeszetes topologia, affin tere 1.8.9
termeszetes topologia, projektv tere
8.2.7
terszer
u 10.3.3
terszer
u gorbe 11.4.1
tetraedercsoport 6.2.9
416
t
ortline
aris f
uggveny 8.7.1
transzform
aci
ocsoport 6.1.1
tranzitv csoporthat
as 6.1.7
trieder 0.3.1
t
ukr
ozes, euklideszi 4.3.9
t
ukr
ozes, hiperboloidmodellben 10.3.11
t
ukr
ozes, konform modellben 10.2.6
t
ukr
ozes, projektv modellben 10.1.5
U
ultraparallel egyenesek 11.1.1
ultraparallel hiperskok 12.1.3
V
val
odi lap 2.5.1
val
os tengely 9.1.21
vegtelen t
avoli pont 10.1.19
vegyes szorzat 0.2.15
vektor 0.2.1
vektor szorz
asa skal
arral 0.2.4
vektori
alis szorzat 0.2.12
vektoriz
aci
o 1.1.1
vektorok
osszead
asa 0.2.3
vettes, affin alterre 1.2.13
vettes, k
upszeletr
ol egyenesre 9.4.4
vettes, ortogon
alis 4.3.3
vettes, sztereografikus 5.2.11
vezeregyenes 9.1.21
vonalk
upszelet 9.2.18
Z
zer
ohalmaz 1.2.4
rgymutato
Ta

19 Moussong Geometria

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

19 Moussong Geometria

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

GEOMETRIA

A geometria axiomatikus alapjai . . . . . . . . . . . .

Konvex halmazok affin terben . . . . . . . . . . .

Konvex poliederek es politopok . . .

Euklideszi terek es transzformacioik . . . . . . . . . . . . . .

Konvex testek euklideszi terben . . .

A projektv ter szerkezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A hiperbolikus geometria modelljei

o bevezetest adjon a geometria klasszikus es modern fejezeteibe, kialaktsa a geometria alkot

matematikai ismeretek nelk

tekre. A jegyzet feldolgoz

asok nem minden esetben vannak reszletesen megindokolva, ezert ezek az

0.1. A geometria axiomatikus alapjai

ra. Ezt az axi

(I5) Ha egy E E egyenesnek es egy S S sknak van legalabb ket k

o egyenes vagy pontosan ket oldalan metsz, vagy egyaltalan nem

0.2. A geometriai vektorfogalom

onn (A, B) (C, D) akkor es csak akkor, ha az [A, D] szakasz es a

amit az a teny is mutat, hogy a hiperbolikus geometriaban az ilyen modon

nesek fesztenek ki, ahol a = OA es b = OB.

ha v 6= 0 es 6= 0, akkor legyen v = OA egy tetszolegesen valasztott

(O, B) = (O, A) teljes

Ha O, A, B es C negy nem egy skban fekvo pont, akkor az a = OA, b =

Ha |e| = 1, akkor egy tetsz

a fogalomnak a precz definciojat fogjuk most targyalni. Miutan az eljaras

pozitvnak kell maradnia az egesz [0,1] intervallumon. A (b1 , . . . , bd ) bazist

es rj (t) = sin t ai + cos t aj

ha (a1 , . . . , ad ) es (b1 , . . . , bd ) azonos iranytas

alakban erdemes megjegyezni, ahol a determinans formalis kifejtese utan a

(a2 b3 a3 b2 )2 + (a3 b1 a1 b3 )2 + (a1 b2 a2 b1 )2 =

(a21 + a22 + a23 )(b21 + b22 + b23 ) (a1 b1 + a2 b2 + a3 b3 )2 =

= |a|2 |b|2 (ab)2 = |a|2 |b|2 (1 cos2 ) = (|a||b| sin )2

is, amikor ket p

abc = sin a sin b sin

cos = cos cos + sin sin cos a

A, B X eseten a (A, B) V vektorra inkabb az AB jelolest hasz

Faktorter: Ha adott az (X, V, ) affin ter es a V vektorter egy W altere,

az X-beli A es B pontokra A B pontosan akkor teljes

= 0 f (A), f (B) azaz AB = f (A) f (B) teljes

diagram kommutatv, azaz 0f (A) f = L(f ) A . Ebbol rogton adodik az

hol van az orig

pontos matematikai jelenteset az absztrakt algebra tisztazza a kategoriak es

A GL(d, F) es b Fn . (Itt GL(d, F) az F folotti d d meret

amelynel minden A X pontra P HP, (A) = P A azaz HP, (A) =

most (x) = L(f )x = x. Az x = x + b egyenletnek 6= 1 miatt letezik

1.2. Affin alterek

X-beli egyenes, amely A-t es B-t tartalmazza, megpedig a 1

affin altereket d k darab f

Azt mondjuk, hogy Y es Z p

Azt mondjuk, hogy Y gyengen parhuzamos Z-vel (jelben : Y h|Z), ha Y Z .

legyen W = A (Y ) V . Ha U a W es az AB vektor generalta alter V -ben,

lementer alterek az X affin terben, ha V = Y Z direkt osszeg. Ilyenkor

Z(A) = U . Ekkor Z(A) Y egypont

1.3. Affin kombin

ul. Nyilvan ez az utobbi egyenloseg is alkalmas a B

(iii)(iv) : i=1 i A0 Ai = i=1 i (A0 O + OAi ) = 0 A0 O + (0 OA0 ) =

= 0, ahonnan az A0 Ai vektorok linearis f

O = A0 , ekkor i=0 i OAi = i=1 i A0 Ai = 0, gy (iv) felhasznalasaval

tas vegtelen dimenzios anaTranszfinit eszk

P X-re az A0 P = i=1 i A0 Ai eloalltasban szereplo egy

ztve OP = i=0 i OAi = i=0 i OAi es i=1 i = i=1 i = 1 fennall.

Ekkor i=0 (i i )OAi = 0 es i=1 (i i ) = 0, gy az affin f

vektorteret, es legyen a V -beli A0 Ai (i = 1, . . . , d) bazishoz tartozo dualis