OBUDAI EGYETEM ALBA REGIA MUSZAKI KAR _GEOINFORMATIKAI INTEZET

Baboss Csaba

GEOMETRIA LI.

Kézirat

SZEKESFEHERVAR

2016
 El6szo

A jegyzet a Nyugat-Magyarorszagi Egyetem, Geoinformatikai Foiskolai Kar, geometriai

tantargy programjaban megjelélt tananyagot tartalmazza. A targyalt temakat az elsO é¢vfolyam
elsé félévében heti 2+2 6raban (két 6ra elmélet, két Gra gyakorlat) dolgozzuk fel, igy kézvetlenitl
a k6zépiskolai ismeretekre épiilnek. Id6 és terjedelmi korlatok miatt mellézniink kell az
axiomatikus targyalasi modot és a matematikaban megszokott ,,mindent bizonyitani” elvet, ezért
néhany esetben kénytelenek lesziink a szemléletre tamaszkodva_,,belatni” egyes
torvényszerliségeket. Ezt igyeksziink abrakkal elésegiteni, hogy ezaltal a miszaki életben
nélkilézhetetlen térszemleélet fejlesztését is elésegitstik.

A jegyzet legfontosabb célja az érthetéség, ezért — az egyetemi tankényvekkel ellentétben —

nem torekszik témérségre. Ett6l az elvtél csak a kézélt feladatok megoldasanal tériink el. Itt
olykor 2 -3 lépést is az olvasénak 6ndlléan kell elvégeznie. A feladatok beiktatasara azért volt
sziikség, hogy a levelez6 hallgatoknak némi alkalmazasi lehet6séget mutassunk be, masrészt az
elmélet elmélyitését segitsiik.

A tananyag minden részében az elmélet és gyakorlat szoros egységére térekedtiink.

Elsésorban az a célunk, hogy az anyag elsajatitasdval a hallgat6 megfelel6 jartassagra
(talalékonysdgra) tegyen szert ahhoz, hogy felismerje a gyakorlati feladatok geometriai tartalmat,
majd sikeresen tudja azokat megoldani.

Ez alkalommal is szeretnék készénetet mondani mindazoknak, akik hozzajarultak ahhoz,

hogy a jegyzet elnyerje végsé tartalmat, formajat. Ebben nagy segitségemre voltak a jegyzet
lektorai: Tusnady Gabor a Matematikai Kutaté Intézet munkatdrsa, a MTA rendes tagja, aki
szamos Otlettel, észrevétellel-, Engler Péter fdéiskolai docens pedig a tantargy szakmai
kapcsolatainak megtalalasaban segédkezett.

Székesfehérvar, 2002. junius 22.

Baboss Csaba
 Lektoralta :

Dr. Engler Péter

fdiskolai docens

Dr. Tusnady Gabor

A Magyar Tudomanyos Akadémia rendes tagja

Kiadasért felelés: Dr. Busics GyGrgy intézetigazgaté

Késziilt: az Obudai Egyetem Alba Regia Miiszaki kar Geoinformatikai Intézet

Jegyzetsokszorosité részlegében 20 példanyban

Miuszaki vezeté: Dr. Engler Péter Torzsszam: 2016 65

 |. MATRIXOK

A_méatrix fogalma: Ha sz4mokat (vagy betiiket) n sorban és k oszlopban (téglalap

alakban)—n,k € N— rendezett formaban frunk le, matrixot nyertink. A leirt szamok a matrix
elemei. Tehat a matrix n x k elembél allé rendezett szamhalmaz. A rendezett sz itt azt jelenti,
hogy nem elég a matrix elemeinek a megadasa, ugyanolyan lényeges az elem helyének ismerete.
Egy matrix akkor adott, ha ismerjiik az elemeit ¢s azok helyet.

A matrix jelélése:
A matrixot nyomtatasban vastagon szedett nagybetiivel, irasban kétszer alahuzott nagybettivel
jelaljiik. Az elemek jeldlésére azonos kisbettit hasznalunk, s mellette indexbe feltiintetjiik annak
sorat és oszlopat.
23574
A= aj=5 age=9
18 0 69 °

A matrix tipusa:
Ha egy matrixnak n sora és k oszlopa van, akkor n x k tipustt. Az elébbi A matrix 2x5 tipusd.
Azonos tipusti két matrix akkor, ha mindkettének n_sora és_k oszlopa van (n,k € N).
Egyenlé két matrix akkor, ha az azonos helyen lév6 valamennyi eleme megegyezik.
Természetesen az egyenlé matrixok egyben azonos tipusuak is.

Transzponalt matrix:
Egy matrix transzponaltjat ugy nyerjiik, hogy elemein sor-oszlop cserét hajtunk végre, Az igy
nyert (transzponalt) matrixot csillaggal ellatott azonos bettivel jeléljiik. Pl. az eldbbi A matrix
transzponaltja:
wp
nome
be
ll
>

au

4 9
Az nxk tipust matrix transzpondltja kx n tipust lesz. Elemeikre a ,, =a* ,, teljestil (ahol
s=1,2,....n és i= 1,2,......k). Barmely matrix transzponaltjanak transzponaltja egyenlé az
eredetivel.
Jelélve:
 Kulénleges matrixok:

Null-(vagy zérus) matrixnak nevezziik a matrixot, ha minden eleme nulla.

Sormatrixnak csak egy sora, oszlopmatrixnak csak egy oszlopa van.
Négyzetes matrixrél akkor beszéliink, ha sor- és oszlopainak szama egyenlo.

Négyzetes (vagy kvadratikus) matrixok

A matrix rendje az a szim, amely megmutatja, hogy a négyzetes matrixnak hany sora (ill.
oszlopa) van. Csak a négyzetes matrixnak van rendje.
Egy négyzetes matrix foatlojan egy olyan szakaszt értiink, amely az elsd sor els elemét az
utolsé sor utolsé elemével k6ti 6ssze. A mellékatlo az els6 sor utols6 clemeét az utolso sor els6é
elemével koti dssze.
A négyzetes matrix Iehet:

1.Szimmetrikus, ha elemei a foatlora tiikrézve megegyeznek (a,,=a,,) A=A*.

Tehat a szimmetrikus matrix mindig egyenl6 a transzponaltjaval.

2. Diagonal, ha elemei - a f6atldban lévék kivételével - mind nullak. A foatloban is lehet

néhany zérus, de nem mind. Minden diagonal matrix egyben szimmetrikus matrix is.

a
3.Egységmatrix az olyan diagonal matrix, amelynek a f6atlojaban csak 1-es szam lehet, a
tébbi elem zérus. Pl. egy masodrendti egységmatrix:

. Minden egységmatrix egyben szimmetrikus matrix is.

_ 4,Haromszégmatrix, ha a {6atl6 folétt minden elem nulla (also haromsz6gmatrix), vagy a

f6atlé alatt minden elem zérus (fels6 haromszégmatrix).

Megjegyzes:
A matrixokkal bévebben (miveletek matrixokkal...... stb.) a matematika tantargy keretében
foglalkozunk.
tn
 Il. DETERMINANSOK

Minden négyzetes matrixhoz hozzarendelhetiink egy szamot, amit a matrix determinansanak

neveziink. Ezt a szamot a matrix elemei hatarozzak meg (determinaljak) a késobbiek soran leirt
modon, A determinanst két vonal kézé irt nagybetiivel jeldljtik.
A masodrendu determinans értékének meghatarozasa:
A féatlé mentén lévé elemek szorzatabdl kivonjuk a mellékatl6 mentén lévd elemek
szorzatat.
a b
|Al = =ad—be
c d

A harmadrendti determinans értékének meghatarozasa (Sarrus-szabaly)

Elészér a harmadrendti determinanshoz hozzairjuk az els6, majd a masodik oszlopat. Vessziik
a fGatld és az ezzel parhuzamos ket atl6 mentén lév6 elemek szorzatanak ésszegét, majd ebbdl
kivonjuk a mellékatlé és az ezzel parhuzamos ket atl6 mentén lév6 elemek szorzatanak dsszeget.
a bc ab
Bl =|d e f| d e=aei+bfe+cdh—ceg—afh—bdi
g hi g h

Megjegyzés: Az elobb leirt - Sarrus-szabalykeént elnevezett - mdodszer, csak a harmadrendt

determinans értékének meghatarozdsdra alkalmas. Negyed- vagy annal magasabbrendii
determinansok értékének a meghatarozasa eldtt ismerkedjimk meg a determinansok
tulajdonsagaival, mert ezek felhasznalasaval szamitjuk ki a determinansok értekét, masrészt ezt a
mynkankat a tulajdonsagok alkalmazasaval nagymértékben leegyszertisithetjtik.

A determinansok tulajdonsagai:

1.Barmely kvadratikus matrix és transzponaltjanak determinansa egyenl6, azaz

|AF|A*|
Az eldébbiekbél kévetkezik, hogy minden (a tovabbiakban) sorokra kimondott allitas
oszlopokra is igaz.

2.Nulla a determinans értéke, ha valamely soranak minden eleme zérus.

3.Nulla a determinans értéke, ha barmely két soranak azonos helyen allé elemei rendre
megegyeznek.

4.Nulla a determinans értéke, ha valamely sora egy masik sor megfelel6 elemeinek k-szorosa
(keR).

5.Nulla a determinans értéke akkor is, ha barmely sora masik két (vagy tobb) sor megfeleld
elemeinek linearis kombinacidja. (Pl. ha az 5. sor elemeit Ugy nyerjiik, hogy a 2. sor elemeiek
n-szeres¢hez hozzaadjuk a 7. sor megfelelé elemeinek k-szorosat, ahol n,ke R).
 6. Ha egy determinansban barmely két sor megfelel6 elemeit felcseréljtik, akkor a
determinans ertéeke az eredetinek ellentettje lesz.

7.Ha egy determinans barmely soranak minden elemét k-szorosara valtoztatjuk, akkor a
determinans értéke is k-szorosara valtozik (ke R).

8.Ha két egyenl6 rend determinansnak az i-edik sor kivételével minden azonos helyen allo
eleme megegyezik, akkor e két determinans Gsszege egyenl6 azzal a determinanssal, amelyiknek
i-edik soraban lévé elemeit az elébbi két determinans megfelelé elemeinek 6sszegeként kapjuk,
minden tovabbi eleme pedig azonos a két determinans k6zés elemeivel. Szamitassal ellendrizziik
az el6bbi tulajdonsag érvényességeét a kovetkezo determinansok eseten:
Pa pes pe a
4 5 644 5 6=|45 6
197701 b 98

9.Nem valtozik a determinans értéke, ha valamely soranak minden eleméhez hozzaadjuk egy
masik sor megfelel6 elemeinek k-szorosat (ke R).
Ezt a tulajdonsagot a gyakorlatban minden olyan esetben fel fogjuk hasznalni, amikor
haromnal magasabb rendti matrix determinansat akarjuk meghatarozni.

Adjungalt aldeterminans fogalma:

A determinans minden eleméhez tartozik egy adjungalt (hozzarendelt) aldeterminans, amit az
eredeti determinansbol ugy nyertink, hogy elhagyjuk azt a sort és oszlopot, amelyikben az elem
van. Az a, elemhez tartozo aldeterminans jelélése: A. , |.
Az adjungalt aldeterminans eldjelét megkapjuk, ha (-1)-et annyiadik hatvanyra emeljiik,
anfennyi a sor- és oszlopindexek 6sszege (i+k).

Kifejtési tétel:
Egy determinans értéket iigy is megkaphatjuk, ha a k-adik soranak minden elemét
megszorozzuk a hozza tartozO adjungalt aldeterminanssal, majd vessziik ezen szorzatok
ésszegét.(Ekkor azt mondjuk, hogy a determinanst a k-adik sora szerint fejtetttik ki).
Ha az n-edrendti |A| determinanst a k-adik sora szerint fejtjiik ki, akkor:

Li

JAF
a gg JA gy Pa gg LA gg Herta JA FD an | A, |
t=]

Ha az n-edrendti A determinanst az s-edik oszlopa szerint fejtjiik ki, akkor:

n
|AFFa,, lA. [ra 2s |Aos [Hesrerrsrsssersrectay |A ns =>) as | A, |
i=l

Mivel a Sarrus-szabaly csak harmadrendti determinans értékének meghatarozasara alkalmas,

ezért magasabb rendti determinansok értékét csak ugy tudjuk kiszamitani, hogy a kifejtési tétel
tobbszéri alkalmazdsaval rendre eggyel alacsonyabb rendti determinansokat nyertink, mig végiil
harmad- (vagy masod-) rendli determinansokat kapunk, amelyek értékét mar ki tudjuk szamitani.

Feladatok

L.feladat: Hatarozzuk meg a kévetkezd negyedrendt |A| determinans értékét ugy, hogy a
harmadik sorara alkalmazzuk a kifejtési tételt. Azért célszerti a harmadik sor szerint kifejteni,
mert itt talalhato a legt6bb nulla.

201 3
io 1 3 2 1 3 2 03 20 1
_|-1 2-2 1 2 -2=
[Al = =0-2 -2 1/-3--1 -—2 1/+0-|-1 2 1)-1-\-1
“10 3 0 Y | | |
1 2 9 |+2 2 9 #=%\|-2 10 |21 2
—21 294

= -3(-2-6-4-12)-1(8-14+4+44)
=57
Az 1. és 3. aldeterminans értékét nem hataroztuk meg, hiszen ezeket 0-val szorozva ugy is
nullat kapnénk. A 2. és 4. aldeterminansok értékét Sarrus-szaballyal (az 1. és 2. oszlopok
hozzairasa neélkiil) hataroztuk meg.
Az elébbi szamitasokbél lathatjuk, hogy miért elényés az, ha a kifejtett sorban minel tébb a
nulla elem. A determinansok 9. tulajdonsagat alkalmazva elérhetjiik azt. hogy valamely sor (vagy
oszlop) elemei egy kivétellel nullak legyenek. Ezt a _mitiveletet_a szakmai__zsargon
"kinullazasnak" nevezi.

2.feladat: Allapitsuk meg az elébbi determinans értékét ugy is, hogy eldbb a 3. sorat
kinullazzuk, majd ugyanezen sor szerint kifejtjiik (itt mar a nulla elemhez tartozé adjungalt
aldeterminansokat le sem irjuk).

20 1 3 |2 -9 1 3
2 -9 1 0 -ll -3
-1 2 =2 Ij |J-1 -1 -2 1
|.4| = = =(-1):|-1 -1 -—2/=(-1)-/-l -1 -2/=
0 3 0 1/0 0 0 1
-—2 1 2 0 3 6
-—2 1 2 0-2 1 2 9
-11 -3
=CD-CDGCD |. [= CD O-66)=57

A masodik determinanst az eredetibél igy nyerjiik, hogy a 2. oszlophoz hozzaadtuk a 4. oszlop

(-3)-szorosat. Ezutan a kinullazott 3. sor szerint kifejtve myertiik a harmadik determinanst.
Ennek értékét kisz4mithattuk volna Sarrus-szaballyal is. Ehelyett kinullaztuk ennek els6 oszlopat
(agy, hogy a kézéps6 sor 2-szeresét adtuk az elsé sorhoz, illetve a kézépsé sor (-2)-szeresét adtuk
a 3. sorhoz), majd a 4. determinanst kifejtettiik a kinullazott els6 oszlopa szerint.
Vegyik észre, hogy ha sort _akarunk kinullazni, akkor oszlopokra_alkalmazzuk a
determinansok 9. tulajdonsa4gaét, ha pedig oszlopot_szeretnénk _kinullazni, akkor sorokra
alkalmazzuk a 9. tulajdonsagot.
 Determinansokkal kapesolatos matrix tulajdonsagok:

1. Barmely haromszégmatrix determinansanak értéke egyenlo a fdatloban lévG elemek

szorzataval.

2. Barmely diagonal matrix determinansanak értéke egyenl6 a foatloban lévo elemek

szorzataval.

3. Barmely egységmatrix determinansanak az éertéke 1.

4, Szingularis matrixnak neveziink egy kvadratikus matrixot akkor, ha determinansa zérus.

5. A matrix rangja:
Az nxk tipust (ahol n>k) matrix sorainak szama (n-k)-val t6bb, mint oszlopainak szama.
Ha _ barmely (n-k) db sor elhagydsaval nyert_k-adrendii_négyzetes matrixok k6z6étt van nem
szingularis, akkor a matrix k-ad rangu. Ha az emlitett négyzetes matrixok mindegyike szingularis,
akkor ezekbé] tijabb sor- és oszlop elhagydsdval nyerhetd (k-1)-ed rendti matrixokat kell
megvizsgalni. Ha ezek k6z6tt van nem szingularis, akkor az eredeti matrix (k-1)-ed rangu (és igy
tovabb). .
Ha ken, akkor a k-n_ oszlop elhagyasaval nyert n-ed rendi négyzetes matrixokat kell
megvizsgalni.
Minden matrixnak van rangja, de rendje csak a négyzetes matrixnak van.
 Ill. VEKTOROK

A fejezet elején felsoroljuk azokat a k6ézépiskolai tanulmanyaink soran megismert

fogalmakat, amelyek ismerete nélktilézhetetlen a foiskolai anyagrészek megértéschez.

L.A vektor fogalma, jelélése: A vektor iranyitott szakasz. frasban alahizott kisbettivel,
nyomtatasban vastagon szedett kisbettivel jeloljtik. Ha a vektor kezd6pontja az A pont, végpontja
a B pont, akkor ezt a vektort AB -vel jeléljiik.

2.Vektor abszolut értékén (nagysagan, hosszan) a kezd6é és végpontja kézé es6 szakasz hosszat
értytik.
Ha a(a,;a,), akkor lal=,/a? +a; .(ahol a, és a, az a vektor két koordinatajat jeldli, ld. a
4. abrat).
Teérbeli vektor esetén: ha b(b,;b,;5,), akkor |b|= 4/b; +65 4+; .

3.Vektor allasan (helyzetén), a vektort tartalmaz6 egyenest (€s az ezzel parhuzamos egyeneseket)
értjiik. Tehat az azonos allasu vektorok vagy egy egyenesnek, vagy parhuzamos egyeneseknek a
szakaszai.

4.A vektor iranya (értelme, eldjele) a vektor kezdépontjabdl a végpontjaba mutat. Az azonos
allas vektorok lehetnek megegyezé, vagy ellentétes iranyuak.

§.Szabadvektorrol akkor beszéliink, ha nem lényeges az, hogy hol van a kezd6pontja. Két
szabadvektort_akkor_tekintiink _egyenlének, ha lldsa, nagysaga ¢s iranya_azonos, de
kezdépontjaik ktilénbézoek.

6.K6téttvektorrél akkor beszéliink, ha lényeges az, hogy hol van a kezd6pontja. Két kététtvektort
csak akkor tekinthetiink egyenlének, ha kezd6- és végpontjuk azonos.

7.Helyvektornak nevezziik a koordinata-rendszerben abrazolt olyan kététtvektort, amelynek

régzitett kezdGpontja az origd. A helyvektor koordinatai azonosak a végpont koordinataival.

8.Nullvektornak nevezziik azt a vektort, amelynek a nagysaga zérus. A nullvektor iranyat

tetszGlegesnek vehetjiik.

9. Egységvektornak nevezziik azt a vektort, amelynek a hossza (abszolut értéke) egységnyi.

10.Vektorok dsszeadasa: (1. abra)
Szabadvektorokat (az a, b, ¢ komponenseket, ahol egyik sem nullvektor) igy adunk dssze, hogy
az egyes komponenseket 6nmagukkal parhuzamosan ugy toljuk el, hogy az eltolt vektor
kezdépontja egybeessen az elébbi vektor végpontjaval. Az dsszegvektor (v. ered6) kezd6pontja
egybeesik az els6 komponens kezdépontjaval, végpontja pedig azonos az utolsonak hozzaadott
vektor vegpontjaval.
Helyvektorok ésszeaddsakor az elsé6 komponens kivételével a tébbi vektort szabadvektornak
tekintjiik. Ezért helyvektor 6sszege mindig helyvektor.
Vektorok dsszeadasara érvényes a
kommutativitas: atb=b+a
és az

asszociativitas: at+(b+e)=(atb)+ce
térvenye.

l.abra 2.abra

|1.Vektorok kivonasa: (2.abra)

Szabadvektorok kivondsakor elébb a vektorokat tigy toljuk el 6nmagukkal parhuzamosan, hogy
kezd6pontjuk egybeessen. Az (a-b) kiilénbség vektor kezd6pontja a b vektor vegpontjaval,
‘végpontja pedig az a vektor végpontjaval esik egybe
Helyvektorok kilénbség vektoran olyan helyvektor értendé, amely az el6bb leirt kiilénbség
vektorbél (ami nem helyvektor!), parhuzamos eltolassal nyerhet6.

12.Vektor és valés szam szorzata:

Egy a vektornak egy k valds szammal (skalarral) valo szorzatan egy olyan vektort értiink,
amelynek a
nagysaga=|k|| al
allasa: azonos az a vektor allasaval
iranya: ha k>0 akkor azonos az a vektor iranyaval,
ha k<0 akkor ellentétes az a vektor iranyaval.
Kévetkezmény: Két pérhuzamos vektor kéziil az egyik mindig felirhaté a masik skalarral val
szorzataként. Tehat két vektor (a és b) parhuzamossaganak sztikséges és elégséges feltétele, hogy
legyen olvan k valés szam, hogy a=k b

13. Ellentett vektor: Egy vektor ellentett vektoran a (-1)-szerese értendé. Ha egy vektor kezd6-
és végpontjat felcseréljiik, ellentett vektorat kapjuk.

1]
 14. Vektorok felbontasa adott iranyu GsszetevOkre:
Ha i, j és a egy sik harom vektora, tovabba i és j nem parhuzamosak egymassal, akkor
mindig talalhatok, egy és csakis egyféleképpen olyan n,k valés szamok, amelyekre:
a=nitkj

3. abra

15. Vektorok koordinatai: (A 4. Abra a vektora)

Ha a 3. Abra i és j vektorai egymasra merdleges egységvektorok, akkor felvételtikkel egy
Descartes-féle derékszégti koordinata-rendszert adtunk meg. Ekkor az (n,k) szampart az a vektor
koordinatainak nevezziik Az elsé_koordinatat (n) abszcisszanak, a masodikat (k) ordinatanak
nevezziik.
Egy helyvektor koordinatai azonosak a végpontjanak koordinataival.

Yh
C(c,:c,)

AG)
Oy a 1 Aa, a.)
4 Sl 7 SS
ole a, x
4. abra
A koordinata-tengelyek iranyaba mutato i és j egységvektorokat bazisvektoroknak is nevezziik.
Egy tetszdleges BC vektor koordinatait Ggy nyerjiik, hogy a_végpontjanak koordinataibol

kivonjuk a kezdépont megfelelo koordinatait. BC (c,-b,;c,-b,)

Egy szabadvektor koordinatai megegyeznek a vele egyenlé helyvektor koordinataival.

Ha a= po » akkor a,=c,-b, és a,=c,-b,
16.Helyvektor koordinatainak meghatdrozasa iranyszége segitségével:

5. abra
Egy helyvektor iranyszégén az abszcissza tengely pozitiv felével bezart. az Gramutato jarasaval
ellentétes iranyban mert sz6get érttink.
a, =|ajcose a, =|alsine
Az e egységvektor koordinatai: e(cos egsina), mert |e|=1.

17. Miiveletek koordinataikkal adott vektorokkal: Ha a(a,;a,) és b(b,;b,), akkor

(atb)[(a, +b, ):(a, +b, )] (a-b)[(a,-b, );(a, -b, | ka(ka, ;ka,)
Tehat a megfelelé koordinatakkal ugyanazt a miveletet végezztik, mint a vektorokkal.

18. A 90°-kal elforgatott helyvektor koordinatai:

a,

6. abra

Forgassunk el egy adott a(a,;a,) vektort 90°-kal, majd hatarozzuk meg az elforgatott vektor
koordinatait az a vektor koordinatai segitségével. Pozitiv iranyu elforgatas esetén: a*(-a,;a,).
Negativ iranyu elforgatas esetén a**(a, ;-a,)
Két egyenlé nagysagu helyvektor akkor merdéleges egymasra, ha egyik koordinataibd] a masik
koordinatait Ugy nyerjiik, hogy az elobbi koordinatait felcseréljiik és az egyik koordinata eldjelét
az ellenkezojére valtoztatjuk.

13
 Két vektor skalaris szorzata

7. abra

Két vektor skaldris szorzata egy olyan_ szam (tehat nem vektor!), amelyet a kévetkezoképpen
definialunk:

ahol ya két vektor altal bezart szég (és OS y £180).

A skalaris szorzat miiveleti jele a két vektor jele kéze irt pont, amely itt nem hagyhato el!
Ha az a vektornak a b vektor egyenesén lév6 merdleges vetiiletét a ,-val jeléljtik, akkor

cos TE ,=> a,=lalcos7

Ha ezt a definicié képletébe helyettesitjtik, a k6vetkezoket kapjuk:

‘ a'b=a , -{b| => a,=arb/|b|

Az utébbi egyenléség jobboldalan lév6 b/|b| kifejezés értéke egy vektor, hiszen egy vektort
osztunk egy pozitiv szammal, s mivel ez a sz4m a vektor hossza, ezért a kapott vektor a _b vektor
iranyaba mutatd egységvektor. Ennek jele: b°. Ezzel az uj jeléléssel a vetiilet:

=a il
a ,,=arb

Tehat egy vektor mer6leges vetiiletének hosszat egy masik vektor egyenesén tigy nyerjlik, hogy a
vetitett vektort skalarisan megszorozzuk a vetiletet_ felfog6 vektor iranyaba mutaté
egységvektorral.
Ezt az 6sszefiiggést az analitikus geometriaban a késébbiek soran tébbszér fel fogjuk
hasznalni. A y nagysagatdl fiiggden aza, vetiiletre a kévetkezdket kaphatjuk:
a,>0O,ha » hegyesszég,
a,=0,ha y derékszdg és
a,<0,ha y tompaszég. Ekkor a vetiilet a—b vektoron lesz.

14
 A skalaris szorzat tulajdonsagai

1. ab=bra (kommutativ), mert — |a||b|cosy=|bjla|cos(-y), ez pedig azeért teljestil, mert a

koszinusz paros fiiggvéeny [azaz cosy=cos(-7y)].

2. a-(b-e) # (arb)-e (nem asszociativ). Ennek igazolasara vezessiik be a kévetkez6 jeldléseket:

Legyen b-e=n és ab=k (ahol n és k valds szamokat jelél). Ezekkel a jelolésekkel a 2.
ésszefiigeés igy frhaté: na#ke, ami mar nyilvanvaldé, hiszen egyenléség csak akkor allhatna
fenn, ha az a és ¢ vektor parhuzamos volna.

3. k(a-b)=(ka)-b=a-(kb), azaz asszociativ ket vektorra és egy skalarra, mert

kla||b|cosy=|ka||b|cosy*

8. abra

Ha k>0, és y» hegyesszég, akkor y*=y és kjaj=|kal, ezért az eldbbi egyenldéség fennall (és
mindket oldal pozitiv).
Hak<0 és y hegyesszég, akkor y*=180°-y tompaszég és ezért mindkeét oldal negativ lesz.(Ha
y tompaszég, akkor az eldjelek mind a két esetben megfordulnak).

4, (b+e)-a=b-ate-a (disztributiv).
Ennek igazolasara hasznaljuk fel a definicié utan talalhato
a-b=a |b] dGsszefiiggést.
Ezt felhasznalva a 4. tulajdonsagra kapjuk:
(bre), |al=b, lalrc., jal ‘ial
(btc) ,=b, +e,
ez pedig a 9.abra alapjan nyilvanvalo.
 ye a

Po bt)

9.abra

5. Mikor lehet a skalaris szorzat eredménye nulla?

Mivel (a:b=|al|b|cosy) szorzat értéke csak akkor lehet nulla, ha valamelyik tényezdje nulla,
ezeért 3 eset lehetséges:
jaj=O0 tehat az a vektor nullvektor, vagy
|b|=0 ab vektor nullvektor, vagy
cosy=0 azaz y=90°+K180°, (ahol k € Z).
Tehat két (nem null-) vektor merdlegességének sziikséges és elégséges feltétele, hogy skalaris
szorzatuk nulla legyen.

6. A skalaris szorzat meghatarozasa a vektorok koordinatai segitsegével:

Legyen a(a,;a,;a,) és b(b,;b,3b,) (két dimenzié esetén a harmadik koordinata nulla)
ab=(a,i+a, jta,k)-(b ,it+b, j+b,k)=
=a,b bita,b jita,b, kita b,ijta,b, jj+a;b, kjta b,irk+a,b,j-kta,b,
kk

mivel i-i=|i||iJcosO°=1-1-1=1 hasonléan jj=l, és k-k=1

valamint —_i-j=|i||j|cos90°=1-1-0=0 hasonkoan rk=0 és j-k=0,

Az utobbi dsszefiiggéseket figyelembe véve a skalarszorzat:

ab=a,b,+a,b,+a,b,

L.feladat: Hatarozzuk meg az a(2;1;-2) és b(3:-2:6) vektorok hajlasszégét!

a‘b=6-2-12=-8 jaj=v4+1+4 =3 |b-V¥9+4+36=7

A kapott értékeket a skalaris szorzat definicidja képletébe helyettesitve kapjuk:

-8=3-7cosy és ebbal cosy=-8/21
7, =112,4°+k360° V9 =247,6°+k360°

16
 Két vektor vektorialis szorzata

Két__(nem_null-) vektor vektoridlis szorzatan -jelélve: axb- egy _olyan vektort_értiink,

amelynek

l.nagysaga megegyezik a két vektor altal kifeszitett paralelogramma teriiletének mértékszamaval

2.allasa merGleges az_a_és_b_ vektorokra, (ezért az altaluk kifeszitett sikra is)

3. iranya olyan, hogy az a,b és (axb) vektorharmas u.n.jobbrendszert alkot.

(Ez azt jelenti, hogy az (axb) szorzatvektor iranyabol visszanézve az a vektort 180°-nal
kisebb pozitiv forgds viszi a b vektorba.)
Az el6bbi definicidbol kitiinik, hogy a vektorialis szorzat csak harom dimenzioban (térben)
létezik, ezért ezen vektorok harom-harom koordinataikkal adottak.

A vektorialis szorzat tulajdonsagai:

1.Nem kommutativ: axb#bxa de axb=-(b¥a) un. alternald tulajdonsag. Ez a definicid 3.

pontjabol kévetkezik.

2.Nem_asszociativ: (axb)xe#ax(bxc). Ez a definicié 2. pontjabél kévetkezik, ugyanis az

egyenlétlenség baloldalan egy e¢ vektorra merdleges vektor all, a jobboldalan pedig egy a
vektorra meréleges vektor van, ezek egyenlésége pedig altalaban nem teljesiilhet.

3._Asszociativ egy skalarra és két vektorra: k(axb)=kaxb=axkb

4*Disztributiv: (mivel a sorrend lényeges ezért két disztributiv térvény is van)

ax(bt+c)=axbtaxc

(b+c)xa=bxatexa

5.Mikor kapunk vektorialis szorzatként nullvektort? (Mikor lesz a vektorok altal kifeszitett
paralelogramma tertilete nulla?) Ha vagy az egyik, vagy a masik vektor nullvektor, vagy a két
vektor parhuzamos egymassal.

6.A vektoridlis szorzat felhasznalasa a haromsz6g terliletenek meghatarozasara:

Ha egy haromszég egy csicsabél kiinduldé két oldalvektora a és b ,akkor:

=0,5 |axb|
Mert |axb| megegyezik (a definicid 1. pontja értelmében) a két vektor 4ltal kifeszitett
paralelogramma tertiletével, a haromszég teriilete pedig ennek éppen a fele.

17
7. Vektorialis szorzat meghatarozasa a két vektor koordinataibol:
Legyen a(a,;a,:a,) és b(b,;b,;b,)
Elébb vizsgaljuk meg, hogy a térbeli
haromdimenzidés Descartes-féle
deréksz6gi koordinata-rendszer
bazisvektorainak paronkénti vek-
torialis szorzata hogyan alakul:
ixi=0 jxi=-k kxi= j
ixj=k jxj=0 kxj=-i
ixk=-j 9 jxk=i kxk=0

10/a abra

axb=(a, ita, j+a,k)<(b,i+b, j+b,k)=a,b, (i*i)ta, b, (jxi)ta,b, (kxi)+

+a,b, (ixj)ta, b, §xj)+a,b, (kxj)+a,b, (ik) +a, b, (jxk)+a,b, (kxk)
=a, b,(-k)+a,b,jta,b ,kta,b , (-i)+a,b,(-j)+a,b,i=
=i(a,b,-a,b, )-j(a,b,-a,b, )+k(a,b, -a,b,)=

=; (2 as) 5 Ps asl | a,
ib, bs) ~ |b, bs) [by by|
i j ik
axb=/a, a, a,
b, b, b,

Megjegyzés: Itt a determinanst csupan formai okokbol (a kénnyebb memorizalhatosag miatt)

hasznaltuk, hiszen a determinans értéke egy szam, itt viszont egy vektort kapunk!

2.feladat: Hatarozzuk meg az A(2;1;3) B(1;-2;1) C(0;2-1) haromszég teriiletét!

Elébb adjuk meg a hdromszég egyik (C) cstcsabdl indulé két oldal-vektorat, majd hatarozzuk
meg ezen vektorok vektoridlis szorzatat. Mivel az igy nyert vektor hossza (abszolut értéke) a
kifeszitett paralelogramma teriilete, ezért ennek fele a haromsz6g teriilete.
—_—_
CA(2;-1:4) CB(:-4:2)
js .
i j k
eens? -l] 4 =i(—24+16)-j(4-4)4+k(-8+1)
=14i -Oj -7k
(l -4 2

18
CAx CB) 196 +0+49 =/245
A haromszég tertilete T=0.5 V245 ‘£8:

Harom vektor vegyes szorzata

A cimben szereplé vegyes jelz6 arra utal, hogy a vektorok szorzasakor a skalaris és vektoridlis
szorzasmodok egyszerre szerepelnek. A kévetkez6 ket eset lehetséges:
1. (atb)xe — értelmetlen, mivel a zardjel értéke egy szim és ezt nem lehet vektoridlisan egy
vektorral szorozni (ui. Ehhez két vektor kell).
2. (axb)-e — csakis igy értelmezhet6, mert a "zardjel eredménye" egy vektor és ezt lehet
skalarisan szoroznia ¢ vektorral. Ennek eredménye egy szam lesz!
Mit mutat meg ez aszdm? A skalaris szorzat definicidja alapjan kapjuk:
(axb)-c=|axbl|e|cos d
A 10/b 4bra alapjan: |axbl=-T és cos¢=mi/|e| ebbé] me=|clcos¢
Ezekkel a vegyes szorzat:
(axb):c=+ Tm = +V

Tehat a vegyes szorzat eredményeként nyert szam a haérom vektor altal kifeszitett
paralelepipedon "eldjeles" térfogataval egyenlé. Az eldjel akkor pozitiv, ha a harom vektor
jobbrendszert alkot (ekkor a @ hegyesszég) és akkor negativ, ha a harom vektor balrendszert
alkot (ekkor a ¢@ tompaszég).

10/b abra

19
 A vegyes szorzat tulajdonsagai:

1. (axb)-c=(bxc)-a=(eXa):b
Tehat mindegy. hogy hova tessziik a kiilénbéz6 szorzasjeleket, a végeredmény
- ha a vektorharmas azonos sodrasii — egyenlé. (Ezért van olyan egyetemi tank6nyv, amely nem
is jelzi a kil6nb6zé szorz4smodokat, hanem csak egyszerten felsorolja a harom vektort).
Az elébbi tulajdonsag helyessége a 10/b Abra alapjan kénnyen belathat6, mivel csupan arrol
van szo, hogy a paralelepipedon melyik lapjat tekintjiik alaplapnak, a térfogat (vegyes szorzat)
ett] nem valtozhat.

2. A vegyes szorzat felhasznalhaté tetraéder (négylap=haromszég alapu gia) térfogatanak

kiszamitasara is. Ha a paralelepipedont az alaplap atloja mentén, az oldalélekkel parhuzamos
sikkal elmetssziik, akkor két egyenl6é térfogatu, haromszég alapui hasabot nyeriink. Ezek térfogata
fele-fele lesz a paralelepipedon térfogatanak (a vegyes szorzatnak).Ha vessziik annak a gulanak a
térfogatat, amelyiknek alapja azonos az elébbi haromszGg alapt hasabéval, magassaga pedig
azonos a paralelepipedon magassagaval, akkor a gula térfogata a haromszég alapu hasab
Ti ;
térfogatanak az egyharmada (mert a gula térfogatanak keplete: a ). Mivel az egész felenek

a harmada az egész hatoda, a tetraéder térfogata:

yy _ baxb)e|
axb)e
6
Ahol aza bc a tetraéder egy csticsabél indulé harom élvektora (az abszolut érték jelre azért van
sztikség, mert a skalaris szorzat negativ eredményt is adhat)

3.A vegyes szorzat meghatarozasa a vektorok koordinatai segitségével:

Legyen a(a,;a,:a,) b(b,;b,;b,) ¢(c,;c,:¢,) harom koordinataival adott vektor.

A vektorialis szorzatnal lattuk:

, ay Gy a, a,
axb=i- +k-
b, b b, b, b, b,

ahol az elébbi determinansok az (axb) vektor koordinatai. Ha ezeket rendre megszorozzuk a ¢

vektor megfelelé koordinataival, kapjuk az elébbi vektornak a ¢ vektorral valé skalaris szorzatat
(azaz a vegyes szorzatot):

_ 2 4; a 4; a ay
(axb)¢=c, - -¢,* +e,*
2 4s © 1B, 8s bb,

a, 4, a,
(axb)c=b, b, b,
c¢, C, GC;

20
3.feladat:Egy tetraéder négy csticsa: A(1;0:-1) B(3;2;-2) C(2;1;0) D(-2;3;2). Mekkora a
térfogata?

Az A csiicsbél indulé élvektorai: AB(2:2:-1), AC(L11) , AD(—3:333)

2 2 =]
(ABx AC) AD=/1 1 1|=—18 A tetraéder térfogata: V=3 térfogat egység.
-3 3 3

21
 IV.KOORDINATA-RENDSZEREK

A kézépiskolaban megismertiik a sikbeli (keétdimenzioés) Descartes-fele derékszogt

koordinata-rendszert, amelyet két egymasra merdéleges szamegyenes hataroz meg. A két
szamegyenes kézés pontja a szamegyenesek nulla pontja, amit origonak neveziink. Ezeket a
szamegyeneseket x ill. y (abszcissza, ill. ordinata) tengelyeknek nevezztk. Ez a koordinata-
rendszer -bér a leggyakrabban hasznalatos, de-nem egyediilall6. A kévetkezékben
megismerkediink néhany, szamunkra eddig ismeretlen koordinata-rendszerrel:

1. Térbeli (haromdimenziés) Descartes-féle derékszégti koordinata-rendszer

Harom, paronként egymasra merdleges szamegyenes alkotja, amelyek egymast a nulla

pontban (orig6) metszik. A tengelyek (és egyben a koordinatak) nevei:
x vagy abszcissza tengely,
y vagy ordinata tengely, «
z vagy applikata tengely.

A tengelyek egység-(bazis) vektorai: i, j, k.

A koordinata-rendszer segitségével barmely térbeli ponthoz, kélesénésen egyértelmu méodon

egy rendezett szamharmast rendeltink. Ezt a szamharmast a pont koordinatainak nevezziik.

1l.abra
 Kélesénésen egyértelmti egy leképezés két halmaz clemei kézétt akkor, ha az egyik halmaz
minden egves eleméhez a masik halmaznak egv (és csakis egy) eleme tartozik és viszont. Ez itt
azt jelenti, hogy barmely térbeli ponthoz egy (és csakis egy) szamharmas tartozik, és
megforditva, barhogyan is adunk meg egy szamharmast, ahhoz a térben mindig egy (és csakis
egy) pont tartozik. Végiil a rendezett jelz6 itt arra utal, hogy az elsd koordinata az abszcissza (x),
a masodik koordinata az ordinata (y) és a harmadik koordinata az applikata (z).

Irany megadasa

fosp
Se

12.abra

. A kévetkezdkben azt vizsgaljuk meg, hogy a koordinata-rendszer segitségével hogyan Ichet

az iranyokat sz4mokkal megadni. Iranyt a legk6nnyebben egy vektorral adhatunk meg. Ebben az
esetben kézémbis a vektor kezdépontjanak helye és a vektor nagysaga. Tehat barmely irany
egyértelmiien meghatdérozhaté egy egységnyi helyvektorral.

2. Ferdeszégti
i (klinogonalis) koordinata-rendszerek

Ha a koordinatatengelyek - illetve az i,j,k bazisvektorok - nem merdlegesek egymasra, akkor

ferdesz6gii koordinata-rendszerrél beszéliink. A ferdeszégti koordinata-rendszerben viszont a
koordinatakat kétféleképpen definialhatjuk:

a/ Kontravarians koordinatak esetén, ha egy P* pont koordinatai (x*;y*), akkor a P* pontba

mutaté r*(x*,y*) helyvektor r*=x*it+y*j médon allithaté el6. (terben pedig: r*=x*it+y*j+z*k),
ahol a z* a P* pontnak, és ezért az r* helyvektornak az applikataja.

b/ Kovariins koordinatak esetén, ha egy P* pont koordinatai (x*;y*), akkor ezeket a

koordinatékat a P* pontba mutaté r*(x*;y*) helyvektornak a megfelelé tengelyekre esd
meréleges vetiileteként nyerjlik.
Tehat
od
bo
x*=r*1
yt= rej
Zs pk

13.abra
Megjegyzés: A derékszégii koordindta-rendszer esetén a koordinaték eldbbi ketféle
meghatarozasa azonos eredmenyt ad.
A ferdeszégti koordinata-rendszereknek is létezik két-és haromdimenzids valtozatuk.

3. Polarkoordinata-rendszerek

Az olyan problémak vizsgalatéhoz, amelyekben egy régzitett pontbdl kiindulé kiilonb6zo

iranyok fordulnak elé, vagy olyan mozgasokat vizsgalunk, amelyeknek van egy fix pontjuk (pl.
forgémozgas) célszerti a polarkoordinatak hasznalata.

a/ Sikbeli polarkoordinata-rendszer

kezddpont kezddirany
/alappont/ /alapirdny/

14. abra

Egy tetszéleges P pont elsé koordinataja az OP=r tavolsag, masodik koordinataja pedig az a
@ forgasszég, amelyikkel a kezdéiranyt kell elforgatni, hogy az OP egyenessel fedésbe keriilj6n.
Ha egy pontnak elére megadjuk a polarkoordinatait, akkor a koordinata-rendszer sikjaban a
helye egyértelmtien kijelélheté, viszont egy tetszélegesen felvett P ponthoz a masodik koordinata
végtelen sokféleképpen megadhats. PI. a P(8;30°) és R(8;30°+n360°) pontok egybeesnek (ne Z).

24
 b/ Térbeli polarkoordinata-rendszer

A térbeli poldrkoordinata-rendszert meghatarozza egy (vizszintes helyzettinek képzelt)

alapsik, egy arra meréleges alapirany, és egy alapirényra illeszked6 kezd6felsik, amely szintén
meréleges az alapsikra. Az alapsik és alapirany metszéspontja az O origo.
iE
abol : {20
-eoo < A <oc

-90°s Y = 90°

‘ ‘

Oa G j= amin i =pre= y
<7 1 ON
Nhe? 4

of) _ oy
:i ~
I!
alapsik I

15.abra

25
 Egy tetszéleges P ponthoz a koordinatakat az alabbiak szerint rendeljtik: (Id. 15.abra)

Lkoordinata az OP=r_ tavolsag,

2.koordinata az a A forgasszég, amellyel a kezddfelsikot kell elforgatni az alapirany k6riil,

hogy a P pontra illeszked6 félsikot kapjuk. Ez a szég akkor pozitiv, ha az alapirannyal szemben
nézve a kezd6 félsik elmozdulasa az 6ramutaté jarasdval ellentétes.

3.Koordinata az a @ szég, amelyet az OP szakasz az alapsikkal bezar. Ez a sz6g akkor pozitiv,

haa P pont az alapsik altal kettéosztott félterek kziil az alapirany felé esd féltérben helyezkedik
el.

A térbeli pontok és a valés szimokbél alkothaté szamharmasok kézétt elébb ismertetett

leképezés csak egyértelmii (tehat nem k6lcs6nésen egyértelmui), mert egy koordinataival adott
pontot egyértelmtien tudunk abrazolni, de egy tetszGlegesen felvett terbeli pont masodik és
harmadik koordinataja végtelen sokféleképpen adhato meg.

Féldrajzi helymeghatarozas:

A térbeli polarkoordinata-rendszer egyik specialis esete (és egyben igen fontos gyakorlati
alkalmazasa) a féldrajzi helymeghatarozas. Ebben az esetben

- alapsiknak az Egyenlit6 sikjat,

- alapiranynak a Fold forgastengelyének északi pélusba mutat6 iranyat,

. - kezd6félsiknak az angliai Greenwich (Grinics) - ma mar London reésze - csillagvizsgal6n

athalad6 félsikot valasztjuk.

Mivel a Féld feliiletén maradunk (az r értéke allandd), igy elhagyhato, ezert a f6ldrajzi
helymeghatarozasnal csak két sz6g szerepel:

Az 1. széget féldrajzi_hosszisagnak nevezziik. Ennek eléjele Londontol Keletre pozitiv,

Nyugatra pedig negativ.
A 2. széget féldrajzi_szélességnek nevezziik. Ennek eldjele az északi feltekén pozitiv, a deéli
féltekéen pedig negativ.

Megjegyzes: A déli félteke orszagai altal készitett terképeknél a masodik koordinata akkor
pozitiv, ha a féldrajzi hely a déli félteken van.
 4. Hengerkoordinata-rendszerek

Dor s<p 52)

Allapscle

16. Abra

A hengerkoordinata-rendszert meghatarozza egy alapsikban felvett sikbeli polarkoordinata-

rendszer és az O kezdépontban arra meréleges sz4megyenes (z tengely). Egy P pont
hengerkoordinatai tehat, annak alapsikon lév6 P’ merdleges vetiiletéhez tartoz6 (r,@)
polarkoordinatai és a z=PP" iranyitott tavolsag.
» A térbeli pont helye a hengerkoordinatak segitségével egyértelmtien meghatarozhato, de egy
ponthoz a masodik koordindta tébbféleképpen adhaté meg, tehat ez a hozzarendelés sem
_ kélesénésen egyértelmt.

5. A koordinata-rendszerekrol altalaban

A koordinata fogalma a gyakorlati életben sokkal szélesebb k6rti, mint azt az eddigiek soran
megismertiik, Ha adva van valamilyen alakzatokbdl allo halmaz, akkor koordinataknak nevezziik
azokat_a_szamokat (illetve szamcsoportokat), amelyek egyértelmtien_meghatérozzak azt, hogy
melyik alakzatrél van sz6.(A kélcsénésen egyértelmtiség -mint lattuk - nem kévetelmeény).
Azt az eldirast, amely megmondja, hogy melyik alakzathoz milyen koordinatak tartoznak,
koordinata-rendszernek nevezziik.
 A koordinata-rendszerek transzformacioi

sete
Koordinata-rendszer transzformaciéjanak nevezziik azt az eljarast, amelynek soran Uj
koordinata-rendszert vesziink fel, majd kiszamitjuk az eredeti (vesszdtlen) koordinatakbdl az Uj
(vesszés) rendszerbeli koordinaték értékét. Csak azokkal az esetekkel foglalkozunk, amikor a
tengelyek hosszegységei egyenlok,
Barhogyan is vessziik fel az uj koordindta-rendszer tengelyeit, azok az eredeti tengelyekbol
két alaptranszformdcié egymds utén valé alkalmazdsaval mindig megkaphat6k. Ezek az
alaptranszformaciok a kévetkez6k: parhuzamos eltolas és pont kériili elforgatas.

A koordinata-rendszer eltolasa

Egy P pontnak a koordinatai az eredeti koordinata-rendszerben (x;y;z), az tj koordinata-

rendszerben (x'sy':z'). Az Uj koordindta-rendszert a régibél az r°(x°;y®;z°) vektorral valo
eltolassal nyerhet6. A P pont helyvektora az r vektor, ezért koordinataik megegyeznek.
Hatarozzuk meg az ij koordinatakat a régi koordinatak és az eltolas vektora segitségével.
z 1

17 abra

r=r°tr' ebbél: r'=r-r° ezért a koordinatakra:

x'=x-x?
4. oO
yoy
Z'=7Z-2°

3.feladat: Adott az (x-6)?+(y-4)>=4 egyenletti kér. Toljuk el a koordindta-rendszert az

r°(3;2) vektorral. Mi lesz a kér egyenlete az tj koordinata-rendszerben?

x'=x-3 és y=y-2 ezekbdl x=3+x' y=2ty'

Ezen értékeket az eredeti egyenletbe irva nyerjiik:
(3+x'-6)? +(2+y'-4)?=4 és ebbél a végeredmény: (x'-3)* +(y'-2)°=4

28
 4 feladat: Toljuk el az origé kézéppontd, d sugart kért - amelynek egyenlete x’? +y7=d? -
r°(u;v) vektorral. Adjuk meg az eltolt gérbe egyenletet!

18 abra

Bar a feladat szévege nem emlit Wj koordindta-rendszert, ennek ellenére - a jobb megértes
kedvéért- célszerti bevezetni egy Uj koordinatarendszert. Ezt a régib6l igy nyerjiik, hogy a kérrel
egyiitt a koordinata-rendszert is eltoljuk az adott r°(u:v) vektorral.
Az tij (vessz6s) koordinatarendszerben a kér origo kézéppontu marad, ezert egyenlete:
(x)? +(y')? =d?
Az eltolas miatt: x'=x-u és. y'=y-v , majd ezeket az elébbi egyenletbe irva kapjuk az eltolt
kér egyenletet:
(x-u)* +(y-v)*=d*
A koordinata-rendszer elforgatasa az origo kériil

Egy P pont koordinatai az eredeti koordinata-rendszerben: (x;y),

az Wj koordinata-rendszerben: (x? Gy’).
Forgassuk el a koordinata-rendszert a széggel. Hatarozzuk meg az uj koordinatakat a régi
koordinatak és az elforgatas szOge segitségével!

19. abra

29
 Mivel az uj koordinatakat az r vektornak az uj tengelyeken lévG merdleges vetiileteként
nyerjlik (és ez megegyezik az uj bazisvektorok egyenesén lév6 merGleges vetiilettel), ezért az Uj
koordinatakat az r vektornak a megfelelé ty bazisvektorokkal val6 skalaris szorzatakeént nyerjiik.
Tehat: x'=r-i? és y'=r-j' de r=xityj majd helyettesités utan:

x'=(xit-yj)i'=xii'+yj-i!
yoxityp) jap tyjs'
Mivel az. i,i',j,j' egységvektorok, ezért a skalaris szorzatuk az abrard] leolvashaté hajlasszégiik
koszinusza, ezeket az elObbi egyenletekbe irva kapjuk

x'=x cosa@ + y cos(90- a )

y'=x cos(90+a@ )+y cosa

Az ismert: cos(90-a@ )=sine@ és cos(90+@ )=cos90cos@ -sin90sing@ =-sin@ trigonometrikus

ésszefiiggéseket felhasznalva, az uj koordinatakra kapjuk:

x'=x cosa@ +y sing

y'=-x sin@ +y cos@

Kénnyebben megjegyezheték ezek a transzformaciés formulak, ha tablazatba foglaljuk 6ket

az alabbiak szerint:
ix y
x’ | cos @ | sing
y | -sing@ |cosa@

‘A tablazatban szerepl6 masodrendii négyzetes matrixot forgatomatrixnak nevezziik.

Segitségével kénnyen meghatarozhatjuk nemcsak az uj (vessz6s) rendszer koordinatait (igy,
-hogy az eredeti koordinatakat rendre megszorozzuk a keresett uj koordindta soraban talalhaté
matrix elemekkel és ezeket a szorzatokat Gsszeadjuk), hanem az eredeti (vesszoétlen)
koordinatakat is ugy, hogy az uj koordinatakat rendre megszorozzuk a keresett eredeti koordinata
oszlopaban lév6 matrix elemekkel és a kapott szorzatokat Gsszeadjuk.
Tehat a forgatomatrix segitségével az eredeti koordinatakat az alabbiak szerint nyerjiik:

x=x' cos@ -y' sing

y=x' sina +y' cos@

30
 S.feladat: Adott az rs egyenes. Forgassuk el a koordinata-rendszert 330°-os széggel

majd irjuk fel az adott egyenes egyenletét az uj koordinata-rendszerben

20. abra

At forgatomatrix x y A forgatomatrixbdl:
x) V3 | 1 3 1,
2 | 2 wn 89%
y} 1 |B eee
2 | 2 ee
Azx és y értékeit az eredeti saenes irva nyerjiik:
3 yo (Bx ly
“2” 2 5
Es ebbél a mtiveletek elvégzése és rendezés utan a végeredmény: y V3 x

A végeredmény kézépiskolai ismereteink alapjan is ellenGrizheté, hiszen az Wj rendszerben az

egyenes iranyszdge 60°-os lesz, ezért meredeksége: tg60°=V/3

31
6.feladat: Forgassuk e] 300°-kal az e: y=V3x egyenest, majd adjuk meg az elforgatott egyenes
egyenletet!

rT |
sy
sy
uf

Ww “—
ry
“

{ af o- “
gee , ;
Lo Bey Gs Yy =¥3¥

\
\.

21. abra

Az egyenes egyenletéb6] megallapithatjuk, hogy az adott egyenes orig6n atmen6 és 60°-os

iranyszégi. A 4.feladat megoldasa soran emlitett okok miatt az egyenessel egyiitt forgassuk el
300°-kal a koordinata-rendszert is. Az elforgatott egyenes az tj koordinata- rendszerben azonos
helyzetti, ezért egyenlete azonos alaku: (y=3 x')

A forgatomatrix Xx y Ebb6l az tj koordinatak:

ew) 1 | V3 1. v3
2 |2 2
¥| 43 | 4 = Bil
2 2 3 .
Az Uj koordinatakat a "vessz6s" egyenletbe irva kapjuk:
v3.1 xt y= i/3 (ox1 v3
Nepets S oS y)
V3 xty=3 (x-V3 y)
4y=0 azaz y=0

A kapott eredmény a 21. abra alapjan nyilvanvaldé, hiszen az elforgatott egyenes (a 60°-os
iranyszég miatt) az x tengellyel kell, hogy egybeessen.

32
 A koordinata-rendszer elmozgatasa

A legaltala4nosabb elmozdulas is eldallithato egy eltolads és egy forgatas egymds utani

alkalmazasaval. Vizsgaljuk meg, hogy egy tetszOleges P(x;y) pont koordinatai az 0) koordinata-
rendszerben hogyan allapithatok meg, ha ezt az uj koordinata-rendszert az eredetib6] egy r°
vektorral valé eltolassal, majd az ty origo kériili c°-os elforgatassal nyerhets.,

Legyenek az r°(x°;y°) vektorral valé eltolas utan nyert uj koordinata-rendszer tengelyei x* és

y*. Ezért az eltolas utani uj koordindtak: x*=x-x° y*=y-y°. Ha ezt az eltolas utani (csillaggal
jeldlt) koordinata-rendszert az Wj origd kériil a°-kal elforgatjuk és az elforgatas

x} y)
° Phatiys
XY")

oe

2
—

xt
oe

22. abra

ujaén nyert legijabb koordinata-rendszer tengelyeit x'- és y'-vel jeléljiik, akkor a forgatématrix:

xxx? | yFey-y?
>| cos & sind
y| -sing cosa

Az elébbi forgaté-matrixbél (mar a forgatasnal ismertetett modon) meghatarozhatjuk akar a

legdjabb, vagy az eredeti koordinatakat (lasd a kovetkez6 feladatokat).

7.feladat: Adott az (x-4)° + (y-6)*=4 k6r. Toljuk el a koordindta-rendszert k(4;6) vektorral,

majd az uj origé koriil forgassuk el tetszdleges a szdggel. Adjuk meg a kér egyenletét az uy
koordinata-rendszerben.

A forgatématrix x-4 y-6 x-4=x'cosa-y'sinc

cos & sina x=x'cosa-y'sinat+4
-sing cosa
y-6=x'sinat+y'cosa
y=x'sinatty'cosa+6

33
A kapott x,y értékeit az eredeti egyenletbe irva nyerjiik:
(x'cosa-y'sina) * +(x'sinaty'cosa) * =4.
A négyzetreemelések elvégzése, kiemelések, majd az ismert trigonometrikus ésszefiiggések
alkalmazasa utan a kGr egyenlete az t) koordinata-rendszerben:

(x)? +(y)?=4.
A kapott eredmény azért nem fiigg az elforgatas szégeét6], mert a kOr tetszdleges sz6gre Un.
forgas-szimmetrikus idom (ez azt jelenti, hogy tetszdleges széggel elforgatva Gnmagaba "megy
at").

Megjegyzés: Azt a koordinata-rendszert, amelyben az alakzat egyenlete a leheté

legegyszertibb, kanonikus helyzetii koordinata-rendszernek, az alakzat ilyen legegyszertibb
eagyenletét pedig kanonikus egyenletnek nevezziik. A kanonikus egyenletben nem szerepelnek az
alakzat elhelyezkedésére utald paraméterek, csak az alakzat alakjat meghataroz6 parameétereket
tartalmazhatja. Pl. a kér kanonikus egyenlete:

x+y? =r,

8.feladat: Toljuk el az y=-x+2 egyenletii egyenest az r°(2;1) vektorral, majd az uy origé

kériil forgassuk el 90°-os széggel. Adjuls meg a kétszeres transzformacié utaéni egyenes
egyenletét! (készitsiink abrat!)
Az egyenessel egylitt mozgassuk el a \eadrdinita- rendszert is a feladatban szerepl6 adatokkal.
Mivel az elmozgatott egyenes helyzete az tj koordinata-rendszerben azonos, ezért egyenlete:
y'=-x'+2. A forgatématrix:

A forgatomatrix x-2 y-1

Az Uj koordinatakat a "vesszos" egyenletbe irva kapjuk:

x'=y-1 -xt+2=-yt+1+2
y'=-x+2 y=x+1

34
 V. ANALITIKUS GEOMETRIA

Az analitikus vagy koordinata-geometria alapgondolata Descartes (Dékart, 1596-1650) francia

matematikustél ered. bar e mddszerek els6 nyomai az Le. 200. kGriil tevékenykedé
Apolloniosznal is fellelhetGek. Az eltelt, mintegy 300 év alatt - mig az alapgondolattél eljutunk a
mai értelemben vett analitikus geometridig - sokat kellett a matematikusoknak munkdlkodniuk.
Kéziiltik ki kell emetniink Euler, Szentpétervarott tevékenykedé svajci matematikus nevét, aki az
1748-ban megjelent "Introductio" cimti mtivében mar szinte a mai fogalomrendszert hasznalja.
Az analitikus geometria az un. Descartes-féle derékszégii koordinata-rendszer segitségével
kapcsolatot teremt a matematika két klasszikus aga, a geometria és az algebra k6zdtt.
Segitségével lehet6vé valik, hogy a geometriabdl ismert szerkesztesi feladatokat szamitassal
hatarozzuk meg, igy a szerkesztés pontatlansaga a szamitas (egyre névekvd) pontossagaval
kikiiszébolhet6.

A pont analitikus geometriaja

Adott szakasz felosztasa adott aranyban

Hataérozzuk meg annak a P°(x°;y°;z°) pontnak a koordinatait, amelyik az A(x ;y ;Z )

és B(x sy |5z_,) pontok altal meghatarozott szakaszt adott (k:n) aranyban osztja, azaz
AP" _k |
P°B on ¥
AC % 4544) 24)

23/a Abra

. oe Z ° Sk k
Mivel AB =b-a ezeért AP = (b-a) = ——-(b-a)
Sk +5" ken
pps
p=at+ ype oe
=at+ Ue b-_*oe & ww __(ka+na+kb-ka)=
a=_* x = 1 (na+kb)
ktm ken kn ken
ezért a p vektor koordinataira:

yon Mt, + AC, yes Yt ye zon NZ, the,

ken . kin kin
cn
i
Ha a P° pont felezdpont (ezért k:n=1:1), vagy az egyik harmadolopont (k:n=1:2), akkor az
elébbi képletekb6l a kézépiskolabol ismert formulakat nyerjuk.

A héromszég stilypontja

Az A(x ak sz) B(x 1955, ) C(x 5 ,3Z,) haromsz6g stlypontja legyen S(x°:y°:z°) akkor

astilypont koordinatai:
™ oN $X, +45 yes Mot ¥2 ts pena t +2,

oN
3 3

wo
A levezelést - mivel az elvileg azonos a kézépiskolaban megismert kétdimenzids megoldassal -
a hallgatokra bizzuk.

A tetraéder sulypontja
Do %45 Yui Z,)

C¥35 ¥5; Zs)

4 (Xai Yai z,)

23/b abra

Ha a tetraéder egy-egy csticsdt 6sszekGtjiik a szemk6zti haromsz6g stlypontjaval, a tetracder

stilyvonalait kapjuk
A tetraéder négy sulvvonala egy kézGs pontban, a stlypontban meiszi egymast. A sulypont
negyedeli a sulyvonalakat (gy, hogy az oldaltél egy egységre, a vele szemben lév6 csucstol 3
ugyanilyen egységre van).
Legyen S) a D estcesal szemben lév6 ABC haromszég silypontja. Akkor a haromszdg
sulypontjarol tanultak alapjan az ebbe mutaté helyvektor:
nie
Aya eee
 Az allitas szerint: ¢— 9*+38> _ | sa+3p1 (a+p+eyy) — | at+pteta)
143. 4 3 4
Mivel a kapott eredmény a tetraéder csticsaiba mutat6 a, b, ec, d helyvektorokra nézve
szimmetrikus, ezért barmelyik stilyvonalnak is irjuk fel a negyedel6 pontjat, mindig ugyanezt az
eredményt kapnank. Ezzel allitasunkat igazoltuk.
Az elébbi vektoregyenlet alapjan a tetraéder S sulypontjanak koordinatai:

xem 4
iy 1
+X 2
+x_+x_)
3 4
yelyy
4 1
ty 2
ty 3
ty 4
) meg
4 1
+z 2
+2 3
+z 4
)

Az egyenes analitikus geometriaja

Az egyenesnek végtelen sok pontja van, ezért ezek konkrét megadasara nincs Ichetéség, de
szerencscre rendelkeziink olyan algebrai eszk6zdkkel, amelyek segitségével talalhatunk olyan
egyenletet (ill. térben egyenletrendszert), amely az egyenesen lév6 tetszdleges (un. futd-) pont
(x;y) koordinatai és az egyenest egyértelmtien meghataroz6é adatok k6ézétt -képlet formajaban-
megadhatok.
Azt a kétismeretlenes egyenletet, amelyet egy vonal pontjainak x,y koordinatai kielégitenek,
mas pontok koordinatai viszont nem, a vonal egyenletének nevezziik.
Megjegyzés: Az elébbi mondatban szereplé vonal szd (mint kés6bb latni fogjuk) nem
feltétlentil jelent egyenest, mivel a megfogalmazds igaz mas vonalak (kér, ellipszis,.....stb)
esetében is.
Masképpen fogalmazva: Ha egy pont rajta van egy vonalon, akkor koordinatait a_vonal
egyenletébe helyettesitve egyenléséget kell kapnunk, ha viszont nines rajta a vonalon akkor
helyettesités utan nem kapunk egyenloséget. Ebbé] az kévetkezik, hogy két_vonal_ k6ézés
pontjainak (metszéspontjainak) koordinatait igy nyerjiik, hogy a két vonal egyenletébél alld
_ egyenletrendszert megoldjuk.

Kiil6nb6z6 modon adott egyenesek egyenletei

A teljesség kedvéért (és az ismeétlés szandékaval) elébb — a kévetkezd harom pontban —

attekintjiik a k6zépiskolaban megismert képleteket

1.Az y tengelyt adott "b" helyen metsz6, adott '""m" meredekséeti ezyenes egvenlete:

y=mx+b
aholaz m=tge_(a@az egyenesnek az x tengely pozitiv felével bezart un. iranyszége)

2.Adott_P°(x°:y°) ponton atmend, adott v(v 3v,) iranyvektoru egyenes egyenlete:

V_X-V y=v_x°-v_ y°®
2 2 2 ~

37
 3.Két adott ponton atmend egyenes egyenlete:

Elébb meghatdrozzuk az egyenes egy iranyvektorat, amely a ket adott pont helyvektoranak
kiilénbsége, majd az egyik pontot tart6pontnak véve -az elébbi egyenletet alkalmazva-
megadjuk az egyenes egyenletet.

4. Adott n(A:B) normalvektori, adott_P°(x°:v°)_ ponton atmeno egyenes egvenlete:

Yy

PC%Y)

24/a abra

Legyen P(x:y) az egyenes tetszdleges (un. futd-) pontja, az ebbe mutato helyvektor r, a P®
pontba mutaté helyvektor pedig r° ezért pep =y-r?

Koordinatakkal:

PP (x-x%y-y%)
Mivel az n normalvektor merdleges az egyenesre (igya pep vektorra), ezért skalaris

szorzatuk nulla. A skalaris szorzatot koordinatakkal meghatarozva kapjuk:

A(x-x°}+B(y-y°)=0 és ebbdl

Ax+By=Ax°+By®

38
 Megjegyzés: Mivel egy egyenes v iranyvektora és n normalvektora merdleges egymasra,
ezért egyiket a masikbol 90°-os elforgatassal nyerhetjtik.

5.Az egyenes normalegyenlete:

A nonnalegyenlet olyan normalvektoros egyenlet, ahol a normalvektor egységvektor. Mivel
barmely vektor osztva sajat hosszaval egységvektort eredményez, ezért ha
n(A;B) akkor = [nF 4/4? + B? ezeért oe ; 8 __s
JA?+B?
fig 8 2
JA? 2 +B? 2
Legyen az egyenes tartépontja P°(x°:y°), normalvektora az eldbbi n° egységvektor, akkor az
egyenes un. normalegyenlete:

Veep JeeR Jeee Ve eR

“ x+ Z = 3 xt B ©

Bizonyitsuk be, hogy a normalegyenlet jobb oldalan 4llé konstans kifejezés az egyenesnek az
origétél mért "eldjeles" tavolsaga (d).
A 24/a abra szerint ez a "d" tavolsag nem mas, mint az r° helyvektornak a normalvektor
egyenesén lévé merGleges vetiilete. Ennek hossza (a vektorok skalaris szorzatana] tanultak
alapjan):
d=|r°-n°|

Ha az elébbi skalarszorzat értékét a két vektor koordinatainak segitségével hatarozzuk meg,

pontosan a normalegyenlet jobboldalan allé kifejezést nyerjtik. Ennek értéke akkor pozitiv, ha a
normalvektor az egyenes felé mutat, ellenkez6 esctben negativ lesz. :

6.Az egyenes egyenletének Hesse-féle alakja:

Az elobbi abra alapjan:

A B
cosa = sing = ——————
A? +B? VA? +B?
Helyettesitsiik az elébbi 6sszefiiggéseket a
normalegyenletbe, igy nyerjiik az un. Hesse-féle
egyenletet:

Xx kx cosarty sino=x° cosaty® sina

24/b abra

A normalegyenletnél bizonyitottakbol kévetkezik, hogy a Hesse-féle egyenlet jobb oldalan

Allé konstans értéke is az egyenes origét6] mért "eldjeles" tavolsagat adja.

39
 7, Az egyenes egyenletének tengelymetszetes alakja:

24/c abra

Jeléljiik az origéra nem illeszkedé, dltalanos helyzetii egyenesnek a koordinata tengelyekkel

alkotott metszeteinek az O kezd6ponttol mért tavolsagat eldjelet is figyelembe véve
"a"-val és
"b"-vel. Az elébbi abra alapjan megallapithatjuk, hogy megfelelé szégeik egyenlésége
miatt az
ATP haromszég hasonlé az AOB hdromszéghéz, ezért
y_a-x “i Y 4%
b a b a

Megjegyzés: Az egyenlet specialis helyzetii egyenesek esetén nem hasznalhaté!

8. Adott_ P°(x°:y°) ponton dtmené. adott "m" meredekségii egyenes egyenlete:

Ay

hu) ~
g yo x x

25.abra
m= tga = yr A tort eltavolitasa utan:
x—x°
y-y® =m(x-x°)

40
 9. Specidlis helyzetti ezyenesek egyenletei:

U4
9 cy
ul u
>| Rae ;
Y=b
5
Yao
0 a a

26.abra

A k6zépiskolabdl ismert egyenleteket a 26.abraro] olvashatjuk le

L.feladat: Milyen tavol van az origétol az alabbi egyenes? (Készitsiink abrat!)

4
=—x+5
# 3

A tort eltavolitasa és rendezés utan nyerjiik az egyenes egyenletének normalvektoros alakjat:

4x-3y= -15
Ebb6lI leolvashatéak a normalvektor koordinatai: n(4;-3),
majd ezek ismeretében meghatarozzuk a normalvektor hosszat: |n|=5.
Ezzel elosztva a normalvektoros egyenletet az egyenes normalegyenleteét kapjuk:
4 3 3
5) 5]
amibél a kévetkezéket allapithatjuk meg:
l.az egyenes az origotol 3 koordinata-egységre van,
2. a normalvektor nem az egyenes felé mutat.

41
 Metrikus feladatok

A tavolsagi és sz6gfeladatokat metrikus feladatoknak nevezziik.

1. Két pont tavolsaga: Meghatarozzuk a két pont vektorat, majd kiszamitjuk ennek a hosszat

2. Pont és egyenes tavolsaga:

Hatarozzuk meg a P*(x*;y*) pontnak az
e: Axt+By=Ax°+By°=C egyenestél valé tavolsagat (d) !

Pix y”)
Xe

27.abra \

A 27.abra alapjan megallapithatjuk, hogy a "d" tavolsag a pop * vektornak a normalvektor

egyenesén lévé merdleges vetiilete. Ezért d= |n°-(r*-r°)|

A kapott egyenlet lényegében mar a keresett tavolsag képlete. Hasznalhatésagat nehézkesse teszi
az, hogy ismerniink kell az egyenesnek egy tetszdleges P° pontjat, tovabba meg kell adnunk a
normalvektor iranyaba mutaté egységvektort. A kévetkez6 Atalakitasok utan ezekre nem lesz
sziikség.
Az egyenes normalegyenleténél lattuk, hogy — n° a Bo )
VA+B> VA'+B?
Mivel r*-r°[(x*-x°);(y*-y°)], ezért a skalaris szorzat:
td =——4A__(x*-09) 4 —2__(y ++")
A+B A’ +B?
 A kijelélt miveletek elvégzése és rendezés utan kapjuk:

Abol az x*:y* az egyenesre nem illeszkedé P* pont koordindtdi, az A;B a normélvektor

koordinatai, a C pedig az egyenes normalvektoros egyenletének jobboldalan I¢vo konstans
értéke. A kapott képlet segitségével az is eld6nthet6, hogy két pont, az egyenes altal kettéosztott
félsikok kéziil ugyanarra a félsikra , vagy ktilénb6z6 felsikra illeszkedik.
Két pont akkor van az ,,egyenes azonos oldalan” (azonos félsikon), ha a pontok egyenestol
valé tavolsaganak meghatarozasa soran az elébbi képlet abszolut értékén beluli kifejezes erteke
azonos eldjelti szam. Ellenkezd eldjel esetén pedig a két pont az egyenes kiilénb6z6 oldalan
helyezkedik el.
A képlet elénye abban van, hogy a d tavolsag értékét a P* pont koordinatainak fiiggvényekent
nyerjik. Ezt a fiiggvényt réviden: d=N(P*) moddon is szokas jelélni. Az N betii a
normalegyenletre utal, ugyanis a képlet jobboldalan allo kifejezést igy is nyerhetnénk, hogy az
egyenes normdlegyenletének nulldra redukalt alakjaba, -az x,y fut6koordinatak helyébe- beirjuk
az adott P* pont koordinatait.

3. Két egyenes tavolsaga.

Két dimenzioban csak két parhuzamos egyenesnek van tavolsaga. Ez a feladat visszavezetheto
pont és egyenes tdvolsdgdra, ha elébb az egyik egyenesnek megadjuk az egyik pontjat.
Megoldhaté a feladat ugy is, hogy -normdlegyenleteikb6l- meghataérozzuk mindkett6nek az
origdtél vald eldjeles tavolsagat, majd vessziik ezen tavolsagok ‘kulonbseéget.

4. Két egyenes hajlasszoge

. Két egyenes hajldsszGeén a metszéspontban keletkezett_kisebbik szdéget értjiik. Tehat két

egyenes hajlasszdge maximum 90° lehet. A hajlasszé6g merdleges szari szOgparja a
normalvektoraik altal bezart szGgnek, ezért azt skalaris szorzataik segitségével az alabbiak szerint
nyeruk:
non =n ||n | cosa
e f e afi

és ebbél cose: = We Bel

|n, | Ny |

aholn az"e" egyenes,n _ pedig az "f" egyenes normalvektorat jel6li.

e f
Mivel vektorok skaldris szorzata negativ is lehet -és ekkor a tompasz6g lenne- ezért kell a
skalaris szorzat értékét abszoliit értékbe tenni (és természetesen a visszakereséskor a 90° f6l6tti
megoldasokté! eltekinttink).

43
Ha az egyenesek iranytényezés egyenleteikkel adottak, akkor hajlasszoguik a 28.abra alapjan:

28.abra

a, =o+a, =a, -a,

mert a haromszég kiilsé szége egyenlé a nem mellette fekvé ket bels6 szég Ssszegevel.
Ebbél, mivel egyenl6 szégeknek egyenlGk a tangenseik:
_ Ba, ~ tg,
tgp = l+ige ga,
Ha az iranyszégek tangenseit a megfelelé meredekséggel helyettesiytk:
m, —i

1l+m,-m,

Az abszoltit értékre itt is azért van sziikségiink, hogy a hajlassz6g ne lehessen tompaszdg.
Megjegyzés: A képlet akkor nem hasznalhaté, ha a nevez6 nulla, azaz

l+m):m,=O0=>m, =-——
AT

ami éppen (kézépiskolai ismereteink alapjan tudjuk!) a ket egyenes merdlegességének a

koordinata-geometriai feltétele.

44
 A szégfelezé egyenesek egyenlete

29.abra

A szégfelezd egyenes minden pontja a két egyenest6] egyenlo tavolsagra van. Mivel a
tavolsagot igy nyerjiik, hogy a normalegyenlet nullara redukalt alakjaba behelyettesitjiik a P
pontok koordinatait, ezért a sz6gfelez6k minden P pontjara és csak ezekre igaz, hogy
INq (PEIN, (P) amibél a kdvetkez6é két egyenlet nyerhets:
Ng(PENp(P) vagy Ng(P)=-Np(P) és ezekbdl
Na(P)-Ng(P)=0 vagy = Ng (P)4Np (P)=0
Tehat_a_két_szégfelezé_egyenletét_az adott_egyenesek normalegyenleteinek dsszege_ill.
kilénbsége adja. Az elébbi eljarasbol sajnos az nem tlinik ki, hogy mikor melyik szégfelezét
kapjuk meg. Ezt a legegyszertibben az abra alapjan dénthetjiik el.
Megjegyzés: A ket sz6gfelezé mindig merdleges egymasra.

2.feladat: Adjuk mega 3x-4y=10 és 5x+12y=13 egyenesek szdgfelezdé egyeneseit.

‘A két egyenes normalegyenlete: 3, _ x, =4 és >. ie, S
a) 13.013
Az elébbi két normalegyenlet megfeleld oldalainak dsszege ill. kiilénbsége lesz a ket szégfelez6:
64x+8y=195 és 14x-112y=65
Készitstink abrat és az abra alapjan vizsgaljuk meg, hogy melyik a hegyessz6g szdgfelezoje és
melyik a tompaszégé.

A kor

A k6r egyenletével, a kér és egyenes kapcsolataval mar k6zépiskolaban megismerkedtiink,

ezert itt csak a k6r érintdjével foglalkozunk.
Hatarozzuk meg az origd kézéppontd r sugaru kér adott E(x°;y°) pontjara illeszkedé
érintojének egyenletét (30.abra).
Mivel az érint6 merdleges az E pontba huzott sugarra, ezért az E pont helyvektora az egyenes
normalvektora, tartopontja lehet az E pont. Az érintd egyenlete:
x°xty°y=(x°)? +(y?)?
 30.abra

Az egyenlet jobboldalan lévo kifejezés értéke r? mert az E(x®;y°) pont a kérén van és ezért
koordinatai kielégitik a kér egyenletét, azaz: (x°)2+(y°)?=1?. Ezt az eldbbi egyenletbe
helyettesitve kapjuk az érinté egyenletet:

Ha a kér kézéppontja a K(u;v) pont, akkor az eltolasos transzformiacié ismert képleteit hasznalva
az E(x*;y°) keriileti pontra illeszked6 érint6 egyenlete:

CeGewHYVO-V)= F
A kér adott P°(x°;yv°) kiils6é pontra illeszked6 érintéinek egyenletei

Pury
o . 4s

“AL

we

oy Eile)

31/a abra

46
 Vizsealjuk meg, hogy milyen egyenlethez jutunk abban az esetben, ha kiils6 P°(x°;y°) pont
koordinatait helyettesitjiik az eldbb nyert érintok egyenletébe. Pontosabban fogalmazva:
Haa_P°(x°:v°) pont a kér6n kiviil van, akkor minek az egyenlete az alabbi egyenlet?
(*) x°xty°y= 12
Mivel az egyenlet linearis (x és y els6 hatvanyon szerepel), ezeért biztos, hogy egyenesnek az
egyenlete, de ez az egyenes érinté azért sem lehet, mert kiilsé pontbdl két.érinté huzhaté ez pedig
csak egy egyenlet.
Legyen a P° pontbdl hizhato e, ése ; érintok érintési pontja E (x, y,) ill. EF (x, “y,)
Ezek a pontok a kérén vannak, ezért az érint6ék egyenlete:
e: XxX xty yor?
e.: x xty y=

A P®(x°;y°) pont mindket érintének pontja, ezért koordinatai mindkét egyenletet kielégitik,
azaz
x, xty yo=T?

x, xory y°=r?
Az utobbi két egyenletet viszont az emlitett (*)-gal jelélt egyenletb6l is megkaphatjuk,
mégpedig ugy, hogy az (x;y) "futékoordinatak" helyébe az E és E| pontok kooordinatait irjuk.
Tehat az EB és E_ pontok rajta vannak a (*)-gal jelélt egyenlet altal meghatarozott egyenesen,
ezért a kérdéses egyenlet az EE, szelo egyenlete.
Természetesen altalanos helyzetti kér esetén is, hasonl6 gondolatmenet eredményeképpen azt
kapnank, hogy egy kiils6 pont koordinatadinak az érint6 egyenletébe valo behelyettesitése. ezen
kiilsé pontb6l huzhato érinték érintési pontjain atmen6 szel6 egyenletét adja.
_Ezt az eredményt felhasznalva, egy adott kiils6 pontbol, adott kérhéz hizhato érint6k
egyenleteit az alabbiak szerint nyerjiik:
1. A kiils6 pont koordinatait az érint6 egyenletébe irva megkapjuk az érintési pontokon
atmeno szelé egyenletet.
Meghatarozzuk a szelé és a kor metszéspontyjait: az E, és E | érintési pontokat.
tw

3. Felirjuk az EB és E_ érintési pontokra illeszked6 érint6k egyenleteit.

Megjegyzés: Az érintési pontokon datmend szelé egyenletének megallapitasakor nem

hasznaltuk fel a kér geometriai tulajdonsagait, (hanem csak a gérbe egyenletét), igy ez az eljaras
barmilyen kupszelet (ellipszis, parabola, hiperbola) esetén alkalmazhato. Tehat barmely
kupszelethez kiils6 pontbol érintoket az elébbi harom pontban leirtak szerint kapunk (ezért a
késGbbiek soran megismert kipszeletekkel kapcsolatban ezzel a temaval mar nem foglalkozunk).

3.feladat: Adjuk meg a P(7;1) pontbél, az x2+y?=25 k6rhéz huzhato érinték egyenleteit!
(Készitstink abrat!)
Az érintési pontokon atmen6 szelé egyenlete: 7x+y=25. Ennek a szeloének az adott kérrel
valé metszéspontjai (az érintési pontok): E (3:4) €s E_ (4;-3), majd ezek ismeretében a keresett
énntok: et 3x+4y=25 et 4x-3y=25
It 2

AT
 4 feladat: Hatarozzuk meg egy kér pontjainak tavolsagat egy érintojetol!
Ezzel a feladattal a mérndki gyakorlatban kérivek pontjainak kittizésénél talalkozhatunk. Ha
egy gyakorlati feladatot analitikus geometriai médon akarunk megoldani, akkor a koordinata-
rendszer felvétele tetszdleges.

31/b abra

Ezért azt minden esetben ugy célszerti felvenni, hogy az eredményt a leheté legkevesebb
szamolassal nyerjiik. Ennél a feladatnal ezt a kovetkezo felvétel biztositja:
_ l. Az érinté az x tengely legyen
2. Az érintési pont az origé legyen (ezért a kézéppont az y tengelyre fog esni)
_ Azilyen kor egyenlete: x?+(y-r)?=r?. Az egyenlet explicit alakja: y=yp+yr?—x?

Az OP negyed kGriv esetén: y=r _./y? —y? ami egyben a tetszdleges P pontoknak az
érint6tél valé tavolsagat jelenti (a koordinata-rendszer elényés felvételének kész6nhetéen).
Mivela P_ Po P, youeeeeP — kittizend6é pontokat az O érintési pontbé] kiindulva egyenlé (h)
tavolsagra vessziik fel a kérén, igy az egyenlé hurokhoz egyenlé (a) kézépponti szégek
tartoznak. Ezen szég fiigevényeként a P pontok minkét koordinatajat kiszamithatjuk:
x =r sina y = 1-1 cose
X_=rsin 2a y | =r -r cos2a

x =Tsinia y =T-r cosic

t 1

Természetesen, ha negyed kérivnél nagyobbat kell kitiizni, az y értékek r-nél nagyobbak

lesznek, mert a cosinus értéke ebben a szégtartomanyban negativ.
Ha az a értékét csékkentjiik, névekedni fog a kittizendé pontok szama és egyben az
elvégzend6 feladat pontossaga.

48
 Az ellipszis

Az ellipszis a sik azon pontjainak mértani helve, amelyeknek két adott ponttdl. (az
F es F
fokuszpontokt6l) mért tavolsagésszegiik egy adott dllandé érték és ez az Alland6 érték siiali
mint a fokuszpontok tavolsaga.

32.abra

Az elore adott tavolsagok Ssszege: PF ; +PF , =2a (a nagytengely= a legnagyobb atméré hossza).
A fokuszpontok tavolsagat fokusztavolsagnak nevezziik. Ennek hossza: 2c .
A legkisebb atmerét kistengelynek nevezziik. Ennek hossza: 2b.
A feltengelyek és a félfdkusztavolsag kozotti ésszefiiggés (a 32.abra alapjan):
a?=b2+¢2

Az origé kézépponti ellipszis eevenletének levezetése:

A definicié miatt: PF +PF = 2a = PF =2a+ PF.

A P ,,fut6” pontnak hatérozzuk meg a fokuszoktdél valé tavelsaeat A kapott értékeket beirva
kapjuk:
VictxP +? =2a—(c-x)P +y? MC)?
C+2ex4+x° 4+ y? =4@? —4aj(c-x)Pt+y* +e? -2ex+x? +y°
4a.J(e—x)? +y? =4a? —4ex i4
ac? -2a@ex+a’x* tay? =a! —Jarexte?x
(a -e)+a°y? =a*(a?—c*) de, (a*—¢?)=b°
‘ath?

49
 Ha az ellipszis k6zéppontja nem az origd, hanem a K(u;v) pont és tengelyei parhuzamosak
maradnak a koordinata-tengelyekkel, akkor a parhuzamos eltolas transzformacidja utan az
ellipszis egyenlete:
(x-u)’ Oo =" “A
a” be

Az ellipszis érintéje

A differencialhanyados geometriai tulajdonsagabél tudjuk, hogy f'(x°)=m, ahol az "m"

értéke az y=f(x) egyenlettel adott gérbének az E(x°;y°) pontjaban huzhaté érintdjének a
meredeksége. Ezért derivaljuk az origd kézéppontu ellipszis, elébb levezetett (implicit alaku)
egyenletét, kapjuk:
2x a 2 y
2 bh y'=0

Ebbél kifejezve a derivalt fiiggvényt: y= _?

a -y

Végiil a kapott derivalt fiiggvénybe helyettesitsiik be az érintési pont (x°;y°) koordinatait, hogy
megkapjuk az érintd ("e") meredekséget:

Az elébb meghatarozott meredekséget ¢s az E(x°;y°) érintési pontot (tart6 pontkent) felhasznalva

2.0
nyeruk az érinté egyenletet: y-ye=- = (x-x°)
ay
* Az elébb nyert érinté egyenletét hozzuk kénnyebben memorizalhaté alakura:

@ypy-a (yy =—b?

xox +b? (2° lab
Bey HY SY
o oO oy2
0) oy?

ad a’ b

Mivel az E(x°:y°) pont rajta van a gorbén (ezért koordinatai kielégitik a gérbe egyenletét) es
emiatt az elébbi egyenlet jobboldalan allé kifejezés értéke 1-gyel egyenl6.
Ezt behelyettesitve az érinté egyenlete:

x a = m vy
,o
=4
a b
Ha az ellipszis kézéppontja a K(u;v) pont, akkor a (parhuzamos eltolas miatt) az E(x®;y*)
pontjdban hiizhat6 érintéjének az egyenlete:

(x? u(x) | OP =v) =) _,

a ie

50
 Ha ellipszisre nem illeszked6, kiils6 pont koordinatait helvettesitjiik be az elébbi érint6k
egvyenletébe, akkor (amint azt a kGr esetében mar igazoltuk) a kiils6 pontbdél huzhaté két érinté
érintési pontjain atmen6 szel6 egyenletét kapjuk.

5.feladat: Adjuk meg a P(5;3) kiils6 pontbél a 9x?+25y?= 225 ellipszishez hizhaté érinték
egyenleteit.
Ha az E(x°;y°) pont rajta van az adott ellipszisen, akkor az érinté egyenlete:
9x°x+25y°y=225.
Ha a kiils6 P pont koordinatait helyettesitjtik az x°,y° helyett akkor az érintési pontokon
atmeno szel6 egyenletét kapjuk: 45x+75y=225.
Ennek a szelének az ellipszissel alkotott metszéspontjai: E(0;3) és E (5;0).
Ezért az érintok: e: y=3 és e.: x=5.

A hiperbola

A hiperbola a sik azon pontjainak mértani helye, amelyeknek két adott ponttél ( az F ésF
fokuszpontoktol) meért tavolsagktlénbségek abszolut értéke adott allandé érték és ez az allandé
kisebb, mint a két {6kuszpont tavolsaga.

\ G
.

| *
a ~\
cd JN. (aie) |F,(Cj9) “
. # te S
| r / 2c ‘\

| - ‘i

4
/
2a

LL fi
33.abra

Az adott allandd: |PF PF, |= 2a, a valds tengely hossza

A fékuszok tavolsaga: 2c.

51
 A hiperbola is tengelyesen szimmetrikus alakzat. Ket szimmetria tengelye van: Az egyik a
valds tengely egyenese, ez metszia gérbeét. A masik, (amely ezt merolegesen felezi) nem metszi a
hiperbolat, ennek képzetes- vagy mellektengely a neve.
A féltengelyek ill. félfokusztavolsagok k6z6tti Gsszefiiggés a 33.abra alapjan: ¢?=a?+b2

Az origé kézéppontu hiperbola egyenletének levezetése:

A definicié alapjan: |PF]-PF2 |=2a

A tavolsagokat kifejezve: K(x+ey +y? — Hes ~c) +y? =42a
Ez mar tulajdonképpen a hiperbola egyenlete, +2a esetén a gérbe jobboldali agat, -2a esetén a
baloldali ag egyenletét nyerjiik. A felhasznalhatosagot megkGnnyitend6 és a kénnyebb
memorizalhatosag kedvéért hozzuk egyszertibb alakra.

J@terty =RatJa-cr+y? /O?

xtlexte’+y? =4a? t4ay(x—c) + y? 4x? -Jexte? +y°

F4ay(x-c)? +y* =4a° —4ex

2 2 207) p 808) _ oid 2 2
ax? —2aextarc’? +a’y* =a‘ —2aexte?x?
x(a -c’)+a’y’ =a" (a’ —c’)

de (a?-c?)=-b? -Ptay ssa? (ab?)

. a’ pel
hb

Ha a hiperbola kézéppontja a K(u;v) pont, akkor a gorbe egyenlete:

(x-u" =v |
a’ be

A hiperbola érintéje

A hiperbola érintéjének egyenletet ugyanolyan médon nyerjik, mint azt az ellipszisnél

lathattuk. Ezért ennek levezetését a hallgatokra bizzuk.
Az orig6 kézépponti, ill. a K(u;v) kézépponti hiperbolak E(x°:y°) pontjara illeszked6
érintoik egyenletei:

xx _ YY 8] Ge u(r) OP =v) _,
a Bb? a’ be

a2
 A hiperbola aszimptotai

Vizsgaljuk meg, hogy a hiperbola kézéppontjan athaladé, y = m-x egyenletii egyeneseknek

(ahol m ~ R) milyen lehet a hiperbolahoz valé kélesénés helyzetiik. A 34.4bra alapjan
megillapithatjuk, hogy az egyenesek egy része két pontban metszi a gérbét, masok viszont
elkeriilik azt. A metszéspontok koordinatait (ha vannak) a vonalak egyenletébdl allo
egyenletrendszer megoldasa adja.
2 2
x _¥ =f y=mx
2 2
ab
Behelyettesités, négyzetre emelés és a*b?-tel valé szorzas utan kapjuk:
b?x? =a?m?x? =a*b?
(RP -am*)=a7h*
ab 4 ah
HE Za He b° -a'm
b-am
Két metszéspontot akkor kapunk, ha a gyékjel alatti kifejezés pozitiv. Mivel a sz4mlalo
mindig pozitiv ezért a nevezGnek pozitivnak kell lenni. Ennek feltétele:

Y wy

Nem mefszok

34.abra

¥
be>a2 m2 azaz sm2<_ egebbdl: Se cP
a” a ad
tn
nh
 Nines metszéspont, ha a gyékjel alatti kifejezés negativ. Ez csak akkor teljestilhet, ha
2
b2<a2 m2 azaz m2>2_ 2 és ebbil: m>2 vagy m<_?
a” a a
Nines értelme a megoldasként nyert irracionalis kifejezésnek akkor, ha a nevez6 nulla:
2

be=a? me = mtn et mol vagy Fmd

ay a a
A 34.4bran lathatjuk, hogy az ilyen meredekségii egyenesek mintegy szétvalasztjak az origén
dtmené egyenesek azon két csoportjat, amelyek metszik ill. elkeriilik a gérbeét. Ezeket az
egyeneseket a hiperbola aszimptotainak nevezztik.

Az orig6 kdézéppontu hiperbola aszimptotainak egyenletei tehat:

b
yarx
d
yor ax

Az aszimptotak atldik annak az un. érinté téglalapnak, amelynek oldalai 2a ill.2b. Ennek felvetele
a gérbe megrajzolasanal igen j6 szolgalatot tesz.
Derékszégiinek nevezziik a hiperbolat akkor, ha aszimptotai merdlegesek egymasra (ekkor
a=b), Végiil a K(u;v) k6zéppontu hiperbola aszimptotainak egyenletei:

yest enw
a

6.feladat:Adjuk meg a 9x?-l6y?=144 egyenletii hiperbola P(4;3) kiilsé pontra illeszked6

érintdit! (Keészitsiink abrat!)
Ha az E(x°;y°) pont rajta van a hiperbolan akkor az érint6 egyenlete: 9x°x-l6y°y=144. Ha a P
pont koordindtait helyettesitjiik az (x°,y°) helyébe akkor az érintési pontokon atmend szelé
_ egyenletét kapjuk: 36x-48y=144 egyszertisitve: 3x-4y=12 ebbdl:
3x=4y+12 ezt a hiperbola egyenletébe irva kapjuk:
(4y+12)2 -1l6y?=144
l6y?+96y+144-loy? =144 /16
y2+6y-y?= ebbol y=0 és x=4 Tehat E(4;0) az érintési pont,
ezért az érint6 egyenlete: x=4
A kapott eredménnyel kapcsolatosan ket gondunk is van: Az egyik geometriai. Hogyan
lehetséges az, hogy kiilsé pontbdl egy gérbéhez csak egy érinté huzhato?
A masik algebrai (ami persze az eldbbi kévetkezménye!), hogy miért van csak egy gydke az
elébbi masodfokti egyenletnek? Raadasul itt nem azért van egy megoldas, mert a diszkriminans
nulla (ami egyébként is ket egybees6 megoldast jelent).
A probléma megértéséhez a geometriai szemlélet vezet. Vegyiik észre, hogy az adott P(4;3)
pont rajta van az y=(3/4)x egyenletti aszimptotan, amely parhuzamos a szelével és ezert nincs
masik végesben lév6 érintési pont. Ugy is fogalmazhatnank, hogy a masik érintési pont a
végtelenben van, igy a mdasik "érinté" csak az aszimptota lehet. Innen szarmaztathato az
aszimptota magyar neve: végérinto.

54
 A parabola

A parabola a sik azon pontjainak mértani helve, amelyek egy régzitett ponttol (fokusz)
és egy ra nem illeszkedé egyenestél (vezéregyenes) egyenlé tavolsagra vannak.
Mar kézépiskolabél ismert a kiilénb6z6 helyzetli parabolak egyenlete. Emlékeztet6iil ezek a
kévetkezék voltak: Ha a parabola csticsa az origoban van és
l. az y tengely pozitiv iranyaba nyitott, akkor az egyenlete: x2=2py,
2. az y tengely negativ iranyaba nyitott, akkor az egyenlete: x? = -2py,
3. az x tengely pozitiv iranyaba nyitott, akkor az egyenlete: y?=2px,
4. az x tengely negativ iranyaba nyitott, akkor az egyenlete: y?=-2px,
ahol a "p" a fékuszpont és a vezéregyenes tavolsagat jeléli. Ha a parabola csticsa nem az
origdban van, hanem egy K(u;v) pontban, akkor az eltolasos transzformacié ismert kepleteit
hasznalva, az elébbi képletekbe az x helyébe (x-u), az y helyébe (y-v) keriil.

A parabola érintoje

Hatarozzuk meg az x?=2py egyenletti parabola E(x°;y°) pontjara illeszkedé €rintojének

egyenletét. A gérbe egyenletének explicit alakja: , — i x? ennek derivaltja: y'=x/p. Az érinté

2p
meredeksége az E pontban: m=x°/p. Az E pontot tart6pontnak véve a parabola érintéjének
egyenlete az E(x°;y°) pontban:
oO
eo .
y-y°=—(x-x°) iP
Pp
py-py°=x°x-(x°)?
+ Mivel az E pont rajta van a parabolan (x°)?=2py° ezt az elébbi egyenletbe irva, kapjuk:
py-py°=x°x-2py°

x°x =py+py°

Ha a parabola egyenlete: y>=2px, akkor az E(x°;y°) pontbeli érintéje:

\ Dp D

A tébbi, kiilénb6z6 helyzetti parabola érintéinek felsorolasa helyett szeretnénk egy olyan
térvenyszeriiségre felhivni a figyelmet, amely barmely kipszelet esetén alkalmazhato. E szerint a
kupszelet egyenletébdl az érinté egyenlete a kovetkezé atalakitassal nyerheté:
A gérbe egyenletében lév6 négyzetes tagokat Gnmagukkal val6 szorzatként irjuk le, majd az
egyik valtozé helyébe az érintési pont megfeleld koordinatajat irjuk.
PL. x°=XX érinténél ebbél x°x lesz,
(y-v)2=(y-v)(y-v)—_erinténél ebbdl: (y°-v)(y-v) lesz.

55
 A gérbe egyenletében lévé elséfoku tagokat két felének ésszegeként Allitjuk elo, majd érinté
esetén az egyik "fél tag" valtozdja helyébe az érintési pont megfelel6 koordinatajat irjuk.
Pl. 2px=pxtpx érintdnél ebbdl: pxt+px° lesz.
Természetesen az el6bb leirtak konkrét feladatok esetében is alkalmazhatoak (lasd a kévetkez6
feladatot).
Igen lényeges! Az elébbi megallapitasaink csak és kizarélag kupszeletek (k6r, ellipszis,
parabola, hiperbola) esetén érvényesek.

7 .feladat: Adjuk meg az y=x?-6x+11 parabola P(1;2) kiils6 pontra illeszked6 érintéit!
Ha az E(x°:y°) érintési pont, akkor az érinto egyenlete:
(1/2)y+(1/2)y°=x°x-3x-3x°+1 1
Az érintési pontokon atmené szelé egyenlete: (1/2)y+1=x-3x-3+11, ebbdl y=-4x+14
Az érintési pontokat a parabolabol az eldbbi szelé metszi ki. A gérbe és a szel6 egyenleteibd] alld
egyenletrendszer megoldasa: E (3;2) és E_ (-1318)
Ebbol a ket erinté: e: (1/2)y+1=3x-3x-9+11 y=2
e.: (1/2)yt9=-x-3x+3+11 y=-8xt10

A parabola érintéjének néhany tulajdonsaga

A kévetkez6kben azt fogjuk megvizsgalni, hogy a parabola tetsz6leges E° pontjara illeszked6

érint6je, szimmetriatengelye, fokuszpontja, vezéregyenese, csiicspontja, ill. csucsérintéje kézétt
milyen geometriai kapesolat van. Mivel ezek fiiggetlenek a parabola koordinata-rendszerbeli
elhelyezkedésétél, ezért elegend6 vizsgalatainkat az orig6 csiicsponti parabola esetén elvégezni.

x= 2 py

(vezeregyenes)

35.abra

56
 1. A parabola tetszGleges Efx?:y°) pontj4hoz tartozé érintéje ugvanakkora szakaszt vag le a
szimmetriatengelybél. mint amekkora az E pontnak a csticsérintotol mert tavolsaga (a 35.4bra
alapjan: OM=ER)
Az E‘pontbeli érinté: xx°=pyt+py® ebbdl y=(x°/p)x- y° ezert OM=|-y°FER

vag lea
2. A parabola tetszéleges E pontjahoz tartoz6 érintOje fele akkora szakaszt
esticsérintébél, mint amekkora az E*pontnak a szimmetriatengelyt6l valé tavolsaga (a35.abra
alapjan: x*=(1/2)x°)
Legyen az érintének a esticsérintével valo metszéspontja: T(x*;0). Mivel ez rajta van az érinton
ezeért koordinatai kielégitik az érinté egyenletet, ezért
x*x°=O0+py® de az E rajta van gérbén, ezért y°=(1/2p)(x°)? ezta elébbi egyenletbe irva
x*x°=(1/2)(x°)? és ezt x°-lal osztva: x*=(1/2)x°

3. A parabola barmely E*pontjahoz tartozé érintdjére, a csicsérintojével valo T

metszéspontjaban emelt (b) meréleges atmegy a parabola F fékuszpontjan.
Az érinté egyenletének normalvektoros alakja:_x°x-py=py° tehat normdlvektora: (x°;-p)
A"b" egyenes normalvektora (mivel merdleges az érint6re): (p;x°), tartopontja T(x°/2;0)
A"b" egyenes egyenlete: pxt+x°y=p(x°/2). Mivel ezt az egyenletet kielégiti az F(0:p/2)
fékuszpont koordinatai, mert 0+x°(p/2)=p(x°/2) ezért a "b" egyenes atmegy az F ponton.
A 3. Tulajdonsagbdl kévetkezik, hogy a parabola F fokuszpontjabél az érintokre allitott
merélegesek talppontjainak mértani helye a csticsérint6 egyenese.

4. A parabola F fékuszpontjanak barmely érintére val6 F' tiikérképe illeszkedik a parabola

vezéregyenes€ere. .
Mivel a T pont felezi az FF’ szakaszt, ezért koordinatai a végpontok koordinatainak szamtani
kézepe. Ennek alapjan hatarozzuk meg az F' pont koordinatait. Az eredmény: x'=x° és y'=-(p/2)
és ezzel allitasunkat igazoltuk, mert a vezéregyenes egyenlete: y=-(p/2).
a
5. A parabola F fokuszpontjaba helyezett fényforras fénysugarai a parabolarol visszaverodve
szimmetriatengellyel parhuzamosan haladnak tovabb (reflektorok) .
Vagy megforditva: A parabola szimmetriatengelyével parhuzamos sugarak a parabolarol
visszaverédve az F ponton haladnak at (parabola antenna elve). Ennek megértéséhez tudnunk kell
azt, hogy egy fénysugar egy gérbe feliiletrél gy verddik vissza, mint ha a beesési pontban
huzhaté érint6rél verddne vissza.
k
Azt kell igazolnunk (a 35.4bra alapjan), hogy az (¢) érinto szigfelezdje az FE: EF’ egyenese
FF’ szakaszna k, ezért
szégének. Az elébb igazoltuk, hogy az (e) érinté felezd melegese az
barmely érint6 esetén az FET" haromsz6g egyenlészart, amelynek az (e) érinté magassagvonala,
marpedig a magassagvonal felezi a sz4rak altal bezart szoget.

57
 Kupszeletek

A sikmetszet

Aor parabola elipszis Aiperbofa

36/a abra
Ha egy egyenes kérkupot egy sikkal elmetsziink, akkor a kévetkezé metszeteket kaphatjuk:
Ha az M metsz6 sik illeszkedik a kup C cstcsara a metszet lehet:

1. Egy pont, a kup csuicsa, ha az M metszosiknak a forgastengellyel bezart ~ hajlassz6ge

nagyobb, mint a kip B félnyilasszdge.
2. Egy egyenes, ha a =f ilyenkor az M "metszésik" valdjaban érint6 stk.
3. Kétegyenes,ha a <P Ezeket a metszeteket elfajult kipszeleteknek nevezziik.

Ha az M metszosik nem illeszkedik a (kett6s) kup C csticsara akkor a metszet lehet:

» |. Ellipszis,ha a >B, o@ =90° esetén kor.

2. Parabola,ha a=
3. Hiperbola,ha a< PB

Az elébbi megallapitasok igazolasatol eltekintiink. Ismertetéstikre azért volt sziikség, hogy

megértstik, hogy a k6rt, ellipszist, parabolat és hiperbolat miért nevezztik kupszeletnek.
Az egyes kupszeletek targyalasanal lattuk, hogy e gérbék egyenlete minden esetben
masodfoku kétismeretlenes egyenlet volt. Ennek a megallapitasnak a megforditasa altalaban nem
igaz, azaz nem minden masodfoku ketismeretlenes egyenlet kupszeletnek az egyenlete. Pl. az
x?+y?=-4 egyenlet semmiféle alakzatnak nem lehet egyenlete, mert nem létezik két olyan
szam amelyek négyzetének dsszege negativ lenne. Ha viszont egy masodfoku kétismeretlenes
egyenletnek van valos gyGékparja, akkor az egy (valodi vagy elfajult) kipszeletnek az egyenlete.
Konkrétabban fogalmazva: az Ax? +By’+Cxy+Dx+Ey+F=0 altalanos, masodfoku,
kétismeretlenes egyenlet grafikonja (ha egyaltalan megfelel neki valamilyen vonal) akkor lesz:

Ellipszis, ha AB -(C/2)? >0 A=B és C=0 esetén kér.

Parabola, ha AB - (C/2)2 =0
Hiperbola,ha AB -(C/2)2 <0

58
 Ha C=0 akkor a kupszelet szimmetria tengelyei parhuzamosak a koordinata-rendszer
tengelyeivel. Ha viszont az egyenletben szerepel xy-os tag, akkor a koordinatarendszer
elforgatasaval elérheté, hogy ebben az tj koordinata-rendszerben mar a kipszeletek szimmetria
tengelyei parhuzamosak legyenek a koordinata-rendszer tengelyeivel.
A kévetkezékben latunk egy konkrét feladatot arra, hogy hogyan kell ezt ‘a széget
meghatarozni.

8.feladat: Az x2+y2+xy-3=0 masodfoki, kétismeretlenes egyenlet milyen kupszeletnek az

egyenlete és hogyan helyezkedik el ez a kipszelet a koordindta-rendszerben?
Az AB-(C/2)2 =1-1-(1/4)=3/4>0, ezért az adott egyenlet -ha egyaltalan létezik a grafikonja-
ellipszisnek az egyenlete. Mivel C0, ezért az ellipszis tengelyei nem parhuzamosak a
koordinata-rendszer tengelyeivel. Jeléljtik oa-val azt a széget, amellyel a koordinata-rendszert
elforgatva az uj tengelyek (x',y') parhuzamosak lesznek az ellipszis tengelyeivel. Elobb
hatarozzuk meg ezt a sz6get.
A forgatomatrix:
x y
x'|cos & |sin & x=x'cos o.-y'sing
y'|-sin & | cos a x=x'cos a-y'sina.

A kapott ésszefiiggéseket az adott egyenletbe irva kapjuk:

(x'cos-y'sinct) 2 +(x'sina+y'cosa) 2 +(x'cosa-y'sinc.)(x'sinatry'cosa)=3
A kijelélt mtiveletek elvégzése, rendezés és kiemelés utan a gérbe egyenlete az tj rendszerben:
(x)? -(1+sinacosa)+(y') 2 -(1-sinacosa)+ x'y'(cos 2 a-sin? a)=3 (FR
de C'=0=cos? a-sin2? a, mert olyan széggel forgatunk, amely utan az Gj rendszerben a gérbe
tongelyei parhuzamosak lesznek a koordinata-rendszer tengelyeivel. Ebbdl:
cos 2a=0 2a=90°+k180° a=45°+k90°
. Mivel k barmilyen egész szam Iehet, ezért a kapott eredmény végtelen sok megoldast jelent a
szogre nézve. Ami az ellipszis elhelyezkedését illeti csak 4 kiilénbézé megoldas van:
a =45°, a, 135°, @ =225° és a | =315°.
A (*)-gal jelélt egyenletb6] a=45° esetén hatarozzuk meg az uj egyenlet egytitthatoit:
A'=1+(1/2)=3/2 B'=1-(1/2)=1/2 C'=D'=E'=0 F'=-3.
Az ellipszis egyenlete az uj koordinatarendszerben:
By
3 ry2
he GY
1 n2
-a=0
oe
| 3

Gy OM _,
2 6

Tehat az adott egyenlethez egy olyan ellipszis tartozik, amelyiknek k6zéppontja az origéban
van, szimmetria tengelyeit az eredeti koordinata-rendszer tengelyeinek 45°-os elforgatasaval
nyerjiik, kistengelye az x' tengelynek szakasza és hossza 2,/2 egységnyi, nagytengelye pedig az
y' tengelynek szakasza és hossza 2,/6 egységnyi.
 A sik egyenletei

L.Adott P , (X57¥ 5 2Z6)_ponton atmendé, adott_n(A:B:C) normalvektort sik egyenlete:

Egy térbeli pontbél egy vektorra merdlegesen csak egy sik allithaté, ezért a sikot egy pontja és
egy normalvektora egyértelmiien meghatarozza. (A normalvektort itt iranyvektorral nem
helyettesithetjiik, miért?)

36/b abra

Mivel a normalvektor meréleges az S sikra ezért annak minden egyenesére, tehat a

_
p, P =r-r, vektorra is. Mint tudjuk, meréleges vektorok skalaris szorzata nulla. Ezert:
o° 9

n-(r-r,,)=0
Az elébbi egyenletet a sik normalvektoros vektoregyenletének nevezziik, mert ezt csak és
kizarélagosan- a sik pontjaiba mutaté helyvektorok elégitik ki. A sikra nem illeszked6 pontok
esetén viszont, (mivel ekkor mar az emlitett vektorok nem merdlegesek egymasra) ez az
ésszefiiggés nem teljestilhet.
Ha az elébbi vektoregyenletrél at akarunk térmi skalaregyenletre, akkor a skalarszorzatot
koordinatakkal kell meghatarozni. Mivel: (r-r,)[X-x,;y-y,;z-z,] ezeért a skalarszorzat:
A(x-x,)+B(y-y,)+C(z-z,)=0

|Ax+BytCz=Ax
+ By +Cz

2. A sik normalegyenlete:

A sik normalegyenlete olyan normalvektoros egyenlet, ahol a normalvektor egységvektor.

Mivel barmely vektor osztva a sajat hosszdval egységvektort ad, ezért ha m(A;B;C) akkor
In|=./ 4? 4+ p24 C? tehat az n° egységvektor koordinatai:

60
 n°( A . B . Cc

M424 B40? f24R4+C VAR +O

_Ax+By+Cz — Ax, +By,+Czy

fA? +B?-+C? fA?
+ Be aC?

A normalegyenlet jobboldalan allé konstans kifejezés abszollit értéke a siknak az origétél vald
tavolsiga. Ugyanis a 36/b abran lathato, hogy az S sik origétol valé "d" tavolsaga megegyezik az
r, vektornak az n normalvektor egyenesén lévé merdleges vetiiletével. Ez pedig nr.

3.A sik egyenletének tengelymetszetes alakja:

Adjuk meg annak a siknak az egyenletét amely az x tengelyt az A(a;0;0) az y tengelyt a

B(0;b;0) és a z tengelyt a C(0;0;c) pontokban metszi, (ahol az a,b,c értékei eldjellel értenddk és
egyik sem lehet nulla). Mivel az emlitett pontok nem lehetnek egy egyenesen, ezért mindig

meghataroznak egy sikot. Ennek a siknak egy normalvektorat az ‘AB(-a:b:0) és AC(-a:0;c)

vektorok vektorialis szorzataként allithatjuk elo.

ij k
n=ABxAC=-a b 0 =bei+acj+abk
-a Oc
tehat n(be;ac;ab). Legyen a sik tartopontja az A(a;0;0)

Tehat az ABC sik egyenlete: bextacytabz=abc labe

ke + ¥ + z =1
abic

Lényeges: Csak altalanos helyzetti sik esetén hasznalhat6!

Megjegyzések: Az eldbbi eljaras természetesen barmely harom pont altal meghatarozott sik
esetén alkalmazhato.
A két dimenziédban vizsgalt egyenesek egyenletei és a ter sikjainak egyenletei kézétt
tapasztalhatd formai hasonlésag magyarazata az, hogy a térben a sikok bizonyos vonatkozasban
hasonl6 szerepet téltenek be, mint két dimenzioban az egyenesek. Pl. a teret egy sik ket "feltérre"
mig a sikot az egyenes ket "félsikra" vagja----stb.

4 Specialis helyzetti sikok:

a/ Koordinata-tengellyel parhuzamos sikok:

Ha egy sik parhuzamos valamelyik tengellyel, akkor egyben merédleges a masik két tengely
alkotta koordinata-sikra, ezért normalvektora benne van ebben a koordinata-sikban (ezért egyik
koordinataja zérus).

61
 Adjuk meg Po(Xo3VoiZo) pontrailleszked6 m(A:B:0) normdalvektoru sik egyenletét
(ez az tengellyel parhuzamos sik):
Ax+By=AXotBya

b/ Koordinata-tengelyre merdleges sikok:

Ha egy sik merdleges valamelyik tengelyre, akkor egyben parhuzamos a masik két tengely
altal alkotott sikkal, ezért a sik normalvektora az emlitett tengelynek szakasza (ezért keét
koordinataja nulla lesz).
Adjuk meg a Po(Xoi¥o:Ze) pontra illeszkedé, n(A;0;0) normalvektori sik egyenletét! A
normalvektor most az x tengelynek szakasza, ezért a sik az x _tengelyre merdleges, ill. az [y.z]
koordinata-sikkal parhuzamos. Egyenlete: Ax=Ax, azaz
X=Xo

Pont és sik tavolsaga

Hatarozzuk meg a P*(x*;y*;z*) pontnak és az Ax+By+Cz=Ax.+By,.+Cz,=D egyenlettel

adott S siknak a tavolsagat

37.abra

—
A keresett "d" tavolsagot a p p#* =y*-,- vektornak, az n(A;B:C) normalvektor egyenesen
a oO

lévé merdéleges vetiileteként nyerjiik. Ezért

td = (r*-r5)n°
ahol az n®vektor az S sik n normalvektora iranyaba mutat6é egységvektort jelél. Ha a skalaris
szorzatot koordinatak segitsé¢gével hatarozzuk meg, kapjuk:
td= Aa (K*-X 5)_ 8 (y*-Yo)}t— c (z*-za)
VAP +B74+C? V4 BR? +C VA 4B? 40?

62
 d= Ax *+By*+Cz*-(Ax, +By, + Czy)
VA74+B?4+C?

A P,pont rajta van az S sikon, ezért koordinatai kielégitik az egyenletét tehat a zardjelben
lév6 kifejezés értéke D. Ezt alkalmazva a pont és sik tavolsagképlete:

_ Ax*+By*+Cz*—D
+d
VA +B 4C

Kettés eldjelre azért van sziikség, mert mint tudjuk a skalaris szorzat eldjele negativ is lehet és
ekkor a bal oldalt negativ eldjellel véve, a d eredménye végiil is pozitiv lesz.
A kettés eldjel elhagyhat6, ha a képlet jobb oldalan allé kifejezést abszolut értékbe tessziik.
A képlet jobb oldalan allé kifejezés eléjele akkor pozitiv, ha a normalvektor a sik felé mutat
(ellenkez6 esetben negativ). Ezt felhasznalva kénnyen el tudjuk dénteni, hogy ket pont a siknak
azonos oldalan van-e (a "d" egyenlé eldjelti), vagy nem (ha "d" kitilénb6z6 eldjelt).
Az el6bbi tavolsdg-képlet a tavolsagot a P* pont koordinatainak fiiggvényekeént hatarozza
meg. Ezt a fiiggvényt réviden d=N(P*) moddon is jelélhetjik, ahol az N betti a
normalegyenletre utal, mivel a képlet jobb oldalan allo kifejezést ugy is nyerhetnénk, hogy a sik
normalegyenletének nulldra redukalt alakjaba (az x,y,z futdkoordinatak helyébe) a P* pont
koordinatait helyettesitjiik.

Szégfelezé sikok egyenletei

Két metsz6 sik esetén mindig van két olyan sik, amelyek felezik a ket sik altal bezart széget,
ill. ezen szég melléksz6get.
, Aszdgfelezé sikok egyenletéhez a sz6gfelezd egyenesek egyenleténel leirt médon juthatunk.
Végeredmény: Két metszé sik szégfelezé sikjainak egyenleteihez ugy jutunk, hogy a két sik
normalegyenletének vessziik az Osszegét, ill. kiilénbségét.

A tér egyeneseinek egyenletrendszerei

Az egyenletek levezetéséhez a térben is az egyenest egyértelmuen meghatarozo adatokat

hasznalhatjuk fel. A térben egy pontbé] egy adott vektorra végtelen sok merdleges egyenest
allithatunk (a kitéré lehet6ségek miatt), ezért a térbeli egyenest egy pontja és egy normalvektora
nem hatdrozza meg egyértelmtien. A térbeli egyenest a k6vetkez6 két modon szoktuk
egyértelmtien megadni:

63
 | Adott P5(xo:va:ze)ponton atmend, adott_v(a:b:c) iranyvektori egyenes egyenletrendszere:

38/a abra

Jeldljiik az egyenes tetszGleges un. "futépontjat" P(x:y;z)-vel, az ebbe mutaté helyvektort

r-rel, a P, pontba mutaté helyvektort pedig r.-lal. Akkor a 38/a abra alapjan:
——> a
Pp p=r-r
o oO
ésmivel pp o
\|v> ezért PP
a
=ty 2€8 ebbdl: rr,=tv azaz

r=r,ttyv

ahol a t (paraméter) tetszGleges valés szam, nagysaga a P pont pillanatnyi helyzetétal fligg. Az
elébbi egyenletet az egyenes paraméteres vektoregyenletének nevezziik. Ha a "t" parameter a
minusz végtelentél a plusz végtelenig minden valos szamot felvesz, akkor az r helyvektor
végpontja mintegy "leirja" az egyenest.
Ha az elGbbi paraméteres vektoregyenletet a koordinatak segitségével inuk fel,
- az egyenes paraméteres egyenletrendszeréhez jutunk:
X=Xotta
y=yottb
ZZ, ttc

Ha a fenti egyenletrendszerben szereplé a,b,c szamok egyike sem nulla, akkor t-re megoldva
az egyenleteket, kapjuk:
X—-Xo
=t
a
X-X9 )
a

Megjegyzés: Ha az egyenes specidlis helyzeti (az iranyvektor a,b,c koordinatai kéziil

valamelyik koordinata nulla), akkor az elébbi képlet nem hasznalhaté. Ebben az esetben az
egyenes paraméteres egyenletrendszeret hasznaljuk.

64
 2.Két adott ponton atmend egyenes egyenletrendszere:

Ha az egyenest az A és B pontjaival hatarozzuk meg, akkor el6bb megadjuk az AB vektort,

majd ezt (vagy valamely szamszorosat) iranyvektornak véve, -az egyik pontot tartopontkent
felhasznalva- az elébb nyert egyenletrendszer segitségével nyerjiik a két pontjaval adott egyenes
egyenletrendszerét.

9.feladat: Adjuk meg az A(-2:4;-1), B(6;0;3) pontokon atmené egyenes egyenletrendszerét:

Az AB(8:—4:4)» Ennek negyedét iranyvektornak valasztva: v(2;-1;1).

Az egyenes egyenletrendszere, ha tartépontnak az A pontot valasztjuk:

x+2 y-4
=z+l1
a ost
Természetesen tartopontnak a B pontot is yalaszthattuk volna, Bar formailag ez mas
egyenletet adna, de ennek ellenére ugyanaz a térbeli egyenes tartozna a latszatra kil6nb6z6
egyenletrendszerhez.

3.Specialis helyzetti egyenesek egyenletrendszere:

a/. Koordinatasikkal parhuzamos egyenes

egyenletrendszere.
Adjuk meg a P°(x°;y°;z°) ponton atmend, az [x,y]
koordinatasikkal parhuzamos (ezért a z_ tengelyre
meréleges) egyenes egyenletrendszerét. Az ilyen
egyenes iranyvektora benne van az [x,y] sikban, ezeért
az iranyvektor harmadik koordinataja nulla. Mivel
b> nullaval nem lehet osztani, ezért az egyenes
f =e. Pbig;
egyenletrendszerét csak részben hasznalhatjuk:
38/b abra

_Y—Y° ésa paraméteres egyenletrendszer 3. egyenletébél (c=0 miatt:) z=z°

a b

b/ Koordinatasikra meréleges egyenes

egyenletrendszere.
By( X03 Yo; 20) Adjuk meg a Po(xo:yo3zo) pontra illeszked6, az
[x.y] koordinatasikra merdleges (ezért a z tengellyel
parhuzamos) egyenes egyenletrendszerét: Az ilyen
egyenes iranyvektora a z tengelynek szakasza, ezért
¥ elsé két koordinataja nulla, igy itt csak a paraméteres
egyenletrendszer hasznalhato.

38/c abra
Ebbol az ilyen helyzetti egyenes egyenletrendszere:
RRs Y=Yo
Tehat az egyenes pontjainak futékoordinatdira az a jellemzd, hogy az elsé két koordinata
megegyezik a tartopont megfelelé koordinatajaval.

Két egyenes kélcsénés helyzetének megallapitasa

Ket térbeli egyenes kdlcs6nés helyzete négyféle lehet: egybees6, parhuzamos, metsz6 (ezek a
specialis helyzetek) és kiter6 (ez az altalanos helyzet a térben). Ha adott az "e" és "{" egyenesek
egyenletrendszere, akkor a kélcs6nés helyzetiiket az alabbiak szerint allapitjuk meg:
Elébb az egyenletrendszereikb6l "leolvassuk" iranyvektoraik és tartopontjaik koordinatait.
1.Ha v kv akkora két egyenes lehet:
a/ egybeesd, ha az egyik egyenes tart6pontja rajta van a masik egyenesen (koordinatai
kielégitik a masik egyenes egyenletrendszerét).

b/ parhuzamos, ha az egyik egyenes tartopontja nincs rajta a masik egyenesen.

2. Ha nines olyan "k" valds szam amelyre v =k-v ‘ teljesiilne akkor a két egyenes
metsz6, vagy kiterd.
Ezt egyenletrendszereik ismeretében a kévetkezoképpen dénthetjiik el:
Kivalasztunk a két egyenes egyenletrendszeréb6l 2-2 egyenletet.
Ebbol a 4 egyenletbél egyet félretesziink. A megmaradt 3 egyenletbol allo haromismeretlenes
egyenletrendszert megoldjuk.

a/ metsz6 a két egyenes akkor, ha a kapott harom gy6k kielégiti a félretett

negyedik egyenletet. A kapott harom gy6k a metszéspont harom koordinataja lesz,

b/ kitéré a két egyenes akkor, ha a kapott 3 gyék nem elégiti ki a félretett 4.

egyenletet.

66
 Metszési feladatok

1. Kétegyenes metszéspontja: ( meghatarozasarol - ha létezik - az el6bb szoltunk).

2. Két sik metszésvonala: A metszésvonal olyan pontok mértani helye, amelyek mind a két
sikon rajta vannak, tehat pontjaik koordinatai mind a két sik egyenletét ki kell hogy elégitsek.
Ezért a két metszd sik egyenletébél allo egyenletrendszer mar a metszésvonal
egyenletrendszerének tekintheté (barmilyen szamolasi feladatnal ezek felhasznalhatoak). Ebbol a
két egyenletbél a korabban megismert alaku (az iranyvektor és tartopont koordinatait felhasznalé)
egyenletrendszert a kévetkezéképpen nyerhetiink: A két sik egyenletébdl elobb kiejtjtik az
egyik, majd egy masik ismeretlent. Az ezek utan kapott két egyenletet megoldjuk ugyanarra az
ismeretlenre, majd az igy kapott értékeket egyenlévé tessziik. Ennek alkalmazasara lassunk egy
konkrét feladatot:

10.feladat: Hatarozzuk meg az A: x-yt+2z=3, és B: 2x+3y-z=6 sikok metszésvonalanak egy

iranyvektorat és egy tartopontjat!
A metszésvonal egy egyenletrendszere:
x-y+2z=3 (3)
2x+3y- z=6 (2)
3x-3yt+6z= 9 x -y+2z=3
2xt3y- z=6 +4x+6y-27=12
5x+5z2=15 5x+5y=15
xt+7=3 xty=5
x=-z+3 x=-y+5
A metszésvonal egyenletrendszere: =-yt5=-z+3
. x-O y-5_ z-3
1 =j, =
_ Tehat a metszésvonal egy iramyvektora: v(1;-1;-1) és tartépontja: P,(0;5;3)

A metszésvonalnak egy iranyvektora maskeppen is meghatarozhato, mivel a metszésvonalnak

merélegesnek kell lennie (mert mindkét sikban benne van) mind a ket sik normalvektorara, ezért
a normalvektorok vektorialis szorzata egy iranyvektort ad:
A sikok normalvektora: n (15-152), n (2335-1). Ezek vektorialis szorzata:

i j k
n,xn,=|1 -l 2|)=-5i+5j+5k
2 3 -!i
Az itt kapott vektor az elbbi iranyvektornak (-5)-szdrése, tehat iranyvektornak valaszthato.

3.Sik és egyenes metszéspontja (défespontja).

A metszéspont a sik és egyenes egyetlen kézds pontja, ezért a metszéspont koordinatainak ki
kell elégitenie igy az egyenes egyenletrendszerét, mint a sik egyenletét. Ezért szamitassal a
déféspont koordinatait_tgy hatarozzuk meg, hogy a_ sik egyenletéhez az egyenes

67
egyenletrendszerébé] kivalasztunk ket _egyenletet (barmely kett6t), majd az igy mnyert
haromismeretlenes egyenletrendszert_ megoldjuk. A kapott harom gy6k a metszéspont harom
koordinataja lesz.
Ha nines megoldas akkor az egyenes parhuzamos a sikkal.
Ha végtelen sok megoldas van, akkor az egyenes benne van a sikban.

4, Harom sik metszéspontja (k6z6s pontja).

Harom -egymast paronként metsz6- siknak mindig van egy kézds pontjuk, amit a harom sik
metszéspontjanak neveztink. Mivel ez a pont mind a harom sikra illeszkedik, igy koordinatai
mind a harom sik egyenletét kielégitik. Ezért a metszéspont koordinatait megkapjuk, ha a h4rom
sik egyenletéb6l all6 haromismeretlenes egyenletrendszert megoldjuk.

Parhuzamos térelemek

].Parhuzamos egyenesek
Ha ket egyenes parhuzamos, akkor iranyvektoraik egyallasuak, ezért egymas skalarszorosai:
¥ ky

ahol
k barmilyen valos szam lehet,a vo és vy a két egyenes iranyvektora.
2. Egyenes és sik parhuzamos helyzetben
Ha egy egyenes parhuzamos egy sikkal, akkor az egyenes iranyvektora meréleges a sik
normalvektorara, ezért skalaris szorzatuk nulla:
vo n.=0
3.Parhuzamos sikok
Ha ket sik parhuzamos egymassal, akkor normalvektoraik egyallasiak, ezért egymas
skalarszorosai:
n =Kn ,
ahol k barmilyen valés szam lehet, n , 2% egyik, n » 2 masik sik normalvektora.

MerGleges térelemek

1. Merdleges egyenesek
Ha ket egyenes merdéleges egymasra, akkor iranyvektoraik is merdlegesek, ezért skalaris
szorzatuk nulla: v¥, =0
€ é

ahol v az egyik va masik egyenes iranyvektora. Ha két térbeli egyenes merdleges

€ d

egymasra, akkor nem biztos hogy metszik is egymast (altalaban kitér6ek!)

2, Egyenes és sik merdleges helyzetben

Ha egy egyenes merdleges egy sikra, akkor az egyenes iranyvektora és a sik normalvektora
egyallasu vektorok, ezért egymas skalarszorosai:
v =kn
e 3

68
ahol k barmilyen valés sz4m lehet, vy az egyenes iranyvektora, n 5 3 sik normalvektora.

3.Merdleges sikok
Ha két sik merdleges egymasra, akkor normalvektoraik is merdlegesek, ezért skalaris szorzatuk
nulla:
n-n =0
A B
ahol n 4 egyik, n , 3 masik sik normalvektora.

Térelemek hajlassz6ge

1. Két egyenes hajlassz6ge

A térben két metsz6 és két kitéré6 egyenesnek értelmezziik a hajlasszégét, amely nem lehet 90°-
nal nagyobb. Mivel az egyenes iranyvektora parhuzamos az egyenessel, ezért az iranyvektorok
hajlasszégébél meg tudjuk hatarozni az egyenesek hajlasszégét. A vektorok hajlassz6géet (mint
lattuk) skalaris szorzatuk felhasznalasaval hataroztuk meg :

A szamlaléban lévé skalaris szorzatot azért kell abszolut értékbe tenni, mert igy érhetjtik el,
hogy az egyenesek hajlasszége ne lehessen tompaszég.

2. Egyenes és sik hajlasszége

39.abra

Egyenes és sik hajlasszégén az egyenesnek a sikon lévé merdleges vetiiletével bezart szdget
értjiik. A 39.Abran ezt a széget a-val jeléltiik. Ez a sz6g potszége az egyenes iranyvektora ¢s a
sik normalvektora altal bezart ~ szdgnek. Ez meghatarozhaté a vektorok skalarszorzatabol az
alabbiak szerint:
via ven
cosy = [vcs | sing = vers!

|v, |] #5 | Ive thas |

ll.feladat: Hatarozzuk meg a hajlasszigét az S: x-2y+2z=6 siknak és az

e: +75 _ = 2__2+3 egyenletrendszerrel adott egyenesnek!
6 2 3

69
 A sik normalvektora: n(1;-2;2), az egyenes iranyvektora: v(6;2;-3), skalaris szorzatuk:
nv=6-4-6=-4, a két vektor hossza: |nJ=/j+444=3, |v|=./36+449 =7.

A keresett sz6g: sing = a

3-7
a=10,98°

3. Két sik hajlasszége

Ket sik hajlasszége sem lehet 90°-nal nagyobb. A hajlasszég nagysagat normalvektoraik
skalaris szorzatabol hatarozhatjuk meg az alabbiak szerint:

| 2,7,|
cosa =
[ny |e |

Térelemek tavolsaga

Az elézéekben mar foglalkoztunk ket pont tavolsagaval, amit a két pont altal meghatdarozott
vektor abszolut értékéere vezettiink vissza. Pont és sik tavolsagara pedig egy keépletet vezettiink
le, amit mas térelemek tavols4ganak meghatdrozasara is felhasznalhatunk az alabbiak szerint:

Egyenes és sik tavolsaga.

.

Csak akkor létezik, ha az egyenes parhuzamos a sikkal. Ha erré] meggyozédtiink, megadjuk az

' egyenesnek egy tetszGleges pontjat (a tartopont is lehet), majd meghatarozzuk ennek a siktdl val6
tavolsagat (az eldbb emlitett képlettel).

Keét sik tavolsaga.

Csak parhuzamos sikok esetén lesz nullaté] kiilénbéz6. A tavolsag meghatarozasara két mdd is
kinalkozik:

1. Az egyik sikon felvesziink egy tetszdleges pontot (két koordinatat tetsz6legesen megadunk,
a harmadikat a sik egyenletébé] szamolassal hatarozzuk meg), majd ennek a pontnak
meghatarozzuk a masik siktol valé tavolsagat.

2. A ket sik normalegyenletéb6l "leolvassuk" az orig6tol mért "eldjeles" tavolsagukat, majd

vessziik ezen tavolsagok kilénbségét.

70
 Pont és egyenes tavolsaga (40. abra).
Két dimenzidban a tavolsagra korabban egy képletet vezettiink le, ezért itt ezzel nem
foglalkozunk,. Harom dimenzidban a tavolsag meghatarozasara két méd is kinalkozik:
1. A 40.4bran lathaté deréksz6gti haromszégnek a P°A atfogojat, mint ket pont tavolsagat meg
tudjuk hatarozni (mert az A pont adott a P°
tart6pontot pedig az egyenes egyenletrendszerébol
meg tudjuk adni). A P°T tavolsagot a pon
vektomak az egyenes v iranyvektoran lévd
meréleges vetiileteként nyerjiik: P°T= po, -v?
(ahol a v° vektor a v vektor iranyaba mutatd
egységvektor. A '"d" befogo értékéet a masik két oldal
ismeretében Pitagorasz tétele — segitségével
kiszamithatjuk.
40 abra

2. Az adott A pontra illesztiink egy olyan sikot, amely merdéleges az adott "e" egyenesre
(normalvektora az egyenes iranyvektora!), majd meghatarozzuk ennek a siknak az egyenessel
valé T metszéspontjat. Ezzel a feladatot két pont tavolsagdra vezettiik vissza.

Két egyenes tavolsaga

A tavolsag akkor lesz nullatol kiilénb6z6, ha a ket egyenes parhuzamos, vagy kitérs.

1. Két parhuzamos egyenes tavolsaga: Az egyik egyenesen felvesztink egy tetszdleges pontot,
majd meghatarozzuk ennek a masiktél valé tavolsagat (ezzel a feladattal az el6bb foglalkoztunk).

2.Két kitéré egyenes tavolsdga:A tavolsag egy olyan szakasz, amely merdleges mind a ket
egyenesre és végpontjai egy-egy egyenesre illeszkednek.

41.abra

71
 A tavolsagot a legegyszertibben ugy hatarozhatjuk meg, ha felvesziink az "f"' egyenesen egy
tetszéleges P pontot, az “e" egyenesen pedig egy R pontot,(ezek az un. tart6pontok is lehetnek)
majd meghatarozzuk az Rp vektornak a merdéleges vetiiletét ezy olyan vektoron, amely mind a

két egyenesre meréleges. Ilyen vektort a két egyenes iranyvektorainak vektorialis szorzataként
eld tudunk allitani. A tavolsdgot (a 41.abra jeléléseit felhasznalva) az alabbiak szerint nyerjiik:

d= RP vy"
ahol Vp =Verv ef és vyo= ™
|»,

12.feladat:Hatarozzuk meg a kévetkez6 két kitéré egyenes tavolsagat:

x-2_ y+2_2+4 yo z-5
a. tx4+]=-==
2 3 2 f 3 4

A megoldas soran a 41. abra jeléleseit hasznaljuk.

Jeléljiik az "e" egyenes tartépontjat R-rel, az "f" egyenesét P-vel. Akkor R(2:-2;-4) és P(-1;0;5)
ebbol RP (-3:2:9) : Ve (233;2) és vf (15-354).

ijk
vy,=2 3 2|=18i-6j-9k
1 -3 4

tehat v7 (18;-6;-9)
és ebbdl lve /324+36+81 =21

v9(18,-6,=9) 21 21 21

— . ==—_+
~54 -12
at
-81 147 =
—=-+7
d=RPv, +—=-
21 21 21 21

Tehat a két kitérd egyenes tavolsaga d=7 koordinata egység.

ae
 Két kitér6 egyenes normaltranszverzalisa

Két kitéré egyenes (e és f) normaltranszverzalisa egy olyan (t) egvenes. amelyik mind a ket
egyenest mer6legesen metszi.

S=lef']
42 abra

A normaltranszverzalis egyenletrendszerének meghatarozdasa (a 42.4bra alapjan) a kévetkez6

lépések szerint torténhet:
1. Megadjuk annak az f* egyenesnek az egyenletrendszerét, amely atmegy az "c" egyenes
tetsz6leges R pontjan és parhuzamos az "f" egyenessel.
2. Meghatdrozzuk az e és f* metszé egyenesek k6zés S sikjanak az egyenletet.
Megadjuk annak az "m" egyenesnek az egyenletrendszerét, amely atmegy az "f" egyenes
la

tetsz6leges P pontjan és merdleges az S sikra.

4. Meghatarozzuk az "m" egyenesnek az S sikkal val6 M metszéspontjat.
5. Megadjuk annak az f° egyenesnek az egyenletrendszerét, amely 4tmegy az M ponton és
parhuzamos az "f" egyenessel.
6. Meghatarozzuk az f és az "e" egyenes E metszéspontjat (létezik, mert mind a ket egyenes
benne van az S sikban, ezért kitérék nem lehetnek).
7. Megadjuk a keresett "t" normaltranszverzalis egyenletrendszerét. Tartopontja az E pont,
iranyvektora pedig az "m" egyenes irdanyvektora lehet, mert t||m.
8. Meghatarozzuk a "t" normaltranszverzalis és az "f" egyenes F metszéspontjat (I¢tezik,
mert a "t" egyenes benne van az [f,f°] sikban).
Megjegyzés: A 7. Lépésben mar megadtuk a keresett normaltranszverzalist, mégis sziikség lehet
az F pontra, mert a kitéré egyenesek azon pontjai, amelyek legkézelebb vannak egymashoz az E
és F pontok. Ezek tavolsaga egyben a kitéro egyenesek tavolsaga bar, (mint azt az eldbbi
feladatban lattuk) a tavolsag meghatarozasahoz nincs sztikség a normaltranszverzalisra.

13.feladat: Adjuk meg az eldbbi (12.) feladatban szerepl6 két kitérd egyenes
normaltranszverzalisat!
x-2 yt2 z+4 yoz-5
et == n+] =—-> =
an fix 3. 4
Az egyenesek egyenletrendszereibol leolvashato adatok a 42.abra jel6léseit hasznalva:
R(2;-2;-4) P(-1;0;5) Ve (2:3:2) vf (13-3:4). A megoldas sorszamozott lépései meg fognak
egyezni az el6bbiekben ismertetett lépésekkel.

l. Az f* egyenes egyenletrendszerenek megadasa. Mivel f*||f ezért iranyvektoraik

megegyezhetnek, tartopontja pedig R. Tehat az f* egyenlete:
y+2 zt+4
425 -2= =
f =3 4

2. AzS sik egyenletének megadasa. A sik normalvektora merdéleges lesz az "e" és f* (és ezért
az f) egyenesekre, igy az n ‘ normalvektor n ae a ‘ médon allithaté elé. Ezt a
vektorialis szorzatot mar az elobbi feladatban elvégeztiik. Az eredményt onnan atvéve
v;(18;-6;-9). Vegyiik a sik normalvektoranak az el6bbi vektor harmadat: n (65-25-3).
Az R pontot tartopontnak valasztva az S$ sik egyenlete:
5: 6x-2y-37=12+4+12=28.

3. Az "m" egyenes egyenletrendszerének megadasa: Mivel az "m" egyenes merGleges az S$

sikra, ezért az "m" egyenes iranyvektoranak valaszthatjuk az S sik normalvektorat,
F tart6pontja pedig a P pont lesz. Tehat az "m" egyenes egyenletrendszere:
m; *t+1_ y _2-5
6 -2 -3

4. Az M metszéspont meghatarozasa: S: 6x-2y-3z=28

& 3y=2z-10
x+] =-3y
Az elébbi egyenletrendszer megoldasa: x=5 y=-2 z=2. Azaz M(5;-2:2)

5, Az f® egyenes egyenletrendszerének meghatarozasa: Mivel f | f ezért iranyvektoraik

megegyezhetnek, tart6pont pedig az M pont lesz. Az f? egyenes egyenletrendszere:
f°: yas att? 2-2
-3 4

6. AzE pont meghatérozasa: — e: 3x-6=2y+4 (felesleges 4, egyenlet)

x-2=2+4
f -3x+]5=y+2
4x-20=z-2

74
 Az utébbi harom egyenletb6] allé egyenletrendszer megoldasa:

x=4 y=l 2=-2

és ezek kielégitik a 4.egyenletet. Tehat az "e" és {° egyenesek metszéspontja:

E(4;1;-2)
7. A "t" normaltranszverzalis egyenletrendszerenek megadasa: Mivel m || t ezert
iranyvektoraik megegyezhetnek v;=v) (6;-2;-3), tartopontnak pedig az eldébb nyert
E(4;1;-2) pontot valasztva a normaltranszverzalis egyenlete:

{i ao4 Yol_z+2
6-2 3

8. AzfF pont meghatarozasa: —t: x-4=-3y+3 (felesleges 4. egyenlet)

x-4=-22-4
f 4x+4=z-5
3x+3= -y
Az utébbi hérom egyenletbél allo egyenletrendszer megoldasa:
x=-2 y=3 zl
és ezek kielégitik a 4. egyenletet, ezért a "t" és "f' egyenesek metszéspontja:
F(-2;3;1)

Végiil (ellenérzésképpen) hatarozzuk mega két legkézelebbi -E(4;1;-2) és F(-2;3;1)- pont

tavolsagat: EF (-6:2:3)

. d=| aa |=./36+44+9 =7 koordinata egység

és ez megegyezik az elobbi feladat végeredményével.

75
 Feliletek egyenletei

Feliiletek egyenletén olyan ésszefiiggést értiink, amely a felliletet egyértelmiien meghatarozo

adatok és a feliileten mozgé P(x;y:z), un. Futépont x, y,z koordinataira all fenn, a feliiletre
nem illeszkedé pontok esetén viszont ez az 6sszefiiggés (egyenlet) nem teljesiilhet.

A gimbfeliilet egyenlete

A gémbfeliilet a tér azon pontjainak mértani helye, amelyek egy adott pontté] (kézépponttél)
adott r (sugar) tavolsagra vannak.

Az orig6 kézéppontu gémb egyenlete:

Az OP(x:y;z) lop Fax?+y? 427 =2

AX
2 +yY 2,-2.2]
+2 =F

Ha a g6mb kézeppontja a K(u;v;w) pont,

akkor egyenletét az elGbbib6l az eltolas
transzformacidjat alkalmazva nyerjiik:

43.Abra x-u)? +H(y-v) > H(z-w)*=1?

A gémb érintésikjanak egyenlete:

Adjuk meg a g6mb E(x5:¥o:Z~) feliileti pontjara illeszked6 érintésikjanak egyenletét. Mivel az
érintésik merdleges az érintési pontban hizhaté sugarra, ezért az érintésik normalvektora:
n= OF (X53Yo3Z0). Az E pontot tartopontnak véve az érintésik egyenlete:

KoXtYoVtZoZ=(Ko) HY¥o) +HZo)*

Mivel az E pont rajta van a gémb feliiletén, ezért koordinatai kielégitik a g6mb egyenletét,
azaz (xo)’ Hy.’ H(z.)* =r’, majd ezt az elébbi egyenletbe irva az érintosik egyenlete:

koxty°y+z°2= r

76
 Az ellipszoid feliiletének egyenlete

Adjunk meg egy orig6 kézéppontt, b sugar’ gémbét az x*, y*, z* tengelyek alkotta
koordinata-rendszerben. Ennek egyenlete:

44 abra

(x*)* +(y*)*+(z*)*=b?
Ebbol a gémbbol ellipszoidot ugy nyerhetiink, hogy ket tengely (x* és z*) iranyaba zsugoritast
(v. nyljtast) hajtunk végre. Az x* tengely wranydba hajtsunk végre egy a/b (a<b) aranyu
zsugoritast. Ekkor a "b" sugar b-(a/b)=a nagysagu lesz, de a gsmb minden feliileti pontjanak
els6 koordinataja ugyanigy fog valtozni. Legyen a zsugoritas utani tetszdleges feltileti pont
P(x:y3z) akkor x=(a/b)x* ebbdl x*=(b/a)x
Az y* tengelymentén nem valtoztatunk, ezért barmely pontra y*=y
A z* tengely iranyaba c/b (c<b) aranyu zsugoritassal szamolva a "b" sugar b(c/b)=c
nagysagu lesz. A tetszéleges P feliileti pont harmadik koordinataja pedig:
z=(c/b)z* és — ebbdl z*=(b/c)z
A kapott értékeket helyettesitstik a "b" sugar gombfeliilet egyenletébe:
2 ke

Serta /b
2

a” c

2 2 2
x x
ape pl
a bb ¢&

Ha az ellipszoid kézéppontja a K(u;v;w), akkor a feliilet egyenlete:

(ray OW enw) at
= 2 _ 2 . a

a” bt Cc

77
ahol az a,b,c azellipszoid x, y,z tengelyek iranydba mért félatmeérdit jel6li (Id. a 44. abrat).

Az ellipszoid érintésikja

Ha az E(x:°y°:z°) pont az ellipszoidnak egy feliileti pontja, akkor a feliiletnek az E pontjara

illeszked6 érintosikjai:
Origd kézépponth ellipszoid érintésikja:

xox php zhz

$= + 1

A K(u:viw) kézéppontt ellipszoid érintésilja:

(a=) OF -)O-%) ==) _|

ae be c

Megjegyzések:

le Az ellipszoid egyenletének levezetése soran alkalmazott adott iranyu nyujlas (ill.

zsugoritas) olvan geometriai transzformacid, amellyel a késObbiekben — terbeli merdleges
axidlis affinitas — még foglalkozunk.

Ha a kért barmely atmérdje kériil megtorgatunk, g6mbfeliiletet nyeriink.

Ha ellipszist forgatunk meg barmelyik tengelye k6riil, akkor un. forgasi ellipszoidot
tu

kapunk. Ez abban kiilénb6zik az dltalanos ellipszoidt6l, hogy harom féltengelye (a, b, c)

kGzil kett6 egyenlo.
 VI. PROJEKTIV GEOMETRIA
A projektiv geometria targya, projektiv tulajdonsagok

Ha egy fényképet, (vagy a vele geometriailag egyenertékt, a centralis projekcié szerkesztési

elve szerint késziilt perspektiv képet) megvizsgalunk, megallapithatjuk, hogy a fenykepezés (ill.
vetités) a tavolsdgokat és szégeket (az abrazolt targynak a centrumtol valo relativ helyzetétal
fiiggden) torzitja. Ennek ellenére mégis fel tudjuk ismerni a fényképen lévé (abrazolt) targy
geometriai strukturajat. Ez azért van igy, mert a fényképen lévé targynak tébb olyan geometriai
tulajdonsdga van, amelyek a képen is felismerhetGek, tehat a vetitésse! szemben valtozatlanok
(invariansak).
A projektiv geometria_ a vetitéssel szemben valtozatlan tulajdonsagokat vizsgalja, a_vetités
torvényeit_kutatja. Tehat ebben a fejezetben magaval a vetitéssel foglalkozunk, a vetités
térvényeivel ismerkediink meg.
A vetitésre nem valtozé (invarians) tulajdonsagokat projektiv tulajdonsagoknak nevezziik. Ha
a 44. Abrat megvizsgaljuk, a kévetkez6 projektiv tulajdonsagokat ismerhetjtik fel:
1. Pont vetiilete (képe, megfeleloje) pont.
2. Egyenes vetiilete altalaban egyenes.
3. Ha egy pont illeszkedik egy egyenesre, akkor a pont képe is illeszkedik az egyenes képére,
tehat az illeszkedés projektiv tulajdonsag.
(Megjegyezztik, hogy a felsoroltakon kiviil mas, kézvetlentil fel nem ismerhet6 projektiv
tulajdonsag is van, de ezzel csak a késébbiek folyaman ismerkediink meg.)

Vetités a sikban Vetités a térben

44 Abra

79
 Projektiv mtiveletek

A térben lév6 térelemeket (pont, egyenes, sik) és azok keépeit tekintstik megfeleldknek. A
megfelelé térelemeket tehat itt (44.4bra), vetitéssel nyerjiik. Mivel a vetités "befejezo mivelete" a
metszés, ezért a vetitést és a metszést projektiv miiveletnek nevezziik. Vizsgalataink csak olyan
projektiv mtiveletekre terjednek ki, amelyekben a megfeleltetés kélcsénésen egyértelmti, azaz
barmely térelemnek egy -és csakis egy- kepe (megfeleloje) van és viszont.

A projektiv geometria kialakulasa

Egyes projektiv jellegti tételekkel mar az dkorban, a IV. szazadban élt Papposz gérég
matematikus munkai kézétt is talalkozhatunk. A XVII. szazadban élt Desargues (1591-1661), az
1639-ben megjelent munkajaban lefekteti a projektiv geometria alapjait. Munkassagat a szinten
francia G. Monge (1746-1818) fejlesztette tovabb, majd késdbb tanitvanya Victor Poncelet
(1788-1867) nevéhez fiizédik a geometria ezen Uj teriiletének felépitése. A projektiv geometria
tovabbi fejlédését jelentés mértékben eldsegitették a késdbbiek folyaman J. Steiner, A. F.
Moebius és Mario Pieri, akinek a nevéhez a projektiv geometria axiomatikus felépitése ftizGdik..
Végiil Arthur Cayley és Felix Klein munkassaganak készGnhet6, hogy a projektiv geometria a
geometrian beliil Gnallo tudomanyagga fejlodétt.
Magyarorszagon Klug Lipot és Kerékjarto Béla voltak a projektiv geometria nagyhiri
oktatéi.

Alapalakzatok

A kézépiskolaban megismert térelemeken kiviil a projektiv geometria U.n. alapalakzatokkal is

foglalkozik. Egy adott térelemre végtelen sok miéas térelem illesztheté. Ezt a miiveletet
sorozasnak nevezziik. Az adott térelem a soroz6, a rea illesztett (végtelen sok) térelemek a
sorozott térelemek. Az ilyen modon, tehat sorozdssal nyert, végtelen sok elembdl allé alakzatot
alapalakzatnak nevezztik. Mivel sorozé és sorozott barmelyik térelem lehet, ezért tébbféle
alapalakzat létezik:

Elséfoku alapalakzatok

1. Pontsor

Que A g me) Q.

45.abra
mo
Az egyenesre illeszkedd pontok 6sszességét pontsornak nevezziik. Itt a sorozd elem az "e
egyenes, a sorozottak a pontok. Az Wott
"e" egyenest a_pontsor tartojanak nevezziik.

80
A tartoegyenesnek (tehat a pontsornak) van egy (és csakis egy) végtelen tavoli u.n. idedlis pontja.
Ugyanazon idedlis ponthoz (Qe ) jutunk el akarmelyik iranyba is "megytink végig" a pontsoron.
Ha a pontsoron az egyik iranyba "indulunk el", akkor az idealis ponton at a masik iranybol
"jéviink vissza". Az tn. projektiv egyenest tehat igy képzeljiik el, mint egy végtelen nagy sugart
kort. A 45.abran tehat az (e) pontsor jeléit pontjainak egy sorrendje: C, D, Qa, , A, B.
Az euklideszi geometridban az egyenest egy ponttal két félegyenesre bontottuk fel. A
projektiv geometriaban egy egyenest csak két ponttal lehet két részre bontani. A 45.abra "e"
tartéegyenesét az A és C pontokkal a kévetkezé két részre bontottuk:
- az egyik, amely tartalmazza a B pontot, és
- amiasik, amely nem tartalmazza a B pontot.
Megjegyezziik, hogy jegyzetiinkben a pontsort mindig félkér alaku zarojelbe irott (e) bettivel
jeloljiik. Ha egy abran tébb pontsor szerepel, akkor ezeket az e-betti mellé (indexbe) irt
szamokkal kilénbéztetjiik meg egymastol.

2. Sugarsor

46.Abra

A sikban egy adott pontra illeszked6 egyenesek Gsszességét sugarsomak nevezziik. Itt a sorozott
elemek az egyenesek, a sorozé elemek pedig a sik és annak a P pontja. Jegyzetiinkben a sugarsort
mindig fiiggdleges zardjelbe irott |P| bettivel jeléljiik, ha egy abran t6bb sugarsor talalhaté, akkor
ezeket a P-betii mellé (indexbe) irt szamokkal ktilénbéztetjtik meg egymastol.
A 46.Abra a sugdrsor bemutatasan tul azt is igyekszik szemléltetni, hogy a pontsor és sugarsor
elemeinek szamossdga megegyezik. Minden ponthoz tartozik egy egyenes (sugar) és
megforditva. Tehat ez az abran lathato “megfeleltetés"” kélcsénGsen egyértelmu.

3. Siksor

A térben egy adott egyenesre illeszked6 sikok ésszességét siksornak nevezziik. Itt a sorozott
elemek a sikok, a soroz6 elem pedig az adott egyenes. Ezt az adott ,,t” egyenest a siksor
tartéjanak (tengelyének) nevezziik Jegyzetiinkben a siksort mindig szdgletes zarojelbe irott [t]

81
betiivel jelljitk. Ha egy feladatban tébb siksor szerepel, akkor ezeket a t-betti mellé (indexbe) irt
szamokkal kiilénbéztetjiik meg egymastol.

A 47.abra a siksor bemutatasdn tual azt is szemlélteti, hogy a siksor és pontsor elemeinek
"szamossdga" megegyezik. Ezt a szamossagot co! szimbélummal jeléljik. Ezért a_pontsort,
sugarsort és siksort e2ymeéretii alapalakzatnak, masképpen elséfoku alapalakzatnak nevezziik.

47 .abra

Els6foku alapalakzatok perspektiv helyzete

A perspektivitas kélcsénésen egyértelmii leképezés két elsofoku alapalakzat megfelel6 elemei

k6z6tt.Barmely els6foku alapalakzat (pontsor, sugarsor, siksor) perspektiv helyzetit lchet egy
(II.) azonos-, vagy egy (I.) masik tipusu els6foku alapalakzattal.
L Evy elséfoku alapalakzat egy masik tipusu elséfoku alapalakzattal akkor_van_perspektiv
helyzetben, ha a megfelel6 elemek illeszkednek egymasra. A megfelel6 (egymashoz rendelt)
térelemeket az ABC azonos betitivel jeléljiik. Harom ilyen esetet kiilénbéztetiink meg:
- 1, Pontsor és sugarsor perspektiv helyzete. Jelélve: (e) A\P) (46.abra)

- 2. Pontsor és siksor perspektiv helyzete. —_Jelélve: (e) 4 [t] (47 Abra)

- 3. Sugarsor és siksor perspektiv helyzete. Jelélve: |P [t] (58 Abra)

82
 Ez utébbi (3.) helyzet igy all eld, ha egy [t] siksor elemeit egy § sikkal elmetssziik. Ahol
at tengely metszi az S sikot ott lesz a sugarsor P tartopontja, a sugarsor elemeit pedig az 8
sik metszi ki a siksor sikjaibél, elemeib6] (58. abra

(IL.) Egy els6foki alapalakzat egy vele azonos tipusi_elséfoki alapalakzattal akkor van
perspektiv_helyzetben, ha_a megfelel6 elemek illeszkednek egy - a perspektivitast _kézvetito -
alapalakzat ugyanazon elemere.
Itt is harom eset lehetséges:

1. Két pontsor perspektiv helyzete Jeldlve: (¢) (e;)

(2) A (2)

12

48.abra

Két pontsor akkor van perspektiv helyzetben, ha a megfelel6 pontok egy sugarsor ugyanazon
egyenesére illeszkednek (48. Abra). Tehat két pontsor perspektivitasat egy sugarsor "kGzvetiti".
Ez a sugarsor kiilén-kiilén mindkét pontsorral perspektiv helyzetben van. Ilyen esetben az egyik
pontsor a masik vetiiletének tekintheté (légi fenykepezés!)
Vegyiik észre, hogy a tartéegyenesek_kézés_pontja (metszéspontja) Gnmaganak felel_ meg
(fixpont). A tartoegyenesek idedlis pontjainak végesben lév6 (Q,,R,) képeit (megfeleldit)
ellenpontoknak nevezziik.

83
 Pontsorok perspektivitasanak specidlis esetei:

a/ Hasonléan perspektiv pontsorok.

s
&z : wae

49 .abrak

Vegyiik észre, hogy mind a két abran végtelen tavoli pontnak végtelen tavoli pont a képe,
masrészt a megfelel6 szakaszok aranya egyenié (parhuzamos szeldk teétele!)

b/ Egyenléen perspektiv pontsorok.

gy Ry wo & Y Cc, Q,
7 a oft

OL Q,
ey 1 B,C. =

50.abrak

84
 Mivel ez az elébbi a/ esetnek is specidlis esete, ezért természetesen az el6bbi megallapitasok itt
is érvényesek, de ezeken tal még fennall, hogy a megfelelé szakaszok egyenléck.

2. Két sugarsor perspektiv helyzete Jelélve: ||| 2, |

8 Sa

| a|®

a.

a, Ay by &, fy £4

5 l.abra

Két_sugarsor_akkor van _perspektiv_helyzetben. ha_a_megfelel6 egyenesek egy pontsor

ugyanazon pontjdra illeszkednek (51. abra).Tehat két sugarsor perspektivitasat egy pontsor
kézvetiti. Ez a pontsor kiilén-kiil6n mind a két sugarsorral perspektiv helyzetben van.
_ Vegyiik észre, hogy a tartépontok kéz6s egyenese Gnmaganak felel meg.

Egyenléen perspektiv sugarsorok:

Ha két sugarsor megfelel6 egyenesei_parhuzamosak, akkor a perspektivitas ezen_specialis

esetét egyenléen perspektiv helyzetnek nevezztik Ebben az esetben a sugarsorok perspektivitasat
k6zvetité pontsor a tartosik végtelen tavoli egyenese lesz.
Egy siknak egy végtelen tavoli (idealis) egyenest tulajdonitunk. A sik minden egyenesének
ideAlis pontja rajta van (illeszkedik) a sik idealis egyenesére.
Az egyenléen perspektiv sugdrsorok megfelel6 egyenesei altal bezdrt megfelel6 szégek
egyenloek (mert egyallasuak).

3. Két siksor perspektiv helyzete —- Jelélve: [¢, |v [-, |

Két siksor akkor van perspektiv helyzetben, ha_a megfelelo sikok egy sugarsor ugyanazon
egvenesére illeszkednek. Tehat két siksor perspektivitasat egy sugarsor kdzvetiti, amely mind a
két sfksorral kiilén-kiilén perspektiv helyzetben van. Perspektiv siksorok tart6egyenesei csakis
metsz6ek lehetnek és e metszGegyenesek k6zés sikja, amely mind a ket siksornak kézés eleme,
énmaganak felel meg.

85
 Desargues tétele

Ha két haromsz6g olvan helvzetti, hogy a_megfelel6 csicsokat 6sszekét6 egyenesek egy
ponton mennek at, akkor a megfelelé oldalaik metszéspontjai egy egyenesen vannak.
A tétel megfordithato: Ha két_haromszég olyan_helyzetii, hogy a_mevfelelé egyenesek
metszéspontjai egy _egyenesre_esnek, akkor a megfelel6 csicsokat_dsszekété egyenesek egy
ponton mennek at.
A tételt (és megforditdsat) a perspektivitas segitségével tomGrebben is megfogalmazhatjuk:
Ha két haromsz6g csucsaira nézve perspektiv, akkor oldalaira nézve is (és megforditva).

Az osztéviszony

1. Pontsor osztoviszonya

Régzitsiik az (e) pontsor A,B pontjait, majd vegyiik fel a pontsor tetszdleges C pontjat. E harom
pont altal meghatdrozott iranyitott (eldjeles) szakasz hosszanak a kévetkezdkben meghatarozott
hanyadosét a C_oszt6pontnak az A, B alappontokra vonatkoztatott_egyszerli- vagy
osztoviszonyanak nevezziik.

Jelélve: (ABC) = AC/CB

tf $f Baebes eee
‘ a A ec B Q.

52.abra

Megjegyezziik, hogy a szakirodalomban az osztoviszonynak az (ABC)=AC/BC

meghatarozdsa is hasznalatos, ami az el6bbit6l csupan eldjelben tér el. Jegyzetiinkben csak az
elébbi definiciét hasznaljuk.
Az 52.4bran, egymasté] 12 egységnyi tavolsagra régzitettiik az A, B alappontokat, majd
kiszAmitottuk az egyes (bettivel nem jelélt) oszt6pontokhoz tartozd osztoviszony értékét. (A
kapott értékeket az egyes pontok folé irtuk.). Az algebrailag értelmetlen esetekben (Pl. a B
pontnal 12/0) a szakaszok hanyadosanak hatdrértékét vessziik. Ilyen médon az (e) pontsor
minden pontjahoz hozzarendeltiink egy (és csakis egy) valos szamot, ill. minden valos szamhoz
tartozik a pontsoron egy (és csakis egy) pont. Tehat az (e) pontsor pontjai és a valés szamok
halmaza kézétt az A, B alappontok és az osztéviszony segitségével egy kdlcsénésen egyértelmti
hozzarendelést létesitetttink. Természetesen ez nem azonos a korabban megismert 1.n.
"szamegyenes" pontjai és a valés szamok kézétt Iétesitett un. linearis (egyenlokézt)
hozzarendeléssel.

86
Az osztéviszony tulajdonsagai:

a/ Az osztéviszony értéke fiiggetlen az egyenes iranyitasat6 (mert ha egy tért szdmlaloja és

nevezdje egyszerre valt eldjelet, a tort értéke nem valtozik).
b/ Az osztéviszony értéke egy dimenzié nélkiili valos szam (mert barmilyen meértékegységet
hasznalunk, a tort ezzel egyszertisitheto).
c/ Az osztéviszony parhuzamos vetitésre valtozatlan.
d/ Az osztéviszony araénytarto geometriai transzformacidk esetén valtozatlan.

Kévetkezmények:
Azokban az abrazolasi eljarasokban (pl. a mérészamos abrazolas), amelyek parhuzamos
vetitést alkalmaznak, egy szakaszt felezd (harmadolo stb.) pontjanak képe a szakasz keépét felezi
(harmadolja stb.).
Ha az 52.4bra pontsoraét pdrhuzamos vetitéssel egy masik egyenesre vetitenénk, akkor a
pontok vetiiletének oszt6viszonnyal definidlt koordinatai az A ¢s B pontok vetiiletére nezve
ugyanazok lennének.

1.feladat:
Adott egy (e) pontsoron az A,B alappontpar. Szerkesztéssel hatarozzuk meg azon C,D,E,......H
osztépontokat, amelyekhez tartozé osztéviszony értéke:
(ABC)=1/2
(ABD)=5
(ABE)=-0,2=-1/5
(ABF)=-0,6
(ABG)=-2
(ABH)=-8/3.

53.abra

A szerkesztés helyessége a parhuzamos szelék tétele alapjan belathato.

87
 2. Sugarsor oszt6viszonya

A |P| sugarsornak régzitstik az "a" és "b" iranyitott egyenesét, majd vegyiik fel e sugarsor
tetsz6leges "c" iranyitott egyenesét. Ha képezziik e harom egyenes 4ltal bezart iranyitott szdg, a
kévetkezékben megjelélt szinuszanak a hanyadosat, akkor ezt a hanyadost a "c" egyenesnek az
"a", "b" alapegyenesckre vonatkoztatott egyszertl- vagy osztéviszonyanak nevezzik.
Jelilve:
_ sin(ac)
(abe) = i a(cb)
ahol az (ac)-vel az "a" és "c" egyenesek altal bezart iranyitott széget jelélttik.

Ha a sugdérsor P tartépontja a végtelenben van, (ilyenkor az egyenesei parhuzamosak

egymassal), akkor az értelmetlenné valé jobboldali tért helyébe a megfelel6 sugarak tavolsagat
irjuk:
(abe) = Ave
Aa

ahol A. -vel jeldltiik az 'a’ és 'c' sugarak tavolsagat.

3. Siksor osztéviszonya

Ha egy [t] siksor harom sikja: A,B,C akkor

_ sin(AC)
BBO) sin(CB)

Ha "t" tartéegyenes a végtelenben van (azaz a siksor elemei parhuzamosak egymassal, akkor a
hajlasszigek szinusza helyett a megfeleld sikok tavolsagat vessziik:

(ABC) = Aac
A CB

88
 A kettésviszony —

1. Pontsor kettésviszonya

Egy pontsor barmely négy pontjahoz tartozik egy kettésviszony, ami ket osztéviszony
hanyadosa a kévetkez6k szerint:
(ABCD) = (ABC) _ AC, AD
(ABD) CB DB

5 tz dgend 9 3 de O 2 og 4 ~ise-3
22 BARR RR CR B M BR @

54.abra

Ha egy tetsz6leges pontsoron harom pontot régzitiink - az 54,abran az A,B,C pontokat - akkor
a pontsor minden tovabbi (negyedik) pontjadhoz mas-mas kettésviszony tartozik (ezek kéziil
néhanyat kiszamoltunk);
és megforditva: ha e harom fix ponthoz,megadunk egy valés szamot (mint kettésviszonyt)
akkor ehhez a szamhoz a pontsoron egy - és csakis egy - (negyedik) pont tartozik.
Tehat a kettésviszony segitségével a pontsor pontjai és a valés szamok halmaza k6z6tt egy
kélesOnésen egyértelmtii hozzdrendelést leétesitettiink. Ezen szamokat tekinthetjiik az egyes
pentok koordinatainak. A kévetkezOkben ismertetett Pappos tétele miatt ezeket a koordinatakat
projektiv koordinataknak nevezhetjiik.

A kettésviszony tulajdonsagai

Ha az alabbi pontok egy egyenesen vannak (egy pontsor pontjai), akkor:

al (ABCO,,)=-(ABC)
b/ Ha valamely kett6sviszonyban egy ésszetartozé par két elemét felcseréljiik, akkor ez utobbi
kettésviszony az eldbbinek reciproka.
(Osszetartozé elemparok a négy elem kéziil az els6 ketté ill. az utolsd kettd)
(BACD}=1/(ABCD)
Kévetkezmény: Ha a bal- és jobboldali ésszetartoz6 parok elemeit egyszerre cseréljiik fel, akkor
(az eredeti reciprokanak reciprokat azaz) a kett6sviszony értéke nem valtozik:
(BADC)=(ABCD)

c/ Ha valamely kettésviszonyban felcseréljiik a két k6zépso (vagy a ket szélsd) elemet,

akkor ennek és az eredeti kett6sviszonynak az 6sszege 1 lesz.

89
Tehat: (ACBD)=1-(ABCD)
Kévetkezmény: (DCBA)=(ABCD) _ ugyanis: (DCBA)=1-[1-(ABCD)]-(ABCD)
d/ Nem valtozik a ketté6sviszony értéke akkor, ha barmely ket elemet felcserélve ugyanakkor a
masik két elemet is feleseréljtik.
Pl.: (CDAB)=(ABCD)

e/ A kettésviszony centralis vetités (fényképezés) esetén_nem valtozik. (Papposz tételenek

perspektiv pontsorokra valé alkalmazasa). Ebbdl az is kévetkezik, hogy ha az 54.abra pontsorat
lefényképeznénk, akkor a fényképen lévé pontok félétti szémok (projektiv koordinatak)
ugyanazok lennének az A,B,C, pontoknak a fénykepi megfeleloikre nézve.

f/ A kettésviszony egy dimenzié nélkiili valés szam (ui. mar az oszt6éviszony is az volt).

Adott kettésviszonyhoz tartozd pont szerkesztése

2. feladat: Az (e) pontsoron vegytik fel az A,B,C pontharmast és szerkesztéssel hatarozzuk

meg a pontsoron azt az X pontot, amelyre (ABCX)=k, ahol a k egy adott valos szam (55.abra).

A szerkesztés menete:
1. Az A és B alappontokon at két parhuzamos egyenest vesziink fel.
2. A kettésviszonyban masodik helyen jelélt alapponton at (itt B) hizott egyenesre a B
pontbél felmérjiik az egységet (végpontja E) és az adott ,,k” kettésviszony értéket
(végpontja K). Természetesen negativ ,,k” esetén az ellenkez6 oldalra!
3. Az EC egyenes az A ponton at hizott egyenest egy olyan L pontban metszi, amelyet a K
ponttal 6sszekétve, az (e) pontsort a keresett X pontban metsz6 egyenest kapunk.

55.abra

90
 A szerkesztés helyessé¢gének igazolasa:
Mivel az A és B alappontokon at két parhuzamos egyenest vettiink fel, ezért szégeik egyenlésége
miatt hasonléak az alabbi haromszégek:

ACLA BCE q, ezért megfeleld oldalaik aranya egyenl6: AL _ AC

l CB
AXLA xBXK qa, ezért megfeleld oldalaik aranya egyenl6: AL _ AX
k XB

Osszuk el a félsé egyenletet az alatta levével, kapjuk:

_ACCB’ AXXB
Tehat az 55.4bran szerkesztett X ponthoz tartozd kettésviszony értéke valoban az adott k
szam.

2. Sugarsor kettésviszonya

WW
| /y | J

56.abra

Egy sugarsor barmely négy egyeneséhez tartozik egy kettésviszony, ami ket osztoviszony
hanyadosa a kévetkezok szerint:

(abc) _ sin(ac) , sin(ad)

(abcd)
= ——_ = — :—
(abd) sin(cb) sin(db)

Ha a sugarsor tartépontja a végtelenben van, akkor a szégek szinuszanak hanyadosa helyett a

megfelel6 egyenesek tavolsaganak hanyadosat vessziik (amint azt mar az osztoviszonynal lattuk).

3. Sfksor kettésviszonya (a definicid értelemszertien megegyezik a sugarsoroknal

emlitettekkel).

91
 Papposz tétele

Perspektiv_helyzetben _lév6__els6foku_alapalakzatok _megfelel6__négy-négy _elemenek

kettésviszonya egyenld,
Mivel az elséfoku alapalakzatok perspektiv helyzetének 6 esetét kiilénbéztettiik meg, ezert a
tétel igazolasat is erre a 6 esetre végezziik el. A bizonyitasok soran eltekintiink a tartoegyenesek
(ill. szégek) iranyitasat6l, mert mar az osztoviszonynal megallapitottuk, hogy az osztoviszony
értéke fiiggetlen az emlitett iranyitasoktol.
1. Igazoljuk, hogy ha (e), IPI, akkor (ABCD)=(abed)

57/a abra
Jeléljtik az "e" tart6egyenesnek a P tartéponttol mért tavolsagat 'm'-mel. Adjuk meg az ACP
haromszég és a CBP haromszg kétszeres teriiletét kétféleképpen, majd ezeket egyenlove teve
két egyenletet kapunk, végiil ezen egyenletek azonos oldalainak hanyadosat véve a (*)-gal jelzett
egyenletet nyerjtik.
. AC m=PA PC:sin(ac)
\ AC _ PA sin(ac) (*)
CB PB sin(cb)
CB-m=PC PB:sin(cb)
Ezek utan képezziik az ADP- és DBP haromszégek kétszeres teriiletét, majd ezekb6l (az el6bb
leirtak szerint) kapjuk a (**)-gal jelzett egyenletet.
AD-m=PA-:PD:sin(ad)
AD _ PA sin(ad) (#*)
DB PB sin(db)
DB-m=PD-PB:sin(db)
Végiil képezziik a-(*)-gal és a (**)-gal jelzett egyenletek megfelelé oldalainak hanyadosat:
AC AD _ sin(ac) | sin(ad)
CB DB sin(cb sin(db)

Azaz (ABCD)=(abed)

92
 2. Igazoljuk, hogy ha (e,) a(e) akkor (4,B,C,D,) = (4,B3C,D,)

A Ie
57/b abra

sugarsor kézvetiti amelyik mind a ket

Tudjuk, hogy ket pontsor perspektivitasat egy olyan \P|
itast felhasznalva kapjuk:
pontsorral kiilén-kiilén perspektiv. Ezért, az eldbbi bizony
(e,)a| Pi (AB,C,D,) = (abed)
} (AB,C,D,) = (4,B,C,D,)
(e,)a| P |= (4,B,C,D,) = (abed)
Kdvetkezmények:
nem valtoztatja meg, tehat
a/ A kézéppontos vetités (fenykepezeés) a kettésviszony értékét
a kettésviszony centralis vetitéssel szemben invarians.
mert a kettésviszony ket
b/ A. kettésviszony parhuzamos vetitésre is invarians,
ny pedig (c/ tulajd onsag) parhuzamos vetitésre
osztéviszony hanyadosa, az osztoviszo
valtozatlan.

hogy a_kettésviszony barmilyen

Az elébbi két megallapitasunk alapjan nyilvanvalé,
vetitésre valtozatlan, ezért projektiv tulajdonsag.

3. Igazoljuk, hogy ha |RlalAl akkor (a,b,¢,d,) = (a,b,c,d,)

(e) pontsor kézvetiti amelyik mind a ket

Tudjuk, hogy két sugarsor perspektivitasat egy olyan
sugarsorral kiilén-ktlén perspektiv. Ezért irhato, hogy:

|B lale)=> (a,b,c,d,) = (ABCD)

} (a,b,c,d,) = (a,b,¢,42)

|P, | ale) = (a,b,¢,d,) = (ABCD)

93
 4. lgazoljuk, hogy ha (e), [t], akkor (ABCD)=(ABCD) (58.4bra)

58.abra

Az 58.4bra |P,| sugarsoranak sorozdésikja merdleges a [t] siksor 't! tengelyére, ezért e
sugarsor aj, .by, Cy .d), elemei is merdlegesek a 't’ tengelyre, de akkor az altaluk bezart
sz6gek azonosak a megfelelé sikok altal bezart szégekkel, Az 58. abra (m) pontsora a |P| sugarsor
tartosikjanak és a |P,,| sugarsor tartésikjanak a metszésvonala. Az S8. Abra alapjan belathatd,
hogy
(e) , (m) ezért (ABCD)=(A 7 By Cm Dm)
(m) 4 |P m | ezért (Am Bm Cm Dm) mPmemdm)
de (8 97 Dm ©m Im D=(ABCD),
mert az ezekben a kettésviszonyokban szerepl6 megfelel6 szGgek azonosak.
Az elébbi harom egyenléségbdl nyilvanvalo, hogy

(ABCD)=(ABCD)

94
 5. Igazoljuk, hogy ha P|» [t], akkor (abed)=(ABCD)

Az 58. abra alapjan, annak jel6léseit hasznalva belathaté, hogy

|P ALP, = (abcd) = (4,2, Emm) de

(GP Em ) = (ABCD) a megfelelé szégek egyenlésége miatt.
m™ it m

Az elébbi két egyenléség alapjan mar nyilvanvals, hogy

(abed)=(ABCD)

6. Igazoljuk, hogy ha [t, Ja [t, ], akkor (A,B,C,D,) =(A,B,C,D,)

Tudjuk, hogy két siksor perspektivitasat egy olyan |P| sugarsor kézvetiti amelyik kil6n-kilén
mind a két siksorral perspektiv, tehat

[t, 1, !PI ezért (A,B,C,D,) = (abed)

(tJ, (PI ezért (A,B,C,D,) = (abed) }és ezekbol:
(A,B,C,D,) =(A,B,C,D,)

_ Ezzel Papposz tetelét maradéktalanuk bebizonyitottuk. Mivel az elséfoku alapalakzatok

metszése vagy vetitése perspektiv helyzetet eredményez, ezért Papposz tételét a k6vetkezéképpen
is megfogalmazhatjuk:

[A kettésviszony Osszekétéssel, metszéssel, tehat vetitéssel nem valtozik]

95
 A projektivitas (jele:7)

Papposz tétele alapjan tudjuk, hogy ha barmely két els6foku alapalakzat perspektiv helyzetben
van, akkor a tetszdlegesen kivalasztott négy-négy megfelel6 elemnégyesiik kettésviszonya
egyenl6. Ha az emlitett perspektiv helyzetet valamilyen méddon megbontjuk, (pl. az egyik
alakzatot elmozditjuk ugy, hogy csak a tartoelem valtoztatja a helyét, de az elemnégyesek
egymashoz viszonyitott helyzete vdltozatlan marad, ezért a megfeleld elemnegyesek
kett6sviszonya nem valtozik), akkor a helyén maradt és elmozditott elséfoku alapalakzat kézétt
egy olyan transzformacio 4ll fenn, amelyre "csak" a megfelel6 elemnégyesek kett6sviszonyanak
egyenlésége teljesiil. Ezt a geometriai transzformaciot projektiv transzformacionak nevezziik.

Az elséfokt alapalakzatok projektivitasat tbbféleképpen is definialhatjuk:

1. Ha ket els6foki alapalakzat elemeit kélesénésen egyértelmtii_médon ugy rendeljiik

epymashoz, hogy barmely négy elem kettésviszonya egyenlé a megfelel6 négy elem
kett6sviszonyaval, akkor ezt__az egymdshoz_rendelést__projektiv _vonatkozasnak
(transzformaciénak) nevezziik.
2. Két els6fokialapalakzat_akkor projektiv, ha — egybevagdésagi transzformacidval -
perspektiv helyzetbe hozhat6. Ennek a definicidmak a gyakorlatban inkabb a
megforditottjat hasznaljuk fel, miszerint: Ha ket elséfoku alapalakzat projektiv
vonatkozasti akkor perspektiv helyzetbe hozhato.
3. Ha tekintjiik
az elséfoki alapalakzatok FF, ee ee Fo halmazat és
ha ezekre: Foy PP ip ceeeeeereeeee aF teljestil, akkor
FyxF, ahol i,k=1,2,3,........:. wn. (i,k,n
€ N)
-Ez utobbit igy is megfogalmazhatjuk: A projektivitas perspektivitasok egymasutanjaként
(szorzataként) all eld.

Megjegyzesek:
1. Az elébbi harom definicié kiilén-kiilén 6nall6 érvényti (tehat a projektivitashoz nem a
harom pontban felsoroltak egyiittes fennallasat kell vizsgalni, hanem kiilén-kiilén
barmelyik mar elegend6 feltétele a projektivitasnak).
2. Minden perspektivitas (Papposz tétele miatt) egyben projektivitas is. (Megforditva nem
igaz!)
A projektivitas (és ezért a perspektivitas is) nem feltétlen térelemtarto geometriai
Lo

transzformacid. Pl. (e),-[t] esetén ponthoz sikot rendeliink, vagy |P|,(e) eseten
epyenesnek pont a megfeleldje (képe).

A perspektiv helyzetre ill. projektiv vonatkozasra igen jo gyakorlati példa a légi fenykepezes,
Egy egyenes titszakasz és annak légi fényképe az exponalas pillanataban perspektiv helyzetben
van. Ezért -Papposz tétele miatt- a megfelelé elemnégyesek kettésviszonya egyenl6. A repiilogep
tovabbhaladasa ezt a perspektiv helyzetet megbontja, de a lefényképezett "pontnégyesek"
kettésviszonya nem fog megvaltozni, ezért az_ exponalas pillanataban fennallé perspektivitas a
gép tovabbhaladasa utan projektiv vonatkozassa alakul.

96
 Negyedik megfelel6 pontpar meghatarozasa projektiv pontsoroknal

A kévetkezé szerkesztésekben a megfelelé elemparokat mindig azonos betiivel, de mas index

hasznalataval jeloljik. Projektiv pontsoroknal 3-3 megfelel6 pontpar ismerete esetén a negyedik
megfelelé pontpar (a kett6sviszonyok egyenlosége miatt) egyértelmiien meghatarozhato. Erre a
kévetkezékben négy kiilénb6z6 megoldast ismertetiink.
1. Perspektiv helyzetbe hozassal

3. feladat: Adott két projektiv pontsor 3-3 megfelelé elemével. Perspektiv helyzetbe hozassal
szerkessziink XX, negyedik megfelelé pontpart!

o D

59.abra

A szerkesztés lépeset:

a/ Az (e) pontsort (egybevagésagi transzformaciét alkalmazva) ugy mozgatjuk el (e*)

pontsorba, hogy B*=B teljesiiljén. Mivel az (e*) és (e |) pontsorok k6zés pontja Gnmaganak
felel meg ezért ez a két pontsor perspektiv helyzett.

b/ Az A*,A_ és C*,C_ megfelelé pontok egyeneseinek metszespontjaban lesz az (e*), (e_)

pontsorok perspektivitasat kozvetit6 sugarsor P tartopontja.

c/ Felvessziik tetszdlegesen az x, pontot, majd a P tart6pontbdl vetitve nyerjiik annak X*

perspektiv képét.

a7
 d/ Az x pont kyeldlese az (e a pontsoron figyelembe véve a kéztiik fennall6 egybevagosagi
transzformaciot (azaz, hogy * Cc ; =X*C*).

2. Perspektiy tengellyel.

4.feladat: Adott két projektiv pontsor 3-3 megfelel6 elemével. Perspektiv tengellyel
szerkessziik meg az ellenpontokat (a tart6egyenesek végtelen tavoli pontjainak képeit)!

Ra

60.abra

A szerkesztés lépéset:

a/ Valamelyik megfelelo ponpar (itt B .B_) k6z6s egyenesen tetszdlegesen felvessziik a Pp af,
sugarsorok tartopontjat. Felvessziik ezen sugdrsorok egyeneseit (Ssszekétve ezeket az adott
pontsorok megfelelé pontjaival).

b/ A IP. | és |P_| sugarsorok perspektivek, mert a kézGs egyenesiik 6nmaguknak felel meg.
Meghatarozzuk az elébb emlitett sugarsorok perspektivitasat kézvetité (e) pontsort. Ezt
perspektiv tengelynek nevezziik

98
 ci A Pp tartopontbdl a Q w végtelen tavoli pontot az (e) pontsorra vetitve kapjuk a Q pontot,
majd ezt P , -bol az (e, )-re vetitve nyerjiik a Q ; ellenpontot.
d/ A P_ tartépontbdl az R45 végtelen tavoli pontot az (¢) pontsorra vetitve nyeriik az R
pontot, majd ezt P bol az (e )-re
; vetitve kapjuk az R ellenpontot.

e/ A megoldas helyességenek igazolasa:

Mivel (€,) a(e )4#(2e,) = (2) (2)

Ez a szerkesztés a projektivitas 3. definicidjan alapszik, mivel sikeriilt az adott ket pontsor kézzé
agy beiktatni egy (e) pontsort, hogy az kiilén-kiilén mindket pontsorral perspektiv legyen.

3. Perspektiv fotengellyel

5. feladat: Adott két projektiv pontsor 3-3 megfelel6 elemével. Perspektiv fotengellyel
szerkessziik meg a tartoegyenesek k6zés pontjanak megfeleldit (61.abra).

Cc
61.abra

A kézés pont természetesen a tartoegyenesek metszéspontja. Perspektiv helyzetben ez az

egybeesé két pont 6nmaganak feleltek meg (fixpont, ld. a 48. abrat), de projektiv vonatkozas
esetén ez mar altalaban nem teljesiil. Ezért kell kiil6nb6z6 betiikkel jel6Ini!

99
 A szerkesztés lepésel:

a/ Kajeloljiik a P | és |P_| sugarsorok tartépontjat igy, hogy egybeessenek egy megfeleld, de

ellenkezé indexii pontparral (itt a B-vel jelzett pontokat valasztottuk).
b/ A P ill. P| tart6pontokat dsszek6tve az adott pontsorok megfelel6 pontjaival nyerjiik a IP |
és |P_| sugarsorok egyeneseit. Ez a két sugarsor perspektiv lesz, mert a kdzés egyenesiik kepe
o6nmaga. Meghatdrozzuk e két sugarsor perspektivitasat kézvetitd (e°) pontsort amit perspektiv
fotengelynek neveziink.

c/ Az M_ pontot a P tartépontbdl az (e°) pontsorra vetitve kapjuk az M® pontot, ami egybeesik

M, -vel, mert (e°) 4 (€, ).

d/ Az N_ pontot a P| -b6] az (e°) pontsorra vetitve N°pontot kapjuk, ami egybeesik N -gyel,
mert (c°) 4 (€ ?

e/ A szerkesztés azért helyes, mert sikeriilt olyan (e°) pontsort talalni, amelyre
(eV a(e,) ésezért (eyrte) «
4. Negyedik meefelelé pontpar meghatarozasa szamitassal

6.feladat: Létesitstink projektiv leképezést az 54-abra (e) pontsora és a 62.abra (e*) pontsora
k6zétt. Szamitassal hatarozzuk meg az M* pont helyét az (e*) pontsoron!

2 7 . pee it -
eye SCO cy

62.4bra

Az azonos bettivel jelzett pontokat tekintstik megfeleléknek.

Mivel a projektiv pontsoroknal a megfelelé pontnégyesek kettésviszonya megegyezik:
(A*B*C*M*)=(ABCM)=-1,2
Az (e*) pontsoron vegyiink fel tetszGleges M* pontot. Jeléljiik ennek az A*-tél valé tavolsagat
x-szel. Az x-re az el6bbi (kettésviszonnyal kapcsolatos) egyenletb6l kapjuk:
9 x =-1,2 és ebbdl x=5,5
—2 7=x
Ez utan az (e*) pontsoron, az A*-t6l 5,5 egységre bejeléljiik a keresett M* pontot (és egyben
az eldbb tetszGlegesen felvett M*-ot athuzassal "érvénytelenitjik". Ha az x ériéke negativ szam
lenne akkor az M* pontot az A*-tol balra kellene kijelélniink.

100
 Hasonléan projektiv pontsorok

Az olyan pontsorokat, ahol a megfelelé szakaszok aranya_egvenl6, hasonloan_projektiv

pontsoroknak nevezziik. A 49. abrakon bemutatott hasonloan perspektiv helyzetek megbontasa
utan nyerhetiink hasonloan projektiv pontsorokat. Lényeges, hogy itt is végtelen tavoli pontnak a
megfeleldje is végtelen tavoli pont (ezért nem 3-3, hanem csak 2-2 megfelelo elempar veheto fel
tetszGlegesen.

7. feladat: Adott két hasonldan projektiv pontsor 2-2 megfelel6 pontjaval. Szerkessziink
(Xx >X _) megfelel6 pontpart.

A perspektiv f6tengelyt alkalmazo szerkesztést a 63. abran lathatjuk.

63.abra

Egyenléen projektiv pontsorok

Az _olyan_pontsorokat, ahol a megfelelé szakaszok epgyenléek, egyenl6en_projektiv

pontsoroknak_nevezziik. Az 50. dbrakon lathaté, egyenléen perspektiv helyzetii pontsorok
perspektiv helyzetének megbontdésa utdni geometriai transzformaciét egyenléen projektiv
vonatkozasnak nevezztik.

10]
 Projektiv sugarsorok

Projektiv sugarsorok esetén is 3-3 megfelelé elemet vehetitnk fel tetszolegesen (mert ha 4-4
elemet vennénk fel akkor ezek kettésviszonyanak egyenlésége nem teljesiilhet). A negyedik
megfelelé elempar meghatarozasara itt is t6bb mod kinalkozik:

1. Perspektiv helyzetbe hozassal

8. feladat: Adott két projektiv sugdrsor 3-3- megfelel6 elemével. Perspektiv helyzetbe
hozassal szerkessziink XX, negyedik megfelel6 elempart!

64.abra

A megoldas lépései:

a/ A IP | sugarsort egy egybevagosagi transzformacioéval ugy mozditjuk el a {P*| sugarsorba,

hogy az "a"-val jelzett megfelel6 egyeneseik egybeessenek (at = a, teljesiiljon ). Ezzel
biztositjuk, hogy a |P*| sugarsor perspektiv helyzetii lesz a |P_ | sugarsorral.

b/ Meghatérozzuk annak az (e) pontsornak a tart6egyenesét, amely az elobbi ket sugarsor

perspektivitasat kézvetiti.

c/ Felvessziik tetszélegesen az x__ egyenest, majd meghatarozzuk annak x* perspektiv képét.

d/ Az x* ismeretében az a/-pontban emlitett transzformacié inverzével (egyszerti

szégmasolassal) nyerjtik a hianyz6 x egyenest.

102
 2. Perspektiv centrummal

9. feladat: Adott két projektiv sugarsor 3-3 megfelel6 elemével, perspektiv centrummal
szerkessziink negyedik megfeleld egyenespart!

HR

65.abra

A megoldas léepései:

a/ Felvessziik az (e ? és (e |) pontsorok tartéegyeneseit ugy, hogy illeszkedjenek egy megfelelé

egyenespar (itt a c-vel jelzett) metszéspontjara, ezzel biztositottuk az (e) és (€_) pontsorok
perspektivitasat.

b/ Meghatarozzuk annak a {P| sugarsornak a tartépontjat amely az elébbi pontsorok

perspektivitasat kézvetiti. A P tartopontot perspektiv centrumnak nevezziik.

c/ Felvessziik tetszolegesen az x egyenest, ebbol elobb x, majd az x egyenest nyerjiik az

abran lathat6 modon.

103
 d/ A szerkesztés helyességének igazolasa: A IP | és |P_| sugdrsorok k6zé sikertilt ugy
kézbeiktatni a [P| sugdrsort, hogy az kiilén-kiilén mindegyikkel perspektiv helyzetu, ezert a
projektivitas feltétele, a megfelelé elemnégyesek kettésviszonyanak egyenlésége (Papposz tetele
alapjan) biztositva van.

3. Perspektiv focentrummal

10. feladat: Adott két projektiv sugarsor 3-3 megfelelé elemével. Szerkessziik meg a kézés
egyenesek megfeleldit perspektiv f6centrummal! (66. abra)
My

66.abra

A megoldas lépéset:

a/ Felvessztik az (e,) és (€ ) pontsorokat ugy, hogy egybeessenek, egy megfeleld, de ellenkezo

indexti egyenesparral (itt e =c | il. €, =c, ). Ez a két pontsor perspektiv lesz, mert a k6zés
pontjuk 6nmaganak felel meg.

b/ Meghatarozzuk az elébbi pontsorok perspektivitasat kézvetit6 sugarsor P° tartopontjat, amit

perspektiv f6centrumnak neveziink.

104
 c/ Meghatarozzuk az m kézés egyenesnek az m° képét, ami egyben m »> mert PP AIP |
d/ Meghatarozzuk azn, k6z6s egyenesnek az n° képét, ami egyben n_ ,mert |P°,|P |
gs Big tid 5 i
e/ A szerkesztés azért j6, mert IP LalPPl a lP | és ezért IP IxIP,|

4. Papirszalagos eljarassal

ll.feladat:; Adott két projektiv sugarsor 3-3 megfelelé egyenesével. Szerkessziink negyedik
megfelelé egyenespart papirszalagos eljarassal (67. dbra).

Qy

67.abra

A megoldas lépései:

al Az, x egyenes tetszdleges felvétele

bi A Pp sugarsorra ugy illesztiink egy papiszalagot, hogy annak éle mind a négy elemet messe.
A metszéspontokat a papirszalag élén azonos betiikkel jeléljik

c/ A jelélt papirszalagot tigy igyeksztink rahelyezni a |P || sugarsorra, hogy az A,B,C pontok az

a,b,c egyenesekre illeszkedjenck.

d/ Ha az eldbb leirt illesztés kielégit6 pontossdggal sikeriilt, akkor az x_ egyenest a PLX

pontok ésszekétésével nyerjiik.

e/ Ha feltételezziik, hogy az emlitett illesztést pontosan sikeriilt végrehajtani, akkor a

szerkesztés azért helyes, mert

105
 IP |a@)s ezétt (a b cx )=(ABCX)
PIA (P) ezért (a,b ¢ |x, )=(ABCX) tehat

(abe x )=(@,b,¢,x,)

Megjegyzés: A c/ lépés miatt ez a megoldas euklideszi értelemben nem_ tekinthetd

szerkesztésnek.

5. Szamitassal

A 67.abran lathato x x , megfelelé egyenespar szamitassal is meghatarozhato a kdvetkezo-

képpen: Miutan az x egyenest felvetttik a szégek leolvasasa utan az (a, b if, %, ) kett6sviszony
értéke kiszamithato. Legyen ez egy "k" valos szam. Jel6ljiik a keresett x, egyenesnek az a,-
vel bezart szégét a-val. A projektivitas miatt (a , b, CX, ek.
Ez az egyenlet (c-ra egyismeretlenes trigonometrikus egyenlet) megoldhat6, majd @ ismeretében
xX, egyenes kijelélheto. !

Egyenléen projektiv sugarsorok

Sugarsorok perspektiv helyzetének bemutatasa utan megemlitettiik, hogy ha a megfeleld

egyenesek parhuzamosak, akkor a kér sugarsor egyenléen perspektiv. Ekkor a megfelelé szégek
egyallastiak, ezért egyenléek. Ha a perspektiv helyzetet megbontjuk, a megfeleld egyenesek mar
nem lesznek parhuzamosak, de a megfelelé szégek tovabbra is_egyenl6ek lesznek. Ilyenkor a két
sugarsort egvenléen projektivnek nevezziik.

68.abra

106
 Az egyenléen projektiv sugarsorok megadasanak egy praktikus (szdgmasolast mell6z6)
felvételét lathatjuk a 68.abran. Az egyenlo gérég bettikkel jelzett sz6gek azért egyenloek, mert a
kGrben egyenlé ivekhez egyenl6 keriileti (ill. érintészaru keriileti) sz6gek tartoznak.

Pontsor és sugarsor projektiv vonatkozasa

Ha egy pontsor és sugarsor kéz6étt akarunk projektiv vonatkozast létesiteni, akkor ebben az
esetben is 3-3 elem jeldlheté ki tetszdlegesen. Minden tovabbi megfelel6 elempar felvetelénel
biztositani kell a megfelel6 elemnegyesek kett6sviszonyanak egyenléségét szamitassal, vagy
szerkesztéssel (69.abra).

12.feladat: Adott egy (e) pontsor és egy |P| sugarsor 3-3 megfelel6 elemével. Hatarozzunk
meg ugy egy tetszdleges negyedik megfelel6 elempart, hogy a kéztiik lév6 transzformacio
projektiv legyen.

O-

4A
so

- 4s fe69.abra
A szerkesztés menete:

a/ A |P| sugdrsort egy egybevagésagi transzformaciéval leképezziik a |P*| sugarsorba. A

megfelelé szégek egyenléségét két latokGr felvételével biztositjuk. (Azt is mondhatjuk, hogy a |P|
sugarsort igy mozgattuk el, hogy az (e) pontsorral perspektiv helyzeti legyen.)

107
 b/ A tetszdlegesen kijelélt X pontot a P* ponttal Gsszek6tve nyerjtik az x* egyenest, majd (a
kapott y széget 4tmasolva) annak x megfeleldjét.

K6z6s tartoelemen lévé6 els6foku projektiv alapalakzatok

Ha van két projektiv pontsorunk, majd az egyiket ugy mozditjuk el, hogy a tartoegyenese
egybeessen a masik pontsor tart6egyenesével, akkor ket k6zds tartén lév6 projektiy pontsort
kapunk. Ebben az esetben tehat a kézés tartoegyenes barmely pontja eleme az egyik pontsornak
is, de ugyanakkor eleme lesz a masik pontsornak is. Altalaban ezek nem alkotnak megfelelé
pontpart, ha igen, akkor ezeket a projektiv transzformacio fixpontjainak nevezziik. Fixpont tehat
az a pont, amelynek képe 6nmaga.
A kézés tart6egyenesen lévG projektiv pontsorokat egyenlé iranyban_haladékmak nevezztik
akkor, ha egyik pontsor harom pontjanak sorrendje megegyezik a megfelel6, masik pontharmas
sorrendjével. Ha az eldbbi feltétel nem teljesiil, a projektiv pontsorokat ellenkezé iranyban
haladéknak nevezztik.

13.feladat: Adott két kéz6s tartéegyenesen lév6 projektiv pontsor 3-3 megfelelé elemével.
Szerkessziik meg a fixpontokat!

108
 A szerkesztés menete:
(A kévetkezékben ismertetett szerkesztést Steiner-féle szerkesztésnek nevezziik.)
a/ Egy tetszdleges kor tetszoleges BP, pontjat késstik Gssze az (e) és (€,) pontsorok
pontjaival. [gy két kozés tart6ponton lévé projektiv sugarsort kapunk.

b/ Jeléljik az elébbi két sugarsor egyeneseinek a k6rrel valé metszéspontjait az egyenes

jelélésére hasznalt azonos bettivel, azonos szam-indexszel és nullkérrel.

c/ Vegyiik fel a k6érén a IP | és |P_°| sugarsorok tartoponyjat igy, hogy egybeessenck egy
megfelelé, de ellenkezG indexti pontparral (itt ezen az abran az A-val jelzett pontokat
valasztottuk).Ezen sugarsorok egyeneseit az abran lathaté modon nyerjiik.

d/ A |P °| és |P__ °| sugarsorok perspektivek, mert a kézés egyenesiik képe Gnmaga. Hatarozzuk

meg e két sugarsor perspektivitasat k6zvetitd (e) pontsort, amit Steiner-féle tengelynek neveziink.

e/ Vegyiik észre, hogy a Steiner-féle tengely barmely pontjahoz a k6rén ket pont tartozik (pl. a
B-hezaB ° és B_ °), de ahol az (e) pontsor metszi a k6rt ott az elébbi pontharmas egybeesik (pl.
L=L, *=L _°). Ezért, ha ezeket a P =P. pontbol az adott pontsorokra vetitjiik, a fixpontokat
kapjuk.

f/ A szerkesztés helyes, mert (e dalP |se |P° | a(P 4 °\s=|P ; La (e, )

(ahol az = jellel a 68, abran bemutatott egyenléen projektivitast jelltik ) az elbbi transzforma-
cidk mindegyike kettésviszonytarto.

. Diszkusszid: Mivel az (e) pontsornak a Steiner-féle kérrel valo kéles6nés helyzete haromféle
lehet, ezért a k6zés tarton lév6 projektiv pontsorok projektivitasanal a kévetkezé harom eset
_ lehetséges:
1. Elliptikusnak nevezziik a projektivitast akkor, ha az (e) pontsornak nincs k6ézés pontja a
Steiner-féle kérrel, azaz nincs fixpont.
2. Parabolikusnak nevezziik a projektivitast akkor, ha az (e) pontsor érinti a kért, tehat ¢egy
fixpont van.
3. Hiperbolikusnak nevezziik a projektivitast akkor, ha az (e) Steiner-féle tengely metszi a
kGrt, ezért_két fixpont van.

Megjegyzés: Ketténél tébb fixpont a Steiner-fele szerkesztés logikaja alapjan lehetetlen (mert egy
egyenesnek egy kérrel nem lehet harom k6zés pontja), de ugyanerre a k6vetkeztetésre jutunk a
projektivitas definicidja alapjan is, ugyanis ha harom megfelel6 pontpar esne egybe, akkor a
megfelel6 elemnégyesek egyenl6 kettésviszonya miatt a negyedik...... stb. megfelel6 pontparok
is egybeesnének, azaz minden pont egybeesne a képével (fixpont lenne), de ekkor mar nem
beszélhetnénk ket kiil6nb6z6 pontsorrél.
A 70.4bran lathato un. Steiner-féle szerkesztés nemcsak fixpontok szerkesztésére alkalmas.
Segitségével tetszdleges negyedik megfelel6 elempar, vagy ellenpontok is szerkeszthetok.

109
 K6zés tarton lév6 projektiv sugarsorok

Ha két projektiv sugarsor tartésikja és tartopontja egybeesik kézés tarton lévé sugarsorokrol
beszéliink. Ebben az esetben a kézés tart6elemekre illeszkedG egyenes mind a két sugarsornak
eleme, Altaldban ezek nem Gnmaguknak felelnek meg. Azokat az egyeneseket amelyek
anmaguknak felelnek meg (azaz képe 6nmaga) fixelemeknek (kett6s sugaraknak vagy invarians
egyeneseknek) nevezziik.
A 70.abra a kettés sugarak szerkesztéset is tartalmazza. Természetesen ebben az esetben a
k6z6s tart6egyenesii pontsorok felvételét6l eltekinthetiink. A fixsugarak szamatol fiiggden itt is
beszélhetiink; elliptikus, parabolikus és hiperbolikus projektivitasrél.

Masodfoku alapalakzatok

Masodfokt alapalakzatoknak a kétméretti alapalakzatokat nevezziik, Ezek a kévetkezOk

lehetnek:
a/ Pontmezé: a sikban lévé pontok désszessége (sorozo a sik, sorozott a pont).
b/ Sugarmezd: a sikban lévé egyenesek halmaza (soroz6 a sik, sorozott az egyenes).
c/ Sugarmnyaléb: egy pontra illeszked6 térbeli egyenesek halmaza.
d/ Siknvalab: — egy pontra illeszked6 sikok ésszessége a térben.
A masodfoki alapalakzatok clemeineck szamossdga azonos (ezt a szamossagot
oo2 szimbélummal jeldljiik). Ezért kézéttiik kélcs6nésen egyértelmti megfeleltetés letesitheto.
Ilyen leképezések a perspektivitas és projektivitas.
A masodfoki alapalakzatok perspektivitasaval ill. projektivitasdval részletesebben nem
foglalkozunk, mert a gyakorlat szempontjab6] nem célszerii elkiiléniteni pl. a pontmezét és a
sugarmezot mivel ezek k6zés tartésik esetén csak elméletileg vdlaszthatok szét ( ugyanis a
nontmezé barmely két pontja meghatarozza a sugarmez6 egy egyenesét).

Harmadfoku (haromméreti) alapalakzatok

1. Ponttér: a tér pontjainak ésszessege.

2. Siktér: a tér sikjainak halmaza.
Negyedfoku (négyméretti) alapalakzat csak egy van:_a sugarter, a tér egyeneseinek halmaza.

Alaprendszerek

A projektiv geometria az eddig megismert térelemeken, alapalakzatokon tul un

alaprendszerekkel is foglalkozik. Ezek a kévetkezok lehetnek:
1. Sikrendszer: egy sikban lév6 pontok és egyenesek halmaza (gyakorlatilag egy k6z6s
sorozésiku pontmez6 és sugarmezo).
2._Pontrendszer: egy pontra illeszkedé térbeli egyenesek és sikok halmaza (k6z6s sorozoponti
sugar- és siknyalab).
3._Térrendszer: a tér 6sszes pontja egyenese és sikja.

110
 Az alaprendszerek leképezései is kiilénfélék lehetnek. Mi a tovabbiakban csak ket sikrendszer
perspektiv helyzetével ill. projektiv vonatkozasaval foglalkozunk.

Perspektiv sikrendszerek

Perspektiv helvzetti két kiilénb6z6 sikrendszer akkor. ha a megfelel6 elemeket egy O pontbol
valé vetitéssel nyerjlik. Tehat két_sikrendszer_perspektivitasat_ egy O tart6pontu_pontrendszer
kézvetiti.

Cy

71 .abra

_A71.abran a ket sikrendszer S| és S, tartésikjait élben latszoknak rajzoltuk, ezért a ket sik
"t" metszésvonalat egy pontban latjuk. Ezt a metszésvonalat a perspektivitas tengelyének, az O
_pontot pedig a perspektivitas centrumanak nevezzik.
A 71,4bra alapjan vegyiik észre, hogy ebben a perspektiv (vetitett) helyzetben:

a’ A megfelel6 pontokat é6sszek6t6 egyenesek egy ponton, a perspektivitas O centruman

mennek at.

b/ A _megfelel6 egyenesek metszéspontjainak mértani_helye egy egyenes, a perspektivitas

tengelye (Desargues tétele miatt az a/-b6ol kévetkezik).

Az el6bbi két tulajdonsag csak a perspektiv helyzetre jellemzé, a kvetkez6 (1.-4.) tulajdonsa-
gok viszont -bar a vetités kévetkezménye, mégis- a perspektiv helyzet megbontasa utan is
ervenyesek maradnak:
1.Ez a leképezés kdleséndésen egyértelmti modon felelteti meg egymasnak a ket sikrendszer
térelemeit.
2.Ha egy pont illeszkedik egy egyenesre, akkor a pont képe is illeszkedni fog az egyenes
képére, tehat a leképezés illeszkedéstarto.

111
 3.A vetitéssel egymashoz rendelt pontsorok, ill. sugdarsorok megfelelé elemnégyeseihez tartozé
kettésviszonyok (Papposz tétele miatt) megegyeznek. T6mérebben (de kevésbé pontosan!)
fogalmazva: a leképezés kett6sviszonytarté.
4.4 vetités soran pontnak pont, egyenesnek egyenes lesz a képe. Tehat a leképezés
térelemtarto.
Perspektiv sikrendszerek esetén végtelen tavoli térelemeknek altalaban végesben lév6 térelemek
a megfeleléik. A tartosikok végtelen tavoli egyenesének a miéasik sikban levé kepet
ellentengelynek nevezziik.

A 71,4brarél leolvashato az ellentengelyek (q, és r) két tulajdonsaga:

a/ Az ellentengelyek parhuzamosak a tengellyel (és egymassal).
b/ Az egyik ellentengely olyan messze van a tengelytol, mint a masik a centrumtol.
Perspektiv sikrendszerek bemutatasara j6 gyakorlati példa a légi fényképezés, ahol az exponalas
pillanataban perspektiv helyzetben van a sikterep és a negativ sikrendszere. A perspektivitas
centruma a fényképez6 kamera objektivjének egyesitett fopontja, a perspektivitas tengelye pedig
a terep sikjanak és a film sikjanak képzeletbeli metszésvonala.

A perspektiv sikrendszereknek egy egészen cspecialis esete_a centralis kollineaci6. Ebben az

esetben a két sikrendszernek a sorozésikja egybeesik és az O centrum is illeszkedik erre a kézés
sikra. Ez a _71.4brin bemutatott térbeli perspektiv kollineaciébdl vetitéssel szarmaztathaté. Ezt a
geometriai transzformaciét, a masodik félévben, az abrazol6 geometriai tanulmanyaink soran fel
fogjuk hasznalni.
 Sikrendszerek perspektivitasanak kil6nleges esetei

A sikrendszerek tartésikjainak és a perspektivitast kGzvetité6 pontrendszer tartopontjanak

kélcsénés helyzetétél, térbeli elhelyezkedésété] fiiggden a perspektivitasnak a k6évetkezé
specialis eseteit kiilénbéztetjtik meg:

A. Affin perspektiv sikrendszerek

(Térbeli axialis affinitas)

Az affin perspektivitas az altalanos perspektivitasnak azon specialis esete, amikor a

perspektivitas O centruma egyik tartésikra sem illeszked6 végtelentavoli pont (a tartésikok
metsz6ek maradnak). Tehaét ekkor a megfelel6 elemparokat parhuzamos vetitéssel nyerjiik
(72.abra).

Ow.

72.abra

Az abra alapjan vegyiik észre, hogy az affin perspektiv helyzetben:

a/.A meefelelé pontokat ésszek6t6 egyenesek parhuzamosak.

b/_A megfelelé egyenesek metszéspontjainak mértani melye egy "t" egyenes, amit az affinitas
tengelyének neveziink (Desargues tétele miatt az a/-b6l kévetkezik).

Ebben a perspektivitasban végtelen tavoli elemeknek végtelen tavoli elemek felelInck meg. Az
elébbi a/ és b/ pontokban felsorolt tulajdonsagok csak a perspektiv helyzetre jellemzdek, de a
perspektiv helyzet megbontdsa utan mdr nem teljesiilhetnek. Azok a tulajdonsdgok, amelyek
vetités utan is fennallnak részben megegyeznek a perspektiv sikrendszereknél felsoroltakkal.
Tehat ez a lekeépezes is:
1. k6les6nésen egyeértelmu,
2. illeszkedéstarts,
3. kett6sviszonytarto és
4. térelemtarto.

113
A kilénleges helyzetb6l kévetkez6en az elébbi tulajdonsagok listaja ijabbakkal bévil:

5. parhuzamossagtarto (mert végtelen tavoli pontnak csak igy

felelhet meg végtelen tavoli pont)
6. osztéviszonytarté (mert az oszt6viszony parhuzamos vetitésre
invarians)

Az affin perspektiv helyzetre egy j6 gyakorlati példa a ferde sikterep térképezésének az a

mozzanata, amikor a térképezés soran ezt a ferde sikterepet elébb (gondolatban) a vizszintes
képsikra merGlegesen levetitjiik, majd azt méretarany szerint lekicsinyitjiik. Az elébb emlitett
merdleges vetités lenyegében egy végtelen tavoli O pontbdl valé vetitésnek-felel meg.
A térbeli affin perspektivitasnak egy elfajult esete a sikbeli axialis affinitas. Ebben az esetben
a két sikrendszer sorozésikja egybeesik és az O pont ennek a kézés siknak egy végtelen tavoli
pontja. Ez az axialis affinitas a 72.4bran léthaté térbeli affin perspektiv sikrendszerekbél
parhuzamos vetitéssel nyerheté. Az axialis affinitast a 2. félévben, az abrazol6 geometriai
tanulmanyaink soran fogjuk felhasznalni.

B. Hasonléan perspektiv sikrendszerek

(Térbeli k6zéppontos hasonlosag, v. homotécia)

A hasonldoan perspektivitas az altalanos perspektivitas azon specialis esete, amikor a _tartosikok

parhuzamosak és az O centrum a végesben van. A parhuzamos tartosikok miatt a "t" tengely a
sikok kézés végtelen tavoli egyenese lesz. Mivel a hasonloan perspektiv helyzet egyben az affin
perspektiv helyzet kiilénleges esetének is tekintheté, ezért a korabban felsorolt (1.-6.) tulajdonsag
erre a transzformaciéra is jellemzé. Ezeken tul, csak a hasonloan perspektiv sikrendszerekre
érvenyes tulajdonsagok:
7. Szégtarté, mivel a megfelelé egyenesek itt parhuzamosak.
8. Aranytarté, a parhuzamos szelok tétele miatt. Ezt az aranyt a nagyitas
(ill. kicsinyités) aranyanak nevezziik.

20
\

S, He Geo
om
=J[eoawt

2, PD qe .
S;

73.abra

114
 A gyakorlatban hasonléan perspektiv helyzet all eld pl. a filmvetités alkalmaval, vagy amikor
egy filmrél fényképet nagyitunk.

C. Egyenléen perspektiv sikrendszerek

(Eltolas, vagy transzlacio)

Dua

s 2:

te | x fi LZ . —
?, "oe

74.abra

Az egyenléen perspektiv helyzet az dltalanos perspektivitas azon specialis esete, amikor a

tartésikok parhuzamosak és a perspektivitas O centruma_a_vegtelenben van. Ez a leképezés
egyenértékti egy olyan v vektorral vald eltolassal amely egyallasu a végtelen tavoli O centrumot
megad6 egyenessel. Ez a transzformacié a tartoelemek elhelyezkedését illetéen a legspecialisabb,
ezért barmelyik korabbi kiilénleges esetének is tekinthet6. Ebb6] kévetkezik, hogy ez a leképezés
' rendelkezik az eddig megemlitett (1.-8.) tulajdonsagokkal, tovabba:

9. tavolsagtarto.

Megjegyzes:
Matematikailag kénnyen igazolhato, ha egy transzformacio tavolsagtarto, akkor mar teljestilnek
az 1.-8. pontokban felsorolt tulajdonsagok.

115
 Projektiv sikrendszerek

Két sikrendszer akkor projektiv vonatkozasu, ha megfelelé elemeit igy rendeljiik egymashoz,
hogy a megfeleltetés:

l. K6lcsénésen egyértelmu,
2. illeszkedéstarto és
3. kettésviszonytart6 legyen. Ez utdbbi pontosabban megfogalmazva azt jelenti, hogy a
megfelelé elemnégyesek értelmezhetd kettésviszonyai egyezzenek meg. (Mint tudjuk
pl. négy pontnak csak akkor értelmeztiik a kett6sviszonyat, ha egy egyenesen voltak, tehat
egy sik négy tetszdleges pontjanak kett6sviszonyarol beszélni értelmetlen.).

Sikrendszerek projektiv vonatkozasa kétféle lehet:

a’ Korrelativ vonatkozds, (vagy korrelacié), ha ponthoz egyenest, egyeneshez pontot

rendeliink az elébbi 1.-3. pontokban leirtak szerint. Ezzel a transzformacioval a tovabbiakban
nem foglalkozunk.
b/ Kollineér vonatkozd4s, (vagy kollineacio), ha_pontnak pont, egyenesnek egyenes a
megfeleldje (képe). Mi a tovabbiakban csak ezzel a leképezéssel foglalkozunk.

Kollinear sikrendszerek

Két sikrendszer transzformacidjat akkor nevezziik kollineacionak, ha a megfeleld

elemparokat ugy rendeljiik egymashoz, hogy a megfeleltetés
“"
kdles6nésen egyértelmu,
PWNe

illeszkedéstarto,
kett6sviszonytarto (!) és
térelemtarto.

Bar az elébbi definicié a vetités fogalmatal teljesen fiiggetlen, mégis a kollmear vonatkozas
ligy is szarmaztathaté, mint a 71.4bran lathaté perspektiv sikrendszerek vetitett helyzetének
megbontasa utani geometriai vonatkozas. Tehat minden perspektiv helyzet_megbontasa kollinear
vonatkozast_eredményez (természetesen ide értend6k az A., B. és C. alcim alatt targyalt
kiilénleges esetek is).
Az elobbi allitas megfordithaté: Ha két sikrendszer kollinear vonatkozasu, akkor perspektiv
helyzetbe hozhato. Ezt a térvényt majd a fotogrammetria gyakorlatain, az tin. képatalakitasnak
nevezett miiveletek soran hasznositjuk. Kollinear vonatkozdsu sikrendszerekre j6 gyakorlati
példa: Egy siktereprol késziilt légifénykép sikrendszere és a lefényképezett terep sikrendszere
k6z6tti geometriai vonatkozds. Végiil két sikrendszer kollinear vonatkozasat meghatarozhatjuk
még az alabbiak szerint is:

116
 Két_sikrendszer_leképezése _akkor kollineacio, ha véges sok perspektivitas szorzata
(egymdsutanja). Ezt a definiciot sikrendszerek kollinear vonatkozasanak igazolasara akkor
hasznalhatjuk fel elénydsen, ha ismerjiik a sikrendszerek keletkezésének k6riilményeit (azaz,
hogy vetitéssel vagy annak tébbsz6ri alkalmazasaval keletkeztek-e egymasbol, vagy sem).

Sikrendszerek kollinear vonatkozasanak specialis esetei

Ha a ket sikrendszer k6zétti kollineéar leképezés a definicidban emlitett négy

alaptulajdonsagon til tjabbakkal is rendelkezik, akkor a kollineacié specidlis esetéré| van sz6.
Harom ilyen specialis esetet ismertink:

I. Affin (kollinear) sikrendszerek

A kollinear sikrendszerek azon specialis esete, amikor a négy alaptulajdonsagon til a

leképezés:
5. parhuzamossagtarté és
6. osztoviszonytarté (a megfelel6 egyenesek mentén)

Végtelen tavoli térelemekhez ebben a transzformacidban végtelen tavoli térelemek tartoznak.

Az affin sikrendszerek szarmaztathatoak ugy is, mint a 72.abran bemutatott affin perspektiv
helyzet megbontasa utani geometriai vonatkozas.
A gyakorlatban ilyen leképezés van a vizszintes sikkal széget bezaré sikterep sikrendszere és
annak térképe (mint sikrendszer) k6zétt.

Il. Hasonl6an kollinear sikrendszerek

A kollinear és affin kollinear sikrendszerek azon specialis esete, amikor az el6bb emlitett 6
tulajdonsagon tul a leképezés:
7. sz6gtartd és
8. aranytarté (barmely megfelel6 szakaszra)

Ez a transzformacié szarmaztathat6 ugy is, mint a 73.abran bemutatott, hasonloan perspektiv

helyzet megbontasa utani geometriai lekepezés. (A kézépiskolaban ezt a transzformaciot
altalanos hasonlosagnak neveztiik.)
Gyakorlati példaként; két azonos terepré]l, azonos eljarassal késziilt, de kiil6nb6z6
méretaranyu térkép sikrendszerét emlithetnénk meg.

Ill. Egyenléen kollinear sikrendszerek

Ez a legspecidlisabb transzformacio. A korabban felsorolt kollinear vonatkozasok

barmelyikének kiilénleges esete. Ezért erre a leképezésre is jellemz6 a korabban emlitett 8
tulajdonsag és ezeken tul még:
9. tavolsagtartd.

117
 Fz a transzformacié szarmaztathaté ugy is, mint a 74.4bran bemutatott, egyenléen perspektiv
helyzet megbontasa utdni geometriai leképezés. (A k6zépiskolaban ebben az esetben
egybevagosagrol beszeltiink)
Gyakorlati példaként; két azonos tereprél, azonos eljarassal késziilt, egyenlé6 méretaranyu
térkép sikrendszere emlithet6 meg.
Végiil megemlitjiik, hogy a perspektiv sikrendszerek cim alatt felsorolt valamennyi specidlis
pespektivitas egyben az itt emlitett (azonos jelz6jii) kollineér vonatkozas, de ez megforditva mar
nem igaz.

14. feladat: Allapitsuk meg, hogy egy vizszintes sikkal széget bezird T sikterep F
filmfelvételér6l késziilt N nagyitott kép és ugyanazon tereprél késziilt K terkép sikrendszere
k6éz6tt milyen geometriai kapcsolat van !
N_ hasonléan kollinear F kollinear T affin kollinear K

Ha a geometriaban tébbsz6rés transzformaciét hajtunk végre (mint itt az el6bbi megoldasban),

akkor az eredeti (N) és a végeredmény (K) k6z6tti transzformacié az lesz, amely az alkalmazott
transzformacidk kézétt a legdltalanosabb. Tehat a megoldas:
N_kollinear_ K

A kollinear transzformaci6 (kollineacié) meghatarozasa

A kollineacio alaptétele: Ha az S sikban lévé A,B,C,D és az S* sikban léva A*,B*,C*,D*

pontnégyesek altalanos helyzetiiek (négysz6get alkotnak), akkor mindig van az S siknak az S*
sikra, egy és csakis egy olyan kollinear leképezése, amelynél az A,B,C,D pontoknak rendre az
A* B*,C*,D* pontok felelnek meg (és viszont).
Az alaptételb6l kévetkezik, hogy két_sikrendszer kollinear leképezését négy-négy altalanos
helyzetti, megfelelé pontpar egyértelmtten meghataérozza. Ez azt jelenti, hogy sikrendszerek
kollinear leképezésénél 4-4 Altalanos helyzetli, megfelelé pontnégyes valaszthaté ki
tetszdlegesen. Minden tovabbi megfelelé pontpar felvételekor biztositani kell a kollinear
' yonatkozas ( négy pontban definialt) feltételeit (tulajdonsagait). Egy ilyen szerkesztést mutat be a
75.abra.
Gyakorlatiasabban fogalmazva (és az elébbi feladatban megvizsgaltakat alkalmazva): Egy
ismeretlen objektumot, egyetlen légifénykép alapjan a terképen csak akkor tudunk bejeldlni, ha
ezen pont kémyezetében lévé négy (altalanos helyzetii) pontnak megvan a terképi megfeleldje.
A kollinedr vonatkozast meghataroz6 4-4 megfelel6 pontot a fotogrammetridban
illeszt6pontoknak nevezziik.
A gyakorlatban az elébb leirtakat a kévetkezk szerint hasznositjuk:
Az elébbi feladat alapjan tudjuk, hogy ugyanazon sikterepr6l késziilt film és térkép sikrendszere
kollinear vonatkozasi. Ezért a kollineaér vonatkozas definicidja alapjan ez a két sikrendszer (az
illesztépontok segitségével) perspektiv helyzetbe hozhat6. Ezt a perspektiv helyzetet egy un.
légifénykép atrajzolé késziilék segitségével masodpercek alatt beallithatjuk, majd ezek utan a
film sikrendszerének (szamunkra érdekes) pontjait vetitéssel "transzformaljuk" a térkép
sikrendszerére. A késziilék hasznalatanak nagy elénye, hogy egyetlen perspektiv helyzet
beallitasaval nem csupan egy pontnak szerkeszthetjiik meg a képét (mint a 75.4bran), hanem
elvileg akarhany pontot feltérképezhetiink az illesztopontok kérnyezetében.

118
 Specialis kollineaci6k meghatarozasa

A. Affin kollinear sikrendszerek megadasa

Két sikrendszer affin kollineéar vonatkozasat 3-3 Aaltalanos helyzetli_(haromszéget alkoto)
megfelel6 pontpar egyértelmtien meghatarozza.

B. Hasonléan kollinear sikrendszerek megadasa

apa,

hasonlé haromszég egyértelmtien meghatarozza.

C. Egvenléen kollinear sikrendszerek megadasa

Két sikrendszer egyenléen kollinedar leképezését két-két tetszdleges méretti, megfeleld
egybevig6é haromszég egyértelmtien meghatarozza.
Hogy az elébbiek szerint megadott kollinedr sikrendszerekben hogyan kell uj megfelelé
elempart szerkeszteni, erre a kévetkez6 feladatokban latunk példat:

15. feladat: Adott két kollinear vonatkozasi sikrendszer (S és S°) négy-négy megfeleld
pontjaval. Szerkessziink tetszéleges 6tédik megfelelé (X,X°) pontpart (75.abra).

75.abra
A megoldas lépései:

al Az S sikrendszerben kijeléljiik tetszdlegesen a X pontot, majd felvessziik az |A| és |B|

sugarsorok egyeneseit.

119
 b/ Mivel pontnak pont, egyenesnek egyenes, illeszkedo térelemnek illeszked6 térelem felel
meg a kollineacioban, ezért az |A| sugarsornak az |A°| sugarsor, a |B|-nak a |B°| felel meg.

c/ A transzformacioé "kett6sviszonytarté" volta miatt: |A| projektiv |A°| és |B] projektiv |B°|.
Ezen projektivitasokat felhasznalva az x és y sugarak x° és y° megfeleldit, a projektiv
sugarsoroknal leirt modszerek barmelyikével (itt a papirszalagos eljarassal) meghatarozhatjuk.

d/ Mivel az X pont rajta van az x és y egyeneseken, ezért az X°pontnak az x° és y°

egyeneseken kell lennie, mert a transzformacio "illeszkedéstarto".

Gyakorlati alkalmazas: Ha a 75.abra S sikrendszerét egy siktereprol keésziilt legifenykép

filmjének (vagy az arrol késziilt nagyitott képnek) sikrendszerével azonositjuk, akkor az S° sik a
térkép sikrendszerével azonosithat6. Mindezekbol pedig az kévetkezik, hogy ha az X pont a
filmen szerepld, de a terképen nem létezé objektum képe, akkor az X° ennek a pontnak a térképi
megteleldje.

16. feladat: Adott ket kollinear sikrendszer 4-4 megfelel6 pontjaval. Szerkessziink megfeleléd
egyenespart!
Mivel az egyenest két pontja egyértelmiien meghatarozza, ezért a szerkesztést (a 75.a4bra alapjan)
6nalloan elvégezhetjtik. Ha az egyik rendszerben felvett egyenes transzformacichoz sziikséges
ket pontjat, - ket illesztépontot ésszek6t6 — adott egyenessel val6 metszéspontjaban valasztjuk,
akkor a megoldashoz egyszertibben jutunk.

17. feladat: Adott a S, S° affin (kollinear) sikrendszerek 3-3 megfelel6 pontjaval és az S

sikban az Y pont, hatarozzuk meg ennek Y° képét! (76.abra)

i sills? -
a
A
A
2 s.
4 = ‘a
M - x
&
Y °

Y
we C o

OF

76.abra

120
 A megoldas lépései:

a/ Legyen M az AC és BY egyenesek metszéspontja. El6szér ennek M° megfeleldjet

szerkesztjiik meg. Az M° pont rajta van az A°C° egyenesen, mert az affin transzformacié
"illeszkedéstarto".

b/ Mivel az affin transzformacié "osztoviszonytarto": (A°C°M*)=(ACM)=AM/MC — ebbdl

(az 53.abran lathaté médon) az M° pont megszerkeszthetd.

c/ Az Y° rajta lesz a B°M®° egyenesen.

d/ (BSM°Y°)=(BMY)=BY/YM_ és ebbdl Y° mar megszerkesztheté.

18. feladat: Adott két kollinear sikrendszer (S és S°) 4-4 megfelel6 pontjaval. Szerkessziik
meg az ellentengelyeket. (77.abra, ld. a kévetkezé oldalon!)

A_tartdsikok végtelen_tavoli egyeneseinek a masik sikon lévé képeit_ellentengelyeknek

nevezziik. A szerkesztés egyszertibb kivitelezése érdekében célszerti az egyik sikrendszer (itt az
S) illesztépontjait igy felvenni, hogy paralelogrammat alkossanak. A szerkesztés elétt még meg
kell jegyezniink, hogy a projektiv geometridban egy siknak csak egy végtelen tavoli egyenest
tulajdonitunk és erre illeszkednek a sik 6sszes egyenesének végtelen tavoli pontjai. Legyen az S$
sik végtelen tavoli egyenese qyp ill. az S° siké r° gy.

A szerkesztés lépései:

_ a/ Az |AB| és |CD| parhuzamos egyenesek k6zés Qo végtelen tavoli pontjanak a képét (Q°)
az |A°B°| és |C°D°| megfelel6 egyenesek metszéspontjaban nyerjiik, mert a kollineacid
_ “illeszkedéstarto".

b/ Az |AD| és |BC| parhuzamos egyenesek kézés Q*,, végtelen tavoli pontjanak a képét
(Q°*) az |A°D®| és [B°C®| megfelelé egyenesek metszéspontjaban kapjuk. A Q® és Q°* pontokat
Gsszek6té egyenes lesz a q° ellentengely.

c/ Vegyiik fel az S° sik P° pontjat ugy, hogy az A°B°P°D® négyszég paralelogramma legyen,
majd szerkessziik meg ennek az S sikrendszerbeli P képét. A szerkesztést a 75.abran lathat6
modon kell elvégezni (a szerkesztés vonalainak megrajzolasaté] -az attekinthetéség kedvéért-
itt eltekintetttink).

d/ Megszerkesztjiik az "r" ellentengelyt, mint az r°., végtelen tavoli egyenes képét (az a/ €s
b/ pontokban leirt médon).

121
 9

SxS

a
=>
5 oe
if
" big
_ ane

Le
ge ae -

i
|

77.abra

122
 19. feladat: Bizonyitsuk be, hogy ha két kollinear sikrendszer kéz6s egyenesének minden
pontja Gnmaganak felel meg (fixpont), akkor a két sikrendszer perspektiv helyzetti!

78.abra

A bizonyitas a 78.abra jeléléseit felhasznalva a kévetkezd:

a/ Vegytik fel az S sik a,b,c és S° sik a°,b°,c° egyeneseit ugy, hogy a megfelelé egyenesek a ket
sik kéz6s egyenesében (metszésvonalaban) messék egymast. Ezt azért kell igy tenntink, mert a
feladat kimondja, hogy a kézés egyenes minden pontja fixpont. De a kollinear transzformacié
illeszkedéstart6, ezért az emlitett egyenesek (A,B,C ill. A°,B°,C°) metszéspontjai megfelel6k.

123
 b/ Mivel az el6bbi pontharmasok alkotta haromsz6gek oldalaikra nézve perspektivek, ezért
(Desargues tételének megfordithatésaga miatt) csucsaikra nézve is. Ebb6l kévetkezik, hogy az
|AA®°| |BB°| |CC°| egyeneseknek egy O ponton kell atmenni.

c/ Mivel Desargues tétele pontharmasokra érveényes, ezért szerkesztentink kell egy tetszdleges
PP° megfelelé pontpart, majd be kell bizonyitani, hogy ezek 6sszekGt6 egyenese is Atmegy az O
ponton. Vegyiik fel a P pontot tetszdlegesen, majd illessziik ra az s és k egyeneseket. Ezek
megfeleldi adjak a P° pontot.

d/ Az ABP és A°B°P® haromszégekre alkalmazzuk a megforditott Desargues tételt, azt

kapjuk, hogy a PP° egyenesnek ugyanott kell metszeni az AA° és BB® egyenest, mint az elébb
azaz az O pontban.

Ezzel igazoltuk, hogy az S és S° sikok pespektivek. Az O pont a perspektivitas centruma, a

kézés egyenes pedig a tengelye. Tehat a feladatban megfogalmazott feltétel a perspektivitas
sziikséges és elégséges feltétele.

124
 VII. SZFERIKUS GEOMETRIA

A szférikus geometria eredete az Okori gérég természettudésok (Hipparhosz, Ptolemaiosz)

munkassagaig nyuilik vissza. A kézépkorban élt arab matematikusok is jelentés eredményeket
értek el. A ma haszndlatos terminolégia (szakmai nyelvezet) és jelélésrendszer, illetve néhany
fontosabb eredmény felfedezése a XVIL és XVIII. szazadban élt (Leonhard Euler, Carl Friedrich
Gauss,...) matematikusok nevéhez fiizédik.
Féldiink megkézelitéleg gémb alaku, ezért a szaktantargyak: felsogeodézia, vetiilettan, de
legfébbképpen a geodézia tamaszkodik szférikus geometriai ismeretekre. A gémb feliiletén mar
nem -illetve masképpen- érvényesek az eddig hasznalatos euklideszi geometria térvényet.
A szférikus geometria a _gémb_ feliiletén_elhelyezked6 alakzatok vizsgalataval foglalkozik.
Tehat a szférikus geometriaban a gémb feliileten maradunk. Barmilyen vizsgalédast, szamitast
ezen a feliileten maradva kell elvégezni.

A szférikus geometria alapfogalmai

FG6kér (legznagyobb gémbi kér)

Az O kézépponti, R sugarti gémb feliiletéb6l a g6mb_k6zéppontjara illeszked6 sik egy fokort
metsz ki. Ennek sugara (R) azonos a gémb sugaraval, kézéppontja pedig (O) egybeesik a gémb
kézéppontjaval.
A térbeli polarkoordinata-rendszer alkalmazasanal megismert hosszusagi_ k6r6ék (meridianok)
a Féldiink fék6rei, de a szélességi kGrék k6ztil egyediil csak az Egvyenlit6 kére fOkGr. Azt a
szgrepet, amelyet a sikgeometriaban az egyenes télt be, a szférikus geometriaban (tehat a_sik
helyett a g6mb feliiletén) a f6kGr veszi at.

79/a abra
 Mellékk6r (g6mbi kiskér)
A gémb feliiletébd] barmely -a kézéppontra nem illeszked6- sik metszi ki. Sugara mindig kisebb
a gomb sugaranal. Kdzéppontjat (K) a metsz6 sikbol a sik azon normalisa (meréleges egyenese)
metszi ki, amely illeszkedik a gamb kézéppontjara.
A szélességi k6r6k (az Egyenlito kivetelével) mellékk6rék.

79/b abra
Atellenes pontok (ellenpontok)
A gémbfeliilet azon P,P* pontparjat nevezziik atellenes pontoknak, amelyek_ a gémb O
kézéppontjara_szimmetrikusak (79/b abra). Egy ellenpontparra végtelen sok f6k6r illeszthet6, de
a gombfeliilet ket tetszdleges A,B pontjan at mar csupan egy f6k6r halad at. Ezt a fOkdért az
[OAB] sik metszi ki a gémb feliiletéb6], ahol az O pont a gomb kézéppontja.

80/a abra

126
 Poélus

Minden fékérhéz (ill. az ezzel parhuzamos siku mellékk6r6khéz) két_pdlust rendeliink, ezeket
a gémb O kézéppontjdra illeszked6, a f6kGr_ sikjara_merdleges egyenes metszi_ki_a_gémb
feliiletéb6l. Egy fékér pdélusai mindig atellenes pontok. Az Egyenlit6 polusait északi ill. deli
polusnak nevezziik (ezek egyben a szélességi kérdk pdlusai is).

Gombi (szférikus) tavolsag

Az AB feliileti pontok tavolsagan, a két pontra illeszked6 f6k6r két pont kézé es6 révidebbik
ivét értjik. Tehat barmely ket pont tavolsaga nem lehet nagyobb, mint a fOkor keriiletének a fele.
Ha a két pont atellenes pontpart alkot, akkor a tavolsaguk a f6kér keriiletének fele (R 7) és ezt
barhol mérhetjiik (mert atellenes pontokra végtelen sok fOk6r illeszthet6).
Az A,B feliileti pontok gémbi tavolsaga (c), a g6mb sugaranak (R) és az A,B ivhez tartoz6
kézépponti szégnek (c°) a fiiggvenye:

ee aw ES
sa

360° 180°

c=R‘C

80/b Abra

(Ezek a kézépiskolabél ismert, a kércikk ivét meghatarozé képletek, ahol a @ a k6zépponti

szég radianban meért értékeét jeléli.) Mivel egy adott gémb feltiletén a sugar alland6, ezért a
tavolsag jellemzésére_a kézépponti _szdg egyediil is alkalmas. (Eppen ezért ilyenkor nagyon
lényeges, hogy a tavolsag jelélésére hasznalt szam -vagy bett- mellé irjuk oda a mértékegységet,
mert nem mindegy, hogy a'"d" értékét fokban, radidnban vagy méterben értjiik !)

127
 Szégmeérés a gémb feltiletén

81.abra

Egy P pontbél kiindulé két fok6riv - tehat nem a teljes fOkGr - altal bezart sz6g megegyezik a
fok6rivek k6z6s pontjaba huzott "félérinték"” (e, és e,) altal bezart széggel. Ez a sz6g akar
tompaszég is lehet, de 180°-nal nem lehet nagyobb. Félérintén itt az érinté P pont Altal
ketéosztott egyik (a gdrbe felé esd) félegyeneseét értettiik.

128
 Géombkétszogek

82.abra

A gémbkétszéget egy ellenpontparra_illeszked6_két_fél-fokGriv_hatarolja. Tehat a

gémbkeétsz6gnek van;
- két csticsa, s ezek atellenes pontok (A, A*),
- két egyenlé szége, amelyek 180°-nal nem lehetnek nagyobbak (a),
- két egyenlé oldala, amelyek fél-fok6riv hosszusaguak.
Az utébbiak miatt az R sugari gémb barmely gémbkeétszégének egyenld a keriilete: 2R a.

A gémbkétszég teriilete (felszine)

Az 82.4bra alapjan kénnyen belathatjuk, hogy a gémbketszég terlilete egyenesen ardnyos a

szogével (mert 2-szer, 3-szor,... akkora szég esetén a tertilet is 2-szeresére, 3-szorosdra.... nd).
Tehat a gombkétsz6g teritlete (T) tgy ardnylik a teljes gomb felszinéhez (4277), mint a
gombketszég a szoge a teljes sz6ghéz:

129
 ¥ _ a :
4R°x 360°
_ 4r? xa? 2R° xa? 3
=2R

Q)
360° 180°

ahol az @ az o szég radidnokban mért értékét jeldli.

1.feladat: Mekkora sugar gémb6n lesz a 27°-os g6mbketszég tertilete 307m? ?

Az adott értékeket az elébbi teriiletképletbe helyettesitve kapjuk:
2R* 227°
30% =———— => R=10m
180°

Gémbharomszogek

A gémbfeliiletnek harom (fél-f6kérivnél kisebb) f6kGrive altal hatarolt__ részét

gombharomszégnek nevezziik.
A gémbharomszégek lehetnek:

83. .abra

1. Mellékg6mbharomszégek

Ha_két ed6mbharomszée egy gémbkétszéggé egyesitheté, akkor egyik a masiknak

mellékg6mbharomszo6ge. Pl. a 83. abra ABC gémbharomszégének mellékg6mb-haromszégei:
ABC*, AB*C és A*BC.

130
 A mellékgémbharomszégek jellemzot:

- Kétkézés cstcstk van, a harmadik cstcspar ellenpontpart alkot.

- Egy oldaluk k6ézés (tehat egyenlo), a masik ket oldal ugyanazon fokGriven van és fél-
fokGrivveé egeszitik ki egymast.
- Egy-egy szdgtik egyenl6 (amelyek az atellenes csucsoknal vannak), a masi ket szégtik
(amelyek a kézGs csticsban vannak) 180°-ra egészitik ki egymast.

2. Csicse6mbharomszégek

Ha egy kézds csticsuk van, a masik két-két esucs pedig ellenpontpart alkot. Pl. a 83. dbra
ABC gémbharomszégeének csucsg6mbharomszégei: AB*C*, A*BC* és A*B*C.

A esticsg6mbharomszégek jellemz61:

- Egy-egy egyenlo oldaluk van (amelyek az atellenes csicsokat kétik 6ssze), a masik ket-keét
oldaluk ugyanazon f6k6riven vannak és fél-f6k6rivvé egészitik ki egymast.
- Egy-egy szégik egyenl6 (a kézés csucsnal lévd), Két-kéet szégtik paronként 180°-ra
egészitik ki egymast.

3. Szimmetrikus (atellenes) gimbharomszégek

Ha_csticsai atellenes pontpart alkotnak. Az ilyen gsmbharomszégek oldalai, szégei és ezért

teriiletiik is egyenl6, de a csucsaik kériiljarasi iranva ellenkezo.

4. Egybevagé gémbharomszégek

“Két gémbharomsz6g akkor egybevag6, ha a gémb feliiletén elmozgatva fedésbe hozhatok.

Természetesen ezért minden jellemzé megfelel6 adataikban megegyeznek (még a csucsok
' kériiljarasi iranyaban is). A szimmetrikus g6mbharomszégek nem egybevagéak.

5. Polargombharomszégek

Az ABC gémbharomszég polargémbharomszégenek csucsai, azon A’ B?C? — pontok,

amelyeket az ABC gémbharomszégek oldalaira illeszkedG fOk6rék (a megfelel6 csticshoz
kézelebb1) polusaikent kapunk.

131
 A gombharomszég terulete
(felszine)

Barmely gdémbharomszéget (egy-egy oldala mentén, hozzavéve a mellékgémb-

haromszégeket) haromféleképpen lehet gombkétszéggé kiegésziteni:

84. abra

“A 84. dbra ABC gombharomszégére ez a kévetkez6 harom lehetéséget jelenti:

a/ a BC oldal mentén az AA* gémbketszézget,
b/ az AC oldal mentén a BB* gémbketszéget,
c/ az AB oldal mentén a CC* gombketszéget kapjuk.

Ha a CC* gémbkétszogben lévo6 ABC* mellékgOmbharomszéget a vele egyenl6 teriileti

A*B*C _ atellenes gémbharomszéggel helyettesitjiik, akkor pontosan a felénk es6 félgémb
feltiletét fedtiik le (ennek felszine: 9 R7,,). Mivel igy az ABC gémbharomszég teriiletet kettével
tébbszor vetttik szamitasba, ezeért irhatjuk:

2R
aR? Fut 7 p2, Epa oh
2 Ze 2
IT +2R*a=
180° 180° 180°
pak me RB Ry _ 180°R*z
180° 180° 180° 180°

T=_R 4K (a? + BP +7°-180°)

180°

132
 A zardjelben lévé kifejezés értéke éppen azt mutatja meg, hogy a gémbharomszég belsé
szogeinek Gsszege mennyivel tébb, mint az euklideszi geometridban. Ennek értéket szférikus
excesszusnak (gémbi tullépésnek) nevezziik és e-nal jeléljtik. Ezt a jel6lest alkalmazva az elobbi
tertiletképlet igy irhato:

2.
7k HE?
180°

Ha a gémbharomsz6ég szégeit (ezért a szférikus excesszus értéket) radianban adjuk meg, akkor
a g6mbharomszég teriilete:

s)
a
ll
2. feladat: Egy 10m sugar gémb felszinén lévé gombharomszég teriilete 507 m?. Ket szége:
o=63°, B=87°. Mekkora a harmadik sz6ge?
A feladatban szerepl6 adatokat helyettesitstik a tertiletképletbe, kapjuk:
100
502 ec =——
ino? § (150°+ y ¥°-180° )
12 3

Osszefiiggések a gombharomszégek kiilénb6z6 adatai k6zott

(A gémbharomszégek tulajdonsagai)

wl. O°<0°,8°.7°.<180° (a definici6 miatt)

2. O°<a°.b°.c°.<180° (a definicid miatt)
3. 180°<0P+8°+9?<540°

Mivel a g6mbharomszég teriilete csak pozitiv lehet, ezért a szférikus excesszus is pozitiv;
0 +B°+9P-180°>0
ob +BP+7P>180°
de a<180°,
B<180°,
y= 180°

A fenti harom egyenlétlenség megfeleld oldalainak 6sszegét véve kapjuk:

of +f2-+9°<540°

Az el6bbi két eredményt 6sszevetve kapjuk, hogy:

180°<aP+6°+7?<540°

133
 A szférikus geometridban a gémbharomszégekre is érvényesek az euklideszi geometridbdl
ismert kovetkezo tetelek:

4. Barmely két oldal 6sszege nagyobb, mint a harmadik oldal (vagy, ami ezzel egyenértékti;
barmely két oldal kiilonbsége kisebb, mint a harmadik oldal).

5. Nagyobb oldallal szemben nagyobb szég. kisebb oldallal szemben kisebb szég, egyenl6
oldallal szemben egyenl6 szég van (és megforditva).

6. O°< a°t+be+c°<360°

86.abra

Ha a 86.4bra A*B*C gémbhdéromszégének oldalait, a hozzajuk tartozé kézépponti szégekkel

mérjiik, akkor ezek mérészamaira az alabbiakat irhatjuk:
a*=180-a
b*=180-b
A megfeleld oldalak dsszegebdl: a*+b*=360-a-b de a 4. tulajdonsag miatt:
q* +b*>c*,

tehat a baloldalt kisebb értékkel helyettesitve kapjuk;

c*<360-a-b
az elébbi abra alapjan; c*=c tehat c<360-a-b, azaz
atb+c<360
Mivel az oldalak tetszdlegesen kicsik is lehetnek;

0°< a°+b°+e°<360°

134
 Az eldbbi ésszefiiggés O0<360-(atb+c) alakura rendezheté. Jeléljtik d-vel az egyenlétlenség
jobboldalan allé pozitiv kiilénbséget. Ezta d=360-(a+bt+c) értéket szférikus defektusnak (g6mbi
hianynak) nevezziik, ugyanis ez megmutatja, hogy mennyi hianyzik ahhoz, hogy a harom oldalt
jellemz6 szégek ésszege teljessz6get adjon.

7. Barmely két szée ésszege ugyanolyan relaciéban van a 180°-kal, mint a veliik szemben
lévé oldalak kézépponti szégeinek 6sszege.
Kepletesen:
Ha of +G° =180°, akkor a°+b°=180° és viszont.

87.abra

A 87.4bra A*BC gémbhdromszégére alkalmazzuk az 5. tulajdonsagot:

Ha a>180-b=b* akkor ao 180-8
azaz atb>180 esetén ot 6>180

Ha a=180-b akkor o=180-8

azaz atb=180 esetén a+B=180

Végiil, ha a<180-b akkor a<180-8

azaz atb<180 esetén at+B8<180

A gémbharomszégek adatai kéz6étt fennallo, eldbb felsorolt hét 6sszeftiggés ismertetésére

azért van sztikség, mert ha a gyakorlaton barmilyen feladatot oldunk is meg, a kapott eredményt
mindig vessiik dssze az itt felsoroltakkal. Ha egy feladat megoldasa barmelviknek is ellentmond
(a hét tulajdonsag kéziil), azt feltétlentil zarjuk ki a megoldasok halmazabol.
 A gombharomszogtan szinusz- és koszinusztételei

Ezek a tételek nem nagyon hasonlitanak a sikgeometriab6l ismert, azonos nevui tételekhez.
Annyiban feltétlen, hogy az egyes tételek ugyanazon adatok kézotti ésszefiiggéseket régzitik (PI.
a szinusztétel két oldal és a veliik szemben lévé két sz6g). A kiilénbség oka az, hogy itt az
oldalakat is sz6gekkel mérjitk.

a/ Szinusztétel:
Barmely két oldal szinuszanak hanyadosa_egyenl6 a szemk6zti_szégek szinuszanak
hanyadosaval.
sina? sing?
smb° — sin B°

Természetesen a szdgeket nemcesak fokokban, hanem radianokban is mérhetjiik.

3.feladat: Egy 12 cm sugar gémb felszinén levé g6mbharomszég teriilete 967 cm? az egyik
oldalahoz tartozé kézépponti szége a°=60°-os, két szége a=120° és G=150°. Hany cm hosszu a
"c" oldala? (Készitstink abrat!)

Elész6r a teriiletképlet segitségével hatarozzuk meg a harmadik széget. Erre azert van
sziikség, mert ezzel van szemben a keresett "c" oldal.
96x = Se a70+y ~180) => 7 =30°
A kévetkezé lépésben szmusztétellel meghatdrozzuk a keresett "c" oldalhoz tartozé
kézépponti széget:

sinc _ sin30°_ és ebbél © °=30° és ¢,°4 150° (hamis gyék)

" sin60° sin 120°
A150° azért nem megoldas, mert ellentmond az 5. és 7. tulajdonsagoknak.

Végtil a "c" oldalhoz tartoz6 kézépponti szé6g ismeretében meghatarozzuk a "c" oldal
hosszat.
c= 24a 39° €s ebbodl c=27 cm
~ 360°
b/ Oldalakra vonatkozo koszinusztétel

cos a°=cos b°cos c°+sin b°sin c°cosa?

Természetesen ugyanigy a"b" és "c" oldalakra is felirhatunk egy-egy koszinusztetelt

136
c/, Szdégekre vonatkozé6 koszinusztétel

cos a&-cos cos yrsin Bsin ytos a°

Az eldbbi tételekben szerepl6 szégeket természetesen radianokban is mérhetjiik.

4. feladat: Egy 9 m sugar gémb feltiletén egy gombharomszég oldalaihoz tartoz6 kézépponti
szdgek; a°=150°, b°=60° és c°=120°. Mekkora a gmbharomszég teriilete?

A"b" oldalra irjuk fel a koszinusztételt, ebb6l meghatarozhaté 6 szég.

cos60°=cos 150+ -cos120°+sin150°-sin120°-cos 8
8 =81.1° 8B 4278,9° (algyék)

A § sz6g ismeretében szinusztétellel hatarozzuk meg az cszdget:

sing _ sinl50 és ebbél o =145.22° @, 4 34,78° (Algydk)

sin811l° °sin60 ~

Ez utan a harmadik széget szintén szinusztétellel hatarozzuk meg:

siny® _ sin 120° ebbél y,298.9° yy, # 811° Algyok)

singlj° sin 60° a “

Végiil a teriilet: T= = (145,22 + 81,1+ 98,9 —180)

és ebb6l a végeredmény:

T=205,3 m2

137
 Féldrajzi helyek tavolsaga

A térbeli polarkoordinata-rendszer ismertetésénél mar megemlitetttik, hogy egy foldrajzi

helynek -P(;@)- a polarkoordinatai mit jelentenek:

h=féldrajzi hossziisag; megmutatja a Greenwich-en atmend hossztisagi fél-fokGriv és a P

fdldrajzi hely hosszusagi fél-fOkGrivének a hajlasszégét. Az elsd
koordinatara: -180°<A<180° relacié kell, hogy teljestiljén. A szég
eldjele Greenwich-tdl Keletre pozitiv.

@=fOldrajzi szélesség; megmutatja az OP szakasznak az Egyenlit6 sikjaval bezart

(90°- nal nem nagyobb) hajlasszégeét. Ez a sz6g Eszak felé pozitiv.
Itt az O pont a Féld geometriai k6zéppontjat jeloli.

88.abra
 Legyen az AQ, :®,) és BA :@,) foldrajzi helyek tavolsagahoz tartozo kézépponti szég:
d°. Hatarozzuk meg a koordinatak segitségével az EAB gombharomszég adatait. Itt az E pont
az északi pdlust jel6li, Az adatokat az 88. abra tartalmazza.

irjuk felaz EAB gémbharomszég "d" oldalara vonatkoz6 koszinusztételét:

cos d°=cos(90°-d )cos(90°-@ ytsin(90°-@ )sin(90°-B Jcos(A_ A)
Mivel a k6zépiskolai tanulmanyainkbol tudjuk, hogy barmely sz6g szdgfiiggvénye
potszégének potftiggvenyevel egyenld;

cosd° =sin @, sing, + cos@, cos@, cos(A, — A,) |

Konkrét feladat esetén a ket f6ldrajzi hely koordinatait beirjuk az elobbi képletbe, majd abbol
meghatarozzuk az A,B feliileti pontokhoz tartozé kézépponti széget (d°-ot). Ennek ismeretében a
"d" tavolsagot kétféleképpen is meghatarozhatjuk:

a’ A'"d" tavolsdg egy olyan kércikk ive, amelynek sugara: R=6366 Km, kézépponti
szége a "d°". Ezért a tavolsag:

2Rn o _ 6366 2d°

~ 360° 180°
b/ Masrészt tudjuk, hogy a tavolsag egy olyan fok6r része, amelynek teljes hossza
40000 km. A kézépponti sz6g ismeretében (d°) a keresett tavolsag (d) aranyos
kévetkeztetéssel meghatarozhato:
d d°
40000 360°

_ 40000d° _ 1000d° km
360° 9°
Megjegyzés: A kétféle mdédon szamolt eredmény k6zétt azért némi eltérés lesz, mert az R
értéke is és a fOk6r keriilete is kerekitett érték.

Specialis esetek:

1. Ha mind a két pont azonos hosszisagi kér6n van (A =A, ), akkor a d° meghatarozasahoz
nem kell hasznalni a koszinusztételt, mert ez a sz6g a masodik koordinatakbol kézvetleniil
meghatarozhato: d= | °-@ el.
2. Haakét pont egyike az északi polus E(0°; 90°) akkor d°=90-d
3. Ha mind a két pont azonos szélességi kérén van (¢ =¢,), akkor a d° értékét csak a
koszinusztételbol tudjuk meghatarozni. Vigyazat, d°>|) -r !

139
 Feliletek nevezetes vonalai

1. Ortodré6ma

A Fold feliiletén két féldrajzi pontot 6sszek6t6 olyan feliileti_ gGrbe, amelynek a legrévidebb a
két pont kézti ivhossza. Ez minden esetben egy fokériv. Ha a két pont azonos szélességi k6r6n

kivéve ha a szélességi kér éppen az Egyenlité.

2. Loxodrém:

A Fold feltiletén két f6ldrajzi pontot 6sszekét6é olvan feliileti_ gGrbe, amely minden hosszusagi
korrel_azonos szdget_zar_ be. Ezt a széget a légi (vagy tengeri) kézlekedésben szokas
litiranyszégnek is nevezni. Ugyanis a hosszusagi kér6k iranyat, (az Eszak-Dél iranyt) az iranytii
jelzi. Ehhez képest kell az utiranyszéget beallitani, majd ezt az iranyt tartani. Bar két pont kézott
az ortodréma mentén kézlekedve tennénk meg a legrévidebb utat, mégis az eltévedés lehetosége
miatt err6] lemondunk.
Azonos szélességi kérén lévé két pont loxodrémaja ennek a szélességi kérnek a kisebbik ive.
Ekkor az ttiranyszég 90°-os. Ha a szélességi kér az Egyenlité akkor a loxodroma egyben
ortodroma is
Azonos hossztisagi kérén lévé két pont loxodrémaja, a kéz6s hosszuisagi kor ket pont k6zé esd
révidebbik ive. Az utiranysz6g ebben az esetben 0°. Ekkor a loxodréma egybeesik az
ortodromaval.
Az un. Mercator-féle térképen a hosszisdgi kérék parhuzamos egyenesek, ezért ezen a
térképen a loxodréma a két pontot 6sszek6t6 egyenes szakasz.

_ 3. Geodetikus vonal

Egy tetsz6leges feliilet (tehat itt mar nem feltétleniil gombfeliiletré] van sz6) két_pontjahoz
' tartozé geodetikus vonalan egy olyan feliileti gérbét értiink, amelynek a két pont k6z6tti ivhossza
a legr6videbb.
A geodetikus vonalat ugy is felfoghatjuk, mint az ortodréma 4ltalanositasat tetszdleges
feliiletre, vagy megforditva; az ortodréma a Féld geodetikus vonala.
Az egyenes kérhenger geodetikus vonala a csavarvonal., Ezt akkor kénnyu belatni, ha a henger
palastjat a sikba kiteritjiik, ui. itt a geodetikus vonal megfeleldje egy egyenes szakasz lesz.
A felfiletek geod. vonalanak megkeresése mindig egy szélsdértek feladat megoldasat jelenti,
ami altalaban nem egyszerti feladat.

5. feladat: Hatarozzuk meg milyen messze van Mako Jeruzsalemtol!

A f6ldrajzi helyek (nem egészen pontos) koordinatai: ~M(20,5°;46,5°) — J(35°;32).

cos d°=sin46,5-sin32+cos46,5-cos32-cos14,5
d°=18,2766°

d=18276,6/9=2030.7 Kim

140
 FELHASZNALT ES AJANLOTT SZAKIRODALOM

Coxeter, H. S. M. : A geometnak alapjai

Miiszaki Kényvkiad6, Bp. 1973.

Coxeter,H. S. M. — Greitzer S. L. : Az tyra felfedezett geometria

Gondolat Kényvkiad6, Bp. 1977,

Hajos Gyorgy: Bevezetés a geometriaba

Tankényvkiad6é, Bp. 1966.

Karteszi Ferenc: A geometriatanitas korszertisitésérél

Tankényvkiadé, Bp. 1972,

Karteszi Ferenc: Bevezetés a véges geometridkba

Akadémia kiadé, Bp. 1972.

Karteszi Ferenc: Linearis transzformaciék

Tankényvkiad6, Bp. 1974.

Kerékjarté Béla: A geometria alapjairél

A MTA Kiadasa, Szeged, 1937,
Klug Lipat: Projektiv Geometria, 1882.

Lanezos Kornél: A geometriai térfogalom fejlédése

Gondolat Kényvkiad6, Bp. 1976.

Patterson,E. M. : Topologia
Tankényvkiadé, Bp. 1974.

‘Pelle Béla: Geometria

Tankényvkiadé, Bp. 1974.

Reiman Istvan: A geometria és hatarteriiletei

Gondolat Kényvkiad6, 1986.

Ribnyikov,K. A. : A matematika térténete

Tankényvkiad6é, Bp. 1968.

Sain Marton: Nines kiralyi ut

Gondolat Kényvkiadé, Bp. 1986.

Szasz Gabor: Projektiv geometria

Tankényvkiadé, Bp. 1977.

Sz6kefalvi Nagy Gyula: A geometriai szerkesztések elmélete

Akadémia Kiad6, Bp. 1968.

141
 TARTALOM

El6szo .. was
1.MATRIXOK..
Kiilénleges matrixok: Jlsau cuneate ucreinbe aad eat ErenceneRL ReERe Tene ace ers eT TRATES VenciaraaUne RIL MeseTemNARNOON

RG AMATO cowsccsscstccssviunnszoriswes cevtararveenansiiunteacsvereanennsnasstteesournviivsianvinest

heanaenniaivcansmadentieancea

Re6t VEK{Or SKAlATIS SZOPZAE oi. cs cca ecscsensscctescercnnannenatessaanscrsncssdveneses cestacestncaencscensonasuaternensepie

A skalaris szorzat tulajdonsagal .........00.0.0.000:c0::ctcsseees ceectadeseelescecd esses tceed
Két vektor vektorialis szorzata .........0..00cccccecce cece cee eeseeseee cess cesses eseeseeseeeeeecneees
Haron veldior vepyes szorzata asec: tesces ev caanieeres. cane nit aeeaneneee ae aes ace
A vegyes szorzat tulajdonsagal: .........0.. ccc eee cece ce eeeeesceeeceecoeceeseeceeseneseeecavsesseseeseesseeeeeeess
IV-KOORDINATA-RENDSZERE
Ki sisscscnancsncanauansmemaoacaaamee
A koordinata-rendszerek transzformaci0l ........sssesseeseeseneressecsnseesetsecesensssneseesesensaeansensesnssnes
A koordinata-rendszer eltolasa... zs a
A koordinata-rendszer elongata aazZoripé ‘edeill. ceeeeeaeesseeeeecsseeaseeaeesaeeeneeeeeeseesneeeaseaeeneeees
VY. ANALITIKUS GEOMETRIA..
A pont analitikus geometriaja.. beseeteeeees
Adott szakasz felosztasa adott sear ybat
Ac Heroine 269 S10]
y pO ti babe ncsnceorexsaenrnnn sressineesenaninne neat eatenanacveenea sttvived nies anteatcedt ceisecanen nner
A: tettaéder stily ponte caissicecusscscwonsaursenssasussennsnasas
(ania stay enceaceeni spa eed
Az egyenes analitikus geometriaja ........0:.1ceeeeeee
Kiil6nb6z6 modon adott aeyenese eeyenletel. THREES Ror ee
Metrikus feladatok... eeaeesenstesecaeaseeaaeesseeevas
A sz6gfelezo cgyenesek esyenletes.SER a Rea RISER SL SELLE cued eer MRE ERE asa
A kor... a a tenestineneseneomeianeonssert
A kor adott P(x2 sy °) Kats: pontia illeszkeds érintBiniek ‘eeyenletei. vsuag vniyeievipa Eoin pea
Az ellipszis ... bec ceseeteeeeeteeeeeeeees
Az ellipszis BEREIUS FE eccccsescose sen cecussssncascsncentscianccicssveecanccusvestnevevsorotieeanratontsueaincboe
A hiperbola oo... eee ccceeeeeseeseeesssseesseeesneeeseaseaseseesuaseseseaassaseeessesesassesseneeeagseessessisetaseeees
Av hiperbola Snnt6) Qiccrsctsasni cinsiiiiianamiiiiiiaatieiinivan naleelinenmunn mn
A hiperbola aszimptotal .............ccccccccceecscesceeeceeeeecescosseeceseeeesacceecscecaeessenesevaseeseetasssensesees
A parabola ...
A parabola stats. settee oe
A parabola cintjenek nehany fulajdonsainn. ait HAUSE seat R aaa ad rd eaianr si aceie ecamMearCetN eteeeceRSTNS
Kupszeletek ...
A sik egyenletel...
Pont és sik Brnollsiina:., vesteeeestenenneees
Sz6gfelezo sikok benrenite caaeaneccit
A ter egyeneseinek cgyenletrendszere.
Metszési feladatok...
Parhuzamos terelemeKescccccccsccescesessescsnesvssssesvsseinsevsssessesvisserisssseinasesnsesnnnerinenasenasee
Met ole ges téreleniehccccccccciccscsssvsssnnniaeciuveiceentanavaesiea vim tciessneatavsnessastavionancateuisaeeestetel
Térelemek hajlassZz6ge o......c.ecccc cece ee cee cene cece ecuee ee ceeaeeeeseeeseneeeeeeeesseasestaeenasecesesemseeseseeseraes

142
 Térelemek tavolsaga................-.- Sosa gaR ee SR meee TO
Ket kiteré egyenes normaltranszverzélisa.. seeeseeuseeaeeassseesereeeeesecseceseeessessssseenstsssesssrersenes DD
Feliiletek egyenletei... ssestsssttntunsensssisesinsetisstnanrnestneninesnnnsbnnetentsinnstnesienssesiensT®
A gémbfeliilet egyenlete... seaeiatincesuaurenase ietasasteeuasvaaaenesuiua anise cane cinasnveaananenenuates stxeenennecescccie
Az ellipszoid feliiletenek egyentlete... ws SAU
sanspanyananenasnnsiased eg sdEGAT HERS G aa atte roan LTTE
VI. PROJEKTIV GEOMETRIA... a seen msiaareasi ssuurmeuodsataccmias can sintensceuanlt
A projektiv geometria targya, projekiiv tulaidonsgok.. Huis ME Se eT OG
Alapalakzatok.... a sssseinstuntinseusstuseuneinsesnsissiiesiesiseiieiee80
Elséfoku slapalaizatok perspektv helyzéte.... sapadgyazn eget meen Nii RMB
Desargues tétele......c..... csoustasntansssssaseunsestsnseinasnuseesinaensneensnsevinseeiiagtinesseesesiees 86
AZ OSTZAOVISZONY.-eccecs te cesraresdbenpabendilldshesancdamabenseena ata
axeencerennnenasesnerssocnnnare eee OO
A kett6sviszony ... vssscussstuussnsuiasnnesesisisannanesessnansunnsnareeseseasansnnsesseseesseesesvinessessesesesis 89
Papposz tetele.. s eaenane senenenensane ntensinie dias GH RS Re ee DD
A projektivitas Gele: A) en weve veseeeeetescecseesesseeseesseeeeee IO
Negyedik megfelel6 pontpar ieolaroeaea ‘projektiv pontsoroknal aun)
Projektiv sugarsorok.... sry bossesesnesseceaseaesaseseesseeeseeeeeeseeeeeseesesssessseersecsseseee LOZ
Pontsor és sugarsor projektiv vonatkozésa... xs ia eeeeu aaa OF
K6z6s tartéelemen lév6 els6foku projektiv alapalakzatok.. seseneesescenteneceeeeeeteneeeserseerer LOS
Masodfoku alapalakzatok.... my cocessevvvsstesssessvesnsavesiissaniiasarestsaseeisaseen L1O
Harmadfoku (harommereti) alapalakzatok.... ssa enesney onan ine ecbie Nedrinnnagna pnUanoRDnneaecencecanannen od
Alaprendszerek... cssesssrsessusesussaniaseninnsnnsasensseninnereeseesentsiseseuentineessiinesinssisee | 10
Perspektiv sfkrendszereke.. sueut tama sxexsocenseccipmitenioneteamensenrrarmamansadekd,
Sikrendszerek perspeltvitsénak kiilénleges Betis. Sam nue arpa S
Projektiv sikrendszerek.. a Le oURUP TE ndagrnneesaneaoa tap eiaE arose paRTENTERT MacRae
Kollinear sikrendszerek............-c:erc:qceessnisdasbinnincinn seine ee eon ie LLG
VII. SZFERIKUS GEOMETRIA .. desea sessasseeseessersesesteatesseeseeeceesteessessseastesseeeseesteretsseeneee LO
A szférikus geometria aberp spill aril oo ccacoxcesccvasessiosveeceosensasncevistonseoseveosusnonaceasnetas 125
GG ESAS BOK cccvssscessvevszeasavsissasscwscevecar vias pnanvsvavaseceavatas sascive teenies ter teents edeaneerseeceeenrannenss LOO
G6émbharomszogek... eraangenteagurena pene ueeanasa edie AisiSeeuav eee nea anaes ee ara geannnd 1 3Q
A gémbharomszég tertlete... suns seetasdeatane ue S
Osszefiiggések a gombharomszgek Kilanboss adatai KBz6tt siesta creauneuome eH CLOS
A gémbharomszégtan szinusz- és koszinusztételed ...........ccccccsen eee eee 136
Foldrajzi helyek A ER Bik ssc sertesarenceercaoessaanniap amamassenmauraseseremniencomrnneen 138
Feliletele neverbtes VOn a lath wncavss cossevcsssaeseesnavzmensicactoaneontuernonatenveanaseanveonetinanaseuvvenenaytennrtensan AU

143