BaloghJolán

KOLOZSVÁRI
KŐFARAGÓMŰHELYEK
XVI. szá za d
J . . ■
Balogéi Jolán
Kolozsvári kőfaragó műhelyek
XVI. század
Testvérhugom, munkatársam
Dr. Balogh Ilonka
emlékezetére
 Balogh Jolán

Kolozsvári kőfaragó m űhelyek

XVI. század

Budapest. 1985
 A Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató Csoportjának
kiadványa

technikai szerkesztő: Beke László, Marosi Ernő

hely- és névmutató: Nováky Hajnalka
címlapterv: Makky Mária

A címlapon: Seres János sírköve. 1579. Részlet

A belső címlapon: Seres János mesterjegye Bocskay
Gábor (*1573) egeresi sírkövén

ISBN 963 7381 25 2

Felelős kiadó: A Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató Csoportja

Igazgató: Aradi Nóra

8515877 MTA Sokszorosító, Budapest. F. v.: dr. Héczey Lászlóné

TARTALOM

AZ ÚJ KIADÁS ELÉ ............................................................................................... 7

[ I. közlemény: AH 1974/1.27-57]
I. AZ ELŐZMÉNYEK............................................................................. 9
JEGYZETEK........................................................................................... 19
[ II. közlemény: AH1974/2. 249-380]
II. A KOLOZSVÁRI MŰHELYEK........................................................... 24
JEGYZETEK.......................................................................................... 54
Adattár.................................................................................................... 57
Források........................................................................................... 57
1. Levéltári fo rrá so k .......................................................................... 57
2. Oklevél- és forráskiadványok........................................................ 59
Általános irod alom ........................................................................ 60
I. Kőfaragók és k őm ű vesek ................................................................... 65
Kortörténeti tájékoztató ................................................................... 65
Általános irodalom a kolozsvári kőfaragó m űhelyekről... 65
1. Névjegyzékük betűrendben.............................................. 66
2. Névjegyzékük időrendben................................................ 86
3. Névtelenül bejegyzett kőm űvesek................................... 88
[III. közlemény: AH 1975/1.41-56]
4. Kolozsvári műhelyekre vonatkozó dokum entum ok... 91
II. K őbányák............................................................................................. 105
[IV. közlemény: AH 1975/2.211-276]
III. M űem lékek............................................................................. 108
1. Kolozsvár városában .................................................................. 110
Egyházi épületek................................................................ 112
Középületek........................................................................ 129
Városfalak—bástyák........................................................... 131
Házak Kolozsvár városában............................................. 142
[V. közlemény: AH 1976/1. 39-64]
Házak maradványai a Múzeumban ............................................. 173
S írk ö v ek ............................................................................. 189
Az építkezések időrendje ............................................................. 197
 [VI. közlemény: AH 1979/2.175-208]
A KOLOZSVÁRI MŰHELYEK (TEVÉKENYSÉGE ERDÉLYSZERTE) . . . 199
JEGYZETEK..................................................................................... 223
FÜGGELÉK: AZ ÉPÍTTETŐ MECÉNÁSOK...................................... 225
[VII. közlemény: AH 1980/1. 25-101]
(Adattár III. Műemlékek)
2. Erdélyszerte (A -G y).................................................................. 233
[VIII. közlemény: AH 1980/2. 217-280]
(H -Z s)..................................................................... 309
Kolozsvári faragott kövek szállítása Erdélyszerte................... 356
Az építkezések időrendje ..................................................................... 357
A síremlékek időrendje................................................ ......................... 360
III. PÓTLÁSOK............................................................................................. 361
ZUSAMMENFASSUNG: Steinmetzwerkstátten von Klausenburg (Kolozsvár,
Cluj). Das 16. Jahrhundert..................................................................... 387
NÉVMUTATÓ................................................................................................... 405
KÉPEK ................................................................................................... 443
 AZ ÚJ KIADÁS ELÉ

Ez a tanulmánysorozat nyolc közleményben először az Ars Hungarica 1974-1980

közötti évfolyamaiban jelent meg. E kötetben újranyomattuk valamennyi közleményt,
kiegészítve azokat a tárgykörre vonatkozó pótlásokkal, az utóbbi években felgyülem­
lett új adatokkal. Idegen nyelvű kivonat és névmutató közlésére is alkalmat adott az
új kiadás. Az új kötetben a lap alján meghagytuk a régi közlemények lapszámozását.
Az új lapszámok a lapok felső szélén találhatók. A Pótlások sorszámozva vannak
(1-105), a lapszélen P. jelzéssel és sorszámmal utalunk rájuk. A képrészt is újra szer­
kesztettük. A régi képszámok megmaradtak az újranyomott szövegben, az új képszá­
mok ugyancsak a lapok szélére kerültek (például: 25). Mivel a kötet teljesen új kép­
részt kapott, a szövegrész mögé kerültek azok a képek is, amelyek eredetileg szövegol­
dalakon voltak. A közlemények régi oldalszámozása ezért nem folyamatos.
Az eredeti szövegen csak a legszükségesebb javításokat végeztük, kisebb helyes­
írási következetlenségeket az újranyomás technikai adottságai folytán nem javíthat­
tunk.
Abban a reményben adtuk ki újra a tanulmányokat, hogy az olvasó kezébe hasz­
nos munkát adunk.
 Ars Hungarica 1974/1
Balogh Jolán
KÉSŐRENAISSANCE KŐFARAGÓ MŰHELYEK
I. Közlemény
1-39 AZ ELŐZMÉNYEK

A kőfaragás minden időben az építkezéseknek szerves része, sőt, egyik alapténye­

zője volt, értve ezen mind a falazáshoz szükséges quaderkövek megmunkálását, mind
pedig az építészeti tagozatoknak és kereteléseknek, kapuknak, ajtóknak, ablakok­
nak a kifaragását, sőt, szorosan ide tartoznak az un, dekoratív szobrászat alkotásai:
oltár-retabulumok, tabernakulumok, ülőfülkék, szoborfülkék, kandallók és más egyéb
dekoratív munkák, sőt, jórészt a sírkövek is.
A széles feladatkörnek megfelelően a kőfaragás problematikája is szerteágazik.
Az idevágó számos kérdés közül kiemelkednek a következők: munkaszervezés és
munkamódszerek, egyéni és kollektív munka, müvészvándorlás és a formáknak
meg a motívumoknak sajátos vándorutja, stilusváltozatok feltűnése és egymás köve­
tése, nem különben a technikai kérdések sorozata egészen a kőbányák műveléséig,
és végül mindezekben magának az építészeti műnek a tanúbizonysága. De Ugyan­
úgy ebbe a problémakörbe szorosan beletartozik a megrendelő mecénások kezdemé­
nyezése, megbízása, kívánsága, hajlama, felfogása, valamint a tervező építészek el
sődleges vezető-irányitó tevékenysége.
De bármennyire is összefüggnek mindezek a szellemi és gyakorlati tényezők, az
egykori valóság felkutatása legtöbbször csak töredékes és egyoldalú - legalább is
a korai századokra nézve. Vagy ismerjük az alkotást, vagy a mesterneveket, vagy
szerencsés esetekben mind a kettőt, de még akkor is alig-alig rögzíthető a szemé­
lyes rész valamely munkában.
De még e nehézségek tudatában is vonzó feladat a kőfaragás széles probléma­
köre. Ez magyarázza a nagy érdeklődést, amely e témák felé megnyilvánul mind a
hazai, mind a külföldi (1) szakirodalomban.
Hazai kő épít észetünk kezdetén, a korai századokban, a kőfaragó műhelyek góc­
pontjai egy-egy mecénási körben meginduló nagy építkezések helyein keletkeztek.
Az Árpád-korban a királyi ház építkezései Esztergomban (2), Székesfehérvárt (3)
és másutt, valamint a püspökségek építkezései, mint például Pécsett (4), Kalocsán (5)
vagy Gyulafehérvárt (6), szükségképpen kialakították a kőfaragó műhelyeket. Mi­
képpen ment ez végbe, arra nincs adat, de az eredmények szemmel láthatók, a tö­
redékekről leolvashatók. Mindezekhez korán csatlakoztak a szerzetesrendek (7) (ben­
cések, ciszterciták, premontreiek) építkezései, amelyekbe a családi monostorok ala­
pításával vilégi patrónusok-mecénások kapcsolódtak. Ezeknek az építkezéseknek, illet­
ve közvetlenül a műhelyeknek a hatása sugárszerüen terjedhetett tovább. Egy-egy épí­
tési körben kialakult formarendszer továbbélt szerényebb alkotásokon is, amint erre
példa a cisztercita rend építkezése Erdélyben (8).
A földesúri birtokokon épülő templomok körül is alakultak kisebb műhelyek, amint
ezt oklevelek és feliratok bizonyítják a Gerendi-család építkezéseiről (9) mind Geren-
den (1290, 1299), mind más birtokokon (Mezőbő, Mezőőrke, Szarkád).
A XIV. században ismét a királyi ház, főként Nagy Lajos építkezései (10) vannak
a középpontban: Budán, Visegrádon és Diósgyőrött, A stilusösszefüggések, ezzel egy-
 ben a kőfaragó műhelyek összefüggése az ásatási leletek alapján nyilvánvaló. A püs­
pöki székhelyeken (Veszprém, Győr, Várad) folyó építkezések véghezvitelére szin­
tén újabb kőfaragó műhelyeket kellett szervezni. A szerzetesi építkezési kör pedig
erősen tágult a kolduló szerzetek építkezéseivel elsődlegesen a városokban (11).
Majd maguk a városok közössége jelentkezik építtető mecénásként, főként a hatal­
mas plébániatemplomok építkezéseiben.
Szükebb témánk tekintetében közvetlen előzmény gyanánt a XV, század gyakor­
lata jelentős, azé a korszaké, amelynek egyaránt jellemzője a késő gótika és a
kora reneszánsz.
A késő gótikából két szemléltető példa áll előttünk, az egyik a pozsonyi királyi
vár Zsigmond idejéből, a másik a kassai Szent Erzsébet plébánia templom. Szeren­
csés módon mindkét építkezés Írott feljegyzésekből, számadásokból is részletesen
megismerhető, tehát a kőfaragás műhelygyakorlata is határozottan körvonalazott. Is­
meretesek az építkezést irányitő, illetve tervező személyek és ismeretesek a kőfara­
gók.
A pozsonyi építkezések (12) kőfaragói és egyéb munkásai több irányból gyűjtenek
egybe a közös feladatra. Működésűkről az 1434-ből való számadás részletesen tájékoz­
tat. Több évtizedre terjedő feljegyzések maradtak fenn a kassai Szent Erzsébet temp­
lomról (13). Az építtető változatlanul Kassa városa, a gyakorlati irányítás a városi
magisztrátus, illetve megbízottjainak a kezében volt. Ezenközben, a hosszú időtartam
alatt a vezető mesterek természetszerűleg egymást váltották. A kőfaragó műhelyt
nyilván ők szervezték, irányították, az egyes feladatokhoz ők adták a mintarajzokat.
Az építésvezető mesterek között olyanok is voltak, akik maguk is kezükbe vették a
vésőt és a kalapácsot.
E két építkezésben tükröződik a legvílágosabban az általános helyzet. Nyilván
hasonlóképpen alakulhattak - jóllehet sokféle változatban - országszerte a kőfaragó-
műhelyek egy-egy építkezési gócpont körül.
De már a XV. század második felében helyenként a városi kőfaragó- kőműves-
céhek is megalakultak. Az adatok arra mutatnak, hogy a céhek tagjai, a városi
kőfaragók kívülről is számos megbízást kaptak. Ilyen céh volt Budán (14), amely­
ről okleveles adat van 1481-ből és 1491-ből, nevük igy hangzott: Cecha Archi-
tectorum (illetve Carpentariorum) et Lapicidarum". Ugyanez időtájt, azaz 1482-
ben okleveles feljegyzés szól feltehetőleg a pesti céhről (15), amely igy nevezte­
tett; "laudabilis universitas Magistralis Carpentariorum, Lapicidarum, Lapidum
fractorum, Rotiparum, Scriniiparorum et Doliatorum." Terjedelmes címük valóság­
gal magában foglalja az építkezések kiterjedt szervezetét. Az oklevélnek formulás
könyvbe való beiktatása arra mutat, hogy efféle irat kiadására ezidőtájt már gyakran
volt szükség,
A jövő fejlődésére nézve igen döntő, hogy már ekkor, a XV. század második
felében voltak olyan mesterek, akik tulajdon városi műhelyükben távoli megrende­
lők számára dolgoztak. Erről Kassai István mesternek (Meister Stephan Steynmetz
von Cascha)1477. január 20-án Kassán kelt levele (16) tájékoztat. Ebben ígéri
Bártfa városának, hogy kolostoruk boltozására elmegy hozzájuk, de egyben azt ta­
nácsolja, hogy a bordaköveket Kassán faragtassák ki és készen szállíttassák Bánfá­
ra. Javaslatát gyakorlatilag is megokolja; mig ő Bártfán egy rőf követ kifarag, ad­
dig Kassán kettőt. Tehát mintegy exportra dolgozott előregyártott elemekkel. Egy
másik oklevél szerint pedig 1481-ben a bártfai Szent János kolostor és egyház ab-
 lakaihoz Göncről szállítottak faragott köveket (17). Ezek a megrendelések nyilván
nem voltak elszigelt jelenségek, éppen ezért igen jelentősek, mert a további fej­
lődés jelei itt mutatkoznak.
Ugyanez időtájt a mesternevek Írásában gyakori a magyar "Kemywes" (kőműves)
jelző, melynek elsődleges jelentése: követ mivelő (művelő), azaz követ faragó,
nem pedig falat építő mester. A "Kemyves" sző ebben az értelemben használatos
a késő-renaissance idején is a XVI-XVII. században (18).
Ez volt a helyzet a XV. század második felében, akkor, amikor az olasz renais-
sance hatása elérte az országot, először csak import gyanánt, de csakhamar mint
gyökeret verő stílusirányzat.
Az uj stílus gyökérverésének a helye kétségtelenül a budai királyi kőfaragó
műhely volt, - bárha szétszórt kezdeményezések másutt is lehettek, amint erre
szemléltető példa a veszprémi pillérfő Vethési Albert püspök címerével 1467-ből,
renaissance kőfaragásunk első ismert évszámos emléke.
A budai királyi kőfaragó műhely tevékenységéről mind az Írott források, mind
pedig az ásatási leletek - mészkő, homokkő, és vörös márvány töredékek - hite­
lesen és közvetlenül tanúskodnak (19). Bámulatos ennek a műhelynek a létrejötte,
kialakulása, működése. Hiszen nem a régi gótikus hagyományok folytatása volt a
feladat, hanem a régibe ugyan belekapcsolódó, de a merőben újnak a kialakítása.
Mátyás építésze Chimenti Camicia kitűnő munkaszervező volt, aki példátlan
gyorsasággal alakította ki az uj építkezések legfőbb gyakorlati tényezőjét a budai
királyi kőfaragó műhelyt kitűnő olasz szobrász-scalpellinokból, dalmát lapicidák-
ból és hazai kőfaragókból. A töredékek részletes elemzése a műhely létszámának
kérdésére is világosságot vetett. Megállapíthattuk, hogy legalább 8-10 olasz szob­
rász- scalpellino dolgozott Budán. Ezekhez csatlakoztak az egyszerűbb építészeti
tagozatok kőfaragói, akiknek számát legalább ugyanennyire tehetjük, ha nem
többre. Hasonlóképpen kimutatható 10-15 hazai szobrász-kőfaragó, akik vagy két­
ségtelenül a budai királyi műhelyhez tartoztak, vagy ott tanultak és onnan rajzot-
tak ki. És még legalább ugyanannyi hazai kőfaragót számíthatunk hozzájuk, akik
részben a gótikus, részben már a renaissance tagozatokat faragták. Tehát mintegy
húsz szobrász-kőfaragó és ugyanannyi egyszerű lapicida tartozhatott a műhelyhez
Mátyás uralkodásának utolsó 10-15 esztendejében, összesen mintegy 40 ember.
Létszámuk ugyan többször változhatott, csökkenhetett, vagy emelkedhetett a szük­
ség szerint, de feltehetőleg legalábbis 20-25 körül mozgott. Mind a szobrászok,
mind a kőfaragók közűi néhányat névszerint ismerünk. Egyesek nevében (20) a ki­
rályi műhelyhez való tartozás világosan kifejeződik: Ioannes (Grubanich) lapicida
Serenissimi Regis de monte Budense, magister Lucas lapicida régié Maiestatis,
Michael Hago lapicida quondam domini Mathie regis. Giovanni Dalmatát Mátyás
maga nevezi "fideles noster.. . . . statuarius"-nak. A királyi kőfaragók, szobrá­
szok - tehát a többé-kevésbé állandó mühelytagok (salariati) - mellett bizonyá­
ra a budai és pesti kőfaragók is résztvettek a királyi építkezésekben, mint időről-
időre, egy-egy munkára szerződtetett convenciós mesterek. Közülök is jó néhány
névszerint ismeretes (21). A királyi műhely helye pedig a budai várpalotában (22)
volt: "in plancha castri Budáé."
A budai műhely munkálkodott Mátyás egyéb építkezésein is. Nyéken, Viseg-
rádon, Tatán, Diósgyőrött, illetve e helyek szerint szerteágazott. Ennek megfele-
 lőleg uj mlihelytagokkal is bővült, amint ezt a budaiaktól eltérő, nyéki és diósgyőri
faragványok tanúsítják.
A műhely gyakorlati előfeltételei közé tartozott az igen intenzív bányaművelés:
mészkövek, homokkövek, márványkövek fejtése, amelyben a kőfejtők (fractores
lapidum) mellett kőfaragók (23) is résztvettek mint például Tardoson 1489-ben
'"lapizidj de sua maestade". A kőbányákban folyó lázas tevékenységet Bonfini (24)
igy jellemzi; "lapicidinae studiosius quam aurifodinae quaeruntur; scalpuntur
ubicue marmora ut maximis satisfaciant operibus. " Tubero feljegyzése szerint
Mátyás tervezett síremlékéhez Erdélyből hozatott márványt (25).
Külön ki kell emelni a vörös márványnak mind a fejtését, mind a művészi meg­
munkálását. Ez a gyönyörű, de igen kemény és ezért nehezen faragható anyag az
Árpád-kor óta (Esztergom, középkori székesegyház, Porta speciosa) kőfaragásunk
egyik jellegzetessége. Ugyancsak az Árpád-korból vannak adatok a Gerecse hegység­
ben levő vörös márvány bányákra, Süttőre (Esztergom vm) és Tardosra (Komárom
vm). Tardost Imre király (+ 1204) adományozta az esztergomi érsekségnek, SUttőt
Zsigmond 1388-ban (26). A XIV-XV. században a vörös márvány főként a sírkövek
nemes és pompázatos anyaga. Ebből faragták - többek között - Nagy Lajos szé­
kesfehérvári síremlékét is. Az emlékek tanúsága szerint ennek a márványnak meg­
ragadó szépsége széles körben hatott, sőt az ország határán túl is. Már a XIV-XV.
században exportálták a magyar vörös márványt lengyel sírkövekhez (27) (Nagy
Kázmér +1370 , valamint I. Ulászló +1434 síremlékei - Krakkó, Wawel).
Ugyanekkor hazai mestereink is részt vehettek a munkákban.
A hosszas gyakorlat során alakult ki a vörös márvány faragási technikája, mely
a XV. században olyan kitűnő alkotásokban mutatkozik meg mint Stibor János fő-
1 kamarás (+ 1434) budai sírköve, Perényi János (+ 1458) terebesi címeres sírköve
vagy Remete Szent Pál budaszentlőrinci koporsója (arca) Dénes pálos szobrásztól
(fráter Dyonisius lapicida). Mátyás olasz építészeinek az érdeme, hogy ezt a me­
legtónusú márványt építészeti célokra is felhasználták. A királyi műhely olasz
scalpellinóinak azonban a hazai mesterek körében kialakult kiváló faragási techni­
ka Útmutatásul szolgálhatott. A budai várpalota építésétől kezdve pedig a vörös-
márvány a hazai renaissance sajátos jellemzője, különleges szépsége, egyben a
műhelyek rekonstruálásához is nyomra vezető jelenség.
A budai királyi műhely a hazai renaissance kialakulásában döntő tényező volt.
Kisugárzó ereje vitathatatlan. Hatása sokfelé és sokféleképpen megmutatkozott
(28). Különösképpen két fő irányban észlelhető hatóereje: egyrészt a királyi műhely
mestereinek, lapicidáinak a kirajzásában, az ország különféle helyein végzett te­
vékenységében, másrész a Budán készült faragványok szerteküldésében. Az első
irányra nézve három példát (29) említünk az ország különböző pontjairól, tehát
területileg távol eső helyekről: Kinizsi Pál vázsonyi várából származó kerub-fejes
dombormű-töredéket, a Márványmadonnák mesterének a müvét, továbbá Váradi
17 Péter kalocsai érsek címerével ékes bácsi balusztert, és Geréb László erdélyi püs-
31 pök gyalui címerét, valamint ezzel együtt az ugyancsak Gyalu várából származó
finoman faragott baluszter-töredéket. Valamennyi faragvány kétségtelenül a budai
műhellyel függ össze. De másrészt számolnunk kell kész munkák szerteküldésével
is. Erre nézve irányt jeleznek az aránylag kisméretű vörös márvány cimerkövek (30).
Ezek szintén az ország legkülönbözőbb pontjain tűnnek fel, de stílusuk közvetlenül
9 a budai vár töredékeihez kapcsolódik. Ilyenek: Báthory Miklós váci püspök címere,
 1485-ből (Vác, székesegyház), Báthory András címere Ecsed várából 1484-ből
6 (Nyíregyháza Jósa András-muzeum) és Csáktornyái Ernuszt Zsigmond pécsi püspök
5 címere 1488-ból Gyurgyevác várából (Zágráb, Povijesni Muzej Hrvatske). Minde­
gyiken felismerhető a szoros összefüggés a budai faragványokkal, a sárkányos friz-
3 zel, illetve a gyümölcsfüzéres töredékekkel, de gótikus jellegű, vájatos keretelé­
sük, epigráfiái sajátságaik hazai mesterre vallanak.
A budai királyi műhelynek, de általában a budai műhelyeknek külön problémá­
juk a sirkőfaragás, főként vörös márványból. A budai domonkos templomból, vala­
mint a Boldogasszony-templomból, előkerült sírkövek és sirkő-maradványok mint­
egy másfél százados gyakorlatról tesznek bizonyságot. Mesterjelzés egyiken sincs,
okleveles adatunk sincs a XIV-XV. századból. De amennyire a XVI. század ele­
jén kelt dokumentumokból megítélhetjük, a sírköveket egy-egy, személy szerint
jól ismert, kiváló mesternél rendelték meg, mint például Czobor Imre 1516-ban
saját címeres sírkövét Petrus lapicidánál 150 forintért, - tehát igen nagy össze­
gért (31). Ebbe nyilván beleértendő a drága vörös márvány anyag beszerzése, szál­
lítása, valamint a sírkő elhelyezése a budai Mária Magdolna templomban. Mivel
a sírkövek fejlődésében összefüggések figyelhetők meg, feltételezhető, hogy egyes
műhelyek apáról fiúra avagy mesterről tanítványra öröklődtek. A XV. század utol­
só negyedében jelentkező és a XVI. század elején urakodóvá vált renaissance ha­
tást pedig kétségtelenül a királyi műhely közelsége, jelenléte magyarázza. Fel­
tehetőleg a királyi lapicidák között is voltak olyanok, akik a sirkőfaragásban is
4 kitűntek. Ilyen értelemben különösen lehet gondolni az Adefi-család cimerdiszes
sírkövére (32) (Buda, Vármúzeum), amely az átlagos színvonal fölé emelkedik len­
dületes kompozíciójával és plasztikai erejével.
A vörös márvány varázsa annyira lekötötte e kor mecénásait, hogy volt, aki
ezt a nemes anyagot előre beszerezte, mint például Ernuszt János szlavón bán (33)
(+ 1476), aki végrendeletileg hagyta meg, hogy abból a márványból faragjanak
neki sirkövet, amely a Boldogasszony-templom cintermében fekszik - tehát ott,
ahol kápolnája épült. Ugyaninnen került elő egy vörösmárvány vitézi sírkő töredé­
ke: oroszlánon nyugvó lábfej antiqua-betíls felirattal: (SCL) AVONIE, azaz a
szlavón bánnak, Ernusztnak a síremléke. Ezzel a sirkőrészlettel szorosan egyezik
Zápolyai Imre nádor (+ 1487) szepeshelyi sírköve, amelyet más részletei is (az
oroszlánfej típusa, az angyal-alakok) a budai királyi műhelyhez kapcsolnak (34).
Különösen ki kell emelni mind a szlavón bán sirkő-töredékén, mind a nádori sírem­
léken a hallatlanul szép antiqua betűket. Ilyeneket pedig az 1480-as években csak
a királyi műhelyben faragtak és pedig az epigráfia nagy mesterének, a humanista
Bartolommeo della Fonténak Útmutatása nyomán. E két síremlékhez szorosan kapcso­
lódik a Perényi-cimeres terebesi vitézi sírkő, melyet első ismertetője tévesen
Perényi Imre nádor (+1519) sírkövének vélt (35). Mivel a terebesi sirkövön felirat
nincsen, és az anyai címer megfejtetlen, bizonytalan, hogy melyik Perényi szá­
mára készült. Leginkább Perényi István tárnokmesterre (1472-1478) lehet gondolni,
aki 1484 után halt meg. A terebesi sírkő kompozíciójában, a páncélos alak rajzá­
ban és plasztikai megformálásában, renaissance részleteiben, különösen a pajzstar­
tó angyalalakokban mintegy párdarabja, illetve szabatosabban előzménye s szepes­
helyi síremléknek. Nem kétséges, hogy mindkettő ugyanabban a műhelyben készült
és pedig ugyanazokban az években, körülbelül 1485-1490 táján (36). Ez pedig
- mint a fentebbi stilusösszefüggések bizonyítják, - csak a budai királyi műhely
 lehetett. Innen szállították az egyiket a Zápolyai-család rendelésére messze észak­
ra Szepeshelyre, a másikat a Perényi-család megbízásából ismét távoli vidékre,
észak-kelet felé Terebesre. Mindkettő a budai műhely kiválóságáról tanúskodik,
szobrász-lapicidája elsőrangú mester volt.
Kész faragványok szállítása ezidőtájt már rég kialakult gyakorlat volt (37). Má­
tyás király is élt ezzel a lehetőséggel. A visegrádi kápolna fehér márvány tabernaku-
lumát Benedetto da Majano műhelyében faragtatta, Verrocchionál pedig márvány­
kutat rendelt. Gyalu várából is előkerült egy fehérmárvány tabemakulum marad­
ványa, jeléül annak, hogy Geréb László külföldről hozatott vagy rendelt müvei is
felékesitette várkápolnáját. Később Andrea Ferrucci szállított magyar megrende­
lésre: oltárt Esztergomba Bakócz Tamásnak és márvány-szökőkutat II. Lajosnak.
A budai királyi műhely tevékenysége II. Ulászló idejében is tovább folytatódott.
A jól megszervezett, erős és kiváló műhely hagyományai elevenen éltek. Maga
Ulászló is foglalkoztatta mind Budán, mind Nyéken. Ennek nagyon érdekes bizo­
nyítéka a legújabban, 1973-ban előkerült lelet (38), egy vörös márvány baluszter
törpepillér maradványa, köralaku mezejében a lengyel sassal. Az utóbbinak egyik
részlete, a sas szárnyának sajátos faragása; a pehelytollak korongszerü egymásra
rétegeződése a leghatározottabban a várpalota egyik Mátyás-kori töredékéhez, az
angyalos frízhez (39) kapcsolódik. Az utóbbi pedig Giovanni Dalmata angyalalak­
jaival (40) függ össze. A sasos budai baluszterhez hasonló baluszter-tag Vácott (41)
került elő. A két sasfej faragása csaknem azonos, a váci példányon azonban a szár­
nyak rajza szabadabb, körvonalai szebbek. Az utóbbi feltehetőleg ugyanannak a
budai kőfaragónak valamivel későbbi, fejlettebb munkája. Az uj budai lelet tehát
érdekesen bizonyítja a műhely időrendben is folytatólagos tevékenységét, valamint
szoros összefüggését a megelőző Mátyás-korral, de egyben rávilágít a műhely ki­
sugárzó erejére. A váci püspök, Báthory Miklós tehát nem csupán az 1480-as évek­
ben, hanem az 1490-es években is a királyi műhely kőfaragóival dolgoztatott.
A századfordulón és a XVI. század elején számos kőfaragó műhely munkálko­
dott Budán a renaissance stílus jegyében. Ezt bizonyítják mind a szebbnél-szebb
sírkövek, mind pedig a főúri építkezésekről szóló adatok. Annak a Budának, amely­
nek házai "ad Italicorum aedificiorum symmetriam" épültek (Ursinus Velius),
szüksége volt olyan műhelyekre, ahol a renaissance építészeti és dekoratív eleme­
ket kifaragták. E szükségletnek megfelelően számos budai lapicida nevét ismer­
jük, Néhány olasz mester nevét hasonlóképpen megőrizték a dokumentumok. Ezek
a következők: Matthias Kewmywes Italus (1505), aki meg is telepedett Budán, sző­
lője volt a Bársonymálon (Barsonmal) (42), továbbá Laurentius Italus de Florencia
murator (1522), Nicolaus de Milano (1526) (43), számuk azonban egykor sokkalta
nagyobb lehetett. A budai kőfaragó műhelyek szinte a török foglalásig működtek.
Egyik utolsó müvük Buda város cimerköve (44) volt, mely valószínűleg Zápolyai
János cimeradományozásának az idejéből való.
A budai műhelynek jő hírnevét semmi sem bizonyítja jobban, minthogy
Franciscus Italus, a krakkói királyi vár építésze 1507-ben, majd 1510-1511-ben
Budáról hivott magának segédeket (laboratores), magyar kőfaragókat és olasz már­
ványfaragókat (Itali marmorari) (45). Később igen nagyarányú vörös márvány ex­
portra került sor. Zsigmond lengyel király, akit budai tartózkodása idején (1502)
megbüvöltek a vörös márvány renaissance faragványok, 1517 -ben megparancsolta
a krakkói várgrőfnak (46), hogy építendő kápolnájához Magyarországból hozasson
 márványt: "ex Hungária tantum marmoris, quantum sat érit". Ezeket a szállítmá­
nyokat sem lehet elképzelni kőfaragók nélkül. Felmerülhet még az a kérdés is,
hogy vajon kész faragványokat nem szállitottak-e Krakkóba?
A budai műhelyek mellett az esztergomiak voltak a legjelentősebbek. Már
Vitéz János építkezéseinek a során műhelynek kellett alakulnia, jóllehet hiteles
7 lelet ezidőből nincsen. Az első renaissance emlékek Aragóniái János nevéhez kap­
csolódnak. Majd pedig Ippolito d’ Este idejében alakult uj műhely, amelyet az ér­
sekség egykori számadásaiból jól ismerünk. Tagjai (47) voltak: Clementj mensato-
re(1487), Bartholamjo da li buzintorj (1489), Franciscus et Thadeus italici lapicidi
(1491), Maistro Ciemente lignarolo fiorentino (1492. szept. 4-1494. márc. 16.),
Stagio fiorentino (1494-1495), Alberto fiorentino (1495), Giovanni Legnarolo
(1495), Bolognino legnarolo (1495), Ceccone scarpellino (1495), továbbá magyar
mesterek; Dionisio de Gyarmatit carpentarius, Michele lapicida de Marotte. Ezek
a mesterek nemcsak Esztergomban dolgoztak, hanem az érsekség birtokain és budai
házán is. Ugyanez időben (1495) "circumspectus vir magister Farkasius lapicida de
Strigonio" Gosztonyi András prépost megbízásából a Szent István protomartyr tem p­
lom Mária kápolnájának boltozatos kórusát építette (48). Tehát az érseki műhely
mellett egy kiváló mester, egyben várospolgár személyéhez kötött műhely is mun­
kálkodott Esztergomban.
De volt még egy harmadik műhely is Esztergomban, amelyről nem oklevelek,
8 hanem néhány vörös márvány sírkő-faragvány tanúskodik, mégpedig a következők:
udvarhölgy sírkövének töredéke 1495-ből (1966-os lelet), Gosztonyi András
(+ 1499) prépost sírköve, valamint Garázda Péternek, a kiváló humanistának
(+ 1507) a sirkőlapja. E három sírkő faragási technikája, ornamentális stílusa szo­
rosan összefügg és egy műhelyre vall. Ezek a nemesen egyszerű ornamentikával
díszített sírkövek igen kedveltek lehettek. Kései leszármazottjuk Fegyverneki Fe­
renc sági prépost (+ 1535) vörösmárvány síremléke (49) (Ipolyság, az egykori
premontrei prépostság temploma), mely valószínűleg szintén Esztergomban készült.
Ebből arra következtethetünk, hogy ezt a stílust képviselő műhelyek tevékenysége
hagyományos folytonosságban tovább élt szinte a török foglalásig (1543).
A jellegzetes ornamentális keretsáv alapján két kiváló vörös márvány sírkő is
az esztergomi stilusirányhoz kapcsolható: az egyik Bernardino Monellinek,
Beatrix kedvelt emberének (+ 1496) budai sírköve, a másik Szegedi Lukács zág­
rábi püspök (+ 1510) figurális síremlékének a maradványa (Zágráb, Városi Muzeum).
Az esztergomi műhelyek tehát külső megrendelésre is dolgoztak, vagyis már ek­
kor export tevékenységet folytattak, amely később még jobban kiterjedt.
Esztergommal függ össze az érsekség vörös márvány bányáiban, Tardoson és
SUttőn folyó munkálkodás, amely 1460 és 1543 között különösen intenzív lehetett,
hiszen ennek a kedvelt anyagnak az exportja nemcsak az ország területére ter­
jedt ki, hanem Lengyelországra és Sziléziára is, sőt talán még máshová is vittek
belőle (50). Annál sajnálatosabb, hogy a bányaművelésre csupán egyetlen adatunk
van, amely szerint 1489-ben Beatrix lapicidái (nyilván a királyi lapicidák) dol­
goztak a tardosi bányában (51). Ebből az következnék, hogy a megrendelő kül­
dött megfelelő mestereket, kőfejtőket és kőfaragókat a kivánt kövek kifejtésére,
esetleg egyben az elsődleges faragására is.
Esztergomból ágazott ki egy jeles olasz mesternek pesti műhelye, ebből szárma-
10 zott a belvárosi plébánia templom két monumentális tabernákuluma (52) és az egy­
 kori oltárának a maradványai (kb. 1505-1508). Erre az összefüggésre utal mind az
a szoros stiluskapcsolat, amely az esztergomi vörös márvány lunetta-keret tömötten
faragott gyümölcs füzére és az egykori pesti oltár füzérdiszes pilasztermaradványa kö­
zött mutatkozik, mind pedig az egyik megrendelőnek, Nagyrévy Andrásnak a sze­
mélye, aki Ippolito d’Este vikáriusa volt. Ez a kiváló szobrász-kőfaragó mester nyil­
ván azonos volt azzal az "Italus in Pestit" nevű mesterrel, akivel Ippolito egri szám­
adásai szerint Miklós püspök (II. Miklós egri püspök, vagy Báthory Miklós váci püs­
pök?) figurális sírkövét faragtatták 1506-ban, 25 forintért (53). Tehát a pesti mes­
ter Ippolito udvartartásával ekkor is kapcsolatban volt. Mindezekből nyilvánvaló egy
személyhez kötött, nagyszabású műhely huzamosabb tevékenysége.
A pesti olasz mester műhelyében hazai kőfaragók is tanulhattak, közöttük fel­
tehetőleg az a lapicida is, aki a sajókazai vörös márvány tabernákulumot (54) farag­
ta. Ennek egyes motívumai ugyanis Pest város tabernákulumához kapcsolódnak.
Itt kell megemlékeznünk Egerről is (55), ahol olyan síremléket is sirkőtöredé-
kek maradtak fenn, amelyek közös műhelyre, illetve közös műhelygyakorlatra val­
lanak. Közös jellemvonásuk a vésett körvonalrajz. Ez a nemesen egyszerű sirkőtipus
és ez az igen finom iaragási gyakorlat több évtizeden át követhető (Chaholi Gáspár
13-14 egri kanonok sírköve 1514-ből és néhány szép töredék). Ennek az iránynak időrend­
ben legkésőbbi példája Csaby István egri várkapitánynak igen szép címeres sirkőlapja,
1534 tájáról.
Az esztergomi műhelyek a századfordulón, Bakócz Tamás érseksége idejében,
hallatlanul fellendültek és a legmagasabb művészi i színvonalra jutottak. Bakócz
nagy mecénási müve, a Mária kápolna (56) a székesegyház déli oldalán nemcsak
alaprajzában, felépítésében kimagasló alkotás, hanem teljes egészében a vörös már­
vány faragás technikájának a legnemesebb és legtökéletesebb emléke. A kápolna
építésekor kialakult kőfaragó műhely európai, sőt olasz viszonylatban is a legkülön-
bek közé tartozott. Nem lehet kétséges, hogy ennek a műhelynek kisugárzó hatása
is volt, sőt, a jelek szerint külső megrendelésre is dolgozott. Innen származhatott
23, 26 mind Szathmáry György pécsi püspök monumentális vörös márvány tabernákuluma
(Pécs, székesegyház), mind pedig az a ritka szép vörös márvány pilasztertöredék,
24 mely Lőcsén (57) került elő (Lőcse, Városi Muzeum). Töredékességében is elsőran­
gú darab, talán a Thurzók építkezéseinek a maradványa.
A Bakócz-mühelynek egyik tagja volt loannes Fiorentinus (58), aki feltehetőleg
részt vett a kápolna faragási munkálataiban 1506-1507-ben (lavabo a sekrestyében,
a kórusablak gyámköve), majd pedig továbbra is Esztergomban maradt, ahonnan
igen széles körű és hosszantartó exporttevékenységet folytatott még külföldi megren-
35 delésre is. Meny őre vörös márvány kapuzatot (1514), tabernákulumot (1515), keresz­
telőkutat (1515) szállított, Felsőelefántra (1515), Csatkára (1516), Gnieznóba (1516-
1517), Ráckevére (1525) sírköveket. Esztergomi munka Kalonday György
11 (+1509) sírköve is Kalondán (59).
36-37 Az esztergomi vörös márvány-kultusznak kései emlékei a szilágysomlyói templom
faragványai: a sekrestyeajtó, a szentségtartó fülke és a Keresztrefeszités dombormű,
valamennyi az 1532 körüli időből (60). Kérdéses azonban, hogy vajon Esztergomból
csupán a márványt szállitották-e avagy a kész faragványokat is? Mivel az ajtó orna­
mentikája erdélyi kapcsolatra mutat, inkább az első lehetőség a valószínűbb.
Esztergomhoz hasonlóan, jóllehet, nem olyan nagy arányokban, kőfaragó műhe­
lyek alakultak az építtető humanista püspökök székhelyein, mint például Veszprém-
33-34 ben (61), Pécsett, (62) Váradon (63), Külön jelentősége van Gyulafehérvárnak, ahol
Lázói János (Johannes Lazoynus) telegdi főesperes kápolna építkezése (1512) (64) során
32 lombard hatás alatt álló, de erősen helyi jellegű kőfaragó műhely keletkezett.
Az udvari nemesség körében folyó építkezések szintén kisebb-nagyobb műhelyek
megszervezését tették szükségessé. Ezek a műhelyek azonban általában egy-egy fel­
adathoz, egy-egy építkezéshez kötöttek, következésképpen működésük is rövidebb
ideig tarthatott. Ilyen műhelyek (65) voltak a XV. század két utolsó évtizedében:
27 Vázsonyban, Nyírbátorban (Báthory István építkezései), Sárospatakon, a XVI. század
29 első negyedében újból Nyírbátorban (ifjabb Báthory András építkezései). Csőváron,
25 Simontornyán, Koroknyán, Gyulán és szinte a török hódítás küszöbén, Márévárban.
A főúri építtetők általában kiváló kőfaragókat szerződtettek, akik kiképzésüket nyil­
ván valamelyik központi műhelyben nyerték. Ezt bizonyítja mind a sárospataki pilasz-
terfejnek, mind a koroknyai gyámkőnek az összefüggése a budai mintaképekkel.
Egy-egy hatalmasabb főur udvarában azonban állandóan és több helyen is tevé­
kenykedő műhely alakult ki. Ilyen volt az a műhely, amely Perényi Imre nádor kü­
lönböző birtokain folyó építkezéseket (Siklós, Ónod) végbevitte (66). Ennek a ná­
dori műhelynek jó néhány tagja ismeretes: Petrus Italicus lapicida (1514-1519), ma-
gister Blasius de Dyosgyewr (1514), Ambrosius lapicida de Myskolcz, magister Fran-
ciscus lapicida de Buda (1517), Georgius lapicida de Miskolcz (1517), magister Pau-
lus lapicida de Soklios (Siklós), aki 1517-ben Ónodon a "palatium" ablakait és aj-
tajait faragta, továbbá lapicidae Italici de Soklios (1518). A műhely tagjai részben
olaszok, részben magyarok voltak, akik különféle helyekről származtak. Perényi
nádor műhelyéhez hasonló építési szervezet néhány évtizeddel később Nádasdy Ta­
más nádor birtokain alakult ki,
21-22 A XVI. század elején a városok is belekapcsolódtak az uj stilusáramlatba. Első­
nek éppen az egyik legészakibb város: Bártfa, mely nyilván Budával való sürü kap­
csolatai révén ismerhette meg az uj stílust. A bártfai magisztrátus, amikor a várost
reprezentáló épületnek, a városházának a megépítésére került sor, Alexius mester­
től olasz stilusu ablakokat (fenestras ytalicales) kívánt (67). Alexius valóban olyan
műhelyt szervezett, amely nyilván az ő rajzai nyomán gotizáló reneszánsz stílus­
ban faragta ki a városháza dús dekoratív részleteit: ajtókat, ablakokat és a rendkí­
vül ötletesen felékesitett kedves erkélyt. Alexius műhelye szélesebb körű tevékeny­
séget folytathatott, ezt bizonyítják a bártfai muzeum kőtárában levő hasonló töre­
dékek.
Más városokban is megmutatkozott a hajlandóság az uj stílus átvételére (Kisszeben,
Késmárk, Eperjes, Lőcse, Pozsony, Selmecbánya, Székesfehérvár, Kolozsvár) és en­
nek nyomán kisebb műhelyek kialakulása is megindulhatott. E folyamatnak szemlé-
19 letes példája egy délvidéki város; Szeged, ahol jó néhány reneszánsz töredék került
elő, az egykori polgárházak maradványai (68), amelyek kétségtelenül helyi kőfa­
ragók munkái. Szegeden igen jelentős kőfaragómühelyek lehettek, hiszen az egy­
házi adó 1522-iki összeírásában kilenc magyar kőfaragó nevét jegyezték fel (69).
A nagy központokhoz köthető emlékeken kívül számos szétszórt, társtalan rene­
szánsz kőfaragvány ismeretes (templomajtők, tabernákulumok, sírkövek stb.). Ezek­
nek egy része vándor kőfaragók munkája, mint pl. a kisszebeni plébánia templom
reneszánsz részletei Vincenzo da Ragusátől. Más részük pedig valamely központi mű­
helyben iskolázott és onnan egy-egy feladat elvégzésére meghívott mesterektőlszár-
mazhatik. De számolhatunk személyhez kötött, kisebb-nagyobb vidéki műhelyek
 alakulásával is. A sírkövek feltehetőleg ilyen műhelyekből kerültek ki. Mindezek­
nek a faragványoknak a színvonala különböző a kőfaragók képességei szerint, Mind-
16 azonáltal vannak közöttük kitünően faragott emlékek is, mint például Andocson (So­
mogy megye), a sekrestyeajtő gótikus jellegű kereteléssel, de a budai töredékekkel
39 kapcsolatot mutató tojásfüzéres párkánnyal (70), vagy Keszün (Mezőség) a gyönyörű
38 ornamentikával diszitett ajtó (1522) (71), vagy a gyerőmonostori párkány (Kalota­
szeg), amely az 1536-ból való ülőfülke (72) alapján pontosan keltezhető ugyanerre
az évre.
E rövid áttekintés csupán a különféle jellegű, jelentősebb műhelyek kialakulását
kívánta megvilágítani - amennyire ez idő szerint ez a leletek és adatok segítségével
lehetséges, stiluskérdésekre is csupán ilyen vonatkozásban tért ki (73). Ez az átte­
kintés is - az adatok felette gyér volta és a leletek szétszórtsága miatt - csupán csak
vázlat. Mégis mindabból, amit ma ismerhetünk, igen színes kép tárni elénk a szer­
teágazó műhelygyakorlatról, sőt a főbb mühelytipusok is kirajzolódnak. Ezek pedig
a következők: királyi műhelyek, egyházi székhelyek műhelyei, főúri építkezések
során hosszabb-rövidebb ideig működő műhelyek, ritkábban nagyobb birtok-komp­
lexuson tevékenykedő műhely, mint Perényi nádoré. Mindezek a műhelyek az épít­
tető mecénás kezdeményezésétől, terveitől, támogatásától függtek. De ezeken kí­
vül voltak függetlenebb alakulatok is: egy-egy mester személyéhez kötött, egyéni
műhelyek és végül mint legkésőbbiek a városi műhelyek. De éppen az utóbbiak azok,
amelyek a további fejlődésben, az érett reneszánsz és a késő reneszánsz idején nagy
jelentőségre jutnak. A jövő felé mutat egyes műhelyeknek az exporttevékenysége,
és pedig nem is az egyes kiváló daraboknak, cimerköveknek, sírköveknek az export­
ja, hanem az építési tagozatoknak és kereteiéseknek az előregyártása és távolabbi
vidékekre való exportálása, amint erre Kassai István mester munkássága mutatott
példát.
A mohácsi vész, illetve Buda elfoglalása után következő korszak gazdag öröksé­
get vett át, mind a motivumkincsben, mind műhelygyakorlatban és tapasztalatok­
ban. Éppen ez a dús örökség magyarázza, hogy a tragikusan megváltozott politikai
helyzet ellenére is az építkezések a megmaradt országrészekben tovább folytatódtak
és ezek kapcsán uj műhelyek keletkeztek, uj műhelygyakorlat alakult ki. Ezek a
műhelyek - az ország három részre szakadásának megfelelően - három csoportra oszt­
hatók: erdélyiekre, felvidékiekre és dunántúliakra.
Ennek a tanulmánysorozatnak a célja éppen ezeknek a kései kőfaragómühelyek-
nek a megismertetése, illetve egykori tevékenységüknek lehető rekonstruálása -
amennyire ez az igen meggyérült emlékanyag és a nagyon töredékes levéltári anyag
alapján ez idő szerint lehetséges. Ez a stíluskorszak nagyjából a XVI-XVII. század­
nak felel meg, lényegileg az 1541 és 1690 közötti időszaknak. A stilusfejlődés
kezdetben az érett reneszánsz formakincséből indult ki, majd átfordult a késő re­
neszánszba, végső szakaszában pedig a kora barokk felé hajlik, illetve azzal vegyül.
A tervezett tanulmánysorozat először az erdélyi műhelyeket veszi sorra, ezek
között is legelsőnek a kolozsvári műhelyeket, éspedig azért, mert ezeknek a jelen­
tősége túlhaladta a többiekét. Másrészt éppen a kolozsvári műhelyek rekonstruálhatók
a legrészletesebben is a viszonylag bővebben fennmaradt adatok és emlékek alapján.
Műhelygyakorlatuk megismerése egyben a többi műhelyek tevékenységére is fényt
vet.
 JEGYZETEK

A többször idézett tanulmányok rövidítési jegyzéke:

P1, P2 BALOGH 1926 = BALOGH J.: Néhány adat Firenze és Magyarország kulturális kapcsolataihoz. Arch.
Én. XL. 1923-26.
BALOGH 1933 = BALOGH J .: A renaissance építészet Magyarországon. I. Magy. Művészet. IX. 1933.
BALOGH 1934 = BALOGH J.: A renaissance építészet és szobrászat Erdélyben. Magy Művészet. X.1934.
BALOGH 1939 = BALOGH J.: A későgótikus és a renaissance-kor művészete. Magy. Művelődéstörténet.
Szerk. Domanovszky Sándor II. Budapest, 1939.
BALOGH 1940 = BALOGH J.: A későrenaissance és a kora-barokk művészete. - Magy. Művelődéstörté­
net. Szerk. Domanovszky Sándor. III. Budapest, 1940.
BALOGH 1943 - BALOGH J.: Az erdélyi renaissance I. Kolozsvár, 1943.
BALOGH 1953 = BALOGH J .: A magyar renaissance építészet. Budapest, 1953.
BALOGH 1955 = BALOGH J .: Az esztergomi Bakócz kápolna. Budapest, 1955.
BALOGH 1966 = BALOGH J.: A művészet Mátyás király udvarában I—II. Budapest, 1966.
BALOGH 1967 = BALOGH J.: I m ecenati ungheresi dél primo rinascimento. Acta Históriáé Artium.
XIII. 1967.
BALOGH 1970 = BALOGH J.: Die ungarischen Mázene dér Frührenaissance. Jahrbuch des Kunsthisto-
rischen Institutes dér Universitát Graz V. 1970.
BALOGH 1973 = BALOGH J.: A „Korarenaissance" és a „Későrenaissance” cimü fejezetek. - A magyar-
országi m űvészettörténete. Szerk. Dercsényi D. és Zádor A. V. kiadás. Budapest, 1973.

(1) HUTH. H.: Künstler und Werkstatt dér Spátgotik. Augsburg, 1923., KLETZL, O .: Titel und
Namen von Baumeistern deutscher Gotik. München, 1935. Reallexikon zűr deutschen Kunstgeschichte.
Bd. I. Stuttgart, 1937. Sp. 1520-1528 (Baubetrieb, Bauhandwerker). Bd. II. Stuttgart-W aldsee, 1948.
Sp. 23-33. (Bauhütte Steinhütte) 90-96 (Baumeister), BOOZ, P .: Dér Baumeister dér Gotik. München—
Berlin, 1956. GROTE, A .: Dér volkommene Architectus. Baumeister und Baubetrieb bis zum Anfang dér
Neuzeit. München, 1960. (irodalommal). HUTH. H.: .Künstler und Werkstatt dér Spátgotik. Darmstadt, 1967.
AUBERT, M. : La construction au moyen Age. Bulletin Monumental. 1960. p. 241- , 1961. p.
1 -4 2, 81-120, 181-209, 297-323.
EGBERT, V. W .: The Médiáéval Artist on Work. Princeton, 1967.
Artigianato e technica nella societa deli’ Alto Medioevo occidentale. Spoleto, 1971. - Settimane
di stúdió dél Centro Italiano di Studi deli’ Alto Medioevo. XVI11.23*57
(2) DERCSÉNYI D .: A románkor művészete. - A magyarországi művészet története. V. kiadás.
Bp., 1973. 93-95. - A további jegyzetekben rövidítve: DERCSÉNYI 1973.
P3 DERCSÉNYI D.: Az esztergomi Porta speciosa. Regnum. 1944-1948. 69-95. Ugyanő; A királyi
várkápolna. Esztergom. Bp., 1963. Ugyanő: Dér königliche Palast von Esztergom. Bp., 1965.
(3) DERCSÉNYI D .: A székesfehérvári bazilika. Bp., 1943.
P4 (4) SZŐNYIO.r A pécsi püspöki Muzeum kőtára. Pécs, 1906. DERCSÉNYI D.: A pécsi kőtár. Bp.,,1962.
(5) ENTZ G.; Les pierres sculptées de la cathédrale de Kalocsa. Bulletin du Musée Hongrois des
Beaux-Arts. No. 28. 1966.p. 31-56, 134-144.
P5 (6) ENTZ G .: A gyulafehérvári székesegyház. Bp., 1958.
(7) ENTZ G.: Un chantier du XI. siécle á Zalavár. Bulletin du Musée Hongrois des Beaux Árts.
No. 24.1964. p. 17-46, 109-124.
DERCSÉNYI D.: A somogyvári Szent Egyed apátság maradványai. Bp., 1934. LÉVÁRDY F.: A
somogyvári apátság román faragványai. Művészettörténeti Értesítő. 1969. 165-188.
BOGYAY T .: A jáki apátsági templom és Szent Jakab kápolna. Szombathely, 1943. DERCSÉNYI D .:
A jáki templom. Bp., 1957.
A nemzetségi monostorokról általában: DERCSÉNYI 1973. 67-69, 97-98.
A cisztercita és premontrei műhelyekre nézve: DERCSÉNYI 1973. 61-66, 74-75, 95-96.1.
 (8) ENTZ G. : A kerci cisztercita műhely. Művészettörténeti Értesítő. 1963. 121-147. Le
chantier cistercien de Kére. Acta Históriáé Artium. IX. 1963. p. 3 -3 8 .
(9) ENTZ G. : Középkori építészetünk munkaszervezetének a kérdéséhez. Archaelogiai Értesítő.
LXXIX. 1952. 147-150. ENTZ G. : Die Baukunst Transsilvaniens im 11 -13. Jahrhundert. Acta Histó­
riáé Artium. XIV. 1968. p. 34.
(10) DERCSÉNYI D. : Nagy Lajos kora. Bp. , 1941. HÉJJ M. : A visegrádi királyi palota. Bp. , 1970.
CZEGLÉDY I. : A diósgyőri vár. Bp. . 1971. GEREVICH L. : The Art of Buda and Pest in the Middle
Ages. Bp.. 1971.
(11) ENTZ G. : Die Baukunst dér Bettelorden im m ittelalterlichen Ungam. Actes du XXIIe Congr&s
International d’ Histoire de 1’ Art.Budapest. 1969. - Bp. . 1972. I. p. 487 -492.
(12) SZŰCS J. : A középkori építészet munkaszervezetének kérdéséhez. Budapest Régiségei.
XVIII. 1958. 313-357. FIALA, A.: Gotická Architektúra Bratislavského Hradu. Zbornik Filozoficky
Fakulty University Komenského. Rocnik XX. 1969. p. 1-52.
(13) MIHALIK J. : A kassai Szent Erzsébet templom. Bp. , 1912. MAROSI E. : Tanulmányok a kas­
sai Szent Erzsébet templom épitéstörténetéhez. I. Müvészettörténei Értesitő. 1969. 1-64. (különösen a
IV. rész: „Az épitéstörténet Írott forrásai". 2 7-37.), II. Ugyanott. 1969. 89-126. III. Ugyanott.
1971. 261-290. MAROSI, E. : Beitrage zűr Baugeschichte dér St. Elisabeth Pfarrkirche zu Kaschau.
Acta Históriáé Artium. X. 1964. p. 229-245., Die Zentrale Rolle dér Bauhütte von Kaschau. Ugyan­
ott. XV.* 1969. p. 25-75.
A kassaihoz hasonlóan részletesen ismerjük az eperjesi Szent Miklós templom épitéstörténetét 1502 és
1505 között a városi számadásokból. V. Ö. : DIVALD K. : Az eperjesi Szent Miklós templom. Az Orsz.
Magy. Szépművészeti Muzeum Évkönyvei. IV. 1924-1926. Bp., 1927. 52-73.
(14) BALOGH 1966. 464. - Buda város törvénykönyvében (1413-1421) csupán a 118. paragrafus
felirata szól "Von dér Zymerleut, stainmetzen, maurer, ziegel streicher vnd dér pflaster rechten, ” de
szöveg nincs hozzá. (MOLLAY, K. : Das Ofner Stadtrecht, Bp., 1959. S. 105.)
(15) BALOGH 1966. 510. Az oklevél a Nyirkállói illetve helyesen a Magyi-féle formuláskönyvben
maradt fenn, de a kibocsájtó hatóság nevének pontosabb megjelölése nélkül. De tekintve, hogy az
ugyanebben a formuláskönyvben fennmaradt többi céhlevél mind Pestre vonatkozik, igen valószínű,
hogy ez is.
(16) ÁBEL J . : Mütörténeti adatok a XV. és XVI. századból. Tört. Tár. 1884. 536. KEMÉNY L .:
Kassai építőmesterek. Magy. Mérnök- és Építész Egylet Közlönye. 1904.42.
(17) IVÁNYI B. : Bánfa város levéltára. Bp. , 1910. 2185. sz.
(18) Az Oklevélszótár legrégibb adata a kőműves szóra 1436-ból való. (SZAMOTA J.-ZOLNA1
Gy. : Magy Oklevélszótár. Bp., 1902-1906. 530 h.) Mátyás korából ismeretes Stephanus Kemyves
pesti kőfaragó, aki esküdt polgára, majd pedig bírája volt a városnak (Balogh 1966. 511.).
(19) BALOGH 1966. 108-132, 146-149. és részletesen kifejtve a kéziratban maradt III. kötetben,
kivonatosan pedig: BALOGH, J. : Mattia Corvino ed il piritno rinascimento ungherese. Actes du
XXII6 Congrés International d’ Histoire de 1’ Art Budapest 1969. - Bp., 1972. p. 611-621.
(20) BALOGH 1966. 498, 499, 504, 489.
(21) BALOGH 1966. 484, 502, 508, 510, 511, 516, 517.
(22) BALOGH 1966. 87.
(23) BALOGH 1966. 504.
(24) BALOGH 1966. 504.
(25) BALOGH 1966. 180.
(26) BALOGH 1955. 68.
(27) SNIEZYNSKA-STOLOT, E. : Remarques sur le tombeau de Louis le Grand. Acta Históriáé
Artium. XÍV. 1968. p. 222. Note 16.
 (28) BALOGH 1966. 297-299.
(29) BALOGH J. : A vázsonyi kerubfejes töredék. Veszprém megyei Múzeumok Évkönyve. II.
Veszprém. 1964. 225-229.
BALOGH 1933. 16-18. (a bácsi baluszter), 16, 18. (a gyalui címer első közlése, provenien-
ciájának a meghatározása és a címer megfejtése).
A mecénások és a királyi udvar kapcsolatára nézve 1.*: Balogh 1967. p. 205-212. Balogh
1970. S. 23-31. Balogh 1973. 201-213.
(30) BALOGH 1966. 127. (a budai sárkányos fríz és a váci Báthory-címer kapcsolata), 113 és 299.
(ecsedi Báthory címer).
BALOGH 1939. 563-564. (Csáktornyái Zsigmond címere). BALOGH 1973. 113.
(31) Czobor Imre 1516. április 3-án kelt végrendelete (Galgóc, &dődy levéltár. Lad. 3. fasc. 1.
No. 4. - Pozsony, Szlovák Központi Levéltár).
Röviden idézi: GEREVICH L. : The Art of Buda and Pest in the Middle Ages. Bp., 1971. p. 115.
(32) BALOGH 1966. 298.
(33) BALOGH 1966. 297.
(34) BALOGH 1966. 297-298.
(35) CSOMA J. - CSERGHEŐ G. : A Petényiek középkori síremlékei. Archaeologiai Értesítő.
1888. 300-303.
(36) Az összefüggést a Zápolyai és a Perényi sírkő között e sorok írója Ismerte fel, amikor 1969
nyarán Terebesen járt. Ugyanő em elte ki ennek jelentőségét az 1969,évi szeptemberi kongresszusi elő­
adásában. (BALOGH, J. : Mattia Corvino ed il primo rinascimento ungherese. Actes du XXIIe Congrés
International d’ Histoire de f Art Budapest 1969. - Bp., 1972. I. p. 619-620.)
(37) Szoborszállitásra nézve érdekes, korai, külföldi adat a következő: 1382. junius 1. és 1383. m ár­
cius 7. között Merész Fülöp burgund herceg festőjét, Jehan de Beaumetz- et Toumai-ba küldte "pour
en rapporter dans " "un grant coffre" "porté pár six chevaux" "un grand ymage de Notre Dame".
DID1ER, R. : Une Vierge toumaisienne a Arbois, Bulletin Monumental. 1970. p. 96.
(38) A töredék fényképét az ásatásokat vezető dr. Zolnay László szívességének köszönöm.
(39) BALOGH. 1966. 116. 48. sz.
(40) BALOGH, J. : Ioannes Duknovich de Tragurio. Acta Históriáé Artium. VII. 1960. p. 76.
(41) Magyarország Műemléki Topográfiája. V. kötet. Pest megye műemlékei. II. 1958. 302. 402.
kép.
(42) Magy. Országos Levéltár. Dl. 38658.
(43) Magy. Tört. Tár. 1863. 144.1. (Laurentius Italus).
KOMÁROMY A. : A báró Perényi család levéltárából. Tört. Tár. 1900. 132-133.1. (Nicolaus
de Milano).
P7 (44) BALOGH 1939. 514.
(45) DIVÉKY A. : Magyarország szerepe a lengyel renaissanceban. Archaeologiai Értesítő. XXX.
1910. 6 -7 . PRZYBYSAWSKI, • B .: Masons et tailleurs de pierre employés aux constructions du chateau
royale de Wawel. Buletyn Historii Sztuki. XVII. 1955. Nr. 1. 149-161.
(46) Acta Tomiciana. IV. Posnaniae, 1855. p. 198.
(47) BALOGH 1926. 205-206. BALOGH 1939. 547, 563-564. VOIT P. : Gyarmati Dénes mester.
Művészettörténeti Tanulmányok. 1957. 46-57. BALOGH 1966. 510.
(48) BALOGH 1933. 25-26. BALOGH 1939. 547. BALOGH 1955. 11,49.
(49) BALOGH 1967. p. 209. , fig. 5.

(50) a külföldi műemlék-topográfiák számos helyen említenek vörös márvány síremlékeket. Anya­
guk eredetét azonban csak kőzettani vizsgálat deríthetné fel.
 (51) BALOGH, J. : I monumenti rinascimentali della chiesa parrocchiale di Pest. Rivista d' Arte.
1938. p. 60-77. BALOGH 1966. 122. (a tabemakulumok áthelyezésével láthatóvá vált kiegészítések­
ről). A tabemakulumok eredeti helyükön, a belvárosi plébánia templom gótikus szentélyében a művész
és a donitorok intenciójának megfelelően érvényesültektNyilvánvaló volt, hogy méreteik és arányaik
a gótikus Ívelésekkel összhangban voltak, tehát úgy, amiképpen a mester eredetileg tervezte, a litur­
gikusán is meghatározott helyre. Áthelyezésük egy szűk oldalkápolnába merőben stílustalan és történeti­
eden. Ezzel eredeti hatásukat elvesztették. Közvetlen tanulmányozásuk ugyan lehetővé vált, de fény-
képeztetésük annál kevésbé.
(53) DÉTSHY M. : Munkások és mesterek az egri vár építkezésein, 1493 és 1596 között. - Külön­
nyomat: Az Egri Muzeum évkönyve. 2. köt. Eger, 1964. 160. - Hevesmegyei Múzeumok Közleményei.
(54) BALOGH 1973. 210. 1. 310. kép.
(55) BALOGH 1939. 578. BALOGH 1940. 559. GERŐ L. : Eger. Bp., 1954. 21. 1. 24. kép. Heves
megye műemlékei. II. Szerk. Dercsényi D. és Voit P. Bp., 1973. - Magyarország Műemléki Topog­
ráfiája. 8. köt. 145-146. "Dobó István Vármúzeum Eger" cimü kiadványban ( Eger, 1965. 10.) közölt
feliratos sirkő-töredék is ebbe az irányba tartozik. A századfordulón, 1500 körül készülhetett, nem
pedig a XII. században.
(56) BALOGH 1955. BALOGH, J. : La cappella Bakócz di Esztergom. Acta Históriáé Artium. III.
1956. (javított és bővített kiadás).
(57) BALOGH 1973. I. köt. 208. II. köt. 304. kép.
(58) BALOGH 1943. 211-212. BALOGH 1955. 40-41. GEREVICH L. : Johannes Fiorentinus und
die pannonische Renaissance. Acta Históriáé Artium. VI. 1959. 309-338. BALOGH 1966. 298.
P8 (59) BALOGH 1973. 211.
(60) BALOGH 1943. 97.
(61) KISS Á. : Veszprém és Komárom megyei renaissance kőemlékek. Művészettörténeti értesítő.
1959. 18-27.
(62) SZŐNYI O. : A pécsi püspöki Muzeum kőtára. Pécs, 1906.
DERCSéNYI D. : A pécsi Kőtár. Pécs. 1962. 19.
(63) BALOGH 1943. 83-85, 275-281. BALOGH 1967. p. 208., fig. 3. -M egjegyzendő, hogy az
utóbbi cikkben közölt baluszter-töredék a pécsi tabemákulum motívumaival mutat rokonvonásokat, te ­
hát feltételezhető, hogy kőfaragója az esztergomi Bakócz-műhelyben tanult, ahonnan a pécsi tabemáku­
lum is származott.
P9 (64) BALOGH 1943. 86-93, 233-241.
(65) éRI I: Nagyvázsony. Bp., 1959.
ENTZ G. - SZALONTAI B. : Nyírbátor, Bp., 1959. II. kiadás 1969.
SZALONTAI B. : A nyírbátori Báthory István Muzeum.
HORLER MIKLÓS kongresszusi előadása a simontornyai töredékekről. Actes du XXIIe. Congrés
International d’ Histoire de f Art Budapest, 1969. - Bp., 1972. II. 847-851.
G. SÁNDOR M. : Régészeti kutatások Márévárban. - Magy, Műemlékvédelem. II. 1959-1960.
Bp., 1964. 117-118.
A koroknyai töredékek fényképeit dr. Magyar Kálmán miízeolÁgus szívességének köszönöm. A korok-
nyai gyámkő a Fortuna utca 18. számú házból előkerült gyámkő típusával függ össze.
^ A sárospataki pilaszterfej fényképéért pedig a sárospataki Rákóczi Muzeum igazgatóságának tarto­
zom hálás köszönettel.
(66) Az ónodi váruradalom számadásai: Orsz. Levéltár. Dl. 26156, 26157, 26169, 26173, 26183,
26215, 26216. - (BALOGH 1973. 213. Perényi Imre nádor ónodi építkezéseire vonatkozó adatokat az
elhunyt kiváló történész, Horváth Tibor Antal kutatta fel. Átengedésükért és sokszoros segítségéért illes­
se emlékét hálás köszönetem.
(67) MYSKOVSZKY V. : Bártfa középkori műemlékei. II. Bp., 1880. 73. - Monumenta Hung.
Archaeologica. IV. köt. II. rész. BALOGH 1966. 127. 2. jegyzet. BALOGH 1967. p. 212. BALOGH
1970. S. 31.
 (68) ENTZ G .: K itár - Móra Ferenc Muzeum Szeged, s. a. (1965!) 30.
(69) REIZNER J. : Szeged története. IV. Szeged, 1900. 97-126. BALOGH 1939. 549.
(70) BALOGH 1966. 117.
(71) BALOGH 1943 . 256.
(72) BALOGH 1943. 266. BALOGH 1973. 212. - E párkánytöredéket e sorok írója 1969-ben ta lá l­
ta a gyerőmonostori ref. templom egykori sekrestyéjében.
(73) BALOGH 1973. 193-213.
 Ars Hungarica 1974/2
Balogh Jolán
KÉSŐRENAISSANCE KŐFARAGÓMÜHELYEK
U. Közlemény
A KOLOZSVÁRI MŰHELYEK In memóriám Ludovici Kelemen
historicí Transylvaniae
Kolozsvárott a kőfaragás igen régi hagyományokban gyökerezett. A renaissance
kort jóval megelőzően alakult ki gyakorlata és századokon át megszakítatlanul
folytatódott. Az első műhelyek még az Árpád-korban szerveződtek a nagy kő-épit-
kezések végbevitelére. Kolozsvár várispánsági székhely volt, ennek megfelelően
fejlődött ki a település magva(l) a castrum Clus, Culuswar (1275), az Óvár kőfalai-
41 val és a piacán az első kőtemplommal.
Ezzel egyidejűleg folyt a közvetlen közelségben a bencés apátság épitkezése(2)
Kolozsmonostoron, mely a többi korai monostorokhoz hasonlóan (Ákosmonostor,
Gyerőmonostor, Borsmonostor stb .) személyről kaphatta nevét, ezzel egyben vilá­
gosság derül arra is, hogy Kolozsvár nevében is személynév rejlik. A monostort épí­
tő műhely természetszerűleg szerzetesi éspedig bencés jellegű volt.
Mind a királyi várispánság székhelyén, mind a monostorban folyó építkezésekben
nagyobb központokból hozott mesterek is dolgozhatták, de ugyanúgy helyi meste­
rek is. Ennek bizonyságai Kolozsvárt egy levélindás keret-töredék, Kolozsmonos-
tor közelében pedig néhány sajátosan helyi jellegű románkori faragvány (Vista,nyu­
gati kapu, Nagykapus déli kapu).
Mikor pedig a várispánsági település, a castrum ,1316 körül városi rangra emelke­
dett és civitas lett ennek megfelelő városkormányzattal, a monumentális építkezések
ideje érkezett el. Ekkor épült a XIV. század közepe óta (1349) a Szent Mihály
templom az uj civitas(3) (nova civitas) piacán, feltehetőleg egy régebbi templom
helyén(4). Az uj templom felépítése, építészeti tagozatainak és szobormüveinek a
kifaragása nagy és népes műhely szervezését tette szükségessé. Ennek egyik tagja
önarckép gyanánt, de egyben mesterségére büszkén a szentély egyik pillérfőjére
(a déli oldal harmadik pillérfőjére) vésővel és kalapáccsal munkálkodó lapicidát
40 (1. kép) faragott ki(5). Ügyes és beszédes müve mintegy jelképe az akkori és eljö­
vendő kolozsvári műhelyeknek.
A Szent Mihály egyház egykori műhelyéről adataink nincsenek. Annál beszéde­
sebben tanúskodnak a faragványok az egykori kőfaragók képességeiről. A templom
tervezője, aki müvében nagy koncepciót - a kassai Szent Erzsébet templomtól
merőben eltérőt - valósított meg, tervéhez méltó munkatársakat talált, akik kö­
zött szép számmal lehettek kolozsváriak, hiszen a templom a civitas patronatusa
alatt a cívisek anyagi erejéből épült. Mindazonáltal ez a műhely elsődlegesen az
épülő egyházhoz kötött volt.
 A helyi mesterek tevékenysége még inkább feltételezhető a városfalak és tor­
nyok építésében, amely Zsigmond királynak 1405-ben Zágrábban kelt engedé­
lyére^) indult meg és folytatódott végig a XV. században. A tornyok és kőfalak
épitése szükségszerűen alakította ki az uj műhelyeket a helyi lapicidákból, akik
a városi magistratus irányítása alatt dolgoztak, ahogy ez a XVL századi adatok
analógiája alapján feltételezhető. Talán itt, ezekben a műhelyekben fejlődhetett
ki a céhes szervezet gondolata. Működésük eléggé széles körű volt: a falazások
quaderkövei, az épitészeti tagozatok, a cimerkövek, a dekoratív részletek egyaránt
ezekből a műhelyekből kerültek ki.
Az Írott források sokasodásával a várospolgár kőfaragók személyére is némi fény
derül. Az első kőfaragó neveket a magyar adófizető polgárok 1453. évi jegyzéké­
ben (Regestrum Hungarorum de civitate Clusvar) találjuk (7)( mégpedig a követke­
zőket: Blasius lapicidát és Nicolaus lapicidát, a Külmonostor utcában(8). Magyar volt
és megbecsült polgár lehetett az a "providus vir Thomas lapicida” is, aki 1466-ban
többedmagával a Szent Péter egyházhoz tartozók panaszát képviselte Slewnig Gergely
szász plébánossal szemben(9). Továbbá ismeretesek még: 1451-ből Johannes lapicida,
aki házát és szőlejét feleségére hagyta, 1457-ből az elhunyt Conradus kőfaragó legé­
nyei, Ladislaus Zekel, Johannes Fenesy, Johannes filius quondam providi viri Petri
Mathie (10). A névformákból ítélve kettő közülük, mégpedig Székely László és
Fenesy János, kétségtelenül magyar volt. Konrád mester műhelye jelentős lehetett,
erre utal mind a legények nagy száma, mind az a nagy összeg, amivel nyilván mint
munkabérrel tartozott Péter fia Jánosnak, azaz 62 forinttal és egy öltözetre való posz­
tóval, vagyis az utóbbi is beletartozott a convenciójába.
A városi műhelyekkel párhuzamosan egy újabb szerzetesi műhely működött: a
domonkosoké, akik már a XIV. században megtelepedtek az Óvárban, templomukról,
- mely feltehetőleg azonos lehetett a régi óvári plébániával - , az első adat 1397-
ből való(10a). Később a XV. századközepén - jórészben Hunyadi János támoga­
tásával (1455)- építették újjá kolostorukat. Feljegyzéseikben(ll) világosan megír­
ták "cum luce clarius pateat, structuras huiusconventus multis laboribus per fratrés ut
plurimum esse erectas", hozzátéve, hogy a kolostor a kőszegéshez és a kőfaragás­
hoz szükséges eszközökkel is fel van szerelve.
A század végén pedig fráter Ioannes, observans ferences vezetése alatt szervező­
dött az a műhely, amely a Farkas utcai templomot építette Mátyás király rende­
letére, költségére és hathatós támogatásával(12). Nagy munkájuk befejezése felte­
hetőleg átnyúlt a XVL század legelejére.
A nagy kő-épitkezések tehát az Árpád-kortól kezdve szakadatlanul folytak. En­
nek kapcsán a kőfaragás gyakorlata rendkívül kifejlődhetett és kifinomodhatott.
Ezt a folyamatot természetszerűleg igen nagy mértékben megkönnyítette a kőbá­
nyák közelsége, az ott fejtett homokköveknek faragásra igen alkalmas volta. A
bányák közül kettő a kolozsmonostori apátság birtokában volt és jól jövedelmezett,
 a vistai és a mérai kőbányák pedig Kolozsvár városának a birtokaihoz tartoztak,
az erre vonatkozó okleveleket a város a XVI. században is féltékenyen őrizte.
A gótikus építkezések még javában folytatódtak, amikor a szomszédos Gyalu
várában(13) már Budán iskolázott kőfaragó dolgozott, sőt olasz lapicidák is Geréb
31 László püspöknek, Mátyás unokaöccsének a megbízásából.

A XVI. SZÁZAD (I. rész)

A renaissance tehát legkésőbb a századfordulón Kolozsvár közvetlen közelségé­

be jutott. Ugyanekkor távolabbról is jöhetett hatás: mind Várad felől, mind Gyula-
fehérvár felől. Kolozsvár mintegy beékelődött a humanista renaissance központok
87 közé. így történhetett, hogy Bernardus pictor, kolozsvári polgár már 1514-ben re­
naissance kaput faragtatott házára, ő azonban aligha lehetett kezdeményező az uj
stílus átvételében. Ennek az előzménye feltehetőleg valamilyen nagyobb renaissance
építkezés volt, még pedig magában a városban.
Ez idő tájt két nagy építkezés folyt Kolozsvárt: a Szent Mihály templom északnyu­
gati tornyának a felépítése (1511-1526) és a városfalak részbeni át- vagy újjáépítése,
melyremint kiválómunkára (laborem egregium) nagy adókedvezményt kaptak II. La­
jostól 1516-ban és 1517-ben. Nem lehetetlen, hogy ezekben az építkezésekben is vala­
milyen nyomot hagyott az uj stílus - talán egyik vagy másik részletfaragványban.
Mind a templom tornyának, mind a városfalaknak az építése a város megbizásá-
43-45
bői folyt, tehát ezeket a munkálatokat mindvégig a várospolgár lapicidák végez­
ték. A nagy feladatok népes és jól megszervezett műhelyeket feltételeznek.
A dokumentumok is ugyanerről tanúskodnak. A városi műhelyek fejlettségét mi
sem jellemzi jobban, mint a kőfaragók céhének viszonylag korai megalakulása. A
kolozsvári lapicidák első céhlevelüket 1525. december20-ikán kapták, illetve ak­
kor erősítette meg és adta ki a városi magistratus. Időben - tudtommal(14) - csak
a budaiak( 15) előzték meg őket. A nagyszebeniek meg éppenséggel utánuk követ­
keztek 1552-ben. A kolozsváriak céhlevelében négy főszemély szerepel: Nicolaus
Zechy, Iacobus Olaz, Georgius Wywary és Ambrosius Fekete. Kettőnek a névfor­
mája nyilvánvalóan magyar (Zechy-Szécsi, Ujváry), következésképpen a szászok
képviselője Ambrosius Fekete volt, magyar neve ellenére is. Feltűnő, hogy a ma­
gyarok és a szászok között nincs paritás (16). Ebben talán már a későbbi céhszabály
érvényesült, miszerint a céhmesterek közül egy legyen szász. Igen érdekes, beszé­
lő név a negyedik személyé: Iacobus Olaz. Ebből a névformából és céhmesteri mi­
voltából következik, hogy olasz származású volt, de egyben kétségtelenül megte­
lepedett kolozsvári polgár. Kolozsvárt már a XV. században voltak megtelepedett
olaszok(17). Lehetséges, hogy Iacobus ezeknek a leszármazottja. De az is lehet,
hogy valamelyik humanista központ - Buda - Várad - Gyulafehérvár - felől, vagy
éppenséggel Gyaluból jött és úgy telepedett meg Kolozsvárt. A renaissance kibon-
takozása idején mindenképpen igen jelentős egy megtelepedett olasz lapicidának
a tevékenysége Kolozsvárt.
A céhlevélben a munkákra vonatkozóan két érdekes articulus található. A 4-ik
articulus teljes szabadságot ad a megrendelőnek, az építtetőnek a mester megvá­
lasztására, megbízására, hozzátéve azt, hogy - ha nem sikerül az egyezség -
akkor a megrendelő szabadon köthet más mesterrel szerződést. A kőfaragókat vi­
szont a céhlevél erősen megköti: csak a mesterek vállalhatnak munkát, csak ők fo­
gadhatnak inasokat, legényeket, a helyettesek (viceregens vagy pallyr) viszont nem
(7. ik articulus). Az inasok, legények tartoznak mesterük műhelyében dolgozni,
máshol még rövid időre sem vállalhatnak munkát, kivéve akkor, ha a saját meste­
rüknél erre nem volt lehetőség (8. articulus). A műhelyek, illetve a munkacsopor­
tok személyi összetétele pedig a következőképpen alakult: a mester (magister la-
picida), a helyettese (viceregens), legények és inasok. Ezzel a fejlett szervezettel
szemben igen nagy hiánynak tűnik, hogy a céhlevél a mesterremek felől nem in­
tézkedik. Talán csak valamilyen hagyományos, de még nem rögzített gyakorlata
volt.
A céhes mesterek - úgy látszik - kezükben tartottak mindenféle munkát, vagy
legalábbis annak az irányitását. Annál feltűnőbb, hogy ugyanekkor szerzetes-kőfa­
ragó is működött Kolozsvárt: fráter Urbánus az óvári domonkos klastrombán (1524).
A két irányvonal akkor még párhuzamosan futott.
A XVL század derekától kezdve a városi számadáskönyvek a kőfaragók igen bő­
séges névsorát tárják elénk, többé-kevésbé feljegyezve munkájukat is. Mintegy
50 esztendő időtartamából nem kevesebb mint 56 személyt erolitenek név szerint,
de ezeken kivül sokakat névtelenül, akiknek a számát legalább kétannyira vagy
még inkább három annyira tehetjük. Feladataik is széles körűek voltak, mind a vá­
rosban, mind a városon kivül, Erdély-szerte.
A lapicida (kőműves) névsorban vannak kiemelkedő, jeles mesterek és vannak
egyszerűbb kézművesek. Az előbbiek közé sorolhatjuk a céhmestereket és azokat,
akik a fejedelemnek, az udvari és vidéki nemességnek dolgoztak, valamint a je ­
lentősebb városi építkezésekben vettek részt.
A céhmesterek közül ismerjük a következőket: Zéchy Miklós (1525), Ujváry
György (1525), Iacobus Olaz (1525), Ambrosius Fekete (1525), Berkenyesy Máté
(1589), Michael Bereczk (1589), Diószegi István (1591). A céh megbízottjai kö­
zött a céhmesterek mellett szerepelnek olyan tekintélyes személyek, akiknek "ma­
gister lapicida" címzés járt. így említik éppen a céhlevelekben, illetve céhiratok­
ban a következőket: Szilágyi Jánost, Kuthy Jánost, Gyújtó Mártont és Petrus
Keomiwest 1589-ben, majd 1591-ben ismét Kuthy Jánost és Michael Keomiwest.
Ezek az adatok mindössze három esztendőről (1525, 1589, 1591) tájékoztatnak.
Az első vonalba:: azonban sokkalta több mester tartozott, hiszen a céhmestereket
évről-évre újra választották. De természetesen ugyanazt a mestert többször is meg­
választhatták.
 Az élvonalba tartozó mesterek dolgoztak elsősorban a fejedelemnek. Ezek kö­
zött voltak olyanok, akiket a fejedelem név szerint hivott meg, nyilván azért,
mert ismerte és becsülte a munkájukat. Közöttük - mai tudásunk szerint - első
lehetett Seres János. A kolozsvári sáfár 1577. április 9-ikén háromlovas kocsin nagy
sietve küldte Serest Fehérvárra, "hogy a fejedelem (Báthory Kristóf) hivatta". Kö­
rülbelül egy hétig tartózkodott ott az elvégzendő munkák megbeszélésére, a ren­
delések felvételére, és máris ment tovább a fejedelem megbízásából Szamosuj-
várra, végül Husztba, a fontos végvárba. Az 1580-as években név szerinti meghívást
kaptak a következők: Keomijes Antal (1582), Diószegi István a későbbi céhmester
(1588, 1589), Szilágyi János (1588, 1595) és Kuthy Márton. A vezető mester eb­
ben az időszakban kétségtelenül Diószegi István volt; ő vitte le Fejérvárra 1589.
augusztus 7-ikén a faragott köveket, összesen 12 szekérrel. A leszállított faragvá-
nyok jő része az ő műhelyéből származhatott. Egy évvel később, 1590-ben a kolozs­
vári bíró "parancsolattyára” Fehérvárra indulnak Komijes Lőrincz, Komijes András
és Komijes István, majd 1592-ben Mónika Mihály. Az elsődleges parancs termé­
szetesen ezekben az években is a fejdelmi udvarból jött, de a mesterek kiválasztá­
sát a kolozsvári bíróra bízták.
A fejedelmi, illetve az állami feladatok közé tartozott a fiscus tulajdonában le­
vő várak, különösképpen a végvárak építése, vagy a meglevők megújítása, a ha­
ditechnikának megfelelő megerősítése, amivel rendszerint együtt járt a művészi
ékesség, a monumentalitás jegyében. Amikor Seres Jánost 1577-ben "Husztban küld­
te az ur" (Báthory Kristóf)valószínűleg valamilyen dekoratív faragványra adhatott
megbízást, vagy legalábbis ilyenre is. Ugyanebben az évben dolgozott Huszton
Keomijes lmreh, sőt később is (1577, 1579), majd újból Báthory Zsigmond hívásá­
ra Szilágyi János(1592), Mónika Mihály (1592) és Komijes András (1595).
Az uj, hatalmas végvárhoz, Váradhoz számos kolozsvári kőmivest, kőfaragót
rendeltek ki, szinte évről-évre, nevüket azonban nem jegyezték fel.
194-204 Szamosujvárt is folytak építkezések, ezek azonban nem lehettek nagyméretűek,
inkább a meglevő épület-komplekszus megerősítését, átalakítását szolgálhatták.
1577-ben Seres János és Komijes Antal dolgozott itt, majd 1592-ben Kuthy János.
214 Fejedelmi építkezésnek számított mind a tordai, mind a dési sókamaraház fel-
219-220 építése. A tordai építkezésben Brassay Ambrus (1590), Keomies DabőLőrincz(1590)
és Kuthy János (1592) vettek részt, nyilván mint vezetőmesterek több más névte­
len társuk élén. A dési kamaraházhoz is számos kolozsvári mestert küldtek ki, de
név szerint csak egyet említenek, Keomijes Pétert (1590), aki 1589-ben a céh
egyik jelentős személye volt.
A főúri, nemesi megbízásokról csak elvétve emlékeznek meg a számadások, és
pedig csupán csak akkor, ha a megrendelő a szekerezés dolgában a városhoz fordult,
így tudjuk, hogy Marosujvárt Gálfi János számára Keomies Péter, a fent említett je­
les mester dolgozott 1590-ben, Szilágysomlyőn pedig az ifjabb Báthory István szá­
mára Szilágyi János 1593-ban, aki szintén hasonló rangban vagy minősítésben sü-
 rün és sokfelé kapott megbízásokat. Az épittetö mecénás és a munkát vállalómes-
terek kapcsolata közvetlenül tárul elénk abban a szerződésben, amelyet czegei
Wass György kötött két kolozsvári mesterrel, Keomijes Váradi Györggyel és Keomi-
jes Gergellyel 1588-ban, éspedig ajtók és ablakok kifaragására, tehát a legfino­
mabb munkákra. Következésképpen mindkét mester a jeles lapicidák közé tarto­
zott.
A városi építkezésekben jórészt a fentemlitett mesterek jeleskedtek, gondos,
megbízható munkájukat a városi magistratus ismerte és becsülte. A monostori hid
építésekor Seres János volt a szakértő, erről a sáfár igy emlékezik meg: "Seres János jött
oda látni" (1573), ugyanakkor megbecsülésük jeléül lepénnyel és borral vendégelték
meg. Az óvári fogház építését Diószegi István a jól ismert céhmester irányította és nyil­
ván erősen részt is vett benne (1590). Ugyancsak Diószegi István építette a Békás­
patak hidját Kwmies Mihállyal együtt (1593). Keomijes (Komies) Péter nevével is
többször találkozunk: 1588-ban a Szent Mihály templom sekrestyéjében dolgozott,
1593-ban a Tanácsházban kemence "melyéket" azaz kandallót faragott, valószinü-
132,134 lég olyasfélét, mint amilyen Wolphard István házából került a Múzeumba. Az óvári
scholaban Kőműves Dabó Lőrincz dolgozott (1585), a Magyar utcai templom (Szent-
péteri templom) újjáépítésében Kwmies Máté vett részt, ő rakta be az uj ablakokat,
amelyeket feltehetőleg maga is faragott (1593).
A nagyobb munkálatokhoz természetesen nem egy mestert rendeltek ki, hanem
többet, akik azután legényeikkel és inasaikkal együtt dolgoztak. Ilyen összmunkát
találunk a Torda utcai kísajtó építésekor, ahol 1584-ben három mester dolgozott:
Kwmies Balázs, Kwmies Lőrincz, Kwmies Péter, 1592-ben pedig már öten: Szász
Lőrincz, Kuthy János, Mónika Mihály, Végh Lőrincz és Gyújtó Márton.
A műhelyek között olykor nem csupán szolgálati kapcsolat mutatkozik, hanem
családi is. A szécsi Seres családban három nemzedéken át folytatódott a kőfaragás
mestersége: kezdte Zechy Miklós céhmester, utána következett Seres János, az in-
signis sculptor, majd az ő korai halála után a fiai. Diószegi István céhmester mű­
vészetének jeles folytatója tulajdon fia: Diószegi Péter volt. A Kuthy családban pe­
dig egy időben hárman is forgolódtak ugyanebben a mesterségben: Kuthy András,
János és Márton.
Néhány mester munkásságáról a számadáskönyvek szokatlanul sok adatot tartal­
maznak, olyannyira, hogy több évtizedre kerekedik ki kőfaragó tevékenységük.
Ide tartoznak elsősorban a fent említett élvonalbeli mesterek, továbbá: Válaszuthy
Benedek, Komijes Antal, Komies Bálint, Bányai András, Komijes Imreh stb. Szásznak
három kőmüvestneveznek: Szász Lőrinczet, Sas Kümies Andrást és 21az Antalt. Nyil­
ván Brassóból származott Brassay Ambrus. Feltűnő mindegyikük munkásságában
- a nagyokat sem kivéve - , hogy igen egyszerű, sokszor szinte alantas mun­
kák váltakoznak nagyobb megbízásokkal. Meglátszik rajtuk, hogy nem válogat­
tak a munkában, hanem egyszerűen és becsületesen vállalták. Az ifjú mesterek
gyakorlati kiképzéséhez is hozzátartozott az egyszerű kőfaragó munkák elvégzése.
 A városi magistratus annyira meg volt elégedve a lapicidákkal, hogy 1588-ban
tanácsi jegyzőkönyvbe foglaltatta: a lapicidákérdemes, hozzáértő és hasznos em­
berek bármilyen kő-épitkezés elvégzésére.
Az elismerés gyümölcse lett az újra kiadott és megerősített céhszabályzat. Er­
re 1589-ben került sor. A terjedelmes irat igen átgondolt, minden kérdés - legyen
az szervezeti avagy mesterségbeli - benne foglaltatik és világosan elénk tárul.
A szabályzat pontjait nyilván a céhmesterek és a magister lapicidák állították ösz-
sze, de az egész iratnak a megfogalmazása alighanem Diősy Gergely notarius(18)
gondos és szép munkája. Nevét megtaláljuk az okirat végén, de más dokumentu­
mokon is. A szabályzatot először a városi magistratus erősítette meg 1589 husvét-
ján, majd 1591. november 1-én átírta és megerősítette Báthory Zsigmond fejedelem
Gyulafehérvárt.
Az ünnepélyes dokumentum hivatkozik az első céhlevélre és kezdeményezőjére,
az akkori céhmesterre, Zechy Miklósra. Ez nyilván az 1525. december20-ikán kelt
dokumentum volt, amelyről megjegyzik, hogy igen elrongyollott állapotban van,
de meg intézkedései el is avultak. Itt nyilván az egyházi előírásokra céloznak, a-
melyeket a reformáció után nem tudtak vállalni. Az uj céhlevelet két céhmester
(rectores cehe) - Michael Bereczk és Mattheus Berkenyesy - és öt mester (magistri
lapicidae símulque murarii), név szerint Szilágyi János, Kuthy János, Gyűjtő Márton,
Diószegi István és Petrus Keomiwes kérték mind a lapicida, mind a murarius mes­
terek nevében. Ennek megfelelően az oklevél bevezetésében megjegyzik, hogy cé­
hükben, a "societas"-ban kétféle mesterek vannak: egyrészt a lapicidák (kő-müve-
sek), akik értenek a kő finom és tiszta megmunkálásához, de egyben falat is épít­
hetnek, másrészt a murariusok, magyarul rakók vagy rakó-müvesek, akik a kövek
faragásához nem értenek (fabricationem Lapidum sunt ignari et non perfecti), de
annál inkább a falak és boltozatok építéséhez (1. articulus). A kőfaragás magasren­
dűségét nyomatékosan hangsúlyozzák. Ezzel szemben a murarius mestersége "ars
inferior" (3. articulus). A lapicida mindkét mesterséget űzheti, a murarius ellen­
ben csak a sajátját. Ha a murarius mégis kőfaragásba kezdene, kiváltképpen a mes­
ter-munkához (janua capitulata) tiz forint bírságot fizet és abba kell hagyni a mun­
kát (34. articulus).
A mesterségek és ezzel együtt a céh összetételének világos meghatározása után
következik városvédelmi kötelezettségük szabályozása (1. articulus). A céh bástyá­
ja, illetve tornya, a "turris antiqua” a déli falban a szabók bástyájától,
(vagyis a délkeleti sarokbástyától)a harmadik volt, az egykori Torda utcai kiska­
putól keletre az első. Ezt tartozik a céh rendben tartani, minden romlásából meg­
építeni és egyben készenlétben tartani minden hadiszerszámát, ágyúit, puskaporát.
Ez a feladat egyenlőképpen hárult mind a lapicida, mind a murarius mesterekre.
A bástya elnevezése "turris antiqua" arra mutat, hogy ennek az építése megelőzte
a céh 1525 hivatalos megalakulását. Nyilván még a XV. században építették,
 és már akkor a lapicida és murarius mesterekre bízták. Abban az időben a műhe­
lyek fejlődése a céhes közösség felé fordulhatott, illetve azt készítette elő.
A bevezetésből kiviláglik, hogy maga a céh nagyra becsülte és tisztelte tulaj­
donmesterségét, és ezért ennek gyakorlását a jő és szép munka érdekében kívánta
szabályozni. Ez mutatkozik meg a tanulók, inasok (novellus, tyro, servus merce-
narius) képzésében is, amelyet nagyon lelkiismeretesen szabályoztak és végeztek.
A tanulásra jelentkezőnek először igazolnia kellett tisztességes (törvényes) szár­
mazását, különben nem vették fel (2. articulus). Viszont szabadon választhatott
a két mesterség között. Mesterét vagy maga választotta, vagy a céhmesterek je ­
lölték ki "observato ordine et equitate”. Mesterénél 15 napi próbaidőt töltött azért,
hogy vajon a mester a tanulót, ő pedig mesterét, megszeretik-e egymást kölcsönö­
sen (mutuo adamabunt), vagy sem. Ha ez nem következett be, akkor a céhmeste­
rek más mesterhez rendelték (3. articulus). Ugyanígy más mesterhez rendelték,
ha mestere kegyetlensége miatt távozott és ezt hitelesen igazolta (4. articulus).
Ha a jelentkező a lapicida mesterséget akarta megtanulni, 5 évig kellett dol­
goznia mesterénél, a lapicidák fiai azonban kivételesen csak 4 évig. A murarius
inasok pedig csupán csak 3 évig tanultak, lévén az a mesterség alábbvaló (3. ar­
ticulus). A tanulóévek kitöltése után azonban kötelesek voltak még 6 hónapig dol­
gozni mesterük műhelyében a szokásos bérért (6. articulus). Ha pedig az inas nem
töltötte ki a tanulóéveit, akkor még napszámos munkát sem vállalhatott (5. arti­
culus). A servus mercenarius mesterét a céh jelölte ki és annál kellett dolgoznia
egy esztendeig (7. articulus). Mindezekkel a szabályokkal a munka jó minőségét és
zavartalan folytatását kívánták biztosítani. Az anyagbeszerzés érdekében pedig úgy
rendelkeztek, hogy mindegyik servus mercenarius köteles mestere számára elegendő
követ fejteni (9. articulus). A mesterség tanulását tehát az alapoknál kezdhették.
Megjegyzendő azonban, hogy a kőműves inasokon kívül hivatásos kőszegők is dol­
goztak a bányákban.
Ha pedig a servus mercenarius nem hajlandó a szabályokat teljesíteni és meste­
rét szolgálni, sőt idegen helyeken nemeseknél folytatja mesterségét (in locis extra-
neis seu apud nobiles artem suam exerceret), akkor az nem dolgozhatik a városban,
a céh privilégiumait nem élvezheti, sőt szerszámát is elveszik (10. articulus). Amíg
a servus mercenarius el nem készíti a mesterremeket, nem házasodhatik, céhjel­
vényt nem kaphat, ünnepi lakomát sem rendezhet a céhnek (11. articulus). Ha pe­
dig a mesterremek elkészítése előtt mégis megházasodik, a céh jogait nem élvezheti,
mesterségét csak saját kezével folytathatja, kontárnak tekintik, a városban nem
dolgozhatik másokhoz társulva sem (13. articulus),.
A céhlevél leglényegesebb része a 12. articulus, amely a mesterremekek m i­
benlétét határozza meg a lapicida mesterségben. A lapicida mesterremeke a ”ja-
nua capitulata", azaz - mint a további szövegből kitűnik - olyan ajtó "melyék",
amelyet cannelurás pilaszterek (columnae virgatae) kereteinek, a pilasztereket fe­
jezetek díszítik, (capitellisomata) és az utóbbiak helyes proportiokban (in legi-
 tima proportione) készülnek és a méretek mindennemű részletben egymásnak meg­
felelnek (omnia dimensionum genera recte correspondeant). A megfogalmazás oly
szabatos, és annyi esztétikai és stilusértéket tartalmaz, hogy építészeti traktátus­
ba is beillenék.
A lapicida második mesterremeke egy keresztboltozatos helyiség megépítése volt
(domus seu holocausti testudinem fornicemque in formám crucis), amelyet meste­
rénél dolgozva kell valahol elvégeznie "helyesen és tartósan" (recte ac modo dura-
bili preparet). Jellemző, hogy még mindig a keresztboltozat az eszményi építé­
szeti megoldás - jóllehet uj formában. A mesterremek gyanánt épített boltozatos
helyiséget a helyszínen vizsgálják meg a céh rektorai és jeles mesterei, ugyanak­
kor a jelölt tartozik "módúm ac mensuram illius fornicis preperande........deline-
are". Tehát a műszaki rajzban is jártasnak kell lennie. Ha pedig ezt a feltételt
nem tudja teljesíteni, és tudatlannak találtatott (in ipsius testudinis edificande
delineatione ignarus fuerit compertus), akkor az építkezéstől elmozdították és to­
vábbi tanulásra utasították mindaddig, amíg az általa épített boltozat "fornix illa
pro suo magisterio sit et recipiatur". Az az inas, aki mindkét mesterremeket be­
csületesen és jól megcsinálta, valóban fel volt készítve mindennemű építkezés el­
végzésére. A kolozsvári mesterek ennek a kitűnő iskolázottságnak köszönhették jó
hírnevüket Erdély-szerte.
Feltűnő azonban, hogy a 12. articulus a murarius inas mesterremekéről nem
szól. Ez csak közvetve derül ki a 16. articulusból, amely szerint a murarius ina­
sok nem kötelezhetők "ad magisterium janue capitulate", tehát ajtókeret faragá­
sára,hanem "séd fornicem (modo quisupra) impetret a süo magistro preparandam".
Tehát tanultságuk próbája a boltozás.
Minekutána a lapicida mesterremekét elfogadták, ünnepélyesen felvették a céh­
be és ugyanakkor átadták neki a mesterjelvényt (signum magistrale). Ugyanekkor az
uj céhtag nagy ebédre hívta meg a céh összes mestereit (14. articulus). A felvételt
jelző "signum magistrale" valószínűleg a mesterjegy lehetett. Erről a továbbiakban
úgy rendelkeznek (43. articulus), hogy 25 dénár bírságpénzt fizet az a mester, aki
nyilvános gyűlésen a mesterjelvényét lerajzolni nem tudja: "signum magistrale sibi
ordinatum et extradatum publica diéta manu propria delineare ignoraverit” • A fenn­
maradt emlékek tanúsága szerint a mesterjegyek valóban a század végéig használa­
tosak voltak.
A kívülről jött, de belföldi servus mercenarius, aki mesterségét Kolozsvár váro­
sában kívánja folytami, az általa választott mesternél 15 napig dolgozhatik, utá­
na bizonyságot kellett tennie tisztességes származásáról és tanultságáról, inas-évei­
nek kitöltéséről. A továbbiakban igazodjék a céh szabályaihoz (15. articulus) és
Írassa be nevét a város polgárkönyvébe (20. articulus).
A céhen kívüli mesterek, legények, inasok csak saját kezükkel munkálkodhat-
P32 nak családjuk fenntartására, tanulókat, inasokat semmiképpen sem tarthatnak, má­
sokhoz nem társulhatnak. Ha mégis a szabályok ellen cselekednének, szerszámaik
elvétetnek (36. articulus). A céhes mesterek az ilyen kontárokkal együtt nem dol­
gozhatnak (37. articulus).
Számos articulus szól a munkafegyelemről, mely kiterjedt mind a legényekre,
inasokra, mind a mesterekre. Országos érdek fűződött hozzá. Amikor a fejedelem
vagy a város szükségéről volt sző, a céhmesterek tartoztak azonnal kijelölni a meg­
felelő mestereket és inasokat elegendő számban és a munkára kiküldeni. Ha a pa­
rancsnak valaki nem engedelmeskedett, azt egy időre eltiltották mestersége foly­
tatásától Kolozsvár városában (24. articulus), ha pedig maga a város épittetik (ci-
vitas hac edificatur) mindegyik lapicida és murarius tartozott szorgalmatosán részt
venni a munkában és ezzel hazáját szolgálni ”ut patrie servire debent"(25. articulus).
A kollegiális tisztesség megőrzése érdekében szigorúan eltiltják a mestereket
attól, hogy felebarátjuk szerződéses munkájába beleavatkozzanak, vagy aztm eg-
bizójuk előtt ócsárolják, vagy éppen jogtalanul és méltánytalanul kisajátítsák (27.
articulus). Hasonlóképpen tiltják egymás kölcsönös őcsárlását (47. articulus). Aki
pedig más inasát elcsalja, bírságot fizet (33. articulus). A szegény mesterek védel­
mére pedig úgy rendelkeznek, hogy egy mester se tarthasson többet 3 tanulőinas-
nál (novellos), mert úgy méltányos és igazságos, hogy a szegény mestereknek is
jussanak "tam novelli quam servi” (32. articulus).
Egy mester sem vállalhatott egyszerre több munkát különféle helyeken (29. ar­
ticulus). A vállalt munkát pedig félbehagyni szigorúan tilos volt. Ha valaki szer­
ződéses munkáját mégis befejezetlenül hagyta, a rektoroknak kellett más mestert
a munka gyors befejezésére rendelni. Addig az a mester más munkát nem vállal­
h a t o t t ^ . articulus). A tanulók pedig a céhnek sem rendezhetitek lakomát, hanem
fejezték be 15 napon belül a munkájukat(19. articulus). Rendelik továbbá, hogyamun-
kát gondosan végezzék, ami kárt, hibát csinálnak, az tartoznak kijavítani (30. arti­
culus). A kövek megőrzéséről, szállításáról, az "állás" csinálásról pedig gondoskod­
janak (31. articulus).
A jő rend kiterjedt a céhlakomákra, ahol ki-ki tartozott a kijelölt helyre ülni
(43. articulus), az inasok pedig felszolgálni (17. articulus). A zenebonát keltőket,
hangoskodőkat, szitkoződőkat szigorúan megbüntették (46. articulus).
Részletesen szól a céhlevél a "societas” belső szervezetéről, kormányzásáról. A
céh igazgatására évenként három rektort, azaz céhmestert választottak az idősebb,
tapasztalt mesterek közül, akik mind képességeikkel, mind erkölcsi megbízhatósá­
gukkal kiváltak: "in artibus ingenio ac morum probitate excellentiores". A hármas
csoportban egy mindig szász volt (22. articulus). Ez az arányszám világosan mu­
tat já a magyar lapicidák jelentőségét és túlsúlyát. A céhmesterek beiktatásakor a
szenátusból meghívott két esküdt polgár előtt megesküdtek a törvények (leges) és
a céhszabályok (articulos) megtartására, úgyszintén arra is, hogy a házak becslése­
kor - ami az ő tisztjük volt - becsületesen és valóságosan értékelnek (22. arti­
culus). A rektorok kötelesek voltak minden hónapban összehívni az egész societast
és gyűlést tartani, amelyen a sérelmeket, panaszokat orvosolták és a szükséges dol­
 gokról tanácskoztak (38. articulus). Egy éves szolgálatuk után, Szent Pál megtéré­
se napjának (január 25) az előestéjén, elszámoltak a céh vagyoni állapotáról, az
ünnepen pedig letették a tisztüket.
Szólnak még az articulusok a tagok magánéletéről, terheik közös hordozásáról.
A temetéseket négy ifjumesterre bízták (39, 40. articulus). Az özvegyek egy évig
folytathatták férjük mesterségét, ez időre a tanulókat és az inasokat is megtarthat­
ták (41. articulus). Az idős, megrokkant, vagy sebesült, sérült tagokat a céh jöve­
delméből "pio ac christiano zelo” segítették, és ugyanígy a beteg és sebesült legé­
nyeket, inasokat is (novellos servosque).
A céh jövedelme részben a tagdíjakból, és a különféle bírságpénzekből tevő­
dött össze. Mindkét fajta taksa elég nagy volt: az inasok tanulóéveik kezdetekor
két forintot fizettek, mesterré avatásukkor újból két forintot: a bírságpénzek a né­
hány dénáros összegtől 25 forintig emelkedtek. A legnagyobb bírságot, azaz 50 fo­
rintot a céh saját magára (universa societas) szabta ki,éspedig arra az esetre, ha a
nagy gonddal összeirt szabályokat (magna cura inventos, examinatos, correctos et
approbatos articulos) részben vagy egészben megszegnék. Tehát a fegyelem mind
az egyes tagokra, mind az egész céhre igen nyomatékosan kötelező.
A céhszabályzat nagyon erősen körülhatárolta a céhtagok, valamint a legények,
inasok életét. Viszont teljes volt a szabadság a munkavállalásban, a megbízókkal
közvetlenül köthettek szerződést (conventionem). Ugyanígy az építtető is - le­
gyen az városi polgár (cívis et conmansor noster) avagy vidéken lakó nemes (nobi­
lis extraneus) - szabadon hívhatta meg azt a mestert munkára, akit akart, sőt, ha
a megegyezés nem sikerült, szerződést nem kötöttek, joga volt más mestert meg­
bízni és azzal szerződést kötni (26. articulus).
A céhszabályzat a bérkérdésben is intézkedik, amennyiben az inasok és napszá­
mosok (servi lapicidarum simul et murariorum mercenariorum) heti bérét a téli
időszakra (szeptember 8-ától husvétig) 35 dénárban állapítja meg, a nyári idő­
szakra husvéttól szeptember 8-áig 60 dénárban. Ezek lehettek a minimális mun­
kabérek, amelyek akkor mégis sokat jelentettek, hiszen a tyuk ára 4 dénár volt,
a ludé 10, 60 dénáron pedig báránybőr subát lehetett vásárolni. Más adatok na­
gyobb munkabérekről is tájékoztatnak. Az 1571-es marosvásárhelyi országgyűlés
árszabályzata szerint "az rakokümiveseknek a ki mester" egy hétre egy forintot és
ételt-italt adjanak, a legénynek 60 pénzt, azaz dénárt. 1584-ben a Torda utcai kis­
ajtó építésekor a kőműves mesterek fejenként 32 dénárt kaptak egy napra. A Széna
utcai kisajtó építésekor a kőműves mestereknek napi 28 dénárt fizettek, a legények­
nek 20 dénárt, az inasoknak 16 dénárt. Gyakran előforduló napibér a 25 dénár. A
különleges faragott munkák (ajtók, ablakok, stb.) dija ez időben még változó, limi-
tatiojukra csak Bethlen Gábor idejében került sor. Elszórt adatokat azonban találha­
tunk. Például 1590-ben Keomies Pétertől egy ajtó melyéket vagy kő ajtót, 5 forin­
ton vettek. A finomabb munkák értékelése szempontjából igen tanulságos Wass
György szerződése kolozsvári mesterekkel, mely mint e korból egyedül fennmaradt
 magyar nyelvű kőfaragó szerződés (1588) igen jelentős. Wass György 7+4 ablak és
5 ajtó kifaragásra adott megbizást és mindezekért Ígért 71 forintot, két köböl búzát
és 3 sajtot. A készpénzt elosztva a darabszám szerint durva számítással kb. 4 1/2
forint jön ki, amely megtoldva az élelemmel eléri, sőt talán meg is haladja a fent-
emlitett 5 forintos átlagot.
A céh amiképpen a fentebb felsorolt articulusok mutatják, igen komolyan vette
a munkafegyelmet és mindenáron igyekezett azt biztosítani. Ennek a gyakorlati
szükségességét élesen világítja meg az a per, amely 1569-ben Mikola István, sza-
mosfalvi birtokos nemes és Komies Ambrus között folyt. Az egymásnak ellentmon­
dó, egymást vádoló tanúvallomásokból zűrzavaros kép tárul elénk. Az egyik fél ta­
núi vallják, hogy Ambrus mester félnapot sem dolgozott, a legények, mivel hiába
várakoztak mind a kő- és mésszállitmányokra, mind a segédekre, az aprómüve-
sekre, szétszéledtek. Az egyik a folyóparton elaludt, mások elmentek halászni,
sőt horribile dictu a kocsmába is inni, egy részük vissza sem tért, hanem a mezőn
aludt. A késedelem, zavar oka - úgy vallják - Mikola mulasztása volt, a megígért
segítség elmaradása. Mikola tanúi viszont erősitik, hogy gazdájuk teljes készület­
tel jelent meg, még arató jobbágyait is mozgósította, Ambrus mestert pedig több­
ször hívták, de nem jött. Az ellentmondó vallomások után a bíró bölcs Ítélettel
egyik felet sem igazolta, hanem elrendelte a megkezdett munka sürgős befejezé­
sét, a költségeket pedig a megegyezés szerint tartozott mindkét fél viselni.
Súlyosabb volt a helyzet, amikor országos feladatokról volt szó, amikor a fe­
jedelem parancsára kiküldött kőművesek engedetlenül elmaradtak. Mikor Kalmár
János kolozsvári polgár 1579 júniusában a gyulafehérvári udvarban járt, aggodalom­
mal "értette az fejedelem haragját a kőmivesek felől, hogy az fejedelem miére
/müvére/ nem mentenek volna, ” és ebben a feszült helyzetben Gálit János tanács
urnák és Kovacsóczy Farkas kancelláriának narancsokkal kedveskedett, "hogy az
fejedelem haragját szállitcsák".
Az építkezések gyakorlati nehézségeiről sok panasz van feljegyezve a tanácsi
jegyzőkönyvekben és a számadási könyvekben. A mulasztások miatt fontos építke­
zések igen vontatottan haladtak, újabb rendelkezésekre volt szükség a munka való­
ságos befejezésére. Különleges nehézségekkel küszködtek a jezsuiták fejedelmi
alapítású kollégiumuk építésekor: hol a pénz, a fejedelmi segély kiutalása késett,
hol anyag nem volt, hol ember nem volt. A protestáns lakosság keményen ellen­
állt, helybeli mestert alig kaphattak, Itáliából kértek muratore architetto-t, Rómá­
ból hozattak kőműveseket.
A nehézségek ismeretében érthetők a céhszabályzat szigorú rendelkezései, meg­
kötései, amelyeket a nagy célok, a szép és jó munka érdekében adtak ki. Itt ju­
tunk el a dokumentumokban megnyilvánuló stiluskérdésekhez, építészet- esztétikai
kívánalmakhoz, - mert ilyenek is vannak és ezek kiváltképpen értékesek.
E korszak építészeti felfogása, stilustörekvései két nyilatkozatban tárulnak elénk.
Érdekes módon, az egyik a céh, illetve a lapicida mesterek, a másik a megrende-
 lő építészeti gondolkodásáról tájékoztat. A céh maga építészeti eszményét a mes­
terremek leírásába foglalta bele, amely szószerint igy hangzik: "una janua capitu-
lata ex lapidibus fabricanda, capitellis ornata, cuius columnae sint decenter virga-
tae et omnia eius capitella in legitima proportione secundum omnia dimensionum
genera recte correspondeant. " Bámulatos ez a kifejezés "janua capitulata", szebben,
szemléletesebben és tömörebben aligha lehetett volna megfogalmazni a renaissance
kapuzat épitészeti eszményét. Valóban a kapu- vagy ajtókeret hangsúlyos jellegze­
tessége a pilasztereket Vagy oszlopokat koronázó fejezet, az aJtó kiváltképpen való
ékessége (capitellis ornata). Az oszlop - illetve pilaszter-fejezeteknek ilyen ünne­
pélyes kiemelése arra emlékeztet, hogy a legmodernebb renaissance-kutatás mennyi­
re nagy súlyt helyez az oszlop- és pilaszter-fejezetek tanulmányozására, eredet-
kérdésére. A kolozsvári mesterek jő érzékkel ismerték fel az oszlop- és pilaszter-
fő jelentőségét. Ugyanez a finom épitészeti érzék nyilatkozik meg a mester-remek
további leírásában. A szép pilaszter-főkhöz kannelurás törzsek illettek, (columnae
virgatae), amelyek párhuzamosan futó merőleges vonalaikkal felvezetnek a fő ékes­
séghez, a fejezetekhez. Ismerték továbbá ennek az épitészeti szerkezetnek belső
titkát: a méretek és arányok harmonikus egybehangzását, a helyes proportiók (le­
gitima proportio) varázsát. Amiképpen hangsúlyozzák a méretek és arányok harmo­
nikus egymásra vonatkoztatását, abból az az eszmény bontakozik ki, amit León
Battista Alberti a renaissance nagy épitész-teoretikusa egy századdal korábban a
concinnitas fogalmával fejezett ki. Pedig a kolozsvári lapicidák távol éltek Itáliá-
tól, nem is voltak olaszok, mégis ennyire megérezték a lényeget. A remekbe ké­
szült, finoman faragott ajtók azonban megfelelő környezetet is kívántak. Ezt is jó
érzékkel és szerencsés módon határozták meg a kolozsvári mesterek a keresztbolto­
zatos hangulatos intérieurökben, amelyek lágy Ívelésekkel fogták körül a szinte
ékszer gyanánt beléjük helyezett finom faragványokat. Ma már ezeknek varázsla­
tos hatását csupán két helyiség érzékelteti: Petrus Minch monogramjával ékes bol­
tozatos helyiség 1583-ből a Fő téren (19/20 s z ., I. emelet), és egy másik a Monos-
83 tor utcában (15. szám, földszint) a XVII. századból.
A megrendelő épitészeti felfogásáról pedig az a szerződés tájékoztat, amelyet
1588-ban Wass György czegei birtokos kötött két kolozsvári lapicidával. A kívánt
munka a következő volt: hét czirkalombeli ablak két festonosra, négy zinijzes ab­
lak két-két festonosra és öt zinijzes ajtó. Mindezeket a faragványokat nyilván épí­
tendő kúriája számára rendelte. A szerződésben feltűnőek az építtetőnek részlete­
sen meghatározott kívánságai. Nem csupán ablakokat és ajtókat rendelt nagy álta­
lánosságban, hanem ő maga jelölte meg az ablakok és ajtók épitészeti formáját.
Annál sajnálatosabb, hogy kétségtelenül pontos meghatározásait inkább sejtjük,
mintsem értjük, mivel semmiféle más, egybevetésre alkalmas szöveg ez idő szerint
nem ismeretes. A festőn francia eredetű szó, önmagában is feltűnő, jelentésében
még inkább, mert füzért jelöl. Füzérdiszes ablak azonban ebben a korban nincsen.
Inkább levéldiszes renaissance keretelésre gondolhatunk, éspedig - mivel a szerző-
 dés két festonos ablakot emlit kettős ikerablak keretelésére. A kettős félkörives
ikerablak ebben az időben a XVL század derekán és a második felében igen gyakori
203 volt (Szamosujvár, Alvinc, Egeres, Szentbenedek stb.). Még nehezebben megköze-
207-208 lithetők a többi kifejezések, a czirkalombeli ablak és a zinijzes ajtó, az előbbi ta-
212-213 Ián a félkörivekre utal, az utóbbi talán a párkányra. Bármi legyen is a fenti épité-
229-230 szeti kifejezések jelentése, annyi kétségtelen, hogy a megrendelő Wass György a
247 tulajdon építészeti felfogásának megfelelő faragványokat kivánt. Vagyis korának
építészeti formáiból kiválogatta a neki tetszőket és ezzel lényegileg meghatározta
az építészeti kiképzést.

* * *

A mesterek és a munkaszervezet, valamint az építészeti felfogás megismerése

után szükséges, hogy a munkálatok eredményei, a XVI. századi kolozsvári építke­
zések is elénk táruljanak.
A fő építtető mecénás a városi magistratus volt, hatásköre egyaránt kiterjedt az
egyházi és a világi építkezésekre. A munkák felett a városi tanács döntött, a költ­
ségeket pedig - beleértve a templomi építkezések költségeit is - a város sáfárai
számolták el. Az építkezések gondviselésére a tanács rendelte ki a procuratorokat,
építési biztosokat, illetve megbízottakat.
Az egyházi építkezések még a század elején a Szent Mihály templom északnyu­
gati tornyának a felépítésével kezdődtek (1511-1526). Ezt a tornyot azonban 1586-
ban villámcsapás érte, és tüze a toronysisakot elpusztította. Az uj toronysisak -
úgy látszik - zárt volt, mert 1612-ben "az toronybeli erkélyeknek ablakira lantor-
42 nákat" csináltatnak. Ez a zárt torony sisak látható Egidius van dér Rye Kolozsvárt
ábrázoló rézkarcán is. A sok kisebb-nagyobb munkák közül megemlítendő még a
sekrestye megcsináltatása 1588-ban. Ezt a feladatot Komiwes Péterre bizták.
Jelentősebb volt az u. n. kistemplom építése, tulajdonképpen a régi Szent János
kápolna megnagyobbitása és ezzel egyben gyökeres átalakítása. Alaprajza, me­
lyet GiovanniMorando Visconti térképéről (1691) ismerhetünk, hossznégyszöget
mutat, külső támasztó-pillérek nélkül, belsejében pedig kettős oszlop-vagy pil­
lérsorral, az oszlopok száma 4-4. A templom hossza mintegy a nagytemplom fe­
lének felelt meg. A Descriptio (1734) Írói szerint hat-hétszáz embert is befogadha­
tott, országgyűléseket is tartottak benne. Az alaprajzból nyilvánvaló, hogy ez a
gyökeres átépítés renaissance jellegű volt. Annál sajnálatosabb, hogy semmiféle
maradványa sem ismeretes, pedig oszlop- illetve pillértipusának a megismerése
különösen fontos lett volna. Mindazonáltal kétségtelen, hogy az oszlop- vagy pil­
lér-soroknak ilyen jelentős alkalmazása a renaissance építészeti eszmény hatásos
megnyilvánulása volt. A kistemplom átépítése az 1560-as években ment végbe,
1566-ban a sáfár megcsináltatta a fedelét, és a piac (Főtér) déli részére nyíló há­
rom ajtaját, nyilván ékesen faragott keretekkel. Ez időben fejezhették be a mun­
 kálatokat, amelyek - a Descriptio (1734) tanúsága szerint - János Zsigmond feje­
delem megbízásából és támogatásával folytak.
A Farkas utcai templomra is gondot viseltek, tornyát 1562-ben befedték. Mi­
kor pedig a templom 1581-ben a jezsuiták birtokába került, kijavíttatták kisebb-
nagyobb hibáit, hiányait, és a katolikus liturgiának megfelelő uj berendezéssel
látták el. Még a jezsuita birtoklást megelőzően 1579 áprilisában a "cseri klastrom
udvara kapuját” megcsináltatták. Kisértő a gondolat, hogy vajon ez a kapu nem
azonos-e a ma meglevő nagy kapuval, amelyen 1762-es renoválási dátum olvasha­
tó, ennél azonban jóval korábban készülhetett. Az utóbbi elemei, részletei azon­
ban nehezen illeszthetők az 1570-es évek stílusába. De meg az 1603-ban végbe­
ment rombolás olyan alapos volt, hogy alig maradhatott épségben valamilyen XVL
századi faragvány.
Az óvári domonkos klastromot - a domonkosok távozása után - Izabella király­
né részére szállásnak alakították át. Az általa lakott részt ”palatinum"-naknevezték,
amely a többször (1579) emlegetett nagy teremmel lehetett azonos.
Később, 1557-ben országgyűlési végzésből és Izabella királyné által rendelt évi
támogatással ugyanitt iskolát alapítottak, mely a művelődés fontos tűzhelye lett.
A királyi adományról büszkén szóltak az emléktábla sorai: "Donatio Regia sum.. . "
A városnak is nagy gondja volt a scholara, a számadáskönyvek sok adatot jegyez­
tek fel a belső építkezésekről, átalakításokról, amelyek azt célozták, hogy az épü­
let mind a professzorok, mind a tanulók részére alkalmas legyen.
A Magyar utcai templom (az egykori Szent Péter templom) is gyökeres átalaku­
láson ment keresztül 1591-1593 között. Az építkezés gondviselője Budai Tamás
1585-ben 375 forintnyi nagy összegről számolt el, .tehát az átalakítás igen jelentős
lehetett. Majd 1593-ban a templom uj ablakokat - nyilván renaissance-stilusua-
kat - kapott, ezeket Kwmies Máté rakta be, és feltehetőleg ő is faragta.
A szorosan vett városi építkezések között a legjelentősebb a régi tanácsház át­
építése volt 1578-ban. Alighanem ekkor alakíthatták át a régi gótikus épületet az
uj stílusban. Sajnos, ennek sem maradt semmiféle nyoma. Csak sejthetjük, hogy
az az uj kemence "melyék," melyet Kwmijes Péter "az alsó tanácsházban" csinált,
legalábbis egyenrangú volt a Wolphard-Kakas-ház hasonló faragványaival.
A magistratus humánus gondolkodására jellemző, hogy a közjót szolgáló intéz­
ményeket hathatósan pártfogolta. A régi - még XIV. századi alapítású - Szent
Erzsébet ispotálynak, mely egyszersmind szegényház is volt, szorgalmasan gond­
ját viselte. 1557-ben pedig közgyíilésileg határozta el a városi "feredőház" építé­
sét, melynek felügyeletével Heltai Gáspárt bízták meg. Tornácos épület volt,
melyhez 1568-ban sudatoriumot is építettek.
Külön jelentőségük volt a városfalak, kaputornyok és bástyák építésének. Tulaj­
donképpen ez volt a város monumentális építési feladata, melyre igen nagy gon­
dot fordítottak mind védelmi szempontból, mind rangkérdésből, hiszen éppen a
 városfalak és tornyok voltak a város méltóságának hangsúlyos és szemléletes kife-
jezői. (3-4. kép).
A városfalak tulajdonképpen már a XV. században kiépültek. A munkát Zsig-
mond idejében kezdték el és körülbelül Mátyás korában fejezték be. Mindazon­
által a XVL század elején újabb építkezésbe fogtak, melyhez mint "labor egre-
gius”-hoz jelentős adókedvezményt kaptak IL Lajostól. De később is - végig az
egész XVL századon át folytonosan építkeztek. A haditechnika fejlődése és az
idő vasfogának a rombolása ezt folytonosan újra meg újra szükségessé tette. Mind­
amellett az építtető magistratust a monumentális utáni vágy is áthatotta. Ezt bi­
zonyítja éppen a kapubástyák uj kiépítése, nemkülönben az építési emléktáblák.
Az utóbbiak igen értékesek, mert bevilágítanak a magistratus gondolkodásába, azon­
kívül tájékoztatnak az építkezést elrendelő birákról és az építkezésekre gondot vi­
selő procuratorokról, építési megbizottakróL
Az építtető fő- és király-birák között találjuk Ferenczi Antalt (1544, 1581),
Budai Tamást (1580), Munich (Minch) Pétert (1580 körül), Pulacher Istvánt;i580).t
Wolphard Istvánt (1581). Építési biztosok (procurator) voltak a Széna utcai kis
ajtó építésekor Budai Tamás és Veress György 1574-ben, a Szamos-hid építésekor 1580-
ban Valentinus Col (Kohl), Székely Jakab, Ladislaus Preiber; a Monostor kaputól
észak felé, az Óvár felé húzódó várfal építésére illetve héjaztatására Breyber
(Preiber) László és Szabó György viseltek gondot 1582-ben. A Középkapu őrházá­
nak építését 1581-ben Wolphard István főbíró irányította. A Középkapu tornyának
építését pedig 1594-ben Ispoli mesterre és Nyirő Dánielre bízták. Diószegi István
lapicida-mester mint építési megbízott működött Miklós deákkal együtt az óvári
fogház építésekor.
179-180 Az építési emléktáblák közül a koraiak azok, amelyeken két féloszloptől hatá­
rolt mezőben a városcimer látható un. olasz koszorúban (Muzeum). A két dombor­
mű csaknem azonos, nyilván egyidejűleg készültek, évszámuk azonban töredékes,
csupán a két első számjegye maradt m egtlö.. . Származási helyük sem ismeretes.
Egyszerűségűkben is megkapó faragványok, finom levélsoros keretelésük, tiszta
és levegős kompozíciójuk a kora cinquecentoirányához kapcsolódik. Viszont késő-
181 renaissance jellegű a Szamos-hid emléktáblája Báthory Kristóf címerével 1580-ból
182 és az északnyugati várfal 1581-es emléktáblája, melyen a Báthory-címert érdekes
módon albába és stólába öltözött angyalok tartják. Mindkét emléktábla önérzete­
sen hangsúlyozza, hogy a hid, illetve a városfal "publicis civitatis expensis" ké­
szült. Közvetlenebb, a városi polgárok gondolkodásába bevilágító feliratok szöve­
gét őrizte meg az 1734-ben készült város-leirás(Descriptio). A Szamos-hid nyu­
gati oldalán magyar felirat hirdette: "Építtetett ez erősség Istennek segítségéből és
az városnak akarattyából. " A Szappan utcai ’bástyatomyon klasszikus latin mondás
ékeskedett: "Fortior est qui se quam qui fortissima Vincit moenia, nec virtus altius
ire potest. " A Szamos-hid őrházán pedig latin felirat örökítette meg Ferenczi Antal
főbíró cselekedetét, aki a halálos pestis veszedelem közepette "sui memor officii
hoc opus fieri curavit, ut inter mortem et pericula exstaret momentum, se pátriám
et bonis legibus et publicis aedificiis ornare voluisse. 1544". Alig van épitési fel­
irat, mely ennél szebb, bátrabb, etikailag mélyebb lenne.
A városfal kapuira és bástyáira vonakoző feljegyzésekből arra is lehet következ­
tetni, hogy egyik vagy másik erősség - főként a tornyok - nem csupán a gyakorlati
védelmi célt szolgálta, hanem a város hangsúlyos ékessége kivánt lenni, a monu­
mentalitást jegyében. Ilyen építkezésnek tekinthető a Magyar utcai kaputorony (1580-
1589) és a Középkapu tornya (1594), illetve a régebbi torony átépítése, felmagasi-
tása. A Középkapu volt a városfal leghangsúlyosabb pontja, tornyát óra díszítette,
a város kürtöse benne székelt. A művészileg jelentős bástyák közé tartozott még
a "turrisspeciosa"-nak nevezett bástyatorony (a Monostor-kaputól északra), mely­
nek legfelsőbb emelete Báthory Kristóf fejedelem kedvelt tartózkodási helye volt.
Gondoskodtak továbbá a kapuk és bástyák illő ékességéről, a címerekről is, a
város és a fejedelem hatalmi jelvényeiről Erről tanúskodnak a fent ismertetett
cimerkövek, valamint a számadáskönyvek adatai. 1556-ban Kepyro Antal "az ka­
pura chimerthchynalth"; 1587-ben a Magyar utcai kapu közelében levő bástyatorony­
ra a sáfár gondoskodásából vitorla került, melyre "varas chimeret írattam". 1591-
ben a Hid kapura uj cimerkövet faragtattak. Ez sajnos még a XVII. században el­
pusztulhatott, a Descriptio irőí sem emlékeztek meg róla 1734-ben.
A városfalakba a humanista műveltségű magistratus római feliratos köveket is
falaztatott. Ezekről részletesen ir Szamosközy István történetíró; az olasz jezsui­
tának, Antonio Possevinonak is feltűntek.
A városi építkezések sorában jelentős helyet foglaltak el a kőhidak. Közülük a
Szamos kőhidja válik ki (1578-1580). Műszaki szempontból tekintve nagy teljesít­
mény lehetett, hiszen a havasi patakoktól gyakran erősen megduzzadó, vadul roha­
nó folyót kellett áthidalni. A magistratus büszke is volt alkotására, a hidat négy
címer és két feliratos tábla ékesítette.

* * *

A XVL századi kolozsvári építkezések sorában teljesen különálló jelenség a je ­

zsuita kollégium. Báthory István király alapította 1579-ben (fundatio príma), test­
vérbátyja Kristóf fejedelem támogatta, az ország és a város javára Akadémiának
szánták, mégis, mivel sem a hely, sem az időpont megválasztása nem volt szeren­
csés , a nagy terv eleve magában hordta a pusztulás csiráját. A nehézségek a kollé­
gium építésekor azonnal jelentkeztek. A magistratus úgy vélte: "nagy egyenetlen­
ségtől, háborúságtól félő a’ dolog" (1580. ápr. 2.) és szorongva figyelte a jezsuiták
terjeszkedését. A Báthoryak valóban fejedelmi módon pártfogolták az Erdélybe hi­
vott rendtagokat. Bőkezűen nekik adományozták a kolozsmonostori apátságot, az
egész uradalmat összes falvaival együtt, azután Kolozsvárt az egykori minorita
templomot és kolostort nagy kertjével és összes tartozékaival egyben, most már az
építendő kollégium részére. De a jezsuiták ezt is szűknek találták, két újabb há-
 zat csatoltattak a fundushoz. Majd pedig a ferences apácák egykori klastromának
az átadását kívánták. A tervek nagyobbodásával a költségek felette megnöveked­
tek, ami Kvacsóczy Farkas kancellárt megdöbbentette. Csak nagy késedelemmel
jelent meg Kolozsvárt a fejedelmi fundatorral, amikor isl580. április elején az épí­
tendő kollégium helyét kijelölték a Farkas utcában, az egykori apáca kolostor tel­
kén. Az építkezések irányításával Sunieri provinciális páter Jacobus Wujek erdélyi
prefektust bízta meg még ugyanez év elején, azaz 1580 januárjában. Az építkezé­
seket meg is kezdték 1580 tavaszán, ugyanakkor a fövenyhomok szállítására a fe­
jedelem két lovat küldött, később pedig mésszel és épitőfával látta el őket.
A munka mégis lassan haladt előre. Páter Wujek junius 28-án irt levelében úgy
nyilatkozott, hogy az eretnek polgárok minden módon akadályozzák az építést.
De ugyanakkor őszintén megjegyezte, hogy a késedelem oka "modo lapides, mo-
do pecuniae, modo alia atque alia desint". 1581 tavaszára csak nagyjából készült
el a kollégium épülete, a kolostor renoválása szintén csak félig-meddig. Mégis
májusban a fejedelem jelenlétében a kollégiumot ünnepélyesen megnyitották. P.
Wujek május 29-ikén István királyhoz intézett jelentéséből azonban teljes mérték­
ben kiviláglik az építkezés befejezetlen volta, sok hiánya. A bajok oka, P. Szántó
István jezsuita 1581. augusztus 22-én kelt jelentéséből derült ki: P. Wujek hozzá
nem értésből, tudatlanságból - tanácsot nem kérve, de nem is fogadva el - renge­
teg kárt okozott; "quae aedificavit, iám ruinam minantur, alia quod non apto loco
sunt facta, oportebit destruere. Item múlta simul incipit et nihil perfecit........ "és
hosszan sorolja fel a bajokat, a konkrét hibákat. Ebből a szomorú jelentésből kivi­
láglik, mennyire fontos személy volt az építkezést irányitó megbízott (procurator,
provisor vagy esetleg a castellanus), mennyire tőle függött az építkezés előrehala­
dása, jő véghezvitele és mennyire az ellenkezője következett be, ha tisztjét felü­
letesen, hanyagul és tudatlanul végezte.
A kollégiumi építkezések nagy üggyel-bajjal haladtak előre olyannyira, hogy
Szántó István 1583-ban azt javasolta Possevinonak, hogy a kollégium építését (fab-
P23 rica collegii) egyedül Maximusra bízzák, Wujek pedig ne avatkozzék bele. Maxi-
musról sajnos többet nem mond és igy kérdés, hogy rendtag volt-e vagy sem. A
"páter" elnevezés elmaradása, inkább az utóbbit valószínűsíti. Feltehetőleg ugyan­
ebben az évben, 1583-ban dolgozhatott a kollégiumon egy olasz mester, akit 1584.
február 27-én P. Capeci igy emlegetett nagy elismeréssel: "Un mastro Gioan
Pietro che fabbricava al collegio. "
1583-1584-ben az építkezések mindenesetre befejeződtek. De a hozzá fűzött
remények nem teljesültek. 1585 márciusában István király úgy nyilatkozott, hogy
"nulla sit ffequentia auditorum”. Ezért a kollégiumban filozófiai és teológiai elő­
adásokat is akart tartatni. A király terveinek bővülésével párhuzamosan a jezsui­
ták kívánságai is megnövekedtek. Páter Wujek 1582-ben újból igen szűknek minő­
síti a kollégium területét. Campani provinciális pedig 1586 júniusában irt levelé­
ben arról álmodozik, hogy az óvári templomot és klastromot is meg kellene sze-
 rezniök. 1601-ben pedig a városi magistratus rémületére a Király utcában is bir­
tokba vettek egy házat.
A kollégium kifejlesztésével párhuzamosan(1580-1582) alakul ki a szeminárium
építésének a terve is, amelyet a jezsuiták XIIL Gergely pápa és István király együt­
tes támogatásával akartak megvalósítani éspedig olyanformán, hogy külön épület
emeltessék a nemes ifjak részére, ismét külön épület legyen az egyszerű szemé­
lyek részére (l’altro di persone communi). De végül is jobbnak látták egyet épí­
teni. Az alapitó okiratot Báthory István király 1583. február 13-án adta ki, mely­
ben hangsúlyozta, hogy az építendő szeminárium egyformán legyen mind a nemes,
mind a nem nemes ifjak szolgálatára (seminarium quoque iuvenum et nobilium et ple-
beiorum). Kevéssel utóbb, 1583 tavaszán a jezsuiták a felállítandó szeminárium
részére nagy nehézségek árán egy házat vásároltak. Possevino 1583. december 29-
én a domonkos kolostort kérte a királytól, ahol ez időben protestáns iskola műkö­
dött az országgyűlés határozatából. Kérésük ezért nem volt teljesíthető. Tehát va­
lamilyen más terület után kellett nézni. A következő évben, 1584-ben a városi
tanács - Kendi Sándor unszolására, ki a király határozott akaratára hivatkozott -
végre hozzájárult ahhoz, hogy a jezsuiták a kollégiummal szemben, a Farkas utcá­
ban 3-4 házat megvásároljanak. Páter Campani 1584. február 26-án megelégedet­
ten jelenti, hogy a kiszemelt terület a legszebb helyen van: "in piü bel sito, per
essere su la piazza della chiesa, con aria libera et meridionale davanti et setten-
trionale a dietro. "
A szeminárium építéséről már 1583. december 29-én Possevino igy nyilatko­
zott István királynak: "Qjerarios Roma procuravi insigniores. Quattuor fabri mura-
ri statim sint missi. " Mennyi valósult meg ebből, nem tudjuk. A fent említett vá­
sárlás után, azaz 1584. február 27-én Páter Capeci rektor ismét külföldi mes­
tert kért Aquaviva jezsuita generálistól: "mi mandi a tutti módi un mezzo architetto,
qual sia ancora un inti erő muratore, quale qui é il nostro Josefo". Gioan Pietrora
is gondolt, aki a kollégiumot építette. De őt mégsem merte kérni, mert kedves a
kollégiumnak, hanem egy hozzá hasonlót. Szomorúan hangsúlyozta, hogy jóllehet
évi 1000 aranyuk van az építkezésre, mégis "per non haver un fedele, se ne va
gran parte in niente".
A folytonosan megújuló nehézségek hatására páter Campani provinciális már
1586. julius elején saját épitőmühely feállitására gondolt. Erről igy irt Aquaviva
generálisnak: "Academia adest Claudiopoli ad formandossibioperarios. "1597. má­
jus 25-én pedig privilégiumot kaptak a fejedelemtől ”ut possínt opifices artifl-
ces conducere, alere, ex tyronibus curare promoveri in magistratus". 1602-ben pe­
dig "privilégium collegio Claudiopolitano datur habendi architecto". Minden mó­
don függetleníteni akarták magukat a saját műhely felállításával, kézművesek ki­
képzésével, egészen a mesterfokozatig. Törekvésük azonban beleütközött a váro­
si céhek, elsősorban a kőfaragó-céh érdekeibe. Az 1603-as nagy rombolásnak ilyen
inditóokai is lehettek.
 A jezsuita épületek, a kollégium és a szeminárium nem voltak hosszú életűek,
mégis stilustörténeti jelentőségük igen nagy. A kollégiumról a krakkói jezsuita
diarium ezt vallja: "gymnasium régió opere extructum". Valóban igy is volt. A
kollégiumot a fejedelmi fundator tervezte, ugyanaz, aki a váradi vár építését irá­
nyította. Bár számos adat szól róla, nevét nem jegyezték fel, csak annyit tudunk
róla, hogy olasz volt. Az építkezés végbevitelében pedig Gioan Pietro muratore-
architetto-nak volt qagy része. Már ezekből az adatokból is kiviláglik a kollégium
épületének merőben olasz jellege. Méginkább ezt hangsúlyozza néhány elszórt
megjegyzés. 1580. április 11-én páter Wujek igy irt a tervezett épületről: "ex-
truantur scholae 5, una cum porticibus et columnis ex utraque parte, area érit sa-
tis ampla. Tertia verő pars suo tempore eodem modo absolvi poterit. ” Ezzel egy-
behangzik páter Szántó István 1581. szeptember elsején kelt jelentése: "scholae
magnificae erunt cum porticibus et quadratae figuráé, quorum dimidia pars iám
est finita. ” Ezekből a megjegyzésekből kibontakozik előttünk a kollégium egyko­
ri épülete négyszögü alaprajzával, oszlopsoros "porticus"-okkal övezett tágas ud­
varával. A kollégium képében valójában egy olasz palazzo-tipusu épület állott
Kolozsvár szivében, mintegy húsz esztendeig. A további tervek megvalósítása - a
szeminárium felépítése a kollégiummal szemben és ezzel együtt a templom előt­
P39
ti tér uj építészeti kialakítása - csak fokozhatta a hatást. A kolozsváriak - épít­
kező polgárok és céhbeli mesterek egyaránt - uj, most már későrennaissance for­
mákat láthattak az épületen és megismerhették az árkádos, oszlopos udvar szépsé­
gét egészen közvetlenül. Bárha tomácos, oszlopos udvar kolozsvári polgárházban
nem maradt fenn, Írott feljegyzések tesznek tanúságot arról, hogy ilyenek voltak,
mind fából, mind kőből. Ezeknek a kialakításában - legalábbis a századvégi épít­
kezésekben - része lehetett a jezsuita épületek hatásának is.

* * *

A városi építkezéseknek legérdekesebb és legközvetlenebbül megismerhető cso­

portja a polgárházak sora, amelyek szüntelenül épültek a század elejétől a század
végéig. A bőséges források elénk tárják az építkező polgárok személyét, házaiknak
maradványai pedig közvetlenül szemléltetik mind a stilusfejlődést, mind a kőfara­
gók munkásságát.
Az első név szerint ismert építkező polgár Bernardus pictor (1514) volt, majd
húsz évvel később a tudós humanista Adrianus Wolphard püspöki vikárius. Később
a század derekán és második felében az építkezők sorában megjelennek a magistratus
tagjai: a főbirák, királybirák. A városfalak és bástyák építési adataiból ismerős nevek
tűnnek fel: Ferenczi Antal, Petrus Minch,Wolphard István. Valamennyien a város pia­
cán építkeztek. Wolphard a keleti soron, Minch az északin, Ferenczi a nyugati soron.
Közülük Petrus Minch (Barát) egyben tekintélyes kereskedő is volt, aki számos polgár­
társával együtt igen széles körű kereskedelmi hálózatot épített ki, mely messze túlterjedt
az erdélyi fejedelemség határán. (19) Kolozsvár anyagi felemelkedésének és ezzel
 együtt az építkezések fellendülésének ez volt egyik gyakorlati tényezője. A másik,
nem kevésbé fontos tényezője pedig a céhek munkássága volt, különösen az ötvösöké
és a kőfaragóké. Mindez természetesen az építkezésekben is megnyilvánult. A fel­
jegyzések nemegyszer említik az ötvösmesterek házait. A Főtér nyugati során két
ötvösmester háza állott: Ötvös Gáspáré és Ötvös Andrásé. Ugyanitt a nyugati soron
házakat birtokoltak Szécsi György, Kakas András és Viczei Máté. Kakas Andrásé,
illetve az özvegyéé az idők folyamán fejedelmi szállássá épült ki. Pietro Busto, a
fejedelem lantosa 1595-ben ”palazzo"-nak nevezi. Ugyancsak a Főtéren épült két
jeles ötvösmester háza: Filstich Lőrincé a déli soron, az ifjabb Filstich Péteré az
északi soron. mN I" kezdőbetüs magyar ötvös (Nagybányai István vagy Nyirő János)
a Monostor utcában építkezett, ugyanitt Kőműves Lőrincz is, Hensler Benedek öt-
95 vösmester pedig a Hid utcában. A Közép utcai magyar feliratos kapuzat (34. kép)
— a cimerpajzsban látható K betűs kőfaragójegy alapján — valamelyik lapicida
(Keomives) építkezésének a maradványa lehetett. Ugyancsak a Közép utcában állott
Eötvös Gergely háza, amelyik egy ideig a református istentisztelet helye volt.
Mig a Farkas utcát a kőfaragók házai népesítették be, közülük ismeretesek a követ­
kezők: Ujváry György, Válaszuthy Benedek, Keomives Ambrus né, Keomives Máthev
Keomyes Gergely és az "insignis sculptor" Seres János.
Az építtetők lelkivilága, gondolkozása megnyilatkozik a kapuzatok, ajtók, ab­
lakok, kandallók felirataiban, amelyek vagy bibliai igék, vagy klasszikus mondá­
sok, idézetek. Az utóbbiak nyelve kivétel nélkül a latin, mig a szentirási idézetek
részben mag)árok, részben németek, sőt latin is található közöttük. A magyar
szentirási idézetek (Monostor utcai ötvös ház és a Közép utcai kőfaragó ház) iroda­
lomtörténeti szempontból is jelentősek, mert — az egeresi Bocskay-sirkő feliratá­
val (1573) együtt — megelőzik Károli Gáspár Biblia-fordítását (1590). Klasszikus
latin idézetek fordulnak elő Filstich Péter, Wolphard István és Kakas István házai­
ból származó faragványokon, tanúságot téve az építtetők széles körű műveltségéről.
A polgárházakból szerencsés módon számos faragott részlet maradt: ajtó- és ab­
lakkeretek, gyámkövek, cimerkövek, kandallók. Sorozatukat kiegészítik a sírkö­
vek. Mind ezek alapján a stilusfejlődés is felvázolható.
A renaissance hatás először az ornamentális motívumokban és a betűtípusokban
jelentkezik(20), éspedig már igen korán, a XV. század végén (Mikola sírkő 1477,
a plébániaház ajtaja 1477). A gótika is átalakul, a századfordulón feltűnik a szeg-
mentiv a plébániaházon, valamint a Főtér egy másik házán az északi soron, és a
Farkas utcai templom papi ülőfülkéjén. Ez az átalakulási folyamat évről évre erő­
södik. &ről tesznek bizonyságot a Farkas utcai templomból előkerült sirkő-marad-
ványok: Gyerő Tamás sírköve (1510 körül), valamint az uj leletek: a rozetta-in-
dás töredék, meg az antiqua betűs felirat töredéke (8. kép). Ennek az átmeneti
183a stílusnak legszebb emléke az a sírkő (a plébániaház kapuátjárójában befalazva),
amelynek pompásan mintázott oroszlános címerét rozettákkal díszített babérkoszo-
184 ru kereteli (7. kép).
 Dátumhoz köthető első renaissance emlék Bemardus pictor házából származó
87 kapuzat-párkány 1514-ből. (29. kép). Feltűnő rajta nem csupán az az antiqua be­
tűs felirat bonyolult ligaturáival, hanem a párkány lezárása is kétoldalt egy-egy
gyámkővel. Ilyen tipusu kapuzat ebben az időben még felette ritkán fordul elő.
Bemardus pictor kőfaragója honnan kaphatta hozzá a mintát, az merőben ismeret­
len - legalábbis ez idő szerint.
A fejlődés folytonosságát az 1530-as évektől kezdve kisérhetjük figyelemmel.
1534-1536-ban építtette fel házát Adrianus Wolphard a Főtér keleti során. Jólle-
52 hét 1894-ben nagy részét lebontották, Pákei Lajos rajzai alapján a homlokzat, va­
lamint a belső terek lényegileg rekonstruálhatók. A homlokzat (10. kép) három
tengelyű volt, a földszinten jobbról nyílott a széles kapuzat, balról pedig két ke-
54-58 resztosztásu, egyszerű ablak. Az első emeletet három keresztosztásu nagy ablak
tagolta: egy a kapu felett jobbra, kettő balra a földszinti ablakok tengelyében. Leg­
felül pedig a magas tetőzet emelkedett. Ez a renaissance háztípus példakép gya­
nánt állt Kolozsvár piacán. Hangsúlyos ékességei, a nagyméretű ablakok, palotasze-
rü jelleget adtak az épületnek. AWolphard-ház faragványaiból fennmaradt a három
homlokzati ablak és egy belső ajtó. Stílusuk tisztára toszkán jellegű. Eredetük Gyu­
lafehérváron át Budához vezet. A nemesen egyszerű renaissance profilaturával ke.
retelt keresztosztásu ablakok először Mátyás budai palotájánál) tűntek fel, és csak­
hamar országszerte elterjedtek (Nyírbátor, Bács, Kőszeg, Bártfa stb.). Ugyancsak
anagy központokban (Buda, Esztergom, Siklósstb.) volt gyakori a párkányfriz éke-
sitése szalagdiszes cimerpajzzsaL Ez a forma Gyulafehérvárt is feltűnt (töredék a
Múzeumban, Lázói kápolna nyugati kapuja). Wolphard lapicidája könnyen találha­
tott mintaképet az ablakok kifaragásához. Müvének szélesebb arányai azonban -
a korábbi emlékekkel szemben - a cinquecento stílusát képviselik. Az ablakok
59,61 (1534) nemes formái, gondosan szabályszerű profilaturája (13. kép) olasz mesterre
vallanak. Felette kisértő a gondolat, ezt a névtelen olaszt Jacobus Olaz kolozsvá­
ri céhmesterrel (1525) azonosítani. Az időbeli közelség megerősíteni látszik a fel­
tevést. A harmadik ablak, az 1536-ból való, azonban már helyi mester munkája.
Néhány évvel később Adrianus Wolphard otthona további díszítésére gondolt,
ekkor faragtatta az egyik földszinti szobába azt a gyönyörű ajtót (1541), amely­
ben előttünk lehet a kőfaragók céhlevelében eszményi formaként emlegetett
"janua capitulata"canneluráspilaszterekkel, remekbe faragott pilaszter-fejezetek-
64-65 kel, a vízszintes tagolásoknak halk szavú nemes ornamentikájával (15-16. kép).
A pilaszterfő típusa ismét Budára utal: Mátyás palotájában kétféle változata(22) is
előfordult, mindannyiszor a renaissance nagymesterének León Battista Albertinek
a hatására. Buda után ez a pilaszterfő-tipus többfelé feltűnt (Esztergom, Bakócz
15 kápolna stalluma 1507, pomázi tabernaculum 1519 stb.), végül Kolozsvárig jutott.
Wolphard lapicidajának valami módon kapcsolata volt a központokkal, vagy talán
éppen Budáról jött Zápolyai János király idejében. Müve azonban már merőben az
 érett renaissance-t, a cinquecentőt tükrözi. Ez az uj stilusáramlat mutatkozik meg
a friz megkettőzésében és a pilaszterek felett hangsúlyosan kiugró párkányban.
Mind az 1534-es ablakokban, mind az 1541-es ajtóban félreismerhetetlen a
toszkán jelleg. A kolozsvári Wolphard-ház mindenképp Mátyás építkezéseinek
toszkán irányvonalát vitte tovább.
A nagy piacon épültWolphard-házzal a renaissance a város szivében vert gyöke­
ret. Faragványai példa- és mintakép gyanánt szolgáltak a kolozsvári mestereknek.
A kőfaragó műhelyek munkássága a Wolphard-ház által megjelölt olaszos irányban
fejlődött tovább.
Ezzel szemben feltűnő jelenség, hogy a Szent Mihály templom sekrestye-ajta­
ja (1528), a német renaissance jellegzetes és kiváló alkotása a helyi mesterekre,
a város művészetének fejlődésére nem hatott, és semmiképpen sem terelte el azt
a németes irányvonalba.
A Wolphard-ház hatását viszont több irányban figyelhetjük meg. Ablakpárkányai­
nak formái szinte a század végéig újra meg újra visszatérnek a kolozsvári házak
ablakain. Remekbe faragott antiqua betűs feliratai szintén erős visszhangra talál-
6 2 tak (ffiztöredék 1536-ből, Fő tér 18. sz. (14. kép); ffiztöredékek felirattal, uj
169 lelet a Múzeumban; ajtó párkány 1552-ből (82. kép). Ebben a budai hagyományok
folytatása mutatkozik meg, ahol - feltehetőleg Bartolommeo della Fonté hatására
- kialakult a monumentális antiqua betűs feliratok gyakorlata. Az 1541-es ajtó
mesterének a köréből került ki az a kolozsvári lapicida, aki a "verbum Domini
66 manet in aeternum" feliratos ajtót faragta (17. kép). Remekművén egy részletmotívum­
ban a Szent Mihály templom sekrestye-ajtajának (1528) hatása is valamelyest meg­
mutatkozik, éspedig a szakállas maszkokkal díszített pilaszter-főkben - de az
olasz renaissance értelmében teljesen átfogalmazva. Faragványán feltűnő a pilasz­
terek régies, quattrocento jellegű szalagdisze, mely végső fokon ismét a budai mo-
tivumkincsre megy vissza.
Mindezek a müvek - a Wolphard-ház maradványai és a velük összefüggő em­
lékek - a XVL század első periódusába tartoznak, mely körülbelül 1550-ig tar­
tott, és lényegileg még a Zápolya-ház korának az irányát tükrözik. Ennek az irány­
vonalnak a kialakulásában része lehetett annak, hogy a kolozsváriak mindvégig
hűségesen ragaszkodtak a Zápolya-házhoz. Szolgálataikról Izabella királyné(23)
1558. március 15-én így ir: "Seruitiorum . . . . summa constantia et integritate
etiam cum fortunarum suarum periculo pro suis Viribus exhibitorum. ” Az olasz ha -
tás az udvar felől - az udvar építkezései (Szamosujvár) felől - is erős lehetett.
A második fejlődési periódus idejét nagyjából 1550 és 1579, illetve 1586 közé
tehetjük. Ekkor két irány figyelhető meg. Az egyik az ornamentika dús kibontakoz­
tatására törekszik, a másik éppen ellentétesen egyszerűségre, a struktiv elemek
hangsúlyozására.
Az első stilusirányba tartozik az óvári un. Basta-házból származó 1553-as ajtó
89(31. kép),amelyen feltűnnek a keretelő tagként alkalmazott kandeláber-oszlopok.
 73 Hasonló motivum található a Bogner-ház 1569-es ajtaján (24. kép), melyet szin­
tén kandeláber-oszlopok kereteinek. Ebben valamilyen közvetett felső-olasz hatás
mutatkozik. Azutóbbi, 1569-es ajtón viszont a nyílás legbelső keretelése, a pálcára
felfutó csavart levéldisz még a gótikából eredő motivum. Tisztábban kapcsolódnak
az 1541-es Wolphard-ajtó hagyományaihoz a Fő téri Bogner-ház (Gyergyai, illetve
Frank- Kiss-ház) többi maradványai: ajtókeret, a frízén sárkányon lovagló puttókat
67-71 ábrázoló kedves, üde domborművel, (18-21. kép) három, illetve négy ajtóiéi fino-
70-72 mán faragott féloszlopokkal, (22-23. kép) rozettadiszes kandalló (25. kép) és az
78, 79 1568-ból származó gyámkő (26. kép), mely a felsorolt faragványokat nagyjából az
1560-as évekre keltezi. Ornamentika tekintetében ide kapcsolódik az ugyaninnen
származó, fent említett kandeláber-oszlopos ajtókeret is 1569-ből, amely az építke­
zés dátumát ismét az 1560-as évekbe helyezi. Végül ugyanennek az iránynak utol-
81 só évszámos emléke Petrus Minch (Petrus Baráth) építkezéséből származó 1574-es
ajtó pazar rozettadiszével (27. kép), melynek eredete Budáig, Visegrádig és azon
túl Beneidetto da Majanőig vezethető vissza.
A második irányvonal szinte egyidejűleg jelentkezik, éspedig először a Magyar
utcai ház (32. sz .) nemesen egyszerű kapuzatában (most pincelejáró), melyet fel-
93-94 irata 1559-re keltez (32-33. kép). A fentebb ismertetett dekoratív iránnyal szem­
ben világosan mutatkozik meg benne az ellenhatás: a díszítés lényegesen megegy-
szerüsödött, astruktivelemekez által hangsúlyosabbá váltak, a formák helyi jel­
legűvé hasonultak. Jóllehet ez a kapukeret is a jól ismert olasz formákból, elemek­
ből van megszerkesztve, mégis a módosítások - amelyek átalakították az arányo­
kat, egyszerűsítették, de ugyanakkor hangsúlyossá tették a párkányzatot, a pilasz-
ter-fej ez eteket pedig a korinthusi rendszert felbontva virágkehelyhez hasonlóvá for­
málták - egészen más felfogást tükröznek. Az átalakítások hangsúlyosan jelzik az
uj, most már tisztára helyi jellegűvé vált stilusirányt, a helyi sajátságok érvényesü­
lését. Egyben ez a kapuzat, mivel a dekoratív elemek lefoszlottak róla, viszont
a struktiv elemek hangsúlyosan érvényesülnek rajta, tisztán képviseli az érett re-
naissance, a cinquecento stilusirányát.
A fejlődés során ez az irányvonal uralkodóvá vált és háttérbe szorította a deko­
ratív irányzatot. Emlékei számosak. Ide tartoznak elsősorban a Fő téri Püspöky-ház
99-100 maradványai: a nagy kapuzat 1571-ből (36, 38. kép), valamint három kereszt -
102 osztású ablak, triglyphes tagolású párkánnyal. (39. kép) A ház homlokzatát eredeti
96 állapotában Sárdy István festménye örökítette meg (35. kép), ennek alapján a fa-
ragványok egykori elhelyezése is világos. Ez a ház is három tengelyű épület volt,
nagy kapuzata baloldalt nyílt, az emeletét három ablak tagolta, és pedig
egy baloldalt a kapu felett, kettő pedig egymás mellett jobbról. A homlokzat ki­
képzésének rendszere ugyanaz, mint a Wolphard-házé, de mintegy negyven évvel
későbbi stílusban, amelyben hangsúlyos az érett renaissance, sőt az ablakok trig­
lyphes frízén a dorismus jelentkezik. Ezekhez az ablakokhoz igen hasonlóak a
94 Woplhard-háznak földszinti udvari ablakai (33. kép), számszerint három, mindegyik
Wolphard István főbíró monogramjával. Feltehetőleg egy műhelyből származnak.
272
 Mind a Pilspöky-ház, mind a Wolphard ház emeletén az egymás mellett lévő két
nagy ablak a ház nagy termébe nyílott, ahogyan ez a Mátyás házban ma is látható.
Az ilyen nagy termet nevezték iipalacium”-nak, amiképpen ez Nagy Salathiel
Fő téri házáról olvasható az 1559-ben kelt végrendeletében.
A Püspöki-ház kapuzatának rendszere ismétlődik meg az egykori Hid utcai ház
105 kapuzatán, amely azonban később, 1584-ben épült (41. kép),A ház belső kiképzéséhez
tartozó ajtók pedig 1585-ben, illetve 1586-ban készültek. Ezek közül három (1585,
104 1586 és ajtó H B monogrammal) megegyezik a kapu stílusával (42, 43, 44. kép).
1°6 1°7 A negyedik (1586) azonban már késő ,renaissance jellegű (55. kép).
Végül ugyanebbe az irányvonalba sorolható az N I monogramos magyar ötvös
119,120 házának ajtaja 1586-ből (45, 47. kép), melynek kannelurás pilasztereit a fent em­
lített két kapuzathoz (Fő téri Püspöky-ház 1571, Hid utcai ház 1584) hasonlóan ro-
zetta díszíti. Ugyancsak rozetták ismétlődnek meg a párkányzatnak a pilaszterek
felett kiugró szakaszain. A formák egyszerűsödése idáig haladt. Mindazonáltal a
harmonikus arányok szépsége változatlan, az egyszerű halk szavú formák pedig egy­
becsengenek a felirat ódon magyar szavaival.
A második periódusba sorolható emlékek - mint láttuk — nagyjából 1550 és 1579
közé tehetők, ezt a határvonalat csak néhány faragvány töri át. Ez a korszak lénye­
gileg János Zsigmond (+1571) uralkodási idejével egyezik.
A nagy változás a Báthoryak uralkodásával kezdődött. A stilusfejlődésben ez a
XVL század harmadik periódusa, mely kb. 1579-ben kezdődött és a század végéig
tartott. Ez már a későrenaissance kora. Az uj formák először 1579-ben jelentkez­
tek, majd egyre erősödve 1581-ben, 1586-ban. Ez az idő egybeesik a váradi vár
építésével, a fejedelem olasz fundatorának gyakori kolozsvári tartózkodásával, és
a jezsuita építkezésekkel. Ez .az egyezés aligha lehet véletlen. A merőben uj ké­
sőrenaissance formákat alighanem az az olasz fundator közvetíthette, aki a jezsuita
kollégiumot is tervezte.
Az uj formák először Wolphard István főbíró építkezésében tűntek fel, mégpe-
129,140 dig az 1579-es ajtón még bizonytalanul (54, 58. kép), de az 1581-es dór frizü
131 ajtón már teljes tisztaságban (57. kép), úgyszintén egy másik dórfrizü ajtón (40.
103 kép), mely a Fő téri Püspöky-házból származik. Mindkettőn a párkány triglyphes
tagolásában a dórizmus érvényesül. Keretelésük azonban eltérő, a Püspöky-házből
való ajtót sikszerüen kannelurás pilaszterek tartózkodóan keretelik, mig az 1581-
es Wolphard-ajtót sima egyszerű féloszlopok. Az utóbbiak plasztikai ereje ha­
tásosan érvényesül a faragványon ugyanúgy, mint Serlio(24) hasonló tipusu ajtót
130 ábrázoló rajzán (56. kép).
A kétféle ajtó kétféle irányt jelez: a sikszerüt és a plasztikait. Az előbbibe so­
rolhatók a Püspöky-ház, valamint a Wolphard-ház fentebb említett ablakkeretei
127,134 ( 53. kép) és kandallója (48. kép). A plasztikus irányt a féloszlopok alkalmazása
jellemzi. Ide tartozik a fent em lített 1579-es és 1581-es Wolphard-ajtó és az 1586-
111,112 os ajtó a Híd utcából, (jelenleg befalazva az egykori Pákei-villában).
 A későrenaissance stílus a legteljesebben Kakas Istvánnak, az egykori padovai
141-163 diáknak, Báthory Zsigmond diplomatájának az építkezésében érvényesült (63-79.
kép). Őróla azt is tudjuk, hogy jő kapcsolatban állott a kolozsvári jezsuitákkal,
hogy segítette őket. A fejedelmi fundatortól szintén kaphatott útmutatást, esetleg
mintarajzokat. Az utóbbit annál inkább feltételezhetjük, mert Kakas építkezésében,
145 - mely lényegileg az egykori Wolphard-ház udvari traktusának kiépítése volt (66.
kép) - uj formák jelentkeznek ugyan, de távolról sem olaszos tisztaságban. Olasz
mesterre tehát nem gondolhatunk, annál inkább kolozsvári lapicidára, akinek a ke­
zén az olasz formák erősen módosultak. Kakas két udvari termet építtetett, egy na­
gyobbat három ablakkal, és egy kisebbet, egy ablakkal, mely mintegy előtér vagy
fogadó szoba gyanánt szolgálhatott, innen nyílott az udvarra a ruszr'kás keretű ajtó,
141 az építtető címerével (63. kép). Egy másik ajtó, melyet Kakas monogramja diszit,
az egyik boltozatos szobában állott, utóbb azonban, a XIX. században ezt is az
142 udvari fronton falazták be (64. kép). Mind a rusztikás keretű ajtó, mind pedig a má­
sik, melynek párkánya a középen megtörik és háromszöget alkotva felmagasodik,
oly formát képvisel, mely a fejlődés későbbi folyamán a XVIL században gyakori
lesz. A megtört párkányu ajtónak azonban már akkor párja is akadt, Filstich Lőrincz
házában (Fő tér 5. sz .) és a Hid utcai házban (44. kép). Bonyolultabb és merészebb
146-147 formák mutatkoznak a zodiakus terem, meg a kisebb szoba ablakain (65, 67, 68.
149 kép), melyek mind tagolásaikkal, mind nagy méreteikkel hangsúlyozzák ennek az
148 épület-traktusnak a jelentőségét. Az egyik ablak analógiáját (69. kép) Serlio épí­
tészeti traktusában (1566) találhatjuk meg(24). Kakas lapicidája hasonló mintaraj­
zokat kaphatott a többi faragványhoz is.
Az ablakok és az ajtók szigorú ünnepélyes komor formáival szemben a zodiákus
teremben meghitt közvetlenség uralkodik. A mélyen lehuzódó boltozat otthonossá
teszi az aránylag kisméretű hossznégyszögü termet. Az intérieur meleg hangula-
154-157 tát fokozzák a boltozatvégek gyámköveire kimetszett dombormüvek: a zodiákus
160-164 csillagképei (72-77, 78-79. kép), A friss, üde sorozatból főként a gyermekala­
kos dombormüvek tűnnek ki naiv közvetlenségükkel: az egymást átkaroló ikrek ját-
154,155 szí vidámsága (75. kép) és a pufók gyermekarccal ábrázolt nyilazó kentaur (74.
kép). Ugyanez az üde frissesség jellem ez egy másik gyámkő dombormüvet, mely­
re nagy dudát szorongató és azt buzgó komolysággal fuvogatő kicsi gyermek van
159 kifaragva (71. kép). Az állatalakos dombormüveket hasonlóképpen közvetlenség és
156-157 természethüség jellem zi (72-73, 76-79. kép).
160-164 A zodiakus-dombormüvek mintegy a szobfászi irány végső kifejlődését jelzik.
Ez az irányvonal végighalad az egész századon, és újra meg újra kifejezésre jut az
építészeti tagozatokat díszítő fejekben, maszkokban, karikát tartó oroszlánfejekben,
99 az 1571-es kapuzat medaillon-dombormüvében (36. kép) és különösen a puttós ábrá­
zolásokban. Az utóbbi sorozatba tartoznak a "Verbum Domini" ajtó eleven cimer-
66 tartó puttói (17. kép), a sárkányon merészen lovagló puttók a Bogner-ajtón
 68 (19. kép) és a lefelé fordított fáklyával álló gyászoló puttók a.Híd utcai ablakon
(Pákei-villa). Egykor az efféle figurális ábrázolások még számosabbak lehettek.
Kolozsvár épitéstörténetében a zodiákus teremnek különleges jelentősége van,
mert későrenaissance intérieurt állít a szemünk elé, csaknem teljes épségben.
Ezenkívül csupán még egy dátumos, boltozatos terem maradt fenn: Petrus Minch
83 egykori házában az emeleti szoba, az 1583-as zárókővel (28. kép). A Wolphard-
ház egykori boltozatos.kandallós szobái csak Pákei Lajos rajzaiból ismeretesek (11-
57-58
12. kép).
Kakas István építkezéseivel a Báthory-korszak lezárul. Az uj későrenaissance for­
mák előre mutatnak a fejlődés következő szakaszára, a XVII. századra.
Meg kell azonban jegyezni, hogy az uj irányvonal mellett a régebbi is tovább
élt, sőt olyan nemes formában nyilatkozott meg, mint az ifj. Füstiéit Péter címe­
rével ékes ajtón 1597-ből, melynek frízét dús akantusz indadisz, párkányát pedig
176-177 különféle ornamentális motívumok többszörösen díszítik. (87. kép).
A stilusfejlődés vázolása során ki kell emelni, hogy a faragványok túlnyomó többsége
kitűnő munka. A céhszabályzatban nem hiába hangsúlyozták a tiszta és szép faragás
(terse ac pure) jelentőségét és szükségszerűségét. A faragványok valóban kitűnőek,
részleteikben is, sőt szépségük a részletekben még inkább megmutatkozik. Ennek
egyik titka az, hogy a kolozsvári lapicidák a faragványok hátterét rovátkolták, és
az igy megmunkált háttéren, a domború ornamentális részletek hatásosan érvénye-
Í36 sülnek.(50. kép) Ilyenfajta technikával dolgoztak az esztergomi lapicidák is aXV. szá­
zad végén, illetve a századfordulón (Gosztonyi András és Garázda Péter sírkövei). Kér­
déses azonban, hogy a két faragási technika között van-e történeti összefüggés,
vagy csupán csak hasonlóság.
A XVL század második felének építészeti stílusába beletartoztak a tomácos ud­
varok. Ilyenek nem maradtak fenn, de egykori létezésükről - az írott forrásokon
kívül - néhány faragvány is tanúskodik: a Pllspöky-ház baluszter-féloszlopai (Mu-
97 zeum - 37. kép), Rózsás János egykori házából származó címeres kerek-baluszter-
oszlop 1580-ból R, L monogrammal (egykor Válaszút, báró Bánffy kastély parkja),
75 valamint Bogner Gelyén Imre monogramjával ékes csavart kerek oszlop (23. kép).
- Az első kettő azt a típust képviseli, mely János Zsigmond székelyudvarhelyi vár-
épitkezésében tűnt fel az 1560-as években és másutt is előfordult (Keresd, Medgyes,
Nagyszeben), a Bogner-oszlop pedig átvezet a XVIL századba.
Végül a céhlevél építészeti eszményképének, a " ’janua capitulata”-nak a néző­
pontjából tekintve a stilusfejlődést, valóban meglepő a pilaszter- és féloszlop-fők
változatossága, kezdve az 1541-es Wolphard-ajtó klasszikusan szép pilaszter-feje-
6 4 ,6 6 zetével (15. kép), folytatva a "Verbum Domini" ajtóval (17. kép), a Magyar ut-
93 cai 1559-es kapuvali(32. kép), a Bogner-ház díszes ajtófeleivel (20, 22. kép), a

69-70 magyar ötvös házának egyszerű puritán ajtajával (45. kép). Nem kevésbé változatos
119 a későbbi müvek sorozata, kezdve az 1579-es Wolphard-ajtó féloszlopának dus-le-
140 veles fejezetével (58. kép), az 1581-es Wolphard-ajtó erősen tagolt sima diszitetlen
 131 fejezetével (57. kép), egészen a Kakas-ház ajtóin (63, 64. kép) látható későrenais-
141-142 sáncé: formákig. Az utóbbiak közül a levéldiszes fejezet'(64. kép) mintegy az 1579-
140 es féloszlop-fejezet (58. kép) továbbfejlesztése plasztikus irányban. Sőt a Hid utcai
119 1586-os ajtó (45. kép) féloszlopain olyan feszes körvonalú korinthusi fejezet-válto­
zat mutatkozik, amely a XVII. században lesz gyakori. Ugyanígy a következő stilus-
periodus előjelei tűnnek fel a két másik Hid utcai ajtónak egyszerűen profilált di-
104,107 szitetlen pilaszter-fejein (42, 44. kép), valamint a Filstich-ajtó hasonló pilaszter-
176 fejezetein (87. kép).
Mindezek az emlékek a stilusfejlődés jellegzetes periódusait jelenítik meg előt­
tünk, mintegy a csúcsokat. De ezeken kívül is számos faragány maradt fenn szeré-
169-I72nyebb építkezésekből, (82-86. kép),mint például a szabó-jelvénnyel díszített fog-
l75soros párkány, (84. kép), vagy a madaras gyámkő 1583-ból. (85. kép), jelezve, hogy
nemcsak a magistratus előkelőségei, a tekintélyes kereskedők, a jómódú céhmeste­
rek építkeztek, hanem az egyszerű polgárok is, éspedig úgy, hogy otthonuknak
egyszerűbb faragványokkal kívántak illő ékességet adni.
A város előkelőségeinek, jómódú polgárainak az építkezései spkkal nagyobb mé­
retűek lehettek, semmint azt ma rekonstruálni tudjuk. A város Fő terén és a nagyobb
utcákban (Monostor, Hid, Magyar, Közép stb. utcákban) renaissance házak
egész sora állhatott. így alakulhatott ki az a városkép, amelyet a szemtanuk egy­
hangúlag magasztalnak.: Francesco della Valié (25) igy irt róla 1535 körül: "cittá.. .
circondata di muro con belissimi édificij' ” Giovanandrea Gromo (26), aki
1565 körül láthatta, hasonlóképpen nyilatkozott: "La Cittá tutta di pietra con
bellissime stanze et béllé uie 5 edificata.. . " Szamosközy István(27), a nagymü-
veltségü történetíró, kiemeli lakosainak jeles tulajdonságait: ”siue humanitate mo-
rum, siue quaerendi habendique industria, siue habitandi cultu nulli in Transyl-
vania secundi. " Majd igy folytatja: "Urbs est non minus ab elegantia aedium, quam
ab amoenitate loci iucunda. " A renaissance Kolozsvár igy mutatkozott meg az Ita.-
liát jól ismerő, tárgyilagos történetíró előtt.
• * *

Végül a szerényebb, kevésbé láttatős faragványokról, a sírkövekről kell meg­

emlékezni, amelyek részben a templomokból, részben a temetőkből kerültek elő.
A legjelentősebb közöttük Seres Jánosnak, a jeles szobrász-kőfaragónak (insignis
185 sculptor) a sírköve (90. kép), amelyen hangsúlyosan cimerpajzsba helyezve látha­
tó mesterjegye és nevének kezdőbetűi, magyar sorrendben. A pajzsot övező levél-
136-137 indák a Wolphard-házból való kandalló gyámköveinek levéldiszére (50-51. kép)
emlékeztetnek. Feltehetőleg a Seres-műhelyből származott mindkettő, vagy leg­
alábbis a sírkő, amelyet nyilván a Seres-fiak faragtak apjuknak. Hasonlóképpen
családi kapcsolat mutatkozik Berkenyesy Istvánka sírkövén, (1595), amelyre a céh-
mester Berkenyesy Máté cimerpajzs keretébe foglalt szivből kiemelkedő virágtö-
186-187 vet faragott, a szülői szeretet gyengéd jelképe gyanánt, (91, 92. kép). Martinus
 Literatus puritán sírköve antiqua betűs feliratának ritmikus elosztásával tűnik
ki, Sára Anna sírköve (1597), hasonlóan kitűnő kompozíciójával és az elhunyt fia-
188 tál leány ábrázolásával (95. kép). Ezek a sírkövek tehetős családok megrendelé­
sére készültek templomokba. A szegényebbek a városfalakon kívül temetkeztek,
189 sírkövük csupán egyszerű tábla (tabula ansata) volt, magyar felirattal (93. kép).
191 Ilyen Nyirő János fia Istók sírköve 1585-ből (96. kép), valamint István kisfia Ist-
192 ván síremléke 1586-ból (97. kép), az utóbbi már a házsongárdi temetőben. Mind­
két sirkövön szembeszökő az antiqua betűk szépsége, jóllehet szerény emlékek.
Ez még Buda öröksége az erdélyi renaissance-ban mindvégig. Az 1586-os emlék
(97. kép) valószínűleg az ereszes sírkövek csoportjába tartozott, - noha ma már
csonka. Uj típust képvisel Bonczidai Gergely ötvösmester főbíró síremléke 1600-ból
190 (94. kép), még pedig az un. koporsókövet. Mindkét sirkőtipus igen gyakori a
XVII-XVIII. században.
* * *

A fejlődés vonala mind a kőfaragók történetében, mind a faragványok stílusában

rekonstruáIható,Igen kérdéses azonban a kettő összekapcsolása, azaz a nevek egyez­
tetése az emlékekkel. Ezt csupán három mesterre vonatkozóan kísérelhetjük meg.
Az egyik Seres János, az insignis sculptor, akinek hiteles, jelzett müve Bocskay
György egeresi sírköve 1573-ból. Herepei János feltételezte, hogy az egeresi vár­
kastély faragványai is tőle származhattál, különösképpen a' kapuzat 1572-bőL Eh-
100 hez a kapuzathoz viszont igen közel áll a Püspöky-ház 1571-es kapuja (38. kép),
melyet dombormű diszit: medaillonba helyezve három egymásba fogódzó ruhátlan
99 alak (36. kép). Az egeresi sírkő cimertartő puttói alapján éppen Seresre lehet leg­
inkább gondolni, mint a kapudombormü valószínű mesterére. Seres munkásságához,
127 illetve műhelyéhez kapcsolható még a Wolphard-ház három udvari ablaka (53. kép),
amelyeket Wolphard István számadásai alapján tulajdoníthatunk Seresnek, valamint
102 a Püspöky-ház ugyanilyen stilusu három nagy ablaka (39. kép) és valószínűleg még
134 a Wolphard-monogramos kandalló (48. kép) is. Ha a két kapu, az egeresi (1572)
és a kolozsvári (1571) valóban Seres műve, akkor Seres művészete a második stí­
lus-periódusnak az egyszerűségre, a sítuKtiv elemek hangsúlyozására törekvő irá­
nyához tartozott, sőt utolsó müvén, a Volphard-ablakokon a dórizmus is nyomot
hagyott. Az utóbbi munkát a Seres Í5ax fejezték be, mint a műhely tovább foly­
tatói. A mesterjegy alapján nekik tulajdonítható még az 1579-es Wolphard-ajtó
129 (54. kép) és talán a gyulafehérvári vitézi sírkő is.
Határozottabban alakulhat ki előttünk Berkenyesy Máté céhmester művészete.
186-187 Kisfiának, Istvánkának mesterjegyes sírköve (91, 92. kép) a szívhez szóló farag-
vánnyal kétségtelenül az ő müve. A virágtő rajza alapján ugyancsak neki tulajdonit-
139 hatjuk az 1582-es kandalló (Wolphard-ház) virágdiszes dombormüveit (52. kép),
272-274 valamint Patócsy Zsófia gyönyörű renaissance tumbáját, a legszebb magyar sír­
emléket (1583).
141-167 Kakas István építkezéseiben (63-80. kép) pedig Diószegi István céhmester te­
vékenységét feltételezhetjük azon az alapon, hogy a Kakas-ház faragványai szá­
mos rokonvonást mutatnak Diószegi István fiának, Diószegi Péternek a müveivel.
Az 1590-es években, amikor Kakas épitkezett. Diószegi István volt a legjelentő­
sebb mester Kolozsvárt.
Mind a három mester munkássága túlterjedt Kolozsvár határán, ugyanígy a töb­
bi kolozsvári kőfaragóé is. A kolozsvári műhelyek jelentősége csak akkor bonta-
kozhatik ki előttünk teljesen, ha számba vesszük munkáikat, nem csupán Kolozs­
várt, hanem Erdély-szerte. Ez a feladata a közlemény folytatásának.
 JEGYZETEK

(I) BALOGH J. : Márton és György kolozsvári szobrászok.Cluj-Kolozsvár, 1934. 63-65. - Érd. Tud. Füze­
tek. 71. sz. MAKRAI L : Kolozsvár a magyar történelemben. - Kolozsvár, Szerk. Makkai L - Vásárhelyi
Z. E. Kolozsvár, 1942 . 7-30., MAKKAI L : Társadalom és nemzetiség a középkori Kolozsváron. Kolozsvári
Szemle. 1942. 87-111., ENTZ G. : Die Baukunst Transsilvaniens im XI-XIIL Jahrhundert. Acta Hístorica Ar-
tium. XIV. 1968. 3.
Kolozsvár város XV. századi pecsétjén ez a felirat olvasható: "S'» consulum* civitatis* coluswar. " Az
egykori városi levéltárban levő eredeti ép példányt az Érd. Muzeum Régiségtárában készült fénykép alap-
41 ján közölte VQ1ESS E. : Kakas István. Budapest, 1905. 144. 30. kép. (Jelen tanulmányban a 2. kép). Tö­
redékes lenyomata: Orsz. Ltár. Dl. 29088, 1499-ből való oklevelén. A város számos régi pecsétjét közölte
P15 JAKAB E. : Rajzok L 1870. VI. tábla.

Pecséthasználati jogot 1405-ben Zsigmond adományozott a városnak (Jakab Oki. L 1870. 121). Uj pecsé­
tet 1585-ben csináltatott a magistratus (Kvár szkve: "A város pecsétjét újabban metszettettem... " - II1/XXIV. 2).

(2) ENTZ: i. m. 6-7. (királyi alapitás, XI-XIL század).

(3) Mátyás király 1467. szept. 29-én Kolozsvárt kelt oklevelében igy emliti: "nova civitas"
(Jakab Oki. IL 1880. 320).
(4) ENTZ: i. m. S. 21. Ább. 14, 15 (a plébánia templomot megelőző Árpád-kori templomnaka maradványa
a Szent Mihály templom északi falából előkerült oszloptalapzat és oszlopfő). PASCU-MARICA 1969. fig. 8-9.

(5) BÁGYUJ L. : Beszámoló a kolozsvári Szent Mihály templom 1956-1957. évi helyreállitási munkálatai­
ról. - Kelemen Lajos Emlékkönyv. Kolozsvár, 1957. 28. lap, 14. kép.

(6) JAKAB E. : Oklevéltár Kolozsvár történetéhez. I. Buda, 1870. 124 (1405 julius 2). Ugyanekkor emelte
Zsigmond Kolozsvárt a királyi városok közé, noha már Károly Róbert 1316-ban civitas-nak nevezte (ugyan­
ott I. 32). A városfalak építéséhez megjegyzendő, hogy már az 1405-iki ünnepélyes oklevelet megelőzően
Zsigmond 1404 aug. 3-án Kosthelben (Moravia) kelt oklevelében a mészárszékek adóját "ad inchoacionem
et perfectionem muri predicte civitatis nostre” rendelte (MAKKAI L : Kiadatlan oklevelek Kolozsvár
középkori történetéhez. Kolozsvár, 1947. 14). ‘
(7) SZABÓ K. : A kolozsvári magyar polgárság összeírása 1453-ból. Tört. Tár 1882. 525-541, 729-745.

(8) SZABÓ: i. m. 1882. 526., BALOGH, J .: Kolozsvár műemlékei. Budapest, 1935. 14.

(9) JAKAB: i. m. 217., BALOGH: i. m. 14.

(10) Az 1451 -es, illetve 1457-es adatra nézve 1. : ENTZ G .: Művészek és mesterek az erdélyi gótikában.
Kelemen Lajos Emlékkönyv. Budapest, 1957. 256.
(10a; Zsílgmondkori oklevéltár. L Budapest, 1951. 4674 sz.

(II) ESZTERHAZY J. gr. : A kolozsvári ferencesek egyháza. Magyar Sión. IV. 1866. 584. BALOGH: i.m. 16.

(12) BALOGH J. : A művészet Mátyás király udvarában. Budapest, 1966. L 158-159, 500-501.

(13) BALOGH J. : Az erdélyi renaissance. L Kolozsvár, 1943. 79-80., 230-233.

(14) SZÁDECZKY L : Iparfejlődés és a céhek története Magyarországon. IL Budapest, 1913. 336. -

Szádeczky könyvében a legkorábbi kőfaragó céhlevél a nagyszebeni. (336.)

(15) A budai céhet emlitik 1481-ben és 1491-ben (BALOGH: i. m. 1966. 484.), a pesti (?) céhet pedig
1482-ben (ugyanott 510).

(16) Kolozsvár magyar és szász lakosságának jogviszonyát először Hunyadi János kivárna rendezni 1453-ban
a magyar lakosság kérésére (MAKKAI í.m . 1947. 24-25), majd néhány évvel később Szilágyi Mihály 1458.
január 31-én kelt és Mátyás király pedig 1 4 6 8 Január 17-én kelt oklevelében szabályozta oly módon, hogy a
főbírói és a magistratusí tisztségeket évenként felváltva töltsék be magyarok és szászok. (JAKAB: í. m. 192).
Ezek alapján János Zsigmcmd 1568. junius 3-án kiadott oklevelében megerősítette az egyenjogúságot (aequalem
administrationem atque dominium) és azt kiterjesztette a plébános megválasztására, a nagy tisztségekre, a
közvagyon használatára, a városkapu kulcsainak őrzésére. (Jakab Oki. IL 1888. 80-88. - Hártyaoklevél
könyv alakban).

(17) BALOGH: i. m. 1943. 31.

(18) Diósy Gergely nótárius volt a kolozsvári levéltár gondos rendezője és őrizője(KISS A. : Kolozsvár le­
véltára rendjének fejlődése. - Kelemen Lajos Emlékkönyv. Kolozsvár, 1957. 423.). A városi levéltár jelen­
tőségéről és lelkiismeretes megőrzéséről az 1734-iki Descriptio is szól a jelentés végén.

(19) Kolozsvár kereskedelmi kapcsolataira nézve 1.: GOLDENBERG, S. : Kolozsvár kereskedelme a XV-L
században. - Kelemen Lajos Emlékkönyv. Kolozsvár, 1957. 293-3 10., GOLDENBERG, S. : Clujul in sec. XVI..
Bucurqti, 1958. Die wirtschaftlichen Auswirkungen dér Tür-kenkriege. Hgg. von O. PICKL Graz, 1971.
44. 46. 143, 149, 150.
Goldenberg kiemelte Kolozsvár kereskedelmi jelentőségét, erről az első tanulmányában igy ir (301):
"Kolozsvár kereskedelmi forgalma a század második felében elérte, sőt túl ;s szárnyalta az olyan városokét,
mint amilyen Brassó, Szeben, Kassa. "
Goldenberg második tanulmányában számos kereskedőt említ név szerint. Ezek a következők: Kiss György,
Teleki István. Bornemissza Benedek, Kálmáncsehí Miklós, Kovács Lőrinc, Keozdi János, Chanadi János, Kiss
Baltazár, valamennyi 1591-ben (271), továbbá Bornemissza Gergely, Zabó György, Thóthházy István, Brassay
Gergely, Kadas Meinhard, Zaz István, Rázmán István (272), végül Sebastian MUnich (Barat) és Petrus MUnich
(Barat), az utóbbi kettőre vonatkozik Sebastian MUnich 1597-ben kelt magyar nyelvű hagyatéki leltára (279,
400-402). Goldenberg ezeken kívül is még számos nevet említ, első tanulmányában szintén (Éppel Péter,
Bodoni Mihály - 307. 1 .),

(20) BALOGH: i. m. 1943. 62, 79, 81, 257, 261-264.

(21) A budai palota keresztosztásu ablakaira nézve lásd: BALOGH. : Mátyás. 1966. 127.

(22) A budai pilaszterfőre vonatkozólag lásd: BALOGH: Mátyás. 1966. 111. lap, 13. sz., 124. lap.

(23) JAKAB: Oki. IL 1888. 34.

(24) SERLIO, S. : Libro I-V d’Archíttetura. Venetia, 1566.

(25) BALOGH. : i. hl. 1943. 111-112. (Stephanus Taurinus, ftancesco della Valié és Georg Reychersdorf
nyilatkozatai).

(26) Apulum, IL 1946, 177.

(27) Szamosközy István történeti maradványai. IL 1877. 79, 80-82.

ADATTÁR

FORRÁSOK

1 . ) Levéltári források
2 . ) Oklevél- és forráskiadványok

ÁLTALÁNOS IRODALOM

L KŐFARAGÓK ÉS KŐMŰVESEK
1 . ) Névjegyzékük betűrendben
2 . ) Névjegyzékük időrendben
3 . ) Névtelenül bejegyzett kőművesek
4. ) Kolozsvári műhelyekre vonatkozó dokumentumok
IL KŐBÁNYÁK
III. MŰEMLÉKEK
1 . ) Kolozsvár városában
Egyházi épületek Házak (az utcák sorrendjében)
Középületek Házak maradványai a Múzeumban
Falak és bástyák Sírkövek
2 . ) Műemlékek Erdély-szerte
3 . ) Faragott kövek szállítása Erdély-szerte
(Az Adattár további részeifaz I. 4. szakasztól kezdődően e közlemény folytatásá­
ban, a folyóirat következő számaiban közöljük.)

Források

1) L e v é l t á r i f o r r á s o k

Kvár, Áll. Ltár. = Kvár, Állami Levéltár és ebben Kvár, Városi Levéltár.
Kvár szkve = Kolozsvár. Állami (régebben Városi) Levéltár Kvár város számadás­
könyvei. Jelezve köteg (csomó), kötet és lapszám szerint, a köteg (csomó) és
kötet római számmal (pl. VIII/XV =VIIL köteg, XV. kötet), a lap arab szám­
jeggyel. Ahol a kötetszám kérdéses, ott az évszámot is jelzem.
Kvár tjkv = Kolozsvár, Állami (régebben Városi) Levéltár. A városi tanács jegyző­
könyvei.
Kvár Iratok = Kolozsvár, Állami (régebben Városi) Levéltár. A városi iratok és le­
velek fasciculusokba rendezve.
O. L. = Budapest, Magy. Orsz. Levéltár.
O. L Filmtár = Budapest, M. Orsz. Ltár, Filmtár.
Kolozsvár város számadáskönyveit (1550-1690) művészettörténeti és művelődés­
történeti szempontból Kelemen Lajos múzeumi és levéltári főigazgató nézte át és
jegyezte ki, részben 1931-1940 között, részben 1949-1953 között. Célja első sor­
ban az volt, hogy ezzel az anyaggal az Erdélyi renaissance cimü munkám (1943)
tervezett IL kötetét támogassa. Ugyancsak Kelemen Lajos jegyezte ki a tanácsi
jegyzőkönyvek anyagát. Tehát a tanulmányomban közölt számadáskönyvi és taná­
csi jegyzőkönyvi adatok mind Kelemen Lajos levéltári kutatásain alapszanak. Oda­
adó készségéért, önfeláldozó nagy munkájáért, önzetlen tudományszeretetéért mély
hálám illesse emlékezetét.
A munka folytatása e sorok Írójára hárult, még pedig a művészettörténeti ada­
tok kijegyzése Kelemen Lajos hatalmas kéziratos anyagából, továbbá ezeknek az
adatoknak kiegészitése, rendszerezése és egybeszerkesztése.
Az anyag kiegészitése érdekében átnéztem Kolozsvár város iratait a Magyar Or­
szágos Levéltár Filmtárában. Ezért a lehetőségért dr. Trócsányi Zsolt főlevéltáros­
nak tartozom hálás köszönettel.
További adatok várhatók, különösen a kőfaragók személyére és a háztulajdono­
sokra vonatkozóan, Kolozsvár város adókönyveiből és az Acta Judiciaria-ból. Ezek­
nek az átnézésére azonban nem volt lehetőség. Kolozsvár város levéltára viszont
oly sokoldalú és oly sokrétű, hogy adatok még másféle iratanyagból is felbukkan­
hatnak, aminthogy Samuil Goldenberg is ebből a kimerithetetlen kincsesházból igen
jelentős okleveleket közölt.
Az adatok szövegközlési módjára megjegyzendő, hogy Kelemen Lajos 1940-ig
a Magy. Tört. Társulat forrásközlő szabályzata (1921) alapján jegyezte ki a szám­
adáskönyveket, később azonban betűhíven. E sorok Írója is az utóbbi, azaz a betű­
hív módszert követte.
Kolozsvár számadáskönyveit eleinte latinul vezették. Az első magyar nyelvű be­
jegyzés 1555-ből való (I/IV. 128). Az 1556 márc. 8-ikán Szászsebesen tartott or-
szággyülés végzése szerint az erdélyi fejedelemség hivatalos nyelve a magyar (Érd.
Orsz. Emi. L 1875. 481). Az 1570-es évektől kezdve a városi számadáskönyveket
is magyarul vezették, mind a magyar, mind a szász sáfárok.
Kolozsvár város számadáskönyveinek főbb rovatai: a város szekerezése, a fejedelem
szekerezése, a város diversai, a fejedelem diversai, a város különféle kiadásai temp­
lomra, scholara, ispotályra, városfalakra és bástyákra stb. A legfontosabb adatokat
a szekerezés rovatai tartalmazzák. Ezekhez azonban megjegyzendő, hogy a szekér­
szolgáltatás legtöbbször nem a végső célig volt kötelező, hanem csak a legközelebbi
állomásig. Ilyen állomások voltak: Torda, Gyulafehérvár felé, Hunyad, Bánffy-
hunyad, Várad (Nagyvárad) felé, Zilah és Dés észak felé. Ennek következtében né­
hány bejegyzésből nem állapítható meg a kiküldött kőművesek végcélja. Pl. Tordá-
ra többször küldtek kőműveseket, kérdés azonban, hogy ezek Tordán vagy Gyula-
fehérvárt, vagy más helyen dolgoztak a fejedelemnek.
Megjegyzendő továbbá, hogy, - jóllehet a számadáskönyvek bőséges adatokat
szolgáltatnak a kolozsvári műhelyek tevékenységének a megismeréséhez, - még­
sem tekinthető ez az anyag olyannak, amely teljes képet ad az egykori valóságról.
Egyrészt, mert nem minden évből maradtak fenn a számadáskönyvek és nem min­
den évből az összes számadások. Másrészt, mert a számadáskönyvi adatok elsősor­
bán a városi és fejedelmi építkezésekről tájékoztatnak, a magánépitkezésekről
csak elvétve, - akkor is főként az udvarhoz tartozó személyek tevékenységéről. A
város ugyanis köteles volt a hivatalos személyeknek is szekereket szolgáltatni bi­
zonyos határon belüL Következésképpen a számadási könyvek magánszekerezések-
ről, magánmegrendelésekről nem adhatnak felvilágositást.

2.) Oklevél- és forráskiadványok

JAKAB Oki. L 1870 = JAKAB E. : Oklevéltár Kolozsvár történeté­

hez. I. Buda, 1870.
JAKAB Oki. IL 1888 = JAKAB E : Oklevéltár Kolozsvár történetéhez.
IL Budapest, 1888.
Érd. Ősz. Emi. L 1875 = Erdélyi Oszággyülési emlékek. Szerk. Szi­
IL 1876 lágyi Sándor. L köt. Budapest, 1875. IL
III. 1877 1876. IIL 1877. - Mon. Hung. Hist. III.
osztály
VERESS Carillo. L 1906 = VERESS E. : Carillo Alfonz jezsuita levelezé­
II. 1944 se. L Budapest, 1906. IL 1944. - Mon.
Hung. Hist. IL osztály 32, 41. köt.
Fontes L 1911 = VERESS E. : Az erdélyi jezsuiták levelezése
IL 1913 a Báthoryak korából. - Fontes Rerum Trans-
sylvanicarum. I. 1911. II. 1913.
Fontes III. 1913 = Antonio Possevino;Transilvania. Kiadta VE­
RESS E. Budapest, 1913.
Fontes V. 1921 = VERESS E. : Jézus társasága évkönyveinek
jelentései. Veszprém, 1921.
VERESS Doc. L 1929 = VERESS E. : Documente privitoare la Istoria
IL 1930 Ardealului, Modavei §i fárii Rominejti. I.
IIL 1931 Bucurqti, 1929. IL 1930. III. 1931.
VERESS 1944 = VERESS E. : Báthory István erdélyi fejedelem
és lengyel király levelezése. IL Kolozsvár,
1944.
LUKÁCS-POLG ÁR L 1959 = LUKÁCS L. - POLGÁR L. : Documenta romá­
II. 1965 na historica Societatis Jesu in regnis olim
corona hungarica unitis. I. Roma, 1959.
IL 1965.
 SZAMOSKÖZY I—II. 1876 = Szamosközy István történeti maradványai.
HU 1877 1566-1603. Kiadta Szilágyi Sándor. I-IL
IV. 1880 Budapest. 1876. IIL 1877. IV. 1880. -
Mon. Hung. Hist. IL Oszt. XXI, XXVIII,
XXIX, XXX. köt.
BETHLEN FARKAS III. 1782 = Bethlen, W. : História de rebus Transsyl-
P12 vanicis. Editio IL Tóm. IIL Cibinii, 1782.

Általános irodalom

(röviditési jegyzék)

DESCRIPTIO 1734 = Descriptio civitatis Claudiopolis. 1734. A

városi Magistratus megbízásából írták Páter
Pál, id. Pataki István, Gyergyai Pál taná­
csosok és Füzéri György városi jegyző. Több
példányban ismeretes kézirat: Budapest, Orsz.
Széchenyi Könyvtár. Föl. Lat. 1208; Kolozs­
vár, egykori unit. Kollégium Könyvtára,
Kézirat 1864. stb. - Magyar fordításban ki­
adta Márkos Albert (Kolozsvár, 1944, -
Erdélyi Ritkaságok. 18. sz. ).
NAGYAJTAI KOVÁCS 1840 = NAGYAJTAI KOVÁCS L : Vándorlások Kolozs­
vár falai körül. Magy. Nemzeti Társalkodó.
1840. IL 41-46, 49-55, 56-62, 69-76.
KŐVÁRI 1866 = KŐVÁRI U : Erdély építészeti emlékei.
Kolozsvár, 1866.
ORBÁN L 1868 = ORBÁN B. : A Székelyföld leírása. L Pest,
V. 1871 1868, V. Aranyosszék. Pest, 1871.
JAKAB L 1870 = JAKAB E. : Kolozsvár története. L Buda,
IL 1888 1870. IL Budapest, 1888.
JAKAB Rajzok L 1870 = JAKAB & : Kolozsvár története világositó
IL 1888 rajzai. L 1870. IL Budapest, 1888.
KELEMEN 1902 = KELEMEN L - K. FODOR J. : Kolozsvári
kalauz. Kolozsvár, 1902.
MÁRKI 1902 = Márki Sándor jegyzéke a megőrzendő kolozs­
vári emlékekről. Művészet. L 1902, 289.
PÓSTA 1903 = PÓSTA B. : Útmutató az Erdélyi Orsz. Muzeum
áem - és Régiségtárában. Kolozsvár, 1903.
53. (IV. terem).
VERESS 1905 = VERESS E. : Zalánkeményi Kakas István. Bp.,
1905. - Magy. Tört. életrajzok.
GERECZE 1906 = GERECZE P. : A műemlékek helyrajzi jegy­
zéke és irodalma. - Magyarország Műem­
lékei. IL Budapest, 1906. 429-437 ( a régeb­
bi irodalommal).
ZSAKÓ 1911 KOHN a - ZSAKÓ GY. : A kolozsvári há-
zsongárdi temető sírkövei 1700-ig. Kolozs­
vár, 1911. - Kny. az Érd. Muzeum 1911.
évi kötetéből.
CSÁNYI 1913 = CSÁNYI K. : Az olasz művészet hatása a
magyar művészetre. Budapest, 1913. - Kny.
a Magy. Mérnök és Építész Egylet Közlönyé­
ből.—Német fordításban: L’ Italia e l’ arte
straniera. Roma, 1922. című kongresszusi
kiadványban.
LECHNER 1913 = LECHNER J. : Renaissance építési emlékek
Szamosujvárott. Budapest, 1913. 3, 25.
- Kny. a Magy. Mérnök és Építész Egylet
Közlönyéből.
SÁNDOR 1913/L = SÁNDOR L : A kolozsvári Farkas utcai ref.
templom régi sírkövei. Dolgozatok az Erdé­
lyi Nemzeti Muzeum Érem- és Régiségtárá­
ból. IV. 1913. 199-218.
tSANDOR 1913/11. = SÁNDOR L : Kolozsvár címeres emlékei.
Genealógiai Füzetek. XL Kolozsvár, 1913.
SÁNDOR 1914 = SÁNDOR: i. m. Gén. Füzetek. XIL Kolozs­
vár, 1914.
NAGY 1926 = NAGY P. : ó, kedves Kolozsvár. Berlin,
1926.
BALOGH 1934 = BALOGH J. : A renaissance építészet és szob­
rászat Erdélyben. Magy. Művészet. X. 1934,
144-148.
CSABAI 1934 = CSABAI L : Az erdélyi reneszánsz művészet.
Budapest, 1934.
BALOGH 1935 = BALOGH J. : Kolozsvár műemlékei. Budapest,
1935.
= Ismertetése: Magy. Művészet, 1936. 219-220.
BUDINIS 1936 = BUDINIS, C. : Gli artisti italiani ín Ungheria.
Roma, 1936.
GENTHON 1936 = GENTHON L : Erdély művészete. - Kny. a
"Történeti Erdély"-ből. Szerk. Asztalos! M.
Budapest, 1936.
HEKLER 1935 = HEKLER A. : A magyar művészet története.
Budapest, (1955)
HEKLER 1937 = HEKLER, A. : Ungarische Kunstgeschichte.
Berlin, 1937.
PETRANU 1939 = PETRANU, C. : Die Renaissancekunst Sieben-
bürgens. Südostdeutsche Forschungen. IV.
1939. 321-323. - Újabb kiadása PETRANU
gyűjteményes kötetében: Ars Transsilvanica.
Sibiu, 1944.
BALOGH 1940/1 = BALOGH J. : A késő-renaissance és a kora­
barokk művészet. - Magy. Művelődéstörté­
net. Szerk. Domanovszky S. IIL Budapest,
(1940).
GEREVICH 1940 = GEREVICH T. : Erdélyi magyar művészet. -
Erdély. Kiadja a Magy. Tört. Társulat.
BALOGH 1940/1L = BALOGH J. : Kolozsvár műemlékei. Magy.
Női Szemle. VL 1940. 8-9. sz.
BÍRÓ 1941 = BÍRÓ J. : Erdély művészete. Budapest, 1941.
BALOGH 1942/1 = BALOGH J. : Kolozsvár műemlékei. Szép-
művészet. IIL 1942.102-105.
BALOGH 1942/11. = BALOGH J. : Kolozsvár műemlékei. - Mű­
vészeti Hetek. Kolozsvár 1942. Budapest,
1942. 51-53.
BALOGH 1942/IIL = BALOGH }. : Kolozsvár régi lakói. Hitel.
Kolozsvár, 1942, nov. 4-5.
RADOS 1942 = RADOS J. : Kolozsvár műemlékei. - A magy.
kir. állami felsőépitő ipariskola 1941/1942.
évi szünidei felvételei. XII. Budapest, 1942.
VÁSÁRHELYI 1942 = VÁSÁRHELYI Z. E. : Művészetében élő „Ko­
lozsvár", c. kiadvány. Szerk. Makkai L.
- Vásárhelyi Z. E. Kolozsvár, 1942.
BALOGH 1943 = BALOGH J. : Az erdélyi renaissance. L Ko­
lozsvár, 1943. - írd. Tud. Intézet.
BÍRÓ 1943 = BÍRÓ J. : Erdélyi kastélyok. Budapest, 1943.
KELEMEN 1943 = KELEMEN L. : Kolozsvár közvetlen környé­
kének történeti és műemlékei. Kolozsvár,
1943. - Kolozsvári Szemle Könyvtára. 6.
BALOGH 1944 = BALOGH J. : Pákei Lajos rajzai Kolozsvár
műemlékeiről. Kolozsvár, 1944. - Érd.
Tud. Füzetek. 186.
KELEMEN 1944 = KELEMEN L. : Kalotaszeg történeti és mű­
emlékei. Kolozsvár, 1944. - Kolozsvári
Szemle Könyvtára 17.
SZABÓ 1946 = SZABÓ T. A. : Kolozsvár települése a XIX.
század végéig. Kolozsvár, 1946.
BALOGH 1947 = BALOGH J. : Végvárad vára. Kolozsvár, 1947.
HEREPEI 1950 = HEREPEI J. : A kolozsvári házsongárdi temető
sirkövei (1585-1700). Kézirat. 1950.
BALOGH 1953 = BALOGH J. : A magyar renaissance építészet.
Budapest, 1953. - Mérnöki Továbbképző
Kiadványok.
PASCU 1954 =PASCU, S. : Mestesugurile din
Transilvania, Bucuresti, 1954.
BALOGH 1956 = BALOGH J. : Kora-renaissance és Késő-re-
naissance c. fejezetek (VIII, IX.). - A
magyarországi művészet története. L Szerk.
Dercsényi D. Budapest, 1956.
DEBRECZENI 1957 = DEBRECZENI L. : Az 1953. évi kolozsvári
műemléki összeírás épitéstörténeti eredmé­
nyei. - Kelemen Lajos Emlékkönyv. Buka­
rest, 1957. 219-248.
ENTZ 1957 = ENTZ G. : Művészek és mesterek az erdé­
lyi gótikában. Ugyanott. 1957. 249-264.
JAKÓ 1957 = JAKÓ ZS. : Az otthon és művészete a XVI-
XVIL századi Kolozsváron. Ugyanott. 1957.
361-393,
GOLDENBERG 1958 = GOLDENBERG, S. : Clujul in sec. XVL
Productia si schimbul de marfuri. Bucuresti,
1958. - Biblioteca Istorica IV.
BALOGH 1961 = BALOGH J. : Korai-renaissance és késő-renais-
sance. - A magy. művészet tört. L köt.
IL kiadás. Budapest, 1961.
SEBESTYÉN 1963 SEBESTYÉN, GH.-SEBESTYÉN V. : Archi-
tectura renasterii in Transilvania. Bucuresti,
1963.
 BALOGH 1964 BALOGH J. : Kora-renaissance és késő-re-
naissance. - A magy. művészet tört. I. köt.
IIL kiadás Budapest, 1964.
MURÁDIN 1965 MURÁDIN J. : A reneszánsz építészet kolozs­
vári emlékei. Korunk (kolozsvári folyóirat).
1965. 1436-1442.
BALOGH 1966 BALOGH J. : Kolozsvári kőfaragó iskola. -
Művészeti Lexikon. Szerk. Zádor A. -
Genthon L Budapest, 1966. II. kötet, 669-670.
BARANYAINÉ 1967 Urbaria et Conscriptiones. 1-2. füzet. Buda­
pest, 1967. Dr. Baranyai Béláné gyűjtése.
- A Művészettörténeti Dokumentációs Köz­
pont Forráskiadványai. IV,
Muzeul Cluj 1967 = Muzeul de Istorie din Cluj. Red. H. Daico-
viciu. Bucuresti, 1967.
PASCU-MARICA 1969 PASCU, S, - MARICA, V. : Clujul medieval.
Bucuresti, 1969.
BALOGH 1970 BALOGH J. : Kora-renaissance és késő-re-
naissance. - A magy. művészet tört. IV.
kiadás. Budapest, 1970.
BARANYAINÉ-CSERNYÁNSZKY 1970 = Urbaria et Conscriptiones. 3. füzet. Baranyai
Béláné és Csernyánszky Mária gyűjtése. -
MTA. Müvészettőrt. Kutató Csoport Forrás-
kiadványai. VL
B. NAGY 1970 BENKŐNÉ NAGY M. : Reneszánsz és barokk
Erdélyben. Bukarest, 1970.
a TAKÁCS 1970 H. TAKÁCS M. : Régi udvarházak és kastélyok.
Budapest, 1970.
BALOGH 1973 BALOGH J. : Kora-renaissance és késő-re-
naissance. - A magy. művészet tört. V.
kiad. Budapest, 1973.
B. NAGY 1973 B. NAGY M. : Várak, kastélyok, udvarházak.
Bukarest, 1973.
KABAY 1973 KABAY B. : Kalotaszegi műemlékek kis adat­
tára. Korunk. 1973. 11. sz.
BALOGH 1974 BALOGH J. : Italienische Pláne und ungarische
Bauten dér Spátrenaissance. Acta Technica.
P13 • 1974. 13-93.
 I. Kőfaragók éa kőművesek

Kortörténeti tájé koz ta tó

P16 A mesterséget jelölő latin kifejezések: l a p i c i d a és m u r a r i u s . Ezeknek értel­

méről világosan tájékoztat az 1589-iki céhlevél (1. az 197 5/1. szá mban) A magy ar el­
nevezés: kő m i v és (koemijes, komies, kwmies, keomijes). m elyminda középkor­
ban, mind a késő-renaissance idején elsődlegesen követ mivelő mestert, tehát kőfaragót
jelentett. Erre nézve 1. az 1588-ikiszerződést, mely szerint koemijes VaradiGeorgiés
keomijes Gergel ablakok és ajtók kifaragását vállalják. Hasonló feljegyzés a
Dunántúlról: 1560. márc. 28. Keresztur (Sopronkeresztur), Sombory Gergely értesíti
Nádasdy Tamást, hogy a Sárvárra küldött két olasz kőmives Kereszturon "az udvar­
nál faragnak ablaknak, ajtónak követ” (Tóth Melinda: A sárvári vár épitéstörténete.
Savaria. IV. 1966-1970. 236). Az elnevezések ebben az időben korántsem differen­
ciáltak a mesterség egyes fázisai szerint, még kevésbé qualitásjelzők. Jó példa erre
Seres János, korának egyik legjelesebb mestere, akit neveznek lapicida-nak, insignis
sculptor-nak, sőt kőszegőnek is. A murarius elnevezésnek egykorú magyar megfele­
lője: r a k ó , később a XVII. században r a k ó - k ő m ü v e s .
Az adatokban sűrűn szerepelnek a m u n k a b é r e k , amelyek időnként változtak.
Az átlagos napibér 20-25 dénár volt, a kőműves mesterek napibére elérte a 32 dé­
nárt. A számszerűleg kicsiny béreknek a vásárló értéke azonban igen jelentős volt.
Az egykori á r a k r ó l tájékoztatásul Simoné Genga fej edelmi fundator bőséges
lakomájának a tételeit közöljük: 8 tyuk den.. 32, 4 lúd den. 40, 8 ejtel bor den.
32 (1592 nov. 16. - Kvár szkve V/XV. 162.), 3 tyuk den, 15, 1 lúd den. 10, 1 pe­
csenye den. 8, 2 kenyér den. 24, 8 ejtel bor den. 32 (1592. nov. 25 - Kvár szkve
V/XV. 163.).
Az erdélyi árszabályzatokból (limitatio) adatokat közöl Szádeczky Lajos és pedig
1556-ból és 1571-ből (SZÁDECZKY L. : Iparfejlődés és a céhek története Magyar-
országon. Bp., 1913. 51, 54-55). 1556-ban egy rókabőr ára 25 dénár, 1571-ben
40 dénár, egy báránybőr suba 1556-ban 60 dénár, 1571-ben másfél font hús 1 dénár.

Általános i r o d a l o m a kol ozsvár i kő f a r a g ó m ű h e l y e kr ől

BALOGH 1934. 144-148. BALOGH 1935. 20-25. HEKLER 1935. 155. GENTHON
1936. 21-22. HEKLER 1937. 94. PETRANU 1939. 321-322. BALOGH 1940. 544-546.
1940/11. 5-6. GEREVICH 1940. 156. BÍRÓ 1941. 81-82, 83. BALOGH 1942. 104-
105. 1942/IL 51-52. VÁSÁRHELYI 1942. 67. BALOGH 1943. 99-102, 256-264.
1953. 42-43, 48-49. 1956. 301, 304-305. GOLDENBERG 1958, 102-114.BALOGH
1961. 536-538. SEBESTYÉN 1963. 93. BALOGH 1964. 336-338, 343. 1966. 669.
Muzeul Cluj 1967. 47. PASCU-MARICA 1969. 70. BALOGH 1970. 236, 239. 1973.
237-238, 241.
1. N é v j e g y z é k ü k b e t ű r e n d b e n

AMBROSIUS FEKETE céhmester

1525.dec. 20. A kvári tanács által megerősített céhlevélben mint a "confraternitas
lapicidarum" egyik céhmestere szerepel "Ambrosius Fekete" (1. az 1975/1. számban).

AMBROSIUS KOM1ES - KWMIES AMBRUS

1569. febr. 2. Tanúkihallgatások Ambrosius komies és Mikola István perében
(1. az 1975/1. számban). - Valószínűleg azonos "Keomyes Ambrusné" férjével.
1593,jun. 26. Kvár szkve: "Eodem die Benesi (!) Mihály viszi 4 lovon Tordáig
Kwmies Ambrust nyoltzad magával, Uyvárra (Marosujvárra) megyen. " (V/XXL 106).
1593 jul. 14. Kvár szkve: "Urunk küldeti ide kőmiesekért. Ment JCeőmyes Ambrus
hetet (!) magával. Adatott Biró uram nekik kölcségre fi. 1. " (V/XXIII. 34.).
1593. szept. 7. Kvár szkve: "Kwmies Ambrust viszi Mondra Jakap Tordáig 2 lóval.
Uyvárra (Marosujvárra) megyen d. 50. " (V/XXL 11. ).

KEOMYES AMBRUSNÉ
1555. Kvár szkve: adófizető polgár a Farkas utcában - Piatea Luporum (I/IV.
81, 147.).
1588. dec. 9. Kvár szkve: "Vonták az nagy harangot kétszer Keomijes Ambrus-
nénak fi. 1. ” (IV/LX. 1).

KÖMYWES ANDRÁS
1585. máj. 27. Kvár szkve: "Kömywes András raká be az Óvárba az két vas ros­
téit. " (III/XXIL 74. ).
1589. máj. 9. Kvár szkve: "Királyutczabeli Keomies Andrásnak az Magyar utczai
kis ajtó csinálására attam fi. 2. " (IV/X. 17.).
1589.aug. 3. Kvár szkve: "Keomies Andrásnak, az ki az magyar uccai tornyot
csinálta, attam fi. 2. " (IV/X. 31.).
1589. aug. 15. Kvár szkve: "Attam Keomies Andrásnak fi. 3. " (IV/X. 31.).
1590. aug. 27. Kvár szkve: "Biró uramnak parancsolattyából 4 mesternek, Komijes
Lőrincz, Komijes András és Komijes István, Fejérvárig attam fi. - d. - (nb. kitöl­
tetlen) (IV/XX. 15. >
1595.aug. 20. Kvár szkve: "Urunk őfelsége parancsára Kőmues András nyolcad-
magával megyen Husztra művelni. Biró uram egész tanács akarattyáből nagy sok
kénekre adata velem nekik fi. 1. Vitte őket 4 lóval Désig Mattes Holtzapffel fi. 2. "
(VI/XVIL a. 91.).
1597. aug. 16. Kvár szkve: "Voltának ketten az egy nap ugyanazon dolgon (a
Hid-kapun) Kümiess Lőrincz és Kümiess András". Napszámuk fejenként d. 25
(VII/XIV. 106).
1597. aug. 18. Kvár szkve: "A hid pádimentumát felbontják, s mind kivül-belül
megcsinálják és a tömlöc ajtaja előtt raktak 1 drb. falat és egy kicsiny pógont haj-
tottak a fal felett... " stb. - Kőmiiess András, Dabő Lőrincz és Kőmüess Mihály
dolgoztak itt együtt (VII/XIV. 106, 107.).

KÖMIJES ANTAL
1577, máj. 25. Kvár szkve: "Kovács Lukács Kőmijes Antalt vitte szolgástól Wjvárig"
(Szamosujvárig). Kifizettek neki fi. 1. d. 12 (I/X. 1577. 65.).
1582.aug. 16. Kvár szkve: "Hivatta Keomies Antalt az fejedelem Fejérvárra Zwch
(Szőcs) Máté lován, attam kölcségére, lovára, magára 1. írt. " (1582/VIL 49.).
1584, szept. 19. Kvár szkve: "Sombori uram kéreté birő uramat, hogy Komijes
Antalt Somborra vitetné. Vitte Nagy István 2 lovon d. 75. " (III/XVIIL 10.).
1585. ápr. 18. Kvár szkve: "Zekeres János viszi Sombori uramhoz két lovon Keo-
mijes Antalt. Attam den. 75. " (III/XXIV. 50. ).
1585. jul. 2. Kvár szkve: "Szabadkai Márton viszi Keomijes Antalt szerszámostől
S. Egiedre, Somborj számára 3 lovon. Attam fi. 1. den. 12. " (III/XXIV. 60.).
1588.szept. 27. Kvár szkve: "Keomijes Antalnak, hogy az tanácsházat megpádi-
metumozta, attam den. 28. " (IV/L 39. ).

KOMIES BALÁZS

1584. május. Kvár szkve: A Torda utcai kis ajtóra tett költségek: m3 kőmijes mes­
ter mijeit rajta 4 nap, Komijes Balázs 4 nap. 1 nap den. 33. - fi. 1. den. 32. "
(III/XVIIL 14. )
1585, szept. 14. Kvár szkve: "faragtattunk Keomiwes Balással az város házának,
a kibe az harangozó lakott, egyik ajtajának egy kiszebet és hogy az ajtót ujólagh
berakta és az házat avagy egyik szobát megtehelte, attunk ezektől neki fi. 2. den.
40. "(III/XIX. 39.).

KŐMIVES BÁLINT mester

1587. szept. 19. Kvár szkve: "Kezdettenek az kőmiesek az közép kapu padimen-
tomozásához. Öt egész nap dolgoztak rajta. Négy nap öten öten voltának. Az ötö­
dik nap ketten voltának, fizettem fi. 5. den. 15. Lőrincznek és Bálint mesternek
jámbor szolgálattyokért jobbitottam meg den 40. " (III/XXX. 27.)
1593.okt. 30. Kvár szkve: a plébános házánál a sütőház pádimetomozásán dol­
gozik Koemiwes Bálint (V/XX. 127. ).

BÁNYAI ANDRÁS
1597. aug. Kvár szkve: a Hid-kapun dolgozik több kőművessel együtt, majd: "Is-
még volt Bányai András egyedül. " (VII/XIV. 107. ).
1598. jan. 12. Kvár szkve: "Az uj kamarák épülésére Dabó Lőrincznek és Bányay
Andrásnak száz szekér kőszegésre, 7 szekerével 1 forinton, mostan fizettem fi. 6.
den. 25. " (VII/XVI).
1598.febr. 5. Kvár szkve: Ismét adnak nekik kőszegésre 6 forintot (VII/XVL ).
 BENEDICTUS LAPICIDA - BENEDICTUS WALAZWTHY - KŐFARAGÓ BENEDEK
1530, nov. 6. Szegedi Borbély János vallomásában mint az egyik megbízottja sze­
repel Benedictus Walazwthy, éspedig együtt Georgius Kewmijes-sel és az utóbbi fe­
leségével, Magdolna asszonnyal (O. L. Dl. 36404. 11. b. - 12. b. - Entz 1957.
256.)
1531. dec. 19. Kvár. Georgius lapicida özvegye, Magdolna asszony hagyakozása
szerint végrendeletének egyik végrehajtója: "Benedictus lapicida " (Jakab Oki. I.
1870. 375.).
1555. Kvár szkve: adófizető polgár Keomyes Benedek a Farkas utcába - Piatea
Luporum (I/IV. 81, 157. ).
1556. Kvár szkve: "Soluti Benedicto Kemiwes pro laboré in destructione altarium
claustrorum fi. 1. den. 84. " - Újabb kifizetések ugyanilyen munkáért: fi. 1. den.
85, fi 2. den. 50 (I/IV. 204. ).

Irodalom: BALOGH 1943. 111. lap, 68. jegyzet. ENTZ 1957. 256. (Válaszuti
Benedeket azonosítja Magdolna asszony végrendeleti végrehajtójával), GOLDENBERG
1958. 111.

P18 MICHAEL BERECK kőfaragó céhmester

1589.die Paschatis. A kvári tanács a kvári kőművesek és kőfaragók kérésére céh­
levelüket megerősíti, illetve újra kiadja. Küldöttségük egyik tagja: "circumspectus
Michael Bereck r„ector cehe" (l. az 1975/1. számban).

MATTHEUS BERKENUESU kőfaragó céhmester

1589. die Paschatis. A kvári tanács a kvári kőfaragók és kőművesek kérésére régi
céhlevelüket megerősíti, illetőleg kiadja. Küldöttségük egyik tagja: "Mattheus Ber-
kenijesij rector cehe” (1. az 1975/1. számban).
186-187 1595-ben készült müve: kisfiának Istvánnak sírköve (egykor a Farkas utcai temp­
lomban, most a Múzeumban), melyen mesterjegye látható:

E sírkőhöz - motívumok és stílus tekintetében - közelálló müvek: az 1582-ből való

139 kandalló (Balogh 1935. 49. kép) és Patócsy Zsófia síremléke 1583-ból. Az összefüg-
272-274 gések alapján feltételezhető, hogy ezek a faragványok is - különösen a Patőcsy-tum-
ba-Berkenyesy vésője alól kerültek ki.

BRASSAY AMBRUS (Brassay György?)

1590.aug. 19. Kvár szkve: "Biró uram akarattyából és urunk parancsolattyából
vittenek kőmiesseket, Brassay Ambrust és Keomijes Lőrinczet Tordára 2 lovon. Fi­
zettem az Mészáros Menyhármak fi. - den. 50. " (IV/XV. 11.).
 1590.aug. 19. Kvár szkve: "Bíró uram akarattyáből és urunk parancsolattyából
vittenek 4 kőmiesseket Tordára, Brassay Györgyöt (!), Dabó Lőrinczet és 2 szolgát
vellek. Adatot őkegyelme velem kölcségekre den. 50”. (IV/XX. 14.).

DABÓ LŐRINCZ
lásd: Kőmies Lőrincz

P19 DIÓSZEGI ISTVÁN

1588. márc. 11. Kvár szkve: "Hivatta Urunk ő nagysága Feyervarra Diozegy Ist­
vánt és Zilagy Jánost Fejervarra. Bíró uram parancsára attam nekiek lovakkal egye­
tembe fi. 1. den. 4. kölcségekre. " (IV/VL 20.).
1589. die Paschatis. A kvári tanács a kvári kőművesek és kőfaragók kérésére régi
céhlevelüket megerősíti, illetve újra kiadja. Küldöttségük egyik tagja: "Stephanus
Dijozegij magistei iapicida. " (1, az 1975/1. számban).
1589.jun. 24. Kvár szkve: "Az mely két kőmijes urunk ő nagysága parancsolattyá-
ra bocsáttunk alá, Diószegi Istvánt és Kuti Mártont, attam kölcségbe nekik den. 50. "
(IV/X. 26.).
,1589.jun. 24. Kvár szkve: "Az mely kőmijeseket urunk parancsolattyából Dió­
szegi Istvánt és Kuti Márton Varga István két lovon Tordára vitt, attam neki fi. 1.
den. 50. " (IV /X .70.).
1589. aug. 7. Kvár szkve: "Az fejedelemnek faragott követ v ittek........Dió­
szegi Istvánt, hogy birő uram alá kütte a kövekkel Fejérvárra, attam den. 50. ”
(IV/X. 72.).
1590. Kvár szkve: "Miklós deák és Diózeghy István az fokház épiletiről száma­
dások” (az óvári fogház építése) (IV/XIV. 1-16. ).
1591. nov. 1. Gyfehérvár. Báthory Zsigmond a kvári kőfaragók kérésére megerő­
síti céhlevelüket. Küldöttségük vezetője "Stephanus Dyozegij magister cehe. "( 1 . az
1975/1. számban).
1593.jul. 29-31, aug. 7. Kvár szkve: a Békás patakon kőhidat csinálnak. (V/XXL
24.).
1593.aug. 13. Kvár szkve: "Diószegi Istvánnak és Kwmies Mihálynak több társai­
val egyetemben attam az kühid csinálásától fi. 12. ” (V/XXL 24, 25.).
1595. nov. 20. Kvár szkve: "Egy Rumen nevű olaszt Diószegi Istvántól vitt szeke­
rén portékástól 3 lóval Thordaig Zaz János den. 75. " (Vl/XVII-a. 110.).
1596. ápr. 20. Kvár szkve: "Diószegi Istvánt és Kőmijes Pétert Gyaluban asszonyunk
őfelsége hivatalara mivelni, vitte 2 lóval Hoec Mátyás den. 25. " (VII/XXI. -a. 8.).
1598.aug. 20. Kvár szkve/'Ugyan akkor attam Biró uram hagyásából Diószegi
Istvánnak és Keomies Péternek, hogy egy ajtónak való helt vágnának ki az Kádár And­
rás uram hazabői az Wiczey Máthé házára egy ajtóhoz való faragott keuekkel együtt
fi. 6. " (VIII/IIL 59.)
 1598.nov. 26. Kvár szkve: "Az két kőmiesnek Dióseghy Istvánnak és Igiartő
Györgynek fizetéseket megjobbitván, deputáltak ő kegyelmek tanácsul fi. 12. "
(VII/XVL 50.).
XVII. századi munkásságára nézve 1. a következő közleményt.

Irodalom (csak a XVI. századi munkásságára vonatkozó): BALOGH 1934. 148.

BALOGH 1935. 25 (része lehetett a Kakas-ház faragványaiban). BALOGH 1940. 546.
GEREVICH 1940. 161. BÍRÓ 1941. 83. BALOGH 1953 , 49. 1961. 343. 1964. 343.
MURADIN 1965. 1441. BALOGH 1966. 670. 1970. 239. 1973. 241, 242.

KŐMIVES FERENC
1564. febr. 10. Kvár szkve: "Plebanus ur az egész tanács akaratából az nagy temp­
lom falából (akaratom ellenére - jegyzi meg a sáfár) a keresztelési kőmedencét
Kőmives Ferenccel és négy segéddel kivétette. " (Jakab IL 1888. 185.).
Megjegyzendő, hogy ugyanez idő tájt (1579-1591) Keomijes Ferenc nevű ötvös
is működött Kolozsvárt (Jakab II. 262; Kvár szkve III/XVIII. 124-a., III/XXIV. 32,
IV/L 46.; Jakab Oki. II. 1888. 162.).

FRANCISCUS SCULPTOR
1525. febr. 14. A kvári tanácstól kibocsátott oklevélben szerepel Franciscus sculp-
tor kvári polgár, akit Was Tamás, szentegyedi birtokos megkért egyik oklevele elol­
vasására (Kvár. RNK. Akadémiája Kvári Tört. Ltára, Wass Itár. - Entz 1957.
256. ).

KEOMIWES GÁSPÁR
1592.nov. 17. Kvár szkve: "Eodem die Kasa [Kasza] Márton vitte az Zaz János-
né fiát Keomiwes Gáspárt 4 lovon Uijvárban mivelni fi. 1. den. 50. " (V/XV. 99.).

GEORGIUS WYWARY - GEORGIUS KEWMUES - GEORGIUS LAPICIDA

(+ 1530.nov. 6. és 1531 dec. 19 között)
1525. dec. 20. A kvári tanács által megerősített céhlevélben mint a "confraternitas
lapicidarum" egyik céhmestere szerepel "Georgius Wywary." (1. az 1971/1. számban).
1530.jul. 20. (sic!!), illetve 1531 dec. 19. Kvár, "Dátum in edibus meis pro-
priis. " - "Magdaléna Vxor circumspecti condam Georgij lapicide de Kolosvar, con-
fratrissa fratrum Minorum Claustri Beatissime virginis Marié in eadem Coloswar fun-
dati" végrendelete (Jakab Oki. L 1870. 372-375). A végrendeletből kitűnik, hogy
Georgius lapicidát a Farkas utcai templomban temették el, felesége ugyanitt a har­
madrendű nővéreknek kápolnát építtetett és mind ennek a templomnak, mind más,
főként kolozsvári templomoknak, valamint számos minorita kolostornak bőséges ado­
mányokat hagyott.
Irodalom: BALOGH 1935. 14 (része volt a Farkas utcai templom munkálataiban,
a nyugati kapu talán az ő müve). BALOGH 1943. 108. NAGY Z. : János barát és
Kőfaragó György. Szépmüvészet. 1944. 179-191 (Georgius tevékenységének téves
és alaptalan kiterjesztése). ENTZ G .: A Farkas utcai templom. Kolozsvár, 1948.
55 (a nyug. kapu Georgius müve). PASCU 1954. 199. ENTZ 1957. 256 (a Geor-
gius nevet viselő sírkő valószínűleg György mesteré).

GEORGIUS KOMIES - KŐM1JES GYÖRGY

1569. febr. 2. Ambrosius komies és Mikola István között folyó perben az egyik
tanú (1. az 1975/1. számban).
(1574^ jun. 16. Kvár szkve: "Fizettem Kőmijes Györgynek, hogy az büdös toron-
ba az küzöp (küszöb) aljat megrakta den. 20. " (dátumtalan számadások. VIL 20. )
1574.jun. 23. Kvár szkve, elszámolások a monostori hid költségeiről: "Faragott
az íffyw György mester az hidhoz való könyöklőn és ülésre 9 nap, fizettem fi. 3. "
(II/VII. 53.). Ifjú György mester valószínűleg nem azonos Georgius Komies-sel.
1574.jul. 7. Ugyanott: "Kezdték az hídnak csinálását az kőművesek", közöttük
György mester és két szolgája. Kifizetés: "az Szakallos György mesternek 1 nap
den. 25." (II/V1L 56.).
1574. jul. 11. Ugyanott: Kőmijes Györgyöt Vistába küldik, hogy ütköző követ
keressen (II/VII. 58.).
1574.julius 24-ig dolgoztak itt a kőművesek (II/VII. 61.).

MASTRO GIOVAN PIETRO

1584. febr. 27. Kvár. P. Ferrante Capeci jezsuita levele P. Aquaviva jezsuita
generálisnak, melyben építészt illetve kőművest kér "tale parve un mastro Giovan
Pietro che fabbricava al collegio, non domando giá quello, se é caro al collegio. "
(Fontes II. 1913. 64).

IFFYW GYÖRGY MESTER

1574,jun. 23. Kvár szkve: "Faragott az iffyw György mester az hidhoz (a monos­
tori hidhoz) való könyöklőn és ülésre 9 nap, fizettem fi. 3. " (II/VII. 53. ).

GREGORIUS KÖMYES - KEOMYES GERGEL

1554. Kvár szkve: "Item soluti Gregorio Kőmyes pro piscibus similiter eo tem-
pore dat. fi. 1. " (I/IV. 69.).
1555. Kvár szkve: Keomyes Gergel adófizető polgár a Farkas utcában - Piatea
Luporum (I/IV. 78, 145.).
1570. Kvár szkve: említve "Keomijes Gergel. " (II/II. 7.).
1588. aug. 17-én Czegében kell szerződés szerint Keomijes Gergel kőfaragó
munkát vállaltWass György részére (1. az 1975/1. számban).
1594. Kvár szkve: "Az fal csinálására való kölltség az Tymár Bálint haza felett".
- 1594. okt. 30. "Vettem Keomiess Gergelytől 2 szekér követ. den. 90. ” (VI/VIII.
127.).

Irodalom: BALOGH 1935 . 25. GEREVICH 1940. 161.

P20 GYÚJTÓ MÁRTON

1589.die Paschatis. A kvári tanács a kvári kőmívesek és kőfaragók kérésére ré­

gi céhlevelüket megerősíti, illetve újra kiadja. Küldöttségük egyik tagja: "Mar-
tinus Gijwtho magister lapicida. " (1. az 1975/1. számban).
1592. Kvár szkve: "A Torda utcai kis ajtónál való kőfalon való építés". Kőmíe-
sek: " Guito Márton 2 inasa 4 nap. " (V/XV. 177.).
1592. m áj.26. Kvár szkve: "Eodem külte bíró uram egész tanács együtt Gyutto
Mártont, Igyarto Jánost az vistai kőbányába. Viszi Zabo István 2 lovon szekeren
den.25. " (V/XV. 309.).
1593. nov. 9. Kvár szkve: "Gjwto Mártonnak fizettem, hogy az város istállója
kapuja kövét felcsinálta fi. 1. " (V/XXI. 64.).
1593. dec. 2. Kvár szkve: "Eodem die Gwto Mártonnak fizettem, hogy az urunk
szállásán egy szobát padimentomozta den. 25. " (V/XXI. 66.).

ÍGYÁRTÓ GYÖRGY

1598,nov. 26. Kvár szkve: "Az két kőmijesnek Diózegi Istvánnak és Igiarto
Györgynek fizetéseket megjobbitván, deputaltak őkegyelmek tanácsul fi. 12. "
(VII/XVI. 50.).

IGYÁRTÓ JÁNOS

1592.máj. 26. Kvár szkve: "Eodem külte bíró uram egész tanács együtt Gyutto
Mártont, Igyartto Jánost az vistai kőbányába. " (V/XV. 309.).

KOEMIJES IMREH

1574.jul. 14-24. Kvár szkve: Keomijes Imreh a monostori hídon dolgozik. (II/VU.
61.).
1577. jun. 7. Kvár szkve: "Eodem die Vaday Mihal vivé Keomijes Imrehet Désig
8-ad magával, hogy Husztban ménének vala fejedelem myvére". Hat lovon vitte,
kifizettek érte fi. 3. (II/X. 66.).
1579.jun. 14. Kvár szkve: "Azon napon az fejedelem parancsolattyára kilte bíró
uram Keomijes Imreht Huszt várába hatod magával, attam nekik az uraim akarattyá-
ból kölcségekre fi. 6. " (II/XVI. 19.).
1595,szept. 11. Kvár szkve: a harangok jövedelme: "Kőmies Imréné" (VI/XIII.
23.).

ISPOLI MESTER

1594. m árc.7. Kvár tjkve: a tanácsülésben a bíró előterjesztésére elhatározták

a Középkapuk tornyának a megépítését. Az építkezéssel Ispoli mestert és Nyirő
Dánielt bízták meg (Jakab II. 1888. 288.)
 KŐMUES ISTVÁN - STEPHANUS MAGISTER (+ 1571 előtt)

1569. febr. 2. Ambrosíus komijes és Mikola István között folyó perben az egyik
tanú: "magister Stephanus"; inasa "Johannes discipulus. " (1. az 1975/1. számban).
1571. Kvár szkve: "Kőmijes István özvegyének fizetnek a vajda konyhájára
adott holmikért den. 45". (II/II. 194.).

KEOMIES ISTVÁN - KOMUES ISTVÁN

1588.jan.26. Kvár szkve: "Mondra Jakab vitte két lovon Keomies Istvánt Zopo/r/-
ra Kendi Sándor uram jószágába. Attam neki 3 mély földre fi. 1. den. XIII"
(IV/I. 4 .).
1590. aug. 27. Kvár szkve: "Bíró uramnak parancsolatából 4 mesternek, Ko­
mijes Lőrinc, Komijes András és Komijes István, attam Fejérvárig fi. - ". (kitöl­
tetlen) (IV/XX. 15.).

P21 KŐMIVES JÁNOS - KEOMJES JÁNOS

1565-márc. 26. Kvár tjkve: plébános ur kérte a bírót és tanácsot, hogy a nagy
templomból a kis orgonát vétesse ki, Kőmives Jánosnak a kivételt meghagyták.
(Jakab II. 1888. 185.).
1570. Kvár szkve: emlitve Keomjes János és Keomjes Jánosné. (II/II. 7.).
1579. Kvár szkve: "Hogy az Thoronban megbontották az ablakot és rakták,
attam az kőmijes Jánosnak fi. 1 ." - Akkor engedték le a régi harangot ujta öntés­
hez. (II/XIX. 11.).
1590. jul. 5. Kvár szkve: "Biró uram akarattyáből vitték az kőmyesseket Wy vár­
ra Keomyes Pétert szolgástól, és Keomyes Jánost szolgástól, 3 lóval. Varga István­
nak fizettem fi. 1. den. 50. " (IV/XV. 9.).
1590. jul. 24. Kvár szkve: "vittenek követ Vy várra... Kőmyes János vitte 12
ökrével, attam fi. 3. " (IV/XV. 10.).

JOHANNES DISCIPULUS kőműves inas

1569. febr. 2. Ambrosius komies és Mikola István között folyó pörben az egyik
tanú "Johannes servitor discipulus magistri Stephani." (1. az 1975/1. számban).

P22 JOSEFO MURATORE

1584.febr.27. Kvár. P. Ferrante Capeci kvári rektor levele P. Claudio Aquaviva

generálisnak: "Secondo priego V. Paternitá, mi mandi a tutti módi un mezzo archi-
tetto, qual sia ancora un inti erő muratore, quale qui é il nostro Josefo. " ( Fontes
II. 1913. 64-65).
74

KUTI ANDRÁS

1589.jul.22. Kvár szkve: "Az kőmieseket Kuti Andrásékat Kalmár András vitte
Thordára 3 lovon d. 75. ” (IV/X. 71.)

KUTHY JÁNOS

1589 die Paschatis. A kvári tanács a kvári kőmivesek és kőfaragók kérésére

régi céhlevelüket megerősíti, illetve újra kiadja. Küldöttségük egyik tagja: "Johan-
nes Kuthy magister lapicida” (1. az 1975/1. számban).
1591. nov. 1. Gyfehérvár. Báthory Zsígmond a kvári kőfaragók kérésére megerő­
síti céhlevelüket. Küldöttségük tagja: "Johannes Kwthy magister lapicida. " (1. az
1975/1. számban).
1592. febr. 19. Kvár szkve: "Szakmári János 4 lovon szekeren viszi az kőmiesekett
Kutty Jánost negyedmagával Újvárig. Fizettem fi. 1. den. 50. " (V/XV. 304.).
1592.máj.20. Kvár szkve: "Dési Zabo András viszen 4 lovon szekeren kőmiese­
ket, Kuthy Jánost negyedt magával Tordára fi. 1. " (V/XV. 308.).
1592. Kvár szkve: "A Torda utcai kis ajtónál való kőfalon való építés. " ..........
"Kőmiesek: Kuti János 2 inasa 5 nap. " (V/XV. 177.).

KUTI MÁRTON

1589. jun.24. Kvár szkve: "Az mely kőmieseket urunk parancsolattyából Dió­
szegi Istvánt és Kuti Mártont Varga István két lovon Tordára vitt, attam neki fi.
1. den. 50. " (IV/X. 70.).
1589.jun.24. Kvár szkve: "Az mely két kőmiest urunk ő nagysága parancsolattyá-
ra bocsáttunk alá Diószegi Istvánt és Kuti Mártont, attam kölcségbe nekik den. 50. "
(IV/X. 26.).

KŐMŰVES avagy DABÓ LŐRINCZ

1584. A kvári templom (Szent Mihály templom) kiadásai: "A nagy templom
ajtaja előtt, az mézes pogácsát holott árulják, a fondamentumot megcsináltattam.
Attam az Kőmies Lőrincznek den. 35. " (III/XV.).
1584. máj. Kvár szkve: "A Torda utcai kis ajtóra tett költségek..........................
Kőmies Lőrincz (miéit rajta) 4 nap, 1 nap den. 33. - fi. 1. den. 32. "(III/XVIII.
14.).
1585. aug. 2. Kvár szkve: "Kőmies Lőrincznek a scholaban, hogy a puszta ka­
marában a gerenda fákat bérakta a falba, a két végét, afelett túl tel, ahol szük­
ség volt, a falat megfoldozta, attunk den. 15. " (III/XIX. 37.).
1587, szept. 19. Kvár szkve: "Kezdettenek az kőmiesek az közép kapu padimen-
tomozasahoz. Öt egész nap dolgoztak rajta. Négy nap öten-öten voltának. Az ötö-
 dik nap ketten voltának. Fizettem fi. 5. den. 15. Lőrincznek és Bálint mesternek
jámbor szolgálatokért jobbítottam meg den. 40. " (III/XXX. 27.).
1588.okt.2. Kvár szkve: "Eodem die Komijes Lőrincz Monostor utczai, bontotta
meg az feredő háznak való kemenczéjét. " (IV/III. 29.).
1590,aug. 19. Kvár szkve: "Birő uram akarattyából és parancsolatából vitte-
nek keomiesseket Brassay Ambrust és Keomijes Lőrinczet Tordára 2 lovon. "(IV/XV.
11.).
1590.aug. 19. Kvár szkve; "Biró uram akarattyából.vittenek 4 kőmiesseket, Bras-
sai Györgyöt, Dabó Lőrinczet, és 2 szolgát vellek. Adatot őkegyelme én velem
kölcségekre den. 50. " (IV/XX. 14.).
1590.aug. 27. Kvár szkve: "Birő uram parancsolatából 4 mesternek, Komijes
Lőrincz............fizettem Fej érv árig.. . . ” (IV/XX. 15.).
1597. aug. 14-15. Kvár szkve: "Kőmives avagy Dabó Lőrincz miéit 2 napig egye­
dül a hid kapun. Az emelcső elejit felbontotta, csinálta, 2 nap el sem végezte.
Attam 1 napra neki den. 25. - den. 50." (VII/XIV. 105.).
1597. aug. 16-án és 18-án Dabó Lőrincz tovább dolgozik ugyanott többed-
magával. (VII/XIV. 106, 107.).
1597. okt. 15. és 17. Kvár szkve: "Dabó Lőrincz kőmives" (VII/XII.).
1598. jan. 12. Kvár szkve: "Az uj kamarák épülésére Dabó Lőrincznek és Bányay
Andrásnak, ketten 100 szekér kőszegésre, 7 szekerével 1 forinton mostan attam fi.
P23 6. den. 25. " - febr. 5. ismét adnak nekik kőszegésre 6 forintot (VII/XVI.).

KEOMYES MÁTHE

1555. Kvár szkve: Keomyes Máthe adófizető polgár a Farkas utcában - Piatea
183.b Luporum. (I/IV. 77, 144). - Feltehetőleg feleségének sírkövéből származik MAT-
HENE feliratú töredék (Farkas utcai templom, Lapidarium).

P24 KEOMIES MÁTÉ

1588,szept. 1. Kvár szkve: "Keomies Máté vakalta meg az püspök [lázánál való
kapu közit, és az önnön házát is. Attam összességgel néki fi. 1. den. 40, az kő-
mies legényeknek inyok valóra . . . . den. 6. " (IV/I. 37.).
1593.dec.2. Kvár szkve: "Die 2 decembris, Kwmies Máténak fizettem, hogy az
Magyar uczai templomnak az ablakait berakta, fi. 1. den. 10"(V/XXI. 66.).
1595.szept.2. Kvár szkve: a harangok jövedelme: "Komijes Máté gyermeke"
(VI/XIIL 23.).
1598, jun. 10. Kvár szkve: "A kis templombeli temető boltra egy követ falaz-
tattunk. Attunk Keőmives Máthénak fi. 4. den. 50. " (VII/XVI. 36.).
 95 MESTERJEGYES KŐFARAGÓ, 1560-1570 körül

Munkája: házának kapuja a Közép-utcában (34. kép).

Mesterjegye (felső jobb sarka sérült):

81 MESTERJEGYES KŐFARAGÓ 1574-BEN

Munkája: ajtó Petrus Minch monogramjával (27. kép).

Mesterjegye:

MESTERJEGYES KŐFARAGÓ 1581-BEN

í
Munkája: párkánytöredék Wolphard-címerrel (Muzeum).
Mesterjegye:

MESTERJEGYES KŐFARAGÓ 1581-ben

Munkája: ablak Wolphard-cimerrel (Pákei-villa).

Mesterjegye:

106 MESTERJEGYES KŐFARAGÓ 1586-BAN

¥
Munkája; a Híd utca 22. számú házból (43. kép).
Mesterjegye:

2
P25 KŐMIVES MIHÁLY - MICHAEL KEOMIWES

1591, nov.l. Gyfehérvár. Báthory Zsigmond a kvári kőfaragók kérésére megerő­

síti céhlevelüket. Küldöttségük tagja "Michael Keomiwes magister lapicida. " (1. az
1975/1. számban).
[1593. Kvár szkve: Mihály mesternek malomkő javításért 55 dénárt fizetnek-
(V/XX. 152. - Goldenberg 1958. 111.). - Kérdés, hogy a malomkövet javító Mi­
hály mester azonos-e Michael Keomiwes magister lapicida-val.l
1593. aug. 12. Kvár szkve: "Diószegi Istvánnak és Kwmies Mihálynak több tár­
saival egyetemben az kühid (a Békás patak hídja) csinálásától fi. 12. " (V/XXI. 25.).
1595.aug. 31. Kvár szkve: a harangok jövedelme/'Kömives Mihály drabant (da­
rabont) felesége" (VI/XIII. 23.).
1597. aug. 18. Kvár szkve: a Hid kapun dolgozott Kőmiess Mihály Kőmijess And­
rással és Dabó Lőrinczzel (VII/X1V. 107.).
1598. Kvár szkve: "A szénautczai kis ajtó előtti hid csinálásáért___Kwmijes
Mihálynak és Kwmijes Péternek attunk először készpénzt fi. 15. - másszor attunk
fi. 12. harmadszor attunk nekik fi. 12. - Utolszor ismét miért hogy Kwmies
Mihály Katonai uramnak miéit, nem erkezett az hid czináláshoz. mert későre
halada fejedelem és az ország népe ittléte miatt az ház (!) csinálás, mert biró
uram szekeret nem adhatott az kő hordásra, mikoron bitó uram szekeret adhatott,
akkor Kwmies Mihály itthon nem volt. " (VIII/III. 11.).

MÓNIKA MIHÁLY

1592. Kvár szkve: "A Torda utcai kis ajtónál való kőfalon való építés” - Móni­
ka Mihály két legénye dolgozott itt négy napig. (V/XV. 177.).
1592.jun.18. Kvár szkve: ”18 Junii vitteg az kőmieseket Monijka Mihájt és
Zilagij Jánost urunk parancsolattyából Huztra mivelni. Adatott biró uram velem
kölcségekre nekiek fi. 4. " (V/XV. 238.).
1592.szept. 8. Kvár szkve: "Mónika Mihályt több kőmiesekkel hatodmagával
Kovachi János viszi urunk számára 4 lovon Tordáig. fi. 1. " (V/XV, 90.).
1592.nov.16. Kvár szkve: "Eodem die az Monostor utczai kapunál a feljáró ga-
rádicsnak vöttem 4 lépésnek való követ a fenesi bányából den. 48. Hozta haza
Chiazkaj Gál den. 45. A csinálástól fizettem Mónika Mihálynak fi. 2. den. 25. "
(V/XV. 162.).
1594, ju n .l. Kvár szkve: "Mónika Mihályt negyedmagával vitte Thoth Gáspár
3 lovon Tordára. Attam den. 75. "

MURATORE ARCHITETTO

1584.febr. 27. P. Ferrante Capeci kvári rektor levele P. Claudio Aquaviva jezsuita
generálishoz: "Secondo priego V. PatemitS, mi mandi a tutti módi un mezzo archi-
tetto, qual sia ancora un intiero muratore, quale qui é il nostro Josefo. Tale mi par-
 ve un mastro Gioan Pietro che fabbricava al collegio, non domando giá quello, se t
caro al collegio? ma esprimo il nostro bisogno e vorrei se non quello, unó simile.
Qúi havemo mille scudi l’anno da fabbricare e per non haver unó fedele,, se ne va
gran parte in n ien te........... .........Padre mio, di nuovo replico, ho chiesto due: un
Rettorico et un muratore architetto, et ho detto si poco per non noiar la provintia,
ma se ne mandasse piü de maestri, sarebbe meglio, perche quei che qui sono, s occu-
parebbono utilmente con i prossimi. " (Fontes II. 1913. 64-65.).

KÜMIES NÉMET BÁLINT

1593. Kvár szkve: "Az Óvárban való folyamra való kölcség, mely a földalatt a
scholan által m egyen..............2 decembris alkuttam mingyárást meg az kümies
német Bálinttal az folyamnak teljességében végbeviteleig minden napra den. 25."
Dec. 2-15-ig mindennap dolgozott. (V/XV.).

NYÍRÓ DÁNIEL

1594. márc. 7. Kvár tjkve: a tanácsülésben a biró előterjesztésére elhatározták

a Középkapu tornyának a megépítését. Az építkezéssel Ispoli mestert és Nyirő Dá­
nielt bízták meg. Először meszet kellett égettetniök - tartalékra, eladásra is. Az
idő felmelegedésekor pedig meg kellett kezdeniük az építést (Jakab II. 1888. 288).
- Jakab az építkezéssel megbízott két személyt kőműves-mestereknek tekinti, Is­
poli mestert pedig olasz származásúnak. Feltevéseinek helyessége csak az eredeti
szöveg alapján lenne eldönthető, ezt azonban Jakab sajnos nem közli.

NYÍRÓ AMBRUS
NYÍRÓ JAKAB, a rakó

1574.jul.7. Kvár szkve: a monostori őriző ház kiadásai, a tételekben szerepel

"Nyrő Ambrus" és"Nyrő Jakab, a rakó. " Az utóbbi kétségtelenül murarius volt, fel­
tehetőleg az előbbi is (II/VII. 56).

JACOBUS OLAZ

1525.dec. 20. A kvári tanács által megerősített céhlevélben mint a "conffater-

P26 nitas lapicidarum" egyik céhmestere szerepel "Jacobus Olaz” (1. az 1975/1. számban).

KOMIES (KEOMIES) PÉTER - PETRUS KEOMIWES

1584.máj. Kvár szkve: "A Torda-utcai kis ajtóra tett költségek"- "Kőmies
Péter négy nap (dolgozott), 1 nap den. 33. - fi. 1. den. 32. " (III/XVIII. 14.).
1586.dec. 11. Kvár szkve: "Az elmúlt nyárba az perengérnél való kőköblöt uji-
ták meg az vásárbirák. Kőmies Peternek attam tőlle den. 35. Négy torockai vasat
vöttek hozzá Feier Tamástól. Fizettem den. 90. ” (III/XVII. 15b.).
 1588. m árc.l6. Kvár szkve: "Az sacrestia megcsinálásától attunk Keomiwes Pé­
ternek fi. 3. den. 75. " (IV/IX. 13.).
1588-okt. Kvár szkve: a feredő háznak küszöböt faragtatnak, a Hid-utcai kapu­
hoz tengely-követ stb. - "Attam Keomijes Peternek az három kövek faragásától,
berakásától fi. 1. den. 50." (IV/III. 29, 38.).
1588.okt.15. Kvár szkve: "Az feredőházhoz faragott Komijes Péter küszebnek,
szekeresnek attam den. 3. " (IV/III. 59.).
1589. die Paschatis. A kvári tanács a kvárl kőművesek és kőfaragók kérésére régi
céhlevelüket megerősíti, illetve újra kiadja. Küldöttségük egyik tagja: "Petrus
Keomiwes magister lapicida. " (1. az 1975/1. számban).
1590. febr.21. Kvár szkve: "Bíró uram akarattyából vitte Nagy Ferenc urunk kő-
miessét, Kőmijes Pétert, urunk levele volt [nála]. Fizettem 2 lóra Désre fi. 1. "
(IV/XXI. 76.).
1590.márc. 12. Kvár szkve: "Bíró uram hagyásából vitte Bothos Marton Tordára
urunk kőmiessét, feleségével, marhájával egyetemben. A 4 lóért fizettem fi. 1. "
(IV/XXI. 76.).
Megjegyzendő, hogy az utóbbi két tételt (1590.febr. 21. és m árc.12.) csak fel­
tételesen soroztuk Keomies Péter kolozsvári mester adatai közé, mivel a sáfár ezek­
ben a tételekben a fejedelem kőműveséről ir. Viszont kétségtelen, hogy a kolozs­
vári Keomies Péter dolgozott a fejedelemnek.
1590.máj. Kvár szkve: "Ajtó meljéket vagy kőajtót az fokházhoz vettünk Keo­
mies Pétertől fi. 5. " (IV/XIV. 15.).
1590.jul. 5. Kvár szkve: "Biró uram akarattyából vitték az kőmyesseket Wy vár­
ra Keomyes Pétert szolgástól és Keomyes Jánost szolgástól, 3 lóval. Varga Istvánnak
fizettem fi. 1. den. 50."(IV/XV. 9.).
1590.szept. 1-7. Kvár szkve: "Esmeg ugyanazon napon vitték el az Keomyes Pé­
tert, hatod magával, Wy Várra, 4 lóra Rab Jacabnak fizettem fi. 1. den. 30. "
(IV/XV. 11.).
1593. szept. 16. Kvár szkve: "Eodem die Kwmjes Péter foldozott az Kaiantő pa­
takon való kw hídon másodmagával egy nap. Fizettem den. 40. " (V/XXI. 28.).
1593. Kvár szkve: Keomies Péternek fizetnek 18 dénárt, mert a megrepedt ma­
lomkőben lyukakat fúrt a kapcsoknak (V/XX. 152. - Goldenberg 1958. 111.).
1593. nov.22. Kvár szkve: "Kwmies Péternek fizettem, hogy az alsó tanácsház­
nak a kemencéje eltörött vala, uj melyéket csinált, feltötte, és az kemencze lábait
megfódozta den. 32. " (V/XXI. 65.).
1596, ápr. 20. Kvár szkve: "Diószegi Istvánt és Kőmies Pétert Gyaluban asszo­
nyunk őfelsége (Mária Krisztierna) hivatalara mivelni, vitte 2 lóval Hoec Mátyás
den. 25. " (VII/XXI. 8.).
1598. aug.20. Kvár szkve: "Ugyan akkor attam Biró uram hagyásából Diószegi
Istvánnak és Keomies Péternek, hogy egy ajtónak való helt vagnanak ki az Kádár
 András uram hazabői az Wiczey Máthé házára, egy ajtóhoz való faragott keuekkel
együtt fi. G. " (Vili/III. 59.).
1598. Kvár szkve: "A Széna utcai kis ajtó előtti hid csinálásáért..........■..............
Kwmies Mihálynak és Kwmies Péternek attunk először készpénzt fi. 15.; másszor
attunk fi. 12; harmadszor attunk nekik fi. 12. " - Kwmies Mihály, mivel másutt is
dolgozott, ebből a munkából kimaradt. "Kwmies Péter nem akarta az hidat egyedül
csinálni, hanem biró uram akarattyáből egész céhül kellett őket reája erőitemünk.. . .
(VIII/III. 11.),

P27 RÓMAI KŐMŰVESEK

1583.dec.29. Kassa. P. Antonio Possevino levele Báthory Istvánnak: "Semina-

rium verő allata pecunia, institui. Operarios Roma procuravi insigniores. Quatuor
fabri murari statim sunt missi. " (Fontes I. 1911. 308.).

SAS KÜMIES ANDRÁS

1593. Kvár szkve: "Az Óvárban való folyamra való költség, mely a föld alatt
a scholan által megyen". - Dec. 19-től 26-ig kifizetések Sas KUmies Andrásnak,
kit a sáfár hol Sas, hol Sasz Andrásnak nevez. (V/XXIV.).

P2 8 SERES JÁNOS - Szécsi Seres János (+ 1579)

185 1530-1533.körül született sírkövének feljegyzéséből következtetve.

1556.ápr. 4. Kvár szkve: "1556 in sacco (sic!) Sabato Nos judex jurati cives
Colosvarienses cum Joanni Seres lapicide pro laboré in destructione altarium claust-
rorum den. 50. ” (I/IV. 205.).
1570. Kvár. Tanuvallatási jegyzőkönyv: Éppel János biró előtt Seres Jánosné per­
li János nótáriust négy arany pártáért, melyeket az utóbbi először neki, azután
Báthy Györgynének adott el. Tanuk: Pártaszövő Katalin és Kalácssütő Ferenc.
(Kvár, Acta Judiciaria. - Sándor 1913/1. 211.).
1571-1574. Kvár adőkönyve: Seres János Farkas utcai házát 1/4 vonással rótták
meg. Szomszédjai Kőműves Tamás és Farkas Pál, aki házát 1574-ben eladta Pitter
Rudolfnak. (Sándor 1913/1. 211.).
1574. jul.22. Kvár szkve: "Seres János jött oda látni (a monostori hid és őrház
építéséhez), hoznak vala lepényt, az városba vettem 1 lepényt den. 8. Hozattam
egy ejtel bort den. 4. " (I/VI1. 59. - Sándor 1913/1. 210.).
1575. Kvár adókönyve: Seres János Farkas utcai házát 3/4 vonással rótták meg.
Feltehetőleg megnagyobbította vagy újjá építette a házát. (Sándor 1913/1. 211.).
1576. Kvár szkve: Wolphard István főbíró számadásai: "Seres János. Anno 1Ő16
attam neki a kőszegének fi. 3. den. 10. " - A bejegyzés folytatását 1. az 1579. évi
tételekben. (Kvár szkve: vegyes számadások csomójában: "Debitores matris meae
Anno 1565" kezdetű füzet. - Jakő 1957. 367.).
370
 1577, ápr. 7. Kvár szkve: "Kovach Lukács 3 lovon vitte Seres Jánost Fejérvárra,
hogy a fejedelem hivatta. " Kovach Lukácsnak kifizettek fi.2. den. 62 (I/X. 63.).
1577. ápr. 18. Kvár szkve: Kovach Lukács Seres Jánost vitte Újvárba 3 lovon.
Kovachnak kifizettek fi. 1. den.21 (I/X. 64.).
1577.nov.24. Kvár szkve: Egeressi János vitte 3 lovon Seres Jánost Désig, "Huzt-
ban küldte az ur. " (I/X. 73.).
1579. Kvár szkve: Wolphard István főbiró számadásai (folytatólagosan): "Seres
János..................Anno 1579. jan. 12. attam fi. 10. " - "Azon esztendeben Febr.
15. attam fi. 10. "
"Ittem azon esztendeben Mart. 22. halálos agiaban kwltem fi. 2, mint ez beue-
ben es Nyluaban talalot az Registro föl. 61. Summa fi. 25. [Nb. ez összegben ben­
ne van az 1576. évi kifizetés is.} Fizetet erre Szeres (!) János. Met (!) két ablakot
czinal, a kohnia ablaka (!), a másik nem keesz mindenestwl, de a fiaj tartoznak
megh czinalassaual. " (ugyanott mint az 1576. évi feljegyzés. - Jakő 1957. 367.).
1579.márc.25. A Szent Mihály templom harangozási bevételei: "Seres János
fi. 1. " (I/XIX. 4.).
Sírkövének feliratán a halálozási dátum szintén "die 25 Mártii 1579. " A felirat
szerint kora ekkor meghaladta a 9 lustrumot, tehát halálozásakor 46-49 éves lehe­
tett.
281 Seres János mester jegye hiteles müvén, Bocskay Gábor egeresi sírkövén 1573-ből:

185 Seres János mesterjegye sírkövén 1579-ből:

129 Seres fiák mesterjegye Wolphard István főbíró házából származó ajtókereten
1579-ből:

Ezt az ajtót is többen Seres Jánosnak tulajdonították, de ez semmiképpen sem lehet

saját kezű müve, mert Seres 1579 telén súlyos beteg volt. Nyilván fiai faragták. A
 mesterjegyben szereplő betű Herepei János magyarázata szerint a család szárma­

zási helyét jelző név kezdőbetűje, azaz: Zechí (Szécsi).

Seres Jánosnak tulajdonított munkák:
269-270 Gyulafehérvár, Székesegyház, vitézi sirkő (tévesen Hunyadi János síremlékéhez
kapcsolt tumba-lap). XVI. század második fele, mesterjegye hasonló, de nem tel­
jesen azonos a Seres család jegyével. Mindazáltal a hasonlóság alapján feltételez­
hető, hogy a Seres-műhelyből vagy legalábbis Seres János köréből származik. Mes­
ter jegye:

Kolozsvár, Wolphard-Kakas-ház három udvari ablaka Wolphard István monogram-

127 jával, melyeket az 1579-es feljegyzésben említett ablakokkal azonosítottak.
224 Seres Jánosnak tulajdonítható munkák: az egeresi várkastély kapuzata 1572-ből,
99-100 és talán egyéb faragványai is, Kvár, Fő tér 20.sz. ház kapuja 1571-ből és ablakai.
A kapu teljesen megyegyezik az egeresi várkapuval, a párkányát díszítő medaillon-
dombormüve az egybefont hármas ruhátlan alakkal pedig az egeresi Bocskay-sirkő
pajzstartó puttóira emlékeztet.
A Seres családról Herepei János - kolozsvári és szucsáki levéltári kutatásai alap­
ján - a következőket állapította meg. A család Szilágyságból, Szécs községből szár­
mazik, a XVI. század elején telepedett meg Kolozsvárt (talán már korábban is).
A család váltakozva használta hol a származási helyet jelző előnevet (Zechi -
Zeechi - Szécsi), hol a családnevet (Seres). A XVII. század második felében a
család Szucsák községbe költözött és ott élt a XVIII. század folyamán (Herepei
1947. 14-15, 19). Feltehetőleg a család őse - és a kőfaragásban is első képviselő­
je - Nicolaus Zechij magister lapicida, akinek a kérésére a városi tanács először
adta ki a kőfaragók céhlevelét (1525 dec. 20). A család férfitagjai közül 1570-
1573-ban említik Seres Lőrinczet, Mártont és Mihályt (Sándor 1913/1. 211.). A csa­
lád XVII. századi tagjai: Seres János festő, aki 1624 októberében a nagy templom to­
ronyórájának a tábláját festette (Jakab II. 1888. 378), Széchi Seres István ötvösmes­
ter, akinek a házába Bethlen Gábor és más előkelőségek gyakorta szálltak meg (Érd.
Tört. Adatok. IV. Kvár, 1862. 182, 199? Herepei 1947. 19. ).1646-bői való Seres
István gyermekeinek (Istók, Borka, Kata) a sírköve a házsongárdi temetőben (Zsakő
1911. 21.). Mivel ez a dátum már igen késői, valószínű, hogy hasonló nevű fia
gyermekeinek a sírköve.
 A család származását és névhasználatát félreérthetetlenül tisztázza Szamosközy
feljegyzése: nStephanus Seres, patria Zechi dictus" (II. 1876. 118).

Irodalom: ESZTERHÁZY J. : A kolozsvári Boldog-Asszonyról címzett, jelenleg ev.

ref. egyház története. Arch. Közi. IV. 1864. 3-8. VERESS E .: A Hunyadiak sír­
emlékei és Castaldo. Magyarország Műemlékei. I. Bp., 1905. 98-108. (az un. Hu-
nyadi-sirkő mestere Seres János). VERESS E .: Kakas István. Bp., 1905. 38., GERECZE
1906 . 433. VARJÚ E .: A gyulafehérvári Hunyadi-emlékek. Arch. Ért. 1907. 29.
(cáfolja Veress feltevését). CSÁNYI 1913. 26. (az 1579-es ajtó - Posta Béla sze­
rint - Seres Jánostól). SÁNDOR 1913/1. 108-111 (a gyfehérvári kő és az 1579-es
ajtó nem Seres munkája). SÁNDOR 1913/11. 59-60 (a gyfehérvári tumba és az 1579-
es ajtó mesterjegyét azonosnak tartja). BALOGH 1934. 145. 1935. 21., 4 5 .kép (ki­
emeli a névbetük magyar sorrendjét). 1940 . 546. GEREVICH 1940. 161. BÍRÓ 1941.
83. VÁSÁRHELYI 1942. 67. HEREPEI J. : Bocskai Gábor egeresi síremléke és mes­
tere. Kolozsvár, 1947. - Kolozsvári Bólyai Tud. Egyetem. Érd. Tud. Intézet (a
Bocskai-sirkövet a mesterjegy alapján Seresnek tulajdonítja; a Wolphard-ajtő és az
un. Hunyadi-tumba nem Seres müve; a mester részt vehetett az egeresi kastély ka­
pujának és egyéb részleteinek a kifaragásában, a gyerővásárhelyi Gyerőfi-Mikola-sír­
kő feltehetőleg szintén Seres müve). ENTZ G. : A Farkas utcai templom, Kolozsvár,
1948. 28. BALOGH 1953. 43. 1956. 301. JAKÓ 1957. 367. GOLDENBERG 1958.
109, 111. BALOGH 1961. 338. SEBESTYÉN 1963. 91. BALOGH 1964. 336, 353.
MURÁDIN 1965. 144. BALOGH 1966. 670. Művészeti Lexikon. IV. 1968. 265.
PASCU-MARICA 1969. 73, 78 (a Wolphard-ház három udvari ablakát Seresnek tu­
lajdonítja), 82. kép. BALOGH 1970. 236. 1973. 238.

SERES JÁNOS FIAI

1579. március. Wolphard István főbíró számadásai: Seres János két ablak kifara­
gását vállalta, az egyik elkészült, "a másik nem keesz mindenestwl, de a fiaj tar­
toznak megh czinalassaual. " (Kvár szkve. - Jakó 1957. 367.).
185 A bejegyzés alapján nagyon valószínű, hogy Seres szép sírkövét a kőfaragásban
129 jártas fiai faragták, feltehetőleg az 1579-es Wolphard-ajtót is, amelyen a fent em­
lített mesterjegy látható.

SIMON MAGISTER LAPICIDA.

1569.febr.2. Ambrosius komies és Mikola István között folyó perben az egyik

tanú. (1. az 1975/1. számban).

ZAZ (SZÁSZ) ANTAL

1593.ápr.l9. Kvár szkve: "Zabo István viszen Désre kwmieseket, kik az kamora
házat csinálják fi. 2. " - "Eodem die ugyan Vida Miklós is viszen Désre 4 lovon
 kwmieseket fi. 2. ” - "Zaz Antal volt fii az kwmiesek között. Adatott Bíró uram
nekik költséget fi. 1. " (V/XXI. 103.).

SZÁSZ LŐRINC

1492. Kvár szkve: "A Torda utcai kis ajtónál való kőfalon való építés. " - Szász
Lőrinc kőműves 5 napig dolgozott a kőfalon. (V/XV. 177.).

P29 SZILÁGYI JÁNOS

1588(márc. 11. Kvár szkve: "Hivatta Urunk Ő nagysága Feyervarra Diózegy Ist­
vánt és Zilagy Jánost Fejervarra. Bíró uram parancsára attam nekiek lovakkal egye­
temben fi. 1. den. - kölcségekre. " (IV/VI. 20.).
1589.die Paschatis. A kvári tanács a kvári kőművesek és kőfaragók kérésére régi
céhlevelüket megerősíti, illetve újra kiadja. Küldöttségük egyik tagja: "Ioannes
Zilagij magister lapicida" (1. az 1975/1. számban).
1592, jun. 18. Kvár szkve: ”18 Junii vitteg az kőmieseket Monijka Mihájt és
Zilagy Jánost urunk parancsolattyáből Huztra mivelni. Adatott biró uram velem köl­
cségekre nekiek fi. 4. " (V/XV. 238.).
1593. m áj.23. Kvár szkve: "Zilagy János megyen Bátorij Istvánhoz az faragott
kővel, viszi Egeresig Zente Bálint 1 lova den. 25. " - Május 21-ikén 11 szekér fa­
ragott követ küldtek Egeresre. (V/21. 105.).
1595.máj. 5. Kvár szkve: "Zilagyi Jánost az kőművest hivatta urunk ő felsége. Vit
te Thordáig Újfalun lakó Soldos Gáspár 2 lován, szekerén fi. - den. 50.” (Vl/XVII-a
58.).

Irodalom: BALOGH 1934. 148. 1935 . 25. 1940 . 546. GEREVICH 1940. 161.
BÍRÓ 1941. 83. BALOGH 1953. 49. 1961 343. 1964. 343. MURADIN 1965. 1441.
BALOGH 1966. 670. 1970. 239. 1973. 242.

P30 KŐMŰVES TAMÁS - KEOMIES TAMÁS (+ 1584)

1565.márc.27. Kvár szkve: Kőműves Tamás a nagy templomból kivette a kis

orgonát és helyét ismét bevakolta, bemeszelte. (Jakab II. 1888. 185, Golden-
berg 1958. 111.).
1571-1575. Kvár adőkönyve: Kőmives Tamásnak háza volt a Farkas utcában
Seres János szomszédságában ( Sándor 1913/1. 211.).
1574.jun.23. Kvár szkve: elszámolások a monostori hid költségeiről: "Kezdette
az faragást az Tamás mester szolgája is, mellett 4 napig [végzett], fizettem fi. 2.
den. 25. "(I/V II. 53.).
1574.jul. 7. Kvár szkve: "Kezdették az hidnak csinálását az kőművesek Tamás
mester és 2 szolgája. " (I/VII. 55.) - Julius 24-éig dolgoztak a kőművesek (I/VII.
60.).
 1574.jul. 11-e után Kvár szkve: "Az vak Tamás mester szolgája" - Ez a be­
jegyzés azonban nyilván nem Kőműves Tamásra vonatkozik, aki akkor is aktive
működött.
1582.jul.22. Kvár szkve: "Pap János viszi Keomies Tamást három lovon Sombor­
ra. " (1582. V. 43.).
1582.okt. 13. Kvár szkve: "Sárdi János viszi Keomijes Tamást, Teolchyres Já­
nost Kendi Ferenc számára három lovon Tordáig den. 75. " (1582. V. 49.).
1584. dec.5. A kolozsvári egyházfiak számadása: harangozás Keomijes Tamásért.
(1584. XV. ).

KŐMIVES TAMÁS (az ifjabbik)

1597. febr. 17. Kvár szkve: "Kőmives Tamás csinálta meg a magyar utczai kis
ajtó küszöbit, s párta-kővel padimentomozta meg az város felöl den. 35. " (VII/XIV.
104.).

FRÁTER URBÁNUS LAPICIDA

1524. Antonius Fabri domonkos feljegyzése: fráter Urbánus lapicida szerzetestársuk

a kvári kolostorban. (Egyháztörténelmi emlékek a magyarországi hitújítás! korából.
Szerk. Bunyitay V. - Rapaics R. - Karácsonyi J. Budapest, 1902. 529).

Irodalom: BALOGH 1935. 17. GOLDENBERG 1958. 109.

URBÁNUS MURATOR - ORBÁN RAKÓ

1569.febr.2. Ambrosius komies és Mikola István között folyó perben az egyik

tanú: "Urbánus murator" (1. az 1975/1. számban).
1574.jul.7. Kvár szkve: A monostori hid költségei: "Orbánnak, rakónak 1 nap
den.25. " (II/VII. 55.).

KEOMUES VÁRADI GYÖRGY

1588. aug. 17-én, Czegében kelt szerződés szerint kőfaragó munkát vállalt Wass
György részére (1. az 1975/1. számban).
Irodalom: BALOGH 1935 . 22, 25. GEREVICH 1940. 161.

P31 VÉGH LŐRINCZ

1592. Kvár szkve: "A Torda utcai kis ajtónál való kőfalon való építés. " - Ezen
a kőfalon "Veegh Lőrincz" 5 napig dolgozott. (V/XV. 177.). — XVII. századi mun­
kásságára nézve l.a köv. közleményt.
Irodalom: BALOGH 1935. 25. 1940. 546. GEREVICH 1940. 161.
86
ZAKAL ANDRÁS

1593.jan.29. A kvári feredő-ház gondnoksága kifizet Zakal Andrásnak: 3 abla­

kért fi. 4. 2 ablakért fi. 2. 4 ablakért és 1 ajtóért fi. 3. den. 95. 5 napi kőfaragó
munkájáért den. 60 (Kvár. Áll. Ltár. kiadatlan oklevél. - Goldenberg 1958. 111.).

NICOLAUS ZECHY (Zechij) céhmester

1525,dec.20. A kvári tanács által megerősített céhlevélben mint a "confrater-

nitas lapicidarum" egyik céhmestere szerepel "Nicolaus Zechy. " (1. az 1975/1. számban)
1589. die Paschatis. Kvár város tanács előtt a kőművesek és kőfaragók küldöttsé­
ge vallja, hogy régi céhlevelüket az akkori tanács kiadta "quondam Nicolao Zechij
magistro lapicidae, caeterisque lapicidis. ” (1. az 1975/1. számban).

2 ./ Névjegyzékük időrendben

Fráter Urbánus 1524.

Nicolaus Zechij céhmester 1525.
Georgius Wywáry - Georgius lapicida - Georgius Kewmijes céhmester 1525-1530.
Jacobus Olaz céhmester 1525.
Ambrosius Fekete céhmester 1525.
Franciscus sculptor 1525.
Benedictus lapicida - Benedictus Walazwthy - Keomijes Benedek 1530-1556.-
Gregorius Kőmyes - Keomyes Gergel 1554-1594.
Keomyes Ambrusné 1555-1588.
Keomyes Máthé 1555.
Seres János kb. 1530-1579.
Kőmives Ferenc 1564.
Kőmives János 1565-1590.
Kőmives Tamás 1565-1584.
Ambrosius Komies — Kwmies Ambrus 1569-1593
Johannes discipulus 1569.
Georgius Komies - Kőmijes György 1569-1574.
Stephanus magister - Kőmijes István 1569-1571.
Simon magister lapicida 1569.
Urbánus murator - Orbán rakó 1569-1574.
Mesterjegyes kőfaragó 1560-1570 körül.
Ifjú György mester 1574.
Nyirő Ambrus 1574.
Nyirő Jakab rakó 1574.
Keomijes Imreh 1574-1595.
Mesterjegyes kőfaragó 1574.
 Kőmijes Antal 1577-1588.
Seres János fiai 1579.
Mesterjegyes kőfaragó 1581.
Mesterjegyes kőfaragó 1581 (más mesterjeggyel).
Római kőművesek 1583.
Kőmijes Dabő Lőrincz 1584-1589.
Mastro Giovan Pietro 1584 körül.
Josefo Muratore 1584.
Mura toré architetto 1584.
Kőmijes Balázs 1584-1585.
Kőmijes Péter 1584-1598.
Kőmywes András 1585-1597.
P32 Mesterjegyes kőfaragó 1586.
Kőmives Bálint 1587-1593.
Keomies Máté 1588-1598.
Keomijes István 1588-1590.
Keomijes Váradi György 1588.
Diószegi István céhmester 1588-1598.
Szilágyi János magister lapicida 1588-1595.
Michael Bereczk céhmester 1589.
Matthaeus Berkenyesy céhmester 1589-1595.
Gyújtó Márton magister lapicida 1589-1593.
Kuti András 1589.
Kuthy János magister lapicida 1589-1592.
Kuti Márton 1589.
Brassay Ambrus (vagy György) 1590.
Keomiwes Mihály magister lapicida 1591-1598.
Keomiwes Gáspár 1592.
Igyártó János 1592.
Mónika Mihály 1592-1594.
Szász Lőrinc 1592.
Végh Lőrinc 1592.
Kümies Német Bálint 1593.
Sas Kümies András 1593.
Zaz (Szász) Antal 1593.
Ispoli mester 1594.
Nyirő Dániel 1594.
Zakal András 1593.
Kőműves Tamás 1597.
Bányai András 1597-1598.
Igyártó György 1598.
Tehát összesen 56 személy - a külföldieket nem számítva.
3 . / Né vtelenül b e j e g y z e t t kőművesek

1578. jun. 27. Kvár szkve: "Nagy János viszi a kőmieseket 4 lovon Egeresre. Attam
biró uram hagyásából fi. 1. "(II/X1V. 1578. 81.).
1578. jul.16. Kvár szkve: "Küldött biró uram az fejedelem parancsolattyára 4
kőmiest Husztba. Attam biró uram hagyásából fi.3. den. 75. ” (II/XIV. 1578. 28.).
1579. márc. 29. Kvár szkve: "Ugyan akkor Bánfi György kérette volt biró uramat,
hogy egy kőmiest külgyön Zent Kyrálra, Enyeden túl vitte volt Zylágy István 2 lovon.
Fizettem neki fi. 1. den. 28J" (1579./XVI. 57.),
1579. máj. 25. Kvár szkve: "Ugyan akkor az fejedelem parancsolattyára küldött
biró uram 7 kőmiesseket Váradra az fejedelem miére. Vitte őket Zekely Imreh mind
Váradig; fizettem neki 6 lovára fi. 10. den. 50. " (II/XVI. 1579. 59.).
1579. jun. 8. Kvár szkve: "Ugyan akkor Kalmár János uram ment volt Fejérvárra
az ő maga dolgáért. Az szőnyeget is ő kegyelmétől külték el Nagylaki Imrehnek.
Mikor értette János uram az fejedelemnek haragját az kőmiessek felől, hogy az fe­
jedelem miére nem mentenek volna, Gálfinak és Kancellariusnak adott ajándékba
32 narancsot, hogy az fejedelem haragját szállitcsák. Tota 1 per den. 8., fi. 1.
den. 92. "(II/XVI. 1579. 18.).
1579.jun. 13. Kvár szkve: "Azon napon. Keoressij Balás vitt az fejedelem paran­
csolattyára 6 lovon Désre 6 kőmieseket. Fizettem neki fi. 3. " (II/XVI. 1579. 61.).
1585. jun. 13. Kvár szkve: "Zekeres János vitt két lovon Somborj számára Zent
Égiedre egy kőmiest. Attam den. 75. " (III/XXIV. 54.).
1585.jun.23. Kvár szkve: "Fejedelem parancsolta vala, hogy az kőműveseket
ki külgyük Váraddá. " Költséget adnak nekik 2 forintot. (III/XIII. 60.).
1585. jun. 23. Kvár szkve: "Urunk parancsolt vala biró uramnak, hogy az kőmű­
veseket Váradra killgye. Attunk 2 szekeret alájok. Egy szekeres Maros Gergelyé,
6 lóval fizettem fi. 3., az másik szekeres Tömösváry Andrásé. Fizettem Hunyadig
néki fi. 3. Item ugyanazon nap az lovas legényt biró uram el killte vellek Mártont
Hunyadig, hogy tovább ne vigyék az szekereket. Fizettem den. 50. " (III/XXII. 9.).
1585,aug. 23. Kvár szkve: "Sombory László uramnak kiütünk kőmiest, asztalost,
szűcsöt Somborra. Attunk 1 szekeret 4 lóval alájok, Szász Jánosét. Fizettem fi. 1.
den. 50. " (III/XXII. 14.).
1585. nov. 3. Kvár szkve: "Sasz György viszen egy kőmies legint Somborihoz az
meszelő ecsettel den. 37. " (III/XXIV. 61.).
1587. szept. 28. Kvár szkve: "Az nagy hid lába megfoltozására" köveket szállí­
tanak. "Item az kőmieseknek, hogy az hid lábát megfoldozták, köveket faragta-
nak, az faragásától, rakásától fizettem nekiek fi. 2. den. 50. ” (III/XXX. 31.).
1588. jun. 25. Kvár szkve: "Vitte el Somborra Haydo Tamás egy kőmiest és Tolchy-
res Jánost. Attam 3 lótól fi. 1. d. 12. " (IV/VI. 105.).
1588. jul. 17. Kvár szkve: "Zep István viszi az itt való kőmieseket Váraddá. Az
szekeresnek Kis Mihálynak attam hat lovára Hunydig fi. 3. Az fejedelem kőmiese
 is vele volt; mindenestől voltak 13. Ezeket vitte Váradig 3 kucsi. Attam egyik­
egyik kucsira fi. 2. den. 5. teszen fi. 6. den. 15. " (IV/I. 9.).
1588. jul. 23. Kvár szkve: "Vitt Haydo János kőmieseket Wywárra [Marosujvárra]
Gyulafi fsic! tévesen Gálfi helyett] mivére, 3 lóval. Attam fi. 1. den. 30. (IV/VI.
106.).
1589-jun.2. Kvár szkve:"Zigethi János vitteaz kőmieseket Ujváfra [Marosuj-
várra] fi. 1. ” (IV/X. 69.).
1589. jun. 4. Kvár szkve: "Az kőmieseknek, kiket Gálfi uramhoz kiütünk, Vyvár­
ra [Marosujvárra], attam kölcségbe den. 20. "(IV/X. 24.).
1590. ápr. 25. Kvár szkve: "Vitték az kőmiesseket Wywarra [Szamosujvárra] , az
fejedelem parancsolta. Adatott az hagyott biró uram erte vellem nekiek den. 50. "
(IV/XXI. 23.).
1590.ápr.29. Kvár szkve: "Vitt Haydo János kőmiesseket Wywárra [Szamosuj­
várra], 4 lovon, fizettem fi. 1. den. 50. " (IV/XXI. 87.).
1590.máj.4. Kvár szkve: "Eodem die, vitte Zigiarto Dániel Désre urunk paran-
csolattyára az kőmieseket, Husztra kültte az város 3 lovon. Attam fi. 1. den. 50. "
(IV/XXI. 82.).
1590. máj. 4. Kvár szkve: "Adatott biró uram hogy az kőmiesseket Husztra küldöt­
ték könyörgésekre . . . den. 50. " (IV/XXI. 25.).
1590. máj. 11. Kvár szkve: "Biró uram parancsára vitte Atonay Boldisár 5 lovon az
kőmieseket. Vitték Husztban. Fizettem fi. 2. den. 50. - Eodem die Kisz (!) Mi­
hály vitte Désre az kőmiesseket 4 lovon. Fizettem Tanijzra Gergelynek fi. 2. "
(IV/XXI. 83.).
1590.máj. 11. Kvár szkve: "Az kőmieseknek biró uram akarattyáből, hogy Huszt­
ra mentenek, fi. 3. " (IV/XXI. 26.).
1590. szept. 25. Kvár szkve: "Vitt Zabo János cancellariusnak [Kovacsőczy Far­
kasnak] 4 kőmies legényeket, 4 lóval, Tordára. Attam fi. 1. "(IV/XXI. 87.).
1591. márc. 26. Kvár szkve: "Kancellarius uram számára vittenek kőmies legé­
nyeket Tordáig 4 lovon fi. 1. " (V/X. 40.).
1591. ápr. 23. Kvár szkve: Két szekeren vittek kőmieseket Désre (V/X. 42.).
1591. jun. 3. Kvár szkve: "Vydoc Miklós vitt Thordaig itt való kőmieseket, Feyer-
varra mentenek, 4 lovon vitte. Attam neki fi. 1. " (V/X. 4 6 .).
1591.jul. 21. Kvár szkve: "Eodem die Koasa Marton viszen kőmieseket Gálfi
uram számára 3 lóval, Tordáig den. 75. " (V/L 78.),
1591.aug. 18. Kvár szkve: "Pál Jakab vitt kőmieseket Újvárban Marosujvárra ,
3 lovon. Attam fi. 1. den. 12 1/2. " (V/X. 51.).
1591, aug. 26. Kvár szkve: "Kárpitos Péter vitte az kőmieseket, kiket Feyervarra
az fejedelem hivatott, 4 lovon. Attam fi. 1. - Ő magoknak attam kölcségben den.
25. " (V/X. 51.).
1591-aug. 28. Kvár szkve: "Hasz Márton viszen Bátori Boldisárnak 9 kőmiest Tor­
dáig, 5 lóval. fi. 1. den. 25. " (V/I. 80.).
 1591-szept. 25. Kvár szkve: "Báthori István hivatott volt Somlyóra egy kőmiest.
Vitte Kondor János 1 lovon. Attam neki 7 mély földre den. 87 1/2. " (V/X. 53.).
1591-szept. 26. Kvár szkve.- "Vas György kéretett Uijvárban [Szamosujvárban]
kőmieseket. Régeni Bálint vitte el. Attam neki den. 75. " (V/X. 55.).
1591. dec. 6. Kvár szkve.- "Vermesi Mátyás viszen 4 kőmiest Újvárig [Szamos-
ujvárig], 2 lóval den. 75. " (V/I. 89.).
1592. jun.20. Kvár szkve.- "Eodem die Benessi (!) Mihály viszi az kőmieseket
Deesre, szerszámostól, 6 lovon, kik Husztra mentek, fi. 3. "(V/XV. 84,).
1593. ápr. 19. Kvár szkve: "Zabo István viszen Désre kwmieseket, kik az kamora
házat csinálják, fi. 2. " - "Eodem die ugyan Wida Miklós is viszen Désrw 4 lovon
kwmieseket fi. 2. " - "Zaz Antal volt fii az kwmiesek között. Adatott Biró uram
nekik kölcséget fi. 1. " (V/XXI. 103.).
1597.szept. 21. Kvár szkve-. négy kőmives megy Almásra. (VII/XII. 1597.).
Tehát összesen 38 bejegyzés név szerint nem ismeretes kőmivesekről. Szám sze­
rinti említés 13-szór, ö s s z e s e n 44 s z e m é l y . Számszerű említés nélkül, de
mindig többes számban "kőművesek", összesen 25-ször. Tehát l e g k e v e s e b b
50 s z e m é l y . Megjegyzendő azonban, hogy ugyanazokat a kőműveseket több­
ször is kiküldhették.
Balogh Jolán
KÉSŐRENAISSANCE KŐFARAGÓ MŰHELYEK
ü l. Közlemény

A KOLOZSVÁRI MŰHELYEK
XVI. század (II. rész)

A kolozsvári kőfaragókra vonatkozó bőséges levéltári anyag újabb részlegét közöljük.

Mig az előző tanulmányunkban (Ars Hungarica 1974.2. s z .) közzétett számadásköny­
vi adatok (Adattár. 1/1,2,3), elsődlegesen a kőfaragók egyéni munkásságát világí­
tották meg. addig a dokumentumok (Adattár. 1/4.) ennek a mesterségnek általános
képét rajzolják elénk. Számbelileg kisebb rész, de jelentőségre nézve elsőrangú.
A terjedelmes céhszabályzatok, a ritkaságszámba menő magyar kőfaragó szerződés,
a bírósági tanúkihallgatás, valamint az országgyűlési határozatok igen részletesen
tájékoztatnak mind a céh szervezetéről, tagjainak helyzetéről, országos és egyéni
feladataikról, mind pedig igen lényeges stilustörténeti és építészet-esztétikai kér­
désekről. Hasonlóképpen jelentősek a kőbányák művelését tárgyaló adatok (Adattár
II. ), amelyek a mesterség alapfeltételeire világítanak rá.

ADATTÁR
KŐFARAGÓK ÉS KŐMŰVESEK

4 . / Kolozsvári m ű h e l y e kr e v o na tkoz ó d o kument umok

I.

1525.dec.20. A kvári magisztrátus megerősíti a "Confraternitas lapicidarum” sza­

bályait a céhmesterek, azaz Nicolaus Zechy, Jacobus Olaz, Georgius Wywary és
Ambrosius Fekete kérésére. (Kvár, Állami, régebben Városi Ltár. Nr. 24. - Kiadat­
lan oklevél, kivonatos ismertetése román nyelvre fordított idézetekkel: Pascu 1954.
197,336, Goldenberg 1958. 103, 111, 112-113.).

II.

1569. február 2. Kolozsvár város törvénykezési jegyzőkönyve (Protocollum judicia-

rium): tanúkihallgatások Komies Ambrus és Mikola István perében.
"In die purificationis Beatae Máriáé virginis pro Ambrosio Komies contra Stepha-
num Mikola, coram domino Benedicto.
 Georgius Komies juratus fassus est, quod se putat calces sufficienter fuissent,
verum duó ligna fuerunt, quae in murum redigere valebat Magister Ambrosius, quae
ut non festinaret eo locare, magistrum Ambrosium rogasset idem Stephanus Mikola,
dicens, quod jam iám alia adducerentur deteriora. Tunc scit testis, quod dimidia
die interrupissent labores, seu muracionem et non fuisset plene média dies, quo a
laboré vacassent.
Simon Magister Lapicida juratus fassus est, quod in lapidibus ac calcíbus defec-
tum paruisset Stephanus Mikola, nam a ffatre rogasset calces et expectare, fuissent
coacti, donec calces et lapides adferant, ac interim ociati fuissent, et non nunquam
etiam obstante pluvia intermisissent labores, verum testis jam non múltúm restan-
te de edificio cellarii laborasset isthic, séd tantum restabat, quod duó vna die potuis-
sent absolvere. Praeterea addidit, quod ultimo etiam aliis lapidibus deficientibus la­
pides fluviales koach dictos fecisset portari, et inmurari. Dicms Stephanus Micola (!)
neque operarios adiutores habuisset sufficientes solis magistris oportuisset lapides
etiam adferre.
Johannes, servitor, discipulus magistri Stephani iuratus fassus est, se quoque
laborasse isthic cum magistro Ambrosio séd tunc etiam non fuissent adiutores apró
mies dicti, expectassent herentes et adhuc testis obdormisset in ripa fluminis, inter-
dum et pluvia impedimento fuisset, et etiam operarii defuissent, ita, quod intermit-
tere coacti labores piscatum ivissent in fluvium.
Vrbanus Murator juratus fuisset, quod descendentes non nunquam ad continuan-
dum opus, usque ad meridiem fuissent operarios ociose expectare et non numquam
ad tabernam ire debuissent, denos et duodenos nummos perbiberente, nonumque
autem vacui revertissent in civitatem. Nonumquam autem in campo dormissent.
Sequenti die pro Stephano Mikola, coram domino Antonio Kapa etc.
Jacobus Sarkanj servitor domini Stephani Mikola, iuratus fassus est se scire, quod
quandocumque dominus ipsius magistrum Ambrosium ad continuandum opus ínfra
vocari curasset semper cum omnibus instrumentis etiam hominibus auxiliaris paratus
fuisset. Ittem quod pluribus vicibus curasset vocare, séd non venisset. Ipse fatens
quoque, quaesívisset, séd domi non invenisset. Uxor dictasset adivisse maritum.
Caspar Ombozi jobbagio eiusdem Stephani Mikola juratus fassus est, quod quan-
do dominus suus ad continuationem operis advocari fecisset magistrum Ambrosium
dominus suus cum omnibus instrumentis paratus fuisset, per dominum eius nullus de-
fectus fuisset, et per eum nichil praeteriisset.
Demetrius More jobagio eiusdem Stephani Mikola de Dezmer, iuratus fassus est
perinde quemadmodum testes praecedentes, id addendo quod etiam per testem sae-
pius fuisset requisitus magister Ambrosius et nonnunquam tertio nonnumquam alio
secumscensurumse recepisset, verum si vno die votum praestítisset altero iterum ab-
sens fuisset, et vespere quoque eius temporis, quo videlicet ad Hadad clam se ab-
stulerat. Solus testis offendisset circa dominum Bornemissa vocasset etiam. Tunc
etiam recepisset se iturum terciusment verum clam se subduxisset, ad aliam partém.
 Catherina Azthalos consors Johannis Thoth, servitrix Stephani Mikola, quod quan-
docunque Ambrosium ad operacionem cellarum adnotari fecisset, semper promptus
fuisset, dominus cum omni apparatu, nempe calcibus et homlnibus, ita quod a
messe quoque ad opus edificii compulerunt jobbagiones presente lapicida, et testis
quoque neglegtis interim pensacionibus et aliis negociis domnesticis in hac aedifi-
catione inservisset, ut defectum non paciantur lapicidae.
Quibus procurator in causam attracti contradixit, causam contradictionis talem
allegando, quod jobbagiones et familiares Stephani Mikola essent et tales pro pro-
priis dominis non possint testari.
Judicatum est, quod testibus actoris locus non datur, eo quod in acquisitionem
participes fecisset, actor testes suos, quia verő in causam attractus probavit defec­
tum fecisse actorem in administracione instrumentorum et operaeionum, et per
hunc defectum remorasset et retardasset a praeparacione celarii a hoc ab impe-
titioni actoris in causam attractum, quantum ad dampnum attinet, expeditus esse
debet, verum id, quod parandum restat de celario iuxta convencionem in causam
attractus tenetur perficere in tempore apto. De expensis autem quas alienis lapi-
cidis actor fecisset, eo quod etiam Ambrosius damnum accepisset per defectum
operariorum, per módúm mutuae compensationis expeditus est in causam attractus. "
(Kolozsvár, Állami,régebben Városi Levéltár. Kolozsvár város II1/1. jelzésű tör­
vénykezési Jegyzőkönyve 1567-1569. évekből. 239-241. — Kelemen Lajos közlé­
se. - Emlitve: Sándor 1913/L 211.)

III.

1571-január 6-14-i marosvásárhelyi országgyűlés árszabályzata: "Az rakó kőmi-

veseknek a ki mester egy hétre egy forintot és ételt italt adjanak. Az legénynek hat­
van pénzt adjanak. Az ácsoknak is azonképpen. " (Érd. Orsz. Emi. IL 1876. 383.)

IV.
1580-as évek. Kolozsvár város tanácsi jegyzőkönyvében határozat, mely szerint a
kőfaragó és kőműves céh kiváltságait felfüggesztették. Utóbb Báthory Kristóf uj ki­
váltságlevelet adott. (Kolozsvár, régebben Városi most Állami Levéltár. - Kele­
men Lajos közlése.)

V.
1587. február 25. Kolozsvár városi tanácsának határozata arról, hogy minden míves
ember és földmivelő, aki Kolozsvárra települ, beírandó a kolozsvári polgárkönyvbe.
(Kvár. tjkv. 1587. 65-66. 1.). 1587-től 1614-ig egyetlen kőfaragó vagy kőmives
sincs a polgárkönybe beírva (Kelemen Lajos közlése).
 VL

1588. augusztus 17. Czege. Wass György szerződése Keomijes Váradi György és Keo-
mijes Gergely kolozsvári mesterekkel ablak- és ajtókeretek kifaragására. "1588
die 17 Augusti szerzeodtem megh Coloswaratt lakozo keomijes Varadi Georgiel es
keomijes Gergelliel hét czirkalombeli Ablakra két festonosra Es négi zynijzes Ab­
lakra két-két festhonosra, es eot zinijzes Aijthora. Mind ezekteol adok Nekik kéz
pénzt fj: 71 kiben Vgjan az feliwl megh Irt napon megh attam fj: 4. Az teobbiek
az ki hatra marad fizetésekben Adom megh nekik Negizer négi Bijzonios napon
addigh migh ezeoket megh kezzjtik, Bwzat adok Nekik két keobleot, Saijtott har-
mott. Zerzeodtem penigh Vgj velleok hogj ezeoket farsangh vegere kezzjchiek el,
ki lezen in Anno 1589, kireol Attam Nekik ez en czedulamot az feliuel megh irt
Napon es eztendeoben Czegeben Georgius Vas. ” - Saját kezd aláírás. Hátán közel
egykorú jegyzés: „Coloswari keomjesekkel való zerzeodsegh. ” Alatta Huszti And­
rás kezével: "1588. Kolosvari Kőművesekkel való Szegődés. Num. 253. ” (Qedeti-
je nyolcadivnyi kis papiroson az Qd. Múzeumba letett czegei gr. Wass családi le­
véltárban. Kvár. a Román Akadémia Levéltára. —Kelemen Lajos közlése.)

VII.
1588. Kvár tjkve: "a kőfaragók érdemes, hozzáértő, hasznos emberek bármilyen
P33 kő-épitkezés elvégzésére. " (1565-1605 évi protocollum. p. 60. - Goldenberg
1958. 113., idézet a jegyzőkönyvből román fordításban.)

VIII.

1589. február 2. Kolozsvári közgyűlési végzés: Miután a bíró és a tanács a centum-

paterek elé terjesztették a kőfaragók és kőmivesek kérését, mely szerint céhszabá­
lyokat kémek, azt határozták, hogy: "ha cehet akarnak tartani, gyűljenek elébb
össze, írjanak maguknak rendszabályokat és írásban hozzák a biró és a tanács elé,
akkor a bíró a várost összegyűjti, előadja, s ha irt rendtartásuk helyén marad, ja-
vallják s azután megpecsételve kiadják. " ( Jakab IL 1888. 320.)
IX.

1589 die Paschatis (régi naptár szerint márc. 30., uj naptár szerint ápr. 2.)
Kolozsvár Város tanácsa megerősíti a kolozsvári Kőmíves és Kőfaragó céh szabá­
lyait: "Nos Stephanus Puellacher primarius et Franciscus Keomijwes aurifaber re-
gius judices, ceterique iurati cives civitatis régié Coloswariensis Memorie commen-
damus tenore presentium significantes quibus expedít universis, quod cum in domo
nostra senatoria pro dirigendis reipublice nostre negotiis consedissemus, circumspec-
ti Michael Bereczk, Mattheus Berkenijesij, rectores cehe, item Johannes Zilagij,
altér Joannes Kuthij, Martinus Gjwtho, Stephanus Dijozegij et Petrus Keomiwes, ma-
gistri lapicide.simulque murarii, concives nostri, in suis propriis, ceterorumque
suorum confratrum magistrorum lapicidarum, nec non murariorum huius civitatis
 nominibus ac personis, nostram personaliter venientes in presentiam, significarunt
nobis humillime: qualiter litere privilegiales super legibus ac firmitate cehe ipso-
rum circumspectorum quondam Nicolao Zechij, magistro lapicide, ceterisque lapi-
cidis patribus scilicet eorum defunctis, olim per nostros predecessores in Domino
quiescentes, judices ac senatores date ac collate, ob invidiosam penitus corrupte
essent vetustatem, articulísque in eisdem contenti minimé viderentur ipsis in hac
etate ad régimén et gubernationem societatis ipsorum suffragari. Supplicantes nobis,
quatenus nos articulos pro tranquilli et pacifici status ipsorum firmamento noviter
scriptos benigne excipere, intelligere, incongruos pro nostra prudentia corrigere, emen-
dare, accomodare, ipsisque solidum privilégium pro firmiori conservatione ac gu-
bernatione, utilitate item cehe eorundem dare dignaremur. - Cum autem omnia,
que in tempore fiunt, cum tempore dilabantur, nec, que unó constituta sunt evő
omnibus conveniant etatibus, séd ut humana continue sint obnoxia mutationi, rationi
verő consentaneum equum, dignumquesit, universas rerum publicarum ordinem,
societatumque civilium leges, constitutiones, iura, disciplinas et horum articulos
vetustate scilicet temporis corruptos, seu mutatis cum tempore hominum moribus,
ritibus ac conditionibus in desuemdinem versos atque enervatos corrigere restaurare,
ad novam etatem per benignos magistratus accomodare et componere, proinde ex
certa nostra deliberatione ac scientia, equali et unanimi vocis nostre sufragio,
prenominatorum magistrorum lapicidarum ac murariorum postulationem pie
admittendam censuimus, infrascriptisque cehe ipsorum articulis per eosdem pro
commodo ac societatis eorum perpetuo regimine inventis, nobisque exhibitis,
per nos item acurate perlectis, correctis, ac etíam pro ufilitate rei publice nostre
universa adauctis, prebuimus inviolabiliter, perpetuoque observandam firmitatem.
1. P r i mo . Quoniam isthec societas ex duobus magistrorum géneribus constabit,
scilicet magistris lapicidis (qui nempe ipsimet lapides in omnem eventum terse ac
pure et fabricare, eruderare et menia struere, erigereque simul callere debebant),
magistris item muratoriis, qui fabricationem lapidum sunt ignari et non perfecti,
séd dumtaxat murorum erectionis, testudinum insuper sive fornicis super edifica-
tionis possunt fieri artifices. Ideo turris antiqua, ex parte meridionalis muri huius
civitatis, a turri aciali magistrorum sartorum versus occidentem numero tertia, cum
omnibus armis bellicis, defendiculis, bombardis et pulvere tormentario ab ipsis
magistris utrisque indifferenter interteneatur, ab omnique ruina vindicanda edificetur.
2 . I t e m omnis novellus, seu tyro, primoquoque tempore inquirendus est, quam
velit addiscere artem lapicidalemne aut murariam, quo confitente de necessarlo
debet ante omnia parentele ac úativitatis sue laudabilem edocere honestatem alio-
quin illum rectores cehe, nullis respectibus, rationibus coloribusque recipere debeant.
3 . I t e m . Novellus suficienter comprobata parentela sue honestate, si hic,
filius magistri lapicide fuerit, quatuor annorum curriculis, si aliusquispiam fuerit,
quinque annis apud magistrum lapicidam serviat, compleatque annos suos tyrocinios.
Verum si is tyro apud murarium velit cum ipsam nudam artem murariam addiscere,
 pro ista igitur ut inferiore arte omnis novellus indiferrenter tribus annis servire tene-
bitur inque huius prime instantie seu ingressionis annum, novellus omnis cuiuscunque
filius sit, duos florenos in ceham sine mora solvere debeat. Apud enim verő magistrum,
quem ipse elegerit, vei potius quo a cehe rectoribus (observato ordine et equitate)
ordinabitur, infra spattium quidecim dierum próba concedatur, si magister novel-
lum et ipse magistrum sibi dátum mutuo adamabunt, bene, alioquin alterum magist­
rum sibi dare rectores cehe teneantur.
4 . I t e m . Ubi autem ob crudelitatem magistri, seu alias causas rationabiles
novellus a suo magistro seu hero discederet, ipsius novelli atque magistri querimo-
nia a ceha pacienter exaudiatur, novello sufficientem rationem sui discessus danti,
alius magister ordinetur.
5. I t e m . Quamdiu novellus annos suos tyrocinios modo supradeclarato integre
non expleverit, licet is apud patrem seu consangvineum famulatus sit, attamen in-
terea nullomodoexpediendusest, atueabsolvendus, necqueutservusmercenarius la-
borare valeat.
6 . I t e m . Dum novellus annos tyrocinios probe integre compleverit, adhuc de
necessario teneatur apud eundem suum magistrum intra spácium sex mensium ser­
vire. Verum tamen pro solutione mercenaria, ubi autem expleto parvulatus sui
tempore, adhuc ad semestrem apud suum magistrum permanere pro solita mércédé
hebdomadali nollet, quatuor florenos mulctetur.
7. I t e m . Completis per novellum istis temporibus apud suum magistrum,
tandem sit servus mercenarius, neque verő ipse magistrum sibi eligere valebit, séd
oportet illum ibi artem suam exercere ac laborare, ad quem magistrum ire a ceha
commititur. Omnis autem servus mercenarius in nullo alio anni tempore, séd dum-
taxat in ipso die nativitatis Beate Marié Virginis et negligere, et ad alium valeat
transire magistrum, quo die, si quis mercenariorum apud aliquem magistrorum se la­
borare et permanere velle stipulatis manibus confessus fuerit ad solutionem merce-
nariam, tandem nullis'rationibus (nisi ex annuentia magistri sui) valeat eundem
magistrum infra spácium anni integri, hoc est recursum predicti festi nativitatis
Marié Virginis negligere, nisi iustis et per ceham approbatis de causis, alioquin
mercenarius talís octo florenis et laborationis suae prohibitione mulctabitur hoc
facto. Verum tamen, si magister seu herus suus, laborem non haberet, servum mer-
cenarium ad alium magistrum dimittere cogatur.
8 . I t e m . Servorum lapicidarum simul et murariorum mercenariorum ista sit
perpetua solutio hebdomalis, videlicet a die nativitatis beate Marié virginis, ad
usque festum Ressurectionis Domini solvantur singulis ad integram septimanam dum-
taxat triginta quinque denarij hungarici, absque obsoniorum administratione. A die
autem Resurrectionis Jesu ad usque festum nativitatis Marié, singulis singuli sexa-
ginta denarii a suis magistris solvantur, et obsonium illis nona hóra prebere adstrin-
gantur. Ubi autem extra hanc civitatem contingeret eos edificando laborare in locis
videlicet extraneis, quoniam ibi per eosdem extraneos providebitur de victu, non
 autem per eorum magistros, eo igitur in loco extraneo, servis mercenariis ad singu-
las septimanas singuli floreni pendantur: si qui autem ex ipsis magistris palam aut
occulte hunc articulum infringeret in parte vei in toto, duodecim florenis toties quo-
ties fecerit irremissibiliter puniatur.
9. I t e m . Omnis servus mercenarius teneatur in fodina lapidum ad magistri seu
heri sui necessitatem sufficientes lapides cindere, alioquin quinque florenis privetur.
10. I t e m . Quicunque ex servis mercenariis nollet aut non curaret pro predic-
ta solutione hebdomadali magistros lapicidas seu murarios servire, imo temerario
ausu contra cehe articulos se se erigendo sibi ipsi elaborare, et edificia conducere
se se magistrum facéré attemptaret in locis extraneis seu apud nobiles artem suam exer-
ceret, privatam utilitatem venando et queritando, is servus, dum est servus carens
uxore, etiam propria sua manu in hac civitate laborare et cehe privilegio gaudere
ac úti nequaquam valeat, imo rectores cehe auctoritate absoluta ab omnibus operi-
bus suis in hac civitate arcendi, instrumentis suis omnibus privandi, plenariam pos-
sint habere facultatem, neque secus in ceham est recipiendus, donec sexdecim florenos
in ceham pro talibus ausis integre numerabit, atque solvet. Servus attamen mercenarius
ex hac civitate poterit solidioris discipline capessinde gratia honeste discedere, reg-
na peragrare, inque legitimis locis apud magistros exteros artem suam exercere,
nulliusque mulcte formidine inde redeundo in hanc ingredi societatem.
1 1 . I t e m . Nullus servorum mercenariorum habeat matrimonium contrahendi
licentiam, neque magistrale signum sibi a ceha concedatur, imo nec cena honesta
magistris universis danda ab ipso interea acceptetur, donec discipline et artis ma-
gisterium iuxta rectorum cehe sanum iudicium preparabit, perfecerit ac sufficienter
proprio marté demonstrabit.
12. I t e m. Magisterium autem lapicidarum servorum primum érit: una janua
capitulata ex lapidibus fabricanda, capitellis omata, cuius columne sint decenter
virgate, et omnia eius capitella in legitima proportione secundum omnia dimensio-
num genera recte correspondeant. Secundum érit: ut unius domus seu holocausti tes-
tudinem fornicemque in formám crucis apud certum magistrum manendo suo marté
recte ac modo durabili preparet, istius verő fomicis preparationem, edificationem-
que servus dum velit a suo magistro impetret in eo loco ubi apud quemplam talis
fornix et testudo esset, per suum herum preparanda, magister quoque postulationi
servi magisterium suum etiam in fornicis edificatione perficere volentis obediens
esse debeat, séd isto modo quod talis servus convocatis ad eundem locum holocaus-
tum rectoribus cehe utque etiam aliis melioribus magistris, prima fronté módúm
ac mensuram illius fornicis preparande, ante eos exercitatos magistros debeat deli-
neare, qui si iuxta magistrorum sanum iudicium sufficienter, prudenterque in ipsius
testudinis edificande deliniatione ignarus fuerit compertus, ab edificio removendus
est, tamdiu donec melius ac prudentius studebit, si autem fornicis certas ac rectas
dimensiones sufficienter signabit, fornicemque optíme perfecerit cum famulis sui
magistri, tunc fornix illa pro suo magisterio sit et recipiatur, ipsiusque fornicis pro-
ventus idem servo (solutio tamen reliquis famulis sibi iuvantibus de iure solvendis)
cédát. Ita tamen quod si hospiti suo aliquid negocii seu damni facesserit (!) in hoc
suo opere, ipsémét servus (ut solutionem qui percepit) non autem suus magister re-
fundat.
13 . I t e m . Quicunque servorum ante magisterii sui iám explicati solennem
preparationem ac demostrationem contraherat matrimonium, quatuor florenis con-
vincatur. Neque interea valeat setvos mercenarios ac novellos tenere, aliis liber-
tatibus cehe gaudere, donec idem magisterium suum sufficienter utroque modo pre­
parabit, alioquis artem iapicidalem murariamve non aliter, séd sola sua unica et
simplici manu valeat laborare, neque tales extra ceham constituti, alias Kanthar
nuncupati, ad aliquod opus seu edificium in hac civitate exequendos sese consotiari
possint.
14. I t e m . Comprobato et demonstrato per servum artis ac discipline sue suf-
ficienti magisterio, universos magistros lapicidas simul et murarios in unica coena
honeste excipiat, qua cena sumpta et commesta, rectores cehe huic servo merce-
nario signum magistrale proprium sibi ordinare, et illico extradare, ac etiam in or-
dinem sociorum annumerare sint adstricti.
1 5 . I t e m . Si contingeret indigenum servum mercenarium Iapicidalem seu
murariam artem suam laborandi gratia in hanc venire civitatem, apud eum, quem
requireret magistrum, ultra quindecim dierum spácium laborandi minimé habeat
potestatem, ipse etiam magister sine annuentia rectorum cehe, ulterius illum ser­
vum apud se habere sub poena quinque florenorum nequaquam permittat, séd imi-
tetur ille servus cehe articulos scilicet de honestate sue parentele, annorum item
tyrociniorum suorum diligenti et integro complemento, certum inhubitatumque
producat aut propter loci, regni longuinquitatem, sacramento iuramenti prestat
testimonium, quo facto omnibus articulis cehe se conformet.
1 6 . I t e m . Servus alíunde huc veniens artis lapicidalis ignarus, séd dumtaxat
murarius et generaliter omnes servi murarii non sunt cogendi ad magisterium janue
capitulate, séd fornicem (modo quo supra) impetret a suo magistro preparandam.
17 . I t e m . Quando magistri universi gratia convivandi considebunt, servi
mercenarii omnes sine personarum respectu superserviant magistris, contrafaciens
et contrumax duobus florenis privetur.
1 8 . I t e m . Singuli servorum mercenariorum intra unius anni circulum singulos
vígínti quinque denarios debeant contribuere ad cehe communem necessitatem.
19 . I t e m . Servus mecenarius aut uxorem ducere, aut cenam honestam ma­
gistris reddere volens, edificium in spacio quindecim dierum perficiendum conduce-
re ac tertiametmanuin sue necessitatis auxilíum perficere (idque saltem semel)
valeat.
2 0. I t e m . Posteaquam servorum quis secundum tenorem articulorum cehe
omnia sua munia transsegisset ac consumasset, uxoremque duxisset, ultimo loco
oportebit eum in ceham duos florenos solvere, et si hic de membro nostro civitatis
non esset, in librum civitatis nőmén suum inscribi, intitularíque facéré, sicque
tandem tanquam unus ex magistris omnibus huius civitatis prerogativis cehe item
universis utilitatibus commodis úti et gaudere valebit; si autem volet in ista sua
ultima solemnitate aliquot ex magistris ad sedes suas convivandi gratia ad unum
atque alterum ferculum invitare, nemo eum propterea puniendi mulctandique habeat
potestatem.
2 1 . I t e m . Rectores cehe quotannis in profesto diei conversionis beati Pauli
apostoli de universis proventibus eiusdem anni sufficientem debeant dare rationem,
in ipso autem die festi, officium eorum coram ceteris magistris resignare eodem-
que die, novos per suffragia mutua rectores eligere, rectoribus autem cehe ratio­
nem rectam dantibus pro suis vigiliis, cura ac solicitudine singulis singuli dentur
floreni pro eurundem honorario.
2 2 . I t e m . Quoniam autem hec societas peculiaribus et debet niti legibus,
nec sine legum terroré ac formidine pene homines in ipsorum statu pacatissimo fe-
liciter permanere possunt, ut igitur omnia meliori, utiliori ac commodiori proce-
dant moderamine iuniores, contumacesque non saltem suis immaturis, séd maiorum
suorum consultioribus regantur placitis, quapropter trés eligantur ab universis magist­
ris sano iudicio rectores cehe, qui in ipsorum medio doctiorum in artibus ingenio ac
morum probitate excellentiores esse comperiuntur, quorum unus nationis saxonice
magister sit; electi autem cehe rectores coram duobus iuratis civibus e senatu ex-
pediendis iuramentum prestent ad leges et articulos cehe observandos, custodiendos,
domos edificiaquelapidea, ubi necessitas postulaverit, iuxta rectum valorem esti-
mandos, aliaque officia tam inter magistros, quam huius civitatis plebem, sine res-
pectu personarum exequenda.
23 . I t e m . Pro suffragia communia electii cehe rectores si nollent honeste elec-
tioni morém gerere, singuli rectores inobedíentes singulis decem florenis irremissibi-
liter toties-quoties annuatim fecerint, mulctentur.
2 4 . I t e m . Quandocumque judex et senatus Colosvariensis accersiri curaverint,
rectores cehe lapicidarum ac murariorum in publicis civitatis negotiis seu etiam
huius illustrissimorum principum necessitatibus, intellecto iudicis ac senatorum man-
dato, statim ex tempore summa díligentia teneantur rectores cehe magistros atque
servos sufficientes ordinare ac perfecta auctoritate eligere eoquo necessitas postula-
bit expediendos. Si verő aliquis, sive magistrorum, sive servorum temeritate ductus
refragaretur aut hac necessitate ac re prius vei subinde intellecta, sese discendendo
occultaret, aut qualicumque modo illegitimo se erueret, talis magister ac servus
nullo pacto artem suam in hac civitate exercere ac laborare valeat, priusquam de­
cem florenos in besse senatui in triente verő cehe persolvendos quoties hoc ipsum
fecerit, dependet.
25. I t e m. Dum civitas hec edificatur intra metas sui territorii universi lapi-
cidae ac murarii de necessario adesse et diligenter industrioseque ut patrie servire
debent, magistris ipsis uxoratis tunc sesqui floreni ad rationem servorum mercenario-
rum unus florenus ad rationem autem bonorum novellorum quinquaginta denarii,
pro eorum laboré hebdomadali solvantur manibusque magistrorum admlnistrentur.
26 . I t e m . Sí quis magistrorum per nostros concives, vei etiam extraneos ad
se fuerit vocatus, demonstrando illi circa domum suam quid velit cívis et comman-
sor noster aut nobilis extraneus edificare, si ipse cívis seu persona extranea non po-
terit cum eo advocato rpagistro concordare et conventionem integre absoluteque
perficere, liberam habeat alium magistrum accersendi facultatem, cum quo scili-
cet meliori utiliorique modo convenire posse existimabit, neque propterea a quo-
quam talis magister est increpandus seu prohibendus. Ubi autem ipsi magistri in hoc
tacite consentire comperirentur, quod unus eorum alterius conductioni et nondum
finaliter absolute deciseque conventioni, amicitie, favoris, timoris, promissionis
seu aliorum affectum ob respectum nollet sese immittereetadvocatio in cívis nostri
edificare volentis obsecundare et cum eo premissis affectibus concordare allegando,
ad priorem magistrum vocatum: tunc comprobata vei etiam firmissimo iuramento
mediante expiscata hac fraude tales magistri ob huiusmodi contra utilitatem rei
publice nostre factam conspirationem singuli in singulis vigintiquinque florenis in
duobus senatui in tertia verő partibus cehe persolvendi mulctantur.
2 7. I t e m . E contra si quis magistrorum in alterius magistri conventionem
finaliter ubicunque locorum decisam sese ingereret, priorem magistrum simulque
eius conventionem et laborem seu disciplinam, ante hospitem eum a quo scilicet
conduxerat opus detrectando, illudendo, vilipendendo et in opprobrium deferendo,
sicque edificium iám conductum quoquomodo contra conventionem et voluntatem
sui proximi sibi vendicaret syncoparetque, talis magister absque omni remissione
duodecim florenis toties quoties perpetrabit privetur.
2 8. I t e m . Quincunque magistrorum super aliquo opere seu edificio cum suo
hospite conventionem perfectam facérét, idque edificare incepisset quidem, séd re
imperfecta negligeret, quibuscumque id ipsum faciat de causis, at tamen rectores
cehe, aut eundem magistrum aut alium aliquembonum magistrum ad perficiendum idem
edificium diligentissime ordinare congereque debeant. Dignum est enim et iustum,
ut edificia inchoata et nondum perfecta a magistris lapicidis ac murariis presertim
in medio concivium suorum amicorumque cito, fideliter, probe, integreque perfi-
ciantur. Neque interea aliud edificium conducere, suscipere, ac eo migrare magis­
ter audeat, donec prius susceptum et imperfectum opus (dum hospes paratus cum
omnibus attinendum est) solempniter perfecerit; si verő hoc ipsum edificium idem
magister ob principis regni seu huius civitatis necessitatem negligere cogeretur,
nihilominus rectores cehe alium magistrum bonis conditionibus eo ordinare sine mora
debeant, ad usque finálém edificii imperfecti preparationem.
2 9. I t e m . Nullus magistrorum debeat ad unum idemque tempus, distinctis
ab hosipitibus diversis in locis diversa edificia conducere et super eisdem hospites
asecurare, ne magister improbitatis accusetur, ac hospitibus defectum, damnumque
 páriát, alioquindamnaex hinc illata (si rationabiliter seexcusare non poterit), per
magistrum refundantur, atque etiam in ceha generáli increpandus est.
3 0. I t e m . Omnes magistri ea cura, diligentia vigilent circa eorum labores
et aedificia conducta, ne damnum hospitibus quoquomodo importent, nam univer-
sas rupturas et quelibet damna per eos, seu eorum incuriam, imprudentiamque hos­
pitibus illata ipsimet tolerare, reficireque adstringantur. Si autem horum damno-
rum causa ipse hospes esset, rei veritate comprobata, ipsémét hospes tolerabit.
3 1 . I t e m . Quod spectat ad lapides eruderatos puta ad januam, fenestram,
fornacem, caminum, aliaque edificiorum genera terse politeque fabricatos, sive
isti lapides ab alio sint empti magistro, seu undecumque per hospitem comparati,
attamen eosdem lapides magister conductus ad edificandum, diligenter custodiat
ab omni fractura et ipsémét cum suis famulis attrahat, locatque, qui sive frangatur
sive non, utriumque lucrum et damnum ipsius magistri sit, ubi tamen magister cum
suis familiaribus lapides ob eorum ponderositatem non esset vehendo, et locando
hospes ex bene placito infirmitati eorum adiutoriis providere poterit. Quod autem
ad reliquos lapides - rudes quibus dumtaxat menia eriguntur, attinet, conclusum est:
quod tales lapides rudes ad substructionem seu stationem vulgo alias dictam, eius-
demque ad asseres vei tabulam dumtaxat teneatur hospes suis expensis portari, ibi-
demque deponi facéré, magister autem exinde cum suis familiaribus seu expensis
colligere, attollere, suscipere, allevare, riteque componere debeat ac teneatur.
Provideant autem rectores cehe, ne ob quamlibet iniuriam magister et sui servito-
res ín calcium delapidatione seu aliis viis atque modis damnum hospiti concilient,
séd probe ac cum suimet honesta existimatione fideliter opus susceptum perficiat.
3 2 . I t e m . Nullus magistrorum valeat ultra trés novellos unum item servum
mercenarium lapicidam ac duos servos mercenarios murarios apud sese tenere, nisi
secundum ordinem divisionis, plures cuiquam cederent servi magistro, justum est
enim ut pauperibus quoque magistris ceham tenentibus sine electu personarum den-
tur, cedentque tam novelli, quam servi.
3 3 . I t e m . Si quis magistrorum altér utrius novellum seu servum mercenarium
palam aut occulte quibuscumque viis et oblectamentis seducendo ad se alliceret,
servi ac novelli in pena superius expressa (quod si id ante tempus prefixum fecerint)
convincantur, magister autem servos taliter ad se a domo et latere proximi sui tra-
hens, quinque florenis mulctabitur.
3 4 . I t e m. Quoniam istius cehe societas ex duobus (ut cautum est) constabit
magistrorum generibus scilicet: lapicidis et murariis, lapicida igitur, qui esse cu-
pit, utrumque magisterium predeclaratum debet perficere, murarius autem ad so-
lius domus ac fornicis preparationem laudabilem est cogendus, quicumque autem
murariorum in lapidum, puta janue, fenestre, fornacis, camini ac quorumlibet ope-
rum fabricationibus comperti extiterint, statim et immediate decem florenis mulcta-
buntur, imo ab huiusmodi laboribus lapidum ut puta fabricamentis, ipsi murarii (ut
 qui eiusdem artis lapicidalis magisterium, janue scilicet capitulate preparationem
ignorant, vei noluerunt et non curaverunt exequi) penitus et in toto supersedeant.
3 5. It em . Si verő ex lapicidis seu murariis uxorati quidam essent,' magiste­
rium autem artis ipsorum nollent, non possent aut non curarent demonstrare ac suf-
ficienter exequi. tales semper alieni sint a cehe immunitatibus, nullos novellos ac
servos lapícidas et murarios alere, tenereque valeant. séd dumtaxat propria sua et
simplici manu laborent tamdiu, donec contenta cehe non exequentur.
3 6 . I t e m . Ubi contingeret magistros quosdam lapicidos seu murarios, ceham
hanc legitimam ob eorundem quandam temeritatem, ignorantiam, infamiam,
aliosque casus ultro aut coacte negligere exuereque tam huius módi magistri, quam
etiam alii universi magistri. necnon novelli ac servi mercenarii uxorati extra ce­
ham esse volentes et coacti, simplicium dumtaxat manuum propriarum laboré fa-
miliam eorum sustenent, novellos servosque tenere nullo pacto audeant valeantque?
imo tales magistri extra ceham constituti et imperfecti kantar vocandi, ambo vei
plures numero, ad nullum opus edificiumque parandum, congregandum ire ac sese
mutuo complicare et adsociare valeant, séd singullatim síné ullo socio dumtaxat
(ut premittitur) simplicis proprieque manus laboré, artem hanc solus exercendo vi­
tám queram.contrafacientibus per rectores cehe auctoritate nostra et dominorum
successorum nostrorum prohibeantur diligenter arceantur, eorumque instrumenta as-
portentur.
3 7. I t e m . Nullus magistrorum lapicidarum seu murariorum hanc ceham
tenendo ausit ac valeat sud poena decem florenorum cum predeclaratis kantar ma-
gistris et famulis consociari ac cum talibus in mutuo questu condivisíonaliter la-
borare.
3 8. I t e m. Rectores cehe singulis in mensibus totius societatis cetum congre-
gare curent, ut universas iniurias molestiasque sive inter sese mutuo seu contra ar-
ticulos cehe subortas mature examinent, discutiant et componeant, ac etiam de
aliis rebus necessariis colloqui, consultarique possint rectores cehe, si istam convo-
cationem singulis mensibus exequendam negligerent, primo quidem in unó, secundo
in duobus, propter tertiarum autem neglegtionem in quatuor florenis convicti
habeantur, si verő circa id tempus quo díes convocationis et congregationis insta-
ret rectorum cehe alteruter alioiter indubitatum haberet, oportet vicegerentem
rectorem plena auctoritate sub vinculo quinque florenorum ordinare atque surrogare.
3 9. I t e m . Si quis magistrorum in tempore quo aliquis vei ex ipsis magistris
vei suis familiaribus ex hac luce enavigaverit sepulture publice non interfuerit, si
se rationabiliter excusare non poterit, viginti quinque denariorum mulctabitur. Idem
est sentiendum quando alius etiam quispiam cum hac ceha tumulari pro solutione
curatur, ubi autem temeritate quadam aut aliis affectibus ductus in congregationem
cehamque magistorum venire nollet, quoties fecerit, toties floreno unó privetur.
 4 0 . I t e m . Quatuor eligantur iuniores magistri, qui omnis sepulture diligen-
tem debeant habere rationem, ubi verő hec ceha alium quempiam, qui non esset
de membro societatis ipsorum, sepeliret, unicus solvatur florenus.
4 1 . I t e m . Si quis e medio magistrorum ex hac mundana citoque labenti luce
decesserit. relicta sua, servos mercenarios ac novellos, quos antea habuit. intta
unius anni spácium retinere et artem exercere valebit, anno autem completo illi
vidue totaliter supersedendum est.
4 2 I t e m . Si qui magistrorum variis casibus puta decrepita senectute, pau-
pertate nimia. ictu lapidum, lesionibus, ac aliis huiuscemodi calamitatibus oppres-
sus fuerit, de proventu cehe pio ac christiano zelo sunt iuvandir eadem ratio est ha-
benda etiam circa novellos, servosque longam egritudinem seu quandam rupturam
passuros, que omnia Deus avertat.
43 . I t e m . Quicumque magistrorum ad locum in ceha sibi ordinatum non se-
derent, aut iunior senioris digniorem locum data opera sibi vendicarent, viginti quin-
que denariorum privabuntur eiusdem mulcte sit reus etiam is magister, quisignumma-
gistrale sibi ordinatum et extradatum publica diéta manu propria delineare ignoraret.
44. I t e m . Quicumque ex magistris et sociiis, item servis, nuvellisque mulc-
tam a ceha iuxta tenorem articulorum ipsis impositam nollent persolvere, auctori-
tate iudicum et senatorum huius civitatis, rectores cehe tales rebelles ab omnium
laborum suorumexercitiisprohibere valeant tamdium, donec mulctam singulis impo­
sitam, singuli eorum non persolvent.
4 5. I t e m . Ubi autem huiusmodi mulctati rectoribus cehe pignora sufficien-
ter exhiberent, pro eorundem excessibus, teneantur singuli eorum sua pignora, eo
ipso anno ante novam rectoris cehe electionem redimere, alioquin rectores eadem
pignora, cum illis, quorum interest, estimare faciendi et vendendi ac id ipsum tan-
tum modo, quod remanebit a mulcta summa eidem mulctato refundendi plenariam
habeant facultatem.
4 6. I t e m. Quandocumque universi magistri convivandi gratia considebunt,
omnes charitatis, patientieque fungantur officio, si quis autem magistrorum socio-
rum atque etiam servorum mercenariorum rixas et concertationes moveret, vei al­
tér utrum duris vítuperiis dehonestaret, in perennali estimatione eiusdem convivi
coniuncatur, si aliter magistrorum societatem publicam complicare non valebit,
hoc per expressum per nos rectoribus cehe concesso, quod huiusmodi mulctati atque
signanter modo in immediate precedenti articulo demonstrato privati magistri, socii,
servi novellique ob eam rém, cum ipsis rectoribus cehe, etiam coram iudicibus huius
civitatis lites movere nequaquam valeant.
4 7. I t e m . Instar aliarum huius civitatis ceharum, id etiam ipsis magistris
lapicidiis simul ac murariis annuendum duximus, ut si ex ipsis seu eorundem serviis
ac novellis in locis exterioribus non autem in convivii loco (de cuius loci pena dic-
tum est), sese mutuo vítuperiis ac dehonestationibus afficerent, huiusmodi levia in-
pedimenta atque iurgia, primo loco in ceham ipsorum sub pena trium florenorum
deferantur, ubi si possunt decidantur, componanturque, alioquim exipde ad indices
civitatis semper(exceptismulctarum presciptis speciebus)transmittantur, nulla vi
intermediante.
48. I t e m . Ad extremum ex nostra plena auctoritate id etiam decernendura
duximus, quod si istos, magna cura inventos, examinatos, correctos et approbatos
articulos, tota lapicidarum murariorumque societas in toto vei in parte violaret,
huiusque civitatis cives ac inhabitatores nollent seu non curarent úti ac gaudere, sta-
tim absque omni pietate, iudices ac iurati senatores pro tempore constituti, hanc
ipsam universam societatem quinquaginta florenorum summa mulctare valeant, de-
beantque.
Nos igitur in pretitulatorum articulorum per nos ex certa deliberationis nostre
scientia acceptorum, approbatorum, ac pro istius cehe perpetuo regimine concesso-
rum et confirmatorum fidem testimonium, firmitatemque perpetuam presentes litte-
ras nostras privilegiales pendentis et autentici maioris sigilli civitatis nostre munimi-
ne roboratas, annotatis magistris lapicidis ac murariis nostris, modemis ac futuris,
eorumdemque universis posteritatibus lapicidis, perpetuis semper futuris temporibus
valituras, dedimus atque donavimus.
Dátum in hac civitate Colosvar, ex consistorio nostro, in ipso die Paschatis Do-
mini Jesu, anno eiusdem millesimo quingentesimo octogesimo nono.
In inferiori earum margine suscriptum erat Gregorius Diosy in premissis dicte ci­
vitatis iuratus nótárius manu propria. (Kolozsvár, Állami, régebben Városi Levéltár.
Céhiratok. Átirva Báthory Zsigmondnak 1591.nov. 1 -én kelt megerősítő oklevelé­
ben. - Közölve: Goldenberg 1958. 387-396.)
A céhszabályok az eredetiben számozatlanok, a könnyebb áttekintés és a hivat­
kozások végett azonban végigszámoztuk. Szövegét Goldenberg nyomán közöljük,
néhány sajtóhibát Kelemen Lajos 1953 évi másolata alapján helyesbítettünk.

X.

1591.nov. 1. Gyfehérvár. Báthory Zsigmond a kolozsvári lapicidák kérésére - akik­

nek nevében "Stephanus Diozegij rhagister cehe, Joannes Kwthy és Michael Keomi-
wes magister lapicide” előtte személyesen megjelentek - megerősíti a céhlevelüket.
(Kvár, Állami, régebben Városi Levéltár, Céhiratok. Eiedeti pergamen oklevél a
fejedelem aláírásával. - Közölve: Goldenberg 1958. 399-400.).

XL

1596. Kvár szkve: "Kwmies Péter nem akarta az hidat [a Széna utcai kis ajtó előtti
hidat] egyedül csinálni, hanem biró uram akarattyából egész céhül kellett őket reá-
ja erőltetnünk. " (VIII/IIL 11..).
 1564. március 7. Kvár. Walkay György officialis monostoriensis és társai János Zsig-
mondnak jelentik, hogy parancslevelére bejárták azt a területet Bács és Monostor
(Kolozsmonostor) között, ahol a kolozsváriak szabad közlekedésükben a bácsiak és
a monostoriak által akadályoztattak, ezenközben "viam qua ex Colosvar ad siluam
possessionis Zwchijak et fodinam lapideam cum Curribus Ambulari sólet, per ipsos
Coloswarienses nobis ostensam accessimus. " A határjárás eredményeképpen: .. ip-
sisque Colosvariensibus per vestigium veteris vie in radice montis Hoija vocati a
parte septemtrionalj habitj vsque Limites et metas Colosvarienses, ad siluas posses­
sionis Zwchijak et fodinam Lapideam securum iter, atque transitum aperuimus. "
(Jakab Oki. II. 1888. 78-79.).
1570. Kvár szkve: "Ratio cedularum. Domini Judex et senatores Andree fekete
pro divectione lapidum ex fodina Monostoriensi ad conflatorum Regiae Maiestatis
necessaria debent fi. - den. 40. " (II/IL 59.).
1580 vége. A kolozsmonostori egykor apátsági, akkor már jezsuita jószágok ur­
báriuma: "Habemus ibidem [Monostoron] lapicidinas duas, ex quibus in anno sol-
vantur census fi. 2. " (Fontes L 1911. 118-119. ).
1580-as évek. Diőssy Gergely kolozsvári nótárius (1582-1596) feljegyzése az
azonos tárgyú levelekről: "Hogy a Monostorj hatarban Annyi keoweth zekhessen Co­
losvar . . . erről vagion Negij lewel. Merarolis égj pár. " (Kvár, Állami, régebben
Városi Levéltár. Diőssy Index 1592-ből.Nr. 142. - Kiss A. : Kolozsvár levéltára
rendjének fejlődése. Kelemen Lajos Emlékkönyv. Kolozsvár, 1957. 423.).
1585.szept. 1. Kvár szkve: "Ugyan azon nap az szolgát küldé birő uram az fenesi
bányában. Fizettem den. 6. " (III/XXIL 15.).
1585- szept. 5. Kvár szkve: "Esmét ment az lovas legény Márton az bányába,
Fenesre. Attam neki den. 6. " (III/XXIL 15.).
1588.máj. 24. Kvár szkve. : Vistából hoznak két-két szekér követ, hat-hat lo­
von. Tovább viszik Tordáig. (Összesen 12 szekér, 6-6 lóval.). (IV/L 8.).
1590.máj. 13. Kvár szkve: "vettünk az épiletnek (a fogháznak) szükségére Zeoch
Páltól, akit ő magának az monostori bányából hozatott volt, 11 szekér követ, egy
per den. 40, teszen az ára fi. 4. den. 40. - Azoknak szegésétől attunk fi. 2. den.
42. - Item parlag követ Vettünk ő tőlle per fi. - den. 75. - Az monostori kőszegő­
nek Marton Andrásnak kőszegésre attunk fi. 5. den. 57. " - Élre fizetett 2 szekér
követ 1 forinton.
További kőszállitások: május 25-én 18 szekérrel 'a den. 45.; máj. 26-án 8 sze­
kérrel; máj. 27-én 9 szekérrel; máj. 28-án 4 szekérrel, 'a den. 45.
Máj. 28. "Kolosvári Szász Crestelnek kőszegőnek és Zekely Istvánnak kőszegés­
re attunk pénzt, 10 szekér követ, ugyan egy forinton fi. 6. den. 70. " (IV/XIV.
1-15.). - Tehát összesen 52 szekér követ szállítottak a fogház építéséhez.
 1592.máj.26. Kvár szkve: "Eodem kiilte bíró uram egész tanács együtt Gyutto
Mártont, Igyartto Jánost az vistai kőbányába viszi Zabó István 2 lovon szekeren den.
25. " (V/XV. 309.).
1592. Kvár szkve: ''A Torda utcai kis ajtónál való kőfalon való építés. " Ehhez a
monostori bányából 17 szekér követ hozattak (V/XV. 177.).
1592. nov. 16. Kvár szkve: "Eodem die az Monostor utcai kapunál a feljáró gará-
dicsnak vöttem 4 lépésnek való követ a fenesi bányából fi. 4. den. 48. Hozta haza
Chiazkaj Gál den. 45. a csinálástól fizettem Mónika Mihálynak fi. 2. den. 25. "
(V/XV. 162.).
1593. jun. 18. Kvár szkve: "Egy öreg követ, melyet Bachj Tamás uram az Harmad
völgybe az kúthoz Ígért, vitték az magyar utcai szekeresek az Harmad völgybe den.
75. " (V/XXIIL 30.).
1597.Kvár szkve: Egy fenesi kőszegőtől Lénárt Tamástól 25 darab követ vásárol­
nak (VII/V. lapszámozás nélkül).
1597. Kvár szkve: Várfalváról mészégetők jönnek, Mérában égetnek, (ugyanott).
1598. Kvár szkve: az uj épülethez a bácsi bányából hoznak követ. (VII/XVI. 53.).

A bányavidék jő térképét 1. : SZABÓ T. A .: Kalotaszeg helynevei. I. Kolozsvár,

1942. melléklet a XVIII. 1. után. A bányák közül Bács a Nádas patak völgyében van,
a Nádas mellékvizeinél Szucsák, Méra, Vistaf a Kisszamos völgyében pedig Monos­
tor (Kolozsmonostor) és Fenes. Az előbbiek ugyanannak a hegyvonulatnak (Hója és
nyúlványai) az északi oldalán vannak, a másik kettő a Kisszamostől délre, mind­
két irányban Kolozsvár közvetlen közelében. Tompa János városi mérnök térképen
(JAKAB Rajzok L 1870. I.. tábla) jelezve van a monostori kőbánya a kolostortól nyu­
gatra, és a bácsi kőbánya a községtől délre.
A régi bányák emlékét őrzi néhány helynév is (SZABÓ T. A. i. m. 345. - Hely-
névmutató). A fontosabbak a következők: Kis-Bácson "Bánya Bérce"/216/, Mérában
"Bányaji sánc", "Bányaji tója"/245/, Szucsákban "Bányák ajja"/258/.

Erdélyben általában a kőfaragók az ottani bányákból kitermelt köveket (mész­

kő, homokkő, márványféleségek stb.) használták fel. Ez részben a célszerűség pa­
rancsa volt. De másrészt megmutatkozott benne a megrendelők Ízlése is. Az a vö­
rösmárvány kultusz, mely az ország többi részét megbüvölte, Erdélyben nem talált
visszhangra. A felvidéki és a dunántúli megrendelők részére 1541 után is készültek
vörösmárvány síremlékek, most már feltehetőleg a bakonyi bányákból nyert anyag­
ból, (Az utóbbiak említve: Rómer FI. A Bakony. III. kiadás, Veszprém 1971, 34,
43. lapon: Szűcsi, Csernye). Erdélyben ilyesminek nyoma sincs, csupán csak a Király­
hágón innen, a Partiumban találunk szórványos vörösmárvány emlékeket (Menyő 1514-
1515, Szilágysomlyó 1532, Mezőtelegd XVI. sz. második fele. Szentjobb 1621).
Ugyanilyen kivételek a korarenaissance szebeni sírkövek (1498, 1521).
Balogh Jolán
KÉSŐRENAISSANCE KŐFARAGÓ MŰHELYEK

IV. Közlemény
A KOLOZSVÁRI MŰHELYEK

XVI. SZÁZAD/EI. RÉSZ/

Ez a közlemény az Adattár III. "észének (Műemlékek) első szakasza, amely a

kolozsvári miiemlékeket ismerteti a már közölt beosztás szerint (Ars Hungarica.
1974/2. 347), tehát folytatása az előző közleményekben közölt Adattárnak (Ars
Hungarica. 1974/2. 347-380, 1975/41-56.
A bevezető tanulmány (Ars Hungarica. 1974/2. 249-280) a teljes Adattár alap­
ján készült és főként várostörténeti és stilustörténeti szempontból aknázta ki az
Adattárnak mind a kőfaragókra vonatkozó első részét, mind pedig a most közelendő
harmadik részt, a kolozsvári műemlékek jegyzékét.
Ez a rész önmagában is beszédes, mert az anyagközlésen túl sokoldalú megfi­
gyelésekre ad lehetőséget, bővebben és részletesebben, mint ahogy ezt a bevezető
tanulmányban vázolhattuk.
AzAdattárlII. része mindenekelőtt megeleveníti a város topográfiáját és ebbe a
keretbe helyezi az építkezéseket, mind az egyházi és középületeket, mind pedig
a magánházakat, A XVI. századi városkép utcánként rajzolódhatik ki.
Az adatok elénk állítják az egykori személyeket, az építtető várospolgárokat:
a fő- és királybirákat, a tekintélyes kereskedőket, a jeles céhmestereket, főként
az ötvösöket és néhány literatust. Fel-fel villan az a nagy sürgés-forgás is, amely
Kolozsvárt mint civitas primaria-t jellemezte. A polgárházak előkelőségeket fo­
gadtak be szállásra: a fejedelmet igen gyakran, az országgyűlés tagjait, a pápai
legátust, a császár követeit, a török basát. r őuri menyegzőt is tartottak polgár­
házban mint Bánfi Dienesét a "lábas házban" Márton Deáknénál. Jóllehet járulékos
adatok, mégis az egykori polgárházak nagyságáról, tágasságáról, kényelméről ta­
núskodnak, éppen úgy, mint ahogy a hagyatéki leltárak a berendezést szemlélte­
tik, felsorolva a bútorokat, a felszerelési tárgyakat és nem egyszer az értékes kár­
pitokat, festményeket. A házak értékéről is számot adnak: Viczei Máté Széna
utcai házát 3200 forintra becsülték, Kakas István 3700 forintért adta el a Fő téri
házát a zodiakus teremmel együtt.
A kövek meg is szólalnak. A faragványok igen nagy részén feliratok olvashatók:
bibliai igeversek és klasszikus idézetek. A várospolgárok szellemi látóköre igen-
széles körű volt mindkét irányban. Bibliai verseket mind az ó-, mind az újszövet­
ségi könyvekből idéztek. Az őtestamentumi igéket a következő könyvekből merí­
tették: Jób, Zsoltárok, Példabeszédek könyve, Esaiás próféta írása, valamint az
apokrif Sirach könyve. Az ujtestamentumi igék között János apostol Írásai gyako­
riak: evangéliuma, első levele, a Jelenések Könyve. Ezeken kívül vannak igék
 Máté evangéliumából, Jakab leveléből és Péter apostol első leveléből. A klasszikus
idézetek szerzői: Plutarchos, Lukianos, Persius, Seneca, Cicero és Vergilius.
A két utóbbi auctorból vett idézetek Kakas István építkezéseiből származó ajtó
144,77 párkányán olvashatók (11/70. kép, IV/24. kép), tanúságot téve az egykori pado-
vai deák műveltségéről. Mindazáltal a klasszikus írók ismerete nem szorítkozott
a külföldi egyetemek egykori diákjaira, hiszen Viczey György szappanosmester
hagyatékában 1637-ben Cicero, Vergilius és Erasmus köteteit leltározták ( J a kó
1957. 388).
A középületekre vonatkozó adatok a gyakorlati kérdésekre világítanak rá: az
anyagbeszerzésre, szállításra, a művesek fogadására, nemkülönben a költségekre.
A faragványok részletes tárgyalása során pedig lehetőség nyílik az építészeti és
dekoratív motívumok eredetének a kimutatására. A budai korarenaissance forma­
kincsének a hatása 1574-ig kisérhető figyelemmel. Innentől pedig az olasz késő-
renaissance formáinak az elterjedése követhető nyomon.
Végül a házak és kövek viszontagságos története és a bibliográfiai adatok meg­
világítják azt a küzdelmet, amelyet Kolozsvár történészei és régészei folytattak a
házak megmaradásáért, vagy a lebontott házak faragványainak és a kallódó sírkö­
veknek a megmentéséért. így legyenek előttünk: Nagyajtai Kovács István, Jakab
Elek, Márki Sándor, Pósta Béla, Kovács István, Ferenczi Sándor, Herepei János és
Kelemen Lajos.

ADATTÁR

III. Műemlékek

Az Adattár III. részében a levéltári forrásokat, az oklevél-kiadványokat és az iro­

dalmat az előző közlemény (Ars Hungarica, 1974. 347-354) röviditési jegyzéke
szerint idézem. Újabb rövidítések találhatók a városfalak - bástyák (247) és a házak
(256)irodalmában. A képszámok jelzése kettős és pedig a következőképpen: II/l.
utal a II. közlemény (Ars Hungarica 1974 ) képszámaira, IV/1 utal a jelen tanul­
mány, a IV. közlemény képszámaira. Ali. közleményben a képek stilustörténeti sor­
rendben vannak közölve, a IV. közleményben-lehetőleg-topográfiai rendben.
A faragványokat katalógusszerűen dolgoztam fel, tehát közlöm mind a darabok
adatait (méret, anyag, proveniencia, feliratok), mind az irodalmukat.
A méretek adataiban az első szám a magasságot, a második a hosszúságot, illetve
a szélességet, a harmadik a vastagságot jelzi és pedig mindegyik a legnagyobb mé­
retet, mindig centiméterekben.
A faragványok (ajtó, ablak, gyámkő, cimerkő stb.) anyaga csaknem kivétel
nélkül a Kolozsvár környéki bányákból származó homokkő. Ezért az egyes tételek­
ben az anyagot csak akkor jelzem, ha az más eredetű és másfajta kő. A faragvá­
nyok, elsősorban a múzeumi anyag kőzettani vizsgálatát dr. Ferenczi Sándornak,
az elhunyt kiváló régésznek köszönhettem (1931).
A feliratokat - technikai okok miatt - a ligaturás betűk feloldásával közlöm,
jóllehet a facsimile közlés epigraphiailag az egyedül helyes. A felirat-szövegek
eredetének megállapításához a következő kiadványokat használtam: Adagia
1670=Adagia, Id est proverbiorum . . . Collectio absolutissima. Francoforti, ex
Térkép 1870-ből

213
3*
 officina Joh. Petri Zubrodt, 1670. MARGALITS 1895= MARGALITS E. : Florile-
gium proverbiorum universae latinitatis. Budapest. 1895. HENKEL-SCHÖNE
1967 = HENKEL, A. - SCHÖNE, A. : Emblemata. Stuttgart. 1967. , WALTHER
II/l - II/5. 1963-1967 = Proverbia sententiaeque latinitatis medii aevi. Hgg. von
HANS WALTHER, Bd. II/1-5. Göttingen, 1963-1967 (Carmina Medii Aevi Pos-
terioris Latina c. sorozat II. kötete). A feliratok j őrészének eredete nem volt megálla­
pítható, ezeka szövegek részben egyéni megnyilatkozások, vagy egyéni változatok,
vagy olyan szállóigék, amelyeknek eredete elhomályosodott. Megjegyzendő, hogy
némely felirat szövege az átfaragások, átfestések következtében torzított (Fő tér
144 5.sz.; Kakas-ház 1590-es ajtaja), úgyszintén a rajzokból ismeretes feliratok szövege
is nemegyszer hiányos vagy pontatlan (Közép utca 22). Házfeliratok alkalmazására
külföldi példa: Genf (DEONNA, W. : Pierres sculptées de la vieille Génévé. Génévé,
1929. 347-364).

1. KOLOZSVÁR VÁROSÁBAN

A kolozsvári műemlékeket a következő sorrendben, illetve csoportositásban közlöm:

egyházi épületek; középületek; falak, bástyák; házak; házak maradványai a
Múzeumban; sírkövek. Az anyag nagy terjedelme miatt a két utolsó szakaszt
(házak maradványai a Múzeumban; sírkövek) a következő azaz azi V. Közlemény­
ben (1976/1 ) közöljük.

T é r k é p e k az emlékek, illetve a lelőhelyek topográfiájához:

G i o v a n n i Mo r a n d i V i s c o n t i t é r k é p e 1691-ből (Bécs. Kriegsarchiv. I.
C. VII. Env. C. Klausenburg Nr. 3. - SZABÓ 1946. melléklet); t é r k é p 1870-
ből (JAKAB Rajzok. I. 1870. melléklet; BALOGH 1935. 50.); K o l o z s v á r b e l ­
v á r o s a a XVIII-X1X. s z á z a d b a n (SZABÓ 1946. melléklet).

42 A vá r os l á t k é p e 1600 körül (IV/1. kép).

A e g i d i u s va n dér Rye belga művész festménye után rézkarc, kiadta Geog-
gius Hoefnagel (Hufnagel). Első közlése: Braun, Georgius: Theatri praecipuarum
totius mundi urbium liber sextus. Sine loco (Coloniae Agrippinae), 1618. föl. 41.
Méret: 33. 6 x 46. 3 cm. Felirata: CLAVDIOPOLIS ICOLOSWAR vulgo CLAVSENBVRGI
Transiluaniae civitas primaria. Jelzése: Sereniss. Ferdinandí Archiducis Austf.
Stiriae, Carinthiae, Carniol. etc. Ducis Pictor Egidius vander Rye Belga pingebat.
Communic. Georg. Houfnaglius. Anno Dni. 1617. — Van dér Rye 1605-ben halt
meg. Festménye jóval előbb készülhetett, nyilvánvalóan Rudolf, illetve helytar­
tója Basta idejében, 1600-1602 között.
Van dér Rye észak, illetve északnyugat felől rajzolta le Kolozsvárt (a rézkar­
con az "Occidens" jelzés elégtelen), vagyis a mai Fellegvár azaz a Kőmái felől
tekintette a bástyás falakkal kerített várost. A rézkarcon a következő épületek
azonosíthatók: a Szent Mihály templom (nagy templom) az északnyugati tornyá­
val, ettől észak felé az egykori domonkos templom és kolostor, a nagytemplomtól
nyugat felé nagy nyeregtetős épület - talán a plébánia-sor, tőle észak felé széles
tetőzetü épület - talán a Mátyás-ház, a városfal nyugati vonulatában a Monostor
kapu, a városfal északnyugati sarkán az Ötvösök bástyája, az északi fal hangsúlyos
 pontján (a nagytemplom szentélyétől északra) a Hid kapu, ettől kelet felé a Szap-
pany utcai bástya, az Olaszfokos bástya, Kerek (Kis-Kerek) bástya; a városfal
keleti vonulatában a Magyar kapu, a Fazekasok bástyája, Közép kapu, a délkeleti
sarkon a Szabók bástyája (Bethlen bástya), tőle nyugat felé a Farkas utcai templom,
mögötte a tőle délnyugat felé emelkedő domboldalon a házsongárdi temető, mö­
götte a Feleki tető és a Bükk erdő vonulata végig. Kiemelendő, hogy a Hid, Magyar
és Közép kapuk rajza megegyezik a XIX. századból fennmaradt fényképekkel,
rajzokkal. - A rézkarc előterében három nőalak, a baloldali kettő felirata "Nobiles
nuptae Transiluanae", a harmadik jobbra "Nobilis virgo Transiluana”. Viseletűk
272 hitelesnek tekinthető, megegyezik Patócsy Zsófia (+1583) öltözetével, ahogy sír­
emlékéről ismeretes (egykor KUküllővár, ref. templom, utóbb Kvár, Muzeum,
1971 óta Bukarest, Muzeum) és halotti ruhája (Kvár, Muzeum) is szemlélteti. Te­
hát a viselettörténeti részlet-rajzok is igazolják az egész ábrázolás hitelességét, és
egyben valamit megelevenítenek a város egykori életéből.

Ra j z o k K o l o z s v á r m ű e m l é k e i r ő l :
P34 P á k e i La j os kolozsvári építész 1890-1921 között rendszeresen felmérte Kolozs­
vár műemlékeit, elsősorban renaissance faragványait. Rajzait tervezett nagy kiad­
ványához "Kolozsvár város építészeti műemlékei”-hez készítette és jegyzetekkel
is ellátta. Jóllehet müve befejezetlenül és kiadatlanul maradt, mégis elsőrendű
forrásanyag, rajzai és jegyzetei egyaránt alapvetően fontosak (BALOGH J. : Pákei
Lajos rajzai Kolozsvár építészeti emlékeiről. Kolozsvár, 1944). Pákei rajzai
1944-ben részben Kolozsvárt voltak az unitárius levéltárban egy nagyobb és egy
kisebb mappában, részben pedig Budapesten fia dr. Pákey Lajos tulajdonában. Az
utóbbi sorozat dr. Pákey halála után az Orsz. Műemléki Felügyelőség Rajztárába
került. (Magy. Műemlékvédelem. VII. Bp. , 1974. 373-374 ). Mindkét sorozatról
fényképek a szerző erdélyi gyűjteményében. A rajzokra hivatkozva az őrzési helyet
csak akkor jelölöm, ha az idézett rajz Kolozsvárt van, az őrzési hely nélkül idé­
zett rajzok mind az OMF Rajztárában vannak.
Rados J e n ő t a n í t v á n y a i n a k a r a j z a i 1941-1942-ből (RADOS, J. :
Kolozsvár műemlékei- A magy.kir. állami felsőépitő ipariskola 1941/1942. évi
szünidei felvételei. XII. Bp. , 1942).
S e b e s t y é n Gy ö r g y ( G h e o r g h e ) r a j z a i , készültek 1956-1962 körül
(SEBESTYÉN, GH. -SEBESTYÉN, V. : Arhitectura renasterii in Transilvania. Bucu-
re§ti, 1963). Kiadványában főként az igenszép és tanulságos profilrajzok jelentősek.
Ká k a y S z a b ó I l d i k ó rajzai; a ház-építtetők illetve a tulajdonosok mono­
gramjai, kőfaragójegyek, rekonstrukciós rajzok, azaz a jelen IV. Közlemény és a
következő V. Közlemény szövegközti rajzai.

Fényképek Kolozsvár m ű e m l é k e i r ő l ;
Az első felvételeket Ve r e s s F e r e n c készítette a XIX. század harmadik negye­
dében (1859 körül) mind egyes műemlékekről, mind utcákról, házsorokról. Nega-
tivjai és másolatai (20x30 cm) az egykori Érd. Nemz. Múzeumba, illetve a kolozs­
vári Egyetemi Könyvtárba kerültek. Veress felvételeiből album is készült, mely
Erzsébet királyné hagyatékából budapesti aukcióra (Lantos könyvesbolt XX. aukció­
katalógusa 44. sz. 1935.dec. 5.) került, majd pedig a Fővárosi Könyvtárba. Kolozs­
vár műemlékeit fényképezték még a Du n k i fivérek, majd az 1930-as években
F e k e t e L á s z l ó (az egykori Fotofilm cég), főként Kelemen Lajos Útmutatása
szerint. A Muzeum és a Wolphard-Kakas ház faragványait még Pősta Béla igazga­
tósága idején Leh oc z ky An d r á s fényképezte. Felvételeit Kismarty-Lechner
Jenő építésztől kaptam meg, ezeket közlöm tanulmányaimban (II. és IV. Közle­
mény), valamint saját felvételeimet.

Kolozsvár u t c a n e v e i :
Tanulmányomban a forrásokban szereplő utcaneveket használtam, amelyek még
a középkorban alakultak ki (1453-as Regestrum) és a XX. század elejéig használa­
tosak voltak.
A történeti és a hivatalos utcanevek a következők:
Fő tér (Nagy Piac) = Pia{a Libertátii
Karolina tér (Kis Piac) = Pia[a Muzeul
Bástya utca = Strada E. Isacu
Szentlélek és Torony utca = Strada Petrojani
Mátyás király utca (régebbi neve nem ismeretes) = Strada Corvin
Hid utca = Strada Dója (Dózsa)
Hosszú Szappan utca = Strada Brassai
Magyar utca = Bulevardul Lenin
Szentegyház utca (a középkorban Fazekas utca) = Strada 6 Martié
Közép utca = Strada Dr. Petru Groza
Király utca = Strada 23 August
Farkas utca = Strada M. Kogálniceanu
Bel-Torda utca = Strada Universitátii
Klll-Torda utca = Strada Petőfi és Strada Avram Jancu
Majális utca = Strada Republicii
Fogoly utca = Strada Potaissa
Búza utca = Strada Florilor
Széna-Szén utca = Strada Napoca
Kismester utca = Strada Prahovei
Monostor utca = Strada 30 Decembrie - Calea Motilor
A házszámok jelzésében az irodalomban szereplő számokat használtam az azo­
nosítás kedvéért, de szögletes zárójelbe tettem a jelenlegieket.

EGYHÁZI ÉPÜLETEK

Na gy t e m p l o m ( S z e n t M i h á l y t e m p l o m )
1511 okt. 27. Michael Regenij kvári bíró és esküdt polgárok oklevele a Szent
Mihály templom tornyának (az északnyugatinak) az építéséről "inchoata turris
huius ecclesie nostre beati Michaelis Archangeli nondum perfecta structura quo
modo decencius possit celeriusque extrui atque finiri. " II. Lajos 1521-ben kelt
átiratában. Gyulafehérvár, Káptalani Ltár. Közölve: ENTZ G. : Adalék Kolozsvár
épitéstörténetéhez. Eötvös L. Tud. Egy. Évkönyve. 1952-1953. Bp. , 1953. 146-151.
Irodalom: KŐVÁRI 1866. 284-287 (a torony "a múlt század közepéig kőből fara­
gott négy nagy angyallal ékítve . . . fennállott”) , KELEMEN L .: A kvári Szent
Mihály templom tornyai. - A kvári Szent Mihály egyház. Emlékfüzet. Cluj-Ko-
lozsvár, 1924. 31-34. ENTZ i. m. 1953 (a fenti okvelél alapján a négy fiatornyos
kőtorony épitését 1511-1526 közé helyezi).

1528. Johannes Clyn (Klein) kvári plébános megcsináltatja a templom sekrestye­

ajtaját. Külföldi import-munka Adolf Daucher illetve Sebastian Loscher köréből.
Analógiaként a következő emlékeket említjük: Játszó puttók, Bécs, Kunsthistori-
sches Museum; Fríz puttókkal, Berlin, egykori Deutsches Museum; Puttó-figurák az
augsburgi Fugger-kápolnában. A Daucher-, illetve a Loscher-problémára vonatko­
zólag 1. : WEIHRAUCH H. R. : Europáische Bronzestatuetten. Braunschweig 1967.
303 ("zwischen Adolf Daucher und Sebastian Loscher strittigen Skulpturen”). OSTEN,
G. - VERG, H.: Painting and sculpture in Germany and the Netherlands 1500-1600.
Pelican kiadvány, s. a. 36, fig. 17.
Irodalom: ÉBER L. : Erdélyi szobrászati emlékek. Művészet. VIII. 1909.175-176.
REITZENSTEIN, A. von: Anton Pilgram (?). Deutsche Kunst. Bd. VII. Bremen.
(1941). Taf. VII. 130-131. BÍRÓ 1941. 78. 92. BALOGH 1943. 258-260 (Daucher
műhelyéből; a régebbi irodalom közlése). PASCU 1954. 199. SEBESTYÉN 1963.
77. MURÁDIN 1965. 1440, PASCU-MARICA 1969. 71.

1561.szept. 17. Kvár tjkve.: "Domini senatores ad revidendas rés templi paro-
chialis Sancti Michaelis ponderandasque easdem elegerunt domincs: Ladislaum Kal­
már, Stephanum Fodor, Petrum Azthalos ex Hungaris, ex Saxonibus Stephanum
Sram, Laurentium Filstichij, Petrum Éppel. " (tjk. 1557-65. 134).
1564. febr. 10. A plébános a keresztelő kőmedencét a falból Kőmives Ferenccel
kivétette.
1565, márc. 26. A plébános kérésére a kis orgona kivételét Kőműves Jánosnál
megrendelték; március 27-ikén Kőműves Tamás kivette, helyét bemeszelte.
1565. nov. 1. A biró asztalosokat küldött a domonkosok kolostorába, hogy a szé­
keket bontsák el. Kiment tiz asztalos legény, Simon és Gergely ácsmesterekkel.
1565.nov. 21. A biró és tanács meghagyták a sáfárnak, hogy a fekete kolostorból
a padokat vitesse a nagy templomba. Schreder mester nyolc segéddel lebontotta, a
szekeresekkel áthozatta. Végül Asztalos Bálint és Imre felállították a padokat
(1564-65. évi adatok: JAKAB II. 1888. 185-186).
1565-1570. Giovanandrea Gromo feljegyzése: "Quiui é la chiesa Cattedrale
molto bella, celebrata da l’una et l’altra natione, secondo la uia di Lutero et
ha un bello et eccellente organo. " (Compendio della Transilvania. - Apulum.
II. 1946. 177 )
1568 jun. 1. A fejedelmi tábla Ítélete: amelyik évben a város bírája magyar,
a nagy templomot bírják egészen a magyarok, a szászok pedig ez évben használ­
ják a kis templomot, mikor pedig szász a város bírája, akkor a szászok bírják a
nagy templomot, a magyarok pedig használják a kis templomot (JAKAB Oki. II.
1888. XLI. sz .).
1577. A Szent Mihály templom leltára (Kvár szkve 1577/XII. 42-44 ).
1578. Kvár szkve: "Hogy az Thoronban megbontották az ablakot és rakták, attam
az kőmijes Jánosnak fi. 1. " - Akkor engedték le a régi harangot ujra-öntéshez
(1579/XIX. 11 ).
 1584. A kvári nagy templom kiadásai: "a nagy templom ajtaja előtt az mézes
pogácsát holott árulják", a fundamentumot megcsináltatták Kőműves Lőrinccel
(III/XV ).
1585. Az egyházfi számadása a harangozási dijakról: nagy harang 1 frt.; őraha-
rang 40 p .; 3 apró harang 25 p. Szabályozva volt az összeg szétosztása is, kapott
belőle a város, a harangozó, a temetést végző deákok. (JAKAB II. 1888. 340 ).
1585. nov. 24. Az egyházfiak számadásai: a nagytemplom szükségére Besztercén
szegődnek cserepet. Mintát küldenek. Száza 22 pénz; 5. 000 darab 10 frt, 88 dé­
nár. A szekereseknek a szállításért 12 ft, 50 dénár (III/XIX. 40 ).
1586. jun. 1. Kvár szkve: "Bíró uram tanácsul végezék. hogy az kik az tűz mel­
lett forgottanak, mikor az tornyot az mennykő megütötte, hogy adnék... " (adnak
négy embernek) (III/XVII. 14. b ).
1586.okt. 16. Kvár szkve: "Fejér zászlónak vöttem az toronyban 7 1/2 sing tru-
pai gyolcsot fi. 1. " (III/XXVII. 15. a )
1586. Kvár szkve: "Az egyházfiak honoráriumokra deputaltanak, holott ezen
esztendőben az mennykő megütvén, gyutván az tornyot, sokat fáradtának az épí­
tésben, kit hattak, hogy a restantiaból vegyenek ki fi. 26. " (III/XXIX. 17 )
1588.márc. 16. Kvár szkve: megcsináltatják a sekrestyét Keomiwes Péterrel
(IV/IX. 13 ).
1595.dec. 10. Az egyházfi számadása: a szentegyház tornyában az erkélyek ab­
lakaira táblát csináltattak (JAKAB II. 1888. 339).
P35 1612.okt. 20. Kvár szkve: "Eodem Az toronybeli erkélyeknek ablakira Lantorna-
kat az Trombitás es Harangozó Zwksegere den. 16. " (1612. köt. 177).

K őbo 11 ok (árusító helyek) a nagy templom körül.

1557. Felirat a déli oldalon levő kőbolt felett:
"Anno 1557, tempore Prudentis et Circumspecti Stephani Baráth Judicis Primarii
Kolosvariensis, Deo auxiliante fiebat. " (Descriptio 1734. LÉTAVAY 1818. 139. I.
27. sz .)
1560.febr. 11. Közgyűlési végzés az árusító boltok építéséről, annak jövedelmé­
ről, melyet az egyháznak szántak. Heltai Gáspár erre a célra 800 forintot ígért.
Meghagyták, hogy ebből a pénzből "boltokat építsenek a czinterem körül, annak
keleti része felől: a város mázsaháza építésére is viseljenek gondot és a mostani
feliratot hagyják el, de a mázsaház építésénél ne nehezteljék a mészárszéket... ",
febr. 13-ikán Heltai kérésére négy biztost adnak melléje segítségül. Az építés va­
lami okból elmaradt. Április 7-én újra elhatározzák, hogy a templom körüli helyet
senkinek sem adják, mert, mihelyt alkalom lesz rá, a város épít oda boltokat.
1562.okt. 16. A közgyűlés meghagyta a bírónak, hogy tiltsa be a jogtalan épít­
kezést.
1569.jan. 1. A közgyűlés a kő- és fa-boltok bérét 3 forintban állapította meg
(valamennyi adat: JAKAB II. 1888. 182-183).

Kis t e m p l o m
1562.okt. 16. Közgyűlési végzés: a biró tiltsa be az ámboltok jogtalan építését.
Ugyanis némelyek a magyar kápolna [a nagy templom déli oldalánál levő úgyne­
vezett János kápolna] oldalához fából való boltocskákat (cellulas) kezdtek építeni
(JAKAB II. 1888. 183).
 1565. nov. 6. Kvári bíró és tanács a király parancsára meghagyták, hogy a szé­
keket a nagy templomban mindkét oldalon bontassák el és hordassák át az uj temp­
lomba. - Nov. 7-én elvitették, nov. 18-án felállították.
1566. febr. 24. A Kvári tanács végzésére a sáfár megcsináltatta az uj templom
fedelét és a piac déli részére nyílé három ajtaját.
1567. A Kvári tanács végzésére a sáfár megcsináltatta a király régi padját az
uj templomban és ugyanott egy uj templomszéket is csináltatott (valamennyi adat
JAKAB II. 1888. 185-186).
1568. jun. 23. Gyfehérvár. János Zsigmond oklevele a magyarok és szászok
egyenlő uralmáról: amelyik évben a biró a szászok közül választatik: "Hungari
autem eo anno templum nouum minusque intrabunt, maiori abstinebant. "(JAKAB
II. 1888. 85).
1594.aug. 29. Szamosközy István feljegyzése: "begyült az ország népe az ko-
losvari kissebbik templomban. " (IV. 1880. 43)
Bethlen Farkas feljegyzése: 1594 augusztus 29-én a törökpárti főurak elfogatása
után a fejedelem követet küldött a rendekhez: "Provinciales in minori templo
congregatos" (III. 467). A kivégzések után: "Alexander Kendi et Joannes Iffiu in
minori tem plo........sunt humati. ” (III. 473).
1598.jun. 10. Kvár szkve: KeőmivesMátéval a kis templombeli temetőboltra
egy követ faragtattak (VII/XVI. 36).
1636.febr. 17. Haller Gábor naplója: ”17. Kolosvár. Ebéd után állót bé az gyűlés
az piacon az kis szent-egyházban. ” (Érd. Tört. Adatok. IV. Kvár, 1862.32 )
1636.febr. 21. Segesvári Bálint krónikája: "Hozák Kolozsvárra temetni az küs
templomban nagy solemnitással az Mikó Ferencz ő nagysága fiát, kinek nagy zász­
lót is csinálának fel az ajtó fe le tt." (ugyanott 211 )
1655.ápr. 17. A kvári aranyművesek inventariumában lévő feljegyzés az ápr.
3-i tűzvészről: "A piaczon levő két templom, torony és abban lévő minden haran­
gok elégtek"(JAKAB II. 1888. 658).
1691. A város térképe G. M. Visconti hadmérnöktől, amelyen látható a kis
templom alaprajza: hossznégyszög, belsejében kettős oszlop- vagy pillénorral,
számuk 4-4. Hossza kb. a nagy templom felének felelt meg (Bécs, Kriegsarchiv.
I. C. VI. Env. C. Klausenburg, Nr. 3. - SZABÓ 1946. 8. lap után melléklet).
1734. A Descriptio szerzői szerint a nagy templom déli oldalán levő régi, akkor
már felhagyott kápolnát János Zsigmond bővíttette ki annyira, hogy hat-hétszáz
embert is befogadhatott.
Jakab Elek jegyzete 1862-ből Segesvári Bálint krónikájához "ezen kis templo­
mot, melynek hajdani neve Szent János kápolnája, János Zsigmond építtette volt
újra, azon a részen volt ahol ma a katonai őrtanya van, amint egy kezeimben levő
1716-beli hiteles adat szól, alig három lépés távolságra a nagy templomtól s annak
rendkívüli ártalmára; miértis a catholicusoknak - mihelyst Steinwille___vissza-
P36 foglalta - fő dolguk volt, azt mint különben is megrongáltat lerontatni. " (Érd.
Tört. Adatok. IV. Kvár, 1862.204).

Óvári k l a s t r o m
1556-1557. Izabella királyné szállása az óvári klastrombán volt. Az általa la­
kottrészt "Palatium"-nak nevezik. Más elnevezése "Appellatium." (JAKAB II.
1888. 83 )
 1557. nov. 7. Közgyűlési végzés: "Azon kápolnát, ahol a klastrombán magyarul
prédikáltak........... adják el. "
1558. márc. 25. Közgyűlési végzés: "Minthogy az óvári kápolnát eladták, . . .
a kápolna árát vegyék fel. " (JAKAB II. 1888. 102).
1558. dec. 2 4 . Kvár tjkve: "Hortus monachorum vendant............. StabulumNig-
rorum Monachorum vendant. " (1557-65. tjkve 51 ).
1574.febr. 27. Kvár tjkve: "Az owarbelj Clastromba es poticusaba Zok okból
nem Teccijk eo kg. -nek varoswl a temetésnek lenny___" (Kvár tjkve 99).

Fa r k a s u t c a i k l a s f r o m
P37 1558.febr. 20. Kvár közgyűlési végzés: a szürke barátok kertjét adják el.
1558.dec. 24. Kvár tjkve: "Murus honi Monachorum destruant ac per parvam
ponam lapides ad aedificationem muri civitatiseduci faciant. " (1557-65 tjkve 51)
1558. dec. 28. Kvár tjkve: "Item hortus Monachorum griseorum vendatur et murus
destruatur et lapides exportentur. " (U. o .)
1559. jan. 14-én és február 29-én azonos közgyűlési végzések (JAKAB II.
1888. 102).
1562.máj. 8. Kvár tjkve: "Imprimis turris ad claustrum Franciscanorum mona­
chorum tegi et edificare faciant" (Kvár, tjkve 160).
1574.febr. 27. Kvár tjkve: mivel a tanácsnak nem tetszik, hogy az óvári klastrom
porticusaból temessenek, "hanem ugi teccyk eo kegyelmeknek hogi Az cery bará­
tok Clastromanak porticusa eleot Mymemw darab feold vagion Azt Be kelj rekez-
tenij valamij deszkával es oda themethny. ” (Kvár tjkve 99)
1578. márc. 6. Kvár szkve: a Farkas utcai kolostorhoz az ajtóra küldenek egy
háromszögű lakatot, a kapura egy kisebbet. (1578/XlV, 10),
1578. Kvár szkve: javitások a Farkas utcai klastromon (ugyanott 27 ).
185 1579. március 25-e után Seres János kőfaragó-szobrászt a Farkas utcai templomban
temették el.
1579, április. Kvár szkve költségek a cseri klastrom udvara kapujának csinálta-
tására (1579/XVI. 14).
1579.április 10. Ugyanott: költségek a cseri klastromhoz (1579/XVIII. 12 ),
1579.máj. 18. Kvár szkve: költségek a cseri klastrom ablakára (ugyanott 14 ).
1579. június 10. Kolozsmonostor. Leleszi János jezsuita jelentése arról, hogy a
templomot (templum quoddam sane munificentissimum et trium regum sumptibus
régié extructum) a fejedelem parancslevelére a szenátus átadta. "Expurgamus om-
nia, aram pro tempore ligneam extruimus, imagines et tabulas, si quas apud cives
scire possumus, mandato iudicis venamur et auferimus. Calicem cum ornamentis
sacerdotalibus sane preciosissimis Princeps dederat Illustrissimus. ” (LUKÁCS-POL­
GÁR II. 1965. 354 )
1582.máj. 12. Vilna. Báthory István király alapitő levele a kvári jezsuita kollé­
giumról. Ebben a jezsuitáknak adományozza "Monasterium desertum olim ordinis
Franciscanorum fratrum............. in piatea Farkas utcza, muto Civitatiscontiguum,
cum templo, hortis, areis, turribus, atque adeo locis omnibus circumjacentibus
juxta maenia civitatis . . . . ' ' (JAKAB Oki. II. 1888.130; Fontes I. 1911. 129).
1581 szépt. 19. Kvár. P.Jacobus Wujek jelentése P. Claudio Aquaviva jezsuita
generálisnak: arról panaszkodik, hogy a templom cinterme igen szűk, pedig arendi
 szabályoknak megfelelően a templombeli temetkezést el akarta tiltani: ez azonban
nagy megütközést keltett (Fontes I. 1911. 192).
1581-82. Jezsuita jelentés: "Quare mox tempestate sedata a fundamentis restau-
ratum est templum, altaribus exornatum, subselliis instructum et contra inproborum
petulantiam extrinsecus tectum atque munitum. " (Fontes. V. 1921. 2).
1582.febr. eleje. A kvári jezsuita kollégium visitatioja: "Pro ecclesia. 1. Quam-
primum tegatur fovea in medio ecclesiae lapidibus et propter decentiam, et prop-
ter périculum et purgetur templum . . . 2. Fiat altare maius cum suis gradibus la-
pideis, commodis ad accendendum. 3. Stematur pavimentum sacristiae lateribus...
4. Oratórium claudatur . . . ; továbbá intézkedik, hogy csináltassanak "cancelli
lignei" és "confessionalia. " (5.), 6. Curetur erigi columna in ostio tem pli.. . .
7. A sekrestye ajtaját tartsák zárva . . . . 9. Reficiantur reliquae fenestrae ecclesiae
similiter, tectum quando commode potest. . . . 23. Sepultura non detur in templo
praeterquam his, quibus iám concessa est et domino Martino et a r c u l a r i o , qui
adeo iuvit catholicos, cum nullus adesset sacerdos... " (Fontes I. 1911. 217 ).
186-187 1595-ben Berkenyesy Istvánkát a Farkas utcai templomban temették el, 1597-ben
188 pedig s£ra Annát; ugyancsak a XVI. század végén dominus Martinust (lásd a "Sír­
kövek" c. rovatban).
1603. Szamosközy István a templom pusztulásáról: ” ..........omnique tecto denu-
dant, praeter nudos vastosque parietes nihil relinquant.......... ac nec sepulcris qui-
dem defunctorum parcunt.........." (III. 1877. 107).
1603.jul. 9. Diarium domus Cracoviensis: "Omnia nona Iulii subito facta. Civi-
tas Mosi tradita, collegium direptum, templum dirutum, gymnasium régió opere
extructum, vastatum. " (Fontes, V. 1921. 223 )
1603.aug. 15. Krakkó P. Giovanni Argenti jelentése Aquaviva jezsuita generá­
lishoz a támadásról: "..........trovammo che giá gettate a terra le porté della chiesa,
con securi spezzavano li altari et rovinavano ogni cosa.......... decollarono una
statua della Beatissima Vergine, che éra sopra un altare, spararono archibugiate
ad imagini de’sa n ti........ cominciorno a destruggere il seminario, e il collegioet
finalmente la chiesa, che éra la piti bella in tutta Transílvania. " (Erdélyi Muzeum.
1906. 380, 381, 382; BALOGH 1935. 15). - Megjegyzendő, hogy a szobrok és
képek között - Leleszi János jezsuita jelentéséből következtetve (LUKÁCS -
POLGÁR II. 1965. 354) - középkori eredetűek is voltak.
A f e r e n c e s h a r m a d r e n d ű n ő v é r e k k l a s t r o m a a Farkas utcában
1531. előtt Georgius lapicida (Ujváry György ) felesége, Magdolna asszony a Farkas
utcai templomhoz a harmadrendű nővéreknek kápolnát építtetett és azt végrende­
letében gazdagon megajándékozta (JAKAB Oki. I. 1870. 372-375).
1581.máj. 12. Vilna. Báthory István alapító oklevele a kvári jezsuita koEégium-
ról. Ebben a jezsuitáknak adományozza a Farkas utcai templomot és kolostort
"praeterea domum proximam, in qua olim religiosae Virgines habitabant, ut inea
schola aedificaretur..." (JAKAB II. 1888. 130, Fontes I. 1911. 129).

Ma g y a r u t c a i t e m p l o m (Szent Péter templom)

1565.nov. 26. Közgyűlési határozat, mely szerint a király engedélyével az is­
potály templom és a szentpéteri templom rontassék le, mert a város veszedelmére
lesznek, ha az ellenség azokat megszállja. (JAKAB II. 1888. 186), - Ezt a hatá­
rozatot nem hajtották végre.
 15691 márc. 16. Közgyűlési határozat, mely szerint "a szentpéteri templom fa­
laira is újból harangokat állíttattak. " (ugyanott 187).
1577. Kvár szkve: a szentpéteri egyház fedelének megépítésére a város adott
őtven forintot (1577. XII. 18 ).
1585. Kvár szkvc: Budai Tamásnak kiutalnak a Magyar utcai templom megépí­
tésére fi. 174 den. 9. Budai Tamás számadása az építkezési költségektől teszen
fi. 375 (III/XXlIt. 16 ).
1593.dec. 2. Kvár szkve: "Kwmies Máténak fizettem, hogy az Magyar utczai
templomnak az ablakait berakta fi. l.d e n . 10. " (V/XXI. 66 ).

A püs p ö k h á z a
1588.szept. 1. Kvár szkve: "Keomies Máté vakaita meg az püspök házánál való
kapu közit___ " (IV/I. 37 ).

A plébános háza
Lásd: Fő tér 15. sz. (plébánia) címszó alatt.

A s z en t p é te r i papság háza
1587. jun. 12. Kvár szkve: a szentpéteri papság házát meglátogatták és csinálta-
tásáról gondoskodtak (III/XXX. 16 ).

Jezsuita kollégium
P38 1579.máj. 5. Fundatio príma collegii claudiopolitani Societatis Jesu a Christo-
phoro Bathori principe (Fontes V. 1921. App. VI. No. 1 ).
1579.jun. 9. Leleszi János jezsuita jelentése Rómába: a fejedelem az ápr. 26-án
tartott országgyűlés után felhatalmazta arra, hogy menjen Kolozsvárra és nézze
meg a Jézus Társaság kollégiuma számára kijelölt és átadott helyet (LUKÁCS-
POLGÁR1I. 1965. 353-357 ).
1579. aug. 18. Polszk. Báthory István értesíti az erdélyi rendeket, hogy a kolozs­
vári kollégium számára néhány jezsuita professzort küldött; felszólítja őket, hogy
méltóképpen fogadják az érkezőket. (LUKÁCS-POLGÁR II. 1965. 415 ),
1579.S. 1. (Erdély). P. Martinus Laterna jelentése: "Ad studiorum fundamenta
ponenda d'iae classes factae aedificataeque sunt. " (ugyanott 450).
1580, jan. 2. Gyulafehérvár. Báthory Kristóf válasza a jezsuitáknak, akik arról
panaszkodtak, hogy az építendő iskola számára kijelölt hely igen szűk. "Inspiciant
omnia patres una cum architecto, quem secum Claudiopolim abducant et ex eius
consilio omnia, quo rectius fieri poterit pro commoditate patrum curentur et sta-
tim designentur. " (Fontes, I. 1911. 82-83).
1580. jan. 7. Kvár. Francesco Sunieri provinciális utasítása P. Jacobus Wujek
erdélyi prefektus részére: "Aedificiis autem tam arcis nostrae (Kolozsmonostor),
quam futuri Claudiopoli Collegii diligenter superintendat, neque de omnium re-
rum progressu certiorem faciat... " (ugyanott 87 ).
1580.jan. 27. Kolozsmonostor. P. Jacobus Wujek jelentése P. Eberhard Mercu-
rian jezsuita generálisnak: " ........ missus erat ab 111 mo principe architectus, qui
aedificium scholarum metiretur. Verum statim post discessum patris provinciális
facta est mirabilis rerum omnium commutatio. " A fejedelem ugyanis megtudta,
hogy a kolozsmonostori apátság évi jövedelme nem elégséges a harmincszemélyes
 kollégium fenntartására. Továbbá "insuper architectus ipsi affirmaret monasterium
refici et scholas extrui, quales nos vellemus, 8. 000 florenis vix posse, princeps
autem non nisi 3,000 ad aedificium scholarum destinasse; inde offensus fűit vehe-
menter........" Mivel a kollégium számára kijelölt hely szűknek találtatott "ele-
gimus cum architecto alium locum vicinum scholis, in quo domunculae tamen
vicinae duae erant coemendae et hoc praesente patre provinciali iám conclusum
fuerat. Verum ut dixi, statim post discessum eius omnia turbata sunt. " ..........
Közben levelet kapott Leleszi pátertől, aki irta neki, hogy "Addebat et illud can-
cellarium cum architecto post dies aliquot huc esse venturum, ut locum alium
scholarum deligat, nempe domum monialium. " Mindezekről a páter provinciális
által értesíti a lengyel királyt. "Nam in principe, ut videó, parum est et volonta-
tis, et facultatis. Rex autem universitatem in Transylvania erigere cogitat. " (ugyan­
ott 90).
1580.febr. 18. Varsó. Joh. Andreas Caligari jelentése Ptolomaeo Gallio kardi­
nálisnak, aki már január 9-én írott levelében megelégedését fejezte ki "per il
principio dato al collegio Colosvar in Transilvania" (LUKÁCS-POLGÁR II. 1965.
472).
1580.febr. 20. Gyfehérvár. Francesco Tenchetta da Brescia levele P. Francesco
Sunieri provinciálisnak: "Pouchi giorni sono eh’io serisse a V. Rtia come non si
vedeva principio cerca al fabricar. Ho l’ aviso ch’il Magnifico Sr canzeglier’ ha
detto al fuonditor che si prepari, perché 1' IUmo principe lo vol mandar a dar
ordine et principio alla fabrica. " (Fontes I. 1911. 94-95)
1580.febr. 28. Kolozsmonostor. P. Wujek jelentése P. Everardo Mercurian gene­
rálishoz: "Missurus erat Princeps cancellarium ad nos una cum architecto, ut ex
domo monialium scholas facerent, et de accomodandis habitationibus pro nostris in
civitate certi aliquid tandem concluderent, cum pene omnia illa, quae praesente
R. P. Provinciali erant constituta, rursus in dubium essent revocata. Tandem can-
cellarius nondum ad nos v en it___ " (LUKÁCS- POLGÁR II. 1965. 475).
1580,márc. 16. Vilna. P. Sunieri provinciális panaszolja P. Mercurian jezsuita
generálisnak, hogy távozása után Erdélyben, "si fecce alcuna mutatione nel ani-
mo dél Palatino, sbigotendone dele spese non sperando lui che havessero di esser
tante. " (LUKÁCS-POLGÁR II. 1965. 479 ).
1580.ápr. 2. Kvár tanácsa utasította a bírót: "találja meg urunkat ő Nagyságát
és könyörögjön, hogy ő Nagysága (az jezsuiták épületit) ne szállitaná közünkbe
ide az várasba, mert nagy egyenetlenségiül, háboruságtul félő a ’ dolog, sőt vára-
sunknak is szabadsága kezd veszedelembe miatta forogni. Ő Nagyságának nám jő
helye vagyon Monostoron is, a hun afféle scholat építhet. " (Fontes I. 1911. 104 ).
1580.ápr. 8. Gyfehérvár. Kovacsóczy Farkas kancellár P. Francesco Sunieri
provinciálisnak: "Nuper Colosvarum excurreram ut iám tandem scholarum aedifi-
cationem ac monasterii restaurationem designarem, opera conducerem, opifices
labori admoverem, demum omnia curarem, qua necessaria esse viderentur. Cum
patre rectore et P. Stephano perlustravimus omnia, locum scholis percommodum
nacti sumus, probavimus et omnia, quae in eo fieri deberent, statim constituimus. "
Továbbá mentegetődzik, hogy ezt a helyet ott a kolostor közelében nem vették
észre (Fontes I. 1911. 102).
1580,ápr. 11. Kolozsmonostor. P. Wujek rektor Caligari püspök lengyelországi
nunciusnak: "Illmus princeps postridie dominicae Palmarum misit huc cancella-
 rium suum, una cum architecto Italo, ut aedificia scholarum in civitate etmonas-
terium habitationi nostrae accomodaretur. Itaque communi consensu elegimus
locum ad id aptissimum prope monasterium, ubi ante moniales habitarunt, ubi
extruentur scholae 5, una cum porticibus et columnis ex utraque parte, area érit
satis ampla. Tertia etiam pars suo tempore eodem modo absolvi poterit. Nobis etiam
in monasterio aptabitur antiqum refectorium, una cum dispensa et culina, et supra
4 magna hypocausta, et cubicula pro lectis minimum 20. Totum etiam monaste-
ríum tegetur denuo. Heri misit princeps duos equos, qui arenam, seu sabulum tan-
tum advehant. Aedificabuntur autem similia omnia, idestetscholas, ethabitationes
nostrorum, ut tanto citius absolvantur et nos in aestate migrare possimus. " (ugyan­
ott 104).
1580,máj. 5. Gyfehérvár. Báthory Kristóf levele Kolozsvár város tanácsának: ki­
jelenti, hogy a jezsuita kollégiumot az ország javára "in civitate Coloswar erigen-
dum atque construendum statuerimus". Egyben biztosítja a várost, hogy a kollé­
gium alapításával a város régi szabadságát nem érinti, hanem abban meghagyja.
A kollégium pedig legyen a város díszére és javára: "et ornamento, et commodo
illi sit. " (ugyanott 106 ; JAKAB Oki. II. 1888. 125-126 ).
1580,máj. 18. Vilna. Báthory István oklevele a kvári jezsuita kollégium alapí­
tásáról: "in civitate nostra Claudiopolitana, alias Colosvar nunenpata, collegium
societatis Jesu fundamus, facimus, instituimus, ordinamus et erigamus." Erre a
célra a jezsuitáknak adományozza: "monasterium desertum olim ordinis Ber-
nandinorum fratrum, liberalite regum Hungáriáé extructum, in piatea Farkas
ucza muro civitatis contiguuum, cum templo, hortis, areis, turribus atque adeo
locis omnibus circumiacentibus iuxta moenia civitatis, in quorum usu olim
praedicti fratres Bernardini antiquitus fuerunt. Praeterea domum, in qua olim re-
ligiosae virgines habitabant, ut in ea schola aedificetur, cum omnibus rebus ad
eam quomodocunque pertinentibus . . . . " (LU K Á C S-PO L G Á R II. 1865. 490).
1580.jun. 28. Kolozsmonostor. P. Wujek jelentése P. Averardo Mercurian ge­
nerálishoz: "Aedificantur quidem scholae in civitate iussuetsumptibusill. Princi-
pis, invitis civibus hereticis et, quibus possunt modis, opus hoc impedientibus.
Parantur eitiam pro nobis habitationes in monasterio nostris assignato. Verum haec
omnia lente procedunt, cum modo lapides, modo pecuniae, modo alia atque alia
desint, ita ut sit dubium, utrum ante hyemem in civitatem migraturi simus. "
(ugyanott 499 )
1580. szept. 30. Kolozsmonostor. P. Wujek jelentése P. Lód. Odescalchi len­
gyelországi nunciusnak, Caligari püspökének: épülnek az iskolák "le schole,
quali saranno molto b éllé.. . . " Az építkezés azonban lassan megy, a fejedelem
erre a célra évi 1000 tallért Ígért, "sino che si finisca et provendendoli di calce
et legnami necessarii, " (Fontes I. 1911. 111 )
1580.szept. 10. Brauusberg. P. Sunyer lengyel provinciális levele P. Oliverius
Mannaerts vicegeneralishoz: P. Giacomo levele szerint ebben az évben befejezik
az iskolák építését (LUKÁCS-POLGÁR II. 1965. 505).
1580. P. Justus Rabb évi jelentése a lengyel provinciáról: "Aedificio collegii et
structurae Princeps Illustrissimus P. Rectorem praeesse voluit" és évi 1000 tallért
adományozott (ugyanott 520 ).
1581-febr. 26. Kolozsmonostor. Jelentés P. Odescalchi lengyel nunciusnak: a
P38 fejedelem a jezsuitáknak ajándékozta: "di piű tutte le vesti sacre, ch’erano nella
gia cathedrale d’Alba Giulia, fra le quali ve ne sono alcune molto ricche et béllé,
tutti ancore i libri de detta chiesa benché de questi pochi siano stati i buoni, et
de cose sacre___Az építkezést a rektor irányítja és "pur hieri sí cominció a
lavorare in detta fabrica. " (Fontes I. 1911. 121 ),
1581,április 12. Kolozsmonostor. P. Wujek rektor jelentése P. Aquaviva gene­
rálisnak az építkezésről: "séd nihil factum fuisset, nisi ego istára curam, ita vo-
lente principe, suscepissem. " Az ígért összegből megkapott 800 tallért, elköltött
700-at: "inde enim et scholas aedificamus, et monasterium pene iám collapsum
reficimus. " (ugyanott 125 ).
1581.máj. 11. Kolozsvár. P. Wujek rektor jelenti Báthory Istvánnak, hogy be­
költöztek Kolozsvárra és "Habbiamo aperti li studii, fatto una disputa con un dia­
logo et distributione di premii per eccitare li scolari in presentia dél principe. "
(ugyanott 126-127).
1581.máj. 12. Vilna. Báthory István alapítólevele a kolozsvári jezsuita kollé­
gium részére. Ebben kifejti alapítványának célját: az ifjúságnak a külföldi, költ­
séges peregrinatiók helyett az országban ugyanolyan rangú intézetet alapítani és
egyben a "vera pietas"-t helyreállítani. Megismétli adományait és azokat újabb
adományokkal egészíti ki. A kollégium jogainak és méltóságának növelésére úgy
intézkedik, hogy a végzett tanulók, - épp úgy mint a külföldi akadémiákon, - a
Baccalaureatus, a Magister és a Doctor fokozatokat is elnyerhetik (ugyanott
127-129 ).
1581.máj. 29. Kvár. P. Wujek rektor jelenti Báthory Istvánnak, hogy az iskolát
husvét után megnyitották, de a fejedelem halála "omnia penturbasset. "Az Ígért
1000 forintból csak nyolcszázat kapott meg és most "ego sum debitis intricatus et
operarios ita repente dimittere non audeo. " Kéri a király segítségét. "Scholae
etiam istae 5, quibus nunc utimur, nondum sunt pláne profectae (!). Desunt pavi-
menta, fenestrae aliquot, fornaces et argilla super laquearia, etc. Nostrae etiam
habitationes multis rebus adhuc indigent, ut nihil dicam de templo, quod cárét
fenestris. " (ugyanott 136 ).
1581.jun. 2. Kvár. P. Wujek jelenti P. Aquaviva generálisnak, hogy áprilisban
megkezdték költözésüket a városba, jóllehet az építkezések még nincsenek befe­
jezve. De igy kivántatott "propter publica regni comitia", melyet május elsején
kezdtek meg, amikor is fejedelemmé választatott "filius principis, noster discipu-
lus.. .. A nostris etiam habitae sunt disputationes publicae in templo nostro, praesente
principe et fere toto regno. " (ugyanott 137).
1581-junius 12. Vilna. Báthory István értesíti P. Wujek rektort, hogy az ezer tal­
lér teljes kifizetésére nézve intézkedett (ugyanott 144 ). - 1581.aug. 8. Gyula-
fehérvár. P. Leleszi János jelenti P. Aquaviva generálisnak, hogy az esedékes 200
forintot megkapták, (ugyanott 144 ).
1581.aug. 18. Kvár. P. Wujek jelentése P. Aquaviva generálisnak: "scholas
quinque habemus pene absolutas. Nostrum etiam collegium iám utrumque satis
est accomodatum. " A jövő évben folytatják az építkezést, ha megkapják az 1000
forintot (ugyanott 150).
1581-aug. 22. Kvár. P. Szántó István jelenti P. Aquaviva generálisnak, hogy
P. Wujek az építkezésben - ebben az évben - 100 arany forint kárt okozott, mi­
vel egyikünktől sem kért vagy fogadott el tanácsot. "Nam quaedam ex his, quae
aedificavit, iám ruinam minantur, alia, quod non apto loco sunt facta, oportebit
 destruere. Item múlta simul incipit et nihil perfecit- fenestras vitreas sine ferra-
mentis apponi iussít: quae defectae a ventis, pauca vitra manserunt integra et se-
cundo oportuit alia vitra emere: tegi scholas et collegium curavít, Driusquam
camini erigerentur. Hinc factum est, ut cum camini erigerentur, oportuerit iterum
dimidiam, iterum partém tectorum diruere et secundo novis expensis tegere. "
(ugyanott 159-160).
1581.szept. 1. Kvár. P. Szántó István jelentése P. Aquaviva generálisnak: "In
coenobio intra paucos menses 5 hypocausta et 5 cubicula fuerunt absoluta: scholae
magnifice erunt cum porticibus et quadratae figuráé, quorum dimidia pars iám est
fínita. Hiúd de istis scholis praetereundum non videtur, quod cum locus aptus pro
illis prope coenobium non inveniretur, nisi destructis aliquot aedibus civium et
occupata area coenobii. Erat autem ex opposito coenobii et templi interiecta
piatea, habitatio monialium, quam cum lustrassemus cum cancellario, visus est
nobis locus pro gymnasio aptissimus......... coenobium istud, quod habemus intra
Claudiopolim, cum templo magnifico, horto et scholis. Locus est quietissimus,
iuxta moenia civitatis et amplissimus, paucisque expensis ad usum nostrum poterit
accomodari. " Továbbá jelenti, hogy áprilisban beköltöztek és a fejedelem "item
sequenti die dialogo, quem in area novae Academiae exhibuimus, similiter inter
esse voluit. " (ugyanott 176-180).
1581. szept. 13. Gyfehérvár. P. Leleszi János jelenti P. Aquaviva generálisnak,
hogy az elhunyt fejedelem végrendeletében évi 1000 magyar forintot rendelt Ko-
lozs megye adójából az építkezésekre (ugyanott 190).
1581 dec. Kvár. P. Szántó István jelenti P. Aquaviva generálisnak: "In fabrica
quidquid fecit [Wujek rektor] , omnia sunt imperfecta et ruinosa." (ugyanott 204).
1582. febr. 5. Roma. XIII. Gergely a kolozsvári kollégiumot a pápai kollégiumok
jogaival és szabadságaival ruházza fel, továbbá évi 1200 aranyat adományoz neki
15 esztendőre a pápai kincstárból (Fontes V. 1921. App. VI. N 19 ).
1582.febr. eleje. A kvári jezsuita kollégium visitatioja: "6. Curetur quam dili-
gentissime bene confirmari, quae aedificata sunt, sicut solare refectorii, quod
minuator [!] ruinam et similia. 7. Accomodatis scalis aperiatur ostium, quod
prope est, ne nostri ingressuri in refectorium videantur, a saecularibus. " (Fontes I.
1911. 218).
1582. jun. 29. Kvár. P. Wujek jelenti P. Aquaviva generálisnak: "Et híc quidem
vix pro eo locum idonenum in collegio habebimus, quandoquidem adhuc aedifica-
mus et accomodamus collegium, quod etsi amplum videtur, tamen quia ad meri-
diem muro civitatis, ad septemtrionem templo impeditur, paucas tantum ad occi-
dentem et pauciores ad orientem habitationes habét. " (ugyanott 226 ).
1583. jan. 29. Niepolomice. Báthory István király meghagyja Kolozsvár városá­
nak, hogy adják át a barátok tavát a jezsuitáknak, hogy ott malmokat építhesse­
nek, továbbá "locum ad coemeterium aptum Insignent, cum cruce, campanis
alilsque rebus necessariis instruant.. . . " (Fontes V ., App. VI. N 27 ).
1583.febr. 13. Niepolomice. Báthory István a szász papoktól vett census cathed-
raticus-ból évi ezer aranyat adományoz a jezsuitáknak, mivel "amplissimum ijsdem
Patribus Societatis Jesu Collegium attribuimus et fundavimus, Sumptus eis neces-
sarios suppeditavimus. Scholas aedificavimus . . .. " továbbá ugyanott seminariu-
mot is akar építtetni (JAKAB Oki. II. 1888. 137-139 ).

4
 1583,márc. 15. Kvár. P. Szántó István levele P. Antonio Possevinonak: "Quin-
tus modus est, ut tota cura fabricae collegii soli Maximo committatur et rector,
si mansurus est, in illám non se ingerat. " (Fontes 1. 1911. 266).
1583. ápr. 12. Possevino levele XIII. Gergelyhez: "Claudiopoli solo, dove é giá
il collegio nostro. " (Bascape, G.í Le relazioni fra l'ltalia e la Transilvania.
Roma, 1931. 136 )
1584. Possevino feljegyzése: "dappoi anco hebbero [a jezsuiták] in perpetuo
il munistero di San Francesco, giá parecchi anni vacuo ridotto tutto a ruina, ma
assai piu a proposito per far frutto, essendo dentro della cittá. Aggiunse il re col
principe miile fiorini ogni anno per edificare a parte le scuole, con alcune stanze
de convittori, al che tuttavia, essendone gia fatta buona parte, si attende. "
(Fontes III. 1913. 132 )
1584. febr. 27. Kvár. P. Ferrante Capeci levele P. Aquaviva generálisnak,
melyben építészt illetve kőművest kér: "tale mi parve un mastro Gioan Pietro che
fabbricava al collegio, non domando giá quello, se é caro al collegio. " (Fontes
II. 1913. 64-65 )
1585. márc. 5. Varsó. P. Campani provinciális levele P. Aquaviva generálisnak:
a király azt kívánja "ut Philosophia et Theologia praelegatur in scholis Claudiopoli-
tanis; hoc enim animo fuisse fundatum Collegium illud, nam reliqua, inquit,
etiam habentur in trivialibus scholis et ideo non est mirum, si nulla sit frequentia
auditorum. " A provinciális igyekezett a királyt megnyugtatni, mondván, hogy
erre akkor kerül sor "quando scholae illáé de quibus antea non fuerat cogitatum,
erunt fabricatae. " (Fontes II. 1913. 81-86 )
1585.máj. 12. Niepolomice. Báthory István király végrendelete: "Collegium in
Colosvar et Colosmonasterium fundatum bonisque donatum, partim jure régió, par­
tim pecunia et bonorum aliorum permutatione, bono jure acquisitis, tueantur,
conservent et augeant. " (VERESS I. 1944. 299).
1585. aug. 26. Niepolomice. P. Campani provinciális jelenti P. Aquaviva ge­
nerálisnak, hogy a király további három évre biztosította az évi 1000 tallért "pro
fabrica collegii. " (Fontes II. 1913. 130).
1585. dec. 1. Kvár. P. Campani provinciális P. Aquaviva generálisnak: "Múl­
túm enim laborandum fűit in ordinandis studiis et novo cursu philosophiae ac ali-
quibus lectionibus theologicis, ut dignitati Academiae satis fieret, et voluntati ac
postulatis Sermi Regis. "
1586. jun. elején. Jaroslaw. P. Campani provinciális P. Aquaviva generálisnak:
"Si domus probationis apud Claudiopolitanum collegium, érit, (quam statim fa­
céré possumus, cum omnia sint parata, domus ampla imo castrum, cum templo
magnifico et copia rerum ad vivendum) iám quartus locus constitueretur, semina-
rium pontificium ac regium nusquam érit tale, ut quod 3600 florenos in annum
habeat redituum. Academia adest Claudiopoli ad formandos sibi operarios. "
(Fontes II. 1913. 166).
1588.szept. 14, A jezsuita kollégium feljegyzése: "Apocha de horto collegii
Claudiopolitani a Patre Leonardo Rubeno rectore vendito. ” (Fontes V. 1921. App.
VI. N°. 85).
1595.máj. 4. Gyfehérvár. Báthory Zsigmond a kolozsvári tanácsnak: "Bocsátjuk
oda hozzátok ez mi cancellariankon való nótáriusunkat, Thömösvary Istvánt, hogy
együtt veletek az ott való collegiumot templomostul, mind az monostorjával
 együtt minden ezekben lévő eszközökkel és benn való perti nentiajával együtt
doctor Alphonsus Carrillius kezében bocsássa és belé vigye, minden inventariumi-
val, kiről irtunk monostori tiszttartónknak is. " (VERESS: Carillo 1906. 500).
1595.máj. 4. Gyfehérvár. Báthory Zsigmond levele P. Alphonso Carrillo jezsui­
tának "de tradendis collegio, templo, monasterio cum omnibus appartinentiis. "
(Fontes V. 1921. App. VI. N° 121 )
1595.máj. 10. "Historica recensio introitus", azaz a jezsuiták visszaiktatása a
kvári kollégiumba és szemináriumba, valamint a kolozsmonostori apátságba, mi­
után az 1595 ápr. 16. - máj. 2. tartott gyulafehérvári országgyűlés elhatározta a
jezsuiták visszahívását (ugyanott N . 122).
1597.máj. 25. Gyfehérvár.llPrivilegium Patrum Societatis Claudiopolitinorum
dátum, ut possint opifices artifices conducere, alere, ex tyronibus curare promoveri
in magistratus. " (ugyanott No. 155)
1597.dec. 26. Gyfehérvár. Báthory Zsigmond évi 1000 forintot adományoz "in
subsidium Academiae Claudiopolitanae. " (ugyanott N 165 )
1601. jun. 15. Kvár. A kvári tanács folyamodványa Báthory Zsigmondhoz: "item
quod Patres Jesuitae in piatea Regia [Király utca] contra vetitum domum quan-
dam occuparent; demum, quod Patres Jesuitae hortos collegio suo adiacentes muris
lapideis saepire vellent, contra litteras Christophori Báthori quondam principis con-
cessionales." (ugyanott N 257 )
1602. aug. 12. Alsőárpás. - "Privilégium collegio Claudiopolitano datur habendi
architecto. " (ugyanott N° 281).
1603. jun. 9. Kvár. A kollégium feljegyzése: "destruitur monasterium Jesuvita-
rum una cum altaribus caeterisque rebus ecclesiasticis. " (ugyanott N° 301.)
1603.jun. 9. Szamosközi István feljegyzése: "Quomodo plebs Jesuitarum colle-
gium Claudiopolitanum primum diripit, subinde evertit. Matthaeus Thoroczkai
concione plebem exacuit. Plebs furenter Jesuitasinvaditet aedificia demoliuntur...
molem aedificiorum pláne ad incolendam inutilem fecerunt.. . . " (III. 1877.
104-108).
1603.jun. 9. Diarium domus S. J. Cracoviensis: "Omnia nona Iunii subito facta.
Civitas Mosi [Székely Mózes] tradjta collegium direptum, templum dirutum,
gymnasium régió opere extructum, vastatum. " (ugyanott 223 )
1603.aug. 15. Krakkó. P. Joh. Argenti erdélyi viceprovinciális P. Aquaviva ge­
nerálisnak "déllé insolense delli heretici Ariani fatte nella chiesa et collegio di
detti Padri in Claudiopoli.........." (ugyanott N 305 )
1603-szept. 13. Basta válasza a rendekhez a dévai országgyűlésen: "Claudiopoli-
tani verő sint obligati, quamprimum patribus societatis Jesu ecclesiam parochialem
consignare, et scholas domusque pro collegio destructo. " (Érd. Orsz. Emi. V.
1879. 235)
P38a 1603-okt. 22. Kvár. Conscriptio rerum universarum in collegio Societatis Jesu
Claudiopolitano repertarum.. . . " (Fontes V. 1921. App. VI.' N 308 )
1606.nov. 9. Kvár. "Copia catalogi librorum, quos P. Rector ClauGiopolitanus
reliquit apud domum Ötvös. " (ugyanott N 364 ) - Valószínűleg Ötvös András Fő­
téri házában.
Irodalom: VERESS E. : A kolozsvári Báthory egyetem története. Érd. Muzeum.
1906. 150-183. - Ugyanitt közli (189. 1.) Veress Endre a kollégium fametszetes
képzeleti képét a köv. olasz kiadványból: CIAPPI, M. A. : Compendio déllé heroi-
229
4*
cheet gloriose attioni et santa vita di Papa Gregorio XIII. Roma, 1596. - BALOGH
1935. 23. JAKÓ 1957. 368. SEBESTYÉN 1963. 88. BALOGH 1970. 239. 1973. 241.
Jezsuita szeminárium
1580. dec. 1. Varsó. Joh. Andreas Caligari lengyel nuncius levele Báthory István
királyhoz: "diligenter égi, ut Claudiopoli quoque pecunia et sumptibus apostolicis
seminarium constitueretur." A pápa nem idegenkedett a gondolattól, de megvaló­
sítását elhalasztotta "quemadmodum iesuitarum collegium illic firmaretur."
(LUKÁCS-POLGÁR II. 1965. 513 )
1582.febr. 5. Roma. XIII. Gergely pápa a kolozsvári jezsuita szeminárium ala­
pításáról. : "..........unum collegium seminarium appellandum in quo iuvenes scho-
lares ungari..........instruantur............ auctoritate apostolica tenore praesentium
perpetuo erigimus et instituimus", a Csehországban, Lengyelországban, Németor­
szágban alapított szemináriumokhoz hasonlóan, és erre a célra évi 1200 tallérnyi
segélyt Ígér (Fontes I. 1911. 212-213).
1582. máj. 27. Varsó. Antonio Possevino Ptolomeo Galli bíboros-államtitkárnak
javasolja: ”due seminarii ad un tempó si erigessero: l’uno de' nobili, l ’altro di
persone communi. Et di qualunque di loro Sua Bne volesse essere nominato bene-
fattore, Sua Maesta piglierebbe cura deli'altro. " (ugyanott 223 )
1583-jan. 13. Krakkó. Possevino Galli bíborosnak javasolja, hogy ne két; hanem
egy szemináriumot alapítsanak, illetve "di amendue se ne faccia unó", mert kü­
lönben a kettő között versengés és viszálykodás támadhatna."Sua Maesta dunque
parlandosi deli’ edificío, et di quel ch’esso per sua parte conferirebbe, si mostró
pronto a far che quanto primo questo negotio si stabilissce. Promette edificio ame-
no almeno di legnami per hóra, et grano et vino . . . . " (Fontes II. 1913. 16-17.)
1583. febr. 13. Niepolomice. Báthory István oklevele a kolozsvári jezsuita sze­
minárium alapításáról: " . . . . praedicto collegio Societatis Jesu Claudiopoli in
Transylvania, una cum scholis iám efectis, seminarium quoque iuvenum et nobi-
lium, et plebeiorum, qui nempe ob tenuem eorum fortunam ingenium literis ex-
colere non possent, adiicimus. " A szeminárium fenntartására évi 1000 aranyat
rendel a szász papok adójából (Fontes I. 1911. 253).
1583.márc. 6. Gyfehérvár. Possevino jelenti Báthory Istvánnak: "Apud eos [a
kvári jezsuitáknál] triduum commoratus ut vei domos ad seminarium instituendum
inspicerem . . . . " (ugyanott 257).
1583. Possevino jelentése: "Cosi andatomenea Colosvar, insieme con un con-
sigliere dél principe, attesimo a trovar luogo, et a disporre il negocio. Et mostran-
dosi ritrosi i cittadini a concederlo, anchorche lo domandassimo a pigione, final-
mente comperarono, non senza particolare mossa di Dió, una casa, la quale pi-
gliammo in affitto." (Bascapé op. cit. 1931. 136 ) - Veress Endre Possevinonak
ezt a feljegyzését 1584-re teszi (Fontes III. 1913. 148).
1583.ápr. 17. Brünn. Possevino jelenti Galli bíboros államtitkárnak; "Fondammo
il seminario di Sua S ta et dél Re in Claudiopoli. " De ehhez alkalmas házat ne­
hezen tudtak szerezni a polgárok ellenállása miatt. Végül "comperarono espressa-
mente per accomodarcene una casa per la quale diedi la pigione. " (Fontes I. 1911.
285 )
1583.máj. 3. Pozsony. Possevino értesíti Báthory István királyt, hogy a pápa 15
esztendőre jóváhagyta a kvári seminarium részére biztosított évdijat (VERESS
1944. 231 ).
230
 1583. dec 29. Kassa. Possevino jelenti Báthory Istvánnak: "Seminarium verő atlata
pecunia, institui, Operarios Roma procuravi insigniores. Quatuor fabri murarii
statim sunt missi. Mille alios florenos, ab eius Beatitudine acceptis his mensibus,
quibus hic maneo misi. Domuncula cum esset Claudiopoli vix extorta et paucis
capiendis apta, necessarium fűit, ut instauraretur, cum omnes ad mortem alumni
ex ruinoso et terreno aedificio decubuissent, alii obivissent . . . . Quando post pau-
cos menses annus absolvetur conductionis domus seminarii quae et in parvo loco
et malo sita est nec unquam ibi, quod optat Regia Maiestas sperare possimus, oro
dispiciat Regia Maiestas num Monasterium illud Dominicanorum, in quo Ariani
suam scholam instituerunt, eidem seminario posset attribui. Quod si lex illa non
putaretur, omnino eiicienda, domuncula seminarii satis pro illis capax traderetur. "
(Fontes I. 1911. 308 )
P39 1584. febr. 10. Gyfehérvár. P. Joh. Paulus Campani lengyel provinciális Bolo-
gnetti nunciusnak "Tratto di comperare casa per il seminario di Colosvaro, o fabb-
ricame di nuovo, che forsi tóméra m eglio." (Fontes II. 1913. 39 )
1584.febr. 15. Kvár városának végzése: mivel Kendi Sándor válaszából és taná­
csából megértették, hogy "lengyel kúrálnak tekélletes elvégezett akaratja ez, hogy
itt ez városban megépüljön az seminarium, ezért ő Kegyelmek városul........
végezték, hogy az király akaratja tovább való fáradság kívül előmenjen, és itt az
claustrum mellett aminemő helyt káván a’ provinciá lis az király akaratjából, az
meg legyen engedve, hogy tessék meg engedelmességünk mindenekben az ő Fel­
sége kévánságára........ " (Fontes II. 1913. 49 )
1584.febr. 26. Kvár. P. Joh. Paulus Campani jelentése Bolognetti nunciusnak a
kolozsvári szenátorokkal folytatott tárgyalásáról, amikoris a szeminárium részére
helyet keresett. A szenátorok "desiderosi pure di fuggirla di non ci dar luogo proprio
per fabbricare il seminario, come la fuggirono 1’ anno passato, con haver loro sí
comperata una casa, ma solo concessala in affitto per un anno al seminario. Hor
finalmente hieri doppo molte repliche si sono ridotti a promettere di fabbricare in
detta casa comperata, a spese loro, al valore di 300 talleri, perché possa capire
da 50 alumni per questi tre anni, mentre déllé pensioni si fabbricherá il seminario,"
továbbá beleegyeztek abba, hogy a jezsuitáknak szabad legyen "comperare 4 o 5
case dirimpetto al collegio nostro........ Ma bisognera far fabbrica di nuovo, a tál
che haveremo spatio proprio et comodo, et buono per il seminario, et su gl’occhi
dél collegio, ma in piü bel sito, per essere su la piazza della chiesa, con aria li-
bera et meridionale davanti et settentrlonale a dietro. Dimani spero comperarne
alcune. " (Fontes II. 1913. 47-48 )
1584.febr. 27. Kvár. P. Ferrante Capeci rector jelentése Aquaviva generális­
nak: "Secondo, priego V. Paternitá, mi mandi a tutti módi un mezzo architetto,
qual sia ancora un intiero muratore, quale qui é il nostro Josefo. Tale mi parve
un mastro Gioan Pietro che fabbricava al collegio, non domando giá quello, se é
caro al collegio; ma esprimo il nostro bisogno e vorrei se non quello, unó simile.
Qui havemo miile scudi l ’ anno da fabbricare e per non haver unó fedele, se ne
va gran parte in niente. " (Fontes II. 1913. 64-65 )
P38a
1595.dec. 27. Gyfehérvár. Báthory Zsigmond újra alapúja a kolozsvári jezsuita
szemináriumot és annak fenntartására évi 1200 aranyat rendel (Fontes V. 1921.
App. VI. N° 130 ).
Ó v á r i s eh ó l a (iskola)
1556. nov. Az országgyűlés végzése: a kolozsvári kolostorban iskola állíttassák
(Érd. Orsz. Emi. II. 1876. 60 ).
1557. jan. 1-10. A tordai országgyűlésen Izabella királyné az iskola fenntartására
évi 100 forintot rendelt (ugyanott 79 ).
1557. febr. 6-15. A gyfehérvári oszággyülés végzése: Kvárt az egyik kolostort
iskola céljai fordítsák (ugyanott 74-75).
1557. Kőbe vésett emléktábla a királyi adományozásról, egykor az óvári temp­
lom déli kapuja felett, amely azonban 1734-ben olvashatatlan volt. Ugyanez a
felirat a tanácsházon is meg volt örökítve (Descríptio 1734. JAKAB II. 1888.
103-106.).

DONATIO REGLA SVM

HAEREDITAS SCHOLAE HVIVS
ET PAVPERVM
QVI COMMODA MEA ALIO AVERTIT
HAEC ET SIMILIA
DELEATVR EX LIBRO VIVENTIVM
ET MEMÓRIA HOMINVM
1557
1561. Kvár tjkve: "Decreverunt ut de quarta decimali nunc ad edificationem
schole 32 florenos conferant administratores" (137).
1579. Kvár szkve: "a Palatium felett" (Jakab: a János király építette iskola nagy
hallterme) héjaztak (JAKAB II. 1888. 260).
1585.ápr. 9. szkve: "Mikor az óvári scholaban a segestyét auditóriumnak'akar-
ták rendelni"-építkeztek az iskola helyiségeiben (III/XIX. 31-37 ).
1585.aug. 2. Kvár szkve: Kőmives Lőrincz dolgozott "a scholaban az puszta
kamaraban". (VII/XIX. 37.).
1589.febr. 11. Kvár szkve (az scholara való expensa és költség): "csináltattunk
az Frankemek egy könyvnek való pulpitust, uj fogast. Attunk attól Aztalos Lukács­
nak den. 35, ugyanő neki csináltattunk Frankernek egy karszéket, egy asztalt,
egy nyoszolyát. Aztalos Imrének attunk fi. 1 ., den. 48. " Továbbá megfoldoztat-
ták "az ő házában való ivegh ablakot", és megcsináltatták az ajtó zárját Lakatos
Tamással (IV/IX. 11 ).
1589.ápr. 27. Kvár szkve: "Az sakrestiát és a scholamester házát és az Marton
praedicator két szobáját, hogy megmeszeltettük, attunk egy asszonynak den. 70. "
(IV/IX. 15 )
1589.máj. 13. Kvár szkve: "Csináltattunk Frankernek az ő házába két padszéket,
egy embernek való karszéket, az külső ház ablakára fából egy jó szélyes két táblát.
Aztalos Lukácsnak attunk den. 60" (ugyanott).
1598jnárc. 16. Kvár szkve: "Az scholaban az mely házban, egyikben, az pro-
fessorok laktanak, azt hogy deszkával megpadimentomoztattuk", továbbá mindkét
classisban a székeket megszegeztették, asztalt, két hosszú széket és öt ablakkeretet
csináltattak, fizettek Aztalos Lukácsnak fi. 1. den. 95 (VII/XVI. 30 ).
XVI. századvége. Szamosközy István János Zsigmondről: "Testantur eius benig-
nitatem scholae provinciales, in usum iuuentutis literariae sufficientibus salariae
dotatae Albensis, Vásárhelyiensis, Claudiopolitana. " (I. 1876. 112 )
KÖZÉPÜLETEK

T aná cshá z
156Lápr. 10. A kvári szabók céhszabályzata "Költ az mij Tanachhazunkból"
(JAKAB II. 1888. 65).
156L máj. 24. A kvári ötvösök céhszabályzata kelt: "in Dorao Consistorij"
(ugyanott 69 ).
1578.nov. Kvár szkve: kifizetések a tanácsház építésére. (1578/XIV. 56.) —
BALOGH 1935. 22.
1588,szept. 27. Kvár szkve: Keomies Antal a tanácsházat meg pádimentomozta.
(IV/I. 39 ).
1593.nov. 22. Kvár szkve: Kwmies Péter az alsó tanácsházban a kemencének
uj "melyéket" csinált stb. (V/XII. 65 ).

Vár os h á z a (városi vendégfogadó)

1574. Kvár szkve: "A város felső házai padlását megtapasztják", - tehát az
emelet nem volt bolthajtásos (1574/VI. 10 ).
1585. szept. 14. Kvár szkve: "faragtattunk Keomiwes Balással az Varas hazanak
a kybe az harangozó lakott, egyik ajtajának egy kiszebet [küszöböt] " stb.
(III/XVII. 14 ).
1597. Kvár szkve: istálló építése a Közép utcai városházánál (VII/V ).
Kő-köböl
1586. dec. 11. Kvár szkvet "Az elmúlt nyárba az perengérnél való kő köblöt
ujiták meg az vásárbirák. Kőmies Peternek attam tőlle den. 35. , négy torockai
vasat vöttek hozzá Feier Tamástól. Fizettem den. 90. " (III/XVII. 15. b ) -
Ilyen kő-köböl ma is látható a bártfai városháza nyugati falán, az egyik 1519-ből,
a másik 1620-ból.

A vá r os p e l l e n g é r e
1591.ápr. Kvár szkve: "az perenger épülése költségei. " (V/I. 97 ) - 1591 ápr.
9. Kvár szkve: "perenger csináló kőmiesek" borravalója den. 6 (V/X. 13 ).
1624. Segesvári Bálint feljegyzése: "18. augusti éjjel az menykő üte az peren-
gér tetejében. " (Érd. Tört. Adatok. IV. Kvár, 1862. 193 ) - Ebből a feljegyzés­
ből következik, hogy a pellengérnek magas, csúcsos fedele volt.
S z e n t E r s z é b e t i s p o t á l y (szegényház)
1366,máj. 19. Coloswar. Nagy Lajos adománylevele a Szent Erzsébet ispotály
részére, amelyet 1367 ápr. 27-én Tordán átirt "Jacobus dictus Zaaz magister
domus Hospitalis ecclesie beate Elisabeth de Clusuar" kérésére (JAKAB Oki. I.
1870. 55-56). Tehát Szent Erzsébet titulusa alatt templom (ecclesia) és ispotály
(domus hospitalis) épült, feltehetőleg még a XIII. században vagy a századfordulón.
A XV. és XVI. századi adománylevelek megjelölik a helyét. 1496 dec. 29.
Kvár tanácsának oklevelében: "in hospitali Suburbij Ciuitatis nostre" (ugyanott
307); 1525 jun. 6. A kolozsmonostori konvent oklevelében: "ad Hospitale Ecclesie
Sancte Elisabeth vidue extra muros... fundate" (ugyanott 363-365); 1539. Mikola
László alvajda oklevelében: "Hospitale Beate Elisabeth vidue extra műros Civitatis
Coloswariensis trans fluvium Zamos vocatum fundata" (ugyanott 384-386).
 Az 1525.jan. 6-án kelt oklevélben Anthonius Desew de Mera és felesége, Erzsé­
bet mérai javaikat "in perpetuum dei seruicium" az ispotálynak adományozzák,
ahol maguk is lakni kivánnak (ugyanott 363-365). Mikola László alvajda 1539-ben
kelt oklevele viszont Ioannes Desew de Patha és az ispotály között folyó perről tu­
dósit (ugyanott 384-386).
1556. jun. 2. Kvár. Petrovich Péter kir. locumtenens a mérai dézsma felét "Me-
dietatem Decimarum ad Hospitale Ciuitatis Huius Colosvariensis pertinentium Ad
idem Hospitale pro subsidio Pauperum dedimus........" (JAKAB Oki. II. 1888. 26 ).
1557. jan. 10. Gyfehérvár. Izabella királyné felmenti az ispotály (domus Hospi-
talis pauperum beate Elisabeth in suburbio fundata) mérai jobbágyait az adó alól
(JAKAB Oki. I. 1870. 387). 1557 jan. 20-án pedig ugyancsak az ispotály jobbá­
gyait felmenti a dézsma fizetése alól (ugyanott 388). 1557 ápr. 3-án pedig a
Szent Erzsébet és a Szentlélek ispotálynak adományozza a domonkosok birtokában
volt javakat (ugyanott 389). 1558 ápr. 3-án megismétli a mérai dézsmára vonat­
kozó adományát (ugyanott 390).
1572. Báthory István vajda oklevele a mérai részjószág miatt folyó perben.-
"Xenodochio Sancte Elisabeth vidue in Suburbio ciuitatis Colosvar Hydutcza voca-
to. " (ugyanott 393).
1557. Kvár szkve: a Szent Erzsébet ispotály leltára; a kincsek lajstromában
kehely patenástól, ampolna, rézlábu kereszt stb. (1577/XII. 24-29).
1577. Kvár szkve: a szegények házának a piaczon kőháza van, egyik szomszédja
Nyirő Kálmán, a másik Wiczeí Gáspár (1577/XII. 31-32 ).
1602. aug. 1. Machkásy Menyhért és felesége birtokrészeket zálogosítottak el
Olcsvai Györgynek, "magistri Xenodochii........ S. Elisabetae.. . . " (JAKAB Oki. II.
1888. 183 ).
1603. jan. 24. Álba Júlia. Basta György generális "az Colossuarij Ispotály mes­
terek" kérésére az ispotálynak a régi fejedelmek által adományozott mérai birto­
kára adómentességet biztosit (ugyanott 198-199).
1617. máj. 12. Gyfehérvár. Bethlen Gábor a kvári két ispotály számára évi 2000
kősót rendel (JAKAB Oki. I. 1870. 395 ) - Ezt az adományt 1649-ben I. Rákóczi
György, 1666-ban pedig Apafi Mihály megerősítette (ugyanott 397-398).
1628.jul. 11. Novai Szentpáli János "Kolosuarhoz mint nekem hazamhoz szere-
tetemet és abban leueo Szent Ersebeth Ispitalibeli Segeniekhez ualő keresztienij
io indulatomat megh akaruan mutatni" az ispotálynak mérai jószágokat ajándékoz
(JAKAB Oki. II. 1888. 277). - 1628. jul. 29-én a kolozsvári tanács megerősíti az
adományt "Xenodochio seu hospitalj Beatae Elisabeth viduae, in praenotato Subur­
bio vltrapontano fundato. " (JAKAB. Oki. I. 1870. 397 ).
1734. Descriptio: a Főtér keleti során állt az ispotály kőháza.
Az ispotály történetére és helyére nézve 1. : JAKAB Oki. I. 1870. 303. SZABÓ
1946. 106. - Goldenberg az ispotály házát a Magyar utcai 32. házzal azonosítja,
ahol az 1559-es kapu látható (GOLDENBERG 1958. 107).

Feredő ház
1557.jun. 29. Kvár tjkve: a közgyűlés elhatározta a városi feredőház megépíté­
sét, melynek felügyeletével a bíró és esküdt polgárok Heltai Gáspárt bízták meg
és neki napszámosokat ígértek (JAKAB II. 1888. 113).
 1568,dec. 26. Kvár tjkve: a "sudatorium" minél hamarább építtessék meg és
rendeljenek melléje mestert (ugyanott 185).
1577.márc. 17. Kvár szkve: a feredőház sövényét felemelik (1577/X. 17).
1577. ápr. 13. Kvár szkve: Ács Gergely a feredőház tornácát felemeli (ugyanott
22 ).
1578. ápr. 16. és nov 9. Kvár szkve: különféle kiadások a feredőházra
(1578/XIV. 33, 57).
1579. máj. 28. Kvár szkve.költségek a feredőházra. (1579/XVI. 15).
1588. okt. 13. Kvár szkve: négy ablakra lantornát csinálnak, den. 18 (IV/I.
40 ) .- 1588.okt. 15. Kvár szkve: küszöbkövet faragtatnak Komijes Péterrel.
(XV/III. 29, 59). - 1588. okt. 23. Kvár szkve: a kapubálványnak vermet ásnak
(IV/L 43).
Irodalom: BALOGH 1935. 22.

Papiros m a l o m
1561,dec. 28. Kvár tjkve: "Domini Centumviri intellexerunt literas suaemaies-
tatis ac etiam Gaspari Heltini de mola papiracea extruenda". A megfelelő helyet
sürgősen jelöljék ki. illetve a Heltai által megjelölt helyet nézzék meg (JAKAB
II. 1888. 181).
1587.jun. 26. A kvári tímár céh szerződése, miszerint Caspar Schezdeger
[ Schezpurgerj buchdrucker zu Clausenburg-től és Barbara Helting-től (Peter
Hertel özvegyétől) 110 forintért megvették: "Ein flusz mit sambt einem baumgerten
zwischen dér Papirmül vnd dér Jesuiten weinbaumgarten gelegen zu einer Lohmüll,”
azzal a feltétellel, hogy a papirosmalomnak semmi kárt nem okoznak (JAKAB
Oki. II. 1888. 142-143 ).
A XIX. század első felében még fennállott a papiros-malom, az úgynevezett
P41 monostori gát mellett. (JAKAB II. 1888. 181 ).Rajza Tóth Istvántól (NAGY 1926.
122-123).

VÁROSFALAK-BÁSTY ÁK

Á ltalános adatok
1502. A kvári magistratus határozata a városfalak építéséről, illetve karbantar­
tásáról, amelyre a céheket kötelezi (GOLDENBERG 1958. 112).
1517-szépt. 11. Buda. II. Lajos értesíti Várdai Pál kincstartót, hogy a kváriakat
az elmúlt évben a következő Sz. Márton napig járó mindennemű adó alól felmen­
tette, hogy "castrum ........nouiter inceptum" folytathassák és befejezhessék.
Mivel pedig úgy hallja, hogy "Laborem ipsius Castri inceptum esse Egregium et
ipsis Civibus nostris valde ponderosum", ezért őket a köv. év Sz. György napjáig
mindennemű adó alól felmenti (JAKAB Oki. I. 1870,345-346. BALOGH 1943.
258).
1521.dec. 9. Kvár tanácsa megerősíti a szabó-céh szabályzatát, ebben elren­
delik, hogy a s z a b ó k b á s t y á j á t "turris quaedam acialis a parte meridionali
versus plagam orientalem ad murumquecivitatis nostrae erecta atque constructa cum
armis pixidibus aliisque defendiculis et protectionalibus instrumentis" megerősit-
tessék (SZÁDECZKY L .: Iparfejlődés és a czéhek története Magyarországon. Bp.,
1913. II. 33 ) .- SZABÓ 1946. 100, a térképen (32-33) az 57. szám.
 1524-25, 1527. A szabó céh intézkedései a számukra kijelölt falszakasz és
torony javításáról, védelméről stb. (JAKAB Oki. 1. 1870. 360-361, 364-368.
GOLDENBERG 1958. 112).
1556. Kvár szkve: "Kepyro Antalnak az kapura chimerth chynalth fyzetwnk den.
50. " (1556. IV. 204 )
44 1561.máj. 24. A kolozsvári ötvösök céhszabályzata az ö t v ö s ö k b á s t y á j á r ó l :
"Ipsi Magistri omnibus Instrumentis proteccionalibus Turrim vnam in aciae Owar a
Septemtrionaliparteconstructam tenereetconseruaredebent." (JAKAB Oki. II. 1888.
75 ) - Az ötvösök illetve a Puskaporos bástyáról (II/3. kép) írja Nagyajtai Ko­
vács, hogy "kőtornáczába" zenészek számára szándékoznak helyet készíteni
(NAGYAJTAI KOVÁCS 1840. 44). Az elnevezésről: SZABÓ 1946. 95.; térképén
(32-33) a 48. szám.
1562.jan. 13. Közgyűlési végzés: a kolostorok érc- és réz gyertyatartóit, melyek­
nek a száma 100-nál több, a bíró és az esküdtek kerestessék fel és öntessenek be­
lőle két tarackot (bombarda) (JAKAB II. 1888. 185 ).
1562.máj. 8. Kvár tjkve: "imprimis turrin ad claustrum Franciscanorum mona -
chorum ( s z a b ó k bá s t y á j a ) t e gi et edificere faciant et in muris civitatis, turri-
busque rupturas et vastitates resarcire faciant. " (160.)
1564.ápr. 6. Kvár tjkve: elrendelik a szélvésztől megrontott falak javítását
(JAKAB II. 1888. 117-118).
1565-1570. Giovanandrea Gromo megjegyzése a város tervezett megerősítéséről
".......... ancora che molti eccelenti intelletti tenghino per impossibile fortificarla,
io non di menő sono di parere contrario, anzi sapendo quella esser come chiaue di
tutta quella prouincia, uorrei fortificarla, il che mi daria l’animo di faré con po­
ca spesa, rimettendomi sempre a migliore giuditio." (Apulum. II. 1946. 177 )
1570.márc. 25. Kvár. tjkve: elrendelték, hogy amelyik céh a tornyát nem épít­
heti meg, adjanak melléje egy másik céhet, esetleg még egy harmadikat is
(JAKAB II. 1888. 118 ),
1570. ápr. 2. Kvár tjkve: a biró hivassa be a céheket, és hagyja meg nekik, vi­
seljenek jól gondot a tornyok építéséről (ugyanott 118).
1589.husvét. A kvári lapicidák és murarius-ok céhszabályzata a k ő m ű v e s e k
b á s t y á j á r ó l : "Ideoturrisantiqua, ex parte meridionalis muri huíus civitatis, aturri
aciali magistrorum sartorum versus occidentem numero tertia, cum omnibus armis
bellicis, defendiculis, bombardis et pulvere tormentario ab ipsis magistris utriusque
indifferenterinterteneatur, abomniqueruinavindicandaedificetur." (Kvár, Áll. Ltár.
- Ars Hungarica. 1975. 45 ). - SZABÓ 1946. 71. , térképén (32-33) 39. szám.
1592.okt. 23. Kvár szkve: bástya csinálás az uj utca végére (V/XV. 244). -
Ez az utca valószínűleg a Hidelve egyik nagyobb utcája volt (SZABÓ 1946. 117
és térkép 48-49), tehát a bástya az északi városfalban épült.
1594.okt. 29-31. , nov. 1-3. Kvár szkve: "Az fal csinálására való költség az
Tymar Balint háza felett. " Keomiess Gergelytől két szekér követ vesznek den.
90. Az építkezésen 7 kőmives mester és 2-3 legény dolgozott (VI/VIII. 127-129 ).
1596.jul. 5. Kvár szkve: a m é s z á r o s o k t o r n y á b a n deszkát visznek -
nyüván tetőjavításra (VII/XXIX. 65 ) . - SZABÓ 1946. 82.
1599.dec. 16. Vinicze. Istvánffy Miklós javasolja Mátyás főhercegnek, hogy
Kvárt mint Erdély fontos városában "capitaneus videretur in ea a maiestate cae-
sarea instituendus, qui claues urbis apud se perpetuo teneret, et praesidio portás
 custodiret, ac cives in officio seuere contineret. Tűm etiam ciuitas ipsa fossa ac
alijs munitionibus restaurari deberet, ut ingruente vi aut hostilitate aliqua, locus
ipse tanti momenti pro sua maiestate commodius retineri posset. Neque eius muni-
endae magna est difficultas, quum prope habeat commoditates omnes quae ad
aedificandum sunt necessariae. ’’ (Érd. Orsz. Emlékek. IV. 1878. 456-457 )
1603. Szamosközy István a Szamosra tekintő várfalban, mind kivlll, mind belül
egy-egy római feliratos követ irt le (III. 1877. 81-82 ),
1701, máj. 16. "Az Bástyákról, kőfalról való Catalogus. " (JAKAB Oki. I. 1870.
400-404).
1707.nov. 24. "Az Colosvarj Bástyák micsoda Czehekre néznék lásd megh eb­
ben a Regestrumban. " - 18 bástyát sorol fel, a Középkapu feletti bástyától indul
a Szamos felé és a Szabók bástyájánál végzi (JAKAB Oki. I. 405 ).
Irodalom: LÉTAVAY 1817. = LÉTAVAY S. : Jegyzetek Bocskay István E. F. sze­
rencsés Péntek napja eránt, s néhány Erdélyi Felírások. Tudományos Gyűjtemény.
1818/V. 132-141. NAGYAJTAI KOVÁCS 1840. VASS J. : Emléklapok Kolozsvár
előkorából. Kvár, 1865. -M . Tört. Társ. 1868. szept. 20-25-én Kvárt tartott első
vidéki gyűlése. Századok. 1868. 580 (a kaputornyok jelentőségéről), (RÓMER F.):
Visszapillantás a M. Tört. Társ. Kvárt tartott vidéki nagygyűlésére. Arch. ért. I.
1869. 30 (nyilatkozat a kapuk és falak fenntartásáról). Századok. 1869. 56 (bi­
zottság kiküldése a kaputornyok ügyében), 121 (ESTERHÁZY JÁNOS jelentése).
Századok 1870. 55 (műszaki felvételek a tornyokról), 187 (javaslat a képviselő­
házhoz) 189 (felterjesztés a belügyminisztériumhoz). JAKAB Rajzok. I. 1870. V,
IX. X. XV, XVIII, XIX, XX, XXIII, XXX, XXXI tábla. II. 1888. I. tábla.
GERECZE 1906. 434-435. MÁRKI 1902. 288. NAGY 1924. BALOGH 1935. 17.
P41a BALOGH 1944. 7 -8 ., 1-4. kép (Pákel Lajos rajzai). DEBRECZENI 1957. 227.
(a meglévő maradványok felsorolása).

43,45 H í d k a p u — ő r i z ő h á z — S z a m o s h i d
1477. A k a p u b á s t y a é p í t é s i é v s z á m a gótikus számjegyekkel, egykor
"ad frontispicium exterioris portáé" (Descriptio 1734. föl. 6 ); Nagyajtai Kovács
szerint " a nemrég lebontott előkapuja Hidelve felőli homlokzatában v o lt," majd
az uj kőhíd oldalához falazták (1840. 45-46. 4. kép, rajz Paget Jánostól). Ez az
évszámos kő a Múzeumban őriztetik. Rajza Pákei Lajostól: BALOGH 1944. 2. kép.

1544. Az ő r i z ő h á z (domus pro vigiliis) építési e m l é k t á b l á j a .

Felirata:

PESTIS DVM PÁTRIÁM, LOCAQUE VICINA DESTRVXIT

OMNIVMQVE ANIMI PERTVRBATIONE PLENI, PROPTER
IMINENTEM MORTEM A LABORIBVS ET OFFICIO CESSANT,
ANTONIVS FERENCZI IVDEX PRIMARIVS VRBIS
KOLOSVAR, VIR PRVDENS ET PROVIDVS
SVI MEMOR OFFICII, HOC OPVS FI ERI CVRAVIT,
VT INTER MORTEM ET PERICVLA EXTARET MONVMEN
TVM SE PÁTRIÁM ET BONIS LEGIBVS ET PVBLICIS
AEDIFICIIS ORNARE VOLVISSE. ANNO 1544.
 Az őrizőház a Szamoshid keleti végén állott. Jakab Elek még látta. Az őrizőház
építtetője, Ferenczi Antal 1544-ben, 1576-ban (VERESS 1944. 18) és 1581-ben
viselte a főbírói tisztséget. Neve szerepel az 1581. évi építési emléktáblán is,
mely a Monostor-kaputól észak felé húzódó várfalba volt illesztve. Háza volt a
Fő tér nyugati során.
Az őrizőház jelentős épület lehetett. Segesvári Bálint 1611-ben a következőket
jegyezte fel róla: " 23. julii tractálának az király-képe [Forgács Zsigmond és
társai] és az város az feladás felől az hid-kapun való őrző házban Szupor György-
gyel" (Érd. Tört. Adatok. IV. Kvár, 1862. 177 ),
Irodalom: Descriptio 1734. föl. 6V, LÉTAVAY 1818. 135. 1. 7. sz., JAKAB
II. 1888. 50. BALOGH 1934. 145. BALOGH 1935. 22. 1942/1. 105. - A feliratos
tábla rajza Pákei Lajostól.

1576. É p í t é s i é v s z á m v a g y j a v í t á s i é v s z á m a kapubástya II. eme­

letén, a belső falon (Descriptio 1734. föl. 6V).

1578. szept. 13. Kvár szkve: az emeltcsőhid csínálásánál a hídon a padimentu-

mot "az német rakó" készíti és a kémény felett a pogont megcsinálta az őriző
házban (1578/XIV. 37 ).
1578.nov. Kvár s.zkve: a hid építéshez kőszegésért kifizetnek egy legénynek
80 dénárt (ugyanott 54). - Ez a bejegyzés valószínűleg a tervezett Szamos hidra
vonatkozik.

1580. A S z a m o s h i d é p í t é s e (illetve az építés befejezése)

A hidépités emlékére négy cimerkövet falaztak be a hid nyugati oldalába "a
parte verő occidentali pontis huic portáé contigui quatuor visuntur insignia" - Írják
1734-ben (Descriptio 1734. föl. 6-6v). Ezek a következők: Kolozsvár város címe­
re, 1754-ben már olvashatatlan felirattal, ez volt legközelebb a kaputoronyhoz
(primum versus Turrim portáé); Báthory Kristóf címere 1580-ból "versus septem-
trionem”; Báthory címer magyar felirattal évszám nélkül, de nyilván ez is 1580-ból,
az előbbi címer mellett; Vitzei Péter Kolozsvár főkapitányának a pelikános címere
a hid javítására vonatkozó felirattal 1690-ből, az előbbi címerek alatt (infra au-
tem insigne Pelicanis). Létavay Sándor idejében (1818) már csak három címer volt
látható, Kolozsvár címere már hiányzott (Létavay 1818. 134-135. 1. , 4, 5, 6.
sz .). Az uj kőhíd építésekor (1836) a "czimeres és iratos kövek" a Magyar utcába
kerültek Taufer Ferenc városgazda udvarába; közülük csupán az 1580-as emléktáb­
la volt ép (NAGYAJTAI KOVÁCS 1840. 59 ).

181 1580. A h id é p í t é s i e m l é k t á b l á j a a Báthory címerrel, mezejében fent

C és B betűk (11/89. kép). Felirata (feloldva a ligaturás betűket és a rövidítése­
ket):

REGNANTE ILLVSTRISSIMO PRINCIPE CHRISTO

PHORO BATHORI DE SOMLIO VAIVODA
TRANSILVANIAE ET SICVL [ORVM] COM [ITE]
TOMA BVDAI PRIMAR [IO] ET STEPHANO
PVLACHER RÉGIÓ VRBIS IVDICIBVS
PROCVRANT riBVS] VALE [NTINO] COL... SZÉKÉ [LY] IÁK [AB]
LADIZ [LAO] PREIB [ER] PVBLICIS CIVITATIS
EXPENSIS HIC PONS CONSTRVCTVS
EST
1580
Lelőhelye: "versus septemtrionem” (Descriptio), "találtatik a’ keö hídnak éjszaki
részén" (Létavay), tehát a hídnak a Hidelve felé eső részén. Jelenleg befalazva
látható a Híd utca 34. sz. sarokházon (SÁNDOR 1913/11. 34 ).
(1580). A híd m á s i k e m l é k t á b l á j a Báthory címerrel. Felirata:

Ép ít t e t e t t ez erősség
ISTENNEK SEGÍTSÉGÉBŐL ÉS AZ
VAROSNAK AKARATTYÁBOL

Létavay a magyar felirat folytatásaképpen közli a következő latin szöveget:

"Regnante Illustrissimo Principe Christophoro Báthory de Somlyó etc. " Lelőhelye
Létavay szerint (1818. 135) "mindgyárt az előbbeni Kő írás mellett", azaz az
1580-ból való emléktábla mellett.
1580. jul. 28-án a tanácsülésben az egyenetlenségek elkerülésére azt végezték,
hogy a feliratot németül is megfaragtatják. Ez azonban elmaradt (JAKAB II.
1888. 234 ).
Irodalom: Descriptio 1734. fOl. 6V, LÉTAVAY 1818. 135. 1. 4, 5. sz. JAKAB
II. 1888. 232. BALOGH 1935. 22.

A Szamoshid emléktábláján (1580), valamint a Hídkapu későbbi emléktábláján

(1591) szereplő Budai Tamás (az elsőn mint főbíró, a másodikon mint királybíró)
ötvösmester volt (JAKAB II. 1888. 313 ).A kolozsvári tanács többször vásárolt tőle
mesterremek kupákat, aranyozott ezüst kanalakat, amelyeket újévi ajándékul
(1585, 1587), vagy más alkalomból ajándékoztak a fejedelemnek és az udvari
előkelőségeknek (Kvár szkve III/XXII. 27, 59, III/XXX.4). 1591-ben ismét főbíró
- okleveles adatszerint (JAKAB Oki. II. 1888. 161) jóllehet az 1591-es em­
léktábla felirata királybírónak nevezi. 1585-ben ő irányitotta a Magyar utcai
templom építkezéseit (Kvár szkve III/XXIII. 1). Fia Thomas Budai junior 1583-ban
lett ötvösmester (JAKAB II. 1888. 313), menyegzőjére Pécsi János irt köszöntő
verset (1580, Kvár, Heltai nyomda. - Régi Magyarországi Nyomtatványok. I. Bp. ,
1971. 464.sz.).
A Hídkaputól balkézre eső várfalban, kifelé menet római feliratos márványtábla
volt befalazva (Descriptio 1734. föl. 6. LÉTAVAY 1818. 140. 1. 31.; NAGY­
AJTAI KOVÁCS 1840. 57-58 ),Erről 1583-ban Antonio Possevino is megemlékezett:
"ad una déllé cui porté, detta Pontina é un marmo con tale imscrittione. " (Bas-
capé op. cit. 1931. 82).
1587,szept. 28. Kvár szkve: "az nagy hid lábát" foldoztatják. "Item az kőmie-
seknek, hogy az hid lábát megfoldozták, köveket faragtanak, az faragásától, a
rakásától fizettem nekiek fi. 2. den. 50. " (III/XXX. 31 ).
1588*okt. Kvár szkve: a Hid-utcai kapuhoz tengelykövet faragtatnak, Keomijes
Péterrel (IV/III. 29, 38 ).
 1591. Kvár szkve: a Hid-utcai kapu költségeiről: "Az címer kőért adatott birő
uram velem fi. 75. den. " (V/I. 97 ).
(1591). E m l é k t á b l a a Hidkapu restaurálásáról: "Restauratur Prudentibus D.
Petro Munnich Primario et Thoma Budai Régió Judicibus existentibus "(Descriptio
1734. föl. 6.). Létavay szövegközlése szerint: "RenovaturPrudentibus D. PETRO
MVNICH Primario et THOMA BVDAY Régió Iudicibus existentibus. " Ugyanő meg­
jelöli helyét és évszámát: "A Híd Kapunak homlokán kívülről 1591. " (LÉTAVAY
1818. 134 ) Ezzel a felirattal függhet össze az 1591-ben faragtatott címer.

1597,aug. 14-15. Kvár szkve: Kőműves avagy Dabő Lőrincz miéit 2 napig egye­
dül a hid kapun. Az emelcső eleit felbontotta, csinálta 2 nap el se végezte.. . .
(VII/XIV. 105 ).
1597. aug. 16. Kvár szkve: Kümivess Lőrincz és KUmies András dolgoztak ugyan­
ott az emelcsőn (VII/XIV. 106).
1597. aug. 18. Kvár szkve: A hid pádimentumát felbontják s mind kivül-belül
megcsinálják és a tömlöcz ajtaja előtt raktak egy darab falat és egy kicsiny pogont
hajtottak a fal felett stb. KUmies András, Dabó Lőrincz és KUmies Mihály dolgoz­
tak itt együtt "ismét volt Bányai András egyedül" (VII/XIV. 107 ).
1734. Descriptio (föl. 6.) "ad Orientem versus [a vártól] promotis ad passus cir-
citer 70 erecta est porta insignis Pontina nunc a Ponté Lapideo supra fluvium ere-
cto, ac Portáé contiguo Pontana nominata. "
A Hid-kapuról Veress Ferenc két fényképfelvételt készített, az egyik a belső
43, 45
(II/4. kép), a másik a külső homlokzatát (IV/2. kép) ábrázolja (BALOGH 1935.
18. k ép . V Á s Á R H a Y I 1 9 4 2 . 1 0 6 ).
Irodalom: Descriptio 1734. föl. 6., LÉTAVAY 1818. 134-135. 1. 3, 4, 5, 7.
sz. . NAGYAJTAI KOVÁCS 1840. 59, Arch. Ért. II. 1869. 30. SCHULZ F. : Két
elitéit hazai emlék. Arch. Ért. III. 1870. 8-10. HENSZLMANN Imre január 31 -i
interpellációja. Ugyanott. III. 1870. 11-12. Arch. Ért. IV. 1870. 132. Vasárnapi
Újság. 70. 43-46 képpel. JAKAB Rajzok. I. 1870. XXXI. tábla. JAKAB II. 1888.
232, 234. GERECZE 1906. 436. SÁNDOR 1913/1. 25-27. NAGY 1926. 21,
BALOGH 1935. 17. 1944. 7. SZABÓ 1946. 57-58. GÓLDENBERG 1958. 110-111.

Ma g y a r u t c a i k a p u t o r o n y és K i s a j t ó
1580,febr. 20. Kvár tjkve: határozatot hoznak a Magyar utcai Kis-ajtó felett
való torony építéséről (JAKAB II. 1888. 235).
1585. Kvár szkve: Bachi Péter a Magyar-utcai Kis-ajtó kőhidját igazította meg,
kapott rá 25 forintot, költött 127 forintot, amit neki megtérítettek (ugyanott 287),
1587. jul. Kvár szkve: "A Magyar utcai kis ajtón alól való torony foldozása . . . .
Item az tétéin való vitorlára váras chimerét Írattam, kitől fizettem den. 25. "
(III/XXX. 22).
1589.máj. 9, Kvár szkve: "Király utczabeli Keomies Andrásnak az Magyar ut-
czai kis ajtó csinálására attam fi. 2. " (IV/X. 17).
1589.aug. 3. Kvár szkve: "Keomies Andrásnak, az ki az magyar uccai tornyot
csinálta, attam fi. 2. " - Aug. 15. ugyancsak Keomies Andrásnak kifizetnek fi.
3. (IV/X. 31).
1597,febr. 27.: "Kőmives Tamás csinálta meg az magyar uczai kis ajtó küszö-
bit, s párta-kövei padimentomozta meg az város felől den. 35. " (XIV. 104).
 A Magyar kaput fényképezte Veress Ferenc (Balogh 1935. 19. kép). Homlokza­
tát lerajzolta és alaprajzát felmérte Pákei Lajos (BALOGH 1944. 1. kép).
Irodalom: NAGYAJTAI KOVÁCS 1840. 42. SCHULZ F. : Két elitéit hazai emlék.
Arch. ért. III. 1870. 8-10. HENSZLMANN Imre január 31-i interpellációja.
Ugyanott III. 1870. 11-12. Arch. ért. IV. 1870. 132. JAKAB Rajzok. I. 1870.
XXII. tábla. Arch. ért. VII. 1872. 34, 87. (a Magyar kapu bontása elkezdődött).
JAKAB II. 1888. 235, 287. BALOGH 1935. 17. lap, 19. kép. 1944. 7. SZABÓ
1946. 79.

Középkapu
1449. V. L á s z l ó c í m e r e a kaputornyon, gótikus minusculás felirattal:
"arma Ladizlai regis hungarie anno domini MCDXLIX. " (JAKAB Rajzok. I. 1870.
IX. tábla, BALOGH 1944. 3. kép). - Nagyajtai Kovács szerint a cimerkő a kapu
külső oldalán volt, és pedig más dombormüvekkel együtt: tőle balra (heraldikailag
jobbra) Kolozsvár címere olvashatatlan felirattal, jobbra emberi alak (NAGYAJ­
TAI KOVÁCS 1840. 61-62. 5. kép, a címer rajza Paget Jánostól ).
1561- febr. 16. Kvár tjkve: elrendelik, hogy az óra-harang tetőzetét jő pléhle-
mezzel fedjék be (JAKAB II. 1888. 118).
1562- jan. 12. Kvár tjkve: A kürtös mellé társat rendelnek (ugyanott).
1570-esévek. Kvárszkve: a Közép utcai óra csináltatása (dátumtalan VII. köt. 12).
1580. febr. 25. Kvár tjkve: elrendelik, hogy a bíró a Középkapu alatt lévő töm-
löcöt árkoltassa körül, ugyanott a toronyórához fogadjon gondviselőt (JAKAB II.
1888. 235).
1581. május 24. Kvár tjkve: elrendelik, hogy a Középkapuhoz vitessék az ere­
detileg az óvári falhoz szánt követ és a Középkapu őrházát építsék meg. Ezt a
feladatot Wolphard Istvánra bízták, aki kőhordásra, téglára, faragott kövekre,
kőművesekre, kőszegésre, ácsokra elköltött fi. 172. den. 63. (ugyanott).
1587.szept. 19. Kvár szkve: "Kezdettenek az kőmiesek az középkapu padimen-
tomozásához. Öt egész nap dolgoztak rajta. Négy nap öten-öten voltának. Az ötö­
dik nap ketten voltának. Fizettem fi. 5. den. 15. Lőrincznek és Bálint mesternek
jámbor szolgálatokért jobbítottam meg den. 40. " (III/XXX. 27).
1594.márc. 7. Kvár tjkve: elrendelték a Középkapu tornyának megépítését.
A feladatot Ispoli mesterre és Nyirő Dánielre bízták, meghagyván nekik, hogy
meszet égettessenek (eladásra is), mikor pedig az idő megmelegszik, fogjanak az
építéshez (JAKAB II. 1888. 288).
A Középkapu rajza Jakab Elek müvében (Rajzok I. 1870. XX. tábla, 4. szám)
és közlése nyomán Pákei Lajostól, aki helyszinrajzát is felvázolta (BALOGH 1944,
1, 2. kép).
Irodalom: Descriptio 1734. föl. 7; LÉTAVAY 1818. 135. 1. 8. s z ., NAGYAJTAI
KOVÁCS 1840. 42; JAKAB Rajzok I. 1870. XX. tábla, 4. szám; JAKAB II. 1888.
118, 235, 288. BALOGH 1944. 8. SZABÓ 1946. 71.

Mo n o s t o r u t c a i k a p u t o r o n y , hi d és ő r h á z
XV. századi országcimer: négyeit pajzs, két mezejében a magyar vágások, ket­
tőben oroszlán (Jakab Elek Zsigmond címerének véli).
1476. Évszámos emlékkő a kaputoronyról. Rajza Pákei Lajostól: BALOGH 1944.
2. kép.
 A címerről és az évszámos kőről írja Nagyajtai Kovács: a kaputorony belső olda­
lán " a kőtornácz délszakra eső lyuka felett" évszám 1476, külső oldalán "Zsig-
mond címere"; a torony északi ablaka felett ugyanazok a számjegyek, azaz 1476.
(NAGYAJTAI KOVÁCS 1840. 42. 1. és 2. kép. Paget János rajzai. )
1574.jun. 23. - jul. 24. Kvár szkve: elszámolás a monostori híd építéséről.
A hídon, dolgoztak: ifj. György mester (a hídhoz való könyöklőn és ülésen), Tamás
mester. Rab Imre kőszegő, György mester és két szolgája. Szakallos György mester,
Orbán, a rakó, két mészkeverő, a monostori Simon mester, Kőmies György, Imre
mester és egyéb munkások (1574/VII. 53, 55 56, 58, 59, 60, 61).
1574.jul. 7-11. Kvár szkve: az őrző ház kiadásai; kifizetések "Nyrő Ambrusnak"
és "Nyrő Jakabnak a rakőnak" (1574/VII. 58 ).
1574.jul. 11. Kvár szkve: "Seres János jött oda látni", (1574/VII. 59).
1584.dec. 14. Kvár szkve: megigazítják a kapu emeltyűjét és csapját (JAKAB
II. 1888. 287).
1592.nov. 16. Kvár szkve; "Eodem die az Monostor utczai kapunál a feljáró ga-
rádicsnak vöttem 4 lépésnek való követ a fenesi bányából den. 48. Hozta haza
Chiazkaj Gál den. 45. A csinálástől fizettem Mónika Mihálynak fi. 2. den. 25. "
(V/XV. 162).
1596.jul. 10. Kvár szkve: a Monostor utcai kapu javítása. (VII/XXIX. 66).
Irodalom: Descriptio 1734. föl. 8, 9. LÉTAVAY 1818. 137. 1. 18. sz. ,
JAKAB Rajzok. I. 1870. IX. SZABÓ 1946. 83.

V á r o s f a l a M o n o s t o r i k a p u t ó l az Ov á r f e l é
1580, febr. 13. Kvár tjkve: elhatározták a Monostorkapu és az északi nagy
szöglet bástya közötti fal megépítését, egyben elrendelték, hogy a centumpaterek
száz szekér, az esküdt polgárok is egy-egy szekér követ hozassanak; ugyanezt kí­
vánják minden szekerestől (JAKAB II. 1888. 233. ).
1581. márc. 25. Kvár tjkve: újabb szigorú végzés a kövek hordásáról, és az épí­
tésről, "siettessék a müvet minél inkább, hogy az urnák [a fejedelemnek] izenete
szerint félbe ne kellessék hagyni a fal kiépítését" (ugyanott 334).

182 1581. É p í t é s i e m l é k t á b l a . Báthory Kristóf címerével. A pajzsban C B

betűk. Felirata (feloldva a ligaturákat és a rövidítéseket):

D [ £0] O [PTIMO] M [AXIMO] ET POSTFRITATI SACR [ANDO]

REGNANTE ILLVSTR [ISSl] MO PRINCIPE
D [OMI] NO CHRISTOPHORO BATHORI
DE SOMLIO VAIVODA TRAN [SILVA] NLAE
ETSICVL [ORVM] COM [ITE] etc. STEPHANO
WOLPHARD PRÍM [ARIO] ET ANTONI fO]
FERENCZI RÉGIÓ IVDICIBVS
PVBLICIS CIVITATIS EXPENSIS
FIEBAT AN [N] O MDL XXXI

A cimerpajzsot két angyal tartja; öltözetük alba. a mellen keresztbe tett stólával.
Lelőhelye: Monostorkapu és a Puskaporos bástya közötti várfal, - Ez az emléktábla
jelenleg a Tanácsház lépcsőházába van befalazva.
 1582-ápr. 19. Kvár tjkve: "A mely falat az Óvárban tavaly a város megcsinál­
tatott, a bíró héjaztassa meg, hogy a nyers kőfal el ne vesszen. " A munka gond­
viselését Breyber Lászlóra és Szabó Györgyre bízták. Elszámolásuk szerint kifizet­
tek állásra, deszkára, szegre, kőre, mészre, csebrekre, csákányra, munkásokra
fi. 138. den. 82; saját maguk fizetése fi. 25. ; a kőműveseknek Lederer Mihály
sáfár kifizetett fi. 107. den. 77 (JAKAB II. 1888. 234 ).
Irodalom: Descriptio 1734. föl. 4 és 9V. LÉTAVAY 1818. 134. 1. 2. sz. (a
Franciscanusoktől mintegy 80 lépésnyi távolságra), 138. 1. 23. sz. (nem messze
a Monostori kaputól napnyugat felé). JAKAB Rajzok. I. 1870. XV. tábla. JAKAB
II. 1888. 231-232. GERECZE 1906. 436. SÁNDOR 1913/11. 34-35. SÁNDOR
1913/11. 56. képpel. GOLDENBERG 1958. 110-111.

Tu r r i s s p e c i o s a
1734. Descriptio (föl. 8V): "Abinde non procul [a Monostori kaputól] Septem-
trionem versus erecta extat T u r r i s s p e c i o s a in fastigio, seu suprema parte
crenis insignita, in cujus Palatio ex observata aeris salubritate Illustrissimus quon-
dam Christophorus Bathori Vajvoda Transilvaniae saepius prandium accepisse per-
hibet, cujus Turris latus occidentale exhibet Insigne quandam cum Inscriptione:
"" Invocavi Te in Die Tribulationis meae Deus mi et Tu dijudicasti me quare
meditabor laudes, et in sempitemum nőmén Tuum Celebrabo. Prudentibus ac cir-
cumspectis Andrea Ötves Primario, et Petro Filstich Régió Judicibus extruebatur
anno Christi MDCXII. ""
[ Az első sor Zsolt. 50. 15. változata] .
"Infrahoc Insigne exstat etiam insigne Civitatis habens subse Caput Leoninum, sub
hac Turri patebat quondam transitus ex Civitate cui certissimo est indicio Janua
ex Lapide Levigato extructa hódié cemento acclusa. "
Ez a bástya volt a kovácsok tornya. Később Kandia utcai bástyának nevezték
Szabó 1946. 61; térképén [32-33] a 47. szám. A feliratos tábla helyét igy jelöli
meg LÉTAVAY (1818. 137. 1. 16. sz .): "Az ékes, és Kereszttel felékesitett
Toronynak napnyugati oldalán. "

T o r d a u t c a i Kis a j t ó
1558.dec. 24. Kvár tjkve: "Murus horti Monachorum destruant ac per parvam
portám lapides ad aedificationem muri civitatis educi faciant. " (1557-65 évi jk. 51).
1584.május. Kvár szkve: a Torda utcai kis ajtóra tett költségek. Három kőmies
mester miéit rajta négy nap: Komies Balázs, Komies Lőrincz, Komies Péter. Mun­
kabérük egy napra den. 32 (III/XVIII. 14 )•
1592-Kvár szkve: ”A Torda utcai kis ajtónál való kőfalon való építés”. A Monos­
tori bányából 12 szekér követ hozattak. Kőmivesek: Szász Lőrincz, Kuti János két
inasával, Mónika Mihály 2 legényével, Veegh Lőrincz, Giuto Márton 2 inasa, 5
illetve 4 napig (V/XV. 177).
S z é n a u t c a i Ki s a j t ó
1573. febr. 3. Kvár tjkve: Végzés a Széna utcai kis ajtó felől, a külső csonka
falak felépítéséről (JAKAB II. 1888. 196).
1574. febr. 27. Kvár tjkve: a külső kis fal építésére rendelt 20-20 pénzt szedjék
be és adják át az építtető biztosoknak. Budai Tamásnak és Veres Györgynek, "azok
pedig az építésről gondoskodjanak" (ugyanott).
243
s
 1579.jul. Kvar szkve: a Széna utcai kis ajtó csináltatására gerendákat vesznek
(1579/XVI. 32).
1582,nov. 16. Kvár szkve: a Széna utcai bástya költségei (1582/V. 26-27).
Vettek hozzá 13. 000 zsendelyt, koszorufát, szarufát stb. (JAKAB II. 1888. 235).
1583 okt. 14. Kvár szkve: a Széna-utcai kis-ajtő csináltatása (JAKAB II. 1888.
287).
1598. Kvár szkve: "A Széna utcai kis ajtó előtti hid csinálásáért" kifizetések
Kwmies Mihálynak. Kwmies Péternek; mivel Kwmies Péter nem akarta a hidat
egyedül csinálni, "hanem bíró uram akarattyáből egész céhül kellett őket reája
erőltetnünk. " Kifizetések 12 kőmives mesternek (naponként den. 28). 10 legény­
nek (naponként den. 20), 7 inasnak (naponként den. 16) (VIII/III. 11).

S z a p p a n u t c a i Kis a j t ó f e l e t t i b á s t y a t o r o n y (takácsok tornya,

másként Báthory István bástya)
A bástyatorony Szamos felőli oldalán feliratos kő volt befalazva. Nagyajtai
Kovács 1840-ben igy olvasta:

74 (valószínűleg 1574)
FORTIOR EST QVI SE QVAM
................................... MOENIA
NEC VIRTVS ALTIVS IRE POTEST

A kiegészített, teljes szöveg:

15 74
FORTIOR EST QVI SE QVAM.
QVI FORTISSIMA VINCIT MOENIA
NEC VIRTVS ALTIVS IRE POTEST

(Margalits 1895. 206, Walther II/2. 1964. Nr. 9817. - Tulajdonképpen Péld. 16.
32. változata.)
A bástyatornyot lerajzolta és alaprajzát felmérte Pákei Lajos: BALOGH 1944. 1.
és 3. kép. Távlati képe rajzban Tóth Istvántól (NAGY 1926. 30).
Irodalom: NAGYAJTAI KOVÁCS 1840. 58. JAKAB Rajzok. I. 1870. XXII. tábla.
JAKAB II. 1888. 196. III. 567; BALOGH 1944. 18. SZABÓ 1946. 101. (marad­
ványa a Tüzoltőtorony), 32 (Báthory István bástya).

Bá s t y á k a K ü l t o r d a és a F o g o l y u t c a k ö z ö t t i v á r f a l b a n
Az a s z t a l o s o k b á s t y á j a . Lerajzolta és felmérte Pákei Lajos (Balogh
1944. 8. 1. 2. kép). - Szabó 1946. 29, térképén (32-33) 43. sz. , Debreczeni
1957. 227 (maradványa Avram Jancu 9. számú telken).
A v a r g á k b á s t y á j a (a XIX. században Bogdánffy bástya). Lerajzolta és
felmérte Pákei Lajos (Balogh 1944. 8. 1. 3. kép). - Szabó 1946. 120. , térképén
(32-33) a 44. sz. (maradványa a Majális utca és a Külső Torda utca sarokházának
az udvarán - Petőfi utca 25. s z .); Debreczeni 1957. 227. (Avram Jancu 5. számú
telken, ahol egy őrfülke is fennmaradt).
 Óvá r
1567.jun. 23. Gyfehérvár. János Zsigmond oklevele a magyarok és szászok
egyenlő uralmáról Kvár városában. Ebben intézkedik a városkapuk őrzéséről. Az
óvári (Ohwar) két kis kapuról ezeket Írja: "Statuimus, vt altéra earundem porta­
rum superior videlicet Felseokys ayto vocata acclusa perpetuo et in membrum muri
redacta habeatur, ac altéra tantum que ad claustrum est in vsum communem
reseruetur" (JAKAB Oki. II. 1888. 87).
[1574jun.] 16. Kvár szkve: Kőmies György az "büdös toronyba" a küszöb alját
megrakta (dátumtalan VII. köt. 20).
1579.jul. 26. Kvár szkve: az ötvösök tornyánál való híd csinálására gerendákat
és deszkákat vesznek. (1579/XVI. 33 ) - Az ötvösök tornya az Óvár északnyugati
szegletén állott (JAKAB Rajzok. I. 1870. XIX. tábla).
1585.május 27. Kvár szkve "Kőmiwes András raká be az Óvárba az két vas ros­
téit. " (III/XXII. 74).
1590. Kvár szkve: Miklós deák és Diózeghy István számadása az ó v á r i f o g -
há z építéséről. Május 13-tól május 28-ig szállítják a köveket a monostori bányá­
ból. Május 18-tól 30-ig kőszegésre fizetnek Kolosvári Szász Crestel kőszegőnek
és Zekely Istvánnak, 10-10 szekér kőért 1-1 forintot. Fizettek továbbá a fövény-
hordásért, a téglavetésért. Téglás Antalnak 6000 téglára fi. 9. den. 35. Továbbá
kifizetések az aprómiveseknek. Végül: "Ajtó melyéket vagy kőajtót az fokházhoz
vettünk Keomies Pétertől fi. 5. " (IV/XIV. 1-15).
1594.aug. 28-án a törökpárti fogoly főurak közül néhányat "az Óvárban, az to­
ronyban vivék őket" (SZAMOSKÖZY IV. 1880. 46; BETHLEN FARKAS III. 1782.
469 ).
A fogház régi, általános neve "torony"; az Óvárnak, azaz a régi város kőfalas
kerítésének a délkeleti szeglet-erősségére épült (SZABÓ 1946. 114. térképén
- a 32-33 1. között - a 20. sz. \ A fogház maradványainak a képe: JAKAB Rajzok.
I. 1870. XVIII. tábla. Ma is álló maradványa, a quaderköves várfal, melyet a
XIII. századból származtatnak, Debreczeni a tatárjárás előtti időből. (SZABÓ
1946. 114, DEBRECZENI 1957. 225, PASCU-MARICA 1969. 7. kép ).
1592. márc. 18. és máj. 15. Kvár tjkve: végzés az Óvárban levő két ajtó között
húzódó falnak a megcsináltatásáről. Gondviselőkul rendelték Szabó Györgyöt és
Szabó Lénárdot (JAKAB II. 1888. 287).
1593. Kvár szkve: "Az Óvárban való folyamra való kölcség, mely a föld alatt
P42 a scholán által megyen. " Dec. 2-től dec. 15-ig kümies Német Bálint dolgozott;
dec. 19-25-ig Sas vagy Sasz Kümies András (V/XXV ).

K o l o z s v á r vá r os c i m e r k ö v e i
179 1.) Két féloszloptól határolt mezőben olasz koszorúba foglalt címer. (11/88.
kép). Évszáma: 1 5... Mérete: 49 x 74 x 10 - 17. Lelőhelye ismeretlen^ fel tehe­
tő lég valamelyik bástyáról. Kvár, Muzeum. Lt. sz. 1. 32.
180 2.) Két féloszloptól határolt mezőben olasz koszorúba foglalt címer. Évszáma:
15.. Méretei: 55 x 75 x 17. Lelőhelye ismeretlen, feltehetőleg valamelyik bás­
tyáról. Kvár, Muzeum. Lt. sz. nélkül.
41 Mindkét emléktáblán a cimerrajz megfelel a város középkori pecsétjén látható
címernek, mely a XV. század elején készült. (Ars Hungarica. 1974/2. 278, 1.
jegyzet [XV. sz. eleje] .
245
s*
 Irodalom: PÓSTA 1903. 45, 46. sz. BALOGH 1935. 22. , 46. kép. SCHILERU, E.:
Le Musée d’Art de Cluj. L’Artdans la République Populaire Roumaine, N° 11.
1956. 5. PASCU-MARICA 1969. 63-64. kép.

Hidak
A Szamos hídja: 1. "Hidkapu" címszó alatt (247-250. 1.).
A Szamos hídja az ötvösök tornyánál, említik 1579-ben (XVI. 33).
A papirosmalom felőli és a Szentgyörgy-hegyi hid,említik 1588 jul. 19-én (Kvár
szkve: IV/I. 34 ).
A Békás patak kőhidja, melyet 1593.jul. 29-ikétől aug. 7-ig építettek. Végez­
ték a munkát Diószegi István és Kwmies Mihály több társukkal egyetemben: "attam
az kühidcsinálásától fi. 12. " Kvár szkve V/XXI. 24, 25).
A "Kaianto patakon való kwhidon" dolgozott Kwmjes Péter másodmagával egy
nap. (V/XXI. 28).

HÁZAK KOLOZSVÁR VÁROSÁBAN

A kolozsvári XV1-XVII. századi házakra és azok kőfaragványaira először a törté­
nészek lettek figyelmesek, még pedig a Magyar Történeti Társulat 1868.szept.
20-25-én Kolozsvárt tartott nagygyűlésén. Ez alkalomból Rómer Flőris számolt be
élesszemü megfigyeléseiről és egyben szemléletes képet rajzolt az egykori Kolozs­
vár építészeti hatásáról: "Gazdag azonban Kolozsvár magánházakban is, melyek
közt az egy-két lábasház, mely a régi piaccsarnoknak maradványa, már az utczá-
ról is felismerhető, mig másoknak régi, kidtllő ormain, kőragasztóju ablakai,
nyomott, vagy csúcsíves kapuzatai és azoknak a kapu közelében fennmaradt bolt­
hajtásos ülőkéi átidomitvák, befalazvák és csak az itt-ott még épségükben fenn­
tartott ajtók árulják el régiségüket. Ezen ajtók nagyobb része a XVI. , némelyik
a XV. századba való, de némely sajátságuk miatt tüzetes lerajzolást érdemelné­
nek. " (Visszapillantás a M. Tört. Társulat Kvárt tartott vidéki nagygyűlésére.
Arch. Ért. I. 1869. 30).
Mindazonáltal csupán csak a történészek foglalkoztak a házak történeti jelentő­
ségével, még pedig Jakab Elek, Szádeczky Lajos, Veress Endre, Kelemen Lajos,
Márki Sándor, Sándor Imre. A művészettörténeti irodalomban csupán Lechner Jenő
és Csányi Károly egy-egy dolgozatában találunk rövid utalásokat. Az összefoglaló
munkákban sem Kolozsvár, sem Erdély nem kapott helyet. Sőt oly felfogás alakult
ki, mely a XVI-XVII. századot mindenestől értéktelennek, jelentéktelennek bé­
lyegezte. E téves felfogás ellen e sorok Írója tudatosan küzdött rendszeres anyag­
gyűjtésével. Ennek a során folytatta munkáját Kolozsvárt és Erdélyszerte 1931-től
kezdve. A gyűjtött gazdag anyag alapján felismerhette és tanulmányaiban bizo­
nyíthatta is (1934, 1935, 1940, 1943, 1953, 1956 stb. , 1973), hogy Kolozsvárt
nem csupán szórvány-emlékekről van szó, hanem egy kitűnő kőfaragó-iskola hosz-
szantartó és messze szerteágazó tevékenységéről.
Irodalom: lásd a II. Közeleményt (Ars Hungarica. 1974. 350-354), továbbá
PÓSTA 1907 = PÓSTA B. : Kőemlékek felállítása az Érd. Nemz. Muz. Érem- és
Régiségtárában. Múzeumi és Könyvtári Értesítő. 1907. 138-147, HEREPEI 1971. =
HEREPEI J. : Adattár XVII. századi szellemi mozgalmak történetéhez. III. Buda­
pest - Szeged, 1971.
 Fő t é r 4. sz . a déli soron
A j t ó k e r e t két kannelurás pilaszterrel, melyeket akanthus leveles, tojássoros
pilaszterfők koronáznak, felettük levéldiszes párkány-friz, két szélén és közepén
138 tríglyphes tagolással. (IV/3, 4. kép ),1972 áprilisában került elő a renoválás Al­
kalmával.
Irodalom: MURÁDIN J. : Egy reneszánsz emlék feltámadása.
Igazság (Kolozsvári lap). 1972. ápr. 15.

Fő té r 5. sz . ( egykor Ákontz-ház) a déli soron

B o l t o z a t o s k a p u a l j g y á m k ö v e k k e l . Az egyik gyámkő-tipus kannelu­
rás, a másik többszörösen tagolt (24 x 19 x 9), hasonló a Wolphard-ház gyámkö­
veihez (11/61. kép). A kannelurás gyámkőtipus szintén előfordult a Wolphard-ház-
124 bán (IV/29. kép) és a Híd utcában (BALOGH 1944. 28. kép).
A j t ó k e r e t fogsoros párkánnyal, a rovátkolt cimerpajzsban évszám: 1572 és
az egykori tulajdonos monogramja összefont J és Z betűkkel. Mérete: 222 cm

magas, 120 cm széles; belvilág 182 x 91 cm. A párkány felirata erős rongálódás
és értelmetlen javítások miatt torzított, a kezdetén ennyi olvasható ki: NON AVDE
STYSIVS........A helyes szöveg kétségtelenül a következő latin idézet volt: "Non
audet Stygius Plútó temptare, quod audet Effrenis monachus plenaque fraudis
anus. " (Walther II/3. 1965. Nr. 17259. - Első idézete: Carminum proverbialium.
Basel, 1576.)
A j t ó p á r k á n y középen cimerpajzzsal kétoldalt rézsútos lemeztagolással, a
párkány a középen megtörik és a címer felett háromszögben felmagasodik. A pajzs-
 bán a Filstich címer és LA FI betűk, nyilván Laurentius Filstich monogramja.
A pajzs felett virágdísz. Mérete 36 cm magas a két szélén, 58 cm magas középen,
138 cm széles. Felirata a cimerpajzstól balra: VXOR BONA EST VIRI CORONA
(Példabeszédek 12.3.); felirata a cimerpajzstői jobbra: AMICVS FIDELIS EST
PROTECTIO FORTIS (Sirach könyve 6. 14). - Hasonló tipusu ajtók a Fő téri Kakas-
142,56 házban (11/64. kép, IV/26. kép) és Hensler Benedek Hid utcai házában (11/44.
107,123 kép; IV/33. kép).
A b la k - m a rád vá ny fogsoros párkánnyal, a cimerpajzson évszám: 1591 és
monogram összefont C K betűkből. Mérete: 40 x 128 x 11 cm. Felirata (feloldva

a rövidítéseket): ECCE SAN [VS]{F] ACTVS (a cimerpajzstői balra), ES [1] AM

NOLI PECCARE ICÁN. 5. (János evangéliuma 5. 14.)
P á r k á n y - f r i z m a r a d v á n y a , középen cimerpajzs, benne évszám: 1591,
és monogram összefont C K D betűkből, továbbá a pajzs alsó végződésében

két betű: AP. Felirata, felsősor: ERAT (a cimerpajzstői balra) IN DNO (A cimer­
pajzstól jobbra); az alsó sorban: RENO 1802.
Pákei rajzai: az 1572-es ajtókeretről, az 1591-es ajtőpárkányről (BALOGH 1944.
29. kép). - Rados-tanitványok rajza; a Filstich címeres ajtőpárkányről (RADOS
1942. 33/2).
Irodalom: MÁRKI 1902. 288-289. 1 .. 7-8. sz. RADOS 1942. 33. BALOGH
1944. 12. DEBRECZENI 1957. 229. MURÁDIN 1965. 1440. HEREPEI 1971. 548.
A h á z e g y k o r i t u l a j d o n o s a i közül ismeretes a F i l s t i c h c s a l á d .
Filstich Lőrincz 1560-1561-ben iuratus cívis, 1562-ben és 1577-ben főbíró (JAKAB
Oki. II. 1888. 53, 60, 116, 119. JAKAB II. 1888. 135 ); 1561-ben az ötvösök céh­
mestere (JAKAB Oki. II. 1888. 69 ).1561.szept. 27-én a városi tanács kiküldi őt
többedmagával "ad revidendas rés templi parochialis Sancti Michaelis ponderan-
dasque easdem." (Kvár tjkve 134 ). Az ifjabb Filstich Lőrincet 1637.ápr. 23-án
nyugtázza I. Rákóczi György az átadott aranyak és pénzverés felől (Orsz. Ltár. F.
1. Érd. fejedelmi kancellária. XVIII. Liber Regius. p. 191). Házában szállt meg
és itt is halt meg Herczeg Zsigmond, a fejedelem fiainak a hopmestere 1638-ban
(Érd. Tört. Adatok IV. Kvár. 1862. 215.).

Fő té r 1 5 . s z . (Rk. plébánia) a nyugati soron

K a p u j a segment-ives, Schlewnig Gergely plébános címerével. Ugyanitt az
egyik földszinti helyiségben gótikus pálcamüves a j t ó k e r e t átmeneti jellegű
felirattal.
Irodalom: SÁNDOR 1913/11. 26-27. BALOGH 1943. 79 lap, 49-50. kép.
DEBRECZENI 1957. 227—228. ENTZ G.'.Gótikus építészet Mgon. Bp., 1974. 209.
A p l é b á n o s h á z á r a v o n a t k o z ó XVI . s z á z a d i f e l j e g y z é s e k :
1570.szept. 17. Kvár tjkve: "Az plébános hazat azt erthyk eo kegyelmek hogi
az Bachy Ge o r g h Vram haza feleol leh omlóban vagion, eo kegyelmek latas-
sak megh és vagi plébános uram chinaltatia vagi az varoséból kellienmeghchinalny,
Neh varnak nagiob romlását. Azonkepen V i c h e y J á nos vram haza keozeotvalo
koefal is epitest kevanna vagi az városából chinalya megh, vagy ha eo megh chi­
naltatia Thwgia eo kegyelmek valoyaban." (23. b ).
1579-aug. 25. Kvár szkve: költségek a plébános házára, kemence és ajtó csinál-
tatása. - Dec. 4. Újabb költségek a plébános házára: ácsmunka (6 ács dolgozik),
kemence és nyoszolya csináltatása (II/XVIII. 32, 36, - GOLDENBERG 1958. 123 ).
1579. Kvár szkve: Asztalos Benedek a plébános házában egy ablakkeretet csinált.
(II/XVIII. 37-38. - GOLDENBERG 1958. 122-123).

Fő té r 1 6 . sz . a nyugati soron
A földszinten renaissance a j t ó k e r e t egyszerű tagolással (syma, lemez, hen­
ger). Mivel a tagolása mélyen lehuződík, derékszögű megtöréssel, feltehetőleg
még a XVI. században készült.

Fő t é r n y u g a t sor a ( régi tulajdonosok)

S z é c s i Györ gy piaczra néző kőháza, mely a monostori fertályhoz tartozott;
1561-ben megvette Ka ka s An d r á s ( VERESS 1905. 14).
Öt vös Gá s p á r háza, amelyet özvegye halálakor, 1565-ben megvásárolt
Kakas András (VERESS 1905. 15).
Ka ka s An d r á s háza a Fő tér nyugati során a Kismester utca északi sarkán
(VERESS 1905. 17). Ebben a házban többször szállt meg Báthory Kristóf (1570.má-
jus 21.; 1574*márc. 21.; 1577.dec. 29.; 1578*jan. 2. - Kvár szkve II/VII. 17,
41; II/XIV. 4, 5). Báthory Zsigmond 1589.szept 20-án ö z v e g y Ka ka s An d -
r á s n é ( Sarlay Anna) házát felmentette az adó alól: "in cuius nimirum aedibus,
si quando in dictam civitatem Colosvar se contulit, condescere consueverat. "
(VERESS 1905. 18. 1. 2. jegyzet). Kakas Andrásné 1587.február 7-én átengedte
fiának. Kakas Istvánnak és leányának Kakas Katalinnak (Eötvös András feleségé­
nek) a férje vagyonából megillető részt (VERESS 1905. 33). Akkor a ház szomszé­
dai: Eöt vös An d r á s s a j á t r é g i h á z a , másfelől F e r e n c z i A n t a l
h á z a (VERESS 1905. 33. 1. 4. és 5. jegyzet). 1600-ban Mihály vajda Kakas
István javait, közöttük ezt a házrészét is lefoglaltatta és Kakas sógorának, Eötvös
Andrásnak adományozta. 1601-ben febr. 16-án Eötvös Anna (Eötvös András és
Kakas Kata leánya) nevében férje, Jacobinus János humanista nótárius a városi
tanács előtt tiltakozott az ellen, hogy Kakas István ezt a házrészét eladhassa
 (VERESS 1905. 102). Kakas maga 1602.aug. 2-án Prágában kelt folyamodványában
Írja, hogy Csáki István gubernátor javai visszaadását ígérte "ausserhalb des Hauss,
daselbs in welchem jederzeit die Fürsten, so sy dahín khamen zulosirn gepflegt,
welches seinem Secretarie verbleibe."(Tört. Tár. 1897. 622.) Ez a titkárság pedig
feltehetőleg Jacobinus János személyével függött össze. Jacobinus életére nézve
1.: HEREPEI1971. 512; munkáira Régi Magyarországi Nyomtatványok. I. Bp.,
1971. 779, 780, 806. sz.
K a k a s n é (+ 1600) h á z a mindvégig állandó szállása volt Báthory Zsigmond
fejedelemnek, amiképpen ezt őmaga is írásban rögzíthette a fent említett kiváltság-
levelében (1589). A végzetes 1594-i esztendőben is itt tartózkodott. Augusztus
29- én itt fogatta el a törökpárti főurakat. A történetírók e tragikus eseményről
emlékezve megnevezik a ház egyes részeit is. Szamosközy erről igy ir: "Azon-
közben bemegyen Király Albert az b e l s ő h á z b a n , ahol az urak valának es
fogatni kezdi az urakat, in e x t e r i o r i d o m o pedig Csukát Péter és Fekete
János a főembereket........ ezeket rekesztették az d e s z k á s h á z b a n . ” Szamos­
közy a továbbiakban ezt a házat a fejedelem házának, illetve a fejedelem szállá­
sának nevezi (IV. 1880. 45, 46). Bethlen Farkas ugyanerről az eseményről igy ir,
megnevezvén a ház egyes részeit: "in aulam ipsius omnes Proceres convenissent
........Zsigmond pedig "in a l i u d c o n c l a v e se recipit" (III. 46 2 )........... in
h y p o c a u s t u m illud, in quo erant Proceres........a főurakat elfogták (463) és
egy időre "in eodem hospitio" (467) fogva tartották őket, délután néhányat tovább
vittek "Versus g e m o n i o s g r a d u s ........ ducerentur" (468); másnap augusztus
30- án azokat akik "in hospitio suo [a fejedelem szállásán] remanserant" (470),
a kivégzés helyére vezették. Ezek között volt Kendi Sándor, aki "dum autem ad
g e m o n i o s g r a d u s duceretur, videns Sigismundum Vajvodam ex fenestra pros-
pectare........ "(471). Végül a rendek "......... ad p a l a t i u m V a j v o d a e concur-
runt" (473). Ugyanerről a szállásról a fejedelem muzsikusa Pietro Busto ezeket irta
1595 január 21-én a kolozsvári országgyűlés alkalmával: "onde la Domenica mati-
na essendo congregati tutti i Signori nella s a l a d é l Pa I a z z o . , . " (BASCAPÉ,
G .: Le relazioni fra 1’ Italia e la Transilvania. Roma, 1931. 171). - 1595.julius
23-án a fejedelem és Alfonso Visconti pápai legátus (Kvár szkve VI/XVI. 40),
1596 április 11-én pedig a fejedelem újból itt szállt meg (Kvár szkve. VII/XXIX.
71). Az utóbbi alkalommal "Kakasné házánál urunk parancsolattyáből világosság­
nak okából vágatott Biro uram ablakot az grádicsnál és az több ablakokat is fel­
jebb vitték."
A nyugati piacsor házai a XVI. században igy következtek: u n i t á r i u s p l é ­
b á n i a észak felől a Monostor utcáig. K a k a s A n d r á s n é háza (a fejedelmi
szállás) a Kismester utcáig, Eöt vös A n d r á s h á z a a Kismester utca másik
szögletén, Ba r á t h J á n o s n é h á z a (Hannes Münichin), Ka ka s I s t v á n h á z a
a Szénautcáig(VERESS 1905.60-61 ). EötvösAndrásházábanszálltmegl595.okt.
27-én a fejedelemasszony amikor a város megcsináltatta ott a kemencét, "miért
hogy nem András uram lakja azokat az házakat, hanem csak a fejedelem szüksé­
gére állanak". (VERESS 61. lap, 15. jegyz.).
Kakas Andrásné házával szomszédos volt V i c z e i M á t é ötvösnek (Viczei
Antal főbíró örökösének) háza, de már a Kismester utcában, másik szomszédjai
lévén Éppel János örökösei (VERESS 60. lap, 12. jegyz.). Az előbbi házban dol­
gozott 1598 aug. 20-án Diószegi István és Keömies Péter amikor is "egy ajtónak
 való helt vagnanak ki az K á d á r A n d r á s uram házából az Viczey Máthé haza-
ra, egy ajtóhoz való faragott keuekkel együtt fi. 6. " (Kvár szkve VIII/III. 59).

Fő t é r é s z a k i s o r á n a Mátyás király utca sarkán levő ház.

Segmentives k a p u j a a XVI. század elejéről való, 1959-ben bontották ki.

Fő t é r 18.U 9.] s z . az északi soron

- 62 P á r k á n y — f r i z maradványa két darabban, 1536-ból (11/14. kép), a kapu­
aljban befalazva. A nagyobbik töredék mérete: 13.5 x 65.5 x 11.5 cm; felirata:
OBSEQVI VERITAS OD............A kisebbik töredék méretei: 13. 5 x 30. 5 x 11.5;
felirata:.......... DXXXVI.
Irodalom: BALOGH 1943. 100, 261. lap, 152. kép. GOLDENBERG 1958. 108.

Fő t é r 1 9 . [20.] s z . (a XIX. században Schütz János háza, majd Czell

Ferenc háza) az északi soron
Ez a ház az 1570-es, 1580-as években Petrus Minch (Baráth) tulajdonában volt,
később Rósás János kolozsvári magyar dispensator, esküdt polgár, senator (1594-
1602) birtokába került. (KELEMEN L.: Nagy Szabó Ferenc ifjúkora. Az Érd. Mú­
zeum Egyesület 1906 junius 4-5-én tartott első vándorgyűlésének Emlékkönyve.
Kvár, 1905. 54).
Pe t r us M i n c h é p í t k e z é s e i n e k maradványai: az e m e l e t i b o l t o -
83 z a t o s s z o b a az 1583-as monogramos zárókővel (11/28. kép); a j t ó rozettás

8 1 , 84 kereteléssel monogramos cimerpajzzsal 1574-ből (II/27. és IV/9. kép), jelen­

leg befalazva a Majális utca 29 sz. alatt, az egykori Pákei villában; a j t ó k e r e t
(csak rajzból ismeretes) egyszerű tagolással, fogsoros párkánnyal, monogramos
cimerpajzzsal 1573-ból, felirata: SERA IN FVNDO PARSIMONIA . . . . (idézet
Seneca 1. leveléből - Adagia 1670. 636. MARGALITS 1898. 384. WALTHER
II/4. 1966. Nr. 28057a). Mindkét ajtóról Pákei Lajos rajzai: BALOGH 1944. 16.
17. kép. További maradvány: a j t ó k e r e t egyszerű tagolással, fogsoros párkány-
85 nyal, monogramos cimerpajzzsal (Muzeum). - IV/6. kép).
A ház vestibulumában római feliratos kő volt befalazva, erről 1603-ban Szamos-
közy István így emlékezik meg: "Lapis quadratus in vestibulo aedium Petrj Barat,
proxime ad Basilicam parieti coaedificatus, Coloniam Napucam sic habét........ "
és közli a római feliratos kő szövegét (III. 1877. 81).
Petrus Minch, másként Baráth, valamint Sebastian Munich (Baráth) tekintélyes
kereskedők voltak, a főbírói tisztséget is viselték. Sebastian Munichnek 1597. márc.
1-én kelt hagyatéki leltárában legitimus tutornak nevezi "Barat Peter"-t (GOLDEN-
 BERG 1958. 279, 307, 400-402). Petrus Minch főbíró neve szerepel a Hid-kapu
egyik építési emléktábláján 1591-ben.
Rosás J á n o s é p í t k e z é s é n e k maradványa: az udvaron befalazott párkány-
töredék triglyphes tagolással, a triglyph-közben angyal fejjel a XVI. század végéről.
XVI I . s z á z a d i é p í t k e z é s e k maradványai ugyanebben a házban: Rosás
János feleségének Theomeosvári Sárának é p í t é s i e m l é k t á b l á j a 1610-ből;
a f ö l d s z i n t i b o l t o z a t o s t e r e m faragott ajtókerettel és gyámkövekkel
1636-bói (jelenleg Ursus sörcsarnok).
Ennek a háznak a homlokzata látható Sárdy István festményén (Muzeum), még-
96 pedig a kép baloldalán (11/35. kép).
Irodalom: KŐVÁRI 1866. 302 (Schütz János háza. melyet Minch Péter 1583-ban
építtetett). MÁRKI 1902. 289. 1. 14. sz. BALOGH 1944. 10. DEBRECZENI 1957.
229. MURÁDIN 1965. 1440.

Fő t é r 2 0 . [ 21] sz. (a XIX. században Kárvázi majd Piispöky ház) az

északi soron
1541 körüli időből származik az egyik emeleti szoba renaissance a j t a j a
66 (11/17. kép). Párkány-frizén lebegő, szárnyas puttók üres cimerpajzsot tartanak.
Mérete: 267 x 158 x 22 cm. Felirata: VERBVM DOMINI MANET INAETERNVM
ESA 40 (Esaiás 40. 8 ).
A pajzstartó, lebegő, szárnyas puttók olasz eredetű motívuma megtalálható a
szamosujvári várban, az 1540 körül készült Zápolya címeren, de kevésbé finom
faragásban (BALOGH 1943. 165. kép). A pilaszterek kettős szalagfonadéka szintén
az olasz kora renaissanceból ered. Előfordul a budai töredékek között és egyéb
helyeken is (nyírbátori stallumok, kőszegi vár falfestménye, a sárospataki vár
Perényi szárnya stb, - BALOGH: Mátyás. 1966. 121. 1. 87. sz.). A szakállas
maszkfejekkel díszített pilaszterfejezetek a sekrestyeajtó (1528) motívumát ismét­
lik meg, de szabad átdolgozásban és teljesen más reliefstilusban.
Irodalom: BALOGH 1935. 21. , 40. kép. 1943. 101. 161, 169. kép (irodalom­
mal). 1953. 43. SEBESTYÉN 1963. Pl. 21. MURÁDIN 1965. 1440. DÁVID L. :
A középkori keresztyén művészet theologiai vonatkozásai. Ref. Szemle. Kvár,
1969. 58. PASCU-MARICA 1969. 77. 71. kép.
1571-ben a házat átépítették. Ebből az időből valók a következő faragványok:
k a p u z a t a B P monogrammal 1571-ből (a kapuzat felső része a Múzeumban,
a két lábazata és keretpilasztere Kolozson; rajza eredeti állapotában Pákei Lajos-
1 0 0 tói - 11/38. kép); h á r o m a b l a k triglyphes tagolású párkánnyal, (eredetileg
9 4 keresztosztással),az egyiken B P monogrammal (11/33. kép), a j t ó dór frízzel
1 0 3 ,1 0 1 (BALOGH 1944. 19. kép. -11/40. és IV/8. kép); a j t ó k e r e t , párkányfrizén
konzol-tagolással (BALOGH 1944. 29. kép, baloldalt a 2-ik sorban). Mindezek a
maradványok a-Muzeumba kerültek. E házból való az a B P monogramos
r o z e t t á s f r í z is, amely jelenleg a Fő tér 19 (20) számú ház udvarába van be­
falazva. Ugyancsak ebből a házból k é t b a l u s z t e r - osz 1op (egy sima törzsű
9 7 ,9 8 [ 11/37. és IV/7. kép] és egy pikkelyekkel diszitett) a Múzeumba került, a h a r -
8 2 t na d i k l e v é l d i s z e s b a l u s z t e r (IV/45. kép) és az 1762-ből való baluszter
Pákei Lajos Majális utcai villájába. Pákei rekonstrukciós rajzán (BALOGH 1944.
20. kép) a balusztereket ablakosztók gyanánt ablakfülkébe helyezi. Rekonstrukció­
ját azonban Sárdy István festménye nem igazolja, az eredeti ablakkeretek sem.
 Ilyen abalkfülkére egyébként sincsen példa. Sokkal valószínűbb, hogy a baluszte-
rek az udvari tornác árkádjait tartották.
A ház nagy részét 1909-ben lebontották. Eredeti homlokzata - a Kárvázi cég­
táblával - látható Sárdy István (1846-1901) festményén (Muzeum), a kép jobb ol-
96 dalán (11/35. kép). A festmény, Sárdy ifjúkori müve, kőrUl-belül a XIX. század
harmadik negyedében készülhetett. Jóval korábban Jósika Miklós "Abafi" cimü re­
gényében (1836) hasonlóképpen ir le egy kolozsvári házat: "a lak emeletes volt,
egészen uj, szerfelett magas fedele vörösre festve és elől hegyes, toronyforma csúcs­
ban végződött és annyira kinyúlt, hogy a legnagyobb záporban ázás veszélye nél­
kül lehete a ház előtt mulatni. Ezen első része a födélnek nyitva állt s igen
czifra müvü fakarzat védte, melybe (ti. a födél első részébe) csak a födélen ke­
resztül lehete jutni. "
A ház egykori homokzata rekonstruálható, ha a Sárdy-féle képen látható ház­
homlokzatba beillesztjük az eredeti kaput és a három eredeti ablakot. Az igy ka­
pott vázlat (1. a szövegképet) világosan szemlélteti az épület sajátos jellegét. Az
olasz eredetű, de helyivé hasonult elemekből formált, finoman faragott, renais-
sance nyíláskereteknek és a nagy mesterséggel magasra ácsolt, csúcsos tetőzetnek
az együttese közvetlenül érzékelteti a ház egykori építészeti hatását, különleges
erdélyi varázsát.
100,98 Rajzok a faragványokról: Pákei Lajostól (11/38. ésIV /7,8. kép). RADOS 1942.
101 26/1, 2; 29/2. kép.
Irodalom: KELEMEN 1902. 17 (a kapu még in situ van). MÁRKI 1902. 289. 1.
13. sz. (Kárvázi ház), GERECZE 1906. 436. CSÁNYI 1913. 21. lap, 11. kép.
BALOGH 1934. 138, 145. BALOGH 1935. 23. lap, 50. kép. BALOGH 1944. 11.
lap, 18, 19, 20, 26, 29. d. kép. GOLDENBERG 1958. 107. Muzeul Cluj 1967.
P43 50. kép. PASCU-MARICA 1969. 77-78. lap, 89. kép.

Fő té r é s z a k i s o r a , " l á b a s h á z "
1608. Segesvári Bálint feljegyzése: "11. novembris jőve Kolosvarban az vőle­
gény Bánfi Dienes . . . . . . . az menyegző penig lön az lábas-ház alatt Márton Deák-
nénál. " (Érd. Tört. Adatok. IV. Kvár, 1862. 172 )
1630. Segesvári Bálint: "29. febr. jövének az német császár követei az fejede­
lem asszonyhoz, úgy mint Prini (Perényi) Gábor, Bakos István és két szürke barát,
szállának az Zeller Mártonná házához, és az Márton deákhoz az lábos-házhoz. "
(ugyanott 197 )
1632. Segesvári Bálint: "10 novemb. esketék Zőjomi Dávidot ő nagyságát kolos-
vármegyei ispánnak az székháznál az lábas háznál.. . . " (ugyanott 204 ) - A szék­
ház megjelölés feltehetőleg arra utal, hogy ez a ház nem azonos Márton deák lá­
bas házával.
1633. Segesvári Bálint: "25. octobr. tevék ismét fel az nagy gombot fa nagy­
templom tornyának g o m b ját]........ és vonák az lábasház felől fel pokrócban be­
takarván. " (ugyanott 207).
1655. Megveszi a ref. eklézsia; utóbb itt mérték ki a dézsmabort (HEREPEI
1971. 526).
1734. Descriptio: a piac északi részén említik a Mátyás király szálló helyét
[vendégfogadóját], mely a többi felett kimagaslik, s azon kőoszlopokról, melyekre
eleje épült, a nép nyelvén lábas-ház nevet nyert. (Idézi: JAKAB II. 1888. 473).
 - Ugyancsak a Descriptio említi a szállóval szemközt, a nagytemplom kerítésének
északi oldalán Mátyás király konyháját, öt kéményével.
A lábas-ház alaprajza és helyszinrajza látható az 1784-ben készült térképen
(JAKAB Rajzok. II. 1888. II. tábla), távlati képe pedig Veress Ferenc felvételén
(BALOGH 1935. 124. kép).
Irodalom: Arch. Ért. I. 1869. 30 (RÓMER Flóris említi mint meglévő épületet).
NAGY 1926. 10-11. HEREPEI 1971. 526.

Fő t é r 2 6 . f 2 7] s z . az északi soron (a XIX. században gr. Kemény Sámuel

háza)
176-178 A j t ó k e r e t 1597-ből Petrus Filstich címerével (11/87. és IV/10. kép). Mérete:
252 cm magas, 174 cm széles 19 cm vastag, belvilág 177 x 87 cm. Felirata:
VIRTVTIS COMES (a címertől balra) INVIDIA 1597 (a címertől jobbra); a címer­
ben PE és FI betűk. A felirat idézet a köv. műből: Plutarchos: De Pythicae Ora-
culis (MARGALITS 1895. 536. HENKEL-SCHÖNE 1967. 195. WALTHER II/5.
1967. Nr. 33731). - Rajza Pákei Lajostól; Sebestyéntől (1963. Pl. 27).
Irodalom: KELEMEN 1902. 17. MÁRKI 1902. 289. 1. 12. sz. GERECZE 1906.
437. SÁNDOR 1913/II. 62-63. GÓLDENBERG 1958. 107. SEBESTYÉN 1963. Pl.
27. BALOGH J. : A művészet Mátyás király udvarában. Bp. , 1966. II. köt. 62.
P44 kép. MURÁDIN 1965. 1441. HEREPEI 1971. 547.

T ö r t é n e t i adatok Filstich Péter házáról:

1607. Segesvári Bálint feljegyzése-. "Pünköst napján estve, 7 és 8 óra közt jőve
bé Homonnai Bálint közép-kapun, szállá Filstich Péter uramhoz, az kamaraispán­
hoz. " (Érd. Tört. Adatok. IV. Kvár, 1862. 170 ).
1608. Segesvári Bálint: "11 novembris jőve Kolosvárban az vőlegény Bánfi
Dienes, szállá az Filstich Péter uram házához" (ugyanott 172).
1629. Segesvári Bálint Filstich Péter haláláról: "Lőtt penig temetése 1-ma die
mensis április; az háznál prédikálának németül, az temetőben magyarul. "
(ugyanott 196 )
Id. Filstich Pétert 1547-ben avatták ötvösmesterré, a céhmesteri tisztséget is
többször viselte (1573, 1580-1582, 1584-1585, 1587-1594). Ifj. Filstich Péter
1591-ben magister aurifaber (JAKAB Oki. II. 161), 1603-ban "praefectus auri
camerae", 1629-ben meghalt (JAKAB II. 1888. 422, 467, 580. JAKAB Oki. II.
1888. 223). Segesvári Bálint feljegyzése szerint "Bethlen Gábor fejedelemnek
kedves embere vala”, de a lakosság a rossz pénz veretése miatt nem szívlelte
(Érd. Tört. Adatok. IV. Kvár, 1862. 196). Az 1597-es ajtónak a megrendelője
feltehetőleg az ifj. Filstich Péter volt (SÁNDOR 1913/11. 62-63 ).

Fő té r k e l e t i s or a (egykori tulajdonosok)
1574. Kvár szkve: a szegények házának (Szent Erzsébet ispotálynak) a piacon
kőháza van, egyik szomszédja Ny i r ő K á l m á n , a másik V i c z e i Gá s p á r
(1577. XII. 31-32). Ezek a házak a keleti sor északi szakaszán, a Magyar utca
felé lehettek (Descriptio 1734).
Viczei Gáspár ötvös volt. Kolozsvár tanácsa több Ízben vásárolt tőle kupákat:
1579. jul. 5-én ajándékul a fejedelemnek (1579. XVI. 50), 1585-ben újévi aján-
 déknak (III/XXIV. 1 ), 1587-ben újévi ajándékul Kendi Sándornak (III/XXX. 4 .).
Meghalt 1594,dec. 21. , amikoris harangoztak érette.

Fő té r k e l e t i s o r a , e g y k o r 31. sz. , Bogner h á z (a XIX. század­

ban Gyergyai, illetve Frank-Kiss ház), a Wolphard-Kakas ház északi szomszédja.
Pákei Lajos feljegyzései e házból kikerült faragványokról az ezeket ábrázoló
rajzlapjain: a ház a XIX. században Gyergyai, illetve Frank-Kiss ház volt, amely­
nek a helyén a Szentegyház utcát nyitották és a rk. status házait építették. Csema
Károly rajzán (1891) a Wolphard ház északi szomszédságában látható a Frank-Kiss
cégtáblás ház (SZÁDECZKY L.: Kovacsóczy Farkas. Bp. , 1891. 128). Szádeczky
szintén a Frank-Kiss házzal azonosította a Bogner házat (SZÁDECZKY L. : A kvárí
Báthory ház legendája. Érd. Muz. 1897. 32).
A XVI. század utolsó negyedében a ház Bogner-Gelyén Imre főbíró tulajdonában
volt. Báthory Zsigmond 1590.november 25-én Kakas István házáról adott kivált­
ságlevelébe az utóbbi ház szomszédságában említi egyfelől "Emericus Gelien",
másfelől "Joannes Bek” örököseinek a házát. A házról Segesvári Bálint 1632.dec.
26-án ezt írja naplójában: "ő maga [Pulacher] penig az felesége után való örök­
ségben lakott az piaczon az Közép-utcza felől való felen, az mely ház annak
előtt Gilyén Imrejé volt, alias Bogner . . . . " (Érd. Tört. Adatok. IV. 1862.
204-205 ). Ez a feljegyzés azonban ellentétes Pákei Lajos jegyzeteivel és Cserna
Károly rajzával, mert a ház helyét nem a Kakas háztól északra, hanem délre a
Közép utca felé jelöli meg. Lehetséges, hogy Segesvári a "közép-utcza felől való
felen” megjelölést sommásan értette a keleti piacsor egész déli szakaszára, amelybe
beletartozott mind a Bogner, mind a Kakas ház. A faragványok kétségtelenül az
északi oldalon lévő Gyergyai, illetve Frank-Kiss házból kerültek elő, - a Muzeum
leltára szerint is.
A házat a Wolphard-Kakas házzal egyidejűleg bontották le, 1894-ben, mind­
kettő maradványai összekeverten egyszerre kerültek a Múzeumba. Erről Pósta Béla
professzor 1916. máj. 8-án ezeket a sorokat irta Lechner Jenőnek: "az un. Báthory
házból és annak szomszédjából kikerült emlékeket, midőn én ide jöttem, garma­
dába rakva találtam a muzeum akkori udvarán. Azután állíttattam össze őket, de
azt, hogy mely darab való az egyik, melyik a másik épületből, csak az irodalmi
források részletes áttanulmányozása után lehetne - esetleg - megmondani. Nálunk
azok, mint a Szathmáry házból valók, együtt szerepelnek, mivel Szathmáry
aranyművestől - a ház akkori tulajdonosától - együtt kerültek a Múzeumba." —
A darabok eredetét véglegesen és megnyugtatóan csupán Pákei rajzai tisztázták.
A Bogner-Gelyén ház maradványai: a j t ó E B monogrammal, féloszlopokkal
73 díszített keretteljlSöÜ (11/24. kép); a j t ó E B monogrammal, a frízén sárkányo-
67 kon lovagló puttókkal (11/18. kép); mindkettőről Pákei Lajos felmérési rajza
75,77 a proveniencia megjelölésével: Gyergyai ház (IV/11-12. kép). Ugyancsak Pákei-
nek 1894-ben kelt ceruzavázlatán pedig fél-oszloppal díszített a j t ó f é l látható,
ezzel a félj egy zéssek: Gyergyai ház, a filegóriából (Kvár, unit. levéltár). A
fent említett két ajtóval együtt több más faragvány (három ajtófél, friz, gyámkő,
77,78, kandalló - 11/23, 25, 26.kép) került a Frank-Kiss házból a Múzeumba.
79 Megjegyzendő azonban, hogy a fent említett két ajtókeret a XVI. század har­
madik negyedében készülhetett, tehát nem Bogner Gelyén Imre főbíró idejében.
Mivel azonban ezeken E B monogram látható, feltehető, hogy hasonló nevű
 apja vagy valamelyik felmenője építkezéseiből származnak. Az építtető Bogner
valószínűleg azonos volt azzal az Emericus Bogner alias Gelliennel, aki Báthory
Kristófnak 1578.szept. 3-án kelt, a harmincadról kiadott oklevelében szerepel
(Kvár Ltár. Fasc. III/67. - O. L. Filmtár. 11.541. doboz),- A főbíró Bogner
Gelyén Imre (+1621) építkezéseiből származnak viszont a késői darabok: a c s a -
72 v a r t o s z l o p E B monogrammal (11/23. kép)ésegy f r i z ugyanezzel a monog-
1 7 2 ra m m a l (11/83. kép). Valamennyi a Múzeumban. Kérdés azonban, hogy ezek a
faragványok egykor ebben a Bogner házban voltak avagy a szomszédos Wolphard-
79,75, Kakas házban, mely utóbb Bogner tulajdonába került.
77 A maradványok rajzai: Pákei Lajostól (11/26 és IV/11, 12,kép); RADOS 1942.
21/1, 2;. 27/1, 2; 20/1. kép. SEBESTYÉN 1963. Pl. 23, 24.
Irodalom: SZADECZKY L. : A kvári Báthory ház legendája. Érd. Muz. 1897.
32. PÓSTA 1903. 21-22. sz. BALOGH 1934. 139, 144 képpel. RADOS 1942. 21,
27, 29. Muzeul Cluj 1967. 48. 55. kép. PASCU-MARICA 1969. 76. BALOGH
P45 1973. 360. kép.

Fő té r 32 ( 31) s z . W o l p h a r d — K a k a s h á z
A ház csaknem teljesen eredeti alakjában 1894-ig állt fenn. 1859-ben fényké­
pezte Veress Ferenc; 1891-ben rajzolta le Cserna Károly a Fő tér keleti házsorával
együtt (Szádeczky L. : Kovacsóczy Farkas. Bp. , 1891. 128); 1893-ban a ház hom­
lokzatát közölte Szádeczky (Erdély. II. 1893. 73), 1893-ban készítette Pákei
Lajos felvételi rajzait, méréseit, a kidolgozott rajzok azonban későbbiek. -
52 (Megjegyzendő, hogy Veress Ferenc felvétele a Fő tér keleti soráról benne volt
abban a gyönyörű fényképalbumban, mely Veress valamennyi kolozsvári felvételét
tartalmazta. Ez az album Erzsébet királyné számára készült, majd az 1935-ben
az egyik budapesti aukción bukkant fel, végül a Fővárosi Könyvtár birtokába
került. Akkor tanulmányozhatta e sorok írója, 1945 után azonban már nem volt
megtalálható.)
54 56, A házat 1894-ben bontották le. A ház akkori tulajdonosának Szathmáry ötvös-
57 5g mesternek a bontási szándékára nagy mozgalom indult meg a ház megmentésére.
122-123 Thaly Kálmán a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium intézkedését kérte, a
' 1 45 Műemlékek Országos Bizottsága is sokat tárgyalta a kérdést. De minden igyekezet
1451Í 497 me8tört a tulajdonos ellenállásán. Végül Szádeczky Lajos javaslatára a ház elülső
59J részének - mely "egészében véve nagyobb mübeccsel nem bír" — a lebontásé-
^ im h°z hozzájárultak (Műemlékek Országos Bizottsága. 110/1893. sz. akta). Ennek
131,14o! fejében a kikerült faragványokat jutányos áron az Erdélyi Nemzeti Muzeum kapta.
141-142, Képek a házról Közleményeinkben (II, IV): homlokzata 11/10 és IV/19; alap-
74V3Vrajzai (földszinti és emeleti) IV/13, 14; hossz- és keresztmetszete 11/11, 12;
152-153, emeleti vestibuluma IV/20, 21; kandallós helyiségei a földszinten és az emele-
158 124 ten (vestibulum) 11/12. b .; zodiakus terem IV/30; udvari homlokzata 11/66; ab-
’126Ílakok 11/13, 53, 65-68 és IV/15, 17; ajtók 11/15-16, 54, 57-58, 63-64, 70; és
154 Í 33.-IV/Í6, 18, 24-25, 28; kandallók 11/48-52 és IV/26; gyámkövek 11/60-62, 71-77
125',és IV/27; zárókövek 11/59, 78-79 és IV/29.
163 164,
135
A ház é pí té s i periódusai
1534-1541. W o l p h a r d A d o r j á n kolozsvári plébános, erdélyi püspöki viká-
61,59 rius építkezése. Maradványai; k é t a b l a k 1534-ből (11/13 és IV/15. kép);
 65 egy a b l a k 1536-ből (BALOGH 1943. 150. kép): egy a j t ó 1541-ből (11/16
74 és IV/16. kép); valamennyi a Múzeumban. A három ablak a homlokzat eme­
letét ékesítette, az ajtó az egyik földszinti szobát (JAKAB Rajzok. II. 1888. V.
tábla). Valamennyi a Múzeumban.
1579-1581 körül. W o l p h a r d I s t v á n főbíró építkezése. Maradványai:
129 a j t ó 1579-ből (11/54. kép), azegyikföldszintiszobából(JAKAB Rajzok. II. 1888.
131,123 V. tábla); a j t ó 1581-ből az emeleti vestibulumből (11/57 és IV/18, 21. kép):
pá rká ny t ö r e d é k 1581-ből (1936-ig a Pákei villában volt); k a n d a l l ó
1582-ből (11/52. kép), az egyik földszinti szobából (JAKAB Rajzok. II. 1888. V.
tábla); k a n d a l l ó az emeleti vestibulumből (11/48, 50, 51 és IV/21, 26. kép);
13gk a n d a l l ó (11/49. kép) az egyik földszinti szobából (Balogh 1944. 13. kép);
134,zárókő Wolphard címerrel az emeleti vestibulumből (11/59 és IV/20, 21. kép);
1 2 3 1 3 3 -S y ^ m k ö v e k (11/60 -62 és IV/27.kép), ezek azonban - évszám és címer híján -
132;125 nehezen keltezhetők, közöttük lehetnek Kakas idejéből való darabok is (például
148 124 a cim erpajzsról ítélve). A felsorolt maradványok mind a Múzeumban
126,135; vannak. - A Pákei villába kerültek a következő darabok: a b l a k 1581-ből
!j|®(IV/17.kép); b o l t z á r ő kő maszkkal (készítési ideje kérdéses, lehet Kakas
idejéből is). - Az u d v a r h á r o m a b l a k a eredeti helyén látható (11/53.
kép). Mind a hármon Wolphard István monogramja. Méretei: kb. 210 magas, bel-

világ 151 x 117. Rajza: RADOS 1942. 30/3. SEBESTYÉN 1963. Pl. 14.
1590-es évek. K ak as I s t v á n fejedelmi prothonotarius építkezése. Marad­
144,152
ványai: a j t ó 1590-ből (11/70 és IV/24. kép); g y á m k ő dudás gyermekkel a
159,155 lépcsőházből (11/71. kép); k é t g y á m k ő a zodiakus teremből (11/74. kép);
valamennyi a Múzeumban; továbbá a fent említett b o l t z á r ó kő maszkkal
(egykor a Pákei villában). Eredeti helyén, a Fő tér 32 (31) számú ház udvari
szárnyának a földszintjén: a z o d i a k u s t e r e m (IV/30. kép) eredeti gyámkö­
165
154 veivel (11/72, 73, 75-77. kép), boltozatával (11/78, 79 és IV/29. kép); u d v a r i
156-157, a b l a k a i v a l (11/65-68. kép), valamint a szomszédos s z o b a (vestibulum?)
160-164;
145 149; boltozatával, u d v a r i a b l a k á v a l (11/67. kép) és az udvarra nyíló Kakas-ci-
146,141, meres a j t a j á v a l (11/63 és IV/25. kép). Az udvar m á s i k a j t a j a Kakas mo­
153;142;
58 nogramjával (11/64 és IV/28. kép) eredetileg az egyik földszinti kandallós szobá­
ban állt (11/12. b. kép). A Kakas-cimeres ajtó felett szakállas maszk-fej van be­
falazva, valószínűleg párkányfriz maradványa. Az udvari homlokzat emeleti fa­
lában pedig renaissance keretű n a p ó r a volt látható, ez azonban eltűnt. Rajza
Pákei Lajostól.
145-149 Kakas építkezéseiből származó a b l a k o k (11/65-68. kép) méretei: magasság
225; a könyöklő párkány hossza 148; belvilág 176 x 109. Az első három ablak a
 zodiakus szobába nyílik, a negyedik a szomszédos, kisebb szobába. Ennek párkányán
146 (11/67. kép) felirat;
VIGILANDO AGENDO BENE COSVEDO................
141,153 A Ka k a s - c i m e rés a j t ó (11/63 és IV/25. kép) méretei: 272 x 145, közép­
magasság 296; belvilág 222 x 95.
142 A K a k a s - m o n o g r a m o s a j t ó (11/64 és IV/28. kép) mérete: 260 x 129; kö­
zépmagasság 266; belvilág 190 x 83; pilaszterfej magassága 28.

Mind az ablakok, mind a két ajtó, a XVI. századi stilusfejlődés legkésőbbi sza-
146 kaszát képviselik. Az ablakokhoz, különösen a párkány konzolsorához (11/67. kép)
147 Sebastiano Serlío rajzaiban találhatunk analógiát (11/68. kép). Az ajtók jelleg­
zetessége a párkány megtörése a középen háromszögű felmagasitással. A Kakas-
cimeres ajtón további késő- renaissance motívumok: a rusztikás keret, a pilaszter-
fejezetek egyszerű tagolása és az oromzat kitöltése legyezőszerüen széles lemez­
tagokkal. Ezek az elemek Kolozsvárt előfordulnak Filstich Lőrincz cimerével éke­
sített párkányon (Fő tér 5, sz .) és Hensler Benedek monogramjával jelzett ajtón
107,110(11/44. és IV/33. kép) a Hid-utcából (Muzeum), mindkettő a század végéről,
vagy éppen a századfordulóról. Ilyen tipusu ajtó a XVI. századból - Kolozsváron
kívül - csak egy ismeretes, mégpedig Szebenben.
A Kakas-cimeres ajtó motívumai megtalálhatók az olasz építészek müveiben,
150 főként Giulio Romano (Róma, Palazzo Maccarani [IV/22. kép); Mantova, Palazzo
dél Te) és Bartolommeo Ammannati (Firenze, Palazzo Mondragone), valamint
151 Giovan Antonio Dosio rajzaiban -IV /23. kép. (La Critica d'Arte. 1957. 461.
FROMMEL, Ch. L .: Dér rőmische Palastbau dér Hochrenaissance. Tübingen, 1973.
Bd. 3. S. 86. Abb. XVIII. b. és c . )
A z o d i a k u s s z o b a g y á m k ö v e i n e k mérete: 25 x 27 x 12. A faragványok
162,164 sorrendje: a boltozaton Halak (IV/29. kép). Kakas címer (11/78. kép), Kos
163,154- (11/79. kép); az ablak felőli falon Kos, Bika, Ikrek, Rák (11/72, 73, 75, 77. kép);
157, a szemközti falon Oroszlán, Szüz(mérleggel), Holló(modem), Skorpió(II/76. kép).
160-168 1603 után. B o g n e r - G e l y én I m r e é p í t k e z é s e . Maradványa: c í m e r -
p a j z s E B monogrammal, befalazva az udvaron a Kakas-monogramos ajtó fe­
lett (Veress 1905. 115. 1. 31. kép). A Múzeumban lévő maradványok: c s a v a r t
72 o s z l o p E B monogrammal (11/23. kép); p á r k á n y f r i z triglyphes tagolással,
172 E B monogrammal (11/83. kép). Kérdés azonban, hogy ezek a darabok ebből a
házból (Wolphard-Kakas-Bogner-házból) származnak-e, avagy Bogner régebbi
örökletes házából (Frank-Kiss ház), mely a Wolphard-Kakas ház északi szomszéd­
ja volt (lásd a 267. lapon).
 Feltehetőleg a XVII. századból származott a ház homlokzatának "rázsa szövet
módjára kockásán tarka" festése, melyről Nagy Péter (Grandpierre Emil) emlékezik
meg (Nagy 1926. 10, Szabó 1946. 32). Ezért nevezték Rázsa háznak. Talán
quader-köveket utánzó festés, illetve sgraffito lehetett, amilyen más helyekről
54- 58 ism eretes (Á rv a v á ra , K és m á rk , harangtoron y s t b .), vagy pedig pusztán o rn a m e n -
tális jellegű sgraffito, mint egy kőszegi házon (Jurisich tér 7.).
54 Pákei Lajos rajzai a Wolphard-Kakas házról: a ház homlokzata (11/10. kép),
55- 56 fö ld s z in ti a la p r a jz a (IV/13. k é p ), e m e le ti a la p ra jz a (IV/14. k é p ), hosszm etszete
122-123 (11/11. k é p ), k e re s z tm e ts z e te (11/12. k é p ), kandallős szo báinak a ke re s ztm e ts ze te
(11/12. b. kép), emeleti vestibuluma (IV/21. kép), az emeleti vestibulum bolto­
zata (IV/20. kép), földszinti kandallója (BALOGH 1944. 13. kép). A rajzok első
közlése: BALOGH 1944. 7 - 15. kép. - Részletrajzok: RADOS 1942. 20,22,
23/1, 26/4, 28, 30, 31. SEBESTYÉN 1963. Pl. 11-19.

írott feljegyzések a Wolphard-Kakas házról:

1576-ban és 1579-ben Wolphard István Seres Jánossal dolgoztatott, legutóbb
két ablakot faragtatott (Ars Hungarica. 1974/2. 371 ).
1584.május. Kvár szkve: "Wolfart uramnak vöttem az két kövét az bányában
. . . . Egy nagy öreg kövét den. 75. Az hazahozásátől fizettem den. 40. "
(III/XVIII. 123a ).
1590-ben Kakas István feleségül veszi Baráth Zsófiát, Wolphard István főbíró
özvegyét.
1590. nov. 25. Báthory Zsigmond kiváltságlevele: ”vi quarum domus Colosvarien-
sis Stephani Kakas assessoris sedis iudiciariae, in vicinitate domorum circumspecti
Emerici Gelien ac haeredum circumspecti Johannis Bek sita, a condescensione hos-
pitum immunis declaratur. " (VERESS 1905. 38-40).
1591. dec. 30-án Báthory András bíboros Kakas István házánál szállt meg (Ve­
ress 1905. 41/31).
1595.májusában a pápai nuncius elment Kakas házából (VERESS 1905. 65/6 ).
1595.junius 23-ána legátus szállt meg ugyanitt(Erd. Muz. 1897. 25-26), 1596.
ápr. 29-én az apostoli nuncius (Kvár szkve VII/XXI. a. 15), 1596.dec. 29 és
1597. jan. 3. között ismét a legátus azaz Carillo (Érd. Muz. 1897. 25-26).
1597.aug. 29-én a fejedelemasszony Kakas Istvánnál volt ebéden, szept. 27-én
ládáit viszik el Kakas házából (VERESS 1905. 72/24).
1600-ban Mihály vajda lefoglaltatja Kakas vagyonát.
1600.nov. Kakas folyamodványa Mátyás főherceghez: "Kolozsvárt három és
pedig alegkülönb kiváltságos házam van. " (idézve magyar fordításban: Érd. Muz.
1897. 27). - Kakas Istvánnak két háza volt a nyugati soron, a harmadik pedig a
keleti soron (az egykori Wolphard ház).
1600.nov. Kakas István folyamodványa Rudolf királyhoz, hogy Mihály vajda
által lefoglalt és Eötvös Andrásnak, Kakas Kata férjének adott javait, Basta György
által adassa vissza (Tört. Tár. 1897, 607-608).
1600-1602. Különféle akták Kakas kolozsvári javainak az ügyében (ugyanott
600-625).
1602. aug. 2. Prága. Kakas István folyamodványa Rudolf királyhoz lefoglalt
erdélyi javainak a visszaszerzése végett. Megbízottjának nevezi: "meinen lieben
Freunt und Nachbern Emeríchen Bogner" (ugyanott 620-623). A rokonsággal foly-
 tatott hosszadalmas huzavona után Kakas visszakapta vagyonát. Ő maga azonban
nem tért vissza Erdélybe.
1602 szept. 12. Bogner Gelyén Imre megvette Kakas kandallós házát 3700 fo­
rintért (VERESS 1905. 96, 102, 115).
Irodalom: M. Tört. Társulat 1868.szept. 20-25-én Kolozsvárt tartott első vidéki
gyűlése. Századok. 1868. 580 (Szathmáry házról: "különösen kitűnik a piaczi
Szathmáry-ház jellemző feliratai-, gyönyörű portáléi-, kandallói- s egyéb mü-
faragványaival, melyeknek fenntartására gond fordittatik"). Emke úti kalauz.
Kvár, 1891. 47 (Merza Lajos: ahomlokzata ép, földszinti helyiségei eredeti fa-
ragványokat mutatnak); SZÁDECZKY L. : Kovacsóczy Farkas. Bp. , 1891. 128.
B.A.: A "Báthory ház" Kolozsvárt. Erdély. II. 1893. 47-48; SZÁDECZKY L.: Régi
magyar turisták és utazók. Erdély (kolozsvári folyóirat). II. 1893. 72-74. SZÁ­
DECZKY L. : Kakas István és a kolozsvári Báthory ház. Tört. Tár. 1897. 606-625
(a házra vonatkozó kolozsvári és bécsi levéltári adatok közlése). SZÁDECZKY L .:
A kolozsvári Báthory ház legendája. Erdélyi Muzeum. 1897. 17-32. KELEMEN
1902. 17. MÁRKI 1902. 289. VERESSE.: Kakas István. Bp. , 1905. 62, 115. 1.
II. kép (K. Sebestyén József rajza a ház homlokzatáról Veress Ferencnek 1859-ben
készült fényképe alapján). GERECZE 1906. 436. CSÁNYI 1913. 9-20. SÁNDOR
1913/11. 56-61, 69-70. FERENCZI Sándor: A kolozsvári Wolphard ház. Pásztortüz.
VIII. 1922. 101-102 (meghatározta Wolphard Adorján címerét és ezzel egyben
építkezéseit, tisztázta a ház épitéstörténetét). NAGY 1926. 10 (Rázsa ház).
BALOGH 1934. 144-145. BALOGH 1935. 20, 21, 23 (Kakas építkezésében Dió­
szegi István munkáját feltételezi), 48-58. kép. BALOGH 1940. 544, 545. RADOS
1942. 30, 31. VÁSÁRHELYI 1942. 67, 117, 124, 125. SZABÓ 1946. 32. BALOGH
1953. 48, 51, 45. kép. PASCU 1954. 199, fig. 77. BALOGH 1956. 304, 305,
228. kép. JAKÓ 1957. 366-367. GOLDENBERG 1958. 104-107. BALOGH 1961.
339. 343. SEBESTYÉN 1963. Pl. 15, 16, 18, 19. 87-88, 90-92. BALOGH 1964.
242. MURÁDIN 1965. 1439, 1440. Muzeul Cluj 1967. 48-49. PASCU-MARICA
1969. 71-73. BALOGH 1970. 239, 1973. 241, LÁZÁRESCU, G. - STOICESCU,
P46 N. : 'farile Románé $i Italia píná la 1600. Bucure^ti, 1972. 202-203.

A ház t ul a jd on os a ir a v on a tk o z ó adatok:
1. ) W o l p h a r d A d o r j á n r a : BALOGH 1943. 206-207. V.KOVÁCSS. :
Magyar humanisták levelei. Bp. , 1971. 488-490.
2. ) W o l p h a r d I s t v á n 1559-1560-ban a wittenbergi egyetemen tanult;
1581-ben főbíró; neve szerepel a Monostori kapubástyátől észak felé húzódó várfal
1581-ből való építési emléktábláján (JAKAB II. 1888. 23; JAKAB Oki. II. 1888.
726.). SZAMOSKÖZY (IV. 1880. 13) jeles matematikusnak (peritus mathematicus)
nevezi. Felesége Baráth Zsófia.
3. ) K a k a s I s t v á n r a : VERESS Endre: Zalánkeményi Kakas István. Bp., 1905.
(ebben részletesen szól Kakas padovai egyetemi éveiről és külföldi utazásairól) -
P. Andreas Buzau 1586-i jelentése szerint "Stephanus Kakas iuvenis nunc primum
ex Italia rediens" Martinus Literatus centumvir-rel együtt védi a jezsuita kollégiu­
mot (Fontes II. 1913. 180).
4 . ) Bogner G e l y é n I m r e (Emericus Bogner filius Chiliani - Szamosközy
III. 1877. 91) "a híres, neves, nemzetes, becsületes kolozsvári bíró" 1558-ban
született, meghalt 1621 junius 24-én 63 éves korában. A kolozsvári bíróságot 14
261
 esztendeig viselte "sok háboruságos időkben, az ki az maga jovát is nem szánta
az szerelmes hazája m e lle tt... " Hivatalának önfeláldozó betöltéséért nagyra be­
csülték. Temetésén a nagy templomban Bethlen István gubernátor is részt vett.
(Segesvári Bálint feljegyzései. Érd. Tört. Adatok IV. 1862. 187-188, 204-205.
JAKAB II. 1888. 173, 237). 1604-ben Somogyi Ambrus egyik müvét neki aján­
lotta. Házábanszállt meg Bethlen Gábor 1622-ben (Érd. Tört. Adatok. IV. 1862.
191. JAKAB II. 1888. 424).

Fő t é r , Nagy Salathiel háza

1559.ápr. 18. A városi tanács oklevele Nagy Salathiel végrendelkezéséről,
amikor "ad domum proprie residencie dicti Salathielis Nagh in maiori theatro
(nagy piac, azaz a Fő térnek a Szent Mihály templomtól délre eső része) funda-
tam accessissent. Ac in superiori pallacio prenominatus Salathiel in lecto egritu-
dinis decumbens.. . ” (Jakab Oki. I. 1870. 391). 1521-ben "Salathiel magnus"
iuratus cívis (Szádeczky L. : Iparfejlődés és a czéhek története Magyarországon.
Bp. , 1913. II. 32). - 1588-ban az ifj. Salathiel hagyatékában "írott madarakkal,
vadakkal" diszitett kárpitot leltároztak (Jakő 1957. 371), feltehetőleg flandriai
munkát.

Mo n o s t o r u t c a 3. sz. "N I" monogramos magyar ötvös háza (a XIX. szá­

zadban Naláczy ház)
120 Maradványai: a j t ó 1586-ből magyar felirattal (11/47. kép); a j t ő p á r k á n y ,
118 a cimerpajzsban kehely, azaz ötvösjelvény és "N I" kezdőbetűk (11/46. kép).
Valamennyi a Múzeumban.
A XVI. század második feléből két "N I" kezdőbetüs magyar ötvös ismeretes.
Az egyik Ioannes Nagibaniai, aki 1583-ban jutott magisterségre (JAKAB II. 1888.
313), valószínűleg annak a Bányai Ötvös Jánosnak a fia volt, akinek 1574-ből való
sírköve a várfalból került elő(l. a sírkövek jegyzékében- V. Közi.). Amásik Ioannes
Nireo, aki 1580-ban lett magister (JAKAB II. 1888. 313). 1585-ben pedig a város
kupákat vásárolt Nyreo Jánostól (Kvár szkve III/XXII. 57.). Valószinüleg kisfia
siíköve "Nyirő János fia Istók” emlékköve 1585-ből, amely éppen a Széna utca
és a Monostor kapu között, a várfal belső oldaláról került elő (1. a sírkövek jegy­
zékében- V. Közi.), tehát a Monostori utcai háztól nem messze. 1630-ban kelt Nyirő
Ötvös János hagyatéki leltára, amely többek között két képet, kis cifrás aranias
ládát, szarvas agancsból való gyertyatartót sorol fel (JAKÓ 1957. 375, 378, 388 ).
Irodalom: BALOGH 1934. 145, 139 képpel. 1935. 22, 44. kép. 1940. 545,
539 képpel. GEREVICH 1940. XXXVI. tábla (BALOGH Jolán felvétele). BÍRÓ 1941.
33. BALOGH 1942/1. 105. RADOS 1942. 23/2. GOLDENBERG 1958. 108.

Mo n o s t o r u t c a déli során ház (13. sz. ? )

E ház pincéjében a bejárat felett triglyphekkel tagolt párkány volt befalazva,
amelyet az 1930-as években láttam és fényképeztem, 1962-ben azonban már
nem találtam meg. Debreczeni jegyzéke sem jelzi. Nyilván elpusztult. Trigly-
phestagolása, rozettás dísze hasonló volt az E B monogramos ajtópárkányhoz
172 (Muzeum - 11/83. kép).
 Mo nos t or u t c a . Kőműves Lőrincz háza
Kőműves Dabó Lőrinczet (1584-1598) 1588-ban Monostor utcainak nevezik.

K ü l m o n o s t o r u t c a 5. sz. (egykori jezsuita rendház)

Ajtókeret szemöldökkő a XVI. századból, emliti DEBRECZENI (1957. 230).

Hid u t c a . Be r na r dus p i c t o r h á z a (tévesen un. Zápolya-ház)

87 A j t ó p á r k á n y 1512-ből, "Bernardus pictor" nevével (11/29. kép). Jelenleg a
Múzeumban. Mivel felirata Zápolya János erdélyi vajdát emliti, tévesen arra kö­
vetkeztettek, hogy a ház Zápolya-ház volt.
Irodalom: Századok. 1868. 580. JAKAB Rajzok. I. 1870. VIII. tábla. JAKAB
II. 1888. 83. BALOGH 1943. 62, 85, 174, 257, 359, 378, 63. kép. ENTZ 1957.
253. GOLDENBERG 1958. 107. SEBESTYÉN 1963.87. MURADIN 1965. 1438.
Muzeul Cluj. 1967. 48. PASCTJ-MARICA 1969. 70., 66. kép.

Hid u t c a , P u l a c h e r h á z
1632 dec. 26. Segesvári Bálint feljegyzése: Pulacher István bíróról: "kinek az
aty ja ........Hid utczában lakott az napkelet (felől) való szeren negyed házban
az felső szegeleten alól. " (Érd. Tört. Adatok IV. 1862. 204-205 ) - Pulacher
István királybíró neve szerepel a Szamoshid 1580-ből való építési emléktábláján.
Simon Fischer, a kvári schola lectora 1599-ben neki ajánlotta dialektikai munká­
ját (Régi Magyarországi Nyomtatványok. I. Bp. , 1971. 859. sz. ).

H id u t c a 15. sz. (a XIX. században Dunki-ház)

A b l a k - k e r e t hármas osztással, fogsoros párkánnyal, a cimerpajzsban szabó­
jelvénnyel, azaz ollóval, befalazva a ház tűzfalába. Felirata: ENDRES HERTELL
ANNO DOMINI 1598. Rajza Pákei Lajostól (BALOGH 1944. 20. 29. kép, baloldalt
fent).
A b l a k k e r e t egyszerű tagolással, fogsoros párkánnyal, a cimerpajzsban mo­
nogrammal (hasonló a Magyar utca 4. sz. ház kapuja felett lévő cimerpajzs mo­

nogramjához). Felirata SEMPER AD MEMENTO. Rajza Pákei Lajostól: BALOGH

1944. 29. kép (a lap jobb felső szélén).
Irodalom: BALOGH 1944. 12.

Hid u t c a 22. sz. (a XIX. században 292. sz .)

1u5 K a p u z a t a 1 5 8 4 - b ő l (11/41. kép). Félkörives nyílása két sima félpilléren
nyugszik, ivezetén a kulcskő akanthuszlevéllel diszitett, ezt az építészeti szerke­
 zetet kétoldalt egy-egy kannelurás pilaszter keretezi, melyeket széles párkány
zár le. A párkány alsó keretén középen cimerpajzsban H B R monogram, felette
a frizen felirat, megosztva a középre helyezett rozettával, legfelül fogsorral dí­
szített párkány lezárás. A kapu párkánya befalazva a Pákei villában a veranda aj­
tajába, az ivezet kulcsköve ugyanitt a villában külön befalazva, az egyik pilasz-
104 tér töredéke ugyanitt a kertben (IV/45. kép). - A kapuzat rajza eredeti állapotá­
ban Pákei Lajostól: BALOGH 1944. 26 - ugyanezen a lapon részletrajzok a cimer-
105 pajzsról és a kulcskőről, - és 11/41. kép.
A j t ó 1 5 8 6 - b ó l , triglyphes párkánnyal, a cimerpajzsban B H R monog-
108, 125 rammal, a frizen felirat (11/55. és IV/47, 48. kép). Az ajtó befalazva a Pákei vil­
lába. Rajza Pákei Lajostól: BALOGH 1944 . 25. kép - 11/55. kép.
A j t ó 1 5 8 5 - b ő l , a j t ó 1 5 8 6 - b ó l B H R monogrammal, a j t ó H B
104,106-monogrammal (11/42-44. és IV/32-35. kép). Mind a három a Pákei villa veran-
107'dájába (vestibulumába) volt befalazva. 1936-ban mindegyiket átszállították a
109-m Múzeumba.
A b l a k 1 5 8 4 - b ő l , keretelő pilasztereinek fejezetén egy-egy dombormű:
107 géniuszok lefelé fordított fáklyával (1V/44. kép). Befalazva a Pákei villába.
A b l a k háromszögű oromzattal, valószínűleg a XVII. századból. Befalazva a
Pákei villába.
Kettős ker eszt oszt ásu ablak p á r ká n y á n a k t ö r ed é k e i B H R
monogrammal. Felirata:..........IVS HENCZEL (cimerpajzs) WLINVS. Rajza Pákei
Lajostól: BALOGH 1944. 27. kép. (Rajzán az IVS szómaradvány téves kiegészítése
BASILIVS-ra.) Ez a párkány több darabban külön-külön befalazva a Pákei villába.
A darabok a következők: friz-töredék a fenti felirattal; kannelurás keretelő gyám-
106 kő; cimerpajzs monogrammal (IV/43. kép).
B o l t o z a t t a r t ó g y á m k ő kannelurás tagolással. Ez a darab elkallódott.
Rajza Pákei Lajostól: BALOGH. 1944. 28.- kép.
Kannelurás tagolású gyámkövek az olasz későrenaissance építészetben fordulnak
elő; megtaláljuk a firenzei Biblioteca Laurenziana egyik fülkéjén is (The Art Bul­
letin. XVI. 1934. 140). Olasz közvetítéssel került Erdélybe, Kolozsvárra (Fő tér
5. számú háznak és Fő tér 32 [31] számú Wolphard-Kakas háznak a gyámkövei).
Erdély-szerte igen elterjedt, gyakori a XVII. században is.
A faragványokon háromféle tulajdonos monogram fordul elő. Az egyik változat
H B R összefonásából áll (kapu 1584-ből). A másik változat ennek a fordítottja.

ugyanis B H R betűkből van összeállítva (1586-os ajtó a Pákei villában, 1586-os

ajtó a Múzeumban, cimerpajzs a kettős keresztosztásu ablak párkányáról a Pákei
106 villában - IV/43. kép). A harmadik változat csupán H B betűkből áll (ajtó a Muze-
 umban), ez a monogram azonos Hensler Benedek ötvösmesternek egyik munkáján,
egy ezüst paténán látható monogramjával (unit. egyház). Egy 1619-ből való szer­

ződés valóban emliti is Henzler, máskép Eötvös Benedeknek a Hid utca nyugati során,
az Óvár falához épült házát(JAKAB II. 1888. 529). Kérdés azonban, hogy 1584-1586-ban
ő épitkezett-e, vagyis, hogy a monogramok első és második változata őt jelöli-e,
avagy más személyeket. Az 1586-ban építkező valószínűleg azonos az ablakpár­
kány feliratában szereplő Henczel nevű személlyel. Kérdés az is, hogy ez a Hen-
czel nevű polgár a Hensler családba tartozott-e.
A faragványokról részletesebb adatok részben a Pákei villa, részben a Muzeum
anyagának az ismertetésében (lásd a 211-274. lapon).
Megjegyzendő még, hogy a Hid utca 261 számú ház a Pákei család tulajdonában
volt. Pákei Lajos közvetlenül értesülhetett a 292. számú ház bontásáról és igy ke­
rülhettek azután a lebontott ház faragványai a Pákei villába,még 1906 előtt.
Irodalom: THALY K .: Régi ház és harang feliratok. Századok. 1869. 269.
BALOGH 1934. 145. RADOS 1942. 24. BALOGH 1944. 12. 25-28. kép. GOLDEN-
BERG 1958. 108, 7. jegyzet; SEBESTYÉN 1963. 25, 26, 30. H. TAKÁCS 1970.
111. kép (tévesen mint a volt Pákei-ház ajtaja említve).

Ma g y a r u t c a 1. sz. (ev. püspökség)

K e r e t - t ö r e d é k egyszerű renaissance tagolással, befalazva a kapualjba.
Mérete 74 x 26 cm.
F é l k ö r i v e s k a p u gótikus profillal.

Ma g y a r u t c a , é s z a k i s o r a , régi házak.
Ezeket a házakat az uj unitárius kollégium építésekor lebontották. Alaprajzukat
166 felmérte Pákei Lajos 1896-ban (Balogh 1944. 24. kép) - IV/31. kép). Ezekből a
házakból a következő töredékek, illetve maradványok kerültek elő.
H á r o m o s z t a t u a b l a k s z e m ö l d ö k k ö v e fogsoros dísszel, szabójelvény-
171 nyel. XVI. század második fele (Muzeum). - 11/84. kép (téves felirattal mint
ajtópárkány).
H á r o m o s z t a t u a b l a k s z e m ö l d ö k k ö v e fogsoros disszel, S S monog­
rammal. 1599 (Muzeum).
 A j t ó f ogs or os p á r k á n n y a l . XVI. századvége (Muzeum).
167 Aj t ó 1 5 9 5 - b ő l , Petrus Daumen nevével és monogramjával (11/80. kép).
Mérete: 187 x 107 x 17; belvilág 168 x 76; pilaszterszélesség 15. Felirata:
15 DAS HA VS STECH IN GOTTES GEVALDT 95
PETRVS DAVMEN
A friz közepén cimerpajzs, mezejében P D betűk, és mészárosjelvényként
balra forduló ökör. Az ajtó jelenleg befalazva az Unit. Kollégium egyik udvari
helyiségében. Az ajtó rajza Pákei Lajostól (11/80. kép), Sebestyén Györgytől.
Petrus Daumen egykori háza - Kelemen Lajos közlése szerint - az unit, temp­
lom tőszomszédságában állott, vagyis annak a keleti oldalán; félkörives, kőbélé-
121 ses kapuja és boltozatos kapualja volt, két ablaka nyílt az utcára. Pákei Lajos
alaprajzán (IV/34. kép) a bal szélső épület. Távlati képe látható Veress Ferenc
felvételén (BALOGH 1935. 123. kép).
Irodalom: K. L.: Lebontott régi házak. Erdély. 1899. 85-86. GERECZE 1906. 437.
P47 BALOGH 1935. 22. BALOGH 1944. 11-12. SEBESTY ÉN 1963. Pl. 30.

Ma g y a r u t c a 4. sz.
P48 A kapu felett befalazva cimerpajzs S betűs monogrammal. A pajzs formája
alapján a XVI. század második negyedéből származhatik.

Ma g y a r u t c a 32. sz.
93-94 A j t ó 1 5 5 9 - b ő l , a cimerpajzsban G B monogrammal (11/32, 33. kép).
Jelenleg pincelejárat. Mérete: 266 x 165 x 21 cm; belvilág 175 x 113 cm, keret­

szélesség 25 cm. A koronázó attika mezejének alsó sávjában felirat, felső széle­
sebb sávja üres, talán dombormű diszithette.
Évszáma az ivhajlás jobb és bal felén: 15 59.
Felirata: AVDI VIDE TACE SIVIS VIVERE PACE
A felirat eredete: Lucianus (Lukianos) görög mondásának latin változata (Adagia
1670. 677. MARGALITS 1895. 57. WALTHER II/l. 1963. Nr. 1720).
 Irodalom: BALOGH 1934. 145, 138. képpel. 1935.21. 42 kép. 1940. 145.
RADOS 1942. 25. GOLDENBERG 1958. 107 (feltételezése szerint itt volt a Szent
Erzsébet ispotály és ennek maradványa az 1559-es ajtó). SEBESTYÉN 1963. TI.
P49 28. MURÁDIN 1965. 1440. H. TAKÁCS 1970. 110. kép (Sebestyén György rajza).

Ma g y a r k a p u m e l l e t i h á z
A j t ó kannelurás pilaszterekkel, frízén két rozetta között üres cimerpajzs. Ezt
a faragványt a ház lebontása után Nagy Lajos Hosszú-Szappan utcai háza tűzfalába
falazták be. Ugyanezen a helyen 1962-ben is megvolt. Rajza Pákei Lajostól
168 (11/81. kép).

K ö z é p u t c a 32. sz. (régi számozás szerint 33.)

95 K a p u z a t a (11/34. kép) félkörives nyílással, kulcskövén cimerpajzs, benne
K betű és sérült kőfaragó-jel, az ivezet felett jobb és baloldalt egy-egy medail-

lon arckép. A félkörives nyílást kétoldalt egy-egy, korinthusi fejezetű féloszlop

keretezi, amelyeket fogsoros párkány zár le. A párkány frízén felirat:
PSALMO 18 HATALMASSÁGNAK WRA BODOG EMB........
BENNED BÍZIK HIERO IX. ATKOO [ az O betűkben TT] EMBER AKI EMBER....
A felirat szövege csak Pákei Lajos rajzáról ismeretes, szövegmásolata azonban
hiányos, sőt tévedések is csúsztak bele - feltehetőleg a párkányfriz rongáltsága
miatt. Az idézetek ezért pontatlanok. Ugyanis a Károli Gáspár-féle fordításban
a 18. zsoltárban ilyen ige nem található, de hasonló szövegű igék vannak a követ­
kező zsoltárokban: 2.12; 34.9; 40.5; 84. 13. stb. A második sorban a hivatkozás
szintén téves, Jeremiás (Hieronymus) könyvének 9. fejezetében ilyen ige nincs,
ez valójában Jeremiás 17.5. igéje ("átkozott az a férfi, aki emberben bízik").
A kaput 1928-ban bontották le, töredékei sokáig a ház udvarán feküdtek. A kapu
rajza Pákei Lajostól: BALOGH 1944. 22. kép.
Irodalom: KELEMEN 1902. 30. MÁRKI 1902. 289. 16. sz. GERECZE 1906. 437.
ki. [KELEMEN Lajos] : Elpusztult kolozsvári faragott kőemlékek. Művészeti Szalon.
P51 1928. 10. sz. 13. BALOGH 1934. 145. 1935. 22, 43. kép. 1944. 11. 22. kép.
GOLDENBERG 1958. 108.

K ö z é p u t c a . Eötvös Ágoston Gergely kőháza

1572-ben a reformátusok ebben a házban istentiszteleteket tartottak. Ennek em ­
lékére feliratos táblát illesztettek a ház falába. Szövege:
Hic locus est, Lucas hic pastor in űrbe Marothi
Eloquio docuit mystica verba Del.
 Haec fűit ipsa domus, domus haec cunabula quondam
Príma Reformatae Religionis erat.
Parvus hic populus, primum grex parvus, in unum
Convenit, populi concio parva fűit,
Donec in immensum nascens Ecclesia Coetum,
Tér Sancti crevit Numinis auspicio.
Georgius Ágoston Eötves
Possessor harum aedium haereditarius
Monumentum hoc marmoreum memóriáé
ergo locavit.
Létavay közlése szerint az utolsó szó nem "locavit", hanem "curavit". Ugyanő
Írja 1818-ban, hogy az emlékkövet néhány évvel ezelőtt a Reformátusok Könyv­
tárába vitték.
Irodalom: Descriptio 1734; LÉTAVAY 1818. 139. 1. 29. sz. VASS J. : Emlék­
lapok Kvár előkorából. Kvár 1865. 33-34, JAKAB II. 1888. 503.

K i r á l y u t c a , Kőmyves András háza

Kőmyves Andrást 1589-ben "Király utcabeli Keomies Andrásnak" nevezik.

P17.18, Fa r k a s u t c a , kőfaragó mesterek házai

P21.24 Georgius Wywary - Georgius lapicida (1525-1530);
Keomyes Ambrusné (1555-1588);
Keomyes Máthei (1555);
Benedictus Valazwthy - Benedictus lapicida (1530-1556);
Keomyes Gergel (1554-1570);
Seres János (1571-1579).
Megjegyzendő, hogy a kőművesek (kőfaragók) bástyája a Farkas utca déli ház­
sora mögött végighúzódó városfalnak mintegy a közepén volt, a Betthlen bástyától
a harmadik (SZABÓ 1946. 71, térképén [32-33] a 39. sz.).

S z é n a u t c a , Viczei Máté ötvösmester háza

Viczei Máté 1580-ban lett magister (JAKAB II. 1888. 313.), 1623-ban halt
meg. Háza a Széna utca sarkán állott. Itt szállt meg Bethlen Gábor 1615-ben
(HEREPEI 1971. 43). Házát 1627-ben 3200 forintra becsülték, hagyatékában 20
festményt és "kilenc remek gypszbeol eonteot táblát", azaz stukkó dombormüvet
leltároztak (JAKÓ 1957. 368, 374-375),

S z é n a u t c a . Seres János ötvösmester háza

1633. Segesvári Bálint feljegyzése: mikor a nagy templom tornyát villámütés
érte és a toronygomb lezuhanva kettévált, "forrasztotta Seres János Szén utcában
öszve. " (Érd. Tört. Adatok. IV. Kvár, 1862. 207). Seres Jánost 1640-ben és
1651-ben őtvösmesternek nevezik (SZÁDECZKY L. : Iparfejlődés és a czéhek törté­
nete Magyarországon. Bp., 1913. 141J JAKAB Oki. II. 1888. 221). Bethlen Gábor
nagyra becsülte munkásságát. Ezt bizonyítja a fejedelemnek 1619. aug. 21-én
Gyfehérvárt kelt levele a kolozsvári tanácshoz: "Seres Eötvös Jánosra byztwk es
adtwk mi igien zorgos draga aranj ezüst mijvunkett, hogij el kezijtene... " (Kvár,
Áll. Ltár. Fasc. III/243. - O.L. Filmtár. 11543. sz. doboz).
 Seres János kétségtelenül a Szécsi Seres családból származott. Talán azonos az­
zal a Seres Jánossal, aki 1624 októberében a nagy templom toronyórájának a táb­
láját festette (JAKAB II. 1888. 378).

S z é n a u t c a 6. sz.
A j t ó s z e m ö l d ö k - k ő . 1539 (befalazva a pincelejáróba). Méretei: 32 x 155
cm, belvilág szélessége 105 cm. Felirata (feloldva a ligaturás betűket): FORNIX
CELLARII FACTA ANNO 1539. A betűtípusok átmeneti jellegűek. Rajza Pákei
Lajostól (BALOGH 1944. 29. kép).
Irodalom: BALOGH 1943. 101, 261, 154. kép. BALOGH 1944. 12. DEBRECZENI
1957. 229.
A j t ő p á r k á n y 1561-ből. Elpusztult (Debreczeni nem említi).

46-51 Ó v á r . M á t y á s - h á z (II/5, 6. és IV/36-39. kép)

Helye a Szentlélek és a Torony utca találkozásánál kiszélesedő kis tér déli során
a Klastrom utca sarkán, szemben az Óvár déli bejáratával (egykori kapujával), a
későbbi Mátyás király utcával. Tehát igen hangsúlyos központi helyen áll.
Történeti adatok:
1467-szept. 29.Kvár. Mátyás király, mivel "Regiam decet Majestatem domum
et locum nativitatis suae" kiváltságokkal felruházni, továbbá tekintetbe véve hí­
veinek kérését Stephanus Kolb-nak az érdekében és az ő apósának Jacobus Mehffi-
nek hűséges szolgálatait, "quendam fundum Curiae, seu domum ipsius lapideam
in veteri Castro Colosuar ex opposito nouae civitatis sitam et habitam, cui ab
orientali quaedam piatea per quam iter ad Claustrum Beatae Máriáé virginis in
eodem veteri Castro habitum, ab occidentali verő domus Anthonii Veres conti-
gue vicinari dicuntur", azaz ezt a házat minden hozzátartozandóságával együtt
(vineis, agris, pratis, terris arabilibus) minden adó alól felmenti, amelyeket
Stephanus Kolb és felesége Méhffi Orsolya, valamint testvére Méhffi Erzsébet
(mindketten Méhffi Jakab leányai) fizetni kötelesek voltak.
1648. dec. 23. A kolozsmonostori konvent ezt az oklevelet, melynek eredeti
pecsétes hártyapéldányát Petrus Huszár senior Caspar Kovács főbíró megbízásából
bemutatta, átírja.
1649. dec. 12. II. Rákóczi György, a fenti okleveleket átírja és Kovács Gáspár
szenátor házát, azaz "domum natalem quippe nunquam intermoriturae memóriáé
Principis et Regis Hungáriáé Matthiae bono jure possideret, et aequitate et vene-
ratione tanti regis moti" minden adó alól felmenti (JAKAB Oki. II. 1888.
320-322).
1575. Heltai Gáspár feljegyzése: "Kolozsvárban lőtt a felséges Mátyás király az
Óvárban egy régi házban, mely a déli kapunak szintén ellenében vagyon” (Hel­
tai Krónikája. I. III. r. sz). Heltai korában a ház ajtaján és ablaka vastábláján
ott volt a Hunyadi család címere: a holló.
1743. Franciscus Fasching: " , . . In minori foro stat alterum Templum coenobio
in ruinam vergente, quod Mathias I. Hungáriáé rex cujus gentilitia quoque domus
non procul visitur, Ordini Praedicatorum Construi fecerat” (FASCHING, F. :
Nova Dacia. Claudiopoli, 1743. 81 ).
1746 január. Tanuk kihallgatása "az Óvárban Mátyás király nevezete alatt
lévő kőháznak proprietassa" felől (JAKAB Oki. I. 1870. 410-413 ).
 1769. A házat kórházzá alakitják(JAKABII. 130-131 ; DEBRECZENI1957. 234).
Rajzok a Mátyás házról Pákei Lajostól: földszinti alaprajza, emeleti alaprajza
több példányban, ezek közül az egyik földszinti alaprajz a boltozatokat is jelzi;
keresztmetszete és hosszmetszete egy lapon. Régi felvételek: Veress Ferenc fény­
képe; fametszet Kővári László könyvében (KŐVÁRI 1866, 303 ): "Az öreg eme­
letes ház, mint képünk is mutatja, még mind régi felosztását bírja, jelenleg
Kvár város tulajdona"; Osztrák Magyar Monarchia írásban és képben. XX. (Ma­
gyarország VII. ) 1901. 153., NAGY 1926. 29 (Tóth István rajza).
A házat a XX. század elején restaurálták, akkor kapta újonnan az emeleti
hármas osztású ablakokat, valamint a teljesen hamis pilaszteres tagolást: ezeket
1941-1944 között eltávolították.
A kapuja csúcsíves keretelésü, a kapu alja boltozatos, valószínűleg XVIII.
századi. Első emeletén a délkeleti nagy szobában kicsiny csúcsíves falifülke
(52 x 37). Ugyanitt négyszögletes pilléren nyugvó kettős árkád, ivei félkörivesek
és szélesek: ezt a kettős árkádot 1941-1944 között bontották ki, utóbb azonban
befalazták; a pillér méretei: 118 x 76 x 27: az ivhajlás belvilága 274 x 365.
Az 1930-as években az egyik emeleti helyiségben látható volt még egy ajtó egy­
szerű renaissance kereteléssel fogsoros párkánnyal 1578-ből, a cimerpajzsban kő­
faragó jegy vagy házjegy. Rajza Pákei Lajostól (Kvár, Unit. Levéltár).

Irodalom: KŐVÁRI 1866. 302-303. Visszapillantás a M. Tört. Társ. Kvárt tar­

tott vidéki nagygyűlésére. Arch. Ért. I. 1869. 30 (a ház jelentősége). JAKAB
Rajzok. I. 1870. XXXII. tábla. JAKAB II. 1888. 706-707. Erdélyi Muzeum.
1899. 396. SZÁDECZKY L .: Mátyás király születési háza. Érd. Muz. 1901.
373-378. Osztrák Magyar Monarchia írásban és Képekben. XX. (Magyarország.
VII) Bp. , 1901. 153. MÁRKI 1902. 289. SZÁDECZKY L. : Mátyás király szülő­
háza. - Mátyás király Emlékkönyv. Szerk. Márki S. Bp. , 1902. 302-307 (a
ház Mátyás születésekor a magyar Méhfi Jakab tulajdonában volt, őtőle örökölték
lányai és veje Kolb István). GERECZE 1906. 435 (régebbi irodalom). BALOGH
1935. 18., 31. kép. VÁSÁRHELYI 1942. 141 képpel. DEBRECZENI 1957. 227.
P52 234. SEBESTYÉN 1963. 87. 1. 17 jegyzet. PASCU-MARICA 1969. 44. kép.

Ő v á r , K a r o l i n a t é r é s z a k i s o r a , u n . B a s t a - h á z vagy un. Mikes

ház (valójában a Mikes ház keleti szomszédja)
A házat 1902-ben lebontották. Homlokzatáról régi fénykép a kolozsvári Muzeum
53 gyűjteményében, valószínűleg 1902-ből (II/9. kép). Homlokzatáról Cserna Károly
rajza 1891-ből. Továbbá rajzok Pákei Lajostól dr. Korács István felmérése(1902)
92 alapján: a ház földszinti és emeleti alaprajza (BALOGH 1944. 23. kép - IV/42.
 kép). Maradványai: k é t k e t t ő s k e r e s z t o s z t á s u a b l a k , fogsoros párkány-
88,91 nyal (a kaputól jobbra eső földszinti ablakok) - 11/30. és IV/41. kép ; a j t ó
egyszerűen profilált kerettel fogsoros párkánnyal, a j t ó 1553-ból, H monogrammal
89,90 (11/31. és IV/40. kép). Valamennyi faragvány a Múzeumban.
Irodalom: SZÁDECZKY L. : Kovacsóczy Farkas. Bp. , 1891. 127 (Cserna K.
rajza). MÁRKI 1902. 288. POSTA 1903. 28. sz. CSÁNYI 1913. 15, 26, 7. kép.
BALOGH 1934. 144. RADOS 1942. 19/2. kép. BALOGH 1944. 11. GOLDENBERG
1958. 107. SEBESTYÉN 1963. Pl. 19,20.

Óv á r , H e l t a i G á s p á r h á z a (nyomda műhely)
Ifjabb Heltai Gáspár nyomtatványaiban (1592, 1596) jelzés: "Helthay Gáspár
házánál az Óvárban’' (Régi Magyar Könyvtár. I. Bp. , 1879. 257, 283. sz.; Régi
Magyarországi Nyomtatványok. I. Bp. , 1971. 686, 779. s z .),
1603. Az adószedők számadáskönyve szerint a "Domus Heltana Typographica"
a "Vetus Castrum”-ban, "Intra Moenia" állott.
Herepei János igy jelöli meg a helyét: "az Óvárba vezető utcácskának keleti
során a hajdani várfal szomszédságában állott. "
P53 Irodalom: HEREPEI 1971. 457, 466 (fenti adatok).

Ó v á r , Bernardus Jacobinus orvos háza

XVI. század végi, XVII. század eleji adójegyzékek szerint Bernardus Jacobinus
orvosnak a háza az Óvárban volt. Szász patrícius családból származott. 1587-ben
a lengyel királyválasztásra küldött követség egyik tagja volt. 1602-ben halt meg.
Kata leányának magyar nyelvű sírfelirata "Bemard doctor"-nak nevezi. Fia Jaco­
binus János humanista nótárius, utóbb fejedelmi titkár, majd kancellár.
Irodalom: HEREPEI 1971. 311-312. (fenti adatok).

M a j á l i s u t c a 29. 137.] s z . , egykori Pákei villa

Lebontott kolozsvári házak maradványai, amelyeket Pákei Lajos építész gyűjtött
össze és falaztatott be villájába. Ezek a következők:
1.) A b l a k 1 5 8 1 - b ő l , egykor keresztosztással, párkányán Wolphard István
címere (IV/17. kép). Mint a villa egyik ablaka magasan befalazva és két oldalt,
alól megtoldva. Felirata: NIHIL VERITATE FIRMIVS 1581. Mesterjegye:

Lelőhelye: Wolphard István Fő téri 32 (31) sz. háza. Rajza eredeti állapotában
Pákei Lajostól (IV/17. kép).
Irodalom: SÁNDOR 1913/11. 58, 59.
2.) B o l t o z a t z á r ő - k ő m a s z k k a l (szakállas fej levéldiszes körbe foglalva).
Egykor befalazva a földszinti nagyterem mennyezetébe, utóbb elkallódott. Lelő­
helye: Kakas István Fő téri 32 (31) számú háza. Rajza Pákei Lajostól.
 3 . ) C i m e r p a j z s E B monogrammal (befalazva) - IV/50. kép. Lelőhelye:
Fő tér keleti sora, a Bogner-Gelyén ház.
4. ) A j t ó rozettasoros kereteléssel 1574-ből (befalazva az előszobában) -
8 1 ,8 4 11/27. és IV/9. kép. Felirata:

MVNDVS TRANSIT ET CONCVPISCENTIA EIVS

OVI AVTEM FACIT VOLVNTATEM DEI MANET
IN AfTERNVM I IOAN II

(János apostol első levele 2. 17)

A cimerpajzsban M monogram és felirat: PETRVS MINCH 1574.

84 L e lő h e ly e : Fő té r 19. 1944. 16. ké p , v a la ­

sz. h á z . R a jza P á k e i L a jo s tó l: Balogh
IV/9. kép.
m in t je le n k ö z le m é n y b e n :
Az ajtó keret-disze - rozettasor levélkapcsolással - a firenzei mestereknek, fő­
ként Benedetto da Majanónak a formakincséből ered. Mátyás korától kezdve gya­
kori a hazai renaissance emlékeken (Buda, Visegrád, Veszprém, Pécs stb.); Er­
délyben először Gyerőmonostoron fordul elő, a papi Ulőfülkén (1536). Utolsó meg­
nyilvánulása a keresdi kastély ablaka 1598-ból (BALOGH J. : A művészet Mátyás
király udvarában. Bp. , 1966. 128, 218-219 ).
82 5.) Ba l us t é r - o s z l o p leveles dísszel (IV/46. kép). Méretei: 50 cm magas
(a középgyiirütől a fejezetéig), 21 cm széles fenn. Lelőhelye: Fő tér 20. sz. ház.
105 6.) K a p u z a t maradványai 1584-ből (11/41. kép). A párkány (cimerpajzsában
HBR monogrammal) befalazva a veranda bejárata felett (kb. 363 cm hosszú); az
 egyik kannelurás pilasztere, fejezetén két rozettával (82 x 42 x 29 cm) a kertben
115 (IV/45. kép), párkányának kiugró sarka, mezejében széles leveles rozettával
(42 x 27. 5 cm) a kertben; ivezetének voluta-alaku levéldiszes záróköve (23 x 50
cm) külön befalazva.
Felirata:

FORTVNA • VITREA ■CVM • (rozetta) • SPLENDET • FRANGITVR

HÓDIÉ MIHI CRAS • TIBI • Dl • IW • X • 1584

(Az első szállóige idézve: MARGALITS 1895. 208; HENKEL-SCHÖNE 1967. 531;
WALTHER II/2. 1964. Nr. 9878. A második szállóige idézve: MARGALITS 230,
HENKEL-SCHÖNE 998; WALTHER 11/2. 1964. Nr. 11085a).
Lelőhelye: Hid utca 22. sz. Rajza Pákei Lajostól: BALOGH 1944. 26. kép.
A rozettadiszes pilasztetfej antik eredetű motívum, előfordult a római Basilica
Emílián (G. B. da Sangallo rajza - Huelsen, Chr. : II libro di G. da Sangallo,
Codice Vaticano Barberiniano. Lipsia, 1910. Táv. F .). Antik hatásra gyakori mo­
tívum az olasz renaissance építészetben (Róma, Palazzo Lante-Medici. - FROM-
MEL, Ch. L. : Dér römische Palastbau dér Hochrenaissance. TUbingen, 1973. Bd.
3. Taf. XIX/d. e. ).
108, 7.) Aj t ó 1586-ból (11/55 és IV/47, 48. kép), befalazva mint kertre nyíló
113-114 ajtó. Mérete: 280 x 170; belvilág 222 x 106. Felirata:

DVM • RECTE (cimerpajzs) WIWAS • NE

CVRA • VERBA MALORVM
A D 1 5 8 6

(MARGALITS 1895. 438. WALTHER 11/1. 1969. Nr. 6684. b .). A cimerpajzsban
BHR monogram. Lelőhelye Hid utca 22. sz. Rajza Pákei Lajostól (BALOGH

1944. 25. kép). SEBESTYÉNtől (1963. Pl. 221.

8.) K e t t ő s k e r e s z t o s z t á s u a b l a k felső része a fogsoros párkány marad­
ványával, cimerpajzsban B H R betűk. Egyes részei külön-külön befalazva: egy
117 voluta-alaku kannelurás keretgyámkő, a cimerpajzs (31. 5 x 21. 3) - IV/43. kép;
a feliratos párkány (34 x 73), közepén, a cimerpajzs helyén önkényesen kiegészít­
ve. Felirata:".. . . IVS HENCZEL WLINVS". Lelőhelye Hid utca 22. sz. Rajza Pákei
Lajostól: Balogh 1944. 27. kép. (Pákei rajzán a felirat kiegészítése BASILIVS-ra
téves és önkényes.)
116 9.) A b l a k 1 5 8 4 - b ő l (IV/44. kép). Párkánya triglyphes tagolású, pilasz-
tereit dombormüvek koronázzák: géniuszok lefelé fordított fáklyával (befalazva).
 Mérete: 262 x 214 cm. Felirata:
MEMENTO MÓRI A D ■1 • 5 • 8 4
(WALTHER II/2. 1964. Nr. 14632a.) Utólagos bekarcolás: MATEFI DÁNIEL ANNO
1765. Lelőhelye: Híd utca 22.sz. Rajza Pákei Lajostól. SEBESTYÉNtől (1963.
Pl. 25 ).
A fáklyás géniuszok motívumát az olasz renaissance szobrászok az antik művé­
szetből vették át, és többször alkalmazták. Előfordul Lorenzo Colonna római sír­
emlékén (SS. Apostoli - GRISEBACH, A. : Römische Portrátbusten dér Gegenre-
formation. S. 44. Nr. 5 ), mely tipológiailag mintegy távoli előzménye a kolozs­
vári dombormüveknek.
10. ) A b l a k háromszögű lezárással (befalazva). Valószínűleg XVII. századi.
Rajza Pákei Lajostól, SEBESTYÉNtől (1963. Pl. 30 ).
11. ) P á r k á n y f r í z német felirattal:
"1 GOTTES SEGE [N] HAS............ ES GELEGEN SSNR 5 . . "
Futólagos vázlata Pákei egyik rajzlapján, de nem Pákei kezétől, ezzel a meg­
jegyzéssel: "kertben levő (most lépcső) felírása. " Elkallódott.
A Múzeumba kerültek 1936-ban a következő darabok: Wolphard-cimeres párkány
a Fő téri Wolphard házból, három ajtó (1585-ből, 1586-ból, és a H B monog-
ramos) a Hid utca 22. sz. házból.
A jelenleg ott lévő maradványok lelőhelyek szerint így oszlanak meg: 1, 2 a
Fő téri Wolphard házból; 3. sz. a Fő téri Bogner házból; 4. sz. a Fő téri 19. sz.
házból; 5. sz. Fő téri 20. sz. házból; 6, 7, 8, 9, 10. sz. a Hid utca 22. szá­
mú házból.
Irodalom (általában a villában lévő faragványokra): MÁRKI 1902. 289. GERECZE
1906. 437. LECHNER 1913. 3. BALOGH 1935. 22. BALOGH 1944. 9-13. DEBRE-
CZENI 1957.230.

Debreczeni (1957, 230) említ még XVI. századi ajtőkeretmaradványokat a kö­

vetkező helyeken: Közép utca 13 és 27; Hid-utca 2. Továbbá XVI. századi bolto­
zatokat a következő házakban: Fő tér 13 és 14; Közép utca 5, 13, 17, 27, 31;
Magyar utca 16; Híd utca 27 (régi szám 22); Puskin utca 2; Béke utca 3.
*

H á z a k h e l y m e g j e l ö l é s n é l k ü l (a történeti források feljegyzései)

I r a t o s h á z 1553-ban. Tinódi Sebestyén: "Loen ennec írása az io Kolosuarba,
Tinódi Sebestyén egy iratos házban, Lelte Cronicaiát ot nyomtatássába, Kis ka-
ráczon koezbe irta oetuen háromba. " (Históriás Enec János Királnac testamentoma-
rol. - Heltai G. : Cancionale. Kolozsvár, 1574. L ij.)
H o s p i c i u m r e g i u m . 1561-ben itt istállót építenek, 1565-ben elhatározzák,
hogy itt a király jövetele előtt "hypocaustun" építtessék meg(JAKAB 11.1888. 185).
A f e j e d e l e m s z á l l á s a ( h o s p i c i u m ) . Említik 1573-ban a városi
számadások (JAKAB II. 1888. 221). Valószínűleg azonos Kakas András Fő téri há­
zával.
Bá t h o r y B o l d i z s á r h á z a . 1592. febr. 5. Kvár szkve: "Báthory Boldisár
maga házához száll", amikor menyegzőjére ment Gyaluba (V/XV, 128). Elfoga-
tása után (1594. aug. 29) a fejedelem Báthory Boldizsár szállását (hospitium) le-
pecsételtette (BETHLEN FARKAS III. 468 ).
 B o r n e m i s z a G e r g e l y h á z a . 1593. szept. 10. Gyfehérvár. Báthory
Zsigmond megerősíti a gyfehérvári országgyűlés határozatait. "Helye az reposi-
tumnak Kolosvar legyen az Bornemisza Gergely házánál, kiről méltó conuentiot
tegyenek az conservatorok, az biró penig az tanáccsal egyetemben szorgalmatos
gondot viseljen annak őrzésére. " (Érd. Orsz. Emi. III. 1874. 424-425). - Bor­
nemisza Gergelyt 1563-ban vették fel az ötvösmesterek sorába (JAKAB II. 1888.
313). Utóbb kereskedéssel is foglalkozott (GOLDENBERG 1958. 272).
Se r e s I s t v á n ö t v ö s m e s t e r h á z a . 1594. aug. 29-én Szamosközy fel­
jegyzése szerint a törökpárti főurak közül néhányat "Seres vagy Széczi István há­
zánál" vontak kinpadra (IV. 1880. 46). Ugyancsak Szamosközy jegyezte fel, hogy
1598-ban: "Missi postea statim die Stephanus Seres, patria Zechi dictus, vir prae-
torius et Johannes Longus, perspectae virtutis et prudentiae cives" (II. 1876. 118 ).
Szamosközy feljegyzése tisztázza a Szécsi Seres család származását és névhaszná­
latát. Seres házáról Bethlen Farkas is irt ugyancsak az 1594-es események alkal­
mából (III. 470). 1613. októberében és valószinüleg november 19-én is Bethlen
Gábor itt szállt meg (Érd. Tört. Adatok. IV. 1862. 182.),' 1630-ban a császár
követe, Sennyei Sándor (ugyanott 199). Seres István ötvösmesterről adatok vannak,
1574-ből, amikor Stephanus Szetchi néven vették fel az ötvös magisterek közé
(JAKAB II. 1888. 313), továbbá 1584-ből, 1639-ből (SZÁDECZKY L. : Iparfejlődés
és a czéhek története Magyarországon. Bp. , 1913. 85, 137, 139). 1627-ben céh-
mester (JAKAB Oki. II. 1888. 276).
K a t h o n a i Mi h á l y f ő b í r ó h á z a . 1598.aug. 20-án este a visszatérő
Báthory Zsigmond fejedelem egyenesen Kathonai Mihály főbíró házába ment
(JAKAB II. 1888. 300). Feltehetőleg ugyanezen a házon dolgozott Kőműves Mihály
Kathonai megbízásából 1598-ban (Kvár szkve VIII/III. 11). Kathonai Mihály ötvös­
mester volt, 1576-ban vették fel a magisterek közé (JAKAB II. 1888. 313). Kolozs­
vár városa 1585-ben "Katonai Eötves Mihálytól" kupát vásárolt, amelyet Kendi
Sándornak ajándékoztak (Kvár szkve III/XXII. 27). 1585-ből való "Katonai Eötvös
Mihály regestruma", melyben a következő feljegyzés olvasható: "Biró uram hagyá­
sából csináltam pogán pénzt egy gyrat, melyet biró uram elosztogatott. Az ezüstje, '
csinálása fi. 10. " (Kvár szkve III/XXII. 58.)
Öt ve s F e r e n c n é h á z a . 1596.április 27-én "Petrus Paulus és Erdély Ferenc
doctor' szállása (Kvár szkve VH/XXI-a. 14 ).
Mu n i c h ( B a r á t ) S e b e s t y é n h á z a . 1596-ban Munich Sebestyén kolozs­
vári kereskedő és felesége Viczey Anna hagyatékának felosztásakor "az elseo ház­
ban négy eoregh kép-" et találtak, a többi szobákban még kilenc "keozepzerew”
képet (JAKÓ 1957. 374). L. még az 1597 márc. elsején kelt magyar nyelvű hagya­
téki jegyzéket (GOLDENBERG 1958. 400-402).
Rősás J á n o s c h i r u r g u s h á z a . A Rósás család tagja, aki Báthory István­
tól 1581 márc. 18-án Varsóban címeres nemeslevelet kapott. (A cimereslevél
eredetije: Kvár, Román Akadémia Levéltára, régebben Érd. Nemz. Műz. Levél­
tára, elhelyezve az Egyetemi Könyvtár dísztermében.) Ebben a neve igy szerepel:
"Johannes Rosas chirurgus ex comitatu Bachiensi". Házánakmaradványai: R I mo-
nogramos, címeres baluszter-oszlop 1580-ból, mely egykor udvari tornác árkád­
jait tarthatta. A címert (koronából kinövő egyszarvú) Kelemen Lajos azonosította
a fent említett cimereslevéllel, ugyanő közölte a darab kolozsvári proveniencia-
adatát. Ez a töredék az 1930-as években a válaszuti báró Bánffy kastély parkjában
275
7
 állott, utóbb nyomaveszett. Rősás chirurgus háza valószínűleg nem azonos a ha­
sonló nevű szenátor Fő tér 19 [20] számú házával (BALOGH 1944. lO.és 1974/2.
275 - téves azonosítás), mivel az utóbbit özvegye, Teomeosvari Sára 1610-ben
kelt feliratos tábláján polgári (prudens et circumpectus), nem pedig nemesi titu­
lussal illeti.
"Lábas h á z a k . " 1582-1586 közötti időből, valamint 1634-ből adatok van­
nak a kvári házak udvarán lévő e m e l e t i f a - va gy k ő o s z l o p o s f o l y ó ­
s ó k r a és az un. " l á b a s h á z a k " - r a . (1582-1586 Protocolla iudiciaria p.
P54.55 411; 1634. Divis. 105„ a kvári Állami, régebben Városi Levéltárban. - JAKÓ
1957. 369.)
 Ars Hungarica 1976/1
Balogh Jolán
KÉSÓRENAISSANCE KŐFARAGÓ MŰHELYEK

V. Közlemény

A KOLOZSVÁRI MŰHELYEK

XVI. SZÁZAD (IV. RÉSZ)

ADATTÁR

III. Műemlékek
1. K O L O Z S V Á R VÁROSÁBAN (fo ly ta tá s )

HÁZAK MARADVÁNYAI A MÚZEUMBAN

Muzeul de Istorie din Cluj
/egykor az Erdélyi Nemzeti Muzeum Régiségtára/
E jegyzék közlésekor őszinte nagy hálával emlékezem meg dr. Constantin
Daicoviciu professzorról, a Muzeum elhunyt igazgatójáról, a kiváló régész aka­
démikusról, aki szives jóakaratával, a tudományos célt méltányló megértésével
mindenkor segítségemre volt és készséggel engedélyezte a Kőtár anyagának is­
mételt tanulmányozását, fényképezését, mind az 1930-as években, mind pedig
jóval később, az 1960-as években.
A Muzeum páratlanul szép Kőtára a XIX. század végén kezdett kialakulni a
kvári házak bontásából kikerült faragványokből. Ez az anyag az évek során egyre
bővült, egyre gazdagodott. Első rendszerezője és első kiállításának rendezője
dr. Pósta Béla professzor, muzeumigazgató volt, aki az egész gyűjteményt
az Egyetem központi épületének egyik alagsori nagy termében állította ki
a rómaikori kőtárral együtt. Erről beszámolót is irt (PÖSTA B. : Kőemlé­
kek felállítása az Érd. Nemz. Muzeum Érem- és Régiségtárában.
Múzeumi és Könyvtári Értesítő. 1907. 138-147, 10, 11. kép). E sorok
Írója 1931-ben még ott, az Egyetem alagsorában látta a gyűjteményt. Egy évvel
később, 1932-ben dr. Ferenczi Sándor és Duka Péter átszállították a Muzeum
Bástya-utcai épülete jobb szárnyának a földszinti teremsorába. A szebbnél szebb
faragott ajtóknak, ablakoknak, faragványoknak élményt keltő, hatásos felállítása
73,102,(11/24, 39. kép) Ferenczi Sándor érdeme és nagy munkája, melyben hűséges
193 segítőtársa volt Duka Péter. Ugyanilyen elvek szerint folytatta a kiállítás kiegé­
szítését dr. Entz Géza és igy folytatódik napjainkban is egyre újabb darabokkal.
A Kőtár első katalógusát Pósta Béla állította össze 1903-ban. A Muzeum uj
katalógusa, illetve vezetője 1967-ben jelent meg dr. Hadrian Daicoviciu muzeum­
igazgató szerkesztésében, írták az Intézet muzeológusai, a középkori Kőtárról
szóló részt Viorica Marica.
 W o l p h a r d — K a k a s h á z m a r a d v á n y a i (Fő tér 32 (31) sz. )
Wolphard Adorján építkezéseinek a maradványai.

61 A b l a k keresztosztással. 1534. Lt. sz. VI. 1550 (11/13. kép j.Méretei:

253x222x24, belvilága: 190x146. Cimerpajzsban Wolphard Adorján címere:
hármas halmon álló. csőrében leveles ágat tartó madár. Felirata: DOMINVS •
ERIG1T ' ELIOS • MDXXXIIII. Lelőhelye: a Wolphard-ház emeleti ablaka.
59 A b l a k keresztosztással. 1534. Lt. sz. VI. 1551 (IV/15. kép ).Méretei:
253 x 204 x 21, belvilága 188 x 146. Felirata; PÁTERE • ET • ABSTINE •
MDXXXIIII. A cimerpajzsban a Wolphard-cimer. Lelőhelye: a Wolphard-ház
emeleti ablaka. Ez a két ablak az emelet bal szárnyán az utcai nagy szobából nyilt.
A b l a k keresztosztással. 1536. Lt.sz. VI. 1553. Méretei: 248 x 240 x 17;
belvilág 188 x 151. Cimerpajzsban a két sárkánytól övezett Wolphard-cimer.
Felirata: DOMINVS • REFVGIVM • MEVM • ET • VIRTVS • MDXXXVI. Lelő­
helye: a Wolphard-ház emeleti jobb szélső ablaka, mely a kisebbik.szobából
nyilt.
Az ablakok rajzai Pákei Lajostól, Rados Jenő tanítványaitól (1942. 22/1), Se­
bestyéntől (1963. Pl. 11 ).
Az egyszerűen profilált, keresztosztásu ablakok típusa először Mátyás budai
várpalotáján tűnt fel, majd országszerte meghonosodott (Bács, Nyírbátor, Kőszeg,
Simontornya, Ötvöskónyi, Pécs, Várad, Szeged, Bártfastb.). Ezt nevezték
"fenestra ytalicalis"-nak (BALOGH. J .: A művészet Mátyás király udvarában.
Bp., 1966. I. 127; II. 106. kép). A friz dísze, a szalagos cimerpajzs előfordul
mind Budán, mind pedig Gyulafehérvárt, a Lázói kápolna (1512) nyugati kapuján
( B a l o g h 1943. 96. kép), valamint egy friztöredéken is (Gyfehérvár, Muzeum).
Irodalom (a három ablakhoz): JAKAB Rajzok. II. 1888. V. tábla. PŐSTA
1903. 29-30, 34. sz. (ajtóknak nevezi). S á n d o r 1913/11. 58. CSÁNYI1913.
3. kép. FERENCZI 1922. 101-102 (a címer megfejtése). BALOGH 1935. 38.
kép (ablak). BALOGH 1943. 100-101, 260-261., 149-151, 153. kép.
GOLDENBERG 1958. 104-107. SEBESTYÉN 1963. Pl. 11. BALOGH J .: A művé­
szet Mátyás király udvarában. Bp., 1966. I. 127. Istoria 1968. 419. kép.
Muzeul Cluj. 1967. 48-49. FEUERNÉ TÓTH R. előadása. Ars Hungarica. 1975/2.
349 (tévesen kettős osztásúnak nevezi).
64-65 A j t ó . 1541. Lt. sz. VI. 1554 (11/15,16. kép ).Méretei: 259x 145x 16-22,
belvilág 183 x 88. Cimerpajzsban a Wolphard címer papi kalappal (Wolphard
Adorján erdélyi püspöki vikárius volt). Felirata: ^

SOLA • SALVS • SERVIRE • DED • SVNT • CAETERA • FRAVDES

OMNIA • PRAETEREVNT • PRAETER • AMARÉ • DEVM •
MDXLI
(a feliratban az A E és az A V betűk ligaturásak). Lelőhelye: a Wolphard-ház
földszinti ebédlője (Jakab Rajzok, II. 1888, V. tábla). Rajzai Pákei Lajostól,
Rados tanítványaitól (20), Sebestyéntől (Pl. 12).

Az ajtó pilasztefejezetei oly típust követnek, mely végső fokon León Battista
Alberti-re megy vissza (Firenze, Cappella Rucellai, Santo Sepolcro). Mátyás budai
 palotáján két változatban is feltűnik. Később megtaláljuk az esztergomi Bakócz
kápolna vörösmárvány stallumán, a pomázi tabernakulumon (1519), egy pécsi
töredéken és a balatonszemesi tabernakulumon (BALOGH i.m. 1966. I. 111,124.
II. 82,84. kép).
Irodalom: JAKAB Rajzok II. 1888, V. tábla. SZÁDECZKY L .: Kovacsóczy
Farkas kancellár. Bp., 1891. címlap. PŐSTA 1903. 27. sz. VERESS E .:
Izabella királyné. Bp., 1901. 227 (Martinuzzi kvári házából). FOSTA 1907. 12.
kép. CSÁNYI 1915. 5. kép. GEREVICH T . - GENTHON I. : A magy. tört.
képeskönyve. Bp., 1935. (Martinuzzi házából, 1512). BALOGH 1935. 39. kép
(Wolphard ajtó). 1940 . 588. képpel, 1943. 168. kép. 1953. 39. kép. 1956. 223.
kép. GOLDENBERG 1958. fig. 16. BALOGH 1961. 257. kép. 1964. 257. kép.
1970. 361. kép. BALOGH I. : A művészet Mátyás király udvarában. Bp. 1966. I.
P56 111. V. KOVÁCS S. : Magy. humanisták levelei. Bp., 1971. 38. kép.

Wolphard István főbíró építkezéseinek maradványai

129,110 A j t ó . 1579. Lt. sz. 1549. (11/54,58. kép.) Méretei: 256 x 175 x 19.5 - 26;
belvilág 186 x 121; ajtóiéi szélessége 30, oszlopfő magassága 25. A párkány alsó
részén rovátkolás. Cimerpajzsban a két sárkánytól övezett Wolphard címer (három
tőrrel átszűrt s z ív ). Felirata:

VIVE ■ MEMOR • LETHI . FVGIT • HÓRA

M • D LXXIX

Idézet Persius szatíráiból 5.153. (Margalits 1895. 544; Henkel-Schöne 1967.

1000; Walther II/5. 1967. Nr. 33944.)
Mesterjegye:

Lelőhelye: a Wolphard-ház egyik földszinti szobája, a kapubej ára ttől balra

(Balogh 1944. 8. kép ).Rajzok: Pákeitől, Rados tanítványaitól (1942. 28/13 ),
Sebestyéntől (1963. Pl. 13).
Irodalom: JAKAB Rajzok. II. 1888. V. tábla. SZÁDECZKY L. : Kovacsóczy
Farkas. Bp.1891. 3. POSTA 1903. 31. sz. VERESS E .: A Hunyadiak síremlékei.
Magyarország Műemlékei. I. Bp. , 1905. 107, SÁNDOR 1913/11. 59-60. CSÁNYI
1913. 8. kép. CSABAI 1934. 49 (remeke az erdélyi maszk-plasztikának).
GOLDENBERG 1903. 104-107. SEBESTYÉN 1963. Pl. 13. Muzeul Cluj 1967.
49. PASCU-MARICA 1969. 68. kép. BALOGH 1970. 360. kép.

131 A j t ó . 1581. Lt. sz. VI. 1552 (11/57 és IV/17. kép. \ Méretei: 254 x 182 x
18-25; belvilága 182 x 93. A rovátkolt cimerpajzsban az uj Wolphard-cimer:
három tőrrel átszűrt szív.
 Felirata:

VIVE • DIV • SÉD - VIVE ■ DEO - NAM ■ VIVERE MVNDO

MORTIS • OPVS • VIVA • EST • VIVERE • VITA • DEO
M • D LXXXI

(Walther II/5. 1967. Nr. 33942 - első említése 1576-ban.) Lelőhelye: a Wolphard
ház emeleti vestibuluma, a nagy kandallő mellett (BALOGH 1944. 11. kép). -
Rajza Pákeitől, Rados tanítványaitól (1942. 22/2 ).
A fél-oszlopokkal díszített ajtófelek analógiáit megtaláljuk Sebastiano Serlio
97 rajzán (11/37. kép) és másutt is az olasz későrenaissance idején.
Irodalom: JAKAB Rajzok. II. 1888. IV. tábla. PŐSTA 1903. 23. sz.
SÁNDOR 1913/11. 57-60. BALOGH 1935. 41. kép. GOLDENBERG 1958.
104-107. PASCU MARICA 1969. 74. BALOGH 1973. 361. kép.

Pá r k á n y t őr e d é k (ajtó vagy ablak-szemöldökkő) 1581. Méretei: 42 x

11 9 x 1 7 . Cimerpajzsban a Wolphard-cimer. Felirata: " ... NDAT (a cimerpajzstól
balra) 10 • VANIVS 1581". (a cimerpajzstól jobbra). - Rajza Rados tanítványaitól
(1942. 26/3).
Mesterjegye:

132 K a n d a l l ó (11/49. kép ), A flistfogónak félnyolcszeget képező széles párkánya

rozetta-dísszel és a Wolphard-cimerrel. Méretei: 105, 84, 120 széles a párkány
három éle; 42 a magasság; vastagsága 27-29. A cimerpajzs és a rozetták háttere
rovátkolt. Lelőhelye a Wolphard-ház földszinti szobája. Erről Pákei rajza: Balogh
1944. 13. kép.

134,136- K a n d a l l ó (11/48,50,51. és IV/26. kép ).A füstfogónak fél nyolcszöget

137,133 képező párkánya triglyphes tagolással, a triglyphek között rozettákkal, és két
levéldiszes gyámkővel. Méretei: 190, 114, 108 széles a párkány három éle. 34 a
magassága; 19 a vastagsága. A gyámkő méretei: 46 x 62 x 21. Rovátkolás a
gyámkő mezejében. A cimerpajzsban Stephanus Wolphard monogramja.
 Felirata (feloldva a ligaturákatl:

ME • MEA • PAVPERTAS VIT

AE TRADVCAT • INERTI • DVM • ME
VS ASSIDVO • LVCEAT • IGNE • FOCVS

Lelőhelye: a Wolphard-ház emeleti vestibuluma, az 1581-es ajtó mellett. Erről

Pákei rajza: BALOGH 1944. 11. kép. - (IV. közleményben IV/21. kép); valamint
Pákei rajzai a rozettákról (IV/26. kép).
Irodalom; JAKAB Rajzok. II. 1888. IV. tábla, (emeleti kandalló). PŐSTA
1903. 33. sz. PŐSTA 1907. 147. képpel. SÁNDOR 1913/11. 57-60. CSÁNYI
1913. 4. kép. BALOGH 1935. 48. kép. GOLDENBERG 1958. 107, PASCU-
MARICA 1969. 75. kép.

K a n d a l l ó . 1582. Lt. sz. VI. 1339-1345 (11/52. kép ). Méretei: 173 x 160
139 x 25; belvilága 69 x 90. A virágdiszes mezők rovátkoltak. Felirata (feloldva a
ligaturákat):

DEVS • SVPERB1S • RESISTIT

HVMILIBVS • DAT • GRATIAM
MDLXXXII

(Bibliai igevers: Jakab 4. 6. , I. Péter 5 .5 .) Lelőhelye: a Wolphard-ház földszinti

ebédlője (JAKAB Rajzok. II. 1888. V. tábla). Rajzok: Pákei Lajostól, Sebestyéntől
(1963. Pl. 17 ).
Irodalom: JAKAB Rajzok. II. 1888. V. tábla. SZÁDECZKY L. : Kovacsóczy
Farkas kancellár. Bp., 1891. 25. PŐSTA 1903. 32. sz. (ablaknak nevezi).
PŐSTA 1907. 13. kép. CSÁNYI 1913. 9. kép. BALOGH 1934. 142, 145 képpel.
BALOGH 1935. 21 (a virágdombormllvek rajza hasonló Patócsy Zsófia síremlékének
virágtöves motívumához; valószínűleg egy mester müvei), 49. kép. BALOGH
1940. 345 képpel. BALOGH 1940/11. 4. kép. VÁSÁRHELYI 1942. 67.
GOLDENBERG 1958. 104-107. SEBESTYÉN 1963. Pl. 17. BALOGH J. :
A művészet Mátyás király udvarában. Bp., 1966. II. 569. b. kép. Muzeul Cluj.
1967. 57. kép. PASCU-MARICA 1969. 72. kép.

125 Bo 11 o z a t z á r ó - k ő levéldisszel és a Wolphard-cimerrel. Lt.sz. VI. 1546

(11/59. kép LMéreteí: 42 x 43 x 9. Lelőhelye: a Wolphard-ház emeleti vestibulu-
mában a boltozat záróköve. Erről Pákei Lajos rajza: Ba l o g h 1944. 12. kép. -
(11/20. kép )
Irodalom: SÁNDOR 1913/11. 58 (a Wolphard ház első boltíves szobájából).

B o l t o z a t t a r t ő g y á m kő levéldisszel, üres cimerpajzzsal. Lt. sz. 1541

158 (11/60, kép ),Méretei: 21 x 19 x 23. Lelőhelye: Wolphard-Kakas-ház.

126 B o l t o z a t t a r t ő s a r o k g y á m k ő levéldisszel. Lt. sz. VI. 1538 (II/ 62.

kép ),Mérete: 20 x 19 x 15-19. Lelőhelye: Wolphard-Kakas-ház.
 V o l u t a a l a k ú g y á m k ö v e k levéldisszel. Lt. sz. 1539 és 1540. Méretei: 35. 5 x
12 x 27.5 -20. A levéldisz háttere rovátkolt. Lelőhelye: Wolphard-Kakas-ház.

124 G y á m k ö v e k egyszerű tagolással (11/61. kép ).Lt. sz. VI. 1506, 1507,
1515, 1516, 1520, 1521. Méretei: 23 x 23.5 x 4.5-8. ö.Lelőhelye: Wolphard-
Kakas-ház.

Kakas István építkezéseinek a maradványai

144,152 A j t ó . 1590. Lt.sz. VI. 1547 (11/70 és IV/24. kép ).Méretei: 230x 162x33-35i
belvilága 176 x 90; keret szélesség: 32. Festett feliratok". A párkány felső szélén:

NIHIL TAM ALTÉ NAM CONST VIRTVS

NON POSSIT ENITI CICERO 1590.

Alsó frízén: DEVS NOBIS HAEC OTIA FECIT.

A két első sor rongált, ezért e szöveg értelmetlen, jóllehet a felirat tanúsága
szerint Cicero-idézet; a Proverbia-kiadványokban azonban nincs hozzá hasonló
szöveg.
A harmadik sor idézet Vergiliusból: Ecloga I. 6 ( H e n k e l - S c h ö n e 1967. 841,
1053).
Lelőhelye: Wolphard-Kakas-ház.
Irodalom: POSTA 1903. 26. sz. CSÁNYI 1913. 6. kép. RADOS 1942. 23/1
(rajza). Muzeul Cluj 1967 . 56. PASCU-MARICA 1969. 74.

B o l t o z a t t a r t ó g y á m k ő zodiakus jelképpel: Vízöntő, Lt.sz. VI. 1544.

Méretei: 26 x 18 x 5-20. A dombormű mezeje rovátkolt. Lelőhely: a Wolphard-
Kakas-ház földszinti udvari terme, az un. zodiakus szoba.
B o l t o z a t t a r t ó g y á m k ő zodiakus jelképpel: Nyilas. Lt. sz. VI. 1543
155 (11/74. kép ).Mérete: 26 x 24 x 6 - 22. A dombormű mezeje rovátkolt. Lelőhelye:
Wolphard-Kakas-ház földszinti udvari terme, un. zodiakus szoba.
B o l t o z a t t a r t ó g y á m k ő domborművé: dudát fúvó gyermek. Lt.sz. VI.
159 1545 (11/71. kép ).Méretei: 37 x 30 x 6-26. A dombormű mezeje rovátkolt.
Lelőhelye: Wolphard-Kakas-ház, lépcsőház.
Irodalom (a három gyámkőhöz) : BALOGH 1935. 53, 55. kép. PASCU-MARICA
1969. 78-79. kép.

P57 B o g n e r - G e l y é n h á z m a r a d v á n y a i : (Fő tér 31. s z ., Gyergyai illetve

Frank-Kiss-ház)

A j t ó . A párkány frízén sárkányon lovagló puttók. 1560-as évek. L t.sz,

67-71 1555 (11/18-21. kép ).Méretei: 212 x 168 x 18-22; belvilága 171 x 87; ajtófél
szélesség 28; pilaszter szélesség 14. 5. Cimerpajzsban E B monogram. A fríz és a
75 cimerpajzs mezeje helyenként rovátkolt. Lelőhelye Frank-Kiss-ház. Rajza Pákei
Lajostól (IV/11. kép ), Rados tanítványaitól (1942. 21/1), Sebestyéntől (1963,Pl. 23 ).
Irodalom: PŐSTA 1903. 21. sz. BALOGH 1934. 139. 144 képpel. SEBES­
TYÉN 1963. Pl. 23. Muzeul Cluj 1967. 4 8 ., 55. kép. BALOGH 1973 . 360. kép.

A j t ó , melyet kandelláber alakú féloszlopok kereteinek. 1569. Lt. sz. 1556.

73 (11/24. kép ).Mérete: 208 x 170 x 19-26; belvilág 166. 5 x 90t kéretsz éless ég 28.
A cimerpajzsban E B monogram. A féloszlopok felett kiugró párkányon festett év-

77 szám: 1569. Rajza Pákei Lajostól (IV/12. kép ), Rados tanítványaitól (1942. 21/2),
Sebestyéntől (1963. Pl. 24 ).
Irodalom: POSTA 1903. 22. sz. BALOGH 1934. 144. SEBESTYÉN 1963. Pl.
P57 24. Muzeul Cluj 1967. 48. PASCU-MARICA 1969. 76.

72 1. A j t ó f é l f é l o s z l o p p a l , korinthusi fejezettel. 1560-as évek. Lt. sz.

VI. 1557. Mérete: 138 x 25 x 18.5-27. Rajza Pákei Lajostól (H/23. kép), az
alább következő töredékkel együtt: 3. ajtófél, friz,párkány, csavart oszlop (Nb.
a rajzon az utolsó darab nem XVI. századi). Pákei előkészítő vázlatrajzán (unit. *
ltár.) így jelöli meg lelőhelyét: "Bogner Emericus Gyergyai-ház. - a filegóriából.
- Muz. 35. sz." Tehát azonos lenne Pósta katalógusában 35. számmal jelölt
”ablak"-kal (POSTA 1903. 35. sz. RADOS 1942. 29/1 ).
2. A j t ó f é l f é l o s z l o p p a l , korinthusi fejezettel, amely hasonló, de nem
azonos az előbbivel. 1560-as évek. Lt. sz. - Mérete: 138 x 26 x 27.5. Lelőhelye
nyilván azonos az előbbivel. A Múzeumban, a kiállításban a kettőt a hozzájuk
nem tartozó dór fríz kapcsolja össze.
3. A j t ó f é l f é l o s z l o p p a l , korinthusi fejezettel, mely hasonló az előbbi­
hez (Lt. sz. 1557. számúhoz), abacusa azonban eltérő: nem sima, hanem rozet-
tával díszített. 1560-as évek. Lt. sz. VI. 1686. Mérete: 138 x 25 x 24; a fél­
oszlop fejezetének magassága 27. Lelőhelye nyilván azonos az előbbiekkel.
72 Rajza Pákei Lajostól ugyanazon a rajzlapon, mint a Lt.sz. 1557 (H/23. kép).
A Múzeumban a Bogner monogramos csavart oszloppal együtt kiállítva, felettük
 a következőkben leirt levélsoros frízzel (Pósta 1903. 37. "ablak". Rados 1942.
27/2 ). - Megjegyzendő továbbá, hogy Bonchidán dr. Bőd Péter orvos egykori
70 gyűjteményében van egy a j t óf él - t ő re dé k (11/22. kép), melyet hasonló­
képpen korinthusi fejezetű féloszlop diszit (80 x 38 x 26). Nagyon valószínű, hogy
ez is a Bogner-házból került elő.
Fr i z levélsorral, két szélén rozettával. Lt. sz. - Mérete: 22.5 x 145 x 23;
belvilága a két rozetta között 104. 1560-as évek. Lelőhelye azonos az előbbiekkel.
Pákei rajzán ugyanazon a lapon látható, mint a Lt. sz. VI. 1557. és VI. 1686
72 (11/23. kép ),- Megjegyzendő, hogy Pákei ugyanerre a rajzlapra egy párkányt is
rajzolt, mely levélsorral, tojássorral és fogsorral diszitett. A Múzeumban viszont
a friz felett egyszerű fogsoros párkány látható (16 x 163 x 29), amely nem tartozik
hozzá.
A 3. ajtófél, a levélsorral diszitett friz és a Bogner monogramos oszlop 1971
óta a kvári Muzeum létété a bukaresti Muzeul de Arta-ban.

Gy ám kő levéldisszel, a cimerpajzsban E B monogrammal és évszámmal:

79 1568. Lt. sz. VI. 1549 (11/26.kép ).Mérete:20 x 19 x 28. A cimerpajzs rovátkolt.

78 K a n d a l l ó rozettasoros kereteléssel. Lt. sz. 1548, (11/25. kép ),Mérete:

97 x 156 x 24; belvilága: 55 x 80; keret szélesség: 26. A keret belső felén kifúrt
yukak. Lelőhelye a leltár szerint tévesen Wolphard-Kakas-ház. Rajza Pákei
Lajostól ugyanazon a rajzlapon, mint a fentebb említett féloszlopokkal diszitett
ajtőfelek a Frank-Klss-házból. Stílusa is ezekhez kapcsolódik. Tehát az igazi
lelőhelye valószínűleg a Frank- Kiss-ház. Rajza Pákeítől, Rados tanítványaitól
(1942. 27/1). A rozettasoros motívum eredetére nézve 1. az 1574-ből való Minch
ajtó hasonló díszéről írott megjegyzést: Ars Hungarica 1975. 272.
Irodalom: POSTA 1903. 38. sz. CSÁNYI 20., 10. kép. BALOGH 1935.
20-21., 47. kép. SEBESTYÉN 1963. fig. 32.Muzeul Cluj 1967.49-50.
PASCU-MARICA 1969. 73. kép.
Az eddig ismertetett darabok (2 ajtó, 3 ajtófél, friz, gyámkő, kandalló)
ugyanabból az építési periódusból, azaz az 1560-as évekből származnak, kettő
közülük évszámos: 1568, 1569. Stílus tekintetében közel állnak Petrus Minch
P57 Fő-téri házából származó 1574-es rozetta keretelésü ajtóhoz (befalazva az egykori
123 Pákei villa előszobájában - IV/21. kép ).

O s z l o p , csavarosán futó kannelurákkal. XVI. sz. vége - XVII. eleje.

Lt. sz. -. Méretei: 138 magas; kerülete 68; oszlopfő 24 x 23; cimerpajzs 26 x 23.
A cimerpajzsban E B monogram. Kerek oszlop lévén, felhetőleg több más oszlop-
 pal együtt az udvari tornác iveit tarthatta. Lelőhelye: vagy a Bogner ház (Frank-
Kiss ház), vagy a Wolphard-Kakas-Bogner ház. Rajza Pákei Lajostól ugyanazon a
72 rajzlapon (11/23. kép), mint a fenti ajtőfelek.
Irodalom: SÁNDOR 1913/11. 69-70, képpel. RADOS 1942. 27/2.

Fr í z triglyphes tagolással és rozettákkal. XVI. századvége. Lt. sz. - Méretei:

172 32x 152x 11. 5. (11/83. kép ).Cimerpajzsban E B betűk (de nem összefonottan, mint
a fentiek). Lelőhelye: vagy a Bogner ház (a Frank-Kiss ház), vagy a Wolphard-Kakas-
Bogner ház.

Ez a gyakran előforduló friz-tipus végső fokon antik eredetíf.(II Taccuino Senese

di Giuliano da San Gallo. Pubbl. da R. Faib. Siena, 1902. föl. 14 ), Antik hatásra
lett gyakori az olasz XVI. századi építészetben és olasz közvetítéssel jutott el Erdélybe.

Az utóbbi két darab (oszlop, dór fríz) későbbi építési periódusból származik.

A PUspöky h á z m a r a d v á n y a i (Fő-tér 20. /2 1 /. sz. )

100 Kapu felsőrésze. 1571. Lt. sz. VI. 1681 (11/38. kép ),Mérete: 233 x 420
x 31) belvilág 152 x 290; ajtófél szélesség 29.5. A cimerpajzsban B P monogram.
 99 Felette kerek medaillonban három egybekapcsolt ruhátlan alak (11/36. kép).
A fríz felirata:

COMMORANDI NATVRA (balra) DIVERSORIVM NOBIS (jobbra)

NON HABITANDI DEDIT ANNO SALVTIS 1 5 * 71.

A két kapufél lábazata Kolozson, Hankó Veres Károly egykori háza előtt, mint
virágtartó (Kelemen Lajos közlése 1946. ápr. 5.). A teljes kapu rajza Pákei
loo Lajostól (11/38. kép ).
A kapuzat dombormüvének témája (három egymásba kapcsolódó ruhátlan alak)
középkori eredetű. Előfordul egy XIV. századi zárókövön, mely Nagold-ból
származik ( B a u m , J .: Deutsche Bildwerke des 10. bís 18. Jahrhunderts. Stutt-
gart-Berlin, 1917. S. 104, Nr. 52. - Kataloge dér Kgl. Altertümersammlungen
in Stuttgart. Bd. III ). Baum Trinitas jelképnek tekinti más hasonló jelképekkel
együtt. Ez az ábrázolás Kolozsvárt 1571-ben feltűnő jelenség, feltehetőleg a ház
épittetőjének tudatos bizonyságtétele a Szentháromságról.
Irodalom: CSÁNYI 1913. 11. kép (a medaillon dombormű Szicília címerére
emlékeztet). BALOGH 1934. 145. 1935. 23. RADQS 1942. 26; BALOGH 1944.
11. Muzeul Cluj. 1967. 50. kép. PASCU-MARICA 1967. 77-78., 89. kép.

A b l a k keresztosztással és dór frízzel. 1570-es évek vége. Lt. sz. 1682.

102 (11/39. kép ). Mérete 212 x 197 x 12; belvilág: 160 x 129; keret szélesség 25.
A cimerpajzsban B P monogram. - Rajza: RADOS 1942. 28/2.

A b l a k keresztosztással, dór frízzel. 1570-es évek vége. Lt. sz. VI. 1683.
Mérete: 211 x 196 x 17; belvilág 160 x 129; keretszélesség 25. - Rajza: Rados
1942. 29/2.
A b l a k keresztosztással, dór frízzel. 1570-es évek vége. Lt. sz. VI. 1684.
Mérete: 212 x 200 x 16. 5; belvilág 160 x 128. A könyöklő párkány méretei
15 x 173 x 25.
A ház teljes homlokzata Sárdy István festménye és a maradványok alapján igy
rekonstruálható: baloldalt a kapu, felette egy ablak, a másik két ablak az eme­
leten egymás mellett jobbra, ezek nyilván ugyanabból a nagy szobából nyíltak.

A j t ó egyszerűen profilált kereteléssel, párkánya közepén konzol-szerű dísszel.

Lt. sz. - Mérete: 228 x 173 x 18-12; belvilág 184 x 106. 5. Rajza Pákei Lajostól:
B a l o g h 1944. 29. d. kép. Lelőhelye: Püspöky ház, Fő-tér 20. sz. .
 A j t ó triglyphes tagolású tiszta dór frízzel, fogsoros párkánnyal. Lt. sz. -
103, 101(11/40. és IV/8. kép ). Mérete: 207 x 142. 5 - 149 x 25.2; belvilág: 183 x 90.
Rajza Pákei Lajostól (BALOGH 1944. 19. kép).
Irodalom: Ba l ogh 1934. 138 képpel. 1944. 1 1 ., 19. kép.

B a l u s z t e r a l a k ú f é l o s z l o p , elülső része lefaragott.

Lt.sz. - . Mérete: 122 x 27. 5 x 15. (A kiállítás VIII. termében.)
97 B a l u s z t e r a l a k ú f é l o s z l o p . Lt. sz. --(1 1 /3 7 . kép ).Méretei:
123 x 25 x 27. (A kiállítás VII. termében.)
B a l u s z t e r a l a k ú f é l o s z l o p . Lt. sz. - Méretei: 122 x 28 x 16. (A ki­
állítás VIII. termében.)
B a l u s z t e r - o r s ó m a r a d v á n y a , sima felülettel. Lt. sz. - Méretei: 47
magas; 17 .5 az átmérő fent, kb. 25 az átmérő lent.
B a l u s z t e r - o r s ó m a r a d v á n y a pikkelyes dísszel. Lt. sz. - Méretei:
62 x 15. Irodalom: GERECZE 1906. 436.
Valamennyi baluszter féloszlop és baluszter maradvány lelőhelye: Püspöky ház.
Pákei Lajos rajzán (BALOGH 1944. 20. kép) négyféle baluszter oszlop látható:
98 sima törzsű (IV/7. kép), pikkelyes törzsű (ezek a Múzeumban), levéldiszes törzsű
82 (az egykori Pákei villa kertjében - IV/46. kép ) és egy rokoko-oszlop. Pákei
ezeket mint ablakfülkét osztó, illetve ablakot keretelő balusztereket alkalmazta
rekonstrukciós rajzán.Kérdés azonban, hogy ez a rekonstrukció mennyire hiteles?
A Sárdy-féle festményen látható homlokzat ilyen rekonstrukciót nem valószinüsit,
nem is lehet effélét sehol sem látni Erdélyben. Sokkal inkább lehetne arra gon­
dolni, hogy ezek a baluszter-oszlopok az udvari tornác maradványai, szabatosan
a szélső keretelő tagok.

P e t r u s Mi n c h h á z á n a k m a r a d v á n y a (Fő-tér 19)

A j t ó egyszerű tagolással, fogsoros párkánnyal. Lt. sz. I.N. 8015. Mérete:

216 x 153 x 20; belvilág 178 x 85. A cimerpajzsban M monogram. - Ez a monogram

megegyezik Petrus Minch házából származó 1573-as és az 1574-es ajtó monogram­

jával (az utóbbi befalazva az egykori Pákei villa előszobájában). Rajza Pákei
85 Lajostól (IV/6. kép), téves proveniencia - megjelöléssel(Basta ház).
Az ajtónak egyszerűen, simán profilált kerete (IV/7. kép) a korarenaissancera
megy vissza. A budai várpalota töredékei között számos változata található
( B a l o g h : Mátyás. 1966. I. 125-126; II. 105. kép). Az olasz cinquecentóban is
kisebb-nagyobb változtatásokkal gyakran alkalmazták (Róma, San Pietro in Vincoli,
49
 sekrestye-ajtó Giulio della Rovere címerével. XVI. század eleje stb.). Serlio rajza,
86 mely 1566-ban jelent meg (IV/5. kép); egykorú a Minch ajtóval.

Mo n o s t o r u t c a 3. sz. ötvös-ház maradványai

119120 A j t ó . 1586. Lt. sz. I. 7039-7042 (11/45,47. kép). Méretei: 221 x 135,
ajtófél 170 x 24 x 15; fríz és párkány együtt 51 x 135; belvilág 171 x 71.
Felirata (feloldva a ligaturákat):

AZ MIT ELKEZDES ■ BÍZD AZ ISTENRE

TELIES Z1 VEDBŐL MERT AZ AZ ISTENNEK PÁRÁN
COLLÁTIANAK MEGTARTÁSA 15- 8 - 6
NE ÍTÉLI • NEM ÍTÉLTÉTEI, • TEKINCH MEG • ÖNMAGAD.

Az első mondat mintegy Jób 22. 21. versének változata. A harmadik sor Máté
evangéliumának igéje (7.1 .) a Hegyi beszédből.
P á r k á n y f t i z sarokrozettával, a cimerpajzsban ötvös jelvénnyel (kehellyel)
118 és N I betűkkel. Lt. sz. I. 7043 (11/46. kép ).Mérete: 31 x 62 x 16.
Irodalom: BALOGH 1934. 145, 139, képpel (eredetének meghatározása,
jelentősége). 1935. 22., 44. kép. 1940. 545, 539 képpel. GEREVICH 1940.
XXXVI tábla (Balogh Jolán felvétele). Biró 1941. 83. Rados 1942. 23/2,
GOLDENBERG 1958. 108.

H id u t c a , Be r n a r d u s p i c t o r h á z á n a k m a r a d v á n y a

A kapuzat párkánya, két szélén konzolos lezárással. 1514. Lt. sz. -

87 ( 11/29. kép ).Méretei: 30 x 207 x 25. Felirata (feloldva a ligaturákat):
TEMPORE SECTE CRUCIATE DOMINO JOHANNI ZOPOL VAJVODE TRIUMPHANTI
FAVSTE BERNARDVS PICTOR 1 • V • X • Ilii.
Lelőhelye: Hid-utca 308. sz.
Irodalom: BALOGH 1943. 62, 85, 174, 257, 378 (régebbi irodalommal), 63.
kép. ENTZ 1957. 255. GOLDENBERG 1958. 107. SEBESTYÉN 1963. 87. 1.
17. jegyzet. Muzeul Cluj 1967. 48. PASCU-MARICA 1969. 70. 1. 66. kép.

H i d - u t c a 22. számú ház m a r a d v á n y a i

104.109 A j t ó . 1585. Lt. sz. VI. 1502 (11/42. és IV/33. kép 1 Méretei: 219 x 156 x
20; keresztszélesség 27; belvilág 190 x 88. A cimerpajzsban szakállas fej.
Felirata;

SERVATA • VALEBVNT • Sí • NON • FETEB

VNT • A • D • 1 585.

106,111 A j t ó . 1586. Lt. sz. VI. 1504 (11/43. és IV/32-33. kép j.Méretei: 252 x
158 x 17; keretszélesség 35; belvilág 186 x 88.5. A cimerpajzsban B H R monogram
 és plasztikusan faragott rózsa. Felirata:

SIC • TRANSIT • GLÓRIA • MVNDI

A • D • 1-5-8-6

(Margalits 1895. 221. Henkel-Schöne 1967. 1263.)

Mesterjegye (a bal ajtó-felen a párkánytól balra):
> | <

A j t ó , középen háromszögben megtört párkánnyal. XVI század vége. Lt.

107, 1 1 0 sz. - (11/44. és IV/35. kép ).Méretei: 282-247 x 198 x 15| keretszélesség 29;
belvilág 179 x 93. A párkány közepén nyolcszögíl mezőben függőlegesen felállított
"tabula ansata"-ban H B monogram (Hensler Benedek ötvösmester monogramja).

A j t ó f é l kettős pilaszterrel, felette kiugró párkánnyal. XVII. sz. eleje. Lt. sz.
VI. 1501. a Méretei: 266 x 48 x 16.

A j t ó i é i kettős pilaszterrel, felette kiugró párkánnyal (az előbbi párdarabja).

Lt. sz. VI. 1501. XVII. sz. eleje. Méretei: 267 x 49 x 18.
A diszitetlen, de sokszorosan tagolt pilaszterfejek későrenaissance jellegűek.
Előzményük - végső fokon - a firenzei Biblioteca Laurenziana fülkéje (The Art
Bulletin. XVI. 1934. 140). A pilaszterek megkettőzése szintén a későrenaissance
jellegzetességei közé tartozik. Ezek a darabok kétségtelenül a századfordulóról
vagy pedig a XVII. század elejéről származnak. Valamennyi maradvány lelő­
helye: Hid-utca 22. sz ., utóbb Majális utca 29. sz ., az egykori Pákei villa,
ahonnan 1936-ban szállították be a Múzeumba.
51
4 *
 Irodalom: BALOGH 1934. 145. RADOS 1942. 24/1, 24/2, 33/1 (a 3 ajtó
rajza), BALOGH 1944. 12. SEBESTYÉN 1963. Pl. 26 (az 1586-os ajtó rajza).
Muzeul Cluj. 1967. 94., 51. kép. PASCU-MARICA 1969. 81. kép (a megtört
párkányu ajtó). H. TAKÁCS 1970. 111. kép (az 1585-ös ajtó tévesen mint a
"volt Pákei ház ajtaja").

Az ó v á r i un. Ba s t a h á z m a r a d á n y a i (Karolina tér déli sora)

A j t ó egyszerűen profilált kerettel, fogsoros párkánnyal. XVI. századközepe.

Lt. sz. VI. 1711. Méretei: 188 x 139 x 20; belvilág 160 x 71.
A b l a k . Kettős keresztosztással, egyszerűen profilált kereteléssel, fogsoros
88, 91 párkánnyal. XVI. sz. közepe. Lt. sz. VI. 1672 (11/30. és IV/41. kép ).Méretei:
215 x 182 x 19; párkányszélessége 193,5; ablakfél szélessége 22; a keresztosztásu
közök belvilága 35.5; 36; 38; belvilág 152 x 133.
A b l a k kettős keresztosztással, egyszerűen profilált kereteléssel, fogsoros
párkánnyal. XVI. sz. közepe. Lt. sz. VI. 1973. Az előbbi ablak párdarabja.
Méretei azonosak.
A kettős keresztosztásu ablak, éppen úgy, mint az egyszerű keresztosztásu
ablak gyakori forma a XVI. században. A kettős keresztosztásu ablakokat főként
jelentősebb termekben alkalmazták. Báthory István 1572-ben ilyeneket rendelt
Besztercén, azaz ablakot "in formám dupplicate Crucis pro maiori domo una,
pro alijs verő minoribus in formám Simplicis tantum crucis" (Veres 1944. 193).

89,90 A j t ó 1553. Lt. sz. - . (II/31. és IV/40. kép ).Méretei: 215 x 165 x 20;
belvilága 170 x 94; kéretsz éless ég 32; oszlopfej magassága 23. A cimerpajzsban
H betű és évszám: 1553.

Felirata:
ESA Z 8 • OMNIS QVI CREDIT • IN EVM NON [F] ESTINET
(Ésaiás 28.16.b. - Róma 9.33. e.)

Irodalom: CSÁNYI 1913. 7. kép (az 1553-as ajtó) BALOGH 1944. 11.
(említi valamennyi maradványt). RADOS 1942. 19/2 (az 1553-as ajtó rajza).

S z ó r v á n y m a r a d v á n y ok

P á r k á n y f r i z négy darabban felirattal. 1540 körül. Uj lelet. Méretei:

17. 5 x 126. 5 x 19; betűnagyság 5 cm. Igen szép antiquabetüs felirat, amelyet
középen "olasz korsó" (alacsony vázában három szál vésett virág) szakit meg.
 A N T E M-PATR
: AM-'T
CREDÍ SCANDER/lK/1RT VTE*

A feliiat töredékes szövege:

. . . ANTEM . . . CVIVS • PRO . . . PÁTRIÁM • TEN .. AD . . .

. . . CREDIS . . . SCANDER . . . VIRTVTE . . . T . . . T E ___

A betllk típusa igen közel áll Wolphard Adorján építkezéseiből kikerült farag-
ványok felirataihoz (1534-1541).

169 A j t ő p á r k á n y fogsorosdisszel. 1552. Lt. sz. VI. 2780 (11/82. kép).

Méretei: 28.5 x 125 x 19. A cimerpajzsban P S monogram. Felirata: " . . . C'

DOMINI (a cimerpajzstől balra) • M • D • XXXXXII. " Lelőhelye: Közép

utca 13 (Deák F. - u .).

F r í z német felirattal. 1556. Lt. sz. -. Mérete: 12 x 129 x 21. Felirata:

WER IN GOT FÉRTRAVT (a pajzstól balra) DÉR HOT WOL GEBAVT (a pajzstól
jobbra). A pajzsban évszám: 1556. Lelőhelye ismeretlen.
P53 Irodalom: Pós t a 1903. 52. sz. BALOGH 1935. 22. GOLDENBERG 1958. 108.

P58 P á r k á n y f r i z - maradványa felirattal. 1587 (vagy 1582) Lt. sz. -.

170 (11/86. kép ).Méretei: 19 x 76 x 10. 5. Felirata:

" ... M • A • DEO • BENEDICE

. . . S • DAT • GRATIA[M] ■ 1 • 5 • 8 • 7

A j t ó p á r k á n y fogsoros dísszel. 1588. Lt. sz. - Mérete: 24 x 130 x 19.5.

A cimerpajzsban G K D monogram. A fogsor alatti sima frízen: 1 5 8 8.
 K a p u z a t - p á r k á n y felirattal. 1595. Lt. sz. -. Mérete: 26 x 396 x 26.
Felirata:
1 5 INVITARE EST CALAMITATEM CVM TE FELICEM VOCAS 95.
(Walther II/2. 1964. Nr. 12806. b .) Lelőhelye: Fő-tér, Tivoli ház.
Irodalom: Érd. Muzeum. 15, köt. 1898. 347 (mint a Régiségtár uj szerzeménye
említve). GERECZE 1906. 436.

H á r o m o s z t a t u a b l a k szemöldökköve lekopott fogsoros dísszel. XVI.

171 század 2. fele. Lt.sz. VI. 1712. (11/84. kép, tévesen, ajtópárkánynak nevezve.)
Méretei :32x 145 x 16. 5. A cimerpajzsban szabójelvény ként olló. Lelőhelye: Magyar
utca, egykori unitárius házak az északi soron, a jelenlegi unit. Kollégium helyén.
H á r o m o s z t a t u a b l a k szemöldökköve. 1599. Lt. sz. 1699. Méretei:
24 x 161 x 16.5. A cimerpajzsban: S S betűk, a frízen évszám: 1599. Lelőhelye:
Magyar utca, unit. házak.
A j t ó fogsoros párkánnyal. XVI. század vége. Lt. sz. VI. 1711. Méretei:
188 x 137 x 20, belvilág; 161 x 72. Lelőhelye: Magyar utca, unit. házak.

F r i z triglyphes tagolással, rozetta dísszel üres cimerpajzzsal. XVI. század

vége. Lt. sz. - Méretei: 35 x 119 x 18. Lelőhelye: Közép utca (Deák F. utca).

F r i z maradványai négy darabban: 1. bal szélén voluta-alaku gyámkő levél-

disszel (27 x 34); 2. szárnyas angyalfej (27x20), 3. jobbfelé forduló ruhátlan
szárnyas puttó, aki két kezével a cimerpajzs kihajló Ívelésébe kapaszkodik
(18 x 28); 4. balfelé forduló, ruhátlan szárnyas puttó, aki hasonlóképpen a cimer-
pajzsba kapaszkodik, mellette a jobb oldali szárnyas angyalfej maradványa
(19 x 27). A friz tehát igy rekonstruálható: középen cimerpajzs két szárnyas put­
tóval, jobbról és balról egy-egy szárnyas angyalfej, a friz két szélén voluta alakú
gyámkőlezárás. XVI. század 3. negyede. Lelőhelye: a plébánia udvara.

173 Z á r ó k ő fejjel. XVI. századvége. Lt. sz. - (IV/52. kép 1 Méretei:

29 x 15 x 19. A háttér rovátkolt. Lelőhelye: Monostor utca.
174 P á r k á n y - t ö r e d é k madárral. XVI. századvége. Lt. sz. - (IV/51. kép ).
Méretei: 34 x 18 x 10. 5. Lelőhelye ismeretlen.
175 C i m e r p a j z s (gyámkőről?). 1583. Lt. sz. I. 9360 (11/85. kép ),Méretei:
27 x 22.5 x 3. A cimerpajzsban: lombos ágon álló, bal felé forduló madár, cső­
rében lombos ággal, valamint az évszám: 1 5 8 3. Lelőhelye: Boldog utca.
 SÍRKÖVEK

Szent Mi hál y t e m p l o m s í r k ö v e i

184 S í r e m l é k - t ö r e d é k , oroszlános cimerrel. 1510-1520 körül (II/7. kép ).

Fő-tér 14-15. s z ., a kapualjban befalazva. Mérete: 77 x 29. -. Irodalom:
Ba l ogh 1943. 263., 145. kép.
P e t r o v i c h P é t e r síremléke. 1558. A nagy templom szentélyében állott,
Basta 1600-ban lerontatta ( JAKAB IL 1888. 116 ).
S i r k ő t ö f e d é k felirattal, jobb széle csonka. Uj lelet. Lapidarium. Mérete:
44 x 42 x 12. Felirata (feloldva a ligaturákat):

ILPVS ERI CVM M . . .

AETERNA • ET • CARPI-----
ANNO • AETATIS . S .......
FEST VM • NAT..................
VXOR MOEST A ..............
EIVSDEM...........................
VXOR MOEST [A ]............
DESIDERAT...... ................

Fa r k a s u t c a i t e m p l o m s í r k ö v e i
(A felsoroltak közül az első hét darab 1911-ben, a templom restaurálásakor került
a Múzeumba.)
Ge r ő T a m á s s í r k ö v e 1510 körül. Muzeum. Adatai:
BALOGH 1943. 262-263 (régebbi irodalom), 65. kép. - Újabb irodalom: ENTZ
G.: A Farkas utcai templom. 1948. 28. PASCU 1954. 199, fig. 25, GOLDEN-
BERG 1958. 103, 108, Muzeul Cluj 1967. 45. PASCU-MARICA 1969. 55. kép.

H e l e n a a s s z o n y s í r k ö v e . 153... Muzeum. Adatai: BALOGH 1943.

283-284 (irodalommal). - Újabb irodalom: ENTZ i. m. 1948. 28. GOLDENBERG
1958. 108.
“S i r k ő - t ö r e d é k felirat nélkül. 1530-as évek. Muzeum. Adatai BALOGH
1943. 264. ENTZ i.m. 1948. 28.

Ge o r g i u s sírkövének töredéke lekopott cimerrel. Muzeum. Adatai;

BALOGH 1943. 264. - Újabb irodalom: ENTZ i.m. 1948. 28. ENTZ 1957.
256 (talán Georgius lapicida sírköve). - Megjegyzendő, hogy a kövön nemesi
címer maradványa vehető ki, mezejében ágaskodó állat törzsével. Ez a címer
pedig aligha lehetett Georgius lapicidáé, a circumspectus civis-é.

185 Se r e s János s í r k ö v e . 1579. Muzeum. Lt. sz. VI. 1695 (11/90. kép ),
Méretei: 123 x 84 x 16.5. A sírkő felső mezejében mélyített négyszögben cimer-
pajzs. A mező széles keretén körirat:
QVI OBYT MARTIVS DIE VIGESIMO QVARTO A • D • 1 ■ 5 • 7 • 9 .
 A sírkő alsó mezejében epitaphiumszerü felirat:

HIC TVMVLATA SERES REQIESCVNT MEMBRA ICA .

QVI PIÉTA TE SVA CLARVS ET ARTE F ........
INSIGNIS SCVLPTGR FVERAT LAPIDVM Q ........ PO
HVIC SVA PERPETVVM DÁNT MONVMENT........
ANNIS LVSTRA NOVEM SVPERA VERÁT EDV........
TRISTIA CVM DOMINÓ FATA ÍVBENT S ........

Rovátkolt szivpajzsban mesterjegy monogrammal;

Lelőhelye: a Farkas utcai templom szentélyének északi fala, ahol látható volt a
XIX. században is.

Irodalom: ESZTERHÁZY J. : A kvári Boldog Asszonyról címzett minorita

jelenleg ev. ref. templom története s építészeti leírása. Arch. Közi. IV. 1864.
8, JAKAB Rajzok II. 1888. 24.1. GERECZE 1906.433, SÁNDOR 1913/1.
208-210 képpel. BALOGH 1935. 21, 45. kép. HEKLER A .: A magy. mű­
vészettörténete. Bp., 1935. 155. HEKLER, A .: Ung. Kunstgeschichte.
Berlin, 1937. 94. Ba l o g h 1940. 554 képpel. ENTZ 1948. 28. BALOGH
1956. 313. 1961. 353. 1964. 353. PASCU-MARICA 1957. 78. BALOGH
1970. 245. 1973. 257. - L. még Seres János tevékenységéről szóló irodalmat:
Ars Hungarica. 1974. 373.

B e r k e n y e s i I s t v á n k a s í r k ö v e . 1595. Muzeum. Lt. sz. VI. 1696.

186-187(11/91, 92. kép ).Méretei: 120 x 47. Felirata (feloldva a ligaturákat):

FILIOLO • CHARISSIMO • STEPHANO

MENSEM • VNVM • DIES • XXI • NATO A• D
1595 • DIE VI • OCTOBRIS • EXTINCTO
MATTHAEVS BERKENIESI • ET
ANNA • CONIVNX PARENTES
POSVERVNT
Mesterjegye, nyilván Berkenyesi Máté céhmester jegye:

Lelőhelye: a Farkas-utcai templom nyugati előcsarnoka.

Irodalom: SÁNDOR 1913/1. 211-212. SÁNDOR 1913/11. 60-62. ENTZ 1948.
28. Kelemen Lajos Emlékkönyv. Kvár. 1957 (a borítólap dísze). GOLDENBERG
1958. 109. BALOGH J . : A művészet Mátyás király udvarában. II. Bp., 1966.
569-g. kép. Muzeul Cluj. 1967. 45.

D o mi n u s M a r t i n u s s í r k ö v e . XVI. századvége Muzeum. Lt. sz. VI.

1715. Méretei: 103 x 89 x 30. A sírkő felső része hiányzik. A megmaradt rész
diszitetlen. ékessége a kitünően megkomponált, antiquabetüs felirat:

VOX COELESTIS
BEATI MORTVI QVI IN
DOMINO MORIVNTVR
NON GENVS ET GAZAE FACIVNT NON FÁMA BEATV [M]
PARTA LABORÉ LICET NOBILITASQVE VETV.S
ILLE BEATVS ERIT DNO QVI RITE QVIESCIT
MARTINVS PATRI VT GLÓRIA PARA SOLI
QVI PIETATE POTENS ET SERVANTISSIMVS AVC[toritate]
ET SANCTA CLARVS RELLIGIONE FVIT
SPIRITVS ASTRIFERAS CiNerIS MIGRAVIT IN ORAS
HIC LAPIS OSSA TEGIT NŐMÉN IN ŐRBE VÍGÉT
CATHARINA BEK CONSORS
MARITO CHARISSIMO ET
MARTIN VS LITERATVS FIUVS
PÁRÉNTI OPTIMO
PERENNIS___SDEBIL / ?/ POSVERVNT
[MON] VMENTVM

(A felirat 1 ,2 ,3 sora idézet; Jelenések könyve 14. 13.)

Irodalom; SÁNDOR 1913/1. 213;
Az elhunyt fia, Martinus Literatus és a Farkas utcai jezsuiták között kivételesen
jő kapcsolat volt(Fontes II. 1913. 180). A templom 1582. februárjában kelt
canonica visitatiőja pedig igy ir az előre megadott temetkezési engedélyről:
"Sepultura non detur in templo praeterquam his, quibus iám concessa est et
domino Martino.. . " (Fontes I. 1911. 217). A sirkövet Martinus Literatus csinál­
tatta, valószínűleg ő fogalmazta a sírfeliratot is. Megbecsült várospolgár volt,
1586-ban centumvir (Fontes. II. 1913..180); hagyatékában szép könyvtár maradt
(Jakő 1957. 388). - Az elhunyt felesége a Bek családból származott, valószínűleg
 Bek János leánya volt; házuk a Fő-tér keleti során állt, a Kakas ház szomszéd­
ságában dél felől.

Mathéné sírkövének a töredéke. XVI. század utolsó negyede

183.b (IV/49. kép ),Uj lelet. Farkas utcai ref. templom kőtára. A dombormű közepén
kiterjesztett szárnyú angyal, aki jobb és bal kezével egy-egy cimerpajzsot tart.
A jobb oldalinak (heraldikailag a bal oldalinak) csak a széle látszik. A bal oldali
(heraldikailag a jobb oldali) pajzsban álló nőalak látható, a cimerpajzs bal felén.
A VÉS betűkből ligaturás monogram, a cimerpajzs jobb felén, a pajzs
szélén is túlmenő felirat: MATHENE. Méretei: 40 x 40 x 16. - Máthéné talán
annak a Keomyes Máthénak volt a felesége, aki 1555-ben adófizető polgár volt a
Farkas utcában (Kvár szkve I/IV. 77,144). Ha ez a feltevés helytálló, akkor a
sírkő valószínűleg Keomyes Máté müve.

S i r k ő t ö r e d é k szegélye indadisszel, felirata átmeneti tipusu betűkkel. XVI.

183.a század első negyede. (II/8. kép, a jobb oldali töredék.) Uj lelet. Lapidarium.
Méretei: 30 x 37 x 13. Felirata: C* I A C E T . - Ugyanebből a sírkőből még
két töredék azonos tipusu betűkkel és levéldisszel (az egyik: 50x40x14). Feltehetőleg
összetartoznak.

S i r k ő t ö r e d é k rozettás indával és betümaradványokkal. XVI. század első

negyede (11/8. kép, a bal oldali töredék ).Uj lelet. Lapidarium. Mérete:
40 x 43 x 23. Feliratából két átmeneti tipusu betű vehető ki: N O .

188 SSr a An n a s í r e m l é k e . 1597 (11/95. kép ).Uj lelet. Lapidarium.

Méretei: 170 x 77 x 15. A sírkő felső mélyített négyszögletes mezejében, olasz
koszorúban álló nőalak, jobb keze felől olló és V : S E betűk. A sírkő szegélyén
körirat: HIC IACET ANNA........................................ BIIT ANNO DNI
M D XCVII M/ensis/ FEB- AETATIS • SVAE- XXIIII.
Az alsó mező felirata (baloldalon a kő erősen lekopott):

TVMVLVS ANNAE SERAE

VIXI DVM VISVM EST SVPERIS
VITAMQ IVE] PEREGI INNOCVA
TVMVLVS NVNC MEA MEMBRA TENET
GRATLA MAGNA DEO CVI MORS
OVI VITA MINISTRAT
ILLE MIHI VITÁM SVSTVILIT ILLE DEDIT.

Lelőhelye: a hajó északi fala mellett az egyik stallum alól a padozatból került
ki a restauráláskor (1959).

Ismeretlen helyről szórványlelet

G e n e r o s a D o m i n a . . . . R i v u l i e n s i s sírköve. 1581. Muzeum. Lt. sz. -

Méretei: 174 x 65 x 23. A sírkő sima keretelésü mezeje négyes osztatu: a felsőben
 felirat, a két középsőben üres cimerpajzs indadisszel, az alsó üres. Körirat
maradványai a sírkő keretén:

HIC SEPVLTA LACET GENERO SA [DO] MINA..................

RIVVLIENSIS: QVE O.......... TERTIA DIE IANVARI ANNO DÓM.* J 1581

A felső feliratos táblán:

BIS DENIS VITAE SEPTEM

IÁM IVNXERAT ANNOS
MORTE PVERPERY CVM
PETYT ASTRA GRAVI ........
G M M

Irodalom: POSTA 1903. 53. sz. (lelőhelyet nem említ). - Mivel 1903-ban
már a Múzeumban volt, nem tartozhatik a Farkas utcai sírkövek közé, amelyek
1911-ben a templom restaurálásakor kerültek a Múzeumba.

Városfalakból s z ár m az ó sírkövek

A házsongárdi temető megnyitása előtt a városfalak tövében (külső Széna-utca.

Hidelve, Hóstát) temetkeztek. Nagyajtai Kovács feljegyzése szerint (1840. 67-73)
a sirkövek találhatók voltak a Magyar kaputól a Közép kapuig, a Torda kaputól
a Bogdánfi házig, illetve bástyáig, a Széna utcai kisajtótól a Monostor kapuig,
azaz olyan helyeken, ahol kettős várfal volt (L. Kvár térképét: Szabó 1946.
32-33 ),A Széna utcai kisajtó és a Monostor kapu között 43 sírfeliratot számlált
meg Jánosi Ferenc 1840 előtt.
E r z s é b e t a s s z o n y , Keretzegy Ötvös János feleségének sírköve. 1554
189 (11/93. kép XMuzeum. Lt. sz. Tabula ansata-szerü kőlap. Mérete: 36 x 59.
Felirata (kiegészítve és a ligaturás betűket feloldva):

YT NIVGOZIK EORSEBET
AZZONY KERETZEGY
ÖT VÉS IANOS FELESÉGE
HATOD MAGÁVAL 1554.

Lelőhelye: Hóstát.

Ba r b a r a a s s z o n y , Választó Gergely leánya. Ötvös Antalné sírköve 1574.

Rajza Pákei Lajostól (BALOGH 1944. 5-a. kép ). Felirata:

IT ; FEKZIK ; VALAZTO
GERGÖLY : LEANIA :
BORBARA ; AZONY
ETÖVÖS : ANTALNÉ :
HOLT : MEG : NAG : BODOG
AZONY NAPYAN 1574
 Lelőhelye: Külső Széna utcai várfal, a Bogdánffy-bástya (vargák bástyája) falában
(NAGYAJTAI KOVÁCS 1840. 68 ).

Bá n y a i Öt vös J á nos sírköve. 1574. Rajza Pákei Lajostól (BALOGH 1944,

5-b. kép). Felirata:
IT : FEKZIK BANAI :
OTOVOS : IANOS
HOLT MEG : MIN
D : ZENT : NAPIAN
1 • 5 -7-4

Lelőhelye: Külső Széna utcai várfal.

S z i g y á r t ó J á n o s n a k és leányainak a sírköve. 1574. Rajza Pákei Lajostól
(BALOGH 1944. 6-a. kép ).Felirata;

ITT FEKSIK VD- SIGIARTO

IANOS HÁSAS LEÁNIAVAL
NIVAL ÉS HAIDŐN
LEANIAVAL
ANNO DOMINI
1574

Lelőhelye: Külső Széna utcai várfal.

P59 Was T a m á s s í r k ö v e . Rajza Pákei Lajostól (BALOGH 1944. 6. kép ).

Felirata:
ITT FEKZIK
WAS TAMAS
1579

Lelőhelye: Külső Széna utcai várfal, Incze Sámuel telkén (NAGYAJTAI KOVÁCS
1840. 68 ).

191 Ny i r ő J á n o s f i a I s t ó k s í r k ö v e . 1585. (11/96. kép ).Egykor a várfalban,

igy rajzolta le Pákei Lajos, utóbb átvitték a házsongárdi temetőbe és egy másik sír­
emlékbe falazták a kápolnától keletre. Felirata (feloldva a ligaturákat):

IT NIVGSIK ISTENBE
NIRW. IANOS . FYA
ISTÓK HALALA LEÓT
PWNKOST HAVANAK
- 12 NAPIAN ANNO
15 8 5

Lelőhelye: Széna utca és Monostor kapu között a várfal belső oldalán, a Csíki
ház táján (NAGYAJTAI KOVÁCS 1840. 68-69).
 B e g r e c z i B á l i n t n a k és f e l e s é g é n e k V i c z e y M á r t á n a k s í r ­
k ö v e . 1607. Rajza Pákei Lajostól. Felirata:

ITT FEKSZIK BEGRECZI

BALLINT FELESÉGÉ­
VEL VICEY MARTA VAL
A D 1607

Lelőhelye: a Magyar kapu és a Közép kapu között a Szentegyház utca irányában

volt a várfalban (NAGYAJTAI KOVÁCS 1840. 68), utóbb elkallódott, mígnem
1935-ben a Petőfi utca 4. számú telekről került elő (HEREPEI 1971. 444).
Begreczi Bálint 1580-ban ötvös mester. 1600-ban az ötvösök céhmestere volt,
1605-ben szenátor (JAKAB Oki. II. 1888. 729.; JAKAB II. 1888. 313.)
 Irodalom: NAGYAJTAI KOVÁCS 1840.67-72. De á k F . : Magyar feliratos
sírkövek a XVI. századból. Arch. Ért. R. F. IX. 18 79 . 358 - 359. ZSAKO 1911.
4. BALOGH 1935. 22. BALOGH 1944. 8 .. 5-6. kép. GOLDENBERG 1958.
109. GAÁL György: Házsongárdi Pantheon. Korunk. 1972. 382., 2. kép (Nyirő
Istók sírkövét közli, "mely ma már valószínűleg megsemmisült").

A házsongárdi temető sírkövei

192 I s t v á n kis f i a I s t v á n s í r e m l é k e . 1586 (11/97. kép ),Elpusztult.

Egykori helye: III. osztály B tábla 2108. sz. sir előtt. Méretei: 53. 5 x 28.5 x 15.
Felirata (régi fénykép alapján):

........... ZIK IS
........... ISTVÁNNÁ...........
........... ISTVÁN HOLT
HÁROM ESZTEND...........
........... ÓRABÁN KISAZZ...........
HAVANAK 15 NAPJA...........
1 5 8 6

Irodalom: ZSAKO 1911. 8. HEREPEI 1950. 2. sz. (kézirat).

E kővel együtt Herepei János hét darab XVI. századi sirkövet, illetve sirkőtöre-
déket kutatott fel és irt le nagy munkájában. Ezek a következők: 1.) néhai Putnoky
Szabó Jakabnak Mihály nevű kis fia 1585, 2.) István kis fia István 1586, 3.) isme­
retlen 1592, 4 .) 55 éves ismeretlen 1598, 5.) több gyermek 1598, 6.) Pesthi Ötvös
János hozzátartozója 1600.április, 7.) Bonczidai Gergely ötvös mester, városi taná-
190 esős, főbíró koporsóköve 1600.junius 15. (az utóbbi a Múzeumba került. -11/194
kép. GOLDENBERG 1958. 109). Latin feliratosok: 1, 3, 4. 7, a többi magyar fel­
iratos.
A házsongárdi sírkövek ismertetésekor mély hálával emlékezem vissza Herepei
Jánosra, Kolozsvár múltjának odaadó tudós kutatójára, aki szives kézséggel enged-
P60 te meg hatalmas kéziratának tanulmányozását, adatainak felhasználását.

Temetkezések, temetők.

1563. febr. 6. Kvár tjkve: "Item decrevit civitas, ut a modo et in posterum

inter muros civitatis sepulturam non permittant fieri, séd corpora in horto claustri
monachorum cheriensium sepelliantur. ” Sírásót is rendelnek (180. 1.).
1573. febr. 3. Kvár tjkve: az emberek panaszolkodásából megértették
"Mynemo Iszonyuságok lesznek az holt testeknek ky haniasából es darabra való
vagdalalasaből. Es hogy az temetoe heliek Immár rakwak .**(20. 1. - JAKAB II.
1888. II. 223 )
1573. febr. 17. Kvár tvkve: "Akarjuk azt is, hogy a mai naptól fogva a két
kert, mely a Széna utcai kis ajtótól és a Középkapun alól van, megszabaduljon
temetésre, a többi temetőhelyek pedig betétessenek. " ( JAKAB IL 1888. 223. )
1573. dec. 29. Kvár tjkve: a Monostor kapubeli temető felől a biró viseltessen
gondot (ugyanott).
 1574. febr. 27. Kvár tjkve: "Az owarbelj Clastromba es porticusaba Zok ókból
nem Teccijk eo kg. -nek varoswl a temetésnek lennij, hanem ugi teccyk eo kg. -
nek hogi Az cery barátok Clastromanak porticusa eleot Mynemw darab feold vagion
Azt Be kelj rekesztenij valamij deszkával es oda themethny.” (Kvár tjkve 99 )
1580. jan. 3. Kvár tjkve: a biró nézesse meg a két temető helyet Hidelvén és
a Tordakapun kívül levőt: melyik alkalmasabb (JAKAB II. 1888, 233 ).
1585. máj. 11. Kvár tjkve: látva a sok elhalálozást (1585-iki pestis járvány)
és a temető helyek alkalmatlan voltát, elhatározták, hogy "a Torda-utcai kis-
ajtőn kívül való földben, ahol mostan az dinnyét vetették, egy jő és tágas darab
helyet szakasztanak temetőhelynek; ahová mind szegény és gazdag személy
válogatás nélkül temetkezzék, mely helyet jő, örökös sövénnyel befogjanak"
(JAKAB II. 1888. 347 ).
1599 (?). Az egyházfi számadása alapján Jakab Elek: "Mikor a templomokba
temetnek, hol egy hely ára 10 forint, a padimentumot a harangozó csinálja be
szép egyenesen, amelyet a sírásók felbontottak volt, dija 25 pénz. " (JAKAB II.
1888. 340 )
1602. márc. 4. Kvár tjkve: a biró a Közép utcai kapunál és a Monostor kapunál
levő két kőkertet szabadittassa meg, a temetésben meg a régi mód tartassák meg
(JAKAB II. 1888. 421 ).
1602. márc. 6. Kvár tjkve: a templomi temetkezéseket betiltották (ugyanott
421-422 ).
1614. márc. 25. Kvár tjkve: két centumpatert választottak a temető kerté­
szeivé (hortularii defunctorum). A két első kertész: Ewert Márton és Kintha
Mihály (ugyanott 575 ).
Az 1585-iki tanácsi határozat az un. házsongárdi temető helyét jelölte ki.
Ez időtől fogva ez a fő temetkezési hely - mindmáig. A "Házsongárd" helynév­
ről, amely utóbb a temető megjelölése lett, 1.: SZABÓ T A. : Anyanyelvűnk
életéből. Válogatott tanulmányok, cikkek. I. Bukarest, 1970. 397-401.

AZ ÉPÍ TKEZÉSEK i d ő r e n d j e

1511-től kezdve a Szent Mihály templom észak-nyugati tornyának az építése

1512. Bernardus pictor háza a Hid utcában
1516-1518. A városfalak épitése
1531 előtt. Ujváry György lapicida felesége, Magdolna kápolnát építtetett a
harmadrendű nővéreknek a Farkas utcai templomhoz
1534-1541. Wolphard Adorján háza. Fő tér 32 (31).szám a keleti soron
1536. Fő tér 18. számú ház az északi soron
1539. Széna utca 6. számú ház
1540-es évek. Fő tér 20 (21).számu ház az északi soron
1544. A Hid kapu őriző háza
1552. Közép utca 13. sz. ház
1553. Az un. Basta ház az Óvárban, a Kis piacon, az északi soron
1555-1561 körül. Az óvári schola kialakítása az egykori domonkos kolostorban
1557. Feredőház
1559. Magyar utca 32. számú ház
1560-1570 körül. Magyar kőfaragó háza, Közép utca 32. szám
1562. A Farkas utcai templom tornyának javítása
1562. A papirosmalom építése
1565-1566. A kis templom átépítésének a befejezése
1568-1569. Bogner-Gelyén ház a Fő-tér keleti során
1571-1579 körül. Fő-tér 20 (21Xszámir ház (PUspöky ház)
1574-1583. Fő-tér 19 (20).számu ház, Petrus Mihch építkezése
1574. A Monostori kapu hídja és őriző háza
1576. A Hid kapu javítása
1578. Ajtó az óvári Mátyás házban
1578. Építkezések a tanácsházán
1578- 1579. A cseri klastrom (Farkas utca) javítása
1579- 1581. Jezsuita kollégium a Farkas utcában
1579-1582. Wolphard István háza. Fő tér 32 (31).szám a keleti soron
1579-1583. Széna utcai Kisajtó
1580. Szamoshid
1580. A Magyar utcai Kisajtó felett való torony
1580. Rósás János chirurgus építkezése
1581. Városfal építése a Monostor kapu és az óvári szegletbástya között
1581. A Közép kapu őrháza
1581-1582. A Farkas utcai templomot a jezsuiták restaurálják és berendezik
1583- 1584. Jezsuita szeminárium a Farkas utcában
1584- 1586. Hid utca 22 (27),számú ház
1585. Magyar utcai templom
1586. A Szent Mihály templom tornyának a helyreállítása
1586. A Monostor utcai magyar ötvös háza
1589. Magyar utcai torony
1590. Az óvári fogház
1590-es évek. Kakas István építkezése a Fő-tér 32 (31).számú házban a
keleti soron
1591. A Hid kapu restaurálása
1594. A Közép kapu tornya
1595. A Petrus Daumen háza a Magyar utca északi során
1597. Filstich Péter háza, Fő-tér 26 (27>-szám az északi soron
1598. Hid a Széna utcai Kisajtó előtt
1603. Bogner-Gelyén Imre építkezése a Fő-tér 32 (31).számu házban a keleti
keleti soron
 B a lo g h J o l á n

KÉSÖRENAISSANCE KŐFARAGÓ MŰHELYEK

VI. Közlemény

A KOLOZSVÁRI MŰHELYEK
XVI. SZÁZAD (V. RÉSZ)

E rd ély a X V I. sz á z a d e le jé n a m o h á c si vész ( 1 5 2 6 ) ó ta . m ég in k á b b B u d a e le s te ( 1 5 4 1 )
u tá n m e rő b e n új h e ly z e tb e k e r ü lt. A k e tt ő s k irá ly sá g id e jé b e n ( 1 5 2 6 -1 5 4 1 ) tú ln y o m ó
része Z á p o ly a J á n o s u ra lm a a la tt á llo tt. M ajd 1541 u tá n új á lla m fo rm á b a n m in t k ü l ö n ­
álló fe je d ele m ség f o l y ta t ta é le té t és e n n e k m e g fe le lő e n k e lle tt k ia la k íta n i in té z m é n y e it,
k u ltú r á já t.
A z e rd é ly i fe je d e le m sé g k ia la k u lá sá v a l e g y b e e sik a k o lo z s v á ri k ő f a ra g ó m ű h e ly e k fe l­
v irág zása, m eg e rő sö d é se . K o lo z sv á r v á ro sa a Z á p o ly a -h á z h ű sé g e s tá m a s z a v o lt m in d v ég ig .
A n n ál in k á b b f e lté te le z h e tő , h o g y a k o lo z s v á ri m ű h e ly e k m á r a z új á lla m k e z d e ti k o r ­
sz a k áb a n te v é k e n y ré s z t v e tte k az é p ítk e z é s e k b e n , jó lle h e t íráso s fe lje g y z é se in k n in c s e ­
n e k , c su p á n c sa k a s tílu s k a p c s o la to k b ó l k ö v e tk e z t e th e t ü n k rá.
A z első u r a lk o d ó . Z á p o ly a J á n o s k irá ly a b u d a i v á rn a k , s ő t a szep esi c sa lá d i fé s z e k n e k
ren aissan c e k u ltú r á já t h o z ta m ag áv al. K o rá b b a n a m o h á c si c sa ta e lő t t - h o ss z ú id eig
v o lt E rd é ly v a jd á ja, te h á t jó l is m e rte az e rd é ly i v is z o n y o k a t és é p p e n e z é rt fe lis m e rh e tte
a leg sü rg ő seb b f e la d a to k a t.
E n n e k az o rsz á g ré sz n e k c sa k ú g y , m in t a f ő v á ro s n a k , B u d á n a k a t ö r ö k tá m a d á s o k
v é sz te rh e s k o rs z a k á b a n új m o d e r n e r ő d ítm é n y e k r e , a z új h a d i te c h n ik á n a k m eg fe le lő
v á ra k ra v o lt é g e tő sz ü k sé g e. A k e z d e m é n y e z ő m in d B u d a v á rá b a n , m in d E rd é ly b e n J á n o s
k irá ly v o lt. A z 1 5 3 0 -as é v e k b e n — n y ilv á n a z itá lia i d ip lo m á c ia i k a p c s o la ta i ré v é n —
o lasz h a d im é rn ö k ö t, D o m e n ic o de B o lo g n á t f o g a d ta s z o lg á la tá b a .1 Itá liá b a n e k k o r m á r
az é p íté s z te o r e tik u s o k és h a d i é p íté s z e k k if e jle s z te tté k a z o lasz b á s ty á s v é d elm i r e n d ­
sz e rt. A b o lo g n a i m e s te r is e z t a z új r e n d s z e r t h o z ta m agával és e s z e rin t é p ít k e z e tt m in d
B u d á n ,2 m in d k é s ő b b E r d é ly b e n , a h o l J á n o s k irá ly m e g b íz á sá b ó l S z a m o s ú jv á rt te rv e z te
az é sz a k felé v e z e tő ú t v é d e lm é re .
A v á r e r e d e ti nev e k e z d e tb e n Ú jv ár v o lt és v a ló b a n m e rő b e n új v o lt, a m ily e n a k k o r
m ég se h o l m á s u tt J á n o s k irá ly o rs z á g á b a n , s ő t F e r d in á n d o rsz á g á b a n se m é p ü lt. A z a la p ­
rajza sz a b á ly o s h o ss z n é g y s z ö g b e n a la k u lt k i, a s a rk a k o n egy-egy o la s z típ u s ú b á s ty á v a l,
194 és d é lk e le ti v é g éb e n a k a p u b á s ty á v a l (1 . k é p ) . K la ssz ik u sa n tis z ta a la p f o r m a , a m e ly t e l­
je s e n m e g fe le lt a z o lasz é p íté s z - te o r e tik u s o k te rv ra jz a in a k , és e b b e n a n e m b e n igen k o ra i
a lk o tá s v o lt a z 1 5 3 0 -as év ek leg v é g én , ú g y sz ó lv á n e g y id e jű le g az o la s z é p íté s z e ti t r a k t á ­
t u s o k k a l.3 D o m e n ic o d a B o lo g n a n y ilv á n k i tű n ő m in ta k é p u tá n d o lg o z o tt. J á n o s k irá ly
 k o ra i h a lá la u tá n a nagy terv f o ly ta tá s a M a rtin u z z i G y ö rg y re , a k irá ly fi g y á m já ra m a ­
r a d t. A z ö id e jé b e n f e je z ő d ö tt b e a n é g y b á s ty á s k ü ls ő e r ő d íté s i ö v e ze t.
A h a ta lm a s e r ő d ítm é n y m e g k ív á n ta a k ő fa ra g v á n y o k k ie g é s z ítő , d ís z ítő k ís é r e té t. Így
k é s z ü lt el a k a p u b á s ty a g a zd a g c ím e rd ís z e m ég J á n o s k irá ly id e jé b e n 1 5 4 0 -b e n , a m ik o r
195 a m u n k á la to k a t B á n k Pál p ro v iz o r i r á n y í t o tt a a z e m lé k tá b la ( 3 . k é p ) ta n ú s á g a sz e rin t.
196 A széles k a p u z a t p á rk á n y á n jo b b r ó l és b a lró l egy-egy ü lő o ro s z lá n (4 . k é p ) t a r t o t t a a
Z á p o ly á k f a rk a s o s c ím e ré t, fe lje b b p e d ig k é t le b e g ő a n g y al az o la s z k o s z o r ú b a h e ly e z e tt,
197 k é s ő re n a is s a n c e c ím e rp a jz s o t ( 2 . k é p ) . A k é t e lő b b i d o m b o r m ű f e lté tle n ü l h e ly i, e rd ély i
k ő f a ra g ó tó l s z á rm a z ik , a p a jz s ta r tó o r o s z lá n o k t u la jd o n k é p p e n a sírk ő -o ro s z lá n o k le s z á r­
m a z o ttja i, s tiliz á lt f e jtíp u s u k , fa ra g á s u k e g y a rá n t e rre a k a p c s o la tr a u ta l. A k é s ő re n a is ­
sa n c e v o lu tá s p a jz sb a h e ly e z e tt B á n k c ím e r k issé b á to r t a l a n u l á g a sk o d ó o ro s z lá n ja sz in ­
té n h e ly i m e s te r m u n k á ja le h e t. S z o ro s a n a z o la s z m in ta k é p e k h e z k a p c s o ló d ik a leb eg ő
a n g y a lo k tó l t a r t o t t Z á p o ly a -c ím e r. A z a n g y a lo k a v íz s z in te s e n o ld a lra v e te t t lá b a k k a l -
m e ly e k e rő s le n d ü le tü k k e l a le b e g é s t é r z é k e lte tik — D o n a te llo ó t a a to s z k á n sz o b rá s z a t
s z á m ta la n s z o r v issz a té rő m o tív u m a i k ö z é t a r t o z n a k . A sz a m o sú jv á ri c ím e re n az a la k o k ­
n a k , m e g a k o s z o r ú n a k n a g y o b b , e r ő te lje s e b b p la s z tic itá s a és e n n e k k ö v e tk e z té b e n a
m o z g a lm a s a b b á rn y é k v e té s , m eg a c a rto u c h e -s z e rű c ím e rp a jz s n a k s z a g g a to tt k ö rv o n a la i
új k o rs z e rű f o r m á t a d n a k a régi m o tív u m n a k . M e ste re v a ló s z ín ű le g to s z k á n , vagy to s z ­
k á n is k o lá z o tts á g ú la p ic id a v o lt. U g y a n ő fa ra g ta a z 1 5 4 2 -e s e m lé k tá b la p a jz s ta r tó
202 íz á r n y a s p u t t ó i t (9 . k é p ) , is m é t a to s z k á n k o m p o z íc ió k je g y é b e n . V is z o n t az 15 4 0 -es
198 M a r tin u z z i-e m lé k tá b la (6 . k é p ) v é s e tt v irág d ísz e f é lr e é r th e te tle n ü l ta n ú s k o d ik a k o lo z s ­
v ári k ő fa ra g ó k k ö z r e m ű k ö d é s é r ő l; v é s e tt v irá g m o tív u m a a le g s z o ro s a b b a n k a p c s o ló d ik
az e g y k o rú k o lo z s v á ri e m lé k e k h e z (1 5 3 4 -e s W o lp h a rd -a b la k , 1 5 3 6 -o s p á r k á n y tö r e d é k ) .
19 9 A b á s ty á k sa ro k é lé re h e ly e z e tt ló fe je s p a jz s o k M a rtin u z z i c ím e ré v e l (5 . k é p ) a z o n b a n
ú jb ó l o la s z m in ta k é p e k r e u ta ln a k .
A k ü ls ő e r ő d íté s ö v e z e t b e fe je z é s e u t á n rö v id e s e n so r k e r ü lh e te t t a b e ls ő p a lo ta , az
204 ú n . M a rtin u z z i-s z á rn y é p íté s é re . H a ta lm a s re n a iss a n c e k a p u z a ta (7 . k é p ) a c ím e rd ísze s
2 0 2 é p íté s i e m lé k tá b la ( 9 . k é p ) ta n ú s á g a s z e rin t 1 5 4 2 -b e n k é s z ü lt el. K ö z el e g y id e jű le g é p ü l­
h e t e t t a k á p o ln a , m e ly a h o ss z n é g y s z ö g ű p a lo tá h o z é sz a k fe lő l c s a tla k o z ik . A la p ra jz a ,
k e r e s z tb o lto z a ta a g ó tik u s k á p o ln a - típ u s t k ö v e ti, é sz a k i k a p u ja v is z o n t, v a la m in t apsisá-
2 0 1 n a k a b la k a i re n a iss a n c e s tílu s ú a k , a b o l to z a to t t a r t ó fé lo s z lo p o k ( 1 0 . k é p ) p e d ig ren ais-
s a n c e -b a h a jló f o r m á t m u ta t n a k . K ü lö n ö s e n é rd e k e s e k a k e tt ő s ív elésű ik e ra b la k o k , a m e ­
ly e k e rő s e n m e g n y ú j t o tt a rá n y a ik k a l h a r m o n ik u s a n ille s z k e d n e k a g ó tik u s je lle g ű apsis-
203 fa lb a ( 1 1 . k é p ).
M ivel a k a p u to r o n y f e n t e m l í te t t e m lé k tá b lá ja ( 1 5 4 0 ) k é ts é g te le n b iz o n y íté k a a k o ­
lo zsv ári k ő f a ra g ó k te v é k e n y s é g é n e k , a M a rtin u z z i-s z á rn y h a ta lm a s k a p u z a tá r ó l és a k á ­
p o ln a f a ra g o tt ré s z le te irő l is f e lté te le z h e tő , h o g y v a la m e n n y i k o lo z s v á ri k ő f a ra g ó k m u n ­
k á ja . Ú jv ár k ö z e lé b e n a le g je le n tő s e h b v á ro s K o lo z sv á r v o lt, k ő fa ra g ó c éh e e k k o r m á r
v ir á g z o tt, c é h le v e lü k e t 1 5 2 5 -b e n k a p tá k , s ő t e z id ő t á j t a f ő t é r e n á ll o t t W o lp h a rd A d o r ­
j á n p ü s p ö k i v ik á riu s re n a is s a n c e s tílu s ú h á z a ( 1 5 3 4 —1 5 4 1 ) . E n n e k f a ra g o tt r é s z le te i, va­
la m in t m ás k o lo z s v á ri f a ra g v á n y o k ig en k ö z e l á lln a k S z a m o s ú jv á rh o z . A M a rtin u z zi-
s z á rn y k a p u z a tá n a k a r c h i te k t o n ik u s re n d s z e re k o lo z s v á ri h á z a k k a p u z a ta in is m é tlő d ik
m eg ( P ü s p ö k y -h á z 1 5 7 1 , H íd u tc a i h á z 1 5 8 4 ). A s tílu s ö ss z e fü g g é s e k , m eg a tö r té n e ti-
Erdély Délkelet-Európában a XVI. század második felében.
(Biatostocki: The Art of the Renaissance in Eastern Europe.
London, 1976. című könyve nyomán)

fö ld ra jz i h e ly z e t e g y a rá n t a rra m u ta t , h o g y S z a m o s ú jv á r m e s te r é t K o lo z s v á rt k e re ss ü k .
A m á s ik k ö z e li v áro s, B e sz te rc e a k k o r m ég a lig h a j ö h e t e t t s z á m ítá s b a , m e r t e b b e n az id ő ­
b e n ( 1 5 4 0 - 1 5 4 2 k ö rü l) o t t re n a iss a n c e k ő fa ra g ó g y a k o rla t m ég n e m v o lt.
K é s ő b b a z o n b a n az ú jv ári p r o v iz o r o k is m é te lte n k é r te k k ő m ű v e s e k e t, c s e re p e z ő k e t,
é p ü le tf á t B e s z te rc é tő l ( 1 5 5 0 —1 5 5 1 ) , m íg n e m F e r d in á n d a B e s z te rc e -v id é k ie k e t ily n e m ű
m u n k a a ló l f e lm e n te tte . A v á ré p íté s t e r h é t — B o rn e m iss z a Pál ta n ú v a llo m á s a sz e rin t
 ( 1 5 5 2 ) — a k ö r n y e z ő fa lv a k n é p e és Dós v áro sa v ise lte . A v ár G ro m o v é le m é n y e sz e rin t
(1 5 6 5 k ö r ü l) az új h a d ite c h n ik á n a k m e g fe le lő (a lla m o d e r n a ) h a ta lm a s e rő ssé g v o lt.
M a rtin u z z i 1 5 4 6 - 1551 k ö rü l ú ja b b n ag y é p ítk e z é s b e f o g o tt A lv in ce n , G y u la fe h é rv á r
k ö z e lé b e n , úgy lá ts z ik a n y u g a t felé v e z e tő ú t v é d e lm é re és sa ját m a g á n a k k ü lö n sz é k ­
h e ly ü l. A f e n n m a r a d t é p ü le ts z á r n y m in d a la p ra jz ila g , m in d r é s z le tfo rm á ib a n igen érd e-
205-208,k és és je le n tő s . A fe n n á lló e m e le te s é sz ak i é p ü le ts z á r n y ( 1 2 - 1 6 . k é p ) h o ss z n é g y sz ö g b e n
211 é p ü lt, a sa rk a in egy-egy b á s ty a m a ra d v á n y a iv a l. Ism é t o la s z ren aissartee é p ü le ttíp u s 4 áll
e lő t t ü n k : a s a r o k b á s ty á k k a l e g y b e k a p c s o lt k a s té ly típ u s a , b á rh a m ég csak k e z d e tle g e s
m e g o ld á s b a n . A n a g y o lasz é p íté s z e k , G iu lia n o da S an g a llo és P e ru z z i a la k í to t t a k ki
o ly a n k a s t é l y t íp u s t,5 a m e ly n é g y sz ö g ű a la p ra jz o n é p ü l fe l, sa rk a in egy-egy o la s z típ u s ú
b á sty á v a l. H a az a lv in c i k a s té ly s z á r n y k e le ti és n y u g a ti b á s ty a m a ra d v á n y a i e g y k o rú a k a
f ő é p ü le tte l, — a m i v a ló s z ín ű n e k lá ts z ik —, a k k o r A lvinc e n n e k az é p ü le ttíp u s n a k igen
k o ra i h a z a i p é ld á ja , j ó lle h e t c su p á n csak ré szle g esen egy s z á rn y é p ü le tb e n .
S t ílu s tö r té n e tile g igen je le n tő s e k a k a s té ly f a ra g o tt ré sz le te i: a k e tt ő s ívelésű iker-
212 ablakok
( 1 9 . kép), valamint az egyszerűen profilált ajtók, ablakok háromszögű (tirnpa-
209-2ionon jellegű) oromzatokkal ( 17 —18. kép). Eredetük végső fokon Bramantéra megy vissza.6
M in d k é t f o r m á t ő a la k í to t t a ki és h o n o s í t o tt a m eg, és ezzel új ir á n y t n y i t o t t az é s z a k ­
o lasz é p íté s z e tb e n . A n e m e se n e g y sz e rű fo rm á k m e rő b e n e lle n té te s e k a k o r á b b i felső-
o la s z -lo m b a rd stílu s tú lz s ú f o lt d e k o r a tív jelle g é v e l. S a já to s je le n sé g , h o g y é p p e n e z e k az
e g y sz e rű , v ilág o s v o n a lv e z e té s ű d ís z íte tle n f o r m á k h o n o s o d ta k m eg E r d é ly b e n . A z abla-
209, 2 i o k o k h o z ( 1 7 . k é p ) és a félig r o m o s k e le ti s z á rn y a jta já h o z ( 1 8 . k é p ) a n a ló g ia k é n t e m lít-
2 1 2 jü k a p a rm a i d ó m a p sisá n a k az a b la k a it. A z ik e ra b la k o k ( 1 9 . k é p ) h a s o n ló k é p p e n Bra-
m a n te k e d v e lt t e k to n ik u s m o tív u m a i k ö z é t a r t o z n a k , a m e ly e k e t k ö v e tő i t ö b b f é le v á lto ­
z a tb a n g y a k ra n is m é te lte k . E zek az a b la k f o r m á k F e ls ő -ltá liá b a n s z é lié b e n e lte rje d te k ,
a h o n n a n a lo m b a r d la p ic id á k k ö z v e títé sé v e l a F e lv id é k e n és a D u n á n tú lo n is m e g h o n o ­
s o d ta k . H o g y a n és m ik é p p e n j u t o t t el E r d é ly b e , m é g h o z z á ily e n k o r á n , az 1 5 4 0 -e s é v e k ­
b e n . a rra n in c s e n a d a t. S e m m ifé le fe lje g y z é s se m m a ra d t A lvinc te rv e z ő é p íté s z é rő l és
k ő fa ra g ó iró l. T a lá n M a rtin u z z in a k s ik e rü lt — D o m e n ic o d a B o lo g n a tá v o z á sa u tá n -
o lasz f u n d á ló t s z e rz ő d te tn i, a k i m in d az é p ü le tn e k a z a la p ra jz á t, m in d a ré s z le tfo rm á k a t
m e g te rv e z te . E b b e n a k o ra i id ő s z a k b a n ( 1 5 4 6 - 1 5 5 1 ) e z e k a te rv e k és ra jz o k csak olasz
m e s te r tő l s z á rm a z h a tta k , m é g p e d ig B ra m a n te ir á n y á h o z t a r t o z ó é p íté s z tő l, a k iv ite lb e n
a z o n b a n n y ilv á n h e ly i m e s te re k - k ő m ű v e s e k , k ő fa ra g ó k - v e h e tte k ré sz t, k ö z ö tt ü k
k o lo z s v á ria k is, te k in tv e M a rtin u z z i sz a m o s ú jv á ri é p ítk e z é s e in e k ta n u ls á g a it.
A n e m e se n e g y sz e rű r é s z le tf o r m á k az a lv in c i k a s té ly n a k d e rű s , ü n n e p i je lle g e t a d ta k .
G ro m o m é ltá n n e v e z te g y ö n y ö rű s é g e s k a s té ly n a k (il c a s te llo d e liz io s o d i V in z ).
A z A lv in ce n je le n tk e z ő új fo rm á k g y o rsa n és széles k ö r b e n te r je d te k el a X V I. század
m á s o d ik fe lé b e n . A k e tt ő s a b la k o k a t h e ly i v á lto z a to k b a n m e g ta lá lju k a b ra n y ic s k a i vár
213 b á s ty á já n , m ely f e lth e tő e n M a rtin u z z i é p ítk e z é s e , a g y u la fe h é rv á ri p a lo tá b a n (2 0 . k é p ),
az u d v a rh e ly i v ár p a lo ta s z á r n y á n , ú g y s z in té n v á r k a s té ly o k o n M a ro sv é csen , E b esfalv án
216,230(23. k é p ) , M a ro s s z e n tk irá ly o n , K e re s d e n , é sz a k fe lé E g ere se n ( 3 4 . k é p ) , S z e n tb e n e d e k e n
246-247;( 4 7 —4 8 . k é p ) , a h a d a d i v ár k a p u b á s ty á já n ( 4 3 . k é p ), d é l felé a fo g a ra si v á ro n ( 6 2 . k é p ),
238, 259 s ő t S z e b e n b e n is.
Gyulafehérvár, a jezsuita kollégium földszinti alaprajza.
Ft. Massimo Milanesi terve, 1586 (Párizs, Bibliothéque Nationale )
 S z a m o s ú jv á ro n és A lv in ce n k ív ü l M a rtin u z z i é p ít k e z e tt m ég p ü s p ö k i s z é k h e ly é n V á ­
r a d o n , a h o l a régi k ö z é p k o r i v á ra t m e g e rő s íte tte ( 1 5 4 6 k ö rü l). H a so n ló é p ítk e z é s t végez­
t e t e t t K o lo z s m o n o s to r o n , a b e n c é s e k e g y k o ri v á rá b a n ( 1 5 4 9 k ö r ü l) , a m irő l c ím e re t e t t
b iz o n y s á g o t.
M ik o r M a rtin u z z i 1 5 5 1 -b e n E rd é ly t á ta d t a F e r d in á n d n a k , f e lté te lü l k ö t ö t t e ki a vá­
ra k m e g e rő s íté s é t. F e rd in á n d ki is k ü ld te a császári s z o lg á la tb a n álló o lasz h a d i é p ít é ­
s z e k e t E r d é ly b e ,7 d e a H a b sb u rg u ra lo m ö t rö v id e s z te n d e je tú l k ev és v o lt n a g y o b b sz a ­
b á sú é p ítk e z é s e k m e g in d ítá sá ra . A z olasz f u n d á ló k jö tt e k - m e n te k , te r v e z g e tte k , fe lü l­
v izsg álták a v é g v á ra k a t, s z o r o s o k a t, de tö b b r e n e m j u t o t t a k . E g y e tle n n a g y o b b m u n k á ró l
t u d u n k , m e ly e t m ag a C a s ta ld o i r á n y í t o tt ( 1 5 5 2 - 1 5 5 4 1 : G y u la fe h é rv á r m e g e rő síté sé rő l,
n é g y sz ö g b e n h ú z o tt fa la k k a l és n ég y fö ld b á s ty á v a l. H a s o n ló k é p p e n e rő d íté s i m u n k á la to k
f o ly ta k m ég H u s z to n , S ig ism o n d o d a P r a to V e c c h io , illetv e F e lic e d a P isa v e zetésév el
(1 5 5 2 -1 5 5 4 ).
M ik o r a Z á p o ly a -h á z g y ő z e lm e u tá n ( 1 5 5 6 ) az e rd é ly i fe je d e le m s é g m e g e r ő s ö d ö tt, a
n ag y é p íté s z e ti f e la d a to k is k i b o n ta k o z ta k , m e ly e k e t e ls ő s o rb a n a k ia la k u ló á lla m h a d á ­
s z a ti és k o r m á n y z a ti sz ü k sé g ei és k ö v e te lm é n y e i h a tá r o z t a k m eg, e zz el e g y b e n a m űvészi
é le t fő ir á n y v o n a la it is.
A s ú ly p o n t is m é t a v á ré p ítk e z é s e k re e s e tt: S z á sz se b e s,8 D éva, Illy e m e g e rő síté se felől
i n té z k e d te k az o rsz ág g y ű lé si v ég zések. M ég tá v o la b b L ú g o s m e g e rő s íté s é re is so r k e r ü lt
G ro m o ta n ú s á g a s z e rin t.15 G io v a n a n d re a G ro m o — C o sim o to s z k á n n a g y h e rc e g b iz a l­
m asa — m in t a fe je d e le m te s tő r k a p i tá n y a J á n o s Z s ig m o n d k ö z v e tle n k ö r n y e z e té h e z t a r ­
t o z o t t . S o k é r té k e s a d a t o t ta r ta lm a z ó m ű v é b e n ( C o m p e n d io d e lla T ra n s ilv a n ia ) sz e m lét
t a r t az e rd é ly i v á ra k f e le tt h a d á s z a ti s z e m p o n tb ó l, és e g y b e n ja v a s la to k k a l is szolgál á t ­
é p íté s ü k fe lő l az új h a d ite c h n ik a é rte lm é b e n . Ú gy tű n ik , m in th a e z a f e je z e t 1 0 J á n o s
Z s ig m o n d m e g b íz á sá b ó l k é s z ü lt je le n té s le n n e . E b b ő l is n y ilv á n v a ló , h o g y a végvárak
m e g e rő síté se m e n n y ire é g e tő n a p ire n d i k é rd é s v o lt.
E z e k b ő l a tö re k v é s e k b ő l n ő t t k i 1 5 6 9 —1 5 7 0 te lé n a v á rad i v ár f e lé p íté s é n e k h a ta lm a s
te rv e : az ö ts z ö g ű a la p ra jz o n ö t o la s z b á sty á v a l é p ü lő n a g y sz a b á sú e rő s s é g .1 1 E z t a f o r ­
m á t az o lasz é p íté s z e k 12 a la k í to t t á k k i; k é ts é g te le n ü l o la s z v o lt V á ra d te rv e z ő je is. A
n ag y te rv b ő l e lő s z ö r a d éli b á s ty a é p ü lt fe l. az ú n . „ K irá ly fia b á s t y a ” J á n o s Z sig m o n d
id e jé b e n .
A b e lső h a r c o k h a ta lm a s e m lé k e a S z é k e ly T á m a d t, m á s k é n t C s o n k a v ár S z é k e ly u d ­
v a r h e ly t,13 m e ly e t J á n o s Z s ig m o n d a sz é k e ly lá z a d á s ( 1 5 6 2 ) le v e ré s e k o r e m e lte te tt.
N é g y sz ö g b e n é p ü lt s a r o k b á s ty á k k a l és b e ls ő p a lo tá v a l; a z u tó b b in a k je le n tő s h a tá s a v o lt
a v id ék é p íté s z e té r e ( K e r e s d ) .14
A z é p ítk e z é s e k m ás irá n y b a n f o ly ta k G y u la fe h é rv á rt. A cél o t t a fe je d e lm i sz é k h e ly
m é ltó k ia la k ítá s a v o lt. M ár Iz a b e lla k i r á l y n é 1 5 m e g k e z d e tte a k ö z é p k o r i p ü s p ö k i p a lo ta
á té p íté s é t, fia J á n o s Z s ig m o n d p e d ig to v á b b f o l y t a t t a és teljessé g re v itte a m u n k á la to k a t.
A z o lasz k u ltú r á b a n n e v e lk e d e tt fia ta l fe je d e le m széles k ö r ű m ű v e ltsé g é rő l, sz e llem i k é ­
p e ssé g eirő l, n a g y n y e lv tu d á s á ró l, m e g n y e rő e g y é n isé g é rő l igen k e d v e z ő k é p e t ra jz o l m ind
G ro m o . m in d S z a m o s k ö z y Istv á n . A fe je d e le m k u ltú r á ja a z é p ítk e z é s e k b e n is m e g n y ilv á ­
n u lt. A v ilá g já rt S z a m o s k ö z y Istv á n n a g y e lism e réssel ír t m in d Iz a b e lla la k o s z tá ly á ró l,
(a e d e s Isa b e llia n a e ), m in d J á n o s Z s ig m o n d p o m p á s p a lo tá já r ó l, m e ly n e k te r m e it fa lfe st-
Gyulafehérvár, a jezsuita kollégium emeleti alapr»iza.
Fr. Massimo Milanesi terve, 1586 (Párizs, Bibliothéque Nationale )
 m é n y e k , k á r p it o k és ro s e tta -d ís z e s , f a ra g o tt m e n n y e z e te k d ís z íte tté k . L eírása a k ra k k ó i
W aw el te rm e ire e m lé k e z te t. S z a m o s k ö z y m eg n e v ez i a fa lfe s tm é n y e k té m á it is: v á ro sk é ­
p e k , c s a ta je le n e te k , k ü lö n f é le e m b lé m á k s o r a k o z ta k a te rm e k fa la in . A v á lto z a to s té m á k
e g y b e n rá v ilá g íta n a k J á n o s Z s ig m o n d é rd e k lő d é s i k ö ré re . A fre s k ó k - leg a láb b ré szb e n
v a ló s z ín ű le g G e o rg iu s S c h u tz ( S c h u tz e ) P o m e ra n u s f e s tő tő l s z á rm a z ta k , a k in e k a m ű v eit
a fe je d e le m k iv á ltsá g le v e lé b e n v é d e lm e z te m eg , m ég a m e ts z e t- m á s o la to k a t is tila lm a z ta
( 1 5 6 9 ) . J á n o s Z s ig m o n d m á s ik f e s tő jé r ő l, J o a n n e s K é p iró -ró l 1 5 6 5 —1 5 6 6 -b ó l v a n n a k fe l­
je g y z é s e k .
A p a lo ta é p íté s z e ti k ik é p z é s é b ő l e g y e tle n fa ra g v á n y k e r ü lt n a p f é n y r e : e g y k e tt ő s íve-
213 lésű ik e ra b la k m a ra d v á n y a ( 2 0 . k é p ) , az a lv in ci a b la k o k típ u s á b a n . B á rm ily e n sz e ré n y
e m lé k , m ég is k u lc s -d a ra b , m e r t e n n e k a la p já n e lő t t ü n k le h e t a p a lo ta -h o m lo k z a t d e rű s
a b la k r e n d je , h a s o n ló a n a z u d v a rh e ly i v á r-p a lo ta h o m lo k z a tá h o z , m e ly e t O rb á n B alázs
m ég l á t o t t és le ír t 1 8 6 8 -b a n . H a s o n ló k é p p e n az u d v a rh e ly i p a lo ta a d a ta i a la p já n a rra k ö ­
v e tk e z t e th e t ü n k , h o g y a fe h é rv á ri p a lo tá b ó l se m h iá n y o z h a tta k a f o ly ó s o k „ o r s o f a k m o d -
g iara v a ló k e o la b a k ” -kal, a z a z a b a lu s z te r-o s z lo p o s to r n á c o k , lo g g iák . O rb á n fa ra g v á n y o k -
k a l é k e s d ísz es re n a iss a n c e é p ü le tn e k írja le a z u d v a rh e ly i p a lo tá t ( „ a z k iralij p a lo ta ija ” -t);
n e m k e v é sb é é k e s l e h e t e t t J á n o s Z s ig m o n d p a lo tá ja F e h é rv á rt.
A fe je d e lm i é p ítk e z é s e k o la s z k ő fa ra g ó já ró l h ite le s a d a t sz ó l, n e v e: „ p ro v id u s m ag iste r
C a stillio I t a l u s ” , 1 5 6 9 -b e n h á z a v o lt G y u la f e h é r v á r t, t e h á t l e te le p e d e tt E rd é ly fő v á ro s á ­
b a n , a h o l n y ilv á n h u z a m o s a b b id eig d o lg o z h a to tt m ás la p ic id á k k a l e g y ü tt, h a z a ia k k a l és
f e lte h e tő le g o la s z o k k a l is. A z é p ítk e z é s g y a k o rla ti irá n y ító ja p e d ig v a ló s z ín ű le g O rb a y
M ik ló s fő p a llé r v o lt, a k ire a z 1 5 7 1 . ja n u á r i o rsz á g g y ű lé s — J á n o s Z s ig m o n d e n g e d é ly é ­
vel — a szászseb es! v ár é p íté s é t b íz ta .
A g y u la fe h é rv á ri u d v a r — J á n o s Z s ig m o n d id e jé b e n — az o rsz ág k u ltu r á lis k ö z p o n t ­
já v á a la k u lt. M ár a k k o r k i b o n ta k o z ta k a z o k a z ir á n y v o n a la k , a m e ly e k m in d J á n o s Zsig-
m o n d n a k , m in d a B á th o r y a k n a k a m e c é n á si te v é k e n y s é g é t je lle m z ik . E z e k k ö z ö tt első
h e ly e n áll a h u m a n is ta k u l tú r a , é lé n a tö r té n e tír á s s a l. E h h e z k a p c s o ló d o tt a k o llé g iu m o k
a la p ítá s a , tá m o g a tá s a , v a la m in t az iro d a lo m p á rtfo g o lá s a . A h u m a n is ta irá n n y a l függ
ö ssze az a n tik e m lé k e k g y ű jté s e is. A g y u la fe h é rv á ri p a lo ta u d v a ra , lé p c s ő h á z a m e g te lt
ró m a i fe lira to s k ö v e k k e l, d o m b o r m ű v e k k e l; a fe je d e lm i k in c s tá r p e d ig ó k o r i a ra n y le le ­
te k k e l, a m in t e rre J á n o s Z s ig m o n d h a g y o m á n y á b ó l ( a n tik a r a n y p é n z e k k e l é k e s csésze),
B á th o ry Is tv á n n a k L y s a m a c h o s a r a n y a k r ó l sz ó ló lev e léb ő l ( 1 5 7 5 ) és B á th o ry Z sig m o n d
a já n d é k a in a k 1 5 9 2 -b e n írt je g y z é k é b ő l (v a so d ’o r o m assicc io a n tic h is s im o tr o v a t o s o tto
te r r a s tb .) k ö v e tk e z t e th e t ü n k . A g y u la fe h é rv á ri p a lo ta k ő tá r a é s a fe je d e lm i k in c s tá r v o l­
t a k a z e lső ré g is é g -g y ű jte m é n y e k E r d é ly b e n . M in d e h h e z já r u l t a z u d v a r igen m ag as fo k ú
z en e i k u ltú r á ja , a fe je d e lm e k z e n e k e d v e lé s e , J á n o s Z s ig m o n d tó l e lk e z d v e , végig a B á th o ry
k o r s z a k b a n . A g y u la fe h é rv á ri re n a iss a n c e p a lo ta m in d e n ir á n y b a n a re n a iss a n c e k u ltú r a
v irág zó s z é k h e ly e v o l t .16
A B á th o r y a k id e jé b e n to v á b b f o l y t a t ó d o t t a g y u la fe h é rv á ri p a lo ta k ié p íté s e , sz é p ítése.
J á n o s Z s ig m o n d k ö z v e tle n u t ó d a , B á th o ry Istv á n fe je d e le m j á r t Itá liá b a n , a p a d o v a i
e g y e te m e n t a n u l t , u ra lk o d á s a a la t t a z o la s z k ö z p o n to k k a l ( R ó m a , P a d o v a , V e le n c e ) k ö z ­
v e tle n k a p c s o la to t t a r t o t t f e n n k ö v e te i á lta l. E ze n a rév en s z e re z te o lasz h a d im é rn ö k e it,
a n é v te le n o lasz f u n d á ló t, a k i V á ra d o n és K o lo z s v á rt d o lg o z o tt, D o m e n ic o R id o lf in it és
végül S im o n é G e n g á t. U g y a n e z e k az é p íté s z e k — a k o lo z s v á ri s z á m a d á s o k ta n ú s á g a sz e ­
rin t sű rű n m e g fo rd u lta k G y u la fe h é rv á rt is.
B á th o ry Istv á n úgy n y i la t k o z o t t F e h é rv á rró l ( 1 5 7 5 . m á rc . 2 7 ), h o g y a n n á l k e lle m e ­
seb b és a lk a lm a sa b b h e ly n in c s a z o rsz á g b a n ( n e q u e a m o e n io re m , n e q u e c o m m o d io r e m ) .
R ö v id u ra lk o d á s a a la tt ( 1 5 7 1 - 1 5 7 6 ) s o k a t t e t t fe jle s z té sé re . A v á ra t k ija v í tt a tt a , h id a t
é p í t t e t e t t a M a ro so n és a p a lo tá b a n v íz v e z e té k (d e s a q u e d u c ts ) seg ítéség év el m essze vi­
d é k rő l ( d ’u n e lieu lo in g ) vizet v e z e tt e te t t, m e ly e t m in t n e v e z e te ssé g e t m u to g a t ta k P ie rre
L e s c a lo p ie r p árizsi u ta z ó n a k .
A sz a m o sú jv á ri v á rb a n B á th o r y f o l y t a t t a a z 1 5 6 6 -b a n — J á n o s Z s ig m o n d id e jé b e n — m eg ­
k e z d e tt é p ítk e z é s e k e t ( 1 5 7 2 1 5 7 4 ), m e ly h e z B e sz te rc é rő l re n d e lt té g lá t és c se re p e t.
B á th o r y le g fő b b g o n d ja a z o n b a n e ls ő s o rb a n V á ra d fe lé , az o rsz ág le g je le n tő s e b b vég ­
v ára felé f o r d u lt. A z ö t b á s ty á s r a te r v e z e tt h a ta lm a s v ár é p íté s é re m in d e n l e h e t ő t m eg ­
t e t t . 1 5 7 2 -b e n fel is é p ü lt az A ra n y a s b á s ty a , m e ly e t c ím e re d ís z íte tt. L en g y e lo rszá g i
u ra lk o d á s a id e jé b e n ( 1 5 7 6 - 1 5 8 6 ) is á lla n d ó a n fig y e le m m e l k ís é rte a m u n k á la to k a t, s ő t
i r á n y í t o tt a a z o k a t.
U g y a n csak len g y e lo rszá g i id eje a la tt a la p í to t t a B á th o ry a fe h é rv á ri és a k o lo z s v á ri
je z s u ita k o llé g iu m o k a t, m e ly e k n e k é p íté s é t m in d v ég ip W h a t ő M n r.ór*f„0o lta . A te rv e k
( A d a ttá r ) az ő b e le eg y e z ésév e l k é s z ü lte k .
V égül u to ls ó e rd é ly i a la p ítá s a a fo g a ra si s z e n te g y h á z é p íté s e v o lt ( 1 5 8 4 —1 5 8 5 ), m e ly ­
h e z az a b la k - és a jtó k ö v e k e t K o lo z s v á rt f a ra g ta tta .
B á th o ry Istv á n fe h é rv á ri, m a jd k r a k k ó i u d v a rá b a n a la k u lt ki az a h u m a n is ta k ö r ,
am ely a X V I. sz á za d u to ls ó n e g y e d é b e n az e rd é ly i k u ltú r a ir á n y ító ja le t t . E n n e k k e z ­
d e te v issz a n y ú lik a Z á p o ly á k id e jé re , k ü lö n ö s e n J á n o s Z s ig m o n d u d v a rá ra , m e ly h e z a
B á th o ry a k is t a r t o z t a k . J á n o s Z s ig m o n d ta n á c s o s a a t ö r té n e t í r ó F o rg á c h F e r e n c v o lt
( 1 5 6 8 - 1 5 7 1 ) , a k i u tó b b B á th o ry Istv á n fe je d e le m k a n c e llá rja l e t t ( 1 5 7 1 - 1 5 7 3 ) . K észülő
m ű v e (M ag y ar H istó ria 1 5 4 0 - 1 5 7 2 ) B á th o r y t re n d k ív ü l é r d e k e lte és a d a to k k a l tá m o ­
g a tta F o rg á c h m u n k á já t. 1 5 7 4 -b e n k e r ü lt a g y u la fe h é rv á ri u d v a rb a a v e le n ce i I o a n n e s
M ichael B ru tu s, a k it B á th o ry u d v a ri tö r té n e tír ó já v á f o g a d o tt, és m e g b íz ta B o n fin i t ö r t é ­
n e té n e k a fo ly ta tá s á v a l ( 1 4 9 2 —1 5 5 2 ). E h h e z m ég a v a tik á n i le v é ltá r r e g e s ta - k ö te te it is
á t k u t a t t a t t a és n a g y o n szívén v o lt a k é s z ü lő m ű h ite le s sé g e , a m irő l m aga B ru tu s írt
( 1 5 8 6 . á p r. 2 5 ). B á th o ry u d v a rá h o z t a r t o z o t t B e rze v ic z y M á rto n ( 1 5 7 2 - 1 5 7 6 ) , a k i pa-
d o v a i ta n u lm á n y a i u tá n t i t k á r k é n t k e r ü lt F o rg á c h m ellé a k a n c e llá riá b a , k é s ő b b fe je ­
d e lm i ta n á c s o s és k ö v e t, m a jd B á th o ry le n g y e lo rs z á g i id e jé b e n a z o t ta n i m a g y a r k a n c e l­
lá ria v e z e tő je . P a d o v á b a n t a n u l t B á th o ry f e je d e le m m ásik tit k á r a G y u la y Pál is
( 1 5 7 4 —1 5 7 6 ), v a la m in t bécsi k ö v e te S o m b o r y L ászló ( 1 5 7 4 ) , k é s ő b b a h á rm a s k o r ­
m á n y z ó ta n á c s tag ja ( 1 5 8 3 —1 5 8 5 ), ú g y s z in té n K o v a c s ó c z y F a rk a s , a k é s ő b b i n a g y t e ­
k in té ly ű k a n c e llá r ( 1 5 8 5 —1 5 9 4 ) és n a g y m ű v e ltsé g ű h u m a n is ta író .
B á th o ry Istv án szem e m in d ig ra jta c s ü g g ö tt E rd é ly e n , a k k o r is, a m ik o r széles l á t ó ­
k ö r ű á lla m fé rfia k a t n e v e lt, a m ik o r k o llé g iu m o k a t a la p í to t t , m ik o r V é g -V á rad v á r á t é p ít ­
t e t t e . V a ló b a n b e te lje s íte tte m in d a z t, a m it 1 5 7 8 . m á rc iu s e le jé n V a rs ó b ó l í r t 1 7 M ágochy*
G á s p á r m á ra m a ro si fő is p á n n a k . „ M it k iu a n io n e n tw le m , a z e n h a z a m n a k es a tia m fiai­
n a k sz e re lm e , s e ö t az Is te n , az ki e n g e m e z á lla p o tr a e m e lt, s z w n te le n e lm e m b e n fo rg a ­
to m .”
 B á th o r y Istv á n te s tv é re és u t ó d a K r i s t ó f fe je d e le m rö v id u r a lk o d á s a a la tt ( 1 5 7 6 —1 5 8 1 )
f o l y t a t t a a m e g k e z d e tt é p ítk e z é s e k e t.
G y u la f e h é r v á r t 1 5 7 7 -b e n é p ít k e z e tt . E z év m á rc iu s á b a n o t t t a r t ó z k o d o t t a v árad i
f u n d á to r , ta lá n u g y a n a z az o la s z , a k i K o lo z sv á rt a je z s u ita k o llé g iu m o t te rv e z te ( 1 5 8 0 ) .
F e lte h e tő le g F e h é r v á r t is f u n d á lt, vagy a v á rb a n , vagy a p a lo tá b a n . U g y a n e z év, azaz
1 5 7 7 á p rilisá b a n S e re s J á n o s t h ív a tta a fe je d e le m , K o lo z sv á r le g k itű n ő b b k ő fa ra g ó -s z o b ­
rá s z á t (in sig n is s c u lp to r ) , ta lá n c ím e rk ö v e k k ifa ra g á s á ra , ille tv e m e g re n d e lé sé re . K é t évvel
k é s ő b b k o lo z s v á ri e s z te r g á ly o s o k a t és a s z ta lg y á r tó k a t k ü l d ö tt e k a fe je d e le m n e k .
H a s o n ló k é p p e n f o ly t a m u n k a S z a m o s ú jv á rt. K r is tó f fe je d e le m ide is S eres J á n o s t
r e n d e lte u g y a n c s a k 1 5 7 7 á p rilis á b a n . A z a c ím e rk ő , m e ly e t „ k é t k e r u b in o k ” ta r ta n a k
( 1 5 7 7 ) , a lk a lm a s in t az ő m u n k á ja v o lt. 1 5 7 7 m á ju s á b a n és s z e p te m b e r é b e n is m é t K o ­
lo z s v á rró l k ü ld e n e k k ő m ű v e s -k ő fa ra g ó k a t. N o v e m b e rb e n a fe je d e le m is m e g te k in te tte a
m u n k á la to k a t. 1 5 7 8 ő s z é n p e d ig a f u n d á ló j á r t Ú jv á rb a n .
N ag y g o n d o t f o r d í t o t t B á th o r y K r is tó f a v á rad i v ár é p íté s é n e k a f o ly ta tá s á r a , m e ly e t
m á r v á ra d i fő k a p itá n y s á g a id e jé n ( 1 5 7 1 —1 5 7 6 ) i r á n y í t o t t , a z u tá n p e d ig az új fő k a p itá n y ,
a k i tű n ő G ic z y J á n o s ( 1 5 7 7 —1 5 8 5 ).
N a g y o b b é p ítk e z é s f o ly t H u s z t v á rá b a n . F e r d in á n d k irá ly u ra lm a id e jé b e n o lasz h a d i­
m é r n ö k ö k d o lg o z ta k i tt : S ig is m o n d o d a P r a to V e c c h io ( 1 5 5 2 ) és F e lic e d a P isa (1 5 5 3 ,
1 5 5 4 ). U g y a n e k k o r é p ü lt a v á rk á p o ln a , f e lir a ta s z e rin t: „ T e m p o re B e n e d ic ti S z a la y de
B o k o v a r A n n o 1 5 5 4 .” K é s ő b b , 1 5 7 6 -b a n a z e rd é ly i o rsz ág g y ű lé s re n d e li el H u s z t vára
é p íté s é t. A k ö v e tk e z ő é v b e n , 1 5 7 7 -b e n k é t k o lo z s v á ri k ő fa ra g ó m eg y H u s z tra : K e ö m ie s
Im re h jú n iu s b a n , S e re s J á n o s n o v e m b e rb e n . U g y a n e z év b en é p ü lt a v ár m á s o d ik k a p u ja
217 ( 2 4 . k é p ), m e ly e t B á th o r y K r is tó f fe je d e le m és K o rn is G á sp á r h u s z ti k a p itá n y cím e re i
d ís z íte tte k . E ze k a fa ra g v á n y o k is S e re s J á n o s tó l s z á rm a z h a tta k . A m u n k á la to k to v á b b
f o ly ta k 1 5 7 8 -b a n , a m ik o r n é g y k o lo z s v á ri k ő m ű v e s m e n t H u s z tra . A k ö v e tk e z ő é v b en ,
1 5 7 9 -b e n K o lo z sv á rró l ism é t K e ö m ie s I m r e h t k ü ld ik H u s z tra h a to d m a g á v a l. M in d a z o n ­
á lta l P o s se v in o 1 5 8 3 -b a n ú g y tu d ja , h o g y a v á r jö v e d e lm é b ő l „ si s p e n d e in r ip a ra re le
ru in e d ella f o r t e z z a ” .
B á th o r y K r is tó f k o r a i h a lá la ( 1 5 8 1 ) u tá n a k is k o rú Z sig m o n d h e ly e t t e lő s z ö r 12 tag ú
ta n á c s , m a jd a h á rm a s k o r m á n y z ó ta n á c s in té z te az o rsz á g ü g y e it. T ag jai k ö z ü l K ova-
c só c z y F a rk a s , a k é s ő b b i k a n c e llá r és S o m b o r y L ászló a p a d o v a i e g y e te m e n t a n u lta k ,
n a g y m ű v e lts é g ü k irá n y ító la g h a t o t t m in d a z u d v a rra , m in d az o rsz á g ra .
A z ifjú fe je d e lm e t a je z s u itá k n e v e lté k , a k ik fig y e lm é t az o lasz k u l tú r a felé i r á n y íto t­
tá k . A z az o la s z o s irá n y , a m e ly J á n o s Z s ig m o n d id e jé b e n k e z d ő d ö t t el G y u la fe h é rv á rt,
B á th o r y Istv á n fe je d e le m u ra lm a a la t t p e d ig f o l y t a t ó d o t t , Z s ig m o n d id e jé b e n , k ü lö n ö s e n
n a g y k o r ú s ítá s a ó t a ( 1 5 8 8 ) igen m e g e r ő s ö d ö tt. U d v a ra te le v o lt o la s z o k k a l: e g y h á z i sz e ­
m é ly e k , k i tű n ő o rv o s o k , o la s z d ip lo m a tá k , k a to n a i k ü ld ö tts é g e k és k iv á ló o la s z m u z s i­
k u s o k k e r e s té k fel s z é k h e ly é t. É p íté s z e é s b iz a lm a s k a m a rá s a S im o n é G e n g a v o lt, fe stő je
A s to lf o V a g io n i ( 1 5 9 5 ) , h e ly e s e n V ag io li.
A B á th o r y a k g y u la fe h é rv á ri é p ítk e z é s e irő l ré s z le te s leírás n e m m a r a d t. C sa k a k ü lfö ld i
k ö v e te k , u ta z ó k fe ljeg y z é se i e le v e n íth e tik m eg e lő t t ü n k a fe je d e lm i p a lo t á t, ille tv e a n ­
n a k j e le n tő s e b b ré s z e it: a z u d v a rt ( c o r t e ) , az ü n n e p i f e lv o n u lá s o k ra a lk a lm a s n ag y lé p ­
c s ő t (s c a la ), a z e lő c s a r n o k o t ( á tr i u m ) , a n a g y p a lo ta - te r m e t ( p a la tiu m , g ra n d is sim a sala),
 a n ag y e b é d lő t ( g ra n d e sala) a p o m p á z a to s p o h á r s z é k k e l, a fe je d e le m s z o b á já t ( a m p lu m
p rin c ip is c u b ic u lu m , s a lo tto ) . A z 1 6 0 3 -b a n - a n a g y p u s z tu lá s és r o m b o lá s u t á n — k é ­
sz ü lt le ltá r a f ö ld s z in te n h á r o m h y p o c a u s tu m o t ( f ű t ö t t te r e m ) és eg y s z o b á t ( c u b ic u lu m )
ír le, v a la m in t a z ú n . alsó ta n á c s te r m e t (c o n c la v e in f e r io r ) . A z e m e le ti la k o s z tá ly b a n a
n ag y p a lo ta -te r e m ( p a la tiu m m a io r ) , a h o z z á t a r t o z ó h y p o c a u s tu m és m ég n é g y k ü lö n
h y p o c a u s tu m s o r a k o z o tt, k ö z ü lü k az e g y ik a m u z s ik u s o k é . A p a lo ta u d v a ra te le v o lt
ró m a i e m lé k e k k e l ( B r u tu s ) , lé p c s ő h á z á t b e f a la z o tt ró m a i d o m b o r m ű v e k é k e s ít e t t é k (C a-
ro lu s C lu siu s, B o n g a rsiu s). A z 1 6 0 3 -i le ltá r a f ö ld s z in ti te r m e k b e n a ra n y o s k á r p it o k a t ,
g y a p jú k á r p ito k a t és tá b la k é p e k e t (im a g in e s ac ta b u la s ) e m lít, az e lső e m e le ti p a la tiu m -
b a n n a g y é r c k a n d e lá b e r t. B iz o n y á ra a f re s k ó d ís z se m h i á n y z o t t a t e r m e k b ő l, a m in t e rre
a c ím e re s le v e le k b ő l, k ü lö n ö s e n a B ie lfft-a rm a lis ( 1 5 9 5 ) fig u rá lis k o m p o z íc ió já b ó l k ö ­
v e tk e z t e th e t ü n k .1 8
A p a lo ta h o z z á v e tő le g e s r e k o n s tr u k c ió já h o z — az e g y k o rú le ír á s o k o n k ív ü l — ig en je le n ­
tő s , h o g y K o lo z sv á r v á ro s sz á m a d á s a ib ó l m e g is m e rh e tjü k a G y u la f e h é r v á r t d o lg o z ó m e s­
t e r e k e t. A k o lo z sv á ri k ő fa ra g ó -k ő m ű v e s e k k ik ü ld é s e a fe je d e lm i s z é k h e ly re á lla n d ó v o lt,
a m in t e z t n y o m o n k ö v e th e tjü k a b e je g y z é s e k b e n a t t ó l k e z d v e , h o g y a s z á m a d á s k ö n y v e k
te lje s e b b sz á m b a n m a r a d ta k f e n n , a z a z B á th o r y Z s ig m o n d id e jé b ő l.
A z első b e je g y zé s 1 5 8 2 . a u g . 16-án k e lt, e k k o r K e ö m ie s A n ta lt h ív a tta a fe je d e le m
F e h é rv á rra . 1 5 8 4 -b e n a v á ra d i f u n d á to r ( R id o lf in i) t a r t ó z k o d o t t u g y a n o tt e g y h é tig
(m á j. 2 7 —jú n . 2 .) t e h á t v o lt id e je a fu n d á lá s ra , a ta n á c s a d á s ra — fe lte h e tő le g e ls ő s o rb a n
a v á r é p íté sé re . A p a lo ta é p íté s e e rő s e b b ü t e m b e n 1 5 8 8 -b a n k e z d ő d ö t t . E z év m á rc iu s á ­
b a n a k é t le g je le se b b k o lo z s v á ri m e s te r, D ió sz e g i Istv á n és S zilág y i J á n o s in d u lt G y u la -
fe h é rv á rra a fe je d e le m k ö z v e tle n p a ra n c s á ra . U g y a n e z év jú n iu s á b a n 15 k ő m ű v e s m e n t
F e h é rv á rra . A k ö v e tk e z ő é v b e n , 1 5 8 9 j ú n iu s á b a n D ió sz e g i Is tv á n t és K u ti M á r to n t k ü ld ­
t é k le F e h é rv á rra a fe je d e le m p a ra n c s á ra , j ú liu s b a n K u ti A n d r á s é k a t. 1 5 9 0 a u g u s z tu s á ­
b a n h á r o m m e s te r — K o m ije s L ő rin c , K o m ije s A n d rá s , K o m ije s Istv á n — m e n t a m u n k á ­
la t o k fo ly ta tá s á r a . 1 5 9 1 jú n iu s á b a n és a u g u s z tu s á b a n ú ja b b c s o p o r to k i n d u lta k , 1 5 9 2
s z e p te m b e ré b e n M ó n ik a M ih á ly h a to d m a g á v a l, 1 5 9 3 jú liu s á b a n K e o m y e s A m b ru s h e te d ­
m ag áv al. 1 5 9 5 m á ju s á b a n ú jb ó l S z ilá g y i J á n o s c é h m e s te r t h í v a t t a a fe je d e le m . K ö z b e n a
f u n d á to r S im o n é G e n g a is t ö b b íz b e n j á r t F e h é r v á r t, 1 5 9 1 -b e n k é ts z e r , 1 5 9 4 -b e n és
1 5 9 5 -b e n . A s z á m a d á s k ö n y v i b e je g y z é s e k a r ró l tá j é k o z t a t n a k , h o g y 1 5 8 8 m á ju s á b a n
V is tá ró l - az o t ta n i k ő b á n y á b ó l - 12 sz e k é r k ö v e t v itte k F e h é rv á rra , n y ilv á n m á r k i f a ­
ra g o tt vag y k in a g y o lt á lla p o tb a n . 1 5 8 9 a u g u s z tu s á b a n is m é t 12 sz e k é r f a r a g o tt k ö v e t
s z á llíto tta k ö k rö s s z e k e re k e n u g y a n o d a . M in d e b b ő l a g a z d a g sá g b ó l e g y e tle n t ö r e d é k se m
m a r a d t fe n n . C sa k a sz ázad v ég i k o lo z s v á ri é p ítk e z é s e k b ő l k ö v e tk e z t e th e t ü n k a rra , h o g y
s tílu s u k h a s o n ló l e h e t e t t a W o lp h a rd —K a k a s -h á z k é s ő re n a is s a n c e fa ra g v á n y a ih o z .1 9
215 B á th o r y Z s ig m o n d a p a lo tá n k ív ü l é p ít k e z e tt m ég a je z s u ita te m p lo m b a n ( 2 2 . k é p ) ,
a h o l az új o rg o n á h o z k a r z a to t e m e l te te t t. 1591 m á ju s á b a n 11 s z e k é re n s z á llíto ttá k le
K o lo z sv á rró l F e h é rv á rra „ a z o rg o n a la b n a k v aló k ö v e k e t .” 1 5 9 5 o k tó b e r é b e n p e d ig 14
sz e k e re n v itté k „ a n a g y e g y h á z o rg o n á já a lá az f a ra g o tt k ő o s z l o p o k a t .” E z e k b ő l sem
m a r a d t h ír m o n d ó , a m i a n n á l s a jn á la to s a b b , m e r t e z e k a f a ra g v á n y o k a K o lo z s v á rt m eg ­
h o n o s o d o t t o s z lo p típ u s m e g ism e ré sé re le n n é n e k é p íté s z e b tö r té n e tile g k iv á ló a n je le n tő s e k .

2 Ars Hungarica 79/2 185

 A fe je d e lm i p a lo tá v a l p á rh u z a m o s a n k ia la k u lt a fe je d e lm i s z é k h e ly F e h é rv á rt. A v árb a
k é t k a p u v e z e te tt, a S z e n t M ih ály k a p u és a S z e n t G y ö rg y k a p u , a z u t ó b b it ró m a i fe l­
ir a to s k ö v e k d ís z íte tté k . A k a p u k o n b e lü l m á r az e lő z ő k o r b a n f e lé p ü lte k a k a n o n o k i
h á z a k és a p r é p o s ti p a lo ta . E z e k a p ü s p ö k s é g m e g s z ü n te té s e u tá n is tö b b é -k e v é s b é fe n n ­
á llo tta k új re n d e lte té s s e l. De k ö z b e n új k ö z é p ü le te k e m e lk e d te k : a d o m u s m a g n a tu m ,
a z o rs z á g h á z , a v á ro s o k h á z a i, S z e b e n é , K o lo z sv á ré , a k ü lf ö ld i k ö v e te k fo g a d á sá ra sz á n t
é p ü le t, a fe g y v e rh á z és m ég t ö b b m ás h iv a ta li é p ü le t. F e lé p ü lte k a m a g á n p a lo tá k is, f ő ­
k é n t a z o rsz ág k o r m á n y z á s á b a n ré sz t vevő n e m e sség é (G á lfi J á n o s , B án fi G y ö rg y , Z ó ­
ly o m i M ik ló s, K o rn is G á sp á r, G e s z th y F e re n c s tb .). K ö z ö t tü k K o v a c s ó c z y F a rk a s k a n c e l­
láré l e h e t e t t ig en j e l e n tő s , k ü lö n „ k ö n y v e s h á z ” a z a z k ö n y v tá r s z o b a is v o lt b e n n e . K ü lső
fa lá t p e d ig — a t u la jd o n o s h u m a n is ta k u ltú r á já n a k m e g fe le lő e n — ró m a i f e lira to s k ö v e k
é k e s íte tté k . T ö b b m ás h á z ró l B o n g a rsiu s u g y a n e z t je g y e z te fel ( 1 5 9 8 ) . P o m p á z a to s á n
é p ü lt fel az e g y k o ri p r é p o s th á z e lle n é b e n B á th o r y B o ld iz sá r p a lo tá ja b o l to z a to s n a g y ­
te rm é v e l. J e le n tő s é p ü le t l e h e t e t t G io rg io B la n d ra ta o rv o s h á z a a v ár f ő t e r é n , m e ly e t
u t ó b b a fe je d e lm i f u n d á to r S im o n é G e n g a k a p o tt a d o m á n y u l. A f ő t é r e n á llt K o lo zsv ári
G á b o r fe je d e lm i t i t k á r h á z a is. B á th o r y Z s ig m o n d o la s z m u z s ik u s a in a k ( P ie tr o B u sto ,
J o h . B a p t. M u s to ) a h á z a i a z O lasz u tc á b a n á llo tta k . J á n o s Z s ig m o n d o lasz m e s te ré n e k ,
C a stillio la p ic id á n a k a h á z a s z in té n a v á rb a n v o lt. M íg a fe je d e lm i p ix id a r iu s o k a sub-
u r b iu m b a n k a p ta k h á z a k a t.
A X V I. sz á z a d k é t u to ls ó é v tiz e d é b e n m e r ő b e n ú jsz e rű é p ítk e z é s in d u lt m eg F e h é r ­
v á rt: a je z s u ita k o llé g iu m m eg sze rv ez ése és f e lé p íté s e , m é g p e d ig n e m so k k a l k é s ő b b , m in t
a h o g y K o lo z s v á rt f e lé p ü lt a je z s u ita s z e m in á riu m . A je z s u ita tö r té n é s z e k k u ta tá s a i
n a p f é n y r e h o z tá k m in d k é t é p ü le t a la p ra jz a it ( A d a t tá r ) , a k o lo z s v á rin a k m ég a ré szle te s
k ö lts é g v e té s é t is. A te rv ra jz o k b ó l k id e r ü l, h o g y m in d k é t h e ly e n a z é p ü le ts z á r n y a k á r k á ­
d o s u d v a r o k a t20 v e tte k k ö r ü l. A z é p ü le te k h a n g s ú ly o s k ö z é p p o n tja a z o la s z p a la z z o -k
m in tá já r a é p p e n az á rk á d o s u d v a r v o lt, a h o l az o s z lo p s o r o k a t ö s s z e k ö tő ív ek ritm ik u s
s o ra h a rm o n ik u s a n é rv é n y e s ü lt. A g y u la fe h é rv á ri é p ü le t-k o m p le x u s tö b b á r k á d o s u d v a rt
fo g la lt m a g á b a , a m i e rő s e n f o k o z ta h a tá s á t. T e rv e z ő m e s te ré t is is m e rjü k M assim o M ila-
n esi f io r e n tin o je z s u ita f r á te r s z e m é ly é b e n , aki 1 5 8 6 e lső fe lé b e n k é s z íte tte a te rv e k e t,
a m e ly e k fe n n is m a r a d ta k (P a ris, B ib lio th é q u e N a tio n a le ). E zzel az é p ü le t-k o m p le x u s ­
sal a k ö z é p -o la s z k é s ő re n a is s a n c e a le g k ö z v e tle n e b b ü l p l á n t á lt a t o t t á t az e rd é ly i fe je d e ­
lem sé g k ö z p o n tjá b a , a m i n e m m a r a d h a t o t t h a tá s ta la n u l a s z é k h e ly é p íté s z e ti k u ltú r á já ­
n a k fe jlő d é s é re , j ó ll e h e t m a m á r e z k o n k r é ta n k i n e m m u ta t h a t ó . M in d a z á lta l é p íté s z e t-
t ö r té n e tile g j e l e n tő s t é n y , h o g y m in d K o lo z s v á rt, m in d G y u la fe h é rv á rt re n a iss a n c e o s z lo ­
p o s u d v a rra l é k e s k o llé g iu m o k é p ü lte k a X V I. sz á za d végén. E h h e z h a s o n ló je le n s é g e t
E rd é ly t ö b b i v á ro sá b ó l n e m is m e rü n k . D e é p p e n e z e k á lta l K o lo z sv á r és F e h é rv á r a z é p í­
té s z e ti fe jlő d é s é lé re k e r ü lt.
B á th o ry Z s ig m o n d id e jé b e n a k o r á b b a n m e g k e z d e tt v á ré p ítk e z é s e k s z in té n to v á b b
fo ly ta k S z a m o s ú jv á rt, H u s z to n és V á ra d o n . S z a m o s ú jv á rt 1 5 9 0 - 1 5 9 2 k ö z ö tt is m é te lte n
d o lg o z ta k k o lo z s v á ri k ő m ű v e s -k ő fa ra g ó k , k ö z ö tt ü k K u tty J á n o s 1 5 9 2 -b e n . A m u n k á la to ­
k a t c zeg ei W ass G y ö rg y , S z a m o s ú jv á r k a p itá n y a i r á n y í t o tt a , aki c zeg ei u d v a rh á z á b a
1 5 8 8 -b a n K o lo z s v á rt f a r a g t a t o t t a b la k - és a jtó k ö v e k e t.
„Kolozsvár, a jezsuita szeminárium helyszínrajza.
Fr. Massimo Milanesi rajza, 1584 (Róma, jezsuita levéltár )
 H a so n ló v o lt a h e ly z e t H u s z t v á rá b a n , a h o l s z in té n k o lo z s v á ri k ő m ű v e s e k d o lg o z ta k
1590- b e n , m ajd 1 5 9 2 -b e n , a m ik o r S zilág y i J á n o s c é h m e s te r m e n t H u s z tra tö b b e d m a g á -
v al, 1 5 9 3 -b a n p e d ig K w m ie s G á s p á r T o r d á r ó l h a rm a d m a g á v a l, 1 5 9 5 -b e n a fe je d e le m p a ­
ra n c s á ra K ö m ie s A n d rá s n y o lc a d m a g á v a l.
E rő s ü te m b e n f o l y t a z ö ts z ö g ű , ö tb á s ty á s h a ta lm a s v á r é p íté s e V á ra d o n . 1 5 8 4 -b e n
O tta v io B a ld ig a ra f e lé p íte tte a V e re s b á s ty á t, a to v á b b i m u n k á la to k a t p e d ig S im o n é
G e n g a f o l y ta t ta .
U g y a n c s a k B á th o r y Z s ig m o n d id e jé b e n é p ü lte k fel a k a m a r a h á z a k T o r d á n és D ésen.
T o r d á n 1581 k ö r ü l k e z d ő d h e tt e k a m u n k á la to k , a m ik o r a f u n d á ló T o r d á r a m e n t. Ú jabb
é p itk e z é s in d u lt m eg 1 5 8 7 -b e n , a m ik o r S im o n é G e n g a j á r t T o r d á n . I n n e n tő l k e zd v e a
k o lo z s v á ri s z á m a d á s k ö n y v e k b e n s ű r ű n k ö v e tk e z n e k a b e je g y z é se k T o r d á r ó l. 1 5 8 8 -b a n
a té g lá s o k a t és a k é p ír ó t k ü l d té k T o r d á r a , 1 5 8 9 -b e n , 1 5 9 0 -b e n , 1 5 9 1 -b e n , 1 5 9 2 -b e n a
f u n d á ló - n y ilv á n G e n g a — j á r t is m é te lte n T o r d á n . 1 5 9 0 -b e n f a ra g o tt k ö v e k s z á llítá sá ­
ró l o lv a s h a tu n k a d a t o k a t : j a n u á r 2 4 -tő l f e b ru á r 5-ig 4 0 sz e k é r k ö v e t v itte k le T o rd á ra ,
1 5 9 0 s z e p te m b e r é b e n k é t s z e k é rre l, 1 5 9 1 . m á ju s 3 0 -tó l j ú n iu s 5-ig 18 s z e k é rre l, 1 5 9 0
a u g u s z tu s á b a n B rassai A m b ru s és D a b ó L ő rin c k ő fa ra g ó -k ő m ű v e s e k in d u lta k T o rd á ra
tö b b e d m a g u k k a l, 1 5 9 2 -b e n K u t t y J á n o s n e g y e d m a g á v a l, 1 5 9 4 -b e n M ó n ik a M ih ály n e ­
g y e d m a g á v a l. A z é p ü le t b e ls ő k ik é p z é s é re , é k e s íté s é re is g o n d o lta k . 1 5 9 0 -b e n a k o lo z s ­
v ári fe s tő - a s z ta lo s o k a t v itté k T o r d á r a , 1 5 9 4 -b e n K é p író P é t e r t , a f e je d e le m f e s tő jé t. E z e k ­
b ő l az a d a to k b ó l r e p re z e n ta tív é p ü le t k ö rv o n a la i b o n ta k o z n a k k i. A f e n n m a r a d t é p ü le t-
220 tö m b ( 2 5 . k é p ) a z o n b a n az e g y k o ri g a zd a g sá g áb ó l k e v e s e t ő r z ö t t m e g , c s u p á n n é h á n y
k e tt ő s ív elésű e g y sz e rű a b la k k e r e t je lz i é p íté s i id e jé t. A k a p u f e le tti d o m b o r m ű B á th o ry
Z s ig m o n d c ím e ré v e l e lp u s z tu lt.
A d ési k a m a r a h á z é p íté s e m ég B á th o r y K r i s t ó f id e jé b e n k e z d ő d ö t t , a z ő p a ra n c s á ra
v itté k 1 5 7 9 -b e n a k o lo z s v á ri k ő m ű v e s e k e t D é sre . E z az é p ítk e z é s a z o n b a n f é lb e s z a k a d t,
c sa k 1 5 8 8 -b a n in d u lt m eg ú jb ó l. 1 5 8 8 -b a n , 1 5 8 9 -b e n és 1 5 9 0 -b e n a fe je d e le m fu n d á ló -
j a , n y ilv á n G e n g a j á r t D ésen . 1 5 9 0 -b e n , 1 5 9 1 -b e n k o lo z s v á ri k ő m ű v e s e k e t k ü ld te k D ésre,
1591- b e n k ile n c sz e k é r f a ra g o tt k ö v e t s z á llíto tta k a „ K a m a r a h á z ” -h o z . 1 5 9 3 -b a n ism ét
k o lo z s v á ri k ő m ű v e s e k d o lg o z ta k u g y a n o tt. A z e g y k o ri k a m a r a h á z a t a X V III. sz á z a d b a n
á té p í t e t t é k , a X V I. sz á z a d i é p ítk e z é s e g y e tle n m a ra d v á n y a eg y a jtó p á rk á n y jo b b o ld a li
214 d a ra b ja v o lt B á th o r y Z s ig m o n d c ím e ré v e l ( 2 1 . k é p ) . A z é p ü le t l e b o n tá s a k o r e z a farag-
v á n y is e lp u s z tu lt.

A fe je d e lm i é p ítk e z é s e k k e l p á r h u z a m o s a n f o l y t a n e m e ss é g é p ít ő te v é k e n y s é g e sz e rte
az o rs z á g b a n . A Z á p o ly a k o r s z a k b a n — B u d a e le ste e l ő t t - m ég é lé n k v o lt a k a p c s o la t
az o rsz á g k ö z p o n tja iv a l. S o m ly ó i B á th o ry Istv á n e rd é ly i v a jd a - Istv á n és K r is tó f fe je ­
d e lm e k a p ja — a s z ilá g y so m ly ó i te m p lo m b a v ö rö s m á rv á n y s e k r e s ty e a jtó t és ta b e m a k u -
lu m o t f a r a g t a t o t t 1 5 3 2 -b e n . A n y a g u k , a s ü t t ő i m á rv á n y a z o n o s a n a g y k ö z p o n to k — B u ­
d a , E s z te rg o m — fa ra g v á n y a in a k k e d v e lt a n y a g á v a l, s tílu s u k a z o n b a n m á r e lt é r ő , az o rn a -
m e n tá lis m o tív u m e rd é ly i e r e d e tű . C sú csi T ö m ö r i M ik ló s v is z o n t, k i jó l is m e rte a b u d a i
v á ra t, h is z e n 1 5 3 0 -b a n r é s z t v e tt v é d e lm é b e n , a k ö z p o n to k to s z k á n s tílu s ú ir á n y á t p lá n ­
t á l t a á t k ö v e s d i te m p lo m á b a a k a p u z a t ( 1 5 3 5 ) és a t a b e m a k u lu m ( 1 5 3 7 ) fa ra g v á n y aiv al.
Kolozsvár, a jezsuita szeminárium földszinti is emeleti alaprajza.
Fr. Massimo Milanesi rajza, 1584 (Róma, jezsuita levéltár )
 E z e k n e k a stílu s a a k o ra i k o lo z s v á ri fa ra g v á n y o k k a l (W o lp h a rd -h á z ) függ ö ssze , f e lte h e tő ­
leg k o lo z s v á ri m ű h e ly b e n k é s z ü lte k .
E lté r ő s tílu s t m u ta tn a k a g y e r ő m o n o s to r i fa ra g v á n y o k , a p a p i ü lő fü lk e 1 5 3 6 -b ó l, il­
letv e a n n a k m a ra d v á n y a és egy h a s o n ló ta g o lá sú igen sz é p e n f a ra g o tt p á r k á n y tö r e d é k ,
m e ly ta lá n v a la m ily e n s íre m lé k f e d ő la p já h o z t a r t o z o t t .
A v á ré p ítk e z é s m o d e r n ir á n y á h o z k a p c s o ló d o t t b e th le n i B e th le n F a rk a s fe je d e lm i ta ­
n á c s o s ( u o m o p rin c ip a lis s im o ), a m ik o r S z a m o s ú jv á r k ö z v e tle n p é ld á já ra fö ld ra jz ila g is k ö ­
zel e ső h e ly e n , a S z a m o s p a r tjá n f e lé p ít t e t t e B e th le n v á rá t 1 5 4 3 - 1 5 4 9 -b e n , a m e ly n y o m ­
ta la n u l e lp u s z tu lt. A z o k le v e le k ta n ú s á g a s z e rin t n ég y s a ro k b á s ty a e r ő s íte tte a m o d e m
v á ré p íté s z e t e lv e in e k m e g fe le lő e n . G ro m o igen d ic s é rő le g n y i la t k o z o t t a m o d e r n v árról
( f a b r ic a ta alla m o d e r n a ) .
A z 1 5 4 0 -es é v e k b e n f o l y t az é p ítk e z é s a g y a lu i v á rb a n galaczi M óré P é te r v e ze té se
a la tt S ta tile o p ü s p ö k m e g b íz á s á b ó l. G ro m o k e d v e z ő e n n y i la t k o z o t t az é p ü le trő l „ C aste l-
lo a m e n o e t f o r t e ” -n ak n e v ez i.
A X V I. sz á z a d m á s o d ik fe lé b e n - a v isz o n y la g n y u g o d ta b b k o r s z a k b a n - f o k o z ó d o tt
az é p ítő te v é k e n y s é g . E g y m á s u tá n é p ü lte k a v á ra k , k a s té ly o k , k ú r iá k . S tílu s u k b a n t ö b b ­
féle irá n y m u t a t k o z o t t , a le g e g y sé g eseb b k ö z ü lü k az, a m e ly fe je d e lm i p é ld á ra a k o lo z s ­
vári m ű h e ly e k b e n k ia la k u lt s tílu s v á lto z a th o z ig a z o d o tt. A z u d v a ri n e m e sség , csa k ú g y
m in t a fe je d e le m , szívesen d o l g o z t a to t t k o lo z s v á ri m e s te re k k e l. E z e k n e k te v é k e n y s é g e
e g y ré s z t stílu s a n a ló g iá k seg ítség év el m u ta t h a t ó k i, m á s ré s z t k ö z v e tle n ü l ta n ú s k o d n a k r ó ­
la K o lo z sv á r v á ro s sz á m a d á s k ö n y v e i.
A Z á p o ly a k o r s z a k b ó l m e g e m líte n d ő A p a fi G e rg ely fe je d e lm i ta n á c s o s é p ítk e z é s e
2 14 1 5 5 2 —1 5 6 4 -b e n E b e s fa lv á n , a k é s ő b b i E rz s é b e tv á ro s b a n ( 2 3 . k é p ). A ré szle tfa rag v á -
n y o k — m e ly b ő l c s u p á n k ev és m a r a d t — a k o lo z s v á ri s tílu s h o z ig a z o d n a k .
A z e b esfa lv i k ú r iá h o z h a s o n ló u d v a rh á z a k sz á m o s h e ly e n é p ü lh e tte k . M ár V e ran c sic s
A n ta l m e g e m lé k e z e tt a v id é k e t b e n é p e s ítő n e m e si k ú r iá k r ó l 1551 e l ő t t k e lt ír á s á b a n ,21
m e ly b e n az e rd é ly i s z o k á s o k ró l s z ó lt: a m a g y a ro k „ k it ű n ő e n m ű v e lik a f ö ld e t, n e m vá­
r o s o k b a n la k n a k , h a n e m f a lu n k é n t v á ra k b a n és h á z a k b a n , m e ly e k h a n e m is p o m p á z ó k ,
de tá g a sa k és n e m m ű v é s z ie tle n e k , a te h e tő s e b b e k k ő b ő l é p ítik , m á s o k is m é t f á b ó l.”
( T e rra m o p tim e c o lu n t , u rb e s n o n i n h a b ita n t, sé d p a g a tim a rces ac d o m o s ; q u ib u s rés
e st a m p lio r, e t si n o n e m in e n te s , la x a s ta m e n e t n o n in d e c o ra s la p id e alii a e d ific a n t, alii
m a té ria lig n e a c o n s t r u u n t.) R ö v id , v elő s le írá s a n e m c s a k a m ag y a rsá g é p ítk e z é s é t je lle m z i,
h a n e m k u riá lis é le tf o r m á já t is.
2 2 1- 2 3 0 I d ő r e n d b e n E g ere s v á ra ( 2 6 —3 5 . k é p ) k ö v e tk e z ik , a m e ly e t B o c sk a y G y ö rg y 1 5 7 2 —1574-
b e n é p í t t e t e t t a le g m o d e rn e b b o la s z te r v e k a la p já n s z a b á ly o s n é g y sz ö g a la p ra jz z a l, a sa r­
k a k o n eg y -eg y h a n g s ú ly o s s a ro k b á s ty á v a l és b e ls ő u d v a rra l. E z az é p ü le t-típ u s a nagy
o lasz é p íté s z e k n e k , P e r u z z in a k , V ig n o la n a k , S e rlio n a k a te rv ra jz a ib a n a la k u lt k i, és k o rá n
e l j u t o t t h o z z á n k .22 E r d é ly b e n é p p e n a leg e lső p é ld á ja az e g eresi v á r k a s té ly , te rv e z ő je
fe lte h e tő le g a z a n é v te le n fe je d e lm i f u n d á to r , aki V á ra d o n d o lg o z o tt. R é sz le t-fa ra g v á n y a i,
a jtó - és a b la k k e r e te i v is z o n t m in d k o lo z s v á ri k ő f a ra g ó k m u n k á ja . E g y k o ri f ő k a p u ja 1 5 7 2 -
224-227b ő i ( 2 8 - 3 1 . k é p ) a n n a k a t íp u s n a k e g y e n e s le s z á r m a z o ttja , m e ly n e k e lő z m é n y e i M a rtin u z -
zi s z a m o s ú jv á ri p a lo tá já n és K o lo z s v á rt a z ú n . P ü s p ö k y -h á z o n lá t h a tó k . A k a p c s o la t a k o ­
lo z s v á ri k ő f a ra g v á n y o k k a l o ly s z o ro s , h o g y S e re s J á n o s k ö z re m ű k ö d é s é r e is g o n d o lh a tu n k ,
 aki u g y a n c s a k B o c sk a y G y ö rg y m e g b íz á s á b ó l fiá n a k , G á b o r n a k az eg eresi s íre m lé k é t fa ­
ra g ta 1 5 7 3 -b a n . A k a s té ly e g y k o ri b e o s z tá s á ró l, h e ly isé g e in e k a re n d jé r ő l, v a la m in t p a z a r
fa ra g v á n y a iró l az 169 9 -i le ltá r tá jé k o z t a t , a m e ly n e m k e v e s e b b , m in t 5 9 f a ra g o tt a b la k ­
k e r e te t és 2 8 a jtó k e r e te t so ro l fel, k ö z ö tt ü k igen d ís z e s e k e t is. E z e k b ő l c sa k n é h á n y ab-
230 la k k e r e t (3 4 . k é p ) m a r a d t m eg az 1 5 7 0 -e s é v ek s tílu s á b a n , v a la m in t egy d ó r frizű a jtó -
258 k e re t ( 6 1 . k é p ) a század végi k o lo z s v á ri stílu s -v á lto z a tb a n .
K o lo z s v á r—G y u la fe h é rv á r stílu s -irá n y á b a k a p c s o ló d o tt ik tá r i B e th le n F a rk a s é p ítk e z é -
231-237se M a ro silly é n ( 3 6 —4 1 . k é p ), az o rsz ág d é ln y u g a ti h a tá r v id é k é n . H lye f o n to s vég v ár (cas-
te llu m , fo rta lic iu m ) lév é n , m e g e rő síté se fe lö l m á r az 1 5 5 5 -i és a z 15 6 0 -i o rsz á g g y ű lé se k
in té z k e d te k . 1 5 7 0 -b e n J á n o s Z s ig m o n d a v á ra t ik tá ri B e th le n F a rk a s n a k — B e th le n G á ­
b o r fe je d e le m a p já n a k a d o m á n y o z ta , aki a z o n b a n c sa k k é s ő b b , 1 5 7 4 u tá n k e z d h e te t t
új é p íté s h e z , e h b e n az é v b en u g y a n is az o rsz á g g y ű lé se k m ég igen a g g o d a lm a sa n f o g la lk o z ­
ta k a végvár v é d e lm é n e k k é rd é sé v e l. M ily en m é r e tű v o lt B e th le n F a rk a s é p ítk e z é s e , h o ­
g y a n k a p c s o ló d o tt, vagy h o g y a n ille s z k e d e tt b ele a k o r á b b i c a s te llu m b a , az m a m á r m eg
n e m á lla p íth a tó . A z e g y k o ri v á rb ó l c s u p á n csak egy é p ü le ts z á r n y m a r a d t fe n n , m e ly n e k
236 falai az ö v p á rk á n y tó l lefe lé fe rd e v o n a lb a n é p ü lte k (4 1 . k é p ) , t e h á t ez az é p ü le t valam i
m ó d o n b e le ta r to z o tt a z e g y k o ri e rő d íté s i r e n d s z e rb e . M ai á lla p o tá b a n h o s s z n é g y sz ö g ű
a la p ra jz ra é p ü lt eg y e m e le te s k ú r ia ( 3 8 , 3 9 . k é p ). E m e le ti h á r o m a b la k a h á rm a s o s z tá s ú
233-234,ív elt ik e ra b la k ( 3 6 , 4 0 . k é p ) , típ u s u k az alv in ci ir á n y n a k f o ly ta tó ja , d e az ív elé sek által
2 3 i,2 3 5 ,sz éleseb b a r á n y b a n , g a z d a g a b b f o r m á b a n . A k a s té ly e m e le té n b o lto z a to s n a g y te r e m tá ru l
236 ki (4 1 . k é p ), b o lto z a tá n a k m é ly e n le h ú z ó d ó ívei igen h a n g u la to s , b e n ső sé g e s h a tá s t k e lt e ­
n e k . A z é p ítk e z é s d á tu m á ró l egy a jtó p á rk á n y m a g y a r fe lira ta tu d ó s ít:
B E T H L E N F A R K A S C IN A L T A T T A E Z T 1 5 8 2 .
A v ár f o n to s s tra té g ia i h e ly z e te f e lk e lte tte a je z s u ita P o s se v in o é r d e k lő d é s é t és k é p z e le té t
úgy m e g ra g a d ta , h o g y ide ú j, h a ta lm a s , m o d e r n v ár é p íté s é t te rv e z te a p á p a és a len g y el
k irá ly , B á th o ry Istv á n se g ítség év el. A m e ré s z te rv a z o n b a n n e m v a ló s u lh a to tt m eg. Ú jab b
é p ítk e z é s H lyén c sa k B e th le n G á b o r id e jé b e n f o ly t, a m ik o r ik tá r i B e th le n Istv á n e m lé k ­
tá b lá t á llítta to tt- G á b o r fe je d e le m s z ü le té s é n e k e m lé k é re .
N em k ev ésb é f o n to s végvár v o lt D éva, a h o l a v á r k a p itá n y a , G e s z th y F e re n c é p ít k e z e tt
( 1 5 8 2 - 1 5 9 3 ) , m e ly rő l a k a p u z a t e m lé k tá b lá ja t a n ú s k o d o tt . A z é p ítk e z é s c élja n y ilv á n v a ­
ló a n a vár m eg ú jítá sa , m e g e rő síté se v o lt.
A z o rsz ág é s z a k n y u g a ti h a tá r v id é k é n , H a d a d o n W esselén y i F e r e n c , B á th o ry Istv á n k a m a ­
rása és ta n á c s o sa é p ít k e z e tt 1 5 8 4 u tá n . A v ár je le n tő s erő ssé g l e h e t e t t , 1 5 8 7 -b e n a rx -n a k
n e v e z ik . E g y k o ri á lla p o tá r ó l, te rm e irő l, h e ly isé g e irő l, b e re n d e z é s é rő l az 1 7 0 3 -b a n fe lv e tt
le ltá r ta n ú s k o d ik . A v á rb eli é p ü le te k e g y ü tte s é n e k h a n g s ú ly o s részei v o lta k : az e m e le ti
te re m s o r, a h o l e g y m á s u tá n s o r a k o z ta k a z ö ta b la k o s n a g y tá n c o ló p a lo ta , m e ly b e n k ü lö n
k a r z a t á llo tt a m u z s ik u s o k n a k , a h á r o m a b la k o s e b é d lő p a lo ta , ,,a f e s t e t t m e n n y e z e tű sz é p
h á z ” és m ég j ó n é h á n y h e ly isé g . E m líti a le ltá r a v ár k ü ls ő és b e ls ő e r ő d íté s e it, a d o b o ló
b á s ty á t és a v á r t o r n y á t a k a p u f e le tt. M in d e z n y o m ta la n u l e lp u s z tu lt. C s u p á n c sa k egy
v á z la to s rajz ( 1 7 9 1 ) ö r ö k í te t te m eg a v ár h a ta lm a s k a p u to r n y á t k e tt ő s ívelésű ik e ra b la k a i-
238 val ( 4 3 . k é p ), je lé ü l a n n a k , h o g y W esselén y i F e re n c é p ítk e z é s e k ö v e tte a z E rd é ly -s z e rte
u r a lk o d ó re n aissan c e s tílu s t.
 Hlye é p ü le tm a r a d v á n y b ó l, H a d a d ra jz b ó l is m e re te s . A tö b b i é p ítk e z é s rő l c su p á n a fel-
240 je g y z é s e k ta n ú s k o d n a k , e ls ő s o rb a n K o lo z sv á r v á ro s sz á m a d á s k ö n y v e i. E z e k e g y b e n tá jé ­
k o z ta t n a k a k o lo zsv ári k ő m ű v e s -k ő fa ra g ó k ig en k ite r je d t te v é k e n y s é g é rő l. K o lo z sv á ri m e s te ­
re k d o lg o z ta k É s z a k - E r d é ly b e n , a S z ilá g y sá g b a n , S z o ln o k - D o b o k á b a n , to v á b b á K ö zép -E r-
d é ly b e n , K o lo z s m e g y é b e n és m ég tá v o la b b is, f ő k é n t az u d v a ri n e m e ssé g b ir to k a in . S z é l­
ső fö ld ra jz i p o n t o k H u s z t és F o g a ra s , V á ra d és K e re lő s z e n tp á l, ille tv e K ü k ü llő v á r.
A k o lo z s v á ri sz á m a d á s o k b ó l p o m p á z a to s á n b o n ta k o z ik k i G á lft J á n o s ta n á c s o s m a ro s­
ú jv ári k a s té ly é p ítk e z é s e ( 1 5 8 8 —1 5 9 1 ). G á lfi, B á th o ry Istv á n k irá ly m e g b íz á sá b ó l a fiatal
Z s ig m o n d n e v elő je és u d v a rm e s te re v o lt. E z a s z o ro s u d v a ri k a p c s o la t f é n y t v e t tö re k v é ­
se ire. N a g y sz a b á sú é p ítk e z é s e i s o r á n a k o lo z s v á ri m e s te r e k á lla n d ó a n j á r t a k Ú jv á rb a n .
N év s z e rin t is m e re te s k ö z ü lü k K e o m y e s P é te r ( 1 5 9 0 ) . K ész fa ra g v á n y o k a t is n a g y m e n n y i­
sé g b e n s z á llíto tta k a z új k a s té ly h o z K o lo z s v á rró l: 1 5 8 8 -b a n 14 s z e k é rre l, 1 5 9 0 -b e n 16
sz e k é rre l és n y ilv á n m á s k o r is h a s o n ló a r á n y b a n . B e th le n F a rk a s s z e rin t é p p e n a n a g y ra-
tö r ő é p ítk e z é s v á lt o t ta k i az irig y s é g e t, a m e ly a végső k a ta s z tr ó f á h o z , a k iv ég z ésh ez v eze­
t e t t . A k a s té ly r ó l f e n n m a r a d t N e u h a u s e r F e re n c f e s tm é n y e (K o lo z sv á r, M ű v é sz eti M ú z e u m )
241 a X IX . sz á z a d e lső fe lé b ő l ( 4 6 . k é p ) . E n n e k ta n ú s á g a s z e rin t a k a s té ly n é g y sz ö g le te s tö m b
v o lt, m e ly n e k e g y ik s a r k á h o z b á s ty a c s a tla k o z o tt. E b b ő l a rra le h e t k ö v e tk e z te tn i, h o g y
G á lfi — E g e re sh e z h a s o n ló a n — n é g y s a r o k b á s ty á s k a s té ly t a k a r t é p ít t e t n i — ú g y ; m in t
B o ly á n 23 - , d e e b b ő l c sa k eg y b á s ty a k é s z ü lt e l. A z é p ü le t a X V III. s z á z a d b a n lisen ás
ta g o lá s t k a p o t t , a X IX . s z á z a d b a n te lje s e n á té p í te tt é k .
F e lje g y z é s e k sz ó ln a k a k o r m á n y z ó ta n á c s ta g ja in a k (p ra e s e s ) a z é p ítk e z é s é rő l. A n ag y
m ű v e ltsé g ű S o m b o r y L á s z ló S z e n te g y e d e n ( 1 5 8 5 ) és Z s o m b o r b a n ( 1 5 8 2 —1 5 8 8 ) é p ítk e ­
z e t t . A m u n k á la to k b a n k o lo z s v á ri k ő fa ra g ó -k ő m ű v e s e k v e tt e k ré s z t é sp e d ig K e o m ije s
A n ta l S z e n te g y e d e n é s Z s o m b o r b a n , K e o m ie s T a m á s Z s o m b o r b a n . U g y a n o tt k o lo z sv á ri
a s z ta lo s o k , f a z e k a s o k és tö lc s é re s e k (ü v e g e se k ) is d o lg o z ta k .
K o v a c s ó c z y F a r k a s k a n c e llá r s z in té n k o lo z s v á ri m e s te r e k e t h i v a t o t t é p ítk e z é s e ih e z .
N e v e z e te s v o lt g y u la fe h é rv á ri p a lo tá ja ( 1 5 8 9 —1 5 9 0 ), k is fa lu d i n y a r a ló ja ( 1 5 7 9 —1 5 8 1 ).
A h a r m a d ik p ra e s e s K e n d y S á n d o r L ó n á n ( 1 5 8 4 —1 5 9 2 ) é p ít k e z e tt és Z o p o r o n , azaz
M e z ő s z o p o ro n ( 1 5 8 8 ) . M in d k é t h e ly e n k o lo z s v á ri m e s te re k te v é k e n y k e d te k , Z o p o r o n
K e o m ie s Is tv á n .
B o rso ló J á n o s íté l ő m e s t e m e k t ö b b v id é k i k ú riá ja v o lt, v a la m e n n y it k o lo z s v á ri faragvá-
n y o k k a l é k e s ít t e t te . K ö z é p la k r a ( K o lo z s v m .) 1 5 8 4 -b e n s z á l l í t t a t o t t f a r a g o tt k ö v e k e t
K o lo z s v á rró l, I p p r e (S z ilá g y v m .) 1 5 9 2 -b e n „ a j tó n a k és a b la k n a k v a ló f a r a g o t t k ö v e t” ,
K ra s z n a h o rv á tib a (S z ilá g y sá g ) 1 5 9 3 -b a n .
A s z á llítm á n y o k a t m in d e n k o r m e g e lő z te a m e g re n d e lé s és az írá s b e li m e g á lla p o d á s .
E rre v e t f é n y t a z a m a g y a r n y e lv ű s z e rz ő d é s ,24 m e ly e t 1 5 8 8 . a u g u s z tu s 1 7-én C zeg é b en
k ö t ö t t a z o t ta n i b ir to k o s W ass G y ö rg y k é t k o lo z s v á ri m e s te rre l, K e o m ije s V á ra d i G y ö rg y -
gy el és K e o m ije s G e rg e lly e l 11 a b la k és 5 a jtó k ifa ra g á s á ra a z é p ít e n d ő czeg ei k ú riá já h o z .
A s z e rz ő d é s b e n a m e g re n d e lő k i k ö t ö t t e , h o g y az a b la k o k k é t f e s to n o s a k le g y e n e k , azaz
k e ttő s ív ű ik e r a b la k o k , a z a jtó k p e d ig p á r k á n y o s a k . E zz el e g y b e n a z é p ü le t s tílu s á t is m eg ­
h a tá r o z t a . N y ilv á n v a ló , h o g y a z e g y k o ri c zeg ei k ú r ia a z t a k o r a -c in q u e c e n to s tílu s irá n y t
k ö v e tt e , m e ly e t M a rtin u z z i a lv in c i k a s té ly a és J á n o s Z s ig m o n d g y u la fe h é rv á ri é p ítk e z é s e i
 k e z d e m é n y e z te k . A k é t k ő fa ra g ó m u n k á ja k iv á ló l e h e t e t t , e rre k ö v e tk e z t e th e t ü n k a m e g ­
á lla p o d o tt m u n k a d íj n a g y sá g á b ó l, m e ly ré s z b e n k é s z p é n z b ő l, ré s z b e n t e r m é n y e k b ő l á llt.
U g y a n ily e n s tílu s ú v o lt B ánfi G y ö rg y s z e n tk irá ly i ( E n y e d s z e n tk ir á ly vagy m á s k é n t
M a ro s s z e n tk irá ly ) k ú riá ja , m e ly b ő l n é h á n y t ö r e d é k m a r a d t f e n n : egy k e tt ő s ív elésű ik e r ­
a b la k ré sz le te és egy s y m a -le m e z ta g o lá sú e g y sz e rű a jt ó k e r e t m a ra d v á n y a . F e lte h e tő le g
a n n a k a k o lo z s v á ri k ő fa ra g ó n a k m u n k á i, aki 1 5 7 9 -b e n S z e n tk ir á ly o n d o lg o z o tt.
E g y e d ü lá lló e m lé k a s z ilá g y n a g y fa lu si B á n ffy -k ú ria k ü ls ő k e r ité s f a lá n a k h a ta lm a s k a-
239 p u z a ta (4 5 . k é p ) , m e ly f o g a lm a t a d a k e r í t e t t k ú r iá k ig en h a tá s o s é p íté s z e ti m e g je le n é ­
sé rő l. A k a p u z a t fe lé p íté s e , p ü a s z te re s k e re te lé s e te lje s e n a z o n o s a K o lo z s v á rt k ia la k u lt
k a p u típ u s s a l (P ü s p ö k y h á z s tb .).
K o lo z sv á r k ö z v e tle n s z o m sz é d s á g á b a n , G y ö rg y fa lv á n k e r ü lt e lő eg y igen sz é p a jtó p á r-
238 k á n y 1 5 8 8 -b ó l (4 4 . k é p ), m e ly k ö z v e tle n ü l s z e m lé lte ti a k ö r n y é k fa lu si k ú r iá in a k é p ít é ­
sz e ti k ik é p z é s é t. S tílu s a és ré s z le tfo rm á i a k o lo z s v á ri h á z a k fa ra g v á n y aiv al e g y e z n e k m eg,
k é ts é g te le n ü l k o lo z s v á ri k ő fa ra g ó m u n k á ja .
A z e rd é ly i re n a iss a n c e é p íté s z e tn e k a z t a k o r a -c in q u e c e n to je lle g ű i r á n y á t, m e ly a
Z á p o ly á k id e jé b e n i n d u lt el és n y o m o n k ö v e th e tő a B á th o r y k o r s z a k b a n , te lje s v irág já­
b a n sz e m lé lte ti S z e n tb e n e d e k ó -k a s té ly a ( 4 7 —4 9 . k é p ) , m e ly e t K e r e s z tű r y K r is tó f k ő v á ri
k a p itá n y 1 5 9 3 -b a n é p í t t e t e t t . A k a s té ly a la p ra jz a v a ló já b a n k ö z é p k o r ia s : z á r t e m e le te s
tö m b , m e ly h e z s z a b á ly ta la n u l c s a tla k o z ik jo b b r ó l e g y n é g y sz ö g ű t o r o n y , b a lró l n y o lc s z ö ­
gű to r o n y . E z t az é p ü le t e t és az e lő t t e e lte rü lő n a g y u d v a r t fa la k ö v e zik k é t s a r o k b á s ty á ­
val és az 1 7 2 0 -b a n é p ü lt k a p u to r o n n y a l. A z id ő b e li tá v o lsá g e lle n é re a z egész é p ü le t ­
k o m p le x u s h a r m o n ik u s e g y ség v o lt, m e ly n é h á n y é v tiz e d e lő t t m ég e lb ű v ö lő szépséggel
t á r u lt a sz e m lé lő e lé . A z é p ü le t- tö m b ö k v á lto z a to s fo rm á i, a t o r n y o k n a k és b á s ty á k n a k
k ö n n y e d , h e g y e s sisa k fe d e le i é lé n k k ife je z ő k ö rv o n a la ik k a l sa já tsá g o s m e s e h a n g u la to t
á ra s z ta n a k . M e g se jte tik , h o g y E rd é ly é p íté s z e te a k ő n e k és fá n a k ö s s z h a n g já b ó l a la k u lt
k i.
A z é p ü le t ré s z le tfo rm á i e g y s z e rű e k , u r a lk o d ó az é p ü le t h o m lo k z a ti ta g o lá s á b a n a k e t-
246-248tő s ív elésű ik e ra b la k ( 4 7 —4 9 . k é p ). V a la m e n n y i ig en fin o m a n f a r a g o tt; r itm ik u s a n is m é t­
lő d ő fo rm á ik d e rű s, v o n z ó h a tá s t k e lte n e k . U g y a n e h h e z a s tílu s ir á n y h o z k a p c s o ló d ik az
e g y ik e m e le ti s z o b a e g y sz e rű e n ta g o lt k a n d a lló ja ( 5 0 . k é p ) . V is z o n t a f ő k a p u és a f e le t­
te lev ő a e d ic u la a c ím e rd o m b o rm ű v e l e g észe n m á s s tílu s ú . T a lá n e z e k a z u t ó b b ia k b e sz ­
te rc e i k ő fa ra g ó k m u n k á i. M íg a k e tt ő s ik e r a b la k o k a k o lo z s v á ri g y a k o r la tta l e g y e z n e k .
K e re s z tű ry é p ít k e z h e te t t a v á r a la tti k is te m p lo m b a n is, a h o v á te m e tk e z n i k ív á n t.
F e ltű n ő , h o g y e n n e k a g ó tik u s je lle g ű é p ü le tn e k k é t k a p u z a ta (a n y u g a ti és a d é li) h a ­
g y o m á n y o s a n csú csív es u g y a n , de k e r e te lé s ü k tis z tá r a re n a iss a n c e sy m a -le m e z ta g o lá sú
250 (5 1 . k é p ) . E fféle je le n s é g m á s u tt is e l ő f o r d u l t 25 ( C s o m b o r d , K o m ló d s tb .) .
A X V I. s z á z a d b a n k b . 1 5 8 0 -a s év ek ig a k o r a -c in q u e c e n to f o rm á i u r a lk o d t a k , a m ik é p ­
p e n a rra p é ld á t A lv in c a d o tt , és a h o g y K o lo z s v á r v á ro s é p íté s z e te f e jl ő d ö t t. A z 1 5 8 0 -a s
é v e k b e n e rő s s tílu s v á lto z á s é s z le lh e tő : a k é s ő -c in q u e c e n to fo r m á i t ű n n e k fe l, le g k o r á b b a n
- m ai tu d á s u n k s z e rin t - K o lo z s v á rt ( W o lp h a r d - K a k a s - h á z ) , de n a g y o n v a ló s z ín ű , h o g y
a k e z d e m é n y e z é s v a ló já b a n a fe je d e lm i u d v a r fe lő l j ö t t . A B á th o r y a k s z o ro s és s ű rű k a p ­
c s o la ta Itá liá v a l, ú g y s z in té n az E r d é ly b e n d o lg o z ó o lasz é p íté s z e k , e ls ő s o rb a n S im o n é
G e n g a m u n k á s sá g a k ö z v e t í th e tt e a z új s tílu s f o r m á it.
 A z új ir á n y n a k k é t n a g y sz a b á sú e m lé k e m a r a d t, m in d k e t tő B á th o r y é p ítk e z é s : az
e g y ik S z ilá g y so m ly ó v á ra, a h o l ifj. B á th o r y Istv á n é p ít k e z e tt , a m á s ik F o g a ra s , B á th o ry
B o ld iz sá r v ára.
S z ilá g y so m ly ó n a k ö z é p k o r i v á r, ille tv e k ú r ia ( 1 5 6 6 c a s te llu m , 1 5 6 7 c u ria ) h e ly é n
ifj. B á th o r y Istv á n — a k i a p a d o v a i e g y e te m e n t a n u l t és j ó l is m e rte I tá liá t — a z o lasz
h a d ié p íté s z e t elv ei s z e rin t é p í t t e t t e fel a v á r h a ta lm a s e g y ü tte s é t: a k ü ls ő v á ra t n é g y n é g y ­
sz e g le te s sa ro k b á s ty á v a l és a b e ls ő v á ra t n é g y k e r e k b á s ty á v a l. E rrő l m in d a m a ra d v á n y o k ,
m in d az in v e n tá riu m o k e g y é r te lm ű e n t a n ú s k o d n a k . A k ü ls ő v á rb ó l f e n n m a r a d t a n y u g a ti
251, 2 5 3 k a p u b á s ty a ( 5 2 —5 3 . k é p ) , az é s z a k k e le ti ( 5 7 . k é p ) és d é lk e le ti n é g y sz e g le te s s a ro k b á s ty a
(a z u tó b b i a z o n b a n c sa k ré sz le g e s e n ); a b e ls ő v á rb ó l az é sz a k k e le ti és a d é lk e le ti k e re k
256 b á s ty a ( 5 8 . k é p ) . A k ü ls ő v á r a la p ra jz a k ö v e ti a z t az o lasz re n d s z e rt, a m e ly s z e rin t Sza-
m o s ú jv á r ( 1 5 3 9 —1 5 4 0 ) és B e th le n ( 1 5 4 3 —1 5 4 9 ) é p ü lt . F e ltű n ő a b e ls ő v ár a la p ra jz a a
n é g y k e r e k b á s ty á v a l. E z a f o r m a is o la s z e r e d e tű .26 E rd é ly b e n a z o n b a n r itk á n f o r d u lt
e lő , in k á b b a F e lv id é k e n k e d v e lté k . IQ . B á th o r y Istv á n felesége ré v é n a fe lv id é k i B eb ek
c sa lá d d a l v o lt r o k o n i k a p c s o la tb a n , ta lá n e b b ő l az irá n y b ó l k a p h a t o t t ö s z tö n z é s t a k e re k
252 2 5 4 ^ s t y ^ c é p íté s é h e z . A v á r le g m o n u m e n tá lis a b b m a ra d v á n y a a h a ta lm a s k a p u b á s ty a ,
m e ly n e k r u s z tik á s k e r e tű széles k a p u z a ta ( 1 5 9 2 ) a k é ső re n a issa n c e s tílu s je lle g z e te s e m ­
lé k e ( 5 5 . k é p ). F o r m a r e n d s z e r é n e k e lő z m é n y e i G iu lio R o m a n o ( 5 4 . k é p ) , D o s io , A m -
m a n n a ti m ű v e ib e n és ra jz a ib a n ta lá lh a tó k m e g .27 A k a p u fo rm á iv a l e g y b e h a n g z a n a k a
n a g y m ag as a b la k o k , m e ly e k e t e g y s z e rű , fo g s o ro s p á r k á n y z á r le ( 5 2 . k é p ).
A S o m ly ó i v á r á té p íté s e és k ié p íté s e 1 5 8 2 k ö r ü l k e z d ő d h e te t t, e z é v b e n k o lo z s v á ri té g ­
lá s o k és c se re p e se k m e n te k S o m ly ó r a , 1 5 9 1 -b e n k ő m ű v e s e k . 1 5 9 2 -b e n f a ra g o tt k ö v e k e t
s z á llíto tta k K o lo z s v á rró l S o m ly ó ra 7 ö k r ö s s z e k e r é n , egy-egy s z e k e re t 12 ö k ö r h ú z o tt . E gy
évvel k é s ő b b 1 5 9 3 -b a n 11 sz e k é r f a r a g o tt k ö v e t v itte k u g y a n o d a , m é g p e d ig h a tlo v a s szek e-
P29 re *4 e n ' U g y a n e z z e l a s z á llítm á n n y a l m e n t S o m ly ó ra S zilágyi J á n o s k o lo z s v á ri m a g iste r la-
p ic id a , a k i n y ilv á n a f a ra g v á n y o k m e s te re v o lt.
A v á r e g y k o ri é p ü le té r ő l h ite le s k é p e t a d a z 1 5 9 4 . o k t . 13-án — k ö z v e tle n ü l B á th o ry
Istv á n e lm e n e k ü lé s e u tá n — fe lv e tt le ltá r , a m ik o r is Z sig m o n d f e je d e le m az u r a d a lm a t le ­
f o g la lta tta . A leírás e m líti a n a g y p a lo t á t, a m u z s ik u s o k h á z á t, a k is p a lo t á t és t ö b b m ás
h e ly is é g e t, v a la m in t a b á s ty á k a t. A b e re n d e z é s sz á m b a v é te le és leírása a fő ú ri é le tm ó d o t
s z e m lé lte ti. M ég s z a b a to s a b b k é p e t ra jz o l a v á rró l a z 1 6 6 8 -b a n f e lv e tt le ltá r , m ely m in d
a k ü ls ő , m in d a b e ls ő v á rk a s té ly b á s ty á it fe ls o ro lja . A z u tó b b in a k a K ra sz n a fe lő li b á s ty á ­
já n file g o riá s to r n á c é k e s k e d e tt, to r n y o s fe d e le v ö rö sre v o lt festv e.
A k é s ő re n a is s a n c e ir á n y n a k m á s ik h a ta lm a s e m lé k e F o g a ra s v á ra é s a b b a n B á th o ry
B o ld iz sá r é p ítk e z é s e a d éli s z á rn y o n 1 5 8 9 - 1 5 9 4 k ö r ü l. A v á rb a n a X V I. sz á z a d e lső fe lé ­
b e n is f o ly ta k é p ítk e z é s e k . E z e k rő l ta n ú s k o d ik az 1 6 3 2 -b e n fe lv e tt le ltá r , a m e ly e m líti
a T ö m ö ri B á s ty á t ( T ö m ö r i Pál v á rn a g y é p ítk e z é s e 1 5 1 1 - 1 5 2 0 k ö r ü l) és „ a z M ajlat ha-
z a i” -t, a z a z a z o k a t a h e ly is é g e k e t, m e ly e k e t M a y lad Istv án e rd é ly i v a jd a é p í t t e t e t t
1 5 3 5 —1 5 4 0 k ö r ü l. U g y a n e z a le ltá r a B á th o r y a k é p ítk e z é s e it is m e g je lö li, fe ls o ro lv á n a
k ö v e tk e z ő é p ü le tré s z e k e t: „ B a th o ij b a s tia , B a th o ri P a lo ta , R eg h i B a th o ri P a lo tá k , B a th o ri
p a lo tá b ó l b e n ilo h o z z u a u d i e n t i a h á z b o l ta s o s .'B á t h o r y Istv á n ( 1 5 7 3 —1 5 8 6 ) és B o ld i­
z sá r ( 1 5 8 8 —1 5 9 4 ) b ir to k lá s a id e jé b e n a v ár b e ls ő u d v a ro s, n é g y s z ö g le te s tö m b je m á r k i­
a la k u l h a t o tt , é s k é t s a ro k b á s ty á ja k é ts é g te le n ü l f e lé p ü lt, ta lá n a m á s ik k e t t ő is. N é g y sz ö ­
 g ű a la p ra jz á n a k sz a b á ly ta la n s á g a v ilá g o sa n u ta l a k ü lö n fé le é p íté s i p e r ió d u s o k r a , az e r e d e ­
ti te rv m ó d o s ítá s á ra , ille tv e az é p ü le ts z á r n y a k a d d itív k ia la k ítá s á ra . A fo g a ra si v á r végső
fo rm á já b a n a n é g y s a ro k b á s ty á s v á r k a s té ly o k n a k h a r m a d ik típ u s a áll e lő t t ü n k , m é g p e d ig
az, a m e ly e t so k s z ö g ű b á s ty á k e r ő s íte n e k . E z a típ u s E r d é ly b e n igen k e d v e lt v o l t.28 A f o ­
g arasi v á r h a ta lm a s é p ü le t-k o m p le x u s á b a n B á th o r y B o ld iz sá r n y ilv á n a d éli s z á rn y a t é p ít ­
t e t t e . E z t ig az o lja e g y ré sz t k é s ő re n a is s a n c e s tílu s a , m á s ré s z t a b e n n e is m é tlő d ő B á th o ry -
2 6 1 c ím e re k . E n n e k az é p ü le ts z á r n y n a k u d v a ri h o m lo k z a tá t k e t t ő s á r k á d s o r é k e s íti ( 5 9 . k é p ) ,
az á rk á d o s fo ly o s ó m ö g ö tt p e d ig h a ta lm a s t e r m e k s o r a k o z n a k . E z e k e g y ik é b e n 1 5 9 6 k ö ­
rü l G io rg io T o m a si v e le n ce i k ö v e t a lle g o rik u s f r e s k ó k a t l á t o t t . A z á r k á d s o r k ik é p z é s e r é ­
gi h a g y o m á n y o k a t e g y e s ít az új fo r m á k k a l. É p íté s z e p á r a tla n u l é rd e k e s f o r m á b a n f o rra s z ­
t o t t a ö ssze a m ég félig g ó tik u s p illé r c s o m ó k a t a k é s ő re n a is s a n c e je lle g ű ru sz tik a -sz e g é ly e s
ív ek k el. A z á rk á d o s f o ly o s ó k m in d k é t e m e le te n s z é le se k , tá g a sa k , az e ls ő e m e le ti k e re s z t-
2 6 2 b o lto z a to s ( 6 0 . k é p ). E z e n l á t h a tó a k é t a n g y a ltó l t a r t o t t B á th o ry -c ím e r. E n n e k a farag -
v á n y n a k stílu s a és ré sz le te i te lje s e n m e g e g y e z n e k B á th o r y K r is tó f 1 5 8 1 . évi k o lo z s v á ri c í­
m erk ö v é v el; n y ilv á n a fo g a ra si c ím e r is k o lo z s v á ri k ő fa ra g ó m u n k á ja . A k o lo z s v á ri s z á m ­
a d á s k ö n y v e k fe ljeg y z é se i s z e rin t 1 5 9 1 -b e n 9 k ő f a ra g ó -k ő m ű v e s t k ü l d te k B á th o r y B o ld i­
z sá rn a k , n y ilv á n a fo g a ra si é p ítk e z é s e k h e z . M e lle ttü k a z o n b a n a z o k a v á rh o z t a r t o z ó k ő ­
m ű v esek is d o lg o z ta k , a k ik rő l B á th o r y Z s ig m o n d r e n d e le te ( 1 5 9 4 u tá n ) és M aria C risti-
e rn a k iv áltság lev ele ( 1 5 9 5 —1 5 9 8 k ö r ü l) sz ó l.
A k é s ő re n a is s a n c e f o rm á i — a sz ilá g y so m ly ó i m eg a fo g a ra si v á ro n , v a la m in t a k o lo z s ­
vári f a ra g v á n y o k o n k ív ü l — m ég k é t sz ó rv á n y e m lé k e n je le n tk e z n e k . A z e g y ik a z eg eresi
2 5 9 v ár d ó r friz ű e m e le ti a jta ja ( 6 1 . k é p ) , ta lá n B o c sk a y Istv á n b ir to k lá s a id e jé b ő l. A m ásik
2 6 0 , 2 6 3 K e re lő s z e n tp á lo n a k r ip ta k á p o ln a k e r íté s f a lá n a k h a s o n ló k é p p e n d ó r friz ű k a p u ja ( 6 3 —6 4 .
k é p ) k e t t ő z ö t t p á rk á n n y a l és a K e n d y -c ím e rre l. E z a k a p u K e n d y F e r e n c m e g b íz á sá b ó l
k é s z ü lh e te tt 1 5 9 1 —1 5 9 4 k ö z ö t t . K e n d y k o r á b b a n , 1 5 8 2 -b e n K ő m ű v e s T a m á s k o lo z s v á ri
k ő fa ra g ó v a l d o l g o z t a to t t ; v a ló s z ín ű le g a k e r e lő s z e n tp á li k a p u is k o lo z s v á ri m u n k a .
A fö ld ra jz ila g tá v o le ső le lő h e ly e k a z t b iz o n y ítjá k , h o g y a k é s ő re n a is s a n c e a sz á z a d k é t
u to ls ó é v tiz e d é b e n m e g le h e tő s e n e lte rje d t. E n n e k a s tílu s ir á n y n a k k i b o n ta k o z á s a v e z e te tt
á t a X V II. sz á z a d b a .

A k ő fa ra g á s m á s ik ága a s írk ő s z o b rá s z a t v o lt. E b b e n a k ő m ű v e s -k ő fa ra g ó k te v é k e n y s é ­

ge — a z a d a to k s z e rin t — u g y a n o ly a n széles k ö r ű v o lt, m in t az é p ítk e z é s b e n . A f e n n m a ­
r a d t e m lé k e k a z o n b a n a z e g y k o ri g a z d a g sá g h o z k é p e s t g y é re k , d e m égis a n n y i, h o g y a fe j­
lő d é s v o n a la k ir a jz o ló d ik e lő t t ü n k , és m e g is m e rh e tjü k a s ír k ő - típ u s o k a t és a z o k v á lto z a ta it.
A Z á p o ly a k o rs z a k b ó l is m e re te s S ta tile o J á n o s p ü s p ö k ( f 1 5 4 2 ) s írk ő la p ja a z e lh u n y t
fe k v ő alak jáv al (G y u la fe h é rv á r, s z é k e se g y h á z ). K o m p o z íc ió ja s z o ro s a n k ö v e ti a k ö z é p k o r i
e g y h á z i sírk ö v e k típ u s á t, m in te g y z á ró k ö v e a z é v sz á z a d o s k ö z é p k o r i f e jlő d é s n e k . A felső
k e re tsz e g é ly in d a d ísz e is régies. Ú jsz e rű a z o n b a n a re n a iss a n c e ta g o lá sú széles la p o s k e r e t ­
szeg ély és ra jta a sz é p a n tiq u a b e tű k .
A régi tu m b a - típ u s t k ö v e ti K e n d y F e re n c és A n ta l ( t 1 5 5 8 ) k ö z ö s s íre m lé k e , m e ly b ő l
264 c sa k t ö r e d é k e k m a r a d ta k fe n n : az e g y ik d o m b o rm ű v e s rö v id o ld a l ( 6 6 . k é p ) a p a jz s b a
 h e ly e z e tt K e n d y -c ím e rre l,, m e ly e t k é t a n g y a l t a r t , m eg a v irág d íszes o ld a lla p m a ra d v á n y a
264 ( 6 5 . k é p ) , m e ly m in te g y e lő h ír n ö k e a z e rd é ly i k é s ő re n a is s a n c e v irá g o rn a m e n tik á n a k . A
k é t fa ra g v á n y stílu s a e lle n té te s : a c ím e re s d o m b o r m ű d u z z a d t, n y u g ta la n fo rm á iv a l sz e m ­
b e n a v irág d íszes d o m b o r m ű k o m p o z íc ió ja , v o n a lv e z e té s e n y u g o d t és világos. K é t k ő f a ra ­
g ó d o lg o z h a to tt a s íre m lé k e n , m in d k e t tő n y ilv á n v a ló a n h a z a i m e s te r v o lt.
265-266, Viszonylagos épségben állnak előttünk a Zápolya-tumbák ( 6 7 —6 8 . kép), az egyik Iza-
27lbella királynéé ( t 1 5 5 9 ), mely 1 5 6 5 után készült, a másik János Zsigmond fejedelemé
( t 1 5 7 1 ), melyet 1571 — 1 5 7 5 között utódja, Báthory István csináltatott. A két tumba
készítési ideje között nem lehetett nagy időbeli távolság, stílusuk, felépítésük teljesen
azonos. Mindkét tumba fedőlapján az elhunyt fekvő alakja látható, az oldallapokon pe­
dig sokalakos domborművek, Izabelláén az irgalmas samaritánus történetének számos
271,265mozzanata ( 6 7 . kép), János Zsigmondén csatajelenetek (6 8 . kép). A domborművek kom­
pozíciói német metszet-ábrázolások hatását mutatják. A samaritánus domborművön az
egymás mögé helyezett dombvonulatok: perspektivikus hatáskeltése, a növényzet ábrázo­
lása, több jelenet egymás mellé és fölé helyezése, mind olyan sajátságok, melyek metszet­
mintaképekre utalnak. Ugyanez mondható János Zsigmond tumbájának a csatajelenetei­
ről. Felmerülhet a kérdés, hogy a kőfaragó vajon nem a gyulafehérvári palota freskói
után dolgozott-e, a csatajeleneteket nem onnan másolta-e le? Mindkét tumbán feltűnő
a domborművek alakjainak jól megfigyelt mozgása, ügyes faragása, különösen a samari­
tánus történet jeleneteiben. Ezzel szemben az elhunytak fekvő alakját teljes merevség
jellemzi, melyet még a nehézkesen faragott mellékletek (címerek, csigavonalas díszítmé­
nyek, telamonok) fokoznak. Ilyen részletek főként János Zsigmond síremlékén mutatkoz­
nak. Ezekhez a megfigyelésekhez újabban - amióta János Zsigmond síremléke új helyén
teljes egészében láthatóvá vált —, új kérdés járult: a realisztikusan mintázott, kitűnően
megfaragott címertartó oroszlán problémája, mely művészi qualitás tekintetében felül­
múlja a síremlék többi részletét. (Fényképét közöljük a következő számban, a VII. Köz­
leményben.) A nagy stíluskülönbség arra enged következtetni, hogy a síremlék két mes­
ter együttes műve. A z egyik a domborművek mestere lehetett, a másik a fedőlap meste­
re. Ugyanez feltételezhető Izabella tumbájáról is.29
A t u m b a s íre m lé k -típ u s , m e ly tu la jd o n k é p p e n k ö z é p k o r i e r e d e tű , e g y sz e rű vagy d ísz e ­
se b b f o r m á já b a n g y a k o ri l e h e t e t t a X V I. s z á z a d b a n . T u m b a - m a r a d v á n y o k t ö b b h e ly e n
269 e lő k e r ü lte k . R é g ó ta is m e re te s a z a g y u la fe h é rv á ri v ité z i sírk ő ( 7 1 . k é p ) , m e ly e t u tó la g o s
b e k a rc o lá s a la p já n so k á ig F lu n y a d i J á n o s síre m lé k é n e k v é lte k . V a ló já b a n X V I. század i
270 e m lé k , m e ly rő l a k ő fa ra g ó je l ( 7 0 . á b r a ) a la p já n f e lté te le z h e tő , h o g y a S e re s fia k n a k , azaz
S e re s J á n o s k ő fa ra g ó -s z o b rá s z f ia in a k m ű h e ly é b ő l vagy le g a lá b b is S e re s J á n o s k ö ré b ő l
s z á rm a z ik . E z a k a p c s o la t a s íre m lé k k é sz íté s i id e jé t S eres h a lá lá t k ö v e tő é v e k re h e ly e z i,
a z a z k ö r ü lb e lü l 1 5 7 9 —1 5 8 0 -ra .
A g y u la fe h é rv á ri s ír k ő h ö z igen h a s o n ló v o lt m in d tö m e g é b e n , m in d k ö rv o n a la ib a n és
r é s z le te ib e n a czeg ei v ité z i s írk ő la p , m e ly n y ilv á n v a ló a n a b ir to k o s czeg ei W ass-család v a ­
la m e ly ik fé rfita g já n a k e m lé k e , ta lá n é p p e n W ass G y ö rg y é , S z a m o s ú jv á r k a p itá n y á é ( t 1 5 9 4 ).
K é ts é g te le n ü l e z t a s íre m lé k e t is K o lo z s v á rt fa ra g tá k , v a ló s z ín ű le g a S e re s-m ű h e ly b e n .
K é ső b b i s tílu s v á lto z a to t m u ta t a p e re c s e n i v ité z i sírk ő ( 7 2 . k é p ) . A k é t e lő b b e m líte tt
267 s íre m lé k széles v a sk o s fo rm á iv a l sz e m b e n a p e re c s e n i v ité z k a rc s ú tö r é k e n y a la k , a rá n y a i
 sz in te m a n ie ris z tik u s a n m e g n y ú lta k . F e lte h e tő le g B á th o ry E le k síre m lé k e , a k i 1 5 7 4 - 1 5 9 0
k ö z ö tt h a lt m eg.
T u m b a a la k ú az e rd é ly i m a g y a r s íre m lé k e k le g s z e b b ik e : P a tó c s y Z só fiá é , B e b ek
272-2 7 4 G y ö rg y ö zv eg y é é ( t 1 5 8 3 ), m e ly c s a k n e m teljes e g é sz é b e n f e n n m a r a d t ( 7 3 —7 5 . k é p ), h a
n e m is e r e d e ti r e n d e lte té s i h e ly é n K ü k ö llő v á ro n , a g y ö n y ö r ű k ö z é p k o r i te m p lo m b a n . A
s íre m lé k e t te lje s e g é s z é b e n a n e m e s e g y sz e rű sé g v o n z ó h a rm ó n iá ja je lle m z i. A fe d ő la p o n
az e lh u n y tn a k feszes ru h á b a ö l t ö z ö t t tö r é k e n y a la k ja l á t h a tó a k o rd iv a t le g e g y sz e rű b b
v ise le té b e n , m e ly e n se m m i d ísz , vagy c ifra sá g n in c s e n . De a n n á l h a n g s ú ly o s a b b a k az
ö s s z e k u lc s o lt k e z e k . A z o ld a lla p o k sim a f e lü le té t p e d ig c s u p á n h á r o m v irá g tő é k e s íti.
L e b ilin c se lő e n v o n z ó és b e sz é d e s é k esség , m e ly b á jo s ö s s z h a n g b a n van a fe lir a to s tá b lá t
ta r tó k é t p u ttó v a l és a le v é ls o ro k k a l d ís z íte tt k e re te lé s e k k e l. A síre m lé k e t az e lh u n y t
veje, ifj. So m ly ó i B á th o ry Istv á n c s in á lta tta — m in t a fe lira t vallja — tis z te le tb ő l é s sz e ­
r é té ib ő l. B á th o ry is m é te lte n d o l g o z t a to t t k o lo z s v á ri m e s te re k k e l m in d S z ilá g y s o m ly ó n ,
m in d T o rd á n (vagy G y u la fe h é rv á rt). A s íre m lé k e t is K o lo z sv á rt re n d e lte m eg , e z t b iz o ­
n y ítjá k a tu m b a r é s z le tfo rm á i is. K ü lö n ö s e n f ig y e le m re m é ltó a v irá g tö v e k fa ra g á si m ó d ­
j a , a m e ly e lv e ze t a m e s te r h e z .30 Ily e n m o tív u m o k h a s o n ló stiliz á lts á g b a n k é t k o lo z s v á ri
e m lé k e n lá th a tó k : az 1 5 8 2 -es k a n d a lló n (W o lp h a rd Istv á n h á z a ) és B e rk e n y e si Is tv á n k a
sírk ö v é n ( 1 5 9 5 ) , m ely B e rk e n y e si M áté k ő f a ra g ó -c é h m e s te r m e s te ije g y e s m u n k á ja . A sti-
láris ö sszefü g g és a la p ján P a tó c s y Z só fia síre m lé k é t is B e rk e n y e si M á té n a k t u l a j d o n ít h a t ­
j u k . M in d eg y ik m ű v é t líra i h a n g u la tú in v e n c ió és d e k o r a tív é rz é k je lle m z i.
H a so n ló síre m lé k t ö b b is k é s z ü lh e te tt K o lo z s v á rt. E z t b iz o n y ítjá k a m e z ő te le g d i tö -
268 re d é k e k , egy tu m b a la p re n a iss a n c e k e re te lé s é n e k a m a ra d v á n y a i ( 6 9 . k é p ). T a lá n T h eleg -
di M iklós síre m lé k é h e z ta r t o z t a k . A tö r e d é k e k stílu s a u g y a n is m eg fe le l T h e le g d i M ik ló s,
h a lá lo z á si id e jé n e k ( 1 5 8 3 ) .
K o v acsó czy k a n c e llá r e ls ő v é g r e n d e le té b e n ( 1 5 9 0 ) s z in té n k ő k o p o r s ó c s in á lta tá s a fe ­
lő l re n d e lk e z e tt, „ k in e k je g y z é s é t m e g ta lá ljá k ,” m a g y a r á z a tá t p e d ig „ G ie n g a az é n b a r á ­
to m jo b b a n e le je k b e tu d ja a d n i ” . E sz a v a k k a l S im o n é G e n g a te rv e z é sé re k ö v e tk e z t e th e ­
t ü n k , te h á t egy o lasz típ u s ú síre m lé k re . A te rv a z o n b a n n e m v a ló s u lt m eg , K o v a c s ó c z y
m á s o d ik v é g re n d e le té b e n ( 1 5 9 1 ) m á r c sa k eg y fe lira to s „ m e m ó r ia ” fe lá llítá sa fe lő l in ­
té z k e d ik .
A X V I. század utolsó negyedében kialakult az ornamentális díszű tumba típusa. En­
nek kiváló példája Petky Mihály ( t 1 5 8 2 ) síremléke Székelyderzsen, melyből csupán a
275-276fedőlap ( 7 6 - 7 7 . kép) maradt meg a renaissance levélsoros-tojássoros szegéllyel. Hossz-
négyszögű mezejét kétharmad részben a hosszú latin felirat tölti ki, felső egyharmadá-
ban pedig a szépen faragott pelikános címer látható a hullámvonalakban leomló akan-
275 thus-leveles sisaktakarókkal ( 7 6 . kép). A harmonikusan megkomponált faragvány Jagelló­
kon címeres levelekre emlékeztet, mestere nyilván ilyen mintakép után dolgozott. A z
akanthus-levelek faragása pedig Seres János ( t 1 5 7 9 ) sírkövéhez kapcsolódik, úgyszintén
Tötöri Balázséhoz ( f 1 5 8 0 ). Ezek az összefüggések kétségtelenné teszik kolozsvári ere­
detét.
A k o lo z s v á ri s z á m a d á s k ö n y v e k 1 5 8 2 . évi fe lje g y z é se szó l P arlag i Pál k o p o r s ó k ö v é r ő l,
m e ly e t Z ila h ig s z á llíto tta k , te h á t végső r e n d e lte té s i h e ly e v a la m e ly ik szilág y ság i fa lu v o lt.
A z e m lé k m eg n ev ezése „ k o p o r s ó k ő ” k issé h o m á ly o s , m e r t e g y a r á n t v o n a tk o z t a t h a t ó tu m -
 b á ra vagy p e d ig o ly a n k o p o r s ó a la k ú s íre m lé k re , a m ily e n n e k le g ré g ib b is m e rt p é ld á ja B on-
c zid ai G e rg e ly ö tv ö s ( t 1 6 0 0 ) k o p o r s ó k ö v e a h á z s o n g á rd i te m e tő b ő l .3 1 M in d a zá lta l a tu m -
b a -fo rm a lá ts z ik v a ló s z ín ű b b n e k .
A P e tk y - tu m b a S z é k e ly d e rz s e n , a P arlag i k o p o r s ó k ő S z ilá g y sá g b an e g y a rá n t a k o lo z s ­
v ári m ű h e ly e k széles k ö r ű te v é k e n y s é g é t s z e m lé lte ti.
U g y a n e rrő l ta n ú s k o d n a k a z e g y s z e rű , c ím e rd ís z e s s ír k ő la p o k K o lo z sv á r k ö r n y é k é n és
m ég tá v o la b b i v id é k e n is. A s írk ő la p -fo rm a u g y a n ú g y k ö z é p k o r i e r e d e tű , m in t a tu m b a .
A re n a iss a n c e stílu s id e jé b e n , a X V I. s z á z a d b a n a z o n b a n e rő s e n á ta la k u lt. M íg ré g e b b e n
a c ím e r vagy te lje s e n vagy tú ln y o m ó r é s z t k i t ö l t ö t t e a s írk ő la p f e lü le té t, a d d ig a X V I.
s z á z a d b a n a m e z ő n a g y ré sz é t a f e lir a t fo g la lja e l, m e ly tö b b -k e v e s e b b részletesség g el
szó l az e lh u n y tr ó l, n e m e g y s z e r z e n g ő la tin d i s tic h o n o k b a n — a k o r h u m a n is z tik u s m ű ­
v e ltsé g é n e k m e g fe le lő e n . E n n e k a z ir á n y n a k k ö s z ö n h e tő a fe lira to k sz é p k e r e k a n tiq u a
b e tű s je lle g e is, a m e ly a b u d a i re n a is s a n c e 3 2 ö r ö k s é g e k é p p e n m in d v é g ig m e g m a ra d t az
e rd é ly i m a g y a r s íre m lé k e k e n . E n n e k a s írk ő -típ u s n a k m a is m e rt e g y ik le g ré g ib b e m lé k e
2 8 0 E r d é ly b e n 33 id . M ik o la L ászló e rd é ly i a lv a jd á n a k ( t 1 5 5 7 ) a s íre m lé k e ( 8 0 . k é p ) Sza-
m o sfa lv á n , m e ly e n a k ö z é p s ő m e z ő t a c ím e r tö lt i k i, a fe ls ő t és a z a ls ó t a ta b u la ansa-
ta -b a h e ly e z e tt f e lir a to k . H a s o n ló , de jó v a l e g y s z e rű b b e m lé k u g y a n c s a k S z a m o s fa lv á n ,
28 0 ifj- M ik o la L ászló ( t 1 5 5 9 ) sírk ö v e ( 8 0 . k é p ) .
K ü lö n le g e s s tílu s ú és fa ra g á sú M ik o la L á s z ló n é g y e r ő m o n o s to r i K e m é n y A n n a sírk ö v e
(K o lo z s v á r, M ú z e u m e g y k o r S z a m o s fa lv a ) r o z e tta d ís z e s v é s e tt k o s z o r ú b a h e ly e z e tt IH S
2 7 7 -2 7 8 m o n o g ra m m a l ( 7 8 - 7 9 . k é p ) . N a g y a n tiq u a b e tű k k e l v é s e tt fe lira ta a sz e g é ly rő l á tte rje d
a k ö z é p s ő m e z ő re . E h h e z h a s o n ló eg y v á ra d i tö r e d é k e n l á t h a t ó .34
2 8 1-2 8 2 E g y e d ü lá lló d a ra b B o c sk a y G á b o r (+ 1 5 7 3 ) e g eresi s íre m lé k e ( 8 2 —8 3 . k é p ) , m e ly e t
m e s te ije g y e a la p já n H e re p e i J á n o s h ite le s e n S e re s J á n o s k o lo z s v á ri s z o b rá s z n a k tu la jd o ­
n í t o t t . A s írk ő la p fe lső ré s z é t és alsó k é th a r m a d á t a fe lira t t ö lti k i, f e n t m a g y a r n y e lv ű
b ib lia i ig ev ers ( J e l. k . 14. 1 3 ), l e n t p e d ig a z e lh u n y t n e m z e ts é g é rő l sz ó ló la tin feljeg y zés.
A k e t t ő k ö z é ille sz k e d ik a c ím e r- d o m b o r m ű , a m e ly e n k é t ru h á tla n p u t t ó t a r tja a k éső -
re n a iss a n c e p a jz s o t. A d o m b o r m ű m e g k o m p o n á lá s a M a rtin u z z i sz a m o s ú jv á ri e m lé k tá b lá ­
j á r a ( 1 5 4 2 ) e m lé k e z te t, a n n a k m in te g y v á lto z a ta k é s ő b b i s tílu s b a n , m e ly m e g m u ta tk o ­
zik m in d a p a jz s fo rm á b a n , m in d a p u t t ó k m e g n y ú lt a r á n y a ib a n .
A z 1 5 7 0 -es é v ek d e re k á n a s íre m lé k e k k o m p o z íc ió ja eg y sé g ese n k ia la k u lt: m e z e jü k e t
fe lső e g y h a rm a d á b a n a c ím e r tö lt i k i, alsó e g y h a rm a d á b a n a fe lira t. I ly e n G y e rő fin é
M ik o la E rz s é b e t ( t 1 5 7 5 ) sírk ö v e ú n . o la s z k o s z o r ú b a h e ly e z e tt c ím e rp a jz z sa l G y e rő v á-
s á rh e ly e n .
E n n e k a t íp u s n a k igen sz é p v á lto z a ta i l á t h a tó k a k ö v e tk e z ő s íre m lé k e k e n , a m e ly e k
vagy a K o lo z s v á rt k ia la k u lt típ u s t k ö v e tik , vagy é p p e n k o lo z s v á ri m u n k á k . A z e lő b b i
2 8 4 c s o p o r tb a ta r to z ik C se ffe y B e n e d e k ( t 1 5 7 8 ) p u r itá n u l e g y sz e rű sírk ö v e ( 8 5 . k é p ) S z é ­
k e ly d e rz s e n ; e z t az ir á n y v o n a la t v a ló s z ín ű s íti a z e lh u n y t u d v a ri s z o lg á la ta is, a m e ly e t a
B á th o r y c s a lá d b a n v é g z e tt. K é ts é g te le n ü l k o lo z s v á ri m u n k a W esselén y i M ik ló s íté lő m e s-
283 t é r ( f 1 5 8 4 ) sírk ö v e ( 8 4 . k é p ) e g y k o r G y e k é n ( m o s t Z s ib ó n ), m e ly e n a c ím e r- d o m b o r ­
m ű s a r k a it a k e le ti t u li p á n h o z 3 5 h a s o n ló m o tív u m o k t ö lt i k k i. F o l y t a t j a a s o r t T ö tö r i
2 8 5 B alázs d o b o k a i fő is p á n ( t 1 5 8 4 ) sírk ö v e T ö tö r b e n ( 8 6 . k é p ) , m e ly e n az a k a n th u s-le v e -
les s is a k ta k a r ó k a P e tk y -s íre m lé k in d á it is m é tlik m e g ; a c im e rk é p is k o lo z s v á ri faragvá-
 nyokra emlékeztet, A század végén, 1598-ban készült Petrichevith Horváth Kozma foga-
286-287rasi provizornak ( t 1 5 9 0 ) és családjának síremléke ( 8 7 —8 8 . kép) Komlódon, melyen az
olasz koszorúba helyezett címerállat, a koronás delfin hatásosan domborodik ki. A sort
279 befejezi a legifjabb Mikola László ( t 1 6 0 1 ) címeres sírköve ( 8 1 . kép) Szamosfalváról
(Kolozsvár, Múzeum).
Is m é t k ü lö n le g e s e g y e d ü lá lló e m lé k K o lo z sv á ri L ite r a tu s G á b o r fe je d e lm i t it k á r
288 ( t 1 5 9 1 ) e p ita p h iu m -s z e rű s íre m lé k e ( 8 9 . k é p ) G y u la f e h é r v á r t. A p u r itá n u l e g y s z e rű , de
fin o m n e m e s ízléssel m e g k o m p o n á lt e m lé k n e k c s a k n e m n é g y z e te s m e z e jé t k é t o ld a lt pi-
la s z te re k sz e g é ly e z ik , a k a n th u s -le v e le s fe je z e tü k s z o ro s a n ö ssze fü g g a k o lo z s v á ri faragvá-
n y o k k a l ( a jtó 1 5 5 9 -b ő l a M a g y a r u tc á b a n ) . A c ím e r a fe ls ő m e z ő k ö z e p é n m ag as d o m ­
b o r m ű b e n e m e lk e d ik k i, m íg a f e lir a t a fe ls ő sá v o t és a m e z ő alsó k é th a r m a d á t tö lt i k i.
A f e n n m a r a d t g y é r e m lé k e k c sa k h a lv á n y fo g a lm a t a d h a tn a k az e g y k o ri g a zd a g sá g ró l.
A g y u la fe h é rv á ri n a g y te m p lo m o t (a k ö z é p k o r i s z é k e s e g y h á z a t) a s íre m lé k e k p a z a r s o r o ­
z a ta t ö l t ö t t e b e . Id e t e m e tk e z e t t a fe je d e lm i c sa lá d , a h iv a ta li n e m e ss é g egy ré sze , v a la ­
m in t a z u d v a r ta r tá s ta g ja i. S z e re d a i A n ta l k a n o n o k a XV I11. sz á z a d vége fe lé m é g szá­
m o s s íre m lé k n e k a f e lir a tá t j e g y e z te fe l. M in d e b b ő l alig m a r a d t m eg n é h á n y tö r e d é k
h ír m o n d ó n a k .
H a so n ló v o lt a h e ly z e t a g y u la fe h é rv á ri je z s u i t a te m p lo m b a n , a h o v á a k a to lik u s o k t e ­
m e tk e z te k . I t t á ll í tt a tt a fel B á th o r y Is tv á n k irá ly te s tv é r é n e k , K r i s t ó f f e je d e le m n e k d í­
szes síre m lé k é t, m e ly e t W ilh elm B lo c k h o lla n d sz á rm a z á s ú sz o b rá s sz a l f a r a g t a t o t t. A sír­
e m lé k d a ra b ja it 2 9 s z e k e re n 1 2 4 ló v o n t a t t a L e n g y e lo rs z á g b ó l G y u la fe h é rv á rra ( 1 5 8 3 ) . E zzel
az e m lé k k e l a z é sz ak i k é s ő re n a is s a n c e s tílu s a j e l e n t m e g a z o la s z o s k u ltú r á jú fe je d e lm i s z é k ­
h e ly e n . B á th o ry Istv á n p é ld á já ra a X V II. s z á z a d b a n is n e m e g y s z e r k ü lf ö ld ö n r e n d e lté k
m eg és c s in á lta ttá k m eg a fe je d e lm e k s íre m lé k e it és s z é ts z e d e tt d a r a b o k b a n s z á llíto ttá k
G y u la fe h é rv á rra .
A z e rd é ly i n e m e ss é g a z o n b a n r a g a s z k o d o tt a h a z a i, k o lo z s v á ri m e s te r e k m u n k á ih o z .
T ö b b e n k ö z ü lü k e b b e li k ív á n s á g u k a t v é g re n d e le tile g is le s z ö g e z té k . A X V II. s z á z a d b a n
a k o lo z s v á ri fa ra g v á n y o k m e g b e c s ü lé se , k e d v e lé se to v á b b f o k o z ó d o tt , e n n e k k ö v e tk e z t é ­
b en a k o lo z sv á ri m e s te r e k te v é k e n y s é g é n e k h a tó s u g a r a m é g j o b b a n k is z é le s e d e tt.

JEGYZETEK

'BALOGH 1943. 209-211.

3 BALOGH J.: A művészet Mátyás király udvarában. I. Bp., 1966. 22.
3 BALOGH 1975. 56.
4BALOGH 1975. 5 7 -7 4 .
3BALOGH 1975. 3, 4, 7 -1 1 . kép.
‘ Ablakok háromszögű, timpanonos oromzattal: a paviai dóm apsis ablakai (MALAGUZZI-VA-
LERI, FR.: La corte di Lodovico il Moro. II. Milano, 1915. 104, 106). További példák: Milano. Pa-
lazzo Lanciani (uo. 281); S. Paulo d’Argon, bencés kolostor (Lombardia, Parte II. Milano, Touring
Club Italiano, 1932. p. 108. fig. 90); Teglio(Valtellina), Palazzo Berta (uo. p. 39. fig. 58).
Kettős ívelésű ikerablakok Bramante tervében a paviai S. Maria di Campanova-hoz (Malaguzzi-Vale-
ri II. 120-121). További példák: rajz Filarete Trattatojaban (uo. II. 219); Milano, San Celso kupo­
lája (uo. 270), Como, a Duomo kupolája (uo. 284), Cremona, Oratorio di Cristo morto (uo. 337).,
 Az alvinci ablaktípusnak végső fokon Bramante stílusában gyökerező eredetéről e sorok írója először
1934-ben írt (Magy. Művészet. 1934. 137). Megállapítását többen átvették - értetlenül.
’ Az idevágó bécsi levéltári anyagot túlnyomórészt a Jahrbuch dér Kunstsammlungen des allerh.
Kaiserhauses köteteiben (V. Vll), regestákban közölték. PATAKI Vidor (A bécsi Magy. Tört. Intézet
Évkönyve. I. 1931) és HERZOG József kutatásai (Magy. Művészet. 1926. 1927. 1930.) szintén fon­
tos adatokat hoztak napfényre. Ezek alapján írt Florio BANFI (Érd. Múz. 1932). A bécsi levéltárak
rendszeres átkutatása ebből a szempontból még hiányzik, a feldolgozás sem állhat meg a részletköz­
léseknél, hanem rendszeres és teljes regesta kiadásra van szükség.
’ Az 1566.évi szebeni országgyűlés és az 1567. évi medgyesi, az 1571.évi marosvásárhelyi ország-
gyűlés végzései (Érd. Orsz. Emi. II. 1876. 327, 328, 375-377). Szászsebes adatait bővebben a szász­
földi emlékek ismertetése során közlöm.
’ Apulum. II. 1946. 156.
10 Apulum. II. 1946. 206-207. - Adattár.
11 BALOGH J.: Varadinum. Kézirat, 1978.
11 BALOGH 1975. 110-112.
' 3A székelyudvarhelyi vár adatait a székelyföldi emlékek ismertetése során közlöm.
14 A keresdi kastély oszlopos tornácát újabban ismételten Bethlen Elek építkezésének tulajdonítják,
azaz a XVII. század második felébe helyezték. Ezt a feltevést sem az adatok, sem a stílusanalógiák
nem igazolják. Sőt, éppen ellenkezőleg a kastélynak Bethlen Elektől építtetett szárnya és annak merő­
ben más jellegű részletformái egyenesen cáfolják.
15 Izabella királyné görgényi építkezésének tulajdonítja B. Nagy Margit a Szászrégenből, illetve a
görgényi várból származó Jagello-címert (B. NAGY 1973. 362). A domborművet először e sorok
írója közölte mint Jagello-címert a XVI. század elejéről, hangsúlyozva a címerpajzs korai formáit
(BALOGH 1943. 230). E megállapítást fenntartva, megjegyzem, hogy az 1550-es években használa­
tos címerpajzsok merőben más jellegűek Erdélyben is, mert éppen a heraldika nagyon is érzékenyen
és frissen követi a kordivatot (szamosújvári Zápolya-címer 1540. - 2. kép).
“ Részletes adatok a Függelékben a fejedelmek személye szerint csoportosítva.
' ’ VERESS 1944. II. 90.
' “BALOGH J.: A későrenaissance falfestészet kérdései Erdélyben. Kézirat. 1978. Megjelenik a
Szépművészeti Múzeum Közleményeiben: Nr. 53. 1974.
1“BALOGH J.: Későrenaissance kőfaragó műhelyek. II. Közi. Ars Hungarica. 1974. 48—79. kép;
IV. Közi. uo. 1975. 36 -4 2 . kép.
10 A kolozsvári jezsuita kollégium árkádos udvarára csak az írott forrásokból következtettem (Ars
Hungarica. 1974. 268). E feltevést a rajzok utóbb igazolták.
3 ' Mon. Hung. Hist. II. oszt. 2. köt. Pest, 1857. p. 148.
3 3BALOGH 1975. 61 -8 0 .
P94a 33Gálfi építkezésének tulajdonítható a bolyai kastély, mely négy sarokbástyával épült. Ebből fenn­
maradt az átalakított nyugati épületszárny, két végében sarokbástyákkal, és a harmadik sarokbástya
romjai az északkeleti szegletben. (BALOGH 1975. 78. lap 24. jegyzet.)
34 BALOGH J.: Késő-renaissance kőfaragó műhelyek. III. Közi. Ars Hungarica, 1975. 44.
3 5 BALOGH 1943. 131, 132. kép.
36 BALOGH 1975. 8 8 -9 4 .
31 Példaképpen a következő analógiákat említjük: Mantova, Palazzo dél Te Giulio Romanotól
( t 1546); Róma, Palazzo Maccarani szintén Giulio Romanotól; rajz Romano egykori mantovai házá­
ról (FROMMEL, Ch. L.: Dér römische Palastbau dér Hochrenaissance. Tübingen, 1973. Bd. III. S. 86.
Abb. XVIII. b, c). Továbbá: Firenze, Palazzo Mondragone Bartolommeo Ammannatitól (Mitteilungen
des Kunsthist. Instituts in Florenz. VI. 1940-1941. Beiblatt S. 128); rajzok G. A. Dosiotól (La Critica
d’Arte, 1957. 461.).
3'BALOGH 1975. 98.
3 4 A mesterkérdés szabatosabb megközelítéséhez igen fontos lenne a tumbák anyagának kőzettani
vizsgálata.
 30 A mesterkérdésró'l bővebben 1. Adattár „Küküllővár” címszó alatt.
31 BALOGH J.: Későrenaissance kőfaragó műhelyek. II. Közi. Ars Hungarica. 1974. 94. kép.
5! BALOGH J.: A művészet Mátyás király udvarában. Bp., 1966. I. 115.
“ Váradon ez a sírkő-típus már korábban feltűnik Thurzó Zsigmond ( t 1512) sírkövén (BALOGH
1943. 71. kép), nyilvánvalóan Buda-Esztergom hatására.
34 BALOGH J.: Varadinum. Kézirat, 1978.
3 SA keleti tulipánról mint erdélyi omamentális motívumról: BALOGH J.: Kolozsvári láda 1776-ból.
Emlékkönyv Kelemen Lajos születésének 80. évfordulójára. Kolozsvár, 1957. 19—21.

FÜGGELÉK

AZ ÉPÍTTETŐ MECÉNÁSOK

Z á p o ly a i J á n o s k irá ly ( 1 5 2 6 —1 5 4 1 )

É le tr a jz á r a és m e c é n á s i te v é k e n y s é g é re v o n a tk o z ó a d a t o k a t 1.: B A L O G H 1 9 4 3 .
2 0 7 -2 0 9 .

Iza b ella k irá ly n é ( 1 5 4 0 —1 5 5 9 )

Iz a b e lla k irá ly n é Z s ig m o n d le n g y e l k irá ly és B o n a S f o r z a le á n y a , Z á p o ly a i J á n o s fe le ­

sége, m e g h a lt 1 5 5 9 -b e n .
Iz a b e lla é p ít k e z e tt G y u la f e h é r v á r t a fe je d e lm i p a lo tá b a n ( A d a t tá r ) , S ó ly m o s v á rá b a n
és G ö rg é n y b e n .
Iz a b e lla tá m o g a tta a k o lo z s v á ri k o llé g iu m o t ( É r d . O rs z . E m i. II. 1 8 7 6 . 7 9 ) és a m a ro s ­
v á sá rh e ly it ( u o . 2 8 9 ) . Iz a b e llá n a k d e d ik á lt k ö n y v e k : R M N Y I. 1 9 7 1 . 3 0 , 1 4 6 . sz. — É le t ­
ra jz a: V E R E S S E .: Iz a b e lla k ir á ly n é . B p. 1 9 0 1 .

J á n o s Z sig m o n d ( 1 5 5 9 —1 5 7 1 )

J á n o s Z s ig m o n d Z á p o ly a i J á n o s k irá ly és Iz a b e lla k ir á ly n é fia ( 1 5 4 0 —1 5 7 1 ).

J á n o s Z s ig m o n d ró l G io v a n a n d re a G R O M O : A p u lu m . II. 1 9 4 6 . 1 9 3 —1 9 5 ; S Z A M O S -
K Ö Z Y II. 1 8 7 6 . 1 1 1 - 1 1 2 . - V ö . to v á b b á S Z E N T M Á R T O N I K á lm á n : J á n o s Z s ig m o n d
e rd é ly i fe je d e le m é le t- és je lle m ra jz a . C r is tu r — S z é k e ly k e r e s z tú r , 1 9 3 4 .
M ű v e ltség é rő l S Z A M O S K Ö Z Y : „ I n s tu d ijs h u m a n ita tis , sic f ű i t in s t it u t u s , u t n e q u e
b e lli a rte s , a lia sq u e s u m m o P rin c ip e d ig n as i g n o r a r e t, n e q u e lite r a r u m p r o m ta fa c u lta te
c a r e r e t.” ( I I . 1 8 7 6 . 1 1 2 .) N y e lv tu d á s á ró l G R O M O (i. m . 1 9 4 ): jó l b e s z é lt la t i n u l, o la s z u l,
le n g y e lü l, ro m á n u l és v a la m e n n y ire g ö rö g ü l és tö r ö k ü l. J e lle m é rő l G R O M O ( u o . 1 9 4 ):
„ E d i n a tu r a re lig io so e t d e s id e ra g ra n d e m e n te i n te n d e re la v e r it a .”
I s k o lá k a t a la p í to t t , ille tv e t á m o g a to t t G y u la f e h é r v á r t, M a ro sv á sá rh e ly t és K o lo z s v á rt.
A k a d é m ia a la p ítá s á t te rv e z te F e h é rv á rh o z k ö z e l S z á sz se b e se n , a h o v á o lasz és n é m e t p r o ­
fe s s z o ro k a t h í v o tt v o ln a (S Z A M O S K Ö Z Y I. 1 8 7 6 . 1 1 1 - 1 1 2 ).
Ir o d a lo m p á r to lá s á r ó l: H O R V Á T H J . : A re fo r m á c ió je g y é b e n . II. k ia d á s . 1957.
3 4 0 - 3 4 2 . P á r tf o g o lta K á ro ly i P é t e r t ( u o . 3 4 2 ) , M e liu s J u h á s z P é te r n e k V á r a d o n h á z a t

3 Ars Hungarica 79/2 201

 a d o m á n y o z o t t , h o g y a n y o m d á t h a s z n á lh a s s a . (B U N Y IT A Y V .—M Á L N Á S I Ö .: A v árad i
p ü s p ö k s é g t ö r té n e t e . IV . D e b re c e n , 1 9 3 5 . 2 9 .). J á n o s Z s ig m o n d n a k d e d ik á lt k ö n y v e k :
A lb e r tu s N o v ic a m p ia n u s : S c o p u s B ib lic u s V e te ris ac N övi T e s ta m e n ti. K r a k k ó , 1 5 5 3 .
M a g y a r k ia d v á n y o k fe ls o ro lv a : R M N Y I. 1 9 7 1 . 7 8 4 (re g is z te r ) ; k ö z ö tt ü k W eres B alázs vá­
ra d i f ő b ír ó W e rb ő c z y f o r d ítá s a ( D e b r e c e n , 1 5 6 5 ).
Z e n e i h a jla m a i k o r á n m e g n y ilv á n u lta k . 15 4 9 -b e n B e sz te rc e v á ro sa o r g o n á t a já n d é k o z o tt
n e k i (É r d . M ú z. 1 9 4 3 . 4 0 8 ) . Z e n e i k u ltú r á já r ó l ré s z le te s e n ír: G R O M O ( o p . c it. 1 9 4 ). O lasz
és le n g y e l m u z s ik u s a i v o lta k . 1 5 6 3 -b a n B é c sb ő l a k a r t k ö v e te , B á th o r y Istv á n ú tjá n o rg o n is tá t
s z e r z ő d te tn i (V E R E S S 1 9 4 4 . I. 15 ). V is z o n t 1 5 6 0 -b a n K r a k k ó b a n Z s ig m o n d Á g o st k irá ly u d ­
v a rá b a n eg y k i tű n ő m a g y a r h e g e d ű k é s z ítő é lt. ( B e m a r d o B o n g io v a n n i je le n té s e K ra k k ó b ó l
— S Z A B L O W S K I, J .: U rs p ru n g u n d G e s c h ic h te d é r S a m m lu n g . — D ie flá m isc h e n T a p isse rie n
im W av elsch lo ss z u K ra k a u . A n tw e r p e n , 1 9 7 2 . S o n d e r d r u c k . S. 4 6 .) 1 5 6 8 u tá n J á n o s Z sig m o m
u d v a rá b a n é lt B a k fa rk B á lin t, k o r á n a k le g k itű n ő b b la n to s a , a k it 1 5 7 0 -b e n b ir to k a d o ­
m á n y b a n r é s z e s íte tt (G O M B O S I O .: B a k fa rk é le te és m ű v e i. B p ., 1 9 3 5 . 1 3 —14 ) .J á n o s
Z s ig m o n d m a g a is k itű n ő e n j á t s z o t t a l a n to n (G R O M O : „ n e l l iu t o e t a n t o p e r f e t t o ” ).
H a s o n ló k é p p e n n y i la t k o z o t t J á n o s Z s ig m o n d z e n e tu d á s á r ó l C h ris tia n S c h a e siu s B á th o ry
I s tv á n n a k (V E R E S S 1 9 4 4 . I. 1 5 3 ) .
J á n o s Z s ig m o n d é p ít k e z e tt G y u la f e h é r v á r t, a h o l a fe je d e lm i p a lo t á t p o m p á z a to s á n
k i é p í t e t t e , to v á b b á a sz a m o s ú jv á ri v á rb a n és S z é k e ly u d v a r h e ly t, a h o l a S z é k e ly T á m a d t
n e v ű v á r a t e m e lte tte . V á ra d o n m e g k e z d te az ö ts z ö g ű m o d e r n v á r é p íté s é t.
G y ű jte m é n y e ir ő l a v é g r e n d e le té b e n h a g y o m á n y o z o tt k in c s e k a d n a k fo g a lm a t. E ze k
a k ö v e tk e z ő k : az o rsz á g n a k g y é m á n to k k a l és r u b in o k k a l é k e s íte tt a ra n y k e r e s z te t (É rd .
O rsz. E m i. II. 1 8 7 6 . 4 7 5 , 4 7 7 , 5 0 5 ) h a g y o tt ; M ik sa c sá sz á r-k irá ly n a k ,,P a te ra m ag n a
a u re a e t la ta c h e z e a p p e lla ta e n u m is m a tib u s a u re is a n tiq u is c o n f e c ta ” ( u o . II. 4 5 6 ,
4 8 0 ) és é r té k e s fe g y v e re k e t ( a p ja k a rc íjá t és a II. S z o lim á n tó l k a p o t t k a r d o t) ; a c sá sz á r­
n é n a k a r a n y é r c d a r a b o k a t, r itk a á s v á n y k ö v e k e t. D e lfin o p á p a i n u n c iu s B écsb en k e lt j e ­
le n té s é b e n ( 1 5 7 1 . j ú l. 3 1 .) u g y a n e z e k rő l így ír: „ u n a c o p p a d ’o r o d i r a ro la v o ro . . . u n
g ra n p e z z o di m in e ra , c o sa m o lto m a ra v ig lio sa .” (V E R E S S : D o c . I. 1 9 2 9 . 3 0 3 ) . S Z IL Á ­
G Y I S á n d o r e m líti e n y e d i m e s te r á lta l k é s z ít e t t r e m e k m ű v ű ó r á já t ( E rd é ly o rs z á g t ö r t é ­
n e te . I. P e s t, 1 8 6 6 . 3 6 8 ) .P ie r r e L e s c a lo p ie r p á riz si u ta z ó 1 5 7 4 -b e n m e g c s o d á lta p o m p á s
s á t r á t ( S tu d i $i m a té riá ié d e is to rie m e d ie . IV . 1 9 6 0 . 4 5 4 ) .
É r e m - a r c k é p é t v a ló s z ín ű le g o lasz m e s te r m in t á z t a és ö n t ö t t e . K ö z ö lv e : V E R E S S E .:
P 62 Iz a b e lla k irá ly n é . B p. 1 9 0 1 .

B á th o r y Is tv á n ( 1 5 7 1 —1 5 7 6 )

Id . S o m ly ó i B á th o r y Istv á n e rd é ly i v a jd a és T h e le g d i K a ta lin fia . É le té r ő l és u r a lk o d ó i

te v é k e n y s é g é rő l a k ö v e tk e z ő k ia d v á n y o k s z ó ln a k : É tie n n e B á th o r y ro i d e P o lo g n e , p rin c e
d e T ra n s y lv a n ie . C ra c o v ie , 1 9 3 5 . ( ta n u l m á n y k ö t e t ) ; V E R E S S E .: B á th o r y Istv á n k irá ly . B p.
1937. A r c k é p e it ( f e s tm é n y e k , m e ts z e te k , é r m e k ) a k r a k k ó i k ia d v á n y k ö z li (E . S. K o m o rn ic k i
ta n u lm á n y a . 4 2 4 - 5 1 2 . ) . U g y a n itt k ö z ö lv e ( 5 8 ) B á th o r y S a já tk e z ű a lá írá sa , m e ly a h e ly e s n é v ­
f o r m á t e ld ö n ti: „ S te p h a n u s B a th o rij de S o m lijo .”
 H u m a n is ta k a p c s o la ta iró l: P A P P M .: B ru tu s J á n o s M ih ály és B á th o ry Istv á n k irá ly m a ­
g y ar h u m a n is tá i. B p. 1 9 4 0 . C S O R B A T .: A h u m a n is ta B á th o ry Istv á n , B p. 1 9 4 4 . D IV É K Y A .:
L es H o n g ro is e n P o lo g n e á l ’é p o q u e d ’É tie n n e B á th o r y . K r a k k ó i k ia d v á n y . 1 9 3 5 . 1 0 5 —13 2 .
T ö r té n e ti é rd e k lő d é s é rő l sz á m o s a d a t t a n ú s k o d ik . F o rg á c h F e re n c t ö r té n e t i m ű v é h e z
B á th o ry so k írá s t „ m ú lta s c r ip ta ” a d o tt . ( 1 5 7 7 . j a n . 2 3 . B á th o r y levele — V E R E S S 1 9 4 4 .
I. 7 7 .) — A v a tik á n i le v é ltá r re g e s ta - k ö te te ib ő l a m a g y a r és le n g y e l a d a t o k a t k ije g y e z te t­
te , e rrő l t u d ó s ít P. S z á n tó Istv á n 1 5 7 8 . m á ju s 1 8-án R ó m á b a n k e lt je le n té s e (V E R E S S
1 9 4 4 . II. 1 0 6 ) . — B ru tu s B á th o r y k ív á n s á g á ró l ( 1 5 8 6 . á p r. 2 5 .): a d d ig n e a d a s s é k k i t ö r ­
té n e ti m ű v e, am íg „ n o n sit illiu s g ra v ita te e t s a p ie n tia , m e a fid e e t in d u s tr ia d ig n u m .”
(V E R E S S 1 9 4 4 . II. 3 2 8 . ) . - B ru tu s k é z ir a tá t 1 5 8 1 -b e n R o z s n y a y B e n e d e k m á s o lta .
(V E R E S S 1 9 4 4 . II 1 5 7 - 1 5 8 ) . - V ö . m ég V E R E S S E .: A t ö r té n e t í r ó B á th o r y Istv á n .
É rd . M ű z. 1 9 3 3 . 3 7 7 ^ * 1 2 .
B á th o ry Istv á n k ö n y v v á sá rlá sa i: 1 5 7 4 -b e n B é c s b e n t ö r té n e t i és te o ló g ia i m ű v e k
(V E R E S S 1 9 4 4 . I. 2 9 6 ) ; 1 5 7 6 -b a n K r a k k ó b a n v á ro s k é p e k e t ta r ta lm a z ó k ö t e t e k , 1 5 8 3 -b a n
u g y a n o tt A u g u s tin u s m ű v ei. 1 5 8 6 -b a n B e lla rm in m ű v e it k ö t t e t i (V E R E S S R .: B á th o ry
Istv á n le n g y e l k irá ly sz á m a d á s k ö n y v e i. B p . 1 9 1 8 . 19, 1 9 9 , 2 0 6 , 2 2 8 ). B irto k á b a n v o lt
egy C o rv in k ó d e x : C h ry s o s to m o s , V a rsó , N e m z e ti K ö n y v tá r ( M ű v é s z e ttö r t. É r t . IV .
1 9 5 5 . 168 ) , — V é g re n d e le té b e n k é t h o r d ó n y i k ö n y v e t h a g y o tt B á th o r y Z sig m o n d n a k
(JA K A B II. 1 8 8 8 . 3 4 2 ; V E R E S S E .: B erze v ic z y M á rto n . B p. 1 9 1 1 . 1 8 6 ).
B á th o ry Is tv á n n a k d e d ik á lt k ö n y v e k : V E R E S S 1 9 4 4 . II. 1 3 2 . ( C h ris tia n u s S c h a eseu s:
R u in a e P a n n o n ic a e lib ri. W itte n b e rg , 1571 ), 2 3 0 ; II. 1 1 8 , 1 5 4 , 1 9 0 , 3 2 5 , 3 4 7 , 3 4 8 . — F o n -
tes. II. 1 9 1 3 . 2 3 (P o s se v in o , 1 5 8 3 ) . — V E R E S S E .: B á th o ry Istv á n le n g y e l k irá ly s z á m ­
a d ásai. B p. 1 9 1 8 . 1 9 8 , 1 9 9 , 2 0 0 . - R M N Y I. 1 9 7 1 . 7 6 9 (re g is z te r).
B á th o ry g o n d o lt ö zv . H e lta in é n y o m d á já n a k m e g s z e rz é sé re , h o g y m a g y a r k ö n y v e k e t
n y o m ta th a s s o n (1 5 8 3 . jú l. 16. K ra k k ó . P o s se v in o je le n té s e - F o n te s . I. 1 9 1 1 . 2 8 7 ).
M ag y ar n y e lv re a k a r ta le f o r d í t ta tn i a C a te c h is m o R o m a n o - t (u o . 2 8 8 ) . A n a g y s z o m b a ti
n y o m d á b a n is a k a r t E rd é ly s z á m á ra k ö n y v e k e t n y o m ta t n i ( 1 5 8 3 á p r. 2 6 . P o s se v in o lev e ­
le - V E R E S S 1 9 4 4 . II. 2 3 0 ) .
T á m o g a tta a m a g y a r ifjú ság k ü lf ö ld i ta n u lm á n y a it. U n o k a ö c c s e it I tá liá b a n t a n í t ta t ta :
Is tv á n t P a d o v á b a n , A n d r á s t R ó m á b a n , B o ld iz sá rral b e já r a tta E u r ó p á t (V E R E S S 1 9 4 4 .
I. 3 4 —3 5 ) . B á th o ry tá m o g a tá sá v a l f o l y ta t tá k ta n u lm á n y a ik a t 1 5 8 3 -b a n M ic h ae l C h je rin y
de B alázsfalv a P a d o v á b a n , 1 5 8 5 -b e n I o a n n e s Z a lá n k e m é n y i B o lo g n á b a n , u g y a n ő 1 5 8 6 -
b a n R ó m á b a n (V E R E S S E .: B á th o r y Istv á n le n g y e l k irá ly sz á m a d á s a i. B p . 1 9 1 8 . 2 1 3 ,
220, 2 3 4 ) , 1 5 8 3 -b a n és 1 5 8 6 -b a n F o rg á c h R ó m á b a n (V E R E S S 1 9 4 4 . II. 2 9 3 , 3 4 2 ) ,
1 5 8 6 -b a n J ó s ik a Istv á n R ó m á b a n ( u o . II. 3 4 2 ) .
B á th o r y t é rd e k e lté k a ró m a i rég iség ek . A g y u la fe h é rv á ri v á r k a p u já b a és a fe je d e lm i
p a lo tá b a sz á m o s ró m a i k ő v o lt b e fa la z v a , u d v a ra is te le v o lt ró m a i e m lé k e k k e l. 1 5 7 5 -b e n
L y s im a c h o s -a ra n y a k a t a k a r t l á t n i : „ q u a e n o s c u m su is in s c r ip tio n ib u s in s p ic e re m ag n ó -
p e re c u p im u s .” (V E R E S S 1 9 4 4 . I. 3 2 8 )
E z ü s t a sz ta li k é s z le té t 1 5 7 6 j a n u á r já b a n P a d o v á b a n c s in á lta tta (V E R E S S 1 9 4 4 . II.
7 ) . K in c s tá rá ró l (ló s z e rs z á m o k , g y ű r ű k , a sz ta li e z ü s t, s t b .) 1 5 8 5 . m á ju s 1 2-én k e lt vég­
re n d e le te t á jé k o z ta t (V E R E S S 1 9 4 4 . II. 2 9 9 - 3 0 0 ) . G y ű jte m é n y é h e z t a r t o z o t t a p á p a i
s z e n te lt k a rd és sisa k , X III. G e rg ely p á p a a já n d é k a 1 5 7 9 -b e n (V E R E S S 1 9 4 4 . I. 1 3 9 ).
 F e g y v e rz e te a b écsi c sá szá ri g y ű jte m é n y b e k e r ü lt (L H O T S K Y , A .: D ie G e s c h ic h te d é r
S a m m lu n g e n . I. H á lfte . W ien, 1941 —1 9 4 5 . 9 6 . - F e s ts c h r if t d e s K u n s th is t. M u seu m s.
II ) , — A z E r d é ly b e n e lő f o r d u ló ritk a s z é p a r a n y é r c e k is a k in c s tá r é r té k e i k ö z é t a r to z ta k ,
ily e n e k e t k ü l d ö t t a p á p á n a k 1 5 8 4 -b e n ( F o n t e s . III. 1 9 1 3 . 13 ). A B á th o ry -k in c s e k m a ­
ra d v á n y a v o lt a z a „ g y ö n g y s á rk á n y ” ( a s á r k á n y r e n d g y ö n g y h ím z é se s je lv é n y e ), m e ly
1 6 1 0 -b e n B o c sk a y M ik ló sn á l v o lt ( É r d . O rsz. E m i. V I. 1 8 8 0 . 1 9 2 - 1 9 3 ). N á d a s d y F e ­
re n c sá rv ári tá r h á z á b a is k e r ü lte k d a r a b o k B á th o r y k in c s e ib ő l: a ra n y v e re te s k a rd ja , c í­
m e re s p e c s é tg y ű rű je (A r c h . É r t . 1 9 0 2 . 125 ).
B á th o ry Istv á n fe je d e le m - m in t a B á th o r y a k á lta lá b a n - n a g y o n k e d v e lte a z e n é t.
V irg in iá já t 1 5 7 2 -b e n B e s z te rc é n j a v í t ta t ta . S ü rg e tő lev e lé b ő l úg y tű n ik , h o g y m in é l e lő b b
s a já t m ag a k ív á n t r a jta já ts z a n i (V E R E S S 1 9 4 4 . II. 2 0 7 ) . - L. m ég: H A R A S Z T I, E .: É tie n n e
B á th o r y e t la m u s iq u e e n T ra n s y lv a n ie . — É tie n n e B á th o r y . C ra c o v ie , 1 9 3 5 . 7 1 —8 1 . B E N K Ő
A .: A z e rd é ly i fe je d e lm i u d v a r z e n e i é le té r ő l. — M ű v e lő d é s tö rt. T a n u lm á n y o k . S z e rk . J a k ó
Z s. B u k a re s t, 1 9 7 9 . 9 6 . E ta n u l m á n y o k k é t a d a ta a z o n b a n ( a z 1 5 8 8 . évi m e d g y e si ország-
g y ű lé s e n s z e re p lő o la s z m u z s ik u s o k ; S z ilá g y so m ly ó v á rá b a n 15 9 4 -b e n l e l t á r o z o tt h a n g sz e re k )
n e m Is tv á n k ir á ly r a v o n a tk o z ik , h a n e m u n o k a ö c c s é r e , ifj. B á th o r y Istv á n ra .
B á th o r y é p ít k e z e tt G y u la f e h é r v á r t, S z a m o s ú jv á rt és f ő k é n t V á r a d o n . F o g a ra s b a n pe-
P63 dig s z e n te g y h á z a t é p í t t e t e t t .

B á th o r y K r i s t ó f ( 1 5 7 6 —1 5 8 1 )
Id . S o m ly ó i B á th o r y Istv á n e r d é ly i v a jd a és T h e le g d i K a ta lin fia , B á th o ry Is tv á n k i ­
rá ly b á ty ja . F e leség e B o c sk a y E rz s é b e t, B o c sk a y G y ö rg y le á n y a . 1 5 4 6 —1 5 4 7 -b e n V . K á ­
ro ly c sá sz á r u d v a rá b a n t a r t ó z k o d o t t ( É r d . M ú z. 1 9 1 0 . 5 3 —5 4 .). Istv á n k irá ly s z e rin t o t t
s a j á t í to t t a el a „ m a n ie r a s p a n o la ” -t (V E R E S S : D o c . II. 1 9 3 0 . 2 4 0 .). B e já rta S p a n y o lo r ­
s z á g o t, B r a b a n to t, F la n d r iá t, G e r m a n iá t és I t á liá t (P . L eleszi J á n o s g y á sz b e sz é d e 1 5 8 3 .
- F o n te s . I. 1 9 1 1 . 311 ) .K it ű n ő e n b e s z é lt o la s z u l. G ro m o a k é t B á th o r y r ó l így ír: ,,h an -
n o la lin g u a n o s tr a fa m ilia ris sim a , e t s p e tia lm e n te C r i s to f o r o .” (A p u lu m . II. 1 9 4 4 —4 6 .
1 9 7 .) 1 5 5 8 -b a n Iz a b e lla k ö v e te F ra n c ia o rs z á g b a n J á n o s Z s ig m o n d k ih á z a s ítá s a ü g y é b e n .
( É r d . O rsz. E m i. II. 1 8 7 6 . 3 3 ) .
P . L eleszi J á n o s B á th o r y Istv á n k ir á ly h o z ír t le v e lé b e n ( 1 5 8 1 . m á j. 2 8 .) így je lle m z i:
„ N u n q u a m e g o h o m in e m v id i a v id io re m r e ru m s p ir itu a liu m ac p io r u m c o llo q u io r u m . E x
illő e n im t e m p o r e , n o c te s a tq u e d ies, la te ri e iu s a ffix u s , a n im u m v e rb o D ei in s a tia b ile m ,
s c r ip tu r a r u m le c tio n e , c o m m e n ta tio n ib u s q u e sa c ris e x s a tu r a r e n o n p o tu i.* ( F o n te s I.
1911. 1 3 3 )
A j e z s u ita k o llé g iu m o k a t G y u la f e h é r v á r t, K o lo z s v á rt, V á ra d o n n a g y b u z g a lo m m a l tá ­
m o g a tta . K ö n y v tá rá b ó l e g y o lasz n y o m ta tv á n y o k b ó l álló c o llig a tu m m a r a d t f e n n a g y ő ­
ri s z e m in á riu m i k ö n y v tá r b a n (K O R O K N A Y É .: M a g y a r re n e sz á n sz k ö n y v k ö té s e k . Bp.
1 9 7 3 . 8 9 . la p . 2 4 2 . s z .).
B á th o r y K r i s t ó f é p ít k e z e tt G y u la f e h é r v á r t, S z a m o s ú jv á rt és H u s z to n .
S ó ly m a iró l, m a d a ra iró l a k o lo z s v á ri sz á m a d á s k ö n y v e k a d n a k h í r t ( 1 5 7 8 /X I V . 7 5 . -
1 5 7 9 /X V I. 2 9 —15 7 9 /X V III. 6 ). 1 5 7 9 m á ju s á b a n te s tv é r é n e k , a le n g y e l k ir á ly n a k k ü l ­
d ö t t m a d a r a k a t ( 1 5 7 9 /X V I I I . 16 ).
p64 K o lo z s v á r v á ro sa 1 5 7 4 -b e n d rá g a e z ü s t k u p á v a l tis z te lte m eg ( 1 5 7 4 /V I . 12 ).
B á th o r y Z s ig m o n d ( 1 5 8 1 —1 5 9 8 )

B á th o ry K r is tó f és B o c sk a y E rz s é b e t fia. N e v elő je L eleszi J á n o s je z s u ita . G y á m ja és

u d v a rm e s te re G á lffi J á n o s . A p ja h a lá la ( 1 5 8 1 . m á ju s 2 7 .) u tá n - v é g re n d e le té n e k é r te l­
m é b e n — 12 ta n á c s ú r k o r m á n y o z ta E r d é l y t , k ö z ö t t ü k a v é g re n d e le ti v é g re h a jtó k B o c sk a y
Istv á n , C sá k y D e m e te r , K o v a c s ó c z y F a rk a s , K e n d y S á n d o r (S Z Á D E C Z K Y : K o v a c s ó c z y
F a rk a s . B p. 1 8 9 1 . 2 6 .) ; a k o r m á n y z ó ta n á c s b a t a r t o z t a k m ég ifj. S om lyói B á th o ry Is tv á n ,
K e n d y F e re n c (o k le v é l a k o r m á n y z ó ta n á c s p e c s é tje iv e l: V E R E S S E .: B erze v ic z y M á rto n .
B p. 1 9 0 1 . 141 la p , 7 0 . k é p ). 1 5 8 3 -b a n B á th o r y Is tv á n a k o r m á n y z á s t h á rm a s ta n á c s ra
b íz ta (É rd . O rsz. E m i. III. 1 8 7 7 . 1 7 7 ), e n n e k tag jai K e n d y S á n d o r , K o v a c s ó c z y F a rk a s ,
S o m b o ry L á s z ló . 1 5 8 5 —8 8 -ig e g y e d ü li k o r m á n y z ó G h y c z y J á n o s . Z s ig m o n d o t 1 5 8 9 -b e n
i k ta t tá k b e a fe je d e le m s é g b e . ( É rd . O rsz. E m i. III. 1 8 7 7 . 9 6 - 9 9 ( .U r a l k o d o t t 1 5 9 8 .
á p r. 8-ig, e lső le m o n d á s á ig , v issz a té rése u t á n 1 5 9 8 . au g . 2 9 -tő l 1 5 9 9 . m á rc . 2 9 -ig , a z a z a
m á s o d ik le m o n d á s á ig , m a jd 1 6 0 1 . á p r. 8 -tó l au g . 4-ig , végleges le m o n d á sá ig .
B á th o r y Z s ig m o n d n e v e lte té s é n e k ir á n y á r ó l a to s z k á n n a g y h e rc e g i k a n c e llá ria j e l e n t é ­
se ( 1 5 9 2 ) J ó s ik a Istv á n k ö v e t tu d ó s ítá s a a la p já n : „ H a b o n t á , e t á l e t t e r a t o , m a b ra v ó e
c o rag g io so , e t a ita n te d e lla p e rs o n a in t u t t i li e s e rc itii m ilita r i, n e i q u a li si e s e rc ita , e t si
d ile tta g ra n d e m e n te , e t 'h a in essi p ro fe s s o ri e t m a e s tri Ita lia n i, e t g r a n d e m e n te a m a q u es-
ta n a tio n e . V ive e v este a lla u n g h e re sc a , m a h a a n c h e de v e stiti a ll’Ita lia n a , c h e se li m e t ­
te allé v o lté , q u a n d o s ta r i ti r a to d a se . . . Q u el p r in c ip e , ö ltr e la s u a lin g u a n a tu r a le p a rla
b e n is sim o la tin o e t I ta lia n o " (V E R E S S : D o c . III. 1 9 3 1 . 2 6 9 , 2 7 0 ). U g y a n e z a je le n té s j ö ­
v e d e lm é rő l: 3 0 0 0 0 0 sc u d o ( a r a n y ) , c sa lá d i v a g y o n á n a k jö v e d e lm e 6 0 0 0 0 s c u d o (u o .
2 6 9 ).
B á th o ry Z s ig m o n d igen é lé n k k a p c s o la to k a t t a r t o t t f e n n az o la s z u d v a ro k k a l. J e z s u ita
k ö r n y e z e te is e z t az i r á n y t tá m o g a tta . A h a v a s a lfö ld i h a d já r a t id e jé n p e d ig az o la s z k a t o ­
n a i k ü ld ö tts é g e k e z t m ég j o b b a n m e g e r ő s íte tté k .
T o s z k á n á b a n 1591 n o v e m b e ré b e n k ü ld te J ó s ik a Is tv á n t k ö v e tü l I. F e r d in á n d to s z k á n
n a g y h e rc e g h e z a te r v e z e tt h á z a ssá g a ü g y é b e n ( É rd . O rsz. E m i. IV . 1 8 7 7 . 2 7 8 ) , p a z a r
a já n d é k o k k a l (V E R E S S : D o c . III. 1 9 3 1 . 2 6 7 - 2 6 8 ) . J ó s ik a 1 5 9 2 f e b r u á r b a n é r k e z e tt
F ir e n z é b e , a h o l a P a la z z o P i ttib e n l a k o t t , a n a g y h e rc e g P isá b a n fo g a d ta , in n e n p e d ig
R ó m á b a m e n t, a h o l a p á p a lovaggá a v a tta (V E R E S S : D o c . III. 1 9 3 1 . 2 5 2 , 2 6 3 , 2 6 7 ,
2 7 3 , 2 7 5 , 2 8 1 ).A h á z a ssá g a z o n b a n n e m v a ló s u lt m eg (u o . 3 0 0 ) , a k a p c s o la t a z o n b a n a
to s z k á n n a g y h erc eg g e l to v á b b r a is f e n n m a r a d t ( B á th o r y Z s ig m o n d lev elei 15 9 5 -b ő l a
n a g y h e rc e g h e z - V E R E S S : D o c . IV . 1 9 3 2 . 2 8 3 , 2 9 0 , 3 0 1 , 3 0 5 ( .F ir e n z e i k ö v e te k is
g y a k ra n j á r t a k Z sig m o n d u d v a rá b a n : 1 5 9 3 -b a n (K v á r szk v e V /X X III. 1 9 - 2 1 , 2 5 —2 6 ;
V /X X I. 1 0 2 , 1 0 3 ) neve - S Z A M O S K Ö Z Y fe ljeg y z é se s z e rin t — M a th e u s B o ttif io r e n o
(IV . 1 8 9 2 . 4 6 0 ) , to v á b b á 1 5 9 4 -b e n (K v á r szkve V I/III. 3 2 ; V I/V III. 7 5 , 101 ). A to s z ­
k á n k a to n a i k ü ld ö tts é g v e z e tő je S ilv io P ic c o lo m in i, tit k á r a F ilip p o P ig a f e tta h a d ié p íté s z
v o lt 1 5 9 4 - 1 5 9 6 -b a n (B A S C A P É 1 9 3 1 . 1 8 5 - 1 9 1 ).
B á th o ry Z s ig m o n d 1 5 9 5 -b e n le v e le z e tt a m a n to v a i h e rc e g g e l, V in c e n z o G o n zag av al
(V E R E S S : D o c. IV . 2 7 7 , 3 1 7 ) , aki a já n d é k b a p á n c é lt k ü l d ö t t n e k i ( u o . 3 0 4 ) . A m a n t o ­
vai h e rc e g k ö v e te p e d ig s z in té n 1 5 9 5 -b e n j á r t E r d é ly b e n (K v á r szkve V l/X V IIa . 1 8 8 ).
L e v e le z e tt B á th o r y Z s ig m o n d to v á b b á a v e le n c e i d o g é v al 1 5 8 9 - 1 5 9 0 - b e n ( Ó V Á R Y L .:
M T A t ö r t . b iz o tts á g á n a k o k le v é lm á s o la ta i. I. 1 8 9 0 . 1 1 6 ), F e d e ric o B o rro m e o k a rd in á lis ­
sal ( 1 5 9 1 - 1 5 9 3 , 1 5 9 4 . - B A S C A P É 1 9 3 1 . 1 9 6 ).
P á p a i k ö v e te k B á th o r y Z s ig m o n d u d v a rá b a n : A ttilio A m a lte o n u n c iu s 1 5 9 2 -b e n
(V E R E S S : D o c . III. 1 9 3 1 . 2 9 8 , 3 1 8 ) ; A lfo n s o C a rrillo p ü s p ö k 1 5 9 4 -b e n (K v á r szkve
V I/V III. 1 9 1 , 1 9 4 ), 1 5 9 5 -b e n (V I/X V I. 17 . - V E R E S S : C a rrillo I. 1 9 0 6 . II. 1 9 4 4 );
A lfo n s o V is c o n ti c erv iai p ü s p ö k 1 5 9 5 -b e n (V E R E S S : D o c. IV . 2 2 2 ) ; B e n e d e tto M an d ín a
1 5 9 6 -b a n ( u o . V . 1 9 3 2 . 6 ). B á th o r y k ö v e te R ó m á b a F a b io G e n g a 1 5 9 4 -b e n (V E R E S S :
C a rrillo I. 1 9 0 6 . 85 ) ; G io v a n n i B a ttis ta G e n g a 1 5 9 5 -b e n (u o . 5 1 6 ) . F a b io G e n g a ró l a d a ­
to k K v á r s z á m a d á s k ö n y v e ib e n : 1 5 8 8 -b a n (IV /V I. 1 1 3 ), 1 5 9 1 -b e n (V /X . 5 3 ), 1 5 9 6 -b a n
( V lI/X X Ia ).
A je z s u ita A n to n io P o s se v in o 1 5 8 3 -b a n j á r t E rd é ly b e n (A . P o sse v in o : T ra n s ilv a n ia . —
F o n te s . III. 1 9 1 3 ) .A je z s u itá k r ó l b ő v e b b e n V E R E S S E n d re k ia d v á n y a ib a n : F o n te s I.
1 9 1 1 ., II. 1 9 1 3 . B á th o r y o la s z p a p ja iró l sz á m o s b e je g y z é s K o lo z sv á r sz á m a d á s k ö n y v e ib e n .
B á th o r y Z s ig m o n d o la s z k ö r n y e z e té h e z t a r t o z t a k a z o la s z o r v o s o k is. E z e k a k ö v e tk e ­
z ő k : P e tr u s M aria Q u a d rio 1 5 8 3 -b a n (L U K Á C S III. 1 9 6 7 . 3 3 6 —3 3 7 ) . — M a rce llu s S q u ar-
c ia lu p i 1 5 8 4 -b e n (S iv o ri je le n té s e ) , 1 5 9 0 -b e n (K v á r szkve IV /IV . 5 , 8 ) , a k i jó v a l k o r á b ­
b a n , 1 5 7 8 k ö r ü l k e r ü lt B á th o r y K r i s t ó f u d v a rá b a ; m ű v e: R M N Y . I. 1 9 7 1 . 4 9 8 . sz. —
R e n a ld u s F ile p 1 5 9 1 -b e n (K v á r szk v e V /I. 11 ). — J o a n n e s C u p id o 1 5 9 1 -b e n (V /I. 6 9 .).
- B ib ic e llu s 1 5 9 5 -b e n ( V l/X V I I a . 3 8 , 161 ). - J o a n n e s M u ra ltu s 1 5 9 3 -b a n (V /X X I. 111,
1 2 0 ), 1 5 9 5 -b e n ( V l/X V I I a . 3 6 ) ; tá v o z á s a k o r B á th o r y Z s ig m o n d salvus c o n d u c tu s - t a d o tt
n e k i ( F o r m u la r iu m , X V I. sz á z a d vége K v á r, E g y e te m i K ö n y v tá r , K é z ir a ttá r , M s. 9 9 9 .
fö l. 9 6 ). - V irg iliu s 1 5 9 4 -b e n (V I/II1 . 7 7 ) . — A z o la s z o k o n k ív ü l m ég K e rc z i P ál o rv o s
m ű k ö d ö t t B á th o r y Z s ig m o n d u d v a rá b a n , a k i m á r k o r á b b a n B á th o ry Is tv á n t és K r is tó f o t
is s z o lg á lta . (S Á N D O R I.: C z ím e rle v e le k . I. K v ár, 1 9 1 0 . 2 3 . sz .)
M ik o r B á th o r y Z s ig m o n d á t t é r t a tö r ö k e lle n e s p o litik á r a , R u d o l f c sá szá r k irá ly u d v a ­
rával k e r ü lt k a p c s o la tb a . R u d o l f 1 5 9 5 -b e n b iro d a lm i h e rc e g g é e m e lte és c ím e ré t k ib ő v ít­
t e t t e (V E R E S S : D o c . IV . 1 9 3 2 . 1 8 5 - 1 8 8 ) , 1 5 9 7 -b e n az a ra n y g y a p ja s r e n d e t a d o m á n y o z ­
ta n e k i ( É r d . O rs z . E m i. IV . 1 8 7 8 . 8 ). 1 6 0 2 -b e n Z s ig m o n d — a végleges le m o n d á s a u tá n —,
c s á s z á rtó l tiro li b i r t o k o t k é r t , h o g y k ö z e l le h e ss e n I tá liá h o z (É r d . O rsz. E m i. IV . 1 8 7 9 . 1 3 1 )
B á th o r y Z s ig m o n d m ű v e lts é g é rő l t ö b b a d a t sz ó l. A to s z k á n n a g y h e rc e g i k a n c e llá ria
je le n té s e ( 1 5 9 2 ) Z s ig m o n d o t „ l e t t e r a t o ” -n ak n e v e z te (V E R E S S : D o c . III. 1 9 3 1 . 2 6 8 ).
K ö n y v e irő l a k o lo z s v á ri s z á m a d á s o k s z ó ln a k . 1 5 8 2 jú n iu s á b a n k ö n y v e k e t k ö t t e t n e k
K o lo z s v á rt a fe je d e le m n e k (JA K A B II. 1 8 8 8 . 3 4 2 ) ; 1 5 8 4 . dec. 8 -án S z a m o s ú jv á rró l sz á l­
líta n a k k ö n y v e k e t „ u r u n k sz á m á ra eg y n ag y h o r d ó b a és egy b e r b e n c z é b e ” (K v á r szkve
III/X V III. 1 4 ); 1 5 8 8 . j a n u á r 2 6 -á n k é t h o r d ó b a v itte k k ö n y v e k e t a fe je d e le m n e k , a k ü l­
d e m é n y t tíz j e z s u ita d iá k k ís é r te ( u o . IV /I. 9 ).
B á th o r y Z s ig m o n d n a k a já n l o tt k ö n y v e k : R M N Y I. 1 9 7 1 . 5 4 6 , 6 7 4 , 7 1 9 , 7 3 4 , 7 6 7 ,
7 7 9 , 7 8 0 , 7 8 5 , 7 8 6 , 7 8 7 , 8 0 8 , 8 4 6 /4 7 ,. 5 6 , 1 0 4 , 1 9 2 . sz .) to v á b b á A n to n io P o ssev in o :
J u d ic iu m de c o n fe s s io n e A u g u s ta n a . P o s n a n ia e , 1 5 8 6 . (A já n ló levél k ö z ö lv e : F o n te s . II.
1913. 1 9 7 -2 0 4 )
B á th o r y Z s ig m o n d k in c s tá r a : d ú s e z ü s t a sz ta li k é s z le t (1 5 9 5 D o n C esare V ia d a n a j e ­
le n té s e - V E R E S S : D o c . IV . 1 9 3 2 . 3 1 6 ) ; e z ü s t e r e k ly e ta r tó k e re s z t P o s s e v in o tó l 1 583-
b a n ( F o n t e s V . 1 9 2 1 . 4 ) ; g y é m á n to s k e r e s z t, a p á p a a já n d é k a 1 5 9 5 -b e n (P . C a p e c i re k ­
 t o r je le n té s e — F o n te s II. 1 9 1 3 . 9 5 ) . A já n d é k o k a to s z k á n n a g y h e rc e g tő l: e z ü s t k a z e tta ,
a r a n y b r o k á t sz ö v e te k 1 5 9 2 -b e n ( F ir e n z e , A rc h iv io di S ta to . C a rte S tro z z ia n e . F ilz a 3 0 7
( 3 1 7 ) , p. 3 3 ); d íszes p is z to ly o k 1 5 9 5 -b e n (V E R E S S : D o c. IV . 1 9 3 2 . 2 2 2 - 2 2 3 ) . A m an-
to v a i h e rc e g tő l p á n c é l 1 5 9 5 -b e n ( u o . 3 0 4 ) . R u d o l f c s á s z á rtó l a já n d é k o k 1 5 9 7 -b e n g y é ­
m á n tk e re te s a rc k é p e H a n s V e r m e y e n tő l; W o lf G re ise r f e s tm é n y e ; d rá g a a u g sb u rg i ó ra .
(L H O T S K Y o p . c it. 1 9 4 1 - 1 9 4 5 . 2 5 5 , 2 6 5 , 2 7 3 ).M ih á ly v a jd a a z 1 6 0 0 . ja n u á r 16-i ü n ­
n e p é ly e n s a já t m a g á t és lo v á t Z s ig m o n d é k sz ere iv e l d ís z íte tte ( 1 6 0 0 . ja n . 2 0 - 2 1 . U n g n a d
je le n té s e - É rd . O rsz. E m i. IV . 1 8 7 8 . 3 5 5 ),
B á th o ry Z s ig m o n d a já n d é k a i k ü lf ö ld ie k n e k : 1 5 8 4 -b e n F r a n c o S iv o ri g e n o v a i n e m e s ­
n e k a r a n y o z o tt e z ü s t serleg , t ö r ö k h a n d z s á r , b r o k á t s z ö v e te k (P A S C U , S .: P e t r u C e rce l
j i J a r a R o m a n e á s c á . S ib iu , 1 9 4 4 . 1 8 9 ). I. F e r d in á n d to s z k á n n a g y h e rc e g n e k 1 5 9 2 -b e n :
„ D u e cav alli tu r c h i f o r n iti a ll’u n g h e re sc a , c o n b o rc h ie d ’o r o e t a r g e n to m a s sic c io e t c o n
s to c c h i e t m az ze d ’a r g e n to . . . U n v aso d ’o r o m a s sic c io a n tic h is s im o , t r o v a to s o t t o te r r a ,
dél p e so di o t t o c e n t o u n g h e ri . . . U n ó sm a n ig lio di p e so di 5 0 0 u n g h e ri, t r o v a to s o t t o
te rra . U n a q u a n ti t a di m ed a g lie d ’o r o m a s sic c io , c irc a s e ic e n to . . . M o lti p e z z i di m in ie ra
d ’o r o , d i e s tre m a b e lle z z a . . .” (V E R E S S : D o c . III. 1 9 3 1 . 2 6 7 - 2 6 8 ) .
B á th o ry Z sig m o n d t ö b b s z ö r v á s á r o lta to tt Itá liá b a n . 1 5 9 5 á p rilis á b a n „ O la z J á n o s t t e ­
m e s v á rit” k ü ld te V e le n c é b e v á sá ro ln i (K v á r szkve V l/X V IIa . 5 6 ) . 1 5 9 5 . j a n u á r 2 4 -é n F e ­
re n c n ev ű o lasz fe g y v e re k e t h o z o tt Itá liá b ó l (K v á r szk ve V I / X V I I ).
P65 D íszesen f a ra g o tt c ím e re s g y a lo g h in ta ja a g razi m ú z e u m b a n ( J o a n n e u m . L t. sz. 0 1 7 3 1 ) .
B á th o ry Z sig m o n d ró l h á r o m é re m -a rc k é p m a ra d t fe n n (H U S Z Á R L .- P R O C O P I U S
B.: M ed aillen - u n d P l a k e tte n k u n s t in U n g a rn . B p . 1 9 3 2 . 9 9 —1 0 0 ) . E z e k e n k ív ü l is m e re ­
tes m ég tö b b m e ts z e t- a r c k é p is.
B á th o ry Z s ig m o n d z e n e k e d v e lé s é rő l: K A S T N E R , E .: U n c o m p o s ito r e I ta lia n o n e lla
c o rte T ra n s ilv a n o n e l s e c o lo X V I. C o rv in a . A n n o I. V o l. I. 1 9 2 1 . 9 0 —9 1 . K A S T N E R ,
E .: C u ltu ra ita lia n a a lla c o r te T ra n s ilv a n a n e l s e c o lo X V I. C o rv in a . A n n o II. V o l. III.
1 9 2 2 . 5 0 - 5 1 . B A R L A Y ö . S Z .: R e n e s z á n s z m u z s ik a a B á th o r y a k u d v a rá b a n . M ag y ar Z e n e
1 9 7 5 , 1 9 7 6 . B E N K Ő A .: A z e rd é ly i fe je d e lm i u d v a r z e n e i é le té rő l. — M ű v e lő d é s tö r té n e t
T a n u lm á n y o k . B u k a re s t, 1 9 7 9 . 9 5 .
Z sig m o n d u d v a rá b a n m á r 1 5 8 4 -b e n o lasz m u z s ik u s o k v o lta k , e r rő l F r a n c o S iv o ri így
ír: az ü n n e p i la k o m a a lk a lm á v al a n a g y t e r e m b e n „ in u n c a n to n e m o lti m u s ic h i, c o n li
in s tr u m e n ti a lla ita lia n a , c o n u n a o rg a n o su a v issim o , de q u a li m u sic i il P rin c ip e se m p re
tie n e u n a q u a n ti t a c o n h o n o r a to t r a t t a m e n t o .” (P A S C U , S .: P e tr u C e rce l §i f a r a R o m a -
neSscS. S ib iu , 1 9 4 4 . p. 1 8 8 .) 1 5 9 2 -b e n J ó s ik a Istv á n h o z o tt a f e je d e le m n e k F ire n z é b ő l
3 o r g o n is tá t és 17 é n e k e s t, ille tv e m u z s ik u s t (S Z A M O S K Ö Z Y IV . 6 6 - 6 7 . - K A STN ER
1 9 2 6 . C o rv in a . I. 9 1 ) . 1 5 9 4 -b e n „ m u s ic u s V in a n tiu s ” á llt a fe je d e le m s z o lg á la tá b a n
(K v á r szkve V I/III. 10 ). K a rm e s te re B a ttis ta M u s to p a d o v a n o v o lt, a k i 1 5 9 5 -b e n h a lt
m eg G y u la fe h é rv á rt. Z e n é sz e P ie tr o B u s to m u s ic u s 1 5 9 4 —1 5 9 5 -b e n (V E R E S S : D o c . IV .
1 9 3 2 . 2 1 6 - 2 1 7 ) . 1 5 9 5 . á p rilis 17-én a k o lo z s v á ri s z á m a d á s o k e m lítik la n t o s á t (V l/X V IIa .
5 6 ) , jú liu s 2 0 -án v irg in á já t (V I/X V I. 1 3 6 ). P ie tr o B u s to 1 5 9 5 . j a n u á r 2 1 -é n G y u la f e h é r ­
v á rt k e lt le v e lé b e n igen m a g a s z ta lta Z s ig m o n d fe je d e le m z e n e i k é p e s s é g e it: „ é b o n is s im o
m u sic o in o g n i s o rté di s t r u m e n t o e t c o m p o n e o p e re d i m u sic a al p a ri d e p iu e c c e lle n ti
A u to r i.” (B A S C A P É 1 9 3 1 . 171 —1 7 2 .) G iro la m o D ir u ta P e ru g in o „II T ra n s ilv a n o ” c ím ű ,
az o rg o n a já ts z á s ró l s z ó ló m u n k á já t (V e le n c e , 1 5 9 7 ) Z s ig m o n d n a k a já n lo tta . (K R O P F L .:
II T ra n s ilv a n o . É rd . M ú z . 1 9 0 7 . 3 9 3 —3 9 6 ).G . B. M o s to m a d r ig á lk ö te té t d e d ik á lta a fe je d e le m ­
n e k , P h ilip p e de M o n té n é m e ta lf ö ld i z e n é s z s z in té n (B E N K Ő 1 9 7 9 . 9 5 ) .
A la ttv a ló i a z o n b a n 1 5 9 2 -b e n ro ss z n é v e n v e tté k „ c h e n o n a tte n d e s s e , se n o n a so n a re
e t b a lla re ” és k ö v e te lté k a z o la s z m u z s ik u s o k e lk ü ld é s é t. (M a la s p in a n u n c iu s je le n té s e dec.
2 8 -á n V a rs ó b ó l — V E R E S S : D o c . III. 1 9 3 1 . 5 2 3 ).Z s ig m o n d s z ó ra k o z á s a i k ö z é t a r t o z o t t
a l a b d a já té k is, 1 5 9 1 -b e n „ U r u n k la p ta c s in á ló o la s z á t” v itté k T o r d á r a , o n n a n G y u la fe h é r­
v á rra (K v á r szk v e V /II. 7 5 ).
B á th o r y Z s ig m o n d é p ít k e z e tt G y u la f e h é r v á r t a p a lo tá b a n , a sz a m o s ú jv á ri, a h u s z ti és
a v á ra d i v á rb a n . A z ő id e jé b e n é p ü lt a to r d a i és a d ési k a m a ra h á z .
*

A t ö b b i é p í t t e t ő m e c é n á s a d a t a i t 1. az A d a t tá r b a n az é p ítk e z é s e ik k e l k a p c s o la tb a n , m ég ­
p e d ig a k ö v e tk e z ő k é p p e n :

A p a fi G e rg e ly — E b e s fa lv a .
B á n fi G y ö rg y — S z e n tk ir á ly .
B á n fi T a m á s - S z ilá g y n a g y fa lu .
B á th o r y B o ld iz sá r — F o g a ra s.
id . B á th o r y Is tv á n (I s tv á n f e je d e le m a p ja ) — S z ilá g y so m ly ó .
ifj. B á th o r y Is tv á n - S z ilá g y s o m ly ó .
b e th le n i B e th le n F a r k a s — B e th le n .
i k tá r i B e th le n F a r k a s — M a ro silly e .
B o c sk a y G y ö rg y - E g ere s.
B o rs o ló J á n o s — K ö z é p la k , K r a s z n a h o r v á ti, Ip p .
G á lfi J á n o s — M a ro sú jv á r.
G e s z th y F e r e n c — D éva.
K a to n a i — K é rő .
K e n d y F e r e n c — K e re lő s z e n tp á l.
K e n d i S á n d o r — K e n d íló n a , Z o p o r .
K e r e s z tú r y K r i s t ó f — S z e n tb e n e d e k .
K o m is G á s p á r — H u s z t.
K o v a c s ó c z y F a r k a s — G y u la fe h é rv á r.
M a rtin u z z i G y ö rg y — A lv in c , B ra n y ic s k a , K o lo z s m o n o s to r , S z a m o s ú jv á r.
M ik o la L ászló — S z a m o s fa lv a .
S o m b o r y L ászló — S z e n te g y e d , Z s o m b o r .
S z a lá n c z y L á s z ló — B ra n y ic s k a .
c sú c si T ö m ö r i M ik ló s — K ö v e sd .
W ass G y ö rg y - C zeg e.
W esselé n y i F e r e n c — H a d a d .
 Balogh Jolán

KÉSŐRENAISSANCE KŐFARAGÓ MŰHELYEK

V II. K ö z le m é n y

A KOLOZSVÁRI MŰHELYEK
XVI. SZÁZAD (VI. RÉSZ)

ADATTÁR

III. M ű e m lé k ek

2. E R D É L Y S Z E R T E (A -G Y )

K o lo z sv á ri m e s te re k m u n k á i és a z e b b e a s tílu s k ö rb e t a r t o z ó m ű v e k . G y u la f e h é r v á r t a z o n ­
b a n a m ás s tílu s ú , v a la m in t az e lp u s z tu lt e m lé k e k e t is — m in d a h a z a i, m in d a k ü lf ö ld i
m e s te re k m u n k á it — f e ls o ro lo m a fe je d e lm i s z é k h e ly m ű v észi k u ltú r á já n a k a s z e m lé lte ­
té s é re . A k é p s z á m o k a V I. K ö z le m é n y b e n (A rs H u n g a ric a . 1 9 7 9 /2 .) m e g je le n t k é p e k r e
u ta ln a k .
A rö v id íté se k je g y z é k é t 1.: A rs H u n g a ric a . 1 9 7 4 . 3 4 9 - 3 5 4 .

K ie g é s z íté s e k a f o n á s o k h o z :

L U K Á C S III. 1 9 6 7 L U K Á C S , L .: D o c u m e n ta r o m a n a h is to r ic a S o c ie ta tis J e s u in reg-

n is o lim c o r o n a h u n g a ric a u n itis . III. k ö t . R o m a , 1 9 6 7 .
P12 R M N Y I. R ég i m a g y a r n y o m ta t v á n y o k . I. B p ., 1 9 7 1 .

K ie g é s z íté s e k a z ir o d a lo m h o z :

K Ő V Á R I 1852 K Ő V Á R I L .: E rd é ly rég iség ei. P e s t, 1 8 5 2 .

KÁDÁR II. 1 9 0 0 K Á D Á R J .: S z o l n o k - ü o b o k a v á rm e g y e m o n o g rá fiá ja . 11. D és,
III. 1 9 0 0 1 9 0 0 ; III. 1 9 0 0 ; IV . 1 9 0 1 ; V . 1 9 0 2 ; V I. 1 9 0 4 ; V II. 1 9 0 5 .
IV . 1901
V. 1902
V I. 1 9 0 4
V II. 1905
PETRI I. 1901 P E T R I M .: S zilág y v á rm e g y e m o n o g rá fiá ja . I. Z ila h , 1 9 0 1 ; II.
II, 1901 1 9 0 1 ; III. 1 9 0 2 ; IV . 1 9 0 2 .
III. 1 9 0 2
IV . 1 9 0 2
 234

B A S C A P É 1931 B A S C A P É , G .: L e r e la z io n i f ra l’I ta lia e la T ra n s ilv a n ia n el seco lo

X V I. R o m a , 1 9 3 1 .
RA D O S 1939 R A D O S J .: M ag y ar k a s té ly o k . II. k ia d á s. B p ., 1 9 3 9 .
E N T Z 1944 E N T Z G .: S z o ln o k D o b o k a m ű e m lé k e i — S z o ln o k D o b o k a m a ­
g y a rság a . S z e rk . S z a b ó T . A ttila . K o lo z sv á r, 1 9 4 4 .
IO N E S C U I. 1 9 6 3 IO N E S C U , G .: I s to ria a r h ite c tu r i in R o m á n ia . I —II. B u c u re^ ti,
II. 1965 1963, 1965.
B A L O G H 1975 B A L O G H J .: O lasz te rv ra jz o k és h a z a i k é ső re n a issa n c e é p ü le te in k .
— „ M a g y a ro rsz á g i re n e s z á n s z és b a r o k k ” c ím ű ta n u l m á n y k ö t e t .
S z e rk . G a lav ics G . B p ., 1 9 7 5 .
F E U E R N É 1977 F E U E R N É T Ó T H R .: R e n e s z á n sz é p íté s z e t M a g y a ro rs z á g o n . B p.,
1977.
T R Ó C SÁ N Y I 1980 T R Ó C S Á N Y I Z s.: E rd é ly k ö z p o n ti k o r m á n y z a ta . 1 5 4 0 —1690.
P13 B p ., 1 9 8 0 .

M ivel e ta n u lm á n y e lső d le g e s c élja a k o lo z s v á ri m ű h e ly e k te v é k e n y s é g é n e k az is m e rte ­

té s e , a X V I. sz á z a d i vár- és k a s té ly - é p ítk e z é s e k n e k c s u p á n csak a le g s z ü k s é g e se b b a d a ta it
és a té m á r a v o n a tk o z ó ú ja b b b ib lio g r á f iá t k ö z lö m .

A lm á s (v . K o lo z s v m . — A lm a iu l) , v ár

1597. s z e p t. 2 1 . K v á r szk v e: n é g y k ő m iv e s m eg y A lm ásra ( V I I / X I I .) ,— S e m a fe la d a t,

se m a m e g re n d e lő n in c s m eg n e v ez v e . F e l te h e tő le g A lm ás v á rá b a n d o lg o z ta k , — ta lá n a
v á r m e g e rő s íté s é n a t ö r ö k v e sz e d e le m e lle n .
I r o d a lo m : K E L E M E N 1 9 4 4 . 5 ( a v ár t ö r té n e t e iro d a lo m m a l). K A B A Y 1 9 7 3 . 1 6 8 8 ,
1691 k é p p e l. B. N A G Y 1 9 7 3 . 3 0 - 3 1 . k é p .

A lv in c (v . A ls ó -F e h é r v m . - V in ju l d e J ó s ) , v á rk a sté ly

1 5 2 6 —1 5 4 6 . B i r to k t ö r t é n e ti a d a to k , k ö z ö lv e : K Ő V Á R I 1 8 6 6 . 2 5 6 —2 5 8 ; K O V Á C S A .:
A z a lv in ci k a s té ly . K o r u n k . K v á r, 1 9 7 1 . 8. sz. 1 1 6 9 —1 1 7 3 .
1 5 4 6 -b a n M a rtin u z z i b i r to k á b a k e r ü lt (K O V Á C S 1 9 7 1 . 1 1 7 1 ) .
1551. s z e p t. M a rtin u z z i „ in c a s te llo m e o A lv in c z ” k e lte z i le v e lé t (K O V Á C S u o .).
1 5 5 1 . d e c . 1 7 -én C a s ta ld o z s o ld o s a i M a r tin u z z it m e g g y ilk o ltá k a z a lv in c i k a s té ly b a n .
1 5 5 2 . B o rn e m iss z a P á l v e s z p ré m i p ü s p ö k e rd é ly i ú tjá r ó l és M a rtin u z z iró l: „ I te m vidi
lo c u m , u b i e x p ir a v it, v id i p e r e u m s e m id e s tr u c ta m e c c le sia m q u a e m o n a s te r iu m e r a t
f r a t r u m p r a e d ic a to r u m S . D o m in ic i vei A u g u s tin i, r e d a c tu m p e r ip s u m in f o r ta lic iu m ,
lo c o s a c ro p r o p h a n a t o . A u d iv i is tic q u e re la s p o p u li de o p p re s s io n ib u s , q u a s p assi s u n t
c ir c ite r se x a n n is in la b o ré d u r o a e d if ic a tio n is illiu s c u m m o r te m u lto r u m h o m in u m u tri-
u s q u e se x u s e t p lu r im o r u m r e d a c to r u m in p e r p e t u a m m e n d ic ita te m .” (P O D H R A D S Z K Y
J .: M a r tin u z z ia n á k . M . T ö r t. T á r . 1 8 5 5 . 2 6 2 ; T H E IN E R , A .: V e te r a m o n u m e n ta sla v o ru m
m e r id o n a liu m h is tó r iá m illu s tr a n tia . II. Z a g re b , 1 8 7 5 . 3 7 .)
Alvinc, a várkastély keresztmetszete, földszinti és emeleti alaprajza.
Documente 9/2 után.
 1 5 6 5 —1 5 7 0 . G iv a n a n d re a G r o m o fe lje g y z é se : a M aro s fo ly ó h a jó z h a tó , k e z d v e „ a u n ó
C a ste llo a m e n o giá d i f ra G io rg io , o u ’egli fu a m m a z z a to . Q u e s ta C ittá n o n c in ta di m u ro
n e di te r r a , m a a p e n a in m o d o d ’ u n a u illa h a d e n tr o u n a R o c c a di m u r o c in ta m a
d e b o le .” — „ L u n g o d i q u e s ta u illa ( F e lk e n y é r és A lk e n y é r ) a ltre o t t o m ig lia si t r o u a il
d e liz io s o c a s te llo d i V in z s o p r a d e t t o . . ( A p u lu m . I I . 1 9 4 6 . 1 7 1 , 172 ).
1566. A s c a n io C e n to r io : ,,g iu n se ro a B inse (L ip p a e lfo g la lá sa u tá n M a rtin u z z i), che
é ra u n c a s te llo d a lu i e d if ic a to p e r d i le t to in q u e l lu o g o , o u e il C a s ta ld o c o n o b b e ve-
n irg li. . .” ( C e n to r io d eg li H o r te n s ii, A .: C o m m e n ta r ii d e lla g u e rra d i T ra n s ilv a n ia . V in ig ia,
1566. 1 4 1 . - G á ld i L á s z ló fa c sim ile k ia d á sa . B p ., 1 9 4 0 .)
A v ár 1 8 0 8 -b ó l v aló lá tk é p e és a la p ra jz a k ö z ö lv e : K O V Á C S 1 9 7 1 . 1 1 7 0 . A v ár j e l e n ­
legi á lla p o tá r ó l k é s z ü lt fe lm é ré s k ö z ö lv e : D o c u m e n te d e a r h ite c tu r a d in R o m ín ia . 9 .
B u c u re $ ti, 1 9 6 4 . P l. 1—2.
205-212 M a rtin u z z i é p ítk e z é s e ib ő l ( 1 2 —19. k é p ) f e n n m a r a d t a h o ss z n é g y sz ö g ű é sz a k i sz á rn y ,
m e ly n e k n y u g a ti v é g é h e z c s a tla k o z ik a n y u g a ti s z á rn y m a ra d v á n y a a k e r e s z tb o lto z a to s
lé p c s ő h á z z a l; az é s z a k k e le ti s a rk á n b á s ty a á ll, e m e le té n k is b o l t o z o t t sz o b á v a l; h a s o n ló
b á s ty a á ll o t t az é p ü le t é s z a k n y u g a ti s a r k á n , m e ly n e k c s u p á n ro m ja i m a r a d ta k m eg. A fő-
205 é p ü le t k ü ls ő é sz a k i f r o n t já n ( 1 2 . k é p ) a f ö ld s z in t és a z e m e le t k ö z ö t t ö v p á r k á n y h ú z ó d ik
végig, az ö t e m e le ti a b la k e g y s z e rű e n k e r e t e i t , h á r o m s z ö g ű lez á rá ssa l. A b á s ty á k ta g o lá sa
206- 2 0 8 ö v p á rk á n n y a l és a b la k o k k a l a z o n o s v o lt. A f ő é p ü le t d éli u d v a ri h o m lo k z a tá n ( 1 3 —15.
209 k é p ) az e m e le te n n é g y h a s o n ló a b la k ( 1 7 . k é p ) l á t h a tó h á ro m s z ö g ű le z á rá s s a l, a fö ld sz in -
212 t e n k é t e g y s z e rű e n k e r e t e i t a jtó v íz s z in te s p á r k á n n y a l ( 1 8 6 X 1 0 8 ) , és k e t t ő s ívelésű ik e r
a b la k o k , a b a lo ld a li a b la k ( 1 9 . k é p ) ív e lé se ib e n le v é l-ro z e ttá k lá t h a tó k (b e lv ilá g a k b .
2 0 0 X 1 3 0 ) , a j o b b o ld a li a b la k k e r e te lő p ila s z te re i io n fe je z e tű e k . A k e le ti rö v id o ld al
211 ( 1 6 . k é p ) fö ld s z in tjé n is m é t ik e r a b la k , az e m e le ti a b la k h á ro m s z ö g ű le z á rá ss a l. A n y u -
2 1 0 g á ti sz á rn y -m a ra d v á n y fö ld s z in tjé n a jtó ( 1 8 . k é p ) h á ro m s z ö g ű lez árá ssal ( 2 1 0 X 1 2 2 ) , fe ­
l e t t e j o b b r a a lé p c s ő h á z té g lá n y a la k ú a b la k a . A z é sz ak i s z á rn y fö ld s z in tjé n n é g y eg y m ás-
b a n y íló te r e m s o r a k o z ik , a m e ly e k e t f ió k o s d o n g a b o lto z a t fe d . H á ro m te r e m b e n egy-egy
e g y sz e rű k e r e te lé s ű a jtó l á t h a tó h á ro m s z ö g ű le z á rá ss a l ( 1 8 5 X 9 8 ) . A z e m e le te n e g y m á sb a -
n y ü ó ö t h e ly isé g , m in d e g y ik b ő l a jtó n y ílik az é sz a k i f r o n t o n végig h ú z ó d ó f o ly o s ó ra ,
m e ly n e k k ö z e p e tá j á n f ű t ő ly u k l á t h a tó . A k a s té ly p in c é i b o l t o z o t ta k .
I r o d a lo m : K Ő V Á R I 1 8 5 2 . 1 7 3 . 1 8 6 6 , 1 5 6 - 2 5 8 . G E R E C Z E 1 9 0 6 .9 5 ( a ré g e b b i i r o d a ­
lo m m a l). B A L O G H 1 9 3 4 . 1 3 7 . C S A B A I 1 9 3 4 . 17 la p , 1 - 2 k é p . R A D O S 1 9 3 9 . 1 6 , 32. la p ,
X V II k é p . B A L O G H 1 9 4 0 . 5 3 2 , 5 4 2 .k é p p e l. G E R E V IC H 1 9 4 0 . 1 5 7 la p , X L II. tá b la .
B ÍR Ó 1 9 4 1 . 8 0 . B ÍR Ó 1 9 4 3 . 4 1 . B A L O G H 1 9 5 3 . 4 2 , 4 3 . la p , 5 6 k é p . P A S C U 1 9 5 4 .
1 9 9 . B A L O G H 1 9 5 6 . 3 0 0 . 1 9 6 1 . 3 3 5 . S E B E S T Y É N 1 9 6 3 . 4 0 , 9 9 - 1 0 0 .1 a p , 5 6 k é p .
IO N E S C U I. 1 9 6 3 . 4 3 0 , 4 3 1 , 4 3 2 . B A L O G H 1 9 6 4 . 3 3 5 . I s to ria 1 9 6 8 . 4 1 6 .1 a p , 4 1 3 - 4 1 4 .
k é p . B. N A G Y 1 9 7 0 . 6 1 , 9 1 , 2 5 6 . H . T A K Á C S 1 9 7 0 . 3 8 la p , 9 - 1 3 k é p . K O V Á C S A .: A z
a lv in ci k a s té ly . K o r u n k 1 9 7 1 . 8 . sz. 1 1 6 9 - 1 1 7 3 , k é p p e l. B. N A G Y 1 9 7 3 . 2 5 7 - 2 5 9 (a z
1 6 9 9 évi le ltá r k ö z lé s e ) , 3 7 3 - 3 7 4 .1 a p ( ir o d a lo m m a l) , 1 2 4 - 1 3 0 .k é p . F E U E R N É 2 2 2 la p ,
121 k é p .
A z a lv in c i k a s té ly é p ít t e t ő j e ( 1 5 4 6 —1 5 5 1 ) M a rtin u z z i G y ö rg y ( F r á t e r G y ö rg y 1 1 5 5 1 )
v á ra d i p ü s p ö k , k in c s tá r n o k ( t e s a u r a r iu s ) , h e ly t a r t ó ( lo c u m te n e n s ) . É p ít k e z e tt m ég
S z a m o s ú jv á rt ( 1 5 4 0 —1 5 4 2 ) , V á r a d o n ( 1 5 4 6 k ö r ü l) , B ra n y ic s k á n , K o lo z s m o n o s to r o n .
 K i n y o m ta tta a v á rad i tü z e s vas p r ó b á k X III. sz á za d i je g y z ő k ö n y v é t ( R í tu s e x p lo r a n d a e
v e rita tis. K v á r, 1 5 5 0 . - R M N Y . I. 1 9 7 1 . 8 7 . s z .), a v á rad i e g y h á z m e g y e le g f o n to s a b b
Á rp á d k o ri fo rrá s á t.

P66 B e re th a lo m (v. N a g y -K ü k ü llő vm . — B ie rta n ), ev. te m p lo m .

1 5 1 8 -b a n a b e re th a lm i te m p lo m e g y es k a p u it vagy a jta ja it K o lo z s v á rt f a ra g ta ttá k .

A b e r e th a lm ia k ily e n tá v o li m e g re n d e lé sre f e lte h e tő le g a z é rt s z á n tá k rá m a g u k a t, m e r t
o ly a n v a la m it k ív á n ta k , a m i n á lu k n e m v o lt, K o lo z s v á rt e lle n b e n ig en . T e h á t e z e k e n a
fa ra g v á n y o k o n az új s tílu s n a k v a la m ily e n n y o m a m u t a t k o z h a t o t t . M in d a z o n á lta l a m a
m eg lév ő k é t re n a iss a n c e k a p u z a t (a z é sz a k i és a d é li k a p u ) s tílu s te k in t e t é b e n n e m k a p ­
c s o lh a tó a k o lo z s v á ri f a ra g v á n y o k h o z (B a lo g h 1 9 4 3 . 2 1 8 . la p , 127 k é p ).
Iro d a lo m : S A L Z E R , J . M .: D ér k ö n ig l. freie M a rk t B irth á lm in S ie b e n b ü rg e n . W ien,
1 8 8 1 . 8 4 . B A L O G H 1 9 4 3 . 1 1 0 . 1„ 4 6 . je g y z e t.

B e th le n (v . S z o ln o k -D o b o k a v m . — B e c le a n ), vár.

1 4 3 8 . A lb e rt k irá ly B e th le n J á n o s fia in a k , G e rg e ly n e k , A n ta ln a k és M ik ló sn a k m e g e n ­
g e d i, h o g y B e th le n b e n k ő vagy fa v á ra t é p íth e s s e n e k (K Á D Á R II. 1 9 0 0 . 1 5 4 .).
1 5 4 3 -b a n B e th le n F a r k a s e g y ik le v e lé t a b e th le n i v á rb ó l k e lte z i ( u o . 1 5 6 ). U g y a n e z
év b en e m lítik v á rn a g y á t is ( u o . 1 5 6 ).
1549. B e th le n G e rg e ly , G y ö rg y és M ih á ly B e th le n F a r k a s t e ltiltjá k a v á r é p íté s é tő l az
i tte n i sz ig e te n , v a la m in t e n n e k k ö z e lé b e n lév ő N a g y -S z a m o s o n m a lo m n a k é p íté s é tő l ( u o .
1 5 6 ).
B e th le n F a rk a s , m in t fe je d e lm i ta n á c s o s a j e l e n tő s sz e m é ly is é g e k k ö z é t a r t o z o t t ; C as-
ta ld o sz e rin t „ h o m o p rin c ip a lis s im u s .” (L U K IN IC H I.: A b e th l e n i gr. B e th le n c sa lá d t ö r ­
t é n e te . B p ., 1 9 2 7 . 3 2 .) 1 5 4 0 -b e n o rsz á g o s f ő k a p it á n y , 1 5 4 2 —1 5 4 8 -b a n a h e ly t a r t ó i ta n á c s
ta g ja (T R Ó C S Á N Y i 1 9 8 0 . 2 4 ).
1 5 5 2 -b e n B e th le n Faricas m e g h a lt, ö rö k ö s e P a tó c s y M ik ló sn é B e th le n E rz s é b e t.
1552. A B e th le n c salád tag ja i a sz ig e te n é p í t e t t v á ra t és a z a b b a n lé v ő S z . F a rk a s ró l
c ím z e tt k á p o ln a k e g y u ra s á g á t, v a la m in t a z o t ta n i m a lm o t k e c s k e m é ti P a tó c s y M ik ló s és
fe le sé g e, B e th le n E rz s é b e t fia in a k a d já k á t (K Á D Á R II. 1 9 0 0 . 1 5 6 ) .
1556. á p r. 2 6 —2 7 . A k v á ri o rsz á g g y ű lé s t ö r v é n y c ik k e : „ I te m : o m n is n e c e s s ita s re g n i
p o s tu la t, v t su b a rc ib u s W y w ar e t B e th le n c a s te lla e d if ic e n tu r , u n d e c o n c lu s u m e s t, v t
N o b ile s in c o m ita tib u s K o lo s , D o b o k a e t Z o ln o k in te r io r is j u x t a c o n n u m e r a c io n e m
d ic a ta r u m p o r ta r u m v n iu e rs o s c o lo n o s ip s o r u m a d c o n s tr u c tio n e m e o r u n d e m c a s te llo ru m
l e u e n t, q u o r u m d e c e m h a b e a n t sin g u lu m c u r ru m ac lig o n e s, c a p is te ria , t e r e b r a e t se c u re s
a lia q u e i n s tr u m e n ta a d c o n s tr u c tio n e m n e c e s s a ria . . .” „ I n p r im o p ro c e s s u d i c t o r u m co-
m it a tu u m e d ific e n t c a s te llu m su b W y w ar. S e c u n d u s v e rő p ro c e s s u s su b B e t h l e n . . . ”
( É rd . O rsz. E m i. I. 1 8 7 5 . 5 7 8 - 5 7 9 . )
1 5 6 5 —1 5 7 0 . G io v a n a n d re a G ro m o fe ljeg y z é se : „ D a R e th e c ( R e tte g ) tir a n d o s e m p r e
a ll’iste s so u e n to X lIIj m ig lia l o n ta n o si t r o u a B e th le n p ic c o lo d i s ito m a p o s t o f r a so r-
tiu e [h e ly e s e n : c o r tin e ] e t f a b ric a to alla m o d e r n a c o n g ro sse e t b e n f ia n c a te m u ra g lie ,
fo ssa p r o f o n d a , c o n la su a c o n tr a s c a r p a , t u t t o c a u a to d e n tr o il te r r e n o d i m o d o che
 t a n t o c o p e r to si t r o u a c h e in m o d o a lc u n o b a tt e r e n o n si p u ö chi n o n e n tr a nel fo ss o ,
e t q u e llo e s s e n d o p ie n o d e a c q u e p r o f o n d e , c h e le u a re n e si p o s s o n o u ie n e a fa ré il lu o g o
d ’e s tr e m a f o r te z z a . S o n o Sig-ri d i ta le g io ie llo d u e f r a te lli g io u in i fe d e li e t c re a ti d él R e ,
il lo r o c o g n o m e e p r o p r io d a l n o m e d él C a s te llo .” (A p u lu m . I I . 1 9 4 6 . 1 7 9 .) - G ro m o
k é z ir a tá n a k n é m e t f o r d ító ja s z e rin t a k é t te s tv é r B e th le n G e rg ely fiai v o lta k , azaz B e th ­
le n J á n o s és G y ö rg y (A rc h ív d e s V e re in e s f ü r S ie b . L a n d e s k u n d e . II. 1 8 5 5 . 5 9 ).
1 5 6 8 k ö r ü l. B e th le n J á n o s — a p ja , G e rg e ly h a lá la u tá n — B e th le n b e n a k a r t le te le p e d n i.
(L U K IN IC H : i. m . 1 9 2 7 . 4 4 ) .
1 5 7 0 . B e th le n v á rá n a k fe lo s z tá s a : F e jé r és K íg y ó s b á s ty a (a b e th le n i B e th le n e k c ím e r­
á lla ta ) b o r p in c é v e l, k é t n a g y b o l tt a l, és 9 k ő h á z z a l (a z a z sz o b á v al vagy te r e m m e l) , m e ly e t
m o s t é p ít e tt e k , P a tó c s y G á s p á r le á n y a in a k , A n n á n a k és E rz s é b e tn e k j u t o t t ; a K e re k és
a S zeg es b á s ty a és 9 k ő h á z p e d ig P a tó c s y F e r e n c g y e rm e k e in e k (K Á D Á R II. 1 9 0 0 .
1 5 6 -1 5 8 ).
1 5 7 0 . K á sz o n i F e r e n c , a b e th le n i v ár p ro v is o ra B e s z te rc é tő l k é r k ő m ív e s t eg y k ő lá b
f e lra k á s á h o z az é p ü lő f é lb e n lév ő b á s ty á n á l. (B . N A G Y 1 9 7 3 . 3 6 6 ) .
1576. B á th o r y Is tv á n B á th o r y K r is tó f n a k a d o m á n y o z z a P a tó c s y G y ö rg y n e k és J á n o s ­
n a k ( F e r e n c fia in a k ) b e th le n i ré s z é t (K Á D Á R II. 1 9 0 0 . 158 ) . A P a tó c s y a k u g y a n is r e s z t­
v e tte k B é k és G á s p á r lá z a d á s á b a n .
1578. n o v . 9 . K v á r szk v e: fa z e k a s o k a t v isz n ek a fe je d e le m p a ra n c s á ra B e th le n b e
(1 5 7 8 /X I V . 51 ). — E b e je g y z é s a la p já n f e lté te le z h e tő , h o g y k o lo z s v á ri k ő m ív e s e k is d o l ­
g o z h a tta k u g y a n e z id ő b e n B e th le n b e n .
1589. K á p o ln a i B o rn e m iss z a B o ld iz sá r fe le sé g e , P a tó c s y A n n a u tá n B e th le n v á rá b a n
b í r t n e g y e d r é s z é t, a m e ly e t ő se i s a já t k ö lts é g ü k ö n é p ít e tt e k , c se ré b e á te n g e d i a fe je d e ­
le m n e k (K Á D Á R II. 1 9 0 0 . 1 5 9 ) .
1589. á p r. 2 3 . T o r d a . B á th o r y Z s ig m o n d K e n d y S á n d o r ta n á c s o s n a k , B e lső -S z o ln o k
v á rm e g y e fő is p á n já n a k A lm á s v á rá h o z t a r t o z ó B e ls ő -S z o ln o k m e g y e i r é s z b ir to k o k a t a d o ­
m á n y o z , e n n e k fe jé b e n K e n d y „ in r e c o m p e n s a m e t r e fu s io n e m ju r iu m g e n e ro sa e e t
m a g n ific a e c o n d a m d o m in a e C a th e rin a e P a th o c h y d e K e c s k e m e th alias c o n s o rtis suae
[ti. K e n d y S á n d o r é ], q u a e in a rc é B e th le n in c o m ita tu S z o ln o k I n t e r i o r e x is te n te m a-
j o r u m s u o r u m s u m p tib u s a e d ific a ta e t e x s t r u c t a se s u iq u e h a e re d e s h a b e r e p ra e te n d is s e t. . .”
(K v á r, A k a d .L tá r , ré g e b b e n E rd .M u z . L e v é ltá ra . K e m é n y J ó z s e f g r.: A p p e n d ix . 198 b .
sz. — K e le m e n L ajo s k ö z lé s e .)
1 5 8 9 —1 5 9 5 . B e th le n v á rá t B á th o r y A n d rá s b ir to k o lja a fe je d e le m a d o m á n y á b ó l
(K Á D Á R I I . 1 9 0 0 . 1 5 9 ) .
1 6 6 1 . A b e th le n i v á r le ltá r a . K ö z ö lv e : B. N ag y 1 9 7 3 . 1 2 8 —1 3 1 .
I r o d a lo m : K Ő V Á R I 1 8 5 2 . 1 4 2 . 1 8 6 6 . 2 0 1 —2 0 3 (le írja a v á r m a ra d v á n y a it) . K Á D Á R
II. 1 9 0 0 . 1 5 4 - 1 6 8 ( b i r t o k t ö r t é n e t i a d a to k ) . G E R E C Z E 1 9 0 6 . 8 6 1 . L U K IN IC H I.: A
b e th le n i B e th le n c sa lá d t ö r té n e t e . B p ., 1 9 2 7 . 2 6 —3 3 ( c s a l á d tö r té n e ti a d a to k ) . E N T Z 1 9 4 4 .
2 2 5 . J A K Ó Z S .: B első S z o ln o k és D o b o k a m a g y a rsá g a az ú jk o r b a n . — S z o ln o k D o b o k a m a ­
g y a rsá g a . K v á r, 1 9 4 4 . 7 9 . H . T A K A C S 1 9 7 0 . 1 7 5 —1 7 6 (B e th le n v á rá t té v e se n F o g a ra s
P67 v á rm e g y é b e h e ly e z i). B . N A G Y 1 9 7 3 . 3 6 5 —3 6 7 ( a v á r t ö r té n e t e a X V I—X V II. sz á z a d b a n ).
 B o n c h id a (v . K o lo z s v m . — B o rg id a )

A jtó fé l k o r in th u s i f é lo s z lo p p a l. D r. B ő d P é te r e g y k o ri g y ű jte m é n y é b e n (je le n le g ö z ­

v e g y én é l). M é re te : 8 0 X 3 8 X 2 6 . L e lő h e ly e : K o lo z s v á r, v a ló s z ín ű le g a F ő - té r i B og n er-
70 G e ly é n h á z (A rs H u n g a ric a 1 9 7 4 . 3 0 1 ., 2 2 . k é p ; 1 9 7 6 . 4 6 ).

B ra n y ic sk a (v . H u n y a d vm . — B ra n i§ c a), vár

1 5 4 9 - 1 5 5 1 . M a rtin u z z i b ir to k á b a n (K Ő V Á R I 1 8 6 6 . 1 3 0 ).
1553. j a n . 2 0 . A k v á ri o rsz á g g y ű lé s tö r v é n y c ik k e : „ P r a e te r e a c u m in s u p e r m u n itio n e
f in itim o r u m lo c o r u m , p o tis s im u m q u a e ad D e u a m s u n t D o m in i R e g n ic o la e p e r e iu s
M a ie s ta te m a d m o n e a n tu r , la u d a tis e t c o m m e n d a tis e iu s m o d i s a lu b rib u s M a ie s ta tis S u ae
c o n s iliis e t a d m o n itio n ib u s , a D o m in is R e g n ic o lis c o n s t it u t u m e s t, u t tr é s n a tio n e s h u iu s
R e g n i sin g u lae sin g u lo s f lo re n o s q u in g e n to s p ro m u n itio n e p a r a n d a f o r t a l i ti o r u m f in it i ­
m o r u m , v id e lic e t Ily e e t B ra n y ic s k a in f r a D e u a m e x is te n tiu m c o n t r i b u a n t .” ( E rd .O rs z .
E m i. I. 1 8 7 5 . 4 3 7 - 3 8 ).
1553. jú n . 2 7 . B écs. I. F e r d in á n d B ra n y ic sk a v á rá t (a rc e m n o s tr a m B ra n ic z k a ) N ic o la u s
C h e re p o v ith -n a k a d o m á n y o z z a z á lo g b irto k k é n t (V E R E S S E .: D éva és k ö r n y é k e C a s ta ld o
id e jé b e n . H u n y a d m e g y e i T ö r t. és R é g é s z e ti T á rs u la t É v k . IX . 1 8 9 6 - 1 8 9 8 . 65 ) . — C he-
re p o v ith M ik ló s rá c z k a p it á n y v o lt P e tro v ic s P é te r sz o lg á la tá b a n 1 5 5 0 k ö r ü l , k é s ő b b
I. F e r d in á n d o t s z o lg á lta , m a jd I z a b e llá t ( 1 5 5 6 —1 5 5 8 ), végül J á n o s Z s ig m o n d ta n á c s o s a l e t t
s írfe lira ta s z e rin t. A z 1 5 6 0 -as é v e k b e n h a lt m e g , c ím e re s sírk ö v e a b e re k s z ó i g ö r. k e l. t e m p lo m ­
b a n v an . (T O R M A K .: A b e r e k s z ó i régi te m p lo m . A rc h .K ö z l. X III. 1 8 7 9 . 5 6 , 5 7 , 5 9 —6 1 .
- T R Ó C S Á N Y I 1 9 8 0 . 2 6 ).
1590. S z a lá n c z y L á s z ló é p ítk e z é s e . E rrő l az 1 7 5 7 -ik i l e ltá r fe ljeg y z é se : ,,A m ásik n é g y
sz e g eletre f a ra g o tt, la p o s a la b á s tr o m k ő , m e ly e n e g y o r o s z lá n , egy h o ld és e g y csillag v a g y o n
é k e s e n k im e tsz v e , ily e n in s c r ip tio r a jta : IN S IG N IA L A D IS L A I S Z A L Á N C Z I Q U I
S T R U X IT H O C O P U S A N N O D . 1 5 9 0 . (B . N ag y 1 9 7 3 . 3 4 3 .) U g y a n e z az 1 7 5 7 -i le l­
t á r így ír a k a s té ly r ó l: „ V a g y o n a n n a k o k á é r t B r a n y ic s k á n a k d é lfe lő l v aló ré s z ib e n , az
le f o ly ó M aro s p a r tjá n , n é g y sz e g e le tre , n é g y s z e g e le tb á s ty á k r a é p í t t e t e t t ré g i, ro m la d o -
z ó , m á s k é n t k ies p r o s p e c tu s ú k a s té ly . . .” (u o . 3 3 8 —3 3 9 ) . A le ltá r a la p já n n é g y s a r o k -
b á s ty á s v á rk a s té ly ra le h e t k ö v e tk e z te tn i, m e ly S z a lá n c z y id e jé b e n é p ü lh e t e t t. A z 1 7 44-
es l e ltá r e m líti, h o g y a b á s ty á k n a k t o r n á c o s sisa k ja v o lt, a h o n n a n sz é p k ilá tá s n y ű t
(B . N A G Y 1 9 7 0 . 5 0 ).
1 5 9 4 . s z e p t. 3 . S z a lá n c z y L á s z ló —B e th le n F a r k a s fe lje g y z é se (X V II. s z á z a d , 1 6 7 9 e lő t t )
s z e rin t — „ v iru m m u ltis le g a tio n ib u s a d P o r t á m O tth o m a n ic a m la u d a b ilite r o b itis d a r u m ”
a fe je d e le m k a to n á i „ in p r o p r ia c u ria e ju s B ra n y ic sk a d i c t a ” m e g g y ilk o ltá k (B E T H L E N
F a rk a s III. 1782. 4 7 8 ) .
1 5 9 5 . B á th o ry Z s ig m o n d B ra n y ic s k á t k a n c e llá r já n a k , J ó s ik a Is tv á n n a k a d o m á n y o z ta .
1 5 9 5 -tő l 1 9 4 8 -ig a J ó s ik a c sa lá d b i r to k o l t a .
A z e g y k o r i e rő d íté s i ö v e z e t fa lré s z le te és k é t s a r o k b á s ty á ja f e n n m a r a d t, f e lte h e tő le g
m ég M a rtin u z z i id e jé b ő l. E rre le h e t k ö v e tk e z t e tn i e g y ré g i, X IX . sz á z a d i f e s tm é n y b ő l (a z
1 9 3 0 -as é v e k b e n K o lo z s v á rt, a J ó s ik a c sa lá d t u la j d o n á b a n ) , a m e ly e n a z e g y ik b á s t y a l á t ­
h a tó a lv in c i je lle g ű k e tt ő s fé lk ö rív e s a b la k á v a l — m in te g y k o r h a tá r o z ó g y a n á n t.
 Iro d a lo m : K Ő V Á R I 1 8 6 6 . 2 3 0 . T É G L Á S G .: H u n y a d m e g y e i k a la u z . K v á r, 1 9 0 2 . 19.
G E R E C Z E 1 9 0 6 . 3 9 3 ( a régi iro d a lo m m a l). B A L O G H 1 9 3 4 . 1 3 7 . B ÍR Ó 1 9 4 3 . 4 1 , 167.
F L O C A , O .: R e g iu n e a H u n e d o a r a , G h id tu r is tic . D év a, 1 9 5 7 . 1 4 7 . B. N A G Y 1 9 7 0 . 8 ,
P68 5 0 , 8 7 , 9 8 , 2 5 6 . B. N A G Y 1 9 7 3 . 3 3 8 - 3 4 5 (a z 1 7 5 7 évi le ltá r k ö z lé s e ), 3 8 0 (a régi ir o ­
d a lo m ) , 1 6 0 - 1 6 2 . k é p . B A L O G H 1 9 7 4 . 8 9 . 1 9 7 5 . 7 0 .

Czege (v . S z o ln o k -D o b o k a vm . — J a g a ) , W ass k a s té ly

1588. W ass G y ö rg y é p ítk e z é s e , m e ly h e z a jt ó k a t és a b la k o k a t k o lo z s v á ri m e s te re k k e l,

K e o m ie s V á ra d i G y ö rg g y e l és K e o m ie s G e rg e lly e l f a r a g t a t o t t ( 1 5 8 8 . a u g . 1 7-én C zegé-
b e n k e lt m a g y a r n y e lv ű s z e rz ő d é s e . K ö z ö lv e : A rs H u n g a ric a 1 9 7 5 . 4 4 ) . — W ass G y ö rg y
tis z tsé g e i (T R Ó C S Á N Y I 1 9 8 0 . 3 6 ): 1 5 7 3 —1 5 9 4 K o lo z s v á rm e g y e f ő is p á n ja , 1 5 9 3 t a ­
n á c s ú r, 1 5 9 0 —1 5 9 4 -b e n S z a m o s ú jv á r k a p itá n y a . 1 5 9 4 -b e n ő is fo g sá g b a k e r ü lt (B E T H L E N
F a rk a s III. 1 7 8 2 . 4 6 6 ) ,G y u la ffi L e s tá r s z e rin t 1 5 9 4 -b e n h a lt m e g és C z eg é b en t e m e tt é k el.
( T ö r t.T á r . 1 8 9 3 . 121 (.F e le s é g e s o m k e re k i E rd é ly i K a ta (S z á z a d o k . 1 8 8 7 . 5 2 0 ).
C z e g é b e n , az ú n . a n a g y o b b ik k a s té ly b a n (W ass A lb e rt F a rk a s v e re m c. re g é n y é n e k
s z ín h e ly e ), 1 9 3 5 -b e n n é h á n y X V II. sz á z a d i fa ra g v á n y t l á tta m : e g y sz e rű e n p r o f ilá lt a b la k ­
k e r e t e k e t és e g y a jt ó t fo g s o ro s p á r k á n n y a l, v a la m e n n y it az é p ü le t e lü lső f r o n tjá n . A k a s ­
té ly h á ts ó f r o n t já n p e d ig v irág d ísz es k e r e t ű c ím e rk ő v o lt b e fa la z v a , m e ly a X V III. sz á ­
z a d b ó l s z á rm a z o tt. E z t a k a s t é l y t — egy verses f e lir a t s z e rin t - 1 6 9 8 -b a n W ass G y ö rg y
é p í t t e t t e , m a jd egy b á s ty a le d ö lé se u tá n 1 7 7 0 -b e n á té p í te tt é k . A k a s té ly a m á s o d ik világ­
h á b o r ú u tá n e lp u s z tu lt.
I r o d a lo m : K Á D Á R I I . 1 9 0 0 . 4 8 3 —4 8 4 (k ö z li az a d a t o k a t és a verses f e lir a to t) .
G E R E C ZE 1906. 869.

Czege (v . S z o ln o k -D o b o k a v m . — T a g a ), ú n . k is k a s té ly , s írk ő la p fé rfi a la k k a l

A W ass c sa lá d e g y ik f é rfi t a g é n a k sírk ö v e : tu m b a la p m a ra d v á n y a f e k v ő a la k k a l. A X V I.

sz á z a d u to ls ó n e g y e d e . 1 9 3 5 -b e n az ú n . k is k a s té ly u d v a r á n l á t h a tt a m félig a fö ld b e süly-
ly e d t e n . U tó b b n y o m a v e s z e tt.
A s írk ő s tílu s a , fa ra g á sa a g y u la fe h é rv á ri v ité z i s írk ő re e m l é k e z te t e t t , n y ilv á n egy m ű ­
h e ly b ő l s z á rm a z ta k , h a n e m is eg y k é z t ő l , m ivel a czeg ei s írk ő la p o n a z a la k b e á llítá s a ,
m in tá z á s a so k k a l k if e je z ő b b v o lt. A czeg ei W ass c salád k é t ta g ja , G y ö rg y és T a m á s ,
k o lo z s v á ri k ő fa ra g ó k k a l d o l g o z t a to t t ; f e lte h e tő le g a sírk ő is K o l o z s v á r é i s z á rm a z o tt és
ta lá n a f e n t e m l í te t t c s a lá d ta g o k e g y ik é n e k - v a ló szín ű leg W ass G y ö rg y sz a m o sú jv á ri
k a p it á n y n a k ( f i 5 9 4 ) — v o lt a síre m lé k e .
I r o d a lo m : K Á D Á R II. 1 9 0 0 . 4 8 4 . E N T Z 1 9 4 4 . 2 1 5 (X V I. sz. e ls ő fe le ). B A L O G H
1970. 2 44. 1973. 247.
A z ú n . k is k a s té ly t e re d e tile g b á s ty á k k a l e r ő s í te t t k ő f a l v e t t e 'k ö r ü l , k ö z ü lü k k e t t ő
ré s z b e n f e n n m a r a d t. A k a s té ly t 1 8 0 0 -b a n W ass S á m u e l és B e th le n R o z á lia k la s sz ic ista
s tílu s b a n á t é p í t t e t t é k (E N T Z G .: A czeg ei W ass k a s té ly . E lle n z é k . K v á r, 1 9 4 2 . n o v . 2 8 .
EN TZ 1944. 2 25, 2 2 6 ) .
 D e b re c e n , re n aissan c e k ő fa ra g v á n y o k . 1 5 6 0 , 1 5 8 2 (D é ri M ú z e u m )

D e b re c e n c ím e re az e g y k o ri v á ro s h á z á ró l. 1 5 6 0 .
A c ím e rp a jz s b a n A g n u s D e i és a d á tu m : 1 5 6 0 . M é sz k ő . 5 3 x 5 3 x 1 6 . F e lte h e tő le g a vá­
ro sh á z a k a p u z a tá n l e h e t e t t. A p a jz s fo rm a h a s o n ló az e g y k o rú k o lo z s v á ri f a ra g v á n y o k é h o z
27,158 (II.K 0 z l.A H . 1 9 7 4 /2 . 2 4 , 2 8 , 6 0 k é p ; V . K ö z i. A H . 1 9 7 5 . 4 5 , 4 7 , 4 9 ) .
A jtó s z e m ö ld ö k k ő fo g so ro s p á r k á n n y a l. 1 5 8 2 .
M észk ő , m é re te : 27 x 1 3 0 ix :1 3 , c m . (m a g a sa n b e fa la z v a a m ú z e u m v á r o s tö r té n e ti t e r ­
m é b e n ). P a jz s b a n m o n o g ra m m : ö s s z e f o n t K Z G b e tű k . F e lir a ta : B E N E D IC A T D O M IN V S
IN T R 0 1 T V M E T E X IT V M T V V M 1 5 8 2 . I d é z e t: Z s o lt. 1 2 1 . 8 . A fa ra g v á n y s tü u s a telje-
171 sen a z o n o s az e g y k o rú k o lo z s v á ri fo g s o ro s p á r k á n y o k é v a l ( II.K ö z l.A H . 1 9 7 4 /2 . 8 4 . k é p ).
M in d k é t fa ra g v á n y D e b re c e n és K o lo z s v á r k a p c s o la tá t b iz o n y ítja . V a g y k o lo z s v á ri
m e s te re k d o lg o z ta k D e b r e c e n b e n , vagy o ly a n h e ly b e li k ő f a ra g ó k , a k ik K o lo z s v á rt ta n u lta k .
Iro d a lo m : B A L O G H 1 9 3 4 . 14 8 (k o lo z s v á ri h a tá s ) . S Ő R E G I J .: V e z e tő D e b r e c e n sz.
k ir. v á ro s D éri M ú z e u m á b a n . II. k ia d á s . D e b r e c e n , 1 9 3 9 . 169.

D és (v . S z o ln o k -D o b o k a v m . — D e j), C s o n k a to r o n y .

A z Ó v á rb a n á llt, a S z a m o s p a r tjá r a n é z ő le g . F a lá b a n f e lira to s e m lé k tá b la v o lt 1 5 7 8 -

b ó l a m a g y a ro k b e jö v e te lé rő l T h u r ó c z y J á n o s és H e lta i G á sp á r k r ó n ik á já b a n fe lje g y z e tt
m o n d a a la p já n . A t o r o n y Á r p á d k o r i t e m p lo m m a ra d v á n y a v o lt, 1 9 3 8 -b a n le r o m b o ltá k
(E N T Z G .: S z o ln o k -D o b o k a k ö z é p k o r i m ű v é s z e ti e m lé k e i. K v á r, 1 9 4 4 . k é p e k k e l. ENTZ
1 9 4 4 . 1 9 7 . S Z A B Ó T . A .: D és t ö r té n e t e . — S z o ln o k D o b o k a m a g y a rsá g a . K v á r, 1 9 4 4 .
1 43 )-A z e m lé k tá b la fe lira ta (K Ő V Á R I 1 8 6 6 . 3 1 4 - 3 1 5 ):
H u n n u s d e S c y th ic is d ig ressu s a e d ib u s h o s p e s
P a n n ó n iá é g le b a m t r a n s f e r t h u c g ra m e n e t u n d a m ,
T é r c la m an s: D eus! h a c lic e a t tu lle re p o tir i.
D e sic am q u e d ix it D ei d e n o m in e te r r a m .
1578.
H aec F a b iu s r e n o v a t IV . d e X . m o n u m e n ta n e p o ti
C u m L u ca s D ési V . S . P a s c it O vile D ei.

D és (v . S z o ln o k -D o b o k a v m . — D e j), K a m a ra h á z

1579. jú n . K v ár szk v e: „ A z o n n a p o n , K e ere ssij B alas v i tt az fe je d e le m p a r a n c s o la tty á r a

6 lo v o n D ésre 6 k ö m ie s e k e t.” (1 5 7 9 /X V I . 61 ).
1 5 8 8 . n o v . 2 3 . K v á r sz k v e : „ T e m p e J á n o s b ír ó u r a m a k a r a tty á b ó l v itte el az fe je d e ­
le m n e k a f u n d á ló m e s te r é t D ésig, 7 ló v a l. F i z e t t e m f l .3 .d e n .5 0 .” ( IV /V I. 1 1 6 ) ,
1 5 8 9 . fe b r. 2 3 . K v á r sz k v e : „S e g esv ári G á s p á r v itte az f u n d á ló t G á lfi u r a m szo lgájával
összv e 2 lo v o n D é sre . A t t a m n e k i fi. 1 .” (IV /X . 6 6 ) .
1 5 9 0 . j a n . 3 0 . K v ár szk v e: „ E o d e m d ie , b ír ó u r a m a k a r a tty á b ó l és u r u n k p a r a n c s o la t­
j á b ó l, u r u n k k é p ír ó já t v itté k D é sre 2 lo v o n fi. 1 .” (IV /X X I. 7 4 ) .
1 5 9 0 .fe b r. 15. K v á r sz k v e : „ B író u r a m a k a r a tt y á b ó l, v itte K o r c h o ly D e m e te r D ésre az
f u n d a lo t, 4 ló r a a d ta m fi. 2 . ” (IV /X X I. 7 5 ) ,
 1 5 9 0 .f e b r . 2 1 . K v á r szk v e: „ B író u r a m a k a r a tty á b ó l v itte N ag y F e re n c u r u n k k ő m íe s-
s é t, K ő m ije s P é te r t , u r u n k levele v o lt [n á la ]. F iz e tte m 2 ló ra D é sre fi. 1 .” (IV /X X I. 7 6 ) .
1 5 9 0 .á p r . 4 . K v á r sz k v e : „ B író u r a m p a ra n c s á ra v itté k el az f o n d á ló t és p a tt a n ty ú s t,
az v á ra d it, D é sre , sz o lg á s tó l; Z a m b ó G e rg e ly és Z a b ó M á rto n 10 ló v a l, az t e r h e k e t is v it­
té k . F iz e tte m fi. 5 . ” (IV /X X I. 8 0 ) .
1590. m áj. 11. K v á r sz k v e : „ E o d e m d ie , K isz M ih á ly v itte D ésre az k ö m ie s e k e t n ég y
lo v o n .” (IV /X X I. 8 3 ) .
1 5 9 1 . á p r. 2 3 . K v á r sz k v e : „ k é t s z e k e re n v itte k k ö m ív e s e k e t D ésre. (V /X . 4 2 .)
1 5 9 1 .j ú l. 5 . K v á r sz k v e : „ U tz a J a k a b v iszen 6 ló v al D ésre f a ra g o tt k ö v e t az K a m o ra
h á z h o z fi. 3 .” (V /I. 7 6 ) .
1591. j ú l. 12. K v á r szk v e: B w ra y M á ty á s és B a ra s a y G y ö rg y 6 —6 lóval v isz n e k fa ra ­
g o t t k ö v e t D é sre ( V /l. 7 7 ) . i
1591. j ú l. 16. K v á r szk v e: „ 4 sz e k é r k ö v e t v itte n e k az sz e k e re se k D é sre , az K a m o ra-
h á z h o z ” , 6 —6 lo v o n á fi. 3 .” (V /X . 4 7 ) .
1591. a u g . 8 . K v á r szk v e: „ Á c s L u k á c s o t D é sre k ü ld ik a K a m o r a h á z h o z m ie ln i. (V /I. 3 4 ).
1591. a u g . 9 . K v á r szk v e: „ Á c s L u k á c s o t v iszik D ésre a K a m o ra H á z h o z .” ( V / l . 8 0 ).
1591. a u g . 2 4 . K v á r szk v e: „ P a p J á n o s v itte az fe je d e le m f u n d á to r á t D é sre , n ég y lóval
A t t a m n e k i fi. 2 . ” (V /X . 51 ).
1 5 9 1 . s z e p t. 12. K v á r szk v e: „ D ési S z a b ó A n d rá s v iszen f a r a g o tt k ö v e t D e esre a z K am o -
ra -h á z h o z 4 ló v al fi. 2 . ” — „ R a a b J a k a b v iszen f a ra g o tt k ö v e t 4 ló v al fi. 2 . ” (V /I, 81 ).
1 5 9 2 . n o v . 16. K v á r szk v e: „ E o d e m d ie V y d a M ik ló s v itte D eésig G e n g á t 6 lo v o n fi. 3.
J á n o s d e á k is e z e n o la s z o k a t viszi D eésig 6 lo v o n fi. 3 . K o s a M á rto n és D a ra i J á n o s 5
lo v a t ö ssz v e fo g v á n e z e n o la s z o k a t v itte D eésig, fi. 2 . d e n . 5 0 . ” (V /X V . 9 8 ) .
1 5 9 2 . n o v . 1 7 . K v á r szk v e: „ B író u r a m e g y o lassz al b o c s á t o t t U ru n k p a ra n c s o la tty á -
b ó l 6 d a r a b o n t o t a z k a p u b ó l k is é rő le g ; v itte P o lc h i J á n o s ő k e t 6 lo v o n D ésig, fi. 3 . '1-
„ A z o la s z t, ő m a g á t viszi Z a m b o G e rg e ly h a t lo v o n D e é s re , fi. 3 . ” (V /X V . 9 9 )•
1 5 9 3 . á p r. 1 9 . K v á r sz k v e : „ Z a b ó Is tv á n v iszem D é sre k w m ie s e k e t, k i k a z k a m o ra
h á z a t c sin á ljá k fi. 2 . ” — „ E o d e m d ie u g y a n W ida M ik ló s is v isz em D ésre n é g y lo v o n
k w m ie s e k e t fi. 2 . ” — „ Z a z A n ta l v o lt fü a z k w m ie s e k k ö z ö t t . A d a t o tt B író u r a m n e k ik
k ö lts é g e t fi. 1 .” (V /X X I. 1 0 3 ) .
1 5 9 4 . a u g . 2 2 . K v á r sz k v e : „ G in g h a s z o lg á já t O lasz A n t a l t ’ v i tt e P u la M á ty á s 2 lo v o n ,
p o s tá n D e esre. A t t a m fi. 1 .” ( V I /I I I . 5 7 ).
A z e g y k o ri K a m a r h á z a t a X V I I —X V III. s z á z a d b a n á ta l a k í to t t á k , k é s ő b b i n ev e R á k ó ­
czi h á z , 1 9 3 8 -b a n l e b o n t o t t á k . A X V I. sz á z a d i é p ítk e z é s e g y e tle n m a ra d v á n y a egy a jtó -
214 p á r k á n y j o b b o ld a li d a r a b ja ( 2 1 . k é p ) v o lt. E n n e k j o b b s z é lé t d o m b o rm ű v e l d ís z íte tt,
e g y s z e rű e n ta g o lt p ila sz te rfe j z á r t a le , k ö z é p e n p e d ig c a rto u c h e p a jz s b a n a B á th o r y c ím e r
v o lt l á t h a tó S B ( S ig is m u n d u s B á th o r y ) m o n o g ra m m a l. A p illé r f ő d o m b o r m ű v e fé rfi
p ro fil-fe je t á b r á z o lt, n é g y s a r k á b a n a d á tu m s z á m je g y e i 1 5 9 1 .
I r o d a lo m : K Ő V Á R I 1 8 5 2 . 2 5 3 . K Á D Á R 111. 1 9 0 0 . 1 5 7 , k é p p e l, G E R E C Z E 1 9 0 6 .
8 6 4 . BA LO G H 1934. 148. 1935. 25. 1940. 4 4 6 . 1953. 4 8 . 1961. 3 43. 1964. 343.
1 9 7 0 . 2 3 9 . 1 9 7 3 . 2 4 1 . S z o ln o k D o b o k a m ag y a rsá g a . S z e rk .: S Z A B Ó T . A . K v á r, 1 9 4 4 .
1 4 4 . u tá n IV . és V . tá b la (a z á t a l a k í t o t t h o m lo k z a t b a r o k k e rk é lly e l).
D éva (v . H u n y a d vm . — D é v a), v ár

X II X V . sz á za d i a d a to k a v ár tö r té n e t é r ő l: E N T Z G .: D ie B a u k u n s t T ra n s silv a n ie n s
im 1 1 - 1 3 . J a h r h u n d e r t. II. T eil. A c ta H is t. A r tiu m . X IV . 1 9 6 8 . 1 2 8 ( a la p r a jz ) , 1 6 6 —16 7 .
F Ü G E D I E .: V á r és tá r s a d a lo m a 1 3 —14. sz á z a d i M a g y a ro rs z á g o n . B p ., 1 9 7 7 . 12 3 .
1 4 6 0 -a s é v ek . N é v te le n o la s z j e le n té s : „ s o n o p iu c a ste lli f o r tif ic a ti c o m e e B istriz z a ,
G h e o rg in , D e u a , v n g ia t [ H u n y a d ] ; q u e s ti s o n o c h e p e r u n ’a n n o p o s s a n o s o s te n e re og n i
a sse d io , h a u e n d o u e tto u a g lia e n t r o . ” (M ila n o , B ib lio te c a A m b r c s ia n a . C o d . S . 8 6 . S u p .
föl. 3 .v —X V I. sz á za d i m á s o la t. — O L . F ilm tá r 1 9 0 4 7 d o b o z .) .
1564. d e c . 19. V e le n c e . G io v a n a n d re a G ro m o je le n té s e E r d é ly r ő l eg y ró m a i fő p a p n a k :
„ D é v a , c ittá c o n c a s te llo f o r tis s im o .” (V E R E S S . D o c . I. 1 9 2 9 . 2 5 2 ) .
1 5 6 5 —1 5 7 0 . G io v a n a n d re a G ro m o fe ljeg y z é se : „ . . . in m e z ő la u a lie u e rs o L ip p a s o p ra
u n ’a lto m o n te s p ic c a to d a o g n i l a t o f o rtis s im a D e u a , t e n u t a u n a d é llé p iu im p o r ta n ti
f o r te z z e d i q u e l R e g n o , si p e r e sse r s o p ra la p iu p e rig lio sa g o la d i q u e lle , u n e n d o s i a
q u e lla t u t t i á tre le u ie p e r le q u a li il T u rc o h a im m e d ia te a d ito d ’e n tr a r e . C o m e c h e
e s p u g n a ta q u e lla si h a a p e r to a d ito p e r t u t t a q u e lla p ro u in c ia c h e te n e n d o s i r u u in e r a ogni
g ro sso e s e rc ito c h e q u in d i p re su m e s se p a ssa re . Ö ltre c h e e lla é in e s p u g n a b ile p e r esser
p a d r o n a di u n si i m p o r t a n te f iú m é , q u a le p e r n e s s u n a u ia si p u o d iu e r tir e s o p ra d e tt o
m o n te , q u a le c o n tig u o e q u a si c ir c o n d a to d i tá l a lte z z e c h e n o n u i si p u o fa ré b a tté r ia
e t di tál d u re z z a c h e n o n si p u o m in a r e .” — „ . . . il R e [J á n o s Z sig m o n d ] se m p re tie n e
p e r c u s to d ia i p iu fe d e li c h e ei si r e p u ti h a v e re e t in q u e lla u i c h iu d e e t s e rra il fio re
d é llé sue ric c h e z z a e t t e s o r i.” ( A p u lu m . II. 1 9 4 6 . 171 ) .
1 5 9 4 —1 5 9 5 k ö r ü l. G e s z th y F e r e n c f ő k a p itá n y é p ítk e z é s e . E rrő l a v á rk a p u k e le ti o l ­
d a lá n é p íté si e m lé k tá b lá ja t a n ú s k o d o tt . F e lir a ta :

F R A N C IS C V S G E Z T I D E E A D E M G E Z D
QVAE TEM PÓRA D ESTR V X ER V N T
G E N E R Á L IS T R A N S IL V A N IA E S O L E R T IA
R E S T A V R A V IT

F e lje g y z é s 1 8 4 8 -b ő l az e g y k o ri s z e b e m k a to n a i p a ra n c s n o k s á g le v é ltá rá b a n . K ö z ö lv e :
S C H M ID V .: D év a v ára E r d é ly b e n . É rd . M u z. E g y le t É v k ö n y v e i. IV . 1 8 6 6 —1 8 6 7 . K v á r,
1 8 6 8 . — G e s z th y v a ló szín ű leg 1 5 9 4 ó ta v o lt az o rsz á g g e n e rá lisa (T R Ó C S Á N Y I 1 9 8 0 .
337 ),
A z é p ítk e z é s g y a k o rla ti v é g b e v ite lé rő l a d a t n in c s . C sa k f e lté te le z n i le h e t, h o g y e b b e n
k o lo z s v á ri m e s te re k is ré s z t v e tte k , k ü lö n ö s e n a c ím e re k , e m lé k tá b lá k fa ra g á s á b a n . G e s z th y
— a n y a i á g o n Z s ig m o n d fe je d e le m r o k o n a — az u d v a rh o z t a r t o z o t t , a m e ly e ls ő s o rb a n
k o lo z s v á ri m e s te re k k e l d o l g o z t a to t t . A X V II. s z á z a d b a n v is z o n t a d a to k b i z o n y ítjá k a
k o lo z s v á ri m e s te r e k d év ai te v é k e n y s é g é t.
A v ár te rv ra jz a it és ir o d a lm á t a X V II. sz á za d i é p ítk e z é s e k is m e rte té s e s o rá n k ö z lö m .
G e s z th y n e k a v á r a la t t k ú riá ja v o lt. I t t é lt és h a lt m eg a n y ja , S u ly o k Z s ó fia 1 5 9 0 -b e n ,
s írfe lira ta s z e rin t „ in c u ria fílii sui F ra n c is c i su b a rcé e iu s d e m s i t a .” (S Z Ő T S S .: A d évai
re f. te m p lo m és rég iség ei. H u n y a d m e g y e i T ö r t. és R é g é s z e ti T á rs u la t É v k . 1 8 9 6 —1 8 9 8 .
7 5 - 7 6 ).
 1593. j ú n . 11-én k e lt G e s z th y v é g re n d e le te , a m e ly b e n n a g y ö ss z e g e t h a g y a re f. e g y ­
h á z n a k a d év ai te m p lo m k ü ls ő és b e ls ő m e g ú jítá s á ra , v a la m in t a rra , h o g y p a r ó k iá t, is k o ­
lá t , is k o la m e s te ri h á z a t és n é g y s z o b á s i n te r n a t u s t é p íts e n e k . M eg h alt 1 5 9 5 -b e n (V E R E S S
E . E lő a d á s a G e s z th y rő l 1 8 9 8 . j ú n . 1 5 .-én D é v án . H u n y a d m e g y e i T ö r t. és R é g . T árs. É v k .
9. k ö t . 1 8 9 8 . 1 74 j.G y u la f f i L e s tá r s z e rin t 1 5 9 6 -b a n h a lt m eg ( T ö r t.T á r . 1 8 9 3 . 121).
G e s z th y F e r e n c n e k d e d ik á lt k ö n y v e k : R M N Y . 1. 1 9 7 1 . 4 8 3 , 4 9 2 , 5 1 9 . sz. T á m o g a tta
a ro m á n B ib lia fo rd ítá s k ia d á s á t (S z á sz v á ro s, 1581 —1 5 8 2 . — R M N Y . I. 1 9 7 1 . 5 1 9 . sz.)
M in d a z á lta l az 1 5 9 3 jú liu s i fe h é rv á ri o rsz á g g y ű lé se n k ik e lt a tu d ó s á lla m fé rfia k (K ova-
c só c z y s tb .) e lle n , és á lta lá b a n a t u d o m á n y e lle n és a m e g in d íta n d ó h á b o r ú m e lle tt tü z e lt.
(S Z Á D E C Z K Y L . : K o v a c s ó c z y F a rk a s . B p ., 1 8 9 1 . 1 0 6 - 1 0 9 ).

Ebesfalva — E rz s é b e tv á ro s (v . K is-K ü k ü llő v m . — D u m b ra v e n i), v á rk a sté ly

1552. A p a fi G e rg e ly é p íté s i e m lé k tá b lá ja a z eb esfa lv i k a s té ly é sz ak i s z á rn y á n a k az

e m e le ti n a g y te r m é b e n ( p a la tiu m ) . H e ly é t és sz ö v e g é t k ö z li az 1 7 2 7 . s z e p t. 2 —13-án k e lt
U rb á riu m sive C o n s c r ip tio : „ S u p e r q u a q u id e m j a n u a in i n tr o itu L e g itu r S e q u e n s in scrip -
t io : M e f e c it fieri E g reg iu s G re g o riu s A p a ffi d e A p a N agy F a lv a C o m e s C o m ita tu s D o b o -
c en sis M a g ister C u ria e D o m in i R e v e re n d is sim i F rid e ric i (sic !) G eo rg ii E p is c o p i V arad i-
e n sis 1 5 5 2 .” (O .L . É rd . F isc a lis L tá r . F 2 3 4 . I. 13. H .) A fe lir a tn a k F r á t e r G y ö rg y vára-
di p ü s p ö k r e v o n a tk o z ó ré sze r e tr o s p e k tív je lle g ű , m e rt M a rtin u z z i 1551 d e c . 17-én m eg ­
h a lt. A z e m lé k tá b lá n a k v a ló s z ín ű le g n e m ez v o lt az e r e d e ti h e ly e , m e rt e z az é p ü le t-
s z á rn y X V II. sz á za d i je lle g ű . A tá b la a s z á z a d f o r d u ló n p u s z t u lh a t o tt e l; 1 9 3 5 -b e n m ár
n e m v o lt l á t h a tó . A f e lir a to t h e ly m e g je lö lé s n é lk ü l e m lítik : H O D O R K .: D o b o k a v á rm e ­
g y e te rm é s z e ti és p o lg á ri e s m é rte té s e . K o lo z s v á r, 1 8 3 7 ; K Ő V Á R I 1 8 6 6 . 2 3 2 (té v e se n
B e th le n G e rg e ly t ír); L Á Z Á R M. g r.: E rd é ly fő isp á n ja i. B p ., 1 8 8 9 . 7 2 , 131.
1 5 5 6 . A z A p a fi c sa lá d ta g ja in a k p a n a s z ira ta , m e ly b e n új o s z to z á s ra a k a rjá k A p afi
G e rg e ly t s z o r íta n i. E b b e n a k ö v e tk e z ő k e t í r já k : „ m e r t az k y w u l m jn k e t ta n ita tn ij k e lle tt
w o ln a , az G ergelij v ra m a z E b esfalv ij h ijm e s h á z r a e s e g y e b z w k se g e re c o n v e r ta lta .” (A z
e g y k o ri E rd .M u z . L tá r a , m o s t a R o m á n A k a d é m ia k v á ri L e v é ltá ra . T ö rz s g y ű jte m é n y . —
K e le m e n L ajo s k ö z lé s e .)
1564. A p a fi G e rg e ly é p íté s i e m lé k tá b lá ja , b e fa la z v a a k e le ti é p ü le ts z á rn y u d v a ri ré ­
sz é n a k iu g ró p o r t ik u s k a p u ja f e le tt. A z 1 7 1 4 . m á rc . 2 2 -é n k e lt c o n s c rip tio így je lö li m eg
a h e ly é t: „ A b h in c a e d ific iu m la p id e u m s c a n d u lis t e c t u m d u a r u m c o n tig n a tio n u m in area
p r e c e d e n s , c u iu s f r o n tis p itio i n s c r ip ta .” ( O .L . U rb a ria e t C o n s c rip tio n e s . F a s c . 1 6 5 /4 —
D r. H o rv á th T ib o r A n ta l k ö z lé s e .) A m a is m eg lév ő fe lira to s tá b la szö v eg e a k ö v e tk e z ő :

DOMVM HANC EX D EI O PT: M AX: B E N IG N 1 T A T E

E G R E G IV S D O : G R E G O R IV S A P A F F I D E A P A N A G IF A L V A
M A G IS T E R C V R IE C O N S IL I A R IV S S E R E N IS S IM I
P R IN C IP IS D O M IN I D N I IO A N N IS S E C V N D I E L E C T I R E G IS
H V N G A R IE E T C : S V M P T IB V S PRO PRY S E SO LO ET
A F V N D A M E N T O E R IG E N D A M E D IF IC A N D A M Q V E
C V R A V IT • A N N O • S A L V T IS • M • D • L X IIII
 A fe lira t k ö z e p é n , az ü re se n h a g y o tt ré sze n az A p a fi c ím e r l á t h a tó , a m e ly az e g y es sz a ­
v a k at m e g sza k ítja.
1 5 6 7 . A p afi G e rg e ly n é G e re n d y E rz s é b e t e m lé k tá b lá ja . E g y k o r E b e s fa lv a , u t ó b b K v ár,
M ú z e u m L t. sz. V I. 1 7 0 1 . M é re te : 7 6 X 8 1 c m . A n y a g a m é s z k ő . F e lira ta (fe lo ld v a a lig a ­
t ú r á k a t) :

EN A P P A F F Y G E R G E L
A Z E N A T T IA M F IA N A K G E R
EN D Y ER SE B ET N E K EM LE
K E Z E T IR E F A R A G T A T T A M KI
E O C IM E R E T E K Ő R E A D 1567

A z e m lé k tá b la k ö z e p é n a G e re n d y c ím e r E G b e tű k k e l.
1 5 6 8 . s z e p t. 17. G y fe h é rv á r. J á n o s Z s ig m o n d A p a fi G e rg ely ta n á c s o s t és r o k o n s á g á t
m eg e rő síti a S z o ln o k - D o b o k a , F e h é r és K ü k ü llő v á rm e g y e i b i r to k o k b a n , k ö z ö t t ü k A pa-
n a g y fa lu (c u m c u ria N o b ilita r i) , A lm a k e ré k ( c u m c u ria N o b ilita r i) és E b e s fa lv a b i r to k l á ­
sáb an n o v a d o n a tio c ím é n (O .L . É rd . F isc a lis L tá r . F 2 3 4 . I. 4 . V ) .
A v á rk a sté ly X IX . sz á z a d i á lla p o tá r ó l K ő v á ri L ászló így ír: K e le ti és é sz ak i s z á rn y a
v á ro sh áz z á van a la k ítv a . N y u g a t fe lö l e m e le te s fa l, d e fe d él n é lk ü l. „ D éli ré sz a p ró s z o ­
b ái k is a b la k o k k a l é p e n úgy á lln a k m in t I. A p a fi k o r á b a n , h a s o n j ó k a r b a n m e lle tte egy
b á s ty a .” (K Ő V Á R I 1 8 5 2 . 1 5 2 - 1 5 3 ) .
A p a fi G e rg ely é p ítk e z é s e ib ő l 1 9 3 5 -b e n egy te lje s a jt ó k e r e t e t és tö b b m ás a jtó k e r e t
t ö r e d é k é t l á t h a tt a m b e fa la z v a . 1 9 5 6 -b a n c s u p á n c sa k a k e le ti s z á rn y e m e le té n ta lá lta m
egy b e f a la z o tt a jt ó - p á r k á n y t, m e ly n e k alsó s z é lé t fo g s o r, fr íz é t p e d ig k ö z é p e n c ím e rp a jz s
d ísz íti, k é t s z é lé t c a n n e lu rá s g y á m k ő z á rja le — h a s o n ló a n a g y ö rg y fa lv i p á r k á n y h o z .
F e lira ta az e rő s m esze lé s m ia t t n e m v o lt o lv a s h a tó . A b la k m a ra d v á n y o k a k ü ls ő h o m lo k -
216 z a to k o n : k e tt ő s ív elésű ik e r a b la k ( 2 3 . k é p ) ,h á r m a s k e r e s z to s z tá s ú a b la k . V a la m e n n y i
m a ra d v á n y stílu s a s z o ro s a n a k o lo z s v á ri f a ra g v á n y o k h o z k a p c s o ló d ik , a z 1 5 5 2 -e s c ím e re s
a jtó n e m e se n e g y sz e rű ta g o lá sa a W o lp h a rd h á z k o r a i e m lé k e ih e z ( 1 5 3 4 ) . K iv é te l c s u p á n
A pafim é G e re n d y E rz s é b e t c ím e rk ö v e ( 1 5 6 7 ) , m e ly k ö r n y é k b e li, v id ék i k ő f a ra g ó m u n ­
k á ja .
A ren aissan c e fa ra g v á n y o k ró l - k ö z ö t t ü k az 1 5 5 2 -b ő l való c ím e re s a jtó r ó l — egy
X IX . század i k é z ir a tb a n ( K o lo z s v á r, E g y e te m i K ö n y v tá r ) to llr a jz o k m a r a d ta k fe n n . E z e ­
k e t a z 1 9 3 0 -as é v e k b e n l á t h a tt a m .
A p a fi G erg ely Z á p o ly a i J á n o s k irá ly h ív ei k ö z é t a r t o z o t t . J á n o s Z s ig m o n d u d v a rá b a n
t it k o s ta n á c s o s v o lt és f ő u d v a rm e s te r . N agy t e k in té ly é r ő l, b ö lc s e s sé g é rő l, h ű s é g é rő l
G io v a n a n d re a G ro m o 1 5 6 5 -b e n e lism e rő le g ír t ( A p u lu m II. 1 9 4 6 . 195 ( .B á t h o r y Istv á n
id e jé b e n ta n á c s ú r (V E R E S S I. 1 9 4 4 . 3 3 0 : II. 3 4 ) , m e g h a lt 1 5 8 4 -b e n (V E R E S S : D o c . II.
1930. 301 (.U g y a n e b b e n az é v b e n P o s se v in o k e d v e z ő e n n y i la t k o z o t t m e g n y e rő e g y é n isé g é ­
rő l, a m e ly m e g m u t a t k o z o t t : ,,n e l fa v o rire i n o s tr i e t in n o n e ssere lo n ta n o d a l re g n o d i D ió ” ,
jó lle h e t p r o te s tá n s ( F o n t e s M I . 1 9 1 3 . 1 7 8 ) .
A p a fi G e rg ely tis z ts é g e i: F r á t e r G y ö rg y u d v a rm e s te re 1551 e l ő t t , d o b o k a i fő is p á n
1551 —1 5 5 2 k ö r ü l, f ő u d v a rm e s te r 1 5 6 3 —1 5 7 5 , fe je d e lm i ta n á c s o s 1 5 6 4 —1 5 8 4 , K ü k ü llő
P69 v árm e g y e fő is p á n ja 1 5 7 6 - 1 5 8 4 (T R Ó C S Á N Y I 1 9 8 0 . 2 2 ).
Ebesfalva, a várkastély keleti szárnyának homlokzata és földszinti alaprajza.
Documente 8/40 után.
Ebesfalva, a várkastély egyik ablaka.
Documente 8/42 után.
 I r o d a lo m : K Ő V Á R I 1 8 5 2 . 1 5 2 . 1 8 6 6 . 2 3 2 —2 3 3 (a z A p a fi c salád b ir to k lá s á n a k tö r té n e te ,
X V —X V II. sz á z a d ). S Z Á D E C Z K Y L .: E rz s é b e tv á ro s t ö r t . e m lé k e i. E rd .M ú z . 1 8 9 9 . 3 9 9 —4 0 2
G E R E C Z E 1906. 4 2 0 . BA LO G H 1934. 144, 148. CSA BA I 1934. 39. BA LO G H 1940. 543.
B ÍR Ó 1 9 4 1 . 8 0 . 1 9 4 3 . 2 5 . 4 4 . B A L O G H 1 9 5 3 . 4 2 . 1 9 6 1 . 3 3 5 . D o c u m e n te d e a rh ite c -
tu r á d in R o m á n ia . 8 . B u c u re s ti, 1 9 6 2 . Pl. 4 0 , 4 1 , 4 2 . IO N E S C U I. 1 9 6 3 . 4 3 3 . S E B E S ­
T Y É N 1 9 6 3 . 4 0 . B A L O G H 1 9 6 4 . 3 3 5 ; 1 9 7 0 . 2 3 4 . B. N A G Y 1 9 7 0 . 6 9 . 1 0 3 ., 4 1 . k é p
(a z 1 5 6 4 -e s e m lé k tá b la té v e se n , m in t k e re s d i fe lir a to s k ő k ö z ö lv e ). H. T A K Á C S 1 9 7 0 .
183. B A LO G H 1973. 236.

E g ere s (v . K o lo z s v m . — A g h ir e j) , v á rk a s té ly

1532. Z á p o ly a i J á n o s k irá ly „ to t a le m p o s s e s s io n e m E g eres c u m ru d e rib u s d e so la ti

ib id e m C la u s tri in C o m ita tu K o lo sie n si e x is te n t e m ” A p a fi M ik ló sn a k a d o m á n y o z ta . A h a ­
g y o m á n y s z e rin t a m o n o s to r a z o n o s a re f.te m p lo m m a l (JA K A B E .: A p á ts á g o k E rd é ly b e n .
M .T ö rt.T á r . X I I I . 1 8 6 7 . 3 4 , 3 6 ).M e g je g y z e n d ő , h o g y a re n aissan c e v á rk a s té ly a k ö z é p k o ri
t e m p lo m tó l tá v o l é p ü lt. A n n a k a fe lte v é s n e k , m is z e rin t a v á r k a s té ly t a k o l o s t o r á ta la k ítá s á ­
val é p ít e tt é k v o ln a , n in c s e n a la p ja .
1 5 7 0 -b e n k a p t a a z eg resi u r a d a lm a t B o c sk a y G y ö rg y (K e le m e n 1 9 4 4 . 6 ) .
1 5 7 2 -b ő l való a v á rk a s té ly k ő k a p u já n a k a fe lira ta .
1 5 7 7 . f e b r. 2 2 . K v ár s z k v e :„ a f e je d e lm e t v itté k E g e re s re ” ( 1 5 7 7 /X . 5 8 ) .
1 5 7 8 . j a n . 1 2 . K v á r. sz k v e : „ E o d e m d ie P o t t s P é te r v iszen 2 lo v o n az fe je d e le m h á z á ­
h o z E g ere sre 1 d e á k o t és 1 s ü t ő n é t .” ( 1 5 7 8 /X I V . 65 ).
1 5 7 8 . á p r. 8 . K v á r sz k v e : „ V a id a J á n o s v iszen 3 lo v o n ö t té g lá st E g e re s re .”
(1 5 7 8 /X I V . 71 ),
1 5 7 8 . j ú n . 2 7 . K v á r sz k v e : „ N a g y J á n o s viszi az k ő m ie s e k e t 4 lo v o n E g e re sre . A tta m
b ir ó u r a m h a g y á s á b ó l fi. 1 “(1 5 7 8 /X I V . 81 ) .
1 5 7 9 . au g 1 9 . K v á r szk v e: „ A z 19 . a u g u s ti jő v e h o z z á m az T e o re o s M á rto n egeressi
tis z t a r tó , k é r e 6 lo v a t, s z e k e r e t, h o g y a z k ő m ije s e k e t h a ta n v o ltá n a k , h o g y E g eressik vi­
g y é k ő k e t. M e rth o g y j ó sz o m sz é d s á g k ü ld é k 2 e ite l b o r t . F iz e tte m d e n . 6 . ”
( 1 5 7 9 /X V I I I . 31 ) .
1579. au g . 2 6 . K v ár sz k v e : „ U g y a n a k k o r T e o re o s M á rto n h o z o t t v o lt S z e b e n b ő l
n y o lc z k ő m ie s s e k e t, m e ly e k e t v iszen K e o re s sy G y ö rg y 8 lo v o n E g e re sre . F iz e tte m nek i
fi. 1. d e n . 5 0 . ” ( 1 5 7 9 /X V I . 6 7 ) .
1596. fe b r. 2 . B o c sk a y Is tv á n t s ta tu á ljá k a v á rk a s té ly b ir to k á b a . (K ő v á ri 1 8 6 6 . 2 0 0 ).
1 6 0 6 . B o c sk a y Istv á n v é g re n d e le té b e n az e g eresi v á rk a s té ly t B án fi L á s z ló n a k és a
H a lle r f iá k n a k a d o m á n y o z ta (K ő v á ri 1 8 6 6 . 2 0 0 ) .
1 6 1 9 . f e b r. 2 0 . B e th le n G á b o r levele k e lt „ D á t u m in arcé E g e re s .” (K v á r, e g y k o r
V á ro s i, m o s t Á llam i L tá r. K v á r, V á ro si ir a t o k . I I I /2 1 2 . — O .L . F ilm tá r 1 1 5 4 3 . sz. d o b o z .)
1665. m á ju si o rsz á g g y ű lé s m e g v iz sg á lta tja E g ere s v á rá t B éldi P állal és E b e n i Is tv á n n a l: é r­
d e m e s-e v ég v árrá m e g e rő s íte n i a p o r t y á z ó tö r ö k ö k e lle n ? A válasz n e m le g e s (T R Ó C S Á N Y I
1 9 8 0 .7 1 ).
1 6 9 9 . j ú n . 2 9 —j ú l. 5 . A z e g eresi k a s té ly leltá ra ( tu la jd o n o s o k : ö z v C sák i G á b o rn é
G y u la ffi Z s ó fia , ö z v . G y u la ffi L á s z ló n é G y e r ő f i B o rb a ra és le á n y a G y u la ffi K lá ra ). A le l­
 tá r t K e le m e n L ajo s ta lá lta m eg és m á s o la tá t az 19 3 0 -as é v e k b e n á ta d ta e s o r o k író já n a k .
A le ltá r teljes sz ö v e g ét je g y z e te k k e l e g y ü tt k ö z ö lte : B. N A G Y M A R G IT 1 9 7 3 . 2 7 1 —2 8 0 ,
3 7 5 . A le ltá r é p íté s z e ttö r té n e tile g j e le n tő s ré s z le te i:
„ V a g y o n e z e n K a sté ly k ő b ő l, i m itt- a m o tt tég láv al e le g y , m éssz el, h o l j ó , h o l ro ssz
sz a lm a fö d é l és sz a rv a z ás a la t t, n é h u lt p e d ig fö d é l n é lk ü l, n é g y sz e g e le te s e n fe lra k v a , m e ly ­
b e n m e n n e k b é e ls ő b b e n is a k is p a lá n k b a , ro ssz z s e n d e ly e z é s a la tt g a la m b b u g n é lk ü lt,
k é tf e lé n y íló , fe lső ré sz é n v a s k a p c s o k o n f o rg ó , fe n y ő d e s z k á b ó l c sin á lt k a p u n , m e ly n e k
k a p u fe le i tö lg y fá b ó l p a ra s z to s a n v a n n a k k ifa ra g v a . . .” E z a k ü ls ő udvar, e b b e n áll „ a
tö lg y fá b ó l s a s o k b a n r a k o t t ” istá lló „ tiz e n h á r o m lá b o n á lló e re s s z é ” -vel, to v á b b á ju h -
is tá lló , a ló n a k való szín s tb .
„ I n n e n eg y e re s z tő re c sin á lt k is h id a c sk á n m en v é n b é igen sz é p f a r a g o tt, k ő b ő l való
k a p u m e lly é k ü , k é tf e lé n y íló ö ie g n é g y v a s s a rk o k o n fo rg ó és p á n to k o n , z á ld o k fa d e s z ­
k áv al jó l m e g d e s z k á z o tt n a g yk a p u n . . . E z e n n a g y k a p u n n y ílik e g y k is f a s a r k o k o n fo rg ó
z á d o k fá b ó l c sin á lt fe n y ő d e s z k á v a l f o l t o z o t t a jtó . .
A n a g y k a p u n b e lü l „ v a g y o n eg y j ó b o lth a jtá s o s , k ő b ő l álló k a p u k ö z i. . . ” In n e n b a lra
k ő b ő l f a ra g o tt a jtó n y ílik a tö m le c e k p itva rá ra , e n n e k b o lto z á s a m e g r e p e d e z e tt. A p i t ­
v a ro n á t m e n n e k a p o r k o lá b h á zb a ( p o r k o lá b s z o b a ), „ e n n e k a jtó m e lly é k i sz é p f a ra g o tt
k ő b ő l v a ló k . V a g y o n e z e n h á z n a k eg y n ag y la n to r n á b ó l c s in á lt a b la k ja , a b la k fe lij, k e ­
re szti sz é p f a ra g o tt k ő b ő l v a ló k .”
A k a p u k ö z in k im e n v é n b a lr a 3 2 lé p c s ő jü g rá d ic so n „ m e n n e k fel eg y k is r o m lo t t
to m á c o c s k á b a . . . ” E b b ő l a to r n á c b ó l n y ílik „ e g y ré g i n a g y b o l t ” ( b o l t o z o t t s z o b a ), k é t
n é g y sz eg letű és egy k e r e k a b la k k a l, „ e z e k n e k a b la k m e lly é k i sz é p f a ra g o tt k ő b ő l , c ifrá n
v a n n a k csin álv a; e z e n b o ltb a n v a g y o n sz é p f a ra g o tt k ő b ő l r a k o tt k e m e n c e a lj . . . ” In n e n
k ő b ő l f a ra g o tt a jtó n á t „ p u s z ta b o l tb a ” le h e t j u t n i , h á r o m a b la k a f a ra g o tt k ő b ő l v o lt.
„ I n n e n m é g y e n b é u g y a n f a ra g o tt k ő a jtó m e lly é k ü . . . régi a jtó n e g y j ó b o lth a jtá s o s b o l t ­
b a . . . E ze n b o ltn a k v a n n a k k é t a b la k i, a b la k m e lly é k e i és k e re s z ti f a ra g o ttk ő b ő l á lló k .”
In n e n jo b b k é z re k ő b ő l f a ra g o tt a jtó n y í lo t t a b o lth a jtá s o s á rn y é k s z é k re .
In n e n v isszatérv e a f e n ti p u s z ta b o l tb a „ é s j o b b k é z re té rv é n s fe lm e n v é n h é t s z a k a s z ­
b a n , h o ss z a n f a ra g o tt k ö v e k b ő l á lló h é t lé p c s ő jü g rá d ic s o k o n eg y f a ra g o tt k ö v e k b ő l álló
a jtó m e lly é k ü . . . a jtó n e g y p u s z ta p a lo tá b a n ” j u t o t t a k ; k é t a b la k a f a ra g o tt k ő b ő l , de
„ k e r e s z ti m e g r o m lo tta k .” I n n e n is m é t k ő b ő l f a ra g o tt a jtó v e z e te tt a b o lth a jtá s o s á r n y é k ­
sz é k re .
A g rá d ic so n le jö v é n a f e n t e m l í te t t to r n á c és e g y k is b o l th a j tá s a la tt k ö v e tk e z e t t az
e c e te s k is b o l t k é t k ő b ő l f a ra g o tt a b la k k a l és a b o lth a jtá s o s sü tő h á z k ő b ő l f a ra g o tt a jt ó ­
val és k é t a b la k k a l.
In n e n k ijő v é n b a lk é z re a p u s z ta k ő f a l m e lle t 1 2 f o g ú la jto rja v e z e te tt a p in c e f e le tt
eg y p a d lá s n é lk ü l va ló h á zb a . „ I n n e n is m é t jo b b k é z r e m e n v é n k i ” egy p u s z ta h á z k ö v e t ­
k e z e t t , a jta ja és ö t a b la k a f a r a g o tt k ő b ő l v o lt. In n e n n y í lo t t e g y m á sik p u s z ta h á z k ő b ő l
f a r a g o tt a jtó v a l és h á r o m k ő b ő l f a ra g o tt a b la k k a l. U tá n a is m é t eg y p u s z ta h á z k ö v e tk e ­
z e t t k é t k ő b ő l f a ra g o tt a b la k k a l.
A f e n t e m l í te t t 12 fo g ú la jto r já n le jő v é n a fe ls ő h á z a k b ó l, k ö v e tk e z ik a „ m á so d ik
p i n c d ’, a „ n a g y ö re g k o n y h a ” k ő b ő l f a ra g o tt a jtó v a l és h á r o m a b la k k a l, k ö z ü lü k k e t t ő
f a ra g o tt k ő b ő l. „ I t t v a g y o n k ő b ő l r a k o t t , fával p á r k á n y o z o tt ö re g k o n y h a , m e ly n e k
 e g y ik v ég ib e n v a g y o n k é t f a ra g o tt k ő b ő l c sin á lt o s z lo p o k , m e ly e k e n v a g y o n egy kis
b o lth a jtá s ; az e g y ik sz é ly é n n y ú lik k i eg y k ő k é m é n .” E ze k u tá n k ö v e tk e z ik e g y b o lt,
e g y b o lto c s k a , e g y ház, m in d e g y ik k ő b ő l f a ra g o tt a jtó v a l és a b la k k a l.
„ I n n e n e lé b b m e n v é n a z g rá d ic s a la tt v a g y o n eg y k is f o ly o s ó a lja , e z e n fo ly o s ó négy
tö lg y fa o s z lo p ra van k ö té s e s e n u g y a n tö lg y fa ta lp a k ra c sin álv a. E z e n fo ly o s ó ra alól
m e n n e k b é r o m la d o z o t t , f a ra g o tt k ő b ő l á lló a jtó m e lly é k ü . . . a jtó n e g y p itv a rb a n , m ely
p itv a rn a k e g y a b la k a lé v é n , a b la k m e lly é k e i f a ra g o tt k ő b ő l á lla n a k . . . M e n n e k b é b a l­
k é z felé sz é p f a ra g o tt k ő b ő l v aló a jtó m e lly é k ü . . . a jtó n . . . az u r a m é k h á z á b a n .” K é t
a b la k a v a n , az e g y ik f a ra g o tt k ő b ő l . K ö v e tk e z ik a ,.k a to n á k h á za ” h á r o m a b la k k a l, k ö ­
z ü lü k k e t t ő k ő b ő l f a ra g o tt, az a jtó s z in té n .
E z e k b ő l a h á z a k b ó l k ijő v é n b a lk é z re té rv é n 13 lé p c s ő jű fa g rá d ic s v e z e te tt & f e ls ő
c o n tig n a tio b a ; e lő s z ö r a h a t tö lg y f a k ö té s e s o s z lo p o n álló fo ly o s ó r a . A f o ly o s ó ró l eg y jó
f o r m á b a n b o l t o z o t t fe jé re n m e s z e lt p itv a r n y í lo t t . A p itv a rb ó l b a lk é z re k ő b ő l fa ra g o tt
a jtó v e z e te tt az e b é d lő p a lo tá b a , m e ly n e k h á r o m „ a b la k m e lly é k i sz é p f a ra g o tt k ő b ő l
á lln a k .” U g y a n csak a f e n t ír t p itv a r o n á t „ m e n n e k b é c ifra f a r a g o tt k ő a jtó m e lly é k ü . . .
a jtó n a z n é h a i ü d v ö z ö lt u r h á z á b a ,” e n n e k k é t a b la k a k ő b ő l f a r a g o tt, z ö ld m á z a s k e m e n ­
céje p e d ig „ sz é p f a ra g o tt k ö v e k re k ő lá b a k r a r a k o t t . ” . . . „ M e n n e k b é e z e n u r h á z á b ó l
az a s s z o n y ö n a g ysá g a h ázá b a eg y c ifrá n f a ra g o tt k ő b ő l való a jtó m e lly é k ü . . . a jt ó n ” ; k é t
a b la k a „ c ifra f a ra g o tt k ő b ő l ” , k e m e n c é je f a ra g o tt k ő lá b a k r a r a k o tt . In n e n k ő b ő l f a ra g o tt
a jtó v e z e te tt a „ sik á to r b a ” , a b la k a k ő b ő l f a ra g o tt. A s ik á to rb ó l is m é t k ő b ő l f a ra g o tt a jtó
n y í lo t t a b o lth a jtá s o s á rn y é k s z é k re . A s ik á to rb ó l j o b b k é z fe lé m e n n e k b é a „ le á n y o k
h á zá b a n c ifra f a ra g o tt k ő m e lly é k ü . . . a jtó n , m e ly n e k van k é t a b la k ja , a b la k fe le i és
m e lly é k i m in d e n ik n e k c ifra , f a ra g o tt k ö v e k b ő l á lln a k .” I n n e n k ő b ő l f a ra g o tt a jtó „ n y í­
lik b é az á r n y é k s z é k r e , m e ly is a n n a k re n d i s z e ré n t van e lk é s z ítv e .” A lá n y o k h á z á b ó l
k ő b ő l f a ra g o tt a jtó v e z e te tt a n é g y c s e re lá b o n á lló f o ly o s ó r a .
„ E z e n m e g írt h á z a k n a k a z v é g ib e n v a g y o n n é g y p u s z ta e lh a g y o tt h á za k fö d é l és
sz a rv a z ás n é lk ü l. A z u ra m é k h á z a v é g éb e n e g y h o s sz ú p u s z ta h á z k ő b ő l f a ra g o tt ajtó v al
és n é g y a b la k k a l ."A z u tá n k ö v e tk e z e t t eg y k is p u s z ta ház k ő b ő l f a ra g o tt a jtó v a l és a b la k ­
k a l, e n n e k v é g ib e n „ m á s p u s z ta h á z ” , k é t k ő b ő l f a ra g o tt a b la k k a l.
„ E z e n h á z b ó l m e n n e k b é az k a s té ly s z e g e le te in való k é t c o n tig n a tio s p u s z ta h á zb a
f a r a g o tt k ő b ő l c s in á lt p á r k á n y o s a jtó m e lly é k ü . . . a jtó n . A z alsó h á zb a n v a g y o n ö t a b ­
la k , m in d e n ik n e k k ő b ő l f a ra g o tt a b la k m e lly é k je i. A f e ls ő h á zn a k h á r o m a b la k ja , e n n e k
is k ő b ő l f a ra g o tt a b la k m e lly é k e i m in d e n ik n e k .” A z alsó h á z b ó l k ő b ő l f a ra g o tt a jtó v eze­
t e t t a p u s z ta m e llé k h e ly isé g b e .
A le írá s s z e rin t a k a s té ly n a k a k k o r m ég 5 9 k ő b ő l f a ra g o tt a b la k a v o lt ( n e m sz á m ítv a
a z o k a t, a m e ly e k n e k k ő k e r e te k i h u ll o t t) , 2 8 k ő b ő l f a ra g o tt a jta ja , v a la m in t 3 k ő b ő l fa ra ­
g o t t k e m e n c e a lja . A te r m e k k ö z ü l h a t h á r o m a b la k o s v o lt, eg y n é g y a b la k o s és egy ö t a b ­
la k o s . A fa ra g á so k je lle m z é s e : „ s z é p f a ra g o tt k ő b ő l — igen sz é p f a ra g o tt k ő b ő l — c ifrá n
f a r a g o tt k ő b ő l c s in á lt” — a b la k vagy a jtó . E g y a jtó r ó l m e g je g y zik : „ p á r k á n y o s a jtó m e ly -
l y é k ü .” N é h á n y a b la k - a n a g y te r m e k b e n — k e re s z to s z tá s ü v o lt. A n a g y k o n y h a b o l­
t o z a t á t k é t k is o s z lo p t a r t o t t a .
A k a s té ly h o ss z n é g y s z ö g b e n é p ü lt , az e r e d e ti te r v s z e rin t f e lte h e tő le g n é g y sa ro k b ás-
2 2 !-2 2 2 ty á v a l ( 2 6 —2 7 . k é p ) . A k a s té ly fö ld s z in ti és e m e le ti a la p ra jz a k ö z ö lv e : D o c u m e n te de
 A r h ite c tu r a d in R o m ín ia . N r. 8 . B u c a re sti 1 9 6 2 . Pl. 4 4 —4 5 . K ő v ári sz e rin t h o m lo k z a tá ­
n a k h o s s z a — 1 8 6 6 -o s á lla p o tá b a n — 6 0 lé p é s, te h á t k b . 4 2 0 m é te r. A z e g y k o ri k a s té ly ­
b ó l az é szak i s z á rn y m a r a d t fe n n és e h h e z c s a tla k o z ó a n a k e le ti s z á rn y egy része a nagy
k a p u v a l. K ő v ári az é sz ak i s z á rn y b a n „ a lé p c s ő z e t h o m lo k á n ” f e lira to s k ö v e t l á t o t t
B á th o ry c ím e rre l B. I. k e z d ő b e tű k k e l, v a la m in t la tin v e rs-so ro k k a l. 1 9 3 1 -b e n , a m ik o r e
s o ro k író ja l á t h a t t a a k a s té ly t, ez m á r n e m v o lt m eg . E lle n b e n é p sé g b e n á llt m ég a fe n t
e m l í te t t é p ü le ts z á r n y , m in d a z u d v a ri h o m lo k z a tá n , m in d a k ü ls ő h o m lo k z a tá n f a ra g o tt
a b la k -k e re te k k e l. U g y a n c s a k é p sé g b e n á llt a k a s té ly k a p u ja . E z t az é p ü le ts z á r n y a t la k tá k
is e g észe n 1 9 4 8 -ig . 1 9 6 2 -b e n a k a s té ly m á r f e d e tle n v o lt, a z a b la k fa ra g v á n y o k (m in te g y
228-229n y o lc ) a z o n b a n az é sz ak i s z á rn y o n ( 3 2 —3 3 . k é p ) m ég é p sé g b e n a h e ly ü k ö n v o lta k . A z
a b la k o k k ü lö n f é le típ u s ú a k : k e tt ő s fé lk ö rív e s ik e r a b la k o k , a b la k o k f o g s o ro s p á rk á n n y a l;
az u d v a ri a b la k o k k ö z ü l az e g y ik e n k o n z o lo s p á r k á n y , a m á s ik a b la k fríz é n k e tt ő s
v o lu ta -a la k ú d ísz , is m é t m ás típ u s ú a b la k o k o n a p á r k á n y a la tt n e m e g y e n le te s , h a n e m
228 g u tta -s z e rű fo g so r ( 3 3 . k é p ) . A k á p o ln a a b la k -n y ílá sa i — az é s z a k n y u g a ti s a ro k b á s ty á -
223 b á n ( 3 5 . k é p ) — c sú c sív esek , d e m á r a k k o r k e r e t n é lk ü lie k v o lta k . A r o m é p ü le tb e n
m a is l á t h a tó eg y a jtó e g y sz e rű k e re te lé s s e l, v a la m in t a lé p c s ő h á z e g y k o ri b e já r a ta k é n t
259 igen sz é p a jtó k e r e t d ó r f ríz z e l, trig ly p h e s ta g o lá ssa l ( 6 2 . k é p ) . M in d e b b ő l k ö v e tk e z ik ,
h o g y e z e k a f a ra g o tt ré s z le te k u g y a n a X V I. sz á z a d u to ls ó n e g y e d é b ő l sz á rm a z n a k ,
d e m ég se m u g y a n a b b ó l a z é p íté s i p e r ió d u s b ó l. A le g k o rá b b i a z 1 5 7 2 -b e n k é s z ü lt
224 k a p u ( 2 8 . k é p ) , m e ly n e k fe lé p íté s e m e g e g y e z ik a k o lo z s v á ri ú n . P ü s p ö k y h á z 1 5 7 1 -
es k a p u já v a l. A le g k é s ő b b i p e r ió d u s b ó l s z á rm a z ik a d ó r fríz ű a jtó ( m é r e te 2 4 3 X 1 5 3 ; b e l­
világ 1 7 0 X 1 0 6 ).
225-227 A f ő k a p u m a ra d v á n y a i ( 2 9 —3 1 . k é p ) 1 9 6 2 -b e n m ég h iá n y ta la n u l a z é p ü le t e lő t t h e ­
v e rte k . E b b e n a h e ly z e tb e n , b á r h a a f e lé p íté s h a r m o n ik u s szép ség e n e m é rv é n y e s ü lh e ­
t e t t , a n n á l in k á b b m e g m u t a t k o z o t t a ré s z le te k n e k a k i tű n ő fa ra g á sa . F e lira ta :

A N O D N I M IL E S IM O Q V IIN G E N T E S IM O S E P T V A G E S 1 M O S E C V N D O
F O R V N A V 1R T V T E M S V P E R A N S
O M N E D V R V M P A C IE N T IA F R A N G O
S E P E L E S A P A C IE N T IA F I T F V R O R
R E B V S IN A D V E R S IS P A C IE N T IA P R O B A T V R

A f e li r a t o t k ö z é p e n c ím e r s z a k ít o t ta m eg , e z a z o n b a n m á r K ő v ári id e jé b e n se m v o lt l á t ­
h a tó . A f e lira to s fríz m ag asság a 3 2 c m , h o s s z a k b . 3 ,5 m é te r. A j e l m o n d a t o k k é t első
s o rá h o z n in c s a n a ló g ia ; a h a r m a d ik s o r h o z : M a rg a lits 1 8 9 5 . 2 1 7 . sz .; a n e g y e d ik s o rh o z
M a rg alits 3 8 7 . sz ., és v á lto z a ta i W a lth e r V I/4 . 1 9 6 6 . 2 2 3 6 0 , 2 6 3 6 1 . sz.
I r o d a lo m : K Ő V Á R I 1 8 6 6 . 1 9 9 - 2 0 0 (a k a s té ly t ö r té n e t e ) . G E R E C Z E 1 9 0 6 . 4 0 7 .
B A L O G H 1 9 3 4 . 1 3 7 , 148 (k o lo z s v á ri m e s te re k te v é k e n y s é g e E g e re se n , e n n e k k o ra i
p e r ió d u s á b ó l a z 1 5 7 2 -e s k a p u , m íg a d ó r fríz ű a jtó k é s ő b b i) . 1 9 3 5 . 2 5 . 1 9 4 0 . 5 4 3 - 5 4 6 .
B ÍR Ó 1 9 4 1 . 8 3 . 1 9 4 3 . 4 4 . K E L E M E N 1 9 4 4 . 5 - 7 ( b i r t o k t ö r t é n e t i a d a to k ) . B A L O G H
1 9 5 3 . 4 2 , 4 7 , 4 8 , 5 0 , 1. 4 3 , 4 4 . k é p . 1 9 5 6 . 3 0 4 . 1 9 6 1 . 3 3 5 , 3 4 2 , 3 4 3 . D o c u m e n te de
a r h ite c tu r a d in R o m ín ia . N r. 8 B u c u r e jti, 1 9 6 2 . P l. 4 3 —4 9 . IO N E S C U I. 1 9 6 3 . 4 3 1 . lap ,
211 kép. SE B E ST Y É N 1963. 4 0 . BA LO G H 1964. 335, 342, 343. 1970. 234, 239.
B. N A G Y 1 9 7 0 . 2 4 , 5 0 , 8 7 , 9 0 . 2 4 6 . 2 5 7 . 1 . 8 4 . k é p . H . T A K Á C S 1 9 7 0 . 4 8 , 1 8 4 . 1.
 5 4 - 5 5 . k é p . B A L O G H 1 9 7 3 . 2 3 6 , 2 4 1 , 2 4 2 . K A B A Y 1 9 7 3 . 1 6 8 2 - 1 6 8 3 . B. N A G Y
1 9 7 3 . 2 7 1 - 2 8 1 ( 1 6 9 9 . le ltá r k ö z lé s e ). 1 3 8 - 1 4 3 . k é p . B A L O G H 1 9 7 4 . 3 1 . B A L O G H
P70 1 9 7 5 . 7 4 . F E U E R N É 1 9 7 7 . 2 3 3 ., 1 3 4 . k é p . K E L E M E N L .: M ű v é s z e ttö r t. ta n u lm á n y o k .
B u k a re s t, 1 9 7 7 . 2 0 8 .
A k a s té ly é p ítte tő je B o c sk a y G y ö r g y ; g y e rm e k e i Is tv á n , a k é s ő b b i fe je d e le m , és
E r z s é b e t, B á th o r y K r is tó f feleség e. T á m o g a tta — m á s o k k a l e g y ü tt — M elius J u h á s z P é te r
p r é d ik á c ió s k ö n y v é n e k k ia d á s á t ( V á r a d , 1 5 6 6 —1 5 6 7 . — R M N Y . I. 1 9 7 1 .2 5 9 . sz .). 1569-
b e n ta n á c s u r (T R Ó C S Á N Y I 1 9 8 0 . 2 6 ).

Egeres (v . K o lo z s v m . - A g hire$) - re f. te m p lo m .

2 8 1-2 8 2 B o c s k a y G á b o r sírk ö v e . 1 5 7 3 ( 8 2 —8 3 . k é p ) .H o m o k k ő . M é re te : 1 9 8 X 8 4 c m . F e lira ­

ta i, fe lo ld v a a lig a tú r á k a t (H e re p e i J á n o s k ö z lé s e n y o m á n ) :

A s írk ő fe lső m e z e jé b e n id é z e t a J e le n é s e k K ö n y v é b ő l:

X IIH R É Z 13
A Z E /N /T IA N O S L A T A S A Z E /N /T L E L E K M O N D Á S A
B O D O G O K A H A L O T T A K K IK A Z V R B A
H A L N A K M E G M E R T A T T Ó L F O G V A N N IV G O D A L O M
BA V A D N A K

A s írk ő alsó m e z e jé b e n

E P IT A P H IV M E G R E G II E T A N T IQ V I S T E M M A T IS N O
B IL IT A T E O R N A T I V IR I D O M IN I G A B R IE L IS B O C Z K A I
Q V I D IE M C L A V S IT A N /N /O A E T . . . X I. C H R IS T I
VERŐ 1 5 . . .
H A C S V B B O C Z K A IV S G A B R . . . E P V L T V S
D V L C E Q V IE S C E N T IS M O R E Q V IE S C IT H V M O
V IX DV M C O A N T IG E B A T F L O R E N T IA T E M P Ó R A V IT A E
O C C V B V IT F A T O P R ÍM A I W E N T A S V O
H IC G E N V S A M IC Z B A N S IM O N É T R A H E B A T A V IT V M
C V IV S S E P T E N A P R O L E E R A T A V C T A D O M V S
S E X IV B E T E X P O N N I C O N IV N X Q V O S F O R T E F E R E N T I
O B V IV S IT M IC Z B A N R É S P A T E F A C T A F V IT
IN F A N T E S M IC Z B A N F A M V L IS M E L IO R IB V S V S V S
C A V T E C L A M T IM ID A C O N IV G E , C V R A T A L I,
A T Q V E VBI C R E V E R V N T N V M ER O S A V X E R E SV ORVM
E X H IS B O C Z K A IV S V I R P IV S O R T V S E R A T
D IG N V M F O R T V N A M V L T O M E L IO R E F V IS S E
E T G E N V S E T V IR T V S E T P IA V IT A D O C E N T

U tó la g o s b e k a r c o lá s o k j o b b r a : 1 5 7 3 (a sz á m je g y e k je lle g e X V I. sz á z a d i); a m e s te r ­
je g y tő l b a lra T B /A o /1 6 1 6 .
 A felső és a z alsó fe lira t k ö z ö t t a sírk ő fe lső h a r m a d á b a n a k é t sz á rn y a s a n g y a ltó l
281 t a r t o t t B o c sk a y c ím e r ( 8 2 . k é p ) . A z alsó m e z ő b e n a fe lira t u tá n S e re s J á n o s m e s te r-
28 2 je g y e ( 8 3 . k é p ) v an.
A s írk ő ra jz a a f e lir a t b e tű h ív m áso la táv a l H e re p e i ta n u lm á n y á b a n .
Iro d a lo m : H E R E P E I J .: B o c sk a i G á b o r e g ere si síre m lé k e és m e s te r e . K v á r, 1 9 4 7 . —
K o lo z sv á ri B o ly ai T u d o m á n y E g y e te m E rd é ly i T u d o m á n y o s I n té z e t (ré s z le te s t a n u l ­
m á n y , m e ly n e k so rá n a sz e rz ő m e g á lla p ítja a sírk ő h ite le s d á tu m á t, az e lh u n y t sz e ­
m é ly é t és a m e s te r n e k , S eres J á n o s n a k a m e s te r je g y é t; k ö z li a régi ir o d a lm a t) . B A L O G H
1 9 7 0 . 2 3 6 . 1 9 7 3 . 2 3 8 . K A B A Y 1 9 7 3 . 1 6 8 3 (té v e s e n 1 6 1 6 -ra k e lte z i) . B A L O G H J .:
K é ső re n a iss a n c e k ő fa ra g ó m ű lie ly e k . II. A rs H u n g a ric a . 1 9 7 4 . 3 7 1 —3 7 3 .

F o g a ra s (v . F o g a ra s v m . — F á g á ra ^ ), s z e n te g y h á z ( r k . te m p lo m )

1 5 8 4 . j ú n . 6 . K v ár szk v e: „ E o d e m az fo g a ra ssi K irá ly f u n d á to r a [n y ilv á n B á th o ry

Istv á n k irá ly f u n d á ló ja j j ü v o lt id e . L o v ai e lf á r a d ta k B á n ia b ü k in é l. B író u ra m k ü l d ö t ­
te e le jib e n K o n ta M ik ló st 2 lo v áv a l. F iz e t t e m d e n . 2 8 . ” (I I I /X V I I I . 7 ).
1 5 8 4 . j ú n . 1 0 . K v ár sz k v e : „ A z fo g a ra ssi f u n d a t o r t v itte T o rd á ig vissza K o n ta M ik ­
ló s 2 lo v o n d e n . 5 0 . ” (III/X V I I I . 7 ).
1 5 8 5 . m á rc . 2 0 . K v ár szk v e: „ H e rm á n M á rto n viszi T o rd á ig az fo g a ra ssi s z e n te g y h á z
f u n d á ló t fe le sé g e s tő l. A tta m a z 4 ló ra T o rd á ig fi. 1 .” ( III/X X IV . 4 9 )
1 5 8 5 . m á j. 1 9 . K v ár szk v e: „ A z fog arassj z e n te g y h á z k ö v e ala a d a ta b ir o u ra m 4
sz e k e re t fe je d e le m p a r a n c h o lta .” H á ro m s z e k é r 12 ö k r ö s v o lt, n é g y 14 ö k r ö s ; egy-egy
sz e k ér k ö lts é g e fi. 1. d e n . 5 0 (III/X X II. 6 ) — A k a to lik u s te m p lo m é p íté s é t v a ló s z í­
n ű le g B á th o ry Istv á n k ir á ly , a fo g a ra si v ár u ra , k e z d e m é n y e z te .
1592. ja n . 2 3 . G y fe h é rv á r. A lfo n s o C a rrillo je le n té s e az e rd é ly i je z s u ita m is sz ió ró l:
„ T e m p lu m , m o re c u ltu q u e c a th o lic c i n s ta u r a tu m , o r n a tu m q u e , u t vei a e m u li ip si m i-
rific e eius a s p e c tu c a p ia n tu r . I g itu r e x c la m a n t: N u n c te m p lu m e s t, u b i s p e lu n c a f ű i t . ”
(V E R E S S : C a rrillo . I. 1 9 0 6 . 13. F o n te s . V . 1 9 2 1 . 31 ).
1 6 0 4 . J e z s u ita je le n té s a r ró l, h o g y F o g a ra s b a n a k a to lik u s v allást e lő s z ö r B á th o ry
B o ld iz sá r, Istv án k irá ly u n o k a ö c c s e , a z u tá n M ária C h ris tie rn a f e je d e le m a s s z o n y p á r tf o ­
g o lta : az u tó b b i „ e iu s q u e te m p lu m sa c ra su p e lle c tili a liisq u e p re tio s is o r n a m e n tis in-
s t r u x i t . ” ( F o n te s V . 1 9 3 1 . 108 ).
Iro d a lo m : B A L O G H 1 9 3 4 . 1 4 8 . 1 9 3 5 . 2 5 . 1 9 4 0 . 5 4 6 . 1 9 5 3 . 4 8 . 1 9 6 1 . 3 4 3 . 1 9 6 4 .
343. 1972. 239. 1973. 242.

F o g a ra s (v . F o g a ra s vrm — F á g a ra§ ), v á rk a s té ly

1 2 9 1 —1 5 6 1 . T ö r té n e ti a d a to k a v á r b i r to k lá s á ró l és az é p ítk e z é s e k r ő l, k ö z ö lv e :
BA LO G H 1943. 2 2 7 -2 2 9 .
A X V . század vég én v in g a rd i G e ré b J á n o s és fiai ( L á s z ló , P é te r , M á ty á s ) é p ítk e z te k
( k b . 1 4 6 1 —1 4 8 6 ), m ajd B o rn e m iss z a J á n o s b ir to k lá s a id e jé n ( 1 5 0 5 —1 5 2 0 ) a v á rn ag y
T ö m ö ri P ál ( 1 5 0 8 —1 5 2 6 ), 1 5 3 6 —1 5 4 0 k ö r ü l M ajlád Istv á n (B A L O G H 1 9 4 3 . 2 2 7 —
2 2 9 ). A v á r 1 6 3 2 évi le ltá r a e m líti a T ö m ö r i b á s ty á t és „ a z M a y la t h a z a i” -t (P R O D A N
 I. 1 9 7 0 . 1 5 3 , 1 5 6 , 15 7 ). E b b ő l a z id ő b ő l v aló a M a jlá d —N á d a s d y k e tt ő s c ím e r a vár
fa lá n , m e ly e t S z á d e c z k y 1 8 9 2 -b e n ig en r o n g á lt, m e g k o p o tt á lla p o tb a n l á t o t t (S Z Á -
D E C Z K Y L .: F o g a ra s vára és u ra d a lm a t ö r t . e m lé k e i. É rd . M úz. 1 8 9 2 . 1 3 8 —1 4 1 . — T ö m ö ri
P á ln a k F o g a ra s v á rá b a n k e lt lev elei ( 1 5 0 8 - 1 5 2 9 ) k ö z ö lv e : T ö r t.T á r . 1 8 8 2 . 7 8 - 8 6 . M ajlád-
ró l: B A L O G H 1 9 4 3 . 1 9 2 , 2 2 8 - 2 2 9 ) .
1 5 4 1 —1 5 6 3 . M ajlád Is tv á n fe le sé g e , N á d a s d y A n n a b ir to k o lja F o g a ra s v á rá t és u ra ­
d a lm á t, a k i id ő n k é n t i t t is l a k o t t (S Z Á D E C Z K Y : i. m .).
1 5 5 2 . K v á r. C a s ta ld o le v e le: „ C a s tr u m s u u m se u s p e lu n c a m F o g a ra s n e c vo lu i vide-
re n e c ib i A r c h ite c tu m m i t t e r e .” ( T a k á ts S á n d o r je g y z e te a b é csi le v é ltá rb ó l, h a g y a té ­
k á b a n . — D r. B a ra n y a i B é lá n é k ö z lé s e .) .
1 5 5 8 -b a n M a jlá d n é N a d a s d y A n n a Iz a b e lla k ir á ly n é tó l új a d o m á n y t n y e r t F o g a ra s
v á rá ra (S Z Á D E C Z K Y : i. m .) .
1 5 6 5 —1 5 7 0 . G io v a n a n d re a G r o m o fe ljeg y z é se : „ D a p o i p a s s a to d e t t o fiú m é [O lt]
s o n o c irc a m ig lia X X , fin o alla f o r t e e t b e n g u a r d a ta R o c c a d i F o g a ra s , p o s s e d u ta d a
G a b rie llo M a ila t, f u fig lio lo d i q u e llo g ra n S te f a n o M o ld a u o . . . L a f o r te z z a di F o g a ­
ra s é t e n u t a fo rtis s im a , m a e lla é s t a ta p e r in n a n z i q u a n d o le b a tte r ie n o n e r a n o cosi
fu rio s e ; h ó r a a n c o si fa re b b e c o n p o c a sp e sa e t b re u e t e m p ó .” (A p u lu m . II. 1 9 4 6 . 1 8 7 —1 8 8 .)
1 5 6 6 . a u g . 6 . G y a lu . J á n o s Z s ig m o n d M a jlá d G á b o r tó l m eg v á sá ro lja F o g a ra s v á rát
és u r a d a lm á t 3 0 0 0 0 f o r i n té r t (S Z Á D E C Z K Y : i. m .).
1 5 6 7 . ja n . 3 1 ." R e s ta n t ia e t I n v e n ta r iu m d iv e rs a ru m re ru m In a rcé fo g h a ra s e t In per-
t in e n tib u s e ju s d e m a d e a n d e m a rc e m p e r tin e n tib u s A n n o 1 5 6 7 c o n s c rip ta e t m a n ib u s
M ag n ific i d o m in i G re g o rii A p a fi a ssig n a ta p e r m e p e tr u m n a g y .” A z é le le m le ltá ra és
„ R e s ta n c ia I n s tr u m e n t o r u m B e llic o ru m in a rc é e x is te n t iu m .” ( O .L . G y fe h é rv á ri K á p t.
L tá r . L y m b u s . I. c so m ó ).
1 5 6 7 . J á n o s Z s ig m o n d F o g a ra s t 3 0 0 0 0 a r a n y f o r in t z á lo g ö ss z e g b e n B é k és G á s p á r­
nak adom án y o zza.
1 5 7 1 -b e n B á th o r y A n d rá s ö z v e g y e , M a jlá t M arg it p e rli B é k é s tő l F o g a ra s v á rát
(S Z Á D E C Z K Y : i. m .).
1 5 7 2 . fe b r. 1 8 . B á th o r y Is tv á n fe je d e le m levele M ik sa c s á s z á r-k irá ly n a k : „ C a e te -
ru m n o lo h o c v e s tra m S . M tem la te re : q u o d u x o r d o m in i A n d re a e B á th o r y fra tris m ei
d e s id e ra tis s im i, filia S te fa n i M a ila t f u e r i t , e x q u a ip se a d h u c s u p e r s tite p ro le s re liq u it:
q u a e c u m D o m in o G á b rie lé M a ila t n u llá m h a b iu t d iv is io n e m re a le m b o n o r u m , lic e t ea
a e q u o iu re c o n c e r n e r e n t: n u n c ip sa c u m lib e ris a rc e m F o g a ra s iu re m e d ia n te re q u ire re
v u lt. P r o p te r e a sc io v e s tra m S . M tem d o m in u m B é k és, m o re s u o , sin istre a u t in fo rm a -
visse, a u t i n f o r m a tu r u m . S é d V e s tra S . M a iesta s c e r to sibi p e rs u a d e re v e lit, n ih il m e
p r a e te r id , q u o d re c tu m e t i u s tu m e s t f a c tu r u m , e t id t a n t u m velle, u t p r o ra tio n e
o ffic ii m e i, iu s titia a e q u a lá n c é o m n ib u s a d m in is tr a r e tu r .” (V E R E S S 1 9 4 4 . I. 1 7 7 ) ,
1 5 7 3 -b a n M ik sa k irá ly B é k és G á s p á r t m e g e rő s íti F o g a ra s b ir to k á b a n . (S Z Á D E C Z K Y :
i. m .).
1 5 7 3 . o k t . 1 3 . B á th o r y Is tv á n fe je d e le m e lfo g la lja a v á ra t. E t t ő l k e z d v e ő b i r to k o l ­
j a h a lá lá ig .
1 5 7 4 . m á j. 2 6 . B écs. B é k és G á s p á r f o ly a m o d v á n y a M ik sa c s á s z á rh o z , m e ly b e n h a n g ­
sú ly o z z a : „ F o g a ra s a rx n o n p e r in s c r ip tio n e m a lic u iu s su m m á é a p u d m e h a b it a f ű it,

5.0
 séd illám d e f u n c tu s P rin c e p s m e u s c le m e n tis s im u s p r o fid e lib u s p ro b is q u e se rv itiis m eis
p e r p e tu o iu re c o n tu l i t, q u a m u t p o te s ib im e t e t ip se iu re p e r p e tu o c o e m e r a t, q u a m u t
d e s o la ta m sa tis , c u m a e d ifíc iis ac m u n itio n ib u s v ilib u s e x is te n te m in m a n u s m ea s rece-
p e rim , q u o ta n d e m p a c t o v icissim g ra v issim a im p e n s a m e a Claris a e d ifíc iis illu s tr a ta m ,
a c in tr a e x tr a q u e m u n itio n ib u s e t fo ssa b e n e f o r tif ic a ta m r e d d id e r im , n e m in i n o n c o n -
s t a t . ” E z é r t u g y a n a z o n ö s s z e g é rt, a m e ly é rt az e lh u n y t fe je d e le m v á s á ro lta n e m a d h a t ­
j a a v á ra t, h a n e m c sa k 1 0 0 0 0 0 f o r i n té r t, m égis s z ü k sé g é b e n h a jla n d ó 6 0 0 0 0 f o r i n té r t
á te n g e d n i a v a jd á n a k ( B á th o r y fe je d e le m ). „ E g o e a m a rc e m n o n p e r n ó t á m G a b rie lis
M a y la t m ih i u n q u a m im p e tra v i ac p o ss e d i, séd d e f u n c tu s P rin c e p s m e u s , ta n q u a m
p r o p r ia m a c p e c u lia re m p ro q u e p e r s o lu to p r e tio iu re p e r p e tu o sib i c o e m p ta m m ih i
h a e re d ib u s q u e m eis, u t p ra e m is s u m e s t, in p e r p e tu u m d o n a v it e t c o n t u l i t .” H a n g s ú ­
ly o z z a to v á b b á , h o g y n e m a v a jd á n a k ( B á th o r y Is tv á n ), h a n e m u n o k a ö c c s e in e k ( B á th o r y
A n d rá s és M a jlá t M a rg it f ia in a k ) v a n jo g u k F o g a ra s h o z (V E R E S S : D o c . II. 1 9 3 0 .
2 8 —2 9 ) . — B ék és G á s p á r 1 5 6 7 —1 5 7 1 k i n c s ta r t ó , 1 5 7 3 -b a n ta n á c s u r ; lá z a d ó k ísé rle te
1 5 7 5 -b e n K e re lő s z e n tp á ln á l l e v e r e te tt (T R Ó C S Á N Y I 1 9 8 0 . 2 5 , 3 2 1 , 4 0 1 ) .
1 5 7 4 . j ú n . 2 9 . P ie rre L e s c a lo p ie r p á ris i u ta z ó fe ljeg y z é se : „ v in s m e s n o u s c o u c h e r a
F o u g e re s t o u e st v ng f ó r t c h a s te a u a u e c vng large fő ssé p le in d ’e a u .” ( S tu d i si m a t é ­
riáié d e isto rie m e d ie . IV . 1 9 6 0 . 4 4 7 ).
1 5 7 2 -b e n P e tr ic h e v ith H o r v á th K o z m a F o g a ra s p ra e fe c tu s a . (V E R E S S : D o c . II.
1930. 2 1 7 ) .
1583. á p r. 6 . K r a k k ó . B á th o r y Is tv á n k ir á ly levele „ E g re g io C o sm o H o r w a th arci
n o s tra e F o g a ra s p r a e f e c t o .” ( u o . 2 4 7 ) — P e tr ic h e v ith H o rv á th K o z m á n a k és család já-
286 -2 8 7 n ak k ö z ö s síre m lé k e ( 1 5 9 8 ) a k o m ló d i re f. te m p lo m b a n v a n . (A H . 1 9 7 9 /2 . 8 7 —8 8 . k é p ).
1 5 8 3 . A n to n io P o sse v in o fe ljeg y z é se az e rd é ly i k a p itá n y s á g o k r ó l: „ E p o i fin a lm e n te
u n ’ a ltr o c a p ita n o n e l c o n ta d o d i F o g a ra s, il q u a le h a in g o v e rn o la ro c c a d i qu el
n o m e , co lle su e p e r tin e n z e .” (B A S C A P É 1 9 3 1 . 87 ).
1 5 8 4 . A n to n io P o sse v in o fe ljeg y z é se : „ E d u n q u e il d e tt o c o n ta d o in b e llissim o s ito ,
h a v e n d o u n c a s te llo m o lto m u n ito , e t p iü d i s e t ta n t a villaggi, q u a si t u t t i p ie n i di
V a la c h i; b e n c h é n e lla te r r a ste ssa di F o g a ra s sie n o U n g h e ri, S a sso n i e t V a la c h i.”
( F o n t e s III. 1 9 1 3 . 5 8 \
1 5 8 5 . m áj. 12. N ie p o lo m ic e . B á th o r y Is tv á n k irá ly v é g re n d e le te , a m e ly b e n F o g a ra s
v á rá t (A rc e m F o g a ra s ), u n o k a ö c c s é n e k , B á th o r y B o ld iz sá rn a k ( B á th o r y A n d rá s és
M a jlá t M arg it fiá n a k ) h a g y o m á n y o z z a azzal a fe lté te lle l, h o g y ap ai ö rö k sé g é rő l le m o n d .
E g y b e n in té z k e d ik a to v á b b i u tó d lá s k é r d é s é b e n : h a B o ld iz sá rn a k n in c s u t ó d a , a k k o r
B á th o ry Z sig m o n d ö r ö k li, h a n e k i sin c s, a k k o r M a jlá th G á b o r u t ó d a i. (V E R E S S 1 9 4 4 .
2 9 9 ).
1 5 8 6 . B á th o ry Istv á n le n g y e l k irá ly s z á m a d á s k ö n y v e : „ F r ie d r ic h m u r a to r i. In T ra n -
silv a n ia m a d F o g a ra s a S u a M te R e g ia m isso , a d r a tio n e m la b o ris illiu s a d c é d u lá m
d o m in i c o q u in a e m ag istri d a ti fi. 2 3 / 1 0 .” (V E R E S S E .: B á th o ry Istv á n le n g y e l k irá ly u d ­
v ari sz á m a d á s k ö n y v e . B p ., 1 9 1 8 . 2 2 6 . — F o n te s R e ru m H u n g a ric a ru m II I .)
1 5 8 8 . a u g . 2 8 . G y fe h é rv á r. B á th o r y Z s ig m o n d fe je d e le m e lő t t ifj. B á th o r y Istv á n és
B á th o r y B o ld iz sá r m e g e g y e z n e k o ly m ó d o n , h o g y B o ld iz sá r Istv á n k irá ly v é g re n d e le té ­
n e k az é rte lm é b e n m e g k a p ja F o g a ra s v á rá t, d e e n n e k fe jé b e n le m o n d S ó ly o m k ő re és
S o m ly ó ra v o n a tk o z ó a ty a i ö rö k sé g é rő l (V E R E S S : D o c. 111. 1 9 3 1 . 1 3 9 - 140 ).
1589. fe b r. 1. G y fe h é rv á r. B á th o r y Z s ig m o n d m e g e rő síti B á th o ry B o ld iz sá rt F o g a ­
ras b i r to k á b a n : „ in d o m ín iu m to tá lis c o m ita tu s p e r p e tu i te rra e n o s tra e F o g a ra s, u tp o te
to tá lis C a stri e t o p p id i F o g a ra s to ta iiu m q u e p o s s e s s io n u m . . k ö v e tk e z ik 6 4 falu
fe ls o ro lá sa . M in d e z e k b e n „ M a g n ifici q u o n d a m G a sp a ris B é k és d e K o m y a t p ra e fu is s e .”
( u o . 1 6 1 - 1 6 2 ).
1 5 9 1 . au g . 2 8 . K v á r szk v e: „ H a s z M a rto n viszen B á to ri B o ld is a rn a k 9 k ő m ie s t T o r-
d aig , 5 lo v ai. 11. 1. d e n . 2 5 . ” ( V /I . 8 0 ) .
1 5 9 4 . S z a m o s k ö z y Istv á n fe lje g y z é se B á th o r y B o ld iz s á rró l: c s a k h a m a r h a lá la e lő tt
„ p a la tiu m re c e n te e r e c tu m in F o g a ra s, m a x im o c u m fra g o re c o n c id it n o n n u lo s q u e
i n te r f e c i t.” (I V . 1 8 8 0 . 41 ).
( 1 5 9 4 u tá n ) . B á th o r y Z s ig m o n d a szász sz é k e k v á ro s a in a k és fa lv a in a k : a fo g arasi
v ár és k e r ü le t ( d i s t n c t u s ) k ő m ű v e s e i f o ly a m o d ta k h o z z á : „ E x h u m ili s ig n ifíc o ru m uni-
v e rs o ru m m u r a to r u m in d is tr ic tu te rra e e t a rcis F o g h a ra s c o m m o r a n tiu m in te llig im u s ,
q u o m o d o h o c a n tiq u a c o n s u e tu d in e e t u su in v a lu isse n t u t d u m o p e ra ip s o ru m in arcé
n o s tr a p r a e d ic ta F o g h a ra s n o n fu is s e t n e c e ssa ria v ita e s u s te n ta tio n is g ra tia u ltr a flu-
v iu m T [O lt] u b iq u e s ig n a n te r v e rő in te rris v estris a r te m e t p ro fe s s io n e m su a m . . .
lib e re lo c a s s e n t . . .” E z e lle n a szász m e s te re k t il t a k o z t a k , h iv a tk o z v á n a rra , h o g y az
ő m u n k á ju k j o b b . A fe je d e le m a z o n b a n a F o g a ra s v id ék i k ő m ű v e s e k e t m e g e rő síti k i ­
v á lts á g u k b a n . (K v á r, a z e g y k o ri É rd . M ú z . K é z ir a ttá r a . A . 9 9 9 sz á m ú fo rm u ia re ja .
X V I. sz á za d i m á s o la t. — K e le m e n L ajo s k ö z lé s e .)
1 5 9 5 . B á th o r y Z s ig m o n d F o g a ra s v á rá t fe le sé g é n e k , M aria C h r is tie r n á n a k a d o m á n y o z ­
ta . (S Z Á D E C Z K Y : i. m .).
1595— 1 5 9 9 k ö r ü l. M ária C h ris tie rn a fe je d e le m a s s z o n y , F o g a ra s v á rá n a k b ir to k o s a ,
k iv á ltsá g le v e le t a d a fo g a ra si p o lg á r o k n a k . E b b e n e lre n d e li, h o g y a v á rh o z t a r to z ó m e s­
te r e m b e r e k , k ő m ű v e s e k , á c s o k , f a z e k a s o k , a s z ta lo s o k s tb . se m m i a d ó v al n e ta r to z z a n a k .
(F o g a ra s v á rm e g y e le v é ltá rá b a n a k iv á ltsá g le v él m a g y a r e re d e tije és m á s o la ta . K iv o n a to ­
san id é z i S Z Á D E C Z K Y : i. m .).
1596— 1 5 9 9 . G io rg io T o m a s i le írá s a a fo g a ra si v á r fre s k ó iró l (D é llé g u e rre e rivolgi-
m e n ti d él R e g n o d ’U n g a ria e d e lla T ra n s ilv a n ia . V e n e tia , 1 6 2 1 . 7 5 ) .A n a g y te r e m b e n a
k ö v e tk e z ő fa lf e s tm é n y e k e t l á t t a : fő n ix m a d á r lá n g o k k ö z ö tt , f e lir a ta S O L A F A C T A
S O L V M D E V M S E Q V O R ; M u ciu s S ca ev o la t ö r té n e t e , f e lira ta F O R T IA P Á T E R E E T
P Á T I R O M A N V M E S T ; ő s e m b e r n y ila k k a l te l t p u z d rá v a l, f e lira ta : F O R T IB V S NON
D E E R V N T ; s m a ra g d k ő , fe lira ta : H O C V N O F ID E S V IR T V S Q V E P R O B A T V R . (V E ­
R E S S E .: Z a lá n k e m é n y i K a k as Istv á n . B p ., 1 9 0 5 . 7 3 ) . - A fő n ix e m b lé m á ra 1.: H E N ­
K E L -S C H Ö N E 1967. 7 9 5 - 7 9 6 .
1598. á p r. 18. B rassó. J o h . B a p t. P e z z e n je le n té s e a c sá sz á rn a k e rd é ly i ú tjá r ó l és e b b e n
F o g a ra s v á rá ró l: „ d ie se s ta rk e a n s e h e n lic h e v e s tu n g .” ( É rd . O rsz. E m i. IV . 1 8 7 8 . 1 7 0 ) .
1 6 0 8 . au g . 9 . G y fe h é rv á r. B á th o ry G á b o r B alogh J á n o s fo g a ra si v á rtiz e d e s n e k k ö z el 4 0
évi h ű sé g e s s z o lg á la tá é rt, m e ly e t B á th o ry Is tv á n , B o ld iz sá r és Z s ig m o n d a la tt o ly k o r
„ v é re b ő h u llá s á v a l” f o l y t a t o t t , c ím e re s n e m e s le v e le t a d és fo g a ra si h á z á t a M alo m u tcá -
 b á n P a t ta n t y ú s G y ö rg y és K e rté s z B á lin t sz o m sz é d s á g á b a n m in d e n a d ó a ló l f e lm e n ti
(S Á N D O R I.: C z ím e rle v e le k . I. K v ár, 1 9 1 0 . 4 4 . s z .).
1 6 3 2 j a n . 1 5 —2 3 . A fo g a ra si v á r in v e n ta riu m a : „ B á th o r y B a stia — a z B á th o r y
B a stia ro l a z w d u ö z iö lt V r u n k B a sta ia ra m e n u e n — B a th o rj B a stia a la tt u a lo k is h á z a c s ­
k á b a n — In n e n [a k ö z é p s ő T á r h á z b ó l] k i je ö v é n a B a th o ri P a lo ta e lő t t e u a lo P itu a r a b a —
az P itu a r b o l n ilik az B a th o ri P a lo ta r a égj f e s t e t t , b e lle tt e ö re g h o n a s s z ö g e k k e l v e rt . . .
a ito — R eg h i B a th o ri P a lo tá k - B a th o ri P a lo tá b ó l be n ilo h o z z u A u d ie n tia h á z b o ltá -
s o s .” (K ö z ö lv e : U rb a ria e t C o n s c rip tio n e s . 1. f ü z e t. G y ű j t ö tt e d r. B A R A N Y A I B élán é.
B p ., 1 9 6 7 . 172 - 1 7 3 . P R O D A N , D .: U rb a rile J a n i F o g a ra s u lu i. I. B u c u r e jti, 1 9 7 0 . 13 2 ,
1 3 3 , 1 4 2 , 1 6 0 , 1 6 1 , 1 6 2 . 1 6 6 ).
B á th o r y B o ld iz sá r é p ítk e z é s e in e k m a ra d vá n ya i. A d é li s z á rn y , a z u d v a ri h o m lo k z a -
261, 2 6 2 tán k e ttő s á rk á d s o rra l ( 5 9 . k é p ) . A z e lső e m e le ti á r k á d o s f o ly o s ó b o l t o z o t t ( 6 0 . k é p ).

Fogaras, várkastély, gyámkő az emeleti folyosón.

A g y á m k ö v e k e g y s z e rű e n ta g o lta k , h a s o n ló a k a k o lo z s v á ri W o lp h a rd -h á z g y á m k ö v e ih e z .
M é re tü k : 8 0 X 2 7 . A k e r e s z t b o lt o z a t o n a k é t a n g y a ltó l t a r t o t t B á th o ry c ím e r B B b e t ű k ­
k e l. A c ím e rk ő fa ra g á sa B á th o r y K r i s t ó f 1581 -es k o lo z s v á ri c ím e rk ö v é h e z h a s o n lít, a
p a jz s ta rtó a n g y a lo k c s a k n e m a z o n o s a k m in d a r á n y a ik b a n , m in d ö l tö z e tü k b e n (a lb a . a
m e lle n k e re s z tb e t e t t s tó lá v a l). V ö . A rs H u n g a ric a . 1 9 7 5 . 2 4 2 . U g y a n e z e n a s z á rn y o n
a fo ly o s ó m ö g ö tt végig b o l t o z o t t te r m e k v a n n a k . A m á s o d ik e m e le ti á r k á d o s fo ly o s ó
la p o s m e n n y e z e tű . S z ó rv á n y le le t az e g y k o ri f a r a g o tt d ís z b ő l: e g y s z e rű e n ta g o lt a jt ó p á r ­
k á n y , k ö z e p é n a k é t a n g y a ltó l t a r t o t t B á th o r y c ím e r P B [h e ly e s e n B B] b e tű k k e l.
A re s ta u rá lá s fo ly a m á n ( 1 9 6 7 ) a s z e m k ö z ti é sz a k i s z á rn y u d v a ri h o m lo k z a tá n k e ttő s ,
ille tv e h á rm a s fé lk ö rív e s a b la k o k m a ra d v á n y a it b o n t o t t á k ki és e z e k e t k ie g é s z íte tté k .
A v ár é p ítte tő je S o m ly ó i B á th o r y B o ld iz sá r S o m ly ó i B á th o r y A n d r á s n a k (Is tv á n és
K r is tó f fe je d e le m te s tv é r é n e k ) és M ajlád M a rg itn a k a fia. B á th o ry Istv á n k irá ly u d v a rá-
 b á n n e v e lk e d e tt 1 5 8 1 —1 5 8 3 -b a n ( F o n t e s III. 1 9 1 8 . 1 3 6 , 1 7 2 , 1 9 5 ), ré s z tv e tt a k irály
o ro s z o rs z á g i h a d já r a tá b a n , m a jd n é g y é v e t t ö l t ö t t k ü lf ö ld ö n , b e já r ta G e rm á n iá t, G a lliá t,
H is p á n iá t, P o r tu g á liá t, I tá liá t (V E R E S S : D o c . III. 1 9 3 1 . 16 0 ) . 1 5 8 6 s z e p t. 18-án B á th o ry
Istv á n sü rg e ti a h a z a té r é s é t (V E R E S S II. 1 9 4 4 . 3 4 2 ). 1 5 9 2 -b e n fele sé g ü l v e tte K e n d y
S á n d o r le á n y á t Z s u z s a n n á t. 1 5 9 4 -b e n u n o k a te s tv é r e , Z s ig m o n d fe je d e le m k iv é g e z te tte .
É p ít k e z e tt F o g a ra s v á rá b a n és G y u la f e h é r v á r t p a lo t á t e m e l te te t t. K e d v e lte a z e n é t, a
k o lo z s v á ri s z á m a d á s k ö n y v e k 1 5 9 0 fe b r. 2 8 —2 9 -én e m lítik h e g e d ű s é t, la n to s á t, virg in ását
(IV /X V . 3 ).
I r o d a lo m : (c s a k a X V I. szá za d v ég i é p ítk e z é s e k h e z ) : K Ő V Á R I 1 8 6 6 . 1 8 3 . S Z Á D E C Z K Y
L .: F o g a ra s v á ra és u ra d a lm a t ö r t é n e t i e m lé k e i. É rd . M ú z. 1 8 9 2 . (K ü lö n le n y o m a tb a n is.)
G E R E C Z E 1 9 0 6 . 3 1 4 (ré g e b b i ir o d a lo m ) . B A L O G H 1 9 3 4 . 1 3 7 . 1 4 4 . k é p p e l (a z u d vari
á r k á d o k a X V I. sz á z a d v é g é rő l). D e u ts c h e K u n s t in S ie b e n b ü rg e n . H gg. v o n V . R O T H .
H e r m a n n s ta d t, 1 9 3 4 . A b b . 2 0 1 . S . 1 3 3 (H . R . R o s e m a n n az á r k á d o s u d v a r é p íté s é t 1538-
ra te s z i, d e m e g je g y z i, h o g y végső f o k o n o la s z e r e d e tű ) . G E N T H O N 1 9 3 6 . 2 0 . B A L O G H
1 9 4 0 . 5 4 3 - 5 4 4 , 5 3 6 , 5 3 7 k é p p e l. B ÍR Ó 1 9 4 1 . 8 1 , B A L O G H 1 9 4 3 . 2 2 7 - 2 2 9 ( a d a to k
1 5 6 5 -ig ; ir o d a lo m ) . B ÍR Ó 1 9 4 3 . 4 3 - 4 4 . B A L O G H 1 9 5 3 . 4 2 , 4 6 k é p p e l. 1 9 5 6 . 3 0 2 .
1 9 6 1 . 3 3 5 , 3 4 0 - 3 4 2 , 1. 2 6 3 . k é p . S E B E S T Y É N 1 9 6 3 . 4 0 . 1 0 7 - 1 0 8 (a v ár k e r e s z tm e t­
sz e té v e l). B A L O G H 1 9 6 4 . 3 3 5 , 3 4 1 - 3 4 2 . 1. 2 6 3 k é p . IO N E S C U II. 1 9 6 5 . 1 8 5 - 1 8 8 .
B A L O G H 1 9 7 0 . 2 3 4 . B. N A G Y 1 9 7 0 . 2 4 , 2 5 7 . 1 ., 7 . k é p (a v ár lá tk é p e 1 7 3 9 -b ő l). H . T A ­
K Á C S 1 9 7 0 . 1 8 7 - 1 8 9 . 1., 6 1 - 6 4 . k é p . B A L O G H 1 9 7 3 . 2 3 6 , 2 3 7 , 2 4 1 . B. N A G Y 1 9 7 3 .2 1 .
k é p , a v ár a la p ra jz a , 5 0 —5 5 . k é p . B A L O G H 1 9 7 4 . S. 4 2 . A b b . 4 6 , 4 7 ( a v á r a la p ra jz a a
X V III. s z á z a d b ó l). 1 9 7 5 . 9 8 . 1 . 4 7 ^ 4 8 . k é p ( a v ár a la p ra jz a a X V III. sz á z a d b ó l). IO N E S C U ,
G .: D o c u m e n ta tio n c o m p le x e , c o n s e rv a tio n e t r e s ta u r a tio n de q u e lq u e s c h a te a u x fo rts
e n R o u m a n ie . A c ta T e c h n ic a . T ó m . 7 8 . 1 9 7 4 . p . 6 7 —7 8 (tá v la ti k é p , a d é li h o m lo k z a t,
a la p ra jz ), 7 0 (re s ta u rá lá s a ). B A L O G H 1 9 7 5 . 9 8 . 1 . 4 7 ^ 4 8 . k é p (a v á r a la p ra jz a a X V III.
P71 s z á z a d b ó l). F E U E R N É 1 9 7 7 . 2 8 . la p , 1 4 4 . k é p .

Gyalu (v . K o lo z s v m . — G ilá u ), v á rk a s té ly .

1 4 3 9 —1 5 5 6 . A z e rd é ly i p ü s p ö k v á ra (B A L O G H 1 9 4 3 . 2 3 0 —2 3 1 ; JA K Ó Z S .: A g y alui
v á r ta r to m á n y u r b á riu m a i. K v á r, 1 9 4 4 . X II. 1 ) .
XV. sz á z a d vége. G e ré b L ászló e r d é ly i p ü s p ö k é p ítk e z é s e . M a ra d v á n y a i: G e ré b L ászló
31 c ím e re (K v á r, M ú z e u m ), S z e n t M ih á ly d o m b o r m ű , a jtó fé l tö r e d é k n ö v é n y i dísszel, g y á m ­
k ő (B A L O G H 1 9 4 3 . 2 3 1 —2 3 2 . 1., 5 1 —5 3 , 5 5 —5 6 . k é p ) ; ta b e r n a k u lu m tö r e d é k f e h é r m á r ­
v á n y b ó l (K v á r, M ú z e u m ), a k ö z é p s ő ré s z n e k a m a ra d v á n y a a p e rs p e k tiv ik u s a n b e m é ly e d ő
fü lk év e l (B A L O G H 1 9 7 3 . 2 0 2 ) ; b a lu s z te r p illé r n ö v é n y i d ísszel (B A L O G H , J .: D ie A n fá n g e
d é r R e n a iss a n c e in U n g a rn , G ra z , 1 9 7 5 . A b b . 8 9 ).
1 5 4 0 k ö r ü l é p ítk e z é s a g y a lu i v á rb a n — n y ilv á n S ta tile o J á n o s p ü s p ö k m e g b íz á sá b ó l
— G a lac zi M ó ré P é te r g y a lu i v á rn a g y fe lü g y e le te a la t t, az é p íté s i e m lé k tá b la ta n ú s á g a
s z e rin t (B A L O G H 1 9 4 3 . 2 3 0 - 2 3 1 , 2 3 2 - 2 3 3 . B. N A G Y 1 9 7 3 . 4 5 . k é p ) . A z e m lé k tá b ­
la fe lira ta :
 P E T R O M O R E DE
GA LA C PR O C V R A N
TE OPVS CEPTVM
ET PERFECTV M

1 5 5 6 -b a n az o rsz á g g y ű lé s a fe je d e lm i u d v a r ta r tá s sz ü k sé g é re r e n d e lte és az u d v a r k e ­
z e lé s é b e n m a r a d t a X V I. sz á z a d u to ls ó n e g y e d é ig (J A K Ó 1 9 4 4 . X I I —X III).
1557. j a n . 2 0 . G y fe h é rv á r. Iz a b e lla k ir á ly n é o k le v e lé b e n : „ c a s tr i n o s tr i G y a lw ”
(B A L O G H 1 9 4 3 . 2 31 ). — Iz a b e lla k irá ly n é m á r 1 5 4 3 aug. 2-án G y a lu b a n „ in a rcé no s-
tra G ija lw ” k e lte z te a le v e lé t, m in d a z o n á lta l a v á r a p ü s p ö k s é g é m a r a d t 1 5 5 6 -ig , e rrő l
ta n ú s k o d ik m in d G e o rg iu s R e y c h e r s d o r f f e r fe lje g y z é se ( 1 5 5 0 ) , m in d B o rn e m is s z a P ál
e rd é ly i p ü s p ö k lev ele 1 5 5 5 -b ő l (B A L O G H 1 9 4 3 . 23 1 ).
1 5 6 5 —1 5 7 0 . G io v a n a n d re a G r o m o le írá s a : „ D a C o lo s u a r s e g u e n d o u e rs o M a e stro lu n g i
circa X . m ig lia si t r o u a G ia lu , C a ste llo a m e n o e t f o r te s o p ra u n c o lle fe rtilis s im o e t b e n
g u a r d a to .” (A p u lu m . II. 1 9 4 6 . 1 7 7 ).
E b b ő l a z id ő b ő l, a z a z a X V I. sz á z a d h a r m a d ik n e g y e d é b ő l s z á rm a z h a tik a c a n n e lu rá s
g y á m k ő (B A L O G H 1 9 4 3 . 2 3 2 . 1., 5 4 . k é p ) , m e ly e g y te re m b o l to z a tá t t a r t o t t a . S tílu s a a
Z á p o ly a s íre m lé k e k re e m lé k e z te t.
1582. á p r. 8 . K v á r sz k v e : az a s z ta lo s o k a t v isz ik G y a lu b a . ( 1 5 8 2 /V . 3 9 ).
1582. m á j. 2 4 . K v á r sz k v e : „ C o lo s ij M á r to n v iszen k é t a s z ta lo s t és eg y t ö lc s é r e s t k é t
lo v o n G y a lo ra d e n . 2 5 .” (1 5 8 2 /V . 4 2 ).
1587. G h ic z y g u b e r n á to r k a p ta a d o m á n y b a és b i r to k o l t a h a lá lá ig 15 8 9 -ig .
1 5 9 0 —1 5 9 4 . B á th o r y A n d rá s ( a fe je d e le m u n o k a te s tv é r e ) b ir to k o lja a v á ra t.
1591 s z e p t. 7. K v á r sz k v e : „ Z e p B a lin t v itte fe je d e le m f u n d a lo ja t G y a lu b a n 4 lo v o n .
A tta m d e n . 5 0 .” (V /X . 5 2 ).
1 5 9 6 á p r. 2 0 . K v á r sz k v e : „ D ió sz e g i Is tv á n t és K ő m ie s P é t e r t G y a lu b a n a s s z o n y u n k
ő felség e [M aria C h ris tie rn a ] h iv a ta lá ra m iv e ln i v itte , 2 ló v al H o e c M á ty á s d e n 2 5 .”
(V H /X X I-a. 8 ) .
1 5 9 7 —1 6 0 0 . N a p rá g y i D e m e te r p ü s p ö k k a p ta a d o m á n y b a G y a lu t, m e ly ez id ő b e n
az e rd é ly i p ü s p ö k s é g s z é k h e ly e v o lt (J A K Ó : i. m . 1 9 4 4 . X I I I —X IV . 1 ).
1 6 0 5 . G y a lu v á rá n a k le ltá r a : „ A z K á p o ln á b a n A la b a s tro m k e ö b e ö l c z in a lt h á r o m O l­
t á r v a g io n .” ( S u k y c sa lá d ltá r a ) . — S Z A B Ó T . A .: E rd é ly i m a g y a r s z ó t ö r té n e t i T á r. II.
B u k a re s t, 1 9 7 8 . 1 5 3 .
Iro d a lo m : K Ő V Á R I 1 8 5 2 . 1 6 0 . 1 8 6 6 . 1 8 0 —18 3 ( a v ár t ö r t é n e t e ) . B A L O G H 1 9 4 3 .
2 3 0 —2 3 3 (a vár t ö r té n e t e 156 0 -ig ; re n a iss a n c e t ö r e d é k e k ; ré g e b b i ir o d a lo m ) . B A L O G H
1 9 5 3 . 1 8 ., 18. k é p . B. N A G Y 1 9 7 0 . 2 5 7 . H . T A K Á C S 1 9 7 0 . 6 5 - 6 8 , 1 9 3 - 1 9 4 ., 7 4 - 8 3 .
P72 k é p . B. N A G Y 1 9 7 3 . 2 8 6 ., 4 3 - 4 9 . k é p .

Gyeke (v . K o lo z s v m . - G e a c a ), e g y k o r re f. t e m p lo m

284 W esselén yi M ik ló s sírk ö v e . 1 5 8 4 ( 8 4 . k é p ) e re d e tile g a g y e k e i te m p lo m b a n , u tó b b

Z s ib ó n , a k a s té ly p a rk já b a n lév ő W esselé n y i k r i p tá b a b e fa la z v a . D e ák F a r k a s ta lá lta m eg
1 8 7 4 -b e n a g y e k e i u d v a rh á z h o z t a r t o z ó is tá lló k ü s z ö b k ö v e g y a n á n t. A n y a g a h o m o k k ő ,
m é re te i k b . 2 0 0 x 6 0 . J o b b s z é le végig t ö r ö t t . F e lir a ta :
 E P IT A P H IV M E G R E G Y
D N I M A G IS T R 1 N IC O L . . .
DE W Y SSELEN PR O T O N O T . . .
R E G N I T R A N S Y L V A N IA E
O B E V N T IS IN P O S S E S S IO N E G . . .
D IE D E C IM A D O . . .
M E N S IS M A R T Y A N N O
D O M IN I M D • L X X X IIII

N IC O L E O S [!] • P A T R IA W IS S E L E N
HOC OCCVBAT ■ A RV O . . .
O C T O G IM T A [!] A N N O S N O N
. . . S IN E L A V D E S E N E X
A R M A T V L IT P R IM I IA N IQ V . . .
. . . S IG IL L A S E C V N D I
R E G IS A T • H A E C A N N O S BIS
T V L IT . . . D E C E M

W esselén y i M ik ló s, a c sa lá d g y e k e i á g á n a k az ő se , Z á p o ly a i J á n o s id e jé b e n fe g y ­
v errel s z o lg á lt, J á n o s Z s ig m o n d és B á th o r y Istv á n fe je d e lm e k a la tt p e d ig a z íté lő m e s te ri
tis z ts é g e t t ö l t ö t t e b e . G y e k é t ő s z e re z te . A s írk ö v ö n l á t h a tó c ím e r m ég n e m á b rá z o lja a
k é s ő b b i W esselén y i c ím e r sz iré n -a la k já t. W esselén y i tisz tsé g e i: T R Ó C S Á N Y I 1 9 8 0 .
357.
I ro d a lo m : K Ő V Á R I L .: E rd é ly n e v e z e te s e b b c sa lá d a i. K v ár, 1 8 5 4 . 2 3 4 , 2 5 4 .
D E Á K F .: A gr. W ass c sa lá d czeg ei le v é ltá rá ró l és a g y e k ei W esselényi s íre m lé k rő l. S z á z a ­
d o k . 1 8 7 4 . 5 7 . 5 1 , 3 0 9 - 3 1 1 . É rd . O rsz. E m i. III. 1 8 7 7 . 2 0 4 . B A L O G H 1 9 3 4 . 155.

G y e k e (v. K o lo z s vm . — G e a c a ), u d v a rh á z

A z e g y k o ri W esselén y i u d v a rh á z r o m ja iró l D e á k F a rk a s fe ljeg y z é se : „ a g y e k e i tó

p a r tjá n e m e lk e d ő h a lm o n f e s tő i t á jk é p e t a lk o t. A z é sz ak i és n y u g a ti b á s ty á k falai m ég
n é h á n y ö ln y i m a g a so n á lln a k ; m ég jó l é s z re v e h e tő , h o l v o lta k a s z o b á k , a k a p u k ? M ár
a p in c é k b o lth a jtá s a i is r o m a ld o z n a k .” A k a p u t o r n y á n ó ra v o lt (S z á z a d o k . 1 8 7 4 ,
3 0 9 -3 1 0 ).

G y e rő v á s á rh e ly (v. K o lo z s v m . — D u m b ra v a ), re f. te m p lo m

G y e r ő f i G d sp á rn é M ik o la E r z s é b e t sírk ö ve. 1 5 7 5 . A s írk ő fe ls ő s z a k a s z á b a n m é ly í­

t e t t n é g y s z ö g b e n o la s z k o s z o r ú b a n p a jz s a G y e r ő f i- M ik o l a c ím e rre l és E M b e tű k k e l;
a sírk ő alsó s z a k a s z á n la tin fe lir a t. A n y a g a h o m o k k ő . M é re te i 1 5 9 X 7 0 . F e lir a ta H e re p e i
Ján o s n y o m án :

C A S P A R IS H A C SA X 1 S V B M O L E . . .
V X O R M IK O L A E S T 1 R P IS E L IZ A . . .
 H E C P IE T A T IS A M A N S P R V D E N S . . .
EX EM PLU M C A S T I G R A N D E PV D O . . .
A M O V E Q V A T E R D E N IS B IN O S A D IE C T . . .
CU M F R A G IL IS N O V IT C O R P O R IS E X . . .
F IL IV S H A E C H A R A E P O S V IT M O N V M E N . . .
E X IG IV M G R A T A E M E N T IS V T E S S E T . . .
A N N O 1 5 7 5 . 15. IÁ N . . .

Iro d a lo m : H E R E P E I J .: A k a lo ta sz e g i t e m p lo m o k , c in te rm e k és t e m e tő k régi sírk ö v e i.

K é z ira t, az 1 9 3 0 -as é v e k b ő l (ré s z le te s c s a lá d tö r té n e ti a d a to k , a fe lira t p o n to s k ö z lé se és
k ie g é sz íté se ). K A B A Y 1 9 7 3 . 1 6 8 4 (té v e s e n 1 5 1 5 -ö s é v sz á m m a l).

G y ö rg y fa lv a (v. K o lo z s v m . — G h e o rg h e n i), e g y k o ri H a lle r k ú r ia

238 A jtó p á r k d n y 1 5 8 8 ( 4 3 . k é p ). K é t sz é lé n a v o lu ta -a la k ú g y á m k ő lev é ld íssz el, k ö z e p é n

ü re s c ím e rp a jz s . L e lő h e ly e : a l e b o n t o t t H a lle r k ú r iá b ó l k e r ü lt e lő 1 9 6 1 -b e n . H o m o k k ő .
M é rete 3 2 X 1 3 0 (V á m s z e r G é z a k ö z lé se i ). F e lir a ta az ü re s c ím e rp a jz s k é t o ld a lá n :

S O L A • V IR T V S • E . . . ( a p a jz s tó l b a lra ) E T M O R T V O S T A B IL IS (a p a jz stó l
jo b b r a )
V 1V E T • P O S T F V N E R A V IR T V S
V IR T V T IS E T G L O R IE • C O M E S • IN V ID IA

A p á r k á n y alsó sz é lé n : 1 5 8 8

A fe lira t e lső so ra : M a rg alits 1 8 9 5 . 2 2 0 . sz .; m á s o d ik s o ra M a rg alits 2 1 6 . sz ., W a lth e r

II/V . 1 9 6 7 . N r. 3 4 0 2 6 ; h a r m a d ik s o ra id é z e t S a llu s tiu s b ó l M a rg alits 2 2 0 . sz.
Iro d a lo m : K A B A Y 1 9 7 3 . 1 6 8 5 .
G y ö r g y fa lv i h e g y o ld a lb a n a régi E g yh á za s-P a ta ro m te m p lo m á b ó l 1 9 0 6 -b a n e g y ren ais-
sa n c e a jtó k e r e te t b e v itte k a z E rd é ly i M ú z e u m b a . (K e le m e n L ajo s lev é lb e li k ö z lé s e 1 9 5 0 .
m á j. 3 1 .)

G y u la fe h é rv á r (v . A ls ó -F e h é r v m . — Á lb a Iu lia ), s z é k e se g y h á z

X V I. sz á za d e lső fe le . A sz é k e s e g y h á z re n a iss a n c e é p ü le tré s z e i: L á z ó i J á n o s te le g d i f ő ­

e sp e re s k á p o ln á ja , m á s k é n t S z e n tlé le k k á p o ln a 1 5 1 2 ; l é p c s ő k o r lá t V á rd a y F e r e n c p ü s p ö k
c ím e ré v e l 1 5 1 4 - 1 5 2 4 ; M á ria k á p o ln a 1 5 2 0 k ö r ü l ; V á rd a y F e re n c k á p o ln á ja , m á s k é n t
S z e n t A n n a k á p o ln a 1 5 2 4 k ö r ü l (B A L O G H 1 9 4 3 . 2 3 3 —2 4 3 ) . — U g y a n e b b e n a m u n k á m ­
b a n (2 4 3 ) egy z á ró k ö v e t — le v é ld ís z é n e k fa ra g á s á tó l m e g té v e sz tv e — té v e se n a X V I. sz á ­
z a d e le jé n k é s z ü lt d a r a b n a k v é lte m , j ó ll e h e t jó v a l k o r á b b i, r o m á n k o r i.
1 5 4 5 . m á j. 10. G y u la fe h é rv á r. F ra n c is c u s d o c to r v ic a riu s és W ere w c z e y M ik ló s h u n y a ­
d i fő e s p e re s sz e rz ő d é se ( c o n v e n tio ) M a g iste r M ic h ae l C a r p e n ta r iu s C ib in ie n sis-sz e l a t o ­
r o n y m e g é p íté s é re n é g y f ia to r n y o s a n a s z e b e n i és b e s z te rc e i te m p lo m o k h o z h a s o n ló a n
2 0 0 f o r i n t é r t és n a p i te lje s e llá tá s é r t. (E N T Z G .: A g y u la fe h é rv á ri sz é k e se g y h á z . B p .,
1 9 5 8 . 1 8 7 .)
 1 5 4 9 . d e c . 2 9 . A m a ro s v á s á rh e ly i o rsz á g g y ű lé s vég zése, m e ly b e n s é re lm e z ik , h o g y a
k irá ly n é tá v o z á s a u t á n : „ n o n v o lu n ta te M a je s ta tis su a e f a c tu m esse c r e d u n t , c u m M ichael
H o rv á th P o r tá m C a p itu li o c c u p a s s e t, q u o N o b ile s , q u i c a u s a q u e r e n d a r u m L itte r a r u m e o
p r o f e c ti e s s e n t, n o n s u n t in tro m is s i. C u m a u te m C a p itu lu m p r o p t e r L itte r a s P rivilegiales,
q u a r u m C u s to d e m C a p ito lu m ip s u m esse v o lu e r u n t, D o m u s ta m e n v icin á lis sit D o m in o ru m
N o b iliu m R e g n i, id e m q u e ip si R e g n ic o la e M a je s ta ti R e g in a li e t e iu s illu s tris s im o fd io fi-
d e le s s e m p e r e x s t it e r u n t, e t n u n c q u o q u e s u n t , p o r t a v e rő illa n o n C a p itu li, sé d D o m i­
n o r u m s it, c u i C a p itu lu m e t o ffic ia lis q u id e m p r a e e s t, q u e m a d m o d u m alia p o r t a E pi-
sc o p i p r o t e m p o r e c o n s t it u t a f ű i t . ” A r e n d e k k é r ik a k i r á ly n é t, ily e n t n e e n g e d je n : „ sé d
lib e r a m p o r tá é illiu s p o s s e s s io n e m c a p itu lo c o n c e d e re d ig n e tu r .” ( É r d . O rsz. E m i. I. B p .,
1875. 2 9 6 - 2 9 7 ) .
1 5 5 0 . fe b r. 2 . A k o lo z s v á ri o rsz á g g y ű lé s v é g z é sé b e n s é re lm e z ik , h o g y : „ p o r ta q u e ja m
illa d iv ersis t e m p o r ib u s , t ű m p e r p e d ite s D o m in i P a to ts i, tű m p e r a lio s ab eis o c c u p a ta
f ű i t, q u e m a d m o d u m n u n c q u o q u o o c c u p a ta t e n e t u r .” E z é r t k é r ik a k ir á ly n é t: „ d ig n e tu r
M a jesta s V e s tra C a p itu lo lib e r a m p o s s e s s io n e m illiu s p o r t á é c o n c e d e r e , n e c de c a e te ro
h o c fieri p e r m i t te r e .” ( u o . 3 0 3 —3 0 4 ).
1 5 6 5 —1 5 7 0 . G io v a n a n d re a G r o m o fe lje g y z é se : „ A c a n to a tál P a la z z o é la c h ie sa
C a tte d r a le . N e l p r in c ip io c h e io a rriu a i c h e f u il p r im o d i M aggio 1 5 6 4 p e r t u t t o il sei
d ’A p rile 1 5 6 5 si t r o u ö d a s a c e r d o ti e t C a n o n ic i c a tto lic i c u s t o d it a e t c e le b ra ta c o n il p io
c o n s e n s o R é g ió , d é l q u a le a n c o r a c h e p u b lic a m e n te n o n u d isse m e s s a ,” h a n e m c sa k a
s z o b á já b a n (n e lla c a m e ra s u a ), a h o n n a n m in d e n t j ó l h a ll h a to t t . N e m e n g e d te , am íg
„ m e n t r e c h e egli s t e tt e in q u e s ta C i tt á c h e ta li m in is tri e c c le sia stic i fu s s e ro le u a ti, n e in
m o d o a lc u n o t u r b a r e il lo r o o f f ic io . . j ó ll e h e t B la n d ra ta és C sák i M ih á ly k a n c e llá r
á lla n d ó a n e lle n k e z ő in té z k e d é s r e a k a r t á k ő t r á b írn i. H a n e m , a m ik o r 1 5 6 5 -b e n S c h w e n d i
e lle n i n d u lt „ n o n fu á p e n a d e t t o R e g i u n to a C o lo s u a r, d o u e la d ié ta g e n e ra le d é l R e g n o
é ra g iá p r e p a r a ta , c h e q u e s ti re b e lli d ’I d d io , p o s ti p r ím a gli o rd in i s e c re ti, s c a c c io ro n o i
s a c e rd o ti e t t u t t i gli a lta ri, s ta tu e e t fig u re , p e r te r r a g e tta r o n o . E t fra le a ltr e scelerag-
g in i a lc u n e ta u o le d i m ira b ili fig u re a n tic h e s p e z z a r o n o e t b r u c ia r o n o c o n d u e ecc ele n -
tis sim i o r g a n i.” (G R O M O , G . A .: C o m p e n d io d e lla T ra n s ilv a n ia . — A p u lu m . II. 1 9 4 6 .
1 7 4 - 1 7 5 ).
1565. m á rc . 1. G y a lu . J á n o s Z s ig m o n d e lis m e rv é n y e a g y u la fe h é rv á ri sz é k e se g y h á z
k in c s tá r á b ó l á tv e t t d rá g a sá g o k ró l ( e z ü s t e d é n y e k , k a n d e lá b e r e k ), k ö z ö t t ü k a z a n y já tó l,
Iz a b e lla k ir á ly n é tó l a j á n d é k o z o t t m o n s tr a n c iá r ó l. (E N T Z G .: A g y u la fe h é rv á ri sz é k e se g y ­
h á z . B p ., 1 9 5 8 . 2 2 0 ) .
1577. s z e p t. 2 . N y itr a . B o rn e m iss z a Pál n y itr a i ( v o lt e rd é ly i p ü s p ö k ) v é g re n d e le té
b e n ú g y in té z k e d ik , h o g y a G y u la fe h é rv á rró l e lv itt k in c s e k ( a r a n y o z o tt k e h e ly a m a g y a r
k ir á ly o k a ra n y é rm e iv e l, z a fír g y ű r ű , a r a n y o z o tt e z ü s t tá b lá b a k ö t ö t t m issa le , k é t e z ü s t
k a n d e llá b e r , m e ly e k e t a fa rk a sfo g a s — n y ilv á n B á th o r y — c ím e r d í s z ít e tt ) a d a s sa n a k
v issza a g y u la fe h é rv á ri s z é k e s e g y h á z n a k . Új a d o m á n y o k a t is re n d e l G y u la fe h é rv á rn a k
( p á s z t o r b o t , a r a n y g y ű r ű , c o r p o ra le , a lta re p o r ta tile , z á s z ló ). M in d e z e k e t a z o n b a n csak
a k k o r , h a a t e m p lo m v issz a k e rü ln e a k a to lik u s o k k e z é b e ( A r c h .É r t . 1 9 0 2 . 2 0 8 ) .
1580. s z e p t. 3 0 . K o lo z s m o n o s to r . P . L o d o v ic o O d e s c a lc h i C aligari p ü s p ö k n e k , a le n ­
g y e lo rs z á g i n u n c iu s n a k : „ e t a n c o q u e s to M aggio p a s s a to v o lle [a f e je d e le m B á th o r y K ris­
t ó f ] c h e p ig lia sse m o d a lia c h ie sa c a tte d r a le d ’A lb a (q u a le ó ra é in m a n ó d eg li h e r e tic i) ,
t u t t i i p a r a m e n ti, c h e v ’e r a n o , c o n s e rv a ti n e lla sa g re stia , q u a li f u r u n o d a c e n t o e t p iü ,
fra p ia n e te , p iv iali, d a lm a tic h e , f r o n ta li, e tc . E t se b e n e a lc u n i s o n o v e c c h i, p u r e ve ne
s o n o m o lti b u o n i e t a lc u n i assai ric c h i e t p re tio s i, t u t t i d i s é ta e t m o lti c o n o r o . Pigli-
a m m o a n c o i lib ri c h e v ’e r a n o , b e n c h é i m ig lio ri e r a n o s ta ti u s u r p a ti d a g n ie r e t i c i .”
( F o n te s I. 1 9 1 1 . 1 1 2 )
1581. fe b r. 2 6 . K o lo z s m o n o s to r P . L ó d . O d e sc a lc h i C aligari p ü s p ö k n e k : a fe je d e le m
a je z s u itá k n a k a já n d é k o z ta „ d i p iü t u t t e le v e sti sa c re , c h ’e r a n o n e lla giá c ath ied irale
d ’A lb a G iu lia , f ra le q u a li ve n e s o n o a lc u n e m o lto ric c h e e t b é llé , t u t t i a n c o r a i lib ri de
d e tt a c h ie sa , b e n c h é de q u e s ti p o c h i s ia n o s ta ti i b u o n i, e t di c o se s a c re .” ( u o . 121 ) .
1 5 8 1 . s z e p t. 1. K v á r, P . S z á n tó Istv á n P . C la u d io A q u a v iv a je z s u ita g e n e rá lisn a k :
„ A lb a e J ú liá é n e sc io q u o c a s u f u e r u n t u ltr a 5 0 c a s u la e , d a lm a tic a e 8 a u t 1 0; ite m a n ti-
p e n d ia n o n p a u c a , in f u la e p is c o p a lis c u m b a c u lo a rg e n te o e t c a lic ib u s 10 a u t 12 c o n -
s e rv a ta ; q u a e o m n ia p rin c e p s n o b is d o n a v it e t illis in tr ib u s te m p lis n o s tr is u t im u r .”
(u o . 1 7 6 )
1 5 8 2 . fe b r. k ö z e p e . A g y u la fe h é rv á ri je z s u ita re s id e n tia v is ita tió ja : „ H a b e n t n o s tr i o p ti-
m a e t p r e tio s a o r n a m e n ta o lim c a th e d ra lis e c c le sia e , q u a e iá m u s u r p a v e r a n t h a e r e tic i.”
(u o . 2 2 2 )
1586 e lő t t . J o h . M . B ru tu s fe ljeg y z é se : B á th o r y Istv á n — 1 5 7 6 e lő t t — eg y n a g y r ó ­
m ai s írk ö v e t a n a g y te m p lo m é sz a k i k a p u z a tá n á l h e ly e z t e te t t el. (B R U T U S J . M .: M ag y ar
K ró n ik á ja . K ö z li N ag y Iv á n . I I I . 1 8 7 6 . 2 0 2 . — M o n . H u n g . H ist. II. o s z t. X IV . k ö t .) .
1590. j ú l. 2 5 . S z e b e n . J o h a n n H u e t s z e b e n i k ir á ly b ír ó je le n ti a fe je d e le m n e k , h o g y
k ív án ság á ra „H gna c o n q u is im u s c u m o rg a n a rio , e a q u e c u m i tr a n s m ittim u s . O p to e tia m
v e h e m e n te r, u t o rg á n u m ip s u m r ite p e r fic ia tu r . C u p io a u te m m a io re m in m ó d ú m , u t
C e ls itu d o V ra Illma s o n o illiu s m a g n i e t p u lc h r i in s tr u m e n ti f r u a tu r tr a n q u ille a d g ló riá m
D e i” , . . . J á n o s Z s ig m o n d id e jé b e n az o r g o n á t n e m h a s z n á ltá k . „ P o s t o b i tu m ta n d e m
e iu s n u llo r e lic to h e r e d e , o r g á n u m q u o q u e n e g le c tu m e s t, e t m a lo ri e x p a r te d e s t r u c t u m .”
(V E R E S S : D o c. III. 1 9 3 1 . 2 2 2 ) .
1592. j a n . 2 3 . G y fe h é rv á r. A lfo n s o C a rrillo P . Q a u d i o A q u a v iv a j e z s u ita g e n e rá lisn a k :
„ S i S c h o la h ic in s titu e n d a s it, o p u s é r it r e s titu e re o m n e s lib r o s c u m s u p p e lle c tili h in c in
P o lo n ia m , in M o ld á v iá m , in H u n g á riá m e t A u s tr ia m a s p o r ta to s . U t a lio q u o tie s sc rip si,
n ih il e n im r e s titu tu m e s t .” (V E R E S S : C a rrillo . I. 1 9 0 6 . 9 ).
1595. m á rc . 2 . K v á r sz k v e : „ G e rg e ly p a p m e g y e n M o n o s to r r ó l F e jé rv á rra o c c u p á ln i és
az n a g y e g y h á z b a n m is é t c e le b rá ln i v a s á rn a p ra .” (V l/X V II-a . 4 4 ) .
1 5 9 5 . ő sz é n . J e z s u ita je le n té s E r d é ly b ő l: „ R e s ti t u tu m e s t c a th o lic is h o c a n n o ip sa D o-
m in ic a L a e ta re [m á rc . 3 p .] , te m p lu m A lb a e c e le b e m m u m , q u o d A ria n i e t C a lv in istae
iá m 4 0 a n n is t e n u e r a n t .” — „ id e m o ffic ii g e n u s e tia m p r a e s titu m e s t, c u m s e x to A u g u -
sti in e o d e m te m p lo n u p tia e s o lle m n i a p p a r a tu f u e r u n t c e le b ra ta e [ B á th o r y Z s ig m o n d
és M á ria C h ris tie m a fő h e rc e g n ő e s k ü v ő je ], q u a s n o s tr i q u o q u e v ariis e x q u is ite p ic tis em -
b le m a tis e t aliis c a rm in ib u s e x o r n a r u n t .” ( F o n t e s . V . 1 9 2 1 . 4 6 .) — A z e s k ü v ő rő l ré sz le te s
k ö z lé s: S Z Á D E C Z K Y L .: B á th o ry Z s ig m o n d n é M ária K ris z tie m a . B p ., 1 8 8 3 . 8 - 9 . ) ,
1 5 9 5 . o k t . 2 7 . K v ár szk v e: „ A z fe ie rv ari n a g y e g y h á z o rg o n á ja alá az f a r a g o tt k ő o s z ­
lo p o k a t v itté k F e jé rv á r fe lé e z e k T h o rd á ig . . . ” T 'z d a ra b 12 ö k r ö s s z e k é r, eg y d a ra b
10 ö k r ö s sz e k é r és h á r o m d a ra b 8 ö k r ö s s z e k é r, t e h á t ö ssze se n 14 sz e k érre l v itte k f a ra ­
g o t t k ö v e t (V l/X V II-a . 1 0 4 ) .
1596. m áj. 4 . A g y fe h é rv á ri k á p ta la n á tír ja B á th o r y Z sig m o n d o k le v e lé t, m e ly ta lá lta -
tik : „ in sa c ris tia se u c o n s e rv a to r io c a p itu li E cc le sia e A lb e n sis T ra n s y lv a n ia e .” A c ím e rfe l­
ir a t k e z d ő O b e tű je a ra b e s z k k e l d í s z íte tt, m e z e jé b e n k o r o n á s fe j. K ö rp e c s é t: M ih ály fő-
a n g y al a s á r k á n y o n ( 4 8 m m V k ö r ir a ta : S • C A P IT V L 1 • E C C L E S 1E • T R A N S 1 L • 1570.
(K v á r, A k a d . L tá r , e g y k o r É rd . M úz. L tá r a , a c ím e re sle v e le k k ö z ö t t ) .
1598. J o h a n n e s B o n g a rsiu s fe ljeg y z é se a n a g y te m p lo m k a p u já b a n lév ő ró m a i k ö v e k ­
rő l: „ p r o valvis t e m p li.” (B O N G A R S IU S , J .: T ran silv an ia e I n s c r ip tio n e s v e te re s . K ia d ta :
S C H W A N D T N E R , J . G .: S c rip to re s R e r u m H u n g a ric a ru m . I. V in d o b o n a e , 1 7 4 6 . 8 8 1 .)
1 6 0 0 . m áj. 18. R e g e s tu m se u I n v e n ta r iu m re ru m e t p a r a m e n to r u m in e c c le sia M aiore
A lb e n si c o n te n t o r u m e t r e p o s ito r u m (K N A U Z N .: R égi e g y h á z i é k s z e re k . M agy. S ió n . 1.
1 8 6 3 . 711 —7 1 2 ) , — A le ltá r ta n ú s á g a s z e rin t e k k o r a g y u la fe h é rv á ri k in c s tá r b a n v o lt
S z e n t L ászló k irá ly v á ra d i e r e k ly e ta r tó m e llsz o b ra .
X V II. sz á z a d e le je. S z a m o s k ö z y Istv á n fe ljeg y z é se B á th o r y A n d rá s ró l: „ e x e d ra s in
m a io re a e d e a tq u e o r c h e s tr a m , u n ü e ip se sa c ra s c o n c io n e s a u d ire , in la x a m a m p litu d in e m
p e r c o lu m n a s s u s p e n d e r e .” ( I I . 1 8 7 6 . 2 7 9 ) .
1 6 0 1 . E g y k o rú fe lje g y z é s a n a g y te m p lo m n a k és b e n n e a le v é ltá r n a k a p u s z tu lá s á ró l.
(É r d . T ö r t. A d a to k . II. K v ár, 1 8 5 5 . 2 0 3 —2 0 4 . E N T Z : i. m . 1 9 5 8 . 1 8 8 ) .
X V II. sz á z a d e le je. S z a m o s k ö z y fe lje g y z é se a s z é k e se g y h á z 1 6 0 3 .é v i é g ésérő l. A vá­
r a t v é d ő n é m e te k B e th le n G á b o r o s tr o m ló c s a p a ta in a k m e g z a v a rá sá ra n é h á n y v árosi h á ­
z a t f e lg y ú jto tta k , a szél a t ü z e t á tv itte a p a lo tá ra : „ c o n s ti t e r a t h ic in c e n d iu m o b ie c tu sum -
m i te m p li te s ta c e is in b ric ib u s t e c t i, n isi tu r r is t o t a a u la te m p lo q u e s u b lim io r, a b Isab ellian -
is a e d ib u s a u id e e x c e p is s e t c la d e m . Illa e n im siu e a u a ra p a rc im o n ia , síu e v a e c o rd ia p rio ru m ,
p in e is a sse rcu lis serie i n te r se c o n n e x is im b r ic a ta e r a t, iic e t n o n c o n te m n e n d o o p e r e , co r-
r u p te la e ta m e n fa cile o b n o x io . H u c u b i im p e tu s fla m m a e a s s u rre x it, p r o t in u s a b im is
su g g ru n d ijs a d s u p r e m u m u s q u e a p ic e m tr a n s m is it fe ra le m ig n em . Q u a p r o p t e r o m n e s
c o n tig n a tio n e s , tr a b e s , ta b u la ta , in g en s ac s o n o r u m h o ro lo g iu m , a e n e a e c a m p a n a ru m
m o le s , a rd u j o p e ris e t p ra e c e lle n tis h o r r e n d o in c e n d io c o r ru p ta e ac liq u e f a c ta e , in c in e ­
re m ac in f o r m e aes s u n t r e s o lu ta e .” (S Z A M O S K Ö Z Y III. 1 8 7 7 . 4 0 ) — A fe lje g y z é st
m eg ism é tli B e th le n F a rk a s , k ö z ö lv e : E N T Z : i. m . 1 9 5 8 . 188.
X V II. sz á z a d m á s o d ik fe le . B e th le n F a r k a s fe ljeg y z é se R á c z G y ö rg y h a jd ú in a k p u s z ­
títá s á r ó l 1 6 0 1 -b e n : „ e x A rc h iv o R e g n i a n tiq u o r u m R e g u m P riv ileg ia, e t v a ria m o n u m e n -
ta , t ű m I m p e r a to r u m T u r c ic o r u m d ip lo m a ta T ra n s sy lv a n ia e c o lla ta , tű m alia in s tru m e n -
ta l it te r a r ia B o n a R e g n ic o la ru m c o n c e r n e n tia , o m n i T h e s a u ro ipsis p r e tio s io r a , d isjece-
r u n t , e t g lad iis d is s e c u e r u n t: s e p u lc h ra n o n s o lu m p r iv a to r u m , v e ru m e tia m P rin c ip u m
e t R e g u m a p e r u e r u n t . . .” (B E T H L E N F a rk a s : H is tó ria de re b u s T ra n s silv a n ic is. V . Ci-
b in ii, 1 7 8 9 . 3 2 )
1 6 0 4 . fe b r. 3 . A g y u la fe h é rv á ri k á p ta la n n a k , a z a z a le v é ltá ri c o n s e rv a to r o k n a k a fo ly a ­
m o d v á n y a a k o lo z s v á ri o rsz á g g y ű lé sh e z a le v é ltá r m e g m e n té se v é g e tt: „ T u d ja k e g y e lm e ­
t e k , h o g y a z o rs z á g n a k e g y ik tá r h á z a , és ta lá m le g d rá g á b b a z c a p ta la n b a való lev elek .
Ú gy v a g y o n , h o g y s o k k á r l ő t t b e n n e . S o k id e s to v a való té k o z lá s , de m égis a n n y i levél
v a g y o n o t t , h o g y h á r o m s z e k e re t b ö v sé g e se n m e g r a k h a tn á n a k v ele; m in d o t t vesz a föl-
 d ö n , o t t r o th a d az to r o n y m eg eg ese u tá n az e ső v íz n e d v esség e m ia. K ö n n y ű k ö ltség g el
az to r o n n a k az qjsó ré sz é t az b ő t f e le tt m e g h é ja z h a tn á k . N á m a z k is-se ly k i d é z m á n a k
m in d e n bőv h a s z n á t a z é rt veszik fel az p a p u ra im , h o g y valam i ré sz é t az te m p lo m é p ü ­
le té re f o r d í ta n á k .” F o ly a m o d v á n y u k b a n e lm o n d já k : „ E z e lm ú lt id ő k b e n t ö r t é n t v esze­
d e lm e k b e n n e m ily e n g o n d v ise lé s v o lt e z féle d rá g a m a rh á ra , m in t m o s to n . B u d á b ó l,
P é c sb ő l. S z é k e s -F e h é rv á rb ó l, E s z te rg o m b ó l N a g y -S z o m b a tb a ta k a r ta k v o lt az féle le v e le ­
k e t, m e ly e k b e n m o s t is az egész M a g y a ro rszá g n a k igazsága áll. Ő rö d b ő l és C sa n a d b ó l
ide F e jé rv á rra h o z tá k v o lt az v e sz e d e le m e lő t t az o rsz á g le v e le it, m o s to n k é n ig s e n k in e k
a n n i g o n d ja n e m leve a rra , h o g y c sa k eg y m é lfö ld ig az e lle n ség e lő t t v alam i részei e lv ite t­
h e tn e k v o ln a , n o h a s o k a t t ö r e k e d n é n k a z o k n á l, k ik n e k F e jé r v á r a tt a rra g o n d jo k n a k k e l­
le t t v o ln a len n i . . . Mi Iste n e lő t t , de k e g y e lm e te k e lő t t p r o te s tá lu n k , h o g y sz ív ó n k sz e ­
rin t m in d e n ig y e k e z e tte l a k a r tu k o lta lm a z n i és ta k a r g a tn i, de m in é k ü n k é r té k ü n k n e m
v o lt h o z z á , m e rt so k id ő tő l fogva se m m i fiz e té s ü n k m eg n e m j á r . A z é rt m i se m m o s t,
sem e z u tá n o k a i n e le g y ü n k az isz o n y ú k á rv a llá s n a k .” (T e lje s k ö z lé s : É rd . O rsz. E m i. V.
P73 1 8 7 9 . 2 6 9 - 2 7 0 ) .

215 G y u la fe h é rv á r, je z s u ita ( e g y k o r d o m o n k o s ) te m p lo m ( 2 2 . k é p )
1 2 8 9 - 1 3 6 1 . A d a to k a d o m o n k o s k o n v e n tr ő l. 1 2 8 9 -b e n az e g y ik sz e rz e te s N ic o la u s
p ic to r (E N T Z G .: D ie B a u k u n s t T ra n s silv a n ie n s im 11 - 1 3 . J a h r h . A c ta H ist. A r tiu m . X IV .
1968. 1 4 2 ).
1580. ja n . 16. L elesz. P. F ra n c is c u s S u n y e r p ro v in c iá lis levele R ó m á b a P. E v e ra rd u s
M ercu rían p ra e p o s itu s g e n e rá lis h o z : „ L ’a n im o su o |B á th o r y Istv á n é ] é q u e s ta p rim a v ie ra
ch e v ien e, d a r ali n o s tri in Á lb a J ú lia u n a bellissim a e t g ra n d e c h iesa c h e é ra d eli ber-
n a rd in i, a c c iö li p o s s in o li n o s tr i h a b ita re , p re d ic a re e t e x e r c ita r e t u t t i li m in is te rii della
C o m p a g n ia , d a r ín tr a t e p e r s u s te n ta r e a lm e n o T u ltim o g e n e ro d eli n o s tr i c o lle g ii,” a za z
h ú sz sz e m é ly e s k o llé g iu m o t. (L U K Á C S - P O L G Á R II. 1 9 6 5 . 4 6 3 ).
1 5 8 0 . s z e p t. 3 0 ; 1 5 8 1 . fe b r. 2 6 ; 1 5 8 1 . s z e p t. 1; 1 5 8 2 . fe b r. k ö z e p e ; 1 5 9 2 . ja n . 2 3 . J e z s u ­
i ta j e l e n t é s e k a rró l, h o g y B á th o ry K r i s t ó f fe je d e le m n e k ik a já n d é k o z ta a s z é k e se g y h á z
fe ls z e re lé sé t, a m e ly e t a z o n b a n u t ó b b s z é jje lk ü ld te k m ás o rs z á g o k b a . L . a z 5 8 —5 9 la p o n .
1 5 8 1 . fe b r. 2 6 . K o lo z s m o n o s to r . P. L o d o v ic o O d e sc a lc h i C aligari p ü s p ö k n e k , a le n ­
g y e lo rszá g i n u n c iu s n a k : „ q u e s ta N a ta le n i l mo p re n c ip e d ie d e u n a c h ie sa in Á lb a a cciö
c h e ivi i n o stri p re d ic a s se ro e t c e le b ra s s e ro , il c h e c o m in c iö a fa ré l ’iste s so g io r n o di N a ­
ta le , ritro v a n d o s i p r e s e n te a la p re d ic a e t m essa t u t t e q u e lle fe s te I’iste s so IUmo p r e n ­
cip e col fig lio lo - a za z B á th o ry K r is tó f és Z sig m o n d ( F o n t e s 1. 1 9 1 1 . 122 ).
1581. m áj. 2 8 . G y fe h é rv á r. P. L eleszi J á n o s B á th o ry Istv án k ir á ly n a k : „ M a e s ta ti V es-
tra e n o tu m m o n a s te riu m o rd in is P r e d ic a to r u m , te m p lu m q u id e m iám h a b e m u s , séd m o-
n a s te riu m a d h u c in h a b ita tu r : séd e t te m p lu m e st to tu m d e s o la tu m : iám p r o p a v im e n to
C e ls itu d o S u a [ B á th o ry K ris tó f] c u ra v e ra t a d fe rri d e c e m m illia la te r u m , a lta re e x lig n o p ro
te m p o re e x tr u x im u s . a tq u e e cc le sia m ú lta in d ig e t r e p a r a tio n e . séd si id e m a n im u s é rit M ae­
s ta ti V e stra e , q u i f ű it o p tim i p rin c ip is , in v e n io e t scio m ó d ú m fa c ile m q u o h a e c o m n ia
p e r f ic ia n tu r .” ( u o . 134 ).
1581. s z e p t. 13. G y fe h é rv á r. P . L eleszi J á n o s P. C la u d io A q u a v iv a je z s u ita g e n e rá lis­
n a k : „ In h a c ta n ta p e n u ria [ti. az á lla m k in c s tá r ü re s lé v é n ], n ih ilo m in u s a d u n ic u m v e r­
 b u m c u b ic u la riu s s u p re m u s , d o m in u s G a lfiu s (a lias re lig io n e C a lv in ista ) c e n tu m flo re n o s
n u m e ra v it. N e q u e h o c c o n te n tu s , a e d e m n o s tr a m sa c ra m v e tu s ta te c o lla p s a m , te c t o co n -
v e stiv it, te g u lis la te ric iis a b a J iq u o t m illia rib u s a lla tis .” ( u o . 1 9 0 ) ,
1 5 8 1 . o k t . 16. L itte r a e m issiles S te p h a n i regis a d P a tre m J o a n n e m L eleszi, to ta e pro -
p ria m a n u s c r ip ta e , de n e p o tis p r o f e c tu g r a tu la to r ia e , in q u ib u s e tia m te m p lu m A lb ae
lu lia e r e n o v a n d u m e t P a tre s e o e v o c a n d o s p r o m it t it ( F o n t e s V. A p p . V I. N o . 14 ) .
1 5 8 2 . ja n . 10. G y fe h é rv á r. P . L eleszi J á n o s P . C la u d io A q u a v iv a je z s u ita g e n e rá lisn a k :
„ F e n e s tr a s te m p li v itris tr é s re p a ra v im u s , e x p e n s is Illm i p rin c ip is. S u b s e lliis e tia m te m ­
p lu m in s t r u it u r . N a m h a c te n u s , u t in ta n tis ru in is fie ri s ó le t, n u d i te m p li p a rie te s , n u d a
p a v im e n ta c o n s p ic ie b a n tu r , T u rric u la m q u o q u e p ro c a m p a n is s e n a tu s , alias h a e re tic u s ,
lig n e a m e rig e re c o e p i t .” ( u o . 2 1 0 ) .
1 5 8 2 . fe b r. k ö z e p e . G y fe h é rv á r. A g y u la fe h é rv á ri je z s u ita r e s id e n tia v isita tio ja : „H a-
b e n t c o m m o d a m h a b ita tio n e m q u a e o lim f ű it d o m u s p r a e p o s iti, t e m p lu m ta m e n n o n
n ih il d is ta n s , q u o d t o t u m d á tu m e s t S o c ie ta ti p ro f u tu r a h a b ita tio n e n o s tr o r u m , q u a e
san e é r it c a p a c iss im a e t c o m m o d is s im a . H a b e n t n o s tri o p tim a e t p r e tio s a o rn a m e n ta olim
c a th e d ra lis e c c le sia e , q u a e iám u s u rp a v e ra n t h a e re tic i . . . ” — P ro d ir e c tio n e n o s tr o r u m c.
f e je z e tb e n : „ 3 ° T e m p lu m o m n i d ilig e n tia a c c o m o d e tu r d e c e n tiu s , q u o a d a lta ria e t re-
liq u a , u t s p e c ta n tib u s d e v o tio n e m e x c ite t. 4 ° F a b ric a n o n p riu s in c h o a tu r , q u a m de fu n -
d a tio n e re s id e n tia e p e r a g a tu r c u m S e rm0 reg e P o lo n ia e e t c o n s u lto p r o v in c iá ik ”
(u o . 2 2 2 )
1 5 8 3 . j a n . 2 7 . N ie p o lo m ic e . „ L itte r a e p a te n te s S te p h a n i R eg is, q u ib u s te s tif ic a tu r se
A lb a e J ú liá é S o c ie ta ti J e s u in p e r p e tu u m tra d iss e e cc le sia m S a n c ti S te p h a n i, u n a c u m
m o n a s te r io a d iu n c to , q u o d o lim f u e r a t D o m in ic a n o ru m . . .” ( F o n t e s I. 1 9 1 1 . N o . 8 0 .;
F o n te s V . 1 9 2 1 . A p p . V I. N o . 2 3 )
1 5 8 3 . B á th o r y Istv á n k irá ly f e lá ll í tt a tt a B á th o r y K r is tó f s íre m lé k é t, W ilh e lm B lo c k dan -
zigi s z o b rá s z m ű v é t a je z s u ita t e m p lo m b a n . L .: „ G y fe h é rv á r, s írk ö v e k ” c ím sz ó a la tt, a
1 0 0 —1 0 1 . la p o n .
1 5 8 4 . (v ag y 1 5 8 3 ). A n to n io P o s se v in o fe lje g y z é se : „ O r q u e ll ’a n n o , p e r o r d in e dél re ,
c o n v o c a ti i n o b ili d é l re g n o in Á lb a G iu lia , si se p p e li s o le n n e m e n te il c o r p o d i C h r is to f o r o
p r in c ip e : il c h e p rím a f a t t o n o n si é ra , si p e r a tte n d e r s i a rip a ra re u n a c h ie sa p e i c a tto lic i,
öve d o v e v a e sse re c o llo c a to , n o n v o le n d o il re , c h e si se p p e llisse in a lc u n a , d o v e e ra n o
s ta ti s e p p e lliti h e r e t ic i .” ( F o n t e s 111. 1 9 1 3 . 1 4 8 )
1 5 8 5 . au g . 9 . J u ije w . A n to n io P o s se v in o a m a n to v a i h e rc e g n ő n e k : „ c o s i il R e [B á th o ry
Is tv á n ] al d e tt o s u o f r a te llo [ B á th o r y K r is tó f ] , c h e d a p p o i c a tto lic a m e n te e t c o n t u t t i
s a c ra m e n ti m ó r i, v o lle c h e di n u o v o si rifac esse u n a c h ie sa , n e lla q u a le egli si s e p p e llisse .”
( F o n t e s II. 1 9 1 3 . 1 2 5 )
1 5 9 0 —1 5 9 1 . J e z s u ita je le n té s : „ A lb a e a ss ig n a tu m e st c o lle g iu m te m p lu m q u e S a n c ti
S te p h a n i, q u o d o lim n o s t r u m f u e r a t, c u m c o m m o n d o a n n u o v e c tig a li.” ( F o n t e s V . 1 9 2 1 .
3 0 ) — T u d v a le v ő le g 1 5 8 9 -b e n a je z s u itá k n a k tá v o z n io k k e lle tt E rd é ly b ő l ( T ö r t. T á r. 1 8 9 3 .
4 6 5 .1 . R e g . 9 0 0 ), d e n é h á n y év m ú lv a v is s z a jö h e tte k .
1591. m á j. 1 5 . K v á rs z k v e : „ H o g y az o rg o n a lá b n a k v a ló k ö v e k e t F e je rv a rra v itté k , v itt
7 lo v o n e g y sz e k e re s (fi. 1. d e n . 7 5 ) ; 6 lo v o n h é t s z e k e re s (fi. 1. d e n . 5 0 ) , 5 lo v o n h á r o m
sz e k e re s (fi. 1. d e n . 2 5 ). - T e h á t ö ssze se n 1 1 s z e k é re n s z á llíto ttá k le a f a ra g o tt k ö v e k e t
az o rg o n a lá b a z a tá h o z (V /X . 4 5 ) .
1592. J e z s u ita je le n té s : „ E o d e m a n n o u t c a th o lic o r u m d e v o tio , d iv in u s q u e c u ltu s auge-
r e tu r , S e re n is sim u s p rin c e p s in n o s tr o te m p lo s u m p tib u s a liq u o t m illiu m a u r e o r u m , o p e re
p e rq u a m m a g n ific o e t t a n t o p r in c ip e d ig n o , e r e x i t o rg á n u m p r a e s ta n tis s im u m .” ( F o n t e s
V. 1 9 2 1 .3 5 )
1594. fe b r. 1 5 . G y fe h é rv á r. A lfo n s o C a rrillo je le n té s e a z e rd é ly i m issz ió 1 5 9 3 -ik é v érő l:
„ A d o r n a tu m a rae p r a e te r a lia se x c a n d e la b ra a rg e n te a p ra e c la re fa c ie n d a c u r a r u n t .” ( V E ­
R E S S : C a rrillo . I. 1 9 0 6 . 5 4 )
1 6 3 8 . F e re n c z i G y ö rg y g y e rg y ó s z e n tm ik ló s i p lé b á n o s fe lje g y z é se : „ I te m 1 6 3 8 . A n n o
az F e h é rv á ri k a th o lik u s o k t e m p lo m á n a k t o r n y a , h o g y le r o s k a d t v o lt, m in d e n f á já t m eg-
k ü l d ö tt e m az v izen c u m fi. 2 8 .” - a z a z a M a ro so n le u s z t a t t á k . (V E S Z É L Y K .: E rd é ly i e g y ­
h á z t ö r té n e ti a d a to k . I. K v á r, 1 8 6 0 . 14 4 ) ,
1 6 9 1 . d e c . 3 1 . B écs. I. L ip ó t c sá sz á r-k irá ly d ip lo m á ja : „ . . . a k a t o l i k u s o k G y u la f e h é r ­
v á r it is a k ise b b te m p l o m o t , m e ly h a jd a n B á th o r y K r i s t ó f á lta l e m e l te te t t s e l van p u s z ­
tu lv a , ú jra fe lé p íth e s s é k .” (A S Z T A L O S M .: A d a to k e g y e rd é ly i im p e riu m v á lto z á s t ö r t é ­
n e té h e z . J a n c s ó B e n e d e k E m lé k k ö n y v . B p ., 1 9 3 1 . 1 3 6 ) .
1 6 9 3 . á p r. 9 . 1. L ip ó t p ó td ip lo m á ja : „ a F e jé rv á ri B á th o r y te m p lo m a k a to lik u s o k
ré szé re h e ly re á llítta s s á k .” ( u o . 1 3 7 )
1 7 4 3 . F ra n c is c u s F a s c h in g : „ A d h a e c tr ib u s p ro v isa T e m p lis [ ti. a p ü s p ö k s é g ja v a d a l­
m á b ó l]: u n ó P a tr u m S o c ie ta tis J e s u a m u n ific e n tis s im a B a th o r y o r u m F a m ília e x c ita to . . .
I llu d e r e p tis m o r te F u n d a to r ib u s , h e te r o d o x o r u m f u r o r p u lsis J e s u itis in v a s it, ta n tu m q u e
a f flix it, u t p r a e te r ru in a m m a n s e r it n ih il; s e c u lo fe re e x u le s r e d u c ti, D e o p r im u m d ic a ta s , im -
p e n d iis C o m itis S te p h a n i A p o r , d e in d e e t su as a e d e s in s ta u r a r e c o e p e r u n t; e t q u o n ia m su a
d o te ac fu n d is c a r e n t, e x q u o e x u ti s u n t , id c irc o d o m ic iliu m e o r u m c u m M in e rv áé A th e -
n a e o , le n te a d m o d u m c o n s u r g it.” (F A S C F 1IN G , F .: N o v a D a c ia , C la u d io p o li, 1 7 4 3 . 5 7 —5 8 )
X IX . sz á za d vége. A te m p lo m o t k a to n a i r a k tá r k é n t h a s z n á ltá k (G E R E C Z E 1 9 0 6 . 1 0 2 )
1 8 9 8 -b a n d r. C se rn i B éla le f é n y k é p e z te . F e lv é te le i: a te m p lo m ; a t e m p lo m é sz a k i o ld a la
és vele p á rh u z a m o s a n a k o llé g iu m é sz a k i s z á rn y a , m e ly k é s ő b b a z új g im n á z iu m k á p o ln á ja
l e t t ; a k o llé g iu m n y u g a ti s z á rn y a ; a te m p lo m b e ls e je . K ö z ö lv e : F o n t e s V . 1 9 2 1 . 3 6 —3 7 . la ­
p o k k ö z ö t t . - A te m p l o m s e k re s ty e a jta já n a k - eg y rég i f é n y k é p ta n ú s á g a s z e rin t - e g y sz e ­
r ű e n p ro filá lt re n a iss a n c e k e r e te v o lt. A te m p l o m o t l e b o n t o t t á k . H e ly é re é p ü lt a rk . ly c e u m
(V E R E S S : D o c. II. 1 9 3 0 . 2 4 3 ) .
I r o d a lo m : G E R E C Z E 1 9 0 6 . 1 0 2 . F o n te s V . 1 9 2 1 . 3 6 - 3 7 . S E R B A N , I .: U n m o n u m e n t
de a r h ite c tu r á g o tic á d in c e ta te a Á lb a J ú lia B ise ric a B á th o r y . A p u lu m . X V , 1 9 7 7 .
3 1 3 -3 3 3 .

Gyulafehérvár, je z s u ita t e m e tő és k á p o ln a
1592. J e z s u ita je le n té s : „ N o s tr i e rg o , u t e tia m in h o c h o n e s ta ti e t s o la tio c a th o lic o r u m
c o n s u le r e n t, e x p e n s is p a r tim p r o p r iis , p a r tim e x e le e m o s y n is c o r ro g a tis , e m p tis e tia m a d
id a liq u o t h o r t is , a m p lu m e t h o n e s t u m c o e m ite r iu m , m a g n a c u m la u d e ta m h a e r e tic o r u m ,
q u a m c a th o lic o r u m , la p id e u m e x a e d if ic a r u n t, t o t u m a r u r ib u s d i s tin c tu m , q u i a e d ific io h a u d
e x ig u a m p u lc h r itu d in e m e t s e p u ltu r is c o m m o d ita te m a f f e r u n t . F a t e n t u r o m n e s , in t o t o reg-
n o ta m e le g án s c o e n iite r iu m n o n in v e n iri. m ir a n tu r q u e se v id ere d u o r u m d u o r u m m e n siu n i
s p a tio a b s o lu tu m o p u s , c u iu s p rím a f u n d a m e n ta c u m p o n i v id is se n t, c r e d id e r a n t, a n te tri-
e n n iu m se p e r fe c tu m n o n v is u ro s .” ( F o n t e s V. 1 9 2 1 . 35 )
1593. J e z s u ita je le n té s : „ Q u o a u te n t f r u c tu s iste m agis ac m ag is in d ies a u g e a tu r, in ani-
m u m n o s tr i in d u x e r u n t, u t e o rro g a tis e le e m o s y n is p u lc h r u m a d m o d u m te m p lu m e x ae d ifi-
e a r e tu r in tr a c o e n iite r iu m , q u o d p r o c a th o lic is o p t im o la p id e o m u r o a n n o e la p s o cingi cura-
v e ra n t. I ta q u e o p u s f u e r u n t aggressi in m e n s e M aio , u t a d m é d iu m S e p te m b r e m f u e rit aedi-
fic iu m u s q u e a d in itiu m te s tu d in is d e d u c tu m , m a g n ó c a th o lic o r u m s o la tio . A d p rim u m
a u te m la p id e m p o n e n d u m in s t it u t a f ű it c e le b e rrim a s u p p lic a tio e x te m p lo n o s tr o a n tiq u o
S. S te p h a n i. ad lo c u m n ö v i te m p li, q u o d A n g e lo c u s to d i d ic a tu m fű it. R és p r o f e c to valde
la u d a ta e t c o m m e n d a ta e tia m a b h e a re tic is . S e x p r a e te r e a p e r p u lc h r a c a n d e la b ra a rg e n te a
e t tin tin n a b u lu m ite m a rg e n te u m p r o te m p lo n o s tr o s u n t p a r a t a .” ( u o . 38 )
1593. m áj. 3 1 . G y fe h é rv á r. C a rrillo levele A q u a v iv a je z s u ita g e n e rá lis n a k .,,H ic n u n c ex
e le e m o s y n is a e d ific io p r o c a th o lic is p u lc h r u m te m p lu m in m e d io c o e m e te rii la p id e i, q u o d
e la p s o a n n o sa tis a m p lu m e le e m o s y n is q u o q u e p a r a v e r a m .” (V E R E S S : C a rrillo I. 1 9 0 6 . 4 9 )

G y u la fe h é rv á r, g ö r. k e l. m o n o s to r

1602. N a p rá g y i D e m e te r p ü s p ö k e m lé k ir a ta az e rd é ly i v is z o n y o k r ó l: „ Im p rim is A lb ae
Jú liá é p rin c e p s S ig ism u n d u s, in g ra tia m M ich aelis v a iv o d a e . q u e m a T u r c a r u m s o c ie ta te
a v o c a v e ra t, o m n ib u s q u e b e n e v o le n tia e s ig n ific a tio n ib u s p r o s e q u e b e tu r , m o n a s te r iu m in
c o lle p e n e s c iv ita te m s u m p tib u s M ich aelis e x tr u i p e rm is e ra t, p ra e d iis q u e d o n a v e r a t.” —
..Q u o d ita q u e p rim o ad m o n a s te r iu m a tt i n e t , s e n tio illu d n u lla ra tio n e V a la c h is p e rm itte n -
d u m p r o p t e r h a s r a tio n e s , P rim o . Sive p rin c e p s , sive g u b e r n á to r , sive e p is c o p u s a iiq u is
A lb a e J ú liá é r e s id e a t, n o n d e c e t p e n e s fe n e s tra m p allacii s c h is m a tic u m te m p lu m fie ri, e t
e cc le sia e R o m a n a e re b e lle s c o n tr a e c c le sia m c a th e d r a le m , cui p ro p e e st m o n a s te r iu m ,
t r iu m p h u m o c c in e r e .” (É r d . O rs z . E m i. V . 1 8 7 9 . 1 7 0 , 171 )

G y u la fe h é rv á r, p r o t . sc h o la (is k o la )

1565. j a n . 3 0 . J á n o s Z s ig m o n d m e g e rő s íti a ja n . 2 2 —29-i k o lo z s v á ri o rsz á g g y ű lé s t ö r ­

v é n y c ik k e it: ,,A z fe jé rv á ri sc h o la m e g é p íté s é re , jö v e d e le m n e k a h h o z sz a k a s z tá s á h o z és t u ­
d ó s s z e m é ly e k n e k ta r tá s á r a , k ik g ö r ö g ö t, d e á k o t ta n íts a n a k , és a z e g y h á z i s z o lg á la t n a ­
p o n k é n t Iste n tis z te ssé g é re , h o g y öregbedjék, ő felsége jó lle h e t az k e re s z ty é n i k e g y e s­
sé g b ő l a z e l ő t t is g o n d o l k o d o tt ró la ; de az ő k e g y e lm e k o rsz á g u l való e n g e d e lm e s i n té ­
se k re és k ív á n s á g o k ra o ly g o n d o t a k a r v iseln i, úgy a k a rja m e g é p íte n i az fe jé rv ári s c h o lá t,
h o g y o rsz á g u l ő felségével e g y e te m b e k e d v e s k e d h e s s ü n k .” ( É r d . O rsz. E m i. II. 2 8 7 6 .
2 8 9 -2 9 0 )
X V I. sz á z a d vége. S z a m o s k ö z y Istv á n J á n o s Z s ig m o n d ró l: „ T e s ta n tu r e iu s b e n ig n ita te m
sc h o la e p ro v in c ia le s , in u s u m iu u e n t u t is lite ra ria e s u f f ic ie n tib p s sa lariae d o ta ta e A lb e n -
sis, V a sa rh e ly ie n s is . C la u d io p o lita n a ." (1. 1 8 7 6 . 11 2 )
1590. a u g . 3 . G y fe h é rv á r. K o v a c s ó c z y F a rk a s v é g re n d e le te : „ A z is k o la é p ü le tir e száz
f o r i n to t , de úgy h o g y rá k ö lts é k és a d d ig o d a n e a d já k , m ig g o n d v ise lé s n e m lészen rá ja .”
— „ V a la m i s z e n tirá s k ö n y v e k v a d n a k az eg y a lm a rio m b a n a z k ö n y v e s h á z b a n , a z o k a t
m in d p a p o k n a k és t a n u ló k n a k az fe jé rv á ri p r e d ic a t o r o k n a k te ts z é s é b ő l o s s z á k .” (S Z Á -
D E C Z K Y L .: K o v a c s ó c z y F a rk a s lev elei. T ö r t. T á r. 1 8 9 3 . 3 9 , 4 0 )

G y u la fe h é rv á r, je z s u ita re s id e n tia és k o llé g iu m

1 5 7 5 . m á rc . 2 7 . G y fe h é rv á r. B á th o ry Is tv á n fe je d e le m P . L o re n z o M aggio a u s z tria i
je z s u ita p ro v in c iá lisn a k : „ V e r u m in h o c re g n o n e q u e a m o e n io re m , n e q u e c o m m o d io r e m
is to A lb e n si, q u o e tia m n o s re s id e m u s , re p e rim u s . N o n sin e c a u s a sa n e , e tia m a n tiq u i
H u n g á riá é reg es, v iris relig io sis h u n c lo c u m d e le g e ra n t. Q u a m o b ré m c u m h o c lo c i sem i-
n a riu m p ie ta tis , p o litio r u m q u e lite r a r u m in s titu e n d u m in a n im o h a b e a m u s , V .P .tem dili -
g e n te r ro g a ta m v o lu m u s , u t p ro s u o in e c c le sia m c a th o lic a m z e lo , q u o im p rim is d u c itu r ,
d u o d e c im J e s u ita s , in te r q u o s d u ó a u t e tia m tr é s s in t, q u i re liq u is ta m g r a v ita te , q u a m
e r u d itio n e p r a e s te n t, m it t e r e v e lit.” ( F o n t e s I. 1 9 1 1 . 1 9 )
1 5 7 6 . aug. 7 . P rá g a . D e lfin o n u n c iu s levele G alli ró m a i á lla m titk á r n a k : a bécsi je z s u ita
p ro v in ciális é r te s íte tte „ c h e il V a iv o d a di T ra n s ilv a n ia gli d o m a n d a h ó r a 12 P a d ri e t d o-
ve p rím a voleva m e tte r li in V a ra d in o h ó r a d isse g n a f o n d e re u n C o lle g io in A lb a g iu lia ,
q u a si n el m ez ő di T ra n s ilv a n ia .” (V E R E S S : D o c . II. 1 9 3 0 . 7 1 —7 2 )
1 5 8 0 . P. J u s tu s R a b b évi je le n té s e a le n g y e l p r o v in c iá ró l: „ A lb a e J ú liá é d u ó s u n t n o -
s tri sa c e rd o te s , b rev i t e m p lu m e t m o n a s te r iu m q u o q u e d e s e rtu m h a b i t u r i .” ( L U K Á C S -
P O L G Á R II. 1 9 6 5 . 5 2 0 - 5 2 1 )
1 5 8 1 . m áj. 2 8 . G y fe h é rv á r. P . L eleszi J á n o s B á th o r y I s tv á n n a k : „ E r a t v o lu n ta s
C elsnK S u ae [ B á th o ry K r is tó f ] A lb a e q u o q u e n o m in e s u o n o n m in im u m g e n u s c o lle g io ru m
facéré e t fu n d a re , lo c u m d e le g e ra t. m ^V™6 n o t u m m o n a s te r iu m o rd in is P r a e d ic a to r u m ,
te m p lu m q u id e m iám h a b e m u s , sé d m o n a s te r iu m a d h u c i n h a b i t a t u r .” A to v á b b ia k b a n a
te m p lo m h e ly re á llítá s á ró l ír ( F o n t e s I. 1 9 1 1 . 1 3 4 1 .
1581. s z e p t. 1. K vár. P. S z á n tó Istv á n . P. C la u d io A q u a v iv a je z s u ita g e n e rá lis n a k : „C ol-
leg iu m h ic [ G y u la fe h é rv á rt] n o n d u m e s t f a c tu m , sé d s p e r a tu r 2 0 a u t 25 p e rs o n a ru m .
P a tre s d e g u n t in d o m o q u a d a m a u la e p rin c ip is c o n iu n c t a .” ( u o . 1 7 4 )
1581. s z e p t. 13. G y fe h é rv á r. P . L eleszi J á n o s P . C la u d io A q u a v iv a je z s u i t a g e n e rá lis ­
n a k : „ E x a c tis a u te m a n n is illis [a k o lo z s v á ri k o llé g iu m b e fe je z é se u tá n ] , in te g re a d A lb a-
n o s re d e a t su m m a . Ib iq u e re x S e re n is sim u s t e n e a t u r , c o lle g iu m e x s tr u e r e e t c . ” ( u o . 191 )
1 5 8 1 . sz e p t. 2 5 . K v ár. P . J a c o b u s W u je k P . C la u d io A q u a v iv a je z s u ita g e n e rá lis n a k :
,,vel A lb a e J ú liá é , u b i e s t n o s t r o r u m r e s id e n tia e t f o r t e f ia t b rev i c o lle g iu m .” ( u o . 1 9 7 )
1 5 8 2 . fe b r. k ö z e p e . G y fe h é rv á r. A g y fe h é rv á ri j e z s u ita r e s id e n tia v is ita tio ja : ,,H a b é t
c o m m o d a m h a b ita tio n e m , q u a e o lim f ű i t d o m u s p r a e p o s iti, t e m p lu m ta m e n n o n n ih il
d is ta n s , q u o d o lim f ű i t A u g u s tin ia n o r u m , c u m c o n iu n c to m o n a s te r io fe re d i r u to , q u o d
t o tu m d á tu m e st S o c i e t j t i p r o f u t u r a h a b ita tio n e n o s tr o r u m , q u a e san e é r it c ap a cissim a
e t c o m m o d issim a . . . F a b r ic a n o n p riu s i n c h o a t u r , q u a m d e f u n d a tio n e re s id e n tia e p e ra-
g a tu r c u m S e rmo rege P o lo n ia e e t c o n s u lto p r o v in c iá it.” ( u o . 2 2 )
1582. m áj. 8 . P o z n a n . P. lo a n n e s P a u lu s C a m p a n o le n g y e lo rs z á g i je z s u ita p r a e f e c tu s
P. C la u d io A q u a v iv a je z s u ita g e n e rá lis n a k : ,,A d d o e t illu d , R e g e m c o g ita re d e a lte ro lo c o
e rig e n d o n o b is A lb a e J ú liá é s t a to e t c e r to tű m p r o p t e r a u la m illá m ibi d e g e n te m , tű m
u t n o b ilita s p rim a rio ru m s e n a to r u m , q u i s u o s lib e ro s C la u d io p o lim n o n m it t e n t a d sch o -
las, ib i in u n a vei a lté ra s c h o la i n s tr u a n tu r . . .” (L U K Á C S III. 1 9 6 7 . 1 1 4 —1 1 5 . D o c .4 6 1
 1 5 8 2 . s z e p t. 2 1 . J a ro sla v . U g y a n a z u g y a n a n n a k : „ N e q u e R e x ipse ü rg é t c o lle g iu m
A lb a e J ú liá é , séd a liq u a m s c h o la m ta n t u m p r o h o c t e m p o r e .” ( u o . 1 4 2 . D o c . 6 6 ) .
1 5 8 3 . j a n . 2 7 . N ie p o lo m ic e . B á th o r y Istv á n k irá ly a je z s u itá k n a k k e r te t a d o m á n y o z :
„ U t . . . a liq u e m lo c u m id o n e u m h a b e a n t in q u o se s tu d ia r u m la b o rib u s d e fa tig a to s
re c re a re p o s s i n t . . . h o r t u m e x tr a m u ro s e x a d v e rso p o r tá é S a n c ti G re g o rii [h e ly e se n
G e o rg ii] p ra e fa ta e c iv ita tis a lb e n sis s itu m , alias a d p r a e p o s itu r a m a lb e n se m p e rtin e n -
t e m . ” ( F o n te s I. 1 9 1 1 . 2 4 8 ; F o n te s V . 1 9 2 1 . A p p . V I. N o . 2 3 ; L U K Á C S III.
1967. 2 76 ).
1583. fe b r. 12. G y fe h é rv á r. B á th o r y Z s ig m o n d m e g h a g y ja a g y fe h é rv á ri le v é ltá ri re q u i-
s ito r o k n a k , h o g y a j e z s u itá k a t a S z e n t G y ö rg y k a p u v a l sz e m b e n lév ő rég i p r é p o s ti k e rtb e
ik ta s s á k be (B E K E A .: A z É rd . K á p ta la n L e v é ltá ra G y fe h é rv á rt. T ö r t. T á r. 1 8 9 3 . 4 6 3 . lap.
R e g . 8 9 3 .) .— A S z e n t G y ö rg y k a p u a v á r k e le ti o ld a lá n v o lt.
1583. m áj. 19. G y fe h é rv á r. B á th o r y Z s ig m o n d m e g e rő s íti B á th o ry Istv á n k irá ly a d o ­
m á n y á t, a k i G y u la f e h é r v á r t egy k e r te t a d o t t a j e z s u itá k n a k . ( F o n te s V . 1 9 2 1 . A p p . V I.
N o . 2 9 ; L U K Á C S III. 1 9 6 7 . 2 7 7 - 2 7 8 . N o . 144 ).
1583. a u g . 1. R ó m a . P . C la u d io A q u a v iv a je z s u ita g e n e rá lis k é ri X III. G e rg e ly p á p á t,
h o g y B á th o r y Istv á n a d o m á n y a it e rő s íts e m eg . A z a d o m á n y o k a k ö v e tk e z ő k : ecclesia
S a n c ti S te p h a n i c u m re g u la ri d o m o illi c o n tig u a , q u a e o lim f u e ra t f r a tr u m o rd in is P ra e d i-
c a t o r u m ” , to v á b b á „ u n u m h o r t u m p r o p e e t e x tr a m u ro s d ic ta e c iv ita tis ” s z e m b e n a
S z e n t G y ö rg y k a p u v a l ( F o n t e s I. 1 9 1 1 . 2 8 9 —2 9 0 ; F o n te s V . A p p . V I. N o . 3 4 ).
1 5 8 3 . a u g . 1. R ó m a . X III. G e rg e ly p á p a a g y u la fe h é rv á ri r e s id e n tiá n a k — m eg e rő sítv én
B á th o r y Istv á n k irá ly a d o m á n y a it - , t e ljh a ta lm a t b iz to s ít b e n n ü k . ( F o n t e s I. 1 9 1 1 . 2 9 7 —
3 0 2 ; F o n t e s V . 1 9 2 1 . A p p . V I. N o . 3 4 ) . — A d ísz esen k i á llíto tt o k le v é l k é p b e n k ö z ö lv e :
L U K Á C S III. 1 9 6 7 . M e llé k let.
1 5 8 4 . A n to n io P o s e v in o fe lje g y z é se : „ E t in q u e s to fra l ’a ltre c o se , é ra che C h risto -
f o r o [ B á th o r y ] lasciav a in p e r p e tu o in Á lb a G iu lia il m u n is te r o c o llá c h ie sa , e t co llá
r e n d ita p e r p e tu a di m iile d u c a ti U n g h e ri T a n n o , c h e si p a g a n o h ó r a a lla f a b b ric a déllé
sc u o le dél c o lle g io , a c c io c h é q u e lla c it t á , e t re s id e n z a d él p rin c ip e , n o n re sta sse p riv a o
d i c o lle g io , o d i a ltr á s o rté d éllé n o s tr e r e s id e n z e .” (A . P o sse v in o : T ra n s ilv a n ia . F o n te s
III. 1913. 1 3 5 ) - B ascap é s z e rin t P o s e v in o m u n k á ja 1 5 8 3 -b a n k é s z ü lt (B A S C A P É
1931. 1 2 9 ).
1584. á p r. 3 . J a ro sla v . P . J o a n n e s P a u lu s C a m p a n i p ro v in c iá lis B á th o r y Istv á n k ir á ly ­
n a k : „ U t i u x ta a n tiq u u m p r a e s c r ip tu m , iu x ta q u e p iá m p ie n tissim i p rin c ip is C h ris to p h o ri
m e n te m a liq u a n d o ta n d e m m a n u s a d r e p a r a tio n e m ip siu s m o n s te rii a p p o n a n t u r , u t si
sc h o la e esse d e b e n t A lb a e , q u a s sa e p e c u p iv it R eg ia M aiestas V ra q u a m p r im u m fia n t, e t
h a b ita tio n e s p r o m a g istris e t s a c e r d o tib u s , c o n c io n a to r ib u s e t c o n fe ss a riis ac c u r a to r ib u s
te m p li c a th o lic i. A c m a n d a b it q u id e m M aiestasV ™ R e g ia h o c sa e p iu s p e r litte r a s , sé d n o n
p riu s m e a s e n te n tia f ie t , q u a m m a n d a to d a to d e c e r ta su m m a p e c u n ia e , q u o ta n n is a ttri-
b u e n d a fa b ric a e A lb a n a e , s ic u t f a c tu m e st e t f i t C la u d io p o li. — R e liq u a a e d ific ii ra tio
n o s tr is d e m a n d e tu r . A d q u o d n e c m ú ltú m , n e c ta m lo n g o te m p o r e o p u s é r it is to su b s id io
p r o u n a re s id e n tia , s ic u t p ro in te g ro c o lle g io p lu r ib u s c la ssib u s C la u d io p o lita n is .” ( F o n ­
te s II. 1 9 1 3 . 7 2 - 7 3 ).
 1585. á p r. 3 . G y fe h é rv á r. I n s tr u m e n tu m , q u o S ig ism u n d u s p rin c e p s c o n f ir m a t d o n a -
tio n e m d o m u s p ro v id i B a rth o lo m a e i O lá h in s u b u r b io A lb e n si p r o P a tr ib u s C o lleg ii f a c tu m .
( F o n te s V . 1 9 2 1 . A p p . V I. N o . 4 9 )»
1585. m áj. 10. N ie p o lo m ic e . B á th o r y Is tv á n k irá ly lev ele „ re lig io s o P a tr i I o a n n i L e le ­
szi, re c to r i sc h o la e A lb e n sis de p a g o S z e n t-M ih á ly -k ö v e e t 12 c o lo n is in s u b u r b io A lb e n si
P a trib u s S o c ie ta tis J e s u a tt r i b u ti s .” ( F o n t e s V . 1 9 2 1 . 2 4 5 . A p p . V I. N o . 51 )
1 5 8 5 . m áj. 1 2 . N ie p o lo m ic e . B á th o r y Istv á n k irá ly v é g re n d e le te : „ S ic e tia m A lb e n s e m
[c o lleg iu m ] . . . n o n s o lu m c o n s e rv e n t, sé d a u g e a n t a d e o r u m q u e in c r e m e n ta a liq u id adji-
c ia n t .” (V E R E S S 1 9 4 4 . II. 2 9 9 )
1 5 8 5 . jú l. 2 0 . G y fe h é rv á r. R e la tio s t a tu t i o n is s u p e r d o m o f u n d o q u e A lb e n si in p ia te a
N a g y b ó d o g a s sz o n y n u n c u p a ta , v in e isq u e d u a b u s in p r o m o n to r io A lb e n si K o rg ó a p p e lla to ,
p e r B a rth o lo m a e u m O lá h R dis P a tr ib u s S o c ie ta tis J e s u A lb a e J ú liá é d e g e n tib u s te s ta m e n -
ta lite r c o lla tis , sin e c o n tr a d ic tio n e e x e c u ta e e m a n a ta ( F o n t e s V . 1 9 2 1 . A p p . V I. N o . 5 4 ).
1 5 8 5 . au g . 2 6 . N ie p o lo m ic e .P . J o a n n e s P a u lu s C a m p a n i p ro v in c iá lis P . C la u d io A q u a v iv a
je z s u ita g e n e rá lis n a k : „ D o n a v it e t A lb a n is m o n a s te r iu m e x tr a c iv ita te m c u m villa e t a liq u o t
ru stic is e t ag ris, v id e b o q u id é r it : e t p r o fa b ric a s c h o la ru n t d e s tin a v it 5 0 0 ta le ro s sin g u lis
a n n is e t f u n d a tio n e m co lleg ii m in o ris ib id e m a d ó m a t ; de q u a eg o ta c e o , n e c p ro m o v e o ,
n e c re c u s o , q u ia P a te r n ita s V™ s c rip s it se m e l, c u m s c h o la s d u a s a p e riri c o n c e d e b a t, p o sse
a d m itti b o n a ta n q u a m p r o f u t u r o c o lle g io .” ( F o n t e s I I . 1 9 1 3 . 131 )
1 5 8 6 . ja n . 15. B e sz te rc e . U g y a n a z u g y a n a n n a k : „ D u m h a e c s c ríb o p ra n s u s in te r im e t
c o e n a tu s a p u d Illmum p r in c ip e m , d e p r e h e n d i d o m in u m G u b e r n a to r e m [G ic zy J á n o s ]
n o n c u p e re f u n d a tio n e m A lb a e , q u ia , c u m h a e r e tic u s s it, n o n p u t a t se a lite r h u n c p u e -
ru m tr a c tu r u m a d s u a m s e c ta m , u t o lim tr a c tu s e st J o a n n e s II., n isi lo n g e a b e o a b s in t
J e s u ita e . R e x v e rő , q u o d p r o b e id n o v it, o m n in o iu b e t fie ri f u n d a tio n e m ib i m in o ris
C ollegii e t p ro fa b ric a d ari q u o ta n n is 5 0 0 flo r e n o s , sé d , ille a it, C o lle g iu m e t p rin c ip e m
A lb a e sim u l viv ere n o n p o sse o b t e n u i t a t e m b o n o r u m , q u a si v e rő re x ip se n o n n o v e rit
m in im u m te rra e iu g e ru m q u o d ib i h a b é t : 5 0 0 ta m e n a n n u o s p r o fa b ric a o b tin u i h o c
v e sp e re , a lio q u in d isso lv e n d a e e s s e n t illáé d u a e classes iá m d iu a p e r ta e , q u a e q u e f lo r e n t
sa n e , o b s o lu m a e d ific ii d e f e c tu m . D o n a v it iá m e tia m re x A lb a n is p r a e te r o p tim u m su b -
u r b a n u m u n u m m o n a s te r iu m u n ó m illia ri d is ta n s a b Á lb a c u m villa se u p a g o . . . Id e á m
f u tu r i a ed ific ii m itta m a d P . V ram R e v e re n d á m , q u o d o m n in o a g g re d ie n d u m é r it n o b is
h o c a n n o p r o p t e r sc h o la s, illáé a u te m n o n so la e fa b ric a ri s o le n t, séd s u p e r iis d e m fu n -
d a m e n tis e t su b e o d e m t e c t o d o r m it o n u m q u o q u e su p ra sc h o la s fieri s ó le t; q u a m o b r e m
ita é r it d irig e n d a fa b ric a is ta , ta m q u a m p ro f u t u r o C o lle g io , q u o d c e r tu m e s t, q u a n tu m
a b h a e re tic is im p e d iri t e n t a b it u r , t a n t u m a n o b is o p ta r i d e tu r a p u d p rin c ip e m , si in
T ra n s y lv a n ia c e rta s s e d e j h a b e re d e b e m u s .” ( u o . 15 3 )
1586. f e b r. 2 3 . G r o d n o . B á th o r y Istv á n k irá ly P. P a u lo C a m p a n i je z s u ita p ro v in c iá lis ­
n a k : „D e f u n d a tio n e co lleg ii A lb e n sis d u b ia q u a e d a m d o m in u s g u b e r n á to r in ie c e r a t, q u a e
q u id e m n o s ita e x p lic a v im u s , u t f u n d a tio n e m illiu s co lleg ii e x h is c a p itib u s fa c ie n d a m
iu b e re m u s : M o n a s te rio S z e n tm ih á ly k ö v e , m o le n d in o a liq u o p r o p a n e id o n e o , h o r t o sub-
u rb a n o e t m ille f l o r e n o r u m p a r a ta e p e c u n ia e e x p o n tis A lb e n s ib u s p ro v e n tib u s a tq u e
a re n d is d e c im a ru m c o n s titu e n d is , de q u ib u s d o m in u s G u b e r n á to r u lte riu s c u m ip so co n -
 f e r e t, H o r ta m u r D e v o tio n e m T u a m , b e n e c o n s u la t, a c c e p te tq u e h o c q u id q u id e s t, u t
p arv is e x in itiis a d u lte r io r a a Jiq u a n d o p a te a t a d it u s .” ( F o n t e s II. 1 5 8 )
1586. fe b r. 2 3 . G r o d n o . B á th o r y Is tv á n k irá ly levele L e leszi J á n o s h o z , m e ly b e n b iz ­
t a tja : „ a d la b o re s a p o s to lic o s e t e rig e n d u m c o lle g iu m A lb a n a e .” ( F o n t e s V . 1 9 2 1 . A p p .
V I. 6 5 )
1586. á p r . 2 9 . K v ár. M assim o M ilanesi levele P . J o a n n e s P a u lu s C a m p a n i p ro v in c iá lis­
n a k : „ I n Á lb a si d e b b e fa b b ric a re u n c o lle g io , e t p e r n o n vi e ssere a ltr i, s o n o m a n d a to
io a q u e lla c u r a .” (u o . 1 6 2 )
1586 e lső fe lé b e n . A R e s id e n tia A lb e n sis n é v s o rá b a n : „ M a x im u s M ilan esi, I ta lu s in fir-
m a riu s e t p r a e f e c tu s f a b ric a e .” (L U K Á C S I I I . 1 9 6 7 . 6 4 8 )
1 5 8 6 jú liu s e le je. G r o d n o . P . J o a n n e s P a u lu s C a m p a n i p ro v in c iá lis levele P . C la u d io
A q u a v iv a je z s u ita g e n e rá lis n a k , m e ly b e n fe ls o ro lja B á th o r y Is tv á n k irá ly a d o m á n y a it az
a la p íta n d ó g y fe h é rv á ri k o llé g iu m ré s z é re , t ö b b e k k ö z ö t t : „ D a t e n im m o n a s te r iu m q u o d -
d a m d e s o la tu m S a n c ti M ic h ae lis [ S z e n tm ih á ly k ő p á lo s k o l o s t o r ] in sylvis p o s itu m , u n ó
m illia ri a b Á lb a d is ta n s , u n d e lig n a c o lle g io s u p p e d ita r i a b u n d e p o t e r u n t ta m ad ig n em ,
q u a m a d f a b ric a m e t a lia a liq u a . H o r tu m p r a e te r e a s u b u r b a n u m iá m p r id e m d e d e r a t, a d
c u iu s c u ltu r a m e tia m a liq u o t r u s tic o s V a la c h o s d e p u ta v e r a t. I n s u p e r p ro fa b ric a collegii
e t s c h o la r u m 5 0 0 flo r e n o s H u n g a ric o s q u o ta n n is solvi m a n d a v it, e t si q u id e tia m m a t é ­
riáé p o t e r i t , s u p p e d ita b itu r , u t t a n t o c itiu s f i n ia t u r .” ( F o n t e s II. 1 9 1 3 . 1 7 ? )
1586. s z e p t. 6 . G r o d n o . P. J o a n n e s P a u lu s C a m p a n o len g y e l r e n d f ő n ö k P. C la u d io
A q u a v iv a g e n e rá lis n a k R ó m á b a : „ R . P a te r n i t a t i V e s tra e c u m h is lite ris m it t o v arias id eas
co lleg ii a b o n o M a x im o [M ilan esi] f a c ta s , q u a s e t R egi o s te n d i t a n q u a m in lu c tu m u sica m .
S p a c iu s illu d a n te q u o d s a rto ris d ic itu r , f o r t e im p e tr a b im u s e t tu n c o r n n in o c u p e re m f a b ­
ric a m a d a n te r io r e m p a r té m tr a h e r e . E x p e c ta b o s e n te n tia m R . P a te r n ita tis V e s tra e . .
(L U K Á C S III. 1 9 6 7 . 6 1 6 ) — J e g y z e tb e n : „ M a x im u s M ilan esi in firm a riu s co lle g ii c la u d io -
p o lita n i.” ( u o . 5 7 3 )
1 5 8 6 s z e p t. A p e s tis b e n e lh u n y t j e z s u i t á k n é v s o ra : „ M a x im u s M ilan e siu s f lo re n tin u s ,
p r a e f e c tu s fa b ric a e a lb a n a e e t m e d ic u s c o lle g ii; s c r ib itu r A lb a e J ú liá é m o r tu u s p e ste in
i u li o .” ( u o . 6 4 3 )
1 5 8 6 . s z e p t. 1 4 . G r o d n o . B á th o r y Is tv á n k irá ly lev e le L eleszi J á n o s j e z s u itá h o z , m e ly ­
b e n r é s z v é té t fe je z i k i a p e s tis b e n e lh u n y t je z s u i t á k f e le tt és ígéri a fe h é rv á ri k o llé g iu m
é p íté s é n e k tá m o g a tá s á t „ e x a r e n d a d e c im a r u m .” ( F o n t e s V . 1 9 2 1 . A p p . V I. N o . 7 0 )
1589. B á th o r y Z s ig m o n d fe je d e le m és a r e n d e k h a tá r o z a t á b ó l m e g á lla p íto tt p o n t o k a
j e z s u itá k n a k E r d é ly b ő l 2 0 n a p a la t t le e n d ő e ltá v o z á s a ü g y é b e n (B E K E A .: A z É rd .
k á p ta la n le v é ltá ra G y f e h é r v á r t. T ö r t. T á r. 1 8 9 3 . 4 6 5 . R eg . 9 0 0 ) .
1592. j a n . 2 3 . G y fe h é rv á r. C a rrillo levele P. C la u d io A q u a v iv a je z s u ita g e n e rá lisn a k :
„ S u a S e re n ita s e t eg o p e r s o n a r u m [ a u x iliu m e x s p e c ta m u s ] a d in s titu e n d a m A lb a e sch o -
la m a d fo rm á m S o c ie ta tis ” — „ S i sc h o la h ic i n s t itu e n d a s it, o p u s é r it r e s titu e re o m n e s
lib ro s c u m s u p p e lle c tili h in c in P o lo n ia m , in M o ld á v iá m , in H u n g á riá m e t A u s tria m aspor-
ta to s . U t a lio q u o tie s sc rip si, n ih il e n im r e s t it u t u m e s t. I te m u t S u a S a n c tita s c o n c e d a t
p r o Á lb a p e n s io n e m se m in a rii C la u d io p o lita n i.” ( V E R E S S : C a rrillo I. 1 9 0 6 . 8. 9 )
 1592. j a n . 2 3 . G y fe h é rv á r. C a rrillo évi je le n té s e a z e rd é ly i je z s u ita m issz ió 1 5 9 1 -e s é v é ­
rő l: „ A lb a e a ssig jia tu m e s t c o lle g iu m , te m p lu m q u e S a n c ti S te p h a n i, q u o d o lim n o s tr u m
f u e ra t, c u m c o m m o d o a n n u o v e c tig a li.” ( u o . 1 1 ; F o n t e s V . 1 9 2 1 . 3 0 )
1596. aug. 16. G y fe h é rv á r. L itte r a e p r o d o m o D o m in ic i P a n ic h i e m p ta a c o lle g io al-
b e n si ( F o n te s V . 1 9 2 1 . A p p . V I. N o . 1 3 4 ).
1 5 9 6 . d e c . 2 8 . G y fe h é rv á r. D ip lo m a o rig in a le in p e rg a m e n o c o n f e c tu m S ig ism u n d i
p rin c ip is s u p e r f u n d a tio n e co lleg ii A lb e n sis e t p o s s e s s io n ib u s a d p r a e t it u l a t u m c o lle g iu m
a p p lic a n d is , (u o . A p p . V I. N o . 1 4 1 .).
1 5 9 7 . d e c . 2 6 . G y fe h é rv á r. M a n d á tu m S ig ism u n d i p rin c ip is d e 4 0 0 fi. p r o fa b ric a c o l­
legii A lb e n sis ( u o . A p p . V I. N o . 1 6 6 ) .
1 5 9 8 . fe b r. 18. G y fe h é rv á r. F a c u lta s S ig ism u n d i p rin c ip is d a ta d e e r u e n d ie la p id ib u s
e t la te rib u s p r o a e d ific io co lleg ii A lb e n sis ( u o . N o . 1 7 5 ) .
1 5 9 8 .m áj. 1. G y fe h é rv á r. C o n s e n s u s M áriáé C h ris tie rn a e p rin c ip is T ra n s y lv a n ia e de
r e c o m p e n s a tio n e S te p h a n i B o d o n i th e s a u r a r ii, q u i d o m u s e t c u ria m s u a m n o b ilita r e m ,
v icin am c o lle g io A lb e n si, a d a m p lif ic a tio n e m e iu s d e m co lle g ii p r o fi 5 0 0 d o n a v it (u o .
N o. 1 8 0 ) .
1 5 9 8 . J o h a n n e s B o n g a rsiu s fe ljeg y z é se a ró m a i f e lir a to s k ö v e k rő l G y u la f e h é r v á r t: „ In
e a p rin c ip a liu m a e d iu m p a r te , q u a m t e n e b a n t ie s u ita e A n n o M D L X X X V .” ( J . B O N G A R ­
S IU S : T ra n s ilv a n ic a e in s c r ip tio n e s v e te re s . — J . G . S C H W A N D T N E R : S c r ip to r e s R e ru m
H u n g a ric a ru m . I. V in d o b o n a e , 1 7 4 6 . 6 7 7 —6 7 8 ) — N b . e z a z é p ü le t a j e z s u i t á k e lső la k ó ­
h e ly e , a v o lt p r é p o s ti p a lo ta l e h e t e t t.
1 5 9 8 . d e c . 8 . G y fe h é rv á r. B á th o r y Z s ig m o n d r e n d e le te : „ d e p ro v is io n e a lim e n ta ria
s tu d io s o r u m sc h o la e c a th o lic a e A lb a n a e e x r e d d itib u s a rcis A lb e n s is .” ( F o n t e s . V . 1 9 2 1 .
A p p . V I. N o . 195 )
1 6 0 1 -b e n a g y u la fe h é rv á ri je z s u ita k o llé g iu m ig a z g a tó ja , S z é k e ly v á s á rh e ly i G e rg e ly .
( T ö r t. T ár. 1 8 9 3 . 4 6 5 . R eg . 9 0 2 ) .
1603. J e z s u ita je le n té s : „ C o lle g iu m fe re s o lu m in m e d iis fla m m is in te g r u m c o n se r-
v a tu m f ű i t.” ( F o n t e s V . 1 9 2 1 . 8 4 ) A z a z G y fe h é rv á r 1 6 0 3 -i o s tr o m a k o r , m id ő n a
n é m e te k v é d e lm e z té k a v á ro s t B e th le n G á b o r c s a p a ta i e lle n .
A g y u la feh érvá ri k o llé g iu m tervra jza i, a m e ly e k e t F r . M a ssim o M ilan e si k é s z ít e t t 1 5 8 6 -
b a n (D e lin e a tio n e s co lleg ii A lb e n sis A n n o 1 5 8 6 ) , f e n n m a r a d ta k és P á ris b a n a B ib lio -
th é q u e N a tio n a le -b a n ( C a b in e t d e s E s ta m p e s ) ő r iz te tn e k . J e l z e tü k : H d 4 d , 1 - 4 (L U ­
K Á C S III. 1 9 6 7 . A p p . II. B. p . 6 5 9 ).
A ra jz o k a k ö v e tk e z ő k : 1. te r v r a jz ( f ö ld s z in ti a la p ra jz ), je lz e te H d 4 d , 2 .; m é re te
4 8 ,6 X 4 2 cm . — 2. te r v r a jz ( e m e le ti a la p ra jz ), je lz e te H d -4 d . 3 .; m é r e te 4 8 X 4 2 ,7 c m . —
3. tervra jz ( fö ld s z in ti a la p ra jz ), je lz e te H d 4 d . 1.; m é r e te 4 9 X 4 2 c m . — 4. te r v r a jz ( e m e ­
le ti a la p ra jz ), je lz e te H d 4 d . ; m é r e te 2 7 ,8 X 4 2 ,5 c m . M e g je g y z e n d ő , h o g y a 3 . és 4 . te r v ­
ra jz a z első k e tt ő ism é tlé s e .
A ra jz o k első k ö z lé s e : V A L E R Y - R A D O T , J .: L a re c u e il d e s p la n s d ’é d ific e s de la
c o m p a g n ie d e Je su s , c o n se rv é e á la B ib i. N a t. de P a ris. R o m a , 1 9 6 0 . 4 8 6 —4 8 7 ; ré sz le ­
te s le írá s u k u g y a n o tt E . L a m a lle -tó l.
 Iro d a lo m : L U K Á C S III. 1 9 6 7 p . 2 7 * - 2 8 . * D o c. 6 .§ 3 , D o c . 2 0 . §, 7 ., D o c. 2 8 0 ; D oc.
3 0 4 . § 4 . B A L O G H J .: K é ső re n a iss a n c e k ő fa ra g ó m ű h e ly e k . V I. K ö zi. A rs H u n g a rica .
1 9 7 9 /2 . 1 7 9 , 181 (a z 1. és 2 . sz. ra jz k ö z lé s e ).

Gyulafehérvár, n y o m d a .

1 5 6 7 —1 5 6 8 -b a n R a p h a e l H o f f h a lte r , k é s ő b b az ö zv eg y e ( 1 5 6 8 - 1 5 6 9 ) és az u tó d a i ve­
z e t t é k a n y o m d á t (R é g i M ag y a ro rszá g i N y o m ta tv á n y o k I. 1 9 7 1 . 7 6 0 .; J A K Ó Z S .: A H off-
h a lte r e k v á rad i és g y u la fe h é rv á ri n y o m d á ja . M ű v e lő d é s tö rté n e ti ta n u lm á n y o k . B u k a re s t,
1979. 5 6 —6 9 . P A V É L , E .: M e jte ri tip o g ra fi B á lg rá d en i. A p u lu m . X V II. 1 9 7 9 . 2 9 9 —3 0 2 ).

Gyulafehérvár, vár.

A „ c a s tr u m A lb e n s e ” e m líté se k ö z é p k o r i o k le v e le k b e n : 1 2 0 6 , 1 4 6 1 , 1 4 6 7 , 1 4 9 2 , 1 5 0 7 .
(E N T Z G .: A g y u la fe h é rv á ri sz é k e se g y h á z . B p ., 1 9 5 8 . 1 7 8 - 1 8 5 . II. T ö r té n e ti fo rrá s o k . 8 ,
4 4 , 4 6 , 5 0 , 5 3 . sz á m ú o k le v e le k )■
1 4 6 9 —1 5 4 0 . É p ít é s t ö r té n e t i a d a to k : B A L O G H 1 9 4 3 . 2 2 2 —2 2 3 . — P ó tlá s a f e n tie k h e z :
1 5 2 4 .a u g . 3 1 . A g y fe h é rv á ri k á p ta la n o k le v e le „ p r o egregiis e t n o b ilib u s T h o m a e t
A n d re a l ite r a tis d e S z e n t M ih á ly , c a s tr o r u m e p is c o p a liu m A lb e n sis e t G y a lu ac p ro v e n -
tu u m T h a s n a d ie n s iu m p r o v is o r ib u s .” ( E g y h á z tö r t. e m lé k e k a m a g y a ro rsz á g i h itú jítá s k o ­
rá b ó l. I. B p ., 1 9 0 2 . 1 4 9 .1 . 1 5 2 . s z ) .
1 555. f e b r. 14. G y fe h é rv á r. A n to n io de B u fa lo (B u ffa lo , B u p p l, B u b a fu s) levele,
m e ly b e n a rró l p a n a s z k o d ik , h o g y az e rd é ly i p ü s p ö k n e m fiz e ti a „ p r o p u g n a c u lu m ” -ok
é p íté s é t. A lá írá sa : „ A n to n iu s B u fa lu s in t o t o re g n o T ra n s ilv a n ia M áj. S u a e S a c ra tis im a e
a r c h i te c tu s .” (B A N F I F .: O lasz k a to n a i é p íté s z e k E r d é ly b e n . É rd . M ú z e u m , 1 9 3 2 . 2 9 8 )
1 5 6 5 . A s c a n io C e n to r io fe ljeg y z é se C a s ta ld o ró l: „ . . . m e n a n d o se c o in g e g n ie ri p e r
rip a re q u e i lu o g h i c h e m o s tra v a n o d i e sse re p iú degli a ltr i d e b o li, fa c e n d o s i d a li’ a ltro
c a n to f o r tif ic a r e Z ib in io , e p a r im e n ta A lb a g iu lia , e S a sseb e sse; . . . di c o m m issio n e dél R e
fu o r d i n a t o , ch e t u t t e l ’e n tr a te d él V e sc o v a d o di T ra n s ilv a n ia c o n q u e lle dél V e sc o v ad o
di A g ria g irasse ro a ll’im p re s a de q u e s ti f o r tif ic a z io n i.” (C E N T O R IO , A .: C o m m e n ta rii
d e lla g u e rra di T ra n s ilv a n ia . V in e g ia , 1 5 6 5 . 9 4 .)
1 5 6 5 —1 5 7 0 . G io v a n a n d re a G r o m o fe ljeg y z é se a v á rró l és a v á ro sró l: „ Q u e s ta C ittá
g iace a lq u a n to e m in e n te in m e z ő u n ó a m e n issim o p ia n o c ir c o n d a to d a a ltissim i m o n ti
m a lu n g i il p iu u ic in o c irc a tre m ig lia ; s ta n d o in essa, se li s c u o p r o n o d iu e rs e a m e n e
u a lli á t u t t e le fa c c e : é c in ta di m u r o a n tic o di p ie tr a sg re zz a c o n fő ssé n o n m o lto lar-
g h e n e p r o f o n d e di fo rm a b is q u a d ra , e t p e r il b e llo e t i m p o r ta n te s ito il C a s ta ld o
l ’h a u e a p o s ta in sic u ra d ife s a , h a u e n d o lo a iu t a ta di q u a tt r o b ra u i f ia n c h i R e ali e t q u a t-
tr o p i a tta f o r m e d i te r r a in m o d o c h e h a u e n d o le n e ce ssa rie p ro u is io n i d e n tr o p u ö di-
fe n d e rs i u n te m p ó d a o g n i g ro ss o s fo rz o . D e n tr o essa C ittá n o n h a b it a se n o n la c o r te
di su a M -ta e t q u a lc h e p e rs o n a g g io c o n li s o ld a ti c h e s o n o p e r o r d in a r ia c u s to d ia d ella
te r r a e t q u e lli p e r la g u a rd ia d i su a M -ta. F u o r i p o i, u e rs o P o n e n te u i é u n a m p io B orgo
d o u e s ta n n o li M e rc a n ti e t si f a n n o tr a f f ic h i g ra n d i e t di t u t t e le c o se al u iu e r e h u m a n o
n e c e ssa rie , d i c o n tin u o a b o n d a n t e m e n te .” (C o m p e n d io d e lla T ra n s ilv a n ia . — A p u lu m . II.
1 9 4 6 .1 7 3 -1 7 4 )
 [1 5 7 1 . T év es k ö z lé s sz e rin t P a o lo d a M ira n d o la e b b e n a z év b en te rv e t k é s z íte tt a g y u ­
la fe h é rv á ri v á rh o z (A p u lu m . X III. 1 9 7 5 . 2 5 7 ) . V a ló já b a n P a o lo da M ira n d o la G y u la vára
m e g e rő s íté s é t te rv e z te é sp e d ig 1 5 6 1 -b e n . ( É rd . M úz. 1 9 3 2 . 2 9 8 - 2 9 9 ) .
1571. jú l. 6. G y u la fe h é rv á r. B á th o r y Istv á n fe je d e le m B e sz te rc e v á ro s ta n á c s á n a k :
„ Q u o n ia m p r o n e c c e s s ita te h u iu s a rc is A lb e n sis fa b ro r u m lig n a rio ru m o p e r a e t la b o rib u s
in d ig e m u s, C o m m ittim u s D o m in a tio n ib u s V e s tris f ir m ite r ” , h o g y le v e lü n k e t lá tv á n ,
,,M ag istru m S im o n e m e t V o lp h a n g u m , q u i p o n te m s u p ra flu v iu m Z e re d e x t r u x e r u n t ” ,
k é se d e le m n é lk ü l id e k ü ld jé te k , „ v n a c u m i n s tr u m e n tis n e c e s s a riis ” a m e g s z o k o tt m ó d o n .
(V E R E S S 1 9 4 4 . I. 1 2 9 ).
1 5 7 4 .jú l. 2. P ie rre L e s c a lo p ie r p á riz isi u ta z ó fe lje g y z é se : „ n o u s a lla sm e s c o u c h e r á Á lb a
J ú lia , q u i es vng f ó r t e t g ra n d c h a s te a u a c c o m p a g n é d ’u n g b o u rg g ra n d , m a r c h a n t e t
p e u p lé c o m m e u n e vilié. II n ’y d e m e u re A lle m a n d e n i W alac q u e m ais t o u ts p a r le n t h o n -
g ro is. C ’e s t la la n g u e n a tu r e lle de p a y s .” S zó l a ró m a i m a r a d v á n y o k r ó l, a fe lir a to s k ö v e k ­
rő l (P . C e rn o v o d e a n u k ö z lé s e : C á lá to ria lu i P ie rre L e s c a lo p ie r. S tu d i fi m a té riá ié d e isto -
rie m e d ie . IV . 1 9 6 0 . 4 4 7 —4 4 8 . ) . — L e s c a lo p ie r ré s z le te s e n szól a S z e n t G y ö rg y k a p u n
P74 (la p o r té n o m m é e C a m p a d o r ) lev ő ró m a i f e lir a to k r ó l és d o m b o r m ű v e k r ő l ( u o . 4 5 2 ) ,
1 5 7 6 . B á th o r y K r i s t ó f m eg h a g y ja S z e b e n v á ro s á n a k , h o g y a m a végzés é r te lm é b e n ,
m e ly s z e rin t G y fe h é rv á r e rő s íté s é re a h á r o m n e m z e tn e k k ö z ö se n k ell a n y a g o t a d n io k , a
rá eső ré szrő l g o n d o s k o d jé k ( O .L . M ú z e u m i t ö r z s a n y a g ) .
1 5 7 6 . A sz é k e se g y h á z é szak i m e llé k a p s is a n a k 3-ik fü lk é jé b e n b e k a rc o lá s a fre s k ó n .
E n tz G .: ,,A k a r c o la t a te m p lo m h o m lo k z a ta e lő t t e lh ú z ó d ó v á rfa la k a t is j e l z i.”
(E N T Z G .: A G y fe h é rv á ri sz é k e se g y h á z . B p ., 1 9 5 8 . 121 ) — E z a fal a b e ls ő v á rh o z t a r ­
t o z h a t o tt , a m e ly a s z é k e s e g y h á z a t és a p a lo t á t ö v e z te .
1580. G y u la ffy L e s tá r: F e h é rv á rra t o r z s z ü l ö t t lu d f ia t h o z ta k , „ A z k é k d a r a b o n t o k a
felső vár k a p u já ra sz e g e z té k f e l.” ( T ö r t. T á r. 1 8 9 3 . 1 2 2 )
1580. j ú n . 2 8 . K o lo z s m o n o s to r . P . J a c u b u s W u jek S u p . T ra n s . levele P. A v e ra rd u s
M a rciá n P ra e p o s itu s g e n e rá lis h o z : „ I n te r e a n o c te , q u a e 2 2 iu n ii d ie m a n te c e s s it, tu r r is
q u a e d a m a n g u la ris A lb a e J ú liá é , in q u a p u lv e re s s u lp h u re s a s s e rv a b a n tu r, f u lm in e de
c a e lo ta c ta e s t; u n d e m a x im u s p u lv e ris c u m u lu s s u c c e n s u s n o n e x ig u a m d o m o r u m aed i-
fic io ru m q u e stra g e m in tu l i t. P ia te a u n a c iv ita tis t o t a fe re vi p u lv e ris e v ersa a tq u e d e la ta ,
ta n ta q u e ru in a s u b s e c u ta e s t u t n u llá é p e n e d o m u s in c iv ita te illesae r e m a n s e r in t.” ( L U ­
K Á C S - P O L G Á R II. 1 9 6 5 . 5 0 0 )
1580. s z e p t. 3 0 . K o lo z s m o n o s to r . P . L o d o v ic o O d e sc a lc h i lev ele a le n g y e lo rs z á g i n u n -
c iu s h o z , m e ly b e n é r te s íti a g y u la fe h é rv á ri l ő p o r to r o n y fe lro b b a n á s á ró l és a v á ro sfa l p u s z ­
tu lá s á ró l: „ la n ő t te in n a n z i la vigilia [jú n . 2 2 .] d i S an G io v a n n i c irc a T u n d ic i h ő r e v e n n e
u n b r u ttis s im o te m p o r a le c o n la m p i e t u o n i sp a v e n te v o li, e t f in a lm e n te c a s c a n d o u n a
s a e tta , d ied e in u n a tő r r e d e lla m u r a d e lla c it t á p ie n a di p o lv e re di a r c h ib u g io e t g e tta n -
d o c o n la tő r r e b u o n a p a r te d éllé m u r a a t e r r a , fe c e c o ’sassi, c h e p o r t ó la v e h e m e n z a
d él fu o c o tál ru in a in u n a p a r te d e lla c it t á c h e é ra h o r rib illis s im o s p e tta c o lo , g e tta n d o a
te r r a le case, b e n c h é la m ag g io r p a r te e r a n o di le g n o in q u e lle b a n d e . . .” ( F o n t e s I.
1911. 1 1 1 - 1 1 2 )
1590. F r a n c o S iv o ri, g e n o v ai n e m e s M e m o ria le ja h a v a s a lfö ld i k ü ld e té s é r ő l, a m ik o r is
a v ajd a P e tu r C ercel m e g b íz á sá b ó l 1 5 8 4 -b e n G y fe h é rv á rra m e n t : „ E e n tr a i n e lla c it t á pic-
 c o la m a c o n v e n ie n te m e n te f o r t e .” (P A S C U , P e tr u C e rce l $i f a r a R o m án e ascá .
S ib iu , 1 9 4 4 . 185 )
s.d . ( 1 5 9 8 e lő t t ) . B á th o r y Z s ig m o n d o k le v e le i eg y p e re s ü g y rő l, m e ly e t „ J o h a n n e s
H o rv á th d e L a d in o c z p ro v is o r a rcis n o s tr a e A lb e n sis” e lő t t f o l y ta t ta k ( L a tin fo rm u la ri-
u m . X V I. sz. vége. K v á r, E g y e te m i K ö n y v tá r , K é z ir a ttá r . Ms. 9 9 9 . fö l. 2 7 v —2 8 r és 7 1 .) .
X V I. sz á z a d u to ls ó n e g y e d e . B á th o r y Z s ig m o n d u ta s ítja a g y u la fe h é rv á ri p ro v is o rt,
h o g y „ e x p ro v e n tib u s a rcis n o s tr a e A lb e n s is ” é v e n k é n t a d ja ki S im o n é G ie n g a arch i-
te c tu s j á r a n d ó s á g á t, a z a z „ 7 6 c u b u lo s tr itic i e t 8 vasa v in i.” (K v á r, E g y . K tá r. K é z ira ttá r.
M s. 9 9 9 . L a tin f o r m u la r iu m , X V I. sz á z a d vége. F ö l. 61 ) - G e n g a 1 5 8 5 ó t a á llt B á th o ry
Z s ig m o n d s z o lg á la tá b a n .
1599 n o v e m b e ré b e n és 1 6 0 0 fe b ru á r já b a n V ité z M ihály v a jd a é p ü le tf á t r e n d e lt B esz­
te r c é tő l a g y u la fe h é rv á ri v ár p a lá n k já n a k é p íté s é h e z (T R Ó C S Á N Y I 1 9 8 0 . 2 7 1 —2 7 2 ).
1601 m á ju s á b a n B á th o r y Z s ig m o n d S z e b e n tő l re n d e l é p ü le tf á t a g y u la fe h é rv á ri p a lá n k
é p íté s é h e z , ( u o .) .
1 6 0 2 . au g . S z a m o s k ö z y I s tv á n : „ m a g n a e t m e m o ra b ilis te m p e s ta s A lb a e , q u a e tu rris
A lb e n sis s u b u r b a n a e s u p re m a m p a r té m h u m i d e ie c it c irc a h o r a m n o c tis 2 .” ( T ö r t.tá r .
1889. 37 )
1 6 0 3 . m á rc . 1. A g y u la fe h é rv á ri v ár és p a lo ta le ltá ra . L .: „ G y u la fe h é rv á r, fe je d elm i
p a l o t a ” c ím sz ó a la tt 8 0 . la p o n .
X V II. sz á z a d e le je ( 1 6 0 3 u tá n ) . S z a m o s k ö z y Istv á n fe ljeg y z é se i: „ E s t Á lb a p a te n ti,
p ia n o p u lc h r o q u e a d a s p e c tu m lo c o p o s ita ; i n c u m b it e n im e d ita e p la n itie i a p ro x im is
v in e tis , o p tim i vini f e ra c ib u s , lo n g o t r a c tu d e s c e n d e n ti. H u n c l o c u m , a rc e m A p u lj e u er-
sae R o m a n o r u m c o lo n ia e , c u ju s s u p r a q u o q u e m e m in im u s , fu isse , m o n u m e n to r u m cica-
tric e s , ac u tr iu s q u e p o r tá é re s id u a m o le s, q u a e a n ti q u i ta t e m m a n ife s te c o n te s t a t u r , n o n
f u tilib u s a rg u m e n tis d o c e n t. N a m e t m o e n iu m v a sta f u n d a m e n ta , q u a e s o lu m rim a n tib u s
o c c u r r u n t , e t te s tu d in e a ta e c o n c a m e r a tio n e s , h y p o g a e a , c o lu m n a e a lia q u e v e te ris stru c -
tu r a e o b r u t a v e tu s ta te o p e ra , p a ssim cellás v jn a ria s a u t p u te o s f o d ie n tib u s o c c u r r u n t.
M o e n ia h a b e t in q u a d r u m p o s ita , m ille p a s s u u m a m b itu , ita u t sin g u la la t é r a b in is sta-
d ijs a b a n g u lo in a n g u lu m p o r r i g a n t u r .” - „ M u ru m h a b é t o p p id u m a n tiq u i o p e ris , du-
c e n tis a b h in c a n n is , q u a n tu m c o n je c tu r a a s s e q u im u r, e x A p u li v icin ae u rb is p a rie tin is
c o n s t r u c t u m ; fo ss a m , e t e x e g e s tá h u m o a g g e re m F e r d in a n d u s I m p e r a to r p ro m u ris olim
o b je c e r a t, sé d iám m ag n a e x p a r te in c u ria e o r u m , q u i re b u s p r a e s u n t, o b lim a ta m . G em i-
n a s h a b é t p o r tá s , a lte ra m a b o r ie n te a e s tiu o , q u a e M arisi e t A p u lj a m n is c o n f lu e n te m
m ille p a s s u u m in te r u a llo s p e c ta t, d iu iq u e G e o rg is a b a e d ic u la a d iu n c ta n ő m é n h a b é t;
a lté ra s u b u r b iu m a d o c c id e n te m p r o s p ic it, d iu iq u e M ich aelis n ő m é n f é r t , t o ti d e m p a s­
su u m in te r u a llo h a e c a v in e tis, q u o t G e o rg ia n a a M ariso d i s t a t .” — „ A t S p in o s a [város-
p a r a n c s n o k ] in tu s c u m su is d u x a d o m n e s c asu s c irc u m s p e c tu s v a lid a m c u s to d ia m p e r
o m n e s m u r o r u m c o ro n a s e t p r o p u g n a c u la d i s t r ib u e r a t .” — „ E r a t tu r r is in m e d io se p te m -
tr io n a lis la te ris p o s ita , sin g u lis u tr im q u e sta d ijs , p a r iq u e in te r u a llo a b e x tr e m is an g u lis
d issita . H a e c v e tu s ta te v itiu m f e c e r a t, r im a q u e a p p a r e b a t, q u a e v e c tib u s e t m alleis facile
a p e riri p u t a b a n t u r , c alce o b a e ta te m p e r se fria b ili c e m e n tis q u e vix in te r se c o h a e re n ti-
b u s .” — „ . . . a tq u e p r a e te r h a e c a u la e q u o q u e P rin c ip á lis p o s tic a ia n u a e t M ic h ae lia n a
G e o rg ia n a q u e p o r ta , a lijq u e p a ssim lo c i, n o n ta m sp e s u p e r a n d i, q u a m o b s e s s o ru m vires
 d is tra h e n d i m ú lta v a ria q u e c o n te n tio n e ac v e h e m e n tia o p p u g n a ti s u n t . ” ( I I I . 1 8 7 7 .
2 5 -2 6 , 5 1 -5 2 )
Iro d a lo m : G E R E C Z E 1 9 0 6 . 1 0 2 . B A N F1 F .: O lasz k a to n a i é p íté s z e k E rd é ly b e n . É rd .
M úz. 1 9 3 2 . 2 9 8 . B A L O G H 1 9 4 3 . 2 2 2 - 2 2 3 . A N G H E L , G H .: C e tá (ile m ed ie v ale de la
Á lb a J ú lia . A p u lu m . X III. Á lb a J ú lia , 1 9 7 5 . 2 4 5 - 2 7 1 .

G y u la fe h é rv á r, l ő p o r to r o n y

1580. j ú n . 2 8 . K o lo z s m o n o s to r . P . J a c o b u s W u jek lev ele P . A v e ra rd u s M a rciá n P ra e p o -

situ s g e n e rá lish o z a j ú n iu s 2 2 -i v illá m c sa p á s ró l: „ tu r r i s q u a e d a m a n g u la ris A lb a e J ú liá é ,
in q u a p u lv e re s s u lp h u re s a s s e rv a b a n tu r, f u lm in e d e c a e lo ta c t a e s t .” (L U K Á C S —P O L ­
G Á R II. 1 9 6 5 . 5 0 0 )
1 5 8 0 . s z e p t. 3 0 . K o lo z s m o n o s to r . P . L o d o v ic o O d e sc a lc h i levele a le n g y e lo rs z á g i n u n -
c iu s h o z a j ú n iu s 22-i v ih a rró l: „ f m a lm e n te c a s c a n d o u n a s a e tta , d ie d e in u n a tő r r e d ella
m u ra d e lla c ittá p ie n a di p o lv e re di a rc h ib u g io e t g e tta n d o c o n la tő r r e b u o n a p a r te d é l­
lé m u ra a te r r a . . ( F o n t e s 1. 1 9 1 1 . 1 1 1 - 1 1 2 )
X V II. sz á za d m á s o d ik fe le . B e th le n F a rk a s fe ljeg y z é se a z 16 0 3 -i o s tr o m r ó l: „ A d ja c e b a t
e id e m T e m p lo a lté ra e tia m T u rris , u b i tu n c p u lv is p y r iu s a s s e rv a b a tu r, a lte ri p r o x im a ,
s u b lim ita te ta m e n a liq u a n tu m h u m ilio r , q u a e d u m v icin a T u r r i ig n em h a u s is s e t, suc-
se n so p u lv e re p y r io , n o n s o lu m t e c tu m , v e ru m e t ja m p a rie te s d isje c ti s u n t." ( B E T H L E N
F a rk a s : H is tó ria d e re b u s T ra n s silv a n ic is, V . k ö t . C ib in ii, 1 7 8 9 . 2 3 7 —2 3 8 )

G y u la fe h é rv á r, fe g y v e rh á z ( a rm a m e n ta r iu m )

P76 S in e d a to ( 1 5 9 8 e l ő t t ) . B á th o r y Z s ig m o n d „ . . . a tt e n ti s e t c o n s id e ra tis f id e lita te e t

fid e lib u s se rv itiis eg reg ii A lb e rti A lm a s sy , p r a e f e c ti a rm á m e n ta rii n o s tr i A lb e n s is ,” e lr e n ­
d e li, h o g y a z t a 2 6 8 f o r i n tn y i ö ss z e g e t — a m e ly e t A lm ássy n é h a i „ n o b ilis J o h a n n e s O la z ” -
n a k , a z a la tn a i a r a n y b á n y a b é r lő jé n e k a d o t t , de v issz a fiz e tn i n e m t u d ta — a h a g y a té k o t
b ir to k ló k A lm ássy A lb e r tn e k fiz e ss é k k i (K v á r, E gy. K ö n y v tá r. K é z ir a ttá r . M s. 9 9 9 . L a ­
tin fo rm u la riu m a X V I. sz á z a d v é g érő l, fö l. 6 7 ).
S in e d a to ( 1 5 9 8 e l ő t t ) . B á th o ry Z s ig m o n d e lő t t „ H ie r o n y m u s V ita liu s C re m o n e n s is ,
c a p ita n e u s su p re m u s to r m e n t o r u m n o s tr o r u m b e llic o r u m ” m e g h a ta lm a z z a „ . . . n o b ile m
T h e m is to c le m V e n u s tu m , fa m ilia re m n o s tr u m in a r m a m e n ta r io n o s tr o A lb e n s i” len g y e l-
o rsz ág i ü g y e in e k és p e r e in e k — k ü l ö n ö s k é p p e n L a u r e n tiu s A r d e n ti Ita lu s k r a k k ó i k e re s ­
k e d ő v e l fo ly ó p e ré n e k — a v itelév el ( u o . fö l. 7 5 v ).
1 5 9 8 . jú n . 2 6 . G y fe h é rv á r. M aria C h ris tie rn a fe je d e le m a s s z o n y B e sz te rce v á ro sá n a k :
„ H a g y ju k és c sá szá r ő E ő lség e a u th o r itá s á b ó l is p ra n c s o lju k , h o g y m in g y á rá s t n ég y k o ­
v á c s o t és n ég y k e re k e s t k ü ld jé te k ide F e h é rv á rra az f e g y v e rh á z b a ." (V E R E S S : D o c. V.
1932. 168 )
X V I. sz á za d eleje ( 1 6 0 3 u tá n ) . S z a m o s k ö z y Istv á n fe ljeg y z é se a „ F a r k a s ” n e v ű ág y ú
ö n té s é r ő l: „ E r a t A lb a e in g e n s a e n e a m a c h in a , L u p u s , a n n o s a b h in c n o u e m [ 1 5 9 4 ] a Si-
g is m u n d o B a th o rio P rin c ip e T ra n s y lu a n ia e o m n i e le g a n tia e x c u lta , n e c ta m a d u su m ,
q u a m a d s p le n d o re m , e t m a g n if ic e n tia m ,f u s ili o p e re e la b o r a ta : u n u m to tiu s T r a n s y lu a ­
n iae in sig n e m o n u m e n tu m . E a m o le s v e riu s, q u a m m a c h in a ( q u id e n im v e ta t in ta m exi-
m io o p e re p a u x illu m im m o ra ri? ) trig in ta e t tr é s s p ith a m a s in lo n g u m p o r r ig itu r ; a m b itu s
c ra s s itu d u n is , q u a m a x im u s : d e c e m , q u a m in im u s : s e p te m s p ith a m a r u m . T o tu m c o rp u s
a n a g ly p h ic is s c a lp tu ris , e x s ta n tib u s q u e p a lm a ru m a tq u e f lo r u m fo rm is , i te m q u e a d sim i-
litu d in e m e sp ressis h ip p o p o ta m o r u m , s y r e n u m , M e d u s a ru m , s e r p e n tu m , v o lu c ru m , e m en -
titis q u e a lia ru m a n im a n tiu m fig u ris m irific e e x o r n a tu m a tq u e e x c u ltu m . . . A u c to r o p e -
ris cla rissim i M a u ritiu s H ass p a tr ia S a ltz b u rg e n s is , e t Je re m iá s A u rifa b e r S eg esu arien sis
T ra n s y lu a n u s , n a tio n e G e r m a n i.” A z á g y ú sú ly a 1 4 0 m á z sa , a z a z 14 0 0 0 f o n t . „ H o c Si-
g ism u n d u s in sui n o m in is illu s tris q u e fa m ilia e m e m ó r iá m c o n f la n d u m c u r a u e r a t, in q u o
tr id e n te s lu p in i, in sig n ia g e n tilic ia v is u n tu r, a d d ito e p ig ra m m a te F ra n c is c i H u n y a d in i ele-
g a n tis p o e ta e e t m e d ic j:
S u m L u p u s , A lp in u m n ő m é n n e t e m n i to L e c to r :
A u s p ic ijs c r e u it m a x im a R o m a m eis.
H o c t o r m e n t u m M oses [S z é k e ly M ó z e s], n u p e r rim a c o n fla g ra tio n e a r m a m e n ta rij
[ 1 6 0 3 ] , o m n ib u s a d v e h e n d u m a d m in ic u lis s p o lia tu m , basi c u i in c u m b e re t, im p o n e n -
d u m j u s s e r a t.” ( I I I . 1 8 7 7 . 1 4 6 —1 4 7 )
A z á g y ú t - S z a m o s k ö z y n a p ló -fe lje g y z é se s z e rin t - 1 5 9 3 . á p rilis 2 -án ö n t ö t t é k (T ö rt
T á r. 1 8 8 9 . 3 3 ).
A k iv á ló ö n tv é n y m e s te r é n e k n e v e n e m sz e re p e l a T h ie m e —B e c k e r K ü n s tle rle x ik o n b a n .
1 6 3 0 . ja n . 2 0 . G y fe h é rv á r. B r a n d e n b u rg i K a ta lin c ím e re s n em esi le v e le t a d P e tr u s L ite-
r a tu s B a ra n y a i de V á ra d -n a k , a k i k o r á b b a n p e d a g ó g u s v o lt, m o s t p e d ig „ d o m u s n o s tra e
a rm a m e n ta ria e v u lgo K e n d e [h e ly e s e n K e n d e r ] V ár d ic ta e p r o v is o r .” (S Á N D O R I.: Czí-
m e rle v e le k . II. K v ár, 1 9 1 2 . 1 5 3 . sz )

Gyulafehérvár, h íd

1571. j ú l . G y fe h é rv á r. B á th o r y Istv á n m e g h a g y ja B e sz te rc e v á ro s á n a k , h o g y k ü ld jé k
F e h é rv á rra k é s e d e le m n é lk ü l „ M a g is tru m S im o n e m e t V o lp h a n g u m , q u i p o n t e m su p ra
flu v iu m Z e re d e x t r u x e r u n t .” (V E R E S S 1 9 4 4 . I. 1 2 9 )
1584. s z e p t. 3 0 . K v á r sz k v e : „ J ö v é n e k F e ie rv á rró l Z a z P é te r és M á r to n , B e s z te rc é n la ­
k o z ó , az n a g y h íd o n é p í t e tt e k F e jé rv á rn á l. U ru n k p a r a n c s o lt vala, h o g y s z e k e r e t a d n á n k
a lá ju k . V itté k D ésig, N irő J ó s a 2 lo v o n fi. 1 .” ( I I I /X V I I I . 13 )

Gyulafehérvár, v íz v e z e té k

1 5 7 4 .jú l. P ie rre L e s c a lo p ie r p á ris i u ta z ó fe lje g y z é se : , J ’o n n o u s m e n a vo ir d es a q u e-

d u c ts q u e le p rin c e [ B á th o r y Istv á n ] fa is a it fa iré p o u r c o n d u ir e de l ’e a u e n s ó n c h a s te a u
d ’u n e lie u e lo in g ." (C E R N A V O D E A N U : i. m . 1 9 6 6 . 4 5 4 )
X V II. sz á z a d e le je . S z a m o s k ö z y Istv á n fe lje g y z é se : „ N a m f o n ta n a , q u a e s u b te r r a n e o
d u c tu ro b o r e is tu b is in a u la m d e r iu a tu r , vix e ju s lo c i u s ib u s s u f f ic it. A n d re a s C a rd in a lis
[ B á th o r y A n d rá s ] la u d a b ili c o n a tu , sé d n u llo c u m o p e ra e p r e tio , p a r té m A p u li a m n is
[O m p o ly ] a b S a rd o [S á rd ] in tr a m u ro s , fo ss a d u c ta , c o rriu a re m o litu s e r a t , e x ta t q u e in-
c o e p ti o p e ris i r r itu m v e s tig iu m .” — „ C o n s t it u e r a t e tia m A p u li a m n is p a r té m , q u i a b ű r ­
b e se n is s ta d iis r e c e d it, d u c ta a S a rd o o p p id o p e r - t r i a a m p liu s p a s s u u m m illia fo ssis in
p la te a s u r b a n a s p ra e s iti t a n t u m n o n a n im a m a g e n te s A lb a m c o rriv a re . E t lic e t ille a d
p e rfic ie n d u m d e s tin a tu m o m n i s tú d ió c o n n it t e r e tu r , im p e r a tis e x o m n i c irc a v icin ia
ru stic is o p e ris , a tq u e e tia m a r c h ite c to e t a q u ile g e , S im o n é G e n g a, I ta lo , a d d u c e n d a m
fo ssam a d h ib ito : ta m e n p o s te a sive in s c itia a q u ile g is, sive q u a alia de c a u s a r e m o r a tu s ,
p a u lo a n te q u a m M ich ael ir r u m p e r e t, a b i n c o e p to d e s t it i t, p o s tq u a m a liq u o t flo r e n u m
m illia in S im o n e m e t o p e ra s f r u s tr a e ro g a s s e t. E x ta t q u e a d h u c in c h o a ti o p e ris v a n u m
v e stig iu m .” ( I I I . 1 8 7 7 . 2 7 , 2 7 9 )

G y u la fe h é rv á r, fe je d e lm i p a lo ta ( ré g e b b e n p ü s p ö k i p a lo ta )

1 5 1 4 - 1 5 2 4 . V á rd a y F e re n c p ü s p ö k é p ítk e z é s e i. (B a lo g h 1 9 4 3 . 2 5 2 —2 5 3 .).
1526. m áj. 2 6 . G o s z to n y i J á n o s p ü s p ö k o k le v e le k e lt: „ D á tu m in p a la tio n o s tr o ep i-
sc o p a li A lb e n s i.” ( E g y h á z tö r t. e m lé k e k a m a g y a ro rsz á g i h i tú j í tá s k o r á b ó l. I. B p ., 1 9 0 2 .
2 5 8 .1 . 2 4 8 . sz.)
1 5 4 2 . jú l. 2 2 . Iz a b e lla k ir á ly n é m e g h ív ó ja a k v á ri o rsz á g g y ű lé sre k e lt: „ D á tu m A lb e
J ú l i a .” (É rd . O rsz. E m i. I. 1 8 7 5 . 12 8 ) — E tt ő l k e z d v e F e jé rv á r á lla n d ó s z é k h e ly , (u o . 9 4 ),
Iz a b e lla lev elei F e jé rv á rt k e lte k 1 5 4 3 . m á j. 2 0 -á n , 1 5 4 5 . á p r. 6 -á n . (u o . 1 8 1 , 2 1 6 ), 1 5 4 7 -
b e n cím e re sle v ele (O L . — D r. S tr a u b É v a k ö z lé s e ) je le s u d v a ri f e s tő tő l.
1 5 4 5 . Iz a b e lla k irá ly n é S z e b e n v á ro s á tó l té g lá t re n d e l a g y u la fe h é rv á ri p a lo ta é p íté s é ­
h e z . (T R Ó C S Á N Y I 1 9 8 0 . 2 7 1 .1 ., 7 2 3 . j e g y z e t ) .
1548. V eram csics A n ta l E r n e s t E lu e r f e s t ő t G y fe h é rv á rra h ív ta a n y o lc éves J á n o s
Z sig m o n d a rc k é p é n e k m e g fe sté s é re (K A T O N A , S t.: H istó ria c ritic a re g u m H u n g á riá é .
X X I. B u d a , 1 7 9 0 . 7 4 1 —7 4 7 ; N A G Y Iv á n : M a g y a ro rszá g i k é p z ő m ű v é s z e k . S z á z a d o k .
1 8 7 4 . 2 8 5 - 2 8 6 (V ,- V e ra n c sic s A n ta l Z á p o ly a i J á n o s k irá ly m a jd Iz a b e lla k ir á ly n é titk á r a
v o lt 1 5 4 0 - 1 5 4 9 -b e n . (T R Ó C S Á N Y I 1 9 8 0 . 1 8 4 ) U
1 5 5 2 —1 5 5 6 k ö z ö tt B o rn e m iss z a ( A b s th e m iu s ) Pál e rd é ly i p ü s p ö k é p ítk e z é s e . E rrő l
A n ta lfi J á n o s p ü s p ö k i h e ly n ö k 1 7 1 4 . o k t . 1 7-én A lv in c e n k e lt levele t u d ó s ít: „ . . . a V á r ­
b ó l vag y o n b é az a jtó az E c c le sia b a , m e ly e n a z fe je d e lm e k le já rta k g a rá d ic s o n a t e m ­
p lo m b a , rég en a P ü s p ö k a P ra e p o s ts á g c o n tin u e , a z o n tú l az E cc le sia h á ta m e lle t a sanc-
tu a r iu m fe lö l, a z E c c le s ia n a k n a p n ju g o ti a jtó já n á l a m in t a te m p lo m b ó l k ijö n e k b a lk é z
fe lö l v ag y o n a p ü s p ö k i V á r k a p u ja d e ré k re s id e n tia c sa k a d n á k m eg , m o s t is a m in t a
n ag y p a lo tá ra fel m e n n e k a g a rá d ic s o n , n o h a a z e lő t b é v a k o ltá k v o lt, az a jtó felső k ü ­
s z ö b é n o d a v a g y o n írv a P a u lu s A b s te m iu s E p p u s T ra n a e d ific a u it az in f u la f e ljü l.”
(E N T Z G .: G y fe h é rv á ri sz é k e se g y h á z B p ., 1 9 5 8 . 1 9 2 . 1. 8 1 . sz .; to v á b b á 1 2 4 , 159 1.,
137. je g y z e t.) — A le v é lb ő l k ite ts z ik , h o g y k é t g a rá d ic s v o lt: az e g y ik a p ü s p ö k i, u tó b b
fe je d e lm i v árb ó l a sz é k e s e g y h á z b a v e z e te tt, a m ásik g a rá d ic s a p ü s p ö k i v á r k a p u já n b elü l
„ a n a g y p a lo tá ra ” vagyis a n a g y te re m b e .
1564. d e c . 19. V e le n c e . G io v a n a n d re a G r o m o je le n té s e E rd é ly rő l egy ró m a i f ő p a p n a k :
„ . . . n o n so lo m ai n o n h a a lo r o c o n s e n tito , m a a lo r o m ai g ra d o h a v o lu to m a n te n e re
[J á n o s Z sig m o n d ] t u t t i q u e lli c h e c e le b ra n o la c h ie sa c a th e d r a le in Á lb a G iu lia , q u a le
e s s e n d o u n i ta al p a la z z o re g a le , di m o d o c h e e t in l e t t o , e t a ta v o la s ta n d o S u a M aesta
se n te n o n so lo le v o ci, m a le p a ro le d e s tin te d e ’p r e ti c e le b ra n ti . . .” (V E R E S S : D o c . I.
1 9 2 9 .2 5 6 )
 1 5 6 5 . K v á r sz k v e : „ C h in [? ] J o a n n e s K e p iro a d r a tio n e m e x n e c e s s ita te regiae m aies-
ta tis tim p a n a d u ó d e p in x is s e t, d e p u ta t i s u n t d e n . O c to g in ta . . ( 1 5 6 5 /X . 2 4 2 )
1 5 6 6 . K v ár sz k v e : „ C h in J o a n n e s K e p iro regiae M a ie s ta tis u n a n r p ic tu r a m seu im a ­
g in e m te la d u p lic a s s e t e t ta b u la s s e t p r o p te r e a m a n s e r it e id e m d e b ito r e s d o m in i s e n a to re s
d e n . 5 0 . ” ( u o .)
1 5 6 5 —1 5 7 0 . G io v a n a n d re a G ro m o fe lje g y z é se : „ U i si t r o u a il P a la z z o R é g ió di d e tta
C ittá e il v e s c o u a d o , il q u a le e s s e n d o p e r m o h i a n n i s ta to m ai t e n u t o é ra a n d a ta in
R u in a : la R e g in a Isa b e lla , m a d re dél R e p r e s e n te , L ’h a assai b e n e r e s ta u r a to . A c a n to a
tál P a la z z o é la c h ie sa C a tt e d r a l e .” (C o n tp e n d io d e lla T ra n s ilv a n ia . — A p u lu m I. 1 9 4 6 .
1 7 3 -1 7 4 )
1569. j ú l. 2 . G y fe h é rv á r. II. J á n o s k irá ly a d o m á n y le v e lé b e n , eg y h á z h e ly ra jz i le írá ­
sá b a n e m lítv e : „ e x a lté ra [ p a rte ] p ro v id i m a g istri C a stillio n is L a p ic id e I ta ly in C o m ita tu
e iu s d e m A lb e n s i T ra n s ilv a n ia e e x is te n tis h a b it a m .” ( O .L . K o lo s m o n o s to r i k o n v . L ib . R eg.
V I. k ö t . 3 8 . D r. H o rv á th T ib o r A n ta l k ö z lé s e .)
1569. d e c . 2 0 . G y fe h é rv á r. II. J á n o s v á la s z to tt k irá ly h a n g s ú ly o z v á n , h o g y a f e je d e l­
m e k h e z illő ,,u t s u b d ito s su o s q u o t a r tiu m a liq u a ru m sin g u lari p e r itia c a e te r o s a n te c e l-
le re c o g n o v e rin t e o s p r a e te r c a e te r o s fo v e re , c o m p le c ti, f o r tu n a s e o r u m p ro m o v e re ac
a c ib u s e t e m o lu m e n tis e o r u m m agis q u a m e x te r o r u m g e n tiu m c o n s u le re s t u d e a n t .” E z é rt
G e o rg iu s S c h u tz e P o m e r a n u s f e s tő m u n k á s s á g á t v é d e lm é b e veszi az e se tle g e s k ü l- és b e l­
fö ld i u tá n z ó k k a l, m á s o ló k k a l sz e m b e n és a z u tó b b ia k r a p é n z b ü n t e t é s t sz a b ki. ,,P ro in d e
n o s q u o q u e c o n s id e r a n te s s in g u la re m a rtis p ic to r ia e p e ritia m c irc u m s p e c ti G e o rg ii S c h u -
cze P o m e r a n i i n h a b ita to r is h u ju s c iv ita tis n o s tr a e A lb e n sis, u t ip se a u s p ic a tis la b o rib u s
h n iu s a rtis su a e s tu d io s iu s in c u m b e re , e t c o m m o d iis n o b is , e t re g n o N o s tr o in se rv ire
q u e a t, e x sp e c ia li n o s tr a e t m u n if ic e n tia re g ia e id e m G e o rg io S c h u c z e id c le m e n te r an-
n u e n d u m d u x im u s e t c o n c e d e n d a m , q u o d si q u is a b e x te r n is re g io n ib u s , e iu s m o d i p ic tu -
ras e t im a g in e s , q u a s ipse G e o rg iu s S c h u c z e p r o p r io su a m a r té , in d u s tr ia e t a rtifíc io ex-
c o g ita re e t e x c o g ita ta s re c id e re , e x c ita s d e p in g e re e t e x c u d e r e v o le re t . . . ” A to v á b b ia k ­
b a n m e g á lla p ítja a p é n z b ü n te té s m é r t é k é t h á r o m m á rk a tis z ta e z ü s tb e n , e n n e k k é th a r m a d a
a k in c s tá r t ille ti, e g y h a rm a d a a f e s t ő t. (K v á r, A k a d . L tá r , ré g e b b e n É rd . M úz. L e v é ltá ra ,
K E M É N Y J ó z s e f g r.: A p p e n d ix d ip lo m a ta r ii T ra n s ilv a n ic i. D . 11. k ö t e té b ő l 9 4 . 3 . — K e le ­
m e n L ajo s k ö z lé se ) . - K E L E M E N L ajo s e rrő l a fe s tő rő l tö b b s z ö r ír t (M ű v é sz e t, 1 9 0 7 . 3 4 8 ;
M ű v é sz et 1 9 1 2 . 7 5 . M in d k e ttő ú jra m e g je le n t p o s th u m u s k ö te t é b e n : M ű v é s z e ttö r té n e ti t a ­
n u lm á n y o k . B u k a re s t, 1 9 7 7 . 1 3 1 - 1 3 2 ) .— A fe je d e le m m ű v e ltsé g é rő l, k ö n y v tá r á r ó l: JA K Ó
Z s.: írá s , k ö n y v , é rte lm isé g . B u k a re s t, 1 9 7 6 . 1 7 5 , 1 7 7 , 2 9 4 , 3 3 7 /3 6 ; A H . 1 9 7 9 . 2 0 1 .
1 5 7 3 . fe b r. 2 . G y fe h é rv á r. B á th o r y Istv á n K e re s z tú ri K r is tó f n a k c ím e rt a d o m á n y o z ,
m e ly n e k k é p e l á t h a tó az o k lev él e le jé n le fe stv e „ m a n u d o c ta p ic to r is .” (O L . P . 1 8 7 0 .
R h é d e y c sa lá d le ltá r a . 2 9 . c s o m ó , 2 . állag , 2 1 . t é te l) . E b b ő l k ö v e tk e z ik , h o g y 1 5 7 3 -b a n
egy f e s tő m ű k ö d ö tt a fe je d e lm i u d v a rb a n . A z egész d o k u m e n tu m az e rd é ly i c ím e re sle v é l-
f e s té s z e t r i tk a k o ra i és ig en sz é p e m lé k e (K ö z ö lv e : A H . 1 9 8 0 /2 ) .
1 5 7 4 jú l. P ie rre L e s c a lo p ie r p á ris i u ta z ó fe ljeg y z é se a fe je d e lm i p a lo ta k é t o ld a lá n l á t ­
h a tó ró m a i fe lir a to s k ö v e k rő l: „ d ’u n c o s té e t d e ’a u tr e de la m a iso n de p rin c e . . M eg­
t e k i n t e t t e to v á b b á a fe je d e le m fe g y v e r g y ű jte m é n y é t „ s ó n c a b in e t d ’a r m e s ” , és J á n o s Zsig-
m o n d fe je d e le m p o m p á s s á t o r á t ( S tu d ii $i m a té riá ié d e is to rie m e d ie . IV . 1 9 6 0 . 4 5 2 , 4 5 4 ) ,
 1577. m á rc . 2 8 . K vár sz k v e : „ A z f u n d a to r F e jé rv á rro l jő v e v issza; és n é g y lo v o n viszik
H u n y a d ig . V isszam eg y V á ra d ra , a h o n n a n m á rc . 16-án j ö t t el ( 1 5 7 7 /X . 6 2 ).
1 5 7 7 . á p r. 7 . K vár sz k v e : „ K o v á c s L u k á c s 3 lo v o n v itte S e re s J á n o s t F e n é rv á rra . h o g y a
fe je d e le m h i v a t t a .” f u o . 6 3 )
1579. ja n . 2 2 . K v ár sz k v e : e m lítik a fe je d e le m la k a t-g y á r tó já t (1 5 7 9 /X V 1 . 5 2 ) •
1 5 7 9 . j ú n . 2 0 . K v ár sz k v e : n ég y e s z te rg á ly o s t k ü ld e n e k G y u la fe h é rv á rra ( u o . 6 2 ),
1 5 7 9 . j ú n . 2 2 . K v á r sz k v e : k é t a s z ta lg y á r tó t k ü ld e n e k a fe je d e le m sz ü k sé g é re ( u o . 6 2 ).
1 5 7 9 . jú l. 8 . K v ár sz k v e : n ég y a s z ta lg y á r tó t k ü ld e n e k a f e je d e le m sz ü k sé g é re (u o . 6 4 ).
1 5 8 2 . aug. 1 6 . K v ár sz k v e : „ H iv a tta K e o m ie s A n ta lt a z f e je d e le m F e h é rv á rra Z w c h
[S z ű c s] M áté lo v á n , a tt a m k ö lc s é g é re , lo v á ra , m ag á ra fi. 1 .” ( 1 5 8 0 / V II1 . 4 9 )
1 5 8 3 . m á rc . 2 4 . G y fe h é rv á r. J e le n té s B á th o r y K r i s t ó f te m e té s é r ő l: . . o m n es ad h o ra m
s e x ta m m a tu tin a m in p a la tiu m P rin c ip is c o n v e n iu n t, ta n d e m in g r e d itu r c u m c le ro A b b a s
in f u la tu s e t r e c ta a d e u m lo c u m , u b i p rin c ip is c o r p u s in c o n c la v i . . . c u s t o d it u m f ű it,
p r o g r e d itu r .” K é s ő b b „ g e ru li tu m b a m . . . e f f e r u n t , e t in a tr io l o c a n t .” (V E R E S S : D o c.
I. 1930. 243, 244 )
1583. J e le n té s P o sse v in o g y fe h é rv á ri lá to g a tá s á r ó l: „ ip se (a f e je d e le m ) u s q u e a d p ala-
tii sc a la m , u b i f r e q u e n tis s im u m e r a t s a te llitiu m o b v iam v e n ie n s . . . In a m p lu m p rin c ip is
c u b ic u lu m a d d u c ti . . . D is c e d e n te s , p rin c e p s u sq u e a d e a n d e m p a la tii s c a la m e s t p ro s e c u -
tu s, u n a c u m u n iv e rs a a u la .” ( F o n t e s V. 1 9 2 1 . 2 0 4 )
1 5 8 3 . A n to n io P o s se v in o fe lje g y z é se : „ Á lb a G iu lia , c it t á a n tic a in s in o a te m p i n o s tri
fu re s id e n z a de! v esco v o di T ra n s ilv a n ia c o n m o lti a ltri c a s te lli e p e r tin e n z e . Q u e s ta é in
b e llissim o s ito , e t h ó r a p e l p r in c ip e , c h e c o i su o i s e n a to r i e g u a rd ia vi ris ie d e , é c o n al-
q u a n to s p le n d o r e , se b e n e n o n é m o lto p o p o l a t a .” (B A S C A P É 1 9 2 1 . 8 3 )
1 5 8 4 . m áj. 2 7 . K v á r sz k v e : „ A z v á ra d i f u n d a to r h e te d m a g a v a l, u g y a n a z o n v árad i k o ­
c siso k v itté k T o r d á r a ." (III/X V I I I . 6 )
1584. j ú n . 2 . K v ár sz k v e : „ A z v a ra d i f u n d a to r jő v e vissza F e je rv a rro l, u g y a n a z o n vara-
di k é t k u csis vive H u n y a d ig .” ( u o . 7 )
1 5 8 4 s z e p t. F r a n c o S iv o ri, g e n o v a i n e m e s a h a v a s a lfö ld i v a jd a , P e tr u C e rc e l m e g b íz á ­
sá b ó l G y fe h é rv á rra m e n t B á th o r y Z s ig m o n d h o z ; e rrő l 1 5 9 0 -b e n k e lt M e m o ria lé já b a n így
ír: „ E e n tr a i n e lla c it t á p ic c o la m a c o n v e n ie n te m e n te f o r t e ” ( p . 185 ) . — „ S c a v a lc a to che
fű i n e lla c o rte dél p a la z z o , m e n e a n d a i so p ra in u n a g ra n d is sin ra sa la, ritro v a i m o ltitu -
d in e d i p e rso n e . . . ” — k a s s a i in m e z z o di lo r o e t e n tr a i in u n s a l o tt o d o v e é ra il P rin ­
c ip e , g io v a n e tto , c h e se d e v a s o t t o u n b a ld a c h in o . . .” (p . 18 6 ) . — „ O n d e c o n m io gran-
d issim o g iu b ilo e s o d is f a tio n e , fű i a c c o m p a g n a to f u o r a [ ta r tó z k o d á s a v é g efe lé , eg y a u d e n -
c ia u tá n ] , p e r a n d a re a ta v o la , la q u a le é ra p o s ta in u n a g ra n d e sa la, a p p a r e c h ia ta alla
Ita lia n a . . . in u n c a n to n e m o lti m u sic h i c o n li i n s tr u m e n ti a lla ita lia n a , c o n u n o rg a n o
su a v issim o . . .” ( p . 1 8 8 ) . — „ S t e t t e m o m o lto a lle g ra m e n te e t o g n i v o lta c h e il P rin c ip e
o io b e v ev a m o , é ra di d e n tr o il c o rtig lie d él p a la z z o f a t t o dalli s o ld a tti u n a salva di arch i-
b u g g ia te c o n s u o n i di tr o m b e a ta m b u r i; e f in ito il b a n c h e tt o , c h e p a sso di q u a tr o h ő r e .
le v a tti d a ta v o la , e n tr a m o in u n s a lo tto , d o v e in c o n tr o al P rin c ip e , fű i f a t t o se d e re . . .”
(p . 1 8 9 ) (P A S C U , § .: P e tr u C e rce l $i Xa ra R o m á n e a s c á . S ib iu , 1 9 4 4 . 1 8 5 , 1 8 6 , 1 8 9 ) .
1 5 8 6 e lő t t . J o h . M. B ru tu s fe lje g y z é se : „ N a m e t in R eg iae a re a p risc a e a n ti q u ita tis
m o n u m e n ta a lia c o n s p ic iu n tu r , sa c ra e a ra e , s e p u lc h r a , c o lu m n a ru m t a b u la ru m q u e frag-
 m e n ta , q u a e g ra n d io rib u s litte r is in cisa e u r b e m n o b ile m o lim fu isse t e s t a n t u r .” (B R U T U S
J . M .: M a g y a r K r ó n ik á ja . III. B p. 1 8 7 6 . 2 0 2 )
1588. C a ro lu s C lu siu s fe ljeg y z é se eg y ró m a i fe lir a to s k ő r ő l, a m e ly e t G y u la fe h é rv á rt
l á t o t t a fe je d e lm i p a lo tá b a n : ,,A lb a e J ú liá é in s u m m is g ra d ib u s q u ib u s a s c e n d itu r in pala-
tiu m p r in c ip is .” (M O M M S E N , T H .: C o rp u s I n s c r ip tio n u m L a tin a ru m . III. B e rlin , 1 8 7 3 .
N o. 1175 )
1588. m á rc . 11 . K v á r sz k v e : „ H iv a tta U ru n k ö n ag y sá g a F e y e rv a rra D io z eg y Istv á n t
és Z ila g y J á n o s t F e je r v a r r a .” (IV /V I. 2 0 )
1588. m áj. 2 4 . K v ár sz k v e : V istá b ó l h o z n a k k é t- k é t sz e k é r k ö v e t h a t- h a t lo v o n . T o v á b b
v iszik T o rd á ig , m o s t m á r 12 s z e k e re n h a t- h a t ló v al. (IV /I. 1 5 8 8 . 8 ) .
1 5 8 8 . j ú l. 1 7 . K v á r sz k v e : „ Z e p Is tv á n viszi a z i t t v aló k ö m ie s e k e t V á ra d d á . . . A fe je ­
d e le m k ö m ie s e is vele v o lt; m in d e n e s tő l v o lta k 1 3 -a n .” (IV /1. 9 )
1 5 8 9 . j ú n . 2 4 . K v ár sz k v e : „ A z m e ly k é t k ö m ie s t u r u n k ö n a g y sá g a p a r a n c s o la tty á r a
b o t s á tt u n k a lá , D ió sz e g i Is tv á n t és K u ti M á r to n t a tt a m k ö lts é g b e n e k ik d e n . 5 0 .” (IV /X .
2 6 ) — U g y a n ily e n d á tu m m a l k if iz e té s a k é tlo v a s s z e k é rrő l, m e ly a k é t k o m iv e s t T o rd á ig
v itte fi. 1. d e n 5 0 (IV /X . 7 0 ) .
1589. j ú l . 2 2 . K v á r szkve: „ A z k ö m ie s e k e t K u ti A n d r á s é k a t K a lm á r A n d rá s v itte T h o r-
d á ra 3 lo v o n d e n . 7 5 .” (IV /X , 71 )
1 5 8 9 . aug. 7 . K v ár sz k v e : „ A z fe je d e le m n e k f a ra g o tt k ö v e t v itte k . . .” K ö v e tk e z ik a
s z e k e re s e k n é v s z e rin ti fe ls o ro lá s a , v o lt k ö z ö t t ü k : h a t d a ra b 12 ö k r ö s s z e k é r, egy d a ra b 10
ö k rö s s z e k é r, k é t d a ra b 6 ö k r ö s s z e k é r, k é t d a r a b 6 lo v as s z e k é r, egy d a ra b 3 lo v as sz e k é r,
t e h á t ö ssze se n 12 sz e k é r. A sz e k e re z é s k ö lts é g e i s z e k e r e n k é n t fi. 1. d e n . 5 0 . — A feljeg y zés
v é g én : „D ió sz eg i I s tv á n t, h o g y b iró u ra m alá k ü t te a k ö v e k k e l F e je rv a rra , a tt a m d e n . 5 0 .”
(IV /X . 7 2 )
1 5 9 0 . m á j. 7 . K v á r szk v e: „ E o d e m d ie a z m e ly d a r u k a t, h a tt y ú k a t, m a d a r a k a t, v itte n e k
u r u n k n a k , b iró u ra m a k a r a tty á b ó l v ö tte m k e n y e r e t n e k ie k d e n . 1 2 .” (IV /X X I. 25 ) — 1 5 9 0 .
m á j. 7 K v á r sz k v e : „ L o v a s T a m á s v i tt T o r d á r a u r u n k n a k d a r u k a t és h a t t y ú k a t , m a d a ra k a t,
h á r o m lo v o n . A t t a m d e n . 7 5 .” ( u o . 8 3 )
1 5 9 0 . a u g . 2 7 . K v á r sz k v e : „ B iro u r a m n a k p a ra n c s o la tty á b ó l n é g y m e s te r n e k K o m ijes
L ö r in c z , K o m ije s A n d rá s és K o m ije s Is tv á n , F e jé rv á rig fi. — d e n . —” N b . k itö lte tle n
(IV /X X . 1 5 .).
1591 .jú n . 3. K v ár sz k v e : „ V y d o c M ik ló s v i tt T h o rd á ig i t t való k ö m ie s e k e t, F e y e rv a rra
m e n te n e k , n é g y lo v o n v itte ; a tta m n e k i fi. 1 .” (V /X . 4 6 )
1 5 9 1 . j ú l. 2 1 . K v á r sz k v e : „ K e le m e n L ászló viszi G y n g a S im o n t 2 lo v ai T h o rd á ra
d e n . 5 0 . ” (V /I. 7 8 )
1591. a u g . 2 6 . K v ár sz k v e : „ K á r p ito s P é te r v itte T h o rd á ig a z k ö m ie s e k e t, k ik e t F e ­
y e rv a rra az fe je d e le m h i v a t o t t, 4 lo v o n . A tta m fi. 1. d e n . - Ő m a g o k n a k a tta m kö l-
c sé g b en d e n . 2 5 .” (V /X . 51 )
1591. au g . 2 9 . K v ár sz k v e : „ M o n d ra J a k a b viszi G in g á tt a z f u n d a ló t T o r d á r a 3 lóval,
d e n . 7 5 .” (V /I. 8 0 )
1591. n o v . 1. G y fe h é rv á r. B á th o ry Z s ig m o n d a k v á ri la p ic id á k k é ré s é re , — a k ik n e k
n e v é b e n „ S te p h a n u s D iozegij m a g is te r c e h e , J o a n n e s K w th y és M ichael K e o m ie s m a-
g istri la p ic id e ” s z e m é ly e se n m e g je le n te k —, m e g e rő s íti a c é h le v e lü k e t (B A L O G H J .: K é-
ső re n a is sa n c e k ő fa ra g ó m ű h e ly e k . III. K ö z i. A rs H u n g a ric a . 1 9 7 5 . 5 4 )■
1 5 9 2 . s z e p t. 8 . K v ár sz k v e : „ M ó n ik a M ih á ly t t ö b b k o m ie s e k k e l h a to d m agával K o-
v ach i J á n o s viszi u r u n k s z á m á ra n é g y lo v o n T o rd á ig fi. 1 .” (V /X V . 9 0 ) .
1 5 9 2 -b e n G y fe h é rv á rt k e lt P a u lu s B ie lfft sz e b e n i ö tv ö s c ím e re s lev e le. A c ím e rk é p k i ­
t ű n ő fig u rális k o m p o z íc ió ja a rró l ta n ú s k o d ik , h o g y e z id ő b e n egy k iv á ló o lasz fe s tő m ű ­
k ö d ö t t a g y fe h é rv á ri u d v a rb a n (B A L O G H J : A k é s ő re n a is s a n c e fa lfe s té s z e t k é rd é s e i
E rd é ly b e n . A S z é p m ű v é sz e ti M ú z e u m K ö z le m é n y e i. 5 3 . sz. 1 9 7 9 . 2 8 3 . 1. 7 6 . k é p ).
1 5 9 3 . jú l. 14. K v ár sz k v e : „ U r u n k k ü l d e t t id e k ö m ie s e k é r t. M e n t K e o m y e s A m b ru s
h e te d m ag áv al. A d a t o tt B iró u ra m n e k ik k ö lc s é g re fi. 1.” (V /X X II1 . 3 4 )
1 5 9 4 . s z e p t. 9 . K v á r sz k v e : „ E o d e m O la z G in g a p o r t é k á já t viszi T o t t G á s p á r 4 lo v a,
sz e k e re T o r d á r a fi. 1. W ida M ik ló s v iszen a z o n k é p p e n G in g a p o r té k á já t 4 lo v o n , sz e ­
k e ré n T o r d á r a fi. 1.” — „ E o d e m K a ra z n a ij T a m á s egy lo v á n m e n t el e z e n G in g á n a k
e g y ik szo lg ája F e ie rv a rra , a tt a m d e n . 6 2 1 /2 .” —” T o t t G á sp á r a m e ly O la z G in g a p o r ­
té k á já t és sz o lg á it T o r d á r a viszi, T o r d á r ó l v ite tte g m a g o k a t F e ie rv a rra . F iz e tte m n e k ik
fi. 1. d e n . 8 7 .” (V I/V 1 II. 1 9 8 , 199 )
1 5 9 4 -b e n B á th o r y Z s ig m o n d k a m a rá s a (c ia m b e lla n o p a r tic o la r e ) F ra n c e s c o B av iera d a
S e n ig allia v o lt. F e lje g y z é se it m a g y a r fo r d ítá s b a n k i a d t a B A R L A Y Ö . S z a b o lc s (M ag y .
K ö n y v s z e m le . 1 9 7 6 . 2 0 5 , 2 0 6 ) . — P ó tlá s a V I. K ö z le m é n y h e z . A H . 1 9 7 9 /2 .2 0 6 .
1 5 9 5 . m á j. 5 . K v ár sz k v e : „ Z ila g y i J á n o s t az k ő m ű v e s t h iv a tta u r u n k ö felség e. V it­
te T h o rd a ig Ú jfa lu n la k ó S o ld o s G á s p á r 2 lo v á n sz e k e ré n , d e n . 5 0 .” (V l/X V II-a . 5 8 )
1 5 9 5 . j ú n . 2 6 . K v ár sz k v e : „ U r u n k ő fe lség e p a tt a n ty ú s á t , M ih ály m e s te r t és lcöm i-
e ssé t, sz a k á c sá t és á lg y u n a k való c sig á k a t h o z ta k a la S o m ly ó r ó l.” V itté k T o rd á ig
(V l/X V II-a . 7 2 ).
1 5 9 5 .jú l. 16. K v ár sz k v e : „ B o ld is G y ö rg y v itte G in g á t T o r d á r a , 6 lo v o n . I te m T o r ­
d á ró l v itte S im o n G ie n g a k é n y s z e ríté s é b ő l E n y e d r e . A tta m n e k i 3 m é ly f ö ld r a B iró
u ra m a k a r a tty á b ó l m ié r t, h o g y az t o id a i a k m eg h n e m f i z e tte n e k v o lt n e k i fi. 2. d e n .
2 8 .” (V I/X V I. 1 3 4 )
1595. s z e p t. 2 0 K v ár sz k v e : „ D u r a n d o t a fe je d e le m a ra n y m ű v e s é t, h á r o m ö tv ö s le ­
g é n y é t és m in d e n m ű v e lő s z e rs z á m á t, ite m u r u n k k é p ír ó já t S to lp s o V a g g o n it” D ésig
v iszik . (V l/X V II-a . 9 8 ). - E z t az a d a t o t is m e r te tte K O M Á R O M Y A .: B á th o ry Z sig ­
m o n d u d v a rta rtá s á h o z . É rd . M úz. 1 9 0 1 . 1 1 8 . — A f e s tő igazi n ev e A s to lfo V a g io li;
V e ro n á b ó l s z á rm a z o tt, j e l z e t t m ű v ei 1 6 1 7 -b ő l a k r a k k ó i C o rp u s C h risti te m p lo m o l tá r ­
k é p e i (T H IE M E , U .- B E C K E R , F .: A lig. L e x ik o n d é r b ild . K ü n s tle r. X X X IV . 1 9 4 0 . 3 8 )
1 5 9 5 . d e c . G y fe h é rv á r. D o n C e sa re V ia d a n a je le n té s e a m a n to v a i h e rc e g n e k a p a lo ­
tá b a n r e n d e z e tt e b é d r ő l: „ H ó r a g iu n ti n e lla S ala g ra n d e . . . c h e v ’e r a n o d ó i c re d e n z e
d ’a r g e n te ria co si b e lla e n u m e r o s a , e t c u rio s a c h ’io p e r m e n o n lo sa p rei m e tte r e in c a rta ,
c o se c e r to ric c h is sim e .” (V E R E S S : D o c . IV . 1 9 3 2 . 3 1 6 ) - B á th o r y Z s. e z ü s tc sé sz é je
( 1 5 9 2 ) a M. N . M ú z e u m b a n . (A rc h . É r t . 1 8 8 3 . 15 2 ) .
1 5 9 8 . J o a n n e s B o n g a rsiu s fe ljeg y z é se a ró m a i f e lira to s k ö v e k rő l: „ A lb a e J ú liá é in aedi-
b u s p r in c ip is .” (S C H W A N D T N E R I. 1 7 4 6 . 8 7 7 )
1 5 9 9 . m áj. 2 4 . P rág a. C o sim o C o n c in o to s z k á n k ö v e t je le n té s e I. F e r d in á n d to s z k á n
n a g y h e rc e g n e k : B á th o r y A n d rá s fe je d e le m B á th o r y Z s ig m o n d o t a le m o n d á s a u tá n „ d o p o
 p o c h i g io rn i lo m a n d a ss e f u o ri d é llé s ta n z e régié a d h a b ita r da b a s s o ." (V E R E S S : C ar-
rillo . I. 1 9 0 6 . 5 9 3 )
1601. B e th le n F a rk a s fe ljeg y z é se (X V IE sz á z a d m á s o d ik fe le ) R á c z G y ö rg y h a jd ú i-
n a p p u s z títá s á ró l: „ A lb a m J ú liá m . . . c iv ita te m e t A rc e m m iru m in m ó d ú m d e f a e d a r u n t,
E m b le m a ta e t a lia o r n a m e n ta , q u ib u s e r a n t P a la tia P r in c ip u m in A rc é e x c u lta , d e tra x e -
r u n t . ” (B E T H L E N F a rk a s : H is tó ria de re b u s T ran ssilv a n icis. V. C ib in ii, 1 7 8 9 . 3 2 )
1 6 0 3 . m á rc . 1. I n v e n ta r iu m re ru m o m n iu m in a rcé A lb a -Ju lie n si r e p e r ta r u m , ab agre-
g io F ra n c is c o B u d a y sa c ra tis sim a e c a e sa re a e re g ia e q u e M a ie sta tis p ro v is o re A lb en si suc-
c e d e n ti sib i in o ffic io , eg reg io S ta n is la v K ra c k e r a d m a n u s a s s ig n a n d a ru m die p rím a
M artij a n n o 1 6 0 3 . — A l e ltá r j e l e n tő s e b b fe ljeg y z é se i:
„ In in fe rio rib u s arcis e t d o m in i g en erá lis h a b ita tio n ib u s — I n p r im o h y p o c a u s to — In
s e c u n d o — in t e r t i o ( T a p e te s i n a u r a ta e c irc u m c irc a ; im a g in es in ta b u lis N o . 7 .) — In cu-
b ic u lo ( T a p e te s la n e a e c irc u m c irc a ).
In p a la tio a rcis su p e r io r i - In h y p o c a u s to s o lu tio n is v ic e g e re n tis — In h y p o c a u s to
s e c re ta rii — In h y p o c a u s to p a la tii m a io ris — In p a la tio ip so ( F e n e s tr a e v itre a e m ag n ae
c o n f ra c ta e N ro . 4 . C a n d e la b r u m m a g n u m a e re u m c o n f r a c tu m N ro . 1.) — In h y p o c a u s to
m u s ic o r u m p r im o — I n a lte ro . (E z e k b e n a s z o b á k b a n — a n a g y p a lo t a k iv é te lé v e l — a
l e ltá r eg y ü v e g a b la k o t, egy a jt ó t , eg y k e m e n c é t és egy a s z ta lt e m lít.) - In re liq u is h a b i­
ta ti o n ib u s n e q u e ia n u a e n e q u e fe n e s tra e sé d o m n ia c o n f r a c ta e t a b la ta s u n t. — In co n -
clavi in fe rio ri (a b la k és a jtó r á c s o k v a sb ó l, e g y é b s z e rs z á m o k fá b ó l és v a sb ó l, vas és fa a j­
tó s tb .) — In c e lla a rcis p rím a ( h o r d ó b o r o k és e g y é b fe ls z e re lé s) — In s e c u n d a (h o r d ó
b o r o k és n a g y lé tr a ) .
S p e c ta n t p r a e te r e a a d p r o v is o r a tu m m o la e tré s , q u a e o m n in o c o n f ra c ta e e t de n o v o
a e d ific a n d a e e r u n t . ” (A te lje s sz ö v eg k ö z ö lv e : É rd . O rsz. E m i. V . 1 8 7 9 . 2 0 5 —2 0 8 )
X V II. sz á z a d e le je . S z a m o s k ö z y Istv á n fe ljeg y z é se J á n o s Z s ig m o n d ró l: „ A e d ific ia Al-
b a e s p e c ta b ilia e r e x it, P a la tia p rin c ip a lia , q u a e a n te a o b a n ti s t i tu m n e g lig e n tiá m a rc ta
a n g u s ta q u e u i d e b a n tu r , in d e c e n te m l a x ita te m s p le n d o r e m q u e re d e g it, p ic tu r is d o c tis-
sim is p a rie ta s i n tr a fo ris q u e illu s tr a u it; b e lli sim u la c ris , u r b iu m o p p u g n a tio n ib u s , apo-
p h th e g m a tic is e m b le m a tib u s ; tric lin a , c a e n a tio n e s c u b ic u la q u e o r n a u it, la q u a e a ria a u r a to
o p e re , s c u lp tilib u s q u e ro sis d is tin x it: s u p e rb issim is a u la e is p e r is tr o m a tis q u e o m n ia h a b ita -
c u la u e s tiu it: p r o rs u s u t re g ia e m a g n iflc e n tia e d e c u s , c u m s u m m a s a p ie n tia c o n iu n c tu n u e l
in ip sis a e d iftc iis p e rs p ic e re l ic e a t.” ( I . 1 8 7 6 . 1 1 2 )
S z a m o s k ö z y B á th o ry A n d rá s ró l: „ . . . ru in a s p a la tio r u m r e s titu e re , d is s o lu to s im b ri-
ces s u p p le m e n tis r e fic e re .” (II. 1 8 7 6 . 2 7 )
S z a m o s k ö z y e g y é b fe lje g y z é se i a p a lo tá ró l: „ P rin c ip a le p a la tiu m n o n c o n te m n e n d a
e le g a n tia p r im u m a b E p is c o p is T ra n s ilu a n is q u o r u m sed es d u d u m f ű it, p o s tm o d u m a
J o a n n e s e c u n d o re g e, P rin c ip e T ra n s s ilu a n ia e e x c u ltu m , a d o c c a s u m h y b e m u m s p e c ta t,
a n g u lu m q u e u rb is la té o c c u p a t. H u ic te m p lu m im m in e t e t a rd u i a ed ific ij e t m o lis, Mi-
c h a e li p r im o r i a n g e lo ru m d ic a t u m .” (p . 2 6 ) — A z 16 0 3 -i o s tr o m le írá s á b a n a p a lo tá ró l
sz ó ló ré s z le te k : ,,F o r t e e n im p e r id t e m p u s A fric u s v e h e m e n tio r , e t veris in te m p e r ie et
in c e n d io in c re b e s c e n s , r a p tu m e x a b ie g n is teg u lis f o m ite m , n ih il s u s p ic a n tib u s G e rm an is,
in a u la e p rin c ip á lis p o r t á m in tr a m u r o s , p in e is te c ta m s c a n d u lis d e je c it. Illa c o r re p ta ,
v a lid a m fla m m a m , in s u p re m a p r o x im a r u m a e d iu m q u a e , Isa b ellae R e g in a e p a la tia ap pel-
 la n tu r , c itissim e p r o m o u it. C o n s tite r a t h ic in c e n d iu m o b ie c tu su m m i te m p li te s ta c e is
in b ric ib u s te c ti, n isi tu rris t o t a a u la te m p lo q u e s u b lim io r, a b Isa b e llia n is a e d ib u s a u id e
e x c e p is se t c la d e m .” (p . 3 9 ^ 4 0 a tq u e p r a e te r h a e c a u la e q u o q u e P rin c ip á lis
p o s tic a ia n u a e t M ic h a e lia n a G e o rg ia n a q u e p o r t a , a lijq u e p a ssim lo c i, n o n ta m spe su p e-
ra n d i, q u a m o b s e s s o ru m v ires d is tr a h e n d i, m ú lta v a ria q u e c o n te n tio n e ac v e h e m e n tia o p-
p u g n a ti s u n t .” ( p .5 2 ) S Z A M O S K Ö Z Y III. 1 8 7 7 . 2 6 , 3 9 , 4 0 , 5 2 ) .
A X V I. sz á za d i g y u la fe h é rv á ri é p ítk e z é s e k b ő l in s itu s e m m i se m m a r a d t; c s u p á n csak
a sz é k e se g y h á z le g ú ja b b re s ta u rá lá s a k o r (1 9 7 0 -e s é v e k ) k e r ü lt e lő egy k e t t ő s fé lk ö rív e s
ik e ra b la k n a k (2 0 . k é p ) a tö r e d é k e ( m é r e te 3 7 X 7 3 X 4 0 c m ), a m e ly b e fe lé f o r d ítv a o ld al-
213 k ő k é n t v o lt b e falaz v a H u n y a d i L ászló s z a rk o fá g já b a . S tílu s a az alv in ci p a lo ta fa ra g v á n y a i­
ra e m lé k e z te t.
I ro d a lo m : K Ő V Á R I 1 8 6 6 . 3 0 5 —3 0 6 ( t ö r t é n e t i a d a to k ) . B A L O G H 1 9 3 4 . 14 8 ( a k o ­
lo zsv ári m e s te r e k te v é k e n y s é g e G y u la fe h é rv á rt). 1 9 3 5 . 2 5 , 1 9 4 0 . 5 4 6 , B ÍR Ó 1 9 4 1 . 8 3 .
BALOGH 1943. 9 0 - 9 1 . 1 9 5 3 . 4 8 . F L O C A , O .: R e g iu n e a H u n e d o a r a , G h id tu r is tic ,
P75 D éva, 1 9 5 7 . 4 7 8 - 4 7 9 . B A L O G H 1 9 6 1 . 3 4 3 . 1 9 6 4 . 3 4 3 . 1 9 7 0 . 2 3 9 . 1 9 7 3 . 2 4 1 .

G y u la fe h é rv á r, v á ro si h á z a k ( id ő r e n d b e n )

B a c h k a y M ik ló s p ü s p ö k h áza, u t ó b b T h a ta i J á n o s n a k , a Sz. M ik ló s k á p o ln a r e k to r á n a k
h á z a . 1 5 0 3 . (B A L O G H 1 9 4 3 . 2 5 3 ) .
L á z ó i J á n o s te le g d i f ő e s p e r e s h áza, u t ó b b a k á p o ln á já b a n lév ő o ltá r ( a lta r p ia ru m a n im a -
r u m ) r e k to r á n a k a h á z a . 1 5 1 2 . ( u o . 2 5 3 —2 5 4 ) .
M e g y eric se i J á n o s k o lo z s i f ő e s p e r e s k e r te s h áza, ró m a i fe lir a to s k ö v e k k e l. X V I. sz á za d
eleje ( u o . 2 5 4 ) .
T h o rd a i S a la th ie l d o b o k a i f ő e s p e r e s k e r te s h áza, ró m a i fe lir a to s k ö v e k k e l. X V I. sz á za d
eleje (u o . 2 5 4 ) .
S z. A n n a k á p o ln a k á p lá n já n a k háza. 1 5 2 4 ( u o . 2 5 4 ) .
S te p h a n u s T aurinus háza.
1 5 1 9 . S. T a u rin u s S ta u r o m a c h ia c ím ű m ű v é n e k u tó s z a v á t így k e lte z i: „ A e d ib u s n o s tris
A lb a e Jú liá é p rid ie N o n a r u m M á rtii. A n n o G rá c iá é M .D .X IX .”

T ö visi J á n o s te le g d i fő e s p e r e s háza

1 5 2 6 m áj. 2 6 . G y fe h é rv á r. G o s z to n y i J á n o s p ü s p ö k T övisi J á n o s fő e s p e re s k é ré sé re
m e g e rő síti P e ré n y i Im re k iv á ltsá g le v e lé t, a m e ly e t T övisi h á z á r a a d o tt : „ s u p e r q u a d a m
d o m o la p id e a in c o n tig u a v ic in ita te C a p e lla e S a n c ta e A n n á é M a tris M áriáé v ersu s sep-
te m tr io n e m in h a c ű rb e 'n o s tr a c a p itu la r i.” ( E g y h á z tö r t. E m lé k e k a m a g y a ro rsz á g i h i t ­
ú jítá s k o r á b ó l. I. 1 9 0 2 . 2 0 7 - 2 0 8 )

W olph ard A d o r já n fő e s p e r e s , p ü s p ö k i vikáriu s ( ? ) h áza

A b la k vagy a jtó p á rk á n y tö r e d é k e , ta g o lá sa : k e s k e n y le m e z , sy m a , széles le m e z ; k ö z e ­

p é n ló fe je s c ím e rp a jz s , m e z e jé b e n s z ő l ő f ü r tö t (? ) t a r t ó m a d á r. 1 5 2 0 - 1 5 3 0 k ö r ü l. M ész­
k ő , m é r e te 2 9 X 4 3 X 1 2 . L e lő h e ly e : a vár. A c ím e rk é p h e z h a s o n ló c ím e r v o lt a L áz ó i ká-
 Gyulafehérvár, párkánykői .töredéke. 1520-1530 körül.
Gyulafehérvár, Múzeum.

p o ln a h o m lo k z a tá n a k b a l sz é lé n (B A L O G H 1 9 4 3 . 7 8 . k é p ) . A z u t ó b b i c ím e r p e d ig v a ló ­
sz ín ű le g W o lp h a rd A d ó ijá n fő e s p e re s p ü s p ö k i v ik á riu s c ím e re (B A L O G H 1 9 4 3 . 2 0 6 —
2 0 7 , 2 3 5 ) . N e m le h e te tle n , h o g y a k e r e t- tö r e d é k W o lp h a rd g y u la fe h é rv á ri h á z á b ó l
sz á rm a z ik .

O rszá g h o z

1549. d e c . 2 9 . A m a ro s v á s á rh e ly i o rsz á g g y ű lé s vég zése, m e ly b e n sé re lm e z i a k á p ta la n i

le v é ltá r k a to n a i m e g s z á llá sá t, h a n g s ú ly o z v á n , h o g y a le v é ltá rh o z (m e ly a s z é k e se g y h á z
to r n y á n a k b o l t o z o t t h e ly is é g é b e n v o lt) „ D o m u s ta m e n vicin ális sit d o m in o r u m N o b i-
liu m R e g n i.” ( É r d . O rsz. E m i. I. 1 9 7 5 . 2 9 6 ) - E z f e lte h e tő le g e lő z ő le g e g y h á z i é p ü ­
le t v o lt.

P r é p o s ti p a lo ta

1553. m á j. 3 . S o p r o n . V e ra n c sic s A n ta l v a llo m á s a : „ I d e m te s tis d ix it, q u o d c u m fr á te r

G e o rg iu s h o s p i t a r e t u r in e ju s A lb a e J ú liá é p r a e p o s itu r a e d o m o . . .” ( T H E IN E R , A .: V e-
te r a m u n u m e n ta sla v o ru m m e rid io n a liu m . II. Z a g re b , 1 8 7 5 . 4 0 )
1 5 8 2 . f e b r. k ö z e p e . A g y fe h é rv á ri je z s u ita r e s id e n tia v is ita tio ja : „ h a b e n t c o m m o d a m
h a b ita tio n é m , q u a e o lim f ű it d o m u s p r a e p o s iti, te m p lu m ta m e n n o n n ih il d is ta n s ” —
a za z az e g y k o ri d o m o n k o s te m p lo m tó l ( F o n t e s I. 1 9 1 1 . 2 2 2 ).
1 5 8 3 . A j e z s u itá k m e g k a p já k a p ré p o s ts á g k e r tj é t a Sz. G y ö rg y k a p u v a l sz e m b e n
(1. a 6 6 . la p o n ).
 G io rg io B la n d ra ta háza.

1 5 7 4 . j ú l. 1 2 . G y fe h é rv á r. P ie rre L e s c a lo p ie r: „ L e 12 d e J u ille t le s ie u r B la n d ra ta
d o c te u r m e d e c in e t 1-er c o m s e ille r d u p rin c e n o u s f e s to y a d ilitie u s e m e n t a u e c m u siq u e
lo n g d e d is n e r.” ( S tu d i §i m a te ria li de is to rie m e d ie . IV . 1 9 6 0 . 4 5 4 .) — B la n d ra ta ta n á c s ­
ú n tis z ts é g é rő l: T R Ó C S Á N Y I 1 9 8 0 . 2 6 , 1 0 3 /1 4 0 , 2 8 1 /8 4 3 .
1584. F ra n c o S iv o ri g e n o v ai n e m e s 1 5 9 0 -b e n ír t M e m o ria le ja g y u la fe h é rv á ri tá r tó z -
k o d á s á ró l: „ E t il L u n e d i s e g u e n te fű i c o n v ita to dal S ig n o r m e d ic o B la n d ra ta c o n sig lie ro
di S u a A lte z z a in casa su a a d ’u n s o n t u o s o b a n c h e tt o , in q u a le f ú r ó n a n c h e c o n v ita ti li
S ig n o ri S te f a n o e G a b rie llo B a tto r i, c u g in i d é l P rin c ip e , c h e p a rla v a n o b e n e ita lia n o .”
(P A S C U , § .: P e tr u C e rce l §i T a ra R o m á n e a s c á . S ib iu , 1 9 4 4 . 1 9 0 .)
1 5 9 1 . á p r. 1 8 . G y fe h é rv á r. B á th o r y Z s ig m o n d o k le v e lé b e n e m lítv e az e lh u n y t G .
B la n d ra ta h á z a „ in t h e a t r o c iv ita tis ” , m e ly e t a f e je d e le m S im o n é G e n g á n a k a d o m á n y o ­
z o tt . (B A L O G H J .: V a ra d in u m . K é z ira t. 1 9 7 8 .)
G io v a n a n d re a G ro m o B la n d r a ta le n g y e lo rs z á g i és e rd é ly i m ű k ö d é s é r ő l, v a la m in t j e lle ­
m é rő l: „ C o m p e n d io d e lla T ra n s ilv a n ia . A p u lu m . II. 1 9 4 6 . 1 9 8 —1 9 9 .
Iro d a lo m : D r. N . IG N A : U n m e d ie ita lia n la A lb a -Ju lia in se c o lu l al X V l-le a . A p u ­
lu m . II. 1 9 4 6 . 3 9 9 .

C a stillio la p ic id a h á za

P77 1 5 6 9 . jú l. 2. G y fe h é rv á r. J á n o s Z s ig m o n d a d o m á n y le v e lé b e n e m lítv e . ( A d a t tá r 7 6 . L ).

Z a la tn a i p é n z v á ltó o la s z o k h áza

P79 1 5 7 7 . á p r. 7 . W la d y slaw ó w . B á th o r y Istv á n B á th o r y K r is tó f h o z : „ I r t a n a k a z Z a la tn a y

o la z o k is n e k w n k az h á z fe le o l, k y t m i n e k ik F e y e r v a r o t a tt u n k w o lt m ié r t h o g y la t-
tiw k w ala, h o g y a n n e k w l s e m m ik é p p e n n e m le h e tn e k , h o l o t á rn y k o r be j w t t e n e k o n n a n
vagy k e n e s e o t v ag y a r a n ia t h o z th a n a k be e g ie b e o u e n e m v o lt w o ln a io , h o g y z a llo tta n a k
w o ln a vele. . - „ K e g y e lm e d t a r c h a m e g h e o k e t b e n n e , m in d a d d ig , m ig a b b a n az tiz t-
b e n le z n e k , m e r t m y s c sa k vgy a tt w k n e k y k h o g y a d d ig m eeg a b b a n az z o lg a la tb a le z n e k ,
b iria k a z t az h a z a t.” (V E R E S S 1 9 4 4 . 7 1 - 7 2 . ) - 1 5 7 4 -b e n - P ie rre L e s c a lo p ie r s z e rin t -
a z a la tn a i a ra n y b á n y a b é rlő i „ J a c o m o G ris o n i V e n e tie n ” és „ F a u s t o G u a i R o m a in ” , (o p .
c it. 8 5 0 .)

T u rb u lya T am ás f e s t ő h áza

1 5 7 9 . n o v . 1. G o r o d v á ra. B á th o r y Istv á n le n g y e l k irá ly T u r b u ly a T a m á s k é p ír ó n a k

( p ic to r i n o s tr i) , a k i ő t h o s s z ú id eig u d v a rá b a n le n g y e l f ö ld ö n is sz o lg á lta , C z eg á n e lő n é v -
vel n e m e ss é g e t a d o m á n y o z o tt, e z e n k ív ü l a d ó m e n te s h á z a t G y u la f e h é r v á r t a T ég la u t c á ­
b a n A p a d t Istv á n és Ü tő k e z ü J á n o s s z o m s z é d s á g á b a n és B o rp a ta k o n ( p r o m o n tó r iu m )
egy s z ő lő t. (L E H O C Z K Y T . k ö z lé s e a v á s á ro s n a m é n y i E ö tv ö s c salád le v é ltá rá b ó l. S z á z a ­
d o k . 1 8 8 0 . 8 3 4 .) — A ro m á n fe s té s z e t k e z d e té r ő l sz ó ló t a n u lm á n y b a n T o rn a T u r b u le a
( T u r b u ly a ) n é v e n . ( M ű v é s z e t t ö r t.É r t . 1 9 5 6 . 8 5 .)
 292

H á z a f e je d e lm i p a lo ta m e lle tt

1581. s z e p t. 1. K v ár. P . S z á n tó Istv á n P . C la u d io A q u a v iv a je z s u ita g e n e rá lis n a k : „ P a tre s

d e g u n t in d o m o q u a d a m a u la e p rin c ip is c o n iu n c t a .” ( F o n t e s II. 174 )

S z e b e n városá n a k h áza

P78 1 5 8 3 . m á rc . 3 0 . N ie p o lo m ic e . B á th o r y Istv á n k irá ly a sz e b e n i m a g is trá tu s n a k - m ivel

az o rs z á g g y ű lé se k m ia t t g y a k ra n k e ll n e k i G y f e h é r v á r t t a r t ó z k o d n i — eg y h á z a t a d o m á ­
n y o z : „ in te g ra m d o m u m i n tr a m u r o s p r a e f a ta e c iv ita tis A lb e n sis T ra n s y lv a n ia e , in vicini-
t a tib u s d o m o r u m E greg ii q u o n d a m G re g o rii D o c z i e t A r c h id ia c o n a tu s d e K ü k ö llő , o lim
c a n o n ic a le m ” , m e ly e t e g y k o r J á n o s Z s ig m o n d M o n a k i G y ö r g y n e k a d o m á n y o z o t t , a n n a k
h a lá la u t á n p e d ig v issz a sz állt a fis c u s ra (V E R E S S : D o c . II. 1 9 3 0 . 2 4 6 ) , — V e ress sz e rin t a
h á z első tu la jd o n o s a M a rtin u z z i v o lt, u t á n a a fisc u sra sz á llt. (V E R E S S 1 9 4 4 . II. 2 2 4 ),

D ó c z i G e rg e ly h á za

1 5 8 3 . m á j. 3 0 . N ie p o lo m ic e . B á th o r y Istv á n o k le v e lé b e n e m lítv e D ó c z i G e rg ely h á z a a

fa la k o n b e lü l a k ü k ü liő i fő e sp e re ss é g h á z a és a sz e b e n i m a g is tra tu s h á z a s z o m sz é d s á g á b a n ,
(u o . 24 6 ).

A k ü k ü liő i fő e s p e r e s s é g h áza

1583. m á rc . 3 0 . N ie p o lo m ic e . B á th o r y Is tv á n k irá ly o k le v e lé b e n e m lítv e a k ü k ü liő i f ő ­

e sp e re ssé g h á z a a f a la k o n b e lü l D ó c z i G e rg e ly h á z a és a s z e b e n i m a g is tra tu s h á z a sz o m s z é d ­
sá g á b a n ( u o . 2 4 6 ).

K ü lf ö ld i k ö v e t e k fo g a d á sá ra r e n d e lt h áz

1 5 8 4 . F r a n c o S iv o ri g e n o v a i n e m e s M e m o ria le ja ( 1 5 9 0 ) g y fe h é rv á ri ta r tó z k o d á s á r ó l:
„ d o v e m i f u a sse g n a to p e r m e e p e r m ié i g e n ti n i o m i n i u n a b o n a casa, s o lita di serv ire p e r
li a m b a s c ia to r i.” (P A S C U , S .: P e tr u C e rce l §i T a ra R o m á n e a s sc á . S iL iu , 1 9 4 4 . 1 8 5 )

P8 0 K o v a c s ó c z y F a rk a s k a n c e llá r h áza

1584. F r a n c o S iv o ri g e n o v ai n e m e s M e m o ria le ja ( 1 5 9 0 ) e rd é ly i ú tjá r ó l: „ E p e rc h é p e r

l e t t e r e , s e n d o in V a la c h ia , h a v e v o giá p r ím a f a tt a s t r e t t a a m ic itia c o l S ig n o r V o lg a n g o C ho-
v a c h io c h ij, G ra n C a n c e llie ro e te r s o p r e s id e n te d él R e g n o , p e r s o n a di g ra n d is s im a a u to r itá
e p r u d e n z a v e rs a ta m o lt o te m p ó n e lli s tu d ij d i P a d o v a , e c h e p o ss e d e v a b e n is sim o la lin g u a
ita lia n a , fű i v is ita to de e sso e c o n v ita to l ’in d o m a n i a b a n c h e tt o in casa su a p riv a ta m e n te . . ."
(P A S C U o p . c it. L 9 44. 18 5 )
1589. á p r. 5 . Á lb a J ú lia . B á th o r y Z s ig m o n d o k le v e le : „ D o n a tio E gregij J o a n n is K o w a-
c h o c z ij s u p e r d o m o la p id e a A lb e n s i.” (O .L .F . 1. G y fe h é rv á ri K á p t. O rsz. L tá r . É rd . fe je d .

a4
k a n c e llá ria . 11. L ib e r R e g iu s Sig. B á th o r y . 4 0 7 ) , — K é rd é s , h o g y a z o n o s -e K o v a c s ó c z y
F a rk a s h á z á v a l, n je ly a v á rb a n v o lt a fe g y v e rtá r és B án fl G y ö rg y h á z a s z o m sz é d s á g á b a n .
(S Z Á D E C Z K Y L .; K o v a c s ó c z y F a rk a s . B p ., 1 8 9 1 . 7 0 ) .
1590. au g . és o k t . K o v a c s ó c z y F a rk a s v é g re n d e le te : „ a z fe h é rv á ri h á z a t h a vagy az
fe je d e le m , av agy k i u tá n a m c a n c e lla riu s le s z e n k iv a n ja tö le k [g y e rm e k e i g y á m já tó l] , j ó
á ro n a d ja k o d a és az p é n z é t te g y é k a z g y e r m e k e k s u m m á já h o z .” A v é g re n d e le tb e n e m ­
lítv e : „ K ö n y v e s h á z ” , a k in c s e k „ a z b o t b a n ” , é s a z „ e b é d lő h á z ” . (S Z Á D E C Z K Y : i. m .
65, 6 6 ).
1 5 9 8 . J o a n n a e s B o n g a rsiu s fe ljeg y z é se a G y u la f e h é r v á r t l á t h a tó ró m a i f e lir a to s k ö v e k ­
rő l: „ I n a e d ib u s c a n c e lla rii W o lfg an g i K o w a c h o c z ii.” (S C H W A N D T N E R II. 1 7 4 6 . 8 8 0 .)
K o v a c s ó c z y F a rk a s 1 5 4 0 k ö r ü l s z ü l e t e t t E r d é ly b e n . F o rg á c h F e re n c p á r tf o g o ltja .
1 5 6 2 - 1 5 7 1 -b en I tá liá b a n , P a d o v á b a n t a n u l t , m a jd v issz a té ré s e u tá n F o rg á c h m e lle tt t i t ­
k á r. 1 5 7 2 - 1 5 7 4 -b e n is m é t P a d o v á b a n az if j . B á th o r y I s tv á n n a l. U tá n a K r a k k ó b a n B á­
t h o r y Istv á n k irá ly m e lle tt az e rd é ly i k a n c e llá ria tit k á r a . 1 5 7 6 -b a n v issz a té r E r d é ly b e ,
1 5 8 1 -b e n B á th o ry K r i s t ó f e g y ik v é g re n d e le ti v é g re h a jtó ja . 1 5 8 3 -b a n a h á rm a s k o r m á n y ­
ta n á c s ta g ja , 1 5 8 5 -tő l k a n c e llá r, B á th o r y Z s ig m o n d 1 5 9 4 -b e n k iv é g e z te tte . Itá lia i t a n u l ­
m á n y a iró l, re n d k ív ü li m ű v e lts é g é rő l, iro d a lm i m u n k á s s á g á ró l, le v e le z é s é rő l, a n e k i d e d i­
k á lt k ö n y v e k r ő l: S Z Á D E C Z K Y L .: K o v a c s ó c z y F a rk a s . B p ., 1 8 9 1 . 8 2 - 9 1 ; V E R E S S E .:
M a tric u la e t a c ta . I. P a d o v a . B p ., 1 9 1 5 . 6 8 , 7 6 —7 7 , 2 0 6 - 2 1 3 ; V E R E S S E .: M a tric u la e t
a c ta . B p ., 1 9 4 1 . 1 9 6 , 2 0 1 . 2 1 1 , 5 7 4 - 5 7 5 ; A m a g y . ir o d a l o m tö r t . b ib lio g rá fiá ja . I. B p.,
1 9 7 2 . 3 1 9 ; R M N Y . I. 7 8 6 . la p ( a n y o m ta t v á n y o k fe ls o ro lá s a ). S z a m o s k ö z y n e k i a já n ­
l o tt a az e rd é ly i ró m a i ré g iség e k rő l í r o t t m ű v é t (A n a le c ta la p id u m . P a d o v a , 1 5 9 3 ) és v e r­
se t ír t c ím e ré rő l. G y u la fe h é rv á ri p a lo tá já b a n „ k ö n y v e s h á z ” v o lt. 1 5 8 4 -b e n P . F e r r a n te
C a p ec i így n y i la t k o z o t t ró la : „ p a r la ita lia n o c o si c o m e n a tiv o ; h a r i te n u t o IT ia b ito ita -
lia n o in s in ’ a q u e s to N a ta le .” ( F o n t e s II. 1 9 1 3 . 5 9 .) H a s o n ló k é p p e n ír t r ó la P o s se v in o :
„ c h ’egli e s s e n d o s t a to lu n g a m e n te in Ita lia , e t h a v e n d o p r a ti c a t o c o i m ig lio ri, e t e ss e n d o
a n c o s t a to a V o s tr a S a n titá a m b a s c ia d o re a n o m e d é l re , h a p u re v e d u to la g ra n d e z z a
d e ll’in g eg n o di m o lti, e t la f r e q u e n z a d e ’ m ig lio ri p o p o li d e lla c h r is tia n itá si g ra n d e e t
si u n ita in u n a f e d e .” K o v a c s ó c z y tis z ts é g e irő l: T R Ó C S Á N Y I 1 9 8 0 . 3 0 .

B a rth o lo m a eu s O láh h áza

1585. á p r. 3 . G y fe h é rv á r. B á th o r y Z s ig m o n d m e g e rő s íti B a r th o lo m a e u s O lá h a d o m á ­
n y á t, m ely s z e rin t h á z á t „ in s u b u r b io A lb e n s i” a j e z s u itá k n a k a d ta . — 1 5 8 5 . j ú l. 2 0 . a
j e z s u itá k b e ik ta tá s a a h á z b a „ in p ia te a N a g y b ó d o g a s s z o n y n u n c u p a t a ” , m e ly e t B a rth .
O lá h v é g re n d e le tile g n e k ik h a g y o tt ( A d a t tá r . 6 7 ).

B á n ffy G y ö r g y háza

1589. á p r. 5 . G y fe h é rv á r. B á th o r y Z s ig m o n d a d o m á n y le v e lé b e n e m lítv e B á n fi G y ö rg y
h á z a a v á rb a n K o v a c s ó c z y h á z a s z o m s z é d s á g á b a n (S Z Á D E C Z K Y : i. m . 7 0 ).B á n f f y G y ö rg y
u d v a ri f ő k a p itá n y 1 5 7 2 - 1 5 7 5 ; 1 5 7 5 -b e n ta n á c s ú r (T R Ó C S Á N Y I 1 9 8 0 . 2 4 ).
 S im o n é G en ga f e je d e lm i f u n d á to r h áza

1591. á p r . 18. G y fe h é rv á r. B á th o ry Z s ig m o n d S im o n é G e n g á n a k a d o m á n y o z z a az el­

h u n y t B la n d ra ta o rv o s h á z á t „ in t h e a t r o c iv ita tis A lb e n s is ” , K o lo z sv á ri G á b o r fe je d e l­
m i t it k á r h á z a és A m b ro s iu s H y p p o litu s p h a rm a c o p o l h á z a s z o m sz é d s á g á b a n (B A L O G H
J .: V a ra d in u m . K é z ira t. 1 9 7 8 ) .

K o lo z s v á r i G á b o r f e je d e lm i titk á r h áza

1 5 9 0 . á p r . 18. G y fe h é rv á r. B á th o ry Z s ig m o n d o k le v e lé b e n e m lítv e K o lo z sv á ri G á b o r
h á z a „ in t h e a t r o c iv ita tis A lb e n s is ” S. G e n g a h á z á n a k a sz o m sz é d s á g á b a n ( u o .) .

A m b r o s iu s H y p p o litu s p h a r m a c o p o l h á za

1 5 9 1 . á p r. 1 8 . G y fe h é rv á r. B á th o r y Z s ig m o n d o k le v e lé b e n e m lítv e A m b ro s iu s H y p p o ­
litu s p h a r m a c o p o l h á z a „ in t h e a t r o c iv ita tis A lb e n sis” , S. G e n g a h á z a s z o m sz é d s á g á b a n
( u o .) .

A p a f f i M ik ló s szállása

1 5 9 1 . K iss J á n o s s z e rz ő d é s e , m e ly n e k é r te lm é b e n G y u la f e h é r v á r t é p ü lő h á z á t n o v . 24-
é n á ta d ja A p a ffi M ik ló sn a k [A p a ffi G e rg e ly fiá n a k ] é le th o s s z ig la n ( O .L . É rd . F iscalis
L tá r . F 2 3 4 . 1. F a sc . 2 5 . A ) .A p a ffi M ik ló s ta n á c s ú r , K ü k ü llő m e g y e i fő is p á n (T R Ó C S Á N Y I
1 9 8 0 .2 3 ).

B á th o r y B o ld iz sá r háza

1 5 9 4 . S z a m o s k ö z y Istv á n fe lje g y z é se : „ B á to r i B o ld iz sá r m ik o r a z uj h á z á t az p r é p o s th á z
e lle n é b e n é p i t e t t e F e jé r v á r a tt, a b o ltá s a n é k i s z a k a d t, tiz e n h a t k é k d a r a b o n tn á l tö b b e t
o p p r i m á l t.” (IV . 1 8 8 0 . 4 1 .)

P ie tr o 3 u s t o u d v a ri z e n é s z h áza

1 5 9 5 . m á j. 8 . G y fe h é rv á r. B á th o r y Z s ig m o n d z e n é s z é t P ie tr o B u s to t m e g e rő síti a nek i
a d o m á n y o z o t t h á z b i r to k á b a n : „ in te g ra m d o m u m su a m la p id e a m in p ia te a O lasz u tc z a
v o c a ta , in tr a m u r o s c iv ita tis h u iu s A lb e n sis, in v ic in ita tib u s d o m o r u m a b u n a G e n ero si
Io a n n is B a p tis tá é M u s to m a g istri c h o ri m u s ic o r u m n o s t r o r u m , p a r te v e rő ab a lté ra n o b i­
lis F ra n c is c i K o v a c h in c o m i t a t u A lb e n si T r a n s s jlv a n ia e e x is te n ti h a b ita m a b E g reg io Ni-
c o la o Z ó ly o m i in r a tio n e m n o s tr a m e m p ta m , a n o b is q u e e id e m P ie tr o B u sto d o n a ta m .”
(V E R E S S : D o c . IV . 1 9 3 2 . 2 1 6 .) — B u sto 1 5 9 5 .ja n . 2 1 -é n k e lt je le n té s é b e n e m líti a gyfe-
h é rv á ri ró m a i ré g is é g e k e t ( T ö r t. T á r. 1 8 7 8 . 9 7 0 ).
 K o lo z s v á r vá ro s h áza
9

1 5 9 5 . m áj. 8 . G y fe h é rv á r. B á th o ry Z s ig m o n d f e n ti a d o m á n y le v e lé n e k a h á tá r a je g y e z ­
v e: „ F e jé rv á ri h á z h o z v a ló .” (K v á r v á ro s le v é ltá ra . F a sc . I V /1 0 4 . — V E R E S S : D o c . IV .
1 9 3 2 . 2 1 7 .) V ag y is B u sto h á z a u t ó b b K o lo z sv á r tu la jd o n á b a k e r ü lt.

Z ó ly o m i M ik ló s háza

1 5 9 5 . m áj. 8 . G y fe h é rv á r. B á th o r y Z s ig m o n d o k le v e lé b e n e m lítv e eg reg iu s N ic o la u s

Z ó ly o m i h á z a : „ in p ia te a O lasz u t c z a v o c a ta , i n tr a m u ro s c iv ita tis A lb e n sis” , m e ly e t a
fe je d e le m m e g v á sá ro lt és P ie tr o B u s to -n a k a d o m á n y o z ta (V E R E S S : D o c . IV . 1 9 3 2 . 2 1 6 ) .
1 6 3 3 . au g . 2 9 . R á k ó c z y G y ö rg y o k le v e le Z ó ly o m i D á v id n o t a p e r é r ő l, m e ly n e k s o rá n
az e g y ik t a n ú P e rn e sz i E rz s é b e t v a llja: „ M ik o r m ég Z o lio m i u ra m k e z é n é l n e m v o ln a
G y a lu v á ra, e g y k o r i t t F e jé r v a r a tt m a g a h á z á n á l lé v é n . . . a z t h a ll o t ta m . . .” (É r d . O rsz.
E m i. IX . 1 8 8 3 . 3 6 1 ) — A Z ó ly o m i c s a lá d n a k e z az ú ja b b h á z a n e m a z o n o s a fe n te m -
l íte tte l.

J o h a n n es B a tis ta M u s to ( M o s to ) u d v a ri z e n é s z h áza

1 5 9 5 . m á j. 8 . G y fe h é rv á r. B á th o r y Z s ig m o n d a d o m á n y le v e lé b e n e m lítv e : „ In p ia te a
O lasz u tc z a v o c a ta , i n tr a m u ro s c iv ita tis h u iu s A lb e n sis, in v ic in ita tib u s d o m o r u m a b u n a
G e n e ro si Io a n n is B a p tis tá é M u s to m a g istri c h o r i m u s ic o ru m n o s t r o r u m .” (V E R E S S : D o c.
IV . 1932. 2 1 6 ).

K o v a c h F e re n c n e m e s h áza

1 5 9 5 . m áj. 8 . G y fe h é rv á r. B á th o r y Z s ig m o n d o k le v e lé b e n e m lítv e B u sto h á z a s z o m ­

sz é d ság á b a n „ p a r te v e rő a b a lté ra n o b ilis F ra n c is c i K o v a c h ” h á z a az O lasz u tc á b a n
(u o . 2 1 6 ).

P o m p e io P an ich i, u tó b b D o m in ic o P a n ich i h áza

1 5 9 5 . j ú n . 2 0 . G y fe h é rv á r. I n s t r u m e n t u m , q u o S ig is m u n d u s p rin c e p s d o m u m c e r ta m
A lb ae c u m iu re rég ió d o n a t P o m p e io P a n ic h i ( F o n t e s V . A p p . V I. N o . 125 )
1 5 9 6 . au g . 16. L itte r a e p r o d o m o d o m in ic i P a n ic h i e m p ta a c o lle g io A lb e n si. (u o .
P81-84 N o . 134 ) .

P etru s Bailla d e K e o r e o s b a n y a p ix id a r iu s háza

1 5 9 8 . fe b r. 18. G y fe h é rv á r. B á th o r y Z s ig m o n d g y a lo g p u s k á s á n a k P e tr u s B ailla de K eo -
r e o s b a n y á n a k a h á z á t „ e x t r a m u ro s h u iu s c iv ita tis n o s tr a e A lb e n sis in p ia te a T e o w is u c za
v o c a ta ” f e lm e n ti m in d e n n e m ű a d ó a ló l (V E R E S S : D o c . V . 1 9 3 2 . 143 ) f
 K o c h is P ál h á za

1 5 9 8 . fe b r. 18. B á th o ry Z s ig m o n d o k le v e lé b e n e m lítv e „domus . . . P a u li K o c h is auri-

gae n o s t r a e " a f a la k o n k ív ü l a T ö v is u tc á b a n (u o ).

K e r e s y P é te r g y a lo g p u sk á s h áza

1 5 9 8 . fe b r. 18. G y fe h é rv á r. A B á th o ry Z s ig m o n d o k le v e lé b e n e m lítv e „ d o m u s . . . P e t-
ri K e re s y p e d itis n o s tr i p ix id a r ii” a f a la k o n k ív ü l a T ö v is u t c á b a n / u o ) .

B o d o n y i Is tv á n k in c s tá r n o k h áza

1 5 9 8 . m á j. 1. G y fe h é rv á r. M ária C h ris tie rn a o k le v e le a rró l, h o g y S te p h a n u s B o d o n i

th e s a u ra riu s „ d o m u m e t c u ria m s u a m n o b ilita r e n v ic in a m co lleg ii A lb e n s i” e la d ta a j e ­
z s u itá k n a k ö ts z á z f o r i n té r t ( F o n t e s V . 1 9 2 1 . A p p . V I. N o . 1 8 0 ) .
1 5 9 9 . m á j. 1. G y fe h é rv á r. A k á p ta la n o k lev e le a rró l, h o g y S te p h a n u s B o d o n y i e la d ta
ö ts z á z f o r i n té r t a j e z s u itá k n a k „ D o m u m s u a m A lb e n s e m , c o lle g io P a tr u m S o c ie ta tis Je su
c o n tig u a m .” ( u o . N o . 2 1 3 )

P ra e fe c tu s reg n i h á za

1 5 9 8 . J o h . B o n g a rsiu s fe lje g y z é se a ró m a i fe lir a to s k ö v e k r ő l, a m e ly e k l á t h a t ó k „ A d

a e d e s p r a e f e c ti re g n i.” ( S c h w a n d tn e r I. 1 7 4 . 8 7 9 ) A h á z g a z d á ja v a ló szín ű leg J ó s ik a
Is tv á n n a l a z o n o s (T R Ó C S Á N Y I 1 9 8 0 . 1 8 1 ,3 3 7 ).

A lo va ssá g i p a ra n csn o k háza

1 5 9 8 . J o h . B o n g a rsiu s fe lje g y z é se a ró m a i f e lir a to s k ö v e k rő l, a m e ly e k l á t h a tó k „ in

a e d ib u s p r a e f e c ti e q u it u m .” ( u o . 8 8 0 ) A h á z g a z d á ja ta lá n S ib rik G á s p á r u d v a ri f ő k a p i­
tá n n y a l a z o n o s (T R Ó C S Á N Y I 1 9 8 0 . 3 3 9 ) .

K o r n is G á sp á r p a lo tá ja

1 6 0 0 . á p r . 8 . R ó m a . G io v a n n i M o c e n ig o k ö v e t a v e le n ce i d o g é n a k : „ e t c h e in A lb aiu -
lia h a v ev a t o lt o [M ih ály v a jd a ] al C o rn is , c h e f u q u e llo c h e tr a d i ii C a rd in a l B a th o ri, u n
b e llissim o p a la z z o , e t a p p r o p ia to lo a lla su a m e d e s im a p e rs o n a p e r su a h a b i t a t i o n e .”
(V E R E S S : D o c . V I. 1 9 3 3 . 7 7 )
K o rn is G á s p á r h u s z ti f ő k a p itá n y v o lt, 1 5 7 7 -b e n a v á r k a p u já t é p í t t e t t e (1. a V III. K ö z ­
le m é n y b e n , A H . 1 9 8 0 /2 ). 1 5 9 4 -b e n is e z t a tis z ts é g e t t ö l t ö t t e b e . (V E R E S S : D o c. IV .
1 9 3 2 . 6 7 ) . E g y é b tis z tsé g e i: 1 5 7 5 m á ra m a ro s i a lisp á n , 1 5 9 5 —1601 ta n á c s u r , 1 5 9 9 -b e n
fő g e n e ra lis (T R Ó C S Á N Y I 1 9 8 0 . 3 0 ).
G e s z th y h áz

1 6 0 7 . o k t. 5 . G y fe h é rv á r. R á k ó c z y Z s ig m o n d S z a m o s k ö z y Is tv á n n a k a d o m á n y o z ta F e ­
h é rv á rt az ú n . G e sz th y h á z a t (S Z A M O S K Ö Z Y I. t ö r t . m a ra d v á n y a i. 1. B p ., 1 8 7 6 .
V III. la p ).
V a ló sz ín ű le g G e s z th y F e re n c g e n e rá lis, d év ai k a p itá n y h á z a v o lt, aki 1 5 9 5 -b e n
h a lt m eg.

G á lffi ház

1 6 2 7 . ja n . 18. A t ö r ö k k ö v e ts é g e t G y u la f e h é r v á r t a „ G á lffi h á z b a n ” s z á llá s o ltá k el

(É r d . O rsz. E m i. V III. 1 8 8 2 . 7 6 ) , — E z a h á z f e lte h e tő le g a X V I. sz á z a d u to ls ó n e g y e ­
d é b e n G á lffi J á n o s é v o lt, B á th o r y Z s ig m o n d e g y k o ri n e v e lő jé é , a k it 1 5 9 4 -b e n k iv é g e z te k .

S z a m o s k ö z y I s tv á n tö r té n e tír ó háza

1 6 0 7 . o k t . 3 . G y fe h é rv á r. R á k ó c z y Z s ig m o n d fe je d e le m S z a m o s k ö z y n e k a d o m á n y o z ­
ta az ú n . G e s z th y h á z a t. (S z a m o s k ö z y t ö r t . m a ra d v á n y a i. I. 1 8 7 6 . V III. la p ) .
S z a m o s k ö z y itá lia i, p a d o v a i ta n u lm á n y a ir ó l, m ű v e irő l, k ö z ö tt ü k ré g é sz e ti k ia d v á n y á ­
ró l (A n a le c ta L a p id u m v e tu s to r u m e t n o n n u llo r u m in D a cia a n ti q u i ta t u m . P a ta v ii, 1 5 9 ? )
1.: V E R E S S E .: M a tric u la e t A c ta . B p ., 1 9 4 1 . 2 1 1 , 2 7 3 - 2 7 4 , 5 7 4 - 5 7 5 .
S z a m o sk ö z y t ré g é sz e ti m ű v e m e g írá s á ra a g y u la fe h é rv á ri a n tik g y ű jte m é n y e k (M egye-
ricsei J á n o s , V á rd a y F e r e n c , J á n o s Z s ig m o n d , B á th o r y Is tv á n , K o v a c s ó c z y F artcas stb .
g y ű jté se i) ö s z tö n ö z h e tté k . M u n k á já t K o v a c s ó c z y k a n c e llá r n a k a já n lo tta 1 5 9 3 . fe b r. 2 0 -á n .
B o c sk a y Istv á n S z a m o s k ö z y t a g y fe h é rv á ri k á p ta la n le v é ltá ra e g y ik k o n z e r v á to r á n a k
és o rszág o s tö r té n e t í r ó n a k n e v e z te k i. B o c sk a y v é g re n d e le té b e n 2 0 0 0 f o r i n to t h a g y o tt a
k o lo z sv á ri k o n v e n t jö v e d e lm é b ő l t ö r té n e t i m ű v e k in y o m ta tá s á r a . S z a m o s k ö z y 1 5 9 8 -b a n
m á r e rő se n e lő r e h a la d t a m u n k á já b a n ( u o . V III. la p ).

A fő u r a k h á za i

X V II. század e le je. S z a m o s k ö z y Istv á n fe lje g y z é se az 1 6 0 3 -ik i o s t r o m k o r t á m a d t t ű z ­

v é sz rő l: „ In d e d e in d e v e lu t e s u b lim i to r r id a e t u r r is c u lm in e d e je c tu m in in f e r io r a m a-
lu m , o m n e s m a g n a tu m d o m o s o b te g u la s lig n e a s c o n c ip ie n d o ignj o b n o x ia s , p o p u la n d o
p e r u a s it ta m re p e n tin o i m p e tu , u t m iru m f u e r i t , n e c in te r u a lla lo n g iu s c u la a e d iu m ,
n e c v ic o ru m la x ita te m u lla m r e m o r a m a d c o h ib e n d u m ig n e m p ra e s ta re p o tu is s e .” (II I .
1877. 4 0 )

A p o lg á rsá g h ázai

A g y fe h é rv á ri p o lg árság é p ítk e z é s é r ő l e d d ig m ég n e m k e r ü lt e lő a d a t, a v á ro s tö r té n e t e
sin c s fe ld o lg o z v a . N é m i tá jé k o z ta tá s u l sz o lg á lh a t a z o n b a n B á th o r y Z s ig m o n d k e lte z e tle n
o k le v e le (1 5 9 0 -e s é v e k ), a m e ly k ö z li a b ír á k és a z e s k ü d t p o lg á ro k n é v s o rá t: „ S te p h a n u s
 N y re w , M a rtin u s lite r a tu s n ó tá r iu s , J a c o b u s C h iz m a z ia , J ó n á s lite r a tu s , M a rtin u s M e z aro s.”
( L a tin f o r m u la riu m . X V I. sz á z a d vége. K v ár, E g y e te m i K ö n y v tá r, K é z ir a ttá r . Ms. 9 9 9 .
fö l. 2 7 v —2 8 v )

Gyulafehérvár, nagy templom (székesegyház), sírkövek (XVI. sz á z a d )

F o r r á s o k és iro d a lo m : V E T T 1 6 9 7 = J o h a n n e s G e o rg iu s V E T T k é z ir a ta a sírk ő -fe lira ­

to k r ó l, a m e ly e k e t 1 6 9 6 . s z e p t. 2 8 —2 9 -é n je g y z e t t le. (K v á r, E g y e te m i K ö n y v tá r, K é z ira t­
tá r . M s. 9 7 7 . N a p ló 1 6 9 7 -b ő l) - F A S C H I N G 1 7 4 3 = F A S C H 1 N G , F .: N o v a D acia. C laudi-
p o li, 1 7 4 3 . —S Z E R E D A 1 1 7 9 1 = S Z E R E D A I , A .: C o lle c tio c o n tin e n s ta b u la s v e tu s to ru m
e t r e c e n tio r u m m o n u m e n to r u m , q u a e in t e m p lo Á lba- o lim J u lie n s i n u n c C a ro lin e n si in
T ra n s ilv a n ia s u n t f u e r u n tq u e lo c a ta . A lb a e -C a ro lin a e , 1 7 9 1 . - K Ő V Á R I 1 8 6 6 .- B A L O G H
1 9 4 3 . — E N T Z 1 9 5 8 = E N T Z G .: A g y u la fe h é rv á ri sz é k e se g y h á z . B p ., 1 9 5 8 .

M e g y e ric se i J á n o s k o lo z s i fő e s p e re s sírk ö v e , 1 5 0 7 ( e lp u s z tu lt )

A sírk ő fe lira ta : V E T T 1 6 9 7 . F A S C H IN G 1 7 4 3 . 5 5 —5 6 ( „ n e g r o in c isa m a rm o ri ” ) .

B A R A B Á S M .: M e g y ericsei J á n o s k o lo z s i fő e sp e re s. É rd . M úz. 1 9 0 7 . 1 1 5 —12 1 . B A L O G H
1 9 4 3 .2 4 9 -2 5 0 . EN TZ 1958. 171.

V á rd a y F e re n c p ü s p ö k sírk ö v e , 15 2 4 ( e l p u s z t u l t )

A s írk ő fe lira ta : V E T T 1 6 9 7 (k ö z li a s írk ő k ö r i r a t á t : „ E p is c o p u s E cc le sia e A lb en sis

T ra n s y lv a n ia e : F ra n c is c u s d e K is V a r d a .” és az e p ita p h iu m v e rs e t). K Ő V Á R I 1 8 6 6 . 2 7 9 .
BALOGH 1943. 3 5 0 -3 5 1 . EN TZ 1958. 2 4 2 , 271.

S ta tile o J á n o s p ü s p ö k sírk ö v e , 1 5 4 2 .

F e lir a ta és iro d a lo m : B A L O G H 1 9 4 3 . 2 5 1 .1 . 1 7 0 k é p . E N T Z 1 9 5 8 . 1 6 8 , 2 1 4 .

C ím e re s s ír k ő t ö r e d é k e , ,X V I. sz á z a d e lső fe le . ( e l p u s z t u l t )

A c ím e rb e n á g a t t a r t ó m a d á r és N T b e tű k . H a s o n ló c ím e r eg y p á r k á n y tö r e d é k e n
(1. a 8 1 —8 2 . la p o n ) és a L á z ó i k á p o ln á n . A W o lp h a rd c ím e rh e z h a s o n lít.
I r o d a lo m : S Z E R E D A I 1 7 9 1 . 3 7 . E N T Z . 1 9 5 8 . 1 7 3 .

M a r tin u z z i G y ö r g y síre m lé k e , 1 5 5 2 . ( e l p u s z t u l t )

S írk ő la p M a rtin u z z i c ím e ré v e l. A c ím e rp a jz s fe lső m e z e jé b e n h o lló , alsó m e z e jé b e n

u n ic o rn is , a p a jz s o n m itr a és k a rd in á lis k a la p ; a c ím e r a la tt fe lira t (S Z E R E D A I 1 7 9 1 .2 5 ):
M O R IE N D V M E S T O M N IB V S
1552
H e ly e : az 1 8 2 6 -i le ltá r s z e rin t: „ A d c o lu m n a m c h o ri e x p a r te E v an g eliii lap is sep u l-
c h ra lis in q u o h a e c s u n t s c u lp ta : M o rie n d u m e s t o m n ib u s 1 5 5 5 .” (E N T Z 1 9 5 8 . 2 1 4 )
M e g re n d e lő je A s c a n io C e n to r io s z e rin t I. F e r d in á n d : „A1 F r a te G io rg io . . . fu p u r al
fin e d a ta s ta n z a n e lla c h ie sa d ’A lb a g iu lia , öv e d a a lc u n i S u o i a m ic i p o r t a t o , f u p o s to in
 u n a s e p o ltu r a di p ie tr a in m e z z o la n a v e m ag g io re d e lla c h ie sa — a p p re s s o a q u e lla dél
R e G io v a n n i U n ia d e C o rv in o , — c h ’in l ’u ltim o a sp ese di F e r d in a n d o P h av ev a f a t t o p o n e re
il C a s ta ld o .” (C E N T O R IO , A .: C o m m e n ta r ii d e lla G u e rra di T ra n s ilv a n ia . V e le n c e ,
1565. 148 )
E m líti G io v a n a n d re a G ro m o 1 5 6 5 -b e n : „ tr e s e p u ltu r e d e fin o m a rm o s o ttilm e n te in-
ta g lia te l ’u n a d ’H u n ia d e , F a ltr a d i G io . S e p u s c o , p a d re d é l R e p r e s e n te , p o i q u e lla d él
C a rd in a le fra G io rg io .” (A p u lu m . II. 1 9 4 6 . 175 )
I ro d a lo m : S Z E R E D A I 1 9 7 1 . 2 5 . K Ő V Á R I 1 8 6 6 . 2 7 9 . E N T Z 1 9 5 8 . 1 7 2 . K o r u n k . 1 9 6 8 .
1 2 6 1 . (K a z in c z y F e r e n c fe ljeg y z é se a h e ly é r ő l, v a la m in t B ita y Á rp á d fe lte v é se a r ró l, h o g y
P85 a X IX . sz á za d e le jé n a p a d ló z a t fe le m e lé s e k o r a fö ld a lá k e r ü lh e te t t.)

K e n d i F eren c é s A n ta l síre m lé k e . 1 5 5 8 (R észb en e lp u s z tu lt)

K ő s z a rk o fá g v o lt, a m e ly b ő l k é t rö v id o ld a lla p m a ra d t fe n n , b e ille s z tv e a H u n y a d i s z a rk o ­

fá g o k b a ; ú ja b b a n e z e k rő l lev á lasz tv a k ü lö n v a n n a k a f a lb a ille sz tv e .
264 K e n d i c ím e re s tö r e d é k ( 6 6 . k é p ) : a c ím e rb e n F & A K b e tű k , jo b b sz é lé n n ö v é n y i o r ­
n a m e n tik á v a l d í s z ít e tt ( 6 5 . k é p ) . A n y a g a m é s z k ő . M é re te 4 8 X 7 5 X 1 9 c m .
K e n d i F e r e n c e rd é ly i v a jd a p e c s é tje k ö z ö lv e : V E R E S S E .: Iz a b e lla k ir á ly n é , B p . 1 9 0 1 .
363.
M a s zk o s tö r e d é k , k ö z e p é n k é t e g y m á sra h e ly e z e t t p a jz s, a fe ls ő b e n félig e m b e ri, félig
á lla ti a rc. A n y a g a m é s z k ő . M é re te 4 9 X 7 6 X 1 4 c m . M e g je g y z e n d ő , h o g y a k é t d o m b o r m ű
s tílu s a n e m a z o n o s , a lig h a t a r t o z h a t t a k e g y síre m lé k h e z .
A v ajd ai tis z ts é g e t K e n d i F e re n c 1 5 5 3 -b a n k a p ta I. F e r d in á n d tó l D o b ó Is tv á n n a l
e g y ü tt. M in d k é t K e n d i ta g ja v o lt a h e ly t a r t ó i ille tv e a fe je d e lm i ta n á c s n a k . A n ta l
1 5 4 2 - 1 5 5 1 . 1 5 5 6 - 1 5 5 8 , F e r e n c 1 5 4 2 - 1 5 4 8 , 1 5 5 6 - 1 5 5 8 . M i n d k e ttő t 1 5 5 8 -b a n k iv é ­
g e z té k (T R Ó C S Á N Y I 1 9 8 0 . 2 0 ) .
Iro d a lo m : S Z E R E D A I 1 7 9 1 . 3 4 ( m á r a k k o r a H u n y a d i s z a rk o f á g o k h o z v o lta k ille s z t­
ve). V E R E S S E .: A H u n y a d ia k síre m lé k e i é s C a s ita ld o . M a g y a ro rszá g M ű e m lé k e i. 1. 1 9 0 5 .
P87 B A L O G H 1 9 3 4 . 1 3 4 . B ÍR Ó 1 9 4 1 . 9 3 . E N T Z 1 9 5 8 . 2 1 4 .1 . 18 3 k é p .

S ír k ő -tö r e d é k , 1 5 5 8 (G y u la fe h é rv á r, M ú z e u m )
S írk ő m a ra d v á n y a , e g y s z e rű e n p r o f ilá lt k e r e t sz e g é ly é b e n a n tiq u a b e tű s f e lira t. A n y a ­
ga m é s z k ő . M é re te 2 2 X 5 3 X 6 c m . F e lir a ta (fe lo ld v a a l ig a tú r á k a t) :A E A N N O 1 5 5 8 I D IE S .

Iz a b e lla k irá ly n é ( t 1 5 5 9 ) s íre m lé k e

271 K ő s z a rk o fá g ( 6 7 . k é p ) , f e d ő la p já n az e lh u n y t fe k v ő a la k ja , lá b á n á l c ím e re n é g y e it
p a jz sb a n ; h o m lo k f a lá n d o m b o r m ű az irg alm as s z a m a ritá n u s t ö r té n e t é n e k a je le n e te iv e l
(L u k á c s e v a n g é liu m a 10. 3 0 —3 7 ) . A n y a g a k e m é n y m é s z k ő . K ő v á ri és B ágyuj s z e rin t s z ü r ­
k e m á rv á n y . M é rete 6 9 X 2 1 5 X 1 1 2 c m ; a fe lső ré sz m ag asság a 4 5 —4 9 c m . V a ló sz ín ű le g a
m ásik h o ss z ú o ld a lra vagy a rö v id o ld a la k e g y ik é re v o lt felvésve C sá k y M ih á ly e p ita p h iu m
v e rse .
1 5 6 5 . G io v a n a n d re a G r o m o fe ljeg y z é se : „ u n h u m il d e p o s ito d e lla R e g in a Isa b e lla in
u n c a n to n e il p iu s c u ro d e lla C h ie s a .” ( A p u lu m , II. 1 9 4 6 . 175 )
 1 6 0 5 . j ú n . 1 2 . K assa. B o c sk a y Is tv á n lev ele T h u r z ó G y ö rg y h ö z : „ A z G y u la F e jérv á ri
S z e n te g y h á z b a n e l t e m e t t e t e t t b ö c s ü le te s s z e m é ly e k n e k s iija in a k fe ltö r é s e , H u n y a d i J á ­
n o s n a k , I v a ts k o n a k , J á n o s k irá ly F iá n a k s az é d es A n y já n a k tag jai és c s o n tja i k ih á n y á ­
sa. . . M in d e z e k e t p e n ig az ő felsége v ezéri és h a d a h a d n a g y i je le n lé té b e n c s e le k e d té k az
ő felség e O rszá g o lta lm á r a b o c s á to t t v ité z i.” (E C K H A R D T S .: R im a y J á n o s ö sszes m ű ­
v ei. B p ., 1 9 5 5 . 2 9 9 )
I r o d a lo m : F A S C H IN G 1 7 4 3 . 5 5 . S Z E R E D A I 1 7 9 1 . 2 4 , 4 9 . K Ő V Á R I 1 8 6 6 . 2 7 8 .
V E R E S S E .: Iz a b e lla k ir á ly n é , B p ., 1 9 0 1 . 4 8 6 (k ö z li C sá k y M ih ály e p ita p h iu m v e rsét).
É B E R L .: E rd é ly i s z o b rá s z a ti e m lé k e k . M ű v é sz e t. V I I I . 1 9 0 9 . 182 ( a Z á p o ly a síre m lé ­
k e k e g y m e s te r m ű v e i, o la s z és n é m e t h a tá s m u ta t k o z i k r a jt u k ; ta lá n le n g y e l e r e d e tű e k ) .
D IV A L D K .: M a g y a ro rszá g m ű v é s z e ti e m lé k e i. B p ., 1 9 2 7 . 1 8 9 , 2 0 6 . k é p p e l. P É T E R A .:
A m a g y a r m ű v é s z e t t ö r té n e t e . II. 1 9 3 0 . 14. 1. k é p p e l. B A L O G H 1 9 3 4 . 1 4 8 . 1 9 4 0 . 5 6 0 .
( n é m e t h a tá s m e lle tt h e ly i h a tá s o k , ta lá n k o lo z s v á ri m u n k a ) , 5 5 5 , k é p p e l. B ÍR Ó 1 9 4 1 .
4 3 . B A L O G H 1 9 5 6 . 3 1 3 . E N T Z 1 9 5 8 . 1 6 8 . B A L O G H 1 9 6 4 . 3 5 7 . I s to r ia I. 1 9 6 8 . 4 2 0 .
B A L O G H 1 9 7 3 . 2 4 7 . B Á G Y U J L .: A g y u la fe h é rv á ri s z é k e se g y h á z h e ly re á llítá s a . K o ru n k .
1978. 1 2 . sz. 1 0 3 9 , 1 0 4 0 .

D á v id n a k , Iz a b e lla k ir á ly n é é te k f o g ó já n a k sírk ö v e . X V I. század 3 . n e g y e d e . ( E lp u s z tu lt )

C ím e re s s írk ő la p , c ím e ré b e n h a t t y ú . F e lir a ta :

G E N E R O S . . . L A O . . . D IV A E . . . G IN A E
P A . . . D A P IF E R . . . D Á V ID
SB C P R O M ÉM

Iro d a lo m : S Z E R E D A I 1 7 9 1 . 3 8 . E N T Z 1 9 5 8 . 1 7 3 .

V a rk o cs T am ás b ih a ri fő is p á n sírk ö v e , 1 5 6 6 . ( E lp u s z tu lt)

F e lir a ta :

H IC . IA C E T . A N . . . . IM . P A N N Ó N IÁ É . T H O M A S .
DE. STEM M A TE. V A RK O TZ.
N O N . M IN V S . H IC . P Á T R IÁ É . P A C E M .
S T V D IO S V S . AM . . .
. . . ÉN T. M ONVM ENTA. DVORVM . M ARTÉ.
P O T E N S . C O N S T A N S Q V E . F ID E . S P E C T A .. .
E T . P IE T A T E . G R A V IS . C V N C T A N D O .
R E S T IT V IT . R É M .
IV D IC II. D l V É S . . .
N I T A . . . D IC E R E . P Á R . . . V S
. . . T A M E N , IV S T V M . S O L IV S . A B . C R E .
P E P E N D IT .
P O S T E R IT A S . M O E R E T . L V G E T Q V E . S IL E S IA .
N IO P S IA E . A T .
 V IR T V T IS H O N O S . E T . F A M A . M A N E B IT .
IN . A E V V M .
M O L L IT E R . O S S A . C V B E N T . S V P E R A . M E N S .
GAVDEAT. AVLA.
V IV IT . N IC O L E O S . H A E R E S V IR T V T IS .
A V IT A E .

I r o d a lo m : S Z E R E D A I 1 7 9 1 . 4 1 . K Ő V Á R I 1 8 6 6 . 2 7 9 . E N T Z 1 9 5 8 . 1 7 2 .

K r i s z t i m a ssz o n y sírk ö v e . 1 5 7 0 ( E lp u s z tu lt)

F e lira ta :

IN D IT A T E L L V R IS C H R IS T IN A • P . . .
GO • BVDAE
HOC RECVBO • STEPH A N I N V PTA
P U D IC A . . . . O S
V IX • B E N E • Q V IN Q V E • M E I L A C H E S IS
CO M PLEV ERA T AEVI
LV STR A F E R A . . . . CVM M EA
FA TA • MÁN. . .
F E B . II. 1 5 7 0 .

Iro d a lo m : S Z E R E D A I 1 7 9 1 . 3 1 . E N T Z 1 9 5 8 . 172.

J á n o s Z sig m o n d fe je d e le m s íre m lé k e . 1571

265-266 K ő s z a rk o fá g (6 8 . k é p ) , f e d ő la p já n a z e lh u n y t p á n c é lo s a la k ja . M in d k é t h o s s z o ld a lá n
d o m b o r m ű c s a ta je le n e tte l; n é g y s a rk á n s z á rn y a s g é n iu s z o k d o m b o r m ű fa ra g á ssa l. A f e d ő ­
lap alsó v ég éb en c ím e r, á g a s k o d ó o r o s z lá n , az e lh u n y t k é t o ld a lá n eg y-egy félig e lő b ú v ó
a n g y al (V II. K ö z i. 1 9 8 0 . 9 5 . 1.) A n y a g a k e m é n y m é s z k ő , K ő v á ri és B ágyuj s z e rin t s z ü r ­
k e m á rv á n y . M é re te 8 4 X 2 2 0 X 9 6 c m ; a fe ls ő ré sz m ag asság a 6 2 . c m .
A z e g y k o ri e p ita p h iu m vers k ö z ö lv e ; A rc h iv d e s V e re in s f ü r S ie b . L a n d e s k u n d e . N . F .
J a k a b II. 1 8 8 8 . 9 4 .
X V II. század e le je . S z a m o s k ö z y Is tv á n fe ljeg y z é se a t e m e té s i p o m p á r ó l; „ V b i in Basi-
lic a u rb is m a io re , a d tu m b a m p e r u e n tu m e s t, q u a e e ré g ió n é a rae m a io ris a d s in is tra m si-
t a e s t, h a b ito p e r a c to q u e p a n e g y ric o c o r p u s te r r a e r e d d itu m e s t. . (I. 1 8 6 6 . 11 8 )
Iro d a lo m : F A S H IN G 1 7 4 3 . 5 5 . S Z E R E D A I 1 7 9 4 . 2 3 . K Ő V Á R I 1 8 6 6 . 2 7 8 . É B E R L .:
A H u n y a d ia k tu m b á ja . A rc h . É r t . 1 9 0 4 . 3 3 2 - 3 4 0 . E N T Z 1 9 5 8 . 1 6 8 .1 . 1 8 6 k é p . S E B E S ­
T Y É N 1 9 6 3 . 7 3 . la p 4 0 . k é p . B Á G Y U J L .: A g y u la fe h é rv á ri sz é k e s e g y h á z h e ly re á llítá s a .
P86 K o r u n k . 1 9 7 8 /1 2 . 1 0 3 9 ( a d o m b o r m ű a h a d a d i c s a tá t á b r á z o lja ) , 1 0 4 0 (ú j h e ly e a V á rd a y
k á p o ln á b a n , a h o l a t u m b a m in d k é t d o m b o r m ű v e s o ld a la l á t h a tó ) .
 J á n o s Z s ig m o n d ta n á c s o s á n a k sírk ö v e . 1 5 7 4 ( E l p u s z t u l t )

F e lira ta :

C O N S 1 L 1 A R . D D IO A N N IS S E C V N D I R E
G IS . . . A N N O A E T A T IS S V A E
S V P R A . . . A N N O M D L X X IIII IV N II
D1E X X III H Ó R A I l i i P O M E R ID IA N A
A L B A E IV L IA E

Iro d a lo m : S Z E R E D A I 1 7 9 1 . 2 7 - 2 8 . E N T Z 1 9 5 8 . 1 7 2 .

B á th o r y M ik ló s sírk ö v e . 1 5 7 6 ( E lp u s z tu lt )

E p ita p h iu m
N ic o la i B a th o r e i, G e n e ro s a e In d o lis
P u e ri, filii illu strissim i P rin c ip is C ris to p h o -
ri B a th o r e i, V a y v o d a e T ra n s ilv a n ia e , q u i
O b iit a n n o M D L X X V I. A e ta tis su ae
IX . d ie J u n ii u ltim o .

H ic j a c e t e x im ia e p u e r in d o lis , o r tu s a b a lto
S te m m a te B a th o r id u m , n o m in e N ic o la u s.
S a rm a tia e S te p h a n u s R e x e s t h u ic sa n g u in e j u n c t u s ,
D a c ic u s e s t p á te r e s t V a y v o d a C h r is to p h o r u s ,
B o c sk a ia n a e g e n e ro sa e p a re n s E lis a b e th e stirp is ;
H u ic ta m e n b re v is h a e c v ita c a d u c a f ű it.

I ro d a lo m : V E T T 1 6 9 7 . S Z E R E D A I 1 7 9 1 . 4 9 .

G ic z i ( G h y c z y , G é c z i) J á n o s k o r m á n y z ó síre m lé k e . 1 5 8 8 (E lp u s z tu lt)

S írk ő tö r e d é k e , fe lira ta :

. . A N N IS • G IC Z I . . . A N S IL V A N . . .
A C • P A T R IS • D . . . F É L IX . . .
SV M M A . . .

G h y c z y tis z ts é g e i: 1 5 7 2 v á ra d i v ic e k a p itá n y , m a jd f ő k a p itá n y , 1 5 8 5 —1 5 8 8 k o r m á n y z ó ,

1 5 8 5 - 1 5 8 0 ta n á c s u r (T R Ó C S Á N Y I 1 9 8 0 . 2 7 )
I r o d a lo m : B Ő D P é te r : H u n g a ru s T y m b a u le s . N a g y e n y e d 1 7 6 4 . 5 0 . S Z E R E D A I 1 7 9 1 .4 2 .
K Ő V Á R I 1866. 2 7 9 . E N T Z 1958. 173.

V ité z i s ír k ő X V I. sz á z a d 2 . fele

269 K ő s z a rk o fá g fe d ő la p ja ( 7 1 . k é p ) , ra jta fe k v ő a la k , h o s s z ú d o lm á n y b a n , k ö p e n y b e n , t o l ­
las sü v e g b e n , jo b b já b a n b u z o g á n y , b a l k e z e k a r d já n n y u g s z ik . A sírk ő alsó része c so n k a . R é-
270 g e b b e n té v e se n H u n y a d i J á n o s s írk ö v é n e k t a r t o t t á k . A s írk ő alsó végén k ő fa ra g ó je l ( 7 0 . k é p ) .
A n y a g a: m é s z k ő , m é r e te 1 9 1 X 8 8 c m .
A m e s te ije g y a S eres c salád je g y é h e z h a s o n ló , d e n e m a z o n o s vele. M in d a z á lta l a h a s o n ­
ló ság a la p já n f e lté te le z h e tő , h o g y a S e re s -m ű h e ly b ő l, vagy le g a lá b b is S e re s J á n o s k ö r é b ő l
sz á rm a z ik .
Iro d a lo m : 1. S eres J á n o s c ím sz ó a la tt: A rs H u n g a ric a 1 9 7 4 . 3 7 3 . T o v á b b á : K Ő V Á R I
1 8 6 6 . 2 7 8 (n e m H u n y a d i s írk ö v e ). E N T Z 1 9 5 8 . 1 4 0 .1 . 18 4 . k é p . B A L O G H J .: K é ső ren ais-
san ce k ő fa ra g ó m ű h e ly e k . A rs H u n g a ric a , 1 9 7 4 . 3 7 2 - 3 7 3 . K o r u n k (K v á r) 1 9 6 8 . 1 2 6 0 —
1261 (B ita y s z e rin t B o c sk a y Istv á n síre m lé k e 1 6 0 8 -b ó l).

B o c s k a y E r z s é b e t sírk ö v e . 1581 (E lp u s z tu lt)

X V II. sz á z a d 2 . fe le . B e th le n F a r k a s fe ljeg y z é se : „ E o d e m (a n a g y t e m p lo m b a n ) a n te a
c o n d iti s u n t. . . E liz a b e th a B o csk ai d e m o r tu i P rin c ip is [B o c sk a y Istv á n ] s o r o r e a d e m q u e
C h ris to p h o ri [B á th o r y ] P rin c ip is u x o r .” (B E T H L E N F .: H is tó ria de re b u s T ra n s ilv a n ic is .
V I. C ib in ii, 1 7 8 9 . 4 9 4 .)

288 G á b riel L ite ra tu s d e K o lo s v a r fe je d e lm i t it k á r síre m lé k e . 1591 ( 8 9 . k é p ) (E lk a lló d o tt)

A sírk ő b a l széle és j o b b alsó s a rk a h i á n y z o t t. A széles s ír k ő - tá b lá t c a n n e lu rá s pilasz-

te r e k k e r e t e l t é k , a m e z e je k ö z e p é n c ím e r, f e le tte és a la t ta f e lir a to k . A c ím e r f e le tti fe l­
ira t k ieg é sz ítv e V e t t 1 6 9 7 . évi fe ljeg y z é sé v el:

E P IT A P H IV M G A B R IE L L IS L IT E R A T I D E K O L O S V A R
S E C R E T A R II IL L V S T R IS S • P R IN C IP IS • D N I • D • S IG IS -
M V N D I B A T H O R I T R A N S • E T S IC V U L [O R V M ] . . .

A c ím e r k é t o ld a lá n : M EM ENTO M ÓRI
A c ím e r a la tt ú ja b b f e lira t:

H O C G Á B R IE L T V M V L O P R O P E P IG N O R A C H A R A Q V IE S C V N T
F R A N C IS C I E T M E M B R A T E N E L L A S A R A E '
[C L A R ]V S E T C V N C T IS F V I T IN S E R V IR E P A R A T V S
.........................................Á G E N S IN T E G R IT A T E F ID E
................................................. S E R E R E P IIS S IM E IE S V
Q U A N D O ......................... A N T E T R IB V N A L . . . E R
O B D O R [ M I V I T ] ........... [D O ]M IN O A N N O : : .
ANNO M D LXXXXI . . .
C A T H E R IN A Z E G E D I R E L IC T A
T H O M A S A C G E O R G IV S F R ( A T R E S ) . . .

K o lo z sv á ri G á b o r B á th o r y Istv á n fa m ilia riu s a v o lt, 1 5 7 3 -b a n P a d o v á b a n t a n u l t (V E R E S S

E .: M a tric u la e t a c ta . B p ., 1 9 4 1 . 8 3 ) . T isz tsé g e i: 1 5 6 7 - 1 5 7 2 - b e n a n a g y o b b ik k a n c e llá ­
ria Írn o k a (T R Ó C S Á N Y I 1 9 8 0 . 1 9 2 .); 1 5 7 5 -b e n k a n c e llá ria i t it k á r ( u o . 185 ); k é s ő b b
B á th o ry Z s ig m o n d tit k á r a le t t .
 V a ló sz ín ű le g u g y a n e h h e z a c s a lá d h o z t a r t o z o t t J o a n n e s L ite r a tu s K o lo z sv á ri c a m e ra riu s
T h o rd e n s is , a k in e k a n e v é t a z 1 5 9 0 . d e c . 2 0 -á n k e lt o k le v é l e m líti.
G á b rie l L ite r a tu s sírk ö v e 1 9 3 1 -b e n a sz é k e se g y h á z d é li k e r e s z th a jó já b a n v o lt t ö b b d a r a b ­
b a n , a k k o r f é n y k é p e z te m ; 1 9 6 9 -b e n m á r n e m ta lá lta m , E n tz G é z a se m e m líti k ö n y v é b e n
( 1 9 5 8 ) . A s írk ö v e t V e t t k é z ir a ta e m líti, d e m á r a k k o r ( 1 6 9 7 ) is tö r e d é k e s á lla p o tb a n le h e ­
t e t t . D a ra b ja i fe lte h e tő le g a sz é k e se g y h á z 1 9 0 7 - 1 9 1 6 évi re s ta u r á lá s a k o r k e r ü lh e tt e k e lő .
I r o d a lo m : V E T T 1 6 9 7 . S Z E R E D A I 1 7 9 1 . 5 0 (té v e se n 1 5 8 1-es é v sz ám m a l).

K o v a c s ó c z y F arkas k a n c e llá r s íre m lé k e . 1 5 9 4

1 5 9 0 . a u g . 3 . G y fe h é rv á r. K o v a c s ó c z y F a rk a s v é g re n d e le te : „ te m e s s e n e k el o t t , a h o l h e lt
c s in á lta tta m n e k i [a h o l tt e s t n e k ] , F e jé r v á r a tt, a k o p o r s ó t is k ő b ő l c s in á lta s sá k m eg , a m in t
én e lr e n d e lte m v o lt, k in e k je g y z é s é t m e g ta lá ljá k ; G ie n g a is az é n b a r á to m j o b b a n e le jek b e
tu d ja a d n i.” ( T ö r t. T á r . 1 8 9 3 . 5 6 )
1 5 9 1 . o k t . 2 5 . G y fe h é rv á r, K o v a c s ó c z y F a rk a s k a n c e llá r v é g re n d e le te : „ T e s te m e t m ik o r
a n n a k id e ie le z e n , agg iak m eg az e w a n n ia n a k a f ö ld n e k . A z m ellij r á k o t s ijrt F e ije r u a r a t a
te m p lo m b a n c h in a l ta tt a m , k y b e n ijm m a r a z e g e n A n ia m m a l E g n e h a n ia n f e k ö z n e k o d a te-
g ie k , k ö b ö l c h in a lta s s a n a k k ijw ö l v a la m i m e m ó r iá t c h a k illien In s c rip tio u a l

V o lffg arig u s K o u a c h o c z y ia c e o h ic c u m
m e is, q u is f u e rim si b e n e q u id ég i, s c ie n t
p o s te r i.”

(K v á r, A k a d . L tá r ., ré g e b b e n É rd . M ú z. L e v é ltá r, b r. B á lin titt le v é ltá rb a n K o v á c s ó c z y e r e ­

d e ti v é g re n d e le te . — K e le m e n L a jo s k ö z lé s e .)
A síre m lé k rő l e g y é b fe ljeg y z é s n in c s e n , k é r d é s e g y á lta lá n , h o g y e lk é sz ü lt-e .
Iro d a lo m : S Z Á D E C Z K Y L .: K o v a c s ó c z y F a r k a s , B p ., 1 8 9 1 . 7 6 (a s íre m lé k te rv e z ő je
G e n g a).

L e n c z ie s G y ö r g y n e k és fe le sé g é n e k S z e n fa lv i A n n á n a k síre m lé k e . 1 5 9 4 ( E l p u s z t u l t )

A s íre m lé k e t L e n c z ie s G y ö rg y fia i, M ih á ly és G á b o r á ll í to t t á k s z ü le ik n e k . F e lira ta i:

M O L E . S V B . H A C P R O B IT A T E . N IT E S ,
P IE T A T E . G E O R G I.
L E N T Z IE S . C U M . C A S T A . C O N IV G E .
P O N E . IA C E S
H IC . D O M IN A E . IL L A . V IR O . P A R 1 T E R .
V IX E R E . F ID E L E S .
A M B O , IN . L E G E . P II. C O N S E R V E R E .
DEL
H V IV S . E T . A E T E R N O S . S V P E R A V T T
V IT A . C A T O N E S .
IN . P Á T R IÁ M . P IE T A S . IN . D O M IN V M Q V E
F ID E S . (A fe ls ő m e z ő b e n .)
 G E O R G IO . L E N C Z IE S . A N N A E Q V E . S Z E N F A L V A I.
P Á R É N . D E S ID E R A T .
A E T A T E . IN . S E N IL I. D E F V N C T .
M IC H A E L . E T . G Á B R IE L . M O E S T IS S I. F R A T R E S .
PO SV ER V N T. A. D. 1594.
V IX IT . P Á T E R . A N N O S . 6 3 . G E N IT R IX .
A N N O S . 5 5 O B IE R V N T .
P Á T E R . V I. M A T E R . V E R Ő . X X X I. D IE .
M E N S IS . M A Y . 1 5 9 3 . (A z alsó m e z ő b e n .)

L en csés G y ö rg y tis z tsé g e i: 1581 e lő t t B á th o r y K r i s t ó f fe le sé g é n e k B o c sk a y E rz s é b e t­

n e k az u d v a rm e s te re , 1 5 8 7 —1 5 9 3 -b a n k in c s tá r i sz á m v e v ő . F ia G á b o r 1 5 8 7 -b e n a k ise b b
k a n c e llá ria Írn o k a . (T R Ó C S Á N Y 1 1 9 8 0 . 3 3 2 , 3 6 8 , 3 9 2 ) .
I ro d a lo m : S Z E R E D A I 1 7 9 1 . 14. K Ő V Á R I 1 8 6 6 . 2 7 9 (1 5 9 3 -a s é v sz á m m a l). E N T Z
1 9 5 8 . 1 72 ( s a jtó h ib á b ó l 1 5 4 9 -e s é v s z á m m a l) ,

B á th o r y B o ld iz s á r ( f l 5 9 4 ) c a s tr u m d o lo ris -a . 1 5 9 9

X V I. sz á z a d e le je. S z a m o s k ö z y Istv á n fe lje g y z é se : „ C u ra v e ra t e tia m [ B á th o r y A n d rá s

1 5 9 9 -b e n ] s e p u lc ru m B a lth a s a ri B a th o rio f r a tr i f a b ric a n d u m , q u e m q u a d r ie n n io a n te
S ig ism u n d u s P rin c e p s , in n o v a a rc é , q u a e a d Z a m o s u m [S z a m o s ú jv á r] e s t, i n d ic ta c au sa
n e c a v e ra t, e iu s q u e o ssa C a rd in a lis A lb a m tr a n s f e r r e s o le m n ib u s e x e q u iis d e s tin a v e r a t, u t
e x in fa m i, ig n o b iliq u e s e p u lc ro e r u tu m d e in te g ro in c o n d ito r iu m B a th o r io r u m P rin c i-
p u m i n f e r r e t, ac q u a e p o s s e t, p r o te m p o r e iu s ta f r a t r i g e rm a n o p e r s o lu e r e t. I d m o n u m e n ­
tu m lig n e u m q u id e m , séd a rtis m in is te r io in a p s id e m l a q u e a tu m a lia sq u e fig u rá s e le g a n ti
o p e re f o r m á tu m e r a t . T o tu m se p u lc ri a e d if ic iu m a tr o h o lo s e r ic o p a n n o i n d u tu m e r a t,
q u o d p e r se rie m a rg e n te i c la v u li, in e u m u s u m c o n f la ti, m a té riá é a d s tr in g e b a n t. H ő s cla-
v os A n d re a s P rin c e p s , ú ti o c iu m q u o d a m m o d o in n e g o c iu m v e r te r e t, a c f r a te r n a e p ie ta ti
d e d itu m o ffic iu m f a c é r é t, ip se su is m a n ib u s b e n e f íc io m a lle o lo ru m , m o n u m e n to lig n e o
o r d in a tim in c u c ie b a t, t o to s q u e d ies ei s o lu m n e g o c io v a c a b a t. M ise ra b ili in s ta b ilita tis
r e ru m h u m a n a r u m d o c u m e n t o , fe ra le m o n u m e n tu m f r a te m is o ss ib u s p a ra n s , in q u o p a u -
cis p o s t d ie b u s m a g n ó c u m f o r tu n a e lu d ib r io ip se q u i f e c e r a t, c o n d e r e tu r .” ( I I . 1 8 7 6 .
2 7 9 -2 8 0 )
B á th o ry A n d rá s B á th o r y B o ld iz sá r te te m e in e k e z ü s t k o p o r s ó t c s i n á l t a t o tt , a m e ly b e
u tó la g ő t t e m e tt é k e l. L . a fe lje g y z é st 9 9 . la p o n .

J o h a n n e s B a p tista M u s to (M o s to ) síre m lé k e . 1 5 9 6 ( E l p u s z t u l t )

F e lir a ta J o h a n n e s G e o rg iu s V e tt 1 6 9 7 . évi fe ljeg y z é se sz e rin t:

„ N o b ili J o h a n n i B a b tis ta e m a s tr o V e n e to
S e re n issim i T ra n s y lv a n ia e P rin c ip is S ig ism u n d i
C h o ri P ra e fe c to : A ltim a m a r ito e t P e tru s
A n g e lu s M u s ita n u s s o c e ro d ile c tiss im o
 E t d e s id e ra tis s im o m o e r e n te s re . . . e r u n t
V ix it a n n o s , m e n s e s h u iu s S a e c u li M D X C V I .”

M o s to g y fe h é rv á ri m a d rig á lja it 1 9 7 8 -b a n h a n g le m e z e n k ia d tá k (G . B. M o s to : II p rim o

lib ro d e ’m ad rig ali. H u n g a r o to n . S L P X . 1 1 8 6 7 .) M ű v eit m é lta tta : B A R L A Y Ö . S z.: G . B.
M o s to g y u la fe h é rv á ri m ad rig áljai. M agy. Z e n e . 1 9 7 5 . 1 7 3 - 1 8 2 .

B á th o r i A n d r á s síre m lé k e . 1599

1 5 9 9 . d e c. 1 4 . G y fe h é rv á r. V a le n tin W alaw sk i, M ih á ly v a jd a k o z á k k a p it á n y a T h ara -

n o w s k i A n d r á s t é r te s íti B á th o r y A n d rá s te m e té s é r ő l (V E R E S S : D o c . V . 1 9 3 2 . 3 6 5 ) . —
1 5 9 9 . d e c . le n g y e lo rs z á g i je le n té s B á th o r y A n d rá s h a lá lá ró l és te m e té s é r ő l ( u o . 3 6 8 ).
1 5 9 9 —1 6 0 0 . J o a n n e s D a r a k i j e l e n té s e : „ C o rp u s C a rd in a lis m a g n a p o m p a te m p o r e co-
m itio r u m , u n a c u m c a p ite , q u o d a n te a lla tu m r e liq u u m c o rp u s d u a b u s h e b d o m a d is e r a t
a S ic u lis a b d u c tu m , s e p u ltu ra e m a n d a u it, in s e p u lc ro a rg e n te o , q u o d re liq u ijs B a lth a sa ris
B á th o r y p r o q u in q u e m illib u s f lo r e n o r u m e x t r u x e r a t .” (H U R M U Z A K I, E .: D o c u m e n ti
p riv itó ra la I s to r ia R o m á n ilo r . I I I / 1. B u k a re s t, 1 8 8 0 . 4 3 2 . V E R E S S : D o c . V . 1 9 3 2 . 3 6 8 .)
1 6 0 0 . J e z s u ita je le n té s : „ C a p u t A lb a m a lla tu m e t in n o s tr o te m p lo a sse rv a tu m , e o sq u e
d u m r e liq u u m c o rp u s iu ssu v a iv o d a e [M ih á ly v a jd a ] a d v e h e r e tu r , 2 4 . N o v e m b ris c a p iti
a p ta t u m , s u b c o lla n tib u s re g n i s e n a to r ib u s , in m a iu s t e m p lu m d e la tu m e t te rra e m a n d á ­
t u m e s t. P r o s e c u tu s e tia m f u n u s v a iv o d a fa c e m a c c e n s a m g e sta n s , e t iu s tis ( q u a e R e v ere n -
d issim u s e le c tu s e p is c o p u s D e m e triu s N a p ra g ii, o c to e x n o s tris s a c e r d o tib u s p ra e s e n tib u s
p e re g it) in te r f u i t. P o m p a f ű it p r o te m p o r e m a g n ific a , q u a e H u n g a ris m a x im é la c h ry m a s
e x c iv it.” ( F o n t e s V . 1 9 2 1 . 7 4 )
1600. á p r. 8 . R ó m a . G io v a n n i M o c e n ig o k ö v e t a v e le n c e i d o g é n a k : „ C h e h a v ev a v o lu to
v e d ere [M ih á ly v ajd a] la s e p u ltu r a d é l C a rd in a l B a th o r i, la q u a le é ra d u e b ra c c ia so la m e n -
te lo n ta n a d a q u e lla d é l f u C a rd in a le S ig r G e o rg io , c h e f u giá a m m a z z a to d a l S igr Palavi-
c in o .” (V E R E S S : D o c . V I. 1 9 3 3 . 7 7 )
X V II. sz á z a d e le je . S z a m o s k ö z y Is tv á n fe ljeg y z é se : „e m in o ri a e d e , in a u g u s tiu s t e m p ­
lu m e la tu m , ac f o r n ic a to c o n d ito r io A lb a e J ú liá é illa tú m , ad V I I I . K a le n d a s D e c e m b re s .
T u m u li v ice, m o n u m e n tu m e m a té ria n o n in e le g a n te r f a b re f a c tu m , q u o d ip se C a rd in a lis
ad B a lth a s a ri fra tris f u n u s d e c o r a n d u m , u t s u p ra m e m o ra v im u s , d e s tin a v e r a t, se p u ltu ra e
in p o s itu m e s t . ” ( I I . 1 8 7 6 . 3 6 9 - 3 7 9 )
B á th o r y A n d rá s és B o ld iz sá r k e n o ta p h iu m a : W a rte n b u rg (V a rm ia t a r t o m á n y ) , e g y k o ri
fe re n c e s te m p lo m , S z. A n ta l k á p o ln á ja . Á l l ít t a t t a a fe lira t s z e rin t B á th o r y A n d rá s 1 5 9 8
s z e p te m b e r h a v á b a n . K ö z ö lv e : V E R E S S E .: L e n g y e lo rs z á g i a d a lé k o k . B p ., 1 8 9 6 . 3 4 —4 6 .
la p , k é p p e l.

A g y u la fe h é r v á r i sír k ö v e k p u s ztu lá sa

B e th le n F a r k a s (X V II. sz á z a d 2 fe le ) fe ljeg y z é se az 1 6 0 1 . évi p u s z títá s r ó l: „ s e p u lc h ra

n o n s o lu m p r iv a tp r u m , v e ru m e tia m P rincip;um i e t re g u m a p e r u e r u n t. . .” (B E T H L E N F .:
H ist. d e re b u s T ra n s y lv a n ic is. V . C ib in ii, 1 7 8 9 . 3 2 .)
1 6 0 5 . jú n . 1 2 . K assa. B o c sk a y Istv á n levele T h u rz ó G y ö r g y h ö z a g y u la fe h é rv á ri síre m ­
lé k e k fe ltö ré s é rő l ( L . 8 2 . la p o n ).
G y u la fe h é rv á r, je z s u ita te m p lo m , s írk ö v e k

B á th o r y K r i s t ó f c a s tru m d o lo ris -a . 1583

1 5 8 3 . m á rc . 2 4 . G y fe h é rv á r. J e le n té s B á th o r y K r i s t ó f te m e té s é r ő l: „ In t e m p lo Divi
S te p h a n i, o lim c o e n o b io f r a tr u m D o m in ic a n o ru m , n u n c J e s u ita r u m p r o p r io , in e iu s scili-
c e t s a c ra rio C a s tru m d o lo ris , in q u a d r a t a f o r m a , p a n n o n ig ro c ir c u m c irc a u n a c u m t e c t o
p e n sili a c u m in a to o b d u c tu m , c a n d e lis c e re is a tr is u n d iq u e s tip a tu m , c o n f e c tu m e a n im i-
ru m fo r m a , q u a m h ic e x o p p o s ito d e p in x im u s . P a rie te s itid e m te m p li e x u t r o q u e la te re
p a n n is n ig ris o b d u c ti e t in s ig n ib u s P rin c ip is , ac c a rm in ib u s in la u d e m d e m o r tu i c o m p o s i-
tis o r n a t i . ” (V E R E S S : D o c . I I . 1 9 3 0 . 2 4 3 ) — U g y a n e b b e n a je le n té s b e n k ö z ö lv e az a
v ers, a m e ly e t a p a lo tá b a n eg y a p r ó d az e lh u n y t n e v é b e n e lm o n d o t t ( 2 4 4 ) .
1 5 8 3 . m á rc . 2 4 . G y fe h é rv á r. J e le n té s B á th o r y K r i s t ó f te m e té s é r ő l: „ T u m b a a u te m in-
tr a m o n im e n tu m , q u o d in p a r te s in is tra te m p li s u b tu s t e r r a m te s tu d in is in s ta r e s t e x c ita -
tu m c u m h a s ta e fra g m e n tis , c lip e o e x u v iis q u e m ilita r ib u s illa ta q u ie s c it.” (V E R E S S : D o c .
II. 1930. 245 )

B á th o r y K r i s t ó f síre m lé k e .

1 5 8 3 . o k t . 2 0 —n o v . 12. B á th o r y Is tv á n sz á m a d á s k ö n y v e ib e n fe lje g y z é se k a síre m lé k

sz á llítá si k ö lts é g e irő l. E rre a c é lra 1 5 0 0 f o r i n t o t i r á n y o z ta k e lő , 2 9 s z e k é r és 12 4 ló v itte
a s íre m lé k d a r a b ja it, a z a z 2 5 n é g y lo v a s, 4 h a tlo v a s sz e k é r (V E R E S S E .: B á th o r y Is tv á n
le n g y e l k irá ly u d v a ri sz á m a d á s k ö n y v e i. B p ., 1 9 1 8 . 1 8 7 , 1 9 7 , 2 0 0 —2 0 1 , 2 1 1 ).
1 5 8 4 . j ú n . 18. D a n zig . W ilh e lm B lo ck s z o b rá s z lev ele D a n zig v á ro s t a n á c s á h o z , a m e ly ­
b e n m e g írja , h o g y a k ir á ly ( B á th o r y Is tv á n ) te s tv é r é n e k ( B á th o r y K r is tó f n a k ) , a z e rd é ly i
fe je d e le m n e k a s ír e m lé k é t e lk é s z íte tte és fel is á ll í to t t a ( d a ic h es a u c h a u f g e s e tz t) . „ S o ll
E u e r E h r b a r e m R a d t ic h u n te r d ie n s tlic h e n n ic h t v o r h a lte n , d e m n a c h I h r e r K ö n . M t. ic h
in A n fe rtig u n g e ih re s g o tts e lig e n H e r m B ru d e rn , F ü r s te n w e ila n d t in S ie b e n b ü rg e n E p i-
ta p h ii u n d t B e g rá b n u s s e in z e itla n g g e d ie n e t u n d t im m e r n a c h e n d tlic h e r V o lle n d u n g e
d e sse lb ig e n W erk s a u s S ie b e n b ü rg e n , d a ic h e s a u c h a u fg e s e tz t, a n d ie K ö n . M t. w id e ru m b
m it g e n u g sa m e r K u n d s c h a f t m e y n e r V o r r ic h tu n g e k o m m e n , u n d t v o n h o c h g e d a c h te r
K ö n . M t. A lle rg n á d ig s t a b g e fe rtig e t b in w o r d e n , als h a b é ic h n a c h s o lc h e m a b g e r íc h te te n
W erk e u n d t g n á d ig s te r A b fe rtig u n g e d ie s e r L ö b lic h e n S t a d t u n d t E . E h rb . R a d t. m e in e
g e rin g e , ie d o c h g e tre w e D ie n ste n a c h d e m V e rm ö g e n , d ass m ir d é r A lle rh ö c h s te in m e y ­
n e r K u n s t u n d H a n d th a b u n g e m itg e th e ile t, a n z u tra g e n . . . ” A lá írá s: „ W ilh elm B lo ck
S te in h a w e r.” (V E R E S S : D o c . II. 1 9 3 0 . 3 0 4 )
W illem v o n d e m B lo ck M e c h e ln b e n s z ü l e t e t t , K ö n ig s b e rg b e n és D a n z ig b a n m ű k ö d ö tt ,
a svéd k ir á ly n a k is d o l g o z o tt. M e g h a lt 1 6 2 8 -b a n (T H IE M E , U B E C K E R , F .: A lig. L e x i­
k o n d é r b ild . K ü n s tle r. IV . L e ip z ig , 1 9 1 0 . 1 2 3 —12 4 ) ,
1 5 8 4 . d e c. 3 1 . G r o d n o . B á th o r y Is tv á n lev e le a z e rd é ly i h á r m a s ta n á c s h o z : te s tv é ré n e k
B á th o r y K r is tó f n a k a síre m lé k é h e z vas r á c s o t r e n d e lt G e d a n u m b a n (D a n z ig b a n ). E d d ig
T a s n á d ra é r k e z e tt, o n n a n v ite ss é k G y fe h é rv á rra (V E R E S S 1 9 4 8 . 2 3 7 ) ,
1 5 8 5 . m áj. 1 2 . N ie p o lo m ic e . B á th o r y Is tv á n v é g re n d e le te : „ D e in d e a p u d M a g n u m p ro -
c u r a to r e m p ro p ria e p e c u n ia e m e a e r e s ta n t f l o r e n o r u m o c to m illia , q u a e e x p o n a n t u r te m -
 p o ré s e p u ltu r a e in e le e m o s y n a m p a u p e r u m e t s e p u lc h ri p r a e p a r a tio n e m , q u o d sim ile fiat
s e p u lc h ro f r a tr is m e i n u p e r p e r m e A lb a e e r e c to .” (V E R E S S 1 9 4 4 . I I . 3 0 0 )
X V I. sz á za d vége. S z a m o s k ö z y Istv á n fe lje g y z é se : „ E i [ B á th o r y K ris tó f] S te p h a n u s
R e x P o lo n ia e , f r á t e r n o n m ag is c o r p o re q u a m a n im o c o n iu n c tis s im u s , m o n u m e n tu m in-
sig n e sa n e e t m a g n ific u m , p a u c is q u e u e l Ita lia e u e l G e rm a n ia e p o s tp o n e n d u m in a ed e m i­
n ő re A lb a e p o n e n d u m c u r a u i t.” ( I . 1 8 7 6 . 2 1 1 )
1 6 2 2 . m á j. 1 3 . G y u la fe h é rv á r. B e th le n G á b o r m e g b íz z a A lv in cz i P é te r k a ssa i p r é d i­
k á t o r t , h o g y sz o b rá s z t sz e re z z e n n e k i e lh a lt fe le sé g e , K á ro ly i Z s u z s a n n a síi e m lé k é n e k
a k ifa ra g á s á ra . „ A z B a th o ri K r i s t ó f m o n u m e n to m á n a k fo r m á já r a h a s o n ló t a k a ru n k
P88 c z i n a l t a t n i .” (O rs z . L e v é ltá r. — B e th le n k iá llítá s , 1 9 8 0 .)
Balogh Jolán

KÉSÖRENAISSANCE KŐFARAGÓ MŰHELYEK

VTII. Közlemény

A KOLOZSVÁRI MŰHELYEK
XVI. SZÁZAD (VII. RÉSZ)

ADATTÁR

I l i . M ű e m lé k e k

2. E R D É L Y S Z E R T E ( f o ly ta tá s : H -Z S )

H a d a d v á ra (v . S zilág y v m . — H o d o d )

1 4 1 6 - 1 5 6 4 . A k u s a ly i J a k c s c sa lá d v á ra. 1 5 6 2 -b e n és 1 5 6 4 -b e n — m id ő n a f ia ta l
J a k c s ia k m o s to h a a p ja B alassa M e n y h é rt F e r d in á n d h o z p á r to l t - B á th o r y Istv á n is m é ­
te lte n o s tr o m o lta és b e v e tte 1 5 6 4 -b e n . A k u s a ly i J a k c s c sa lá d B o ld iz s á rb a n k ih a lt ( K Ő ­
V Á R I 1 8 6 6 . 1 4 9 - 1 5 0 ).
1 5 8 4 . m á rc . 6 . V iln o , B á th o r y Is tv á n le n g y e l k irá ly H a d a d v á rá t ( „ c a s t r u m H a d a d ” )
és u r a d a lm á t W esselén y i F e r e n c n e k ( c u b ic u li p r a e f e c tu s a c c o n s ilia riu s ) a d o m á n y o z ta
(P E T R I II. 1 9 0 1 . 8 6 ) .B o rs o ló J á n o s je le n té s e a b e ik ta tá s r ó l a k ir á ly n a k k e lt 1 5 8 4 . j ú ­
n iu s 2 1 -é n I p p e n ( L e v é ltá ri K ö z i. 1 9 3 8 . 2 1 9 ) .
F e lte h e tő le g W esselén y i F e r e n c b ir to k lá s a id e jé b ő l s z á rm a z o tt a v á r h a ta lm a s k a p u to r ­
n y a , h o m lo k z a tá n k é t fé lk ö rív e s k e t t ő s ik e r-a b la k k a l. E rrő l a z 1 7 9 1 -b ő l s z á rm a z ó rajz
(A H 1 9 7 9 /2 . 4 5 . k é p ) a d fo g a lm a t, m e ly e g y k o r a h a d a d i W esselén y i k a s té ly b a n v o lt
(P E T R I II. 6 3 ). E z e k a z a b la k o k m e g e g y e z n e k a z o k k a l a z a b la k o k k a l, a m e ly e k e t a k o ­
lo zsv ári m e s te r e k E g ere s v á rá h o z fa ra g ta k .
1587. s z e p t. A v ár k a p itá n y a „ F r a n c is c u s C o p u a n j A rc is H a d a d p r a e f e c t u s .” (O . L.
U rb . e t C o n s c rip . F a sc . 9 0 /3 — d r. B a ra n y a i E é lá n é k ö z lé s e .)
1593* m á rc . 1 0 . H a d a d . W esselé n y i F e r e n c m a g y a r n y e lv ű v é g re n d e le te , m e g e r ő s íte tte
— ö zv eg y e Z a r k a n d i ( S á r k á n d i) A n n a k é ré s é re — B á th o r y Z s ig m o n d 1 5 9 5 .a u g . 1 6-án
(S z a b ó T . A . k ö z lé s e . L e v é ltá ri K ö z i. 1 9 3 8 . 2 2 3 ).
1 6 8 0 . V eress Istv á n k ö z é p s z o ln o k i s z o lg a b író és tá rs a i H a d a d v á rá b a n W esselén y i Pál
e m b e re i e lő t t a f e je d e le m i n s t r u c tio já t fe lo lv a s sá k . J e le n té s ü k b e n m e g n e v e z ik a v á r eg y es
ré s z e it: b a lk é z fe lő l v o lt a „ s z e g le th á z , m e ly p o r k o lá b h á z n a k n e v e z te tik ” , e n n e k e g y ré sz ­
rő l sz o m sz é d ja a s ü tő h á z , m á s ré s z rő l a „ k a p u k ö z i ” (P E T R I II. 1 9 0 1 . 6 3 - 6 4 ).
 1704 ápr. 11. Hadad várának inventariuma. Építészetilegjelentősebb feljegyzések:
„A vár külső piacza” — a kapuja előtt árok és azon jó híd — a külső piacz kőfallal va­
gyon körülvéve - a kapun belül istálló, hintó szín, mellette „Harangláb, azon egy nagy
harang” - belső piaczra szolgáló kapu — a kapun belül jobbkéz felől Rab Ház, innen to­
vább jobbkéz felől boltosház [boltozott ház], mostan Porkoláb Uram Szálása - köbül
rakott küt felette egy kis sindelyes Színecske — alsó contignatio — pincék az épületek
alatt — „Melly felső contignatiobeli épületek előtt levő fa folyosóra egy fábul való Sin­
delyes garaditson felmenvén nap kelet felől ugyan a folyosórul nyülik egy nagy táncoló
palota . . . ablak melyek nro. 5., kettei hat részbul, hárma pedégh négy részbul nyülik,
mindenikhez ónban foglalt üveg ablakok vannak . . . Musikasoknak való Helyis vagyon
felpoczolva . . . két fa oszlopon. — Ezen palotábul ismét nyülik egy Ebédlő palota
. . . három üveg ablakkal. — Ebédlő Palotábul nyülik továb egy festett mennyezetű Szép
Ház . . . két üveg ablaka vagyon. — Innen nyülik egy kis bolt, ahol hangszereket leltá­
roztak: szép úri hegedő, koboz, hegedöcske, eöreg Virgina ládástul. Ugyanitt számos
kristályedényt leltároztak egy zöld Armariumban. — Ezen házbul nyülik ismét más zöld
deszkás mennyezetű ház, melyben az Asszony lakott. — Innen nyílik észak felé a Frau-
zimmerek Háza (3 ablak) — Leányok Háza. — A vár tornya, melly a’ Kapu felett vagyon.
— Ezen Czejt Hazacska felett vagyon egy kis bástyácska, maskint dobolo bastya a’ neve.
— Toronynak inventalása, mely a Sendelyezéstül fogván három contigantioban épitve.”
(0 . L. Urb. et Conscrip. Fasc. 64/17. — Ismertetve PETRI II. 1901. 64—81. Közlése:
Urbaria et Conscriptiones. 5. füzet. Bp., 1979. 44—46. - Dr. Baranyai Béláné gyűjtése.)
1716. A vármegye elhatározza a vár helyreállítását.
1746. ápr. 26. A Hadad várában tartott megyegyűlés elrendeli 100 szekér mész égeté­
sét és Hadadba szállítását, továbbá a csehi járásból 20 szekér, a züahi, peéri és tasnádi
járásból 10—10 szekér kő hordását, valamint járásonként gyalogokat kőhányásra (PET­
RI II. 1901. 62 ).
1753. Bél Mátyás leírása szerint egyes lakosztályok még lakható állapotban vannak
(uo.).
240 1 791. Rajz a kaputoronyról (AH 1979/2. 45. kép).
Irodalom: KŐVÁRI 1959. 161. Kővári közölte az 1791-es rajzot a Délibáb Naptár­
ban. 1858. KŐVÁRI 1866. 96, 98, 1 4 9 -1 5 0 (történeti adatok). BUNYITAY V.: Szi­
lágy megye középkori műemlékei. 1887. 17. PETRI M.: Szüágy vármegye monographiá-
ja. II. Bp., 1 9 0 1 .6 1 —105 (történeti és birtoktörténeti adatok). GERECZE 1906. 846.
BALOGH 1934. 137. 1940. 543 (a kaputorony renaissance kettős ablakai). BÍRÓ 1943.
95 (a vár képe supraporta festmény Zsibón a Béldi kastélyban). BALOGH 1973. 236.
BALOGH AH. 1979/2. 191 (a hely megjelölése elírásból tévesen északkelet, helyesen:
P8S északnyugati határvidék, ha Erdély középpontjából tekintjük).

H u s z t vára (v. Máramaros vm. — Húst)

1353 előtt a király építtette; ebben az évben említik a várnagyát Macska Domokost;
1387-ben királyi vár; 1392-ben Zsigmond király a Drágffyaknak adta (FÜGEDI E.: Vár
és társadalom a 13—14. századi Magyarországon. Bp., 1977. 128. sz. 144. L).
 1536. Huszt várnagya Karvasy Kristóf (SZILÁGYI S.: Erdélyország története. I. Pest,
186 ) — 1546 febr. 9. Huszt vára leltára: „Post deditionen elus.” (O. L. Urb. et Con-
scrip. fasc. 99/2 ) — 1549 febr. 18. Huszt vára leltára (uo. fasc. 75/39 ).
1552. Sigismondo De Prato Vecchio királyi építész jelentése Huszt váráról, melyről
felvételi rajzokat készített,úgyszintén az átépítéséről tervrajzot. Mindezeket felterjesztet­
te á királyhoz, aki 1552 júl. 15-én a javaslatokat jóvá hagyta és a végrehajtását elrendel­
te. (Kivonatosan közölve: HERZOG J.: Adatok a hazai építészet XVI. századi történe­
téhez. Magy. Művészet. 1926. 243.) - További irodalom: PATAKI V.: A XVI. századi
várépítés Magyarországon. A bécsi Magy. Tört. Intézet Évkönyve. I. 1931. 108.
1553. febr. 21. A sárosi uradalmi pénztár: „Foelici de Pisis Architechto Regiae Ma-
iestatis, quí . . . in regno Transilvaniae ad extruenda certa aedificia ad arcem Hwzth et
Cassoviam missus est”, kifizetett 9 hónapra 155 magyar frt. 20 dénárt. (0 . L. Városi és
kamarai iratok. Föl. Lat. 1314. - dr. Horváth Tibor Antal közlése.)
1553-márc. 24. A sárosi uradalmi pénztár kifizetett: „Cristophoro Selzer de Wormatia
lapicidae cum aliis suis sodalibus per Regiam Maiestatem ad Hwzth misso ad conficienda
ibidem certa aedificia” . . . Flór. 24. (Uo. — Dr. Horváth Tibor A. közlése.)
1554. februárjában Ferdinánd király Felice de Pisa királyi architectust Huszt vára meg­
vizsgálására küldötte ki. Ez év júliusában az építkezés befejezésével újra Huszton tartóz­
kodott (HERZOG i. m. Magy. Művészet. 1926. 243 ).
1554.máj. 27. A sárosi uradalmi pénztár kifizetett: „Foelici de Pisis Architecto Regiae
Maiestatis, qui . . . ad Rivulum Dominarum, arcem Hwzth, Cassoviam, Sáros et alia di-
versa loca ad conspicienda et erigenda aedificia missus est . . . flór. 8 5 .” (0 . L. Városi
és kamarai iratok Föl. Lat. 1314. p. 97. — dr. Horváth T. A. közlése.)
1554. A várkápolna kapujának felirata:

TPE • BENEDICT • SZALAY DE BOKOVAR

ANNO - 1 5 5 4
S • P

A felirat a vár 1744-ből való alaprajzának a legendájában olvasható ( 0 . L. Kamara. Tér­

képtár. 640 ).
1555. A vár számadáskönyve (nagyon jó papíron igen szép írással). Ebben az építke­
zésekről a következő feljegyzések találhatók: „. . . pro reparatione noui gradus in domo
Regia per quos itur ad domos superiores . . . ” — Kifizetés két mármarosszigeti ácsnak:
„Pro tectura propognaculi inferioris noui antemuralis trabem fabricantibus . . . ” — „Ad
ediffitium noui prognaculi arcis. . .” — „Extractorum lapidum e puteo Arcis eductio de
teatro.. .” — „Solutio lignifabrorum scamna et allia instrumenta in nouo antemurali ne-
cessaria operantium . . . ” — „Carpentarijs pro faciendis pedibus pontis Arcis Interioris
. . . ” — „Lignifabris pontem et gradum ad portám Arcis Interioris operantibus” (ácsok
Mármarosszigetről, Técsőről, Viskről, közöttük Gregorius Koloswarij). — „Pro facienda
tegumine turris Nouae. . — A számadások számos magyar ács nevét őrizték meg Már­
marosszigetről, Técsőről, Viskről stb. (0 . L. E. 160. Magy. Kamara. Conscriptiones Di-
versae. 7. csomó ).
 1564.nov. 26. II. János választott király (János Zsigmond fejedelem) meghagyja a
beszterceieknek, hogy: „statim quinque vei sex lapicidas et muratores ad reficienda et
restauranda nonulla collapsa in ipsa arcé Huzt.” (Beszterce város levéltára )
1565—1570. Giovanandrea Gromo feljegyzése: „. . . Castello forte Húst, et benguar-
dato a confini d’Apolio, et Polonia uerso Tramontano, sopra la Tissa . . .” (Apulum, II.
1946. 1 6 0 -1 6 1 )
1570. Báthory Kristóf ostrommal visszafoglalta (Érd. Orsz. Emi. III. 1877. 11—1 2 ).
1571. János Zsigmond végrendeletében a három testamentumos úrnak, Csáky Mihály­
nak, Hagymási Kristófnak, Békés Gáspárnak hagyta 30 000 forint zálog összegért, akik­
nek azonban a zálog összeg fejében át kellett volna adniok az új fejedelemnek. De nem
tették meg és ebben őket Miksa király — Báthory ellenében — támogatta (Érd. Orsz.
P90 Emi. II. 1876. 407, 408-^109, 4 1 1 , 417, 419 ).
1576.okt. 26. A kvári országgyűlés törvénycikke: „Értjük azt is, hogy Husztnak
épületire való költségnek is kell lenni nagyságodnak, melyet az Ur Isten nagyságod gond­
viselése által adott kézbe, kit itilünk Isten után hazánk oltalmára főbástyának lenni.”
(Érd. Orsz. Emi. III. 1877. 1 1 4 )
1577.jún. 7. Kvár szkve: „Eodem die Vaday Mihál vivé Keomies Imrehet Désig 8-ad
magával, hogy Husztban ménének vala fejedelem myvére, 6 lovon.” Kifizettek fi. 3
(1577/X. 66 )
1577.nov. 24. Kvár szkve: „Egeresi János vitte 3 lovon Seres Jánost Désig. Husztban
küldte az Ur.” (Uo. 73 )
1577- ben épült a második várkapu, melyet kívülről a Báthory címer díszített, úgy­
szintén felirat, mely 1744-ben olvashatatlan volt. A várkapu belső homlokzatán a Kor-
nis címer volt látható, valamint Kornis Gáspár huszti főkapitány építkezésére vonatkozó
felirat:

GASPARVS CORNIS DE GÖNTZ RVSZKA Comes

ORATE, VIGILATE, NE QVANDO FORTIOR
TE SVPERVENIAT AC VNIVERSA TVA
ARMA AVFERAT
Anno Domini
1577

A felirat a vár 1744-ből való alaprajzának a legendájában olvasható (O. L. Kamara. Tér­
képtár 640 ) . — A felirat második sorának első fele idézet Márk evangéliumából (13. 33 ),
a folytatólagos szöveg pedig idézet Lukács evangéliumából (11. 22 ).
217 A vár kapuzatának rajza (24. kép): Bécs, Kriegsarchiv. Inland C. V. Huszt Nr. 2.
485/5b. — A vár alaprajza és részletrajzok, külön papillonon a kapubástya: „Diser
Grundriss und Prospect zeiget wie das Thor vor reparierung gestanden.”
1578- júl. 16. Kvár szkve: „Küldött Bíró uram az fejedelem parancsolattyára négy
kömiest Husztba. Attam Bíró uram hagyásából fi. 3. den. 75.” (1578/XIV. 28 )
1579- júl. 14. Kvár szkve: „Azon napon az fejedelem parancsolattyára külte Bíró
uram Keomijes Imreht Huszt várába hatod magával, attam nekik az uraim akarattyából
kölcségekre fi. 6 .” (1579/XVI. 19 )
 1583. Antonio Possevino feljegyzése: Erdély határán öt kapitányság van, „l’uno dei
quali fa residenza in Húst, castello fra i monti contigui alla Transilvania” . A jövedelmé­
ből 200 lovast és 400 gyalogost tart el, továbbá „si spende in riparare le ruine della for-
tezza. Quivi hóra é capitano Casparo Cornis, nobile di Ciculia, Ariano di setta, huom per
altro militare.” (BASCAPÉ, G.: Le relazioni fra l ’Italia e la Transilvania nel secolo XVI.
Roma, 1921. 85 )
1590-máj. 4. Kvár szkve: „Eodem die, vitte Zigiarto Dániel Désre urunk parancso-
lattyára az kőmiesseket, Husztra kültte az város 3 lovon. Attam fi. 1. den. 5 0 .” (IV ./21.
82 ) — Ugyanakkor a bíró adatott a kőmíveseknek „könyörgésekre” den. 50 (uo. 25 ).
1590.máj. 11. Kvár szkve: „Bíró uram parancsára vitte Désre Atonay Boldisar 5 lo­
von az kömieseket. Vitték Husztban. fi. 2. den. 50.” — „Eodem die Kisz Mihály vitte
Désre a kömieseket 4 lovon. Fizettem Tanijzra Gergelynek fi. 2 .” (IV/XXI. 8 2 -8 3 ) —
— Ugyanakkor: „az kömieseknek bíró uram akarattyából, hogy Husztra mentenek, fi. 3.”
(IV/XXI. 26 )
1590.jún. 4. Kvár szkve: „Bíró uram parancsolta, Téglás Antalt vitték Husztra, mielni,
kölcségére attam den. 5 0 .” (IV/XXI. 27 )
1590. Franco Sivori, genovai nemes Memorialeja, melyben szól urának, a havasalföldi
vajdának fogságáról Huszt várában: „Giace la fortezza di Húst, öve éra rittenutta, sopra
un piccol monte, pieno di dirrupi et precipitij. In questa éra una casa eminente risguar-
dante da per tutto, che havevano assignata a Soa Altezza, tenendolo in una camera la
piu alta, che haveva le finestre benissimo ferrate.” A továbbiakban leírja a vajda viszon­
tagságos menekülését 1587.aug. 30-án éjjel, amikor egy résen át meglátta „vidde per es-
sa di fuori ivi accostato un’orologgio da contra pesi accomodatto sopra dói antene di pino,
per le quali abbraciandosi harebbe potutto callarsi nel piano della fortezza.” (PASCU, S.:
Petru Cercel ^i Jara Románeascá. Sibiu, 1944. 2 6 1 —262 )
1592.jún. 18. Kvár szkve: „. . . vitteg az kömieseket Monijka Mihájt és Zilagy Jánost
urunk parancsolattyából Huztra mivelni. Adatott Bíró uram velem kölcségekre nekiek
fi. 4 .” (V/XV. 238 )
1592. jún. 20. Kvár szkve: „Eodem die Benessi Mihály viszi az kömieseket Deesre
szerszámostól, 6 lovon, kik Husztra mentek . . . fi. 3 .” (V/XV. 84)
1593. szept. 5. Kvár szkve: „Eodem die, Kwmies Gáspárt, tordait viszi harmad magá­
val Baczjmegej 2 lova szekere, kik Husztból jöttének, urunk levelek nálok. Fizettem
Tordáig den. 50.” (V/XXI. 112.)
1595-aug. 20. Kvár szkve: „Urunk ő felsége parancsára Kömües András nyolcadma-
gával megyen Husztra mivelni. Bíró uram egész tanács akarattyából nagy sok kértekre
adata velem nekik fi. 1. Vitte őket 4 lovai Désig, Mattes Holtzapffel fi. 2 .” (Vl/XVIa. 91 )
1599. dec. 31. Szatmár. Dávid Ungnad jelenti Johannes Baravicius (Barvitz) császári
tanácsosnak: „Zu Húst ist albereith dér Herr Basta den 27 dits (!) ankhumben, dér
endpeut mir gestern durch den Paumaister Caesaré Porta er wölle mich alles verlaufs
wie er die sachen zu Húst bestöllt berichten, des gewart ich stundlich, vnd schreibt Irer
Majestátt vndter dessen allergehorsambist. Heimit scleus (sic! - valószínűleg sende) Ich
dem herrn auch ein eilenden abris vöm Paumaister des Schlosz Húst, Ihrer Majestátt
gehorsambist furczubringen.” (Hurmuzaki, E.: Documente privitóre la Istoria Románilor.
Vol. III. Bucuresti, 1880. 411.) — Veress Endre erre a levélre hivatkozva írja, hogy Gior-
gio Basta „comes Hustensis” lerajzoltatta Huszt várát Cesare Portával (Veress E .: Basta
György levelezése és iratai. I. Bp., 1909. 325. 1. 2. jegyzet) és csatolta volna lóOO.febr.
8-án kelt leveléhez. Ebben azonban a rajzról nincsen szó (Veress: Basta. 11. 348. 1. 442.
sz.) és a rajz közlése is elmaradt.
XVI. század vége. Szamosközy István feljegyzése Schwendi egyik támadásáról
(1 5 6 6 —1569 körül): „Capta Munkacio ac presidio imposito, Huztum inde Suendius du­
cit, quod ad confinia Poloniae uergens, Transiluanici quoque Imperij munitissimum ab
Vngaris et Polonis erat propugnaculum, nec nisi saluo hoc totius regionis Maramarusien-
sis ueluti claustro, tutus in Poloniam patebat aditus. Séd inde reiectus Suendius, quod
in arcem editissimo monte situm, nec tormento uibrare, nec muros demoliri, impres-
sionesque facéré posset, ad Georgij Bebeki castello recuperando, quae in Cassoviensi ré­
gióné habebat, animum convertit.” (I. 1876. 89.)
A várról számos tervrajz és metszet-látkép maradt, ezeknek a jegyzékét a XVII. szá­
zadi építkezések során közlöm.
A vár építtetője (1577) Kornis Gáspár, 1575-ben máramarosi alispán, 1577-ben huszti
kapitány, majd huszti főkapitány, 1 5 9 5 -1 6 0 1 tanácsúr, 1595-ben főgenerális (TRÓCSÁ-
NYI 1980. 3 0 ) ,
Irodalom: GERECZE 1906. 4 9 8 —499 (a régebbi irodalommal). BALOGH 1934. 137.
1940. 543. 1953. 42. 1956. 302. 1961. 331. 1964. 355. 1970. 234. 1973. 236 (Kor­
nis Gáspár főkapitány építkezése).

Ipp (v. Szilágy vm. — Ip), Borsoló János kúriája

1592.júl. 18. Kvár szkve: „Eodem Borsolo János számára viszen István Bíró 6 lovon
Zilagba Ipre ajtónak és ablaknak való faragott követ, kit Bíró uram kért és igen ajánlot­
ta levelében magát. FI. 5. den. 2 5 .” (V/XV. 86 )
A megrendelő, Borsoló János, 1585-ben ítélőmester volt (PETR1 II. 1901. 147 ),

Kancellarius (Kovacsóczy Farkas) építkezései

1590. szept. 25. Kvár szkve: „Vitt Zabo János cancellariusnak 4 kömies legényeket,
négy lovai, Tordára. Attam fi. l"(IV/XX I. 87 ).
1591. márc. 26. Kvár szkve: „Kancellarius Uram számára vittenek kömies legényeket
Tordáig 4 lovon fi. 1.” (V/X. 4 0 )
Kovacsóczy Farkas építkezései: Gyulafehérvárt háza volt a várban; Kisfaludon kúriája,
nyaralópalotája (SZÁDECZKY L.: Kovacsóczy Farkas kancellár. Bp., 1891. 66, 67. —
AH. 1980/1. 8 4 - 8 5 . 1980/2. 2 2 4 ) .

Kendilóna (v. Szolnok—Doboka vm. — Luna de Jós), Kendi Sándor kúriája

1584.július. Kvár szkve: „Kömies Ferench uramat és Ember Jánost küldék Lónára
Kendi Sándorhoz. Vittek ajándékot neki.” (III/XVIII. 124a ) — Kömies Ferenc ötvös­
mester volt.
 1592,szept. 28. Kvár szkve: „Haidu (Hajdú) János Kendi Sándor számára viszen Lo-
nára kályhákat, kemencének valót 2 lovon den. 5 0 .” (V/XV. 93 )
Lónai Kendy Sándor 1568-ban kancelláriai titkár, 1573—1594 tanácsúr, 1578-tól
Belső-Szolnok vármegye főispánja, 1578—1581 cubicularius (Gálffy Jánossal), 1 5 8 3 -1 5 8 5
a kormányzó tanács tagja (praeses) Kovacsóczy Farkassal és Sombory Lászlóval (TRÓ-
CSÁNYI 1980. 2 9 -3 0 .). 1 5 9 1 -1 5 9 4 Doboka vármegye főispánja, 1594-ben kivégezték
(LÁZÁR M.: Erdély főispánjai. Bp., 1889. 132, 1 5 7 -1 5 8 ).
Kendi Sándornak ajánlott művek: RMNY. I. 1971. 483, 544, 547, 572. sz.

Kerelőszentpál, Kápolnahegy (v. Maros-Torda vm. — Sinpaul)

260, 263 A temető kápolnát négyszegben övező bástyás védőfal kapuja (63, 64. kép): can-
nelurás pilaszterek felett triglyphes tagolású dór fríz két rozettával, középen pajzsban a
Kendy címer, alatta üres címerpajzs. A kapu felett aediculaszerű oromzat: négyzet ala­
kú mező háromszögű lezárással, egyszerűen profilált kerettel. A dór frízű kapu méretei:
235 x 134 cm; belvilág 184 x 88 cm.
A kerelőszentpáli birtok 1591-ben csere útján került Kendy Ferenc tulajdonába
(ORBÁN B.: A Székelyföld leírása. V. Pest, 1871. 32 ); a XVII. század elején azonban
már a Haller családé lett. Kendy Ferenc Küküllő vármegye főispánja volt, 1594-ben ki­
végezték. (Részletesebb személyi adatok Radnót címszó alatt a 237. lapon.) Tehát a ka­
pu 1591 és 1594 között készülhetett, stílusából következtetve kolozsvári mester mun­
kája. Kendy Ferenc korábban 1582-ben Keömies Tamással dolgoztatott, de hogy hol,
az a feljegyzésből nem derül ki. (1 5 8 2 .okt. 13. Kvár szkve: „Sardi Imre viszi Keömjes
Tamást, Teolchyres Jánost Kendi Ferencnek 3 lovon Tordáig.” — 1582/V. 49.)
Irodalom: GERECZE 1906. 421 (a temetőkápolna 1744-ből). BALOGH 1934. 145.
1956. 30. 1961. 342. 1964. 342. 1970. 239. 1973. 241.

Kérő (v. Szolnok-Doboka vm. — Chiráu), Katonai uram kúriája

1589. Kvár szkve: „Utolszor ismét miért, hogy Kwmies Mihály Katonai uramnak
miéit Kereoben, nem érkezett az hid csinalashoz. . .” (VII/III. 11 )
1600-ban és 1607-ben birtok ügyekben emlitik Katonai Mihály özvegyét Vaday Sá­
rát és fiait, Ferencet és Mihályt (KÁDÁR IV. 1902. 3 4 2 —343 1.
Felmerülhet még a kérdés, hogy vajon „Katonai uram” nem azonos-e a kolozsvári
ötvösmesterrel, Katonai Eötvös Mihállyal, aki saját bejegyzése szerint 1585-ben antik­
utánzó pénzeket is gyártott: „Bíró uram hagyásából csináltam pogán pénzt, egy gyrát,
melyet bíró uram elosztogatott.” (Kvár szkve III/XXII. 58 )

Kisfalud (v. Alsó-Fehér vm. - Mice^ti), fejedelmi kúria (? )

1598 ápr. 10. Gyfehérvár. Alfonso Carrillo levele Pietro Aldobrandini bíboroshoz:
„se ne parti (Báthory Zsigmond) como persona privata, non permettendo accompagna-
mento nissuno, a Kisfalud per disnare un miglio italiano discosto di Álba, öve solo
restará tre o al piú quattro giorni. . .” (VERESS: Carrillo I. 1906. 282 ) — Vö.: Érd.
 Orsz. Emi. IV. 1878. 34.; VIII. 1882. 34. — Kérdés, hogy Báthory Zsigmondnak ez a
szállása a fejedelmi kúria volt-e, vagy pedig Kovacsóczy nyaralójával volt azonos. Ké­
sőbb Bethlen Gábor a kisfaludi fejedelmi kúriában építkezett.

Kisfalud (v. Alsó-Fehér vm. - Mice^ti), Kovacsóczy Farkas kúriája

1575.febr. 16. Berzeviczy Márton 3 ezer magyar forintért megvette Blandrata György­
től a kisfaludi jószágot Gyulafehérvár közelében (VERESS E.: Berzeviczy Márton. Bp.,
1911. 8 6 - 8 7 ).
1579-ben Berzeviczy eladta Kovacsóczy Farkasnak Kisfalud, Dombfalva és Ompolyi-
cza birtokát (VERESS i.m. 132 ) . — 1580.jún. 9. Vilna, Berzeviczy kéri Kovacsóczyt,
hogy tartozása fejében küldjön neki 3000 forintot (VERESS i.m. 132 ).
Tehát a tulajdonosok Giorgio Blandrata, Berzeviczy Márton, Kovacsóczy Farkas.
1581.jan. 30. Kovacsóczy Farkas itt tartotta lakodalmát Harinai Farkas Katával, Bé­
kés Gáspár özvegyével (SZÁDECZKY L.: Kovacsóczy Farkas. Bp. 1 8 9 1 .6 7 ).

Kolozsmonostor (v. Kolozs vm. — Cluj-Manastur), vár

1466.júl. 19. Buda. Mátyás parancslevele Péter kolozsmonostori apáthoz, mely sze­
rint az ez évben engedély nélkül épített várat romboltassa le, különben Szentgyörgyi
János grófot, az erdélyi vajdát bízza meg a kastély széthányásával (JAKAB Oki. I.
1871. 2 1 6 ).
1540.körül Podmaniczky nevű főúr építtetett ide kastélyt (JAKAB II. 1889. 78 ).
1549.ápr. 18. Martinuzzi György „Monostorban” keltezi levelét (PRAY, G.: Epis-
tolae procerum. II. Posonii, 1806. 1 8 4 ).
1557.júniusában a kolozsmonostori konvent levéltárát a kvári Szent’ Mihály templom
tornyában helyezték el (A pannonhalmi Szent Benedek rend története. XII. b. Bp.,
1915. 92.; SÍPOS G.: A kolozsmonostori konvent hiteleshelyi működése. Művelődés­
tört. Tanulmányok. Bukarest, 1979. 36 ).
1557. évi 25. törvénycikk elrendeli a kastély lerontását, de azzal a feltétellel, hogy a
monostor és a templom sértetlen maradjon (JAKAB II. 1888. 7 9 ) .
P91 1569-ben Forgách Ferenc kapta, utána a kincstár (Arch. Közi. VII. 1868. 102 ).
1579.máj. 5. Torda. Báthory Kristóf a jezsuitáknak adományozza Kolozsmonos-
tort; „Cui quidem collegio in locum residentiae ac in victum et sustentationem fratrum
eius societatis abbatiam de Kolosmonostor . . . simul cum curia et oppido Kolosmonos-
tor ac possessionibus Bács et Jegenye vocatis” és minden tartozékával együtt „ad idem
collegium applicandam duximus.” (LUKÁCS L.: Monumenta antiquae Hungáriáé. I. Ro­
ma, 1969. 536 )
1579.júl. eleje. Vilna. Báthory István első tervezete a kvári jezsuita kollégiumról: „7.
Monasterium istud cum sit positum in loco amoenissimo et cum amplissimis aedifíciis,
ut quod solebat esse in delitiis regis Joannis praedefuncti et in suburbio civitatis Colos-
var.” (Fontes I. 1911. 7 7 )
1579. s. 1. (Erdély). P. Martinus Laterna jelentése: „Porro loci ad commorandum
nostris assignati mira est amoenitas. Castrum quoddam sive abbatiam illi incolunt
templo omatam magnificentissimo, quod recenti növi tecti exaedificatione redditum
est elegantius et ab iniuriis aeris liberius. Castri verő inferiores partes alluens fluviolus
praeter iucunditatem, quam affért, illám etiam conciliat commoditatem, quod molen-
dini in eo extitati unus est maximus et frequentissimus.” (LUKÁCS—POLGÁR II.
1960. 45 )
1580. jan. 7. P. Francesco Sunieri lengyelországi provinciális utasítása P. Jacobus
Wujek erdélyi prefectus részére: „17. Reliquas vitreas templi fenestras ineunte vere re-
fici ex antiquis et novis, si opus fuerit, vitris. Aedificiis autem tam arcis nostrae, quam
futuri Claudiopoli collegii diliigenter superintendant, meque de omnium rerum progres-
su certiorem facit . . . 19. Curandum esset, ut ineunte vere templum nostrum dealba-
retur, si non totum saltem chorus, ne deformitás illa infra fenestras amplius conspi-
ciatur.” (Fontes I. 1911. 87 )
1581. máj. 12. Vilna. Báthory István alapító levele a kvári jezsuita kollégiumról; en­
nek adományozta Kolozsmonostoron az egykori apátságot falvaival együtt, továbbá az
apátság Kolozs-megyei javait. Oklevelében felsorolja az előbbi birtokosokat: 1556-ban
a fiscus; később János Zsigmond Forgách Ferencnek adományozta, halála után három
rész jószág Blandratanak jutott, aki eladta Kendy Sándornak és Bánffy Farkasnak, de
ezt a király visszaváltotta (JAKAB oki. II. 1888. 130—131 ).
1581. szept. 1. Kvár. P. Szántó István jelentése P. Claudio Aquaviva jezsuita generá­
lisnak: „Praedio coniungitur ex parte occidentali hortus longissimus et latissimus, ad om-
nia seminum genera aptissimus. Ex alia parte fluvii habetur pomarium vastissimum va-
riis fructiferis arboribus consitum. Item alius hortus amplissimus pro brassicis, peponibus
et linó. Quartus hortus coenobio, sive castro nostro ex parte orientali coniungitur, qui
rosis in circuitu, arboribus aliquot fructiferis et vitibus consitus est . . . Habebat olim
Colosmonostra formám coenobii séd postquam monachi fuerunt eiecti ab haereticis do-
minis, qui incoluerunt, in formám castri fűit accomodata; destructis cellulis fratrum cir-
cumdatur una ex parte muro, ex alia sepibus luto delinitis. Insignia fratris Georgii The-
saurarii, cum nomine eiusdem cernuntur athuc supra portám in lapide incisa. Ex quo
colligimus ab eo locum hunc fuisse exaedificatum.” (Fontes I. 1911. 175, 1 7 6 )
1588-ban elveszik a jezsuitáktól, 1594-ben visszakapják.
1594.augusztusában Báthory Zsigmond itt szállt meg a jezsuiták kolostorában (JA­
KAB II. 1888. 296, 593 ).Erről Szamosközy így ír: „Az lúgos alatt tanácskozott akkor
Zsigmond Bocskaival, Bátori Boldizsár penig fenn volt az erkélyben az urak házában.”
(IV. 1880. 39 )
1598. A villámcsapás megrongálta a templomot (Érd. Tört. Adatok. I. Kvár, 1856.
177 ).
1598.aug. 1. Gyfehérvár. Maria Christierna fejedelemasszony - miután a templom
újjáépítését Kabos Sándorra bízta, akinek a kézműveseket (ácsok, kovácsok stb.) is egy­
be kell gyűjtenie - meghagyja a szászoknak, hogy ebben legyenek segítségére (Arch.
Közi. 1868. 103 I,Hasonló leveleket többfelé is küldhetett (uo. 104).
1606-ban a jezsuitákat kitiltják az országból (u o.).
1609. Báthory Gábor a várat (castellum) Kamuthy Farkasnak adományozta.
1633-ban Mikó Ferencé (Arch. Közi. VII. 1868. 104 ) .
 1649 máj. 3. I. Rákóczi György levele kelt: „Dátum in Castro nostro Colos Monos­
tor.” (JAKAB I. 1870. 398 )
XVII. század 2. fele. Bethlen Farkas feljegyzése: „in oppido Monostor, ubi juxta
templum eorum habitatio in loco eminenti et amoenissimo cum horto egregio ad ri-
pam fluvii Szamos existabat, quae successis temporibus in Curiam Principum Transyl-
vaniae deputata est.” (III. 1782. 4 3 9 -4 4 0 ) — Bethlen Farkas idézi Báthory Boldizsár
szavait aki, midőn 1594-ben menekülésre akarták bírni, így nyilatkozott: „adhaec se
nuper Monostorini in eodem hypocausto cum Vajvoda noctem peregisse, et ab eo tem-
pore in aula ejusdem dies noctesquue transegisse. . . ” (uo. 4 6 0 )
Irodalom: gr. ESTERHÁZY János: A kolozsmonostori apátság és egykori maradvá­
nyainak a leírása. Arch. Közi. VII. 1868. 9 1 -1 0 9 . GERECZE 1906. 427 (irodalommal).

286-287 Komlód (v. Kolozs vm. - Comlod), ref. templom

Petrichevith Horváth család síremléke. 1598 (8 7 —88. kép)
Az elhunytak a következők: P e tric h e v ith H o rv á th K o z m a , aki Báthory István király­
nak és utódainak szolgált, 1573-tól fogarasi várkapitány, 1582—1587-ben a fogarasi vár
provizora és prefektusa (Veress: Doc. II. 1930. 217, 247; Doc. III. 1931. 95. Veress:
1944. II. 190, 222, 283 ), 1588-ban tanácsúr (Trócsányi 1980. 32 ); meghalt 1590,ápr.
28-án. Ugyanott nyugszik felesége P e tk i B o rbála ( t 1595.febr. 7). A sírkövet Petrichevith
Horváth Ferenc állíttatta szüleinek és J u d it nevű kislányának ( t 1598 ápr. 9). Méretei:
131 x 86; a felső domborműves mező olasz koszorúban foglalt delfinnel 51 x 51.
Petrichevich Horváth Casimirnek (!!) ajánlott vers: RMNY. I. 483. sz.
Irodalom: PETRICHEVICH HORVÁTH E.: A Petrichevich család általános történe­
te. I. rész. I. köt. Bp., 1934. 280. lap után képpel (Dr. Balogh Jolán felvétele). BALOGH
1940. 562. 1961, 353. 1964. 353. 1972. 245. 1973. 247.

Kövesd (v. Nagy-Küküllő vm. - Cuesd), ref. templom

Kapuszemöldökkő csucsi Tömöri Miklós címerével. 1535. Kvár, Múzeum. Adatai:

BALOGH 1943. 2 6 4 -2 6 5 (irodalommal), 1 5 5 -1 5 7 kép.
Szentségtartó fülke csucsi Tömöri Miklós címerével. 1537. Kvár, Múzeum. Adatai:
BALOGH 1943. 1 0 1 -1 0 2 , 2 6 4 -2 6 5 (irodalommal), 1 5 8 -1 6 0 kép.
Újabb irodalom: BALOGH 1953. 43.; Muzeul Cluj. 1967. 50., fig. 58. Istoria I.
1968. fig. 446. BALOGH 1970. 235. 1973. 238. FEUERNÉ 1977. 222. lap, 110 kép.
Tömöri Miklós csucsi Tömöri István alvajda unokája, Zápolyai János híve (BALOGH
1943. 200). 1527-1528-ban fogarasi várnagy (Szüágyi S.: Erdélyország története. I. Pest,
1866. 236, 240); 1530-ban János király oldalán részt vett Buda védelmében, 1535-ben
P92 budai várnagy (Századok. 1875. 600, 608 ).Háza volt Tordán (1. a 261. lapon).

K ö z é p la k (v. Kolozs vm. — Cuzáplac), Borsoló János kúriája

1584.aug. 13. Kvár szkve: „Borsoló János kéreté biró uramat, hogy valami faragott
kövei volnának itt, azt vitetné Középlakra. Vitte Kőrősij György 6 lovon. FI. 2. den.
25.” (III/XVIII. 9a )
 B o rso ló J á n o s 1 5 6 6 —1 5 7 5 -b e n a k ise b b k a n c e llá ria Írn o k a , 1 5 8 5 —1 5 9 9 , 1 6 0 7 -b e n
íté lő m e s te r (T R Ó C S Á N Y 1 1 9 8 0 . 3 5 7 ) .

Krasznahorváti (v. S zilá g y v m . — H o rv a t), B o rso ló k ú ria

1 5 9 3 .jú n . 2 6 . K v á r sz k v e : „ B író u r a m a z egész ta n á c s a k a r a tty á b ó l v itte n e k f a ra g o tt

k ö v e t B o rs o lo n a k , H o r v á ttib a , 6 e k e r ( ö k ö r ) s z e k e r e n ” , 1 2 - 1 2 ö k ö r r e l, á fi. 4 . d e n . 5 0
(V /X X III. 1 5 6 ) ,

KüküUővár (v . K is-K ü k ü llő v m . - C e ta te a B a lta ), e g y k o r re f. te m p lo m

272-274 P a tó c s y Z s ó fia ( t 1 5 8 3 ) s íre m lé k e ( 7 3 —7 5 . k é p ) . M é re te : 1 8 2 x 8 8 a fe d ő la p , m a g a s­

sága 8 3 ; h e ly e n k é n t sz ín e z é s n y o m a i l á t h a tó k . F e lir a ta (fe lo ld v a a l ig a tú r á k a t) :

G E N E R O S A E E T M A G N IF IC A E • D O M IN A E • S O
P H IA E • P A T H O C I D E E P E R IE S F R A N C IS
C l • F IL I A E • S P E C T A B IL IS • M A G N IF IC I • Q U O N D A M • G E O R
G II B E B E K • D E P E L S O C H • C O N S O R T I • S T E P H A N V S
B A T H O R I • D E S O M L IO • P E R P E T W S • C O M E S • C O M 1T A T V S
C R Á Z N Á • S O C R V I • P IE N T IS S IM E P E R P E T V I
A M O R IS • A T Q U E • O B S E R V A N C IA E • M O N V M E N T V M
P O S V IT • O B IT • A N N O • A E T A T 1 S • L • P R ÍM A •
D IE • S E P T E M B R IS • A N N O • C H R IS T I • M • D • L X X X III

A ru h á n k é s ő b b i b e je g y z é s e k , b e k a r c o lá s o k (fe lo ld v a a r ö v id ité s e k e t és a lig a tú r á k a t) :

H IC F V IT S T E P H A N V S IL Y E F A L V I A D 1 6 4 6 D IE M A R [T IS ] - H IC F V IT S IG IS -
M V N D V S K IR Á L Y B O D O K I 1 6 4 0 M A Y 12 - H IC F V IT A N D R E A S S. A z e g y ik o l­
d a lla p o n ú ja b b b e k a rc o lá s : H A D N A G Y M Á R T O N | A N N O D O M IN I 1 6 6 7 1 D IE 12
D E C E M B R IS .
A síre m lé k 1 9 1 0 -b e n k e r ü lt a z E rd é ly i N e m z e ti M ú z e u m b a , L t. sz. II. 7 5 3 4 . 1 9 7 0 -b e n
a b u k a re s ti M u z e u l d e I s to rie al R . S . R . v e tte á t ( L t. sz. 2 8 6 6 ) .
A k ü k ü llő v á ri re f. te m p lo m b a n t a l á lh a tó e g y k is p á r k á n y k ő - tö r e d é k , m e ly n e k ta g o lá ­
sa m e g e g y e z ik a P a tó c s y s írk ő la p k e re te lé s é v e l. N y ilv á n v a la m ily e n m ás s íre m lé k vagy
e p ita p h iu m m a ra d v á n y a . M é re te : 2 6 x 2 6 x 12.
P a tó c s y Z s ó fiá n a k a já n lo tt k ö n y v : M eliu s J u h á s z P é te r d e b re c e n i le lk é sz ré szle g es B ib ­
liai fo rd ítá s a (S á m u e l k é t k ö n y v e , K ir á ly o k k é t k ö n y v e ) , D e b re c e n , 1 5 6 5 (R M N Y . I.
2 0 5 . sz .). T á m o g a tta m á s o k k a l e g y ü tt M e liu s J u h á s z P é te r n e k a J e le n é s e k k ö n y v é r ő l
sz ó ló m a g y a r á z a tá t, V á ra d , 1 5 6 8 (R M N Y . I. 2 5 9 . sz .). K á ro ly i P é te r v á ra d i r e f. le lk é sz
a h a lá lró l, a f e ltá m a d á s r ó l, a z ö r ö k é le trő l s z ó ló m u n k á já n a k a z a já n ló le v e lé b e n írja
(D e b re c e n , 1 5 7 5 . R M N Y . I. 5 5 8 . s z .), h o g y P a tó c s y Z s ó fia és B o c sk a y E r z s é b e t ( B á th o r y
K r i s t ó f fe le sé g e) m e g k é r té k ő t a B ib lia le f o r d ítá s á r a (H A R S Á N Y I J .: A m a g y a r B iblia.
B p ., 1 9 2 7 . 4 8 ) . — A z e lh u n y t f é rjé n e k p e ls ő c z i B e b e k G y ö r g y n e k v isz o n ta g sá g o s p á ly a ­
f u tá s á r ó l G io v a n a n d re a G r o m o t u d ó s i t ( A p u lu m . II. 1 9 4 6 . 2 0 0 ) . — A s ír e m lé k e t ifj. S o m ­
ly ó i B á th o r y Istv á n (a le n g y e l k ir á ly u n o k a ö c c s e ) c s in á lta tta a fe lira t s z e rin t a n y ó s á n a k ,
P a tó c s y Z s ó fiá n a k .
 A s ír e m lé k e t e s o r o k író ja B e rk e n y e s y M á té c é h m e s te r n e k t u l a j d o n ít o t ta a z o n
a z a la p o n , h o g y az 1 5 8 2 -e s W o lp h a rd k a n d a lló , a P a tó c s y síre m lé k ( 1 5 8 3 u t á n ) és Ber-
k e n y e s s y Is tv á n k á n a k m e s te ije g g y e l j e l ö l t sírk ö v e ( 1 5 9 5 ) k ö z ö t t m in d a v irá g m o tív u ­
m o k b a n , m in d e z e k s tiliz á lá s á b a n ro k o n v o n á s o k m u ta t k o z n a k ; e h á r o m e m lé k e n kívül
p e d ig se m m ifé le m á s h a s o n ló fa ra g v á n y e b b ő l az id ő b ő l n e m is m e re te s . E z t a fe lte v é st
B u n ta M a g d o ln a c á fo ln i ig y e k e z e tt, h a n g s ú ly o z v á n a z 1 5 9 5 -ö s sírk ő g y e n g é it, és a P a ­
tó c s y s íre m lé k e t S zilá g y i J á n o s k o lo z s v á ri k ő f a ra g ó n a k t u la j d o n ít o t ta . F e jte g e té s é re m eg ­
je g y e z z ü k , h o g y fa ra g á sb e li g y e n g é k e t, e lr a jz o lá s o k a t, e ln a g y o lá s o k a t b ő sé g e se n ta lá lh a t­
n i a P a tó c s y s íre m lé k e n is ( c ím e r k é p , fe k v ő a la k s tb .) , S zilág y i J á n o s p e d ig a k k o r d o l­
g o z o tt az ifj. B á th o r y Is tv á n n a k S z ilá g y s o m ly ó n , a m ik o r m á r a k é ső re n a issa n c e stílu s ­
n a k a s íre m lé k k e l e ll e n té te s v á lto z a ta u r a lk o d o t t , a m in t e z é p p e n a sz ilá g y so m ly ó i v á r­
k a p u n m e g m u ta tk o z o tt (1 5 9 2 ).
I r o d a lo m : S Z Á D E C Z K Y L .: K ü k ü llő v á ri s írle le te k és ré g iség e k . E rd é ly i M ú z e u m . 1 8 9 7 .
2 8 6 - 2 9 0 , 2 9 3 , 2 9 5 . A rc h . É r t . 1 8 9 9 . 9 0 . G E R E C Z E 1 9 0 6 . 4 2 2 (té v e se n R á k ó c z i Z só ­
fia s íre m lé k é n e k n e v e z i). É B E R L .: E rd é ly i s z o b rá s z a ti e m lé k e k . M ű v é sz et. V III. 1 9 0 9 .
183 (p ro v in c iá lis je lle g ű ). B A L O G H 1 9 3 4 . 1 4 8 . k é p p e l. 1 9 3 5 . 21 (a z 1 5 8 2 -e s kvári k a n ­
d a lló v a l v e ti ö ss z e ). 1 9 4 0 . 5 6 0 , 5 5 6 . k é p . B ÍR Ó 1 9 4 1 . 9 5 . S z é p m ű v é s z e t. III. 1 9 4 2 .
1 0 2 - 1 0 3 k ö z ö t t k é p p e l. B ÍR Ó 1 9 4 3 . 8 5 . B A L O G H 1 9 5 6 . 3 1 3 ., 2 3 9 - 2 4 0 . k é p . 1 9 6 1 .
3 5 3 ., 2 8 3 - 2 8 4 . k é p . S E B E S T Y É N 1 9 6 3 . 7 3 ., fig. 4 1 . B A L O G H 1 9 6 4 . 1 5 3 ., 2 8 3 - 2 8 4 .
k é p . S Z M O D IS N É E S Z L Á R Y É .: A m a g y a r re n e s z á n s z s z o b rá s z a tró l. M ű v é sz et. V I/5 .
1 9 6 5 . 2 6 . k é p p e l. M u z e u l C luj 1 9 6 7 . 4 6 . B A L O G H 1 9 7 0 . 2 4 4 ., 3 8 5 . k é p . 1 9 7 3 . 2 4 7 .,
3 8 5 . k é p . B A L O G H J .: K é ső re n a iss a n c e k ő fa ra g ó m ű h e ly e k . A rs H u n g a ric a . 1 9 7 4 . 2 7 7
( B e rk e n y e s y M á té m ű v e ). B I A tO S T O C K I , J .: T h e A r t o f th e R e n a iss a n c e in E a s te rn
E u r o p e . L o n d o n , 1 9 7 6 . p . 5 0 . fig. 1 5 5 . B U N T A M .: A k ü k ü llő v á ri le le t. A rs H u n g a rica .
1 9 7 7 . 2 3 7 . k é p e k k e l ( n e m B e rk e n y e s y M á té m ű v e , ta lá n S zilág y i J á n o s é ).

L é ta v á r (v . K o lo z s vm . — L ite n u d e S u s )

218 A v ár t ö r t é n e t e : 1 3 2 4 e l ő t t é p ü lt, k irá ly i v ár v o lt 144 1 -ig ; e re d e tile g T o rd a v á rm e g y é ­

h e z t a r t o z o t t (F Ü G E D I E .: V á r és tá r s a d a lo m a 1 3 - 1 4 . sz á z a d i M a g y a ro rsz á g o n . B p.,
1 9 7 7 . 1 6 1 . 1. 1 7 1 . s z .) .A X V I. s z á z a d b a n a B a la ssák b ir to k o ljá k , m a jd n ó tá z ta tá s u k u tá n
G é c z y m á s k é n t G h y c z y J á n o s g u b e r n á to r , a z ó ta a n ev e G é cz iv ár (K Ő V Á R I 1 8 5 2 .
1 7 1 —1 7 2 ; 1 8 6 6 . 1 7 4 - 1 7 5 ) .A v ár a la p r a jz á t és tá v la ti k é p é t k ö z ö lte JA K A B E le k
(A r c h . É r t . X I/II. 6 6 ; G E R E C Z E 1 9 0 6 . 4 3 8 ) .
1 5 6 2 .n o v . 1 9 . G y fe h é rv á r. J á n o s Z s ig m o n d L é ta v á rá h o z t a r t o z ó k é t f a lu t, m iu tá n a
h ű tle n s é g b e e s e tt B alassa M e n y h é r ttő l e lk o b o z t a t ta , K o lo z sv á r v á ro s á n a k a d o m á n y o z z a :
„ to t a le s e t in te g ra s p o ss e s sio n e s A z z o n fa lv a e t A lso fw le v o c a ta s alias M e lch io ris B alassa
a d d i r u tu m c a s tr u m L e ta p e r tin e n te s in c o m i t a t u T h o rd e n s i e x is te n te s h a b it a s .” ( J A ­
K A B O k i. II. 1 8 8 8 . 7 6 )
1 9 7 8 n y a r á n a k o lo z s v á ri M u z e u l d e I s to rie á s a tá s a n y o m á n re n a iss a n c e tö r e d é k e k
P93 k e r ü lt e k e lő (ifj. d r. E n tz G é z a k ö z lé s e ).
M a g y a rg y e ró 'm o n o sto r (v . K o lo z s v m . - M a n a s tire n i), re f. te m p lo m

S e k r e s ty e a jtó e g y sz e rű re n a iss a n c e ta g o lá ssa l. X V I. sz á z a d e lső n e g y e d e . F e lir a ta (ré s z ­

b e n á tm e n e ti típ u s ú b e tű k k e l):

IN R I
A M B R O S IV S N O W A K V IT R IC V S E C C L E S IE

P a p i ü lő fü lk e a d éli fa lo n . 1 5 3 6 . F e lir a ta :
H O C O P V ..............D E T A S A D 1 - 5 - 3 6

P á rk á n y tö r e d é k a p a p i ü lő fü lk é v e l a z o n o s d ísz íté sse l. 1 5 3 0 -a s é v ek . M észkő.

25 x 5 7 x 14.
Iro d a lo m : B A L O G H 1 9 4 3 . 2 6 6 (a z a jtó és a fü lk e a d a ta i, a z a jtó f e lir a ta tév e s k ö z lé s
n y o m á n ) . B A L O G H J .: K é ső re n a iss a n c e k ő fa ra g ó m ű h e ly e k . A rs H u n g a ric a . 1 9 7 4 . 5 2 .
1. 3 4 . k é p (a p á r k á n y t ö r e d é k k ö z lé s e ).

M a ro silly e (v . H u n y a d v m , — Ilia ), v á rk a s té ly

1 5 5 3 .ja n . 2 0 . A k v á ri o rs z á g g y ű lé se n a h á r o m n e m z e tr e 5 0 0 - 5 0 0 f r t . a d ó t v e tn e k ki
„ p r o m u n itio n e p a r a n d a f o r ta lic io r u m f m itim o r u m v id e lic e t Ily e e t B ro n y ic s k a in fra D é ­
vám e x is te n tiu m .” (É r d . O rs z . E m i. I. 1 8 7 5 . 4 3 7 - 4 3 8 )
15 5 5 - á p r. 2 4 . A m a ro s v á s á rh e ly i o rsz ág g y ű lé s tö r v é n y c ik k e „ c a s te llu m I lly e ” m e g e rő ­
síté sé rő l : H u n y a d v á rm e g y e és L a d isla u s D y e n e w sy , v a la m in t a v a jd á k sü rg e tő k é ré sé re
H u n y a d m e g y e jö v e d e lm é b ő l: „ P r o in d e d e c r e tu m e s t, u t d o m in u s A d m in ís tr a to r p ro -
v e n tu u m R ég ié M a ie s ta tis e x c o n tr ib u c io n e p r e s e n ti C o m ita tu s H w n y a d ie n s is a d fo r ti-
fic a tio n e m e iu s d e m C a stelli t a n ta s e x p e n s a s q u a n te s u ffic e re v id e n tu r , a d m in is tr e t, p ro -
p riu m q u e h o m in e m illu c m i t t a t , q u i c irc a f o r tif íc a c io n e m e iu s d e m ac alias e c ia m n eces-
s ita te s p ro s p ic ia t, e t l a b o r a to r ib u s s o lu c io n e m f a c ia t.” H a p e d ig e z n e m le n n e elég , a k ­
k o r m á s k é p p e n g o n d o s k o d jé k ( u o . 5 4 2 ) .
1 5 6 0 .m á rc . 1 0 —15 . J á n o s Z s ig m o n d m e g e rő s íti a z e n y e d i o rsz á g g y ű lé s t .c i k k é t , m e ly
sz e rin t a fe je d e le m „ a d m u n ic io n e m e t c o n s e ru a c io n e m f o r ta lic io r u m c o n f in ito r u m spe-
c ia lem c u ra m su s c ip e re e t in h o c re g n o T ra n s y lv a n ia e d o m u m egregij L ad isla i D y en essj
Hlye v o c a ta m n e c e ssa rijs m u n itio n ib u s e t m ilitib u s p re sid ia lijs m u n ire p r o u id e r e q u e dig-
n e tu r . . . ” , n e h o g y id e g e n k é z b e k e r ü ljö n ( É r d . O rsz. E m i. II. 1 8 7 6 . 1 7 5 ) .
1 5 7 4 .jú n . 18. B á th o r y Istv á n fe je d e le m m e g e rő s íti a m a ro s v á s á rh e ly i o rsz á g g y ű lé s
tö r v é n y c ik k é t: „ 7 . N a g y sá g o d n a k h á lá t a d u n k , h o g y az m i s o k k ö n y ö r g é s ü n k r e el n e m
f e le d k e z e tt az v é g e k rő l, k iv á ltk é p p e n H ly é rő l. . . m e g é rtv é n az m o s ta n i p o s s e s s o ro k n a k
a b b a n való ig a z sá g o k a t, h a m i v o ln a , e lé g ítse m e g , h a p e d ig se m m i n in c s , a n n y iv a l in ­
k á b b v egye k e z é h ö z , é p íts e m eg és t a r ts a o ly g o n d v ise lé ssel, h o g y o rs z á g n a k a b b ó l g o n d ­
ja n e k ö v e tk e z z é k .” ( u o . 5 5 2 ) .
1 5 7 4 .d e c . 18. B á th o r y Istv á n m e g e rő s íti a segesvári o rsz á g g y ű lé s tö r v é n y c ik k é t:
„ m ié rt h o g y a z o n m i a ty á n k f iá i m in d a z o rs z á g o t és m in d n a g y s á g o d a t k ö n y ö r g é s e k ál-
 Marosillye, várkastély, ajtó 1582-ből.
Cserna Károly rajza 1890.

tá l m e g ta lá ltá k . . . így in té z tü k , n a g y sá g o d k e g y e lm e ss é g e v e le k lév é n , h o g y az m e g m o n ­

d o t t p o s s e s s o ro k h á z o k b a ö r ö k s é g e k b e n m e g m a ra d ja n a k , d e ú g y , h o g y fe le lé se k sz e ­
r i n t g o n d o t v ise lje n e k , h o g y g o n d v ise le tle n sé g e k m ia t t se ő m a g o k , se p e d ig o rs z á g u n k
k á r t n e v a llju n k , s u b p o e n a alias in ta lib u s o b s e ru a ri s o l i ta .” ( u o . 5 5 6 )
1 5 7 6 .f e b r . 1. M ed g y es. B á th o r y Istv á n H lye v á rá t (C a s te llu m D lye) fa m iliá ris á n a k ik-
tá r i B e th le n F a r k a s n a k a d o m á n y o z z a . — A g y u la fe h é rv á ri k á p ta la n á ti r a t a 1 6 9 7 . no v .
7 -én II. A p a fi M ih ály ré sz é re (O rs z . L tá r. É rd . F isc a lis L tá r. F 2 3 4 . II. 1 3 6 . B ).
1582. ik tá r i B e th le n F a rk a s é p ítk e z é s e az e g y ik a jtó -p á rk á n y fe lira ta s z e rin t.
1 5 8 4 (v ag y 1 5 8 3 ). A n to n io P o s se v in o fe lje g y z é se : „ P e rö c o m e e t n e ll’istesse fo c i in
u n ó sp a c io a m e n issim o , e t in f o r m a di u n te a t r o , é u n c a s te llo c h e si c h ia m a H lye, de
V o lfa n g o B e th le n n o b ile , il q u a le a l m eg lio c h e p u ö lo va f o r tif ic a n d o , c o s i s p e c ia lm e n te
p e r n a tu r a d él s ito é u n m o n te , n o m in a to A r a n y (c io é d o r a to ) , a ltissim o a p ia n ta rv i
se n z a m o lta sp e sa u n a f o r te z z a , la q u a le s a re b b e u n p ro p u g n a c u lo im p o r ta n tis s im o di
t u t t a la T ra n s ilv a n ia , e t q u a si in e s p u g n a b ile .” P o sse v in o e rrő l tá r g y a lt K o v a c s ó c z y k a n ­
c ellá rra l és B á th o r y Is tv á n k irá lly a l, ö t év a la tt f e lé p ü lh e tn e . A k irá ly évi 10 0 0 0 d u k á -
t o t a já n lo tt fe l, a p á p á n a k u g y a n a n n y it k e lle n e a d n ia . Id e k a to lik u s ő rsé g e t h e ly e z n é n e k
és a v id é k e t is k a to lik u s h itr e t é r íte n é k , h á lá b ó l a v é d e le m é r t. ( F o n t e s III. 1 9 1 3 . 1 8 2 ;
B a sc ap é o p . c it. 1 9 3 1 . 1 5 3 . — B A S C A P É u g y a n e z t a j e l e n té s t 1 5 8 3 -a s é v sz ám m a l k ö z li.)
Marosillye, lőrések a várkastély padlásán.
Cserna Károly rajza 1890.

1 6 1 4 ,á p r. 6 . D ra sso . B e th le n G á b o r „ n o v a d o n a ti o ” c ím é n „ C a s te llu m Illy e c u m in-

te g ro o p p id o e ju s d e m n o m in e ” m in d e n ta rto z é k a iv a l e g y ü tt (a z a z 4 8 fa lu v a l) ik tá ri
B e th le n Is tv á n n a k a d o m á n y o z z a (O rs z . L tá r. É rd . F isc a lis L tá r. F 2 3 4 . II. 1 3 5 . A ).
1 6 2 4 . B ö jti V e res G á sp á r ik tá r i B e th le n F a rk a s ró l: „ q u i L X a e ta tis e x c e d e n s a n n u m
in b o n a s e n e c tu te e v iv e n tiu m n u m e r o a b iit a n n o 1 5 9 0 e t in sa c ello Ily e ia n o a se c o n -
s t r u c to h o n o rifíc e n tis s im e c o n d itu s e s t .” (B Ö J T I V E R E S G á sp á r: D e r e b u s g estis m ag n i
G a b rielis B e th le n lib ri tré s . - E N G E L , J . C .: M o n u m e n ta U n g ric a. V ie n n a , 1 8 0 9 . 2 4 4 .)
1 6 2 7 . Ik tá r i B e th le n Istv á n e m lé k tá b lá t á ll í tt a t llly é n B e th le n G á b o r s z ü le té s é rő l
(K O N C Z i. m . 1 8 9 9 . 1 25 ).
1 6 2 9 .j ú ! . 1 4 . G y fe h é rv á r. B e th le n Istv á n g u b e r n á to r levele W e n d ric h P ál k o lo z s v á ri
b író h o z : „ U r u n k Ő felsége a z m e ly h á z b a n s z ü l e t t e t e t t v o lt H ly én , m e ly h a z b a e n n e k
e lő tte v alam i c ím e rk ö v e t f a r a g ta tta m v o lt, a z o n h á z ra k ív á n ta tv á n a b la k és a jtó k ö v e k ,
K e g y e lm e d e t in te m s z e re te tte l, s ő t a u th o r i t a t e f u n c tio n is p a ra n c s o lo m is, K e g y e lm e d
p a ra n c so lja a z in c lu d á lt je g y z é s e m s z e rin t az k ő m ű v e s e k n e k , h o g y m e n tő i h a m a r á b b k é ­
s z íts é k e l; fiz e té se k fo g y a tk o z á s n é lk ü l m eg le sz e n a z j á m b o r o k n a k .” ( u o . 1 2 5 —1 2 6 . —
S Z A B Ó K . k ö z lé se . T ö r t. T á r. 1 8 8 2 . 5 8 5 - 5 8 6 . )
 Marosillye, gyámkő a várkastély emeleti nagy termében

A to v á b b i a d a t o k a t a X V II. sz á z a d i é p ítk e z é s e k is m e rte té s e so rá n k ö z lö m .

233-234 A z e g y k o ri v á rb ó l eg y é p ü le ts z á r n y ( 3 8 —3 9 . k é p ) m a r a d t fe n n , m e ly n e k falai a z öv-
2 3 7 p á r k á n y tó i le fe lé fe rd e v o n a lb a n , a z a z s c a rp a -sz e rű e n é p ü lte k (4 2 . k é p ) , lő ré s e k is v a n ­
n a k a p a d lá s á n ; t e h á t e z a z é p ü le t is b e le t a r t o z o t t a z e g y k o ri e r ő d íté s i re n d s z e rb e . M ai ál-
2 3 2 la p o tá b a n h o ss z n é g y s z ö g ű a la p ra jz ra é p ü lt e g y e m e le te s k ú ria . K a p u ja c sú csiv es (3 7 . k é p ),
d e n e m g ó tik u s k e r e tű (b e lv ilág a 2 3 5 x 1 5 6 ). E m e le ti 3 a b la k a h á rm a s ívelésű ik e ra b la k
2 3 1 ,2 3 5 (3 6 , 4 0 . k é p ). K o n c z ta n u lm á n y á b a n k ö z ö lt k é p ta n ú s á g a s z e rin t a z a b la k o k f e le tt h á ­
r o m s z ö g ű le z á rá s v o lt. E m e le ti b e o s z tá s a : h á r o m b o lts z a k a s z o s n a g y te r e m h á r o m a b la k ­
k a l, k e tt ő d é lfe lé , egy n y u g a tr a ; e zz el a te re m m e l p á rh u z a m o s a n k é t k ise b b b o l to z o t t
s z o b a ; a k e le ti rö v id o ld a lo n eg y té g lá n y a la k ú és eg y n é g y z e t a la k ú h e ly isé g . A n ag y te ­
re m b o l t o z a t t a r t ó g y á m k ö v e i c a n n e lu rá s d ís z ű e k ( 3 2 x 3 2 x 1 6 ), a k o lo z s v á ri W o lp h a r d -
K a k a s h á z g y á m k ö v e ih e z h a s o n ló a k . A g y á m k ö v e k a p a d ló tó l 1 6 2 c m -n y ire k e z d ő d n e k ,
236 t e h á t a b o l to z a t ig en m é ly e n l e h ú z ó d ik ( 4 1 . k é p ) . K e le t felé a sz o m sz é d o s s z o b á b a n a j­
t ó ( 2 2 4 x 1 3 8 ), e g y s z e rű e n ta g o lt k ő k e r e t te l . F e lir a ta (fe lo ld v a a v e z e té k n é v b e n ta lá lh a ­
t ó T H lig a tu r á t) :
B E T H L E N F A R K A S C IN A L T A T T A E Z T 1 5 8 2 .
A z k e le ti o ld a l e m e le té n — a k iu g ró é p ü le t-ré s z s z e g e id é b e n — b e f a la z o tt o sz lo p .
N y ilv á n v a ló a n e b b e n a z ir á n y b a n a z é p ü le t to v á b b f o l y t a t ó d o t t .
I r o d a lo m : K Ő V Á R I 1 8 5 2 . 1 6 3 . K O N C Z J .: M a ro s-Illy e vára és u r a d a lm a . H u n y a d m e -
g y e i T ö r t. és R é g . T á rs u la t É v k ö n y v e . X . 1 8 9 9 . 1 2 2 —1 4 7 , k é p e k k e l (k ö z li az 164 0 -es
l e l t á r t ) . T É G L Á S G .: H u n y a d m e g y e i K a la u z . K v á r, 1 9 0 2 . 1 1 - 1 8 . G E R E C Z E 1 9 0 6 .4 0 1 .
G IN D E L Y A .—A C S Á D Y I: B e th le n G á b o r és u d v a ra . B p ., 1 8 9 0 . 3 . k é p e k k e l (C se rn a
K á ro ly ra jz a i). B A L O G H 1 9 3 5 . 2 5 . 1 9 4 0 . 5 4 3 , 5 4 6 . B ÍR Ó 1 9 4 3 . 3 8 . B A L O G H 1 9 5 3 .
4 2 . F L O C A , O .: R e g iu n e a H u n e d o a r a . D év a, 1 9 5 7 . 1 4 4 . B A L O G H 1 9 6 1 . 3 3 5 , 3 4 3 .
1 9 6 4 . 3 3 5 , 3 4 3 . 1 9 7 0 . 2 3 4 . 2 3 9 . B. N A G Y 1 9 7 0 . 2 5 9 . B A L O G H 1 9 7 3 . 2 3 6 , 2 4 2 .
P94 B. N A G Y 1 9 7 3 . 3 8 —4 2 . k é p e k k e l.

M a ro sú jv á r (v. A ls ó -F e h é r vm . — O c n a M ure§), v á rk a s té ly

1581. B á th o r y K r i s t ó f v é g re n d e le te : „ H a g y o m az é n sz e re lm e s fia m a t B á th o ri Zsig-

m o n d o t G á lfi J á n o s ’ g o n d v ise lé se a la . . . G á lfi J á n o s n a k h a g y v á n M a ro sú jv á ra t az ő j ó és
h ű s z o lg a la tty a é r t.” (G á lfi J á n o s ö n é le tra jz a É rd . T ö r t. T á ra . I. K v á r, 1 8 3 7 . 8 2 ) — V ö .:
L U K Á C S III. 1 9 6 7 . p . 2 3 1 . N r. 1 1 2 .
1 5 8 8 -jú l. 2 3 . K v ár sz k v e : „ V i tt H a y d o J á n o s k ö m ie s e k e t W jw arra G y u la fi (íg y ! té v e ­
sen G álfi h e ly e t t! ) m iv é re , 3 ló v al, a tt a m fi. 1. d e n . 5 0 .” ( IV /V I. 1 0 6 )
1588. au g . 3 0 . K v á r sz k v e : „ E o d e m d ie . A z k ik a z k ö v e t v itté k W y w arra G alfij u r u n k
s z ü k s é g é re .” ö s s z e s e n 14 sz e k é r f a ra g o tt k ö v e t v itte k , eg y -eg y s z e k é rb e 10 ille tv e 12
ö k ö r v o lt b e fo g v a. A k ö v e k sz á m a 4 7 d a r a b , e z e k k ö z ü l 18 ö re g k ő g y a n á n t sz e re p e lt
(IV /V I. 1 0 8 ).
1 5 8 8 .o k t. 2 2 . K v á r sz k v e : „ A z m ik o r G a lffj u r a m n a k az k ö v e k e t W y w arra v itté k az
i t t v a ló s z e k e re s e k , a z k é t p o r o s z ló n a k a tta m i n n io k v a ló ra d e n . 4 . ” ( IV /I. 41 )
1589. m á j. 7 . G y fe h é rv á r. B á th o r y Z s ig m o n d k o c s á rd i G á lffy J á n o s n a k (m a g is te r cu-
riae , c o n s ilia riu s ) a d o m á n y o z z a V ijw a r v á ro s á t ( o p p id u m ) , „ in q u o ip se a m p lissim a a ed i-
fic ia , a d c a s tri in s ta r , in g e n ti s u m p tu s u o m a x im is q u e r o b o r ib u s e x tr u e r e c e p i t .” (O rsz.
L tá r. F 1. G y fe h é rv á ri K á p ta la n O rsz. L tá r a . É rd . fe je d e lm i K a n c e llá ria . L ib e r R eg iu s
S ig ism u n d i B á th o r y . II. p . 5 0 5 - 5 0 7 . „ D o n a tio M ag n ifici d o m in i Io a n n is G a lffy s u p e r
o p p id o V ijw a r.” )
1 5 8 9 . jú l. 2 . K v á r sz k v e : „ Z ig e th i J á n o s v itte az k ö m ie s e k e t U y v a rra fi. 1 .” (IV /X .
6 9 ) - J ú n iu s 4 -é n fe lje g y z ik : „ A z k ö m ie s e k n e k , k ik e t G á lfi u r a m h o z k ü l tü n k V y v á rra ,
a tta m k ö lc sé g b e d e n . 2 0 .” (IX /X . 2 4 )
1590. á p r. 2 9 . K v á r sz k v e : „ V i tt H a y d o J á n o s k ö m ie s e k e t W y v arra , 4 lo v o n , f iz e tte m
fi. 1. d e n . 5 0 . ” (IV /X X I. 8 7 )
1 5 9 0 .j ú l. 5 . K v á r sz k v e : „ B író u r a m a k a r a tty á b ó l v itté k a z k ö m y e s s e k e t W y v á rra
K e o m y e s P é te r t sz o lg á s tó l és K e o m y e s J á n o s t sz o lg á s tó l, 3 ló v al. V a rg a Istv á n n a k f i z e t ­
te m fi. 1. d e n . 5 0 . ” (IV /X V . 9 )
1 5 9 0 .jú l. 2 4 . K v á r sz k v e : „ V i tt e n e k k ö v e t W y W arra. . .” ö s s z e s e n 13 s z e k é r k ö v e t
k ü ld te k , é sp e d ig 8 d a ra b 12 ö k r ö s s z e k é rre l, 4 d a ra b 10 ö k r ö s sz e k é rre l, 1 d a r a b 8 ö k rö s
s z e k é rre l. A z ö k r ö k sz á m a s z e rin t v á lt o z o tt a sz e k e re z é s k ö lts é g e : fi. 2 .; fi. 2 . d e n . 5 0 ;
fi. 3 (IV /X V . 9 - 1 0 ) .
1590. s z e p t. 1 7. K v á r sz k v e : „ E s m e g u g y a n a z o n n a p o n v itté k e l a z K e o m y e s P é te r t
h a to d m ag áv al W y w a rra , 4 ló r a R a b J a c a b n a k f iz e tte m fi. 1. d e n . 5 0 .” (IV /X V . 11 )
1 5 9 0 .o k t. 2 8 . K v á r sz k v e : „ B író u r a m a k a r a tty á b ó l v itte n e k k ö v e t W y W arra, G a lfy
sz á m á ra 3 s z e k e r e n .” H á ro m d a ra b 6 lo v a s s z e k e re t k ü ld te k , eg y-egy sz e k é r k ö lts é g e
fi. 3 (IV /X V . 1 6 ) .
1591. j ú l. 2 1 . K v á r sz k v e : „ E o d e m die K a sa M a rto n v itt k ö m ie s e k e t G á lfi u ra m sz á ­
m á ra 3 ló v al T o rd á ig . d e n . 7 5 .” (V /I. 7 8 )
1591. au g . 1 8 . K v á r sz k v e : „ P á l J a k a b v i tt k ö m ie s e k e t Ú jv á rb a n , 3 lo v o n . A t t a m fi. 1.
d e n . 12 1 /2 .” (V /X . 51 )
1592. d e c. 3 0 . G á lfi J á n o s fe le sé g év e l, P e rn e sz i E r z s é b e tte l és le á n y á v a l m a ro s ú jv á ri
k a s té ly á b a n t a r t ó z k o d o t t , a m ik o r B á th o r i Z s ig m o n d k a to n á i e lle n e j ö t t e k . G á lfi e lm e n e ­
k ü l t, de e lf o g tá k és H u s z t v á rá b a v itt é k , a h o l B á th o ri Z s ig m o n d k iv é g e z te tte (É r d . T ö r t.
T á ra . I. K v á r, 1 8 3 7 . 7 7 .; B e th le n F a r k a s 111. 1 7 8 2 . 2 7 - 3 4 ) .
1 5 9 2 .d e c . 3 1 . K v á r. A lfo n s o C a rrillo levele L eleszi J á n o s n a k : „ S é d d o m in u s G a lfiu s
ta n q u a m m ag is n a s u tu s d e c r e tu m o lfa c ie n s , n o c te u n a , a n te q u a m m ilite s p e r v e n ir e n t,
 fu g a sib i c o n s u lu it, a rcé Ú jv á r c u m aliis b o n is su is in p ra e d a m re lic tis .” (V e re s s : C arrillo
I. 1 9 0 6 . 3 9 )
1593. B á th o r y Z s ig m o n d M a ro sú jv á rt B o d o n in a k a d o m á n y o z ta , a k in e k része v o lt
G álfi m e g g y ilk o lta tá s á b a n (K ő v á ri 1 8 6 6 . 2 2 7 ).
1593 j ú n . 2 6 . K v ár sz k v e : „ E o d e m d ie B en esi (! ) M ih ály viszi 4 lo v o n T o rd á ig K w m i-
es A m b r u s t n y o ltc a d m ag áv al U y v a rra m e g y e n .” (V /X X I. 10 6 )
1 5 9 3 s z e p t. 7 . K v á r sz k v e : „ K w m ie s A m b r u s t viszi M o n d ra J a k a p T o rd á ig 2 ló v al.
U y v a rra m e g y e n d e n . 5 0 .” (V /X X I. 112 )
1 6 5 8 . K ö r ö s p a ta k i B . J á n o s v erses k r ó n ik á já b a n ( E r d é ly n e k és M a g y a ro rs z á g n a k s z ö r­
n y ű ro m lá s á ró l v aló rö v id h is tó r ia ) 4 0 -ik sz a k asz :
„ F ö ld ig le r o n t a t á l te is M aro s u y v ar,
H ite tle n s e g e v e l tsa la m eg az t a t á r . . . ”
(V a rg a 1.: A k é t R á k ó c z i G y ö rg y k o r á n a k k ö lté s z e te . B p ., 1 9 7 7 . 1 0 4 .)
X V II. sz á z a d 2 . fe le . B e th le n F a r k a s fe ljeg y z é se GálFi J á n o s m a ro s ú jv á ri k a s té ly á ró l:
„ q u o d ille a f u n d a m e n to a d M arussi rip a m in a m o e n is s im o lo c o c u m eg regiis p a la tiis
c o n s t r u x e r a t: e t h a e c e r a t u n a o d ii in e u m c a u s a , q u o d ei id m u lti m a le v o li in-
v id e re n t. . . ” ( I I I . 1 7 8 2 . 2 4 )
1 7 4 2 -b e n g r. M ik es Istv á n a k a s té ly t á t é p í t t e t t e . E b b e n az á lla p o tá b a n m u ta t ja a k a s­
t é l y t J o s e p h N e u h a u s e r f e s tm é n y e (K v á r, M ű v é sz eti M ú z e u m ).
N euhauser f e s tm é n y é n e k ta n ú s á g a s z e rin t e re d e tile g a k a s té ly n é g y sz eg lete s
tö m b jé h e z a h o m lo k z a t b a l s a rk á n n é g y sz e g le te s b á s ty a c s a tla k o z o tt. N e u h a u s e r e re d e ti
fe s tm é n y e K o lo z s v á rt, a M ű v é sz eti M ú z e u m b a n v a n . M á so la ta a T ö r té n e lm i K é p c s a rn o k -
241 b á n , B u d a p e s te n (4 6 . k é p ) .
1 8 5 6 -b a n g r. M ik ó Im re é p ít t e t t e ú jjá , m iu tá n 1 8 4 8 -b a n is m é t r o m m á l e t t . M in d e rrő l
a k a s té ly h o m lo k z a tá n lev ő fe lira t t u d ó s í t:

E la k o t

régi v ár r o m ja ib ó l é p ít e tt e
Z a b o la i g r. M ikes Istv á n 1 7 4 2 .
Ism é t ro m m á l e t t 1 8 4 8 ,
Ú jra é p í t t e t t e híd v ég i gr. M ik ó Im re 1 8 5 6 .

A k a s té ly t k ü lö n v á r-ö v e z et v e tte k ö r ü l s a r o k b á s ty á k k a l. M a rad v á n y a i a X IX . század

e lső fe lé b e n m ég lá th a tó a k v o lta k , u t ó b b a k a s té ly -p a rk t e le p íté s e k o r jo b b á r a e ltű n te k .
C su p á n az é s z a k k e le ti „ ö ts z ö g le te s , k ú p fe d e le s b á s ty a h a g y a t o t t m e g .” (O rb á n V . 1 8 7 1 .
1 0 6 ). T á v la ti k é p e l á t h a tó O rb á n B alázs k ö n y v é b e n k ö z ö lt f a m e ts z e te n .
I r o d a lo m : K Ő V Á R I 1 8 5 2 . 2 1 2 . 1 8 6 6 . 2 2 6 - 2 2 7 . O R B Á N V . 1 8 7 1 . 1 0 7 - 1 0 9 . G E -
R E C Z E 1 9 0 6 . 1 0 4 , 1 1 4 1 . B A L O G H 1 9 3 4 . 1 4 8 . 1 9 3 5 . 2 5 . 1 9 4 0 . 5 4 6 . B ÍR Ó 1 9 4 1 . 83.
1 9 4 3 . 4 2 . la p és 8 9 . k é p (N e u h a u s e r fe s tm é n y e ) . B A L O G H 1 9 6 1 . 3 4 3 , 1 9 6 4 . 3 4 3 .
1 9 7 0 . 2 3 9 . C S O R T Á N F .: M a ro s ú jv á rtó l A lv in cig . K o r u n k . 1 9 7 2 . 1 5 0 ( e m líti az ö ts z ö g
a la k ú p a v illo n t és k ö z li a f e lir a to t) . B A L O G H 1 9 7 3 . 2 4 2 . B. N A G Y M .: S tílu s o k , m ű v e k ,
m e s te r e k . B u k a re s t, 1 9 7 7 . 8 3 - 8 6 (a k a s té ly á té p íté s e a X IX . s z á z a d b a n ).
 G álfl (G á lff y ) 1 5 7 7 -b e n k a p o t t c ím e re s n e m e s le v e le t B á th o r y I s tv á n tó l (S Á N D O R I.:
C z ím e rle v ele k , I. 1 9 1 0 . 7 . s z .), ille tv e e b b e n régi c ím e ré n e k k ib ő v ité s é t. E k k o r m ár
B á th o ry K r is tó f ta n á c s o s a v o lt. 1 5 7 8 —1 5 8 3 ta n á c s ú r , 1 5 8 1 -b e n B á th o r y Z s ig m o n d n e v e ­
lő je , u d v a rm e s te re . 1 5 8 3 -tó l f ő u d v a rm e s te r (T ró c s á n y i 1 9 8 0 . 2 7 ).P o s s e v in o fe ljeg y z é se
sz e rin t ( 1 5 8 4 ) m é ltá n y o lta a j e z s u itá k n e v e lé s é t—t a n í t á s á t ( F o n t e s III. 1 9 1 3 . 1 7 8 .). S ő t
s e g íte tte a j e z s u itá k a t, 1 5 8 1 -b e n g y u la fe h é rv á ri te m p lo m u k a t b e f e d e tte ( A d a t tá r . A H .
1 9 8 0 /1 6 1 —6 2 ). Istv á n n e v ű f iá t P a d o v á b a n t a n í t t a t t a L e o n h a r d u s U n c iu s száz k ö ltő v e l
e g y ü tt 1 5 7 5 - 1 5 7 8 k ö z ö tt (V E R E S S E .: M a tric u la e t a c ta H u n g . I. B p ., 1 9 1 5 . 8 5 , 8 9 ,
2 1 5 - 2 1 6 ).V a lk a i A n d rá s n e k i a já n lo tta ( 1 5 8 0 ) verses h is tó r iá já t (R M N Y I. 1 9 7 1 .
4 6 7 . s z .), L ask ai C só k á s P é te r v e rs e t ir t ( 1 5 8 1 ) h o z z á ( u o . 4 8 3 . sz .).
A k o c s á rd i te m p lo m n a k 1 5 8 6 -b a n h a r a n g o t ö n t e t e t t . N eve a h a ra n g o n „ J o h a n n e s
P94a G á lfi de K o c s á rd ” . M a ro sú jv á ro n te m p l o m o t é p í t t e t e t t az u n itá r iu s o k n a k (O R B Á N V .
P e s t, 1 8 7 1 . 7 4 , 1 0 9 ) .

M e z ő te le g d (v . B ih ar v m . — T ile a g d ), re f. te m p lo m .

A te m p lo m é p íté s i e m lé k tá b lá ja . 1 5 0 7 . A d a ta i: B A L O G H 1 9 4 3 . 2 7 0 (iro d a lo m m a l).

T ab ern a k u lu m . 1 5 0 7 . N é g y sz e g le te s fü lk e k o ra -re n a is s a n c e k e re te lé sse l (k e s k e n y le ­
m e z ta g , lev é ld ísze s s y m a , a s tra g a lo s s o r). M é sz k ő . M é re te i: k b . 6 0 x 7 0 x 15 a f a ra g o tt
f ü lk e -k e re t; 6 5 x 3 0 a fü lk e m é ly e d é s , a m e ly le fe lé tú ln y ú lik a f a ra g o tt k e r e te n . M ivel
k ö z v e tle n ü l a z é p íté si e m lé k tá b la ( 1 5 0 7 ) a la t t van e lh e ly e z v e , fe lte h e tő le g T h e le g d i I s t ­
v án c s in á lta tta h a s o n ló k é p p e n 1 5 0 7 -b e n . E z a sz é p k o ra re n a is s a n c e fa ra g v á n y a te m p lo m
le g u tó b b i re n o v á lá s a k o r k e r ü lt e lő 1 9 7 8 -b a n .
T h eleg d i Is tv á n csa lá d i sírb o ltjá n a k fe d ő la p ja . 1 5 0 7 —1 5 1 4 . A d a ta i: B A L O G H 1 9 4 3 .
271 (iro d a lo m m a l), 7 0 . k é p .
268 T u m b a -fed ő la p k e r e té n e k tö r e d é k e ( 6 9 . k é p ) le v é ls o ro s —g y ö n g y s o ro s —le v é lso ro s d ís z ­
szel. X V I. sz á z a d u to ls ó n e g y e d e . M é re te : 18 x 6 5 x 3 4 . S tílu s a , fa ra g á sa ig en k ö z el áll
P a tó c s y Z só fia ( t 1 5 8 3 ) tu m b á já h o z . A X V I. sz á z a d m á s o d ik fe lé b e n a z 1 5 6 1 -i eg y ezség
é rte lm é b e n a te le g d i k ú r iá n a k tu la jd o n o s a i T h e le g d i M ih ály és M ik ló s (B U N Y IT A Y V .:
A d a to k a X V I. sz á z a d tö r té n e t é h e z . T ö r t. T á r. 1 8 8 7 . 3 5 6 —3 7 4 , 4 7 6 —4 9 4 ) . T h eleg d i
M ik ló s, - a k i a r e fo r m á c ió t p á r tf o g o lta és T h e o d o r B ezával is k a p c s o la tb a n á ll o t t —
1 5 8 3 -b a n h a lt m eg , s íre m lé k é t feleség e L ó n y a i K lá ra á ll í tt a tt a (S A S S K .: T ileag d -M ező -
te le g d tö r té n e t e . O ra d e a , 1 9 3 5 . 2 9 —3 0 , 85 ) .K é r d é s , h o g y T h e le g d i M ik ló s sírk ö v e a
te le g d i te m p lo m b a n lev ő v ö rö s m á rv á n y v ité z i sírk ő v e l a z o n o s -e a m e ly k é ts é g te le n ü l a
F e lv id é k rő l i m p o r t á l t a t o t t — av agy a f e n t is m e r t e te tt tu m b a la p -m a ra d v á n n y a l. F e lte h e ­
tő le g a s íre m lé k h e z írta 1 5 8 4 -b e n K assai Z s ig m o n d v e rsé t: „ e p ita p h iu m N ic o la i T e le g d i”
P95 (V e rse k a T eleg d i c sa lá d ta g ja ih o z : R M N Y I. 5 4 4 . sz .).

P e rc ese n (v. S zilá g y vm . P e re c e iu ), re f. te m p lo m .

267 T u m b a -fe d ő la p tö r e d é k e ( 7 2 . k é p ) p á r n á n n y u g v ó p á n c é lo s v ité z a la k já v a l. X V I. sz á ­

zad 2 . fe le . E rő se n ro n g á lt és v a sta g o n b e m e s z e lt, a fej z ú z o t t , a k a r o k és az alsó lá b s z á ­
ra k h iá n y z a n a k , d e b a ljá n a k a rd v o n a la h o m á ly o s a n lá t h a tó . A tu m b a la p sz é lé n renais-
san ce lev élso r.
 P e re c s e n b e n a B á th o ry c sa lá d t ö b b tag ja v o lt b ir to k o s . A z o k le v e le k e m lítik B á th o ry
I m ré t 1 5 5 7 -b e n (S Z A B Ó T . A . k ö z lé se . L e v é ltá ri K ö z i. 1 9 3 8 . 2 1 0 . és V E R E S S 1 9 4 4 .
I. 5 ); B á th o r y E le k e t 1 5 7 4 -b e n (L e v é ltá ri K ö z i. 1 9 3 8 . 2 1 3 ) , ö z v e g y é t J a k c h i A n n á t
1 5 9 0 - b e n ( u o . 2 2 2 ) ; B á th o ry J á n o s t 1 5 7 8 -b a n ( u o . 2 1 2 ) ; B á th o r y F e r e n c e t 1 5 9 0 -b e n ,
1591- b e n , 1 5 9 3 -b a n ( u o . 2 2 1 , 2 2 2 , 2 2 4 ) . A sírk ő v a ló s z ín ű le g B á th o ry E le k sz á m á ra k é ­
s z ü lt, f e lte h e tő le g feleség e J a k c h y A n n a m e g b íz á sá b ó l. A sírk ő s tílu s a e rre a k é ső i id ő re
vall.
Iro d a lo m : B A L O G H 1 9 3 4 . 1 4 8 . 1 9 4 0 . 5 6 0 . 1 9 7 3 . 2 4 7 .

R a d n ó t (v. M a ro s-T o rd a v m . — I e rn u f ) , v á rk a s té ly

1 5 5 3 e lő t t B án fi M a g d o ln a (ö z v . K e se rű M ih á ly n é ), B o g á th y J á n o s a n y ja é p ítk e z ik ,
a k a s té ly t m e g e r ő s ítte ti. 1 5 5 3 -b a n e g y e z k e d ik a fiáv al, d e e n n e k 1 5 5 4 -b e n a B o g á th y a k
e lle n e m o n d a n a k , k ö z ö t t ü k B o g á th y K lá ra , K e n d i A n ta ln é K e n d i F e r e n c a n y ja . A k ere-
lő s z e n tp á li c s a ta , ille tv e B o g á th y G á s p á r k iv ég zése ( 1 5 7 5 ) u tá n a v ár a fis k u s ra száll
(O R B Á N B .: A S z é k e ly fö ld le írá s a . V . P e s t, 1 8 7 1 . 4 2 ^ 4 3 ).
A B o g á th y a k id e jé b ő l R a d n ó to n h ite le s é p íté s z e ti m a ra d v á n y e z id ő s z e rin t n e m ism e ­
r e te s . A té v e se n k o r a c in q u e c e n to s tílu s ú n a k m in ő s íte tt, e g y s z e rű e n k e r e te it, fo g so ro s
p á r k á n y ú a jtó (H . T A K Á C S M .: M a g y a ro rszá g i u d v a rh á z a k és k a s té ly o k . B p ., 1 9 7 0 .
2 2 9 —2 3 0 ) tip ik u s a n k é s ő re n a is s a n c e fa ra g v á n y , a m ily e n e k a X V I. sz á z a d u to ls ó é v ti­
z e d e itő l k e z d v e és a z o n tú l g y a k o r ia k . A z a jtó p á r k á n y a n tiq u a b e tű s la tin f e lir a tá r a u t ó ­
la g o s a n , m e r ő b e n s z o k a tla n u l és igen fu rc s á n b e k a r c o lt év sz ám se m 1 5 1 4 , h a n e m 1 5 7 4
(R a jz b a n k ö z ö lv e : L U K IN IC H Im re : A b e th le n i g r ó f B e th le n c sa lá d . B p., 1 9 2 7 . 4 2 7 )
De m é g e z az é v szám se m v e h e tő te r m in u s a n te q u e m -n e k . A fa ra g v á n y k é se i s tílu s á t t e ­
k in tv e — m e ly az 1 5 9 3 -a s te m p lo m k a p u n is t ú lm u t a t — az 1 5 7 4 -es év sz ám in k á b b
re tr o s p e k tív je lle g ű b e k a rc o lá s n a k lá ts z ik .
1 5 8 2 .o k t. 1 3 . K v á r szk v e: „ S á rd i J á n o s viszi K e ö m ije s T a m á s t, T e o lc h ire s J á n o s t K e n ­
di F e re n c s z á m á ra 3 lo v o n T o rd á ig . d e n . 7 5 .” ( 1 5 8 2 /V . 4 9 ) Ú tju k v é g cé ljá ró l n in c s fe l­
je g y z é s , ta lá n R a d n ó t.
1583. A n to n io P o s se v in o a k e re lő s z e n tp á li c s a tá ró l ( 1 5 7 5 ) , a m ik o r B é k és G á sp á r
„ s t e t t e t u t t o q u e l g io rn o in o r d in a n z a p re sso R a d n ó t c a s te llo d i F ra n c e s c o K e n d i. .
jú l. 7 - 8 k ö r ü l, m ie l ő tt B á th o ry Is tv á n n a l m e g ü t k ö z ö tt (B A S C A P E 1 9 3 1 . 1 1 9 ) .
P o sse v in o fe lje g y z é sé b ő l k ö v e tk e z ik , h o g y R a d n ó t, h a n e m is 1 5 7 5 -b e n , d e m á r
1 5 8 3 e lő t t K e n d i F e r e n c b ir to k á b a n v o lt, m e ly re k é s ő b b 1 5 8 7 -b e n n o v a d o n a tio - t k a ­
p o t t (O R B Á N V . 1 8 7 1 . 4 3 ) .
1 5 9 0 . F r a n c o S iv o ri g e n o v ai n e m e s M e m o ria le ja h a v a s fö ld i k ü ld e té s é r ő l. E b b e n m e g ­
e m lé k e z ik a rró l, h o g y m ik o r B á th o r y Z s ig m o n d p o r ta i k ö v e te , K e n d i F e r e n c H avasal-
f ö ld ö n j á r t ( 1 5 8 4 o k tó b e r e és 1 5 8 5 f e b ru á r ja k ö z ö t t ) , a k k o r ő t n a g y tiszte ssé g g el f o ­
g a d tá k . „ E t in v e rő é ra u n sig n o re d i ta li q u a litá e t a n t a h u m a n itá e c o r te s ia , c h ’io par-
tic o la r m e n te n o n m i p o te v a sa tia re d i c a re z a rlo . . . E fe c c i t a n t a e si s t r e t t a a m ic itia
se c o , h a v e n d o esso v ersa vice in m e p o s ta g ra n d is sim a a f fe tio n e . . . ” ( 1 9 1 —1 9 2 ) — M ik o r p e ­
dig 1 5 8 5 -b e n a h a v a s a lfö ld i v a jd á v al e g y ü tt m e n e k ü ln ie k e ll e tt , K e n d i F e r e n c m e g h ív ta ő t
és a v a jd a k ís é r e té t r a d n ó ti k a s té ly á b a , a h o l n y o lc h ó n a p ig ta r t ó z k o d t a k , végül m eg aján -
 d é k o z o íta n t á v o z ta k , a m ik o r is K e n d i F e r e n c 5 0 0 lo v assal k ís é rte ő k e t h a t m é rfö ld re
(2 2 1 ). - „ Q u e s to S ig n o re é ra d é l sa n g u e d e P rin c ip i d i T ra n s ilv a n ia ric h iss im o d i sta d i,
d i g io y e e d i d e n a ri, lib e ra le , m a g n ific o , e t i n f a t t i d e p iú e c o m p iti h o m in i c h ’io h e b b i
m a i al m o n d o p r a tt i c a to . R a c c o lti c o n t a n t a h u m a n i t á d a q u e s to a m o re v o le sig n o re . .
K e n d i n y ila tk o z a ta ib ó l k i d e r ü lt, h o g y n e m é r t e g y e t a k o r m á n y in té z k e d é s e iv e l „alle-
g a n d o c h e si sa re b b e b e n is s im o p o t u t o s o d is fa r il G ra n T u r c o e t a g g iu fa re il P rin c ip e
(h a v a sa lfö ld i v a jd a ) se n sa s o s p e t t o .” (P A S C U , S . : P e tr u C ercel si T a ra R o m á n e a s c a . S ib iu ,
1944. 1 9 1 -1 9 2 , 221, 2 2 2 )
R a d n ó ti K e n d i F e r e n c — (n e v e így o lv a s h a tó a r a d n ó ti h a r a n g f e lir a to n ) — K e n d i A n ­
ta l és B o g á th y K lá ra fia , ló n a i K e n d i S á n d o r u n o k a te s tv é r e (L á z á r M .: E r d é ly f ő is p á n ­
ja i, B p ., 1 8 8 9 , 7 1 - 7 2 ) . A p já t 1 5 5 8 -b a n k iv é g e z té k , s íre m lé k é n e k t ö r e d é k e i a g y u la f e h é r ­
v ári s z é k e s e g y h á z b a n (A H . 1 9 8 0 /1 .9 1 ); a n y ja m e g h a lt 1 5 5 4 -b e n , sírk ö v e a k o lo z s v á ri m ú ­
z e u m b a n , a h o v á a r a d n ó ti t e m p lo m b ó l k e r ü lt . F e leség e B e b e k J u d i t , B e b e k G y ö rg y és
P a tó c s y Z s ó fia le á n y a , a k i á lta l só g o rs á g b a n v o lt ifj. B á th o r y I s tv á n n a l, B e b e k Z su z sá n -
n a fé rjé v e l. K e n d i F e r e n c tis z ts é g e i: 1 5 7 5 —1 5 9 4 ta n á c s ú r , K ü k ü llő v á rm e g y e f ő is p á n ja ,
t ö b b íz b e n p o r ta i k ö v e t, 1 5 9 4 -b e n k iv é g e z té k (L Á Z Á R i. m . 7 1 —7 2 ; T R Ó C S Á N Y I
1980. 2 9 }.
K e n d i F e r e n c e g y é n is é g é t, k u l tú r á j á t F r a n c o S iv o ri ig en k e d v e z ő e n je lle m z i. R e n d in e k
a já n lo tt k ö n y v e k : R M N Y . I. 4 8 3 , 6 4 5 , 8 0 5 . sz. A z u tó b b i b ib lia i v erses h is t ó r iá t s z e rz ő ­
j e , Illy e fa lv i Is tv á n 1 5 9 0 -b e n „ R a d n ó t o n l a k t á b a n ” ír ta .
K e n d i fe lte h e tő le g é p ít k e z e tt a r a d n ó ti v á r o n , 1 5 8 5 -b e n a v á rk a s té ly m in d e n e s e tr e
o ly a n á lla p o tb a n v o lt, h o g y rég i is m e rő s é t, S iv o rit, a g e n o v a i n e m e s t a h a v a s a lfö ld i v a jd a
k ísé re té v e l h o s s z a b b id ő r e te lje s p o m p á v a l v e n d é g ü l f o g a d h a tta . K é ts é g te le n ü l K e n d i é p ít ­
t e t t e a r a d n ó ti re f. te m p lo m g y ö n y ö r ű d éli p o r t ik u s á t a h a n g u la to s ü lő f ü lk é k k e l és a
n e m e s e g y sz erű sé g g e l, f in o m a n ta g o lt k a p u v a l, m e ly e t a K e n d i c ím e r é k e s ít a z 1 5 8 3 -a s
év sz ám m a l (B A L O G H , J . : In flu s s i v e n e z ia n i n e ll’a r te d e lla T ra n s ilv a n ia . — S tu d i di s to ria
d e ll’a rte in o n o r e di A n to n io M o ra ssi. V e n e z ia , 1 9 7 1 . 1 8 9 —1 9 0 ) .E z e g y b e n K e n d i k a s ­
té ly á ró l, é p ítk e z é s é n e k s tílu s á ró l is n é m i fo g a lm a t a d h a t. K e n d i h a r a n g o t is a já n d é k o z o tt
a te m p lo m n a k „ in h o n o r e m , J e s u C h r is ti” é sp e d ig 1 5 9 4 -b e n , k ö z v e tle n ü l a k iv ég zése
P96 e l ő t t . A h a r a n g o t 1 7 0 1 -b e n ú jra ö n t ö t t é k , de f e lir a ta f e n n m a r a d t.

S z a m o s fa lv a (v . K o lo z s v m . — S o m e $ e n i), rk . te m p lo m

É p íté s i e m lé k tá b la M ik o la L á s z ló e rd é ly i a lv a jd a n e v év e l. 1 5 3 0 -as é v e k . A f e lir a t k ö ­

z ö lv e : B A L O G H 1 9 4 3 . 2 8 2 .
A s z e n té ly z á r ó k ö v é n M ik o la c ím e r re n a iss a n c e p a jz s b a n . K ö z ö lv e : B A L O G H 1 9 4 3 .
1 9 5 , 2 8 2 - 2 8 3 . 1. 1 4 4 . k é p . — A z á r ó k ő c ím e re a z o n o s M ik o la L ászló p e c s é tjé n l á t h a tó
c ím e rre l, k ö z ö lv e : V E R E S S E .: Iz a b e lla k irá ly n é . B p ., 1 9 0 1 . 2 6 9 .

28 0 M ik o la L á s z ló a lva jd a sírk ö v e . 1 5 5 7 ( 8 0 . k é p ) . M é re te i: 19 5 x 8 7 . S z é le se n k e r e te it
m e z ő b e n f e n t és l e n t f e lir a to s tá b la , k ö z é p e n m é l y í te t t n é g y s z ö g b e n az e rő s e n d o m b o -
rú a n f a ra g o tt c ím e r, b e n n e L . M . b e tű k . F e lir a to k a k e r e t e n és a k é t tá b lá n .
 A k e r e t fe lir a ta : F R A N C IS C • M A IO R N A T V F IL 1 V S P A T R I C H A R IS S IM O P O S V IT
A N N O D O M IN I 1 5 5 7
A fe ls ő tá b la f e lir a ta (fe lo ld v a a lig a tú r á k a t) :

N O N M V L T O S V ID E A S V IR
T V T V M N O M IN E C L A R O S
Q V I P Á T R IÁ M S T E M M A N O
B IL IT A T IS H A B E N T
N E C F A C IL E E S T G E N E R IS
C O N ECTERE FA CTA DECORI

A z a lsó tá b la f e lir a ta :

CV M R A P IV N T M V L T O S P E S
S IM A F A C T A D V C E S
A T L A D IS L A V S M 1K O L A
C V M IV R A M IN IS T R A T
IV S T IT IA P O P V L O S D IR IG IT
IP S E S V O S
O F IC IV M P R E S T A T Q V E
V IC É M W A IIV O D E P IA
CVRA GRAVATVS
C O N S IL IO P Á T R IÁ M S V B L E
V A T IP S E SV A M

M ik o la L ászló a z 1 5 3 0 -a s é v e k b e n , m ik o r a sz a m o sfalv i te m p lo m g ó tik u s te m p lo m á t

é p í t t e t t e , a z e m lé k tá b la f e lir a ta s z e rin t a lv a jd a v o lt és a s z é k e ly e k v iceco m es-e (B A L O G H
1 9 4 3 . 1 9 4 - 1 9 5 ) . 1 5 4 2 -b e n M a rtin u z z i a lh e ly ta r tó ja , 1 5 4 2 —1 5 5 7 ta n á c s ú r , 1 5 4 4 k irá ly i
a lh e l y ta r tó , 1 5 4 8 a lh e l y ta r tó és az o rs z á g o s f ő b ír ó h e ly e tte s e (T R Ó C S Á N Y I 1 9 8 0 . 3 1 ).
A s írfe lira ta h a s o n ló k é p p e n az a lv a jd ai tis z ts é g e t és b ír ó i te v é k e n y s é g é t e m e li k i.

280 I fja b b M ik o la L á s z ló ( F e r e n c fia , L á s z ló a lv a jd a u n o k á ja ) sírk ö v e . 1 5 5 9 ( 8 0 . k é p )

M é re te i: 1 4 2 x 5 3 . A sírk ő k ö z e p é n a M ik o la c ím e r és f e le tte az é v sz á m : 1 5 5 9 . K ö rira ta :

F R A N C IS C V S M IK O L A L A D IS L A O P A T R IS N E P O T I F IL IO C A R IS S IM O P O S V IT

A k é t sírk ő stílu s a a z o n o s , m in d k e t tő t M ik o la F e r e n c , L á s z ló a lv a jd a fia á ll í tt a tt a .

I r o d a lo m : g r. E S T E R H Á Z Y J á n o s : A sz a m o s fa lv i e g y h á z . A rc h . K ö z i. V II. 1 8 6 8 .
G E R E C Z E 1906. 4 4 0 . K E L EM EN 1943. 6. K A B A Y 1973. 1689.

M ik o la L á s z ló fe le s é g é n e k , g y e r ő m o n o s to r i K e m é n y A n n á n a k a sírk ö v e . X V I. század
277-278 k ö z e p e ( 7 8 - 7 9 . k é p ) .A z e g y k o ri sírk ő k é t tö r e d é k e a k o lo z s v á ri M ú z e u m b a k e r ü lt. L t.
sz. IV . 7 4 8 ; IV . 7 5 0 . A z e lső tö r e d é k m é r e te 7 4 x 4 0 x 1 1, a m á s o d ik tö r e d é k m é re te
6 5 x 4 5 x 2 0 . A s írk ő k ö z e p é n o la s z k o s z o r ú b a n I H S b e tű k . A z első t ö r e d é k fe lira ta
a k e r e te n (fe lo ld v a a lig a tú r á k a t) : . .E T G E N E R O S A D O M IN A A N N A K É M É N
D E ........... ” A s ír k ő la p m e z e jé b e n :
 O R V M V IC E C O
O B Y T D IE • S
I • PO ST CONV
A m á s o d ik tö r e d é k fe lir a ta : [G E R Ő M O N ] O S T O R A C O N S O R S E G R E G Y L A D IS L A I
M IK O L A D E Z A [M O S F A L V A ]
L e lő h e ly e : S z a m o s fa lv a , rk . te m p lo m , az e g y ik tö r e d é k a sz ó sz é k lé p c s ő jé ü l s z o lg á lt,
a m á s ik d a ra b a d ia d a lív a la tti lé p c ső alja v o lt; 1 8 9 8 -b a n K o lo z s v á rt a p lé b á n ia u d v a rá n
f e k ü d te k . A le ltá r s z e rin t H irsc h le r J ó z s e f k v á ri p lé b á n o s lé té té .
I ro d a lo m : E S T E R H Á Z Y J á n o s : A sz a m o sfalv i e g y h á z . A rc h . K ö z i. V II. 1 8 6 8 . 1 4 8 .
É rd . M ú z. 1 8 9 8 . 3 4 7 . G E R E C Z E 1 9 0 6 . 4 3 6 .

279 L e g ifja b b M ik o la L á szló sírk ö ve. 1601 ( 8 1 . k é p ).K o lo z s v á r, M ú z e u m . M é re te :

1 38 x 5 5 x 2 1 . K ö r ir a ta : V R N . . . S • IN D O L IS P V E R O L A D IS . . | . . . E N S | IN D O M I­
N Ó | X V • F E B • M D C I: F e lső m e z e jé b e n c ím e rp a jz s a M ik o la c ím e rre l, a lsó m e z e jé b e n
ré sz b e n m e g f e jte d e n la tin e p ita p h iu m vers:

M IC O L ID V [M ] • H1C • S IT A • S V N T . P V B E S 1 W E N IS Q V E
S E N E X Q V E • H A E C • S IM V L . . V ID E A [N ]T
REG N A SA C R A TA DEI
N V N C L A D IS L A O P A V L I D E
S E M IN E N A T O S E P T E N I IA N O A
F R A T R E S A C R A T A Q V IE S

L e lő h e ly e : S z a m o s fa lv a , k a s té ly .

S z a m o sfalv a, M ik o la u d v a rh á z

1 5 2 0 . T o r d a . B a rla b á ssy L á s z ló a lv ajd a o k le v e lé b e n G y e r ő f y L á s z ló ( G y e rő v á s á rh e ly )

és G y e rő fy M ik ló s (S z a m o s fa lv a ) je le n té s e sz a m o s fa lv i M ik o la Istv á n és L á s z ló o s z to z k o ­
d á sá ró l, m e ly a h á r o m é p ü le tb ő l á lló u d v a rh á z ra v o n a tk o z ik . M ik o la Istv á n és L ászló
M ik o la F e re n c fiai és ö rö k ö s e i (E N T Z G .: A sz a m o sfalv i M ik o la u d v a rh á z . É rd . M úz.
1946. 5 6 -5 8 ).
1 5 3 9 . M ik o la L á s z ló a lv a jd a o k le v e le p e re s ü g y b e n k e lt „ in d o m o n o s tr o Z a m o sfa l-
w a .” (JA K A B I. 1 8 7 0 . 3 8 4 )

S z a m o s ú jv á r (v . S z o ln o k -D o b o k a v m . - G h e rla ), v ár

1 5 4 0 . Űj B á lv á n y o s.JD o m in ic u s, A r c h i te c t o r e t e d if ic io r u m re g a liu m f u n d a t o r ” , a k it
J á n o s k irá ly az Üj B á lv á n y o s v ár é p íté s é h e z h ív o tt , é r te s íti V e lte n K u g le r b e s z te rc e i b í­
r ó t , h o g y sz e re tn é m e g te k in te n i B e s z te rc é t, h o g y a k ir á ly n a k — a k i m á r e d d ig is ro s s z ­
n é v e n v e tte tő le , h o g y B e s z te rc é t n e m ism e ri — fe lv ilá g o s ítá s o k a t a d h a s s o n a v á ro sró l
(B e s z te rc e v áro s le v é ltá ra . K iv o n a to s a n is m e rte tv e : W E N R IC H , W .: K ü n s tle r n a m e n au s
s ie b e n b ü rg isc h -sá c h s is c h e r V e rg a n g e n h e it. A rc h ív des V e re in e s f ü r sie b . L a n d e s k u n d e ,
1 8 8 9 . 4 6 ).
 1 5 4 0 .m á r c . 1 2 . G y u la fe h é rv á r. V e ra n c sic s A n ta l levele S ta tile o J á n o s h o z : „A lii u t
a rc e m B alv an o s N ó v u m , q u a m re c e n s G e o rg iu s H e re m ita , th e s a u ra riu s , ju s s u regis erigi
f e c it, d is tu r b e n t, m e tu e n te s , n e , si in T u r c a r u m a u t V a la c h o ru m p o te s ta te m v e n ire t, pe-
ric u lu m T ra n s sy lv a n ia e a f fe r r e t, q u u m in lo c o n a tu r a ip sa m u n itis s im o , p r o x im ita te fiú-
m in is S a m o si, a lio q u i (s ic !) e tia m o p e re fo rtis s im o e x s t r u a t u r .” (M o n . H u n g . H ist. II.
o s z t. IX . k ö t . P e s t, 1 8 6 0 . 8 3 )
1 5 4 0 -jú n . 1 4 . G y u la fe h é rv á r. F r á t e r G y ö rg y b iz o n y o s b i r to k r é s z e k e t a d o m á n y o z
„ E g re g io P a u lo B a n k p ro v iso ri e t C a s te lla n o n o v a e arcis n o s tra e B a lw a n o s .” (S Z A B Ó K .:
A z E rd é ly i M ú z e u m e r e d e ti o k le v e le in e k k iv o n a ta . B p ., 1 8 8 9 . 1 1 6 .1 . 5 3 9 . sz .)
1 5 4 0 .a u g . 2 9 . A segesvári o rsz á g g y ű lé se n h o z o t t 5. A rtic u lu s b a n e lh a tá r o z z á k , h o g y
k ö v e te k e t k ü ld e n e k a k ir á ly n é h o z , a k i t ö b b e k k ö z ö tt tá rg y a lja m eg „ d e n o v o c a s tro B ál­
v á n y o s v o c a to d e m o lie n d o .” (É r d . O rsz. E m i. I. 1 8 7 5 . 41 )
1 5 4 0 .s z e p t. 2. G y fe h é rv á r. V e ra n c sic s A n ta l lev ele S ta tile o J á n o s h o z a segesvári o r ­
szág g y ű lés h a tá r o z a ta ir ó l: k é r ik a k i r á ly n é t, h o g y „ d o n e t f a c u lta te m d e m o lie n d a e arcis
B a lv a n o s n ö v i, q u o d u n iv e rs a e T ra n s y lv a n ia e d e tr i m e n t o e sse t e t c a u s a d is s e n s io n u m .”
(M o n . H u n g . H ist. II. o s z t. IX . k ö t . P e s t, 1 8 6 0 . p . 14 6 )
1 5 4 0 - 1 5 5 2 . B á n k Pál Uj B á lv á n y o s v á rá n a k v á rn a g y a ( 1 5 4 0 p ro v is o r e t c a s te lla n u s
N o v ae a rcis B á lv á n y o s, 1 5 4 8 p r a e f e c tu s a rcis B á lv á n y o s és e g y b e n fő is p á n , 1 5 5 2 -b e n al-
v a jd a - V ö . K Á D Á R V I. 1 9 0 4 . 2 4 9 ) . - 1 5 5 2 -b e n D é v án v o lt ( T ö r t. tá r . 1 8 9 2 . 6 5 6 , 6 5 7 ,
6 5 8 ) . A sz a m o s ú jv á ri é p ítk e z é s e k az ő irá n y ítá s á v a l f o ly ta k a z 1 5 4 0 -b ő l v a ló é p íté s i em -
195 lé k tá b lá ja sz e rin t (A H . 1 9 7 9 /2 . 3 . k é p ) . 1 5 5 2 . m á j. 2 8 -á n T o rd á ró l m a g y a rn y e lv ű le ­
v e le t ír t e c s e d i B á th o r y A n d rá s e rd é ly i v a jd á h o z (V E R E S S : D o c . I. 1 9 2 9 . 8 5 ).
1 5 4 3 . M a rtin u z z i S z a m o s ú jv á rt a v á ra d i p ü s p ö k s é g ta r to z é k á n a k te k in ti (K Á D Á R V I.
1904. 204 205 ).
1 5 5 0 . B o rn e m iss z a M á rto n ú jv á ri p ro v is o r 8 „ m a g is tro s m u r a r io s ” -t k é r „ a d c o n s tru c -
tio n e m e t a e d if ic a tio n e m d o m u s d o m in i n o s tr i. . .” (B e sz te rc e v á ro s le v é ltá ra )
1 5 5 1 . D o b a y J á n o s p r a e f e c tu s c s e re p e t é s fá t k é r B e sz te rc é tő l S z a m o s ú jv á r é p íté s é ­
h e z ( u o .) .
1 5 5 2 . B o rn e m iss z a P ál ta n ú v a llo m á s a a M a rtin u z z i p e r b e n : „ I te m v id í a rc e m W yvar,
n o v a m alio n o m in e p e r e u m a e d if ic a ta m a f u n d a m e n to in t e r r ito r io e p is c o p a tu s W ara-
d ien sis in T ra n s sy lv a n ia , tű m d e s tr u c ta a rc é p rio ré B o lv an y o s, n o n d u m p e r fe c to vei ab-
s o lu to la b o r é .” H a llo tta a k ö r n y e z ő fa lv a k n a k és D és v á ro s á n a k „ é g b e k iá ltó ” p a n a s z a it
„ q u ib u s la b o r ib u s o p p re s s i s u n t m is e ri p o p u li q u o r u m c u n q u e s u b d iti e t c o r o n a e reg n i
su b a n n is h is, q u ib u s a e d ific a ri a rx illa c o e p ta f ű it p e r ip s u m f r a tr e m G e o r g iu m .” (P o d h -
ra d s z k y J . : M a rtin u z z ia n á k . M. T ö r t. T á r 1 8 5 5 . 2 6 2 . T H E IN E R , A . : V e te ra m o n u m e n -
t a sla v o ru m m e r id o n a liu m h is tó r iá m illu s tr a n tia . II. Z a g re b , 1 8 7 5 . 3 7 )
1 5 5 2 . I. F e r d in á n d e c s e d i B á th o r y A n d rá s v a jd á n a k a d o m á n y o z z a S z a m o s ú jv á rt sz é k ­
h e ly ü l azzal a fe lté te lle l, h o g y a v á r v é d e lm é rő l g o n d o s k o d jé k (K A T O N A , S t.: H istó ria
c ritic a . X II. 1 8 3 . K Á D Á R V I. 1 9 0 4 . 2 0 5 - 2 0 6 ),
1 5 5 2 - 1 5 5 3 k ö r ü l (? ). T in ó d i S e b e s ty é n : H is to riá s é n e k J á n o s k irá ly n a k t e s ta m e n t u ­
m áró l].
 D u c z ö k e d ic m in d e n b e F r á t e r G y ö rg y B a ra th ,
W y B á lv á n y o st k e z d e ra k n i Istv á n M a y la th ,
F r á te r a d d ic k irá ly n á l d o lg á t te k e ré
A z új m ű v e t M a y la th k e z é b ő l kivevé.
S z e rte le n e rő s v á ra t o t f o n d a lta tá ,
M ert a la tto m b a a k o r o n á t v a d ásszá ,
E z é rt W y v ara t o lassz al c s in a lta tá ,
H o g y eg ész E r d é ly t a z u tá n a b b ó l b írn á .

(H E L T A I G .: C a n c io n a le . K o lo z sv á r, 1 5 7 4 . K Á D Á R V I. 1 9 0 4 . 2 9 5 .)
1 5 5 3 .m á j. 2 8 . s. 1. I. F e r d in á n d m e g h a g y ja B á th o r y A n d rá s e rd é ly i v a jd á n a k , h o g y a
B e sz te rc e v id é k ie k e t n e k é n y s z e ríts e S z a m o s ú jv á rra m e n n i m u n k á r a (S z á z a d o k . 1 8 8 9 .4 3 ).
1 5 5 3 -b a n B á th o r y A n d rá s k iv o n u lt S z a m o s ú jv á rb ó l.
1 5 5 3 .d e c . 2 6 . A k o lo z s m o n o s to r i k o n v e n t je le n ti I. F e r d in á n d n a k , h o g y sz e n tiv á n i
K e n d y F e re n c e rd é ly i v a jd a m e g b íz á sá b ó l ö s s z e írtá k S z a m o s ú jv á rt és t a r t o z é k a it g ö n c z-
ru sz k a i D o b ó Istv á n e rd é ly i v a jd a ré s z é re . A le ltá r b a n fe ls o ro ljá k a v á rh o z t a r t o z ó fa lv a ­
k a t, ö ssze se n h u s z o n h á rm a t, to v á b b á sz á m b a v eszik a v á rb a n lev ő é le lm is z e rt. E n n e k s o ­
rá n e m lítik a v ár eg y es r é s z e it: „ ite m in t h e a t r o A rcis W yvar r e p e r ti s u n t. . . ite m in d u o -
b u s sc rin iis su p e riu s in p a la c io . . . ite m in c e lla rio . . (O rs z . L tá r . U rb . e t C o n sc rip .
1 6 0 /1 . - D r. B a ra n y a i B élán é k ö z lé s e .)
1 5 5 6 .n o v . 11. D o b ó Istv á n I. F e r d in á n d k a p itá n y a fe la d ja a v á ra t Iz a b e llá n a k ( É rd .
O rsz. E m i. II. 1 8 7 6 . 5 ).
1 5 5 6 .d e c. 7 . Iz a b e lla k irá ly n é m e g e rő s íti a z 1 5 5 6 . n o v . 2 5 - d e c . k v á ri o rsz á g g y ű lé s
tö r v é n y c ik k e it. „ I ta q u e d e c r e to p u b lic o e s t s a n c itu m : q u o d n o s in n u m e r o c o n tr a d o tis
n o s tra e , h a b e a m u s a rc e s: G e o rg in , e t W y v ar, p o s s id e a m u s in te r im , d o n e c in s c r ip tio n e s
p ra e d ic ta e , d e o p r o p itio , a c c e d e n tib u s p ra e sid iis re g n o ru m e t s u b d ito r u m , p e r Illu stris-
sim u m F iliu m n o s tr u m , e m a n ib u s a lie n is e lib e ra b u n tu r , e t d o n e c d ic ta e a rc e s e t posses-
sio n e s n o b is in c o n tr a d o te m in s c r ip ta e , in m a n u s n o s tr a s , d e f a c to , c u m e o r u m , e x an-
tiq u o p e r tin e n tiis e t p r o u e n tib u s , r e s t it u a n tu r e t r e d d a n t u r .” ( É rd . O rsz. E m i. II. B u d a ­
p e s t, 1 8 7 6 . 5 9 .1 .)
1558. S z a m o s ú jv á r k a p itá n y a (E b e n i G á b o r ) írja a b e s z te rc e ie k n e k , h o g y U jv á ro tt
b á s ty á k a t é p íte n e k és c s e re p e z n e k (B e s z te rc e v áro s le v é ltá ra ).
1 5 6 5 - 1 5 7 0 . G io v a n a n d re a G ro m o fe lje g y z é se : „ D a C o lo su a r u o lg e n d o u e r s o G re c o
sí t r o u a p e r te r r a p ia n a s e m p re lu n g i m ig lia X X C a s te ln u o u o , lu o g o p ic c o lo in p ia n o ,
c o n q u a tt r o b ra u i fia n c h i alla m o d e r n a , e t u n ó s o c c o rs o f u o r i dél fo ss o , q u a le fian c h eg -
gia c o n g ra n sic u re z z a le d u e p a r ti dél C a ste llo ; le m u ra g rosse e t f o r t i c o n g ro ss o te r-
ra p ie n o e t fo sso p ie n o d ’a q u a , p r o f o n d o e t larg o , p a r te di c o r tin e e t p a r te d é l fiú m é ,
c h e p a ssa n d o s o t t o u e rs o P o n e n te li d a q u a n ta a c q u a si u u o le . D a q u e s ta p a r te d is c o s to
c irc a p assi 6 0 0 é u n m o n te d él q u a le B alasso , a ltre u o l te e ss e n d o il lu o g o d e li’ Im p e ra -
d o re , fe ce b a tté r ia , m a in u tile p e r la lo n ta n a n z a . De a ltre p a r ti é t a n t o b a sso c h e in m o -
d o a lc u n o n o n si p u o h á tt e r e . V n f io r e n tin o in g en g ere f o r tif ic ö tá l lu o g o a d in s ta n z a
d é l C á r. fra G e o rg io d i p o i u s c ita la R e g in a Isa b ella d e llo s ta to . Q u e s to lu o g o h m u n i-
tis sim o p e r tre a n n i d i q u a n to sia n e c e ssa rio á g u a rd a rlo e t in q u e s to tie n e il R e p a r te
 d é llé su a p iu p r e tio s e ric c h e z z e , c o m e in q u e llo n e l q u a le g r a n d e m e n te c o n fid a ; e t h ó ra
l ’h a in c u s to d ia u n P re . G e o rg io di re lig io n e C a tto lic a e t C re a to di fra G e o rg io h u o m o
di g ra n u a lo re e t fe d e . H a il d e tt o lu o g o u e rs o m e z ő g io rn o u n a g iu n ta di te r r a p ie n o c o n
fo ss o p ie n o d ’a c q u a e t fia n c h i o u e gli h u o m in i d él c o n ta d o p o s s a n o in te m p ó di guer-
ra sa lu a rs i e t a n c h e d a h o n e s to s fo rz o di n im ic i d iffe n d e rs i, e t e sse n d o di m ag g io re ca-
p a c itá c h e n o n l il c a s te llo ö ltr e c h e p o t r e b b e s e m p re a ssic u ra re g ro sso n u m e r o , sia n o
s o ld a ti 6 c h i o c c o rre s i ritira rs i d a n im ic i, 6 g e n te d él p a e s e c h e u o lessi a ssic u ra rsi, u ien e
a d if f e n d e r e l ’a ltr e d u e p a r ti d e lla f o r te z z a o p p o s ita al s o c c o rs o s o p r a d e t t o .” (A p u lu m .
II. 1946. 1 7 8 -1 7 9 )
1566. A s c a n io C e n to r io fe lje g y z é se : M a rtin u z z i „ si p a r ti d a C o lo s u a r p e r a n d a re ad
u n s u o assai b u o n C a s te llo , c h e egli h a u e u a d a f o n d a m e n to e d if ic a to , e t c h ia m a to V u i-
u a r .” (C E N T O R IO , A .: C o m m e n ta r i d e lla g u e rra d i T ra n s ilv a n ia . V e le n c e 1 5 6 6 . F a c s i­
m ile k ia d á s , sz e rk . G á ld i L á s z ló . B p ., 1 9 4 0 )
1 5 6 6 .d e c . 1 3 . J á n o s Z s ig m o n d fe je d e le m m e g e rő s íti az 1 5 6 6 n o v . 3 0 . — d e c . 13-iki
s z e b e n i o rsz á g g y ű lé s t ö r v é n y c ik k e it: „ 1 8 . A z Ú jv á rn a k é p íté s é t m ié r t h o g y u r u n k ő fe l­
sége m a g á ra v e tte , a z o n k é p e n S z á sz -S e b e sn e k is é p íté s é n e k n e g y e d ré s z é t m a g á ra v e tte ,
e z o rsz á g is h á r o m n e m z e tü l, a h á r o m ré s z é n e k m eg é p íté s é t m a g á ra v e tt e .” (É r d . O rsz.
E m i. II. 1 8 7 6 . 3 2 7 )
1 5 7 2 ,m á rc . 3 0 . G y fe h é rv á r. B á th o r y Is tv á n v a jd a B e sz te rc e v á ro s ta n á c s á n a k : „ S ta -
tu im u s in V y w a r q u a s d a m a e d e s e x tr u e r e , in q u a r u m a e d if ic a tio n e , si q u a n d o p ro u is o r
n o s te r illiu s lo c i o p e rá m v e s tra m re q u is iv e rit m a n d a m u s v o b is v t in e o ip si o m n i o p e e t
a u x ilio a d esse d e b e a tis . N e c se c u s f a c e ritis . V a le te .” (V E R E S S 1 9 4 4 . 1 9 2 )
1 5 7 2 .m á j. 1. T o r d a . B á th o r y Is tv á n B e sz te rc e v á ro s ta n á c s á n a k : „ Q u o d d ilig e n tia m
a d h ib e a tis in f e re n d o a u x ilio in vsus e d if ic io r u m a rc is W y w ar, fa c itis q u id e m ré m gra-
ta m v e s tra e e rg a n o s o b s e q u e n tia e c o n u e n i e n t e m .” ( U o . 19 7 )
1 5 7 2 ,m á j. 6 . K o lo z s . B á th o r y Is tv á n B e sz te rc e v á ro s ta n á c s á n a k : T h o r m a J á n o s ú jv á ­
ri p ro v is o r le v e lé b ő l m e g tu d ta , h o g y ő a b e s z te rc e i té g la v e tő k n e k b iz o n y o s su m m a p é n z t
k i f iz e t e tt és a v á ro s m ég is a z o k a t V á ra d ra a k a ija k ü ld e n i. M ivel a z o n b a n a h á r o m m e s ­
te r r e n a g y sz ü k sé g v a n „ in d ic ta A rc é n o u a ” , p a ra n c s o lja , h o g y ő k e t m ie lő b b o d a k ü ld ­
jé k (U o . 2 0 2 ).
1 5 7 4 . jú n . - 2 1 . M a ro sv á sá rh e ly . B á th o r y Istv á n B e sz te rc e v á ro s ta n á c s á n a k : T h o rm a
J á n o s ú jv á ri p r o v is o r t B e sz te rc é re k ü ld te „ v t q u a r u n d a m t e s ta r u m se u te g u la ru m n u m e -
r u m a d a e d ifíc io ru m t e c t a c o n f ic ie n d a c o m p a r a r e t ” és e z é r t a d ja n a k sz a v á n a k te lje s h i-
P97 t e l t ( U o . 2 9 2 ),
1577. á p rilis 18. K v á r sz k v e : K o v á cs L u k á c s S e re s J á n o s t v itte 3 lo v o n Ú jv á rb a . K o ­
v á c s n a k k i f iz e tte k fi. 1. d e n . 12 ( 1 5 7 7 /X . 61 ) .
1577. m á j. 2 5 . K v á r sz k v e : „ K o v á c s L u k á c s k ő m íje s A n t a lt v itte sz o lg á s tó l W jvárig.”
K if iz e tte k K o v á c s n a k fi. 1. d e n . 12 (1 5 7 7 /X . 6 5 ) .
1577. s z e p t. 2 9 . K v á r sz k v e : „ M a tth ia s Z e y f f e r k ő m íje s e k e t v itt Ú jv á rb a 4 lo v o n .”
K if iz e tte k n e k i fi. 2 . d e n . 5 0 ( 1 5 7 7 /X . 7 0 ) .
1 5 7 7 . n o v . 2 1 . K v á r sz k v e : a f e je d e le m ( B á th o r y K r is tó f ) G y a lu b ó l m e g y Ú jv á rb a
( 1 5 7 7 /X . 7 4 ).
 1 5 7 7 . B á th o r y K r i s t ó f fe je d e le m é p ítk e z é s e i, m ely ró 'l c im e re te s z ta n ú s á g o t. E r r ő l az
1 6 8 7 . á p r. 2 2 -é n k e lt in v e n ta riu m így ír: a H o p m e s te r h á z b a n B á th o r y K r i s t ó f 1 5 7 7 -b e n
f a ra g o tt, k ő b e m e ts z e tt c ím e re , m e ly e t „ k é t k e r u b in o k ” t a r t a n a k (O L E rd é ly i F isc . L ev.
X II. 1/2 1. A — D r. H o rv á th T ib o r A n ta l k ö z lé se ).
1578. n o v . 7 . K v á r sz k v e : „ K o c s is B e n e d e k viszi a z f u n d a to r t Ú jv á rb a .” F i z e tn e k n e ­
k i d e n . 75 (1 5 7 8 /X I V . 9 6 ) .
1 5 8 3 . A n to n io P o sse v in o fe lje g y z é se : C a s ta ld o 1 5 5 3 -b a n k é t e rd é ly i v a jd á t n e v e z e tt
k i, D o b ó Is tv á n t és K e n d y F e r e n c e t, „ e t assig n ö a D o b o p e r su a re s id e n z a , il c a s te llo di
U ijv ar, d o v e p a r im e n te re sid ev a l ’a n n o p r e c e d e n te A n d r e a B a to ri, c h ’e ra p u r e s t a to voi-
v o d a , a n o m e d i F e r d in a n d o . . . F i n a lm e n te l ’a n n o c in q u a n te s im o s e s to , t u t t a la T ran sil-
v a n ia rib e llő d a F e r d in a n d o , e c c e t t o S te f a n o D o b o v a iv o d a , il q u a le si m a n te n n e in fe d e ,
e t si f o r tif ic ő n el c a s te llo Ú jv á r.” 1 5 5 6 -b a n a z o n b a n B alassa M e n y h é rt e lfo g la lta a v á ra t
Iz a b e lla k irá ly n é ré sz é re , D o b ó Istv á n p e d ig e lm e n e k ü lt (B A S C A P É 1 9 3 1 . 1 0 1 - 1 0 2 1 .
1590. á p r. 2 5 . K v á r sz k v e : „ V i tt é k az k ő m íe s e k e t W y w arra , a z fe je d e le m ( B á th o r y
Z s ig m o n d ) p a r a n c s o lta . A d a t o tt az h a g y o tt b ir ó u r a m e r te v e lle m n e k ie k d e n . 5 0 .”
(IV /X X I. 2 3 )
1591, jú l. 2 9 . K v á r sz k v e : „ D e b e tz e y [!] A n d rá s viszi A c h y G e rg e ly t h a t o t t [ h a to d ]
m ag áv al 4 lo v ai V y v a rb a d e n . 7 5 .” (V /I. 7 9 )
1 5 9 1 s z e p t. 2 6 . K v á r sz k v e : „ V a s G y ö rg y k é r e t e t t U ijv a rb a n k ő m íe s e k e t. R é g e n i B á­
lin t v itte e l. A tta m n e k i d e n . 7 5 .” (V /X . 55 ) - C zegei W ass G y ö rg y 1 5 9 0 - 1 5 9 1 - b e n
S z a m o sú jv á r k a p itá n y a v o lt (S Z O N G O T T K R .: S z a m o s ú jv á r sz. k . v á ro s m o n o g rá fiá ja .
I. S z a m o s ú jv á r, 1 9 0 1 . 1 0 ) ,
1591 d e c . 6 . K v á r sz k v e : „ V e rm e s i M á ty á s v iszen 4 k ő m ü e s t Ú jv árig , 2 ló v al d e n .
7 5 .” (V /I. 8 9 )
1 5 9 2 f e b r . 1 9 . K v á r sz k v e : „ S z a tm á r i J á n o s 4 lo v o n s z e k e re n viszi a k ő m íe s e k e t K u t-
t y J á n o s t n e g y ed m ag á v a l Ú jv árig . F iz e tte m fi. 1. d e n . 5 0 .” (V /X V . 3 0 4 )
1 5 9 2 n o v . 1 7 . K v á r sz k v e : „ E o d e m d ie K a sa M á rto n v itte az Z az J á n o s n é fijá t K e ő -
m iw es G á s p á rt 4 lo v o n U ijv á rb a n m ív e ln i fi. 1. d e n . 5 0 .” (V /X V . 9 9 )
1 5 9 2 d e c . 1 3 . K v á r sz k v e : a fe je d e le m k ö lts é g e i Ú jv á rra : „ S m e lc e r G y ö rg y , N é b J á ­
n o s ö ssze fo g v án v itte G e n g á t az f u n d á t o r t 6 lo v o n fi. 2 . d e n . 2 5 .” (V /X V . 10 5 )
1 5 9 7 j a n . 2 . K v á r sz k v e : a fe je d e le m a s s z o n y n a k (M a ria C h ris tie rn a ) m e s te r e m b e r e k e t
k ü ld e n e k Ú jv á rb a ( V I I / X I I ).
1 6 0 2 d e c. 2 0 . G y fe h é rv á r. G e o rg io B a sta levele R u d o l f k ir á ly h o z : „ ő f e ls é g e a já n lh a t­
n á a z e rd é ly ie k n e k , h o g y é p íts e n e k eg y e rő s s é g e t S z a m o s -U jv á ro tt (m e ly e t V á ra d o ld a l­
ró l, S z a th m á r, K ő v á r, N a g y b á n y a és H u s z t h á tu lr ó l fe d e z n e ) , o ly n a g y o t, h o g y 5 0 0 f ő ­
n y i n é m e t ő rs é g e t b e v e h e tn e , m e ly a d ó fe jé b e n az e r d é ly ie k á lta l f e n n ta r ta n d ó , a t ö b b i
v á ra k a t n é k ik h a g y v á n .” (K ö z ö lv e m a g y a r f o r d ítá s b a n : id . gr. T E L E K I D .: B á sta G y ö rg y
e m lé k ira ta . S z á z a d o k . 1 8 6 8 . 5 5 7 )
1 6 0 7 . S z a m o s ú jv á r in v e n ta riu m a . K iv o n a to s a n k ö z ö lv e : K á d á r V I. 1 9 0 4 . 2 0 9 . A le l­
t á r to p o g ra fia ila g és é p íté s z e ttö r té n e tile g j e le n tő s a d a ta i: k ü ls ő k a p u , f e le tte k e m e n c é s
h á z , p a d lá s á n sz a k á lla s á g y ú k — a k ü ls ő k a p u n b e lü l a k e r íté s m e lle tt k é t re n d b e n a p ró
h á z a k — e z u tá n k ö v e tk e z ik a b e ls ő vár, alsó re n d b e n e g y m á s u tá n ö t k e m e n c é s h á z ,
u t á n a a p o r h á z ; m á s r e n d b e n a k u lc s á r h á z a , a p a tt a n ty ú s h á z , s ü tő h á z ; e zz el á te lle n b e n
 eg y b á s ty a a f e ls ő re n d b e n , a b e ls ő k a p u f e le tt k é t e g y m á s b a n y ü ó h á z , m e lle ttü k k é t
sz e n e sh á z , e z e k m e lle tt a „ n a g y p a lo ta ” , m e lle tte e g y u d v a rló ö re g p a lo ta , u tá n a m ég
ö t kem encés ház b á s ty á i a k ö v e tk e z ő k : fö ld b á s ty a a k ü ls ő k a p u e lő t t , D o b o ló b á s ty a ;
e z e n k ív ü l v an eg y á g y ú sz ín , e g y fe g y v e rh á z é s e g y k is k á p o ln a .

A X V I . s z á z a d i é p ü le tm a r a d v á n y o k és fa ra g v á n y o k ( L e írá s u k ré s z b e n a u to p s ia a la p ján
— a sz e rz ő 1 9 3 5 -b e n l á t h a t t a a v á ra t —, ré s z b e n p e d ig V á jn á K á ro ly és L e c h n e r J e n ő
fe ljeg y z é se i a la p já n k é s z ü lt.)

Z á p o ly a i J á n o s k irá ly é p ítk e z é s e 1 5 3 9 —1 5 4 0 k ö rü l

M a ra d v á n y a : a h o s s z n é g y s z ö g b e n é p ü lt n é g y sa r o k b á sty á s e r ő d íté s i ö v e z e t, m e ly e t a
k ir á ly f u n d á to r a / D o m e n ic o d a B o lo g n a t e r v e z e tt. F e l te h e tő le g m in d a n é g y b á s ty a
1 5 4 0 - 1 5 5 0 k ö z ö tt f e lé p ü lt és m in tá u l s z o lg á lh a to tt a b e th le n i v á rh o z . 1 5 4 0 -b e n é p ü lt
194 a c ím e rd ís z e s k a p u to r o n y (1 . k é p ) , a m e ly b ő l c s u p á n a c ím e re k és a f e lir a to k m a r a d ta k
m eg . A d a ta ik k ö z ö lv e : B a lo g h 1 9 4 3 . 2 8 3 - 2 8 5 . la p , 1 6 5 , 1 6 6 , 1 6 7 . P ó tlá s k é p p e n k ö z ö l-
198 j ü k a M a rtin u z z i e m lé k tá b la (6 . k é p ) te lje s sz ö v e g é t régi fé n y k é p a la p já n :

F R Á T E R • G E O R G IV S IN F A N S • C R O V A C IE
E P IS C O P V S • V A R A D IN S IS E T T E S A V R A R I
V S E T C O N S IL IA R IV S R É G IÉ M A IE S T
A T IS • A • D X X X X — a so r v é g én v é s e tt ra jz : lev e les ág virággal.

E r e d e ti e lre n d e z é s ü k a k ö v e tk e z ő v o lt: a k a p u z a t p á r k á n y á n a k k é t sa rk á n d o m b o r-
196 m ű v es p a jz s ta r tó o r o s z lá n o k a Z á p o ly a c ím e rre l ( 4 . k é p ), a z e lső és m á s o d ik e m e le t k ö -
19 7 z ö t t d o m b o r m ű a k é t le b e g ő a n g y a ltó l t a r t o t t Z á p o ly a c ím e rre l ( 2 . k é p ) ; a k a p u n y ü á s -
195 tó i jo b b r a (h e ra ld ik a ila g b a lra ) B á n k P ál c ím e re s é p íté s i e m lé k tá b lá ja (3 . k é p ) , b a lra pe-
198 dig (h e ra ld ik a ila g j o b b r a ) M a rtin u z z i c im e re és e m lé k tá b lá ja 1 5 4 0 -b ő l (6 . k é p ) . M a rtin u z ­
zi c ím e re e lv e s z e tt, a t ö b b i m á s o d la g o s h e ly e n van b e fa la z v a . A k a p u to r o n y r e k o n s tr u á ­
lása eg y 1 8 0 0 k ö r ü l k é s z ü lt o la s z v íz fe s tm é n y e n (e g y k o r S z e n tb e n e d e k , K o m is k a s té ly )
a la p u l, m á s ré s z t a N e m z e ti T á rs a lk o d ó ( 1 8 3 8 . I. félév 1 7 4 .) fe lje g y z é sé n . A v íz fe stm é n y -
194 h e z h a s o n ló fe s tm é n y v a n a sz a m o s ú jv á ri M ú z e u m b a n (1 . k é p ) , a m e ly e n v ilá g o sa n lá t h a ­
t ó a k a p u to r o n y e lh e ly e z é s e és fe lé p íté s e .

M a r tin u z z i G y ö r g y é p ítk e z é s e 1 5 4 0 —1 5 5 0 k ö r ü l

M a ra d v á n y a i: a z é s z a k -k e le ti és a d é l- k e le ti b á s ty a o rm á ró l sz á rm a z ó M a r tin u z z i ci-
199 m e r e k (5 . k é p ) , m in d k e t tő ló fe je s p a jz s b a n (a b á s ty á k le b o n tá s a u t á n , 1 8 7 3 -b a n a M ar-
tin u z z i- é p ü le t r iz a litjá b a f a la z tá k b e , a p in c e l e já r a ttó l jo b b r a és b a lra ; u t ó b b e lk a lló d ­
ta k ) ; d o m b o r m ű a n g yallal, t ö r e d é k e s é v sz ám m a l 1 5 ., (5 0 x 9 5 c m ), b e fa la z v a a M a rti­
n u z z i és a R á k ó c z i h á z k ö z ö tt i tá m f a lb a .
Un. M a r tin u z z i p a lo ta . Hossznégyszögű épület észak-déli irányban, északi végében a
204 kápolna, déli végében a széles kapuzat boltozatos kapuátjáróval (7. kép), felette két szo-
 'Z
2. £<rCc UJnjltiu, I^x CLa Á^
•3 Á **i/
y
s-
6 .tyir& vL /
A M A A . c4-Wa a A • t. ^tT /»

<S M l - #
'V * U ^ £ U A tltfa e / ’> ~ Ű U U s.

lö J /ru U A . eJA M ^4H ?{/£ k fjL d .

\AAAJJ t- *M~t&
W 7777,
Ö to 'ifit

,« m M r e 4 - *c
^oW UV7 (*X fcl) /rs?£ z .
Szamosújvár, a Maitinuzzi épület alaprajza.
Füredi Ernő vázlata 1916.

200 b a és az u d v a r fe lé g y á m k ö v e k e n n y u g v ó z á r t e r k é ly e g y s z e rű e n k e r e t e i t k e tt ő s a b la k k a l (8 .
k é p ).
204 A k a p u z a t k e tt ő s v o lt ( 7 . k é p ) . A n a g y k a p u fe lira ta (M o s ó c z y A n d rá s p á lo s s z e rz e te s
X V II. sz á za d v é g érő l v aló fe ljeg y z é se s z e rin t: „Stipra p o r tá m . . . m a jo r e m in te r io r is P ra e -
sid ij” - B E N G E L : A n n a le s . E g y . K tá r . K é z ir a ttá r . A b . 2 1 0 . p . 1 1 3 ):

D Ó M I IN V S A D IV T O R E T P R O T E C T O R M E V S Q V E M T I j M E B O

A k is e b b ik k a p u f e le tt (M o s ó c z y A n d rá s : „ s u p r a p o r tá m m in o r e m ” — u o .) M a rtin u z z i
202 c ím e re , m e ly e t k é t s z á rn y a s p u t t ó t a r t ( 9 . k é p ) , a la t ta a f e lira to s tá b la :

Q V E S IV IT • P R E S V L • V IR T V T E • G E O R G IV S • A M P L A •
H E C • A R M A • E T • T IT V L O S • N A T V S • D E • S T IR P E • C R O A T A
H IC • V N IC O R N O • V T • C O R W M • P R E B E R E • A L IM E N T A
C E R N IS • S IC • F ID E • E T • C V R IS • V IG IL A N T IB V S • A P T V S •
A S S ID V E • R E G I • S T V D V IT • S E R V IR E • IO A N N I • E T
P O S V IT • IM P E N S IS • L O N G E V E • H E C • P R E M IA • F A M E
M • D • X L II
 Szamosújvár, várkápolna.
Dörre Tivadar rajza 1891.

A k is e b b ik k a p u e r e d e ti f a ra g o tt k e r e te e lp u s z tu lt, e n n e k k ö v e tk e z té b e n az e m lé k tá b la
e ls z ig e te lt fü g g e lé k k é v á lto z o tt, h o l o t t e re d e tile g az é p íté s z e ti ta g o lá s o k a t ö ss z e h a n g o ltá k
a n a g y k a p u v a l.
A z ú n . M a rtin u z z i p a lo ta k e le ti h o m lo k z a tá t e g y sz e rű e n k e r e te it a b la k o k ta g o ljá k ,
a m e ly e k e re d e tile g k e tt ő s k e re s z to s z tá s ú a b la k o k v o lta k . A z e g y ik a b la k o n - L echner
J e n ő fe ljeg y z é se s z e rin t ily e n fe lira t v o lt o lv a s h a tó : „ S c u lp s i( t) S te p h a n u s N a g y falv (a )
1 5 4 5 .” A z e lső sz ó o lv a s a ta k é ts é g e s, m e r t la tin k ő fa ra g ó n é v je lzé s te lje s e n v a ló s z ín ű t­
le n . A h e ly e s o lv a s a t n y ilv á n : H ic fű it.
A z é p ü le t f ö ld s z in tjé n e k b e ls ő b e o s z tá s a ( F ü r e d i J e n ő 1 9 1 6 -b a n L e c h n e r sz á m á ra k é ­
s z í te t t v á z la tra jz a s z e rin t) a k ö v e tk e z ő : a k e le ti f r o n t o n ö t b o l to z o t t h e ly isé g , a szélső
d é lk e le tib e n k é s ő g ó tík u s n y o lc s z ö g le te s p illé r. A z é p ü le t n y u g a ti sz a k a sz á n n é g y h e ly i­
ség, p á rh u z a m o s a n az e lő b b ie k k e l, d e a n e g y e d ik k é t sz a k a sz o s, t e h á t k e t t ő z ö t t h o s s z ú ­
ság ú . A z é p ü le t n y u g a ti le z á rá sa h o s s z ú fo ly ó s ó , a m e ly a k á p o ln a o r a tó r iu m á h o z v eze­
t e t t . A z é p ü le t p in c é je 4 0 x 10 1/2 m é te r , b o l to z a tá t n é g y sz ö g le te s p illé re k t a r tjá k . A
k e le ti h o m lo k z a t k ö z e p é n riza lit, ille tv e ú n . k ü ls ő lé p c s ő h á z v o lt 3 p illé re n n y u g v ó á r ­
k á d o s b o l to z a tt a l ( 7 ,5 6 x 5 ,8 0 m ) , m e ly e t u t ó b b , 1 8 5 9 -b e n , l e b o n t o t ta k . A le írá s o k b ó l
íté lv e (V á jn á 1 9 0 1 . 3 7 ), n e m l e h e t e t t X V I. sz á z a d i é p ü le tré s z , h a n e m v a ló szín ű leg X V II.
sz á z a d i.
A z é p ü le t é sz a k i fa lá h o z c s a tla k o z ik a k á p o ln a , é sz ak i o ld a lá n f a ra g o tt k a p u v a l, apsi-
203 sán f a ra g o tt a b la k o k k a l ( 1 1 . k é p ) . A k e tt ő s ív elésű ik e r a b la k o k re n d k ív ü l m e g n y ú lta k ,
m in te g y a g ó tik u s a b la k o k a r á n y a it u tá n o z z á k . A k á p o ln a b o lto z a tá t t a r t ó g y á m k ö v e k
201 fé lo s z lo p a la k ú a k ( 1 0 . k é p ). A b o lto z a t V á jn á ( 1 9 0 1 . 1 2 - 1 3 ) s z e rin t 1 7 6 0 -b a n k é s z ü lt.
A k a r z a t csú csív es k e r e s z tb o lto z a to n n y u g s z ik ; h o m lo k z a tá n a k é p íté s z e ti k e r e te : k é t o l­
d a lt c a n n e lu rá s p ila s z te re k sz e g ély ez ik , s o k s z o ro s a n ta g o lt fe je z e tte l, f e le ttü k a rc h itra v ;
 s tílu s u k a X V I. sz á z a d v ég ére v all. — A g y á m k ö v e k h e z m e g je g y z e n d ő , h o g y a szeg ed i fe ­
re n ce s t e m p lo m k á p ta la n te r m é b e n s z in té n rö v id fé lo s z lo p a la k ú g y á m k ö v e k l á th a tó k .
A v á rró l k é s z ü lt r a jz o k és m e ts z e te k je g y z é k é t a X V II. sz á z a d i é p ítk e z é s e k is m e r te ­
tése so rá n k ö z lö m , ú g y s z in té n az 1 6 8 7 -e s ig en sz é p le ltá r t.
Iro d a lo m : K Ő V Á R I 1 8 5 2 . 1 2 5 - 1 2 9 . 1 8 6 6 . 1 6 1 - 1 6 7 . S Z O N G O T T K R .: S z a m o s ú j-
v ár sz . k . v áro s m o n o g rá fiá ja . I. S z a m o s ú jv á r, 1 9 0 1 . 3 —11 (a v á r t ö r té n e t e ) . V Á J N Á K .:
A sz a m o s ú jv á ri v ár le írá s a . - S z o n g o tt m o n o g rá fiá já b a n I. S z a m o s ú jv á r, 1 9 0 1 . 1 1 - 3 9
(a v ár le írá s a ). K Á D Á R V I. D és, 1 9 0 4 . 2 0 5 - 2 1 5 , 2 1 8 . G E R E C Z E 1 9 0 6 . 8 7 7 (a ré g e b ­
b i iro d a lo m m a l). L E C H N E R J .: R e n a is s a n c e é p íté s i e m lé k e k S z a m o s ú jv á r o tt. B p ., 1 9 1 7 .
D IV A L D K . is m e rte té s e L e c h n e r t a n u lm á n y á r ó l. M ú z . és K ö n y v tá ri É r t . X I. 1 9 1 7 . 5 2 .
B A L O G H 1 9 3 4 . 1 3 7 (a v á r f u n d á to r a D o m e n ic o d a B o lo g n a ). M A G G IO R O T T I, L .:
A r c h ite tti e A r c h i te tt u r e m ilita ri. R o m a , 1 9 3 6 . II. 4 0 0 . B A L O G H 1 9 4 0 . 5 4 2 . 5 3 3 k é p ­
p el. G E R E V IC H 1 9 4 0 . 1 5 8 . B ÍR Ó 1 9 4 1 . 7 9 ., B A L O G H 1 9 4 3 . 1 0 2 - 1 0 3 , 2 8 3 - 2 8 5 . la p ,
1 6 5 , 1 6 6 , 1 6 7 k é p e k . B ÍR Ó 1 9 4 3 . 4 0 , 8 5 . B ÍR Ó S á n d o r : S z a m o s ú jv á r t ö r té n e t e . —
S z o ln o k -D o b o k a m a g y a rsá g a . K v á r, 1 9 4 4 . 1 6 5 —1 8 9 . E N T Z 1 9 4 4 . 2 2 1 —2 2 3 . 1. 6 2 , 6 3 .
kép. B A LO G H 1953. 4 2 , 4 3 . PA SC U 1954. 199 ( e m líti az e g y ik a b la k n é v je lz é sé t r o ­
m á n f o r d ítá s b a n „ S te f a n d in N u ^ fa lá u ” ). B A L O G H 1 9 5 6 . 3 0 0 , 3 0 1 . la p , 2 2 4 k é p .
1 9 6 1 . 3 3 5 . la p , 2 5 8 . k é p . 1 9 6 4 . 3 3 5 . la p , 2 5 8 . k é p . S E B E S T Y É N 1 9 6 3 . 5 8 . I s to ria
1 9 6 8 . p . 4 1 5 - 4 1 6 . fíg. 4 1 6 . B A L O G H 1 9 7 0 . 2 3 3 - 2 3 5 . la p , 3 6 3 . k é p . B. N A G Y 1 9 7 0 .
1 9 . la p , 10. k é p . H . T A K Á C S 1 9 7 0 . 3 6 - 3 7 , 1 7 4 - 1 7 9 . B A L O G H 1 9 7 3 . 2 3 6 - 2 3 8 . la p ,
3 6 3 . k é p . B. N A G Y 1 9 7 3 . 2 0 . k é p . F E U E R N É 1 9 7 7 . 1 2 5 - 1 2 6 .

S z é k e ly d e rz s (v. U d v a rh e ly v m . — D á rjiu ), u n i t. te m p lo m

284 C s e ffe y B e n e d e k sírk ö v e . 1 5 7 8 ( 8 5 . k é p ) .M é r e te i 1 2 0 x 8 7 x 2 3 ; a c ím e r m e z e je

5 7 ,8 x 6 2 c m . F e lir a ta (fe lo ld v a a lig a tú r á k a t) :

G E N E R O S O D O M IN O B E N E D IC T O
C H E F F E I S E N IO R II P A C IS B E L L I
L A V D IB V S IN S IG N I O B P R A E C L A R A S Q V E
E IV S V IR T V T E S P R IN C IP IB V S H V IV S R E G N I
T R A N S IL V A N IA E P E R C H A R O A • D • M • D •
L X X V III • A E T A T IS V E R Ő S V A E L X I
P L A C IT E IN D O M IN O O B D O R M IE N T E :
G E N E R O S A D O M IN A C A T H E R IN A P E T K I

C se ffe y B e n e d e k 1 5 7 7 -b e n „ m a g is te r c u r ia e ” B á th o r y Is tv á n u n o k a h ú g á n a k K e re c sé n y i
J u d i t n a k (K e re c s é n y i L á s z ló é s B á th o r y Ilo n a le á n y á n a k ) az u d v a rá b a n (V E R E S S , 1 9 4 4 .
P98 II. 7 9 ) .F i a l e h e t e t t ifj. C se ffe y B e n e d e k , a k i 1 5 7 6 -b a n a k is e b b k a n c e llá ria írn o k a . (T ró -
c sá n y i 1 9 8 0 . 3 6 6 ) . F e leség e P e tk i K a ta P e tk i M ih á ly u n o k a te s tv é r e .
Iro d a lo m : O R B Á N I. 1 9 6 8 . 1 8 0 . B A L O G H 1 9 4 0 . 5 6 2 . 1 9 6 1 . 3 5 3 . 1 9 6 4 . 3 5 3 . lap
2 7 5 . k é p . 1 9 7 0 . 2 4 5 . 1 9 7 3 . 2 4 7 . A H . 1 9 7 9 . 1 9 8 . D Á V ID L .: A k ö z é p k o r i U d v a rh e ly sz é k
m ű v é s z e ti e m lé k e i. B u k a re s t, 1 9 8 1 . 2 6 7 . 1. 2 9 8 . k é p .
275-276 P e t k y M ih á ly sírk ö v e 1 5 8 2 ( 7 6 —7 7 . k é p ) .E r e d e tile g t u m b a v o lt, c sa k a f e d ő la p ja m a ­
r a d t m e g a széles o m a m e n tá lis k e r e t te l , a m e ly P a tó c s y Z s ó fia s íre m lé k é re e m lé k e z te t.
M é re te 2 0 0 x 9 0 x 2 2 . A s írk ő fe ls ő e g y h a r m a d á b a n n é g y sz e g le te s r o v á tk o lt m e z ő b e n
c ím e rp a jz s le v é lin d á s s is a k ta k a r ó k k a l, a lsó k é th a r m a d á b a n fe lir a t. A la tin f e lir a t ( f e lo ld ­
va a lig a tú r á k a t) :

P E T C H IV S E C C E IA C E T R IG ID A S V B M O L E M IC H A E L
P O S T V B I IÁ M V IT A E D E B IT A F IN IS A D E S T
B A T H O R E IS P L A C V IT M A T V R IS F IR M IO R A N N IS
P R IN C IP IB V S Q U O R V M N V M IN E F V L T V S E R A T
C O G N A T IS C H A R V S F V E R Á T IV C V N D V S A M IC IS
O F F IC Y S S V M M O S • D E M E R V IT Q V E V 1R O S
A S T R E A M D O N E C V IX IT T E L L V R E C O L E B A T
A T Q V E IN O P V M L A R G A D A M N A L E V A B A T O P E
P O S T M O D O IA M Q V E V IR I F L O R E N S A E T A T E V IG E B A T
IV S T R A Q V E S E X A N N I V IC E R A T IL L E T R IB V S
C H R IS T V S Q V IN G E N T O S E T M IL L E P E R E G E R A T A N N O S
A T Q V E O C T O D IC IE S E T S V P E R H O S C E D V O S
BIS S E N O R A D IA N S S E P T E M B E R F V L S E R A T Ő R B E
IM P IA C V M F A T I L IC IA P A R C A S E C A T
C V IV S C L A R A V O L A T T O T O IÁ M F A M A S V B Ő R B E
H V N C M O E R E N S L A C R IM IS P O S T E R A T V R B A V O C A T
P IG N O R IB V S C O N IV N X C A R IS S IM A
Q V IN Q R E L IC T IS
QVEM F L E T ET A ETER N V M •
C V P IT E S S E P O L V M
IO A N N E S P R IM V S F R A N C IS C V S D E IN D E S E C U N D V S
T E R C IA M A T R IS H O N O S N Ő M É N
J V D IT H A B É T
A N N A P V D IC IC IA E C V S T O S R í A . . .
. .. QVARTA VOCATVR
D V L C IS IM A G O M A T R I S .................E S T

P e t k y M ih á ly 1 5 6 6 -b a n p r im ő r , 1 5 7 1 -b e n U d v a rh e ly s z é k fő k ir á ly b írá ja , D e rz s b e n b i r ­
to k o s.
I r o d a lo m : O R B Á N I. 1 8 6 8 . 1 8 0 . G E R E C Z E 1 9 0 6 . 4 4 0 . B A L O G H 1 9 3 4 . 1 4 9 . 1 9 7 0 .
2 4 1 . 1 9 7 3 . 2 4 7 . A H . 1 9 7 9 . 1 9 7 . D Á V ID id . m . 1 9 8 1 . 2 6 7 . 1. 2 9 9 . k é p ( f e n t i a d a to k
P e tk y r ő l) .

S z e n tb e n e d e k (v . S z o ln o k -D o b o k a v m . - M á n á s tie ra ). Ó -k a sté ly

1 5 5 3 -b a n S z e n tb e n e d e k a s z a m o s ú jv á ri v á r t a r to z é k a .
1573. fe b r. 2 . G y fe h é rv á r. B á th o r y Istv á n f e je d e le m K e r e s z tú r y K r is tó f n a k a dési k a ­
m a r a p r a e f e c tu s á n a k h ű sé g e s s z o lg á la ta ié rt, h a d i é r d e m e ié r t régi n e m e ss é g é t m eg e rő sítv e
 c ím e rt a d o m á n y o z , m e ly az o k lev é l e le jé n „ m a n u d o c ta p ic to r is . . . d e p ic t a ” l á th a tó . K e-
r e s z tú r y r ó l m eg je g y zi, h o g y k o r a fia ta ls á g a ó t a sz o lg á la tá b a n á ll o t t. S a já t k e z ű a lá írá s:
S te p h a n u s B a th o rij de S o m lijo , fü g g ő p e c s é tte l. E lle n je g y e z te F ra n c is c u s F o r g á c h c an c el-
la riu s. A c ím e re s lev él h u m a n is ta je lle g ű te rje d e lm e s sz ö v e g é t - m e ly a b e v e z e té s b e n a
v irtu s -t h a n g s ú ly o z z a és k ie m e li m in d az é p ítk e z é s e k , m in d a h a d i é r d e m e k h írn e v e t s z e r ­
ző h a tá s á t — v a ló s z ín ű le g F o rg á c h fo g a lm a z ta (O rs z . L tá r . P 1 8 7 0 . R h é d e y c sa lá d
L tá ra . 2 9 . c s o m ó , 2 . állag, 3 1 . t é t e l ).
1 5 7 3 -b a n B á th o r y Istv á n fe je d e le m S z e n tb e n e d e k b i r to k á t K e r e s z tú r y K r is tó f n a k a d o ­
m á n y o z ta (K Á D Á R V I. 1 9 0 4 . 3 1 0 ) .
1 5 8 4 -b e n K e r e s z tú r y k ő v á ri k a p it á n y , 1 5 9 5 -b e n k o lo z s i fő is p á n , feleség e K e o re o s y
Ilo n a (K Á D Á R V I. 1 9 0 4 . 3 1 0 —3 1 2 > -1 5 9 5 —1 5 9 9 ta n á c s ú r , 1 5 9 6 - 1 5 9 8 M aria C h ristie r-
n a u d v a rm e s te re (T R Ó C S Á N Y I 1 9 8 0 . 3 0 9 ) . J e z s u ita fe lje g y z é s sz e rin t ( 1 5 8 8 ) : „ z e la to r
in sig n is c a th o lic a e re lig io n is .” ( F o n t e s . II. 1 9 1 3 . 2 5 7 ) V á s á rh e ly i G e rg ely n e k i a já n l o t ­
ta 1 5 9 9 -b e n C a te c h is m u s á t (R M N Y . I. 8 6 0 . s z .),
1 5 8 9 .m á j. 2 3 . G y fe h é rv á r. B á th o r y Z s ig m o n d a d o m á n y le v e le : „ N o v a D o n a tio E gregij
C h ris to p h o ri K e re z th w rij s u p e r in te g ra p o ss e s sio n e Z e n tb e n e d e k in Z o ln o k i n te r i o r i ” .
(O L . F . 1. G y fe h é rv á ri K á p t. O rs z . L tá r . É r d . fe je d , k a n c e llá ria . II. L ib e r R e g iu s Sig.
B á th o ry . 5 2 6 - 5 2 7 ) E b b e n a z o k le v é lb e n a fe je d e le m m e g e rő s iti K e r e s z tú r y t S z e n tb e ­
n e d e k b ir to k á b a n és n e m e si u d v a rh á z á b a n új a d o m á n y c im é n .
1593. K e re s z tú ry K r i s t ó f é p ítk e z é s e , ille tv e a n n a k a b e fe je z é se S z e n tb e n e d e k e n az
ó -k a sté ly c ím e rd ís z e s k a p u já n a k a fe lira ta s z e rin t: C K 1 5 9 3 .
1 5 9 8 .a u g . 15. G y fe h é rv á r. M aria C h ris tie rn a P rin c e p s C h r is to p h o r u s K e re z th u rij de
Z e n t B e n e d e k k ő v á ri k a p it á n y t, k o lo z s i f ő is p á n t, u d v a r m e s te r é t (A u lá é n o s tr a e p re fe c -
tu s ) é rd e m e i e lism e ré sé ü l s z o lg á la ta it m é lta tó d ip lo m á v a l t ü n t e t i k i, m e ly le g y e n „ p re c la -
re tu e v irtu tis t e s te s .” H á r ty a o k le v é l, n y o lc n a g y f e s t e t t a r a n y in ic iálév a l á B á th o ry
Z sig m o n d -k o ri c ím e re sle v e le k (W o lfg a n g u s A h a d e K o r o t h n a 1 5 9 7 . s t b .) m in tá já r a . M a­
ria C h ris tie rn a s a já tk e z ű a lá írá sá v a l (O rs z . L tá r . R h é d e y c sa lá d le v é ltá ra . P 1 8 7 0 . 2 9 .
c s o m ó , 2 . állag , 3 1 . té te l ).
1 5 9 9 -b e n (jú n . 2 5 .) K e r e s z tú r y ö z v e g y e , K e o re o s y Ilo n a b ir to k o lja S z e n tb e n e d e k e t.
1 6 0 1 -b e n le á n y u k a t, K e r e s z tú r y K a tá t elveszi K o rn is B o ld iz sá r (K Á D Á R V I. 1 9 0 4 . 3 2 0 ) .
1 6 0 2 .jú n . 2 9 . G io rg io B a sta m e g e rő s íti K o rn is B o ld iz s á rt b ir to k a ib a n .
1 6 1 7 -b e n K o rn is B o ld iz sá r ö z v e g y e , K e r e s z tú r y K a ta b ir to k o lja S z e n tb e n e d e k e t ( K Á ­
D Á R i. m . 3 1 1 - 3 1 2 ) .
2 4 6 -2 4 8 A z Ó -k a s té ly t ( 4 7 —4 9 . k é p ) 1 5 9 3 -b a n é p ít t e t t e K e r e s z tú r y K r is tó f . K a p u z a tá n cím e-
242 re l á t h a tó 1 5 9 3 -a s é v sz á m m a l. A k a s té ly n é g y sz e g le te s é p ü le t tö m b , m e ly h e z k é t k a rc s ú
to r o n y c s a tla k o z ik , k e le te n n é g y sz e g le te s, n y u g a to n s o k s z e g le te s (fél h a ts z e g ). A z é szak i
248 fő h o m lo k z a tá n ( 4 9 . k é p ) a b a lo ld a li sz a k a sz a f ő k a p u v a l k issé k iu g rik . A d é li h o m lo k z a t
riz a litja k é s ő b b i p ó tlá s . A k a s té ly v a la m e n n y i h o m lo k z a tá n f a ra g o tt k e r e te lé s ű a b la k o k ,
247 ú g y s z in té n az é p ü le t k é t o ld a lá n é p ü lt to r n y o k o n . A b la k típ u s a i (4 8 . k é p ) : e g y sz e rű k e ­
re te lé s ű a b la k o k e g y e n e s le z á rá ss a l; k e tt ő s ív elésű i k e r a b la k o k ; fé lk ö rív e s e k k é t o ld a lt pi-
la s z te re k k e l, f e le tt ü k fe lm a g a s íto tt a r c h itra v . A z é sz a k i h o m lo k z a to n a k a p u z a t f e le tti
k é t n a g y e m e le ti a b la k k é s ő b b i. A z e g y ik e m e le ti h e ly is é g b e n f e n n m a r a d t a k a n d a lló
249 fü s tfo g ó ja ( 5 0 . k é p ), g y á m k ö v e k e n n y u g v ó e g y sz e rű e n ta g o lt p á rk á n n y a l, a m e ly re ü re s
Szentbenedek, az Ó-kastély földszinti alaprajza.
Csányi Károly rajza 1910 körül.

c ím e rp a jz s v a n k ifa ra g v a . V a la m e n n y i fa ra g v á n y s tílu s a a k o lo z s v á ri e m lé k e k h e z k a p c s o ­
ló d ik , kivéve a k a p u z a t c ím e rk ö v é t. A k a s té ly t b á s ty á k k a l e r ő s í te t t fal ö v e zi, e n n e k vég­
ső k ia la k u lá s a a X V II. sz á z a d m á s o d ik fe lé b e n m e n t v é g b e, b e f e je z ő d ö tt 1 7 2 0 -b a n a k a ­
p u t o r o n n y a l. A X V II. sz á z a d i é p ítk e z é s e k a d a ta it (lé p c s ő h á z , b e lső k ik é p z é s , b á sty á s
ö v e z e t), e k o rs z a k is m e rte té s e so rá n k ö z lö m . E rrő l a k o rs z a k ró l a d ré sz le te s és sz ín es k é ­
p e t az 1 6 9 6 -b a n k e lt le ltá r (B . N A G Y 1 9 7 3 . 2 5 9 - 2 7 1 ) .
A k a s té ly t fe lm é rte 1 9 1 0 k ö r ü l C sá n y i K á ro ly (ra jz á t k ö z ö lte R a d o s J e n ő 1 9 3 1 -b e n );
ú ja b b f e lm é ré s e k : D o c u m e n te d e A r h ite c tu r a d i R o m in ia . 9 . B u c u re ^ ti, 1 9 6 4 . p l. 1 2 —2 5 .
A k a s té ly t 1 9 3 1 -b e n és 1 9 3 5 -b e n t a n u l m á n y o z h a tta m , a m ik o r m ég te lje s é p sé g b e n
á llo tt és így is m a r a d t a m á s o d ik v ilá g h á b o rú végéig. 1 9 6 0 -b a n fe d e tle n á lla p o tb a n lát-
 ta m , b o lto z a ta i a k k o r m á r b e o m l o t ta k , de a f a ra g o tt k e r e te k m ég m in d a h e ly ü k ö n v o l­
ta k . Ú ja b b a n a re s ta u rá lá s á t te rv e z ik .
I ro d a lo m : K Ő V Á R I 1 8 6 6 . 2 2 1 —2 2 2 (a k a s té ly b i r to k t ö r t é n e te ) . J Ó K A I M ór: A
s z e n tb e n e d e k i v á rk a s té ly . V a s á rn a p i Ú jság. 1 8 7 7 . 13 . sz . k é p p e l. K Á D Á R V I. 1 9 0 4 .
3 1 0 - 3 1 2 (a k a s té ly t ö r té n e t e ) . G E R E C Z E 1 9 0 6 . 8 7 8 . K E L E M E N L .: A le g ré g e b b i m a ­
g y a r h ím e s o s z lo p o k . P á s z to r tű z X . 1 9 2 4 . 6 . k é p e k k e l. R A D O S J .: M ag y ar k a s té ly o k .
B p., 1 9 3 1 . 2 0 8 , 2 1 4 . la p , 2 4 . k é p (K ö z li a k a s té ly a la p ra jz á t C sá n y i K á ro ly fe lv é te lé ­
b e n ). II. k ia d á s. B p., 1 9 3 9 . 1 6 - 3 1 . la p , X I - X I I t. B A L O G H 1 9 3 4 . 1 3 7 . C S A B A I 1 9 3 4 .
22 2 4 . B A L O G H 1 9 4 0 . 5 4 3 . B ÍR Ó 1 9 4 1 . 8 1 . E N T Z G .: A s z e n tb e n e d e k i K o rn is k a s­
té ly . E lle n z é k . 1 9 4 2 . m á rc . 18. B ÍR Ó 1 9 4 3 . 4 5 . V O IT P .: R égi m a g y a r o t th o n o k . S z é p ­
m ű v é sz e t IV . 1 9 4 3 . 2 4 3 . la p k é p p e l. E N T Z G . 1 9 4 4 . 2 2 4 . 1. 5 9 , 6 1 . k é p . É p íté s z e t.
1 9 4 4 . 2 1 . B A L O G H 1 9 5 3 . 4 2 , 4 6 . la p , 3 8 . k é p . V O IT P .: M agy. k e ra m ik a t ö r t . t a n u l ­
m á n y o k . M ű v é s z e ttö rt. É r t. 1 9 5 4 . 1 1 5 . B A L O G H 1 9 5 6 . 3 0 0 . 1 9 6 1 . 3 3 5 , 3 3 6 . IO N E S -
C U I. 1 9 6 3 . 4 3 7 . S E B E S T Y É N 1 9 6 3 . 3 8 , 4 0 , 1 0 2 - 1 0 3 . la p , fig. 4 1 , 4 2 . B A L O G H
1 9 6 4 . 3 3 5 . Isto ria 1 9 6 8 . 4 1 6 . la p , 4 2 1 . k é p . B A L O G H 1 9 7 0 . 2 3 4 - 2 3 5 . la p , 3 7 2 k é p .
B. N A G Y 1 9 7 0 . 7, 8 , 19, 3 0 , 3 2 , 4 8 , 5 0 , 2 6 2 . la p , 8. k é p . H . T A K Á C S 1 9 7 0 . 4 5 ,
2 3 8 la p , 1 8 0 - 1 8 4 . k é p . B A L O G H 1 9 7 3 . 2 3 6 , 2 3 7 . la p , 3 7 2 . k é p . B. N A G Y 1 9 7 3 .
3 5 9 - 3 7 1 (k ö z li az 1 6 9 6 -o s l e l t á r t) , 1 3 1 - 1 3 5 . k é p . F E U E R N É 1 9 7 7 . 2 8 , 2 2 4 la p ,
14 3 . k é p . K E L E M E N L .: M ű v é s z e ttö rté n e ti ta n u lm á n y o k . B u k a re s t, 1 9 7 7 . 1 1 0 —1 1 3 .
P99 la p . 5 6 —6 0 . k é p .

S z e n tb e n e d e k (v. S z o ln o k -D o b o k a v m . - M á n á s tie ra ),S z . K e re s z t te m p lo m

250 K é s ő g ó tik u s te m p lo m n y o lc s z ö g le te s t o r o n n y a l, a n y u g a ti ( 5 1 . k é p ) és d é li k a p u ja
csú csív es, de m in d k e t tő re n a iss a n c e sy m a -le m e z tag o lá ssa l. A n y u g a ti k a p u m é r e te
2 7 8 x 1 6 9 , belv ilág 2 4 5 x 1 2 7 ; d é li k a p u m é r e te 123 x 1 1 5 , belv ilág 2 0 6 x 8 9 . A t o r ­
n y o n — E N T Z G é za k ö z lé se s z e rin t (E lle n z é k 1 9 4 2 . m á rc . 1 8 .) — a B á th o r y c ím e r l á t ­
h a tó . E z a c ím e r, v a la m in t a k é t k a p u v a ló s z ín ű le g m á r K e re s z tú ry K r is tó f b irto k lá s a
id e jé b e n k é s z ü lt, a z a z 1 5 7 3 u tá n .
1 5 8 6 ,m á j. 2 2 . G ro d n o . B á th o r y Istv á n k irá ly á tírja és m e g e rő s íti s z e n tb e n e d e k i K e ­
r e s z tú r y K ris tó fn a k 1 5 8 1 . m áj. 11-én k e lt v é g re n d e le té t: „ . . . d ic tu m q u e te s ta m e n tu m
a d p re c e s p ra e fa ti C h ris to p h o ri K e re s z tú ri t a lite r q u a lific a t, u t n e m p e d e m o r t u o f a to
C h r is to p h o r o c o rp u s e iu s in e c c le sia S a n c ta e C ru c is S z e n tb e n e d e k ie n s i t u m u l e t u r .”
(K v á r, A k a d . L tá r., R é g e b b e n É rd . M ú z. l tá r a , K E M É N Y J ó z s e f g r.: A p p e n d ix . 13. k ö t .
69. sz. - K E L E M E N L ajo s k ö z lé s e .)
Iro d a lo m : E N T Z G .: A s z e n tb e n e d e k i K o rn is k a s té ly . E lle n z é k . 1 9 4 3 . m á rc . 18.
E N T Z 1 9 4 4 . 2 0 6 , 2 0 8 . 1. 2 1 , 4 1 . k é p .

Szentegyed (v. S z o ln o k -D o b o k a v m . — S in te ju d e ) , S o m b o ry k ú ria

1 5 8 5 .jú n . 6 . K v ár sz k v e : „ D á v id J á n o s v iszen 14 ö k r ö n eg y k ü s k ő g a r d á t S o m b o rj
sz á m á ra S z e n te g y e d ig . A tta m fi. 3 . ” (III/X X IV . 53 )
1585. jú n . 13. K v ár sz k v e : „ Z e k e r e s J á n o s v itt k é t lo v o n S o m b o rj s z á m á ra Z e n t
E g ied re eg y k ő m íe s t. A tta m d e n . 7 5 .” (III/X X IV . 5 4 )
 1 5 8 5 .j ú l. 2 . K v á r sz k v e : „ S z a b a d k a j M á rto n viszi K e o m íje s A n ta lt s z e rs z á m o s tó l Z e n t
E g ie d re S o m b o ij s z á m á ra 3 lo v o n . A t t a m fi. 1. d e n . 1 2 .” (1 II/X X IV . 55 )
1 5 8 5 -n o v . 3 . K v á r sz k v e : „ S a sz G y ö rg y v iszen e g y k ö m ie s le g in t S o m b o rih o z az m e ­
szelő e c s e tte l d e n . 3 7 . ” ( III/X X IV . 61 )

S z e n tk ir á ly , m á s k é n t M a ro s s z e n tk irá ly v ag y E n y e d s z e n tk ir á ly (v. A lsó -F e h é r vm . — S in-

c ra i), B án fí G y ö rg y k ú riá ja .

1 5 7 9 .m á r c . 2 9 . K v á r sz k v e : „ U g y a n a k k o r B án fi G y ö rg y k é r e t te v o lt B író u r a m a t,
h o g y e g y k ö m íe s t k ü lg y ö n Z e n t K y ra lra , E n y e d e n tú l v itte v o lt Z y la g y Istv á n 2 lo v o n .
F iz e tte m n e k i fi. 1. d e n . 2 8 .” (1 5 7 9 /X V I . 5 7 )
A re f. p a r ó k ia te lk é n r o m é p ü le t b o l to z a to s te r e m m a ra d v á n y á v a l, b e n n e a fe lső m a -
ro s ú jv á rih o z (B a lo g h 1 9 4 3 . 1 6 4 . k é p ) h a s o n ló , e g y sz e rű e n p r o f ilé it re n a iss a n c e a jtó .
E z e n k ív ü l u g y a n itt n é h á n y re n a iss a n c e t ö r e d é k k e r ü lt e lő : a jtó f é l e g y sz e rű ta g o lá ssa l;
k e tt ő s ív elésű i k e r a b la k o k m a ra d v á n y a i. M e g je g y z e n d ő , h o g y k é t tö r e d é k (B . N A G Y
1 9 7 3 . 1 4 5 , 1 4 8 . k é p ) X V I. s z á z a d i, a m á s ik k e t t ő — a le v e le k fa ra g á sá b ó l íté lv e — k é ­
s ő b b i.
I r o d a lo m : C S O R T Á N F .: M a ro s ú jv á rtó l A lv in cig . K o r u n k . 1 9 7 2 . 1 5 0 . B. N A G Y 1 9 7 0 .
22, 32, 40 , 259 (k ö z lé s e k a z 1 7 4 4 -i ö s s z e írá s b ó l). B. N A G Y 1 9 7 3 . 2 9 6 —2 9 9 (k ö z li az
1 7 2 5 -b ő l v a ló l e l t á r t ) . 1 4 5 —1 4 8 . k é p .
M e g je g y z e n d ő , h o g y B á n fi G y ö r g y n e k G y u la f e h é r v á r t is v o lt h á z a a v á rb a n , K o v a-
c s ó c z y F a rk a s h á z á n a k a sz o m s z é d s á g á b a n (S Z Á D E C Z K Y L .: K o v a c s ó c z y F a rk a s k a n ­
c e llá r. B p ., 1 8 9 1 . 7 0 ) .
B án fi G y ö rg y tis z ts é g e i: 1 5 7 2 , 1 5 7 3 , 1 5 7 5 u d v a ri f ő k a p itá n y , 1 5 7 5 ta n á c s ú r (T R Ó -
CSÁ NYI 1980. 2 4 ) .

S z ilá g y n a g y fa lu (v . S zilá g y v m . — N u ? fa lá u ), B á n fi k ú r ia

1585. B á th o r y Is tv á n k irá ly lo s o n c z i és n a g y fa lu s i B á n fi T a m á s n a k a d o m á n y o z ta a
K ra s z n a v á rm e g y e i N a g y fa lu o p p i d u m o t és e g y é b b i r to k o k a t (P E T R I II. 1 9 0 1 . 3 1 1 ) .
1703. d e c . — 1 7 0 4 .á p r . 1 1 . C o n s c r ip tio F is c a lita tu m T ra n s -T ib is c a n a ru m (II. R á k ó c z i
F e r e n c p a r a n c s á r a ) , e b b e n fe lje g y z é s a n a g y fa lu si B á n ffi ja v a k r ó l: „ B á n ffi G y ö rg y U ra m
e ő N a g y sá g a ré s z é rü l V a g y o n a z fe ls ő V a rro s V íg é n E g y p u s z ta K a s té ly , fe d e l n é lk ü l,
c sa k r u d é ra b a n v a g y o n , le o m la d o z o t.” (O L . U rb . e t . C o n s c r ip t. F a s c . 6 4 /1 7 . — U rb a ria
e t C o n s c r ip tio n e s . 5 . f ü z e t. B p ., 1 9 7 9 . 8 2 . — d r. B a ra n y a i B élán é g y ű jté s e .)
240 A z e g y k o ri B á n ffy k ú r iá b ó l f e n n m a r a d t a k e ríté s fa l h a ta lm a s k a p u z a ta ( 4 5 . k é p ) , fé l­
k ö rív e s n y ílá ss a l, p ila s z te re s k e re te lé s s e l, és B á n ffy c ím e re s, la tin f e lir a to s p á r k á n n y a l,
m e ly a z 1 5 9 0 -e s é v e k b e n k é s z ü lh e te tt. T ö r e d é k e s fe lira ta :

M A G N A E S T V IR T U S c ím e r Sí • NO
M A G N A E S T F O R T IT U D O E T IA M
M A G N A E S T G L Ó R IA C U I PO

A f e lir a tb a n f e ltű n ő , h o g y a n a g y u b e t ű t U -n a k írja és n e m V -n e k . A k a p u fe lé p íté s e ,

fa ra g á sa te lje s e n a z o n o s a k o lo z s v á ri k a p u z a to k stílu sáv a l (P ü s p ö k y h á z k a p u ja ).
S zilág y ság v a la m e ly ik falv a, P arlag i P ál k o p o r s ó k ö v e , 1 5 8 2

1 5 8 2 -jú n . 1 8 . K v á r sz k v e : „ C h a k y D ie n e s le lte m eg B író u r a m a t lev ele á lta l, h o g y ő

k e g y e lm e k v ite tn é k a z P a rlag i P á l k o p o r s ó k ö v é t Z ila h ig . K is M ih á ly v itte 6 lo v o n , f i z e t ­
te m fi. 3 . d e n . 7 5 . ” ( 1 5 8 2 /V I I I . 12 )

S z ilá g y so m ly ó (v . S z ilá g y v m . — S im le u l S ilv a n ie i), B á th o r y v ár

1 4 0 9 -m á rc . 1 3 . B u d a . G a ra M ik ló s n á d o r lev e le a k o lo z s m o n o s to r i k o n v e n th e z , m e ly ­
b e n tö b b e k k ö z ö t t sz ó l a rró l, h o g y a n n a k az e g y e z sé g n e k az é r te lm é b e n , m e ly e t a M egy-
g y e siek és a B á th o r y a k 1 3 7 9 ó t a h ú z ó d ó ö r ö k ö s ö d é s i p e r ü k b e n k ö t ö t t e k , S o m ly ó v á ra
a B á th o r y a k n a k j u t o t t ( Z s ig m o n d -k o ri O k le v é ltá r. II/2 . B p ., 1 9 5 8 . 6 6 4 9 . sz .).
1 5 3 0 -as é v e k b e n a v á r és az u r a d a lo m id . so m ly a i B á th o r y Is tv á n e rd é ly i v a jd á é.
U tá n a fia , B á th o r y Istv á n fe je d e le m ö r ö k ö lte .
15 6 6 . j ú l. 9 . B écs. B á th o r y Istv á n k ö v e t M ik sa c s á s z á r-k irá ly n a k : „ E s t in H u n g á ria
c irc a lim e n T ra n s s ilu a n ia e C o m ita tu s K ra z n e n s is , in e o d e m q u e c o m i t a t u c a s te llu m S o m -
lio , c u m o m n ib u s su is p e r ti n e n t y s , d e m p to v n ic o p a g o (q u i in B ih o rie n si c o m i t a t u n u -
m e r a tu r ) s itu m , h e r e d ita r io q u e iu re h u c u s q u e p a c ific e a m e p o s s e s s u m .” (V E R E S S
1944 I. 9 1 )
1 567. j ú l. 4 . P o z s o n y . B á th o r y Is tv á n k ö v e t M ik sa c s á s z á r-k irá ly n a k : „ R e liq u a a u te m ,
q u i in H u n g á ria in lim in e fe re T ra n s ilu a n ia e a d h u c p a c ific e p o s s id e o , C u ria e S o m ly o per-
tin e n c ia e v o c a n t u r ” (U o . 1 0 4 ) .
1 5 8 2 .jú n . 1 0 . K v á r sz k v e : „ K is Istv á n v isz en ö t lo v o n té g lá s o k a t B á th o r y Istv á n n a k
S o m ly ó ra [ifj. B á th o r y I s tv á n n a k , a le n g y e l k ir á ly u n o k a ö c c s é n e k ] . F iz e t t e m B író u r a m ­
n a k p a r a n c s o la tty á r a fi. 3 . d e n . 1 2 .” ( 1 5 8 2 /V . 4 3 )
1 5 8 2 .s z e p t. 1 9 . K v á r sz k v e : „ A z m ell c s e ré p c s in á ló k a t v itte n e k v o lt S o m b o r a , es-
m e t j ö t t e k v issz a .” ( 1 5 8 2 /V I I I . 16 )
1588. a u g . 2 8 . G y fe h é rv á r. B á th o r y Z s ig m o n d e l ő t t B á th o r y B o ld iz sá r n a g y b á ty ja , a
le n g y e l k irá ly á lta l n e k i a d o m á n y o z o t t F o g a ra s v á ra fe jé b e n le m o n d S o m ly ó r ó l ( V E ­
R E S S : D o c . III. 1 9 3 1 . 1 3 9 —1 4 0 J .
1 5 9 1 . s z e p t. 2 5 . K v á r sz k v e : „ B á th o r y Istv á n [a z ifja b b ] h i v a t o t t v o lt S o m ly ó ra egy
k ö m íe s t. V itte K o n d o r J á n o s 1 lo v o n . A tta m n e k i 7 m é ly fö ld re d e n . 8 7 1 /2 .” (V /X . 53 )
1592. á p r. 7 . K v á r sz k v e : „ B a tto r ij Istv á n sz á m á ra v isz n e k f a ra g o tt k ö v e t 7 e k e r
[ ö k ö r] s z e k e re n E g e re ssik .” M in d a h é t sz e k é r 1 2 - 1 2 ö k r ö s , k ö lts é g e e g y n e k -e g y n e k
fi. 1. d e n . 5 0 (V /X V . 3 0 6 ) . — E z a s z á llítm á n y s e m m ik é p p e n se m l e h e t e t t E g e re sn e k
sz á n v a, m e r t az B o c sk a y b i r to k v o lt. E g ere s á tm e n e ti á llo m á s v o lt S o m ly ó ra .
1 5 9 2 . A k a p u b á s ty a k a p u z a tá n a k ( 5 5 . k é p ) a z é v sz á m a , m e b e tte S B k e z d ő b e tű k .
( S te p h a n u s B á th o r y ) . B u n y ita y a z é v s z á m o t 1 5 9 7 -n e k o lv a s ta . U g y a n is a Z -a la k ú 2 -est
ig en k ö n n y e n le h e t 7 -e sn e k o lv a s n i.
1593. m á j. 2 1 . K v á r sz k v e : „ B á to r i Is tv á n n a k v isz n e k 11 s z e k e re n f a r a g o tt k ö v e t E g e ­
re sig .” E g y -eg y s z e k é r 6 - 6 lo v as v o lt. K ö ltsé g e e g y n e k fi. 1. d e n . 5 0 (V /X X I. 105 ).
1 5 9 3 -m á j. 2 3 . K v á r sz k v e : „ Z ila g y J á n o s m e g y e n B á to rij I s tv á n h o z a z f a ra g o tt k ő ­
v el, viszi E g eresig Z e n te B á lin t 1 lo v a d e n . 2 5 . ” (V /X X I. 105 ) - T e h á t e z e k n e k a fa ­
r a g o tt k ö v e k n e k a m e s te re S zilág y i J á n o s „ m a g is te r la p ic id a ” v o lt.
 1 5 9 4 - s z e p t. 2 8 . G y fe h é rv á r. B á th o r y Z s ig m o n d m e g p a ra n c s o lta M assay F e re n c n e k ,
S o m ly ó i v á rn a g y n a k , h o g y „ H ie re m iá s ” -n a k , B á th o r y Istv á n v o lt o rg o n á s á n a k r u h á it,
k ö n y v e it, e g y é b m a r h á já t a d ja k i (P E T R I II. 1 9 0 1 . 2 2 7 ) . - E z a p a ra n c s B á th o ry I s t ­
ván e lm e n e k ü lé s e é s ja v a in a k lefo g la lá sa u tá n a d a t o t t k i.
1 5 9 4 .o k t. 1 3 . A v á r in v e n tá riu m a , m e ly f ő k é n t a f e lr a k tá r o z o tt é le lm e t és fe lsz e re ­
lé s t veszi s z á m b a . T o p o g rá fia ila g és é p íté s z e tile g f o n t o s m e g je lö lé s e k : ifjak h á z a - m u z s i­
k u s o k h á z a (b e n n e m u z s ik a k ö n y v e k , tr o m b i t a , o rg o n a , v irg in a ) - K ra sz n a fe lö li szege­
le t b á s ty a — t o r o n y a la t ti t á r h á z ( b e n n e f e s t e t t k is ú t i o ltá r ) - n a g y p a lo ta — p iac fe ­
lö li k e r e k b á s ty a — a z ú r sz e n e s h á z a — k ü ls ő k is p a lo ta - a ssz o n y th a r h a z a . A b e r e n ­
d e z é s le írá s a és sz á m b a v é te le s z e m lé lte ti a f ő ú r i é le t m ó d o t , s z ó r a k o z á s o k a t. A z u t ó b b ia k ­
h o z t a r t o z o t t : „ o la s z j á t é k h o z h o s s z ú a s z ta l” ( O L U rb . e t C o n s c rip t. F a sc . 7 8 /7 . -
P E T R I II. 1 9 0 1 . 1 6 7 - 1 7 8 ) .
1595. j ú n . K v á r sz k v e : „ U r u n k ő felsége p a tt a n ty ú s á t , M ih á ly m e s te r t és k ő m íe s s é t,
s z a k á c s á t és á lg y ú n a k v aló c sig á k a t h o z ta k alá S o m ly ó r ó l” ; v itté k T o rd á ig (V l/X V II-a .
72 ).
1 5 9 5 . j ú n . 1 6 . K v á r szk v e: „ F a z a k a s M ik ló st, u ru n k ő fe lség e fa z a k a s á t h a to d m a g á v a l,
fe le sé g e s tü l, g y e r m e k e s tő l p o r t é k á s t ó l v itte Z ilá ltig 4 lo v o n J á n o s D e á k . F iz e tte m fi. 2.
d . 5 0 . ” (V l/X V II-a . 7 0 ) — A végcél n y ilv á n S o m ly ó v o lt.
1601. j ú l. 1 3 . K assa. A n t o n i o C o s ta n tin i a m a n to v a i h e rc e g n e k : „ e t se n e v e n n e c o n
o g n i d ilig e n z a a d u n g ro ss o c a s te llo c h ia m a to S o m lio .” (V E R E S S : D o c . V I. 1 9 3 3 . 3 9 3 .)
1 6 4 3 .ja n . 2 4 —f e b r . 14 . K ö v e tje le n té s ifj. R á k ó c z y G y ö rg y m e n n y e g z ő jé rő i: „ V e s e ­
lé n y u r a m ő n a g y sá g a az a s s z o n n y a l, B á th o r in é a s s z o n y o m m a l alá j ö t t az g rá d ic so n e le ­
i k b e n .” ( 3 5 3 ) — „ A z f o ly o s ó r a é rk e z v é n N y á ri u r a m és B á n fy u ra m v itté k az fe je d e ­
le m ő n g a k ö v e tit, e lő t t ü k m e n v é n az s z á llá s o k ra P ré p o s tv á ry u r a m és L ó n y a y u ra m ,
V e se lé n y u r a m a t m a g á n v aló sz á llá sra , o t t m u la t ta k m íg f e lö l t ö z k ö t te k az k ö v e te k ,
a z o n b a n az a s s z o n y az k is a s s z o n n y a l és a t ö b b fra u c im e rre l b e jö t t az p a lo tá b a n .” (É rd .
O rsz. E m i. X . B p ., 1 8 8 4 . 3 5 3 - 3 5 4 )
1 6 5 8 .á p r . 6 . A v á r t a r to z é k a in a k ö ss z e írá sa a sz o lg áló m e s te r e m b e r e k fe lso ro lá sá v al.
S o m ly ó v á ro s la k o s a in a k n a g y ré sze a v á rn a k szo lg ál, k ö z ö t t ü k s z ű c s ö k , v a rg á k , k o v á cs,
l a k a to s o k , s z a b ó k , c s iz m a d iá k , tö lc s é re s , ü v eg es, c sisz ár s tb . „ V a rg a J a k a b K eö m íesség -
gel sz o lg á l.” (O . L . U rb . e t C o n s c r ip t. F a s c . L X /1 . — d r. B a ra n y a i B é lá n é k ö z lé s e .) —
U g y a n e z a le ltá r a p e re c s e n i m e s te r e m b e r e k k ö z ö t t e m líti B á lin t M ih á ly t, a k i a s z ta lo s ­
ságával s z o lg á lt. - U g y a n c s a k fe ls o ro ljá k a v á rh o z t a r t o z ó m a lm o k a t.
1 6 6 0 - 1 6 6 5 k ö r ü l. G e o rg K ra u s segesvári je g y z ő fe ljeg y z é se : „ V o n d a n n e n m it gros-
sem g e w in n a u f S o m ly o g e r ü c k t ( t i. a t ö r ö k ö k 1 6 6 0 -b a n ) v n d t so w o ll d e n M a rck alss
dass S c h lo ss ih n g r u n d t v e r b re n n e t v n d t v e r d e r b e t.” (K R A U S , G .: S ie b e n b ü rg isc h e
C h r o n ik . II. W ien . 1 8 6 4 . S . 6 2 . — F o n te s R e r u m A u s tria c a ru m I. A b t. IV . B d .)
1 6 6 5 -b e n S z ilá g y S o m ly ó t az o rsz á g g y ű lé s h a tá r o z a tá r a m e g e rő s ítik és k a p it á n y t r e n ­
d e ln e k b e lé je (T R Ó C S Á N Y I 1 9 8 0 . 71 ).
1 6 6 8 .á p r. 1 8 . A v á r le ltá ra , a m ik o r á t a d a t o t t B e th le n G e rg e ly n e k . T o p o g rá fia ila g és
é p íté s z e tile g f o n t o s m e g je lö lé s e k : k ü ls ő v á r — a v á r h íd ja — a k ü ls ő v á r k a p u fe lv o n ó
h id d a l — a m á s o d ik k a p u — a k ü ls ő v á r a fe lv o n ó k a p u n b e lü l — e lső sz e g e le t b á s ty a
n a p n y u g a tr a a K ra s z n a fe lő l - m á s o d ik sz e g e le t b á s ty a d é lre a K ra s z n a fe lö l — h a rm a -
 dik szegelet bástya a szőlőhegy felől —negyedik szegelet bástya napnyugatra az szőlő­
hegy felől — Belső vár —belső vár udvara —az szőlőhegy felől való bástyája az belső
várnak - az belső vár udvarából garádics az palotákra —azon paloták oldalában tágas
tornácz - felső palota — ajtonállók háza —ebédlő palota - az belső vár Karaszna felöl
való szegelet bástyája —belső vár Karaszna felöl való kerek bástyája, tetején körös kör-
nyül füegoriás tornác „mesterséges kötésekkel tornyosán vagyon szépen csinálva”, héja-
zata tölgyfából, vörösre festett zsindely fedéssel.^ leltár teljes szövege közölve: Thaly
K.: Szilágy-Somlyó várának leltára Tört. Tár. 1882. 178—188.)
1669. Báthory Zsófia rendelése az uradalom szolgáltatásairól (PETRI II. 1901.
223-226.).
1674-ben Szilágysomlyó külön főkapitányt kap. 1675 június 18-án Apafi Mihály fe­
jedelem külön instructiot ad a Somlyói főkapitánynak Olosz Ferencnek. Az Apafi-kor-
ban Somlyó fontos végvár (TRÓCSÁNYI 1980. 72, 73, 243 ).
1703.okt. 1704 ápr. Conscriptio Fiscalitatum Trans-Tibiscanarum, ebben a Bánffy
család Somlyói javainak összeírása: „Ruinata arx Somlyó . . . Palank fák . . . Ki dőlőn-
göztek - Az Száraz Arkón való Híd —Palánk felette egy le dűlő falban való . . . fából
fel rótt Góré. —Egy Fel vóno kapu . . . A vár kapuján jobb és bal kéz felé . . . vagyon
két ház. Ezen kapu és Hazak felett vagyon három ház . . . A belső Vár . . . az Épület­
nek régisége miatt (és) . . . nem regiben Ellenség áltál lőtt Tűz miatt annyira ruinalo-
dott . . . a Ruderakon kívül nincsen semmi . . . matéria . . hanem a’ vár piatczan van
egy Izabella taraczk . . . —A két Bastyaja igen ruinalodott és álról a’ küfala ki dűlt, ot­
tan egyik Bastyaja valami fakkal van be csinálva. A másik pedig, a’hol a’ kő fal ki dőlt,
palánk fakkal van becsinalva. A két Bastyajanak pedig a Sindelyezése megégett, csak a’
kő fala áll fel.” (Urbaria et Conscriptiones. 5 füzet. Bp., 1979. 118. — dr. Baranyai Bé-
láné gyűjtése )
1727. Leltár: „A Vár dél felől való bástyája, mely Doboló bástyának hivattatik.”
(Kvár, Akad. Ltár., egykor Érd. Múz. Ltára Bánffy lt. Nagyfalusi csomó. —SZABÓ
T. A.: Székely kapuk és fazárak. Kvár, 1939. 16-17.)
1708. A vár töredékes leírása (PETRI II. 1901. 191-192 ).
Rajzok Szilágysomlyó váráról az Orsz. Műemléki Felügyelőség Tervtárában: Nemes
Ödön tollrajza a kapubástyáról 1866-ból; a cs. és kir. katonai műszaki igazgatóság
1851-ben készült alaprajzi felvétele Lux Kálmán 1907. évi másolatában; Lux Kálmán
1907. évi alaprajzi felvétele.
A vár maradványai: a hossznégyszögű külső erődítés övezet kaputornya északnyuga-
2 5 1 ,2 5 3 tón (52-53. kép) és az északkeleti négyszegletes sarokbástyája (1907-ben a délkeleti
bástya alapfalai is megvoltak); a belső vár északkeleti és délkeleti kerek sarokbástyája
256 (58. kép). A kapuzaton Nemes rajzának tanúsága szerint a heraldikailag jobboldalon a
Báthory címer volt látható, a heraldikailag baloldalon a Bebek címer.
Megjegyzendő, hogy az Ars Hungarica 1979/2.számában közölt 57. számú kép felira­
ta téves, nem Szilágysomlyó, hanem Marosvásárhely külső bástyáját ábrázolja, összevet-
256-257 ve azonban a szilágysomlyói felvételekkel (56, 58. kép) jól szemlélteti a stiláris különb­
ségeket.
Szilágysomlyó, a külső és a belső' vár alaprajza
Lux Kálmán rajza 1907-bó'l

Irodalom: KŐVÁRI 1852. 185., 1866. 220; Vasárnapi Újság. 1886. 50. sz. (a Bátho­
ry várkert és a vár kapuja rajzban). BUNYITAY V.: Szilágy vármegye középkori műem­
lékei. Bp., 1887. 43. SZILÁGYI S.: II. Rákóczy György. Bp., 1891. 24, 25 (Cserna Ká­
roly rajzai). PETRI II. 1901. 137-191. GERECZE 1906. 853. BALOGH 1934. 144,
138 képpel (a kapu 1592-ből). 1940. 544. BÍRÓ 1941. 81. BÍRÓ 1943. 45-46 (téve­
sen Báthory Zsigmond építkezésének nevezi). BALOGH 1953. 47, 50. lap, 42. kép.
1956. 304. lap, 227. kép. 1961. 338, 342, 343. lap, 261. kép. SEBESTYÉN 1963. 40.
BALOGH 1964. 543. lap. 261. kép. 1970. 239. H. TAKÁCS 1970. 45-46, 187-188.
BALOGH 1973. 241, 242. B. NAGY 1973. 26. lap. 16. rajz (alaprajz), 36. kép (Nemes
Ödön rajza 1866-ból). JOIKITS A.: A Báthoriak vára. Korunk. 1971. 8. sz. 1268 ("fel­
hívás a romos vár megmentésére, restaurálására).
A vár építtetője ifj. Somlyói Báthory István (Somlyói Báthory András és Majláth Mar­
git fia), Báthory István fejedelem unokaöccse hosszabb időt töltött Itáliában, a padovai
egyetemen tanult 1571 —1572-ben (VERESS E.: Matricula et acta. Bp., 1941. 203).Ta-
nulmányi előmeneteléről dicsérőleg írnak Valentino Naiboda professzor (1573-jan. 31.
 Velence - VERESS 1944. I. 230-231) és Szántó István jezsuita (1576,szept. 13. Róma
- Fontes I. 1911. 35). Franco Sivori - aki 1584-ben Gyfehérvárt Blandratánál találko­
zott vele —, feljegyezte róla, hogy jól beszélt olaszul (PASCU, Petru Cercel. Sibiu,
1944. 190 ).Irói hajlamai is voltak, naplója Kemény József gyűjteményében volt (Magy.
Tört. Tár. III. 1857. 152); egy német kalendáriumban pedig (Paul Eder 1571, Witten-
berg) történeti feljegyzéseket írt (Nachlese auf dem Felde dér Ungarischen und sieben-
bürgischen Geschichte. Bearbeitet von A. K. Kronstadt. 1840. Heft II—III ).Laskai Csó­
kás Péter latin verseket írt hozzá (RMNY. I. 1971. 483. sz.). Zenekedvelését tanúsítja a
Somlyói vár 1594. évi leltára, valamint a kvári számadáskönyvek feljegyzései hegedűsé­
ről, lantosáról 1582-ben (1582/V. 47 ), virginásairól 1588-ban (IV/VI. 103), és 1590-ben
(IV/XXI. 91 ); 1589-ben pedig Báthory Zsigmond beiktatási ünnepélyén Medgyesen
olasz muzsikásai szerepeltek (Érd. Orsz. Emi. III. 1877. 96, 99). Politikai pályafutása
is jelentős volt: 1581-ben a kormánytanács tagja (VERESS E.: Berzeviczy Márton. Bp.,
1911. 141 ), 1581—1594 tanácsúr, majd Kraszna megye főispánja, 1589—1592-ben bi­
hari főispán és váradi főkapitány, 1593-ban főgenerális (TRÓCSÁNYI 1980. 24).
1594-ben testvérének, Báthory Boldizsárnak a kivégzése után Lengyelországba menekült.
1596.febr. 16-án Suceavaban kelt levelében így írt a székelyeknek: „ego.. . . qui pátriáé
meae omni tempore verum mebrum exstiti propter amorem meum in pátriám in cala-
mitatem incidi. . . .” (VERESS: Doc. V. 1932. 12 ) Mikor pedig testvére, András fejede­
lem lett, 1599. március 26-án kelt magyar nyelvű levelében kérte őt, emlékezzék István
király mondására: „ha az én nemzetemnek én szolgálhatnék, az halál is édes volna ne-
p io o kém.” (SZÁDECZKY L.: Levelek Erdély történetéhez. Tört. Tár. 1882. 697 -7 0 0 ^.Fe­
lesége Bebek Zsuzsanna volt, Bebek György és Patócsy Zsófia leánya. Anyósa síremlékét
272-274;583-ban ő csináltatta (AH 1979/2. 73, 74, 75. kép).

Szilágysomlyó (v. Szilágy vm. —§imleul Silvaniei), rk. templom

1532-ben építtette a Somlyói templomot gótikus stílusban id. Somlyói Báthory Ist­
ván erdélyi vajda (Báthory István és Kristóf fejedelmek atyja) a feliratos tábla és a
diadalíven levő évszám szerint. (BALOGH 1943. 287 ).A sekrestye ajtó-kerete és a
szentségtartó fülke renaissance faragvány (uo. 287-288. lap, 146—147. kép).
1579. okt. 5. Kvár. P. Francesco Sunieri lengyelországi jezsuita provinciális G. A. Ca-
ligari püspök lengyelországi nunciusnak „in Somlyo, dove una bella chiesa da loro
[Báthory István fejedelem apja] edificata et dotata, dove sono sepolti il padre madre
[id. Báthory István ertjélyi vajda, és Telegdi Katalin] col padre dél Signor Andrea [Bá­
thory Andrásnak, a későbbi kardinálisnak apja id. Báthory András], et li suoi maggiori
catholicissimi che furono sempre.” (Fontes I. 1911. 8 0 ) —Megjegyzendő, hogy a sír­
emlékek nyomtalanul elpusztultak.
1583.márc. 6. Gyfehérvár. P. Antonio Possevino levele Báthory István királynak:
„maximam tamen inde voluptatem coepi, quod ipsis oculis cernerem templum ab
IllmB Vae M,ls parentibus eodem anno aedificatum, ac Beatissimae Virgini dicatum, quo
Maiestas Vra edita est in lucem, ut et intelligerem ad ecclesiam Christi propagandám et
templa alia multis in locis struenda Vram Mtem Regiam Deo miserante natam fuisse.”
(Uo. 256-257 )
 1584 (vagy 1583). P. Antonio Possevino feljegyzése: „Éra poi nato de Stefano Bátho­
ry et di Caterina Telegdi, di honoratissima famiglia (Báthory István király); i quali, ámen-
due camminando castemente nel timor di Dió, quell 'anno stesso ch’egli loro nacque,
fatto havevando fabbricare una piccola chiesa, dedicata alla Beata Vergine, sopra un
monticello imminente al lor castello di Somlyó, l’anno trentesimo quarto di questo se-
colo. Et havendola fornita di pretiosi paramenti, i quali io viddi anchora in essere,”
(Fontes III. 1913. 113. - BASCAPÉ ugyanezt a feljegyzést 1583-as dátummal közli.)
- Vö. Fontes V. 1921. 203.

Torda (Ó -T orda), (v. Torda-Aranyos vm. —Turda), Kamaraház

1581. máj. 25. Kvár szkve: „Az fundatort vitte Tordára Zigyártó Dániel, 4 lovon
fi. l . ” (V/X. 4 6 )
1582. szept. 21. Kvár szkve: „Kalmar Albert viszi a téglások hadnagyát három lovon
Tordára.” (1582/V. 4 6 )
1587. nov. 15. Kvár szkve: „Az fundalo mestert viszik Korcholás Istvánék négy lóval
Tordára. Attam fi. 1.” (III/XXX. 63 )
1588. aug. 25. Kvár szkve: „Bíró uram parancsából Bede Miklós vitte az téglásokat
Tordára három lóval. Attam nekije den. 65. Eodem die Román László vitte esmeg az
téglásokat 3 lóval Tordára den. 75.” (IV/VI. 106 )
1588. szept. 20. Kvár szkve: „Eodem die Bíró uram akarattyából vitték el az kép­
írót Tordára. István bírónak attam den. 50.” (IV/VI. 110.)
1588.okt. 10. Kvár szkve: „Bíró uram parancsára vitték el az ö nagysága fundátorát
Tordára, Kuchys János váradi 4 lóval. Attam nekie fi. 1. den. — (IV/VI. 112 )
1589. máj. 1. Kvár szkve: „Az fundalot vitte Zente Bálint Tordára 2 lovon. Attam
neki fi. 1. den. 75.” (IV/X. 6 7 )
1589. júl. 12. Kvár szkve: „Az fundalot vitte Nagy János és Sós Jakab Tordára 6 lo­
von fi. 1. den. 50.” (IV/X. 71 )
1590. jan. 24. Kvár szkve: tíz ember visz követ 10 -12 ökörrel Tordára (IV/XXI. 71).
1590.jan. 25. Kvár szkve: két ember visz követ 6—6 lovon Tordára. (IV/XXI. 22 ).
1590.jan. 26. Kvár szkve: nyolc ember visz követ 6 -6 lovon Tordára. — Ugyanakkor
hét ember visz követ 10—12 ökörrel Tordára (IV/XXI. 72 ).
1590.jan. 30. Kvár szkve: öt ember visz követ Tordára, az egyik 8 ökrös szekérrel,
a többi 10-12 ökörrel (IV/XXI. 74 ) .
1590,febr. 5. Kvár szkve: nyolc ember visz 6 - 6 lovon követ Tordára (IV/XXI. 74).
—Tehát január 24-től február 5-ig összesen 40 szekér követ szállítottak 10 nap alatt.
1590.febr. 22. Kvár szkve: „Bíró uram akarattyából Brassaij György vitte az fonda-
lot Tordara 4 lóval. Attam fi. 1" (IV/XXI. 76 ).
1590-márc. 12. Kvár szkve: „Bíró uram hagyásából vitt Bothos Márton Tordára
urunk kőmíessét, feleségével, marhájával egyetemben. A négy lóért fizettem fi. 1.”
(IV/XXI. 7 6 )
1590.aug. 19. Kvár szkve: „Bíró uram akarattyából és urunk parancsolattyából vit-
tenek kőmíeseket Brassay Ambrust és Keomies Lőrinczet Tordára két lovon.” (IV/XV.
11 ) - U g y a n a z n a p ú ja b b b e je g y z é s: . .v itte n e k 4 k ö m ie s s e k e t T o r d á r a B rassay
G y ö r g y ö t ( ! ) , D a b ó L ö r in c z e t é s 2 s z o lg á t v e lle k . A d a t o t t ö k e g y e lm e é n v e le m k ö z s é ­
g e k re d e n . 5 0 . ” (IV /X X . 14 )
1590 s z e p t. 17. K v á r sz k v e : „ E o d e m d ie B író u r a m a k a r a tty á b ó l é s u r u n k p a ra n c so -
la tty á b ó l v itte n e k 2 s z e k é re n k ö v e t T o r d á r a . E g y ik N a g y S e b e s ty é n é 12 ö k ö r r e l, f iz e t­
te m n e k ie fi. 1. d e n . 5 0 . A m ásik sz e k é r v o lt F a r k a s F e r e n c z é 12 ö k ö r r e l, f iz e tte m n e k i
fi. 1. d e n . 5 0 . ” (IV /X V . 1 1 )
1590 s z e p t. 2 0 . K v á r sz k v e : „ V i tt e P o tz y J á n o s a z f u n d a to r o k a t 3 lo v o n T o rd á ra .
F iz e tte m d e n . 7 5 . ” (1V /X X 1. 8 6 )
1590 o k t . 3 . K v á r sz k v e : „ S o sz Istv á n v itt a s z ta lo s o k a t, f e s tő k e t és e n y v e t, 3 lo v o n
T o rd á ra . A t t a m d e n . 7 5 . ” (IV /X X I. 8 7 ) - A z a s z ta lo s o k a t fe lte h e tő le g f e s t e t t fa m e n y -
n y e z e te k c sin á lá s á ra v itté k le T o r d á r a .
1 5 9 0 d e c . 2 0 . G y fe h é rv á r. S ig ism u n d i B á th o r y e x e m p tio n a le s , vi q u a r u m d o m u s
T h o rd e n s is S te p h a n i B o e r d e T h o r d a , in v ic in ita te d o m u s c a m e ric a lic a e e t d o m u s n o b i ­
lis D a n ie lis V a d a y s ita i m m u n i t a t u r . . . ” (K v á r, A k a d . L tá r , e g y k o r É rd . M ú z. L tá r . K e ­
m é n y J . g r.: A p p e n d ix 13 . k ö t e t 3 2 3 . sz. — K e le m e n L a jo s k ö z lé s e .)
1591 m á j. 3 0 . K v á r sz k v e : „ A z fe je d e le m sz á m á ra v itte k T o r d á r a 12 sz e k é r f a ra g o tt
k ö v e k e t ( 8 , 1 0 , 12 ö k r ö s s z e k e re n ). E z e n k ö v e k alá h o z a t t a m e g y sz e k é r s z é n á t d e n . 6 . ”
(V /X . 4 6 )
1591 j ú l. 5 . K v á r sz k v e : „ E o d e m d ie T o n a y B o ld is a r v isz en f a r a g o tt k ö v e t u r u n k sz á ­
m á ra T o r d á r a 6 ló v a l.” — „ E o d e m d ie N a g y M ih á ly v iszen f a ra g o tt k ö v e t T o r d á r a 8 lo ­
v o n fi. 1. d e n . 5 0 . ” — M ég 4 m ás e m b e r is v itt k ö v e t T o r d á r a (V /I. 7 6 ) . — T e h á t 1591
m á ju s 3 0 -tó l j ú ü u s 5-ig ö ss z e se n 18 sz e k é r f a ra g o tt k ö v e t s z á llíto tta k .
1591 j ú l. 2 1 . K v á r sz k v e : „ K e le m e n L ászló viszi G y n g a S im o n t 2 ló v al T o r d á r a d e n .
5 0 .” ( V /l. 7 8 )
1591 a u g . 2 9 . K v á r szk v e: „ M o n d ra J a k a b viszi G in g á tt az f o n d a lo t T o r d á r a 3 ló v al
d e n . 7 5 . ” (V /I. 8 0 )
1591 o k t . 7 . K v á r sz k v e : „ A z fe je d e le m f u n d a lo ja t v itte K a n ta M ih á ly 6 lo v o n T o r ­
d á ra . A tta m fi. 1. d e n . 5 0 .” (V /X . 5 6 )
1 5 9 2 á p r. 7 . K v á r sz k v e : „ E o d e m W y d a M ih á ly v isz en u r u n k sz á m á ra e g y p u p lik á n
m a d a r a t 2 lo v o n , s z e k e re n T o r d á r a d e n . 5 0 .” (V /X V . 3 0 6 )
1 5 9 2 m á j. 2 0 . K v á r sz k v e : „ D é s i Z a b ó A n d rá s v iszen 4 lo v o n s z e k e re n k ö m ie s e k e t
K u t t y J á n o s t n e g y e d m ag áv al T o r d á r a fi. 1 .” (V /X V . 3 0 8 )
1592 au g . 5 . K v á r szkve: „ A z o la s z G in g á tt viszi B e n esi M ih á ly p o s tá n , 6 lo v o n T o r ­
d á ra . fi. 1. d e n . 5 0 . ” — „ E z e n o la s z G in g á n a k s z o lg á in a k p o r té k á já t viszi e sm eg Z a b ó
A n d rá s 6 lo v o n T o r d á r a . F I. 1. d e n . 5 0 .” (V /X V . 2 9 2 - 2 9 3 )
1592 n o v . 2 6 . K v á r szk v e: „ O la s z G in g á t é s p o r té k á já t v iszik 2 s z e k e re n T o r d á r a .”
(V /X V . 3 1 3 )
1594 fe b r. 3 . K v á r sz k v e : „ V ic e liu s t, az f u n d a lo t szo lg áiv al é s p o r té k á iv a l viszi V a r­
ga B e n e d e k n é 4 lo v as sz e k e re T o r d á r a fi. 4 . ” (V I /V I I I . 1 7 7 )
1 5 9 4 j ú n . 1. K v á r szk v e: „ M ó n ik a M ih á ly t [a k ő m ű v e s t] n e g y e d m a g á v a l v itte T h ó th
G á sp á r 3 lo v o n T o r d á r a . A t t a m d e n . 7 5 . ” ( V I /I I I . 31 )
1 5 9 4 au g . 8 . K v ár sz k v e : „ U r u n k sz o lg á já t K é p író P é t e r t viszi p o s tá n K o p o g ó s J á n o s
társaiv al 2 lo v a T o r d á r a . F I. - d e n . 5 0 . ” (V I /V I I I . 1 5 7 )
 1 5 9 4 .s z e p t. 9 . K v á r szk v e: „ E o d e m O lasz G in g a p o r t é k á já t viszi T ó t t G á sp á r 4 lo v a,
sz e k e re T o r d á r a fi. 1 .” — M ég e g y m á s ik n é g y lo v as sz e k é r viszi G e n g a p o r té k á já t. —
M e g je g y z e n d ő , h o g y T o r d á r ó l to v á b b s z á llíto ttá k ő k e t G y fe h é rv á rra . (V I/V I1 I. 19 8 ,
199 ).
219-220 A z e g y k o ri K a m a ra h á z m a M ú z e u m ( 2 5 . k é p ) . R ég i ré sz le te i: csú csív es k a p u eg y sz erű
tag o lá ssa l, u g y a n itt a f ő h o m lo k z a to n a z e m e le te n eg y k e r e s z to s z tá s ú a b la k fo g so ro s p á r ­
k á n n y a l. (A t ö b b i a b la k k e r e te k k é s ő b b ie k .) A f ő k a p u f e le tt fe lir a t, e f ö l ö t t a re s ta u r á lt
e rk é ly , a z e r k é ly a jta ja f e le tt p e d ig a k é t a n g y a ltó l t a r t o t t B á th o r y c ím e r. ( E z a farag-
v á n y m a m á r n in c s m e g .) A d é li o l d a lh o m lo k z a to n , a z e m e le te n k é t k e r e s z to s z tá s ú a b ­
la k fo g so ro s p á r k á n n y a l, u g y a n it t h a s o n ló a b la k h á r m a s k e re s z to s z tá s s a l; a f ö ld s z in te n
c s u p á n c sa k eg y k e r e s z to s z tá s ú a b la k fo g s o ro s p á rk á n n y a l. A f ő k a p u f e le tt fe lira to s t á b ­
la , szö v eg e (fe lo ld v a a lig a tú r á k a t és a r ö v id íté s e k e t):

R E G N A N T E IL L V S T R IS S IM O P R IN C IP E D O M 1N O
D O M IN O S IG IS M V N D O B A T H O R I
D E S O M L IO V A 1V O D A R E G N I T R A N S Y L V A N IA E
M A G N IF IC O D O M IN O IO A N N E G IC Z Y C A M E R A R 1 0 . . . G Á S P Á R É
B A R T H A K O V IT P O R T A L A P ID E A E R E C T A E S T
. . .F A C IE N T E S N E M IN E M T 1M E M V S

M ivel a fe lira t G é cz i ( G h y c z y ) n e v é t e m líti, ő p e d ig 1 5 8 5 —1 5 8 8 -b a n m á r g u b e r n á to r

v o lt, e z é r t a k a p u é p íté s é t k o r á b b r a te s z ik . A k ú r ia e rő s e n r e s ta u r á lt, b e ls e jé b e n b o l to ­
z o t t s z o b a n in c s e n . A lé p c s ő h á z b a n eg y f a ra g o tt a jtó l á t h a tó e g y sz e rű e n p r o f ilá lt k e r e t ­
tel ( 2 1 8 x 1 3 6 x 1 8; b elvilág 19 8 x 9 9 ) ; a z e m e le te n s z in té n k é t h a s o n ló a n p r o f ilá lt a j­
t ó . M ivel m in d e g y ik e n a ta g o lá s alsó d e ré k s z ö g ű m e g tö ré s e ig en m a g a sa n v a n , e z é r t az
a jtó k v a ló s z ín ű le g ig en k é s ő ie k .
I ro d a lo m : K Ő V Á R I 1 8 5 2 . 1 8 7 . 1 8 6 6 . 3 1 1 . O R B Á N B .: T o r d a v á ro s és k ö r n y é k e . B p.,
1 8 8 9 . 4 7 0 . G E R E C Z E 1 9 0 6 . 9 1 0 . B A L O G H 1 9 3 4 . 1 4 8 (k o lo z s v á ri m e s te re k te v é k e n y ­
sége T o r d á n ) . C S A B A I 1 9 3 4 . 2 5 , 3 8 - 3 9 . B A L O G H 1 9 3 5 . 2 5 . 1 9 4 0 . 5 4 6 . B ÍR Ó 1 9 4 1 .
8 3 . B A L O G H 1 9 5 3 . 4 8 . 1 9 6 4 . 3 4 3 . 1 9 7 0 . 2 3 9 . 1 9 7 3 . 2 4 1 . V IT A Z S .: J ó k a i E rd é ly b e n .
P101 B u k a re s t, 1 9 7 5 . 1 8 6 . 1. 1 6 2 . k é p (r e s ta u r á lá s e lő t t i á lla p o tb a n ) .

Torda? (v ag y G y u la fe h é rv á r? ) , ifj. B á th o r y Istv á n é p ítk e z é s e

1 5 8 7 .jú n . 3 0 . K v á r szk v e: „ B á th o r i Is tv á n n a k e sm eg ú ja b b a n v isz n e k f a ra g o tt k ö v e ­

k e t T o rd á ig . K e o re o s i G y ö rg y viszi 6 lo v o n fi. 1. d e n . 5 0 . — E o d e m T ó t G á s p á r is 6 lo ­
v o n v isz en u g y a n a z o n fé le k ö v e k b e n . A t t a m fi. 1. d e n . 5 0 . - S ó s I s tv á n é k is v isz n ek
6 lo v o n . A t t a m fi. 1. d e n . 5 0 .” (III/X X X . 55 )
1 5 8 7 .o k t . 9 . K v á r sz k v e : „ B á th o rij Is tv á n n a k e sm eg v isz n ek k ö v e k e t T o r d á r a .”
N é g y e m b e r 6 lo v as sz e k é rre l, h á r o m e m b e r 4 lo v as s z e k é rre l (III/X X X . 5 9 ) .— A b e ­
je g y z é s e k b e n e m l í te t t B á th o r y c sa k is a z ifja b b S o m ly ó i B á th o r y Istv á n l e h e t e t t. É p ít k e ­
z é s é n e k h e ly e b iz o n y ta la n , l e h e t e t t T o r d a , v ag y p e d ig G y u la fe h é rv á r és a k k o r T o r d a
P102 c s u p á n a k ő - s z á llítm á n y o k á tm e n e ti á llo m á s a v o lt.
 Torda, h á z a k

1 5 6 5 - 1 5 7 0 . G io v a n a n d re a G r o m o fe ljeg y z é se : „ L a o p u le n te T o r d a , s o p r a d e tt o
fiú m é , si t r o u a , giá C ittá g ra n d e , h ó r a te r r a g ro ssa a p e r ta , m e rc a n tile e t u a g a d i b éllé
stra d e e t d a b u o n a g e n te h a b it a ta .” ( A p u lu m . 11. 1 9 4 6 . 1 7 6 - 1 7 7 )
1541. C sú csi T o m o r y M ik ló s h á z a (É r d . O rsz. E m i. I. 1 8 7 5 . 6 6 ) . — T o m o r y M ik ló s
1 5 3 4 -b e n f e lé p íte tte a k ö v e sd i te m p lo m o t re n a iss a n c e k a p u v a l ( 1 5 3 4 ) és s z e n ts é g ta rtó
fü lk év el ( 1 5 3 7 ) ; m in d k e t tő k o lo z s v á ri k ő fa ra g ó m u n k á ja (B A L O G H 1 9 4 3 . 2 6 4 - 2 6 5 . la p ,
1 5 5 - 1 5 7 , 1 6 0 . k é p ).
1 5 9 0 . S te p h a n u s B o e r d e T orda h á z a a K a m a ra h á z sz o m sz é d s á g á b a n (1. 2 5 9 . la p o n ).
1 5 9 0 . V a d a y D á n ie l n e m e si h á z a a K a m a ra h á z s z o m sz é d s á g á b a n (1. 2 5 9 . la p o n ) .
1599. N a g y M ih á ly h á z a „ in v ico V arg a u c z a ” (V e re s s: D o c . V . 1 9 3 2 . 2 9 0 ).
1599. J o a n n es B o e r d e T h o rd a h á z a „ in t h e a t r o o p p id i T h o r d a ” , k o r á b b a n a h á z n a k
és ta r to z é k a in a k t u la jd o n o s a P ogán M ik ló s, m a jd P á p a y L u k á c s (U o .) •
1599. T h o rd a i J á n o s s ó k a m a rá s h á z a „ in t h e a t r o o p p id i T h o r d a .” (U o .)
P103 1 5 9 9 . P e s ti P é te r h á z a „ in t h e a t r o o p p id i T h o r d a .” (U o .)

Tótfalud (v . A lsó -F e h é r vm . - T 3 u { ), fe je d e lm i n y a ra ló

1 5 6 5 —1 5 7 0 . G io v a n a n d re a G ro m o fe ljeg y z é se : „ . . . q u in d i lo n ta n o m ig lia s e tte [ G y u ­

la fe h é rv á r] a i p ie d i d e a ltissim i m o n ti, p ie n i d i g ro ssi e t a lti a lb e ri, c o n il s u o m o n a s te r io
di fr a ti [S z e n tm ih á ly k ö v e a la t t p á lo s k o lo s to r ] q u a li s o n o c irc a a q u a tt r o , n o n e sse n d o
c o m p o r ta to c h e a lc u n o p iu ui e n tr i. Q u e sti si la s c ia n o fin c h e u iu in o tá l c h e c o n la m o rte
lo ro sia fin ita ta le re lig io n e . Iu i s o p ra íl m o n te di u iu o sasso si u e d e u n C a ste llo des-
t r u t t o a n tic o , f a t t o d a i R o m a n i, e t n e lla C h iesa m o lte a n tic a g lie si u e g g io n o . Q u i ui
la R e g in a Isa b ella fe c e a lc u n i d e litio s i b a g n i, q u a li il R e [ J á n o s Z s ig m o n d ] m o lto u so , e t
ui é u n b a rc o [p a rc o ] p ie n o d i C e ru i e t a ltre s a lu a tic in e c o n g ia rd in i c o p io s i d i e le ttis s im i
f r u tti. P e ro su a M -ta sp e sso ui u ie n e a p ig lia re r e c r e a tio n e .” (A p u lu m . II. 1 9 4 6 . 1 7 2 —1 7 3 )
— A p á lo s k o lo s to r r ó l: G Y É R E S S Y B .: D o c u m e n ta a rtis p a u lin o ru m . II. 1 9 7 6 . 4 3 3 —4 3 4 )
P104 1 5 8 5 -b e n B á th o r y Istv á n k irá ly S z e n tm ih á ly k ö v é t a je z s u itá k n a k a d o m á n y o z ta (F o n -
tes II. 1 9 1 3 . 131 ) .

Tötör (v . S z o ln o k -D o b o k a v m . — T io ltiu r ) , re f. te m p lo m

A te m p lo m a X V I. sz á z a d első fe lé b e n é p ü lt, csú csív es a jtó k k a l és a b la k o k k a l, d e az

u tó b b ia k k e re t-ta g o lá s a re n a iss a n c e (B A L O G H 1 9 4 3 . 2 8 9 . la p , 1 3 3 —1 3 4 . k é p )
285 T ö tö r i B a lá zs sírk ö ve. 1 5 8 4 ( 8 6 . k é p ) . B e falaz v a a te m p lo m k e le ti fa lá b a a z a b la k
a la tt. M észk ő . M é re te : 155 x 8 5 , a c ím e rd ís z e s m e z ő 71 x 5 7 . A n tiq u a b e tű s la tin fe l­
ira ta tö r e d é k e s , j ó r é s z t k i tö r e d e z e tt és l e k o p o t t . - T ö tö r i B alázs 1 5 4 8 - 1 5 7 3 -b a n d o b o ­
k a i fő is p á n v o lt (N A G Y I.: M a g y a ro rszá g c s a lá d a i. X I. P e s t, 1 8 6 5 . 3 2 3 ) .
I ro d a lo m : B A L O G H 1 9 4 3 . 1 3 3 - 1 3 4 , 2 0 0 , 2 8 9 . la p , 1 3 3 - 1 3 4 . k é p . É p íté s z e t. III.
1943. 63. EN TZ 1944. 215.
 Várad, V é g v á ra d , N a g y v á ra d (v. B ih a r v m . — O ra d e a ), v ár

1 5 4 6 k ö r ü l. A p ü s p ö k v á r m e g e rő síté se .
1 5 6 9 - 1 5 9 5 k ö z ö t t f o l y t a k ü ls ő ö ts z ö g le te s ö t b á s ty á s e rő d íté s ö v e z e t é p íté se .
1 5 7 9 —1 5 8 8 k ö z ö t t a k o lo z s v á ri k ő m ű v e s e k sz á m o s íz b e n d o lg o z ta k a v á ra d i végvár é p í­
té s é n . A z a d a t o k k ö z ö lv e : B A L O G H J .: V é g -V á rad v á ra. K o lo z s v á r, 1 9 4 7 . B A L O G H J .:
V a r a d in u m — V á r a d v á ra. K é z ira t 1 9 7 8 . M e g jelen ik a „ M ű v é s z e ttö r té n e ti F ü z e te k ” c ím ű
P l 0 5 s o r o z a tb a n , 1 3 —1 4 . s z á m ú k i a d v á n y k é n t.

Várépítkezés E r d é ly b e n ( á lta lá n o s a d a to k )

1 5 4 1 .j ú n . 8 . G y fe h é rv á r. Iz a b e lla k ir á ly n é és M a y lá d t Istv á n e rd é ly i v a jd a p á rth ív e i

k ö z ö tt i e g y ez sé g : „ I te m , Q u o d si q u is d e n u o e rig e re t, o c c u p a r e t, s u b t r a h e r e t a u t q u o m o -
d o c u n q u e m u n ir e t a liq u o d f o r ta litiu m a u t c a s te llu m , vei o c c u p a r e t a liq u o m o d o , illa cas-
te lla e x q u ib u s n u n c p ra e sid ia e x tr a h e n t u r e t g e n te s c o n tr a ta le m t a n q u a m re g iu m p ro -
d ito r e m e t p u b lic i b o n i tu r b a t o r e m o m n e s , e t si n e ce sse f u e rit t o t u m r e g n u m in su rg e re
d e b e a t e t ta le m h o m in e m p u n i r e .” ( É r d . O rs z . E m i. I. 1 8 7 5 . 71 )
1551. fe b r. 4 . N a g y ié ta . B á th o r y A n d rá s és E ra s m u s T e u fe l lev ele F e r d in á n d k irá ly h o z ,
m e ly b e n tu d ó s ítjá k M a rtin u z z iv a l D ió sz e g e n f o l y t a t o t t tá rg y a lá s u k ró l és k ö z ü k a le g s ü r­
g ő se b b te e n d ő k e t a m e g á lla p o d á s u k s z e rin t. H a rm a d ik p o n t : E rd é ly m ie lő b b i m eg szá llá ­
sa. A k irá ly h a la d é k ta la n u l g o n d o s k o d jo n „ u t T u rc e s p ra e v e n ia t, ac p r a e o c c u p e t re g n u m
T ra n s ilv a n ia e a c e iu s m u n itio n e s a e d if ic e t a n te , q u a m h o s tis a d v e n ire p o s s it.” (P R A Y , G .:
E p is to la e p r o c e r u m reg n i H u n g á riá é . II. P o s o n ii, 1 8 0 6 . 2 3 4 - É rd . O rs z . E m i. I. 1 8 7 5 .
269)
1 5 5 1 .m á j. 8 . A t o r d a i o rsz á g g y ű lé s t ö r v é n y c ik k e : „ I te m d e c r e tu m e s t, v t c a s te lla
n o u i te r e r e c ta q u a in r u in a m re g n i p o c iu s o p p r e s s io n e m q u e v ic in o ru m e t p le b is s u n t de-
m o liri d e b e a n t.” ( É r d . O rsz. E m i. I. 1 8 7 5 . 3 2 4 )
1 5 5 8 .o k t . 4 . G y fe h é rv á r. Iz a b e lla k ir á ly n é m e g e rő s íti a z 1 5 5 8 . s z e p t. 2 9 .—o k t . 4 -ik i
fe h é rv á ri o rsz á g g y ű lé s tö r v é n y c ik k e it. „ P ia c ú it M a ie s ta tib u s su is sacris e t c o n silia rijs
M a ie s ta tu m s u a r u m , v t c a s te lla e t f o r t a l i ti a sin e c o n s e n s u e t p e rm is s io n e s u a r u m M aies-
t a t u m , a u t n o u i te r e r e c ta , d is tr a h a n tu r ; s t a tú t u m ig itu r e s t, v t m u r a ta h u iu s m o d i c a ste lla
in T ra n s y lv a n ia , e t f o r t a l i ti a p o s t o b i tu m se re n is sim i d o m in i q u o n d a m J o a n n is regis n o u i­
te r e r e c ta , v e lu ti in u tilia , i n tr a a lte r u m 2 0 . d ie m d ie i a d m in is tr a tio n is p r a e s c r ip ti su b sid ij,
su b p o e n á a m iss io n is c a p itu m e t b o n o r u m ip s o r u m , a d q u o s p e r ti n e n t , d is tr a h a n tu r , de-
m o li a n tu r e t d is jic ia n tu r , c a s te lla a u te m e t f o r ta litia e o r u m n o v a , in q u ib u s d o m in i n o -
b ile s H u n g a ri se ip so s v x o re s , lib e ro s , e t b o n a d e f e n d u n t, m a n e a n t i n t a c t a .” ( É r d . O rsz.
E m i. II. 1 8 7 6 . 1 0 3 )
1 5 6 5 - ja n . 3 0 . J á n o s Z s ig m o n d m e g e rő s íti az 1 5 6 5 ,ja n u á r 2 2 —2 9 -ik i k o lo z s v á ri ország-
g y ű lé s tö r v é n y c ik k e it: „ N y ilv á n v a g y o n a z is: az új k a s té ly o k b ó l, e rő s s é g e k b ő l m e n n y i
k á r té te l e k , b o s s z ú k k ö z s é g ro m lá s á ra s z o k o t t e s n i; t e t s z e t t a z é r t o rsz á g u l az ő felsége
h ív e in e k , h o g y s e n k i ő felség e e n g e d e lm e n é lk ü l új e rő ssé g e t vagy k a s t é l y t n e c sin á lh a s­
s o n , h ite tle n s é g a la t t, é s az m e ly k a s té ly o k v á g y n a k , ő felség e m e g lá tta s s a , m e g íté lte s s e ,
h a sz n o sa k -e v ag y k á r o s o k az k ö z s é g n e k ; az h a s z o n ta la n o k a t e lv o n a s s a ő fe lség e ; az h a s z ­
n o s o k p e n ig és k ö z s é g ja v á r a v a ló k m e g ta rta s s a n a k , k ir e v á la sz ta ss a n a k m in d e n n e m z e t­
b ő i k é t- k é t s z e m é ly e k , k ik m e g íté ljé k , h a m e g m a ra n d ó k vagy e lv o n a n d ó k lé g y e n e k .”
( É rd . O rs z . E m i. I I . 1 8 7 6 . 2 8 8 - 2 8 9 )
1 5 6 5 —1 5 7 0 . G io v a n a n d re a G r o m o fe lje g y z é se : „ U i s o n o p o i C ittá a t t e á f a r cag liare
o g n i n u m e r o s o e t b e llic o s o e x e r c ito in im ic o , sí p e r n a tu r a d é l f o rtis s im o s ito , c o m e p e r
li p ro p o g n a c o li a d ’ a r te d is p o s ti e t si p e r la m o ltitu d in e d i b ra u i h a b it a n ti p r o n t i e t h a-
b ili a d ’o g n i s t e n to e t ris c h io m ilita r e e t si p e r la q u a n ti t á d ’o g n i s o r té d ’a rm i, d i t o r m e n ­
t i, m u n itio n i e t u itto u a g lie , c h e in q u e lla p a r te 1’o r d in a r io so t r o u a n o . T ra q u a li C ib ig n o ,
C o ro n a , B is tritia e t V a r a d in o C ittá g ro sse e t o p u le n te s o n o ; p o i d i C a ste lli D e u a , S asse­
b e s, C a s te ln u o v o f S z a m o s ú jv á r], B e th e le m , [ B e th le n ] , T e rs c h io , [T ö rc s v á r], R e s e n o f [R o z s ­
n y ó ] , F o g a ra s , M e c h a d ia e t C e t [ e tc .] e t a ltri, c h e p e r a b re u ia re ta c c io , ö ltr e li m o lti al-
tr i s iti a lla f o r tif ic a z io n e a ttis s im i. L i r i s p e tti p e r q u a li u n P rin c ip e á p o t e n t a t o ris o lu e re si
p u ó a fo r tif ic a r e u n s ito o d if f e n d e r lo s o n o q u e s ti e t p rím a : . . . ” A k ö v e tk e z ő k b e n G r o ­
m o n y o lc n é z ő p o n t o t so ro l fe l, a m e ly e k s z e rin t v a la m e ly h e ly e t m eg le h e t, vagy m eg
k e ll e rő s íte n i ( A p u lu m . II. 1 9 4 6 . 2 0 6 —2 0 7 ).

Zopor — M e z ő s z o p o r (v . K o lo z s v m . — S o p o r u l d e C á m p ie ), K e n d i S á n d o r k ú r iá ja

1 5 8 8 j a n . 2 6 . K v á r sz k v e : „ M o n d r a J a k a b v itte k é t lo v o n K e o m ie s Is tv á n t Z o p o r r a ,
K e n d i S á n d o r u r a m jó s z á g á b a . A t t a m n e k i 3 m é ly f ö ld r e fi. 1. d e n . 1 3 .” ( I V /I . 4 )
K e n d i S á n d o r t a n á c s ú r v o lt, m a jd 1 5 8 3 —1 5 8 5 -b e n a h á rm a s k o r m á n y ta n á c s e g y ik tag ­
j a (p ra e se s).

Zsombor - M a g y a r z s o m b o r (v . K o lo z s v m . — Z im b o r ) , S o m b o r y L ászló k ú riá ja

1582 j ú l . 2 2 . K v á r sz k v e : „ P a p J á n o s viszi K e o m ie s T a m á s t 3 lo v o n S o m b o r r a .”
(1 5 8 2 /V . 4 3 )
1 5 8 4 s z e p t. 1 9 . K v á r sz k v e : „ S o m b o r i u r a m k é r e té b író u r a m a t, h o g y K ö m íe s A n ta lt
S o m b o r r a v ite tn é . V itte N ag y Is tv á n 2 lo v o n d e n . 7 5 .” ( I I I /X V I I I . 1 0 )
1 5 8 4 o k t . 7 . K v á r sz k v e : S o m b o r y a b ír ó tó l k é r i, h o g y a d jo n s z e k e r e t F a z e k a s P é te r
és A s z ta lo s J á n o s a lá , Z s o m b o r r a v isz ik ő k e t (I I I /X V I I I . 12 )•
1 5 8 5 m á j. 2 3 . K v á r sz k v e : „ U g y a n a z o n n a p a d a ta B író u r a m S o m b o ij u r a m k ív á n s á ­
g á ra A s z ta lo s J á n o s a lá k é t t lo v a t S o m b o r r a , S ó s J á n o s é t . F iz e t t e m n e k i d e n . 7 5 . ”
( I II/X X II. 7 )
1 5 8 5 au g . 2 3 . K v á r sz k v e : „ S o m b o r y L á s z ló u r a m n a k k ö l tü n k k ő m íe s t, a s z ta lo s t,
s z ó c s ő t, S o m b o r r a . A t t u n k 1 s z e k e r e t 4 ló v al a lá jo k , S zász J á n o s é t. F i z e t t e m fi. 1.
d e n . 5 0 .” (I I I /X X I I . 14 )
1 5 8 8 j ú n . 2 5 . K v á r sz k v e : „ V i tt e el S o m b o r r a H a y d o T a m á s e g y k ö m ie s t és T e o lc h y -
res J á n o s t . ” (IV /V I. 105 )
1 5 8 8 j ú n . 2 6 . é s j ú l. 6 . K v á r sz k v e : b e je g y z é s e k S o m b o r y te m e té s é r ő l (X V /V I.
1 0 5 - 1 0 6 ) .G y u la f i L e s tá r s z e rin t 1 5 9 0 -b e n h a lt m eg ( T ö r t. T á r. 1 8 9 3 . 121 )•
S o m b o r y L ászló 1 5 7 4 -b e n B á th o r y Istv á n k ö v e te a b é csi u d v a rb a n . 1581 —1 5 9 0 t a ­
n á c s ú r, 1 5 8 3 -b a n íté lő m e s te r . 1 5 8 3 - 1 5 8 5 - b e n E rd é ly e g y ik p ra e se se K e n d y S á n d o rra l
és K o v a c s ó c z y F a rk a ssa l (T R Ó C S Á N Y I 1 9 8 0 . 3 4 ) .P o s s e v in o ig en k e d v e z ő e n n y i la t k o ­
z o t t ró la ( F o n t e s I I I . 1 9 1 3 . 17 8 ) ,N a g y o n m ű v e lt f ő ú r v o lt, az ő u d v a rá b a n n e v e lk e d e tt
 S z a m o s k ö z y Is tv á n , a t ö r t é n e t í r ó . E rrő l m ag a S z a m o s k ö z y így ír : „ A n n a le c ta la p id u m
V e t u s t o r u m ” c ím ű m ű v e e lő s z a v á b a n (P a ta v ii, 1 5 9 3 ) , illetv e K o v a c s ó c z y k a n c e llá rh o z
i n té z e t t d e d ik á c ió já b a n : „ D . L a d isla u s S o m b o r iu s p a re n s f o r tu n a e m e a e .” U tó b b S z a m o l -
k ö z y S o m b o r y fiáv al e g y ü tt t a n u l t P a d o v á b a n 1 5 9 1 - 1 5 9 3 - b a n , 1591 s z e p te m b e ré b e n
e g y ü tt j á r t a k R ó m á b a n (V E R E S S E .: M a tric u la e t a c ta H u n g . B p ., 1 9 4 1 . 2 7 3 .; S Z A ­
M O S K Ö Z Y Istv á n t ö r t . m a ra d v á n y a i. I. B p ., 1 8 7 6 . I I —I I I . l a p ) . S o m b o r y L á s z ló n a k
a já n lo tt m u n k á k : R M N Y . I. 1 9 7 1 . 5 4 4 , 5 4 7 , 5 7 2 . sz.

K o lo z s v á r i f a r a g o tt k ö v e k szá llítá sa E r d é ly s z e r te

1 5 8 2 j ú n . 1 8 . S z ilá g y sá g b a P a rlag i Pál k o p o r s ó k ö v e .

1 5 8 4 a u g . 1 3 . K ö z é p la k ra ( K o lo z s v m .) e g y sz e k é r f a ra g o tt k ő .
1 5 8 5 m á j. 1 9 . A fo g a ra si s z e n te g y h á z h o z 4 sz e k é r f a ra g o tt k ő .
1 5 8 5 j ú n . 6 . S z e n te g y e d re e g y k is k ő g á rd a ( k ú tk á v a ) .
1587 j ú n . 3 0 . T o r d á r a ifj. B á th o r y Is tv á n n a k 3 sz e k é r f a ra g o tt k ő .
1 5 8 7 o k t . 9 . T o r d á r a if j . B á th o r y Is tv á n n a k 7 sz e k é r f a ra g o tt k ő .
1 5 8 8 m á j. 2 4 . G y u la fe h é rv á rra 12 sz e k é r k ő .
1 5 8 8 a u g . 3 0 . M a ro sú jv á rra 14 sz e k é r f a ra g o tt k ő .
1 5 8 9 a u g . 7 . G y u la fe h é rv á rra a f e je d e le m n e k 12 sz e k é r f a ra g o tt k ő .
1 5 9 0 j a n . 2 4 . —f e b r. 5 . T o r d á r a 4 0 s z e k é r f a ra g o tt k ő .
1 5 9 0 j ú l. 2 4 . M a ro sú jv á rra 13 s z e k é r f a r a g o tt k ő .
1 5 9 0 s z e p t. 1 7 . T o r d á r a 2 sz e k é r f a ra g o tt k ő .
1 5 9 0 o k t . 2 8 . M a ro sú jv á rra 3 sz e k é r f a ra g o tt k ő .
1591 m á j. 1 5 . G y u la fe h é rv á rra , a je z s u ita te m p lo m o r g o n a -k a r z a tá h o z 11 sz e k é r f a ra ­
g o tt k ő .
1 5 9 1 m á j. 3 0 . T o r d á r a 12 sz e k é r f a ra g o tt k ő .
1591 j ú l . 5 . T o r d á r a 6 sz e k é r f a r a g o tt k ő .
1 5 9 1 j ú l. 5 . D é sre eg y sz e k é r f a ra g o tt k ő .
1591 j ú l . 1 2 . D é sre k é t sz e k é r f a ra g o tt k ő .
1 5 9 1 j ú l. 1 6 . D ésre 4 sz e k é r f a r a g o tt k ő .
1591 s z e p t. 1 2 . D ésre k é t sz e k é r f a ra g o tt k ő .
1 5 9 2 á p r. 7 . S z ilá g y s o m ly ó ra 7 sz e k é r f a ra g o tt k ő .
1 5 9 2 j ú l. 1 8 . Ip p r e (S z ilá g y v m .) e g y sz e k é r f a ra g o tt k ő .
1 5 9 3 m á j. 2 1 . S z ilá g y s o m ly ó ra 11 sz e k é r f a ra g o tt k ő .
1593 j ú n . 2 6 . K ra s z n a h o rv á tib a 6 sz e k é r f a ra g o tt k ő .
1595 o k t . 2 7 . A g y u la fe h é rv á ri sz é k e se g y h á z o rg o n a -k a rz a tá h o z f a r a g o t t k ő o s z lo p o k
sz á llítá sa 14 s z e k é re n .
T e h á t 1 5 8 5 m á ju s á tó l 1 5 9 5 o k t ó b e r é ig K o lo z s v á rró l 1 9 0 s z e k é r f a ra g o tt k ö v e t szállí­
t o t t a k e l. E z a sz á m a z o n b a n n e m t e k i n t h e t ő s ta tis z tik a i a d a tn a k , m e r t a k o lo z s v á ri
s z á m a d á s k ö n y v e k -n e m m a r a d ta k f e n n h iá n y ta la n u l és a m eg le v ő k is c s u p á n a fe je d e le m
és a v á ro s k ö lts é g é re v é g z e tt s z á llítá s o k a t j e g y e z té k . M in d a z á lta l a s z á m a d a to k n é m ileg
tá j é k o z t a t n a k a k o lo z s v á ri m ű h e ly e k n a g y te lje s ítm é n y é r ő l. K ie m e lk e d ő t é te l: 1 5 9 0 -b e n
T o r d á r a 1 0 n a p a la t t 4 0 sz e k é r f a r a g o tt k ö v e t s z á llíto tta k .
A z é p í t k e z é s e k i d ő r e n d je

1 5 3 0 -as é v e k . S z a m o s fa lv a rk . t e m p lo m ( z á r ó k ő , fe lir a to s tá b la ).
1 5 3 2 . S zilág y S o m ly ó , rk . te m p lo m ( s e k r e s ty e a jtó , ta b e r n a k u lu m ) .
1 5 3 5 . K ö v e sd , re f. te m p lo m , k a p u .
1 5 3 5 4 0 k ö r ü l. F o g a ra s , v á r.
1 5 3 6 . M a g y a rg y e rő m o n o s to r, re f. te m p lo m , ü lő f ü lk e .
1 5 3 7 . K ö v e sd , re f. t e m p lo m , t a b e r n a k u lu m .
1539- 1 5 4 0 . S z a m o s ú jv á r, v á r, Z á p o ly a i J á n o s k irá ly é p ítk e z é s e .
1540- 1 5 5 1 . S z a m o s ú jv á r, v á r, M a rtin u z z i é p ítk e z é s e .
1 5 4 0 k ö r ü l. G y a lu , v á r.
1 5 4 3 - 1 5 4 9 . B e th le n , v ár.
1 5 4 6 k ö r ü l. V á ra d , a p ü s p ö k v á r m e g e rő s íté s e .
1 5 4 6 - 1 5 5 1 . A lv in c, v á rk a s té ly .
1 5 4 9 - 1 5 5 3 . B ra n y ic sk a , v á r.
1 5 4 9 . K o lo z s m o n o s to r , v ár.
1 5 5 2 —1 5 5 4 . G y u la fe h é rv á r, v á r, C a s ta ld o é p ítk e z é s e .
1552- 1 5 5 4 . H u s z t, vár.
1553— 1 5 6 0 . M a ro silly e , v ár.
1556- 1 5 6 4 . E b e s fa lv a , v á rk a s té ly .
1557- 1 5 5 9 . G y u la fe h é rv á r, p a lo ta , Iz a b e lla k ir á ly n é é p ítk e z é s e .
1565- 1 5 7 1 . G y u la fe h é rv á r, p a lo ta , J á n o s Z s ig m o n d é p ítk e z é s e .
1566- 1 5 7 4 . S z a m o s ú jv á r, v á r, J á n o s Z s ig m o n d és B á th o r y Is tv á n é p ítk e z é s e .
1 5 6 9 - 1 5 9 5 . V á ra d , ö ts z ö g le te s ö ts a r o k b á s ty á s v ár.
1571- 1 5 7 6 . G y u la fe h é rv á r, v á r, B á th o r y Is tv á n é p ítk e z é s e .
1572- 1 5 7 9 . E g ere s, v á rk a s té ly .
1576- 1 5 7 9 . H u s z t, v á r.
1577— 1 5 7 9 . G y u la fe h é rv á r, p a lo ta , B á th o r y K r i s t ó f é p ítk e z é s e .
1 5 7 7 - 1 5 7 8 . S z a m o s ú jv á r, v á r, B á th o r y K r i s t ó f é p ítk e z é s e .
1 5 7 9 . D é s, K a m a ra h á z .
1 5 7 9 —1 5 8 1 . K is fa lu d , K o v a c s ó c z y F a r k a s k ú riá ja .
1 5 7 9 . S z e n tk ir á ly , B á n fi G y ö rg y k ú riá ja .
1581- 1 5 9 4 . T o r d a , K a m a ra h á z .
1582- 1 5 9 3 . D év a, v ár.
1582. M a ro silly e , v ár.
1 5 8 2 - 1 5 8 8 . Z s o m b o r , S o m b o r y L á s z ló k ú riá ja .
1 5 8 4 - 1 5 9 2 . k ö r ü l. K e n d i-L ó n a , K e n d i S á n d o r k ú riá ja .
1 5 8 4 . K ö z é p la k , B o rso ló J á n o s k ú riá ja .
1 5 8 4 - 1 5 8 5 . F o g a ra s , sz e n te g y h á z .
1 5 8 4 u t á n . H a d a d v ár.
1 5 8 5 . S z e n te g y e d , S o m b o r y L á s z ló k ú riá ja .
1 5 8 5 u tá n . S z ilá g y n a g y fa lu , B á n fi k ú ria .
1 5 8 6 - 1 5 8 9 . G y u la fe h é rv á r, j e z s u ita k o llé g iu m .
1587. T o r d a vag y G y u la fe h é rv á r, ifj. B á th o r y Is tv á n h á z a .
1588. Z o p o r ( M e z ő s z o p o r), K e n d i S á n d o r k ú riá ja .
1588. C zeg e, W ass G y ö rg y k ú riá ja .
1 5 8 8 . G y ö rg y fa lv a , k ú ria .
1 5 8 8 - 1 5 9 1 . M a ro sú jv á r, v á rk a s té ly .
1 5 8 8 - 1 5 9 5 . G y u la fe h é rv á r, p a lo ta , B á th o r y Z s ig m o n d é p ítk e z é s e .
1588— 1 5 9 3 . D és, K a m a ra h á z .
1589— 1 5 9 4 . F o g a ra s , vár.
1 5 9 0 . B ra n y ic s k a , vár.
1590— 1 5 9 2 . S z a m o s ú jv á r, v á r, B á th o r y Z s ig m o n d é p ítk e z é s e .
1 5 9 0 - 1 5 9 5 . H u s z t, v ár.
1591 1 5 9 4 . K e re lő s z e n tp á l, K á p o ln a h e g y , k a p u .
1592. S z ilá g y s o m ly ó , v ár.
1 5 9 2 . Ip p , B o rso ló J á n o s k ú riá ja .
1 5 9 3 . G y u la fe h é rv á r, je z s u ita t e m e tő k á p o ln a .
1593. S z e n tb e n e d e k , v á rk a s té ly .
1593. K ra s z n a h o rv á ti, B o rso ló J á n o s k ú riá ja .
1594 e lő t t . G y u la fe h é rv á r, B á th o r y B o ld iz sá r h á z a .
1 5 9 5 . G y u la fe h é rv á r, sz é k e se g y h á z , o r g o n a k a r z a t.
1 5 9 6 . G y a lu , v ár.
1 5 9 7 . A lm á s , v á r.
1 5 9 8 . K é rő , K a to n a i k ú ria .

1. Almás—Almaiul 27. Kövesd-Cuesd

2. Alvinc-Vinjul de Jós 28. Középlak-Cuzaplac
3. Berethalom-Biertan 29. Krasznahorváti-Horvat
4. Bethlen -Beclean 30. Kükülló'váx-Cetatea de Balta
5. Branyicska Brámsca 31. Létavár-Litenii de Sus
6. Cege-Taga 32. Magyargyerőmonostor-Mánástireni
7. Dés-Dej 33. Marosillye-Ilia
8. Déva-Deva 34. Marosújvár-Ocna Mure$
9. Ebesfalva-Dumbráveni 35. Mezó'telegd-Tileagd
10. Egeres-Aghire§ 36. Perecsen—Pereceiu
11. Fogaras-Fágaraj 37. R adnót-Iernuj
12. Gyalu-Giláu 38. Szamosfalva -Somejeni
13. Gyeke-Geaca 39. Szamosújvár-Gherla
14. Gyeró'vásárhely-Dumbrava 40. Székelyderzs-Dirjiu
15. Györgyfalva-Gheorgheni 41. Szentbenedek-Mánástirea
16. Gyulafehérvái-Alba Júlia 42. Szentegyed-Síntejude
17. Hadad-Hodod 43. Szentkirály (Marosszentkirály)-Síncraiu de
18. Huszt-Hust Mure§
19. Ip p -Ip 44. Szilágy nagy falu-Nujfaláu
20. Kendilóna-Luna de Jós 45. Szilágysomlyó-§imleul Silvaniei
21. Kerelőszentpál-Sinpaul 46. Torda-Turda
22. Kérő-ChirSu 47. Tótfalud-Táu^
23. Kisfalud-Mice$ti 48. Tötör-Tioltiur
24. Kolozsmonostor-Cluj-Mánástur 49. Várad (Nagyvárad)-Oradea
25. Kolozsvár-Cluj-Napoca 50. Zopoz (Mezőszopor)-Sopurul de Cámpie
26. Komlód—Comlod 51. Zsombor (Magyarzsombor)-Zimbor
 359
Krdély részleges vízrajzi térképe az Adattárban felsorolt helységek megjelölésevei; a számok feloldása a 266. lapon
 A sír e m lé k e k id ő r e n d je
(A z e lp u s z t u l t s íre m lé k e k z á ró je lb e n )

1542. S ta tile o J á n o s p ü s p ö k , G y u la fe h é rv á r.
( 1 5 5 2 . M a rtin u z z i G y ö rg y [ t 1 5 5 1 ). G y u la fe h é rv á r.)
1 5 5 7 . M ik o la L á s z ló , S z a m o s fa lv a .
1 5 5 8 . K e n d i F e r e n c é s A n ta l, G y u la fe h é rv á r.
1 5 5 9 . ifj. M ik o la L á s z ló , S z a m o s fa lv a .
X V I. sz á z a d k ö z e p e M ik o la L á s z ló n é , K e m é n y A n n a , S z a m o s fa lv a .
1 5 6 5 u t á n . Iz a b e lla k ir á ly n é ( t 1 5 5 9 ) , G y u la fe h é rv á r.
( 1 5 6 6 . V a r k o c s T a m á s , G y u la fe h é rv á r.)
( 1 5 7 0 . K r is z tin a a s s z o n y , G y u la f e h é r v á r .)
1571. J á n o s Z s ig m o n d fe je d e le m .
1573. B o c s k a y G á b o r , E g eres.
( 1 5 7 4 . J á n o s Z s ig m o n d ta n á c s o s a , G y u la fe h é rv á r.)
1 5 7 5 . G y e r ő f i G á s p á rn é M ik o la E r z s é b e t, G y e rő v á s á rh e ly .
( 1 5 7 6 . B á th o r y M ik ló s, G y u la fe h é rv á r.)
1578. C s e ffe y B e n e d e k , S z é k e ly d e rz s .
1 5 8 2 . P e t k y M ih á ly , S z é k e ly d e rz s .
( 1 5 8 2 . P a rlag i P á l,S zilág y sá g .)
1 5 8 3 . P a tó c s y Z s ó fia , K ü k ü llő v á r.
( 1 5 8 3 - 1 5 8 4 . B á th o r y K r i s t ó f [ f 1 5 8 1 ] , G y u la fe h é rv á r, j e z s u ita te m p lo m .)
1 5 8 4 . W esselé n y i M ik ló s, G y e k e .
1584. T ö tö r i B alázs, T ö tö r .
X V I. sz á z a d 2 . fe le . V ité z i s írk ő . G y u la fe h é rv á r.
X V I. sz á z a d 2 . fe le . B á th o r y E le k ( ? ), P e re c se n .
(X V I. sz á z a d u to ls ó n e g y e d e . A W ass c sa lá d f é rfi ta g ja , C z eg e .)
X V I. sz á z a d u to ls ó n e g y e d e . T h e le g d i M ik ló s (? ) tu m b á já n a k m a ra d v á n y a , M e z ő te le g d .
( 1 5 8 8 . G h y c z y J á n o s g u b e r n á to r , G y u la fe h é rv á r.)
( 1 5 8 8 - 1 5 9 0 k ö r ü l. B o c s k a y E r z s é b e t, G y u la fe h é rv á r.)
1591. K o lo z sv á ri G á b o r , G y u la fe h é rv á r.
( 1 5 9 1 e l ő t t . K o v a c s ó c z y k r i p ta , G y u la fe h é rv á r.)
( 1 5 9 4 . K o v a c s ó c z y F a r k a s , G y u la fe h é rv á r.)
( 1 5 9 4 . L e n c z ie s G y ö rg y é s fe le sé g e, G y u la fe h é rv á r.)
( 1 5 9 6 . J o h . B a p tis ta M u s to é n e k - k a r m e s te r, G y u la fe h é rv á r.)
1 5 9 8 . P e tr ic h e v ith H o r v á th c s a lá d , K o m ló d .
( 1 5 9 9 . B á th o r y A n d rá s , G y u la fe h é rv á r.)
1601. L e g ifja b b M ik o la L á s z ló , S z a m o s fa lv a .
 PÓTLÁSOK

Pl
[Az I. közlemény képsorozata]
Ezt a sorozatot az 1974. évi közléshez mérten erősen kiegészítettük és átszer­
kesztettük. Az új sorozat célja a budavári központ faragványait, valamint a regionális
változatokat a lehetőséghez mérten néhány példában bemutatni — hasonlóképpen,
mint ahogy ezt szélesebb keretekben a schallaburgi-budavári kiállításokban megvaló­
síthattuk. A szerkesztés irányvonala a képszámok szerint: gótikus előzmények 1-2;
Buda és hatása 3-6; Esztergom 7-8; Vác 9; Pest 10; Hont, Nógrád, Heves 11-14; Du­
nántúl 15-18; Alföld 19-20; Észak 21-22; a Bakócz-kápolna hatásköre 23-26; Észak-
Kelet (Sárospatak, Nyírbátor, Ugocsa) 27-30; Erdély 31-39. — Az átszerkesztés szük­
ségessé tette az irodalmi hivatkozások kiegészítését. Ezeket a képszámok, illetve a
jegyzet-számok szerint közöljük.
P2
[Irodalom a képekhez]
4. kép. Adefi család sírköve: Balogh 1966.298 (a címer meghatározása).
5. kép. Emuszt Zsigmond címerköve Gyurgyevácról. A helység eredeti neve:
Szentgyörgy, illetőleg Szentgyörgy-vár, a XVII. rajzok tanúsága szerint (ÖNB Cod.
8607. föl. 5; Cod. 8609. föl. 87). A középkorban a pécsi püspökségé volt.
7. kép. Esztergomi szirén-töredék: Balogh 1933. 17; Balogh 1955. 40; Kát.
Schallaburg 1982. Nr. 248.
8. kép. Esztergomi sírkő 1495-ből:Kát. Schallaburg 1982. Nr. 830.
12. kép. Tereske, tabemákulum:Kat. Schallaburg 1982. Nr. 804.
14. kép. Egri töredék vésett virággal: AH 1 9 7 4 /1 .4 5 .1. 19. kép; (első közlés);
Kát. Schallaburg 1982. Nr. 649.
15. kép. Pomáz, tabemákulum: Kát. Schallaburg 1982. Nr. 801.
16. kép. Andocs, sekrestyeajtó: AH 1974/1. 5 1 .1. 32. kép.
17. kép. Bácsi töredék Váradi Péter címerével: Balogh 1933.16.
18. kép. Pécsi ajtókeret: G. Sándor M.: Reneszánsz Baranyában. Bp., 1984.
20. k é p . E g e rv á ri B e r e c k síremléke:Kát. S c h a lla b u r g . 1 9 8 2 . N r . 8 4 0 .
2 1 - 2 2 . k é p . A b á r tf a i városháza ablaka, ajtaja: Balogh 1967.212.
24. k é p . L ő c s e i p i ll é r - t ö r e d é k : B a lo g h 1 9 7 3 . 2 0 0 . 1 . 3 0 4 . k é p ; K á t . S c h a lla b u r g .
1982. Nr. 829. — Két hasonló stílusú, hasonló motívumokkal díszített pilaszter-töre-
dék került elő a lőcsei Szent Jakab templom déli kápolnájának a falából (Jan Chalu-
pecky közlése). Feltehetőleg mind a régebbi töredék, mind az újonnan találtak ugyan­
azon fülke-kerethez (síremlék, oltár) tartozhattak.
25. kép. Boltozatgyámkő KoroknyáróhKat. Schallaburg. 1982. Nr. 824.
26. kép. Pécsi tabemákulum: Kát. Schallaburg. 1982. Nr. 827.
27. kép. Sárospataki pilaszterfej: Balogh 1975.90. kép.
30. kép. Perényi Gábor címerköve: Balogh 1973. 210.
31. kép.Geréb László címerköve: Balogh 1933.18 (első közlés, a címer meghatá-
rozása);Kat. Schallaburg. 1982. Nr. 748.
33-34. kép. Váradi töredékek: Balogh 1982/1.32-24.
 35.-35.a kép. Menyő: Balogh 1943. 268-269.
36-37. kép. Szilágysomlyó, faragványok: Balogh 1943. 287-298.
38. kép. Magyargyerőmonostor, párkány-töredék: AH 1974/1. 51.1. 34. kép.
39. kép. Keszü, ajtó: Balogh 1943. 256.
P3
[A jegyzetekhez]
2. jegyzet. Marosi, E.: Die Anfange dér Gotik in Ungarn - Esztergom und die Kunst
des 12-13. Jahrhunderts. Bp., 1984.
P4
4. jegyzet. G. Sándor Mária: Reneszánsz Baranyában. Bp., 1984.
P5
6. jegyzet. Bágyuj L.: A gyulafehérvári székesegyház restaurálása. Építés-Építészettu-
domány. XV. 1983. 12-26.
P6
19. jegyzet. Balogh, J.: Die Anfánge dér Renaissance in Ungarn. — Matthias Corvinus
und die Kunst. Graz, 1975.
P7
44. jegyzet. Budai (?) címerkő: Török Gy.: Reneszánsz kőfaragványokról. Művészet­
tört. Értesítő. XXX. 1981. 111.1. 18. sz. (Pest város címere).
P8
59. jegyzet. Kalonday György sírkövéhez megjegyezzük, hogy a Kát. Schallaburg.
1982. 100-101. lapján a sírkövekre vonatkozó rész téves, mivel a szerző nem kaphatott
korrektúrát. A mondat helyesen így hangzik: az első csoportba tartozik a Thelegdi
sírkő (Mezőtelegd) és a Kalonday sírkő (Kalonda), a másodikba a kapomaki, a felső-
elefánti, ráckevei sírkő. —Kalonday sírkőről: Kát. Schallaburg. 1982. Nr. 940.a.
P9
64. jegyzet. Simontomyáról: Horler Miklós közlései: Kát. Schallaburg. 1982. S. 566-
568. Nr. 630-636.
P10
65. jegyzet. Koppány T.: Közép-Dunántúl reneszánsz építészete. AH. 1984/2. 183-237.
PH
65. jegyzet. A koroknyai töredékekhez: Kát. Schallaburg. 1982. Nr. 821/, 824. - A
Bakócz kápolna stílusköréhez: Kát. Schallaburg. 1982. S. 671-672, Werkstatt und
Einfluss dér Bakócz Kapelle (Balogh J. közlése).
P12
[Források]
FORGÁCH 1866 = Forgách Ferenc Magyar Históriája 1540-1572. Közli Majer
Fidel. Toldy Ferenc bevezetésével. Pest, 1866. - Mon. Hung. Hist. II. oszt. 16. köt.
LUKÁCS III. 1967 = Lukács L.: Documenta romana historica Societatis Jesu in
regnis ohm corona hungarica unitis. III. Roma, 1967. (Ezt a kötetet csak 1976 után
tanulmányozhattam.)
VERESS 1983 = Veress E.: Giovanni Argenti jelentése a magyar ügyekről. 1603—
1623. - Appendix 3. sz. 173-196:1603. okt. 22. A kolozsvári városi tanács által kikül­
dött bizottság hivatalos jelentése a lerombolt jezsuita kollégiumból elhordott épület­
maradványokról, ingóságokról. Rövidítve: 1603. okt. 22. A kolozsvári bizottság jelen­
tése a jezsuita kollégiumból elvitt anyagokról.
Pl 3
[Irodalom]
BALOGH 1975 = BALOGH, J.: Die Anfánge dér Renaissance in Ungam. -
Matthias Corvinus und die Kunst. Graz, 1975.
Kát. Schallaburg, 1982. = Matthias Corvinus und die Renaissance in Ungam
1458-1541. Schallaburg ’82. Katalog des Niederösterreichischen Landesmuseums.
N.F. Nr. 118, Wien, 1982.
BALOGH 1982 = Balogh J.: Varadinum - Várad vára. Bp., 1982. Művészettörté­
neti Füzetek 13/1-2.
KELEMEN 1982 = Kelemen L.: Művészettörténeti Tanulmányok (II. sorozat).
Bukarest, 1982.
P14
[KOLOZSVÁRI MŰHELYEK]
Középkori kőfaragók
1470. máj. 28. A kolozsmonostori konvent négy kolozsvári polgár előtt (az egyik
Petrus óragyártó) szerződést köt Laurentius kolozsvári lapicidával „ad praeparationem
sartuarii (sanctuarii) cum omnibus attinentiis suis”. (Feltehetőleg a szentély — sanctua-
rium - építésére szerződtetik.) Munkadíj 160 forint, 2 hordó bor, 15 köböl gabona
négy szalonna (Urkundenbuch zűr Geschichte dér Deutschen in Siebenbürgen. Bd. VI.
Bukarest, 1981. Nr. 3803).
P15
A városnév
A városnév magyar eredetét tanúsító pecsét-felirathoz megemlítjük, hogy
Szebennek, azaz szász lakosságú városnak a számadásaiban (1500—1516) szintén a ma­
gyar helynév változatai találhatók: „Coloszuar, Colosuar, Kolosuar, Koloszuar, Kolos-
war (Rechnungen aus dem Archív dér Stadt Hermannstadt. I. Hermannstadt, 1880.
603. Regiszter).
[KŐFARAGÓK ÉS KŐMŰVESEK]
P16
A mesterséget jelző latin-magyar kifejezések
A régi magyar nyelvhasználatban: lapicida = kőműves, követ mívelő, követ
faragó, azaz a mai szóhasználatban kőfaragó; murarius = rakó, azaz a falat rakó, a mai
szóhasználatban kőműves.
Újabb példák: Régi magyar glosszárium. Szerk. Berrár J. —Károly S. Bp., 1984.
509, 587.
P17
AMBROSIUS KOMIES - KWMIES AMBRUS
1603. okt. 22. A kolozsvári bizottság jelentésében említve: „Keomiues Ambrus
Tizede” a Farkas utcában. Nála nem találtak semmit csak a Tizedének lakosainál
(Veress 1983. 194).
P18
BENEDICTVS LAPICIDA - KEOMIVES BENEDEK
1603. okt. 22. A kolozsvári bizottság jelentése a jezsuita kollégiumból elvitt
anyagokról: „Keomiues Benedek Tizede” a Farkas utcában. „Keomives Benedeknél
vadnak faragott keowek, Tégla záz 4 Gerenda, kettő szarwfa, 2 Fwrész dezka, hwzon
eöt wres ablak ráma sym vas 90, azonkewl valamy darab vasak.” (Veress 1983. 191).
P19
DIÓSZEGI ISTVÁN
1603. okt. 22. A kolozsvári bizottság jelentése a jeuzsuita kollégiumból elvitt
anyagokról: „Zeoch Peter vallya hogy Diozeghy Istwantol is veott pénzén faragott
keowet” (Veress 1983. 176).
P20
GYÚJTÓ MÁRTON
1579. nov. 30. Kvár szkve: „az Gywtho martonnak kwmüesnek fyzetemhog az
plébános házán az ablakban kerezt, az poganakot és egyeb sok foldozast chenalt fi.
6.” (I/XVII. — SZABÓ T. A.: Érd. magy. szótört. tár. II. Bukarest, 1978. 146)
P21
KŐMIVES JÁNOS - KEOMIES JÁNOS
1603. okt. 22. A kolozsvári bizottság jelentése a jezsuita kollégiumból elvitt
anyagokról: „Keomiwes Jánosnál eot zaz tégla, egynéhány faragott keo, két gerenda
az keowekben felis miwelt, kiteol tartozik három forintal és hatwan hét pénzel.”
Keomies János a Farkas utcában lakott Keomies Ambrus Tizedében (Veress 1983.
194).
P22
IOSEFO MURATORE
1587. Jaroslav. A jezsuiták névsora: „Josephus Britius, massensis, annorum ágit
circiter 41; fortis. Senis susceptus in sept. anno 1562. Latiné utcunque légit, italice
bene et polonizat etiam. Murarius et praefectus fabricae. Coadiutor temporalis for­
matus.” (LUKÁCS III. 1967.410).
P23
P. MASSIMO MILANESI építésvezető, tervező
1583. márc. 15. Kvár. Szántó István jezsuita levele Antonio Possevinóhoz:
„Quintus modus est, ut tota cura fabricae collegii soli Maximo committatur et rector,
si mansurus est, in illám non se ingeret.” (Fontes I. 1911. 266)
1584. jan. 1. Kvár. Catalogus patrum ac fratrum S. J. in Transylvania degentium:
a kolozsvári kollégiumban: „Maximus Milanesius Florentinus, annorum 54, bonae
valetudinis, senex tamen, ingressus Pultoviae 1570. Novit Italice, Latiné, Polonice,
est expertus in negotiis tractandis et medicináé peritus, est informarius, quo officio
perpetuo functus est in Societate, fűit et aliquando praefectus fabricae.” (Fontes II.
1913. 27)
1584. ápr. 15. Kvár. P. Massimo Milanesi jelentése P. Claudio Aquaviva jezsuita
generálisnak orvosi működéséről (Uo. 98-100).
1584-ben készítette Massimo Milanesi a kolozsvári jezsuita szeminárium tervraj­
zait és négy évre szóló költségvetését (AH 1980/2. 273-277).
1586. ápr. 29. Kvár. Massimo Milanesi levele P. Joannes Paulus Campani p
vinciálisnak: „In Álba si debbe fabbricare un collegio, et per non essere altri, sono
mandato io a quella cura.” (Fontes V. 1921. 162)
 1586 első felében. A Residentia Albensis névsorában: „Maximus Milanesi infír-
marius et praefectus fabricae.” (LUKÁCS III. 1967. 648)
1586. jún. vége. Kvár. P. Girolamo Fanfonio levele P. Claudio Aquaviva jezsuita
generálisnak, melyben értesíti, hogy többek között átvette az Infermeria gondozását
„dopo la partita dél carissimo Massimo de Milanesi per Álba.” (Uo. 170-171).
1586-ban készítette Massimo Milanesi a gyulafehérvári kollégium tervrajzait,
feltehetőleg a kialakult jezsuita gyakorlat szerint. Erről és Milanesi gyulafehérvári
működéséről szóló adatokat 1. a 68-70. lapon.
1586. szept. eleje. Gyfehérvár. Massimo Milanesi levele P. Joannes Paulus Cam-
pani lengyelországi provinciálishoz„melyben szól a pestis pusztításáról és szentmihály-
kövi tartózkodásukról. Ekkor Milanesi „in quodam sacello foetidissimo, prope temp-
lum, quia alia habitatio commodior non erat, me reciperem...” (Fontes II. 1913. 182-
183).
1587. jún. 1. Kvár. Catalogus patrum ac fratrum S. J. in Transylvania degentium.
A gyulafehérvári rezidenciában: „Maximus de Milanesiis, Italus, annorum 59, sanus,
séd iám non fortis. Ingressus anno 1569, studuit a puero linguae Latinae parum. Fűit
infirmarius et hortolanus, credentiarius aliquando, dispensator, subminister et fabricae
praefectus.” (Uo. 214) — Ezzel szemben az 1586 szeptemberében kelt jezsuita jelentés
szerint M. Milanesi meghalt pestisben (Lukács III. 1967. 643. - AH 1980/1. 68).
P24
KEOMYES MÁTHE
1603. okt. 22. A kolozsvári bizottság jelentése a jezsuita kollégiumból elvitt
anyagokról: „Keomiwes Mathénál hatodfél dezka, de fel miwelte, kétzaz tégla, aztis
felmiwelte, hat singh vas egynéhány faragott keo.” (Veress 1983. 192) — Farkas utcá­
ban lakott Nagy Pál tizedében.
P25
KŐMIVES MIHÁLY - MICHAEL KEOMIWES
1603. okt. 22. A kolozsvári bizottság jelentése a jezsuita Kollégiumból elvitt
anyagokról: „Keomiwes Mihalynal 17 darab keo, 4 zaz tégla, 4 darab Teoke.” A Hosz-
szu utcában lakott a Michael Ortcz tizedében (Veress 1983. 180).
P26
KEOMIWES PÁL
1603. okt. 22. A kolozsvári bizottság jelentése a jezsuita kollégiumból elvitt
anyagokról: „14 Gradich keő, valamy keönywechkek.” A Hosszú utcában lakott Zép
Balas Tizedében (Veress 1983. 180).
P27
RÓMAI KŐMŰVESEK
1583. dec. 10. Kassa. Antonio Possevino levele Kovacsóczy Farkas kancellárnak
a kvári szeminárium építési költségeiről, melyhez 600 aranyat hozott és újabb össze­
geket vár, illetve azokat sürgeti, „quattuor fabros murarios (Rege Ser.mo suppeditante
sumptum parte) ad id misissem, iis dudum non esse quod agunt.” (LUKÁCS III. 1967.
p. 343. 181)
P28
SERES JÁNOS - Szécsi Seres János
A Széchi családról XV. századi kolozsvári adatok: Jacobus Zechy említve 1466-
 bán; Nicolaus Zeech iudex azaz a város bírája 1467-ben (Urkundenbuch zűr Geschich-
te dér Deutschen in Siebenbürgen. B. VI. Bukarest, 1981. Nr. 3493, 3524).
P29
SZILÁGYI JÁNOS
1581. nov. 1. A kolozsmonostori konvent oklevele a jezsuiták beiktatásáról a
Báthory Istvántól kapott javakba. A beiktatásnál (okt. 17.) jelen volt „Joannes Zilagi
lapicida” (LUKÁCS III. 1967. p. 88. Doc. 30). Irodalom: Balogh J. AH 1979. 194.
P30
KŐMŰVES TAMÁS
1581. nov. 1. A kolozsmonostori convent beiktatási oklevele a jezsuita javakról,
a beiktatásán jelen volt (okt. 17.) „Thomas lapicida.” (Uo.)
P31
VÉGH LŐRINCZ
1603. okt. 22. A kolozsvári bizottság jelentése a jezsuita kollégiumból elvitt
anyagokról: „Veeg Keomiwes Leorincznel két kosár méh, hat zaal zarwfa, harmad fél
zaz tégla, Eot darab faragott keo.” A Közép utcában lakott, Tölcséres Lőrincz Tize­
dében (Veress 1983. 188).
P32
MOLDOVAI MIHÁLY deák
A céhen kívüli vándor művesek közé tartozott, aki 1587-ben írott verse (Álla­
potomat jelentem) szerint vándorlása során Erdélyben, Kolozsvárt is megfordult és a
kőfaragó mesterséget űzte 20 hétig.
„Igen keményen húsz héten
Űztem az mivet Erdélyben
De nemsokára elmémben
Megszakadám testemben.
Mester vagyok az kőmíben,
De nagy kárt tőn az testemben,
Hét napig feküvék hévben,
Megunám magam az hétben.” (Honismeret 1981/2. 35)
P33
[KOLOZSVÁRI MŰHELYEK]
VII. Dokumentumhoz. — 1588. Kvár, tanácsi jegyzőkönyv: „Myert, hogy
Reghy Attiainktol ily bizonios okért Adattatot volt Az keomywesek Céh lewele hogy
eok Reghenten elegendeo és Tudós keomives Mestereknek profitealtak magokat
lenny... Byen biztatásokra Attak volt Attiaink nekik az levelet Mely constal az eöneön
Céh leweleknek eleyboel.” (An. Jk. 1/1. 60-61. - SZABÓ T. A.: Erdélyi Magyar Szó-
történeti Tár. I. Bukarest, 1976. 1147). A jegyzőkönyv folytatása: „Azért io Jtiletbeol
Az Waros Jowara, es hogy a kilseo Nemesseghis Az varost Ne zidalmazza ekteleneol
Az Mostany keomyweseknek tudatlansagha miath, Vegeztek .... hogy Céh levelek ben
Maradgyon, Nekik megh Ne Adassek, hanem minden Ideghen keomiwesek zabádon be
Ieohessenek, Ez varosba Építhessenek, Soet az illien tudós Mesterekteol ez it való keo-
miwesekis tanolhassanak.” (Uo. — SZABÓ T. A. i. m. II. Bukarest, 1978. 739. - Meg­
jegyzendő, hogy ez ideiglenes intézkedés volt, mert 1589 tavaszán a kolozsvári kőmű­
vesek megkapták céhlevelüket (AH 1975/1. 44-54). Az „Ideghen keomiwesek” való­
színűleg külföldiek, azaz nem erdélyiek voltak.
P34
[MŰEMLÉKEK]
Pákei Lajos rajzaihoz: Az O.M.F. Magyar Építészeti Múzeumának kiállítása
Kolozsvár reneszánsz építészeti emlékeiről: Pákei Lajos (1853—1921) rajzai. Székes-
fehérvár, 1983-1984. A kiállítást rendezte, a katalógust szerkesztette Pusztai László.
P35
N a g y te m p lo m (S z e n t M ih á ly -te m p lo m )
1579. Gyulaffi Lestár: „Maxima campana turri imponitur Claudiopoli cum
Judicum ageret laurentius filstich.” (Tört. Tár. 1893. 119)
1585. A nagytemplom és a kis templom leltára Diósi Gergely nótáriustól. Kö­
zölve: LAKÓ E.: Két kolozsvári templom leltára 1585-ből. Nyelv- és Irodalomtudo­
mányi Közlemények. 1978. 216-219. - Kvár szkve III/XIX. 1-5.
1595. dec. 10. Kvár szkve: bejegyzés az erkély igazításáról (VII/II. 1).
1596. jún. 19. Kvár szkve: bejegyzés az oltár fundamentumköveinek akihányá­
sáról (VII/II. 25).
P36
K is te m p lo m
1585. Kvár szkve (az egyházfiak számadásai): a kis templomban a skolabeÜ gyer­
mekek széke eltörött, megújítják (III/XIX. 28).
Kelemen Lajos 1958. ápr. 26-án Herepei Jánosnak írt levelében a Kis templomot
a középkori Szt. Jakab kápolnával azonosította és román stílusúnak ítélte (KÁLNOKI
KIS T.: Kelemen Lajos levelei. Levéltári Szemle. 28. évf. 1979. 82).
P37
F arkas u tc a i k la s tro m
1581. nov. 1. A kolozsmonostori konvent oklevele a jezsuiták beiktatásáról a
Báthory Istvántól kapott javakba, közöttük a Farkas utcai klastromba „cum templo,
hortis, areis, turribus atque adeo locis omnibus circumiacentibus iuxta moenia civitatis
cum domo proxima, in qua olim religiosae virgines inhabitassent, ut in ea schola
aedificaretur.” (LUKÁCS III. 1967. 84-88)
1582. okt. 9. Kvár. P. Jacobus Wujek kvári rektor P. Joannes Paulus Campano
lengyelországi jezsuita provinciálisnak: „Fenestras templi mágnás quinque circa altare
maius perfecimus. Plures hoc anno non potuimus. Scalae etiam sunt absolutae, satis
commodae amplae et lucidae. Infirmaria quoque vetus illa accommodata tribus
fenestris bene ordinatis et novo pavimento etc. Reliqua necesaria servavimus in adven­
tom R.-tiae T., quia sumptus defuerunt, Sacristia etiam pavimento constrata et cista
seu mensa magna, oratorio et lavachro instructa etc. Tecta scholarum iám nobis erunt
necessario (!) expedienda. Lignis minimum 200 indigebimus at ea, quorum vectura est
dificillima.” (LUKÁCS III. 1967. p. 144. Doc. 63)
P38
J e zs u ita k o llé g iu m
(1581 előtt) Fundatio a Christophoro principe decimae possessionis Mákó pro
pauperibus scholasticis collegii Societatis Jesu Claudiopolitani (Fontes V. 1921. App.
VI. No. 5).
 1583 körül. P. Jacobus Wujek rektor jelentése a kvári kollégium állapotár
1582-ben: „Hoc quoque anno in aedificia scholarum et collegii 1000 taleri iubente
Rege Poloniae nobis sunt numerati et calx suppediata. Insuper cum vi ventorum
tecta scholarum essent deiecta, impetrati sunt ad eorum reparationem ab Dlmo
Principe taleri 150.” (LUKÁCS III. 1967. p. 175. Doc. 82).
1583. jan. 14. Kvár. P. Wolfgangus Schreck jezsuita jelentése P. Claudio Aqu
viva generálisnak: „Eadem enim septimana (mikor az ünnepnapokon szüneteltek)
totum tectum scholarum nostrarum et bona pars tecti collegii nostri una nocte a vento
in terram deiicitur. Solum tectum scholarum centum florenis restaurare non potest.”
(Uo. p. 83. Doc. 89).
1583. jan. 29. Niepolomice. Báthory István király, mivel az elhunyt fejedelem
(Báthory Kristóf) a kollégium építkezésének folytatására 1000 forintot adományozott,
elrendeli, hogy ezt az összeget a kincstár utalja ki: „ne tam necessarium et utile opus
destituatur.” Ezt az összeget mindaddig folyósítsák, „quoad fabricatio haec absoluta
fuerit.” (Uo. p. 199-200. Doc. 100).
1586. aug. 21. Kővár. P. Andreas Busái jelentése P. Petrus Skarga krakkói j
zsuita főnöknek a kolozsvári pestisről, amikor az elhagyott kollégiumot a protestánsok
el akarták foglalni, de Martinus Literatus és Kakas István megakadályozták (Uo. p.
613).
— Martinus Literatusról és jezsuita kapcsolatairól: AH. 1976/1. 57; Kakas Ist­
vánról: AH 1975/2. 258-259, 261.
1588. dec. 19. A jezsuiták jelentése a medgyesi országgyűlésről, mely szeri
„nos Albaiulia Varadino et Claudiopolitano Collegio spoliabant... statim Claudiopolj
seminarium dimissum est, scholae clausae.” (Érd. Orsz. Emi. III. 1877. 257)
Irodalomhoz: LUKÁCS III. Róma, 1967. p. 23-27.
P38a
1603. okt. 22. A kolozsvári városi tanács által kiküldött bizottság hivatalos je­
lentése a lerombolt jezsuita kollégiumból elhordott ingóságokról. A nagyon terjedel­
mes és felette tüzetes szöveg a tanúvallomások alapján világos képet ad az elhurcolt
építőanyagokról (építőkövek, faragott kövek, szarufák, gerendák, cserepek, ablak- és
ajtókeretek stb.). Lakóhely szerint megnevezi a kőfaragókat és más műveseket (asz­
talosok, tölcséresek, ácsok, cserepesek stb.). Felsorolja továbbá az elvitt ingóságokat:
bútorokat, egyházi ötvösműveket, képeket, könyveket. Ezekből kiemeljük, hogy
Kádár Jánosnál a Hosszú utcában 12 képet találtak, Dési Szabó Istvánnál a Farkas
utcában két képet (182, 194. 1.). Meglepő, hogy igen sok könyvet vittek el, közöttük
négy példány Calatinus szótárt, az ókori írók közül Pliniust, ezeken kívül evangéliu­
mokat, és bibliákat. A várostörténetüeg és művelődéstörténetileg rendkívül fontos do­
kumentum teljes közlése: Veress E.: Giovanni Argenti jelentései magyar ügyekről
1603-1623. Szeged 1983. - Appendix 3. sz. 173-196. 1. - Adattár XVI-XVII. szá­
zad szellemi mozgalmainak történetéhez 7. köt. Szerk. Keserű Bálint.
P39
J e z s u ita sz e m in á riu m
1584. jan. 6. Kassa. A. Possevino jelentése Báthory Istvánnak: „Quod attinet
monasterium (domonkos kolostor) in usum seminarii conferendum, rés equidem pia,
neque tamen hoc rerum statu tentenda propter múlta evitenda scandala malevolen-
 tium. Satius érit interium capaciorem conducere aut etiam emere domum.” (LUKÁCS
III. 1967. p. 371. Nr. 192)
1585. A lengyel jezsuita provincia jelentése a kolozsvári kollégiumról és szeminá­
riumról: „6. Domus quoque pauperum studiosorum, quam (ne nőmén illud „paupe-
rum” adhuc tenelli hungari militares exhoreant) Sanctae Trinitatis convictum appellant
(quod caenobium olim monialium Sanctae Trinitatis inhabitent) adeo creveret ut fere
80 personas hoc anno aliquando aluerit ex collegii solius fere sumptibus.” (LUKÁCS
III. 1967. 536).
(1584.) Massimo Milanesi költségvetése a szeminárium építéséhez, négy évre el­
osztva. A kéziraton Possevino feljegyzése: „Fabrica dél Seminario di Claudiopoli
mandata et disegnata da Massimo Milanesi.” Róma, jezsuita levéltár. Codex NN 326.
ff. 358r-361v.
SPESA DELLA FABRICA DEL SEMINARIO COMPARTITA IN QUATTRO ANNI
Primo anno
FI.
Pietra da muro carri n° 1200 (otto per florino) 150
Vettura di dette pietre a ungh. 40 il carro 480
Calcine per 200
Rena per 80
Mattoni 100 000 190
Pietre, vettura et fattura di 16 porté 50
Pietre, vettura et fattura di 33 finestre 70
Pietre, vettura et fattura di 54 schalini 60
Pietre, vettura et fattura di 26 pilastrate 170
6 muratori per 36 fiorini l’uno et la spesa 216
2 muratori piü principali, la spesa 120
Manovali 150
100 travi lunghe per il tetto a 70 l ’una 70
120 travi minori per li solari a 40 48
50 travi minori per 25 l’una 13
150 saruffi maggiori (cinque per florino) 30
400 saruffi minori per 5 l ’una 20
Legni di quercia per telai déllé finestre 10
Legni di tiglia 20
2147
100 000 tegolette 100
200 000 chiodi per dette tegolette 60
600 latte per il tetto 12
800 000 chiodi per dette latte 10
Chiodi maggiori per il tetto per 8
2000 assi di pino 200
Instrumenti di ferro et di legno 10
400
FI. 2547 2147
2547
 Anno secondo
FI.
Pietre da muro carri n° 1200 150
Vetture 480
Calcina 200
Rena 60
200 000 mattoni per li volti 300
100 000 mattoni per muro 150
Vetture di detti mattoni a 40 il migliaio 120
9 muratori 280
Manovali 150
FI. 1890
2000 assi di pino 200
Legni di tiglia per 10
50 000 tegolette 50
100 000 chiodi per dette tegolette 30
A1 falegname per fattura dél tetto e poco 100
All’arcolario per impalcare le stanze 50
Per dolatura di travi per dette palchi 25
Pietre et fattura di 56 finistre 115
Pietre et fattura di 18 porté 56
Catene di ferro per i volti de corridori 120
L’ultima scala al tetto puo esser di mattoni
756
FI. 2646 1890
2646
Anno terzo
FI.
Petre da muro carri n°600 75
Vettura 240
Calcina 200
Rena 50
8 muratori 280
Manovali 150
FI. 995
100 000 mattoni per il n° de volti 150
60 000 mattoni per ammattonare le stanze (2 FI. mille) 120
Loro vetture 64
Legni di tiglia per 20
Vetri, vetraro, ferrameni et arcolario per ciascuna fmestra FI. cinque 35 per
60 finestre, le quali pár che ricerchino li vetri 321
Per le finestre de corridori di faccendosi solo l’ultima parte pár che basteranno 50
Una porta di fattura all’arcolario et suoi ferramanti costera 3 fiorini addungque
32 porta costeranno 96
Per coprire d’argilla il sommo della fabbrica 70
 FI.
12 fomaci maggiori e minori 80
Per varié spese o non poste o scarsamente annotate 180
1151
FI. 2146 995
2146
Anno quarto
FI.
Pietre di muro per circondare il seminario, carri n° 600 75
Vettura 240
Calcina per 200
4 muratori 160
Manovali 70
30 000 mattom per la comice et merlatura 45
Vettura __ 12
802
2146
2646
2547
FI.8141
Somma déllé somme di tutta questa spesa FI. 8141
A költségvetés zárószövegében a kiadások fedezését részben a pápától várja (évi
négyszáz forinttal, azaz háromszáz arannyal), részben a királytól, Báthory Istvántól,
aki mésszel, fuvarral, 4000 besztercei zsindellyel támogatná az építkezést. Végül fel­
sorolja a szükséges személyzet ellátására vonatkozó költségeket. A költségvetés teljes
közlése: LUKÁCS III. 1967. 656-658.
A k o lo z s v á r i sze m in á riu m te r v ra jz a i, melyeket Fr. Massimo Milanesi 1584-ben
készített, fennmaradtak a római jezsuita levéltárban, codex Opp NN 326. 81r-84v.
Ezek a rajzok a következők:
1. A szemináriumnak és tartozékainak helyszínrajza 400 x 310 mm;
2. A szeminárium földszinti alaprajza;
3. A szeminárium emeleti alaprajza. A 2. és 3. rajz együttes mérete 415 x 304 mm. Fel­
irata: „Pro R. Possevino.” Az írás Massimo Milanesitől. A rajzok közölve: VI. Közi.
AH. 1979. 187, 189.
A rajzok első közlése: VALERY-RADOT, J.: La recueil des plans d’édifices de
la compagnie de Jésus, conservée á la Bibi. Nat. de Paris. Roma, 1960. 486-487;
részletes leírásuk ugyanott E. Lamalle-tól. LUKÁCS III. 1967. 655-659 (az adatok és
rajzok közlése). AH 1979/2. 187, 189 (a rajzok közlése).
Mind a tervrajzok, mint a költségvetés ritkaság számba menő, igen fontos doku­
mentumok; együttesen pedig kitűnően szemléltetik a tervezett épületet. A négy évre
szóló részletes költségvetés teljes áttekintést nyújt a kolozsvári építkezések gyakorla­
táról és költségeiről; egyben jól egészíti ki az 1589. évi céhlevél adatait (III. Közi. AH
1975. 44-54). Különösen jelentősek az ajtó- és ablak-faragványokra vonatkozó tételek.
A költségvetés szerint a faragványok ára így alakult: ajtó kb. 3 frt., ablak kb. 2 frt., a
„pilastrata” kb. 6 frt. Az utóbbi tétel az árkádos udvar pilléreire vonatkozik, számuk
— 26 — nagyjából megfelel a szeminárium tervrajzán megjelölt udvari pillérsor számá­
nak, azaz 24-nek (A tervrajz közölve: VI. Közi. AH 1979. 189). Az ablak- és ajtó-árak
(3-2 frt) olcsóbbak, mint az 1588. évi czegei szerződésben található átlagosan 6 forin­
tos ár (III. Közi. AH 1975. 44), nyilván egyszerűbbek lehettek. A pénz vásárlóérté­
kére nézve 1.: II. Közi. 1974. 355. Példaként említjük a következőket: 1 forintért 10
ludat vagy 25 tyúkot vásárolhattak, 40 dénárért egy rókabőrt, 60 dénárért egy bá­
ránybőr subát. Ezekből az adatokból következik, hogy a faragványok csináltatása
igen költséges volt. A tervezett épület terjedelméről pedig egyaránt tájékoztatnak az
alaprajzok és a költségvetés tételei, melyek 34 ajtót és 89 ablakot sorolnak fel. A szo­
bák boltozattal készültek, vagy deszka mennyezettel, a folyosók boltozattal. Az épü­
letre vagy a kerítésfalra pártázatos oromzatot terveztek téglából (la comice et mer-
latura).
A jezsuita szeminárium épületeinek terve, ahogy az Massimo Minalesi tervrajzá­
ból (1. a 203, 205, 211. és 213. lapon) ismeretes, feltűnően hasonlít a Villa Farnesina
alaprajzához, amelyet Baldassare Peruzzi tervezett 1509—1511 között (közölve: Hey-
denreich, L. — Lotz, V.: Architecture in Italy 1400 to 1600. London, 1979. 189),
méginkább a Villa Chigi déllé volté felépítéséhez (rajz a Biblioteca Vaticanában —kö­
zölve: Chastel, A.: Le grand atelier d’Italie. Paris, 1965. p. 58).

Baldassare Peruzzi: Villa Chigi déllé Volté. Rajz. Biblioteca Vaticana.

P40
Ó v á r i s c h o la
1571. dec. 27. Kvár. Báthory István megerősíti János Zsigmond adományleve
(1562. szept. 1.), mely a kolozsvári iskolának évi 250 értékű dézsmajövedelmet bizto­
sít (Veress 1 9 4 4 .1. 158).
P41
P a p iro s m a lo m
Irodalom: Pirnát A. —Végh F.: Új adatok Heltai Gáspárról. Irodalomtört. Közle­
mények. 1956. 66-74; Jakó Zs.: Heltai Gáspár, papiros malma. Magyar Könyvszemle,
1961. 291.
P41a
Irodalomhoz: Kelemen 1982. 124-129,256-258.
P42
Ó vár
Kelemen Lajos az Óvár kerítésfalának maradványát a XI. századba helyezi (1958.
ápr. 26). Kelemen Lajos levele Herepei Jánoshoz (KÁLNOKI KIS T.: Kelemen Lajos
levelei. Levéltári Szemle 28. évf. 1979. 83).
P43
F ő té r 2 0 . sz.
Irodalomhoz: Kelemen 1982. 133.
P44
F ő té r 2 6 (2 7 ). sz.
Irodalomhoz: Kelemen 1983. 132, 134.
P45
F ő té r 3 1 (3 2 ). sz.
Irodalomhoz: Kelemen 1982. 132.
P46
F ő té r 3 2 (3 3 ). sz.
A tulajdonos Kakas Istvánnak szép könyvtára volt, amelyet a jezsuita kollégium­
nak adott. Ezt a könyvtárt utóbb rokona, Joannes Jacobinus elkérte Székely Mózes
fejedelemtől és meg is kapta (Veress E.: Joannes Argenti iratai. Szeged, 1982. 172).
A ház irodalmához: Kelemen 1982. 103, 130-132.
P47
M a g y a r u tc a é s z a k i sora, l e b o n t o tt h á za k
Irodalomhoz: Kelemen 1982. 58-59.
P48
M a g ya r u tc a 4. sz.
Irodalomhoz: Kelemen 1982. 137 (a kapu címerpajzsában levő monogram mes-
teijelvény).
P49
M agyar u tc a 32. sz.
Irodalomhoz: Kelemen 1982. 103, 137.
P50
K ö z é p u tc a 13. sz.
Irodalomhoz: Kelemen 1982. 136.
P51
K ö z é p u tc a 33. sz.
Irodalomhoz: Kelemen 1982. 136-137 (eredetileg a kövendi Váradi családé volt).
P52
Ó vár, M á ty á s-h á z
Az irodalomhoz: Szépréti 1981. 176-180 (Története: restaurálása 1942-ben Kós
Károly rajzai és munkája alapján, minderről Kós személyes közlése); Kelemen 1982.
102-103,121-123,354-355.
P53
Ó vár, H e lta i G á sp á r h á za , nyomda műhely
Heltai Gáspár kiadványainak patrónusai a dedikációk szerint: János Zsigmond
fejedelem (RMNY. I. 162, 200, 215, 288. sz.); Csáky Mihály kancellár (RMNY. I. 272.
sz.); Csáky Boldizsár (RMNY. I. 187. sz.); Kendy Farkas (RMNY. I. 235); Hagymási
Kristóf és Békés Gáspár (RMNY. I. 3304. sz.); Majláth Istvánná Nádasdy Anna
(RMNY. I. 172. sz.).
Az irodalomhoz: Varjas B.: A magyar reneszánsz társadalmi gyökerei. Bp., 1982.
220-241; a Magyar Irodalom Története 166-ig. Szerk. Klaniczay T. (I. kiad. 1964),
negyedik 1984. 362-372. (Vaijas B.).
P54
K e p y r o A n t a l h áza
1555. Kvár. szkve: adófizető polgár volt „Intra Muros.” (1955/IV. 97)
P55
H ázak festett homlokzattal
1574-ben Pierre Lescalopier feljegyzése: J e 23 Juillet nous vimmes a Collosuar
en latin Claudiopolis, béllé et forte vilié toutte peinte pár les rues.” (Studi $i matériáié
de istorie medie. IV. 1960. 456)
[HÁZAK MARADVÁNYAI A MÚZEUMBAN]
P56
Wolphard - Kakas ház maradványai (Fő tér 32 (31) sz.)
Ablak 1534-ből és ajtó 1541-ből.
Az irodalomhoz Kát. Schallaburg. 1982. Nr. 795/a, b.
P57
Bogner - Gelyén ház maradványai (Fő tér 31. sz.)
Ajtó a tulajdonos monogramjával.. 1560 körül.
Az irodalomhoz: Kát. Schallaburg. 1982. Nr. 796/a.
Kandalló rozettadísszel
Irodalomhoz: Kát. Schallaburg. 1982. Nr. 796/b.
A rozettadísz formai eredetéről, kiemelve Benedetto da Majano műveit: Balogh
1966. 218-219. - Ezzel szemben G. Sándor Mária (Reneszánsz Baranyában. Bp. 1984.
20.) dalmát hatást feltételez. Nem kétséges azonban, hogy ez a tetszetős motívum
toszkán és nem dalmát eredetű, tehát Dalmáciában is toszkán, firenzei hatásra ter­
jedt el — hazánkéhoz hasonló módon. Nem kétséges az sem, hogy Mátyás mind épí­
tésze (Camicia), mind humanistái (Bardini stb.) és követei által a legközvetlenebb kap­
csolatban volt Firenzével, sőt Benedetto da Majano meg is fordult udvarában; visegrá­
di kápolnáját meg éppen Benedetto műhelyében faragott tabemákulum díszítette.
Tehát másodkézből jövő, dalmát hatás feltételezése nem megokolt. Annál kevésbé,
mert Benedetto egyéb motívumai is feltűntek Budán.
Ami pedig az állítólagos Traui Jakab magyarországi tevékenységét illeti, erről
sem egykorú, sem közel egykorú adat nincsen. Nevét legelőször Istvánffy Miklós em­
líti a XVII. század eledén. Istvánffy műve azonban jóllehet saját korára nézve hiteles,
annál kevésbé a régebbi korszakra nézve (Balogh 1966. 500; Balogh 1975. 187).
A rozettamotívum elteijedésére nézve a korábban közöltekhez (Balogh 1966.
218-219) a következőket említjük: Papmező (Bihar) párkánytöredék az egykori kú­
riában; magyargyerőmonostori párkány-töredék; kalotaszegi hímzés; moldvai szőttes.
Ajtó, a párkány frízén sárkányon lovagló puttókkal, 1560-as évek (AH 1976.
44 4 5 ).
Mestere e témát talán a provinciális római művészetből vehette. Ilyen ábrázolás
látható egy gyulafehérvári római sírkő domborművén (Közölve: Apulun, XIII. 1975.
122).
P58
Ajtópárkány a Közép utcából. 1552
Az egyszerűen tagolt párkányt középen címer díszíti. Végső fokon olasz előz­
ményre vezethető vissza (Róma, San Pietro in Vincoli, sekrestyeajtó Rovere címerrel,
XVI. sz. eleje); Erdélyi példái: a gyulafehérvári Lázói kápolna nyugati kapuja; a
Wolphard ház ablaka 1534.
[A városfalakból származó sírkövek]
P59
Lucas Literatus Zeoleosi fia. 1574
Felirata: HIC TVMVLATVS EST FILIVS ....
NOBILIS /LV/CAE LITERATI ZEOLEOSI
AO FI.INGENVELVE AC HARME LOQVELA
MEMOR EST LINGVA DVLCIS ÁMORÉ TVA
AN. DO. 1574 3 DIE OCTOBRIS
Lelőhelye: Vargák bástyája (Bogdánffy bástya). Feliratát közli: B. Nagy Margit (Kele­
men 1982. 358).
P60
Bonczhidai Gergely ötvösmester, főbíró koporsóköve 1600-ból, egykor a házsongárdi
temetőben, most a Múzeumban, a legrégibb ismert koporsókő. Ez a síremléktípus
azonban már jóval korábban kifejlődhetett. Ismeretes Melius Juhász Péter (+1572)
koporsóköve (Debrecen, ref. Kollégium). (A koporsókőről Zoltai cikke: Jelentés Deb­
recen sz. kir. város Múzeuma 1907. évi állapotáról. Debrecen, 1908.)
[Az építtető mecénások]
P61
Izabella királyné
Forgách Ferenc feljegyzése a felvinci tárgyalásokról Ferdinánd király megbí­
zottjaival, kiemelve Izabella királyné nyilatkozatát a korona átadásáról: „mehorrescit
animus, quae vobis clades, quae mala, calamitates, mente praevideo.” (Forgách 1866.
13)
P62
János Zsigmond
János Zsigmondnak dedikált könyvek közül Valkai András: Magyar királyok
eredetéről és nemzetségéről. 1567. RMNY 368. sz. (János Zsigmond Árpád fejedelem
 leszármazottja.) — János Zsigmond viszontagságos életéről Csanádi Demeter fejedelmi
titkár éneke (RMNY I. 379, 505, 607, 679. sz.).
Lantosához, Bakfark Bálinthoz: Homolya István: Bakfark. Zeneműkiadó. Bp.,
1982.
P63
Báthory István
Pótlás az arcképekhez: Domenico Zenoni rézmetszete Kazinczy Ferenc gyűj­
teményéből. Sárospatak, Nagy Könyvtár (Honismeret. 1984/4. „Kazinczy Ferenc met­
szet-gyűjteménye”)-
Báthory humanistáihoz: Forgách Ferenc 1568 telén ment Erdélybe (Forgách
1866. XXV. 1. Toldy Ferenc közlése); és 1571—1575 körül írta művét (uo.). —Brutust
1573. június 1-én hívta meg Forgách országos történetírónak, aki később, 1574-ben
érkezett Kolozsvárra (uo. XXXV—XXXVI. 1. Toldy közlése).
Báthory István vértezete (Bécs, Waffensammlung): Irodalmához: Szendrei J.:
Magyar hadtörténeti emlékek. Bp., 1896. 770. 1. 6582. sz.; Kalmár J.: Régi magyar
fegyverek. Bp., 1971. 300, 297-298.1. 85. kép.
P64
Báthory Kristóf
Forgách Ferenc közlései: az országgyűlés II. Henrik francia királyhoz küldte.
„Christophorus Batory de Somlio gallicae, italicae, Hispanicae, linguae gnarus.”
(Forgách 1866. 159)
Kincstáráról: 1580. márc. 28. Gyulafehérvár. Báthory Kristóf ötvös műveinek
leltára (Szabó K.: Ezüstművek és drágaságok összeírása a XVI. században. Századok
1877. 547-555).
P65
Báthory Zsigmond
Kincstárához: címeres zsebórája. Magyar Nemzeti Múzeum Lt. sz. App. Jank. 80
(A Magyar Nemzeti Múzeum. Szerk. Fülep Ferenc. Bp., 1977. 119. kép); Ivócsészéje.
1592. Magyar Nemzeti Múzeum (Arch. Ért. 1883. 152).
[ERDÉLYSZERTE]
Pótlás a forrásokhoz: P l2
Pótlás az irodalomhoz: P l3
P66
Alvinc (v. Alsó-Fehér vm. —Vintul de Jós), várkastély
1 574-75 körül. Forgách Ferenc feljegyzései: „Jam in castellum Georgii Alvin-
cium perventum erat, melioresque habitationes Castaldo dederat, ipse proxima cubi-
cula sibi desumserat.” (25) - „Illám arcem Georgius ex imis fundamentis maximis
laboribus, atque sumtibus construxit, moenibus, propugnaculis, omnibusque rebus
quantum arte et diligentia fieri possunt, nullis impensis parcendo, munivit, tamquam
frenum aliquod et ad Transilvaniam et ad Ungariam.” (27) — Martinuzzi „Georgius
quomagis despectior mors haberetur septuaginta dies insepultus, loculo asserico
inclusus et supra vallum castelli positus jacuit.” (27) — (Forgách 1866. 25, 27).
Az alvinci kastély udvari homlokzatához, háromszögű oromzattal lezárt ablakai­
hoz analógiaként említjük: Teglio, palazzo Berta (Lombardia. II. Milano, 1932. p. 39.
fig- 58).
 Irodalmához: Kovács A.: Szabályos alaprajzú, olaszbástyás várkastélyok Er­
délyben. Művelődéstörténeti Tanulmányok. Bukarest, 1980. 80 (a Martinuzzi kastély
négy tengelynyi részlete a mai északi szárny földszintjén jól elkülöníthető); Szépréti
1981. 151-154) (állapota 1972-ben: az északi szárny még áll).
P67
Bethlen (v. Szolnok-Doboka vm. — Beclean), vár
Irodalomhoz: Beke György: Búvópatakok. Bukarest, 1980. 153-154 („Kere­
kes Zoltán mutatja az árkot és a föld emelkedést, amely a várfalak fundamentumát
rejtik.”); Szépréti 1981. 196-199 (1712-ben rontották le; maradványa: várfaltöredék
egy falusi ház pincelejáratában).
P68
Branyicska (v. Hunyad vm. - Bránqca), vár
1816. Kazinczy Ferenc célja: „meglátni az udvart, mely valaha Martinuzzié volt,
kinek itt még áll kápolnája, hol miséit mondogatta...” A Maros „hidasától” jobbra „a
Jósikák négy kastélya, melyek számában az itt említett áll legelői. Az emeletes nem
nagy háznak (nagyobbat a hely nem enged) kőkerítése van a víz felé és ennek nyugoti
szegében kél felette a meszelt kerítésnek a fekete falu kápolna. Csuda formájú fedele
bántja a szemet, a szivet szent érzésekkel tölti el.” (Kazinczy F.: Erdélyi levelek. 16.
levél —Szauder M. kiadása Bp., 1979. 670)
P69
Ebesfalva- Erzsébetváros (v. Kis-Kűküllő vm. —Dumbraveni), kastély
1605. Nagy Szabó Ferenc Memorialeja: a Medgyesen állomásozó németek
Ebesfalvára törtek. „Egyszer az Apafi kastélyára — a micsoda akkor lehetett — kijöt­
tek vala, hogy megvegyék; de amazok emberül forgodtanak, sűrűn lőttének és nem fér­
tenek hozzájok a jó lövéstől; elmentenek akkor, de ígérték azt, hogy esmét várják oda
rövid nap.” — Az ebesfalviak Marosvásárhelyt vásároltak lőport (Érd. Tört. Adatok. I.
Kolozsvár, 1855. 97).
1752. febr. 10—ápr. 12. Urbárium seu Conscriptio físcalis Dominij Ebesfalvien-
sis. Az északi szárny leírása (Descriptio Tractus Septemtrionalis) szerint az emeleten
(contignatio superior) folyosó (Ambulacrum) volt festett, kazettás mennyezettel; a
folyosó keleti oldalán pedig ajtó nyilt a nagy terembe (Palatium); az ajtó felett „Lapidi
Levigato incisa inscriptio” volt látható, azaz at 1552 évi építési felirat (AH 1980. 36).
- (Magy. Orsz. Levéltár. Erdélyi Fiscalis Levéltár. F. 234. I. 14. A).
P70
Egeres (v. Kolozs vm. - Aghire$), várkastély
Irodalmához: Kovács A. i. m. 1980. 79 (A vár saroképítményei nem bástyák, ha­
nem pavillonok). — Kovács András feltevésére megjegyezzük, hogy a vár alaprajzából
inkább lehet következtetni fejletlen vagy hibásan konstruált bástyákra, semmint pa­
vilonokra. Efféle jelenség másutt is előfordult. A bástyák helyes építése általában nagy
probléma volt —még Váradon is,jóllehet nem magán, hanem országos építkezés volt —,
mert a tervek kivitelét rendszerint nem a tervező építész irányította. 1572 körül pa-
villonos alaprajz túlontúl korai lenne és ezért valószínűtlen. — Kovács András említ
még egy újabban (1972) előkerült töredéket is: szemöldökkő maradványok, felirata:
TIA NECESSARIA 1569 (277. 1. 10. jegyzet). Mivel az eddig ismert adatok szerint
Bocskay György 1570-ben kapta Egerest, kérdéses, hogy ez a töredék kinek az épít­
 kezéséből származik. Talán Bocskay már korábban is birtokolhatta Egerest, az 1570-es
évszám pedig a nova donatio-t jelzi (Vő. Marosújvár, Radnót).
P71
Fogaras (v. Fogaras vm. - Fogára^), várkastély
1503-1504, 1506, 1509. Szeben város számadéskönyveiben számos bejegyzés
Tömöri Pálról, a fogarasi vár várnagyáról (Rechnungen aus dem Archív dér Stadt
Hermannstadt. I. 1880.1. az Indexet).
1506. máj. 26. Szeben város tanácsa Paulus Thomory castellanus de Fogaras-
nak „honore dátum” 3 vég szövet fi. 21., amiért kóborló rablókat elfogatott és kivé­
geztetett (Rechnungen I. 1880.431).
1513. II. Ulászló oklevelében: „Paulus Thomory et alii castri Fogaras castellani.”
(Székey Oklevéltár. V. Kolozsvár, 1895. 43)
1541. febr. 5. Stadthannenrechnung: „Joannes Kys duxit ad Fogaras fabros,
quos domino Majlad addixeramus, exp. asp. 40.” (Rechnungen aus dem Archív dér
Stadt Kronstadt. III. Kronstadt, 1896. 88).
1550. Tulajdonos Nádasdy Anna, vámagy Daczó Mihály (Székely Oklevéltár,
II. Kolozsvár, 1876. 91).
1566. aug. 15. Fogaras. Losonczi Bánfi Pál udvarhelyi vámagy másokkal együtt
tanúsítja, hogy Apafi Gergely udvarmester a vár árát 20.000 ezer forintot Majlát Gá­
bornak lefizette (Uo. 210-211).
1568. júl. 30. Gyulafehérvár. II. János választott király megparancsolja Szige
Pál ítélőmestemek, hogy Komyáti Békés Gáspárt iktassa be Fogaras vára birtokába.
Előző tulajdonosok Szalaházi Tamás veszprémi püspök és lánytestvérei Ferdinánd ki­
rály adományából; az örökösöktől János Zsigmond a vár birtokot 4.000 ezer forint
értékű zálogbirtokkal, Majlát Gábortól pedig 20.000 aranyért megvásárolta (Székely
Oklevéltár. II. Kolozsvár, 1876. 228-232).
1573. jún. 3. Bécs. Miksa császár Békés Gáspár kérésére átírja János Zsigmond
adománylevelét Fogaras várára, mely 1567-ben kelt (Az oklevél másolata: Fogaras, ref.
egyház).
1583. márc. 13. Niepolomice. Báthory István király rendelete: „Ittem Cos
Horváth Pethritivit Arcis nostrae Fogarrasiensis Praefecto.” (Székely Oklevéltár. IV.
Kolozsvár, 1895. 85)
Irodalomhoz. Szépréti 1981. 15-19 (restaurálása; története néhány téves adat­
tal); Cetatea FágSra^ului. F5gSra$ (Cluj), 1981. - Monumentul ^i muzeul.
P72
Gyalu (v. Kolozs vm. - Giláu), várkastély
Irodalomhoz: Szépréti 1981. 184-188 (története; állapota 1974-ben).
P73
Gyulafehérvár (v. Alsó-Fehér vm. - Álba Iulia), székesegyház
Irodalom: Szépréti 1981. 135-146 (restaurálási munkálatok, eredmények Bágyuj
Lajos építész szóbeli közlése alapján); Bágyuj L.: A gyulafehérvári székesegyház res­
taurálása. Építés-Épít észettudomány. 1983.
P74
Gyulafehérvár, vár
1574-1575. Forgách Ferenc közlései: „regina autem Civitatem Albam Júliám
 in Transilvania peramoenam et fecundum copiarum tenebat, moenibus tamen ad
antiqum módúm munitam.” — „Tűm Geurgius (Martinuzzi) Albam Júliám opugnatam
redit” — húsz napos ágyútűz után. Izabella királyné Szászsebesre menekült Ferdinánd
vezére Castaldo elől. (Forgách 1866. 2. 12.)
1597. febr. 13. Gyulafehérvár. Maria Christierna fejedelem 100 tölgyfafeszkát
rendel a beszterceiektől Fehérvárra (Koncz J.: Beszterce-Naszód megye illetőleg Besz­
terce város levéltára. Századok. 1889.45).
P75
Gyulafehérvár, palota
XVI. századi faragványa: kettős, félköríves ablak párkánya. Lelőhelye: a püspöki
palota udvara a Kőtári jegyzék szerint (ez a közlés eltér a korábban, 1968-ban kapott
szóbeli közléstől).
Irodalom: Bágyuj Lajos: A gyulafehérvári székesegyház restaurálása. Kőtári
jegyzék 54. sz. Építés-Építészettudomány. 1983.
P76
Gyulafehérvár, fegyverház (armamentarium)
Báthory Zsigmond ágyúja 1592-ből. Jelezve
OPERA
ALBERTI ALMASI
TORMENTORUM
PRAEFECTI 1592
őrzési helye: Istanbul, Topkhapi Múzeum
Irodalom: Szendrei J.: Magyar hadtörténeti emlékek az Ezredéves Orsz. kiállí­
táson. Bp., 1896. Nr. 8705.
Báthory Zsigmond farkas nevű ágyúja 1593-ból.
1614. Segesvári Bálint Krónikája: „Eodem (23. febr.) .... az gyűlésnek előtte (a
segesvári országgyűlés előtt) eresztette ismét Bethlen Gábor Szebent az szászok kezé­
ben; az Farkast is visszavitték Fejérvárra.” (Erdélyi Történeti Adatok. IV. Kolozsvár,
1862. 183)
[Gyulafehérvár, városi házak (időrendben)]
P77
Castillio lapidda háza
1569. júl. 2. Torda. II. János választott király adománylevelében egy házhely
meghatározásában említi Gyulafehérvárt, a falakon belül „ab vna parte verő ... a sze-
beni polgárok házát, ex altéra Providj Magistri Vastellionis Lapicidi Italj.” (Magy. Orsz.
Levéltár, Kolozsmonostori konv. Lib. Reg. VI. köt. 38)
P78
A szebeni polgárok háza
1569. júl. 2. Torda. II. János választott király adománylevelében egy házhely
meghatározásában említi Gyulafehérvárt a falakon belül a szebeni polgárok házát
(Magy. Orsz. Levéltár, Kolozsmonostori konv. Lib. Reg. VI. köt. 38).
P79
Gyuriczko fejedelmi kamarás háza
1569. júl. 2. Torda. II. János választott király kamarásának, Georgius de Quartj-
nak, másként Gyuriczko-nak Gyulafehérvárt a falakon belül kőházat adományoz,
 amely korábban az elhunyt Brassai Jánosé volt. A ház szomszédai egyfelől Castellio la-
picida Italus háza, másfelől a szebeni polgárok háza (Magy. Orsz. Levéltár, Kolozsmo-
nostori Konv. Lib. Reg. VI. köt. 38).
P80
Kovacsóczy Farkas kancellár háza
Kovacsóczy irodalmi munkásságához: Naplójegyzetei 1563-1567. Bécs, ÖNB
Cod. SN. 1912 (Varjas B.: A magyar reneszánsz társadalmi gyökerei. Bp., 1982. 258).
Fejedelmi adománylevelekben Kovacsóczy tevékenységének méltatása: 1580-
ban Báthory Kristóf adományleveleiben (Székely Oklevéltár. IV. Kolozsvár, 1895.
68, 70); 1590-ben és 1592-ben Báthory Zsigmond adományleveleiben (Uo. 112,
117).
P81
Lencsés György (+1594) háza
A Szász utcában állott, 1597-ben Lencsés György fiai, Mihály és Gábor eladták
Brassó városának 700 forintért. Szomszédos ekkor iktári Bethlen Farkas és Sennyey
Pongrác (Spielmann, J. — Trócsányi Zs. — L. Színi K.: The first scholarly medical
book in Hungárián Ars Medica o f György Lencsés. Armarium. I. 1976. 147-175).
Ugyanitt részletes közlés Lencsés György életéről, tisztségeiről, magyar nyelvű orvosi
munkájáról (Ars Medica, kézirat a marosvásárhelyi Teleki Könyvtárban). — Lencsés
György sírköve a gyulafehérvári nagytemplomban állott (AH 1980/1. 97-98).
P82
Brassó város háza
1597-ben vette meg Brassó városa Lencsés György egykori házát a Szász utcában
700 forintért (Armarium. I. 1976. 156-157).
P83
iktári Bethlen Farkas háza
A Szász utcában állott Lencsés Györgynek 1597-ben eladott háza szomszédsá­
gában (Armarium. I. 1976. 156-157).
Bethlen Farkas Báthory István fejedelem familiárisa, 1576-ban Hlye várát kapta
adományban (AH 1980/2. 230).
P84
Sennyey Pongrác háza
A Szász utcában állott Lencsés Györgynek 1597-ben eladott háza szomszédsá­
gában (Armarium I. 1976. 156-157).
Sennyey Pongrác tisztségei: 1686 portai ügyvivő, 1593-1601, 1607-1610
tanácsúr, 1593-1598 főudvarmester, 1596-1 6 0 0 küküllei főispán (Trócsányi 1980.
34).
[Gyulafehérvár, sírkövek]
P85
Martinuzzi síremléke
1816. Kazinczy Ferenc gyulafehérvári útjáról: „Még egyszer bementem a temp­
lomba, megállottám a Martinuzzi kövén.” (Erdélyi Levelek. 21. levél. Szauder M. ki­
adása. 1979. 6 8 3 -6 8 4 )
1983. Bágyuj Lajos építész nyilatkozata: „A nyugati kapuktól jobbra a karzatot
 tartó oszlopnál megtalált csontváz valószínűleg Martinuzzié.” (Bágyuj L.: A gyulafehér­
vári székesegyház restaurálása. Építés-Építészettudomány. XV. 1983. 18).
P86
János Zsigmond fejedelem síremléke. 1571
A síremlék mindkét oldalán látható csatajelenetek nyilván János Zsigmond fe­
jedelem 1567-es hadjáratára emlékeztetnek, amikor a felvidék egy részét elfoglalta.
Bágyuj Lajos szerint a hadadi csatát ábrázolják.
Irodalomhoz: Bágyuj L.: A gyulafehérvári székesegyház restaurálása. Építés-Épí­
tészettudomány. XV. 1983. 18.
P87
Kendi Ferenc és Antal síremléke. 1558
Kendi Antalnak dedikált könyv: Heltai Gáspár: A részegségnek és tobzódásnak
veszedelmes voltáról vallott dialógus. Kolozsvár, 1552 (RMNY. I. 98. sz.).
Kendi Ferenc származásáról, tisztségeiről, mecénási tevékenységéről, vasasszent-
iváni udvarházáról (1532—1533), marosvécsi építkezéseiről (1537, 1555), a vasasszent-
iváni sírkövek csináltatásáról feleségének, Bánffy Magdolnának (+1538), majd később
Lévay Katának (+1551): Balogh 1943. 188-189, 268, 291-292.
P88
Báthory Kristóf síremléke
Veress Endre közlései: „Rk. Főgimnázium díszes épületének pincéjében a
Báthory síremlék töredékei.” Említi továbbá, hogy 1601 nyarán Basta hadában szol­
gáló Rácz György hajdúi szétrombolták a négy gyönyörű evangélista szobrával” (Ve­
ress E.: Giovanni Argenti iratai. Szeged, 1983. XXII. 1).
P89
Hadad (v. Szilágy vm. — Hodod), vár
1587. szept. Franciscus Copaczi jelentése a szepesi kamarának a vár tartozékai­
ról és birtoklásáról. „Hadad varat az Erdély fejedelem el rontotta volt.” (Urbaria et
Conscriptiones. 6. füzet. 78. —Dr. Baranyai Béláné gyűjtése.)
XVII. század eleje. Borsos Sbestyén krónikája: 1562-ben „János király nagy
hadat indíttat és megszálla Hadad várát sok fő vitézekkel Németi Ferenc által, ki
akkor Tokajban kapitány vala.” — 1564-ben őszön János Zsigmond „Hadad várát
megszállá kit hamaridőn megvon és mind a földig lerontatá.” (Erdélyi Történeti Ada­
tok I. Kolozsvár, 1855. 18, 22).
1816. Kazinczy Ferenc: „Ez a felső ház a régi hadadi vár udvarán épült... A meg­
holt báró a vár köveiből egy oldalépületet állita és ami köve megmaradt, elhordatá,
hogy kertje lehessen, ahol a torony állott. A vár képe még fenn van; azt a 3. testvér,
Wesselényinek 4-dik testvére Ferenc, a Wartensleben gyalog német seregek hadnagya,
hagyá rajzolatban.” Wesselényi Ferenc meghalt húsz éves korában 1792-ben német
csatatéren (Erdélyi Levelek. 26. levél - Szauder M. kiadása. Bp., 1979. 702).
P90
Huszt (v. Máramaros vm. — Húst), vár
1574—1575. Forgách Ferenc közlése: a hazatérő Izabella csapatai egy részét „ad
obsidionem Húst urgendam mittit.” — „Hustun enim in edito monte et undique
vicinis montibus situm est.” Az országot védi a lengyelek felé, ugyanis itt rövid az át­
járás Lengyelország felé. Másrészt ez a vár védi a sóbányákat. — Az ostromról: „prae-
 fecti Michael Corlath et Benedictus Zalay, excellentes ambo viri, rerum omnium
libertate ab hoste facti, invito castrum dedit.” (Forgách 1866. 149, 153,154)
1744. szept. 9. „Inventarium domini Húst: „Supra portám capellae videtur
lapidi insculpta: T. PE. BENEDICT SZALAY de BAKÓNAK ao 1554. Ibidem ac
aliis in propugnaculis reperitur insigne familiae Bathoryanae.” (Urbaria et Conscrip-
tiones. 6. füzet. Bp. 1981. 87)
P91
Kolozsmonostor (v. Kolozs vm. — Cluj-MánS^tur), vár
1569. febr. 17. János Zsigmond a kolozsmonostori apátság hat faluját Forgách
Ferenc tanácsosnak adományozza (Kővári L.: Erdély történelme I—VI. Kolozsvár,
1859-1866. III. 193).
1570. máj. 22. Torda. János Zsigmond Forgách Ferencnek adományozza:
„Castellum seu Curiam Abbatialem Colos-Monostor vocatam.” (Forgách, 1866.
LXIX-LXX. Toldy Ferenc közlése.)
P92
Kövesd (v. Nagy-Küküllő vm. — Cue§d), ref. templom
A szentségtartó irodalmához: Kát. Schallaburg, 1982. Nr. 808.
P93
Létavár (v. kolozs v.m — Litenu de Sus), másként Magyarléta
1978-1979-ben régész diáktábor ásatott Léta várában Gyulai Pál és Palkó Attila
vezetésével. Reneszánsz ablakkeretek kerültek elő, valamennyi mészkőfaragvány.
„Egyiken Barlabasi Lénárd alvajdának féldomború faragott címere, pajzsmezőből kö­
zépen kiemelkedő tulok (bölény) fejjel a hold és nap között”. —A címermeghatározás
kérdéses, mert nemcsak a Barlabási család címerében volt ökörfej, hanem a Balassáké-
ban is, akik a XVI. században egy ideig nótáztatásukig birtokolták a várat. A kérdést
a címerpajzs formája döntheti el. Erre azonban a közlésben nincs utalás.
Irodalom: Kabay B.: Kalotaszegi műemlékek kis adattára. Korunk Évkönyve.
1 9 8 1 .8 4 ,9 9 .
P94
Marosillye (v. Hunyad vm. - Dia), várkastély
Irodalomhoz: Szépréti 1981. 212-217 (története: téves feltevés szerint Báthory
István fejedelem kezdte építeni 1574-ben, ebből az időből azonban csak az ország-
gyűlési végzések ismeretesek; Bethlen születési emléktáblája 1794-ben az enyedi kol­
légium régiségtárában volt, 1849-ben nyomaveszett; a vár egykori állapotáról az 1640-
ben készült inventarium tájékoztat). — Az 1640-i inventáriumot Koncz József közölte
1899-ben a Hunyadmegyei Tört. és Rgéészeti Társulat Évkönyve. X. 122-147.
P94a
Marosújvár
Gálfi János építkezéseihez: Bolya. Bielz, Julius: Castelul de la Buia. Acta Musei
Napocensis. 1. Cluj, 1964. 225-236.
P95
Papmező (v. Bihar vm.), kúria
Reneszánsz építészeti töredékek kerültek elő az egyik házból, illetve telekről;
ezek az egykori XV. századi kúria maradványai.
Irodalom: Emődi János előadása 1985. márc. 39-án a váradi Múzeumban (Muzeul
Tárii Crijurilor). — A tanulmány megjelenik a Múzeum Évkönyvében, „Crisia”, 1986-
ban.
P96
Radnót (v. Maros-Torda vm. — Iemut), várkastély
Irodalom (a XVI. századi építkezéshez): Kovács A. i. m. 1980. 82 (az 1574-es
ajtó a Bogáthyak idejéből; a kastély északkeleti szárnyának a faragványai Kendi Ferenc
építkezéséből származnak, mert megegyeznek a radnóti ref. templom 1593-as porti­
kuszának részletformáival). — Kovács Andrásnak Kendi építkezésére vonatkozó fel­
jegyzése meggyőzőnek látszik, mégis tekintetbe kell venni egyrészt, hogy a kétségte­
len hasonlóság ellenére is vannak stiláris különbségek, másrészt a formák igen hosszú
életűek voltak. Kétségtelen az is, hogy a várkastélynak ezek a részletformái a kolozs­
vári emlékekkel rokonok, míg a radnóti templom kapuja (1593) más stílusirányba
tartozik. — Itt említem meg - félreértések elkerülése végett - , hogy az 1971-es tanul­
mányomban (Influssi veneziani), melyre Kovács hivatkozik, szószerint ezt írtam:
„Kérdés, hogy Radnóton a négy sarokbástyás alaprajz Serena új tervezése-e, vagype-
dig még a Kendi, illetve Kornis család régi kastélyából ered-e, melyet II. Rákóczy
György csupán 1649-ben vett meg felesége, Báthory Zsófia részére. De kétségtelenül
Serena tervezése alapján alakult ki az udvar kettős árkádsora, melyet a legutóbbi
restaurálás alkalmával bontottak ki, valamint a déli front emeletén a két sarokbástya
között végighúzódó árkádsor, mely sajnos most is végig befalazott” (a tanulmány ma­
gyar szövegéből). A vár alaprajzának és bástyáinak fejlettsége inkább késői korra utal.
Újabb irodalom: Szépréti 1981. 108-11 (állapota 1969-ben); Balogh J.: Velencei
hatások Erdély művészetében. Kézirat 1985. Megjelenik az Ars Hungaricában. (Augus-
tino Serena építkezése régi inventarium tanúsága szerint.)
P97
Szamosújvár (v. Szolnok-Doboka vm. —Gherla), vár
1574-1575. Forgách Ferenc Martinuzzi építkezéséről, valamint Bánk Pál vár­
nagyról: „Paulus Banc, dux copiarum ad Szamos Ujvárum copias duxit, ut ibi circum
spiceret, quid agendum fórét...” Martinuzzi halálakor (Forgách 1866. 27).
P98
Székelyderzs (v. Udvarhely vm. - DSijiu)
Cseffey Benedek sírköve. 1578. — 1577-ben „magister curiae” Kerecsényi Ju­
ditnak (Kerecsényi László és Báthory Erzsébet leányának) az udvarában (AH 1980.
240. tévesen Báthory Ilona).
P99
Szentbenedek (v. Szolnok-Doboka vm. —M3nS§tirea), Ó-kastély
A szentbenedeki kastély építtetőjének, Keresztury Kristóf kővári kapitánynak
ajánlotta Vásárhelyi Gergely jezsuita Catechismusát 1599-ben (RMNY. I. 860. sz.).
Ebben említi, hogy Keresztury gyakran idézte Pál apostol vallomását: „életem énné-
kem a Chrstus.” (Veress E.: J. Argenti iratai. Szeged, 1983. p. XVI.) Veje, Kornis
Boldizsár szintén kapcsolatban volt a jezsuitákkal, 1608. ápr. 10-én Joannes Argenti
levelet írt őhozzá (Veress 1983).
Irodalomhoz (1980. 251): Szépréti 1981. 181-185 (az Ó-kastély állapota 1975-
ben).
P 100
Szilágysomlyó (v. Szilágy vm. — §imleul Siluaniei). Báthory vár
A várkastély ablakaihoz (egyszerűen profilált keret, egyenes lezárással, azaz víz­
szintes párkánnyal) analógiák: Róma, Villa Famesina, Baldassare Peruzzi műve 1509—
1511; Róma, Palazzo Baldassini, ifj. Antonio da Sangallo 1520 körül (Heydenreich
1979. Abb. 182, 194).
Irodalomhoz (1980. 257): Szépréti 1981. 189-192 (birtoktörténete, részben
téves adatokkal).
P101
Torda (Ó-Torda) (v. Torda-Aranyos vm. —Turda), kamaraház
Orbán Balázs feljegyzései a kamaraházról, amely fejedelmi szállásul is szolgál
(Torda város és környéke. Bp., 1889. 343-349).
A kúriát fal övezte, északon kőből rakott galambbugos, két nyílásos kapu ve­
zetett a tágas udvarra. A nagyobb nyílás felett volt látható a felirat 1588-ból. A felirat
szövege Orbán feljegyzése szerint: „Regnan/te/ Illustrissimo Dno Dno Sigism/undo/,
Báthori de SomMo, Vajvoda Regni Transil/vaniae/ Gubernátoré Magco /Magnifico/
Dno Joanne Gicy, camerar/io/ Gáspáré Bartakocy porta lapidea erecta est A.D.
MDLXXXVIII A... facien. neminem timenus.”
A... facien. neminem timenus.”
A felirat fele két angyal által tartott pajzsban a Báthory címer.
Erről az eredeti állapotról fametszet (Orbán 344-345), mely először a Vasár­
napi Újságban jelent meg. Orbán részletesen leírja az épület belsejét is, a beosztását:
földszinten és emeleten négy nagy terem és nyolc lakószoba volt, az ajtókeretek dí­
szesen faragottak voltak. Úgyszintén leírja a kúriát övező védőfal rendszerét. Az ud­
varból a kastélyba nyíló kapu elpusztult febrata: „Regnan/te Illustrissimo Prin/cipe/
D.D. Signism/undo/ Báthory Vaivoda Tram/silvaniae/, Gubernátoré Magco (Magnifico)
D. Joan/e/ Gicy opus hoc factum Camerar. Joa/ne/ Lrato (Litterato) Kolozsvári A D
MDLXXXVII.”
1818-ban renoválták, erről az erkély felett a következő felirat volt: „Amultis jam
annis desolatum; sub provisore Melitino Domsa totum aedificium renovatum Anno
1818.” Újabb renoválás következett 1887-ben, amikor a falakhoz támasztott pillé­
reket építettek, az emeleti erkélyt eltávolították.
P 102
Torda, unit. kollégium
Az egykori unit. kollégiumot részletesen leírja Orbán Balázs és közli feliratát:
„Judice Nicolao Pogány, opus hoc in laudem et glóriám nominis Dei et emolumentum
Stúdiósáé juventutis erigabatur A MDLXXXIX.”
Irodalom: Orbán Balázs: Torda város és környéke. Bp., 1889. 251.
P 103
Torda, Sárközi, utóbb Csipkés-ház
A város piacterén állt, az 1860-as években a homlokzata még ép volt. Orbán le­
írása szerint a kapuján XV. századi felirat volt, melyen az építtető neve, az építés dá­
tuma és latin jelmondat volt olvasható; az ablakok szemöldökkövét hasonlóképpen la­
tin jelmondatok ékesítették. Megmaradt (1889) az épület hátsó része két ablakkal,
melynek típusa - mint Orbán hangsúlyozta - az udvarhelyi vár ablakaival mutat
rokonságot. Azaz kettős félköríves ablakok, amelyek az 1540-es évektől kezdve
(Alvinc) terjedtek el Erdélyben. Orbán közli a két ablak latin feliratának töredékeit
is. Az egyiken:
ALIT B....TA
A másikon:
ÖVE EDET
Ot VIDEBVNT
Irodalom: Orbán B.: Torda város és környéke. B p., 1889. 350-352, 355 (fametszetben
közli az épület hátsó részét).
P104
Tótfalud (v. Alsó-Fehér vm. —Taut)
1574. júl. 7-én Pierre Lescalopier felkereste az egykori Szent Mihály kolostort,
mely Szentmihálykő vára alatt magányosan emelkedett; akkor földművesek lakták, a
templomból magtár lett (Studii ^i matériáié de istorie medie. IV. 1960. 455).
P105
Várad, Végvárad, Nagyvárad (v. Bihar vm. — Oradea), vár
1579-1588. Az építési adatok közölve: Balogh 1982/11. 84-98. Ez időszakban
számos ízben dolgoztak kolozsvári kőművesek, kőfaragók Váradon, rendszerint töb-
bedmagukkal (1579, 1585, 1588 stb.). 1588-ban nagyobb csoport a céhmesterrel
együtt ment ki. Újabban számos kőfaragójel került napfényre a várfal kövein.
Irodalom: Balogh J.: Varadinum - Várad vára. Bo., 1982. - Művészettörténeti
Füzetek 13/I-II; Détshy M.: A pocsaji Rákóczi udvarház. A Bihari Múzeum Évkönyve.
III. Berettyóújfalu, 1983, 99, 105 (adatok 1643-ból, 1649-ből); Kemy T.: ismertetése
Balogh Jolán könyvéről: Varadinum. 1982. Művt. Ért. 1983. 3. sz. 180-181 (értetlen
felületes megjegyzések; a lényegről - a várról semmi); Szabó T. A.: Erdélyi Magyar
Szótörténeti Tár. IV. Bukarest, 1984. 420 (Váradon dolgozó fundálókról); Possonyi
L.: Szent László sírja felett. Új Ember. 1985. jan. 26. („A vár restaurálását... esetleg
nemzetközi műemlékvédelmi segítséggel közös munkával végezhetnénk.")
ZUSAMMENFASSUNG

STEINMETZWERKSTÁTTEN VON KLAUSENBURG

(KOLOZSVÁR, CLUJ). DAS 16. JAHRHUNDERT

Der vorliegende Bánd entstand durch Vereinigung em er Reihe von 8 V eröffentlichungen in dér
Form von Aufsátzen, die zwischen 1 9 7 4 -1 9 8 0 in der Zeitschrift Ars Hungarica erschienen. Beim
N eudruck wurde das fotom echanische Verfahren verwendet, wodurch der T ext zusammen m it
den Abbildungen im T ext — bis a u f wenige K orrekturen, die D ruckfehler berichtigen - wesentlich
unverándert blieb. Der neugedruckte T ext (S. 9 — 360 vorliegender Ausgabe) w urde durch Nach-
tráge der Verfasserin sowie durch einen völlig neu bearbeiteten, ergánzten und revidierten Bildteil
erweitert und m it einem Namenregister versehen. A uf den Rándern der neugedruckten Seiten ver-
weisen einfache Zahlen a u f die Abbildungen im Bildteil, wáhrend Hinweise auf die entsprechenden
Nachtráge durch P und laufende N um m em bezeichnet sind.

I. D ie V o ra u sse tzu n g e n (S. 9 -2 3 )

Den ersten Teil bildet ein kurzer Überblick ilber die Steinm etzw erkstátten der Frührenais-
sance (ungefáhr 1 4 6 0 -1 5 4 1 ). U nter ihnen die erste und bedeutendste ist die in der königlichen
Residenzstadt Buda durch die Initiative und wirkungsvolle U nterstützung des Königs Matthias
Corvinus (1 4 5 8 -1 4 9 0 ) organisierte königliche W erkstatt; sie war der H auptfaktor für die Ein-
wurzelung und V erbreitung der neuen italienischen Form en. Ihr Einfluss hat in zwei Richtungen
gewirkt: einerseits im Ausschwármen der königlichen Steinm etzen an verschiedene Orte und in
ihrer Tátigkeit in den Lokalzentren (Vác, Vázsony, G yalu-G ilíu ua.), andererseits in der Ver-
sendung in Buda geschaffener B ildhauerarbeiten, wie W appensteine nach Ecsed, N yírbátor und
Gyurgyevác (Djurdjevac) sowie Grabsteine nach dem Zipser Kapitel (Szepeshely, SpiSská Kapitula),
Terebes (TrebiSov) und anderen en tfem ten Orten.
Gégén Ende des 15. und zu Beginn des 16. Jahrhundrts w irkten in Esztergom bedeutende
W erkstátten. Zűr Zeit des Erzbischofs Ippolito d ’Este (1 4 8 7 -1 4 9 7 ) war die eine an seinem Hof,
sowie auf seinen weiteren Besitzungen tatig; gleichzeitig bestand daneben eine vor allém G rab­
steine meisselnde W erkstatt (um 1 4 9 0 -1 5 1 0 nachweisbar). Spáter, als Erzbischof Thom as Ba-
kócz seine Grabkapelle erbaute (1 5 0 6 -1 5 0 7 ), entstand in Esztergom eine noch bedeutendere
W erkstatt: sie schuf die prachtvollen Bauglieder und O m am ente der Kapelle im reinsten Stil der
florentinischen Renaissance.
An den anderen Bischofssitzen in Eger, Pécs, Veszprém und Várad (Oradea, Grosswardein)
entw ickelte sich eine áhnlich lebhafte Bautátigkeit. Zahlreiche Renaissancefragm ente zeugen von
den Leistungen der Steinm etzen. In Gyulafehérvár (Álba Júlia, Karlsburg-Weissenburg) entstand
wiederum bei Errichtung der Kapelle des Joannes de Lazo eine unter lom bardischem Einfluss
stehende, dabei starke lokálé Züge aufweisende W erkstatt.
Im Zentrum Esztergom entfaltete sich auch das Schaffen zweier bedeutender Florentiner,
dies ftlhrte hier zűr Entstehung zweier an die leitende Persönlichkeiten gebundener W erkstátten.
Der eine Meister war der sog. ’Ttalus in Pest” : er schuf die beiden m onum entalen W andtabernakel
in der Pfarrkirche der Stadt Pest, ferner einen Seitenaltar und den Grabstein des Bischofs Nikolaus.
Der andere, sogar seinem Namen nach bekannte Meister war Joannes Fiorentinus, seine T atig­
keit in Esztergom w irkte sich in weitem Umkriese in O steuropa aus. Er schuf in Esztergom
 Portai, Taufbecken und W andtabernakel, die er dem Auftraggeber nach Menyó' (Mineu, - heute
Rum ánien, ehem Kom itat Szilágy - ) übersandte. Ausserdem schuf er zahlreiche Grabsteine für
Auftraggeber in verschiedenen, weit entfernten O rten, bis nach W estpolen (Gniezno, Gnesen).
Auch die in höfischen Adelskreisen entfaltete lebhafte Bautátigkeit fíihrte vielerorts zűr
E ntstehung kleinerer oder grösserer neuen W erkstátten. Laut Zeugnis dér F unde habén solche in
Vázsony, Sárospatak, N yírbátor, Csővár, Sim ontornya, K oroknya, Gyula und in Márévár br-
standen.
An den Adelssitzen m áchtiger Magnaten entstanden auch dauernde und nicht nur auf ört-
liche Tátigkeit beschrankte Zentren. Eme derartige war die W erkstatt, die auf den in verschiedenen
Landesteilen liegenden Besitzungen des Palatins Imre Perényi die Bauten ausführte (Siklós, Ónod).
Mit Beginn des 16. Jahrhunderts w andten sich auch die Stádte dér neuen Stilström ung zu.
Als erste ta t dies gerade eine dér nörlidchsten, die Stadt Bartfeld (Bártfa, Bardejov). Hier wünschte
dér R at, Meister Alexius sollte das R athaus m it "italienischen F enstern” (fenestras ytalicales)
zieren Auch in anderen Stadtan zeigte sich die Neigung Zűr U bernahm e dér neuen Stilform en, so
in Kisszeben (Sabinov), Késmárk (K ásm arkt, K eím arok), Eperjes (Preíov), Leutschau (Lőcse,
LevoCa), Pressburg (Pozsony, Bratislava), Neusohl (Selmecbánya, Banská Stiavnica), Székesfehérvár
(Stuhlweissenburg) und Klausenburg, dies muss zűr E ntstehung kleinerer örtlicher W erkstátten ge-
führt habén. Ein anschauliches Beispiel für diese Entwicklung ist die Stadt Szeged, in dér eine
Reihe von Renaissance-Fragm enten ans Licht kam en, Reste von Bürgerháusern und zweifellos
A rbeiten dortiger, örtlicher Steinm etzen, von denen m ehrere sogar nam entlich bekannt sind.
Dieser kurze Überblick will nur die bedeutenden W erkstátten flüchtig andeuten, soweit dies
je tz t m it Hilfe dér zerstreut gefundenen Fragm ente und dér spárlichen urkundlichen Angaben
möglich ist. Gewinnt mán doch schon aus dem , was uns heut bekannt ist, ein mannigfaltiges Bild
von dér w eitverbreiteten T átigkeit dieser W erkstátten, ja schon zeichnen sich ihre H autpttypen
klar ab! Es sind die folgenden:
Königliche und kirchliche W erkstátten, ferner zeitlich m ehr oder weniger begrenzte Zentren
dér A delsbautátigkeit, endlich selten auch a u f grösseren Besitzkom plexen wirkende W erkstátten,
wie die des Palatins Perényi. Allé diese hingen völlig von dér Initiative, den Bauunternehm ungen
und dér U nterstützung des Bauherrn ab. Daneben gab es auch unabhángigere Form ationen, die an
die Person eines bestim m ten Meisters gebunden w áren, schliesslich - als letzte Phase - die stádti-
schen W erkstátten. G erade diese gelangten im Laufe dér weiteren Entw icklung, in dér Zeit dér
Hoch- und dér Spátrenaissance, zűr besonderer Bedeutung.
Das Ziel dér Verfasserin dieses Bands ist gerade das Bekanntm achen dieser spáten Steinmetz-
w erkstátten, bzw. die R ekonstruktion ihrer ehemaligen T átigkeit. Die Tátigkeit dieser W erkstát­
ten lásst sich -d erp o litisch e n Z e rsp a ltu n g d e sh isto risch e n Ungarn in drei Teile seit dér türkischen
E roberung im Jahre 1541 entsprechend - G ruppén aufteilen: Siebenbürgen (heute: Rum ánien),
Oberungarn (die heutige Slowakei) und Transdanubien.
Das vorliegende Buch befasst sich ausschliesslich m it dér T átigkeit dér Steinm etzen dér Stadt
Klausenburg im 16. Jahrhundert. Dér T ext wurde von dér Verfasserin ursprünglich als erster Teil
des Überblicks dér Steinm etzw erkstátten im Ungarn des 16. Jahrhunderts im oben erwáhnten
Rahmen herausgegeben. Diesem ersten Teil sollten weitere A bschnitte über sonstige siebenbür-
gische Z entren, dann über diejenige in den übrigen beiden Landesteilen folgen. Klausenburg wurde
zum Ausgangspunkt dér Studien gewáhlt, denn diesen Z entrum erwies sich von vornherein als das
bedeutendste und einflussreichste in ganz Siebenbürgen. Hinzu kom m t, dass gerade die W erkstát­
ten von Klausenburg aufgrund dér verháltnismássig günstigen Quellenlage und des reichen Bestands
an Fragm enten am besten dokum entierbar und am eingehandsten rekonstruierbar sind. Die Kennt-
nis dér Bráuche und dér Leistungen dieses Z entrum s kann zudem wesentliches zűr Beurteilung dér
T átigkeit übriger Zentren beitragen.

II. D ie K la u s e n b u r g e r W e rk s tá tte n (S. 2 4 -5 6 )

Die Steinm etzkunst geht in Klausenburg a u f eine alté Tradition zurück: sie begann lángé vor
dér Renaissance und h atte Jahrhunderte hindurch eine ununterbrochene Entwicklung. Frühe
W erkstátten bestanden Bereits in dér A rpadenzeit. Kolozsvár w urde Sitz einer königlichen Burgvog-
 tei, m it ihr im Zusammenhang entw ickelte sich dér Siedlungskern, das castrum Clus, Culuswar
m it dem Mauerring dér A ltstadt, dem Markt und dér ersten Pfarrkirche.
Gleichzeitig entstand die benachbarte Benediktinerabtei Kolozsm onostor, wie im Falle
anderer früher Klostergründungen (Á kosm onostor, G yeró'm onostor, Borsm onostor) weist dér Name
Kolos auf die Person eines G ründers hin, und k nüpft auch die Stadtgründung an eine Persönlich-
keit an.
Bei dér königlichen Burgvogtei wie auch bein K losterbau müssen neben örtlichen Meistem
auch Ordensleute tatig gewesen sein; die T átigkeit dér ersteren wird durch ein Fragm ent aus Klau-
senburg und einige Portale in dér Umgebung (Vista, Nagykapus) bezeugt.
Als um 1316 die Altsiedlung, das ursprüngliche "castrum ” eine ”civitás” w urde, begann die
Zeit m onum entaler Bauten; seit 1349 entstand auf dem M arktplatz dér nova civitas die St. Mi-
chael-Pfarrkirche als Ergebnis dér T átigkeit einer bedeutenden Bauhiitte. An einem dér Chordienst-
kapitelle wurde die Darstellung eines Steinm etzen bei dér A rbeit entdeckt. Am Kirchenbau waren
neben den entw erfenden A rchitekten bereits örtliche Steinm etzen tatig. Noch m ehr kom men
Ortsansássige bei >dér E rrichtung dér Stadtm auer und ihrer Türrnen in B etracht, dérén Bau König
Sigismund von Agram aus 1405 gestattete.
Von dieser Zeit an sind auch Schriftquellen erhalten, die Licht a u f die bürgerlichen Stein­
metzen dér Stadt werfen; so erscheinen in dér Steuerliste dér ungarischen Bürger von 1453; Blasius
lapicida und Nicolaus lapicida, Ungar war fem er dér "providus vir Thom as lapicida” , dér m it an-
deren gemeinsam 1466 die Klage dér Angehörigen dér St. Peters-Gem einde dem sáchsischen Pfarrer
Gregor Slewnig gegenilber vertrat.
Parallel m it dér stádtischen Bauhiitte w irkte die dér Dom inikaner. Vor allém durch Johann
Hunyadi gefördert, errichteten sie seit 1455 ihr Kloster, w orüber ihre eigenen Aufzeichnungen
aussagen; ” cum luce clarius pateat, structuras huius conventus m ultis laboribus per fratres u t
plurim um esse erectas.”
Ende des 15. Jahrhunderts entstand unter Leitung des Franziskaner-Observanten Fr. Joan-
nes die W erkstatt, die aufgrund von König M atthias Corvinus A nordnung, Mitteln und Beistand
den Bau dér Ordenskirche in dér Farkas-Strasse begann.
Im Zusammenhang m it dieser B autradition im M onum entalbau erreichte auch die Stein-
m etzkunst eine ausserordentliche Entw icklung und Verfeinerung. Steinbrüche waren zudem in
dér Náhe, zwei im Besitz dér A btei K olozsm onostor, zwei weitere in Vista und Méra standén im
Besitz dér Stadt Klausenburg.
Noch war gotische Bautátigkeit im Gangé, als in dér benachbarten Burg Gyalu bereits ein
in Buda geschulter Steinm etz w irkte, ja, auch schon italienische Steinm etzen im Auftrag des
Bischofs László Geréb, V etters des Königs, tatig waren.

D a s 1 6 . J a h rh u n d e rt
Spátestens um 1500 war dér Renaissancestil in dér unm ittelbaren Náhe dér Stadt vertreten.
Sie mag auch Einfliisse entfernterer Z entren erhalten habén: von Várad und von Gyulafehérvár.
Bereits 1514 liess Bernardus pictor, Bürger von Kolozsvár, ein Renaissanceportal an seinem Haus
errichten. Zwischen 1511 und 1526 erfolgte dér Neu- bezw. Umbau des Turm es dér St. Michaels-
kirche und dér Stadtm auer. Den letzteren als "laborért! egregium ” u nterstützte König Ludwig II.
1516 und 1517; die Ausführung durch lokálé Steinm etzen setzt eine grosse und gut organisierte
W erkstatt voraus.
Den ersten Z unftbrief dér Steinm etzen von Kolozsvár - dem m. W. nur dér von Buda vor-
anging - bestatigte dér Rat am 20. Dezember 1525. Von den darin erw áhnten Zunftm eistern
sind zwei: Nicolaus Zechy und Georgius Wywary ihrem Namen nach Ungarn, dér dritte - Ambro-
sius Fekete - ist trotz seines Namens ein Sachse, dér vierte: Jacobus Olaz, verm utlich italienischer
Abstam mung, doch bereits Bürger dér Stadt.
Artikel 4 des Zunftbriefes gibt dem Auftraggeber volle Freiheit in dér Wahl des Meisters, ja,
gestattet ihm, falls keine U bereinkunft erfolgt, einen andern Meister zu dingen. Artikel 7 schreibt
vor, dass nur die Meister - nicht dér Parlier ("viceregens”) - A rbeit annehm en, Lehrbuben und
Gesellen aufnehm en dürfen. Bei dér hochentw ickelten Organisation fállt nur auf, dass das Meister-
 stück unerw áhnt bleibt. — Um die gleiche Zeit w irkt im D om inikanerkloster ein eigener Steinm etz
des O tdens, fr. Urbánus (1524), dér nicht in die Z unftorganisation gehörte.
Nach 1550 erw áhnen die Rechnungsbücher dér S tadt viele Steinm etzen: innerhalb von 50
Jahren 56 m it Namen und m ehr als hundert nam enlos (vgl. chronologische Namensliste dér Stein­
m etzen S. 86. ff). U nter ihnen finden sich ausser einfachen H andw erkem auch bedeutende Meis-
ter, die für den F ü rstenhof und den Landadel w irkten und auch an grösseren stádtischen Bauten
tatig waren.
In Quellén genannt als Z unftm eister sind 1589: Máté Berkenyesy und Michael Bereczk,
1591: István Diószegi, daneben als "m agister lapicida” , 1589: János Szilágyi, János K uthy, Márton
G yújtó und Petrus Keomiwes, 1591 wieder János K uthy und Michael Keomiwes.
F ür den H of des Fürsten K ristóf B áthory arbeitete János Seres. Am 9. April 1577 sandte
dér S tadtrichter in grosser Eile einen m it drei Pférdén bespannten Wagen nach Gyulafehérvár, um
ihn und seine L eute nach Gyulafehérvár zu holen. D órt blieb er eine W oche zu Besprechungen, ging
danach im fürstlichen A uftrag nach Szamosújvár (Gherla), endlich in die wichtige Grenzfestung
Huszt (Hustow o).
U nter den in den achtziger Jahren erw áhnten Meistern war zweifellos István Diószegi dér be-
deutendste. Am 7. August 1589 führte er zw ölf Wagenladungen behauener Steine nach Gyula-
fehérvár. 1590 gingen a u f das Stadrichters Geheiss Ló'rincz Komijes, András Komijes und István
Komijes dorthin, 1592 dann Mihály Mónika. Die Meister für die A usführung dér fürstliche Auf-
trage waren in diesen Jahren von dem Klausenburger Stadrichter erw áhnt.
Aufgabe des Staates war auch die Erbauung, Em euerung und V erstárkung dér Burgen und
G renzfestungen. Hiermit war in dér Regei auch eine m onum entale Ausgestaltung verbunden.
Zu dér neuen grossen G renzfeste Grosswardein (Várad, Oradea) wurden fást jáhrlich zahl-
reiche Maurer und Steinm etzen von Klausenburg beordert. Auch in Szamosújvár w urde dér Bau-
kom plex dér Burg verstarkt und ergánzt.
In fürstlichem A uftrag wurden auch die Salzkam merhauser in Thorenburg (Turda, Torda)
und Dés (Dej) errichtet.
A uftrage des Hof- und des Landadels werden in den Rechnungsbüchern nur dann erw áhnt,
w enn sich dér Auftraggeber wegen des T ransports an die Stadt w andte. So wird die Tatigkeit von
Klausenburger Meistern 1590 für Marosújvár (Ocna Mure^ului), 1593 für Szilágysomlyó (§imleul
Silvaniei) bezeugt. Aus dem Jahre 1588 ist ein Vertrag von György Wass von Czege m it zwei
Klausenburger Steinm etzen für die A usführung von steinernen Tűr- und Fensterrahm ungen er-
halten.
Die Bauten dér Stadt Klausenburg führten zum grössten Teil die erw áhnten heimischen
Meister aus, so ist u.a.: 1573 János Seres G utachter bei dem Bau dér Brücke vor dem K lostertor
(M onostori kapu), Z unftm eister István Diószegi bei Errichtung des Gefángnisses dér A ltstadt, Péter
Keomijes arbeitete 1588 an dér Sakristei dér St. Michaelskriche und meisselte 1593 einen Kamin
im Rathaus. F ür um fangreichere Bauarbeiten wurden in dér Regei nicht einzelne Meister, sondern
grössere G ruppén in Anspruch genomm en.
Parallel m it den handw erklichen Beziehungen lassen sich auch familiale Verbindungen dér
Steinm etzen aufzeigen. Dem Z unftm eister Miklós Zechy folgten Meister János Seres und seine
Söhne; István Diószegi h atte seinen Sohn Péter zum N achfolger, wáhrend die Kuthy-Sippe eben-
falls durch drei G enerationen im Handwerk vertreten is.
1588 erw áhnt das R atsprotokoll lobend die lapicidae dér Stadt. 1589 bestátigt dér Magistrat
die Zunftregeln von neuem , offenbar in den einzelnen Punkten von den Z unftm eistern zusammen-
gestellt, w urden sie verm utlich vöm N otar Gergely Diósy verfasst, am 1. November 1591 vöm
Fürsten Zsigmond B áthory unterschrieben und bestátigt.
Zwei Z unftvorstánde (rectores) und weitere fü n f Meister erbaten diese Urkundenausstel-
lung im Namen dér Steinm etzen und Maurer für ihre "societas” . Den A rtikeln zufolge verstehen
erstere ausser dér feinen Steinbearbeitung auch das Wölben, letztere aber "fabricationem lapidum
sunt ignari et non perfecti” , ihre in Errichtung von Mauern und Wölbungen bestehende Arbeit gilt
als ”ars inferior” .
W eiter werden in dér U rkunde die V erpflichtungen dér Meister bei dér Stadtverteidigung
festgestellt.
 Eine gewissenhafte Ausbildung dér L ehrbuben und Gesellen wird ferner festgelegt. Von
ehelicher G eburt, dürfen sie zwischen den beiden Handwerken wahlen. Eine 15tágige Probezeit
erweist, ob Meister und Geselle einander genehm sind; wenn nicht, oder falls dér Meister um barm -
herzig ist, so ordnet dér Z unftm eister den Gesellen einem andern Meister zu.
Bei den Steinm etzen betrágt die L ehrzeit fiinf, für einen Steinm etzsohn vier Jahre. Da-
gegen lem en die Maurer nur drei Jahre. Nach Beendigung dér Lehrzeit muss dér Geselle noch
weitere sechs M onate um L ohn bei ihrem Meister arbeiten. Ohne Beendigung dér Lehrzeit darf er
nicht in Taglohn arbeiten. Jeder Geselle muss seinem Meister genügend Steinm aterial bereitstellen.
Nichteinhalten dér V orschriften wird bestraft: m it Verlust dér A rbeitsm öglichkeit, dér V orrechte,
ja, auch m it Beschlagnahme dér Werkzeuge.
Erst nach Schaffung des M eisterstückes erhalt dér Betreffende Erlaubnis zűr Heirat und wird
in die Z unft aufgenom m en. V erstösst er dagegen, so geniesst er keine V orrechte und darf, als
Pfuscher nur alléin arbeiten.
Dér wichtigste A rtikel (12) regeit die Frage des M eisterstückes. Für den lapicida ist dies
die "janua capitulata” , eine T űr m it kannelierten Pilastern "colum nae virgatae” . Die weiteren Be-
zeichnungen "capitelis o rn ata” und diese ” in legitima pro p o rtio n e” sowie ” om nia dimensionum
genera recte correnspondeant” sind derartig prázis und enthalten so starke ásthetische und stilis-
tische W ertungen, dass sie in einen A rchitekturtraktat hineinpassen würden. Als zweites Meister-
stück musste dér lapicida einen Raum m it Kreuzgewölbe errichten (dom us seu holocausti testudi-
nem fornicem que in form ám crucis). Bezeichnend ist, dass noch imm er das Kreuzgewölbe - wenn
auch in neuer Form - verlangt wird. Das fertige ” S tü ck ” w ird von den Z unftm eistern an Ő rt und
Stelle überprüft und vöm Gesellen auch eine genaue Planzeichnung dazu verlangt. Wer diese beiden
Meisterstücke liefem konnte, war tatsá'chlich zu weiteren Leistungen im Baufach befáhigt. Dieser
strengen Schulung verdankten die Meister von Klausenburg ihren guten R u f und ihr Ansehen im
ganzen Land. Auffallend bleibt, dass für den Maurer kein M eisterstück genannt w ird, sondem dass
er nur das Wölben verstehen soll.
Dér lapicida aber, dessen M eisterstück anerkannt w urde, war danach feierlich in die Z unft
aufgenommen.
Wenn ein auswártiger siebenbürgischer ” servus m ercenarius” in Kolozsvár weiterlernen
wollte, konnte er bei dem von ihm gew ahlten Meister 15 Tagé arbeiten. E ntsprachen seine Zeug-
nisse, so erfolgte seine Eintragung in das Bürgerbuch.
Zahlreiche A rtikel betreffen die Arbeitsdisziplin. F ür Bauarbeiten des Fürsten oder dér
Stadt mussten die Zunftm eister die entsprechenden Meister auswáhlen und senden. Strengstens
wurde jede Einmischung in Vertragé eines Meisters, Kritik seiner A rbeit, E ntführung seiner Leute
u.a. verboten. Zum Schutz árm erer Meister waren jedem Meister nur drei Gesellen g estattet. Gleich-
zeitig durfte niem and mehrere A rbeiten aufnehm en, und jede angenom m ene h atte er zu Ende zu
führen. Im Fali eines unfertig gelassenen Werkes betraute die Z unft einen anderen Meister m it dér
Fertigstellung.
Detailliert bespricht die Urkunde die innere Organisation dér Z unft. U nter den jáhrlich ge-
wáhlten drei Z unftm eistern musste dér eine immer ein Sachse, die beiden anderen Ungarn sein.
Die drei Meister wurden auf Einhalten dér Gesetze und Z unftartikel, sowie a u f redliche Schátzung
von Háusern, die ihnen auch oblag, vereidigt. Jeden M onat h atte die ”societas” eine Sitzung.
Das Privatleben betreffen viele A rtikel (gemeinsame Lasten, T ód, Begrabnis, Hilfe bei Un-
fall und K rankheit). M eisterwitwen durften ein Jah r láng die W erkstatt m it den A rbeitskraften
des verstorbenen G atten w eiterführen. Das E inkom m en dér Z unft ergaben die BeitrSge dér Mit-
glieder sowie die Strafgelder.
So stark auch die Bestim m ungen das Leben dér Mitglieder einengten, bestand doch Mög-
lichkeit, Vertrag (conventio) zu schliessen m it irgendeinem beliebigen Auftraggeber. Auch dieser
- ob BUrger dér Stadt oder Landadliger - konnte völlig frei den Meister wahlen.
Die Artikel befassten sich auch m it den L öhnen, die genau festgelegt waren. Allgemein
waren vor dér Zeit des Fürsten G ábor Bethlen gemeisselte A rbeiten noch nicht im Preis fixiert.
Interessant für Bewertung solcher feinerer Arbeiten ist dér Vertrag des György Wass m it zwei
Meistern von Kolozsvár (1588, in ungarischer Sprache): danach verpflichtet sich Wass für 7 ge­
meisselte Fenster und 5 Türrahm en 71 G ulden, dazu 2 Kübel Weizen und 3 Kasé zu gébén.
 Wie notw endig diese strenge Regelung dér Arbeitsdisziplin war, zeigen u.a. die entgegenge-
setzten Zeugenaussagen eines Prozesses, dér 1569 vor den R at gelangte. Hier handelte es sich um
eine Einzelperson als Klager. Schwerwiegender waren aber die Falié, wo es um nicht ausgeführte
A uftráge, die das ganze Land betrafen, ging. N otorischer Versáumnisse wegen gingen viele wichtige
Bauarbeiten nur langsam voran; neue Verordnungen wurden hier notw endig. Die Jesuiten hatten
m it besonderen Schwierigkeiten beim Bau ihres vöm Fürsten gegründeten Kollegium szu kámpfen;
bald blieb das angewiesene Geld, bald das Matériái, bald das Bauerpersonal aus. Die protestanti-
sche Bevölkerung und die heim ischen Meister leisteten W iderstand, aus Italien musste dér m urario
arch itetto , aus Rom m ussten die W erkleute verschrieben werden.
All dies m acht die strengen Zunftregeln verstándlich: entstanden sie doch im Interessé einer
guten und schönen Leistung!
Hiermit gelangt m án zu den Stilfragen und den bauásthetischen Forderungen, die in den
D okum enten auch ihre Erwáhnung finden.
In zwei A rten von Ausserungen erscheint die Auffassung dieser Zeit: inán erkennt dabei
sowohl die Meinung dér Z unft wie auch die des Bauherrn. Erstere wird bei Beschreibung das Meis-
terstíickes offensichtlich: prágnanter, anschaulicher und schöner lásst sich die Idee des Renaissance-
portals wohl kaum ausdrücken. Die Meister von K lausenburgbewiesen sicheres G efühl fiir die Be-
deutung dér Kapitelle, die Kannelierung dér Pilaster, sie kannten das Wesentliche dér Baustruktur:
die Harm onie von Mass und Proportion. Ihre Beschreibung erinnert an den Begriff dér Concinnitas
des L. B. Alberti. Wenn auch fern von Italien, hatten sie seinen Geist doch erfasst. Ihr Proportions-
geffihl ergriff auch die kreuzgew ölbten, weiten Raum e, von denen heute nur noch zwei einen Be­
griff verm itteln; dér m it Monogramm des Pertrus Minch (1583) a u f dem H auptplatz (Nr. 19. 1.
Stock) und dér ebenerdige in dér M onostorstrasse Nr. 15 (17. Jahrhundert.)
Die Auffassung des Bauherrn andererseits offenbart dér Vertrag des György Wass (1588)
m it zwei lapicidae von Klausenburg. Er w ünschte Fenster- und T ürrahm ungen, wohl für seine
Kűrié, und bestim m te selbst genau dérén verschiedene Form en.
Von besonderer Bedeutung blieben auch w eiterhin die Stadtm auern, Tortürm e und
Basteien. H ierauf legte die Stadt grossen Wert, sowohl und dér Verteidigung, wie auch um ihres
Ranges und Ansehens willen. Seit den Zeiten König Sigismunds waren sie entstanden, unter
M atthias Corvinus wurden sie vollendet. Trotzdem begann m án m it Neubau zu Beginn des 16.
Jahrhunderts, er zog sich durch das ganze Jahrhundert hin. Die Entw icklung dér Kriegstechnik
und die stándige V erw itterung bedingte dies. Daneben w ünschte dér Rat auch ein monumentales
Aussehen dér S tadt, dies bezeugen die neu errichteten Torbasteien und die vielen Gedenktafeln:
gerade sie enthüllen vortrefflich die Ideen des Rates. lm weiteren werden die Namen dér einzelnen
stádtischen Bauherren angeführt, u nter denensich K önigrichter wie A ntal Ferenczi (1544, 1581),
Tamás Budai (1580), Péter Munich (Minch, um 1580), István Pulacher (1580), István Wolphard
(1581); Bauverwalter (Tamás Budai und György Veress 1574, Valentinus Kohl, Jakab Székely und
Ladislaus Preiber 1580, László Breiter und György Szabó 1582; Stadtrichter István Wolphard
1581, Meister Ispoli und Dániel Nyíró' 1584 bzw. István Diószegi zusammen m it dem L oternten
Nikolaus) befinden.
Von den G edenktafeln dér Bauten zeigen die frühesten (im Museum) in einem durch zwei
Halbsáulen begrenzten Féld das Stadtw appen im sog. itaüenischen B lattkranz. Die reine und klare
K om position und dér fein gemeisselte Kranz weisen diese Stücke dem frühen Cinquecento zu.
Demgegenüber Spatrenaissance-Charakter zeigt die Tafel dér Szamosbrücke m it K ristóf B áthory’s
W appen (1580), sowie die dér nordwestlichen Burgm auer (1581), a u f dér Engel in Álba und
Stola das Báthory-W appen haltén. Beide betonén das Entstehen des Baues "publicis civitatis ex-
pensis” . Hum anistische Bildung und beherzte Gesinnung verraten auch weitere Tafeln, so vor allém
die des R ichters A ntal Ferenczi aus dér Pestzeit: ” sui m em or officii hoc opus fieri curavit, ut inter
m ortem et pericula exstaret m onum entum , se pátriám et bonis legibus e t publicis aedificiis ornare
voluisse. 1544.”
U nter den T orén und Basteien als besonders m onum ental auch dem Ansehen dér Stadt
dienend erscheint dér T orturm dér Magyar-Strasse (1 5 8 0 -1 5 8 9 ) und dér des M itteltores (1594).
Dies war auch dér betonteste Punkt dér Stadtm auer.
 Andere wichtige Bauten waren die steinernen Brücken dér Stadt, so vor allém die Szamos-
brticke (1 5 7 8 -1 5 8 6 ), eine auch technisch grosse Leistung; vier W appen und zwei Gedenktafeln
zierten dies Brücke.
* * *

Unter den Bauten dér Stadt nim m t das Jesuitenkollegium einen besonderen Platz ein. Von
König István Báthory (1579 gegründet, sollte es eine Akadem ie des Landes und dér Stadt Klausen-
burg werden, h atte aber, dér ungünstigen Zeitverháltnisse wegen, m it grossen Schwierigkeiten zu
kámpfen. 1580 begann die B autátigkeit in dér Farkas-Strasse, ging aber nur langsam voran, 1583
arbeitete auch ein italienischer Meister hier (Giovan Pietro). Die beiden Bauten dér Jesuiten - das
Kollégium und das Sem inar - entstanden in den charakteristischen Form en dér Spátrenaissance
als Haustyp m it Sáulen-Arkadenhof. Die Bauarbeiten erfuhren 1 5 8 3 -1 5 8 4 ihre Vollendung.
Parallel m it dem Bau des Kollegs w urde das Sem inar auch errichtet. Beide Jesuitenbauten wurden
1603 zerstört.

D ie T á tig k e it d é r K la u s e n b u r g e r W e rk s tá tte n in g a n z S ie b e n b ü rg e n (S. 199-224)

U nter dér Herrschaft dér Zápolyas bereits in dér Periode des doppelten Königtums (seit
1526) und gesteigert seit dér Ausbildung des selbstándigen Fürstentum s Siebenbürgen kann mit
dem Landweitigen Einfluss dér Klausenburger Steinm etzen gerechnet werden. Für den Festungsbau
ist die T átigkeit Dom enico da Bolognas in den 1530-er Jahren von entscheidender Bedeutung.
Durch ihn liess König Johann Zápolya die regelmássig angelegte Festung Szamosújvár (Gherla)
erbauen. Dér Bau w urde von Georgius M artinuzzi fortgesetzt. Die Bildhauerarbeiten u nter König
Johann sind italienischer Prágung, wáhrend diejenige u nter M artinuzzi von Klausenburger Be-
ziehungen zeugen. Das T orportai und die Schlosskapelle stehen dem W olphard-Haus in Klausen-
burg stilistisch sehr nahe.
Seine eigene Residenz baute Martinuzzi um 1 5 4 6 -1 5 5 1 in Alvinc (V intul de Jós) aus. Dér
Bau folgt dem durch Eckbastionen erw eiterten italienischen T ypus nach. Die Bauskulptúrén
(einfache T ürrahm ungen, Fenster m it Dreieckgiebeln rundbogige Zwillingsfenster) gehen auf
Bramante zurück, und wurden wohl von lom bardischen Steinm etzen verbreitet. Die wohl auf einen
Italiener zurückgehenden Details von Alvinc erwiesen sich als recht einflussreich. (Vgl. für die
Zwillingsfenster das Schloss von Branyicska, Gyulafehérvár, Udvarhely, und die Burgschlösser von
Marosvécs, Ebesfalva, M arosszentkirály, Keresd, Egeres, Szentbenedek, Hadad und Fogaras).
Nach dem Sieg des Zápolya-Hauses fanden erneut Festungsbauten eine s'.arke Betonung.
1569/70 wurde die Festung von Grosswardein (Várad, Oradea) als ein regelmássiges Fünfeck mit
Bastionen nach italienischem E ntw urf angelegt. Gleichzeitig w urde in Gyulafehérvár dér Fürsten-
palast práchtig ausgebaut. Von diesen Bauten zeugen nur Beschreibungen und spárliche Reste. Am
fürstlichen H of bildete sich ein kulturelles Z entrum hum anistischer Prágung heraus, das zu einer
landweitigen Wirkung gelangte. Die höfische B autátigkeit w urde in Gyulafehérvár und Várad vöm
Fürsten István B áthory fortgesetzt, dér ausserdem besonderen Wert auf die Erbauung dér Jesuiten-
kollege von Gyulafehérvár und Klausenburg legte. Sein Hum anistenkreis bildete sich zuerst in G yu­
lafehérvár, dann in Krakau heraus, und um fasste bedeutende Historiker.
Unter dem Fürsten K ristóf B áthory (1 5 7 6 -1 5 8 1 ) kann 1577 die Tátigkeit des János Seres
in Szamosújvár und im gleichen Jahr zusammen m it anderen Klausenburger Steinm etzen auch an
dér Festung Huszt nachgewiesen werden.
Die Bauten dér Báthoris in Gyulafehérvár lassen sich alléin aufgrund dér Schriftquellen
rekonstruieren. Eine neuartige U ntem ehm ung stellt in den letzten beiden Jahrzehnten des 16. Jh.
die Erbauung des Jeusitenkollegs dar, von dessen Aussehen die erhaltenen Pláne A uskunft gébén
(F. Massimo Milanesi, 1586). Sowohl das Kolleggebáude von G yulafehérvár als auch das in Klausen­
burg wurde um arkadengeschm ückte Sáulenhöfe herum gruppiert.
Weitere Bauten dér Báthorys stellen die Kam merháuser von Torda (seit 1581) und Dés (seit
1579) dar, an denen eine Reihe von Klausenburger Handwerker tátig waren.
Die Bautátigkeit des Landadels ist wáhrend dér ganzen Periode parallel m it dér des Fürsten-
hofes. Vor 1541 ist noch die Beziehung zu Buda rege. István B áthory Voywoda von Siebenbürgen
hess 1532 eine Sakristeitür und ein Sakram entsháuschen aus rőtem Marmor für die Kirche in
Szilágysomlyó anfertigen. T öm öri Miklós von Csúcs liess für seine Kirche in Kövesd ein Portai
(1535) und ein Sakram entsháuschen (1537) in Anschluss an den toskanisch geprágten Stil dér
Landeszentren, jedoch wohl durch Klausenburger Meister (vgl. W olphard-Haus) meisseln.
E ine regere B autatigkeit des Adels ist für die zweite Hálfte des 16. bezeugt. Damals liess
Gergely Apafi sein Schloss in Ebesfalva (spáter: Erzsébetváros) 1 5 5 2 -1 5 6 4 durch Klausenburger
Meister erbauen. Das Schloss Egeres wurde a u f regelmássigem Grundriss m it Eckbastionen wohl
von demselben Italiener, dér in Grosswardein tatig war, 1 5 7 2 -1 5 7 4 für György Bocskay angelegt.
Seine skulpierten Einzelheiten zeugen für die Tatigkeit Klausenburger Steinm etzen (wohl Meister
János Seres, dér 1573 den Grabstein des G ábor Bocskay verfertigte). Dieselbe Stilrichtung vertritt
auch dér Bau dér wichtigen G renzfestung Marosillye, die nach 1574 von Farkas Bethlen von Iktár
errichtet w urde. Am Schloss Déva sind Bauarbeiten für die Zeit H auptm anns Ferenc Geszthy
(1 5 8 2 -1 5 9 4 ) bezeugt, wahrend die B autatigkeit des Ferenc Wesselényi in Hadad (nach 1584)
alléin durch Inventare und eine Zeichnung überliefert wird. Weitere Bauunternehm ungen lassen
sich erst aufgrund dér in Klausenburg erhaltenen Aufzeichnungen (besonders dér Rechnungs-
bücher) erschliessen, die für eine starke Inanspruchnahm e dér Steinm etzen dér Stadt zeugen. Ein
wichtiges Denkm al dieser E poche dér Renaissancebaukunst Siebenbürgens stellt das alté Schloss
von Szentbenedek dar, das 1593 von K ristóf K eresztury erbaut wurde. Das Schloss weist noch eine
Pragung des frühen Cinquecento auf, die die erste Epoche dér B aukunst von Klausenburg kenn-
zeichnet.
Die spatere Phase, dérén Beginn gégén 1580 anzusetzen ist, und von Italienern am Fürsten-
hofe (etw a Simoné Genga) herrührt (vgl. das W olphard-Kakas-Haus in Klausenburg), wird von zwei
Báthory-Bauten, den Schlössern in Szilágysomlyó bzw. in Fogaras vertreten. Szilágysomlyó wurde
nach dér Jahrhundertm itte dem italienischen Festungstyp entsprechend erbaut. Das 1592 datierte
Portai dér Torbastei weist auf Vorbilder von Giulio R om ano, Dosio und Am m annati hin. Dér Um-
bau mag gégén 1582 angefangen habén. Das 1594 aufgenom m ene Inventar des Schlosses gibt eine
zuverlássige Übersicht von seinem damaligen Zustande.
Dér Südflügel des Schlosses von Fogaras w urde 1 5 8 9 -1 5 9 4 erbaut. Das 1632 augenom-
m ene Inventar zeugt von frühern Bauperioden (1 5 1 1 -2 0 bzw. 1 5 3 5 -4 0 ), die in einem recht-
eckig angelegten Bau vereinigt w urden. Die Tatigkeit von Klausenburger Steinm etzen lasst sich
hier sowohl stilistisch als urkundlich nachweisen.
Weitere sporadische Denkm áler dér Spátrenaissance stellen die dorisch gegliederten Portale
am Schloss Egeres bzw. in dér Friedhofm auer von Kerelőszentpál (im A uftrag des Ferenc Kendy
1 5 9 1 -1 5 9 4 ) dar.
* * *

Von dér Tatigkeit dér Steinm etzen légén w eitere Zeugnisse die erhaltenen Grabm áler ab.
Die fragm entarisch erhaltene T um ba des Ferenc und Antal (*1588) Kendy in Gyulafehérvár folgt
den beiden Zápolya-Tum ben, denjenigen dér Königin Isabella (nach 1565 errichtet) und des
Fürsten Johann Sigismund (1 5 7 1 -1 5 7 5 ) die von Beteiligung zum indest zwei Meister zeugen.
Dér früher als G rabstein des Johannes Hunyadi fálschlich identifizierte ritterliche Grabstein
lasst sich aufgrund des darauf befindlichen Steinm m etzzeichens dem Kreis des János Seres zu-
schreiben. Dér R ittergrabstein von Perecsen (Wohl des Elek B áthory, gestorben zwischen 1 5 7 4 -
1590) weist eher m anieristische Form en auf.
Die aus KUküllővár stam m ende T um ba dér Zsófia Patócsy, Witwe des György Bebek (*1583)
lasst sich aufgrund dér stilistischen Parallelen dem Máté Berkenyesi zuschreiben.
lm letzten V iertel des 16. Jh. bildete sich dér T ypus dér T um ba m it O rnam entik im An­
schluss an W appenbriefe heraus (vgl. den Grabstein des Mihály Petky in Székelyderzs, *1584).
Dér im Um kreis von Klausenburg verbreitete T ypus weist bereits um 1570 feste Kompositionszüge
auf.

A n h a n g : D ie B a u h erren (S. 2 2 5 - 2 3 2 )
In diesem Anhang werden die wichtigsten D aten über die Bautatigkeit dér Fürsten zusam-
mengefasst, wahrend die a u f die a u f S. 232 aufgeführten adeligen Bauherren bezüglichen Daten
sich unter den Belegen befinden.
BELEGE
Die beiden, in dér vorliegenden Ausgabe voneinander getrennt erscheinenden Teile des
Aufsatzes ergánzt eine system atische D okum entation, die in dér ursprünglichen Veröffentlichung
ílberaus zergliedert erschien, und die wie folgt angelegt ist:
S c h riftq u e lle n
1. Übersicht dér archivalischen Quellén (S. 57)
2. U rkundenbücher und Q uellenpublikationen (S. 59)
Allgemeine L iteratur (m it dér Auflösung dér A bkürzungen, S. 60 ff.)
I. S te in m e tz e n u n d M a u rer
Zeitgeschichtliche E inführung (Über Term inologie dér Handwerk, L öhne und Preise, S. 65)
Allgemeine Bibliographie dér Klausenburger Steinm etzenw erkstátten (S. 65)
1. Alphabetisches Verzeichnis dér Steinm etzen und Maurer (S. 66-85)
2. Chronologisches Verzeichnis dér Steinm etzen und Maurer (S. 86 f.)
3. Verzeichnis dér anonym en Steinm etzen und Maurer, die in den Urkunden erw áhnt wur-
den (S. 88-90)
4. U rkunden bezüglich dér W erkstatten von Klausenburg (S. 91-104)
II. S te in b r ü c h e (S. 105-107)
III. K u n s td e n k m a le r (allgemeine Bemerkungen S. 108 ff.)
1. In dér Stadt Klausenburg (S. 110 f.)
- Kirchliche Bauten (S. 112-118)
- öffen tlich e Bauten (S. 129-130)
- Stadtm auer und Basteien (S. 131-141)
- Háuser in dér S tadt Klausenburg (S. 142-172)
- Reste von Háusem im Museum dér Stadt (S. 173-188)
- Grabsteine (S. 189-198)
- Die Chronologie dér Bautátigkeit (S. 197 f.)
2. lm übrigen Siebenbürgen (in dér alphabetischen Reihenfolge dér O rtsnam en, S. 233-355)
- T ransport von skulpierten Steinen aus Klausenburg in ganz Siebenbürgen (S. 356)
- Chronologie dér B autátigkeit (S. 357-359)
- Chronologie dér G rabdenkm áler (S. 360)
III. N a c h trá g e (Hinweise am Rand dér neugedruckten Sejten, S. 361 ff.)

V e rze ic h n is d é r A b b ild u n g e n

lm T ex t:

S. 68 Steinmetzzeichen von Mattheus Berkenyesy

S. 76 Steinmetzzeichen náher nicht bekannter Steinmetzen
S. 81 f. Steinmetzzeichen von János Seres und seiner Söhne
S. 109 Plán dér Stadt Klausenburg 1870
S. 113 Plán dér Stadt Klausenburg 1975
S. 143 ff. Inschriften und Jahreszahle auf den beschriebenen Denkmálern
S. 151 Rekonstruierte Ansicht dér Fassade des Hauses Nr 20/21/ am Hauptplatz
S. 188 Rekonstruktion dér Friesfragmente aus dem Pfarrhof
S. 195 Epitaphien mit Inschriften, in dér Stadtmauer eingemauert
S. 201 Siebenbürgen in Südeosteuropa dér zweiten Hálfte des 16. Jh. (nach Bialostocki
1976)
S. 203, 205 Fr. Massimo Milanesi: 1586 Grundriss des Erdgeschosses und des 1. Stockwerks
des Jesuitenkollegs von Gyulafehérvár (Paris, Bibliothéque Nationale)
S. 211, 213 Fr. Massimo Milanesi 1584: Fageplan und Grundrisse des Jeusitenkollegs von
Klausenburg (Rom, Archív des Jesuitenordens)
S. 235 Querschnitt und Grundrisse des Schlosses Alvinc (nach Documente 9/2)
 S. 246 f. Ansicht, Grundriss und ein Fenster des Schlosses Ebesfalva (nach Docum ente
8/40, 42)
S. 251 Grundriss des Schlosses Egeres (nach D okum ente 8/45)
S. 253 ff. T űr am Obergeschoss (D ocum ente 8/48), Fenster am Aussenfassade (das. 8/46)
und Fenster an dér Hoffassade (das. 8/49) des Schlosses Egeres
S. 261 Fogaras, Schloss, Kragstein im Arkadengang des ernsten Stockwerks
S. 290 Gyulafehérvár, Gesimsfragment um 1 5 2 0 -1 5 3 0 , Museum
S. 322 ff. Marosillye, Schloss, T űr von 1582 und Schiessscharten im Dachboden, Zeichnun-
gen von K. Cserna 1890, Kragstein, im grossen Saal
S. 237 Szamosújvár, Grundriss des M artinuzzibaues 1916.
S. 338 Szamosújvár, Ansicht dér Schlosskapelle, T. Dörre 1891.
S. 342 Szentbenedek, Grundriss des altén Schlosses, K. Csányi um 1910.
S. 348 S zilágysom lyó, G ru n d riss des ausseren un d d es inn eren S chlosses, K. L u x 1907.
S. 358 A usschnitt aus dér hydrogeographischen Karte Siebenbürgens m it Angabe dér in den
Belegen angeführten Ortsnam en

l m B ild a n h a n g
1. Grabstein des Johann Perényi (*1458), Tőketerebes (TrebiSbv), rom. kát. Pfarr- (ehem.
Pauliner-) Kirche.
2. Wappen dér Familie Hunyadi 1473. Visegrád, Museum
3. T ürpfostenfragm ent m it R osettenornam entik aus dem Königsschioss von Buda, um
1479/80. Historisches Museum dér Stadt Budapest.
4. Grabstein m it dem W appen dér Fam ilie Adefi, 1 4 9 0 -1 5 0 0 . Historisches Museum dér
Stadt Budapest.
5. W appenstein Bischofs Sigismund E m ust von Pécs aus d ér Burg Szewntgyörgy (Djurdjevac)
1488. Zagreb, Povijesni Muzej Hrvatske
6. W appenstein des András B áthory aus dér Burg Ecsed, 1484. Museum Nyíregyháza
7. Fragm ent m it Syrene vöm W appenstein Johannes’ von Aragonien, Erzbischofs von Esz­
tergom , 1 4 8 3 -1 4 8 5 . Esztergom , K rypta dér Kathedrale.
8. Fragm ent des Grabsteins einer Hofdam e (?) dér Königin Beatrix, 1495. Museum Balassa
Bálint, Esztergom.
9. W appenstein Bischofs Miklós Báthory von Vác, 1485. Kathedrale, Vác.
10. Sakram entshauschen des Bischofs András Nagyrévy, Pfarrer von Pest, Ausschnitt m it
dem Stifterw appen 1 5 0 4 -1 5 0 6 . Budapest, Pfarrkirche dér Innenstadt.
11. G rabstein desG yörgy K alonday, um 1 5 0 0 -1 5 1 0 . Rom . kath. Kirche, Kalonda.
12. Sakram entshauschen, von Chorherr István Bajoni von Vác 1 4 8 5 -1 5 0 0 gestiftet. Teres-
ke, rom . kath. (ehem. Benediktiner-) Kirche.
13. G rabstein des C horherrn Gáspár Csaholyi von Eger, 1514. D obó István Schlossmuseum,
Eger.
14. G rabsteinfragm ent m it eingeritztem B lum enornam ent, um 1 5 2 0 -1 5 3 0 . Dobó István
Schlossm useum , Eger.
15. Sakram entshauschen 1519. Röm . kath. Pfarrkirche, Pomáz.
16. Sakristeitiir, um 1 4 9 0 -1 5 0 0 . Röm . kath. Pfarrkirche, Andocs.
16. Zwergpfeiler m it Baluster m it dem Wappen Erzbischofs Péter Váradi von Kalocsa aus
dem Schloss Bács (Baf), um 1 4 9 0 -1 5 0 1 . Ungarische Nationalgalerie Budapest.
18. Türrahm ungsfragm ent aus dem Bischofspalast von Pécs, um 1 5 1 0 -1 5 2 0 . Renaissance-
Lapidarium des Janus-Pannonius-M useums, Pécs.
19. T ürrahm ung aus einem Bürgerhaus von Szeged, 1 5 0 0 -1 5 2 6 . Lapidarium des Móra-
Ferenc-M useum s, Szeged.
20. A usschnitt aus dem G rabstein des Probstes Bereck Egervári, im eigenen Auftrage 1515
ausgeführt. R öm . kath. Kirche, Egervár.
21-22. Fenster und T űr am R athaus von Bartfeld (Bártfa, Bardejov), um 1507.
23. Pilaster am Sakram entshauschen Bischofs György Szathm áry von Pécs, 1 5 1 0 -1 5 2 0
Pécs, Kathedrale.
 24. Fragm ent eines Pfeilers (Rahmens?) aus dér St. Jakobs-Pfatrkirche. Stadtisches (Zipser)
Museum, Leutschau (Lőcse, Levo£&).
25. Gewölbekonsole aus dem Schloss K oroknya, 1 5 0 5 -1 5 1 0 . R ippl Rónai-Museum, Kapos­
vár.
26. Detail vöm Sakram entshauschen Bischofs György Szathm ári von Pécs, 1 5 1 0 -1 5 2 0 .
Pécs, Kathedrale.
27. Pilasterkapitell aus dem Schloss Sárospatak, 1 4 9 0 -1 5 0 0 . Rákóczi-Museum, Sárospatak.
28. Detail vöm Grabstein von Mihály (+1518) und A ntal (+1526) Pálóczy, ausgeführt im
Auftrage des Antal Pálóczy 1519. Rákóczi-M useum, Sárospatak.
29. Detail vöm Sakram entshauschen, um 1526. R eform ierte Kirche, N yírbátor.
30. W appenstein des Comes Gábor Perényi von seinem Fam ilienschloss Nyaláb oder von dér
Burg seines Kom itats, Nagyszöllős, 1 5 2 1 -1 5 2 6 . Báthory-M useum, N yírbátor.
31. W appenstein Bischofs László Geréb von Siebenbürgen vöm Schloss G yalu, 1 4 8 5 -1 5 0 0 .
Historisches Museum, Klausenburg.
32. Kapelle des Archidiakons lán o s Lázói, das Portalgesims, 1512. K athedrale, Gyulafehér­
vár.
33. Zwergpfeiler m it Baluster aus dem Bischofspalast von V árad, 1 5 0 6 -1 5 1 2 . Ehem als in
dér Burgmauer eingemauert.
34. Wie Abb. 34, Ehemals in dér Burgmauer eingem auert, verschollen.
35. 35.a W estportal dér reform ierten Kirche Menyő (M ineu), 1514.
36-37. Details vöm Sakristeiportal, um 1532. Szilágysomlyó, rom . kath. Pfarrkirche.
38. Gesim sfragm ent, um 1536. R eform ierte Kirche, Magyargyeró'monostor.
39. Detail des Südportals, 1521. Keszü, reform ierte Kirche.
40. Kapitell eines W andpfeilerbündels m it Darstellung eines Steinm etzen, 3. V iertel des 14.
Jh. Chor dér St. Michaels-Pfarrkirche, Klausenburg.
41. Siegel dér S tadt Klausenburg, Anf. 15. Jh. U m schrift: „S.consulum .civitatis.colusw ar.”
Staatsarchiv (ehem. Stadtarchiv), Klausenburg.
42. Ansicht dér Stadt Klausenburg um 1600. Radierung nach Egidius van dér Rye, 1617.
43. Die Sussere Fassade des Brückentors von dér Szamosbrücke gesehen. Aufnahm e von F.
Veress um 1 8 5 9 -1 8 6 0 .
44. Die südwestliche E ckbastei des A ltén Schlosses (Bastei dér Goldschm ieden). Nach E.
Jakab.
45. Die Stadtseite des Brückentors, von dér Brückengasse (Híd utca) her gesehen. Aufnahm e
von F. Veress um 1 8 5 9 -1 8 6 0 .
46. Das M atthiashaus 1866. Nach L. Kővári.
47. Dér Saal am Obergeschoss des Matthiashauses. A ufnahm e von L. Fekete um 1 9 4 2 -
1943.
48-49. Das M atthiashaus im A ltén Schloss, G rundriss des Erdgeschosses und des Oberge-
schosses, Vermessung von L. Pákei.
50. Das M atthiashaus im A ltén Schloss vor dér Restaurierung. A ufnahm e von F . Veress um
1 8 5 9 -1860.
5 1. Das M atthiashaus im A ltén Schloss. Láng- und Q uerschnitt. Vermessung von L. Pákei.
52. Die östliche Háuserreihe am H auptm arkt m it dér Fassade des Wolphard-Kakas-Hauses.
Aufnahm e von F. Veress um 1 8 5 9 -1 8 6 0 .
53. Das sog. Basta-Haus im A ltén Schloss. A ufnahm e Anf. 20. Jh.
54. Fassade des W olphard-Hauses, Zeichnung von L. Pákei.
55-56. Grundrisse des Wolphard-Kakas-Hauses, H auptm arkt Nr. 32 (31). Érd- und Oberge­
schoss. Vermessung von L. Pákei.
57-58. Langschnitt und Q uerschnitte durch das Wolphard-Kakas-Haus. Vermessung von L.
Pákei.
59. Fenster m it dem Wappen des A drián W olphard 1534. Aus dem Haus H auptm arkt Nr. 32
(31). Vermessung von L. Pákei.
60. T űr m it dem Wappen d e sC horherrn Udalrik Budai 1512. Gyulafehérvár, Westwand dér
Kapelle des János Lázói. Zeichnung von J. Váradi, erste Hálfte 19. Jh. Gipsabguss: Ungarische Na-
tionalgalerie, Budapest.
61. Fenster aus dem W oiphard-Haus, 1534 (A usschnitt). Historisches Museum, Klausenburg.
62. Gesimsfries 1536. Haus H auptm aikt Nr. 18 (19).
63. Gesimsfries um 1540. Historisches Museum, Klausenburg.
64-65. T űr aus dem W olphard-Haus 1541. Historisches Museum, Klausenburg.
66. T űr im Obergeschossraum des Hauses H auptm arkt Nr. 20 (21), 1540-er Jahre.
67-69. T űr aus dem Bogner-Haus am H auptm arkt, 1560-er Jahre. Historisches Museum,
Klausenburg.
70. T ürpfosten m it Halbsaule aus dem Bogner-Haus, 1560-er Jahre. Ehem als Sammlung Dr.
P. Bőd, Bonchida (Bontida).
71. T űr aus dem Bogner-Haus am H auptm arkt, Detail: Pilaster. 1560-er Jahre. Historisches
Museum, Klausenburg.
72. Steinskulpturen aus dem Bogner-Haus am H autpm arkt, 1560-er Jahre (m it Ausnahme
dér beiden Saulén an den Randern). Historisches Museum, Klausenburg. Zeichnung von L. Pákei.
73. T űr aus dem Bogner-Haus 1569. Historisches Museum, Klausenburg.
74. T űr aus dem W olphard-Haus 1541. Zeichnung von L. Pákei.
75. T űr aus dem Bogner-Haus, 1570-er Jahre. Zeichnung von L. Pákei.
76. T űr aus dem sog. Basta-Haus im A ltén Schloss 1553. Zeichnung von L. Pákei.
77. T űr aus dem Bogner-Haus 1569. Zeichnung von L. Pákei.
78. Kamin aus dem Bogner-Haus, 1560-er Jahre. Historisches Museum, Klausenburg.
79. Konsole aus dem Bogner-Haus 1568. Historisches Museum, Klausenburg.
80. Konsole aus dem Bogner-Haus, 1560-er Jahre. In dér Pákei-Villa eingem auert.
81. T űr (A usschnitt) aus dem Haus des P etrus Minch am H auptm arkt, 1574. Eingem auert in
dér Éhem . Pákei-Villa.
82. Baluster aus dem Haus H auptm arkt Nr. 19 (20) im G arten dér Pákei-Villa.
83. Schlussstein des gew ölbten Obergeschossraumes im Haus H auptm arkt Nr. 19 (20) des
Petrus Minch, 1583.
84. T űr m it dem M onogramm des Petrus Minch, 1574. Aus dem Haus H auptm arkt Nr. 19
(20), eingem auert in dér ehem . Pákei-Villa. Zeichnung von L. Pákei.
85. T ürrahm en m it dem M onogramm des Petrus Minch aus dem Haus H auptm arkt Nr. 19
(20), 1570-er Jahre. Historisches Museum, Klausenburg, Zeichnung von L. Pákei.
86. Türrahm en. Sebastiano Serlio 1566.
87. Torgesims von Haus des B em ardus Pictor aus dér Brückengasse, 1514. Historisches Mu­
seum, Klausenburg.
89. T űr aus dem sog. Basta-Haus im A ltén Schloss, 1553. Historisches Museum, Klausenburg.
90. Wie Abb. 89, Zeichnung von L. Pákei.
91. Fenster aus dem sog. Basta-Haus im A ltén Schloss. Historisches Museum, Klausenburg.
Zeichnung von L. Pákei.
92. G rundriss dér Érd- und des Obergeschosses des sog. Basta-Hauses im A ltén Schloss,
ehem . in dér nördlichen Hauserreihe des Karolinaplatzes (Kleiner M arkt). Zeichnungen von L.
Pákei nach dér Vermessung von Dr. I. Kovács.
93-94. T or des Hauses Magyar Gasse Nr. 39, 1559.
95. Ehemaliges T or des Hauses eines Steinm etzen aus dér Mittelgasse (Közép utca), 1 5 6 2 -
1570. Zeichnung von L. Pákei.
96. Die HSuser Nr. 19 (20) und 20 (21) in dér nördlichen Reihe des H auptm arkts, Maierei
von I. Sárdy, 19. Jh. Historisches Museum, Klausenburg.
97. Balusterförmige Halbsaule aus dem sog. Püspöky-Haus am H auptm arkt, 1 5 7 0 -1 5 8 0 .
Historisches Museum, Klausenburg.
98. Balusterförmige Saulé aus dem Hause H auptm ark Nr. 20 (21), 1 5 7 0 -1 5 8 0 . Zeichnung
von L. Pákei.
99. Das T or des sog. Püspöky-Hauses am H auptm arkt, 1571. A usschnitt des Gesimses m it
dem Medaillonrelief. Historisches Museum, Klausenburg.
100. Wie Abb. 99, Zeichnung von L. Pákei.
 101. Tűr m it Triglyphenfries aus dem Hause H auptm arkt Nr. 20 (21), 1580-er Jahre. Zeich-
nung von L. Pákei.
102. Fenster des Püspöky-Hauses, Ende 1570-er Jahre. Historisches Museum, Klausenburg.
103. Tűr des Püspöky-Hauses, 1580-er Jahre. Historisches Museum, Klausenburb.
104. T űr des Hauses in dér Brückengasse, 1585. Historisches Museum, Klausenburg.
105. Tűr des Hauses in dér Brückengasse, 1584. Zeichnung von L. Pákei.
106. T űr des Hauses in dér Brückengasse, 1586. Historisches Museum, Klausenburg.
107. Tűr des Hauses in dér Brückengasse, 1590-er Jahre. Historisches Museum, Klausenburg.
108. Tűr aus dem Haus in dér Brückengasse, 1586. Eingem auert in dér ehem. Pákei-Vüla.
Zeichnung von L. P ákei
109. Tűr des Hauses in dér Brückengasse, 1585. Zeichnung von L. Pákei.
110. Tűr m it dem Monogramm des Benedikt Hensler aus dem Haus in dér Brückengasse.
Zeichnung von L. Pákei.
111. Wie Abb. 106, Zeichnung von L. Pákei.
112. -114. Wie A bb. 108. Eingem auert in dér ehem . Pákei-Villa.
115. Pilasterkapitell vöm T or des Hauses in dér Brückengasse, 1584. lm G arten dér ehem.
Pákei-Villa.
116. Fem ster aus dem Haus in dér Brückengasse, 1584. Eingem auert in dér ehem . Pákei-
Villa.
117. Wappenschild m it einem Monogramm B.H.R. aus dem Haus in dér Brückengasse. Einge­
m auert in dér ehem. Pákei-Villa.
118. Türgesims aus dem Haus des ungarischen G oldschm iedes m it dem Monogramm N.I. aus
dér Klostergasse (M onostor utca), 1586. Historisches Museum, Klausenburg.
119. Wie Abb. 119. A usschnitt: Pilasterkapitell.
120. Tűr aus dem Haus des ungarischen G oldschm iedes m it dem Monogramm N.I. aus dér
Klostergasse, 1586. Historisches Museum, Klausenburg.
121. Fassade des W olphard-Kakas-Hauses, H auptm arkt Nr. 32 (31), 1893.
122. Gewölbe des einstigen V estibüls am Obergeschoss des W olphard-Kakas-Hauses. Zeich­
nung von L. Pákei.
123. Das einstige Vestibül des Obergeschosses des W olphard-Kakas-Hauses m it dem grossen
Kamin und dér Tűr von 1581. Zeichnung von L. Pákei.
124. Einfach gegliederter Kragstein aus dem W olphard-Haus, um 1580. Historisches Mu­
seum, Klausenburg.
125. Schlussstein aus dem W olphard-Haus m it dem W appen des Stefan W olphard, um 1580.
Historisches Museum, Klausenburg.
126. Kragstein m it Blattschm uck aus dem W olphard-Haus, um 1580. Historisches Museum,
Klausenburg.
127. Fenster am Erdgeschoss dér Hoffassade des W olphard-Hauses, um 1579.
128. F enster aus dem W olphard-Haus, 1579. Eingem auert in dér Pákei-Villa.
129. T űr aus dem W olphard-Haus, 1579. Historisches Museum, Klausenburg.
130. Tűr m it Halbsűulenrahmung, Zeichnung von Sebastiano Serlio.
131. T űr aus dem W olphard-Haus, 1581. Historisches Museum, Klausenburg.
132. Kamin aus dem W olphard-Haus, 1570-er Jahre. Historisches Museum.
133. Kamin m it dem Monogramm des Stefan W olphard aus seinem Haus am H auptm arkt,
um 1 5 7 9 -1 5 8 0 . Details vöm Gesimsfries, Zeichnung von L. Pákei.
134. Kamin aus dem W olphard-Haus, um 1 5 7 9 -1 5 8 0 . Historisches Museum, Klausenburg.
135. Konsolen aus dem Wolphard-Kakas-Haus, in dér M itte W appen des István Kakas an
einer Tűr im Hof, rechts Konsole wie Abb. 124. Zeichnung von L. Pákei.
136-137. Wie Abb. 134, Konsolen.
138. T űr im Haus H auptm arkt Nr. 4, um 1 5 8 0 -1 5 9 0 , A usschnitt.
139. Kamin aus dem W olphard-Haus, 1582. Historisches Museum, Klausenburg.
140. Tűr aus dem W olphard-Haus, 1579. A usschnitt: Halbsaulenkapitell. Historisches Muse­
um , Klausenburg.
 141. Erdgeschosstür im H of des Hauses von István Kakas, nach 1590. H auptm aikt Nr. 32
(31).
142. Wie Abb. 141.
143. T űr aus dem Haus des István Kakas, nach 1590. Zeichnung von L. Pákei.
144. T űr aus dem Haus des István Kakas, 1590. Historisches Museum, Klausenburg.
145. Dér H of des Kakas-Hauses m it T üren und F enstern an Ő rt und Stelle. Haus Haupt-
m arkt Nr. 32 (31).
146-147. Wie Abb. 145, A usschnitt.
148. Tűr m it Spatrenaissancegesims. Zeichnung von Sebastiano Serlio.
149. Wie Abb. 145, Ausschnitt.
150. Giulio R om ano, Palazzo Maccarani, R om , 1520-er Jahre.
151. Zeichnung des Giovan A ntonio Dossi, zweite Haifte des 16. Jh. Florenz, Uffizi.
152. T űr aus dem Haus des István Kakas, 1590. Aus dem Haus H auptm arkt Nr. 32 (31). His­
torisches Museum, Klausenburg, Zeichnung von L. Pákei.
153. T űr m it dem W appen des István Kakas, 1590-er Jahre. lm H of des Hauses H auptm arkt
Nr. 32 (31). Zeichnung von L. Pákei.
154-157, 160-163. Sternbilder an Konsolen des Tierkreisraum es im Haus H auptm arkt Nr. 32
(31).
158. Konsole m it leerem Schild aus dem Kakas-Haus, Historisches Museum, Klausenburg.
159. Konsole m it einem pfeifensackblasendem Kind aus dem Kakas-Haus. Historisches Mu­
seum, Klausenburg.
164. Wappen des István Kakas am Gewölbe des Tierkreisraum es, Haus H auptm arkt Nr. 32
(31).
165. Dér Tierkreisraum , A usschnitt, 1590-er Jahre. Im Erdgeschoss des H oftraktes des Hau­
ses H auptm arkt Nr. 32 (31). Aufnahm e von 1934.
166. G rundriss dér abgerissenen Hauser in dér nördlichen HSuserreihe dér Magyar Gasse.
Vermessung von L. Pákei.
167. T űr des ehem . Hauses des Petrus Daum en, 1595. Eingem auert in einem dér Erdge-
schossrSume des unit. Kollegs.Zeichnung von L. Pákei.
168. Tűr, in dér Brandmauer einer dér Hauser dér Lángén Seifengasse (Hosszú-szappan Utca)
eingem auert. Ursprünglich einem dér Hauser in dér Náhe des U ngartors gehörig. Zeichnung von L.
Pákei.
169. Türgesims aus dér Mittelgasse, 1552. Historisches Museum, Klausenburg.
170. Gesimsfries m it Inschrift, 1587. Historisches Museum, Klausenburg.
171. Fenstergesim s m it Schneiderzeichen, Ende 16. Jh. Historisches Museum, Klausenburg.
172. Türgesims aus dem Bogner-Haus, um 1600. Historisches Museum, Klausenburg.
173. Konsole m it einem K opf aus dér Klostergasse. Historisches Museum, Klausenburg.
174. Gesim sfragm ent m it Vogelfigur. Historisches Museum, Klausenburg.
175. Konsole m it Vogelfigur, 1583. Historisches Museum, Klausenburg.
176-177. Wie Abb. 178, Ausschnitte.
178. T űr im Hause von Péter Filstisch d.J., H auptm arkt Nr. 26 (27), 1597. Zeichnung von
Gy. Sebestyén.
179. Wappen dér S tadt Klausenburg, G edenkstein aus dér Stadtm auer, M itte 16. Jhr. Histo­
risches Museum, Klausenburg.
180. Wie Abb. 180.
181. Die G edenktafel dér Erbauung dér Szamosbrücke m it dem Wappen d e sF ü rste n Kristóf
Báthory, 1580. Eingem auert am Obergeschoss des Hauses Brückengasse Nr. 34.
182. Wappen des Fürsten K ristóf B áthory aus dér w estlichen Stadtm auer, 1581. Eingemau­
ert im Treppenhaus des Rathauses. Litographie 1870.
183. a G rabsteinfragm ente aus dér Farkas Strasse, Anf. 16. Jh.
183. b Fragm ent vöm Grabstein dér F rau des Máté, um 1580. Lapidarium dér reform ie
Kirche in dér Farkas Strasse.
184. G rabstein m it Löwenwappen, Anf. 16. Jh. H auptm arkt, Pfarrhaus.
185. G rabstein des Bildhauers János Seres, 1579. Historisches Museum, Klausenburg.
 186. Grabstein des Kindes István Berkenyesy, 1595. Historisches Museum, Klausenburg.
187. Wie Abb. 186, Ausschnitt.
188. Grabstein dér Frau Anna Sóra, 1597. Lapidarium dér reform ierten Kirche in dér Farkas
Strasse.
189. Grabstein dér Frau Elisabeth, Gem ahlin des Goldschm iedes János Keretzegy, 1554.
Historisches Museum. Klausenburg.
190. Sargstein des Goldschm iedes und Stadtrichters Gergely Bonczidai, 1600. Historisches
Museum, Klausenburg.
191. Grabstein des Istók, Sohn des János N yirő, 1585. Éhem . im F riedhof von Zázsongárd.
192. Grabstein des István, Sohn des István, 1586. Éhem im F ried h o f von Házsongárd.
193. Historisches Museum, Klausenburg, Innenansicht.
194. Szamosújvár, Ansicht des Schlosses von Süden. Maierei, erste Hálfte 19. Jh. Szamosúj-
vár, Musaeum.
195. Szamosújvár, G edenktafel des Pál Bánk von dér T orbastei, 1540.
196. Szamosújvár, Wappen des Königs János Zápolyai von dér T orbastei, 1540.
197. Szamosújvár, Wappen des Königs János Zápolyai in dér Festungsm auer, ehem . an dér
Torbastei, 1540.
198. Szamosújvár, G edenktafel desG eorgius Martinuzzi von dér Torbastei, 1540.
199. Szamosújvár, W appen des Georgius M artinuzzi von einer dér Eckbasteien, um 1 5 4 0 -
1542.
200. Szamosújvár, M artinuzziwappen vöm Portai, 1542.
201. Szamosújvár, Gewölbe dér Schlosskapelle.
202. Szamosújvár, Toreingang des M artinuzzipalastes vöm H of her gesehen.
203. Szamosújvár, C horansicht dér Schlosskapelle, 1542.
204. Szamosújvár, Portai des M artinuzzipalastes, 1542.
205. Alvinc, Sussere Fassade des Martinuzzischlosses, 1 5 4 6 -1 5 5 1 . A ufnahm e von B. Cserni
um 1900.
206. Alvinc, Hoffassade des Martinuzzischlosses, 1 5 4 6 -1 5 5 1 . Aufnahm e von B. Cserni um
1900.
207. Alvinc, Martinuzzischloss, A usschnitt aus dér Hoffassade, 1 5 4 1 -1 5 5 1 . F o to 1931.
208. Wie Abb. 207, F o to 1977.
209. Alvinc, M artinuzzischloss, F enster am Obergeschoss dér Südfassade.
210. Alvinc, Martinuzzischloss, Tűr im W esttrakt. F o to 1931.
211. Alvinc, M artinuzzischloss, F enster an dér Südfassade. F o to 1931.
213. Gyulafehérvár, Fensterfragm ent aus dem Fürstenpalast, um 1 5 6 0 -1 5 7 0 . Gyulafehér­
vár, Lapidarium dér Kathedrale.
214. Fragm ent eines Torgesimses aus dem ehem . Kam m erhaus, 1591.
215. Gyulafehérvár, Báthory-K irche, zuerst Dom inikaner-, spater Jesuitenkirche. Aufnahm e
von B. Cserni, um 1898.
216. Ebesfalva (Erzsébetváros), Schloss.
217. T or dér Festung H uszt, 1577. Ziechnung 1724. Wien, Kriegsarchiv. Inland C. V. Huszt
Nr. 2.
218. Létavár (Giczy vár). F o to Ende 19. Jh.
219. Wie A bb. 220. Nach B. O rbán 1889.
220. T orda, Kam merhaus, Ende 16. Jh.
221. Egeres, Schloss, 1572. H olzschnitt 19. Jh.
222. Wie Abb. 221, F o to 1971.
223. Egeres, Eckbastei des Schlosses m it Kapelle, F o to 1931.
224. Egeres, Tor des Schlosses, 1572. F o to 1930-er Jashre.
225-227. Wie Abb. 224, Überreste.
228-229. Egeres, Schloss, F enster dér ausseren Fassade.
230. Egeres, Fragm ent eines Zwillingsfensters aus dem Schloss, F o to 1930-er Jahre.
231. Marosillye, Bethlenschloss, Fenster an dér Südfassade, 1582.
232. Marosillye, Bethlenschloss, T or, 1582.
 233. Marosillye, Bethlenschloss, Südfassade, 1582.
234. Marosillye, Bethlenschloss, Nordfassade, 1582.
235. Marosillye, Bethlenschloss, Fenster an dér Südfassade, 1582.
236. Marosillye, Bethlenschloss, Gewölbe des grossen Saales am Obergeschoss, 1582.
237. Marosillye, Südwestecke des Bethlenschlosses, 1582.
238. Györgyfalva, Türgesims aus dem G utschof, 1588.
239. Szilágynagyfalu, Portai im Einfriedungsm auer dér Wesselényi-Kurie (A usschnitt), um
1 5 8 5 -1 5 9 0 .
240. Hadad, T orturm des Schlosses, um 1 5 8 4 -1 5 9 0 . Zeichnung von Ferenc Wesselényi
1791. Éhem . im Schloss Wesselényi, Hadad.
241. Marosújvár, ehemaliges Schloss von János Gálfi m it nachtraglicher Lisenengliederung
dér Barockzeit. Gouache-Gem alde von Jós. Neuhauser, 1799. Historische Bildergalerie des Ungari-
schen Nationalm useum s, Budapest.
242. Wappen des K ristóf Keresztury am Portai des Schlosses von Szentbenedek, 1593.
243. W appenbrief des Fürsten István Báthory an K ristóf Keresztury, 1573. Landesarchiv Bu­
dapest, Rhédey-Archiv.
244. Szentbenedek, Altes Schloss, H olzschnitt 1877.
245. U rkunde dér Fürstin Maria Christiem a, für die Verdienste des K ristóf Keresztury (Aus­
schnitt), 1589.
246. Szentbenedek, A ltes Schloss, 1593. A ufnahm e 1930-er Jahre.
247-248. Wie Abb. 246, A ufnahm e 1978.
249. Szentbenedek, A ltes Schloss, Kamin im Raum des Obergeschosses.
250. Szentbenedek, W estportal dér ehem . Schlosskapelle.
251. Szilágysomlyó, T orbastei des Schlosses, Innenansicht, 1592.
252. Haus desG iulio R om ano, Mantova, 1544. Zeichnung eines U nbekannnten des 16. Jh.
253. Szilágysomlyó, T orbastei des Schlosses, Aussenansicht, 1592.
254. Szklágysomlyó, Schlosstor, 1592.
255. Szilágysomlyó, T orbastei des Schlosses, 1592. Zeichnung von ö . Nemes 1866. Planar-
chiv des Landesdenkm alam tes, Budapest.
256. Szilágysomlyó, die rundén Eckbasteien des inneren Schlosses.
257. Szilágysomlyó, die T orbastei, Hofseite.
258. Fogaras, F enster des Schlosses, 1 5 8 9 -1 5 9 4 .
259. Egeres, Tűr im Obergeschoss des Schlosses, letztzes Viertel 16. Jh.
260. Kereszteló'szentpál, Portai in derU m friedungsm auer dér Friedhofskapelle (Aussschnitt),
1 5 9 1 -1 5 9 4 .
261-262. Fogaras, N ordtrakt des Schlosses m it dem Arkadengang, 1 5 8 9 -1 5 9 4 .
263. Wie Abb. 260.
264. Grabm al von Ferenc und A ntal (+1558) Kendy. A usschnitte. Gyulafehérvár, Kathed-
rale.
265-266. Grabm al des F ü rsten Johann Sigismund (+1571). Gyulafehérvár, Kathedrale, Vár-
day-Kapelle.
267. Grabm al des Elek B áthory (?) um 1590. Perecsen, reform ierte Kirche.
268. R and eines Tum badeckels, letztes V iertel 16. Jh. Mezó'telegd, reform ierte Kirche.
269. R itterliches G rabm al, zweite HSlfte 16. Jh. G yulafehérvár, K athedrale.
270. Wie Abb. 269, Steinm etzzeichen.
271. G rabm al dér Königin Isabella (+1557). Gyulafehérvár, Kathedrale.
272-274. Grabm al dér Zsófia Patócsy (+1583). Ehem . Kükülló'vár, reform ierte Kirche. Buka­
rest, Historisches Museum.
275-276. T um ba des Mihály Petky (+1582). Székelyderzs, unit. Kirche.
277-278. G rabstein dér F rau des László Mikola géb. A nna Kem ény, M itte 16. Jh. Histori­
sches Museum, Klausenburg.
279. G rabstein László Mikola d. Jüngsten (+1601). Historisches Museum, Klausenburg.
280. Grabsteine des Vizewojwoden László Mikola (+1577) und László Mikola d.J. (+1559).
Szamosfalva, rom . kath. Kirche.
 281. Grabstein des G ábor Bocskay (*1573). Egeres, reform ierte Kirche.
282. Wie Abb. 281, Steinm etzzeichen von János Seres.
283. Grabstein des Miklós Wesselényi (*1584). Éhem Gyeke, reform ierte Kirche, spater
Wesselényigruft, Zsibó.
284. Grabstein des Benedek Cseffey (*1578). Székelyderzs, unit. Kirche.
285. Grabstein des Balázs T ötöri (*1584). T ötör, ehem . reform ierte Kirche.
286-287. Grabstein dér Familie Petrichevith Horváth, 1598. Kom lód, reform ierte Kirche.
288. Grabstein des G ábor Kolozsvári L iteratus (*1591). Ehem . Gyulafehérvár, Kathedrale.

* * *

F ür die aktuellen O rtsnam en S. S. 358 und Namenregister.

 NÉVMUTATÓ

Ac3} ld. Ákos

Ács (Achy) Gergely, Kolozsvárott 114, 131, 335
Ács Lukács, Kolozsvárott 242
Adefi család (szentléleki) 13, P.2
Aghire} ld. Egeres
Ágoston Eötvös Gergely, Kolozsvárott 44, 163
Aiud ld. Nagyenyed
Ákos (Ákosmonostor, Ac3}) 24
Álba Júlia ld. Gyulafehérvár
Albert, 11. (Habsburg), német császár, magyar király 237
Alberto Fiorentino, kőfaragó Esztergomban 15
Aldobrandini, Pietro, bíboros 315
Alexius magister, kőfaragó Bártán 17
Alia Farkas (Wolphangus Alia de Korothna), tanácsúr, főudvarmester 341
Almakerék (Malmkrog, Malíncrav) 245
Almás (Almajul), vár 234; 238, 358
Almássy Albert, a gyulafehérvári fegyverház praefectusa 281, P.76
Alvinc (Vintul de Jós),várkastély 234-237;37,202, 204, 206, 215, 216, 217, 2246, 232, 289, 357;
P.66. P.103; 205-212. kép
Alvinczi Péter, kassai prédikátor 308
Amalteo, Attilio, pápai követ 230
Ambrosius lapicida de Myskolcz 17
Ambrus, Kwmies (Ambrosius Komies), Kolozsvárott 66; 35, 86, 91, 209, P17
Keomyes Ambrusné 66; 86, 164
Ammanati, Bartolommeo, szobrász, építész 155,218, 22 4 ^
Andocs, r.k. templom, sekrestyeajtó 18, P.2; 16. kép
Andrea literatus de Szent Mihály 278
András, Kömywes, Kolozsvárott 66; 28, 87, 209, 212
Antal, Kömijes, Kolozsvárott 67; 28, 29, 87, 209, 216
Antalfi János, püspöki helynök 283
Apafi család 244
Apafi Gergely, Fráter György udvarmestere, dobokai főispán, fejedelmi tanácsos, Kiiküllő vm. főis­
pánja 244-245; 214, 232, 258, 294, P.71
Apafi Mihály, I., erdélyi fejedelem 130, 347
Apafi Mihály, II., erdélyi fejedelem 322
Apafi Miklós, tanácsúr, Kiiküllő vm. főispánja 248, 294
Apanagyfalu 245
Apor István, kormányszéki tanácsos, kincstárnok, főhadvezér 271
Aquaviva, Claudio, jezsuita generális 42, 71, 73, 77, 117, 118, 122, 123, 124, 125, 127,267, 269,
270, 272, 273, 274, 275, 276, 292, 317, P.23, P.38
Aragóniái János, kardinális, esztergomi érsek 15
Ardenti, Laurentius, Italus, krakkói kereskedő' 281
Argenti, Giovanni (Johannes), jezsuita páter, erdélyi viceprovinciális 118,125, P.99
Árva, vár 156
Asztalos Bálint, Kolozsvárott 114
Asztalos Benedek, Kolozsvárott 145
Asztalos Imre, Kolozsvárott 114, 128
Asztalos János, Kolozsvárott 355
Asztalos (Aztalos) Lukács, Kolozsvárott 128
Asztalos Péter (Petrus Azthalos), Kolozsvárott 114
Ausburg
Fugger-kápolna, puttófigurák 114
óra 231
Augustinus hippói püspök, egyházatya 227
Bachi Péter, kolozsvári kőműves 136
Bachy Georgh, Kolozsvárott 145
Bachkay Miklós, erdélyi püspök 289
Bács
kőbánya 105,106
vár 45, 174
baluszter ld. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria
Baia Maré ld. Nagybánya
Bakfark Bálint, zeneszerző, lantművész 226, P.62
Bakócz Tamás, esztergomi érsek 14, 16
Bakos István, II. Ferdinánd császár követe 149
Balassa család 320, P.93
Balassa Menyhért, Hont vm. főispánja, I. Ferdinánd király kapitánya 309, 320, 335
Balatonszemes, r.k. templom, tabemákulum 175
Balázs, Komies, Kolozsvárott 67; 29, 87
Baldigara, Ottavio, császári hadiépítész 212
Bálint, Kőmíves, Kolozsvárott 67; 29, 87
Bálint, Kümies, német, kolozsvári kőfaragó 78; 87
Bálint Mihály, perecseni asztalos 346
Balogh János, fogarasi vártizedes 260
Bandini, Francesco, humanista P.57
Bánffyhunyad (Huedin) 58
Bánfi (Bánffy) család (losonczi) 347
Bánfi Dienes, váradi kapitány 107, 149, 150
Bánfi Farkas, tanácsúr, dobokai főispán, tábornok, marosudvarhelyi királybíró 317
Bánfi György, főkapitány, tanácsúr 293; 210, 217, 232
Bánfi László 248
Bánfi Magdolna, Keserű Mihály, majd Bogáthy Gáspár felesége 328
Bánfi Pál, udvarhelyi várnagy P.71
Bánfi Tamás 232, 344
Bánk Pál, Szamosújvár várnagya, főispán, alvajda 332; 200, 336, P.97
Banská Stiavnica ld. Selmecbánya
Bányai András, kolozsvári kőfaragó 67; 29, 87
Bányai Ötvös János, Kolozsvárott 158, 194
Bányai Ötvös János, Kolozsvárott 158, 194
Baráth Jánosné (Hannes Münichin), Kolozsvárott 146
Baráth Péter (Petrus Minch), kolozsvári kereskedő, főbíró 39,43, 5 5 ^ , 47, 49, 50, 136, 147-148,
180, 183-184
Baráth Sebestyén (Sebastian Munich), kolozsvári kereskedő, főbíró 55 ,147, 171
Baráth, Stephanus, kolozsvári főbíró 115
Baráth Zsófia, Wolphard István, majd Kakas István felesége 156, 157
Baravicius ld. Barvitz
Barlabássy Lénárd (héderfáji), alvajda 331, P.93
Bartekocy Gáspár, kincstartó 325, P.101
Bartholamjo da li buzintoij, kőfaragó Esztergomban 15
Barvitz (Baravicius), Johannes, császári tanácsos 313
Basta, Giorgio, II. Rudolf császár tábornoka 110, 125, 130, 156, 166, 183, 186, 314, 355, P.88
Báthory András (ecsedi), Szabolcs és Szatmár vm. főispánja, koronaőr 13
Báthory András, ifj. (ecsedi), szatmári főispán, I.Ferdinánd tárnokmestere 17
Báthory András (Bonaventura; ecsedi), erdélyi vajda 332, 333, 335
Báthory István (ecsedi), országbíró, majd erdélyi vajda 17
Báthory Miklós (ecsedi), szerémi, majd váci póspök 12, 14, 16
Báthory család (somlyói) 48, 206, 217, 328, 345
Báthory András, id. (somlyói), szatmári várparancsnok 259, 261, 348, 349, 354
Báthory András, ifj. (somlyói), bíboros, erdélyi fejedelem 156, 227, 238, 263, 268, 282, 287, 288,
296, 305, 306, 349, 360
Báthory Boldizsár (somlyói) 261-262; 170, 210, 218-219, 227, 232, 257, 259-260, 294, 305, 317,
318, 345, 349, 358
Báthory Elek (somlyói) 221, 328, 360
Báthory Erzsébet (somlyói), Pekry Lajos, majd Kerecsényi László felesége 339, P.98
Báthory Gábor (somlyói), erdélyi fejedelem 260, 291, 317
Báthory Imre (somlyói) 328
Báthory István, id. (somlyói), erdélyi vajda 212, 226, 228, 232, 345, 349-350
Báthory István (somlyói), erdélyi fejedelem, lengyel király 226-228; 40, 80, 117, 118, 119, 120,
121, 122, 123, 124, 126, 127,171, 186, 206, 207, 208, 212, 215, 216, 218, 220, 221, 223,
230, 238, 245, 257, 258, 259, 260, 261, 262, 269, 270, 273, 274, 275, 276, 279, 282, 291,
292, 293, 297, 393, 307-308, 309, 317, 318, 321, 322, 327, 334, 339, 340-341, 343, 345,
349, 350, 353, 355, 357, P.28, P.37, P.38, P.39, P.40, P.71, P.83, P.94
fundátora 41, 43, 121, 206, 214, 257
Báthory István, ifj. (somlyói), tanácsűr, krasznai, majd bihari főispán, főgenerális 348-349; 28, 218,
227, 229, 232, 259, 291, 293, 312, 319-320, 345-346, 352, 356
Báthory Kristóf (somlyói), erdélyi fejedelem 228; 28, 40, 93, 119, 121, 123, 125, 134-135,138,
139, 145, 150, 153, 208, 212, 219, 223, 229, 230, 238, 248, 261, 266-267, 269, 270, 271,
273, 274, 279, 285, 291, 293, 303, 305, 307-308, 312, 316, 319, 324, 327, 334-335, 349,
357 , 360, P.38, P.64, P.80, P.88
fundátora 208
Báthory Miklós (somlyói) 302, 360
Báthory Zsigmond (somlyói), erdélyi fejedelem 229-232; 28, 30, 49, 104, 124,125,127, 145, 146,
152, 156, 170, 171, 206, 208, 209, 210, 212, 216, 218, 219, 227, 238, 239, 242, 243, 259-
260, 262, 267, 268, 269, 274, 275, 276, 277, 280,281, 285, 286, 287, 291, 292, 293, 294,
295, 296, 297, 303, 305, 315-316, 317, 324, 325, 326, 327, 328, 335, 341, 345, 346, 349,
351,356, 358, P.65, P.76, P.80
fundátora 48,49, 241, 242, 350
kőművese 287, 350
Báthory Zsófia (somlyói), II. Rákóczi György felesége 347, P.96
Baumetz, Jehan de, Merész Fülöp festője 2137
Baviera, Francesco, da Senigallia, Báthory Zsigmond kamarása 287
Beatrix, Aragóniái, magyar királyné 15
Bebek család (pelsőci) 218, 347
Bebek György (Georgij Bebeki; pelsőci), Zápolyai János főkapitánya, Patócsy Zsófia férje 221,
314, 319, 349
Bebek Judit, (pelsőci), Kendi Ferenc felesége 329
 Bebek Zsuzsanna (pelsőci), ifj. Báthory István felesége 349
Beclean ld. Bethlen
Bécs, 226, 227
Kunsthistorisches Museum; játszó puttók szoborcsoport 114
Waffensammlung; Báthory István vértezete P.63
Bek János, Kolozsvárott 152, 156, 192
Békés Gáspár (kornyáti), kincstartó, János Zsigmond tanácsosa, később Báthory István lengyel ki­
rály tanácsosa és hadvezére 238, 258, 259, 260, 312, 316, 328, P.53, P.71
Béldi Pál, szolnoki, majd zarándi fó'ispán, Apafi Mihály tanácsosa, fó'generális 348
Bellarmin, bíboros, teológus 227
Benedek, Keomyes (Benedictus lapicida, Benedictus Walazwthy), Kolozsvárott 68; 29, 44, 86, P. 18
Benedetto da Majano, firenzei szobrász és építész 14, 47, 168, P.57
Bereczk, Michael, a kolozsvári kőfaragók céhmestere 68; 27, 30, 87, 94
Berethalom (Biertan), ev. templom 237
Berekszó, gör.kel. templom, Cherepovith Miklós síremléke 239
Berkenyesi Máté (Mattheus Berkenijesij), a kolozsvári kőfaragók céhmestere 68; 27, 30, 51, 52, 87,
94, 191, 221, 320
Berlin, Staatliche Museen, egyk. Deutsches Museum, fríz puttókkal 114
Bemardus pictor, Kolozsvárott 26, 43, 45, 159, 184, 197
Berzeviczy Márton, Báthory István lengyel király magyar kancelláriájának vezetője, író 207, 316
Beszterce (Bistritz; Bistrita) 115, 186, 207, 280, 281, 331, 333, 334, P.74
Báthory István virginálja 228
cserepesek 201
János Zsigmond orgonája 226
kőművesek 201, 238, 279, 312
vár 243, 355
Bethlen (Beclean), vár 237-238; 214, 218, 232, 335, 355, 357, P.67
Bethlen Antal (bethleni) 237
Bethlen Elek (bethleni) 224 ^
Bethlen Erzsébet (bethleni), Patócsy Miklósné 237
Bethlen Farkas (bethleni), tanácsűr, Fehér megye főispánja, történetíró 237; 116, 146, 171, 214,
216, 232, 239, 268, 281, 287, 306, 318, 326
Bethlen Gergely (bethleni) 237, 238
Bethlen Gergely (bethleni) 346
Bethlen György (bethleni) 237, 238
Bethlen Gergely (bethleni) 346
Bethlen György (bethleni) 237, 238
Bethlen János, id. (bethleni) 237
Bethlen János, ifj. (bethleni) 238
Bethlen Mihály (bethleni) 237
Bethlen Miklós (bethleni) 237
Bethlen Rozália (bethleni), Wass Sámuel felesége 240
Bethlen Farkas (iktári), Báthory István familiárisa 215, 232, 322, P.81, P.83
Bethlen Gábor (iktári), erdélyi fejedelem, magyar király 34, 82, 130, 150, 158,164, 171, 215, 248,
268,277,308,316, 323, P.76
Bethlen István (iktári), Bethlen Gábor, majd Brandenburgi Katalin krományzója 158, 215, 323
Beza, Theodor, teológus, költő 327
Bibicellus, orvos 230
Bielfft, Paulus. ötvösmester 209, 287
Biertan ld. Berethalom
Bistrija, Bistritz ld. Beszterce
Blandrata, Giorgio, orvos, tanácsúr, vallásreformátor 210, 266, 291,294, 316, 317, 349
Blasius de Dyosgyewr, kőfaragó mester 17
Blasius lapicida, Kolozsvárott 25
Block, Wilhelm, németalföldi származású danzigi szobrász 223, 270, 307
Bocskay Erzsébet, Báthory Kristóf felesége 228, 229, 256, 303, 305, 319, 360
Bocskay Gábor 215, 222, 360
Bocskay György, tanácsúr 256; 42, 214, 215, 228, 232, 248, P.70
Bocskay István, erdélyi fejedelem 219, 229, 248, 256, 297, 300, 303, 306, 317
Bocskay Miklós 228
Bodonyi István, kincstárnok 227, 296, 326
Boer, Joannes, de Thorda 353
Boer, Stephanus, de Torda 353
Bogáthy család 328, P.97
Bogáthy Gáspár 328
Bogáthy János 328
Bogáthy Klára, Kendi Antal felesége 328, 329
Bogner-Gelyén Imre, kolozsvári főbíró 157-158; 47, 49, 50, 152-153, 155, 156, 167, 178, 198,
239, P.57
Boian ld. Mezó'bó'
Böjti (Bojtzi, Böjti) Veres Gáspár, marosvásárhelyi, majd gyulafehérvári tanár, Bethlen Gábor tör­
ténetírója, I. Rákóczi György követe 323
Bolognetti, pápai nuncius 127
Bolognino legnardo, Esztergomban 15
Bolya (Bell, Buia), kastély 216, 22423
Bonchida (Bontida), dr. Bőd Péter gyűjteménye: ajtótöredék a Bogner-házból 239; 47, 180; 70.
kép
Bonczidai Gergely, ötvösmester, főbíró Kolozsvárott 52, 192, 222
Bonfini, Antonio, történetíró 12, 207
Bongarsius, Johannes (Jacques Bongars), francia tudós, IV.Henrik követe 209, 210, 268, 277, 287,
293, 296
Bongiovanni, Bemardo 226
Bornemissza Boldizsár tanácsúr, Fehér megye főispánja 238
Bornemisza Gergely ötvösmester, kereskedő' Kolozsvárott 171
Bornemissza János 257
Bornemissza Márton, szamosújvári provisor 332
Bornemissza (Absthemius) Pál, veszprémi, erdélyi, majd nyitrai püspök, királyi helytartó 201, 234,
263, 266, 283, 332
Borromeo, Federico, kardinális 230
Borsmonostor (Kloster Marienberg) 24
Borsoló János, kancelláriai írnok, majd ítéló'mester 318-319; 216, 232, 309, 314, 357, 358
Borsos Sebestyén, krónikaíró P.89
Bottifioreno, Mattheus, firenzei követ 205
Bramante, Donato, építész, festő 202, 223-224
Bran ld. Törcsvár
Bráhcove^ti ld. Marosvécs
Brandenburgi Katalin, Bethlen Gábor felesége 282
Branyicska (BrSnijca), vár 239-240; 202, 232, 236, 321, 357, 358, P.68
Brassai János, Gyulafehérváron P.79
Brassay Ambrus (Brassay György?), kolozsvári kőfaragó 68; 28, 29, 87, 212
Brassó (Kronstadt; Brajov) 29, 5519
Bratislava ld. Pozsony
Breyber László (Ladislaus Preiber), építési biztos Kolozsvárott 39, 139
Brutus, Ioannes Michael, Báthory István udvari történetírója 207, 209, 227, 267, 285, P.63
Buda 9, 26, 46, 47, 52, 168, 174-175, 183, 199, 212, 22533, 269
domonkos templom, az ifj. Stibor sírköve ld. Budapesti Történeti Múzeum
esztergomi érsekség háza 15
Buda
királyi kó'faragóműhely 11-14
kőfaragó-kőműves céh, 10, 26, 541
kőfaragóműhelyek a városban 14
Mária Magdolna-templom, Czobor Imre sírköve ld. Budapesti Történeti Múzeum
Nagyboldogasszony-templom, Emuszt János sírköve ld. Budapesti Történeti Múzeum
várpalota 11, 45, ld. még Budapesti Történeti Múzeum
Budai Tamás, ötvösmester, főbíró, királybíró Kolozsvárott 38, 39, 119, 135, 136, 139
Budai Tamás, ifj., ötvösmester Kolozsvárott 135
Budai ld. még Buday
Budapest
Budapesti Történeti Múzeum
Adefi-család sírköve 13, P.2; 4. kép
Czobor Imre sírköve 13
Emuszt János sírköve 13
Monelli, Bemardino sírköve 15
Remete Szent Pál koporsójának töredéke 12
ifj. Stibor sírköve 12
töredékek a várpalotából 13, 14
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár: Veress Ferenc-album 15 3
Magyar Nemzeti Galéria
Bács, baluszter a várból 12, P.2; 17. kép
Gyulafehérvár, székesegyház, Lázói kápolna, ajtó Budai Udalrik kanonok cí­
merkövével, gipszöntvény 60. kép
Magyar Nemzeti Múzeum
Báthory Zsigmond ezüst csészéje 287, P.65
Báthory Zsigmond zsebórája P.65.
Országos Levéltár
Keresztúry Kristóf címereslevele 340-341; 243. kép
Mária Christiema oklevele Keresztúry Kristófnak 341; 245. kép
ld. még Pest
Buday, Franciscus, gyulafehérvári provisor 287
Budaszentlőrinc, pálos kolostor, Remete Szent Pál koporsója ld. Budapesti Történeti Múzeum
Bufalo (Buffalo, Buppl, Bufalus), Antonio de, építész 278
Buia ld. Bolya
Busái ld. Buzau
Busto, Pietro, Báthory Zsigmond zenésze 210, 231, 294
Buzau (Busái), Andreas, jezsuita páter 157, P.38
Calatinus P.38.a
Caligaii, Johannes Andreas, jezsuita páter, püspök, lengyelországi nuncius 120, 121, 126, 266, 267,
269, 349
Campani, Johannes Paulus, lengyelországi provinciális 41, 42, 124, 127, 273, 275, 276, P.23, P.37
Capeci, Ferrante, jezsuita páter, kolozsvári rektor 42, 71, 73, 77, 124, 127, 230, 293
Carrillo, Alphonso (Alphonsus Carrillius) jezsuita páter, püspök, pápai követ 125, 156, 230, 257,
267, 271, 272, 276, 277, 315, 325
Castaldo, Giovanni, I. Ferdinánd táboirnoka, Erdély katonai parancsnoka 204, 234, 258, 278, 299,
335, 357, P.66, P.74
Castillio Italus magister lapicida, Gyulafehérvárott 206, 210, 284, 291, P.77, P.79
Castrum Sancti Michaeli ld. Szentmihálykő
Ceccone Scaxpellino, Esztergomban 15
Centorio, Ascanio (degli Hortensii) költő, történetíró 236, 278, 298, 334
Cercel, Petur, havasalföldi vajda 279, 285, 313, 328-329
Cetatea de BÍSlta ld. Kük üllővár
Chaholyi Gáspár, egri kanonok 16
Cherepovith Miklós, rác kapitány, János Zsigmond tanácsosa 239
ChesSu ld. Mezőkeszü
Chimenti di Leonardo Camicia, firenzei építész, asztalos 11, P.57
ChirSu ld. Kérő
Cicero, Marcus Tullius, római szónok, író, politikus 108, 178
Ciemente lignarolo fiorentino, Esztergomban 15
Ciumburd ld. Csombord
Clementj mensatore, Esztergomban 15
Cluj-MSnástur ld. Kolozsmonostor
Cluj-Napoca ld. Kolozsvár
Clusius, Carolus (Charles d’Écluse), botanikus, orvos 209, 286
Clyn (Klein), Johannes, kolozsvári plébános 114
Colonna, Lorenzo 170
Comlod ld. Komlód
Como, dóm 223*>
Concino, Cosimo, toszkán követ 287
Conradus, kó'faragó Kolozsvárott 25
Copaczi, Franciscus P.89
Copja Maré ld. Nagykapus
Corlath, Michael ld. Korláth
Costantini, Antonio 346
Cremona, dóm, Oratorio di Cristo morto 223°
Crij ld. Keresd
Cue$d ld. Kövesd
Cupido, Joannes, orvos 230
CuzSplac ld. Középlak
Czege (Taga)
kiskastély 240
vitézi sírkó'lap 240; 220, 360
Wass-kastély 240; 94, 210, 216,232, 358
Czobor Imre, pozsonyi várkapitány, fó'ispán 13
Csaby István, egri várkapitány 16
Csáky Boldizsár P.53
Csáky Demeter, a kormányzó tanács tagja 229
Csáky (Chaky) Dienes 345
Csáky (Csáki) Gábomé ld. Gyulaffy Zsófia
Csáky (Csáki) István, kormányzó 146
Csáky Mihály tanácsúr, gyulafehérvári kanonok, kancellár 226, 299, 312, P.53
Csanádi Demeter, János Zsigmond titkára P.62
Csatka, r.k. templom, Szentléleki Miklós Ákos sírköve 16
Cseffey Benedek, Kerecsényi Judit udvarmestere 339; 222, 360, P.98
Cseffey Benedek, ifj., a kisebb kancellária írnoka 339
Cserényi Mihály (Michael Chjeriny de Balázsfalva), író 227
Csernye, vörösmárvány-bánya 106
Csizmadia Jakab (Jacobus Chizmadia), Gyulafehérvárott 298
Csombord (Ciumburd) 217
Csó'vár 17
Dabó Ló'rincz ld. Ló'rincz, Kó'mú'ves
Daczó Mihály fogarasi várnagy P.71
Dalmata, Giovanni, szobrász 11, 14
Danzig ld. Gdaiísk
Daraki, Johannes 306
Daucher, Adolf, szobrász 114
Daumen, Petrus, Kolozsvárott 162, 198
Debrecen
Déri Múzeum
ajtó szemöldökké' 241
Debrecen címere 241
Református Kollégium: Melius Juhász Péter koporsóköve P.60
Dej ld. Dés
Delfino (Delfinus Zakariás), bíboros, pápai követ, gyó'ri püspök 226, 273
Dénes (fráter Dyonisius lapicida), pálos szobrász 12
Dés (Dej) 58, 202
Csonka-torony 241
sókamaraház (Rákóczi-ház) 241-242; 28, 212, 232, 357, 358; 214. kép
Desew, Anthonius, de Mera 130
Desew, Ioannes, de Patha 130
Dési Szabó István, Kolozsvárott P.38.a Déva (Déva)
Déva (Déva)
Genthy Ferenc kúriája 243; 232
vár 243-244; 204, 215, 239, 321, 355, 357
Dienessi (Dyenewsy, Denessj), Ladislaus (illyei) 321
Dionisio de Gyarmath carpentarius, Esztergomban 15
Diósgyőr, vár 9, 11,
Diósy (Dióssy) Gergely, kolozsvári nótárius 30, 551 , 104, 105, P.35
Diószegi István, a kolozsvári kó'faragók céhmestere 69; 27, 28, 29, 30, 39, 53, 87, 94, 104, 209,
Pl9
Diószegi Péter kolozsvári kó'faragó 29,53
Dltjiu ld. Székelyderzs
Diruta, Girolamo, Perugino, zenész 231
Dobay János, szamosújvári praefectus 332
Dobó István (göncruszkai), erdélyi vajda 299, 333, 335
Dóczi Gergely 292
Domenico da Bologna (Dominicus), építész 199, 202, 331, 335
Donatello, firenzei szobrász 200
Dosio, Giovan Antonio 155, 218, 224 ; 15. kép
Drágffy család (bélteki) 310
Durando, Báthory Zsigmond aranyművese 287
Dumbrava ld. Gyeró'vásárhely
Dumbráveni ld. Ebesfalva
Ebeni Gábor, szamosújvári kapitány 333
Ebeni István, tanácsúr, szamosújvári, majd kolozsvári főkapitány 248
Ebesfalva (Erzsébetváros, Dumbráveni), várkastély 244-248; 202, 214, 232, 257, P.69; 216. kép
Écluse, Charles d’ ld. Clusius
Ecsed, vár, Báthory András címere ld. Nyíregyháza, Jósa András Múzeum
Eder, Paul, Wittenbergben 349
Eger 16
Dobó István Vármúzeum
Chaholyi Gáspár sírköve 16; 13. kép
Csabay István sírköve 16
sírkő-töredékek 16, 2255, p.2; 14. kép
Egeres (Aghirej) 345
ref. templom, Bocskay Gábor sírköve 256-257; 44, 52, 82,215, 222, 360; 281. kép
várkastély 248-256; 37 , 52 , 82, 202 , 214, 216, 219 , 232, 309 , 357, P.70; 221-230; 259.
kép
Egervár, r.k. templom, Egervári Bereck síremléke P.2; 20. kép
Egyházaspata, ajtókeret ld. Kolozsvár, Történeti Múzeum
Eluer, Emest, festő 283
Enyed ld. Nagyenyed
Eötvös András, kolozsvári főbíró 44, 125, 139, 145, 146, 156
Eötvös Anna, Kolozsvárott 145
Eötvös Benedek ld. Hensler
Eötvös Gergely ld. Ágoston Gergely
Eötvös ld. még Ötvös
Eperjes (Pretov) 17
Szt. Miklós-templom 20*
Éppel János, kolozsvári bíró 80, 146
Éppel Péter, Kolozsvárott 114
Erasmus, Desiderius Rotterdamus (Gerhard Gerhards), németalföldi humanista 108
Erdély Ferenc, doktor, Kolozsvárott 171
Erdélyi Kata (somkereki), czegei Wass György felesége 240
Emuszt János (Csáktornyái), szlavón bán 13
Emuszt Zsigmond (Csáktornyái), pécsi püspök 13, P.2
Erzsébet, Anthonius Derew de Mera felesége 130
Esztergom 9, 212, 22533, 269, P.l
Bakócz-kápolna 16, 45
oltár 14
stallum 45, 175
Balassa Bálint Múzeum, töredék Beatrix udvarhölgyének síremlékéből 15, P.2; 8. kép
érseki palota (?), lunetta-keret ld. Vármúzeum
érsekség
birtokai 15
budai háza ld. Buda
márványbányái 12, 15
számadáskönyve 15
királyi vár 9
kőfaragóműhelyek, lapicidák 15-16
székesegyház
kripta
Garázda Péter sírköve 15, 50
Gosztonyi András sírköve 15,50
sziréntöredék Aragóniái János címerkövéről P.2; 7. kép
Porta Speciosa 12
Szt. István protomártír temploma
Garázda Péter sírköve ld. székesegyház, kripta
Gosztonyi András sírköve ld. székesegyház, kripta
Mária-kápolna kórusa 15
Vármúzeum; lunetta-keret az érseki palotából (?) 16
Fabri, Antonius, domonkos szerzetes Kolozsvárott 25
FSgSraj, ld. Fogaras
Fanfonio, Girolamo, jezsuita páter P.23
Farkas Kata (harinaí), Békés Gáspár, majd Kovacsóczy Farkas felesége 316
Farkasius lapicida de Strigonio 15
Fazekas Miklós, Báthory Zsigmond fazekasa 346
Fazekas Péter, Kolozsvárott 355
Fegyvemeki Ferenc, sági prépost 15
Fehérvár ld. Gyulafehérvár
Feier Tamás, Kolozsvárott 129
Fekete, Ambrosius, a kolozsvári kőfaragók céhmestere 66; 26, 27,86, 91
Fekete András, Kolozsvárott 105
Fekete János 146
Felice da Pisa, építész 204, 208, 311
 Felsőelefánt (Horné Lefantovce), pálos kolostortemplom, Forgách Gergely sírköve (jelenleg: Orszá­
gos Műemléki Felügyelőség) 16, P.8
Fenes, kőbánya 105, 106
Fenesy, Johannes, kolozsvári kőfaragó 25
Ferdinánd, I., német-római császár, magyar és cseh király 201, 204, 280, 298, 299, 309, 332, 333,
335, 354, P.61, P.71, P.74
Ferdinánd, II., német-római császár, magyar és cseh király 149
Ferdinánd, 1., toszkán nagyherceg 229, 231, 239, 287, 311
Ferenc, Kőmíves, Kolozsvárott 70, 86
Ferenc, olasz, Báthory Zsigmond udvarában 231
Ferenczi Antal, kolozsvári főbíró 39, 43, 134,145
Ferenczi György, gyergyószentmiklósi plébános 271
Ferrucci, Andrea, szobrász 14
Filarete (Antonio Averulino), építész, szobrász 223^
Filep, Renaldus, orvos 230
Filstich család 144
Filstich Lőrinc, id., juratus civis, főbíró, ötvös céhmester Kolozsvárott 44, 114, 144
Filstich Lőrinc, ifj., Kolozsvárott 49, 144, 155
Filstich Péter, id., ötvös céhmester Kolozsvárott 150
Filstich Péter, ifj., kolozsvári ötvös, királybíró, kamaraispán 44, 49, 50, 51, 139, 150, 198
fiorentino ingegnere 333
Firenze
Biblioteca Laurenziana, fülke (egykor Museo di Firenze Antiqua) 160, 185
követei Báthory Zsigmond uvarában 229
muzsikusok Báthory Zsigmond udvarában 231
Palazzo Mondragone 155, 2242^
Palazzo Pitti 229
Sta Maria Novella, Capella Rucellai, Santo Sepolcro 174
Fischer, Simon, a kolozsvári schola rektora 159
Fodor, Stephanus, Kolozsvárott 114
Fogaras (FSgSraj) 216
r.k. templom 257; 207, 228, 356, 357
várkastély 257-262; 202, 218-219, 232, 357, 358, P.71; 258, 261-262. kép
Fonté, Bartolommeo della, firenzei humanista 13, 46
Forgách Ferenc történetíró, János Zsigmond tanácsosa, Báthory István kancelláija 207, 227, 293,
316, 317, 341, P.61, P.63, P.64, P.66, P.74, P.90, P.91, P.98
Forgách Zsigmond, tanácsúr, országbíró, majd nádor 134
Franciscus doctor vicarius, Gyulafehérvárott 265
Franciscus italicus lapicida, Esztergomban 15
Franciscus Italus, építész 14
Franciscus magister lapicida de Buda 17
Franciscus sculptor, Kolozsvárott 70; 86
Friedrich mura tor, Fogarason 259
Gálfi István (kocsárdi) 327
Gálfi János (kocsárdi), tanácsúr, Báthory Zsigmond nevelője és udvarmestere 324-327; 28, 35, 210,
216, 22423, 229, 232, 270, 297, 315, P.94.a
Galli, Ptolomeo, bíboros, római államtitkár 120, 126, 273
Garai Miklós nádor 345
Gáspár, Keomives, Kolozsvárott 70; 87
Gáspár, Kwmies, Tordán 212
Garázda Péter, nyitrai főesperes, majd esztergomi prépost 15
Gdansk (Danzig; Gedanum) 307
Geaca ld. Gyeke
Genga, Fabio, Báthory Zsigmond római követe 230
 Genga, Giovanni Battista, Báthory Zsigmond római követe 230
Genga, Simoné, Báthory Zsigmond tanácsosa kamarása, fundatora 65, 207, 208, 209, 210, 212,
217, 221, 242, 280, 283, 286, 287, 291, 294, 304, 335, 351, 352
Georgius fráter, Gyulafehérvárott 290
Georgius lapicida de Miskolcz 17
Georgius lapicida (Georgius Wyvary, Újvári György), a kolozsvári kőfaragók céhmestere 70-71; 27,
44,86,91,92,118,164,189,197
Georgius de Quartj ld. Gyuriczko
Geréb János (vingárdi), Erdély alkormányzója 257
Geréb László (vingárdi), erdélyi püspök, kalocsai érsek, 12, 26, 257, 262, P.2
Geréb Mátyás (vingárdi), horvát-, tót-, dalmátországi bán 257
Geréb Péter (vingárdi), hadvezér, országbíró, nádor 257
Gerenc (Grind), Árpád-kori templom 9
Gerendi család 9
Gerendy Erzsébet, Apafi Gergely felesége 245
Gergel, Keomyes (Gregorius Kömyes), Kolozsvárott 71; 29, 44, 65, 86, 94,164, 216
Gergely pap, Kolozsmonostoron 267
Gergely, XIII., pápa 42, 123, 124, 126, 215, 227, 228, 274
Geszthy Ferenc, Déva várkapitánya, az ország generálisa 243-244; 210, 215, 232, 297
Gheorgheni ld. Györgyfalva
Gherla ld. Szamosújvár
Ghyczy (Giczy, Géczi) János, váradi kapitány, bihari főispán, Erdély kormányzója, tanácsúr 302;
208, 229, 263, 275, 320, 352, 360
Giacomo, jezsuita páter 121
GilSu ld. Gyalu
Giovan (Gioan) Pietro, kőfaragó mester Kolozsvárott 71; 41,43, 87
Giovanni legnardo, Esztergomban 15
Giulio Romano építész, festő 218, 224^7
Gniezno, székesegyház, Laski János síremléke 16
Gonzaga, Vincenzo, mantovai herceg 229
Gönc 11
Görgény (Gurghiu), vár 224 , 225, 243, 333
Graz, Joanneum: Báthory Zsigmond gyaloghintója 231
Gregorius Koloswarj, ács 311
Greiser, Wolf, festő 231
Grind ld. Gerend
Grisoni, Jacomo, Venetien, a zalatnai aranybánya bérlője 291
Gromo, Giovanandrea, János Zsigmond testőrkapitánya 51, 114, 132, 202, 204, 214, 225, 228,
236, 237-238, 243, 245, 258, 263, 266, 278, 283, 284, 299, 312, 319, 333, 353, 355
Grossenyed ld. Nagyényed
Grosskopisch ld. Nagykapus
Grosswardein ld. Várad
Guai, Fausto, Romain, a zalatnai aranybánya bérlője 291
Grubanich, loannes, lapicida Mátyás udvarában 11
Gurghiu ld. Görgény
Gyalu 170, 278
várkastély 262-263; 12, 214, 295, 357, 358, P.72 ld. még Kolozsvár, Történeti Múzeum
Gyeke (Geaca)
ref. templom, Wesselényi Miklós sírköve ld. Zsibó, Wesselényi-kripta
udvarház 264
Gyerőfi Barbara, Gyulaffi László felesége 248
Gyerőfi Gáspár 264
Gyerőfi László 331
Gyerőfi Miklós 331
Gyeró'monostor ld. Magyaigyeró'monostor
Gyerővásárhely (Dumbrava) ref. templom, Gyeró'fi Gáspárné Mikola Erzsébet síremléke 264-265;
222, 360
Győr 10
székesegyház, Szt. László ereklyetartó mellszobra 268
György, Iffyw, kó'faragó mester, Kolozsvárott 71; 86
György, Kó'mijes (Georgius Komies, Szakallos György), Kolozsvárott 71; 86
Györgyfalva (Gheorgheni), Haller-kúria 265; 217, 245, 358; 238. kép
Gyújtó Márton magister lapicida, Kolozsvárott 72; 27, 29, 30, 87, 94, 106, P.20
Gyula 17, 279
Gyulafehérvár (Álba Júlia) 9, 17, 26, 28, 30, 35, 45, 58, 202, 207, 208, 221
fegyverház 281-282; 210, 293, P.76
fejedelmi palota 283-289; 204, 207, 208, 210, 216, 225, 226, 228, 232, 356, 357, 358,
P.75
görögkeleti monostor 272
házak
Apadi István háza 291
Apafii Miklós szállása 294
Bachkay Miklós háza 289
Bailla, Petrus, de Keoreosbanya háza 295; 210
Balogh János háza (Malom u.) 260
Bánfy György háza 293; 210, 344
Báthory Boldizsár háza 294; 210, 262, 358
fij. Báthory István építkezése 352; 221, 356, 357
Bethlen Farkas háza (Szász u.) P.81, P.83
Blandrata, Giorgio háza 291; 210, 349
Bodonyi István háza 296; 277
Brassay János háza P.79
Brassó város háza (Szász u.) P.81, P82
Busto, Pietro háza (Olasz u.) 294; 210
Castillio lapicida háza 291; 206, 210, P.77, P.79
Dóczi Gergely háza 292
a fejedelmi palota melletti ház 292
a főurak házai 297
Gálfi-ház 297; 210
Genga, Simoné háza 294; 210
Geszthy-ház 297; 210
Hyppolitus, Ambrosius háza 294
Jósika István (?) háza 296
kanonoki házak 210
Keresy Péter háza 296; 210
Kertész Bálint háza 261
Kiss János háza 294
Kochis Pál háza 296
Kolozsvár város háza 295; 210
Kolozsvári Gábor háza 294; 210
Komis Gáspár palotája 296; 210
Kovach Ferenc háza 295
Kovacsóczy Farkas háza 292-293; 210, 216, 232, 314, 344, P.80
a kiikülló'i fó'esperesség háza 292
külföldi követek fogadására rendelt ház 292; 210
Lázói János (kápolnája oltára rektorának) háza 289
Lencsés György háza (Szász u.) P.80
a lovassági parancsnok háza 296
Gyulafehérvár
házak
Martinuzzi György háza 292
Megyericsei János háza 289
Monaki György háza 292
Musto, Johannes Baptista háza (Olasz u.) 295; 210
Oláh, Bartholomaeus háza 293; 275
Országház 290; 210
Panichi (Pompeio Panichi, majd Dominico Panichi) háza 295
Pattantyús György háza 261
a polgárság háza 297-298
praefectus regni háza 296
préposti palota 290; 210, 277
Sennyei Pongrác háza (Szász u.) P.81, P.84
Sibrik Gáspár háza 296
Szamosközy István háza 297
Szeben városának háza 292; 210, P.78, P.79
a Szt. Anna-kápolna káplánjának háza 289
Taurinus, Stephanus háza 289
Thatai János háza 289
Thordai Salathiel háza 289
Tövisi János háza 289
Turbulya Tamás háza 291
Ütőkezű János háza 291
Wolphard Adóiján (?) háza 289-290
zalatnai pénzváltó olaszok háza 291
Zólyomi Miklós háza 295; 210
híd 282, 207
jezsuita residentia és kollégium 273-278; 203, 205, 207, 210, 228, 357, P.23, P.38
jezsuita temető' és kápolna 272-272; 358
jezsuita (egykor domonkos) templom (Szt. István-templom, Báthory-templom) 269-271;
209, 272, 274, 277, 327; 215. kép
lőportorony 281
Múzeum (Muzeul Unirii)
fríztöredék 45, 175
párkánytöredék Wolphard Adóiján (?) címerével 289-290, 298
nyomda 278
protestáns schola 272-273; 225
püspöki palota ld. fejedelmi palota
síremlékek
jezsuita templom 307-308; 223
Báthory Kristóf Castrum dolorisa 307
Báthory Kristóf síremléke 307-308; 223, 270, 360, P.88
székesegyház 298-306; 223
Báthory András 306; 360
Báthory Boldizsár castrum dolorisa 305
Báthory Miklós 302; 360
Bocskay Erzsébet 303; 360
címeres sírkő 298
Dávid étekfogó 300
Giczi János 302; 360
ifj. Hunyadi János 299, 300
Hunyadi László 289, 299
Izabella 299-300; 220, 263, 360; 271. kép
Gyulafehérvár
síremlékek
székesegyház
János Zsigmond 301; 220, 263, 300, 360, P.86; 265-266. kép
János Zsigmond tanácsosa 302; 360
Kendi Ferenc és Antal 299; 219-220, 360, P.87, 264. kép
Kolozsvári Literátus Gábor 303-304; 223, 360; 288. kép
Kovacsóczy Farkas 304; 360
Krisztina asszony 301; 360
Lenczies György és felesége Szenfalvi Anna 304-305; 360, P.81
Martinuzzi György 298-299; 306, 360, P.85
maszkos töredék 299
Megyericsei Jénos 298
Musto, Johannes Baptista 305-306; 360
sírkő-töredék (Múzeum) 299
Statileo János 298; 219, 360
Várday Ferenc 298
Varkocs Tamás 300; 360
vitézi sírkő 302-303; 52, 82, 220, 240, 360; 269-270. kép
székesegyház 265-269; 122, 288, 356, 358, P.73
kőtár, ablaktöredék a palotából 202, 206; 213. kép
Lázói-kápolna (Szentlélek-kápolna) 289-290; 17, 45, 174, 298, P.58; 32, 60.
kép
Szt. György-kapu 210, 274, 279, 280, 289, 290
Szt. Mihály-kapu 210, 280, 289
vár 278-281; 204, 207, 208, 209, 228, 357, P.74
vízvezeték 282-283; 207
Gyulaffy Klára 248
Gyulaffy Lászlóné ld. Gyerőfi Barbara
Gyulaffy Lestár, Báthory Zsigmond tanácsosa, krónikaíró 240, 244, 279, 355, P.35
Gyulaffy Zsófia, Bánffy György, majd Csáki Gábor felesége 248
Gyulay Pál, Báthori István, lengyel király titkára, majd Báthory Zsigmond tanácsosa, humanista
207
Gyurgyevác (Szentgyörgyvár), vár, Emuszt Zsigmond címere ld. Zágráb, Povijesni Muzej Hvratske
Gyuriczko (Georgius de Quartj), János Zsigmond kamarása P.79
Hadad (Hodod), Wesselényi-vár 309; 202, 215, 216, 232, 357, P.89; 240. kép
Hago, Michael, lapicida Mátyás udvarában 11
Hagymási Kristóf, váradi főkapitány 312, P.53
Haller család (hallerkői, Haller von Hallerstein) 248, 315
Haller Gábor (hallerkői) 116
Hass, Mauritius, Salzburgiensis, ágyúöntő 282
Heltai Gáspár író, prédikátor, nyomdász 38, 115, 130, 131, 165, 167
özvegye 227, 241, P.53, P.87
Heltai Gáspár, ifj. 167
Helting, Barbara, Kolozsvárott 131
Henrik, II., francia király P.64
Hensler Benedek (Henczel, Henzler; Eötvös) Benedek, kolozsvári ötvös 44, 155, 161, 185
Herczeg Zsigmond, hopmester 145
Hermannstadt ld. Nagyszeben
Hertel, Peter, Kolozsvárott 131
Hertell, Endres, Kolozsvárott 159
Hieremiás, Báthory István orgonistája 346
Hodod ld. Hadad
Hoffhalter, Raphael, gyulafehérvári nyomdász 278
 Huedin ld. Bánffyhunyad
Homonnai Bálint, kamaraispán 150
Hómé Lefantovce ld. Felsó'elefánt
Horvat ld. Krasznahorváti
Horváth, Johannes, de Ladinocz, gyulafehérvári provisor 280
Horváth, Michael, Gyulafehérvárott 266
Huet, Johann, szebeni királybíró 267
Hunyad (Hunedoara) 58
vár 243
Hunyadi család 165
Hunyadi Ferenc 282
Hunyadi János, kormányzó, főkapitány 25, 54 1 , 220
Hunyadi László 289
Huszár, Petras, Kolozsvárott 165
Huszt (Húst), vár 310-314; 28, 204, 210, 212, 216, 228, 232, 335, 357, P.90; 217. kép
Hyppolitus, Ambrosius, pharmacopol Gyulafehérvárott 294
Iemut ld. Radnót
Iffiu János (Johannes Iffíu), Fehér megye főispánja, tanácsúr 116
Iffyw György ld. György, Iffyw
Igyártó György, kolozsvári kőfaragó 72; 87
Igyártó János, kolozsvári kőfaragó 72; 87, 106
llia, Illye ld. Marosillye
Illyefalvi István, író, teológus, egri kanonok 329
Imre, magyar király 12
Imreh,*Keomijes, Kolozsvárott 72; 28, 29, 86, 208
Ioannes, obszerváns ferences, kolozsvári kőfaragó 25
Ioannes Fiorentinus, kőfaragó Esztergomban 16
Ipolyság (Sahy), egykori premontrei prépostság temploma, Fegyverneki Ferenc síremléke 15
Ipp (Ip), Borsoló János kúriája 314; 216; 232, 358
Ispoli mester, kolozsvári kőfaragó 72; 39, 87
Istambul, Topkhapi Múzeum, Báthory Zsigmond ágyúja P.76
István, Keomies 73; 87, 209, 216
István, Kőmijes (Stephanus magister), Kolozsvárott 73; 86, 92
Istvánffy Miklós, történetíró 132, P.57
Italus in Pesth, kőfaragó 16
Izabella, magyar királyné 225; 46, 116, 128, 130, 204, 220, 2 2 4 , 228, 239, 258, 263, 266,
283, 284, 288-289, 299-300, 333, 335, 353, 354, 357, 360, P.61, P.74, P.90
Jacobinus, Bemardus, kolozsvári orvos 167, P.46
Jacobinus János, humanista nótárius, fejedelmi titkár, kancellár 145-146
Jakcs (Jakch, Jakchy, Jakchi) család (kusalyi) 309
Jakchi Anna, Báthory Elek felesége 328
Jakcs Boldizsár 309
János, Kőmives, Kolozsvárott 73, 86, P.21
János nótárius, Kolozsvárott 80
János Zsigmond, választott magyar király, erdélyi fejedelem 225-226; 38,48,50,55 , 105, 116,
128, 141, 204, 206, 207, 208, 210, 215, 216, 220, 228, 239, 243, 245, 258, 266, 267, 272,
275, 283, 284, 288, 291, 292, 297, 300, 301, 302, 312, 320, 321, 331, 334, 354, 357, 360,
P.40, P.53, P.62, P.71, P.77, P.78, P.86, P.89, P.91
Jeremiás Aurifaber Segesvariensis 282
Jibou ld. Zsibó
Johannes discipulus, kőműves inas Kolozsvárott 73; 86, 92
Johannes, filius Petri Mathie, kolozsvári kőfaragó 25
Johannes lapicida, Kolozsvárott
Jónás literatus, Gyulafehérvárott 298
 Josefo muratore 73; 87, P.22
Jósika család (branyicskai) 239, P.68
Jósika István (branyicskai), Báthory Zsigmond követe, kancellárja 227, 229, 231, 239, 296
Kabos Sándor, építési felügyelő' Kolozsmonostoron 317
Kádár János, Kolozsvárott P.38.a
Kakas András, Kolozsvárott 44, 145, 170
Kakas Andrásné ld. Sarlay Anna
Kakas István, fejedelmi prothonotarius 44, 49, 51, 53, 107, 108, 145, 146, 152, 154-155, 156-157,
167, 178, 198, 209, P.38, P.46
Kakas Katalin 145, 156
Kalinyingrád ld. Königsberg
Kalmár János, Kolozsvárott 35
Kalmar, Ladislaus, Kolozsvárott 114
Kalocsa 9
Kalonda, r.k. templom, Kalonday György síremléke 16, P.8, 11. kép
kalotaszegi hímzés P.57
Kamuthy Farkas, tordai főispán, a székelyek tzábomoka, Udvarhelyszék főkapitánya, tanácsúr 317
Kapornak ld. Nagykapornak
Kaposvár, Rippl-Rónai Múzeum: gyámkő Karoknyáról 17, 22° , P.2; 25. kép
Károli Gáspár református prédikátor, bibhafordító 44, 163
Károly, V., német-római császár 228
Károly Róbert, magyar király 54^
Károlyi Péter, váradi református lelkész 225, 319
Károlyi Zsuzsanna, Bethlen Gábor felesége 308
Karvasy Kristóf, Huszt várnagya 311
Kassa 10,55, 314
Szt. Erzsébet-templom 10, 24
Kassai István, kőfaragó mester (Meister Stephan Steynmetz von Cascha) 10, 18
Kassai Zsigmond, költő 327
Kászoni Ferenc, a bethleni vár provisora 238
Katonai Ferenc 315
Katonai (Kathonai) Mihály 171, 315
Kázmér, IV. (Nagy), lengyel király 12
Kemény Anna (gyerőmonostori), Mikola László felesége 222, 330-331, 360
Kemény József gyűjteménye: ifj. Báthori István naplója 349
Kendi család (lónai) P.97
Kendi Antal, tanácsúr 299; 219, 329, 360, P.87
Kendi Farkas P.53
Kendi Ferenc, erdélyi vajda, tanácsúr 299; 219, 333, 360, P.87
Kendi Ferenc, tanácsúr, Küküllő megye főispánja, portai követ 328-329; 219, 229, 232, 315, 335,
P.96
Kendi Sándor, kancelláriai titkár, tanácsúr, főispán, kincstartó, a kormányzó tanács tagja 314-315;
216, 229, 232, 238, 262, 317, 329, 355, 358
Kendi Zsuzsanna, Báthory Boldizsár felesége 262
Kendilóna (Luna de Jós), Kendi Sándor kúriája 314-315; 216, 232
Keoreosy Ilona, Keresztury Kristóf felesége 341
Keomijes Ferenc, kolozsvári ötvös 70, 94, 314
Képíró, Joannes, János Zsigmond festője 206, 284
Képíró Péter, Báthory Zsigmond festője 212, 351
Kepyro Antal, Kolozsvárott 40
Kerczi Pál, orvos 230
Kerecsényi Judit (kányaföldi) 329, P.98
Kerecsényi László (kányaföldi), szigetvári, majd gyulai várkapitány 339, P.98
Kereló'szentpál (Slhpaul) 216, 259
Kápolnahegy, a temetőkápolna kerítésfalának kapuja 315; 219, 232, 358; 260, 263. kép
Keresd (Cri§), Bethlen-kastély, 50, 168, 202, 204, 22414
Keresztár ld. Sopronkeresztúr
Keresztury Kata (Bere-kereszturi), Komis Boldizsár felesége 341
Keresztury Kristóf (Sajó-kereszturi), kővári kapitány, kolozsi főispán, tanácsűr, főudvarmester 217,
232, 284, 340-341, 343, P.99
Keretzegy Ötvös János, Kolozsvárott 193
Kérő (ChirSu), Katonai-kúria 315, 232, 358
Késmárk (Keümarok) 17, 156
Keszü ld. Mezőkeszü
Kinizsi Pál, temesi főispán, országbíró 12
Király Albert, az udvari lovasság főkapiutánya 146
Kisfalud (Micejti)
fejedelmi kúria (?) 315-316; 314
Kovacsóczy Farkas nyaralója 316; 216, 314, 357
Kisszeben (Sabinov), plébániatemplom 17
Klein, Johannes ld. Clyn
Kloster Marienberg ld. Borsmonostor
Kocsárd ld. Székelykocsárd
Kolb, Stephanus, Kolozsvárott 165
Kolozs, Hankó Veres Károly háza: a kolozsvári Püspöky-ház kapujának töredékei 47, 52, 182, 200,
214,217
Kolozsvár (Cluj-Napoca)
Állami Levéltár
Alia Farkas címereslevele 341
Kolozsvár pecsétje 54*; 41. kép
Rósás János címereslevele 171
bányái 105-106; 26
épületek 112-131
Farkas utcai (ferences) kolostor 117-118; 40, 198, P.37
Farkas utcai (ferences) templom 117-118; 25, 38, 40, 70, 111, 198
Kőtár ld. sírkövek
papi ülőfülke 44
feredő ház 130-131; 38, 197
ferences harmadrendű nővérek kolostora 118; 41, 70, 197
fogház 141; 29, 39, 105, 198
jezsuita kollégium 119-126; 35, 40-42, 43, 48, 198, 206, 207, 208, 22420,
228, 276, P.19, P.21, P.23, P.26, P.31, P.38, P.38.a, P.46
jezsuita szeminárium 126-127; 42-43, 198, 210, 211, 213, 276, P.23, P.27,
P.39
jezsuita templom ld. Farkas utcai templom
kő boltok 115
kő köböl 129
Magyar utcai templom ld. Szt. Péter-templom
óvári domonkos templom és kolostor 116-117; 25, 27, 41, 110, 165, P.39
Izabella királyné szállása 116; 38
schola 128; 29, 38, 197, 225, P.40
scholamester háza 128
óvári plébániatemplom 24, 25
papiros malom 131, 198, P.41
pellengér 119
plébánia ház (Fő tér 15.) 145; 119, 44, P.20
plébániatemplom ld. Szt.Mihály-templom
épületek
a püspök háza 119
szegényházak (Szt. Erzsébet-ispotály, Szentlélek-ispotály) 129-130; 38, 150
Szt. János-kápolna (kis templom) 115-116; 37, 198, P.35, P.36
Szt. Mihály-templom (Nagy templom) 112-115; 24, 26, 29, 37, 46, 54 , 73,
81, 110, 148, 158, 197, 198, 316, P.35, 40. kép
Szt. Péter-templom 118-119; 25, 29, 38, 135, 198
szentpéteri papság háza 129
tanácsház 129; 29, 38, 128, 198
építési emléktábla a várfalról 138; 39, 157, 219, 261; 182. kép
„városháza” 129
Híd. u. 34.
építési emléktábla a Szamos-hídról 134-135; 39, 159; 181. kép
kereskedőit 43, 5 5 ^
kézművesek P.38.a
asztalosok 208, 212, 216, 263, 285, 350
cserepesek 218
esztergályosok 208, 285
fazekasok 216, 238
festőit (képírók) 212, 350-351
kőfaragók, kőművesek céhlevelei 91, 94-104; 26-27, 39-36, 93, 132, P.33, P.39
ötvösök (aranyművesek) 44, 116
céhlevele 129, 132
szabók 152
céhlevele 129, 131
téglások 212, 218, 248, 350
tölcséresek 216, 263
Külmonostor u. 5. (egykori jezsuita rendház): szemöldökkő 159
Nagy Lajos háza (Hosszú —Szappan utca)
ajtó a Magyar-kapu melletti házból 163; 168. kép
Pákei-villa (Majális u. 29/37.), faragványok kolozsvári házakból 167-170
Híd u. 22. 168-170; 48, 50, 159, 161, 185, 200; 108., 112-117. kép
Fő tér 19 (20). 168; 170, 47, 147, 148, 180, 183; 81-84. kép
Fő tér 20. (21.) 168; 170, 183
Fő tér 31 (32.) 168; 170; 80. kép
Fő tér 32 (31.) 167; 154, 170; 128. kép
polgárházak
Ákontz-ház ld. Filstich Lőrinc háza
Bachy Georgh háza 145
Baráth Jánosné (Hannes Münichin) háza (Fő tér) 146
Baráth Péter (Petrus Minch) háza (Rósás János, Theomeosvári Sára, Schütz Já­
nos, Czell Ferenc háza - Fő tér 19/20.) 147-148; 36, 43, 50, 172, 183,
198; 96. kép
Baráth Sebestyén (Sebastian Munich) háza 171
Basta-ház (Mikes-ház - Óvár, Karolina tér) 166-167; 183, 197; 76, 92. kép
Báthory-ház ld. Bogner-ház
Báthory Boldizsár háza 170
Bek János háza 152, 156, 192
Béke u. 3. 170
Bemardus pictor háza (ún. Zápolya-ház - Monostor u.) 159; 26, 43, 197
Bogner-ház (Báthory-, Gyergyai-, Frank-Kiss-ház - Fő tér 31/32.) 152-153;
198, P.45
Bornemissza Gergely háza 171
polgárházak
Czell Ferenc háza Id. Baráth Péter háza
Daumen, Petrus háza Id. Magyar u. északi során lebontott házak és unitárius
kollégium
Dunki-ház (Híd u. 15.) 159
Eötvös Ágoston Gergely háza (Közép u.) 163-164; 44
Eötvös András háza (Fő tér) 145, 146; 44, 125
Éppel János háza 146
Farkas Pál háza 80
a fejedelem szállása 170
Ferenczi Antal háza (Fő tér) 145; 432
festett homlokzatú házak P.55
Filstich Péter háza (gr. Kemény Sámuel háza - Fő tér 26(27.) 150; 44, 50,51,
198, P.44; 176-178. kép
Filstich Lőrinc háza (Ákontz-ház - Fő tér 5.)1 43-145; 44, 49,155, 160
Fő tér - Mátyás király utca sarkán lévő ház 147
Fő tér 4. 143; 138. kép
Főtér 13. 170
Fő tér 14. 170
Fő tér 15. Id. plébánia ház
Fő tér 16. 145
Fő tér 18(19). 147; 46,197, 200; 62. kép
Frank-Kiss-ház ld. Bogner-ház
Gyergyai-ház ld. Bogner-ház
Heltai Gáspár háza, nyomdája (Óvár, Karolina tér) 167; 227, P.53
Hensler Benedek háza (?) ld. Híd u. 22.
Híd u. 2. 170
Híd u. 15. ld. Dunki-ház
Híd u. 22. 159-161; 44, 198
hospicium regium 170
iratos ház 170
Jacobinus, Bemardus háza (Óvár, Karolina tér) 167
Kádár András háza 147
Kakas András háza (Fő tér) 145-146; 44, 170
Kakas István háza (Fő tér) 145-146
ld. még Wolphard-Kakas-ház
Kakas Katalin háza (Fő tér) 145
Karvázy-ház ld. Püspöky-ház
Kathonai Mihály háza 171
Kemény Sámuel háza ld. Filstich Péter háza
Kepyro Antal háza P.54
Kolb, Stephanus háza ld. Mátyás-ház
kőművesek házai
Keomives Ambrus, Keomyes Ambrusné (Farkas u.) 66; 44, 164, P.17
Kőmyves András (Király u.) 66; 164
Keomyes Benedek (Farkas u.) 68; 44, 164, P.18
Keomyes Gergel (Farkas u.) 71; 44, 164
Keomives János (Farkas u.) P.21
Kőműves Lőrincz (Monostor u.) 158-159; 44
Keomyes Máthe (Farkas u.) 75; 44, 164, P.24
Kőmives Mihály (Hosszú u.) P.26
Kőműves Tamás (Farkas u.) 80
ld. még Seres János, Újvári György háza
polgárházak
Közép u. 5. 170
Közép u. 13. 170, 197, P.50
Közép u. 17. 170
Közép u. 27. 170
Közép u. 31. 170
Közép u. 32/33. (Váradi-ház) 163; 44, 198, P.51; 95. kép
lábas házak 172
ld. még Márton deák háza
Magyar-kapu melletti ház 163; 168. kép
Magyar u. 1. (ev. püspökség) 161
Magyar u. 4. 162, P.48
Magyar u. 16. 170
Magyar u. 32. 162; 42, 50, 198, 223, P.49; 93-94. kép
Magyar u. északi során lebontott házak 161-612; 198, P.47; 166. kép
Márton deák, Márton Deákné háza (lábas ház - Fő tér) 149-150; 107
Mátyás-ház (Óvár) 165; 48, 110, 198; 46, 51. kép
Mikes-ház ld. Basta-ház
Minch, Petrus háza ld. Baráth Péter háza
Monostor u. 3. 158; 198
Monostor u. 13. 158
Monostor u. 15. 36
Munich, Sebastian háza ld. Baráth Sebestyén háza
Nagy Salathiel háza (Fő tér) 158; 48
N I monogramos magyar ötvös háza (Nagybányai János, vagy Nyirő János há­
za; Naláczy-ház - Monostor u. 3.) 158; 44
Nyirő Kálmán háza (Fő tér) 150
ötves Ferencné háza 171
Ötvös Gáspár háza (Fő tér) 145; 44
Pitter Rudolf háza (Farkas u.) 80
Pulacher-ház (Híd u.) 159
Puskin u. 2. 170
Püspöky-ház (Karvázy-ház - Fő tér 20/21.) 148-149; 46, 47, 49, 50, 197, 198,
P.43; 66, 96, 98, 100. kép
Rózsa-ház ld. Wolphard-Kakas-ház
Rósás János háza (Theomeosvári Sára háza) ld. Baráth Péter háza
Rósás János chirurgus háza 171-172; 198
Schütz János háza ld. Baráth Péter háza
Seres István háza 171
Seres János kőfaragó mester háza (Farkas utca) 80; 44, 164
Seres János ötvösmester háza (Széna u.) 164-165
Szathmáry-ház ld. Wolphard-Kakas-ház
Szécsi György háza (Fő tér) 145; 44
Széna u. 6. 165; 197
Theomeosvári Sára háza ld. Baráth Péter háza
Tymár Bálint háza 71, 132
Újvári György háza 44, 164
Váradi-ház ld. Közép u. 32(33).
Végh Lőrinc háza (Közép u.) P.31
Viczei Gáspár háza (Fő tér) 150
Viczei (Vichey) János háza 145
Viczei Máté háza 164; 44, 107, 146
Wolphard Adorján háza ld. Wolphard-Kakas-ház
 polgárházak
Wolphard István háza ld. Wolphard-Kakas-ház
Wolphard-Kakas-ház (Rázsa-ház, Szathmáry-ház - Fő tér 32(31.) 153-158; 43,
44, 45-46, 47-48, 49,50, 51,52,53, 82, 107, 108, 143, 152, 187, 192,
197, 198, 200, 209, 214, 217, P.46; 54-59, 121-123, 127, 135, 141-
142, 145-147, 149, 153-154, 156-157, 159-165. kcp
Zápolya-ház ld. Bernardus pictor háza
Zeller Mártonná háza 149
sírkövek 189-197; 51-52
Farkas utcai templom
Berkenyesi Istvánka (Múzeum) 190; 51, 52, 118, 221, 320; 186-187.
kép
Georgius (Múzeum) 189
Gerő Tamás (Múzeum) 189; 44
Heléna asszony (Múzeum) 189
Martinus Dominus (Múzeum) 191-192; 51-52, 118
... Mathene (Kőtár) 192; 183.b. kép
Sera Anna (Kőtár) 192; 52, 118; 188. kép
Seres János (Múzeum) 189-190; 51, 221; 185. kép
sírkőtöredékek (Kőtár) 192; 44; 183.a. kép
sírkőtöredék (Múzeum) 189
házsongárdi temető
Bonczidai Gergely (Múzeum) 196; 52, 222, P.60; 190. kép
István kis fia István 196; 52; 192. kép
Pesthi Ötvös János hozzátartozója 196
Putnoki Szabó Jakab Mihály nevű kis fia 196
Seres István gyermekei (Istók, Borka, Kata) 82
sírkőtöredékek 196
óvári domonkos (?) templom; Mikola Ferenc és János síremléke (Farkas utcai
templom, majd Múzeum) 44
plébánia ház: sírkő oroszlános címerrel 44; 184. kép
Szt. Mihály-templom
Petrovich Péter 189
sírkőtöredék címerrel (Fő tér 14-15.) 189
sírkőtöredék felirattal (Kőtár) 189
szórványlelet, nagybányai asszony sírköve (Múzeum) 192-193
a városfalakból
Bányai Ötvös János 194; 158
Barbara asszony, Ötvös Antalné 193-194
Begreczi Bálint és felesége, Viczey Márta 195-196
Erzsébet asszony, Keretzegy Ötvös János felesége (Múzeum) 193;
52, 189. kép
Nyirő János fia Istók (Házsongárd) 194; 52, 158; 191. kép
Szigyártó János és leányai 194
Was Tamás 194
Zeoleosi Lucas Literatus fia P.59
székháza Gyulafehérvárt ld. Gyulafehérvér
Taufer Ferenc háza (Magyar u.): címerek a Szamos-hídról 134
temetkezések, temetők 196-197
Történeti Múzeum (Muzeul de Istorie al Transilvaniei Cluj-Napoca) 193. kép
Ebesfalva, Apafi Gergelyné Gerendi Erzsébet emléktáblája 245
Egyházaspata, ajtókeret a templomból 265
 Történeti Múzeum
Gyalu
Geréb László címerköve 12, 262, P.2; 31. kép
tabemákulum töredéke 14, 262
Kolozsvár, évszámos nő a Hídkapuról 133
Kolozsvár, faragványok polgárházakból 173-188
Fő tér 19 (20). 183-184; 147,148, 85. kép
Fő tér 20 (21). 181-183; 47, 48, 49, 50, 52, 200, 214, 217, 344;
97, 99-103. kép
Fő tér 31 (32). 178-181; 47, 49, 50, 51, 158, P.57; 67-69, 71-73,
75, 77-79, 172. kép - Bukarest, Museul de Arta: 47, 50, 179-
181
Fő tér 32 (31). 174-178; 38, 44, 45-46, 47, 48, 49, 50-51, 52, 53,
68, 153-154, 158, 160, 170, 180-181, 200, 214, 221, 245,
261, 320, 324, P.56, P.58; 61, 64-65, 74, 124-126, 129, 131-
137, 139-140, 143-144, 152, 155, 158-159. kép - Bukarest,
Museul de Art5: 179-181
Híd u., Bernardus pictor házának maradványa 184; 45, 159; 87. kép
Híd u. 22. 184-186; 48, 49, 51, 155, 160, 170; 105-107, 109-111.
kép
Magyar u. északi során lebontott házak 188; 51, 161-162
Monostor u. 3. 184; 48, 158; 118-120. kép
Óvár, Karolina tér, ún. Basta ház maradványai 186; 46, 166-167; 88-
91. kép
Szórványmaradványok 186-188;46,51, P.58; 63, 169-171, 173-
175.kép
Kövesd
Kapu-szemöldökkő Tömöri Miklós címerével 318
szentségtartó fülke 318
Kük üllővár
Patócsy Zsófia halotti ruhája 111
Patócsy Zsófia síremléke (Bukarest, Museul de Istorie al R.S.R.)
319-320; 52, 68, 111, 221, 327, 340, 360; 272-274. kép
Radnót, Bogáthy Klára síremléke 329
Szamosfalva
legifj. Mikola László síremléke 331; 223, 360; 279. kép
Mikola Lászlóné Kemény Anna sírköve 330-331; 222, 360; 277-278.
kép
unitárius kollégium: ajtó Petrus Daumen házából 162; 167. kép
unitárius templom: paténa Hensler Benedektől 161
városfalak, bástyák 131-142; 25, 26, 38-40, 198
asztalosok bástyája 140
Báthory István-bástya ld. Szappan utcai bástyatorony
Bethlen-bástya ld. Szabók bástyája
Bogdánffy-bástya ld. Szabók bástyája
Bogdánffy-bástya ld. vargák bástyája
büdös torony 141
Fazekasok bástyája 111
hidak 142; 29, 40
Hídkapu, őrizőház, Szamoshíd 133-136; 39, 40, 111, 197, 198; 43, 45. kép -
ld. még Híd u. 34.
Kerek (Kis-Kerek)-bástya 111
 városfalak, bástyák
Kovácsok bástyája (turris speciosa, Kandia utcai bástya) 139; 40
Kőfaragók bástyája (turris antiqua) 132; 30, 164
Középkapu 137; 39,40, 111, 133, 198
Magyar utcai kaputorony és kisajtó 136-137; 40, 111, 198
mészárosok bástyája 132
Monostor utcai kaputorony, híd és ó'rizó'ház 137; 29, 110, 198
Olaszfokos-bástya 111
Óvár 141; 24, P.42
Ötvösök bástyája (Puskaporos-bástya) 132; 110,141; 44. kép
Szabók bástyája (Bethlen-bástya) 131-133; 30, 111, 164
Szappan utcai bástyatorony (Takácsok tornya, Báthory István bástya, Tűzoltó
torony) 140; 39, 111
Széna utcai kis ajtó 139-140; 34, 39, 198
Takácsok tornya ld. Szappan utcai bástyatorony
Torda utcai kis ajtó 139; 29, 30, 34
turris antiqua ld. Kőfaragók bástyája
turris speciosa ld. Kovácsok bástyája
Tú'zoltótorony ld. Szappan utcai bástyatorony
Vargák bástyája (Bogdánffy-bástya) 140
Kolozsvári Literátus Gábor, fejedelmi titkár 303-304; 210, 223, 294, 360
Kolozsvári Literátus János, camerarius Thordensis 304
Korláth Mihály (Michael Corlath), huszti kapitány P.90
Komis család (göncruszkai) P.9.
Komis Boldizsár, Báthory Zsigmond tanácsosa, háromszéki főkapitány 341, P.99
Komis Gáspár, huszti főkapitány, tanácsúr, főgenerális 313-314; 208, 210, 232, 296, 312
Koroknya, kastély
gyámkő ld. Kaposvár, Rippl-Rónai Múzeum
kőfaragóműhely 17
Kovács, Caspar, kolozsvári főbíró, szenátor 165
Kovacsóczy Farkas (körtvefai), kancellár, a kormányzó triumvirátus tagja 292-293; 35, 41, 120,
207, 208, 210, 216, 221, 229, 232, 244, 272, 297, 304, 314, 315, 316, 322 344, 355, 356,
357, 360, P.27, P.80
kőfejtők 12
kőműves, kőfaragó, lapicida 65
kőművesek, kőfaragók.lapicidák (Keomyes, Keomiwes, Kőmywes, Kümies, Kwmies stb.) ld. a ke­
resztneveknél
Königsberg (Kalinyingrád) 307
Köröspataki B. János költő, mezőcsávási pap 326
Kőszeg
Jurisich tér 7. 156
vár 45, 174
falfestmény 148
Kövesd (Cue§d), ref. templom 318; 212, 232, 353, 357, P.92
Középlak (CuzSplac), Borsoló János kúriája 318-319; 216, 232, 356, 357
Kracker, Stanislav, gyulafehérvári provisor 288
Krakkó (Kraków) 207, 226, 227
Wawel
I. Zsigmond király építkezései 14
székesegyház, síremlékek 12
Krasznahorváti (Horvat), Borsoló János kúriája 319; 216, 232, 356, 358
Kraus, Georg, segesvári jegyző 346
Kronstadt ld. Brassó
 Kugler, Velten, besztercei bíró 331
Kuti András, kolozsvári kó'faragó 74; 29, 87, 209
Kuti (Kuthy, Kutty) János, magister lapicida Kolozsvárott 74; 27, 28, 29, 30, 87, 94, 104, 210,
212
Kuti Márton, kolozsvári kó'faragó 74; 28, 29, 87, 209
küküllei fó'esperesség gyulafehérvári háza ld, Gyulafehérvár
Kükülló'vár (Cetatea de BSlta) 2 16
ref, templom, Patócsy Zsófia síremléke ld. Kolozsvár, Múzeum
Lajos, I. (Nagy), magyar király 9, 12, 129
Lajos, II., magyar király 14, 26, 39, 131
Lakatos Tamás, Kolozsvárott 128
lapicida ld. kó'mííves
lapicidae Italici de Soklios 17
Laskai Csókás Péter, költő' 327, 349
László, I. (Szent), magyar király 268
László, V., magyar király 137
Laterna, Martinus, jezsuita páter 119, 316
Laurentius Italus de Florencia, murator Budán 14
Laurentius lapicida, Kolozsvárott P l 4
Lázói János (Johannes Lazoynus), telegdi főesperes 17,45, 174, 265, 289
Lederer Mihály, kolozsvári sáfár 139
Leleszi János, jezsuita páter, Báthory Zsigmond nevelője 117, 118, 119, 120, 122, 123,228,229,
269, 270, 273, 275, 276, 325
Lénárt Tamás, fenesi kőszegő 106
Lencsés (Lenczies) Gábor, kancelláriai írnok 304-305, P.81
Lencsés György, Bocskay Erzsébet udvarmestere, kincstári számvevő 304-305; 360, P.81, P.82,
P.83, P84
Lencsés Mihály 304, P.81
Lescalopier, Pierre, párizsi utazó 207, 226, 259, 297, 282, 284, 291, P.55, P.104
Létavár (Magyarléta; Liteniide Sus) 320, P.93; 218. kép
Lipót 1., magyar király, német-római császár 271
Lippa (Lipova) 236, 243
Litenii de Sus ld. Létavár
Lóna ld. Kendilóna
Longus, Johannes, Kolozsvárott 171
Lónyai Klára, Thelegdi Miklós felesége 327
Loscher, Sebastian, szobrász 114
Lőcse (Levő5a)
kőfaragóműhely 17
Szepesi Múzeum (SpiSské Múzeum): pillér,- pilasztertöredékek a Szt. Jakab templomból
16, P.2; 24. kép
Lőrincz, Kőműves (Dabó Lőrincz) Kolozsvárott 74-75; 28, 29, 44, 69, 87, 159, 209, 212
Lucas magister lapicida, Mátyás udvarában 11
Lúgos (Lugoj), vár 204
Lukianosz, szíriai születésű görög író 108, 162
Luna de Jós ld. Kendilóna
Lunca Murejului ld. Székelykocsárd
Lysimarchos, makedón hadvezér, majd király 227
Machkásy Menyhért 130
Macska Domokos, Huszt várnagya 310
Magdolna asszony, Georgius Kewmijes felesége 68, 70, 118, 197
Maggio, Lorenzo, jezsuita páter, ausztriai provinciális 273
Mágochy Gáspár, máramarosi főispán 207
Magyaigyeró'monostoi (Gyerőmonostor; MSnífstireni) 24
ref. templom
papi üló'fülke 321; 18, 168, 214, 357
párkány 321; 18, 214, P.2, P.57; 38. kép
sekrestyeajtó 321
Magyarléta ld. Létavár
Majlád Gábor 258, 259, P.71
Majlád (Maylád) István erdélyi vajda 218, 257-258, 333, 354, P,71
Majlád (Majlát) Margit, id. somlyói Báthory András felesége 258, 259, 261
Malaspina, pápai nuncius 232, 348
MSlincrav, Malmkrog ld. Almakerék
Malines ld. Mechelen
Mínífstirea ld. Szentbenedek
MSnSstireni ld. Magyargyeró'monostor
Mandina, Benedetto, pápai követ 230
Mannaerts, Oliverius, jezsuita vicegenerális 121
Mantova
Giulio Romano háza 224 252. kép
Palazzo dél Te 155, 224^7
Máramarossziget (Sighet), ácsok 311
Marcián Averardus ld. Mercurian
Márévár 17
Maria Christiema, Báthory Zsigmond felesége 146, 156, 219, 257, 260, 263, 267, 277, 281, 296,
317, 335, 341, P.74
Marosillye (Hlye; Ilia), várkastély 321-324; 204, 214, 216, 232, 238, 357, P.83. P.94; 231-237. kép
Marosszentkirály (Szentkirály; Slhcrai de Murej), Bánfi György kúriája 344; 202, 217, 232
Marosújvár (Ocna Mure$)
unitárius templom 327
várkastély 324-327; 28, 216, 232, 356, 358, P.70, P.94/a; 241. kép
Marosvásárhely (Ttrgu Műre5) P.69
ref. kollégium 128; 225, 272
Teleki Könyvtár, Lencsés György: Ars medica P.81
Marosvécs (BrSncovenejti), várkastély 202, P.87
Martinus Literatus, centumvir Kolozsvárott 51-52; 157, 191, P.38
Martinus literatus, nótárius Gyulafehérvárott 298
Martinuzzi György (Fráter György), váradi püspök, kincstartó, helytartó 234-237; 200, 202, 204,
214, 216, 222, 232, 239, 244, 245, 292, 298-299, 306, 316, 317, 332, 333-334, 336-338,
354, 357, 360, P.66, P.68, P.71, P.74, P.85, P.97
Marton András, monostori kó'szegó' 105
Márton deák, Kolozsvárott 149
Márton Deákné, Kolozsvárott 107, 149
Márványmadonnák mestere 12
Massay Ferenc, somlyói várnagy 346
Máté, Keomyes, Kolozsvárott 75; 29, 38, 87
Máthe, Keomies, Kolozsvárott 75; 44, 86, 164, 192, P.24
Matthias Kewmywes Italus, Budán 14
Mátyás, I. magyar király 11, 12, 13, 25, 39, 45, 543, 5 4 , 149-150, 165-166, 168, 174, 316, P.57
Mátyás osztrák főherceg, majd magyar király, német császár 132, 156
Mechelen (Mecheln, Malines) 307
Medgyes (Mediasch; Mediaj) 50, 349
Medgyesi család 345
Medici, I., Cosimo, toszkán nagyherceg 204
Megyericsei János, kolozsi főesperes 289, 297, 298
Méhffi Erzsébet, Méhffi Jakab, Méhffi Orsolya, Kolozsvárott 165
Melius Juhász Péter, debreceni református püspök, hitvitázó 225, 256, 319
Menyó' (Meneu), ref, templom 16, 106, P.2; 35. kép
Méra 130
kőbánya 26, 105, 106
Mercurian, Averardo (Averardus, Everardo, Everardus, Eberhard Marcián), jezsuita generális 119,
120,121,269,279,281
Merész Fülöp, burgund herceg 21ó
mesteijegyes kőfaragók 76; 86, 87
Mészáros (Mezaros), Martinus, Gyulafehérvárott 298
Mezőbő (Boian) 9
Mezőkeszü (Keszü, ChesSu), ref. templom, ajtó 18, P.2; 39. kép
Mezőőrke (Urca) 9
Mezőszopor (Zopor; Sopurul de Campie), Kendi Sándor kúriája 355; 216, 232, 358
Mezőtelegd (Tileagd)
ref. parókia: sírkőtöredékek 221, 360; 268. kép
ref. templom: a Thelegdi-kripta fedőlapja 327; 106, P.8
Micejti ld. Kisfalud
Michael Magister Carpentarius Cibiniensis 265
Michele lapicida de Marotte, Esztergomban 15
Mihály, Kőmives (Michael Keomives), magister lapicida Kolozsvárott 77; 27, 29, 87, 104, 315, P.25
Mihály (Vitéz Mihály, Mihai Viteazul), havasalföldi vajda 145, 156, 231, 280, 283, 296, 306
Mikes István (zabolai) 326
Miklós, II., egri püspök 16
Miklós deák, Kolozsvárott 39
Mikó Ferenc (hídvégi) 116, 317
Mikó Imre (hídvégi) 326
Mikola Erzsébet, Gyerőfi Gáspár felesége 222, 264, 360
Mikola Ferenc 330, 331
Mikola István 35, 91, 331
Mikola László, id., erdélyi alvajda, tanácsúr 329-330; 129, 130, 222, 232, 331, 360
Mikola László, ifj. 222, 330, 331, 360
Mikola László, legifj. 223, 331, 360
Mikola Lászlóné ld. Kemény Anna
Miksa, II. (Habsburg), német-római császár, magyar király 226, 258, 312, 345, P.71
Milanesi, Massimo (Maximus), jezsuita fráter, építész 41, 124, 203, 205, 210, 211, 213, 276, 277,
P.23, P.39
Müano
Palazzo Lanciani 223°
San Celso 223®
Minch, Petrus ld. Baráth
Mirandola, Paolo da, építész, 279
Miskolc, Hermán Ottó Múzeum: tabemákulum Sajókazáról 16
Mocenigo, Giovanni, a velencei dogé követe 296, 306
Moldovai Mihály deák, vándor kőfaragó P.32
Moldovenejti ld. Várfalva
moldvai szőttes P.57
Monaki György, Gyulafehérvárott 292
Monelli, Bemardino, Beatrix királyné provisora 15
Mónika Mihály, kolozsvári kőfaragó 77; 28, 29, 87, 106, 209, 212
Monostor ld. Kolozsmonostor
Monté, Philippe de, németalföldi zenész 232
Móré Péter (galaczi), gyalui várnagy 214, 262
Munich, Sebastian ld. Baráth
Munkács (Mukacsevo) 314
Muraltus, Joannes, orvos 230
murarius 65
muratore architetto, Kolozsvárott 77-78; 35, 87
Musto, Johannes Baptista (Giovanni Battista Mosto padovano), Báthory Zsigmond muzsikusa 210,
231, 232, 305-306, 360
Nádasdy Anna, Majlád István felesége 258, P.53, P.71
Nádasdy Ferenc, Vas vm. főispánja, hadvezér 228
Nádasdy Tamás, horvát bán, országbíró, nádor 17, 65
Napold 182
Nagy Mihály, Tordán 353
Nagy Salathiel ld. Salathiel
Nagybánya (Frauenbach; Baia Maré) 335
Nagybányai István (Ioannes Nagibaniai), kolozsvári ötvös 44, 158
Nagyenyed (Grossenyed; Aiud) 226, P.94
Nagykapornak (Kapornak), bencés apátsági templom, Semjén Antal apát sírköve P.8
Nagykapus (Grosskopisch; Copja Maré), ev. templom, déli kapu 24
Nagyrévi András, pesti belvárosi plébános, Ippolito d’Este vikáriusa 16
Nagyszeben (Hermannstadt; Sibiu) 50, 5 5 ^ , 155, 202, 279, 280, 355, P.15, P.76
Brukenthal Múzeum, Kézirattár: Petrus Bielfft-armalis 209, 287
háza Gyulafehérvárt ld. Gyulafehérvár
kó'faragó céh 26
kőművesek 248
Nagyszombat (Tmava) 269
nyomda 227
Nagyszöllős (Szevlus), vár, Perényi Gábor címere ld. Nyírbátor, Báthory Múzeum
Nagyvárad ld. Várad
Nagyvázsony (Vázsony), vár
kerubfejes dombormű 12
kó'faragóműhely 17
Naiboda, Valentino, egyetemi professzor 348
Naprágyi Demeter, erdélyi püspök 263, 272
Németi Ferenc, János Zsigmond hadvezére, tokaji kapitány P.89
Nicolaus lapicida, Kolozsvárott
Nicolausde Milano, budai kó'faragó 14
Nicolaus pictor, Gyulafehérvárott 269
Novai Szentpáli János 130
Novicampianus, Albertus 226
NujfalSu ld. Szilágynagyfalu
Nyaláb, vár, Perényi Gábor címere ld. Nyírbátor, Báthory Múzeum
Nyék, királyi vadászkastély 11
Nyírbátor 17, 45, 174
Báthory István Múzeum: Perényi Gábor címerköve P.2; 30. kép
ref. templom
stallumok 148
tabemákulum 29. kép
Nyíregyháza, Jósa András Múzeum: Báthory András címerköve Ecsed várából 13; 6. kép
Nyíró' Ambrus, Kolozsvárott 78; 86
Nyirő Dániel, Kolozsvárott 78; 39, 87
Nyíró' Jakab, rakó Kolozsvárott 78; 86
Nyirő János (Ioannes Nireo), kolozsvári ötvös 44, 158
Nyirő Kálmán, Kolozsvárott 150
Nyirő (Nyrew), Stephanus, Gyulafehérvárott 297-298
Ocna Mure§ ld. Marosújvár
Odescalchi, Lodovico, jezsuita páter, pápai nuncius Lengyelországban 121, 266, 267, 269, 279, 281
Odorhei Id. Székelyudvarhely
Oláh, Bartholomeus, Gyulafehérváron 275, 293
Olasz (Olosz) Ferenc, Somlyói főkapitány 347
Olasz (Olosz), lacobus, a kolozsvári kőfaragók céhmestere 78; 26, 27, 45, 86, 91
Olasz (Olaz) János, Báthory Zsigmond udvarában 231
Olasz (Olaz), Johannes, nobilis, a zalatnai aranybánya bérlője 281
Olcsvai György, a kolozsvári Szt. Erzsébet-ispotály magistere 130
Ónod 17
Opava (Troppau, Trupa), gyolcs 115
Oradea Id. Várad
Orbay Miklós, főpallér Gyulafehérváron, Szászsebesen 206
Ötvös Antal, Kolozsvárott 193
Ötvös Gáspár, Kolozsvárott 44, 145
Ötvös János ld. Keretzegy, Pesthi
Ötvös ld. még Eötvös
Ötvöskónyi 174
Padova, Báthory István követei 206
Pál, Keomives, Kolozsvárott P.26
Panichi, Dominico 295
Panichi, Pompeio 295
Pápay Lukács, Tordán 353
Papmező (Pomezeu), kúria P.57, P.95
Párizs, Bibliothéque Nationale: Massimo Milanesi tervei a gyulafehérvári jezsuita kollégiumhoz 203,
205, 210, 277
Parlagi Pál 221-222, 345, 356, 360
Parma, dóm 202
Patócsy Anna, Bornemissza Boldizsár felesége 238
Patócsy Erzsébet, Patócsy Ferenc, Patócsy Gáspár, Patócsy György, Patócsy János 238
Patócsy Katalin, Kendi Sándor felesége 238
Patócsy Miklós 237
Patócsy Miklósné ld. Bethlen Erzsébet
Patócsy Zsófia, pelsőci Bebek György felesége 319-320; 52, 221, 327, 340, 349, 360
Paulus magister lapicida de Soklios 17
Pavia
dóm 223”
Sta Maria di Campanova 223
Pécs 9, 17, 168, 174, 175, 269
Janus Pannonius Múzeum, Kőtár: ajtókeret a püspöki palotából P.2; 18. kép
Székesegyház, Szatmáry György tabemákuluma 16, 22*^, p.2; 23., 26. kép
Pécsi János, Kolozsvárott 135
Perecsen (Pereceiu) 346
ref. templom: Báthory Elek (?) síremléke 327-328; 220, 360; 264. kép
Perényi család 14
Perényi Gábor, ugocsai főispán P.2
Perényi Imre, nádor 13, 17, 18, 289
Perényi István, tárnokmester 13, 21
Perényi János, főajtónálló-mester 12
Pemeszi Erzsébet, Gálfi János felesége 325
Persius, római költő, szatiraíró 108, 175
Peruzzi, Baldassare, építész, festő 202, 214
Pest
belvárosi plébániatemplom
egykori oltárának maradványai 15-16
tabemákulumai 15, 22; 10. kép
Pest
címerköve 12
kőfaragó-kőműves céh 10, 54 15
Pesthi Ötvös János, Kolozsvárott 196
Pesti Péter, Tordán 353
Péter, kolozsmonostori apát 316
Péter, Komies (Petrus Keomiwes), magister lapicida Kolozsvárott 78-80; 27, 28, 29, 30, 34, 37, 38,
87,94,104,216
Petki Borbála, Petrichevith Horvát Kozma felesége 318
Petki Kata, Cseffey Benedek felesége 339
Petky Mihály 340; 22, 222, 339, 360
Petrichevith Horváth család 223, 318, 360
Petrichevith Horváth Ferenc 318
Petrichevith Horváth Kozma, fogarasi várkapitány, tanácsúr 318, 223, 259, P.71
Petrovich Péter (suráklini), János Zsigmond gyámja, tanácsúr, helytartó 130, 239
Petrus Italicus lapicida, Perényi Imre kőfaragó műhelyében 17
Petrus lapicida, Budán 13
Petrus, óragyártó Kolozsvárott P.14
Petrus Paulus, Kolozsvárott 171
Pezzen, Johannes Baptista, császári tábornok, Várad kapitánya 260
Piccolomini, Silvio, a toszkán katonai küldöttség vezetője Báthory Zsigmond udvarában 229
Pigafetta, Filippo, hadiépítész, a toszkán katonai küldöttség titkára 229
Pisa 229
Plinius, Caius Secundus P.38.a
Plutarchos, görög filozófus és történetíró 108, 150
Pogán Miklós, Tordán 353
Pomáz, r.k, templom, tabemákulum 45, 175, P.2; 15. kép
Pomezeu ld. Papmező
Porta, Cesare, építész 314
Possevino, Antonio, jezsuita páter 40, 41, 42, 80, 124, 126, 127, 135, 208, 215, 227, 230, 245,
259, 270, 274, 285, 293, 313, 322, 327, 328, 335, 349, 350, 355, P.23, P.27, P.39
Pozsony (Bratislava) 10, 17
Preiber, Ladislaus ld. Breyber
Pulacher István, kolozsvári királybíró 39, 94, 152, 159
Quadrio, Petrus Maria, orvos 230
Rab Imre, kolozsvári kőszegő 138
Rabb, Justus, jezsuita páter 121, 173
Ráckeve, gör.k. templom, reneszánsz sírkő 16, P.8
Radnót (Iernut)
ref. templom 329, P.97
Bogáthy Klára sírköve ld. Kolozsvár, Történeti Múzeum
várkastély 328-329, P.70, P.96
rakó, rakó-kőműves 65
Rákóczi György, I., erdélyi fejedelem 130, 144, 318, 346
Rákóczy György II., erdélyi fejedelem 165, P.96
Rákóczi Zsigmond, erdélyi fejedelem 297
RSscruci ld. Válaszút
Regenij, Michael, kolozsvári bíró 112
Reghin ld. Szászrégen
Reychersdorffer, Georgius, humanista író 263
Ridolfini, Domenico, hadiépítés 206, 209
Róma
Basilica Emília 169
Róma
jezsuita levéltár: a kolozsvári jezsuita szeminárium helyszínrajza Massimo Milanesitől
211,213
Palazzo Baldassini P.100
Palazzo Lante-Medici 169
Palazzo Maccarani 155; 150. kép
SS. Apostoli, Lorenzo Colonna síremléke 170
S. Pietro in Vincoli, sekrestyeajtó 184, P.58
Villa Farnesina P.39, P.100
római (ókori) faragványok 40, 133, 135, 147, 206, 209, 210, 227, 267, 268, 277, 279, 284, 286,
287, 289,293, 296, P.57
római kó'művesek Kolozsvárott 80; 35, 87, P.27
Romano, Giulio, festő', építész 155
Rósás János, chirurgus Kolozsvárott 171, 198
Rósás János, kolozsvári magyar dispensator, esküdt polgár, senator 50, 147, 148, 172
Rovere, Giuliano della 184, P.58
Rozsnyai Benedek 227
Rozsnyó (Roüftava) 355
Rubenus, Leonardus, a kolozsvári jezsuita kollégium rectora 124
Rudolf (Habsburg), II., német-római császár, I., magyar és cseh király 110, 156, 230, 231, 335
Rumen, olasz Kolozsvárott 69
Rye, Egidius van dér, festő 110; 42. kép
Sabinov ld. Kisszeben
Sajókaza, ref. templom, tabemákulum ld. Miskolc, Hermán Ottó Múzeum
Salathiel, ifj., Kolozsvárott 158
Salathiel, Nagy, Kolozsvárott 48, 158
S. Paulo d’Argon, bencés kolostor 223b
Sangallo, Antonio da, ifj., építész P.100
Sangallo, Giuliano da, építész 169, 202
SSniob ld. Szentjobb
Sárkándi (Zarkandi) Anna, Wesselényi Ferenc felesége 309
Sarlay Anna, Kakas András felesége 145-146
Sárospatak
Nagy Könyvtár, Domenico Zenoni: Báthory István P.63
Rákóczi Múzeum
Pálóczi Mihály és Antal síremléke 28. kép
pilaszterfej a várból 17, P.2; 27. kép
vár 17, 148 ld. még Rákóczi Múzeum
Sárvár, vár 65
Nádasdy Ferenc gyűjteménye 228
Sas (Sasz) Kümies András ld. Szász
Satu Maré ld. Szatmár
Schaesius, Christianus (Schaeseus Keresztély), történetíró, költő 226, 227
Schezpurger (Schezdeger ?) Caspar, kolozsvári nyomdász 131
Schlewnig (Slewnig) Gergely, kolozsvári plébános 25, 145
Schreder mester, Kolozsvárott 114
Schreck, Wolphangus, jezsuita páter P.38
Schutz (Schutze), Georgius, Pomeranus, János Zsigmond festője 206, 284
Schwendi Lézár, a szepességi császári hadak fővezére 266, 314
Sebej ld. Szászsebes
Segesvári Bálint, krónikaíró 116, 129, 134, 149, 150, 152, 158, 159, 164, P.76
Selmecbánya (Banská Stíavnica) 17
Seneca, Lucius Annaeus, római filozófus, drámaíró, államférfi 108, 147
Sennyei Pongrác, portai ügyvivő, tanácsúr, főudvarmester, küküllei főispán P.81, P84
Sennyei Sándor, királyi tanácsos, szatmári kapitány 171
Sepusco, Giovanni 299
Serena, Agostino, építész P.96
Seres család (szécsi) 82-83; 29 ld. még Szécsi
Seres István, ötvösmester Kolozsvárott 82, 171
Seres János, festő Kolozsvárott 82, 165
Seres János, kőfaragó Kolozsvárott 80-83; 28, 29, 44, 51, 52, 65, 86,. 189-190, 208, 214, 221, 222
fiai 81-82, 83, 87, 220, 303
Seres János, ötvösmester Kolozsvárott 164-165
Seres Lőrinc, Seres Márton, Seres Mihály, Kolozsvárott 82
Serlio, Sebastiano, építész 48, 155, 176, 184, 214; 86., 130., 148. kép
Sforza, Bona, I. Zsigmond lengyel király felesége, Izabella királyné anyja 225
Sibiu ld. Nagyszeben
Sibrik Gáspár, udvari főkapitány 296
Siciu ld. Szécs
Sighet ld. Máramarossziget
Sigismondo daPrato Vecchio, építész 204, 208, 311
Siklós, vár 17, 45
§imleul Silvaniei ld. Szilágysomlyó
Simon ácsmester, Kolozsvárott 114
Simon magister lapicida, Kolozsvárott 83; 86, 92
Simon mester (kőműves vagy rakó), Besztercén 279, 282
Simon mester (kőműves vagy rakó), Kolozsmonostoron 138
Simontomya 17, 174
Síhcraiu de Műre} ld. Marosszentkirály
Sínpaul ld. Kerelőszentpál
Slhtioana ld. Vasszentiván
Sivori, Franco, genovai nemes 230, 231, 279, 285, 291, 292, 313, 328, 329, 349
Skarga, Petrus, jezsuita páter Krakkóban P.38
Slewnig Gergely ld. Schlewnig
Sólymos (§<jimus) 225
Sólyomkő (§oimeni) 260
Sombor ld. Zsombor
Sombory Gergely 65
Sombory László, tanácsúr, követ, ítélőmester, a hármas kormányzótanács tagja 355-356; 207, 208,
216,229,232,315,357
Somejeni ld. Szamosfalva
Somlyó ld. Szilágysomlyó
Somogyi Ambrus 158
Sopronkeresztűr (Deutschkreuz) 65
Sopurul de Campie ld. Mezőszopor
Spinosa Péter, gyulafehérvári várparancsnok 280
SpiSská Kapitula ld. Szepeshely
Squarcialupi, Narcellus, orvos 230
Sram, Stephanus, Kolozsvárott 114
Stagio Fiorentino, kőfaragó Esztergomban 15
Statileo János, erdélyi püspök 214, 219, 262, 298, 332, 360
Stephanus, jezsuita páter 120
Stephanus Kemyves, Pesten 20 1
Stephanus magister ld. István, Kőmijes
Stibor, ifj. („János”), főkamarásmester 12
Suceag ld. Szucsák
Sulyok Zsófia, Geszthy Ferenc anyja 243
 Sunieri, Francesco (Franciscus Sunyer), jezsuita páter, lengyelországi provinciális 41, 119, 120,
121, 269, 317, 349
Süttő, vörösmárvány bánya 12, 15
Szabó György, építési biztos Kolozsvárott 39, 139, 141
Szabó Lénárt, építési biztos Kolozsvárott 141
Szalaházi Tamás, veszprémi püspök P.71
Szalánczy László, Branyicska birtokosa 232, 239
Szalay Benedek (Benedictus Zalay de Bokovar), huszti kapitány 208, P.90
Szamosfalva (Somejeni)
Mikola-udvarház 331; 35, 232
r.k. templom 329, 357
id. Mikola László síremléke 329-330; 222, 360; 280. kép
ifj. Mikola László síremléke 330; 222, 360; 280. kép
legifj. Mikola László síremléke ld. Kolozsvár, Történeti Múzeum
Mikola Lászlóné Kemény Anna sírköve ld. Kolozsvár, Történeti Múzeum
Szamosközy István történetíró, a gyulafehérvári levéltár konzervátora 297; 40,51, 116, 118, 125,
128, 133, 146, 147, 171, 204, 206, 225, 260, 268, 272, 280, 281-282, 288, 293, 294, 301,
305, 306, 308, 314, 317, 356
Szamosújvár (Uj Bálványos; Gherla) 230
vár 331-339; 28, 37, 46, 148, 119-202, 204, 207, 208, 210, 214, 218, 220, 222, 22415,
226, 228, 232, 236, 305, 355, 357, 358, P.97; 194-204. kép
Szántó István, jezsuita páter 41, 43, 122, 123, 124,227,267,273, 292, 317, 349, P.23
Szarkád 9
Szász (Sas, Sasz) András, Kümies, Kolozsvárott 80; 29, 87
Szász (Zaz) Antal, kolozsvári kó'faragó 83; 29, 87
Szász Crestel, kolozsvári kó'szegő 105
Szász (Zaaz) Jacobus, a kolozsvári Szt. Erzsébet-ispotály magistere 129
Szász Lőrinc, kolozsvári kó'faragó 84; 29, 87
Szász (Zaz) Márton, besztercei kőműves 282
Szász (Zaz) Péter, besztercei kőműves 282
Szászrégen (Reghin), Jagello-címer 224^
Szászsebes (Sebe$) 224^
tervezett Akadémia 225
vár 204, 206, 334, 355.P.74
Szathmáry György, váradi majd pécsi püspök, esztergomi érsek 16
Szatmár (Satu Maré) 335
Szeben ld. Nagyszeben
Szécs (Somlyószécs; Siciu) 82
Szécsi Jakab (Jacobus Zechy) Kolozsvárott P.28
Szécsi Miklós (Nicolaus Zechy), magister lapicida, kolozsvári céhmester, bíró 86; 26, 27, 29, 30,
82, 86, 91,95, P.28
Szeged
ferences kolostor káptalanterme 339
kőfaragóműhelyek 17
Móra Ferenc Múzeum, Kőtár: ablakkeret polgárházról 174; 19. kép
Szegedi Lukács (Lucas Barátin?), zágrábi püspök 15
Székely (Zekely) István, kolozsvári kőszegő 105
Székely Jakab, építési biztos Kolozsvárott 39
Székely László (Ladislaus Zekel), kolozsvári kőműves 25
Székely Mózes, Báthory Zsigmond hadvezére, majd fejedelem 125, 282, P.46
Székelyderzs (Efírjiu), unitárius templom
Cseffey Benedek síremléke 339; 222, 360, P.09 284. kép
Petky Mihály síremléke 340; 221, 222, 360, 275-276. kép
Székelykocsárd (Kocsárd; Lunca Muresului) 327
 Székelyudvarhely (Odorhei) 22413
Székely Támadt v. Csonka vár 50, 202, 204, 206, 226
Székelyvásárhelyi Gergely, a gyulafehérvári jezsuita kollégium igazgatója 227
Székesfehérvár 269
királyi vár 9
kó'faragóműhely 17
prépostság, Nagy Lajos síremléke 12
Szenfalvi Anna, Lencsés György felesége 304-305
Szentbenedek (MSnáfstirea)
Ó-kastély 340-343; 37, 202, 217, 232, 358, P.99; 242, 244, 246-249. kép
Szt. Kereszt-templom 343; 217, 232; 250. kép
Szentegyed (Slhtejude), Sombory-kúria 343-344; 216, 232, 356, 357
Szentgyörgyi és Bazini János gr., erdélyi vajda 316
Szentgyörgyvár ld. Gyurgyevác
Szentjobb (Saniob) 106
Szentkirály ld. Marosszentkirály
Szentmihálykó' (Castrum sancti Michaelis) 275,276, 353, P.104
Szepeshely (SpiSská Kapitula), prépostsági templom, Zápolyai-kápolna, Zápolyai Imre síremléke
13, 14, 2136
Szilágyi (Zilagi, Zilagij) János magister lapicida Kolozsvárott 84; 27, 28, 30, 87, 94, 209, 212, 218,
320, 345, P.29
Szilágyi Mihály kormányzó, a Délvidék főkapitánya 54 ^
Szilágynagyfalu (Nu§fal3u), Bánif-kúria 334; 217, 232, 357; 239. kép
Szilágysomlyó (§imleul Silvaniei) 228, 260
Báthory-vár 345-349; 28, 218, 219, 221, 232, 320, 356, 358, P.100; 251, 253-257. kép
r.k. templom 349-350; 16, 106, 212, 232, 357, P.2; 36, 37. kép
Szolimán, II., török szultán 226
Szucsák (Suceag) 106
Szupor György 134
Szűcsi, vörösmárvény bánya 106
TaCovo ld. Técsó'
Tamás, Kó'műves, Kolozsvárott 84-85; 86, 216, 219, 315, P.30
Tamás, Kó'műves, ifj., Kolozsvárott 85; 87
Tardosbánya (Tardos), vörösmárvány bánya 12, 15
Tata, királyi vár 11
Taurinus, Stephanus, humanista, gyulafehérvári kanonok 289
TSut ld. Tótfalud
Técsó (TaCovo), ácsok 311
Téglás Antal, téglavető Kolozsvárott 141, 313
Teglio, Palazzo Berta 223^, P.66
Tempe János, kolozsvári bíró 241
Tenchetta, Francesco, da Brescia 120
Terebes ld. Tőketerebes
Tereske, r.k. (bencés) templom, tabemákulum P.2; 12. kép
Thadeus italicuzs, lapicida Esztergomban 15
Tharowski András 306
Thatai János, a gyulafehérvári Szt. Miklós-kápolna rektora 289
Thelegdi István, erdélyi alvajda 327
Thelegdi Katalin, id. somlyói Báthory István felesége 226, 228, 349-350
Thelegdi Mihály 327
Thelegdi Miklós 221, 327, 360
Theomeosvári Sára, Rósás János felesége 148, 172
Thoma literatus de Szent Mihály 278
Thomas lapicida, Kolozsvárott 25
 Thordai János, sókamarás 353
Thordai Salathiel, dobokai fó'esperes 289
Thorma János, szamosújváxi provisor 334
Thoroczkai Máté (Mattheus), unitárius püspök Kolozsvárott 125
Thömösváry István, Báthory Zsigmond nótáriusa 124
Thuróczy János, történetíró 241
Thurzó család 16
Thurzó György, árvái főispán majd nádor 300, 306
Thurzó Zsigmond, váradi püspök 225^
Tileagd ld. Mezó'telegd
Tinódi Sebestyén, költő', lantművész 170, 332
Tioltiur ld. Tötör
Ttrgu Murej ld. Marosvásárhely
Tomasi, Giorgio, velencei követ 219, 260
Tömöri István (csucsi), erdélyi alvajda, a székelyek alispánja 318
Tömöri Miklós (csucsi), fogarasi, majd budai várnagy 318; 232, 232, 353
Tömöri Pál (csucsi), fogarasi várnagy 218, 257, 258, P.71
Torda (Torenburg; Turda) 212
ifj. Báthory István építkezése 352; 221, 356, 357,
házak 353, P.103
sókamaraház 350-352; 28, 212, 232, 356, 357, P.101; 219-220. kép
Tótfalud (Tíut) P l 04
fejedelmi nyaraló 353
Tournai 2 1 37
Tőketerebes (Terebes; Trebisov), r.k. templom
Perényi István (?) sírköve 13, 14,21
Perényi János sírköve 12; 1. kép
Törcsvár (Bran) 355
Törös (Teoreos) Márton, egeresi tiszttartó 248
Tötör (Tioltiur), ref. templom, Tötöri Balázs dobokai fó'ispán síremléke 353; 221, 222, 360; 285.
kép
Tövisi János, telegdi főesperes 289
Traui Jakab P.57
Trebiüov ld. Tőketerebes
Tmava ld. Nagyszombat
Troppau, Trupa ld. Opava
Tubero, Ludovicus, dalmát történetíró 12
Turbulya Tamás (Torna Turbulea), Báthory István festője 291
Turda ld. Torda
Jaga ld. Czege
Udvarhely ld. Székelyudvarhely
Uj Bálványos ld. Szamosújvár
Újvári György ld. Georgius lapicida
Ulászló, I„ lengyel király 12
Ulászló, II., magyar és cseh király 14, P.71
Uncius, Leonhardus, költő 327
Ungnad, Dávid, Miksa király török követe, a császári haditanács elnöke 231, 313
Urbánus lapicida, kolozsvári domonkos fráter 85; 27, 86
Urbánus murator ld. Orbán rakó
Urca ld. Mezőőrije
Vác, székesegyház
baluszter 14
Báthory Miklós címerköve 12; 9. kép
Vaday Sára, Katonai Mihály felesége 315
 Vaday Dániel 351, 353
Vagioli, Astolfo (Stolpio Vagioni, Vaggioni), festő Báthory Zsigmond udvarában 208, 287
Válaszút (RSscruci), Bánffy-kastély: baluszteroszlop Rósás János kolozsvári házából 50, 171
Válaszúti Benedek ld. Benedek, Keomyes
Valkai András költő, az erdélyi fejedelmi ítélőtábla bírája 327, P.62
Valié, Francesco della 51
Várad (Nagyvárad; Grossvardein; Oradea) 26, 43, 48, 58, 174, 216, 237
fundator 206, 208
jezsuita kollégium 228, P.38
kőfaragóműhely 10, 17
Melius Juhász Péter háza 225
nyomda 226
székesegyház (középkori), Thurzó Zsigmond sírköve 225 ^
vár (újkori) 353; 204, 206, 207, 208, 210, 212, 226, 228, 232, 236, 335, 355, 357, P.2,
P.105; 33., 34. kép
Váradi család (kövendi) P.51
Váradi György, Keomijes, Kolozsvárott 85; 29, 65, 87, 94, 216
Váradi Péter, gyulafehérvári prépost, budai (óbudai) kanonok, kalocsai érsek, főkancellár 12, P.2
Várday Ferenc, erdélyi püspök 265, 283, 297, 298
Várday Pál, kincstartó 131
Várfalva (Moldovenejti) 106
Varkocs Tamás, egri, majd váradi kapitány, bihari főispán 300, 360
Varsó ld. Warszawa
Vásárhelyi Gergely, jezsuita író 341, P.99
Vasasszentiván (Sintioane)
Kendi Ferenc udvarháza P.87
ref. templom (egykor)
Bánffy Magdolna sírköve P.87
Lévay Kata sírköve P.87
Vázsony ld. Nagyvázsony
Végh Lőrincz, kolozsvári kőfaragó 85; 29, 87, P.31
Velence 206, 229, 231
Velius, Caspar Ursinus, humanista író 14
Venustus, Themistocles, Gyulafehérvárott 281
Verancsics Antal, esztergomi érsek, budai prépost, pécsi, majd egri püspök, királyi helytartó, író
tudós 214, 283, 290, 332
Veres Antal, Kolozsvárott 165
Veres (Veress) György, építési biztos Kolozsvárott 39, 139
Veress István, közép-szolnoki szolgabíró 309
Vergilius, Publius, Maró, római költő 108, 178
Vermeyen, Hans, festő 231
Verrocchio, Andrea dél, firenzei szobrász 14
Veszprém 168
kó'faragóműhely 16
pillérfő Vethési Albert címerével 11
Vethési Albert veszprémi püspök 11
Viadana, Don Cesare 230, 287
Vicelius fundáló 351
Viczey Anna, Sebastian Munich felesége 171
Viczey Antal, főbíró Kolozsvárott 146
Viczey (Wiczey) Gáspár, kolozsvári ötvös 150
Viczey György, kolozsvári szappanosmester 108
Viczey (Vichey) János, Kolozsvárott 145
Viczey Márta, Begreczi Bálint felesége 195
 Viczey (Wiczey) Máté, kolozsvári ötvös 44, 146, 164
Viczey (Vitzei) Péter, Kolozsvár főkapitánya 134
Vignola, Giacomo Barozzi da, építész 214
Vinantius, Báthory Zsigmond muzsikusa 231
Vincenzo da Ragusa, kőfaragó Kisszebenben 17
Vintul de Jós ld. Alvinc
Virgilius, orvos 230
Visconti, Alfonso, cerviai püspök, pápai legátus 146, 230
Visegrád 9, 11,47, 168
Mátyás Király Múzeum
Hunyadi-címer 2. kép
tabemákulum a palotakápolnából 14
Visk (Viskove), ácsok 311
Vitalius, Hieronymus, Cremonensis, Báthory Zsigmond kapitánya 281
Vitéz János, váradi püspök, esztergomi érsek, főkancellár 15
Volphangus magister, Gyulafehérvárott 279, 282
Walanski, Valentin, Mihály vajda kapitánya 306
Walazwthy Benedek ld. Benedek, Keomyes
Walkay György, Kolozsmonostoron 105
Warszawa, Bibi. Nat.: Joanni Chrysostomi homüiae 227
Wartenburg, egyk. ferences templom, Szt. Antal-kápolna, Báthory András és Boldizsár kenotaphiu-
ma 306
Wass (Vas) György (czegei) főispán, tanácsúr, Szamosújvár kapitánya 240; 29, 34-35, 36-37, 94,
210,216,220,232,335
Wass Sámuel (czegei) 240
Wass (Was) Tamás (czegei) 70, 240
Wendrich Pál, kolozsvári bíró 323
Werbőczy István ítélőmester, személynök, majd nádor, Zápolyai János kancellárja 226
Weres Balázs, váradi főbíró 226
Werewczey Miklós, hunyadi főesperes 265
Wesselényi Ferenc (hadadi), Báthory István kamarása és tanácsosa 215,232, 309
Wesselényi Ferenc (hadadi), hadnagy P.89
Wesselényi Miklós (gyekei), ítéló'mester 263-264; 222, 360
Wesselényi Pál (hadadi), kincstartó 309
Wolphard Adorján (Adrianus), kolozsvári plébános, erdélyi püspöki vikárius, humanista 43, 45, 47,
48, 50, 153, 157, 174, 187, 197, 200, 214, 245, 289-290, 298, P.56, P.58
Wolphard István, kolozsvári főbíró 39, 43, 44, 47, 48, 50, 52, 80, 81, 82, 107, 136, 143, 154, 156,
157, 167, 175-178, 198, 209, 217, 221, 261, 320, 324
Wujek, Jacobus, jezsuita páter, erdélyi praefectus 41, 43, 117, 119, 120, 121, 122, 123, 273, 279,
281, 317, P.37, P.38
Wywary, Georgius ld. Georgius lapicida
Zaaz, Jacobus ld. Szász
Zágráb, Povijesni Muzej Hrvatske
Emuszt Zsigmond címerköve 13, P.2; 5. kép
Szegedi Lukács sírköve 15
Zakal András, kolozsvári kőfaragó 86; 87
Zalau ld. Zilah
ZalXy, Benedictus ld. Szalay
Zalánkeményi János 227
Zápolya-ház 14, 46, 199, 204, 207, 212, 214, 217, 219
Zápolyai Imre, horvát bán, kincstartó, nádor 13, 21
Zápolyai János, erdélyi vajda, magyar király 14, 45, 159, 199, 200, 225, 245, 248, 283, 318, 336
Zaz Antal, Zaz Márton, Zaz Péter ld. Szász
Zechy, Jacobus ld. Szécsi
Zechy, Nicolaus ld. Szécsi
Zekel, Ladislaus ld. Székely
Zekely István ld. Székely
Zeller Mártonná, Kolozsvárott 149
Zenoni (Zénói), Domenico, velencei rézmetsző és kiadó P.63
Zeoch Pál, kolozsvári kőszegő 105
Zilah (ZalSu) 58
Zimbor ld. Zsombor
Zólyomi Dávid, Kolozs megyei ispán 149
Zólyomi Miklós, tanácsúr, Hunyad és Zaránd megye főispánja 210, 294, 295
Zopor ld. Mezőszopor
Zsibó (Jibou), Wesselényi-kripta: Wesselényi Miklós sírköve Gyekéről 263-264; 222, 360; 283. kép
Zsigmond, I. (Jagelló), lengyel király 14, 225
Zsigmond Ágost, II. (Jagelló), lengyel király 226
Zsigmond (Luxemburgi), német-római császár, magyar király 12, 310
Zsombor (Magyarzsombor; Zimbor), Sombory László kúriája 355-356; 216, 232, 357
.
1. Perényi János (*1458) sírköve.
Tőketerebes, rk. (egykori pálos) templom

2. A Hunyadi család címere. 1473.

Visegrád, Mátyás király Múzeum
3. Ajtókeret töredéke rozettadísszel a budai vár­
palotából. 1479-1480 körül.
Budapesti Történeti Múzeum

4. Sírkő' az Adefi család címerével. 1490-1500.

Budapesti Történeti Múzeum
5. Ernuszt Zsigmond pécsi
püspök címerköve Szent-
györgy várából (Gyurgye-
vác). 1488. Zágráb,
Povijesni Muzej Hrvatske

6. Báthory András címerköve Ecsed várából. 1484. Nyíregyháza, Jósa András Múzeum
7. Sziréntöredék Aragóniái János érsek címerkövéről.
1483-1485. Esztergom, a Főszékesegyház kriptája

8 . TöredékBeatrix udvarhölgyének (?) síremlékéből.

1495. Esztergom, Balassa Báünt Múzeum
9. Báthory Miklós
váci püspök címerköve.
1485. Vác, Székesegyház

10. Nagyrévy András püspök, pesti plébános tabernákulum a. Részlet az alapító címerével. 1 5 0 4 -1506.
Pesti belvárosi plébániatemplom
11. Kalonday György sírköve. 1 500-1510 körük Kaionda, rk. te m p lo m
15. Tabernákulum. 1519. Pomáz.
rk. templom

16. Sekrestyeajtó. 1490 1500 körül.

Anilucs. rk. templom
17 18

21. Ablak a bártfai városháza homlokzatán.

1507
►
22. Ajtó a bártfai városházában.
1507 körül

19. Ajtókeret szegedi polgárházból.

1500—1526. Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Kó'tái
17. Baluszter törpepillér Váradi
Péter érsek címerével a bácsi
várból. 1490-1501 körül.
Budapest, Magyar Nemzeti Galéria

18. Ajtókeret töredéke a pécsi

püspöki palotából. 1510—1520 körül.
Pécs, Janus Pannonius Múzeum,
Reneszánsz Kőtár

20. Részlet Egervári Bereck sír­

emlékéről; csináltatta ó'maga
1515-ben. Egervár, rk. tem plom
23. Pilaszter Szathmáry György püspök
tabernákulumáról. 1510-1520. Pécs,
Székesegyház

24. Pillértöredék (vagy kerettöredék) a

Szent Jakab-templom ból. Lőcse, Városi
(Szepesi) Múzeum
25. Boltozat-gyámkó'
Koroknya várából.
1505-1510. Kaposvár,
Rippl Rónai Múzeum

26. Részlet Szathmáry György tabernákulum árói. 1510—1520. Pécs, Székesegyház

27. Pilaszterfej a sárospataki várból. 1490 -1 5 0 0 . Sárospatak,
Rákóczi Múzeum

28. Részlet Pálóczy Mihály (*1518)

és Antal (*1526) síremlékéről,
csináltatta Pálóczy Antal 1519-ben.
Sárospatak, Rákóczi Múzeum
 29. Tabernákulum (részlet). 1526 körül. Nyírbátor, ref. tem plom

30. Perényi Gábor ugocsai főispán címerköve családi várából, Nyalábból vagy a megyeszékhely,
Nagyszölló's várából. 1 5 2 1 -1526. Nyírbátor, Báthory Múzeum
31. Geréb László erdélyi püspök címerköve Gyalu várából. 1485 -1 5 0 0 . Kolozsvár, T örténeti Múzeum
32. Lázói János főesperes kápolnája, a kapupárkány faragványai. 1512. Gyulafehérvár, Székesegyház
35.a Menyő, a ref. tem plom kaputim panonja

3 3 -3 4 . Várad, baluszter, törpepillérek a püspöki palotából. 1 5 0 6 -1 5 1 2 . Egykor befalazva a várfalba

35. Menyó', a ref. templom kapuja. Ioannes Fiorentinus műve, 1514.
3 6 -3 7 . Szilágysomlyó, rk. templom.
Sekrestyeajtó (részletek).
1532 körül
38. Párkánytöredék. 1536 körül. Magyargyeró'monostor, ref. tem plom

39. Keszü, ref. terr plom, a déli kapu

(részlet). 1521
40. Pillérfő kőfaragót ábrázoló domborművel.
XIV. sz. 3. negyede.
Kolozsvár, Szent Mihály-templom szentélye

41. Kolozsvár város pecsétje. XV. sz. eleje. Felirata:

„S. consulum . civitatis . coluswar.”
Kolozsvár, Állami (régebben városi) Levéltár
 42. Kolozsvár látképe 1600 körül. Rézkarc Egidius van dér Rye festménye után. 1617

43. A Hídkapu külső hom lokzata a Szamos-híd felől. Veress Ferenc felvétele 1 8 5 9 -1 8 6 0 körül
44. Az Óvár északnyugati szögletbástyája
(az ötvösök bástyája).
Jakab Elek nyom án

45. A Hídkapu a város felől, azaz a Híd

utca felől. Veress Ferenc felvétele.
1 8 5 9 -1 8 6 0 körül
46. A Mátyás-ház 1866-ban. Kővári László után

47. A Mátyás-ház emeleti nagyterme. Fekete László felvétele

1 9 4 2 -4 3 körül
4 8 -4 9 . Az óvári Mátyás-ház földszinti és emeleti alaprajza. Pákei Lajos rajzai
50. Az óvári Mátyás-ház a restaurálás előtt. Veress Ferenc felvétele 1 8 5 9 -1 8 6 0 körül

51. Az óvári Mátyás-ház keresztmetszete és hosszmetszete. Pákei Lajos rajzai

52. A Fő-tér keleti sora a Wolphard-Kakas ház hom lokzatával. Veress Ferenc felvétele 1 8 59-1860
körül.

53. Az óvári ún. Basta-ház. Fénykép a XX. század elejéről

54. A Wolphard-ház hom lokzata. Pákei Lajos rajza
 AT9V*»»» !Í*V X
.♦***

5 5 -5 6 . A Wolphard-Kakas ház földszinti

és emeleti alaprajza. F ő tér 32(31) sz. Pákei Lajos rajza
5 7 -5 8 . A Wolphaid-Kakas ház hosszmetszete és keresztm etszetei. Pákei Lajos rajzai
59. Ablak Wolphard
Adorján címerével. 1534.
A F ő tér 32(31) sz. ház­
ból. Pákei Lajos rajza

60. Ajtó Budai Udalrik

kanonok címerével. 1512.
Gyulafehérvár, Lázói
János kápolnájának a nyu­
gati falában. Váradi
József rajza, XIX. század
első fele. Gipszöntvény:
Magyar Nemzeti Galéria
61. A Wolphard-ház ablaka (részlet). 1534. Kolozsvár, Történeti Múzeum

62. Párkányfríz. 1536. Fő tér 18(19) sz. ház

e— — ,——"Sj
Á N T E M V* ^ L - * c v iv S ’fK q tPATR A M ’TENr'AD
v t e ^t it e *
SCANDES/1 V I R T —---------—1
VCREDt
---- —----- - S. ...
’ M.. J* ------ -

63. Párkányfríz. 1540 körül. T örténeti Múzeum

64. Részlet a Wolphaid-ház ajtajáról: pilaszterfej. 1541. Történeti Múzeum
65. A Wolphard-ház ajtaja, 1541. Történeti Múzeum
 67. Ajtó a Fó' téri Bogner-házból. 1560-as évek. Történeti Múzeum

< 66. Ajtó a F ő tér 20 (21). sz. ház emeleti szobájában. 1540-es évek
 68. Ajtó a F ő téri Bogner-házból. Részlet a frízről. 1560-as évek. Történeti Múzeum

69. Ajtó a Fő téri Bogner-házból. Részlet: pilaszterfő. 1560-as évek. Történeti Múzeum
70. Ajtófél féloszloppal a Bogner-házból. 71. Ajtó a F ő téri Bogner-házból.
1560-as évek. Bonchida, egykor Részlet: Pilaszter. 1560-as évek.
dr. Bőd Péter gyűjteményében Történeti Múzeum
 :,.t
un m

W W W f

m éi m m m m m m m m m m m u m ■ m ■ a a a *n
j& m
Z Z Jk. •>V | v t / » u / I .->v/ » \v .> I .’/ t 'r/ ) A/ t
«lu* %> * > ♦-'** W V * % «* %>■-' K*> W V*
 73. Ajtó a Fó' téri Bogner-házból. 1569. Történeti Múzeum

4 72. Faragványok a Fó' téri Bogner-házból. 1560-as évek. (A két szélsó' oszlop kivételével.)
Történeti Múzeum. Pákei Lajos rajza
 AMÁm8W^TltWC®CYA!HÁ»Í.
A RÓKKATHSTATUS aZENTEOYHÁZ UTCZA BmHA IA
ÉWI
 AMÁTYÁSI KIRÁLYTERI QOCTAJ HAZBÓ.
ARKSTATUSSSXMIKSYHÁZUTCZAI 2«HAZAEPU.T

m ,m m m m »m n m m m m i.

& * « » » » * * * * * » * « *4 *í
78. Kandalló a Fó' téri Bogner-házból. 1560-as évek. T örténeti Múzeum

79. Gyámkő a Fó' téri Bogner-házból. 80. Gyámkó' a Fó' téri Bogner-házból.
1568. Történeti Múzeum 1560-as évek. Befalazva a Pákei-
villában
81. Ajtó (részlet) Petrus Minch F ő téri házából. 1574.
Befalazva az egykori Pákei-villában

83. Az emeleti boltozatos szoba záróköve Petrus Minch Fő téri házában. 1583. Fő tér 19(20). sz.
 AX3XZ

84. Ajtó Petrus Minch monogramjával. 1574. A Fó' téri 19(20). sz. házból, befalazva az egykori Páki
villában. Pákei Lajos rajza
 85. Ajtókeret Petrus Minch monogramjával
a F ő téri 19(20). sz. házból. 1570-es
évek. Történeti Múzeum. Pákei Lajos rajza

L a p r m m m H tptefia porta eirea d »

f apertn ra»ne ho date ejni a d k tm nőtt i k >
rm U ju apiU firaia *'w fronté fo tta u a p a r
t t d d k h r p c x x a d d lrme> & ancora ebe
V a r n a k fa lapilaflrata d< Ha b o r ié it & ,
ddi,: l w k a o r c a a lk f i fia p a r te : m a i m é
m qu fjlitp tr tffer cpera C w r n b k M d i f
d u t , pi r (f je n te (körte C orm h íe p ia ir a
,
edi d d k b o r u k é & m c o dtUe tő n k b e :
& dwofira tnaggtor grefih^t fka
,
te si fianro f m i dl b m m a g r tf jh ^ a done
ebe f o e d m tm rm do l'u m & fa ltra par­
te m ent ad abbraeeiare ü tu tto ; tb mámé­
>
ra ebe e d opera tó t na b e n t, blgtefio
td a r o d d k p o r ta , cio é k p ila fira te d á k
bande t & I 'a n b itrju e Jbpra ( f f , fi dtce
ebe e di un p tT g o foto: &• to per me tton a
ho írottat o commsjfnra 5dcÚe m tjítre pia
pa rtu o la rt f i m ggono fű i jbpra ptu m m

86. Ajtókeret rajza Sebastiano Serliótól.

1566
88. Ablak az óvári ún. Basta-házból. XVI. század 2. negyede. T örténeti Múzeum
89. Ajtó az óvári ún. Basta-házból. 1553. T örténeti Múzeum
 m w im - m m

B® * 1 0

?■.:-E:l SS-ií.!si:fe X-i .iK .. ■

• .-
 91. Ablak az óvári
ún. Basta-házból.
Történeti Múzeum.
Pákei Lajos rajza

92. Az óvári ún.

Basta-ház földszinti
és emeleti alaprajza.
Egykor Karolina tér
(Kis Piac) északi
során. Pákei Lajos
rajzai dr. Kovács
István felmérése
alapján

■< 90. Ajtó az óvári ún. Basta-házból. 1553. Történeti Múzeum. Pákei Lajos rajza
93. Pilaszterfej a Magyar utca 32. sz. ház kapujáról. 1559
94. A Magyar utca 32. sz. ház kapuja. 1559
DEÁK FERENCZ UTCZA 22..DR ISACU AURÉL HÁZÁNAK KAPUJA

AZ EWEWm HEJPflEM
 96. A Fő tér 19 (20). és 20 (21). sz. házak a tér északi során. Sárdy István festménye. XIX. század.
Történeti Múzeum

4 95. Kőfaragó házának egykori kapuja a Közép utcából. 1562—1570. Pákei Lajos rajza
97. A Fő téri ún. Püspöky-ház egyik baluszter-alakú féloszlopa. 1570—1580. Történeti Múzeum

98. Baluszter-alakú oszlop a Fő' tér 20 (21). sz. házból. 1570-1580. Pákei Lajos rajza
99. A Fő téri ún. Püspöky-ház kapuja. 1571. Részlet a párkányról a medaillon-domborművel. Törté­
neti Múzeum
101. Ajtó triglifes frízzel a Fó' téri 20 (21). sz. házból.
1580-as évek. Pákei Lajos rajza.
103. A Fő téti Püspöky-ház ajtaja. 1580-as évek. Történeti
Múzeum
 ■•-mm tt***

108. Ajtó a Híd utcai házból. 1586. Befalazva

az egykori Pákei villában
109. A Híd utcai ház ajtaja. 1585. Pákei Lajos rajza
 mmmmmmM
110. Ajtó Hensler Benedek monogramjával a Híd utcai
házból. Pákei Lajos rajza
111. A Híd utcai ház ajtaja. 1586. Pákei Lajos rajza
115. Pilaszterfej a Híd utcai ház
kapujáról. 1584. Az egykori Pákei
villa kertjében.

116. Ablak a Híd utcai házból. 1584.

Befalazva az egykori Pákei villában

117. Címerpajzs B H R monogrammal a Híd ut­

cai házból. Befalazva az egykori Pákei villában
118. Ajtópárkány az „N I” kezdó'betűs magyar ötvös házából. Monostor utca. 1586. Történeti Mú­
zeum

119. Az ,,N I” kezdó'betűs magyar

ötvös Monostor utcai házának
ajtaja. 1586. Részlet: Pilaszter-
fej. Történeti Múzeum
120. Ajtó az „N I” kezdó'betűs magyar ötvös Monostor utcai házából. 1586. Történeti Múzeum
121. A Wolphard-Kakas ház homlokzata. 1893. Fő tér 32 (31). sz.

122. A Wolphard-Kakas ház egykori vestibulumának a boltozata. Pákei Lajos rajza ►

123. A Wolphard-Kakas ház egykori emeleti vestibuluma a nagy kandallóval és az 1581-ből való
ajtóval. Pákei Lajos rajza
124. Gyámkő egyszerű tagolással a Wolphard-házból. 1580 körül. Történeti Múzeum
125. Zárókő a Wolphard-házból Wolphard István címerével. 1580 körül. Történeti Múzeum
126. Gyámkő levéldísszel a Wolphard-házból. 1580 körül. Történeti Múzeum
 '•0?m
127. A Wolphard-ház udvarán a föld­
szinti ablakok. 1579 körül
má

128. Ablak a Wolphard-házból. 1579.

Befalazva a Pákei villában
129. Ajtó a Wolphard-házból. 1579. Történeti Múzeum
130. Ajtó féloszlopos kereteléssel. Sebastiano Serlio rajza
131. Ajtó a Wolphaid-házból. 1581. Történeti Múzeum
132. Kandalló a Wolphard-házból. 1570-es évek. Történeti Múzeum

133. Kandalló Wolphard István monogramjával a Fó' téri házából.

1579—1580 körül. Részletek a párkányfrízró'l. Pákei Lajos rajza

s
134. Kandalló a Wolphard-házból. 1579-1580 körül. Történeti Múzeum

135. Gyámkövek a Wolphard-Kakas házból. Középen Kakas István címere

az udvari ajtón. A jobboldali gyámkó' a Történeti Múzeumban.
Pákei Lajos rajza
136. Kandalló a Wolphard-házból. 1579-1580 körül. Részlet a baloldali
gyámkőről. Történeti Múzeum

137. Kandalló a Wolphard-házból. 1579-1580 körül. Részlet a jobboldali

gyámkőről. Történeti Múzeum
 f * *

1590 kőiül. Részlet

Fő tér 4. sz. házban. 1580
138. Ajtó a
139. Kandalló a Wolphard-házból. 1582. Történeti Múzeum
140. Ajtó a Wolphard-házból. 1579. Részlet: a féloszlop fejezete. Történeti Múzeum
141. Földszinti udvari ajtó Kakas István házában. 1590 után. Fő tér 32 (31). sz. ház
142. Földszinti udvari ajtó Kakas István házában. 1590 után. Fó' tér 32 (31). sz. ház
 MÁTYÁS KIRÁLY TÉR 38 *«• BÁTHt*Y-HÁ2SÓL.

143. Ajtó Kakas István házából. 1590 után.

Pákei Lajos rajza
144. Ajtó Kakas István házából. 1590. Történeti Múzeum
145. A Kakas-ház udvara az eredeti ajtókkal és ablakokkal. Fó' tér 32(31). sz. ház
146-147. Földszinti udvari ablakok Kakas István házában. 1590 után
148. Ajtó késő reneszánsz párkányzattal. Sebastino
Serlio rajza
149. Földszinti udvari ablak Kakas István házában.
1590 után. Fő tér 32 (31). sz. ház
 152. Ajtó Kakas István házából. 1590. A Fő téri
32(31). sz. házból. Történeti Múzeum. Pákei Lajos rajza

150. Róma, Palazzo Maccarani, Giulio Romano műve. 1520-as évek

151. Giovan Antonio Dosio rajza. XVI. század második fele. Firenze, Uffizi
 m ctm 'n ym .

a^r T t t * * r T » f J~ . I- n*.

153. Ajtó Kakas István címeiével. 1590-es évek. A Fő

téri 32(31). sz. ház udvari ajtaja. Pákei Lajos rajza
154. Ikrek csillagkép a zodiakus-szobá-
ból, a Kakas házból. Fó' tér 32(31). sz. ház

155. Nyilazó csillagkép a zodiakus-szobá­

ból, a Kakas házból. Történeti Múzeum

156. Skorpió csillagkép a zodiákus-szoba 157. Kos csillagkép a zodiakus-szoba

gyámkövén. Fó' tér 32(31). sz. ház gyámkövén. Fő tér 32(31). sz. ház
158. Gyámkő üres pajzzsal a Kakas-házból.
Történeti Múzeum

159. Gyám kő dudát fúvó gyermeket ábrázoló

dom borművel a Kakas-házból. Történeti
Múzeum

160. Rák csillagkép a zodiakus-szoba 161. Bika csillagkép a zodiakus-szoba

gyámkövén. Fő' tér 32(31). sz. ház gyámkövén. Fő' tér 32(31). sz. ház
162. Z árókő a Halak csillagképével a zodiakus-terem
boltozatáról. 1590-es évek. F ő tér 32(31). sz. ház
udvari szárnyában

163. Kos csillagkép a zodiakus-terem boltozatáról.

F ő tér 32(31). sz. ház
164. Kakas István címere a zodia-
kus-szoba boltozatán. F ő tér 32(31).
sz. ház

165. A Zodiakus-terem (részlet).

1590-es évek. A Fő' tér 32(31). sz.
ház udvari szárnyának a földszint­
jén. Felvétel 1934-bó'l
 Ax-xsMrxx%ms>Kc íá**i 1i#4
................. mwM,.
166. A Magyar utca északi során lebontott házak alaprajza. Páke, Lajos rajza
 MAGYAR KOSSUTH L»u*W»«. UmU»^»EGYHAZ
Ulsemlott K*z«bol

167. Petrus Daumen egykori házának ajtaja. 1595. Befalaz­

va az unitárius kollégium egyik földszinti helyiségében.
Pákei Lajos rajza
168. Ajtó, befalazva a Hosszú-szappan utca egyik házának
a tűzfalába. Eredetileg a Magyar-kapu közelében lévó'
egyik házban volt. Pákei Lajos rajza
169. A jtópárkány a Közép utcából. 1552. T örténeti Múzeum

170. Párkányfríz felirattal. 1587. Történeti Múzeum

173. Gyám kő fejjel a M onostor utcából. T örténeti Múzeum

174. Párkány töredék madárral. T örténeti Múzeum

►
175. Madaras gyámkő. 1583. T örténeti Múzeum
171. Ablakpárkány szabójelvénnyel. XVI. század vége. Történeti Múzeum

172. Ajtópárkány a Bogner-házból. 1600 körül.

Történeti Múzeum

174
1 7 6 -1 7 7 . Ajtó if]. Filstich Péter címerével (részletek). 1597.
Fó' tér 26(27). sz. ház
178. Ajtó ifj. Filstich Péter F ő tér 26(27). sz. házában. 1597. Sebestyén György rajza
179. Kolozsvár város címere. Építési 180. Kolozsvár város címere. Építési
emlékkő a városfalban. XVI. század közepe. emlékkő a városfalban. XVI. század közepe.
T örténeti Múzeum Történeti Múzeum

181. A Szamos-híd építési emléktáblája 182. Báthory Kristóf címere a nyu­

Báthory Kristóf címerével. 1580. Befalaz­ gati várfalból. 1581. Befalazva a
va a Híd utca 34. sz. ház emeletén Tanács-ház lépcsőházában. Kőnyomat
1870-ből
183.a Sírkó'töredékek a Farkas utcából.
XVI. század eleje

183.b Töredék Máthéné sírkövéről. 1580

körül. Farkas utcai ref. templom. Kó'tár

184. Sírkő oroszlános címerrel. XVI. század

eleje. Fő tér, Plébániaház
185. Seres János szobrász-kőfaragó sírköve. 1579. Történeti Múzeum
 V1.NW0.

186. Berkenyesy Istvánka sírköve. 1595. Történeti Múzeum

187. Berkenyesy Istvánka sírköve (részlet). 1595. T örténeti

Múzeum
188. Séra Anna síremléke. 1597. Farkas utcai ref. templom. Kőtár
189. Erzsébet asszonynak, Keretzegy ötvös János feleségének sírköve.
1554. Történeti Múzeum

pfo.ws v w i ffifvtkkkamfm ití sa®

v Q öSíRN - VSt NORMA-VI
■K PC C S3^ fiW V kCN rtLto ’& M jSlt
S jK n rs e tw i
BRW ?/ s»r€ix s t rw

190. Bonczidai Gergely ötvösmester, főbíró koporsóköve. 1600.

Történeti Múzeum
191. Nyíró' János fia Istók sírköve. 1585. Egykor a házsongárdi temetó'ben

192. István kisfia István sírköve. 1586. Egykor a házsongárdi temetó'ben

193. Kolozsvár, T örténeti Múzeum. Középkori Kőtár, intérieur ►

194. Szamosújvár. Látkép a várról dél felől. Festm ény a XIX. század első feléből. Szamosújvár,
Múzeum

197. Szamosújvár, Zápolya! János király címere a várfalban, egykor a kapubástyán. 1540
198. Szamosújvár, M artinuzzi építési emléktáblája a kapubástyáról. 1540

195 196
 199. Szamosújvár, Martinuzzi címere az
egyik sarokbástyáról. 1540—1542 körül

195. Szamosújvár, Bánk Pál építési em lék­

táblája a kapubástyáról. 1540
196 . Szamosújvár, Zápolyai János király
címere a kapubástyáról. 1540
200. Szamosújvár, Martinuzzi címere a 201. Szamosújvár, a várkápolna
kapuzatról. 1542 boltozata.

202. Szamosújvár, a Martinuzzi-palota 203. Szamosújvár, a várkápolna

kapubejárata az udvar feló'l szentélye. 1542
204. Szamosújvár, a Martinuzzi-palota kapuzata. 1542
205. Alvinc, a Martinuzzi-kastély külső hom lokzata. 1 5 4 6 -1 5 5 1 . Cserni Béla felvétele 1900 körül
206. Alvinc, a Martinuzzi-kastély udvari hom lokzata. 1 5 4 6 -1551. Cserni Béla felvétele 1900 körül
207. Alvinc, Martinuzzi-kastély,
résziét az udvari hom lokzatról. 1 5 4 6 -1 5 5 1 . Fénykép 1931- bó'l
208. Alvinc, Martinuzzi-kastély, részlet az udvari hom lokzatról. Fénykép 1977-ből
 MHK
209. Alvinc, Martinuzzi-kastély, emeleti 210. Alvinc, Martinuzzi-kastély, ajtó a
ablak a déli hom lokzaton nyugati szárnyban. Fénykép 1931-ből.

211. Alvinc, Martinuzzi-kastély délkeletró'l. Fénykép 1977-ből

212. Alvinc, Martinuzzi-kastély, ablak a déli hom lokzaton. Fénykép 1931-ből
213. Gyulafehérvár, ablaktöredék a fejedelmi palotából. 1 5 6 0 -1 5 7 0 körül. Gyulafehérvár,
Székesegyház, Kó'tár

214. Dés, ajtópárkánytöredék az egykori Kamaraházból. 1591

215. Gyulafehérvár, Báthory-templom. Egykor dom onkos, utóbb jezsuita. Cserni Béla felvétele
1898 körül

216. Ebesfalva (Erzsébetváros), várkastély

217. Huszt várának kapuzata. 1577. Rajz 1724-ből. Bécs.
Kriegsarchiv. Inland C. V. Huszt Nr. 2

218. Létavár, m ásként Giczy vár. Fénykép a XIX. század végéró’l

219. Torda, az egykori Kamaraház .XVI. század vége. Orbán Balázs közlése 1889-ben

220. Torda, az egykori Kamaraház. XVI. század vége

 221. Egeres, várkastély. 1572. Fam etszet a XIX. századból
◄ 222. Egeres, várkastély. Fénykép 1971-ből
223. Egeres, a kastély sarokbástyája a kápolnával. Felvétel 1931 -bői
225 -227. Egeres, várkastély, a kapu maradványai. 1572
2 2 8 -2 2 9 . Egeres, várkastély, a külső hom lokzat ablakai

230. Egeres, ikerablak maradványa a kastélyból. Felvétel

az 1930-as évekből
231. Marosillye, Bethlen-vár, ablakok a déli hom lokzaton.
1582

232. Marosillye, Bethlen-vár, kapu. 1582

233. Marosillye, Bethlen-vár, déli hom lokzat. 1582

234. Marosillye, Bethlen-vár, északi hom lokzat. 1582

235. Marosillye, Bethlen-vár, ablak a déli hom lokzaton. 1582
236. Marosillye, Bethlen-vár, az emeleti nagy terem boltozata. 1582
 7*^

237. Marosillye, a Bethlen-vár délnyugati sarka. 1582

238. Ajtópárkány a györgyfalvj kúriából. 1588
239. Szilágynagyfalu, a Bánffyácúria kerítésfalá­
nak kapuzata (részlet). 1 5 8 5 -1 5 9 0 k ö rü l
240. Hadad, a vár kaputornya.
1 5 8 4 -1 5 9 0 körül. Wesselényi
Ferenc rajza 1791-ből. Egy­
kor a hadadi Wesselényi-kas-
télyban

241. Marosújvár, Gálfi János

egykori kastélya, utólagos
barokk lizéna-tagolással.
Neuhauser József gouache-
festménye (részlet). 1799.
Magyar Nemzeti Múzeum
Történeti Képcsarnok
 242. Kereszthury Kristóf címere a szent-
benedeki kastély kapuján. 1593

243. Báthory István fejede­

lem oklevele, melyben címert
<*•** "í •, <*y," adományoz Kereszthury Kris­
f t KM* tófnak. 1573. OL, Rhédey
Levéltár
244. Szentbenedek, Ö-kastély. Fam etszet 1877-ből

A Rí A
Re itut^nzboraiUyd^SicuJtKem( ni«. «.N^4e4n hKklX^£tftrijf.<
í>ux<BurKundu
<rtjy» itntipf* * símino# /utó jenmorum Íyntcntxí, i^tu fiAclitcr in om nihit ncczíütAtwus,c<s
• Coninenuejratút t i Ocnato&ntút d ^ tfC d k á e m /fi,jniJxrSjfxSa. jemómtm jumtm tnduJuh ,u
A v <C '2-a« B :n ,-/c íC '< ip th u u ( M u X lc m v r.ú e m a C c m ta tm í rítn tn tu , t ’^ O Í j,r rntSrr
& OKKUÍObm, um m e x p e é tim á m ld lk ij piurnmi dC andui) ntjotifs p e r^ fijm .p trirtu i, p a jtit, t
tmmJtatbSm trm ttjű fí.fím u & napa cem ftK & m m i 'A íjm aiutm Sm «4Ílm m 'Traapem 'rjt/m aoém r tfu
c m nm jdtutm rrwua/A, ttt Huantnm .u rn a phrtmertm tű t amtclii ttja tűm /rucca/tf. nct m im m el u ta .d ,
fJ m A f$ c x m ‘P tmttpej fistiitritJhmM •vattái tu f inaim at (apní/cmui, W &pc/ ftritm íua j e 4 ü d i ,
tu f jynccnU til a c jíá tita tii nm mmtmtr P ité it C X jm m h tt fKtftmm apptdmul té m trttstmm jummim
f m m o éb l cm m eé i m tfú fm mmmé ii jg fe itm m *c mdgf&um fém m ű tcM u m M ttítntim i m&ftt
í *tAéÉmmhsmjmnm nSim im ptt/jom u mtmttii íYxdt ms ni f, .... M®fefcfil
m ----- '• i - . é m , ----- , m /tn e ftf ftf jtéiu ip tú m .C ac fe n je n til .tjé t nc0n mtmlmme néma.
•f > - * p ttru ia tu M tn q im t nm tu aram tj. ( ftm ttJ m d a l.
3 n * p n m ű ‘l'c a r i/jtm á itr K n ii^ H .Í \j'.i ^ M ^ D a m m i iM iU im M iu a ja m m t, 3
ú ír J lm r m '

245. Maria Christierna fejedelem oklevele, melyben Kereszthury Kristóf érdem eit, szolgálatait
méltatja (részlet). 1589
246. Szentbenedek, Ó-kastély.
1593. Felvétel az 1930-as évekből

247. Szentbenedek, Ó-kastély. 1593. Felvétel 1978-ból

248. Szentbenedek, Ó-kastély. 1593
249. Szentbenedek, Ó-kastély, kandalló az emeleti
szobában
250. Szentbenedek, a kastély egykori kápolnájának
nyugati kapuja
251. Szilágysomlyó, a vár kapubástyája, belső hom lokzat. 1592

V "J
I

252. Giulio Rom ano mantovai

háza. 1544. Rajz ismeretlen
művésztől a XVI. századból W••»»< • ituJgh:
253. Szilágysomlyó, a vár kapubástyája, külső hom lokzat. 1592

254. Szilágysomlyó, várkapu.

1592
255. Szilágysomlyó, a vár kapubástyája. 1592. Nemes Ödön rajza 1866-ból. OMF Tervtár
256. Szilágy Somlyó, a belső vár kerek sarokbástyái

257. Szilágysomlyó, a kapu­

bástya az udvar feló'l
258. Fogaras, a vár ablakai. 1 5 8 9-1594

259. Egeres, a várkastély emeleti ajtaja. 260. Kerelőszentpál, a tem etőkápolna

XVI. sz. utolsó negyede kerítésfalának kapuja (részlet).
1591-1594

261. Fogaras, a vár északi szárnya az árkádsorral. 1589-1594

262. Fogaras, a vár északi szárnya az árkádos folyosóval. 1589-1594
263. Kerelőszentpál, a tem etőkápolna kerítésfalának kapuzata. 1 5 91-1594
265. János Zsigmond fejedelem (+1571) síremléke. Gyulafehérvár, Székesegyház. Várday-kápolna
266 János Zsigmond fejedelem (+157l) síremléke. Gyulafehérvár, Székesegyház, Várday-kápolna
267. Báthory Elek (?) síremléke. 1590 körül.
Perecsen, ref. templom

268. Tumba-fedőlap keretszegélye. XVI. század utolsó negyede. Mezó'telegd, ref. templom ►
269. Vitézi síremlék. XVI.
század második fele. Gyula-
fehérvár. Székesegyház
271. Izabella királyné (*1557) síremléke. Gyulafehérvár, Székesegyház
272. Patócsy Zsófia (*1583) síremléke. Egykor Kiiküllővár,
ref. templom. Bukarest, Muzeul de Istorie
273. Patócsy Zsófia (*1583) síremléke (részlet).
274. Patócsy Zsófia síremléke (részlet).
275. Petky Mihály (*1582) síremléke (részlet). Székelyderzs. unit. templom

276. Petky Mihály (*1582) tundrájának fedőlapja. Székelyderzs, unit. templom ►

2 7 7 -2 7 8 . Mikola Lászlóné Kemény Anna sírköve. XV. század közepe. Kolozsvár, Történeti Múzeum
279. Legifjabb Mikola László (*1601)
sírköve. Kolozsvár, T örténeti Múzeum
280. Mikola László (*1557) alvajda sírköve és
ifj. Mikola László (*1559) sírköve. Szamosfalva,
rk. templom
281. Boeskay Gábor (*1573) sírköve
(részlet). Egeres, ref. templom

282. Seres János mesterjegye. Boeskay

Gábor (*1593) sírkövén. Egeres,
ref. templom
283. Wesselényi Miklós (*1584) sírköve. Egykor Gyeke, ref. tem plom , utóbb Zsibó, Wesselényi kripta