T A R T A L O M JE G Y Z É K
E r e d e ti cik k ek .
Lap
Viziút Stockholmtól Göteborgig, Csizik Gyula _________ ____ 3,9
Szabályozás a budapesti Belvárosban, ( = ) — ... .................. ..
Budapest vízszolgáltatása, <£ -------------- ----------------------------- 8,15
Műszaki irodalmunkról, A —............................ — — _________
A szék.-főv. szakbizottságairól, ( = ) ------- . . ------------ --------,.
Utóhang a községi választásokhoz, —.— —...................... . . . . _
Ismét az Újépület telkének szabályozásáról, Palóczi A. _ ...
-Valami a magyar stílusról, X ------ ------- -------- ------------- ------
f Tisza Lajos gróf............ ........ ............................................................ 29 _A pallér-képesítés kérdése _______ _____ ____ ___ ___ _ 333
A budai vigadó, A A ... ............................ . —.............— ...
Budapest vízvezetéke, m ............. ........... . ......................—. ...
Javaslat a magasépítés-ügy rendezésének kérdéséhez,Ney Béla
Az Újépület története, <£ — ... .............— ................... ........... — 39
Országos magas-építészeti igazgatóság, <£ ------- — — ---------
A kőbányai tem plom ____ ... ___ ... ----------- — ... ... — — 43
A Lechner Gyula-féle bérbáz, terv. Lechner Ödön ------— ... 54
A szatmári vigadó és szálló-épület, terv. Bálint ésFrommer ... 75
Nyílt levél Czigler Győzőhöz, Ney Béla . . . ------ -------------------
A gránit és keramit, W olfram Gergely .............. . ... ...............
A magyar repülőgép, Prenoszil István„ ........... .................... ...
Városépítésünk haladása, (= ) ... ................................................... -90, 97
A városi vasutakról, Szerdahelyi Ágost ........................ — ... ...
A magas-vasút, Szerdahelyi Ág— ... ... ... ... _ ... ... ... —
Válasz a Czigler Győzőhöz intézett „Nyílt levélre“ Czigler Győző 100
A IV. nemzetközi építész-kongresszus, K . M. ... ... 104,116
Válasz a magas-vasút cikkre, (= ) —........................... ................. — 106
Kauser József bérháza, (X ) ......................... ....................... ........... . 109
A M. Mérn.- és Ép.-Egylet Könyvkiadó Vállalata és közönsége 111
Még egyszer a magas-vasút, Szerdahelyi Á g— ... ... ... ......... 112
A repülőgépről, Prenoszil Géza. ......... ... — _— ... — — 119
A lőcsei városház, Steinhausz László ... ... — ... ... 124, 131, 139
Az új műegyetem helyéről, Palóczi Antal _ _ ... —............. 134
A m. kir. földtani intézet, terv. Lechner Ödön ...................... 146, 152
Az építéseknél előforduló balesetek elhárítása, ( = ) ............... —
Az Ó-Buda—Rudasfürdői vasút, Palóczi A nt......................... — ... 152
A dunaparti villamos vasút, <£... ................................................. .. 158
Az építési balesetek, —i— ... ......................... . — ------------—
A Magy. tisztviselők orsz. egyl. palotája, terv. Steinhardt A. ... 169
A budai korzó vasútja, M. Gy..... ............... ... ... ............... ...
Egy városszabályozó terve, F. J. ... ... ... — ... _ — ... ... 172
„Tusculanum", Palóczi Antal ... ... ................... — — — ... — 177
Ó-Buda-Rudasfürdői vasút, Palóczi A ntal..------- -------- ----------- 178
Budapest közlekedésügyének rendezése, Szerdahelyi Ág. ... 181, 187
A párisi magyar pavilion, terv. B álint Z. és' Frommer L ,... 192, 198
203, 207 Páris vízzel ellátása, A ... .................................... ....... ................... 288
Újabb korszak küszöbén, Palóczi A nt.... ... ... ... ............... 192, 198
A lipótmezei iskola, ( = ) ... — ... ... ............... ... ... — — ... 203
Az 1896. évi építkezések Bpesten, ( = ) 207,214, 224, 230, 236, 243 7 Kőfaragómunkák elszám. szab. (javaslat) ... ... ........................ — 306
Az áll. országház első tervezete, terv. Feszi Frigyes N. B. 212, 218
A „Jézus szt.-szíve“-templom, tervezte. Kauser Jó zsef... ... 242,253
Erzsébet királyné szobra, Ne'y Béla.................................................... 246
A főv. közmunkák tanácsának 1897. évi működése ( = ) 249,255,267
Üvegmozaik-munkák, Bóth Miksá-tól ............................ ... ... — 259
Kovácsolt rácskapuzat, terv. Steindl Imre... .. ... ... — ... — 267
A csikós-pusztai cselédtelep, terv. Schőmer Ferenc ... — .. 275,288
„Erzsébet“-szobor elhelyezése, Bartolotti Ede ... ... ... — — 282 1 5, 11, 27, 33, 39, 51, 60, 72, 80, 107, 112, 121, 128, 136, 144, 155,
^Néhány szó a technikus kérdésről......................... ........... ........... — 284 I 162, 167, 171, 179, 195, 201,205,215,229,240,307, 311,320,327,33b.
r
Lap
Gondolatok a repülőgépről, H. A .......................... ....... ................... 291
Modem műüvegezések, Roth Miksa ______ _____ ____ ... 294
4 A „Baross“-szobor, Ne'y Béla ...................................................... . 301
Bpest 25 éves jubileuma alkalmából, ( = ) ..................... ..... . . . 303
11 Műízlés — és lakásaink, ( = ) __________ __ ____ ___ _ _ 309
17 A honvédnevelő-intézetek, Alpár Ignác _... ...... ... .............. 314
18 Az „angol nemzeti verseny“ kiállítása, Csizik Gyulá-tó\ ____ 319
21 Erzsébet királyné szobra (—) _______ ___ ... ... ... ... 322, 330
23 A Gellérthegy jövője _________________________ __________ 326
29
— 32 I sm e rte ié ssze rű ek.
36 Pályázat Bpest szék.-főv. új székpalotájának hovahelyezések kér­
désében ... ........— ... ... ... .......................................... — 1
43 Tervismertetés N.-Enyed vármegyeház tervéhez Alpár lg __ ... 2
Olcsó és jó bútorok .. ...................— _ ... ___ ... ... ... _ 4
A Károly-kaszárnya és az új városház.._ ... ... .............. ... .. . 25
A Magyar iparmüv. társ. közlönye... ____ ... ... ... ... ... 33
82 Tervpályázat Bp. szék.-főv. székpalotájának hovahelyezéséről... 34
84 A kisújszállási városház tervpályázata... — ... ............ ........ ... 48
85 Városrendezési tervpályázat... ... ... ... ......... ... ... ... ... ...49,76
A magas-építésügy ren d e zésérő l...------ ------- -------- ----------- ...54, 63
93 Az ezredéves kiállítás architektúrája ............. . ... .............. 78
98 Bíráló-bizottsági jelentés a szék.-főv. székpalotájának hova-
helyezése kérdésében hirdetett pályázatról _ ... ... 120, 126
A építéseknél tört. balesetek ........................ — ------ ... 136
Városrendező szabályrendelet .................................................. . ... 141
Vili. lokomotivok a végállomásokon, <£ ............... ... ... __ ... 149
Pályázati hirdetmény, ( = ) ......................... ........... ....................... 160
Könyvismertetés, Szerdahelyi Ág. . . ........... — ... ... ------------ 162
Marcus Vitruvius Pollio tíz könyve, P. A. ... ... ... ... ... 164, 169
Az újpesti községház tervpályázata, A_ ... ... ... ... ... ... ... 166
Higiénikus útmutatások lakáskeresők részére, á ... ... ... ... ... 170
Falazaton támadó kivirágzás, á ........ ................ . .............. — 173
146 A légrétegek szigetelő hatása, A_'. . .......... ............................... . 184,190
Fémek a műiparban, E. Illés A. . . . ........ ..................................... 185
Légnedvesítö gőzporlasztó, A ... _ ... .............. — ............... 194
160 A budapesti keresk. és iparkam ra palotájának pályázata — ... 201
A házi szemét, A ... ... ......... ... .................... —...................... . 220
172 A föld-, kőműves- és elhelyező munkák elszám. szab. 227, 233, 238
A M. Mérn.- és Építész Egylet 1898/9. nagypályázata ... ------- 244
A szemétégetés Berlinben, A... .............................. .................... 250, 272
A szék.-főv. városház elhelyezéséről bír. biz. jelentés .............. 259
A kir. József-műegyetem megnyitó őnnepe .............. ................... 269
Albizottsági jelentés a pallérképesítés dolgában........................ . 275
Ybl-pályázat... .... ... ... .............................. — — ......................... — 293
A pallérok képesítése................... — _ — —.......... — —.......... — 298
Vasból való építőállás................. ....... .......... ........ — —............ ........ 360
A budapesti kőműves- és ácsmesterek küldöttsége a kereske­
delmi m iniszternél... ................................................ -.......... _ 323
A földmív. miniszter 1897. évi jelentése ....................................... 337
K in ev ezése k és k itü n tetések .
 V egyesek. R a jzm e llé k lete k .
Szám
5, 11, 19, 27, 33, 39, 44, 51, 60, 72, 80, 86, 94, 101, 107, 121, 128,
136, 144, 149, 167, 171, 174, 179, 185, 190, 195, 201, 205, 215, 224, Alsó-Fehér megye székháza N.-Enyeden, (oldalhomlokzat) Alpár
235, 240, 244, 251, 257, 264, 273, 279, 285, 293, 298, 307, 311, 320, Ignác-tói ........................ _ . —.............................— 1
327, 335. Alsó-Fehér megye székhaza N.-Enyeden, (főhomlokzat) Alpár
Ignát-tól— ........ ................ ....... ................ ................. — — — 3
A Budai Vigadó Korvin-téri homlokzat, tervezték Kallina Mór és
A M agy. M érn ö k - és É p íté s z-E g y le t tá r g y a lá s a i. A rkay A l...................................... - ................ ...................... 6
5, 12, 19, 27, 40, 45, 51, 60, 61, 72, 86, 95, 101, 113, 121, 128, 13Q, A Budai Vigadó (hosszmetszet), tervezték Kallina Mór és
216, 244, 257, 264, 273, 279, 285, 293, 298, 307, 311, 321, 327, 335. Arkay Al. ... ........................ ... .. .................. . .............. 7
A szatmári vigadó- és szállóépület, terv. Bálint Z. és Frommer
H iv a ta lo s k ö zlem én yek . L a jo s ..._________ _________ _____________— ________ 12
A „Jézus szt.-szíve temploma“, terv. Kauser József............ . ... 39
21, 48, 54, 75, 116, 124, 164, 172, 267, 275, 322, 330. Üvegmozaik-munkák, Roth Miícsá-tói ........................................... 42
Modern műüvegezések „ „ .......................................... . 47
Levelezés. A pécsi honvéd-hadapród iskola, terv. Alpár Ignác... ... ......... 49
35, 42, 96. 138, 186, 321, 329.
 Huszonkettedik évfolyam. 1—1096. szám. Szerda, 1893. január 5-én.
;i '»"'Iliin,i.n.II, ................. ni......................................... 11111ii:111* ..... .................................................. ................. inni.......111■111m1111until 11111ll,1 :iiiiiiiiiiiiiiiiiii!iiiiiiiiiiiiiiiiiiiim iiiiiiiiiiitiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiim iiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii"iiiiiii

TARTALOM :
E P IT O IPA R Meghívó. — Pályázat. Budapest székes-főváros új székpalotájának
(városház), hovahelyezése kérdésében. — Terv-ismertetés, az alsó
Fehérvármegyében, Nagy-Enyeden építendő vármegyeház tervéhez.
MŰSZAKI HETILAP.
(Rajzmelléklettel és szövegábrával.) — Víziút Stockholmtól Göteborgig.
Az Építőmesteri képzettség megvizsgálásaira szervezett Bizottság (Szövegábrával.) — Olcsó és —• jó bútorok. — Szabályozás a buda­
és pesti Belvárosban. — Vegyesek. — Fővárosi ügyek. — Pályázatok.
a B udapesti építőm esterek, kőm űves-, kőfaragó- és ácsm esterek Ipartestületének — Versenylárgyalások. — Hirdetések.
HIVATALOS LAPJA,
Miiiiiiiitiiiiiiiiimiiiimiiiiiiiiiitiiiiiii 11:um11111111in m111rímin 11111in11111111ti. ni ■1111mm111111:1tuni! 111 iiiHlllliiilililiimiiiiiill iiiliiililllilliliiliiiniili in iiittiiiiiiim iiiiiiiiiiitiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiii iMmiiiiiiiiimiifiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiniit

M eghívó. IV. A székpalotához vezető vagy vezetendő közle­

A mü- és középítési szakosztályok hétfőn január hó 10-én este kedő vonalak szempontjából szükséges, hogy a városnak,
6V2 órakor ülést tartanak, melynek tárgyai : legalább a kiszemelendő hely környékébe eső része, ille­
1. Az Ybl-pályázat bíráló bizottságának jelentése. tőleg e környék szabályozása is, a tervezés körébe vonassák.
2. A kőműves-munkák elszámoló szabályzata.
3. Folyó ügyek, indítványok. V. Gond fordítandó arra a körülményre, hogy a
székesfőváros dunajobbparti része a dumabalpartival tel­
Ozigler Győző s. k. . Sánily Gyula s. k.
szakoszt. elnök. szakoszt. jegyző.
jesen egyenlő rangú és jelentőségű s e szerint, hogy a
jobbparti részeknek a székpalotához vezető útvonalai ugyan­
oly fontosságúak, mint a balpartiak.

Pályázat. VI. Tekintettel arra, hogy a Károly-kaszárnya telke

a székes-fővárosnak immár rendelkezésére áll, ha a pályázó
Budapest székes főváros új székpalotájának (városház), hova- ezt a telket kívánja a székpalota részére fölhasználni,
helyézóse kérdésében. tegyen egyúttal határozott javaslatot arra nézve is, hogy
a kaszárnya Gránátos-utcai szárnyát fönn kívánj a-e tartatni
A M. Mérnök- és Építész-Egylet mü- és középítési szak­ vagy sem, valamint a közvetetlen környék szabályozására
osztályai— attól a jogos óhajtástól vezéreltetve, hogy Buda­ vagy létesítésére nézve is.
pest székesfőváros újból emelendő székpalotájának hova- VII. Ha pedig nem a Károly-kaszárnya telkét, hanem
helyezésében, bármiféle melléktekintetek mellőzésével, csu­ más helyet hoz a pályázó a székpalota számára javas­
pán és kizárólag magának a székpalotának és a rohamosan latba, tegyen egyúttal javaslatot a Károly-kaszárnya telké­
fejlődő székesfőváros összes részei és kerületeinek s azok nek miként leendő szabályozása és értékesítése iránt,
lakosságának egyenlőképpen szem előtt tartott érdekei tekintettel ez esetben is a kaszárnya Gránátos-utcai szár­
! érvényesüljenek, s hogy a Budapest számos középületének nyára.
szerencsétlen elhelyezésében elég elrettentő példát mutató,
habár még oly jóakaratéi elhamarkodás föltétlenül elkerül- Vili. Kívánatos, hogy a pályázók javaslatukat pénz­
tessék, továbbá annak megcáfolhatatlan tudatában, hogy a ügyi szempontból is legalább magyarázattal vagy meg­
hovahelyezés kérdése sem technikai, sem városrendezési, közelítő számításokkal egészítsék ki, különös tekintettel, a
sem pedig financiális szempontból ekkoráig kellőképpen javaslatuk szerint netán áthelyezendő középületek (templo­
j tanulmányozva még egyáltalában nincs, a hivatott ténye­ mok, iskolák stb.) szükségessé váló kisajátítására, illetőleg
zőknek és érdeklődőknek eszméik kifejtésére és bemutatá­ a kisajátítások költségeire is.
sára, alkalmat nyújtandók, a kérdés alapos tanulmányozása
végett — ezennel pályázatot hirdetnek a következő föl­ IX. A pályázat titkos s a pályázók pályatervüket
tételek alatt: 1898. évi február 14-nek (hétfő) esti 6 órájáig, a M. Mér­
nök- és Építész-Egylet titkári hivatalában, jeligével és
I. Az emelendő székpalotában elhelyezendő haszná­ jeligés levélkével ellátva, adhatják be.
lati összes helyiségek (ubicatio) terjedelme k. sz. 34.000
m2.-re tehető, a mely terjedelemből mintegy 24.000 m2 a X. Pályadíjak:
közigazgatási szolgálat hivatalos helyiségeire, a többi pedig 1- sö díj a M. Mérnök- és Építész-Egylet ezüst-érme
a repraesentativ helyiségekre (díszterem, ünnepélyes fogad- és 300 korona.
j tatásokra való helyiségek, közgyűlési terem, tanács-terem,
főpolgármesteri, polgármesteri stb. hivatalos helyiségek, 2- dik díj a M. Mérnök- és Építész-Egylet ezüst-érme
könyvtár, képtár, múzeum s ezek mellékhelyiségei) szánható. és 200 korona.
II. A székpalota a székes-főváros területén bárhová XI. A pályadíjakat 5 tagú, a M. Mérnök- és Építész-
helyezhető, a mint azt az illető pályázó célszerűnek és Egylet mű- és középítési szakosztályaitól megválasztandó
megfelelőnek tartja és kellőképpen megokolhatni hiszi. A bíráló bizottság fogja odaítélni. A pályabírók nevei még
pályázat alkalmával az a helyzetterv, a mely, e célra, a Magy. a pályázat lejárta előtt közzé fognak tétetni.
Mérn.- és Épít-Egylet titkári hivatalától megszerezhető, XII. A pályázatban részt vehet a M. Mérnök- és
használandó föl. A mennyiben azonban valamelyik pályázó Ép{j,ész-Egylet minden tagja.
oly telekre javasolná a székhazat helyezni, mely az imént
jelzett helyzetterv határain kívül esik, ez esetben más, de J e g y z e t . A fönt, a ll-ik pontban említett térrajz,
ugyanazon lépték szerint rajzolt helyzetterven pályázhatik. példányonként 1 koronáért, a M. Mérnök- és Epít.-Egylct
titkári hivatalában megkapható.
III. Szem előtt tartandó az emelendő palota monu­ Budapest, 1898. évi jan. 2.
mentalitása s ebből folvólag monumentális elhelyezése és
különös figyelem fordítandó arra, hogy helye az egész Czigler Győző s. k. Sándy Gyula s. k.
város területéhez viszonyítva, lehetőleg központos legyen, szakoszt. elnök. szakoszt jegyző.
nem feledkezve meg a város jövőbeli terjedéséről sem.
 Terv-ismertetés,
az alsó Fehérvármegyében. Nagy-Enyeden építendő
vármegyeház tervéhez.
( R a j z m e l l é k l e t t e l és s z ö v e g á b r á v a l . )
A Nagy-Enyeden jelenleg fennálló megyeház-épület­
nek udvari oldalszárnya, valamint az utca felé eső épület
is, az itt bemutatott tervezet szerint, az új megyeház épí­
tésekor felhasználtatnának, a mint az a földszinti alaprajz­
ból kitűnik. A jelenlegi helyiségek azonban magasbítandók
s így a mennyezet-szerkezet az építkezés folyama alatt
megvizsgálandó és eltávolítandó.
A mennyezet-szerkezetből kikerülő, esetleg még ép
és egészséges faanyag, az első emeleti folyosók befödé-
sére fölhasználható, s a földszinti fagerendás mennyezet
helyébe vastartók közötti boltozatos födém terveztetett.
Az összes ajtók és ablakok azonban, valamint a
talajburkolatok is, újakkal pótlandók. Az utcai ablakok
az új tervezet szerint is ugyanazon a helyen maradnak,
melyen jelenleg vannak s törekvésem ez irányban csakis
oda terjedt, hogy az ablakok elhelyezését néhány centi­
méternyi eltolásai bizonyos rendszerbe foglaljam.
Az alaprajzi beosztás a rajzokból eléggé kitűnik, s
bővebb magyarázatra alig szorul. Irányadó elvül e tekin­
tetben az szolgáit, hogy a vármegyei hivatalok helyiségei
egymás mellett úgy legyenek elhelyezve, hogy kényelmesen
hozzájuk lehessen férni, s hogy az érintkezés köztük
könnyen lehetővé tétessék.
Ezen irányelv szem előtt tartásával, de főleg azért
is, hogy közgyűlések alkalmával a törvényhatóság tagjai
a hivatalos ügymenetet ne zavarják, a közgyűlési ülés­
terem az épületnek egy oldalszárnyába helyeztetett és
pedig úgy, hogy a főlépcsőhöz közel esve, teljesen elkülö­
nített folyosóval és ruhatárral, valamint elkülönített árnyék­
székkel bírjon. Ezen elrendezéssel lehetővé válik, hogy
a nagyterem, a vármegyei hivatalszolgálat akadályoztatása
nélkül, más ünnepélyes célokra is felhasználható leszen.
A közigazgatási ülésterem, mint a nagyteremnek
mellékhelyisége, melléje helyeztetett s a nagyteremmel
együtt kétemeletes épületrészt képez, még pedig úgy, hogy
a nagyterem az I. és Il-ik emelet magasságával bír, a
közigazgatási ülésterem és a folyosó fölött pedig a termet
két oldalon körülfoglaló karzatok foglalnak helyet.
E tervezetnél a homlokzatok kiképzése volt a leg­
nehezebb föladat, még pedig azért, mert a főhomlokzat
57 méternyi hosszkiterjedésével, mint egyemeletes épület,
a melynek maximális magassága 12—13 méter lehetne,
csak úgy volna építőművészetileg megoldható, ha oda­
ragasztott kiszögelések és költséges tetőkiképzésekkel tagol-
tatnék.
A dimenziók fokozásával a palotaszerü homlok­
zati kiképzés lehetséges volna ugyan, de véleményem
szerint az nem illenék a keretbe, mely most a vármegye-
 3
házat körülfoglalja. Ugyanígy állunk az élénk tagozású,
esetleg manzard-födelű épülettel is, mely nézetem szerint
szintén nem illenék bele a környezetbe.
Oly megoldás volt tehát keresendő, melylyel, túl­
ságos költekezés nélkül, az épület nagy hosszkiterjedésé­
nek megfelelő magasság is elérhető legyen, s erre igen
kedvező alkalomnak látszott, ha a homlokzatot a Rákóczy-
korabeli magyar történelmi renesszánsz formáiban képe­
zem ki.
Az ezen stilusirányt oly nagyon jellegző homlokfal­
magasítás az ő érdekes végződéseivel, mint az eperjesi
Rákóczy-házon és több felsőmagyarországi műemléken
látjuk, segítségemre jött és alkalmat szolgáltatott először
is, hogy épületemnek kellő magasságot adhassak s hogy
az építkezéssel hazánk történelmi stílusait fejleszthessük,
fölvéve a fonalat ott, hol azt nemzeti irányban működő
elődeink elhagyták.
S e megoldás az adott viszonyok között a leg­
olcsóbb is, mert csupán az utcai főfalnak magasítását
követeli, mi távolról sem kerül annyiba, mint egy palota­
Viziut Stockholmtól Göteborgig.
szerű kiképzés, avagy pedig egy még költségesebb tető­
kiképzés.
Az udvari részek a lehető legminimálisabb magas­
sági kiterjedést nyerik, miből az utcai homlokzattól, mint
tűzfaltól befelé az udvar felé eső félereszü födélkiképzés
származik, mi tényleg a legolcsóbb; e kiképzésnél az
utcai főfalon a gallérjában levő nyílások a padlás meg­
világítására szolgálnak.
Az épület ama sarkára, a hol az új utca nyitandó,
a homlokzati formák jellegéhez és idejéhez illő tornyot
terveztem, mely mellé a mellékutcában a főhomlokzathoz
hasonló épületrész, rajta túl pedig a teremépület helyez­
tetett el. A teremépület architektúrája, a mennyire csak
lehet, alkalmazkodik a főépület architektúrájához, ugyan­
azon korbeli motívumokkal csakis azon különbséggel, hogy
míg a főhomlokzat díszítései sgrafitto festéssel tervez­
tettek, itt a faldíszítés fecske-vakolással volna elérendő.
A tervezethez csatolt részletes költségvetés szerint az
összes építő-költség .126,921 frt és 64 kr., mely költ­
ségek mellett az egykarú főlépcső karsti márványból
vétetett számításba s a homlokzati összes végződések
faragott kőből számíttattak, valamint az összes épület­
alkotó részek szolid módon és anyagból vannak elő­
irányozva. Tekintve azonban a Nagy-Enyeden divó fölötte
olcsó anyag- és munkaárakat, hiszem, hogy a költségvetés
összegénél alacsonyabb építő összeg is elég lesz, azonfelül
pedig, egyszerűsítésekkel még némi további megtakarításra
is lehet kilátás. Alpár Ignác.
Víziút Stockholmtól Göteborgig.
(Szövegábrával.)
Ha a Svédországban járó idegennek alkalma nyílik,
hogy a nevezetes Göta-csatornán utazzék, akkor a kedvező
viszonyok között megtett út benyomásai bizonyára mara­
dandók lesznek emlékében.
A stockholmi „Általános mű- és iparkiállítás“-ról
visszatérve az utat Stockholmtól Göteborgig a csatornán
tettem meg, és így alkalmam volt a vizi közlekedésnek
ezt a vonalát megismerni és szépségeit kiélvezni. Lapunk
olvasóinak engedehnével tehát e vízépítő nevezetes­
ségről a figyelő utas általános szempontjából nehány
sorban egyet-mást elmondok. Ezt elmulasztani azért sem
akarnám, mert a svéd nemzet serény munkásságára,
technikai és gyakorlati szellemére ezzel is rámutatni e
lapok hasábjain helyén valónak találom.
Svédországot — úgy mint Finnországot szokták —
szintén az Ezer-tó országának lehetne nevezni. Tavainak
száma szinte megszámlálhatlan és vízrajzi viszonyai álta­
lában olyanok, hogy a közlekedésnek egyik nagy ténye­
zője: a hajóközlekedés. Három nagy taván — a Venern,
Vettem és Mälaren tavakon kívül elszórt nagyobb és
kisebb tavak, a Keleti és Északi tengerbe, illetőleg a
Kattegatba siető patakok és folyók közvetítésével igen sok
helyen egymással összekötve az ország belsejéből a partok
felé hajóutakat létesítenek. Tehát nem összefüggő hálózat
ez, hiszen ezt a talajviszonyok is lehetetlenné teszik, hanem
a természeti viszonyok alkotta vízrendszer. Csak vala-
 4
mennyire megbízható térkép erről egy pillantás alatt
meggyőz.
Ha a folyók a tavakon át folynak, akkor azok az ő
vizének természetes levezetői; másrészt a vízmennyiségek
szabályozói. így tehát a fennsíkról vagy hegyekről lefelé
törekvő vizeknek ily módon gyakran hosszú és kombinált
útjuk van.
Az ország területének — ha nem is tetemes — de
sokféle magassági különbségei a vizeken való közleke­
dést azonban megnehezítik, bár lehetetlenné csak ritkán
teszik; hacsak a talajviszonyok nem kedvezőtlenek, a mi
szintén gyakori eset (lépcsőzetes emelkedések, sziklás víz-
medrek, vízesések). Hogy már most ily országban a hajó­
zás és halászat ki kell hogy fejlődjék, az természetes;
a mi különben a stockholmi kiállításon is látható volt.
Csakhogy az ilyen folyóvízi hajózásnak nagyok a bajai
is. A folyó csak a kicsiny fajta, tehát a közlekedésre
jelentéktelen hajókkal (sokszor csak ladikokkal) használ­
ható. A tengerpartok mentén és a tavakon járó gőzhajók
pedig a folyókon nem közlekedhetnek. A folyókon tehát
— a hol lehet — rendesen más a közlekedés. S e szerint
a tavi hajóközlekedés mindenütt magában álló, s a közeli
I szomszéd-tóval nincs kapcsolatban.
Egy nagy hajóút szükségének érzete és hasznának
méltatása, a mely út az ország vízrajzi viszonyainak fel-
használásával számos, már megvolt közlekedési részt az
összekötéssel értékesebbé is tenne — teremtette meg a
Göta- és későbben más kisebb csatornák eszméjét.
Különben is ennek a gondolata már akkor született
meg, a mikor gőzhajóról és vasútról az emberek még nem
is álmodtak: már a XVI. században és későbben is több­
ször volt arról szó. És a munkához tényleg már a XVIII.
század elején hozzáfogtak; ezért mint technikai közle­
kedési alkotás nevezetes. A Göta-esatorna-társaság 1810-ben
alakult és az egész vonal 1832-ben nyílt meg.
Azt lehetne hinni, hogy a mai vasúti vonalak ezt az
utat teljesen háttérbe szorították. De nem úgy van. A Göta-
csatornai hajóúton. a mely majdnem 390 kilométer hosszú,
évenkint 3000-nél is több hajó közlekedik, a Göta-folyón
fekvő Trollhättan mellett pedig a hajók száma a 7000-et
is meghaladja. Csizik Gyula.
Olcsó és — jó bútorok.
Az Orsz. Iparegyesület (VI. kér. Új-utca 4) helyi­
ségeiben vannak ezek kiállítva és f. hó 10-éig megszem-
lélhetők.
K r a m e r S. butoriparos, az egyesület igazgatóságá­
nak tagja, ismételten tűzött ki pályadíjakat, hogy a bútor­
ipar terén haladásra serkentsen. Ez alkalommal is ily
pályázat eredményét szemlélheti a közönség; de különösen
a szakértők figyelmét kívánjuk fölhívni, hogy e szerény
kiállítást megszemlélni el ne mulaszszák. Nem mintha
valami különös dolgokról volna szó. Egészben csak nehány
szobaberendezés (számra 3) van kiállítva, de a cél. mit
ezzel a pályázat elérni kívánt, általános méltatásra jogosan
tart számot. A pályázat célja volt, egy hálószoba számára
való összes bútorzatot a lehető legolcsóbb áron elő­
állítani, de úgy, hogy a bútor jó, célszerű és a kellő
csínnal és ízléssel készített legyen. Három pályázó vett
részt:
B i s c h o f f Ottó és S c h i l l e r Antal asztalosok
Albertfalván,
B e r n s t e i n József és fia, Budapest és K i s s Ferenc
asztalos szintén Budapest.
Mindegyikének hálószoba bútora á ll:
2 darab ágyból,
1 „ kétajtós ruhaszekrényből,
1 darab fiókos szekrényből (commodé),
2 „ éjjeli szekrényből,
1 „ mosdó- „
1 „ fali tükörből,
3 „ székből és
1 „ szabadonálló kárpitozott pamlagból,
tehát összesen 13 darabból; ára 210 frt.
Röviden jellemezzük az egyes szobabútorokat.
B i s c h o f f és S c h i l l e r bútorai tetszetős b a r o k k
stílusban vannak, sötéten pácoltak, használatra egészen jól
megfelelnek — és valóban egészen tisztességes jó ízlésű
bútort nyújtanak, igazán csekély árért.
B e r n s t e i n J. és fia bútorai természetes sűrű tölgy­
fából a n g o l stílusban vannak készítve, bevésett díszít­
ménynyel ; igen érdekesek szekrényei, bár az egyetlen ajtó
kissé ügyetlen, az asztala meg kicsiny.
K i s s Ferenc szobájának világos fából való renesz-
szánsz bútorai is megfelelnek a jó ízlés és az olcsóság,
de épp úgy a jó munka követelményeinek is.
Az e tárgyban kiküldött jury úgy ítélte oda a dijakat,
hogy B e r n s t e i n J. és fia bútorának 150 koronát, a
másik kettőnek 125—125 koronát adott.
Ebből is látható, hogy csaknem egyenlő rangon
állanak.
Hogy e pályázatra és a tárgyak megszemlélésére
különösen felhívjuk a szaktársakat, annak magyarázata
abban van, mert épp az olcsó és ízléssel készített búto­
rokban szenvedünk hiányt. E kísérlet megmutatta, hogy
bútorkereskedőinknek nem kell Bécsből hozatni az olcsó
bútort, hanem egy kis körültekintéssel itthon is lehetne
módját ejteni annak, hogy a saját iparosaink révén is
juthatna a közönség olcsó és jó bútorhoz s lassan-lassan
ki lehetne szorítani a bécsi bútort. K ö z g a z d a s á g i l a g
is volna ennek roppant súlya és haszna. Ezért d i c s é r e t
illeti meg e valóban méltánylandó kezdeményezést és
k ö s z ö n e t a pálvadíjat adománvozó lelkes iparost.
(= )
Szabályozás a budapesti Belvárosban.
A IV. kér. Borz-utcának meghosszabbítását a Molnár­
utcától a Dunapartig újra napirendre hozta a sz. főv. mér­
nöki hivatala. Nemrég, hogy foglalkozott e kérdéssel a köz­
gyűlés és azután a főv. Közmunkák Tanácsa. Rendes szokás
nálunk, hogy a szabályozó kérdésekben e két fórumnak
mindég ellentétes a nézete. A közgyűlés ugyanis — áthatva
annak fontosságától, hogy l e g a l á b b is egy közvetetten
út-összeköttetés menjen a Belvároson keresztül egész
szélességében — felhasználni kívánta azt az alkalmat, hogy
magánember i n g y e n ajánlotta átadni azt az utcaterü­
letet, mely a Magyar-utcát az Egyetemtérrel köti össze.
Mert igy a Papnövelde-utcának kívánatos folytatása lenne
úgyannyira, hogy csak két aránylag igen csekély útszakasz
megnyitására szorulna a közforgalom és ki lenne elégítve,
a követelés, hogy a Múzeum-kőrúttól kerülő nélkül lehessen
a Dunapartig eljutni. A közgyűlés kifejezte abbeli kíván­
ságát, és elhatározta, hogy legelőször a Borz-útcának meg­
hosszabbítását a Dunapartig akarja megvalósítani.
A Közmunkák Tanácsa tárgyalva ezt az indítványt, azt
határozta, hogy e meghosszabbítás t e l j e s e n f ö l ö s l e ­
g es. — Szinte hihetetlen, mennyire elzárkózik a Közmunkák
Tanácsa a helyes városszabályozásnak a legelemibb köve­
telései elől is.
Bárki, még a laikus is, ki a helyi viszonyokat ismeri,
belátja, hogy a Belvároson áthaladó forgalom könnyítése cél­
jából e szabad útvonalra égető szükség van, s ha most
nem csinálják meg, előbb-utóbb okvetetlenül még is meg
kellene csinálni, csakhogy akkor sokkal drágábban !

S íme a Közmunka Tanács ráíjeszt a közgyűlésre, s
a közgyűlés — talán elfelejtve, hogy maga indítványozta
— elejti e múlhatatlanul szükséges szabályozást.
Örömmel üdvözöljük azért a sz. főv. mérnöki hiva­
talt, hogy ez eszmét újra megpendítette, s a Borz-utca
meghosszabbításának indítványával újra a középítési bizott-
I ság elé lépett. Kívánjuk, hogy vegyék lelkűkre a város atyái
j a helyi viszonyok forgalmi állapotának javítására irányuló
ez indítványt, mert ha az útnyítás most nem történik
j meg az ügy csak eltolódik, helyes megoldása később csak
nagyobb akadályokkal, drágábban fog történni.
A Belváros szabályozásának ez a részlete elenged­
hetetlen föltétel; újabb halasztással legföljebb elodázni
lehet, de megakadályozni n em ! (= )
VEGYESEK.
Előfizetési fölhívás,
az
IP ® * É P Í T Ő i p a r "a®
műszaki hetilap
huszonkettedik (1898-ki) évfolyamára.
Hazafiui és szaktársi bizalommal fordulunk a m ű ­
s z a k i , első sorban a m a g a s é p í t é s z e t t e r é n f o g ­
lalkozó ama lelkes magyar közönséghez, a
melynek tagjai a továbbképződés és a műszaki és művé­
szeti fejlődés iránt is kellő érzékkel bírnak és kérjük, hogy
lapunkat, mely a jelen számmal immár XXII-ik é v f o ­
l y a m á t k e z d i meg, becses támogatásában, ezentúl is
részesíteni szíveskedjék.
Mióta az É p í t ő I p a r fönnáll, számos olyan mü-
| szaki lap keletkezett, a melyeknek létjogosultsága nem
tagadható, de viszont kétségbevonhatatlan tény, hogy a
lapunk lelkes alapitóitól ezelőtt 21 évvel megállapított
Programm célzatait azóta és most is, egyedül az É p í t ő
I p a r követte és követi, szinte kizárólagos következetes­
séggel.
Közleményeink tárgya első sorban a m a g y a r o r ­
s z á g i r é g i b b , ú j a b b , vagy k e l e t k e z ő b e n l é v ő
é p í t k e z é s e k n e k s azok t e r v e z e t e i n e k megfelelő
szöveggel kisért r a j z o k b a n való bemutatása s az épít­
kezések terén fölmerülő k ö z é r d e k ű m ű s z a k i k é r ­
d é s e k n e k s z a k s z e r ű , mindig t á r g y i l a g o s , mellék­
célzatokat, vagy éppen személyi tekinteteket szigorúan
mellőző m e g v i t a t á s a s büszkén hivatkozhatunk rá,
hogy m u n k a t á r s a i n k : a m a g y a r é p í t ő k l e g k i ­
v á l ó b b j a i n a k ö s s z e s s é g e . Föltétien érdeklődésre
számíthatunk tehát különösen az é p í t é s z e k , é p í t ő ­
m e s t e r e k s általában a m a g a s é p í t é s z e t t e r é n
f o g l a l k o z ó k részéről, de megtalálják lapunk hasábjain
az őket érdeklő közleményeket a m ű s z a k b á r m e l y
t e r é n f o g l a l k o z ó többi szaktársak is egyaránt.
Lapunk, a jelen számtól kezdve, az eddiginél sokkal
s z e b b és drágább p a p í r o n jelenik meg, mely áldo­
zatra abból a szempontból éreztük kötelezettnek magunkat,
hogy a szöveg közé nyomtatandó r a j z o k és á b r á k
t i s z t á b b és t e t s z e t ő s e b b alakban jussanak t. Olva­
sóink elé, mint ekkoráig.
Ismételve kérjük lapunk t. barátait, hogy e 1ő-
f i z e t é s e i k e t m i e l é b b m e g ú j í t n i s lapunk párto­
lására ismerős s z a k t á r s a i k a t is b u z d í t ni szíves­
kedjenek.
5
Előfizetési ár, mint eddig:
Egész évre ___ ___ ... ... 8 frt
Fél évre____ ... ... ... ................ 4 frt
Negyedévre... ... ... ... 2 frt
P á tria N ey B éla
írod. vállalat és nyomdai felelős szerkesztő,
részv.-társ., mint kiadó.
Kinevezések. A kereskedelemügyi miniszter K o t s i s
Lajos építészt, D a r v a s Lajos kir. mérnököt, R e i s i n g e r
Sándor mérnököt a kőműves-, kőfaragó- és ácsmesteri
képzettség megvizsgálására Aradon szervezett bizottság
tagjaivá nevezte ki.
Megjelent a P a 1ó c z i Antal tagtársunktól szerkesztett
„Építészek Naptáráénak 1898. évi kiadása. Immár e hasz­
nos zsebkönyv IV. évfolyamát látjuk. Tartalma egyre
nő és változatosabb is. így a kőművesmunkák elszámoló
szabályzata (noha még csak javaslat) föl van véve, azon­
kívül számos az építőgyakorlatra vonatkozó adat. Külö­
nösen bővült a címtár, a mi tulajdonképpen a naptár aktuális
értékét emeli. Ára 3 korona. Melegen ajánljuk t. szak-
társainknak. g
Schneider Alajos 40 éves tisztviselői jubileuma alkal­
mából a keresk. miniszt. fönnhatósága alá tartozó államépi-
tészeti hivatalok tisztikara m. é. dec. 27-én délben jubile­
umi ünnepet rendezett tiszteletére a M. Mérnök- és Épí­
tész-Egylet Kossuth Lajos-utcai helyiségében. Az üdvözlő
beszédet Bucsy József műszaki tanácsos mondta, lelkes
szavakban ünnepelvén a jubiláló tanácsost s végül kar­
társai nevében leleplezte a jubiláns életnagyságu bronz­
mellszobrát, melyet Szécsi Antal mintázott. Schneider meg-
hatottan köszönte meg az ovációt, amely után lakoma volt
a Hungáriában.
Munkásházak tervezetével első díjat nyertek Bécs-
ben hazánkfiai, M e i s z n e r Alajos mérnök és S z e s z l e r
Sándor építész. Az ő tervük szerint az épület köbméteren­
ként 3‘02 frtba kerülne (míg a hozzá legközelebb álló terv
szerint 4 ‘50 frt az egységár). A tervet 600 koronán vásá­
rolták meg s elhatározták megvalósítását. Öt nagy telek­
testet akarnak beépíteni ily épületekkel, összesen 7l!i millió
forint értékben.
Budapest építési igazgatója. December 29-én tartotta
meg a székes-főváros a választást, melyen nagy szótöbb­
séggel H e u f f e 1 Adolf-ot újra megválasztotta a főváros
építésügyi igazgatójául.
A székes-főváros tisztviselőinek megválasztása alkal­
mából a következő ügybeosztás történt. V o s s i t s Károly
tanácsos fogja vezetni a középítési osztályt, K u n Gyula
a magánépítési osztályt, mindkét osztály ügyeit revideálni
pedig: R ó z s a v ö l g y i Gyula alpolgármester fogja.
MAGYAR MÉRNÖK- ÉS ÉPÍTÉSZ-EGYLET.
A mű- és középítési szakosztályok ülése dec. 13-án.
Einök G z i g l e r Győző, jegyző S á n d y Gyula, jelen volt
45 tag. Az elnök az ülést megnyitván, bejelentette, hogy
az építészeti n a g y p á l y á z a t ma lejárt határidejére 3
pályamű érkezett b e : I. Él Magyar, áll Buda még. — II.
Gondolj merészet és nagyot! — III. Boldogasszony anyánk,
régi nagy pátronánk. — Majd a budapesti uj városház hová
helyezése dolgában kihirdetett pályázatot jelentette be az
elnök, egyszersmind napirendre tűzte a bíráló bizottság
tagjainak megválasztását; a bizottság tagja le tt: C z i g 1e r
 6

Győző, É b e r 1i n g István, N e y Béla, P e c z Samu és (8138. 8040—8050.) hr. sz. a. építendő munkáslaktanyá­
S eh u l e k Frigyes. — Az Ybl-pályázat bírálóbizottsága nak tervei. 55591 97. Babicz István, a VI. kér. Szent-
a jövő ülésen mutatja be jelentését. — Ezután a k ő m ű ­ László-út 1548 a 221. hr. sz. a. építendő földsz. házának
v e s m u n k á k elszámoló szabályzatának részletes tárgya­ tervei. 53088/97. Grünhut Sámuel, a VII. kér. Alsó-rákosi-
lása következett, és megállapíttatott az első fejezet, mely rétek 1975. hr. sz. a. létesítendő jégvermének tervei. (Ém.
a szabályzat tárgyát részletezi, kimondván, hogy mily fö- Schwarcz S.) 55085/97. Kühnei Ewald, a II. kér. Vér­
és mellékmunkák tartoznak a szabályzat keretébe; elfo­ halom 6363/1. 6363/2. hr. sz. a. építendő földszintes tol-
gadtatott a II. fejezet is, mely arról intézkedik, hogy mely j dalékának tervei. (Ém. Hafner Antal.) 53762/97. Stein
épületrészek, munkanemek számítandók folyó méter, négy­ j Péter és neje, az I. kér. Kelenföld 13882/3/c. hr. sz. a.
zetméter és köbméter szerint, súly vagy darabszám szerint, I emelendő gazdasági épületének tervei. 51188 97. Kiinger
végre napszám és anyagárak szerint. Jövőre következik István és Lőrinc, a III. kér. Névtelen-utca 2044/2. hr. sz.
a munkák fölmérési módozatainak megállapítása- a. emelendő földsz. házának tervei. (Kőm. Schaffer István.)
51022/97. Schmidt Teréz, a III. kér. Táborhegy-dülő 2612.
hr. sz. a. építendő földsz. házának tervei. 54798 97. Rieder
Márton, a III. kér. Béesi-út 2065/1/2/3. hr. sz. a. építendő
FŐVÁROSI ÜGYEK. földsz. toldalékának tervei. 33689/97. A Hungária mű­
A k ö z é p íté s i b izo ttsá g d ecem b er hő 2 7 -ik é n trágya részv.-társaság, a IX. kér. Kún-utca 9642/b. hr. sz.
ülést tartott K u n Gyula tanácsnok elnöklése alatt. Á napi­ a. felállítandó kénsav-tartány tervei. 55257/97. Gebhardt
rendre térés előtt az elnök meleg szavakban emlékezett József, a 111. kér. Óbudai-rakpart 146. hr. sz. a. felállí­
meg azokról az érdemekről, a melyeket Gerlóczy Károly, tandó motorának tervei. 56703/97. Steiner Vilmos, a VII.
mint a bizottság volt vezetője, a középítkezések ügyei kér. Király-utca 13. hr. sz. a. felállítandó boltkapuzatának
körül szerzett s ezért indítványozza, hogy most, a midőn tervei. (Asztm. Spatz Lajos.) 52713/97. Szenkovszkv
nyugalomba vonult, adjon a bizottság érdemei elisme­ Albert, a III. kér. Raktár-utca 691. 692. hr. sz. a. eme­
résének jegyzőkönyvi kifejezést, s ennek a kivonatát adja lendő ideiglenes lakóházának tervei.
át neki. Mihálovits Antal szívesen fogadja az indítványt Közvetetlenül fog az engedély megadatni:
s azt teszi még hozzá, hogy a díszes alakban kiállítandó 56231/97. Franki Hermannak, a VI. kér. Eötvös-utca
jegyzőkönyvi kivonatot Gerlóczynak küldöttségileg nyújtsák 19. hr. sz. a. átalakításra. 54553. Mihályi Józsefnek, a
át. A bizottság fölkérte az elnököt, hogy a kivonat át- VII. kér. Névtelen-utca 1993/8. hr. sz. a. földsz. épület
nyújtása tekintetében intézkedjék. emelésére. 52318 97. Kaiser Alfrédnak, a AMI. kér. Bibor-
A IV. kerületi Borz-utca folytatólagos megnyitása a utca 2521/57. hr. sz. a. földsz. ház építésre. (Ém. Stechlick
Dunáig tervbe van véve. A mérnöki hivatal azt javasolja, Antal.) 55302. Brunner J. L. és társai, az V. kér. Váci-út
hogy a Kollerich-féle telekre nézve új alkudozásokat kezd­ 1477/6. hr. sz. a. gyári kémény építésre. (Ém. Eggenberger
jenek, ha oedig ez sikerre nem vezetne, más szabályozó Szylveszter.)
vonalat állapítsanak meg. Jóváhagyásra ajánltatnak;
A napirend elintézése után az elnök beterjesztette a
bizottság múlt évi működésére vonatkozó jelentését. Az 52882/97. Lőwy Náthán és neje, a 111. kér. Galagonya­
elnöknek Mihálovits Antal mondott köszönetét. utca 4555—56. hr. sz. a. épülő emeletes házának módo­
sított tervei. (Ém. Wawra Klemens.) 55255/97. Dreher
A m a g á n é p íté s i a lb izo ttsá g ja n u á r hó 3 -á n Antal, a X. kér. Halom-utca 8446/a. hr. sz. a. épülő két­
emeletes házának módosított tervei. (Ém. Hubert József.)
K u n Gyula tanácsnok elnöklete alatt tartott ülésében 56082/97. özv. Seefehlner Lajosné, a IV. kér. Lipót-utca
tárgyalt engedélyügyek közül a Tanács a következőket 82. hr. sz. a. épülő háromemeletes házának újabb tervei.
teszi át a Fővárosi Közmunkák Tanácsához : (Ém. Hubert József.)
56444 97. A M. Á. V. gépgyárának s a diósgyőri Elutasíttatni javasoltalak:
vas- és acélgyár igazg., a X. kér. Orcy-úton 8631 /a/l/l/a.
hr. sz. a. emelendő aratógép műhelyének tervei. 55616/97. 56508 97. Steiner József, a VII. kér. Király-utca 21.
A Kőbányai polgári serfőző részvény-társaság, a X. kér. hr. sz. a. szándékolt boltkapuzat felállítása. 53854/97.
Maglódi-út 8373 a. hr. sz. a. építendő istállójának tervei. Georgovits Miklós, a VI. kér. Palóc-utca 1553/32. hr. sz.
(Ácsm. Gregersen G. és fiai.) 56012/97. A magy. gőztégla, a. szándékolt "földsz. ház emelése engedélyezése iránti
cement és gypszgyárak igazgatósága, a X. kér. Új-begy kérelmével.
7791. hr. sz. a. létesítendő üvegházának tervei. 54985 97.
A m. kerámiái gyár részv.-társaság, a X. kér Óhegven Felelős szerkesztő : Ney Béla.

Határidő A hirdető közeg Hely neve Tárgy megnevezése

Pályázatok műszaki munkákra és állásokra.

Jan. 15. Polgármester Nyíregyháza Plyzt ideiglenes mérnöki állásra. Havi 150 frt.
15. Árú- és értéktőzsde Budapest Plyzt építészeti tanácsadói állásra. 1800 frt tiszteletdí.
tanácsa
15. Államépítészeti hivatal Nagy-Becskerek Vnyts a nagybecskerek-zombolya-kitőszi törvh. közúton és a nagybecskerek
perjámosi törvh. közúton átereszeknek betonéól való újból építése végett.
5J 17. Előír. 373 frt 68 kr.
21. Községi elöljáróság Teremi-tijfalu Plyzt működő mérnök megválasztása végett.
27. Kir. törvényszék Deés Plyzt a Nagy-llondai h atár tagosítási munkálataira.
Kir. törvényszék Gyulafehérvár Plyzt Kisfalud határ tagosítási munkálataira.

Pályázatok tervekre és szobrászmunkákra.

Jan. 15. Párisi kormánybiztosság | Budapest | Plyzt pavill. tervrajz. Első díj 1000 kor. II. díj 500 kor. és 2 egyenk. 100 kor.
„ 15. i Államépítészeti hivatal | Lőcse I Vnyts az eperjes-rózsahegyi közúton lévő híd helyreállítása végett.
I

Huszonkettedik évfolyam. 2 —1 0 9 7 . s z á m . Szerda, 1893. január 12-én.

im iiiHiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiinim iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiim iiim iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiH iiiiniiiiiniii .......iiim iiiiiiim n...... .

TARTALOM :
É P ÍT Ö IPA R Meghívó. — Budapest vízszolgáltatása. (Szövegábrával.) I. — Yíziút
MŰSZAKI HETILAP. Stockholmtól Göteborgig. (Szövegábrával.) II. — Műszaki irodalmunkról.
A7. Kpitöiiiesteri képzettség megvizsgálására szervezett Bizottság — Vegyesek. — Magyar Mérnök- és Építész-Egylet. — Fővárosi ügyek.
és
a Budapesti építőmesterek, kőműves-, kőfaragó- és ácsmesterek Ipartestületének — Pályázatok. ■
— Versenytárgyalások. — Hirdetések.
HIVATALOS LAPJA.
iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiimiiiiiiniimiiiiiiiiiiMiiii iiiiitiiiiiiiiiniiiiiiiiiii iiuiHiimmmmiiiiiiiitmi ‘

M eghívó. D u n a 0 pontja alatt 4—5 méternyi mélyen elhelyezett

A mü- és középitési szakosztályok hétfőn január hó 17 én este és számos lyukkal ellátott hengerek, hová a talajvíz be­
6V2 órakor ülést tartanak, melynek tárgyai : folyik) — még ma is eltérők a vélemények, de mivel a
1. A székely múzeum terveit megbírált bizottság jeleotése. vízszintes kutak csupán nagyon kevéssel képesek a víz-
2. A tordai vágóhíd pályaterveit megbirált bizottság jelentése. fölszedést nagyobbítani, a végleges vízmű megépítésekor
3. A kőműves-munkák elszámoló szabályzata.
4. Folyó ügyek, indítványok. elsőségben részesültek az olcsóbb függőleges kutak.
A közvélemény nyomása és a Közmunkák Tanácsá­
Czigler Győző s. k. Sándy G yula s. k.
szakoszt. elnök. szakoszt. jegyző. nak befolyása következtében 1889-ben megépítették a
M a r g i t h í d n á l levő ú. n. mesterséges szűrő-telepet. Ez
a telep 8 szürő-ágvból és a hozzátartozó gépházból áll,
Jelen számunkban adjuk az A l p á r Ignáctól tervezett melyben egy 120 lóerejü - gőzgép, fölváltva működökét
nagyenyedi (Alsó Fehérmegye) székház emeleti alaprajzát centrifugális (lapátkerekü) szivattyúval, 24 óránként 25.000
és a metszetet. — Múlt számunkban adtuk a földszinti kübm. szűrt vizet szolgáltathat, de a járványos idők óta
alaprajzot, az egyik homlokzatot és a magyarázó szöveget. csak 14—18 ezer köbm. víz szállítására használják. Ennek
a működése abból áll, hogy a D u n á b ó l kiszivattyúzott
szennyes vizet a szürő-ágvakba vezetik, a hol az iszapos
Budapest vízszolgáltatása. víz mesterségesen egymásra rakott kavics- és homokrétegen
(Szövegábrával.) át leszűrődik s innen a tiszta víz közös medencébe
onnan pedig a legelőbb említett L i n d l e y - f é l e szivattyú-
I. féle szivattyútelepen levő zárt aknába folyik. Ebből nyom­
(A vízszolgáltatás kezdetben. — A L i n d 1 e y - féle ideiglenes vízmű. ják azután a vizet a főváros vízvezetéki csőhálózatába.
— A W e i n J á n o s - féle vízmű. — A mesterséges szűrőtelep. — Ezt a vízműtelepet azonban, a mint értesülünk, nemsokára
A vízmedencék. — A három újabb kis vízmű. — A káposztásmegyeri megszüntetik, a minthogy már jó régen kellett volna meg­
telep berendezése. — A dunakeszi telep. —• A S a l b a c h -féle
kutak. — A csőfektetések. - -A z ú j l a k i vízmütelep. — A S z e m l ő - szüntetni ; de a végleges vízmű sokféle bajai között, mégis
h e g y és környékének vízzel való ellátása. — A G e l l é r t h e g y csak szükség volt reá minduntalan és nem bírják nélkü­
felső részének ellátása. — Megjegyzések.) lözni ma sem, mert a végleges vízmütelep a legnagyobb
A székesfőváros legfontosabb köz­
müvei : a vízmüvek és a csatornázás. Ez
alkalommal a budapesti vízmüveket mu-
í be, melyek a lefolyt évvel a befeje-
zes stádiumába jutottak. v
Régente a kutakból és a D u n á-
b ó , hordókban szállított vizet használ-
ták még sokan emlékeznek a vizet kinál-
gató sváb fuvarosokra, (Wassermann-ok),
kik házről-házra jártak, az iszapos vizet
árulva, míg végre a legelső ideiglenes vízmüvet L i n d 1ey
V i 1rn 0 s megépítette 1868-ban.
Ez a vízmű pedig állott négy függőleges kútból,
melyeken át a R á k o s p a t a k t ó i befelé, a L i p ó t v á r o s
alatt elterülő kavicsréteg talajvizéből, egyszerű szivattyúk
alkalmazásával, a D u n a vízállásához képest, naponként
3—8000 köbm., azaz 30—80 000 hektoliter vizet szivattyúz­ VU
tak. Ezt a szivattyútelepet W e i n J á n o s volt víz­
vezetéki igazgató annyira bővítette, hogy az időközben
épített, majdnem 600 méter hosszú vízszintes kút vizével
együtt, 5 gőzgép, egyenként 100 lóerővel, naponként
20—25 ezer köbméter, azaz 200—250.000 hektoliter vizet
adott.
W e i n J á n o s építette 1881-ben a budai oldal
vízmüvét, a mikor is a L u j z a - m a l o m környékén el­ erőmegfeszítéssel sem képes az előirányzott 120.000 nr*
terülő, dús kavicsrétegbe, mintegy 200 méter hosszú, víz­ vizet beszolgáltatni.
szintes kutat fektettek, mely egy 115 lóerejű gőzgéppel és A kőbányai Ó h e g y e n levő két vízmedence csupán
egyszerű szivattyúk alkalmazásával. 24 óránként 7— 17 arra való, hogy egyrészt a csőhálózat fölösleges vizét
ezer köbméter víz szállítására van berendezve. Az ű. n. tározza, hogy kevés fogyasztás esetében a szivattyúk
függőleges és vízszintes kutak alkalmazása iránt (mely haszontalan munkát ne végezzenek, másrészt a víz nvo-
utóbbiak nem egyebek, mint a bővizű kavicsrétegben a mását, illetőleg annak a legfelsöbb emeletig való jutását
élénkebb fogyasztás esetén is biztosítsa, mert az eddig
eljutott víz kisebb fogyasztás esetében használatlanul áll,
s csupán le- és fölingadozik; nagyobb fogyasztás esetén
pedig ugyanazon az úton folyik a csőhálózatba vissza,
a melyen át a medencéig eljutott.
Ily harmadik, de kisebb vízmedence van a St ef áni a-
úton, a V á r o s l i g e t b e n is, a mintegy 1000 köbméter
szüretien víz számára, melyet a lipótvárosi vízvezetéki
szivattyútelep, közvetetlenül a D u n á b ó l , kizárólag a kül­
telek öntözésére, külön csővezetéken át szolgáltat. így
tehát a végleges vízmű építésének megindítása elölt,
a főváros vízkészlete naponként 57 ezer köbméterre volt
tehető. Önként értetődik, hogy a félmilliónyi lakosság
követeléseit ez a vízmennyiség nem elégítette ki; elérkezett
a végleges vízmű megépítésének ideje. Az 1892. évben
föllépett járványos betegségek azonban szükségessé tették,
hogy addig is, míg a város K á p o s z t á s - M e g y e r r ö 1
Víziút Stockholmtól Göteborgig.
vizet kap, a mindinkább szaporodó szükségletet ideiglenes
segítő eszközökkel elégítsék ki.
Erre szolgál az a három kis vízmű, melyet az
Ü l l ö i - ú t mellett, a N é p l i g e t b e n , továbbá a Margit-
h í d fölött a pesti és budai dunaparton úgyszólván pár
hét alatt létesítettek. Ezek a kis vízmüvek majdnem 15.000
köbméterrel táplálják a csőhálózatot.
Ezzel egyidejűleg azonban hozzáfogtak a káposztás­
megyeri telep berendezéséhez is. Az Ú j p e s t t ö 1 északra.
D u n á k é s z é n is túl, 10 kilométernél hosszabb és már
1883. óta alaposan vizsgált területen, majdnem 400 helyen,
15 méter mély fúrásokkal kikutatták, hogy ezen a nagy
területen, 3 méter mélységtől lefelé, 10 méter vastag a
kavicstelep, mely alatt olyan agyagréteget találtak, mely­
nek vastagságát nem lehetett meghatározni. Ezt a kavics­
réteget szintén agyagréteg majd húmusz borítja, tehát
a felső csapadéknedvesség a kavicsba nem jut bele;
ezért a benne levő vizet nem is szennyezheti meg.
Megállapították, hogy a kavicsréteg talajvize dús
mennyiségű és jó ízíi, egészséges, tehát B u d a p e s t el­
látására teljesen alkalmas. '£>
Víziút Stockholmtól Göteborgig.
(Szövegábrával.)
II.
Ama hajóút, a mely a Keleti tengert a Kattegattal
összeköti, részint a tavakon és a tengernek parti szigetei
között, részint a Eödertelge-i és Göta-csatornán, valamint
a Göta-folyamon megy végig. És most kérem az érdeklődő
olvasót, hogy egy percre a térképet vegye elő. Stockholm­
tól a hajó nyugatnak, Södertelge mellett megy át az első
csatornán; és innen a Keleti-tenger partja mentén a
a Slätbaken-öbölben fekvő S öderköping-ig. Itt kezdődik
a Göta-csatorna, a melynek első része Norholm-ig terjed;
az út a Roxen-tavon és a Motalaström mentén a Göta-
csatorna részen és a Boren-tavon Motalaig visz; innen
pedig a Vettern-tó partján szemközt fekvő Carlsberg után
következő csatornarészleteken a Viken-tóba, és a most
kővetkező terjedelmes hosszúságú Göta-csatorna részen
át a Wenern-tóba. Ennek legdélibb pontján — Wenersborg
mellett — a Göla-folyóba hajózunk, és a Trollhättan
melletti nagy vízeséseket a csatornán megkerülve G ö t a ­
b o r g i g jutunk. Ez a nagy, majdnem 60C km.-nyi út.
Technikus szempontból az egyes tavak különféle
magasságú vizeinek, csatornákkal és zsilipekkel való köz­
vetítése érdekel. A Roxen-tó a Keleti tenger fölött 33
m.-nyire, a Boren-tó 73 m.-nyire fekszik, a Wetter-tó 81
és a kis Wiken-tó 91 méternél is több. Ez az egész út
legmagasabb pontja. A hajókat tehát csatornák mentén
I alkalmazott egyes és többes zsiliprendszerekkel kell ily
magasságra emelni, és e ponton túl megint a csak 44
m.-nyi Venern-tó és a nagy 33 m. magas Trollhättan víz-
i esés magasságából ugyanígy leszállítani.
A csatornák mentén kettesével, hármasával sőt hatosá- •
j val alkalmazott zsilipmedencék — szám szerint 60 — a
j hajók méreteinek megfelelően 40 m. hosszúak és 7.5 m.
I szélesek. Van közöttük emelkedő illetőleg leszállító, de a
I vízállások szerint 5 kiegyenlítő is. A zsilipeken innen és
 10
túl lévő vízszintek közvetítéséből gyakran a víznek lassú
áramlata is áll elő; a mi azonban lassan kiegyenlítődik.
De megesik, hogy a vízmennyiségek változása különböző
oldalon különféle; akkor aztán a kiegyenlítők szerepelnek,
a melyek e szerint nincsenek mindig alkalmazásban.
A csatorna vezetése igen komplikált. Útja rendesen
cölöpözött; néhol kövekkel épített vagy kirakott földtöl-
tésíí gátmüvekkel, néhol gránittömegeken át repesztéssel
alkották meg. Itt sekély vizeken át, amott ezekat meg­
kerülve halad. Sokszor a magas töltések között a szom­
széd területnél sokkal magasabb; előfordul, hogy a domb
lejtőjén kapott helyet. Ezért szelvényei a legkülönfélébbek.
Magát a csatornát sok helyütt faültetvények szegélyezik,
a mi gyakran igen kedves jellegű, de technikai értékkel
is bír. A csatorna szélessége változó. Felső szélessége
néhol alig több a hajóénál (7—8 m.); az alsó szélesség
megfelelően kisebb; másutt kiszélesedik 10 —25 m.-nyíre.
Mélysége 3'5 m.
A zsilipek szerepe és kezelése az ismeretes: a .hajó­
nak emelése, valamint leszállítása alkalmával a dolog a
két medence vízszínének kiegyenlítése körül forog. A hosszú
víziutat számos út 30 (forgó, kettéváló emlő, áttoló vasúti
és közúti) híddal szeli át. Hozzátartozékai: a zsilipkapuk,
kikötő-medencék, mellékárkok, vízáteresztők (a csatorna
alatt), takarózó műhelyek stb.
A Güta-esatorna költségei 13,713.346 koronára, azaz
kerek számban 9,600.000 írtra rúgtak; ez az összeg arány­
lag nem nagy, de csak azért nem került többe, mert a
munkának nagy részét katonaság végezte. Az a férfi, a
kinek a csatorna létesítése első sorban köszönhető, Baltzar
Bogislaus v. Platen gróf volt, a ki azonban a munka
befejezését (1832) már nem érte meg.
Nem érdek nélkül való, hogy a már említett T r.o 11-
h ä t t a n gyárvároska melletti: a nagy Vener-tóból Göta-
folyó neve alatt kiáramló víztömeg alkotta vízesések 1500
m.-nyi hosszúságban, megszakításokkal, összesen 3 5 - 36
m.-nyi magasságról hömpölyögnek alá és itt a gyártelepek
céljaira 220—230.000 lóerőt szolgáltatnak. Ez esési magas-
ságot az azt megkerülő csatornában egy kétszeres (régi
és új) lépcsőzetes zsiliprendszer pótolja, a mely az egész
csatorna legérdekesebb helyeinek egyike.
Csatornaépítkezés Svédországban még néhány van.
Ilyen az ehhez az úthoz tartozó és említett S ö d e r t e l g e -
esatorna; azonkívül a Vener-tavat Norvégiával összekötő
és építési remekmű hírében álló D a 1s 1a n d-csatorna;
ugyancsak a Wenerből a Wermlandba vezető S e f f l e -
csatorna; vagy a Linköpingtől délre húzódó és az ottani
tavakat összekötő K i n d a-csatorna és több kisebb. A minden- i
felé előforduló magassági különbségek a zsiliprendszert
ezeknél is szükségessé tették.
Csizik Gyula.

Műszaki irodalmunkról.
Ha valamely nemzet megállhatása, boldogulása dolgá­
ban előre akarnánk következtetéseket vonni, egyebek közt
tekintetbe kellene vennünk, hogy milyen a s z e l l e m i
é l e t e , melynek megbirálásakor első sorban figyelembe
veendő ama nép i r o d a l m a ; mert ez a szellemi élet leg­
főbb kifejezője és letéteményese.
Ha gyarapodására, szellemi és anyagi javakban való
gazdagodására, független*), szabad, humánus voltára akar­
nánk prognosztikont fölállítani, egyebek közt meg kellene
nézni, vájjon milyen a m ű s z a k i t e v é k e n y s é g e ,
h a l a d á s a egész m ű s z a k i , s z e l l e m i é 1e t e, s evvel
kapcsolatban ismét minő a m ű s z a k i i r o d a l m a .
Mert nincs kétség az iránt, hogy manapság s zel l emi
fegyverekkel küzdenek a népek, az i p a r , a k ö z l e k e d é s
és egyáltalán a t u d o m á n y és a g y a k o r l a t i é l e t
terén : a t e c h n i k a i haladás, a t e c h n i k a i vívmányok
a döntök, s a mely nép ezen eszközöket bírja, az ügyesebb,
erősebb: az erőnek érzése és tudata pedig függetlenebbé,
szabadabbá, elnézőbbé stb. teszi az emberi- és a népindi­
viduumot is. S habár el kell ismerni mindenkinek, hogy
a t e c h n i k a terén a múlthoz képest az utolsó években
nagyot haladtunk: a t e c h n i k a i irodalom, mégis
fiatal és gyönge, s csak nehány éve, hogy némileg bír
haladni. Ennek kapcsán, ha elismerjük, hogy van haladás,
ennek érdeme a. Magyar Mérnök- és Építész-Egyleté, a
*) Nem is kell messzire m ennünk; a j e l e n i d ő b e n bizo­
nyult be ez eklatáns módon. Magyarország g a z d a s á g i és íme
implicite p o l i t i k a i tekintetben Ausztriától való függése, mivel
nálunk az i p a r — mely pedig műszaki vívmányok főletétemenyese
— nem fejlődött annyira, hogy meg bírnánk a magunk lábán állani.
Ci kkí ró.
11
mely,valamint hogy k ö z l ö n y é v e l első volt a műszaki
f o l y ó i r a t o k terén, ép úgy bátran mondhatja, hogy alap­
vetője volt k ö n y v i r o d a l m u n k n a k is, midőn 1883-ban
Könyvkiadó-Vállalatát megindította, melynek most a Ill-ik
ötévi ciklusába fogott.
Technikusoknak beszélve, fölösleges elmondani, hogy
a műszaki irodalom — a nemzet szellemi vagyonának e
része — mily fontos; mindegyik'tudja, hogy ez tárháza
a j e l e n l e g d o l g o z ó , és iskolája a j ö v e n d ő tech­
nikus nemzedéknek, s ezt megfontolva, nem lehet eléggé
dicsérni az egyesület ez irányban való működését.
Még nagyobb elismerés illeti, ha figyelembe vesszük,
hogy evvel az intézményével soha nem törekedett arra,
hogy az egyesületnek v a g y o n t szerezzen, hanem önálló­
sítván az ö^aegise alatt álló<vállalatot, minden jövedelmét
a tagoknak juttatandó művekre szánta. Sőt tovább m en t:
nem is kötötte a tagságot az egyesületi tagsághoz, mert
a Könyvkiadó-Vállalatnak bárki lehet tagja. S e mellett
nemzeti szemponlhól is kulturális missziót végez, mert
lassankint sikerül kiszorítani az idegen, különösen német
müveket és a magyar nyelvet úrrá tenni szellemi életünk ez
igen fontos részében. E tekintetben sikeresen működött,
mert míg az intézmény megkezdésekor idegen nyelvű
termékeket kellett lefordítani magyar nyelvre és az ere­
deti műveket csak remélni lehetett, már a második ciklus­
ban majdnem kizárólag eredeti müveket adhatott.
Most, hogy a III. ciklusát indítja meg, oly gazdag
programmot nyújt, a müvek mennyisége oly bőséges,
tudományos szintje oly magas, fölszerelése és kiállítása
oly gazdag, hogy valóban csodálkozni kell, miképpen lehet
összesen 50 írtért — mintegy 5 év alatt — a müvek oly
dús gyűjteményét kiállítani.
| Ott van a m. kir. igazságügyi palota monográfiája-
 12
nak H a u s z m a n n Alajostól pazarul tervezett kiadmánya,
mely ha külföldön adnák ki, talán egymaga kerülne annyiba,
mint az összes illetmények fele.
Ott van a Budapesti új közúti hidak monográfiája,
mely a büszkeségünket képező eme technikai létesítményeket
fogja nagy apparátussal bemutalni.
G e o d é z i a Bodola Lajostól. Az é p í t é s t ö r t é ­
n e t e M a g y a r o r s z á g o n a XIII. s z á z a d i g , Gerecze
Pétertől. V í z é p í t é s kiválóbb szakembereinktől. St abi l
és h a j ó z ó g é p e k stb. Mindezek oly gyűjteményt alkot­
nak, melyekre a magyar technikus majdan büszke lehet,
és melyek díszét képezik könyvtárának.
A programmot különben nem régiben részletesen
közöltük, s most csak újra föl akarjuk hívni a magyar
technikusok figyelmét e fontos intézményre, fölszólítván
őket, hogy minden erejükkel támogassák. Nem lehet mon­
dani, hogy nagy áldozatról van szó, mert a körülbelül
félévenkint megjelenő illetmény ára csak 5 frt. De ha
áldozat volna is, mégis minden m a g y a r technikusnak
támogatni kellene e n e m z e t i n e k mondható intézmé­
nyünket, mert a kisebb népeknek erősen össze kell tar­
tani, s a ki csak teheti kell, hogy hozzájáruljon filléreivel
a nemzet szellemi vagyonának gyarapításához.
Meglehet, hogy itt-ott fölszólal egyik-másik archi-
tektus, hogy mi hasznát veszi ő p. o. a geodéziának, a
gépészeti műnek ? vagy ellenvetést tesz valamelyik gépész,
hogy minek neki az architektust, a vízépítőt érdeklő mü ?
Ezeknek válaszul csak azt mondhatjuk, hogy az intézmény
boldogulását n e m l e h e t máskép, mint egyetemleges­
séggel biztosítani*), s még így is csak az állam h a t h a t ó s
támogatásával jöhet létre.
Midőn végül oda konkludálunk, hogy m i n d e n tech­
nikusnak támogatnia kellene ezt az intézményt, figyelmez­
tetni akarjuk kartársainkat, hogy ha kellő részvét híjján
az egyesületnek föl kellene hagyni vele, nemcsak magunk
és nemzetünk ellen v é t e n é n k , hanem a magyar tech­
nikusra szégyenitő világot vetne az érdeklődés hiánya.
A
VEGYESEK
Kinevezés. A földmívelésügyi miniszter N ádory Nándor
miniszteri főmérnököt műszaki tanácsossá; a kereskedelem­
ügyi miniszter pedig K o v á c s Ákost a VIII. fizetési osz­
tály 3-ik fokozatába kir. főmérnökké újból kinevezte.
A Budapesten építendő új zsinagóga terveinek beszer­
zésére nemsokára kihirdetik a pályázatot, melynek pontjait
a község választmánya e napokban megállapította. Hír
j szerint szabadon választandó stílusban a legmodernebb
berendezésekkel fogják építtetni: csarnokokkal, ruhatárak­
kal, lcözp. légfűtéssel, villamos világítással 3600 ülőhelyre
— persze emeletesen.
Az alföldi városok csatornázásáról folyt a vita a
Magyar Mérnök- és Építész-Egyletben jan. 4-én. A kérdést
az egyesület már régen fölvetette —■ az ezt tárgyaló műre
pályázatot hirdetvén; F a r k a s s Kálmánnak ekkor pálya-
koszorúzott müve legközelebb megjelenik a Könyvkiadó-
Vállalat I. cvklusában. Azután az I. magyar technikus
kongresszus is fölvette ezt a fontos föladatot napirendjébe,
és most a kongresszusi határozat végrehajtása atkalmából
foglalkozik vele a vízépítő szakosztály. A vita folyamán
K o l o s s v á r y Ödön kiemelte, hogy a főkérdést a város-
*) De hiszen egy-egy architektus és gépész maguk közt meg­
egyezhetnek, hogy ki melyik mire reflektál, s egyik — t. i. a
vállalat tagja —■> átengedheti a másiknak azt a mi iránt megegyeztek.
Cikkíró.
ból eltávozott ürülék és szennyvíz hovahelyezése, vagyis
a megtisztítása képezi; a két főrendszer, az utolsó és el­
különítő rendszer közt még nem dűlt el a vita, de annyi két­
ségtelen, hogy mindkettő higiénikus szempontból egyenrangú
és hogy ha vízvezeték van a városban, akkor az elkülö-
nítő-rendszer helyesen alkalmazható. — F a r a g ó Lipót
szerint nálunk az elküiönítő-rendszer gazdasági szempont­
ból alig létesíthető, mert kettős csatornákkal j á r ; csak ha
belenyugszunk abba. hogy a csapadék nyílt árkokban el­
vezethető, akkor alkalmazható célszerűen az elkülönítés.
— F a r k a s s Kálmán hangsúlyozta, hogy az úsztató-rend­
szer csak sok vízzel lehet jó, mert különben iszapol; az
elküiönítő-rendszer nem drága, csak az ürüléket vízvezeték­
kel kell eltávolítani. — K v a s s a y Jenő szerint a föl­
adatot nálunk helyesen megoldani azért nehéz, mert a mi
városainknak csak a központja városi jellegű; az elkülö-
nítő-rendszer ott teljesen beválik, hol a nyílt árkoknak
nagy esésük van, a csapadék tehát gyorsan lefolyik; de
még akkor is kérdés, mi történik az utcai stb. szeméttel,
mert ez is szennyezi a vizeket. Végképpen még az sincs
eldöntve, hogy nagy folyók vizét is nem szennyezi-e be
az úsztató-rendszer. A vita eredményét, a szakosztály
véleményét F a r a g ó Lipót, F a r k a s s Kálmán és K oloss­
v á r y Ödön fogják megszerkeszteni.
A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet f. é. költség-
vetését tárgyalta január 8-án a választmány, és megálla­
pította 38.120 frt bevétellel szemben, 38.087 frt kiadással,
a mely az 1897-ikivel szemben 3000 frt gyarapodást
m utat; az egyes rovatokban a Közlöny és a Heti Értesítő
17.500 frt, a könyvtár 1400 frt és a lakásbér fűtéssel és
világítással 7500 forinttal szerepel. Ugyanez ülésen a
választmánya k ö z g y ü l é s napjáúl február 27-t tűzte ki;
elhatározta, hogy az elektro-technikai szakosztályai rend­
szeresítése dolgában az állami ipariskolában önálló szak­
osztály szervezése végett a kereskedelemügyi magyar kir.
miniszterhez föliratot intéz; a budapesti új városház hova­
helyezése dolgában rendezett pályázatra megszavazott
500 korona pályadíjat; végül fölvett 17 új tagot, 10-nek
jelentkezését pedig tudomásul vette.
A Balatont tanulmánvoztatja a földmívelésügyi mi­
niszter, és ezzel a munkával E r d ő s Ferencet bízta meg,
a ki hosszú munkájának eredményét pár nap előtt a Magy.
Mérnök- és Épitész-Egyletben mutatta be. Az utolsó év­
tizedek árvizei közül az 1879-iki oly magas volt, hogy a
Balaton és a Sió vidéke 4 esztendőn át el volt árasztva,
1895-ben is hónapokig voltak víz alatt a sióberkiek. A
tanulmányozás eredménye kimutatja a vízállás és az eső-
mennyiség közt levő összefüggést, ennek alapján hóna­
pokkal előre meg lehet határozni a tó tükrének leendő
magasságát; ennek megfelelőleg a Sió-csatorna megböví-
tésével és a Sió-zsilip okszerű kezelésével a rendelkezésre
álló hosszú idő alatt szükség esetén annyi vizet ki lehet
bocsátni a Balatonból, hogy az áradások elháríthatok.
A Balaton vidékét tehát az árvízkalamitásoktól meg lehet
menteni.
Az átalakított lóvasút. A régi lóvasút megszűnt,
helyébe az új villamos vasúti hálózat lépett. E hálózat
pályahossza: 45'203 km. A vágányok összes hossza:
102‘494 km. Ebből 30'921 km. hosszítás esik az alsó,
66773 km. hossz esik a felső vezetékű vonalakra, 4'800
km. hossz pedig a forgalmi telepeken levő vágányokra.
A P á l f f y - u t c a i áramfejlesztő telep: 1800, a D e m-
b i n s k i - u t c a i telep pedig: 2700, tehát összesen: 4500
lóerőre van berendezve. Az átalakított hálózatnak 8 kocsi­
színe van. Egy Ú j p e s t e n , kettő a D a m j a n i c h - u t c á -
b a n , egy K ő b á n y á n , cgv a V á g ó h í d i n á l , kettő a
P á l f f v - u t c á b a n és egy a S z é p - I l o n á n á l . Az új
 13
hálózatnak 220 kocsija van. Ezek közül negyvenhat drb.
két motoros, kilencvenegy darab egy motoros, harminc
darab nagy kocsi és ötvenhárom darab kisebb kéttengelyű
kocsi. Mindez pedig belekerült 10 miliő 660 ezer frtba.
3 kér. József-körút 65. hr. sz. a. felállítandó gázmotorának
MAGYAR MÉRNÖK ÉS ÉPÍTÉSZ-EGYLET.
A mü- és középítési szakosztályok ülése jan. 13-án.
Einök C z i g l e r Győző, jegyző S á n d y Gyula, jelen volt
55 tag. A napirend első tárgyaként a jegyző fölolvasta az
Ybl-pályázatra beérkezett (és a teremben ki is függesztett)
tervek bíráló-bizottságának (D v ó r á k Ede, H u s z k a
József és G e r s t e r Kálmán) jelentését. A bizottság a
későn érkezett „Mikulás“ tervet nem bírálta meg; „Pour
Fhormeur“ tervnek nincs rács-karaktere ; — az (arany-csil­
lag fekete körben) jelű tervnek meg a kovács-vas jellege
hiányzik; rajza ügyes; — „kezdj buzgón“ magyar virágainak
sokasága árt a kompozíció nyugodtságának; — az „Árva-
lány-haj“ szerkezeti beosztása elhibázott, nem kapu, inkább
álló rá c s; — „Egy kísérlet“ szerkezete egészen helyes,
de az ornamentális foltok zavarosak; — „Vaskapu“ szer­
kezeti beosztása és a díszítmények kellemes csoportosí­
tása a többi társa fölé emeli, bár a kis ajtó oszlopai
gyöngék és a díszítmények kissé sűrűk. A bizottság egyhangú­
lag az utolsónak ajánlja a díjat (Ybl-érem) kiadni. — Az
elnök a bírálat alapján fölbontja a jeligés levelet, melyből
H ü 111 Dezső neve tűnt k i; az elnök kegyeletes szép
szavakkal emlékezvén meg Ybl Miklós nagymesterről, a
kinek emlékére alapíttatott ez a pályadíj, buzdító szavakkal
| üdvözli a szerzőt, és kívánja neki, hogy ezt a győzelmét
még sok más kövesse. Azután a jegyző fölolvasta Kisújszállás
polgármesterének az egyesülethez intézett átiratát, mely­
ben a városház tervpályázata alkalmából beérkezett 31 terv
megbírálását kéri; a szakosztályok szívesen vállalkoztak a
munkára, és azonnal megalakították a bíráló bizottságot,
melynek tagjai lettek: A l p á r Ignác, C z i g l e r Győző,
G e r s t e r Kálmán, H ü l t l Dezső és N ey Béla. Végre a
jegyző fölolvasta az Orsz. képzőművészeti tanácsnak az új
p o s t a b é l y e g e k tervrajzaira rendezett pályázatának
hirdetményét (1. díj 200 írt, II. díj 100 frt, határidő márc.
15.), — és K o m m e r József bejelentette, hogy a mező­
túri iskola-tervek dolgában a bizotttság új tervpályázat
rendezését ajánlta. Ezzel az ülés véget ért.
FŐVÁROSI ÜGYEK.
A m a g á n é p íté s i a lb izo ttsá g ja n u á r hó 1 0 -é n
K u n Gyula tanácsnok elnöklete alatt tartott ülésében
tárgyalt engedélyügyek közül a Tanács a következőket
teszi át a Fővárosi Közmunkák Tanácsához:
55465/97. Miklós Gergely, a II. kér. Rézmál-dülö
6181/1/g. hr. sz. a. építendő egyemeletes lakóház tervei.
(É. Hofhauser Elek.) 55073/97. Fuchs Gusztáv, az I. kér.
Kútvölgy 9020. hr. sz. a. emelendő földsz. házának tervei.
56471/97. Wallendums József, az I. kér. Budaörsi-út
12643/1. hr. sz. a. építendő földszintes házának tervei.
56087/97. Schmits Erzsébet, a Vili. kér. Rökk Szilárd­
utca 6653. hr. sz. a. építendő négyemeletes bérházának
tervei. (É. Hudetz Antal.) 55248/97. Melko György, a VII.
kér. Bethlen-utca 3354/2. hr. sz. a. építendő háromeme­
letes házának tervei. 56894/97. Ifj. Csillag Béláné, az V.
kér. Alkotmány-utca 995. hr. sz. a. építendő kétemeletes
házának tervei. 55464/97. Wellesz K. Rezső, a VI. kér.
Szondy-utca 37/a. hr. sz. a. felállítandó kirakati szekré­
nyének tervei. 344. Sigora Márkné, a IV. kér. Vámház-
körút 10. hr. sz. a. létesítendő boltkapuzatának tervei. I
(Asztm. Kohn Károly.) 55594/97. Szőlősy Elek, a Vili.
tervei. 55696/97. Pető Tivadar, a VI. Szondy-utca 62. hr.
sz. a. felállítandó boltkapúzatának tervei. (Asztm. Malom-
soky József.) 57026 97. A M. A. V. gépgyára, a X. kér.
Kőbányai-út 8625. hr. sz. a. felállítandó teherfelvonójának
tervei. 57257/97. Falb Katalin, az V. kér. Akadémia-utca
16. hr. sz. a. felállítandó elektro-mótorának tervei. 422.
Goldberger S., a VII. kér. Kerepesi-út 4991. hr. sz. a.
felállítandó gázmotorának tervei. 588. Freiszler Antal, a
IX. kér. Üllöi-uti bonctani intézetben felállítandó hulla­
felvonójának tervei. 51544/97. Dohozy Elek, az 1. kér.
Sashegyen 12603. hr. sz. a. létesítendő présházának tervei.
55078/97. Hang István, az 1. kér. Istenhegyi-út 9954/3/a.
hr. sz. a. létesítendő jégvermének tervei. 57152/97. Hoí-
meier Gyula, a IX. kér. Vágóhíd-utca 9578/8/10. hr. sz.
a. felállítandó színeknek tervei. 357. Reichenberger Károly,
a Vili. kér. Kender-utca 5983. hr. sz. a. építendő földsz.
toldalékának tervei. 38447/97. Strassmann Mihály, a Vili.
kér. Bérkocsis-utca 5968. hr. sz. a. építendő háromeme­
letes házának tervei.
Közvetetlenül fog az engedély megadatni:
348. Porszász Gyulának, a IX. kér. Ferenc-téren 15.
hr. sz. a. átalakításokra. (É. Preisz János.) 56514 97.
Huber Antalnak, a IV. kér. Reáltanoda-utca 10. hr. sz. a.
átalakításra. (É. Horcher József.) 571. Reinprecht Alajos­
nak, a 11. kér. Lánchíd-utca 12. hr. sz. a. átalakításra.
(É. Horcher József.) 582. Hesz Nándornak, a X. kér.
Kőbányán 7947/5. hr. sz. a. mosókonyha építésre. 56862/97.
Führinger Antalnak, a X. kér. Rákoson 2004 4/4. hr. sz.
a. favázas lakóház építésre. (Kőm. Peck Samu.) 55605/97.
Gömörv Gottliebnénak, az I. kér. Kelenföld 13725/41. hr.
sz. a. lúgos felállítására. 57051/97. Seger Józsefnek, a
111. kér. Óbudai temetőben sírbolt építésre.
Jóváhagyásra ajánltalnak:
54307/97. Spiegel Adolf, a VII. kér. Elemér-utca
4297/2. hr. sz. a. épülő háromemeletes házának módo­
sított tervei. 56515/97. Fuchs Karolin, a IX. kér. Remete­
utca 8651/15. hr. sz. a. épülő háromemeletes ház pincé­
jének részlettervei. (É. Jedlicska. J.) 56516/97. Fuchs
Karolin, a IX. kér. Remete-utca 8651 12. hr. sz. a. épülő
ház pincéjének módosított tervei. (É. Jedlicska János.)
55083 97. Az országház építési végrehajtó-bizottság, az
V. kér. épülő országház vastetejének és szerkezetének
részlettervei. 55593/97. Lichtig Miksa, a VII. kér. István-
uton 4289/10. hr. sz. a. épülő háromemeletes házának
módosított tervei. 55473. Schulek Gusztáv, a II. kér.
Mész-utca 6181/4. hr. sz. a. épülő nyaralójának módosított
tervei. (É. Schulek Frigyes.) 5706/97. A déli vasut-társa-
ság, az 1. kér. Mészáros-utca 17. hr. sz. a. épülő föl-
ügyelöségi épületének módosított tervei. 57241/97. Dr.
Feilegi Viktor, az I. kér. Kútvölgy 6843. hr. sz. a. épülő
nyaralójának újabb tervei. (É. Zenki György.)
Kisebb átalakításokra kértek és nyernek engedélyt:
57043. Schäffer József, a 111. kér. Lajos-utca 210.
56221 97. Steinbach Györgyné, a VI. kér. Királv-étca 32.
47228/97. Petrubány Gergelvné, a IX. kér. Vámház-kórút
13. 347. A m. tud. egyetem gazdasági hiv. a VIII. kér.
Üllöi-út 26. hr. sz. a. házban.
 14

Elutasíttatni javasoltattak:
55902-97. A m. varrógépgyár, a X. kér. Villam-utca
8624/a 31. hr. sz. a. szándékolt favázas raktár építése.
57166/97. Krieger Miksa, a VIII, Mária-utca hr. sz. a.
szándékolt átalakítások eszközlése. 55997/97. Túli Vilmos,
a VI. kér. Kartács-utca 1683/21. hr. sz. a. szándékolt
földsz. ház építése. 5414/97. Eckmayer István, az V. kér.
Tisza-utca 1321/4. hr. sz. a. szándékolt veranda építése.
57145 97. Újhelyi Lipót. a VI. kér. Gyár-utca 26. hr. sz.
a. szándékolt átalakítások eszközlése. 355. Kohn Adolf, az
V. kér. Katona József-utca 5. hr. sz. a. szándékolt árnyék­
szék építése engedélyezése iránti kérelmével.
Felelős szerkesztő : Ney Béla,
Á „P átria“ nyomása. Budapest, Üllői-út, Köztelek.

Határidő A hirdető közeg Hely neve Tárgy megnevezése

Pályázatok műszaki munkákra és állásokra.

1 Jan. 15. Polgármester Nyíregyháza Plyzt ideiglenes mérnöki állásra. Havi 150 frt.
„ 15. Árú- és értéktőzsde Budapest PJyzt építészeti tanácsadói állásra. 1800 frt tiszteletdi.
tanácsa
, 17. Községi elöljáróság Tere mi-Uj falu Plyzt működő mérnök megválasztása végett.
* 20. Kir. törvényszék Csík-Szereda Plyzt a gy.-vakábi közhelyek arányosítása ügyében, a működő mérnök meg­
választása végett.
, 21. Kir. törvényszék Deés Plyzt a Nagy-llondai h atár tagosítási munkálataira.
„ 27. Kir. törvényszék Gyulafehérvár Plyzt Kisfalud határ tagosítási munkálataira.
Febr. 1. Városi tanács Mostár Piyzt mérnöki esetleg építőmesteri állásra. Fiz. 2400 frt, illetőleg 1800 frt.
* 15. Takarékpénztári igazg. Laá (Thaja mellett.) Plyzt takarékpénztári épület építésére. Előír. 130,000 korona.

Pályázatok tervekre és szobrászmunkákra.

Jan. 15. Párisi kormánybiztosság Budapest Plyzt pavill. tervrajz. Első díj 1000 kor. II. díj 500 kor. és 2 egvenk. 100 kor.
Febr. 14. Magyar Mérnök- és Épít.- Budapest Plyzt hova helyezzük a budapesti új városházat I. díj egyleti ezüst-érem és
Egylet 300 korona, II. díj ezüst-érem és 200 korona.

Versenytárgyalások épület-munkákra, vízvezetékek és csatornák építésére.

Jan. 15. Államépítészeti hivatal Zombor Vnyts a posta és távírda hivatal kibővítésére. Előír. 2567 frt 80 kr.
„ 20. Alispáni hivatal Arad Vnyts a közkórház kibővítésére és átalakítására. 138.785 frt 31 kr.
, 20. Osztr. államvasutak igazg. Villach Vnyts mozdonyszín építésére. Előír. 173,500 frt bp. 5%.
31 99
LJU' Községi elöljáróság Sárkány (Fogaaas Vnyts községház építésére. Előír. 29084 frt 97 kr.
megye.)
» 27. Mérnöki hivatal Nagyvárad Vnyts a Várad-Olaszí városrészben toloncház építésére. Elöir. 34813 frt 32 kr.
, 27. Mérnöki hivatal Nagyvárad Vnyts Várad-Váralján emelendő óvoda építésére.
„ 31. Kun Béla lelkész Vésztő Vnyts iskola építésére. Elöir. 7000 frt.
„ 31. Városi tanács Pilgram (Ausztria.) Vnyts iskola építésére. Előír. 82777 frt.
Febr. 1. Városi tanács Bruneck (Felső- Vnyts a város csatornázási munkálataira. J,
Ausztria.)
„ 6. Izr. hitközség Kún-Szent-Miklós Vnyts templom építésére. Előír. 15140 frt 41 kr.
.

Versenytárgyalások vasutak, közutak, hidak építésére, vízépítő-munkákra és anyagszállításra

„ 15. Államépítészeti hivatal Nagy-Becskerek Vnyts a nagybecskerek-zombolya-kitöszi törvh. közúton és a nagybecskerek
perjámosi törvh. közúton átereszeknek betonéól való újból építése végett.
Elöir. 373 frt 68 kr.
,, 15. Államépítészeti hivatal Lőcse Vnyts az eperjes-rózsahegyi közúton lévő híd helyreállítása végett.
. 15. Községi elöljáróság Periasz Vnyts artézi kút fúrására.
„ 15. Államépítészeti hivatal Balassa-Gyarmat Vnyts a budapest-vác-kassai államút építési m unkálataira, továbbá három híd
építésére.
Jan. 17. Földmívelésügyi miniszt. Budapest Vnyts az újvidéki magy. kir. folyamérnöki hivatal felügyelete alatt álló Duna
folyamszakaszon levő ú. n. mohovói magaspart alatt az 1898. és 1899.
években létesítendő átmetszési munkálatoknak, nevezetesen 262490 m3
föld kiemelési és átlag 100 méterre való szállítási, továbbá 525820 m3
föld kotrási és átlag 200 méterre való szállítási, valamint 8256 m3 szikla­
robbantási, 2473 m8 kővel terhelt rözsepokrócz létesítési és 2004 m3 kő-
hányási munkálatoknak vállalatba adása végett.
„ 18. Bécsi városi vasút igazg. Deés Vnyts magasépítkezésekre. Elöir. 280.900 frt.
, 31. Államépítészeti hivatal Gsik-Szereda Vnyts a kolozsvár-szászrégen-tölgyesi államúton új patakhíd építésére. Elöir.
7788 frt 70 kr.

§B3
Készít f ö lv é t e le k e t, mindennemű obiectumokról, rajzok, fest­

D I Y A L D KAROL Y ményekről stb. a legnagyobb formátumig 60:S0 lemeznagyság.

R e p r o d u k á l : heliogravure, fénynyomat, Autotypia és czinko-
gráíiában.
FÉNYKÉP-JYIŰ INTÉZETE L e g - tb lié la te s e b b 'fcelsnilcai b e r e n d e z é s .
BUDAPESTEN, KOSSUTH LAJOS-UTCA 1. o O O T e l e f o n . 0 0 4
 í

III

Személyfelvonókat (Lift) s egyéb emelőszerkezeteket FREISSLER ANTAL .JéiaSí-oy*«

gyárt és 1 évi garaneia m ellett szállit BUDAPEST, VI. kér., Dávid-utca 2. sz.

?oow©Mfw»oi)o#)oo®ofl^ >o «>om©«'>ow©o)ow©i^ íowowowomooío^

RÉTHY JÁNOS UTÓDA

AM h, E D V I IL L É S IST V Á N T E L E F O N :

50 -S G .
____b ü &aTpb s ^v okl. mérnök és szabadalmi ügyvivő

B U D A P E S T , E R Z S É B E T - K Ö R U T 2. SZ.
«OOWOWQWOWOWOWOWÖWUW«^

*( * * * * * * + * * * * * * * * * * * * * * ! * * ! * * * * * * * * * * * * * * * * * *
ti Jw
ti
v
V.
V O E T Ir A N T A L NEUSCHLOSZ ÖDÖN és MARCEL
V g ő z fű r é s z , fa á r u - és p a r k é t-g y á r a
ti v a sö n tö d é je és g ép g y á ra
ti BUDAPEST, F E L SŐ -R A K P A R T 10. SZÁM.
ti
«<
<tí
B U D A P E S T , VII. k e rü le t, B eth len -tér.
Ajánlja nagy választékú PAUKETJEIT. F oly ton osan nagy kész­
*t K É S Z ÍT : lete van száraz, hibátlan tölgyfa, am erikai padlózatból. Három
<•(építkezésekhez szükséges vasszer/?eseteket, ková­ évi g an u itiát nyújt. P ark ét lerak ást helyben, mint vidéken
♦; csolt- és öntöttvasból, szegecselt és hengerelt ta rtó k a t, jól és jutányosán eszközöltet.
*.
♦
üvegtető és növényház va svá za k a t, h id a k a t, lecsa ­ Kívánatra m intákat és árjegyzéket bel- m int külföldre legnagyobb
* p o ló csöveket, z s ilip e k e t, oszlo p o k a t, lá m p a ­ készséggel bérmentesen kiild. 169
♦ ta rtó k a t, ca n d ela k erek et, légszesz- és villamos-
ti E lv á lla l:
ti világításhoz, mindennemű rá cso k a t, kovácsolt és
ti
ti öntöttvasból stb. ácsm u n k ák at igen m érsékelt föltételek mellett.
g? ________________ ___________ ,------- ^ , . ,^ .....
SC ¥ ¥¥ <r~4<f♦’»«•'»* v 9 <fv v »» v ♦»*'* ** *»*»'#v ** $ v+*é *

k v . YW\'\" V \ ■VVV'VWWVA- v V 'V 'V V W 'V 'V 'X 'Y.'\WV\\\ V\V\V\NV\V\\\\V\V\\\\\Y\\\\\V V ' \ V \ \ \ \ \ \ \ \ \ V V \ V.WWVNVA' \ \ X X V X X WWWV.’.VX X X X X X X X X- XWVW >
v X X X X X. X X X X X X X X X Xx\\\\\\\V\\\\\V,\V X X X : X •X X X .WWWWWWWWWVWWWWW.'X > X X X X X X X ,V.,l .X X,\XAX.WWWWWWXWYWXWXWWWWXWXWV.XW XW XWXWXwX -X x x x x x . x x . v x

!§o d r o m k ö t é l
i í,
p á l y á k
szén, ércek, kövek, homok, tőzeg, deszka, hasábfa és fatörzsek szállításá­
hoz, sodronykötél felvonók, hegyi, utcai és bányai vasutakhoz, drót­
kötél transmissiók.

O B A C H T II. //
gépgyára, >'t
B E C S , III. leer., P au T u -sgasse 3 . s z á m . //
i>
(Tulajdonos POHLIG GY. KÖLN.) 4>
**

SV A D LO épületlakatos, gőrredöny- és kályhagyáros,

FERENC
pS*A3l6 ffRtNLOUPAPESTj
B u d a p e s t e n , VI. k e r ü l e t , L e h e l - u t c a 8 . s z á m ,
a j á n lj a
szabadalmazott hullámos acélbádogból készült ércövvel vagy börszalaggal ellátott

görred őn veit, ia
m továbbá szintén szabadalmazott
III
Blasicek- és Brecska-féle töltő kályháit,
r^-f3 minden nagyságban, vas-, acél- vagy zománcozott köpenyben, továbbá saját szaba-
dalmu központi fütésberendezéseit több helyiségnek egy kályhával való fűtésére.
Elvállal mindennemű ‘21
épületm unkát, m elyeket m egbízhatóan é s pontosan foganatosít.

T i t r i a “ irrit.aimi v á lla la t u v o m d a i r é s z v é n v tá r s a s ó s r n yom ása.

Huszonkettedik évfolyam. 3 —1098. szám. Szerda, 1898. január 19-én.
iiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiíiiiiii tmmtiimiu ÍIIIIMIIirtlItlIIIHIIIItllIlllllllllllllllllllinillMIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIUIIIIIr Kiiiiitiiiiiiiiiiiiiiii iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiimiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiuiiiiiii

TARTALOM :
É P ÍT Ő i p a r Meghívó. — Budapest vízszolgáltatása. (Szövegábrával.) II. —
MŰSZAKI HETILAP. A székes-főváros szakbizottságairól. — Utóhang a községi válasz­
Az Építőmesteri képzettség megvizsgálására szervezett Bizottság tásokhoz. — Vegyesek. — Magyar Mérnök- és Építész-Egylet. —
és
a Budapesti építőmesterek, kőműves-, kőfaragó- és ácsmesterek Ipartestületének Fővárosi ügyek. — Pályázatok. •— Versenytárgyalások. — Hirdetések.
HIVATALOS LAPJA.
iiiiimiiiHnimiiiHiiiiiililliiii "III:.... i ......Hl.........m
.i■
.iH
1IF
:Ili:míim
I:.1111rn............. lli l nn i n i l i ll ■ III llllllllllltlllllflllllllllllltllllllll

M eghívó. átmérője 0‘1 m.-rel nagyobb mint a felső átmérője, minek

következtében a kútfal, különösen tömöttebb talajrétegben,
A mii- és középítési szakosztályok hétfőn január hó 24-én este
6V2 órakor ülést tartanak, melynek tárgyai : kevésbbé t a p a d a talajrétegben földrétegekhez, s a reá
ható földnyomás is kisebb, tehát könnyebben sülyedhet.
1. A kőműves-munkák elszámoló szabályzata.
2. Folyó ügyek, indítványok. Az első szakasznak négy kútját kotró kapákkal és l'OO m.
átmérőjű lapos fúróval sülyesztették.
Czigler Győző s. k. Sándy Gyula s. k. Hogy a 0'48 m. vastag tégla-kútfal sülyedés közben
szakoszt. elnök. szakoszt. jegyző. el ne szakadjon, m.-ként lapos kovács-vas gyűrűkkel, kerü­
letén pedig 6 drb. kovács vasrudakkal van merevítve.
S a 1b a c h utasítása szerint a kutak vágó éle mindig
Jelen számunk rajzmelléklete az A l p á r Ignáctól 0 7 m.-re maradt az agyag fölött, (egy kút, nevezetesen a
tervezett nagvenyedi (Alsó Fehérmegye) székház főhom­ „D * betűvel jelölt kút kivételével, melynél az agyagmárga
lokzata. — A tervezet töhhi részeit előző két számunkban nagyon mélyen van.) A már lesülyesztett kutak fenekét
közöltük. mosott kavicscsal töltötték be. Ezekből a kutakból öt nagy
Wo r t h i n g t o n - f é l e szivattyú mindegyike 30 ezer köb­
méterenként szívja föl a vizet. E kutak egyike azonban
Budapest vízszolgáltatása. mindig tartalékban van, hogy a vízszolgáltatásban fönn-
(Szövegábrával.) akadás ne essék.
A legutolsó szakaszszal kapcsolatban K ő b á n y á n
II. még 4 új, nagy AÚzmedencét készítenek, melyeket azonban
már olyképen rendeznek be, hogy bennük a víz, ha hosszabb
A Káposztásmegyeri területen 1893. április hó 24-én ideig áll is, meg ne tespedjen, hanem folytonos mozgás­
fogtak a munkába és még ugyanazon év őszén a végleges
ban legyen.
vízműnek kész volt a negyedrésze; elkezdte működését s az
Fővárosunk lakosságának méltó érdeklődését keltették
ott elhelyezett 4 függőleges kút, 4 szivattyú alkalmazásá­
föl a V á c i - ú t o n és a N a g y - k ö r ú t o n végezett cső­
val, összesen 29.000 köbméter természetes szűrt vizet
szolgáltatott. A második szakasz 1894. év április havában fektető munkálatok. Ezek az 1 méter és 20 centiméter
készült el. E két szakasz együttes termelő képessége átméröjő csövek, mint már említettük, a végleges vízmü­
40—60 ezer köbm. víz. A harmadik szakaszt az 1896. év vei termelt víz továbbvezetésére szolgálnak. E csöveknek
folyómétere mindenestől 139 írtba, került, s a N é p s z í n ­
július havában vették üzembe, úgy hogy a vízmű építése
h á z - u t c á n és a K ő b á n y a i - ú t o n át K ő b á n y á i g
az ez idő szerint tervezett mértékben he van fejezve,
érnek.
összesen tehát a végleges vízmű 3 szakaszának a követ­
A P a l o t a i s z i g e t e n , mint már említettük, 4 kutat
kező előirányzott vízmennyiséget kell szolgáltatnia:
létesítettek, melyekből a kavicsréteg víztartalma egy közös
1. Az e l s ő m e d e n c é n e k , azaz tunnelben, a D u n a á g alatt a vízmű-telep közelében
a k á p o s z t á s m e g y e r i a l s ó m ed en ­ épített aknáig folyik át.
c é n e k 4 kútjából ... ... ...................... 30.000 m3-t. Az 1896. év folyamán, a vízmű-telep fölött 2—3
2. A p a l o t a i s z i g e t e n épült 4 kilométernyire építették, az egyelőre utolsó, négyesen
kútból ______________ _______________ 30.000 m3-t. csoportosított kutakat. Egy ily kút építése körülbelül 9000
3. A f e l s ő m e d e n c e 7 kútjából 60.000 m3-t. frtba kerül.
összesen ... ... ... 120.000 m3-t. A múlt évben fektették le a második 1200 mm. fő­
csövet a V á c i - ú t o n a Te r é z - k ő r ú t i g , továbbá a
A d u n a k e s z i medencéből pedig, melynek kiaknázó V á c i - k ő r ú t o n , a K á r o l y - és M ú z e u m - k ö r ú t o n ,
módját a későbben végzendő talajfúrások eredményétől melyet az Ü l l ő i - ú t o n át fognak meghosszabbítani K ő­
tették függővé: 120.000 m3 vizet. Ennek a naponként b á n v á i g.
szállítandó 240.000 m3 víznek a városba való bevezeté­ Egy harmadik, de kisebb (50 cm.) átmérőjű főcsövet
sére pedig két, egyenként 1200 mm. átmérőjű nyomócső- fektetnek még le a H u n g á r i a - k ö r ú t o n , a kültelkek
vezetéket létesítettek, melynek a pesti egész hálózatát számára, mely a V á c i - ú t i , valamint a K ő b á n y a i - ú t i
a túloldali ábra mutatja; a budai oldalon levő hálózatot főcsövezetékhez csatlakozik. Az egész mű költsége: 6V2
múlt számunkban mutattuk be. millió Irt. Említettük, hogy a vízmű III-ik szakasza.az ú.
Ezen az ábrán a vízszedő kutak helye is meg vannak n. felső medence kiaknázása végett épült meg. Ennek
jelölve. A tervezőjükről „ S a l b a c h “-féléknek nevezett kútrendszere a korábbiaktól abban különbözik, hogy itt
kutak alsó, tehát vízgyűjtő része 2 drb. 3 7 m. átmérőjű a kutakat kisebb távolságban helyezték el, és a kutak át­
lyukas vasgyürüből, felső része pedig 2‘83 m. belső át­ mérőjét jelentékenyen megnagyobbították. A kutak egy­
mérőjű tömör téglafalból áll. Az TOO m. magas, lyukas mástól való távolságát 100—150 méterben állapították
gyűrűk, fölül 0‘62 m. magas, a falazás fölvételére szolgáló meg, a szerint, a mint mélyebb, tehát vízzel bővelkedöbb,
t a r t ó g y ű r ű h ö z , alul pedig a 0'63 m. magas v á g ó - vagy kevésbbé mély, tehát víz dolgában szegény kavics­
g v ü r ü h ö z vannak foglalva. A vágógyürü kúpos; élének rétegbe kerültek. A kutak vízgyűjtő vaskoszorújának átmé-
 16

rőjét 5 méternek, s a területegységre eső oldalnyílások

f Kápositis-Megyeri számát a jelenlegiekhez viszonyítva, még egyszer annyinak
vijvtzaftk.
vették, minek következtében a kutak nyílt szelvénye a
korábbiakhoz képest 100 százalékkal nagyobbodott.
Az alsó és felső medence kútjait 2800 méter hosszú,
1'50 m. szelvénymagasságú kettős csatorna köti össze.
A Ili. szakasz megépítésével egyidejűleg, további három
út lesülyesztésével szaporították a II. szakaszbeli kutak
számát. A tapasztalat ugyanis azt mutatta, hogy az ott
fölállított 4 drb. Sa l b a c h - f é l e kút, az első szakaszban
is tapasztalt nagy ellentállás miatt, nem volt képes a rákos-
palotai sziget medencéjében fölhalmozott vízmennyiséget
íviaknázni, és a sziget vízszolgáltató képessége a kilátásba
vett 30 ezer köbméter helyett alig érte el a 15.000 köb­
métert.
E hiányon a kutak szaporításával segítettek, a mennyi­
ben a meglevő 4 kút között elhelyezett, és a 111. szakasz
kűtjaival megegyező, tehát a szerzett tapasztalatok alapján
javított rendszerű 3 db. kút segítségével a napi víztermelést
30—35 ezer köbméterre fokozták. A vízmű e harmadik
szakaszát 1896. év július havában üzembe helyezték, de
a megépítését valóban csak az 1897. év elején fejezték be.
A dunajobbparti városrészek vízszolgáltatásának
továbbfejlesztésére szolgál az ú. n. Ú j l a k i v í z mű -
t e l e p kibővítése, mely azonban még nincs befejezve.
Elkészült azonban a Sz e m l ő h e g y és környékének el-
átására szolgáló és közvetetlenül az ú j l a k i ví zmüt el ep-
től táplált 440 köbméter tartalmú, felső J ó z s e f h e g v i
v í z m e d e n c e és a hozzá tartozó csőhálózat, miáltal a
jobbparti vízmedencék száma nyolcra emelkedett. Ez az
ú. n. VIII. sz. medence a J ó z s e f h e g v csúcsán, - j - 124'0Q
méter fenékmagassággal van elhelyezve és a S z e m l ő -
h e g y , R é z m á l , Z ö l d m á i és Tö r ö k v é s z - d ű l ő k
120'00 m. alatti részeit látja el vízzel.
Az elmúlt évben épült még és jutott üzembe a
G e l l é r t h e g y felső részének vízzel való ellátása céljából
a F e l s ő - G e l l é r t h e g y - u t c á b a n tervezett átemelő
telep, a melyben egy 16 lóerős gázmotor differenciális
szivattyú segítségével a III. sz. medencéből táplált cső­
vezetékből közvetetlenül emeli a vizet és szállítja a
G e l l é r t h e g y -j- 70‘00 m. fölötti részének ellátására.
A terület ellátását közvetítő csőhálózatot, szabványos
medence helyett ideiglenesen egy, a hegy csúcsán elhelye­
zett 12’50 m3 tartalmú túlfolyási medencével látták el,
mely a szükséges nyomást adja meg.
Mindezeken kívül a fővárosi hatóságok még a . Z ö I d ­
ei á l he gy csúcsán - f 160'OOm. magasságban még egy víz­
medencének létesítését határozták el, mely a R é z m á l
és Z ö l d m á i legmagasabban fekvő területeihez fogja a
vizet szolgáltatni.
Megemlítve még, hogy a S z t . - E n d r e i szigeten
újabb kút ásása van folyamatban, melyek a nyáron már
működhetnek, elmondottuk B u d a p e s t vízzel való ellá­
tásáról mindazt, a mi ennek érdekében megtörtént.
Az elmúlt év nevezetes eseményei közé tartoznak
a második, 1200 mm.-es fő nyomó­
cső gyakori törései, melyek mind­
untalan vízhiányt, a helyreállító
munkálatok pedig sűrű közlekedési
zavarokat okoztak. A bírói vizsgá­
latok alkalmával kitűnt, hogy ezt
a második föcsövet sülvedős talajra
helyezték reá és a csörészeket hiányo­
san kötötték össze.
Szinte hihetetlen, hogy míg
a vízmű-telepet és az első főnyomó
csövet példás rendben építették
meg, addig a második főcső fekte­
tését hanyag ellenőrzésben része-
sítették. A csőfektetés vállalkozója a saját költségére
a hiányok pótlására kötelezte magát, tehát a nagy mű
tökéletességén ejtett csorbát kiköszörülik, és most abban
kellene bíznunk, hogy B u d a p e s t vízszolgáltatásában
többé nem lesz fönnakadás, ámde lépten-nyomon a pana­
szok mind hangosabbakká válnak, a házak harmadik
emeletén nagyritkán van víz; ha van, nincs benne
sok köszönet, iszapos, egészségtelen, a legtöbbször élvez­
hetetlen !
A székes-főváros f. é. január hó 12-iki közgyűlésén
konstatálták, hogy 1897. j a n u á r h ó b a n a vízszolgáltatás :
54.000 m3, f e b r u á r h ó b a n 41,000 m3, m á r c i u s b a n
64.000 m3, á p r i l i s b a n 77,000 m3, m á j u s b a n 70,000
m3, j ú n i u s b a n 80—93,000 m3, j ú l i u s b a n 80,000 m3,
a u g u s z t u s b a n 66—55,000 m3, s z e p t e m b e r h ó ­
b a n 70—73,000 m3 o k t ób e r b e n 60,000 m3, n o v e m ­
b e r b e n (midőn a vízállás-j-2'60 m. volt) 47,000 m3 volt.
N o v e m b e r 15-én, a mikor a D u n a vízállása l'OO m.
volt, Budapest lakossága 52,000 m3 és az idén, 1898.
január 1-én, 55 cm.-nyi vízállás mellett, 44,000 m3 vizet
kapott. Ehhez a vízmennyiséghez a m e s t e r s é g e s ,
h o m o k s z ű r ő k 15—-26,000 m3-rel járulnak, tehát a
káposztás-megyeri vízmű legutóbb: 18—29,000 m3 vizet
szolgáltatott 120.000 m3 helyett!
Ez a szomorú valóság a legutóbbi napok egyik
szenzációja 1 Ha ezeket nem cáfolják meg, akkor a végleges
vízműben való b i z a l m u n k megrendül. A végleges vízmű
k e z e l é s é b e n vagy b e r e n d e z é s é b e n , talán az
elhelyezésében, vagy éppen az e g é s z r e n d s z e r alap­
elvében, illetőleg mindezeknek végrehajtásában h o m á ­
l y o s , i s m e r e t l e n k ö r ü l m é n y e k vannak, melyekről
a b e a v a t o t t a k h a l l g a t n a k , — a napilapokban el­
hangzott súlyos vádakkal szemben pedig a h a l l g a t á s t
nem tarthatjuk megnyugtatónak. Visszaemlékezünk arra a
sok esztendői harcra, melyet a főváros közönsége és a
fővárosi Közmunkák Tanácsa vívott egymás között a fölött,
hogy a végleges vízmű a m e s t e r s é g e s e n szűrt Duna
vizét, avagy pedig a t e r m é s z e t e s e n szűrt talajvizet
szolgáltassa-e B u d a p e s t lakosságának. Akkoriban a fő­
város közönsége nyerte meg a harcot minden vele járó
felelősséggel együtt, míg a mostani események: a termé­
szetes szűrők vízszolgáltató képessége és az ebből eredő
zavarok már azt a dilemmát állítják föl, hogy áldozzunk-e
még a természetes szűrökre további milliókat, avagy nem
volna-e célszerűbb a mesterséges szűrők helyes és víz­
szükséget nem ismerő rendszerére reátérni ? Mindezeket
a kétségeket a legkisebb részletekig beható magyarázatok
fogják csak eloszlatni, s ha ezek rendelkezésünkre fognak
állani, akkor erre a fontos tárgyra, B u d a p e st vízszolgál­
tatásának ügyére, még visszatérünk.
A székes-főváros szakbizottságairól.
Az abszrakt és az alkalmazott tudományokban, vala­
mint az ipari foglalkozások minden egyes ágaiban, a
s p e c i á l i z á l á s játsza ma a főszerepet. Az egyetemleges
(univerzális) tudásnak kora letűnt, s minden téren a speci­
ális szakképzés érvényesült.
A székes-főváros bonyolódott adminisztrációjában is
a speciális s z a k b i z o t t s á g o k n a k jutottak nagy fel­
adatok. Mi természetesebb, mint föltételezni, hogy ha már
szakbizottságokra szorul az ügyek intézése, hogy a szak-
bizottságok összeállítása a m e g f e l e l ő szakemberekből
történjék. Az o r v o s az egészségügyben lesz a legkom-
petensebb szakember, s ha máshova pl. jogügyi dol­
gokba avatkozik, bizonyos, hogy nem érvényesül a
tisztán jogképzett szakférfiúval szemben. Jogtanácsért
tehát nem is fordulunk az orvoshoz, hanem a jogot vég­
zett jurátus szakemberhez. Viszont pedig nem fogunk egész­
ségügyi kérdésekkel a jogban gyakorolt szakférfihoz fordulni.
Szóval, bizonyos, hogy az egyes egyénnek csak akkor fog­
juk kellőleg érdemszerűen hasznát venni, ha mindegyiket
oda állítjuk tanácsadóul, a mely szakra magát speciálisan
kiképezte.
Ezzel pedig kettős irányban cselekszüuk helyesen,
de nemcsak helyesen, hanem gazdaságilag is hasznosan.
Az e g y é n i képesség a megfelelő ügykörben és szakjá­
ban találván magát elméleti és gyakorlati tudásával ott­
honosan, időt megtakarítva, hibáktól, tévedésektől óvja meg
a hozzá intézett ügyek sorsát. Ily módon biztosítja azt, hogy
az adminisztráció közegei a helyes elintézés módjára és
útjára találjanak.
Ezt az előttünk természetesnek, látszó, okszerűleg helyes,
és hasznos eljárást alig bírjuk azonban a székes-főváros
szakbizottságainak összeállításában fölfödözni; semmiesetre
sem abban a mértékben, a milyenben az ügyek helyes
elintézése okából szükséges volna.
Legmostohább e tekintetben különösen a m ű s z a k i
t é r e n működő szakbizottság szervezése, a melyben
egészen sajátságos fölfogás jutott érvényre.
A j o g ü g y i bizottságban pl. — egész helyesen —
c s u p á n j o g á s z o k a t kandidáltak és csak ezek vannak;
a k ö z e g é s z s é g i szakbizottság is csaknem kizárólag
o r v o s szakértőkből áll. Mért nincs ez így a k ö z é p í-
t é s i szakbizottságban is ?
A bizottság 45 tagból áll, s ha keressük az é p í t é s s e l
foglalkozó szakemberek számát, azt ép 20% arányban
találjuk! Ha pedig hozzávesszük az é p í t ő szakértőkhöz a
műszaki tudomány más szakbelieit is, azt találjuk, hogy
a bizottságnak alig 50°/o-a t e c h n i k u s , a másik fele
jogász ember vagy egyéb foglalkozású. Kétségen kívül
mind igen deréktés hasznos polgárember, d e a műszaki
ügyekben többel mint á 11 a 1á n o s tájékozottsággal alig
rendelkezhetnek.
Hogy ez a körülmény sehogy sem lehet hasznára
a műszaki ügyek elintézésének: az kétségtelen dolog.
Pedig a székes-főváros mai fejlődése érájában a mű­
szaki ügyekre esik az oroszlán rész. Vízmű, csatornázás,
köz- és magánépítés soha élénkebb mozgalomban nem
voltak mint jelenleg, a fontosabbnál-fontosabb műszaki
kérdések vannak szőnyegen, s íme épp e bizottságban, —
mely ez idő szerint e fontos dolgokban tanácskozik,
véleményez és Ítélkezik, — a szakemberek képvise­
lése teljesen aránytalanúl, fele részben laikusokból á ll;
holott a városi választott képviselőtestületben annyi épí­
tésztag foglal helyet, hogy e bizottság száma belőlük tel­
jesen kikerülhetne. Ily körülmények között nem kell csodál­
kozni, hogy városi adminisztrációnk a műszaki ügyekben
és a technikus téren annyira elmaradt és folyvást pana­
szokra ád okot. A technikus ember* amúgy sem barátja
a sok szónak, s e miatt a műszaki szakbizottságban a
jogász ragadja magához a szót, dominál véle­
ményével oly ügyekben, a melyeket éppen nem, vagy
csak alig ismerhet. Előfordulhatott és előfordult már
gyakran, hogy még oly kérdésekben is, melyhez a műszaki
szakegyesület véleménynyel szolgált, és a melyhez az
egész hazai technikus kar hozzájárult, a jogász érvel,
opponál még pedig sikerrel, mert a bizottságban a
laikusok többségét tudta és tudja a maga helytelen véle­
ményéhez csalogatni.
S ilyenkor nagy az öröm : hogy a szakembereket
lebírták; persze evvel együtt — a mivel azonban,már nem
törődnek — a székes-főváros m ű s z a k i f e j l ő d é s é b e n
egy kereket ismét megakasztottak! Ezreket és ezreket
dobhat így ki a székes-főváros céltalan és oktalan módon,
mert oly vélemény után indult, mely a szakkritikát meg
nem állja.
 18
Sok, igen sok esetre hivatkozhatnánk, a midőn a
műszaki ügyeinket ferde helyzetbe és irányzatba sordor-
ták azzal, hogy a l a i k u s t ö b b s é g ráerőszakolta hely­
telen véleményét.
A v á r o s s z a b á l y o z á s n a k meddősége nem kis mér­
tékben szintén ebből ered. Épí t é s ügyi s z a b á l y z a t u n k
fonáksága, tűrhetetlen lakásviszonyaink egyre való rosz-
szabbodása, mind abból származnak, hogy m ű s z a k i
ü g y e k b e n a l a i k u s elem az uralkodó, s csak akkor,
ha valamely ügyben nem bírnak már se ki, se be, akkor
jajdulnak föl, kérdezve, hol az a szaktekintély, mely a
maguk ásta hínárból kiragadni képes lenne!?
Ám itt a v íz v e z e té k legújabb fázisának drasztikus
példája. A napilapok egyre hangoztatják, hogy: szak-
tekintély kell ide, bármi áron, bármi fizetéssel! Mikor
pedig az ily ügyek vajúdnak, a mikor róluk direktívát
adni, tanácscsal szolgálni kellene, akkor meghallgatják a
l a i k u s közönséget, a laikus szak (?) -bizottságot, s indig-
nálva utasítják vissza, ha a t e c h n i k u s merészel m á s
véleménynyel lenni!
Elolvasna a s z a k b i z o t t s á g o k tagjaiul kandi­
dáltak névsorát, látjuk, hogy egyetlen egy bizottság sincs
i akként összeállítva, mint a k ö z é p í t é s i , a s z a k e m ­
berek m éltán y tala n mellőzésével.
A mint említettük, természetesnek találjuk, hogy a
jogügyi bizottságban — a jogászelem legyen a túlnyomó,
sőt kizárólagos. A k ö z e g é s z s é g ü g y i bizottságban is
csupán a megfelelő szakférfiakat kandidálták. Nemkülön­
ben tapasztaljuk, hogy a k ö z o k t a t á s ü g y i bizottság­
ban is a tanférfiaknak jutott a nagy többség, az i p a r ­
ü g y i bizottságban mást mint iparost kandidálni senkinek
sem jutott eszébe. Miért bántak a középítési bizottság
kandidálásakor annyira helytelenül és oktalanul ?
Teljes jogunk van ezt zokon venni. Kell, hogy m i
technikusok figyelmeztessük a székes-fővárosi hatóságot
erre az anomáliára, mert ennek káros következményeit a
székes-főváros kénytelen viselni.
Sok az a kár eddig is, melyet a műszaki ügyek­
nek avatatlan, laikus elmével való elintézése miatt szenve­
dett székes-fővárosunk.
Most, mikor már mindenben a takarékosság kénytelen-
ségét hangoztatják, nem veszik észre, hogy mekkora fényűzést
cselekszenek, mennyire pazarolják a polgárság vagyonát,
midőn a szakembereket mellőzve, a műszaki ügyekben
való véleményezést a laikus képviselő tagokra ruházzák.
Építő ügyekben épp annyi tudás kell, mint más
I ügyekben, mégis bárki is képes tanácsot adni és bárkitől
! el is fogadják !
Hogy mennyibe kerül aztán utólagosan az ily tanács,
azt, úgy látszik, legkönnyebben felejti el mindenki. Csakis
ez magyarázza azt az észszerütlenséget és helytelenséget,
hogy a műszaki szakbizottságban a l a i k u s elemnek
engedik át a tért. a tanácsi véleményezést, az intéző
hatalmat, nem pedig a szakférfiaknak, noha a múlt eléggé
figyelmeztethette a székes-főváros embereit, hogy evvel
mily helytelen, célszerűtlen eljárást követnek.
Követeljük itt is a méltányosságot, s hiszszük, hogy
a műszaki emberek vállvetett összetartása segíteni fog
azon, hogy a laikus elem a műszaki ügyekben való be­
avatkozástól távol tartassák, a székes-főváros üdve, annak
erélyesen fokozódó haladása érdekében. (= )
ütóhang a községi választásokhoz.
A fővárosi bizottsági tagok választásának eredménye
köztudomásúlag az, hogy 199 bizottsági tag között 65
olyan van, a ki eddig még nem volt a törvényhatósági
bizottság tagja, vagyis az új 65 tag által a közgyűlés
16 Vé'Vo-kal megifjodott, új elemekkel frissült fel. Nézzük
már most, vájjon az új bizottsági tagok között hány
építész van, s hogy milyen az új választás mérlege az
építéssel foglalkozók számarányát illetőleg? Ha a névsort
végig olvassuk, Steindl Imre és Steinhardt Antal építészek,
és Neuschlosz Ödön meg lludecz János építési vállalkozók
nevével találkozunk, míg viszont e 4 új építésszaki egyén­
nel szemben a régiek közül ugyancsak 4 szakember, név-
szerint Kauser József, Bukovics Gyula, Wein János és
Reischl Károly, egyszerűen kimaradt; a létszám tehát
teljesen a régi maradt.
Tagadhatatlan pedig, hogy a főváros részéről megol­
dandó feladatok között az építési ügyek a jövőben — épp
úgy mint eddig— elsőrangú fontossággal bírnak, és a székes-
főváros ezentúl is csak annyit — ha nem többet, fog
építkezni, mint a hogy tette ekkoráig: az iskolák, kór­
házak, elöljárósági épületek, a városháza és egyéb községi
középületek építésé ezentúl is csak úgy, sőt még inkább
napirenden lesz, valamint az utak, csatornák és a víz­
müvek továbbfejlesztése is elég nagy gondot fog okozni,
nem is beszélve a közúti vasutak rohamos szaporodásáról.
A meddig fővárosunk fejlődésében meg nem akad,
vagy — a mitől az isten óvjon meg bennünket —
visszaesés nem áll be, addig az építkezések is folyton
szaporodni fognak, hangosan hirdetve a főváros gyara­
podását. A székes-főváros összes ereje, hatalma, gazdag­
sága, jólléte és intelligenciája ezentúl is, — úgy, mint
eddig — legkézzelfoghatóbb módon éppen építményeiben
és műszaki alkotásaiban nyilatkozik meg. Annál meglepőbb
tehát, hogy éppen azok, a kik eddig is a főváros fejlő­
dése érdekében legjobb tudásukkal és buzgósággal mű­
ködtek, és akiktől a további műszaki fejlesztés és kiépítés
várható, azaz a fővárosi építészek, miért vannak oly csekély
számban az új törvényhatósági tagok között, miért jut oly
csekély szerepe a főváros ügyeinek elintézésében éppen
az építéssel szakszerűen foglalkozóknak? E kérdésre más­
sal alig lehet felelni, mint azzal, hogy építészeink rész­
ben közönyösek, részben pedig nem eléggé összetartok.
Közönyösek nem a közügyek iránt általában, hanem a
középitkezésekben az építészi és művészi álláspontok kellő
érvényesítése iránt. Építészeink között nincs meg a kellő
egyetértés, nincs eléggé kifejlődve a karszellem, melynek
hiányában közérdekű célokat elérni nem lehet, hiányozván
a szakismerettel alkotott meggyőződés érvényesítésére az
összes szaktársak egyértelmű támogatása.
De a karszellem hiányának vádja nem csupán az
építészi kart, mint ilyet illeti, hanem első sorban éppen
azokat az igen tisztelt kartársainkat, a kik eddig is tagjai
voltak a fővárosi törvényhatóság bizottságának. Számtalan
műszaki kérdés, szabályozás stb. helytelen elintézése éppen
az összetartás és megegyezés hiányának tudandó be. Ha
szaktársaink, mint törvénybizottsági tagok, a szőnyegre
kerülő kérdéseket eleve, együttesen maguk között meg­
vitatták, előkészítették volna, úgy hogy midőn tár­
gyalásra kerültek: a technikus az ő véleményét, mint
az összes szaktársak véleményét adhatta volna elő,
lehetetlennek tartom, hogy a laikus bizottsági tagok az
egyetértő, egy véleményen levő technikusok szakvéleménye
előtt meg ne hajoljanak és hozzá ne járuljanak. Csak­
hogy erre szükséges lenne, hogy minden egyes mű­
szaki kérdésben első sorban technikusok mondjanak véle­
ményt, mert éppen erre a szakszerű felvilágosításra van
leginkább a törvényhatósági bizottság többi, laikus tagjá­
nak szüksége. Ha ez tényleg mindig megtörténnék, lehe­
tetlen volna, hogy oly indítványokat emeljenek határozattá,
mint, pl. a közel múltban, a budget tárgyalása, alkal­
mával is megtörtént, hogy t. i. a mérnöki hivatal utasí­
tandó iskolaépítő sza b v á n y -te rv e k e t készíteni. Hogy
hol szervezik majd a s z a b v á n y o s i s k o l a - t e l k e t a

s z a b v á n y o s i s k o l a - t e r v e k számára, ez előttem
legalább ekkoráig még ismeretlen.
Törekedjünk tehát összetartással oda hatni, hogy a
jövőben szakunk a törvényhatósági bizottság tagjai sorá­
ban az őt megillető kellő számarányban képviseltessék.*)
VEGYESEK.
A romániai óriás Cernovoda-hidat ismertette En y e d i
Béni a Magy. Mérnök- és Építész-Egyletben; ez a leg­
nagyobb dunahíd és a kontinensen is a leghosszabb ; öt
nyílása van a víz fölött 37 méter magasságban; a középső
nyílás 200 m. a többi négy pedig 140 m., együtt tehát
760 m .; csak az angol Forth-híd nagyobb. Hat évig épült
(1890— 1895); egészen acélból való, 5,000.000 kg. súlyú
a felhasznált acél, a hídfők és a karcsú mederpillérek
köbtartalma 50.000 m3; az egész áthidalás 29,000.000
frankba került, miből' magára a hídra 10,000.000 frank
esik. Az egész vasszerkezetet az árvízszinten állították
össze, és így emelték a magasba, aláfalazván a 30 m.
magas pilléreket.
Az „tpítö Iparosok Bálját“ — mely a farsang leg­
népesebb és legjókedvűbb vigalma szokott lenni mindig
— az idén f. január hó 22-én —• szombaton — tartják
meg a fővárosi Vigadó termeiben. A bálbizottság elnöke
W a g n e r J óz s e f, a kinek föladata megoldásában a
190 tagból álló rendező-bizottság lesz segítségére. Már
„A budapesti Építő-iparosok Segélyegylete“ érdekében is
— mivel a bál jövedelme az ő javára esik — a legjobb
sikert kívánjuk.
A Károly-kaszárnya ügyével foglalkozott f. hó 12-én
a szék. főv. közgyűlése. — Helyszűke miatt e tárgyról
bővebben jövő számunkban fogunk szólni.
MAGYAR MÉRNÖK- ÉS ÉPÍTÉSZ-EGYLET.
A mii- és középítési szakosztályok ülése jan. 13-án.
Einök C z i g l e r Győző, jegyző S á n d y Gyula, jelen volt
52 tag. A napirend során B á l i n t Zoltán a s z é k e l y
m u z e u m tervének megbírálására alakított bizottság
( A i g n e r S., L e c h n e r Ödön és B á l i n t Z.) nevében
jelentette, kogy működését befejezte és véleményét, mely­
ben a terv jó tulajdonságai és hiányai kiemelvék, elkül-
dötte. — Azután a t o r d a i v á g ó h í d pályaterveit meg­
bírált bizottság ( B a l á z s Ernő, N a g y Virgil és S á n d y
Gyula) jelentése olvastatott föl, mely szerint: a „Szak-
tudomány“ jeligés mű berendezése nem helyes, a vágó­
termek drágák a hütő kamrával együtt; különben szépen
van kidolgozva; — az „Apis“ sem szerencsésen helyezte
el az épületeket, a vágótermek szükek és sötétek, jég­
tartója kicsiny; de sok jó részlete is van; — az „Össz­
pontosítva“ beosztása elég jó, de a pacalmosó rossz helyen
v an; aránylag kevés hiánya van, de architektúrájának is
vannak bántó félszegségei; a (csákány és bárd) jelű terv
az egyedüli, mely a rendelkezésre álló szerény összegből
*) Közöltük a fönti fölszólalást — mert szaktársaink vélemény­
nyilvánításának szívesen adunk tért — habár erős meggyőződésünk,
hogy e cikk a benne fölvetett kérdést sem ki nem meríti, sem meg
nem oldja. A kérdéshez érdemileg ezúttal nem kívánunk hozzászólni,
nemcsak azért, mert sokkal fontosabbnak tartjuk azt, hogysem így,
rövidesen, csillag alatti jegyzetben elintézhetnék, hanem azért sem
m ert bővebb fejtegetése annak oly kényes oldalait tárn á föl, hogy
valóban meggondolandó, vájjon célszerű-e, legalább mielőtt m a g u n k
k ö z t kellőleg tisztázzuk, a nyilvánosság elé lépni vele, s nem többet
ártana-e neki a nyomtatott bötü, mint a mennyit használhatna. Az
ehhez hasonló kérdések tárgyalásának legalkalmasabb fóruma. — néze­
tünk szerint — a M. Mérnök- és Építész-Egylet mű- és középítési
szakosztályai s legcélszerűbb eszköze — egyelőre — az élőszó, a
remélt jó eredmény legfőbb biztosítéka pedig — az önismeret.
19
megvalósítható, fogyatkozásai kiküszöbölhetők, azért a díj a
szerzőnek kiadható. — A bírálatok tudomásul vétele után
a Hollán-pályadíjakat odaítélő bizottságba K i s s István és
N ey Béla választatott meg. —- Majd a k ő m ű v e s ­
m u n k á k e l s z á m o l ó szabályzatára került a sor, és
megállapíttatott az egyes munkák fölmérésének módozata
azzal, hogy a falméretjelzés dolgában a technikus kong­
resszus javaslata alapján kiadott keresk. min. rendelet is
bele veendő a szabályzatba; a bolthajtások köbtartalmá­
nak kiszámítását tárgyaló utolsó szakasz jövőre maradt.
— Végül B á l i n t Zoltán fölemlítette, hogy a kőbányai
templomépítő bizottság a belső berendezések létesítését
nem a templomtervező építészre javasolja bízni; a szak­
osztályok — az elnök és P fa f f Ferenc fölszólálása után
tekintettel arra, hogy a mű egyöntetűsége megkívánta volna,
hogy az egész munka egy kézben maradjon — a történ­
tekről sajnálattal vettek tudomást; a további esetleges
lépések a társadalmi útra valók.
KŐVÁROSI ÜGYEK.
A F ő v á r o s i K ö z m u n k á k T an ácsa 1898. évi
ja n u á r 1 3 -á n ta r to tt üléséből.
Az Erzsébet ldrályné-út feltöltése és rendezése követ­
keztében azon a vidéken a vízlevezető viszonyok meg­
zavartatván, a telkek időnként az elárasztás veszélyének
vannak kitéve. Ezen a bajon a főváros ideiglenesen a
Csík-árok rendezésével kíván segíteni. A rendezés az árok
kitisztításából, mélyítéséből és meghosszabbításából állana.
A Tanács célszerűbbnek tartaná az érdekelt vidék víz­
telenítéséről alagcsövezésssel gondoskodni, de ha a főváros
a Csík-árok rendezéséhez ragaszkodik, a Tanács ez ellen
sem tesz kifogást. Mindamellett meg lévén róla győződve,
hogy a végleges orvoslást csak a Rákos-patak szabályo­
zása hozhatja meg, ezt a fővárosnak újabban is gondjaiba
ajánlja. A főváros a dunaparti lépcsős lejáróknál fakorlátot
kíván alkalmazni. Ez ellen nincs észrevétel.
A Vili. kér. Orczy-út és Örömvölgy-utca közt levő
új utcát a Tanács „Ro z g o n y i “-utcának nevezi el.
A m a g á n é p íté s i a lb izo ttsá g ja n u á r hó 17-én
K u n Gyula tanácsnok elnöklete alatt tartott ülésében
tárgyalt engedélyügyek közül a Tanács a következőket
teszi át a Fővárosi Közmunkák Tanácsához :
578. Dr. Emmer Kornelné, a VII. kér. Kerepesi-út
5288. sz. a. építendő négyemeletes bérházának tervei.
1479. Bodánszky Lajos, a VII. kér. Kertész-utca 4801/2.
hr. sz. a. telken építendő négyemeletes házának tervei.
592. Ohmüller Jánosné, a IX. kér. Ferenc-utca 8966. hr.
sz. a. építendő kétemeletes házának tervei. 57255/97.
Klétzl István, a X. kér. Zalán-utca 2100. hr, sz. a. eme­
lendő földsz. toldalékának tervei. (É. Schusbeck Pál s tsa.)
1682. A Karmelita-rend főnöke Soós István, a VI. kér.
Huba-utcában 1717., 1718/a. hr. sz. a. építendő templo­
mának tervei. 51711. Finály József, a 111. kér. Szent-
Endrei-út 1409/30. hr. sz. a. emelendő földsz. toldaléká­
nak tervei. 52052/97. Gattein Jakab, a III. kér. Remete­
hegy-dűlő 1827. hr. sz. a. építendő kovácsmühelyének
tervei. (Köm. Kudelka Jakab.)
Közvetetlenül fog az engedély megadatni:
37842/97. Roth Rezsőnak, a II. kér. Zárda-utca 38.
hr. sz. a. konyhatoldalék építésre. 1201. Brenner Vilmos­
nak, az I. kér. Labanc-utca 6398. hr. sz. a. pince épí­
tésre. (É. Pöltz Antal.) 57161/97. Schwerzl Józsefnek, a
VII. kér. Bibor-utca 2521/37. hr. sz. a. földsz. épület
emelésére. (É. Stechlik Antal.) 11210. Weisz Manónak, a
 20

VI. kér. Aradi-utca 3324. hr. sz. a. födött lépcsöbejárat
létesítésre. 48314/97. Dr. Wagner és társának, a IX. kér.
Ipar-utca 9508/2. hr. sz. a. átalakításra. (É. Jedlicska J.)
1042. Schubert Árminnak, a IX. kér. Soroksári-utca 8.
hr. sz. a. átalakításra. (É. Eyssen Károly.) 1846. Kleno-
vits Antal kömívesmesternek, a VIII. kér. Orömvülgy-utca
36/a. hr. sz. a. átalakításra. 1467. Olofson Miksának, a
VIII. kér. Szigetvári-utca 6567/b. hr. sz. a. átalakításra.
81. Rock Gyulának, az I. kér. Hidegkuti-út 6149/3/5. hr.
sz. a. tekepálya felállításra. 872. Deutsch József, az V.
kér. Berzenczav-utca 1324/6. főlépcsőház építésére.
Jóváhagyásra ajánltatnak:
49611/97. A hazai vasbeton épülő-vállalat, a VII.
kér. Dembinszky-u. 4276/2. hr. sz. a. épülő ház nyaraló­
jának módosított tervei. 1044. Senger örökösök, a VI. k.
Dévai-utca 2947. hr. sz. a. épülő házának újabb tervei.
905. Rosenthal H., a IX. kér. Gyáli-út 9635/a/2 hr. sz. a.
épülő honvédkórház attikájának részlettervei. 1045. Silber­
berg Károly, a VII. kér. Garay-tér 4312. hr. sz. a.
háromemeletes házának módosított tervei.
Felelős szerkesztő : Ney Béla.

Határidő A hirdető közeg Hely neve Tárgy megnevezése

Pályázatok műszaki munkákra és állásokra.

Jan. 20. Kir. törvényszék Csík-Szereda Plyzt a gy.-vakábi közhelyek arányosítása ügyében, a működő mérnök meg­
választása végett.
„ 21. Kir. törvényszék Doés Plyzt a Nagv-Ilondai h atár tagosítási munkálataira.
„ 27. Kir. törvényszék Gyulafehérvár Plyzt Kisfalud határ tagosítási munkálataira.
„ 28. Beregmegyei vízszab. társ. Beregszász Plvzt szakaszmérnöki állásra. 1200 frt fiz., 200 frt lakbér és 400 frt utiátalány.
Febr. 1. Városi tanács Mostar Plyzt mérnöki esetleg építőmesteri állásra. Fiz. 2400 frt, illetőleg 1800 frt.
» 15. Takarékpénztári igazg. Laá (Tliaja mellett.) Plyzt takarékpénztári épület építésére. Elöir. 160,000 korona.
Pályázatok tervekre és szobrászmunkákra.
Febr. 14. Magyar Mérnök- cs Épít.- Budapest Plyzt hova helyezzük a budapesti új városházat I. díj egyleti ezüst-érem és
Egylet 300 korona, II. díj ezüst-érem és 200 korona.

Versenytárgyalások épület-munkákra, vízvezetékek és csatornák építésére.

Jan. 20. Alispáni hivatal Arad Vnyts a közhórház kibővítésére és átalakítására. 138.785 frt 31 kr.
20. Osztr. államvasutak igazg. Villach Vnyts mozdonyszín építésére. Előír. 173,500 frt bp. 5%.
n 22. Községi elöljáróság Sárkány (Fogaaas Vnyts községház építésére. Előír. 29984 frt 97 kr.
megye.)
23. Polgármester Szabadka Vnyts a belvárosban emelendő tornacsarnok építésére. Elöir. 5182 frt 81 kr.
27. Mérnöki hivatal Nagyvárad Vnyts a Várad-Olaszí városrészben toloncház építésére. Előír. 34813 frt 32 kr.
» 27. Mérnöki hivatal Nagyvárad Vnyts Yárad-Váralján emelendő óvoda építésére.
30. Polgármester Szabadka Vnyts gymnazium építésére. Előír. 190976 frt 33 kr.
w 30. Lelkészi hivatal Palánka (Bács m.) Vnyts papiak és templom helyreállítására. Előír. 7165 frt.
?? 30. Polgári olvasókör Szegzárd Vnyts ovasókör egyemeletes házának építésére. Előír, 18137 frt 87 kr,
31. Kun Béla lelkész Vésztő Vnyts iskola építésére. Előír. 7000 frt.
31. Városi tanács Pilgram (Ausztria.) Vnyts iskola építésére. Előír. 82777 frt.
Febr. 1. Városi tanács Bruneck (Felső- Vnyts a város csatornázási munkálataira.
Ausztria.)
„ 3. Államépítészeti hivatal Zilah Vnyts a szilágy-csehi kisdedóvoda építésére. Előír. 6420 frt 78 kr.
V 6. Izr. hitközség Kún-Szent-Miklós Vnyts templom építésére. Előír. 15140 frt 41 kr.
» 7. Államépítészeti hivatal Nagybecskerek Vnyts kath. templom helyreállítására. Előír. 1400 frt 23 kr.
17. Polgármesteri hivatal Braila Vnyts közvágóhíd építésére. Előír. 258.600 trank.
Versenytárgyalások vasutak, közutak, hidak építésére, vízépítő-munkákra és anyagszállításra
Jan. 18. Bécsi városi vasút igazg. Deés Vnyts magasépítkezésekre. Előír. 280.900 frt.
. 28. Elmegyógyintézeti iroda Nagyszeben Vnyts az elmegyógyintézeti telepen fertőtlenítő-medence építésére. Előír. 1930
forint 11 kr.
. 29. Államépítészeti hivatal Csíkszereda Vnyts a szereda-tölgyesi th. ú t áthelyezési munkálataira. Előír. 32.126 frt 18 kr.
, 31. ÁUamépítészeti hivatal Csík-Szereda Vnyts a kolozsvár-szászrégen-tölgyesi államúton új patakhíd építésére. Előír.
7788 frt 70 kr.
Febr. 7. Alispán Szentes Vnyts 40 km. útnak m üúttá leendő kiépítésére. Előír. 49.766 frt 24 kr.
„ 15. Városi tanács Igló Vnyts betoncsatorna építésére.
„ 28. Polgármesteri hivatal Győr Vnyts vasbetonhidak építésére.

BEOCSINI C E M E N T G UNIÓ
RKDUCH, OHRtUSrKM t 5 SP)TXKn
az 1896. ezredéves országos kiállításon egyedüli díszoklevél cémentgyártásért és számos más kiállításon első díjak.
1 Ü ~ H
G yárak: A gyárak évenkénti szállítóképessége Központi iro d a:
Beocs inban (Szerémm.) 1 .3 5 0 .0 0 0 m é te r m . B U D A P E S T , V. ,
Pétervárad mellett. portland és román cément. Akadémia-utca 9.

Ajánlja Magyarországon, Ausztriában és a keleti tartományokban a legnagyobb és legkényesebb építkezéseknél kitűnő sikerrel kipró­
bált gyártmányait, akármely vasúti vagy hajóállomásra szállítva;
gyorsan vagy lassan kötő román-cémentet és mesterséges portland-cémentet, valamint vakolatnak nagyon alkalmas román-cémentet szép és
egyenletes szinten.
Jó tállás: A normáliáknál 25 százalékkal nagyobb huzási és nyomási szilárdságért.
E G T B N L Ő S Ú L Y Ú Z S Á K O K É S H O Y ID Ó K .
 Huszonkettedik évfolyam. 4 —1 0 9 9 . szám . Szerda, 189S. január 26-án.

T A R T A L O M :
Hivatalos közlemények. — Meghívó. — Ismét az Újépület telkének
É P Í T Ő I P A R
szabályozásáról. (Szövegábrákkal.) — Valami a magyar stílusról. —
MŰSZAKI HETILAP.
A Károly-kaszárnya és az új városház. — Vegyesek. — Magyar
A7. Építőmesteri képzettség megvizsgálására szervezett Bizottság Mérnök- és Építész-Egylet. — Fővárosi ügyek. — Pályázatok. —
a B udapesti építőm esterek, kőm űves-, kőfaragó- és ácsm esterek Ipartestületének Verseny lárgyalások. — Hirdetések.
H IV A T A L O S LA PJA .
Ilit IIIIIIIIM MIIIII:i: i - ........ i 11. i r i . : i m i . 11.. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . i i i h i i i i i it . i r r n im iiiim iiii:n itii n.i:

HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK. le, hogy az a sablonos dolgokon fölül emelkedik, s

azért engedve a közvélemény máris erős állásfoglalásá­
Az „ É p í t ő m e s t e r i k é p z e t t s é g m e g v i z s g á ­ nak — a felosztás és szabályozás ul a p j á u 1 kész ei­
fogadni.
lására szervezett B iz o ttsá g “ Quoilin De nem fogadja el azokkal a módosításokkal, melyeket
L a j o s n a k , az 1898. évi január hó 18-án letett az 'eredeti terven a székes-főváros középítési igazgatója
szakvizsgálat alapján, a képesítő bizonyítványt ki­ végzett, hanem e helyett kidolgoztatott a saját műszaki
adta. hivatalával egy másik variánst, és e h h e z az á t d o l g o ­
z á s h o z kéri már most a székes-főváros hatóságának
hozzájárulását.
M eg h ívó . E l v i differenciák nincsenek tehát a fővárosi hatóság
és a Fővárosi Közmunkák Tanácsa közt a szabályozás e
A mű- és középítési szakosztályok hétfőn január hó 31-én este
6 órakor ülést tartanak, melynek tárgyai : kérdésében; a mi különbségek még vannak, azok csak a
1. M i k l ó s Ödön előadása az 1900-iki párisi kiállításról. kidolgozás és a foganatosítás r é s z l e t e i r e vonatkoznak.
2. A kőműves-munkák elszámoló szabályzata. Megmutatja ezt a túloldali két helyzetrajz. A kérdés
3. Folvó ügvek, indítványok. tehát most a következő :
Oziyler Győző s. k. Sándy Gyula s. k.
• Az eredeti anonymus tervnek mel yi k módosítása meg­
szakoszt. elnök. szakoszt. jegyző. felelőbb és jobb, a z - e , a m e l y e t a k ö z é p í t é s i i g a z ­
g a t ó s z e r k e s z t e t t , és a melyet a székes-főváros
közgyűlése m á r e g y h a n g ú l a g el is fogadott, avagy
Jelen számunkban (a 23., 24., 25. lapon) a S t e i n dl a z -'é , melyet a f ő v á r o s i K ö z m u n k á k T a n á c s a a
Imrétől tervezett Budapest-Erzsébetvárosi plébánia templom s a j á t k ö z e g e i v e l készíttetett?
belső berendezésének nehány részletét adjuk, melyek egy Higgadt tárgyilagossággal kívánom megbírálni a két
gyóntató-széket, a főpolgármesteri és polgármesteri székeket variánsnak jó és gyenge oldalait.
ábrázolják. A székek fából készülnek, gazdag faragással, A fővárosi Közmunkák Tanácsa a M. Mérnök- és
színezéssel és aranyozással. — Megemlítjük, hogy ugyancsak Építész-Egylet ajánlotta alaptervben, — mint mondja,
nehány részletet lapunk múlt évi 52. számában közöltünk. — csak a s z i m m e t r i á n a k következetes végrehajtását
képes fölfödözni; mivel pedig azt a középítési igazgató módo­
sításában f e l n e m l e l i , oda igyekszik mindenáron, hogy
Ismét az Újépület telkének szabályozásáról. vissza ál lí tsa azt a szim metri át!
Ebben az igyekezetében van bizony egy kis tévedés.
(Szövegábrákkal.) Mert figyelmen kívül hagyja a Tanács, hogy a szimmetrián
Végre talán legutoljára kerül ez ügy a székes- k í v ü l , ama tervben még h a r m o n i k u s t é r m e g o s z ­
főváros közgyűlése elé. Lapunk olvasói a Főv. Közmunkák t á s , meg t é r h a t á s is van, a mely e s z t é t i k a i és
Tanácsának a m. é. dec. 23-án tartott üléséről szóló tudó­ m ű v é s z i t ö r v é n y e k s zer i nt e g y e n s ú l y b a ju to tt!
sításunk révén értesültek, hogy a Közmunka Tanács ezúttal Továbbá, hogy a középtér arányai és kiképzése, a körü­
h o z z á j á r u l t a m a t e r v h e z , melyet az utolsó órá­ lötte elterülő utcaterületekkel megegyező összhangzásba
ban — az előzményeknek legalaposabb mérlegelésével —- olvasztattak!
koncipiáltam, és a M. Mérnök- és Építész-Egylet aegise Igaz, hogy mindezek oly dolgok, melyek a felületes
alat szárnyra bocsájtottam. (Rajza az „Építő Ipar“ 1897. szemlélőnek fel nem ötlenek, csakis alapos és beható
évi 23-ik számában látható.) vizsgálódás és tanulmányozás révén győződik meg róluk.
A Közmunka Tanács elfogadta, de hosszú megjegy­ Mert nem elég a vízszintes síkban levő vonalokat nézni,
zésekkel. hanem az általuk csak jelzett t e r m é s z e t i v a l ó s á g o t
Hogy tervem „nem új koncepció, hanem a Mann- kell tudni a szem elé varázsolni.
heimban levő Wasserthurmplatznak m á s o l a t a “ — ez És mert a Tanács ezekről megfeledkezett, nem csuda,
a fölfedezés mindenki előtt, ki a ma még meg s e m h o g y a k ö z é p t é r e g é s z a r á n y t a l a n n á fajult,
a környezethez képest túlságos nagygyá nőtt, olyannyira,
é p í t e t t teret r a j z b ó l ismeri, nem egyéb tévedésnél,
hogy az ennek következtében beállott térveszteséget a
és annak hangoztatása alig lehet épp r e á r a nézve káros,
mint a ki 1872-ben Mannheim város eme szabályozó környezet s z a b a d utcaterületéböl kellett elvenni.
pályázatában elismerést aratott pályatervvel részt vettem. Evvel pedig megszüntette a z t a t é r h a r m ó n i á t ,
Mintha én valaha mondottam volna tervemről, hogy a mely a középítési igazgató átdolgozásában félreismer­
az soha sem látott unikum. Most sem akarom megmagya­ hetetlenül benne van.
rázni, hogy különbség van a h a s o n l ó s á g és a má s o l a t A Közm. Tanácsa tervében a Hold-utcát mai 14°-nyi
között, hanem inkább arra terjeszkedem ki, hogy miként szélességétől 12°-re csökkenti, továbbá 2 oly szerencsét­
áll ma e szabályozási ügy. len szűkített, mondható ú t s z o r u l a t o t alkot, — egyiket
Említett állítása dacára is elismeri a Tanács, hogy a Nádor-utca, másikát a Nagykorona-utca sarkán, —
az említett körülmény a terv értékéből mitsem vonhat hogy ott az átellenes házak sarkai csak 20—21 m é t e r
Az Újépület telkének szabályozása.
távolságra kerülnek, holott pedig itt 3 utca torkollik össze, fogja szavazatát adni arra, hogy ugyanazon alapeszmének
melyek egyenként 15—8—8 ölnyi szélességgel bírnak. határozottan g y ö n g é b b átdolgozása alapján történjék
A forgalmi szempontból h e l y t e l e n , s ő t v e s z é l y e s a foganatosítás. Palóczi Antal.
állapothoz — mely a középítési igazgató módosításában
gondosan ki van kerülve — hozzájárul mindenütt a g y a ­
l o g j á r ók elhagyása a parkrészletek e g y i k oldalán, Valami a magyar stílusról.
továbbá a félkörü térnek teljes t a g o z a t l a n s á g a , — Sokan és sokszor emlegetik ma a nemzeti irányt a
a miket esztétikai és forgalmi szempontokból amúgy elké­ művészetekben, kivált az építészetben. Akadt is már a
szítoni nem is lehet, — hanem okvetetlenűl vissza kell nevesebb építészek közt, a ki kiválóan ez irány művelé­
majd térni arra a ki­ sére adta magát. A
képzésre, a mely a fiatal nemzedék is édes
középítési igazgató ter­ örömest foglalkozik
vében már is propo*- vele, tehetségéhez és
nálva van. segédeszközeihez mér­
E szerkezeti hi­ ten, szakszerűen. Az
bák mellett még meg építészet mellett a mü-
kell említenem, hogy ipar is tudomást vett
a középtérből teljesen már róla, hogy volta­
kiküszöbölte a képpen nemzeti irány­
Tanács mindazt, a mi ban is haladhatna. A
esztétikai, művészi tér­ müipari tervezők mind
hatását biztosítani volt gyakrabban kisértik
a célja. meg terveiknek nem­
El vannak hagyva zeti karaktert adni.
az árkádok itt a fél­ Mindjárt meg is je­
körű részben is, melyek gyezhetjük, hogy több­
a székes-főváros köz­ nyire csak az igyeke­
gyűlésétől elfogadott zetnél maradnak. Még
tervben (be nem szá­ az iparművészeti palo­
mítva a beépíthető terü­ tában is berendeztek
letbe), azért voltak föl- egy úgynevezett „ma­
véve, hogy födött gya­ gyar szobát“ k é p ­
logjáróként ne csak telenségből, mert nem
körülfogják a házhom­ tudták a festett mennye­
lokzatokat, hanem az zeteket elrejteni. Van
utcatorkolatokon is át­ ebben a szobában még
haladjanak, mert csakis mai fazekas munka is,
így biztosítják a tér igen kevés művészet­
monumentális hatását tel, hogy midenki lát­
és szolgálnak méltó hassa mi a magyar
keretül az itten eme­ stilus művészi becse.
lendő szabadságharc­ Még a német császár
szobornak ! is megnézte. Azt
Az emígy terve­ mondják itt van! ez
zett tér a Közmunkák a z ! Bizony jó volt
Tanácsa variánsában, annak a zseniális, mű-
- ellenkezve a már vészlelkü császárnak
elfogadott tervnek m ü- meg nem mutatni az
vészi, m o n u m e n ­ etbnográfiai múzeum
tális hatásával magyar osztályát, mert
— csak a rideg k ö z- még tudomást talált
napisággal lesz volna venni a magyar
képes hatni; a Hold­ stílusról, s akkor úgy
utca keskenyítése, a belénk szeret, hogy el
két utcasarki szorulat sem kívánkozik közü­
pedig éppenséggel h i­ lünk !
b á k a forgalmi igé­
nyekkel szemben. Ezek A Budapest-Erzsébetvárosi plebánia-templom. (Terv. S t e i n d l Imre.) Ezt csak annak
miatt nem mondható demonstrálására emlí­
szerencsésnek a tem meg, hogy egy
kn7miinlrólr Tonónco
' XA1VLlXV J . L X X X C lv O C áj Ct u C lv nagyon közkeletű dologról milyen jól vagyunk értesülve.
\ J O U iO C l^ u KJ u v xi l i C l L C l l \ J / i v7 I» l e l i X

mögötte áll annak a tervmódosításnak, a melyhez a Minden ember beszél róla, minden ember tud hozzá, de
székes-főváros közgyűlése már e g y h a n g ú l a g hozzá- a forrásról alig tud valaki. Itt van a fővárosban az ethno-
IUii 111-L» gráfiai múzeum, de hát látta-e valaki? A ki tudomást
Ezért reméllem, hogy a székes-főváros közgyűlése, akar szerezni a magyar nép iparművészeti zsenijéről, az
midőn a jó és jobb között kell választania, r a g a s z ­ nézze meg a fennt nevezett múzeum tükrös- vagy sótartós
k o d n i fog ama tervhez, melyet minden tekintetben szekrényét. A fővárosban cifra szűrt és kivarrott subát,
komolyabbnak, megfontoltabbnak és jobbnak (sőt olcsóbb­ melyek a magyar stilus evangéliumai, ma már alig-alig
nak is) kell ítélni, (mert 300 □°-lel többet épít be) s nem láthatni, ha csak múzeumban nem. Ez is csak az ethno-
 24

gráfiaiban akad, mert az iparművészeti palotát nem efféle tollat ákrázolják, Ezt varrja ma is a szűrre, subára minden
„paraszt“-munkák számára építették. Fájdalom, a magyar mesterember. Ezt hímezi a kötény aljára a leány és ezt
népnek nem jut nemesebb anyagból készült ruha, mint a vési fába a juhász, kanász, kitöltvén az üreget színes
vastag posztó- és irhás suba, melyen csak a hímzés selyem. pasztával. Régi keleti technika ez a vésett aljú zománc,
No de azért a hivatalos támogatás dacára mégis csak a mi még ma is dívik nálunk. Nemcsak mint pávatoll,
haladunk előre a nemzeti irányban. Nem teszi tönkre a de mint egész állat is leggyakoribb ornamentális ábrázolás
nemzeti irányt az avatatlanok pártfogása a páva. Ennek
sem, pedig ugyan csak megszégyenítik a madárnak
a magyar géniuszt, mikor egy-egy India a ha­
ügyetlen hagymaszárat, meg otromba, zája, fényt és
szétvetett lábú pohárszéket a nemzeti napot jelent.
géniusz számlájára Írnak. A hindu
Ebbe a zűrzavarba, ebbe az Mars lovagol
iránytalan khaoszba, azt hiszem, tiszta rajta, tollát
fényt vetett Huszka J.-nek a magyar hordja a sisak­
ornamentikáról tartott előadása a Magy- ján és zászla­
Mérnök- és Építész-Egyletben. Ennek az ját is ez dí­
előadásnak közvetetten hatását a be­ szíti. Az árpád­
mutatott 100 rajzlap nagyon emelte. kori sisak
Csak építészek hallgatták, szép szám­ oromdísze is
ban ugyan, a nagyközönségnek azonban kiterített páva­
eddig hozzáférhetetlen maradt. Meg­ fark volt. A
kísértjük hát röviden vázolni az elő­ pávatollnak te­
adottakat, hogy ha lehet fokozzuk hát a régi ma-
a hatást és állandósítsuk a benyomá­ gyaroknál
sokat. Az előadó 20 év óta kizáró­ szimbolikus je­
lagosan a magyar stilus tanulmányo­ lentése volt.
zására adta magát. Tanulmányai ered­ Aj többi, már
ményét, hogy eddig még nem közölte a igazi növényi
nagyközönség­ virága] aknakt.
gel, nem rajta i. a krizanthé-
múlt. Pedig mumnak, ró­
volna mit kö­ zsának, szeg­
zölnie ! A nép- fűnek, liliom­
lélelc művészi nak aligha
irányú meg­ volt ilyen je­
nyilatkozásá­ lentése. Nem
nak ismerete is oly általános
hasznos lehet
tudománynak I és mindennapi
mint a páva­
és müiparnak toll. Van még
egyaránt, egy másik,
téren még ke­ szintén na­
vés történt, gyon fontos
vagy legalább »y ó f ö r r t g i a k / i \ € s u v ,k J /5 ^ szimbolikus
is még sok növényi orna-
van hátra. A ------------- -------------- mentuma a
népköltészet­ magyarnak, a
tel például. mit szintén
már egész nemzedékek foglalkoz­ magukkal hoztak Árpád hadai. Ez
tak, és vájjon vizsgálta-e már az istenfa vagy szentfa, mely tulaj­
valaki itten a virágok és állatok donképen az asszír szentfa pálmája.
szerepét? Mondta-e már valaki, Honfoglalási sírban négyben találták,
hogy a rózsa a tiszta, eszményi és ma is él minden székely kapun,
szerelem virága, a viola pedig, a mint azt Huszka: „Székely ház‘-
az érzéki szerelemé, s a rozma­ ában bárki tanulmányozhatja. Mi-
ring a hivatalos szerelmet képvi­ thikus jelentése van még az orna­
seli? Ki tudja, mit jelent a mentikánkban oly gyakori szarvas­
gyöngyvirág, mit a tulipán stb. ? nak is, mely őseinket vezette és
Vagy számolt-e már valaki azzal, A Budapest-Erzsóbetvárosi plebánia-templom. túlélte az ősi vallást is. Leg­
hogy miért „szállott fel a páva (Terv. S t e i n d 1 Imre.) alább a váci templom alapításakor
a vármegye házára, sok szegény is szerepel a képes-krónika szerint. Az
legények szabadulására“ ? Vagy mit keres a magyar nép ökörfej is ornamentum Árpád hadainál, s alighanem
ajakán az a végtelen sok tenger, mikor soha életében ennek is volt vallási jelentése. Az ököráldozat az ökör­
nem /á to tt tengert? Az ezekre adott felelet a magyar sütés a középkorban dívott, de országos ünnepeken még
őstörténet homályát világítja meg. ma is szokásos.
Hát még ha hozzá vesszük az ornamentika tanúságait is. A magyar ornamentika énekes madarai és kosfejei már
A magyar ornamentika főbb elemei a régi mithosz marad­ csak a természet utánzásának látszanak, vallási jelentőség
ványai. A pogány sírok rozettái, pitvkéi, mind a páva- nélkül. Geometriai díszítése a magyar ornamentikának nem
sok van. Körös és félkörös szíjfonatok, levélsor és hab-
meander a szokottabbak. Az elrendezés csokros mint
Indiában, és szines mint a pávatoll. Nincs ily ősi és a
nemzettel összeforrott ornamentikája egy európai népnek
sem. Olyan ősi ez, mint a magyar nemzet.
Nem együtt születtek, de az idők folyamán össze-
A Károly-kaszárnya és az új városház.
Lapunk élénk figyelemmel kiséri a főváros e fontos
ügyét, és mi azon vagyunk, hogy minden momentumát
lehetőleg híven regisztráljuk, hogy lapunk ez ügyben későbbi
időkben mintegy archívumul szolgálhasson. E miatt és —

o | . 12. -5

I 1

A Budapest-Erzsébetvárosi plebánia-templom. (Terv. S t e i n d 1 Imre.)

verődtek, s már több mint ezer éve elválaszthatatlanok
egymástól.
A magyar ornamentika sok világot vet a nemzet ős
múltjára, arra a múltra, melyről nem tudnak a históriai
följegyzések. A Meolis mocsaraiban elvész az őstörténet,
hej pedig azelőtt, mikor lett nemzet a magyar. x.
örvendve konstatáljuk — mert a főváros múlt közgyűlésén a
t e c h n i k u s o k szava dominált e pénzügyileg és mű-
sz a k i l a g fontos kérdésben, lehetőleg bőven referálunk
a gyűlés lefolyásáról, melyen, bármit határoztak i s : vég­
legesen bevégezve semmi sincs. „Az akták még nem záród­
tak le.“A napirend szerint Vaszilievits tanácsos referál a
K á r o l y - k a s z á r n y a átvételéről és további fölhaszná-
 lásáról — valamint előadja a Tanács előterjesztését a Még akkor is, ha tényleg arra a meggyőződésre
végleges központi városház létesítésére nézve szükséges jutna, hogy a Károly-kaszárnya helyére k e l l az új város­
intézkedésekről. házának jönni, foglalkoznia kell azzal a kérdéssel mindenek­
S t e i g e r Gyula konstatálja, hogy a kaszárnya, ú g y előtt, hogy a Granátos-utcai rész megmaradhat-e vagy
a m i n t v a n , nem alkalmas hivatalos célokra, de bebizo- lebontandó? Abban a felfogásban van, hogy ha, erre a
nvodott, hogy 150, sőt 130 ezer forintért b i z o n y o s helyre épül is a városháza, a Granátos-utcai szárny meg
h i v a t a l o k részére megfelelően átalakítható a Gránátos­ fog maradni. Az építkezésnél a számítást illetőleg a jöve­
utcai rész. Nézete szerint a Károly-kaszárnya ügye az új delmezőséget kell mindenek előtt tekintetbe venni. A köz­
városház ügyével szorosan összefügg, annál is inkább, építési igazgató jelentése szerint 6000 négyszögöl szük­
mert véleménye szerint az új városház c s a k e telken séges az új városház céljaira, ez a terület pedig 11.000
fog létesülni, a mit nemcsak esztétikai, hanem helyes négyszögöl, vagyis 5000 négyszögölet szánnak tisztán utcára
adminisztrácionális szempontok is parancsolnak. Nem hiszi és térségre. De ha még oly széles utat építenek is, akkor
és nem kívánja, hogy 10—15 évnél előbb épüljön föl, és sem érhető el az a cél, hogy a Károly-kaszárnya telkéhez
dicséri a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet hazafias eljá­ a Belvárosból hozzáférhessenek, s mert ez így van, egy- ‘
rását a pályázat-hirdetés dolgában, a mivel dokumentálja, általában meggondolandó, hogy a kaszárnya helyére •]
hogy mily tágkörű lesz az ügy tárgyalása. kerüljön-e az új városháza.
A mint már Steiger is elismeréssel említette, a
Q u i t t n e r Zsigmond mindazokhoz csatlakozik, miket Mérnök- és Építész-Egylet pályázata az új városház ügyé­
Steiger elmondott, hozzátéve maga részéről még azt is, ben rövid négy hét múlva le fog járni, akkorig legalább
hogy nem képzel el föbérlöt, ki a helyiségeket átvenné. minden határozathozatalt függőben kellene tartani. Ezzel
I Maga is az átalakítás mellett szólal fel. mert nem tudja, kéri a Steigertól mondottakat kiegészíteni, különben pedig
hogy milyen célra volna ez az épület*bérbeadható? Csak csatlakozik az ö javaslatához.
elismeréssel nyilatkozhatik azon szokatlan gyorsaságról, N a g y Dezső a kérdést két részre látja osztva. Az .
| melylyel a Tanács előterjesztését most megtette, mert hisz egyik a végleges épület építése, a másik a meglevő épület­
a polgármester csak alig két hónapja tett e részben Ígé­ rész felhasználása. A mi a végleges építkezést illeti, erre
retet. A mily elismeréssel adózik azonban e gyorsaságot ille­ nézve elfogadja a tanácsi javaslatot, hogy a helyiségek
tőleg, oly méltó kritika tárgyát képezi a Tanácsnak ama tekintetében kimutatás készüljön, mert ma még csak a
lassúsága, melyet elkövetett akkor, hogy — midőn pedig előre neve van meg a dolognak. Igaz, hogy van az építési igaz­
tudta, mikor fog a kaszárnya átvétetni, — nem gondoskodott gatónak egy terve, melyben azt mondja, hogy 6000 négy­
I kellő időben arról is, hogy hát ezzel a kaszárnyával mi tör­ szögül területen elhelyezhetők a hivatalok, de ez a terv
ténjék? Erre nézve már egy évvel ezelőtt tehetett volna elő­ még sehol sem tárgyaltatott. A javaslat 3-ik pontját pedig,
terjesztést, s az a híres főbérlő, a ki csak fantáziában létezik, hogy t. L írjuk ki a Károly-kaszárnya telkének szabályo­
az átalakított helyiségekbe ma már bele is költözhetett zására a pályázatot, mindaddig nem lehet elfogadni,
volna, vagy legalább is az átalakító munkálatok serényen a míg nem tudom azt, hogy mit akarok oda építeni. Azzal
folyhatnának. A Gránátos-utcai traktust a jelentés szerint a sem ártunk az ügynek, ha mindaddig, a míg az említett
Tanács tényleg átvette; az épület többi részeire nézve kimutatás el nem készül, nem határozunk abban a kérdésben,
azonban 1900., illetőleg 1901-ig szerződések vannak s hogy hova épüljön az új városháza. Minthogy e tekintet­
azért a kincstár ezeket még nem adhatta át. — Az új város­ ben a Magy. Mérnök- és Építész Egylet pályázatot hirdetett
háza hovaépítésének kérdéséhen megemlíti, hogy az az ki a maga kebelében, már a méltányosság is a mellett i
eszme, hogy annak a Károly-kaszárnya helyén kell fel­ szól. hogy várjuk meg ezt a pályázatot. A mi azt 1
épülni, 15 évvel ezelőtt született meg, midőn az eskütéri illeti, hogy a meglevő helyiségekkel mi történjék, el kell
I híd szabályozásáról és a Kossuth Lajos-utca kiszélesítéséről hogy térjen a Tanács javaslatától s teljesen egyetért
; szó sem volt. Ma a h e l y z e t t e l j e s e n m e g v á l ­ Steigerrel, mert meg van róla győződve, hogy ha elhatá­
tozot t . Pestnek úgyis az a hibája, hogy legtöbb középü­ roznák, hogy a laktanyát kiadják egy generális vállalkozó­
leténél megtörtént az, hogy rossz helyre építették. — nak, az átalakítja az épületet és első sorban a fővárosnak
Véleménye szerint azon kérdés felett, hogy áz új város­ fogja felajánlani hivatalos helyiségek céljaira. Annál is
ház h o v á kerüljön, mivel ez a kérdés még előkészítve inkább pártolja Steiger indítványát, mert a Granátos-utcai
nincs, e z ú t t a l még nem kellene határozni. A Tanács szárny úgy fekszik, hogy a végleges építkezést sem alte-
egy nyilvános pályázatot akar hirdetni; a helyszínrajzra rálja semmi tekintetben.
vonatkozólag javaslatának 3-ik pontjában és a 4-ik pont­
H e l t a i Ferenc dr. csak pénzügyi szempontból kivan
ban szól arról, hogy a t e r v e k m i k é n t szereztessenek
be. Ez fordított sorrend, mert először azt kell tudnom, foglalkozni a dologgal. Szegénységünk miatt ne csináljunk
hogy hány helyiséget akarok megépíteni, s csak azután lehet egyebet, mint az összes szükségleteknek megfelelő e g y ­
az épület koniigurációjáról és a helyszínrajzról szó. Az s z e r ű közigazgatási épületet. Ez pedig 4—5 év alatt is
ellen nem tesz kifogást, hogy a helyszínrajzok tekinteté­ mintegy 4 —5 millió forinton megépíthető.
H a l m o s János polgármester kéri a közgyűlést,
ben pályázat hirdettessék ki, de a fölött, hogy a városház
hogy már ma mondassák ki, mikép az új városházat másutt
cs aki s a K á r o l y - k a s z á r n y a t e l k é n é p í t t e s s é k - e
mint a Károly-kaszárnya telkén megépíteni nem lehet.
v a g y sem : szerinte k é s ő b b i i d ő b e n k e l l h a t á-
r o z n i. Az e l n ö k ezután a kérdést szavazásra bocsátván, a
közgyűlés pontonkint határoz a javaslatok fölött.
P á r t o s Gyula figyelmezteti a közgyűlést, hogy ne Először is elveti a Tanács javaslatát, hogy az épület
praeokkupálja már ma egy hozandó határozattal az új főbérlet útján értékesíttessék és elfogadja Steiger indít­
városháza kérdését és ne hamarkodja így el a dolgot. ványát nagy többséggel, hogy hivatalos célokra használ­
Ama kérdésben, hogy a Károly-kaszárnya Gránátos-utcái tassék fel.
része mire használtassék, az van kimondva, hogy oda kell Ezután elveti a közgyűlés Pártos és Quittner halasztó
áttenni a hivatalok egy részét. Ha ezt a célzatot el akarjuk indítványát és kimondja, hogy az építendő új város­
érni, akkor neki, mint szakembernek legyen szabad minde­ ház csakis a Károly-kaszárnya helyén fog épülni.
nekelőtt arra nézve megfontolást kérni, vájjon a 130.000
forintos befektetés csakugyan olyan lesz-e, hogy magát
6 év alatt kifizeti?
 .
VEGYESEK.
Kinevezés. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter a
kőműves-, kőfaragó- és ácsmesteri képzettség megvizsgá­
lására Temesvártt szervezett bizottság elnökévé M i k e s
Gyula kir. főmérnököt nevezte ki.
A földalatti áramvezetékü elektromos vasutakat ismer­
tette a Magyar Mérnök- és Építész-Egyletben jan. 22-én
S t r o m s z k y Sándor. Bemutatta valamennyi eddig hasz­
nált, vagy csak tervezett rendszer elveit, és fölemlítette,
hogy a „budapesti rendszer“ világszerte, mint a legmeg­
bízhatóbb földalatti vezetésű ismeretes. Statisztikai adatok­
kal kimutatta továbbá, hogy a földalatti vezeték csak el­
enyészően kevéssel kerül többe, mint a légvezeték, ennél­
fogva nincs lényeges ok arra, hogy az utcákat bedrótozzák.
A székes-főváros középítési bizottság tagjai ezek
lettek: Scheich Károly, H a u s z m a n n Alajos, Z s á k
Hugó, Mauks János, B i s c a r a Endre, M i h a 1o v i c s
|, Antal, Z i p e r n o v s z k y Károly, dr. Stern József, Véri
Károly, Kiéli István, Morlin Imre, S t e i n h a r d t Antal,
dr. Bródy Samu, Légrády Károly, dr. Nyiry Lajos, dr. Hajós
Zsigmond, P u c h e r József, F r e u n d Vilmos, P o p p e r
István, dr. Sámuel Lázár, A r n s t e i n Henrik, P a u l h e i m
József, S c h n e i d e r Alajos, dr. Arányi Miksa, Wolfner
József, Csepreghy János, Seenger Béla, K a u s e r János,
Michl Alajos, Horváth József, N a g y Dezső, T o l n a y
Lajos, Gerlóczy Károly, Q u i t t n e r Zsigmond, Dépold
Lajos, Gyárfás Sándor, dr. László, dr. Örley Lajos, Marx
i János, W e l l is e h Alfréd. Sajnálattal kell konstatálnunk,
hogy ez a névsor éppen nem elégíti ki a múlt számunk
egyik cikkében hangoztatott követelményeket: igen sok,
igazán szakértő technikus főv. bizottsági tagnak a nevét
hiába keressük az egyetlen „technikus“ bizottságban mely­
nek tagjai pedig fele sem technikus.
A Kiviteli Címtár. A k e r e s k e d e l e m ü g y i m. kir.
m i n i s z t e r megbízásából, a M a g y a r K e r e s k e d e l m i
M ú z e u m , a fönti cím alatt 287 oldalra terjedő, a
magyar kiviteli cégek címeit felölelő könyvet állított össze,
melynek magyar nyelvű második kiadása is már meg­
jelent. — A müvet tulajdonképen a külföld számára és
pedig francia nyelven, kilencnyelvü tárgymutatóval szer­
kesztették m eg; de érdekes áttekintést nyújt a magyar gyár­
iparról és mintegy 1900 kivitelre képes magyar ipartelepet
sorol föl, melyek legtöbbje az italok, élelmi iparcikkek,
faárúk, bútorok, szövő és fonóipar, ruházati ipar, papír­
áruk, bőrárúk, vas és vasárúk, fémek, gépek előállításával
és kivitelével foglalkozik. A mint értesülünk, a külföldön
ebből a könyvből — több 1200 példányt jegyeztettek elő
s igen nagy iránta az érdeklődés. <£
MAGYAR MÉRNÖK ÉS ÉPÍTÉSZ-EGYLET.
A mű- és középítési szakosztályok ülése jan. 24-én.
Einök C z i g l e r Győző, jegyző S á n d y Gyula, jelen volt
30 tag. A napirenden a k ő m ű v e s m u n k á k elszámoló
szabályzatának tárgyalása volt, és ennek folyamán letár-
gyaltatott a boltozatok köbtartalma kiszámításának fejezete,
végre pedig a napszámmunkák és a bontások elszámolása.
Ezzel az egész szabályzat letárg y altato tth átra van még
a földmunkák leszámolása. A szakosztályok egyszersmind
fölkérték a jegyzőt, hogy a most letárgyalt szabályzatot
hasonlítsa össze az állami munkák leszámolásakor divó
szabályokkal, hogy az esetleges eltérések kiegyenlíttesse-
nek. — Ezután az elnök bemutatta a K a l i f o r n i á b a n
építendő, e g y e t e m pályázatának az egyesület számára
megküldött mellékleteit, számos képet, térképet és a ki­
szemelt területnek gipszöntésü domború képét, melyeket
a szakosztálvok nagy érdekkel szemléltek.
FŐVÁROSI ÜGYEK.
A k ö z é p íté s i b izo ttsá g ja n u á r hó 2 1 -ik é n
ülést tartott R ó z s a v ö l g y i Gyula alpolgármester elnök­
lése alatt és az albizottságok megalakulása után a napi­
rendet tárgyalták.
Ennek során P i p e r k o v i c s Bátor tanácsjegyző elő­
terjesztette N a g y Dezső műegyetemi tanár véleményét a
dunajobbparti vízmű és csőhálózat megbővítésének álta­
lános tervezetére. N a g y Dezső egészben véve helyesli a
tervezetet, annak kijelentésével azonban, hogy a Lágy­
mányosnak a Gellérthegyről vízzel való ellátása csak ideig­
lenesen történjék, vagyis addig, a míg a pesti oldalnak arra
a vízmennyiségre szüksége nem lesz. A bizottság a véle­
ményt tudomásul vette.
A képzőművészeti bizottság azt javasolja, hogy az
Erzsébettérre tervezett szökőkutat minél elébb állítsák föl,
mert már a minta is készen van. A mérnöki hivatal
helyül a zenepavillon előtti területet jelölte; meg. A köz-
építési bizottság elfogadta H a u s z m a n n Alajosnak azt
:az indítványát, hogy a szökőkutat a Sas-utca tengelyébe
állítsák.
A budapesti városi villamos vasúti részvénytársaság
kérvényt nyújtott be. a Podmaniczky-utcai vonalának a
városligetben az Erzsébet királvné-uton tervezett meg­
hosszabbítása tárgyában.
A bizottság a tervekhez hozzájárult; az Erzsébet
királyné-út megszélesítését 14 ölre kívánja s kiköti, hogy
a vasúttársaság a költségekhez felerészben járuljon hozzá.
A m a g á n é p íté s i a lb izo ttsá g ja n u á r hó 2 4 -é n
K u n Gyula tanácsnok elnöklete alatt tartott ülésében
tárgyalt engedélyügyek közül a Tanács a következőket
teszi át a Fővárosi Közmunkák Tanácsához :
2575. A magyar tisztviselők országos egyesülete, a
VIII. kér. Eszterházy-utca 5404. hr. sz. a. kétemeletes lak­
ház. (Ém. Steinhardt Antal.) 1864. Kraus Bernát, a Vili.
kér. Telep-utca 1978- 1979. 1980, a. 1981. 1982 54. hr.
sz. a. földsz. lakház. (Ém. Folnay István.) 57054. Zinnert
Vencel, a III. kér. Üröm és Daru-utca 4253. hr. sz. a.
földsz. lakház. 57052. Wimmer Márton, a III. kér. Ser-
föző-utea 189. hr. sz. a. földsz. lakház. 56709. Witzegrád
Dávid, a III. kér. Lajos-utca 67. hr. sz. a. földsz. toldalék
ép. 53751. Papp Károly, az I. kér. Mártonhegy 10325. hr.
sz. a. faszerkezetű bódé ép. 1787. Szehr János, az I. kér.
Németvölgy 12930. hr. sz. a. szénatár. (Ém. Pleskó és
Schneider.) 1468. Klinger József, a IV. kér. Magyar-ntca
3. hr. sz. a. boltkapuzat. 1680. Komesek Antal, a VII.
kér. Király-utca 51. hr. sz. a. boltkapuzat. 1670. Braun­
stein Mór, a VII. kér. Csömöri-út 40. hr. sz. a. boltkapuzat.
1397. Slezák Vencel, a VI. kér. Röppentyű-utca 1650. hr.
sz. a. kétemeletes lakház. 1692. Földessy Julia, a III. kér.
Kis Celli-u. 1247. hr. sz. a. földsz. lakház. (Ém. Schäffler
István.) 1841. Hofhauser Gyuláné, a X. kér. Gergely-utca
7991 16. hr. sz. a. földsz. lakház. (Ém. Peck Sámuel.)
2573. Udvarnoki Kálmán, a IX. kér. Vámház-körút 11. hr.
sz. a. boltkapuzat. 866. Seifert Henrik, a VI. kér. Máglya­
utca 1548. 1549/a. 1550. 1552 a. hr. sz. a földsz. épület.
(Ém. Schusbeck Pál.) 1862. „Danubius“ hajó- és gépgyár
részv.-társaság, az V. kér. Névtelen-utca 1489 3. 1490.
1491. hr. sz. a. kocsi- és lakatos-műhely. 2029. Székely­
udvarhelyi Linkner Borbála, a VI. kér. ízabella-utca 3303.
hr.r sz. a. négyemeletes lakház. 270. Tóth Imre, a Vili.
ken. Kisfaludv-utca 40. hr. sz. a. gázmotor feláll, eng.
353, Szentistványi Ede, a VIII. kér. Rökk Szilárd-utca 18.
hívsz. a. dvnamomotor feláll. 2084. Frisch Frigyes az V.
kér. Akadémia-utca 7. hr. sz. a. gázmotor feláll.
 28

Közvetetlenül fog az engedély megadatni: Horvicz .Annin, a VI. kér. lzabella-utca 3251. hr. sz. a.
épülő háza módosított tervei. 2032. Stern és Merkel, a
2326. Tóth Józsefnek, a VII. kér. Tábornok-utca 33. VI. kér. Kmetty-utca 3112. 3113. 3122 4/9. hr. sz. a.
hr. sz. a. átalakításra. 2414. Leitner Zsigmondnak, a Vili. épülő házuk módosított tervei.
kér. József-körút 51. hr. sz. a. boltajtó kitörésre. 739.
Juhász Itnrénének, az I. kér. Farkasrét 7744. hr. sz. a, Elutasittatni javasoltattak:
istálló, fáskamra, sertésól építésére. 54222. Dr. Vajda 1800. Schwarcz Pál, a VI. kei*. Csengeri-utca 24.
Adolfnak, a II. kér. Lánchíd-utca 2. hr. sz. a. átalakításra. hr. sz. a. tervezett építkezésével. 346/96. Widder M. és
(Ém. Klein H. János.) 3175. Dankovszky Istvánnak, az I. Steiner cég, a VI. kér. Hungária-úton 1548. 1549. 1550—-
kér. Hidegkuti-út 6499. 6411/6/1. hr. sz. a. leégett tető 1552/a/2 b/a. hr. sz. a. levő építkezésére vonatkozó módo­
helyreállítására. 1214. Bernfeld Mórnak, az V. kér. Dorottya- sított tervei. 1469. Gyukits Gyula, a IX. kér. Gyep-utca
utca 722. hr. sz. a. boltátalakításra. (Ém. Weinreb és 56. hr. sz. a. pinceiakás létesítésére vonatkozó tervei.
Spiegel.) 1785. Dr. Vámosv Károlynak, a VIII. kér. Főherceg
Sándor-utca 27. hr. sz. a. pincelejárat létesítésére. 3165. Felelős szerkesztő : Ney Béla.
Reich Károlynak, a IV. kér. Lipót utca 24. hr. sz. a.
hengerkémény építésére. A „Pátria“ nyomása. Budapest, Üllöi-út, Köztelek.
Jóváhagyásra ajánltatnak:
1306. Bodanszky Lajos, a IX. kér. Ferenc-körút Építkezéseknél nagymérvű megtakarítás, és azonkívül
9093. hr. sz. a. épülő négyemeletes lakháza módosított még nagyobb szilárdság is elérhető, ha a födémeket
tervei. 2591. Freund Vilmosnak, a VII. kér. Erzsébet-körút (mennyezeteket), nyílt folyosókat, válaszfalakat, lépcsőket,
51. 53. hr. sz. a. épületére vonatkozó módosított tervei medencéket stb. a „Mátrai“-féle (hazai) szab. vasbeton­
és vasszerkezetei és gépház berendezései. 2985. Haimsohn szerkezetekkel létesítjük. Ezek rövid idő alatt mind a
Gyulának, a VII. kér. Csömöri- és Mexikói-út 2611—2614/22. magán-, mind az állami építkezéseknél és úgy hazánk­
hr. sz. a. épülő házára vonatkozó módosított tervei. 2033. ban, mint külföldön általánosan elterjedtek, és miután a
Dansig Jakabnak, a VIII. kér. Bezerédj-utca 5746. hr. sz. kereskedelmi magyar királyi Minisztérium által több ízben
a. épülő háromemeletes lakházára vonatkozó módosított megtartott hivatalos próbák útján kitűnt, hogy azok
tervei. 51556/97. Braun Ignácnak, a IX. kér. Soroksári-u. szilárdabbak és tüzbiztosabbak, mint a „Monier“ szerke­
9580/8/1—42. hr. sz. a. épülő egyemeletes házára vonat­ zetek, ugyanezen Minisztériumnak múlt évi december hó
kozó módosított tervei. 2248. özv. Richterné szül: Kriegner 28-án 76.496. sz. alatti rendelet folytán a magyar királyi
Anna, az I. kér. Krisztina-körút 1944/28. hr. sz. a. épülő államépítészeti hivataloknak is azoknak alkalmazására fel­
háza módosított tervei. 2642. Unterrichter Hermina a Sacre hívattak. Legújabban a vallás- és közoktatásügyi m. kir.
Coeur zárda főnöknőjének, a VII. kér. István-út 2939. Minisztérium rendelete alapján a szegszárdi főgimnázium
2840. 2843. 2847. hl*, sz. a. épülő házra bemutatott módo­ födéméi és folyosói is ilyen szerkezetekkel létesittettek és
sított tervei. 345. Widder M. és Steiner cég, a VI. kér. dacára, hogy a mennyezeti tartók 3—4 m. távolban sem
Hungária-út 1518. 1549. 1550—1552 a 2/a/a. hr. sz. a. méreteztettek erősebbre, mint a téglaboltozatok között
épülő ház módosított tervei. 1521. Klein Albert és társai, csak l'OO m. távolra alkalmazottak, mindazonáltal úgy a
a IX. kér. Márton-utca 8733. hr. sz. a. háromemeletes vasbeton-födém, mind azok tartói kétszerié szilárdabbnak
bérházukra vonatkozó módosított tervei. 2334. Löw- Adolf, bizonyultak, mint az a téglaboltozatoknál elérhető lett
a II. kér. Vérmező-utca 3356—4037/5 . . 7. hr. sz. a. volna. Ügy a már kivitt, mint a — minden időszakban
épülő lakházára vonatkozó módosított tervei. 1783 97. I — folyamatban levő és bárki által megtekinthető számos
Schubert és Niekisch utódainak, a VI. kér. Szerecsen és munkálatok jegyzékét, a magán- és hivatalos elösmerö-
Laudon-utca s. 3814. hr. sz. a. épülő ház főlépcső és iratok és hivatalos próbajegyzőkönyvek másolatait, továbbá
erkély részlettervei. 1701. Freiberger Dávid, a VII. kér. illusátrált prospektusokat és költségvetéseket díjmentesen
Peterdy-utca 4286 b. hr. sz. a. épülő háza módosított küld, illetőleg készít, a „Hazai Vasbeton építési-Vállalat”
tervei. 2030. Linkner Johannának, a VI. kér. Vörösmarty- (Mátrai, Gfrerer és Grossmann) Budapesten, Nagv-János-
utca 3355. hr. sz. a. épülő háza módosított tervei. 2031. utca 22. sz. —- Telefon sz. 20—91.
Határidő A hirdető közeg Hely neve Tárgy megnevezése

Pályázatok műszaki munkákra és állásokra.

Fobr. 1. Városi tanács : Mostál* Plyzt mérnöki esetleg építőmesteri állásra. Fiz. 2400 frt, illetőleg 1800 írt.
„ 15. Takarékpénztári igazg. Laá (Thaja mellett.) |

Pályázatok tervekre és szobrászmunkákra.

Febr. 14. Magyar Mérnök- és Épít.- Budapest Plyzt hova helyezzük a budapesti új városházat 1. díj egyleti ezüst-érem és
Egylet 300 korona, II. díj ezüst-érem és 200 korona.

Versenytárgyalások epület-munkákra, vízvezetékek és csatornák építésére.

Febr. 1. Városi tanács Bruneck (Felső- Vnyts a város csatornázási munkálataira.
Ausztria.)
„ 3. Államépítészeti hivatal Zilah Vnyfs a szilágy-csehi kisdedóvoda építésére. Előír. 0420 frt 78 kr.
„ 6. Izr. hitközség Kún-Szent-Mikló s Vnyts templom építésére. Előír. 15140 frt 41 kr.
„ 7. Államépítészeti hivatal Nagybecskerek Ynyjs kath. templom helyreállítására. Előír. 1400 frt 23 ki*.
* 17. Polgármesteri hivatal Braila Vnyts közvágóhíd építésére. Előír: 258.600 trank.
Versenytárgyalások vasutak, közutak, hidak építésére, vízépítő-munkákra és anyagszállításra
Febr. 7. Alispán Szentes Vnyts 40 km. útnak m üúttá leendő.kiépítésére. Előír. 49.766 frt 24 kr.
„ 15. Városi tanács Igló Vnyts betoncsatorna építésére.
„ 28. ( Polgármesteri hivatal Győr Vnyts vasbetonhidak építésére.
 Huszonkettedik évfolyam.
é p ít ő ipa r MŰSZAKI HETILAP.
Az Építőmesteri képzettség megvizsgálására szervezett lSizottság
és
a Budapesti építőmesterek, kőműves-, kőfaragó- és ácsmesterek Ipartestületének
HIVATALOS LAPJA.
Jleg liivó .
A mű- és középítési szakosztályok hétfőn február hó 7-én este
6 órakor ülést tartanak, melynek tárgyai :
1. N e y Béla fölolvasása a magas-építés-iigy rendezéséről.
2. A jövő évi építészeti nagypályázat programmja.
3. A kőműves-munkák elszámoló szabályzata.
4. Folyó ügyek, indítványok.
Czigler Gyuző s. k. Sándy Gyula s. k.
szakoszt. elnök. szakoszt. jegyző.
^ ^ T i s z a L a jo s g ró f t
Sem építész, sem mérnök; nem volt Ö technikus, a
szónak szaki értelme szerint és Emléke mégis méltán és
joggal kér helyet: a m i p a n t h e o n u n k b a n is. A rajzónt
s a körzőt nem alkotó eszközül, csupán mint a bírálat
eszközét használta olykor, a mikor a számok és méretek
helyességéről vagy pontosságáról közvetetlenül, önmaga
akart megyőződést szerezni — és senki sem tagadhatja
még sem, hogy ezek az eszközök igen gyakran hatalmas
fegyverré váltak kezében, a melyek boncoló eszének és
komoly tanulmányok útján kifejlődött ízlésének világító
szövetneke mellett, mindig oda találtak a kérdések mélyére
s nem egyszer adtak a technikai művek fejlődésének
egészen új s igen gyakran az eredetileg tervezettnél helye­
sebb irányt.
Főúr, a ki életének és munkájának javarészét tech­
nikai alkotások intézésének szentelte s a kinek emléke már
azért sem fog elenyészni, mert: „ s a x a l o q u u n t u r “.
A ma már nagvgyá és fényessé lett székes-főváros
fejlődési irányának megszabásában és szabályozásának
megindításában, mint az akkor keletkezett Fővárosi Köz­
munkák Tanácsa ■ — cím szerint — alelnökének, de tény­
leg elnökének, épp oly bő része volt, mint később az
ország vasúthálózatának céltudatos terv szerinti kifejlesz­
tésében, s a vízügyek intézésében, a mikor mint K ö z-
m u n k a - és k ö z l e k e d é s i m i n i s z t e r , első ízben volt
tagja az ország alkotmányos kormányának.
Akkor pedig, a mikor a Tiszafolyó árjai Szegedet
elpusztították, mily nemes lelkesedéssel, mily önfelál­
dozó, sem lelki sem testi fáradságot nem ismerő hősi
elszántsággal fogott hozzá a város újjáteremtéséhez:
a K i r á l y i b i z t o s , meg nem nyugodva addig, míg a
lelke előtt lebegő eszményi célt megvalósultan, megtes-
tesülten nem látta.
S a nagy m ű : az állandó országház, a melynek élete
utolsó 14 évét, mint a Végrehajtó Bizottság E l n ö k e
szentelte volt — a mely bizottságban, még halála előtt
13 nappal is, összetört testtel, de megtörhetetlen lélekkel
és erélyes tisztánlátással elnökölt, s a melynek ügyeit
utolsó lehelletéig a legmelegebb érdeklődéssel intézte —-
örökre fogja hirdetni az Ö vasakaratát, soha meg nem
5 -1 1 0 0 . sz á m . Szerda, 1898. február 2-án.
TA KTALOM :
Meghívó. — Tisza Lajos gróf f — A budai vigadó. (Szövegábrákkal.)
— Budapest vízvezetéke. — Könyvismertetés. — Vegyesek. — Magyar
Mérnök- és Építész-Egylet. — Tervpályázat. — Fővárosi ügyek. —
Pályázatok. — Versenytárgyalások. — Hirdetések.
fogyatkozó buzgóságát s azt a szinte rajongó szere tetet,
a melylyel ezt az ügyet az első naptól az utolsóig, szívébe
zárva tartotta.
Legyen szabad nekem, a ki hosszabb-rövidebb meg­
szakításokkal 30 éven át voltam vagy ad hoc, vagy rend­
szeres, de mindig hűséges munkatársa, iránta érzett
bámuló elismerésemnek e helyen is kifejezést adni s vég-
bucsúszavaimmal együtt rátenni ravatalára őszinte kegye­
letem repkénykoszorúját. Ney Béla.
A b u d ai v ig ad ó .
Tervezték: K a 11 i n a Mór és A r k a y Aladár.
(Szövegábrákkal.)
Habár, általában véve, helyesebbnak tartom a k é s z
müvek ismertetetését, — mert nyilvánvaló, hogy a tervezet
a meddig csak tervezet, rendszerint ki nem forrott félmunka,
melyet csak a nagyobb méretű rajzok, a részletezés, az
anyagok meghatározása stb. mint megannyi fejlesztő
tényező juttatnak befejezésre, sőt még végrehajtás közben
is olyan változtatások és javítások fordulhatnak elő, melyek
az egész mű jellegére jelentékeny befolyással vannak, —
mindazonáltal a jelen esetben az aktualitás döntött, a
most való közlés mellett.
E vigadószerü középület építésével a dunajobbparti
városrész lakosainak régi óhaja valósul meg. mert nem­
csak hogy táncmulatságok rendezésére nincsenek meg­
felelő helyiségeik, hanem úgyszólván hajléktalan a budai
dalárda, a zeneakadémia és a népkönyvtár is, s még csak
táncoktatásra, vagy sportok gyakorlására alkalmas teremmel
sem rendelkeznek. Községi vagy országgyűlési képviselő
választások alkalmával is a „Fácán“ vendéglőben kellett
a választó eljárást megtartani.
Az építés ügye sok viszontagságon és hányatáson
ment keresztül, míg végre a mai stádiumig jutott. Év­
tizedes halogatás után — mialatt a fővárosi törvényhatóság
közgyűlése 8 ízben foglalkozott e kérdéssel és mindannyi­
szor meg is szavazta — a megfelelő telkeket a 11. kerületi
Corvin-téren végre megszerezték és birtokba vették, a
tervek beszerzésére 1896-ban pályázatot hirdettek, a be­
érkezett terveket megbírálták, a pályadíjakat kiadták és
az I. díjjal jutalmazott terv szerzőit a részletes tervek és
költségvetés elkészítésével megbízták. E tervek és a költ­
ségvetés“, melynek végösszege 490.000 frtos tiszta épíő
költséget tüntet fel, 1897 július havában terjesztettek be,
a középítési bizottság változatlanul elfogadta s csupán a
földszint magasságának 6'40 méterről 6'80 méterre eme­
lését kívánta. 1897. november 1-jén az építő telken
fennálló régi házak lakóit felmondás folytán kiköltöztették,
az épületek lerombolása céljából pedig a bontó-vállal­
kozóval a szerződést megkötötték.
Ekkor azonban a pénzügyi és gazdasági bizottság
elé került a terv, a mely leszavazta, és az egész ügy
elejtését követelte, mivel attól tartott, hogy az építendő
vigadó az előirányzott jövedelmet nem fogja meghozni.
 32
A jövedelmezőség, elejétől fogva, a kérdés legkényesebb
pontja volt. Már a pályázati programmban feltűnt, hogy
a fősúlvt a jövedelmezőségre kívánták fektetni, és e cél
elérésére bérlakások létesítését ajánlották. Valószínű, hogy
a hatóság már eleve tisztában volt vele, hogy ilyfajta
épületeknél a jövedelem ritkán kielégítő, a mint azt a
pesti Vigadónál és a külföldi hasonló célú építményeknél
is tapasztalják. De ez természetes is, mikor a rendelke­
zésre álló beépíthető terület tetemes részét előcsarnokok,
lépcsők, folyosók stb. foglalják el, melyek holt tökét emész­
tenek, azaz drága szerkezeteik és díszítésük miatt nem jöve­
delmeznek semmit. Nem járnak jövedelemmel még a ház-
kezelö 3-szobás, a szolga 2-szobás, a házmester 2-szobás,
továbbá a házmester szolgájának és a fűtőnek egy-egy
szobás lakásai. Tekintetbe veendő továbbá a tartósabb
és jobb anyagok felhasználásának szüksége, a homlok­
zatok és a tető monumentálisabb kiképzése, latba esik
végül, hogy Budán vagyunk, a hol sem a táncterem
használatáért, sem a boltokért és lakásokért nem űzetnek
annyit, mint odaát a balparton, ellenben az építkezés ha
nem drágább, de legalább is ugyanannyiba kerül, mint a
pesti oldalon.
Mindazonáltal hiszem, hogy a táncterein kiterjedése,
melynél nagyobb fővárosunkban csak a pesti Vigadó teremé,
meg a királyi palota új trónterméé lesz, továbbá annak és
mellékhelyiségeinek pom pája: a terem sürü használatát
fogják maguk után vonni; de különösen az Eskü-téri híd
megépítése, ezen a villamos vasútnak átvezetése és a Lánc- •
hídnál végződő vasúti vonallal való összekötése folytán
az egész II. kerületnek bekövetkező fellendülése, —■ az
előirányzottnál is nagyobb jövedelmet fognak eredmé­
nyezni.
A székes-fővárosi tanács a pénzügyi és gazdasági
bizottság javaslatának mellőzésével a részletes tervek,
költségvetés és jövedelmezőségi számítás változatlan el­
fogadását ajánlotta a közgyűlésnek, mely ezt meg is
szavazta. A régi házakat azalatt lebontották, f. év január
végére kihirdették a föld-, kőműves- és elhelyező-, kőfaragó-,
vas-, ács-, bádogos- és palafedő-munkákra vonatkozó
versenytárgyalásokat, hogy az enyhébb idő beálltával a
munka mindjárt megkezdhető legyen. A.. A.
Budapest vízvezetéke.
E lapok f. évi 2. és 3. számában Budapest vízzel
való ellátásának részletes leírása jelent meg, és a cikk
hivatkozván arra a körülményre, hogy a káposztás-megyeri
vízmű nem szolgáltatja az utolsó hetekben azt a mennyi­
séget, a mennyit tőle vártak, — azzal végződött, hogy a
fölhangzott vádakkal szemben a hallgatás nem lehet meg­
nyugtató. E tárgyban a székes-főváros polgármestere ter­
jedelmes jelentést terjesztett a törvényhatósági bizottság
közgyűlése elé, melyben ismertetvén az egész telepet, arra
az eredményre jut, hogy „a vízvezeték miatt izgalomra és
fölzúdulásra alapos ok nem forog fönn, annál kevésbbé,
mert a vízmű vize jó és egészséges, minőségét különben
is senki sem kifogásolta, és hogy a Salbach által eredeti­
leg előirányzott mennyiséget nem szolgáltatja, az egyedül
és kizárólag az alacsony dunavízállásnak és a régóta tartó
száraz időjárásnak tulajdonítható.. . Elhibázott dolog lenne
vízmüveink berendezése körül más rendszerre térni át,
hanem a meglevő mű fejlesztését kell folytatni.“
Ezt a jelentés a közgyűlés január 26-án tárgyalta;
magas nívón álló vita fejlődött ki, a melyhez hasonló
szakszerűség dolgában igen ritkán fordul elő, és mert a
fölszólaltak többsége tárgyilagos komolysággal boncolta a
kérdést. A vita befejeztével a közgyűlés megnyugodott a
polgármester jelentésében és egyben elhatározta, hogy
külön bizottságot alakít, mely állandóan foglalkozzék a
vízvezeték ügyével és az üzemmel.
A szakszerű fölszólalások sorát H i e r o n y m i Károly
nyitotta m eg; hivatkozván arra a tényre, hogy a káposz­
tásmegyeri víz jó és egészséges, a víz mennyiségére nézve
megjegyzi, hogy kétféle előirányzat volt: az egyik mini­
mumról, a másik maximumról szólt. Salbach sohasem
mondta, hogy a ma fölhasznált két kavicsmedence mini­
mális szolgáltatásképpen naponkint 120.000 m3 vizet fog
adni; Salbach csak 80.000 m8-ről beszélt, mint minimum­
ról és a város közegei a kutak számának szaporításával
és a szigetnek is a vízszolgáltató területbe való bevonásával
vélték a napi 120.000 m3-t megállapíthatni; kétségtelen
azonban, hogy Salbach véleménye nem vágott be. Azt
véli, hogy továbbmenve, a vízmüvet oly módon kell ki­
bővíteni, hogy az ne mint maximumot, hanem mint mini­
mumot legyen képes 120.000 m3 vizet adni; ez pedig
akkor lesz lehetséges, ha a harmadik kavicsmedencét is
kihasználjuk, melynek magának a képessége 110.000 m3-re
van előirányozva. Ez által az eddigi arány szerint számítva
a minimum 160.000 m3 körül lesz, tehát a főváros szükség­
letét ki fogja elégítni. Említették, hogy minden köntös,
melyet a fővárosra szabtak, kicsinynek bizonyult. Nem
szeretné, ha a főváros abban az illúzióban ringatóznék,
hogy a káposztásmegyeri vízmű beláthatatlan időkre biz­
tosítja a kellő vízszükségletet; mert ez csak évtizedre
szól, és akkor újabb forrásokról kell gondoskodni.
Hogy a vertikális, vagy a horizontális kutak-e a
jobbak, arra nézve az is jellemző, bogy a megyeri függő­
leges kutak kiaknázták az új pesti kutakat is; az nem
bizonyít semmit, hogy a budai vízszintes kút jól működik.
Ebben a kérdésben a technikai szakemberek vannak
hivatva dönteni, ez a közgyűlésen el nem bírálható!
Egyébként a vízmű kiépítésében késedelmet nem lát,
mert a kibővítésre tanulmányok voltak szükségesek. De
azt óhajtja, hogy a mű sürgősen kibövíttessék a szent­
endrei sziget kútjaival, és nem szeretné, hr oly bizottság
küldetnék ki, a mely a polgármester, vagy a vízvezetéki
igazgató felelősségét korlátozná.
Ezután N a g y Dezső szólalt föl, ki a vízmüépítö
bizottságnak is tagja volt. Az 1893-ban épült szakasz a
nyári hónapokban megadta a kiszámított 30—36 ezer köb­
métert, de a téli hónapokban már csak 20 ezret adott.
Ugyanez ismétlődött a többi szakaszszal is. E miatt hóna
pokon át folytak a kísérletek a depreszió megfigyelésére,
és az eredmény az lett, hogy a maximális kiaknázás 80%,
és ha még sem adják a kutak a kívánt vizet, ennek az
az oka, mert a mederben nincs több víz.
A próbaszivattyúzások 1889. és 1890-ben nedves idő­
járásban folytak, innen a tévedés. A kellő mennyiségű víz
nverhetése végett indított nyomozás a Szentendrei szigetre
vezetett; az itt tervezett öt kútból már három készen áll.
A mostani alacsony vízálláskor (-J-0'5 m.) a kutak vizét
a 0 alatt 2 méterig kiszivattyúzták; ez a vízszintes kút
ellen szól, mert a — l'O méterre tervezett vízszintes kút
már régen fölmondta volna a szolgálatot. Az olcsó verti­
kális kutak éppen oly jók, mint a drága horizontális kút.
Budán más viszonyok vannak; olt a medence fölött
hegyek vannak, azért lehet jó a vízszintes kút; a pesti
oldal lapos. Budán soha sincs 0 alatt a víz, melynek 1/3-a
dunavíz, a többi talajvíz. A külföldi szakértők meghívásá­
nak a céltalanságát fejtegetvén, hogy őt — ismervén a
viszonyokat — nem lepte meg a most észlelt eredmény,
azért szükségesnek tart egy oly bizottságot, mely állandóan
tájékozva legyen a vízmű üzeméről és működéséről.
Dr. P e r ti k Ottó különösen a mesterséges szűrők
vízével foglalkozott, és közölte, hogy a mikor egy m2
szűrő felület 3 m3 vizet bocsátott át 24 óra alatt, akkor
a szűrő 1000 baktérium közül 328-at bocsátott á t ; 2‘5 m:1
szürötehetséggel csak 25, 1*5 m3 szűréssel 28-at, és
0'75 m3 szűréssel csak 9-et. Hangsúlyozza, hogy a víz­
vezeték kibővítésekor tekintettel kell lenni a forrásvizekre,
vagyis arra kell törekedni, hogy az űj vízmű számára
forrásvizet kutassanak föl. —rn—
A magyar iparművészeti társulat közlönye.
(Könyvismertetés.)
Nagy örömmel és megelégedéssel forgattuk a „Magyar
I p a r m ű v é s z e t “ folyóiratának most megjelent 4-ik
füzetét. Üj címlapjával köszöntött be, mely elegáns és jel­
lemző külsőt ad neki. Tartalma igen változatos, élénk,
gazdagon illusztrálva oly szépen kiállított ábrákkal, színes
reprodukciókkal, oly előkelő modorban, hogy mindez sok­
szorosító iparművészetünknek minden tekintetben dicsére­
tére válik.
Az első cikkben L y k a Károly ismertetést közöl a
magyar iparművészet karácsonyi kiállításáról. Eleven köz-
vetetlenség, finom ízlés karakterizálja ezt az alapos és
tanulságos leírást, melynek elolvasását és az érdekes sok
illusztrációt figyelemmel megnézni igen melegen ajánl­
hatjuk olvasó közönségünknek. A következő cikk T h é k
Endre zongoragyár plakátpályázatának eredményéről számol
be, bemutatva a pályázati tervek előkelőbbjeit. Örülünk
ez első ilynemű kísérlet valóban szép sikerének. 29 pálya­
terv érkezett be, a melyek közül a bíráló bizottság 8—10
elsőrangú munka mellett közepes jó eredményűnek ítéli a
többit, s alig 2—3 tervet talált mértéken alulinak. Meg is
győződünk a mellékelt reprodukciókból, hogy a plakát­
tervezésnek — eddig nálunk alig kultivált — terén, számos
izmos tehetségünk van, eredeti felfogással, művészi inven­
cióval és tudással.
D i v a 1d K. a képzőművészeti kiállításainkról erő­
teljes kritikai cikkben emlékezik meg. Végre, igaz alapos­
ságon nyugvó véleménynyilvánulással találkozunk, az
eddigelé csak a napisajtóban napvilágot látott, többnyire
fölületes s egyoldalú szellemeskedésekkel szemben. Igen sok
lelkünkre veendőt találunk e komoly tanulmányban, mely
a tárgy mély ismeretével az igazság felderítésén fára­
dozik, és helyes logikájával a dolgok nyitjára talál.
Kevésbbé értünk egyet a következő cikk tartalmával,
különösen kritikai részével, mely a b é c s i i p a r m ű v é ­
s z e t i m ú z e u m t é l i k i á l l í t á s á v a l foglalkozik.
A kiállítási tárlat ismertető részéről nem szólunk, mivel
nem volt alkalmunk látni, de feltűnő az az éles kritika,
a melylvel az író, a bécsi iparművészet megalapítóinak és
a virágzását előmozdító férfiaknak a működését illeti. Nagy­
fokú igazságtalanság évekkel ezelőtt elhunyt érdemes
embereknek (mint: Eitelberger, Teirich, Bucher stb.) hibául
felrólni, hogy az új irányú művészi mozgalmakkal nem törőd­
nek: „nem tudtak hódolni az előrehaladó kor szellemének.“
Számos apróbb vegyes cikkben van ismertetve azután
a szakbavágó külföldi folyóiratok dús és változatos tar­
talma, egyes reprodukciós mutatványnyal együtt. Ezek,
valamint az ily müvekről szóló beszámolás tartalmassá
teszik az iparművészeti folyóirat jelen füzetét. Örülünk,
hogy a tárgyalt új müvek között, m a g y a r eredetüekkel
is találkozunk.
Érdekes tartalmú „ K ü l ö n f é l é k “ rovata fejezi be
a „hivatalos tudósítások“ előtt a füzetet.
Végül ismételten kifejezzük örömünket e sikerült
reprodukciók nagy számán, kívánva, hogy közönségünk
mennél inkább méltassa az iparművészeti társulatnak — e
folyóirata által is tanúsított — lelkes, úttörő és hazafias
működését. Palóczi Antal.
VEGYESEK.
Kinevezés. A földmívelésügyi m. k. miniszter É. U j v á r y
Dezsőt a magyar királyi folyam- és kultúrmérnöki hiva­
talok létszámába végleges minőségű királyi segédmérnökké
nevezte ki.
A székes-főváros középítési nagy bizottság albizottságai
a következő 3 évi cyklusra a következőleg alakultak meg :
a) a m a g á n é p í t é s i (ú. n. hetes) bizottság: Quittner
Zsigmond, Freund Vilmos, Kauser János, Mihálovics Antal.
Nagy Dezső, Wellisch Alfréd, Biscara Endre, Csepreghy
János, Horváth József, Hauszmann Alajos, Pucher József,
Seenger Béla, Paulheim József és Steinhardt Antal; b)
a Föv. K ö z m u n k á k T a n á c s á b a : Kauser János,
Depóid Lajos, Schneider Alajos és Freund Vilmos; — e)
a v í z v e z e t é k i albizottmányba; Bródy Samu dr., Légrády
Károly, Mihálovics Antal, Nagy Dezső, Arnstein Henrik,
Nyíri Lajos dr., Seenger Béla, Scheich Károly, Tolnay
Lajos, Gerlóczy Károly, Sámuel Lázár, Wolfner József,
Kléh László dr., Zipernovszkv Károly és Zsák Húgó; —
d) a l y ö v e z é s i , c s a t o r n á z á s i , ú t é p í t é s i albizott­
ság: Örley Lajos dr., Bródy Samu dr., Csepreghy János,
Zipernovszky Károly, Steinhardt Antal, Kauser János,
Morlin Imre, Nagy Dezső, Pucher József, Seenger Béla,
Stern József dr., Sámuel Lázár, Véri Károly, Tolnay
Lajos, Wellisch Alfréd és Mauks János; — e) a v i l á g í ­
t á s i albizottság: Biscara Endre, Bródy Samu dr., Ziper­
novszky Károly, Légrády Károly, Wellisch Alfréd, Scheich
Károly, Gyárfás Sándor, Depóid Lajos és Nagy Dezső;
— f) a l é g s z e s z f é n y f o k á t v i z s g á l ó albizottság
Pesten: Arányi Miksa, Kléh István, Michl Alajos, Horváth
József, Wellisch Alfréd, Gerlóczy Károly és Popper István,
— Budán: Biscara Endre, Zipernovszky Károly, Gyárfás
Sándor, Stern József d r .— g) a k i s a j á t í t á s i albizott­
ság : Kauser János, Biscara Endre, Seenger Béla és Mauks
János.
M. Mérnök- és Építész-Egylet Könyvkiadó Vállalata.
Azokat az urakat, a kik belépő nyilatkozatukat még nem
küldték be, megkéri a Vállalat szerkesztősége, hogy mielébb
küldjék be (Újvilág-utca 2. számra).
Nemzetközi kiállítás Budapesten. F. é. jan. hó 19-iki
kelettel felhívtak bennünket a következő tudósítás köz­
lésére :
Bécset ebben az évben a császári jubileum alkal­
mából az idegeneknek nagy tömege fogja felkeresni. Ezt
az alkalmat felhasználni arra, hogy a Bécset felkereső
külföldieket arra indítsuk, hogy a magyar székes-fővárost
felkeressék, hazafias kötelesség. Ez indította Budapest
vezető iparos és kereskedő köreit arra, hogy „Nemzetközi
Kiállítást“ rendezzenek Budapesten, az egészségügy, nép és
hadsereg élelmezés, sport és idegen forgalom részére,
találmányok és újdonságok külön kiállításával kapocso-
latban.
A kiállítás a városligetben lesz és május 15-étöl
szeptember 30-áig tart. Az eddigi úgy belföldi, mint kül­
földi bejelentések és értesítések arra engednek következ­
tetni, hogy ez a kiállítás minden tekintetben gazdag és
fényes lesz.
Aláírva: Korák Árpád kiállítási igazgató.
Megfelelve a hozzánk intézett kérelemnek, nem hall­
gathatjuk el, hogy nem juthattunk tisztába avval, mi akar
ez lenni? Végig olvastuk az egész programmot is, s az
sem bírt bennünket a hirdetett vállalkozás reális voltáról
tájékoztatni.
Ezért tehát viszontkérelemmel fordulunk a „Nemz et ­
k ö z i K i á l l í t á s “ - i vállalat létesítőihöz, legyenek
szívesek nekünk kissé bővebb felvilágosítást nyújtani, hogy
e vállalkozáshoz érdem szerint hozzászólhassunk. (= )
 Az (900 évi párisi kiállításról értekezett jan. 31-én
Mi k l ó s Ödön, a magyar osztály helyettes kormánybiztosa
a Magy. Mérnök- és Építész-Egyletben nagy hallgatóság
előtt. Részletesen ismertette az összes eddigi kiállításokat,
előadván azok terjedelmét, a rájuk fordított költséget, a
látogatók számát és a bevételüket. Majd áttért a most
tervezett kiállításra; kijelentette, hogy elegendő terület
12000 m'- fog Magyarország rendelkezésére állani, hogy
önállóan és méltóan bemutassa magát, iparát, kultúráját
a résztvevő 59 állam sorában. Erre különös alkalom lesz
a Szajna partján építendő külön pavilion, melynek ter­
veire az egyesületben már pályázat rendeztetett; a mai
napi határidőre 8 pályamű érkezett be. Ebben a pavillon-
ban mutatjuk be a millenáris kiállításunk történelmi csoport­
jának quintessenciáját. Végül lelkes szavakban fölhívta az
egyesület tagjait, hogy támogassák a kormánybiztosságot
nagy és szép feladatának megoldásában: hogy a kiállítás
hazánkra dicsőséget hozhasson. A mintegy 130 főnyi hall­
gatóságban olt volt Wekerle Sándor, Hieronymi Károly,
Ghyczy Béla, Ráth György és még számos illusztris vendég.
Budapest székes-főváros új székpalotájának
(városházának) hovahelyezése.
(Tervpályázat.)
A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet mű- és középí­
tési szakosztályai — attól a jogos óhajtástól vezéreltetve,
hogy Budapest székes főváros újból emelendő s z é k p a 1o-
t á j á n a k hovahelyezésében, bármiféle melléktekintetek
mellőzésével, csupán és kizárólag magának a székpalo­
tának és a rohamosan fejlődő székes főváros összes részei
és kerületeinek, s azok lakosságának egyenlőképpen szem
előtt tartott érdekei érvényesüljenek, s hogy a Budapest
számos középületének szerencsétlen elhelyezésében elég
elrettentő példát mutató, habár még oly jóakaratú elha-
markodás feltétlenül elkerültessék, továbbá annak megcá­
folhatatlan tudatában, hogy a hovahelyezés kérdése sem
technikai, sem városrendezési, sem pedig financiális szem­
pontból ekkoráig kellőképpen tanulmányozva még egyálta­
lában nincs: a hivatott tényezők- és érdeklődőknek, esz­
méik kifejtésére és bemutatására alkalmat nyújtandók, a
kérdés alapos tanulmányozása végett — ezennel pályá­
zatot hirdetnek a következő föltételek a la tt:
I. Az emelendő székpalotában elhelyezendő használati
összes helyiségek (ubicatio) terjedelme kerekszámban 34.000
m2-re tehető, a mely terjedelemből körülbelül 24.000 m2 a
közigazgatási szolgálat hivatalos helyiségeire esik, a többi
pedig a repraesentativ-helyiségekre (diszterem, ünnepélyes
fogadtatásokra való helyiségek, közgyűlési terem, tanács­
terein, főpolgármesteri, polgármesteri stb. hivatalos helyi­
ségek, könyvtár, képtár, múzeum s ezek mellékhelyiségei)
szánható.
II. A székpalota a székesfőváros területén bárhová
helyezhető, a mint azt az illető pályázó célszerűnek és
megfelelőnek tartja és kellőképpen megokolhatni hiszi. A
pályázat alkalmával az a helyzetterv, a mely e célra, a
M. Mérnök- és Építész-Egylet titkári hivatalától megsze­
rezhető, használandó föl.
Amennyiben azonban valamelyik pályázó oly telekre
javasolná a székhazat helyezni, mely az imént jelzett
helyzetterv határain kívül esik, ez esetben más, de ugyan­
azon mérték szerint rajzolt, helyszínrajzon pályázhatik.
III. Szem előtt tartandó az emelendő palota monu­
mentalitása s ebből folyólag monumentális elhelyezése,
és különös figyelem fordítandó arra, hogy helye, az egész
város területéhez viszonyítva, lehetőleg központos legyen,
nem feledkezve meg a város jövőbeli terjedéséről sem.
IV. A székpalotához vezető vagy vezetendő közlekedő
vonalak szempontjából szükséges, hogy a városnak, leg­
alább a kiszemelendő hely környékébe eső része, illetőleg
e környék szabályozása is a tervezés körébe vonassák.
V. Gond fordítandó arra a körülményre, hogy a
székes főváros dunajobbparti része a dunabalpaláival tel­
jesen egyenlörangú és jelentőségű, s e szerint, hogy a jobb­
parti részeknek a székpalotához vezető útvonalai ugyanoly
fontosságúak, mint a balpartiaké.
VI. Tekintettel arra, hogy a Károlv-kaszárnya telke
a székes fővárosnak immár rendelkezésére áll, ha pályázó
ezt a telket kívánja a szókpalota részére fölhasználni,
tegyen egyúttal határozott javaslatot arra nézve is, hogy
a kaszárnya granátosutcai szárnyát fönn kívánj a-e tartani
vagy sem, valamint a közvetetten környék szabályozására
s a székpalotához vezetendő útvonalak szabályozására
vagy létesítésére nézve is.
VII. Ha pedig nem a Károly-kaszárnya telkét, hanem
más helyet javasol a pályázó a székpalota számára, tegyen
egyúttal javaslatot a Károly-kaszárnya telkének és kör­
nyékének miként leendő szabályozása és értékesítése iránt,
tekintettel ez esetben is a kaszárnya granátos-utcai szárnyára.
VIII. Kívánatos, hogy a pályázók javaslatukat pénz­
ügyi szempontból is legalább magyarázattal, vagy meg­
közelítő számításokkal egészítsék ki, különös tekintettel a
javaslatuk szerint netán elhelyezendő középületek (temp­
lomok, iskolák stb.) szükségessé váló kisajátítására, ille­
tőleg a kisajátítások költségeire is.
IX. A pályázat titkos s a pályázók pályatervüket
1898. évi február 14-ének (hétfő) esti 6 órájáig, a Magyar
Mérnök- és Építész-Egylet titkári hivatalában, jeligével és
jeligés levélkével ellátva, adhatják be.
X. Pályadíjak:
1- sö díj a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet ezüst­
érme és 300 korona.
2- ik díj a M. Mérnök- és Építész-Egylet ezüst érme
és 200 korona.
XI. A pályadijakat 5 tagú bíráló bizottság fogia oda­
ítélni. a melynek tagjai: C z i g l e r Győző, E b e r l i n g
István, N ey Béla, P o c z Samu és S c h u l e k Frigyes.
XII. A pályázatban részt vehet a M. Mérnök- és
Építész-Egylet minden tagja.
M e g j e g y z é s . A Il-ik pontban említett térrajz, pél-
dányonkint egy koronáért, a M. Mérnök- és Építész-Egylet
titkári hivatalában bármikor megkapható.
Budapest, 1897. december 30.
Czigler Győző, Sándy Gyula,
szakoszt. elnök. szakoszt. jegyző.
FŐVÁROSI ÜGYEK
A m a g á n é p íté s i a lb izo ttsá g ja n u á r hó :il-é n
K u n Gyula tanácsnok elnöklete alatt tartott ülésében
tárgyalt engedélyügyek közül a Tanács a következőket
teszi át a Fővárosi Közmunkák Tanácsához:
3180. Huszár Eleimé, a Vili. kér. Őrömvölgy-utca
7203/4. hr. sz. a. építendő négyemeletes bérházának tervei.
2986. Hainsohn Gyula, a VIII. kér. Mexikói-út 2611/24.
hr. sz. a. emelendő földsz. raktárának és istállójának ter­
vei. 2021. Müller Lajos, az V. kér. Lipótkörút 1122/d.
hr. sz. a. építendő négyemeletes bérházának módosított
tervei. 2647. Stasiák Jenő, az I. kér. Táltos-utca 12981 18. 8.
hr. sz. a. építendő egyemeletes toldalékénak tervei. 1691.
Lasetzky Márton, a III. kér. Föld-utca 1630/10. hr. sz. a.
emelendő földsz. házának tervei. (Kőm. Schäffler István.)
2185. Muschinek János, az I. kér. Budaörsi-út 10926 a.
 35

hr. sz. a. építendő műhely és őrházának tervei. (É. Hof-
hauser Gusztáv.) 10. Hehtl Mária, a III. kor. Névtelen­
utca 1677 a. hr. sz. a. építendő főldsz. toldalékának tervei.
(Ém. Bosnyakovits Jakab.) 1667. A Kreinsmünsteri apátság,
az 1. kér. Dísz-tér 69. hr. sz. a. eszközlendő átalakításá­
nak tervei. (Köm. Zenki Alajos.) 3169. Dr. Gonda Ignác,
a VIII. kér. József-körút 11. hr. sz. a. felállítandó bolt-
kapuzatának tervei. (Asztm. Thék Endre.) 586. Berger
Nándor, a Vili. kér. Kerepesi-út 45. hr. sz. a. felállítandó
boltkapúzatának tervei. (Asztm. Berger Nándor.) 3560.
Grünhut József, a VI. kér. Andrássy-út 46. hr. sz. a. fel­
állítandó boltkapúzatának tervei. (Asztm. Malomsoky József.)
4315. Chaudoir Gusztáv és társa, az V. kér. Újpesti rak­
part 1461. hr. sz. a. építendő rézsodrony-gyárának tervei.
2405. Almássy Lőrinc, az I. kér. Istenhegyen 9935/1. hr.
sz. a. építendő toldalékénak tervei.
Közvetetlenül fog az engedély megadatni:
2039. A 7. utász-zászlóaljnak, az I. kér. Kis-sváb-
hegyen 7142 d. hr. sz. a. árnyékszék építésre. 4559. A m.
kir. posta- s távirda-igazgatóságnak, a IV. kér. a főposta
épületben1 átalakításra. 2406. Szőke Jánosnak, az I. kér.
Alkotás-utca 1452/3. hr. sz. a. egyemeletes toldalék épí­
tésére. (£.• Schumy Rezső.) 3168. Bachruch Károlynak, a
VII. kér. Kazinczy-utca 5156. hr. sz. a. műhely építésre.
3372. Bernárdt Győzőnek, a VIII. kér. Ujvásártér 5806.
hr. sz. a. átalakításra. (É. Kappeter Adolf.) 3603. Gurtner
Jánosnak, a IX. kér. Gát-utca 8817. hr. sz. a. kamra
építésre. (É. Hosztalek Károly.) 1444. Balázs Mihálynak,
a VI. kér. Szt.-László-utca 1548/a/76. hr. sz. a. toldalék
építésre. (Kőm. Scheiring János.)
Kisebb átalakításokra kértek és nyernek engedélyt:
3178. Pfanzelt János, a II. kér. Törökvész-dűlő 6617.
hr. sz. a. 3116. Pucher István, az 1. kér. Németvölgy
18977. hr. sz. a. 3166. Friedrikeit János, a III. kér. Kór­
ház-utca 10. hr. sz. a. 3605. A Schlick-féle gyár, az V.
kér. Névtelen-utca 1411/3. hr. sz. a. 3846. Skoumal Anna,
a X. kér. Kolozsvári-utca 7490. hr. sz. a. 4683. Zimmer­
mann Ferenc, a IX. kér. Márton-utca 8 a. hr. sz. alatti
házban.
Jóváhagyásra ajánltatnak:
57154 97. Kiinger József, a IV. kér. Magyar-utca
314. hr. sz. a. épülő háromemeletes házának módosított
tervei. 3177. Zweig Vilmos, a III. kér. Szt.-Endrei-utca
237. hr. sz. a. épülő egyemeletes házának módosított
tervei. (Ém. Schumy István.) 3163. Lafleur Lajos, a VII.
kér. Csömöri-űt 2611/8. hr. sz. a. épülő háromemeletes
házának újabb tervei. 3606. A Schlick-féle vasöntő- és
gépgyár részv.-társaság, az V. kér. Névtelen-utca 1411 2.
hr. sz. a. épülő kétemeletes házának módosított tervei.
(Ém. Wellisch Sándor és Gyula.)
Elutasíttatni javasoltattak:
2342. Freund Jakab, a III. kerület Ó-budai-rakpart
20/20/1. hr. sz. a. szándékolt átalakítások eszközlése. 3554.
Steiner József, a VII. kér. Király-utca 21. hr. sz. a. szán­
dékolt boltkapuzat felállítása. 2982. Spitzer Mór és Lajos,
a VI. kér. Vörömarty-utca 3321. hr. sz. a. szándékolt
négyemeletes ház építése. 57050/97. Schill János, a III.
kér. Ó-budai-rakpart 87—89. hr. sz. a. szándékolt egy­
emeletes ház építése engedélyezése iránti kérelmével.
Levelezés.
T. A. előfizető. Budapest. Beküldött két rendbeli
cikkére nézve van szerencsénk a következőkről értesíteni.
Mind a két cikk tagadhatatlanul érdekes kérdéseket
fejteget, de az egyiknek, — a terjedelmesebbnek — tárgya
a mi programmunkon egészen kívül esik s így lapunk kere­
tébe bele nem illeszthető. Szíveskedjék vele talán vala­
mely más, socialis kérdésekkel foglalkozó lapnál kísérletet
tenni. -— A mi pedig a másik cikket illeti töredelmesen
bevalljuk, hogy „Eszmezavar“ című cikkünk fogyatékos
lehetett, mert célunkat — a mint tapasztaljuk — sehogy
sem értük el vele. Az Ön — kisebb — cikkének anyaga
két, sőt talán három cikkben földolgozva, érdemes tanul­
mányt adhatna, így a mint van, sem nem elég kimerítő,
sem nem elég világos. A kéziratokat nehány napig meg­
őrizzük, hogy — kívánatra •—■ visszaszolgáltathassuk.
F. A. Tolna. A pályázatnak meg volt a maga ered­
ménye, s a miniszter, annak alapján, meg is bizta az illető
pályanyerteseket, a szóban lévő müvek megírásával. A míg
elkészülnek, türelemmel keli lennünk.
Felelős szerkesztő : Key Béla

_.
Határidő A hirdető közeg Hely neve Tárgy megnevezese

Pályázatok műszaki munkákra és állásokra.

Febr. 14. Főszolgabírói hivatal Békés-Csaba .Plvzt mérnöki állásra. Fiz. 1000 frt.
r 15- Takarékpénztári igazg. Laá (Thaja mellett.) Plvzt takarékpénztári épület építésére. Elöir. 160,000 korona.
„ 15. Bácsi tiszai ármentesítő Ó-Becse Plvzt mérnöki állásra. Fiz. 1200 frt.
társulat
„ 20. Főispán Pécs Plvzt mérnöki állásra. 1300 frt fiz. és 130 frt drág. pótlék.

Pályázatok tervekre és szobrászmunkákra.

Febr. 14. Magyar Mérnök- és Épít.- Budapest Plvzt hova helyezzük a budapesti új városházat I. díj egyleti ezüst-érem és
Egvlet 300 korona, 11. díj ezüst-érem és 200 korona.
Aug. 31. Svéd-norvég főkonzulátus Budapest Plyzt stockholmi pályaudvar létesítésére. D íjak: 12000, 8000 és 4000 svéd korona.
Versenytárgyalások épület-munkákra, vízvezetékek és csatornák építésére.
Febr. 14. Községi elöljáróság Kőrös-Tarcsa Vnvts bérház építésére.
. 15. Városi tanács Munkács Yriyts baraképítésre.
, 17. Polgármesteri hivatal Braila Ynyts közvágóhíd építésére. Elöir. 258.600 trank.
» 17. Közalapítványi gazdászati Pécsvárad Vnyts családiak építésére. Elöir. 2329 frt 01 kr.
felügyelőség
, 20. Lelkészi hivatal Bocs (Arad m.) Ynyts papiak építésre. Előír. 5000 frt.
Versenytárgyalások vasutak, közutak, hidak építésére, vízépítő-munkákra és anyagszállításra.
Febr. 15. Városi tanács Igló Vnyts betoncsatorna építésére.
* 28. Polgármesteri hivatal Győr Vnyts vasbetonhidak építésére.
 ill

S V A D L O F E R E N C
1
s
épületlakatos, görredöny- és kályhagyáros,

Si
j
|Í
fá
B u d a p e s t e n , VI. k e r ü l e t , L e h e l - u t c a 8 . s z á m ,
i SE I
a jftn lja
szabadalmazott hullámos acélbádogból készült ércövvel vagy börszalaggal ellátott
j g ö rre d ő n v e it, m
1 if
ill
továbbá szintén szabadalm azott

Blasicek- és Brecska-féle töltő kályháit, fm

ä |
PjÉl
minden nagyságban, vas-, acél- vagy zománcozott köpenyben, továbbá saját szaba-
dalmu központi fütésberendezéseit több helyiségnek egy kályhával való fűtésére.
Elvállal mindennemű 21
é p ü le tm u n k á t, m e ly ek et m e g b íz h a tó a n és p o n to san fo g a n a to sít.

C so n ^ r á d v á r m e g y e sű is p á n ja itó l.

Árlejtési hirdetmény.
Csongrád vármegye törvényhatósága mintegy 40 kilométer törvényhatósági útnak

müüttá leendő kiépítését elhatározván

ezúttal a szentes—hmvásárhelyi törvényhatósági út 0.293—2.365. kilométer közti s részben Szentes város
belterületén átvonuló átkelési szakasz kerül építés alá és pedig olyképen, hogy az átkelési szakasz félkocka­
kőből vagy egyéb a gyakoilatban bevált burkoló anyagból, a külső szakasz pedig kőalapra kavicsból lesz
kiépítendő.
Az engedélyezett építési költség 49.766 frt 24 krt tesz ki.
Ezen munkálatoknak és pedig úgy a megkivántató anyagok előállítása és szállítása, valamint az építés
végrehajtásának biztosítása céljából 1898. évi február hó 7-ik napján d. e. Vall órakor Szentesen, alulirt
alispán hivatalában — írásbeli zárt ajánlatok elfogadása mellett — versenytárgyalás tartatik.
Felhivatnak ennélfogva a pályázaton részt venni kívánó vállalkozók, hogy az engedélyezett teljes költség­
összeg után számítandó 5° o-os bánatpénzzel ellátandó ajánlataikat, az útépítésre felajánlandó anyagoknak
szabályosan kidolgozott és saját pecsétjükkel ellátandó mintáival felszerelve a fentjelzett nap
— ~délelőtt io órájáig - —
hozzám benyújtsák.
Az ajánlatokban számmal és betűvel világosan kiteendő azon százalék, a melynek elengedése vagy
felülfizetése mellett a pályázó az út építési anyagokat és munkákat magára vállalni hajlandó, nemkülönben
azon körülmény is, hogy az illető a vállalat alapjául szolgáló összes feltételeket és részletes határozatokat
ismeri s elfogadja.
A pályázati feltételek szerint az építési anyagok előállítása és szállítása, valamint a munkálatok végre­
hajtása külön-külön is kiadható, az együttesen vállalkozó azonban előnynyel bir.
Az ezen építésre vonatkozó teljes műszaki műveletek, a feltételek és részletes határozatok csupán alul­
írottnál, ellenben az árjegyzék, a költségvetések, a feltételek és a részletes határozatok Szegeden a várm.
államépítészeti hivatalnál is megtekinthetők.
481
Szentesen, 1898. évi január hó 7. Dr. C sató Z sigm ond, a l i s p á n .

Selypi agyagipar részvénytársaság líiss

(T O R S E N G,
építő vállalat Budapesten,
Budapesten, VI., Andrássy-út 8. szám.
Ajánlja francia hornyolt tetőcserepeit megfelelő egyszerű vagy
díszített kúptéglákkal, továbbá burkolat-dísztégláit és külön­
I
leges burkolat dísztégla-lapjait, hornyos idomtégláit, alagcső-
veit, fali és üreges tégláit és hódfark tetőcserepeit.
faáru-, parketta- és #H R észletes á rjeg yzék k el v a la m in t felv ilá g o sítá so k k a l s z í­
»
*
vesen szo lg á l
ä § « ! # • e e e tfö rg á e s -g Y á rtá s . az ig a z g a tó s á g .

A francia hornyolt tetőcserép minden más tető-fedanyaggal ,jj|

BUDAPEST, szemben, kitűnő ellenállóképesség, vizhatlanság és tartósságnál jjp
IX., Lónyai-u. 33. sz. fogva legjobb és legolcsóbb fedőanyag, e mellett igen cse- jj|
kély sulylyal bir és igy legtávolabb eső vidékekre is olcsón '§
szállítható. life
 Huszonkettedik évfolyam.
ÉPÍTŐ MŰSZAKI
ipa r
HETILAP.
Az Kpitő inesteli képzettség megvizsgálására szervezett Bizottság
és
a B udapesti építőm esterek, kőm űves-, kőfaragó- és ácsm esterek Ipartestületének
HIVATALOS LAPJA.
IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIII
M eghívó.
A mű- és középítési szakosztályok hétfőn február hó 14-én este
6 órakor ülést tartanak, melynek tárgyai :
1. A jövő évi építészeti nagypályázat programmja és az 5-tagú
bíráló bizottság megválasztása.
2. A N e y Bélától a múlt ülésen előadott „Javaslat“ tárgyalása.
3. A kőműves-munkák elszámoló szabályzata.
4. Folyó ügyek, indítványok.
Cziyler Győző s. k.
szakoszt. elnök.
Jelen számunk rajzmelléklete a K a I l i n a M. és
A r k a y A. építészektől tervezett budai Vigadó Corvin-tóri
homlokzatát ábrázolja. Az alaprajzokat és a magyarázó
szöveget múlt számunkban adtuk.
Javaslat
a magas-építés ügy rendezésének kérdéséhez. *)
Nem szükséges különösen hangsúlyoznom e helyen,
hogy a társadalmi- és a köztevékenységnek alig van tere,
a mely annyira rendezetlen, mint a magas-építési szaké.
Pedig tagadhatatlan, hogy nem csekély jelentőségűek azok
az intézkedések, a melyek különösen az építésszaki oktatás
s másfélül az építési ipari foglalkozás rendezése érdeké­
ben az utóbbi évtizedek alatt történtek s a melyeknek
eredményéül ma már mégis megnyugtatóbb viszonyok
uralkodnak, mint csak 15 évvel is ezelőtt. Csakhogy az
élet és a fejlődés oly óriási, nem képzelt s nem is
remélt mértékben haladt és halad, hogy a tett intézke­
dések hatalmát tényleg túlszárnyalta s ma — a mostani
állapotokhoz viszonyítva — megint csaknem ott vagyunk,
mint akkor, a mikor az építés-ügy még teljesen szabadjára
volt hagyva s a tér, mindenki számára tárva-nyitva állott.
Hogy a magas-építés-ügy fontossága, sem a vele
foglalkozók, sem az építtetők szempontjából, sem pedig
országos, közgazdasági tekintetben, nem kicsinyelhetö, ez
bizonyításra nem szorul, s elég csupán az építéssel foglal­
kozók ma már számilag is tekintélyes karára és arra hivat­
kozni, hogy megbízható statisztikai adatok szerint, az
utolsó 10 évet véve alapul, az a tőke, a melyet az ország,
évente magas-építésekbe fektet, megközelíti, vagy túl is
haladja a 40 milliót, sőt bebizonyítható, hogy az e célra
fölhasznált összeg évről-évre szabályos progresszióban
növekszik.
Senki sem tagadhatja tehát, hogy a mikor immár
sok száz főnyi, az építő-szakban képzett egyén keres képes­
ségeinek és képzettségének megfelelő munkát s ettől a
munkakörtől jogos követelni a biztos existentiát és a mikor
másfelül az építtetők — az állam, hatóságok, testületek
és egyesek — méltán óriásiaknak mondható tőkéket fek­
tetnek évről-évre magas-építésekbe, mely tőkék értéke
»
. *) Fölolvastatott február 7-én a Magyar Mérnök- és Építész-
Egylet mii- és középítési szakosztálya ülésében.
f
6 —1101. sz ám . Szerda, 189S. február 9-én.
iii;iiii!iiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiimiiiiiiiiiiniiiin::r
T A R T A L O M :
Meghívó. .— Javaslat a magas-építés-ügy rendezésének kérdéséhez.
— Az Újépület története. — Vegyesek. — Magyar Mérnök- és Építész-
Egylet. — Fővárosi ügyek. — Pályázatok. — Versenytárgyalások. —
Hirdetések.
itimiii ■iiiiiitiiiiiniiiiii i
miként való felhasználásuk tekintetében, a nemzetvagyon
szempontjából is a legnagyobb figyelmet érdemli meg,
senki sem tagadhatja — ismétlem — hogy a magas­
építés-ügy országos fontosságú s annak az összes érde­
keltek érdekében való rendezése nemcsak föltétlenül szük­
séges, hanem halaszthatatlan is.
Ismételve volt alkalmam e kérdéssel irodalmi téren
behatóan foglalkozni, de meg a technikus-kongresszusi
Sáncly Gyula s. k.
szákoszt. jegyző.
tárgyalások alkalmával s legutóbb itt, a Magy. Mérnök-
éjs Építész-Egylet mii- és középítési szakosztályainak kebelé­
ben is, a mikor kimerítő képét igyekeztem adni a mai
állapotoknak s ennek kapcsán azt a meggyőződést fejeztem
k i:— mely meggyőződésemben sokan osztozkodnak velem
-t— miszerint immár bekövetkezett a legfőbb ideje annak,
hogy a m a g a s - é p í t é s - ü g y végre egész terjedelmében
r e n d e z t e s s ék s hogy „a létező és hozandó törvények
és szabályok megtartása a l e g s z i g o r ú b b a n e l l e n ­
ő r i z t e s s é k ; mindenkit abba a munkakörbe utasítván,
a melynek képzettségénél fogva megfelelni bir s a melyre
képzettsége alapján jogot támaszthat“.
És nem hallgathatom el, hogy habár magát a ren­
dezés kérdését, az idevonatkozó szabályok és törvények
igazságos és szabatos megállapítását is nehéz s e mellett
nem kis mértékben kényes föladatnak ismerem, a leg­
nagyobb elénk táruló nehézséget mégsem a szabályok
megalkotásában, hanem éppen abban látom, hogy mi­
képpen lesznek e szabályok az életben érvényesítendők,
mily módon, mely eszközökkel leszünk képesek a társa­
dalmat s a magas-építés-ügy összes faktorait a szabályok
megtartására rászorítani s az ellenőrzést eszközölni úgy,
hogy a megalkotandó szervezet ne maradjon csupán írott
malaszt, hanem testté válhassék, életrevalóvá s gyakorlati­
lag is hasznossá lehessen.
Ez a kérdés, messziről és csak fölületesen tekintve,
nem látszik éppen különös fontosságúnak s talán hajlandók
lehetnénk azt hinni, hogy legyen csak meg egyszer az
okszerű, egészséges szervezet, annak az életben való ér­
vényesülése majd megjön magától s az életeleven ellen­
őrzést majd gyakorolják maguk az érdekeltek, holott
nekem, egyénileg, éppen ellenkezőleg, az az erős meg­
győződésem, hogy a valódi siker tulajdonképpen ezen
fordul meg, s igazán megfelelő, hasznos eredményt csakis
e k é r d é s sikeres megfejtésétől várhatunk. Vagy lehet-e
kétségbe vonni, hogy m a i á l l a p o t a i n k is s o k k a l
k ie lé gít őb bek l e n n é n e k s alig volna okunk
ol y sok p a n a s z r a , h a a l é t e z ő és e l m é l e t i l e g
é r v é n y e s s z a b á l y o k az é l e t b e n v a l ó b a n
é r v é n y e s ü l n é n e k , ha nem volna oly gyakori a
szabályok s a jogok megkerülése, nem követnének el meg-
torlatlanul oly sok visszaélést, mint a mennyit tényleg
tapasztalhatunk, szóval, ha eleven, éber, szigorú ellen­
őrzés gyakoroltatnék; ha léteznék oly intézmény, a melynek
ez az ellenőrzés lenne a hivatása s e föladat nem hárulna
az érdekelt egyesekre, a kik azt rendszeresen nem gyako­
rolhatják, egyfeliil mert élethivatásukból folyó egyéb el­
foglaltságuk, másfélül pedig a „denunciálás“ gyűlölt eszméje
tartja őket lekötve? A mienknél régibb társadalmi ősz-
 37
hílyok példája is eléggé bizonyítja, bogy az ellenőrző és
nyilvántartó forum, a rend föntartására s a jogok meg-
védelmezése érdekében, föltétlenül szükséges és nélkülöz­
hetetlen s hogy ezt a föladatot magukra az érdekelt
egyesekre bízni sem az érdekeltek, sem a közérdekek
szempontjából nem lehet és ennek a nyilvánvalósága s a
tett tapasztalatok teremtették meg — a különböző k a ma r á k
intézményét.
Közel fekvő volna ezek szerint a gondolat, hogy az
építésszaki ügy törvényhozási és kormányhatósági rende­
zésével kapcsolatosan s azzal egyidejűleg az építésszaki
kamarák intézményét is teremtsék meg, a meghozandó
szabályok gyakorlati hatásosságának biztosítása érdekében.
Csakhogy itt — a kérdés beható tanulmányozásából
származó meggyőződésem szerint — l e g y ő z h e t e t l e n
n e h é z s é g e k tornyosulnak utunkba.
Egyidőben sokat foglalkoztunk a „Műszaki kamarák“
eszméjével; én magam is — még mint a M. Mérnök- és
Építész-Egylet titkára — megkíséreltem azt kodifikálni, de
utóbb, mikor a statútum tervezete már szinte készen volt,
be kellett látnunk, hogy lehetetlen—• ez i d ő k s z e r i n t
m é g lehetetlen —- e tervet megvalósítani s hogy hamis
utón indultunk el, a mikor ezt az eszményt, a mely nekünk
m é g m o s t megközelíthetetlen, tűztük ki célunkul.
Arra, hogy bizonyos egy hivatással bírókat: k a m a-
r á b a lehessen egyesíteni, mindenekelőtt az szükséges,
hogy ezek az egyhivatásuak, egyenlő kvalifikációval s
egyenlő jogokkal bírjanak, mert csak így lehet műkö­
désüket bizonyos körbe, megállapított határok közé szorí­
tani s egyazon kötelességeket és terheket róni reájuk,
mert ez a „kamara“ fogalmától elválaszthatatlan.
A m a g a s -é p íté s z e t terén hivatásszerűen foglalkozók
pedig nagyon különböző minősítéssel bírók lehetnek, a mi
az építészet hármas ■ — m ű v észet, t u d o má n y és i par —
minőségéből megmagyarázhatóan következik. — Attól, hogy
valaki csak egyetlen utón, bizonyos kiszabott disciplinák
végzése által nyerhessen' jogot a magas-építészet terén
való foglalkozásra, még meglehetősen távol vagyunk, szinte
bizonyos tehát, hogy nemcsak vannak, hanem még jó
hosszú időn át lesznek is olyanok, a kik nem a rendes
iskolai utón szerezték képzettségüket, e szerint a kellő
formai kvalifikációval nem rendelkezve, a kamara körébe
nem lennének bevonhatók, s vagy végképpen el kellene
őket tiltani arról a térről, a mely nekik ekkoráig kenyeret
adott — a mi pedig a méltányos igazsággal teljességgel
összeegyeztethetetlen — vagy pedig, eltűrni az ő kamarán
kívüli működésűket. Ez utóbbi esetben pedig méltán kér­
dezhetnék a kamarába bekényszerített kvalifikáltak: hogy
vájjon büntetés jár-e nekik azért, hogy oklevelet szereztek?
Mert hiszen a kamarába tartozás, ha érdemes jogokat
nem biztosíthat, ha a működés terét nem képes a kamara­
tagok számára épentartani, de viszont korlátozásokkal,
kötelességekkel és költségteherrel is jár, tényleg büntetés­
számba menne azokkal szemben, a kik nem szerezvén
meg a taggálétel föltételét — a kamara terheitől egysze­
rűen mentek m aradnának!
Ezek voltak íme, e l s ő s o r b a n , az okok, amelyek
miatt a kamara eszméjét el kellett ejteni, az időre bízván,
hogy érlelje meg a megoldás valamely más elfogadható
módját.
Csakhogy ez még mindig várat magára, az élet, a
gyakorlat pedig mindjobban sürgeti, hogy a magas-épí­
tészet ügye rendeztessék s be kell látnunk, hogy valami­
nek történnie kell, valamit tennünk kell. ha szakunkat az
elsülvedéstöl. az elposványosodástól megmenteni akarjuk ...
J a v a s l a t o t kívánok ezúttal a t. Szakosztályok elé
terjeszteni, a mely szerint a törvényhozási vagy akár
rendeleti utón rendezendő magas-építési ügy tényezőinek
jogai, kötelességei, egyelőre — míg viszonyaink majdan
talán a „kamara“ számára megérnek — k ö z i g a z g a t á s i ■
u t ó n ellenőriztetnének s a magas-építészet érdekei min­
denképpen kellő gondozásban részesíttetnének, habár meg
kell vallanom, hogy ennek az eszmének a közigazgatás
keretébe való beillesztése nem kis nehézségekbe ütközik.
Olyan orgánumai ugyanis a közigazgatási szervezet­
nek, a melyek a magas-építészet gondozására kellőképpen
képesek lennének, ma, tulajdonképpen nincsenek, mert a
létező műszaki orgánumok — a műszaki hivatalok — a
m a g a s - é p í t é s z e t szempontjáaól tekintve, személv-
zetileg nagyon hiányosan vannak ellátva s így kielégítő
működést, ebben az irányban, nem is végezhetnek.
A k i r á l y i á l l a m é p í t e s z e ti h i v a t a l o k sze­
mélyzete, a moly hivataloknak e l s ő s o r b a n , az u t a k
é p í t é s e és f ö n n t a r t á s a képezi a tulajdonképpeni
föladatát, de m e l l é k e s e n a magas-építészet agendáit
is el kell látniok, túlnyomóan nagyobbrészben o k l e v e l e s
m é r n ö k ö k b ö l áll és igen természetes, hogy ezeket,
éppen e minőségüknél fogva, se m v é g z e t t s z a k -
t a n u l m á n y a i k , sem g y a k o r l a t u k , sem é r z é ­
k ü k a m a g a s - é p í t é s z e t sikeres és kívánatos mér­
tékben való gondozására nem képesíti.
Mert nagyon téves a föltevés, hogy az o k l e v e l e s
m é r n ö k , m i h e l y t okleveles mérnök, a műszaki tevé­
kenység b á r m e l y i k terén, tehát a magas-építészetin is,
okvetetlenül kellő képzettséggel és jártassággal kell hogy
■bírjon, s a fölmerülő teendőket, a mai kor követelményei­
nek megfelelő módon, el bírja látni. A technika mai fej­
lettsége mellett — nem én vagyok az első, a ki ezt
hangoztatom — a t e c h n i k u s - e n c i k l o p e d i s t á k
k o r a l e j á r t ; ma minden külön szak e g é s z embert,
alapos szakképzettséget, s p e c i a l i s t á t követel.
Az e z i d ő k s z e r i n t i e l j á r á s az, hogy
a királyi á l l a m é p í t é s z e t i h i v a t a l o k (sőt a
nagyobb városokban létező törvényhatósági műszaki
hivatalok is) a hatáskörükben fölmerülő m a g a s - é p í ­
t é s z e t i ü g y e k e t K é n y t e l e n - k e l l e t l e n módon
elintézik úgy, a mint arra tagjai - - a mérnökök —
képesek. Bizonyos azonban, hogy csakis azokkal a magas­
építészeti ügyekkel foglalkoznak, a melyeket a viszonyok
rájuk kényszerítenek, a melyeket maguktól el nem hárít­
hatnak és egyáltalán legkevéshbé sem igyekeznek az ily
természetű ügyeket magukhoz vonzani, még kevésbbé
törekszenek befolyásukat kifelé, a közönség fölvilágosítása,
érdeklődésének felköltése, a fölmerülő építkezési ügyek
józan és észszerű mederbe terelése által érvényesítni, a
mi pedig nemcsak kívánatos, hanem a közérdek szempont­
jából szükséges is lenne; nem teszik ezt már azért sem,
mert rendszerint és természetszerűleg maguk sem bírnak ,
e tekintetben kellő tájékozottsággal és gyakorlottsággal s
ennélfogva é r z é k k e l s e m a m a g a s - é p í t é s z e t
iránt. S ha egyik-másik ily hivatalnál akad is elvétve,
egv-egy „építész“ ez annyira különálló, elárvult helyzet­
ben van hivatalbeli társaival szemben, hogy tőle erélyesebb
és eredményesebb működést várni valóban alig méltányos,
sőt nem is lehet.
De bizonyos másfelül az is, hogy az imént érintett
célt, a magas-építészet és az abból folyó és vele összefüggő í
ügyek iránti méltányló köztudat fölébresztését, meg az
ügyek szakszerű helyes végzését, az által sem lehetne
elérni, ha akár minden ily hivatalnál alkalmaznának is
egy-egy „építészt“, mert egy egyén nemcsak hogy a jelzett
irányban nem bírhat hatásos működést kifejteni, hanem a
rendes gyakorlati eljárás szempontjából is elégtelen, a
mennyiben valamely építés vezetését, ellenőrzését és mű­
szaki fölülvizsgálását egy kézben egyesítni a dolog fogal­
mából folyólag nem helyes; másfelül pedig az ország külön­
böző vidékein és kisebb városaiban is nem egy oly mű­
szaki hivatal lehet, a mely alig nyújt annyi magas-épité-
 szeti foglalkozást, a mennyi az alkalmazott „építész“
munkaerejét kellőleg kihasználná..........
De lássuk, hogy mi a m a i e l j á r á s , a t ö r v é n y -
h a t ó s á g o k által eszközölt é p í t k e z é s e k k ö r ü l , a
melyekre nézve t. i. az államkormány vagyonfelügyeleti
jogot gyakorol s a melyeknek foganatosítása tehát, az ő
helybenhagyása nélkül, nem eszközölhető. Az illető terveket
és költségvetéseket a mai szabályok értelmében fölter­
jesztik a belügyminiszter elé, a ki aztán műszaki meg-
bírálás végett, rendesen átküldi a kereskedelmi miniszter-
. hez s az onnan nyert műszaki vélemény alapján határoz.
I Igen természetesnek kell találni, hogy az építtetők nem
mindig értenek egyet azokkal az esetleges megjegyzésekkel,
a melyeket a tőlük fölterjesztett tervekre és költségveté­
sekre, műszaki szempontból, a minisztérium tett s az ily
értelemben adott utasításokat nem mindig hajlandók követni
i és pedig annál kevésbbé, mert az utasítások nem ritkán
— az illető épület állóssága és biztossága, vagy célszerűbb
beosztása érdekében -— pénzbeli áldozatokat követelnek;
sőt nem lehet kétségbe vonni azt sem, hogy az utasí­
tások vagy követelések ellen támasztható ellenvetések
néha talán jogosultak is, minthogy a miniszteriumbeli
bírálók a helyi és egyéb viszonyokat kellőképpen nem
ismerve, néha talán túlzott vagy éppen teljesíthetetlen
követeléseket is támasztottak.
Ügyde, a mennyiben a bírálalot teljesített forum:
maga a minisztérium, vagyis a legmagasabb hatóság, innen
már nincs és nem lehet f ö l l e b b e z é s s legföljebb
ugyanoda lehet a kérdést esetleg ismét, újabb felvilágosí­
tásokkal, magyarázatokkal vagy körülírásokkal fölszerelve
v i s s z a t e r j e s z t e n i , a mikor ez a legmagasabb forum
vagy megmarad előbbi határozatánál és — esetleg —
nem egészen megokolt követelése mellett, vagy pedig
— ö n m a g á t mintegy megcáfolva — más határozatot
kénytelen hozni, a mi pedig s e m m i e s e t r e s e m e m e l i
a t e k i n t é l y é t . És általában vitás kérdésekben mi ndi g
szükséges a f ö l l e b b e z é s l e h e t ő s é g e , nem azért,
hogy l e g y e n , hanem azért, mert — a talán hamis
informátiók következtében előálló, vagy egyszerűen az
emberi gyarlóságból eredő — tévedés kizártnak soha
sem tekinthető s annak corrigálására föltétlenül k e l l
alkalmat adni.
Mindezeket számba véve, az e g v e d i r l i m ó d , a
melytől rend s z e r e s v i s z o n y o k at s a j e l e n l e g i
zilált állapotoknak a m egjavulását remény­
leni l e h e t n e : egy k ö z b e v e t e t t f o r u m n a k a
m e g t e r e m t é s é b e n kínálkozik.
Ez pedig a fönforgó körülmények közt, csakis vala­
mely, a magas-építészet összes érdekeit a magáénak valló
k ö z p o n t i h i v a t a l — ha névvel akarjuk illetni,
mondjukországos magas-építészeti igazga­
t ó s á g — lehetne, a mely fölött fölebbezö fórumképpen,
természetesen, a legfőbb hatóság, vagyis a minisztérium
áll, a mely csak föllebbezett ügyekben lépne tehát akcióba,
s ily esetekben ö mondaná ki a megmásíthatatlan, döntő
határozatokat.
A javasolt központi hivatal hatásköre,
röviden összefoglalva, a következőkben volna körvonaloz-
ható.
1. N y i l v á n t a r t a n á a m a g a s - é p í t é s z e t i
g y a k o r l a t ö s s z e s t é n y e z ő i t , tehát az okleveles
és jogosított építészeket, építőmestereket és kőműves-
mestereket, a politechnikummal, az iparhatóságokkal és
ipartestületekkel való hivatalos kapcsolata révén.
2. Hivatalból e l l e n ő r i z n é a törvény által meg­
állapítandó (építész, építőmester, kőművesmester) c í m e k
h a s z n á l a t á t , valamint a teljesített működések jogosult
vagy jogosulatlan voltát és a v i s s z a é l é s e k e t s a
szabályszerű h a t á s k ö r ö k á t h á g ó i t h i v a t a l b ó l
ü l d ö z n i és a fölmerülő kihágási ügyekre nézve e l s ő -
f o k b a n b í r á s k o d n i volna a föladata.
3. Kezdeményezné az országos é p í t ő - r e n d s z a -
b á l y o k megalkotását s illetőleg, a szükséghez képest,
azoknak időnkénti módosítását és ellenőrködnék e z e n ,
nemkülönben a h e l y h a t ó s á g i é p í t ő - r e n d s z a b á ­
ly ok m e g t a r t á s a f ö l ö t t is; természetesen, az ön­
kormányzati jogok kellő tiszteletbentartásával.
4. Számon- és nyilvántartaná a t ö m e g - é p í t ő ­
a n y a g o k (tégla, kő, mész, fa stb.) vidékenkinti időleges
egységárait.
5. F ö 1ü g y e 1n e rá, hogy a hatósági építkezések
terv-vázlatai a h e l y e s m ű s z a k i e l v e k szemmel-
tartásával szereztessenek be s e végből a t e r v e z ő
p á l y á z a t o k rendezésében s a programmok megállapí­
tásában közreműködnék, valamint fölügyelne a fölött is,
hogy az é p í t k e z é s e k m ű s z a k i v e z e t é s é t arra
jogosított, képzett szakemberek eszközöljék.
6. E hivatal elé kerülnének az összes (állami és
törvény-) hatóságok által eszközölt építkezések ügyei,
vagyis az é p í t ő - t e r v e k és k ö l t s é g v e t é s e k , m e g ­
b í r á 1á s, a megkötendő é p í t é s i s z e r z ő d é s e k s az
azok kiegészítő részét képező á l t a l á n o s - é s . k ü l ö n ­
l e g e s f ö l t é t e l e k , az építő-ügyletekből származó v i t á s j
k é r d é s e k , technikai szempontból való megítélés és
helybenhagyás végett.
7. Végezné a hatósági (magas) építkezések műszaki
f ö l ü l v i z s g á l á s á t a kir. államépítészeti hivatalok
közreműködésével. Végre:
8. A t á r s u l a t i , e g y e s ü l e t i stb. építkezéseknek
a technikai helyes elvek és szabályok szerinti eszközlése
érdekében, s e g í t s é g é t ott, hol ez méltánylásra talál,
f ö l a j á n l a n á s általában a t á r s a d a l o m e g y e s e i t
is építő-ügyeikben fölvilágosítani és őket saját, jól fel­
fogott érdekükre íigyelmeztetve, befolyásolni iparkodnék.
Nem szenvedhet kétséget, hogy az ilyen hivatal s
annak a fönti pontozatokban jelzett működése nemcsak
a nyilvános jellegű építkezések érdekében lenne a leg-
jótékonvabb hatású, hanem a magánépítkezések körüli el­
járást is — a jó példa természetszerű hatásának hatal­
mával — aránylag rövid idő alatt helyesebb mederbe
terelné s ezzel az é p í t t e t ő k , valamint a hivatásszerű
é p í t ő k é r d e k e i és e mellett a k ö z g a z d a s á g i
é r d e k e k is az eddiginél összehasonlíthatatlanul kedvezőbb
kielégítést nyernének. A mellett ugyanis, hogy az emelt
épületek, a hozzáju k fűzhető követelé sek­
nek m i n d e n t e k i n t e t b e n j o b b a n m e g f e l e l n é ­
nek, évente-még bizonyára s z á z e z r e k r e r ú g ó me g -
k á r o s o d á s t ó l is m e g l e h e t n e ó v n i n n e m z e t i
k ö z v a g y o n t . És el lehetne érni e mellett — a mi mind­
annyiunknak közös és jogos óhajtásunk — hogy mindenki
elfoglalhassa azt a tért és azt a működési kört, a melyre
öt szerzett qualitása utasítja s a melynek művelésére
jogot szerzett a nélkül, hogy a jogosulatlan concurrentia
beavatkozásától és túlkapásaitól tartania kellene!
** *
Tisztelt Szakosztályok! A mikor most ismertetett
javaslalomat a t. kartársak bírálata alá bocsátom, van
szerencsém egyúttal azt a kérésemet előterjeszteni, miszerint
mondják ki a Szakosztályok határozatilag:
hogy a z é p í t ő s z a k , d e a k ö z é r d e k s z e m-
p o n t j á b ó l is e g y a r á n t s z ü k s é g e s n e k t a r t j á k
a z „ é p í t é s z “ „ é p í t ő m e s t e r “ stb. c ím h a s z n á l a ­
tának, v a l a m i n t az ő m ű k ö d é s i j o g k ö r ü k n e k
törvényhozási, illetőleg kormányrendeleti
ú t o n v a l ó m e g á 11 a p í t ás á v a 1 s a z ép í t ö m e s t e.r,
k ő m ű v e s m e s t e r stb. k é p e s í t é s é r e n é z v e f ö n n ­
álló s z er v e z e t n e k r e v i zi ój á v a 1 e g y i d ej ű l e g
 30 ,
jH e £ f e l e l ö i n t é z k e d é s e k á l t a l a r r ó l is g o n ­
d o s k o d n i , h o g y a m e g á l l a p í t a n d ó és s z i g o ­
r ú a n k ö r ü l í r a n d ó j o g o k é s h a t á s k ö r ö k az
illeték es jogosultak' részére valóban bizto­
s í t t a s s a n a k , i l l e t ő l e g oly s z e r v e z e t létesít -
t e s s é k , a m e l y á l t a l k e l l ő , é 1e t e 1e v e n e l l e n ­
őrzés, a v is s zaélés ek t ö rv é n y s z e rű üldö­
z é s e s e n n e k k a p c s á n j o g o s m e g t o r l á s l egyen
gyakorolható.
Javaslatomat és kérelmemet ajánlom a t. Szakosz­
tályok becses figyelmébe. Ney Béla.
Az Újépület története,
A most bontott „Ú j é p ü 1e t “-ről sokat írtak már.
Mi is foglalkoztunk vele, midőn arról volt szó, hogy mi
történjék majdan a helyével?
Azt, hogy mi lész ott a jövőben? — meglátjuk nem­
sokára, talán egy-két év múlva,:— de hogy mi is volt ez
az „ Ú j é p ü l e t “, hogy is került az ide, mi a története?
azt elmondjuk most eredeti és megbízható kútforrások
nyomán.
Az Ú j é p ü l e t eredeti megépítésének ideje nincs
kikutatva. 1807-től 1842-ig folyton építgették.
Egy 1811. május 16-án és junius 20-án P e s t e n
keletkezett bizottsági jegyzőkönyvből megtudható, hogy ezt
a nagy kincstári épületet II. J ó z s e f császár uralkodása
alatt kezdték megépíteni.
Több neve is volt. — u. m .:
1. „ N a g y k i n c s t á r i h á z P e s t e n “,
2. „J ó z s e f - ú j é p ü 1e t “,
3. „Cs. k. tü z é r s.é g i é p ü l e t “,
4. „ Ú j é p ü 1e t - k a s z á r n y a “.
1801. július 25-én kelt királyi kézirat rendelte el,
hogy a nagy kincstári házat kaszárnyává kell átalakítani.
1807. évben C o l l o r e d o tábornagy (Bécsben, június
16-án) egy tervet mutatott be, melynek foganatosítása
esetén a tüzérség ide volt helyezhető.
1807. évben a „ Z w i n g e r “ falba helyiségeket épí­
tettek ólomöntésre és salétrom lűgozásra, vas- és szén-
tárra és fegyver fölszerelésre.
1808. évben tüzérségi kaszárnyává alakították át.
1810-ben a „ Z w in g e r “-ben, a IV. kurtinában (a
pavillonokat összekötő folyosók épületei) fatárt, ólomgolvó-
öntö műhelyt, vas- és széntárt építettek.
A Vl-ik k u r t i n á b a n építettek kovácsmühelyt,
anyagraktárt és a Vlll-ik k u r t i n áb a n építettek nyerges-,
kárpitos-, asztalos-, kötélverő-mühelyeket és pincéket fa
és szén számára.
1816. évben készült el a IV. k ü r t i n a megépítése.
1819. évben a III-ik p a v i l l o n t építették meg, az
5-ik tüzérezred törzs- és főtisztjei számára.
1820. évben a VI. k u r t i n a építése készült el, az
5-ik tábori tüzérség legénysége számára.
1822. október hó 30-án legfelsőbb rendeletre, a
„cs. kir. F o r t ifi c a t o r i u m “ az 5-ik tüzérhadtestnek
átadta a 4 pavillonból és 4 kurtinából álló J ó z s e f - ú j -
é p ü l e t e t P e s t e n , a hozzátartozó mosókonyhával,
istállókkal, fásraktárakkal és kamrákkal együtt.
1823-ban, a „ Z w i n g e r “-ben, a VIII-ik k ü r t i ná-
b a n gyújtólyuk-fúróházat építettek.
1839-ben, a III-ik kurtinában szekerész-istállót épí­
tettek.
1847-ben pedig egy falazott lovagló-iskolát.
Az épület egész területe 22.622 □-öl.
Rendesen volt benne 3 ezredes, 7 főhadnagy vagy
őrnagy, 19 főtiszt, 40 altiszt, 7 Írnok, 2421 legény őr­
mestertől lefelé, istálló 309 lóra, 1 kocsifészer. 16 legény­
ségi konyha, 3 mosószoba, 28 börtön, 35 raktár, 9 takar­
mánykamra és 8 nyeregkamra.
A p;,a v i 11 on o k b an-, földszint, I., II. és III. eme­
leten 10 törzstiszti lakás, 19 kapitányi, 40 altiszti, 6 irnoki
lakás, 268 legénységi szoba, 1 legénységi konyha, 3 mosó­
konyha, 27 börtön és 8 magazin.
( B a t t h y á n y börtöne a IV. pavilion 6. sz. földszinti
kamrában volt.)
A k u r t i n á k b a n , földszint, I. és II. emeleten,
107 legénységi szoba és 9 tár.
A k u r t i n á k mögött 9 legénységi szoba, 2 konyha,
13 istálló 309 lóra. 8 nyereg-, 9 takarmánykamra, 3 rak­
tár és 1 kocsiszín. A padláson 15 magazin.
Az épületet 1873-ban, december hó 4-én az „Ad­
m i n i s z t r á c i ó “ bizottsága vette át, s ekkor megtöl­
tötték az egész Ú j é p ü l e t e t gyalogosokkal, lovasokkal
és tüzérséggel.
Az utolsó években egy gyalogsági hadapród-iskolát
is tartottak benne s a mint most említettük : egy gyalog­
sági ezredet, egy tüzérezredet, egy vártüzér ezredet és
egy szekerész-ezredet. Ugyanitt volt a hadtest törvény­
széke és itt voltak a börtönök.
1874. május 12-én a katonai kincstár nevére írták
át az épület tulajdonjogát, s 1894. október hó 3-án a
királyi törvényszék mint telekkönyvi hatóság határozata
értelmében, mely első sorban a K á r o l y - k a s z á r n y á r a
vonatkozott — az Új é p ü 1etét,m ely eddig a cs. é s kir.
k a t o n a i k i n c s t á r nevén állott, a m. kir. k i n c s t á r
nevére írták át.
A kaszárnyák kihelyezése a polgári és katonai ható­
ságok közös megegyezésével elhatároztatván) az Ú j é p ü ­
l e t e t 1897. évi október bó 22-én a fővárosi Közmunkák
Tanácsának adták át, és a katonai hatóságok, kárpótlásul,
a következő új kaszárnyákat kapták:
1. A gyalogsági hadapród-iskoláért, a L i p ó t m e z ő n :
az új apród iskolát.
2. A gyalogsági helyért, a V á c i h a t á r b a n : az
Albrecht -kaszárnyát.
3. A tüzérség számára, a L a j o s - d ű l ő b e n épített
kaszárnyát.
4. A V á r t ü z é r e k számára a G u b a c s i határ­
ban : a L a u d o n - kaszárnyát.
5. A s z e k e r é s z e k számára, a G u b a c s i határ­
ban épített: szekerész-kaszárnyát.
6. A hadtest törvényszékét és a börtönüket, ideig­
lenesen a térparancsnokságnál és a Bécsi-kapú melletti
kaszárnyában helyezték el.
Az „ Ú j é p ü l e t t e l “ pedig nemzeti önállóságunkért
folytatott küzdelmeink egyik gyászos emléke tűnik el
szemeink elől.
VEGYESEK.
Kinevezések. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter
F r a n k Ármin kir. mérnököt a kőműves-, kőfaragó- és
ácsmesteri képzettség megvizsgálására Szombathelyen
szervezett bizottság tagjává, Nagy Sándor és S ch w arcz
Gyula oki. mérnököket kir. segédmérnökökké nevezte ki. —
A király ő fölsége L a n d a u Gusztáv min.tan. címmel és jel­
leggel felruházott osztálytan. min. tanácsossá, dr. Ment si k
Ferenc osztály tanácsosi címmel és jelleggel felruházott
műszaki tanácsost pedig osztálytanácsossá nevezte ki. —
A földmívelésügyi m. kir. miniszter E. U j v á r y Dezső
okleveles mérnököt a m. kir. folyam- és kultúrmérnöki
hivatalok személyzeti létszámba végleges minőségű kir.
segédmérnökké nevezte ki.
Az l$00. évi párisi kiállítás magyar pavilonjának
terveire hirdetett pályázatra összesen 9 pályamű érkezett
 40

be a következő jeligékkel : 1. „Századvég, század kezdet“. — Végre a jegyző a k a l i f o r n i a i e g y e t e m t e r v -

2. „Exposition hongroise“. 3. „Paris M. C. M.“. 4. „Kör­ p á l y á z a t á n a k programmját ism ertette: e • szér-int a
ijén négyzet“. 5. „1900“. 6. „Előre“. 7. „Hetumoger“. h e l y e s e s z m e beszerzése végett kettős pályázat lesz;
8. „Magyarország Párisban“. 9. Parisból érkezett pályaterv az első pályázaton a világ bármely építésze vehet részt;
„Seine“ jeligével. az 5000 hallgatóra tervezett egyetem minden jó pályaműve
A szatmári vigadó tervpályázatán beérkezett 11 pálya­ egyenlően díjaztatik, ha 10 ilyen lesz: 1500 dollárral, ha
terv közül az első díjat (2000 korona) a Szatmár város 15, akkor 1200 dollárral, ha több, akkor 1000 dollárral,
rajzolt címerével jelölt tervnek, (szerzői: B á l i n t Zoltán mely díjnak 1/3-a rögtön kifizéttetik, -/»-a pedig csak
és F r o m m e r Lajos), a második díjat (1200 korona), a akkor, ha a szükebbkörü versenyre is beküldetett a
kik az építést vezetni is fogják, a „Nemzeti irány“ jeligés pályamű; az építés költsége k o r l á t l a n ; határidő 1899.
pályaműnek (szerzői: T a m á s József és J ó n á s Dávid) január 1. A pályaművek az illető államokban levő egyesült
Ítélték, a „Legyen vigadó“ jeligés pályatervet (szerzője állami konzulnak küldendők; az öt tagú jury Antwerpen­
T ó á s ó Pál) 500 koronáért megváltották. ben fog működni; a szűkebb pályázatban résztvevőknek
A legelső villamos vasút Bécsben és a Wiener Stadt­ a helyszín megtekintése végeit a összes útiköltséget
bahn.“ B é c s városának legelső villamos vasútját múlt évi megtérítik; ez alkalomkor az első díj 8000 dollár lesz,
január 28-án adták át a forgalomnak. Ez a vasút a „V o r- és legalább 5 díjat adnak összesen 20.000 dollárban; e
g a r t e n s't r a s s e“-ben levő telepből indul ki és a II., díjazott tervek sokszorosittatván, a bírálattal együtt minden
IX., VIII., VII. és VI. kerületeken áthaladva, a „Raj - pályázónak megküldetnek. Az első pályázatban 1 : 1200
m u n d“-színháznál végződik. Hossza: 9'4 km. Az áram­ mértékű helszínrajz, általános kép és metszet kívántatik
vezető, 8‘25 mm. erős munkavezeték 310 árbocra és — rövid angol fölírásokkal.
366 falitartóra van kifeszítve, 500 m. hosszú szakaszokra
van osztva és 17 kikapcsolóval van ellátva, úgy, hogy a
munkavezeték, minden egyes szakaszában külön-külön,
árammentessé tehető. Ezenkívül a vonalon egyenletesen FŐVÁROSI ÜGYEK.
elosztott 35 villámhárító-berendezés van alkalmazva.
| E felsővezetékes vasút mentén levő telefon és telegráf- A F ő vá ro si K ö z m u n k á k T a n á csa 1 8 9 8 . évi
I vezetéket szabályozták, a kereszteződő helyeken jóval f e b r u á r 3 -á n ta r to tt illéséből.
magasabbra tették őket és a B u d a p e s t - b é c s i interurbán
telefont egy másik utcavonalba helyezték át. Az eskütéri híd építésével kapcsolatos szabályozás
Az áram visszavezetését részben a sínek útján, rész­ folytán a Rózsa-tér és Sebestyén-térböl alakul egy 559'öü
ben pedig a sínektől kábelek útján eszközük. Az áram­ □-öles telek és a Ivigyó-utca mentén egy, alakra nézve
fejlesztő-telepen egy 600 lóerejű gőz- és dynamógép hasonló 553'60 □-öles telek, melyeket Klotild főhercegnő
működik. 30 drb kétmótoros és egyenkint 20 lóerejü kocsin megvételre szemelt ki azzal a szándékkal, hogy ezen
kiviül még 30 pótkocsi van használatban. A kocsik rövid telkeken két. egyöntetű bérházat építtessen. Az elnök a
záródású elektromos fejekkel vannak fölszerelve. szándékot hazafiui örömmel fogadván, a pénzügyminiszter
J B é c s b e n most a „ W i e n e r S t a d t b a h n “ épít­ hozzájárulásával a főhercegnővel oly megegyezésre jutott,
kezése okozza a legnagyobb technikai érdeklődést. A hogy a Rózsatér és Sebestvén-térből alakuló telket □-ölen­
G ü r t e l l i n i e (részben magasvasút, részben földalatti ként 1000 írtért, a másikat pedig □-ölenként 1300 írtért
vasút) 15'3 km. hosszban; a D o n a u s t a d t l i n i e 5'6 km. a főhercegnőnek a Tanács nevében eladja. A főhercegnő
hosszban és a V o r o r t l i n i e 9'3 km. hoszban. Összesen az előbbi telket 1898. jnlius 1-én, a másikat pedig 1899.
30'2 km. hosszban, mint elektromos fövasút fog meg­ július 1-én veszi birtokba és az építkezést mindjárt meg­
épülni. kezdetvén, az egyik házat 1899. augusztusra, a másikat
A W i e n t h a l l i n i e 7-2 km. hosszban, a D o n a u - 1900. augusztusra lakhatóvá fogja tétetni. Erre való tekin­
k a n a l l i n i e 3'8 és 2-2 km. hosszban, az I n n e r e tetből a Közmunkák Tanácsa kötelezettséget vállal arra,
R i n g l i n i e 4'0 km. hosszban. Összesen 17‘2 km. hossz­ hogy az út és a járdák az épületek lakhatóvá tétele ide­
ban, mint elektromos h. é. vasút épül meg, s ezeken a jében készen legyenek. Ezen adásvételi jogügyletet, mely­
nél a főhercegnőt
j vonalakon mintegy 40 kilométer sebességgel fognak köz­ emez újabb alakulásában az a szándék vezérli, hogy a főváros
lekedni. Ezekre a vasútépítkezésekre h e tv e n e g y m illió és fejlődésében részt vegyen, a
forint van szánva. Tervbe vannak még egyéb nagyobb Tanács hazafias örömmel fogadja elés az elnök eljárását
szabású városi vasúti vonalak építése is, de azok majd mindenben jóváhagyván, már most megkeresést intéz a
csak a most említett vonalak megépítése után kerülnek székes-fővároshoz, hogy a régi városháza eltávolításáról
napirendre. <£ idejében gondoskodjék. Ha ugyanis a Ivigyó-utca mentén
keletkező tömb 1900-ra beépül, akkor a Városház-utca
kocsiútja a lefektetendő járdával annyira el lesz foglalva,
hogy ott a közlekedés lehetetlenné válnék s így a Váci­
MAGYAR MÉRNÖK ÉS ÉPÍTÉSZ-EGYLET. utca és a Lipót-utca közlekedési összefüggése teljesen
megszűnnék. Ehhez járul, hogy a Duna-utcai új tömb is
A mü- és középítési szakosztályok ülése febr. 7-én. még ebben az évben eladásra kerül és e miatt is intéz­
Einök C z i g l e r Győző, jegyző S á n d y Gyula, jelen volt kedni kell, hogy az új út legalább a templomig terjedő
64 tag. Az ülés első tárgya N e y Béla fölolvasása volt a részében, a szabályozásnak megfelelően kiépíttessék. A régi
„magas-építés-ügv rendezéséről“, mely e lapok más helyén városháza ezen útépítésnek is akadályát képezvén, a
egész terjedelmében olvasható. Á fölolvasást taps és éljen Közmunkák Tanácsa elvárja a fővárostól, hogy a régi
kisérte, azután az elnök a benne fölvetett eszme tár­ városházát legkésőbb 1900. évi májusig távolítsa el annál
gyalását a febr. 21-iki ülés napirendjére tűzte ki, hogy inkább, mert az a szabályozó terv, melynek a régi város­
addig az egyesület Heti Értesítőjéban is megjelenvén, az háza eltávolítása szükségképpeni következményét képezi, j
egyesület minden tagja áttanulmányozhassa. — A napirend a főváros egyenes kívánságára állapíttatott meg.
során az építészeti nagypályázat tárgyául a budapesti A Rézmál, Szemlőhegy, Vérhalom, Törökvész, Pasa­
eskü-téri új híd budai torkolatán a Gellért-hegv tövében rét és Nyékdülök szabályozó terve már régebben áll a
létesítendő cascade vagy fontaine fogadtatott el, a programm Közmunkák Tanácsa és a főváros tárgyalása alatt. A fel­
végleges megállapítása pedig a jövő ülésre halasztatott. merült nézeteltérések legnagyobb részt már megszűntek
 41
és még csak néhány részlet tekintetében állanak fenn.
Ezen utóbbiak közül nagyobi) jelentősége van a Mecset-
utcának, melyet a Közmunkák Tanácsára csak a Nieder-
mayer-utcáig tervezett felvenni, ellenben a főváros a
Kavics-utcáig kívánta megnyujtani. E meghosszabbitástól
a Tanács eredetileg a vele kapcsolatos igen tetemes költ­
ségek miatt tekintett e l; minthogy azonban a fővárös
ahhoz ismételten is ragaszkodását fejezte ki, minthogy
továbbá a költségek amúgy is a fővárost illetik, a Tanács
engedve a főváros kívánságának, hozzájárul ahhoz, hogy
a Mecset-utca a Kavics-utcáig terjedjen. Nagyobb jelentő1
sége van továbbá annak a szerpentin-útnak, melyet a
főváros a Primás-utcából a Rézmálra felvezetni kíván.
Az eszme ellen a Közmunkák Tanácsának eredetileg sem
volt észrevétele, de kívánta, hogy a szerpentin-út terve
szintén előterjesztessék. A mérnöki hivatal ki is dolgozta
a tervet és ehhez a Tanács kész hozzájárulni, de a fő­
város még ázt kívánja, hogy az üt 6%-al tervezett emel­
kedése enyhíthessék. A Tanácsnak e célzat ellen semmi
észrevétele, miután azonban a szabályozás kérdése e
helyen továbbra már aljg hagyható függőben, felhívja a
fővárost, hogy e tekintetben sürgősen jusson végleges
megállapodásra.
A főváros a várbeli plébánia épületét az országház-
utcában levő régi telken óhajtja építeni, előbb azonban
a Tanácshoz fordul a Szt.-Háromság-tér szabályozásának
megállapítása végett. A Tanács elfogadta műszaki osztá­
lyának e részben előterjesztett tervét, mely figyelemmel a
Mátyás-templomra, a Szt.-István-szoborra stb., a teret az
éjszaki oldalon tetemesen kiszélesíteni célozza. Ezen új
szabályozásba, meiy az Iskola-tér vonalát a Szt.-Hárornság-
térre meghosszabbítja, beleesik a pénzügyminisztérium elnöki
épülete és az ú. n. Majláth-ház, a régi plébánia telek
pedig terjedőket nyerve, homlokzattal a Szt.-Háromság-
térre jut. A szabályozás kellő íigyelemmel van a Tárnok­
utca kiszélesítésére és arra is, hogy a Mátyás-templomtól
délre alakítandó legközelebbi tömb primási palota céljaira
alkalmas legyen. A Tanács e szabályozó tervet közölni
fogja a fővárossal, oly megjegyzéssel, hogy mivel a régi
plébánia telke a plebánia-épület céljaira már túlságos
nagy, az építkezés pedig igen költséges volna, mivel
továbbá a szóban forgó szabályozás rögtönösen végre
nem hajtható, ezért célszerű volna, ha főváros a plebánia-
épület számára a Várban más telket keresne. A tabáni
plébánia épület számára a főváros három telket szemelt
ki, de mielőtt a választásra nézve megállapodásra jut­
hatna, szükséges a templom környékének szabályozását
revízió alá venni. A Tanács e tekintetben arra az elhatá­
rozásra jutott, hogy a Döbrentey-utca és a templom között
tervezett 8 öles utca a Fehérsas-utcáig meghosszabbítandó.
Figyelemmel e szabályozásra, a Tanács azt ajánlja, hogy
a tabáni papiak céljára a 930. és 931. új hr. sz. a. ingat­
lanokat szerezze meg.
A fővárossal létrejött terjedék-egyezményt a Tanács
jóváhagyja és a miniszterelnökhöz terjeszti fel felsőbb
jóváhagyás végett.
Apáthv Stolcz Aranka örökösei II., Nyék-dülő, dr.
Kepes László III., Testvérhegy, Lenz Lambert II., Réz­
mál, Becker Adolf II., Albrecht-út, Löwv Náthán III.,
Lajos-utca, Molnár János IV., Borz-utca, Schwarcz Lajos
és társai VII., Alsó rákosi-rét, Heckenast Stefánia X.,
Rákos, Hauszmann István I., Városmajor-utca, Répa Mihály
11., Kút-utca, Horvát Antal X., Apaífy-utca, Mingovics
István III;, Lajos-utca, dr. Faludy Arpádné IV., Molnár­
utca, Kohn Arnold Vili., Népszinház-utca, Vermes Gábor
1., Hidegkúti út, Freyberger Sámuel I., Mészáros-utca és
Kühnei Ewald II., Vérhalom-dülőben fekvő telkének szabá­
lyozása, felosztása, illetőleg rendezése engedélyeztetett.
Az V.. Zápolya, Visegrádi és Garam-utca egy részé-
: nek világítására, az I., Fehérvári-úton épülő laktanya
körüli utak rendezésére, a III., Matróz és Fazekas-uteá-
' ban ideiglenes illemhely felállítására, VI., Ferdinánd-téri
illemhelyhez vízvezeték létesítésére, I., Márton és Orbán-
hegvi utak világítására és Rock István I., Kelenföldi telepé­
hez csatornaépítésre vonatkozó tervekhez a Tanács hozzá­
járul.
Elintézést nyert továbbá Aigner Ede, Klemm István,
Latinovits Karlovszky Valeria, Stahel és Lenner cég,
Steiner Simon, id. Cséry Lajos, gr. Berchtold Richárd,
Heimsohn Gyula és társa, Pleuczner József, Chodoir
Gusztáv és társa, Várnai Emil, Merényi József és társa,
özv. Jakobovics Mónié és a budapest-esztergomi h. é.
vasúttársaság felfolyámodása.
A h á zé p íté si b izo ttsá g fe b r u á r hó 4-én
ülést tartott R ó z s a v ö l g y i Gyula tanácsos elnöklése
alatt. Tárgyalták az Újépület telkének szabályozó tervét,
a melyen a Közmunkák Tanácsának műszaki osztálya
-némi módosítást tett. A Közmunkák Tanácsa a többek
közt azt kívánja, hogy az épületeknél az árkádos rend­
szert mellőzzék s hogy a teleknek a Nádor-utca irányá­
ban levő szűkülése lehetőleg elkeríthessék. Vita után, a
melyben Hauszmann Alajos, Nagy Dezső, Heutíel Adolf
és Quittner Zsigmvnd vettek reszt, a bizottság hozzájárult
a Közmunkák Tanácsa módosításaihoz. A Wesselényi-utca
folytatólagos megnyrtásához szükséges háztelkek kisajátí­
tása, az Ó-promontori-út szabályozása, a Margit-köpart
bunkolásának a terve, a melyet 119.000 forint költséggel
elfogadták és a Baross-utcai második sínpár lefektetésé­
nek ügye volt még napirenden.
A m a g á n é p íté s i a lb izo ttsá g fe b r u á r hó 7-én
K u n Gyula tanácsnok elnöklete alatt tartott ülésében
tárgyalt engedélyügyek közül a Tanács a következőket
teszi át a Fővárosi Közmunkák Tanácsához :
3442. Kálosi Józsefné, a VII. kerület Csömöri-uton
2841 42/3. hr. sz. a. építendő kétemeletes nyaralójának
tervei. 4066. Schwarcz M. L., a VI. kér. Szondy-utca
3064. hr. sz. a. építendő háromemeletes bérházának ter­
vei. (É. Gutwillig József.) 2338. Czipauer János ácsmester,
az V. kér. Dráva-utca 1365. hr. sz. a. létesítendő favázas
épületének tervei. 4140. Weiszner György, a VI. kerület
Jász-utca 1540. b a 19. hr. sz. a. felállítandó árúbódéjának
tervei. (Kőm. Kiss József.) 4687. Gattein Jakab, a VI.
kér. Botond-utca 1737. hr. sz. a. építendő kerítésfalának
tervei. 3167. Beschorner A., a VI. kér. Váci-út 1517. hr.
sz. a. építendő kerítésfalának s fészerének tervei. (Ern.
Bachmann Károly.) 3552. Redlich Sámuel, az V. kerület
Alkotmány-utca 1031 6 7. hr. sz. a. építendő négyemeletes
bérházának tervei. 4076. Tyroler Janka, a VII. kér. Szív­
utca 4068. hr. sz. a. építendő háromemeletes bérházának
tervei. 5028. Steiner és Spitz, a VI. kér. Hungária-uton
2611/17., 18., 19. hr. sz. a. felállítandó fészer és őrlakásá­
nak tervei. 2976. A kőszénbánya és téglagyár Festen, a
X, kér. Külső-Jászberényi-út 7728/7/b. hr. sz. a. építendő
munkásházának tervei. (É. Erős János.) 4285. 'herényi
Henrik, a X. kér. Szt.-Mihályi-út 2041. hr. sz. a. építendő
karítés falának tervei. 3618. Prokisch János, a VIII. kér.
Fecske-utca 6009. hr. sz. a. építendő egyemeletes házá­
nak tervei. (Ém. Landherr Gyula.) 4705. Rajkay Mihály,
a II. kér. Iskola-utca 2779. hr. sz. a. éoítendö kéteme­
letes házának tervei. (Ém. Hofhauser Elek.) 4480. György
László és neje, a X. kér. Harmat-utca 7483. hr. sz. a.
emelendő földszintes toldalékának tervei. (Pruscha József.)
4538. A M. á. v. budapest-gödöllöi osztály mérnöksége, a
X. kér. Kőbányai-úton fekvő fömühelytelepen kibövítendő
istállójának tervei. 47657/97. Drucker Abráhám, a III. kér.
 42

Föld-utca 1112. hr, sz. a. építendő t old a léhának tervei. i dorf és. társa, a VII. kér. Telep-utca 1978 a. hr. az. a.
(Köm. ifj. Steinhübel Jakab.) 3557. „Apenta“' részv.-társ;, üvegházalc felállítására. 4538:, Hofbauer Gergelynek-, -á VI.
az I. kér. Kelenföldi vasúti állomáson felállítandó rakodó kér. Dió-utca 1553/45. hr. sz. a. sütő-kemence építésre.
bódéjának tervei. (Ém. Bloch és Holitscher.) 2254. Grün- (Kőm. Hofbauer Károly.) 4682. Kohn Jakabnak, a VII.
wald Sámuel és neje, a VIII. kér. Német-utca 6108. hr. leér' Tábornok-utca 2558/2—26. hr. sz. a. veranda tol­
sz. a, építendő négyemeletes házának tervei. 4966. Schilf, dalék építésre. 3604. Lusztig Márkusnak, a VI. kér. Röp-
Srpek és társai, a VIII. kér. József-utca 17. hr. sz. fel­ pentyű-utca 1620. hr. sz. a. istálló; építésre. 52056/97.
állítandó gázmotorának tervei. 5355. Gaál Bertalan, az V. Stagi Nándornak, a II. kér. Törökvész-dülö ,6663/1. hr.
kér. Lipót-körút 20. hr. sz. a. felállítandó elektromos fel­ sz. a. átalakításra. 3164. Balásovits Máriának, a IV. kér.
vonójának tervei. 4053. Lővy Antal, a VI. kér. Teréz- Lipót-utca 19. hr. sz. a. átalakításra. 5274. Tichy József­
körút 26. hr. sz. a. felállítandó személy- és teherfelvonó­ nek, a VI. kér. Szív-utca 4076/10. hr. sz. a. átalakításra.
jának tervei. 1863. Kimer és társa, az V. kér. Révész- (Ém. Kauser Gyula.)
utca 1395. hr. sz. a. létesítendő gépházának és kemen­ Elutasíttatni javasoltattak:
céjének tervei. 5351. Hirschfeld Mór, a VII. kér. Erzsébet-
körút 51. 53. hr. sz. a. felállítandó boltkapuzatának tervei. 48316/97. Peles András, a III kér. Szemlőhegyen
4077. Dénes Zsigmondné, az I. kér. Kelenhegyi-út 26. hr. 5950/1 —5. hr. sz. a. szándékolt földszintes toldalék épí­
sz. a. építendő toldalékénak és fillagóriájának tervei. (Ém. tése. 4477. Halasi Mihály, a VII. kér. Telep-utca 1978/a/43.
Horváth József.) hr. sz. a. szándékolt kovácsműhely építése. 2179. Strebek
József, az I. kér. Budaőrsi-út 8079. hr. sz. a. szándékolt
Közvetetlenül fog az engedély megadatni: egyemeletes ház építése. 5089. Pollák Ernő, a II. kerület
6238. Wagner Józsefnek, a IV. kér. Kecskeméti-utca Hattyú-utca 17. hr. sz. a. szándékolt fényképészeti mű­
355/6. hr. sz. a. átalakításokra. 3776. Elbert Jánosnénak, terem építése engedélyezése iránti kéremével.
a VIII. kér. Koszorú-utca 6291. hr. sz. a. istálló építésre.
5269. Dr. Vándor Jakabnak, a X. kér. izraelita temetőben
sírbolt építésre. 4704. Özv. Zándor Lászlónénak, a II. kér. Levelezés.
Fhg. Albrecht-út 2517. hr. sz. a. emeletes toldalék épí­ J. J. urnák. Eperjes. Ha a tervet az illető me g-
tésre. (Ém. Hofhauser Elek.) 49434/97. A hazai vasbutor r e n d el t ek sőt annak h a s z n á t i s v e s z i , akkor föl­
építési vállalatnak, az I. kér. Fehérvári-út 13309. hr. sz. tétlenül fizetnie kell érte, még pedig nem annyit, a mennyi
a. vasbeton födém létesítésére. 4695, Sáska Istvánnak, a neki tetszik, hanem a mennyi az „Építészi munkálatok
X. kér. Névtelen-utca 7978/7. hr. sz. a. átalakításra. (Kőm. díjtáblázata“ alapján követelhető. Ha a barátságos egyez­
Fazekas István.) 3539. Fabriczius testvérek, a IV. kér. ség — a mi végre a legkívánatosabb — nem sikerül,
Muzeum-körút 1. hr. sz. a. átalakításra. (Ém. Szabó János.) bátran bepörölheti és meg vagyunk róla győződve, hogy
30443/97. Friedrich Ferencnek, az I. kér. Kelenföld a bíróság az igazságos követelést meg is fogja Ítélni.
10304'83. hr. sz. a. mulatóka felállításra. 3365. Michl A levelében megírt adatok szerint Ön 6000 írtnak (II. oszt.
Alajosnak, a Vili. kér. Nagytemplom-utca 6949. hr. sz. a. 2. fokozat) 2'7‘Vo-át, (0*9 -j—1'2 -j 0'6%), vagyis 162 frtot
irodahelyiség építésre. (Ém. Schambach Károly.) 4078. követelhet. A fölmérésekért azért nem követelhet külön
Kurzweil Sándornak, a VIII. kér. Német-utca 5709. hr. díjazást, mert az ott nyert adatokra Önnek volt, a terv
sz. a. vasszerkezetű fedél alkalmazására. (Ém. Moravetz elkészítése érdekében, szüksége.
József.) 4466. Bállá Józsefnek, a X. kér. Kerészturi-út
7582/3. hr. sz. a. földszintes ház építésre. 2321. Leiters- Felelős szerkesztő: A'e'ü Béla

Határidő A hirdető közeg Hely neve Tárgy megnevezése

Pályázatok műszaki munkákra és állásokra.

Febr. 14. Főszolgabírói hivatal Békés-Csaba Plyzt mérnöki állásra. Fiz. 1000 frt.
,. 15. Takarékpénztári igazg. Laá (Thaja mellett.) Plyzt takarékpénztári épület építésére. Elöir. 100,000 korona.
„ 15. Bácsi tiszai ármentesítő Ó-Becse Plyzt mérnöki állásra. Fiz. 1200 frt.
társulat
„ 20. Főispán Pécs Plvzt mérnöki állásra. 1300 frt fiz. és 130 frt drág. pótlék.

■ Pályázatok tervekre és szobrászmunkákra.

Febr. 14. Magyar Mérnök- és Épít.- Budapest Plyzt hova helyezzük a budapesti új városházat I. díj egyleti ezüst-érem és
Egylet 300 korona, II. díj ezüst-érem és 200 korona.
Márc. 1. Községi elöljáróság Újpest Plvzt községház tervezésére. E. 180.000 frt, I. díj 800 kor., II. 400 korona.
, 14. Polgármesteri hivatal Nagykörös Plyzt hivatali épület tervezésére. E. 20.000 frt a legjobb terv 1000 kor.-vál
lesz díjazva.
Ang. 31. Svéd-norvég főkonzulátus Budapest Plyzt stockholmi pályaudvar létesítésére. P ijak: Í2000, 8000 és 4000 svéd korona.

Versenytárgyalások épület-munkákra, vízvezetékek és csatornák építésére.

Febr. 14. Községi elöljáróság Kőrös-Tarcsa Vnyts bérház építésére.
„ 15. Városi tanács Munkács Vnyts baraképítésre.
„ 15. Járásbíróság Mezőtúr Vnyts járásbírósági épület építésére.
„ 17. Kincst. ispánság Kula Vnyts a parabutyi templom-tetőzet helyreállítására. Előír. 5805 frt 76 kr.
„ 17. Polgármesteri hivatal Braila Vnyts közvágóhíd építésére. Előír. 258.600 trank.
„ 17. Közalapítványi gazaászati Pécsvárad Vnyts családiak építésére. Elöir. 2329 frt 01 kr.
felügvelőség
» 18. Közoktatásügyi miniszter Turóc-Szt.-Márton Vnv.s iskola helyreállítására. Elöir. 1108 frt 94 kr.
„ 20. Lelkészi hivatal Bocs (Arad m.) Vnyts papiak építésre. Előír. 5000 frt.
„ 28. Államépítészeti hivatal Budapest Vnyts a kecskeméti tanító árvaház építésére.
Versenytárgyalások vasutak, közutak, hidak építésére, vízépítő-munkákra és anyagszállításra.
Febr. 15. Városi tanács I Igló Vnvts betoncsatorna építésére.
„ 28. Polgármesteri hivatal | Győr Vnyts Vasbetonhidak építésére. -
 Ill

B E O C S I N I C E M E N T G Y Á R I UNIÓ
RKDUCH, öHR£H5rt)H 1 5 SPITZ*«

Ajánlja Magyarországon, Ausztriában és a keleti tartományokban a legnagyobb és legkényesebb építkezéseknél kitűnő sikerrel kipró­
bált gyártmányait, akármely vasúti vagy hajóállomásra szállítva;
gyorsan vagy lassan kötő román-cementet és mesterséges portland-cémentet, valamint vakolatnak nagyon alkalmas román-oémentet szép és
egyenletes színben.
Jótállás : A normáliáknál 25 százalékkal nagyobb huzási és nyomási szilárdságért.
EGYE1TLŐ S Ú L Y Ú Z S Á K O K É S HORDÓ K.

H ú zás m ár p é n t e k e n !
kV kV kV ')Jn
'V a kV
S< Zf<S ' 1\V ,vv,<\v '\V
BEUGEN HERCZEG
/A
Ȓ i > < ' ax.v/A i
szo b o r* s o r s j e g y
kV
'k kV
írkV>> V
V.v
-'/.
V n'/A
i/A
i/A
i
A Szolnok-újvárosi szakadó tiszapart 50 k r. v.y
úsvA
v.v/A//A
'kV
/<ar"-\-a/A
kV>7v
a .n'S
c'a
v
»
.'Q
i biztosítására tervezett
I 1709 8 8 k ö b m é te r k ő h á n yá s é s 1 0 7 2 8 91 föny eremény 75,000
n é g y z e tm é te r te rm é sk ő -b u rk o la th o z
1i o r o n a é r t é k ű ,
\ szükséges összesen
ajánlja
i 4 9 2 8 5 8 k ö b m é te r kő szá llítá sá n a k é s be- & & & 'S ', & ys,'S< 'S;
B E R G E R
J.
\ ép íté sé n e k V. HARMINCZ.AJD-TJTCZ.A.,

\ vállalat útján leendő biztosítása céljából a í\7"/é$ $ $ $

I f j . SCHÄM ÁRMIM
-SÍ VII. ERZSÉBET - KÖRÚT
iriA
/.V Í'a A
>fiVa'zA
7>.<
\ a>>
£a/Á
7a/,V
i szolnoki m. kir. folyammérnöki hivatal helyi-
[ ségében
| 1898. évi március hó 2-án déli 12 órakor
| nyilvános zárt ajánlati versenytárgyalás fog
\ tartatni.
jj A kötendő szerződés mintája és annak
GRECKKSEN C, n
\ kiegészítő részét képező átalános és részletes építő vállalat Budapesten,
i feltételek, nemkülönben az ajánlati feltételek
i a szolnoki m. kir. folyammérnöki hivatalban, faáru-, parketta- és «H
\ a hivatalos órák alatt megtekinthetők és i !§ • eeeíforgáes-gyártás.
1 ugyanott egyszersmind az ajánlati minta is
[ megszerezhető. BUDAPES T,
i Szolnok, 1898. évi januárius hó 31-én. IX., Lónyai-u. 33. sz.
| 496 M. kir, folyammérnöki hivatal.
mm

Készít f ö lv é te le k e t, mindennemű obiectumokról, rajzok, fest­

DIYALD KAROLY ményekről slb. a legnagyobb formátumig 60:80 lemeznagyság.

R e p r o d u k á l : heliogravure, fénynyomat, Autotypia és czinko-
gráfiában.
FÉNYKÉP-MŰINTÉZETE Lecpfcöliéle'fcese'bb -telsniltai berendezés,
* BUDAPESTEN,
±
KOSSUTH LAJOS-UTCA 1.
' ________________________________ _________________
o O O Telefon, o Q O

Építészek Naptára
S z e r k e s z t e t t e r = Ä I - O C Z I JLXTTÄX*.
IV. évfolyam. Á r a 1 f r t 5 0 I c r .

Megrendelhető lapunk kiadóhivatalában

1898-ra. Budapest, IX. kér. TJllői-ut 2 5 . sz.
 Huszonkettedik évfolyam. 7 — 1 1 02 . szám . Szerda, 1898. február 16-án.
■" un III imii iiiiiiiiiiniiiiiiiiliiiiiiiiiiiiiiHiiiilllliiiiiiiiiliiiiiiiiilliiili!iii^:iiHii||ii|iiiiiiiii||||ii|||iiiiiiiiiiiiiiiiii!iii|||||i|iiiiiiiiMiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiii:ii:iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiin

ÉPÍTŐ MŰSZAKI HETILAP.

ipa r T A H T A L O M :

Meghívó. — Országos magas-építészeti igazgatóság. — A kőbányai

templom. — Vegyesek. — Magyar Mérnök- és Építész-Egylet. —
Az Kpitömesteri képzettség megvizsgálására szervezett Bizottság
és Fővárosi ügyek. — Pályázatok. ■
— Versenytárgyalások. — Hirdetések.
a Budapesti építőmesterek, kőműves-, kőfaragó- és ácsmesterek Ipartestületének
HIVATALOS LAPJA.

M eghívó. síteni legyen hivatott, akkor ezt az intézményt ki kellene

terjeszteni a m é r n ö k i k a r érdekeire is.
A mii- és középítési szakosztályok hétfőn február hé 21-én este
6 órakor ülést tartanak, melynek tá rg y a i: Ideje volna már, hogy a vidéki városok útépítő, víz­
vezető és csatornázó ügyei szakavatott kezekbe jussa­
1. A K e y Bélától a magas-építés-ügy rendezése dolgában
előterjesztett javaslat tárgyalása. nak és hogy mindenekelőtt egyáltalán napirendre kerül­
2. A kisújszállási városháztervek ismertetése. jenek, hiszen mostanában, — hogy csak egy példát idézzünk
3. Az építészeti nagypályázat bíráló bizottságának jelentése. a sok közül — a legtöbb vidéki város és község kútjai a
4. A kőműves-munkák elszámoló szabályzata. pöcegödrök és a trágyavermek mellől kapják a vizet, közle­
5. Folyó ügyek, indítványok.
kedő útjaik pedig kritikán aluliak.
Czigler Győző s. k. Sándy Gyula s. k. A folyók mentén levő községek, városok árvízvédelme
szakoszt. elnök. szakoszt. jegyző. is több szakértelemre szorul és szinte bámulatos, hogy
némely városban a tavaszi magas vízállások miatt való,
mindig visszatérő rettegés a gyökeres orvoslás utáni vágyat
Jelen számunk rajzmelléklete a Ka I l i n a M. és föl nem keltette. Tevékenységre serkentő oly intézmény,
Á r k a y A. építészektől tervezett b u d a i V i g a d ó hossz- mely az egyes városok műszaki ügyeit a helyes irányba
metszete. — Az alaprajzokat, valamint a magyarázó szö­ zökkentené, sok hasznos dolgot mívelhetne ezen a téren is.
veget és a Corvin-téri homlokzatot előző két számunkban Vagy — tovább menve -— szóljunk-e arról, hogy az
adtuk. ország folvóiban és hegyi vizeiben rejlő energia úgyszólván
teljesen használatlanul vész el? holott mennyi jólétnek
lehetne szülője!
Egy-egy szakavatott jó tanács az ország sok száz
„Országos magas-építészeti igazgatóság.“ helyén kincseket érhetne, de a vidék tájékozatlan, s ha
Az É. I. legutóbbi számában olvastam N e y Béla szakértőre van szükség, a fővárostól távolabb eső köz­
í kartársunk javaslatát a magas-építés-ügy rendezéséről. ségek és városok lakói azt sem tudják jóformán, hol
Legyen szabad e tárgyhoz hozzászólnom. keressék ?
Rendezetlen a magas-építés-szak. Az ország éven- Persze mindez másként volna, ha a „m ü s z a k i
kint 40 milliót fektet magas-építésekbe. Legfőbb ideje, k a m a r a “ eszméje testté válhatott volna.
hogy a létező és hozandó törvények és szabályok meg­ De mert erről le kellett mondanunk, — hogy miért,
tartása a legszigorúbban ellenőriztessék, mindenkit abba az meg van Írva az É. I. múlt számában — csak két­
a munkakörbe utasítván, a melynek képzettségénél fogva szeres örömmel fogadhatjuk, úgy is mint az ország polgárai,
megfelelni bír s a melyre képzettsége alapján jogát úgy is mint technikusok, hogy az ország nemzetgazdasági
támaszthat. érdekeinek javára föl van vetve egy újabb eszme, a mely­
így szól a cikk. nek a megvalósítása nem ütközik nagyobb nehézségekbe
A javaslat szerint tehát a magas-építés-ügy ténye­ és a mely megérdemli, hogy a technikus körök vele a
zőinek jogait és kötelességeit közigazgatási utón kellene legbehatóbban foglalkozzanak és megvalósítását kiküzdjék.
ellenőrizni olyképpen, hogy azt egy közbevetett fórum : a z N e y B é l a kartársunkat pedig teljes tisztelettel arra
j o r s z á g o s m a g a s - é p í t é s z e t i i g a z g a t ó s á g , vagy kérem, sziveskednékj avaslatát olyképpen kiegészíteni, hogy
t a n á c s végezné. Tehát a törvény által megállapítandó a tőle propagált új szervezet szélesebb alapokon, a mér­
címek használatát ellenőrizné és az országos építkezések nöki kar bevonásával kontempláltassék, hogy ez a majdan
| engedélyező fórumaként is szerepelne, határozatai ellen létesülendő o r s z á g o s é p í t é s - ü g y i igazgató­
pedig a minisztériumhoz lehetne föllebbezni. s á g , (vagy talán: o r s z á g o s k ö z m u n k á k t a n á c s a ? )
Kétségtelen, hogy ezzel egy csapásra, egyszerre rend a műszaki élet minden terén, az országos és a nemzeti
támadna a magas-építészet gyakorlatában; de ne feled­ vagvonosodás irányítójává legyen.
kezzünk meg róla, hogy a mé r n ö k i gyakorlat terén is mily
visszás állapotok uralkodnak — főleg a vidéki városok és
községek nagy részében, a hol a mérnöki szakba vágó A kőbányai templom.
munkálatok közben, — a kellő műszaki értelmiség hiányá­
ban — ugyancsak sok százezerrel károsodik a közvagyon! Sajnálatos tényről kell megemlékeznünk. Míg ténvnyé
Mindezeken felül a mérnöki cím használatát — habár ezt nem vált, óvakodtunk beleszólni, mert azt hittük és reméltük,
újabban miniszteri rendelet szabályozta — csakúgy nem hogy a dolgot sikerülni fog az építőművészekre nézve
részesítik kellő ellenőrzésben, mint az építészi cím hasz­ kedvezően elintézni; de Budapest székes-főváros törvény-
nálatát, és a magánosokat is — főleg vidéken — ugyan­ hatósági bizottságának közgyűlése f. hó 9-én elhatározta,
csak károsítják, a mérnöki kar tekintélyét pedig állandóan hogy a kőbányai külsőjében már kész templom belső b e ­
csorbítják a magukat mérnököknek mondó szélhámosok. rendezésének tervezését nem bízza a templomot tervezett
Ha tehát egy olyan országos intézmény megterem­ építészre. A dologban csak az vigasztaló — ha ugyan
téséről beszélünk, mely az építészek sérelmeit orvosolni, szabad ezt a kifejezést most használnunk, — hogy a köz­
gyakorlati működésüket pedig kellő megbírálásban része- gyűlés is kényszerhelyzetben mondja magát, és nem művé-
 44
szeli okoknak engedve hozta jelzett határozatát. Nem
szolgál tehát a kérdés v e s z e d e l m e s p r a e c e d e n s ü l ,
mert kivétel nélkül mindenki abban a véleményben van,
hogy — a művészi egység szempontjából — ennek a kérdés­
nek nem is lett volna szabad fölmerülnie. Magát a tényállást
a hivatalos jelentések alapján teljes tárgyilagossággal a
következőkben ismertetjük.
A templomépítő bizottság —• miután megszavaztatott
a belső berendezésre szükséges 120.000 frt — szem előtt
tartván azt, hogy a templom rendeltetésének még ez év­
ben átadassák, továbbá hogy az előirányzat is megtar­
tassák. „osztva azon fölfogás helyességét, hogy ily épít­
ményeken a művészi becs érdekében kívánatos, hogy az
össztervezet lehetőleg egy művészi kéz munkája legyen“,
— a tárgyalásokat az építészszel megindította a belső be­
rendezés létesítése dolgában is. „A bizottmány a maga
részéről teljes jóakarattal és előzékenységgel kereste a
módozatokat, melyek segítségével az építkezés ügyében
úgy szólván előre érezhetővé vált szakadás elkerülhető
lett volna, azonban ebbeli törekvése az építész részéről
elfoglalt bizonytalan álláspont miatt meghiúsult*. „A bizott­
mány nyugodt öntudattal jelentheti ki, hogy a megállapo­
dásra való nem juthatás okai kizárólag az építészre vezet­
hetők vissza!!! . . mert ő mind a kitűzött határidőt, mind
a költségkeretet elfogadhatatlannak jelezte. Ezért „a bizott­
ság nem akarva az építkezés ügyét bizonytalanságba
sodorni, sajnálattal bár és elismerve az építész tehetségét,
kénytelen volt arra az álláspontra helyezkedni, hogy a
tervezéssel más művészi erő bízassák meg.“ A székes-fő­
város tanácsa hangsúlyozza, hogy az építés 1895. november
hó végével már befejezendő lett volna, továbbá az össz­
költségül megállapított 283.191 frt 19 kr.-on fölül még
közel 100.000 frt több költség merült föl; ehhez járul még
a tervező építész teljesen bizonytalan nyilatkozata: ezek
után a tanács magáévá tette a bizottság javaslatát, egy
tanácsnoknak külön szavazata is csak újabb határidő ki­
tűzésére irányult a célból, hogy a tervező építész hatá­
rozottan nvilatkozhassék.
A tanács határozata után számos építész, festő és
szobrász beadványban — csupán a kérdés művészi oldalát
tekintve — azzal a kéréssel fordultak a tanácshoz, hogy
a belső fölszerelés tervezése és művezetése a tervező
építészre bizassék. „Egy monumentális alkotás egyöntetű­
sége okvetetlenül megköveteli, hogy annak külsője és belső
kiképzése e g y építész művészi egyéniségének kifejezője
legyen. Annál inkább szükséges ez akkor, a mikor nem
egy történelmileg fejlődött stylusról, vagy művészi irány­
ról van szó. hanem oly individuális irányról, a melynek
nálunk ez idő szerint egyetlenegy képviselője van, (t. i.
a kőbányai templom tervezője) a kinek alkotása magában
viseli csiráját egy fejlődőképes nemzeti architektúrának.
A kőbányai templom pedig ezen nemzeti iránynak eddig
legérettebb gyümölcse lévén, a tanácsnak módjában van
alkalmat nyújtani a művésznek arra, hogy az egyházi
decoratio, és müipari tárgyak egyöntetű tervezésében egész
nemzedékeknek adjon példát és impulzust nemzeti stylus-
ban való alkotásra A tanács körültekintése és bölcsesége
módot találhat arra, hogy a kifejtett művészi elv érdeké­
ben az esetleges akadályokat és félreértéseket elhárítsa,
a tervezőnek kellő időt — a beadvány szerint másfél
évet — adván müve befejezésére, annak a végső határ­
időnek a megállapításával a főváros közönségét is meg­
nyugtassa. E templom stylusa különben annyira egyéni,
hogy belső kiképzését a külsővel összhangban csak a
tervező építész alkothatja meg.“
A templomot tervezett építész szintén kérte írásban
a belső fölszerelésre a megbízást, előadván, hogy az eddigi
késedelemnek is az általa megalkotni óhajlott új stylirány-
ban szükséges különleges tanulmányok az okai; hat hó
alatt ígéri a tizedméretü tervek, és másfél év alatt az
egész munkának az elkészítését. A tanács azonban mind
e beadványok dacára megmaradt eredeti javaslatánál, mert
egy részről a kért idő hosszú, másrészről, mert a tervező
„a költségkérdésröl egyátalán mi említést sem tesz.“
A közgyűlésen többen fölszólaltak a tanács javaslata
ellen; báró K a a s Ivor az eddigi késedelmet a tervek
megváltoztatásának és egyéb hasonló okoknak tulajdonítja;
kiemeli a templom mübecsét, és az egyöntetűség, a stvl-
szerüség szempontjából ellenzi a tanács véleményét. Báró
L i p t h a y Béla szintén ez értelemben szólt; szerinte az ilv
műalkotást határidőhöz kötni nem szabad, a géniusznak
parancsolni nem lehet; a javaslat a legnagyobb sértés és
büntetés az építészre nézve. — Más fölszólalók azonban
az előadottakon kívül még számos oJv részletet is föl­
soroltak, melyek az építés folyamát zavarták, és az építő-
bizottságnak, valamint a tanácsnak elhatározására az
alapot mintegy előkészítették. Erre a közgyűlés többsége
elfogadta a tanács javaslatát. —m —
V KG Y ESEK.
Langenfeld Frigyes meghalt. Lapunk alapítóinak
gyérülő soraiból ismét egy érdemes kartársunkat ragadta
el a halál, a Schlick-féle vasöntő-gyár azelőtti vezér-
igazgatójának, utóbb igazgatósagi tagjának elhunytával.
Nagyképességü, munkás, reális gondolkozáséi ember volt,
a kinek buzgózágára, áldozatkész részt vétel éré minden
műszaki ügy körül, minden időben biztosan számíthattunk.
Az azelőtti tetterős ember tevékenységét az utóbbi évek­
ben gyötrő betegség bénította meg, de azért, a hol tehette,
mindig kész volt anyagi és szellemi áldozatokra. Bár
támadna sorainkban sok L a n g e n f e l d Frigyes a mű­
szaki ügy fejlődése érdekében! — Legyen köztünk áldott
emlékezete. □
Az új városházról tartott felolvasást P a 1ó c z i A.
az Orsz. Iparegyesületben február 3-án, foglalkozva az
e 1h e 1ye z é s kérdésével — még pedig a városrendezés
szempontjából. Propagálja az új városházának a Duna-
parton való elhelyezését kitérvén a Károlv-kaszárnya tel­
kére is, melyet e célra alkalmatlannak vél.
Az ö nézete szerint P e s t és B u d a is — noha
törvény egyesíti —- k ü l ö n két város, melyekben közös
csak a D u n a. Azért i d e kell a városházát építeni.
„Elítélendőnek és legnagyobb tévedésnek tartom“,
úgymond — „városrendezésünk ama nyilvánvaló
tendenciáját, hogy P e s t e t a D u n á t ó l el, a s z á r az-
f ö l d s í v á r h ó m ok t e r ü l e t é r e kitereli — Buda
teljes mellőzésével“.
„Az egészséges nagyvárosnak főforgalmi tengelyét,
a Dunafolyam (két partvonala) haránttengelyét pedig a
K e r e p e s i - ú t v o n a l és ennek folytatása képezi.“ Ezt
az eskütéri híd és vele járó városszabályozás ki fogja
domborítani.
Szerencsének tartja, hogy a városháza építésének
kérdése még évekig tartó előmunkálatokra szőrül s reményli,
hogy az ez idő alatt történendő átalakulás be fogja bizo­
nyítani, hogy a székház a Duna közelébe való, a Duna­
folyam és a Kerepesi útvonal metszéspontjába, tehát az
Eskü-tér tájékára.
A K á r o l y - k a s z á r n y a helyét illetőleg nézete az,
hogy — meg lévén a meggyőződés, hogy városházának
alkalmatlan -— e l k e l l a d n i .
Hiszi, hogy e 10.000 □-ölnyi területből — a meg­
felelő szabályozás után fennmaradó 6500—7000 D-öl
eladó áráért a városháznak szükséges 4500—5000 □°-nvi
 45
telek a Dunaparton megszerezhető; tehát egyszerű csere
lenne.
A közvetetlen helyi szituáció azt kívánja, hogy az
új városház főfrontjával a K á r o l y - k ö r ú t felé fordít-
tassék. Akkor pedig elfordul az a Belvárostól és az egész
budai oldaltól.
Végre pedig a Iíároly-kaszárnya egész környéke a z
ü z l e t i forgalom számára van egy idő óta.lefoglalva.
Ha a városháza ide — park közé — beleilleszkedik
— okvetetlenül m e g m á s í t j a e v i d é k j e l l e g é t —
e l t e r e l i az ide telepedett üzleti forgalmat, azaz fel­
forgatja teljesen a megszokott állapotot, a mi káros, sőt
végzetes lehet a város egyetemleges haladására nézve is.
MAGYAR MÉRNÖK- ÉS ÉPÍTÉSZ-EGYLET.
A mü- és középítési szakosztályok ülése febr. 14-én.
Einök C z i g l e r Győző, jegyző S á n d y Gyula, jelen volt
48 tag. A napirend első pontjaként a jegyző fölolvasta a
működő bizottság által a j ö v ő é v i é p í t é s z e t i n a g y -
p á l y á z a t számára kidolgozott programmot, mely szerint
kívántatik: a G e l l é r t h e g y o l d a l á n a k a z e s k ü ­
téri híd előtt a r c h i t e k t o n i k u s kik é p zé se ; a
megoldás mikéntje a tervezőre bizatik, de kívánatos, hogy
a hídfő fölötti, körülbelül 26 m, magas sziklaterraszra
lépcsős följárók készüljenek, és a csoportozatban Gellért
püspök szobra előkelő helyet nyerjen; a szükséges homlok­
zati-alaprajz és metszetek 1 : 100 mértékben rajzolandók;
de még egy távlati kép is kell a Döbrentey-térről nézve.
A helyszínrajzot az egyesület adja; határidő 1899. jan.
2. A programmot minden felszólalás nélkül egyhangúlag
elfogadták a szakosztályok és a bíráló bizottságot is meg­
választották ; tagjai lettek: A i g n e r Sándor, A 1p á r
Ignác, C z i g l e r Győző, H ü 1 1 1 Dezső és L e c h n e r
Ödön. — Ezután H ü t t l Dezső olvasta föl a K i s ú j ­
s z á l l á s o n tervezett városháza 31 pályatervét megbírált
bizottság ( A l p á r Ignác, C z i g l e r Győző, G e r s t e r Kál­
mán, Ney Béla és H ü t t l Dezső) terjedelmes jelentését, mely
szerint az első díjat az „Ante“, a másodikat a „Per Aspera“,
a harmadikat pedig a „Délibáb“ jeligés műnek ítélte, a
„Szót kérek“ jeligését pedig megvenni ajánlta. Áz elsőnek
különösen szerencsés alaprajzát emeli ki a bírálat, archi­
tektúrája is szép, sőt palotaszerü ; egyszerűsítésekkel az elő­
irányzóit költségből — talán — meg is építhető. A tervek
febr. 15-töl egy hétig az egyesület helyiségeiben szemlére kiál-
lítvák és a jövő ülésen az előadó újra ismertetni fogja őket. —
A Walser-féle szivattyúgyártól építőmesteri munkák díjazása
dolgában érkezett kérdésre F r a n c s e k Imre fog véleményt
mondani; Láng Mórnak a csurgói kőkemencék megvizs­
gálása végett érkezett levele folytán R o s t Ottót ajánlják
a szakosztályok szakértőül. — A jegyző föiolvasta a Lotz-
ü n n e p é l y végrehajtó bizottságának az egyesülethez
intézett és az ülés folyamán érkezett levelét, melyben kéri
az egyesületet, hogy a febr. 27-én az iparművészeti
múzeumban rendezendő estélylyel kapcsolatos ünnepély­
ben vegyen részt; a szakosztályok fölkérik az egyesület
elnökségét, hogy az egyesület képviselete dolgában sürgősen
intézkedjék. — Végre az elnök bejelentette, hogy a B uda­
p e s t v á r o s h á z a e l h e l y e z é s e dolgában rendezett
pályázat alkalmával 14 pályamű érkezett be a következő
jeligékkel: Pentagon, — Anonymus, -— Sursutn corda, -
(Kör), Világváros, —Károly-utca, —Káróly-laktanya helyén,
— Ad astra, — Palazzo Vechio,— Csak azért is, — Forum,
Ikaros, — Egyszerű, célszerű, nagyszerű, — és Utile
ct docus. — Ezzel az ülés föloszlott.
FŐ V A HŐSI ÜGYEK.
A m a g á n é p íté s i a lb izo ttsá g fe b r u á r hó 1 4 -én
K u n Gyula tanácsnok elnöklete alatt tartott ülésében
tárgyalt engedélyügyek közül a Tanács a következőket
teszi át a Fővárosi Közmunkák Tanácsához:
6851. Zipernovsky Károly, a II. kér. Zsigmond-utca
3475. hr. sz. a. építendő háromemeletes bérházának ter­
vei. 6850. Zipernovsky Károly, a II. kér. Oszlop- és Bimbó­
utca 3796. hr. sz. a. építendő egyemeletes családi házá­
nak tervei. 4448. Perei Mór Károly, az I. kér. Kelen-
hegyi-út 10632. hr. sz. a. építendő egyemeletes lakóházá­
nak tervei. 4072. Gunda Zoltán, a III. kér. Lőpormalom-
dülő 7542/5., 7546/23. hr. sz. a. emelendő földsz. házának
tervei. (É. Repold Károly.) 5663. Figyelmessy Antal, a
VII. kér. Dongó-utca 2521/11. hr. sz. a. építendő egy­
emeletes és földsz. épületeinek tervei. 5617. Valla József,
a VII. kér. Rottenbiller-utca 4364. hr. sz. a. építendő
háromemeletes toldalékának tervei. 4939. A cs. és kir.
katonai építési osztály, a VI. kér. Lehel-utca 1743 4. hr.
sz. a. emelendő kocsiszínjének tervei. 1065. Kürthy Sán­
dor, a 111. kér. Csatárka-dülő 5551. hr. sz. a. létesítendő
kertiházának tervei. 1064. Pollák Sándor, a III. leér.
Csatárka-dülő 5516. hr. sz. a. létesítendő kertiházának
tervei. 4763. Földváry Béla, az I. kér. Virányos-dűlő
8501/6. hr. sz. a. emelendő földsz. nyaralójának tervei.
4714. Gitlinger János, a 111. kér. Óbudán 2043 1. hr. sz.
építendő földsz. toldalékának tervei. (Kőm. Schäffler István.)
3172. Brenner Mátyás, a III. kér. Szőlő-utca 1522 b. hr.
sz. a. építendő földsz. házának tervei. 5027. Wieszl Ferenc,
az 1. kér. Svábhegyen 9863. hr. sz. a. építendő földsz.
házának tervei. 5345. Steiner Antónia, a III. kér. Lőpor-
malom-dülő 7924/46. hr. sz. a. emelendő földsz. házának
tervei. 4079. Balázsik György, a III. kér. Óbudán 2015.
hr. sz. alatt építendő földsz. lakóházának tervei. 2025.
Schimandl Gusztáv, a III. kér. Szél-utca 630/5. hr. sz. a.
emelendő földsz. lakóházának tervei. (Köm. Schäffler
István.) 3631. Kuszenda Györgyné, a Hl. kér. Remete­
hegyen 1924. hr. sz. a. építendő szerszám-kamrájának
tervei. 5767. Ziegler István, a III. kér. Bécsi-út 1633/5.
hr. sz. a. emelendő földsz. toldalékának tervei. (Kőm.
Rajky Béla.) 5275. Stowasser János, a II. kér. Öntőház-
utca 2446 1. hr. sz. a. eszközlendő átalakításának tervei.
4080. Ziegler György, a III. kér. Csatárka-dülő 5512. hr.
sz. a. építendő földsz. házának tervei. 4521. Schubert és
Hickisch építőmesterek, a IX. kér. Soroksári-utca 9303.
hr. sz. a. felállítandó boltkapúzatának tervei. 4708. Ortner
Samu, a Vili. kér. Kerepesi-út 61. hr. sz. a. felállítandó j
boltkapúzatának tervei. 5450. Müller Lajos, a VII. kér.
Rottenbiller-u. 4673 5. sz. a. ép. hároméin, bérház. tervei.
5757. Fischer Emil, a VI. kér. Üteg-utca 1683/13/14. hr.
sz. a. emelendő földszintes toldalékának tei’vei. (Ém. Sándor
Imre.) 5590. Buchelt Sándorné, a VI. kér. Röppentyű-
utca 1627. hr. sz. a, emelendő földsz. épületének tervei.
(Ém. Horváth Pál.) 4296. Fürstner Józsefné, a IX. kér.
Márton-utca 8722 b. hr. sz. a. építendő mosókonyhájának
tervei. 7237. 4706. Dr. Örley Lajos, a X. kér. Téglagyári-
dűlőben 7728 h. 7734. hr. sz. a. építendő földsz. munkás­
házának és szárító színének tervei. 56374 97. Janits József,
a IX. kei'. (iyáli-út 9631—9633 a 1. hr. sz. a. építendő
földsz. toldalékának tervei. 55901 97. Pauksch-féle gazda­
sági ipartelepeket berendező gyár részv.-társaság, a X.
kér. Kőbányán 8521/4. hr. sz. a. emelendő rézkovács-
mühelyének tervei. 5343. A cs. és kir. katonai építési
osztály, a X. kér. Lapos-dűlő 7304/2/1/5. hr. sz. a. épí­
tendő szénaraktárának tervei. 55581/97. Thoma István,
az V. kor. Nádor-utca 1113. hr. sz. a. eszközlendő át­
alakításának tervei. 5502. Szatmáry Gábor, a VII. kér.
 u;
Névtelen-utca 1993/44. hr. sz. a. emelendő füldsz. házá­
nak tervei. 5346. Szahó Józsefnó, a VI. kér. Rózsa-utca
3258. hr. sz. a. építendő háromemeletes házának tervei.
5449. Dr. Lovrich Gusztáv, a VI. kér. Frangepán-utca
1590/6. hr. sz. a. emelendő istálló épületének tervei.
(Kőm. Kiss József.) 4857. Freiberger Dávid, a VI. kér.
Bulyovszky-utca 2991/d. hr. sz. a. építendő háromemeletes
házának tervei. (Ém. Örömy József.) 6779. Kaulich Alajos,
a VI. kér. Erzsébet királyné út 1959 36. hr. sz. á. fel­
állítandó kocsiszínnek tervei. 5504. Schlesinger Jakab, a
VII. kér. Egressy-út 2596/11. hr. sz. a. építendő kéteme­
letes házának tervei. 5768. Langfelder Vilmos, a VI. kér.
Figyelő-utca 1529/14. hr. sz. a. emelendő gyári épületé­
nek tervei. (Ém. Bachmann Károly.) 6097. Kozma Sándor,
a VII. kér. Névtelen-utca 1976/78. hr. sz. a. emelendő
földszintes házának tervei. 6096. Szóda Sándor, a VII.
kér. Névtelen-utca 1976/79. hr. sz. a. emelendő földsz.
házának tervei. 5979. Vidra László, a VII. kér. Telep-
utca 1978/a/100. hr. sz. a. emelendő földsz. épületének
tervei. (Köm. Zolnay István.) 5664. Sonnenfeld Manó, a
VI. kér. Teréz-körút 29. hr. sz. a. felállítandó holtkapuza­
tának tervei. (Asztm. Berger és Fischbein.) 4851. Loebl
és Pintschof, az V. leér. József-tér 9. hr. sz. a. felállí­
tandó boltkapuzatának tervei. 6038. Kranz József, a IV.
kér. Múzeum-kőrút 39. hr. sz. a. felállítandó boltkapuza­
tának tervei. 5584. Schneider György, a IV. kér. Korona­
utca 11. hr. sz. a. felállítandó boltkapuzatának tervei. 6428.
Pollák Lipót, a IX. kér. Soroksári-utca 15. hr. sz. a. fel­
állítandó gázmotorának tervei. 6243. Adler és Antal, a
VI. kér. Gyár-utca 20. hr. sz. a. felállítandó légszesz-
mótorának tervei. 6030. Kramer Miksa, a IV. kér. Magyar­
utca 5. hr. sz. a. felállítandó teherfelvonójának tervei.
6029. A gép- és fémárú-gyár, a VII. kér. Király-utca 85.
hr. sz. a. felállítandó tekerfelvonójának tervei. 6028. Raaber
Adolf, az V. kér. Pannonia-utca s Vígszinház-utca sarok
alkalmazandó személy- és teherfelvonójának tervei. 5354.
Schnitzer és Somogyi, a VI. kér. Nagymező-utca 19. hr.
felállítandó felvonójának tervei. 5290. Jahn József, a VI1.
kér. Vörösmarty-utca 4741/17. hr. sz. a. felállítandó gáz­
motorának tervei. 4530. Manák Vince, a Vili. kér. Kőris-
utca 31. hr. sz. a. alkalmazandó 2 drb gőzkazánjának
tervei. 4054. Dick Vilmos, a VII. kér. Damjanich-utca 32.
helyrajzi sz. a. felállítandó két felvonójának tervei. 3610.
Freissler Antal, az V. kér. főv. vigadóban felállítandó
teherfelvonójának tervei. 5588. A bpesti m. kir. kertészeti
tanintézet, az I. kér. Somlói-út 10779. hr. sz. a. helyre­
állítandó épületrésznek tervei.
Közvetetlenül fog az engedély megadatni:
5614. Ernst Henriknének, a VI. kér. Andrássy-út!
4116/10. hr. sz. a. átalakításra. 5284. Egeward Gvuláné,
a VII. kér. Kövér Lajos-utca 2282. hr. sz. a. veranda fel­
állítására. 3534. Kálnoki Gyula, a VI. kér. Huba-utca
171910. hr. sz. a. sütőkemence építésére. (É. Dura Tamás.)
6061. Újhelyi Lipótnak, a VI. kér. Gyár-utca 26. hr. sz.
átalakításra. (Kőm. Illyés Gyula.) 4230. Battyány László­
nak, a VI. kér. Jász-utca 1540 19. hr. sz. a. földsz. tol­
dalék építésre. 5666. Austerlitz Salamonnak, a Vili. kér.
Ujvásártér 5844. hr. sz. a. átalakításra. (Kőm. Martschik
Vince.) 5583. Darula Jánosnak, a X. kér. Kőbánya 7942.
hr. sz. a. toldalék építésre. 5615. Tihanyi Józsefné, a X.
kér. Zalán-utca 2137/b. hr. sz. a. istálló és kocsiszín épí­
tésre. (É. Gutwillig József.) 5613. Hübner Imrének, a VI.
kér. Andrássy-út 94. hr. sz. a. átalakításra. (É. Jedlieska
János.) 2024. Guttmann Vilmosnak, a II. kor. Albrecht-út
2460,1. hr. sz. a. terrasre és vihartetőépítésre. (É. Szent-
pály József.) 1684. Koch Jakabnénak, a III. kér. Daru­
utca 6. hr. sz. a. átalakításra. 5810. Mittelmann Jakab­
nak, a III. kér. Vörös vári-utca 75. hr. sz. a. átalakításra.
5809. Húsz Miksának, a III. kér. Tavasz-utca 1192. hr.
sz. a. átalakításra. 4926. Herz Rezsőnek, a IV. kér. Váci­
utca 576. hr. sz. a. átalakításra.
Jóváhagyásra ajánltalnak:
5779. Hartmann Ferenc, a IX. kér. Szvetenay-utca
8757. hr. sz. alatt épülő toldalékáuak módosított tervei.
2001. Kimer és tsai, az V. kér. Révész-utca 1395. hr.
sz. a. emelendő gyárának módosított tervei. 6521. Schön
Ignác, a IX. kér. Drégely-utca 9547, b. hr. sz. a. épülő
kétemeletes bérházának módosított tervei. 53222 97.
Schwickhart Ottó, a II. kér. Rézmál-dülő 6181. hr. sz. a.
épülő egyemeletes nyaraló alagsorának módosított tervei.
Elutasittatni javasoltattak:
5952. Fried Mária, a VII. kér. Almássy-tér 4543/c.
hr. sz. a. szándékolt toldalék építése. 6512. Freund Jakab,
a Vili. Szigony-utca 7053. hr. sz. a. szándékolt két­
emeletes bérház építése. 4879. Stephán József, a IX. kér.
Gyep-utca 29—31. hr. sz. a. szándékolt istálló építése.
5300. Mittler József, a II. kei'. Kis-Rókus-utca 3852/2. hr. j
sz. a. szándékolt átalakítás eszközlése. 5600. Auer József,
a II. kér. Nagy-Rókus-utca 3346. hr. sz. a. szándékolt
egyemeletes ház építése. 6521. Schön Ignác, a IX. leér.
Drégely-utca 9547/a. hr. sz. a. szándékolt lépcső építése.
6062. Szentkirályi Kálmán, a VIII. kér. Szentkirályi-utca
5425. hr. sz. a. újabb tervek alapján szándékolt három-
emeletes ház építése. 5501. Bachruch Károly, az V. kér.
Nádor-utca 1098. hr. sz. a. szándékolt négyemeletes ház
építése. 5599. Gömöry Gusztáv, a II. kér. Tölgyfa-utca
3499. hr. sz. a. újabb tervek alapján szándékolt lépcső
építésé engedélyezése iránti kérelmével.
Felelős szerkesztő : Ney Béla.
A „Pátria“ nyomása. Budapest, Üllői-út, Köztelek.
Építkezéseknél nagymérvű megtakarítás, és azonkívül
még nagyobb szilárdság is elérhető, ha a födémeket
(mennyezeteket), nyílt folyosókat, válaszfalakat, lépcsőket,
medencéket stb. a „Mátrai“-féle (hazai) szab. vasbeton-
szerkezetekkel létesítjük. Ezek rövid idő alatt mind a
magán-, mind az állami építkezéseknél és úgy hazánk­
ban, mint külföldön általánosan elterjedtek, és miután a
kereskedelmi magyar királyi Minisztérium által több ízben
megtartott hivatalos próbák útján kitűnt, hogy azok
szilárdabbak és tüzbiztosabbak, mint a „Monier“ szerke­
zetek, ugyanezen Minisztériumnak múlt évi december hó
28-án 76.496. sz. alatti rendelet folytán a magyar királyi
államépítészeti hivataloknak is azoknak alkalmazására fel­
hívattak. Legújabban a vallás- és közoktatásügyi m. kir.
Minisztérium rendelete alapján a szegszárdi főgimnázium
födéméi és folyosói is ilyen szerkezetekkel létesítettek és
dacára, hogy a mennyezeti tartók 3—4 m. távolban sem
méreteztettek erősebbre, mint a téglaboltozatok között
csak 100 in. távolra alkalmazottak, mindazonáltal úgy a
vasbeton-födém, mind azok tartói kétszertc szilárdabbnak
bizonyúltak, mint az a téglaboltozatoknál elérhető lett
volna. Ügyr a már kivitt, mint a — minden időszakban
— folyamatban levő és bárki által megtekinthető számos
munkálatok jegyzékét, a magán- és hivatalos elösmerü-
iratok és hivatalos próbajegyzőkönyvek másolatait, továbbá
illusátrált prospektusokat és költségvetéseket díjmentesen
küld, illetőleg készít, a „Hazai Vasbeton építési-Vállalat“
(Mátrai, Gfrorer és Grossmann) Budapesten, Nagy-János-
utca 22. sz. — Telefon sz. 20—91.