48 Ft

· Sarkuti Jenő

, Lemezmunkák
a ház körül ·
' ,; i~, ',, ,,. . ::' - \ -~~::: ·•••, '' , . •_,
 Barkuti Jenli

Lemezmunkák
a ház körül

Míiszaki Könyvkiadó, 1987

 '' .~;2o'S; li~ \ 7c~ j

. 2:5;6; P~re fl Bevezetés ·

2.s:1. Férrliiyomás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . it ,,
' '• . ' ;~")(;'~'·t':'). '··· ; '

2.6. Lemezkötések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82
2~6.1. Csavarkötések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83
2.6.2. Szegecskötések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . SS
2.6.3. Korckötések ........................................... . J • ••••••••• : 90
2.6.4. Forrasztás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95
2.6.5. Hegesités ......................................................... 100
2.6.6. Ragasztás . , . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103
·2.1~ Felületvédelem ............ : .............................................. 107
2.7.1. A felület előkészítése ............................................... "107
2.7.2. Alapozás, fényezés, festés .. . . .. . .. .. .. . . .. . . . . . .. . . . .. .. . . . . . . . .. . . . . 107 A gyakorlati életben .- akár kénysze~ Ott kívánunk állni az olva.só meUett
~.7.3. Festékanyag~k ............ , .......................................... ·110 rűségből, akár kedvtelésből -, gyak- akkor is, amikor egy-egy mo:z:zanatn~l
:· ' .• c,. ',. '- . "' ·1 ran olyan szakmai feladatok elvég- megakad, tanácsra szoru l. Ezért. els.ő­
3. Szak1par1 lemezmunkak .........•...•..•............................ ;,: ..... '113
:• . , , " ; ,. r ; • , ; '
zésére is vállalkozunk, amelyek kívül sorban a gyakor,lati ismeretek tárgya-
·'· 3.1. Esocsatornak es parkanyok kesz1tese •......................... .,. .. , ...... , . . . . 1,13 esnek ismereteinken. Szakismeret hi- lás~r<l fektetjük a hangsúlyt, csak· oly
3.1.1. A függő ereszcsatorna készítése és felszerelése ................. , ......... 113 ányában azonban csak üggyel-bajjal, mérték,ben foglalkozunk elmélet.L. is-
3.1.2. Hajlatcsatorna (vápa) készítése és felszerelés.e , ... , ..................... 119 jelentős többletmunkávahés a kelle~ meretekkel, amel)nyire feltétl~nüi
3.1.3. Múanyag csatorna készí~ése ...................................... , .... UO ténél nagyobb kiadásokkal tudjuk el~ szükséges,. · .;.
3.1.4. Párkányok, szegélyek készítése ••.........•.... ''T.·.· . . . . . . . . . . . . . . . . . 121 végezni a kitűzött fel~clatot,.\.és -az Mi.ntb.ggy. a l~mezfajták .válasz~~k~
3.1.5. Könyökidom készítése .............................................. 124 esetek többségében az elkészült mun- és a lemezmunkák is sokfélék, ez~rtaz
..3.1.6. Csatornadíszítés .•.............•................ ·... ·............ ." ... ; ... 127 ka minősége Js elmarad a vár.ttók. egyes témaköröket úgy tárgyaljuk,
3.2. Kerítések, kapuk, ablakrácsok készítése lemezból ............................. 128 Ilyen szakmai feladatok sikeres és hogy- a tec::hnológiaiismeretek, e.lsa-
3.2.1 •.K~rítések)Sészítése ............................. ~ ............. , ..... 129 gazdaságos megoldásához nyújtanak játításának folyam,tossága ,mellett~
3.2.2.. KapuJ< .•. ·.·.· .............· ........•............... , .. , ................... 130 segítséget a "Sajátkezűleg" sorozat bizonyos célfeladatok önállóan is értel-
3.2.3. Ablakrácsok .• .· ......· ......· .................•• ·.· ....................... 134 könyvei. E sorozat legújabb tagjaként mezhetők legyenek.
3.3. Motorcsónaktestek készítése ............................................... 135 a lemezmunkákkal kapcsolatos isme- Az ismertetett feladatok általában
..~.3.1. A csónakte~t any~ga, ala.kja, m~rete •.•.........·• . . . • . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 136 retek bemutatását tűztük ki célul. E egy jól felszereJt barkácsműbelxben
~.3.4. Csónaktestkészítése réteg~lt lemezból • . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 138 könyv tehát elsősorban laikusok szá- elvégezhetők, de azokhoz is szólunk,
3.3.3 .. Csónaktest készítése a.lumíniumlemezból •...............•............. H3 • mára készült, de- mivel bemutatja a akik csak néhán)' szerszámmal .rendel-
_3.3.4. Csónaktest kés.zítése múanyagból • . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 144 legújabb anyagokat, és technológiákat keznek es .csak kisebb munkálatok,
3.4. Stég !<észítése. , . , ...................................... , .... , . . . . . . . . . . . 148 is --..a szakembernek is hasznos olvas- néhány dfsztárgy elkészítésére vállal-
3.5. Díszműmunkák .................. , ... : .................................... ·150 mánya lehet. kozhatnak.
3.5.1. Rézveretek készíJ;~se ..........................................•. >.•• 150 Célkitűzésünk, hogy a szakismere- Bízunk benne, hogy a könyv a,hasz-
3,.5,2. R,ézlámpa J<és;zítése ................................................. 152 tek, szakmai fogások, átadásán kív.ül nos időtöltésen kívül megismerteti az
ismertessük az anyagkiválasztás és,,a olvasóval az alkotás Óröm~t is, amely~
~ rodalom ...·...... .' .............................. .' ............................ 1ss tervezés főbb szempontjait is és bemu- ben osztozik vele
tassuk a különféle lemezmunkák, le-
meztárgyak elkészítésének módját. 1 a Szeri.ő

6 7
 1. Anyagismeret
A lemezek alapvető jellemzője a vi-
szonylag kis keresztmetszetük és nagy
felületük. Az ebből adódó előnyüknél
fogva a lemezanyagokat főként a kü-
lönféle gyártmányoR felületi elemeinek
kialakítására használjuk oly módon,
ho~y a megmpnkált lemez egyben
tehervisető, esftétikai és egyéb fe[-,
adatokat is 'ellát, mint pt a· gépkocsi-
karosszériák. . /etne:z minőségét, amélyhei{ jelölését a
A gyár~mányol<kal szemben tamasz~
tott köv.etelm~nyek azonban igen
sokfélék, ezért különböző minőségű
és tulajdonságú lemezekre van szük-
ség. Atoyábbiakban röviden áttekint-
jük a fém, a műanyag és a fa alapanyagú
lemezeket, tulajdonságaikat és mére-
teiket.
1.1.
Acéllemezek
Az acélt összetett technológiai' eljá-
rásokkal vasér<::ből, ill. nyersvasból
kohászati eljárásokkal állítják elő úgy,
hogy a szén és egyéb anyagok {kén,
foszfor stb.) mennyiségét egy meg-
határozott szintre redukálják. Az így
nyert folyéko11y acélt formába öntik,
majd a megdermedt. anyagból, az ún.
bugából, lemeztekercseket hengerel-
nek. A hengerlési műveletek közben,
részben a jobb hengerelhetőség, ·éle
főként az acél szövetszerkezetéríek
módosulása végett, felhevítik (hőke­
zel ik) az anyagot. Végül a kívánt méret
elérését követően az acéltekercsekből
merőleges oldalú táblákatalakítanakkt
·'·A lemervastagsága, az acél szövet-
"'Szerkezete (szén, vas arány~) és a
hengerlés módja határozza meg;; a
szaovány'rogzíti~ ·· · ··· ········
Vastagságuk szerint: 3 mm vas-
tagságig finom lemezről, 3 mm felett
durva lemezről beszélünk:
A hengerelés módja szerinti
jelölés elsősorban a lemez felületi
tulajdonságaira, ill. a m"mőségére utal.
Az. F betű azt jelenti, hqgy a lemez-
szalag utolsó hengerlésétme/egen vé•
ge:iték. Ezért a táblák felületén. vé-
kony, tapadó reve réteg ·for<ll11hat
elő. A lemez mindkét oldalán karcos-
ság,. ill. érdesség tapintható. A leme-
zek színe sötétbarna, ill. fekete árnya-
latú, ezért fekete/emez néven is emlr-
tik. A helytelen tárolás, Hl. 'szállí-
tás következményeként előfordulhat,
hogy a lemezek fel.ületén enyhén
vörös rozsdafoltok keletkeznek. ·
A H jelű lemezeket hidegen henge-
relték, felületük sima, és karcmentes.
9
 ~k1 J. k._ (Műs~aki, Könyv,kia,dó, J 968~) tárd~ága . szempo'rl~jáb~l a Jolyam:clt
Sm:fr_e_ í_:.•_"s_ur_ke._'_ n}y.f_.u'~- :·.l_ s_._-Kz~l·_-v·r_._.•._ ._.e~_-·_- t~- .és_ lületük. se.ly- . . Gyáa:~~s~~chn.o!ógil\Í . szem pon- c. könyvét. ·· . _ ..... . .· . még kism.ér,~~kben;iS;f~ndkívü_l k~ro~-.:
-• __ _ _ _ en.. m{~~a- .. ~o~ ..s.z(!ri11t·'a Rövetkező~~ppen j~-
nil<usan érdesíté is"g.yárt- .• 1öljüR a lemezeket: ..,. 1. Az_ említett. tulajdgps.Jgoko,n kJYül Az acéllemeze IZ• méreteit az•1. és· a
ják. Tapintásuk síma, a legtöbb eset- • haj Irtható, jele: H, az acéllemezek legfőbb jl',lllemzpj~;!, 2: 1táblazat fogktÍj~•össze. . .
ben olajfilmmel vannak bevonva. A hi- • sajtolható és mélyhúzható, jele: S, hogy könnyen ala(<.fthatók, .. a~felv;ett
deghengerlés következtében rideggé, • mélyhúzható, jele: M, formát kiválóan tartják _és jól .e!Jen-
"keménnyé" válnak, ezért a melegen • kiválóan mélyhúzható, jele:K, állnal< a dinamikai erőhai:ásoknak. 1.2•...
hengerelt lemezekhez viszonyítva ne- • öregedésálló, jele: Ö. Szilárdsági szel)'lpontból • .a legjobb Rézlemez.ek
hezebben alakíthatók. Minthogy e jelöléseknek főként a anyagok közé tartoznak .és a hőáll§-.
P-vel jelöljük a melegen hengerelt nagyüzemi gyártás szempontjából van ságuk is jelentős. Nagy hátrányuk A rezet is kohászat-i eljárásokkal nyers-
pácolt lemezeket. Felületük érdes, de jelentőségük, ezért a további gyártás- viszont, hogy.szabad: h~v~gővel érint~ rézből állítják elő. Aoz rgy·bpött réz
sohasem revés, fénytelen acélszürke technológiai tulajdonságok ismerteté- kezv_e a nedvesség . ha,tására .korro- 9?,,? %-o~_Jisztaságú,·/~~JtgJs.(yül___ l~gy,
színű. A legtöbb es-etben olajozottan sére nem térünk ki; bővebben l. dálódnak. E f()lyamat lassú, de az szilárdsága kicsj.:A szilárdság növelé-
kerülnek forgalomba. Kovács László: Gépipari anyagtáblóza- acéllemezből készült termékek szi- sére ónnal, cinkkel,_ nikkellel ötvözik.

1••táblázat 2. táblázat
Hidegen- hengerelt finomlemezek hosszúsága, mm i• Melegen hengerelt finomlemezek·hosszúsága, mm
(Kivonat az MSZ 41-83-ból)
(Kivo11at az MSZ 41.-83-ból)
' :; - .. fi
. ·-·· '
Széles~ég, mJÍ'l l Szélesség, :mm
Vastagság, c Vastag~ág, 'll
... Tömeg, kgfm~ • Tömeg, kgfm2
. rrim · ·' ··•·,J::,- mm,J.•
l _. 800 l l J ~,: 1SQQ
- . 800
l 1000
..
l 1250 1500
0,5
750 .· l 900 i
'1000 " ,25ó'_
" 3,9.2 .
0,5 3,92

0,6 4,71 0,6 4;71

.
1500 1600 - 200 0 - -
0,7 5,50 0,7 5,50
----, -·-
~.:
- 2000 2500 - 0,8
0;8 6;28 6,28

0,9 7,07 0,9 - 200 0 - . 2000 - - 7,07

1,0 l 7,85 1,0 7,85

2000 1,2.
- 2000 - 2000 2 500 - ,_,...
9,42
1;2 i 9,42
2500
1,5 11,78 1,5 11,78
- 2 500 3000 .-:' - 2000 - 2000 . 2 500 3000
1,8 14,13 1,8 14,13
3opo .
2,0 ., 15,70 2,0 15,70
3000
2,2' 17,27 2,5 19,63
- 2,8
- 2000 2000 2000 2 500 3000 '
21,98
2,5 2000 19,63
- - - 2,9 22,77
2,8 2500 21,98

10 11
lelnezgyártás szempontjából .a· chaz fényes~:A szabad levégőn fényét idővel Az Sr anyagjeJ.,után írt szám a:dnk~ tuh1jdonsagok·· folytán'''Jól álakítha~ol
körüli munkákho:Z:a rézo;;cink·ötvözet, elveszíti (oxidálódik). •.. ;' tartalmat· jelenti· százalékban; fgy··pl~ szilárdságuk azohba,n ·b ·3:~ 'éiP!léiz~k
a sargaréz a legfóntcisabb., i;;tJárom váltdzatb~n kápható: az Sr]O k azt jelenti, hogy}a':sárgaJi~Z eHen~re;is · ~lrn.<ltad .az acéU~m~z~·
· A sárgaréz lemez .'61 %-nál több .siilágy, jele: l, lemez· 70% éinket tartalmaz~ a lemez kétől: Az ;(16Jcíras . kár:e$'·: hatósaivpi
cinket tartalmaz, ezért a színe élénk- • félkemény, 'jelei fk;> · minősége kemény. szemben v}szqnt ellenal/6k, .mivel .,a
sárga. A felülete sima, karc nélküli, • kemény, ·jele: .k~ . ~z .S.r 90 jel g sárg~r~;, l~ ll'\ l;~. 90 % felületükö.n képződő o~idr~teg (pa7
3. táblázat
cjpke~'tartatmaz, ~~ért .a színevilág'!~­ til:j~) meg.yédi .az anyagot a tqyábl:li
sárga. l:zt §~vep::ü.ls:.~;tombafs.{emeznek, oxidálódástót Ezért műeml.é~épületek
Hidegen hengerelt rézlemezek méretei rnűhEdynyelv~n .trom~íiaré:z.nek. Igen bádogqsmunkáihoz . .•• haszn~.lják •. 1i.·•
(Kivonat az MSZ 721..,..;.7~ből) 'jól alakítható, .ezért f§ként dísztár- A réz:J~mezek j 9 ..~lektromos· V~Le­
Szélésség, mm Hos~zúság, mm gyak·. ~észrté~~.re alkalmas. tőkJ ezért ~lektrot~choikab ~élrá . is
,. t'
•4z' ónbronz lem~z. színe sötét- al ka!masak. Kedv:ező ·olv:adá.si.:.hőm~r,.
.500 fOOO vörös, felületeazonos a sárgaréz lemez s.éklete. és. Jó.alakíthatóság<l-(;ko.v:e.~~~­
600 1500 mirlőségével. {-ágy, félkemény, kemény tépen az ötvösiparban maj~;,az•'egyik
800 2000 rugókemény és különösen rugóke- legfontgsabb alapanyag.
1000
. 200 0 mény változata ismeretes. A rézlemezek méreteit a 3. és a 4;
., Mind.két lemezfajta az említett táblázat tartalmazzai · ·
Vastagság, mm
l Tömeg, kg/ma Vastagság, mni
,j,. Tömeg; kg/m2
4. táblázat
Melegen llengereit réz.lemezek méretei
0,40 3,56 2,00 17;80 (Kivoháüz•MSZ n1~79~ből}'
0,45 4,00 2,20 l 19,58
Szélesség; mni
C6' ··-·:.,,
· H6sszúság; mm
... ..
0,50 4,45 2,50 22,25 \:··.q,,,, .
>'
600 1ooo.
0,60 5,34 3,00 26,70 1000 1500
0,65 5,79 3,50 31,15 1000 200 0
0,70 6,23 4,00 1250. 2000
35,60
1500 2 500
0,75 6,68 4,50 40,05 )
2000 3000
0,80 7,12 5,00 44,50 2500:
' .. 4000
0,90 8,01 5,50 48,95
1,00 8,90 6,00 53,40
Vastagság, mm
l Tömeg, kgfm• Vastags,~g,

;.: ·,,·y
mm
l Tömeg,.~g/m 1

1,10 9,75 6,50 57,85 5,0 44,50 15;Qc<'' J: 133,50

1,ft:6:{.
1,20 10,68 7,00 62,30
6,0
7,0 l 53,~0
62;30 1[,0
142,40
151,30
1,30 11,57 8,00 71,20 8,0 71,20 18,0 160,20
1,40 12,46 9,00 80,10 9,0 80,10 19,0 169,10
10,0 89,00 20,0 178,00
1,50 13,35 10,00 89,00 11,0 97,90 186,90
21c, O
1,60 14,24 . 11,00 97;90 12,0 106,80 22,0 195,80
13,0 115,70 24,0 213,60
.1,80 16,02 12,00 106,80
14,0 124,60 2,5,0 .. 22.2,50

12
1.3.
Alumíniumlemezek '·'·''
A:t a'lumíniuni .alapanyaga •a 'bauxit:
Bau>citból azonbanhag~Ömányos R61iá~
szati eljárásokkal nem•leh'Eit alumíniU~
mot előállítani, ezért a bauxitot vegyi'
kezelésnek vetik alá, tnajd a megtisz-
tított ún. timföldet.különleges aluinf~
niumkolióB'an villarros energiafelha~z­
nálásával :. rnegolvasz,tják. . :L •
A •megblvasztott,; kÖzel ·1000•9G-os
kohóaluiníniumbá'l· tuskókat .öntenek;
amelyekből rnár hengerelhető alumí•
niurnlemei:, a szilárdság növelésére
s. táblázat
Alumíniumlemezek méretei ·
(Kivonat az MSZ 93l2-b5t)
Szélesség, mm
500, '> ~~
1.000
a:Zonban az ali.lminrumot más anya-
gokkal ötvözik. Az uliJmíniumlemezek
Jegfőbb ötv9ző elemeia réz és á ·ma:g"
néziuín; Ezt az :ötvözetcsoJ)ortot ne-.
vezzük duralumínium.nak;
• A.· .~fffah:l mírrium . le'rri~z ·. szil.irdsága
igen' jó, tulajdonságai· megköielftik ai
acéllemezét. Ko'i·róiiónak ellenáll, sok-
kal k9nnyebb:;a többi fémlemeznéL
Hátránya; hogy f?frasztása,· hegesz-
tése nehéz feladat 'és nagy szakértel~
met igényel, ,mivel az.:~ilú'mínium felü- '
letén képződött' oxid r~teg 'Csak igen
magas hőmérsékiE:!ten ol vád meg. · '
Hosszúság, mn'í·· ·
' ' c~j /
,509 ,,
/'i 1000,,
Felhasználása során nagy figyelmet revítésérő!Je>.~oz,o~~abf:?~[l·.~e'JÍg~~d()~~·
kell fordítani arra, hogy felülete ne
érintkezzen közvetlenülrézzel, mert ún. ...ko ngy t
i. akorlaiba~ á ;h1br' a~'' lemeze •. ijé~
··- . .. g y ... . . p
galyanjkús kapésol'atbah oldják egymást! letbádogos,, szerkez~tek, kía:lakí~'áSára
Tetőfedesi és épületburkolási cé- használatos. · ·
lokra hullámosított változatban is A horganylemezek járatos méreteit
kapható~ A FiuHámlemez lényegesen a 7. táblázat tartalmáiia;
merevebb a sík lemeznél és. - mivel
könnyű - ideális tetőfedőanyag. A
1.5.
hullámoss~got sík lemezből hideg-
Horganyozott és ónozott lemezek
hengerl~ssel, görgőkkel alakítják ki.
A sík·alumíniumlemez . méréteit az Az acéllemezek h'organy- vagy'étJíi'béL
5. táblázat, a hullámlemez méreteit a vonattal védhetők a korróilóval szem:
6. táblázat foglalja össze. ben.
A lemez felületét gondosan inegtisz,:
títják (zsfrtalanítják), majd galvanikus
1.4.
Horganylemezek úton, ill. hőkeze.léssel és mechanikus
módon cinket (ll~rgltnyt) juttat~a:k a
A cinkből készült lemezt horgany- lemez felületére. A lemez felületén.a
lémeznek'nevezzük. ' ·· · · · cink difjfúf.iós kap.c'S'olat •révén·•alialap~
...·A ho~g~nyt cink"SÚIIfldból és szfa- fém felső rétegeibe épül és azt egyen-
léritércből, .zárt rendszerű kohászati letesen ·bev9.ríja. . .• p

·•· 1250 2000' eljárásokkal állítják elő. Az így kapptt A jóL bevőRt lém~iek hidegen és
1500 3000 fém jól önthető, megdermedve kékes· melegen is alakíthatók, a borító férn-
5000 fehér fényű, 100 ...150 °C-on kivá- réteg sem hajlításra, sem csavarásra
8000 lóan alakítható. A hőmérséklet csök~ nem válik. le az alapfémrőL ;Gzértsi~
kenésevel azonban rideggé, törékeny- horganyzott lemezeket elsősorban épü-
Vastagság, mm Tömeg, kgfm2 'ríyé válik. Ezért a horganylemezeket letbádogos munkákhoz használják. Az
l Vastagság, mm
d.'
<l
''
Tömeg, kgfm2
+ 1O °C alatti hőmérsék/e.ten ne alakít- ónozott lemezekből főleg élelmlszer-
0,2 0,540 ,, .. , 1,5 4,05 suk, főleg az éles hajlítást kerüljük. ipari csomagoló eszközök (konzerv-
0,22 0,594 1,8 4,86
· A horganylemez ·kedvező tulajdon• dobózok) készülnek.
0,25 0, 675 2,0 5,40 ,,sága, hogy~ a réz- és az alumínium- A horganyzott lemez élénk fényéről
0,28 l 0;756 2,5 6,75
'lemezhei hasonlóan - a felületén és sima tapintású felületéről könnyen
0,3
\'"'J;

0,810' 3 8,10 oxidréteg képződik; amely védelmet felismerhető. Jól megfigyelhető rajta a
0,; 32 o,§e1f 3!5 9,45 . nyújt a további oxidáció ellen. Savak• horganyzá~ alkalmával képződ(jtt ~ink:
0,35 o,945: 4' 10,8 '''ban, lúgokban viszont ''hamar elbom- kristályok ·rajzolata. ' : ''
o;4 1,08 5 13,5 lik, ezért savas, lúgos anyagoktól óvni Az ónozott /emez ezüstfehér fényű,
0;5'' 1,35 6 16;2 kell. és feltűnően sima felületű, ezért fehér-
0; 6 1,6;t 8 21,6 A leniezek szilárdsága nagyon kicsi. bádognak vagy tükörlemeznek is neve-
~.8 2,1~ 1Ó... 27,0' Már so ...100 °C-on elvesztheti a kiala, zik: . .. .
1,Ó 2,70 12 32,4 kftott formáját, ezért a horganyból A horgányzott · lemezek adatai't a
1,2 , 3,24 15 40,5 készült szerkezetek rögzítéséről, me- 8. táblázat tartalmazza.

14 15
'" t~blál!:é1t
· ···uemezeK méretei A
Alumínium
az MSZ l -~8'''""'"'
~~l·
-N~-_j
l l
Típus je! l
l
bl l h l e l b2 l b3 l b4 l bs l v
Tömeg,

--'
mm
l kgfm2
f--_::__--f.."__::--'---- 1
~
l
l 1

TR 13/63
l
ll
750 62,5 26,5 36 3J 26,5
0,6

0,8
' 1,56

2,08
b1
TR 13/63 ... TR 39/300 tipus

"·'ll~ 1 --~~-
2,59
r~szlet ~) ~~ JA;. ,; 4 i
-n::- .~ ·rr
l
l --~-~ - A
~l
,Y\ ~1 tr~~
TR 10/75 900 9 30 45 48 2,15
0,8
1--~
-~--~-
M 2,21
l
l
~OOO
l 25 75 35 65 0,8 2,92 ---f!- f-----~-~~·1
TR 20/100
l 20
100
\ll
r-------
b1
---r
l
1,0 3,64 /
- -- - - - -~-~ -- ~-~ TR 40/300 es TR 60/300 tipus
l 0,6
l
2,16
7. táblázat
TR40f180 l 900 39 180 50 130 65 115 0,8 2,84 Cinklemezek méretei
l l 1,0
!
3,54 (Kivonataz MSZ 719-81-bő!)

TR 63/180
l

900
ll
63
,---
l

l 180
----

60 120
-l- 90 l 90
1,2
0,8

1,0
l
4,24

3,33

4,15
Szélesség, mm

600
630
800
Hosszúság, mm

1000
1500
2000
1,2 1000
l 4,97
-·-- - - - - - -
0,7 2,05 Vastagság, mm Tömeg, kg/m 2 Vastagság, mm Tömeg, kg/m'

TR 39f300

l
l
900 39
l
300 l
- -- - - -
35 265

_,
60,4

l
239,6 0,8

1,0

0,7
2, 35
2,94

2,13
0,15
0,20
0,25
0,30
1,08
1,44
1,80
2,15
( 0,90
1,00
1,25
1,50
6,46
7,18
8,97
10,80
l 900 39 l 300 35 265 60,41 239,6 0,8 2, 42 0,35 2,51 !,80
2,00
12,90
14,40
0,45 2,23
-·- -- -1----1- 1,0

0,7
3,04

2,36
0,50
0,55
0,60
3,59
3,95
4,31
2,50
3,00
3,50
'18,00
21,50
21,50
TR 900 59 30() 35 265 70 225 0,8 __.
2,70 0,65 4,67 4,00 28,70
0, 70 5,03 .5,00 35,90
1,O 3,38
0,75 5,39 6JJO 43,10
0,80 5,74
!ll'ie!fvxés:
J:,y '4s -~~:3.!"~""'''"'"'" v:!.lto5:ik:
X=1
~~-2,,.5
8. táblázat ,,Eisé)sorban padlóburkolatoknak hasz-' f,,,t".,A~a~"
Horganyzott lemezek' méretei náljuk, dl'! fóliává hengerelve farost- PV~Ie.m~~lt
Méretek mm-ben lemezek bevonására és tetőszigetelő . . ~· ·."~ •'>·):, Ic~e\·~. .,";Y:._..·(' ... : . ·. . >' \
lemezzel egyesítvetetőszlgetelő anyag- a) H~}l#<pn~~f)oCIIó~!Jrk,ol~,~~m~xek
Táblaméret Vastagság nak is alka,lm;ts. , (~~~n~t at,t!~~i03Bl';,?.~b61)
710X1420 0,5 A kemény PVC-lemez felhasználásának ,, , h\·i Rétegfelépítés ·, ··Inhomogén , ... Homogén;,·,';
lehetősége korlátozott, mivel szilárd-
1,5 ' 2 "
0,55 sága elmarad a fémlemezétől és az
alakítása 'is lényegesen bonyolultabb: Vastagság tűrése; % · '±7,0··
0,5
csak hő hatására alakítható. Ezzel szem-
0,55, ben korrózió- és kopásálló, a dinami- Feclőrel:eg~vastagság, mm •. ,.0,3. o.~ 0,5 .. ·
kus erőhatásokat jól viseli el. Több vál- ""' '"" ·h· • ~cc .,,,., ,
1000X2000 0,6 tozatban kapható: f>)· Kemény•síklemezek ··'
0,75 • kemény, jele: K, (Kivonat az" MSZ·09~p66-ból)
;
• ütésálló, jele: r,
'"{''"

1,00 •fokozottan ütésálló, jele: R.

Méret Tűrés; •.
Optikai szempontbéli lehet: ' ,'''t''f''"T'
1.6. • fedett, jele: F, Hosszúság . 1500; ..3000, .; ) ±:10 .. ·.
Müanyag lemezek
A műanyag lehet hőre lágyuló vagy
• áttetsző, jele: L , ,
Az MSZ 09 4p066-.:fi,4 s~eril)t, a
s~éte5ség"; •· · · l "' ' 1500'' .
... ,..,
'±1'(). ;i i~);;:.~
:·ct.",,,,.J',

höre keményedő.
c

kemény .,~Yf: sík lemez,ek fe~élfíéja~ Vastagság . ("'.'·

1 ,5: .. 3,0 • .. 'l" 3,0 ... 6,0 . . l . 4,0 ...1Í5,0
A höre lágyuló müanyagok hő zatnak, térelválasztónak, homlok- és
hatására alakíthatók és viszonylag nem falburkolatnak használhatók. Nem A kikeményíthető - lernezzé ké- 1.7.
magas hőmérsékleten is eltorzulnak. használhaták az 1. tűzállásági fokozatú pezhető - műanyagok felhasználásá- Fa alapanyagú rét~gelt leme;z:C!k\
A termékeket név szerint nehéz meg- és az A, ill. B tűzveszélyességi osztályba nak .előnye; hogy kézi eszközökkel,
különböztetni a gyártmányok fantá- tartozó épületekben: kellő felkészültségg~l házilag is. elő"~ A rétegelt lemezek a legrégibb.fa
zianeve miatt, annál is inkább, mivel Járatos méreteiket a 9. táblázat állíthatók . ...!:lk.és.zítése nem igényel alapányagú lemezek, ~melyeket ~~ly­
a nevük gyakran változik. ,,,,, , foglalja össze. , szakértelme t és drága szerszámokat. telenül nevezhek furnérlemeznek, rriert
Az eseték túlnyomó többségében a A höre keményedő müányagok A telítetlen poliésztergyanták kike- Valójában a Hfrnér esak a.la.pa,nyaguk:
höre lágyuló műanyag lemezek anyaga, hő hatására nem alakíthatók át és ményítésekor azonban szigorúan be Mivel a furnért hasítással, fűrészelés­
poli(vinil-klorid), közismert nevén nem oldhatók. A legrégebbről ismert kell tartani a műveleti utasítást, mivel sei vagy excentrikus hámozással állít-
PVC. ilyen műanyag a bakelit, amely főleg az alkotók (katalizátor és gyorsító) ják elő, a vastagságuk .alig haladja meg
A hajlékony PVC-lemez kiválóan ellen- elektronikai célokra használatos. helytelen adago.Jása - egyidejű keve- az 1 ... 2 mm-t, így a furnér szilárdsága
áll a széles körben használt vegyi anya- A poliészter- és az epoxigyanták rése - súlyos balesetet okozhat (1. a nagyon kicsi. A szilárdság. növelése
goknak, jól és gyorsan tisztítható, jó önmagukban még nem eléggé szilár- 3.3.4. pontban a Lominát készítése c. végett a fu.rnért egyenes oldalú csí-.
hang- és hőszigetelő. A tartós igény- dak, ezért üvegszállal vagy azbeszttel szakaszt). kokra vágják, majd több rétegben, a
bevételt - kopásállóságánál fogva - erősítik; Az így kikeményíte tt gyan- A műanyagok kikeményíthető tu- szálirányra merőlegesen, rag~sztással
jól viseli. Hátránya, hogy hővel szem- ták, ill. műanyagok szilárdsága már lajdonsága ragasztástechnikai szem- egyesítik. • •·
ben csak 150 ... 200 °C-ig ellenálló, és megközelíti az acéllemezek ', szilárd- pontból is fontqs, ezért a műgyantákat Az így előállított rétegelt Jemezek
kicsi a,szilárdsága. Hajlékonysá gamiatt ságát, ezért újabban gépjárművek a faiparban használatos rétegelt leme- szilárdsága ·már meghaladja a··hasonló
formakialakításra nem alkalmas, mere- karosszériaelemeinek gyártására is fel- zek, forgácslapok és bútorlapok gyár- vastagságú és· anyagú fűrészáruk (des z•
vítése nehéz. használják. tására is használják. kák) szilárdságát. Mivel· pedig .szabha,..

18
tósáki és .. alakíthatósági szempontból A vízál/6 lemezéket :a. vízfelvevő • háromré~égű .pq*dorjal~p! . ··A batrányul<., h\:)~y'~:clinamikus'~t.f$ 7
gazdaságosak, ezért fontos szerkezeti képesség csökkentés~re ''"'í'ztaS'zJtó • .f~ní~ntl<.ötés~·forgacslap, b<!tá~o~kai.Jsze,mb.en;ákev.ésJ?é. 1:elíb~­
anyagok a ház k~rüli munkákhoz is. anyagokkai •.... PJ, .,eti.l~~giJ:k9JJ~I; c.;Xa,gy • finomfedelű · forgáéslap. állók, sÚlyosak és . csak sfl( lapként
A rétegelt lemezeket hagyományos parafinnal iiY)I>reg.r141ják,. ~zert.·· rl\eg~ A forgács- és pozdorjalapok előnye, alakíthatók. A forgács- és pozdorja-
alapanyago kkal. ragasztják (pl; aJbu-. felelően. karbantartva jiagk Jégned- hogy jó hő- és hangszigetelők, egy- lapok méreteit a 10. és a 11. táblázat
minnal, vérkazeinnel), de mindr)agyobb vességű helyiségben •is ;ha,szhálhatók; szerűen tisztíthatók és típustól függő­ foglalja össze.
menriyiségben haszflálják'"'a melámin- A melegvízÓ/16 és főzésd'iiój~~zők az;t en többé-kevésbé időjárásállók.
gyantákat és a fenolgyantákai; ame- jelentik, hogy melegvizes áitatással;
lyek ragasztó és impregnáló hatásuk- főzéssei kell alakítani a lemezeket.:.
nál fogva növelik a lemezek élettar- u .. táblázat
tamát. Ennek megfelelően a lemezek A ·forgácslapok, po:z;dorjalapok Pozdorjalapok méretei
minősége a következő: tulajdonságai és··minőségeamár emlí;. (Kivonat az MSZ 6768/2-84 és MSZ 6768/3-84-ből)
tett korszer ű kötőanyagok és. az· új Méretek mm-ben
• normál, jele: N, technológiák all<almazásán'!k követ- .
• vízálló, jele: V, keztében nagymértékben javult. fgy Tripo-lapok Mopan.lapok
~ rrí~legvízálló, jele: M,
bővült a.yálaszték.,is; jelenleg a követ-
• főzésáUó, jele: F. kez;ő hazai gyártású forgácslaeok kaP:-
Hosszúság Szélesség · Hosszúsag Szélesség
A normál Jemezek hagyományos ra- hatók: · 3500 , 1700 2400 1200
gasztással készülnek, ezért óvni kell
eSket az időjárás kár9s . hatásától és
általában a nedvességtől.
• forgácslap általános használat,i cé( ra; . ..2750 1220
.
:.t2f'!O. ; 122Q., .
elam1nált. forgácslap, ··
2400· 1200 . i·~
2400 ··: 600
2400 600 1700 ,. 600
10. tábláz:at 1700 600
Faforgacs lapok·. méretei

. Méretek mm-beh Vastagsag

Hosszúsag l Szélesség
, ·-~-.26_0_0--~---'--1-8-30--~--1-75-0-~-+"'--"'--1-7-0-0-~
14, 16, 18, 19, 22, 25, 28 14, 16, 19, 28, 31

5500 x
. x - .. -
5100 - x - -
3500 - •·.;· - x x .•,.
3450 - - x x
2750 x x - -
2600 - x - -
·2550 - x - -
Az adott hosszúsag az x-szel jelzett szélességben kapható.
Vastagság: 8, 10, 12, 14, 16, 1!i, •19, 22, 25

20 21
Az anyagokkal szemben különféle
követelményeket támasztunk: pl. el-
lenálljanak a hőnek, kopásállók és idő­
járásállók legyenek, könnyen tudjuk
tisztítani, ne igényeljenek gyakori kar-
bantartást, könnyen és gyorsan lehes-
sen megmunkálni őket stb. Az előző
fejezetből kitűnt, hogy olyan anyag,
amely valamennyi követelménynek
egyaránt megfelel, nem létezik. Min-
den anyagnak megvannak a sajátos jó
és rossz tulajdonságai. Ezért rend-
szerint az anyagok kiválasztásakor
kompromisszumra kényszerülünk.
Mindenekelőtt azt tartsuk szem
előtt, hogy az elkészítendő szerkezet-
nek vagy alkatrésznek mi lesz az alap-
vető feladata, hová kerül, és az adott
helyen milyen káros hatások érik.
Így pl. nemcsak célszerűtlen, de
kifejezetten veszélyes, ha alumínium-
lemezből készítünk füstcsövet, hiszen
az alumíniumnak nagyon alacsony az
o!vadáspontja. Vagy pl. költséges dolog
acéllemezből készíteni az oromdes:zka-
szegélyt, amelyet nem lehet kellően
védeni az időjárás káros hatásával
szemben. Nemcsak költséges, de esz~
tétikailag sem elfogadható, ha fém-
lemezből készítünk a lakásban fal-
vagy bútort.
Ezeket a rossz példákat azért kell
megemlíteni, mert a barkácsoló em-
berben van egyfajta alkotási vágy,
újítási törekvés. Ez a szándék dicsére-
tes és fontos; de ha mindenáron na-
gyobbat, díszesebbet akar a . kezdő
barkácsoló, akkor .a nagyobból nem-
egyszer ormótlan, a díszesből ízlés-
telen furcsaság lesz.
Ezért soha semszabad a fizika, ké-
mia, statika és az esztétika törvény-
szerűségeit figyelmen kívül hagyni.
Jó, ha a munkálatok megkezdése előtt
egy kicsit eltöprengünk. Átgondoljuk
a munka részleteit, fellapozunk néhány
szakkönyvet és tervet készítünk.
2. 1.
Tervezési szempontok
A sikeres munka záloga az alapos ter-
ezért bármilyen egyszerű tár-
gyat is kívánunk elkészíteni, mindig
tervezzük meg előre. A tervezés fo-
lyamán tűnnek elő elképzeléseink fo-
gyatékossága!, amelyek a kivitele-
zés során komoly gondot okozhatnak.
Kü!önösen nagyobb lélegzet(í munká.-
hoz nélkülözhetetlen a
kor több nap után ke!l
13
csgl-~t:lnil!' .á. rriun~~~a •. ~s:t~rm::
'ö~bsé · ét.elfele'ttttilk.;·JDe.ho' :'
~é~i"r1:sTI~k · t:é~~;:jzót:f{"'" J •
~.1.1.
A tervrajz
A szerkezet célját, feladatát szem
. der~J<s~qt~en me~?;ljlítptt'~J~me~~ny~~ ·
'~ ·;-~~~f~t~i~~~iri~~l!c~i~it~ft~WJt
Könnyebben érthető ez a módszer, ha
.: .L_;_,_-
a képsíkokon kapott képek keletke-
zését úgy fogjuk fel, mintha árnyékké- .·
pet néznénk a vetítés irányából. fgy
metszetel<.et; ,,arniY:cel. ~'···tárgy·:-beJ~e~
jé;ben··levő;.ü~e,ges< r~szt .t~ss;zü~clátba.~
tóbbá, s~inte·"pepillll:(lt·unk'·'~···tárgy
belsejébe (4.• cábra)•. A . tecvrajz . ilyen
.... _ _ .
~ ',, esetben már az össz~zereléstls segíti.
.
'{":''';'<\

előtt tartva először csak vázlatot
készítü-nk, szabad kézzel körvona-
lazzuk a szerkezet meghatározó ré-
szeit.
Miután nagy vonalakban sikerült
vázolni a formát, hozzáfoghatúnk a
tárgy léptékhelyes műszaki rajzának
el készítéséhez.
A műszaki ábrázolás alapja világ-
szerte Mónge ·Gaspard _1746•ban ·meg-
alkotott nézetrendszere. E renC:Iszer'"
ben az ábrázolandó tárgyat 'képielet:
béli képsíkrendszerbe - fogjúk fel
kocka alakú üvegdoboznak --'- · helyéz•
zük és fgy a tárgyat 90°-os elfordulá-
sokkal körbejárjuk, megszemléljük és
a látott képet rögzítjük. Az 1. ábrán á
a tárgy felénk eső fele a tárgy mögötti
képsíkon látható (2. ábra).
A valóságban a még el sem készített
alkatrészt nem helyezhetjük ilyen
képsíkdobozba, hanem az ábrázolandó Vetitosug9r
tárgy képeit a képzeletünkben jelenít- 2. ábra·
jük meg. A tervezés egyik-sarkalatos
pontja, hogy felismerjük: melyek .a
tárgy .legfontosabb, legjellemzőbb. ve-
tületei. Legcélszerűbb, ha az ábrázo~
landó tárgyat úgy állítjuk a képsík-
rendszerbe, ho.gy a fő ábra, vagyis az
elölnézet tartohnazza a tárgy felismeré-
séhez. szükséges legfontosabb. sajótos-
sá ga it, méreteit.
Ha valamely alkatrésznek egy másik
alkatrészhez való kapcsolásffi.t (kötését) 3. ábra
Az elmondottakon kívül niég szám os
tervezzük, akkor ajánlatos az_ alkat- ábrázolási·. mód ismeretes, ezekről
részek, ill. a kötés metszetét-is meg- bővebbet Oldal György: Gépipari mű- '"
rajzolni. A 3~ ábrán a két, éles szög- szaki rajz (Műszaki Könyvkiadó, 1984.)
ben .meghajlított , lemez kötése . , lát- · c. könyv tar;taJrnaz.
ható metszetben. A rajzból ki~űnik, A nézete~ helyes megválasztása ön-
hogy .a hagyományos szegecskö~és ez magában még nem el~gendő. Az ábrá-
esetben rossz megol_pás, mivel a u;e- zolt tárgynak arányosnak is kelllenn ie.

l gecsfejek nehezen hozzáférhetők,: ~z Az esetek többségében ugyanis jóval

~~
(ol ~látartás gondo~ okoz. - -·· nagyobb tárgyat készítünk, mint amek-
A metszetek.qek és.a részletrajzqk- kora rajzla,p a rendelkezésünkre. ál!,
~.
Elölnezet
nak valqjában az i~ a. céljuk, hpgy s.eg(t- s ezért a .tárgyak képeit kicsinyite-
OJ
N senek az ~l.kalmazandó t_echnolqgia nünk kell. Ha ez a kicsinyítés· nem
-OJ
c
.D
megválasztásában, kivitelezésében. Sok acányos, a,z,.elkészftés. során. kelle-
.D
o bosszúságtól kíméljük meg magu.nkat, metlen meglepetés érhet,ben.nünket,
-. ha a .kötések rajzail:a rász~njuka gük- Az ábrázolt tárgy ~incle.o.·rés:zleté­
séges időt és nem bízunk a helyszíni nek méretQrány~~nak kelllenn ie. A mé,.
rögtönzés ben. retarány olyan viszonyszám, ame,ly azt
1. ábra ·Hasonló .okból rajzoljuk az ún. kitört mutatja meg, hogy az ábrázolt. :~árgy

24 25
hán:yszor.ta nagyobb (vagy kisebb) a • nyíró;
tervezett, ill, · a; való$ágös ..tárgymíll e csavaró,
A mére.tarányjelé::~M. Az!élső szám"a • hajlító.
.tervrajzmére.teire, a második a tárgy- Minden igénybevétel kisebb-nagyobb
ra vonatkozik; fgy tehát iz M=1 :15 alakVáltozást okoz,· amely az anyag
azt jelenti, hogy a rajzon látható .tárgy nyúlásában, .tömörödésében, .torzúlásá-
-és annak mil1del1 részlete ""'""a való- ban .stb. nyilvánlll meg. Az erők nagy-
ságb~~ .tizen,ö.tsz<:if': nagyobb, min.t a ságától függően az alakváltozás lehet =O
...
rajzon. · • rugalmas vagy
Cll
-o
A mére.tarány képle~e: • maradó. -:l
N

:J:
a Az alákváltozással egyielejűleg a~
x=r·.
ahol az ábrázolt mére.t;
x
anyagszerkezetébenfeszültség ébred.
A feszültség, ill. az igénybevétel növe-
a , , lésével . az alakváltozás mind jobban "·l'(-·-·-
Az anyag nyulasa
b mere.tarany; érzékelhető és mindaddig növelhető,
amíg el nem éri a kohéziós (belső
c a valós mére.t. összetartó) erő nagyságát. Ekkor áz S. ábra
tr.telemszerűen a képlet fordítva is anyag ~!szakad, ill. eltöri.k. ...•
igaz, vagyis, Az. 'anyagnak ezt a tulajdonságát
b használják fe] a, rninőségi vizsgálatok t
c =-·-x.'
a . során, amikorfokozatos és egyenletes '
húzó-igénybevétellel a próbatestet el- .o
Példa: Valamely kerítés hossza a valóságban szakltják. A szakítápróba során fel- l:·'
10m. Milyen hossz\J a rajzon, ha a méretarány vett diagramot az 5. ábra szemlélteti. u U.
M = 1:100l A különböző tárgyak anyagában
Mivel a valós méretet ismerjük, a képietet mechanikai feszültség és alakváltozás
így állítjuk fel: . keletk'ezik egyrészt a gyártás, alakí-
tás közben, másrészt a rendeltetés~ l
a , 1
x =..-bc ,
•
behelyettesítve x=-·- 110 =
' 100
szerű használat során. Ezeket á feszült- ' o
ségeket és alakváltozásokat - m~gfe­
== 0,1 m = 100 mm. felő · tervezéssel, gyártmánykialakítás•
A rajzon tehát 100 mm ·lesz a kerítés sal és gyártási technológiával- korla- • 6. ábra
hóssza. tozni kell, hogy:á: gyártmány alkalmas
legyen tervezett .feladatának ellátásá~
·2.1.2•. ra. Ez a szempont nagyon fontos, ha gyak kedvezően hatnak a környeze~ J.smeret.es nemcsak a műszaki életben,
Szilá'rdsá~ és merevs'ég teherviselő szérkezetet tervezünk, ele tünkre, közérzetünkre. , háne:m azenében, a szobrászatban is.
'elh,anyagolható dísztárgyak esetében. A formatervezés a,zonban nem egy~ · · Az" iranyme~s:zés a természetből
A külső erők hatását az anyagra mecha- szerű, mert elvontabb fogalmakkal van eredő harmonikus arány, a tárgyak
nikai ·igénybevételnek nevezzük; Ez az 2.1.3; dolgunk, és a tárgyak s;zépségének a bizonyos részeinek, oldalainak egy-
·igénybevétel az erő és az anyag köl- .A forma megválasztása megítélése meglehe~ősen szubj'ektív. máshoz, ill. az egészhez való kedv.ező
·csönös helyzetétől függően ·lehet Ennek ellenére néhány szempontkonk- viszonyulása. Ez az arány a 0,618:1;
•hú'zó, .· A szerkezetek alakja nem elhanyagol- retizálható. · ' vagyis ha egységnyi anyago~ ebben az
\e nyomó; ható szernpont: a szép form·ájú tár- Az aranymetszés már régóta arányban osztunkfel, akkor a felosz-

26 27
tássai kapott kisebb rész úgy aránylik a
nagyobbho z, mint a nagyobb az egész-
hez. A 6. ábra jelöléseive l:
a:b = b:c.
Az ararnymets zésnek számtalan vál-
tozatával találkozha tunk különösen a
századford uló építészetéb en. Ilyen pL
a 7. ábrán !átható templomé pület is.
Az aranymetsz és szabályána k azon-
ban nemcsak esztétikai jelentősége
van, hanem statikai és szilárdsági
szempontb ól is megfelelő ::u·ány. Így
oo
l ~
-- i
r ~ l l
l választotta ki a tárgyhoz és a környe~
28
p!. némely régebbi vizesvödör mere-
vítő bordázata nem véletlenül került
oda, ahol van, abban a síkban díszít és
merevít is a legtökélete sebben (8.
ábra),
!'!.ábra
Aszimm etria egyidős az alkotóte-
vékenységg eL bennünket körül-
vevő tárgyak többsége is szimmetri-
kus, vagyis szimmetria sfkkal osztható
(9a ábra) vagy a szimmetria síkra tük-
rös (9b ábra).
A szimmetria jelensége is a termé-
szetből ered, elegendő, ha az élőlé­
nyekre vagy a kristályokr a gondolunk .
Ezzel is magyarázh ató a szimmetriá -
hoz való vonzódás. A szimmetria biz-
l A forma és a környeze t össz-
: _<?l
l tetszetősnek lennie, hanem a környe-
l alkotásokn ak is rendszerin t az a titkuk,
tétes vonalú részletek - ha nem is
nevezhetők csúnyának, de - :zavarók.
l ~lll
Jó példa erre a napjainkba n divatossá
l vált ívelt ajtók, ablakok és a lefolyó-
cső viszonya. Az ívelt vonalak mellett
idegenszerű a szög!etes törésekből álló
lefolyócső (11 a ábra), sokkal esztéti-
kusabb, ha ilyen épületrész lethez ívelt
vonalvezetésű lefolyócsővet készítünk.
l ~~J,a
b)
A 11 b ábrán látható lefolyócső sz inte
hozzásimul a boltozatho z.
A forma és környezet összhangjá ban
az ilyen részletek is nagyon fontosak
9. b ábra
lehetnek, megoldás, kivitelezés tekin-
tonságérze tet kölcsönöz, akárcsak a tetében pedig alig jelentenek többlet-
rendszeresség. Ezt figyelhetjü k meg a munkát.
10. ábrán, amelyen a kerítéselem ek Ügyeljünk arra, hogy egy szerkeze-
pontos, rendszeres váltakozás a lát- ten belül azonos kötési módot alkalmaz-
ható. zunk. Szilárdsági, de esztétikai szem-
'{((
10. ábra
pontból sem célszerű, ha a szerkezet
hangja. Az elkészítendő szerkezetn ek egyik kötése szegecseléssei kezdődik,
nemcsak saját felépítésé ttekintve kell majd hegesztéss ei folytatódik , egy
másik felületrész en korcolást aJkai~
zetéhez is illeszkedni e kell. A sikeres mazunk, odébb pedig lemezcsava rral
kötjük össze a fe!ületrész eket. Ezért a
hogy a tervező tudatosan, jó érzékkel kötési módokat .is tervezni kell épp
zethez is a legjobban illő formát. Ez a
úgy, mint a formát.
A felületrész ek kötése igen fontos
formarokonsóg. feladat a lemezmun kák során, mivel
Az egymáshoz közeli részleteka laid :a lemezköté sek kialakítása a szilárd-
hasonlóság ot az e!!en- követe!mé nyeken kívü! is az
29

szerkezet szempontjából meg-
jellegű. Ezért tervezéskor a
l< övetkezőket vegyük figyelem be.
Kialakíthatjuk a felületrészek köté-
sét hogy a kötés rejtve marad.
ilyen esetben a szakszerű felületköté-
sen kivül az is szükséges, hogy az anyag
felülete -- sajátosságainál fogva -
- iiyen célra alkalmas legyen. Így pL
felhasználható a rétegelt !emezek
mintázata, a fa erezete,
a PVC-lemezek mintázata (12.
•Az felüiet összekötése
r;s=s=,,,."s,sS'-.t??-!22 zu
n. ábra
a rejtett kötésekkel ellentétben -
szándékosan hangsúlyozzuk a felület-
részek összekapcsolásának helyét. A
ábrán megfigyelhető, hogy a vaskos,
rusztikus felületrészek, ilL azok sar-
kai díszítés gyanánt hatnak: mintegy
feledtetik létrehozásuk valódi célját;
a felületrészek összekapcsolását.
Mindezeket a megoldásokat a ter-
vezés szakaszában kell számba venni.
A feH.iletrészek kapcsalódását
lékosan, minden részletre
dően tervezzük meg.
tés !ehetőségét is A szabás során azonban
de is távlatokban kel! gondol-
mivel sík képezünk
k~csit ~. te~"'ve=
bár c1z eset-
nléretekkel van
 kibontakoz ását, az aikalma-
technológi ai megoldáso k fo-
lyamatát,
A gazdaságos ság végett arra kell
törekednü nk, hogy lehetőleg minéf
kevesebb anyagból, a lehető legkisebb
hulladék keletkezésével készítsük el az
alkatrészt. Az sem mindegy, hogy hány
helyen kell a felületrész eket összekap-
csolni, toldani. Ezért a legtöbb alkat-
részhez úgy célszerű a felületet előraj­
zolni, mintha az alkatrészt képzelet-
ben kiterítenén k egy sík lapra. Az 1gy
előrajzolt felületeket szaknyelve n te-
rítéknek nevezzük.
A terítékben való szabás azonban
csak olyan esetben alkalmazha tó, ha
az alkatrész anyaga erre alkalmas,
vagyis hajlítható. Ellenkező esetben
a gyártmány felületét lapokra kell
bontani, ill. iapokra bontvakel l szabni.
2.2.1.
felületek kiteritése
Minden felület geometriai lag megha-
tározható részekre, egységekre bont-
ható. A geometriai felületek viszont
mérésekke l, számítások kal, szerkesz-
tésrekkel tovább bonthaták vonalakra,
pontokra. Szabáskor ezeket a ponto-
kat, vonalakat jelöljük ki. Ezenkívül
ismernünk kell azonban a felületek
síkhoz való viszonyát, kiteríthetősé­
gét is. A kiterítés ugyanis sajátos - az
idom geometriai jellegének megfelelő -
módon végezhető.
A hengeres és a hasáb alakú idomok
egyenes arányú forgatással , hengerí-
téssei teríthetők síkba (14. ábra).
A kúp és a gúla alakú felületek eseté-
ben ez a megoldás már nem alkalmaz- Az előrajzolás eszközei. Legcél-
valamely csonkftott vagy összetett
ható, mivel az említett idomok felü- változata. Az ilyen idomok, már ha- szerűbb, ha fémlemezh ez pontozót
lete szűki.il. Van azonban minden (16a ábra) és rajztűt (16b ábra) hasz-
gyományos okoskodás sal nehezen te-
szűkülő idomnak egy nevezetes pont-
ríthetők síkba. A későbbiekben rész- nálunk. Műanyag lemezhez rostiron
ja, a csúcspontja, amely körül forgatva letesen foglalkozu nk ezekkel az ido- (filctoll), rétegelt lemezhez, forgács-
az idom felülete kiteríthető (15. abra). makkal, és bemutatju k a szabásukat . laphoz grafitceruza alkalmas. Mérőc
Ismeretese k olyan idomok is, ame- · eszköznek a hagyományosmérővesstő
A lemezszabá s módszerta na megta-
lyek nem sorolhatók egyik csoportba lálható: Barkuti jenő: Lemezszabósi (colstok) használhat ó, tolómércé re le-
sem, ezek ugyanis kiteríthetet len felü-
példatár (Műszaki Könyvkiad ó, 1984) c. mezmunká hoz nincs szükség, mert
letek. ilyen a gömb és más hasonló könyvében . tized mHiiméter pontosságú méretek
görbült felület. Ezek csak úgy szab-
nem fordulnak elő.
hatók ki, ilL készíthetö k el, hogy a 2.2.2. a
Nem nélkülözhető viszont hegyes-
felületüket részekre osztjuk. Az előrajzolás és eszközei körző, amelynek hegyeit rendszeres en
Az alkatrésze k többsége nem szabá- karban kell tarta11i. A 17. ábrán lát-
lyos mértani idom, hanem azoknak· A lemezszabá s pontos mérőeszközöket ható, hogy mi módon kell a körző két
u és . jó szerszámo kat igényel, mert a hegyét kialakítani.
~~------------------~ lemezen a méreteket jól láthatóan és Ha a hegyeskőrző sugara, ilL körző­
egyértelműen kell megjelölni , szak- nyílása esetleg kicsi lenne az adott
kifejezéssel élve, efőrajzoini. munkához, akkor rúdkörzőt (Hl. ábra)

Helyes Hibas
használunk, amellyel akár egy méter
sugarú körív is rajzolható. A rúdkörző
nagyon egyszerű szerszám,
leg is el készíthetjük.
kezű­
Ugyancsak egyszerű, saját keziíleg is elké-
szíthető szerszám a szabcíszvonalzó, amelyből
nem árt többet is tartani. Igen pontos derék-
szögű vonalz:ót készíthetünk pL a következő
módon:
Vegyünk kellő nagyságú acéllemezt és
annak az egyik szélévei
íemez szélétől kb. 50 mm-re - húzzunk
egyenes vonalat. A vona! A
rajtoljtmk tetszés szerinti
sal ki:i!"!vet.l"'iérjilk a körivn;: kétszer a sugarat
ábrán 1, 2, 3 A kettes és a hármas
pontból felezziik meg a 3 és a 2 kozött!
távolságot. Így megkapjuk 13 pontot, amelyet
az A ponttal összekötv\'l pontos derékszöget
kapunk. Az így kapott derékszögből már
könnyen kialakitható a vonalzó.
Az egyenesvonalzó készítéséhez szükségq
telen magyarázatot fűzni, csupán megemlít-
jük, hogy igen jó, hajlékony vonalzó készít-
hető elhasznált szalagfűrés:ziapból. Elhasznált
szalagfűrészlap több helyen -faipari üzemek-
ben, haszonvastelepen stb. - beszerezhető.
Legyen gondunk azonban a fűrészfogak el-
távolítására, levágására, mert a fogazottfűrész­
lap balesetet okozhat!
r
1(-f
l
ll \\
i \
-- a l \
).-------~L­
- .. 1 tén fusson. A vonalak karcolása köz-
1 tőleg úgy álljunk, hogy a művelet alatt
A méretek felvétele a lemezre
látszólag nagyon egyszerű feladat,
mégis a szabásból eredő hibák jelen-
tős része a pontatlan, figyelmetlen
munka következménye . Nem elegendő
ugyanis megjelölni a méreteket, hanem
jó! láthatóvá, egyértelművé is kell
tenni őket. A lemez felületén általá-
ban karcolások, sérülések vannak,
amelyek nehezen különböztethetők
meg a karcolt jeltől. Kizárhatjuk azon-
ban a tévedés lehetőségét, ha valami
sajátos jelet, pl. a 20. ábrán látható
20. ábra
jelölést alkalmazunk. Ha ez sem volna
elegendő, akkor használjunk pontozót.
Ha körzővei visszük fel a méretet,
előfordulhat, hogy a mérővesszőt
védő fémlemezke miatt nem sikerül
a körzőt megfelelően kitámasztani.
Ezért szúrjuk a körző hegyét 10 mm-
rel beljebb (21 a ábra).
A vonalak húzásakor, karcolásakor
ügyeljünk a rajzeszköz helyes tartásá-
ra. A rajztűdogjuk rövidre és a vonal-
zótól kifelé döntsük, hogy a rajztű
hegye közvetlenül a vonalzó éle men-
bP.n a vonalz6t jól szorítsuk le. lehe-
a tű hegyét mindvégig lássuk b ban
Ismétlődő alalu:atok előrajzem
lásához célszerű sablont készíteni.
Ha sablonnál yégezzük a munkát,
sokkal gyorsabban elkészülünk az
előrajzolással, de a sablon használatá~
nak más előnyei is vannak. Ha pl.
körzővel, vonalzóval csak nehezen
boldogulunk, jelentősen megkönnyíti
a munkát a karc-sablon használata (22.
ábra). A karc-sablon a 23. ábra alap-
ján könnyen elkészíthető, kezelése
gyorsan elsajátítható. Használata során
azonban ügyeljünk abiztos, határozott
kéztartásra. A karcolás (jelölés) le-
gyen folyamatos és egyenletes.
Ha több bonyolult alakzatot kell
előrajzolni és karc-sablonnal sem .lehet
egyszerűsíteni a műveletet, akkor
készíthetünk egészalakos sablont, ame.
lyet a leme:zre fekte.tve körberajzol-
hatunk. Az egészalakos sablon előnye,
hogy segitségévei igen jol kihasznál-
ható a rendelkezésre álló lemez felü~
lete, me rt a· sablon forgatásávai, áts
helyezésével a minimálisra csökkent-
hetjük a hulladékot. A sablon hasz-
nálata során azonban tartsuk szem
előtt azt is, hogy milyen módszerrel
vágjuk majd ki az előrajzolt idömot.
2.3.
Kivágás, darabolás
A kiszabott anyagrészt lemezvágó
ollóva! vagy farésszel távolítjuk ei a
lemeztáblából, lyukasztó vagy kivágó-
szerszám aligha áll rendelkezésünk re
odahaza. Ezért itt csak a darabolással
és a fűrészeléssei foglalkozunk. · ,.,l
Az ollóval való nyírás é:s a fűrésze­
lés eltérő módszer ugyan, abban azon~
mindkét szer~
el az
 ~ r----
...,.
"' "'
(')

l\ ~t
!
!-·-·-
l

"' 15
25
40
80 23. ábra

·letet, láthatjuk, hogy ahol az olló élei

a;z anyagba hatoltak, ott. a felület
féhyes; középütt viszont szemcsés,
amely a törésre jellemző (25; ábra)::'
a)

.22. ábra

anyagot. Az ék jelentősége jól

figyelhető hidegy~gáskor: az ék
szerszám egyrészt az anyag oetl>eJE~.d
be hatol, másrészt repeszti,
törését okozza (24. ábra).
A lemezvágp olló hason
dolgozik, csak ott nem egy,
ék alakú szerszám hatol az .
ill. okozza annak törését, :és
tiszta nyírás jön létre. 24. ábra
ben megnézünk egy ollóval nyfrt

36 37
 25. ábra
2.3.1.
Kivágás ollóval
A kézi lemezvágó ollók közütlegismer-
tebb az egyenesotló, amely - amint
arra az elnevezése is utal - elsősor­
ban egyenes vonalú vágásra alkalmas
(26a ábra). Az egyetemes ollóval (26b
ábra) viszont már egyenes és ívelt
vonalú vágások is végezhetők. Mind-
két ollófajta csak vékony lemezek
darabolására alkalmas: fémlemezek
Q;5 ...1,0 mm,. PVC és papíranyagok
1 ,5 ...2,5 ínm vastagságig vágható ve-
lük. Ezzel szemben lyukollóval (26c
ábra) - amely elsősorban körívek
vágására alkalmas- már 2 mm vastag-
ságig vághatunk fémlemezeket, PVC-
és egyéb műanyag lemezek pedig
3..• 3,5 mm-es vastagságig darabolha-
tók. Hátránya, hogy egyenes vonalú
vágás kissé lassúbb vele..
Különleges feladatok · elvégzésére
egyéb kéziollók is haszrtálhatók, sok-
féleségük miatt azonban ezekre itt
nem térünk ki.
38
A kézi lemezvágó ollókkezünk
tása révén, a kétkarú emelő elvén
t.ik .. ki vágó· hatásuka;t. .
azonban csak az olló;csukódását érj
el, ahhoz hogy az ollót kinyissuk, i6. ábra
folyamatosan működtessük, a
ujjunkat az olló szárán belül kell
helyezni és azzal kell kinyitni az ol
(27. ábra).
A kéziollóval végzett munka
lehetősen fáradságos és lassú műve
ezért nagyobb rnunkákhoz r:~l,:zer·n
karos ollót használni (28. ábra),
nek egy álló és egy mozgó kése van,
erőkifejtést pedig karáttétel csoKKE~n
ti. Ennek az ollónak 80 ... 90 cm
állványzatot kell készíteni. fgy
minthogy helyhez kötött -
zott mértékben lehet vele ívelt vo
!at vágni.
Sokoldalúbban használható a vi
mos működtetésű rezgőolló (29.
amely teljesítmény és
szempontból felülmúlja a
nyos mechanikus ollókat. ''"'"'u"'"u"''-'!
a fáradságos munkát, mivel a 27. ábra
39

a rezgőkés végzi, s így csak az oHó tar-
vezetésére kell ügyelnünk.
A 29b ábrán látható lengyel Zaklady
E!ektroma szynowe gyár által készí-
tett PRMa 311 D típusú olló pl. igény-
bevétel és kezelhetőség szempont-
jából is: kiváló tulajdonságú.
teljesítőképessége, a karbantartása pe··
dig egyszerű. A rezgő kés és az állókés
távolságát időnként ellenőrizni kell.
A kések beál!itásakm· vegyük
be a
40
teti, ahol megadtuk az s lemezvastag-
sághoz tartozó h rést milliméterben.
Az 1 és az 5 késtartán meglazítjuk a
l csavarokat, és a 3 ésavar forgatásá-
val a 4 kések távolságát a szükséges
mértékre állítjuk. Végül a 2 csavarok-
kal - most már a megfelelő helyzet-
!__ _ .
ben- rögzítjük a késeket.
A gyár által eredetHeg beállított h
távolság általában megfelel, ezért egy-
két vágáshoz nem kell beállítani az
ábrán megadott h távolságot.
A rezgőolló hátránya, hogy csak
fémlemezek vágására alkalmas. Ezt a
~E .-
.r. E ö o o "'ö
M ('!, ~
o
hátrányt küszöböli ki a körkéses o/16
l
(31. ábra), amely nemcsak alakját,
hanem működését tekintve is újszerű.
- E
"'E .- o_\ "'.....- "'·l ~
~
N NIM
mivei a nyírást nem rezgő kés, hanem
önélező körkések végzik. Ezért ezzel az
ollóval fém, műanyag, textil, bőr,
drótháló és egyéb anyagok is vághatók.
2.3.2.
Kivágás fíírésszel
A rétegelt lemezek és a forgácslapok
szerkezetüknél és méretüknél fogva
nyfrással nem darabolhatók, ezért
fűrészeljük őket.
A fűrészelés elve is az elemi ék
működésén alapul, csak ezúttal az ék
alakú fogazat úgy van kiképezve, hogy
nyomás, ill. mozgás hatására az anyag-
ba hatoljon, azt felhasítsa, felduzzasz-
sza, majd forgács formájában levá!asz-
sza a felületről (32. ábra). fgy a folya-
a matos mozgás és nyomás hatására az
anyag elforgácsolódik. Ahhoz, hogy a
fűréssze! hatékonyan, könnyen tud-
junk dolgozni, alakítsuk ld a fűrész
fogazatek Az sem hogy mi-
flírészt mert
felület minős eisőserban a
4'1

3t. ábr:a
fOrészfogak méretétől és kialakítáSá-
tól függ. NagyméretO, szélesre ter-
pesztett fogazat rendszerint durva,
töredezett széiCí vágási felületet ad
(33a ábra), sOrO, kis fogazatú farész-
lappal a vágási felület viszont egyenle-
tes (33b ábra). Ennek főleg akkor van
jelentősége, ha forgácslapot vagy
csiszolt felületO lemez~ vágunk ki.
E~ért a farészlapok karbantartására,
élezésére nagy gondot kell-fordítani.
·A fűrészlap éltartama ~,fCírész­
lap minőségétől és a :·!~l'~sz{Ht· anyag
keménységétől. f"' g. .bi'41 ]{opáS 'J~gelő­
ször a fogak cs· . ·, Ot&figyelhető .meg
(34. ábra), de a fOrésilá.p, eléletlenedé-
sét legjobban a farészeleshe:Z szüksé-
g:e~ erőkifejtés növekedése jelzi. ·
33. ábra
42
32. ábra
A fűrészlap élezése. Mielőtt
farészlap élezéséhez hozzáfognánk,
lenőrizzük a farészlapot. Fektessünk
fareszfogakra egy egyenc... u .........v
vagy gyalult lécet (35. ábra), így
tön kitOnik, hogy mely fogak
tabbak, és melyek ugranak ki. A kiu
fogakat jelöljük meg rostironnal és
fűrészlapot fogjuk satuba
a célra alkalmasabb ún, zor·itó:f;lat>Ucs~
ba. Befogás után először
fogakat reszeljük az átlagos rno'm~,a~·~­
sággal egyenlőre, majd fOrészréiSZE!Iö-
vel rendre reszeljük végig valamen
nyi fogat. Ügyeljünk arra, hogya
lő a foghoronyba feküdjön (36.
· A fogterpesztés hozzátartozi~ a
részlap élezés éhez. Erre·. azért
34. ábra
szükség, hogy a fOrészlap a lehető
legkisebb ellenállás nélkül haladhas-
son az anyagban~ Ha ugyanis a farészeit
fogárok megegyezne a fogak (a fa rész-
lap} vastagságával! akkor a farész meg-
szoruJna. Ezért a fOrészfogakat úgy
kelifjalakítan i;,. hogy szélesebb árkot
,vágjanak, mint a saját vastagságuk
(37. ábra).
A fogterpesztés kétféle módon vé-
gezhető el: .· .
eterpesztőf~góval, ez 'a könnyebb és
biztosabb megoldás,
36. ábra
37. ábra
._.fdrészreszelővel satu ba fogva afú-
részlápot.
Otthon aligha tart mindenki ter-
pesztőfogót, ezért itt az utóbbi, min-
denki számára elérhető megoldást
ismertetjük.
Fogjuk be a farészlapot úgy, hagy
a fogazott rész kb. 10 mm-re álljon ki
a szorító szerkezetből (38. ábra).
Vegyük a kezünkbe a fOrészresze-
· lőt és afOrészlaprá'merőlegésen szorít-
su k a fogakköié:~.~ iut~ n a fO résiíU~sze­
lő megfelelően illes:Zked.ett, ésávarjuk,
ill. fordítsúk eLa reszelót kb. 30°-os
szögben- (39. ábra). Ezáltal a reszelő
előtti, ill. mögötti fog ellentétes
irányba dől, ill: hajlik.
Hagyjunk ki egy fogat és végezzük
el az előbbi mozdulatot, azaz hajta-
gassuk végig az egész f(írészlapot.
Hajlftás után .azonban mindig hagyjunk
38. ábra
43
 erővel húzzuk a 'fíírészt. Ezért cél-
szerű óvatosan· halad nJ.
· Lényége~en köntry.ebha .munka vif.,.
farnos műkodtetésfJ kézi szerszámmal,
mivel a figyelmünket kevésbé kell
megosztani.
Ezek a kisgépek ma már általában épít6~
elemes megoldállsal készülnek, ami azt j.elen-
ti, hogy a.gép ~~lojában csak cserélhetŐ 's:zer-
szám, arnelyElt az aÍapgép,hez - rendszerint
pintolyfúrógép he% ....:.. lehet, !=5atlakoztatni.
Ez a:zért fontos, meJ?t a tar'tozékgépe~ lénye-
gesen olcsóbban besierezhetők, millt a külön-
39. ábra
leges g~pek1 árn~!yek csák egy adott munka-
folyamat" elvégz~~ére használhatók. Az ottho.
ni munka során vÍszont arra kell töreked-
nünk, hogy lehetőleg minél több múveletet
tudjunk egyszerű és olqó eszközökkel El.lvé-
gezni.
fgy pl. az SI<IL-gépek, ill. szerszámok
néhány mozdulattal csatlakoztathaták
az alapgéphrz.
.•A 41. :"ábra ilyen ún. dekopir fúrészt
szemléltet. P\fűré~zgép}apja l<éskeny
és. rövid. Nincs is szüks~g,hosszabb
fűrészlapra, mert a dek6pir fűrész a
lemezvágó ollóknál ismertetett reigő
mozgással dolgozib:.Ezért ·a szerszám
könnyen irányítható, ívelt vonalakhoz
és bonyolult vágási feladatokra alkal~
mas.
A· dekopir fúrésszel végzett 'munka
során ügyeljünk arra, hogy a kanyaro-
dáskor ríe feszíts ük meg a fűrészlapot.
A gépet rninden esetben ültessük az
erre a .célra készftett lápr,a. · Csak
olyan mérté.kben toljuk a. gépet;
amennyire az haladni képes, a gép
erőltet.ése a fűrészlapot és a gépet
rongálja; ;. .
A korfűrészgép tengelyén kör aJakú
fűrészlap forog, edorgácsol {42; ábra).
Csak ;egyenes .vonalú vágáSra· hasz-
nál ható. ·• . fokozottan·' bdlesét'i'eszélyes
gép/· ezért a:.·· kerfűrészlapók'(f.elerősf-

40. ábra

ki egy fogat és mindig azonos irányba A fűrészelés müvelete kézzel

végezzük el a csavarast. ..
Ha nem új fűrészlapot hajtogatunk,
vegyük figyelembe, · hogy előzőleg
milyen irányba hajtogatták, mert a
fogak visszahajtogatása könnyen törést
okozhat.
és kisgéppel. A fűrész helyes tartása,
vezetése a 40a ábrán" látható. Ha a 40b
ábra szerint vezetjük a fűrészt, akkor
könnyen letérhet a kijelölt vonalról.
Ügyeljünk arra; hogy a kezünk egy
síkban mozogjon és közben egyenletes · 41. ábra 42. ábra

44 45
tésére gondot keli fordítani. Csak
olyan fűrésztárcsat szabad a gép ten~
ge!yére rögzíteni, amely játék (ko-
tyogás) nélkül ilieszked ik! .·
Nagyon fontos az éles fűrésztár­
csa, Kopott tárcsával nehéz dolgozni,
a tárcsa felhevül és idő előtt tönkre-
megy. A kopott fűrészlap köszörülés-
sei újraélezhető (L a 2.4.2. pontot).
A kézi körfűrészgépek kezelése egy-
a gép vezetése viszont hatá-
rozott, erőteljes mozdulatokat igé-
nyel, ezért a gép kezelését ne bízzuk
kiskorú ra. Soha ne nyúljunk a működő
gép eié!
A villamos kisgépek kiiktatják a
fáradságos fizikai munkát, ezért idő­
vel megfeledkezünk az anyagok :sajá-
tosságairól, keménységükről, s:z:ilárd-
ságukrói stb. Hajlamossá válunk arra,
hogy túlbecsüljük a gépek teljesítő­
képességét, holott az is csak véges.
Ezért kerüljük a gépek túlzott erőlte-
tését, "hajszolását". A gépek csak
akkor segítenek, ha betartjuk a gyár-
tók által előírt technológiai adatokiat.
2.4.
A lemez megmunkálása
forgácsolássai
kivágott lemezből különféle műve­
!etekkel alakítjuk ki a kész alkatrészt~
Így pl. a. szegecsek, csavarok részére
furatot készítünk, a lemez felületét
köszörüléssei vagy hántolással tesz-
szük egyenletesebbé, simábbá, a ki-
vágott lemezdarabot reszeléssei ala-
kítjuk tovább"
A legegyszerűbb kézi fúrógép a fur~
dancs (43a ábra) és az amerikáner
(43b ábra). Az amerikáner forgási se~
bessége egyfokozatú átétellel növel-
hető ugyan, de a fúrógép termelé"
kenysége ennek ellenére nem nagy.
A villamos hajt:ású pisztolyfúrógé-
pekből ma már igen bő választék áll
1·endelkezésre" Építőelemes megol-
dásuk révén sokoldalúan felhasznál-
hatók, akár állványra szerelve is (44.
ábra).
45. ábra
dig merőleges, legyen a munkadarab-
ra, ellenkező esetben ferde lesz a fu-
rat (46~ abra). Ezért bonyolult alakú
munkadarabfúrásához készítsünk meg-
felelő alátétet, segédeszközt. Gondol-
junk arra is, hogya férniemezek alá-
támasztás hiányában e!hajlanak {47.
ábra).
46. ábra
44. ábra
A fúrót a kézi és a gépi hajtású
fúrógépekben is tokmányba fogjuk be
(45. ábra). A fúró tokmányba illesz-
tésekor legyünk mindig körültekin-
tők, mert a lazán illesztett fúrón meg-
csúszik a tokmányban levő szorító-
pofa és ezáltal a fúró is és a tokmány is
károsodik. Kopott, sérü!t szerszám-
mal pedig nem lehet munkát
végezni.
Ügyeljünk a munkadarab
a fúró A
47
 Kisméretű lemezek fúrásához mln-
d~<~n esetben használjunk sikattyút,
vagy fogót, A kézben tartott !emez~
darabka megszorui, mielőtt a fúró
átérne az anyagon, együtt forog a fúró-
val, és súlyos kézsérülést okozhat.
A fúl"ó hűtése. A fúrás folyamán
hő fejlődik, és ez a fúrót károsítja,
A gyárakban ezért fúróolajjal hűtik a
szerszámot, otthon azonban víz is
megfeleL A vizet ecsettel juttatjuk a
fúró hegyéhez és gondoskodunk a
vfz felfogásáról is.
Alumíniumlemezek fúrásakor cél-
szerűbb petróleumot használni. Vigyáz-
nehogy a fúró "feltekerje" az
ecsetet! Inkább kannát, edényt hasz-
náljunk!
Farost lemezek és rétegelt lemezek
fúrása esetén azonban nem tanácsos
a hűtőfolyadékot a furatba juttatni,
már pedig a fúró ilyenkor is felhevül.
Ezért az a legcélszerűbb, ha kisebb
edényben, pl. konzervdobozban tart-
juk a vizet és a fúrót időnként bele-
mártogatj uk.
A csigafúró két fő része a hengeres
vagy kúpos szár, és az ún. dolgozórész
(48. ábra). A forgácsolást a dolgozó-
rész, pontosabban annak csúcsa vég-
zi. itt kell kialakítani a fővágóéleket,
a keresztélt, ilL a homlok- és a hát-
feli.lleteket. A dolgozórészen vannak
még az élszalagak és hornyok(49. ábra).
A keresztél képezi a fúró minden-
kori csúcsát, hegyét (1. a 49. ábrát) ...
A keresztél a fővágóél, ill. a hátfelüle-
tek köszöri.ilése folytán keletkezik.
A helyesen kialakított fúró kereszt- i
Hatfelület '
éle mindig egyenes és a fővágóélle! _Eiszolog
55°.os szöget zár be (50. ábra).
A fávágóélek a hátlapok, ill. a hom-
loklapok mentén keletkeznek, azok- Homlokfelület
/ Horony ~~-55"
nak mintegy határvonalát képezik.
Gyakorlatilag a dolgozórész két csiga-
vonalú elemének hátraköszörüléséből
jönnek létre.
\Dl
49. ábra 50. ábra
A hátraköszörülés célja kettős:
egyrészt a fővágóélek kialakítása, más-
részt a hátfelület kúposítása. A kúpo- A fúró csúcsszöge, fővágóéle és ke- egyenesre, majd nagy vonalakban -
sításra azért van szükség, hogy a hát- re~ztéle szoros kapcsolatban áll egy- egyelőre a hátfelület kúposítása nélkül
felület ne súrolja az anyagot. massa!. Ha ugyanis a fúró fővágóélei - alakítsuk ki a csúcsszöget. A munka
Az élszaiag a fővágóéltői független, nincsenek szimmetrikusra köszörülve, folyamán ellenőrizzük aszimmetrikus-
a furat falát simítja, és vezeti a fúrót. akkor a keresztél és a csúcsszög sem ságot is. Ha a csúcsszög megfelel, akkor
A hornyok a fúráskor keletkező for- lehet pontos, következésképpen az ~essünk egy pillantást az élszögre is,
gács eltávolítását teszik lehetövé. ilyen fúróval fúrt furat sem (52. ábra). es amennyiben az is megfelelő, a
A fúró csúcsszöge (51. ábra) a két Az aszimmetrikusra köszörült fúró a köszörűkorong oldalán enyhe csavaró
fővágóél által bez<irt szög. Nagyságát
névlegesnél nagyobb furatot készít! mozdulattal köszörüljük vissza a hát-
mindig a fúrandó anyag minősége Ezért a fúró köszörülését követően felületet. Ha jól dolgoztunk, akkor a
(keménysége) szerint kell megválasz- célszerű idomszerrel ellenőrizni a keresztél egyenes és a vonala keresz-
tani (12. táblázat). fúróélek szimmetrikusságát (53. ábra), tülhalad a fúró képzeletbeli tengelyé-
de a fúróhegy torzulása szemrevéte- nek vonalán (54. ábra).
12. táblázat lezésse! is megállapítható. A csapfúrónak (55. ábra) több
Csigafúrók ajánlott csúcsszögei A csigafúró é/ezése. Az elkopott vágóéle van. Nagyobb átmérőjű fura-
vagy törött fúrót először köszörüljük tok, lyukak készítésére haszná!atos.
A csigafúró csúcs-
Anyag szöge, fok
Acél 118 ... 130
Alumínium 120 ...130
Réz 130 . .,140
M!íany:ag (lágy) 130 ... 140
Míl'anyag (kemény) 80 ...90
Paia, kerámia 80 ...90
Cink 130,..140
80 ... 85
49

Műanyag lemezek megmunkálására
alkalmas, fémlemezekb en nem hasz-
nálható.
A körkiszúró t (56. ábra) a vágandó
kör átmérőjének megfelelően be lehet
állítani. Nagy elővigyázatosságet igé~
nyel, mert rendkívül balesetveszé-
lyesi
l jából is fontos.
Szar
a r
Alllthato kes
Au;thatO rUd
57. ábra
2.4.2.
Köszörülés
A köszörülés során a forgácsleválasz-
tást szabálytalan alakú kőszemcsék,
kristályok végzik, amelyek a köszörű­
korongba vannak ágyazva. Miután
a forgó köszörűkorong érintkezésbe
50
- ;' ...~.l (""'.:
ker.QI az anyaggal, annak részecs ;A; szemcsenagyság1 iszerinti
molekuláit leszakítja, mintE;gy letö lypz;ás a k(?ve~kező; : :1
a felületről (5'7. ábra). · '\-~nagyon ~-\Irva: 259";~;2QP J.l!ll,
A köszörűkorong. A köszörülen h·düriva ·.•.•.·· · : 200.~:80' J.trn; /
anyag szilárdságának, · · . közepes · ' 80 ... !O J.lli"l .•
megfelelően, más~más típus
zetű .és ragasztású köszörííl<"•'>r("lnO"·ot
finom 30...10 J.lm,
nagyon finom 10.. .4 J.lm.
használunk. A korongba ágyazott szem,-
Akötés keménysége nemcsak a ragasz-
tás, hanem a forgácsolás szempont-
A kemény kötésű korongok a szem-
cséket erősebben fogják, s ennek
következtéb en a szemesék nehezeb~
ben tudnak kiváJni a korongból. fgy a
korong lassabban kopik ·ugyan, de
mivel a szemesék előbb veszítik el ai
élüket, mint kiválnának a korongból,
ezért a korong forgácsolóképessége
csökken, jobban melegszik.
A lágy kötésű korongok viszont a
szemcséket előbb elenged ik, mint azok
l l kitompulnának, így mindig éles szem-
esék kerülnek érintkezésbe az anyag-
56.ábra
gal. Ezért a lágy kötésű kövek előbb
elkcwnak, de jobban forgácsolnak,
mint a kemény kötésűek. ...
...A· kötés keménységé t a következő­
képpen jelöljük:
Jágy E, F, G, H, J, K,
közepes L, M, N, 0,
esék mérete sem mindegy. A
szemcsékből készített korong
a finomabb szemcsékből készült
rong pedig simább felületet hoz
Ennek megfelelően a köszörn'"'"'"'n-
gokat szemcsenagyságuk és
összetételük szerint osztályozzuk. 58. ábra•
::' ~
os~tá'- ~~mény P, Q, R, S, T, V, Z.
Qtthonra szerezzünk be
~tegy durvaszemcsés, lágy . kötésű
korqngot kisebb anyagalakítási
· inunkákhoz, és
• egy flno~;~emcsés, közepes kötésű
.... koronget szerszámélezéshez.
· A korongak alakja és mérete is sok-
féle: A leggyakoribb alakokat az 58.
ábra szemlélteti. Balról fdbpra;Játha tó
a normál; a keskeny,: á fazék, a kúpos
fazék és a tányér alakú köszörűkorong.
Ezek közül a normál és a keskeny
számunkra a legfontosabb, mert a
fazék- ésa profilkorong et csak külön-
leges feladatok elvégzésére használ-
ják. .A köszörűkorong átmérőjét és a
furat méretét a köszörűgép . méretei
alapjánwálasztjuk ki .
.A csapos{<orol}gok rövid acélcsapja
(59: ábra) pisztolyfúróba is befogható,
így köszörűgép nélkül .is lehet hasz~
nálni ő.ket szerszámélez ésre vagy ki-
sebb. köszörülés i munkákra.
A c~aposkoróngok ilyen használata
.. azonb(ln csak szükség111egoldás, tnert
a pisztolyfúró ,forgási sebessége és ~
korongok kic.si átmérője mjatt .a
csaposkoron gok. forgácsolóké pessége
messze elmarad az optimálistól. : '.
A csaposkoron gok hajlékony (flexí-
bilis) tengelyre szerelve nagy fordulat•
számon ..dolgoznak hatékonfan 'és ne.;.
hezen" hozzáférhető· helyen vagy· sza..
bálytalan alakú múnkadarab ok köszö..,
r.ülésére használhaták erédményeseb"'
ben (60. ábra). · ·
A < köszörükoron~ · 'feis:i~réles.el
A köszörülés· fokozottan balesét~észel
/yes rnűvelet; ezért mar a:ko'ront fef"-
szerelésekbr meg kell teremténi á
biztonságos munkáY-égzés lehetóségét;
51
 Uleszt~persely
l'
,..

~~.
59. ábra

~:
6t. ábra 62•. ábra

üt, amitől a géptest is rezgésbe jön.

Ennek következtében a korengfutás
zajos, a pontos munka !.ehetetlen.
A köszörülés múveleteit a llleg-
m)J nk~.Jás .. jeiJege sze r int, · csoporto-
sítjúk; így :~esz:élünk sík•>;ifur~t-.
palást~ stJ:?; ·.kö~zöí:ül,ésrőL Jtt ,;,e~k
60. ábra kö;z:ül csak a házilagel;vége;z:hető {llíiV::e..
leteket ismertetjük. . ..
A köszörűgé~ által létrehozott for- A csavar meghúzásakor kerüljük A munkadarab felfogása. J\,kösz6rU+
lendő tárgyat a .tárgyaszta/ra fogjuk
gó mozg'ás a tengelyen és a szorftó- túlzott megszorftást, mert a s;z:o
táresán át.jui: á korongra. fgy elsősor- tárcsák már kisebb nyomaték fel,. amelynek az anyag. felfektétésére
ban a horony illesztésér'e, ill. a szo'rító- is rögzítik a korcmgot. . ,. · szolgáló felülete állítható. A tárgyasz~
tárcsák szabályos el~elyezésére ügyel- A szakszerűen' felszerelt tal dön.téséveL:pontosabban. és bizton~
jünk. ' ·· • ' ·· · · •· ·. korongat a 62. ábra szemlélteti. ságosabban végezhető Jerde. felületek
· Mar a felszerelés előtt alaposan vizs- Miután rögzítettük a köszörülése. Különösen vágók, v.ésők
gáljukmeg a köszörűkorongot. Törött, felszereljük a védőburke
63. ábra élezhetők így .eredményesen, ·• de ·;a
repedt k~rongot nem szabad felsze• beállítjuk a tárgyasztalt fúrók csúcsszöge is hatékonyabbari
relni~ A kor:ong furatá ne legyen na- Ezek nélkül a biztonsági kialakítható tárgyas;z:talr~ fektetve (64~
törik és a nagy fordulatszám követ- ábra). .. .. • .. : . ·
gyobb a pontos illesztéshez szüksé~ sek nélkül nem szabad a
keztében · robbanqsszerlien darabjaira .A tárgyasztalra fektetett monka,,.
ges méretnél, a 'k.ororíg ne "kotyog- működtetni! ·
jon" a tengelyen. Ha pontos illesz- A felszerelést követően kb. öt sza,kad; Az ilyen korongrobbaná$ok- darabot fogjukszorosan; biztos kézzel~
tés nem való:;íthatc) meg, akkor il/esz- cig forgass uk üresjáratban a
nak súlyos .követk,ezményei lehetnek. és .úgy. hozzuk érintkezésb~ a k()rong-í
A szabályosan forgó köszörűkorong gal. Köszörülés közben oldalirányba
tóperselyt · kell .készíteni {61. ábra). ezalatt ne álljunk a koron g ete, és
k.ontúrj~ jól kiyehető, a futása zaj- is mo;z:gassuk a muríkadarabot; fg~
A kor()n,got rögzítő anyát -.,.amennyi- '• kat se engedjünk oda! Előford ~al.an. , A h~lytelenül szerelt koro.ng elkerülhető, hogy a kor'r>ng egyoldalú-
ben .a menete nem ellentétes a forgás" ugyanis, hogy a koróng rejtett hi
az excentrikus fo.rgás következtében an kopjon (65. ábra).
iránnyal ....... ellenanyával biztosftsuk. vagy szerelési hiányossága miatt

52 53'

A munkadarabot hűteni kell, mert
a keletkezett nőtől kilágyulhat.
Köszörüléskor forgács és por kép-
ződik, ezért tartós munka esetén
szellőztetésről, elszívásról is gondos-
kodni kell.
Bonyolult felületek (pl. körfűrész­
tárcsák, fűrészlapok) köszörüléséhez
különleges horonyra van szükség.
Ilyet magunk is kialakíthatunk kes-
keny korengból úgy, hogy pl. a fűrész
fogprofiljának megfeleléSen leszabályoz-
zuk. Ez korongszabályozóvai vagy el-
használt köszörűkorong-darabbal vé-
gezhető (66. ábra).
A köszörülendő felület legalacso-
nyabb pontja se legyen soha a korong
vh::szintes alatt, különben a
, kitépi a kezünkbői
a Ez súlyos sérülést
okozhat és az aikatrész is tönkremegy.
Köszörli!és közben használ·
l
2.4.3.
Hántolás
Hántolással a lemez kisebb
egyenetlenségei szüntethetők
ilyen pL forrasztás után az
né vált felület lekaparása,
vagy a darabolásból eredő sorja eltá-
volítása. A hántolás időigényes kézi
művelet.
A hánto!ószerszamok körül a
legismertebbek a következők:
háromélű hántoló (67a ábra),
ponthántoló (67b ábra),
húzóhántoló (67c ábra),
kanalas hántoló (67d ábra),
szívhántoló (67e ábra).
A hánto!ószerszámok élszöge
mert a kis élszögf.i' szerszám
letompulna, élét ve:szítené.
fontos, hogy a hántol6:sierszám
legyen, ezért csak · jó lnc~se(~tl
Egyszerűbb hántolószerszámot _!Jgyan-
is magunk is .elkészíthetünk. Igy pl.
háromélű hántoló lekopott fűrész­
reszefőből, ponthántoló pedig lapos-
reszelőből alakítható ki.
a)
66. ábra
A háromélű reszelőnél, ill. hántoló-
nál az élszög kiadódik. A ponthántolón
viszont a köszörülésnél említett mó-
don alakftjuk ki az élszöget (68. ábra).
Köszörülés után, ilL karbantartáskor
fenéssel. finomítsuk a szerszám élét
(69. ábra).
A hántolás művelete. Hántolás-
kor az a legfontosabb, hogy megfelelő
b) c) d) e)
61. ábra
szögben tartsuk a szerszámot. Sorjak,
élletörések alkalmával az a iegcélsze~
rűbb, ha a szerszám éle merőleges az
anyagra. Így egyetlen erőteljes mozdu-
lattal eltávolítható a sorja, ill. lesimít-
ható, ietörhető az éles felületrész
(70. ábra).
Nagyoló és ponthántoláskor 60°~os
szögben tartott szerszámmal dolgoz-
hatunk a leghatékonyabban. Egyen-
letes erővel előre-hátra mozgassuk a
szerszámot, közben a szerszám leszo-
rítására is fordítsunk figyelmet, mert
előfordulhat, hogy a túlságosan leszorí-
tott szerszámmai mé!y hornyot vágunk
a simftandó felületen.
A húzóhántolóval a legbiztonságo-
sabb a me~·t a szerszám moz-
55
gásaegyszerűJ?b;a:húzó mozgásram~m
kel.l akkora figyetmet for~f:tanLés .a
szerszám egyenletes lesz~ritása. (Js
jobbart érz~k.gl;hető (71, ábJ:a). · ·• Ez. az
előny~. a szivhánto,lónak js, ar:pellyel a
kanalas hántolóhoz hasonlóan ívelt
felületeket hárrtolhatunk. ·' .
A díszítő 1 há~:~tolást (vésést) disz- \
tárgyak csinosítására alkalmazzuk. ,Lé- \
nyegében megegyezik a már ismer- \
tetett hántol.ási módokkal, csa.k na- \

gyobb gyakorlatot és esztétikái, gra- \

fikai ismereteket is igényel. Díszítő

hántoláskor ugyanis a szerszám össze- J "'
tettebb mozgást végez, és a kivésett i \·
\
\'.\
hornyok mélysége, szélessége is külön-
böző. Ennek ,megvalósitásához pedig
kifin9mult érz~kre és nagy gyakor-
latra'van szükség. 69. ábra 160
Díszítő hántolást csak olyan .kisebb
tárgy,on (pl. névtábla, Cllszdoboz, sze-
70
lence stb.) alkalmazzunk, amelynek a
felülete kifogástalanlll sima, ka.rcolás-
mentes. Csak így érvényesül a vésett
felirat, a díszítő motivurn.
A díszítő hántolás szerszámai keres-
kedelemből ritkán szerezhetők be,
rendszerint saját kezűleg kell eikészí- 12. ábra
ten ünk; A ·szerszámok elkészítéséhez
ezÚttal is jó min:őségű ac~lravahsi:ük~
ség. fgy .p!. sz~f~p~zárból, tűres.zelőből
célszerű kiahikítahi a vésőket, arrié-
lyeknek alakját, méretét a 72. ábra, a
profiljukat. pedig a,. n. ábra s:z:emlél-
tetL A véső profilja s:;zerint lehet:
hegyes véső (7~$' ábra),
ívelt véső (736 ábra), b) c) d)
lapos véső (73cábra), 73. ábra
horogvéső (73d ábra).
Gyakran neb~:;zséget okoz az egy szögételőször finomszemcsés köszö- A véső nyelének alakját és méretét
milliméternél kiseb,b élek kialakítása, rűkorongon nagyoljuk, majd vizes l. a 72. ábrán. A véső nyele eltér a
márpedig a vésők. kellő élezettsége köszörűkorongon (kézzel) csiszoljuk, szokványos szerszámnyelektől, mert
rendkívül fontos. Ezért a vésők .ék- 70. ábra végül olajkövön fenjük, ill. élezzük. a vésőt nem marokra, hanem tenyér-

56 '37
be támasztva kell fogni, vezetni {74.
ábra).
A díszítő szerszám vezetése a 75.
ábrán látható. Négyféle motgá~t külön-
böztetünk meg: \
• egyenes szúró mozgás a ~Sc1-á~rán
látható, , ... ·-· . . .
• a szakaszos szúró fu(;)zgást a'. 'lSJ;i
ábra szemlélteti; ·,
epercegtet~ mozgá_sesetén (7Sc,~bra) ! i
a szerszánia~jobbra-balra,.di:)rít'ög~t-:. ,
ve toljuk előr~. miközben erőtél::
jesen az anyagra $zoritjuk; a vésett
horony diszesebbé válik és könnyeb-
ben is kialakitható,
• a karmolást {75C/ ábra) a horogvéső
húzásával érjük el, a szerszámot vo-
nalzó mellett használjuk.
2.4.4. Minthogy a munkadarab felülete rend-
Reszelés szerint. nagyobb a r~~ze.lő széless~gé­
nél, ezért a resze.lé)t oldalirányban is
Lemezmunkákso.rán ritkán kell reszel- mozgatni k~ll~ Tegcelszerűbb, ha a
{ ni, hiszen a lemez kis keresztmet- felületeF, keresitirányból is átreszel-
szete ezt nem ,indokolja, és a·lemezek jük (77~ ábra), é:t~ltal k~vésbé alakul
felülete külön~en is elég sima. Néha . ki domború felület. ·
azonban mégis reszelót kell fogni, . Domború (kör szeivényűJ felületré-
ezért erről is sz'ólunk pár szót. szek kialakftására is lapos reszelót
A legfontosabb reszelőfaj tá kat· a 76. ha.Sználunk, de ilyenkor a munkada-
ábraszemlélteti. ' • .rabot is mozgatni {forgatni) kell.
t!.

·74. ábra

a)
- -
b}
n. ábra

Sík felületek kialakításóhoz lapos Ekkor s~kszög alakul ki, amelyet

reszelő a legalkalmasabll. Nagyobb
felületek megmunkálásakor célszerű;
ha előbb nagyoló reszelővel nagyoljuk
a felületet, majd simftó reszelővel
alakitjuk ki a; végső formát.
c) d) Törekedjünk arra, hogy a szerszám
75. ábra a kialakitandó felület sikján mozogjon.
simftó resz;el&vel ú~. lengő reszeléssei
(78. ábra) rnunkálunk tovább mind-
addig, amfg a felület el nem éri a ki-
vánt alakot.
A (uratokat, ívelt üregeket és a· haj-
latokat {79. ábra) gömbölyű reszelővel
munkáljuk meg. Ilyen esetben is szük-

58 59

78. ábra
ség van a szerszám oldalirányú mozga-
tására, de a reszelő hatékonysága
csavarással is fokozható. Hasonló cé-
lokra alkalmas a félgömbölyű .és a
madárnyelvű reszelő is.
Sarkos belsejű felületekhez a négy-
szög, a háromszög és a késélű reszelő a
legmegfelelőbb.
Belső felületek, furatok esetében
célszerű a munkadarabot többször
megfordítani és úgyfolytatni amunkát,
így könnyebb és gyorsabb a felület
kialakítása.
Soha ne használjuk a reszelót nyél
nélkül! Időnként a munka folyamán
79. ábra
60
is ajánlatos meggyőződn'! arról,
a reszelő szilárdan áll a nyélben. A
letlen reszelő súlyos balesetet o
hat!
2.5.
Hajlítás
A hajlítás elsődleges célja a
kialakítása, de hajlrtást alkalmazun
akkor is, ha a lemez szilárdságát
juk növelni.
A hajlításnak számos változata va
amelyek nagy része csak üzemi körü
mények között végezhető. Itt
azokkal a hajlítási műveletekkel
lalkozunk, amelyek otthon is elv
hetők.
AhajUtás képlékeny alakítás; Ez
jelenti, hogy az .anyag .,.;.;,.v.,.t-.,,,.... ~, .."'
zetében a kristályok eltorzulnak,
maradandó alakváltozás jön létre.
A 80. ábrán egy egyenes és egy haj.
litott lemez .szerkezete látható. ·A
mez külső rétegei· (kristályai}
nyúlnak, a belsők pedig tömörnrllnAI,.~·
8Ó. ábra
Valahol az anyag közepén találhatók
azok a kristályok, amelyek.·a hajlítás
hatására sem módosulnak; ezt az
elméleti réteget nevez:z;ük semleges
szálnak. ·, . . •· ·
A semleges szcilllak:m'éretezés szem-
pontjából van jelentősége, mivel a
hajlított lemezen külső és belső méret
alakul ki, amelyet egy milliméternél
vastagabb lemez esetén nem szabad
figyelmen kívül hagyni (81. ábra).
o b
l
)!,..,
1'-.
a+s
8i.ábra
2.5.1.
Heogel"ít~$
A hfi kÖrü.li munka során nem dol-
gozunk nagyon \.istag lemezzel, hen-
gerítéskor viszonylag kicsi a szövet•
szerkezet módosulása, ezért nincs
szükség bonyplult gépekre, nagy erő'­
hatásra. Legféljebb kézi működtetésű
hengerítőgépet használunk.
A kézi mííködtetésű hengerítőgép
hengerel kétfélék: · ·· •.. · •·'. ·
• forgóhengerek~ amelyeket a ten-
gely végén levő fogaskerék forgat,
• hajlftóhenger, amelyen a lemez meg-
törve fvelc5dik (82. ábra).
A gép állványa, .a kézi forgat(! kar és a
többi alkatrész; ~·83. ábrán látható.
. Gyakran előforc:I\JI, hogy a hengerí-
tend61é.!rléi a hajlítóhengerhez érv~
elakad, mivel a'hájlft§hengernek nines.
kényszerkapcsólat~ a, forgóhengerek-
keL fgy a forgóh~ngerek forgatása
ellenére sem jön létre a hajirtás (84.
ábra). Ezért az anyag befogását követő­
en 15 ... 20°-os szög~en törjük meg a
··l··
61
 hajlttóhengert ferdére kell . állítani,
yagyis a\_nagyobb át!Jlér§Jc:li.§JJeiJc:lbb,
a·· szqkebb átm.érő felő~,:P~<!ii; lejjebb.
Ezenkívül kézzei is i~~nyitani.(csúsztat­
ni) kell a lemezt, ·inert a 'két átmérő
kerületé&,őí\adóqó különbséget a hen-
gerek n~n'\ Í1Jdfá~. követn.i.
Kisebb lclómok gép nélkiil. is henge-
relhetők, csak több .fizikai munkával.
Lemezek hajlrtása, íve.Jése pl. egyszera
faék felhasználásával <i.s rnegvalósft-
!<'
ható, ha az ék mentélí egyenletes
ütésekkel szakaszosan átkahipálju k a
lemezt (87. ábra).
85. ábra.

86. ábra.

83. ábra

lemezt, akkor könnyedén ráfordul a

hajlrtóhengerre (85. ábra).
Ügyeljünk arra, hogy a lemezt egye-
nesen helyezzük a gépbe. Ha a lemezt
ferdén fogjuk a hengerek közé, a hen-
gerített idom is ferde lesz, amit már
csak nehezen lehet helyrehozni (86.
ábra).
Kúpos felületek hengerítéséhez .a 84. ábra
87. ábra
62 63

88. ábra
A kalapáccsal, hajlított lemezeket
azonban hajlítás ut~n tovább kell
egyengetni, simítani; rríindaddig, amíg
el nem tűnnek a fel-ületről a kalapács;.
ütések okozta horpadások, sérülések.
Erre a célra vastagfalú acélcső vagy
nagyobb méretű köracél a legalkal-
masabb. Az egyengetés során is töre-
kedjünk a rendszer,ességre: az egyen-
getést meghatározott síktól kezdve
folyamatosan végezzük.
Egyengetéssei csak kisebb felületi
egyenlőtlenségeket érdemes megszün-
tetni. Ha a felület nagyon horpadt,
akkor célszerűbb előbb átkálapáiJ1.i,
amelyhez szögletes szeivényű anyagot
használunk üllő gyanánt (88. ábra)~ ~ ,
1 \
2.5.2.
~l hajlítás
.fákra, de óvakbdjunk a túlzott
Az élhajlítás elve azonos a hengerítés
elvéve!, csak a hajlítási szöge nagyobb.
fgy az anyag szerkezetében hasonló
folyamatok játszódnak le mint a hen-
gerítés alkalmával, viszont a hajlftás
64
helyén jól .látható él képződik, am
egyben na:gyob,b szilárdságot is ad
közeli felületrészeknek. ,
Az áthajlítdst kisméretű,
lemezek hajlítására alkalmazzuk. Am
velethez áthajtóvas, ill.
a legalkalmasabb, de otthoni mu
hoz egy sarkos idomacél (p l. U
vény) is megfelel. . ..
A lemezt a kijelölt hajlítás i vo
megfelelően az U szelvényre fek
jük, és erősen rászorftjuk. E
ütésekkel végigkalapáljuk a lemez
letét, közvetlenül az U szelvény
felett, ennek hatására él képződik
felületén. Az így kialakított él
továbbkalapálva az anyagot, a
forma már könnyen kialakítható
ábra).
A rnűvelethez jobb a
mivel acélkalapács használata
előfordulhat, hogy az anyag megn
lik.
Vastag (2..• 3 mm) lemez .;.+h~; .. ".~"
hd~ lényegesen nagyobb erő
ezért már a lemez leszorítására,
zítésére is nagyobb go'ndot kell
dítani. Jó hasznát vehetjük ilyen
ben pl. az asztali satunak is, ha a lern
szélessége nem haladja meg a
pofa szélességét.
Két--Mrom milliméter vru;ta:~Zságú;
lemezt legcélszerűbb a hajlftási
nek megfelelően rögzíteni, majd
len erőteljes mozdulattal a
irányba hajlítani (90. ábra). Ezt
tően kalapáljuk le·a lemezt a satu
től, mert a lemez ezúttal is m~- ....... "
hat. Ezért használjunk
(91. ábra).
Élhajlitás után egyengessük
kalapálás folyamán keletkezett 90. ábra 92. ábra
65
padásokat, egyenlőtlenségeket. A mű­
velet alatt soha ne nyúljunk az egyen-
getőacél és a lemez közé! Az egyen-
getést tervszerűen végezzük, szaka-
szosan haladjunk a horpadásokat mint-
egy kisímítva a felületről (92, ábra).
A kézi áthajtás -egyszerűsége elle-
nére - fárasztó, a minőség pedig
bizonytalan, a felületen a gondos mun-
ka el,lenére is meglátszik a kalapács-
ütések nyoma.
Kézi müködtetésü élhajlftó ké·
szüh~ken már kifogástalan minőségű
hajlítás végezhető. A készülék műkö­
dése, felépítése annyira egyszerű, hogy
az elkészí~ését javasoljuk jobban fel-
készült olvasóinknak.
A lemezt a·befogószerkezetre rög-
zíti. A béfogós~erkezettel párhuza-
mosan helyezkedik ·el a hajlítóhasáb,
amellyel a rögzített lemez éiben hajlrt-
ható (93. ábra).
BefogÓszerkezet
A befogószerkezetet a készülék
lein !illhely!ilzett csavarorsók mű
tetik, míg az erőt igénylő hajlítóh
mozgatását az ugyancsak . a
szélein levő, azonos síkban fe
csapok végzik.
A gaz~a#gos anyagfelhasználás cél.
jából az élhajlító készülékek 1OOO, 1
és..2000 mm-es hosszúságban
nek:Ajobb kezelhetőség végett a
zítőszerk~zet emelését végző
orsókat tengely köti össze, ill.
hez kapcsolódó kúpkerék m
Ház korüli munkához azonban a
szoritószerkezet is és a hajlftóhasáb
elkészíthető keményfából
bükkből), a csapokat pe~Hg
kal lehet helyettesíteni (94.
A kézi működtetésű élhajlító
lék teljesítménye el,marad a
pek teljesitményétől, egy mi
nél vastagabb lemez hajlítására nem
kalmas, de vékony lerriez egyszerű
hajlitására tökéletesen megfelel.

2.5.3.
Domborítás

A domborítás régről ismert fém

mez-alakitási művelet, amelynek
játitásához sok gyakorlásra és
!emre van szükség. A gyakorlás
mait azonban feledtetik a dom
sal kés'zült dísztárgyak, amelyek
kellő megmunkálás esetén - a
legszebb darabjai lehetnek.
A domborítás szerszámai.
boritáskor is az anyag szer
módosulása, vagyis az
!ása révén jön létre az
mivel ezúttal többirányú a
nyúlása, ezért a feladat bonyolu
93. ábra mint az élhajlítás vagy a h"'"'"""'r·;r"
94. ábra
.
esetén. Ezért a domborításhoz külön-·
leges szerszámokra van szükség.
A domborítókalapács mindkét üt5~
felülete domború (95a ábra). Hasonló
alakú a nyújtókalapács, amelyet első-
sorban hengeres fel ülete~;kibajiJtására
h'aszhálnak (95b ábra), d.e nem. nélkü-
löZihető domborítási' munkák során' a
hagyorilányos kalapács sem.
A különféle mé.retű acélalátétek,
süllyesztékek a 96. ábrán láthatók.
A süllyesztékekből .több méretet is
d érdemes beszerezni, mert nem közömo;
bös, hogy a domborftandó lemezhez
milyen mére.tű ·~süllyesztéJ<et .· ~mn4-
Junk. A süllyesztékac;é~ ·méne~~jc,IÍ8Yí
válasszuk megl:hogy,amegmuok~lanpó
felüleLátmérőjének kb. egyhartmadá.;;

66 61.
 kalapáccsal úgy kalapáljuk körkörösEm
a lemez felületét, hogy az ütésekegy~
más mellé essenek (97. ábra),
Az ütésekhatására a lemez megnyú~

a) b)

95. ábra

. ' b

911. ábra

) r
b

,:=J 97. ábra

r
lik, domborodik. Ekkor kijjebb csúsz-
tatjuk a lemezt a süllyesztékből és
dik,
• 99. ábra

ennek következtében megre-

~o.."'" .. ,~•. .;,,,; müwel~t.
egyenletes forgatással, ill. kalapálássai
a széleket is megmunkáljuk (98. ábra).
Ügyeljünk arra, hogy azonos erővel
kalapáljuk a lemezt, mert ellenkező
esetben a felület eltorzul. A kalapács-
ütéseket közvetlenül egymás me/lé
mérjük; különösen a körkörös haladás
fontos. Ezért kezdetben nagyon hasz~
nos, ha egymást követő körök rajzo-
fektetjük, úgy hogy a lemez lásával mintegy i.itéstervet készítünk
megközelítőleg a süilyeszték magunknak (99o ábra).
A dom~ a középpontja fölé keri.iljön. A A műve!et során a a nyúlás
fölé kiindulva ,-~,.,.,m;....,,,.,.~";.. ~ K<O\ret!!<eztétlen vékonyodik, és keménye-
pedhet, átszakadhat. Ezért méiydom-
boritás ésetén a domborítás alatt álló
anyagat ki keU lágyítani.
A ··lágyítás hőkezelési művelet,
amelynek során a lemez teljes felü-
letét izzásig hevitjük. Az izzítist köve-
tően gondoskodni kell a lemez lassú
hűtésér(í/, gyors hűtés hatására ugyanis
az anyag kemény marad, sőt ·esetleg
keményebb lesz.
Rézlemez esetében fordított a hely~
zet: hirtelen hűtés hatására lágyul ki
a lassú hűtésre kemény
marad.

69
 Egyengetés. A forma kialakítása
után d ke!! tüntetni a horpadásokat,
mélyedéseket, mert a domborított
felszin közei :sem egyenletes, A~ alak
ellenőrzésére sablont is haszná!ha~
tunk. amelyet a domborított felütet
~vének megfelelő körívvel rajzoltunk
ki ábra).
100. ibll"a
Az egyengetés második lépcsője az
ún. fényezés, amelynek során a még
meglevő apró horpadásokat is eltün-
tetjük. Ehhez a művelethez hagyomá-
nyos kalapács is használh~tó, de van
erre a célra ki.llönleges fényezőkala~
pács is, amelynek a foka egész enyhén
domború.
. Fényezéskm~ egész kicsiny iitÉlS<ellá~t
.mérjünk a .!emez felszinére- mintha
kopogtatm'in k -:. s ezúttal is körkö-
rösen haladjunk a kaiapálással, mert
az anyag is nyúli~! Alátétnék
h21nem vala-
'70
2.5;4.
KihajUtásí zömité:>S
Ki hajlítás. A domborított munka-
darabok felszíne csak ritkán egységes:
az esetek többségében több darabból
áll, amelyek alakja ellentétesen dombo-
rodik (102. ábra).
Homorú felületet kihajlítással lehet
elkészíteni oly módon, hogya henge-
res vagy kúpos felületet domború
acélüllőn nyújtókalapáccsal kihajlítjuk
(103. ábra).
102. ábra
103. ábra
A kihajlítás művelete megegyezik a
domborítás! műveletnél ismertetett
eljárással: egyenletes, egymás mellé
mért ütésekkel nyújtjuk a lemezt a
kívánt alakra, nyújtás után pedig
egyengetjük, ill. fényezzük a munka-
darabot.
Haamunkadarabot .nem lehet meg-
felelően felfektetni, vagy bizonyos felü-
letrészek elérhetetlenek hagyományos
szerszámokkal, akkor különleges szer-
számokra van szükség. Ilyen külön-
leges szerszám a rezgőüllő.
Rezgőüflőtakkor használunk, ha belső
felliletet kell kihaj!ítani. Ilyenkor E!.
ütve átvisszük az ütés
felületre
(104. ábra), az üiiő tehát közvetítő
szerszám.
A rezgőüllős kihajlítás nehéz, nagy
tapasztalatot igénylő művelet, ame-
lyet inkább sérilit felületek javítására
célszerű alkalmazni, pl. ha behorpadt
felliletet kell eredeti alakra visszaállí-
tani.·
A feles hajlítás során a lemezt úgy
hajlítjuk meg, hogy csak a lemez ten-
gelyv?nalát61 kifelé eső felét kalapál-
juk. Igy a lemez egy oldalon nyúlik,
ill. hajlik (10.5. ábra).
a hajiftási módszer nemcsak le-
mezcsíkok, hanem éiben haJlított leme-
zek megmunkálására is alkalmazható
(106. ábra). A művelet során keletkező
felületi egyenlőtlenségek (kalapács-
nyomok) azonban néha hátrányt jelen-
tenek, más esetben viszont pL dísz-
a kalapácsütésektől baráz-
rusztikus felszín··a cél
71
 108. ábra

A rártcolái egyszerű művelet; kG.Iö-

106. ábra nösebb magyarázátoC hém igényel.
Egyszerű laposfogóval!1 cs~~aró r,nozdu-
lattal~ hozhatju.k .·létre ''a ráncokát,
amelyek a cs9 szűkülését eredménye-
zik'(!. á10B; ábrát.) · c · · •

A rogyasztott zömíté~ abbó,l ~~~.• h9gy

·. ', '
a meghaj litott lemezt kalá~~cs slfgi't-
ségével .'!'eghatározott ~l*:zat sze ri r~ t

'" ..: :·: :·

104. ábra
tömöritjuk (10~. ábra:): ·' ··

___n. .__ [I[]

. .
:\

'

107.ábra

Ezért fontos, hogy megtaláljuk a

mány feladata és .az elkészités•m
közötti összhangot.
A zömítésnek több változata
-
__o__ DJJ .

meretes. Ezek közül számunkra

legérdekesebb a ráncolás.
Ráncofást főleg lemezcsövek
CSÖVek, eSŐCSatOrna-lefo l vAr~;.;,,.", v ~
illesztésére alkalmazzuk 08.
Ráncolással hajlitjuk fel. pl.
Ll_j
105. ábra disztálak stb. széfeit is. 109.ábra

72 73
 értékesek. Méltó helyre kerülnek a
lakások falán, a szekrények polcain.
Ezt 21 nehéz müveletet csak fokoza-
zosan lehet megtanulni: kezdetben
csak kisebb motívumok, egyszerűbb
formák kialakítására törekedjünk és
csak későbbfogjunk komolyabb mun-
kába. Ez az~ ésszerű anyagi szempon t~
ból is, mert a cizellált dísztárgyat ál-
talában drágább anyagbó!, színesfém-
bő! szoktuk készlteni.
A cizellálás összetett iemeza!ak.ftási
rnűvelet, amelyben elsősorban figu-
ratív alakokat, m. felületeket készí-
tünk. Így a cizellálás során domborl-
tási, kihaj!ftási és zömítési m,(Iveletek
egyaránt· előfordulnak. Minde:zeket
úgy kell elvégezni, hogy a ki~lakított
fellilet díszftő hatása megfelelően ér-
vényesüljön. Ezért a. s:z:ép kivitelű
cizellált munkadarabok iparművészeti,
m. népművészeti műalkotásoknak is
tekinthetők.
A cizellálás művelete szakismeretet
igényet A szakmai fogások, pl. kala-
pácsütések nagyságának és az anyag
nyúlásának, hajlásának Összefüggéseit
csak saját tapasztalat alapján lehet meg.
ismerni.
A dze!iálá!ii Síz:erszámai a keres~
kedelemben nem kapható!<, hagyoo
mányos szerszámok~ól kell kialakitani
őket. Így pL jó minőségü
(11 O. ábra) kés:z!thető
nyos acélkalapácsból, csak az
tást megelőzően iágyitsuk ki a
számot. A kalapács nyeiét teljesen
kell cserélni, mivel a cizei
csot nem marokra, hanem tenyér
fogjuk. A kalapács hosszan tartó hasz-
nálata ugyanis nagyon igénybe
a csuklót.
Az ún. ponco!6acélok - amelyeket
fogás, tartás szempontjából a hideg-
vágóhoz hasonlóan használunk ..,.-- kü-
lönféfe alakúak. Az elnevezésük is
ki.ilönböző, szakmánként változik:
®a lapos élű hosszú nagy-
egyenesnek (111
"'a hasonló rövidebbet
111bábra),
t~ az ívelt alakűt kanyarinténak (111 c
ábra),
0 a hegyesre köszörültacé!tszúrón
vagy döfőnek (111 d ábra)
nevezzük.
Hasonlóképpen többféle néven is-
meretes a díszítőacél is, más sz6vai
mattfrozó, amelynek az a feladata, hogy
a domborított felület körül levő sík
felületet -amely rendszerint cíze!lá-
hiskor megsérül - a művelet befe-
jeztével egyengesse, simítsa, ill. érde-
sítse. A mattíroz6 recés
ezért a lemez Jelületén·. keletkező
nyoma matt felületet ered1'!1ényez.
A mattirozók érdessége .nem egyfor-
ma; van
~~· csi.kcizó (112a ábra),
e szemcséző (112b ábra),
~»borzoló (112cábra),
• simító vagy stokkoló (112d ábra).
A bitumen alátét. A cizelláláshoz
olyan alátétre van szükségünk, amely
kellően ellenáll a dinamikai erőhatá­
soknak, de egyben követi az anyag
nyúlását ·.is. Ilyen tulajdonságokkal
rendelkezik az ólom. ·Mivel azonban
az ólomalátét esetén a megmunkálandó
111. ábra anyag rögzítéséről ki.ilön kell gondos-
kodni, továbbá az ólom használata
egészségvédelmi szemponból kifogá~
solható, ezért célszerűbb szurokból,
ill. bitumenből készíteni az alátétet,
A bitumen közismerten jól tapad
és már alacsony hőmérsékleti tarto-
mányban is könnyen kezelhető. lgy
a megmunkálandó lemezt viszonylag
~ egyszerű eszközökkel az alátétre ra"
gaszthatjuk. Ez azért fontos, mert. ci-
"'~~~~~/?
/
~~
zelláláskor a szerszámok kezeléséhez
mindkét kezünkre szükség van.
b) -~?<~~~://] Az esetek többségében azonban a
bitumen önmagában nem felel·· meg a
célnak, mert az alacsony olvadáspont-
/ . /
ja miatt hoi túl lágy, hol túl szilárd,
attól függően, hogy miként változik >a,
hőmérséklet. Ezért ·~· stabilizálás
céljából-'- a megolvasztott>bitumen-
/ ) hez fele rész kőlisztet vagy téglaport
//~/ '
r--'-(
/
. /
) (esetleg gipszet) keverünk. A sűrűsödő
masszá.t addig kavargatjuk, amfg cso-
L_V// mómentessé válik, akkor formába
lehet önten L
edény cser~
a bitumen mé~
75
 lyebben ·van az. eél~ny peremén él, a:k"
kor a mun·ka neh:ei'ebb.
J:lőfordulhat; hogy·. a:Z elrhondo.t-
t;lk ellenére t.úl tömörre sikeredik a
keverék. lly.enkor ismét Jel .keJI ol-
vasztani az anyagoté~ ~gykevé~fággyú
hozzáadásával jay[tható: é.. . ··
A cizellálás m'üvelete. EUe.rl'őriz­
zükgondosán a téivet :..:_ain e !Y a tizel-
l~lanqó figura Jontosabb VOJlalaJt t;lr-
talmaz~;.l. '-; maj!il. másoljuk: ~t. .ill.
raj:(:p.ljuk Je a l~ezre,;J::Ievítsük föl a:
lemg~t. majd ny.omJuk rá. a bitumen.
al;í~~.tre. lia a .r;nűvelet a bitumen fel-
~zín~nek egyen19.tlen~ége folytán ;vagy
egyéb okb.ólnemsikerüi~;J.~.akkpf<Cél­
szerű. a bitÜ.men.<fel$zín'ét,·i$' előme 7
legíteni .• pl .. fprr~szt;ól~mp;ív~J..• ,; ·
· Felrflg~$:z;tás 1;1tácn <t:•poncolc)ac;:~lt
egyenle.tesenr;'t'\ezet:~(e. Üs$ük V;égig a
mintá.t: Erre a .célra>a~~íegyenes és a
kanx;.l.rintóacélqk;.l.ti•· használjuk,;~ asze-
rint, hogy mil.~efl,,a rajzolt YG>nai gör~
büJete, Ez:z;e.l am(ívelettel a,figura kör-
vonfllait (kon#.rjait) m~lyítjü~ ki,
ezért ezt a műveleteieme.t~kontú!o~ás­
nak nevezzük ..· . ·. ·.
A kon.t4rozást köye.tően a.r;!e.meZt
levesszük az alátétről és. ·átfprdJ.tva
úgy ragasztjuk vissza, hogy í1 kic;lom-
borodó · vpnalak esseJ;~.ek fel~ nk.
·.Ezt követően c;i:z;ellőrkalapáccsál, ilL.
a mintázatnak megfelelő ac:éll<tl. a le-
mezt .. nyújtjuk és mélyí.tjük. A leg~
domború.bb felületeta kell a legmé~.
lyebbre alakítani, his.:z:en, a belső {nega-
tív) oldalról dolgozunk.•:
Ez a műveletelem a\cizeH~Iás' leg-
nehezebb .része,. mive;~ha művelet
ellenőrzésére. szinte alig'·van lehető­
ség. Ellenőrzéshez ugyanis a lemezt le
kell venniaz alátétről; majd újravissza
kell ragasztallL Kezdetben erre tö!!lb-
76
szpr is sor kerülhet, de egy bizon
. idő eiteitével ~. külön()s.en
motívÚmok eseté~ ;rki~Í~kul a
tív látásmód",·· amely n'"'"'"'"',.f'"•"
megkönnyíti a munka.t.
Ha vis:z;ont levettük a lemezt
~látétről, célszerű elvégezni az egye
g~tést is, mivel. a széleken rendsze-.
rint megnyúlik a~ anyag. Erre a cé.lra
simí~(>, ill. stokkolóacélt használun
{113. ábra).
A mélyítés, ill. dombo.rítás :után
legtöbb esetben több-kevesebb
getési, javítási munkaakad. :Az is
fordulhat, hogy a lernezt jel$i)n,tős
tékben "vissza kell mélyíteni". l
esetben akkor járunk el helyesen,
kimélyített felületet kiöntjük
men·nel és dermedés, ill. kihűlés
végezzUk el a munkát, mivel a m
nyúlt lemez könnyen átsza·kadhat.
. csenek megmunkálva.
.:
113.·ábra
Hasonló az elj~rás üreges "'tárgyak forgatni kezdjük, ~s köz~en a l.emezt
cizelld/ásakor is, mivel az üreges tár- irányítjuk,vezetj~H-~,Ha a lerq.ezt mE:g-
gyak megmunkálásához megfelelő alá- felelő szögben tartjuk, akkor a perem
tétet csak körülményesen lehet elké- már ai első művéletrE: rnegfelelően
szíteni. Ezért egyszerűbb, ha a munka- alaku,l., ~.les hajlítású. péremet azon-
.darabot kiöntjük, bitumennel (114. ban 7 különösen köralakú lemezen~
ábra). több' lépésben kell kialakítani {118.
A cizellálás befejeztével a felületet ábra), . .
olajos ruhával megtisztítjuk, majd Göngyölítéskor a lemezt acélrúd
szárazra töröljük. köré hajlítjuk. Ehhez a műveleth~z
A'felület megtisztításával a felület- azonban előbb e/ó ke/r hajlítani a
kezelés még nem ért véget, mivel a le~ezt. Az előhajlított lemezt a 119.
a lemez fényének, s:z;ínének 3; kiala- ábrán látható módon, fakalapác:csal
kítása több részletből álló feladat. göngyölítjük az acélrúdra. A művelet
Ezekről a műveletekről azonban . a végeztével a rúd kihúzható (ki üthető)
2.7. alfejezetben szólunk. a lemezből.
A göngyölítésnek .ez a modja na-
gyon munkaigényes és több~keve­
Peremezés, gongyölés, gyöngyÖií- se,bb gyakor.lat 0t.,i~gi'gényel. Ezért csak
tés · ·
·akkor alkalmazzuk, ha göngyölítő
A lemezszélek megmunkálása azért ~~szülék ne'!l' áll rendelkezésünkre.
fontos, mert a jól megválasztott sze:c. . .Gépi göngyiJ.Útés esetén horonnyal
gél y a· legegyszerűbb alk~trészre,'. is ellátott ~é~lrúdba helyezzük a lemezt,
kedvezően hat, míg a legszebbE:n amel}' egy h.ázban van. A rúd 360°-os
cizellált munkadarab is a befejéze~len forgatásával végezzük el a göngyölí-
munka látszatát kelti, ha szélei nin- tést(120. ábra).
A szegélynek azonban nemc;sak esz- . 2.5.7.
tétikai szerepe van, hanem merevíti · Fémny9más
is a lemezt.
Peremezéssei bizonyos felületek ösz- A fémnyomást ma már ritkán alkal-
sze is kapcsolhatók. mazzák az iparban, a korszerű sajtoló-
Peremezés. A peremezőgép (115. gépek megjelenésével elvesztette je-
ábra) olyan hajlítógép, amely egyetlen lentőséget. Házilagos és kisipari mun-
pontra összpontosítja az erőt ésmint- kákhoz azonban nagyon alkalmas tech-
hogy a hajlítást·végző tárcsák forgása nológia, mert nem · ig.ényel külön
a lemezt továbbviszi, létre jön a pe.:. gépet, ·pl. meglevő faesztergán kis
rem (116. ábra.·) . átaJakftással fémnyomás végezhető.
A gep tárcsáit úgy kell beállítani;···· Fémnyomáskor méretre darabolt
hogy illeszkedjenek egymáshoz (117. Iemeztárcsát befogószerkezet, lll. tá-
ábra):Ahoronynyomó tárcsákat páro- masztósierkezet segítségéve!· a fém-
san használjuk, pl. 3A 3 B, vagy 4A 4B. nyomó gép főorsójához .kapcsoljuk
A lemez befogása után a tárcsákat oly módon; hogy a lemez és. a főorsó
77

115. ábra
közé nyomófarmát iktatunk(121. ábra).
Ezután forgásba hozzuk a főorsót, ill.
a tárcsát, majd kézzel vezetett nyomó-
78
acéllal egyenletesen;: erőteljesen.
a
formára nyomj ú k lemezt (122.
A lemez, miközbenfelveszian ·
t
l --"-- ~
,117. ábra
forma alakját a nyomás mélységétőL
függően kisél>b-nagyobb mértékben,
nyúlik és keményedik. Ezért mély
tárgy egyetlen nyomóformára nem
nyomható fel, a lemez elszakad; Ehhez
többlépcsős nyomóformát h~sználunk~
és minden formacsere után 'kilágyítjuk
az anyaget (1. a 2.5.3. pontot). ·
Célszerű a mély tárgyakat hagyomá-
11!. ábra
'·
118. ábra
nyos móqon az eredeti formát meg-
közelítő ata~úra készfteni, és ebből
alakftani .ki a végső formát fémnyo-
má~saL(123. ábra). .
·~ nyomóferina magán a nyomó-
padon is elkészfthető keményfából.
TörekedjUnk arra, hogy a forma nega-
tív szerkezetű legyen, vagyis a megmun-
kála:ndó lemezt befelé nyomjuk rajta
79
 Munkddarab (lemez}

no. ábra

ill. ábra
124. ábra
(124. ábra). fgy ugyanis elkerülhető
a fémnyomá skor gondot okozó ránco-
sodás.
r Nyomoformo
Foorsó Negatfv nyomássai azonban viszony-
121. ábra lag kis mélységek érhetők el, mivel fel-
fekvés hiányában a lemez egyenlőtle­
!lÜI nyúlik és ezért hamar elszakad.
Igy a pozitív nyomóform a sem nélkü-
lözhető.
A pozitív nyomóform a tehát na-
gyobb mélységű, ill. domboru!a tú
tárgyak készítésére alkalmas, ezért
többlépcsős (125. ábra), az alkatrész tünk a nyomóform a, ill. a lemeztárcs a
végső kiaiakításáig egy, kettő vagy egyenletes futásáról, a lemez közepétéli
három közbenső formát kell használni, kiindulva, kifelé haladva a kitámasztó -
hogy a lemez a nagyrné1·tékű nyúlás vasnak feszített nyomóacéllal egyen-
következté ben ne szakadjon el, letes erővel a lemezt a formára, ilL
A nyoméac: élokat a 12.6. ábra a formába nyomjuk (127. ábra). A s(ir.
szemléltet i. lódá.s csökkenté sére a nyomóacél t
A féimnyomá:ol míhreleteo olajozzuk rend:szei·esen, időnként
indítását követően miután ml'•o.;;vö~rön mártsuk szappanos •..~n;;,a,~u"",

126. ábra
Miután a lemez felvette a forma alak-
ját, megálirtjuk a gépet és a formáról
eltávolrtjuk a munkadarabot.
Előfordul, hogy a nyomást követően
127. ábra
82
a munkadarab ráfe~zül a fo
Ilyen esetben semiTITesetre se
juk le, hanem vízbe mártva,
segítsük elő a formáról való
Fémnyomás után a nyomóac:elc>ka
tisztítsuk meg és óvjuk a korróziótó
mert az érdes felületű nyomóacél
vátehetetlen károkat okozhat a mu
kadarab felszínen.
A fémnyomással ·készített mu
darabok tetszetősek, egy-egy jól
választott forma sokrétűen fel
nálható. Ezért barkácsolásh~z jó
nát vehetjük. A fémnyomáshoz azo
ban gyakorlatra van szükség. "'"'"""'~­
veszélyes munkafogásait célszerű
koriott szakembertől megtanulni!
2.6.
Lemezkötések
A munkadarabok elemei nek, részei
szilárd összekapcsolására, szaknye
szólva kötésére, számos eljáráscism
tes. E;zek két nagy. csof>ortba sorol-
hatók.
• oldható kötések,
• nem oldhatók k.öt~sek:·
Az oldhátó kötések kö~ül itt csak a
csavarkötésekkel foglal kozl,ln k.
2.6.1. ·.
Csa~g~,r.!föt~s,ek
A ~sa~árköt~s. a leggyakoribb oldható
kötés; "' · ,:;•
KötőelerÍlek. Ázcnyáscsavaf(128.
ábra) alkalmazása a legismer'~ebb;mi.vel
egyaránt alakalmas fém-, fa- és mű­
anyag lemezek kötésére. Használatuk
inká~b~fémlemezek kötés.ére terje~~
128. ábra
129. ábra
el,·afarost,a:pozdor!a-, és.a:r~tegel~
lemezek kötésére inkábbfacsavar hasz-
nálatos (129 •.. ábra). · AJacsávar !'lfkal-
mazása .·ugyanis . lényegese rí 'kis~bb
munkát igényel.:és olcsóbban llesze-
rezhető. Féf\1~ és fal~mez, va.laínint
fém- és műanyag lemez kötésére kapu•
pántcsavart célszerű használ n i (130.
ábra).
A.::t.említetthagyomál')y,os kötési el-.
járá~ok mellet~ m~?djobban elter-
jednek a korszerű,s()~Pidalúan felhasz~
nálha.tó kötési technológiák. IdE:! t;l~­
tozik a facsavarhoz hasonló lemezcsa-
var (131. ábra), amelynek felhasználási
köt~ igen. szétes,. fém~. és műanyag
lemezek, műanyag lemezek, fémleme-
,-- ,,, 'iJr' ;,
1',
130. ábra
131. ábra
83
 fa alkatrészek kötésére haszná-
hogy a rezgésnek kevésbé
ezért L lemezanyát használunk
lényegében sajátosan ki'-
aiátét (132. ábra)
~~~
A kötési módo!,t közi.il a legegy·
szerűbb az átfedés; amikor a két lemez,
i il. a két aikatrész egy felületszakaszon
átfedi egymást (133. ábra). Minden
ill.ábra
lemezfajtához alkalmazható. Hajlítható
lemezeken különieges sarokkötések is
kialakíthatók (134. ábra).
j
A kötés szi!árdságának növelésére
''""""'n"'''t alkaJmaz:unk (135. ábra).
ként rétegelt lemez és pozdor-
jalemez összekötésére célszerű, ezek-
hez a hevedert fából készítjü ko
A hevederkötés egyszerű, elkészíté-
séhez nincs szükségbonyolu!t szerszá-
mokra, ezért famunkákhoz igen cél-
szer(i. Ne feledkezzünk meg azonban
éleinek megmunkálásáról sem!
A furat kialakítása során a leg-
gyakoribb hiba az. indokoltnál nagyobb
átmérőjű és mélyebb furat készítésé-
ből adódik. Az anyáscsavarnak a név-
leges méretnél 0,5 mm-rel nagyobb
átmérőjű fúróval fúrjuk ki a furatot.
A facsavarnak a csavar átmérőjével
azonos, de a csavar hosszánál egy
harmaddal rövidebb hosszúságú fura-
tot készítünk. A lemezcsavarhoz a név-
leges méretné.l 0,5 ...1 mm-rel kisebb
furat a legalkalmasabbo
Fő­
az összekötendő elemé-
ket nagy erővel összenyomjuk,
a szoritóhatás következtében az ele-
mek nem tudnak különválni; létrejön
a szegecselt kötés. (136. ábra)o
A szegecskötések fémiemezek, m. fém·
szerkezetek egyik legrégibb kötésm6dja,
amely a hegeo.!tőelj~rások tfh·hódításával
sokat veszített jelentőségéből A · mííanya-
o
gok elterjedése !)'liatt és a hegesztéssei nem
helyettesíthető feladatok megoldására azon·
ban a szegecselés terén is számos új megoldás
szüietett. Ezért, a hagyományos szegecse!é~i
módszereken kivül a legójabb szegecseiési
technológiákat is ísmertetjü ko
A hagyományos (zárófejes) sze-
gecsldités lehet
e& szerkezeti kötés, amelynek csak az
a célja, hogy a szegecseléssei egyesrQ
 •A szegecslyukat a szegecsszár ,.J;zt követően a szegecsszárra rn~rt zömítés~hez azonban kúpos célszers:zá-

~~~.;~
136.'ábra
tett elemek egységben maradjanak,
ill. ellenálljanak a dinamikai erőha­
tásoknak,
• törnítőkötés, amely. a rögzítésen
kívü~l tömít is, a folyadék, gáz, g§z
nyomásának i~ ellenáll (ezt ma már
maj(Jnem mindenütt a hegesztés
váltotta fel).
Alakjuk szefint n;tegkülör:'bö;ztetünk
•fél,iömbfejű (137a ábra),
rőjén él. 0,5 ·mm-t:el nagyobbra
Vékony l.emezbe lyukaszthatjuk
de feltétlenül együtt fúrjuk, ill.
kasszuk az összeköt~ndő lemeze
A sorját gondos~n táyolítsuk
győzqqjür'*megarról is.• hpgya
zek között nem ' maradt.~e fo
(1 ~8. ábra). · ·
tengelyirányú ütésekkel addig .zömít-
jük a szegecset, ~ITlíg a szegecss:zár a
szegecsfejhE)z haso,llló magasságú· nem
lesz (140b .ábra). E9nél nagyobb;:lrá-
nyú.zömítés felesleges, sőt káros!
Végill a szegecsfejezőve.l kialakítjuk
a zömített rész végső formáját,. a sze-
· gecs fejét (140c ábra). Ez :nemcsak
e~ztétikailag fontos, hanem tömítési
szempontból is.
Csőszegecset hasz!'lálunk eltéréS
anyagok .összekötéséhez; ha. pl. bőrt
fémhez vagy rétegelt lemezt műanyag- ·
hoz akarunk szegecselni.
·~ A:csőslzegecs számára a·fu ratkészítés
és a~ csőszegecshúzás; módjá' 0a:Zonos,
mint a tömör szegecsé. A ·stegecs~zár
mot használunk, amely házilag is. el-
készítliEitő. .A csőszegécsféjézőt . vi-
szont..:... amelynek alakJa bonyolultabb
- célszerűbb megvásárolni. A cső­
szegecs zömítése. és fejezése a 141.
ábrán látható. . ·
A popszegecselés a legkorszerűbb
szegecselés i e.ljárás, ami· házilag· a,lkal-
mazliaFó· El9nye, li()gy egyetlep sze-
mély is sz~ge.fselhet bármilyen .nagy
méretü, bonyoluJt.munkadarabot, mi-
vel a szegecs befűzési oldalár61 egyetlen
művel~tte/ elvégezhető. a szegecs,;Zömí-
tése. {g.y nincs szükség alátámasztásra,
ellen tartásra~ Vakszegecse1ésnek ·1s •ne-
yezzük'. ·

U~
A po(!)SZégecs. ·teste.;ij.r;eges, ··és az

#-- i
139. álira

A szegecset atfűzzükdá lyukohj

· a) eJ.· gondosan megtámasztjuk (139. á
137. ábra Amikor a szegecs szilárdan áll, a
gecshúzót a szegecsszárra h
• süllyesztettfejű (137b ábra,) és a húzóra mért kalapácsütéssel .....-.. - - - -
elencsefejű (137c ábra)
szegecset.
húzzuk a szegecset. Ezáltal a
környékén a lemez egyenl őt lenségei u
A szegecs anyaga lágyacél, réz, sárga- amelyek gyakran keletkeznek fú t40. ábra
réz vagy alumínium. kor- kisimulnak (140c7ábra).

1:JB•.ábra 141 •. ábra

86
 lyezve a soron következŐ'szeg~tset; a , cseMs..azoríban·.textfliák és··bőranyagok
szegeéselés sz inte ;folyamatosim végei~ ősszekapcsolásan ldviüJ 'hajlékohy.PYG-.
hető. · . .... · ~'• lemeze.k kotésére is alkalmas, sőt
A· Chobert:.szegecseléshei · :k'tilön- l<énysierhelyeiétben még (éirrleineiel<
leges szerszámra, ill. gépre van szük• ideiglenes ;,;kötés ére is haszrrálha:tó~
ség (144; ábra).. Hasznukat ~esszü~i elszakadt iskola-
:· ·•· ·. Egyéb szegeé:selési eljárasok~ Az táskák, szatyrokit sátorlapok stb. javí-
eddigiéken kívül mégszámosszegecse:. tásakor is.> ·' ·
'lési eljáras ismeretes; amelyekkel kü- FCizőkapcsolással fa, farost, rétegelt
lönleges kötések .'hozhatók létre, pl. lemez, pozdorjaanyag köthető össze.
·a. villás szárú szegeecset (145!1 ábrá)fa Régebben csak levegőmüködtetésű
·hasitott szárú ·szegecc5el (145b ;ái:>Nt), szerszámmal lehetett sZegecselni, ma
továbbá Uyen··· a · · kapocsszegec~kotés már azon ban • az· Ezermester szaküz._
142. ábra
(145c áb'ra), · és a füzőká):>é:sdlas (145d letékben kapható Moto~rhammerral
(146. ábra) is végezhető ftizőkapcsolás.
üregben zölllftőtüske van ..•~'fzöooftő­ eset és . e.ls~a~adt. A 142d ~br:a a,
ábra). . .. .·
Ezek a szegecsel~si •el járások általá:- A szerszám. adapteres, ·így. a füiőkap._
tüske húzóerő hatására zömfti· o :$ze- szegecselt kötést szemlél~et1. 'ban csak· .. kü lőn ltíges feladatok(''elvég'- csoláson kívül vésésre és közönséges
gecsszágJt,,rnai~. !· müyelet ~~fl:!if:1:z;té- ~;(.urot:mérete. Csa.k n,~hány iésére alka:lrriazha:tók; A'kapiicsszege- szegek beütésére r.s~alkalmas,,·:·
vel a nyakánál elszakad. ·' legfeljebb egytized milliméterrel
A mtivelethez nagy húzóerőre van, nagyobb a popszegec;s száránál.
szükség, de áttételes.;szegecseJőfog6va/ A Chobert-szegé<:selés. h01c:nnlln
a müvelet könnyf;1n elvégezhető. A sze- popszegecseléshez, • amennyipen
gecselőfogák több~égében a betét esetben is iörnftőtüske fejel: i el a
cserélhető, fgy különböző méretü gecs.et. A zömítőtüske azonban
szegecsekhez is l. asználhatók. szakad el, hanem kicsúszik a
. A popszegecselés müveletét a 142. (143. ábra). fgy a'szegecs ....... a
144. ábra
ábra szemlélteti. A 142a ábrán a pop:- . geeshez hasonlóan ~ tömlfetlen
szegecs látható~ A142b ábra metszet- ad. Ezért egyes szE~rkezE!tel<.hE!Z
ben szemlélteti a furatba illesztett alkalmas, de ha nem

iT
n n
popszegecset, és (alul) a szegecsfogó tÖmftett kötés, akkor a r-h,r.h<•t'f" •. AI
csatlakozó részeit. A 142c ábrán a rás célszerűbb, mert ter·mE!Ié~~enyel>t
szegecsfogó megragadta a zömftőtüske mivel egy húzótüskére több sze~ecsi
végét, a zömftőtü,ske elfejelte a szege- f(jzhető. Tgy az előfúrt furauuK.LI<t.
clL': ,.

~~~.& a) b) c} d)
143.ábra 1<15.ábra

88
 A Motorhammer. elektr:om~gne.s~s
ütőszerkezettel dolgo4ik, ez~rLhl\ló·
zati árammal működtethető. ·A,;,,gép
teljesftménye az ,rütése.k",s~ámának
gy:orsftásával, ill. az ütéiek<ereJének
növelésével szabályozható.
A 147. ábra néhány 'rfűzőkapcsos
kötési megoldást szem léltet.
2.6.3.
Korckötések. 1
Korcolással1 mm·nél vékonyabb leme·
zek kötheták össze. A korcoláshoz
nincs szükség semmiféle kötőelernre,
a kötést a lemezalkatrész saját anyagá-
ból képezzük.
A korckötés nem oldható, jól. ellen-
144.ábr,a
90
álh·a folyadé~ nyomásána~ is .. A.
fqntosabb korckötés .• ..,.,- amely
kötésr1ek is tekinthető - az
[ekv,6"{148a ábra) .és ~z·
kor;ckötés (148p; á6ra).
A fekvő liorcot úgy
. hogy az összekötend ő .lemezek
.élbajlftó géppel 110°·ra, 360~·ra
70~·ra előhajlftjuk:.(t49o ábra). Az
kialakftott lemezt. a 149b ábra
ös~~eakasztj!Jk, . majd az összea.k;
tett .lemezeket kellő .c7iil;irrlc;i
iét~e (acéllapra). fektetve 1aK.a1a1n•
csal ledönt;jük (leverjük) a
(149c ábra).
Ezzel. a .művelettel. azonban a
lás még nem ért.#get~ ,me rt :az
~lkészftett ;kötés> még nem elég
147. ábra
.148. ábra
lárd. Ezért a korc<:>t megh4z;:t le-
süllyesztjük). . ·•·
A korchúzáshoz egyszerű szerszám ra
van szükség, amely 1 mm~es lemezből
élhajlitással, saját kezűleg elkészítnető.
3600
Görbe vonalú korcoláshoz .~· le~ezszéleket kétszeresen haJirtjuk
me:zőgépet, használunk: A · meg (15(,/ábra). •. .. ··•··· .
zett ellendarabot ;i Jól "'u'u"n'-'~~ .A ·!=SÍptetett korcólás hengeres
dába helyezve szilárd kötés lemezek''és. sík lemezek (üreges tár-
hető (154. ábra). A korcolás csák) kötésére alkal~as....A hengeres
elem szélétől s:zámitva 5.••• 6 mm-re
mély bordát ~yomunk: .Erre húzzuk az

_tfi!~
ellendarabeFt \a .kör alakbar:- kiv~gott
lemezt, .ill. tárcsát, amelynék a belsé?
átmérője 0,5 •..1 mm-rel nagyobb a
h!'lJ1§er.külsé) átmérőjénél. fgy a le111ez
a) jól támaszkodik a bordán és, a henge- .
res lemez .széle könnyedén visszahaj-
litható a tárcsára, ill. az ellendarabra

b)
l c) (157. ábra).
Összebordázással hasonló kötés
létesftl}ető (158. ábr;~).
149. ábra

150. ábra

Alakját és fő méreteit a 150. ábra ugyanaz, mint az egyenes vonalú

szem lélteti. colásé, de a görbe vonalú kötés
A szerszámot a korc mellé helyezzük alakítása több figyelmet igényel.
és fakalapáccsal ráütünk (151. ábra).
Peremezőgéppel további
fgy a két lemez, ill. a korc részei össze-
húzód nak, a korc tömörödik. lási módokra is van lehetőség,
A korc szilárdsága pontozással to- lük néhány fontosabb megoldást a
vábbnövel hetó. ábrán szemléltetünk. Ezek a
módok azonban csak a., ........... ., ..... .
Az álló korc készítése abban kü-
·lönbözik a fekvő korctól, hogy nem , telményeknek felelnek meg,
kell ..!edönteni, hanem álló helyzetben kal, gázzal 'szemben. nem .tönr~íteme~
hajlítjuk vissza (152; ábra). Elsősorban Ezért a korcolást.fQrrasztással kell
tetőfedéshez alkalmazzuk;· llyenkor
egészíteni.
azonban a hajlítást borft6fog6val (bori- Ha forrasztásta nincs
tóvassal) végezzük (153. ábra). akkor dupla karcolást készítünk, 152. ábra

92 93
 2.6.4.
Forrasztás
A forrasztás hő hatásával létesített
nem oldható kötés. Az összekötendo
anyagokat, elvadási hőmér§ékletük­
nél alacsonyabb olvadáspontó anyag-
gal; a forraszanyaggal kötjük össze,"
olymódon, hogy a forraszt és a ferrasz-
tan dó anyagokat egyidejűleg hevítjük,
amíg a forraszanyag megömlik és annak
atomjai a forrasztandó anyagok atom-
156. ábra jai közé épülnek, azokkal mintegy
ötvözetet képeznek~
A forrasztás előfeltétele, hogy a for-
rasztandó anyagok olvadáspontja kö-
zött ne legyen számottevő eltérés.
fgy pl. jól forrasztható a cink (horgany)
és a horganyzott lemez, a réz és a:'
cink, valamint az ónozott és a hpr-
ga:nyiott '~lemez •.· Nehe:?en ,:fdrraszt~
ha:tó aí: acél..: és horgany:tdtt~\lemez;!
valainint az acél- és ónozott lemez.
153. ábra Ezért kétféle forrasztási. eljárá; hasz-
nálatos: a lágyforrasztás és a:kemény-
forrasztás.
157. ábra
A;; lágyforrasztás olyan, alacsony
olvadáspont~ fémek; ill .. fo'rraszok
kötése, ainef.yek forrasztási hőmérsék­
lete nem haladja meg a 300 °C-ot. Ez a
forraszt~si eljárás lényegében az ónnal,
ill. ő.hötvözetekkel való forrasztásra
kdrlátozódik; . Szerszáma a forrasztó-
páka. Ezért .a lágyforrásztást páka-
forrasztás néven :js említjiik. ' maradt. oxidhártyát vegyi úton távo-
A forrasztópáka rézből készü lto több-
bssí}j?zzz,;zJ 158. ábra
nyire csúcsban végződő szerszám,
amely a forrasztás során nemcsak a
forraszt ömleszti meg; hanem a for-
~54. ábra rasztandó"/a:nyagoka:t .'is előmelegíti.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a
forrasztási hibák zöme erre a látszó-
lag lényegtelennek tűnő szempontnak
155. ábra
a. Dgyel!lieh kívül hagyására vezethető
·Vissza! Ezért a. fprrasztás megkezdése
előtt vegyük. számba
• a forrasztás várható időtartamát,
• az anyagpk minőségét és vastags~gát,
e a fom:asztási hely környezetet.
Hosszabb. idejű forrasztáshoz folya-
matosfűtésű pákát használjunk. Vegyük
flgyel~mbe a forrasztandó anyagok
hővezető képességet és a vastagságát,
hiszen a vastagabb lemez felmelegíté-
séhez,több. hő. kell, következés képpen
nagyobb teljesítményű pákára van
szükség.
A forr.asztá,s környezete azért fon-
tos,. mert h~ a forrasztandó anyagok
rí agy · töm'egű fémtárgyon fekszenek,
akkor az elvonja a félmelegítéshez,
i'm\ a forrasztáshoz szükséges hőt.
Ugya11ez az eset. 411 fenn folyadékkal
•. teltl c::sövek vagy'edények;<Jorrastttása
eseten is. ·' A"·közönséges AJorr:asztó~~
páka·a 159a B:brán,.a'·viHamos páka a
159b ábrán, a benzinpáka>a 159c:ábrán~,
a· gázforrasztópáka ai 159d '"ábránd át,. ·
ható. ·
Aforrasztás előkészítésének két im űve:.
lete a mechanikus és a vegyi felület~·
kezelés.
A mechanikus Jelületkezelés során
a forrasztandó felülétrészt drótkefe..:·
vel, hántolóval '~iagy csiszolóvászonnal
megtisztítjuk a nagyobb szenrlye:tő­
désektől; HL a'l: oxid rétegtől; A vissza;;,
lítjuk el az ún. folyaszt6szerrel.·
A foly.aszt6szerek közül lágyforrasz-
táshoz alllmónium-kloridot - szalmi..:
áksót - (NH4CI), valamint sósavat,;
(HCI) . és cink~kloridot (ZnCI2~ cél-
szerű ·peszerezni. E három anyaggal a
ház körüli munkák során előforduló
forrasztásokhoz már el0készíthető a
felület.
95
 a) -<C:J -.-
Ezek az anyagok általában nagyobb ház-
tartási boltokban beszerez.hetők. Cink-klorid
azonban otthon is előállítható, ha sósavhoz
cinklemezdarabkákat adagolunk. A cink·
lemez a sósavban elbomlik, s a reakció hatá-
sára hidrogén és cink-klorid keletkezik.
A jó cink-klorid oldat előállításához annyi
!:inket kell adagolni a sósavhoz, amennyit a
sav oldani tud.
Cink-kloridet csak szabadban állítsunk elő,
mert a hidrogén robbanásveszélyes, a sósav
gőze pedig az egészségre káros!
A cink-klorid igen jó folyasztószer,
főleg réz, rézötvözetek és acél forrasz-
tásáho:z.
A sósav viszont dnk, ill. horganyzott
lemezek forrasztásához alkalmas. Am-
mónium-kloridot a felmelegített for-
tisztítására használjuk.
az egészség&·e
A forrasz lágyforrasztáshoz csak
il!. ónötvözet lehet (ún.
vagy cin). A forrasztóónokat a 13.
lázat foglalja össze.
A lágyforrasztás művefete. A Vastagabb munkadarabot pákával nem
tftott lemezeket olyan helyzetben:
rögzítjük, hogy a forrasztás ideje alatt
zavartalanul tudjunk dolgozni.
A szalmiáksóban megtisztított
felhevített forrasztópákát a
dó felületek szélére helyezzük
hogy a páka hegye lehetőleg
nagyobb felülettel érintkezzen.
anyagok vastagságától függően
másodperc elteltével a páka omJt>h•<>"T.,
nyomjuk a forrasztóónt, és
megömlött, a pákát lassan,
tesen hátrafelé húzzuk. Hajói
tettük az anyagot és a páka kellő
mérsékietű, akkor a forrasztóón ---··--·-··>
etesen folyik és
t[tott (160.
ForrTa,sztás után ne m·ozgassuk
il. tábhí.zat
forraszanyagok lágyforrasztáshoz
(Kivonat az MSZ 714/1-ből)
A forrasz jele l Felhasználási terület
F-Sn 90 Pb Élelmiszer-ipari berendezések, konzervdobozok forrasztásához
F-Sn 63 Pb Nyomtatott áramkörök tömegforrasztásához
F-Sn 60 Pb Villamos és elektronikus berendezések forrasztásához
F-Sn 50 Pb
F-PbSn 40
F-PbSn 30 Villamos és mechanikus kötésekhez, ahol magasabb hőmérséklet
megengedett
F-Sn Pb 40 Nagyobb mechanikai igénybevételnek kitett lágyforrasztott kötések
f..Sn 50 Pb Sb készítéséhez. (Villamos és elektronikus készülékek forrasztásához
F-Sn 35 Sb nem használható fei!)
F-Pb Sn 25 Sb
F Pb Sn 10 Sb
~--·-
F-Sn 68 Zn Alumínium forrasztásához
F-Sn 61 Zn
.·
lehet eléggé felmelegíteni, ezért ilyen;.
kor lángforrasztást alkalmazunk.
A lángforrasztáshoz forrasztólám pát,
ill. forrasztópisztolyt használunk csak·
úgy, mint a keményforrasztáshoz .
Ennek a lángját közvetlenül a forrasz~
tandó anyagokra irányftjuk. Az rgy
felhevített felülethez nyomva a forrasz-
tóónt az megolvad és létrejön a for-
rasztás (161. ábra).
A forrasztandó felületek kialakítása
nal a munkadarabot, mert a forrasz azért fontos, mert csak akkor várható
dermedéséhez - az anyag vastagsá- sziiárd kötés, ha a felületrészek meg-
gától függően - hosszabb-rövidebb fele.!ően fedik egymást. Az átfedéseket
időre van szükség. Ha a forrasztott rendszerint hajlításokkal alakftjuk ki,
felLiletet vizes ruhadarabba! áttöröl- mert szilárdabb kötés készíthető,
jük, akkor a forrasz gyorsabban meg- A kiaiakftására a 162.
dermed" látható néhány
97
 163. ábra
l-._ _____,

\._ =~l 5 :s;: ::,

orras:ztáshoz, ezek beszerzése azon- gázlánggal végzett forrasztás foko-

il ban körülményes.
A keményforrasztás fo!yasztószerei:
zott figyelmet igényel, mert tűzve·
széfyes rnuvefet.

~
,--~-
? 3
162. ábra
A. keméi1yfon·as ztás hőmérsék­
lete 1100 ... 1300 °C. Szilárdabb kötést
ad, rnint a !ágyforrasztás, de házilag
nehezen kivitelezhető, mert,a maga-
hőmérséklet külön-
leges fűtőanyagra
van
Házi hasz.nálatra legalkaimasabb az
[~
nátrium-karbon át (szóda), vízüveg,
bórax, sziHcium~oxid stb. Ezek közül
a bóraxra hívjuk fel a figyelmet, amely
fehérszínű só formájában kerül for-
galomba, de glicerinnel oldva, oldat
formájában is beszerezhető.
A keményforrasztás energiaforrása-
ként PB-gázas turistagázpalack hasz-
nálható. A 800 ... 1200 °C-on olvadó
forrasz megömlesztéséh ez koncent-
rált forrasztólángra van szükség, ami
a gázfogyas:ztás, ill. a forrasztópisztol y
lángjának ·szabályozásával érhető eL
félébb forrasztási munkák elvég:zésériS·' A jó forrasztólángna k magja van,
alkalmas égőfejek amely. PB-gáz használata esetén vilá-
lakoztathaták (1 goskék. Ezt övezi a világosabb szfnű
A keményforraszt ás szegélyláng (164. ábra).
sonió az előzőkben ismertetett
forrasztás hoz, csu pán a
más.
A keményforrasztás forrasza ·réz,
r·ézötvözet, könnyűfémekhez
nium- és horganyötvözetű
is használatosak.
p!atinaforraszok alkalmasak
A kerné.nyforrasztás műve.let.e. A for-
rasztás helyét megtis:z;titjuk az oxid~
rétegtől, ;és lefedjük fo!yasztószerrel ,
A forrasztás helyét a koncentrált Jor~
rasztóláng egyenletes mozgatásával fel-
hevítjük. Miután a forrasztás helye
kellőképpen felhevült (izzás láthátó),
a forraszt is a lángba tartjuk, majd a
olyasztószerbe mártjuk. Ezután tart:-
suk ismét a lángba oly módon, hogy
a láng magja a forraszra essen, de
egyúttal a forrasztás helyét i~ hevítse.
Az így megolvadt forrasz a felhevített
felületre csöppen és széttertil rajta
(165.ábra).
A forrasztott anyagatezúttal semoz-
gassuk azonnal, várjunk, amíg kihűl,

A keményforraszt ás jellegéből kö-
vetkezik, hogy a magasabb hőmérsék­
let hatására a nagyon vékony lemezek
a
nagymértékben vetemednek,
munkadaraboka t megbízhatóan kell
rögzíteni.
A!Úmíniumlemezek forrasztása ese-
t:én fémtiszta felületet kell előkészí­
teni, és lehetőleg miné! előbb lefedni
a folyasitószerrel , mivel a felület
gyorsan oxidálódik. Nátrium-flumoid -
tartaimú fo!yasztószert célszerű hasz-
háini.
1.6.5.
Hege$ztés
Az összekötendiS anyagokat a csatlako-
zás helyén mego!vasztva, az alapanyag-
az elektróda átmérője, mm 1,5
áramerősség, A 20 .. ,40
Az elektródák rendszerint a hegesz-
tés minőségét javító bevonattal készül"
nek és többnyire csak bizonyos meg"
h~1tározott feladatok elkészítésére Zli-
kalma:>a!c Betű- és számjeiekkel jelöl-
őket,
Az e!iektróda dobozán látható iE
hoz hasonló minőségű anyaget hozzá-
adva nagy sziiárdságú kötés, hegesztett
kapcsolat létesíthető, Aszámos hegesz-
tőeljárás köz ül itt csak az ív hegesztés-
se! foglalkozunk, mert nem ipari kö-
rü!mények között ma még a többi
hegesztőeljárás műszaki okokból, ill.
balesetveszély miatt nem alkalmaz-
ható,
A hegesztés témaköre külön köny-
vet érdemel, itt a teljesség kedvéért
csak rövid áttekintést adunk erről a
technoiógiáró!. Bővebbet l.
Csaba: Sarkácshegesztés
Könyvkiadó, 1987o) c. könyvben,
Az. ívhegesztés alapja, hogy elekt-
romos pólusok között villamos
hozunk létre, s ennek hőhatása
vasztja meg az anyagot. A két
közill általában az egyik a
a másik a hegesztőelektróda
ábra).
2,0 2,5
40,.,60 6íL.90
nálatos elektródát jelöl. Az utána
a bevonatra, ilL
vetkező betűjel
.elektróda tulajdonságára ,,.__,,",n:l<n7
pl. B bázikus, R rutilos, C cellulóz
A harmadik helyen a bevonat
nak a sorszáma álL Az elektróda
zán a <:::"'l'ii~!"rl!l':~i~>
(Műszaki
ható. Itt olvasható a hegesztési hely-
zetre vonatkozó megjegyzés ls.
Az útmutatást vásárlás előtt tanul-
mányozzuk át! Barkácsoláshoz, otthoni
munk.ákhoz ER jelű elektróda alkal~
mas, amellyel a transzformátorr ól jól
lehet dolgozn i.
Az elektródák átmérőjét elsősor­
ban a lemezek vastagsága határozza
meg:
o 1 mm-nél vékonyabb lemezek köté-
sére házi körülmények között ne
vállalkozzunk,
* 1 ... 2 mm-es lemezekhez 2 mm át-
mérőjű elektróda használható,
@J 3 .. A mm-es lemezekhez 3,25 mm-es
elektróda alkalmas.
Hegesztőfelszerelés, Ház körüli
munkákhoz váltakozóáramú hordoz-
ható transzformátort célszerű használ-
ni, ez viszonylag olcsó és a ház körüli
munkákhoz tökéletesen megfelel. itt
elsősorban a Hetra típus ú, hazai gyárt-
mányú készülékekre hívjuk. fel a figyel-
met, amelyek többsége ma már höki-
oldóval felszerelve kerül forgalomba
és teljesftmény szempontjából a klll-
földi cégek terméke!vel is felveszi a
Az elektródafogóval tartjuk az elekt-
ródát, s ezen keresztül jut az áram az
elektródába a kábeleken keresztül.
A hegesztőpajzs a hő- és fénysugár-
ás ellen véd, használata nélkülözhe-
tetlen. A hegesztőív ibolyántúli :sugár-
zása és a szétfröccsenő ömledék égési
sebet okozhat, sőt meg is vakíthat!
Az ívhegesztés müvelete. Arntm-
kadarabokat úgy rögzítjük, hogy a két
felület között 0,5 .. ,1 mm rés marad-
jon (167, ábra) és a lemezek hegesz-
tendő részei magasabbra kerüljenek.
Erre azért van szükség, mert a hegesz-
tést követő zsugorodás hatására a
lemez vetemedik (168. ábra), és így a
zsugorodás okozta változásokat be~
számítva elérjük a kívánt állapotot,
Ezzelazonban a vetemedés csak meg-
közeiltőleg küszöbölhető ki, mivel a
vetemedés mértéke más tényezőktől
is függ. Ezért hegesztés után a lernezt
többé-kevésbé mindig kell egyenget-
nL
A testkábelt az egyik hegesztendő
lemezre szoritjuk, majd kiválasztjuk
a !emez vastagságának, a hegesztés
!egjobb:w megfelelő elekt~
és azt a fogába he!y<ezzük. Fel-
101

167. ábra
vesszük a hegesztőpajzsot. Bek~pcsol­ zálható. Az ív!stabilizálása után
juk a készüléket, és az elektró.d~t a eiE!ktród~ azonnal olvadni kezd,
hegesztendő felület fölé irányítjuk . ófvadt cseppjei az ugyancsak
néhány centiméterre, Az elektróda vadt lemez felületére hullanak
hegyét a hegesztési felülethez érint- ábra). Ezért az elektródátvezetni
jük, és magunk felé húzzuk {169.Jbra). Az elektróda tartása, ill. vezetése 170. ábra
Ekkor létrejön a villamos ív, amely elektróda bevonatának a
az elektróda és a munkadarab közötti tól, az anyag vastagságától és a zetes esetben a 14. táblázat ad példát.
optimális távolság tartásával stabili- tés helyzetétől függ. Néhány
Az elektródát oldalirányban mozgatni
kell, csak így jön létre jó minőségű
varrat. A jó minőségű varrat - a
-··-··-··-··-:. -··-··-
salak eltávolítása után - egyenletes
és folyamatos, az elektróda vezetésé-
168. ábra től függően .széle~~~b vagy keskenyebb
lehet (171.: ~bra);
Hangsúly()zzuk,. hogy a hegesztés
balesetveszélyes. munka. Az ív fénye
súlyos szemsérülést, a hő.és a kipat-
tanó szikrák égési sebet, tüzet okoz-
hatnak. Ezért az arcunkat hegesztő-
Az elekroda mozgbsa
cccccccccccccccccc
.
W l
Az elek~rodo
mozgoso
(((((((((((((((C
169. ábra
102
pajzzsal, a testünket megfel~lő, . ~
szikrától véd.p ~uh~t:~ttalél'{jul<,, .min,
.den tűzveszélyes .. .anyagot ·• távoiJtsu nk
el a hegesztés körny.ezetétől, és . ne
engedjünk senkit a kö~elünkbe, .ami-
kor hegesztünk.
2.6.6.
Ragasztás
A ragasztást kezde.tben farost, rétegelt
és műanyag lemezekhez használták,
ma már azonban könnyen beszerez-
hető k fém ragasztó kis.
A ragasztóanyagok közül a ház
körüli munkákhoz a következőket
javasol juk.
Fa alapanyagú Jemezek kötésél:e glü,
tinenyveket, karbamid-formaldehid-
ragasztókat, diszperz ragasztókat cél-
szerű. használni.
•A legismertebb glútil)(;lriyV aqőr-és
,csontenyv, aml:lly granulált.J9rmá-
ban kerül forgalomba. Vízben áztat-
va, majd )0 .. .45 °C-on főzve fel()l~
dódik. Az így elkészített enyv réte-
gelt lemezek és faanyagok kötésé-
re alkalmas, nedvességgel szemben
azonban kevésbé ellenálló, ezért
csa~ olyan lemezek kötésére hasz-
náljuk, amelyek nincsenek kitéve az
időjárás viszontagságainak. A kötés
szilárdsága végett az ·összeragasz;.
tandó felületeket egymáshoz kell
sajtolni.
• A karbamid-forrnaldehid ragasz-
.
ták közü.l a kétalkotós Amikol nevű
ragasztó;ra ·hívjuk fel a figyelmet.
A karbamidgyanta-alapanyaghoz am-
m(>niu!l'l"kJprjdot adva jön létre a
keményedés.;A keményedés időtar­
tamaaz arnm<Snium~klorJd mennyisé-
gi növelésével, ill. ·hővel gyorsítha-
103
"14, tii!hiáz:~.t ragasztót sem célszerű ki.iiső mun- Epamin 202 hígítóval szórótapasz~
Az elektróda tartása hegesztéskor kákhoz használni, és a ragasztandó ként is használható.· Nagyobb meny"'
felületeket ezúttal is sajtoini kelL nyiségben is egyenletesen kemé-
Az anyag vastagsága, ill. wA diszperz ragasztök közüi ~a poli · nyedik, ezért gépkocsi-karosszériák
helyzet (vinil-acetát) (PVAC) előnye, hogy kisebb hibáinak javítására is alkal-
sokáig eltartható, mikroorganizmu- mas. Szilárd kötés létesíthető fém-,
soknak ellenáll és szii<ird kötést ad. fa-, ke rám la- és betonanyagok között.
A ragasztandó felületet sajtoini kell. (il Az eporapid szintén kétalkotós
Vízben nem oldódik, de tartós ned- ragasztó, kiválóan használható fém,
Vékony lemezek vízszintes hegesztése vesség hatására megduzzad, majd fa, üveg, papír stb. ragasztására,
elbomlik. valamint gépkocsi-karosszériák ki-
Műanyag lemezek kötésére ajánlott sebb javítására.
ragasztók: ""Az F.BS egyalkotós ragasztó- és
®A palmafix műanyag padlók (PVC- tömítőanyag. Egyaránt alkalmas fém,
lemezek) betonhoz, fához való ra- Uveg, papír, poliészter és bakelit
gasztására, valamint bőr- és műbőr ragasztására, valamint rések, repe-
anyagok kötésére használható. dések tömítésére. Szifikonkaucsuk
Átlapolt kötés ~A palmafluid több típusban kapható. néven közismert. Főbb alkalmazási
A típust sorszám jelzi, pi. palma- területe: kisebb felületű ragasztá~
fluid 1102, vagy palmafluid 1103 stb. sok, törések, lyukadások javítására,
Elsősorban építőipari célokra, pl. pf. akváriumon.
mozaikparketta,. műanyag csempe, A ragasztás müvelete, A ragasz-
szőnyegpadló stb,. ragasztására al- tott kötés alapfeltétele a tiszta felület.
kalmas. Vásárlás előtt feltétlenül Ezért ragasztás előtt durva, majd
Sarokkötés
olvassuk el a használati utasítást, finom csiszolóporral átcsiszoljuk a
mert a felhasználhatóság típuson- ragasztandó felületet, törléssei vagy
ként más és más! fúvatással eltávolítjuk a csiszolásból
., A palmatex gumiáruk, laticel és visszamaradt port, majd benzinnel,
szivacsfélék egymáshoz, ill. fémhez acetonnal, vagy alkohollal zsírtalanít-
és fához való ragasztására használa- juk a felületet. Száradás után ecsettel
tos. Különféle oldószerekkel kombi- (172a ábra) vagy spatulyával (172b
nálva kerül forgalomba, pi. palma- ábra) egyenletesen felhordjuk a ragasz-
függőleges hegesztés
tex 104/MEK, tót a feliHetekre és összeillesztjük,
6l A PVC-6 műgyantaalaplí ragasztó majd rögzítjük a lemezeket. Spatu!yá-
főleg PVC-csövek és kemény~PVC val rendszerint vastagabb rétegek is
lemezek kötésére alkalmas. PVC- fllllhordhatók, mive! az epokitt és az
padlék ragasztására nem használ- eporapid keményedését a mennyisége
ható! Bódító hatású, egészségre ár- nem befolyásolja,
talmas, ezért használatakor szeilőz­ Nagy kiterjedésa felületekre a ra-
tetni ke!L gasztóanyag esetleg szórópisztollyai
®Az epokitt oldószer né!kUH, is felhordható.
természetesen gyantaalapú, kétalkotós l·agaisz:- ila milmkadaralbck ""'"'·~~.. , .. ,..~..",
sam össze kell kev<arni. Az '1:6" Keverési r;u·ánya: = 2:1. után nagyon

104
csak igy érhető el s.zilárd. kötés .. Né- Házi köri.jlmér:wek · k.özött
hány rögzitési móflota173~ábraszem­ ragasztáshoz jóL használható a, satu
léltet. vagy. valamely súlyos tárgy; Ha a,,
ga,szt{>anyagot a felüJeti egyenlőtl
ségek kitöltésére has+náljuk (pl.
karosszériák javitása esetén), akkor a
ragasztott felületet pré~.elni, i!;l. sza-
ritani kell.
·A ragaszték ,~ötési .ideje
egyforma,, ezért mindig vegyük
lembe a gyártó cég útmu~a.~a:.a•
Különösen a többalkotás "'"'""".""'
használása esetén legyünk
kintők. Csak a kötési idő elte
terhelhető, ill. - töltő
után- c~iszolható a felület.
a)
172.-ábra
1~1
173. ábra
106
2.7.
Felületvétlelem
lemezből készült alkatrészek, szer-
kezetek a viszonylag nagy· felületük
miatt különösen hajlamosak korrózió-
ra.
Elsősorban ezért kell gondoskod-
nunk a felületvédelem ről, de ezenkivül
~sztétikai szempontokat is figyelembe
kell venni.
A lemezfelületek védelmének több-
féle módját ismerjük, pl. az 1.5. alfe-
jezetben emlitett horganyzást, ónozást.
Ezek az eljárások azonban csak gyárilag
alkalmazhatók. Otthoni körülmények
között a lemezt festéssel, mázolással,
lakkozással védhetjük a korróziótól.
2.7.1.
A felület előkészítése
Az új- még festet/en~ fa alapanyagú
felületet úgy készitjükcelő, hogy elő­
ször kijavítjuk a kisebb-nagyobb felü-
leti egyenlőtlenségeket. A mélyedése-
ket betapasztjuk, a kiálló, érdes felü-
letrészeket pedig lecsiszoljuk. Ezután
impregnáló anyaggal egyenletesen át-
kenjük, szaknyelven: beeresztjük. Az
impregnáló anyag a fa pólusaiba hatolva
kizárja onnan a,yizet, levegőt, és.más
.egyéb gázokat, amelyek a későbbiek
során a festékhólyagosadását okozhat-
nák.
A már festett fafeJületet kétfélekép-
pen készithetjük elő:
elecsiszoljuk, érdesítjük a meglevő
festékréteget, és tapasszal kijavítjuk
a kisebb hibákat,
• festékmarató anyaggal vagy leége-
téssei (pl. forrasztólámpával) eltá-
volítjuk a régi festékréteget, majd
csiszolással javítjuk a felületet.
Fémlemezek,;.ilf.. fémszer.k.ez~t~k ei,Qi'
készitése~során:. is .a felület .tiszt.ftás.a,
az ~gyenlőtlenségek eltüntijtés~ .i~z
első~lege:s feladat. Mivel ·azonba,n .a
fémek h.ajlamosak az oxidációra, fosz-
forsav al~panyagú, .. kevés inhibitort
tartalmaz.~ ·szerrel. meg kell gátol ni az
oxidációt... · · ...
Régi,. sérült, .JU •. hiányos festékré-
teg fémlemezről is . ·festé.km.arafóva,J
vagy égetésseLtávolítható el.
A felület .ei{Skészitéséhez használt
vegyszerek (festékmarató, .oxiqációt
gátló anyagok) az egészségre ártal-
masak, ezért a termékismertetőben
(használati utasitásban) elqirt óvó-
rendszabályokat szigorúan tartsuk be!
2.7.2.
Alapozás,. fényezés, f~stés
Az alapo~ás az álap~al közi{,etlenül
érintkező féstékréteg 5 felhord~,~át je-
lenti. Az alapozó festékrétegne~.tehát
egyaránt jól kell tapadnia az alaphoz
is, és az alapozást követő átvobó fes-
tékréteghez is.
Az átvonófestéket már esztétikai
céHal visszük fel. A festékanyagok egy
része, pl. a zománcfestékek - a gin-
hatáson kívül -,-.kopásálló fényesfelü-
letet is adnak. ·••·•·
A lakkok,szí[ltelen, ill. áttet:~öző,,f~~
nyes, selymes fényű, matt stb. film-
képz{S anyagok, amelyekkel a felület
'l.égső rétegétképezzü k.
Az alapozó-,és,?Z átvonó-,jll. a lakk-
festé.~eknek tehát más a feladatuk,
ezért helyú~len az a szemlétet, hogy a
több ~~tegben felvitt. alapozc) célsze-
rűbb, rnint. a zománccal vagy lak[<al
bevont felület. A zománcfestéke[<,
lakkok eleve kopásállók, az időjárás
10'7
viszontagságainak ellenállnak és a .felü- szórópiszto/y,.amely 220 v~tál mű~§dlk
let fényességét fokozó.adalékot tar- (177; ábra). . .· • ...... . ..:,;,•é
ta:lrrtaz:riak. Kisebb festéshez tökéÍ~tesen meg-
A festék felhordása. Festéshez
és mázoláshöz az ecset méretét általá~
a
felel. Neótux·;sptáy;' amely gyáf<.öHá-
tilag korlátlan ideig éltartható és keze-
ban a festendő felület nagysága szerint, lése~ felhasználása ném igényel külö~
fajtáját (jellegét)az elvégzerfdő feladat nösebb szakértelmet. Festés előtt•·a
alapján választjuk meg. Alapözáshöz palackot alaposan felrázzuk és 20;;·.
marokecset (174a ábra) :a legalkalma- 25 cm távolságbé>.t szqfj!Jk a festéket,
sabb, átvonófestéshez, lakkozáshoz miközben egyenletes ütemben;·· pl.
lakkozóecsetet (174b ábra), a Jestési l<,örözve mozgatjuk a kezünket (178.
munkák befejezése előtt pedig osz/ató- ábra).
ecsetet (174c ábra) használunk.

177. ábra

a) b)
174. ábra·

Durva, nagy kiterjedésű felülétek

alapozáskor marokra:fogva(175a ábra),
lakkozáskor, ill. oszlatáskor ún. to/1-
~iárfógássa/ használj uk ai ecsetet (175b
abra). · • ; .
Sarkoknál, furatöknál, kiugró pere•
meknél az ecset húzása helyett cél-
szerűbb az ecsetet ·nyomkodni, mert
így a festék a kisebb zugokba is bejut
(176. ábra).
Festéksióráshoz a.sű rítettlevegős szó-
rópisztoly a leghatékonyabb, ehhez
a:z:onban kompresszor kell! Otthoni
munkákhozalkalmasazonban a villamos 176. ábra t78.ábra

1Ó8 109
~7.3;
Festékanyagok
A k()ve~kezőkgen.a hazánkbari kapha-
tó sokféle fe~~éls~r1yag közül mutatunk
be néhánya~. amelyekkel a ház körüiJ
munkák során előforduló .festés eivé,..
gezhető. · géneket, tetralint stb. tartalmazó mér-
Beeresztőahyag9k:
Lenolajkence. Kis viszkozitású n.ö~
vényi olaj. Olajos festékekhez hígító-
ként, lakkbenzinnel vegyítve beeresz-
tőanyagként használatos.
, Beeresztő alapozóolaj. Fa-, farost,
re;egelt lemezek beeresztésére egy-
arant alkalmas, 50%-ban lenolajkencét,
50%-ban pedig lakkbenzint tartalmaz.
Lenalkid-hígító. Kül- és beltéri fa-
szerkezetek impregnálására egyaránt
alkalmas, 50-50%-ban tartalmaz len-
alkid-míígyantát, ill. lakkbenzint.
UREX alapozólakk 005. Farost leme-
zek, pozdorjalapok, betonfelületek
impregnálására alkalmas poliuretán
alapanyagú szer.
Tapasztóanyagok:
Mélyedéstapasz. Olaj-alkidgyanta kö-
tőanyagú tapasz. Száradási ideje 20 ...
24 h.
Epokitt. Kétalkotós ragasztóanyag-
ként is ismert, nagyobb felületi hibák
javítására is alkalmas anyag. Kötési
ideje 6 ... 8 h.
T/VE faátvonó gitt. Olajjal módosi-
tott alkidgyantás faátvonó.. Kötési
ideje 24 h.
Hagyományos asztalostapasz. Csont-
enyv, gipsz és finomra szitált fűrész­
por keveréke. Kötési ideje 5... 6 h.
110
Festékmarató és felületkezelő kg ny ~·~r(óziógátló ... Legfőbb alapanya- ·. gy~~Fjá!<'tr;ra,~:zerkez~t~~ festések ot' pe-
szerek: · guk ái ólomo)SJcl.~s as~lypát, l,.en91aj- er~s~.t~si'Ig~py~l:."·~·.; . .;:. .,.:~:··•··
kencével, ill. lakkbenzinnel hígíthatók. Durol zoméínc. 'Fához, fémhezi/kü1:..
Kromofág. Több változatban is
Elsősorban az időjárás viszontagságai- és beltéri munkákra egyaránt alkal-
ható hatásos festék- és lakkoldó. Nem
nak kitett acélfelületek alapozására mas egyetemes zománcfesték. Fa fe-
gyúlékony és tűzveszélyes változata ~~
van. Acetont, toluolt, ill. szénhidroL
használatos. lület festése előtt beeresztést és Tisza-
Tivemail. Ólomvegyületektől men- matt alapozást, fémfelület festése előtt
tes, míígyanta kötőanyagú, rozsdagát- Evipass passzíválást és Tiszakor ala-
gező anyag.
ló alapozófesték. Acél, horganyzott pozófestést célszerű alkalmazni. Szin-
Lakk/e festékmaró. Főleg klórozott
lemez és alumíniumlemez festésére, tetikus hígítóval hígítható, 36 órán át
szénhidrogéneket tartalmazó oldószer.
ill.alapozására egyaránt alkalmas. Aszt- szárad. 12 féle színben kapható.
párolgáscsökkentő adalékokkaL Nem
rali n hígítóval hígítható. Trinát magasfényű zománc. Kellően
tűzveszélyes, de mérgező!
Orkán esőcsatorna-festék. Elsősorban alapozott fém-, fa- és falfelületcek átvo-
Hektor WA lakk- és festékeltávolító;
horganyzott lemez, esőcsatornák és nó festésére, valamint gépjá~míívek
Duzzadó, igen hatékony szer. Főleg
egyéb épületbádogos szerkezetek ala- karosszériájának fényezésére egyaránt
régi festékrétegek eltávolítására java-
pozására, de alumíniumfelületek és alkalmas egyetemes festék. Lakkben-
soljuk.
acélszerkezetek mázolására is alkal- zinnel, terpentinnel és terpenol hígí-
Festékoldó 003 és a C/orex festékel-
mas. Kilencféle színben kapható, aro- tóval is hígítható.
távolftók a Lakkle festékmaróhoz ha-
sonló tulajdonságúak. · más hígítóval elegyíthető. Katepox. Kétalkotós, kátrány-epoxi-
Ferropassit. Savas hatású, hatékony Alapfast egyetemes alapozófesték. Hu- műgyanta alapú alapozó. A két alkotó
gyanta kötőanyagú, főleg fa-, faforgács, azonos fémdobozban A, ill. B jelölés-
rozsdaoldó. Vízzel is hígítható. Acél-
farost lemezek alapozó festésére al- sei kapható, ezeket 1 :1 arányban kell'
szerkezetek, ill. acéllemezek felület-
kalmas. Lakkbenzinnel, ill. terpen- összekeverni,,de csak olyan mennyiség-
kezelésére, zsírtalanítására kivá!óan al-
tinnel hígítható. · ban amely2~::3 h alatt elhasználható.
kalmas tapadásjavító.
Evipass foszforsavalapú zsírtalanító. Cel/ko/or. Fémhez, fához egyaránt A bevónat tartós védelmet nyújt víz.
alkalmas. Alapozó- és alkid típusú gőzök és vegyi anyagok ellen. Saját.
Kiváló vízkőoldó is, ezért felületkeze-
festékkel bevont felülethez átvonó- tehát katepox hígítóval hígítható!
lő passzíváláson kívül gépjárművek
hűtőrendszerének vízkőoldására is
festékként is használható. Hatféle Ce//oxin. Fa- és fémfelületek bevo-
színben kapható, lakkbenzinnel, ill. nására egyaránt alkalmas, gyorsan
használható.
Tempenci hígítóval hígítható. Száradási száradó zománcfesték. ezért nehezen
R0-55 rozsdaoldó és -átalakító. Rozs-
ideje 24 h. ecsetelhető: Kültéri alkalmazás esetén.
dafoltokat rövid időn belül hatásosan
oldószer. Zsírtalanításra, ill. passzívá-.
Standolit. Külső és belső munkákhoz korróziógátló alapozó festést igényel.
egyaránt alkalmas olajfesték. Olajos- 12 féle színben kapható, hígításához
lásra is kiválóan alkalmas, a vízkövet is
oldja; keneével hígítható, 16 féle színben Celloxin hígftót célszerű használni.
Alapozó- és átvonófestékek:
. Mílliumos olajfestékek. Több fajtája
rsmeretes: kohómíniumos, súlypát-
míniumos, rapidmíniumos és a stabil-
míniumos alapozók. Valamennyi haté-
111
Az előző fejezetekben leírt ismeretek
birtokában az ügyes kezű barkácsoló
megfelelő minőségben elkészíthet né-
hány szakmunkát igénylő lemezszer-·
kezetet is. Ehhez nyújt segítséget ez a
fejezet néhány példával, amelyek alap-
ján az ötletes ember egy kis fantáziá-
val további szakipari lemezmunkákat is
elvégezhet.
3.1.
Esőcsatornák és párkányok
készítése
Az esőcsatornák fajtáit a 179. ábra szem-
!élteti. Ezek a következők:
fil függő ereszcsatorna (179a ábra),
~fekvő ereszcsatorna (179b ábra),
G párkányon ülő csatorna (179c ábra),
® attikacsatorna (179d ábra),
® padláscsatorna (179e ábra),
e hajiatcsatorna (vápa) (179f ábra).
Részletesen csak a függő ereszcsator-
nával és a hajlatc;~atornával foglalko-
zunk, mert ez a két legelterjedtebb
csatornafaj ta.
:u.1.
A függő ereszcsatorna készítése és
fel szerel ése
A félkör szeivényű csatornaelemek et a
járatos lemezméretekn ek megfelelően
250, 333, 400 és 500 mm szélességű és
l;ll
1POO,illk AOOOro!J}..nPs.szúság~~~~rrl~iek.: rQ}h~t.kevesebb ·.
ö()l;.k~szftj~ k"~~·~leJ:llez~~ arly!lga:r;~racJ:; . h~ly~zinen, m~rt ;,l. tet:ős;~erke:z:e~en;L
szerint horganyzott ·aéél, de étnk~. Clolgozrii kényelmetlen ·
és alumfniumlemezből is készfthető Ezért a műhelyben kötjük össze a
csatorna. A félkör szeivényű függő csatornaelem ek többséget, és itt vé-
ereszcsatorn a hengeritéssel, mindkét gezzük a többi járulékos munkát is.
végén csöves beszegéssei készül {180. A csatornakampók átvizsgálásával, ill.
ábra), de szögletes szeivényű függő egyengetésével kezdjük az előkészf­
ereszcsatorn a is készfthető házilag él- tést. A félkör szeivényű függő eresz-
hajlitó géppel (181. ábra). csatorna kampója a 183. ábrán látható
helyes állásában. Az egymást követő
kampók' arányosan mindig lejjebb
kerüljenek. Egyengetéskor vegyük··
figyelembe a tető hajlásszögét, mert a:
kampókat úgy kell beállitani, hogy
szereJt állapotban a félkörszelvény ten~·
gelye merőleges legyen a/ fal sikjára
(184. ábra).
180.ábra· Ha a csatornakam pók szerelese
gyományos módon (szarufárá sze,re1v:e·1r
nem oldható meg, akkor. a
szárának a megcsavarásával, ill.
részelésével és vfzszintes visszahegesz!;.
tésével módosithatju k a: kampó alak~' ·
ját (185. ábra).
o A csatornaelemeket az egyik elem
csöves szegélyének a kiegyengetéséveL ·
illesztjük, majd; illesztest követően;
visszasodorjuk kombinált fogóvaL{186'.
b ábra). Az igy illesztett elemeket négy-
öt helyen szegecseljQk, majd
181. ábra tással tesszük a kötést vizhatlanná,
A csatornaelem eket egyszerre hat
A félkör szeivényű függő ereszcsa- méter. hosszúságban cél.szerű ·
torna fő részeit a 182. ábra szemlél-' épfteni. Ennél hosszabb
teti. Ezek: az 1 egyenes csatornaelem , már nehéz közlekedni, és a csatorna
2 csatorn~zöglet, 3 lefolyócső, 4 be- beemelése is körülményes.
torkollócson k, 5 hattyúnyak, 6 kettős A lefolyócsöveket úgy illesztjük
könyök, 7 kifolyókönyök, 8 csatorna- hogy a belülre kerülő csövet fn~rr.v.~l 182. ábra
kampó, 9 csőbilincs. zömitjük, a kivülre kerülőt pedig
Előkészit~si munkák. Az előké­ kissé visszaperemezzük (187. ábra):
szitest a műlielyben végezzük. Amit fgy elkerülhető a csövek túl laza vagy
csak lehet, itt csináljunk meg, hogy túl szaros illesztése. ·

114 115
 183.ábra

187•. ábra

ű•
5 'bra
18 • a '
·· · "'t kez -
A véglemezeket ~ e néha véglemez-
, Italában SaJa

l~gl's.e~er~lt csatornkael~mleg
k ll.elkészftem, d •.
ze.·.. . . aJ"át ezu
is kapható.
készítjük
, kraa
Amennyiben s d lj"unk a ráhagyaso t
véglemlzt '.,gon o
forrasztáshoz a ve, glemez
részét
is, mive a )O mezni, ill. egy na-
ki kell perf
(20 mm-t) ra kell hajtani a csator

~ :~~ténél szű!<ebb
l mre (188. ábra). hén kúpos, de
e betorkoll,6cs2nk
ha: a lefolyo"o, ~zftü"k, az ism~
henger,es cson~~ í y készített csonk
felel a•célnak. ... g

184. ábra
fS8.ábra
186. ábra
116
117
 helyét és beütjük őket. Legvégül a nyak nem megy összébb, akkor húz~
előbb kivágjuk a csatorna szeivénye esnie és a kampóknak egy síkba kell zuk ~zéjjel a hattyú nyakat, vágjuk le
betorkollócsonk ba illesztjük a hattyú-
sz:erint, majd forrasztáshoz e!őpere~ kerü!niük. Ezt úgy érhetjük el a leg~ nyakat, majd zárjuk a bilincseket. addig, ameddig előzőleg Hleszteni
me:z:ziik. Ez a műve!et némi gyakoria~ egyszerűbben, ha az első és az utolsó
A függő ereszcsatorna idíszitése tudtuk, majd fogóval zömftsük a
tot igényel, ezért célszerű rajzlapbői kampót zsinegekkel átfeszítjük és a
során előfordPJió hibák: csonkított véget.
elkészíteni a hengert, ilL a csatorna- feszes zsinegekhez illesztjük a további
41 Ha a csatornaelem mérete annyira ®Ha a szerelési munkák befejezté~el
eiemhez idomuló kivágást 'és csak kampókat (190. ábra). különböz1k, hogy a csöves szegések
A kampók rögzítése után a helyükre végzett vízpróba bizonysága szerint
aztán lemezre rajzolni a már kiterít- teljes kiegyenesítése után sem illeszt-
illesztjük a csatornaeiemek et, majd a csatornában a kifolyócsonkkal elien-
hető alakzatot (189. ábra). Az elkés:zí- hetök össze, akkor fogjuk meg a tétes irányba folyik a víz, akkor igen
bővebb csatornaelem alját és egy súlyos hibát követtünk el. Ez esetben
d erőteljes mozdulattal horpasszuk oldjuk fel a csatorna rögzítő nyelveit
f~---j
(191 a ábra) be. Ezek után illesszük és ékeljük alá a kampókat. Nézzük
rr-.,----r
l l '

össze az elemeket, sodorjuk vissza meg ismét a víz viselkedését. Ameny-

' l ! l a csöves szegést, majd egyengessük nyiben jó irányban folyik, a hiba a
L-i---J_]
l

/'w·
L___ l
.,
la..--- ki a horpadást (191 b ábra).
$Ha a lefolyócsövet nem tudjuk a ter-
vezett helyre állítan i, mert a hattyú-
kampók aláékelésével ki javítható. El-
lenkező esetben a tetőszerkezet, ill.
az épület hibája, amit nem tudunk
kijav.ítani. A csatorna megfordításá-
val vagy a kifolyócsonk áthelyezésé-
vel alkalmazkodni kell a meglevő
adottságokhoz.

3.1.2.
Hajlatésatorn a (vápa) készítése
és felszerelése
a) Hajlatcsaton'tát két tetősik találkozá-
sánál alakítunk ld, hogyha a hajlat fe-
dése nehezen valósítható meg.
A hajlatbádogot a tetősik hosszának
megfelelően, 500 ... 650 mm széles leme-
zekből alakltjuk ki, és a tető hosszától
függően korcolásokkal kötjük. Kor-
colás után összetekerjük a lemezt és
tett csonkat középre állítjuk, belülről szegecseléssei és forrasztássai össze•
igy szállítjuk a helyszínre.
ldje!öljük a csatornaelem kiv:figását, kötjük őket.
' -..... __:_d/_- ~.ll
A tetőszerkezeten a hajlat irányával
A lyukasztás, m. annak kiszélesítése A lefolyócső helye a hattyúnyak ösz-
megegyezően rögzítjük a tekercs vég~t.
után két szegeccsel, majd forrasztással szetolásával, ill. széthúzásával állít• - ~ ~ kigurítjuk a lemezt (192. ábra), maJd
rögzítjUk a csonkot. ható be. Ilyenkor kell a kifolyókönyök
erre alkalmas léccel és fakaiapáccsal a
A fe~tllzere!ést a csatornakampók
felszerelésével rögzitésévei kezd~
helyzetét is beállítani, mert így sok
fáradságot takaríthatunk meg. A le- ~~_y. hajlatba formáijuk és kialakítjuk az
vtzorrt ábra). A vízorr
iLlk. Nem azonban, folyócső alkatrészeinek a beál!ítá~á b)
a csapadékvíz
Íven sorrendben után előbb összeforrasztjuk az alkatre- a segitségével
' kell a kijelöljük a csőbilim:sek
119

192• ábra.
193. ábra
zitsük a hajlatcsatornát, mivel a lem~zt
nem szabad szeggel átlyukasztani!
3.1.3.
Múany.ag csator.na készítése
.•·
A fémből készült függő ereszcsator-
nák mellett ma már használatos PVC-
ből, poliészterből gyártott eresz~a­
torna is. A műanyag csatornával szem-'
120
ben ...:.... számos előnye eilenére..
tartózkodás és. bizalmatlanság:;;tapas:z~
talható; A hátrányos r:negk\il
tés mögött a ·bád<:>gos.ipar fe( ... .,,,LUIICL•
lensége és maradi .szej1llélete rejl ..
mert a műanyag .ciatdrna esztétikust
könnyen· és gyorsan•tszcm~lh.ető, kar~
bantartást alig igényel, "·IT!égis .tartós.
A műanyag csatama további előnye,
hogy minden szerkezeti egysége be-
szerezhető, pl ...a betorkollócső csátor-
naelemmel egybeépítve kapható. A csa-
tornaelem falvastagsága 1 ,2 ...1 ,6 mm.
A csatornaelem csöves szegése kifelé
hajlik (194a ábra), amely csatlakozó-
idommal (194b ábra) rögzí.thető.
a)
194. ábra
Több darabból áll a lefolyócső,~sőt
karmantyús lefolyócső is kapható,
amellyel a szerelés sokkal egyszerűbb
(195. ábra). ·
A' műanyag csatornaelemeket, ill.
szerkezeti részeit a 1.94. 'ábrán látható
csatlakozó idommal r9gzítjük,ill. epo- .
kitt ragasztóval kötjük. A ragasztott
csatlakozást a 196. ábrán látható szo-
ritószerkezettel rögzítjük.
A sz<:>rítószerkezet szoritó hatása
alatt célszerű két alumíniumszegeccse(
195. ábra
196. ábra
megerősíteni a kötést. A szegecseket
közvetlenül a csöves szegés, ill. a
perem alá helyezzük.
197. ábra
3.1.4.
Párkányok, sz~gélyek készít~s;e
Az épület tetőszerkezete alól kinyúló
párkányokat, ill. a tető síkja fölé nyúl~
falrészeket párkányfedéssei vagy fal-
fedéssei v'édjük. Olyan épül(ltrészeken,
a'
mint pl. az oromzat vagy kémény,
szegést alkalmazunk, hogy a lehulló
csapadék ne juthasson a tetőszerkezet
alá.
A párkányt és aszeg~Jyt .is fémleriJ~zi
ből, élhajlftó géppel ~lakítjllk ki oly
módon, hogy á\~zegéiYiéme:?;, ill. p'á,r-
ká.nylemez alkalmazkodjon a fal é~.' a
tető hajlásszögéhez, ill .. a tető más
szerkezeti egységeihez (197~ ábra).
Az ablakpárkány (könyök/~) faj tá. it és
alakját a198. ábra szemléltf:'lti.
A hajirtással kiáÍakított;::: p'árkányt
egyik olda!,r,?>J.. ~iF~bJ~ktokhoz erősít­
jük, a másik oiélálról pedig'lekötőhu­
zattal rögzítjük.(1.99. ábr~); ·
A fa/fedés ehhez. hasonló, csak mind-
két oldalon kialakítjuk a vfzorrhajtá-
sokat, ill. mindkét oldalról lekötő­
huzallal rögzítjük a fedést.
Hosszú falfelületek fedése több da-··
rabból áll. A lemezeket álló korcolás-
121
 102. ábra
sal össze (L a 2.6.3. pontot). 201. ábrán látható. A kéményszegély 25 mm-es darabokat vágunk ie, hogy
Az ilyen falfelülethez rendsze ri nt ék- több, különböző mérettí és alakú da- az oldalelemeket kampóformában visz:.
fákat (tiplifákat) is a kő- rabból áll. Elemeit és méreteit a 202. sza tudjuk hajlítani. Ezek a kampós
amelyekhez erő- ábra szem!élteti. hajlítások illeszkednek az előelemen
Az elemek kialakítása nem okoz kialakított egyenes, immár kiálló ré~
nehézséget, élhajlító géppel valameny- szekhez (205. ábra).
nyi elem elkészíthető. Mindössze az
oldalelemek álló bordálnak a haítása
igénye! nagyobb körültekintést. ·
Először mindig az előelemet készít-
sük el. Nyilvánvaló, hogy az előelem­ 203. ábra
nek pontosan olyan szélesnek kell len-
végezzük, hogy a 20 mm-es darabok
egyenesek maradjanak (204. ábra).
Ezután az oldalelemek ál!ó bordái-
ból, a lemez szélétől számítva 20 ...

sfthető (200. ábra). Ez esetben nincs

szükség !ekötőhuzalra.
Falfedés oromszegéllyel társítva a

nie, mint a kémény szélessége. Figye-

lembe kell venni azonban, hogy mind-
két oldalon az oldalelemeket álló kor- Így összeillesztve az elő- és az oldal~
colással egyesítjük az előelem hez, ezért elemeket, már könnyedén és pontosan
2CL.2.0 mm ráhagyással kell számolni bejelölhető a kémény hajlásszöge.
ábra). A továbbiakban a jelölésnek megfele-
Méretre darabolás után iiSen a korcolásokhoz szi.ik~
az előelem széfeit va~o><.•c'u és az ol..
hosszban. Ezután a úgy

22
 A hátsó elem kialakításakor
figyelembe, hogy az álló és fekvő
colássai illeszkedik. Ehhez úgy kell
készíteni a hátsó elemet, hogy mint-
egy sínben csúszva a helyére lehessen
ilieszteni ábra).
Illesztés után a korcok behajiításával
kötjük, m. kampósszegek beütésével
rögzítjük a szegélyt (207. ábra).
Ez a s:zegé:si mód nemcsak kémé-
nyek, hanem más, a tető síkjából kl-
emelkedő építmények szegésére is al-
kalmas.
Az ereszszegéfyt lapostetők szige-
telése előtt kel! elkészíteni, Fajtáit és
fő méreteit a 208. ábra szemiéltetL
Az ereszszegéiyek sze1·eiéséhez elő~
!Ynmkálatokra is szükség van. Ellenke-
ző esetben hogy a tető
alá
124
A szegélyelemeket minden esetbeh
forrasztjuk. Ha a kavicslécet nem haj-
lítjuk, hanem kü!ön szerelji.ik, akkor
szakaszosan tíz centiméterenként for-
rasszuk.
3.1.5.
Könyökidom készítése
Gyakori és gyorsan elkészíthető a
kettős könyök, amely hattyúnyak helyett
használható. Kettős könyököt azon-
ban csak ott célszerű alkalmazni, aho!
az eresz és a fal síkja között kicsi a
távolság (210. ábra). Kettős könyököt
teszünk oda is, ahol a kiugró épület- .
elemek, sarkok, kiszögellések kike-
rülésére nincs más rnegoldás (211.
ábra).
A könyökelem elkészítésének több
módja van. Egyszerű, de nagyon pon-
tatlan, ha a lefolyócső elfűrészeléséve!
állítjuk elő a könyököt (212. ábra).
Munkaigényesebb, de'tszakszerűbb a
következő megold:ás. -#
A könyökelem méreteit szerkesz-
téssel állapítjuk meg és a szerkesztés-
sel kapott adatok alapján rajzoljuk elő
az idom terítékét, ill. készitjük el vég-
leges formáját.
A szerkes:ztés menete a következő.
Rajzoljuk le a könyökidom nézetét,
majd rajzoljuk meg a cső harántszel-
vényének a feiét, amely természete-
B-B A-A
sen félkör (213a ábra).
Osszuk fel ezt a körívet hat egyenlő
részre és az így kapott pontokat vetít- 201. ábra
sük !e merő!egesen a könyököt felező
ún. törésvonalra. Így megkapjuk azokat
amelyek segitségévei
ldjeiölhető a könyökidom
görbéje 3b :ábra),
125
 Kavicslee számozzuk meg ők~t emeíkedő;
majd csökkenő sorrendben. Végül a

.1~
szakas;wsan ·· 1 · ·
· számozásnak · megfelelően átniásc>ljuk
. 2 a szerl<esztéssél kapott távolságokat
.} ésAöss~eköktjük őke1 tk(213c áhb~a). .
·.. z •gy apott a a zatot aromszor
lemásolva kapjuk a kettos könyökhöz
212. ábra szqkséges további elemek terítékét is,
208•.ábra amelyeket már, az ismertetett mód-
szerekkel össze.-tudunk'kötni. A köté-
Rajzoljuk ,ffieg a cső sz~lességének
.sekhez· célszerű peremezőgépet .hasz-
megfelelő hosszúságú vona/at, amelyet
nát~.i. de a peremek kalapáccsal is ki-
a éső átmérőjének 3,14-dal való szor-
alakíthatók (21 3d ábra)~
zásával.kapuj;tk,Példánkban,eza kiterí-
tett szélesség 314.mm, amelr,hez hozzá
kell adni mintegy 19 mm~t. Igya teljes 3.1.6.
kiterített szélesség pontosan 333 mm Csato.~;,{ladíszítés
lesz.
· Qssiu k fel ezt a táv'olságot 12 egyen- A csatornadíszítés is csak akkor éri el
lő részre, me.rt a méreteket a fél sze.l:- célját, ha mér~t~iben, Jorr:nájában
211. ábra vényre . állapítottuk rrieg, hiszen az összhangban van az
épületM.. ·
idom sziinm'etrikus. Elő~:ajzoláshoz vi- Lapqstet(js . épületen p[ egyenes
szont teljés alakzatra. v~.ri szüks~g. vonalú, díszítőlemez jól idomuf·a. csa-
ezért a méreteket kétszer vesszük. tornához és;,össÍhangban 'van $zög- a
Ak· osztással kapott pontokra állít- letes formákkal (214. ábra). ,
sunk .merőleges segédvonalakat és Hegyes szögben hajló tetőhöz vi-

'. 3

' .
Gyöngykavics

. / . l
o • o Szigeteles
-=""'"'""oc--· Ereszszeg~ly . ,
~Sz1geteles

. li l
Rögz!loszegety
209. ábra 213. ábra

126 127
 díszére is vált. Napjainkba n mar m-
kább csak szimboliku s jellegük van,
egyre jobban előtérbe kerülnek az
esztétikai követelmé nyek.
3.2.1.
Kerítések készítése
A kerítés feladata: jeiölje a birtok-
határt, és bizonyos mértékű védelmet
d .'f( + 19 ::: 333 d} nyújtson, ezenkívül legyen esztétikus
c) és összhangba n álljon a környezeté vel.
Ennek megfelelően a kerítést olyan
szont már más formákat kell alkalmaz- legyen a csatornána k és az épületnek,
rácsozattal , mintázatta l és olyan magas-
pi. olyat, mint amilyen a 215. ábrán és nem megfordítv a; ne a csatorna
ra készítsük, hogy könnyen, feltűnés
[tátható. Még számos megoldást sorol- díszítse a díszítőelemet (216. ábra).
nélkül ne lehessen átjutni rajta. Szi-
hatnánk, de valamenny inek egy a lé-
lárdsági követelmé nyekrevon atkozóan
nyege: a díszítőelem valóban disze
számolni kell a kerítés sajáttömeg ével,
az időjárás viszontagságával (szél, fagy
stb.), sőt számba kell venni a szándé-
kos rongálás lehetőségét is. Mind-
ehhez megfelelő alapot, Ul. lábazatot
is ki kell alakítani, amelybe bele kell
ágyazzuk a kerítést tartó oszlopokat
(217. ábra).
216. ábra
3.2.
Kerítések , kapuk, ablakrács ok
készítése lemezből
A kerítések, a kapuk, ablakrácso k
készítésén ek évszázados hagyományai
vannak. Kezdetben csupán személy- és
vagyonvéd elmi céljuk volt, ám csak-
hamar az épület, ilL környezeté nek
28
A legolcsóbb és egyben iá legegy-
szerűbb az úsztatott· betonból öntött
lábazat, amely zsaluzással készíthető.
A kerítéselem ek (ún. mezők) falazott
oszlopokba való rögzítése nagyon költ-
séges, rendszerin t többe kerül, mint
az egész kert.
A kerítés mintázatát egyesek annyira
fontosnak tartják, hogy az ilyen rész-
letkérdés mögött teljesen háttérbe
szarul a kerítés valódi célja.
Egyszerű mintázatú, környezetb e
illő, nem hivalkodó kerítésre látható
példa a 218. ábrán. A kerítés hidegen-
hajlított U szelvényből (ún. "redőny­
vasból") készíthető családi házak, köz-
épületek, üdülők stb. körülkerít ésére.
A daraboláso n kivül csak hegesztési
munka van rajta, ehhez célszerű sab-
készíteni, amelybe a függőleges
elemek beieilleszthetők. A függőleges
elemek közé helyezett vízszintes ele-
mek gyorsan ös:szehegeszthetők. A sa b-
~on egyben biztosíték arra, hogy min-
den kerítésmező iesz. Sab-
129
lqp,:alkalmazását a 219. ábra szemlél- zett •kereteket négyzetacéllal .kötjük
teti.. cegymáshoz, j((; a mezőt átfogó) ke~eti­ Alúininitim.:: ·
· Igényesebb ..:...;. ·de· sokkal k.öltsége~ .hez (221. ábra); Betétlemeznek alumí- elemez
sebb is ---a 220. ábrán látható·kerités, nium a legalkalmasább, am'elyet szege-
amely L acél (szöÚas) keretbe foglalt cselve célszerű rögzíteni. A keretek
lemezbetétből ált A lemezzeL belléte- elkészítéséhez most is nagy segítségét
nyújthat egy egyszerű sablon; ne
sajnáljuk az időt az elkészítésére.
Hétvégi házakba.• nyaralékba ;kikap-
csolódni, pihenni megyünk, e+ért•,az
ilyen körny$'lzetben szivesebben ·'lát-
J.~;~k a. szabadabb, .vidámabb formákat. 221. ábra
Otletekben gazclag és vidám hangula-
tot áraszt a 222. ábrán látható halmln-
tás1,~er:i~és. Ezt a mintázatot .legalább
.~· mm-'es. lemez~sikokbóJ• vagy élére
állitott laposacélb~l kell kés2;iteni .. Ez
esetben a sablon nélkülözhetetlen.
3.2.2.
Kap~k ·

A kapuk méréteit mindig a várható

igénybevételnek l!legfelelően tervez- .
zük. A kapun át rendszerin~ személy~
Kitarnoszto és járműforgalom is van, ezért' ólyan
219. ábra szélesre kell tervezni, hogy egy sze-
222. ábra

mélygépkocsi biztonságosan közleJ<.ed- Gondosan keiF tervezn,i a kapu-

hessen rajta. Mivel azo.nban a gyalogos- . zsanérok, forgók ki;llakftását is, mert
forgalom gyakoribb, s ezért nem akar- a nehéz kapu bizonyos idő elteltével a
juk az egést kaput minde.n esetben kaput tartó oszlopot elhúzza, a kapu-
kitárn i, célszerűbb, ha a kapu két rész- pántokat elhajlítja. Ennek elkerülésére
ből áll (223. ábra). a nagyobb kapuszárnyat tüskére cél-
Ir
Ennek a követelménynek úgyi tu- s~erű állftani, ame a'sarkánál támaszt-
dunk eleget tenni, ha a nagyobb kaput ja akaput (225. ábra){fgya tartóoszlop
alul riglivel, felül pedig kitámasztassal terhelése mintegy.negyedére csökken.
rögzítjük. (224. ábra). Ez a régi meg- Lehetőség szerint arra kell töreked-
oldás kissé kényelmetlen, mivel a ni, hogy a kapu könny(J legyen. Ezért

f~~~c~ó'd_~d~z
\ ~ \.~
l l \ \ .\ \. / l \. \ . \ \ \ \ ' \ l l l \ ' ' \ l ( \ \. \1 l l \.l. l/ l
kitámasztó rúd rnozgatásakülön.,~un­ célszerű négyzet és más hasonló zdrt
kát jelent, a kapu szJiárd rögzfte~ére szelvény(J anyagokat használni.
és zárására azonban nincs egyszerűbb Zárt szelvényből készült kapu vi-
220. ábra megoldás. szont fokozott korrózióvédelmet igé-

130 131
 nyel. Ezért - a gépjárművek alvázvé-

l
r-
delméhez hasonlóan - készítsünk
furatokat a kapu bizonyos elemein, és
hegesztést követően ezeken a furato-
1--
= l kon át juttassunk alapozófestéket
l • (pl. katepoxot) az üregekbe. Ezután a
l nyílásokat csavar behajtásával vagy
gitteléssei zárjuk eL
l -
Ez a korrózióvédelem talán bonyo-
lultnak tűnik, festékszóróval azonban
223. ábra egyszerűen és gyorsan elvégezhető.
A kapu jellege alkalmazkodjon a 226. ábra
céljához. Hívja fel a figyelmet a bejá-
rás helyére, azért legyen kicsit maga-
sabb a kerítésnél, és a mintázata is
térjen el egy kicsit a kerítés mintá-
zatától. Erre a célra alkalmas az a
lemezbetét, amelyet a kapu alsó har-
madában célszerű elhelyezni. A lemez-
betétet L vagy T szeivényű keretbe
szegecseléssei vagy hegesztéssei rög~
zítjük. Zárt szeivényű keretnél elő­
nyösebb, ha a lemez széleit mintegy 227. ábra
214. ábra
10 mm szélességben merőlegesen meg-
hajlítjuk és a hajlított résznél fogva
~ Terhet~s kötjük (226. ábra). Ezzel a megoldással
kisebb eltérések is könnyen helyes-
bíthetők.
A lemezbetét díszítésére általában
ún. levéltörést alkalmazunk (227. ábra),
amelynek merevítő feladata is van.
A levéltörés könnyen kialakítható a
lemez átlóinak az élhajlftásával, de
szóba jöhet egyéb díszítő megoldás
(228. ábra).
Újszerű megoldást szemiéitet a
229. ábra. A kerítés itt nincs mezőkre
osztva, mert minden ötödik elem
hosszabb, és be van ágyazva a lába-
zatba (230. ábra). Ezekhez a beágya~
zott elemekhez a párhuza··
mcs a további
elkülönül a

229. ábra
230. ábra
kerítéstől, sőt a kapuszárnyak is csak
hasonlóságot mutatnak, együttesen
azonban formai egységet alkotnak.
A kapu és a kerítés elkészítéséhez
zárt szeivényű anyaget célszerű hasz-
nálni hegesztéssei vagy csavarkötésseL
rögzítve.
Ha a kapu, ill. a kerítés felállrtásának
231. ábra
134
cs~léssel rögzítették egymáshoz, majd ugran- l\l~hány otletes' ~mintáv~.l feleleve-
csak szegecésel kötötték a kerethez, amelyet 'n,íthetjük a rég;i/ ga~a:~ág<?'s m9~§t~~
belülről kifelé hajtott ·facs;1varokkal erősí· t~ket és napjaink igéqyeinek is meg-
tettek a fához (233. ábiáj. igy a rács eltávolf- feíelé>' lerflE;!zrács készíthető ajtók 11Yit-
tása 'kívülről szinte lehetétlen volt. ható abl;:tkára és rras:, hason I() nyilas-
A ·divatirányzitok változ;ísaival ez a rács- záróra. A szegéc~elt kötések 'ma .már
fajta feledésbe ·merült. · ·h egesztéssei is helyettesíthetők, ·· de
mérlegelni kell, hogy :mikor érdemes
hegesztést alkalrrfaznil Némely eset-
ben ugyanis a szege~sfejeknek esz-
belyén:,nem. lehet hegeszteni, akko~ tétikai jelelltőségüR i~ v~n. ·. .
más rögzítési megoldást kell keresm. l.lyen aölakrái::sot szemiéitet. a. 234,
Ilyen a 231. ábrán látható csav.arkötés. ábra. Ez a rács•egyszetű eszközökkel,
olcsón elkészíthető. '· ·
3.2.3. Tetszetős megoldás a lemezbeh'!tes,
Ablakrácsok perforált erkélykorlát (235. á~~a). Az
elkészítés módja- az eddigiek ismere-
tében - nem igényel külön'magyará-
Napjainkban ritkán készíte11ek lemez~ zatot. Mindössze arra hívjuk fel a
ből a&lakrác:sot, pedig a .lemezből. haj:' figyelmet, hogy a lyukaRat három
lított rács-"- azonkívül, hogy megfelelő különboző mér;etű fúróval, ill. lyu-
v·édelmet n~(1ji:.2. esztétikus .és olcsó Rasitóval érdemes Résziteni és kerülni
is, í;nert /einezhulladékból is· előállít- kell a túl sűrű :lyukasztást. Ezért a
ható. ··
lyukat célszerű előrajzolni, majd mesz-
Pedig a század elején még 'közkedvelt volt szebbről is megszemlélni, és csak
a lemeirács{és igen változatos formákat alkal- akkor kilyukasztani a lemezt, ha a
mazta!( (232. ábra). 232. ábra lyukak elhelyezése, sűrűsége meg-
Készítéséhez sablont használtak, amellyel felel.
gyorsan és pontosan ki lehetett ahi.kít~pi. a
formát. Az így előállított elemeket Ízege- 3;3.
Motorcsónaktestek készítése
A vízi életnek számos olyan híve
van, aRi nel< .nem telik csónakra, pedig
szeretnének saj~t csónakjuRban vízre
szállni. Vállalkozó Redvű barkácsoló
viszont már néhány ezer forint ráfor"'
dítássaktetszetős és biztonságos resó-
naktestet Részíthet, amelyhez már
csak a csónakmctort Rell megvásárol-
ni.
Erre a munRára is bátran ösztönöz-
233. ábra zük az olvasókat, mivel a műanyagok
135
 tével átrredyesedik. Millthog,y.azo.nban
Magyarországon a csónak használata
szezon jellegű, ez utóbbi szempp:r;ft
riem ·olyan lényeges.
A műgyantából laminált, ill. kikem~­
nyített csónaktest rugalmas és annyira
szilárd, hogy merevítő '.· bordázátra
sincs szükség. Hátránya, hogy a. test
laminálásához legalább egy ún. ősmiríta
(mag) szükséges. Az így kapott forma
azonban sok munkát, polfrozást igé~
nyel, mivel a felület érdes, egyenetlen~
Ez a munka elkerülhető egy közbeeső
. 234. ábra szerszám használatával, de a szerszám
elkészítése is sok munkát. jelent. Ily
módon viszont .olyan formák is kiala-
kíthatók, amelyek .más anyagból, házi
körülmények kö7'ött nem.kés:dthetők
o o
o el.
,,,A: költségek isc'm.e~tér.ülneki. ill:
csökkennek, ha több barkácsoló össze~
fog, és egy mintáról tobb csórú-tktestet
készít.. · ·
. A· csónaktest aJakja és·· mérete.
Alapvető célunk,. hog,y<az·olvasókat. a
t.ervezés szép és izgalmas feladatára is
ösztönözzük, ne érjék bea.bemutatott
szerkezetek Jemásolásával.' Csónak-
testek esetében azooban célszerű
konkrét méreteket is megadni, mivel
egy-egy ideális csónaktest kialakítása;
kikísérletezése nagyon hosszadalmas.
A 236. ábrán látható, Kari típusú hajó
is hosszas kísérletezés eredményeként
nyerte .el ezt az alakot;;; Ezzel a kis~
hajóval három szernély utazhat biz,
tonságosan. A hajótest alurnfnium-

o o
l
235. ábra

megjelenésével a hajótestek építése
terén is forradalmi változások tapasz-
talhatók.·
3.3.1.
A csónaktest anyaga; alakja,
mérete
A csónaktest anyaga. A ·csónak~
testnek könnyűnek, szilárdnak és
biztonságosnak kell lennie, de nem
közömbös az élettartama és az sem,
hogy milyen karbantartást igényel.
E célra az alumínium, a rétegelt.lemez
és műgyanta a legalkalmasabb. Az alu-
o
mínium csónaktest előnye, hogy mini- o
M
mális karbantartással is szinte korlát-
lan az élettartama. jól viseli a dinami-
kus igénybevételt is.
Hátránya, hogy az alumíniumlemez
nehezen hegeszthető, és nehezen for-
rasztható, ezért az egyes részeket mu n-
kaigényes szegecseléssei kell egyesí-
teni.
A vízálló rétegelt lemez könnyű, jól
alakftható és ragasztható. Egy köze-
pes méretű csónaktest mindössze
50 ... 60 kg.
Hátránya, hogy rendszeres karban-
tartást igényel, és hosszabb idő eltel- . 236;ábra

136 1.3.7
lemezből és vízálló rétegelt lemezből
is elkészíthető.
A csónaktest alakját és méretét
meghatározza a kívánt motorteljesít•
mény. A motorcs6nak siklásához
ugyanis legalább 7 ... 8 kW-os csónak-
mótor szükséges, amelynek kezelésé~
hez már vizsgát kell tenni.
A csónaktest részeinek megnevezése
a 237. ábrán látható.
31.3.1.
C$ónaktes.t ké:>zitése ~rétegeit
lemez bő
Vízálló rétegeit lemez héjalású testek-
nél nagyon fontos a vázszerkezet he-
kialakítása, mivel a váz határozza
Koszoruléc
1'-ierevitö borda
231. ábra
meg a formát, és merevíti a szerke-
zetet.
Alapvető követelmény, hogy a ha-
jótest szimmetrikús legyen (238. ábra).
Ez a bordázat megfelelő kialakításával
érhető el.
A csónak gerince típusonként más és
más. A Kari gerince két egyenes rész-
ből áll és csak egY- rövid szakaszon
(239. ábra) ívelődik.Így csak az orrtőke
ivét kell keményfából készíteni, a
többi része a vezető, ill. a saroklécek-
kel együtt csomómentes fenyőből
készíthető. A kötés módját a 240. ábra
szemlélteti.
A hajó tükre a 241. ábrán látható.
A tükör alakját most még nem dol-
gozzuk ki végleg. Elegendő, ha a sarok-
1/
-
lécek és a koszorúlécek, valamint a
gerincléc helyét csapoljuk ki (242. áb-
ra)o
A-A
240. ábra
1450
A tükörlemezt a gerincre rögzítjük,
majd ideiglenes je!le~gel a sarok-, ill.
o
a koszorúléceket is a tükörhöz erősít­
l ... l
"
:;e
jük. Ezután a sarok-, ill. koszorúléce-
o
C> ket az orrtőkéhez hajlítjuk, és oda-
<'1
kötjük őket zsineggel (243. ábra).
A koszorúlécek feszítésével, ill. a
1350 sarokléceknek a tőke mentén való fel-
...
le mozgatásáva! lehet módosítani a
241. ábra formát. Nem mindegy azonban, hogy
hol és hány helyen feszítjük szét a lé-
ceket, ill. hol rögzítjük őket. Tapasz-
talt hajóépítők szerint a koszorúléce-
ket egy, ill. két síkban, a tükörtől szá-
mítva kb. a hajó egyharmadán cél-
szerű feszíteni (244. ábra). Más véle-
mények szerint célszerűbb, ha az orr-
tőkétő! számított egyharmadnál végez-
zük a feszítést. Ez esetben a 245. ábrán
látható alakzatot kapjuk.
 Feszltör~d h~lye. (FŐborda}

l' L~=il==c==!==d==l==~=·
l l
l
··.·.·==JI

l
c.J•_20__ ,,_,.....___7_3_0~f-----8_50 kl • BOD , j ,

246. ábra

\
~pottminto
248. ábra

kössük össze a bordákat és~a vezető­

Ha a Kari tfpusú cs6nakot kis tel-
jesítményű farmotorral akarjuk haj-
tani, akkor az utóbbi megoldás s:ze-
rint kell eljárni. A hajó alakját meg-
határozó méreteket a 246, ábra szem-
lélteti.
A beáilftás után mérjük ki agerincen
a bordák sikjait (a 2:46, ábrán az a, b,
c, d drót-
R~ m~
retezzük a bordák alakját a test egyik
felén; hiszen a csónaknak szimmetri-
kusnak kell lennie. Ezért a méreteket
mindig csak az egyik oldalról vegyük
fel (247. ábra).
A bordák átmenete éles törésvonal,
ezért célszerű a töréseknek megfelelő
méretű darabokból hevederrel készf-
teni őket (24R A bordákat érde-
mes "szá1:azon" is összeállitan i, sőt
241. ábra !éceket, miközben függővel-vagy v Iz-
m értékkel ellenőrizzük a bordák és a
gerinc helyzetét, ill. viszonyát (249.
némely esetben a vezető!écek csape- ábra).
lását is egyszerűbb ilyenkor kialakí-
tani.
Az elkészített bordákat a helyükre
illesztjük. Hajói dolgoztunk, akkor a
vonalai, ilL vezetőlécei törés~
mentesek és minder.ütt illeszkednek
:ll. bordák csapjai ba. Ha !gy van, akkor

'!40
 A héja/áshoz már segit~égre.Js szük~
ség van, mert úgy szabjuk ki á héjle-
mezeket, hogy az egész tábla. rétegélt
lemezt ráfektetjük a:t egyik sikra és a
vezetőléc mentén kijelöljük az alakot.
Előzőleg persze megnézzük, miként
lehet a lemezt gazdaságosan felhasz-
nálni. A hajó méretei miatt a teljes
hosszában nem fédhetők le a sikok,
ezért a lemezt toldani is kell. A tol-
dásnak több módja van; a legegysze-
rab b, ha a toldás bordához esik (250.
ábra).
IM:tl.
250•. ábra
A kidarabolt héjleme:zeket facsa-
varral és Amiko.! ragas~tóval kötjük a
lécekhez, ügyelve arra, hogy ·a leme-
zek jól illeszkedjenek egymáshoz és
mindenütt a léchez. simuljanak (251.
ábra).
A héjafás gyakori hibája, hogy a héj-
lemezek pontatlanul illeszkednek (252.
ábra). Az igy keletkezett rés Amiko!-
251. ábra
142
252. ábra
lal, ill. magyantával tömíthető. Ez a
megoldás azonban nem a legjobb.
Ezért ha nem vagyunk biztosak a dol-
gunkban, akkor célszerabb a héjleme-
zeket 10...15 mm-rel hosszabbra hagy-
ni és rögzítés után a vezetőléc sikjához
gyaluini (253. ábra). A héjlemezek rög-
zítése után a héjlemezt a bordák men-
tén Amikollal ecseteljük át.
253. ábra
A felépitményt· célszera .több dara~"
ból késziteni, hogy azok karbantarc
táskor nagyobb munka n~lkül eltávo-
lithatók legyenek a testtől (254. ábra);
Külön figyelmet érd~mél. a motorakl)~
kialakftása (255. ábra); amely balesetek
megelőzése szempontjából is fontos.
254. ábra 255~·ábra .' ··
3.3.3~
• Csónaktest készítése
alumíniumlemezből
Az alumíni~J111emezes héjafás hasonló
az előző. pontbal).l:efrtakhoz.
A '.forma kialakít~áhöz ezúttal is
ff!11YéSiece~~t célszer(í használni: ezek~
hez.'hoz~álakftjuk az,álli!Íi.ín'iumszel-
vényt. Az alakitás utcin afenyőléc~ket
eltávolítjuk és a már meghajirtott alu~
minium~:zelvényeket tesszük a helytik~
be, majd §~sz~kötjük a:z:okat a gerinc- 256.ibra
cel, amelyet ez esetben V alakúra haj~
litott 4 mm vastag lemezből képezünk
(256. ábra). .
Célszera a bordákat is alumínium
T idomból készíteni. A bordaelemek
kötés ére.. ez esetben is a hevederes
megoldás a legalkai!Jlasabb (257. ábra).
A héjleniezek;szegecselésével is viz-
hatlan kötést kapunk, ha TR kitt KM
03 vagyWebbseafGPfugatörriítő masz-
szát használunk. E tömitőmasszák ru-
galmasak maradnak és jól ellenállnak
még ·a tengerviznek is, A lemezek
közé kent massza még gyengébb minő­
séga szegecselés esetén is megfelelően
tömit. A kétsoros szegecselést alkal-
257. ábra
mazzuk hevederes kötéssel (258. ábra).
143

3.31,4.
Csónaktest készlítése müanyagból
Műanyag csónaktestek készítése az
eddig ismertetett technológiáktól
alapvetéSen különbözik, mivei a csó~
naktest lemezboritását és vázát folyé~
kony magyantából és az azt erősítő
anyagokból ke!l kialakítani. Arnügyan-
ta és az erősítő anyagok a gyanta meg-
szilárdulása (gélesedése) után vasbe-
tonhoz hasonló szi!árd szerkezetet al~
k:otnak" Ezt szaknyelven famfnátnak
nevezzük.
Alaminát készítéséhez keliő szilárd-
ságú és minőségCí formára van szük-
ség, A jó minőségen sima felületű
szimmetrikus csónakalakot értünk,
amely készülhet fémlemezből vagy
rétegelt lemezből, gipszből va."y más
szi!árd anyagból. q kell terveznL A szendvicsszerkezet
A jó csónaktest kiaiakításához homo-
rú form<Ira, ilL szerszámra van szükség.
A homorú szerszámban készített test
külső felülete uL sima és egyenletes,
míg belül érdes és szálkás.
Ha tehát domború szerszámot hasz-
nálunk, akkó r fordított helyzet áll elő:
kívülre kerül a rossz minőségű felület.
Az felület kevésbé áll ellen a víz
hatásának, nern is szóiva a
ellenállásróL
előbb egv t:Ssmintéit
;,,.~f'
k~szítünk, amelyről pt gipszminta
~etelével elkészíthető a negatív forma,
dl. szerszám. Az így elkészített szer-
szá~ so~ munkába és sok pénzbe
kerul, ezert sokan a pozitív szerszám
- vagyis a mag - használata mellett
döntenek; s inkább vállalják az így
kapott csónaktest felületének hossza-
dalmas lecsiszoiását, poiírozását,
.Bá~mely megoldást választjuk, ős­
mmtat mindenképpen kell készíteni.
Az ősminta kialakításakor több
szempontra is figyelni kelL Merevítés
nélküli csónaktest esetén kerüljük a
ladik alakú lapos formát, mert az ilyen
alakzat nem elég merev (259. ábra),
Inkább ívélt formát készítsünk.
. Kerüljük az éles töréseket is; külö- kell a~t is, hogy pozitív vagy negativ
nósen a tükörrész kialakítása során Sterszamot fogunk használni, mert a
k.~~~ .. k~rült~kintőnek lenni. .A hajó rétegek alakulása formánként változik:
tukorresze es a fenék, valamint oldal~ · 1 erősítő réteg, 2 alapréteg, 3 szer-
elemei között legyen ívelt átmenet szá_T (262. ábra).
(260. ábra). Osmirltát (magot) készíthetünk
pl. fémlemezből, poliészterből, cea
mentből, gipszből stb. Egyedi darabok
~yártásához gipsz ősrninta a legolcsóbb
es a,l~galka~masabb, mivel a gipsz csi-
szolasaval, llL felrakásával a formát
szinte az utolsó. percekig lehet változ-
260. ábra
A formatervezés~e! párhuzamosan
el kell készíteni az ún. rétegtervet
2
A csóna.k szerkezetének ugyanis nem
kell mindenütt egyforma vastagnak ·~,"-~~l
lennie, A csónaktestet csak ott erősít­
sük meg, ahol a hajót érő lökések, ,: ~.. ~·~· ::·_,- :' ,';
3'":.; ,_ .._ ~ ........ ~ ::
:': '. _}
ütések indokolják.fgy a csónak fenékré-
szét 20 ... 30%-kal célszerű erősebbre ~ ~~- .. -""
<' ... : .. :_-."r_":-··:'
készíteni az OldalaknáL A fartükörnél
262. áb.ra
azonban ennél is erősebb szerkezetre
van szükség, mert ide rögzítjük a
motort. A motor rezgéseinek pedig tatni, javítani. A gipszfelület kialakí-
csak kellő sz: i lárdságú sze r kezet áll tásához ezúttal is szimmetrikus vázat
ellen" Ezért ide szendvicsszerkezetet készítünk. A vázat a iemezhéja(ású
csónaknál leírtak szerint alakítjuk
két !emezr~teg köze helyezett össze- (l; a 33.2, pontot), mert így szi!árd
függő, szilárd felülétből áll (261. ábra). vazszerkezetet kapunk, amelyre már
A rétegterv készítésekor arra is csak a drótszövetet kell ráfeszíteni a
gondolni kell, hogy a rétegek között gipsz alapozása céljából.
miként alakul az átfedés. Tudnunk ':' gipszet szakaszosan gazdaságos
fe!~ordani, és ügyeljünk arra, hogy a
feiu_!et egyenletes legyen (263. ábra).
F ·.:o. ·., ~ , ..., .· , .·. . . "l
~ •• o • •• • • ' . ,. ~,''',,J
A gipsz megkötése után a felület máris
aJ~kítható. A forma egy ki-
cs•t csis:zoini
'i:::=::;=====.._---=---=--=~ _=:j
2/íJ~o áb!";lJ

Keret
263. ábra
A gipszforma nagy előnye még, hogy
a tévesen eltávolított felületrész köny-
nyen pótolható. ·
t 1 A kész és száraz formát gondosan
átfestjük, hogy a gipsz telítődjön. A
festék száradás!l Után az ősminta
homorú szerszám készítésére és Iam i-
nálásra is felhasználható.
Ha pozitív formáról, ill. magról dol-
gozunk, akkor be kell dörzsölni az
egész felületet formaleválasztóval (pl.
Formula-pasztával). ··A pasztától via-
szos felületet kapunk, fgy a gyanta nem
köt. a;formához.
Laminat. készítése•.,.A Iaminát
alapanyaga telítetlen poliésztergyanta,
amelyből több. fajta is kapható (pl.
Eu pói P, Eu pol MK). A :poliésztergyan-
ták két- vagy .háromalkotósak, ezek-
hez még 4 ... 5% ,katalizátort és 1%
gyorsít6t (iniciátor't;) is kell a~ni. Ezek
az~nban különböző időpontokban ada-
golhaták a gyantához, mettigen ·heve-
sen reagálnak. Ezért a gyors ítót csak
a katalizátor és .a gyanta homogenizá-
lása után szabad bekevern i. A keverés-
re, ill. a gyanta "beállítására" vonatko-
zóan a gyártó vállalat útmutatásait
kövessük.
146
A bekevert ("beindított") gyanta
ecseteléssei és szórással is felvihető a
formára. Az utóbbi. eset.bén azonban
a.méz sű.rűs~gű gyantáe/Íígíta,j; ~el/,
Hígítás ra .~ztrrgl ,. vagy .Eu pói hígító
alkalma~~ (!~i:i>oli~~t~er~yanták topb 7
sége-:- fgy ~g: Euppl i~__,. ~fgí~ható.aCE:::,
tonnal. . .·. . sze,r,ű a~ónban 'a• gyanta gélesedésé-
Amint felvittük a,z első réteg .gyan-:
tát, le kellfedni a felületet erősítőanyag­
gal. Erősf~őanyag gyanánt üvegpaplan,
üvegfá,tyol vagy rovingszövet használ~
ható. Az erősítőanyagokat a rétegterv
alapján elő kell készíteni! ·
Az első rétegnek kis sűrűségű üveg-
fátyolt vagy üvegpaplant célszerű. fel-:
vinni. A felületre terített erősítő~
anyaget nyomkodjuk jó .erősen a for 2
márá, majd egyetemes poliésztermeg"
munkáló görgővel (264. ábra) alapos-an
görgőzzük át az egész felületet. Agi>r-;
gőzéssel egy időben meg kell kezdeni .
az erősftőanyag impregnálását, azaz a
gyanta felhordását az üvegszövetre.
Ügyeljünk arra, hogy az üvegszövet
mindenütt telítődjön gyantával; külö•
nösen a hajlatokra figyeljünk.
Gyakorlott csónaképítők az első
réteg impregnálása után a következő
réteget is felviszik a felületre.Keúiők­
nek azonban azt javasőljuk,hhogy a
k()v~l.kez~ ~~~ElgEl; a~ el~ő ,&~teg '~-~~~­
sedese utan vegyek munkaba. A ke-
ményedő gyantát nerr1 célszerű fel-
kenni, mert a· Illu nka •közben kEllet-
264. ábra
kező légzárványok (buborékok) gör-
gőzéssel sem távolíthaták el a Iam inát-
ból. . rétegszámától függ. A rétegszám
Az első réteg kikeményedése után
- kb. egy óra múlva -folytatható a
munka.. A műveletet az ismertetett
módon megismételjük, Az utolsó. ré-
teg kikeményítése. ütán m.egkezdjük a
felület csiszolását, persze negatív szer-
számmal végzett gyál"tmányoknál erre
a műveletre nincs s:Zük$ég; A lecsiszolt
felületet sztirolba mártott ruhával
töröljük át, majd poliésztergittel javít-
juk ki a fel.ületi egyenetlenségeket.
Poliésztergitt gyanta:b61 és talkumból .állít·
ható elő a legolcsóbba,n. A gyantához ezúttal
is hozzá kell adni a katalizátortés agyorsítót.
Előtté az:óh&an ·ll taíRumot csomámentesre
kell keverni á gyantibah. Atalkun(n,~nhyi­
sége 4S ... 48%. A. gyorsítót úgy "ádágoljuk,
hogy a gitt kb.· ri~~ed Óra elteltével k~Úné­
nyedjen.
A .megkeményedett gyantát? durva
vizes csiszolópapírral csiszoljuk át,
majd ismét javítsuk a felületet, és is-
mét csiszoljuk; rnindaddig, amíg tük-
rös felületet ném kapunk.
A csónakte~t · 'leemelése a formáról
nem könnyű, .ehhe;z a,• felületet gumi-
kalapáccsal végig kell ütögetni. Ilyen-
kor a gipszmin~a többnyire megsérül,
eltörik. Egyedi idarabok gyártása ese-
tén azonban ennek nincs jelentősége.
Szempontok ci 'Iaminát készítéséhez:
• A poliésztergyanta kikeményítésé-
hez.a gyártó•cég útmutatásai szerint
kE:ll eljárni. ~~től. függetlenül cél-
ről és ..a:l; üvegszovet Jmp.tegnálásá-
ról kís~rlettel meggyőződni ; úgy,
hogy kisebb felü1eteh. próbaiaminá-
tot kés:z;ítünk. .
• A Iaminát vastagsága az erősítőanyag
viszont a fenéknyomásból, a szakító-
szilárdságból, a, csq!lak s~bességé­
b~l, a r4galmassági m9dulusból. stb.
számítható, mert ezek .határc)zzák
l'l)eg a falvas~~gságot. A bo,nyoíult
számítás helyett tapasztalati értéket
adunk: ívelt fenékszerkezetű kis-
hajó kikeményítéséhez a biztonsági
tényezőket is figyelem be véve 7 kW
motorteljesítmény esetén hát réteg
üvegpaplant vagy üvegszövetet · kell
tervezni. fgy kb.' 5 mm lesz a fal-
vastagság• • Ehhez a falvastagsághoz
még hozzá kell adni a: már említett
fenék- és tükörerősítése ket.· A tü-
147
 körnek .a beépített merevítőv:el 3.4.·
~gyütt legalá!>p 15 mm ,vastagnak ,.$t~~ ·.l,<észítése.
· kell lennie. .. . · . ·H??gá~z~h~z, csónak~k kikÖtésére
eAesónak szegélye:fenyőléccel vagy st~getp.asználunk. ,, . . . ....
más szilárd magszerkezet beépité- . · 'c:)Icsc$' és egyuer(f a.légtart~I,Yo.~ra
sével merevíthEitő '(265. >ábr-a:): erősített, könnyű szerkezetu steg,
amely alkalmazkodik a vízszint ingad~-
zásához és könny.e.n karbantarthato,
ha kell, partra emelhető, ill. vízre
bocsátható.
A légtartályok számánaK. és mérete-
iknek meghatározásához ismerni kell
a stég terhe/ését.. Az olyan stéget,
amelyet csónak kikötésére is haszná-
lunk, legalább 6 ;m2 felület~re k~ll o
o
o
méretezni, ehhez pedig legalabb ket (')

700 mm átmérőjű; 3000 · mm hosszú

légtartály szükséges (266. ábra).
A légtartályqk~t célsze!'ű ac~ l- ,v3:~Y
horganyzott acel~emezbol . ~~~z1te~1.
Az acéllemez tartal)ft hengentes utan
• A csónakat lehetőleg műanyag alap ú hegesztéssei végte,lenítjük, l:l?rgan~­
festékkel vonjuk be, de a színezés zott lemez viszont forrasztassal 1s 300 0
úgy is megoldható, hogy az utolsó köthető. A hegesztéstt ill, a forrasztást
rétegbe színezőpasztát keverünk. .266.áb~
v~gezzük? me~t a le~~i~.e?b
Használatosak olyan műgyantaalapú gondosan
hiba isveszelyeztetl a steg stab1htasa~.
festékek is, amelyek már· színezve Biztonsági okokból célszerű a tarta"
vannak. lyokat méterenként elválasztó fallal
• Negatív formában végzett laminálás tagolni (267. ábra): , . " , ..
esetén az első réteg értelemszerűen Atartályokra hat konzblt eros1tunk,
egyben a külső réteg is;' ezért ilyen- ezekhezkötjükaszögvas keretet. Ebbe
kor záróréteget kell a szerszámba, a keretbe rögzítjük a járólapokat, ill.
ill: á formaleválasztóval kezelt felü- deszkákat. ~A szerkezetet úgy célszerű . 1000
letre vinni. kialakítani, hogy a járólap és a szögvas
A csónaktestek .elkészítésére és keret azonos csavarral kapcsolódjon a
üzemben. tartására számos . tanácsot konzolhoz (268: ábra). A. légtartályok
találhat az olvasó .Becske ()dön: Kis- szilárd rögzítése végett a két tartályt
hajók szerkesztése és építése (Műszaki legalább egy síkban ajánlatos össze~
Könyvkiadó, 1974) és Becske-Wagner: kötni (269. ábra). Feljárót is kell készí,.
Műanyag .·hajótestek· és héjszerkezetek
teni, amely csapokkal kapcsolódik a
kész.ítése (Műszaki Könyvkiadó, 1981.) stéghez (270.. ábra).
c. könyvben. Biztonsági okokból célszerű korlá~ 267. ábra 268. ábra
tot is készíten i.
148 149
 Tort4ly
269. ábra
~~,
::s-
~\
7 =:=::s-- "\. ·b!:..
\~=:;:r·
270. ábra
3.5.
Díszmíimu nkák
A díszműmunkák mindenkor fontos
szerepet töltöttek be a lemeziparban.
A fémlemezből készült használati tár-
gyakat díszítés nélkül valaha el sem
lehetett képzelni. A rézművesek, bádo-
gosok gazdagon díszítették termékei-
ket. A lemezipar feljődésével azonban
nagy teljesítményű sajtológépeket he-
lyeztek üzembe, amelyek olcsó termé-
keket gyártanak. Így a kézművesipar
elsorvadt, ill. átalakult.
Napjainkban már a kézművester­
mékek általában díszítő céllal készül-
150
~-
.~
. -~L
~ rán látható lemezbetétes szekrény-
l"
o
~ szebb.
--L_:=
nek. Ezek közül is a rézből készített
dísztányérok, díszdobozok és rézvere-
tek a legkedveltebbek. Ilyen tárgya-
kat saját kezűleg, otthon is készíthe-
tünk.
3.5.1.
Rézveretek készítése
Rézverettel bútorok, ajtók, ablakok
sarkait és zárszerkezeteit övezzük.
A veret összes felülete ne haladja meg
a díszített felület tizedrészét (271.
ábra), mert ennél nagyobb méretű
veret már nem érvényesül. Kisebb
tárgyak esetében fontos a helyes
271. ábra
arányok kialakítása, törekedjünk tehát
a díszítendő felület és a díszítőelem
m éretein ek összehangolására.
A veret alakja' legyen összhangban a
szerkezet alakjával. Régies formákat
őrző bútorokhoz korhű veretek ille-
nek (272. ábra). Napjainkban készült,
sima vonalú bútorokhoz is készíthető
rézveret. Egy-egy jól megválasztott
formával szinte :~ujjá yarázsotható a
jellegtelen bútor: isdgy·pl. a 273. áb-
ajtó veretekkel felszerelve :sokkal
272~ ábra
A rézveret matt, sötét árnyalatú felü-
leten érvényesül ·igazán. Ezért lakko-
zott, világos felületű bútorhoz ném
tanácsoljuk a veretkészítést. Termé-
szetesen a lakkozott felület lecsiszolása
és sötétebb színre pácolása után a réz-
veret díszítheti a bútort. Mielőtt azon-
273: ábra
ban . ilyen munk~~ra vállalkoznánk,
gy~?;Bdjün~ meg.arról.• hogy a l~k~o·
zot,ff~lijlet el~ávolftható~e, Jll. pác()·
íással szfnezhető~e a felület,~. . . .. ;;.i
A y~.re~ megr,;:tqQ~I ás!• ~ veret
al.iiki~t,",é~ mér~~~i~ g9ndo~an n'iég:~k~ll
tervezpi, •A terv, .~lapj~~ k.~m,hypapíf;•
ból,",vagy 0,5 .mm~~s. fémleme?;bé)l
sablont készít,ünk, é.s ezzel.a sablon·
nal jelölJük ki (előrajzoljuk) a meg-
munkálandó rézlemezre a veret alak·
ját. Előrajzolás utá.n goQdosan kidara·
boijuk a kijelölt részeket.
Az így kapott lemezdarabk~t elő·
ször pontosan méretre igazítj uk,· ki·
egyengetjük és a• legkisebö sarkoka1
!s lesimítjuk . tűreszél.ővel. .·után:
durva majd finomabb szemcsés csiszo.
Jóvászónnal átdörzsqljük a lemezt
Közben a sablonnal többször is ellen
őrizzük a méretek alakulását.
Elkészítjük a veret furatait, amelyer
át majd felszegezzük pl. a szekrényre
A veretet tükörfényesre kell csisz()lni
Ez a művelet kézzel nagyon fáradságos
célszerűbb köszörű tengelyére erősí
15~
tett nemezkoronggal {filckoronggal) sörban a .csllit:spontot . ·.·kell >ismerhk tétt ·. f~IÍiletl~'"görbe vonalahi 1áll<otják
fényesíteni. Ehhez a· művelethez tfel- Csonkakúp .,csúcspcintját" úgynhatá~ (276bcábra)• :·A cson kák,úp nag~oJSJSl'át"
használjuk az előbb elkés2;ített fura- rotzuk meg;:hbgyaz alkotókat meg.;. mérőjénék•'1J7- 'és22~szeffáméF/tFá
tokat. E furatokon kere~t:tül .ugyanis hosszabbítjukf'és a:zok. metszéspontja 'liósszabb körívrer megkapj\Jk1 i'kiterí·
fenyöléere szegezzük a veretet, és így jelöli ki a csonkakúp "'csúcspontját" tett felület: egyenes vonalaití mégha· 1

nyomjuk a nemezkoronghoi. Csak (276a ábra)• "' tározó A; ·B·· pontokat. A mE!ghatáro·
fg(szabad fényesítenj, mert a kézben A csúcspont isrnereteoen kijelöl- zott .pontc>k isníeretél)en· a ~felület' ki·
tartott ve.retet. a forgó korong kifor- hetők azoka körív ek, amelyek a kiterí- jelölhető (276c ábra). ·
dítja· a kezünkből. és súlyos balesetet
okozhat! A lécre erősített veretet
viszont ·tárgyasz;talra támasztv~ bát-
ran akoronghoz nyomhatjuk. 274. ábra •
Gyors;1bb a fényesítés, ·ha fényesítő
masszát használunk. Erre a célra a A lámpa három részből áll (275.
rózsaszínű ún. rózsam.assza .a legalkal-
ábra):
a)
masabb, amely rúd formájában szerez-
• két csonkakúpból kialakított,tető-
Iletö be.
részb()l, . . . .·
Fényezés után a veret tulajdonkép- • a cscmkakúpok!Jól, . .ill. henger;es,
·pen kész, de - fuivel idővel ~()xidá~ elemből álló·~ls9 részből,
lódik ...:... célszerű még szír;Jtell:in lakkal • az ezeket Összekptő -csövekből.
is bevonni. · ·
Nagyobb méretu vereteket, pl.
zárcímet vagy zártakaró lemezt, ki-
sebb domborított, ill. cizellált díszf'-
téssei is szebbé tehetjük. Ilyen esetben
vegyük figyelembe az ajtó jellegét.

3.5.2.
Rézlámpa kés~ítés~

Kedves· színfoltja a _lakásnak a rézből

készült lámpatest.. Olcsó ~s te~szető~
lám J?~t azon ban . nem kön nyű .hesze-
rezn'i ~s az új tárgyakat .egy kicsit a
lakáshoz is kell iga;z:í1;ani. Ezért ércle-
mes ilyen lámpát sá)át kezűleg készí-
teni. · ··
.Egyszerű, de szép lámpa készíthető
0,5 v;1gy t mm-es sárg;1r.éz lemezből
viharlámpa üvegének a felhasználásával.
A lámpa fémszerkezetét az üveg mére-
teihez kell igazítani (2,74~ ábra).
152
275. ábra
A lámpa több kúpos elemet is tar-
talmaz, ezért a kúp felü letét, szabását
kicsit részletesebben ismertetjük;
Kúpfelület szabása. A kúp csúcs- ·
pontja körül forga:tva .teríthető síkba,
ezért a kúpfelület kiszabásához első· c)
276. ibra
15:
 r E~u,tán kivágjuk a kúp,letítéJ<.~t; ő~z­
szehengerítjük ,~)palástot, és a~,;két
szélét ,összekötjük (277; ábra). , • bele. a vi.llamO:s vezetéket, ill ..ehb.ez
A l(lmpa alsó és fel~ő részét úgy kell
össz~építeni, ,hogy.,···S~étszedhető !~­
gyen( ·ezé~t feJpl cs,avarkötést alkal-
mazunk: A csővek. lágy~. ill. kemény-
forrasztással is öss:;eköthetqk. A lámpa
elkészítése előtt azonban szerezzük be
az üveget és arról vegyük le a mérete-
ket, mert különböző méretű üvegek
vannak forgalomban. A csövek hosszát
is csak az üveg méretének ismeretében
lehet meghatározni.
A lámpa függesztéséhez az összekötő
2.77. ábra
154
csöv.ekkel azonos' ··átmérőjű (kP• IRODALOM
1();mm.·es} cső .~l.kalmas; .. Ebbe húzz1,1k
erősítjük ~ lámp~ ·fog!'alatk
Az üveg,. m.egmunkálósa. Fényezett
felületű üveg erre a célra oem .eléggé
szép; szebJ?. ~ matt. üveg; . Ezért vizes
csiszolópapírral csiszoljuk át az üveget,
addig, amíg az egységesen matt felü-
letű nem lesz.
Végül fényezzük ki a lámpát és
szereljük össze a villamos szerelvé-.
nyekkel. Balázs Gyula: Ragasztástechnika~ Budapest, MűszakiKönyvkiadó, 1982.
A lámpa falra is szerelhető és több Borkuti jenő: Lemezszabás i példatár. Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 1984.
darabból csillárrá is képezhető. Becske Ödön: Kishajók szerkesztése és építése. Blldapé'st, Műszaki Könyvkiad~
1984.
Becske-Wagner: Műanyag hajótestek, .és .héjsietkez,etek készítése. Budapes
Műszaki Könyvkiadó, 1981. . ·.· .·. · > ·
Beregszászi-Muszbek-Szentirmai: Gépek .•bizto.l)~ágte~hn.ikája. Budapest, Tá1
csics Könyvkiadó, 1978. ·. : );.~· , • ·1; ··
Diószegi György: Gépészeti ismeretek és á~atö;k::•·at~'9~P~~;;,Ii')g$zaki Könyvkiadc
1978. · · · · "·'· ;,:. .:.;,.:·. "'"n 1'· ·
Fekete Lajos: Helyszíni szerelés. Budapest; Műsz~k{K<:>nyvki~~9.o 1~84- ,
Hölczi-Szijártó-Pallós: Mérnöki acélsierkezetek fe.lületvédehne. (\udapes
Műszaki Könyvkiadó, 1976. · . .
lssel, Hans: Der innere ausbau. B.F.V. Leipzig, 1899. .:
Karsai István: A hegesztés biztonságtechnikája. Budapest, Táncsics Könyvkiadc
1978.
Kovács Géza: Falfestő és mázolómunkák. Budapest, Műszaki Könyvkiado; 198:
Kovács László: Gépipari anyagtáblázatok 3. kiadás. Budapest, Műszaki Könyvkiadc
1986.
Kovács László: Műszakiak zsebkönyve. 5. kiadás. Budapest,. Műszaki Köny
kiadó, 1987. ·.
Kovács Lajos szerk.: Lakk és festék zsebkönyv. Budapest, Műszaki Könyvkiadc
1982.
Krist, Thomas: Werkstatt-Tabellen. Leipzig, Fachbuchverlag, . 1952;
Kristó(Csaba: fvhegesztés barkácsolóknak. Budapest, Műszaki Könyvkiad6,198:
Oldal György: Gépipari műszaki rajz. Budapest, Műszaki Könyv.k:ia:dó, 1984.
Pal/ai Sándor: Fémdíszmű. Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 11976. ·
15