Kserleti fizika 1.

Vanko Peter
2013

El
osz
o
Ez a konyv elsosorban a BME elsoeves fizikus hallgatoi szamara kesz
ult, a Kserleti
fizika 1. eloadas anyagat dolgozza fel. Nehol reszletesebb, mint az eloadott tananyag:
kiegeszteseket, magyarazatokat, tovabbi peldakat is tartalmaz. Sok k
ulso (internetes)
hivatkozas is talalhato benne: egyreszt a Fizipedia [1] kserleti videoira, amelyeken az
eloadasokon bemutatott, a tananyag reszet kepzo kserletek lathatok, masreszt a tananyagban szereplo tudosok eletrajzaira, valamint a tananyaghoz kapcsolodo, termeszetben megfigyelheto jelensegekre, erdekes m
uszaki es hetkoznapi alkalmazasokra. Ugyanakkor a tankonyv nem potolja az eloadasokat: az eloszoban megmagyarazott fogalmakat,
a lepesrol-lepesre levezetett osszef
uggeseket es k
ulonosen a valosagban megfigyelheto es
kiprobalhato kserleteket.
A tankonyv targya a klasszikus mechanika jelensegek, tapasztalatok, kserletek
felol megkozeltve. A konyv elso resze a tomegponttol a folyadekokig egyre bonyolultabb rendszerek mozgasat vizsgalja, mikozben bevezeti es kor
uljarja az alapveto fizikai

mennyisegeket es azok mertekegysegeit, megfogalmazza, ertelmezi es alkalmazza a mechanika legfontosabb torvenyeit. A masodik resz reszletesebben foglalkozik a rezgesekkel
es a hullamokkal, hiszen ezek az alapveto mozgasformak a fizika szinte minden ter
uleten elofordulnak, es a mechanikai rezgesek es hullamok kapcsan megismert lerasmodok
es eredmenyek mashol is alkalmazhatok. A konyv nemcsak fizikus hallgatoknak, hanem
minden erdeklodonek (akar kozepiskolasnak is) ajanlhato, aki legalabb elemi ismeretekkel
rendelkezik a vektor-, differencial- es integralszamtas teren.
A konyvben targyalt tananyag egy negy feleves kserleti fizika kurzus elso resze, folytatasa a Kserleti fizika 2. es 3., valamint a Kserleti Magfizika [2][3][4]. A targyakhoz
szorosan kapcsolodo gyakorlati es laboratoriumi targyak tananyaga a kserleti videokhoz
hasonloan a Fizipedian talalhato [1].
A Kserleti fizika 1. targy tematikajat Toth Andras dolgozta ki, es az eloadasokhoz
jegyzetet ( kibovtett oravazlat-ot) is kesztett. A szerzo ennek alapjan kezdte tantani

a targyat 2008-ban, es a tankonyv megrasakor is sokszor tamaszkodott az o munkajara,

amiert koszonettel tartozik.

A konyv a TAMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0064
palyazat kereteben kesz
ult.

I. r
esz

1. fejezet
To
aja
megpont kinematik
alapfogalmak
1.1. Bevezet
es
Amikor Max Planck egyetemi tanulmanyai elott 1874-ben tanacsot kert Philipp von
Jolly m
uncheni fizikaprofesszortol, akkor Jolly megprobalta lebeszelni arrol, hogy fizika t
tanuljon: . . . [a fizika] rovidesen fel fogja venni vegleges, stabil alakjat. Meglehet, hogy

egyik vagy masik sarokban meg akad egy-egy porszem, vagy kis buborek, amelyet meg
meg kell vizsgalni. . . [9] Szerencsere Planck nem fogadta meg a tanacsot, es jo negyedszazaddal kesobb az u
j fizika jelentos reszben az o kozrem
ukodesevel alapvetoen megvaltoztatta a tudomanyos vilagkepet. De a fizika a relativitaselmelet es a kvantummechanika
megsz
uletesevel se lett befejezett tudomany, ma is rengeteg nyitott, megvalaszolasra

varo kerdes van. Raadasul azota egyre jobban elmosodnak a hatarok a korabban k
ulonallo termeszettudomanyok kozott: ma mar a kemia es a biologia elkepzelhetetlen a fizika
nelk
ul, de a fizikai modelleket peldaul a gazdasagtanban es a tarsadalomtudomanyokban
is hasznaljak. A fizika kutatasi ter
uletet eppen ezert ma mar nagyon nehez behatarolni.
A fizikai lerasmod alapveto jellemzoje az osszef
uggesek matematikai megfogalmazasa, es az elmeletek szigor
u kserleti ellenorzese. Hossz
utavon csak az az elmelet valhat
elfogadotta, amelyet tobb, egymastol f
uggetlen, megismetelheto es ellenorizheto kserlet
igazol. Ha pedig a kserleti tapasztalat ellentmond egy barmilyen tetszetos elmeletnek,
akkor azt megfeleloen modostani kell (vagy el kell vetni).
Az elmeleti es kserleti fizika kolcsonosen egymasra ep
ul: a kserleti tapasztalatok,
meresi eredmenyek alapjan sz
uletnek elmeletek, az u
j elmeletek viszont u
j kserleti technikakat alapoznak meg, es teljesen u
j jelensegeket josolhatnak meg amelyek letet aztan
kserletileg bizonytani (vagy cafolni) lehet. Az elektromagneses hullamok letere peldaul
James Clerk Maxwell 1864-ben megsz
uletett elmelete alapjan lehetett kovetkeztetni, de
a radiohullamokat kserletileg csak jo h
usz evvel kesobb, 1886-ban mutatta ki Heinrich

Hertz. Hasonlo pelda az elektron antireszecskejenek, a pozitronnak a felfedezese, aminek

letet eloszor Paul Dirac josolta meg elmeleti megfontolasok alapjan, es csak negy evvel
kesobb talalta meg Carl David Anderson. Az ilyen sikeres joslatok nyilvan megerostik
egy-egy elmelet tekintelyet. De tulajdonkeppen a technika eredmenyei is mind az elmelet bizonytekai: a Holdra nem lehetett volna probalgatasokkal vagy veletlen
ul eljutni
(mint Verne regenyeben), hanem pontosan elore ki kellett szamolni, meg kellett josolni

minden egyes apro reszletet.

Leon Ledermann, Nobel-djas kserleti fizikus az Az isteni a-tom cm
u konyveben

azt rja: Kserleti fizikus: Olyan fizikus, aki kserleteket vegez. Elmeleti fizikus: Olyan

fizikus, aki nem vegez kserleteket. [10] A fizikusok tobbsege szakosodik: vagy elmeleti
vagy kserleti fizikus lesz. Termeszetesen az elmeletek megalkotasahoz is sz
ukseg van
a kserleti technikak ismeretere, es egy kserleti fizikusnak is sokat segt az elmely
ult
elmeleti tudas.
A Kserleti fizika a mi eset
unkben azonban nemcsak azt jelenti, hogy az eloadason
kserleteket mutatunk be. Sokkal inkabb azt, hogy a fizikai fogalmakat es osszef
uggeseket
a megfigyelheto jelensegek, kserleti tapasztalatok es meresek felol kozeltj
uk meg, jarjuk

kor
ul, es rjuk le. Termeszetesen ekozben megfogalmazunk elmeleteket, levezeteseket
es szamtasokat is vegz
unk, de az eredmenyeinket folyamatosan osszevetj
uk azokkal a
tapasztalatokkal, amelyeket a kserleteken kv
ul a termeszetben es a hetkoznapi eletben
szerezhet
unk. Ezt a megismeresi, megertesi folyamatot segtik az orai demonstracios
kserletek, es a kovetkezo ot felevben a Fizika laboratorium targyak kereteben vegzett
meresek. Kesobb pedig erre a tudasra ep
ul az Elmeleti fizika targyak tananyaga is.

1.1.1. Modellalkot
as
A valosag vegtelen
ul osszetett, minden mindennel osszef
ugg. A kozepiskolai feladatokban gyakran szereplo Hanyagoljuk el a legellenallast!, A s
urlodas elhanyagolhato.

mondatok azert felrevezetok, mert azt sugalljak, hogy minden mas hatast viszont figyelembe kell, es figyelembe lehet venni. Valojaban az elhanyagolando effektusok listaja
vegtelen hossz
u, helyette azt a nehany kolcsonhatast kell megtalalni, amelyeket mindenkepp szamtasba kell venni a feladat megoldasakor.
A mechanika a testek mozgasat vizsgalja. A konyv
unkben targyalt klasszikus, newtoni
mechanika csak a nem t
ul gyors, nem t
ul nagy es nem t
ul kicsi testek mozgasaval

foglalkozik. (A fenysebesseghez kozeli sebesseg

u mozgasoknal a specialis relativitaselmeletre, a kozmikus meretek eseteben az altalanos relativitaselmeletre van sz
ukseg, a mikrovilagban pedig mar csak a kvantummechanika segtsegevel lehet lerni a mozgasokat.)
Azonban ez a feladat is sokszor remenytelen
ul bonyolult lehet: peldaul a Fold legkorenek vagy a tengereknek a mozgasat nagy szamtogepes apparatussal is nehez lerni. De
egy sokkal kisebb test, egy auto mozgasanak vizsgalata se egyszer
u, ha nemcsak az auto
halado mozgasat, hanem az osszes alkatresz forgasat, rezgeset, deformacio jat, az araml
o
4

levegovel valo kolcsonhatasat is le akarjuk rni. Ugyanakkor, ha valaki csak arra kvancsi,
hogy az auto eppen merre jar, vagy hogy mekkora erore van sz
ukseg a felgyorstasahoz,
akkor a leras sokkal egyszer
ubb lehet.
A fizikaban a testek lerasara k
ulonbozo modelleket hasznalunk, melyek a test tulajdonsagai koz
ul csak nehanyat vesznek figyelembe, es ennek megfeleloen a mozgasat is
leegyszer
ustve rjak le. Ez az egyszer
ustes elker
ulhetetlen, hiszen enelk
ul a leras kezelhetetlen
ul bonyolult lenne. Ugyanakkor egy-egy mozgas lerasakor sokszor nincs is sz
ukseg
reszletesebb modellre. Ha peldaul a Fold Nap kor
uli keringeset vizsgaljuk, akkor a foldi
mozgasok teljesen erdektelenek szamunkra, es elso kozeltesben meg a Fold kiterjedeset,
forgasat se kell figyelembe venn
unk. Ilyenkor a Foldet nagy merete, es bonyolult feleptese ellenere egyetlen, tomeggel rendelkezo pontkent kezelhetj
uk. A tomegpont, vagy
pontszer
u test a testek legegyszer
ubb modellje, segtsegevel ertelemszer
uen csak a test
halado mozgasa rhato le.
Ha a Naprendszer bolygoinak mozgasat tanulmanyozzuk, akkor az tomegpontok rendszerekent kezelheto. Bar ebben az esetben a tomegpontok kis szama miatt a pontrendszer
minden tagjanak mozgasa k
ulon-k
ulon is lerhato, hasznos lehet az egesz rendszert osszessegeben lero fogalmakat is bevezetni. Egy kobmeter levego 1025 nagysagrend
u molekulajanak mozgasat viszont mar keptelenseg az egyes molekulak mozgasat kovetve lerni,
ekkor mar csak a pontrendszer egeszerol tehet
unk megallaptasokat, az egyes molekulak
mozgasat csak statisztikai modszerekkel jellemezhetj
uk.
A valosagos testeknek kiterjedese is van, es bonyolultabb mozgasokra is kepesek, mint
a pontszer
u testek. A szilard testek ha nem erik nagy erohatasok jo kozeltessel megtartjak alakjukat. Ezt a tulajdonsagot idealizalja a merev test modell, amely figyelembe
veszi a test kiterjedeset, de azt deformalhatatlannak, alakvaltozasra keptelennek, me
revnek tekinti. A merev test modellel mar jol lerhato a testek (sokszor meglehetosen
bonyolult) forgomozgasa is.
A valosagban azonban a legmerevebb, legszilardabb testek is deformalhatok: kis mertekben egy vastag marvanylap is meggorb
ul, benyomodik egy konyv s
ulya alatt, amit
megfelelo eszkozokkel (peldaul a fel
uleterol visszaverodo fenysugar segtsegevel) detektalni es merni lehet. A deformalhato test modell lerja a testek alakvaltozasat is, amely a
szilard testek rugalmas alakvaltozasatol a folyadekok es gazok mozgasaig nagyon sokfele
lehet. A deformalhato testekben kialakulhatnak bonyolult, osszetett mozgasformak is,
mint peldaul az aramlasok vagy a mechanikai hullamok.
A mozgasok vizsgalata tobb szinten lehetseges. A kinematika csak a mozgas lerasara
vallalkozik: Mikor, hol (es milyen helyzetben) van a test? Milyen a palyaja? Hogyan
mozog? Ezekre a kerdesekre valaszol anelk
ul, hogy a mozgas okaival foglalkozna.
A dinamika a mozgas es a mozgast befolyasolo hatasok (erok, forgatonyomatekok)
kozotti kapcsolatot targyalja. Milyen k
ulso hatasokra van sz
ukseg egy adott mozgashoz?
Milyen mozgas alakul ki adott k
ulso hatasok (es ismert kezdeti feltetelek) eseten? A
dinamika specialis esete a statika, ami a testek nyugalmanak felteteleit vizsgalja.
5

A mozgasok lerasat olyan mennyisegek bevezetese segti, amelyekre bizonyos feltetelek teljes
ulese eseten megmaradasi torvenyek fogalmazhatok meg. Ilyen peldaul az
impulzus, a perd
ulet es a (mechanikai) energia. Ezek segtsegevel a vizsgalt rendszerrol
sokszor a fellepo hatasok reszletes ismerete nelk
ul is fontos megallaptasokat tehet
unk.
A konyv ket reszre tagolodik. Az elso reszben a pontszer
u testek kinematikajatol
kezdve haladunk a bonyolultabb modellek es osszetettebb lerasok fele: a tomegpont dinamikajan, a pontrendszereken, a megmaradasi torvenyek felrasan, a merev es rugalmas
testeken kereszt
ul egeszen a folyadekok es gazok aramlasaig.
A masodik reszben reszletesebben foglalkozunk a rezgomozgassal es a mechanikai hullamokkal. A rezgesek es a hullamok a termeszet legalapvetobb mozgasformai, amelyeknek
fontos szerep
uk van a fizika szinte minden ter
uleten (elektromagnesesseg, optika, kvantummechanika). A mechanikai hullamoknal jol megfigyelheto a legtobb hullamjelenseg,
bevezethetok a hullamok lerasara hasznalt fogalmak es matematikai modszerek, amelyek
kesobb jol hasznalhatok lesznek mas hullamjelensegek vizsgalatanal is.

1.1.2. Fizikai mennyis

egek
A fizikai mennyisegek egy resze skalaris, melyeket egyertelm
uen kifejez a nagysaguk.
Ilyen peldaul az ido, a tomeg, a munka vagy a nyomas. A skalaris mennyisegeket dolt
bet
ukkel jelolj
uk: t, m, W , p.
Sok fizikai mennyiseg viszont vektorok segtsegevel rhato le, ezeknek nagysaguk es
iranyuk is fontos. Vektorialis mennyiseg peldaul az elmozdulas, a sebesseg, az ero vagy
a szogsebesseg. A vektorialis mennyisegeket nyomtatasban vastag, allo bet
ukkel vagy
fel
ul nyllal szokas jelolni: r, v, F, , illetve ~r, ~v , F~ ,
~ . (Kezrasban fel
ul nyilat
vagy alah
uzast hasznalunk.) Az A.1 f
uggelekben roviden osszefoglaljuk a legalapvetobb
vektorm
uveleteket.
A levezetesek es szamtasok soran elemi szinten hasznalni fogjuk a differencial- es
integralszamtast is. A matematikanak ez a ter
ulete a newtoni mechanikaval egy
utt sz
uletett meg es alakult ki (elsosorban Newton es Leibnitz munkassaganak koszonhetoen),
gy az alapfogalmakat a kinematikai alapfogalmakkal egy
utt fogjuk ismertetni. Az alapos
es reszletes targyalasra az Analzis targy kereteben ker
ul majd sor, itt csak a legsz
uksegesebb modszereket ismertetj
uk, a matematikai precizitas igenye nelk
ul. A derivalas es
integralas legegyszer
ubb szabalyai az A.2 es A.3 f
uggelekekben talalhatok.
Fizikai mennyisegek szamszer
u megadasahoz mertekegysegekre van sz
ukseg. Egy-egy
mennyiseg mertekegysegenek a megvalasztasa bar reszben torteneti okokra vezetheto
vissza szorosan osszef
ugg az adott mennyiseg merestechnikajaval, a meresek hibajaval is. Ezert az alapveto mennyisegek mertekegysegeirol az azokat megalapozo torvenyek
kapcsan fogunk beszelni. Bar a fizikusok koreben idonkent meg hasznalatos a CGS mertekegysegrendszer is, de ebben a konyvben (nehany regebbi mertekegysegen kv
ul) csak
az SI mertekegysegeket fogjuk bevezetni es hasznalni.
6

1.2. Kinematikai alapfogalmak

A tomegpont kinematikaja lenyegeben arra a kerdesre keres valaszt: a pontszer
unek
tekintett test mikor, hol talalhato? Ezt legegyszer
ubben u
gy rhatjuk le, ha megadjuk
a test helyzetet egy tetszolegesen megvalasztott vonatkoztatasi ponthoz viszonytva az
ido f
uggvenyeben, azaz megadjuk az r(t) f
uggvenyt. Itt r az O vonatkoztatasi pontbol
(az origobol) a test helyehez mutato vektor, az u
gynevezett helyvektor. Az r(t) f
uggveny
tehat egy olyan vektorf
uggveny, amely egy skalar mennyiseghez vektort rendel.
Azt mar a bevezetoben tisztaztuk, hogy a pontszer
u test nem feltetlen
ul kicsi. (Az
fontos, hogy az alakja, kiterjedese ne befolyasolja azt a mozgasat, amit le akarunk rni.)
Ugyanakkor merete altalaban sokkal kisebb, mint a mozgasara jellemzo tavolsagok, gy
annak nincs nagy jelentosege, hogy a test melyik pontjanak helyet rjuk le. A kesobbiekben pontrendszerek, kiterjedt testek eseteben gyakran a tomegkozeppont lesz az a
kivalasztott pont, amelynek a mozgasat mint egy tomegpontet lerjuk.

1.2.1. P
alya, elmozdul
as, u
t
A pontszer
u test altal erintett pontok halmaza a palya (1.1 abra). A palya altalanos
esetben egy tergorbe. Specialis mozgasok a skmozgasok, amikor a palya egy skgorbe.
Vizsgalataink soran gyakran talalkozunk kor, parabola es ellipszis alak
u palyaval (peldaul
kormozgas, hajtasok, bolygomozgas). A legegyszer
ubb mozgas palyaja egyenes, illetve
egy egyenes szakasz.

1.1. abra. Palya, elmozdulas, u

t

A test helyvektora minden idopillanatban a palyanak ahhoz a pontjahoz mutat, ahol

a test eppen tartozkodik. Az r(t) helyvektor t es t + t idopontok kozotti megvaltozasa
az elmozdulas vektor :
r = r(t + t) r(t) .
Mikozben a test elmozdul, befutja a palya egy darabjat. A t ido alatt befutott
palyadarab hossza a s u
t. Az u
t az elmozdulassal szemben skalaris mennyiseg, es
altalaban a nagysaga is elter az elmozdulas nagysagatol: s |r|.
7

A test helyvektora megfelelo koordinata-rendszer valasztasaval megadhato koordinatai segtsegevel is. Leggyakrabban a Descartes-fele derekszog
u koordinata-rendszert
hasznaljuk, de a vizsgalt problemanak megfeleloen gyakran erdemes mas, peldaul gombi
vagy hengerkoordinatakat hasznalni.
Derekszog
u koordinatakkal az r(t) helyvektort
r(t) = x(t)i + y(t)j + z(t)k
alakban rhatjuk fel, ahol x(t), y(t) es z(t) a helyvektor koordinatai, az i, j es k (egymasra meroleges, jobbsodras
u rendszert alkoto) egysegvektorok pedig a koordinata-rendszer
bazisvektorai (lasd az A.1 f
uggelekben). Az elmozdulasvektor szinten megadhato koordinatai segtsegevel:
r = r(t + t) r(t) =
= x(t + t)i + y(t + t)j + z(t + t)k [x(t)i + y(t)j + z(t)k] =
= [x(t + t) x(t)] i + [y(t + t) y(t)] j + [z(t + t) z(t)] k =
= xi + yj + zk .
Az u
t kifejezese bonyolultabb (lasd 1.2.5), de kicsiny elmozdulas eseten, azaz ha
t 0, akkor
p
s |r| = x2 + y 2 + z 2 .

1.2.2. Sebess
eg, differenci
alsz
amt
as
A palya megadja a mozgas geometriajat, de semmit nem mond a mozgas idobeli
lefolyasarol. A mozgas gyorsasagat a hetkoznapi eletbol is ismert sebesseg jellemzi.

A kor
ulott
unk levo targyak sebesseget es a sajat sebesseg
unket bizonyos hatarok kozott kozvetlen
ul erzekelj
uk, ami nelk
ulozhetetlen a mozgasunk koordinalasahoz, mozgo
targyak elkapasahoz, vagy eppen az ossze
utkozes elker
ulesehez.
A fizikaban gyakran atvesz
unk a hetkoznapi eletbol fogalmakat, de a fogalmak jelentese nem mindig egyezik meg teljesen a tudomanyban es a hetkoznapi eletben. (Peldaul
a munka a hetkoznapi ertelemben sokkal tagabb fogalom, mint a fizikaban.) A fizikai
mennyiseget a hetkoznapi fogalommal szemben egyertelm
uen meg kell hataroznunk. A
sebesseg fogalma k
ulonosen erdekes ebbol a szempontbol, hiszen meghatarozasa a matematika egy u
j ter
uletenek megsz
uletesevel kapcsolodott ossze.
A pillanatnyi sebess
eg
A sebesseg vektorialis mennyiseg. Az atlagsebesseget az elmozdulasvektor es az elmozdulashoz sz
ukseges ido hanyadosakent definialhatjuk:
vatl =

r
r(t + t) r(t)
=
.
t
t
8

Ha a t idotartamot egyre kisebbre valasztjuk, akkor egyre reszletesebb informaciot

kapunk a tomegpont sebessegenek valtozasarol. A pillanatnyi sebesseg fogalmahoz u
gy
juthatunk el, ha a t idotartamot minden hataron t
ul csokkentj
uk. A sebesseg pillanatnyi
erteket a t idopillanatban egy hatarertek segtsegevel hatarozhatjuk meg:
r(t + t) r(t)
r
= lim
.
t0
t0 t
t

v(t) = lim

differenciahanyados hatarerteket differencialhanyadosnak nevezz

uk, es
A r
t
jelolj
uk. Ezzel a jelolessel a pillanatnyi sebesseg:
r
dr(t)
=
.
t0 t
dt

v(t) = lim

dr
-vel
dt

(1.1)

Differenci
alsz
amt
as, deriv
altfu
eny
ggv
Ezzel a defincioval az r(t) f
uggvenyhez egy masik, v(t) f
uggvenyt rendel
unk, amely
megadja az eredeti f
uggveny valtozasi sebesseget. A sebesseghez (azaz a helyvektor valtozasi sebessegehez) hasonloan megadhato barmely mas skalaris, vagy vektorialis
mennyiseg valtozasi sebessege is. Ez az eljaras a differencialszamtas, a valtozasi sebesseget lero f
uggvenyt pedig derivaltf
uggvenynek nevezz
uk. Algebrai alakban megadott
f
uggvenyeknel a derivaltf
uggveny megallaptasahoz nem sz
ukseges hatarertek-szamtast
vegezni: a derivaltf
uggveny egyszer
u derivalasi szabalyok kal megkaphato (A.2 f
uggelek).
Sebess
egkomponensek
A derivalasi szabalyok alapjan a vektorialis mennyisegeket komponensenkent derivalhatjuk. A sebessegvektor eszerint:
v(t) =

d [x(t)i + y(t)j + z(t)k]

dx(t)
dy(t)
dz(t)
dr(t)
=
=
i+
j+
k
dt
dt
dt
dt
dt

(hiszen tagonkent derivalhatunk, es az i, j, k egysegvektorok idoben allandok). A

dx(t)
dt
dy(t)
vy (t) =
dt
dz(t)
vz (t) =
dt

vx (t) =

skalar mennyisegek a sebessegvektor koordinatai.

A sebesseg nagysaga a komponensek nagysagabol meghatarozhato:
q
v = |v| = vx2 + vy2 + vz2 .
9

A sebess
egvektor ir
anya
A t 0 hataresetben |r| s, azaz |dr| = ds. Igy a sebessegvektor nagysaga:
 
 dr  |dr|
ds
=
.
(1.2)
v(t) = |v(t)| =   =
dt
dt
dt
A sebessegvektort megado differencialhanyadost formalisan
v(t) =

dr
dr ds
=
= v(t)ut
dt
ds dt

ds
-sel
ds

bovtve a
(1.3)

kifejezes adodik, ahol az

dr
dr
=
ds
|dr|
vektor a palya erintoje iranyaba mutato (erintoirany
u vagy tangencialis) egysegvektor.
A sebessegvektor tehat a tapasztalattal egyezoen a palya erintoje iranyaba mutat,
csak tangencialis komponense van.
ut =

1.2.3. Gyorsul
as
A mozgasok dinamikai lerasaban kiemelkedo szerepe van a gyorsulas fogalmanak. A
gyorsulasvektor a sebessegvektor valtozasi sebessege. Az atlagos gyorsulast a sebessegvektor megvaltozasabol szamthatjuk:
v
aatl =
,
t
a pillanatnyi gyorsulast pedig a pillanatnyi sebesseg (1.1) kepletehez hasonloan definialhatjuk:
dv(t)
v
=
.
a(t) = lim
t0 t
dt
Mivel a sebesseg mar egy masik mennyiseg, a helyvektor derivaltja, a gyorsulasvektor
felrhato a helyvektor ido szerinti masodik derivaltjakent is:
dv(t)
d2 r(t)
=
.
(1.4)
dt
dt2
Ehhez hasonloan lehet a gyorsulas valtozasi sebessegerol (es annak a valtozasi sebessegerol, stb.) beszelni, tehat a helyvektor ido szerinti harmadik (negyedik, stb.) derivaltjat
felrni, de ezek a mennyisegek sokkal kevesbe fontosak, gy k
ulon nev
uk, jeloles
uk sincsen.
Az ido szerinti derivalast szokas a mennyiseg fole rt ponttal (a masodik derivaltat
ket ponttal) is jelolni:
a(t) =

dr
= r
dt
dv
d2 r
a=
= v = 2 = r .
dt
dt

v=

10

Gyorsul
askomponensek
A sebessegvektorhoz hasonloan a gyorsulasvektor is felrhato komponensenkent:
a(t) =

d2 r(t)
d2 [x(t)i + y(t)j + z(t)k]
d2 x(t)
d2 y(t)
d2 z(t)
=
=
i
+
j
+
k.
dt2
dt2
dt2
dt2
dt2

A sebesseghez hasonloan megadhatok a gyorsulasvektor koordinatai:

d2 x(t)
dvx (t)
=
dt
dt2
2
dvy (t)
d y(t)
ay (t) =
=
dt
dt2
d2 z(t)
dvz (t)
=
,
az (t) =
dt
dt2
ax (t) =

es a gyorsulasvektor nagysaga is:

a = |a| =

q
a2x + a2y + a2z .

A gyorsul
asvektor ir
anya
Vizsgaljuk meg a gyorsulasvektor iranyat egy altalanos (gyorsulo, gorbe vonal
u) mozgas eseteben! Az (1.3) osszef
ugges szerint a sebessegvektor
v(t) = v(t)ut (t)
alakban rhato. Behelyettestve ezt a gyorsulas (1.4) definialo egyenletebe, es alkalmazva
a szorzat derivalasara vonatkozo szabalyt a gyorsulasra a kovetkezo kifejezes adodik:
a(t) =

d [v(t)ut (t)]
dv(t)
dut (t)
dv(t)
=
=
ut (t) + v(t)
.
dt
dt
dt
dt

(1.5)

Az elso tag a palya erintojenek iranyaba mutat, nagysaga a sebesseg nagysaganak

ido szerinti derivaltja. Ha a sebesseg nagysaga nem allando, akkor ez a tag nem nulla.
A masodik tagban az ut egysegvektor ido szerinti derivaltja szerepel. Ha a palya nem
egyenes, akkor a tangencialis ut egysegvektor iranya valtozik az ido f
uggvenyeben, es
akkor ez a tag sem nulla.
Az ut egysegvektor ido szerinti derivaltjat az 1.2 abra alapjan szamthatjuk ki. Az
egysegvektor megvaltozasa egy kicsiny t ido alatt:
ut un ,
ahol un a palya (pillanatnyi) simulosk jaban fekvo, a palya erintojere meroleges (normalis) egysegvektor, pedig az a kicsiny szog, amellyel az ut egysegvektor elfordult t
ido alatt.
11

1.2. abra. A tangencialis egysegvektor megvaltozasa

Ekozben a tomegpont altal megtett u

t:
s ,
ahol a palya (pillanatnyi) simulokorenek sugara. Ebbol kifejezve:

s
,

ezt behelyettestve ut kifejezesebe:

ut un

s
un .

Ennek alapjan a tangencialis egysegvektor ido szerinti derivaltja:

dut (t)
v
ut
s 1
= lim
= lim
un = un ,
t0 t
t0 t
dt

amit berva az (1.5) egyenletbe az

a(t) =

dv
v2
ut un
dt

(1.6)

osszef
uggest kapjuk.
Tehat a gyorsulasvektornak szemben a sebessegvektorral altalaban normalis es
tangencialis komponense is van:
dv
dt
v2
an = .

at =

12

1.2.4. A fu
eny
es deriv
altfu
eny grafikus kapcsolata
ggv
ggv
Az 1.3 abran egy egyenesvonal
u mozgas helyido, sebessegido es gyorsulasido grafikonja lathato. Figyelj
uk meg a f
uggvenyek kapcsolatat!
Amikor a f
uggveny novekszik, a derivaltf
uggvenye pozitv lesz, amikor csokken, akkor
pedig negatv. Ha peldaul a gyorsulas pozitv, a sebessegf
uggveny novekszik: pozitv
sebesseg eseten a test gyorsul negatv sebesseg eseten lassul (abszol
ut erteke csokken).
Minel meredekebb a f
uggveny, annal nagyobb a derivaltf
uggveny abszol
ut erteke.
Amikor a derivaltf
uggveny elojelet valt, az eredeti f
uggvenynek szelsoerteke (maximuma vagy minimuma) van. Ezt a f
uggvenyanalzis ismerete nelk
ul, szemlelet alapjan
is belathatjuk: ha a test sebessege pozitvbol negatvba valt, azaz visszafordul, akkor

kozben egy pillanatra megall, a helyzetenek pedig maximuma lesz.

Erdekes
a masodik derivalt (gyorsulas) es az eredeti f
uggveny (hely) kapcsolata is:
a masodik derivalt elojele hatarozza meg, hogy az eredeti f
uggveny alulrol konvex vagy
konkav-e. Peldaul pozitv gyorsulas eseten a helyf
uggveny (alulrol) konvex.

1.3. abra. Elmozdulas-, sebesseg- es gyorsulasf

uggveny

13

1.2.5. Integr
alsz
amt
as
Differencialszamtassal a helyido f
uggvenybol meghatarozhato a sebessegido es a
gyorsulasido f
uggveny. Most vizsgaljuk meg azt, hogy a sebessegf
uggveny ismereteben
hogyan hatarozhato meg a test helyzete (majd ehhez hasonloan: gyorsulasanak ismereteben a sebessege). Tekints
unk eloszor egy egyenesvonal
u mozgast, ahol az elmozdulast
es a sebesseget is skalar mennyisegek jellemzik.
Ha a test allando v sebesseggel mozog, akkor elmozdulasa t ido alatt x = vt.
(Ez a sebesseg definciojabol kovetkezik.) A sebessegido grafikon ilyenkor egy vzszintes
szakasz, az elmozdulas pedig eppen a szakasz alatti teglalap ter
ulete. (Ha a sebesseg
negatv, akkor a szakasz feletti ter
uletet negatvnak tekintj
uk.)
Ha a test sebessege valtozik az ido f
uggvenyeben, akkor a mozgast kis idotartamokra oszthatjuk, kiszamthatjuk az egyes kis elmozdulasokat, es azokat osszegezhetj
uk. A
szamtas u
gy pontosthato, hogy a felosztast finomtjuk. A felosztast minden hataron t
ul
finomtva:
Zt2
t2
X
x = lim
v(t)t = v(t)dt .
t0

t1

t1

Ez a kifejezes a v(t) f
uggveny ido szerinti hatarozott integral ja a (t1 , t2 ) idointervallumon. A hatarozott integral erteke a gorbe alatti (elojeles) ter
ulet (1.4 abra).

1.4. abra. A sebessegf

uggveny alatti ter
ulet
Egyszer
ubb esetekben az osszegzest es a hatarertek-szamtast nem kell elvegezni: a
hatarozott integral a tablazatokbol megkeresheto primitv f
uggveny ismereteben meghatarozhato (A.3). A hatarozott integral azonban csak az elmozdulast adja meg a vizsgalt
idotartam alatt. A test helyzetenek meghatarozasahoz sz
ukseg van a kezdeti feltetelek re,
jelen esetben a test helyenek ismeretere a vizsgalt mozgas kezdeten. Ha a test helyzete a
t = 0 idopontban x(0) = x0 , akkor a helyido f
uggveny:
Zt
x(t) = x0 +

v( )d .
0

14

Ehhez teljesen hasonloan hatarozhato meg a gyorsulasido f

uggveny ismereteben a
sebessegido f
uggveny, majd abbol a helyido f
uggveny is:
Zt
v(t) = v0 +

a( )d
0

Zt
x(t) = x0 +

Z tZ t
v( )d = x0 + v0 t +

(1.7)
a( )d 2 ,

0 0

ahol v0 a test sebessege a t = 0 pillanatban.

Ha a mozgas nem egyenesvonal
u, akkor helyet, sebesseget, gyorsulasat vektorok rjak
le. A gyorsulas, a sebesseg es a helyvektor idof
uggvenye kozotti kapcsolatot ekkor is
az (1.7) integralokhoz hasonloan rhatjuk fel:
Zt
v(t) = v0 +

a( )d
0

Zt
r(t) = r0 +

Z tZ t
v( )d = r0 + v0 t +

(1.8)
a( )d 2 .

0 0

A vektorok integralasat a derivalashoz hasonloan komponensenkent vegezhetj

uk el
(peldak az 1.3 szakaszban).
Az u
t meghat
aroz
asa
Gorbevonal
u mozgasnal a test altal megtett u
t szinten integralszamtassal hatarozhato meg. Az (1.2) osszef
ugges alapjan ds = vdt (ahol v a sebessegvektor abszol
ut erteke),
es gy a t1 es t2 idopillanatok kozott befutott u
t:
Zt2
s=

vdt .
t1

15

1.3. Ku
onb
oz
o mozg
asok kinematikai ler
asa
l
Egyenesvonal
u egyenletesen gyorsul
o mozg
as
Valasszuk a koordinata-rendszer x-tengelyet parhuzamosan a mozgassal:
a(t) = a
Zt
v(t) = v0 +

a( )d = v0 + at
0

Zt
x(t) = x0 +

a
v( )d = x0 + v0 t + t2 .
2

Harmonikus rezg
omozg
as
Harmonikus rezgomozgasnal a test kiterese az ido szinuszos f
uggvenye:
x(t) = A sin (t + ) .
A sebesseget es a gyorsulast derivalassal hatarozhatjuk meg:
v(t) = x(t)

= A cos (t + )
a(t) = v(t)
= x(t) = A 2 sin (t + ) .
Vegy
uk eszre, hogy a(t) = 2 x(t), azaz a gyorsulas aranyos a kiteressel (es az
aranyossagi tenyezo negatv).
Ferde hajt
as
Mozogjon a test az xy skban, es legyen y f
uggoleges. Induljon a test a (0, h) pontbol
a vzszinteshez kepest szogben, v sebesseggel. Ekkor
x0 = 0 ,
y0 = h ,

vx0 = v cos ,
vy0 = v sin ,

ax = 0 ,
ay = g .

Ezek alapjan a sebesseg- es a helykoordinatak integralassal meghatarozhatok:

Zt
vx (t) = vx0 +

ax ( )d = v cos
0

Zt
ay ( )d = v sin gt ,

vy (t) = vy0 +
0

16

Zt
x(t) = x0 +

vx ( )d = v cos t
0

Zt
y(t) = y0 +

g
vy ( )d = h + v sin t t2 .
2

A test akkor eri el a palya legmagasabb pontjat, amikor vy (t) = 0:

v sin gtmax = 0 tmax =

v2
v
sin ymax = y (tmax ) = h +
sin2 .
g
2g

A foldet eres idopontjat az y(t) = 0 egyenlet hatarozza meg:

p
g 2
v sin + v 2 sin2 + 2gh
h + v sin tf tf = 0 tf =
.
2
g
h = 0 eseten az eredmeny egyszer
ubb:
tf =

2v
2v 2
v2
sin xf = x (tf ) =
sin cos =
sin 2 .
g
g
g

Rogztett v eseten ez akkor maximalis, ha sin 2 = 1, azaz = 45 .

A palya egyenletet x(t) es y(t) kifejezesebol t kik
uszobolesevel kaphatjuk meg:
y(x) = h + tg x

2v 2

g
x2 ,
2
cos

tehat a palya egy lefele nyitott parabolav.

K
ormozg
as
Kormozgas eseten a palya egy r sugar
u korv. A test v sebessegvektora az (1.3)
kifejezesnek megfeleloen erintoirany
u (tangencialis), az a gyorsulasnak pedig altalanos
esetben az (1.6) kifejezesnek megfeleloen tangencialis es normalis komponense is van:
dv
dt
v2
an = .
r
at =

Az elso (tangencialis) komponens csak gyorsulo vagy lassulo kormozgasnal jelentkezik, amikor valtozik a sebesseg nagysaga. A masodik (normalis) komponens viszont
egyenletes kormozgasnal is fellep, amikor a sebesseg nagysaga allando. Ez a komponens
a kor kozeppontja fele mutat, es centripetalis gyorsulasnak nevezz
uk.
17

1.5. abra. Kormozgas

A kormozgast vegzo test helyzetet megadhatjuk egy kivalasztott iranyhoz viszonytott

(radianban mert) forgasszoggel is (1.5 abra). Az (t) f
uggveny egyertelm
uen jellemzi a
tomegpont helyet. A forgasszog kifejezheto a test altal befutott i v (
ut) es a korpalya
sugara segtsegevel:
i
= .
r
Az forgasszog valtozasi sebessege, az szogsebesseg, a sebesseghez hasonloan definialhato:
d
1 di
v
=
=
= .
dt
r dt
r
Nem egyenletes kormozgasnal (t) is valtozik, valtozasi sebessege a szoggyorsulas:
=

d2
d
= 2 .
dt
dt

es segtsegevel a gyorsulaskomponensek mas alakokban is felrhatok:

dv
d
=
r = r
dt
dt
v2
= = v = 2 r .
r

at =
acp

Az egyenletes kormozgas jellemzesere hasznalhato meg a T periodusido (egy teljes

kor befutasanak ideje) es az f fordulatszam (egy idoegyseg alatti fordulatok szama) is.
Konnyen belathato, hogy
T =

es

f=

18

=
.
T
2

2. fejezet
A dinamika alapjai
A kinematika lerja a mozgasokat (pontszer
u test eseteben peldaul megadja, hogy
a test mikor hol van), de nem foglalkozik a mozgas okaival. A testek mozgasat mas
testekkel valo kolcsonhatasaik hatarozzak meg. A testet ero hatasok es a test mozgasa
kozotti kapcsolatot vizsgalja a dinamika.
Az okori elkepzeles szerint egy test mozgasahoz folyamatos k
ulso hatas sz
ukseges. A
hetkoznapi tapasztalat is ezt latszik megerosteni: Vzszintes talajon folytonosan h
uzni
kell egy szankot, k
ulonben megall. A biciklit is folyamatosan hajtani kell a vzszintes
u
ton ahhoz, hogy egyenletes sebesseggel haladjon.
Ha azonban jobban megvizsgaljuk ezeket az eseteket, akkor eszrevehetj
uk, hogy a
hetkoznapi eletben a testek mozgasat legtobbszor a s
urlodas es a kozegellenallas akadalyozza, es nek
unk csak emiatt, ezek kiegyenltese erdekeben kell folyamatosan erot
kifejten
unk.
Ks
erlet: L
egp
arn
as sn
A legparnas snen megfigyelhetj
uk egy test mozgasat kozel eromentes kor
ulmenyek kozott. A snen apro lyukak sorakoznak, amelyekbe egy kompresszor
levegot f
uj. A kiaramlo levego kicsit megemeli a snre helyezett testet, gy az
lenyegeben s
urlodasmentesen mozoghat.
Ha a snt gondosan vzszintesre alltjuk, akkor a rahelyezett test nyugalomban
marad. Ha viszont a testet meglokj
uk, akkor tovabbi k
ulso hatas nelk
ul
egyenletesen mozogni fog. Ha a sn vegeire rugot helyez
unk, akkor a mozgas
sokaig fennmarad: a test a sn ket vege kozott ide-oda mozog. (Termeszetesen a csekely legellenallas es a rugok energiavesztesege miatt a test idovel a
legparnas snen is megall.)
Hasonlo latvanyban lehet resz
unk egy rendezo-palyaudvaron, ahol a meglokott vagonok a nagyon kicsiny gord
ulesi ellenallasnak koszonhetoen sokaig
kozel egyenletes sebesseggel mozognak a vzszintes palyan. 
19

A tapasztalat szerint egy test mozgasahoz nincs sz

ukseg k
ulso hatasra. A magara
hagyott, mas testekkel nem kolcsonhato test egyenesvonal
u egyenletes mozgast vegez. A
k
ulso hatasra az okori felfogassal szemben nem a mozgas fenntartasahoz, hanem a
mozgasallapot megvaltoztatasahoz van sz
ukseg.

2.1. K
olcs
onhat
asok, az er
o fogalma, er
om
er
es
Egymassal kapcsolatba ker
ulo testek kozott k
ulonbozo kolcsonhatasok lehetnek. A
kolcsonhatas szo azt fejezi ki, hogy a ket test kolcsonosen hat egymasra. A mecha
nikaban a testek kozotti kolcsonhatasokat lero mennyiseg az ero. Az ero vektorialis
mennyiseg: a kolcsonhatas nagysagat es iranyat is megadja.
Egy kiterjedt, deformalhato testre hato ero megvaltoztathatja a test mozgasallapotat
es alakjat is. Az ero meresere mindket hatas felhasznalhato. Mi a kovetkezokben az
erot az altala letrehozott alakvaltozas (deformacio) alapjan fogjuk merni, de lehet olyan
eromerot is keszteni, amely az ero mozgasallapot-valtoztato hatasan alapul: peldaul egy
tenisz szerva kozben fellepo ero nagysagara kovetkeztethet
unk a teniszlabda sebessegvaltozasabol.
Hogyan keszts
unk eromerot? Ero hatasara minden test kisebb-nagyobb mertekben
deformalodik. A meresek megismetelhetosege erdekeben celszer
u olyan testet valasztani,
amely a merendo ero hatasara rugalmas alakvaltozast szenved (az erohatas megsz
unese utan visszanyeri eredeti alakjat). Szinten celszer
u olyan testet valasztani, melynek
alakvaltozasa jo kozeltessel linearis (az erovel aranyos). Szerencsere a legtobb rugalmas
anyag kis alakvaltozasok eseten gy viselkedik.
A megfelelo test kivalasztasa utan az eromerohoz skala t kell keszteni: meg kell merni
a test alakvaltozasat ismert erok hatasara. Az gy kalibralt eszkozzel mar merhetj
uk
ismeretlen erok nagysagat.
Ilyen meroeszkoz a jol ismert rugos eromero, ahol a deformacio eleg nagy, szabad
szemmel is konnyen leolvashato. A gyakorlatban hasznalt eromeroknel a deformacio sokszor alig lathatoan kicsi, es azt elektromos vagy optikai modszerekkel merik.

2.2. Newton-to
enyek
rv
A Newton-torvenyek a klasszikus mechanika alaptorvenyei. Megfogalmazasuk a gravitacios erotorvennyel (2.3 szakasz) egy
utt Newton [12] erdeme, aki egyreszt Galilei [13]
kserleti eredmenyei, masreszt Kepler [14] tapasztalati torvenyei alapjan rta fel az osszef
uggeseket. Bar a XX. szazadban kider
ult, hogy nagyon nagy (fenysebesseghez kozeli)
sebessegek es nagyon kicsi (atomi) meretek eseteben a Newton-torvenyek nem rjak le
helyesen a termeszetet, hetkoznapi meretek es nem t
ul nagy sebessegek eseteben tovabbra
is a termeszettudomanyos es m
uszaki szamtasok alapveto osszef
uggesei.

20

2.2.1. Newton II. t

orv
enye, a tehetetlen t
omeg
A tapasztalat szerint egy test gyorsulasa aranyos a testre hato erovel, es a gyorsulas
iranya megegyezik az ero iranyaval:
a F.
Az ero es a gyorsulas hanyadosa az adott testre jellemzo mennyiseg, amely kifejezi,
hogy a test mennyire all ellen a gyorstasnak. Ez a hanyados a test tehetetlen tomege,

vagy tehetetlensege:
F
m= .
a

Atrendezve
es vektoros alakban rva:
F = ma .

(2.1)

Ez Newton II. torvenye (mai megfogalmazasban Newton az impulzusvaltozassal

rta fel, lasd a 2.2.2 szakaszt).
Ks
erlet: Tehetetlens
eg
Fonalra felf
uggesztett fahengert az aljara erostett ugyanolyan vastag fonallal
lefele h
uzzuk. Ha az also fonalat lassan, de egyre nagyobb erovel h
uzzuk, akkor
a felso fonal szakad el, mert ra a h
uzoero es a henger s
ulyanak osszege hat. Ha
viszont az also fonalat hirtelen, nagy erovel megrantjuk, vagyis a fahengert
nagy gyorsulassal akarjuk mozgatni, akkor a fahenger tehetetlensege miatt az
also fonal szakad el. (Video: Tehetetlenseg I. [7])
Lehet-e az ember fejen kalapaccsal diot torni u
gy, hogy az ne fajjon? Igen, ha
a dio ala egy nagy tomeg
u (nagy tehetetlenseg
u) targyat rakunk.
Pezsgos
uveget egymasra helyezett fakorongokra alltunk. Ha a fakorongokat
hirtelen ki
utj
uk, az u
veg tehetetlensege miatt alig mozdul el vzszintesen.
(Video: Tehetetlenseg II. [7]) 

2.2.2. Newton III. t

orv
enye, az impulzus
Az ero mindig parkolcsonhatas, amely mindig kolcsonhato partnerek kozott lep fel.
Ha egy A test hat egy B testre, akkor sz
uksegszer
uen a B test is hat az A testre. A
ket erohatas azonos nagysag
u, parhuzamos irany
u es ellentetes iranytottsag
u (2.1 abra).
Keplettel megfogalmazva:
FAB = FBA .
(2.2)
Ez Newton III. torvenye (vagy mas neven a hatas-ellenhatas torvenye).
21

2.1. abra. Newton III. torvenye

Ha a ket test csak egymassal van kolcsonhatasban, akkor (2.1) alapjan:

FAB = m1 a1

es

FBA = m2 a2 .

Ezt behelyettestve a (2.2) osszef

uggesbe:
m1 a1 = m2 a2 ,
rendezve es atalaktva:
m1 a1 + m2 a2 = 0
dv1
dv2
m1
+ m2
=0
dt
dt
d (m1 v1 + m2 v2 )
= 0.
dt
Ebbol kovetkezik, hogy
m1 v1 + m2 v2 = allando .
A tomeg es a sebessegvektor szorzatat impulzusnak (lend
uletnek, mozgasmennyisegnek) nevezz
uk. Az impulzus vektorialis mennyiseg:
p = mv .

(2.3)

Evvel a jelolessel a ket testre

p1 + p2 = allando .
Ez az impulzusmegmaradas tetele ket testre. (Termeszetesen csak akkor teljes
ul, ha a
ket test csak egymassal van kolcsonhatasban, mas ero nem hat rajuk.)
Ks
erlet: Hat
as-ellenhat
as t
orv
enye
Ket szembealltott, egymas fele gurulni kepes gordeszkan allo ket ember egy
kotel ket veget fogva egymast el akarja h
uzni. Barmilyen modon h
uzzak egymast (csak az egyik h
uz, a masik csak tartja a kotelet, vagy mindketten
h
uzzak a masikat) mindket gordeszka kor
ulbel
ul ugyan
ugy elmozdul.
22

Legparnas snre helyezett ket test koze osszenyomott, cernaszallal osszekotott

rugot erost
unk. A cernaszalat elegetve a rugo mindket testet megloki. Ha az
egyik kocsi tomege nagyobb, mint a masike, akkor ez a kocsi lassabban indul
el. Kezdetben a ket test osszes lend
ulete nulla, ezert a cernaszal elegetese
utan is nullanak kell maradnia, hiszen nem hat k
ulso ero a testekre.
Egy kifesztett vzszintes drotszalra kis kampokkal szodapatront akasztunk,
majd a patront kisz
urjuk. A szendioxid gaz nagy sebesseggel kiaramlik a
patronbol, a patron pedig ellenkezo iranyban vegigcs
uszik a droton. 
Az impulzus segtsegevel Newton II. torvenyet mas alakban is felrhatjuk:
F = ma = m

d(mv)
dp
dv
=
=
,
dt
dt
dt

F=

dp
.
dt

(2.4)

Newton a II. torvenynek ezt a alakjat fogalmazta meg. Erdekes,

hogy szemben
a (2.1) formaval ez az osszef
ugges a specialis relativitaselmeletben is igaz marad.

2.2.3. Az er
ohat
asok fu
ege
ggetlens
Eddig csak olyan eseteket vizsgaltunk, hogy egy testre csak egyetlen ero hat, az
gyorstja. Ha egy testre egyidej
uleg tobb ero is hat, akkor a tapasztalat szerint a test
u
gy mozog, mintha az egyes erok k
ulon-k
ulon gyorstanak a testet, es ezek a gyorsulasok
(vektorialisan) osszeadodnak:
a=

ai =

X Fi

1 X
Fi .
m i

Ez az erohatasok f
uggetlensegenek elve vagy Newton IV. torvenye. Ennek alapjan:
X
X
Fi = m
ai = ma ,
i

F = ma .

(2.5)

Ez Newton
II. torvenyenek altalanosabb megfogalmazasa, ha a testre tobb ero is
P
hat. A
F kifejezest eredo ero nek nevezz
uk. Az, hogy az erok egymastol f
uggetlen
ul
fejtik ki hatasukat, azzal egyenertek
u, hogy az erok vektorkent viselkednek, vektorkent
osszegezhetok, ugyan
ugy, mint a gyorsulasok.

23

Ks
erlet: Er
ohat
asok fu
ege
ggetlens
Ha az erok mas eroktol f
uggetlen
ul fejtik ki hatasukat egy testre, akkor a
k
ulonbozo hatasokra bekovetkezo mozgasok is egymastol f
uggetlen
ul mennek
vegbe. Ket egyforma golyo egyiket vzszintesen elhajtva, a masikat pedig
ugyanakkor elejtve, a ket golyo egyszerre koppan a talajon. A golyok f
uggoleges irany
u mozgasa ugyan
ugy megy vegbe, f
uggetlen
ul attol, hogy az egyik
vzszintesen is mozog.
Ket azonos magassagban elhelyezett csigan egy fonalat vezet
unk at, es a fonal
egyik vegere 3 egysegnyi, a masik vegere 4 egysegnyi, a kozepere pedig 5 egysegnyi tomeget erost
unk. A testeket elengedve, azok beallnak egy egyens
ulyi
helyzetbe, amelyben a ket csiga kozti kotelszakasz a kozepso s
ulynal megtorik. Barmilyen kezdo allapotbol hagyjuk magara a rendszert, a ket csiga
kozti kotelszakasz ket resze egymassal derekszoget zar be. A kozepso testre
hato 5 egysegnyi nehezsegi erot a ket 3, illetve 4 egysegnyi fonalero csak
akkor egyens
ulyozhatja ki, ha a Pitagorasz-tetelnek megfeleloen egymasra
merolegesek. Tehat az erok vektorkent osszegzodnek. 

2.2.4. Newton I. t
orv
enye, az inerciarendszer fogalma
Ha egy testre nem hat ero, vagy a ra hato erok eredoje nulla, akkor Newton II.
torvenye, (2.5) alapjan:
X
F=0

a=0

v = allando .
(2.6)
Ez Newton I. torvenye: Ha egy testre nem hat ero, vagy a ra hato erok eredoje nulla,
akkor a test egyenesvonal
u egyenletes mozgast vegez, vagy nyugalomban marad.
Nyugalomban? Mihez kepest? Most mar mindenkepp meg kell vizsgalnunk azt a kerdest, amivel eddig nem foglalkoztunk: egy test mozgasat k
ulonbozo vonatkoztatasi rendszerekben rhatjuk le, es mas-mas vonatkoztatasi rendszerbol nezve a test mozgasa is
k
ulonbozo lesz.
Megfigyel
es: F
ekez
o vagy kanyarod
o busz
Fekezo vagy kanyarodo buszon allva azt tapasztaljuk, hogy hirtelen, latszolag
minden ok nelk
ul elore es
unk, vagy oldalt dol
unk, tehat a buszhoz kepest
gyorsulunk. Ez ellentmondani latszik Newton I. torvenyenek, hiszen annak
ellenere gyorsulunk, hogy nem hat rank k
ulso ero.
Ugyanakkor az utcan allo megfigyelo azt tapasztalja, hogy mi egyenesvonal
u
egyenletes mozgast vegz
unk, a busz viszont a ra hato erok hatasara gyorsul
(fekez vagy kanyarodik). Az utcan allo megfigyelo tehat ervenyesnek latja
Newton I. torvenyet. 
24

A ket megfigyelo mas-mas vonatkoztatasi rendszerbol rja le a mozgast. Azt a vonatkoztatasi rendszert, amelyben teljes
ul Newton I. torvenye (azaz egy test, amelyre nem hat
ero, egyenesvonal
u egyenletes mozgast vegez, vagy nyugalomban van) inerciarendszer nek
nevezz
uk. Newton I. torvenye tehat az inerciarendszer defincioja. A Newton-torvenyek
(eredeti formajukban) csak inerciarendszerekben ervenyesek.
A forgo Foldhoz rogztett vonatkoztatasi rendszer nem inerciarendszer, de sok esetben
jo kozeltessel inerciarendszernek tekintheto (es gy a Newton-torvenyeket legtobbszor
eredeti formajukban hasznalhatjuk). Jobb kozeltessel inerciarendszer a Fold kozeppontjahoz rogztett, de a Folddel egy
utt nem forgo vonatkoztatasi rendszer. Meg jobb kozeltes
a Naphoz vagy mas csillagokhoz rogztett vonatkoztatasi rendszer.
A 3.1 szakaszban be fogjuk latni, hogy egy inerciarendszerhez kepest egyenesvonal
u
egyenletes mozgast vegzo vonatkoztatasi rendszer szinten inerciarendszer.

2.3. Gravit
aci
os k
olcs
onhat
as, s
ulyos t
omeg
A gravitacio, a Fold vonzasa alapveto hetkoznapi tapasztalatunk. Egy elejtett test
ha a kozegellenallas nem szamottevo egyenletesen gyorsulo mozgassal mozog a Fold
fele. Galilei megfigyelte, hogy minden test azonos g gyorsulassal esik termeszetesen
megint csak akkor, ha a kozegellenallas elhanyagolhato.
Megfigyel
es: Kepler-t
orv
enyek
Kepler Tycho Brahe [15] hatalmas mennyiseg
u csillagaszati megfigyelese alapjan tapasztalati torvenyeket fogalmazott meg a bolygok es holdak mozgasarol.
Ezek a Kepler-torvenyek.
Kepler I. t
orv
enye A bolygok (holdak) ellipszis palyan keringenek a Nap
(anyabolygo) kor
ul. A Nap (anyabolygo) az ellipszis egyik fokuszaban van.
Kepler II. t
orv
enye Egy bolygohoz (holdhoz) h
uzott vezersugar azonos ido
alatt azonos ter
uletet s
urol.
Kepler III. t
orv
enye A Naprendszerben a bolygopalyak fel nagytengelyenek kobei u
gy aranylanak egymashoz, mint a keringesi idok negyzetei. (Ha
egy bolygo kor
ul tobb hold kering, akkor a holdpalyak fel nagytengelyenek
kobei u
gy aranylanak egymashoz, mint a keringesi idok negyzetei.) 
Newton felismerte, hogy egy test szabadesese es a bolygok, holdak mozgasa ugyanarra
az okra, az altalanos tomegvonzasra vezetheto vissza.
A gravitacios ero aranyos a kolcsonhatasban reszt vevo testek tomegevel. Erre abbol lehet kovetkeztetni, hogy a tapasztalat szerint minden szabadon eso test egyforma
gyorsulassal gyorsul.

25

Az ero tavolsagf
uggesere Newton csillagaszati megfigyelesek alapjan kovetkeztetett.
Kepler III. torvenye alapjan az ellipszispalyakat korpalyaval kozeltve a bolygok
centripetalis gyorsulasa fordtva aranyos a Naptol mert tavolsaguk negyzetevel, es gy
a gravitacios ero is a kolcsonhato testek tavolsaganak negyzetevel fordtottan aranyos.
Hasonlo kovetkeztetesre juthatunk, ha egy foldfelsznhez kozel szabadon eso test gyorsulasat es a Fold kor
ul keringo Hold centripetalis gyorsulasat vetj
uk ossze a testeknek a
Fold kozeppontjatol mert tavolsagaval.
Megfigyel
es: Szabadon es
o test
es a Hold gyorsul
asa
A szabadon eso test g nehezsegi gyorsulasa konnyen megmerheto. A nehezsegi gyorsulas erteke a Fold forgasa, alakja es inhomogen tomegeloszlasa miatt
kis mertekben f
ugg a meres helyetol. Kozelto szamtasunkhoz tekints
unk el a
Fold forgasanak hatasatol (ezzel reszletesen fogunk foglalkozni a 3.5 szakaszban), ekkor egy felsznhez kozel szabadon eso test a Fold gravitacios vonzasanak hatasara a1 g = 9, 81 m/s2 gyorsulassal mozog, mikozben tavolsaga
a Fold kozeppontjatol a Fold sugaraval egyezik meg: r1 = RF 6, 37 106 m.
A Hold keringesi ideje (sziderikus honap) TH = 27, 32 nap, az atlagos HoldFold tavolsag pedig RH = 384 ezer km (B.2). A Hold jo kozeltessel korpalyan
kering, gy centripetalis gyorsulasa a2 4 2 RH /TH2 = 2, 72 103 m/s2 , tavolsaga r2 3, 84 108 m.

Osszevetve
az adatokat a1 /a2 3600 es r1 /r2 1/60, azaz a gyorsulas es
gy a gravitacios ero fordtva aranyos a tavolsag negyzetevel. 
Ezek alapjan Newton gravitacios torvenye:
F =

m1 m2 r
,
r2
r

(2.7)

ahol m1 es m2 a kolcsonhato testek s

ulyos vagy gravitalo tomege, r a testek tavolsaga,
pedig kesobb meghatarozando allando. Az ero minden esetben vonzo, a testeket osszekoto
egyenes iranyaban hat.

2.3.1. S
ulyos
es tehetetlen to
meg
A tomeg ket, egymastol f
uggetlen fizikai torvenyben is megjelent. Newton II. torvenyeben (2.1) a tehetetlen tomeg fejezi ki, hogy a test mennyire all ellen a gyorstoero
nek. A gravitacios torvenyben (2.7) a s
ulyos tomeg fejezi ki a test gravitalo kepesseget.

Egyaltalan nem magatol ertetodo, hogy ez a ketfele tomeg ugyanaz a fizikai mennyiseg.
Tekints
uk egyelore a ket mennyiseget egymastol f
uggetlennek, es jelolj
uk a tehetetlen
tomeget mt -vel, a s
ulyos tomeget ms -sel.
26

Ekkor Newton II. torvenye:

F = k1 mt a ,
ahol k1 a mertekegysegek megvalasztastol f
uggo allando. Hasonloan, a gravitacios torveny:
ms1 ms2
F = k2
,
r2
ahol k2 szinten a mertekegysegek megvalasztastol f
uggo allando.
A tapasztalat azt sejteti, hogy a s
ulyos es tehetetlen tomeg aranyos egymassal, azaz
ha egy testnek ketszer akkora a tehetetlensege (ketszer akkora a tehetetlen tomege),
mint egy masiknak, akkor a gravitacios kolcsonhatasban is ketszer akkora erovel vesz
reszt (ketszer akkora a s
ulyos tomege), mint a masik testnek:
mt ms .
Ezt tamasztja ala az a tapasztalat, hogy a Fold egy adott helyen minden szabadon
eso test ugyanakkora gyorsulassal mozog. Egy ms s
ulyos es mt tehetetlen tomeg
u testre
szabadeses kozben csak a Fold gravitacios ereje hat (a Fold forgasanak hatasat most is
elhanyagoljuk). Igy Newton II. torvenye es a gravitacios torveny alapjan:
k1 mt a = F = k2 ms

mFs
.
RF2

Ebbol a test gyorsulasa:

a=

ms k2 mFs
,

mt k1 RF2

ami viszont a tapasztalat szerint minden testre ugyanakkora (g). Mivel a masodik tortben
csupa allando szerepel, ebbol az kovetkezik, hogy az elso tort is minden test eseteben
ugyanakkora, azaz a ketfele tomeg a nehezsegi gyorsulas meresenek pontossagaval
aranyos egymassal.
A ketfele tomeg aranyossagat kesobb Eotvos Lorand [16] igazolta sokkal nagyobb
pontossaggal. Eredmenyere Einstein is hivatkozott az altalanos relativitaselmeletben.
Az Eotvos-inga elvet a 3.5 szakaszban targyaljuk.
A k1 es k2 allandok ertekei a mertekegysegrendszer megvalasztasatol f
uggenek.

2.3.2. M
ert
ekegys
egek
A mertekegysegek meghatarozasanal fontos szempont, hogy a definciohoz tartozo
meresi eljaras minel pontosabb legyen, es ne legyen helyhez kotott, azaz megfelelo eszkozokkel barhol (akar a Foldon kv
ul is) elvegezheto legyen. Ugyanakkor a ma hasznalt
mertekegysegek megvalasztasaban szerepe van a hagyomanynak is. A kovetkezokben
attekintj
uk az alapveto mechanikai mennyisegek SI egyseget es nehany korabbi mertekegyseget.
27

Id
o
Az ido hagyomanyos mertekegysegei a termeszetes ciklusokon (periodikus termeszeti
jelensegeken) alapulnak. Ilyen az ev (evszakok valtozasa), a honap (a Hold-fazisok valtozasa) es a nap (napszakok valtozasa). A kisebb egysegeket ezek felosztasaval kaphatjuk
(1 nap 24 ora, 1 ora 3600 masodperc).
Ehhez azonban pontosan meg kell hatarozni, hogy milyen hossz
u idotartam egy nap. A
h
0 00
Fold az allocsillagokhoz kepest 23 56 4 alatt fordul korbe a tengelye kor
ul (csillag-nap).
A napok hossza (a Nap ket delelese kozt eltelo ido, Nap-nap) azonban ennel valamivel
hosszabb, hiszen a Fold kering a Nap kor
ul, gy a Foldnek egy teljes fordulatnal kicsit
tobbet kell forognia a kovetkezo delelesig. A Fold ellipszis palyaja es tengelyferdesege
miatt ennek merteke, es gy a nap hossza, az ev soran kismertekben (nehany masodperccel) valtozik. Ezek a kis elteresek osszeadodnak, emiatt a nap delelese az ev folyaman az
egyenletesen jaro orakhoz kepest 15 perccel ingadozik (idoegyenlet, lasd Ter es ido [6])
Igy a 24 oras nap az atlagos Nap-nap hossza.
Ugyanakkor a napok hossza a Fold forgasanak lassulasa es kis valtozasai miatt
is folyamatosan valtozik. Ezert sz
uksegesse valt egy jol definialt, a Foldtol f
uggetlen
masodperc-etalon valasztasa: 1967 ota egy masodperc (s) az alapallapot
u cezium-133
atom ket hiperfinom energiaszintje kozotti atmenetnek megfelelo sugarzas 9 192 631 770
periodusanak idotartama, amit atomorak segtsegevel lehet merni.
T
avols
ag
A hagyomanyos tavolsagegysegek emberi testreszek (ujj, lab, stb.) meretehez igazodtak. A kereskedelem fejlodesevel a mindenhol kicsit k
ulonbozo egysegek zavarova valtak.
A metrikus mertekegyseg-rendszerben az 1 meteres tavolsagot a Parizson atmeno delkor 1/40 000 000 reszekent hataroztak meg. Ennek merese alapjan kesz
ult el a parizsi
meter-etalon: egy platina-irdium r
ud, amelyen ket vonas tavolsaga 1 meter.
A ma elvarhato meresi pontossagnak az etalon pontossaga mar nem felel meg. Masreszt a tavolsagokat egyre inkabb idomeresre vezetik vissza (azt az idot merik, amely
alatt a feny vagy mas elektromagneses hullam befutja a merendo tavolsagot).
Bay Zoltan [17] kezdemenyezesere 1983 ota a meter egyseget a masodperc egysegre
vezetik vissza: 1 meter (m) az a tavolsag, amit a feny vakuumban 1/299 792 458 s ido
alatt befut. Ezzel a vakuumbeli fenysebesseg a tovabbiakban nem merendo mennyiseg,
hanem defincio szerint:
c = 299 792 458 m/s .
Sebess
eg, gyorsul
as
A sebesseg es a gyorsulas SI mertekegysege (m/s, m/s2 ) a meterbol es a masodpercbol szarmaztatott mertekegyseg. (A km/h sebessegegyseg csak a hetkoznapi eletben
hasznalatos.)
28

T
omeg
A tomeg egysegenek definialasara meg nincs elfogadott modern modszer. 1 kilogramm
(kg) a Parizsban orzott platina-irdium kilogramm-etalon tomege, amely 1 dm3 4 C-os
vz tomegevel egyenlo. Az elotagok hasznalatakor zavaro, hogy nem a gramm (g), hanem
a kilogramm (kg) az alapegyseg.
Er
o
Az ero ket alapveto osszef
uggesben, Newton II. torvenyeben es a gravitacios torvenyben is szerepel:
F = k1 ma
m1 m2
F = k2 2 .
r
A ket allando koz
ul az egyiket szabadon rogzthetj
uk, es ezzel meghatarozhatjuk az
ero mertekegyseget a masikat viszont ezutan meressel kell meghatarozni.
Az ero regi mertekegysegehez (kilopond) a Fold gravitacios erejet hasznaltak. Egy
nyugalomban levo m tomeg
u test s
ulya (a Fold forgasanak hatasat megint elhanyagolva)
a ra hato gravitacios erovel egyenlo:
G=

k2 mF
m.
RF2

A k2 mF /RF2 allandot egysegnyinek valasztva 1 kilopond (kp) eppen egy 1 kg tomeg

u test
s
ulya (Parizsban). (1 g s
ulya pedig 1 p, 1 pond.)
Az SI mertekegyseg-rendszerben a k1 allando erteket egysegnyinek valasztjuk, gy
Newton II. torvenye a (2.1) alakot veszi fel:
F = ma .
Eszerint az ero SI mertekegysege, a newton (N) a tomeg es a gyorsulas mertekegysegebol
szarmaztathato:
1 N = 1 kg 1 m/s2 = 1 kg m/s2 .
A gravitacios torveny gy

m1 m2 r

r2
r
alak
u, ahol (k2 ) erteket meg kell merni. A test s
ulyanak ismerete ebben nem segt,

mert a Fold tomeget nem ismerj

uk. (Eppen
a gravitacios allando ismereteben tudjuk
majd meghatarozni.) A gravitacios allandot ket kismeret
u test kozott fellepo nagyon
kicsi vonzoero megmeresevel kell meghatarozni. A merest eloszor Cavendish [18] vegezte
el: torzios inga segtsegevel merte ket nehany kg tomeg
u, egymastol kb. 10 cm tavolsagra
levo olomdarab kozt fellepo erot.
F =

29

A gravitacios allando erteke

= 6, 6725 1011 N m2 /kg2 .
Egy test s
ulya (a Fold forgasat meg mindig elhanyagolva) kor
ulbel
ul megegyezik a ra
hato gravitacios erovel:
mmF
mg 2 .
RF
A gravitacios allando, a g 9, 81 m/s2 nehezsegi gyorsulas es a Fold RF 6370 km
atlagos sugaranak ismereteben utobbit a Nap latszolagos helyzetenek meresevel mar
az okoriak megmertek meghatarozhato a Fold tomege es atlagos s
ur
usege:
gRF2
6 1024 kg ,

mF
mF
F =
= 4 3 5, 5 kg/dm3 .
VF
R
3 F

MF

2.4. Ku
onb
oz
o k
olcs
onhat
asok
l
A kovetkezokben attekintj
uk a mechanika feladatokban elofordulo kolcsonhatasokat.
Neh
ezs
egi er
o
Minden testre hat a Fold gravitacios vonzasa. A nehezsegi ero a Fold forgasa miatt
kicsit elter ettol (ezt reszletesen megvizsgaljuk a 3.5.1 szakaszban).
A nehezsegi ero nagysaga mg, iranya f
uggolegesen lefele mutat. (A f
uggoleges iranyt
epp a nehezsegi ero iranya definialja.) Nagysaga es iranya nem f
ugg mas eroktol, a nehezsegi ero szabad ero.
A nehezsegi ero terfogati ero : egy kiterjedt test teljes terfogataban, minden reszere
elosztva hat. Szamtasoknal viszont u
gy vehetj
uk figyelembe, mintha koncentraltan a test
tomegkozeppontjaban hatna (5.1 szakasz).
Nyom
oer
o
A szilard testek nem hatolhatnak egymasba: ezt a kozvetlen
ul erintkezo testek fel
ulete
kozt fellepo nyomoero akadalyozza meg.
A nyomoero meroleges az erintkezo fel
uletre, es ahogy neve is mutatja, mindig nyomo
irany
u. A nyomoero egy kenyszerero : nagysagat a testekre hato egyeb erok hatarozzak
meg a kenyszerfeltetel (a testek nem hatolhatnak egymasba) alapjan.
A nyomoero fel
uleti ero : kiterjedt testek eseten a teljes erintkezo fel
uleten elosztva hat.
Ha egyetlen erovel akarjuk helyettesteni, akkor a kenyszerfelteteleknel a test forgasara,
az ero forgatonyomatek ara is figyeln
unk kell (6.2 szakasz).
30

K
ot
eler
o
A kotelero vagy fonalero szinten kenyszerero. Ha ket testet egy kotel kapcsol egymashoz, akkor a testek nem tavolodhatnak el tetszolegesen egymastol ez a kenyszerfeltetel.
A kotelero parhuzamos a kotellel, es mindig h
uzo irany
u. Nagysagat, a nyomoerohoz
hasonloan, a testekre hato erok hatarozzak meg a kenyszerfeltetel alapjan.
S
url
od
as
Egymashoz nyomodo fel
uletek kozott a fel
uletre meroleges nyomoeron kv
ul a fel
ulettel parhuzamos ero is hathat. Ez az ero a s
urlodas. A s
urlodasi ero oka a fel
uletek
kozti adhezio, valamint a fel
uletek egyenetlensege. Megk
ulonboztet
unk nyugalmi (vagy
tapadasi ) es mozgasi (vagy cs
uszasi) s
urlodast.
A nyugalmi s
urlodasnal a ket test egymashoz kepest nyugalomban van. Ilyenkor a
s
urlodasi ero nagysaga es iranya olyan, hogy a ket test egymashoz kepesti nyugalmat
lehetoleg fenntartsa. Ugyanakkor a s
urlodasi ero nem lehet barmilyen nagy:
F S 0 F N ,
ahol FS a s
urlodasi ero, FN a fel
uletek kozti nyomoero, 0 pedig a testek anyagatol es a
fel
uletek minosegetol f
uggo tapadasi s
urlodasi egy
utthato.
Mozgasi s
urlodasnal a ket test egymashoz kepest mozog. Ekkor a s
urlodasi ero iranya
olyan, hogy a ket test egymashoz kepesti mozgasat akadalyozza, tehat a relatv sebesseggel ellentetes irany
u. Nagysaga:
FS = FN ,

ahol a cs
uszasi s
urlodasi egy
utthato. Altal
aban 0 .
A s
urlodas jelensege nagyon bonyolult, nagyon sok tenyezo befolyasolja. A s
urlodasi
egy
utthatok jelentosen megvaltozhatnak peldaul a fel
uletek szennyezodesetol (olaj, vz,
stb.). Ugyanakkor a fel
uletek nagysaga es a testek egymashoz kepesti sebessege csak kis
mertekben befolyasolja a fellepo erot, gy azt egyszer
ubb feladatokban altalaban ezektol
f
uggetlennek tekintj
uk.
K
ozegellen
all
as
Gazokban es folyadekokban mozgo testek kolcsonhatasban vannak az oket kor
ulvevo
kozeggel. A fellepo erok a mozgas iranyara merolegesek is lehetnek (lasd a 8.4 szakaszt),
de itt most csak a mozgast akadalyozo erorol, a kozegellenallasrol beszel
unk.
Kisebb sebessegeknel a kozegellenallas fo oka a kozeg viszkozitasa: ilyenkor a fellepo
ero a test (kozeghez viszonytott) sebessegevel aranyos: F v. Nagyobb sebessegeknel
a kozegben kialakulo orvenyek okozzak a kozegellenallast, ilyenkor az ero a sebesseg
negyzetevel aranyos: F v 2 . Az ero mindket esetben a kozeghez viszonytott sebesseggel
ellentetes irany
u.
31

Rug
oer
o
Rugalmas testekben a deformacio hatasara olyan ero lep fel, amely ellentetes irany
u
a deformaciot letrehozo erovel (7. fejezet). Kis deformacio eseten a legtobb anyagnal az
ero aranyos a deformacio mertekevel. (Ezt felhasznaltuk az ero meresenel is, lasd a 2.1
szakaszban.)
A rugalmas testben a deformacio hatasara fellepo, a deformacio iranyaval ellentetes
irany
u ero a rugoero. Ha teljes
ul a linearitas feltetele, akkor
Fr = Dx ,

(2.8)

ahol Fr a rugoero, x a rugo deformacioja, D pedig a direkcios ero (ami nevevel ellentetben
N/m mertekegyseg
u, a rugora jellemzo mennyiseg, szoktak rugoallando nak is nevezni).

2.5. A mozg
asegyenlet alkalmaz
asa
A dinamika feladatok megoldasanak altalanos menete: megkeress
uk a testekre hato
eroket, felrjuk a mozgasegyenleteket es a kenyszerfelteteleket megado osszef
uggeseket,
az egyenletek megoldasaval meghatarozzuk a testek gyorsulasat, majd veg
ul a gyorsulasokbol es a kezdeti feltetelekbol a kinematika osszef
uggesei alapjan meghatarozzuk a test
sebessegenek es helyvektoranak idof
uggeset.
K
et test csig
an
atvetett k
ot
elen
Ket testet konny
u, s
urlodasmentes csigan atvetett elhanyagolhato tomeg
u, ny
ujthatatlan kotellel kotj
uk ossze, es a rendszert nyugalmi helyzetben magara hagyjuk (2.2 abra).

2.2. abra. Ket test csigan atvetett kotelen

32

Mit jelentenek a szovegben szereplo kiemelt szavak? A csiga konny

u es s
urlodasmentes: gy forgatasahoz elhanyagolhatoan kicsi ero sz
ukseges, tehat a csiga ket oldalan
ugyanakkora a kotelero. A kotel elhanyagolhato tomeg
u: a ra hato nehezsegi erot elhanyagolhatjuk, es gyorstasahoz se sz
ukseges ero. A kotel ny
ujthatatlan: gy a ket test
elmozdulasa egyforma nagysag
u (bar ellentetes irany
u), es emiatt sebesseg
uk es gyorsulasuk nagysaga is megegyezik.
Ezek alapjan berajzoltuk az abrara a testekre hato eroket es a testek gyorsulasanak
iranyat (m1 > m2 feltetelezessel), majd ennek megfeleloen felrhatjuk a testekre vonatkozo mozgasegyenleteket:
m1 a = m1 g FK
m2 a = FK m2 g .
Az egyenletrendszer megoldasa:
m1 m2
g
m1 + m2
2m1 m2
FK =
g.
m1 + m2
a=

Lejt
o s
url
od
assal
A 2.3 abran lathato, hajlasszog
u lejto es a ra helyezett m tomeg
u test kozotti
s
urlodasi egy
utthato . A testet nyugalmi helyzetben a lejtore helyezz
uk.

2.3. abra. Lejto s

urlodassal
A testre a nehezsegi ero, a nyomoero es a s
urlodasi ero hat. Celszer
u az eroket lejtore
meroleges es lejtovel parhuzamos komponensekre bontani. A test nem mozoghat a lejtore
meroleges iranyban, gy a lejtore meroleges erok eredoje nulla (kenyszerfeltetel):
FN = mg cos .
A testet a lejtoirany
u erok gyorstjak. A gyorsulas iranyat vegy
uk fel a lejtovel parhuzamosan lefele pozitvnak! Ekkor a mozgasegyenlet:
ma = mg sin FS .
33

A s
urlodasi ero nagysaga attol f
ugg, hogy a test megcs
uszik-e. Tegy
uk fel, hogy igen!
(Ezt a vegen majd ellenorizn
unk kell!) Ekkor:
FS = FN .
Az egyenletrendszer megoldasa:
a = (sin cos ) g .
Az eredmeny nem lehet negatv, hiszen a test nem indulhat el magatol felfele. Ebbol
a parameterekre a
tg
feltetel adodik. Ha a s
urlodasi egy
utthato nagyobb, akkor a test nem cs
uszik meg, gyorsulasa nulla lesz, nyugalomban marad. Akkor viszont a cs
uszasi s
urlodasra vonatkozo
egyenloseg helyett a tapadasi s
urlodasra vonatkozo egyenlotlenseget kell felrnunk, es a
feladatot gy megoldanunk. Ezt az olvasora bzzuk.
Sok esetben azonban a testekre hato erok a test sebessegetol vagy helyzetetol is f
uggenek amelyeket viszont csak a mozgasegyenletek megoldasa utan tudnank meghatarozni.
Ilyen esetben a mozgasegyenlet felrasa differencialegyenlethez vezet, azaz olyan f
uggvenyegyenlethez, amelyben az ismeretlen f
uggveny es annak derivaltjai is szerepelnek.
Erre pelda a kozegellenallassal eso test mozgasa.
Es
es ko
all
assal
zegellen
A nyugalmi helyzetbol elengedett testre a nehezsegi eron kv
ul hat az azzal ellentetes
irany
u kozegellenallas. Ha a test s
ur
usege osszemerheto a kozeg s
ur
usegevel, akkor a
kozeg felhajtoerejet is figyelembe kell venni, azt le kell vonni a nehezsegi erobol. A test
mozgasegyenlete (a felhajtoerot most elhanyagolva):
ma = mg FK .
Az FK kozegellenallasi ero azonban f
ugg a test kozeghez viszonytott sebessegetol.
Tegy
uk fel, hogy az ero aranyos a sebesseggel (viszkozus fekezodes):
FK = kv .
Ezt behelyettestve a mozgasegyenlet:
ma = mg kv .

(2.9)

Azonban az egyenletben a es v is idoben valtozo mennyisegek! A ket mennyiseg azonban

nem f
uggetlen:
dv
,
a=
dt
34

amit behelyettestve a mozgasegyenletbe (es m-mel atosztva) a kovetkezo differencialegyenletet kapjuk:

k
dv(t)
= g v(t),
v(0) = 0 .
dt
m
A differencialegyenlet megoldasahoz a differencialhanyadost formalisan tortkent kezelj
uk, es az egyenletet u
gy rendezz
uk at, hogy az egyik oldalon csak v, a masik oldalon
csak t szerepeljen (v mellol a (t) valtozo kirasat az attekinthetoseg kedveert elhagyjuk):
dv
= dt .
k
v
gm
Mindket oldalt integraljuk:
Zv
0

az integralast elvegezve:


1
dv =
k
gm
v

Zt
dt ,
0


v
k
m
= [t]t0 ,
ln g v
k
m
0

majd az integralasi hatarokat behelyettestve:



m
k
ln 1
v = t.
k
mg
Az egyenletbol v-t kifejezve:
v(t) =




k
t
mg 
1 e m t = vmax 1 e ,
k

ahol

mg
m
es
=
.
k
k
Lathato, hogy v hossz
u ido utan egy allandosult vmax ertekhez tart. (Az allandosult sebesseg erteket a (2.9) mozgasegyenletbol kozvetlen
ul is megkaphatjuk az a = 0
helyettestessel.)
A test gyorsulasa es elmozdulasa v(t) derivalasaval, illetve integralasaval mar konnyen
megkaphato:
vmax =

k
t
dv(t)
= ge m t = ge
dt
Zt

t
mg
m2 g  k
x(t) = v(t)dt =
t + 2 e m t 1 = vmax (t ) + vmax e .
k
k

a(t) =

35

Ha a kozegellenallasi ero a sebesseg negyzetevel aranyos (turbulens aramlas), akkor a

differencialegyenlet hasonloan felrhato es megoldhato, de mas idof
uggvenyeket kapunk.
(Termeszetesen a sebesseg ekkor is egy allandosult ertekhez tart.) Ennek vegigszamolasat
az olvasora bzzuk. Ha az integralas nehezseget okoz, hasznaljon internetes segtseget!
Mas feladatokban azt keress
uk, hogy milyen erok sz
uksegesek ahhoz, hogy a test a
megadott palyan, a megadott modon mozogjon. Nezz
unk erre is nehany peldat!
Geostacion
arius p
alya
A tavkozlesi m
uholdaknak olyan palyan kell mozognia, hogy a forgo Foldhoz viszonytva nyugalomban legyenek, es gy rogztett parabolaantennakkal lehessen a m
uholdakra jeleket k
uldeni, es azokrol jeleket fogadni. Ebbol kovetkezoen a palya az Egyenlto
skjaban levo korpalya, es a m
uhold keringesi ideje megegyezik a Fold (allocsillagokhoz
viszonytott) forgasi idejevel. Ez a geostacionarius palya. Milyen magasan keringenek
ezek a m
uholdak?
A Fold gravitacios tereben mozgo m tomeg
u test mozgasegyenlete:
ma =

mmF
r,
r3

ahol mF a Fold tomege. A mozgasegyenlet altalanos megoldasa k

upszelet (kor, ellipszis,
parabola vagy hiperbola) alak
u palya [11].
A korpalya specialis eseteben a mozgasegyenlet skalar alakban rhato, a test gyorsulasa a centripetalis gyorsulas:
mmF
mF2 r = 2 ,
r
ahol F = 2/TF a kormozgas es gy egyben a Fold forgasanak szogsebessege, r a
korpalya keresett sugara. Ebbol
r3 =

grF2
mF

,
F2
F2

ahol felhasznaltuk, hogy mF grF2 (rF a Fold sugara).

A palya sugara az adatok (TF = 23h 560 400 = 86154 s es rF = 6, 37 106 m) behelyettestesevel
s
gr2
r 3 2F = 4, 2 107 m 6, 6rF .
F
Ebbol a geostacionarius palya magassaga h = r rF 35800 km.

36

Harmonikus rezg
omozg
as
A harmonikus rezgomozgast vegzo test kiterese az ido f
uggvenyeben:
x(t) = A sin (t + ) .
Ebbol a gyorsulasa ketszeri derivalassal:
a(t) = A 2 sin (t + ) .
Felrva Newton II. torvenyet:
F (t) = ma(t) = Am 2 sin (t + ) = m 2 x(t) = Dx(t) ,
tehat a harmonikus rezgomozgashoz a kiteressel aranyos, azaz linearis visszaterto erore
van sz
ukseg.

2.4. abra. Rugohoz rogztett test

Lattuk, hogy nem t

ul nagy deformacio eseten a rugoero ilyen. Ha egy m tomeg
u
testet a 2.4 abran lathato modon egy D direkcios erej
u rugohoz rogzt
unk (a test es a
talaj kozott a s
urlodas elhanyagolhato), akkor a mozgasegyenlet:
ma = Dx ,
az egyenletet nullara rendezve, bevezetve az 2 = D/m jelolest, valamint felhasznalva,
hogy a gyorsulas az elmozdulas ido szerinti masodik derivaltja, a kovetkezo differencialegyenletet kapjuk:
d2 x
+ 2x = 0 .
dt2
Ennek a differencialegyenletnek altalanos megoldasa a feladat legelejen felrt
x(t) = A sin (t + )
idof
uggveny. Mint lattuk erteket a fizikai rendszer parameterei (m es D), az A amplit
udo es a kezdofazis erteket viszont a kezdeti feltetelek (a test helyzete es sebessege a
t = 0 idopillanatban) hatarozzak meg.

37

Kanyarod
as
es f
ekez
es
Vzszintes u
ton halado jarm
ure (a kozegellenallason kv
ul, amivel ebben a feladatban
most nem foglalkozunk) vzszintes iranyban csak a kerekek es a talaj kozti tapadasi s
urlodasi ero hat. A f
uggoleges iranyban hato nehezsegi ero es a talaj nyomoereje kiegyenlti
egymast (FN = mg). Gyorstaskor a talaj altal kifejtettFS s
urlodasi ero gyorstja, fekezeskor ez az ero lasstja a jarm
uvet. Kanyarodaskor a s
urlodasi ero biztostja a centripetalis
gyorsulast (es egyenletes, egyenesvonal
u haladaskor a s
urlodasi ero egyenlti ki a kozegellenallasi erot).
Vizsgaljuk most meg azt a kenyes esetet, amikor kanyarban kell fekezni! Az r sugar
u
kanyarban v sebesseggel mozgo m tomeg
u jarm
u mozgasegyenlete:
ma = FS ,
a gyorsulasvektor a centripetalis es a tangencialis gyorsulas eredoje:
a = acp + at .
A ket komponens meroleges, gy:
a=

q
a2cp + a2t ,

ahol acp = v 2 /r.

A tapadas (es a jarm
u iranythatosaganak) feltetele:
FS FN = mg ,
ebbol:
ma mg
a g
2
acp + a2t 2 g 2
r
2 g 2

|at |

v4
.
r2

Az utolso kifejezes megadja a maximalis lassulast, amivel meg megcs

uszas nelk
ul
fekezni lehet a jarm
uvet. Az elso tag az u
tviszonyoktol es a gumi minosegetol f
ugg, a
masodik a sebessegtol es a kanyar elessegetol. Ha nagyon gyorsan erkez
unk a kanyarba,

akkor a gyok alatt negatv ertek lesz: ilyenkor a kanyarban egyaltalan nem tudunk fekezni,
sot a kanyart se tudjuk bevenni. Tehat mar a kanyar elott le kell fekezni annyira, hogy

a kanyarban sz
ukseg eseten meg fekezni is tudjunk.
Meg kritikusabb a helyzet, ha a kanyarodo u
t lejt is, es emiatt a jarm
u fekezes nelk
ul
folyamatosan gyorsul. Ennek az esetnek a vizsgalatat az olvasora bzzuk.
38

3. fejezet
Mozg
asok ler
asa ku
onb
oz
o
l
vonatkoztat
asi rendszerekben
A 2.2.4 szakaszban mar lattuk, hogy k
ulonbozo vonatkoztatasi rendszerekbol nezve a testek mozgasa k
ulonbozonek latszik. A kovetkezokben megvizsgaljuk a mozgasok
lerasat k
ulonbozo vonatkoztatasi rendszerekben. A vonatkoztatasi rendszerek koz
ul k
ulonosen fontosak az inerciarendszer ek, hiszen ezekben a rendszerekben alkalmazhatok a
Newton-torvenyek. Igy a k
ulonbozo vonatkoztatasi rendszereket egy altalunk valasztott
inerciarendszerhez viszonytjuk. Eloszor ket egymashoz kepest egyenesvonal
u egyenletes
mozgast vegzo vonatkoztatasi rendszert, majd egymashoz kepest gyorsulo (egyenesvonal
u gyorsulo mozgast vegzo es forgo) rendszereket fogunk vizsgalni.

3.1. Galilei-transzform
aci
o
Tekints
unk egy K vonatkoztatasi rendszert, amely inerciarendszer, es egy hozza kepest
egyenesvonal
u egyenletes mozgast vegzo K rendszert (3.1 abra).
A K rendszerben legyen egy P pontba mutato helyvektor r(t), a K rendszerben az
ugyanebbe a pontba mutato helyvektor pedig r0 (t). A K rendszer origojanak helyvektora
a K rendszerben rK0 (t). Mivel K egyenesvonal
u egyenletes mozgast vegez K-hoz kepest,
ezert:
rK0 (t) = wt + r0 ,
ahol w K sebessegvektora K-hoz kepest, r0 pedig K origojanak helyvektora K-ban a
t = 0 idopillanatban.
A ket rendszerben felrt helyvektor kozotti kapcsolat a Galilei-transzformacio :
r(t) = r0 (t) + rK0 (t) = r0 (t) + wt + r0 .

39

(3.1)

3.1. abra. Transzformacio ket vonatkoztatasi rendszer kozott

Mindket vonatkoztatasi rendszerben felrhatjuk a P pont Descartes-koordinatait is.

Valasszuk a ket rendszerben a koordinata-tengelyeket a 3.1 abran lathato modon egymassal parhuzamosan! (Az egymashoz kepest elforgatott koordinatatengelyek kozti transzformacio tisztan geometriai problema, amivel itt most nem foglalkozunk.) Ekkor a Galileitranszformacio koordinatakkal felrt alakja:
x = x0 + wx t + x0
y = y 0 + wy t + y0
z = z 0 + wz t + z0 ,

(3.2)

ahol wx , wy es wz , illetve x0 , y0 es z0 w, illetve r0 koordinatai.

A (3.1) kifejezest ido szerint ketszer derivalva kapjuk:
v(t) = v0 (t) + w
a(t) = a0 (t) ,

(3.3)

ahol v(t) es v0 (t), illetve a(t) es a0 (t) a P pont sebessege illetve gyorsulasa a K es a K
vonatkoztatasi rendszerben.
Irjuk fel a K inerciarendszerben Newton II. torvenyet:
ma = Fe ,
ahol Fe a testre hato eredo ero. A testre hato erok f
uggetlenek a vonatkoztatasi rendszertol, es (3.3) szerint a gyorsulasok megegyeznek a ket rendszerben, gy:
ma0 = Fe ,
azaz Newton II. torvenye a K rendszerben is teljes
ul.
A Galilei-fele relativitas elve kimondja, hogy a jelensegeket lero torvenyek az egymashoz kepest egyenesvonal
u egyenletes mozgast vegzo vonatkoztatasi rendszerekben
ugyanolyanok. Ha a K rendszer inerciarendszer, akkor a hozza kepest egyenesvonal
u
egyenletes mozgast vegzo K rendszer is inerciarendszer.
40

3.2. Lorentz-transzform
aci
o
Ha egy c sebesseg
u fenyjelet (vagy mas elektromagneses hullamot) vizsgalunk ket
k
ulonbozo, egymashoz kepest egyenesvonal
u egyenletes mozgast vegzo vonatkoztatasi
rendszerbol, akkor a Galilei-transzformacio (3.3) osszef
uggese szerint c = c0 + w, azaz
0
c 6= c , a feny sebessege a ket rendszerben k
ulonbozo lenne. Kserleti tapasztalatok
(peldaul a Michelson-Morley kserlet [19]) szerint viszont a feny vakuumban barmely
inerciarendszerben ugyanakkora sebesseggel terjed.
Eszerint a Galilei-transzformacio osszhangban van a mechanika Newton-torvenyeivel,
de ellentmondasban van az elektromagneses hullamokat lero Maxwell-egyenletek kel.
A Lorentz-transzformacio kielegti a c0 = c feltetelt (a feny barmely inerciarendszerben ugyanakkora sebesseggel terjed), osszhangban van a Maxwell-egyenletekkel. Ha
az egyszer
useg kedveert a koordinata-rendszerek relatv sebessege parhuzamos az xtengellyel (wx = w), valamint r0 = 0, akkor a Lorentz-transzformacio koordinatakkal
felrt alakja:
x0 + wt
x= q
2
1 wc2
y = y0
z = z0
t0 + cw2 x
.
t= q
2
1 wc2

(3.4)

Emlekeztetou
l a (3.2) Galilei-transzformacio ugyanilyen feltetelekkel:
x = x0 + wt
y = y0
z = z0
t = t0 .
A klasszikus szemleletnek a legfurcsabb a Lorentz-transzformacio utolso osszef
uggese:
a ket vonatkoztatasi rendszerben maskepp telik az ido! A Lorentz-transzformacio osszhangban van a Maxwell-egyenletekkel, de ellentmondasban van a Newton-torvenyekkel.
A specialis relativitaselmeletben masok a mechanika torvenyei.
A korrespondencia-elv szerint azonban az u
j elmeletnek hataresetben vissza kell adnia
a regit. [20]. Ha w  c, akkor a Lorentz-transzformacio es a Galilei-transzformacio jo
kozeltessel megegyezik, gy nem t
ul nagy sebessegek eseten tovabbra is hasznalhatjuk a
Newton-torvenyeket.

41

3.3. Gyorsul
o vonatkoztat
asi rendszer
A 3.1 szakaszhoz hasonloan tekints
unk ismet egy K vonatkoztatasi rendszert, amely
inerciarendszer, de most a K rendszer hozza kepest a0 gyorsulassal, egyenesvonal
u egyenletesen gyorsulo mozgassal mozogjon. A 3.1 abranak megfeleloen most is felrhatjuk a K
es K rendszer kozotti (3.1) transzformacios osszef
uggest:
r(t) = r0 (t) + rK0 (t) .
Ezt ido szerint ketszer derivalva azonban mas eredmenyt kapunk:
v(t) = v0 (t) + w(t)
a(t) = a0 (t) + a0 ,
hiszen most w(t) = a0 t + w0 nem allando.
Rendezz
uk at a gyorsulasok kozti osszef
uggest:
a0 = a a0 ,
es szorozzuk meg a pontszer
u test m tomegevel:
ma0 = ma ma0 .
Hasznaljuk fel, hogy a K inerciarendszerben teljes
ul Newton II. torvenye:
ma = Fe ,
ahol Fe a tomegpontra hato eredo ero. Ezt berva:
ma0 = Fe ma0 ,

(3.5)

azaz a K rendszerben nem teljes

ulnek a Newton-torvenyek, a K rendszer nem inerciarendszer.
Ahhoz, hogy a Newton-torvenyeket megis hasznalhassuk, vezess
unk be egy fiktv, nem
valodi (nem testek kozti kolcsonhatasbol szarmazo)
Ft = ma0
tehetetlensegi ero t! Ezt behelyettestve a (3.5) kifejezesbe:
ma0 = Fe + Ft = F0e .
Igy tehat formalisan teljes
ul Newton II. torvenye, csak az F0e eredo erobe a valodi
(kolcsonhatasokbol szarmazo) erokon kv
ul az Ft = ma0 tehetetlensegi erot is bele kell
szamtani.
42

Mozg
asok ler
asa gyorsul
o rendszerben
Ugyanazt a dinamikai feladatot k
ulonbozo vonatkoztatasi rendszerekben is megoldhatjuk. Sokszor kenyelmesebb egy gyorsulo rendszer (nem inerciarendszer) hasznalata
ilyenkor azonban a valodi, kolcsonhatasbol szarmazo erokon kv
ul a tehetetlensegi eroket
is figyelembe kell venni. Lassunk egy peldat!
Egy kocsira ket m tomeg
u testet helyez
unk: az egyik kerekeken szabadon gurulhat,
a masik viszont s
urlodo fel
ulettel erintkezik a kocsival (3.2 abra). A kocsi az F ero hatasara a0 gyorsulassal jobbra gyorsulva mozog. Ha az ero nem t
ul nagy, akkor a s
urlodo
test a tapado s
urlodas miatt a kocsival egy
utt mozog, a kerekeken gurulo viszont tehe
tetlensege miatt legurul a kocsirol. Irjuk le a kis testek mozgasat a talajhoz rogztett
inerciarendszerbol es a kocsihoz rogztett gyorsulo vonatkoztatasi rendszerbol is!

3.2. abra. Gyorsulo kiskocsira helyezett testek

3.3. abra. A mozgas lerasa inerciarendszerben

Leras inerciarendszerben: a 3.3 abran berajzoltuk a kis testekre hato (valodi) eroket.
A kerekeken gurulo kis testre csak f
uggoleges erok hatnak (az mg nehezsegi ero es az
FN nyomoero), ezek eredoje nulla, FN = mg, gy a test Newton I. torvenye ertelmeben
nyugalomban marad mikozben a kocsi jobbra gyorsulva elmozdul alola.
A s
urlodo testre az elobbi erokon kv
ul az FS tapadasi s
urlodasi ero is hatni fog. Az ero
nagysaga es iranya olyan, hogy a ket test relatv nyugalma megmaradjon, azaz ez a test is
a0 gyorsulassal jobbra gyorsuljon. Felrva a Newton-torvenyeket es a kenyszerfelteteleket:
FS = ma = ma0
FN = mg
FS FN .
43

Ha a s
urlodasi ero eleg nagy, illetve a kocsi nem gyorsul t
ul nagy gyorsulassal, akkor
a0 g, es teljes
ul a tapadas feltetele.

3.4. abra. A mozgas lerasa gyorsulo rendszerben

Leras gyorsulo vonatkoztatasi rendszerben: a 3.4 abran a kis testekre hato valodi
erokon kv
ul berajzoltuk a ma0 tehetetlensegi eroket is.
A kerekeken gurulo kis testre az egymast kiegyenlto f
uggoleges erokon kv
ul a vzszintes ma0 tehetetlensegi ero hat. Felrva Newton II. torvenyet:
ma = ma0 ,
azaz a = a0 , a test balra gyorsulva legurul a (vonatkoztatasi rendszer
unkben allo)
kocsirol.
A s
urlodo testre vzszintes iranyban a tehetetlensegi ero es a tapadasi s
urlodasi ero
hat. Ez utobbi olyan nagysag
u es irany
u, hogy megorizze a test nyugalmat. Felrva mindket komponensre Newton I. torvenyet es a tapadas feltetelet:
FS = ma0
FN = mg
FS FN .
Ha a0 /g, akkor a tapadas feltetele teljes
ul, es a test vonatkoztatasi rendszer
unkben
nyugalomban marad.
Lathatjuk, hogy mindket rendszerben a tapasztalattal megegyezo eredmenyt kaptunk,
a mozgast mas-mas nezopontbol mindket esetben helyesen lertuk.

3.3.1. S
uly
es s
ulytalans
ag
A s
uly a magyar terminologiaban legelterjedtebb meghatarozas szerint az az ero,
amivel egy test az alatamasztasat nyomja, vagy a felf
uggeszteset h
uzza.
Ha egy testet raakasztunk egy rugos eromerore, akkor az a test s
ulyat mutatja. Mit
is mer valojaban? Azt az erot, amit a test kifejt az eromerore. Ennek nagysaga azonban
Newton III. torvenye miatt megegyezik az eromero altal a testre kifejtett erovel. Ha a
test nyugalomban van, akkor a ra hato erok eredoje nulla, gy az eromero altal a testre
44

kifejtett ero megegyezik a testre hato nehezsegi erovel. Igy ebben az esetben az eromero
vegeredmenyben a testre hato nehezsegi erot meri.
Megfigyel
es: S
ulym
er
es liftben
Egy f
urdoszobai merleggel egy
utt szalljunk be egy liftbe, es alljunk ra a merlegre! Az allo liftben a merleg az elozo meghatarozasnak megfeleloen a
s
ulyunkat mutatja.
Indtsuk el a liftet felfele! A lift egy darabig felfele gyorsul, es ekozben a
merleg nagyobb s
ulyt mutat. Egy ido utan a lift eleri allandosult sebesseget,
es ezutan egyenletesen mozog: ekkor a merleg ismet az eredeti s
ulyunkat
mutatja. A vegen a lift (felfele) lasst, ami lefele mutato gyorsulas, ekozben a
merleg kisebb s
ulyt mutat. Megallas utan ismet az eredeti s
ulyunkat meri.
Most utazzunk lefele! Eloszor (lefele) gyorsul a lift, a s
ulyunk ismet kisebb.
Az egyenletes haladas alatt a merleg a s
ulyunkat ismet az eredeti erteknek
meri. Veg
ul (lefele) lassul a lift, ami folfele mutato gyorsulas, es gy a merleg
ismet tobbet mutat. 
Kv
ulrol, inerciarendszerbol megfigyelve a liftezest, azt latjuk, hogy a liftben utazora
a lefele mutato mg nehezsegi ero es a merleg felfele mutato FN nyomoereje hat, az utast
a ket ero eredoje gyorstja. Amikor a lift all, vagy egyenletesen mozog, a ket ero eredoje
nulla, a merleg FN = mg erteket mutat. Amikor a lift gyorsulasa felfele mutat (a lift
felfele gyorsul, vagy lefele fekez), akkor a nyomoero nagyobb a nehezsegi eronel, a merleg
nagyobb s
ulyt mutat: FN = m(g + a). Amikor viszont a lift gyorsulasa lefele mutat
(felfele lasst vagy lefele gyorsul), akkor a nehezsegi ero nagyobb, mint a nyomoero, a
merleg kisebb s
ulyt mer: FN = m(g a).
Kv
ulrol, de a lifttel egy
utt gyorsulo vonatkoztatasi rendszerbol nezve azt latjuk, hogy
az utasra az mg nehezsegi eron kv
ul a (gyorsulas iranyatol f
uggo) ma tehetetlensegi
ero is hat, es a merleg a ket ero eredojevel, m(g a) erovel tart egyens
ulyt.
Bel
ulrol, a liftbol megfigyelve (ami hol inerciarendszer, hol gyorsulo vonatkoztatasi
rendszer) viszont csak azt erzekelj
uk, hogy a s
ulyunk hol kisebb, hol nagyobb. A zart liften
bel
uli meressel nem tudjuk eldonteni, hogy ezt a valtozast a lift valtozo gyorsulasa, vagy
a nehezsegi ero valtozasa okozza-e. A gravitacios ero es a tehetetlensegi ero is terfogati
ero, mindketto aranyos a test tomegevel: meressel nem tudunk k
ulonbseget tenni a ketto
kozott. Ez a kserleti tapasztalat alapozza meg az altalanos relativitaselmeletet.
Ha a lift g gyorsulassal mozogna lefele (szabadon esne), akkor a merlegre egyaltalan
nem hatna nyomoero, a s
ulyunk nulla lenne. Ez a s
ulytalansag allapota. Foldi kor
ulmenyek kozott ezt csak rovid ideig lehet erzekelni, peldaul vidamparkokban levo vagy
tudomanyos celbol ep
ult ejtotornyokban. A Fold kor
ul kikapcsolt hajtom
uvel keringo
u
rhajokon es az u
rallomasokon folyamatosan s
ulytalansag van, hiszen ezek a jarm
uvek
folyamatosan szabadon esnek, a nehezsegi gyorsulas lokalis ertekevel megegyezo gyorsulassal gyorsulnak a Fold fele.
45

3.4. Forg
o vonatkoztat
asi rendszer
A kovetkezokben olyan vonatkoztatasi rendszereket vizsgalunk, melyek egy inerciarendszerhez kepest forognak. Ehhez eloszor bevezet
unk nehany u
j fogalmat, es bebizonytunk egy kesobb tobbszor is felhasznalt segedtetelt.
Az 1.3 szakaszban, a kormozgasrol szolo reszben bevezett
uk a szogsebesseg es a szoggyorsulas fogalmat. Ezekre alapozva vezess
uk be az ezeknek a mennyisegeknek megfelelo
vektorokat!
A d elemi elfordulas vektor nagysaga az elemi elfordulas (radianban mert) szoge,
iranya a forgas tengelye, iranytottsaga pedig olyan, hogy a vektor cs
ucsa felol nezve a
forgas pozitv (ora jarasaval ellentetes) legyen. Ehhez hasonloan definialhatjuk az
=

d
dt

szogsebesseg vektort es a
=

d
d2
= 2
dt
dt

szoggyorsulas vektort.
Ezekkel a vektorialis mennyisegekkel vektorialis szorzat segtsegevel felrhatjuk egy
korpalyan mozgo test sebesseget es gyorsulasat. (A vektorialis szorzat szabalyai az A.1
f
uggelekben.) A 3.5(a) abrarol leolvashato, hogy az r helyvektor
u pont elemi elmozdulasa
dr = d r .

(a) Elfordul
as vektor

(b) Szogsebesseg vektor

3.5. abra. Elfordulas es szogsebesseg vektor

Ezt a kifejezest ido szerint ketszer derivalva felrhatjuk a pont sebesseget es tangencialis gyorsulasat:
d
dr
=
r=r
dt
dt
d2 r
d2
at = 2 = 2 r = r .
dt
dt
v=

46

A 3.5(b) abrarol az is leolvashato, hogy az acp = v nagysag

u centripetalis gyorsulas
szinten felrhato vektorialis szorzat alakban:
acp = v = ( r) .
Seg
edt
etel
Vegy
unk egy K es egy K koordinata-rendszert, ahol a ket rendszer origoja megegyezik, es K szogsebesseggel forog K-hoz kepest. Bebizonytjuk, hogy egy tetszoleges r
vektorra igaz a kovetkezo osszef
ugges:


dr 
dr 
=
+ r,
(3.6)
dt K
dt K0
ahol a K es K indexek a K, illetve K rendszerben vett derivaltakat jelolik. A bizonytast
az egyszer
useg kedveert csak origobol kiindulo (hely)vektorra vegezz
uk el, de konnyen
belathato barmely vektorra.
A 3.6 abran lathato a P pont a t es a t + dt idopontban. Mivel a ket koordinatarendszer origoja megegyezik r(t) = r0 (t) es r(t + dt) = r0 (t + dt).

3.6. abra. Segedtetel

A pont elemi elmozdulasa a K rendszerben a dr|K vektor. Mikozben a pont elmozdul,
a K rendszer elfordul a K rendszerhez kepest d szoggel, es a P pont eredeti helye a
P helyre ker
ul. Igy a K rendszerbol nezve a pont elemi elmozdulasa a dr|K0 vektor. Az
abrarol leolvashato, hogy
dr|K = dr|K0 + drrot ,
ahol drrot = d r a K rendszer elfordulasabol szarmazo elemi elmozdulas.
Az egyenloseg mindket oldalat elosztva dt-vel:


dr 
dr 
d
=
+
r,


dt K
dt K0
dt
es mivel ido szerinti derivaltja ezzel a (3.6) segedtetelt bebizonytottuk.
47

3.4.1. Tehetetlens
egi er
ok forg
o rendszerben
Legyen K inerciarendszer, a K vonatkoztatasi rendszer forogjon pillanatnyi szogsebesseggel K-hoz kepest, es a ket rendszer origoja essen egybe.
Mivel K es K origoja megegyezik, egy tetszoleges P pont helyvektora is megegyezik
a ket rendszerben: r = r0 . A helyvektor derivalasaval fejezz
uk ki a P pont sebesseget a
K rendszerben, majd hasznaljuk fel a (3.6) segedtetelt:



dr 
dr0 
dr0 
v=
=
=
+ r = v0 + r0 .



dt K
dt K
dt K0
Itt felhasznaltuk, hogy r0 ido szerinti derivaltja a K rendszerben v0 .
A sebesseg kifejezesenek u
jboli derivalasaval rjuk fel a P pont gyorsulasat. Alkalmazzuk a szorzat derivalasi szabalyat (A.2 f
uggelek), valamint tobbszor is a (3.6) segedtetelt:



dv0 
d ( r0 ) 
dv 
=
+
a=
 =
dt K
dt K
dt
K


0

dv 
d 
dr0 
0
=
+

r
+

=
dt K
dt K
dt K

 0

dr 
d
dv0 
0
0
0
(3.7)
r +
+v +
+r =
=
dt K0
dt
dt K0

d
dv0 
+ v0 +
r0 + v0 + ( r0 ) =
=

dt K0
dt
d
r0 .
= a0 + 2 v0 + ( r0 ) +
dt
Itt felhasznaltuk, hogy r0 , illetve v0 ido szerinti derivaltja a K rendszerben v0 , illetve a0 .
Ezenkv
ul derivaltja mellol elhagytuk a vonatkoztatasi rendszerre utalo jelet, hiszen
derivaltja mindket rendszerben ugyanakkora.
Vizsgaljuk meg a (3.7) kifejezes utolso soraban szereplo gyorsulastagokat!
Az elso tag, a0 a P pont K rendszerben megfigyelt gyorsulasa.
Az ( r0 ) = acp tag a centripetalis gyorsulas (lasd a 3.7 abrat). Ez a gyorsulastag
minden esetben megjelenik, ha a P pont nem esik a forgastengelyre.
A 2 v0 = aC tag a Coriolis-gyorsulas. Ez a gyorsulastag csak akkor jelenik meg,
ha a P pont a K rendszerhez kepest mozog (v0 6= 0), es sebessege nem parhuzamos a
forgastengellyel (v0 ).
Az utolso tag az Euler-fele gyorsulas. Ez a tag csak akkor jelentkezik, ha a vonatkoztatasi rendszer szogsebessege valtozik. Ezzel az esettel es gy az Euler-fele gyorsulassal a
tovabbiakban nem foglalkozunk.

48

3.7. abra. Centripetalis gyorsulas

Rendezz
uk at a (3.7) kifejezes utolso sorat (elhagyva az Euler-fele gyorsulast), es
szorozzuk meg az egyenletet a tomegpont m tomegevel:
ma0 = ma 2m v0 m ( r0 ) .
Inerciarendszerben
ma = Fe ,
amit behelyettestve:
ma0 = Fe 2m v0 m ( r0 ) .

(3.8)

Nem meglepo, hogy a forgo vonatkoztatasi rendszerben nem teljes

ul Newton II. torvenye. Ahhoz, hogy a Newton-torvenyeket megis hasznalhassuk, a gyorsulo vonatkoztatasi
rendszerhez hasonloan vezess
unk be fiktv (nem valodi, nem kolcsonhatasbol szarmazo)
tehetetlensegi eroket, az
Fcf = m ( r0 )
centrifugalis ero t es az
FC = 2m v0
Coriolis-ero t. Ezeket behelyettestve a (3.8) egyenletbe
ma0 = Fe + Fcf + FC = F0e ,
tehat formalisan ismet teljes
ul Newton II. torvenye. Az F0e eredo erobe a valodi (kolcsonhatasbol szarmazo) erokon kv
ul az Fcf es FC tehetetlensegi eroket is bele kell szamtani.
Ha a K rendszer a forgomozgason kv
ul gyorsulo halado mozgast is vegez a K rendszerhez kepest, akkor az F0e eredo erohoz ezeken kv
ul a korabban bevezetett Ft = ma0
tehetetlensegi erot is hozza kell adni.

49

3.5. Centrifug
alis er
o
es Coriolis-er
o k
oru
ottu
l
nk
A Fold forog, es gy a (legtobbszor hasznalt) Foldhoz rogztett vonatkoztatasi rendszer
nem inerciarendszer. A Fold forgasa lass
u (szogsebessege F = 2/TF 7, 3 105 1/s),
gy jo kozeltessel inerciarendszernek tekintheto, azonban nehany fontos es erdekes jelenseg eppen a Fold forgasanak kovetkezmenye.
A kovetkezokben nehany olyan esetet vizsgalunk meg, ahol a forgo vonatkoztatasi
rendszerben centrifugalis ero vagy Coriolis-ero lep fel.

3.5.1. Centrifug
alis er
o
Gravit
aci
os er
o Neh
ezs
egi er
o
A Foldhoz rogztett (forgo) vonatkoztatasi rendszerben minden test eseteben figyelembe kell venni a centrifugalis erot. A centrifugalis ero a gravitacios kolcsonhatashoz
hasonloan terfogati ero, aranyos a test tomegevel, es nem f
ugg a test mozgasallapotatol.
A 2.4 szakaszban bevezetett nehezsegi ero a gravitacios ero es a centrifugalis ero eredoje.

3.8. abra. Nehezsegi ero

A 3.8 abran lathato, a Fold felsznen nyugvo, m tomeg
u pontra hat a Fold Fg gravitacios ereje, amely a Fold kozeppontja fele mutat, es nagysaga
mmF
Fg = 2 ,
rF
valamint a forgo vonatkoztatasi rendszerben az Fcf centrifugalis ero, amely a forgastengelyre meroleges, es nagysaga
Fcf = m 2 r .
A ket ero eredoje az mg nehezsegi ero, amely gy (a sarkokat es az egyenltot kiveve)
nem a Fold kozeppontja fele mutat, es nagysaga (a sarkokat kiveve) elter a gravitacios
erotol. A nehezsegi ero defincio szerint f
uggoleges irany
u. Az erre meroleges irany a
vzszintes, amely (ha az egesz Foldet tenger bortana) a Fold erintoskjaba esik. Ebbol
kovetkezik a Fold lapult forgasi ellipszoid alakja (a 3.8 abran elt
ulozva).
50

E
otv
os-ks
erlet
A forgo Foldon egy testre hato nehezsegi ero a test s
ulyos tomegevel aranyos gravitacios ero es a test tehetetlen tomegevel aranyos centrifugalis ero eredoje. Ha a test
helyzetet kicsit megvaltoztatjuk, a ket erokomponens iranya es nagysaga maskepp valtozik. Ez az alapja az Eotvos-kserletnek [21], amellyel Eotvos Lorand a tehetetlen es
s
ulyos tomeg aranyossagat 5 109 pontossaggal igazolta.
A kserleti eszkoz egy nagyon gondosan elkesztett torzios inga: egy szazad millimeter
atmeroj
u platinaszalra f
uggesztett vzszintes r
ud vegeire azonos tomeg
u, de k
ulonbozo
anyag
u testeket rogztettek. Az inga kicsiny elfordulasa a r
udra szerelt t
ukor segtsegevel detektalhato. Amennyiben a testek s
ulyos es tehetetlen tomege nem lenne aranyos,
az ingara forgatonyomatek hatna, es a torzios szal elcsavarodna. (Az egyens
ulyi allapot

ismeretlen, gy az elcsavarodast az egesz eszkoz 180 -os elforgatasa utan lehetne megfigyelni.) Az Eotvos-inga [22] tovabbfejlesztett valtozataval (az egyik test egy fonalra
f
uggesztve a masiknal alacsonyabb helyzetben van) a gravitacios gyorsulas helyf
uggese
nagyon pontosan merheto. Hasznaltak foldalatti koolaj- es gazmezok kutatasara is (hi ekenysegere jellemzo,
szen azoknak kisebb a s
ur
usege es gy a gravitacios vonzasa). Erz
hogy siker
ult kimutatni a Gellert-hegy tomegvonzasat es gy megmerni a hegy tomeget.

Arap
aly jelens
eg
Az arapaly jelenseg koztudottan a Hold (es a Nap) vonzasanak kovetkezmenye. Azt
azonban nehezebb megerteni, hogy nemcsak a Fold Hold fele nezo oldalan, hanem az
atellenes oldalon is magasabb a vzszint (es gy a Fold forgasa miatt egy adott helyen
naponta ketszer van dagaly).

3.9. abra. A Hold keringesevel egy

utt forgo rendszer

A jelenseget erdemes a Hold keringesevel egy

utt forgo (es a Fold-Hold rendszerrel
egy
utt mozgo) vonatkoztatasi rendszerben lerni (3.9 abra). A rendszer a kozos tomegkozeppont (TKP) kor
ul forog, ami a tomeg- es tavolsagviszonyok miatt a Fold belsejebe
esik (lasd 5.1 szakasz). A Foldre ebben a rendszerben a Hold Fg gravitacios vonzasa
es az Fcf centrifugalis ero hat. A ket ero eredoje nulla, hiszen ebben a vonatkoztatasi
rendszerben a Fold (es a Hold is) nyugalomban van.
51

A Holddal atellenes oldalon nagyobb F0cf centrifugalis ero es kisebb F0g gravitacios ero
hat, hiszen a centrifugalis ero a forgastengelytol tavolodva no, a gravitacios ero pedig a
vonzo testtol tavolodva csokken. Igy ott egy kifele mutato eredo ero lesz, ami dagalyt
okoz. A Hold fele nezo oldalon az F00g gravitacios ero es az F00cf centrifugalis ero is a Hold
fele mutat, gy az eredoj
uk ott is dagalyt okoz.
A Fold forgasa miatt a ket dagalyhullam naponta korbejarja a Foldet. A kontinensek
miatt a hullam haladasa nem akadalytalan, gy a dagaly a Holdhoz kepest kesve, es a
k
ulonbozo helyeken nagyon eltero magassaggal jelentkezik.
A Holdhoz hasonloan a Nap is arapalyt okoz, amit ugyangy, a Fold keringesevel
egy
utt forgo rendszerben lehet lerni. Teliholdkor es u
jholdkor a ket hatas erosti egymast,
gy ilyenkor magasabb a dagaly, az elso es utolso negyedben viszont gyengtik egymast,
gy a dagaly alacsonyabb.
Centrifug
alis er
o a h
etk
oznapi
eletben
Sok hetkoznapi jelenseg lerhato inerciarendszerbol es forgo vonatkoztatasi rendszerbol is. Vizsgaljuk meg a haztartasi centrifuga es a kanyarodo auto esetet!
A centrifuga m
ukodese inerciarendszerbol: a ruha a dob falanak nyomoereje miatt
befele gyorsul, es gy korpalyan mozog. A lyukakon kilepo vzre nem hat ero, es gy
egyenesvonal
u mozgassal elhagyja a dobot.
Ugyanez forgo vonatkoztatasi rendszerben: A ruhara hat a dob falanak nyomoereje
es a centrifugalis ero. A ket ero kiegyenlti egymast, gy a ruha ebben a rendszerben
nyugalomban van. A lyukakon kilepo vzre csak a centrifugalis ero hat, gy az kifele
gyorsulva tavozik.
A kanyarodo autora inerciarendszerben a talaj tapadasi s
urlodasa hat, ami a kanyar
kozeppontja fele gyorstja, gy az auto korpalyan halad. Az auto utasainak centripetalis
gyorsulasat a k
ulso oldal nyomoereje okozza, az tartja oket korpalyan.
A kanyarodo autoval egy
utt forgo vonatkoztatasi rendszerben az autora a talaj tapadasi s
urlodasi erejen kv
ul a centrifugalis ero hat. A ket ero eredoje nulla, hiszen ebben a
rendszerben az auto nyugalomban van. Az utasokat ebben a rendszerben a centrifugalis
ero nyomja az auto k
ulso oldalahoz, ezt az ott fellepo nyomoero egyenlti ki, es gy az
utasok ebben a rendszerben nyugalomban vannak.
Ks
erlet: Centrifug
alis er
o
A videokon [7] tobb kserlet is lathato a centrifugalis ero demonstralasara.
(Termeszetesen a jelensegek inerciarendszerben is lerhatok: akkor a kenyszererok okozzak a centripetalis gyorsulast, es tartjak a testeket korpalyan.)
A geoid modell rugalmas lemezekbol kialaktott gomb. Ha a modellt megforgatjuk, a centrifugalis ero hatasara lapult forgasi ellipszoid alakja lesz
hasonloan a Foldhoz. (Geoid modell)
52

A centrifugal regulatort a gozgepek fordulatszamanak szabalyozasara hasznaltak. A fordulatszam novekedesekor a nagyobb centrifugalis ero kifele mozgatja a rops
ulyokat, amelyek csuklos karok segtsegevel csokkentik a gepbe
juto goz mennyiseget, es gy a fordulatszamot. (Centrifugal regulator)
Forgo rendszerben rugos eromerovel a centrifugalis ero kozvetlen
ul merheto.
(Eromero)
A centrifugalis ero a tomeg nagysagatol es a test forgastengelytol mert tavolsagatol is f
ugg. Megfelelo bealltasnal a kis es nagy tomeg
u testek egyens
ulyban lehetnek. (Kis tomeg nagy tomeg)
Nagy fordulatszam
u centrifugakat az iparban is hasznalnak k
ulonbozo folyadekok vagy gazok szetvalasztasara. A centrifugal szeparatorban gyors forgatas
eseten a higany az u
veggomb egyenltojenel lesz. (Centrifugal szeparator) 

3.5.2. Coriolis-er
o
A Coriolis-ero csak a forgo rendszerhez kepest mozgo testek eseteben lep fel, nagysaga es iranya f
ugg a test (vonatkoztatasi rendszerhez viszonytott) sebessegetol is. A Fold
forgasa miatt fellepo Coriolis-erot gy nem lehet olyan egyszer
uen figyelembe venni, mint
ahogy a centrifugalis erot beolvasztottuk a nehezsegi erobe. A Fold lass
u forgasa miatt

nem t
ul nagy sebesseg
u testek eseteben a Coriolis-ero kicsi, es legtobb esetben elhanyagolhatjuk. Hatasa elsosorban nagy meretek (peldaul tenger- es legaramlatok), valamint
nagy sebessegek (peldaul lovedekek) eseteben jelentos.
Foucault-inga
A Foucault-inga [23] egy gondosan felf
uggesztett, nagy periodusidej
u es kis csillaptas
u inga, amely segtsegevel kimutathato a Fold forgasa. Az eredeti kserletet Foucault
a parizsi Pantheonban mutatta be 1851-ben. A kitertett es magara hagyott inga lengesi
skja lassan elfordul.
A jelenseget inerciarendszerbol nezve u
gy magyarazhatjuk, hogy az inga skja nem
valtozik, es kozben a Fold kifordul alola. Forgo vonatkoztatasi rendszerben pedig a

sebessegre meroleges Coriolis-ero terti el az ingatestet az eredeti lengesi skbol.

A Foucault-inga a sarkokon eppen egy nap alatt fordul teljesen korbe, az Egyenlton
viszont egyaltalan nem ter
ul el a skja.
E
otv
os-effektus
Szinten a Coriolis-erovel magyarazhato, hogy a keletrol nyugatra mozgo testek s
ulya
no, a nyugatrol keletre haladoke pedig csokken. Ha egy kiegyens
ulyozott kis merleget
53

f
uggoleges tengelye kor
ul megforgatunk, akkor a merleg ket oldalanak s
ulya felvaltva
nagyobb es kisebb lesz, attol f
uggoen, hogy eppen nyugat vagy kelet fele mozognak.
Megfelelo fordulatszam eseten ez a kicsi, de periodikusan fellepo eropar rezonanciaba
ker
ul a kis merleg sajatfrekvenciajaval, es ekkor a jelenseg jol megfigyelheto.
Ez az effektus az egyenlton a legerosebb, a sarkokon viszont nem lep fel.
Ks
erlet: Coriolis-er
o
Forgo, bekormozott lapon a centrifugalis ero hatasara kigurulo golyo gorbe
nyomot hagy. Az elter
ules iranya a forgas iranyatol f
ugg. (Video [7]) 

Megfigyel
es: Coriolis-szoba
A Coriolis-erot sajat magunk is megtapasztalhatjuk a Csodak palotaja ban
kiprobalhato Coriolis-szoba ban. A forgo szobaban u
lve labdat gurthatunk
vagy dobalhatunk, amely a forgo rendszerbol megfigyelve a Coriolis-ero
hatasara nem egyenes vonalban mozog. Ugyanakkor a k
ulso megfigyelo azt
latja, hogy a labda egyenesen halad, de a szoba elfordul alatta. 

Szelek, tenger
aramlatok, foly
ok
A Coriolis-eronek meghatarozo szerepe van a globalis szelek es tengeraramlatok kialakulasaban. A nyomask
ulonbsegek miatt mozgo legtomegek a Coriolis-ero hatasara
elter
ulnek, es hatalmas forgo rendszerek, u
gynevezett ciklonok alakulnak ki. A ciklonban
az alacsony nyomas
u kozeppont fele megindulo levego az elterto ero miatt veg
ul nem a
nyomasvaltozas (nyomasgradiens) iranyaba, hanem arra kozel merolegesen, jo kozeltessel az allando nyomas
u helyeket osszekoto vonalak (izobarok) menten mozog. Az eszaki
felteken a Coriolis-ero mindig a haladasi iranyhoz viszonytva jobbra terti el a mozgo
kozeget, gy a ciklonban kialakulo forgas mindig az oramutato jarasaval ellentetes. A
deli felteken balra ter
ul el a mozgo levego, es gy a forgasirany az oramutato jarasaval
megegyezo irany
u. A Coriolis-eronek fontos szerepe van a tropusokon a felszn kozeleben
kelet felol f
ujo passzat szelek es a nagy magassagban a Foldet kor
ulero nyugati irany
u
futoaramlasok (jetek) kialakulasaban is.
A homerseklet- es a sokoncentracio-k
ulonbsegek, valamint a szel es az arapaly hatasara a tengerekben is letrejonnek aramlasok. A Coriolis-ero a tengeraramlatok mozgasat
is befolyasolja, haladasi iranyukat elterti.
A tengeraramlasokhoz hasonloan a folyokra is hat a Coriolis-ero: az eszaki felteken a
folyok erosebben alamossak a jobb partjukat. Emiatt a Dunakanyar utan a hegyek koz
ul
kilepo Duna a folyoszabalyozas elott folyamatosan vandorolt nyugatra: ezt mutatjak a
ol
folyo vandorlasa utan visszamaradt kiskunsagi homokdombok es a jobb parton Erdt
Paksig lathato leszakado loszfalak.
54

4. fejezet
Munka
es energia
A munka es az energia ket egymassal szoros kapcsolatban allo mennyiseg. Az energiat
szokas munkavegzo kepessegkent meghatarozni, tehat a munka fogalmara visszavezetni.
De lehet fordtva is: a munkat definialhatjuk az energiaatadas egyik lehetseges modjakent.
A modern fizikaban az energia az alapvetobb fogalom. Mi azonban a klasszikus mechanikaban szokasos modon a munka fogalmanak (fizikaban hasznalatos) definialasaval
kezdj
uk, es ebbol fogunk eljutni az energia fogalmahoz.
Egy F ero altal egy tomegponton vegzett elemi munka az ero es a tomegpont dr elemi
elmozdulasanak skalaris szorzata (lasd az A.1 f
uggeleket):
dW = Fdr .
Az ero altal vegzett teljes munkat u
gy kapjuk meg, hogy az elemi munkat integraljuk
a test palyaja menten (4.1 abra):
Z2
W12 =

Z2
dW =

F(r)dr .
1

A munka tehat az ero vonalmenti integral ja.

4.1. abra. A munka az ero vonalmenti integralja

55

(4.1)

Specialis esetben, ha a palya egyenesvonal

u, es az ero a palya menten vegig allando:
W = Fs = F s cos ,
ahol az F ero es az s elmozdulasvektor altal bezart szog (4.2 abra).

4.2. abra. Alland

o ero munkaja egyenesvonal
u elmozdulas eseten

A skalaris szorzat tulajdonsagaibol lathato, hogy ha a tomegpont nem mozdul el, vagy
mozgasa meroleges az erore, akkor nincs munkavegzes. Ha pedig az szog tompaszog
(vagy F es s egymassal ellentetes irany
u), akkor a munkavegzes negatv.

4.1. Mozg
asi energia, munkat
etel
Legyen egy m tomeg
u pontszer
u testre hato erok eredoje Fe . A (4.1) osszef
ugges
alapjan az eredo ero munkaja:
Z2
We = Fe dr .
(4.2)
1

Ugyanakkor Newton II. torvenye szerint

Fe = ma = m

dv
,
dt

valamint a sebesseg defincioja alapjan

dr = vdt .
Ezeket behelyettestve a (4.2) kifejezesbe, majd az ido szerinti integralrol a sebesseg
szerinti integralra atterve, es az integralast elvegezve:
Zt2

Z2
We =

Fe dr =
1

t1

dv
m vdt = m
dt

Zv2

1
vdv = m v2
2

v1

56

v 2
v1

1
1
= mv22 mv12 .
2
2

(4.3)

Lathato, hogy ez a gyorstasi munka f

uggetlen az u
ttol es a gyorstas idejetol a test
tomegen kv
ul csak a kezdo es vegsebessegtol f
ugg. Az eredmenyben szereplo
1
Em = mv 2
2

(4.4)

kifejezest a tomegpont mozgasi energia janak nevezz

uk.
Az energia kifejezest abban az ertelemben hasznalhatjuk, hogy az m tomeg
u, v sebesseg
u test Em munkat vegezne, mikozben megallna, tehat ekkora munkavegzo kepesseggel
rendelkezik. Ez az energia a test mozgasallapotabol kovetkezik.
A mozgasi energia segtsegevel a (4.2) osszef
uggest roviden lerhatjuk:
We = Em ,

(4.5)

azaz az eredo ero munkaja (vagy a tomegpontra hato osszes ero munkainak osszege)
megegyezik a test mozgasi energiajanak megvaltozasaval. Ez a munkatetel (tomegpontra
megfogalmazva).

4.2. Konzervatv er
ot
er, helyzeti energia
Szamtsuk ki a nehezsegi ero altal vegzett munkat, mikozben egy m tomeg
u test
k
ulonbozo u
tvonalakon az A pontbol a B pontba mozog (4.3 abra).

4.3. abra. A nehezsegi ero munkaja

Az 1-es u
tvonalon az elmozdulas egyenesvonal
u, a munka egyszer
uen kiszamthato:
WAB1 = mgs cos = mgh .
A 2-es u
tvonal ket reszre bonthato: az AC szakaszon az ero es az elmozdulas parhuzamos, a CB szakaszon viszont meroleges egymasra. Ennek alapjan:
WAB2 = mgh + 0 = mgh .
57

A 3-as u
tvonalat kis darabokra bontjuk (lasd a 4.3 abra kinagytott reszet), es a
munkat az egyes kis szakaszokon vegzett munka osszegekent szamtjuk ki:
X
X
X
X
WAB3 =
mgs =
mgs cos =
mgh = mg
h = mgh .
Lathato, hogy a nehezsegi ero munkaja f
uggetlen az u
t valasztasatol.
Egy F(r) eroteret konzervatv nak nevez
unk, ha az F ero altal vegzett munka csak az
elmozdulas kezdo es vegpontjatol f
ugg, az u
tvonaltol f
uggetlen (4.4(a) abra):
ZB

ZB

F(r)dr .

F(r)dr =
A
(2)

A
(1)

(a) A munkavegzes f
uggetlen az u
tvonaltol

(b) Zart gorben a munkavegzes nulla

4.4. abra. Konzervatv eroter

Ezzel egyenertek
u defincio, hogy ha az u
tvonal kezdo es vegpontja megegyezik (a
gorbe zart), akkor a konzervatv eroter altal vegzett munka nulla (4.4(b) abra):
ZB

I
F(r)dr =
g

ZA
F(r)dr +

A
(1)

ZB
F(r)dr

F(r)dr =
B
(2)

ZB

A
(1)

F(r)dr = 0 .
A
(2)

Itt felhasznaltuk, hogy a kezdo es vegpont felcserelese eseten egy adott u

tvonalon vegzett
munka 1-szeresere valtozik.
Ha az Fk (r) eroter konzervatv, es kivalasztunk egy tetszoleges O kezdopontot, akkor
minden P ponthoz hozzarendelhet
unk egy helyzeti (vagy potencialis) energia t:
ZP
Eh (P) = Wk OP =

Fk (r)dr .
O

58

(4.6)

A helyzeti energia a test helyzetebol adodo munkavegzo kepesseg, hiszen a helyzeti

energia egyenlo azzal a munkaval, amit a konzervatv eroter vegezne, ha a test a P pontbol
az O kezdopontba mozogna.
A helyzeti energia f
ugg az O kezdopont valasztasatol, azonban a megvaltozasa
mikozben a test egy A pontbol egy B pontba mozog nem (4.5 abra):

A
Z
ZB
Eh AB = Eh (B) Eh (A) = Fk dr Fk dr =
O

A
ZB
ZA
ZB
Z
= Fk dr + Fk dr + Fk dr = Fk dr = WkAB .
O

4.5. abra. A helyzeti energia megvaltozasa f

uggetlen az O pont valasztasatol

Gravit
aci
os er
ot
er
A Fold a kozeppontjatol r tavolsagra levo m tomeg
u testre
F =

mmF
r2

gravitacios erovel hat. Az ero radialis (sugarirany

u), a Fold kozeppontja fele mutat (erre
utal a elojel) es csak r nagysagatol f
ugg.
Ha a test egy gombfel
uleten mozog, akkor a munkavegzes nulla (hiszen az elmozdulas es az ero meroleges egymasra), gy az eroter altal vegzett munka csak a radialis
elmozdulastol (a 4.6(a) abran lathato r1 es r2 tavolsagoktol) f
ugg.
Egy tetszoleges u
tvonal a 4.6(b) abran lathato modon felbonthato kicsiny radialis
(sugarirany
u) es tangencialis (erintoirany
u) szakaszokra. Igy a gravitacios eroter munkaja
tetszoleges, az A pontbol a B pontba vezeto u
tvonal eseten megegyezik az A pontbol a
B pontba vezeto egyenesvonal
u (radialis) elmozdulas kozben vegzett munkaval.

59

(a) Munkavegzes csak radi

alis elmozdulaskor (b) Felbontas radialis es tangencialis szakaszokra
t
ortenik

4.6. abra. Konzervatv eroter

A gravitacios eroter tehat konzervatv, gy barmely pontban kiszamthatjuk a test egy

kivalasztott ponthoz viszonytott helyzeti energiajat, ami csak az r tavolsag f
uggvenye:
Zr
1
mmF
dr =
Eh (r) = F dr = 2 dr = mmF
r
r2
r
rO
r
 r O

 O
1
1
1
= mmF

= mmF
.
r rO
r rO
Zr

Zr

rO = valasztassal (a kezdopontot a Foldtol vegtelen tavol valasztjuk) a helyzeti

energia kifejezese egyszer
usodik:
1
Eh (r) = mmF .
r

(4.7)

A Fold kozeleben a gravitacios ero nem t

ul nagy tavolsagokon bel
ul allando, es jo
kozeltessel megegyezik a nehezsegi erovel:
F = mg .
A helyzeti energia csak a h magassagtol f
ugg:
Zh
Eh (h) =

mgdh = mg(h h0 ) .
h0

h0 = 0 valasztassal:
Eh (h) = mgh .

60

Rugalmas helyzeti energia

Egy megny
ujtott vagy osszenyomott rugoban a (2.8) osszef
ugges szerint
F = Dx
ero ebred. Ahhoz, hogy a kezdetben deformalatlan rugot megny
ujtsuk (vagy osszenyom
juk), munkat kell vegezn
unk. Igy a megny
ujtott rugoban a felemelt testhez hasonloan
energia tarolodik, a deformalt rugonak (rugalmas) helyzeti energiaja van. A helyzeti
energiajat a gravitacios helyzeti energiahoz hasonloan szamolhatjuk ki:
Zx
Eh (x) =

Zx
F (x)dx =

Zx
Dxdx = D

1
xdx = Dx2 .
2

(4.8)

4.2.1. Egyens
ulyi helyzetek
Ha ismerj
uk az F(r) eroteret, akkor a (4.6) osszef
ugges alapjan meg tudjuk hatarozni a
hely f
uggvenyeben az Eh (r) helyzeti energiat. Meghatarozhato-e az Eh (r) helyzeti energia
ismereteben az eroter?
Eloszor vizsgaljunk egydimenzios esetet. Ekkor egy elemi dx elmozdulas eseten a
helyzeti energia elemi megvaltozasa:
dEh = Fx dx .
A helyzeti energia elemi megvaltozasa kifejezheto a hely szerinti derivaltjaval is:
dEh
dx .
dx
A ket kifejezest egyenlove teve, es dx-szel egyszer
ustve:
dEh =

dEh
,
dx
azaz az ero a helyzeti energia hely szerinti derivaltjanak 1-szerese.
Harom dimenzioban a helyzeti energia elemi megvaltozasa
Fx =

dEh = Fdr = (Fx dx + Fy dy + Fz dz) .

A helyzeti energia elemi megvaltozasa most is felrhato derivaltak segtsegevel, de most
Eh x, y es z f
uggvenye, gy parcialis derivaltakra van sz
ukseg. Egy tobbvaltozos f
uggveny
valamelyik valtozoja szerinti parcialis derivaltjat u
gy kell meghatarozni, hogy mikozben a
kivalasztott valtozo szerint derivalunk, a tobbi valtozot allandonak tekintj
uk. A parcialis
derivalast a derivalas d jele helyett jellel jelolj
uk. Eszerint:
dEh =

Eh
Eh
Eh
dx +
dy +
dz .
x
y
z
61

A ket kifejezest ismet egyenlove teve megkapjuk az ero komponenseit:

Eh
x
Eh
Fy =
y
Eh
.
Fz =
z

Fx =

Ugyanez vektoros alakban felrva:



Eh
Eh
Eh
F=
i+
j+
k = Eh ,
x
y
z

(4.9)

ahol a gradiens jele.

Az egyens
uly feltetele, hogy a testre hato erok eredoje nulla legyen. Ha egy testre csak
konzervatv erok hatnak, akkor ez a (4.9) osszef
ugges szerint egyenertek
u azzal, hogy a
helyzeti energia hely szerinti parcialis derivaltjai nullak. A derivaltak viszont ott t
unnek
el, ahol a f
uggvenynek szelsoerteke van.
Eszerint konzervatv eroterben egy test egyens
ulyanak feltetele, hogy a helyzeti energiajanak szelsoertek e legyen. Konnyen belathato, hogy ha a szelsoertek minimum, akkor
az egyens
uly stabil, mg ha a szelsoertek maximum, akkor instabil.
Feladatok megoldasanal azert elonyos a helyzeti energiaval dolgozni, mert az skalar
mennyiseg, es gy konnyebben kezelheto, mint az erovektorok.

4.3. Mechanikai energia

Egy testre altalaban konzervatv es nem konzervatv erok is hatnak. A testre hato
eredo erot bontsuk fel ennek megfeleloen:
Fe = Fk + Fnk .
Ezutan a (4.5) osszef
ugges alapjan rjuk fel ismet egy test mozgasi energiajanak megvaltozasat:
Z2
Em = We =

Z2
Fe dr =

Z2
(Fk + Fnk ) dr =

Z2
Fnk dr = Eh + Wnk ,

Fk dr +
1

ahol felhasznaltuk a helyzeti energia (4.6) definialo osszef

uggeset.
Az egyenletet atrendezve
Em + Eh = Wnk .
62

A mozgasi es a helyzeti energia osszeget mechanikai energia nak nevezz

uk:
E = Em + Eh .
Ezt felhasznalva felrhatjuk a munkatetel masik lehetseges alakjat:
E = Wnk .

(4.10)

A (4.5) egyenlettel szemben itt az egyenlet bal oldalan a teljes mechanikai energia
megvaltozasa all, ugyanakkor a jobb oldalon csak a nem konzervatv erok munkaja szerepel. A konzervatv erok munkajat nem szabad hozzaadni, hiszen azt mar a helyzeti
energiaval figyelembe vett
uk.
A (4.10) munkatetelbol kovetkezik, hogy ha nincsenek nem konzervatv erok, vagy
a nem konzervatv erok munkaja nulla, akkor a tomegpont mechanikai energiaja nem
valtozik, allando:
Wnk = 0

E = allando .
(4.11)
Ez a mechanikai energia megmaradasanak torvenye tomegpontra. (A torvenyt tobb
testre, altalanosabb formaban is meg fogjuk fogalmazni az 5.3 szakaszban.)
Figyelj
unk arra, hogy itt is, mint minden megmaradasi tetel ben, az adott mennyiseg megmaradasanak feltetele van! Eset
unkben: a test mechanikai energiaja csak akkor
allando, ha a nem konzervatv erok munkaja nulla.

63

5. fejezet
Pontrendszerek megmarad
asi
t
etelek
A tomegpont a valosagos testek legegyszer
ubb modellje. Nem veszi figyelembe, hogy
a testeknek kiterjedese, alakja van. Azonban mielott kiterjedessel rendelkezo testeket
rnank le, erdemes a tobb (akar nagyon sok) pontszer
u testbol allo rendszerekkel, a pontrendszerek kel foglalkoznunk. Az itt megfogalmazott torvenyek nemcsak szabadon mozgo
tomegpontokbol allo rendszerek (mint peldaul egy bolygorendszer vagy egy gaz) eseteben
hasznosak, hanem peldaul a merev testek lerasanal is: azok is felfoghatok vegtelen sok
elemi tomegpontbol allo pontrendszerekkent.
Azt, hogy mely testek tartoznak egy pontrendszerhez, onkenyesen eldonthetj
uk. Ezt
altalaban az adott problema hatarozza meg. A tomegpontok szama a ket testbol allo
rendszerektol (pl. Fold-Hold rendszer) a 1025 nagysagrend
u reszecskebol allo gazokig
terjedhet.
A pontrendszer teljes lerasahoz meg kell(ene) adnunk a pontrendszerhez tartozo n
tomegpont m1 , m2 , . . . mi . . . mn tomeget, valamint az osszes tomegpont helyet az ido
f
uggvenyeben: r1 (t), r2 (t), . . . ri (t), . . . rn (t). Ugyanakkor sokszor elegendo informacio a
rendszerrol, ha nehany atfogo, az egesz rendszerre jellemzo tulajdonsagat ismerj
uk. A
kovetkezokben nehany ilyen fogalmat es mennyiseget ismer
unk meg.
Ekozben ebben a fejezetben megfogalmazunk megmaradasi torvenyeket is: az impulzus, a perd
ulet es a mechanikai energia megmaradasanak tetelet. Ezeknek az univerzalis
uggeseknek (mas megmaradasi tetelekkel egy
utt, mint peldaul a tomeg vagy a toltes
osszef
megmaradas torvenye) kozponti szerepe van a fizikaban es mas termeszettudomanyokban
is.

64

5.1. A t
omegk
oz
eppont
A pontrendszer teljes tomege az egyes tomegpontok tomegenek osszege:
m=

n
X

mi .

i=1

A pontrendszer jellemzo adata a tomegkozeppont (TKP) helye. A tomegkozeppontba mutato helyvektor az egyes tomegpontokba mutato helyvektorok tomeggel s
ulyozott
szamtani kozeperteke:
n
1 X
rTKP =
mi ri .
(5.1)
m i=1
A pontrendszerben levo tomegpontok kolcsonhatasban allhatnak egymassal es a pontrendszeren kv
uli testekkel is. Egy tomegpontra a pontrendszer mas tagjai altal kifejtett
eroket belso erok nek nevezz
uk. Az mi tomegpontra az mj tomegpont altal kifejtett (belso) ero FBij . A pontrendszeren kv
uli testek altal kifejtett erok a k
ulso erok. Az mi
tomegpontra hato k
ulso erok eredoje FKi (5.1 abra).

5.1. abra. Belso es k

ulso erok a pontrendszerben
Irjuk fel a pontrendszer minden pontjara a (2.5) mozgasegyenletet (Newton II. torvenyet, osszesen n egyenletet):
mi ai = FKi +

n
X

FBij ,

j=1
j6=i

majd adjuk ossze az egyenleteket:

n
X
i=1

mi ai =

n
X

FKi +

i=1

n X
n
X
i=1 j=1
j6=i

65

FBij .

A kettos szumma erteke nulla, mert Newton III. torvenye (2.2) miatt
FBij = FBji ,
es ezek az erok az osszegzesben paronkent kiejtik egymast. Ezt felhasznalva, valamint az
ulso ero eredojet FK -val jelolve:
osszes k
n
X

mi ai = FK .

i=1

Az egyenlet bal oldalat a gyorsulas (1.4) es a tomegkozeppont (5.1) definciojat felhasznalva atalaktjuk:
!
n
n
n
X
X
d2 (mrTKP )
d2 ri
d2 X
d2 rTKP
mi ri =
mi ai =
mi 2 = 2
=
m
= maTKP .
2
2
dt
dt
dt
dt
i=1
i=1
i=1
Az atalaktas kozben kihasznaltuk, hogy a szummazas es a derivalas sorrendje felcserelheto, hiszen a szummazas egy osszeadas, es derivalni tagonkent lehet.
A ket kifejezest egyenlove teve megkapjuk az u
gynevezett tomegkozepponti tetel t:
maTKP = FK ,

(5.2)

azaz a pontrendszer tomegkozeppontja u

gy mozog, mintha a rendszer egesz tomege a
tomegkozeppontban osszpontosulna, es erre hatna a k
ulso erok eredoje.

5.2. Pontrendszer impulzusa az impulzusmegmarad

as t
etele
A pontrendszer teljes impulzusa (lend
ulete) az egyes tomegpontok impulzusanak
osszege. Ezt felrva, es felhasznalva az impulzus (2.3), a sebesseg (1.1) es a tomegkozeppont (5.1) definciojat, a pontrendszer osszimpulzusa:
!
n
n
n
n
X
X
X
d X
dri
mi ri =
=
p=
pi =
mi vi =
mi
dt
dt i=1
i=1
i=1
i=1
(5.3)
d (mrTKP )
drTKP
=
=m
= mvTKP .
dt
dt
Ismet kihasznaltuk, hogy a szummazas es a derivalas sorrendje felcserelheto. A tomegkozeppont tehat megint u
gy viselkedik, mintha a pontrendszer teljes tomege benne osszpontosulna: a pontrendszer teljes impulzusa a pontrendszer ossztomegenek es a tomegkozeppont sebessegenek szorzata.
66

Az (5.3) kifejezest ido szerint derivalva, es felhasznalva az (5.2) tomegkozepponti

tetelt
dp
d (mvTKP )
dvTKP
=
=m
= maTKP = FK ,
(5.4)
dt
dt
dt
azaz a pontrendszer impulzusanak ido szerinti derivaltja egyenlo a k
ulso erok eredojevel.
Ha a pontrendszerre nem hatnak k
ulso erok, vagy a k
ulso erok eredoje nulla, akkor a
pontrendszer teljes impulzusa allando:
FK = 0

p=

n
X

mi vi = allando .

(5.5)

i=1

Ez az impulzusmegmaradas torvenye pontrendszerre.

Fontos megjegyezni, hogy a rendszer teljes impulzusa f
uggetlen a belso eroktol, az
osszimpulzust belso erok nem valtoztathatjak meg.

5.3. Pontrendszer energi

aja a mechanikai energia
megmarad
as
anak t
etele
Irjuk fel minden tomegpontra a (4.5) munkatetelt, es adjuk ossze az egyenleteket:
Wi = Emi
W = Em

(n egyenlet)
(osszeadva)

A jobb oldalon a pontrendszer teljes mozgasi energiajanak megvaltozasa, mg a bal

oldalon a pontrendszeren vegzett osszes munka all. Ez utobbit bontsuk fel egyreszt belso
(B) es k
ulso (K), masreszt konzervatv (k) es nem konzervatv (nk) erok altal vegzett
munkakra:
W = WBk + WKk + WBnk + WKnk .
A konzervatv erok munkajat a helyzeti energia (4.6) defincioja alapjan helyettesthetj
uk:
WBk = EhB
WKk = EhK ,
ahol EhB a pontrendszeren bel
uli kolcsonhatasokhoz tartozo helyzeti energia (ilyen peldaul egy bolygorendszernel az egitestek kozotti gravitacios helyzeti energia vagy egy valodi
gazban a molekulak kozotti vonzoerobol szarmazo helyzeti energia), mg EhK a k
ulso
kolcsonhatasokhoz tartozo helyzeti energia (peldaul egy gaz molekulainak gravitacios
helyzeti energiaja).
67

Mindezt behelyettestve es atrendezve:

WBnk + WKnk = Em + EhB + EhK ,
majd bevezetve a pontrendszer teljes mechanikai energiajara az
E = Em + EhB + EhK
jelolest, a pontrendszer energiaviszonyaira a kovetkezo osszef
uggest kapjuk:
E = WBnk + WKnk .

(5.6)

Ha a pontrendszerben nincsen se k
ulso, se belso nem konzervatv munkavegzes (vagy
a munkavegzesek osszege nulla), akkor a pontrendszer teljes mechanikai energiaja nem
valtozik, allando:
WBnk + WKnk = 0

E = allando .
(5.7)
Ez a mechanikai energia megmaradas torvenye pontrendszerre.
Fontos k
ulonbseg az impulzusmegmaradas torvenyehez kepest, hogy a rendszer teljes
mechanikai energiajat nemcsak k
ulso, hanem belso nem konzervatv erok munkaja is meg
tudja valtoztatni. (Peldaul a pontrendszerhez tartozo testek kozti s
urlodas csokkentheti,
vagy egy belso kemiai folyamat novelheti azt.)

5.3.1. Bels
o energia
A pontrendszer teljes mozgasi energiaja a rendszerhez tartozo tomegpontok mozgasi
energiajanak osszege:
n
X
1
Em =
mi vi2 .
2
i=1
Sok esetben erdemes a pontrendszert a pontrendszer tomegkozeppontjaval egy
utt
mozgo (a tomegkozepponthoz rogztett) vonatkoztatasi rendszerben vizsgalni. Ha ebben
a K rendszerben az mi tomegpont sebessege vi0 , akkor a Galilei-transzformacio (3.3)
uggese alapjan
osszef
vi = vi0 + vTKP .
Ezt behelyettestve a mozgasi energia kifejezesebe, es azt rendezve:
Em =

n
X
1
i=1

mi (vi0

1 2
= mvTKP
+
2

+ vTKP ) =

n
X
1
i=1

n
X
1
i=1

mi vi02

mi vi02 + vTKP

n
X
i=1

n
X
i=1

68

mi vi0 .

mi vi0 vTKP

n
X
1
i=1

2
mi vTKP
=

A kifejezes utolso tagja nulla, mert a szumma eppen a tomegkozeppont impulzusat

adja meg a tomegkozepponti rendszerben, ami ertelemszer
uen nulla. A megmarado ket
tag koz
ul az elso epp akkora, mintha a pontrendszer teljes tomege a tomegkozeppontban
lenne, es annak sebessegevel mozogna. A masik tag viszont a tomegpontok tomegkozepponthoz kepesti mozgasabol szarmazik.
Az eredmenybol az is latszik, hogy a pontrendszer teljes mozgasi energiaja a tomegkozepponti rendszerben minimalis, de az osszimpulzussal ellentetben altalaban nem
nulla.
A pontrendszer teljes mechanikai energiaja a mozgasi energia es a helyzeti energiak
(belso es k
ulso) osszege:
n

X1
1 2
+
mi vi02 + EhB + EhK .
E = mvTKP
2
2
i=1
A tomegpontok tomegkozepponthoz viszonytott mozgasabol szarmazo mozgasi energia es a pontrendszeren bel
uli kolcsonhatasokbol eredo helyzeti energia osszege a pontrendszer belso energia ja:
n
X
1
mi vi02 + EhB .
(5.8)
EB =
2
i=1
Ez a megk
ulonboztetes hasznos peldaul a gazok lerasanal. A belso energia f
ugg a
reszecskek sebessegetol es a kozt
uk levo kolcsonhatasoktol, ugyanakkor egy tartalyban
levo gaz belso energiaja nem valtozik meg attol, ha a tartalyt egy autoban szalltjuk,
vagy felvissz
uk az emeletre.

5.4. A perdu
let
A perd
ulet vagy impulzusmomentum az impulzushoz hasonloan fontos mennyiseg a
fizikaban. A kozepiskolai tananyagban altalaban csak a forgo merev test perd
uleterol esik
szo. A perd
ulet azonban egyetlen tomegpontra is definialhato, vektorialis mennyiseg.
Egy m tomegpont perd
ulete (a vonatkoztatasi rendszer O kezdopontjara vonatkoztatva) a test helyvektoranak es impulzusanak vektorialis szorzata (lasd az A.1 f
uggeleket):
N = r p = r (mv) = mr v .

(5.9)

Derivaljuk ido szerint az (5.9) kifejezest:

dN
d(r p)
dr
dp
=
=
p+r
= v p + r F.
dt
dt
dt
dt

(5.10)

Felhasznaltuk a szorzat derivalasara vonatkozo szabalyt (lasd az A.2 f

uggeleket), a sebesseg (1.1) definciojat es Newton II. torvenyenek impulzussal felrt (2.4) alakjat. F a
tomegpontra hato eredo ero.
69

Az eredmeny elso tagja nulla, hiszen v k p, es parhuzamos vektorok vektorialis szorzata nulla. A masodik tag az F ero forgatonyomatek a, az ero tamadaspontjahoz mutato
helyvektor es az ero vektorialis szorzata (az ero momentuma):
M = r F.

(5.11)

Az (5.10) kifejezesbol tehat veg

ul a tomegpont perd
ulete es a tomegpontra hato eredo
forgatonyomatek kozott fennallo alapveto osszef
uggest kapjuk meg:
dN
= M.
(5.12)
dt
Az osszef
ugges parhuzamba vonhato a tomegpont impulzusa es a tomegpontra hato
ero kozotti (2.4) osszef
uggessel (Newton II. torvenye impulzussal megfogalmazva).
Ha a tomegpontra nem hat forgatonyomatek, akkor perd
ulete allando. Ez a perd
uletmegmaradas torvenye tomegpontra. (Pontrendszerre az 5.5 szakaszban altalanostjuk.)
Kepler II. to
enye
rv
Egy bolygora (a tobbi bolygo csekely zavaro hatasatol eltekintve) csak a Nap gravitacios vonzasa hat. Ez az ero u
gynevezett centralis ero : mindig egy adott O pont (a Nap
kozeppontja) fele mutat. Emiatt a bolygora hato (O pontra vonatkozo) forgatonyomatek
nulla, es gy a bolygo (O pontra vonatkozo) perd
ulete allando:
Fkr

M=0

N = allando .

5.2. abra. Kepler II. torvenye

Az 5.2 abran bejelolt
uk azt a ter
uletet, amelyet a bolygohoz h
uzott vezersugar egy
rogztett t ido alatt s
urol. Kis t eseten a ter
ulet jo kozeltessel a haromszog ter
ulete:

1
t
t
T = |r s| =
|r (mv)| =
N.
2
2m
2m
A t ido alatt s
urolt ter
ulet tehat aranyos a perd
ulettel, gy azzal egy
utt idoben alland
o.
Ez eppen Kepler II. torvenye (2.3 szakasz), amely a perd
uletmegmaradas kovetkezmenye.
70

5.5. Pontrendszer perdu

as
lete a perdu
letmegmarad
t
etele
A pontrendszer tagjaira a belso es a k
ulso erok is forgatonyomatekkal hatnak. Az mi
pontra hato forgatonyomatekok:
MBi =

n
X

MBij = ri

j=1
j6=i

n
X

FBij

j=1
j6=i

MKi = ri FKi .
Irjuk fel a pontrendszer minden tagjara az (5.12) osszef
uggest, es az egyenleteket adjuk
ossze:

n
n
n
n
n
n
X
X
X

X
dN X dNi X

=
=
Mi =
(MBi + MKi ) =
FBij +
MKi .
ri
dt
dt
i=1
i=1
i=1
i=1
j=1
i=1
j6=i

Az eredmeny elso tagja nulla, mert

ri FBij = rj FBji ,
es ezek a forgatonyomatekok a kettos szummazaskor paronkent kiejtik egymast.

5.3. abra. A forgatonyomatek parok kiejtik egymast

A forgatonyomatekok egyenlosege nem olyan nyilvanvalo, mint az erok eseteben.
Az 5.3 abran az egyes erok forgatonyomatekanak nagysaga a parallelogrammak ter
uletevel egyenlo, iranyuk pedig az abra skjara meroleges, es egymassal ellentetes. A ket
parallelogramma ter
ulete megegyezik, hiszen Newton III. torvenye miatt a ket ero azonos
nagysag
u, ellentetes, es hatasvonaluk is megegyezik (es gy a parallelogrammak alapja es
magassaga is egyenlo).
Legyen a k
ulso erok forgatonyomatekanak osszege
MK =

n
X

MKi =

i=1

n
X
i=1

71

(ri FKi ) .

Ezt berva:

dN
= MK ,
(5.13)
dt
azaz a pontrendszer perd
uletenek ido szerinti derivaltja egyenlo a k
ulso erok forgatonyomatekanak eredojevel.
Ha a pontrendszerre nem hat k
ulso ero forgatonyomateka, vagy a k
ulso erok forgatonyomatekanak eredoje nulla, akkor a pontrendszer teljes perd
ulete allando:
MK = 0

N=

n
X

(mi ri vi ) = allando .

(5.14)

i=1

Ez a perd
uletmegmaradas torvenye pontrendszerre.
Vegy
uk eszre, hogy a rendszer teljes perd
ulete az impulzushoz hasonloan, es a
mechanikai energiatol elteroen f
uggetlen a belso eroktol, az osszperd
uletet a belso erok
forgatonyomateka nem valtoztathatja meg.

72

6. fejezet
Merev testek mozg
asa
6.1. A merev test modell
Az eddigiekben a testeket a leheto legegyszer
ubben, tomegpontkent rtuk le. Ez a
modell azonban semmit se mond a testek mereterol, alakjarol es bonyolultabb mozgasformairol. A merev test a valodi testek bonyolultabb modellje: figyelembe veszi, hogy a
testnek alakja, kiterjedese, tomegeloszlasa is van. Ugyanakkor a testek deformaciojaval
ebben a modellben sem foglalkozunk: u
gy tekintj
uk, hogy az alakja a valosagos testekkel szemben nem valtozhat. Ezt u
gy is megfogalmazhatjuk, hogy a merev test barmely
ket pontjanak egymashoz viszonytott tavolsaga idoben allando.
A merev test helyzetet harom (nem egy egyenesen fekvo) pontjanak helyzete egyertelm
uen meghatarozza. (Ha csak egy pontjat rogztenenk, akkor kor
ulotte szabadon
foroghatna. Ha egy masik pontot is rogzt
unk, akkor mar csak a ket pontot osszekoto
egyenes kor
ul fordulhat el. Egy harmadik, az osszekoto egyenesen kv
uli pont rogztese
mar semmilyen mozgast nem enged meg.)
Egyetlen pont megadasa terben harom f
uggetlen parameter (peldaul harom derekszog
u koordinata) rogzteset jelenti. Ezt szokas u
gy is megfogalmazni, hogy a tomegpont
szabadsagi fok ainak szama f = 3. Harom pont megadasahoz tehat kilenc adat sz
ukseges.
Ezek azonban a merev test eseteben nem f
uggetlenek egymastol, hiszen a harom pont
kozotti harom tavolsag adott, nem valtozhat! Igy a merev test szabadsagi fokainak szama
f = 9 3 = 6, azaz a test helyzete hat f
uggetlen adattal jellemezheto.
Ha a test nem mozoghat teljesen szabadon, akkor a szabadsagi fokok szama a kenyszerektol f
uggoen csokkenhet. Peldaul egy rogztett fel
uleten gord
ulo golyo szabadsagi
fokainak szama f = 5, mert kozeppontjanak tavolsaga a fel
ulettol nem valtozhat. A
porgetty
u egyetlen pontja rogztett, kor
ulotte teljesen szabadon foroghat, gy szabadsagi
fokainak szama f = 3. A rogztett tengely kor
ul forgo merev test szabadsagi fokainak
szama viszont mindossze f = 1.

73

6.1.1. Halad
o
es forg
omozg
as
A merev test altalanos mozgasa nagyon bonyolult lehet, azonban mindig lerhato
elemi elmozdulasok es elfordulasok egymasutanjakent.
A halado mozgas, mas neven transzlacio eseteben a merev test minden pontjanak
ugyanakkora az elmozdulasa (6.1(a) abra). Ezert a merev test transzlacioja lerhato barmely pontjanak transzlaciojakent: ugyan
ugy kezelheto, mint egyetlen tomegpont.
A forgomozgas, mas neven rotacio eseteben egy pillanatnyi forgastengely (ket dimenzioban forgascentrum) kor
ul fordul el a test (6.1(b) abra). Minden pontjanak ugyanakkora a szogelfordulasa. A forgastengely (forgascentrum) azonban a mozgas soran altalaban
valtozik (harom dimenzioban nemcsak a helye, hanem az iranya is).

(a) Transzl
aci
o

(b) Rotacio

6.1. abra. Transzlacio es rotacio

A merev test tetszoleges mozgasa lerhato elemi transzlaciok es rotaciok egymasutanjakent. Ennek bizonytasakent vizsgaljuk egy merev test tetszoleges Pi pontjanak
helyvektorat a K koordinata-rendszer mellett a test tetszoleges C pontjahoz rogztett KC
koordinata-rendszerben is. Ekkor a helyvektorok kozott felrhato az
ri = rC + rC
i
C
ugges, ahol ri es rC
ata-rendszerben,
osszef
i a P pont helyvektora a K, illetve a K koordin
rC pedig a C pont helyvektora a K rendszerben. Ha a P pont elmozdul, akkor elemi
elmozdulasa szinten felrhato
dri = drC + drC
i

alakban. A P pont tavolsaga a C ponttol azonban nem valtozhat (hiszen mindketto a

merev test egy-egy pontja), gy az rC
ali vektor csak foroghat. Ekkor viszont elemi megv
tozasa felrhato a d elemi szogelfordulas vektor segtsegevel:
C
drC
i = d ri .

74

Ezt berva az elozo egyenletbe megkapjuk, hogy

dri = drC + d rC
i ,
azaz a merev test elemi elmozdulasa valoban felbonthato a C pont elemi transzlaciojara
es a test C pont kor
uli elemi rotaciojara. Mivel altalanos esetben a d vektor iranya
valtozik a mozgas soran, a felbontast csak elemi mozgasokra lehet elvegezni.
A C pont megvalasztasa tetszoleges. A 6.2(a) es 6.2(b) abrakon ket k
ulonbozo felbontas lathato. Kesobb latni fogjuk, hogy a forgas kozeppontjanak sokszor hasznos a
tomegkozeppontot valasztani. Ilyenkor tehat a merev test mozgasat a tomegkozeppont
halado mozgasanak es a tomegkozeppont kor
uli forgomozgasnak a szuperpozciojakent
rjuk le.
A 6.2(c) abran lathato, hogy skmozgas eseten a tiszta transzlaciot kiveve mindig
talalhato olyan C pont, hogy az elemi mozgas tisztan rotaciokent rhato le. Feladatok
megoldasanal ez is sokszor hasznos valasztas. Az elfordulas kozeppontja a pillanatnyi
forgascentrum. Termeszetesen a mozgas soran altalaban ez is valtozik.

(a) Tetsz
oleges transzl
aci
o es rot
acio

(b) Transzlacio es rotacio egy belso pont kor

ul

(c) Rot
aci
o a pillanatnyi forgascentrum kor
ul

6.2. abra. Mozgas felbontasa transzlaciora es rotaciora

75

6.1.2. A merev test mint pontrendszer

A merev test felfoghato specialis pontrendszerkent, gy alkalmazhatjuk ra a pontrendszerekre megfogalmazott torvenyeket es osszef
uggeseket.
Ha a merev testet kicsi Vi terfogat
u darabokra osztjuk, akkor teljes terfogata es
tomege:
X
X
X
V =
Vi
es
mi =
i Vi ,
i

ahol i az i. kis darab (atlagos) s

ur
usege. Finomtva a felbontast a tomeg az
Z
m = (r)dV
V

terfogati integral lal adhato meg. Homogen test eseteben termeszetesen m = V .

A merev test tomegkozeppontjaba mutato helyvektort a pontrendszereknel megismert
defincio alapjan ugyangy terfogati integralokkal rhatjuk fel:
R
r(r)dV
Z
1
V
r(r)dV .
=
rTKP = R
m
(r)dV
V

6.2. Merev testek statik

aja
A merev test akkor lehet egyens
ulyban, ha impulzusa es perd
ulete se valtozik. Igy
a pontrendszerekre levezetett (5.5) es (5.14) megmaradasi tetelek alapjan az egyens
uly
feltetele:
X
X
F=0
es
M = 0.
(6.1)
(A k
ulso erokre utalo K indexet elhagyjuk, hiszen itt eleve csak a k
ulso erokkel foglalkozunk. A belso erok amelyek egyben tartjak a testet munkat se vegeznek, hiszen a
merev testen bel
ul nincs relatv elmozdulas.)
A forgatonyomatekok osszege egy tetszoleges P pontra vonatkoztatva:
X
X
MPi =
rPi Fi ,
i

egy masik tetszoleges Q pontra vonatkoztatva pedig:

X
X
X Q X Q
X


Mi =
ri Fi =
rPi + rPQ Fi =
rPi Fi + rPQ
Fi ,
i

ahol

rPQ

a Q pontbol a P pontba mutato vektor. Lathato, hogy

X
X
X
F=0

MQ =
MP ,

azaz ha az erok eredoje 0, akkor a forgatonyomatekot barmely pontra felrhatjuk, ugyanazt az eredmenyt kapjuk.
76

6.2.1. Statikai feladatok

Falra er
ostett polc
Egy szoggel a falra akasztott polcra hato erok a 6.3 abran lathatok.

6.3. abra. Falra szerelt polc egyens

ulya
A testre hato nehezsegi ero miatt a szognel nyilvan fel kell lepnie egy f
uggoleges
tartoeronek, a forgatonyomatek-egyens
uly miatt viszont egy h
uzoero is hat a szogre. A
vzszintes erok egyens
ulyat a polc aljan fellepo nyomoero biztostja. Alkalmazva a (6.1)
egyenleteket (a forgatonyomatekot az O felf
uggesztesi pontra felrva):
Fy = mg
Fx = FN
a
mg = FN b .
2
Ebbol

a
,
2b
azaz a szogre hato h
uzoero (ami kitepheti a szoget a falbol) annal nagyobb, minel szelesebb es minel alacsonyabb a polc. Igy b novelesevel ez az ero csokkentheto.
Fx = FN = mg

K
ett
amasz
u tart
o
A kettamasz
u tarto a 6.4 abran lathato. Az m1 tomeg
u deszka ket, egymastol l tavolsagra levo pontban van alatamasztva. A deszkara a nehezsegi eron kv
ul a rahelyezett
targy s
ulya es a ket tamaszban fellepo tartoero hat.
Irjuk fel a f
uggoleges erok es a forgatonyomatekok egyens
ulyat! A forgatonyomatekokat a baloldali tamaszpontra vonatkoztatjuk (gy a forgatonyomatek-egyenletben csak
az egyik ismeretlen ero szerepel):
m1 g + m2 g = F1 + F2
l
m1 g + m2 gx = F2 l .
2
77

6.4. abra. Kettamasz

u tarto

A masodik egyenletbol kozvetlen

ul adodik F2 , es ezt berva az elso egyenletbe adodik
F1 is:

1
x
F1 = m1 g + 1
m2 g
2
l
x
1
F2 = m1 g + m2 g .
2
l
Lathato, hogy ha a targy a kozepponttol jobbra van (x > l/2), akkor a szemlelettel
egyezoen a jobb oldali tartot nyomja nagyobb ero (F2 > F1 ).
A trambulin eseteben (6.5 abra) teljesen hasonloan felrhatok es megoldhatok az
egyenletek.

6.5. abra. Trambulin




l
l
F1 =
1 m1 g +
1 m2 g
2x
x
l
l
m1 g + m2 g
F2 =
2x
x
78

Most az egyik tartoero lefele mutat. Ha a ket tamasz kozotti x tavolsag sokkal kisebb,
mint a deszka l hossza, akkor a tamaszoknal kis terheles eseten is meglehetosen nagy erok
lephetnek fel.
H
aromt
amasz
u tart
o
A haromtamasz
u tartonal (6.6 abra) a deszkat harom ponton tamasztjuk ala.

6.6. abra. Haromtamasz

u tarto
Irjuk fel az elozo feladathoz hasonloan a f
uggoleges erok es a forgatonyomatekok
egyens
ulyat! A forgatonyomatekokat most is a baloldali tamaszpontra vonatkoztatjuk:
m1 g + m2 g = F1 + F2 + F3
l1 + l2
m1 g
+ m2 gx = F2 l1 + F3 (l1 + l2 ) .
2
Most is csak ket egyenlet
unk van, de harom ismeretlen
unk! A feladatnak gy vegtelen
sok megoldasa van, az elrendezes a merev test modell hasznalataval statikailag hatarozatlan. Valoban, merev deszka eseten, ha a kozepso tartot egy egeszen kicsit lejjebb
vinnenk, akkor a deszka nem is erne hozza, es gy ero se hatna ra. Ez a feladat tehat a
merev test modell korlatait mutatja.
A feladatot csak akkor lehetne megoldani, ha figyelembe vennenk a test deformaciojat.
A valosagban, ha a kozepso tartot kivessz
uk, a deszka rugalmas testkent behajlik.
A kozepso tartoerot az alapjan lehet meghatarozni, hogy mekkora ero hatasara lesz a
behajlas nulla.
Befeszu
es
l

Erdekes
statikai feladat lathato a 6.7 abran. Az egymastol d tavolsagra levo ket
f
uggoleges fal koze l > d hossz
usag
u, m tomeg
u rudat tesz
unk. A r
ud es a fal kozott a
tapadasi s
urlodasi egy
utthato. A rudat a jobb falhoz kozelebbi negyedenel egy fonallal,
f
uggoleges F erovel probaljuk felfele kih
uzni. Mekkora ero kell ehhez?
79

6.7. abra. Befesz

ules
Vizsgaljuk azt, hogy mekkora F ero eseten lehet meg egyens
uly! Irjuk fel most is
az erok es a forgatonyomatekok egyens
ulyat! A forgatonyomatekokat a r
ud kozepere
vonatkoztatjuk. Felrjuk mindket oldalon a tapadas feltetelet is:
FN1 = FN2
F = mg + FS1 + FS2

d
l2 d2
d
+ (FS2 FS1 )
F = (FN1 + FN2 )
4
2
2
FS1 FN1
FS2 FN2 .
A feladat most is hatarozatlan (a ket tapado s
urlodas miatt), de ha feltetelezz
uk,
hogy FN1 = FN2 = FN miatt FS1 = FS2 = FS is igaz, akkor megoldhato:
F mg
2
Fd
FN =
.
4 l 2 d2
Felrva es atrendezve az FS FN feltetelt a kovetkezo egyenlotlenseget kapjuk:



2
2
F d 2 l d 2mg l2 d2 .

Ha 2 l2 d2 < d (azaz l csak kicsit nagyobb, mint d), F tetszolegesen nagy lehet:

2mg l2 d2

F
.
d 2 l2 d2
FS =

Ez a befesz
ules jelensege: hiaba novelj
uk F erteket, a forgatonyomatek-egyens
uly
miatt egyre nagyobb lesz a nyomoero, es gy a s
urlodasi ero is. Tehat semekkora erovel
sem tudjuk kih
uzni a rudat! Termeszetesen, ez csak addig igaz, amg a test merev testnek
tekintheto. Ha az ero nagyon nagy, akkor a test deformalodik, vagy eltorik.
80

6.3. R
ogztett tengely k
oru
as
li forg
A merev test halado mozgasa lerhato mint egyetlen pontjanak (peldaul tomegkozeppontjanak) mozgasa, gy a merev test halado mozgasanak dinamikaja megegyezik a
pontszer
u test dinamikajaval. A tovabbiakban ezert csak a merev test forgasaval foglalkozunk.
A merev testek forgasanak alapegyenletet a pontrendszerekre levezetett (5.13) osszef
ugges alapjan rhatjuk fel:
dN
= M.
(6.2)
dt
(A k
ulso forgatonyomatekokra utalo K indexet ismet elhagyjuk, hiszen a merev testnel
eleve csak a k
ulso erokkel es forgatonyomatekokkal foglalkozunk.)
A merev test forgomozgasa nagyon bonyolult lehet, hiszen nemcsak a forgas szogsebessege, hanem a forgastengely iranya is valtozhat. Eloszor a legegyszer
ubb esettel, a
rogztett tengely kor
uli forgassal foglalkozunk. A tengely csapagyazasaban fellepo erok
es forgatonyomatekok megakadalyozzak a test halado mozgasat es a forgastengely megvaltozasat is.

6.3.1. A merev test perdu

lete

6.8. abra. Rogztett tengely kor

ul forgo merev test perd
ulete
A 6.8 abran lathato merev test kicsiny mi tomeg
u darabjahoz az ri helyvektor
mutat. Az egesz test szogsebesseggel forog, gy a mi tomegpont sebessege:
v i = ri ,
perd
ulete pedig:
Ni = ri pi = mi ri vi = mi ri ( ri ) .
81

A vi = ri vektor meroleges az abra skjara, gy Ni az abra skjaban van, es

mivel meroleges az ri vektorra, (altalaban) nem a forgastengely iranyaba mutat. Az egesz
test perd
uletet a kicsiny darabok perd
uletvektorainak osszege adja:
X
N
Ni ,
i

ezert a merev test perd

uletvektora szimmetrikus vagy gondosan kiegyenltett tomegeloszlas
u testek kivetelevel altalaban szinten nem a forgastengely iranyaba mutat. A
perd
uletvektor a testtel egy
utt forog, gy altalanos esetben allando szogsebesseg eseten
se allando, folyamatosan valtozik az iranya. Az ehhez sz
ukseges (tengelyre meroleges irany
u) forgatonyomatekot rogztett tengely eseten a csapagyakban fellepo erok biztostjak,
amelyekkel egyelore nem kvanunk foglalkozni, ezert most csak a perd
ulet forgastengellyel
parhuzamos komponenset vizsgaljuk.

6.9. abra. A perd

ulet tengely irany
u komponense
Legyen a forgastengely a koordinata-rendszer
unk z-tengelye. Ekkor || = = z .
A 6.9 abra alapjan:
vi = | ri | = z ri sin = Ri z ,
ahol Ri a mi tomegpont tavolsaga a z-tengelytol. ri es vi merolegesek egymasra, gy:
Ni = mi |ri vi | = mi ri vi = mi ri Ri z
es
Niz = Ni cos(90 ) = Ni sin = mi Ri2 z .
A merev test perd
uletenek tengelyirany
u komponenset a kicsiny darabok tengelyirany
u perd
uletenek osszegzesevel kapjuk:
X
X
Nz
Niz = z
mi Ri2 .
i

82

A felbontas minden hataron t

uli finomtasakor (mi 0) a szummazas helyett integralt
rhatunk:
Z
Nz = z (r) R2 dV .
V

A tengelyirany
u perd
ulet tehat aranyos a szogsebesseggel:
Nz = z z ,

(6.3)

ahol a z aranyossagi tenyezo, amely csak a test forgastengely kor

uli tomegeloszlasatol
f
ugg, a test z-tengelyre vonatkoztatott tehetetlensegi nyomatek a:
X
z
mi Ri2 ,
i

illetve

Z
z =

(r) R2 dV.

(6.4)

A (6.2) es a (6.3) egyenletek alapjan:

Mz =

d (z z )
dz
dNz
=
= z
= z z .
dt
dt
dt

(6.5)

(Itt felhasznaltuk, hogy a merev test tehetetlensegi nyomateka idoben allando.)

Ha a testre nem hat z-irany
u forgatonyomatek, akkor a test z-irany
u perd
ulete nem
valtozik, idoben allando:
Mz = 0

Nz = z z = allando .

Ks
erlet: Forg
osz
ek
A videokon [7] lathato forgoszekes kserletekben a forgo rendszer nem egy
merev test, de a kserletek jol szemleltetik a perd
ulet megmaradasat.
A kserleti alany be
ul a forgoszekbe, s
ulyzokat vesz a kezebe, es karjait, labait
kezdetben kiny
ujtja. Ebben a testtartasban lassan megforgatjuk, majd magara hagyjuk. Amikor a s
ulyzokat es a labait magahoz h
uzza, forgasa felgyorsul.
Ha u
jra kiny
ujtja, a forgas ismet lelassul (Perd
ulet megmaradas I.).
Ezutan a nyugalomba levo kserletezo kezebe megporgetett, f
uggoleges tengely
u biciklikereket adunk. Ekkor semmi nem tortenik. Amikor viszont a biciklikerek tengelyet 180 -kal elforgatja, a forgoszek forogni kezd. A tengely
visszaforgatasakor a szek ismet megall (Perd
ulet megmaradas II.).
83

(6.6)

Veg
ul a kserleti alany nyugalmi helyzetben egy szinten nem forgo biciklikereket vesz a kezebe. Amikor a f
uggoleges tengely
u biciklikereket megporgeti,
a forgoszek az ellenkezo iranyba kezd forogni. A kerek lefekezesekor a szek
ismet megall (Perd
ulet megmaradas III.).
Magyarazat: A kis s
urlodasnak koszonhetoen a forgoszekbol, a kserletezobol
es a s
ulyzokbol, illetve a biciklikerekbol allo rendszerre alig hat (f
uggoleges irany
u) k
ulso forgatonyomatek, gy perd
uletenek (f
uggoleges komponense) kozel
allando. Az elso kserletben a kar es a lab beh
uzasakor lecsokken a rendszer
tehetetlensegi nyomateka, es emiatt a (6.6) osszef
uggesnek megfeleloen megno
a szogsebessege. A masodik es harmadik kserletben a biciklikerek perd
uletenek megvaltoztatasakor a forgoszek perd
ulete ezzel ellentetesen valtozik,
hogy a rendszer teljes perd
ulete allando maradjon. 

6.3.2. A tehetetlens
egi nyomat
ek meghat
aroz
asa
Egyetlen tomegpont tehetetlensegi nyomateka:
= mr2 ,
ahol r az m tomeg
u tomegpont tavolsaga a tengelytol. Tobb tomegpontbol allo test
eseteben a tehetetlensegi nyomatek osszegzessel hatarozhato meg:
X
=
mi ri2 ,
ahol ri az mi tomegpont tavolsaga a tengelytol.
Egy tetszoleges merev test adott tengelyre vonatkoztatott tehetetlensegi nyomateka
a (6.4) definialo keplet alapjan szamthato ki. Homogen testek eseteben a s
ur
useg nem
f
ugg a helytol, es gy az integral ele kiemelheto:
Z
= r2 dV .
V

Az integralban r a dV terfogatelem tavolsaga a kivalasztott tengelytol.

Peldakepp hatarozzuk meg egy homogen, tomor henger tehetetlensegi nyomatekat a
szimmetriatengelyere vonatkoztatva! Az integralasnal az R sugar
u, h magassag
u, s
ur
u2
seg
u, m = hR tomeg
u hengert dr vastagsag
u, dV = 2rhdr terfogat
u hengergy
ur
ukre
bontjuk fel:
Z
=

ZR

ZR

r 2rhdr = 2h

r dV =
V

r3 dr = 2h

1
1
R4
= hR2 R2 = mR2 .
4
2
2

Egyszer
ubb testek szimmetriatengelyre vonatkoztatott tehetetlensegi nyomateka tablazatokban is megtalalhato [24].
84

Steiner-t
etel
Ha ismert egy test tehetetlensegi nyomateka egy tomegkozeppontjan atmeno tengelyre
vonatkozoan, akkor konnyen meghatarozhato a tehetetlensegi nyomatek barmely mas, az
adott tengellyel parhuzamos tengelyre vonatkozoan is. Mivel a tehetetlensegi nyomatek
meghatarozasanal csak a tengelytol mert tavolsagok szamtanak, eleg egy (a tengelyekre
meroleges) skidomot vizsgalnunk.

6.10. abra. Steiner-tetel

A 6.10 abra alapjan a merev test mi darabjanak tehetetlensegi nyomateka a tomegkozepponton atmeno tengelyre vonatkoztatva:
2
TKPi = mi rTKPi
,

egy tetszoleges S ponton atmeno, az elozovel parhuzamos tengelyre vonatkoztatva pedig:

2
2
Si = mi rSi
= mi (s + rTKPi )2 = mi s2 + 2srTKPi + rTKPi
.
Az S ponton atmeno tengelyre vonatkoztatott tehetetlensegi nyomatek az egyes darabok
tehetetlensegi nyomatekanak osszegzesevel rhato fel:
X
X
X
X
2
S =
Si = s2
mi + 2s
mi rTKPi +
mi rTKPi
.
i

Az elso tagban a szummazas a test tomeget adja meg, a harmadik tag pedig eppen a
test tehetetlensegi nyomateka a tomegkozeppontra vonatkoztatva. A masodik tag nulla,
hiszen az osszegzes eppen a tomegkozeppontbol a tomegkozeppontba mutato helyvektor
m-szereset adja. Ennek alapjan mar felrhatjuk a Steiner-tetel t:
S = ms2 + TKP .

(6.7)

Az osszef
ugges csak parhuzamos tengelyekre vonatkozo tehetetlensegi nyomatekok
meghatarozasara hasznalhato! K
ulonbozo irany
u tengelyekre vonatkozo tehetetlensegi
nyomatekok kapcsolatarol a 6.5.1 szakaszban lesz szo.
A Steiner-tetelbol az is kovetkezik, hogy adott irany
u tengelyek koz
ul a tomegkozepponton atmeno tengelyre vonatkoztatva minimalis a tehetetlensegi nyomatek.
85

6.3.3. Forg
o merev test mozg
asi energi
aja
A forgo merev test mozgasi energiajat szokas forgasi energia-nak is nevezni, de

mint hamarosan latni fogjuk ezzel a kifejezessel ovatosan kell banni.

A forgo merev test mozgasi energiajat a pontrendszereknel megismert modon, a mi
kicsiny tomegelemek mozgasi energiajanak osszegzesevel hatarozhatjuk meg. A tengely
kor
ul forgo merev test egyes pontjainak sebessege azonban nem f
uggetlen, kifejezheto a
forgas szogsebessegevel es a kicsiny tomeg tengelytol mert Ri tavolsagaval:
vi = Ri .
Ezt es a tehetetlensegi nyomatek (6.4) definialo kepletet felhasznalva a rogztett tengely
kor
ul forgo test mozgasi energiaja (a forgasi energia):

X1
X1
1
1 X
mi Ri2 = 2 .
mi vi2 =
mi 2 Ri2 = 2
(6.8)
Em =
2
2
2
2
i
i
i
Ha a test halado es forgomozgast is vegez, akkor szokas a mozgasi energiat a halado

mozgasi energia es a forgasi energia osszegekent felrni. Ez azonban csak bizonyos

specialis esetekben jogos, altalanos esetben azonban nem!

Mint korabban lattuk, egy merev test mozgasa (a tiszta transzlaciot kiveve) barmely
pillanatban vegtelen sok modon bonthato fel halado es forgo mozgas osszegere. Irjuk le
a mozgast teljesen altalanosan u
gy, hogy a test egy kivalasztott (tetszoleges) O pontja
kor
ul forog szogsebesseggel, mikozben az O pont v0 sebesseggel mozog a vonatkoztatasi
rendszerhez kepest.
Ekkor a test O-hoz viszonytott ri helyvektor
u pontja vi = v0 + ri sebesseggel mozog a vonatkoztatasi rendszerhez viszonytva. A mozgasi energiat most is a pontrendszereknel megismert modon, a mi kicsiny tomegelemek mozgasi energiajanak osszegzesevel
hatarozhatjuk meg:
X1
X1


mi (v0 + ri )2 =
mi v02 + 2v0 ( ri ) + ( ri )2 =
Em =
2
2
i
i
X1
X
X1
=
mi v02 +
mi v0 ( ri ) +
mi ( ri )2 .
2
2
i
i
i
Az elso tag:
X1
i

1
mi v02 = mv02 .
2
2

A masodik tagot a vektorok vegyes szorzatara ervenyes azonossag (A.1 f

uggelek) es a
tomegkozeppont definciojanak felhasznalasaval alakthatjuk at:
X
X
mi v0 ( ri ) =
mi ri (v0 ) = mrTKP (v0 ) .
i

86

A harmadik tagban a 6.9 abra alapjan felhasznaljuk az | ri | = Ri azonossagot,

valamint a tehetetlensegi nyomatek definialo kepletet, gy:
X1
i

mi ( ri )2 =

1X
1
mi Ri2 2 = O 2 ,
2 i
2

ahol O az O ponton atmeno, vektorral parhuzamos tengelyre vonatkozo tehetetlensegi

nyomatek.
Ezeket behelyettestve a halado es forgo mozgast is vegzo test mozgasi energiaja:
1
1
Em = mv02 + mrTKP (v0 ) + O 2 .
2
2
Az elso tag a halado mozgasi energia, mintha az egesz test pontszer
u testkent az O

pont v0 sebessegevel haladna. A harmadik tag a forgasi energia szogsebesseggel es

az O-ra vonatkoztatott tehetetlensegi nyomatekkal szamolva. Azonban van egy kozepso

vegyes, a halado es a forgomozgast is tartalmazo tag is, ami altalanos esetben nem

nulla!
Eszerint altalaban nem bonthato fel a mozgasi energia halado mozgasi es forgasi

tagra. Vizsgaljuk meg, hogy milyen esetekben jogos megis ez az eljaras, azaz mikor lesz
a kozepso tag nulla!
Vektorok vegyes szorzata osszesen het esetben lesz 0: ha valamelyik vektor nullvektor,
ha barmely ket vektor parhuzamos, vagy ha a harom vektor egy skban fekszik (komplanaris). Nezz
uk sorban, mit jelent ez a mi eset
unkben!
Ha rTKP = 0, akkor az O pont a test tomegkozeppontja. Tehat ha a mozgast a
tomegkozeppont halado mozgasara es a merev test tomegkozeppont kor
uli forgomozgasara bontjuk fel, akkor a mozgasi energia valoban szamthato a halado es forgo mozgasi
energia osszegekent. Legtobbszor ezt a felbontast hasznaljuk
Ha v0 = 0, akkor az O pont a pillanatnyi forgascentrum. Ilyenkor a mozgast tiszta
forgomozgaskent rjuk le, es a mozgasi energia megegyezik az O-ra vonatkoztatott forgasi
energiaval. Sok esetben celszer
u ez a valasztas is. (Az O pont altalaban nem a tomegkozeppont, az O-ra vonatkoztatott tehetetlensegi nyomatekot a Steiner-tetel segtsegevel
lehet meghatarozni.)
Ha = 0, akkor a test nem forog, csak halado mozgast vegez. Mozgasi energiaja a
test tomegebol es barmely pontjanak sebessegebol kiszamthato.
Ha rTKP k , akkor a tomegkozeppont rajta van a forgastengelyen. A tomegkozeppont
is v0 sebesseggel halad, a felbontas ugyan
ugy jogos, mint az elso esetben.

Ha v0 k , akkor a merev test csavarmozgast vegez. Erdekes

modon ilyenkor is elt
unik
a kozepso tag, es jogos a felbontas.
A maradek ket lehetosegnek, tehat ha rTKP k v0 , vagy ha a harom vektor egy skban
van, nincs ilyen szemleletes jelentese, mindenesetre a kozepso tag ilyenkor is 0.
Minden mas esetben viszont szamolni kell a kozepso vegyes taggal is!

87

6.4. A merev test skmozg

asa
A merev test skmozgasakor a szogsebessegvektor meroleges a halado mozgas iranyara, es gy a test minden pontja skban mozog.

6.4.1. Ingamozg
as
Torzi
os inga
A torzios inga egy rugalmas szalra akasztott merev test, amely f
uggoleges tengely
kor
ul elfordulhat (6.11 abra).

6.11. abra. Torzios inga

Az elfordulas hatasara a szalban visszaterto nyomatek lep fel (okairol a 7.2.2 szakaszban lesz szo):
M = D .
A D allando neve direkcios nyomatek, mertekegysege Nm.
Felhasznalva a forgomozgas (6.5) alapegyenletet, a forgatonyomatek:
d2
M = = 2 ,
dt
ahol a merev test tehetetlensegi nyomateka a felf
uggesztes tengelyere vonatkoztatva.
A ket kifejezesbol -val valo osztas utan megkapjuk a torzios inga mozgasegyenletet:
D
d2
=

.
dt2

A mozgasegyenlet ugyanolyan, mint a harmonikus rezges mozgasegyenlete, gy a megoldasa is ugyanolyan:

(t) = 0 sin (t + ) ,
ahol

a torzios rezges korfrekvenciaja. A 0 maximalis kiteres es az kezdofazis a kezdeti

feltetelektol f
ugg.
=

88

Fizikai inga
A fizikai inga egy s
ulypontja felett felf
uggesztett merev test, amely szabadon elfordulhat egy vzszintes tengely kor
ul (video[8]).

6.12. abra. Fizikai inga

Ha az ingat kitertj
uk egyens
ulyi helyzetebol, akkor a nehezsegi ero hatasara egy
M = s mg
visszaterto nyomatek lep fel. A 6.12 abrarol leolvashato, hogy
M = mgs sin .
Ugyanakkor a forgomozgas alapegyenlete szerint
d2
M = O = O 2 ,
dt
ahol O az O ponton atmeno tengelyre vonatkoztatott tehetetlensegi nyomatek. Ebbol
felrhatjuk a fizikai inga mozgasegyenletet:
d2
mgs
=
sin
2
dt
O
A differencialegyenlet nemlinearis, de kis kiteres eseten alkalmazhatjuk a sin kozeltest, amivel mar az elozo feladathoz hasonlo differencialegyenletet kapunk:
d2
mgs
=

,
dt2
O
melynek megoldasa ismet szinuszos rezges:
(t) = 0 sin (t + ) ,
A rezges korfrekvenciaja:
r
=

mgs
=
O

89

mgs
.
TKP + ms2

Matematikai inga
A matematikai inga vagy fonalinga egy vekony l hossz
usag
u fonalra akasztott m
tomeg
u tomegpont. A matematikai ingat vizsgalhatjuk a fizikai inga specialis esetekent
is, ekkor s = l es O = ml2 . Ebbol a matematikai inga lengesenek korfrekvenciaja:
r
r
mgl
g
,
=
=
2
ml
l
periodusideje pedig:
s
T = 2

l
.
g

A lengesido f
uggetlen a test tomegetol. Az eredmeny a kozeltes miatt itt is csak kis
kiteresekre igaz.

6.4.2. Go
es
rdu
l
A tisztan gord
ulo merev test mindenkori erintkezesi pontja nyugalomban van ahhoz
a testhez viszonytva, amin gord
ul. Igy a fel
uletek kozott tapadasi s
urlodas lep fel, a test
halado es forgo mozgasa pedig nem f
uggetlen egymastol.
G
ordu
es lejt
on
l
Vizsgaljuk meg a 6.13 abran lathato lejton legord
ulo test mozgasat!

6.13. abra. Lejton legord

ulo test
Valasszuk meg az abran lathato modon a gyorsulas es a szoggyorsulas pozitv iranyat! Irjuk fel a lejtore meroleges erok egyens
ulyat, a lejtoirany
u mozgasra Newton II.
torvenyet, valamint a forgomozgas alapegyenletet:
F = mg cos FN = 0
Fk = mg sin FS = ma
M = FS r = .
90

Ha feltetelezz
uk, hogy a test tisztan gord
ul, akkor a gyorsulas es a szoggyorsulas nem
f
uggetlen egymastol:
a = r .
A tiszta gord
ules feltetele, hogy
FS FN .
A forgastest tehetetlensegi nyomateka legyen:
= kmr2 ,
ahol k a test alakjatol f
uggo allando (tomor hengerre 1/2, tomor gombre 2/5).
Az egyenletrendszer megoldasa:

FS =
= kma
r
mg sin = ma + FS = ma (k + 1)
mg sin
g sin
a=
=
m (k + 1)
1+k
a
g sin
= =
.
r
r (k + 1)
A gyorsulas erteke nem f
ugg a sugartol, de f
ugg k-tol, azaz a test alakjatol (Video [7]).
A tiszta gord
ules feltetele, hogy teljes
uljon a tapadasi s
urlodas egyenlotlensege:
kmg sin
FN = mg cos ,
FS = kma =
1+k
tg

.
(6.9)
1 + 1/k
Cs
usz
as
es g
ordu
es
l
Ha a tiszta gord
ules (6.9) feltetele nem teljes
ul, akkor a test cs
uszni es forogni fog.
Ilyenkor a es f
uggetlenek egymastol, es a cs
uszasi s
urlodas osszef
uggeset kell hasznalni:
a 6= r
FS = FN .
(Feltessz
uk, hogy a tapadasi es cs
uszasi s
urlodasi egy
utthato megegyezik.) Az egyenletrendszert ekkor ezek figyelembevetelevel kell megoldani:
FS = FN = mg cos
ma = mg sin FS = mg (sin cos )
a = g (sin cos )
= FS r = mgr cos
mgr cos
g cos
=
.
=

kr
91

Vizsgaljunk meg egy masik erdekes kserletet is, ahol a kezdetben cs

uszva forgo ( ka
paro vagy koszor
ulo) test veg
ul megtapad, es tisztan gord
ul tovabb!

6.14. abra. Cs
uszva forgo pingponglabda

Egy pingponglabdat u
gy pockolni, hogy kezdetben eppen haladasi
gyesen ki lehet u
iranyaval szemben, negatv iranyban porogjon (0 < 0, lasd a 6.14 abrat). Ekkor a
pingponglabda es a talaj kozott fellepo cs
uszasi s
urlodasi ero negatv gyorsulast, viszont
pozitv szoggyorsulast hoz letre:
ma = FS = mg
a = g
= FS r = mgr
3g
.
=
2r
(A gombhej tehetetlensegi nyomateka = 32 mr2 .)
Ez az allapot addig all fent, amg meg nem tapad, azaz amg nem teljes
ul, hogy
v(t) = r(t)
v0 + at = r (0 + t)
3
v0 gt = r0 + gt
2
2 v0 r0
t=
.
5 g
Ekkor a test megtapad, a mozgas tiszta gord
ulesse valik, sebessege:
3
2
v(t) = v0 + at = v0 + r0 .
5
5
Mivel 0 < 0, a megtapadaskor a sebesseg megfelelo (eleg gyorsan porgo) indtas
eseten negatv is lehet. Tehat ha
3
|0 | > v0 ,
2r
akkor az elpockolt pingponglabda megtapadas utan visszagurul hozzank.
92

6.5. Szabad forg

as
A 6.3 szakaszban a rogztett tengely kor
uli forgast vizsgaltuk. Akkor csak a perd
ulet
tengelyirany
u komponensevel foglalkoztunk, es megemltett
uk, hogy az erre meroleges
perd
uletkomponensek valtozasait a tengely forgatonyomateka biztostja. Mielott atternenk a szabad tengelyek targyalasara, vizsgaljuk meg, milyen erohatasok erik a test
forgasa miatt a tengelyt! Ez a problema a gyakorlatban is fontos, emiatt kell a kerekeket
kiegyens
ulyozni.

6.15. abra. Statikusan kiegyens

ulyozatlan forgo test
A 6.15 abran lathato test a statikusan kiegyens
ulyozatlan forgo test modellje. Itt a
tengely nem megy at a test tomegkozeppontjan. Ha a test forog, a tomegpont korpalyan
tartasahoz F = m 2 r erore van sz
ukseg, amit a csapagyak fejtenek ki. A test forgasaval
egy
utt valtozik a csapagyakra hato ero iranya, ami a csapagyak gyors tonkremenetelet
okozhatja. Ezt a hibat konnyen fel lehet ismerni, ha a tengelyt vzszintes helyzetben
tartjuk: ekkor a test a stabil egyens
uly kor
ul fizikai ingakent lengeseket vegez.

6.16. abra. Dinamikusan kiegyens

ulyozatlan forgo test
A 6.16 abran lathato test a dinamikusan kiegyens
ulyozatlan forgo test modellje. Itt a
tengely atmegy a test tomegkozeppontjan, de a test tomegeloszlasa nem szimmetrikus.
93

Ha a test forog, a tomegpontok korpalyan tartasahoz M = F d = m 2 rd forgatonyomatekra van sz

ukseg, amit a csapagyak fejtenek ki. A forgatonyomatek hatasara valtozik a
test perd
ulete is: a perd
uletvektor a testtel egy
utt forog, egy k
uppalast menten mozog
(nagysaga allando, de iranya folyamatosan valtozik). A test forgasaval egy
utt most is
valtozik a csapagyakra hato ero iranya, ami szinten a csapagyak tonkremenetelehez vezethet. Ezt a kiegyens
ulyozatlansagot nem lehet statikus vizsgalattal eszrevenni, a testet
meg kell forgatni a felismeresehez. Ez tortenik a gumiszerelo m
uhelyekben: a kereket megporgetik, az erohatasokat merik, es a kereket a felnire rogztett kis tomegek segtsegevel
statikusan es dinamikusan is kiegyens
ulyozzak.

6.5.1. A perdu
es a sz
ogsebess
eg
altal
anos kapcsolata
let
A 6.3.1 szakasz alapjan a merev test mi tomegpontjanak perd
ulete egy tetszolegesen
kivalasztott pontra vonatkozoan:
Ni = ri pi = mi ri vi = mi ri ( ri ) .
Most azonban a perd
uletvektor ra vagyunk kvancsiak, nem csak a tengelyirany
u komponensere, es a szogsebessegvektor iranya is tetszoleges lehet. A mi tomegponthoz mutato
ri helyvektor es az szogsebessegvektor felrhato Descartes-koordinatak segtsegevel:
ri = xi i + yi j + zi k ,
= x i + y j + z k .
A vektorialis szorzatot az A.1 f
uggelekben lert modon fejezhetj
uk ki a koordinatak segtsegevel:


 i

j
k


ri =  x y z  = (y zi z yi ) i + (z xi x zi ) j + (x yi y xi ) k .
 xi yi zi 
Ugyangy:


i
j
k


xi
yi
zi
ri ( ri ) = 
 y zi z yi z xi x zi x yi y xi

= [yi (x yi y xi ) zi (z xi x zi )] i+
+ [zi (y zi z yi ) xi (x yi y xi )] j+
+ [xi (z xi x zi ) yi (y zi z yi )] k =




= x yi2 + zi2 y xi yi z xi zi i+




+ x xi yi + y x2i + zi2 z yi zi j+



+ x xi zi y yi zi + z x2i + yi2 k .
94

A merev test teljes perd

uletvektorat az elemi perd
uletvektorok osszegzesevel kapjuk meg:
X
X
N=
Ni =
mi ri ( ri ) .
i

Ennek alapjan a merev test perd

uletenek Descartes-koordinatai:
X
X
X


Nx = x
mi xi yi + z
mi yi2 + zi2 + y
mi xi zi
i

Ny = x

mi xi yi + y

mi xi zi + y

Nz = x

mi

x2i

zi2

+ z

mi yi zi

mi yi zi + z

mi x2i + yi2 .

A negyzetes tagokat tartalmazo osszegek eppen a merev test x-, y- es z-tengelyre

vonatkozo tehetetlensegi nyomatekai:
X


xx =
mi yi2 + zi2
i

yy =

zz =

mi x2i + zi2

mi x2i + yi2 ,

a vegyes szorzatok osszegei pedig az u

gynevezett deviacios nyomatek ok, melyeket a tehetetlensegi nyomatekhoz hasonloan a test koordinatatengelyekhez viszonytott tomegeloszlasa hataroz meg:
X
xy = yx =
mi xi yi
i

xz = zx =

yz = zy =

mi xi zi

mi yi zi .

Ezekkel a jelolesekkel:
Nx = xx x + xy y + xz z
Ny = yx x + yy y + yz z
Nz = zx x + zy y + zz z ,
vagy roviden:
N = ,
95

(6.10)

ahol a merev test tehetetlensegi tenzor a:


 xx xy xz

=  yx yy yz
 zx zy zz

A tehetetlensegi tenzor meghataroz egy tehetetlensegi ellipszoid ot, melynek segtsegevel a merev test tehetetlensegi nyomateka barmely, a kivalasztott ponton atmeno
tengelyre vonatkozoan meghatarozhato [11].

6.5.2. Szabad tengelyek

A (6.10) kifejezesekbol lathato, hogy a perd
uletvektor altalaban nem parhuzamos a
szogsebessegvektorral, es az egyes perd
ulet-koordinatak az osszes sebesseg-koordinatatol
f
uggenek. Ugyanakkor minden test eseteben lehet talalni egy olyan koordinata-rendszert,
ahol a tehetetlensegi tenzor diagonalis lesz, azaz a foatlon kv
uli elemek (a deviacios
nyomatekok) nullava valnak. Ezeket a tengelyeket a test fotehetetlensegi tengelyeinek
nevezz
uk.
A fotehetetlensegi tengelyek a tehetetlensegi ellipszoid tengelyei. A fotehetetlensegi
tengelyekhez altalaban harom k
ulonbozo fotehetetlensegi nyomatek tartozik (egy maximalis, egy minimalis es egy kozb
ulso). Specialis esetekben a tehetetlensegi ellipszoid
(lapult vagy ny
ujtott) forgasi ellipszoid, illetve gomb. Ilyenkor ket vagy harom fotehetetlensegi nyomatek megegyezik.
Fotehetetlensegi rendszerben a (6.10) kifejezesek egyszer
ubbe valnak:
Nx = xx x
Ny = yy y
Nz = zz z .

(6.11)

Ha a test valamelyik fotehetetlensegi tengelye kor

ul forog, akkor a perd
ulete parhuzamos lesz a szogsebesseggel. Peldaul, ha = z k, akkor x = y = 0, Nx = Ny = 0,
es Nz = zz z , azaz N = zz . Ilyenkor allando szogsebessegvektor eseten a perd
uletvektor is allando, nincs sz
ukseg a csapagyak altal kifejtett forgatonyomatekra, a merev
test akar rogztett tengely nelk
ul is egyenletesen foroghat. Az ilyen forgast szabad tengely
kor
uli forgasnak nevezz
uk.
Szabad tengely eszerint csak tomegkozepponton atmeno fotehetetlensegi tengely lehet. Ha a tengely nem menne at a tomegkozepponton, akkor sz
ukseg lenne egy k
ulso erore,
ha pedig nem fotehetetlensegi tengely kor
ul forogna, akkor egy k
ulso forgatonyomatekra
(lasd 6.5 szakasz 6.15 es 6.16 abra). Stabil forgas csak a maximalis vagy minimalis tehetetlensegi nyomatek
u tengely kor
ul alakulhat ki (a maximalis tehetetlensegi nyomatek
u
tengely stabilabb).
96

Ks
erlet: Szabad tengely
Ez utobbi alltast igazolja a videokon [7] lathato kovetkezo ket kserlet.
Egy hossz
ukas fa teglatestet (melynek egyik oldala sokkal hosszabb, mint a
masik ketto) a legkisebb lapja kozepen csuklosan felf
uggeszt
unk egy drotra,
majd a felf
uggeszto drotot megforgatjuk. Kezdetben a test f
uggoleges helyzetben, a hossz
u oldalaval parhuzamos tengely kor
ul forog (gy van tomegkozeppontja a legalacsonyabban), de a szogsebesseget novelve hirtelen vzszintes
helyzetbe ugrik at, es a legrovidebb oldallal parhuzamos szimmetriatengely
kor
ul forog tovabb (Szabad tengely I.).
Ezutan hurok alak
u kerekparlancot f
uggeszt
unk fel egy drotra. A drotot megforgatva a lanc kezdetben f
uggolegesen logva, osszecsukodva forog. A szogsebesseg novelesekor hirtelen vzszintes helyzetbe ugrik at, es a hurok a forgastengelyre meroleges sk
u korre tagul, melynek kozeppontjan megy at a
forgastengely (Szabad tengely II.).
Magyarazat: Kezdetben mindket test a legalacsonyabb helyzeti energiaj
u allapotban van, es a legkisebb tehetetlensegi nyomatek
u fotehetetlensegi tengelye
kor
ul forog. Nagyobb szogsebessegen a legnagyobb tehetetlensegi nyomatek
u
(tomegkozepponton atmeno) tengely kor
uli forgas valik stabilla (annak ellenere, hogy gy a tomegkozeppont magasabbra ker
ul). 
Ha egy test mindharom fotehetetlensegi nyomateka egyenlo (tehetetlensegi ellipszoidja gomb), akkor barmely tomegkozepponton atmeno tengelye kor
ul szabadon foroghat.
Ilyen a gombon kv
ul peldaul a kocka es a tobbi szabalyos test is.

6.6. Er
omentes, szimmetrikus po
u
rgetty
A porgetty
u olyan merev test, amely egy rogztett pontja kor
ul foroghat. A porgetty
umozgas altalanos esetben nagyon bonyolult. Mi csak a szimmetrikus porgetty
uk nehany
specialis mozgasat vizsgaljuk: ekkor a test tehetetlensegi ellipszoidja forgasszimmetrikus,
a test ket fotehetetlensegi nyomateka megegyezik.
A porgetty
ut eromentesnek nevezz
uk, ha nem hat ra k
ulso ero es forgatonyomatek
(illetve a rahato erok es forgatonyomatekok eredoje nulla):
F=0

es

M = 0.

Foldi kor
ulmenyek kozott ez legegyszer
ubben u
gy erheto el, hogy egy merev testet a
tomegkozeppontjaban tamasztunk ala (6.17 abra). Forgassuk meg az eromentes, szimmetrikus porgetty
ut a szimmetriatengelye kor
ul! Ez egy szabad forgas, hiszen a test az
O tomegkozepponton atmeno C fotehetetlensegi tengely kor
ul forog. Ilyenkor:
N =

es
97

N k k C.

6.17. abra. Szabadon forgo eromentes, szimmetrikus porgetty

u

Ezutan rovid k
ulso erohatassal billents
uk ki egyens
ulyi allapotabol a forgo testet,
majd hagyjuk u
jra magara. Ekkor a test szimmetriatengelye, perd
uletvektora es szogsebessegvektora mar nem fog egy egyenesbe esni (6.18 abra). A lokes megvaltoztatta a
test perd
uletet, de az erohatas megsz
unte utan az u
j perd
ulet mar megmarad. A test
szimmetriatengelye es a szogsebessegvektor viszont idoben valtozo lesz.

6.18. abra. Egyens

ulyabol kibillentett eromentes, szimmetrikus porgetty
u
Vizsgaljuk a testhez rogztett K rendszerben a mozgast! A K rendszerben vegy
uk fel
0
0
0
0
az x , y es z koordinata-tengelyeket u
gy, hogy z a forgasszimmetria tengelyevel essen
egybe. Ekkor x0 , y 0 es z 0 fotehetetlensegi tengelyek, es gy (6.11) szerint:
Nx0 = x0 x0
Ny0 = y0 y0
Nz0 = z0 z0 .
A forgasszimmetria miatt x0 = y0 , es legyen z0 > x0 = y0 . Hasznaljuk a z0 = max
es a x0 = y0 = min jeloleseket. Ezekkel:
Nx0 = min x0
Ny0 = min y0
Nz0 = max z0 ,
amibol az kovetkezik, hogy z 0 = C, N es egy skban vannak (6.19 abra).
98

(6.12)

6.19. abra. Vektorok a testhez rogztett koordinata-rendszerben

Alkalmazzuk az egymashoz kepest forgo koordinata-rendszerekben vegzett ido szerinti

derivaltakra vonatkozo (3.6) segedtetelt a perd
uletvektorra:


dN 
dN 
=
+ N.
dt K
dt K0
De a porgetty
u eromentes, emiatt a K rendszerben a perd
uletvektor allando:

dN 
= M = 0,
dt K
amibol:


 i
j
k


dN 

= N =  x0 y0 z0
dt K0
 Nx0 Ny0 Nz0

= (y0 Nz0 z0 Ny0 ) i (z0 Nx0 x0 Nz0 ) j (x0 Ny0 y0 Nx0 ) k =

= (y0 max z0 z0 min y0 ) i (z0 min x0 x0 max z0 ) j
(x0 min y0 y0 min x0 ) k =
= y0 z0 (max min ) i + x0 z0 (max min ) j .

(6.13)

Lathato, hogy (a porgetty

u szimmetriaja miatt) a derivalt z 0 -irany
u komponense nul0
la, azaz a perd
ulet z -irany
u komponense es (6.12) alapjan vele egy
utt a szogsebesseg
0
z -irany
u komponense is allando:

Nz0
dNz0 
=0

Nz0 = allando
es
z0 =
= allando .

dt K0
max
Ennek alapjan, valamint (6.12)-t es (6.13) x0 - es y 0 -irany
u komponensekre adott kifejezeset felhasznalva:


dx0 
1 dNx0 
max min
=
=
z0 y0 = N y0


dt K0
min dt K0
min


dy0 
1 dNy0 
max min
=
=+
z0 x0 = +N x0 ,


dt K0
min dt K0
min
99

ahol bevezett
uk az

max min
z0
min
jelolest. Ez egy csatolt differencialegyenlet x0 -re es y0 -re, melynek megoldasa:
N =

x0 = xy cos (N t + )
y0 = xy sin (N t + ) .
Eszerint K-ben a szogsebessegvektor es vele egy
utt a perd
uletvektor is N szogsebes0
seggel forog a z = C szimmetriatengely kor
ul. (A megoldas helyessege behelyettestessel
ellenorizheto.)

6.20. abra. Nutacio

A K inerciarendszerben viszont a perd
uletvektor allando, gy K-ban a szogsebessegvektor es a test szimmetriatengelye forog a perd
uletvektor kor
ul kozos
N =

max min
max min
z0

min
min

szogsebesseggel (6.20 abra). A jelenseg neve nutacio, N a nutacio szogsebessege.

6.6.1. A F
old nut
aci
oja
A Fold lapult forgasi ellipszoid, amely szimmetriatengelye kor
ul forog. Azonban k
ulonbozo hatasok miatt van egy kicsiny nutacioja: a forgastengely mozog a Foldhoz kepest
(es gy a foldrajzi eszaki es deli sark pontos helye is kismertekben valtozik). Becs
ulj
uk
meg a nutacio periodusidejet!
A Fold egyenltoi es polaris sugarai (B.2 f
uggelek):
Re 6378 km

Rp 6357 km .

es

A fotehetetlensegi nyomatekok kor

ulbel
uli becslese (homogen testtel szamolva):
2
max mRe2
5

es

1
min m Re2 + Rp2 ,
5
100

amibol

max min
1

.
min
300

A Fold szogsebessege:
z 0 =

2
,
1 nap

es gy a nutacio periodusideje:
TN =

2
min
2
=
300 nap .
N
max min z0

Az eredmeny (Euler-fele periodus) csak nagysagrendben egyezik a tapasztalattal, a

valosagban a Chandler-fele periodus a Fold rugalmas alakvaltozasai miatt kb. 430
nap [25].

6.6.2. Giroszk
op, stabiliz
al
as forg
assal
A szabad tengely kor
ul forgo merev test k
ulso forgatonyomatek hianyaban megtartja
forgastengelyet. Ezt a legk
ulonbozobb helyeken hasznaljak. Nehany pelda:
Alkalmaz
as: Giroszk
op
Cardano-fele felf
uggesztessel elerheto, hogy az eromentes porgetty
u a felf
uggeszteshez kepest tetszolegesen elfordulhat [26]. Ez az eszkoz a giroszkop.
A szimmetriatengelye kor
ul nagy sebesseggel megforgatott giroszkop akkor is
megtartja forgasiranyat, ha a felf
uggesztes kozben elfordul. Ilyen modon lehet
rep
ulogepeken, hajokon, egyenetlen terepen mozgo jarm
uveken mesterseges
horizontot letrehozni [27]. 

Alkalmaz
as: Diszkosz, frizbi, gerely
A gyors forgas stabilizalja a diszkosz, a frizbi es a gerely terbeli iranyat. Forgas
nelk
ul mindharom eszkoz imbolyogva rep
ulne. A forgasnak koszonhetoen a

testek sokaig megorzik az eldobaskori szoghelyzet

uket, gy az aerodinamikai
felhajtoero rep
ules
uk soran vegig emeli oket, es ezaltal sokkal messzebbre rep
ulnek, mint forgas nelk
ul. Mindharom sporteszkozt az eldobaskor porgetik
meg (mas-mas technikaval): a diszkoszt es a frizbit a korlapjukra meroleges (maximalis tehetetlensegi nyomatek
u), a gerelyt pedig a hossztengelyevel
parhuzamos (minimalis tehetetlensegi nyomatek
u) tengelye kor
ul. 

101

Alkalmaz
as: L
oved
ekek
A lovedekek eseteben a forgas altali stabilizalas nemcsak a nagyobb lotavolsagot, hanem a pontosabb celzast is szolgalja. A stabil helyzet
u lovedek palyaja
sokkal pontosabban meghatarozhato. A lovedekeket a fegyver csoveben levo
huzagolas (csavarodo vajat) hozza forgasba a haladasi irannyal parhuzamos
tengelye kor
ul. 

6.7. S
ulyos, szimmetrikus, gyors p
orgetty
u
Ha a porgetty
ut nem a s
ulypontjaban, hanem az alatt tamasztjuk ala, akkor az
instabil egyens
ulyi helyzet kivetelevel a porgetty
ure a nehezsegi ero forgatonyoma
tekot fejt ki. Altal
aban, ha egy porgetty
ure k
ulso forgatonyomatek hat, akkor s
ulyos
porgetty
u nek nevezz
uk. Jol ismert s
ulyos porgetty
u a b
ugocsiga (vagy modern valtozata,
a beyblade). Ha a b
ugocsigat nyugalmi helyzetben lerakjuk a foldre, eldol. Ha azonban
elotte gyors forgasba hozzuk, akkor nem dol el, hanem a forgastengelye egy k
uppalast
menten lassan korbejar. Ez a mozgas a precesszio.
Ks
erlet: P
orgetty
u
A videon [7] lathato porgetty
u tomegkozeppontjanak helye valtoztathato: lehet az alatamasztas felett vagy alatt, de akar eppen az alatamasztasi pontban
is. Az utobbi esetben eromentes porgetty
ut kapunk (amelyen megfigyelheto
a nutacio jelensege).
Ha az alatamasztasi pont nem esik egybe a tomegkozepponttal, akkor a gyorsan forgo porgetty
u tengelye a f
uggoleges irany kor
ul lassan korbefordul, precesszal. A precesszio iranya f
ugg a porgetty
u forgasiranyatol es az alatamasztas helyetol (tomegkozeppont alatt vagy felett).
A precesszio szogsebessege (szemben a nutacioval) fordtva aranyos a porgetty
u szogsebessegevel, ezert a s
urlodasi vesztesegek miatt lassan fekezodo
porgetty
u egyre gyorsabban precesszal. Veg
ul mozgasa latszolag rendezetlenne valik, majd (ha a tomegkozeppontja alatt van megtamasztva) ledol.
Hasonlo kserlet vegezheto egy felf
uggesztett biciklikerekkel is (video [7]). 
A kovetkezokben a s
ulyos, szimmetrikus, gyors porgetty
u mozgasat tanulmanyozzuk.
A gyors azt jelenti, hogy a porgetty
u szogsebessege sokkal nagyobb, mint a precesszio

szogsebessege. Emiatt a porgetty

u perd
uletvektoraban elhanyagolhato a precesszios szogsebessegbol szarmazo jarulek. Raadasul a porgetty
ut fotehetetlensegi tengelye kor
ul forgatjuk meg, gy szogsebessege es perd
ulete is parhuzamos lesz a szimmetriatengellyel:
 P

N
102

N k k C.

6.21. abra. S
ulyos, szimmetrikus, gyors porgetty
u

A porgetty
ure a nehezsegi ero forgatonyomateka hat (6.21 abra):
M = s mg ,

M = mgs sin .

A forgatonyomatek-vektor vzszintes irany

u (meroleges az abra skjara, befele mutat),
gy a perd
uletvektor megvaltozasa is vzszintes lesz. A (6.2) osszef
ugges alapjan :
dN = Mdt .
Tehat a gyorsan forgo porgetty
u varakozasunkkal ellentetben nem feldol, hanem
f
uggoleges tengely kor
ul korbefordul.

6.22. abra. Precesszio - a perd

uletvektor elfordulasa
A 6.22 abra alapjan a perd
uletvektor valtozasanak nagysaga kicsiny ido alatt:
dN = N sin d ,
masreszt a forgatonyomatekkal kifejezve:
dN = M dt = mgs sin dt .
103

A ket kifejezest egyenlove teve:

N sin d = mgs sin dt ,
amibol a precesszio szogsebessege:
mgs
mgs
d
=
=
.
dt
N

Lathatjuk, hogy a precesszio szogsebessege valoban fordtottan aranyos a porgetty

u
szogsebessegevel, valamint f
uggetlen a porgetty
u dolesszogetol.
P =

6.23. abra. Analogia ket vektorialis szorzat kozott

A perd
ulet, a forgatonyomatek es a precesszio szogsebessege is vektorialis mennyisegek. A vektorok kozti kapcsolatot konnyen felrhatjuk a 6.23 abran lathato -r-v es
P -N-M vektorharmasok kozott megfigyelheto analogia alapjan. A baloldali abran az r
vektor szogsebesseggel forog a f
uggoleges tengely kor
ul. v ketfelekepp is kifejezheto:
dr
dt
v = r.

v=

A jobboldali abran ezzel analog modon N vektor forog P szogsebesseggel a f

uggoleges
tengely kor
ul. Ahogy v a forgo r vektor ido szerinti derivaltja, ugyan
ugy M a forgo
N vektor ido szerinti derivaltjaval egyenlo. Az analogia miatt tehat M is kifejezheto
ketfelekepp:
dN
dt
M = P N .
M=

Az N perd
ulet
u porgetty
u tehat M = P N forgatonyomatek hatasara fog P
szogsebesseggel precesszalni.
Eredmenyeink csak addig igazak, amg fennall az  P feltetel. A lass
u porgetty
u
mozgasanak lerasa sokkal bonyolultabb.
A s
ulyos porgetty
u precessziojara nutacio is szuperponalodhat.
104

6.7.1. A F
old precesszi
oja
A Fold jo kozeltessel lapult forgasi ellipszoid alak
u. Szimmetriatengelye egyben
legnagyobb tehetetlensegi nyomatek
u fotehetetlensegi tengelye kor
ul forog, amely az

ekliptika (a Fold keringesi skja) normalisaval 23, 5 -os szoget zar be (B.2). A Nap forgatonyomatekot fejt ki a Foldre, amely a forgastengelyt be szeretne forgatni az ekliptikara
meroleges iranyba. A Fold azonban forog, es gy a forgastengely precesszalni fog.

6.24. abra. A Fold precessziojat okozo eropar

A forgatonyomatek okat legegyszer

ubben a Fold keringesevel egy
utt forgo koordinatarendszerben vizsgalhatjuk. Ebben a rendszerben a jo kozeltessel r sugar
u korpalyan
mozgo Fold nyugalomban van, tehat a ra hato gravitacios ero es centrifugalis ero megegyeznek:
mF mN
2

= mF K
r
Fg = Fcf .
2
r
Ha a lapult forgasi ellipszoidot a 6.24 abran lathato modon egy gombre es egy azt ovezo
vekony ovre bontjuk, es az ovet nagyon leegyszer
ustve ket tomegkozepponttal

helyettestj
uk, akkor az ezekre hato gravitacios es centrifugalis ero mar k
ulonbozo lesz:
m1 mN
2
> m1 K
r1
r12
m2 mN
2

< m2 K
r2
r22

Fg1 > Fcf1

Fg2 < Fcf2 ,

hiszen r1 < r < r2 .

Ez az eropar a rajz skjara meroleges (befele mutato) forgatonyomatekot okoz, amely
a forgo Foldet (a keringessel ellentetes irany
u) kb. 26000 ev periodusidej
u precessziora
kenyszerti (B.2). Emiatt az eszaki sark latszolagos helye a csillagos egen elmozdul, a
Sarkcsillag csak a jelenkorban van az egi polus kozeleben. A precesszio miatt elmozdul a
tavaszpont is, gy az allatovi jegyek az okor ota mar egy honappal eltolodtak.

105

A Hold-p
alya precesszi
oja
A Foldhoz hasonloan a Hold-palya is precesszal. A Hold keringesi skja kor
ulbel
ul
5 -os szoget zar be az ekliptikaval. (Ezert nincs minden honapban Nap- es Holdfogyatkozas.) A Nap a palya tengelyet be szeretne forgatni az ekliptikara meroleges iranyba,
de ehelyett a Hold-palya az elozoekkel teljesen analog modon precesszalni fog. A
fogyatkozasok lehetseges idopontjat a Fold es a Hold keringesi idejevel egy
utt ez a
18,6 eves periodusidej
u precesszio hatarozza meg (B.2).

6.7.2. Po
unyomat
ek
rgetty
Ahhoz, hogy egy porgetty
u precesszaljon, k
ulso forgatonyomatekra van sz
ukseg. Ekkor viszont a porgetty
u ezzel ellentetes forgatonyomatekot fejt ki a kornyezetere. Ezt a
forgatonyomatekot porgetty
unyomatek nak nevezz
uk:
M = M = P N = N P .
Gyorsan forgo testek eseteben ez meglehetosen nagy es varatlan irany
u erohatasokat okozhat. Ezt figyelhetj
uk meg, amikor a kez
unkben tartott megporgetett biciklikerek
tengelyet megprobaljuk elforgatni (video [7]).
A ker
ekp
aroz
as fizik
aja
Szeles korben elterjedt nezet, hogy azert lehet biciklizni, mert a forgo kerek stabilizalja
a kerekpart, a kerek perd
ulete miatt a kerekpar nem tud felborulni. Ez gy egyaltalan

nem igaz (hiszen akkor kanyarodni se lehetne a biciklivel). Biciklizes kozben azert nem
borulunk fel, mert a kerekpar u
gy van feleptve, hogy ha valamelyik iranyba dolni kezd,
akkor a kormany abba az iranyba elfordul, es a bicikli alakanyarodik a dolesnek, ami

megakadalyozza a dolest. (A bicikli kanyarodasaval egy

utt forgo koordinata-rendszerbol
nezve a centrifugalis ero ellens
ulyozza a dolest.)
Ebben az alakanyarodasban szerepe van a porgetty
unyomateknak is: ha peldaul a
bicikli jobbra dol (P elore mutat), es a kerek elore forog (N balra mutat), akkor a
kormanyra M = NP , azaz f
uggolegesen lefele mutato porgetty
unyomatek fog hatni,
amely azt jobbra forgatja.
Ez a hatas azonban csak segti a kerekpar egyens
ulyat biztosto fo hatast: az elso
villa kialaktasa miatt a kormany tengelyenek egyenese a kerek erintkezesi pontja elott
metszi a talajt, gy ha a bicikli oldalra dol, a talaj nyomoereje szinten megfelelo irany
u
forgatonyomatekot fejt ki a kormanyra. Ezt sima talajon akar allo helyzetben is ki lehet
probalni: a nyeregnel megfogott, es finoman eldontott bicikli kormanya elfordul pedig
ekkor biztos nem lep fel porgetty
unyomatek.

106

7. fejezet
Szil
ard testek alakv
altoz
asa
A merev test modell figyelembe veszi, hogy a testnek kiterjedese, alakja van, es gy
a halado mozgason kv
ul egy test foroghat is. A modellben azonban a testek alakja a
valosagos testekkel szemben allando, nem valtozhat. Ez a leras folyadekok es gazok
lerasanal nyilvanvaloan nem hasznalhato, de szilard testeknel sem mindig elegseges.
Szilard testek eseteben is gyakran figyelembe kell venn
unk a testek alakvaltozasat,
deformacio jat. A II. reszben a rezgesek es mechanikai hullamok targyalasa lehetetlen a
szilard testek rugalmas alakvaltozasanak figyelembevetele nelk
ul. De a merev test modell
mar a 6.2.1 szakaszban sem volt alkalmas a haromtamasz
u tarto statikajanak lerasara,
es a 2.4 szakaszban, a rugoero bevezetesekor is a testek deformaciojara hivatkoztunk.
A deformalhato testek koz
ul ebben a fejezetben az alakkal rendelkezo szilard testekkel
foglalkozunk. (A folyadekok es gazok mechanikajat a kovetkezo, 8. fejezetben targyaljuk.)
A deformacio lerasa lehetseges atomi szinten, ahol a testre hato erok es a test alakvaltozasa kozti kapcsolatot a testet felepto atomok es molekulak kozotti kolcsonhatasokbol
vezetj
uk le. A masik, altalunk is hasznalt fenomenologikus lerasi mod a szilard testet
folytonos (kontinuum) anyagnak tekinti, es nem foglalkozik az atomos feleptessel.
Tovabbi egyszer
ustes, hogy csak homogen, izotrop anyagokkal foglalkozunk, azaz az
anyag tulajdonsagai helytol es iranytol f
uggetlenek.
A testek alakvaltozasa nagyon bonyolult lehet: altalanos esetben a test kicsiny terfogatelemeire hato terfogati es fel
uleti erok figyelembevetelevel fel kell rni minden egyes
terfogatelem mozgasegyenletet, majd ezeket a differencialegyenleteket meg kell oldani.
Ezzel az elmeleti rugalmassagtan foglalkozik. Mi csak egyens
ulyi allapotokat vizsgalunk,
es a testre hato terfogati eroket (peldaul a nehezsegi erot) a fel
uleti erok mellett legtobbszor elhanyagoljuk. A testre hato fel
uleti erok lehetnek a fel
uletre merolegesek (h
uzo- es
nyomoero ), valamint a fel
ulettel parhuzamosak (nyroero ).
Egy szilard test deformacioja lehet rugalmas vagy keplekeny. Rugalmas alakvaltozas
eseten a test a deformalo ero megsz
unte utan visszanyeri eredeti alakjat es meretet, a
keplekeny alakvaltozas viszont (legalabb reszben) maradando.
107

(a) Acel

(b) Gumi

7.1. abra. Acel es gumi ny

ulasi gorbeje

A 7.1(a) abran egy acel huzal megny

ulasat vazoltuk a h
uzoero f
uggvenyeben. Lathato, hogy a deformacio csak kezdetben rugalmas, majd az ero novelesevel az anyag
megfolyik, azaz jelentos mertekben es maradandoan megny
ulik, majd felkemenyedik,

es veg
ul elszakad. Azt is megfigyelhetj
uk, hogy a megny
ulas csak a rugalmas tartomany
elejen linearis a h
uzoerovel.
A 7.1(b) abra egy gumiszal megny
ulasat abrazolja a h
uzoero f
uggvenyeben. Lathato, hogy itt lenyegeben nincs linearis szakasz, es a gorbenek hiszterezise is van, azaz a
gumiszal az ero megsz
unte utan nem h
uzodik ossze (rogton) az eredeti hosszara.
Hooke-to
eny
rv
A legtobb anyag eseteben azonban, ha a deformacio nem t
ul nagy, az alakvaltozas
jo kozeltessel aranyos a deformaciot letrehozo erovel. Ez a tapasztalati osszef
ugges a
Hooke-torveny. Peldaul a 7.1(a) abran, egy acelhuzal ny
ujtasakor, a linearis tartomany
ban l F . A kovetkezokben csak rugalmas es kismertek
u, linearis deformaciokat
targyalunk.

7.1. Elemi deform

aci
ok
A testek deformacioja altalaban bonyolult, osszetett: a test meretei es alakja is valtozhat. A bonyolult deformaciok is osszetehetok azonban nehany elemi deformaciobol.
Ezek a linearis ny
ujtas (es osszenyomas) a vele egy
utt jaro harant osszeh
uzodassal (kitagulassal), a terfogati kompresszio es a nyras. A kovetkezokben eloszor ezeket az elemi
deformaciokat tekintj
uk at, majd megmutatjuk, hogy ket, gyakorlati szempontbol is fontos osszetett alakvaltozas, a hajltas es a csavaras, visszavezetheto ezekre.

108

7.1.1. Ny
ujt
as
es
osszenyom
as (line
aris)
Vizsgaljuk egy kezdetben l hossz
usag
u, A keresztmetszet
u rugalmas test linearis megny
ulasat (illetve osszenyomodasat). A tapasztalat szerint kis deformacio eseten a test l
hosszvaltozasa aranyos az F h
uzoerovel (illetve nyomoerovel):
l F .
Ezen kv
ul konny
u belatni, hogy
l l

es

1
.
A

(Ketszer olyan hossz

u test mindket fele ugyanannyival ny
ulik meg, gy megny
ulasa is
ketszeres lesz, illetve ketszeres keresztmetszetnel az ero fele hat az eredeti keresztmetszet
u
reszre, amely a linearitas miatt fele akkora megny
ulast okoz.)
A harom aranyossagot osszefoglalva:
l
es atrendezve:

Fl
,
A

l
F
.
l
A

Vezess
uk be az

l
l
relatv megny
ulast (illetve osszenyomodast), amely dimenziotlan mennyiseg, valamint a
=

F
A

h
uzofesz
ultseget (illetve nyomofesz
ultseget), amely az egysegnyi fel
uletre eso, fel
uletre
meroleges irany
u ero, mertekegysege a nyomashoz hasonloan pascal (1 Pa = 1 N/m2 ).
Ezeket behelyettestve:
,
es az aranyossagot aranyossagi tenyezovel kifejezve:
=

1
,
E

illetve:
= E ,
ahol az E Young-modulus az anyagra jellemzo allando.
Az acel Young-modulusa: Eacel 2 1011 Pa = 200 GPa (B.3 f
uggelek).
109

(7.1)

7.1.2. Har
ant
osszeh
uz
od
as
A tapasztalat szerint mikozben egy test megny
ulik, harant iranyban osszeh
uzodik
(illetve osszenyomas eseten harant iranyban kitagul).

7.2. abra. Harant osszeh

uzodas
A 7.2 abran egy ny
ujtatlan allapotban l hossz
usag
u, h szelesseg
u negyzetes hasabot abrazoltunk. A test F ero hatasara l-lel megny
ulik, de ekozben harant iranyban
uzodik |h| ertekkel.
osszeh
A harant irany
u meretvaltozas aranyos az eredeti harant irany
u merettel es a relatv
hosszvaltozassal:
l
h = h .
l
A negatv elojel arra utal, hogy ny
ujtasnal harant osszeh
uzodas, osszenyomasnal harant
kitagulas fordul elo. A dimenziotlan, anyagra jellemzo allando a Poisson-szam.

Atrendezve
es az relatv hosszvaltozast berva:
h
= .
h
A test eredeti terfogata:
V = lh2 ,
a megny
ujtas es harant osszeh
uzodas utan pedig:
V + V = (l + l)(h + h)2 .

110

(7.2)

Irjuk fel a terfogatvaltozast, majd hanyagoljuk el az -ban masod- es harmadrend

u tagokat! Ha a testre h
uzoero hat, es megny
ulik, akkor a terfogatvaltozas nem lehet negatv:


V = (l + l)(h + h)2 lh2 = lh2 (1 + )(1 )2 1
lh2 (1 + 2 1) = V (1 2) 0 .
Eszerint a Poisson-szamra teljes
ulnie kell a kovetkezo feltetelnek:
1
0 .
2
Az acel Poisson-szama: acel 0, 3 (B.3 f
uggelek).

(7.3)

A levezetes alapjan a (7.1) osszef

ugges felhasznalasaval felrhatjuk a linearis ny
ujtasnal fellepo relatv terfogatvaltozast is:
V
1 2
= (1 2) =
.
(7.4)
V
E

7.1.3. Kompresszi
o
A 7.1.1 es a 7.1.2 szakaszokban a linearis ny
ujtassal es osszenyomassal foglalkoztunk.
Egy masik fontos deformacio a terfogati osszenyomas vagy kompresszio, amikor a testet
minden iranybol azonos nyomo fesz
ultseg eri. (Ezt legegyszer
ubben u
gy lehet elerni, hogy
a testet folyadekba vagy gazba tessz
uk, es azt nyomjuk ossze.)
Kompresszio eseten a nyomofesz
ultseg helyett szokas a p = tobbletnyomast hasznalni. ( a ny
ujtas eseten pozitv, osszenyomaskor negatv.)
A relatv terfogatvaltozas a tapasztalat szerint aranyos a tobbletnyomassal:
1
V
= p.
(7.5)
V
K
A negatv elojel arra utal, hogy pozitv tobbletnyomas eseten a terfogat csokken. A
K anyagra jellemzo allando a kompressziomodulus, mertekegysege szinten pascal (Pa).
(Szokas a reciprokat, a = 1/K kompresszibilitast is hasznalni.)
K erteke azonban nem f
uggetlen a korabbi rugalmas anyagallandoktol. A terfogati
osszenyomas (kis deformacio eseten) felfoghato harom linearis osszenyomas szuperpozciojakent, gy a terfogatvaltozas a linearis osszenyomasnal fellepo terfogatvaltozas haromszorosa. A (7.4) osszef
ugges alapjan, = p helyettestessel, kompresszio eseten a
relatv terfogatvaltozas:
1 2
V
= 3
p.
V
E
Az eredmenyt osszevetve a (7.5) egyenloseggel:
K=

E
.
3(1 2)

Az acel kompressziomodulusa: Kacel 1, 6 1011 Pa = 160 GPa (B.3 f

uggelek).
111

(7.6)

7.1.4. Nyr
as
A nyrasnal a testre nem a fel
uletre meroleges, hanem a fel
ulettel parhuzamos ero hat
(7.3 abra). Ahhoz azonban, hogy a test egyens
ulyban maradjon, a f
uggoleges oldalakra
is kell hatnia egy ellentetes irany
u forgatonyomatekot ado eroparnak. Nyrasnal nem a
test merete, hanem az alakja valtozik meg.

7.3. abra. Nyras

Kis deformacio eseten itt is teljes

ul a Hooke-torveny:
F.
A ny
ujtashoz hasonloan konnyen belathatjuk, hogy
a

es

1
.
A

A harom aranyossagot osszefoglalva es atrendezve:

F

.
a
A
Vezess
uk be a 7.3 abra jeloleseinek megfeleloen a dimenziotlan
=

nyrasi szoget, es a
F
A
nyrofesz
ultseget, amely az egysegnyi fel
uletre eso, fel
ulettel parhuzamos irany
u ero. (A
fel
uletre meroleges h
uzo- es nyomofesz
ultsegtol a jelolessel is megk
ulonboztetj
uk, mertekegysege szinten pascal.)
=

112

Ezekkel a jelolesekkel:
,
illetve
= G ,

(7.7)

ahol a G nyrasi modulus az anyagra jellemzo u

jabb allando.
A G nyrasi modulus szinten nem f
uggetlen a tobbi rugalmas anyagallandotol. A
Young-modulussal es a Poisson-szammal kifejezve (levezetes nelk
ul):
E
.
(7.8)
G=
2(1 + )
Figyelembe veve a (7.3) egyenlotlensegeket:
E
E
G .
3
2
10
Az acel nyrasi modulusa: Gacel 8 10 Pa = 80 GPa (B.3 f
uggelek).

7.1.5. Rugalmas energia

A rugalmas test deformaciojakor a deformalo ero munkat vegez, amely a testben
rugalmas energia t halmoz fel. Az erohatas megsz
untekor a test visszanyeri eredeti alakjat,
es ekozben a benne tarolt rugalmas energiaval azonos nagysag
u munkavegzesre kepes.
Ny
ujtaskor (es osszenyomaskor) a l = y megny
ulas elemi dy megvaltozasakor a
deformalo ero altal vegzett elemi munka:
EA
ydy .
dW = F dy =
l
Ezt integralva a teljes munka, es gy a rugalmas energia:
 2
Zl
EA
1 EA
1
l
1
2
Er = W =
ydy =
(l) = EAl
= EV 2 .
l
2 l
2
l
2
0

A rugalmas energia s
ur
usege:
wr =

Er
1
1 2 1
= E2 =
= .
V
2
2E
2

A nyrasnal a rugalmas energia ehhez teljesen hasonloan:

1
Er = GV 2 ,
2
a rugalmas energia s
ur
usege pedig:
Er
1
1 2 1
= G 2 =
= .
wr =
V
2
2G
2
113

(7.9)

(7.10)


7.2. Osszetett
deform
aci
ok
7.2.1. Hajlt
as
A 7.4(a) abran egy egyik vegen befogott, masik vegen pedig F (koncentralt) erovel
lehajltott r
ud lathato. A r
ud hossza l, szelessege a, vastagsaga b. Kerdes az s lehajlas.
A hajltas visszavezetheto linearis h
uzasra es nyomasra. A 7.4(b) abran lathato, hogy
a meghajltott r
ud felso oldala megny
ulik (h
uzott oldal), also oldala pedig megrovid
ul
(nyomott oldal). A ket tartomanyt egy deformalatlan, neutralis reteg valasztja el egymastol.

(a) Lehajl
as

(b) Neutralis reteg

7.4. abra. R
ud lehajlasa

A rugalmas test minden reszere teljes

ulni kell az erok es forgatonyomatekok egyens
ulyanak. A 7.5(a) abra alapjan a k
ulso ero forgatonyomateka a r
ud befogastol x tavolsagra
levo darabjara:
M = F (l x) .
(7.11)

(a) A k
uls
o er
o forgat
onyomateka

(b) A belso erok forgatonyomateka

7.5. abra. Forgatonyomatek egyens

uly a lehajlo r
udban

114

Ezzel a k
ulso forgatonyomatekkal a r
ud belsejeben fellepo h
uzo- es nyomofesz
ultsegek
forgatonyomateka tart egyens
ulyt. A belso forgatonyomatekot az
Z
M = zdA
A

integrallal lehet meghatarozni, ahol az A ter

ulet a r
ud keresztmetszete, z pedig a neutralis
retegtol mert tavolsag (7.5(b) abra).
A h
uzo- es nyomofesz
ultseget a (7.1) osszef
ugges alapjan rhatjuk fel:
z
= E = E ,

ahol a r
ud (a neutralis reteg) gorb
uleti sugar a. A gorb
uleti sugar a r
ud (a neutralis
reteg) alakjat lero y(x) gorbe segtsegevel fejezheto ki, kis deformacio eseten:
1
d2 y
= 2.

dx
Behelyettestve erteket az integralba:
Z
Z
E 2
E
EI
z dA =
,
M=
z 2 dA =

(7.12)

ahol

Z
I=

z 2 dA

(7.13)

a r
ud keresztmetszetet jellemzo masodrend
u nyomatek. [28]
A (7.12) egyenletbol kifejezve 1/ erteket, es M helyere behelyettestve a (7.11) k
ulso
forgatonyomatek erteket:
1
M
F
d2 y
=
=
=
(l x) ,
dx2

EI
EI
majd a differencialegyenletet kiintegralva:
ZxZ
y(x) =
0

 2
x
 2

F
F
x
x3
F
x
x3
2
(l x)dx =
l
=
l
.
EI
EI
2
6 0
EI
2
6

(7.14)

A r
ud vegenek lehajlasa:
F
s = y(l) =
EI

l3 l3

2
6

115


=

F l3
.
3EI

(7.15)

A 7.4(a) abran lathato teglalap keresztmetszet

u r
ud masodrend
u nyomateka a (7.13)
defincio alapjan:
Z
Zb/2
ab3
a  b/2
I = z 2 dA =
,
az 2 dz z 3 b/2 =
3
12
A

b/2

lehajlasa pedig:
4 l3
F.
E ab3
Figyelemremelto, hogy a lehajlas a hossznak es a vastagsag reciprokanak is a kobevel
aranyos.
s=

7.2.2. Csavar
as
Mar korabban, a torzios inganal (6.4.1 szakasz) talalkoztunk az elcsavart szalban ebredo forgatonyomatekkal. Vizsgaljuk meg, mekkora forgatonyomatek ebred egy R sugar
u,
l hossz
usag
u hengeres testben (peldaul egy korkeresztmetszet
u rugalmas szalban), ha a
ket veget egymashoz kepest szoggel elforgatjuk (7.6(a) abra).

(a) Csavar
as

(b) Nyras az r sugar

u retegben

7.6. abra. Hengeres test csavarasa

A csavaras hatasara a henger alaplapjaval parhuzamos retegei nyrodnak egymashoz
kepest. A nyrasi szog f
ugg a szimmetriatengelytol mert tavolsagtol. Valasszunk ki egy
r sugar
u dr vastagsag
u reteget. A 7.6(b) abra alapjan a nyrasi szog:
r
=
.
l
A (7.7) osszef
ugges alapjan a nyrofesz
ultseg:
= G =
116

rG
,
l

a kis korgy
ur
un fellepo elemi forgatonyomatek pedig:
dM = rdF = r dA = 2r2 dr =

2r3 G
dr .
l

A kifejezes kiintegralasaval megkapjuk a csavaro forgatonyomatekot:

ZR
M=

2G 3
GR4
r dr =
.
l
2l

(7.16)

A kifejezesben egy
utthatoja a mar korabban bevezetett direkcios nyomatek (6.4.1
szakasz):
GR4
D =
.
2l
Lathato, hogy D a sugar negyedik hatvanyaval aranyos, gy vekony szalak eseteben nagyon kicsi lehet. Ezen alapulnak a nagy erzekenyseg
u torzios meresek, mint a Cavendishkserlet (2.3.2 szakasz, [18]) vagy az Eotvos-inga (3.5.1 szakasz, [22]).
Csavarrug
o
es spir
alrug
o

Erdekes
osszehasonltani a gyakran hasznalt csavarrugot es spiralrugot.

(a) Csavarrug
o

(b) Spiralrugo

7.7. abra. Csavarrugo es spiralrugo deformacioja

A csavarrugo t (7.7(a) abra) az F ero ny

ujtja meg linearisan, de ekozben a rugo
szala megis csavarodik, es gy a rugo m
ukodeseben a nyrofesz
ultsegnek es a G nyrasi
modulusnak van szerepe.
A spiralrugo (7.7(b) abra) viszont az M forgatonyomatek hatasara tekeredik, de

ekozben a rugo lemeze megis hajlik. Igy a rugoban h

uzo- es nyomofesz
ultseg ebred,
deformacioja lerasahoz az E Young-modulusra van sz
ukseg.
117

8. fejezet
Folyad
ekok
es g
azok
A folyadekokban es a gazokban egyens
ulyi helyzetben nincsenek nyroerok, gy a folyadekoknak es a gazoknak nincs sajat alakjuk, azt az edeny vagy a tartaly alakja hatarozza
meg. Ugyanakkor ha a folyadek vagy a gaz reszei egymashoz viszonytva mozognak, akkor
az egymashoz kepest elmozdulo reszek kozott fellep nyroero, amely akadalyozza a relatv
mozgast. Ez a jelenseg a belso s
urlodas, amellyel a 8.3.2 szakaszban fogunk foglalkozni.
A folyadekok es a gazok sok szempontbol hasonloan viselkednek, azonban van nehany
lenyeges k
ulonbseg. Alapveto k
ulonbseg, hogy a folyadekoknak, szemben a gazokkal, van
szabad felszne, gy a fel
uleti jelensegek (8.2 szakasz) csak folyadekoknal ertelmezhetok.
A folyadekok kompresszibilitasa kicsi (kompressziomodulusuk nagy), azaz gyakorlatilag
ugosszenyomhatatlanok ezzel szemben a gazok konnyen osszenyomhatok. Ezzel osszef
gesben a folyadekok s
ur
usege azonos kor
ulmenyek kozott nagyobb, mint a gazoke: a vz
s
ur
usege kor
ulbel
ul harom nagysagrenddel nagyobb, mint a levegoe (szobahomersekleten
es normal legkori nyomason). A folyadekok tulajdonsagai is f
uggenek a homerseklettol,
de ez a f
ugges altalaban sokkal kisebb, mint a gazok eseteben. A folyadekok es a gazok
kozti k
ulonbsegek azonban a kritikus pont kozeleben megsz
unnek.
A k
ulonbsegek ellenere sokszor egy
utt targyaljuk a folyadekok es a gazok viselkedeset,
ilyenkor a folyadekok es a gazok helyett a rovidebb kozeg kifejezest fogjuk hasznalni.

A folyadekok es a gazok mozgasanak altalanos lerasa a deformalhato szilard testekhez hasonloan nagyon bonyolult. A kovetkezokben csak nehany specialis esettel fogunk
foglalkozni. A 8.1 szakaszban a folyadekok es a gazok egyens
ulyat vizsgaljuk. A fizikanak
ezek a ter
uletei a gyakorlatban legfontosabb folyadek es gaz, a vz es a levego nevebol
hidrosztatika, illetve aerosztatika. A folyadekok eseteben a fel
uleti jelensegek is befolyasolhatjak az egyens
ulyt, a 8.2 szakaszban roviden ezeket targyaljuk. Ezutan a 8.3 szakaszban a s
urlodasmentes es s
urlodasos aramlasok nehany alapveto torvenyevel ismerked
unk
meg, majd befejezeskepp a kozeghez kepest mozgo testekre hato erokkel foglalkozunk
(8.4 szakasz).

118

8.1. Hidrosztatika
Ebben a fejezetben a legtobb megallaptas a folyadekokra es a gazokra is igaz (tehat
hidrosztatika es aerosztatika is egyben), azonban fogunk nehany specialis, csak folyadekokkal vagy csak gazokkal kapcsolatos esetet is vizsgalni, peldaul a forgo folyadekok
felsznet, u
szasi egyens
ulyi helyzeteket vagy a legkor s
ulyat.
Nyom
as ir
anyfu
ege
ggetlens
A 8.1 abran egy tetraeder alak
u folyadekresz lathato, melynek harom lapja egy-egy
koordinata-skra illeszkedik, a negyedik pedig altalanos helyzet
u.

8.1. abra. Nyomas iranyf

uggetlensege

A kivalasztott reszre fel

uleti es terfogati erok hatnak. A fel
uleti erok csak nyomoerok
lehetnek, hiszen egyens
ulyi helyzetben nem lephetnek fel a kozegben nyroerok. Az Ft
terfogati ero peldankban a nehezsegi ero (de lehetne mas, tomeggel aranyos ero is, peldaul
tehetetlensegi erok). Ezek szerint a testre hato erok:
yz
i
2
zx
Fy = py
j
2
xy
Fz = pz
k
2
F = pA
xyz
Ft =
gk ,
6

Fx = px

ahol Fx , Fy , Fz es F az egyes lapokra hato fel

uleti erok, px , py , pz es p az egyes iranyokba
hato nyomas, A az altalanos helyzet
u oldal fel
uletelem vektora, a kozeg s
ur
usege es
g a nehezsegi gyorsulas.

119

A fel
uletelem vektort kifejezhetj
uk a haromszog ket oldalara fektetett vektorok vektorialis szorzataval (hiszen a vektorialis szorzat meroleges a ket vektor altal kifesztett
skra, nagysaga pedig a vektorok altal kifesztett parallelogramma ter
ulete, A.1 f
uggelek):
A =

1
(zk xi) (yj xi)
= (zyi + zxj + xyk) .
2
2

Egyens
ulyban az erok eredoje nulla. Ezt felrva, es az egyenletet rendezve:
(px p)

yz
xz
xy
xyz
i + (py p)
j + (pz p)
k g
k = 0.
2
2
2
6

Ha x 0, y 0, z 0, akkor az utolso tag gyorsabban tart nullahoz, gy

elhanyagoljuk. A baloldal csak akkor lehet nulla, ha minden komponense nulla, azaz:
px p = 0
py p = 0
pz p = 0 ,
tehat px = py = pz = p , azaz a nyomas iranytol f
uggetlen, skalaris mennyiseg.

8.1.1. Nyom
asgradiens, hidrosztatikai nyom
as
A 8.2 abran egy teglatest alak
u folyadekdarab lathato. A nyomas mint belattuk
iranyf
uggetlen, de erteke a hely f
uggvenye: p(x, y, z). A kivalasztott darabra a fel
uleti
erokon kv
ul a dFt terfogati ero hat. Egyens
ulyban a folyadekdarabra hato erok eredoje
nulla:
dFf + dFt = 0 ,
ahol dFf a fel
uleti erok eredoje.

8.2. abra. Nyomasgradiens

120

Irjuk fel a fel

uleti erok eredojenek komponenseit:
p(x, y, z)
dV
x
p(x, y, z)
dFfy = p(y)dxdz p(y + dy)dxdz = [p(y + dy) p(y)] dxdz =
dV
y
p(x, y, z)
dFfz = p(z)dxdy p(z + dz)dxdy = [p(z + dz) p(z)] dxdy =
dV .
z

dFfx = p(x)dydz p(x + dx)dydz = [p(x + dx) p(x)] dydz =

Az egyens
uly miatt:


p(x, y, z)
p(x, y, z)
p(x, y, z)
dFt = dFf =
i+
j+
k dV = p dV ,
x
y
z
ahol (nabla) a gradiens jele. dV -vel atosztva:
p =

dFt
,
dV

(8.1)

azaz a nyomasgradiens megegyezik az egysegnyi terfogatra hato terfogati erovel.

Pascal-to
eny
rv
Ha nem hatnak terfogati erok, vagy a terfogati erok elhanyagolhatok a fel
uleti erok
mellett, akkor:
p = 0

p = allando .
(8.2)
Ez a Pascal-torveny: a nyomas a folyadek teljes terfogataban megegyezik, a folyadekban
akadalytalanul tovabbterjed.

Alkalmaz
as: Hidrosztatikus er
o
atvitel
Ezen az elven m
ukodnek a hidraulikus emelok, presek es fekek.

8.3. abra. Hidraulikus gep vazlata

121

A berendezesek elvi vazlata a 8.3 abran lathato. Az A1 keresztmetszet

u dugatty
ut F1 erovel nyomjuk, elmozdulasa s1 . Ennek hatasara a munkahengerben az A2 keresztmetszet
u dugatty
u F2 ero elleneben s2 -vel mozdul el.
A Pascal-torveny miatt:
F2
F1
=p=
.
A1
A2
Lathato, hogy a keresztmetszetek megfelelo megvalasztasaval kis F1 erovel
is nagy ero fejtheto ki a munkahenger dugatty
ujaval. Ugyanakkor a munkahenger dugatty
ujanak elmozdulasa az erovel fordtott aranyban valtozik (a
folyadek osszenyomhatatlansaga miatt A1 s1 = V = A2 s2 ), gy a munkavegzes a ket oldalon megegyezik:
F1 s1 = W = F2 s2 ,
a hidraulikus gep is egyszer
u gep. 
Nem teljes
ul a Pascal-torveny a folyadekokhoz sok szempontbol hasonloan viselkedo
granulalt anyagok ban (peldaul a szaraz homokban). Bar ezek az anyagok is atonthetok
egyik edenybol a masikba, folyadekokhoz hasonloan mozoghatnak (mint peldaul a homokoraban), de a granulalt anyagokban a folyadekokkal ellentetben vannak nyroerok,
es gy bizonyos hatarok kozott sajat alakjukat is megtartjak.
Hidrosztatikai nyom
as
Ha a folyadekra a nehezsegi ero hat, akkor az elemi folyadekreszre hato terfogati ero:
dFt = gdV k .

Osszevetve
a (8.1) egyenlettel
p
p
=
= 0,
x
y
azaz p(x, y, z) = p(z) egyvaltozos f
uggveny, es
dp
= g .
dz
Ha es g a vizsgalt terfogatban allandonak tekintheto, akkor a valtozokat szetvalasztva, es a differencialegyenletet kiintegralva:
dp = gdz
p(z) = p0 gz ,
ahol p0 a z = 0 helyen levo nyomas.
122

Ha a z = 0 erteket a folyadek felsznehez valasztjuk, es bevezetj

uk a h = z jelolest
(h a melyseg a folyadek felszne alatt), akkor:
p(h) = p0 + gh .

(8.3)

A ph = gh tag a hidrosztatikai nyomas, p0 pedig a folyadekra kv

ulrol hato nyomas.
A (8.3) osszef
ugges gazokra is ervenyes, ha a vizsgalt tartomanyban a gaz s
ur
usege
es a nehezsegi gyorsulas allandonak tekintheto. Ekkor aerosztatikai nyomas a neve.
Ks
erlet: Hidrosztatikai paradoxon
A 8.4 abran lathato k
ulonbozo alak
u csovek alja ugyanakkora keresztmetszet
u. A kserletben az edenyekbe lassan vizet tolt
unk, mikozben a csovek alja
egy merleg tanyerjahoz illeszkedik. Ha a hidrosztatikai nyomasbol szarmazo
nyomoero eler egy bizonyos hatarerteket, a merleg lebillen, es a vz kifolyik.

8.4. abra. Hidrosztatikai paradoxon

Azt varnank, hogy a merleg mindig azonos s

uly
u (azaz azonos terfogat
u) vz
beontesekor billen le. Ezzel szemben a lebillenes mindig azonos magassag
u
vzoszlopnal tortenik. Ez a hidrosztatikai paradoxon: miert eleg a merleg lebillentesehez a harmadik cso eseteben sokkal kevesebb vz, mint az elso, vagy
a masodik cso eseteben?
Ha a folyadekra hato eroket vizsgaljuk, akkor az elso csoben a folyadekra a
merleg tanyerja altal kifejtett tartoero:
F = ph A = ghA = gV = mg ,
megegyezik a folyadekra hato nehezsegi erovel. (A p0 legnyomasbol szarmazo
tagot figyelmen kv
ul hagyjuk, mert alulrol es fel
ulrol is hat a folyadekra, es
gy az eredo erobol kiesik.)
A tobbi csoben a merleg tanyerja altal kifejtett tartoero ugyanekkora (hiszen a hidrosztatikai nyomas ugyanakkora vzoszlop eseteben ugyanakkora),
a folyadek s
ulya azonban mas (kisebb vagy nagyobb). Hogyan lehet megis
egyens
uly?
123

A paradoxon feloldasa: a folyadek nyomja az edeny falat, es gy az edeny fala

is erovel hat a folyadekra. Az elso csoben ezek az erok mindenhol vzszintesek,
es az eredoj
uk nulla. A tobbi csoben viszont a falak nyomoerejenek lesz f
uggoleges komponense is, amelyek reszben megtartjak (vagy eppen lenyomjak)
a folyadekot. 

Alkalmaz
as: Nyom
asm
er
es
Ha egy U-alak
u, mindket vegen nyitott csobe folyadekot ont
unk, akkor a ket
csoben a folyadekszint azonos magassagban lesz ( kozlekedoedeny). Ha a cso

ket vegen mas-mas k

ulso nyomas van, akkor a ket folyadekszint elmozdul
egymashoz kepest, a nyomask
ulonbseget a hidrosztatikai nyomask
ulonbseg
egyenlti ki. A szintk
ulonbseg meresevel (a folyadek s
ur
usegenek es a nehezsegi
gyorsulasnak az ismereteben) a nyomask
ulonbseg merheto:
p = gh .

(a) Nyitottcs
oves

(b) Zartcsoves

8.5. abra. U-csoves nyomasmerok

A 8.5(a) abran lathato nyitottcsoves nyomasmero a bezart gaz es a k

ulso
legnyomas k
ulonbseget meri. A zartcsoves nyomasmeroben a folyadek altal
elzart terreszben vakuum (pontosabban csak a folyadek kisnyomas
u goze)
van, gy a nyomasmero abszol
ut nyomast mer (8.5(b) abra). 

L
egnyom
as
A legnyomas a levego s
ulyabol szarmazik. (A legkor s
ur
usege azonban nem allando,
erosen f
ugg a nyomastol es a homerseklettol is, gy a nyomas helyf
uggesenek meghatarozasa bonyolultabb.) Ugyanakkor ez a megallaptas lehetove teszi a legkor ml tomegenek
meghatarozasat.
124

A legkor vastagsaga nehanyszor tz kilometer, ebben a tartomanyban a g nehezsegi

gyorsulas jo kozeltessel allandonak tekintheto. A legkor s
ulyat a Fold felszne tartja meg,
amely akkora erovel nyomja a legkort, mint a legkor a felsznt. Ebbol:
ml g = p0 AF ,
ahol p0 a legnyomas a Fold felsznen, AF pedig a Fold felszne mindketto ismert ertek.
Rendezve, es a numerikus adatokat behelyettestve:
ml =

105 Pa 5 1014 m2
p0 AF

= 5 1018 kg .
g
10 m/s2

Ez hatalmas tomeg, de a Fold teljes tomegenek kevesebb, mint egy milliomod resze.
Forg
o folyad
ek felszne
Egyens
ulyi allapotban a folyadek felszne a nyroerok hianya miatt meroleges a ra
hato terfogati erokre. Emiatt vzszintes a nyugvo folyadek felszne.
Gyorsulo koordinata-rendszerben a nehezsegi eron kv
ul tehetetlensegi erok is hatnak,
a folyadek felsznenek mindenhol a lokalis terfogati erok eredojere kell merolegesnek lennie. A vilagocean felszne ezert forgasi ellipszoid alak
u: mindenhol meroleges a nehezsegi
erore (a gravitacios ero es a Fold forgasabol szarmazo centrifugalis ero eredojere).

(a) Terfogati er
ok

(b) z0 meghatarozasa

8.6. abra. Forgo folyadek felszne

A 8.6(a) abran egy forgo hengeres edenyben levo folyadek lathato. Az edennyel egy
utt
forgo koordinata-rendszerbol nezve a folyadekfelszn kicsiny m tomeg
u darabjara az mg
nehezsegi ero es az m 2 r centrifugalis ero hat. Az eredo Ft ero meroleges a fel
ulet alakjat lero gorbe erintojere. Felhasznalva, hogy az erinto iranytangense a z(r) f
uggveny r
szerinti derivaltja:
Fcf
2r
dz
= tg =
=
.
dr
Fg
g
125

A valtozokat szetvalasztva, es mindket oldalt kiintegralva:

2
rdr
g
2 2
z=
r + z0 .
2g

dz =

A folyadekfelszn tehat forgasi paraboloid alak

u. z0 a forgasi paraboloid cs
ucspontjanak koordinataja, amit a terfogat allandosaga alapjan lehet meghatarozni (8.6(b) abra):
ZR
V =

ZR 
z(r)2rdr =


2 2
2 4
r + z0 2rdr =
R + z0 R2 = 0 ,
2g
4g

z0 =

2 R2
.
4g

8.1.2. Felhajt
oer
o
Ha a folyadekba vagy gazba szilard testet helyez
unk, akkor arra a kozeg minden
oldalrol nyomoerovel hat. Ha a kozegben van hidrosztatikai nyomas, akkor a k
ulonbozo
iranyokbol hato erok eredoje nem nulla. Ez az ero a felhajtoero.

8.7. abra. Felhajtoero

A 8.7 abran lathato teglatestre hato vzszintes nyomoerok a szimmetria miatt kiegyenltik egymast, a f
uggoleges erok eredoje adja a felhajtoerot (mas alak
u testekre a
szamtas bonyolultabb, de lenyegeben ugyangy elvegezheto):
Ff = [p(h + c) p(h)] ab = k gcab = k V g = mk g ,

(8.4)

ahol k a kozeg s
ur
usege, V a test terfogata es mk a kiszortott folyadek vagy gaz tomege.
A felhajtoero megegyezik a kiszortott folyadek vagy gaz s
ulyaval. Ez Arkhimedesz
torvenye [29].
126

Jegyezz
uk meg azonban, hogy ez csak akkor igaz, ha a kozeg(ek) teljesen kor
ulveszi(k)
a testet. Ha peldaul a test az edeny aljan fekszik, es a (nem nedvesto) folyadek nem jut
ala, akkor nem lesz felhajtoero.
Szinten fontos, hogy a felhajtoerohoz hidrosztatikai nyomas kell, ahhoz viszont terfogati ero sz
ukseges. S
ulytalansagban (az u
rallomason, vagy egy szabadon eso folyadekban)
nincsen felhajtoero. Ha viszont a kozeg gyorsul, akkor a felhajtoero iranya modosul az
eredo terfogati ero iranyanak megfeleloen.
Ks
erlet: A leveg
o felhajt
oereje
Zart, vekony fal
u, u
ulyokkal kiegyens
ulyozunk egy
reges u
veggombot fems
merlegen. A merleget u
vegb
u
ra
al
a
helyezz
u
k,

e
s
a
b
u
ra
al
o
l
a
levegot kiszi
vatty
uzzuk. A merleg egyens
ulya felborul, az u
veggomb lebillen, mert megsz
unik a felhajtoero (ami a nagy terfogat
uu
veggombre nagyobb, mint a kis
terfogat
u fems
ulyra).
A levego ovatos beengedese utan az egyens
uly helyreall. 

as
Usz
es lebeg
es
Ha a testre hato felhajtoero nagyobb, mint a test s
ulya, akkor a test egeszen addig felfele mozog, amg reszben kiemelkedik a folyadekbol. Ez az u
szas. Az egyens
ulyi
helyzetben:
t gV = Ff = k gVm ,
ahol t a test s
ur
usege es Vm a test folyadekba mer
ulo reszenek terfogata.
Nyilvan Vm < V , gy az u
szas feltetele, hogy t < k , azaz a test (atlagos) s
ur
usege
kisebb legyen a kozeg s
ur
usegenel.
Ha a test es a kozeg s
ur
usege pontosan megegyezik, akkor a test a kozegben barhol
egyens
ulyban lehet. Ez a lebeges allapota. Mivel a s
ur
usegek valtoznak a homerseklettel,
a lebeges altalaban nem stabil. Ahhoz hogy egy test huzamosabb ideig lebegjen, finoman
szabalyozni kell az atlagos s
ur
useget (tengeralattjaroknal vz be- vagy kiszivatty
uzasaval,
holegballonoknal a f
utes valtoztatasaval, heliumos ballonoknal gaz kiengedesevel vagy
ballaszts
uly kidobasaval).
Ha a test atlagos s
ur
usege nagyobb a kozeg s
ur
usegenel, akkor a test les
ullyed, es csak
a kozeg aljan levo szilard fel
ulethez nyomodva ker
ul egyens
ulyba.
asi egyens
Usz
ulyok
Az u
szas feltetelebol meg nem kovetkezik, hogy a test milyen helyzetben u
szik. Ez a
kozeg es a test atlagos s
ur
usegen kv
ul a test alakjatol es a tomegeloszlasatol is f
ugg, es
meghatarozasa altalaban bonyolult.
127

A hajok eseteben a stabil u

szasi egyens
uly alapveto kovetelmeny, hiszen ha felborul,
vz jut a hajo belsejebe, atlagos s
ur
usege nagyobb lesz a vznel, es els
ullyed.
A hajo u
szasi egyens
ulyat nyilvanvaloan biztostja, ha a nehezsegi ero tamadaspontja
(a hajo tomegkozeppontja) lejjebb van, mint a felhajtoero tamadaspontja (a kiszortott
vz tomegkozeppontja). Ekkor a hajo megbillenesekor a nehezsegi erobol es a felhajtoerobol allo eropar a megbillenessel ellentetes irany
u forgatonyomatekot fejt ki, es ezzel a
hajo egyens
ulyat helyrealltja. Ez az eset azonban csak a tokes
ulyos vitorlasoknal fordul
elo, ahol a tokes
uly miatt a tomegkozeppont melyre ker
ul.
Mas hajoknal a csonakoktol a legnagyobb tengeri hajokig a hajo tomegkozeppontja (G) magasabban helyezkedik el, mint a kiszortott vz tomegkozeppontja (F). Ebbol
arra kovetkeztethetnenk, hogy a hajo u
szasi egyens
ulya instabil, hiszen a legkisebb kibillenes hatasara olyan forgatonyomatek jelentkezne, amely a hajot tovabb billenti, es
veg
ul felbortja (8.8(a) abra).

(a) Egyens
ulyi
allapot

(b) A metacentrum

8.8. abra. Hajo egyens

ulya
A kiszortott vz tomegkozeppontja azonban nincs a hajohoz rogztve, f
ugg a hajo
u
szasi helyzetetol. Megfeleloen kialaktott hajotest eseteben a hajo billenesekor a kiszortott vz tomegkozeppontja u
gy mozdul el a hajohoz kepest, hogy a forgatonyomateka
a hajot visszabillentse egyens
ulyi allapotaba. A hajo szimmetriatengelyenek es a kiszortott vz mindenkori tomegkozeppontjan atmeno f
uggoleges egyenesnek a metszespontja
a metacentrum (M). A 8.8(b) abrarol lathato, hogy ha a hajo metacentruma a tomegkozeppont folott van, akkor a hajo stabil (minel magasabban van, annal stabilabb). [30]

8.2. Felu
egek
leti jelens
A folyadekok fel
ulete k
ulonleges, az eddigiekkel nem megmagyarazhato jelensegeket
mutat. Ezek koz
ul mutatnak be nehanyat a kovetkezo kserletek:
Ks
erlet: Felu
egek
leti jelens
Ha egy alumnium penzt vagy egy borotvapenget ovatosan vzfel
uletre helyez
unk, a testek annak ellenere u
sznak, hogy s
ur
useg
uk nagyobb a vznel.
128

Kozelrol nezve azt is lathatjuk, hogy az u

szo testek mellett a vz fel
ulete
benyomodik hasonloan viselkedik, mint egy vekony rugalmas hartya.
Ha egy merev drotkeretre mosogatoszeres oldatbol hartyat feszt
unk, annak
teljes fel
ulete a peremfeltetelek altal megengedett lehetosegeken bel
ul
minimalis lesz.
Ha a kifesztett folyadekhartyat egy laza cernaszal ket reszre osztja, es az
egyik reszt kilyukasztjuk, akkor a masik resz osszeh
uzodik, a cerna pedig
korv alakban megfesz
ul.
Szvoszal vegere f
ujt szappanbuborek gomb alak
u lesz (adott terfogat eseten a
gombnek minimalis a fel
ulete). Ha a szvoszal masik veget szabadon hagyjuk,
a buborek osszeh
uzodik, es a levego kiaramlik.
Ha vzbe k
ulonbozo atmeroj
uu
unk, akkor a vekony csovekvegcsoveket mert
ben a vz magasabbra emelkedik: minel vekonyabb a cso, annal magasabbra.

Tovabbi hetkoznapi tapasztalat, hogy a folyadekok gyakran nem ter
ulnek szet teljesen, hanem cseppeket alkotnak annak ellenere, hogy gy nagyobb a folyadek (gravitacios) helyzeti energiaja.
A jelensegek oka a folyadek belsejeben fellepo ero, a kohezio, amely a folyadekot
egyben tartja, a folyadek fel
uleten levo folyadekreszekre pedig befele hato erot fejt ki. Ez
az ero a folyadek fel
uletet csokkenteni igyekszik, amit u
gy is lerhatunk, hogy a folyadek
fel
uleteben a rugalmas hartyakhoz hasonloan egy a fel
ulet skjaban hato, osszeh
uzo
fesz
ultseg lep fel. Ez a jelenseg a fel
uleti fesz
ultseg.
Ha egy teglalap alak
u keret egyik oldala szabadon elmozdulhat, akkor a keretre kifesztett folyadekhartya a szabadon mozgo reszre Fh erot fejt ki (8.9(a) abra). Az ezzel
egyens
ulyt tarto F ero merheto. A tapasztalat szerint az ero aranyos az elmozdulo oldal
l hosszaval (de f
uggetlen a hartya ter
uletetol es vastagsagatol):
Fh = 2l ,
ahol a folyadekra jellemzo (homerseklettol f
uggo) allando, a fel
uleti fesz
ultseg. (A 2-es
szorzo azert szerepel az osszef
uggesben, mert a hartya mindket fel
uleten fellep h
uzoero.)
A fel
uleti fesz
ultseg tehat a folyadekfel
ulet egysegnyi hossz
usag
u vonaldarabjaban
fellepo fel
uleti ero:
dFf
.
(8.5)
=
dl
Mertekegysege a definialo osszef
ugges alapjan N/m.
129

(a) H
artya h
uz
oereje

(b) A fel
uleti energia novelese

8.9. abra. Folyadekhartya

Ha a fel
uletet meg akarjuk novelni, akkor munkat kell vegezn
unk, amely a fel
uleti
energia novelesere fordtodik. Eszerint a fel
uleti energia megvaltozasa (8.9(b) abra):
Ef = Wf = Ff x = 2lx = A ,
ahol A = 2lx a fel
ulet megvaltozasa (a 2-es szorzo a ket oldal miatt van).
Ennek alapjan az egysegnyi folyadekfel
uletre juto fel
uleti energia:
dEf
.
(8.6)
dA
(Az ebbol a definciobol adodo J/m2 mertekegyseg megegyezik a korabban megkapott
N/m mertekegyseggel.)
A fel
uleti fesz
ultseg nemcsak a folyadektol, hanem a vele hataros masik kozeg (gaz
vagy folyadek) megvalasztasatol is f
ugg. A tablazatokban legtobbszor a sajat gozevel
egyens
ulyban levo folyadek fel
uleti fesz
ultseget adjak meg (de ez csak kicsit ter el a
levegovel hataros folyadekra vonatkozo ertektol). A vz fel
uleti fesz
ultsege szobahomersekleten = 0, 072 N/m (B.3 f
uggelek).
=

E
otv
os-szab
aly
A fel
uleti fesz
ultseg f
ugg a homerseklettol. Egy folyadek sajat gozere vonatkozo fel
uleti fesz
ultsegenek homersekletf
uggeset jo kozeltessel az Eotvos-szabaly rja le. [31]
A tapasztalati osszef
ugges szerint a fel
uleti fesz
ultseg a homerseklettel csokken, annak
linearis f
uggvenye, es a kritikus homersekleten elt
unik:
Vm2/3 = k (Tk T ) ,

(8.7)

ahol Vm a folyadek molaris terfogata, Tk az anyag kritikus homerseklete, es k egy legtobb

folyadekra ervenyes allando (k 2, 1 107 JK1 mol2/3 ).
130

G
orbu
as
leti nyom
Gorb
ult fel
ulet eseten a fel
uleti fesz
ultsegbol szarmazo ero jarulekos nyomast hoz letre
a folyadekban. A 8.10(a) abran egy egy iranyban (hengeresen) gorb
ult folyadekfel
ulet
darabja lathato. Az abraba berajzoltuk a fel
ulet abra skjara meroleges l hossz
usag
u
darabjara hato eroket. R a fel
ulet gorb
uleti sugara, d a kis fel
uletdarabhoz tartozo
kozepponti szog.

(a) A fel
uleten hato erok

(b) Az erok eredoje

8.10. abra. Gorb

uleti nyomas

Ha a d szog kicsi, a ket ero eredoje:

dF = ld ,
es az eredo ero az v kozeppontja fele mutat (8.10(b)). Az ebbol szarmazo gorb
uleti
nyomas:
dF
ld

pg =
=
= .
dA
lRd
R
Ha a fel
ulet nem csak egy iranyban gorb
ult, akkor mindig talalhato ket fo gorb
uleti
sugar : R1 es R2 . Ezek a minimalis es a maximalis gorb
ulethez tartoznak. (A gorb
ulet a
gorb
uleti sugar reciproka.) A gorb
uleti sugar dombor
u folyadekfel
uletnel pozitv, homor
u
fel
uletnel negatv, sk fel
uletnel pedig vegtelen. Az elozo gondolatmenethez hasonloan
belathato, hogy a gorb
uleti nyomas kifejezheto a ket fo gorb
uleti sugar segtsegevel:


1
1
pg =
+
.
(8.8)
R1 R2
Gombnel R1 = R2 = R, es gy:
pg =

2
.
R

131

Egy buborek belsejeben mindket folyadekfelszn letrehoz gorb

uleti nyomast, gy ekkor:
pg =

4
.
R

Szabad (nem buborekka zarodo) folyadekhartya ket oldalan azonos a nyomas, pg = 0,

azaz a fel
ulet teljes gorb
ulete nulla. Ilyen fel
ulet a sk mellett a nyeregfel
ulet is, ahol a
ket gorb
uleti sugar egyenlo nagysag
u, de ellentetes elojel
u.
A buborekban kialakulo gorb
uleti nyomast maskepp is levezethetj
uk. Novelj
uk egy
kicsit (R ertekkel) a buborek sugarat, es rjuk fel a munkatetelt. A terfogatnoveleshez
sz
ukseges munka:
W = pg V = pg AR = pg 4R2 R ,
a buborek fel
uleti energiajanak megvaltozasa pedig:




Ef = A = 2 4(R + R)2 4R2 = 8 R2 + 2RR + R2 R2
16RR .
Ezek alapjan:
W = Ef
pg 4R R = 16RR
4
,
pg =
R
2

a korabbi eredmeny
unkkel megegyezoen.

8.2.1. Kapill
aris jelens
egek
A folyadek es egy szilard anyag (vagy ket folyadek) erintkezesenel u
jabb erdekes
jelensegek figyelhetok meg. Ezek koz
ul a leglatvanyosabb, ahogy a folyadek egy vekony
csoben (kapillarisban) viselkedik, innen a jelensegkor neve.
Illeszked
esi sz
og
A tapasztalat szerint a folyadek felszne a szilard testtel valo erintkezes kozeleben
elgorb
ul. Bizonyos esetekben peldaul vz es tiszta u
uszik az edeny
veg a folyadek felk

falara, a folyadek nedvesti a fel

uletet. Mas esetekben viszont peldaul higany es u
veg,
vagy vz es viaszos u
ulet lefele gorb
ul, a folyadek ekkor nem nedvest
o.
veg a folyadekfel
(Lathatjuk, hogy a nedvestes nem a folyadek tulajdonsaga, hanem a folyadekra es a
szilard fel
uletre egy
utt vonatkozik.)
A folyadekfel
ulet erintojenek a fallal bezart szoge a illeszkedesi szog, amely nedvestes eseten hegyesszog(8.11(a) abra), nem nedvesto esetben pedig tompaszog (8.11(b)
abra). Tokeletes nedvestes eseten = 0.
132

(a) Nedvest
o folyadek

(b) Nem nedvesto folyadek

8.11. abra. Illeszkedesi szog

Az illeszkedesi szoget ahogy az abrakon is latszik a folyadekon bel

uli osszetarto ero
(kohezio), valamint a folyadek es a szilard fel
ulet kozotti vonzo ero, az adhezio egyens
ulya
alaktja ki. Az eredo eronek merolegesnek kell lennie a folyadek fel
uletere. Mindket ero
vonzo, tehat a nem nedvesto folyadekok eseteben sincs arrol szo, hogy a fel
ulet tasztana
a folyadekot (csak ilyenkor a kohezio erosebb, mint az adhezio).
Kapill
aris emelked
es
Vekony csovekben (kapillarisokban) a nedvesto folyadek jol lathatoan (es jol merhetoen) magasabbra emelkedik, mint a csovon kv
ul. Nem nedvesto folyadekok eseteben
pedig les
ullyed a folyadekszint a kapillarisban.

8.12. abra. Kapillaris emelkedes

A kapillaris emelkedes nagysagat ketfele meggondolassal is meghatarozhatjuk: erok,

illetve nyomasok egyens
ulyat felrva.
133

Az elso gondolatmenet szerint a folyadekfel

ulet peremen fellepo erok tartanak egyens
ulyt a folyadekoszlop s
ulyaval (8.12 abra):
2r cos = r2 hg ,
amibol

2 cos
.
(8.9)
gr
A masik meggondolas szerint a (negatv) gorb
uleti nyomas egyenlti ki a folyadekoszlop ph = gh hidrosztatikai nyomasat. A folyadekfelszn gorb
uleti sugara a 8.12 abra
alapjan:
r
R=
,
cos
es gy a gorb
uleti nyomas:
2 cos
2
=
.
pg =
R
r
Ezt behelyettestve a pg + ph = 0 osszef
uggesbe a kapillaris emelkedesre u
jra a (8.9)
uggest kapjuk.
osszef
h=

Megfigyel
es: Magas f
ak vzh
aztart
asa

A legmagasabb fak tobb mint szaz meter magasak. Erdekes

kerdes, hogy
milyen ero juttatja fel a talajbol a vizet a fa cs
ucsaig. A 100 m magas vzoszlophoz tartozo hidrosztatikai nyomas 1 MPa, a legkori nyomas tzszerese!
Ennek a nyomasnak kisebb reszet a gyokerben kialakulo ozmozisnyomas hozza letre. (Az ozmozisnyomas a talajban levo es a novenyben levo sooldatok
koncentraciok
ulonbsege miatt jon letre.) A nagyobb reszeert viszont a fa levelein levo kapillarisokban kialakulo gorb
uleti nyomas felel. A vz folyamatos
parolgasa miatt a porusokban a folyadekfelszn homor
u lesz, es gy negatv
gorb
uleti nyomas alakul ki.
A (8.9) osszef
ugges alapjan (tokeletes nedvestest feltetelezve) az adatokat behelyettestve 0, 1 m nagysagrend
u porusmeretet kapunk. (Ez csak egy nagysagrendi becsles, a valosagban a porusok nem kor keresztmetszet
uek, raadasul
meret
uket a noveny valtoztatni tudja.)
K
ulon erdekesseg, hogy a (negatv) gorb
uleti nyomas abszol
ut erteke nagyobb
a legkori nyomasnal, es gy a folyadek belsejeben negatv nyomas alakul ki.
Nagymeret
u csovekben vagy szennyezodes jelenleteben ilyenkor buborekok
alakulnanak ki, es a folyadekoszlop elszakadna. (Ezert nem lehet szvok
uttal
10 meternel melyebb k
utbol vizet felszvni.) A noveny belsejeben levo vekony kapillarisokban viszont a folyadekoszlop osszef
uggo maradhat, es gy a
levelek porusaiban kialakulo gorb
uleti nyomas a fa tetejeig is felszvhatja a
gyokerekbol a vizet. 

134

8.3. Folyad
ekok
es g
azok
araml
asa
Az aramlasok lerasanak egyik lehetseges modja, hogy a kozeg kicsiny reszeinek mozgasat pontrendszerkent lerjuk. Ennel egyszer
ubb eljaras, ha nem foglalkozunk az
egyes anyagreszek mozgasanak nyomon kovetesevel, hanem az aramlo kozeg jellemzoit
(sebesseg, nyomas, s
ur
useg) adjuk meg a hely es az ido f
uggvenyeben.
A folyadekok aramlasaval a hidrodinamika, a gazok aramlasaval az aerodinamika foglalkozik. A folyadekok es a gazok aramlasa sok szempontbol hasonlo, ha a sebessegek es
a homerseklet valtozasok nem t
ul nagyok, es a gaz s
ur
usege kozel allandonak tekintheto.
Sebess
egt
er,
aramvonalak
A kozeg aramlasa egyertelm
uen lerhato a sebessegter, azaz a v(r, t) altalaban idoben
valtozo vektor-vektor f
uggveny (vektorter) megadasaval.
A sebessegteret szemleletesse tehetj
uk az aramvonalak segtsegevel. Az aramvonalak
olyan gorbek, melyek iranya minden pontban megegyezik a kozeg sebessegvektoranak
iranyaval, es s
ur
useg
uk aranyos a sebesseg nagysagaval.
Idoben valtozo sebessegter eseten az aramvonalak is folyamatosan valtoznak. Idoben
allando (stacionarius) aramlas eseten az aramvonalak idoben allandok, es ilyenkor a
kozeg reszecskei valoban az aramvonalak menten (azokkal parhuzamosan) mozognak.
Fizikatorteneti erdekesseg, hogy a folyadekok aramlasanak lerasara feleptett matematikai apparatust es nyelvezetet kesobb mas vektorterek, peldaul az elektromos es
magneses terek lerasahoz is felhasznaltak. Ezert beszel
unk forrasos es orvenymentes

elektrosztatikus terrol, vagy forrasmentes es orvenyes magneses mezorol. K

ulon fur

csasag, hogy mikozben a folyadekok aramlasa kiker

ult a kozepiskolai tananyagbol, ezek
az eredetileg az aramlasokra vonatkozo kifejezesek az elektromagneses terekre vonatkoztatva, atvitt ertelemben tovabbra is szerepelnek benne.
Ks
erlet: Pohl-f
ele
aramvonal k
eszu
ek
l
Az aramvonalak jol szemleltethetok a Pohl-fele aramvonal kesz
ulek kel. Az
eszkozben ket f
uggoleges, atlatszo, parhuzamos lap kozott vz aramlik, melybe kicsiny nylasokon kereszt
ul festett, sznes vizet vezet
unk. Ha az aramlas
nem t
ul gyors, a szntelen es sznes cskok egymas mellett mozognak, es kirajzoljak az aramlasi kepet, az aramvonalakat. A kesz
ulekkel tanulmanyozhato
az aramlasi kep k
ulonbozo akadalyok kor
ul. 
Stacionarius aramlas eseten a v(r) sebessegter f
uggetlen az idotol. Ekkor erdemes
bevezetni az aramcso fogalmat. Az aramcso az aramlasi terben egy kis zart gorben atmeno aramvonalak altal kialaktott kepzeletbeli cso, melyben a kozeg u
gy mozog, hogy
sehol nem hatol at a cso falan, nincsen arra meroleges sebessegkomponense. Egy merev

fal
u cso termeszetesen egyben aramcso is (ha az aramlas stacionarius), de a fogalom mas
esetekben is hasznos.
135

T
omeg
aram-s
ur
us
eg
Egy aramcso valamely (tetszoleges) keresztmetszeten idoegyseg alatt ataramlo tomeg
a tomegaram-erosseg:
dm
.
Im =
dt
Az egysegnyi (aramlasra meroleges) fel
uletre eso tomegaram a tomegaram-s
ur
useg:
jm =

dIm
,
dA

melynek mertekegysege kgs1 m2 . A tomegaram-s

ur
useg a kozeg v sebessegevel all kapcsolatban. Egy elemi fel
uleten dt ido alatt ataramlo terfogat:
dV = dAvdt ,
amibol az elemi fel
uleten ataramlo tomegaram-erosseg:
dIm =

dV
= dAv ,
dt

ahol a kozeg s
ur
usege. Ebbol a tomegaram-s
ur
useg:
jm =

dIm
= v .
dA

A tomegaram-s
ur
useg vektorialis mennyiseg, iranya az aramlas iranyaba mutat, a
sebesseggel parhuzamos:
jm = v .
(8.10)
Ennek alapjan a tomegaram-erosseg az aramcso keresztmetszeten elvegzett fel
uleti
integrallal hatarozhato meg:
Z
Z
Im = vdA = vdA .
(8.11)
A

(A masodik forma akkor ervenyes, ha allando.)

A mennyisegek teljes analogiaban vannak a kozepiskolabol ismert I (elektromos)
aramerosseggel ( toltesaram-erosseg) es a j arams
ur
useggel ( toltesaram-s
ur
useg) azzal

a k
ulonbseggel, hogy ott az aramlo mennyiseg nem a tomeg, hanem a toltes.
Az aramlasok k
ulonbozo szempontok szerint csoportosthatok.
Ahogy lattuk, lehetnek idoben valtozok vagy idoben allandok (stacionariusak). Mi
elsosorban az utobbival foglalkozunk.
136

A kozeg lehet osszenyomhato vagy osszenyomhatatlan. Ez utobbi azt jelenti, hogy

a kozeg s
ur
usege jo kozeltessel allando: = allando. A levego kb. 10 m/s sebessegig
tekintheto osszenyomhatatlannak.
Az aramlo folyadekokban es gazokban szemben a nyugvo kozeggel fellepnek belso
nyro fesz
ultsegek, amelyek a kozeg belso s
urlodasat okozzak. Sok esetben azonban a belso
s
urlodasi erok elhanyagolhatok mas erok mellett, es az aramlas jo kozeltessel lerhato
ezek figyelembevetele nelk
ul. Az ilyen idealizalt aramlast s
urlodasmentesnek nevezz
uk.
Ezzel szemben a valodi aramlasok s
urlodasosak.
Ha az aramlas nem t
ul gyors, lehet laminaris (reteges). Ekkor a kozeg reszei egymassal parhuzamosan (retegekben) mozognak, az aramlas lehet stacionarius. Nagyobb
sebessegeken az aramlas turbulens (orvenyes) lesz. Ilyenkor a retegek osszekeverednek,
az aramvonalak idoben valtoznak, orvenyek alakulnak ki.

8.3.1. S
url
od
asmentes
araml
as
S
urlodasmentes aramlas eseteben elhanyagolhato a kozegen bel
ul a disszipacio, gy
ervenyes
ul a mechanikai energia megmaradasa, illetve a rendszer energiajat csak k
ulso
erok munkaja valtoztatja meg. Azonban mielott megfogalmaznank a mechanikai energia
megmaradasanak aramlo folyadekokra vonatkozo alakjat, egy masik nem csak a s
urlodasmentes aramlasokra igaz osszef
uggest runk fel, amely szinten egy megmaradasi
tetel, az anyag- vagy tomegmegmaradas kovetkezmenye.
Kontinuit
asi egyenlet
Stacionarius aramlas eseteben az anyag nem lep at az aramcso falan. Ha az aramlas
kozben nem is keletkezik (es nem is semmis
ul meg) anyag azaz az aramlasi ter forrasmentes , akkor az aramcsobe belepo es az onnan kilepo tomegaram-erosseg megegyezik:
Im1 = Im2 .

8.13. abra. Kontinuitasi egyenlet

137

A (8.11) osszef
ugges alapjan a 8.13 abra jeloleseivel
Z
Z
vdA = vdA .
A1

A2

Ha a fel
uletek merolegesek a sebessegre (dA k v), akkor a vektorok helyett azok nagysagaval szamolhatunk. Ha ezen kv
ul es v a cso keresztmetszete menten allando, akkor
az integral helyett egyszer
u szorzas all:
1 v1 A1 = 2 v2 A2 .
Ha a kozeg osszenyomhatatlan, es 1 = 2 = , akkor a kifejezes tovabb egyszer
usodik:
v1 A1 = v2 A2 ,
vagy maskepp:
vA = allando .

(8.12)

Ez a kontinuitasi egyenlet, amely a tomegmegmaradas torvenyenek specialis esete

aramlasokra. Az IV = vA mennyiseg a terfogataram-erosseg (idoegyseg alatt ataramlo
terfogat), amit folyok, patakok eseteben vzhozamnak neveznek (mertekegysege m3 /s).
Bernoulli-t
orv
eny
A kovetkezo levezetesben feltetelezz
uk, hogy az aramlas s
urlodasmentes, stacionarius
(idoben allando), es a kozeg osszenyomhatatlan ( = allando). Azt is feltetelezz
uk, hogy
az aramcso vekony, es a kozeg sebessege az aramcso keresztmetszeten bel
ul allando.

8.14. abra. Bernoulli-torveny

Irjuk fel a (4.10) munkatetelt az aramcsoben mozgo kozegre, mikozben az egy kicsit
elmozdul! A jelolesek a 8.14 abran lathatok.
138

A belepeskor es a kilepeskor a kornyezet vegez munkat a kozegen:

W1 = F1 s1 = p1 A1 s1 = p1 V
W2 = F2 s2 = p2 A2 s2 = p2 V .
Itt felhasznaltuk, hogy a (8.12) kontinuitasi egyenlet miatt A1 s1 = V = A2 s2 .
A helyzeti es a mozgasi energia megvaltozasa:
Eh = V g (h2 h1 )


1
Em = V v22 v12 .
2
Felrva a (4.10) munkatetelt:
W1 + W2 = W = E = Eh + Em ,
behelyettestve a fenti ertekeket:


1
(p1 p2 ) V = V g (h2 h1 ) + V v22 v12 ,
2
V -vel egyszer
ustve, es az azonos index
u tagokat egy oldalra rendezve:
1
1
p1 + v12 + gh1 = p2 + v22 + gh2 ,
2
2
vagy maskepp:
1
p + v 2 + gh = allando .
(8.13)
2
Ez a Bernoulli-torveny, amely a mechanikai energia megmaradasanak specialis esete
aramlasokra. [32] Hangs
ulyozzuk, hogy a torveny csak osszenyomhatatlan kozeg s
urlodasmentes, stacionarius aramlasara igaz, vekony aramcso eseten.
A nyomas es a sebesseg kozti kapcsolat meg szembeotlobb, ha h1 h2 , azaz a helyzeti
energia valtozas elhanyagolhato a tobbi tag mellett. Ekkor latszik, hogy ahol az aramlas
gyorsabb, ott a nyomas kisebb:
v2 > v1

p2 < p1 .

Meg erdekesebb eredmenyre jutunk, ha felhasznaljuk a (8.12) kontinuitasi egyenletet

is, amely szerint a sebesseg fordtva aranyos az aramcso keresztmetszetevel. Ebbol az
kovetkezik, hogy ahol a keresztmetszet kicsi, ott a nyomas is kicsi lesz, es fordtva, a
nagy keresztmetszet
u helyeken a nyomas is nagyobb:
A2 < A1

139

p2 < p1 .

(a) Venturi-cs
o

(b) Porlaszto

8.15. abra. A sz
uk
uletben lecsokken a nyomas

Ez az eredmeny nagyon meglepo, hiszen azt varhatnank, hogy az aramlo kozeg epp
a kis keresztmetszet
u helyeken torlodik ossze, es gy epp ott lesz nagyobb nyomasa.

Jobban belegondolva azonban megerthetj

uk, hogy a kontinuitasi egyenlet miatt epp a
sz
ukebb helyeken kell gyorsabban aramlania a kozegnek, a felgyorstasahoz pedig nyomask
ulonbseg kell, azaz a nyomasnak a sz
uk
ulet elotti nagyobb keresztmetszet
u reszen
nagyobbnak kell lennie, mint a sz
uk
uletben.
Ezen az elven m
ukodik a 8.15(a) abran lathato Venturi-cso, amellyel a kialakulo nyomask
ulonbseg alapjan az aramlo kozeg sebessege merheto. A porlaszto (vzpermetezo,
karburator, 8.15(b) abra) m
ukodesenek alapja szinten a sz
uk
uletben letrejovo nyomascsokkenes, amely felszvja a folyadekot a f
uggoleges csovon, amit a nagy sebesseg
u levego
azonnal apro cseppekre porlaszt.
A Bernoulli-torvenynek van szerepe sok mas jelenseg mellett az ersz
uk
ulet es ertagulat
kialakulasaban is. Az ersz
uk
uletnel amit elsosorban a dohanyzas okoz a ver felgyorsul,
nyomasa lecsokken, es gy a kornyezo szovetek meg jobban osszenyomjak az eret, ami
veg
ul teljesen elzarodhat. Hasonloan, az ertagulatban a ver lelassul, nyomasa megno, gy
az er meg jobban kitagul, es ha nem eleg rugalmas, elpattanhat.
Ks
erlet: Aerodinamikai paradoxon
Ha egy tolcser kiszelesedo reszebe pingponglabdat helyez
unk, es a tolcser
nyakaba belef
ujunk, a labda nem rep
ul ki, hanem beszorul a tolcserbe.
Magyarazat: A nyakban es a labda mellett gyorsabb a levego, gy nyomasa
kisebb, mint a kiszelesedo reszben, gy az ottani nagyobb nyomas benyomja
a labdat.
Ket parhuzamos, f
uggoleges lap koze bef
ujunk. A lapok a varakozassal ellentetben nem tavolodnak, hanem egymas fele mozdulnak.
Magyarazat: A lapok kozott aramlo levegonek nagyobb a sebessege, es gy
kisebb a nyomasa, mint a lapokon kv
ul.
140

Az osszeero lapok teljesen elzarhatjak a levego u

tjat. Ezzel viszont megsz
unik
a levego aramlasa es a nyomask
ulonbseg is, ezert a lapok visszafele mozognak,
eredeti egyens
ulyi helyzet
uk fele. Ekkor u
jra megindul a levego aramlasa, es a
lapok ismet egymas fele mozdulnak. A folyamat eredmenyekepp a lap rezegni kezd. Ezt az elvet hasznaljak ki a f
uvos hangszerek egy reszben hasznalt
nyelvspok (10.9.2 szakasz). 

8.3.2. S
url
od
asos
araml
as
A valodi folyadekokban az egymashoz kepest elmozdulo reszek kozott nyrofesz
ultseg
lep fel, amely a relatv sebesseget csokkenteni igyekszik. Ez a jelenseg a belso s
urlodas,
a belso s
urlodasos folyadekot vagy gazt viszkozus kozegnek nevezz
uk. A belso s
urlodas
disszipatv ero, emiatt csokken a kozeg mechanikai energiaja a (8.13) Bernoulli-egyenlet
nem ervenyes.

8.16. abra. Nyomascsokkenes viszkozus folyadekban

A 8.16 abran lathato kserlet mutatja, hogy a vzszintes csoben amely allando keresztmetszet
u, es gy a folyadek sebessege is allando benne a hely f
uggvenyeben valtozik, csokken a nyomas. Ez azt jelenti, hogy a valodi folyadekok es gazok eseteben allando
keresztmetszet
u csoben is nyomask
ulonbsegre van sz
ukseg az aramlas fenntartasahoz.
Newton-f
ele s
url
od
asi t
orv
eny
A belso s
urlodas torvenyszer
usegeinek felrasahoz vizsgaljuk a 8.17(a) abran lathato
elrendezest. A folyadek ket egymassal parhuzamos, a tavolsagukhoz viszonytva nagyon
nagy meret
u, vzszintes sk fel
ulet kozott helyezkedik el. A sk lapok fel
ulete A, tavolsaga
z0 . Az xy skban elhelyezkedo also lapot rogztj
uk, mg a felso lapot x iranyban v0 allando
sebesseggel mozgatjuk, amihez a folyadek belso s
urlodasa miatt Fx erore van sz
ukseg.
A tapasztalat szerint, ha a mozgas nem t
ul gyors, akkor a felso lap mozgatasahoz
sz
ukseges ero aranyos a v0 sebesseggel es a fel
uletek A nagysagaval, valamint fordtva
aranyos a fel
uletek z0 tavolsagaval:
v0
Fx = A ,
(8.14)
z0
141

ahol a kozegre jellemzo (homersekletf

uggo) egy
utthato, a kozeg viszkozitasa. A viszkozitas mertekegysege az osszef
ugges alapjan Pas.

(a) Er
ohat
asok a folyadekretegek kozott

(b) Linearis sebessegprofil

8.17. abra. Newton-fele s

urlodasi torveny
A belso s
urlodas nem a folyadek es a fel
uletek, hanem az egymashoz kepest mozgo
folyadekretegek kozott lep fel. A folyadek tapad a szilard fel
uletekhez tehat a legalso
folyadekreteg all, a legfelso a fel
ulettel egy
utt v0 sebesseggel mozog. Nem t
ul nagy sebesseg eseten a lemezek kozott laminaris (reteges) aramlas alakul ki, azaz a kozeg vx
sebessege csak a z koordinatatol f
ugg.
Egy kivalasztott retegre a felette es az alatta levo reteg altal kifejtett nyroero hat.
Mivel a folyadekreteg nem gyorsul (az aramlas idoben allando, stacionarius), a ket ero
azonos nagysag
u. Eszerint a folyadekon bel
ul mindenhol ugyanakkorra Fx nyroero hat.
Mivel a (8.14) osszef
ugges barmilyen z tavolsagra igaz, felrhatjuk dz tavolsagra is:
Fx =

dvx
A.
dz

A kifejezest atrendezve
Fx
dvx
=
,
(8.15)
A
dz
azaz a nyrofesz
ultseg aranyos a sebesseggradienssel. Ez a Newton-fele s
urlodasi torveny.
Mivel a sebesseggradiens a kozegen bel
ul allando:
x =

dvx
v0
=
,
dz
z0
a sebesseg valtozasa z iranyban a folyadekon bel
ul linearis (8.17(b) abra):
v0
vx (z) = z .
z0

(8.16)

A (8.15) osszef
ugges nem minden kozegre ervenyes. Azokat, amelyekre teljes
ul, newtoni folyadekok nak nevezik ilyen a legtobb egyszer
u folyadek es gaz. Ugyanakkor peldaul a kolloid-oldatok nem-newtoni folyadekok, amelyekben a viszkozitas nem allando,
142

hanem f
ugg a nyrofesz
ultsegtol. Ezek a folyadekok meglepo tulajdonsagokkal rendelkeznek: peldaul egy etkezesi kemenytobol kesz
ult s
ur
u oldaton ugralni lehet mint egy
kicsit keplekeny, de szilard fel
uleten , de ha lassan mozog, vagy all valaki rajta, akkor
beles
ullyed, mint egy nagy viszkozitas
u folyadekba. [33]
Hagen-Poiseuille-t
orv
eny
Nem t
ul nagy sebesseg eseten egy kor keresztmetszet
u csoben is laminaris (reteges)
aramlas alakul ki. A hengerszimmetria miatt a retegek hengergy
ur
u alak
uak, a kozeg
sebessege csak a gy
ur
u sugaratol f
ugg. Hatarozzuk meg a sebessegprofilt es az aramlashoz
sz
ukseges nyomask
ulonbseget!

(a) Az r sugar
u reszre hat
o erok

(b) Forgasi paraboloid sebessegprofil

8.18. abra. Araml

as csoben
A 8.18(a) abra alapjan felrhatjuk egy l hossz
usag
u, R sugar
u cso belsejeben levo
r sugar
u folyadekreszre hato eroket. A folyadekreszre a cso vegein levo k
ulso nyomas
es a kornyezo folyadek belso s
urlodasa hat. A folyadek sebessege allando (stacionarius
aramlas), gy az erok eredoje nulla:
p 1 r 2 p2 r 2 + F s = 0 .

(8.17)

A s
urlodasi erot a (8.15) osszef
ugges alapjan rhatjuk fel:
Fs = A =

dv
2rl ,
dr

ahol A = 2rl a hengerpalast fel

ulete, ahol a nyroero fellep. A s
urlodasi ero termeszetesen
negatv, hiszen a sebesseg a cso kozepen a legnagyobb (a fal menten pedig nulla), es gy
a sebesseggradiens negatv.
A s
urlodasi ero kifejezeset behelyettestve a (8.17) egyenletbe, az egyenletet rendezve,

143

a valtozokat szetvalasztva, es kiintegralva:

dv
p1 p 2
=
r
dr
2l
p1 p2
dv =
rdr
2l
p1 p 2 2
v(r) =
r +C.
4l
A C integralasi allandot a v(R) = 0 peremfeltetelbol kaphatjuk meg (a cso falanal a
sebesseg nulla):
p1 p2 2
C=
R .
4l
Ezt behelyettestve a csoben aramlo folyadek sebessege a sugar f
uggvenyeben:
v(r) =

p1 p2
R2 r 2 ,
4l

(8.18)

a maximalis sebesseg pedig:

vmax = v(0) =

p1 p2 2
R .
4l

A sebessegprofil forgasi paraboloid alak

u (8.18(b) abra).
A csovon idoegysegenkent ataramlo folyadekmennyiseget (a tomegaram-erosseget) a
sebessegeloszlasbol a (8.11) osszef
ugges alapjan hatarozhatjuk meg:
ZR


(p1 p2 )
R2 r2 rdr =
Im = v(r)2rdr =
2l
0
0
 4

4
R

(p1 p2 ) R

=
(p1 p2 ) R4 .
=
2l
2
4
8l
ZR

Ez a Hagen-Poiseuille-torveny. [34]
Az idoegysegenkent ataramlo terfogat (terfogataram-erosseg):
IV =

Im
=
(p1 p2 ) R4 ,

8l

amibol a kozeg atlagos sebessege:

vatl =

IV
IV
p1 p2 2 vmax
= 2 =
R =
.
A
R
8l
2
144

(8.19)

A jelenseg analog a vezeteken folyo elektromos arammal (azzal a k

ulonbseggel, hogy
egyenaram eseten az elektromos arams
ur
useg a vezetek keresztmetszeten mindenhol
ugyanakkora). Az elektromos aramerosseg megfeleloje a terfogataram-erosseg, az elektromos fesz
ultsegnek a nyomask
ulonbseg. Ennek alapjan a cso viszkozus ellenallasa:
p 1 p2
8l
=
.
IV
R4
Az ellenallas egyenesen aranyos a cso hosszaval es a viszkozitassal, es fordtva aranyos a
cso sugaranak az elektromos ellenallastol elteroen negyedik hatvanyaval.
Turbulens
araml
as
Ha a kozeg sebesseget novelj
uk, a tapasztalat szerint egy bizonyos sebesseg felett a laminaris aramlasban zavarok keletkeznek, az aramvonalak hullamosak es idoben valtozok
lesznek, orvenyek alakulnak ki. Az ilyen aramlas mar nem laminaris, hanem turbulens.
A hatarsebesseg f
ugg a kozeg viszkozitasatol, s
ur
usegetol es a geometriai adatoktol (peldaul a cso sugaratol) is. Ezekbol az adatokbol egy dimenziotlan mennyiseg kepezheto, a
Reynolds-szam [35]
rv
.
(8.20)
Re =

A hasonlosagi elmelet szerint ket aramlas akkor lesz hasonlo, ha a Reynolds-szamuk

megegyezik. Hengeres csoben Re & 1200 ertek eseten valik az aramlas turbulensse.
Turbulens aramlas eseten a cso ellenallasa jelentosen nagyobb lesz, mint laminaris
aramlasnal. A cso fala mellett egy vekony hatarreteg alakul ki, ahol a folyadek sebessege
gyorsan valtozik, es az aramlas erosen orvenyes.

8.4. K
ozegekben mozg
o testre hat
o er
ok
A 2.4 es a 2.5 szakaszokban mar foglalkoztunk a kozegellenallas jelensegevel. Lattuk,
hogy a sebessegtol f
uggoen a kozegellenallasi ero a sebesseggel vagy a sebesseg negyzetevel
aranyos is lehet. A kovetkezokben attekintj
uk a folyadekban vagy gazban mozgo testekre
hato erohatasokat.
A relativitas elve ertelmeben csak a test es a kozeg relatv sebessege szamt, ezert
gyakran allo testekrol es a testekhez kepest mozgo, aramlo kozegrol fogunk beszelni.
Stokes-to
eny
rv
Aranylag kicsi (Re 1200) sebessegek eseten a kozeg az aramlas u
tjaba helyezett
test kor
ul laminarisan aramlik. Ilyenkor a kozegellenallas oka a kozeg belso s
urlodasa, gy
a kozegellenallasi ero aranyos a viszkozitassal es a sebesseggel. Az aramvonalkep azonban
145

bonyolult, a differencialegyenletek nemlinearisak, csak kozeltesekkel (vagy numerikusan)

oldhatok meg.
Gomb alak
u test eseteben, ha a sebesseg nagyon kicsi (Re < 1), es a testet korbevevo
kozeg sokkal nagyobb a testnel, a kozegellenallasi ero:
Fk = 6rv ,

(8.21)

ahol r a gomb sugara, v pedig a sebessege a kozeghez kepest.

Ez az osszef
ugges a Stokes-torveny. [36]
Ha a Re < 1 feltetel nem teljes
ul, vagy a kozeg nem nagyon nagy kiterjedes
u (peldaul
a test egy folyadekkal telt csoben mozog), akkor a kifejezest modostani kell.
K
ozegellen
all
as
orv
enyes
araml
asokn
al
Nagyobb sebessegeken a test kor
uli aramlas turbulensse valik, a test mogott orvenyek alakulnak ki. A kozegellenallast ekkor (elsosorban) az orvenyek okozzak, ezert az
ero nagysagat nagyban befolyasolja a test alakja, megpedig elsosorban nem a homlokfel
uleten, hanem az aramlas kilepesenel. A kozegellenallasi ero letrejottet tobbfelekepp is
megerthetj
uk.
Az egyik magyarazat, hogy a test mogotti orvenyekben felgyorsul a kozeg aramlasa,
ezert lecsokken a nyomasa, es a fekezoero ebbol a nyomask
ulonbsegbol szarmazik. A (8.13)
Bernoulli-egyenlet alapjan a kozegellenallasi ero becslese:
1
Fk = pA v 2 A ,
2
ahol a kozeg s
ur
usege, A a test mozgasiranyra meroleges keresztmetszete, v pedig a
kozeghez viszonytott sebessege. A kozegellenallasi ero keplete gy:
1
Fk = cAv 2 ,
2

(8.22)

ahol c a test alakjatol f

uggo dimenziotlan alak-ellenallasi tenyezo.
A masik megfontolas energetikai: a test mogott a kozeg az orvenyekben forogni kezd,
a forgasi energiat a kozegellenallasi ero munkaja fedezi. Mikozben a test s utat megtesz
V As terfogat
u orvenyt hagy maga mogott. Ennek alapjan az ero:
Fk =

1
v 2 V
W
1
2
= v 2 A ,
s
s
2

a korabbi eredmeny
unkkel megegyezoen.
eke nehany szazadtol
Az alak-ellenallasi tenyezot meresekkel hatarozzak meg. Ert
(aramvonalas csepp alak) kb. 1,5-ig (homor
u felgombhej) terjed, gomb eseten 0,47.
A testek kozegellenallasat, a kialakulo aramlasi kepet es az orvenyeket szamtasokon
kv
ul kserletekkel is vizsgaljak. Erre a celra szelcsatornakat eptenek, ahol a vizsgalt
146

test all, es a levego mozog. Nagy testek (peldaul rep

ulogepek) eseteben eloszor kicsinytett modelleken vegeznek mereseket olyan kor
ulmenyek kozott, hogy a Reynolds-szam
megegyezzen. A kicsinytesnek hatart szab, hogy a meret csokkentesevel a sebesseget
novelni kell (hiszen a Reynolds-szamban a ketto szorzata all), es a levego aerodinamikai
tulajdonsagai nagy sebessegen lenyegesen megvaltoznak.
Az orvenyek keletkezese nem csak a kozegellenallas miatt erdekes. Nagy sebessegeknel
az orvenyek nem szimmetrikusan, hanem felvaltva egyik es masik oldalrol valnak le. Ez
a Karman-fele orvenysor. [37] [38] Emiatt lobog a zaszlo, es emiatt adnak hangot a
kifesztett vezetekek. Az eros szelben kialakulo orvenyek okoztak a Tacoma-hd hres
rezonanciakatasztrofajat is. [39]
Aerodinamikai felhajt
oer
o
A folyadekban vagy gazban mozgo testre azonban altalaban nem csak a sebesseggel
ellentetes irany
u ero hathat. A mozgas iranyara meroleges erohatasok koz
ul az egyik legfontosabb az aerodinamikai felhajtoero, amely a rep
ulogepek szarnyara hat, es a rep
ulogepet felemeli. Az ero letrejottet a szarny specialis alakja okozza. A bonyolult szamtasok
helyett itt is csak szemleletes magyarazatot adunk a jelensegre.
A szarny specialis, aszimmetrikus alakja miatt a szarny vegenel egy oramutato jarasaval ellentetes irany
u orveny alakul ki. A perd
uletmegmaradas tetele miatt a szarny kor
ul
egy ellentetes irany
u, az oramutato jarasaval megegyezo irany
u zart aramlas, u
gynevezett cirkulacio keletkezik (8.19(a) abra). Ez az aramlas szuperponalodik a szarny halado
mozgasabol adodo aramlassal, gy a szarny felett a sebessegek osszeadodnak, alatta pedig kivonodnak (8.19(b) abra). Az emeloerot a szarny feletti nagyobb sebesseg miatt
kialakulo nyomascsokkenes okozza.

(a) Cirkul
aci
o

(b) A kialakulo aramlasi kep

8.19. abra. Aerodinamikai felhajtoero

A szarnyra az Ff aerodinamikai felhajtoeron kv
ul termeszetesen hat a kozegellenallas is (Fk ). Motoros rep
ulogepeknel ezt a motor hajtoereje ellens
ulyozza. Vitorlazo
147

rep
ulogepeknel a gep s
ullyedese fedezi a kozegellenallas miatt elveszo energiat, gy a felhajtoero es a kozegellenallasi ero hanyadosa hatarozza meg azt a siklasi szoget, amellyel
nyugalomban levo levegoben a gep ereszkedik.
Magnus-effektus
Hasonlokepp magyarazhato a halado es forgomozgast vegzo testekre hato oldalirany
u
(a mozgas iranyara meroleges) ero is.
Ha egy szimmetrikus test nem forog, kor
ulotte szimmetrikus aramvonalkep alakul
ki (8.20(a) abra). Ha a test forog, a fel
uletehez tapado kozeg vele egy
utt forogni kezd,
es a test kor
ul cirkulacio alakul ki (8.20(b) abra). A halado es forgomozgast vegzo test
eseteben ez a ket aramlas szuperponalodik, es gy a test egyik oldalan nagyobb, a masik
oldalan kisebb sebesseg alakul ki (8.20(c) abra). Az eltero sebessegbol adodo nyomask
ulonbseg miatt oldalirany
u ero lep fel. Ez a Magnus-effektus. [40]

(a) Szimmetrikus
araml
as

(b) Cirkulacio

(c) A kialakulo aramlasi kep

8.20. abra. Magnus-effektus

A Magnus-effektus miatt egy f

uggoleges tengelye kor
ul megporgetett labdara oldalirany
u erok hatnak, amely a labdat kiterti palyaskjabol. Ezert lehet peldaul szogletbol
kozvetlen
ul golt r
ugni. Ha a labda vzszintes tengely kor
ul forog, akkor a Magnus-effektus
miatt f
uggoleges iranyban hat egy jarulekos ero, amely a roppalyat meghosszabbtja, vagy
eppen lerovidti.
A Magnus-effektus fontos a forgo lovedekek mozgasanal is, a palyaszamtasnal ezt is
ultek olyan vitorlas hajok is, melyek a Magnus-effektust haszfigyelembe kell venni. Ep

nostjak: a hajokon nagy, forgo hengerek allnak, melyeken megfelelo forgasirany eseten
az oldalszel hatasara elore mutato erohatas ebred.

148

II. r
esz

149

9. fejezet
Rezg
esek
A konyv elso reszeben a pontszer
u testektol a folyadekokig egyre bonyolultabb modellekkel rtuk le a mozgasokat. A masodik reszben ezeket a lerasmodokat hasznalva
reszletesebben foglalkozunk a mechanikai rezgesekkel es hullamokkal. Ezek a mozgasformak alapvetok a termeszetben, az itt megismert fogalmak, lerasmodok es matematikai
modszerek jol hasznalhatok lesznek mas rezgesek es hullamjelensegek vizsgalatanal is.
Rezgesnek nevez
unk tagabb ertelemben minden olyan jelenseget, ahol valamilyen
mennyiseg egy tartomanyon bel
ul ingadozik. A mechanikai rezgesek mellett ilyen peldaul a valtakozo fesz
ultseg es aram, az elektromos es magneses mezo az elektromagneses
hullamban, a napi vagy eves homerseklet-ingadozas, vagy a fizikan kv
uli ter
uletekrol
peldaul a tozsdei arfolyamok valtozasa.

9.1. Harmonikus rezg

esek
A rezges idobeli lefolyasa nem feltetlen
ul periodikus, legtobbszor a tobbe-kevesbe
periodikus jelensegek is idovel csillapodnak, az idojarasi adatok vagy arfolyamok sok tenyezotol befolyasolt valtozasa pedig nyilvanvaloan aperiodikus. Azonban meglepo modon
egeszen egyszer
u mechanikai rendszerek is mozoghatnak szabalytalanul, ilyen peldaul

a kaotikus kettos inga (video [8][41])

Egy periodikus rezgest is altalaban bonyolult f
uggveny jellemez. A k
ulonbozo periodikus f
uggvenyek koz
ul azonban elmeleti es gyakorlati szempontbol is kiemelkednek a harmonikus (azaz szinuszos vagy koszinuszos) f
uggvenyek. Jelentoseg
uket egyreszt az adja,
hogy a legegyszer
ubb rezgo rendszerek mozgasat ilyen f
uggvenyek rjak le, masreszt harmonikus f
uggvenyek osszegekent, illetve integraljakent barmely periodikus, illetve aperiodikus f
uggveny eloallthato (lasd a 9.2 szakaszt). Ezert a tovabbiakban elsosorban
harmonikus rezgesek kel foglalkozunk, azaz olyan rezgesekkel, melyek idobeli valtozasat
harmonikus f
uggveny rja le.

150

9.1.1. Szabad rezg

es
Sokfelekepp letrehozhatunk (jo kozeltessel) szabad harmonikus mechanikai rezgest.
Az egyik legegyszer
ubb lehetoseg, ha egy felf
uggesztett rugora egy testet akasztunk, es
azt kitertj
uk nyugalmi helyzetebol (9.1(a) abra). A test kiteresido f
uggvenye:
x(t) = A sin (0 t + ) .

(9.1)

A kifejezesben az A amplit
udo a test maximalis kitereset adja meg az egyens
ulyi
helyzethez kepest. A szinusz f
uggveny argumentuma (a zarojelben levo dimenziotlan
kifejezes) a rezges fazisa. Az 0 korfrekvencia a mozgas idobeli szaporasagat jellemzi.
Mertekegysege 1/s, es azt adja meg, hogy idoegysegenkent mennyit valtozik a fazis. A
kezdofazis a fazis erteke a t = 0 idopillanatban.
Minden szabad harmonikus rezgest ilyen f
uggvennyel rhatunk le, csak a k
ulonbozo jelensegeknel a kiteres helyett mas mennyiseg all, peldaul a torzios rezgeseknel szogkiteres,
az elektromos rezgeseknel fesz
ultseg vagy aramerosseg, es gy tovabb.
A rezges idobeli lefolyasat jellemzi a korfrekvencian kv
ul a periodusido (T0 ) es ennek
reciproka, a frekvencia (f0 ) is. Egy teljes periodus alatt a fazis 2-vel valtozik, gy:
T0 =

2
0

es

f0 =

1
0
=
.
T0
2

A frekvencia mertekegysege a defincio alapjan szinten 1/s, de azert, hogy megk

ulonboztess
uk a korfrekvenciatol, szokas helyette a hertz (Hz) jeloles hasznalata.
Egy masik peldaja a szabad harmonikus rezgesnek a 9.1(b) abran lathato. Itt a jol
csapagyazott kiskocsira vzszintes iranyban csak a rugo ereje hat, gy a mozgas dinamikai
lerasa k
ulonosen egyszer
u.

(a) Rug
ora akasztott test

(b) Jol csapagyazott kiskocsi

9.1. abra. Szabad harmonikus rezges

Tovabbi peldak: harmonikus torzios rezgesek a 6.4.1 szakaszban targyalt ingamozgasok, ahol a szogkiteres az ido harmonikus f
uggvenye.
151

Elektromos pelda a halozati fesz

ultseg: az erom
u generatoraiban a homogen magneses
terben forgo tekercsekben szinuszosan valtozo fesz
ultseg indukalodik:
U (t) = U sin (0 t + ) .

Ks
erlet: Rezg
omozg
as grafikonja, ko
as
es rezg
omozg
as
rmozg
Harmonikus rezgomozgast vegeznek egy egyik vegen befogott, vzszintesen
megrezgetett rugalmas palca pontjai is. Ha a palca szabad vegehez femt
ut
rogzt
unk, es alatta egy kormozott u
veglapot mozgatunk egyenletes sebesseggel a rezgesre meroleges iranyban, akkor a t
u felrajzolja a (9.1) kiteresido
f
uggveny grafikonjat. A grafikonrol leolvashato a rezges amplit
udoja, es az
u
veglap sebessegenek ismereteben a rezges periodusideje is.
Egy A hossz
usag
u r
ud egyik vegere kis gombot rogzt
unk. A rudat 0 szogsebesseggel forgatjuk a masik vege kor
ul, gy a kis gomb A sugar
u palyan
egyenletes kormozgast vegez. Ha a mozgast a korpalya skjaban parhuzamos
fenynyalabbal kivettj
uk, akkor a kis gomb arnyeka A amplit
udoj
u, 0 korfrekvenciaj
u harmonikus rezgomozgast vegez. Ez a kserlet jol szemlelteti a
kormozgas es a rezgomozgas kozotti kapcsolatot, es megmagyarazza a korfrekvencia szo eredetet is. 
A (9.1) kifejezest matematikailag tobbfele alakban is lerhatjuk. Szinuszf
uggveny helyett hasznalhatunk koszinuszf
uggvenyt is:
x(t) = A cos (0 t + 0 ) ,

ahol 0 = /2. Atalak

thatjuk a kifejezest a szogf
uggvenyek azonossagait felhasznalva
egy szinusz- es egy koszinuszf
uggveny osszegere is:
x(t) = A sin (0 t + ) = A cos sin 0 t + A sin cos 0 t =
= A1 sin 0 t + A2 cos 0 t .
Bonyolultabb feladatoknal hasznos a komplex rasmod. Felhasznaljuk, hogy a komplex
szamok koreben
ei = cos + i sin .
A szabad rezges komplex idof
uggvenye:
x (t) = Aei(0 t+) ,

(9.2)

melynek valos resze megadja a (valos) kiteresido f

uggvenyt (koszinuszos alakban):
x(t) = Re [x (t)] = A cos (0 t + ) .
152

Szabad rezg
es kinematik
aja
Ahogy azt az 1.3 szakaszban lattuk, a rezgomozgas sebessege es gyorsulasa a (9.1)
kifejezesbol ido szerinti derivalassal megkaphato:
x(t) = A sin (0 t + )
dx(t)
= A0 cos (0 t + )
vx (t) =
dt
dvx (t)
d2 x(t)
ax (t) =
=
= A02 sin (0 t + ) = 02 x(t) .
dt
dt2
Ennek alapjan egy m tomeg
u, harmonikus rezgomozgast vegzo testre hato ero:
Fx = max = m02 x ,
ahol m02 egy allando. Tehat a harmonikus rezgomozgashoz linearis (a kiteressel aranyos)
visszaterto erore van sz
ukseg, ahogy ezt mar a 2.5 szakaszban is megfogalmaztuk.
Szabad rezg
es dinamik
aja
A 9.1(b) abran levo elrendezesben a kiskocsira vzszintes iranyban csak a rugoero hat
(a f
uggoleges erok eredoje pedig nulla), gy a testre hato erok eredoje aranyos a test x
elmozdulasaval (es az aranyossagi tenyezo negatv):
Fx = Dx .
A mozgasegyenlet:
d2 x
,
dt2
behelyettestve az erot, m-mel elosztva es nullara rendezve:
Fx = max = m

d2 x D
+ x = 0.
dt2
m
Felhasznalva, hogy x egy
utthatoja pozitv, vezess
uk be a kovetkezo jelolest:
D
= 02 > 0 ,
m
es ezt helyettests
uk be az egyenletbe:
d2 x
+ 02 x = 0 .
2
dt

(9.3)

Ennek a masodfok
u homogen linearis differencialegyenletnek az altalanos megoldasa
a (9.1) idof
uggveny:
x(t) = A sin (0 t + ) ,
153

ahol

D
m
a rezgo rendszer fizikai parameterei altal meghatarozott allando, A es viszont a mozgas
kezdeti felteteleitol, azaz x(0) es vx (0) erteketol f
ugg.
0 =

Fon
alinga
A fonalinga, vagy matematikai inga egy l hossz
usag
u vekony, ny
ujthatatlan fonalra kotott m tomeg
u pontszer
u test (6.4.1 szakasz). Ha az ingat f
uggoleges egyens
ulyi
helyzetebol szoggel kitertj
uk, a testre hato tangencialis (erintoirany
u) visszaterto ero:
Ft = mg sin ,
a tangencialis gyorsulas:
d2
l.
dt2
Felrva az Ft = mat mozgasegyenletet, azt egyszer
ustve es nullara rendezve:
at = l =

d2 g
+ sin = 0 .
dt2
l
Ez egy nemlinearis differencialegyenlet, amelyet csak numerikusan vagy kozeltesekkel
oldhatunk meg. Ha kicsi, akkor hasznalhatjuk a kovetkezo kozeltest:
1

sin ,

amit behelyettestve a differencialegyenletbe az linearissa valik:

d2 g
+ = 0.
dt2
l
Vezess
uk be itt is a

g
= 02
l

jelolest, ezzel:
d2
+ 02 = 0 .
dt2
Ez a differencialegyenlet ugyanolyan alak
u, mint a (9.3) differencialegyenlet (csak x
helyett a valtozo), gy megoldasa is ugyanolyan alak
u:
(t) = max sin (0 t + ) ,
ahol a korfrekvencia:

g
,
l
a rendszer parametereitol (az inga hosszatol es a nehezsegi gyorsulastol) f
uggo allando,
az max amplit
udo es a kezdofazis pedig a kezdeti feltetelektol f
uggo ertekek (video [8]).
0 =

154

A rezg
o rendszer energiaviszonyai
Vizsgaljuk a 9.1(b) abran lathato rezgo rendszer energiaviszonyait! A kiskocsi vzszintesen mozog, ezert gravitacios helyzeti energiaja allando (valaszthatjuk nullanak).
A rendszernek gy csak rugalmas helyzeti energiaja es mozgasi energiaja van. A teljes
mechanikai energia ezek osszege:
1
1
1
1
E(t) = D [x(t)]2 + m [vx (t)]2 = DA2 sin2 (0 t + ) + mA2 02 cos2 (0 t + ) .
2
2
2
2
uggest:
Felhasznalva az m02 = D osszef

 1
1
E(t) = DA2 sin2 (0 t + ) + cos2 (0 t + ) = DA2 .
2
2
A teljes mechanikai energia tehat idoben allando. Az energia a rezges folyaman folyamatosan adodik at ide-oda a mozgasi energia es a rugalmas helyzeti energia kozott. A 9.2(a)
abran a kiteres, a 9.2(b) abran az ido f
uggvenyeben abrazoltuk a ket energiatagot ( = 0).

(a) A kiteres f
uggvenyeben

(b) Az ido f
uggvenyeben

9.2. abra. A rezgo rendszer energiaviszonyai

Megjegyezz
uk, hogy a 9.1(a) abran lathato rezgo rendszer dinamikai es energetikai
szempontbol is bonyolultabb, hiszen itt a mozgasegyenletnel a nehezsegi erot, illetve az
energiamerlegnel a gravitacios helyzeti energiat is figyelembe kell venni. Konnyen belathato azonban, hogy a dinamikai egyenletek valtozatlanok lesznek, ha az x = 0 helyet
nem a ny
ujtatlan allapotnal, hanem az egyens
ulyi helyzetnel valasztjuk meg (ahol viszont a rugo a testre hato nehezsegi ero miatt mar meg van ny
ulva). Ehhez hasonloan
konnyen belathato, hogy ha a gravitacios helyzeti energia nullszintjet megfeleloen valasztjuk, akkor a teljes helyzeti energia (a gravitacios es a rugalmas helyzeti energiak osszege)
kifejezese szinten valtozatlan marad. (Ellenkezo esetben megjelenik egy konstans tag,
amely az energia idobeli allandosagan termeszetesen nem valtoztat.)
A feladat reszletes vegiggondolasat az olvasora bzzuk.
155

Anal
ogia: elektromos rezg
ok
or
A szabad mechanikai rezgessel analog aramkor egy tekercsbol es kondenzatorbol allo
csillaptatlan rezgokor (9.3 abra).

9.3. abra. Csillaptatlan elektromos rezgokor

A ket aramkori elem fesz
ultsegenek osszege nulla (huroktorveny), aramuk megegyezik
(csomoponti torveny). Ezt es az aramkori elemeket lero osszef
uggeseket felhasznalva:
dI
dt
dUC
dUL
d2 I
I=C
= C
= CL 2 .
dt
dt
dt

UL = L

Atrendezve,
es bevezetve az
1
= 02
LC
jelolest:
d2 I
+ 02 I = 0 .
dt2
Ismet a (9.3) egyenlettel azonos alak
u differencialegyenletet kaptunk (csak most I a
valtozo), tehat a megoldas is azonos alak
u:
I(t) = I sin (0 t + )
dI
0 cos (0 t + ) = U cos (0 t + ) ,
UC (t) = UL (t) = L
= LI
dt
ahol

r
0 =

1
LC

ismet a rezgo rendszer (az aramkori elemek) adatai altal meghatarozott allando, I es
pedig a kezdeti feltetelektol f
uggo ertekek.
Az elektromos rezgokor teljes elektromagneses energiaja a tekercsben kialakulo magneses ter es a kondenzatorban kialakulo elektromos ter energiajanak osszege:
1
1
1
1
E(t) = L [I(t)]2 + C [UC (t)]2 = LI2 sin2 (0 t + ) + CL2 I2 02 cos2 (0 t + ) .
2
2
2
2
156

Felhasznalva a CL02 = 1 osszef

uggest

 1
1
E(t) = LI2 sin2 (0 t + ) + cos2 (0 t + ) = LI2 ,
2
2
azaz a teljes energia a mechanikai rezgo rendszerhez hasonloan idoben allando.

9.1.2. Csillaptott rezg

es
Egy magara hagyott rezges amplit
udoja folyamatosan csokken, majd a rezges megsz
unik. A disszipacio oka lehet a mozgo testre hato kozegellenallas vagy s
urlodas, de ha
ezeket kik
uszobolj
uk, akkor is lesz veszteseg a rugo anyagaban. (Egy anyag se tokeletesen
rugalmas, a deformacios gorbenek mindig van valamekkora kicsiny hiszterezise, melynek
ter
ulete eppen a deformacios munka.)
A kovetkezokben matematikai egyszer
usege miatt csak olyan csillaptassal foglalkozunk, ahol a disszipatv ero a test sebessegevel aranyos. Ahogy lattuk, ilyen a viszkozus
kozegellenallas (8.4 szakasz), de szinten sebesseggel aranyos fekezoerot eredmenyez egy
mozgo magnes altal keltett orvenyaram is. A csillaptott rezges egyszer
u modellje lathato
a 9.4 abran.

9.4. abra. Csillaptott rezges

A szabad rezges mozgasegyenlete kiegesz

ul a sebesseggel aranyos csillapto erovel:
ma = Dx kv ,
ahol k a csillaptas erosseget jellemzo allando. A gyorsulast es a sebesseget derivaltakkal
kifejezve, a tomeggel atosztva, es az egyenletet nullara rendezve:
d2 x
k dx D
+
+ x = 0.
2
dt
m dt
m
157

Vezess
uk be a kovetkezo jeloleseket:
D
= 02
m

es

k
= 2 .
m

0 mar ismeros ez a csillaptatlan rezgo rendszer sajatkorfrekvenciaja (ilyen korfrekvenciaval rezegne a rendszer, ha nem lenne csillaptas). a csillaptasi tenyezo, mertekegysege 0 -hoz hasonloan 1/s, es k-hoz hasonloan szinten a csillaptas erosseget mutatja.
Ezeket a helyettesteseket berva megkapjuk a csillaptott rezges differencialegyenletet:
d2 x
dx
+ 02 x = 0 .
(9.4)
+ 2
2
dt
dt
Ez a (9.3) egyenlethez hasonloan masodrend
u homogen linearis differencialegyenlet, de
itt a valtozo elso derivaltja is elofordul.
Az ilyen differencialegyenletek megoldasait
x(t) = et
alakban keress
uk, ahol komplex szam. Helyettests
uk be a probaf
uggvenyt a differencialegyenletbe:
2 et + 2et + 02 et = 0 ,
es egyszer
usts
unk a
et 6= 0
tenyezovel. Igy mar a differencialegyenlet helyett egy kozonseges masodfok
u egyenletet
kapunk a probaf
uggveny kitevojeben szereplo komplex mennyisegre:
2 + 2 + 02 = 0 .
Ennek megoldasa a masodfok
u egyenlet megoldokeplete alapjan:
p
q
2 4 2 402
1,2 =
= 2 02 .
2
Lathatjuk, hogy az egyenlet megoldasa teljesen mas lesz, attol f
uggoen, hogy a csillaptasi tenyezo es az 0 csillaptatlan sajatkorfrekvencia koz
ul melyik nagyobb. Harom
esetet k
ulonboztet
unk meg:
> 0
= 0
< 0

nagy csillaptas ,
hatareset ,
kis csillaptas .

158

T
ulcsillaptott rezg
es
Nagy csillaptas eseten, ha > 0 , a masodfok
u egyenletnek ket valos megoldasa
van:
q
1 = 2 02
q
2 = + 2 02 .
A mozgast lero ido f
uggvenyt a ket probaf
uggveny linearis kombinacio jakent kapjuk
meg. Ennek felrasahoz vezess
uk be a 1 es 2 pozitv mennyisegeket:
q
1 = 1 = + 2 02 > 0
q
2 = 2 = 2 02 > 0 ,
amelyeket felhasznalva a kiteresido f
uggveny:
x(t) = A1 e1 t + A2 e2 t .

(9.5)

1 es 2 a rendszer parametereitol f
uggo allandok, A1 es A2 erteket viszont a kezdeti
feltetelek hatarozzak meg.

(b) A1 = A2

(a) A1 > 0 es A2 > 0

9.5. abra. T
ulcsillaptott rezges

A 9.5(a) abran lathato esetben a testet kitertj

uk, es nyugalmi helyzeteben elengedj
uk.
Ilyenkor A1 > 0 es A2 > 0, a mozgas ket exponencialis lecsenges osszege. A 9.5(b)
abran lathato esetben az egyens
ulyi helyzetben levo testet valamekkora kezdosebesseggel
meglokj
uk. Ekkor A1 = A2 .
Figyelj
uk meg, hogy egyik esetben sem jon letre valodi rezges ( a test nem lend
ul at
az egyens
ulyi helyzeten). Ezert nevezz
uk ezt az esetet t
ulcsillaptott rezgesnek.
159

Aperiodikus hat
areset
Ha = 0 , akkor az egyenletnek csak egy megoldasa van:
1 = 2 = .
Ilyenkor a differencialegyenlet megoldasaban a probaf
uggveny t-szerese is megjelenik
(ennek helyessegerol visszahelyettestessel lehet meggyozodni), a megoldas ismet ket tag
linearis kombinacioja:
x(t) = A1 et + A2 tet .
(9.6)
Itt A1 es A2 ismet a kezdeti feltetelektol f
uggo allandok (az utobbi mertekegysege m/s).
Ez a hatareset valasztja el a t
ulcsillaptott rezgest a tenyleges csillaptott rezgomozgastol, ezert nevezz
uk aperiodikus hataresetnek.
Csillaptott rezg
es
Ha a csillaptas nem t
ul nagy, < 0 , akkor a masodfok
u egyenletnek ket komplex
gyoke van:
q
1 = + i 02 2 = + i 0
q
2 = i 02 2 = i 0 ,
ahol i a kepzetes egyseg, es
q
= 02 2 ,
0

(9.7)

a csillaptott rezges korfrekvenciaja.

A megoldas most is a ket probaf
uggveny linearis kombinacioja:
x(t) = A1 e1 t + A2 e2 t ,
ahol A1 es A2 kezdeti feltetelektol f
uggo komplex ertekek. Az idof
uggvenynek azonban
ertelemszer
uen valosnak kell lennie.
Helyettests
uk be 1 es 2 erteket, es alaktsuk at a kifejezest a trigonometrikus
f
uggvenyek es a kepzetes hatvanyok kozti kapcsolat felhasznalasaval:


0
0
0
0
x(t) = A1 e(+i )t + A2 e(i )t = et A1 ei t + A2 ei t =

 0
 A A  0

1
2
t A1 + A2
i t
i 0 t
i t
i 0 t
e +e
+
e e
=
=e
2
2

0
0
0
0 
ei t + ei t
ei t ei t
t
=e
(A1 + A2 )
+ i (A1 A2 )
=
2
2i
= et [A3 cos 0 t + A4 sin 0 t] = A0 et sin( 0 t + ) .
160

Az A3 = A1 + A2 es az A4 = i(A1 A2 ) ertekek mar valos szamok.

A csillaptott rezges idof
uggvenye tehat:
x(t) = A0 et sin( 0 t + ) ,
ahol

(9.8)

D
k
es
=
.
m
2m
Az A0 es ertekeket most is a kezdeti feltetelekbol kell meghatarozni.
q
0 = 02 2 ,

0 =

9.6. abra. Csillaptott rezges kiteresido f

uggvenye

A 9.6 abran lathato egy csillaptott rezges kiteresido grafikonja. A f

uggveny k
ulonosen kis csillaptasnal felfoghato u
gy, mint egy idoben lassan csokkeno amplit
udoj
u, 0
korfrekvenciaj
u harmonikus rezges. A kiteresido f
uggveny burkoloi az exponencialisan
lecsengo A0 et es A0 et f
uggvenyek (az abran szaggatott vonalak).
Figyelj
unk arra, hogy mikozben az amplit
udo csokken, a periodusido nem valtozik! A
maximumok es minimumok is T = 2/ 0 idonkent, a zerushelyek T /2 idonkent kovetik
egymast. (Ugyanakkor a szelsoertekek nem ket zerushely kozt felidoben vannak.)
A csillaptott rezg
es energiaviszonyai
Lattuk, hogy a csillapodas jelleget es 0 viszonya hatarozza meg. A csillaptas
erosseget ezen kv
ul szokas jellemezni a dimenziotlan csillaptasi hanyadossal:
K=

x(t)
= eT ,
x(t + T )

es ennek termeszetes alap

u logaritmusaval, a logaritmikus dekrementummal:
= ln K = T .
161

A csillapodo rendszer teljes mechanikai energiaja a disszipacio miatt csokken:

1
1
E(t) = D [A(t)]2 = DA20 e2t = E0 e2t .
2
2
Ennek alapjan:
dE
= 2E ,
dt
a fazis 1 rad megvaltozas alatti energiavaltozas abszol
ut erteke (kis csillaptasnal):
|E1 rad | =

T dE
1
2
= 0 2E
E.
2 dt

Ennek alapjan bevezetj

uk a szinten dimenziotlan josagi tenyezo fogalmat:
Q=

0
E
=
.
|E1 rad |
2

(9.9)

(A nev arra utal, hogy bizonyos esetekben peldaul elektromos rezgokoroknel az a j

o,
ha a csillaptas kicsi.)
Elektromos rezgokorokben elsosorban a vezetekek ohmos ellenallasa okozza a csillaptast (9.7 abra). Az elektromagneses energia az ellenallason keletkezo Joule-ho formajaban
disszipalodik.
Ha a csillaptatlan LC-korhoz hasonloan felrjuk az aramkor egyenleteit, akkor a (9.4)
uggessel analog differencialegyenletet kapunk. Ebbol kovetkezoen a problema megosszef
oldasa is analog a csillaptott mechanikai rezgesre kapott megoldassal. A csillaptott
elektromos rezgokornel:
r
1
R
es
=
.
0 =
LC
2L
Nagy frekvencian a Joule-ho mellett a sugarzasi veszteseg is szamottevo: az energia
elektromagneses sugarzas formajaban tavozik.

9.7. abra. Csillaptott elektromos rezgokor

162

9.1.3. K
enyszerrezg
es, rezonancia
Ha azt szeretnenk, hogy a rezges a csillaptas ellenere sokaig fennmaradjon, akkor az
elveszo energiat folyamatosan potolni kell.
Megfigyel
es: Hint
az
as
Hintazaskor kisgyerekeknel a foldon allo sz
ulo lokdosi a hintat. Kesobb megtanul az ember hintazni, raerez arra, hogyan kell a hintat hajtani. A felsotest

es a labak mozgatasaval akar novelni is lehet a lenges amplit

udojat. Ahhoz
azonban, hogy ez siker
uljon, nem eleg ossze-vissza rugdosni: a mozdulatokat
megfelelo frekvenciaval es megfelelo fazisban kell vegezni. 
K
ulonbozo rezgo rendszerek energiapotlasa sokfelekepp megvalosthato. A 9.8 abran
lathato egyszer
u modellben az energia potlasat u
gy biztostjuk, hogy a rugo felso veget
periodikusan, idoben szinuszos f
uggveny szerint fel-le mozgatjuk, es ezzel a testre a
rugon kereszt
ul idoben szinuszosan valtozo erot fejt
unk ki. A jelenseg neve kenyszerrezges, mert mint latni fogjuk allandosult allapotban a k
ulso ero rakenyszerti a

sajat frekvenciajat a rendszerre.

9.8. abra. Kenyszerrezges

A testre hato kenyszerero
Fk = F0 sin t ,
ahol F0 a maximalis kenyszerero, pedig a kenyszer korfrekvenciaja. (Ehhez a rugo felso
veget F0 /D amplit
udoval kell mozgatni.) A kezdofazist az egyszer
useg kedveert nullanak
valasztottuk.
A mozgasegyenletet konnyen felrhatjuk, ha a csillaptott rezges mozgasegyenletet
kiegesztj
uk ezzel a taggal:
ma = Dx kv + F0 sin t .
163

A gyorsulast es a sebesseget ismet derivaltakkal kifejezve, m-mel atosztva, es rendezve:

d2 x
F0
k dx D
+
x
=
sin t .
+
dt2
m dt
m
m
Hasznaljuk a reszben mar korabban bevezetett jeloleseket:
D
= 02 ,
m

k
= 2
m

es

F0
= f0 .
m

Ezeket berva a kenyszerrezgest vegzo test differencialegyenlete:

d2 x
dx
+ 02 x = f0 sin t .
+ 2
2
dt
dt

(9.10)

Ez egy inhomogen differencialegyenlet, melynek altalanos megoldasat u

gy kaphatjuk meg,
hogy a hozza tartozo homogen differencialegyenlet altalanos megoldasahoz hozzaadjuk
az inhomogen differencialegyenlet egy (partikularis) megoldasat.
A homogen differencialegyenlet a csillaptott rezges (9.4) differencialegyenlete, ennek megoldasat mar ismerj
uk. Mivel ez a tag idovel elhal, tranziens (atmeneti) tagnak
nevezz
uk:
xT (t) = A0 et sin( 0 t + 0 ) ,
(9.11)
ahol

q
= 02 2 ,
0

A0 es 0 pedig a kezdetei feltetelektol f

uggo allandok.
Az allandosult rezges korfrekvenciaja a tapasztalat szerint megegyezik a kenyszerero
korfrekvenciajaval, ezert az allandosult tagot a kovetkezo alakban keress
uk:
xA (t) = A sin(t ) ,

(9.12)

ahol A es erteket (az allandosult rezges amplit

udojat es a kenyszerhez viszonytott
fazisk
ulonbseget) kell meghataroznunk.
A (9.10) egyenlet teljes megoldasa a tranziens es az allandosult tag osszege:
x(t) = xT (t) + xA (t) .
Fejezz
uk ki a (9.12) probaf
uggveny ido szerinti derivaltjait:
dxA
= A cos(t )
dt
d2 xA
= A 2 sin(t ) ,
2
dt
164

es helyettests
uk be a (9.10) differencialegyenletbe:
A 2 sin(t ) + 2A cos(t ) + 02 A sin(t ) = f0 sin t .
A f
uggvenyegyenletet rendezve es a trigonometrikus kifejezeseket felbontva:


A 02 2 (sin t cos cos t sin ) + 2A(cos t cos + sin t sin ) = f0 sin t ,
majd az egyenletet nullara rendezve:




A 02 2 cos + 2A sin f0 sin t+




+ A 02 2 sin + 2A cos cos t = 0 .

(9.13)

A f
uggvenyegyenlet csak akkor teljes
ulhet minden idopillanatban, ha a (9.13) egyenletben sin t es cos t egy
utthatoi is nullak, azaz:


A 02 2 cos + 2A sin = f0


A 02 2 sin + 2A cos = 0 .
Ez mar egy kozonseges ketismeretlenes egyenletrendszer A-ra es -re.
A ket egyenletet negyzetre emelve:

2


A2 02 2 cos2 + 4A2 02 2 cos sin + 4 2 A2 2 sin2 = f02

2


A2 02 2 sin2 4A2 02 2 cos sin + 4 2 A2 2 cos2 = 0 ,
majd az egyenleteket osszeadva:
A2 02 2

2

+ 4 2 A2 2 = f02 ,

amibol az allandosult rezges amplit

udoja:
A= q

f0

(9.14)

(02 2 ) + 4 2 2

A masodik egyenletbol


A 02 2 sin = 2A cos ,
amibol a rezgorendszer faziskesese a kenyszerhez viszonytva:
tg =

2
,
2

02

= arctg

2
.
2

02

(9.15)

ek
Jegyezz
uk meg, hogy A es nem f
ugg a kezdeti feltetelektol! Ert
uket a rezgo
rendszer es a kenyszer parameterei hatarozzak meg.
165

9.9. abra. Rezonanciagorbek

Amplit
ud
orezonancia
A 9.9 abran a (9.14) kifejezes alapjan az allandosult rezges A amplit
udojat abrazoltuk
a kenyszer frekvenciajanak f
uggvenyeben, k
ulonbozo csillaptasi tenyezok eseten.
Nagyon kicsi (kozel nulla) frekvencian:
A(0) =

f0
F0
=
,
2
0
D

azaz a rezgo test amplit

udoja megegyezik azzal az amplit
udoval, amivel a rugo tetejet
mozgatjuk.
Nagyon nagy frekvencian:
A() = lim A() = 0 .

A ketto kozott viszont a rezges amplit

udoja k
ulonosen kis csillaptas eseten sokkal
nagyobb lehet a kenyszer amplit
udojanal. Ez a rezonancia jelensege.
A rezonancia nagyon fontos a fizika szamos ter
uleten es a gyakorlati eletben is. Nagyon
sok eszkoz m
ukodesenek az alapja, ugyanakkor a nagyon naggya valo amplit
udo veszelyes
is lehet. Nehany ezzel kapcsolatos jelenseget a 9.1.4 szakaszban ismertet
unk.
Az a korfrekvencia, ahol az amplit
udo maximalis, a rezonanciakorfrekvencia. Az r
rezonanciakorfrekvencia meghatarozasahoz derivaljuk az A() f
uggvenyt szerint, es a
derivaltat tegy
uk egyenlove nullaval:
dA()
1
= h
d
2

f0
2

(02 2 ) + 4 2 2





2
2
2
i 23 4 0 + 8 = 0 .

166

A kifejezes akkor nulla, ha az utolso tenyezo nulla:

8 2 = 4 02 2 .
Egyszer
ustve 6= 0-val, es az egyenletet rendezve:
2 2 = 02 2 ,
2 = 02 2 2 ,
amibol a rezonanciakorfrekvencia:
q
r = 02 2 2 .

(9.16)

Ezt szokas amplit

udorezonancia nak nevezni (mert ezen a korfrekvencian az amplit
udo maximalis). Lathato, hogy a rezonanciakorfrekvencia nem egyezik meg a rendszer
csillaptatlan sajatkorfrekvenciajaval, de ha a csillaptasi tenyezo tart nullahoz, akkor
a rezonanciakorfrekvencia is tart 0 -hoz.
A gyakorlati eletben a korfrekvencia helyett a frekvencia hasznalatos. Az f0 = 0 /2
frekvencia a rendszer csillaptatlan sajatfrekvencia ja, az fr = r /2 pedig a rezonanciafrekvencia. Nagyon gyenge csillaptasnal fr f0 .
A maximalis amplit
udot mar konnyen megkaphatjuk, ha r erteket behelyettestj
uk
a (9.14) f
uggvenybe:
Ar = A (r ) = q

f0

=
2

(02 02 + 2 2 ) + 4 2 02 8 4

f
f0
p 0
.
=
2 0
2 02 2

Ha 2  02 (kis csillaptas eseten) 0 0 , es gy:

Ar

f0
.
20

(9.17)

A maximalis amplit
udo varakozasunknak megfeleloen annal nagyobb, minel kisebb
a csillaptasi tenyezo, minel gyengebb a csillaptas. Ha egyaltalan nem lenne csillaptas
( = 0), akkor a (9.17) kifejezes alapjan az amplit
udo vegtelenne valna. Ne felejts
uk el
azonban, hogy az egyenletek felrasanal hasznalt modell (peldaul a linearis erotorveny)
csak kis deformaciokra ervenyes. Ha az amplit
udo nagyon nagy, a kifejezesek erveny
uket
vesztik. Hatart szab az amplit
udo novekedesenek a rendszer szilardsaga is: bizonyos hatarok felett a rendszert alkoto elemek elszakadnak, eltornek. Ez a rezonanciakatasztrofa,
amelyre szinten latunk majd peldat a 9.1.4 szakaszban.
Eros csillaptasnal viszont (ha 2 2 > 02 ) egyaltalan nincs rezonancia, az A() f
uggveny monoton csokken.
167

9.10. abra. A kenyszerrezges fazisviszonyai

A 9.10 abran az allandosult rezges es a kenyszer kozotti fazisk

ulonbseget abrazoltuk
a kenyszer frekvenciajanak f
uggvenyeben, k
ulonbozo csillaptasi tenyezok eseten.
Nagyon kicsi (kozel nulla) frekvencian
(0) = 0 ,
a test a kenyszerrel azonos fazisban mozog.
Ha = 0 , a fazisk
ulonbseg:

(0 ) = ,
2

azaz a rezgo test /2-vel (90 -kal, negyed periodussal) kesik a kenyszerhez kepest.
Nagyon nagy frekvencian
() = lim () = ,

azaz a test ellentetesen mozog, mint a kenyszer.

Sebess
egrezonancia
A rezgo test sebessege az allandosult allapotban:
vx (t) = A cos(t ) = vmax cos(t ) .
A vmax sebessegamplit
udo f
uggese a kenyszer korfrekvenciajatol:
f0
f0
=r
.
vmax () = A() = q
2
2 2 2
2
2
2
2

( 0 )
(0 ) + 4
+ 4 2
2
168

(9.18)

A kifejezes akkor maximalis, ha a nevezoben a gyok alatti elso tag nulla, azaz ha
a kenyszer korfrekvenciaja megegyezik a rendszer csillaptatlan sajatkorfrekvenciajaval,
= 0 . Ez az u
gynevezett sebessegrezonancia (ahol a sebessegamplit
udo maximalis).
A sebessegamplit
udo maximalis erteke:
vr =

f0
.
2

(9.19)

9.11. abra. Sebessegamplit

udo

A 9.11 abran a (9.18) kifejezes alapjan a vmax sebessegamplit

udot abrazoltuk a kenyszer frekvenciajanak f
uggvenyeben, k
ulonbozo csillaptasi tenyezok eseten. Figyelj
uk
meg, hogy egeszen kicsi (kozel nulla) frekvencian a sebessegamplit
udo az amplit
udoval
szemben nulla.
A k
enyszerrezg
es energiaviszonyai
A rezgo rendszer mechanikai energiaja:
1 2
mf02 2
F02 2
i=
h
i,
E() = mvmax
() = h
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2 (0 ) + 4
2m (0 ) + 4

(9.20)

maximalis erteket az = 0 korfrekvencian veszi fel:

Er = E(0 ) =

F02 02
F02
=
.
8m 2 02
8m 2

169

(9.21)

9.12. abra. Felertekszelesseg

A 9.12 abran a rendszer mechanikai energiajat abrazoltuk a kenyszer korfrekvencia

f
uggvenyeben. A gorbe alakja a csillaptastol f
ugg, minel gyengebb a csillaptas, annal
cs
ucsosabb a gorbe. A cs
ucsossagot matematikailag a felertekszelesseggel lehet jellemez
ni. Ahogy az abran latszik, az 1 es 2 korfrekvencianal a rendszer energiaja a maximalis
ertek fele. A = 2 1 ertek a felertekszelesseg. Hatarozzuk meg az erteket!
Ehhez keress
uk meg, mekkora korfrekvenciakon lesz az energia a maximalis ertek fele:
1
E() = Er .
2
Behelyettestve a (9.20) es (9.21) kifejezeseket, es az egyenletet rendezve:
F02 2
h

2m (02 2 ) + 4 2 2

i=

1
F02

,
2 8m 2

8 2 2 = 02 2

2

+ 4 2 2 ,

2
4 2 2 = 02 2 ,


2 = 02 2  ,
2 2 02 = 0 .
Az egyenlet pozitv gyokei:
1,2 =

2 +

p
q
4 2 + 402
= + 02 + 2 ,
2

ezek kis csillaptas ( 2  02 ) eseten egyszer

usodnek:
1,2 0 .
170

Ebbol a felertekszelesseg (kis csillaptas eseten):

= 2 1 = 2 =

k
.
m

(9.22)

Az eredmenyt osszevetve a josagi tenyezo (9.9) definciojaval:

Q=

0
0
=
.
2

(9.23)

Gerjesztett elektromos rezg

ok
or
A kenyszerrezges elektromos megfeleloje a szinuszos valtakozo fesz
ultseggel gerjesztett RLC-rezgokor (9.13 abra). A kor aramara a (9.10) osszef
uggessel analog differencialegyenletet rhatunk fel, gy annak megoldasa is a mechanikai rezgessel analog lesz.
Az allandosult tag a gerjeszto fesz
ultseggel (a kenyszerrel) azonos frekvenciaj
u. A kor
arama az = 0 korfrekvencian lesz maximalis, ahol a kor komplex ellenallasa minimalis: Z(0 ) = R. A maximalis aram nagysaga az R ohmos ellenallassal (a csillaptassal)
fordtva aranyos. A feladat reszletes vegigszamolasat az olvasora bzzuk.

9.13. abra. RLC-rezgokor

9.1.4. Rezonanciaks
erletek
Ks
erlet: Ku
onb
oz
o er
oss
eg
u csillapt
as
l
A 9.4 abran lathato elrendezes konnyen megvalosthato. A csillaptas erossege
valtoztathato a vzbe mer
ulo korong nagysaganak valtoztatasaval.
Ha a korong nem mer
ul a vzbe, a csillaptas nagyon kicsi, a rendszer kozel
szabad rezgest vegez.
Ha a kisebb korong vzbe mer
ul, akkor jol lathatoan erosebb a csillaptas.
Kialakul rezges, de az sokkal gyorsabban megsz
unik.
Ha a korongot nagyobbra cserelj
uk, akkor a rendszer t
ulcsillaptotta valik.
Ilyenkor nem alakul ki rezges, a kitertett test lassan visszater egyens
ulyi
allapotaba. 
171

Ks
erlet: K
enyszerrezg
es fu
oleges rug
on
gg
A kserleti rendszerben egy golyo ket rugo kozt vegezhet f
uggoleges rezgomozgast (video [8]). A csillaptast egy a rugohoz nyomhato drotvilla biztostja.
A gerjesztest a rugo also vegenek periodikus mozgatasaval hozzuk letre (egy
valtoztathato fordulatszam
u motor, attetel es excenter segtsegevel).
Kenyszer nelk
ul a golyot kitertve es elengedve gyengen csillaptott rezgomozgast latunk (video [8]). Ezutan a kenyszert bekapcsolva a gerjesztes frekvenciajat egesz kis ertektol folyamatosan novelj
uk.
Kis frekvencian a sarga golyo a gerjesztessel azonos fazisban, kis amplit
udoval
mozog. A motor fordulatszamat novelve a golyo egyre nagyobb amplit
udoval
rezeg, majd a rezonanciafrekvencia kozeleben az amplit
udo olyan naggya valik, hogy a rugo menetei mar osszeernek. (Ilyenkor mar biztosan nem linearis
a rendszer.)
A kenyszer frekvenciajat tovabb novelve a rezges amplit
udoja csokken. Nagy
frekvencian egesz kicsive valik, es a rezges fazisa jol lathatoan a gerjesztessel
ellentetes. (video [8]) 

Ks
erlet: Pohl-f
ele k
eszu
ek
l
Ebben a kserletben a rezgo rendszer egy torzios inga. A sebesseggel aranyos
csillaptast egy elektromagnes altal az ingatestben keltett orvenyaramok hozzak letre. A csillaptas erossege az elektromagnes aramanak valtoztatasaval
szabalyozhato. A gerjesztest itt is egy valtoztathato fordulatszam
u motor
biztostja egy excenter segtsegevel.
Csillaptas es gerjesztes nelk
ul a rendszer lenyegeben szabad rezgeseket vegez,
a csillaptas nagyon kicsi. A sajatfrekvenciat a rendszer adatai (az ingatest
tehetetlensegi nyomateka es a spiralrugo direkcios nyomateka) hatarozzak
meg. (video [8])
Az elektromagnesre egyre nagyobb fesz
ultseget kapcsolva folyamatosan novelhetj
uk a csillaptasi tenyezot. Eloszor csillaptott rezgeseket lathatunk, majd a
csillaptast novelve elerj
uk az aperiodikus hataresetet. Ilyenkor mar nem alakul ki rezges, a kitertett inga lenges nelk
ul visszater az egyens
ulyi allapotba.
Tovabb novelve a tekercsre kapcsolt fesz
ultseget a rendszer t
ulcsillaptotta
valik: egyre lassabban ter vissza az egyens
ulyi allapotba. (video [8])
Csokkents
uk a csillaptast, es kapcsoljuk be a kenyszert. A gerjesztes frekvenciajat az elozo kserlethez hasonloan most is kis frekvenciarol indulva folyamatosan novelj
uk. A kesz
uleken nagyon jol megfigyelheto a rezgo rendszer
es a kenyszer kozotti fazisk
ulonbseg.
172

Varakozasainknak megfeleloen kis frekvencian a kenyszer es az inga azonos fazisban mozog. A rezonanciafrekvencian az amplit
udo nagyon megno, az inga
fazisa pedig eppen negyed periodussal kesik a gerjeszteshez kepest. A frekvenciat tovabb novelve az amplit
udo csokken, a faziskeses pedig novekszik:
nagy frekvencian az inga mar csak egesz kis amplit
udoval mozog, es fazisa a
kenyszerrel ellentetes. (video [8]) 

ak
Alkalmaz
as: Or
A k
ulonbozo orak m
ukodeseben alapveto szerepe van a rezonancianak. Az
idot a legtobb oraban egy jol meghatarozott sajatfrekvenciaj
u rendszer rezgeseinek leszamolasaval merj
uk. Az elker
ulhetetlen csillaptas miatt azonban
a rendszer energiajat folyamatosan potolni kell. Az energiapotlas akkor a
leghatekonyabb, ha a rezgo rendszert a sajatfrekvenciaval megegyezo frekvenciaval gerjesztj
uk. Ezt a k
ulonbozo szerkezet
u orakban mas-mas modon
megvalostott szabalyozoszerkezettel erik el.
Mechanikus orakban (ingaora, mechanikus karora) a sajatfrekvenciat az inga vagy a billego (torzios inga) hatarozza meg. Az energiat s
ulyok, illetve
egy spiralrugo biztostja. A megfelelo frekvenciaj
u gerjesztest es a lengesek
szamolasat a gatszerkezet biztostja. [43]

A kvarcorakban a sajatfrekvenciat meghatarozo rezgo test egy nehany millimeteres hangvilla alak
u kvarckristaly. A kvarckristaly piezoelektromos anyag:
a mechanika deformacio hatasara fel
uleten elektromos toltesek jelennek meg,
elektromos ter hatasara pedig deformalodik. Ilyen modon egyreszt a mechanikai rezges elektromos jelekke alakthato, masreszt a kristaly rezgese elektromos rezgessel gerjesztheto. Az energiat gombelem, a rezgesek leszamolasat es
a megfelelo frekvenciaj
u es fazis
u gerjesztest egy elektronikus visszacsatolas
biztostja. [44] 

Megfigyel
es: Rezonanciakatasztr
ofa
Az egyik legismertebb rezonanciakatasztrofa a 8.4 szakaszban mar emltett
Tacoma-hd osszeomlasa volt. A periodikus kenyszert az egyenletes, eros szelben a hdrol leszakado orvenyek okoztak, amelyek szerencsetlen modon megegyeztek a f
uggohd (egyik) sajatfrekvenciajaval. Emiatt a rezges amplit
udoja
folyamatosan novekedett, ami veg
ul a hd leszakadasahoz vezetett. [39] 

173

9.2. Rezg
esek
osszetev
ese
es felbont
asa
Linearis rendszerekben ervenyes a szuperpozcio elve, azaz ha a rendszert tobb hatas eri, akkor a kialakulo mozgas az egyes hatasok altal keltett mozgasok osszege. Nem
t
ul nagy kiteres eseten a rezgo rendszereket linearis differencialegyenletek rjak le, gy
rezgeseket egyszer
uen osszegezhet
unk, illetve felbonthatunk. Ezt alkalmaztuk mar peldaul a kenyszerrezges eseteben, ahol a megoldast a tranziens tag es az allandosult tag
osszegekent alltottuk elo.
ese
Egyir
any
u rezg
esek o
sszetev
Ha ket azonos irany
u rezgest szuperponalunk, akkor a kiteresido f
uggvenyek egyszer
uen osszeadodnak. Harmonikus f
uggvenyek osszegzese szemleletesen vizsgalhato az
u
gynevezett forgovektoros modszerrel. A 9.14(a) abran lathato A hossz
usag
u vektor
szogsebesseggel forog, vzszintes vet
ulete:
x(t) = A cos(t + ) ,
azaz egy A amplit
udoj
u, korfrekvenciaj
u harmonikus rezges. A vektor iranya kifejezi
a rezges fazisat, ezert szokas fazor nak is nevezni.

(a) Fazor

(b) Ket rezges osszegzese

9.14. abra. Forgovektoros modszer

Ha ket azonos frekvenciaj
u rezgest osszegez
unk, akkor a ket vektor azonos szogsebesseggel forog. Vizsgaljuk a mozgast a vektorokkal egy
utt forgo koordinata-rendszerben
(9.14(b) abra). Az egyes rezgesek amplit
udojat es kezdofazisat a ket forgovektor jellemzi, az eredo rezges forgovektora ezek vektorialis osszege. Az eredo rezges amplit
udoja es
kezdofazisa ebbol konnyen kifejezheto (a szamtas elvegzeset az olvasora bzzuk):
q
A = A21 + A22 + 2A1 A2 cos (2 1 )
(9.24)
A1 sin 1 + A2 sin 2
= arctg
.
A1 cos 1 + A2 cos 2
174

Szamtas nelk
ul is lathato, hogy az eredo amplit
udora teljes
ul:
|A1 A2 | A A1 + A2 .
Az amplit
udo tenyleges nagysaga a fazisviszonyoktol f
ugg: ha a ket rezges fazisa megegyezik, akkor az amplit
udo maximalis, ha pedig ellentetes, akkor minimalis (egyenlo
amplit
udok eseten nulla) lesz.
Ha a szuperponalt rezgesek korfrekvenciai k
ulonboznek, akkor a ket rezges relatv
fazisa folyamatosan valtozik, es gy az eredo vektor hossza is periodikusan valtozni fog
a minimalis es maximalis ertek kozott. Ez k
ulonosen latvanyos, ha a ket korfrekvencia
csak kicsit ter el egymastol.
Vizsgaljuk meg azt a specialis esetet, amikor a ket amplit
udo megegyezik:
x1 (t) = A cos 1 t
x2 (t) = A cos 2 t .
(A kezdofazisokat nullanak valasztottuk: kezdj
uk az idomerest akkor, amikor a ket rezges
fazisa eppen egyenlo.) A ket rezges szuperpozcioja:
x(t) = x1 (t) + x2 (t) = A (cos 1 t + cos 2 t) = 2A cos

1 + 2
1 2
t cos
t.
2
2

Ha a ket korfrekvencia csak kicsit ter el egymastol:

|1 2 |  1 + 2 ,
1 + 2
= 1 2 ,
2
1 2
= L  .
2
Ezekkel a jelolesekkel a f
uggveny:
x(t) = 2A cos L t cos t .

(9.25)

A kialakulo rezges felfoghato egy lassan valtozo amplit

udoj
u harmonikus rezgesnek,
ahol az amplit
udo nagysaga szinten harmonikus f
uggveny szerint valtozik. A f
uggveny
grafikonja a 9.15 abran lathato. A jelenseg neve lebeges. A lebeges periodusideje es frekvenciaja:
2
1
L
f1 f2
TL =
es
fL =
=
=
.
L
TL
2
2

175

9.15. abra. Lebeges

Ks
erlet: Lebeg
es
Ket egyforma hangvilla egyiket a szarara szerelt kicsiny nehezek mozgatasaval kismertekben elhangoljuk. A ket k
ulon-k
ulon megszolaltatott hangvilla
hangja kozott nem lehet meghallani a k
ulonbseget, ha azonban egyszerre szolaltatjuk meg, akkor periodikusan erosodo es gyeng
ulo hangot hallunk. Ez a
lebeges. Az erosodesek frekvenciaja a ket frekvencia k
ulonbsege (a lebegesi
frekvencia ketszerese, hiszen egy lebegesi perioduson bel
ul ketszer maximalis az amplit
udo). Segtsegevel nagyon pontosan egymashoz lehet hangolni
hangszereket: ha a ket frekvencia megegyezik, a lebeges megsz
unik. 

Mer
oleges rezg
esek
osszetev
ese
Azonos frekvenciaj
u, egymasra meroleges rezgesek szuperpozcioja jol szemleltetheto
egy fonalingaval: az inga ugyan
ugy mozog az x es az y iranyban kitertve is. Ha az ingat
mindket iranyban kitertj
uk vagy meglokj
uk, akkor a ket mozgas egyszerre tortenik, az
ingatest az xy skban fog mozogni:
x(t) = A1 cos t
y(t) = A2 cos(t + ) .
A kialakulo palya altalanos esetben egy ellipszis.
A 9.16 abran A1 = A2 esetben lathato a palya a fazisk
ulonbseg nehany k
ulonbozo

erteke eseten. Azonos (es ellentetes) fazis eseten a mozgas egy 45 -os egyenes, /2 (es
3/2) fazisk
ulonbseg eseten kor, egyeb esetekben pedig egy ferde tengely
u ellipszis.
Meroleges rezgesek osszeteveset kenyelmesebben tanulmanyozhatjuk egy oszcilloszkop
kepernyojen. Az oszcilloszkopban az elektronsugar vzszintes es f
uggoleges elterteset
ket k
ulonbozo elektromos jel vezerli. Az elektronsugar kirajzolja a ket meroleges rezges
szuperpozciojakent kialakulo palyat.
176

9.16. abra. Ket azonos frekvenciaj

u meroleges rezges szuperpozcioja

Ha a ket meroleges rezges frekvenciaja k

ulonbozo, akkor a kialakulo palya bonyo
lult lesz. Altalanos esetben az elektronsugar az amplit
udok altal meghatarozott teglalap
egeszet bejarja, gy a mozgasbol semmit nem latunk.

9.17. abra. Lissajous-gorbek

Ha a frekvenciak aranya kis egesz szamok aranyaval egyezik meg, akkor az abra
leegyszer
usodik. A 9.17 abran lathato Lissajous-gorbek alakja a frekvenciaaranytol es
a fazisk
ulonbsegtol f
ugg. (A frekvenciaarany altalaban kicsit elter az idealistol, gy a
fazisk
ulonbseg lassan valtozik, ami a gorbek latvanyos mozgasat eredmenyezi.) [42]
Rezg
esek felbont
asa
Ha egy f
uggveny periodikus (periodusideje T = 2/), akkor felrhato harmonikus
f
uggvenyek vegtelen sorakent:
x(t) = A0 +

Ai sin (it + i ) = A0 +

i=1

(Bi sin it + Ci cos it) ,

(9.26)

i=1

ahol az A0 , Ai es i , illetve a Bi es Ci egy

utthatok egyertelm
uen meghatarozhatok.
Ez a Fourier-sor. [45] A sorban szereplo harmonikus f
uggvenyek frekvenciai a vizsgalt
periodikus f
uggveny frekvenciajaval azonosak (alap harmonikus), valamint ennek egesz
szam
u tobbszorosei (felharmonikusok). Az egy
utthatok megadjak a f
uggveny Fourierspektrumat, azaz megmutatjak, hogy melyik felharmonikus milyen amplit
udoval (es fazissal) vesz reszt a f
uggveny felepteseben. A spektrum periodikus f
uggveny eseteben csak
diszkret ertekeknel ( egesz szam
u tobbszoroseinel) ertelmezett.
177

Ha a f
uggveny nem periodikus, akkor a frekvenciaspektrum folytonos, a f
uggveny vegtelen sor helyett integrallal rhato fel. Az egy
utthatokat szokas komplex alakban megadni
(ami kifejezi az amplit
udot es a fazist is), az integralt is ilyen alakban rjuk fel:
1
x(t) =
2

F ()eit d ,

(9.27)

ahol az F () f
uggveny a (komplex) frekvenciaspektrum, i pedig a kepzetes egyseg.
A frekvenciaspektrumot az idof
uggvenybol a Fourier-transzformacio segtsegevel lehet eloalltani. [46] Veges sok meresi pontbol allo f
uggveny Fourier-transzformaciojahoz
a legtobb adatkezelo programban rendelkezesre allnak numerikus eszkozok (FFT: Fast
Fourier Transform).

9.3. Csatolt rezg

esek
Ha ket vagy tobb rezgo rendszer kozott kolcsonhatas van, akkor csatolt rezgesekrol
beszel
unk. Ilyen rendszer peldaul a 9.18(a) abran lathato csatolt inga, ahol ket egyforma
fonalingat egy rugo kot ossze. A csatolas azonban nagyon sokfele lehet: a 9.18(b) abran
lathato Oberbeck-fele inganal rugo helyett egy fonalra akasztott kis test biztostja a csa
tolast [47]. Ujabb
rugo kozbeiktatasaval csatolhatjuk rugok kozott f
uggolegesen mozgo
testek rezgeset is, a Wilberforce-fele inga ban pedig maga a csavarrugo hoz letre csatolast
a f
uggoleges rezges es a torzios rezges kozott (mindket kserletrol reszletesebben a 9.3
szakasz vegen). Tovabbi erdekes pelda a kvarcora, ahol a piezoelektromos hatas csatolja
a mechanikai es az elektromos rezgest.

(a) Rug
os csatolas

(b) Oberbeck-fele csatolas

9.18. abra. Csatolt ingak

178

Ks
erlet: Csatolt ing
ak
A kserletben ket egyforma ingat egy gyenge rugo kapcsol ossze. Terts
uk
ki az egyik ingat, es engedj
uk el mikozben a masik nyugalomban marad.
Megfigyelhetj
uk, hogy a lengo inga a gyenge csatolason kereszt
ul mozgasba
hozza a masik ingat, amely egyre nagyobb amplit
udoval leng. Ekozben a kitertett inga rezgesenek amplit
udoja folyamatosan csokken, mg veg
ul teljesen
megall. Ekkor a szerepek felcserelodnek, a csatolason kereszt
ul megmozgatott
inga lengesenek amplit
udoja u
jra csokken, a masike pedig ismet novekszik.
Egeszen addig, amg ismet az eredetileg kitertett inga leng maximalis amplit
udoval, a masik pedig megall, es az egesz kezdodik elolrol (video [8]).
A csatolt ingakat azonban maskepp is el lehet indtani. Ha a ket ingat azonos iranyban, azonos amplit
udoval tertj
uk ki es engedj
uk el, akkor a csatolo
rugo mindvegig valtozatlan hossz
usag
u marad. Ekkor a ket inga azonos amplit
udoval es azonos fazisban, egymastol f
uggetlen
ul leng a csatolatlan inga
periodusidejevel (video [8]).
Ha az ingakat azonos amplit
udoval, de ellentetes iranyban tertj
uk ki, akkor a
ket inga ismet egyforma es allando amplit
udoval, de ellentetes fazisban leng.
A periodusido erezhetoen kisebb, mint az elozo esetben (video [8]). 

(a) Azonos f
azis

(b) Ellentetes fazis

9.19. abra. Csatolt ingak normalrezgesei

A 9.19(a) es 9.19(b) abrakon csatolt inga ket, a kserleti videokon is lathato specialis mozgasa (normalrezgese) lathato. Az egyik esetben a ket inga azonos fazisban leng
(x1 = x2 ), gy a rugo vegig ny
ujtatlan (olyan, mintha ott se lenne). Ekkor a rezges
korfrekvenciaja megegyezik a fonalinga korfrekvenciajaval:
r
g
1 =
.
l
179

A masodik esetben a ket inga ellentetes fazisban leng (x1 = x2 ). Ekkor a szimmetria miatt a rugo kozeppontja nyugalomban van, mindket inga harmonikus rezgomozgast vegez
(azonos frekvenciaval es amplit
udoval, de ellentetes fazisban). A rezges korfrekvenciaja
ekkor a 2D direkcios erej
u felrugok miatt nagyobb, mint az elozo esetben:
r
g 2D
+
.
2 =
l
m
Latni fogjuk, hogy a csatolt ingak altalanos mozgasa eloallthato ennek a ket normalrezgesnek a linearis kombinaciojakent.
A csatolt ingak mozgasegyenletenek felrasahoz felhasznaljuk a fonalinga (kis kiteresekre levezetett) mozgasegyenletet:
d2 x
g
= m x .
2
dt
l
A csatolt ingakra ezen kv
ul a rugoero hat:
m

F1 = D (x2 x1 )
F2 = F1 = D (x2 x1 ) .
Ezek alapjan a mozgasegyenlet:
d 2 x1
g
D
=

x
+
(x2 x1 )
1
dt2
l
m
(9.28)
d 2 x2
g
D
= x2 (x2 x1 )
dt2
l
m
Ez egy (masodrend
u homogen linearis) csatolt differencialegyenlet-rendszer, hiszen mindket valtozo mindket egyenletben szerepel.
A megoldashoz adjuk ossze es vonjuk ki a ket egyenletet:
g
d2 (x1 + x2 )
= (x1 + x2 )
2
dt
l


2
g 2D
d (x1 x2 )
=
+
(x1 x2 ) .
dt2
l
m
Vezess
unk be u
j valtozokat:
x1 + x2 = y 1
x1 x2 = y 2 ,
ezeket behelyettestve mar ket kozonseges (nem csatolt) differencialegyenletet kapunk:
d2 y 1 g
+ y1 = 0
2
dt

l
2
d y2
g 2D
+
+
y2 = 0 .
2
dt
l
m
180

Ezek megoldasat mar ismerj

uk. A szokasos jelolessel:
r
r
g
g 2D
1 =
es
2 =
+
,
l
l
m
y1 (t) = 2A1 cos (1 t + 1 )
y2 (t) = 2A2 cos (2 t + 2 ) .
Ebbol az ingak mozgasat lero idof
uggvenyeket mar konnyen megkaphatjuk:
y1 + y2
2
y1 y2
x2 =
,
2
x1 =

x1 (t) = A1 cos (1 t + 1 ) + A2 cos (2 t + 2 )

x2 (t) = A1 cos (1 t + 1 ) A2 cos (2 t + 2 ) .

(9.29)

Az 1 es 2 korfrekvenciakat a rendszer fizikai feleptese hatarozza meg, az A1 , A2 ,

1 es 2 parameterek viszont a kezdeti feltetelektol f
uggenek (ket kezdeti kiteres es ket
kezdeti sebesseg, osszesen negy szabadsagi fok).
Ha A2 = 0, akkor a ket test egy
utt mozog (elso normalrezges), ha A1 = 0, akkor

pedig t
ukorszimmetrikusan (masodik normalrezges). Altal
anos esetben a mozgas a ket
normalrezges linearis kombinacioja.
A 9.20 abran az A1 = A2 esetet abrazoltuk gyenge csatolas eseteben. Lathato, hogy
mindket inga mozgasa lebeges, de a burkologorbek negyedperiodussal el vannak tolva
egymashoz kepest.

9.20. abra. Csatolt ingak mozgasa

181

Kezdetben az elso inga leng maximalis amplit

udoval, a masodik all. A lebeges elso negyed periodusaban az elso inga amplit
udoja folyamatosan csokken, energiat ad at a masik
inganak, amely egyre nagyobb amplit
udoval mozog. Negyed periodus utan az elso inga
megall, es a masodik leng maximalis amplit
udoval. Ekkor a szerepek felcserelodnek, es
negyedperioduson kereszt
ul a masodik inga ad at energiat az elsonek. (Az energiaatadas
iranyat a nyilak jelzik.)
A csatolt rezgesekben tehat ket k
ulonbozo periodusidovel tortenik energiaatadas. Egyreszt az egyes rezgeseken bel
ul a mozgasi es helyzeti energia alakul at kolcsonosen egymasba a rezges egy periodusa alatt ketszer, masreszt a csatolt rezgesek kozott cserelodik
ki a teljes mechanikai energia a lebeges periodusideje alatt oda-vissza ketszer.
Ks
erlet: Csatolt rezg
esek
A videon [8] bemutatott kserletben ket golyo mozoghat f
uggoleges iranyban kifesztett rugok kozott. A csatolast a golyok kozotti (gyengebb) rugo
biztostja.
Megfelelo indtassal a golyok egy
utt vagy egymassal ellentetesen mozoghatnak ez a ket normalrezges. Megfigyelheto, hogy a rezges frekvenciaja a
masodik esetben nagyobb.
Ha a csatolt rezgo rendszert a korabban megismert modon motor es excenter segtsegevel egyre nagyobb frekvenciaval gerjesztj
uk, akkor eloszor a kisebb frekvenciaj
u (egy
utt mozgo) normalrezges ker
ul rezonanciahelyzetbe, es
no meg az amplit
udoja. A frekvenciat tovabb novelve az amplit
udo eloszor
csokken, majd u
jra noni kezd, de ekkor mar a masodik (ellentetesen mozgo)
normalrezges gerjesztodik. 

Ks
erlet: Wilberforce-inga
A Wilberforce-fele inga egy laza csavarrugora rogztett merev test, melynek
tehetetlensegi nyomatekat allando tomeg mellett alltocsavarok segtsegevel valtoztatni lehet. Az inga f
uggoleges irany
u rezgomozgast es torzios
rezgest is vegez. A ket rezgesi mod kozott a csavarrugo hoz letre csatolast:
hosszvaltoztatas hatasara kicsit elcsavarodik, es fordtva, csavaras hatasara
megvaltozik a hossza. A tehetetlensegi nyomatek megfelelo bealltasaval a
ketfele rezges periodusideje egyenlove teheto, ilyenkor nagyon jol megfigyelheto a ket modus kozott kialakulo lebeges (video [8][48]). 

182

10. fejezet
Mechanikai hull
amok
A hullamjelensegek alapvetok a termeszetben, a fizika szinte minden ter
uleten talalkozunk vel
uk. Ebben a fejezetben elsosorban a mechanikai hullamokkal foglalkozunk,
de az itt megismert jelensegek, alkalmazott lerasmodok es levezetett osszef
uggesek mas
(peldaul elektromagneses, kvantummechanikai) hullamok megertesenel is hasznosak.
A mechanikai hullam egy zavar tovaterjedese valamilyen kozegben. A kozeg es a zavar
jellege alapjan tobbfelekeppen osztalyozhatjuk a hullamokat, sokfele hullamjelenseget
vizsgalhatunk. Azonban a hullamok legtobb alapveto tulajdonsaga, viselkedese barmely
hullamra egyforman targyalhato.
A kozeg kiterjedese alapjan beszelhet
unk egy-, ket- es haromdimenzios hullamokrol.
Egydimenzios hullam peldaul egy rugalmas kotelen terjedo zavar, ketdimenziosak a vz
felszni hullamai vagy egy rugalmas hartyan kialakulo hullamok, haromdimenzios hullam
altalaban a hang (es az elektromagneses hullamok, gy a feny is).
Harom dimenzioban homogen, izotrop kozegben egy pontszer
u forrasbol kiindulo zavar sugar iranyban, gombszimmetrikusan terjed: a hullamfrontok gombfel
uletek (az azonos fazis
u pontok gombfel
uleteken helyezkednek el). Ezt gombhullamnak nevezz
uk. Hasonloan, ha a hullamfrontok hengerfel
uletek vagy skok, akkor hengerhullamrol, illetve
skhullamrol beszel
unk. (Ket dimenzioban ugyangy korhullamok es egyenes hullamok
vannak.) A hullamforrastol tavol egy gombhullam kis darabja is skhullamnak tekintheto, ahol a terjedesi irany a hullamfront skjara meroleges egyenes (es gy megfelelo
koordinata-rendszer valasztasaval egydimenzios hullamkent rhato le).
A zavar egy mechanikai hullamban a kozeg pontjainak valamilyen irany
u elmozdulasa. Ha az egyes pontok elmozdulasa meroleges a terjedesi iranyra, akkor transzverzalis
hullamrol beszel
unk, ha az elmozdulas es a terjedesi irany parhuzamos, akkor a hullam
longitudinalis. A 10.1(a) abran peldakent egy rugalmas kotelen terjedo transzverzalis
hullamot, a 10.1(b) abran pedig egy csavarrugon terjedo longitudinalis hullamot latunk.
A zavar idobeli lefolyasa szerint a hullam lehet harmonikus vagy nem harmonikus. A
nem harmonikus hullamok a rezgesekhez hasonloan felrhatok harmonikus hullamok
eredojekent, ezert elsosorban harmonikus hullamokkal fogunk foglalkozni.
183

(a) Transzverz
alis hull
am

(b) Longitudinalis hullam

10.1. abra. K
ulonbozo hullamok

10.1. Hull
amfu
eny
ggv
Vizsgaljunk eloszor egy skhullamot, amely az x-tengellyel parhuzamos iranyban terjed. A zavar forrasa legyen az x = 0 helyen, a zavar idof
uggeset az f (t) f
uggveny adja
meg. A (x, t) hullamf
uggveny megadja a kozegben tovaterjedo zavar erteket a hely es
az ido f
uggvenyeben. A zavar forrasanak helyen:
(0, t) = f (t) .
Ha a zavar az x-tengely menten pozitv iranyba c sebesseggel terjed, akkor x tavolsagra
x/c kesessel fog megerkezni. Tehat feltetelezve, hogy a zavar a terjedes kozben nem
gyeng
ul az x helyen a hullamf
uggveny egy adott pillanatban olyan lesz, mint a zavar
forrasanal x/c idovel korabban:

x
.
(10.1)
(x, t) = f t
c
Ha a zavar negatv iranyba terjed, akkor a kepletben modosul az elojel:

x
.
(x, t) = f t +
c
A c terjedesi sebesseg a kozeg es bizonyos esetekben a zavar tulajdonsagaitol f
ugg.
A terjedesi sebesseget kesobb nehany kozegre ki fogjuk szamtani (10.2 es 10.6 szakaszok),
a terjedesi sebesseg frekvenciaf
uggesenek kovetkezmenyeivel pedig a kovetkezo, 10.1.1
szakaszban foglalkozunk.
A hullamf
uggveny mechanikai hullamoknal legtobbszor a kozeg pontjainak kitereset adja meg, de lehet szogelfordulas, nyomasvaltozas vagy mas jellemzo parameter is.
(Elektromagneses hullamoknal a hullamf
uggveny az elektromos tererosseg vagy a magneses indukcio vektor erteket adja meg, a kvantummechanikai hullamf
uggveny pedig
komplex ertek.)

184

Harmonikus skhull
am
Legyen a zavar harmonikus f
uggveny:
f (t) = A cos(t + ) ,
ekkor a zavarterjedes egy harmonikus skhullam:
i
h 
x
+ .
(x, t) = A cos t
c

(10.2)

A hullamf
uggveny ketvaltozos f
uggveny. Ha az egyik valtozot rogztj
uk, akkor a masik
valtozo f
uggvenyeben abrazolhatjuk. A 10.2(a) abran az x = x1 helyen abrazoltuk a
hullamf
uggvenyt az ido f
uggvenyeben. Harmonikus f
uggvenyt kapunk, melynek (idobeli)
periodusa a periodusido :
2
.
T =

A 10.2(b) abran a t = t1 idopillanatban abrazoltuk az hullamf

uggvenyt a hely f
uggvenyeben. Most is harmonikus f
uggvenyt kapunk, melynek (terbeli) periodusa a hullamhossz :
= 2

c
= cT .

(a) Id
obeli periodicit
as

(b) Terbeli periodicitas

10.2. abra. A hullamf

uggveny rogztett helyen es idoben

A koszinusz f
uggveny argumentuma a hullam fazisa:

x
= t
+.
c
Egy adott fazishelyzet elmozdulas-ido f
uggvenye ennek alapjan:
x(t) = ct

c( )
,

amibol a fazissebesseg:
c=

dx
.
dt

185

A fazissebesseg megegyezik a zavar terjedesi sebessegevel.

A hullam idobeli viselkedeset a T periodusido mellett az f = 1/T frekvencia es az
korfrekvencia is jellemzi:
2
=
.
T
Ehhez hasonloan a hullam terbeli jellemzesere bevezetj
uk a k hullamszamot:

2
= ,
(10.3)
k=

c
melynek mertekegysege 1/m.
Ezt behelyettestve a (10.2) osszef
uggesbe megkapjuk az egydimenzios harmonikus
skhullam hullamf
uggvenyenek leginkabb hasznalt alakjat:
(x, t) = A cos(t kx + ) .

(10.4)

T
erbeli skhull
am
Ha a hullam egy haromdimenzios kozegben terjed, akkor a hullamf
uggveny az r helyvektor es a t ido f
uggvenye: (r, t). Jelolje az u egysegvektor a skhullam terjedesi iranyat.
Ekkor a hullamfrontok az u vektorra meroleges skok. A hullam fazisat egy tetszoleges r
helyvektorral megadott helyen az adott ponton atmeno sk es az origo tavolsaga szabja
meg (10.3 abra):
s = ur .

10.3. abra. Terbeli skhullam

Ezt a tavolsagot behelyettestve a (10.4) kifejezesbe:
(r, t) = A cos(t ks + ) = A cos(t kur + ) .
Vezess
uk be a k = ku hullamszamvektor t, melynek nagysaga k, iranya pedig a hullam
terjedesi iranya. Evvel a terbeli harmonikus skhullam hullamf
uggvenye:
(r, t) = A cos(t kr + ) .
186

(10.5)

G
ombhull
am
Gombhullamok eseteben a hullam terjedesi iranya mindig sugarirany
u (k k r), gy
a ket vektor skalarszorzata az abszol
ut ertek
uk szorzataval egyenlo. Ennek alapjan a
gombhullam hullamf
uggvenye:
(r, t) = A(r) cos(t kr + ) ,

(10.6)

ahol a hullam amplit

udoja az r sugar f
uggvenyeben valtozik. A 10.2.1 szakaszban energetikai megfontolassal meg fogjuk mutatni, hogy az amplit
udo helyf
uggese:
A(r) =

A0
.
r

10.1.1. Csoportsebess
eg, diszperzi
o
A valodi hullamok soha nem vegtelen hossz
u, szigor
uan harmonikus f
uggvenyek, sokkal inkabb a 10.4 abran lathato hosszabb vagy rovidebb hullamcsomagok. Ahogy korabban lattuk (9.2 szakasz) egy ilyen nem periodikus f
uggveny is feleptheto harmonikus
f
uggvenyek szuperpozciojakent.

10.4. abra. Hullamcsomag, csoportsebesseg

A problemat az okozza, hogy a hullamok terjedesi sebessege sok esetben f
ugg a frekvenciatol: c = c(). Ez a diszperzio jelensege. Ilyenkor a hullamcsomag mas sebesseggel
halad, mint a csomagot felepto harmonikus hullamok. A hullamcsomag burkolojanak
sebessege a cg csoportsebesseg, mg a harmonikus osszetevok sebessege a korabban megismert c fazissebesseg.
A jelenseget a kovetkezokben egy nagyon egyszer
u modellel vizsgaljuk. A 9.2 szakaszban lattuk, hogy ket kozeli frekvenciaj
u rezges szuperpozciojakent lebeges alakul ki,
amely hasonlt a hullamcsomaghoz. Igy a hullamcsomagot elso kozeltesben ket harmonikus hullam osszegekent alltjuk elo:
1 (x, t) = A cos(t kx)
2 (x, t) = A cos( 0 t k 0 x) ,
187

ahol
0 = + ,
k 0 = k + k ,

 ,
k  k ,

0 ,
k0 k .

A kialakulo hullam hullamf

uggvenye a ket harmonikus hullam hullamf
uggvenyenek osszege, amelyet a trigonometrikus f
uggvenyek azonossagaival atalaktunk:
( 0 )t (k 0 k)x
( 0 + )t (k 0 + k)x
(x, t) = 1 (x, t) + 2 (x, t) = 2A cos
cos

2
2



k
2A cos
t
x cos(t kx) = A(x, t) cos(t kx) .
2
2
A kialakulo hullam lenyegeben egy harmonikus f
uggveny, melynek azonban amplit
udoja valtozik a hely es ido f
uggvenyeben. Az A(x, t) f
uggveny a hullamf
uggveny (egyik)
burkolo ja, amely viszont maga is egy harmonikus hullamf
uggveny:


k

t
x .
A(x, t) = 2A cos
2
2
Ennek a hullamnak a fazissebessege a (10.3) kifejezes alapjan a korfrekvenciajanak es a
hullamszamanak a hanyadosa. A burkolo fazissebessege azonban eppen a hullamcsomag
keresett csoportsebessege:

2
=
.
cg = k
k
2
A hullamcsomag burkoloja tehat cg sebesseggel halad, mikozben a hullamcsomagot
alkoto hullamok altalaban ettol eltero c sebesseggel haladnak. Eszerint a hullam a hullamcsomagon bel
ul is mozog.
Ha egyszer
u modell
unktol elteroen nem csak ket hullamot szuperponalunk, hanem
vegtelen sokat, akkor a differenciahanyados helyett differencialhanyadost rhatunk. Igy a
csoportsebesseg:
d
.
(10.7)
cg =
dk
A kifejezest atalakthatjuk, ha felhasznaljuk a korfrekvencia, a hullamszam es a fazissebesseg kozti kapcsolatot:
= kc(k)
d(kc)
dc
cg =
=c+k .
dk
dk

188

A gyakorlatban a hullamszam helyett a hullam jellemzesere gyakran inkabb a hullamhosszt hasznaljuk. Az attereshez rjuk fel:
2

2
dk
= 2
d

2
dk = 2 d .

k=

Ezeket behelyettestve a csoportsebesseg kepletebe:

cg = c

dc
.
d

(10.8)

A diszperzio lete es jellege a derivalttol f

ugg. Normalis diszperzio rol beszel
unk, ha
dc
> 0,
d

cg < c ,

anomalis diszperzio rol, ha

dc
< 0,
cg > c .
d
Amennyiben a derivalt 0, azaz a sebesseg nem f
ugg a hullamhossztol (es a frekvenciatol),
akkor nincs diszperzio, a csoportsebesseg megegyezik a fazissebesseggel.
A hetkoznapi eletben mindharom esetre latunk peldat. A hanghullamoknal es a vakuumban terjedo elektromagneses hullamoknal nincs diszperzio. Ha azonban a feny valamilyen kozegben terjed, akkor a hullamhossz novelesevel no a feny kozegbeli sebessege, azaz
normalis diszperzio lep fel. Emiatt lehet felbontani prizmaval a feher fenyt osszetevoire,
es ez okozza az optikai rendszerek sznhibajat. A vz felsznen kialakulo hullamok bonyolult jelensegek, melyek kialakulasaban a nehezsegi eronek es a fel
uleti fesz
ultsegnek is
szerepe van. (Nagy hullamoknal a nehezsegi ero, kicsi, nehany millimeteres hullamoknal
a fel
uleti fesz
ultseg dominal.) Mindket esetben van diszperzio: a nehezsegi hullamoknal
normalis, a kapillaris hullamoknal anomalis diszperziot figyelhet
unk meg.

10.2. Hull
amterjed
es rugalmas r
udban
A mechanikai hullamok sokfele kozegben terjedhetnek. Elsokent vizsgaljunk egy rugalmas r
udban terjedo longitudinalis skhullamot. A 10.5 abran lathato a r
ud egy darabja.
A keresztmetszetet most S jeloli (A a hullam amplit
udoja), a hullam az x-tengely iranyaban terjed. Mivel a hullam longitudinalis, a kozeg pontjainak elmozdulasa is ezzel
parhuzamos irany
u, ezt adja meg a (x, t) hullamf
uggveny.

189

10.5. abra. Longitudinalis hullam rugalmas r

udban

Az abran bejelolt
uk a r
ud x es x+dx kozotti kicsiny darabjat. A kis darab hatarainak
elmozdulasat a hullamf
uggveny adja meg: (x, t) es (x+dx, t). Erre a kis darabra rjuk
fel Newton II. torvenyet:
dF = dma .
A kis darabra hato erot a r
ud rugalmas tulajdonsagaibol hatarozzuk meg. A (7.1) osszef
ugges alapjan a r
udban fellepo h
uzoero:
F = SE ,
ahol E a r
ud anyaganak Young-modulusa, pedig a relatv megny
ulas:
=

(x + dx, t) (x, t)
(x, t)
dl
=
=
,
l
dx
x

a hullamf
uggveny x szerinti parcialis derivaltja. Ezt felhasznalva a h
uzoero:
F (x, t) = SE(x, t) = SE

(x, t)
,
x

a kis darabra hato ero pedig:

dF = F (x + dx, t) F (x, t) =

F (x, t)
2 (x, t)
dx = SE
dx .
x
x2

A kis darab gyorsulasa a hullamf

uggveny t szerinti masodik parcialis derivaltja:
a=

2 (x, t)
,
t2

a kis darab tomege pedig meghatarozhato a r

ud s
ur
usegenek ismereteben:
dm = Sdx .
Mindezt behelyettestve a mozgasegyenletbe, az egyenletet Sdx-szel egyszer
ustve, es
rendezve megkapjuk a rugalmas r
udban terjedo longitudinalis hullam hullamegyenletet:
E 2 (x, t)
2 (x, t)
=
.
x2
t2
190

(10.9)

A hullamegyenlet egy masodrend

u linearis parcialis differencialegyenlet, amelynek
sok lehetseges megoldasa van. Ezek koz
ul keress
uk most a harmonikus haladohullam
u
megoldast a kovetkezo alakban:
(x, t) = A cos(t kx + ) .
A elojel arra utal, hogy a hullam pozitv es negatv iranyba is terjedhet. A probaf
uggvenyt behelyettestve a differencialegyenletbe, es a derivalasokat elvegezve:
E
Ak 2 cos(t kx + ) = A 2 cos(t kx + ) .

Az egyenlosegnek minden helyen es idopillanatban teljes

ulni kell, ebbol:
E 2
k = 2 .

Felhasznalva a (10.3) kifejezest:

E
2
= 2 = c2 .

k
A r
udban terjedo haladohullam sebessegenek nagysaga tehat a r
ud Young-modulusatol
es s
ur
usegetol f
ugg:
s
E
.
(10.10)
c=

Ezt behelyettestve a (10.9) hullamegyenletbe megkapjuk az egydimenzios hullamegyenlet mint kesobb latni fogjuk altalanos alakjat:
c2

2 (x, t)
2 (x, t)
=
.
x2
t2

(10.11)

A hullam korfrekvenciajat, amplit

udojat es kezdofazisat a peremfeltetelek (a r
ud ve
get ero hatas) hatarozza meg. Altal
anos esetben a megoldas k
ulonbozo korfrekvenciaj
u,
amplit
udoj
u, kezdofazis
u es irany
u hullamok szuperpozcioja. Ezzel kesobb, a 10.7 szakaszban meg foglalkozunk.

10.2.1. Energiaterjed
es hull
amban
A kozegben terjedo hullamnak energiaja van, a hullamterjedes egyben energiaterjedes
is. Ezt igazolja a videon [8] lathato kserlet, de a hetkoznapi eletben is szamtalan jelenseg kapcsan tapasztaljuk: a Napbol erkezo elektromagneses sugarzas melegti a Foldet, a
hanghullamok megrezegtetik a dobhartyankat, a vizeken kialakulo eros hullamzas pusztto erej
u lehet, es gy tovabb. Hatarozzuk meg a rugalmas r
udban terjedo longitudinalis
harmonikus haladohullam altal szalltott energiat!
191

10.6. abra. Energiaterjedes

Az energiaaramlast a 8.3 szakaszban targyalt tomegaramlashoz hasonloan jellemezhetj

uk. A energiaaram egy kivalasztott fel
uleten idoegysegenkent athalado energia:
=

dW
,
dt

(10.12)

ahol az energiat most W -vel jelolj

uk (E a Young-modulus). t ido alatt a r
ud egy
keresztmetszeten athalado energia (10.6 abra):
W = wV = wSct ,
ahol w az energias
ur
useg, a kozeg egysegnyi terfogataban talalhato (mechanikai) energia.
Ennek alapjan az energiaaram a r
udban:
= wSc .
Az egysegnyi fel
uleten athalado energiaaram az energiaaram-s
ur
useg, amit a hullamok
eseteben intenzitasnak nevez
unk, es I-vel jelolj
uk. Mertekegysege: W/m2 . Az eddigiek
alapjan a hullam intenzitasa:

I = = wc .
(10.13)
S
Tobbdimenzios kozegben az intenzitas a tomegaram-s
ur
useghez hasonloan vektorialis
mennyiseg. Ekkor az osszef
uggesek gy modosulnak:
Z
I = wc
es
= IdS .
S

A rugalmas r
udban terjedo longitudinalis hullam energias
ur
usegenek meghatarozasahoz rjuk fel egy V terfogatban a teljes mechanikai energiat, azaz a mozgasi es rugalmas
helyzeti energia osszeget. A mozgasi energia:

2
1
1

2
Wm = mv =
V ,
2
2
t
a rugalmas helyzeti energia pedig (felhasznalva, hogy (10.10) alapjan E = c2 ):

2

2
1 2
1

1 2
Wh = E V = E
V = c
V .
2
2
x
2
x
192

A teljes mechanikai energia:

1
W = Wm + Wh =
2

"

2

+ c2

2 #
V ,

az energias
ur
useg pedig:
W
1
w=
=
V
2

"

2

+ c2

2 #
.

(10.14)

Ha a r
udon harmonikus haladohullam terjed, akkor a hullamf
uggveny:
(x, t) = A cos(t kx + ) .
A f
uggvenyt berva a (10.14) kifejezesbe, es felhasznalva, hogy (10.3) alapjan c2 k 2 = 2 :

1 
w(x, t) = A2 2 sin2 (t kx + ) + c2 A2 k 2 sin2 (t kx + ) =
2
= A2 2 sin2 (t kx + ) ,

(10.15)

azaz az energias
ur
useg adott helyen az ido, adott idopillanatban pedig a hely periodikus
f
uggvenye.
Az intenzitas meghatarozasahoz az atlagos energias
ur
usegre van sz
ukseg
unk:
1
w = w(x, t) =
T

ZT

1
w(x, t)dt = A2 2
T

ZT

1
sin2 (t kx + )dt = A2 2 .
2

(10.16)

Ennek alapjan az energiaaram:

1
= A2 2 cS ,
2

(10.17)

az intenzitas pedig:
1
I = A2 2 c .
2
Fontos eredmeny
unk, hogy az intenzitas az amplit
udo negyzetevel aranyos:
I A2 .

(10.18)

(10.19)

Az intenzit
as helyfu
ese
gg
Gombhullam eseten a pontforrasbol kiindulo teljes energiaaram egyre nagyobb fel
uleten oszlik el, gy az intenzitas a tavolsag novekedesevel akkor is csokken, ha nincsen
semmilyen veszteseg.
193

A gomb fel
ulete:
S = 4r2 ,
gy az intenzitas fordtva aranyos a sugar negyzetevel:
1
I 2,
r
amibol viszont a (10.19) osszef
ugges alapjan az amplit
udo a sugarral fordtottan aranyos
(ahogy azt a 10.1 szakaszban mar megemltett
uk):
1
.
r
A kozegben haladva a csillaptas miatt altalaban a skhullam is gyeng
ul. Az intenzitasvaltozas aranyos az intenzitassal es a megtett tavolsaggal:
A

dI = I(x + dx) I(x) = Idx ,

ahol egy kozegtol (es a hullam jellemzoitol) f
uggo allando. A differencialegyenletet
rendezve es megoldva:
dI
= dx
I
I
ln = x
I0
I = I0 ex ,
tehat a skhullam intenzitasa homogen kozegben a tavolsaggal exponencialisan csokken.

10.3. Polariz
aci
o
A transzverzalis hullamoknal a kozeg pontjainak elmozdulasa meroleges a terjedesi
iranyra, ez azonban nem hatarozza meg egyertelm
uen a rezges iranyat: altalanos esetben
az egyes pontok kiteresenek (vagy a hullamf
uggveny altal lert mas vektorialis mennyisegnek) az iranya veletlenszer
uen barmilyen, a terjedesre meroleges irany lehet. Az ilyen
hullamot polarizalatlan hullamnak nevezz
uk.
Abban az esetben, ha ez az irany valamilyen szabalyszer
useget kovet, polarizalt hullamrol beszel
unk. A skban vagy linearisan polarizalt hullamban a kiteres (vagy az ennek
megfelelo vektorialis mennyiseg) iranya egy skban van, ez a hullam rezgesi skja. A cirkularisan polarizalt hullamban a rezges iranya egyenletes sebesseggel forog, az elliptikusan
polarizalt hullamban pedig ezzel egy
utt az amplit
udoja is periodikusan valtozik.
Ha egy polarizalatlan hullam megfelelo eszkozon halad at, akkor linearisan polarizalhato, azaz kivalaszthato valamely rezgesi irany, amelyet az eszkoz atenged, mg a tobbit
elnyeli. Az ilyen eszkoz, amelyet polarizator nak nevez
unk, tenyleges megvalostasa nagyban f
ugg a hullam jellegetol.
194

Ks
erlet: Rugalmas k
ot
elen terjed
o hull
am polariz
aci
oja
Feszts
unk ki egy rugalmas kotelet, es gerjessz
unk a kotel egyik vegen hullamot egy kar korbeforgatasaval: gy cirkularisan polarizalt hullamot kapunk,
amely a kotelen vegighalad.
Eset
unkben a polarizator egy keskeny res, amely csak a ressel parhuzamos
rezgeskomponenseket engedi tovabb. Igy a resen athalado hullam mar linearisan polarizalt lesz. Rezgesi skja megegyezik a polarizator rezgesi skjaval (a
res iranyaval), a polarizator forgatasaval egy
utt a linearisan polarizalt hullam
rezgesi skja is elfordul.
Ha a kotelet egy masik, az elozovel megegyezo ressel is kozrefogjuk, akkor a
kialakulo hullamot az hatarozza meg, hogy a ket polarizator rezgesi skja egymassal milyen szoget zar be. Ha a masodik res parhuzamos az elsovel, akkor
ezen a hullam akadalytalanul athalad. Ha a masodik rest lassan elforgatjuk
az elsohoz kepest, akkor az athalado hullam amplit
udoja csokken, meroleges
allas eseteben pedig a hullam teljesen elnyelodik. Mivel ilyen modon a masodik polarizatorral megvizsgalhato a beerkezo polarizalt hullam iranya, azt
szokas analizator nak is nevezni. (Video [8]) 
Az analizatoron athalado hullam intenzitasat konnyen kifejezhetj
uk. Bontsuk fel a belepo, linearisan polarizalt A0 amplit
udoj
u hullamot az analizator rezgesi skjaval parhuzamos, es arra meroleges komponensekre. Az analizatoron csak a parhuzamos komponens
halad kereszt
ul, ennek amplit
udoja:
A = A0 cos ,
ahol a linearisan polarizalt hullam (az elso polarizator) rezgesi skja es az analizator (a
masodik polarizator) rezgesi skja kozti szog. A (10.19) osszef
ugges szerint az intenzitas
az amplit
udo negyzetevel aranyos, gy az analizatoron athalado hullam intenzitasa:
I = I0 cos2 ,
ahol I0 a belepo hullam intenzitasa. Igy a ket polarizator valamelyikenek forgatasaval
szabalyozhato az athalado hullam intenzitasa, ami k
ulonosen az optikaban hasznos.
Ha a ket polarizator egymasra meroleges ( = /2), akkor a tapasztalattal megegye
zoen a hullam teljesen kioltodik. Erdekes
kerdes, hogy mi tortenik, ha ket egymasra
meroleges irany
u polarizator koze egy harmadikat is helyez
unk, es azt lassan forgatjuk. Elhamarkodottan azt gondolhatnank, hogy a ket meroleges polarizator mar minden
komponenst kisz
urt, gy a harmadik behelyezese mar semmit nem valtoztathat. A ta
pasztalat azonban mast mutat! A jelenseg vegiggondolasat az olvasora bzzuk.
Longitudinalis hullamoknal a rezges iranya egyertelm
uen meghatarozott, ezert ilyen
hullamoknal nem figyelheto meg polarizacio. A polarizacio jelensege egyertelm
uen bizonytja, hogy egy hullam transzverzalis.
195

10.4. Hull
amok visszaver
od
ese
es t
or
ese
A hullamok lerasakor eddig vegtelen nagy, homogen kozeget feltetelezt
unk. A tapasztalat szerint, ha egy hullam a kozeg hatarahoz erkezik, akkor onnan reszben visszaverodik, reszben pedig legtobbszor iranyat megvaltoztatva, megtorve tovabbhalad a
masik kozegben.
Az iranyvaltoztatason kv
ul visszaverodeskor megvaltozhat a hullam fazisa, toreskor
pedig megvaltozik a terjedesi sebessege es a hullamhossza is. Transzverzalis hullamoknal
mindket esetben valtozhat a hullam polarizacioja. A visszaverodes es tores soran a mechanikai es elektromagneses hullamok reszben k
ulonbozoen viselkednek, itt elsosorban a
kozos, altalanosan fellepo jelensegekkel foglalkozunk.
A visszaverodes es a tores jol ismert, konnyen megfigyelheto jelenseg az optikaban.
A mechanikai hullamok koz
ul kserletileg legegyszer
ubb rugalmas kotelen keltett transzverzalis hullamokat es vzfel
uleten keltett fel
uleti hullamokat vizsgalni. (A vz fel
uleti
hullamaival kapcsolatban megjegyezz
uk, hogy reszletes lerasuk meglehetosen bonyolult:
a vz osszenyomhatatlansaga miatt nem lehetnek se transzverzalis, se longitudinalis hullamok. A vz reszecskei zart palyakon: korokon, ellipsziseken mozognak. [49])
Ks
erlet: Rugalmas ko
elen halad
o hull
am visszaver
od
ese
t
Ha egy rugalmas kotelen hullamot indtunk el, az a kotel vegerol visszaverodik. Ha a kotel vege rogztett, akkor a visszaverodo hullam kiterese ellentetes
elojel
u (10.7(a) abra), azaz a visszaverodesnel fazisugras lep fel. (Szinuszos
hullamnal a 1-gyel valo szorzas egyenertek
u egy nagysag
u fazisugrassal.)

(a) Visszaver
odes r
ogztett vegrol

(b) Visszaverodes szabad vegrol

10.7. abra. Rugalmas kotelen halado hullam visszaverodese

Ha a hullam szabad (lazan rogztett) kotelvegrol verodik vissza, akkor nincs

fazisugras (10.7(b) abra). 

196

Ks
erlet: Felu
amok visszaver
od
ese
es t
or
ese hull
amk
adban
leti hull
A hullamkad egy atlatszo fenek
u lapos edeny, amelybe nehany millimeteres
vzreteget ont
unk. A vzen keltett fel
uleti hullamok kivettessel lathatova tehetok. Az edeny szele u
gy van kikepezve, hogy ne verje vissza a hullamokat. A
hullamok terjedesi sebesseget a vzmelyseg valtoztatasaval lehet szabalyozni.
Rezgo hullamkeltokkel lehet valtoztathato frekvenciaj
u korhullamokat vagy
egyenes hullamokat letrehozni. (Video: Hullam keltes II. es IV. [8]) Ezekben
a kserletekben egyenes hullamok visszaverodeset es toreset vizsgaljuk.
Ha az egyenes hullamok sk fel
uletnek u
tkoznek, akkor a visszaverodo hullamok is egyenes hullamok lesznek (video). Jol megfigyelheto, hogy a beesesi
szog (a beeso hullam terjedesi iranya es a beesesi meroleges altal bezart szog)
megegyezik a visszaverodesi szoggel (a visszavert hullam terjedesi iranya es
a beesesi meroleges altal bezart szoggel). Ha a hullamok gorb
ult fel
uletnek
u
tkoznek, minden pontban mas iranyba verodnek vissza. A kovetkezo ket videon jol latszik, hogy a homor
u fel
ulet osszegy
ujti, a dombor
u pedig szetszorja
a hullamot. [8]
Ha a hullamkadba egy vekony lemezt fektet
unk, akkor a lemez felett kisebb
lesz a vzmelyseg. A lap szelet elero egyenes hullamnak emiatt lecsokken a
terjedesi sebessege, es ezzel egy
utt a hullamhossza is. Ha az egyenes hullam
nem meroleges iranyban erkezik a hatarfel
ulethez, akkor az iranya is megvaltozik, a hullam megtorik (video). Megfigyelheto, hogy ebben az esetben
a toresi szog (a megtort hullam terjedesi iranya es a beesesi meroleges altal bezart szog) kisebb a beesesi szognel. A tovabbi videokon lathato, hogy
egy dombor
u lencse alak
u lemez osszegy
ujti, egy homor
u lencse alak
u pedig
szetszorja a hullamot. [8] 
A kserleti tapasztalatok magyarazatara, valamint a visszaverodes es a tores torvenyszer
usegeinek levezetesere tobb lehetoseg is knalkozik. A levezetest ket tapasztalati tenyeken alapulo elv, a Huygens-elv es a Fermat-elv alapjan, valamint a (10.5) hullamf
uggveny segtsegevel is elvegezz
uk.

10.4.1. Huygens-elv
A Huygens-elv alapja az a tapasztalat, hogy egy kicsiny, pontszer
u nylason athalado
hullam a nylas mogott u
gy terjed tovabb, mintha egy pontforrasbol kiindulo gombhullam
(ket dimenzioban korhullam) volna. Ez az elhajlas jelensege, amellyel a 10.5.1 szakaszban
reszletesebben fogunk foglalkozni.
A Huygens-elv ennek alapjan a kovetkezo ket alltast fogalmazza meg:
egy hullamfront minden pontjabol elemi gombhullamok indulnak ki,
a kialakulo u
j hullamfront az elemi gombhullamok kozos burkolo fel
ulete. [50]
197

Homogen kozegben egy skhullam a 10.8 abran lathato szerkesztes alapjan skhullamkent tejed tovabb: T periodusidovel kesobb eppen hullamhossz
usag tavolsagra kapjuk
meg az u
j hullamfrontot.

10.8. abra. Hullamterjedes homogen kozegben

Ha a skhullam ket k
ulonbozo kozeg hatarfel
uletehez erkezik, akkor az elemi hullamok
a ket kozegben mas-mas sebesseggel terjednek. A 10.9(a) abran lathato modon a homogen
kozeghez hasonloan megszerkeszthetj
uk az u
j hullamfrontokat. T ido alatt a hullam az
1-es es 2-es kozegben a megfelelo 1 es 2 hullamhossz
usag
u utat teszi meg. (A visszavert
hullamokat az attekinthetoseg erdekeben nem rajzoltuk be.)

(a) Hull
amfrontok megszerkesztese

(b) Snellius-Descartes-torveny levezetese

10.9. abra. Tores a Huygens-elv alapjan

A beesesi es a toresi szog kozotti kapcsolatot a 10.9(b) abra alapjan rhatjuk fel. A
kis derekszog
u haromszogekben:
1 = d sin b
2 = d sin t .

198

Mivel a hullam frekvenciaja mindenhol ugyanakkora, a hullamhossz az egyes kozegekben

aranyos a kozegbeli hullamterjedesi sebesseggel. Ennek alapjan a toresi torveny:
sin b
1
c1
=
=
= n2,1 .
sin t
2
c2

(10.20)

Ez a Snellius-Descartes-torveny, az n2,1 dimenziotlan mennyiseget pedig szokas a 2-es

kozeg 1-es kozegre vonatkoztatott t
oresmutato janak nevezni. [51]
Ha c2 < c1 , akkor n2,1 > 1, es t < b . Ilyenkor a beeso hullam reszben megtorve
belep a masik kozegbe, reszben pedig visszaverodik.
Ha c2 > c1 , akkor n2,1 < 1, es t > b . Ilyenkor a (10.20) osszef
ugges alapjan
sin t =

sin b
Q 1.
n2,1

Ha sin b > n2,1 , akkor sin t > 1 adodik, t -re nem kapunk eredmenyt. Ez a teljes
visszaverodes jelensege: a hullam nem tud atlepni a masik kozegbe, visszaverodik.
A visszaverodo hullamfrontok a 10.9(a) abrahoz hasonlo modon megszerkeszthetok.
(Ilyenkor a beeso es a visszavert hullamok ugyanabban a felterben vannak, amitol az
abra nehezebben attekintheto.) A szamtas gondolatmenete is hasonlo, de most a beeso
es a visszavert hullam sebessege megegyezik, amibol a visszaverodes torvenye:
v = b .

(10.21)

10.4.2. Fermat-elv
A Fermat-elv szerint a hullam a ter rogztett A es B pontja kozott azon a palyan
halad, amelyen a hullamterjedes idejenek szelsoerteke (altalaban minimuma) van. [52]
Egy elemi ds u
t megtetelehez sz
ukseges ido:
1
dt = ds ,
c
ahol c a hullam helyf
uggo terjedesi sebessege. Azt a palyat keress
uk, amelyen
ZB
AB =

1
ds = extremum .
c

Az ilyen problemak megoldasaval a variacioszamtas foglalkozik.

Homogen kozegben c = allando, gy:
AB

1
=
c

ZB

1
ds = s ,
c

199

amely akkor minimalis, ha az u

tvonal az AB szakasz, azaz ha a hullam a tapasztalattal
egyezoen egyenes vonalban terjed.
Vizsgaljuk a tores jelenseget a Fermat-elv segtsegevel! A 10.10 abran lathato modon
legyen az A pont az 1-es, a B pont a 2-es kozegben. A hullam mindket homogen kozegben
egyenes vonalban terjed, gy csak azt kell meghataroznunk, hol lepi at a kozeghatart. A
hullamterjedeshez sz
ukseges ido:
q
q
2
2
a + (x xA )
b2 + (xB x)2
s1 s2
+
=
+
.
AB =
c1 c2
c1
c2
Ennek a kifejezesnek a minimumat keress
uk, ha x erteket valtoztatjuk. Ehhez AB xszerinti derivaltjat kell felrnunk, es annak zerushelyet megkeresn
unk:
dAB
1
2 (x xA )
1
2 (xB x)
q
q
=

= 0,
dx
2c1
2c2
2
2
2
2
a + (x xA )
b + (xB x)
2-vel egyszer
ustve, es a torteket szogf
uggvenyekkel kifejezve:
sin b sin t

=0
c1
c2
c1
sin b
= ,
sin t
c2
azaz a (10.20) kifejezessel megegyezo eredmenyre jutottunk.

10.10. abra. Tores a Fermat-elv alapjan

A visszaverodes torvenyenek levezetese a Fermat-elvvel egyszer

u geometriafeladat,
de a c1 = c2 helyettestessel is azonnal adodik a (10.21) kifejezessel egyezo v = b
eredmeny.
200

10.4.3. Levezet
es a hull
amfu
eny segts
eg
evel
ggv
Vegy
uk fel a koordinata-rendszer
unket u
gy, hogy a beeso hullam kb hullamszamvektora az xy-skban, a kozeghatar az xz-skban legyen (10.11 abra). Igy a hatarfel
ulet
pontjaihoz mutato r helyvektor is az xz-skban van. A visszavert es megtort hullamok
kv es kt hullamszamvektoraira nem tesz
unk semmilyen megkotest.

10.11. abra. Visszaverodes es tores levezetese a hullamf

uggveny segtsegevel
Irjuk fel a (10.5) kifejezes alapjan a beeso, a visszavert es a megtort hullam hullamf
uggvenyet a kozeghataron:
b (r, t) = Ab cos (t kb r)
v (r, t) = Av cos (t kv r)
t (r, t) = At cos (t kt r) .
Az 1-es kozegben a beeso es a visszavert hullam hullamf
uggvenyenek osszege, a 2-es
kozegben a megtort hullam hullamf
uggvenye rja le mozgast. A hatarfel
uleten a ket
erteknek meg kell egyeznie:
b (r, t) + v (r, t) = t (r, t) .

(10.22)

Ez csak u
gy teljes
ulhet minden r helyen es t idopillanatban, ha a harom koszinuszos
f
uggveny fazisa megegyezik, amibol a kovetkezo egyenlet adodik:
kb r = kv r = kt r .
Irjuk fel
r
kb
kv
kt

az egyenletben szereplo vektorokat koordinataik segtsegevel:

xz-skban (x, 0, z)
xy-skban (kbx , kby , 0)
tetszoleges (kvx , kvy , kvz )
tetszoleges (ktx , kty , ktz ) .
201

(10.23)

A (10.23) egyenletben a skalaris szorzatokat a vektorok koordinataival kifejezve (A.1

f
uggelek):
kbx x = kvx x + kvz z = ktx x + ktz z .
Az egyenletek csak akkor teljes
ulnek minden x es z ertekre, ha az x es z komponensekre
k
ulon-k
ulon is igazak. A z komponensekre:
kvz = ktz = 0 ,
tehat kb es kt az xy-skban, azaz a kb vektor es a beesesi meroleges altal kifesztett
skban helyezkedik el (a harom hullamszamvektor es a beesesi meroleges komplanaris).
Az x komponensekre:
kbx = kvx = ktx .
Valasszuk szet a visszaverodesre es a toresre vonatkozo egyenleteket, es a vektorkomponenseket fejezz
uk ki a 10.11 abra alapjan szogf
uggvenyek segtsegevel:
|kb | sin b = |kv | sin v
|kb | sin b = |kt | sin t .
A (10.3) kifejezes alapjan:

c1

|kt | = ,
c2

|kb | = |kv | =

es ezt behelyettestve:

sin b = sin v
c1
c1

sin b = sin t ,
c1
c2
amibol a visszaverodes es tores (10.21) es (10.20) torvenyei mar kozvetlen
ul adodnak:
v = b
c1
sin b
=
= n2,1 .
sin t
c2
A hullamf
uggveny alapjan nemcsak a visszavert es megtort hullamok iranyat, hanem
intenzitasukat is meg lehet hatarozni. A kovetkezokben csak merolegesen beeso longitudinalis hullamok intenzitasviszonyait elemezz
uk. (Transzverzalis hullamok eseteben a
hullam polarizacioja is befolyasolja az eredmenyt, ezzel reszletesebben az optika foglalkozik. [53])
202

Az intenzitasok meghatarozasahoz rjunk fel ket egyenletet! A hatarfel

uleten az amplit
udokra a (10.22) es (10.23) osszef
uggesek alapjan:
Ab + Av = At ,

(10.24)

az intenzitasokra pedig az energiamegmaradas miatt (meroleges beeses eseten):

Ib Iv = It .

(10.25)

A (10.18) osszef
ugges alapjan az intenzitasok kifejezhetok:
1
Ib = 1 2 A2b c1
2
1
Iv = 1 2 A2v c1
2
1
It = 2 2 A2b c2 ,
2

(10.26)

ahol 1 es 2 az 1-es es 2-es kozeg s

ur
usege.
A (10.26) kifejezeseket behelyettestve a (10.25) egyenletbe es atalaktva:

1
1
1 c1 2 A2b A2v = 2 c2 2 A2t
2
2
1 c1 (Ab Av ) (Ab + Av ) = 2 c2 A2t .
A (10.24) egyenlet szerint At = Ab + Av , ezt behelyettestve, majd egyszer
ustve:
1 c1 (Ab Av ) = 2 c2 (Ab + Av ) .
Az egyenletet megoldva eloszor Av , majd (10.24) felhasznalasaval At kifejezheto:
1 c1 2 c2
Ab
1 c1 + 2 c2
21 c1
At =
Ab .
1 c1 + 2 c2

Av =

A (10.26) kifejezesek alapjan:

Iv
A2
= 2v
Ib
Ab
It
2 c2 A2t
=
,
Ib
1 c1 A2b

203

ennek felhasznalasaval a visszavert es megtort hullam intenzitasa:

(1 c1 2 c2 )2
Ib
Iv =
(1 c1 + 2 c2 )2
41 c1 2 c2
It =
Ib .
(1 c1 + 2 c2 )2

(10.27)

Figyelj
uk meg, hogy ha 1 c1 es 2 c2 kozel egyenlo, akkor alig van visszaverodes, ha
viszont az egyik sokkal nagyobb, mint a masik, akkor a hullam szinte teljes egeszeben
visszaverodik.

10.5. Interferencia
A kozegben altalaban egyszerre tobb hullam is terjed (k
ulonbozo hullamforrasbol szarmazo vagy ugyanabbol a hullamforrasbol indulo, reszben visszavert, megtort hullamok).
Ha a hullamot lero egyenletek linearisak (vagy kis amplit
udo eseten linearis egyenletekkel kozelthetok), akkor kialakulo hullamkep az egyes hullamok szuperpozcio ja:
X
(r, t) =
i (r, t) .
i

A hullamok egy adott helyen es adott pillanatban erosthetik, gyengthetik vagy kiolthatjak egymast. Tagabb ertelemben ezt a jelenseget nevezz
uk interferencianak. Az interferencia kifejezest sz
ukebb ertelemben akkor hasznaljuk, ha a szuperpozcio kovetkezteben
kialakulo erostesek, gyengtesek vagy kioltasok megfigyelhetok (hallhatok, lathatok), azaz terben es idoben nem t
ul gyorsan valtoznak. (A napfenyben vagy egy lampa fenyeben
peldaul egymastol f
uggetlen atomi hullamforrasok sokasaganak a fenye szuperponalodik,
melyek veletlenszer
uen erostik vagy gyengtik egymast, es gy interferencia nem, vagy
csak nagyon korlatozottan figyelheto meg.)
K
et g
ombhull
am interferenci
aja
Vizsgaljuk meg azt az egyszer
u esetet, amikor ket pontforras azonos frekvenciaj
u
gombhullamokat kelt (nem feltetlen azonos fazisban). Az egyes hullamforrasok altal elindtott hullamok hullamf
uggvenyei (a hullamok amplit
udojanak csokkeneset figyelmen
kv
ul hagyva):
1 (r, t) = A1 cos(t kr)
2 (r, t) = A2 cos(t kr + ) .
A hullamforrasoktol r1 illetve r2 tavolsagra levo P pontban megfigyelheto hullamot a ket
hullam osszege adja meg:
(P, t) = 1 (r1 , t) + 2 (r2 , t) .
204

Behelyettestve a hullamf
uggvenyeket:
(P, t) = A1 cos (t kr1 ) + A2 cos (t kr2 + ) = A cos(t + ) ,
ahol A es erteke a hullamok parametereibol kifejezheto. A P pontban megfigyelheto
hullam amplit
udoja a (9.24) kifejezes alapjan:
q
A = A21 + A22 + 2A1 A2 cos (kr1 kr2 + ) .
Az amplit
udo akkor maximalis, akkor van erostes, ha
kr1 kr2 + = 2n

(n Z)

ekkor A = A1 + A2 ,

es akkor minimalis, akkor van gyengtes, ha

kr1 kr2 + = (2n + 1)

(n Z)

ekkor A = |A1 A2 | .

Ha A1 = A2 , akkor a ket hullam bizonyos helyeken nemcsak gyengti, hanem ki is oltja

egymast. Ha ezen kv
ul = 0 (a ket hullamforras azonos fazisban bocsat ki hullamokat),
akkor az erostes feltetele:
2n
k (r1 r2 ) = 2n ,
s = r1 r2 =
= n
(n Z) ,
(10.28)
k
tehat a hullamok ott erostik egymast, ahol a s u
tk
ulonbseg (a ket hullamforrastol mert
tavolsag k
ulonbsege) a hullamhossz egesz szam
u tobbszorose. Ehhez hasonloan a kioltas
feltetele:
(2n + 1)

k (r1 r2 ) = (2n + 1) ,
s = r1 r2 =
= (2n + 1)
(n Z) ,
k
2
azaz az u
tk
ulonbseg a felhullamhossz paratlan szam
u tobbszorose.

10.12. abra. Erostesi es kioltasi helyek ket azonos fazis

u pontforras kor
ul
A fenti feltetelek alapjan az erostesek es kioltasok a skban hiperbolaveken helyezkednek el, melyek fokuszai a hullamforrasok (10.12 abra, Hullamkeltes V. video [8]). A
ket hullamforrast osszekoto szakasz felezomerolegese mindig erostesi hely, kioltas viszont
csak akkor jon letre, ha a hullamforrasok tavolsaga nagyobb, mint a hullamhossz fele.
Terben az erostesi es kioltasi helyek forgasi hiperboloid fel
uleteken helyezkednek el.
205

Koherencia
A hullam intenzitasa aranyos az amplit
udo negyzetevel (I A2 ), gy az eredo hullam
intenzitasa:
p
(10.29)
I = I1 + I2 + 2 I1 I2 cos(ks + ) .
Az elso ket tag mindig pozitv, ezek a ket szuperponalodo hullam intenzitasanak az
uggese, az erostes, gyengtes vagy kioltas a harmadik,
osszeget adjak. Az intenzitas helyf
u
gynevezett interferencia tag kovetkezmenye.
Ha a ket forras kozotti fazisk
ulonbseg idoben allando, akkor a ket hullamot koherensnek nevezz
uk. Ilyenkor az intenzitas a hely f
uggvenye, az interferencia hallhato,

lathato, megfigyelheto. Ha viszont idoben valtozik, akkor a kifejezes utolso, helyf

uggo

tagja idoben kiatlagolodik, idoatlagban nullat ad, es gy az intenzitas mindenhol a ket

intenzitas osszege lesz, interferenciat pedig nem figyelhet
unk meg.
Intenzit
aseloszl
as a hull
amforr
asokt
ol t
avol
Vizsgaljuk ket pontszer
u hullamforras intenzitaseloszlasat az azonos intenzitas
u es
fazis
u forrasoktol tavol, a forrasokat osszekoto szakasszal parhuzamos egyenes menten.

(a) Kserleti elrendezes

(b) Az u
tk
ulonbseg meghatarozasa

10.13. abra. Interferencia a hullamforrastol tavol

A 10.13(a) abra alapjan a P pont koordinataja:
x = D tg D ,

(10.30)

hiszen x  D miatt alkalmazhatjuk a kis szogekre ervenyes tg kozeltest.

A 10.13(b) abra alapjan a ket hullam kozotti u
tk
ulonbseg a sin kozeltes es
a (10.30) kifejezes felhasznalasaval:
s = d sin d x
206

d
.
D

(10.31)

Maximalis erostest a (10.28) osszef

ugges alapjan akkor kapunk, ha
s = n ,

x=n

D
d

(n Z) .

Az intenzitaseloszlas a (10.29) kifejezes alapjan rhatjuk fel, felhasznalva, hogy a ket

forras intenzitasa egyenlo (I1 = I2 = I0 ):
p
I(x) = I1 + I2 + 2 I1 I2 cos ks = 2I0 (1 + cos ks) =




dx
d
2dx
= 2I0 1 + cos kx
= 2I0 1 + cos
= 4I0 cos2
.
D
D
D

10.14. abra. Intenzitaseloszlas a pontforrasoktol tavol

Az intenzitaseloszlas a 10.14 abran lathato. A maximumok tavolsaga D/d, ennek

meresevel d es D ismereteben a hullamhossz meghatarozhato.

10.5.1. Elhajl
as, Huygens-Fresnel-elv
Homogen kozegben a skhullamok hullamfrontjai parhuzamosak, a hullam terjedesi iranya a hullamfrontokra meroleges egyenes. Ha azonban a hullam egy akadalyhoz
erkezik, akkor nemcsak egyenesen halad tovabb, hanem behatol az akadaly mogotti arnyekter be is (10.15 abra, Hullam elhajlasa I. video [8]). Ez a hullamelhajlas, vagy mas
neven diffrakcio jelensege.

10.15. abra. Elhajlas akadaly szelen

207

Sok esetben k
ulonosen az optikaban nagyon nehez azt biztostani, hogy ket hullamforrasbol azonos fazisban induljanak hullamok. Az elhajlas jelenseget felhasznalva
azonban u
gy is letre lehet hozni ket azonos fazis
u gombhullamot, hogy egy skhullamot
ket kicsiny nylason enged
unk at: ekkor a nylasokon athalado hullamok a nylas mogotti terreszben szetter
ulnek (ahogy ezt mar a 10.4.1 szakaszban, a Huygens-elv kapcsan
megemltett
uk).
A 10.16 abran es a Hullam elhajlasa II. kserleti videon [8] skhullamok k
ulonbozo
szelesseg
u (az abra skjara meroleges) reseken haladnak at. Ha a res d szelessege sokkal
nagyobb, mint a hullamhossz, akkor a hullamfront nagy resze egyenesen halad tovabb
a res szelein azonban az elhajlas miatt ekkor is behatol az arnyekterbe (10.16(a) abra).
Ha viszont a res sokkal kisebb a hullamhossznal, akkor a res mogott a hullam teljesen
szetter
ul: keskeny res eseten hengerhullamot, pontszer
u nylas eseten gombhullamot, ketdimenzios esetben korhullamot kapunk (10.16(c) abra). A koztes esetben, ha a res merete
es a hullamhossz osszemerheto, akkor a resen athalado hullamban az interferencia miatt bizonyos iranyokban erostesek, mas iranyokban gyengtesek alakulnak ki (10.16(b)
abra).

(a) d 

(b) d

(c) d 

10.16. abra. Elhajlas k

ulonbozo szelesseg
u reseken

Az elhajlasi es interferenciajelensegeket a Huygens-elv segtsegevel mar nem lehet

ertelmezni, mert a kozos burkolofel
ulet fogalma nem veszi figyelembe az elemi hullamok

intenzitas- es fazisviszonyait. Emiatt a Huygens altal megfogalmazott elvet tobb mint

szaz evvel kesobb Fresnel modostotta. [50]
A Huygens-Fresnel elv a kovetkezo ket alltast fogalmazza meg:
egy hullamfront minden pontjabol elemi gombhullamok indulnak ki,
a kialakulo u
j hullamfrontot az elemi gombhullamok interferenciaja adja meg.
208

10.17. abra. Elhajlas ket resen

A 10.17 abran a skhullamok ket, a hullamhosszhoz kepest keskeny resen haladnak at.
A resek mogott ugyanolyan hullamkep alakul ki, mintha ket azonos frekvenciaj
u es azonos
fazis
u hullamforras keltette volna. (Young-fele ketreses kserlet. [54]) A Hullam elhajlasa
III. hullamkadas kserletet bemutato videon az is jol megfigyelheto, hogy a ket resen
athalado hullamok ugyanolyan interferenciakepet hoznak letre, mint ket pontforras. [8]
Elhajl
as
es interferencia t
obb r
esen
Kettonel tobb (keskeny) res eseten az interferenciakepet legegyszer
ubben a 9.2 szakaszban megismert fazorokkal (forgovektoros modszerrel) lehet meghatarozni. A fazisk
ulonbseg ket, egymastol d tavolsagra levo resbol indulo, szogben halado hullam kozott
a (10.31) kifejezes alapjan:
d
s
2 .
(10.32)
= 2

Az eredo hullam A amplit

udojat a resektol tavol az egyes resekbol indulo hullamokat
jellemzo fazorok osszege adja (10.18 abra). Ha a fazisk
ulonbseg = 2n (n Z),
akkor a vektorok egy egyenesbe esnek, es gy eredoj
uk maximalis lesz. Ezekhez a fazisk
ulonbsegekhez tartoznak az intenzitaseloszlas fomaximumai (10.20(a) abra).

10.18. abra. Az eredo amplit

udo szerkesztese (N = 5 res, = /5)

209

10.19. abra. Az eredo amplit

udo k
ulonbozo fazisk
ulonbsegek eseten (N = 5 res)

A 10.19 abran lathato a fazorabra a szomszedos resek kozotti fazisk

ulonbseg
nehany ertekenel (N = 5 res eseten). Lathato, hogy az eredo amplit
udo N 1 esetben
nulla: ilyenkor a hullamok kioltjak egymast. A kioltasok kozott az amplit
udonak N 2
lokalis maximuma van: ezekhez tartoznak az intenzitaseloszlas mellekmaximumai.
A 10.20(a) abra mutatja az intenzitaseloszlast a resektol D  d tavolsagra levo x
tengelyen. (A kserleti elrendezes ugyanolyan, mint a 10.13(a) abran.) A fomaximumok
tavolsaga a (10.30) es a (10.32) osszef
uggesek alapjan a ketreses esethez hasonloan:
D
.
d
A resek N szamanak novelesevel a fomaximumok egyre keskenyebbek, a mellekmaximumok pedig egyre laposabbak lesznek. A 10.20(b) abra mutatja az intenzitaseloszlast
nagyon sok res eseten: a mellekmaximumok teljesen elt
unnek, a fomaximumok pedig elesse valnak. Az optikaban a sok parhuzamos resbol allo rendszert optikai racsnak nevezik.
x =

(a) N = 5 res

(b) Nagyon sok res (racs)

10.20. abra. Intenzitaseloszlas a resektol tavol

Ha a resek szelessege osszemerheto a tavolsagukkal, akkor az intenzitaseloszlas megha
tarozasa fazorokkal bonyolultabb. Altal
anos esetben a 9.2 szakaszban megismert Fouriertranszformacioval lehet elvegezni a szamtast. [55]
210

10.5.2. Interferencia visszaver

od
eskor
Vizsgaljunk egy egydimenzios hullamot, amely a kozeg hatararol visszaverodik, es a
visszaverodo hullam interferal a beeso hullammal. Legyen a hullamterjedes az x-tengellyel
parhuzamos, vegy
uk fel a koordinatatengely kezdopontjat a kozeghatarnal, es terjedjen
a beeso hullam negatv iranyba. Ekkor a beeso es a visszavert hullam hullamf
uggvenye:
(x, t) = A sin(t + kx)
(x, t) = A0 sin(t kx + ) ,
a kialakulo hullam pedig a ket hullam szuperpozcioja:
(x, t) = (x, t) + (x, t) .
Eloszor meg kell hataroznunk a visszavert hullam A0 amplit
udojat es kezdofazisat. Ha a
kozeghatar rogztett, akkor ott nem lehet kiteres, az eredo hullamf
uggveny mindig nulla:
(0, t) 0 ,
amibol A0 = A es = adodik. (A fazisk
ulonbseg egyenertek
u a negatv elojellel.)
Ennek alapjan az eredo hullam (trigonometrikus atalaktasokkal):
(x, t) = A [sin(t + kx) sin(t kx)] = 2A sin kx cos t .

(10.33)

A kialakulo hullamformat allohullamnak nevezz

uk. Az allohullam egesz maskepp viselkedik, mint az eddig vizsgalt halado hullamok: meghatarozott helyeken, a csomopontokban, a kozeg kiterese mindig nulla, mg mas helyeken k
ulonbozo amplit
udoj
u rezgest vegez. A rezges amplit
udoja a duzzadohelyeken a legnagyobb. Az allohullam es
a haladohullam kozotti k
ulonbseg jol megfigyelheto a 10.21 abran. Az allohullamokkal
a 10.7 szakaszban foglalkozunk reszletesebben.

ohull
(a) All
am

(b) Haladohullam

10.21. abra. Egydimenzios allo- es haladohullam

211

10.6. Hull
amterjed
es ku
onb
oz
o k
ozegekben
l
A 10.2 szakaszban rugalmas r
udban vizsgaltuk a hullamterjedest. Ebben a reszben gazban terjedo longitudinalis skhullamokra es megfesztett rugalmas h
uron terjedo
transzverzalis hullamokra vezetj
uk le a hullamegyenletet, majd ezek alapjan felrjuk a
hullamegyenlet altalanos alakjat.
Hull
amterjed
es g
azban
A 10.22 abran a r
udhoz hasonloan felrajzoltuk a gaz kicsiny, S keresztmetszet
u darabjat. Az x-tengely iranyaba terjedo skhullamot vizsgalunk, gy a problema a rugalmas
r
udhoz hasonloan egydimenzios. A hullamf
uggveny ebben az esetben is a kozeg elmozdulasat adja meg, ami a longitudinalis hullamban szinten x irany
u. A vizsgalt kozeg
egy nyugalmi allapotaban p nyomas
u, s
ur
useg
u gaz, amelyben a hullam terjedesekor
az adiabatikus osszenyomodas miatt egy helytol es idotol f
uggo dp(x, t) nyomastobblet
keletkezik.

10.22. abra. Longitudinalis skhullam terjedese gazban

Irjuk fel most is a kozeg x es x + dx kozotti kicsiny darabjara Newton II.torvenyet:
dF = dma .
A kis darabra hato erot a gaz rugalmas tulajdonsagai alapjan hatarozzuk meg. A gazban
nyomastobblet hatasara fellepo ero:
F (x, t) = Sdp(x, t) .

(10.34)

A hullamterjedes kozben a gaz osszenyomodasa gyorsan tortenik, es a gaz rossz hovezeto, gy nincs ido hocserere, az allapotvaltozas adiabatikus. Adiabatikus valtozas eseten
idealis gazban:
pV = allando ,
ahol a fajhohanyados. Az egyenlet mindket oldalat V szerint derivalva:
dp
V + pV 1 = 0 ,
dV
212

amit atrendezve:
dp = p

dV
.
V

(10.35)

A kis darab terfogata:

V = Sdx ,
a terfogat megvaltozasa pedig:
dV = Sd = S

(x, t)
dx .
x

Mindezt behelyettestve a (10.35), majd a (10.34) kifejezesekbe:

(x, t)
x
(x, t)
F (x, t) = Sp
,
x

dp(x, t) = p

(10.36)
(10.37)

amibol a kis darabra hato ero:

dF =

2
F (x, t)
dx = Sp 2 dx .
x
x

A kis darab tomege es gyorsulasa a 10.2 szakaszhoz hasonloan:

dm = Sdx
2 (x, t)
.
a=
t2
Veg
ul mindezt behelyettestve a mozgasegyenletbe, az egyenletet Sdx-szel egyszer
ustve,
es rendezve megkapjuk a gazban terjedo longitudinalis hullam hullamegyenletet:
2 (x, t)
p 2 (x, t)
=
.

x2
t2

(10.38)

Az egyenlet ugyanolyan alak

u, mint a rugalmas h
urra felrt (10.9) hullamegyenlet,
csak az allando mas. A 10.2 szakaszban megmutattuk, hogy ez a konstans a kozegben
terjedo haladohullam sebessegenek a negyzete. Eszerint a gazban terjedo hullam sebessege:
s
r
p
K
c=
=
,
(10.39)

ahol K = p a kompressziomodulus. A kifejezest az idealis gaz allapotegyenletenek

felhasznalasaval atalaktva:
r
RT
c=
.
M
(R az egyetemes gazallando, T a gaz abszol
ut homerseklete, M pedig a molaris tomege.)
213

Transzverz
alis hull
am megfesztett rugalmas h
urban
A 10.23 abran a megfesztett h
ur kicsiny darabjat rajzoltuk fel. A hullam az x-tengely
iranyaban terjed, a h
ur kiterese pedig y-irany
u: y = (x, t) A h
urt a T(x, t) ero feszti,
amely az x-tengellyel (x, t) szoget zar be.

10.23. abra. Transzverzalis hullam terjedese rugalmas h

uron

A h
ur kicsiny, x es x + x kozotti darabjara a mozgasegyenlet:
dFy = dmay .
Az y-irany
u ero:
dFy = Ty (x + x) Ty (x) = T {sin [(x + x, t)] sin [(x, t)]}
tg
T {tg [(x + x, t)] tg [(x, t)]} = T
dx ,
x
ahol felhasznaltuk, hogy  1 miatt a T fesztoero nagysaga kozel allando es hasznalhato a sin tg kozeltes. A h
ur alakjat az y(x) f
uggveny rja le, gy a tg meredekseg
kifejezheto a hullamf
uggveny x szerinti parcialis derivaltjakent:
tg =

(x, t)
,
x

amit behelyettestve az ero kifejezesebe:

dFy = T

2 (x, t)
dx .
x2

A h
ur kicsiny darabjanak tomege es gyorsulasa:
dm = Sdl Sdx
2 (x, t)
ay =
.
t2
214

A kifejezeseket behelyettestve a mozgasegyenletbe, dx-szel egyszer

ustve, es rendezve
megkapjuk a h
uron terjedo transzverzalis hullam hullamegyenletet:
T 2 (x, t)
2 (x, t)
=
.
S x2
t2

(10.40)

Az egyenlet ismet ugyanolyan alak

u, mint a (10.9) es a (10.38) hullamegyenletek.
Ennek alapjan a h
uron halado transzverzalis hullam sebessege:
s
s
T
T
=
,
(10.41)
c=
S

ahol = S a h
ur hosszegysegre eso tomege (linearis s
ur
usege).

10.6.1. A hull
amegyenlet
altal
anos alakja
Harom k
ulonbozo kozegben meghatarozva a hullamegyenletet, mindig (10.11) alak
u
differencialegyenletet kaptunk, ez az egydimenzios hullamegyenlet altalanos alakja:
c2

2 (x, t)
2 (x, t)
=
.
x2
t2

(10.42)

A k
ulonbozo kozegekben c2 erteke a kozeg tulajdonsagaitol f
ugg:
E

p
c2 =

T
c2 =

c2 =

longitudinalis hullam r
udban ,
longitudinalis hullam gazban ,
transzverzalis hullam h
uron .

Harom dimenzioban a hullamf

uggveny az r(x, y, z) helyvektor es a t ido f
uggvenye:
(r, t) = (x, y, z, t). A differencialegyenlet bal oldala ennek megfeleloen kiegesz
ul az x
es y szerinti parcialis derivaltakkal is. A haromdimenzios hullamegyenlet:

 2
2 (r, t) 2 (r, t)
2 (r, t)
2 (r, t)
c
+
+
=
.
(10.43)
x2
y 2
z 2
t2
A 10.2 szakaszban megmutattuk, hogy a (10.4) hullamf
uggveny kielegti az egydimenzios hullamegyenletet (ebbol kaptuk meg, hogy a hullamegyenletben szereplo konstans
a haladohullam sebessegenek negyzete). Ehhez hasonloan, a differencialegyenletbe valo
behelyettestessel megmutathato, hogy a terbeli skhullam (10.5) es a gombhullam (10.6)
hullamf
uggvenyei kielegtik a (10.43) haromdimenzios hullamegyenletet. A levezetest az
olvasora bzzuk.
215

Elektrom
agneses hull
am v
akuumban

Erdekess
egkent nagyon leegyszer
ustve megmutatjuk, hogy a Maxwell-egyenletek
alapjan a vakuumban terjedo elektromagneses hullamokra is (10.42) alak
u differencialegyenlet adodik. Vizsgaljunk egy x-tengely iranyaban terjedo linearisan polarizalt elektromagneses skhullamot: az elektromos tererosseg vektora az y-, a magneses indukcio
vektora a z-tengely iranyaba mutat (10.24 abra).

10.24. abra. Vektorok az x iranyban terjedo polarizalt elektromagneses skhullamban

Vakuumban (ahol nem kell figyelembe venn

unk az anyag elektromos es magneses
tulajdonsagait, es toltesek, aramok sincsenek) a Maxwell-egyenletek leegyszer
usodnek. A
levezeteshez csak a harmadik es negyedik Maxwell-egyenletre van sz
ukseg
unk [56]:
Z
I
d
BdA
(10.44)
Eds =
dt
g
A
I
Z
d
Bds = 0 0
EdA .
(10.45)
dt
g

(a) Elektromos terer

osseg

(b) Magneses indukcio

10.25. abra. Vazlat a korintegralokhoz

216

A (10.44) egyenletet a 10.25(a) abran lathato kis teglalapra felrva:

B
dxdy
t
E
B
=
,
x
t

[E(x + dx) E(x)] dy =

majd az egyenlet mindket oldalat x szerint derivalva:

2E
2B
.
=

x2
tx

(10.46)

Hasonloan, a (10.45) egyenlet es a 10.25(b) abra alapjan:

E
dxdz
t
E
B
= 0 0
,

x
t

[B(x + dx) B(x)] dz = 0 0

majd az egyenlet mindket oldalat t szerint derivalva:

2B
2E
= 0 0 2 .
xt
t

(10.47)

Ha egy f
uggvenyt egymas utan tobb valtozoja szerint derivalunk parcialisan, akkor
az eredmeny nem f
ugg a derivalasok sorrendjetol. Ennek alapjan:
2B
2B
=
.
tx
xt
Ennek felhasznalasaval a (10.46) es (10.47) egyenleteket egybevetve:
2E
2B
2B
2E
=

.
0 0
x2
tx
xt
t2
Az egyenletet 0 0 -lal atosztva megkapjuk az elektromagneses hullam egydimenzios hullamegyenletet:
1 2E
2E
=
.
(10.48)
0 0 x2
t2
Az egyenlet ismet ugyanolyan alak
u, mint az eddigi hullamegyenletek. Ennek alapjan
az elektromagneses hullam sebessege vakuumban (a vakuumbeli fenysebesseg):
r
1
c=
.
(10.49)
0 0

217

 ohull
10.7. All
amok
A 10.5.2 szakaszban lattuk, hogy haladohullamok interferenciajabol allohullamok alakulhatnak ki. Keress
uk most a (10.42) egydimenzios hullamegyenlet allohullam
u megoldasait a kovetkezo alakban:
(x, t) = (x) cos(t + ) ,

(10.50)

ahol a (x) csak helytol f

uggo tenyezo egyelore ismeretlen.
Helyettests
uk be a (10.50) f
uggvenyt a (10.42) differencialegyenletbe, es vegezz
uk el
a parcialis derivalasokat:
c2

d2 (x)
cos(t + ) = (x) 2 cos(t + ) .
dx2

Az egyenletet rendezve:
c


d2 (x) 2
+ 2 (x) cos(t + ) = 0 ,
dx2
c

ami csak akkor teljes

ulhet barmely t idopillanatban, ha a szogletes zarojelben levo tenyezo
nulla. Felhasznalva az /c = k osszef
uggest is:
d2 (x)
+ k 2 (x) = 0 .
dx2

(10.51)

Ez az egyenlet pontosan olyan, mint a harmonikus rezgomozgas differencialegyenlete

(csak itt t helyett x a valtozo), gy az altalanos megoldasa is ugyanolyan:
(x) = A sin(kx + ) .

(10.52)

A megoldast berva a (10.50) probaf

uggvenybe a hullamegyenlet altalanos allohullam
u
megoldasat kapjuk:
(x, t) = A sin(kx + ) cos(t + ) .
(10.53)
Konkret esetekben a megoldast az altalanos megoldasbol a peremfeltetelek figyelembevetelevel kaphatjuk meg. Nezz
unk nehany, a gyakorlati eletben is fontos peldat!
ohull
All
am megfesztett h
uron
Vizsgaljunk egy L hossz
usag
u megfesztett h
uron kialakulo transzverzalis allohullamokat. A h
ur legyen parhuzamos az x-tengellyel, es egyik vege legyen a koordinata-rendszer
kezdopontjaban. A hatarfeltetel az, hogy a h
ur mindket vege rogztett, kiteres
uk minden
pillanatban nulla (csomopont):
(0, t) = (L, t) 0 ,
218

ami csak akkor teljes

ulhet minden idopillanatban, ha
(0) = (L) = 0 .
A hullamf
uggveny helyf
uggo tenyezoje a (10.52) f
uggveny:
(x) = A sin(kx + ) .
A (0) = 0 feltetel alapjan = 0. Ezt felhasznalva a (L) = 0 feltetel szerint:
(L) = A sin kL = 0
kL = n
(n N+ )

kn = n
(n N+ ) .
L
A hullamszam tehat csak meghatarozott, diszkret ertekeket vehet fel! Az n index jeloli az egyes megoldasokat. A hullamszam meghatarozza az allohullam hullamhosszat,
korfrekvenciajat es frekvenciajat is:
2
1
= 2L
kn
n
c
n = kn c = n
L
n
c
n =
=n
2
2L
n =

(n N+ )
(n N+ )

(10.54)

(n N+ ) .

A h
uron tehat csak meghatarozott frekvenciaj
u allohullamok alakulhatnak ki, a lehetseges frekvenciak a 1 alapfrekvencia egesz szam
u tobbszorosei. Az alapfrekvencia a h
ur
hosszatol es a haladohullamok terjedesi sebessegetol f
ugg ez utobbit viszont a h
ur linearis s
ur
usege es a h
urt feszto ero hatarozza meg (10.6 szakasz). Mindezek alapjan a
lehetseges allohullamok hullamf
uggvenyei:
 c

 
n (x, t) = An sin (kn x) cos (n t + n ) = An sin n x cos n t + n ,
L
L
ahol az An , n allandok a kezdeti feltetelektol f
uggenek (n N+ ). A h
uron kialakulo
hullam altalanos esetben ezeknek az allohullamoknak a szuperpozcioja.

ohullamkep h
10.26. abra. All
uron (n = 1, 2, 3)
A 10.26 abran az n = 1, 2, 3 ertekekhez tartozo allohullamkep lathato. A h
uron
mindig n felhullam, n duzzadohely es a h
ur vegein kv
ul n 1 csomopont alakul ki.
219

 ohull
Ks
erlet: All
amok csavarrug
on
A videon lathato kserletben vzszintesen kifesztett csavarrugo egyik veget
rogztj
uk, masik vegen valtoztathato fordulatszam
u motorral kis amplit
udoj
u (cirkularisan polarizalt) transzverzalis hullamokat indtunk (Transzverzalis
allohullamok csavarrugon [8]). A rugon a vegpontokrol visszaverodo hullamok
bonyolult interferenciaja lathato. A motor fordulatszamat es ezzel a hullam
frekvenciajat folyamatosan novelj
uk: a (10.54) osszef
ugges altal megengedett legalacsonyabb frekvencia eleresekor a hullam amplit
udoja megnovekszik, es a rugon kozepen egy duzzadohellyel allohullam alakul ki (n = 1).
A frekvencia tovabbi novelesekor a hullam eloszor ismet rendezetlenne valik,
majd az n = 2 ertekhez tartozo frekvencia eleresekor u
jbol stabil allohullam
alakul ki (ket duzzadohellyel es kozepen csomoponttal). A frekvencia tovabbi
novelesevel sorban eloallthatok az n = 3, 4, . . . ertekhez tartozo allohullam
alakzatok is.
A masik kserletben a kifesztett rugon longitudinalis hullamokat gerjeszt
unk
(Longitudinalis allohullamok csavarrugon [8]). A frekvencia novelesekor, az
elozo kserlethez hasonloan, sorban jelennek meg az allohullam alakzatok
egyre rovidebb hullamhosszal. A longitudinalis hullam megfigyelese nehezebb,
mint a transzverzalis hullame, de a videon jol lathato, hogy a csomopontokban
a rugo nyugalomban van, a duzzadohelyeken pedig a nagy amplit
udoj
u, gyors
rezges miatt elmosodik a kep. 

ohull
All
am egyik v
eg
en z
art l
egoszlopban
L hossz
usag
u, egyik vegen zart, masik vegen nyitott csoben levego van. A levegooszlopban longitudinalis allohullamokat kelt
unk. A zart vegnel a h
urhoz hasonloan csomo
pont alakul ki, a nyitott vegen viszont nem csomopont, hanem duzzadohely lesz. (Erdekessegkent jegyezz
uk meg, hogy a (10.36) kifejezes alapjan a legoszlopban a nyomastobblet
eppen a duzzadohelyeken nulla, a csomopontokban pedig maximalis.) A hatarfeltetelek
ennek alapjan:
(0) = 0
(L) = A .
Az elso feltetel alapjan ismet = 0. Ezt felhasznalva a masodik feltetel szerint:
(L) = A sin kL = A

(n N+ )
kL = (2n 1)
2

kn = (2n 1)
(n N+ ) .
2L
220

A hullamszam tehat ismet csak meghatarozott, diszkret ertekeket vehet fel. A hullamhossz, a korfrekvencia es a frekvencia ennek alapjan:
1
2
=
4L
(n N+ )
kn
2n 1
c
(10.55)
n = kn c = (2n 1)
(n N+ )
2L
n
c
n =
= (2n 1)
(n N+ ) .
2
4L
A kozegben tehat most is csak meghatarozott frekvenciaj
u allohullamok alakulhatnak
ki, de ebben az esetben a lehetseges frekvenciak a 1 alapfrekvencia paratlan szam
u
tobbszorosei. Az alapfrekvencia a levegooszlop hosszatol es a haladohullamok terjedesi sebessegetol f
ugg ez utobbit ebben az esetben a levego homerseklete es osszetetele
(peldaul paratartalma) hatarozza meg (10.6 szakasz). A lehetseges allohullamok hullamf
uggvenyei:
h
i
h
c
i
n (x, t) = An sin (kn x) cos (n t + n ) = An sin (2n 1) x cos (2n 1) t + n ,
2L
2L
n =

az An , n allandok ismet a kezdeti feltetelektol f

uggenek (n N+ ). A 10.27 abran
lathato grafikonok az n = 1, 2, 3 ertekekhez tartozo allohullamoknal abrazoljak a hullamf
uggvenyt (a legoszloppal parhuzamos kiterest) a hely f
uggvenyeben. Mindig 2n 1
negyedhullam, n duzzadohely es a legoszlop zart vegen kv
ul n 1 csomopont alakul ki.

ohullamkep egyik vegen zart legoszlopban (n = 1, 2, 3)

10.27. abra. All

Ks
erlet: Rezg
o ac
ellemezek
A 10.27 abran lathatohoz hasonlo allohullam alakzatokat figyelhet
unk meg
egyik veg
ukon rogztett rugalmas lemezeken is. A videon lathato kserletben k
ulonbozo hossz
usag
u acellemezeket egy valtakozo fesz
ultseggel rezgesbe
ohullamok acellemezeken [8]). A gerjesztes frekhozhato r
udhoz rogzt
unk (All
venciajat novelve mindig az a lemez kezd rezegni, amelyik rezonanciaba ker
ul
a rezgeskeltovel, azaz amelyiken megfelelo frekvenciaj
u allohullamok tudnak
kialakulni.
Eloszor az n = 1 erteknek megfelelo (egy negyedhullambol allo) mintazatok
alakulnak ki, legelsokent a leghosszabb lemezen, majd sorban az egyre rovidebbeken. A frekvenciat tovabb novelve a lemezeken sorban megjelennek az
n = 2 ertekhez tartozo, harom negyedhullambol allo alakzatok is.
221

Egy masik kserletben zart, kor alak

u acelgy
ur
un hozunk letre ugyangy al
lohullamokat (Allohullamok korgy
ur
un [8]). Ekkor a lemezen kialakulo allohullamkep a megfesztett h
uron kialakulo mintazatokhoz hasonlt (10.26 abra): rezonancia mindig akkor alakul ki, amikor a gy
ur
u ker
ulete egesz szam
u
(n = 1, 2, 3, . . . ) felhullam hosszaval egyezik meg. 

ohull
All
am mindk
et v
eg
en nyitott l
egoszlopban
Ha egy L hossz
usag
u legoszlop mindket vege nyitott, akkor mindket vegen duzzadohely alakul ki. Ekkor a hatarfeltetelek:
(0) = (L) = A .
Ennek alapjan a (10.52) f
uggvenyben = /2, de a hullamszamra, hullamhosszra,
korfrekvenciara es frekvenciara ugyanazok az ertekek adodnak, mint a mindket vegen
rogztett h
ur eseteben. A lehetseges frekvenciak ismet a 1 alapfrekvencia egesz szam
u
tobbszorosei. A hullamf
uggvenyek:

 c




cos (n t + n ) = An sin n x +
cos n t + n ,
n (x, t) = An sin kn x +
2
L
2
L
az An , n allandokat szinten a kezdeti feltetelek hatarozzak meg (n N+ ). A 10.28 abra
grafikonjain ismet a hullamf
uggveny lathato a hely f
uggvenyeben (n = 1, 2, 3). Mindig
n felhullam, n + 1 duzzadohely es n csomopont alakul ki.

ohullamkep mindket vegen nyitott legoszlopban (n = 1, 2, 3)

10.28. abra. All

Ks
erlet: Spok
A spokban es mas f
uvos hangszerekben a legoszlopban kialakulo allohullamok frekvenciaja hatarozza meg a megszolalo hangmagassagot (errol reszletesebben a 10.9.2 szakaszban lesz szo). A kserlet
unkben szereplo egyszer
u
sp egyik vege mindig nyitott: itt hozzuk letre bef
ujassal a rezgeseket.
Eloszor a masik veg szinten nyitott: ekkor a spban a 10.28 abranak megfelelo
allohullamok alakulnak ki. Gyenge f
ujassal a (10.54) keplet szerinti alapfrekvencia szolaltathato meg:
c
1 =
.
2L
222

Erosebb f
ujassal felerosodnek a felharmonikusok, amelyek ebben az esetben
az alapfrekvencia egesz szam
u tobbszorosei.
Ha a sp szabad veget befogjuk, akkor az allohullam alakzatok mar a 10.27
abranak megfeleloek lesznek, es az alapfrekvencia a (10.55) kifejezes alapjan:
10 =

1
c
=
,
4L
2

azaz az elozo frekvencia fele. A megszolalo hang jol hallhatoan, kor

ulbel
ul egy
oktavval melyebb lesz. (Azert nem pontosan egy oktavval, mert a szabad veg
nem pontosan a cso vegenel van. Ennek az az oka, hogy a sp keresztmetszete
nem nulla.) Eros f
ujas eseten a zart spban is felerosodnek a felharmonikusok,
melyek ebben az esetben az alapfrekvencia paratlan szam
u tobbszorosei. 

K
et-
es h
aromdimenzi
os
all
ohull
amok
Rugalmas lemezeken es hartyakon (a hangszerek koz
ul peldaul a cintanyeron es a
dobokon) ketdimenzios allohullamok alakulnak ki. Ket dimenzioban a duzzadohelyeket
csomovonal ak valasztjak el egymastol.
Ks
erlet: Chladni-f
ele por
abr
ak
Kozepen befogott rugalmas lemezre sot vagy finom szemcses homokot szorunk, majd a lemezt rezgeskeltovel (vagy heged
uvonoval) rezgesbe hozzuk. A
lemezre szort por a csomovonalakon gy
ulik ossze, gy azokat szepen kirajzolja. Ezek a Chladni-fele porabrak. K
ulonbozo frekvenciaj
u rezgetessel (illetve
megfelelo helyen vegigh
uzott heged
uvonoval) k
ulonbozo rezgesi modusok es
gy k
ulonbozo mintazatok hozhatok letre.
A videokon kor alak
u (I.) es negyzet alak
u (II.) lemezzel is lathatjuk a kserletet. [8] 
Haromdimenzios allohullamok figyelhetok meg a mikrohullam
u s
utoben. A s
uto femhaza u
gy van meretezve, hogy az eszkozben alkalmazott, mikrohullam
u tartomanyba eso
elektromagneses hullamokra (szokasos frekvencia: 2, 45 GHz, hullamhossz: 12, 2 cm) rezonaljon, es gy allohullamok alakuljanak ki. [57] A s
uto belsejeben a duzzadohelyeken
maximalis a tererosseg, a csomosk ok menten viszont nulla (ezert kell a s
utobe rakott
etelt az egyenletes melegedes erdekeben forgatni).

223

10.8. Doppler-effektus
Ha a hullamforras es a megfigyelo egymashoz kepest mozog, akkor a megfigyelo a
hullamforras frekvenciajatol eltero frekvenciaj
u hullamot erzekel. Ez a hetkoznapi eletben
is megfigyelheto jelenseg a Doppler-effektus. [58]
Vizsgaljuk azt az egyszer
u esetet, amikor a forras es a megfigyelo egy egyenes menten
mozog. Irjuk le a jelenseget a hullamterjedes kozegehez rogztett vonatkoztatasi rendszerben. Legyen a forras sebessege vF , a megfigyeloe vM , es tekints
uk mindkettot akkor
pozitvnak, ha egymastol tavolodnak. A hullam terjedesi sebessege c. Bocsasson ki a
forras F frekvenciaj
u hullamot.

(a) Mozg
o hull
amforr
as

(b) Mozgo megfigyelo

10.29. abra. Doppler-effektus

A 10.29(a) abrarol leolvashato a mozgo forrasbol indulo hullamok hullamhossza:
= cTF + vF TF = (c + vF ) TF ,

(10.56)

ahol TF = 1/F a hullamforras rezgesenek periodusideje.

Ezek a hullamfrontok c sebesseggel terjednek a kozegben, majd elerik a mozgo megfigyelot. Ket hullamfront megerkezese kozott TM ido (a megfigyelo altal erzekelt rezges
periodusideje) telik el ekozben a megfigyelo is mozog. A 10.29(b) abra alapjan:
+ vM TM = cTM .
Ezt rendezve, es a (10.56) eredmenyt behelyettestve:
TM =

c + vF
=
TF ,
c vM
c vM

amibol a megfigyelo altal erzekelt M = 1/TM frekvencia:

M =

c vM
F .
c + vF
224

(10.57)

Az eredmeny diszkutalasa:
Csak akkor kapunk fizikailag ertelmezheto eredmenyt, ha vM < c (ellenkezo esetben a
hullam nem eri el a megfigyelot) es vF < c (ellenkezo esetben hangrobbanas lesz errol
bovebben a kovetkezo, 10.8 szakaszban).
Ha |vM |  c es |vF |  c, akkor a (10.57) kifejezest atalakthatjuk, kozelthetj
uk :



1 vcM
vM + vF
v
F 1
F = 1
F ,
(10.58)
M =
1 + vcF
c
c
ahol v = vF + vM a forras es a megfigyelo relatv sebessege.
Ha a hullamforras es a megfigyelo egymastol tavolodnak (v > 0), a megfigyelo kisebb,
ha egymashoz kozelednek (v < 0), nagyobb frekvenciat eszlel, mint a forras frekvenciaja.
(Hang eseteben tehat tavolodaskor melyebb, kozeledeskor magasabb hangot hall.)
Hangrobban
as
Ha a hullamforras sebessege nagyobb, mint a hullam terjedesi sebessege, akkor a
forras lehagyja a hullamot, a hullam csak egy k
upon (az u
gynevezett Mach-k
upon)

bel
ul erzekelheto. A Mach-k
up felnylasszoge a 10.30 abra alapjan:
sin =

c
.
vF

A hangforras sebessegenek es a hullam terjedesi sebessegenek hanyadosa a szuperszonikus

rep
ulesben is hasznalt Mach-szam [59]:
M=

vF
.
c

10.30. abra. Mach-k

up

225

Relativisztikus Doppler-effektus
A Doppler-effektus nemcsak hang (mechanikai hullamok), hanem feny (elektromagneses hullamok) eseteben is megfigyelheto. Erre a legismertebb pelda a tavoli (es gy nagy
sebesseggel tavolodo) csillagok sznkepenek voros eltolodasa.
Ha a forras vagy a megfigyelo sebessege osszemerheto a fenysebesseggel, akkor a
jelenseget a specialis relativitaselmelet alapjan kell lerni. Ha a feny vakuumban terjed,
akkor nincs kit
untetett vonatkoztatasi rendszer (szemben a hanghullamokkal, ahol a
hullamterjedes kozege egy kit
untetett vonatkoztatasi rendszer), es csak a forras es a
megfigyelo egymashoz viszonytott, relatv sebessege szamt.
Ennek ellenere, rjuk le a jelenseget egy tetszoleges vonatkoztatasi rendszerben, amelyben a klasszikus esethez hasonloan a forras es a megfigyelo is (egy egyenes menten)
mozog. Legyen ebben a K vonatkoztatasi rendszerben a forras sebessege vF , a megfigyeloe vM . A feny terjedesi sebessege barmely vonatkoztatasi rendszerben c. Bocsasson ki
a forras a sajat vonatkoztatasi rendszereben F frekvenciaj
u, TF = 1/F periodusidej
u
hullamot.
A periodusidot a K rendszerben nagyobbnak erzekelj
uk (ez az idodilatacio jelensege):
TFK = q

TF
1

2
vF
c2

(A K felso index jeloli, hogy a mennyiseget a K rendszerben merj

uk.)
Ezutan a klasszikus esethez hasonloan:
K = (c + vF ) TFK
K
,
c vM
majd ebbol a megfigyelo altal erzekelt periodusido a sajat vonatkoztatasi rendszereben
(ismet az idodilatacio osszef
uggeset hasznalva):
r
v2
K
TM = TM
1 M
.
c2
Veg
ul mindezt behelyettestve a megfigyelo altal erzekelt frekvencia (termeszetesen
szinten a sajat vonatkoztatasi rendszereben):
q
2
vF
c vM 1 c2
q
M =
F .
2
c + vF
vM
1 c2
K
TM
=

Relativisztikus esetben a K rendszerben vF sebesseggel mozgo forras es vM sebesseggel

mozgo megfigyelo egymashoz viszonytott relatv sebessege:
vF + vM
v=
.
1 + vFcv2M
226

Ezt felhasznalva a kifejezes hossz

u alaktas utan egyszer
ubb alakra hozhato:
r
cv
M =
F .
c+v

(10.59)

Lathatjuk, hogy az eredmeny a klasszikus esettel szemben valoban csak a forras es a

megfigyelo relatv sebessegetol f
ugg.
Ha a testek relatv sebessege sokkal kisebb a fenysebessegnel (v  c), akkor a (10.59)
kifejezest is kozelthetj
uk:
s
r

1 vc
v 2
v
F .
M =
1
F = 1
F
1 + vc
c
c
Az eredmeny ahogy vartuk megegyezik a (10.58) klasszikus kozelto eredmennyel.

10.9. Befejez
es
Befejezeskent a szorosan vett tananyagon mar kv
ul nezz
unk nehany hullamjelenseget, melyek fontosak a hetkoznapi eletben.

10.9.1. Ultrahangos orvosi diagnosztika

Az ultrahangos orvosi diagnosztika egy kepalkoto eljaras: az emberi testben reszben
elnyelodo, reszben visszaverodo ultrahang segtsegevel a szervezet belsejeben levo szovetekrol, a szv m
ukodeserol, illetve a magzatrol es a magzat szerveirol nyerheto informacio
alapvetoen karos mellekhatasok nelk
ul [60].
Az ultrahang az emberi f
ul szamara hallhato hangoknal magasabb frekvenciaj
u mechanikai hullam ( > 20 kHz). Diagnosztikai celokra 2-18 MHz-es ultrahangot hasznalnak. Az ultrahang a testben kor
ulbel
ul 1500 m/s sebesseggel halad, gy ehhez a frekvenciatartomanyhoz 1-0, 1 mm-es hullamhossz tartozik. A nagyobb frekvencia (kisebb
hullamhossz) elonye a jobb terbeli felbontas a kepalkotassal csak a hullamhossznal
nagyobb reszletek k
ulonboztethetok meg , a kisebbe a nagyobb behatolasi melyseg.
Az ultrahangok keltesere es erzekelesere piezoelektromos kristalyokat hasznalnak, a
kristaly egyben hangforras es erzekelo is. Az eszkozt a borre helyezik, a fel
uletek kozott a
jo hangvezetest egy vzalap
u gel biztostja. A kibocsatott ultrahangimpulzusok a testben
a szovethatarokrol k
ulonbozo mertekben visszaverodnek. A visszaverodott hangimpulzusokat az erzekelo elektromos jelle alaktja, amit szamtogep dolgoz fel.
Az ultrahangforras egyszerre csak egy iranyba bocsat ki jelet, es csak ebbol az iranybol erkezik valaszjel is. A kep u
gy alakul ki, hogy az ultrahangnyalab vegigpasztazza a
vizsgalando ter
uletet. A pasztazas (szkenneles) elve jol ismert a regi katodsugarcsoves televziokbol, monitorokbol es oszcilloszkopokbol: ott az elektronsugar pasztazza soronkent
vegig a kepernyot, es gy alakul ki a kep.
227

Az ultrahangnyalab mozgatasa a kristaly mechanikai forgatasa helyett a hullamok interferenciajaval is megvalosthato: a forras egyetlen piezoelektromos kristaly helyett sok
apro kristalybol all, a hullamfront az elemi forrasok hullamainak szuperpozciojakent jon
letre. Ha az elemi hullamforrasokbol azonos fazisban indul a hang, a kialakulo hullamfrontok a fel
ulettel parhuzamosak lesznek, es gy a hullam erre merolegesen halad. Ha
azonban a szomszedos elemi hullamforrasokbol egy kicsiny fazisk
ulonbseggel indulnak a
hullamok, akkor a kialakulo hullamfront (es gy a nyalab iranya) mar mas lesz (10.31
abra).

10.31. abra. Hullam iranytasa a fazisk

ulonbseg valtoztatasaval

A melysegi informaciot, azt hogy honnan verodik vissza a hang, elsosorban a visszaerkezo impulzus kesesebol lehet meghatarozni. A testet felepto szovetek tobbsege nagy
vztartalm
u, ezert a hang terjedesi sebessege lenyegeben mindenhol megegyezik a sos
vzben mert hangsebesseggel, es gy az idokesesbol a melyseg kiszamthato. Ezen kv
ul
a jobb felbontas erdekeben a kibocsatott ultrahang nyalabot a vizsgalando melysegnek
megfeleloen fokuszaljak. A nyalab fokuszalasa a pasztazashoz hasonloan az elemi
hullamforrasok megfelelo fazisk
ulonbsegevel erheto el. Igy a fokusztavolsag folyamatosan
valtoztathato, k
ulonbozo melysegbol nyerheto eles kep.
A pasztazas es a melysegi informacio alapjan a test belsejeben levo szovethatarok
es egyeb objektumok helye mar meghatarozhato, ebbol a szamtogep segtsegevel mar
haromdimenzios kepeket lehet keszteni. A magzatokrol kesz
ult ultrahangos kepek jol
ismertek. Ugyanakkor a kepek ertelmezesehez, az egyes elvaltozasok vagy szovetser
ulesek
felismeresehez a technikan kv
ul a szakorvosi tapasztalatra is feltetlen
ul sz
ukseg van.
Ha a hullam mozgo fel
uletrol verodik vissza, akkor a visszavert hullamnak a Dopplereffektus miatt megvaltozik a frekvenciaja. A jelenseg a 10.8 szakaszban targyalt (mozgo
forras es megfigyelo) esethez hasonloan rhato le. A frekvenciaeltolodasbol meghatarozhato a visszavero fel
ulet sebessege (a sebesseg fel
uletre meroleges komponense). Ezen az
elven m
ukodik a Doppler-echokardiografia [61], amellyel a szvben vagy nagyobb erekben
az aramlo ver sebessege meghatarozhato. Az ultrahang visszaverodik a ver alakos osszetevoirol, es frekvenciaja a ver sebessegetol f
uggo mertekben megvaltozik. A ver sebesseget a
mas esetekben fekete-feher ultrahangos kepen sznezessel jelolik, gy a kep sznei alapjan
lathato, hogy hol nagyon gyors (peldaul a szvbillenty
u tokeletlen zarodasanal kialakulo
visszaaramlas es orvenyles miatt), illetve hol nagyon lass
u (peldaul elzarodas miatt) a
ver aramlasa.

228

10.9.2. Zene
es fizika
A hang (sz
ukebb ertelemben) az emberi f
ul szamara erzekelheto, 20 Hz es 20 kHz kozotti frekvenciaj
u longitudinalis mechanikai hullam. Terjedesi sebessege levegoben, szobahomersekleten kor
ulbel
ul 340 m/s. A hullam fizikai parameterei koz
ul az intenzitas a
hangeroseggel, a frekvencia a hangmagassaggal all kapcsolatban.
Hanger
oss
eg
Az emberi f
ul tag hatarok kozott kepes erzekelni a hangerosseget. Az erzekeles kozeltoleg logaritmikus: a hangerosseg az intenzitas logaritmusaval aranyos. A hangerosseg
szamszer
ustesere a decibel (dB) skala hasznalatos, melynek eredeti meghatarozasa:
L = 10 lg

I
,
I0

(10.60)

ahol I0 = 1012 W/m2 egy referencia intenzitas, az u

gynevezett hallask
uszob (a leghalkabb hang, amit meg hallani lehet). A fajdalomk
uszob kor
ulbel
ul 130 dB, ez 10 W/m2
hangintenzitasnak felel meg. A decibel skalat u
jabban nem az intenzitassal, hanem a ps
hangnyomassal (a 10.6 szakaszban megismert dp(x, t) nyomastobblet negyzetes kozepertekevel) fejezik ki. A hangnyomas aranyos az amplit
udoval, gy az intenzitas aranyos a
hangnyomas negyzetevel (I A2 p2s ), amit behelyettestve a (10.60) kifejezesbe:
L = 10 lg

I
p2
ps
= 10 lg 2s = 20 lg
,
I0
ps0
ps0

ahol ps0 = 20 Pa a hallask

uszobhoz tartozo hangnyomas levegoben. [62]
Az emberi f
ul nem egyforman erzekeny a k
ulonbozo frekvenciaj
u hangokra (1 kHz
kor
uli frekvenciakon a legerzekenyebb), ezt veszi figyelembe a phon skala. [63]
Hangmagass
ag
A hangmagassagot szinten logaritmikusan erzekelj
uk: egy hangkoz nagysaga nem a
frekvenciak k
ulonbsegetol, hanem azok aranyatol f
ugg. A ketszeres frekvenciahoz tartozo
hangkoz az oktav, tehat egy hangkoz nagysaga oktavban kifejezve:
log2

.
0

Az emberi f
ul altal erzekelt hangtartomany tehat log2 1000 10 oktav.
A zenei hangok es a frekvencia kozotti kapcsolatot az a (normal zenei A hang)
frekvenciajanak definialasa rogzti. Az u
gynevezett kamarahang a zenetortenet folyaman
tobbszor valtozott, a ma elfogadott ertek 440 Hz.

229

Az europai f
ul szamara egy hangkoz akkor konszonans (akkor hangzik szepen), ha

a ket frekvencia aranya kis egesz szamok hanyadosakent rhato fel. Ezen alapulnak a
diatonikus hangsorok, amelyekben a szomszedos hangok frekvenciainak aranya 9/8, 10/9
(nagy es kis egesz hang) vagy 16/15 (nagy felhang). Ket diatonikus skala hangjai, azok
relatv frekvenciai es hangkozei a 10.1 es 10.2 tablazatokban lathatok.
c
1
9
8

9
8

5
4

4
3

3
2

5
3

15
8

10
9

16
15

9
8

10
9

9
8

c
2
16
15

10.1. tablazat. A C-d

ur skala hangjai, relatv frekvenciai es hangkozei

c
1

esz

asz

9
8

6
5

4
3

3
2

8
5

9
5

9
8

16
15

10
9

9
8

16
15

9
8

c
2
10
9

10.2. tablazat. A c-mol skala hangjai, relatv frekvenciai es hangkozei

A kromatikus skalaban az egesz hangkozoket u
jabb felhangok osztjak fel (a 25/24
es 27/25 frekvenciaaranyok a kis felhangok), es gy 12 hangbol allo skala alakul ki. A
k
ulonbozo hangnemekben gy a hangkozok bonyolult rendszere alakul ki, amely bizonyos
hangszerek (peldaul a zongora) hangolasat nagyon nehezkesse teszik. Ezt a problemat
oldja meg a temperalt skala, ahol az oktav 12 hangkoze egyforma:

12
= 2.
0
Az gy hangolt hangszeren barmilyen hangnemben lehet jatszani viszont a hangkozok
nem teljesen konszonansok. A temperalt es a diatonikus skalak osszehasonltasa a 10.3
tablazatban lathato. A relatv frekvenciak harom tizedesre kerektett ertekek. Jol lathato,
hogy az elteres kicsi a nagyon jo hallas
uakat kiveve szinte eszrevehetetlen.
c

cisz
desz

disz
esz

1
1
1

1,059

1,122

1,189

1,125
1,125

1,2

fisz
gesz

gisz
asz

1,26

1,335

1,414

1,498

1,587

1,25

1,333

1,5

1,333

1,5

1,682

1,782

1,667
1,6

1,888

2
2
2

1,875
1,8

10.3. tablazat. A temperalt, a C-d

ur es a c-moll skala osszehasonltasa
Az akkord ban egy skala tobb konszonans hangja egyszerre szolal meg.
230

Hangszn
A termeszetes hangokban legtobbszor tobb k
ulonbozo frekvenciaj
u szinuszos hullam
keveredik. A legalacsonyabb alaphang mellett megjelennek a tobbszoros frekvenciaj
u
felharmonikusok. A hang hangsznet a felharmonikusok amplit
udoinak aranya hatarozza meg. A hangszn k
ulonboztet meg ket k
ulonbozo (azonos hangmagassagon, azonos
hossz
usaggal kimondott) maganhangzot, es reszben a hangszn alapjan lehet megk
ulonboztetni ket hangszer vagy ket ember (azonos hangmagassag
u) hangjat is. (A hangnak
ezen kv
ul sok mas jellemzoje is van peldaul a hangerosseg idobeli valtozasa: a hang
felfutasa, kitartasa es lecsengese amelyek szinten segtik a megk
ulonboztetest.)
A kevert hang spektralis felbontasat Fourier-transzformacioval lehet elvegezni (9.2
szakasz [46]).
Hangszerek
A h
uros hangszerek hangmagassagat a h
urokon kialakulo allohullamok hatarozzak
meg ezt a rezgest veszi at, erosti fel es sugarozza ki a hangszer teste. A h
ur alapfrekvenciaja a h
ur hosszatol, linearis s
ur
usegetol es a h
urt feszto erotol f
ugg (10.7 szakasz).
A rezgeskeltes tortenhet pengetessel, a h
ur meg
utesevel vagy vonoval. Ez utobbi esetben fontos szerepe van annak, hogy a gyantazott vono es a h
ur kozotti tapadasi es cs
uszasi
s
urlodasi egy
utthato jelentosen elter egymastol, es gy a vono folyamatos vegigh
uzasakor
a megcs
uszasok es megtapadasok sorozata a h
urt rezgesbe hozza.
A jatek kozben k
ulonbozo hangmagassagok megszolaltatasahoz vagy a h
ur rezgo
hosszat kell valtoztatni (lefogassal), vagy pedig minden hanghoz k
ulon h
urra van sz
ukseg
(mint peldaul a zongoraban vagy a harfan).
A hangszerek hangolasa a h
urok fesztoerejenek finom valtoztatasaval lehetseges.
A f
uvos hangszerek hangmagassagat a legoszlopban kialakulo allohullamok hatarozzak meg. A frekvencia a cso hosszatol es a hang terjedesi sebessegetol f
ugg (10.7 szakasz).
A rezgeskeltes k
ulonbozo modokon tortenhet. Az ekspokban (peldaul a furulyaban)
az aramlo levego egy eknek u
tkozik, es az ek ket oldalan levalo orvenyek keltik a rezgest. A nyelvspok (peldaul a klarinet) m
ukodesenek alapja a 8.3.1 szakaszban megismert
aerodinamikai paradoxon: a hangszerben levo kis nyelv a gyorsan aramlo levego lecsokkeno nyomasa miatt periodikusan elzarja a levego u
tjat, es ezzel hoz letre rezgeseket. A
trombita mindket tpustol k
ulonbozik: a zenesz a szajaval hozza letre a rezgeseket.
A k
ulonbozo magassag
u hangok megszolaltatasahoz a cso hosszat kell valtoztatni: ez
tortenhet a csovon levo lyukak befogasaval (peldaul a furulyan), a cso hosszanak folytonos valtoztatasaval (a harsonaban) vagy k
ulonbozo hossz
usag
u csoszakaszok betoldasaval
(a trombitaban). A hangmagassagot befolyasolni lehet a bef
ujas erossegevel is: eros bef
ujassal megszolaltathatok a felharmonikusok. Az orgonaban minden hangmagassaghoz
(es hangsznhez) k
ulon sp tartozik.

231

A f
uvos hangszerek hangolasa nehezebb: a hangsebesseg tudatos valtoztatasara (mint
a h
uros hangszereknel a h
ur fesztesevel) nincs lehetoseg. Ugyanakkor a levego homersekletenek es paratartalmanak valtozasakor megvaltozik a hangsebesseg es gy a hangszer
hangmagassaga is.

10.9.3. F
eny
es hang
Informacioink donto tobbsegehez latas es hallas u
tjan, feny es hang segtsegevel jutunk. Mindketto hullamjelenseg sok hasonlosaggal es k
ulonbseggel.
Nyilvanvalo k
ulonbseg, hogy a hang longitudinalis mechanikai hullam, a feny transzverzalis elektromagneses hullam. A feny sebessege kozel hat nagysagrenddel nagyobb a
hang terjedesi sebessegenel. A hallhato hang frekvenciaja 20 Hz es 20 kHz kozott van,
amihez levegoben nehany centimetertol tz-h
usz meterig terjedo hullamhossz tartozik.
A lathato feny hullamhossza ezzel szemben 400 nm es 800 nm koze esik (a hatarok nem
elesek), aminek 1014 Hz nagysagrend
u frekvencia felel meg.
A hullam amplit
udoja es intenzitasa meghatarozza a hang es a feny erosseget. Az
emberi erzekeles mindket esetben sok nagysagrendet fog at, es logaritmikus (10.9.2 szakasz).
A hullam frekvenciaja a hang eseteben a hang magassagat, a feny eseteben a feny
sznet hatarozza meg. Fontos k
ulonbseg van a tobb k
ulonbozo frekvenciaj
u hullambol allo
hang es feny erzekeleseben is. A hang eseteben az akkordokat a jo f
ul
u ember fel tudja
bontani osszetevoire, a hangszn alapjan pedig meg lehet k
ulonboztetni a tiszta szinuszos
hangot a felharmonikusokat tartalmazo kevert hangtol. A kevert fenyt viszont szem
unk
nem kepes osszetevoire bontani. Ugyanaz a szn tobbfelekepp is kikeverheto szinuszos
(monokromatikus) osszetevokbol, es ezek kozott a szem
unkkel nem tudunk k
ulonbseget
tenni. Bizonyos sznek lehetnek kevertek vagy monokromatikusak is (peldaul egy sarga
feny lehet monokromatikus, de lehet voros es zold feny kevereke is), mas sznek viszont
(mint a bbor vagy a feher) csak k
ulonbozo frekvenciaj
u hullamok keverekekent allthatok
elo. [64]
A latas es a hallas fizikaja rengeteg tovabbi erdekes kerdest vet fel, de ezek targyalasa
mar t
ulmutat a konyv hatarain.

232

Fu
ek
ggel

233

A. fu
ek
ggel
Matematikai seg
edlet
A.1. Vektorok, vektorm
uveletek
Vektor abszol
ut
ert
eke
A vektor abszol
ut erteke (hossza) skalar mennyiseg, jelolese: |a| = a.
Vektorok szorz
asa skal
arral
a k a es |a| = || a. Ha < 0, akkor a ellentetes iranytottsag
u, mint a.
A a vektor az a vektor ellentettje: hosszuk azonos, parhuzamosak, de ellentetes
iranytottsag
uak.
Vektorok o
asa
sszead
Az a + b vektorosszeget az A.1 abran lathato modokon kaphatjuk meg. A masodik
modszer tobb vektor osszeadasara is alkalmas.

A.1. abra. Vektorok osszeadasa

A haromszog-egyenlotlensegbol kovetkezoen |a + b| a + b.

234

Vektorok kivon
asa
Ket vektor k
ulonbseget vissza lehet vezetni a vektorok osszeadasara is: a b =
a + (b). A k
ulonbsegvektor azonban az A.2 abra alapjan konnyebben is megkaphato.

A.2. abra. Vektorok kivonasa

Ellenorzes: b + (a b) = a
Vektorok skal
aris szorzata
Az a es b vektorok skalaris szorzata: ab = ab cos , ahol az a es b vektorok altal
bezart szog.
Lathato, hogy ab = 0 a b.
Vektorok vektori
alis szorzata
Az a es b vektorok vektorialis szorzata az a b vektor, amelyet a kovetkezok definialnak:
|a b| = ab sin , ahol az a es b altal bezart szog,
a b a es a b b, valamint
a, b es a b jobbsodras
u rendszert alkot (A.3 abra).

A.3. abra. Vektorialis szorzat

A vektorialis szorzat nem kommutatv! a b = b a.

235

Vektorok vegyes szorzata

a (b c) az a, b es c vektorok vegyes szorzata. A vegyes szorzat skalaris mennyiseg,
amely a harom vektor altal kifesztett parallelepipedon elojeles terfogatat adja meg (akkor
pozitv, ha a, b es c jobbsodras
u rendszert alkot).
Az A.4 abran lathato sz
urke parallelogramma ter
ulete T = |b c| = bc sin . A
b c vektor meroleges a parallelogrammara. Igy a (b c) = aT cos = T m (hiszen
a cos = m), ami epp a test terfogata.

A.4. abra. Vektorok vegyes szorzata

Ebbol kovetkezoen a (b c) = b (c a) = c (a b).
Vektorok felbont
asa komponensekre, koordin
at
ak
Egy tetszoleges a vektor egyertelm
uen felrhato harom (nem egy skban fekvo) vektor
linearis kombinaciojakent: a = a1 b1 + a2 b2 + a3 b3 , ahol a b1 , b2 , b3 vektorokat bazisnak
nevezz
uk.
Az a1 = a1 b1 , a2 = a2 b2 , a3 = a3 b3 vektorok az a vektor komponensei, az a1 , a2 , a3
skalarok pedig a vektor koordinatai az adott bazison.
Legtobbszor a Descartes-fele derekszog
u koordinata-rendszert meghatarozo, harom
egymasra meroleges egysegvektorbol allo bazist hasznaljuk:
|i| = |j| = |k| = 1,
i j, j k, k i es
i, j, k jobbsodras
u rendszert alkot.
Ekkor az a vektor a = ax i + ay j + az k alakban rhato. Az ax = ax i, ay = ay j es
az = az k vektorok az a vektor x-, y- es z-irany
u komponensei, ax , ay es az pedig a vektor
x-, y- es z-koordinatai.
A szinten gyakran hasznalt henger es gombi koordinata-rendszerekben a bazis lokalis (a hely f
uggvenyeben valtozik). Rovid osszefoglalo tovabbi hivatkozasokkal a
kiegeszto jegyzet Ter es ido fejezeteben [6].
236

Vektorm
uveletek der
eksz
og
u koordin
at
akkal
A vektorm
uveletek derekszog
u koordinatak segtsegevel egyszer
uen elvegezhetok (mas
koordinata-rendszerekben a szamtasok bonyolultabbak).
Vektor abszol
ut erteke:
|a| =

q
a2x + a2y + a2z ,

vektor szorzasa skalarral:

b = a

bx = ax
by = ay ,

bz = az

c x = ax b x
c y = ay b y ,

c z = az b z

vektorok osszeadasa es kivonasa:

c=ab
vektorok skalaris szorzata:
ab = ax bx + ay by + az bz ,
vektorok vektorialis

 i j

a b =  ax ay
 bx by

szorzata:

k 
az  = (ay bz az by ) i + (az bx ax bz ) j + (ax by ay bx ) k .
bz 

A.2. Deriv
al
asi szab
alyok
Derivalt f
uggveny defincioja:
f 0 (x) =

df (x)
f (x + x) f (x)
= lim
.
x0
dx
x

Elemi f
uggvenyek derivaltja:
c0 = 0
(xn )0 = nxn1
(ex )0 = ex
1
(ln x)0 =
x
0
(sin x) = cos x
(cos x)0 = sin x
237

Derivalasi szabalyok:
[cf (x)]0 = cf 0 (x)
[f (x) g(x)]0 = f 0 (x) g 0 (x)
[f (x)g(x)]0 = f 0 (x)g(x) + f (x)g 0 (x)

0
f (x)
f 0 (x)g(x) f (x)g 0 (x)
=
g(x)
[g(x)]2
{f [g(x)]}0 = f 0 (g)g 0 (x)
 1 0
1
f (x) = 0 1
f [f (x)]

(lancszabaly)
(inverz f
uggveny derivaltja)

Nehany pelda a szabalyok alkalmazasara:


0
sin x
cos x cos x sin x( sin x)
1
0
(tg x) =
=
=
(tort derivaltja)
2
cos x
cos x
cos2 x


0


sin 2x2 + 3 = 4x cos 2x2 + 3
(lancszabaly)
1
1
= cos2 (arctg x) =
(inverz f
uggveny)
(arctg x)0 = 0
tg (arctg x)
1 + x2
Vektor deriv
altja
A derivalasi szabalyok vektorokra is alkalmazhatok.
da(t)
a(t + t) a(t)
= lim
.
t0
dt
t
Derivalas komponensenkent:
d(ax i + ay j + az k)
dax
day
daz
da
=
=
i+
j+
k.
dt
dt
dt
dt
dt
Vektorszorzatok derivaltja:
d(a)
dt
d(ab)
dt
d(a b)
dt
d [a(b c)]
dt

d
da
a+
dt
dt
da
db
=
b+a
dt
dt
da
db
=
b+a
dt
dt


da
db
dc
=
(b c) + a
c+b
dt
dt
dt
=

238

A.3. Integr
al
as
Hatarozott integral defincioja:
Z

f (x)dx = lim

I=

dx0

b
X

f (x)x .

Hatarozatlan integral:
Z
=

f (x)dx = F (x) + C ,

ahol F (x) az f (x) f

uggveny primitv f
uggvenye, amelyre teljes
ul, hogy F 0 (x) = f (x). A C
integralasi allando egy tetszoleges konstans (amelyet konkret esetekben a peremfeltetelek
hataroznak meg).
Hatarozott integral meghatarozasa a primitv f
uggveny segtsegevel:
Z b
I=
f (x)dx = [F (x)]ba = F (b) F (a) .
a

Elemi f
uggvenyek integralja:
Z
c dx = cx + C
Z
1
xn dx =
xn+1 + C
n+1
Z
1
dx = ln x + C
x
Z
ex dx = ex + C
Z
sin x dx = cos x + C
Z
cos x dx = sin x + C

239

n 6= 1

B. fu
ek
ggel
Fizikai
alland
ok
es adatok
B.1. Fizikai
alland
ok
fenysebesseg
c = 299792458 ms1
gravitacios allando = 6, 67 1011 Nm2 kg2
nehezsegi gyorsulas g = 9, 81 ms2

(defincio szerint)
(Budapesten)

B.2. A F
old, a Hold
es a Nap adatai
A F
old adatai [65]:
atlagos sugar
RF = 6373 km
egyenltoi sugar
Re = 6378 km
polaris sugar
Rp = 6357 km
lapultsag
fF = 0, 00335
tomeg
mF = 5, 974 1024 kg
atlagos s
ur
useg
F = 5515 kgm3
sziderikus forgasi periodus
TF = 23h 560 400
forgasi szogsebesseg
F = 7, 292 105 s1
tengelyferdeseg
= 23, 5
atlagos Nap-tavolsag
RNF = 149, 6 millio km
Nap-kozel
Rph = 147, 1 millio km
Nap-tavol
Rah = 152, 1 millio km
palyaexcentricitas
eF = 0, 0167
sziderikus keringesi ido
Tk = 365, 256 nap
keringesi szogsebesseg
k = 1, 991 107 s1
tropikus ev
Ttr = 365, 242 nap
precesszio periodusideje
TP = 26 ezer ev

240

(csillag-nap)
(= 2/TF )
(csillagaszati egyseg)
(perihelium)
(aphelium)
(sziderikus ev)
(= 2/Tk )

A Hold adatai [66]:

atlagos sugar
RH = 1737 km
lapultsag
fH = 0, 00125
tomeg
mH = 7, 35 1022 kg
atlagos s
ur
useg
H = 3346 kgm3
sziderikus forgasi periodus
TH = 27, 32 nap
atlagos Fold-tavolsag
RFH = 384, 4 ezer km
Fold-kozel
Rpg = 363 ezer km
Fold-tavol
Rag = 405 ezer km
palyaexcentricitas
eH = 0, 0167
sziderikus keringesi ido
TH = 27, 32 nap
keringesi szogsebesseg
H = 2, 662 106 s1
szinodikus honap
Tsy = 29, 53 nap
inklinacio
i = 5, 15
palyask precesszioja
TPp = 18, 6 ev
latszolagos atmero
H = 29, 30 34, 10

(= 0, 273RF )
(= 0, 0123mF )
(kotott forgas)
(= 60, 3RF )
(perigee)
(apogee)
(sziderikus honap)
(= 2/TH )
(az ekliptikahoz)

A Nap n
eh
any adata [67]:
atlagos sugar
RN = 696, 3 ezer km
tomeg
mN = 1.989 1030 kg
atlagos s
ur
useg
N = 1408 kgm3
latszolagos atmero N = 31, 60 32, 70

(= 109, 3RF )
(= 3, 33 105 mF )

B.3. T
abl
azatok
Az ac
el rugalmass
agtani adatai [68]:
Young-modulus
E 2 1011 Pa
nyrasi modulus
G 8 1010 Pa
Poisson-szam
0, 3
kompressziomodulus
K 1, 6 1011 Pa
rugalmassag hatara
rug 5 108 Pa
szaktoszilardsag
szak 9 108 Pa

241

(= 200 GPa)
(= 80 GPa)
(= 160 GPa)
(rozsdamentes acel)
(rozsdamentes acel)

A vz s
ur
us
ege, felu
ege
es viszkozit
asa a t h
om
ers
eklet
leti feszu
lts
fu
eny
eben:
ggv
t
C
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
19
20

kg/m3
999,87
999,93
999,99
1000,00
999,99
999,97
999,93
999,88
999,81
999,73
999,63
999,52
999,40
999,27
999,13
999,13
998,62
998,43
998,23

mN/m
75,49
75,34
75,04
74,89
74,75
74,60
74,45
74,30
74,15
74,01
73,86
73,71
73,56
73,41
73,26
73,12
72,82
72,67
72,53

mPa s
1,792
1,731
1,619
1,567
1,519
1,473
1,428
1,386
1,346
1,308
1,271
1,236
1,203
1,171
1,140
1,111
1,056
1,030
1,005

t
C
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
35
40
45
50
55
60
65
70
75
80
85
90

242

kg/m3
998,02
997,80
997,57
997,32
997,07
996,81
996,54
996,26
995,97
995,67
994,06
992,24
990,25
988,07
985,73
983,24
980,59
977,81
974,89
971,83
968,65
965,34

mN/m
72,38
72,23
72,08
71,93
71,78
71,63
71,48
71,33
71,18
71,03
70,29
69,54
68,6
67,8
66,9
66,0
65,1
64,2
63,3
62,3

mPa s
0,981
0,958
0,936
0,914
0,894
0,874
0,855
0,836
0,818
0,801
0,723
0,656
0,599
0,549
0,506
0,469
0,436
0,406
0,380
0,357
0,336
0,317

T
argymutat
o
aerodinamikai paradoxon, 141
Arkhimedesz torvenye, 127

Karman-fele orvenysor, 148

Kepler-torvenyek, 26, 71
kompressziomodulus, 112, 214, 242
kontinuitasi egyenlet, 138

Bernoulli-torveny, 139
centrifugalis-ero, 50, 51, 106, 107, 126
Chandler-fele periodus, 102
Coriolis-ero, 50, 54

Lissajous-gorbek, 178
Lorentz-transzformacio, 42
Mach-szam, 226
Magnus-effektus, 149
Maxwell-egyenletek, 42, 217
mechanikai energia megmaradas tetele, 64,
69, 140

Doppler-effektus, 225
Eotvos-effektus, 54
Eotvos-inga, 52
Eotvos-szabaly, 131
Euler-fele gyorsulas, 49
Euler-fele periodus, 102
fenysebesseg, 29, 42, 218
Fermat-elv, 200
Fold, 27, 31, 51, 52, 54, 101, 106, 126, 241
Foucault-inga, 54
Fourier-sor, 178
Fourier-transzformacio, 179, 211, 232
Galilei-transzformacio, 40, 69
geostacionarius palya, 37
Hagen-Poiseuille-torveny, 144
hidrosztatikai paradoxon, 124
Hold, 27, 52, 107, 242
Hooke-torveny, 109, 113
Huygens-elv, 198
Huygens-Fresnel-elv, 209
impulzusmegmaradas tetele, 23, 68

Nap, 26, 52, 71, 106, 107, 242

Newton-fele gravitacios torveny, 27
Newton-fele s
urlodasi torveny, 142
Newton-torvenyek, 21, 22, 24, 25, 40, 42, 43
nyrasi modulus, 114, 118, 242
Pascal-torveny, 122
perd
uletmegmaradas tetele, 71, 73
Poisson-szam, 111, 242
Reynolds-szam, 146, 148
Snellius-Descartes-torveny, 200
Steiner-tetel, 86, 88
Stokes-torveny, 146
tomegkozepponti tetel, 67
Wilberforce-inga, 183
Young-modulus, 110, 118, 191, 242

243

Irodalomjegyz
ek
[1] Fizipedia: a BME TTK Fizikai Intezet altal u
zemeltetett oktatasi portal
http://fizipedia.bme.hu/
[2] Koppa Pal: Kserleti fizika 2.
[3] Ujsaghy Orsolya: Kserleti fizika 3.
[4] S
ukosd Csaba: Kserleti magfizika
[5] Informaciok a Kserleti fizika 1. targyhoz
http://fizipedia.bme.hu/index.php/K
s
erleti_fizika_1.
[6] Vanko Peter: Kiegeszto tananyag a Fizipedian
(http://fizipedia.bme.hu/index.php/Kiegeszito_tananyag)
1.
2.
3.
4.
5.
6.

Ter es ido
Mozgas es megjelentese
Megmaradasi torvenyek a mechanikaban
Rezgesek
Rend es rendetlenseg
Hideg-meleg

[7] Hartlein Karoly: Kserleti videok a Fizipedian Mechanika kserletek

(http://fizipedia.bme.hu/index.php/Mechanika_k
s
erletek)
Tehetetlenseg I.
Tehetetlenseg II.
Geoid modell
Centrifugal regulator
Eromero
Kis tomeg nagy tomeg
Centrifugal szeparator
Coriolis-palyan
Perd
ulet megmaradas I.
Perd
ulet megmaradas II.
244

Perd
ulet megmaradas III.
Perd
ulet megmaradas IV.
Tehetetlensegi nyomatek (lejton legurulo testek)
Szabad tengely I.
Szabad tengely II.
Porgetty
u vizsgalatok
Perd
ulet megmaradas V. (biciklikerek precesszioja)
Perd
ulet megmaradas VI. (porgetty
unyomatek)
[8] Hartlein Karoly: Kserleti videok a Fizipedian Rezges- es hullamtan kserletek
(http://fizipedia.bme.hu/index.php/Hull
amtan_k
s
erletek)
Fizikai inga
Kaotikus kettos inga
Matematikai inga
Szabad rezges I. (rezges f
uggoleges rugon)
Csillaptott rezges I.
Kenyszerrezges I.
Szabad rezges II. (Pohl-fele kesz
ulek)
Csillaptott rezges II.
Kenyszerrezges II.
Csatolt ingak I.
Csatolt ingak II.
Csatolt ingak III.
Csatolt rezgesek
Wilberforce-inga
Hullam terjedese (energiaterjedes hullamban)
Hullamok polarizalasa
Hullamkeltes II. (hullamkadban)
Hullamkeltes IV.
Hullam visszaverodese I. (egyenes fel
uletrol)
Hullam visszaverodese II. (homor
u fel
uletrol)
Hullam visszaverodese III. (dombor
u fel
uletrol)
Hullam torese I. (egyenes fel
uleten)
Hullam torese II. (dombor
u lencsen)
Hullam torese III. (homor
u lencsen)
Hullamkeltes V. (ket pontforras interferenciaja)
Hullam elhajlasa I.
Hullam elhajlasa II.
Hullam elhajlasa III.
Transzverzalis allohullamok csavarrugon
Longitudinalis allohullamok csavarrugon
245

Mechanikai rezonancia I. (allohullamok acellemezeken)

ohullamok korgy
All
ur
un
Chladni-fele porabrak I.
Chladni-fele porabrak II.
[9] Max Planck: A relatvtol az abszol
utig
in: Max Planck: Valogatott tanulmanyok
Gondolat, Budapest, 1965.
[10] Leon Ledermann: Az isteni a-tom Mi a kerdes, ha a valasz a vilagegyetem?
Typotech, Budapest, 1995.

[11] Budo Agoston:

Mechanika
Nemzeti Tankonyvkiado, Budapest, 1979
[12] Wikipedia: Isaac Newton http://en.wikipedia.org/wiki/Isaac_Newton
[13] Wikipedia: Galileo Galilei http://en.wikipedia.org/wiki/Galileo_Galilei
[14] Wikipedia: Jonannes Kepler http://en.wikipedia.org/wiki/Johannes_Kepler
[15] Wikipedia: Tycho Brahe http://en.wikipedia.org/wiki/Tycho_Brahe
[16] Wikipedia: Eotvos Lorand http://hu.wikipedia.org/wiki/E
otv
os_Lor
and
[17] Wikipedia: Bay Zoltan http://hu.wikipedia.org/wiki/Bay_Zolt
an
[18] Wikipedia: Henry Cavendish http://en.wikipedia.org/wiki/Henry_Cavendish
[19] Wikipedia: MichelsonMorley experiment
http://en.wikipedia.org/wiki/Michelson-Morley_experiment
[20] Wikipedia: Correspondence principle
http://en.wikipedia.org/wiki/Correspondence_principle
[21] Wikipedia: Eotvos experiment
http://en.wikipedia.org/wiki/E
otv
os_experiment
[22] Wikipedia: Eotvos inga http://hu.wikipedia.org/wiki/E
otv
os-inga
[23] Wikipedia: Foucault pendulum
http://en.wikipedia.org/wiki/Foucault_pendulum
[24] Wikipedia: List of moments of inertia
http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_moments_of_inertia

246

[25] Wikipedia: Chandler wobble http://en.wikipedia.org/wiki/Chandler_wobble

[26] Wikipedia: Gimbal http://en.wikipedia.org/wiki/Gimbal
[27] Wikipedia: Attitude indicator
http://en.wikipedia.org/wiki/Attitude_indicator
[28] Wikipedia: List of area moments of inertia
http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_area_moments_of_inertia
[29] Wikipedia: Archimedes http://en.wikipedia.org/wiki/Archimedes
[30] Wikipedia: Metacentric height
http://en.wikipedia.org/wiki/Metacentric_height
[31] Wikipedia: Eotvos rule http://en.wikipedia.org/wiki/E
otv
os_rule
[32] Wikipedia: Daniel Bernoulli http://en.wikipedia.org/wiki/Daniel_Bernoulli
[33] Wikipedia: Non-Newtonian fluid
http://en.wikipedia.org/wiki/Non-Newtonian_fluid
[34] Wikipedia: HagenPoiseuille equation
http://en.wikipedia.org/wiki/Hagen-Poiseuille_equation
[35] Wikipedia: Reynolds number http://en.wikipedia.org/wiki/Reynolds_number
[36] Wikipedis: George Gabriel Stokes
http://en.wikipedia.org/wiki/George_Gabriel_Stokes
[37] Wikipedia: Karman Todor http://hu.wikipedia.org/wiki/K
arm
an_T
odor
[38] Wikipedia: Karman vortex street
http://en.wikipedia.org/wiki/K
arm
an_vortex_street
[39] Wikipedia: Tacoma Narrows Bridge (1940)
http://en.wikipedia.org/wiki/Tacoma_Narrows_Bridge_(1940)
[40] Wikipedia: Magnus effect http://en.wikipedia.org/wiki/Magnus_effect
[41] Fizipedia: Kaotikus kettos inga vizsgalata V-scope-pal
http://fizipedia.bme.hu/index.php/Kaotikus_inga_V-scope-pal
[42] Wikipedia: Lissajous curve http://en.wikipedia.org/wiki/Lissajous_curve
[43] Wikipedia: Escapement http://en.wikipedia.org/wiki/Escapement
247

[44] Wikipedia: Quartz clock http://en.wikipedia.org/wiki/Quartz_clock

[45] Wikipedia: Fourier series http://en.wikipedia.org/wiki/Fourier_series
[46] Wikipedia: Fourier transform
https://en.wikipedia.org/wiki/Fourier_transform
[47] Fizipedia: Csatolt ingak vizsgalata V-scope-pal
http://fizipedia.bme.hu/index.php/Csatolt_ing
ak_V-scope-pal
[48] Wikipedia: Wilberforce pendulum
http://en.wikipedia.org/wiki/Wilberforce_pendulum
[49] Wikipedia: Airy wave theory http://en.wikipedia.org/wiki/Airy_wave_theory
[50] Wikipedia: Huygens-Fresnel principle
http://en.wikipedia.org/wiki/Huygens-Fresnel_principle
[51] Wikipedia: Snells low http://en.wikipedia.org/wiki/Snells_law
[52] Wikipedia: Fermats principle
http://en.wikipedia.org/wiki/Fermats_principle
[53] Wikipedia: Fresnel equations
http://en.wikipedia.org/wiki/Fresnel_equations
[54] Wikipedia: Youngs interference experiment
http://en.wikipedia.org/wiki/Youngs_interference_experiment
[55] P. Vanko: An Experimental Problem of a Competition Discussed in a Secondary
School Workshop
Physics Competitions 6 no1 pp45-57 (2004)
http://mono.eik.bme.hu/~vanko/wfphc/CompetitionProblemSchool.pdf
[56] Wikipedia: Maxwells equations
http://en.wikipedia.org/wiki/Maxwells_equations
[57] Wikipedia: Dielectric heating
http://en.wikipedia.org/wiki/Dielectric_heating
[58] Wikipedia: Doppler effect http://en.wikipedia.org/wiki/Doppler_effect
[59] Wikipedia: Mach number http://en.wikipedia.org/wiki/Mach_number
[60] Wikipedia: Medical ultrasonography
http://en.wikipedia.org/wiki/Medical_ultrasonography
248

[61] Wikipedia: Doppler echocardiography

http://en.wikipedia.org/wiki/Doppler_echocardiography
[62] Wikipedia: Sound pressure http://en.wikipedia.org/wiki/Sound_pressure
[63] Wikipedia: Loudness http://en.wikipedia.org/wiki/Loudness
[64] Wikipedia: Color http://en.wikipedia.org/wiki/Color
[65] Wikipedia: Earth http://en.wikipedia.org/wiki/Earth
[66] Wikipedia: Moon http://en.wikipedia.org/wiki/Moon
[67] Wikipedia: Sun http://en.wikipedia.org/wiki/Sun
[68] Wikipedia: Elastic modulus http://en.wikipedia.org/wiki/Elastic_modulus

249

Tartalomjegyz
ek
El
osz
o

I.

1. To
aja alapfogalmak
megpont kinematik
1.1. Bevezetes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
1.1.1. Modellalkotas . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
1.1.2. Fizikai mennyisegek . . . . . . . . . . . . . . . . . .
1.2. Kinematikai alapfogalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . .
1.2.1. Palya, elmozdulas, u
t . . . . . . . . . . . . . . . . .
1.2.2. Sebesseg, differencialszamtas . . . . . . . . . . . .
1.2.3. Gyorsulas . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
1.2.4. A f
uggveny es derivaltf
uggveny grafikus kapcsolata
1.2.5. Integralszamtas . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
1.3. K
ulonbozo mozgasok kinematikai lerasa . . . . . . . . . .
2. A dinamika alapjai
2.1. Kolcsonhatasok, az ero fogalma, eromeres . . . . . . .
2.2. Newton-torvenyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
2.2.1. Newton II. torvenye, a tehetetlen tomeg . . .
2.2.2. Newton III. torvenye, az impulzus . . . . . . .
2.2.3. Az erohatasok f
uggetlensege . . . . . . . . . .
2.2.4. Newton I. torvenye, az inerciarendszer fogalma
2.3. Gravitacios kolcsonhatas, s
ulyos tomeg . . . . . . . .
2.3.1. S
ulyos es tehetetlen tomeg . . . . . . . . . . .
2.3.2. Mertekegysegek . . . . . . . . . . . . . . . . .
2.4. K
ulonbozo kolcsonhatasok . . . . . . . . . . . . . . .
2.5. A mozgasegyenlet alkalmazasa . . . . . . . . . . . . .

250

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

3
3
4
6
7
7
8
10
13
13
16

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

20
21
21
22
22
24
25
26
27
28
31
33

3. Mozg
asok ler
asa ku
onb
oz
o vonatkoztat
asi rendszerekben
l
3.1. Galilei-transzformacio . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
3.2. Lorentz-transzformacio . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
3.3. Gyorsulo vonatkoztatasi rendszer . . . . . . . . . . . . . . .
3.3.1. S
uly es s
ulytalansag . . . . . . . . . . . . . . . . . .
3.4. Forgo vonatkoztatasi rendszer . . . . . . . . . . . . . . . . .
3.4.1. Tehetetlensegi erok forgo rendszerben . . . . . . . . .
3.5. Centrifugalis ero es Coriolis-ero kor
ulott
unk . . . . . . . . .
3.5.1. Centrifugalis ero . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
3.5.2. Coriolis-ero . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
4. Munka
es energia
4.1. Mozgasi energia, munkatetel . . . .
4.2. Konzervatv eroter, helyzeti energia
4.2.1. Egyens
ulyi helyzetek . . . .
4.3. Mechanikai energia . . . . . . . . .

.
.
.
.

.
.
.
.

.
.
.
.

.
.
.
.

.
.
.
.

.
.
.
.

.
.
.
.

.
.
.
.

.
.
.
.

.
.
.
.

.
.
.
.

.
.
.
.

.
.
.
.

.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.

5. Pontrendszerek megmarad
asi t
etelek
5.1. A tomegkozeppont . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
5.2. Pontrendszer impulzusa az impulzusmegmaradas tetele . . . . . . .
5.3. Pontrendszer energiaja a mechanikai energia megmaradasanak tetele
5.3.1. Belso energia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
5.4. A perd
ulet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
5.5. Pontrendszer perd
ulete a perd
uletmegmaradas tetele . . . . . . . .
6. Merev testek mozg
asa
6.1. A merev test modell . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
6.1.1. Halado es forgomozgas . . . . . . . . . . . . . . .
6.1.2. A merev test mint pontrendszer . . . . . . . . . .
6.2. Merev testek statikaja . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
6.2.1. Statikai feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . .
6.3. Rogztett tengely kor
uli forgas . . . . . . . . . . . . . . .
6.3.1. A merev test perd
ulete . . . . . . . . . . . . . . .
6.3.2. A tehetetlensegi nyomatek meghatarozasa . . . .
6.3.3. Forgo merev test mozgasi energiaja . . . . . . . .
6.4. A merev test skmozgasa . . . . . . . . . . . . . . . . . .
6.4.1. Ingamozgas . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
6.4.2. Gord
ules . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
6.5. Szabad forgas . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
6.5.1. A perd
ulet es a szogsebesseg altalanos kapcsolata
6.5.2. Szabad tengelyek . . . . . . . . . . . . . . . . . .
251

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.

.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.

40
40
42
43
45
47
49
51
51
54

.
.
.
.

56
57
58
62
63

.
.
.
.
.
.

65
66
67
68
69
70
72

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

74
74
75
76
77
78
82
82
85
87
89
89
91
94
95
97

6.6. Eromentes, szimmetrikus porgetty

u . .
6.6.1. A Fold nutacioja . . . . . . . .
6.6.2. Giroszkop, stabilizalas forgassal
6.7. S
ulyos, szimmetrikus, gyors porgetty
u.
6.7.1. A Fold precesszioja . . . . . . .
6.7.2. Porgetty
unyomatek . . . . . . .

.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.

98
101
102
103
106
107

7. Szil
ard testek alakv
altoz
asa
7.1. Elemi deformaciok . . . . . . . . . . . .
7.1.1. Ny
ujtas es osszenyomas (linearis)
7.1.2. Harant osszeh
uzodas . . . . . . .
7.1.3. Kompresszio . . . . . . . . . . . .
7.1.4. Nyras . . . . . . . . . . . . . . .
7.1.5. Rugalmas energia . . . . . . . . .

7.2. Osszetett
deformaciok . . . . . . . . . .
7.2.1. Hajltas . . . . . . . . . . . . . .
7.2.2. Csavaras . . . . . . . . . . . . . .

.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.

108
109
110
111
112
113
114
115
115
117

8. Folyad
ekok
es g
azok
8.1. Hidrosztatika . . . . . . . . . . . . . . . . . .
8.1.1. Nyomasgradiens, hidrosztatikai nyomas
8.1.2. Felhajtoero . . . . . . . . . . . . . . .
8.2. Fel
uleti jelensegek . . . . . . . . . . . . . . . .
8.2.1. Kapillaris jelensegek . . . . . . . . . .
8.3. Folyadekok es gazok aramlasa . . . . . . . . .
8.3.1. S
urlodasmentes aramlas . . . . . . . .
8.3.2. S
urlodasos aramlas . . . . . . . . . . .
8.4. Kozegekben mozgo testre hato erok . . . . . .

.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.

119
120
121
127
129
133
136
138
142
146

II.

150

9. Rezg
esek
9.1. Harmonikus rezgesek . . . . . . .
9.1.1. Szabad rezges . . . . . . .
9.1.2. Csillaptott rezges . . . . .
9.1.3. Kenyszerrezges, rezonancia
9.1.4. Rezonanciakserletek . . .
9.2. Rezgesek osszetevese es felbontasa
9.3. Csatolt rezgesek . . . . . . . . . .

.
.
.
.
.
.
.

252

.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.

151
151
152
158
164
172
175
179

10.Mechanikai hull
amok
10.1. Hullamf
uggveny . . . . . . . . . . . . . . . . . .
10.1.1. Csoportsebesseg, diszperzio . . . . . . .
10.2. Hullamterjedes rugalmas r
udban . . . . . . . . .
10.2.1. Energiaterjedes hullamban . . . . . . . .
10.3. Polarizacio . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
10.4. Hullamok visszaverodese es torese . . . . . . . .
10.4.1. Huygens-elv . . . . . . . . . . . . . . . .
10.4.2. Fermat-elv . . . . . . . . . . . . . . . . .
10.4.3. Levezetes a hullamf
uggveny segtsegevel
10.5. Interferencia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
10.5.1. Elhajlas, Huygens-Fresnel-elv . . . . . .
10.5.2. Interferencia visszaverodeskor . . . . . .
10.6. Hullamterjedes k
ulonbozo kozegekben . . . . . .
10.6.1. A hullamegyenlet altalanos alakja . . . .
ohullamok . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
10.7. All
10.8. Doppler-effektus . . . . . . . . . . . . . . . . . .
10.9. Befejezes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
10.9.1. Ultrahangos orvosi diagnosztika . . . . .
10.9.2. Zene es fizika . . . . . . . . . . . . . . .
10.9.3. Feny es hang . . . . . . . . . . . . . . .

Fu
ek
ggel

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

184
185
188
190
192
195
197
198
200
202
205
208
212
213
216
219
225
228
228
230
233

235

A. Matematikai seg
edlet
235
A.1. Vektorok, vektorm
uveletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 235
A.2. Derivalasi szabalyok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 238
A.3. Integralas . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 240
B. Fizikai
alland
ok
es adatok
241
B.1. Fizikai allandok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 241
B.2. A Fold, a Hold es a Nap adatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 241
B.3. Tablazatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 242
T
argymutat
o

244

Irodalomjegyz
ek

244

253