lrta: Gulyás JánOs, HOnyek Gyula, Markovits Tibor,

Szalóki Dezsõ, Varga Antal

Al kotós zerkesztõ: To m Gs ányi Pé te r

Szerzõk: Gulyás János, Honyek Gyula, Markovits Tibor, Szalóki Dezsõ, Varga Antal

Alkotószerkesztõ: Tomcsányi Pé ter

Szakmailag ellenõrizte: Gnádig Pé ter, Rácz Mihály, Szabó Kálmánné

ISBN 963 686 l22 6

Raktári szám; CA 0034

Kiadja a Calibra Kiadó, 1033 Budapest, Polgár u. 8-10. (Bejárat a Flórián té r felõl.)
Telefon: 188-8944, 188-8338; tel./fax: 250-0358
Felelõs kiadó: Várhelyi István
Szerkesztõ: Bosznai Gábor
Mûszaki vezetõ: Abonyi Ferenc
Mûszaki szerkeszt õ: Ihász viktória
Bodtóterv: Biró Mária
Ké szült a Mú zsák Kiadó Kft. nyomdájában
 Thrtalomjegyzé k

EIõszõ 7

1. Egyenes vonalú mozgások 9

Bevezeté s... ......9
1.1 Fizikaimennyisé gek,mé ré s,mé rté kegysé gek ...... 9
1.2 Helymeghatfuozás ..1l
1.3 9gy..,e, vonalú mozgás . . . 11
1.4 Atlagsebessé g, sebessé g-idõ grafikon, megtett ú t kiszámí tása . . . .12
1.5 Egyenes vonalú , egyenletes mozgás, a sebessé g . . . . . . . . . .I4
I.6 Yáltozõmozgás,pillanatnyisebessé g... .....l7
L7 Egyenletesen gyorsuló mozgás, gyorsulás . . . .l9
1.8 Gyorsuló mozgás kezdõsebessé grõl . . . .20
1.9 Egyenletesen lassuló mozgás . . . .2l
1.10 Szabadesé s,nehé zsé gigyorsulás ......23
1.11 Összetettegyenesvonalú mozgások... ......24
1.12 |.Iají tás függõlegesen lefelé , felfelé . . . .26
Osszefoglalás ......28
Tanácsokafeladatokmegoldásához ....29
Ké rdé seké sfeladatok ....30
2. Atömegpontdinamikája ......32
Bevezeté s... ......32
2.I Testekkölcsönhatása,azerõ,NewtonI.törvé nye...,.....32
2.2 A kölcsönhatás törvé nye, Newton III. törvé nye . . . . .34
2.3 Erõhatások függetlensé ge, az erõ mé ré se . . . . .35
2.4 Newton II. törvé nye, a tömeE, az erõ egysé ge . . . . . .36
Z.5 Adinamikaalapegyenlete ......38
2.6 Anehé zsé gierõ ....40
2.7 Srirlódás, tapadási é s csú szási sú rlódás, gördülé si ellenállás . . . . . .41
2.8 Közegellenállás, szabadesé s reiflis körülmé nyekközött . . . .44
A mozgást segí tõ, illetve gátlõ erõk (Olvasmány) . . .46
2.9 Testek mozgása lejtõn, amozgás felbontása komponensekre . . . . .47
2.I0 Azimpulzus ......48
Összefoglalás ......50
Tanácsokafeladatokmegoldásához ....51
Ké rdé seké sfeladatok.. ...52
Munka, energia, teljesí tmé ny. . .54
Bevezeté s... ......54
3.1 A munka definí ciój a, köznapi jelenté se, mé rté kegysé ge . . . 54 .

3.2 A munkavé gzé s testek gyorsí tása közben, gyorsí tási munka . . . . . .56
3.3 Mozgási energia, a munkaté tel . . .5]
3.4 Emelé si munka, anehé zsé gierõ munkája . . . .59
3.5 YáItozõ erõ munkája, rugalmas potenciális energia . .6I
3.6 Amechanikaienergiamegmaradásánakté tele ......63
3.7 A teljesí tmé ny, a munkavé gzé s sebessé ge 64
Osszefoglalás 66
Tanácsok a feladatok megoldásáú T z 67
ké rdé sek é s feladatok 68

Pontszerû é s merev test egyensú lya . . 10

Bevezeté s... 70
4.I A pontszeû test egyensú lya . . 7I
4.2 Az etõ hatásvonala é s támadáspontja 72
4.3 A forgatónyomaté k 73
4.4 Az egymással szöget bezárõ erõk összegzé se . 7 5
4.5 A páthuzamos hatásvonalú erõk összegzé se . . . 17
4.6 Az erõpár 80
4.7 A kiterjedt merev test egyensú lyának felté tele 82
4.8 Asú lyvonal é sasú lypont... 85
4.9 Egyensú lyi helyzetek . 88
4.10 Egyszeû gé pek 90
4.II Munkavé gzé s egyszerû gé pekkel . 91
Összefoglalás 98
Tanácsok a feladatok megoldásához 99
Ké rdé seké sfeladatok ...100
Deformálható testek I04
Bevezeté s . .
. I04
5.1 Szilárd testek alakváItozásai L04
5.2 A rugalmas megnyú lás . I07
5.3 Folyadé koktulajdonságai 10
5.4 Pascal törvé nye é s alkalmazásai 11
5.5 A hidrosztatikai nyomás törvé nye 13
5.6 Arkhimé dé sz törvé nye I7
Hé rõn király koronája (Olvasmány) l22
5.1 Molekuláris erõk folyadé kokban 123
5.8 A gázok tulajdonságai, a lé gnyomás . . l27
5.9 Folyadé kok é s gázok áramlása (Kiegé szí té s) 130
5.10 A közegellenállás (Kiegé szí té s) L33
Ké t é rdekes jelensé g (Olvasmány) 134
S.ûrûsé g mé ré se Arkhimé dé sz törvé nye alapján (Kiegé szí té s). . I37
Osszefoglalás 138
Tanácsok a feladatok megoldásához I40
ké rdé sek é s feladatok I40
6. Pontrendszerek dinamikáia . ,....I44
Bevezeté s . . . . .. . .144
6.I A pontrendszer tagjainak mozgása .....l45
6.2 A pontrendszer impulzusa . .. . .I49
6.3 Az itközé sekrõl általában .....I54
6.4 A töké letesen rugalmatlan ütközé s .....l55
6.5 A töké letesen rugalmas ütközé s .....l57
6.6 Munkaté telpontrendszerre .....158
Osszefoglalás .....159
Tanácsok a feladatok megoldásához . . . .....160
ké rdé seké s feladatok .....160
7. Görbe vonalú mozgások . . , .. . . .164
Bevezeté s . . . .. .. .164
7.1 A görbe vonalú mozgások általános jellemzór
] .2 A vuszintes hají tás . . .

7.3 A ferde hají tás

7.4 A körmozgásrõl áItalában .I74
7.5 Az egyenletes körmozgás . . .175
7 ,6 Az egyenletes körmozgást jellemzõ menrryisé gek .I76
7 .7 Az egyenletes körmozgásí vé gzõ test gyorsulása .178
7.8 Az egyenletes körmozgás dinamikaileí tása . . . 180
7.9 Az egyenletesen váItozõ körmozgás . . . . . . , .183
Osszefoglalás . . .184
Tanácsok a feladatok megoldásához . . .186
ké rdé seké s feladatok . .187

8. . .190
. .190
8.1 Az egyenletes forgómozgás 190
8.2 Az egyenletesen változõ forgómozgás . I93
8.3 A forgómozgás aláptörvé nye . 198
8.4 A tehetetlensé gi nyomaté k I99
.
8.5 A forgási energia .203
8.6 A perdület .206
8.7 A haladó é s a forgómozgás összehasonlí tása .208
8.8 Merev testek sftmozgása . . .209
Összefoglalás . . .2I2
Tanácsok a feladatok megoldásához .. .2I3
ké rdé sek é s feladatok .. .2I4
9. Gravitáció . . . . .216
Newton munkássága (Olvasmány) . . ,216
9.1 Az általános tömegvonzás . . .2I7
9.2 A gravitációs állandó . . . . .2I8
9.3 Bolygók mozgása, a Naprendszer, Kepler törvé nyei . . 220
9.4 Mestersé ges é gitestek mozgása 2z3
Osszefoglalás 224
 Tanácsokafeladatokmegoldásáttoz ...2Z5
Ké rdé seké s feladatok . . .225

10. Mechanikai rezgé sek . . .227

Bevezeté s... .....227
10.1 Arczgõmozgástjellemzõmennyisé gek .....228
l0.2 Aharmonikusrezgõmozgás. ...228
10.3 A harmonikus rczgõmozgás é s az egyenletes körmozgás kapcsolata . . .230
l0.4 A harmonikus rezgõmozgás kité ré s-idõ fiiggvé nye .231
10.5 A harmonikus rezgõmozgás sebessé ge é s gyorsulása . . . . .234
10.6 Aharmonikus rezgõmozgásdinamikaileí rása .....238
10.7 Arezgõ rendszer energiaviszonyai . . . .240
10.8 Egy egyenesbe esõ rezgé sek összeté tele . . . . .243
10.9 Egymásra merõleges rezgé sek összeté tele . . .245
10.10 Csillapí tottrezgé sek... ..247
10.11 Ké nyszerrezgé sek .247
L0.I2 A matematikai inga mozgása . . .249
10.13 Afizikaié satorziósinga(Kiegé szí té s) ..,..252
A rezgé sidõre tanult összefüggé sek igazolása mé ré ssel(Kiegé szí té s). . .254
(Kiegé szí té s)
Nehé zsé gigyorsulás mé ré sefonálingával . . .255
Összefoglalás ,....255
Tanácsokafeladatokmegoldásõú toz ...251
Ké rdé seké s feladatok . . .Z51

11. Mechanikai hullámok .. .26I

Bevezeté s... .....26l
11. 1 A mechanikai hullám fogalm a, fajtái . .26I
II.2 A hullámmozgást Iefuõ fizikai mennyisé gek . .264
11.3 Hullámok visszaverõdé se rugalmas pontsoron . . . . .267
1L.4 Hullámok találkozása, interferencia . . .267
11.5 ÁttOtruUamok rugalmas pontsoron . . . .Z70
11.6 Felületi é s té rbeli hullámok . . . .272
IL7 Felületihullámokinterferenciája .....273
11.8 Felületihullámokvisszaverõdé se .....275
1I.9 Felületi hullámok töré se . .Z78
11.10 Hullámok elhajlása, a Huygens-Fresnel-elv . .281
11. 1 A hang keletkezé se, jellemzõi
1 . .283
lI.I2 Ahanghullámtulajdonságai... .285
11.13 Hú rok é s sí pok álta] keltett hangok . . .Z87
A zene fizí kája (Olvasmány) . . .290
1I.I4 ADoppler-effektus.. ...29I
Összefoglalás ,....293
Tanácsokafeladatokmegoldásához ...Z95
Ké rdé seké s feladatok .. .295
 Elõszõ

kedves olvasó!

Mai, gyorsan váItozõ világunkban a termé szettudományos ismeretek bizonyos szinten

az általános mûveltsé g ré szé véváltak Mindennapjaink elké pzelhetetlenek már a gé pek
né lkül, sõt gyerekkortól kezdve játszunk velük, használjuk õket. Egyre több munkahelyen
é s a humánllJtatásban is né lkülözhetetlenekké váltak a számí tõgé pek. A modern ember
nyitott aví Iágra é s annak termé szeti é rdekessé geiiránt. A tudósok kutatásai a mindenna-
pi jelensé gek megé rté sé ntú l egyaránt í rányulnak a mikrovilág é s az Univerzum, illetve az
é let megismeré se felé . Világunk é s é rdeklõdé sünk kitágult. A termé szeti környezet törvé -
nyeinek é s gyakran csodálatra mé Itõ jelensé geinek felismeré sé hez, megé rté sé hezazonban
nem mindig kellenek mé ly matematikai ismeretek. Mié rt csú szik meg az autó, hogyan
könnyí thetjük meg fizikai munkánkat, milyen a zene fizkája, mié n emeli le aháztetõt a
szé l, mié rt sokszí nûek a növé nyek é s állatok, hogyan emelkedik fel a repülõgé p, mié rt
porlasztja el a legnagyobb követ is az idõjaÁs, hogyan javí tsuk meg a karácsonyfa é gõso-
tát,vagy mié rt rugalmas é s mié rt kemé ny egy anyag - szinte nem lehet abbahagyni a ké r-
dé seket! Mind-mind olyan problé ma, melyekkel nap mint nap találkozhatunk.Igazánillk
tehát ismerni, legalább alapfokon, környezetünket é s a termé szet meghatiározõ töwé nyeit.
Több más tudomarryággal együtt afizika is termé szeti kömyezetünket é s emellett az is-
meretek felha s zn álá s ának, alkalmazás an ak lehetõ sé geit kutatj a
Ez a könyv igyekszik segí tsé get adni Neked avilágfizlkaí törvé nyeinek megismeré sé -
hez. Az ismeretek tárgyalása a kí sé rletifizika szemszögé bõI törté nik. Központi helyet
kapnak a jelensé gek, megfigyelé sek, kí sé rletek,s csak ezeket követi a tartalmí magyará-
zat, a törvé nyszerûsé g. Az egyes té makörökkel kapcsolatban sok alkalmazás, hé tköznapi
jelensé g é s más é rdekessé gszerepel benne, Az í tõk törekedtek a kevé s matematika, kevé s
absztrakció alkalmazásátra. A könyv igazodik a matematikai tantervekhez, igyekszik mi-
né l kevesebb matematikai eszközt használni, s csak fokozatosan veti be azokat. cé lkitû-
zé sünk elsósorban az volt, hogy a könyv a gtmnáziumi fizikai ismereteket é rdekesen,
szemlé letesen, a termé szetben rejlõ szé psé geketbemutatva, a tárgy tránt egyé bké nt nem
tú l s ágo s an é rdeklõd õ dí ák számán a i s feldolg ozhatõ an tár gy alja.
Ez a fizikatankönyv egy né gykötetes sorozat elsõ tagja. A né gy kötet feldolgozza atel-
jes gimnáziumi fizikatananyagot. A könyv szerkezete nem kötõdik szorosan a taní tásí
õrákhoz, de termé szetesen közvetí t egyfajta logikai sorrendet, mely szüksé g eseté n követ-
hetõ. Atárgyalás egysé ges. Felé pí té se,szemlé lete, az ismeretek szintje alkalmassáteszi a
könyvet mind a hat-, illetve nyolcosztályos gí mnázium 13-17 é ves korosztályábart, mind
a né gyosztályos gimnázium 15-18 é ves korosztályában a fizka tanulásának segí té sé re.
Nem törekszik tehát a felsõfokú továbbtanulásra való elõké szí í é sre,de elegendõ az é rett-
sé gire való felké szülé sre.
Az olvasás során találkozol megjegyzé sekkel, kiegé szí té sekkel,olvasmányokkal. Ezek
nem tartoznaka szorosan vett tananyaghoz, valóban megjegyzé sek, szakmai hjegé szí té sek
esetleg kicsit magasabb szinten, illetve é rdekessé gek.Ha van kedved, olvasd el óket!
Minden nagyobb fejezet vé gé ntalálsz összefoglalást, mely rendszerezí az ott í fugyalt
megtanulandó fogalmakat, törvé nyeket.
Ugyancsak afejezetek vé gé ntalálhatók ké rdé sek(ezek áItalában é rdekesek is) é s fela-
datok. Ez utóbbiak inkább csak a megoldható feladatok szintjé t hivatottak jelezni, az iga-
zi begyakorláshoz nem elegendõ a számuk. A tanuláshoz szüksé ges tehát valamilyen pé l-
daí átr használata. Ugyanakkor minden feladatcsoport elõtt tanácsokat kapsz, hogyan é rde-
mes hozzáfogni, levezetni egy-egy megoldást. Olvasd hát figyelmesen õket! Ezeken kí vül
gyakran találsz majd az alfejezetek vé gé negy-egy kidolgozott feladatot, mely mintaké nt,
pé ldaké nt szolgálhat. Mindez szüksé g eseté n az egyé ni tanulást is elõsegí theti.
Vé gül itt könyvünk elejé n azt kí vánjuk, hogy fizikai tanulmányaid során ne csak a
nehé zsé geklegyenek elõtted, hanem sok-sok é lmé nyben legyen ré szed,legyen módod é s
ké pessé ged,hozzánk é s sok más emberhez hasonlóan, rácsodálkozni atermé szet szé psé -
geire! Ha né ha nehezebbnek látod, jussanak eszedbe mottóké nt Eötvös Loránd szavai
,,A tudomány é pületé tmagasabbra emelni csak az fogja tudni, aki az é pület alapjait é s
terveit is ismeri!"

Sok sikert!
Az alkotószerkesztõ
 1. Egyenes vonalú
mozgások

Bevezeté s
A kinematika szõ mozgástant jelent, a fí zlkának ez a területe a targyak mozgásának,
helyváltozí atásának törvé nyszerûsé gett í rja le. Ebben a fejezetben a környezetünkben ta-
lálhatõ testek olyan mozgásaival ismerkedhetünk meg, amelyek gyakran elõfordulnak é s
ugyanakkor mé g egyszerûen leí rhatóak, egy egyenes menté n törté nnek. Itt nem amozgás
okait vizsgáljuk, hanem azok lefolyását.
A mozgás viz s gálat a, törv é ly s zerûsé gek me g állap í tása mindig a tudomán y |e gizgalm a-
sabb területei közé tartozott.Igy volt ez mát az õkorban is, amikor a tudósok a mozgáso-
kat három kategóriába sorolták.
Elsõ az é Lõlé nyek mozgása, ami azt jelenti, hogy a test ,,önmagátóI" mozog, nem kell
külsõ okot keresni, amely amozgást lé trehozza.
A második a termé szetes mozgás, vagyis atermé szetnek az atulajdonsága, hogy a ,,meg-
zayaí t" rendet igyekszik visszaállí tani. Pé ldául ezé rt esnek le a Föld felé a felemelt testek.
A harmadik mozgástí pus a ké nyszerí tett mozgás. Ebben az esetben valami másik test
ya1f szerkezet okozza az elmozdulást.
Eszrevehetjük, hogy ezek a kategóriák egé szen jól megfelelnek a mindennapi é Iet ta-
pasztalatainak, azonban a dinamika törvé nyeinek megismeré se után látni fogiuk, hogy
ilyen kategóriákat nem fogadhatunk el, pontos termé szeti törvé nyek nem kapcsolhatók
hozzájak.
A továbbiakban tehát törekszünk ara, hogy matematikai formában megfogalmazhatõ
összef[iggé seket találjunk, s í gy szereznjnk információkat a mozgásról.

1.1 Fizikai mennyisé gek, mé ré s,mé rté kegysé gek

A fizkának mint tudománynak a mé ré sekké pezik az alapját Mennyi idõ telik el ké t
esemé ny között? Mennyi a hõmé rsé klete egy bizonyos folyadé knak? Mekkora a sebessé -
ge egy leesõ testnek? Mennyi elektromos energiáthasználunk világí tásra? Számtalan ha-
sonló ké rdé sttehetünk fel a bennünket körülvevõ vllágra vonatkozóan é s nagyon gyakran
valamilyen, a fizlkában hasznáIatos mennyisé g mé ré sevagy számolás a a válasz.
A fizí kában használt kifejezé seket azonban nagy körültekinté ssel kell kezelni, mert
nem minden esetben jelenti egy kifejezé s ugyanazt a tudomány nyelvé n, mint ahé tkõzna-
pi é letben. A ,,hosszû" beszé lgeté spl. mindenki számára az eltelt idõtartamra utal, a fizi-
kában viszont a hosszú ságkizarõlag ké t pont közötti távolságot jelent. Ezé rt a fizkában
pontosan meg kell adni, hogy egy mennyisé g vagy fogalom mit é s hogyan jelöl.
 l97I õta az egé sz világon egysé gesen a Nemzetközi Mé rté kegysé gRendszerben
(International Unit of System), vagy rövidí tve Sl-ben rögzí tett fizkai mennyisé geket é s
azok egysé geit használják .Ez egy ú gynevezett ,,emberi" skálát jelent, az egysé geket igye-
keztek ú gy megválasztani, hogy a hé tköznapi é letben elõforduló mennyisé gek számé rté -
ke ne legyen sem nagyon kicsi, sem pedig nagyon nagy. Az elemi ré szecské k nagyon ki-
csi, illetve az é gí testeknagyon nagy adatainak leí rásához cé Iszerõ a tí z megfelelõ hatvá-
nyait használni.
Az elsõ, é s talán a|egké zenfekvõbb alapmennyisé g a hosszú ság §ele: pé ldául d, l, s,
ft stb.), amely alapfogalom, azaz semmi más mennyisé ggel nem í rható körül, egyszeûen
ké t pont közötti távolságot jelent. A távolság egysé gé ül használt mé ter (iele: m) a Parizs
mellett egy nemzetközi tnté zetben õtzött, platina-irí dium ötvözetbõl ké szült rú don beje-
lölt ké t vonal közötti távolság. Ezí a,,standard" mé tert ú gy választottákmeg, hogy egyen-
lõ legyen a Párizson átmenõ dé lkör negyven milliomod ré szé vel.

Megjegyzé s; Ma már a technika megkövetel enné l pontosabb hosszú ság egysé get is, amely mé tert a
kripton-86 által kibocsátott narancs-vörös fé ny hullámhosszával definiálták. Termé szetesen ú gy, Itogy ez azûj
,,1 m" a lehetõ legpontosabban egyezzen meg a hagyományos mé terrel. 1983-ban egy mé gprecí zebb nemzet-
közi mé tert fogadtak el, nevezetesen azt a távolságot, amelyet a fé ny vákuumban megtesz a másodperc
299'792 458-ad ré sze alatt.

A következõ fizkai alapmennyisé g azidõ, (iele: t). Az idõ m&é sé nekbármely, a ter-
mé szetben periodikusan ismé tlõdõ jelensé g alapja lehet, í gy pé ldául a Föld forgása adja
az egy napot mint egysé get. Ennek 60-ad té sze a perc, a perc 60-ad ré sze pedig a másod-
perc. Az tdõ egysé ge az Sl-mé rté kegysé grendszerben a másodperc, jele s (secundum).

Megjegyzé s: Ma már ismert, hogy a földi napok idõtartama nagyon cseké ly mé rté kben (né hány századmá-
sodperc) változik. Ma már pontosabb eljárással, atomóra segí tsé gé vel(cé zium 133 kvarcórával) mé rik az idõ
egysé gé t, amely 6000 é v alatt mé g egy másodpercné l is kevesebbet ké sik.

A harmadik alapmennyisé g a tömeg (|ele: m).Egysé ge a kilogramm §ele: kg), amely

egy bizonyos mintatest tömege, amelyet a környezeté tõl töké letesen elszigetelve, kettõs
falú üvegtartrályban tartanak ugyanabban azinté zetben, ahol a többi mintatestet. Ennek é r-
dekessé ge, hogy é vente csak egyszer veszik elõ, atöbbi mintakilogramm hitelesí té sé re.(A
tömeg pontos definí cióját a következõ fejezetben adjuk meg.)
Afizkában a nemzetközi szabvány szerint mé g további né gy alapmennyisé get, illetve
ezek egysé gé trögzí tetté k, ezeket ké sõbb megismerjük.

A jelensé gek tanulmányozása a kí sé rletezé sselegyütt afí zkaí mennyisé gek mé ré sé is

t
jelenti, ami azé rt fontos, hogy az egyesjelensé geket számszetû adatokkal is jellemezhes-
sük. Valamilyen fizikai mennyisé g mé ré se mindig egy összehasonlí tást jelent: a mé rendõ
tárgyakat, közegeket, vagy azok valamilyen tulajdonságát,,mé rjük" össze a mé rõeszköz
segí tsé gé vel,é s fejezzikki az általunk megadott egysé ggel. Eppen ezé rt nagyon fontos,
hogy a mé rõeszköz egyré szt elegendõen pontos , azaz é rzé kenylegyen az adottmé ré shez,
másré szt kapcsolatba kerülve a mé rendõ dologgal, ne vá|toztassa meg annak fizlkai tulaj-
donságait.Ez azí jelenti, hogy egy kismé tetû test adatait ne mé temiddal mé rjük meg, ha-
nem millimé ter- vagy mé g finomabb beosztású eszközzel. Ugyaní gy pé ldául hõmé rsé klet
mé ré sé heznehasznráljunk a testhez ké pest nagy hõmé rõt, mivel í gy ahõmé rõ megváltoz-
tatná a mé rendõ hõmé rsé kletet. Ezehe a fontos szempontokra, s a lehetsé ges hibafortá-
sokra az akmális mé ré sné fogjuk
l ré szletesen fölhí vni a figyelmet.

10
 1.2 Helymeghatározás
A mozgás leí rásán azt é rtjik, hogy a test helyé t kí vánjuk minden pillanatban megad-
ni egy másik testhez viszonyí tva. Ez a másik, ,,kitüntetett" test, amelyhez a többi helyé t
viszonyí tjuk, a vonatkoztatási pont. Rajtunk, illetve az adotí jelensé gen mú lik, hogy mit
választunk vonatkoztatási pontnak. Legtöbbször a Földet vagy a Földhözké pest nyugvó
testet, esetenké nt egy mfu mozgõ jármí ivet.
A testek elhelyezkedé sé t, elmozdulásátûgy tudjuk számszetû adatokkal leí rni, ha a ki-
tüntetett ponthoz mint origóhoz egy koordináta-rendszert rendelünk, amelyet a továbbiak-
ban vonatkoztatási rendszernek nevezünk. Ebben már minden egyes pont helyzete meg-
adható egy az origóból azadoí tpontbahûzotthelyvektorral, amelynek jelölé se:1.
A ,,mozgás" megtörté nte ezé rt csak egy adott vonatkoztatási rendszerben egyé rtelmÛ,
lehet, hogy egy másik rendszerben a test nem is mozog. Jõl pé ldázza ezt a nyflt tengeren
haladó hajó, ahol a fedé Izeten sütké rezve nyugalomban vagyunk ahajõhozké pest, viszont
egyé rtelmí ia mozgásunk a partról, vagy akár egy másik hajóról né zve.
Amozgás tehát azt jelenti, hogy a test helyzete változik a vonatkoztatási rendszerhez
viszonyí tva. Ez a koordináta-rendszerben a helyvektor megváltozását jelenti. A változás
szinté n vektormennyisé g, jelölé se Ár, é s afí zikában elmozdulásnak nevezzik. Az eLmoz-
dulás tehát a kezdõpontból a vé gpontba mutató vektor. Ennek ábrázolását mutatjuk meg
az I.I ábrán.

].] ábra. A helyvektorok é s az elmozdulásvektor koordináta-rendszerben

1.3 Egyenes vonalú mozgás

Ebben a fejezetben megvizsgáljuk, hogyan í rhatjuk le törvé nyekkel, egyenletekkel a
testek helyváltozását, azaz elmozdulását a vonatkoztatási ponthoz ké pest. Altalában (ha-
csak eztvalamilyen más szempont nem kí vánja meg) a megfigyelé si pontot egy a Föld-
höz ké pest nyugalomban lé võ pontnak választjuk, elthez rögzí tjük a koordináí a-tendszert,
amelyben megadjuk a vizsgált í árgy helyé t különbözõ idõpontokban. Most csak egyenes
vonalú mozgásokat vizsgálunk. Amennyiben a test csak egyik irányban mozog az egye-
nesen, akkor az elmozdulásvektor hossza a test által megtett utat adja meg. Ha mozgás
közben irányt váItoztat, ellenkezõ irrányban is halad, akkor a megtett ú t hosszabb az el-
mozdulásná1.

11
 Megjegyzé s: Altalános esetben nem biztos, hogy a mozgõ test egyenesen mozog. Mozoghat görbe menté n
is. Ebben az esetben a test által mozgás közben é rintett pontok a test pályájáthatározzák meg, apáIya egy adott
ré szé neka hossza a megtett ú t, s nyilván enné l rövidebb a kezdõpontból a vé gpontba mutató elmozdulás.

A testek mozgásának leí rásakor olyan törvé nyszerûsé g, egyenlet, ké plet fölismeré sé re,
föIáIlí tására törekszünk, amelynek segí tsé gé velbármely további idõpontban megadhatjuk
atatgy helyé t. Ezt tekintjük a mozgás leí rásának.
Azt,,hogy egy test hogyan mozog az általunk megváIasztott vonatkozí atási ponthoz ké -
pest, jól szemlé ltethetjük az ûgynevezett hely-idõ grafikonon. Ez a grafikon, mint látni
fogjuk, több é rté kes információt hordoz a test mozgásáról. Megadja, hogy a test mikor van
nyugalomban, mikor mozog gyorsabban, illetve lassabban.

t(perc)
].2 ábra. Mozgó test hely-idõ graJ'ikonja

Az L.2 ábrán láthatõ hely-idõ grafikon által megadott valóságos mozgás a következõ
lehet: ,,A test 10 perces nyugalom után indul el egy adott irányban, mé gpedig ú gy, hogy
minden percben 200 mé tert halad 5 percen keresztül. A következõ tí z percben nem moz-
dul, majd visszafelé jön l0 percig, egy kicsit lassabban, ezé rí csak 300 mé tert tesz meg 10
perc alatt." Ekkor vé ge a megtigyelé snek.
Ehhez hasonló grafikont ké szí thetünktestek mozgásõnõl, pé ldául különbözó
meredeksé gí ilejtõre helyezett játé kautóval kí sé rletezve,vonalzõt é s stopperóráthasznál-
va. A grafikonokrót - elegendõen sok mé ré sipont eseté ben - leolvashatjuk az egyes moz-
gások közötti kiilönbsé get. Ne felejtsük el, hogy akár a megtett ú t, akár az eltelt idõ mé -
ré sé né nagyon
l könnyen követhetünk el mé ré sihibát, í gy okvetlenül ismé teljtink meg
minden mé ré sttöbbször, lehetõleg azonos körülmé nyek között, é s a kapott adatok át|agát
- számtani közepé t - fogadjuk el pontosabb eredmé nynek.

1.4 Atlagsebessé g, sebessé g-id õ grafikon,

megtett Ût kiszámí tása
Mozgásban levõ testek közül pé ldaké ppen vizsgáljuk meg egy futó mozgását. A
klasszikus számban, a 100 mé teres sftfutásban 10 másodperces idõt mé rve, azt mondjuk,
hogy a futó átlagosan l0 mé tert tett meg másodpercenké nt, pedig mindenki tudja, hogy
a futó nem ké pes vé gig ugyanú gy futni. Az is elké pzelhetõ, hogy ugyanezen a versenyen,

12
egy másik futó gyorsabban is futott, csak nem bí rta vé gig az iramot.Í gy a teljes távot
hosszabb idő alaí t tette meg , ezé rt nem nyert. Tehát a győzelem szemporrtjauot nem is az
a fontos, hogy a mozgás közben melyikük hogyan mozgotí , csak a É ljeJ É vé s a teljes
menetidő a lé nyeg. Ezé rt vezetté k be - nem a sportolók, hanem a fizikú sok az átlagie-
-
bessé g fogalmát. Az előző pé ldánáI maradva, az afltő a győztes, amelyik átlagosan Áin-
den másodpercben több utat tesz meg, mint a másik. Azt mondjuk, a győztesnek nagyobb
az átlagsebessé ge.
Az átlagsebessé g tehát az egysé gnyi idő alatt megtett utat hatfuozza meg, kiszámí tási
módj a, definí ciój a a kőv etkező :

átlagsebessé g -ffi
A sebessé g jele v, ké pletben ezt í gy adjuk meg:

-
l,
"átI -
7

A definí ciő az átlagsebessé g mé rté kegysé gé tis megadja, ez a hosszú ságból é s azidőbőt
szfumazí atuu,
f ,ha atávolságot m-ben, azidőts-ban mé rjiik.
A fenti pé ldanáI maradva, tehát ha valaki 10 m utat tesz meg l s alatt, azt mondjuk,
hogy azátlagsebessé ge 10 azazváil= 10
T, T.
Az összefüggé s átrendezé sé vel az átlagsebessé g ismereté ben kiszámí thatő egy bizo-
nyos idő alatt megtett ú t: s = vurr,t,
Nemcsak a mozgő test hely-idő grafikonja, hanem a sebessé g-idő grafikon is hasznos
lehet a mozgás vizsgálatában. Termé szetesen a valódi testek sebessé ge áItalában váItozk
a mozgás során. Az L3 ábra egy olyan mozgás grafikonját mutatja, amikor a test vé gí g
ugyanabban az irányban halad, de sebessé ge nem állarrdó.

].3 ábra. Egyenes yonalú mozgóssal haladó test sebessé g_idő grafikonja

A grafikon alapján elmondhatjuk, hogy a test eleinte lassan, ké sőbb egy kicsit gyorsab-
ban, majd egé szen lassan haladt. Azt is é szrevehetjük, hogy az egyes szakaszokon meg-
tett Út számé rté ké taz s = va,l,/ összefüggé s alapján a vonalkázottté glalapok tenilete adja

13
meg. Í gy u t idõ alatt megtett utat megkapjuk, ha kiszámí tjuk a sebessé g-idõ grafikon alat-
ti területet.Ez az é szrevé tela ké sõbbi, összetett mozgásoknál nagyon fontos lesz.

Aköznapié Ietben,pl.jármûveksebessé gé tinkább+(w).gy.egbenfejez-

zük ki, bár eznem Sl-ben megadott sebess é g.Eztkönnyen átválthatjuk 4-ra, haaz át|ag-

sebessé g jelenté sé re gondolunk. Az I sebessé g azt mondja el amozgõ tfugyrõl, hogy

f
átlagosan minden õtában, azaz 3600 s-ban, 1 km, azaz 1000 m utat tesz meg . Ezé rt 1 s alatt
átlagosan az 1000 m-nek a 3600-ad té sze a megtett ût, tehát a test átlagsebessé ge !l -ban:

1* =+T= o,277
g.
ft, ,rur

1.5 Egyenes vonalú , egyenletes mozgás, a sebessé g

Ré gen, amikor az emberek nem gé pkocsin utazí ak, a nagyobb távolságokhoz váltott 1o-
vakat használtak, hogy tartani tudják a betervezett tempót. Azonban mé g a pihent lovak
sem ké pesek tartósan ugyanú gy haladni, ezze| szemben egy autó közlekedhet hosszabb
idõn keresztül is ,,egyenletesen", csak figyelni kell a kilomé ter&át é s a gázpedált! Mit is
é rtünk azon, hogy a jármû egyenletesen halad? Nyilvánvalóan azt,hogy ,,egyformán" mo-
zog) azaz pé ldául minden percben ugyanannyi utat tesz meg. Van-e egyáItalán ilyen moz-
gás a valóságban? Az emlí tett autó, vagy a nyí lt, egyenes pályánhaladó vonat mozgása jõ
közelí té sben ilyen, de mé g ezekre amozgásokra sem mondhatjuk biztosan, hogy pl. min-
den egyes másodpercben ugyanannyi utat tesznek m9$, hiszen lehetnek kisebb ingadozá-
sok az ú tviszonyokban, a mozgásban.
Lé tezk egy nagyon egyszerû eszköz, amelyet Mikola Sándor (1871-1945) budapesti
fizikaí anátr használt elõször egyenletes mozgás tanulmányozásáta. Ez egy bedugaszolt,
egyenes üvegcsõ, amely egy kis lé gbuboré któl eltekintve ví zzel van megtöltve. A csövet
ferdé re állí tva, a buboré k mint egy kis test mindig felfelé mozog a csõben.

].4 óbra. Buboré k mozgása Mikola-csóben

Az I.4 ábránláthatõ elrendezé sben a csõvel különbözõ mé ré seketvé gezhetünk aí Ta vo-

natkozóan, hogyan mozog a buboré k. Egy bizonyos dõlé sszöget beállí tva, mé rjük meg
pé ldául l s-onké nt, hogy hol van a buboré k! Igy távolság é s idõ mé ré sé vel,aválaszt meg-
adhatjuk táblázatban, vagy a mé ré sadatait ábrázolhatjuk diagramon, a hely-idõ grafiko-

14
non. A függõleges tengelyen a buboré k helyé t jelölhetjük - a ké t jel között leolvashatõ tá-
volság most egyben a megtett utat adja -, aví zszintes tengelyen pedig az egyes idõpilla-
natokat ábrázolhatjuk - az ezekközötti intervallumok az egyes utak megí é telé hezszüksé -
ges idõket mutatják. Eredmé nyünket pontosabbá tehetjük, ha a buboré k helyé t sûrûbben,
azaz tövidebb idõközönké nt mé rjük. Ezt az eljárást követve, a vonatkoztatási rendszert
ú gy választjuk meg, hogy a t=0 pillanatban legyen a buboré k a kiindulási pontban, azaz
ekkor legyen s = 0. A mé ré siadatok által meghaí átozott pontok - jó közelí té ssel - egye-
nesre esnek. Ez aztjelenti, hogy a megtett ú t egyenesen arányos az eltelt idõvel. Más meg-
fogalmazásban eljutunk a definí ci õhoz:
Az egyenes menté n törté nõ mozgást egyenes vonalú egyenletes mozgásnak nevezzijk,
ha az I hányados é rté keállandó a mozgás alatt,, függetlenül a választott í dõtartamtóI.
t,
Vizsgálódjunk tovább! Yé gezzik el ugyanezt amé ré st ú gy, hogy a Mikola-csövet egy
kicsit meredekebbre állí tjuk. (Ne döntsük meg tûIzottan, é rdekes módon akkor a buboré k
mozgása ismé t lassabb lesz.) A buboré k most szemlátomást gyorsabban halad, a mé ré si
eredmé nyek aztjelzik, hogy hányados most is állandó, viszont az é té kenagyobb,
", i
mint az elõzõ mé ré sévolt. Hasonló megáIlapí tást tehetünk a hely-idõ grafikonról, amely
jelen esetben is egyenes, de meredekebb, mint a ,,lassú bb" mozgáshoz tartozõ grafikon
volt. Az I.I táblázatban né hány mé ré sieredmé nyt adtunk meg:

s (cm) í (s) i t$l

1. 20 2,48 8,06
2. 40 5,09 7,85
3. 60 7,76 7,J3
4. 80 10,02 7,98
5. 100 12,28 8,I4
].] táblázat. Mé ré siadatok

Mindezek alapján megállapí thatjuk, hogy egy adott egyenes vonalú , egyenletes moz-
gás eseté ben az § hányados alkalmas a mozgás jellemzé sé te:ha az § é rté kenagyobb, a
mozgás gyorsabb. Azt mondjuk, nagyobb a sebessé ge.
A, '^ mennyisé get az egyenletes mozgás sebessé gé nek nevezzük, amelynek a jele v,
t,
mé rté kegysé gepedig
f . a sebessé g számé rté ke megadj a az egysé gnyi í dõ alatt megtett
ût számé í té ké t.

Mindezt ké pletben a követke zõké ppen í rhatjuk :

,,-A
t

Eszrevehetjük, hogy az átlagsebessé g fogalmát használva az egyenletes mozgás az a

mozgás, amelynek az átlagsebessé ge mindig u1yanaz, nem változik a mozgás során.

15
 A következõkben né hány jellemzõ sebessé get tüntettünk fel:

folyõví z 3-8 +
gyalogos 4-6
+
fecske 100
+
versenyautó 200_250
*
repülõgé p 250_2500
*
m
hang (levegõben) 34O S

ûrhajõ 8-9 *
fé ny (vákuumban) 300o00+=3.108T

Kidolgozott feladat

Té telezzik fel, hogy egy vonat amozgása során három különbözõ, de mindhárom sza-

kaszon egyenletes mozgástvé gez:3 percen át 50 percen át60 d2per-

f ,+
T,-uj
cen keres ztûl70 sebessé ggel halad. Számí tsuk ki a vonat teljes megtett ûtját é s az
f
átlagsebessé gé t!
Megoldás: Elõször a három ré szidõt kell órában kifejezni:

,,=*h,b=frn,h_an
Í gy uteljes idõtartam:

, =#h
Az egyes utakat kiszámí tva:

§l = Vl ,rr = 50
+ $ r' =2,5km
s2= |z.tz= 60+ S r, = 4 km

t=vr ,tz=70+ rtn=2,3km

16
 Tehát a teljes ú t:
s=8,8km

Í gy az átlagsebessé g:

}a,r =8,81km=Jö
-^ - km
,' t,
60

1.6 Változõ mozgás, pillanatnyi sebessé g

A termé szetben lezajlõ mozgások többsé ge nem egyenletes, sõt kí sé rletileg is egysze-
rûbb olyan mozgást lé trehozni, ahol a sebessé g változik.
Yé gezzik el a lejtõn leguruló golyó mozgásának vizsgáIatát, vegyük fel a golyó hely-
idõ grafikonját. Mé ré sünk az I.5 ábtán szereplõ grafikorrh 07 vezel

q) b)

l .-: lhtd L.t,JtLlll ltgurul(l 3olyó nlozgásának vizsgálattl, u lll0;8L:.1 ltc1.1,-id(í graJ'ikonja

A mé ré sieredmé nyek azonnal jelzik, hogy ez amozgás nem egyenletes, hiszen egyen-
lõ idõközök alatt nem egyenlõ utakat fut be a golyó, hanem egyre hosszabbakat, tehát egy-
re gyorsabban halad. A mozgás ú t-idõ grafikonja parabolát sejtet! Ezí számí tással ellen-
õrizhetjnk: ha valóban parabola, akkor azût-idõ függvé ny s = A.t2 alakû, ahol A állandó.
Tehát az + mennyisé g állandó a mozgás alatt,, brármelyik összetartozõ (s, t) adatpárra. A
t"
számí tások ezt a felté telezé st valóban igazo|ják, persze a lehetõsé gekhez ké pest, a mé ré si
pontosságon belül. Tehát:

§__ §: _-s-- a
ti t,2
a '_ f a lL
- -
11

17
Következteté s: A golyó gyorsul, mert haazA= hányados állandó, akkor av = é rté k
i }
nem lehet állandó. Tehát s = Á .i2, aztjelenti, hogy a mozgõ test sebessé ge nem állandó,
egyre nagyobb é rté keketvesz föI a mozgás során, a test egyre gyorsabban halad, gyorsul.

Hogyan lehet az ilyen gyorsuló mozgás sebessé gé t egy adott pillanatban meghatároz-
ni? Az ú gynevezett ,,pillanatnyi sebessé get" mutatja a jármûvekbe é pí tettsebessé gmé rõ.
A tanórán, kí sé rletezé skorú t é s idõ mé ré sé velátlagsebessé get kapunk, amely nem egy bi-
zonyos idõpillanatra, hanem egy idõtartamra jellemzõ. Egyre rövidebb idõtartammal dol-
gozvaközelí thetné nk ugyan a pillanatnyi sebessé ghez, viszont a nagyon kicsi é rté kekmi-
att a mé ré spontatlansága egyre nagyobb lenne.
A pillanatnyi sebessé g jelenté se: egy nagyon (nagyon-nagyon!) rövid idõre számí tott
átlagsebessé g, az adott idõpont körül.
Legyen az adott idõpont /, a rövid idõtartam pedig At, é s eztú gy választjuk meg, hogy

tartson (-+1 ,U'

Q-+)-ig.
Számí tásaink során a mé ré seinkbõl kapott s _ A.tz
összefüggé st használjuk a megtett ú tra.

(E--',)
= r,u,,(At)= -
'!itt *
amit í gy í rhatunk:

1r:
"p ll

tszekszerint tehát ilányos /-vel, uru, b- = 2A, áIlandõ é rté k.Az eredm é ny aztjelen-
vpill

ti, hogy enné l a mozgásnál a pillanatnyi sebessé g egyenletesen növekszik, minden egyes
más odpercben ugyananny it változik.
Abrázolva a sebessé get az elte|t idõ függvé nyé ben, egyenest kapunk, ezé rtnevezzik ezt a
mozgást egyenletesen gyorsuló mozgásnak (1.6 ábra).

l .õ ábru. A: a7rcltlatascll g),ursuló nlozgós

seb ess é g-i dõ gr afikonj a

18
Eddigi megfontolásaink ebben az esetben is é rvé nyesek, tehát a sebessé g-idõ grafikon
alaplán most is meghatáttozhatjuk a megtett utat, a grafikon alatti terület segí tsé gé vel:

v..t
2,
ahol v, a t idõpontban a sebessé get jelenti.

Az s - T,kifejezé s nek az a fizí kaitartalma, hogy megadja az adott idõtartamí a az

átlagsebessé get:

1, _l-
'átl - 2

Kidolgozott feladat

Számoljuk ki a keré kpárversenyzõ áItal elé rt sebessé get, ha álló helyzetbõl indulva,
egyenletesen gyorsí tva 4 s alatt 32 m-t tesz meg!
Megoldás: A fenti, grafikus okoskodással, a keré kpráros vé gsebessé gé rea ,,vt _2'S
- t
összefüggé s adja meg a válaszí :

v,
2.32m IlJ-
,. lA í Tl
' -_ 4S -- S

l,.7 Egyenletesen gyorsuló mozgás, gyorsulás

Elemezzûk tovább az elõzõ fejezetben vizsgált gyorsuló mozgást. A gyorsulás szó min-
denki számfua azt je|enti, hogy a sebessé g változik, mé gpedig növekszik. A fizkában enné l
pontosabb gyorsulás fogalmat fogunk használni. A hé tköznapí é rtelemben sem mindegy
ugyanis, hogy pé ldául egy autó 100 m-en vagy 120 m-en é ri el a vé gsebessé gé t,illetve rö-
videbb yagy hosszabb idõ alatt ké pes felgyorsí tani. Azt mondjuk: annál nagyobb a gyorsu-
lás, miné l nagyobb sebessé gváltozást (/v) miné l rövidebb idõ (At) a|att é r eL a jarmû,
Mindezek alapján a gyorsulás definí ciója: az idõegysé gre esó sebessé gváItozás, amit
ké pletben í gy adhatunk meg:

o_4'
At

Itt Av a sebessé g megváltozását, At az ehhez szüksé ges idõtartamot jelöli, a gyorsulás je-
|e: a (latinul gyorsulás: acceleritas).
Ez teljes összhangban van a gyorsulás hé tköznapi fogalmával, hiszen összehasonlí tva
pé ldául ké t jarmûvet, arra mondjuk hogy ,,jobban gyorsul", amelyik ugyanannyt tdõ alatí
(At) 1obban megváltoztatja a sebessé gé t (Av), vagy ugyanazt a sebessé gváItozást (Av) rö-

19
videbb (^t) idõ alatt é ri el. Mindenké ppen annak az autónak nagyobb a gyorsulása, ame-
lyikre * hányados é rté kenagyobb.
^
Látható, hogy a gyorsulás jelenté se í gy a másodpercenké nti sebessé gváltozás, a mé r-
té kegysé gé at definí ció alapján a sebessé g é s az idõ mé rté kegysé gé bõlkapjuk meg:
m
s
t=P lTl

Té rjünk ismé t vissza a lejtõn gyorsuló golyó mozgásához. A pillanatnyi sebessé gre ka-
pott általános kifejezé s (r, = 2 , A , t) felhasználásával a gyorsulásra nagyon fontos megál_
lapí tást tehetünk. Ha t, idõpillanatban a sebessé g v,, é s /r-ben v, akkor a gyorsulás definí -
cióját alkalmazva:

o=Zt=T=T-2.A
Eredmé nyünk azt jelenti, hogy ennek a testnek a gyorsulása állandó nagyságú volt amoz-
gás során, hiszen azAmennyisé g amozgásra jellemzõ állandõ,í gy a=2.Á is állandó.
Ezek alapján az egyenletesen gyorsuló mozgás jellemezhetõ az állandó gyorsulással.
Visszaí rva a sebessé gre é s a megtett ú tra vonatkozó kifejezé sekbe a-t, megkapjuk a
gyorsuló mozgást leí ró ké pleteket:

l,r= 2,A,t _ a./, illetve

s(r)= A,p_r,t

Ké szí tsükel a korábbi mé ré sieredmé nyeink felhasználásával a leguruló test gyorsu-

lás-idõ, sebessé g-idõ é s hely-idõ grafikonj ait. Az egyes grafikonok között szoros kapcso-
lat van. eztí rlák le a fenti kópletek (1.7 ábra).

l .7 ubru sc l rc ss é g-id (í é s he ly-i d (í gruJ'i konj at

1.8 Gyorsuló mozgás kezdõsebessé grõI

Vizsgálhatjuk egy test, mondjuk egy játé kautó mozgását olyan felté telek mellett is, ami-
kor a gyorsí tás valamilyen nullától különbözõ kezdõsebessé grõl torté nik. Az L 8 ábra egy
ilyen test sebessé g-idõ grafikonja.

20
 ] .8 ábra. Kezdõsebessé ggel induló, e,u,\,etllercsen g},ltl,stll() nulzgás sebessé g-idõ grafikonja

Bár amozgás termé szetesen összetettebb, mint a nyugalmi helyzetbõl gyorsuló mozgás,
az eddigiekben használt gondolatmenet most is jól használhatõ
Né zzük elõször a gyorsu ást, a definí ció alapján:

- _ Av _V,-V0
"- At- t

amely ké pletbõl kifejezhetjük a gyorsí tási szakasz vé gé reelé rt, maximális sebessé get:
|,=|o+o,t
A sebess é g-idõ grafikont felhasználhatjuk a megtett ú t kifej ezé sé reis, az ábrán bejelölt
terület segí tsé gé vel:
(u,, + ,,i).r
'=T,
illetve a vé gsebessé gfenti alakját használva:

(rlo + vo + a, t) .t
-y0,,*+
Az utolsó összefüggé s ú gy é rtelmezhetÕ, mintha az ilyen mozgásokat egy sl = }'0, r-vel

megadható egyenletes, é s az ,r=

*-vel megadható egyenletesen gyorsuló
mozgás_
ból tehetné nk össze.Ez í gy is van, amintazt a görbe alatti terület is szemlé lteti,ezt jõl
használhatjuk a következ õ mozgások leí rásában is. Erdemes felfigyelni arrais, hogy most
a gy ors í tási szakas zra v onatk ozõ átlagsebe s sé g :

t, _ 'b+
V,
''átl - 2

1.9 Egyenletesen lassuló mozgás

Vizsgáljuk a lejtõn fölfelé indí tott test mozgását! Könnyen belátható, hogy a test egy-
re lassabban halad, vagyis ez a mozgás lassuló, a lassulás ,,egyenletessé gé t" viszont csak
pontos mé ré sekkellehet bizonyí tani. Akkor mondhatjuk egy mozgásról, hogy egyenlete-
21,
sen lassuló, ha a sebessé g minden egyes másodpercben ugyanannyit csökken. A követke-
zõ ábra egy ilyen mozgáshoz taí tozõ sebessé g-idõ grafikont mutat, amely az egyenlete-
sen csökkenó sebessé g miatt egyenes (1.9 ábra).
A már korábban alkalmazott módszer, a grafikonon jelölt terület (deré kszögí trapé zt)
fölí rásával megkapjuk a megtett ú tra vonatkozó összefüggé st:

].9 ábra. Egl,enletesen lassuló mozgós sebessé g-idõ graJikonja

A gyorsulás é rtelmezé sé bõIkövetkezik, hogy lassuló mozgások eseté n a gyorsulás é r-

té ke negatí v lesz, hiszen a vé gsebessé g (1,) kisebb mint a kezdõsebessé g (vo). A ké sõbbi
fejezetekben, az összetett mozgások é s a görbe vonalú mozgásoktárgyalásában ezeket a
mennyisé geket, az elmozdulást, sebessé get, gyorsulást vektorokké nt kell használni! Itt,
az egyenes vonalú mozgások eseté ben, amikoí az egyenes menté n csak ké t különbözõ
irányban mozoghat egy test, önké nyesen megválaszthatjuk az egyik irányt pozití vnak,
a másikat pedig negatí vnak. Ennek megfelelõen a lassuló mozgás eseté ben a sebessé g
megváltozása, é s í gy a gyorsulás is ellenté tes irányû a pillanatnyi sebessé ggel.
Tehát az e|õzõ összefüggé sek most is használhatók:
1, 1,
n_'t - '0
t
|, = |0* a,t

^
- lb , *+ _(',+:o) t

A köznapi é letben szokás a csökkenõ sebessé gûmozgásokat a lassulással megadni, amely

a gyorsulás abszolí t é rté ké tj elenti.

Kidolgozott feladat

km m
sebessé ggel haladó autónak, ha 4 -S- lassulással ké pes
h

_ a kezdõsebessé g Sl-ben számolva:

))
 ,,km _7200m_rnffi
'' h - 3600s -'"T,
a vé gsebessé gtermé szetesen zé rus. A fé kezé siidőt meghaí ározhatjuk abból a felté tel-
bőI, hogy a sebessé g megáIláskor lesz zé rus, ezenkí vül adott, hogy a - -4 P
0=uo+o,t-ből

Az tdő ismereté ben a fé kú t:

1.10 Szabadesé s, nehé zsé gi gyorsulás

A nagy magasságból hulló esőcseppek vagy hópelyhek egyenletes mozgással, állandó
sebessé ggel teszik meg az ú tjuk legnagyobb ré szé t,de nyilvánvalő, hogy ebben nagy sze-
repe van a lé gellenállásnak. Ugyanakkor a leejtett tárgyak gyorsulva mozognak, a nulla
kezdősebessé gről fel ketl gyorsulniuk. Vajon egyenletesen gyorsuló-e ez az utóbbi moz-
gás? Hogy ezí eldöntsük meg kell vizsgálni a szabadon esó test eseté ben, hogyan függ a
megtett ú t az eltelt időtől. Gondoljunk arra, hogy akkor egyenletesen gyorsuló a mozgás,,
ha a gyorsulása állandó. A gyorsulő mozgás ú tké pleté tátrendezye a gyorsulásra a követ-
kező kifejezé st kapjuk: a_2 *. r"nat, ha a 4erteY jőközeIí té sben állandó lesz a

mé ré sünkné l,akkor a mozgás egyenletesen gyorsuló, é s a gyorsulás é rté keez az állandÓ.

Í gy elegendő különböző magasságokból aprő tárgyakat, pé ldául kisebb acé lgolyókat leej-
teni é s mé rni az esé si időket.
Mé ré sifeladatunk tehát az lesz, hogy az esé si magasságokat é s az időket gorrdosan
megmé rv e, táblázatba foglalva, megh aí ározzuk a fentebb emlí tett *r.
?
A mé ré selvé gzé sé néal következő szempontokat vegyük figyelembe:

1. Ne használjunk tú l kis magasságokat, mert az idő mé ré senagyon pontatlan lesz!

(iz>lm)
2. Ne használjunk tú l nagy magasságokat, mert akkor a lé gellenállás már nem elhanya-
golható! (h < 10 m)
3. Minden magasságból többször vé gezzük el a mé ré st, é s a mé rt é rté keketátlagoljuk
(I.2 táblázat)l

23
 .§ t _2sr

1. I,2 m 0,48 s 0,23 s2 10,44 +

S-

2. 1,5 m 0,52 s 0,27 s2 11,11 +

S-
-
J. Zm 0,63 s 0,39 s2 10,25 +
S-

4. 2,5 m 0,70 s 0,49 s2 I0,2O +

s-
1.2 táblázat. szabadon esõ test nté ré siadatai

Mé ré sieredmé nyeink minden bizonnyal sugallják az állandó gyorsulást, tehát egyenle-

tesen gyorsuló mozgást, de az ilyen ,,direkt" mé ré stõl nem várhatunk tú l nagy pontossá-
got. Pontosabb mé ré sieljárással, pé ldául elektronikus inclí tással é s idõmé ré ssel mé g isko-
lai körülmé nyek között is megkaphatjuk, hogy a Föld egy adott helyé n a szabadon esõ
testek gyorsulása egyenlõ.F,zé rt, s mert a szabadesé s gyorsulása kitüntetett szerepet kap
a fizí kaí jelensé gekleí rásában, megkülönbözteté sül g-vel jelöljük (nehé zsé gigyorsu-
lás). Ez az é rté khazánkban 9,81 +, a Föld különbözõ helyein kissé más az é rté ke.

Kidolgozott feladat

Határozzuk meg egy 12 m magasságból leejtett kis test sebessé gé t a földre é ré spillana-
tában!
Megoldás: tekintettel az egyenletes gyorsulásra, az ûtbõl (h = 12 m) é s a nehé zsé gi
gyorsulásból (g = 9,8' ) meghatározhatõ az esé si idõ, ezután pedig a vé gsebessé g:
P

A h_to.t2 összefüggé sbõl:

,=E_JÍ A5s=1,56s

Az idõt felhasználva a leé rkezé sisebessé g:

|, = 8, t -_ 9,r' .I,56. = 15,3T

P

1.11 Osszetett egyenes yonalú mozgások

A mozgás relativitását, az elmozdulás é s a sebessé g vektortulajdonságát jól tanulmá-
nyozhatjuk egy folyó partJánülve, é s szemlé lve a ví zenú szó tárgyakat.Egy darab fa, ame-
lyet a folyó sodor magával, a partról né zve egyenes vonalú , egyenletes mozgástvé gez, se-

24
bessé ge megegyezlk a folyó r,, sebessé gé vel.Ugyanakkot az a szemé ly, aki fölfelé evez
egy csónakban t.,., sebessé ggel, az ûszõ tárgyaí sokkal gyorsabbnak é szle|i. Hozzá ké pest
az vf+ v., sebessé ggel halad.
Mindenki tudja, hogy a folyón felfelé haladó hajók mindig hosszabb tdõ alatt teszik meg
ugyanazt a távolságot, mint amikor lefelé haladnak. Dolgozhat a hajó motorja ugyanú gy a fel-
felé menetben is, avu sodrása fé kezi a hajót, ezé rt lesz a sebessé ge kisebb. Eztûgy fejezhet-
jük ki, hogy a folyó v, sebessé gé tis, é s a hajó ál|õví zben mé rhetõ l,n sebessé gé tis vektor-
mennyisé gnek tekintjük, é s ekkor ahajõ,,té nyleges", a parthoz viszonyí tott v sebessé ge a },h

é s v, vektorok összege lesz. Tehát lefelé menetben v = vh + v. felfelé pedig y = l/h - vf.

Enné l bonyolultabb a következõ jelensé g tanulmányozása. A Dunán Vác é s Komárom

között nincs egyetlen hí d sem, amelyen átkelhetné nk az egyik partról a másikra, Bizonyára
többen használtak már kompot, pl. Visegrád é s Nagymaros között, ahelyett, hogy kerültek
volna a legközelebbi hí dig. Megfigyelhetõ, hogy a kompot toló kishajó nem apaí tra merõ-
legesen, az átkelé s irányábarr kormányoz, hanem a folyó sodrási irányában kissé fölfelé . Ha
evezünk pl. kenuval, a sodrásra merõlegesen, sohasem é rkezünk a szemköztipafira a kiin-
dulási ponttal é ppen szemben, hiszen a folyó sodra visz bennünket lefelé , akármilyen erõsen
is evezünk a tú lsó part felé , Abból a szempontból, hogy mennyit csorgunk lefelé egy átke-
Ié s alatt, fontos a partra merõleges evezé si sebessé günk, lriszen csak annyi ideig visz lefelé
aví z, amí g át nem é rünk a másik parlra.
Ez, é s más tapasztalati té nyek azt mutatjak, hogy a ké t mozgás nem befolyásolja
egymást, az eredmé ny, az eredõ sebessé g, hasonlóan az egylrányû sebessé gek összetevé -
sé hez, a ké t sebessé g vektori eredõje lesz.
Az I.10 ábrán azí mutatjuk be, hogyan szerkeszthetõ az eredõ sebessé g, é s a szerkeszté s
alapján már kiszámí tható egy test elmozdulása, ha amozgása egyszefie ké t, egymástól füg-
getlen hatásnak tulajdoní tható. A fenti pé ldánál maradva, gondolhatjuk ú gy, hogy r,, a folyó
sodrásábó| szátrmazó sebessé get, v, pedig az erí e merõleges evezé si sebessé get jelöli.

l .]0 ú bru. l,ttlvótt ltulut|,1 t ,ytttltlk scbc,rs.gc

Az ábra alapján trigonometriai ú ton belátható, hogy az ercdõ sebessé g, é s í gy az elmoz-

dulás, a folyó sodrási irányávalolyan u szöget zát be, amelyre tga = !1i9. Vrtugorasz té telé t
a|kalmazva a sebessé g nagyságát is megkaphatjuk:

t *rt

25
 Kidolgozott feladat

Milyen irrányban evezzirk |, = 9 seUessé ggel d |2= 6 sebessé gû folyón, ha

S +
pontosan az í ndulási hellyel szemben szeretné nk a tú lsó partra é rni?
Megoldás: Termé szetes, hogy nem evezhetünk a partra merõlegesen, mert akkor lefelé
elvisz aví z.Ezé rt kell kissé felfelé evezni, pontosabban olyan í rányt kell választanunk,
hogy az evezé ssel kiegyenlí tsük, kompenzáljuk aví z sodrását. Az 1.II ábrán az evezé -
si sebessé get ké t összetevõre, sodrásirányú é s partra merõleges összetevõkre bontottuk.

].] ] óbra. Folyó stldrási it,ányóra nterõle gesen nttl:gti csónak

Ha a sodrásirányú összetevõ (v,u) nagysága megegyezlk a folyó sebessé gé vel (vr), ak-
kor sodrásirányban a csónak áIl.Ez cé lunk, tehát: v,u = vr. Az ábra alapján felí rható:

cos a *-- |l^ !-

,, - li -99 = 0, 6666,
amelybõl

a, = 48,2".

Tehát a sodrás irányával 131,So-ban kell eveznünk.

1.12 Hají tás függõIegesen lefelé , felfelé

Sokan próbáltak mrár függõlegesen fölrugni egy labdát, vagy földobni valamit miné l
magasabbra. Nyilvánvaló, hogy annál nagyobb az emelkedé si magasság, miné l nagyobb
a kezdõsebessé g. Az ilyen mozgást nevezzikfüggõleges felfelé hají tásnak, ha pedig lefe-
lé dobjuk a testet, lefelé hají tásnak. Eszrevehetjük, hogy ezek a mozgások a már megis-
mert egyenletesen változõ mozgások közé tartoznak. MegváIaszthatjuk pé ldául a lefelé
mutató í rányt pozití vnak, akkor a felfelé hají tás eseté ben: o = -8, illetve a lefelé hají tás-
náI a = g. Né hány, különösen a ké sóbbiekben fontos megjegyzé st kell tennünk a függÕle-
gesen földobott testek mozgásával kapcsolatban. Ebben az esetben a gravitációnak tulaj-
doní tható nehé zsé gigyorsulás (il miatt a test sebessé ge fölfelé menetben egyenletesen

26
csökken, a test lefelé gyorsul. (Ezé rí a mozgása amár megismert szabadesé s.) A fötsõ
holtponton egy pillanatra megáll, azonban ekkor is rendelkezlk a lefelé irányuló gyorsu-
lással. Ne feledjük! Egy test gyorsulhat egy adott pillanatban akkor is, ha a sebessé ge nul-
la, de áIIõhelyzetbõl é ppen indul. Ez az eset pl. a leejtett test mozgására a leejté s pillana-
tában. Gyorsulhat a test a pillanatnyi sebessé gé velellenté tes irányban is, erre pé lda a fel-
felé hají tás. Ezé rt is használjuk a sebessé get, a gyorsulást é s az elmozdulást a fiziká-
ban vektormennyisé gké nt.

Kidolgozott feladat

Határozzuk meg, milyen magasra emelkedik a pontosan függõleges iranyb a, 25

T
kezdõsebessé ggel földobott kavics! Mennyi ideig í art amozgás? Mekkora sebessé ggel
é rkezik vissza a kiindulási helyre?
Megoldás: Mivel ez amozgás egyenletesen lassuló, mindenké ppen fontos meghatiározni,
vajon mennyi ideig emelkedik a test (r.",). A váIasz egyé rtelmû, addig lassul a - -g-vel,
amí g a sebessé ge le nem csökken pontosan nullára:

|, = yO-,9. /"n, - 0 - ból /"n., ='b - 2,5s

8

Az emelkedé si idõ ismereté ben már meghatfuozható a felfelé megtett ú t:

tl.t2
s= lb t -f= 25
+,2,5
s-5 +,2,52s2 = 3 I,25 m

A mozgás második ré sze szabadesé s, tehát az ,_+ összefüggé sbõl:

2.3I,25 m
-J6,25s=2,5s

Láthatõ, hogy az esé s ideje ugyanakkora, mint az emelkedé sé , í gy amozgás összesen 5

s-ig tart. A leé rkezé skora sebessé g:

. tl,=10
l.i = 8Jlgs.S +. 2,5 s =25 +,
ugyanakkora, mint a kiindulási sebessé g, de ellenté tes irányú !
A megoldásnak egy másik lehetsé ges, gyakran használhatõ váItozata a sebessé g-idõ
grafikonról olvashatõ |e (LIz ábra).

27
 A grafikont mindenfé le egyenletmegoldás né lkül elké szí thetjük, hiszen tudjuk, hogy
emelkedé s közben a test sebessé ge másodpercenké nt 10 -mal csökken, a vonalkázott
terület pedig megadja a megtett utat:
f

, -Y - 3I,25m

l 2 ábra. Fiiggõlcgasett .|allrujttolr Iasí

se be ssé g-idõ graJ'iko nj a

Osszefoglalás
Az elhanyagolható mé retû, pontszerûnek tekinthetõ testek helyzete megadható egy viszo-
nyí tási ponthoz ké pest egy I helyvektonal. Ké t kiilönbözõ helyzethez tartozó helyvektor
különbsé ge az elmozdulásvektor: AI = t, - I,. A mozgõ test pályájának ismereté ben meg-
hatfuozhatjuk a megtett utat (s), amely hosszabb vagy egyenló az elmozdulással.

Ha egy test /r idõ alatt /s utat tesz meg, akkor a At í dõtartamra számí tott átlagsebessé ge:

As
'átJl - a,

Egyenes vonalú , egyenletes mozgásról beszé lünk, ha amozgó test pályája egyenes, é s
az át|agsebessé g a teljes mozgás során, akármilyen nagy vagy kicsi idõtartamra szá-
molva is áIlandó é rté ketvesz fel.

A mozgás során egy nagyon rövid idõtartamra - szinte egy pillanatra - számí tott átlagse-
bes sé get nev ezzik pillanatnyi sebe ssé gnek.

A mozgás egyenletes, azaz a test nem gyorsul é s nem is lassul, ha a pillanatnyi sebessé ge
nem változlk a mozgás során. Ellenkezõ esetben, pl. ha a test sebessé ge növekszik, azt
mondjuk, hogy amozgás gyorsuló. A gyorsulást mint fizkai mennyisé getú gydefiniáljuk,
mint az idõegysé gre esõ sebes sé gváItozást. Ké pletben ez a = ilakban í rható.
fi
28
Egyenletesen változõ a mozgás, ha a gyorsulása állandó, ami azt is jelenti, hogy a pilla-
natnyi sebessé ge egyenletesen változk,mé gpedig a y = \,0+ a.t összefüggé s szerint.
Általánosan é rvé nyes,hogy a megtett ú t meghatározhatõ a sebessé g-.id,õ grafikon ismere-

té ben, területszámí tással. Egyenletesen vált ozõ mozgás eseté ben: ., - lb

'*+.
A Föld gravitáctõs hatásának tulajdoní tható egyenletesen gyorsuló mozgás a szabadesé s.
A szabadesé s gyorsulása, a nehé zsé gigyorsulás jó közelí té sben 10 $ .

A mozgások függetlensé gé nek elve szerint amennyiben egy test egyszeí í etöbb hatás
eredmé nyeké nt mozoghat - amelyek külön-külön vt, yz ... sebessé get eredmé nyezné n€ k -,
az ercdõ mozgás v sebessé ge a y, yz ...sebessé gek vektori eredõje lesz ( y = yr + y2 ...).

Thnácsok a feladatok megoldásához

o Elemezve a jelensé get, tisztázd magadbarr amozgás(ok) tí pusát!
o A feladatmegoldás kezdetekor döntsd el, hova helyezed a vonatkoztatási rendszer ori-
gõját, é s a koordinátatengely melykirányátváIasztocl pozití vnak. A választásodat áIta-
lában ké nyelmi, cé Iszerûsé giszempontok határozzák meg, pé ldául szokás az origõt ab-
ba a pontba tenni, amelyikben a test akezdõ pillanatban (/ = 0) van. Dönté sed grafikus
ábr ázolása mindig segí ti munkádat.
o Ha már eldöntötted a tengely pozí tí vtrányát, akkor ezze| a sebessé g é s a gyorsulás po-
zití v lrányát is meghatároztad. Ha pé lclául egy függõleges hají tás eseté n a pozití v irány
felfelé mutat, akkor anehé zsé gigyorsulás negatí v elõjelû.
o Az adatokat jegyezd fel, ha szüksé ges alakí tsd át sl-egysé gekre!
o sokszor cé ltavezetõbb, ha az egyenletek felállí tása helyett a sebessé g-idõ grafikont raj-
zolod me§, mert ennek meredeksé ge megadja a gyorsulás é rté ké t,a görbe a|atti terület
pedig a megtett utat. A grafikonról leolvasható geometriai összefüggé sek, területé rté kek
gyakran igencsak leegyszeûsí tik a megoldást.
o Gyakran segí t, ha elõször szövegesen ú jragondolod a feladatot, é s leí rásodat csak ezu-
tán ,,fordí tod" le az egyenletek nyelvé re. Mikor é rkezik a test egy bizonyos helyre?
(Vagyis mekkora r é rté ke?) Hol van a test, amikor sebessé ge egy bizonyos é rté k?(Vagy-
is mekkora x é rté ke,amikor v egy meghatározott é rté k?)
o Az egyenlet helyes felá|Ií tását ellenõrizheted, ha összehasonlí tod az egyes tagok mé r-
té kegysé geit. Oldd meg az egyenletet vagy az egyen|etrendszert ha lehet paramé teresen,
számold ki a numerikus eredmé nyt!
o Ne felejtsd el megvizsgálni, hogy é rtelmes-e a vé geredmé ny, vagyis az általad becsült
nagyságrendû számé rté ketkaptad-e. Ha nem a vártnagyságrendû eredmé ny jött ki, ne
csak a számí tásaidat, hanem a mé rté kegysé gekátváItását is ellenõrizd|.

29
 ké rdé seké s feladatok
Ké rdé sek
1. Ké t, azonos nagyságú sebessé ggel haladó jármû közül melyik tesz meg nagyobb utat
azonos idõ alatt? Az, amelyik egyenes pályán halad, vagy az, amelyik görbe vonalú n?
2. A F'öld ké tfé lemozgását (tengely körüli forgás é s Nap körüli keringé s) figyelembe vé -
ve, igaz-e, hogy egy, az elõttünk |evõ asztalon elhelyezett test gyorsabban mozog é jjel,
mint nappal?
3. Mi í gaz akövetkezõ áIlí tásból? A ké tszer olyan magasból leejtett test ké tszer annyi ide-
ig esik, vé gsebessé geis ké tszer olyan nagy lesz!
4. Az egy tartályban. Lassabban vagy gyorsabban telik meg a tar-
esõví zet összegyûjtjük
tály,ha közben tartósan, állandó erõssé gû oldalszé l fú j?
5. Elejtünk egy pé nzé tmé az
t egyenletes sebessé ggel süllyedõ liftben. Ugyanannyi idõ
mú lva koppan-e a padlón, mint ha a lift áIIna?

Feladatok

1. Egy gé pkocsi kilomé terõrájának ál|ása az utazás megkezdé se elõtt 22687 km volt, az
ú t vé gé npedig ZZ191 km. A teljes ú t, a megállásokkal együtt 3,5 õráig tartott. Mennyi
volt az uí õ átlagsebessé ge ? (2g,] f l

2.Egy autõ 4percen keresztül rO sebessé ggel halad, azután60 sebessé ggel 8 per-
+ +
cen át, majd +O
f -v aI2 percig. Számoljuk ki az összes megtett utat é s a teljes ú tra
m,
vonatkozó átlagsebessé gé t! (A teljes ût: 12,67 km, az átlagsebessé g: 15
-)
S

3.Egy versenykeré kpáros áIIõhelyzetbõl indulva, g 9 gyorsulással halad 4 s-on keresz-

tül. Mennyi utat tesz meg ezalatt, é s mennyi a vé gsebessé ge?(24 m,12
T)
4.Egy autó egyenletesen növeli a sebessé gé t 6 E-ról 20 -ra, mialatt 70 m utat fut be.
T
Számí tsuk ki a gyorsulását| (2,6
P)
5.Lejtõn, álIõhelyzetbõl indul egy autó, é s állandó nagyságú gyorsulással 90 m-t gurul 8

s alatt. Adjuk meg a vé gsebessé gé té s a gyorsulását! (22,5', +)

','
6.Egy addig álló autó é ppen akkor indul eI I,4 srorrulással, amikor egy busz halad
$
el mellette egyenletesen, 12 sebessé ggel. Mennyi idõ mú lva e|õzi me1 az autõ a
T
buszt? (17 s)

30
 7.Egymással szemben ugyanazon a sí npáron robog ké t vonat, mindkettõ 20
f sebes-
sé ggel. Amikor 2 km-re vannak egymástól, teljesen egyformán fé kezni kezdenek.
Mennyi az aminimális lassulás, amellyel elkerülhetik az ütközé st? (a = -0,2 9)

8. Azországú ton egy 1ármõ21 sebessé ggel halad egy állõ jármí ifelé , amely egy adott
T
pillanatban 110 m-re van tõle. Ettõl számí tva legfeljebb mennyi ideje van alTa, hogy
megkezdj e afé kezé st (reakci õidõ), ha el akarja kerülni azitközé st, é s a = -3 T tetret?
(I,]4 s)

9.Egy repülõgé p a felszállás elõtt 12 s-on keresztül gyorsí t, mialatt 600 m utat fut be.
Mennyi utat tett meg a repülõ a felemelkedé s eLõtti utolsó másodpercben? (95,8 m)
10. Egy vonat az állomáshoz 30f sebessé ggel közeledik, majd fé kezve 44 s alaí t, egyen-
letesen lassí tva megáll. Számí tsuk ki a fé kezé sközben megtett ú tjátl (660 m)

11. Milyen sebessé ggel é rkezett|e a földre a20 m magas háztetõrõl leesõ cseré pdarab?
(20 !q
' s')
12.Fnggõlegesen fölrú gunk egy kismé retû labdát, amely 5,5 s-ig tartózkodik a levegõben.
Határozzuk meg, milyen magasra emelkedett a labda, é s mennyi volt a kezdõsebessé -
ge! A lé gellenállástól tekintsünk el. (37,8 m, illetve 21,5
+)
13. Az õserdõben egy 20 m magas fárõl leesik egy é rett gyümölcs, é ppen akkor, amikor
egy áIIat r,5 sebessé ggel elsé tál alatta. Mennyivel mögötte é r földet a gyümölcs?
T
(3 m)

14. Egy mé ly szakadé kba beejtünk egy követ, majd 1 s mú lva utána dobunk egy másikat,
függõlegesen lefelé , 72 4 sebessé ggel. Mennyi idõ mú lva é ri utol a második az elsõt?
(2,5 s)

15. Átú szhat-e egy folyót azûszõ ú gy, hogy vé gtg a partra merõlegesen haladjon, ha nem
tud a folyó sebessé gé né gyorsabban
l ú szni? (Nem)

31
 2. A tömegpont
dinamikája

Bevezeté s
A hé tköznapi é letben az ,,eí õ" szõ á|talában izmaink megfeszí té sé velkapcsolódik
össze. Mi magunk is é rzé ke|jikazt, é s a másik testen is látható , é rzé kelhetõa hatása.
Az egyé b, azaz nem ,,izomerõk" közül könnyen é szlelhetõk azok, amelyek valamilyen
móclon mozgásba hoznak testeket (pI. a Föld gravitációs vonzereje, az összenyomott ru-
góban é bredõ erõ), vagy lelassí tják a mozgást (sú rlódási erõ) vagy valamilyen jól látha-
tó deformáclrõt okoznak (pl. lesú jtõ kalapács). Azok az erõk viszont sokkal nehezebben
tanulmányozhatõk, amelyek egy adott jelensé gné lkevé sbé ,,láthatók", pl. ,,csak" moz-
gásban tartanak egy testet valamilyen más hatás ellené ben, vagy ,,csak" egyensú lyban
tartanak egy testet. Ennek a fejezetnek a té mája az erõ mint fizikai mennyisé g beveze-
té se é s az erõhatással kapcsolatos törvé nyek vizsgálata. ll4ár le tudjuk í mi azt, hogyan
mozog bizonyos esetekben egy test, most megkeressük az okot, mié rt mozog ú gy!

2.1 Testek kölcsönhatása, az erõ)

Newton I. törvé nye
Ré gen ú gy gondolták, de talán mé g ma is sokan hiszik, hogy a testek mozgásban tar-
tásához mindig szüksé ges valamilyen külsõ hatás, nehogy a test lelassuljon. A tapaszta-
lat diktálja mindezt, hiszen a kocsit hûzõ lónak,,erõlködnie" kell, illetve bármilyen teher
emelé se vagy akár csak tartása közben mi magunk is fölfelé nyomjuk vagy hûzzuk a tes-
tet. A közé pkor ké t nagy fizikusa, Galilei (1564-1642) é s Newton (1642-1127) munkás-
sága nyomán alakult ki az arend afizlkában, amely a mindennapok mechanikai jelensé -
geit összhangba hozza az elmé lettel, megadja a jelensé gek magyarázatát. Azokat a törvé -
nyeket, amelyek az alapját adják a jelensé gek leí rásának a legegyszerûbbtõl kezdve a leg-
bonyolultabbig, Newton-törvé nyeknek nevezzük. Ezek ûgynevezett axionratikus törvé -
nyek, amelyek tömör formában tartalmazzák a kí sé rleti eredmé nyeket.

Elõször egy egé szen hé tköznapi jelensé get elemezzünk! Mindenki tapasztalta már,
hogy bármilyen jármûvön utazva, induláskor hátra-, fé kezé skorelõreesünk, a kanyarban
pedig kifelé dõlünk. Mié rt is van ez í gy? Azé rt, mert nem kapaszkodtunk, mondhatja akár-
ki, de ez ahé tköznapi, a nem tudományos válasz.
A fizika oldaláról megközelí tve a ké rdé st,azt kell é szrevennünk, hogy akkor esünk el,
ha semmifé le más test, sem a szé ktámla, sem a jármû oldalfala, sem a kapaszkodó nem

32
ké nyszerí tbennünket arra, hogy elinduljunk a jármûvel együtt, vagy lassí tsunk azzal
együtt vagy bekanyarodjunk ugyanú gy, mint a jármû.
Ezt a gondolatmenetet ellenõrizhetjük más esetben is. Autóban ülve tartsunk magunk
elõtt egy ví zszintes, sima lapon egy golyót. Tapasztalhatjuk, hogy a golyó ,,nem hajlandó
önmagától" elindulni, lassulni vagy kanyarodni. Ugyanakkor viszont egy, már adott se-
bessé ggel, egyenes vonalban haladó jármûben a golyó nem mozdul el a lapon, megtartja
maga is a jármû sebessé gé t,mindaddig amí g a jármí i nem gyorsí t, fé kez vagy kanyarodik.
Ezeket a tapasztalatokat tartalmazza Newton elsõ törvé nye, amely a testeknek az alap-
vetõ tulajdonságára, a tehetetlensé gre utal:
Newton I. törvé nye: minden test megtattja mozgásállapotát, azaz nyugalomban marad
vagy az é ppen meglevõ sebessé gé vel egyenes vonalú , egyenletes mozgással halad egé szen
addig, amí g egy másik test, valamilyen erõhatás a mozgásállapot megváltoztatásõta nem
ké nyszerí ti.

Megjegyzé s: Tekintettel arra, hogy a nyugalom is é s a mozgás is relatí v, a megfigyelé si ponttól függ, a te-
hetetlensé g törvé nye nem minden vonatkoztatási rendszerben é rvé nyes. Az elõzõ pé ldákban, a gyorsuló vagy
kanyarodó autóban sem, hiszen ott a jármûhöz ké pest csak akkor maradt nyugalomban a golyó, ha erre erõvel
ké nyszerí tettük. A gyorsuló vagy kanyarodó autóhozrögzí tett koordináta-rendszerben tehát nem teljesül a te-
hetetlensé g törvé nye,

Az olyan vonatkoztatási rendszereket, amelyekben amagára hagyott, más testek hatá-

sától mentes tárgy sebessé ge sem nagyság, sem irány szerint nem változí k, tehát teljesül a
tehetetlensé g törvé nye, inerciarendszereknek nevezzük. A legtöbb kí sé rlet, vizsgálat so-
rán jõ közelí té ssel inerciarendszer a Földhöz rögzí tett, vagy a Földhöz ké pest egyenes
vonalú , egyenletes mozgással haladó vonatkoztatási rendszer.

A tehetetlensé g bevezeté sé vel eljutottunk az etõ mint fizkai mennyisé g fogalmának el-
sõ é rtelmezé sé hez:
Erõhatásnak az egyik testnek egy másikra kifejtetthatását nevezzik, amely megvál-
toztatja annak a mozgásáIlapotát. A hatás mé rté keaz erõ, melyet F betûvel jelölünk a fi-
zlkában.
Az erõnek a mozgásállapotot megváItoztatõ hatását bizonyos esetekben könnyen é sz-
lelhetjük, mé rhetjük. Vannak azonban olyan jelensé gek, amelyekné l a test mozgásállapo-
ta nem változIk meg jelentõsen, mert pé ldául el sem tud mozdulni, viszont az alakja jól
láthatóan megváltozk. Ez törté nik pé ldául, amikor fejszé vel szé thasí tunk egy farönköt,
yagy ké t kezünkkel megnyú jtunk egy rugót, é s mé g sok más hasonló pé ldában. Minclezek
alapján kimondhatjuk, hogy az erõ alakváltoztatõ (deformáló) hatása is alkalmas jellem-
zé sé re.Ké sõbb látni fogjuk, az erõ nagyságának számszerû mé ré sé reis inkább ez utóbbi
hatást fogjuk használni. Pontosí tani kell tehát az elõbbi definí ciót:
Erõhatásnak az egyik testnek egy másikra kifejtett hatását nevezzûk amely megvál-
toztatja annak a mozgásáIlapotát vagy alakját. A hatás mé rté keaz erÕ, melyet F betûvel
jelölünk a fizlkában,
Nem felejtkezhetünk el arról sem, hogy a mozgásállapot jól megadható a test sebessé -
gé vel, amely nagysággal é s iránnyal jellemezhetõ vektormennyisé g. Az erõ ké pes megvál-
tozí atni a sebessé g nagyságát é s í rányát, ezé rt biztos, hogy vektormennyisé g. Ugyanolyan
nagyságú erõ növelheti egy test sebessé gé t, ha azza| egyezõ irányû, é s lassí thatja is a tes-
tet, ha a pillanatnyi sebessé ggel ellenté tes lrányí (szabadesé s, függõleges felfelé hají tás -

33
nehé zsé gi erõ). A görbe vonalú mozgásoknál majd látunk pé Idát arra, hogy a sebessé gre
merõleges erõ csak a sebessé g irányát váLtoztatja meg.
Az iránytól való függé s megfigyelhetõ az erõk deformáló hatásán is, a legtöbb test nem
ugyanú gy változtatja meg az alakját a különbözõ irányú erõhatásokra. Mindezek alapján
az ismert vektormûveleteket (összegzé s, összetevõkre bontás, számmaI szorzás) hasz-
nálhatjuk az erõkkel való számolás során is.
A 2.I ábrán ké t ké pet látunk, ké t különbözõ testrõl. Tanulmányozya a ké peket , nevez-
zük meg az egyes szemé lyekre ható erõket, é s adjuk meg a legvalószí nûbb mozgásukat!

2.1 ú bra

2.2 A kölcsönhatás , Newton III. törvé nye

törvé try€
Az erõt ú gy é rtelmeztük, mint egyik test hatását egy másikra, í gy jogos felté telezni,
hogy ez ahatás kölcsönös a ké t test között. A tapaszta|at valóban ezt mutatj a. Yé gezzú k
el a következõ egyszerû kí sé rletet:

22 ábra. A ké t ember kólcsött[jsen erõl,el lut egymú sra

Áttlon ké t tanuló egymással szemben görkorcsolyán vagy gördeszkán! Akrár az egylk,

akár a másik, akár kölcsönösen mindkettõ ellöki magától a í ársát, az eredmé ny mindig

34
ugyanaz lesz: mindketten elmozdulnak, azaz megváltoztatják eredeti mozgásáIlapotukat,
nevezetesen azt, hogy nyugalomban voltak. Ez aztjelenti, hogy a ,,passzí v" ré sztvevõ is,
aki nem tolt té nylegesen, erõt fejtett ki a másikra, hiszen az a tanuló is elmozdult.
Ezek é s hasonló meggondolások alapján, megállapí thatjuk, hogy minden erõhatásban
legalább ké t test veszré szt, mindké t testre hat erõ, azaz ahatás köIcsönös. Az eztleí rõ New-
ton-törvé nyt é ppen ezé n a kölcsönhatás, vagy hatás+llenhatás törvé nyé nek is nevezzük.
Newton III. törvé nye: Ké t test kölcsönhatásakor mindké t test eróvel hat a másikra, ezek
az erõk egyenlõ nagyságú ak é s ellenté tes irányú ak. Eró-ellenerõnek is nevezzük õket,

Kidolgozott feladat

Vegyünk egy erõs kötelet, amelynek egyik vé gé tegy fához csomózzuk. A másik vé get
ekkor F erõvel kell hú zni ahhoz, hogy a köté l elszakadjon. Vajon mekkora erõvel kell
hûzni a kötelet, ha mindk é t vé gé tegy-egy ember hûzza, é s el akarják szakí tani, f, , r
2
vagy 2F?
Megoldás: Termé szetesen mindké t embernek ktilön külön is F erõt kell kifejteni, hiszen
egyikük csak a fát ,,helyettesí ti". A fa az eredeti szakí tás alatt szinté n hatott a köté lvé g-
re F erõvel, ezt fejezí ki a harmadik Newton-törvé ny: A köté l az egyí k vé gé rekifejtett
hûzõerõt közvetí ti a fának, ennek ahûzóerõnekaz ellenerejé t(-F) fejti ki afaa köté lre.

2.3 Erõhatások függetlensé ge, az eTõ mé ré se

Ké t ember izomerejé t különbözõ gyakorlatok, krsé rletek, mé ré seksorán összehasonlí t-
hatjuk, eldönthetjük, hogy kj az erõsebb. Hogyan mé rhetünk meg általábarr egy testre ható
erõt? Hogyan hasonlí tsunk össze ké t erõí , hogyan döntsük el melyik a nagyobb?

Megjegyzé s: A fizikai mennyisé gek mé ré sé reszolgáló eszközök gyártásakor a mennyisé g valamilyen ha-
tását, vagy változásának valamilyen következné nyé t vesszük alapul, s ezek kimutatásához választunk egy al-
kalmas eszközt.

Az erõmé rõ elké szí té sé hezaz erõ áItaI okozott valamilyen hatás mé rté ké tvizsgáljuk
meg. Elõször a deformáló hatást választjuk a mé ré salapjául, azé rt, mert a deformáciõt
könnyebb számszerõ adattal megadni, mint amozgásállapot megváltozását, Fontos szem-
pont, hogy a kiválasztott mé tõeszköz, az erõmé rõ é rzé keny,azaz könnyen deformálható,
valamint többször felhasználható legyen, tehát a mé ré salatt ne szenvedjen maradandó alak-
változást Erre a cé lra egy acé l spirálrugó vagy egy jó minõsé gû vé kony gumiszál megfe-
lel. A következõ mé ré ssorozatta| elké szí thetünk egy egyszeû erõmé rõt.
A 2.3 ábrán vázoht összeállí tás segí tsé gé velmegvizsgálhatjuk erõmé rõnk fizikai tulaj-
donságait, sõt önké nyesen ugyan, de egysé get is választhatunk az erónek.
A kí sé rletezé sta következõ mõdonvé gezhetjük. Egyik vé gé né Ifelfüggesztett gumí száIra
(használhatunk acé ldrótból ké szí tettspirálrugót is) akasszunk kisebb testeket, é s mé rjük a
szál megnyú lását! Használjunk lehetõleg egyforma, ú gynevezett mintatesteket. Megfi-
gyelhetjük, hogy ugyanolyan mé retû, azonos anyagból ké szült testek a gumin mindig
egyenlõ megnyú lást eredmé nyeznek. Milyen erõt mutat az erõmé rõnk? A rajta lé võ test

35
egyensú lyban van, mozgásállapota nem változik, pedig a nehé zsé gierõ hat rá lefelé . Ez
csak ú gy lehet,ha ezzelellenté tes trányû é s egyenlõ nagyságú erõvel a gumi, tehát az erõ-
mé rõ is hat a rá függesztett testre. Másré szt a kölcsönhatás törvé nye szerint a test is hú z-
zalefelé a felfüggeszté st, ezt az erõt nevezzik a test sú lyának. Ezt az erõt mutatja az erÕ-
mé rõ, nagysága ebben az esetben egyenlõ a testre ható nehé zsé gi erõvel. Az egysé gnyi
erõt ezzel mé g nem definiáltuk ugyan, de összemé mi mfu tudunk erõket. Az egyik test
jobban, a másik kevé sbé fogja megnyú jtani erõmé rónket.

2.3 óbra. Egl,s:erû erõmé rõ

Akasszunk most több egyforma testet a gumiszálra! Kí sé rletünk azt mutatja, hogy ha
ké t test mindegyike, külön-külön ugyanazt a megnyú lást okozta, akkor a ké t testet együtt
akasztva az erõmé rõre a megnyú lás is ké tszeres lesz. (Három, né gy testre ugyaní gy.)
Mé ré sieredmé nyeinket ké pletben is kifejezhetjük, az egyenlet jó közelí té sben a rugó-
ra, gumiszálra é s egyé b rugalmas alakváltozásokra is é rvé nyes:

F -_ D.x,
ahol.F a rugóban (vagy gumiban) é bredõ etõ, x a megnyú lása (vagy hú zõ-nyomó rugó ese-
té ben az összenyomódása), D pedig a rugó (gumi stb.) anyagõtra, erõssé gé re jellemzõ ru-
galmas (ú gynevezett direkciós) állandó.

, a töm eE, az erõ egysé ge

2.4 Newton II. törvé try€
Most azt fogjtlk kí sé rletilegmegvizsgálni, hogyan függ egy adott test mozgásállapotá-
nak megváltozása aráhatõ erõtõL A mé ré sné egy l könnyû kiskocsit fogunk gyorsí tani. A
mozgásállapot megváltozása az idõegysé gre esó sebessé gváltozással, a gyorsulással jelle-
mezhetõ, ezé rt a testre hatõ eú okozta gyorsulást fogjuk számolni amár korábban megis-
mert összefüggé s alapján:

^
_2,,
u-1
t,

36
 Látható, hogy idõ é s az elmozdulás mé ré sé revezetjük vissza a gyorsulásmé ré st. A mé -
ré si eredmé nyek alapján ellenõrizhetjük, hogy a kocsi mozgása valóban egyenletesen
gyorsuló.
A test gyorsulását okozó erõ mé ré senem egyszerû. Mivel csak a gyorsí tóerõ é s a gyor-
sulás közötti kapcsolat jellegé t akarjuk megáIlapí tani, elegendõ a már elõzõekben hitele-
sí tett gumiszálathasználni, amelynek a megnyú lása, ha nem is adja meg számszerûen, de
jelzi a gyorsí tóerõ mé rté ké t.

Megjegyzé s; A mé ré stelvé gezhetjük lé gpárnás asztalon, hogy a sú rlódás fé kezõ hatását ne kelljen figye-
lembe venni, vagy pedig meg kell oldani a sú rlódás kompenzál ását. Erre használható eljárás, ha a ví zszintes
felület helyett enyhe lejt§n dolgozunk, ûgy választva meg a lejté st, hogy a kiskocsi ,,magától" é ppen egyen-
letesen haladjon lefelé . Igy elé rhetõ, hogy a kocsit egy gumiszál közbeiktatásával é ppen ahú zóerõ gyorsí tja,
A mé ré skí sé rleti összeállí tása a 2.4 ábrán látható.

2.4 óbru. Kí sé rlet

A gyorsulás meghatfuozásárõlmár beszé ltünk, a gyorsí tõerõ mé rté ké tpedig ú gy olvas-

hatjuk le, hogy a kiskocsin rögzí tünk egy skálát, amely a gumiszál megnyû|ását mé ri. Mé -
ré si hibát okoz, hogy mozgás közben kell leolvasni ezt az é rté ket,viszont í gy láthatjuk,
hogy a kiskocsi valóban egy állandó nagys ágû erõ hatására halad egyenletesen gyorsulva.
A fenti mé ré sttöbbször elvé gezve, ugyanazt a kocsit, de különbözõ gyorsí tóerõket al-
kalmazhatunk, mé gpedig ú gy, hogy a fonál vé gé refüggesztett kis testet áariku cseré ljük
é s a megnyú lást ismé t leolvassuk. A2.I táb|ázatban egy elvé gzeí tmé ré seredmé nyeit ad-
tuk meg, vé gig ugyanazzal a kocsival dolgozya, a gumierõmé rõ megnyûIását x jelöIi, az s
ú t megté te|é heztaí tozõ megfelelõ idõket t, az adatokból számolt gyorsulás pedig a.

1. 0,6 m 1,0 cm 4,11 s 16,89 s2

2. 0,6 m I,4 cm 3,52 s 12,39 s2
3. 0,6 m 1,9 cm 2,98 s 8,88 s2
4. 0,6 m 2,8 cm 2,42 s 5,85 s2

2.] táblázat. Mé ré siadattlk

Mé ré sieredmé nyeinket grafikonon is feltüntethetjük. A legmegfelelõbb az erõ-gyor-

sulás grafikon lenne, de már beláttuk, hogy az erõ helyett vehetjük a vele arányos
gumiszálmegnyú lást, a gyorsulást pedig minden egyes mé ré seseté ben az ûtbõl é s az tdõ-
bõl számolhatjuk ro -
T ).

37
 Akiár számí tással ellenõrizve, akí t grafikon a|aplánelmondhaduk, hogy az adotttesí re, az-
az a kiskocsira vonatkozõan a gyorsí tóerõ é s a gyorsulás között egyenes ariányosság van:

a- F, azazhányadosuk állandó: 4a = állanaó.

Yé gezzûtlk mé g egy mé ré ssorozatot ú gy, hogy a kocsira tegyünk rá egy kis terhet.
Azonnal tapasztaljuk, hogy a megfelelõ gyorsulásé rté kek kisebbek lesznek, tehátulgyanaz
az erõ ezt akocsit kevé sbé gyorsí totta, de az + hányados itt is állandó, viszont nagyobb az
a
é rté ke,mint az elsõmé ré sben. Tehát u, hányados a gyorsí tott testre jellemzõ, aztmltatja,
:
hogy a test mennyire áll ellen a gyorsí tóerõnek, azaz a test tehetetlensé gé re je|Iemzõ. Afizká-
ban test tehetetlensé gé nekmé rté ké at test tömegé nek nevezztik.
Ennek a nagyon fontos, a fizkában alapkí sé rletnekszámí tõ mé ré snekké t fontos jelen-
té se van, amelyeket Newton II. törvé nye tartalmaz.
a) Minden test aráható erõ hatására az erõ irányában gyorsul, é s gyorsulása arányos
az erõvel
b)Egy testre ható erõ é s a test gyorsulásának a hányadosa az adott test tehetetlensé gé -
nek a mé rté ke, a test tömege, amelynek jele: m.
Newton második törvé nye ké pletben felí rva:

F = m.q.,

ahol ^F a testre hatõ erõt, a a test gyorsulás át, m a test tömegé t jelöli.

A tömeg afizikában a hosszú ság é s az idõ mellett a harmadik alapmennyisé g . Azé rtvá-
lasztották alapmennyisé gnek, mert a tehetetlensé g a testek a|apvetõ fizlkai tulajdonsága.
A Föld bármely pontján, de mé g a vllágûrben is é rvé nyes (ebben a formájában nem tú l
nagy sebessé giE) ez a törvé ny. A tömeg egysé gé nek,mint korábban elmondtuk, egy min-
tatest tömegé t, azaz tehetetlensé gé t választották, amely jó közelí té sben megegyezik 1 li-
ter, 4 'C hõmé rsé kletû desztillálí ví z tömegé vel. Ezt kilogrammnak (kg) nevezzik, ezer-
szerese a tonna (t), ezredré sze a gramm (g).
Newton második törvé nye módot ad az erõ egysé gé nek megadására is. Azt az erõtne-
vezzükegysé gnyinek, amely az I kgtömegú testet é ppen 1 $ gyorsulással mozgatja. Ezt
Newton után 1 newtonnak nevezzük, amelynek a jele: 1 N. "
A következõfejezetekben megvizsgáljuk, hogyan í rhatjuk le a test mozgásátha egyszer-
re több erõ hat rá.

2.5 A dí namika alapegyenlete

ll4ár az elõzõekben használt kocsis kí sé rletben is azt vizsgáltuk, hogy a test hogyan mo-
zog aráható egyetlen erõ hatására, azonban itt is é s a reális jelensé gekné l is egyné l több
erõ hat a testekre. Altalánosan csak a szabadon esõ testre mondhatjuk, hogy egyetlen erõ
gyorsí tja, a Föld gravitáciõs vonzóereje, de mé g a szabadesé sné lis gyakran számolni kell
a lé gellenállással. Hogyan í rhatjuk le a testek mozgását, ha több testtel áll kölcsönhatásban?

38
 Tapasztalatité ny, hogy az erõhatások függetlensé gé nek té tele amozgõ testekre is é rvé -
nyes. A test gyorsulásához viszont nem szüksé ges meghatározni az egyes erõk áItaI lé tre-
hozott gyorsulásokat. Helyettesí tstik a sok erõt egyetlen erõvel, az eredõvel, az egyes erók
vektori összegé vel. A test gyorsulását ez az erõ foga meghatározni. Ez a dinamika alap-
egyenlete, amely tehát a következót mondja ki:
Egy testre ható erõk eredóje egyenlõ a test tömegé nek é s gyorsulásának szorzatával.
A dinamika alapegyenleté t alkalmazva egy konkré t jelensé gre, azt mondjuk, hogy föl-
í rjuk a test mozgásegyenleté t, azaz a testre vonatkozó alapegyenletet. Ez az egyenlet az
erõk ismereté ben megadja a test gyorsulását az adott pillanatban.
Ahhoz, hogy mindent ismerjünk a test mozgásáról az ûgynevezett kezdeti felté telt vagy
felté teleket kell mé g megadni. Ez lehet pé ldául az,hogy adott helyrõl, nyugalomból indul
a test, de lehet egy adott helyen már sebessé ge is. A kezdeti felté tel tehát azt jelenti, hogy
a vizsgáIat indulásának pillanatában ismemünk kell a test helyé t é s mozgásállapotát.

Megjegyzé s: Az összetettebb jelensé gekben egy testre egy idõben több, egymással különbözõ szöget be-
záró erõ is hathat. A test ekkor is az eredõ erõ irányában gyorsul, azonban gyakran egyszerûsí ti a számí táso-
kat, ha az erõknek olyan irányú összetevõit használjuk, amely irányokban többet tudunk a test mozgásárõl.Ezt
a gondolatot automatikusan használjuk a ví zszintes felületen í örté nõ mozgások eseté ben, A mozgásegyenle-
tet csak a ví zszintes irányú gyorsulásra í rjuk fel, hiszen a test minden más irányban, í gy függõlegesen is
egyensú lyban van. Az erõk felbontása összetevókre különös jelentõsé get kap majd a lejtõn törté nõ mozgások
1eí rásában.

Kidolgozott feladat
Számí tsuk ki a 800 kg tömegí i autõ felgyorsí tásához szüksé ges erõt, ha 6 s alatt,

6O -rõI70 növeljük a sebessé gé t.A mozgást gátlõerõket összesen é s átlago-

+ Tou
san vegyük 1000 N-nak!
Megoldás: Az autóra összesen né gy erõhat, ahogy ezt a2.5 ábrán feltüntettük.

2.5 ábra. G1,ot,suló autól,a hutó er(í k

Az erõk közül kettõ határozza meg a ví zszintes irányú mozgásáIlapot-változást, hiszen

atalaj nyomóereje é s a Föld vonzõereje se nem gyorsí t, se nem lassí t, függõleges irány-
ban a test nyugalomban marad. Igy a testre ható erõk eredõje a ké rdé sesgyorsí tóerõ é s
a vele ellenté tes í rányú fé kezõerõ.Nyilvánvaló, hogy afé kezõerõ a kisebb, tehát az erõk
eredõje: Fu- Fruu.A dinamika alapegyenlete szerint:

Fcy -F",,
lek =m.a.

39
 amibõl
Fcy - F"., + m-a.
reK

A számadatokat használva , Av :rO

+ :2,78T, 'r, a gyorsulás:

/ _-
-'#
z, --ló-lTl
^
_-0.16S,

tehát a gyorsí tóerõ:

F_,,= (1000 +
8y
800.0,46)N = 1368 N

2.6 A nehé zsé gierõ

Már Galilei felismerte é s kimondta azt a té telt, hogy a különbözõ testek a Föld egy adott
helyé n ugyanazzal a gyorsulással (g) esnek a Föld felé . Azonban akkor mé g nem tudtrák ki-
küszöbölni a szabadon esõ testekre ható lé gellenállási erõt, í gy ezt a törvé nyt sem lehetett
mé ré sselbizonyí tani. Ma már lé güres té rben nagy pontossággal ellenõrtzhetõ az á|Ií táshe-
lyessé ge. A Holdon annak idejé n, amikor az elsõ ûrhajósok leszálltak, ez a klasszikus kí -
sé rlet volt az egyik Ieglátványosabb, amit elvé geztek. Egy kalapácsot é s egy könnyû tollat
ejtettek le egyenlõ magasságbõI, é s a televí zió közvetí tette mindenki számára, hogy azok
egyszeí Te é rkeztek le a talajra. Korábban mi is megmé rtük már egyszerõ módszerrel a sza-
badesé s gyorsulás át - itt a Fötdön -, a pontos é rté knálunk: 8 = 9,81
+.
A dinamika alapegyenleté nek ismereté ben ez azt jelenti, hogy a szabadesé s során a
Föld gravitáciõs vonzásának köszönhetõen az m tömegû testre ható, ú gynevezett nehé zsé -
gi erõ:4,.n = n1. $, amelyet gyakran G-vel jelölünk. Ezé rt független a szabadon esõ test
gyorsulása a test tömegé tõli Az F",,aa- m, 8 = m,a egyen|et alapján ugyanis: a = 8.

Megjegyzé s: A könyv egy ké sõbbi fejezeté ben mé g ré szletesen foglalkozunk a gravitációs vonzeró té ma-
köré vel, a gravitációs é s a nehé zsé gi erõ kapcsolatával, most csak egyszerûbb mozgások leí rása a cé l. Ne fe-
ledkezzürrk meg azonban arról a tapasztalati té nyrõl, hogy a szabadon esõ test gyorsulása a Föld különbözõ
helyé n, é s a tengerszint feletti különbözõ magasságban pontról pontra más é s más é rté k.Amikor tehát egy nl
tömegû testre ható nehé zsé gi erõt C = m , 1-veljelölünk, a Föld szóban forgó helyé n é rvé nyes g-vel kell szá-
ntolnunk!

A nehé zsé gi erõ ellené ben egyensú lyban tarthatunk .gy testet, ha alátámasztjuk vagy
felfüggesztjük. Ebben az esetben az alátámaszí ási (felfüggeszté si) pontban a nehé zsé gi
erõvel egyenlõ nagyságú , felfelé hatõ erõt fejttink ki. A test ugyanilyen nagyságú erõvel
hat az alátámasztásra (felfüggeszté sre), ezt az erõt nevezzú k sú lyerõnek, a test sú lyának.
A test sú lya azonban nem állandó, nem magára a testre jellemzõ, függ a test mozgásálla-
potától. Pé ldául a szabadon esó testek sú lytalanok, az erõmé rõ semmifé le erõt nem jelez,
ha a felfüggesztett testtel együtt szabadon esik.

40
 Kidolgozott feladat

Mindenki é rezheti, hogy egy liftben állva, a lift indulása közben ûgy é rezzük, mintha
,,odanyomódnánk" a lift padlójához. (Különösen ha gyorsliftben vagyunk.) Ugyanak-
kor megállás elõtt ûgy é rezzük, mintha ,,feljönne" a gyomrunk. Mié rt van ez í gy?
Megoldás: A lift (fötfelé ) indulásakor a benne tartózkodó szemé ly a lifttel együtt gyor-
sul függõlegesen fölfelé . Alkalmazzuk a dinamika alapegyenleté t a szemé ly (nem a
lift!) mozgásának leí rására! A 2.6 ábrán láthatõ valamennyi rá hatõ erõ.

2.ó óbra. LtJibcn ólló szemé lyre lrutó erõk

Fölfelé csak ú gy gyorsulhat ez a ,,test",ha a ráhatõ erõk eredõje fölfelé mutat, ami azí
jelenti, hogy az õt fölfelé nyomó F'_. ^__ nagyobb, mint a G nehé zsé gi erõ. A mozgás-
egyenlet:

4ron., - Q - ffi , a,amibõl 4-,ron, = G + n,l, a

Az eredmé nyt {ron = m. (s + a) alakban í rva látható, hogy a nyomóetõ a,,nyugalmi

sú lynál" nagyobb, ezé rt é rezzik ú gy, hogy szinte benyomódunk a talajba. Ezt az é rzé st
különben mé ré sselis megerõsí thetjük, ha a liftben magunkkal viszünk egy közönsé ges
fiirdõszoba mé rleget é s azon áIlva, a skálát figyeljük. Ebben a jelensé gben is tapasztal-
hatõ, hogy a sú ly nem jellemzõ adaí a a testnek, különbözõ felté telek mellett más é s más
az é rté ke.
A fé kezé sközben tapasztalható effektus leí rása hasonlóarr törté nik, ezt az olvasóra bí zzuk.

2.7 Sú rlódás, tapadási é s csú szásí sú rlód ás,

gördülé si ellenállás
A sú rlódás az egyik legizgalmasabb jelensé g a mechanikában. Csú szós talajon, pl, jé -
gen alig tudunk jámi, a kerekeken guruIõ jármûvek nem nagyon ké pesek elindulni.
Ugyanakkor a szemé lyautó menet közben az elé getett üzemanyagnak átlagosan 20Vo-át a

4l
ktilönbözõ sú rlódások leküzdé sé re fordí tja. Yé gezzûnk el né hány egyszetûkí sé rletet,ffié -
ré st a sú rlódás tanulmány ozására|.
Tegyünk ví zszintes asztalra egy viszonylag sú lyos, hasáb alakú testet, é s erõmé rõnkkel
hú zzuk v í zszintesen, egyre nagyobb erõvel.
Ahûzõerõt (F,.,) egy bizonyos mé rté kig növelve a test nem mozdul el, tehát egy azzal
ellenté tes irányú , egyenlõ nagyságú erõ is hat rá. Ez a nyugalmi, vagy tapadási sú rlódási
erõ, amely a kí sé rletszerint függ ahûzõerõ nagyságától é s ftányátõL hiszen a hú zással
szemben mindig egyensú lyban tartja a hasábot. Tovább növelve ahûzõerõt, egy adott é r-
té kné lelindul a test, gyorsul, de kevé sbé ,mint ahogy a hú zõerõ ezt indokolttá tenné : a
gyorsulás kisebb, mint
fi. e, azt jelentr, hogy most is hat rá egy ahûzõerõvel ellenté tes
kányû, annál kisebb erõ, ez a csú szási sú rlódási erõ. A2.7 ábrán a testre ható erõket ad-
tuk meg a kí sé rletkülönbözõ fázisalban.

2.7 ábra. Testre ható sú rlódási erõ különbözõ hú zóer(í le e seté n

Elõzõ kí sé rletünket megismé telhetjük kiilönbözõ é rdessé gûasztalon, különbözõ felületû

é s tömegû testekkel. Azt tapasztaljuk, hogy a jelensé g a fentiekhez hasonlõan játszõdik le,
csupán az ellndí tástloz, illetve a gyorsí táshoz szüksé ges erõ nagyságalesz más é s más. A kí -
sé rletek eredmé nye alapján a következõket állí thatjuk a ké tfé lesú rlódási erõvel kapcsolatban:
a) A tapadási sú rlódási erõ a felület sftjában, a testre ható többi erõtõI függõ irány-
ban hat, nagysága pedig 0 é s az é rintkezõ felületektõl is függõ maximális é rté kközött
akármennyi lehet, a hûzõeótõl függõen.
b) A csú szási sú rlódási erõ é rté keszinté n függ a ké t felület minõsé gé tõl, az iránya
pedig mindig ellenté tes a felületek relatí v sebessé gé nek irányával.
c) A tapadási sú rlódási erõ maximális é rté ke,é s a csú szási sú rlódási erõ nagysága
egyenesen arányos a ké t felület között ható, azokra merõleges nyomóerõvel, a fenti kí sé r-
letben a test sú lyával.
Erdemes mé g megvizsgálni, hogy a csú szási sú rlódási eró é rté kenem függ a mozga-
tott test talajjal é rintkezõ felületé nek mé reté tõl.Ezt ú gy tehetjük meg, hogy hasáb alakú
testet különbözó lapjain hú zunk egyenletesen, é s mé rjük a hûzõerõt. Tapasztalhatjuk,
hogy ugyanazon aví zszintes felületen, ugyanazí a hasábot más-más , de azonos minõsé gû
felületé n mozgatv a, ugyanolyan nagy ságí hûzõer õre van szüksé günk.
Tapas ztalatainkat a követke zõ ké pletekkel fej ezhetjük ki :
Tapadási sú rlódási..õ, {,n.,o* = lto.4r, ahol ltoatapadási sú rlódási együttható.
Csú szási sú rlódási erõ: F,- tr.4r, ahol pt a csú szási sú rlódási együttható.

42
A sú rlódási erõt á|ta|ában a felületek é rdessé ge okozza, ugyanis a szabad szemmel töké -
letesen simának tûnõ ké t felület mikroszkóp alatt jól látható egyenetlensé geket mutat.

Megjegyzé s: A sú rlódással szemben a másik vé glet, hogy a nagyon sima, fölcsiszolt, polí rozott fé mfe-
lületeken ezek a kitüremkedé sek é s bemé lyedé sek már csak atomi mé retûek, ezé rt egyré szt a levegõ nyo-
mása, másré szt a felületi atomok között az elektromágneses vonzõerõ o'lyan nagy lehet, hogy a ké t fé m-
darab nem csú sztatható el egymáson, sõt szé t sem vehetõk.

, Megjegyzé s: A tapadási sú rlódási erõ nagyon fontos szerepet játszik a kerekeken gördülõ jármûvek elõ-
rehaladásában. Ugyanis a tisztán, kipörgé s né lkül guruló keré k talajjal é rintkezõ pontját a tapadási sú rlódási
erõ tolja elõre, ené lkül a keré k egy helyben forogna, a jármû nem tudna elindulni sem, Mindezze|ré szlete-
sebben a ,,Forgómozgás" c. fejezetben foglalkozunk.

Szólni kell mé g egy másik tí pusú ,mozgást gátlõ erõrõl, amely nem teljesen sú rlódási
jellegû, ez a gördülé si ellenállási erõ. Ez az erõ akkor lé p föl, amikor sft talajon egy ke-
ré k gurul é s közben vagy a talaj nyomódik be kissé a jfumû sú lyától, vagy a keré k defor-
málódik kissé . Lé nyegé benmindké t esetben a keré k továbbgördí té sé hez azé rt szüksé ges
erõ, mert minden pillanatban ki kell mozdí tani a ,,mé lyedé sbõl".

Kidolgozott feladat

Milyen hosszú utat tenne meg a megállás ig a2O 4 sebess é ggelmegütött jé gkorong egy
elegendõen nagy jé gpályán,ha a korong é s a jé g között a csú szási sú rlódási együttható
0,08?
Megoldás: A jé gkorong mozgását a2.8 ábránláthatõ hrárom erõhatározza meg:

2.8 ábra. Megiitött jógkorungra ható erõk

Mivel függõleges irányban a korong nem gyorsul, nem is mozdul el, ezé rt a nyomóerõ
é s a nehé zsé gi erõ egyenlõ nagyságú : 4, - m. 8.
Yí zszintesen egyetlen erõ hat mozgás közben a jé gkorongra, a csú szási §ú rlódási erõ, a
pillanatnyi sebessé gé velellenté tes irányban. Erre fog mutatni a gyorsulása, ezé rt egyen-
letesen lassuló a mozgása:

|'= -.Fnv= !,I.m.8,

P,m,8=m,a,

43
 tehát a korong lassulása:

a=ll.s=0,8#

A lassulás ismereté ben a megtett ú t már kinematikailag kiszámí tható:

2.8 Közegellenállás, szabadesé s

reális körülmé nyek közõtt
Levegõben vagy folyadé kban mozgatva testeket egy a sú rlódáshoz hasonló, a mozgást
gátlõ erõt é szIelhetünk. Ez az erõ sokfé le fizikai mennyisé gtõl fú gg, egy ké sõbbi fejezet-
ben ré szletesen fogjuk tanulmányozni, most csak né hány olyan szempontot veszünk figye-
lembe, amelyek a testek mozgását döntõen befolyásoljrák.
Elõször is könnyû összehasonlí tani, hogy az lgyanolyan mé retû é s tömegû kis golyók
közül, a levegõben leejtett sokkal gyorsabban mozog mint az, amelyiket ví zben ejtettünk
le. Ezek szerint a közegellenállási erõ függ akõzeg sûûsé gé tõl.
Kí sé rletilegaz is kimutatható, hogy a nagyobb ,,homlokfelületû" testekre, ugyanolyan
sebessé g eseté n nagyobb ez az erõ. Ezen kí vül a fé kezõerõ nagymé rté kben függ a test
alakjától is. Többek között ezé tt különbözik igen nagy mé rté kben egymásí õI az átlagos
szemé lyautó é s a versenyautó alakja.
Hogyan függ afé kezõerõ amozgó test sebessé gé tõl?Belátható, hogy a sebessé g növe-
kedé sé velnõ a közegellenállási erõ is. Pé ldául, ha az ejtõemyõs mozgását, vagy a nagy
magasságból lehulló esõcseppek mozgását vizsgáljuk, tapasztalhatjuk ezt. Nem könnyû
megmé rni a cseppek sebess é gé t,de kizárható, hogy jõ né hány száz mé terrõl vé gig gyor-
sulnának, hiszen akkor tú l nagy sebessé ggel kopognának az esernyõkön. Viszont csak ab-
ban az esetben mozoghat bármilyen test gyorsulás né lkül, állandó nagyságú sebessé ggel,
ha a rá hatõ erõk eredõje nulla. Az esõcseppekre ható közegellenállási erõ ezek szerint
esé s közben addig növekszik, amí g el nem é ri a cseppre ható nehé zsé gterõ é rté ké -
t ed-
dig gyorsul is a csepp, ha egyre kevé sbé is -, ezután pedig már egyenletes sebessé ggel kö-
zeledik a föld felé . Ennek a vé gsebessé gnek vagy ,,utazási sebessé gnek" az elé ré sé tõl
kezdve a dinamika alaptörvé nye szerint a következõ egyenlet é rvé nyesa testre:

F.Koz -- m.pu

44
 Kidolgozott feladat

Egy kisebb é s egy nagyobb mé retû, de ugyanolyan tömegí i golyõt fonállal összekötve
é s nagy magasságból leejtve, melyik lesz alul esé s közben?
Megoldás: Mivel semmi konkré t mennyisé g kiszámí tása nem szerepel a ké rdé sben, té -
telezzú k fel, hogy pl. a nagyobb golyó hú zza maga ltán a kisebbet. A 2.9 ábrán beje-
löltük az egyes testekre ható erõket:

2.9 óbra. Nag; nrugasságból leejtett,

összekötött testekre ható erók

Felté telezve, hogy elé gré gõta esnek a golyók ahhoz, hogy már egyenletesen, gyorsulás
né lkül mozognak, a dinamika alapegyenlete szerint a nagyobb test mozgásegyenlete:

m.8-Fruor-K=0,

a kis test mozgásegyenlete:

m.8+K-Froor=0,

ahol k a fonalat feszí tõ erõ.

Vonjuk ki az elsõ egyenletet a másodikból, í gy azt kapjuk, hogy:

Fruor- \nor= -2K,

ami lehetetlen, mivel a ké t közegellenállási erõ különbsé ge nem lehet negatí v, a na-
gyobb testre hat a nagyobb fé kezõerõ.Ezek szerint fordí tott sorrendben közelednek a
föld felé , í gy a mozgásegyenleteket is ú jra kell í rni:

45
 m,8-Froor-K=0
m.8+K-4oo.=0
Az egyenletek kivonásával, illetve összeadásával most aztkapjuk, hogy:

{*o, - 1oo,= 2K
4oo, * Froo,= 2*. 8

Mivel Froo,, Froo,é , K + 0, a fenti ké t egyenlet nem vezet ellentmondásra. Esé s közben
tehát ú gy helyezkednek el a golyók, hogy a nagyobb kerül fölülre.

A, mozgást segí tõ, illetve gátlõ erõk

Olvasmány

A sú rlódási erõk tanulmányozásánál már elenteztük,ho7y a sú rlódás bizonyos esetek-

ben elõsegí ti a mozgást, kifujezetten a sú rlódási erõ gyorsí tja a testet. Pé lda erre a tapa-
dási sú rlódás a talpunk é s a talaj között, Ugyanez, mármint a tapadósi sú rlódási erõ las-
sí thatja is a testek mozgását, pl. fé kezé skor a teherautó rakfelületé n levõ terhet. A sú rló-
dási erõ sok más mechanikai jelensé gben is jelen van, ené lkül nem fogna a ceruzo a pa-
pí ron, sõt sú rlódásmentes körülmé nyek között mé g fogni sem tudnánk az ujjaink között a
ceruzát. A kerekeken guruló jármûvek mozgásában, kanyarodásában is döntõ szerepe van
a felületek között fellé põ sú rlódásnak.
A közegellcnállási erõ szinté n kettõs szerepet játszhat a testek mozgásában. A nagyobb
sebessé ggel mozgó jármûvek, yersenyautók, repülõgé pek eseté ben a lé gellenállás az egyik
le gj elentõs ebb fé ke zõ hatás.
Osszetettebb a ví z közegellenállásának szerepe ú szás közben. Ebben az esetben nem tud-
juk kiküszöbölni a testünkre ható fé kezõerõt, sõt mé g számottevõen csökkenteni sem lehet,
hiszen a ví zben kell elõrevinni saját testünket. Vizsgáljuk meg, vajon mitõl ú szik u7yanaz a
szemé ly, ugyanazzal az í zomzattal nagyobb sebessé ggel gyorsú szásban, mint mellen, Van
különbsé g a lábtempóban is, de a döntõ a ké zmozgás. Mindké t, sõt a többi ú szásnentben is,
nyitott tenyerünket visszük hátrafelé , miné l nagyobb sebessé ggel, ezé rt nayy közegellenál-
lási et,õ hat a kezünkre. Ez, a kezünkre annak sebessé gé vel ellenté tes irányba, tehát elõ,e
mutató erõ nlozgat bennünket elõ,e. Miné l nagyobb sebessé ggel nyomjuk hátrafelé a ke-
zünket, annál gyorsabban haladunk elõre. A tempó második felé ben, amikor visszavisszük
elõ,e a kezünket, gyorsú szásban kiemelve a ví zbû, a levegóben mozo7 a karunk, ekkor nem
hat arra a yí z fé kezõ ereje. Mellben viszont a ví zben toljuk elõre a kezeinket,l,,agy lassab-
ban kell mozgatni,va7y nagyobb lesz a fé kezõerõ. Többek között ezé rt gyorsabb a 7yors-
ú szós, sõt a hát- is, mint a mellú szás.

46
 2.9 Testek mozgása lejtõn,
a mozgás felbontása komponensekre
A következõkben egy a mindennapi é letben gyakran elõforduló, fontos jelensé get vizs-
gálunk, alejtõn való mozgást. Ha egy lé gpárnás asztalt lejtõsre állí tunk, a rá helyezett test
mrár akármilyen kicsi hajlásszög mellett is lecsú szik. A mozgását vizsgálva azt tapaszta|-
juk, hogy az mindig gyorsuló. Az olyan lejtõn, ahol számottevõ a sú rlódás, már nem ilyen
egyé rtelmû ahelyzel
Yí zszí ntes lapra helyezzink el egy hasáb alakú testet, é s a lap egyik vé gé tlassan emel-
jük fölfe|é . Az egé szjelensé get három fázisra bontjuk:
a) Kezdetben olyan kicsi alejtõ ví zszintessel bezárt szöge, hogy a test mé g egyensú ly-
ban van rajta, nem indul el.
b) Egy bizonyos hajlásszö gné I a test é ppen egyenletes mozgással csú szik lefelé a lej-
tõn.
c) Növelve a szöget, a test állandó gyorsulással mozog a lejtõn.
A 2.IO a ábrán a lejtõn levõ (mozgó, gyorsuló) test é s aráhatõ erõk láthatók, a b áb-
rán anehé zsé gierõt ké t komponensre bontottuk.

2.]0 ú bru, Laltût nulzgti rcstre ható er(í k

A mozgásegyenlet mindhárom esetre fölí rható. Mé gpedig ú gy cé lszerÛ, hogy alejtõ

sftjával párhuzamosan, illetve ana merõlegesen adjuk meg a test mozgását. A lejtõre
merõlegesen a test nem mozdul el é s nem is gyorsul, csak azza| párhuzamosan.
Az a) esetben:

F,r=m'8,cosa
m,8,sind=4

A megcsú szást mege\õzõ határhelyzetben a sú rlódási erõ é ppen maximális, ekkor:

F,= !o,Frr, í gy
m. 8. sin a = Fo.m. 8.cos &, azaz
llo= tg U

Ez a gondolatmenet a b) esetre is tgaz, de itt a csú szási sú rlódási együttható szerepel.

Ez a kí sé rletalkalmas tehát egy felület é s egy test között a csú szási sú rlódási együttható
mé ré sé re.Nem kell mást tenni, mint megtalálni azt alejtõhajlásszöget, amelyné l a test é p-
pen egyenletesen csú szik le. (Az egyenletes lecsú száshoz tartozõ helyzetet nem könnyú
megtalálni, ú t- é s idõmé ré ssel ellenõrizni kell.) Ebben az esetben a lejtõ szögé nek a tan-
gense megadja a csú szási sú rlódási együtthatõ é rté ké ta ké t felület között.
A c,) esetben a test állandó gyorsulással csú szik le a lejtõn. Gyorsulását anehé zsé gi erõ
Iejtõ trányú komponense é s a sú rlódási erõ határozzák meg, tehát a mozgásegyenlete a kö-
vetkezõké ppen í rható fel:

4, = m, 8,cos &
m. 8.sin a - Il.m.8 .cos ü = l71.o, amibõl
a = 8.sin a - p. 8.cos d

Kidolgozott feladat

Milyen hosszú ú t megté tele után áll meg az atesí , amely 15 + sebessé ggel indul föl-
felé a 30"-os lejtõn, ha a sú rlódási együttható 0,15?
Megoldás: A testre ható erõk felbontása é s amozgásegyenlet felí rása amár tárgyaltmõ-
don törté nik. Válasszuk a lejtõn felfelé mutató irányt pozití vnak:

-m. 8.sina - p.m.8.cos u= m.a alapján

Q= -g . (sina + p cos u) = -6,29

P
A mozgás addig tart, amí g a sebessé g nullára csökken, vo * ct.í = 0 alapján:

t =b=
a
2,38 s

Igy a megtett ú t:

-
,"2
l'n' t
la' t2
= (35, 7 - l7,8) m = I7,9 m

2.10 Az impulzus
Az impulzus - magyarul lendület - szónak van egy olyan hé tköznapi jelenté se, amely-
nek a lé nyegé tmajdnem mindenki é rti, tudja valamilyen erõhatáshoz kapcsolni. Az elõzõ
fejezetekben már láttuk, hogy adott test mozgásállapotának megváItozása a ráhatõ erõtõl
fligg, de könnyû belátni, hogy függ a hatás idõtartamától is. Ez p|, a sportban azt jelenti,
hogy az ökölví vónak ,,fáj" az ú té s,mert az ellenfé l ökle nagyon rövid idõ alatt fé kezõdk
Ie az áIIán. Ugyanilyen elven ,,mûködött" a té gen, a várkapuk betöré sé re használt faltörõ
kos. Abban az idóben a katonák nem ismerté k a dinamikai egyenleteket, a tapasztalatból

48
mé gis tudták, hogy a kapu betörhetõ, ha nekiszaladnak a faltörõ kossal. Az í gy felgyorsí -
tott, nem tú l nagy tömegû faltörõt ugyanis a kapu nagyon rövid, szinte nulla ú ton, illetve
idõ alatt áIlí tja meg, é s í gy a köztük fellé põ erõhatás nagyon nagy is lehet. Sokkal nagyobb,
mintha az ostromlók csak egyszerõen nekifeszülve nyomnák a kaput.

A dinamika alapegyenleté t átrendezhetjük a követke zõké ppen:

rr _nI.o= m.Av , aZaZ

At
F.^t -_ m.Av

Az F,^á/ mennyisé get erõlöké snek, az m,v szotzatot impulzusnak vagy lendületnek
nevezzük. Ez egy vektormennyisé g, amelynek a jele .r, a sebessé g irányába mutat, mé r-

té kegysé g.
" +.
I = m.v

Az egyenlõsé g jobb oldalán álló kifejezé s, tehát az m.y mennyisé g megváltozása (len-
dületváltozás) az F . At = m. Av egyenlet alapján az erõ irányába mutat.
A dinamika alaptörvé nyé t megfogalmazhatjuk egy pontszerû testre a lendület fogal-
mának felhasználásával is :

A pontszerû testre ható erõk eredõje egyenlõ a test lendületváltozásának é s aváltozás-

hoz szüksé ges idõnek a hányadosával.

Kidolgozott feladat

Egy labdát, amelynek a tömege 0,25 kg, másfé l mé ter magasságból leejtve, csak 1 m-re
pattan vissza. Számí tsuk ki a talaj átlagos nyomóerejé t a|abdára, ha felté telezzú k, hogy
0,1 s volt a kölcsönhatás ideje?
Megoldás: Elõször a sebessé gváltozást határozzlk meg. Amozgás elsõ fele egyszerû
szabadesé s, amelynek vé gsebessé gé tkell kiszámí tani:

Nt = 8.r _-
M
8Í -]- - bõl |t = 2 . 10+.1,5 m -- ..F0-+ -- 5,48+

iánya függõlegesen lefelé mutat.

Visszapattanás uí án a függõleges hají tás kezdõsebessé gé re van szüksé günk, ha az emel-
kedé si magasságot (1 m) ismerjük. Korábban márbeláttuk, pl. a sebessé g-idõ grafikon
alapján, hogy ez azonos azzal a vé gsebessé ggel,mintha ebbõl a magasságbõl szabadon
esett volna:

,r=J44=
függõlegesen felfelé mutató irányban.

49
 A sebessé gváltozás most miár meghatfuozható, de az irányokat is figyelembe kell ven-
nünk, pl. a felfelé mutató irányt választjuk pozití vnak, í gy;

Av _ |z- vl _ 4,+7
!- (-s, or+) - 9,95
+

amely felfelé mutat. Tehát az idõegysé gre esõ lendüIetváltozás:

m.,At,_ 0,25 kg'9'95+ N

= 24,9
At 0,1 s

A labdára ható erõk eredõje

Frr-m.8=24,9N,

amibõl a talaj nyomóereje:

Fr= 24,9N +2,5 N=27,4N

É szrevehetjük, hogy ez több mint tí zszerese a labda,,normális" sú lyának,, ezé rt is de-

formálódik jelentõsen minden labda a hasonló jelensé gekben.

Osszefoglalás
Testek kölcsönhatása során megváltozhat a testek alakja, sebessé ge. E hatás mé rté keaz
erõ, jele F, egysé ge: N (newton)

Newton elsó törvé nye (a tehetlensé g törvé nye): Minden test megtartja nyugalmi áIl.apotát
vagy egyenes vonalú egyenletes mozgását, azaz mozgásáIlapotát mindaddig, amí g egy
másik test a mozgásállapot megváltoztatásfua nem ké nyszerí ti.

Newton második törvé nye: Egy testre ható erõ é s a test gyorsulása között egyenes ará-
nyosság van, azaz F = nt.a, ahol m jelenti a test tömegé t, tehetetlensé gé nek mé rté ké t,
mé rté kegysé gekg. Az erõ mé rté kegysé gea törvé ny alapján:

o';* *
=
S-

Newton harmadik törvé nye: Mivel az erõ testek kölcsönhatása, í gy kölcsönhatáskor a ké t

test között mindig ké t erõ hat, egy-egy mindegyiken, amelyet a másik test fejt ki rá, ezek
egyenlõ nagyságú ak é s ellenté tes irányú ak.

50
A szuperpozí ció elve: Ha egy testre egyszelTe több erõ hat, akkor ezek egymást nem za-
varva, egymástól függetlenül fejtik ki hatásukat (szuperpolálódnak), az eredõ gyorsulást a
testre ható erõk vektori eredõje határozza meg:

F .-= m.a
eredo

Nehé zsé gt etõ: a szabadon esõ testre ható, a szabadesé s gyorsulását |é trehozõ erõ, nagy-
ságaG - m.8.
Testek sú lya: az alátámasztott (felfüggesztett) test által az alátámasztásra (felfüggeszté s-
re) ható eró. A függõleges irányban nem gyorsuló testek sú lya egyenlõ nagyságú a testre
ható nehé zsé gi eróvel.
Sú rlódási etõ: F,- tl . {n, ahol p jelöli a ké t felület közötti sú rlódási együtthatót.

T Thnácsok a feladatok megoldásához

o Mindig határozd meg a vonatkoztatási rendszert: egy olyan ábrát ké szí ts,amelyen beje-
lölöd az origõt (vonatkoztatási pontot) é s a pozití v tengelyirányt. Cé Iszerõ,ha apozití v
irány a vátrhatõ gyorsulás í rányával egyezik meg, amennyiben ezt elõre ki lehet találni.
o kezeld következetesen az elõjeleket. Ha az x tengely jobb oldalát batátroztad meg pozi-
tí v iránynak, akkor a jobbra mutató erõk, sebessé gek é s gyorsulások is pozití vak.
o Amikor a Newton-törvé nyeket hasznáIod, mindig döntsd el, melyik az a test, amelyikre
alkalmazod, amelyikre felí rod a dinamika alapegyenleté t. Rajzolj egy ábrát, amelyre be-
jelölöd az összes erõt (nagyságukat é s irányukat), amelyek a kiválasztott testre hatnak.
Csak ezeket az erõket rajzold be. Tehát ügyelj arra, hogy ne rajzold be azokat az erõket,
amelyeket a kiválasztott test a kömyezeté re kifejt, vagyis ne jelöld be az ellenerõket. En-
nek a módszernekaz a magyarázata, hogy a test gyorsulását csak aráhatõ erõkhatároz-
zák meg, nem pedi g azok, amelyeket õ fejt ki bármi másra.
o Határozd meg az ismert é s ismeretlen mennyisé geket, é s nevezd el betûvel õket! Az is-
meretleneket az egyenletekben csak ez abetûjelöli.
o cé lszerí i, ha a nehé zsé gí erõt mg-vel jelölöd. Amennyiben a tömeg adott, a nebé zsé gí
erõ kiszámí tható.
o Gyakran szüksé ged lehet aí í a,hogy a testre ható egyikvagy másik erõt összetevõkre
bontsd (pé ldául lejtõn tõrté nõ mozgáskor a nehé zsé gi erõt). Ha az erõt már összete-
võkre bontottad (pé ldául a lejtõn alejtõre merõleges é s vele párhlzamos összetevõk-
re), ezek kifejezé se vagy nagysága ismert mát, akkor a továbbiakban az eredeti erõvel
már ne számolj (az ábrán át is hú zhatod), hiszen ezt az erõt ettõI kezdve az összete-
võk ké pviselik.
o Mindig gy õzõdj meg a mé rté ke gy sé gek következetes hasz ná|atár õt. Í gy az eredm é nyben
adódó mé rté kegysé gjel'zi, hogy nem követté l el számí tási hibát. Használd az
1N = 1k1;-
S'
átváItást,ha a feladatban szüksé ges.

51
.A legegyszerûbb feladatokban az itt ismertetett módszerek erõltetetten bonyolultnak
tûnhetnek, hiszen sokszor fejben is meg lehet oldani ezeket a pé ldákat. A ké sõbbi-
ekben szereplõ összetettebb feladatokat azonban csak ezen módszerek használatával
tudod megoldani, ezé tt cé Iszerû, ha már most begyakorolod ezeket a fogásokat.

ké rdé seké s feladatok

Ké rdé sek

1. A lovaskocsit a 1ó mindig ugyanolyan nagyságú erõvelhú zza elõre, mint a kocsi a 1o-
vat hátrafelé (Newton III. törvé nye). Mié rt a kocsi indul el elóre é s nem alõhátra?
2.Ké zben tafiott deszkába nehezen megy bele mé g egy hegyes szög is, ha viszont ugyanazt
afaanyagot a földre fektetve szögezik, minden nehé zsé gné lktil beverhetõ a szög. Magya-
rázzuk me$, mié rt!
3. Altalánosan mi a kapcsolat egy test elmozdulásának é s a rá ható erõnek az iránya kö-
zöí í ?
4.Igaz-e a következõ áIlí tás? Köté lhú záskor az a csapat gyõz, amelyiknek a tagjai jobban
nyomjak lábukkal a talajt.
5. Melyik esõcseppek é rkeznek le nagyobb sebessé ggel, a kisebbek vagy a nagyobbak?
6. Lehet-e a csú szási sú rlódás hasznos egy test mozgása közben?
7. A szánkõt általában egy köté l közbeiktatásával hí zzák, amely ferdé n felfelé áIl, í gy az
erí hatás is ilyen. Nem lehetsé ges, hogy kisebb eróvel tudnánk hûzni, ha a köté lví zszin-
tes lenne?
8. A sú rlódásmentes lejtõn a különbözõ testek egyforma vé gsebessé ggel é rkeznek le.
Igaz-e ez a sú rlódásos lejtõre is?

Feladatok

1. Liftben áIlva, 3 kg-os csomagot tartunk a kezünkben. Milyen nehé znek é tezzik ezt a
terhet, amikor a lift indul felfelé gyorsulással? (34 N)
',O P
2. Atapadási sú rlódási együtthatõ az autó kerekei é s a szátraz ú ttest között 0,6. Mi az ama-
ximális gyorsulás, amellyel az autõ el tud indulni? (6
S)
3.Yí zszintesen 220 N erõvel tolunk egy 55 kg-os terhet, amelyre a csú szási sú rlódási
együtthatõ 0,37. Mennyi a teher gyorsulásat {0,3
$)
4. A2.II ábrán egy sziklamászólátható, egy ú gynevezett sziklakürtõben. A sziklamászó
tömege felszerelé ssel együtt 80 kg,a tapadási sú rlódási együtthatõ alába, akeze é s a
szikla között 3,4. Legalább mekkora erõvel kell akezeit é s a lábait a sziklafalhoz fe-
szí tenie, hogy ne csú sszon le? (58,8 N)

52
 \

2.] ] ábra

5. Egy 20 kg-os kocsit hú znak köté llel ví zszintes talajon ú gy, hogy a köté l 30o-os szöget
zárbe avuszjntessel. Mekkora a köté lben feszüló erõ,ha a sú rlódási együtthatõ 0,2, é s
a kiskocsi gyorsulása 0,4 4 t (+q,Z N)
6. Lecsú szk egy IZkg tömegû tárgy az 5 m magas lejtõ tetejé tõl, amely avaszintessel
40"-os szöget zár be. A mozgását fé kezõ sú rlódási erõ 60 N. Mennyi idõ alatt é t a|ejtõ
aljara a test? (3,3 s)
7.Egy kis test lecsú szik egy sú rlódásmentes, 0,5 m magas, 45o-os lejtõrõl, amely vu-
szintes, sú rlódásos talajjal folytatódik. Milyen hosszú ú ton á1l meg itt a test, ha a sú r-
Iódási együttható 0,15? (3,33 m)
8. A 85 kg tömegûejtõemyõst22
f -rOt 11
*-ra 0,5 s alatt fé kezile akinyí lõ ejtõer-
nyõ.Egyenletes lassulást felté telezve, milyen nagyságú erõvel hat az ejtõernyõ az em-
berre a fé kezé salatt? (2720 N)
9. Repülõgé pbõI kidobnak egy segé lycsomagot. Számoljuk ki a csomag gyorsulását ak-
kor, amikor é ppen 225 N nagyságú közegellenállási erõ hat tá, ha a tömege 90 kg!
(7,5 + )
s-,
10. Számí tsuk ki, hogy átlagosan milyen nagyságú erõvel hat a 6 sebessé ggel é rkezõ,
f
lUg tömegû kalapács aszegí e, ha 0,002 s alatt áll meg akalapács. (= 3 kN)
11. Atlagosan milyen nagyságú erõt fejt ki lábunk affa a 0,4 kg tömegû labdálra, amelyet
függõlegesen 20 m magasra rú gunk fel, ha az elrú gás 0,4 s-ig tart? Tekintsünk el a 1é g-
ellenállástól! (24 N)
12. Mennyivel nehezebb (vagy könnyebb) egyenletesen tolni ví zszí ní esterepen egy tes-
tet, mint hûzni, ha a tömege 30 kg, a sú rlódási együtthatõ 0,4 é s az erõ mindké t eset-
ben 45o-os szöget zfu be avuszintes talajjal? (162 N)

53
 3. Munka) energí a)
teljesí tmé ny

Bevezeté s
Ebben a fejezetben a munka é s az energia fogalmát vezetjük be. Megismerkedünk né -
hány eljrárással, amelyek leegyszerûsí tik a mechanikai jelensé gek tárgyalását. Kicsit ha-
sonló mindez ahhoz, mint amikor a hegymászó felté rké pezi a sziklafalat, kiválaszí ja amá-
szási ú tvonalat. Né ha a legegyszerûbb mellett dönt, né ha az egyetlen járható mellett,
mé gha azé letveszé lyes is, de azis megesik, hogy aki.ilönlegest, aszé petváIasztja ki. A
l bbfé le ú t is
fí zlkában is találkozhatunk ilyen választási lehetõsé gg"l, egyetlen ké rdé sné tö
elvezethet bennünket a megoldáshoz.

3.1 A munka definí ciója, köznapí jelenté se,

mé rté kegysé ge
Mindennapi é letünket, munkánkat számtalan ,,flé p" teszi könnyebbé , alegegyszerûbb me-
chanikai szerkezetektõl kezdve (emelõ, csavarhú zó, é k stb.) az elektromos háztartási gé -
pekig, A mechanikai gé pek mind ú gy mûködnek, hogy egy bizonyos erõ alkalmazásával
egy adott helyen ,,|egyõzink" enné l nagyobb erõt, egy másik helyen. Ez a tevé keny-
"gy
sé g jelenti a szõ fizikai é rtelmé ben a munkavé gzé st, amely mint látni fogjuk, mindig el-
mozdulással jár együtt.
Tekintsük a következõ pé |dákat, vizsgáljuk meg ezeket a jelensé geket az erí hatások
szempontjábõl.
A 3.1ábrán egy ú gynevezett ké tkarú emelõ, illetve egy le.itõ látható.
F2

3.1 ábra. Egyszerû nlechanikai eszközök: entelõ - le.itõ

Könyvünk egy ké sóbbi fejezeté ben ré szletesen fogjuk tanulmányozni ezek mûködé sé t,
de az olvasók jõ ré sze talántapasztalatból tudja, hogy az emelõvel a testet a G sú lyánál ki-
sebb F, erõveI tudjuk megmozdí tani, illetve felemelni. Az is belátható, mé ré sselis ellen-

54
õrizhetõ, hogy ahányszor távolabb hat az F, az alátámasztási ponttól, mint a G, annyiszor
hosszabb ú ton kell az emeLõnekezt avé gé tmozgatni, mint amennyit a test emelkedik. Te-
hát kisebb erõt ugyan, de hosszabb ú ton kell kifejtenünk.
A második ábra már ismerõs a korábbi fejezetekbõl. Tudjuk, hogy ideális, azaz sûrlõ-
dásmentes lejtón felvihetjük a testet fr magasságba a G sú lyánál kisebb, Fr=m.g.sina

erõvel. Viszont ebben az esetben is hoss zabb, r ú ton kell ezt ahú zõerõtkifejte-
=
#
nünk szemben azzal, mint ha egyszerûen csak felemelné nk a testet az adott magasságba.
Más, hasonló jelensé geket is megvizsgálhatunk környezetünkben, amelyek során a ki-
fejten erõ elmozdulást okoz egy testen. Azt mondhatjuk, hogy az erõ munkát vé gzett.En-
nek a munkavé gzé snek mindig valami láthatõ eredmé nye van, általában a test helyzeté ben
vagy a mozgásállapotában. Nem nevezhetjük viszont munkavé gzé snek azt a tevé kenysé -
get, amikor egyszerûen csak támasztjuk a falat, azaznyomjuk valamilyen F erõvel, hiszen
semmifé le eredmé nye nincs az erõkifejté sünknek. (Fizikailag nem nevezzik,,eredmé ny-
nek" a fáradtságunkat, é s nem nevezzik fizikai munkavé gzé snek aYjzfuõlag szellemi te-
vé kenysé get!)
Az erõ munkav é gzé sé t- melyet a fizkában í I-vel, az angol,,work" szõ kezdõbetûjé -
vel jelölünk - egy adott testen ú gy definiáljuk, mint az elmozdulásnak é s az erõ elmoz-
dulás iányába esõ összetevõjé nek a szorzaí át.

s ----- ---r{

3,2 ú bra. Egy testen nlunkát yé gzõ crõ

Áltuláno, esetben az F erõ munkáját a következõ ké plettel adhatjuk meg:

W _ F..§.cos ú[

Í gy umunka az erõbõl é s a hosszûságbõl származtatott skaláris fizikai mennyisé g, mé r-

té kegysé ge a Nm, amelyet joule (J)-nak nevezünk.
A definí cióban szerep|õ u szög az erõ é s az elmozdulás (mindkettõ vektor!) által bezám
szöget jelöli. A cos até nyezõ azt je|enti, hogy ha az erõ ltánya merõleges a test elmozdulá-
sáta, azaz nincs az erõnek az elmozdulás irányába esõ összetevõje, akkor ez az erõ nem vé -
gez atesten munkát (cos 90o = 0). Ha a test az erõ í rányában mozog, mivel ké t párhuzamos
vektor Oo-os szöget zár be egymással, akkor a munka egyszerûen F .s (mivel cos 0o - 1).
Különösen é rdekes, é s mint a ké sõbbiekben látni fogjuk fontos é s tanulságos zlz az elren-
dezé s, amikor a testre hatõ erõ az e|mozdulással é ppen ellenté tes lrányû, tehát a ké rdé ses
szög 180'. Ebben az esetben a cos 180o =-1 miatt azerõ munkájanegatí v. Ezaz eset áll
fönn pé ldául fé kezé skor. Vagy ezé rtmondhaduk, hogy anehé zsé gi erõ negatí v munkát vé -
gez a fölfelé dobott testen, illetve a sú rlódási erõ negatí v munkát vé gez e1y a talajon csú -
szó testen.

55
 3.2 A munkavé gzé s testek gyorsí tása közben,
gyorsí tási munka
Amikor egy test sebessé gé t növelni kí vránjuk, gyorsí tjuk , erõtfejnink ki a testre . Í gy van ez
sportban a gerely elhají tásakor, vagy az autõ felgyorsí tása közben é s mé g sok más jelensé g-
ben. A vé gsebessé gegy adott test é s adott gyorsí tóerõ eseté ben attól függ, hogy milyen hosszú
ú ton tudjuk a testet gyorsí tani.
Számí tsuk ki ezt avé gzett munkát abban az esetben, ha a gyorsí tõerõ az elmozdulás
ftányában hat, felté telezve, hogy az erõ nagysága is állandó, tehát a mozgás egyenletesen
gyorsuló! Az m tömegû test kezdõsebessé gé t jelöljük v,-gyel (amely nulla is lehet), avé g-
sebessé gé t pedig vr-vel.

w,,=F.s = m. a. s = nI
T +__ +_+
Láthatõ, hogy ez a munkavé gzé s - nevezzük a továbbiakban gyorsí tási munkának - ké t,
csak a testre je|Iemzõ té nyezõtõl függ: a gyorsí tandó test tömegé vel egyenesen arányos,
mí g a kezdõsebessé g é s a vé gsebessé gis né gyzetesen szerepel akí fejezé sben.
Ennek nagy gyakorlati jelentõsé ge van, pé ldául a közlekedé sben is. Mí g azt minden au-
tós tudja, hogy a nagyobb tömegû autó mozgatásához nagyobb munkavé gzé s, azaz több
üzemanyag szüksé ges, a másik té nyezõt, a sebessé gváItozást mfu kevé sbé taí tjak szem
elõtt. Tekintsünk erre most egy pé ldát!

Kidolgozott feladat

Melyik esetben, s mennyivel több munkavé gzé sszüksé ges, ha ugyanazt az autót, pl.
1000 kg-ost, ideális körülmé nyek között, áIlõhelyzetbõl 10 sebessé gre, illetve 10 +
T
sebessé gr õl20 4 sebessé gre gyorsí tjuk fel?
Megoldás: Alkalmazhatjuk a gyorsí tási munkiára vonatkozó összefüggé st. Az elsõ eset-
ben:

,, =
+= 0,5 . 1000 tg . r0o$ = 50 000 J,
s'

mivel ebben az esetben nulla kezdõsebessé gról gyorsul fel' az autó v,-re.
A második esetben v,-rõl gyorsul a jármû v)-í e) tehát a munkavé gzé s:

u _+ += (o,s. 1000 tg.aoo{-0,5. 1000 kg.1004) ='50

s,)
000 J

56
 Talán tanulságos az eredmé ny, amely szerint a háromszoros munkavé gzé s mutatja,
hogy nemcsak veszé lyes, de nem is tú l gazdaságos a száguldozás! Es egy másik, fontos
té nyezõt mé g nem is vettünk figyelembe, pedig a reális jelensé gekben egyáItalán nem
elhanyagolható, a sebessé g növelé sé vel egyre nagyobb lé gellenállást!

3.3 Mozgási energia, a munkaté tel

Az elõzõ fejezetben, a gyorsí tási munka kiszámí tásaközben amozgást egyenes vonalú ,
egyenletesen gyorsulónak tekintettük. Vajon más lenne az etedmé ny, ha a test nem egyen-
letesen gyorsulna? Pé ldául ha egy összenyomott rugóhoz tögzí tené nk egy könnyû kisko-
csit, é s elengedé s után a rugó egyre csökkenõ ereje hozná azt mozgásba? Akkor gyorsul-
na ugyan, de egyre kevé sbé .Az ilyen mozgások tárgyalása tú lmutat ennek a fejezetnek a
cé lkití izé sein,ezé rt szemlé letünkre hagyatkozva kell megoldanunk az általánosí tást.
A következõ eljárással könyvünkben többször is találkozunk majd, s í gy szól: A teljes
gyorsí tási folyamatot olyan elemi kis lé pé sekrebontjuk (gondolatban!), amelyek során a
mozgás már nagyon jó közelí té sben egyenletesen gyorsulónak tekinthetõ. Ekkor a rövid
gyorsí tási szakaszokra alkalmazhatjuk a fenti ké pletet, ezeknek a kis munkákn ak az össze-
ge pedig megadja a teljes munkavé gzé st. Kövessük most ezt a módszert, n lé pé sre!

\_( ,r,fr_ rr.llr)_

( *.r',,_ r,.4_, )
-.r?,
W.,rrr=W,+W'r+...+W,,=l ,, _rr.ú
-T||+|f .:l*...,,_( 1
\LL/\LL)\LL)
":I
Elegendõen sok tagot fölí rva láthatõ, hogy az összegben ,,majdnem" minden tag kiesik,
ntú
csak a kezdõsebessé ge t tafialmazó
+ " -2
az utolsó, a vé gsebessé get tartalmazõ
tagok maradnak meg.

Általános é rvé nyûnek fogadjuk el, hogy a gyorsí tási munka független a gyorsí tás
módjátóI, csak a kezdeti é s a vé gsõ mozgásállapottól függ, azaz:

m.v1 m.v?
iirr=_- 2

ahol v, a kezdósebessé get, |z a vé gsebessé get jelöli. A kifejezé sben szereplõ

+
mennyisé getmozgási vagy kinetikus energiánaknevezzük. Az energia szõkõznapi jelen-
té se is a munkához kapcsolódik, akkor é rezzik, mondjuk, hogy valaminek energiája van,
ha a test vagy rendszer munkát tud vé gezni. A mozgõ test mozgásállapota ré vé nalkalmas
munkavé gzé sre, mozgási energiával rendelkezik.
A pontos definí ció í gy szõl: az m tömegû, v sebessé gû test mozgási vagy kinetikus ener-
giája:

Lm-
m.i
2

57
 A mozgási energia (általában az egyé b mechanikai energiák is) szoros kapcsolatban
van a munkával, termé szetesen mé rté kegysé gükis ugyanaz, de van egy nagyon lé nyeges
ktilönbsé g a ké t fogalom között. A munka aí ra a folyamatra jellemzõ, amely során egy
rendszer eljut az egyik állapotból egy másikba, az energia viszont minden egyes állapot-
ra jellemzõ fizlkai mennyisé g.
A gyorsí tási munka é s a mozgási energia kapcsolata egy fontos té telben fejezhetõ ki,
amely azt tartaLmazza, hogy a test mozgási energiájának a megvá|toztatásához munkát
kell vé gezni a testen:
Munkaté tel: Egy pontszerû test mozgási energí ájának megváltozása egyenlõ a ráhatõ
összes erõ munkájának elõjeles összegé vel:

W*rrr= M.o.,
A munkaté tel jól alkalmazható olyan jelensé gek leí rásánál, problé mák
taryyalásõnáI,
amikor a test mozgásátról nincsenek ré szletes informáciõk, nem ismerjük pé ldául a gyorsu-
Iását, vagy a gyorsí tás idejé t, de más adatokból a test mozgásállapota megadható. Erre mu-
tatunk most egy egyszerû mintafeladatot.

Kidolgozott feladat

Egy puskagolyó, amelyet 300 T sebessé ggel belelõnek egy farönkbe , 4 cm mé lyen
hatol be. A lövedé k tömege 3 g. Számí tsuk ki a fa átlagos fé kezõerejé tl.
Megoldás: A fa 4 cm hosszú ú ton állí tja meg a lövedé ket, azaz lecsökkenti a mozgási
energiáját nullára. Az átlagerõ munkája a definí ció alapján W _ -F.s, tehát a munkaté -
tel szerint:
W=AE,

-F.s=Q- +
amibõl

,_m'f
.s

A számadatokkal:

-
0,003 kg.3002 $S-
Ip_
- 2-0,04 m =33"_<N

58
 3.4 Emelé si munka, a nehé zsé gierõ munkája
A 3.3 ábrán|áthatõ sú lyemelõ, aki é ppen szakí tási gyakorlatátvé gzi, majd megszakad
az erõlködé stõl, munkát azonban nem vé gez.Erõktfejté s van (legalább 2000 N), elmoz-
dulás azonban most nincs. A következõ plllanatban kezdi a felállást, a sú ly felemelé sé t.
Mennyi a munkavé gzé se ezen azirdatlan nagy sú lyon (legyen a tömege rl), miközben fel-
emeli ebbõl ahelyzetbõl h magasságba. Innen már nem kell, sõt nem is tud sietni, lassan,
szinte egyenletesen emeli, mondhatjuk azt, hogy a teher mozgási energiája jõ közelí té sben
nem változik. Ké t erõ hat a testre, az m.g nehé zsé gi erõ lefelé é s az F emelõerõ felfelé .
Ha a gyorsulást nullának vesszük, akkor

F - nt,8 = 0, tehát
F=fl1.8,
é s í gy a munkavé gzé s a teher emelé se során:

W=F.s=m.g.lt

3.3 ú bra. Entalé s - stilyg,,r.l 's ,sorú n nunkat,é gzé s rörté nik

Megjegyzé s: Az egyenletes emelé st é rdemes a munkaté tel szempondából is elemezni. Nemcsak az eme|õerõ
vé gez W = mgh munkát a testen, hanem a nehé zsé gi eró is, amely azonban ellenté tes irányú az elmozdulással.
A cos180o = -1 miatt a nehé zsé gi erõ munkája negatí v: Wr= --8h.Ezé rt az összes, a testre hatõ erõ munkája
(W
' ossz - |],/
em
+ Wp') nulla. Ez összhangban van a munkaté tellel: ha a testet olyan lassan, egyenletesen emeljük,
hogy a mozgási Ónergiája vé gig állandónak tekinthetõ, akkor az összes munkavé gzé s együttesen nullát ad.

Az m,g, h mennyisé get szokás helyzeti (potenciális) energiának, pontosabban hely-

zetienergia-váItozásnak nevezni. Belátható ugyanis, hogy egy test emelé se közben vé gzett
munka kizarõlag a függõleges elmozdulástól függ, a test pályájátõl nem.

Megjegyzé s: Vizsgáljuk nlcg ez utóbbi állí tást közelebbrõl! Ha egy tárgyat lé pcsõn vagy lejtõn emelünk fel
ir magasságba, akkor eimozdulása hosszabb-rövidebb ví zszintes é s függõleges szakaszokra bontható, Aví zszin-

59
tes szakaszokon az emelõerõ é s az elmozdulás merõleges, tehát ezeken nem törté nik munkavé gzé s. Csak a füg-
gõleges szakaszokon vé gzünk munkát. A függóleges szakaszokból viszont é ppen a ft magasság adódik össze.
Ha a lé pcsõ menet közben kicsit lefelé is megy, majd ú jra emelkedik, akkor lefelé haladva negatí v munkát
vé gzünk (erõ é s elmozdulás ellenté tes), majd a süllyedé snek megfelelõ magasságon ú jra pozití v munka szüksé -
ges. Vé geredmé nyben az összes munkavé gzé s annyi, mintha csak fölfelé haladtunk volna,
E gondolatkí sé rlet tehát mutada, hogy az emelé si munka valóban csak a függõleges elmozdulástól függ,
az ú tvonaltõl, a pályától nem.

Mivel az emelé si munka ) s ezze| együtt a helyzeti energia változása független apá-
lyátõl, ezé rt a számí í ás során figyelembe vett /r magasságot a kezdeti é s a vé gsõ magas-
sági szint között mé rhetjük. Ha megállapodunk abban, hogy az alacsonyabb szinthez azé -
rus helyzetienergia-é rté ket rendeljük, akkor hozzá ké pest ft magasságban az mgh helyzeti
energia adódik. A feladat szempontjából pedig ez a lé nyeges. Fontos azonban, hogy atár-
gyalás elejé n rögzí tsük le a megállapodás szerinti zé rus szintet, amelyhez ké pest ahelyze-
ti energiát, illetve az emelé si munkát számí tjuk.

Megjegyzé s: Ha a feladat ké sõbbi ré szé bena test a megállapí tott zé rus helyzetienergia-szint alá is eljut, ak-
kor a zé rus szinttõl számí tott negatí v helyzeti energiát kell neki tulajdoní tani.

Az olyan erõket, amelyek munkavé gzé se csak akezdõ- é s a vé gponttól függ, konzer-
vatí v erõknek nevezzük. Ilyen tehát a nehé zsé gieû is. De ne gondoljuk, hogy minden
erõ ilyen. Pé ldáut a sú rlódási erõ nem konzervatí v. Ezt könnyû belátni, hiszen sú rlódásos
felületen mozgatva egy testet ké t pont között, nyilván több munkát vé gzünk, ha hosszabb
ú ton haladunk.

Kidolgozott feladat

Milyen sebessé ggel é rkezik a talajra a h magasságból leejtett test?

Megoldás: Alkalmazzuk a munkaté telt. A testen csak anehé zsé gi erõ vé gez munkát, az
erõ az elmozdulás lrányába hat, tehát a munkavé gzé s: W = m. g .h. A mozgási energia
megváltozása é ppen a vé gsõ mozgási energia lesz, mivel nyugalomból indult:

^E=+

Az m. 8. h =
{ "rr"nlõsé gbõl,
, _ ,|?-gh,

amely eredmé nyt már tisztán kinematikailag is megkaptuk.

60
 3.5 Változõ erõ munkája,
rugalmas potenciális energia
A fizikai problé mák megoldása közben gyakran é lünk olyan felté telezé sekkel, amelyek
a megoldás egyszerûsí té se szempontjábõIhasznosak, alkalmanké nt elengedhetetlenek. A
valóságos testek mozgatásakor azonban ritkán adódnak ilyen ideális körülmé nyek. Szinte
lehetetlen pé ldául, hogy egy autó utazósebessé gé t tartani tudjuk, mert vagy azûtviszonyok,
vagy a lé gellenállás, esetleg egyé b té nyezõ váItoztatja az ltazási felté teleket. A továbbiak-
ban megvizsgáljuk, hogyan számí thatjuk ki egy változõ erõ munkáját, ha ismerjük, hogyan
váItozk az erõ.
A 3.4 a ábrán három különbözõ minõsé gû felületen mozgatott ugyanazon testre ható
hú zõeú t tüntettük fel.Eztûgy ké pzelhetjük el, hogy állandó sebessé ggel hú zunk egy tes-
tet olyan felületeken, amelyeken a sú rlódási erõ - é s í gy ahú zõerõ - nem állandó nagysá-
gû. Az erõ nagysága szakaszonké nt állandó, ezé rt a teljes munkavé gzé s kiszámolhatõ az
egyes munkavé gzé sek összegzé sé vel, a következõ mõdon:

Wo.,, = W, +W + |4 =4 . r, + Fr. sr+ 4 r,

.

51
-r1__ 52 --+- Sr _-
3.4 ú bra. Szakaszonkónt l;áltozó er(í 1a1,l,ú ltozó erõ (b) ntunkavé ?zé se

Láthatõ, hogy az eLmozdulás-erõ grafikonon a bevonaLkázott terület számé rté ke é ppen

a vé gzett munka számé rté ké tadja meg.
Következteté sünk általánosí tható egyé b változõ erõk eseté re is. Ilyenkoí az elmozdu-
lást nagyon kis szakaszokra bontjuk (gondolatban). s azt mondjuk, hogy a változõ erõt
szakaszonké nt állandó erõvel helyettesí ]tjük. Ig_n* u sok, elemi - F . Ár munka összeg-
zé se megadja a teljes munkavé gzé st. Ha elé g finom volt a felbontás,
^W akkor a munka pon-
tosan a grafikon áLta| meghatározott terület számé rté ké velegyezik meg. Egy ilyen, válto-
zõ erõ grafikonja |áthatõ a 3,4 b ábrán, ahol satí rozással feltüntettük a vé gzeí tmunkát
szemlé ltetõ területet.

Megjegyzé s: lsmé t a fizlka egy olyan területé hez é rkeztünk, abol' az általánosí táshoz nagyon jó lenne, ha
mé lyebb matematikai ismereteket lrasználhatnánk. Í gy volt ez már Newton idejé ben is, aki zseniális ké pessé -
gé vel megalkotta, illetve továbbfejlesztette azt a matematikai apparátust, amelyet mind a matematikában,
mind a fizikában a mai napig is alkalmazunk. Ezen matematikai eljárás hiányában (differenciál- é s integrál-
számí tás) csak a szemlé letünkre hagyatkozhattunk.

Megjegyezzük, hogy a váItozó sebessé gû mozgás eseté ben a megtett ú t meghatározásánál szinté n hason-
ló gondolatmenetet követtünk.

61
Eddigi tanulmányaink során a rugõerõ volt az egyetlen változõ nagyságú erõ, amelyet
használtunk. Ez ráadásul ,,szabályosan" váItozik, hiszen nagysága egyenesen arányos a
rugó megnyú lásával vagy összenyomásával, amit a következõ egyszerû ké plet, azaz erõ-
függvé ny í r le:

F = D.x,
ahol D arugõállandót, x arugõ hosszának megváltozásátjelöli (3.5 ábra).

3.5 ábra. Rugtierõ munkú .ju

A munka fogalmának emlí tett áLta|ánosí tása alapján, a rugó megnyú jtása közben avé g-
zett munka fölí rható a deré kszögû háromszög területé vel:

D.x2

A nyú jtási munka eredmé nyeké nt azt mondhatjuk hogy a rugóban E rugalmas
=
+
(potenciális) energia tárolódik, mivel egy megfeszí tett rugó pontosan ennyi munkát tud
vé gezni.

Kidolgozott feladat

A 3.6 ábran ví zszintes, sú rlódásos felületen egy összenyomott (Lr = s,) rugóhoz erõsí -
tett test láthatÕ. Magára hagyva a rendszert, a rugó tolja maga e|õtt a testet, majd a test
nyú jtja meg a rugót. Számí tsuk ki, mennyi a test elmozdulása az (elsõ) megállásig!

s=Sl+52---i
3.ó ú bra

62
 Megoldás: Alkalmazzuk a munkaté telt eí Te a jelensé gre! Megálláskor a test mozgási
energiája ismé t nulla, tehát a mozgási energia megváltozása az induláshoz ké pest nul-
la: /Eo.,., = 0.
A testre ható erõk munkavé gzé setöbb lé pé sbõl tehetõ össze: A rugó s, ú ton, amí g
Ds?
vissza nem nyeri nyú jtatlan hosszát, W,, _ gyorsí tási munkát vé gez rajta. A követ-
t
kezõ s, ú ton arugõ visszafelé hûzza,Iassí tja a testet, ezé rt itt a munkavé gzé s:

vl _ _PÉ
"í 2- 2

A sú rlódási erõ a teljes §l+ s2 ú ton fé kezi a testet, ezé tt ez a munka:

W rr,,l = -ll. m. g . (s,+ sr)

A munkaté tel alapján:
Ds? De p,m,g,(s, +sr) -
?-?- 0,

amelyet átalakí thatunk :

D/,(r,+ rr) ,(r,

f -,r) - p,m,s ,(s, + sr) = 9

Egyszerõsí té s után ((s,+ s, )-vel):

s] = sl _', l';,, ,

Tehát a test összes ûtja az elsõ megállásig:

§=sllsr_2s,

3.6 A mechanikai energia megmaradásának té tele

Vizsgáljuk meg azt az esetet, mikor egy targyat elejtünk, s szabadon esik, a lé gellenál-
lást elhanyagoljuk. A folyamatot nemcsak dinamikailag, a test mozgásegyenlete alapján
tudjuk már leí rni, hanem használhatjuk a munkaté telt is. De lehetõsé günk van í uTa is, hogy
a munkaté tellel ekvivalens, pusztán az energiLákkal dolgozõ tárgyalást alkalmazzunk.Ez a
következõ:
A helyzeti é s a mozgási energia fogalmának bevezeté sé vel é szrevehetjük, hogy akezdeti
heLyzett energia pontosan egyenló avé gsõ mozgási energiával.

Et=myh=*=n,

63
 Ez
tehát azt jelenti, hogy a teljes mechanikai energia a folyamat során nem változott.
Hangsú lyozzuk mé g egyszer,hogy ez az egyenlõsé g a munkaté tel egy másik megfogal-
mazása.
A fenti pé lda mutatja, hogy bizonyos esetekre vonatkozóan lehetõsé günk van tehát egy
általánosabb té tel megfogalmazására. Ez a mechanikai energiamegmaradás té tele.
Zártrendszerben, amelyben csak konzervatí v erõk (p1. nehé zsé gi,rugalmas erõ stb.) é r-
vé nyesülnek, a mechanikai energiák összege állandó. Vagy más szóvaI az összes mecha-
nikai energiaváltozások elõjeles összege nulla.

Kidolgozott feladat

Függesszünk egy 1,2 kg-os terhet a D = 150 §m rugóállandójú , megnyú jtatlan, függõle-
ges rugóra, majd engedjük el. Mekkora a test sebessé ge 4 cm megté tele után?
Megoldás: Használjuk a mechanikai energiamegmaradás té telé t.A kezdeti helyzet le-
gyen ahelyzeti energia nulla szintje. Ekkor nincs mozgási energia (a test sebessé ge mé g
nulla) é s rugalmas energia sem (a rugó mé g nyú jtatlan). 4 cm-rel lejjebb azonban már
van a tárgynak sebessé ge, tehát mozgási energiája. Megnyú lt a rugó, tehát rugalmas
energia tárolódik benne. A tárgy alacsonyabbra is került, azaz negatí v helyzeti energiá-
ja van. A megmaradási té tel szerint az összes energiaváItozás nulla.

0=+-+-flllx,
ebbõl

2.I,2 kg.10} - 150+ .0,04 m2

_ ú ó !L - 77,5T

3.7 A teljesí tmé ny,a munkavé gzé s sebessé ge

Munkavé gzé sközben a munka nagysága mellett gyakran az is fontos ké rdé s,mennyi
idõ alaí t zajlk le a folyamat. Sokkal ,jobbnak" é rezzük pl. azt a sí liftet, amelyik ugyan-
abba a magasságbarövidebb idõ alatthûzfel bennünket, pedig ez sem vé gez rajtunk több
munkát, hiszen vé gül is ugyanolyan magasról csú szhatunk le.
Azt a fí zlkai mennyisé get, amely megadja a munkavé gzé s sebessé gé t, tehát, hogy egy-
sé gnyi idõ alatt mennyi a vé gzett munka, teljesí tmé nynek, pontosabban átlagteljesí t-
mé nynek nevezzük, é s P-vel (az angol power szõ kezdõbetûjé vel) jelöljük:

o_W
t

64
A teljesí tmé ny egysé ge Sl-mé rté kegysé grendszerben{, u*.tyet James Watt (1736-1819),
a gõzgé p felta|áIõjának emlé ké rewatt-nak neveztek el, é s W-vel jelöljük.

Megjegyzé s: A teljesí tmé ny fogalmát felhasználva, kifejezhetjük az energiának egy meglehetõsen (külö-
nösen az elektromosságtanban) elterjedt egysé gé t, a W = J átrendezé sé vel kapható J = Ws, azaz waí tsze-
kundumot, illetve ennek többszörösé t, a kilowattórát (kWh):

1 kwh = l03 W.3600 s = 3,6, 106 J = 3,6 MJ

Amennyiben az átlagteljesí tmé ny nem váItozk, ezt az állandó teljesí tmé nytegyú ttal
pillanatnyi teljesí tmé nynek is tekinthedük. Ellenkezõ esetben pillanatnyi teljesí tmé nyen a
nagyon rövid At idõhöz tartozõ munkavé gzé s é s az idõ hányados át, tehát a p=
^Y

Áilandó a teljesí tmé nyepl. egy autó motorjának, haváltozatlan körülmé nyek között állandó
sebessé ggel halad. Ebben az esetben a teljesí tmé nynekegy tanulságos alakjáltozjutunk:

P=i-T=
,_W _ F.s F,v

Mé g egy gyakran hasznáIt mennyisé get kell bevezetnünk, ez ahatásfok, melynek je_
Ie 4 (é ta). A hatásfok a nem idealizált, valóságos jelensé gekné l a munkavé gzé s haté kony-
ságátjellemzi. A befektetett munka egy ré sze ugyanis minden folyamatban a vesztesé gek
legy õzé sé refordí tódik.
A hatásfok definí ciója:

n=W
Amennyiben a ké t munkához tarí ozõ idõ megegyezk, akkor a hatásfok a teljesí tmé nyek
arány áv al is kifej e zhetõ :

n=k
A valóságos folyamatok hatásfoka (sajnos!) mindig kisebb egyné l. Erre tekintsük a kö-
vetkezõ pé Idát. Egy motorcsónak felgyorsí tását mint folyamatot vizsgáljuk. A hasznos
munka a gyorsí tási munk Ezenkí vül azonban a motornak fedeznie ketl a közeg-
", {.
ellenállásra fordí tott munkát is, amely különösen ví zben egyáItalán nem elhanyagolható.
Tehát a gyorsí tás hatásfoka:

n-

ami valóban egyné l kisebb é rté k.

ó5
 Kidolgozott feladat

Egy motorcsónak 60 kW teljesí tmé ny mellett 11 T sebessé ggel halad aví zen. Milyen
nagyságú a csónaktestre ható közegellenállási erő?
rvregotjas: a propelleren keresztül a csónakra é ppen a közegellenállási erővel egyenlŐ
nagyságű tolóerő hat, hiszen a csónak nem gyorsul. Ezé rt:

P 60000E=5455N
,-=i=T-*

Összefogtalás
Ána.,aonagyságú erőmunkája:W=F.s.cosa,aholFazerőt,satestelmozdulását,a
az erő é s azé tmózdulás általbezárt szöget jelöli. A munka előjeles skalrár mennyisé g, mé r-
té kegysé gea Nm, vagy máské ppen joule (J).

Amikor egy nltömegű test v sebessé ggel mozog , E = + mozgási energiával rendelke-
zik. A mozgási energia skaliár mennyisé g, mé rté kegysé geugyanaz, mint a munkáé , joule,
amelynek jele: J.

Adott idő alatt, egy test mozgási energiájának megváItozása megegyezlk azzal a munká-
val, amit a testen vé geznek aráhatő erők (munkaté tel):

W*rrr= Mr,o",

Ha a nehé zsé gi erő ellené ben emelünk egy tárgy&t,-W= mgh munkátvé gzink. Azt mond-
juk, hogy a tárgy ennyi (potenciális) helyzeti energiával rendelkezik.

Ha egy rugót megnyú jtunk, W _

D:' munkát vé gzünk. Azt mondjuk, hogy ennyi rugal-
2
mas energiatárolődik a rugóban.
A munka é s azeltelt í dő hanyadosa a munkav é gzé ssebessé ge, a teljesí tmé ny, P =+.
Skaláris mennyisé g, amelynek mé rté kegysé gea watt, jele W, W =
J.

A hasznos munka é s az összes elvé gzett munka hányadosa a hatásfok. Arányszám, mé r-

té kegysé gné lkül.

66
 Thnácsok a feladatok megoldásához
o vedd számba a testre ható összes erõt, é s számí tsd ki az általukvé gzett munkákat! Bi-
zonyos esetekben egy vagy ké t erõ ismeretlen, ezeket jelöld a szokásos módon betûk-
kel. Ellenõrizd a munkiák elõjelé t Ha az erõnek van olyan komponense, amely az el-
mozdulás lrányába mutat, akkor a munka pozití v, ha viszont az etõkomponens iránya el-
lenté tes az elmozdulással, akkor negatí v.
o Add össze az egyes erõk által vé gzett munkákat,, í gy megkapod a teljes munkát! Újra
ügyelj az elõjelekre! Elõfordulhat az is, hogy könnyebb elõször az eredõ erõt (a testre ha-
tó összes erõ vektori összegé t) kiszámí tanod, majd megkapnod az eredõ erõ munkáját. Az
eredõ erõ munkája ugyanú gy a teljes munkát adja meg.
o Amikor a mechanikai energiamegmaradást a|ka|mazhatod, gondold vé gig, mi a rendszer
kezdõ é s vé gállapota! Akezdõállapotra hasznáId az l-es alsó indexet, a vé gállapofta a
2-est!
o Vedd számba a kezdeti é s a vé gsõ mozgási energiákut, En,o,n.l, E^o,,l| Ha egy mennyi-
sé g, pé ldául t,, vagy v, ismeretlen, hagyd meg betûvel jelötvé ! A telj-es munka ismereté -
ben hasznáId a munkaté telt: W = E^o,,.2- E^o,,.l.Behelyettesí tve é s megoldva az egyen-
letet, me gkaph ato d az ismeretlen m erinyi sé gei.
o Határozd meg a vonatkoztatási rendszeredet, különös tekintettel a helyzeti (potenciális)
energiák nullszintjé re! Ezután a helyzeti (potenciális) energiákat következetesen ehhez
a nullszinthez viszonyí tva számí tsd ki. A gravttáciõs helyzeti energia eseté n a fú ggõle-
gesen felfelé mutató irányt váIaszd pozití vnak, mert csak í gy használhatod az mgh,
összefüggé st.
o vedd számba a kezdõ é s a vé gállapot mozgási é s helyzeti (potenciális) energiáit!
Amennyiben a vizsgált folyamat közben nem hat olyan erõ, amely mechanikai energia-
vesztesé g gel ját (pé ldául sú rlódás), akkor a kezdõ é s a vé gállapot egyes energiáinak
összege állandó, az l-es indexû energiák összege megegyezk a 2-es indexû energiák
összegé vel. Az energiamegmaradási egyenletet megoldva az ismeretlen mennyisé get ki-
számí thatod.
o Ha olyan erõ is szerepel a feladatban, amelynek munkája mechanikai energiavesztesé g-
gel lár (sú rlódás, közegellenállás stb.), akkor a negatí v sú rlódási, közegellenállási mun-
ka megegyezí k a vé gá|lapot é s akezdõállapot összenergiáinak kiilönbsé gé vel.
o Né ha elõfordul, hogy amozgási energia mellett ké tfé lehelyzeti (potenciális) energiát is
kell használnod, a gravitációs helyzeti energiát é s a rugó potenciális energiáját. Ekkor a
mechanikai energiamegmaradási egyenlet ké t oldalán ezen hiárom energia összege sze-
repel.

67
 ké rdé seké s feladatok
Ké rdé sek

1. Mondjunk pé ldát arra az esetre, amikor a sú rlódási erõ pozití v, illetve negatí v munkát
vé gez egy testen!
2. Reális körülmé nyek között (lé gellenállás) földobva egy í argyat, visszaé rkezé skorki-
sebb lesz a sebessé ge, mint induláskor volt. Hogyan lehetsé ges ez, hiszen ugyanoda é r-
kezik vissza?
3. Felfelé haladó mozgõlé pcsõn szaladunk a menetirányban,tehát felfelé . Növekszik vagy
c s ökken ezálta| a szerkezet en ergia f o gy asztás a (munk av é gzé se)?
4. Van-e különbsé g a munkavé gzé sben, ha egy rugót a nyú jtatlan helyzeté bõI hú zunk ki
ugyanannyival, mint egy, már elõzõleg megfeszí tett állapotából?
5. Mié rt tudunk magasabbra ugrani nekifutásból, mint helybõl?
6. Fölemelünk egy na1yobb könyvet a földrõl az asztalra. A munkavé gzé sünk mennyiben
függ az emelé s idõtartamátõI?
7.Igaz-e, hogy a ké tszer olyan nagy kezdõsebessé ggel, függõlegesen földobott test ké t-
szer olyan magasra emelkedik?
8.Igaz-e, hogy ké tszer olyan magasra emelkedik az a test amely elhají táskor ké tszer
olyan nagy mozgási energiával rendelkezk?

Feladatok

1. Milyen hosszú utat tesz meg megállásig a 45o-os lejtõn, a tZ f kezdõsebessé ggel föl-

lökött test, ha a sú rlódástól eltekinthetünk? (10,2 m)

2.Egy 50 kg-os test2 3 ,ro.rulással csú szik lefelé egy 30'-os, 10 m hosszú lejtõn.
Mennyi lesz a mozgási energiája a|ejtõ alján, mennyi munkát vé gezrajta a gravitációs
erõ é s mennyit a sú rlódási erõ? (1000 J,2500 J, -1500 J)
3. Egy 20 N sú lyú kõdarab 16 m magasból puha hóra esik, é s 60 cm-t belemé lyedve meg-
áll. Számoljuk ki a hó áItal a kõre kifejtett átlagos fé kezõerõt! (553,3 N)
4.Egy 2 kg tömegû kocsi 10 T sebessé ggel halad a ví zszintes, sú rlódásmentes
felületen. Ekkor 4 m-en keresztül 25 N, a sebessé ggel azonos irányú erõhat rá. Mennyi
lesz avé gsõ sebessé ge? (L4,1
T)
5. Felemelünk egy 5 kg tömegû testet 12 mmagasra, állandó nagyságú , 4 sebessé ggel.
T
Mennyi munkát vé gzünk? (600 J)
6. Egy rugó 10 cm-rel nyú lik meg 2 N erõ hatására. Mennyi munkavé gzé ssel nyú jtható
meg ezután egy ú jabb 10 cm-rel? (0,3 J)
7. Minimálisan milyen sebessé ggel kell felfelé indí tani a 20o-oso 3 m hosszû Iejtõn egy 2
kg tömegû testet, hogy elé rje a lejtõ tetõpondát, ha a csú szási sú rlódási együttható a lej-
tõ é s a test között 0,4? (6,56
*)
68
 8. Sí ugrósánc aljrára, amely 30' lejté sí é s 25 m hosszú , azugrõ 4,5 T sebessé ggel
é rkezik. Mennyi a sí talp é s a hó között a csú szási sú rlódási együttható? (0,53)
9.Egy puskagolyó, amelynek a sebessé ge 500 , a tömege 30 g, egy falhozé rkezve
f
12 cmmé ly behatolás után megá||. Számoljuk ki a fal átlagos fé kezõerejé tl (31,25 kN)
10. Egy mtömegûkiskocsi lecsú szik e1y h magasságú sú rlódásmentes lejtõrõI, amely sú r-
lódásos vuszintes felületben folytatódik. Itt egy bizonyos ú t megté tele után a sú rlódás
miatt megáll. Legalább mennyi munkát kell vé gezni a testen, hogy az eredeti helyzet-
be toljuk vissza? (Zmgh)
11. Szivattyú val 20 m magasra szivattyú zzák fel egy tõ vizé t, percenké nt 500 kg-ot.
Mennyi a szivattyú teljesí tmé nye? (1,67 kW)
12. Az 1600 kg tömegû autõ áIlõhetyzetbõl gyorsí t fel egyenletesen 3 s alatt 10 T sebes-
sé gre. Legalább mennyi a pillanatnyi teljesí tmé nye az altõnak a gyorsí tási szakaszvé -
gé n? (53,3 kW)

69
 4. Pontszerû é s merev
test egyensú lya

Bevezeté s
Az eddigi tárgyalás során a testeket pontszerûnek tekintettük. A valóságos tárgyak
azonban meghatározott geometriai mé retekkel rendelkeznek é s a legkevé sbé sem pont-
szerûek, csak bizonyos mozgások, kölcsönhatások során tekinthetjük õket annak. A leg-
jobb pé lda erre talán a Föld. A Nap körüli páIyáján keringõ Föld ugyanis nyugodtan te-
kinthetõ pontszerûnek, mert mé retei a Nap-Föld távolsághoz ké pest elhanyagolhatóan
kicsinyek, é s tengely körüli forgása nem befolyásolja keringé sé t. Ha szeretné nk egy pa-
pí rlapra mé retarányosan lerajzolni õket, é s a Nap-Föld távolságot egy 15 cm hosszú sza-
kasz jelentené , akkor a Napot egy körülbelül 1 mm, a Földet pedig egy 0,013 mm átmé -
rõjú kör jelentené . Utóbbit nem tudnánklerajzolni, mert a jõl kihegyezett ceruza is vas-
tagabb vonalat hûz. Ugyanakkor a tengely körüli forgás szempontjábõl, ami a nappalok
é s é jszakák váltakozásának az oka, kiterjedt testké nt kell kezelnünk a Földet.
Egy másik pé lda a jármûvek-mozgása. Amikor pé ldául ké t város közötti ú t megté telé -
nek átlagsebessé gé t számí tjuk, nem foglalkozunk azzal, hogy az autõnak vannak mé retei.
Ha egy jármûnek a város zsú folt központjában parkolóhelyet keresünk, már egyálta|án
nem mindegy, hogy az egy kamion vagy egy kismé retû autó. Pé ldáinkbõI az derül ki, hogy
egy test lehet pontszerû é s kiterjedt test is. Azt, hogy minek kell tekintenünk, mindig az
adott ftzkai problé ma szabja meg.
Egy testet akkor tekinthetünk pontszerûnek, ha az adott fizikai problé ma szem-
pontjából mé retei elhanyagolhatóak. Minden más esetben kiterjedt testké nt kell ke-
zelnünk.

A kiterjedt testeket a vizsgált jelensé gek é s problé mák körülmé nyeinek megfelelõen ké t
csoportba oszduk. Az egyik csoportba azok a testek tartoznak, amelyek a kölcsönhatások
során, a rájuk ható erõk hatására nem szenvednek számottevõ alakváItozást. Ezeket merey
testnek nevezzük. Pé ldául az asztal lup:a a legtöbb kí sé rletsorán merev test, mert alakja
nem változik meg é szrevehetõen, ha könyveket teszünk rá, vagy esetleg ráállunk. Termé -
szetesen minden esetben behajlik egy nagyon kis mé rté kben.
Ha egy konkré t kölcsönhatás során a test alakváltozása elhanyagolható, azt mondhat-
juk, hogy a testek alakja nem változik meg. Ennek az egyszerûsí té snek az a következmé -
nye, hogy a test bármely ké t pontjának a távolsága feltevé sünk szerint változatlan marad.
A merev test bármely ké t pontjának távolsága állandó a testre ható erõk nagyságátõl
függetlenül.
Termé szetesen elegendõen nagy erõk minden test alakját ké pesek megváltozí atni. Min-
denki látott már elgörbült lábú , fé mvázas iskolai szé ket. Ezek a szé kek hosszú é veken ke-
resztül merev testké nt viselkednek. Ez addig tart, amí g egy szé p napon, bizonyos vanda-

70
lizmus következté ben fötlé põ rendkí vül nagy etõk az õ alakjukat is meg nem változtatják,
A közlekedé si balesetekben a jármûvek egyé bké ntnagyon erõs karosszé tiájamint apapí r
gyûrõdik össze, mert azitközé s során nagyon nagy erõk hatnak. Azt mondhaduk, hogy a
testek az egyk esetben merev testké nt viselkednek, mí g egy másik esetben deformálható
testké nt.
Abban az esetben ha az adott kölcsönhatásban a test nem tekinthetõ merev testnek, de-
formálható testnek nevezzük.

Megje gyzé s: Mint láduk, a kí sé rletezé sek,vizsgálódások során bizonyos modelleket alkalmazunk, mint a
pontszerû vagy a merev test. Bár tudjuk, s nem szabacl elfelejtenünk, lrogy ezek a modellek csak meghatáro-
zott határok között használhatóak, mé gis sokszor vesszük igé nybe õket. Ennek az az egyszerû oka, hogy a
megfelelõ határok között alkalmazásuk jelentõsen megkönnyí ti a problé ma leí rását, tárgyalását, Hasonló eljá-
rással találkoztunk már (pl. bizonyos esetekben eltekintettünk sú rlódástól, lé gellenállástól), s fogunk mé g ta-
lálkozni, A modellek, egyszerûsí tett felté telek általában tehát hasznos segí tõtársaink, de alkalmazásuk korlá-
tait soha ne té vesszük szem elõl. Ké sõbbi tanulmányaink során megismerkedünk majd azokkal a vizsgálatok-
kal, törvé nyekkel is, amelyek az egyszerûsí tett felté teleken tú lniutatnak.

Tí sztázzuk azt, hogy mit jelent az egyensú ly! A fizikában az egyensú ly é s a nyugalom
nem pontosan ugyanaztjelenti. A nyugalom jelenté se az, hogy a test sebessé ge nulla. A
nulla sebessé g pedig nem jelenti azí , hogy annyi is marad. Gondoljunk a következõ mon-
datra: ,,a test nyugalomból indulva..."]. Ez aztjelenti, hogy kezdetben nulla volt a sebes-
sé g, de a test gyorsulása nem volt nulla, hiszen elindul, tehát változk a sebessé ge. A sza-
badon esõ test az elejté s pillanatában nyugalomban van, mert sebessé ge nulla, de nincs
egyensú lyban, mert van gyorsulása. A ú ható erõk összege nem nulla. Ugyanezt mond-
hatjuk el a függólegesen fölfelé hají tott test mozgásállapotárõI a legfölsõ pontban.
Altalánosan azt mondhatjuk, hogy a nyugalom aztjelenti, hogy a test sebessé ge nul-
la, de a gyorsulása nem felté tlenül. Ahhoz, hogy a test egyensú lyban legyen, a gyorsu-
lásának kell nullának lenni.
Az egyensú ly elõbbi definí ciõja azt is jelenti, hogy a test sebessé ge egyensú lyban kü-
lönbözhet nullától. Mivel gyorsulása nulla, mozgásállapota nem változhat, tehát sebessé -
ge állandó.
Most csak olyan esetekkel foglalkozunk, amikor a testek egyszere nyugalomban é s
egyensú lyban vannak. A fizikának ezt'az ágát statikának is szokták nevezni. Rendkí vül
fontos szerepet játszik az é pí té szetben.Cé lunk megadni az egyensú ly felté telé tpontszerû
é s merev testre.

4.1 A pontszerû test egyensú lya

A tömegpont dinamikájának tfugyalása során megismerkedtünk a Newton-törvé nyek-
kel. Ezek segí tsé gé velelvileg a tömegpont brármilyen mozgása leí rható. Ebben a pontban
a tömegpont egyensú lyi állapotát vizsgáljuk. A bevezeté sben definiáltuk az egyensú ly ál-
lapotát. A definí ció szerint egy test akkor van egyensú lyban, ha gyorsulása nulla. A dina-
mika alapegyenlete szerint

)F=0.

71
Mivel a gyorsulás nulla, pontszerû testek eseté n ez aztjelenti, hogy a testre ható erõk eredG
je nulla. A pontszerû test egyensú lyának a felté tele tehát nagyon egyszeí ien adódik a dina-
mika alapegyenleté bõl.
Pontszerû test egyensú lyának felté tele, hogy a ráhatõ erõk összege nulla legyen.

4.2 Lz erõ hatásvonala é s támadáspontja

A kiterjedt merev test egyensú lyának már nem adható meg olyan könnyen a felté tele,
mint ahogyan a pontszeû test eseté n. Ez azé tt van, mert a kiterjedt testre különbözõ pon-
tokban ható ugyanakkora nagyságú é s ugyanolyan irányû erõnek más-más a hatása. Has-
son a 4.I ábrán láthatõ hasábra minden esetben a vuszintes F erõ. Elõször az A pontban.
Ekkor azt fogjtlk tapasztalni, hogy a hasáb elmozdul, de ú gy, hogy közben az óramutatõ
járásáva| ellenté tes irányba el is fordul. Másodszor hasson a C pontban, Ekkot ugyanazt
tapasztaljuk, mint amikor az erõ az A pontban hatott, csak a forgás tránya lesz ellenté tes.
Ha ugyanez az erõ a hasáb B közé ppontjában hat, a hasáb elmozdul, de ebben az esetben
nem forog. Látjuk, hogy a merev testre hatõ erõ eseté n lé nyeges szerepe van annak a pont-
nak, ahol az erõ a testre hat.
Azt a pontot, ahol az erõ a testre hat, az erõ támadáspontjának nevezzük.

4.1 áhra. A hasób kiilönböztí ponrjaibutl ltuto erõ hatására

a hasáb nlás módon mozo7

Azt már láttuk, hogy nem mindegy, hogy hol hat az erõ a testre. Az sem mindegy,
hogy milyen az erõ iránya. Ez az erõ vektor jellegé bõl fakad. A 4.2 ábrán láthatõ test egy
függõleges tengely körül foroghat.

4.2 ú bra. A kiilt)ttbö:õ irtittl,ti erók kiilönbözõ irányba

forgatják a tengellyel rögzí tett testet

72
 Az ábrábaberajzol1E,,E, E erõk egyenló nagyságú ak. Az erõknem egyszeí í ehatnak a
testre, hanem külön külön. O2 E, erõhatásáta a test felülrõl né zve az õramlltatõ játtásával el-
Ietkezõ irányba forog. Ar E. erõ a testet az õramutató járásával megegyezõ irányba forgat-
ja, mí g az\ erõ irányába esõ egyenes átmegy a tengelyen, é s ekkor a test nem foro g.Itt az
erõktámadásponda megegyezik, de az irányuk különbözõ, é s hatásuk is más é s más. Ebbõl
az következk, hogy az erõ iánya is lé nyeges.Ezé rtdefiniáljuk a következõ fogalmat.
Azt az egyenest, amely menté n az erõ ha| az erõ hatásvonalának nevezzük.
A tapasztalat szeriní az erõt a hatásvonala menté n szabadon eltolhatjuk, de önma-
gával párhuzamosan nem. Pé ldául ha az elõbb leí rt esetben az F, erõt az ábrán bejelölt
hatásvonala menté n eltoljuk, továbbra sem forgat, ha azonban bármely irányban önma-
gával párhuzamosan elmozdí tjuk, a testet a tengely körül elforgatja.
Mint látjuk, a kiterjedt trárgyak nemcsak haladó, hanem forgómozgást is vé gezhetnek.
Szüksé ges tehát az erõ forgató hatásának jellemzé se. Erre szolgál egy ú j fogalom, a for-
gatónyomaté k.

4.3 A forgatõnyomaté k
Az elÕzõ pontban ké t esetet is emlí tettünk, amikor a testre ható erõ következté ben a test
forgásba jött. Amikor ajtót, ablakot nyitunk ki vagy csukunk be, minden esetben erõt fej-
tünk ki. Az erõ hatásfua a testek elfordulnak egy tengely körül. Minden esetben az erõha-
tásnak, egy általunk eddig mé g nem tátrgyalt tulajdonságátfigyelhetjük meg. Nevezetesen
azt,hogy az erõnek van forgató hatása. A forgató hatás anná| nagyobb, miné I nagyobb az
erõ.Mé g egy dolog befolyásolja azonban a forgatás nagyságát. Nem mindegy, hogy az erõ
,,milyen messze" hat a tengelytõl.

q) b)

4.3 ábru. A: tttt,ui csapok kur.jú t g|akran nleglulsszubbí tlú k,

hogy könnyebb legyen a mûködteté sük

Sok helyen az utcákon találhatók vezeté kes kutak (4.3 a ábra). Az ábrán N-nel jelölt
kart kell lenyomni, hogy a csapbólví z folylé k. A kar a T tengely körül elfordulva meg-
nyitja a szelepet, é s a ví z folyni kezd. Aki hasznáIt már ilyen kutat, az tudja, hogy elé g
nehé z lenyomni az N kart. Ezé rt egyes helyeken eí Te a karra ráhûznak egy körülbelül
fé lmé terescsövet (4.3 b ábta). A csõ vé gé tkis erõvel megnyomva is folyik a csapból
a ví z. Ebben az esetben az erõ távolabb került a tengelytõl é s ettõl nagyobb lett a for-
gatõ hatása, ezé rt kisebb erõ is elegendõ a kar lenyomásához. A ,,távolabb került a ten-
gelytõI" nem egé szen precí zkí fejezé sttermé szetesen pontosí tani fogjuk. Az erõ forga-

73
tó hatásának nagys ágát egy é rtelmûen definiálni kell. A megé rté smegkönnyí té se é rde-
ké ben leí runk egy nagyon könnyen elvé gezhetõ kí sé rletet.

,1í ,í !o'í ":r::'

; i; :';; !';;:;',,
A 4.4 ábránláthatõ ví zszintes helyzeú korong egy függõleges tengely körül foroghat. A
korongot az Apontjában hatõ ví zszintes F, erõ az õramutatõ jarásával ellenté tes irányba for-
gaí ná, de eztmegakadályozzaa korong B pontjában ható ugyancsak ví zszintes irányú [erÕ.
Megmé rjiik az erõket é s hatásvonalaiknak a tengelytõlmé n rr, rrtávolságát. Az erõket meg-
szoí ozya a mé rt távolságokkal azt í apaszta|juk, hogy a ké t szorzat egyenlÕ. A kí sé rletetkii-
lönbözõ pontokban ható erõkkel többször elvé gezve a ké t szotzat mindig egyenlÕ.
A fentebb leí rt kí sé rlettapasztalata alapján ké t mennyisé get is definiálunk.
Az erõ hatásvonalának a forgástengel,vtõl mé rt távolságát erõkarnak nevezzük.

4, 5 ó b ra . O *,, d efi n í c i ó.j á ll o z :

::;,,ar;,:;i::
Az erõ forgató hatásának mé rté kea forgatónyomaté k. Erté ké tú gy kapjuk meg, ha az
erõ nagys ágát megszorozzuk az erõkarral. Jele: M. Mé rté kegysé ge:Nm
Ké plettel, a 4.5 ábra jelölé seit használva:

M=Fk
A definí cióból következik, hogy amennyiben az erõhatásvonala átmegy a forgástenge-
lyen, az erõ forgatónyomaté ka nulla.
74
 4.4 Lz egymással szögetbezáró erõk összegzé se
Ahhoz, hogy a merev test egyensú lyának felté telé t megfogalmazzuk, elõbb meg kell
vizsgálnunk a rá ható erõk összegzé sé nek módját. A pontszeû testek eseté n nem okoz
gondot az összegzé s,hiszen az etõkugyanabban a pontban hatnak. A kiterjedt testekre ha-
tó erõk viszont a test különbözõ pontjaiban hatnak, ezé rt közvetlenül nem összegezhetõk.
A 4.6 ábrán a testre ható F, é . E, erõk egymással szöget zámak be. Toljuk el mindké t
erõt hatásvonalaik M metszé spontjába| Ezt megtehetjük, mert az erõk hatásvonalaik men-
té n eltolhatók. Í gy uké t erõ kezdõpontja közös, tehát az összegzé s a vektorok összeadási
szabályaí szerint elvé gezhetõ. Adódhatnak olyan esetek, mint amilyen az ábrán is látható,
hogy az eredõ erõ támadáspontja a testen kí vülre kerül. Ez nem okoz problé mát, mert az
eredõre is igaz, hogy hatásvonala menté n eltolhatõ, tehát eltolhatjuk ú gy, hogy támadás-
pontja a testre kerüljön.
Ha a 4.6 ábranvázolt elrendezé s eseté n a testet egyensú lyban szeretné nk tartani, akkor
egy
aJ
olyan
J
F, erõt kellene kifejtenünk rá, amelynek hatásvonala egybeesik az eredõ erõha-
_3

tásvonalával, iránya ellenté tes é s nagysága egyenlõ vele (4.7 ábra). Ekkor valójában nem
ké t erõ hatna a testre, hanem három. Az eredetileg meglé võ F,, E, é , az egyensú lyban tar-
táshoz szüksé ges !". Ezeknekaz erõknek az összege nulla, é s mivel hatásvonalaik egy pon-
ton mennek át, eí Te a pontra a forgatónyomaté kaik összege is nulla. Megmutatható, hogy
nem találunk olyan pontot, amelyre né zve a három erõ forgatónyomaté kának összege nul-
lától különbözne.

Ez

4.õ ábra. A szöger bezáró erók összegzé se 4.7 ábra. A szöget bezár(l erõket cgyenensú lyban
t a r t ó e r õ e gr, e l, é s a z z a l

^í ,!r|l í ,í . ;;Xu' ^'

Amennyiben nem csak kettõ erõ hat a testre, az összegzé st í gy tudjuk e|vé gezni, hogy
az erõket párosával összeadjuk, majd az í gy kapott erõkkel folytatjuk az összegzé st egé -
szen addig, amí g meg nem kapjuk az eredõ erõt. Problé ma csak akkor adódhat, ha a vé -
gé n megmarudõké t erõ párhlzamos egymással. Az ilyen erók összegzé sé vel a következõ
pontban foglalkozunk.

75
 Kidolgozott feladat

Ké t, egymástól 20 m-relé võ fal között, egy 20 kg tömegûlámpafügg. A lámpát a falak-

hoz azonos magasságban rögzí tett huzalok tartják. A huzalok belógása2 m (4.8 a ábra).
Mekkora erõk é brednek a huzalokban?

o) b)

4.8 ábra

Megoldás: A lámpát aké t köté l tartja, ezé rt a ké t köté lben é bredõ erõ összege egyenlõ
nagyságú alámpáraható nehé zsé gierõvel, iranya pedig függõlegesen fölfelé mutat (4.8
b ábra). A szimmetrikus elrendezé s miatt a K, é s K, köté terõk egyenlõ nagyságûak, í gy
a ké t erõ összegzé sé né l kapott paralelogramma egy rombusz. Az eredõ erõ, amelynek
nagysága m8, ennek a paralelogrammának az átlója. Haberajzoljuk a másik átlót is, né Ey
egybevágó háromszöget kapunk, amelyek hasonlók az ábrán megjelölt ABC hiáromszög-
höz. Az ABC háromszöE AC oldala 2 m, BC oldala pedig 10 m, mert alámpa a ké t fal
között közé pen helyezkedik el. Az AB oldal hosszát a Pitagorasz-té tellel kapjuk.

AB' = (z + (to .)' = I04 m2,

^)'

amibõl AB = I0,Z0 m. A háromszögek hasonlósága miatt az egyenlõ szögeikkel szem-

közti oldalaik aránya megegyezik. Ennek alapján fölí rható a következõ egyenlet:

L_AB
4AC
2

Behelyettesí tve az adatokat a

Kl 10,20 m
100N= 2m
egyenletet kapjuk, amibõl a köté lerõre a

K,=510N

eredmé ny adódik. Láthatõ, hogy a köté lerõ nagyobb, mint a test sú lya. Ha a belógás
mé g kisebb lenne, a köté lerõre mé g nagyobb é rté kadódna. Ha a belógás nem elé g nagy,
a köté lerõ elé rheti azt az é rté ket,hogy kité pi arögzí té st a falból, vagy elszakad a köté l.

76
 4.5 A párhuzamos hatásvonalú erfl< összegzé se
Abban az esetben, ha a testre ható erõk hatásvonalai párhuzamosak, nem alkalmazha-
tõ az elõzõ pontban leí rt eljárás. A párhuzamosság miatt nem tudjuk õket közös metszé s-
pontba tolni. Az összegzé sük mé gis lehetsé ges.
Legyen elõször a ké t páthuzamos erõ egyiranyû. Gondoljuk vé gig a következõ kí sé rletet!
Egy könnyû, vé kony páIcaké tvé gé reké t terhet akasztunk (4.9 a ábra). Ezután a ráhur-
kolt cé mát addig mozgaduk, amí g ví zszintes helyzetben egyensú lyban nem marad. Ekkor
azegé szet fölakasztjuk egy erõmé rõre. Leolvassuk az erõmé rõ által jelzettetõt, é s megmé r-
jük a í artõcé ma k, é s krtávolságát apálca ké t vé gé tõl,majd a terheket levé ve, azok sú lyát
is megmé rjük.

o) b)

4.9 óbt,a. A párhuzantos haí ásvttnalú erõk összegzé si szabályának

nlegállapí tásához yé qzett kí sé rleté s a pálcát,a ható erók

A kí sé rletetkülönbözõ tömegekkel többször elvé gezve minden esetben a következõket

tapasztaljuk:
- A tartócé rna é s azok a cé mák, amelyekkel a terheket fölakasztottuk, minden esetben
függõleges helyzetûek.
- Az erõmé rõ által je|zett erõ nagysága egyenlõ a ké t teher sú lyának összegé vel. (Itt
csak a sú ly nagyságára gondolunk.)
- A terhek sú lyát megszorozva a tartócé mátõlmé rt távolságukkal, egy adott elrende-
zé s eseté n a ké t szorzat, a mé ré sipontosságot is figyelembe vé ve, egyenlõ.
A cé mák függõleges helyzeté bõI következik, hogy apáIcára akasztott tömegek függõ-
legesen lefelé mutató erõvel hatnak apálcára,teháthatásvonaluk párhuzamos. Jelölje eze-
ket F, é s F"! A tartócé rna egy függõlegesen fölfelé mutató F erõt fejt ki apáIcátra (4.9 b
-I -z
ábra). Azt mondhatjuk, hogy a tartõcé rna áItal a pálcátra kifejtett F erõ u7E,65 E, erõvel
tart egyensú lyt. Ebbõl az következik, hogy az F erõ egyenlõ nagyságú , de ellenté tes irá-
nyû az F, é s F, erõk F. eredõjé vel. Mivel azF erõ hatásvonala függõleges, u7E" erõnek
függõlegesen lefelé kell mutatnia. Ez aztjelenti, hogy u7E, é , E, piárhuzamos hatásvona-
lú erõk eredõje velük egyirányû, é s hatásvonala párhuzamos az erõk hatásvonalával.
Az eók nagyságárõ| szeruett tapasztalat a következõtjelenti: Az erõmé rõ a tartõcé rna
által a pálcátra kifejtett F erõt mé ri, annak nagysága viszont a fentebb elmondottak miatt
megegyezik az F, é s $ erõk E. eredõjé nek nagyságával. Mivel a rendszer láthatóan egyen-
sú lyban van, aztmondhatjuk, hogy u7E,é r E, párhuzamos hatásvonalú erõk eredõjé nek ab-
szolú t é rté keegyenlõ u7Eré , E, erõk abszolú t é rté ké nekösszegé vel. A harmadik tapaszta-
|at az eredõ erõ hatásvonalának helyé t adja meg. A 4.9 b ábrajelölé seit használva a hatás-
vonal helyé re igaz az
Frk, = Frk,

egyenlet. A pálca v:uszintes helyzete miatt, az egyenlet ké t oldalán a ké t erõ forgatónyo-

maté ka található. A hatásvonalat azé rt találjuk ezen a helyen, mert u7Er 65 Ez erõk apál-
cát különbözõ irányba forgatniák a fölfüggeszté s körül. Mivel apálcanem forog a fölfüg-
geszté s körül, a ké t erõ forgató hatása megegyezik, tehát eí Te a pontra forgatónyomaté -
kaik egyenlõk. Termé szetesen az eredõ eró hatásvonalának is itt kell átmenni, hiszen az
sem forgathat a fölfú ggeszté s körül. Tapasztalatból tudjuk, hogy amennyiben a tartócé r-
nát egy kicsit elmozdí tjuk, a pálca fé lrebillen. Ez termé szetes, hiszen az erõk vá|tozatla-
nok maradnak, de az erõkarok megváltoznak.
Ezen kí sé rletalapján azt mondhatjuk, hogy a merev testre ható párhuzamos hatásvona-
lú , egyirányú erõk eredõjé nek abszolú t é rté keegyenlõ aké t erõ abszolût é rté ké nekössze-
gé vel, hatásvonala pedig a ké t erõ hatásvonala között ú gy helyezkedik el, hogy a 4.I0 áb-
ra jelölé seit használva az

Frkr= Frk,

egyenlet teljesüljön. Iránya pedig megegyezik a ké t erõ irányával.

4.10 ábra. A párhu:at1lls, ozorlls irú nyú erõk

ö s sz e g z és i sza bály ához

Ezek után fölmerül a ké rdé s,hogy hogyan összegezhetjük a párhuzamos hatásvonalú ,

ellenté tes lrányú erõket. AváIaszt elõzõ kí sé rletünkeredmé nye alapján adhatjuk meg. Al-
kalmazzuk ugyanazt a gondolatmenetet! A kí sé rletben használt pálcára három erõ hat F,,
F_
_2 é s F. A loá|ca egyensú lyban van, ezé rt azt mondhatjuk, hogy u7E, erõ az F é s E, erõk
eredõjé vel tart egyensú lyt. Tehát F, egyen|õ nagyságú , de ellenté tes trányû, mint azF és
Freredõje. AzF eú rõI tudjuk, hogy nagysága egyenlõ u7Er 65 E, nagyságának összegé -
vel. Ebbõl következik, hogy
Fr= F - Fr.

78
 Vizsgáljuk meg, milyen összefüggé s é rvé nyesaz eredõ hatásvonalának elhelyezkedé -
sé re! A4.1l ábrajelölé seit használva igaz az

Frkr= Frk,

egyenlet. { helyé re F -Frí rható, krhelyett pedig k'-kr. A behelyettesí té st e|vé gezve az

(F - _
Fz)k
|= Fz(k' kr)

egyenletet kapjuk. Bontsuk föl a zárõjelett.

Fk|-F2k1= Frk'_Frk,

Mindké t oldalhoz hozzáadva Frkr-et, az

Fkr= Fr|g'

eredmé nyt kapjuk. Ez mutatja, hogy,hogy F é s Frforgatónyomaté ka most is ellenté tes,

é s egyenlõ arra a pontra né zve, amelyen az eredõjük hatásvonala áthalad. Tehát az
összegzé s módja mindössze annyiban különbözik az egyirányú erõk összegzé sé tõl,
hogy ebben az esetben a ké t erõ nagyságát ki kell vonni egymásból. Ebben az esetben
azF erõtõl tudjuk, hogy nagysága nagyobb u7Er 65 Ez abszolú t é rté ké né él, s azt is tud-
juk, hogy F , az F erõnek az E -ve| átellenes oldalán van. Szemlé let alapján is könnyen
belátható, hogy amennyiben egy rú dra ké t párhuzamos, ellenté tes irányû erõ hat, akkor
ú gy lehet egyensú lyban tartani, ha a nagyobbik erõ másik oldalán fejttink ki egy a ki-
sebbik erõvel egyirányû erõt.
Azt mondhaduk tehát, hogy a merev testre ható párhuzamos hatásvonalú , ellenté tes irá-
nyú erõk eredõjé nek nagysága egyenlõ a ké t erõ nagyságának ktilönbsé gé vel, hatásvonala
pedig a nagyobbik erõhöz ké pest a kisebbikkel átellenes oldalon helyezkedik el ú gy, hogy a
4.IL ábrajelölé seit hasznáIva az
Fkr= Pr|1'

egyenlet teljesüljön. Iránya pedig a nagyobbik erõ irányába mutat.

4.] ] óbra. A párhuzamos ellenté tes irú nyú erû

ö s s ze gzé s i szabály á ho z

79
 4.6 Az erõpár
Abban az esetben ha a merev testre ható párhuzamos hatásvonalú , ellenté tes trányú
erõk nagysága megegyezik, erõpárról beszé lünk (4.12 ábra).

4.]2 ábra. A: erõpót,

Amennyiben elvé gezzik az összegzé st, az eredõ erõ nagyságára nullát kapunk.
Gondoljunk vissza aparhuzamos hatásvonalú erõk eredõjé nek meghatározásánál köve-
tett módszerre|. Minden esetben megkerestûk azt az erõt, amely ké pes volt egyensú lyozni
az erõket Erre az erõre azt mondtuk, hogy egyenlõ nagyságú , de ellenté tes irányú a meg-
adott erõk eredõjé vel. Mivel ebben az esetben az eredõ erõ nagysága nulla, azt mondhat-
nánk, hogy nem kell erõt kifejteni ahhoz,hogy a testet egyensú lyban tartsuk.
Van azonban egy problé ma: A 4.I2 ábranráné zve valõszí nûleg mindenki azt mondja,
hogy a test aráható ké t erõ hatására nem lesz egyensú lyban. Eredõjük nagysága nulla é s
ezé rt a test nem fog elmozdulni, de hatásukra az õtamutató járásával ellenté tes irányú for-
gásba jön. Ezt egy nagyon egyszerûen elvé gezhetõ kí sé rlettelbizonyí thatjuk.
A 4.13 a ábrán látható elrendezé sben az állványzat vuszintes rûdjfua cé ma segí tsé gé -
vel egy hengert akasztunk. A hengerre ké t cé mát csé vé lünkazonos módon (4.I3 b ábra).
A cé rnák vé geit az A é s B csigán átvezetjik, é s vé geikre azonos tömegeket akasztunk, mi-
közben a hengert fogjuk. A csigákat ûgy helyezzik eI, hogy a hengerrõl letekeredõ ké t
cé rna pátbuzamos legyen. Ha a hengert elengedjük, megfigyelhetõ, hogy egyre gyorsab-
ban forog, de a fólfüggesztõ cé ma mindvé gig függõleges helyzetû marad, tehát a henger
nem mozdul el. Erdemes aránylag nagy tömegû hengert é shozzá ké pest kis tömegû sú -
lyokat használni.

b)

1.] 3 ú bra. Kí sé rlatu: arõpú l,ru

80
 A kí sé rleteredmé nye az erõpárról leí rtakat igazo|ja. A cé rnák vé geire akasztott azonos
tömegek é s a cé rnák parhuzamossága miatt föltehetjük, hogy a hengerre azonos nagysá-
gú , de ellenté tes irányú erõk hatnak. Összegük nulla, tehát a kezdetben nyugalomban lé -
võ henger nem mozdul el, de forgatónyomaté kuk nem nulla, ezé rt a henger forgásba jön.
Mivel az erõpárban szereplõ ké t erõ eredõje nulla, nem tudjuk õket egyetlen erõvel
egyensú lyban tartani, hiszen nem helyettesí theti õket egyetlen eredõ erõ, amitellensú lyoz-
hatnánk. Ezé rt az e1yensú ly é rdeké ben egy olyan erõpõm kell alkalmaznunk, amelynek
azonos nagyságú , de ellenté tes irányú a forgatónyomaté ka. Határozzukmeg tehát egy erõ-
pár forgatónvomaté kát !

4, l 4 ábra. Az erõpór Jbrgatónyontaté kának ntc gllatú rozású ltoz

A 4.I4 a ábrán lé võ testre azF é s -F erõpár hat. Mivel a test nincs tengelyezve, meg kell
választanunk a forgástengelyt, amelyre a forgatónyomaté kot fölí rjuk. A ké t erõt eleve ú gy
vettük fel, hogy atámadáspontjaik által meghatfuozott szakasz merõleges legyen a hatásvo-
nalai]<ra. Ezt minden esetben elé rhetjük, hiszen az etõkhatásvonalaik menté n eltolhatók. Vá-
lasszuk tengelynek a támadáspontok által meghatfuozottszakasztetszõleges Tpontján átme-
nõ, az erõk sftjára merõleges egyenest. (Amennyiben elõször a tengelyt váIaszduk meg, s
utána rajzoljuk meg az erõket, akkor is elé rhetjük ezt az áIlapoí ot, mert a tengelybõ| merõ-
legest állí tva a hatásvonalakra, az megadja, hogy hová kell eltolni az et6ket. Levezeté sünk
tehát bármely az erõpát hatásvonala között, az erõpfu sftjára merõleges tengelyre megadja
a forgatónyomaté k nagyságát.) Ezen tengely körül azF erõ az õtamutatõ játásával ellenté -
tes irrárryba forgat, í gy forgatónyomaté ka megállapodás szerint pozití v. Nagysága az ábta je-
lölé seit használva:

M,=F,x
A -E forgatónyomaté ka pedig
Mr= F(d-x),

mert a T tengely körül ez az erõ is az õramutatõ játásával ellenté tes irányba forgat. Az erõ-
pár forgatónyomaté ka a ké t forgatónyomaté k összege.

M = Mt*Mr,= Fx+F(d-x) = Fx+Fd-Fx = Fd

81
A kapott eredmé ny tehát azt mutatja, hogy aT tengelyre a forgatónyomaté k csak a ké t erõ
nagyságától é s hatásvonalaik távolságától függ é s független a tengely helyé nek megvá-
|asztásátõl.

Határozzuk meg a forgatónyomaté kot most egy olyan tengelyre, amely szinté n merõle-
Ees az eópau_ sftjára, de nem a hatásvonalak által meghatározoí t d szé |essé gû sávba esik
(4.I4 b ábra). Az eIõzõ esethez hasonlóan az etí ketûgy rajzoltuk be az ábrába,hogy atá-
madáspontjaik által meghatározott egyenes merõleges legyen a hatásvonalaikra, é s átmen-
jen a tengelyen. Számí tásunk minden ezzelpáthazamos tengelyre is megadjaaz eredmé nyt.
Ebben az esetben azF erõ az óramutatõ járásával megegyezõ irányba forgat, ezé rt fot-
gatónyomaté kát negatí vnak vesszük. Forgatónyomaté ka a T tengelyre:
M,= -Fx

Mivel a -E etõ az óramutatõ jarásával ellenté tes irányba forgat aT tengely körül, ezé rt a
forgatónyomaté kát pozití vnak ves szük.

Mr= F(d+ x)

Az erõpfu forgatónyomaté kát a ké t forgatónyomaté k összege adja.

M = Ml*Mr= -Fx + F(d*r) = -Fx+Fd+Fx = Fd

A forgatónyomaté k nagyságrára ismé t vgyanaz az é rté kadódott.

Erõpár forgatónyomaté ka tehát egymással párhuzamos tengelyekre mindig azo-
nos. Ha egy testre erõpár hat, akkor a testet csak ú jabb erõpátt tudja egyensú lyban tartani.

Megjegyzé s; Számí tásainkat olyan egymással párhuzamos tengelyekre vé geztük, amelyek merõlegesek
voltak az erõpár sí kjára, Bebizonyí tható, hogy tetszõleges állású , egymással párhuzamos tengelyekí e az erõ-
pár forgatónyomaté kának nagysága, a tengely helyé nek megválasztásától függetlenül, mindig ugyanaz.

Megjegyzé s: A kiterjedt testre ható, különbözõ eú k összegzé sé re vonatkozó vizsgálataink vé gé nbizonyí tás
né lkül megemlí dük a következõ á|ta|ános té telt: Egy testre ható tetszõleges erõrendszer mindig redukálható
egyetlen eredõ erõre é s egyetlen erõpána,

4.7 A kiterjedt merev test egyensú lyának felté tele

A fejezet elejé n megadtuk a pontszerû test egyensú lyának felté telé t.Pontszeû test ese-
té n nagyon ,,könnyû" dolgunk volt, hiszen csak annak kell teljesülnie, hogy a testnek ne
legyen gyorsulása. Ezt azbiztosí tja,ha az erõk összege nulla.
Ha a kiterjedt merev test egyensú lyanak felté telé takarjuk megadni, nem hagyhatjuk ti-
gyelmen kí vül az erõ forgató hatását. Az erõpárnál láttuk, hogy nem elegendõ annak a fel-
té te]nek a teljesülé se, hogy az erõk összege nulla, mert ekkor mé g a test foroghat.Ezé rt a
forgatónyomaté kokra is meg kell adnunk egy felté telt.
Amikor megadjuk az egyensú ly felté telé t,mindig olyan esetre gondolunk, amikor a test
nyugalomban van é s abban is marad.

82
 A kiterjedt merev test vizsgálatánál é rdemes ké t esetet különválasztani. Az egyik eset
az, am7kor a test egy rögzí tett tengely körül foroghat, a másik pedig, amikor a testnek
nincs meghatár ozott tengelye.
Abban az esetben ha a kiterjedt merev test egy tengellyel van rögzí tve, a tengely meg-
akadályozza,hogy a test haladó mozgástvé gezzen Ez minden esetben aztjelenti, hogy a
tengelyné l olyan nagyságú é s irányú ké nyszererõ é bred, amely biztosí tja, hogy az erõk
összege nulla legyen. Ebben az esetben tehát csak az töí té t,lhet, hogy a test a tengely kö-
rül elfordul.
Annak felté tele, hogy a test ne forduljon el a tengely körül az,hogy az erõk tengelyre
vonatkozó forgatónyomaté kainak összege nulla legyen.
Amennyiben ez a felté tel teljesül, a tengellyelrögzí tett test egyensú lyban lesz. Ha nem
teljesül az e1yensú ly felté tele, a test a tengely körül gyorsuló forgómozgást vé gez. Ezze|
a mozgással könyvünk 8. fejezeté ben foglalkozunk.
Amennyiben a kiterjedt merev test nincs tengellyelrögzí tve, aráható erõk hatásáravé -
gezhet gyorsuló haladó mozgást, é s emellett mé g gyorsulva foroghat is. Ha egyensú lyban
van, akkoí az egyensú ly definí ciója alapján gyorsulása nulla.
Ehhez ké t felté telnek kell teljesülnie:
Az elsõ felté tel, hogy a testre ható erõk összege nulla legyen.
A másik felté tel, hogy a testre ható erõk forgatónyomaté kainak összege, brármely pontra
é s bármilyen irányú tengelyre, nulla legyen,
A forgatónyomaté kok összegé nek azé rt kell bármely pontra nullának lennie, mert
amennyiben van olyan pont, amelyre ez az összeg nem nulla, akkor a test a körül a pont
körül forogni fog, mivel nincs rõgzí tett tengelye.

Megjegyzé s: Az elõbbi felté telek következmé nye, ha egy kiterjedt merev testre három, nem párhuzamos
hatásvonalú erõ hat, a test csak ú gy lehet egyensú lyban, ha a három erõ hatásvonala egy ponton megy át.
Amennyiben a három erõ hatásvonala nem egy ponton megy át, a test nem lehet egyensú lyban. A 4.15 ábra je-
lölé seit használva: az F, é s \erõ hatásvonalának M metszé spondán nem megy át azF.' hatásvonala. Ekkor az
M meí szé spontra né zve , zzEté s E, erõ forgatónyomaté ka nulla, hiszen hatásvonaluk átmegy ezen a ponton. Az
E, forgatónyomaté ka viszont nem lehet nulla, mert hatásvonala nem megy át az M ponton, ezé rí a forgatónyo-
maté kok összege sem lehet nulla, tehát a test nem lehet egyensú lyban. Az, hogy a hiárom erõ hatásvonala egy
ponton megy át, nem elé gsé ges felté tel. Mé g teljesülni kell annak is, hogy az erõk összege nulla legyen. Csak
akkor |esz a test egyensÚlyban, ha ez a felté tel is teljesül.

,l.|r,

4.]5 ábra. Amennyiben hóront erõ lutásvonala nem e7y ponton megy át,
a test ezek hatásáro. nem lehet egyensú lyban

83
 Kidolgozott feladat

A 4.16 a ábránláthatõ elrendezé s szerint egy l=2 m hosszú , elhanyagolható tömegû

ní dra egy 10 kg tömegû testet akasztunk, a ní d bal oldali vé gé tõ|x= 0,5 m-re. Mekko-
ra erõvel nyomja a rú d az alátámasztási pontokat?
Megoldás: Amennyiben ismerjük az alátámasztás álta| a rú dra kifejtett E,, E, erõk nagy-
ságát (4.16 b ábta), ismerjük a rú d által az alátámasztásra kifejtett erõket is, hiszen ezek
er&ellenerõ párok. A ní d egyensú lyban van, ezé rt aráhatõ erõk összegé nek é s tetszó
leges tengelyre fölí rt forgatónyomaté kának összege nulla. A nidra hiárom erõhat, az aIá-
támasztások által kifejtett E,,E, erõk é s a testre ható G nehé zsé gierõ.

0,5 m

4,1ó ábra

67Er, $ erók függõlegesen fölfelé mutatnak, amí g a G erõ függõlegesen lefelé mutat,
ezé rt az erÕWe teljesül a következõ egyenlet:

Fr+Fr=G

Az erõk forgatónyomaté kának összege minden tengelyre nulla az egyensú ly miatt. Vá-
lasszuk tengelynek a ní d bal oldali vé gé tlEz azé rtjó, mert u7E, erõ forgatónyomaté ka
eí Te a tengelyre né zve nulla, í gy u forgatónyomaté k szempontjából csak u7Ezerõ sze-
repel ismeretlenké nt. A rú d bal oldali vé ge körül u7Ezerõ az óramutatõ járásával ellen-
kezõ irányba forgat. Forgatónyomaté kárrak nagysága

Mr= Fr,l

A G erõ az õramutatõ jaú sával megegyezõ irányba forgat. Forgatónyomaté kának nagy-
sága
Mr= G, x,

ahol; a G erõkarja. A ké t forgatónyomaté k egyenlõ egymással.

Frl - Gx

84
 EbbõI az

Fr= 75 N
+=
eredmé nyt kapjuk. Az erõWe fölí rt egyenletbe visszahelyettesí tve a bal oldali vé gné l
ható etõre az
4=25N
eredmé nyt kap.luk.
Termé szetesen a forgatónyomaté kok vizsgálatát a másik alátámasztásra mint tengelyre
né zve is elvé gezhettük volna. Ekkor Fr-et tudjuk elõször kiszámolni, s azután Fr-t.

4.8 A sú lyvonal é s a sú lypont

Az eddigiekben láttuk, hogy a kiterjedt testek eseté n nem mindegy, hogy egy erõnek hol
helyezkedik el a hatásvonala, ezé rt anehé zsé gi erõ hatásvonalát sem vehetjük fel tetszõle-
gesen. Egyenletes tömegeloszlású , szabá|yos testek eseté n, mint pé lclául egy kocka, egy
té glatest vagy egy gömb, a nehé zsé gi erõ hatásvonala átmegy a testek közé ppontján. Ezt
mindenki é rzi é s elfogadja bizonyí tás né lkül is. A hatásvonal helyé nek meghatározása a
szabálytalan testek eseté n okoz gondot. Egy másik problé ma az,hogy a kiterjedt testek kü-
lönbözó helyzeteket foglalhatnak el. Egy körté t az aszí ahra tehetünk áIlõ é s fekvõ helyzeí -
ben is. A test helyzete mindké t esetben más, ugyanakkor anehé zsé gierõ mindkettõben füg-
gõlegesen lefelé mutat, tehát hatásvonalánakhelyzete csak a körté hez ké pest változik meg.
A nehé zsé gi erõ hatásvonalát a következõ gondolatmenet alapján adhatjuk meg:
Függesszük föl a testet egy köté l segí tsé gé vel.Ekkor a köté l függõleges helyzetí i, é s a
test egyensú lyban van (4. I7 a ábta). Mivel a testre anehé zsé gi erõn kí vüI csak a köté l hat,
a köté l által kifejtett erõ é s a nehé zsé gierõ termé szetesen egyenlõ nagyságú , ellenté tes irá-
nyú é s egy egyenesbe esik (4.I] b ábra). Ezek szerint a köté l által meghatározott függõle-
ges egyenes a nehé zsé gi erõ hatásvonala.

4.]7 ábra, A stilyl,onal a JölJügges:tõ t,é rn.a által meglutározott egyenes

A nehé zs é gi eó hatásvonalát sú lyvonalnak nevezzik.

A test különbözõhelyzeteiben anehé zsé gierõ hatásvonala más-más módon helyezke-
dik el, tehát egy adott test eseté n nem egyetlen sú lyvonal lé tezik.

85
 Vizsgáljuk meg a különbözõ sú lyvonalak elhelyezkedé sé t egymáshoz ké pest! Ehhez
leí runk egy mindenki által könnyen elvé gezhetõ kí sé rletet.
Egy kemé ny kartonlapból vágjunk kt a 4.18 a ábtán láthatóhoz hasonló szabálytalan
alakzatot, é s egy cé mátra függesszük fel. A fú ggõleges helyzetû cé ma kijelöli a test egyik
sú lyvonalát, amit berajzolunk a lapra. A testet különbözõ pontjaiban fölfüggesztve, az eI-
jarást többször megismé teljük. A kí sé rleteredmé nyeké nt azt kapjuk, hogy a különbözõ
fölfüggeszté sek eseté n kapott sú lyvonalak egy pontban metszik egymást (4.18 b ábra).
Azt mondhatjuk tehát, hogy van egy pont, amelyen a testre ható nehé zsé gi erõ hatás-
vonala a test tetszõleges helyzeté ben mindig átmegy. Ezt a pontot a sú lyvonalak metszé s-
pontja jelöli ki, é s a test sú lypontjának nevezzük. A sú lypont tulajdonké ppen a testre ha-
tó nehé zsé gi eû támadáspontja.

o) b)

4.]8 ábra. A sú lyvonalak meghatórozása egy kartonlap eseté n

Megjegyzé s: A test sú lyponda nem minden esetben pontja a testnek. Ezt legkönnyebben egy gyûrû eseté -
ben láthatjuk be, hiszen az elõzõ eljárást alkalmazva, a sú lyvonalak mindig átmennek a gyûrû közé ppontján.
A gyú rûnek tehát a geometriai közé ppontja a sú lypontja, ami kí vül esik a gyí irí anyagán.

A sú lypont helyé nek meghatátrozása az egyenletes tömegeloszlású szimmetrikus testek

eseté n nem nehé z,hiszen ezek sú lypontja a szimmetria-közé ppontjukba esik. A nem sza-
bályos vagy nem egyenletes tömegeloszlású testek eseté n pedig azthasználhaduk ki, hogy
a sú lypont a nehé zsé gierõ támadáspontja, ezé n a test egyes ré szeire ható nehé zsé gierõk
er edõjé nek a támadáspontj a.
Mé g egy lé nyeges tulajdonsága van a sú lypontnak. Mivel, ezen a ponton a test minden
helyzeté ben átmegy anehé zsé gi erõ hatásvonala, amennyiben a testet ebben a pontjábantá-
masztjuk aIávagy függesztjük föl, a test minden helyzetben egyensú lyban lesz.

Kidolgozott feladat

Hol van a4.19 a ábránláthatõ, elhanyagolható tömegû rú ddal összekötött pontszerû tes-
tekbõl állõ sú lyzómodell sú lypontj a? (m,=0,4 kg, mr= 0,6 kg, l = 60 cm)
Megoldás: A definí ció szerint a test sú lypontja a sú lyvonalak metszé spontja. A ké t tes-
tet összekötõ rú d egy sú lyvonalat hatáttoz meg, mert ha valamelyik tömegné l fogva föl-
függesztjük, a rú d függõleges helyzetû lesz. Ebbõ| az is következik, hogy a sú lypont az

86
összekötõ rú don található. Egy másik sú lyvonalat ú gy hatrározhatunk meg, ha a rûdra
vé kony cé mát kötve azt addig mozgatjuk, amí g vtzszintes helyzetben egyensú lyban
lesz (4.I9 b ábra). Ekkor a cé rna a test egy másik sú lyvonaláthatározza meg. Ebbõl az
következik, hogy a test sú lypontja a rú dnak az a pontja, ahol ebben ahelyzetben a cé r-
na rö gzí té setalálható.

í Tl í Il 2
1

mz9

4.]9 ábra

Termé szetesen számí tással is meghatfuozható ennek a pontnak a pontos helye. Ehhez
hasznáIjuk ki a kiterjedt merev test egyensú lyáról leí rtakat. A testre ható erõket mutat-
ja a 4.19 b ábra a rú d ví zszintes helyzeté ben. Az egyensú ly felté telé bõl következik,
hogy az erõk forgatónyomaté ka bármely tengelyre nulla. A sú lypontrané zve afonáletõ
forgatónyomaté ka nulla, í gy aké t tömegre ható nehé zsé gierõnek az eí í evonatkozó for-
gatónyomaté ka egyenlõ. Az ábrajelölé seit használva fölí rható a következõ egyenlet:

mr. 8.X|= m2. 8.x2

Az egyenletet g-vel osztva az
m{ ]= m;X2

adódik. Az egyenletben szereplõ x, é s xretõkarok összege egyenlõ a rú d hosszával.

xr* xr= l
Az egyenletbõl x,-et kifejezzük
xr= l-x,
é s behelyettesí tjük a forgatónyomaté kokra kapott egyenletbe :

mr(l-xr) = m{z

A zatõjel, felbontása é s az egyenlet átrendezé se után az

87
 összefüggé shez jutunk. Az adatok behelyettesí té se után az

Xz= 24 cm

adóclik. Az x, távolságra pedig az

r= 36 cm,

4.9 Egyensú tyi helyzetek

Ré szletesen tiárgyaltuk a kiterjedt merev testek egyensú lyának felté telé t.Megállapí tot-
tuk, hogy egy kiterjedt merev test akkor van egyensú lyban, ha a rá ható erõk é s forgató-
nyomaté kok összege nulla. Az egyensú lyban lé võ testek mindaddig megmaradnak ebben
az állapotban, amí g valamilyen hatás ki nem mozdí tja õket egyensú lyi helyzetükbõl. Az
egyensú lyi helyzetek azonban lé nyegesen különböznek egymástól.
Aví zszintes talajrahelyezett lapos doboz azon a helyen marad, ahová tettük, é s nem
fog elmozdulni vagy fölborulni. Amennyiben valamelyik keskeny oldalára állí tjuk, akkor
aránylag kis löké s hatására is fölbillen, é s a legnagyobb felületûLapján fog elhelyezkedni.
Az áIlõ|ámpák talpa nagy felületû é s nagy tömegû, mert í gy biztosabban állnak. Ha vala-
ki mé gis meglöki, nem felté tlenül borul föl, hanem megbillen, majd visszaáll eredeti hely-
zeté be. Ha nagytakarí táskor a polcról leszedett könyveket egymásra pakoljuk, egy idõ
után ú jabb oszlopot kezdünk, mert a tú l magasra rakott könyvek billegnek é s könnyen fel-
dõlnek. Egy ceruzát e|é g könnyû a kihegyezet|envé gé n megállí tani, de nem kell nagyon
megbillenteni ahhoz,hogy fölboruljon. A hegyé n szinte lehetetlen megállí tani, é s ha sike-
rül is, a legkisebb löké s is fölborí tja. Ugyanilyen remé nytelen, biár nem lehetetlen, egy lab-
dán egy másikat megállí tani. Ha mé gis sikerül, akkor a legkisebb rázkõdás következté ben
a fölsõ legurul. Yalõszí nû mindenki hintázik egyszer-egyszer valamilyen szé ken. Ekkor a
szé k ké t lábán billeg az illetõ ú gy, hogy hátra- vagy elõrebillenti magát, majd szé kestõl
visszabillen. Egyesek né ha tú lzottan hátrabillennek, aminek elé g veszé lyes hanyatt esé s a
következmé nye. A keljfeljancsi az eÁdigi pé ldráktól abban különbözik, hogy akármennyi-
re is kibillentjük egyensú lyi helyzeté bõl, mindig talpra áll é s elõbb-utóbb eredetí helyze-
té ben kerül nyugalomba.

A fölsorolt pé ldákban a testek egyensú lyban vannak, de az egyes esetek nagyon külön-
böznek egymástól. A lapos doboz, a szé ken hintázõ szemé ly vagy a keljfeljancsi egyen-
sú lyi helyzete jóval biztosabb, mint a hegyé n kiegyensú lyozott ceruza vagy az egymáson
megállí tott labdák. Bizonytalannak é rezzik a magasra rakott könyvkupachelyzeté t is, de
nem annyira, mint a hegyé n á|lõ ceruzáé t.
A fcilfüggeszté s vagy a|átámasztás által egyensú lyban lé võ kiterjedt merev test egyen-
sú lya lehet biztos (stabilis), bizonytalan (labilis) é s közömbös (indifferens).

Vizsgáljuk meg ré szletesen az egyes egyensú lyi helyzeteket!

A 4.20 a, b, c ábrán egy lé c egy jól csapágyazott tengellyel van rögzí tve. A lé c mind-
három esetben egyensú lyban van. A ráhatõ erõk összege é s a forgatónyomaté kok össze-
ge nulla,

E8
 q) b) c)

4.20 ábra. A rûd kiilönbözõ egyensú ll,i helyzetei ('l'a lap sí klú rantcrõle qes tengely)

Az a esetben a test sú lypontja a tengely alatt található. Ha kimozdí tjuk ebbõl ahelyzet-
bõl, majd magáûahagyjuk, alé c az eredeti helyzete felé fog elindulni. Ez azé rt van, mert a
nehé zsé gi erõ aT tengely körül alé c elfordulásával ellenté tes irányba forgat (4.2I a ábra).
Ennek kö
vetkezté ben az e1yensú lyi he|yzeí bõl törté nõ kimozdí tás után a testet magfua
hagyva, az az egyensú lyi helyzet felé mozdul eI. Az egyensú lyi helyzet körül leng egy ide-
ig, majd a lé gellenállás é s a tengelyné l föllé põ sûrlõdás hatásiára eredeti helyzeté ben meg-
ál1. Egy másik lehetsé ges magyarázat: A kimozdí táskor alé c sú lypontja magasabbra kerül.
Mivel a testek mindig a lehetõ legmé lyebbre törekszenek, ha a testet elengedjûk, az ú gy fog
elmozdulni, hogy a sú lyponda mé lyebbre kerüIjön. Ezé rt az eredetihelyzete felé indul el.

o) b) c)

4.2I ábra. Magyarázat a különbözõ egyensú lyi helyzetekre

Biztos vagy stabilis az az egyensú lyi helyzet, amelybõlha kimozdí tjuk a testet, majd
magátra hagyjuk, az visszaté r eredeti helyzeté be.
A b esetben a lé c sú lypontja a tengely fölött van. Ha ebbõl ahelyzetbõl kibiltentjük, a
lé c tovább fordul, egé szen az a esetben leí rt biztos egyensú lyi helyzetbe.Ez azé rt van, mert
az e1yensú lyi belyzetbõl való kimozdí tás után a nehé zsé gi erõ az elfordu|ás iányába to-
vább forgatja a lé cet (4.21 b ába). Másik magyaráaatot ebben az esetben is a sú lypont se-
gí tsé gé veladhatunk. Amikor kimozdí tjuk a testet az e1yeí Lsú lyihelyzeté bõ|, a sú lypont
mé lyebbre kerül. Ha tovább fordul ebbe az tányba, a sú lypont tovább süllyed, ezé t"
amennyiben magára hagyjuk, tovább fog mozogni a megkezdett irányba.

89
Bizonytalan vagy labilis az az egyensú lyihelyzet, amelybõlha bármilyen kis mé rté kben
kimozdí tjuk a testet, majd magfua hagyjuk, a test nem té r vissza eredeti helyzeté be, ha-
nem a kimozdí tás irányába tovább mozogva egy ú j egyensú lyi helyzetet foglal el, amely
már stabilis.
A c esetben a tengely a lé c sú lypontján megy át. Ekkor alé cet bárhogyan is forgatjuk el
a tengely körül, mindig abban a helyzetben marad, amelyben magátta hagytuk. Ez azé rt van,
mert a ráhatõ ké t erõ hatásvonala átmegy a tengelyen, ezé rt a forgatónyomaté kuk nulla.
Tehát nincs olyan erõ, amely ebbõl ahe|yzetbõl visszavinné az eredeí ibe, vagy átvinné egy
ú j egyensú lyi helyzetbe. A test ebben ahelyzetben marad egyensú lyban. A sú lypont helyé -
vel való magyarázat a következÕ. Mivel a tengely átmegy a sú lyponton, a testet kimozdí t-
va egyensú lyi helyzeté bõl, a sú lypont nem kerül sem magasabbra, sem alacsonyabbra. Ha
a kimozdí tás utián magára hagyjuk, megmaí ad abban a helyzetben, merf elmozdulva sem
változk a sú lypont magassága.
Közömbös vagy indifferens az az egyensú lyi helyzet, amelybõl ha kimozdí tjuk a testet,
majd magára hagyjuk, a test a kimozdí táshelyzeté ben marad egyensú lyban.

Megjegyzé s; Szoktak használni egy negyedik elnevezé st is. Ez a metastabilis egyensú lyi helyzet. Ilyen a
kihegyezetlen vé gé nálló ceruza vagy a vé gé reállí ton mé terrú d helyzete. Ha csak egé sz kicsit billentjük meg
õket, nem boru]nak föl, de nem kell tú l nagy billenté s ahhoz, hogy földõljenek. Ez az egyensú lyi helyzet te-
hát csak kis kité í té seseté n biztos egyensú lyi helyzet.

4.10 Egyszerû gé pek

Az egyszerû gé pek olyan eszközök, amelyek segí tsé gé velmegváltoztathatjuk az erõ
lrányát, támadáspontját, segí tsé gükkel erõkifejté sünket megsokszorozhatjuk. A hé tközna-
pi é letben szinte mindenhol használjuk ezeket az eszközöket, ané lkül, hogy ez tudatosod-
na bennünk. Az egyszerõ gé peket ké t csoportba sorolhatjuk. Az egyik csoportba az eme-
lõ rendszerõ, a másik csoportba alejtõ rendszerû egyszerû gé pek tartoznak.
Általában az egyszeú gé pekhasználata közben_iestekeimozgatunk, tárgyalásunk so-
tán azonban azt az esetet í rjuk le, amikoí az egyszerû gé p segí tsé gé velezeket a testeket
egyensú lyban tartjuk. Az í gy kapott eredmé nyek é rvé nyeseklesznek a test egyenletes
mozgatása eseté n is.

Az emelõ

Az emelõ egy tengely körül elfordí tható rú d. Az erõkí fejté s nagyságának megsokszo-
rozásátra használjuk. Ké t tí pusát ktilönböztetjük meg: az egykatú é s ké tkarú emelõt.
Az egykarú emelõ eseté n a teher é s az erõ az emelõ lgyanazon oldalán van a tengelyhez
ké pest (4.22 a ábra). A ké tkarú emelõ esté n a teher é s az erõ az emelõ különbözõ oldalán ta-
lálható (4.22 b ábra).
Az egyensú ly felté telé tfölí rva megkapjuk a teher által kifejtett G erõ é s az emelõt hasz-
náló szemé ly é ltal kifejtett F erõ közötti kapcsolatot. A 4.22 a, b ábran láthatõ egykarú é s
ké tkarú emelõ eseté n az emelõre ké t vé gé nhatóké t erõ ellenté tes irányba forgat. Egyensú ly
eseté n forgatónyomaté kaik nagyságrának meg kell egyezn| ezé rtigaz akövetkezõ egyenlet:

Gk, = Fk,
90
ahol k, a teher által kifejtett erõ eûkarja (ezt szokás teherkarnak is neveznl), krpedí g az
F erõ erõkarja. Az egyenletbõl kifejezve az etõt az

r _5c
h

eredmé nyt kapjuk. A vé geredmé nybõl látható, hogy arány szabja meg a használó
^ L
által kifejtendõ erõ nagyságát. Amennyiben k, sokszorosa t,-nek, ú gy a kifejtett erõ tö-
redé ke lehet a teher sú lyának.
Az emelõ elvé n mûködnek a fogók, ollók, az autõban a p dálok , aké zí fé kkarja, a mé r-
legek. Az emelõkkel az a baj, hogy segí tsé gükkel csak kis távolságra lehet a testeket föl-
emelni vagy elmozdí tani.

ffi

4.22 ábra. Az egykarú é s ké tkarú entelõ

A csigák

Az emelÕ elvé n mûködnek a csigák is, de ezek folyamatos emelé st tesznek lehetõvé . A
csiga egy olyan keré k, amelyet e1y, a peremé n körbefutó köté l segí tsé gé velforgatunk. A
köté l nem csú szka csigán, hanem azzal együtt mozog. A csigáknak ké t alaptí pusavan: az
állócsiga, amelynek tengelye rögzí tett, ezé rtcsak forgómozgást vé gezhet é s a mozgócsiga,
amelynek tengelye nincs rögzí tve, ezé rí egyszelTe vé gezhet haladó é s forgómozgást.Ezen
ké tfajta csiga megfelelõ kombináciõjával bonyolult csigasorok állí thatók össze.
A4.23 a ábránláthatõ állócsiga tulajdonké ppen egy olyan ké tkaní emelõ, amelynek te-
herkarja é s erókarja megegyezik, ezé rt az emelõkné l látottak alapján igaz az

F.r=G.r
egyenlet. Az egyenlet ké t oldalát osztva a csiga sugarával az

F=G
eredmé nyt kapjuk, amely azt jelení i, hogy az állõcsiga segí tsé gé vela testet ugyanakkora
erõvel tudjuk egyensú lyban tartani, mint né lküle. Az állócsigával csak az erõ irányátvá|-
toztatjuk meg.

91
 b)

4.23 ábra. Az óllót,stga é s ulkalnlazósu

Az állócsigát gyakran használják é pí tkezé sekné l.Amikor pé ldául egy családiház pad-
lását javí dák, atetõrõl kinyú ló jõl' rögzí tett rú dra szerelik föl (4.23 b ábra) é s ennek segí t-
sé gé veljuttatják föl a betont é s az egyé b anyagokat a tetõre. Ez í gy kevé sbé fáradságos,
mert annak a szemé |ynek, aki fölhú zza a vödröt, nem kell fölmennie a padlásra, ezenkí -
vül álló helyzetben lefelé hûzni a kötelet sokkal könnyebb, mint atetõné I felfele hú zni.

A mozgócsiga eseté n a tengely nincs rögzí tve. A használat során a csiga elmozdulhat
(4.24 a ábra). A csigán átfutó köté l egyik vé gé taz A felfiggeszté s tartja, mí g a másik vé -
gé t tartja a csigát használó szemé ly. Tulajdonké ppen a testet ké t köté l tartja, ezé rí sú lya a
ké t köté len oszlik el egyenlõ mé rté kben.Az egé sz olyan, mint a ké tfülû szatyor. Ha ket-
ten fogják egy-egy fülé t, mindenkire a szatyor sú lyának a fele jut. Az ábra jelölé seit hasz-
nálva azt mondhatjuk tehát, hogy a mozgõcsiga eseté n az F erõ fele a test G sú lyának.
Egyenlettel:

,=i"
A mozgócsigát általában egy állócsigával kombinálják, mint ahogyan azt a 4.24 b ábra
mutatja. Ez azé tjó, mert í gy az erõ irányát is változtathatjuk.

Megjegyzé s; A mozgócsigára kapott eredmé nyünket a forgatónyomaté k segí tsé gé vel is megkaphatjuk. A
4.24 a ábrán látható mozgócsiga egyensú lyban van. A kiterjedt merev test egyensú lyának felté tele,,hogy aráha-
tó erõk összege é s a rá ható erõk bármely pontra fölí rt forgatónyomaté kainak összege nulla legyen. Irjuk föl a for-
gatónyomaté kot az M pontra| Az AM köté ldarabban é bredó erõ forgatónyomaté ka nulla, mert hatásvonala átmegy
az M ponton. A G erõ forgatónyomaté ka Gr, é s az óramutató járásával megegyezõ irányú . Az F erõ forgatónyo-
maté ka F .2r, é s az óramutató járásával ellenté tes irányú . Ennek a ké t forgatónyomaté knak meg kell egyeznie.

Gr = F.2r
Amibõl 2r-re| való osztás ulán az F erõ nagyságára az

F=+
eredmé ny adódik.

92
 o) b)

4.24 ábra, A mozgóc,siga

o) b)

4.25 ábra. A közönsé ges csigasor 4.2ó ábra. Az archimcdesi t,sigusor

93
 Több áIlõ- é s mozgócsiga összekapcsolásával csigasort ké szí thetünk. A 4.25 a, b ábrán
közönsé ges csigasort láthatunk. Amennyiben ugyanannyi állócsigát alkalmazunk, mint
mozgócsigát, az egyensú lyban í artáshoz szüksé ges erõ

G
,
zn

aho| n a mozgõcsigrák száma. A közönsé ges csigasornak a 4.25 b ábránláthatõ változatát

használják a gyakorlatban, pé ldául daruk drótköteleit vezetik keresztül ilyenen.
A 4.26 ábrán egy másik lehetsé ges elrendezé s láthatõ. Ezt archimedesi csigasornak ne-
vezik. Az ábrán l-gyel jelölt mozgócsiga miatt arujta áNezeí ettköté l erõvelhûzza a}-es
$
ft erõvel hûzza a harmadik
mozgócs igáí , ame|y az õt hûzõ erõ felé vel, tehát mozgÓ-
csigát. A harmadik csiga ismé t megfelezi aráhatõ erõt, í gy az állócsigan átvetett köté l vé -
gé t mindössze ,rugy, ágí erõvel kell tartani ahhoz, hogy a rendszer egyensú lyban
$
legyen. Láthatõ,togy minden ú jabb mozgócsiga beiktatása felezi az erõt. Általárros an azt
móndhatjuk, hogy n darab mozgócsiga alkalmazása eseté n M egyensú lyozó erÕ:

G
'2n

Az eredmé ny megdöbbentõ! Amennyiben 10 darab mozgócsi gábó| álló archimedesi csi-

gasort állí tunk össze, egy 1 t tömegû testet kisebb erõvel tudunk megtartani, mint egy 1 kg
iclmegût. Azt, hogy csigasorok segí tsé gé velrendkí vül nagy terheket lehet mozgatni,
Arkhimé dé sz(i. e.287-212) fedezí e fel. Okori törté netí rók följegyzé sei szerint egyszer egy
bonyolult csigasor segí tsé gé velkönnyedé n kivontatotí a szfuazföIdre egy megrakott hajót.
Az áIta\aké szí tetthadigé peknek köszönhetõen arómai hadseregnek ké t é vé bekerült, mire
etfoglalták Siracusát, ahol é lt. A város bevé telekor egy római katona oltotta kj az é leté t.

A hengerkeré k

A hengerkeré k tulajdonké ppen a ké tkaru emelõ é s a csigák kombináciõja. Közös ten-

gelyre erõsí tett hengerbõl é s keré kbõI áI (4.27 ábra).
A teher a hengerre csé vé ltköté l vé gé nfügg, é s ezt tartjuk egyensú lyban a keré kre csé -
vé lt köté l segí tsé gé vel.A teher sú lyának forgatónyomaté ka egyenlÕ a keré kre csé vé ltkö-
té l v é gé rekifej tet t er õ forgatónyom até káv al. Egyenlettel :

Gr=FR
Ebbõl az egyensú lyban tartáshoz szüksé ges erõ:

F -kG

94
 l,
4.27 ábra. A hengerkeré k

Láthatõ, hogy miné l nagyobb a keré k sugara a henger sugarához ké pest, annál kisebb
erõ kell az egyensú lyban tartáshoz. A hengerkereket szé les körben használjak a gyakor-
lati é Ietben. Falvakban mind a mai napig haszná|ják a kerekes kutat, ahol a vödröt egy
lánccal vagy vé kony köté llel rögzí tik a tengelyre. A kú t kereké t forgatják, é s í gy eresz-
tik le az üres vödröt, illetve emelik föl a ví zzel teli vödröt. Egy másik alkalmazás a gé p-
jármûvek kormánykereke, a keré kpár kormánya é s hajtókarj a, bátr ebben az esetben a
kereket egy kar helyettesí ti.

A lejtõ

Biztos sokan láttak miár autómentõt, amikor aszállí tõ utánfutóra é ppen fölhûzzákamû-
szaki hibás autót. Ezûgy törté nik, hogy az utánfutóhoz illesztett nánylag hosszú lejtõn
egy csörlõhú zzaföl az autót. Ez a csörlõ nem lenne ké pes fölemelni az autõt, de ezen a
lapos lejtõn föl tudja hûzni, mert kisebb erõ szüksé ges ehhez.

4.28 ú bl,u, A lejtõ

A második fejezetben már volt szó a lejtõre helyezett test mozgásátõl. Ekkor láttuk,
hogy a sú rlódásmentes lejtõre helyezett testre ható erõk összege lejtõí rányú , nagysága
mgsina (4.28 ábra). Amennyiben a testet ezen a lejtõn egyensú lyban akarjuk tartani,
akkor ugyanekkora, de ellenté tes irányú erõt kell kifejtenünk a testre. Az egyensú lyban
tartáshoz szüksé ges erõ nagysága tehát:

F=mTsina
95
 Láthatjuk, hogy a kifejtendõ erõ anniál kisebb, miné l kisebb alejtõ hajlásszöge.
A lejtõnek mint egyszerû gé pnek a leggyakoribb alkalmazásaahegyi szerpentin. A ma-
gas, meredek hegyekre fölvivõ utak hosszasan kanyarognak, ezáItal azú t a meredek hegy-
oldalnál jóval kisebb hajlásszö gûlejtõvé szelí dül. Ezt az emelkedõt a jarmûvek már ké pe-
sek ,,megmászni".

A csavar

A csavar tulajdonké ppen egy henger oldalába vágott lejtõ. Segí tsé gé velrendkí vül nagy
erõket tudunk kifejteni. Gyakorlati alkalmazása során a hengerkeré kkel kombinálj,ák. A
4.29 ábrán látható csavaí jelenti a hengerkeré k hengeré t, a becsavaráshoz használt csavar-
kulcs pedig a kereket. A kulcsra kifejtett é rintõ irányú erõ többszöröse hat a csavar fejé re
é rntõirányban. A csavar ezt az é rintõlrányû erõt, tovább sokszorozva, hossztengelyé nek
irányába mutató mé g nagyobb erõvé alakí tja.
Csavart használnak testek egymáshoz erõsí té sé re,csavar segí tsé gé velrögzí tjük az
aszta| szé lé rea darálókat is, de a darálón is egy csavar pré seli át a dará|andó anyagot. A
szõlõpré sben is csavar segí tsé gé velhozzák lé tre azt az erõt, amely a mustot kinyomja a
szõIõbõl.

1.29 ú hra. A csul,ar

Az é k

Azé kegy moz9atható lejtõ. Anyagok szé tfeszí té sé re,illetve testek rögzí té sé rehasznál-
ják. Az é k használata megkönnyí ti pé ldáu| afavágást. A nehezen hasí tható farönkök ese-
té n a fejszé t belevágjrák a rönkbe, é s az í gy keletkezett ré sbe helyezett é ket kalapáIvaha-
sí dák szé t a rönköt (4.30 ábra). A másik alkalmazási területe a rögzí té s. Omladozõ falak
kitámasztásához gerendiákat szoktak kié kelni, hogy a gerenda jobban a falnak feszüljön
(4.3I ábra). A Iegközismertebb alkalmazása azonban szerszámok nyelé nek kié kelé sc.

4.30 óbra. Az é k 4.3] ábru. Az é k alkultttu:ú su u gvukorluí bun

96
 4.11 Munkavé gzé s egysz erû gé pekkel
Az egyszerû gé pek alkalmazása során csak erõkifejté sünket sokszorozzuk meg
vagy az erõkifejté s irányát változtatjuk me§, munkát azonban nem takarí tunk meg.
Ha pé ldául egy testet fölemelünk egy bizonyos magasságba, az emelé si munka csak a
test tömegé tõl é s attól a magasságtõ| függ, ahová a testet fölemeltük. Munkavé gzé sünk
nem lehet kevesebb akkor sem, ha egyszerû gé pet alkalmazunk. Ez ûgy valósul meg,
hogy ugyan kisebb erõt fejtünk ki, de hosszabb ú ton. A szüksé gké ppen föllé põ sú rló-
dás következí é ben pedig nemhogy kevesebb, hanem több munkát kell vé geznünk, mint
az egyszerû gé p alkalmazása né lkül.

Kidolgozott feladat

Mennyi munkát vé gzünk, ha egy 100 kg tömegû testet egy mozgócsiga segí tsé gé vel
emelünk föl 5 m magasságba?

o)

4,32 ábra

Megoldás: A 4.32 a ábrán berajzoltuk a testekre ható erõket. A mozgõcsigráról leí rtak
alapján tudjuk, hogy az F erõ fele a testre hatõ mg nehé zsé gierõnek.

p-m8
2

A munkavé gzé s kjszámí tásához a köté l vé gé nekelmozdulását kell meghatároznunk. A

köté l vé ge pontosan ké tszer annyit mozdul el, mint amennyit a mozgõcsigára függesz-
tett test. Ez azé rt van, mert amennyiben a test emelkedik h-l, az Õttartõ ké t köté l egyen-
ké nt h-val lesz rövidebb. Mivel a köté l hossza nem változk, ezé rt a 2h rövidülé s ú gy
következhet be, hogy az állõcsiga jobb oldalan a köté l vé ge 2h-t mozdul el (4.32 b
ábra). A köté l szabad vé gé rekifejtett erõ mindig köté lirányú , ezé rt az etõ irányába tör-
té nõ elmozdulás 2h. Ebbõl a munkavé gzé s nagysága:

97
 W_F2h=ffzt =m7h= 100 kg.rOP.5 m = 5000 J

Ez a munka megegyezik azzal a munkával, amit ahhoz kell vé geznünk, hogy egy 100
kg tömegû testet 5 m magasra emeljünk. Tehát valóban nem takarí tunk meg munkát,
csak az erõkifejté st csökkentjük.

Osszefoglalás
Nyugalmon a test azonáIlapotát é rtjük, amikor a test sebessé ge nulla. Egyensú lyról ak-
kor beszé lünk, ha a test gyorsulása nulla. Ennek következmé nye, hogy a nyugalomban lé -
võ test gyorsulhat, az egyensú lyban lé võ test pedig egyenes vonalú , egyenletes mozgást
vé gezhet.
Egy test akkor tekinthetõ pontszerûnek, ha avizsgált mozgás vagy kölcsönhatás szem-
pontjából mé retei elhanyagolhatóak. Minden más esetben kiterjedt testké nt kell kezelni.
A kiterjedt testeket további ké t csoportba osztottuk. Amennyiben a test aví zsgált problé -
mában nem szenved sziámottevõ alakáltozást, kiterjedt merev testnek tekintjiik, egyé bké nt
pedig deformálható testké nt kezeljtik. Ebben a fejezetben a pontszeû é s a kiterjedt merev test
egyensú lyi helyzeteit vizsgáltuk.
A pontszerû test egyensú lyának a felté tele, hogy aráhatõ erõk összege nulla legyen.

EF=0

A merev test eseté n a testre hatõ eûnek van forgató hatása is. Az erõ forgatõ hatásá-
nak mé rté ké ülbevezettük a forgatónyomaté kot. Az erõ egy adott tengelyre vonatkozó for-
gatónyomaté ka egyenló az erõ é s az erõkar szorzatával. Az erõkar az erõ hatásvonalának
a tengelytÕ| mé rt távolsága.

M=Fk,
ahol M a forgatónyomaté k, F
az erõ é s k az erõkar jele.
Az erõ forgató hatása miatt a kiterjedt merev testre ható erõket nem olyan egyszeû
összegezni, mint a pontszerû test eseté n. Megmutattuk a párhuzamos hatásvonalú erõk
összegzé si szabály át. Eközben megismertük az erõpárt, amely a legegyszerûbb olyan erõ-
rendszer, amelyet nem lehet egyetlen erõvel egyensú lyban tartani.
Ké t egyenlõ nagyságû,párhuzamos hatásvonalú ellenté tes irányû erõ alkot egy erõpan.
Láttuk, hogy az erõpár összege nulla, de forgatónyomaté kának nagysága bármely tengely-
re állandó. Sftjukra merõleges tengely eseté n a forgatónyomaté k

M_Fd,
ahol F az erõpárban szereplõ erõk nagysága, d pedig a ké t erõ hatásvonalának távolsága.
A kiterjedt merev test egyensú lyrának felté tele, hogy a testre ható erõk összege nulla le-
gyen, é s az erõk forgatónyomaté kainak összege nulla legyen biármely tengelyre né zve.

98
 A kiterjedt merev testre ható nehé zsé gíerõ hatásvonalát sú lyvonalnak nevezzú k, é s lát-
tuk, hogy a sú lyvonal a test minden helyzeté ben a test ugyanazon pontján megy át.
Az egyensú lyban lé võ merev test egyensú lyi helyzeté t vizsgálva három tí pust külön-
böztetünk meg. A biztos, a bizonytalan é s a közömbös egyensú lyi helyzetet.
Azt az egyensú lyi helyzetet nevezzük biztosnak, amelybõl kimozdí tva a testet vissza-
té r eredeti helyzeté be. A bizonytalan egyensú lyi helyzetbenIé võ testet kimozdí tva, majd
magáta hagyva, a test nem té r vissza eredeti helyzeté be, hanem egy ú j, biztos egyensú lyi
helyzetet foglal el. A közömbös egyensú lyi helyzetbõI kimozdí tott é s magáta hagyott
targy azûj helyzetben marad egyensú lyban.
Az erõktfejté sünket megsokszorozõ eszközöket egyszerû gé peknek neveztük. Ké t nagy
csoportba osztottuk õket. Az elsõbe az emelõ rendszerû, a másodikba a lejtõ rendszerû
egyszerû gé pek tartoznak. Emelõ rendszeû egyszerû gé p az egy- é s ké tkaru emelõ, az ál-
ló- é s mozgócsiga, a hengerkeré k. Lejtõ rendszerû egyszeû gé p alejtõ, a csavar é s az é k.
Az egyszerû gé pek csak az erõkifejté s nagyságátváItoztatják meg, munkát nem tudunk
megtakarí tani velük.

Tanácsok a feladatok megoldásához

o ké szí tsegyszerõ vázlatot avizsgált szerkezettõl, eszközrõl, amely jól mutatja a mé rete-
ket é s a szögeket!
o válaszd ki a tárgyat (pé ldául a terhet vagy egy csomót a köté len), amely egyensú tyban
van! Rajzold be nyilakkal (ól teszed, ha szí nes tollat vagy ceruzáthasználsz) a más tes-
tek által eí Te a í fugyra kifejtett összes erõt|. Összetett rendszer eseté n több ilyen pontot
kell kiválasztanod, ezek erõábráit rajzold meg külön-külön.
o Rajzolj cé lszerûen felvett vonatkoztatási rendszert az ábrára, pé ldául sú rlódás eseté n a
koordinátatengelyek a felülettel párhlzamos, illetve arí a merõleges irányba mutassa-
nak! Bontsd fel a tengelyek irányába mutató összetevõkre az összes erõt! Amelyiket már
felbontottad, azt halványan hú zd át!
o Az x é s az y irányba mutató összetevõk elõjeles összegé nek egyensú ly eseté n nullának
kell lennie. Ez ké t egyenletet jelent, amelyekbõ| áItalában ké t ismeretlen mennyisé get
hatfuozhatsz meg (ezek lehetnek erõk, szögek, távolságok stb).
o Merev test egyensú lyának vizsgáIatakor gondosan váIaszdki, hogy melyik tfugy egyen-
sú lyi áIlapotátveszed számí tásba! Ábrádra csak azokat az erõketrajzoldbe, amelyek er-
re a testre hatnak, ne vedd figyelembe azokat az erõket, amelyeket a kiváIasztott test fejt
ki a környezet&e!
o Jelöld ki a pozití v forgásirányt! Ha cé lszerû, akkor ne az erõk, hanem a vonatkoztatá-
si rendszer tengelyei irányába mutató erókomponensek (összetevõk) forgatónyomaté -
kát vedd figyelembe. Gyakran a feladat szövegé bõl termé szetes módon adódik a for-
gástengely helye. Ha nem, akkor ú gy válaszd ki a forgástengely helyé t, hogy az aleg-
egyszerûbb megoldáshoz vezessen! Ajánlatos olyan pontba felvenni a forgástengelyt,
amelyen ismeretlen etõ hatásvonala megy át (pé ldául csukló), mert í gy ennek az erõ-
nek a forgatónyomaté ka erre a pontra nulla, hiszen az erõkar nulla.

99
o Í rd fel az egyensú ly felté telé tkifejezõegyenleteket! Áltatában ké t erõkomponenseket
tartalmazó egyenleted é s egy forgatónyomaté ki egyenleted lesz. Soha ne keverd össze
az x é s azy tengely menti erõösszetevóket egy egyenleten belül! Ezek mindig külön
egyenletbe kerüljenek.
o Egyszeû gé pek vizsgálatakor gyakran gyorsabban juthatsz el amegoldáshoz,hanem az
erõk é s a forgatónyomaté kok egyensú lyát veszed számí tásba, hanem az erõ é s a teher ál-
ta| vé gzett munkák nagyságát teszed egyenlõvé .

ké rdé seké s feladatok

Ké rdé sek
1. Milyen elven mûködik a keljfeljancsi?
2.l|ví .ié ttguggolnak le a sí zõk, amikor nagy sebessé ggel haladnak?
3. Az állólámpákn*, á magas poharakrrakaz alja jóval nehezebb, mint a többi té sze. Mié rt?
4.Ha egy szekré nyt kicsit megbillentünk, akkor az visszabillen. Magyarázdmeg a sú ly-
pont segí tsé gé vel,hogy meddig kell a szekré nyt billenteni, hogy fölboruljon!
5. Megállí tható-e egy fé lhenger egy lejtõn ú gy, hogy a palástján á1l?
6. Sorolj föl pé ldákat arta, hogy a sú lypont a testen kí vül található!
7 . L,ehet-e olyan elrendezé st ké szí teni, hogy a hegyé n állõ ceruza stabil egyensú lyi helyzetben
legyen?
8. Mié rt alacsony é pí té sûeka sportautók?
9. Magyarázd meg a harapófogó mûködé si elvé t!
l0. Mondj pé ldákat a hengerkeré k gyakorlati alkalmazásátra, é s magyaráad meg a mûködé -
siik elvé t!
11. A taliga az egyszerû gé pek mely csoportjábatartozik? Magyarázdmeg, hogy milyen
elven csökkenti az erõkifejté st!
,2. Hogyan valósí tható meg az,hogy egy testet sú lyánál nagyobb erõvel kelljen egyensú lyban
tartani?
13. Mié rt elõnyösebb emelkedõn a hátsókeré k-meghajtású autó?

Feladatok
1. Egy 2 m hosszû, l0 kg tömegû,ví zszintes helyzetûrud ké t vé gé nvan alátámasztva. A
ní dra a bal oldali vé gé tõ|0,5 m-re elhanyagolható tömegû fonállal egy 10 kg tömegû
testet akasztunk (4.33 ábra). Mekkora erõvel nyomja a rú d ké t vé ge az alátámasztást?
(75 N; 125 N)

2m
*Q,§6+ m

4.33 ábra

100
2. A 4.34 ábta szerinti elrendezé sekben mekkora erõvel kell a fonál vé gé ttartani, ha a
rú d hossza3 m, tömege 10 kg, aráakasztott test tömege 5 kg, é s a bal oldali alátámasz-
tástól 2,4 m távolságban van? (90 N é s 45 N)

4.34 ábra

3.Egy elhanyagolható tömegû 1 m hosszú rú d ké tvé gé reegy 4 kg é s egy 12 kg tömegû

testet akasztunk. A nehezebb testtõl milyen távolságban kell a rudat alátámasztani,
hogy egyensú lyban legyen? (25 cm)
4. A 4 .35 ábrán láthatõ rú d töme ge 12 kg, hossz a 2 m. A rudat egy sú rlódásmentes csuk-
lóval rögzí tettú k a falhoz. Mekkoraetõ é bred avuszintessel 30o-os szöget bezarõkö-
té lben? Mekkora é s milyen irányú eûtfejt ki a csukló a ní dra? (l20 N; 120 N a ví z-
szinteshez ké pest 30'-ban)

4.35 ábra

5. Oldd meg az e\õzõ feladatot abban az esetben, ha arûdra, annak fal felõli vé gé tõ|0,5
m távolságí a egy 8 kg tömegû testet akasztunk! (160 N; 183,3 N a ví zszinteshez ké -
pest 40,9o-ban)
6. A 4.36 ábrának megfelelõen egy 1,5 m hosszú , 8 kg tömegû rudat ké t köté llel felfüig-
gesztünk. A kötelek aví zszintessel45o-os szöget zámakbe. Mekkorák a kötelekben é b-
redõ erõk? (56 N, 57 N)

4.3õ ábra

7. A 4.37 ábránláthatõ rudat egy sú rlódásmentes csukló rögzí tí a falhoz. A nid alsó vé -
gé t egy ví zszintes helyzetû köté l segí tsé gé veItartjuk ú gy, hogy a rú d a függõlegessel

101
 30o-os szöget zátr be. Mekkora a köté lben é bredõ etõ,ha a rú d tömege 20 kg, hossza
2 m? Mekkora é s milyen irányú erõt fejt ki a csuklõ aú dta? (57,7 N; 208,2 N a ví z-
szinteshez ké pest 73,9o-ban)

4.37 ábra

8. Milyen nagyságú erõvel tudunk egy 1 t tömegû terhet fölemelni a 4.38 ábrán látható
eszkõz segí tsé gé vel?A hengerkeré k hengeré nek sugara ,, = 0,1 m, a keré k sugara R =
0,3 m. (1667 N)

4.38 ábra

9. Hány db csigából álló közönsé ges csigasor segí tsé gé veltudniánk föleme|ni az e|õzõ fe-
ladatbeli testet, ha maximálisan 250 N erõt akarunk kifejteni? (40 db)
10. Hol van a közös sú lypontja a 4.39 ábranláthatõ ké t körnek? A ké t kör sugarának ará-

nya 1 :2. (a)

fr; U S távols ágta anagy kör közé ppontjától)

4,39 ábra

t02
l1. Hol van a sú lypontja a 4.40 ábtán Iáthatõ testeknek? (a) A né gyzet át|ójan a közé p-
Az
pontjától
+, távolságr ai b) 5 kg-os tömegtõl 60 cm-re, a ní don)

m=l0kg
m1=5kg l=1m m2 =10 kg

A2a
o) b)

4.40 ábra

12. Mekkora erõvel nyomja a 4.4I ábrán|áthatõ 8 kg tömegû rú d a fé lgömb fa|ár? A srú r-
lódás a rú d é s a fé lgömb között elhanyagolható. A rú d hossza egyenlõ a fé lgömb su-
garával. (46,2 N)

103
 5. Deformáthatõ testek

Bevezeté s
Az elõzõ fejezetben, a merev testekné l, figyelmen kí vül hagytuk, hogy a valóságban erõ
hatásõra a testek többé -kevé sbé megváltoztatják az alakjukat, deformálódnak. Deformáció
minden esetben fellé p, mé g akkor is, ha ezt esetleg szemmel nem is látjuk. Számos jelensé g
Ieí rásanáI ez az alakváltozás valõban figyelmen kí vül hagyható, de a mechanikrának igen
fontos ré szé talkotjrák azok a jelensé gek, amelyekné l é ppen a deformáció a meghatánozõ.
A különbözõ halmazállapotu anyagok különbözõké ppen reagálnak az õket é rõ erõha-
tásokra. A szilrárd testek alakja é s té rfogata csak aú nylag nagy erõk hatásátaváltozik meg
jelentõsen. A folyadé koknak nincs önálló alakjuk. Ennek az az oka, hogy kis erõhatás is
ké pes alakváltozástlé tehozni. Té rfogatuk azonban - a szllátrd testé khez hasonlóan - mé g
jelentósebb erõ haí ására is csak kis mé rté kben változtathatõ. A gázokstak nincs önálló
alakjuk, illetve té rfogatuk, hanem egyenletesen betöltik a rendelkezé sükre álló teret.
Minden test vagy anyag egy adott pillanatban a fenti hrárom halmazá|lapot valamelyi-
ké ben vagy ezek közötti átmeneti állapotban taláIhatõ.
A deformáciõ az anyag szerkezeté nek megváltozását okozza. Ennek pontos vizsgáIata
a mai napig komoly feladat elé ál|í tja a tudósokat, mé gis ez a fejezet tárgyalja az egyik
legré gebben ismert termé szeti törvé nyt is.

5.1 Szilárd testek alakváltozásai

Egy fahasáb hasáb alakú marad akkor is, ha lejtõrehe|yezzik, vagy ha aví z felszí ne
alá nyomjuk. Té rfogatát megváltoztatni akárhûzással, akár összenyomással igen nehé z.
Ez azé rt van í gy, mert a szilárd testek ré szecské iolyan összefüggõ szilárd vázat alkot-
nak, ahol az alkotóré szek közötti vonzõ é s taszí tõ erõk egyensú lyt tartanak egymással.
A szilrárd testek ké t nagy csoportra oszthatók.
A kristályos anyagokban a ré szecské ka té r minden ltányában szabályos rend szerint he-
lyezkednek el, kristrályrácsot alkotnak. (Kristályos anyag pé ldául a kõsó vagy a gyé mánt.)
Az amorf testekné I a ré szecské kehendezé se nem szabályos, de áItalában rendezett.
(Amorf anyag az iveg, akátrány.)
Ha egy szilárd testet erõhatás é r, akkor benne olyan erõklé pnek fel, amelyek a test ere-
deti alakj át visszaállí tani igyekeznek. Amennyiben a deform álõ eûhatás megszûné se után
a test nem nyeri vissza eredeti alakját, maradandó alakváltozásrõI beszé Iünk.(Egy gyur-
magolyó formánásával könnyen szemlé ltethetjük mindezt.) Ha a test teljes egé szé ben

104
visszanyeri eredeti alakját, akkor ezt a jelensé get rugalmas alakváltozásnak nevezzük.
(Ilyen pé ldául a megpendí tett gitárhú r esete.)

Megjegyzé s: Töké letesen rugalmas test termé szetesen a valóságban nincsen. A test alakja az erõhatás meg-
szûné se után különbözni fog az erõhatás elõttitõl, Mé gis elmondhatjuk, hogy ha a deformáló erõk kicsik, az
alakváltozás rugalmas alakváltozáské nt kezelhetõ. Ré szletesen csak ezzel az esettel foglalkozunk.

A szilrárd testek ré szecské ita közöttük fellé põ vonzó é s taszí tõ erõk tartják egyensú ly-
ban. Amikor egy szilárd testre erõt fejtünk ki, pé ldául megnyú jtjuk, akkor a ré szecské it
egy kissé eltávolí tjuk egymástól. Az eltávolí tott ré szecské knagyobb erõt fejtenek ki
egymásra, mint eredetileg,, é s ez az erõkilönbsé g tart egyensú lyt a kí vü]rõl ható erõvel.
Lassú nyú jtáskor az áIta|unk kifejtett külsõ erõhatás é s a testben é bredõ belsõ erõhatás
mindvé gig egyensú lyban van, í gy a test nem gyorsul, hanem megnyú lik. A külsõ erõt
megszüntetve a ré s zec ské k vi s szaté rnek eredeti egyensú ly i hely zetükbe.
A testeket sokfé lé ké ppendeformálhatjuk. Ezekközül mi a következókkel ismerkedünk
meg. (Használjuk kí sé rletieszköznek a szivacsot!)

Nyú jtás

Ha ké t kezünkkel a szivacs ké t vé gé tmegfogva azt egyenlõ nagyságú , ellenté tes irá-

nyú , é s egymással ellenté tes irányú erõvel meghûzzuk, a szivacs megnyú lik (5.1 ábra).
A nyú jtás jelensé gé vel találkozunk pé ldául egyes ruhadarabok fel- é s levé telekor, vagy
amikor a celofánt befõttesgumival rögzí tjük az üvegen.

5,] ábra, Nyú jtás

Összenyomás

Ha az elõzõ kí sé rletné al ké t erõhatás egymás felé mutat, a szivacs összenyomódik (5.2

ábra).
Ilyen jellegû deformációt szenvednek az é pületek tartóoszlopai vagy a szobamé fleg, amikor
ráállunk.

5.2 ábra, Osszenyomás

105
 Lehajlás

Fogluk meg a ví zszintes helyzetû szivacs egyik vé gé taz egyIk kezünkkel, a másik vé -
gé re pedig fejtsünk ki lefelé irányulõ erõt a másik kezünkkel! A szivacs lehajlik. Megfi-
gyelhedük, hogy lehajláskor a szivacs felsõ ré sze megnyú lt, alsó ré sze viszont összenyo-
módott (5.3 ábra).
Epí tkezé seken gyakran használnak pallókat, amelyek ugyan erõsek, de né hiány ember sú lya
a|att bizony meghajlanak. Egyes sportszerek is mutatják a lehajlás jelensé gé t.Gondoljunk
csak a tornában használatos korlátra vagy a mûugrók ugródeszkájára|

5.3 ábra. Lehajlós

Nyí rás

Fogjuk a szivacsot a ké t tenyerünk közé , é s fejtsünk ki rá párhuzamos hatásvonalú ,

egyenlõ nagyságú , ellenté tes irányú erõt| A szivacs tenyerünkkel párhuzamos ré tegei
elmozdulnak egymáson, a szivacs nyí rási deformáciõt szenved (5.4 ábra).
Ilyen tí pusú erõhatások lé pnek fel akkor is, ha egy test egy másikat sú rlódás segí tsé gé -
vel mozgat. Szinté n nyí rási igé nybevé telnek vannak kité ve szegecsek é s csavarok, hiszen
ezeknek arögzí tõ eszközöknek é ppen az a szeí epük, hogy a testek egymástól való eltávo-
lodását meggátolják.

..í -/
í :--)
I

I
'r'
l1

I
L
F*l
5.4 ú bra. Nyí ras

Csavarás

Ha a szivacsot a ké t vé gé né lmegfogvaellenkezõ irányban elforgatjuk, a szivacson csa-

varási deformációt hajtottunk vé gre. A csavarásnál az erõhatáson kí vül forgatónyomaté k
is fellé p (5.5 ábra).
Kisgyermekké nt gyakran játszottuk, hogy a hintán ,,betekertük" magunkat vagy
egymást. Ekkor a hinta kötelé ben vagy láncában kialakult csavarási deformáció okozta
erõhatás miatt pörgött ki a hinta.

106
 5,5 ábra, Csal,arás

5.2 A rugalmas megnyú lás

Most ré szletesen foglalkozunk a rugalmas megnyú lással.
Egyenletes Á keresztmetszetû, / hosszûságû drõtszáI egyik vé gé trögzí tsük, majd amá-
sik vé gé thûzzuk meg F eróvel (5.6 ábra)! Vizsgáljuk meg, hogy ahuzal megnyú lása -
amit Al-Le|jelölünk - milyen kapcsolatban van a fenti mennyisé gekkel!

5.õ óbra. Rugalmas megnyú lú sl,izsgálata

A megnyú lást ú gy mé rhetjük, hogy jeleket helyezünk el a drótszá|onragasztószalaggal

arögzí té si ponttól egyenlõ távolságokra, é s azok elmozdulásait vizsgáljuk a drótszál mö-
gé helyezett vonalzõn. A következõket állapí tjuk meg.
A drõtszálat meghú zva minden jel elmozdult, mé gpedig a rögzí tett vé gtõl ké tszer ak-
kora távolságban elhelyezettjel elmozdulása ké tszeres, a,háromszor akkora távolságban
elhelyezett jel elmozdulása hiáromszoros. Ebbõl arra következtethetünk, hogy ahûzõerõ
hatásátraaz egyenletes keresztmetszetí i drõtszá| egé sz hosszában egyenletesen nyú lik meg.
Matematikailag megfogalmazva; a drõtszál megnyú lása egyenesen arányos a &õtszál
hosszával.

A1 -1
t07
Ha jel elmozdulása is ké tszeresé re nõ. A drót-
a hûzõerõt ké tszeresé renöveljük, egy adott
szál megnyú lása tehát ahûzõerõvel is egyenesen arrányos kapcsolatban van.

^l-F
Né zzük meg mi törté nik, ha a drótszáIbõl kettõt vagy hármat összefogunk, é s eztptõbáI-
juk megnyú jtani egy adott erõvel. A ké tszer akkora keresztmetszetû dtõtszál feleakkora, a
háromsz or akkora kere s ztm etszetû harmad akkora me gnyú lást mutat.
A drõtszál megnyú lása a keresztmetszettel fordí tott arányosságban van.

o,-+

Yé gezzikel a fenti kí sé rleteketÉ zbõ|,acé lból é s alumí niumból ké szült drótszállal is. Azo-
nos felté telek mellett az acé l megnyú lása a legkisebb, mí g az alumí niumé a legnagyobb.
Ebbõl arra következtethetünk, hogy a drótszál megnyú lása az anyagi minõsé gtõl is függ.
Az anyagi minõsé gre jellemzõ fizkai mennyisé g elnevezé se rugalmassági modulus,
más né ven Young-modulus. Jele: E.
Összegezve tapasztalatainkat, a drõtszál,megnyú lására a következõ összefliggé st kaptuk:

N=#
Ezt az összefüggé st Hooke (1635-1703) angol fizikus tiszteleté re Hooke-törvé nynek ne-
vezzik.

Megjegyzé s; Hooke törvé nye igen szemlé letessé válik a következõ definí ciók bevezeté se után. A megnyú -
lás eredeti hosszhoz ké pesti arányát relatí v megnyú lásnak nevezzük, é s e-nal jelöljük,

,=!
A relatí v megnyú lás mé rté kegysé gné lküli fizikai mennyisé g.
Az elõzõ ré szben láttuk, hogy megnyú jtáskor a külsõ erõ hatására a test belsejé ben is egy vele egyenlõ
nagyságú belsõ erõ lé p fel. Ennek az erõnek é s a keresztmetszetnek a hányadosát belsó feszültsé gnek nevez-
zük, é s o-val jelöljük.

o=j
N
A belsó feszültsé g dimenziójú fizikai mennyisé g, amelynek Sl-beli egysé ge 1 Pa (pascal).
ffi )
m- -l

A ké t ú j mennyisé gbevezeté sé vel Hooke törvé nye a következõ alakot ölti:

a= €
,E
Egy test relatí v megnyú lása egyenesen arányos a benne é bredõ belsõ feszültsé ggel.

108
 Hooke törvé nye alaplán a most megismert rugalmassági modulus Sl-beli mé rté kegysé -
ge szinté n a pascal, de a gyakorlatban sokszor használják a
" +
mm'
egysé get is.
Ha a testet összenyomjuk, az összenyomódás okozta megváltozásrahasonló összefüg-
gé s é rvé nyes.Ebben az esetben Aljelenté se a test megrövidülé se, mí g az erõhatás é s a ke-
resztmetszethányadosával ké pzett fizikai mennyisé get nyomásnak nevezzik, é s p-vel je-
löljük.

p=ÁF
A nyomás Sl-egysé ge a belsõ feszültsé ghez hasonlóan 1 Pa.

Kiegé szí té s;Vizsgáljuk meg, hogyan viselkedik az anya9 a rugalmasság határán tú l! Mé rjük meg egy drótszál
megnyú lását egyre növekvõ erõhatás eseté n! Ha az összetartozó é rté keket grafikonon ábrázoljuk, az 5,7 ábrát
kapjuk.

5.7 ábra. Nyú jtósi diagram

Az origóból indulva A pontigtaí t az a szakasz, amí g é rvé nyesülHooke törvé nye. A B pontig az alakválto-
az
zás mé g rugalmas, de azAB ré szen már nincsen egyenes arányosság a megnyú lás é s az erõ között. A 8 pon-
ton tú l maradandó a|akváltozás lé p fel. A C pont a folyási határ. Ettõl kezdve kis erõ növekedé s is jelentõs
megnyú lást okoz. Ez aré sz nagyon fontos szerepet játszik a fé mek hidegen való megmunkálásánál (kovácso-
lás, hengerlé s). Ilyenkor azt mondjuk, hogy az anyag ké plé kennyéválik. A D ponton í ú laz anyag ismé t meg-
kemé nyedik, mí g az E pontná| egy helyen hirtelen csökkenni kezd a drótszál keresztmetszete, é s ahuzal az F
pontnál elszakad (az ábra nem mé retarányos!).
Az elszakí táshoz szüksé ges erõnek é s az eredeti keresztmetszetnek a hányados át az anyag szakí tószí Iárdságá-
naknevezztik. Erté ke minden anyagra né zve más,
Egyes rideg anyagok a megfeszí té skor nem jutnak el a ké plé kenysé gitartományba, hanem már elõtte bekö-
vetkezik a szakadás vagy töré s. Ilyen anyag pé ldául az öntöttvas.
Az alábbi táb|ázatban né hány anyag szakí tószilárdsága olvasható:

acé | 372-1863 MPa

alumí nium II7-313 MPa
arany 265 MPa
ezüst 284MPa
ólom I7-21MPa
ré z 392-598 MPa

109
 Kidolgozott feladat

J acé Idrõt (\E _ 2.

Mennyivel nyú lik meg9a 3 m hosszú , 0,5 mm átmé rõjû lú 4l
mm"
52 N
erõhatásarai
Mennyi a drót relatí v megnyú lása? Mekkora belsõ feszültsé g lé p fel a drótban?

Megoldás:

d=0,5mm
A= 0,196 mm2
+=
n_ffi= 52 N.3 m
=4.1013 m
z.ttr _\.0.196 mm2
mm'

5.3 Folyadé kok tulajdonságai

Ontsünk vizet egy tetszõleges alakú edé nybe! Aví z felveszi az edé ny alakját. Hason-
lóan viselkedik az alkohol, a higany vagy bármely más folyadé k is. A folyadé koknak
nincs önáIló alakjuk.
Döntsük meg egy kicsit az edé nyünket! Aví z felszí ne rövid idón belül ú jra ví zszintes
lesz, mert a folyadé kré tegekegymáson könnyen elcsú szhatnak. Az egyes ré tegek között
fellé põ nyí róerõk ugyanis nem olyan erõsek, mint a szllárd testekné l. Ebbõl következõen
a nyugvó folyadé k felszí ne vuszí ntes (5.8 ábra).

5 .8 óbra. A nyugl,ó Jblyadé k J'elszí ne 5.9 ábra. AJ'olyadé k cseppekre szakí tható

Döntsük meg mé g jobban az edé nyt|. Aví z egy É szekifolyik. Ovatos önté ssel elé rhe-
tõ, hogy aví z cseppenké nt hagyj a eI az edé nyt, vagyis a folyadé kok cseppekre szakí tha-
tóak (5.9 ábra).

110
 Ké t üveglap közül pré seljük ki a vizet ú gy, hogy csak igen vé kony ré tegben maradjon
meg! Próbáljuk meg szé tválasztani a lapokat! Oldalirányû erõhatására a lapok könnyen el_
válnak, a lapokra merõlegesen kifejtett erõvel sokkal nehezebb ezt megtenni (5.10 ábra). A
folyadé k ré szeiközött vonzõerõ van, de nyí róerõkkel könnyen szé tválaszthatõak.
Próbáljunk meg ví zze| teletöltött üveget bedugaszolni! Kí sé rletezé sünknem jrár siker-
rel, mert a folyadé kok gyakorlatilag összenyomhatatlanok, a té rfogat-váItoztatõ hatások-
kal szemben móg a szilárd testekné l is jobban ellenállnak.
A folyadé kokat jól modellezhetjük apró söré tszemekkel. Rajtuk tanulmányozhatõak
mindazok a jelensé gek, amelyeket eddig a folyadé kok tulajdonságaivalkapcsolatban leí r-
tunk.

5,l0 óbra. A folyadé k nyí ró

igé nybevé telnek nent áll ellen

5.4 Pascal törvé nye é s alkalmazásai

Ha egy edé nyben lé võ folyadé k felszí né re dugattyú segí tsé gé velnyomõerõt fejtünk ki,
akkor ennek hatása az edé ny minden fa|án jelentkezik. Ennek kimutatására használatos
eszköz a Pascal-fé le buzogány.Ez aprõ lyukakkal ellátott lombik, amelynek szárában du-
gattyú mozoghat (5.11 ábra). Ha a lombikot teleszí vjukví zzel, majd a kádból kiemelve a
dugattyú t benyomjuk, avu minden lyukon egyenlõ mé rté kbenáramlik ki a lombikból.
Lõjünk keresztiil lé gpuskával üres, illetve ví zze| telt mûanyag mosószeresdobozt|. Az
üres dobozon a golyó átszalad, mí g a tele doboz szé trobban.

5.1] ábra, Pascal-J'é le buzogány

111
 Mindké t kí sé rlettanulsága az,hogy a ktilsõ erõhatás az erõ hatásvonalátõl elté rõ irány-
ban is é szlelhetõ.Magyarázata az,hogy a folyadé k belsejé ben az etõhatás okozta nyomás
terjed tovább valójában. Az erre vonatkozó törvé nyt Pascal (1623-1662) francia tudós fo-
galmazta meg elõszöt, ezé rt Pascal-törvé nynek nevezzük:
Zárt í é rbenlé võ folyadé kban a külsõ erõ okozta nyomás minden irányban gyengí tet-
lenül továbbterjed.

5.]2 ábra, Hidraulikus emelõ 5,]3 ábra. A nyomás gyengí tetlenül terjed tovább

Igen elterjedtek az ú gynevezett hidraulikus eszközök (sajtó, emelõ), amelyek

mûködé se a Pascal-törvé nyen alapul. Az 5.I2 ábrán egy ilyen szerkezetet láthatunk. A al-
só szelepek csak jobbra nyí lnak, í gy a bal oldali tartá|ybõl csak aközé psõ, aközé psõ tar-
tályból csak a jobb oldali arrályba áramolhat folyadé k.Ha a kisebbik dugattyú t elkezdjük
nyomni, a szelep nyí lása miatt a közé psõ (nyomóhenger) é s a jobb oldali tafiáIy (munka-
henger) közös té rfogattal rendelkezik. Ha a nyomóhenger Á, felületé re F, erót kifejtve p
nyomást hozunk lé tre, akkor ez a munkahengerné l is jelentkezik.

!-_I
4A,
Í gy azÁ, felületen

erõ é rvé nyesül.

Ha Ar lé nyegesen nagyobb, mint Á,, akkor { is sokkal nagyobb, mint 4. Igy a hidrau-
likus sajtó nagy nyomóerõt tud kifejteni. Ha a munkahenger dugattyú ja valamit emel, ak-
kor az í gy keletkezett hidraulikus emelõvel nehé z sú lyokat tudunk megemelni.
Fontos azonban tudnunk, hogy ezekkel a berendezé sekkel munkát megtakarí tani nem
lehet, hiszen a munkahengerek elmozdulása fordí tott arányosságban van a dugattyú k fe-
Iületé vel. Í gy í gaz, hogy nágyobb erõt tudunk nyerni, de az elmozdulás é s az erõ szorzaí a
állandó marad.

112
 Ki e gé szí t é s; Pascal törvé nyé nek levezeté s e az ener giamegmaradás elvé bõl
Tekintsünk egy folyadé kkal töltött edé nyt, amelyhez ké t kütönbözõ keresztmetszetû dugattyrlval lezáirt csõ
csatlakozik (5.13 ábra)! Mozgassuk az A, keresztmetszetû dugattyú t 4 erõvel lassan s, ú ton! Ennek hatására
az Arkeresztmetszeí û dugattyú t a folyadé k valamely Frerõvel s, ú ton el fogia mozdí tani. Egyenletes mozEa-
táskor a folyadé k nem gyorsul, í gy a munkaté tel szerint az általunk vé gzett munka egyenlõ a folyadé k által el-
vé gzett munkával.

Fr. sr= Fr. s,

A folyadé k összenyomhatatlanságából következik, hogy

Á, .s, = Ar. S,

Ebbõl a ké t összefüggé sbõl osztással nyerhetjük az

!.=L
A| 4'
',, Pt= Pz

, egyenlõsé get, amely é ppen Pascal törvé nye.

5.5 A hidrosztatikai nyomás törvé nye

; Ha uszodában aví z felszí ne alá merülünk, a dobhártyánkon nyomást é rzünk. A növek-
; võ mé lysé ggela nyomásé rzet fokozõdk. Joggal felté telezhetjük, hogy ez a fajtanyomás
', 4 felettünk Ié võ ví z sú lyából származk.
; Alul gumihártyávallezárt üvegcsõbe öntsünk vizet! A gumit alul kidomborodni látjuk
i (5 .l4 ábra). A gumira a felette Ié võ folyadé koszlop sú lya fejt ki erõt, ez okozza az alak-
i váItozást. A nyomóerõ nyomást fejt ki a lapra.

h2

AA
5']4 ábru
t,í j#iili,i'b'
A folyadé k sú lyábõI származõ nyomást hidrosztatikai nyomá§nak nevezzük.
Vizsgáljuk meg a hidrosztatikai nyomás jellemzõí tt.

113
 Nyomjuk vizet tarta\mazó edé nybe az elõbb használt gumihártyávalIezátrt üvegcsövün-
ket üresen! A gumi ezûttal felfelé fog kidomborodni. A folyadé k belsejé ben nyomás fölfelé
is fellé p (5.15 ábra).
Vágjunk egy edé ny oldalfaláranyí Iást, majd kössük le gumiháttyával. Az edé nybe vi-
zet öntve a gumi ismé t kidomborodik. A folyadé k az edé ny oldalfalára is nyomást fejt ki
(5.16 ábra).

5.15 ábru. AJblyadé k belsejé ben 5.1ó ábra, Oldalnyomás

a nyomós fölfelé is föllé p

A hidrosz,tatikai nyomás fent emlí tett tulajdonságai nyomásm&õ mûszerrel, ú gyneve-

zett manomé terrel is jól kimutathatóak. A manomé ter gumlháttyával ellátott tölcsé r,
amely folyadé kot tartalmazõ U alakú csõvel van összekötve. Ha a tölcsé rt folyadé kba
merí tjük, akkor azU alakú csõben lé võ folyadé kszintek is megváltoznak. A szintek tá-
volságábõl az adott mé lysé gben uralkodó hidroszí atikai nyomás nagyságára lehet követ-
keztetni. A folyadé k felszí né tõl á||andó mé lysé gben körbeforgatva a manomé tert, a mé -
tõeszköz nem jelez változást. Ebbõl az következlk, hogy adott mé lysé gbena nyomás
minden irányban egyenlõ nagyságú (5.17 ábra).

5 .] 7 ábra. Adott nlé lysé gbett a nyontás ntinden iránl,fuq, ugyanakkora

Látványos kí sé rleta következõ: fonál segí tsé gé velszorí tsunk nyitott üveghenger alsó
vé gé hezjól illeszkedõ mûanyag korongot, é s mártsuk mindezt ví zbe! A korong a fonál el-
engedé se után sem esik le, odatapad a csõ vé gé hez(5.18 ábra).

tl4
 5,]8 áhra. A ví z alulról az iiveqltengerhe: nyonlja 5.19 ábra. Folyadé kszintek U alakú csövekben
a korongot

Ha óvatosan vizet töltünk a csõbe, amûanyag lap akkor válik eI az üvegtõl, amikor a
csõben lé võ ví z magassága elé ri az edé nyben lé vó ví z magasságát.

Té rjünk vissza legelsõ kí sé rletünkhöz (5.14 ábra)! Alul gumthártyáva||ezatt csõbe önt-
sünk vizet, é s figyeljük a kidomborodást! Ha növeljük aví zoszlop magasságát, a kidom-
borodás is egyre nagyobb mé rté kûlesz. A hidrosztatikai nyomás függ a folyadé koszlop
magasságától.
Ontsünk a csõbe ví zhelyett higanyt! A kidomborodás mé rté keazonos folyadé koszlop-
magasság mellett a higany eseté ben lé nyegesen nagyobb. A hidrosztatikai nyomás függ a
folyadé k anyagi minõsé gé tõl is.
Yé gezzink számí tást eddigi kí sé rleteinkeredmé nyeinek alátámasztására! A hidroszta-
tikai nyomás a folyadé k sú lyából, szátr:mazik, í gy

^_F _mg_V,p,s _A,h,p,g,

P=Á-i=T=T-h'P'8. ^

Egy adott mé lysé gben a hidrosztatikai nyomás egyenesen arányos a folyadé koszlop
magasságával, a folyadé k sûûsé gé vel,é s minden irányban egyenlõ nagyságú .

Megjegyzé s: A hidrosztatikai nyomás a folyadé k sú lyából szátrmazí k, ezé rí a sú lytalanság állapotában nem
lé p fel. Pé ldául ví zze| telt lyukas labdából hají táskor nem folyik kiaví z. Szabadon esõ folyadé k belsejé ben a
hidrosztatikai nyomás zé rus.

Töltsünk u alakú csõbe vizet|. A ví z mindké t szárban egyenlõ magasságban állapodik

meg (5.19 a ábra). Hasonlõ tapasztalatot szerezhetünk, ha edé nyünk kettõné l több ágból
áll. A ví z minden szárban egyenlõ magasan helyezkedik el.
Az egymással összekötteté sben Ié võ, felül nyitott edé nyek rendszeré t, amelyben a fo-
lyadé k szabadon áramolhat, közlekedõedé nynek neve zzik.
Közlekedõedé nyekben a nyugvó, egynemû folyadé k minden ágban egyenló magasság-
ban van, felté ve, hogy az edé ny szfuai nem tú l szûkek (5.20 á&a). (A vé kony csövekben
fellé põ jelensé gekkel az 5.7 pontban foglalkozunk.)

115
 l-
l-
1_1l
l_

__l

5.20 ábra. Közlekedõedé nyekben a Jblyadé k

minden szárban azonos magasságban található

A közlekedõedé nyek fent emlí tett törvé nye a hidrosztatikai nyomás törvé nyé nek köz-
vetlen következmé nye. Az összekötõ csõben a folyadé k akkor marad egyensú lyban, ha ké t
oldalról egyenlõ nyomás hat rá.
Pr= Pz

Ha a folyadé k az egyk szátban h, amásik szárban hrmagasságban áll, é s az egyk edé ny-
ben lé vó folyadé k sûrûsé ge pr, a másik edé nyben lé võé p, akkor

Pr= hr. Pr.E,

Pr= hr. Pr.g.
lnnen

Pr,hr= pr,hr.

Ha mindké t edé ny ugyanazt a folyadé kot tartalmazza, akkor

hr= hr'

A közlekedõedé nyek eszerint felhasználhatók ismeretlen sûrûsé gû fo|yadé k ismert sû-

rûsé gû folyadé k sûûsé gé vel való összehasonlí tásátta abban az esetben, ha a ké t folyadé k
egymással nem keveredik (5.19 b ábra).
A közlekedõedé nyek a gyakorlatban igen fontos szerepet játszanak. Gondoljunk az
egé sz városokatbehálõzõ ví zvezeté krendszerekre vagy akazánoknál alkalmazott ví záI-
lásmutatóra| Ezen az elven mûködik a korábban ismertetett folyadé k-manomé ter is.

Kie gé szí té s:A hidrosztatikai paradoxon

Folyadé k belsejé ben a hidrosztatikai nyomást a folyadé k felszí né tõl számí tott mé lysé ghatározzameg. Í gy egy
edé ny alján a hidrosztatikai nyomás az edé ny alakjától függetlenül mindenhol ugyanakkora. Ebbõl azköveí -
kezik, hogy egy fölfelé táguló edé nyben az edé rry aljára ható nyomóerõ kisebb a folyadé k sú lyánál. Ezí az el-
sõ pillanatra ellentmondásosnak tûnõ jelensé get hidroszí atkai paradoxonnaknevezzik (5.2l ábra).
A paradoxon feloldása a következõ: a fölfelé táguló edé nybe öntött folyadé k sú lyának egy ré szé taz oIda|fa-
lak tardák me1, ez okozza a nyomóeró csökkené sé t.
Fölfelé szûktilõ edé ny eseté n az oldalfalak lefelé mutató erõt fejtenek ki, é s ez a folyadé k látszólagos sú lynö-
vekedé sé hezyezet. Ennek az erõnek a hiánya jól kimutatható akkor, ha az edé ny falába lyukat fú runk.
Ha a ví z utánpótlását megoldjuk, ezen az elven szökókutat lehet üzemeltetni.

116
 5,2] ábra. A hidrosztatikai paradoxon

Kidolgozott feladat

Mekkora erõvel lehet kinyitni a tenger felszí ne alatt 80 m mé lysé gben a tengeralattjárõ
0,5 m2 felületû, fölfelé nyfló ajtaját? A tengerv í z sûûsé ge I,04 #
Megoldás:

P=1,oo # =I,04 rd #
s=l0 3
F p.A= p.h.g.A=I,04.ld m.10 =4,16.ld N
=
# 'o S.o,' m2

5.6 Arkhimé dé sztörvé nye

Fürdõkádban, uszodában az tapasztaljuk, hogy testünk szinte lebeg a ví zben, alig-alig
fejttink ki nyomóerõt a kád, illetve az lszoda aljára.
Ha egy követ zsinegen ví zbe mártunk, é rezhetõen kevesebb erõ szüksé ges a megtartá-
sához, mint levegõben (5.22 áWa).

5.22 ábra. A testet ví zbe merí tt,e az erõmé rõ kevesebbet ntutat

1l7
 Folyadé kba merülõ testekre fölfelé irányuló erõhat.Ezt az erõt felhajtóerõnek nevezztik.
Függesszünk fel rugós erõmé tõre vasból, alumí niumból, ré zbõl ké szült egyenlõ té rfo-
gatú testeket, é s mé rjük meg, hogy mennyivel kevesebb erõvel lehet egyensú lyban tarta-
ni Õket vube meí tve! Azt tapasztaljuk, hogy az erõmé rõ minden alkalommal ugyanannyi-
val mutat kevesebbet.
Vegyünk egy alul zárt üres hengert, é s egy olyan tömör hengert, amely é ppen illeszke-
dik bele! Akasszuk az üres henger alá a tömör hengert, é s mé rjtik meg a kettõ együttes sú -
lyát levegõben! Merí tsük a tömör hengert ví zbe]. A felhajtõerõ miatt az erõmé rõ kisebb
eú t jelez. Ha az üres hengerbe vizet töltünk, az erõmé rõ akkor jelzi ismé t a levegõben
mé rt sú lyt, amikor az üres hengert pontosan teletöltöttük (5.23 ábra).

5.23 ábra. Afelhajtóerõ egyenlõ a kiszorí tott Jblyadé k sú lyával

Mindké t kí sé rleteredmé nye azzal magyatázható, hogy a testre ható felhajtõerõ nagy-
sága é ppen a test által kiszoí tott folyadé k sú lyával egyezk meg.
Arkhimé dé sz (i. e.287-i e.2l2) görög tudós, az õkori matematika é s fizka egyik leg-
jelentõsebb alakja ismerte fel ezt törvé nyt legelóször, ezé rt Arkhimé dé sztörvé nyé nek
nevezzük.
Minden folyadé kba merülõ testre a test által kiszorí tott folyadé k sú lyával egyezõ nagy-
ságú , fölfelé irányuló erõhat.
Vizsgáljuk meg ennek az okát egy egyszeû esetben!

h2

5.24 ábra. Arkhinú dé sztöryé nye hasób alakú testre

118
 Meí tsünk egy egyenes hasáb alalaí testet folyadé kb a (5.24 ábra) ! A növekv õ mé lysé g-
gel a hidrosztatikai nyomás egyre nõ. Igy a hasáb alaplapjáná|lé võ nyomás, é s egyben a
felfelé irrányuló nyomóerõ is nagyobb, mint a fedõlap;ánállé võ nyomás, illetve a lefelé
irányuló nyomóerõ. Az oldallapokon ható oldalnyomások egy adott szinten egyenlõek,
í gy kiegyenlí tik egymást. Az alap-, illetve fedõlapokon ható erõk azonban kiilönbözõek,
ezek eredõje hozza lé tre a felhajtóer õt. Számoljuk ki az eredõ erõ nagys ágátl
Ha a test fedõlapja hr, alaplapja hrmé lysé gbenvan a vu felsztne alatt, akkor a fedõ-
lapra irányuló lefelé mutató erõ nagysága:

Fr=pr.!= pr.hr.A.g

Az alaplapra felfelé irányuló erõ nagysága:

Fr= pr. ,! = Pr. hr.A. g

E ké t erõ ktilönbsé ge

Fr= 4- Fr= pr. A. 8. (hz- hr) = Pr. A. 8. h,

aholhatestmagassága.
Ha figyelembe vesszük, hogy Y- A.ft, akkor a felhajtóerõre a következõt kapjuk:

F,-_ Y. P1. 8,

ami é ppen a test által kiszoí tott folyadé k sú lya.

Megjegyzé s., Tetszõleges alakú test eseté ben az alábbi szellemes gondolatmenet alkalmazható (5.25 ábra).

Arkhimé dé sz törvé nl,e tetszõleges te stre

Szemeljünk ki egy olyan folyadé kré szí ,ame|y egybevágó a választott testtel! Nyugvó folyadé kban az er-
re a ré szre ható erõk eredõje zé rus. A nehé zsé gierõ mellett tehát egy vele azonos nagyságú , de ellenté tes irá-
nyú felhajtóerõnek is hatnia kell a folyadé kré szre.Ezt az erõt az õt körülvevó folyadé kré szecské kfejtik ki. Ha
a folyadé kré szt kicseré ljük a vizsgált testre, az õt körülvevõ folyadé kré szecské krá ugyanú gy kifejtik ahatá-
sukat, miní azelõzõ esetben a folyadé kré szre, vagyis a testre is ugyanú gy hat a felhajtóerõ.

Az elõzõekbõl következik, hogy a felhajtóerõ tátmadáspontja a kiszorí tott té rfogatba

ké p zelt foly adé k sú lyp ontj áb an í alálhatõ .
Helyezzittkvlz felszí ne alá pingponglabdát, illetve vasgolyót! Elengedve a ké t testet,
a golyó lemerül, a labda viszont felszökik aví z felszí né re(5.26 ábra),

ll9
 §ví z > §mû

5.2ó ábra. A t,asgolyó lemerül, a mûanyag labda ú szik

A kí sé rletet higannyal megismé telve a labda mellett a vasgolyó is a felszí nre kerül.
Korábban láttuk, hogy a folyadé kba merí tett testre anebé zsé gi erõ mellett a felhajtóerõ
is hat. Ha a testet elengedjük, az e ké t erõ eredõjé nek irányába kezd el gyorsulni (5.27 a,
b, c ábra). (Ha a test mozogni kezd, akkor fellé p egy harmadik erõhatás is, ezzel ké sõbb
foglalkozunk.)

5.27 ábra. A folyadé kba helyezett testre ható erõk

Ha a nehé zsé gi erõ nagyobb, mint a felhajtóetõ, a test lesüllyed.

Ha a ké t erõ é ppen kiegyenlí ti egymást, a test lebeg. Ez aztjelenti, hogy a testet bárhol
elhelyezve a folyadé k belsejé ben, az ott marad.
Ha a felhajtóerõ anagyobb, mint anehé zsé gi erõ, a test felemelkedik.
Mivel
m8 = p..V.8, Fr= Pr.V.g,

ezé ft az elõbbí felté telrendszer ú gy is átfogalmazhatõ, hogy a test lesüllyed, lebeg vagy
felemelkedik aszerint, hogy sûrûsé ge nagyobb, egyenlõ vagy kisebb, mint a folyadé k sû-
rûsé ge.
A felemelkedõ test a felszí nt elé rve kiemelkedik a folyadé kból, ú szik. Ekkor aráhatõ
felhajtóerõ csökken, mert az eddigiekné l kevesebb folyadé kot szorí t ki. Az egyensú lyi
helyzeté t akkor é ri el, ha a felhajtóerõ é ppen akkora lesz, mint a nehé zsé gierõ. Ezltán a
test a folyadé k felszí né nú szik (5.28 ábra).

5.28 ábra. Az ú szó testre ható erõk

l20
Ekkor a következõ összefüggé s í rható fel:

ffi8 = Fr',

ahol {' a megváltozotí felhajtóerõt jelenti.

Helyettes í tv e a korábbi összefüggé seket

Y,Pr=Y,Pt,

V jelenté se itt a bemerülõ ré sz É rtogata. Ez átí rhaí õ a következõ alakba:

V'
=L
VPt
A bemerülõ ré sz é rtogataûgy anrrylik a teljes té rfogathoz, mint a test sí í í í sé ge
a folyadé k
sûûsé gé hez.
Ezé rt veszé lyesek a jé ghegyek. Miutan a ié e sûrûsé ge f; resre a ví z sûrûsé gé nek,a
.,
jé ghegy
1 9 , , t
ré sze avtz felszí
^
, a alaa ,, , f a , a.arra.,
ne alatt található, í gy a felszí nen szemlé lõdõ számõ,ra rejtve
,

f6
marad.

Kidolgozott feladat

Milyen mé lyen merül aví zbe az a deszka, amelynek a sûrûsé ge O,U , a deszka vas-
#
tagsága 5 cm ? A deszka lapja ú szás közben aví z felszí né velpõtrhlzamos.
Megoldás:
G=Fr
Po,A, h, g - p,,A,h" 8
A-val, é s g-vel egyszerûsí teni lehet:

P'
h,_h.pa_scm,0,6
'#-
#_3cm

Kidolgozott feladat

Egy 1 dm é lû fakocka ú gy ú szik ví zen, hogy egyik lapja aví z felszí né velpárhuzamos,
é s a kocka é lé nek2 cm-es darabja áll ki aví zbõl. Mekkora tömegû ólomnehezé ket kell
a kocka egyik lapjáhozerõsí teni, hogy a kocka a ví zbenlebegjen (p.o= 11 000
#
''

l21
 Megoldás:
h=I dm = 0,1 m
x_2 cm=0,02 m

P,í z=100O #
Számí tsuk ki a kocka sûûsé gé taz elõzõ kidolgozott feladat alapján!

h.4_(h- r).p,
p".(r- *)_ tooo # , o, os m
_
Yk-
o.
h 0,1m = 8O0 *nT
A kocka tömege:

ffiy.= pl,.V = pv.h3 = 800 q. 10-3 m3 = 0,8 kg

A lebegé s felté tele:

Gu+ Gro _ F,

(p*.v*. ,bo) . 8 = pv. s. (yo + vro) - pr., (u- -

#)
Figyelem! A felhajtõetõ az õIomta is hat!
Az egy enletet rend ezv e;

w _Vu,Pro,(P"- po)
_

Hé rón király koronája

Olvasmány

Vitruvius római é pí té szmesé li el azt a törté netet, amely szerint Hé rón kiróIy e7y arany-
koronát akart ajándé kké ntadni az isteneknek, ezé rt meghatát,ozott aranymennyisé get adott
át egy ötvösnek, ho7y ké szí tse el a koronát szí naranyból. Az ötvös elké szí tette a koronát, é s
bár a sú lya mege7yezett az átadott arany sûlyával, a királybanfelmet,üIt a gyanú , hogy az

122
önös elcsalt az aranyból, é s azt ezüsttel helyettesí tette. A korona azonban tetszett a király-
nak, ezé rt azzal bí zta meg Arkhimé dé szt, ho7y a korona é psé gben tartása mellett találjon
ki olyan eljárást, amellyel meg lehet állapí tani a korona összeté telé t. Arkhimé dé szezen a
problé mán töprengett akkor is, amikor afürdõben é szrevette, hogy ví zbe szálláskor a tele
kádból a ví z egy ré sze kiömlik. Ekkor jöu rá a problé ma megoldására, é s ú gy megörült,
ho7y azon nyomban vizesen é s csupaszon rohant vé gig Siracusa utcáin kiabálva az azóta
jól ismert mondást: Heuré ka, heuré ka! (Megtaláltam, megtaláltam!).
Vitruvius szerint Arkhimé dé sz a következõké ppen ját,t el, Lemé rte a korona sú lyát, majd
vett egy vele azonos sú lyú arany- é s ezüsttömböt. Belemerí tve ezeket ví zzel szí nültig töl-
tött edé nybe lemé rte, hogy mennyi ví z ömlött ki. Miután azt találta, ho7y a korona által ki-
szorí tott ví z mennyisé ge az arany é s az ezüst által kiszorí tott ví z mennyisé ge közé esett, ar-
ra következtetett, ho7y az ötvös a korona ké szí té sé néezüstö l t is használt.
Gondoljuk vé gig, hogyan bizonyí tható a csalás!

5.7 Molekuláris erõk folyadé kokban

A folyadé kok tulajdonságaináI beszé ltünk a folyadé kok igen cseké ly összenyomható-
ságárõ|.Ilyenkor tulajdonké ppen a ré szecské k között fellé põ taszí tõetõ ellen kell munkát
vé gezni. A gyakorlatilag összenyomhatatlan tulajdonság aztjelenti, hogy már kis elmoz-
dulás eseté n is igen nagy taszí tõerõ keletkezik az egyes ré szecské k között.
A folyadé kré szekközött azonbanvonzõerõkis fellé pnek. Rugós erõmé rõre foniál segí t-
sé gé vel felfüggesztett üveglapot fektessünk ví z felületé re, majd próbáljuk felemelni on-
nan! Az erõmé rõ az üveglap sú lyán felül jelentõs erõtöbbletet mutat (5 .29 ábta). A vu fel-
sztné rõl elszakí tott üveglap alsó fele nedves, vagyis elszakí táskor nem az üveglapoí vá-
lasztottuk el aví ztõl, hanem aví z ré szecské it egymástól.

5.29 ábra. Az iiveglap elemalé sé ltez erõ kell

Egy anyag ré szecské i között fellé põ vonzõetõt kohé ziós erõnek nevezztik. A folyadé -
koknál kis hatótávolságban jelentõs kohé ziós erõkkel találkozhatunk.
Helyezzik az üveglapot higany felszí né re! Azelválasztáshoz most is azüveglap sú lyá-
nál nagyobb erõre van szüksé g, ám ez esetben az üveglap nem maradt nedves. Az erõ az
egymással é rintkezõ különbõzõ anyaei minõsé gû ré szecské k szé tválasztásához kellett.
A ktilönbõzõ anyagi minõsé gû, egymással &intkezõ testek ré szecské iközött fellé põ erG
hatásokat adhé ziõs erõknek nevezzük. Az adhé ziós erõk jelenlé té n alapul a ragasztás le-
hetõsé ge, vagy az,hogy ceruzával,Wé tával alkalmas anyagokra í mi tudunk.

123
 E|õzõ kí sé rleteinketezek utan ú gy magynázhatjuk, hogy a ví zré szecské kközötti ko-
hé ziõserõkkisebbek, mint aví zé sazüvegközött fellé põ adhé ziós erõk, mí gahigany ese-
té ben mindez pontosan fordí tva van. Mindeztûgy is szoktuk fogalmazni, hogy aví z ned-
vesí ti, a higany nem nedvesí ti az üveget. A nedvesí tõ tulajdonság tehát az adhé ziós é s
kohé ziós erõk viszonyán mú lik. Igy pé ldául aví z az üveget nedvesí ti, de ha az edé ny fa-
lát zsí nal vagy viasszal vonjuk be, a ví z nemnedvesí tõ tulajdonságot mutat.

Öntsünk üvegkádba vizet|. A nyugvó folyadé k felszí ne ví zszintes. A fal közelé ben
azonban a felszí n homoní váválk, aví z felszalad azivegfalra (5.30 ábra).Ez ajelensé g
is a v u nedve s í tõ tul aj don s ágáv al magy ar ázh ató.

5.30 ábra. A ví z nedvesí ti az üveget

Ha a kí sé rletet higannyal ismé teljük meg, az ú veg közelé ben a felszí n domboní vává-
lik. A higany nem nedvesí ti az üveget (5.31 ábra).

5.3] ábra, A higan1, nem nedt,esí ti az üveget

Kis belsõ átmé rõjû csöveket hajszálcsöveknek nevezzük. (Ismert latin megfelelõje a
kapilláris elnevezé s. )
Töltsünk vizet egy egyre szûkülÕ belsõ átmé rõvel rendelkezõhajszáIcsõsorozatba(5.32
ábra)| Azttapasztaljuk, hogy miné l kisebb a csõ átmé rõje, annál magasabb aví zszint. Az
is jól megfigyelhetõ, hogy aví z felszí ne homoni (5.33 ábra). Ha a kí sé rletet higannyal vé -
gezzik el, a hajszálcsövekben a higanyszint az edé nybeli szint aláhûzõdik vissza, é s a hi-
gany felszí ne domború lesz.

124
 5.32 ú btu Folyadé kszintek hajszált:söl,ekben

uí z higany
í elszí n: konkáv
- í elszí n: konvex

5,3 3 óbra. F olyadé kfc lszí nek hajszálcsöt,ekben

A jelensé get hajszálcsövessé gnek nevezzük. Magyarázata a korábban megismert ned-

vesí tÕ-nemnedvesí tõ tulajdonság.
A kapillaritáson alapul a vv felszí vódása a törölközõbe vagy a szivacsba, de fontos
szerepe van a biológiában is, a növé nyek é letmûködé sé né l,valamint aí alaj nedvessé gvi-
s zonyainak alakulás ában.

Kiegé szí té s:A folyadé k felszí né nmás é rdekes jelensé gek is lejátszódnak.
Yí zfe|szí né reügyesen rábe|yezett borotvapenge,tí zfLl|é res nem merül el, pedig sûrûsé gük lé nyegesen na-
gyobb a ví z sûrûsé gé né l(5.34 ábra). Az is megfigyelhetõ, hogy a ví z felszí ne a testek sú lya alatt hártyaszerû,-
en behorpad.

5.34 ábra. A Jblyadé kfelszí n erõt fejt ki 5.35 ábra. A hártyót eltávolí tva a cé rnaszál kiJ'eszül

Sûrû szövé sû textí liábavizeí tölthetünk ané lkül, hogy az kifolyna.

A folyadé kok felszí né nek viselkedé sé tfolyadé khártyákon tanulmányozhatjuk. (A sikeres kí sé rletek é rde-
ké ben a ví zbe keverjünk egy kis mosogatószert is!) Ha kör alakú drótkeretet, amelynek ké t pontját |aza cé r-
naszáI köti össze, ví zbemártjuk, a keretet teljes egé szé ben kitölti a keletkezõ hártya, é s a cé rnaszállazama-
rad. Ha azonban az egyik oldalról eltávolí duk ahártyát, a cé rnaszál kifeszül (5.35 ábra).

t25
 Ha a kí sé rletetcé rnahurokkal ismé teljük meg, é s eltávolí tjuk ahártyát a hurok közepé bõl, a cé ma kör ala-
kú vá feszül ki (5.36 ábra).

, ,/ \--/
(/
5.36 óbra. A belsõ hárryfu eltáyolí tva
a cé rnahut,ok kör alakot vesz fel

Ké szí tsünkté glalap alakú drótkeretet, amelynek egyik oldala könnyen elmozdí tható. Ha a keretet kiemeljük a
ví zbõ|, a hártya a mozgatható oldalt a szemben fekvõ, rögzí tett oldalhoz rántja. Ahhoz, hogy ezt megakadá-
lyozzuk, a mozgatható oldalra hûzõerõtkell kifejtenünk (5.37 ábra). Megállapí tható, hogy ahûzõerõ nagysá-
ga függ a mozgatható oldal hosszától, de nem függ a hártya területé tõl.

//
/z
5.37 ábra. Az oldal egyensú lyban tartásáltoz erõ szüksé ges

A kí sé rletekbõl megállapí thatjuk, hogy a hártya a felületet határoló keret minden ré szé rebefelé irányuló
erõt fejt ki. Ezt ú gy fogalmazhatjuk máské ppen, hogy a felszí nt határoló vonaldarabra felületi feszültsé g hat,
ami a felszí nt összehú zni igyekszik.
Ha növelni akarjuk egy hártya felületé t, munkát kell vé geznünk, hiszen a keret mozgatható oldalát adott eró-
vel kell hú znunk. A felület a munkavé gzé s áIta| energiáhozjut. Osszehú zódás közben ezt a munkavé gzé st
visszakapjuk, a hártya felületi energiája csökken.
A hártya felszí né nek a lehetõ legkisebbre való összehûzõdása energetikailag is é rtelmezhetõ.Itt az é rvé -
nyesül, hogy stabil egyensú lyi helyzetben a helyzeti (felületi) energia a lehetõ legkisebb é rté ketveszi fel. Ez
pedig a lehetõ legkisebb felületnagyságnál következik be.
Erre mutatunk be né hány látványos pé ldát különbözõ alakú drótkeretek segí tsé gé vel. A hártyák minden eset-
ben minimálfelületek, ami azt jelenti, hogy adott határgörbe mellett a lehetõ legkisebb felszí nú alakzatok (5.38
ábra).

hengel locl€

5 .38 ábra. Mittimálfe lületek

126
Hasonlóan magyarázható, hogy a szabadon lebegõ folyadé kcsepp mié rt vesz fel gömb alakot, vagy az,hogy
az õraivegre ejtett higanycseppek egy nagy cseppé egyesülnek. (Adon té rfogat mellett a gömbfelület a lehe-
tõ legkisebb,)

5.8 L gázok tulajdonságaí , a lé gnyomás

A gázok nem rendelkeznek sem önálló alakkal, sem önálló té rfogattal. A rendekezé -
sükre álló teret kitöltik, nagy mé rté kbenösszenyomhatóak, ré szecské ik között az erí hatás
elhanyagolható, bennük nyí róerõk nem lé pnek fel. (A gázok viselkedé sé neklegtöbb jel-
Iemzõje a kinetikus gázmodell alapján válik é rthetõvé , amit a ké sõbbi fejezetekben fogunk
ré szletesen trárgyalni. Most azokkal a tulajdonságokkal foglalkozunk, amelyek hasonlóak
a folyadé koké hoz.)
Ha futball-labdábalevegõt fú junk, akkor az minden irányban kifeszí ti a labda falát. A
külsõ nyomás a gázokban is minden irányban továbbterjed.
Jõl zárõ csappal ellátott edé nyt egyensú lyozzutlk ki patikamé rlegen. Ha ezután a leve-
gõ egy ré szé teltávolí tjuk az edé nybõI, a mé rleg egyensú lya megbomlik, az edé ny sú lya
kisebb lesz. A kiszí vott levegõnek tehát sú lya van (5.39 ábra).

a kiszí voft levegó stllya

5,39 ábra. A leyesõ sú lyának kimutatása

A lé gkör sú lya miatt nyomást fejt ki a benne levõ testeke.Ez hasonló a folyadé koknál
megismert hidrosztatikai nyomáshoz, de vannak eLté rõ tulajdonságai is. A levegõ sú lyából
szõtrmazõ nyomást elõször Tonicelli (1608-1647) olasz fizikus mé rte meg l643-ban.
A Tonicelli-kí sé rlet elvé gzé sé hezvegyünk egy 1 m hosszú , egyik vé gé nzfut iveg-
csövet! Töltsük tele higannyal! A csõ nyitott vé gé tbefogva állí tsuk a csövet nyí lásával le-
felé higannyal telt kádba, majd a szabad higanyfelszí n alatt engedjük el a csõ nyí lását! A
higany egy ré sze kifolyik a kádba, de kb. 76 cm magas folyadé koszlop a csõben marad
(5.40 ábra). A csõ felsõ ré szé n,ahonnan a higany kifolyt, gyakorlatilag lé güres té r keletke-
zett, ahol a nyomás zé rusnak tekinthetõ. A kádban lé võ higany felszí né reegyré szt a|é g-
nyomás, másré szt a 76 cm hosszú higanyoszlop nyomása hat. Egyensú ly eseté n ezek
egyenlõek.

t27
 I
l

76 cm

5.40 ábra. A Torricelli-kí sé rlet

A 76 cm hosszú higanyoszlop hidrosztatikai nyomásának megfelelõ nyomást normál

lé gnyomásnak nevezzük, amely a tenger szintjé n 0 oC mellett normális idõjárásikörülmé -
nyek között mé rhetõ.
Né zzük meg, hogy Sl-egysé gekben mekkora ez az é rté k!

p = h,pHg,8 = 0, 76 m,13600+,9,81+ =

= 1,013.1O5 Pa,

amit számí tásokban igen gyakran 105 Pa-ra kerekí tünk.

Megjegyzé s; Ennek az é rté knek egy ré gebbi - ma már ritkábban használatos - elnevezé se I fizlkai atmosz-
fé ra (1 atm). A számí tásból következik, hogy a Föld felszí né re é s testünkre is né gyzetcentimé terenké ntl0 N
erõ hat, ami jó közelí té ssel egy 1 kg tömegû test sú lya. Mi ezt azé rt nem é szleljük, mert a szervezetünkben
uralkodó belsõ nyomás ezzel egyensú lyt tart.

A lé gnyomás nem állandó é rté k.Ha magasabbra megyünk, a felettünk lé võ levegõosz-

lop magassága csökken, í gy a lé gnyomás is kisebb lesz. Ellenkezõjé ttapasztalhatjuk, ha
autóval magas hegy tetejé rõ| lefelé haladunk. Szervezetünk csak lassan akalmazkodik a
megnövekedett nyomáshoz, ezé rt fülünk gyakran bedugul.
Mivel a levegõ sûú sé ge a magassággal csökken, a lé gnyomás a magasság változásá-
val nem egyenes arányban változik. Kis magasságok eseté n (kb. 1 km-ig) azonban alkal-
mazhatõ az aközelí tõ összefüggé s, hogy a lé gnyomás 7,9 m-enké nt 100 Pa-lal csökken.
Az alábbitáblázat né hány nyomásé rté ket mutat avtlág különbözõ helyein:

Tengerszint 101,3 kPa 0m

Budapest 100,0 kPa 100 m
ké kes tetõ 89,0 kPa 1015 m
Himalája 32,9 kPa 8848 m

128
 Tapasztalati té ny, hogy a lé gnyomás egy adott földrajzi helyen is változó, é s szoros
kapcsolatba hozható a levegõ áttamlásával, az idõjárás változásával. Emelkedõ lé gnyomás
általában szé p tdõL csökkenõ lé gnyomás általában idõjfuási front közeledté t je|zí .
A lé gnyomás mé ré sé bõlsok mindenre lehet következtetni, ezé tí fontosak a lé gnyomást
mé rõ eszközök, a baromé terek. Ezek közül idõrendben elõször a Torricelli-fé le kí sé rleten
alapuló higanyos baromé terek alakultak ki, de ma miár szinte ktzáról.ag az aneroid (nem
nedves) tí pusú baromé terek használatosak, amelynek fõ ré sze egy zárt,lé gritkí tott fé mdo-
boz,, amely a lé gnyomás nagyságától függõen deformálódik (5.4I ábra).

5.4] óbra. Aneroid baromé ter

A lé gnyomás a felettünk lé võ levegõoszlop sú lyából származik, ezé rt levegõben is

szüksé gszerûen fellé p felhajtóerõ. A felhajtóerõ nagysáEa - a folyadé kokhoz hasonlóan
- megegyezk a kiszorí tott levegõ sú lyával. (Ez másfajta gázokba merülõ testekre is
ugyaní gy é rvé nyes.)
Amikor a mé rlegre állunk, a mé rleg mutatója a felhajtõerõvel csökkentett sú lyunkat
mutatja. Ha azonban meggondoljuk, hogy a levegõ sûrûsé ge közel három nagyságrenddel
kisebb az embeti test sûrûsé gé né I,ez a kis ,,csalás" elfogadható.
A levegõné l kisebb sûrûsé gû gázzal töltött ballon azonban é ppen aráhatõ felhajtóerõ
miatt emelkedik fel. Századunk elejé n alé gi közlekedé s az ilyen lé ghajók (zeppelinek)
megé pí té sé velindult. A repülõgé pek megjelené se azonban teljesen kiszorí totta alé ghajõ-
kat a lé gi közlekedé sbõl. Ma alé ghajõzástmár csak sportból ûzik, é s a lé ggömböket is el-
sõsorban lé gkörkutatási, illetve meteorológiai cé lokra használj ák.

Mindké t vé gé nnyitottüvegcsövet nyomjunkvazeltelt kádba, majd a csõ felsõ vé gé tLe-

zfuva emeljük ki. A vu egy ré sze a csõben marad, ugyanis avizet az a|sõ vé gé né lhatõlé g-
nyomás nem engedi kifolyni (5.42 ábra). Ha elvesszik az ujjunkat a csõ felsõ vé gé tõl, é s
engedjiik, hogy a lé gnyomás ott is kifejtse ahatását, aví z termé szetesen kifolyik.

ví z a csõben marad

t29
 Mindenki használt málr hûs italok elfogyasztásához szí võszálat. Ha a szí vószálból ki_
szÍ vjuk alevegõt, helyé re a külsõ lé gnyomás folyadé kot nyom fel, é s kellõen erõs szí vás
eseté n az a szájunkba kerül. Hasonló elven mûködik aborászatban használatos lopó, é s ki_
sebbik változata. a kí sé rletezé sekné lalkalmazott pipetta (5,43 ábra). Hasznos esiköz mé g
a fecskendõÜveg (Hé rón-labda), amelybe ha a leve gõvel é rtntkezõ csövön keresztül leve-
gõt fú junk, a folyadé k felszí ne felett összesûrûsödõ levegõ megnövekedett nyomása a fo-
lyadé kot a folyadé kba merülõ csövön kinyomja.

l_-=
|_-_-
|-_-
|_9

pipetta

5.43 ábra. Lopó, pipetta, fecskendõüveg

5.9 Folyadé kok é s gázok áramlása

Kiegé szí té s

A folYadé kok áramlásánakvizsgálata rendkí vül bonyolult feladat, ezé rt csak az egyszerûbb jelensé gekre,
törvé nyekre szorí tkozunk.
Ha figYelembe vesszÜk, hogy a gázok viszonylag könnyû összenyomhatósága ellené re a közönsé ges se-
bessé ggel áram|Ó gázok gyakorlatilag nem mutatnak összenyomódást, a folyadé kok é s gázok áramlása együtt
tárgyalható
A folYadé kok áramlásáí (lgy tehedük láthatóvá, hogy mozgó folyadé k felszí né re kré taport szórunk. Az
áramló folYadé k magával ragadja a kré taport, amelyeknek pályája jellegzetes, fonalszerû rajzolatotmutat.
Látványos kí sé rlet vé gezhetõ el a Pohl-fé le áramlási ké szülé kket (5.44 ábra), amelynek egyik tartályából
ví z, másik tartá|yából megfestett ví z folyik ki egy-egy fé sûfogszerû, egymáshoz ké peit eltoli lyuksoron ke_
resztÜl. Ha az áramlás lassÚ, az egymás mellett folyó különbözõ szí nû folyadé toszlopok nem kevered_
_elé g
nek egymással az elõzõ kí sé rletfonalszerû ké pé tmutatva.
Az Í gy kialakuló ké pzõdmé nyeket áramfonalaknak (idealizáIva áramvonalaknak) nevezzük.
Az áramvonalakból az áramló folyadé k sebessé gé relehet következtetni. Az áramvonal egy adott pontjába
rajzolt é rintõ megadja az oí t áthaladó ré szecske sebessé gé nek irányát.
EgYenletes keresztmetszetû áramlási té rben az áramvonalak párhuzamosak. Ha akadályokat helyezünk az
áramlási té rbe, ez aké p megváltozik, de a kialakult ú j áramvonalrendszer általában idõben állandó i<é pet mu-
tat.
AzolYan áramlást, amelynek áramvonalai idóben nem változnak, stacionárius (állandó) áramlásnak nevez-
zük.
Az akadályok mellett az áramvonalak sûrûsödnek, miközben azt tapasztaljuk, a folyadé k áramlása felgyor_
sul (5.45 ábra).

130
 5,44 ábra. Pohl-fé le áramlási ké szülé k

Ez abból következik, hogy stacionárius áramlásnál - a folyadé kok összenyomhatatlansága miatt - kisebb
keresztmetszeten kell ugyanolyan té rfogatmennyisé gnek átfolynia. Ez pedig gyorsabb áthaladási sebessé get
követel meg. Ez az áramlõ folyadé kok egyik fontos törvé nye, amelyet kontinuitási (folytonossági) törvé nynek
nevezünk (5.46 é s 5.47 ábra).

v.Al
+--+l

A1 A1
V1

5.4ó ábra. A kontinuitósi tön,é ny 5.47 ábra. Egyenlõ idõ alax átáramló té tfogatok

131
 Összenyomhatatlan folyadé kok stacionárius áramlásakor az áramlási csõ keresztmetszete é s az áramlás se-
bessé ge egymással fordí tottan arányos.
Áramoltassunk különbözõ keresztmetszetû áramlási csövön keresztül folyadé kot, é s mé rjük az oldalfalra
ható nyomást! A manomé terké nt szolgáló csövek a nagyobb keresztmetszetû helyeken - ahol a kontinuitási
törvé ny szerint a sebessé g kisebb - nagyobb nyomást mé rnek, mint a kisebb keresztmetszetû helyeken (5,48
ábra).
Egymással párhuzamos helyzetû papí rlapok közé fujjunk levegõt! A papí rlapok egymás felé mozdulnak el
(5.49 ábra).

5 .48 ábra. N agyobb kere sztmetszetû 5.49 ábra. A lapok egynú sfelé mozdulnak el
helyeken a nyomás nagyobb

Próbáljunk meg egy pingponglabdáí szájával fölfelé álló tölcsé rbõl kifú jni! Akárhogy ügyeskedünk, a pró-
bálkozás sikertelen marad. Sõt, kis ügyessé gge| ez a kí sé rletszájával lefelé álló tölcsé nel is hasonló ered-
mé nyre vezet.
Szereljük össze a porszí vót ú gy, hogy azzal fûjni lehessen! A|é gáramába helyezett pingponglabda bizo-
nyos magasságban ,,táncol", lebeg (5.50 ábra).

ttt
5,50 ábra. A labda lebeg a lé góramlatban

Kí sé rleteinkbõl azt a törvé nyszerûsé get vonhatjuk le, hogy a nagyobb sebessé ggel áramló folyadé kban
vagy gázban kisebb a nyomás.
Ezt a törvé nyt Bernoulli-törvé nynek nevezzük. A svájci nemzetisé gû Bernoulli család több neves termé -
szettudóst adott a világnak, A fenti törvé nyt Daniel Bernoulli (|70UI'782) fogalmazta meg l733-ban.
Bernoulli törvé nyé velmagyarázható, hogy erõs szé lben jobb a ké mé nyek h\zaí a, hogy szé llel szemben ha-
ladva nehezebben kapunk levegõt, é s az is, hogy a vihar mié rt emeli le a cserepeket a tetõrõL

t32
 5.10 A közegellenállás
Kiegé szí té s

Ejtstink le adott magasságból acé lgolyót, illetve papí rdarabot! A golyó lé nyegesen hamarabb leé r. A papí r
pedig furcsa, imbolygó mozgással é r talajt, amely semmi esetre sem nevezhetõ egyenes vonalú , egyenletesen
változõ mozgásnak (5.5l ábra). Hasonló jelensé gnek lehetünk tanú i õsszel, levé lhullás idejé n. Mindenki ta-
pasztalta már azí is, hogy ví zben elõrehaladni lé nyegesen nehezebb, mint levegóben.
Azí az erõhatást, amelyet a folyadé kok, illetve gázok a bennük mozgõ testekle kifejtenek, közegellenállá-
si erónek nevezzük. A közegellenállási erõ a test közeghez viszonyí tott sebessé gé vel ellenkezõ í rányû.

o
Atl
l
Átr, 71,

a ) ,§---_7'

5.5] ábra. Az acé lgolyó elõbb leé r a talajra

Emeljünk ki mé zesüvegbõl evõkanalat! A kiemelé skor megfigyelhetjük, hogy a kanálhoz mé zré tegek ta-
padnak, tehát ezekmozgatásához is erõ kell (5.52 ábra). igy ahl,toz, hogy a kanalat egyenletesen kiemeljük a
mé zbõl, a kanál sú lyánál lé nyegesen nagyobb erõre van szüksé g.

5.52 ábra. A mé zré tegek sú rlódnak

Ebben az esetben a közegellenállási erõ az egymáshoz ké pest különbözõ sebessé ggel mozgó ré tegek kö-
zötti ú gynevezeí í belsó sú rlódás miatt lé pett fel.
Figyeljük meg, hogy a hidak ví zbe merü|õ lábaí nál a ví z jellegzetes foí gómozgásba jön, örvé nyek kelet-
keznek.

133
 Ontsünk üvegkádba vizet, é s szórjunk a felszí né re parafaport! Ha üveg- vagy fé mlapot a folyadé k felszí né re
merõlegesenví zbe mártunk, majd a lap sí kjára merólegesen mozgatunk, a lap ké t szé lé na folyadé kban örvé nyek
alakulnak ki (5.53 ábra).

5.53 ábra. Orvé nyek keletkezé se

Egy henger alakú doboz alsó lapját helyettesí tsük gumihártyáva|, fedõlapjára vágjunk kör alakú nyí lást!
Ha a gumiháLrí yát megütjük, levegõörvé ny hagyja el a nyí láson a dobozt, amit láthatóvá tehetünk azálta|,hogy
elõtte füstöt fú junk a dobozba. Az örvé ny olyan hosszú ideig megmaradó stabil ké pzõdmé ny, hogy jó cé lzás-
sal a tõle 1 m távolságban é gõ gyertya is eloltható vele.
A lap mozgatásakor, a gumihártya megüté sekor munkát vé geztünk, ami az örvé nyek kialakulásáhozveze-
tett. Ezekben az esetekben a közegellenállási erõ az örvé nyek felé pülé semiatt lé pett fel.
Kisebb sebessé gek eseté n inkább a belsõ sú rlódás, nagyobb sebessé gek eseté n fõlegaz örvé nyké pzódé s a
jelentõs.

Ké t é rdekes jelensé g
Olvasmány

Ebben a ré szben ké t eddig nem emlí tett jelensé get, a Magnus-hatást é s az aerodinami-
kai felhajtóerõt ismerhetjük meg.
Ké szí tsüttke7y papí rhengert, é s a hengerre csavarjunk cé rnaszálat! Szé kt,e állva en-
gedjük lepörögni a hengert a cé rnaszálról! Azt tapasztaljuk, ho7y a henger nem függõle-
qesen mozo7, hanem oldalirányba is kité r.
Hasonló tapasztalatot nyerhetünk, ha a hengert cé rnaszálon feffiggesztjük, majd füg-
góleges tengely körül megpörgeue erõsen ráfú junk. A henger nemcsak a fú jás irányába,
hanem arra merõlegesen is kité r (5.54 ábra).
A levegóbenforogva haladó testekre a haladási irányra merõleges erõ hat. Ezt a jelen-
sé g et nev e z zük M a gnus -hatásnak.
A jelensé 7re a Bernoulli-törvé ny ad magyarázatot. Aforgó- é s egyú ttal haladó mozgást
vé gzõ henger a közelé ben lé võ levegõré szecské k mozgását egyik oldalon felgyorsí tja, a
másik oldalon lelassí tja, Ennek megfelelõen az egyik oldalon csökken, a másik oldalon nõ
a nyomás. Ez a nyomáskülönbsé g okozza a henger oldalü"ányú elmozdulásót.

134
 5,54 ábra. A henger oldalra is kité r

A Magnus-hatás felhasználása labdajáté koknál (labdarú gás, asztalitenisz) elé ggé köz-
ismert é s lánányos. Egy jobb belsõvel megnyesett labda balra, egy jobb külsõvel meqnye-
sett jobbra kanyarodik. Ilyen trükkökkel lehet a sotfalat megkerülõ lövé st kapura küldeni,
illetve szögletbõl é rinté sné lkül gólt elé rni (5.55 óbra).

l
Á
§/
5,55 óbra. Magnus-hatós a labdarilgópólyán

Asztaliteniszben további varióciós lehetõsé get ad, ho7y az oldalirányú pörgé s mellett a
labdát alulrólfölfelé(pörgeté s) é s felülrû lefelé (nyesé s) is meg lehet forgatni. Az elsõ eset-
ben a Magnus-hatás a labdát megemeli, a második esetben lenyomja.

135
 Erdekes szórakozás a sárkányere7eté s. Vajon mié rt nem esik le a papí t,sárkány? Min-
denki tudja, ho7y sárkányt eregetni erõs, de nem viharos szé lben lehet igazán jól. Ekkor
ugyanis a szé l irányához ké pest ferdé n tartott sárkányra olyan erõ hat, amelynek uan füg,
gõlrgerm felfelé mutató összetevõje. Ezt az erõhatást aerodinamikai felhajtóerõnek ne-
vezzük (5.56 ábra).

. §l=_=

5.5õ ábra. Aerodinantikai felhajtóerõ

Ha a relatí v szé lsebessé g é s a sárkányfelülete elé g nagy, akkora aerodinamikaifel-

hajtóerõ keletkezhet, hogy a sárkány a ma7asba emelkedik. Az emelõ erõhatás az elõbb
emlí ten mennyisé geken tú l erõsen í üss a sárkány alakjától é s állásszögé tó'l is. Ha tú l ki-
csi a szög, a levegõ nem tud elé g nagy erõt kiftjteni a sárkányra, í gy ennek függõleges
összetevõje is kicsi marad. Ha tú l na7y az állásszög, akkot" a sárkányt é rõ erõhatás ugyan
nagy lehet, de afüggó'leges összetevõ a na7y szög miatt most is kicsi.
Az alak ké rdé seátvezet a repülé stechnikába.
A repüIõgé pek levegóbe emelkedé sé hez, illetve a repülé shez szüksé ges erõt a szárnyfe-
IüIetenfelté põ aerodinamikai felhajtóerõ adja. (Ezé rt közönsé ges repülõgé ppel lé gÜres
té rben repülni nem lehet.)
A repitõgé pszárnyak ideólis alakja az ú gynevezett Zsukovszkij,profil (5.57 ábra), ahol
megfeletõ állásszögné l igen na7y felhajtóerõ alakul ki, de nem ké pzõdnek önlé nyek, emi-
att afé kezõerõ kicsi.

=\
5,57 ábra. Zsukol,szkij -profi l

A repülõgé p

Egy normál repülõgé pet a motor a lé gcsavar hú zóet,ejé n keresztül gyorsí tja fel, é s ele,
grrdá ,ogy sebeisé g áláré se után a hordfelületre ható aerodinamikai felhajtóerõ emeli fel.
A biztõnságos ripülé shez _ sok egyé b mellet - me7 kelleT oldani a 8é p stabilizálásÓ-
nak é s kormányzásának ké rdé sé t.A sé p kereszttengelye körüli átfordulást a ví zszintes ve-
zé rsí k,hossztengelye körüli elfurdulást a függóleges vezé rsí kok akadályozzák me8.

t36
 A ví zszintes vezé rsí k vé gé nlé võ magassági kormánnyal (MK) a kereszttengely, a í üs-
gõleges vezé rsí kvé gé nlé võ oldalkormánnyal (OK) a függõleges tengely, o hordfelület
(szárny) hátsó ré szé nlé võ csûrõkormánnyal (Cs) a hossztengely körül fordí tható el a gé p
(5.58 ábra).
Na7y sebessé gû, a hangsebessé get is meghaladó repülé sekné l (sugárhajtómûves repü-
lõgé pek) a hordfelület alakja ,,hátranyilazott" , illene legú jabban ,,deltaszárny" alakú
(5.59 ábra).

magassági tengely

kereM tengeí y

!Cs

5.58 ábra. Repülõgé p modellje 5.59 óbra. Hátranyilazott é s deltaszórnyak

Sûrûsé g mé ré seArkhimé dé sz törvé nye alapján

Kiegé szí té s

Arkhimé dé sztörvé nye alkalmas ismeretlen tárgyak é s folyadé kok sú rûsé gé nekmeghatározására,
a) Szilárd testek sûrûsé gé nek mé ré se (5.60 ábra):

5.õ0 ábra. Sûrûsé gnlé ré sArkhimé dé sz töryé nye alapjón

Mé rjük meg a test sú lyát levegõben, majd ismert sûrûsé gû folyadé kban! Ha a test é s egyú ttal a kiszorí tott fo-
lyadé k té rfogata V, akkor

G - Gr= Pt.V. g,

I37
ahonnan

,,
f-
_G-G,
Pt'8

A szilárd test sûrûsé ge:

rn_ LV __S__ PrG

gV G-G,

A kapon eredmé nyt a sûrûsé g definí ciója alapján ellenõrizhetjük, ha mé rleggel megmé rjük a szilárd test tö-
megé t é s ví zkiszorí tásaalapján a té rfogatát.
b ) F oly adé kok sûûsé gé nek mé ré se
Mé rjük meg egy szilárd test sú lyát levegóben (G/, ismert p, sú rûsé gûfolyadé kban (G,), é s az ismeretlen p, sÛ-
rûsé gû folyadé kban (Gr). Az e|õzõ mé ré sben leí rt gondolatmenet szerint:

G - Gr= Pr,V,g
G - Gr= Pr,V,8

V jelenté se itt is a szilárd test té rfogata.

A ké t egyenletet elosztva egymással, é s rendezve:

Osszefoglalás
A szilárd testek jól meghatározoí t alakkal é s közel állandó té rfogattal rendelkezõ anya-
gok. Erõ hatására azonban minden test alakja többé -kevé sbé megváltozik.
Ha az erõ megszûné se után a test visszanyeri eredeti alakját, rugalmas alakváltozástõl
bes zé lünk. Ellenkezõ esetben az alakv áltozás rugalmatlan.
A rugalmas alakváltozások legfontosabb tí pusai :
- nyú jtás
- összenyomás
- lehajlás
- nyí rás
- csavarás
Rugalmas nyú jtás eseté n a hossz megváltozása egyenesen arányos az eredeti hosszal é s
az erõhatás nagyságával, fordí tottan arárryos a keresztmetszettel.

tr.l
^l
-ffi (Hooke törvé nye)

E az anyag rugalmassági modulusa.

138
i n folyadé koknak nincs önálló alakjuk, mindig a tatõedé ny formáját veszik fel, ezze|
szemben gyakorlatilag összenyomhatatlanok (té rfogatuk jó közelí té ssel állandó).
i Nyuguõfolyadé kok belsejé b.n nyí rõerõknem lópnekiel.
A folyadé k egy adott felületé re hatõ eû é s a felület hányadosát nyomásnak nevezzük.

F
P=Á

Nyugvó folyadé k belsejé ben egy adott helyen a nyomás é rté keminden irányban ugyan-
, aZ.
Zfut rendszerben ható külsõ erõ okozta nyomás minden irányban gyengí tetlenül to-
] vábbterjed (Pascal-törvé ny).
A folyadé k sú lyábõl származõ nyomást hidrosztatikai nyomásnak nevezzük.
A hidrosztatikai nyomás az edé ny alakjától fliggetlen, a folyadé k szabad felszí ne alaí t h
mé lysé gben
:
p - p, g,h.
A folyadé kba merülõ testekre a folyadé k sú lyával ellenkezõ irányú felhajtóerõ hat,
amelynek nagysága egyenlõ a kiszorí tott folyadé k sú lyával (Arkhimé dé sz törvé nye).

F,=V,P.,8
", A felhajtóerõ a hidrosztatikai nyomásbóI származk.
IJgyancsak a hidrosztatikai nyomás törvé nyé nek következmé nye, hogy közlekedõedé -
í lyekben az azonos sûrûsé gû folyadé kok az egyes szárakban azonos magasságban állnak,
mí g lcú lönbözõ sûrûsé g eseté n a közös szinttõl mé rt távolságok a sûrûsé gekkel fordí tva
i arányosak.
, A folyadé k felszí né nekviselkedé sé t a molekuláris erók határozzák meg.
i Az edé ny falának közelé ben a folyadé kmolekulrák közötti vonzóerõ (kohé ziós erõ) mel-
: lett a fal ré szecské inekvonzó hatása is é rvé nyesüI (adhé ziõs erõ). Ennek eredmé nyeké nt
, afal közelé ben a folyadé k felszí ne nem ví zszintes, hanem homorú vagy domború aszerint,
hogy az adhé ziós vagy akohé ziõs erõk a nagyobbak.
Vé kony csövekben emiatt nem é rvé nyesül a közlekedõedé nyek törvé nye. A nedvesí tõ
I folyadé kok eseté n magasabb, a nem nedvesí tõkné l alacsonyabb a folyadé kmagasság a tör-
i vé nyben leí rtaknál.
, A gázoknak nincs önálló alakjuk é s té rfogatuk. A rendelkezé sükre álló teret egyenle-
i 1esen betöltik.
A gázok sú lyából származõ nyomást aerosztatikai nyomásnak nevezzük.
A lé gkör nyomása J6 cm higanyoszlop hidrosztatikai nyomásávaltart egyensú lyt, ami
: kb. 105 Pa nyomásnak felel meg.
, a gázokbanlé võ testekre is hat felhajtõerõ.

139
 Thnácsok a feladatok megotdásához
o Rugalmas megnyú lási feladatokban ktilönösen ügyelj a nagyságrendek helyes hasznáIatá-
ra! Mivel a rugalmassági együttható (Young-modulus) nagyságrendje Sl-egysé gben 10-
nek lO-edik vagy 1l-edik hatványába esik, í gy mé g nagy erõk eseté n is csak igen cseké ly
megnyú lás következik be. Ha a megnyú lás mm-ben adott, felté tlenül váltsd át m-re.
o A hidrosztatikai nyomás é s a felhajtõerõktszámitásakor ügyelj ara, hogy a sûrûsé get é s
a té rfogatot Sl-egysé gekre kell átváltanod !

o Ha ú szási feladatot oldasz meg, gyakran elõfordul, hogy az egyenleted minden egyes
tagjában szerepel a sûrûsé g. trlyenkor mindegy milyen mé rté kegysé gethasználsz, csak
arra ügyelj, hogy minden tagban ugyanolyan legyen a mé rté kegysé g!
o Amikor Arkhimé dé sztörvé nyé t alkalmazod, jõI gondold át, mit is jelent a kiszorí tott
í é tfogat,amely a felhajtóerõben szerepel! Segí tsé güIazt ajánlhatjuk, hogy ké pze|et-
ben helyezd a kiszorí tott té rfogatba a megfelelõ folyadé kot, é s vizsgáld meg, egyen-
sú lyban maradna-e ez a folyadé kdarab! Ha igen, akkor helyesen választottad ki a ki-
szorí tott té rfogatot.

ké rdé seké s feladatok

Ké rdé sek

1. Mié rt fektetik a vasú ti sí neket talpfákra?

2. Becsüljük meg, hogy mekkora nyomást fejt ki egy ember a talajra!
3. Melyik okoz nagyobb nyomást: egy lánctalpas traktor vagy egy ember?
4. Hogyan mûködik a gé pkocsik olajfé k-berendezé se (5.61 áWa)?

5.õ ] ábra. Gé pkocsi olajfé krendszere

5. Azonos erõ szüksé ges-e ahhoz, hogy egy üres vödröt levegõben vagy ví zzel tele vöd-
röt ví zben tartsunk?
6. A hajókon nagyon sok alkatré sz vasból van. A hajó mé gis ú szik aví zen. Mié rt?
7 .Egy kis medencé ben kövekkel megrakott csónak ú szik. Mi tcirté nlk a ví z szintjé vel, ha
a köveket a csónakból a ví zbe dobjuk?

140
 8. Egy edé nyben ví z van. A ví zben egy jé gdarab ú szik. Hogyan változk a ví zszí ntaz
edé nyben, ha a jé g elolvad?
9. Ké t teljesen egyforma vizespohár csordultig van töltve ví zzel. Az egyikben egy fada_
rab ú szik ava felszí né n. Mé rlegre helyezve a ké t poharat, melyik oldal fog lebillenni?
10. Egy ví zeí tartaLmazó poharat mé rlegen kiegyensú lyozunk. Mi törté nik, ha ujjunkat be_
ledugjuk aví zbe, de az edé ny alját nem é rintjük meg?
II.Ytzzel telt edé nybe fadarabot helyezünk, amely ú szik a felszí nen. Megváltozott-e et_
tõl az edé ny feneké re gyakorolt nyomás?
12. Nagyobb vagy kisebb azûrhajõban a folyadé kba helyezett testre ható felhajtõerõ, mint
a Föld felszí né n?
13. Üvegkád aljfua gumidug õthelyezünk. A dugót páIcávat a kád aljához szorí tva higanyt
öntünk a kádba ú gy, hogy az a dugót ellepje. A páIcát elvé ve a dugó nem emelkedik
a felszí nre, pedig sûrûsé ge sokkal kisebb a higany sûrûsé gé né l.Magyatázzuk meg a
jelensé get!
14. Hogyan mûködik a Cartesius-bú vtí r (5.62 ábra)?

5.62 ábra. Carte sius-bú vár

15. Lehet-e egy palack egyszeí Te ví zze| é s lyukakkal is tele?

16. Lehet-e szitában vizet vinni?
I7 . Az 5.63 ábra bal oldali kapillrárisában a ví zszint a megjelölt magasságban van. Kifo-
lyik-e aví z, ha a kapillárist a jobb oldali csõnek megfelelõen meghajlí tjuk?

5.ó3 ábra

18. Becsüljük meg a Föld teljes lé gköré nek sú lyát!

19. Maximálisan milyen hosszú szí võszálathasználhatunk amáInaszörp felszí vásához?
20. Mekkora erõvel kell tartani a csövet a Tonicelli-fé le kí sé rletsikeres e|vé gzé se után?

141
Zl.Haegy közlekedõedé ny egyik szfuábabelefiijunk, aszõrban a folyadé kszint csökken. Ha
a felett fú junk el, a szárban a folyadé kszint megemelkedik. Magyuázzuk meg a je-
szátr
lensé geket!
22. Hogyan mûködlk az illatszerszórõ?
23.Idõnké nt egy ,,megcsavart" labda egyenesen is folytathatja az ûtját (kijön belõle a
,,fals"). Hogyan magy arázzuk a jelensé get?

Feladatok

1. Mekkota az átmé rõje annak a 6 m hosszú platinahuzalnak, amely 60 N erõ hatására I7

mm-rel nyú lik meg (E =L,7. 10l1 (4. 10+ m)
#r'
2. Acé lhu za| ruga|massági hatfua 24O Mekkora terhet akaszthatunk a 2 mm
;s.
átmé rõjí í huzalta,hogy ahuzal a terhelé s megszûnte után visszanyerje eredeti hosszát?
(754 N)
3. / hosszú ságú , felsõ vé gé nrögzí tett drót közepé hez é s vé gé hez egyenlõ G sú lyú testeket
rögzí tünk. Mennyivel nyú lik meg
a) a &õtalsó fele, (#)
b) a drõtfelsõ fele?
'#'
c) Mekkora a drót teljes megnyú lása? (
#^)
d/ Mekkora lenne a teljes megnyú lás, ha mindké t testet a drót vé gé reakasztanánk?

\,2.G.l
E4
,
)

4. Milyen hosszú ságú függõleges helyzetí i acé Ihuzal szakadna el a saját sú lya alatt,ha az
acé l szakí tõszllárdsága3,72.rO8 (4,77. 103 m)
SZ
5.Egy hidraulikus emelõ munkahengeré ben a megengedhetõ olajnyomás 15.105 Pa. A
munkahenger átmé rõje 70 mm. Mekkora tömegû terhet lehet vele maximálisan emelni?
(577 ke)
6. Mekkoraerõtkell a hidraulikus emelõ 3 cm átmé rõjû duganyú jára kifejteni, hogy amá-
sik, 25 cm átmé rõjû dugattyú a 1000 N sú lyú terhet felemelje? (14,4 N)
7. Mekkota aví z nyomása a tenger felszí ne alatt 500 m mé lyen, ha felté telezzik, hogy a

tengerví zsûrûsé ge vé gig 1,08 ? (5,4. Pa)

# 106

8. Egy gyöngyhat ász I5m mé lyre merült az I07O $m'vCsûrûsé gû tengerbe. Mekkora hidrosz-
tatikai nyomóerõhat a testfelületé nek 5 cm2-nyi darabjrára? (80,25 N)
9. Egy 3 ,3'7 5 dm3 té rfogatú kocka alakú edé ny felül 5 cm2 keresztm etszetí í csõben folyta-
tódik. Az edé nybe 4 l vizet öntünk. Mekkora a nyomás az edé ny a|ján? Mekkora a fe-
né kre ható tel.jes nyomóerõ? (p=I,4. 10aPa, F _315 N)

l42
l0. Mindké tvé gé nnyitott1,5 cm2keresztmetszetû U alakú csõbe elõször higanyt öntünk,
majd az egyk ágába a higany fölé 60 cm3 vizet. Mekkora lesz a ké t higanyfelszí n kti-
lönbsé ge, ha a higany sûûsé ge l3,6-szerese a vu sûûsé gé nek?(2,94 cm)
1l. Egy 7,5 kg tömegû testet rugós erõmé rõre akasztvaví zbe lógatunk. Az erõmé rõ 65 N
erõt mutat. Mekkora a test sûrûsé ge? Aví zsûrûsé ge 1000 trr00
S. #l
Egy4 kg tömegû fahasáb magasságának ré szé igbemerülve ú szik aví zen.Mekkora
12.
}
a fa sûrûsé ge, é s mekkora a fahasábra ható felh ajtõerõ,ha a vusûrûsé ge 1OOO Sr

(p =750
# , F=40 N)
13. Egy fenyõfából ké szült tutaj hossza'7 m, szé lessé ge 5 m, vastagsága0,S m. Legfeljebb
mekkora sú lyú terhet helyezhetünk el rajta, ha azt akarjuk, hogy a tutaj legalább 5 cm-
ko
re kiálljon aví zbõl? A fenyõfa sûrûsé ge 600
(G =52500 N)
#.
14. Lega|ább mekkora alapterületû az a jé gtábla amely elbí r egy 75 kg tömegû terhet, ha

a jé g sûrûsé ge 1,1 A jé gtábla vastags ága 20 cm. (Á =3,'7 5 m2)

ffir
15. Fadarab sú lya levegõben 155 N, vasdarabé ví zben 625 N. A kettõ összeerõsí tve ví z-

ben 530 N erõvel tartható egyensú lyban. Mennyi a fa sûrûs é ge? (620
#)
16. Edé nybe töltöttví z felszí né n8 cm vastag deszkalap ú szik ú gy, hogy a deszkalapbõlZ
cm magasságú ré sz van aví z felszí ne felett. Milyen mé lyen merül a deszkalap avu-

be, ha avufölé elé g vastag ré tegben O,' # sûrûsé gû benzint töltünk? (1,33 cm)

l43
 6. Pontrendszerek
dí namikája

Bevezeté s
Az eddigiekben mindig csak egy konkré t ,,test" mozgását, egyensûlyát vizsgáltuk,
akár pontszerûnek tekintettük, akár szilárd, merev tátgy volt, akár egy adott folyadé k
vagy gáz. Megismerkedtünk a Newton-törvé nyekkel, amelyek segí tsé günkre voltak ed-
dig is a jelensé gek leí rásában. Ezek között azonban a III. törvé ny már megfogalmazza
azt a té nyt, hogy az erõk mindig kölcsönhatás során jönnek lé tre, azaz ha testek kapcso-
latba kerülnek, akkor kölcsönösen hatnak egymásra. A kölcsönhatás mindkettójük moz-
gását, egyensú lyát befolyásolj a.
Sok olyan problé ma, jelensé g adódik, ahol nem elegendõ egyetlen tárgy vizsgálata, ha-
nem a testek közötti kölcsönhatás igen nagy szerepet játszik. Ilyen pé ldául ké t biliárdgo-
lyó ütközé se vagy egy focista fejelé se, vagy az aké rdé s,hogy mié rt gyorsul föl olyan nagy
sebessé gre a teniszlabda, amikor erõsen megütik.
Ebben a fejezetben az a cé lunk, hogy egyszeí Te több test mozgását í rjuk le, a köztük
felismerhetõ kölcsönhatásokat is figyelembe vé ve.

Visszaté rünk ú jra a jól használható ,,pontszerû test" modelljé hez,hogy elõször az egy-
szerûbb problé mákat megé rthessük, megoldhassuk. Látni fogjuk, hogy a leí rás hasonló
módon törté nik, mint a második fejezetben, de több egyenletet kell fölí munk, mivel több
testet kell vizsgálnunk.
Altalában az egymással valamilyen kölcsönhatásban lé võ testek egy meghatiározoí t
csoportját rendszernek nevezzük. Ha ezek a testek a leí rás szempontjábõlpontszerûek, ak-
kor pontrendszerrõl beszé lünk.
Ezen definí ció alapján fölmerülhet a ké rdé s,hogy mi legyen a testeknek az a csoport-
ja, amit rendszernek tekinthetünk. A ké rdé sreazt válaszolhatjuk, hogy mindig a vizsgá|t
problé ma határozzameg a rendszerbe tartozõ tárgyakat.
Ké t biliárdgolyó ütközé sekor a rendszert a ké t golyó alkotja. Termé szetesen mindké t
golyóra hat a Föld é s az asztal, de ha ezek nem befolyásoljak azitközé s utáni mozgásu-
kat a vlzszintes sí kon, akkor az aszta|t é s a Földet - cé lszeûen - nem tekintjük a rendszer-
hez tartozónak.
Egy másik pé ldaké nt tekintsük a 6.1 ábranláthatõ könnyû csigán átvetett ideális fonál
ké t vé gé nfüggõ m, é s mrtömegekbõl álló elrendezé st!
A csigán átvetetí köté l miatt a testek csak együtt mozoghatnak, ezé rt ebben az esetben
az m| é s mrtömegek, az elhanyagolható tömegû csiga é s köté l alkotja a rendszert. Termé -
szetesen a rendszer tagjai más, a rendszerhez nem tartozõ testekkel is kölcsönhatásban

|44
vannak. Ezek a fölfüggeszté s é s a Föld. Ok azonban a mozgás során vé gig nyugalomban
maradnak, ezé rt nem soroljuk õket a rendszer tagjai közé . Az általuk kifejtett erõket a
rendszer szempontj ából ktilsõ erõknek tekintjük.

6.] ábra. Ebben az esetben az m, é s mrtömegek,

az elhanyagolható tömegû csiga é s köté l alkotja a rendszert

A pontrendszer tagjaí között a kölcsönhatások során fellé põ erõket belsõ eró'knek, a

pontrendszerhez nem tartozó testek által arendszer tagjaira kifejtett erõket kütsõ erõknek
nevezzük.
Látjuk tehát, hogy a rendszer tagjainak kiválasztását a cé lszerûsé gvezé rli.Tárgyalásunk
során a konkré t problé mákon keresztül megtanuljuk, hogyan törté nhet ez a gyakorlatban.
Különösen é rdemes tehát figyelni a máskor is alkalmazhatõ módszerek megismeré sé re.

6.1 A pontrendszer tagiainak mozgása

Vizsgáljunk meg egy konkré t problé mát a kölcsönhatások é s azutátn az e1yes testek
mozgásának leí rására. Hangsûlyozzuk azonban, hogy cé lunk a folyamatok megé rté se,
ezé rt a megoldás során nagyon fontos elmé leti megfontolásokat teszünk.
A problé ma a következõ: ví zszintes asztallapon egy mré s e1y mztömegû kiskocsi álL A
ké t kocsit,hozzájuk ké pest elhanyagolható tömegû nyú jthatatlan fonál köti össze. Az elsõ
kiskocsit a6.2 ábrának megfelelõen egy a fonál egyenesé be esõ F nagyságú erõvel hí zzlk.
Mekkora a kezdetben nyugalomban lé võ kocsik gyorsulása, é s mekkora az összekötõ kö-
té Iben é bredõ erõ,ha a sú rlódástól eltekintünk?

õ.2 óbra. A pontrendszer tagjainak mozgásóltoz

Mielõn ráté rné nka konkré t matematikai megoldásra, gondoljuk vé gig a kocsik kapcso-
|atát! Bárki megmondhatja, hogy aké t kocsi együtt fog mozogni, mert össze vannak köt-
ve.Ez valóban teljesül, mivel a nyú jthatatlan köté l miatt az elmozdulásaik megegyeznek.
Ebbõl következik, hogy pillanatnyi sebessé gük é s gyorsulásuk is mindig megegyezik.
Gondolatmenetünk alapjántehát azt mondhatjuk, hogy a ké t test gyorsulása a mozgás so-
rán egyenlõ.

145
 A gyorsulások kapcsolatfuatett megállapí tásunk egy nagyon fontos felté tel megfogal-
mazása.Ezt afelté telt, mely szerint a ké t test gyorsulása egyenlõ, ké nyszerfelté telnek ne-
v ezzú k. Az ös szekötõ köté l nyú jthatatlanságának ké nyszerû következmé nye.

Megjegyzé s: A hasonló problé mák tárgya|ása során a gyorsulások közötti matematikai kapcsolat megha-
tátozása, más né ven a ké nyszerfelté telek megadása az egyk legnehezebb feladat, ugyanis a gyorsulások nem
minden esetben egyenlõek. Mivel azonban a ké nyszerfelté telekremindig szüksé günk van, a legnehezebb ese-
tekben is é rdemes megkeresni az egyes testek elmozdulásai közötti összefüggé st, é s ebbõl már következlk a
gyorsulásaik közötti kapcsolat.

6.3 ábra. A kiskocsikra ható erõk

Mivel a gyorsulásokat keressük, meg kell határoznunk az egyes kocsikra ható erõket.
Ezek az erõk okozzák a kocsik gyorsulásait. Használjuk a 6.3 ábra jelölé seit! Az elsõ kis-
kocsira hat a ví zszintes F hú zóerÕ,, az m$ nehé zsé gíerÕ, az asztallap által kifejtett {r,
nyomóerõ é s a köté l által kifejtett K, köté lerõ. A K, erõ jelenlé t&e a köté l feszessé gé bõl
következtethetünk. A második kiskocsira az mr7 nehé zsé gietõ, az asztallap által kifejtett
4yz nyomõerõ é s a köté l által kifejtett K, köté leû hat.
Mindké t kiskocsi eseté n igaz az, hogy anehé zsé gi erõ é s a nyomõerõ függõleges é s
ellenté tes irányû. Mivel a testek függõleges irányban nem gyorsulnak, í gy külön az el-
sõ é s külön a második test eseté n a nehé zsé gi erõ é s a nyomõeú összege nulla.
Az m, tömegû kiskocsi gyorsulását tehát az F hûzõerõ é s a K, köté lerõ, mí g az mrtö-
megû kiskocsi gyorsulását a Krköté lerõ okozza.
Ismerjük a testekre ható erõket, í gy alkalmazhatjuk rájuk a dinamika alapegyen-
leté t. Mivel az erõk é s a gyorsulások is egy egyenesbe esnek, ezé rí azokat nem vektorok-
ké nt í rjuk az egyenletekbe, az trányukat elõjellel vesszük figyelembe. A test gyorsulását
tekintjük pozití vnak, í gy a gyorsulás irányába mutató erõ legyen pozití v, mí g az el|enté -
tes irárryú negatí v.
Ezek alapján a dinamika alapegyenlete az elsõ kocsi eseté n
F - Kr= lllrarl

atrol a, az ml tömegû kiskocsi gyorsulása.

A második kocsira
K, = ffi2o2,

ahol araz mztömegû kiskocsi gyorsulása. A ké t kocsi gyorsulásarõl^mar megállapí tottuk,

hogy egyenlõ. Egyenlettel megfo galmazv a:

at= az

146
 Mé g egy megállapí tást kell tennünk. A kiskocsikkal együtt az õket összekötõ köté l is
mozog, ezé rt azt is gyorsí tja valamilyen erõ. Mivel a köté l K, erõt fejt ki az m|tömegû kis-
kocsira, Newton III. törvé nye szerint a kocsi ugyanekkora ellenté tes irányû erõt fejt ki a
köté lre. A köté l másik vé gé rõ|ugyanez mondható el a Krerõvel kapcsolatban. Tudjuk te-
hát, hogy a köté lre ké t erõ,, a K, é s Krerõk ellenereje hat (6.4 ábra).

-K? -Kl
6.4 ábra. Az összekötõ köté lre ható erõk

Ezek az erõk okozzák a köté l gyorsulását, amely megegyezik a kocsi gyorsulásával.

Válasszuk az e\õjeleket az elõzõekhez hasonlóan a gyorsulás irányábanpozití vnak! Föl-
í rva a dinamika alapegyenleté t a

K| - Kr= ma

egyenletet kapjuk. Mivel a köté l tömege elhanyagolhatóan kicsi, az egyenlet jobb oldalán
ta|álhatõ ma szoí zat nagyon kicsi, majdnem nulla. Ebbõl az következk, hogy a Kré s K,
köté lerõ jõ közelí té ssel egyenlõ, vagyis a

Kr= K,

egyenlethez jutunk . Ez számunkra azt je|enti, hogy az elhanyagolható tömegû köté l gyor-
sí tásához olyan kicsiny eró szüksé ges, amit nem kell figyelembe vennünk, ezé rt az ilyen
kötelek ké t vé ge á|tal kifejtett erõlret egyenlõnek vehetjük.
Az eddigi megátlapí tásainkat a pontrendszerre vonatkozóan tehát a következõ né gy
egyenlet tartalmazza:
F - Kr= ffitat
Kr= ffizaz
at= a2
Kr= K,

Ez a né gyismeretlenes egyenletrendszer az adott problé mában pontrendszer mozgáse-

gyenlet_rendszere. Az elsõ az ml, a második az m, tömegû kocsi mozgásegyenlete, mí g
a harmadik é s negyedik egyenlet a köté l által megszabott ké nyszerfelté telek matematikai
megfogalmazása.
Az egyenletrendszer megoldásához aré s arhelyett í rjunk a-t, Kré s Krhelyett pedig K-t
az e|sõ ké t egyenletbe. A helyettesí té s után az

F-K=^ro,
K = fttra

egyenletekhez jutunk. Összeadva a ké t egyenletet, az

147
 F = ftlro+m2o

egyenletet kapjuk. A gyorsulásra az

o= F
,\**,

eredmé ny adódik. A második egyenletbe visszahelyettesí tve a köté lerõ:

hF
K_ n\+ ftb

Láthattuk, hogy az ilyen é s ehhez hasonló pontrendszereken belül a mozgások leí rá-
sához a következffi<re van szüksé g:
A pontrendszer ismereté ben meg kell határoznunk az egyes tagaí ra ható erõket.
Az erõk ismereté ben fölí rjuk a dinamika alapegyenleté t a pontrendszer minden egyes
tagjára.Ezek adják az egyes testek mozgásegyenleteit.
A rendszer tagjai között esetleg fönnálló kapcsolatok, ké nyszerekfigyelembevé telé vel
me gfo g almazzuk a ké ny s zerfelté teleket.
Miután ezeket elvé geztük, valahány egyenletbõl állõ egyenletrendszerhez jutunk,
amelyet meg kell oldanunk.

Kidolgozott feladat

A 6.5 a ábrán láthatõ elrendezé sben egy sú rlódásmentesen csapágyazott csigán átvetett
kÖté l ké tvé gé raffit= 1 kg é s ffi2= 0,6 kg tömegû testeket akasztunk. Mekkora gyorsulás_
sal mozognak a testek az eLengedé s után, ha a csiga é s a köté l tömege elhanyagolható?

o) b)

ó.5 óbra

Megoldás: A 6.5 b ábrábaberajzoltuk a testekre ható erõket. A testekre anehé zsé gi erõn
é s a köté letõn kí vül nem hat más erõ, mert más testtel nincsenek kölcsönhatásban. Az

148
 erõk ismereté ben fcilí rhatjuk a testek mozgásegyenleteit. Mivel az m| tömeg a nehe-
zebb, ezé rt lefelé fog mozogni, mí g az m2 fölfelé . Az erõk kányát most is elõjellel
vesszük figyelembe oly módon, hogy a gyorsulás irányába mutatõ erõt tekintjük pozi-
tí vnak. Ezek alapján a mozgásegyenletek a következõk:

mr{ - Kr= mra,

K2- ffiz7 = ffiza,

A ké t test gyorsulása egyenlõ nagyságú , ezé tt igaz az

ot= a2

egyenlet. A csiga é s a köté l elhanyagolható tömege miatt, a ké t köté lerõ nagysága is

megegyezik.
Kr= K,

A gyorsulások egyenlõsé ge miatt amozgásegyenletekbe a-t í runk aré s arhe|yé re. A

köté lerõk egyenlõsé ge miatt pedig K, é s Krhelyé re K-thelyettesí tünk. Ekkor a ké t moz-
gásegyenlet a következõ alakot ölti:

mr?-K=fftra
K-m28=ffiza

A ké t egyenletet összeadva a K köté lerõ kiesik. Eredmé nyül

a _ n\8- llbg
ft\+ llb

adódik. Az adatok behelyettesí té se után a gyorsulás:

,_2,5
3

6.2 A pontrendszer impulzusa

Tömegpontra korábban már definiáltuk az impulzus fogalmát.

I=mv

Az impulzus segí tsé gé velmegfogalmaztuk Newton második törvé nyé t az ercdeti for-
májában. E szerint a pontszeû testre ható erõ é s az erõhatás idejé nek szorzata egyenlõ a
te st impulzu s ának me gv álto zásáv al,. E gyenlettel :

FAt = AI

149
 Az F At szotzatoí erõlöké snek nevezziik.
Ebben a pontban olyan jelensé geket í runk le, amelyek során meggyõzõdhetünk arról,
hogy az impulzus fogalmrának bevezeté se igen hasznos. Segí tsé gé velolyan bonyolult je-
lensé geket tudunk é rtelmezni, mint azitközé sek, vagy a raké tahajtás elve.
Ha fölí rjuk a pontrendszer egyes tagjainak impulzusát é s ezeket az imptllzusokat mint
vektorokat összeg ezzú k, akkor a pontrendszer összimpulzusát kapjuk.
A testek impulzusát az erõk vá|toztatják meg, ez a pontrendszer tagjaira is igaz. Ha a
pontrendszer összimpulzusára vonatkozõ törvé nyeket akarjuk megismemi, akkoí az egyes
tagjaira ható erõk hatásait kell vizsgálnunk. Ezeket az etõket ké t csoportba soroljuk a be-
vezeí õben elmondottak szerint, belsõ erõkre é s ktilsõ erõkre. Ezt a megkiilönbözteté st az
teszi szüksé gessé ,hogy amint látni fogjuk, nem egyforma a szerepük.

Tekintsük a pontrendszer egyik tagára ható F belsõ erõt. Mivel F belsõ erõ, ezé rt a_
rendszer valamely másik taga fejti ki. A hatás+llenhatás törvé nye é rtelmé ben a másik'
testre ellenerõ hat, mely azF erõvel egyenlõnagyságú , de ellenté tes irányú . Jelölje ezt-E.
Ezek az etõk At idõ alatt megváItoztatják a testek impulzusát. Az elsõ test impulzusválto-
zása az erõlöké s alapján

AL.=F,At,

mí g a másik test impu|ztlsváItozása

AIr= -F ,At,

Láthatõ, hogy a ké t impulzusváltozás egyenlõ nagyságú , de ellenté tes irányú . Ebbõl az

következik, hogy aké t impulzusváltozás összege nulla.
Ezzel bebizonyí tottuk azí aí é telt,hogy a pontrendszer összimpulzusát belsõ erõk nem
változtatják meg. A té tel következmé nye, hogy amennyiben egy pontrendszer tagiaira
csak belsõ erõlr hatnak, a pontrendszer összimpulzusa állandó.

Megjegyzé s; Termé szetesen az egyes testek impulzusa megváltozhat a rájuk ható belsõ erók hatására. A
bizonyí tás csak arra vonatkozott, hogy a belsó erõk a pontrendszer eredó impulzusát nem változtadák meg.

Az olyan pontrendszeí t, amelyben csak belsõ erõk hatnak, zárt pontrendszernek ne-
vezzik.

Eddigi megállapí tásainkat az impulzusmegmaradás té telé benfoglaljuk össze:

Znt pontrendszer összimpulzusa állandó.

Megjegyzé s: A valóságban szigorú an vé ve soha nem találkozunk zárt pontrendszerrel, de nagyon sok eset-
ben a rendszerjó közelí té ssel zártnak tekinthetõ.

A 6.6 a ábránví zszintes sí nen állõ mré s mrtömegû kiskocsik között egy egyikhez sem
rögzí tett, összenyomott rugó találhatõ. A sú rlódás elhanyagolható. A ké t kocsit fonál kö-
ti össze, amely megakad õly ozza szé tlökõdé süket.

t50
 o) D)

ó.6 ábra. Fonállal összekötött kiskocsik, közöttük összenyomott rugó

Ha a fonalat elé getjtik, aké t kocsit a rugó hirtelen szé tlöki. Ezután ellenté tes irányba mo-
zognak. A ké t kocsiból é s a rugóbõl- álró rendszer nem zárt, hiszen a kocsikra hat anehé zsé -
gi erõ, a sí n által kifejtett nyomóerõ é s ezek az erõk ktilsõ erõk (6.6 b ábra).
Mivel mind a nehé zsé gietõ, mind a nyomóerõ fnggõIeges, é s függõleges irányba a kocsik
nem gyorsulnak, ezé rt ezeknek az erõknek az összege nulla. A rendszer zárlnak tekinthe-
tõ. Atestekre ható külsõ erõkösszege nulla, í gy atestek impulzusváltozását, csak a belsõ
erõk okozzõk, amelyek nem változtaí iák meg a rendszer összimpulzusát. Ez azt jelenti,
hogy a szé tlökõdé s után is nulla lesz az összimpulzus. A ké t kocsi ellenté tes irányû,
egyenló nagyságú lendülettel halad a szé tlökõdé s után.

Eddig a belsõ erõk hatását vizsgáltuk. Most vizsgáljuk meg, hogyan váItoztatják meg a
pontrendszer összimpulzusát a külsõ erõkt Ehhez használjuk az elõzó pontban tfugyalt
kiskocsik problé máját.
Emlé keztetõül: ví zszintes asztallapon elhelyezeí í fonáIlal összekötött ké t kiskocsit hú -
zunk egy ví zszintes F erõvel (6.3 ábra). Mivel akkor ré szletesen leí rtuk a megoldás gondo-
latmeneté t, ezé tt most ettõl eltekinttink é s csak a ké t kiskocsi mozgásegyenleté vel foglal-
kozunk. A ké t egyenlet a következõ:

F-K=ffita
K = rftra

Szorozzuk meg az egyenletek mindké t oldalát azzal a At idõvel, amí g az erõk a testekre
hatnak!

FAt-KAt=mraAt
KAt = mraAt

Az egyenletek bal oldalán aké t testre ható erõk erõlöké sei szerepelnek. A jobb oldalon a
gyorsulás é s az idõ szorzata a test sebessé gé nek megváltozását adja:

aAt = Av

Ha ezí megszorozzuk a testek tömegé vel, akkor impulzusaik megváItozását kapluk:

mraAt = lnrAv = N,
mraAt=fltrAv=N,

151
Í gy egyenleteink a következõ a|akot öltik:

FAt_KAt=Nt
KAt = Nz
Adjuk össze a ké t egyenletet!
FAt=Nr+N,

Eredmé nyünket a következõké ppen magyarázhatjuk: Mivel a köté lerõk a rendszer tagjai
között ható erók, ezé rí a rendszer összimpulzusát nem változí atják meg. Az F hú zõerõ
azonban külsõ erõ, é s eredmé nyünk szerint megváltoztatja a pontrendszer összimpulztlsát.
Ez nyilvánvaló, hiszen az elõzõ pontban kiszámí tottuk az áItala lé trehozott gyorsulás
nagyságát é s tudjuk, hogy mindké t test azonos irányban fog mozogni, tehát az összimpul-
zus változni fog.
Megállapí tásainkat az impulzusté telben foglalhatjuk össze :

Pontrendszer összimpulzusának megváltozása egyenlõ a pontrendszer tagjaira ható külsõ

erõk erõlöké seinek vektori összegé vel.

Alkalmazzuk a p ontrend s zer impulzls ár a vonatkoz ó i smereteinket né hány, a hé tközna-

pi é letben megfigyelhetõ problé mára!
Ya|õszí nûleg sokan ismerik a következõ jelensé get: ha egy ví zen ú szõ csónakban elõ-
re lé pünk, a csónak is elindul, de ellenkezõ trányban.Ezt legjobban akkor lehet megfigyel-
ni, ha a csónak orl:ával a sté ghez állunk ú gy, hogy a csónak merõleges legyen a sté gre.
Amikor elõremászunk, hogy kiszálljunk a csónakból, a csónak orra eltávolodik a sté gtõl.
A magyarázatot azimpulzusmegmaradás adja. A csónak é s a bennelé võ ember jõköze\í -
té ssel zárt rendszernek tekinthetõ, mert a föllé põ külsõ erõk összege nulla. (A csónakra é s
a benne lé võ szemé Iyre ható nehé zsé gierõvel egyensú lyt tart a felhajtóerõ,lé vé n ú szó tes-
tekrõl van szõ, a csónak mozgását akadály ozõ közegellenállási erõ pedig kis sebessé gek-
né I elhanyagolható.) Tehát a rendszer zárt. A csónak a benne lé võ szemé llyel együtt kez-
detben mozdulatlan. Összimpulzusuk nulla, ezé rt mindvé gig nullának is kell maradnia.
Mivel az impulzus vektormennyisé g, a zé rus összeg ú gy lehetsé ges, hogy amennyiben a
csónak utasa elindul elõre, a csónak hátrafelé mozog.

Egy másik problé ma a raké ták hajtómûvé nek mûködé se. Meglepõ módon egé szen a
XIX. századvé gé ig ú gy gondolták, hogy nem lehet avllágûrben repülni, mert a repülé shez
mindenké ppen szüksé g van a levegõre. Az orosz Ciolkovszkij ismerte föl elsõké nt a raké -
tatrajtás elvé t. A raké ta é s a bennelé võ hajtóanyag alkotja a rendszert. A raké tábõIkiáram-
1ó nagy sebessé gû é gé sgázok, ú gymond tolják elõre araké tát. Mivel a gázok tolóereje bel-
sõ etõ, a rendszer összimpulzusát nem változtatják meg. Hogy az összimpulzus ne változ-
zé k, a raké trának a gázok áram|ásával ellenté tes irrányba kell mozognia.
A raké tahajtást kí sé rlettelis szemlé ltethetjük. Egy szõdásszifonnak aí ra a ré szé re,
amellyel a patront szoktuk becsavarni a szifonba, a 6.7 ábrának megfelelõen ké t fölfüg-
gesztõ drótot szerelünk, Ezen fölfüggesztõk segí tsé gé vela szerkezetet egy kifeszí tett vé -
kony huzalra akasztjuk. A raké tamodell a fölfüggesztõk vé gé ntalálható hurkok miatt
könnyen csú szhat a huzalon. Ezután belehelyezünk egy patront, amelyet gombostû segí t-
sé gé velkiszú runk. A kiráramló szé n-dioxid elõrehajtja a kis raké tát, amely nagy sebessé g-
gel száguld vé gig apáIyán.

t52
 6.7 óbra. A raké tahajtás modellezé se
K ife szí t ett huzalra aka s zt ott szifunpatront ok

Kidolgozott feladat

A 6.8 ábránláthatõ ffir= 0,3 kg é s az ffiz= 0,5 kg tömegû, álló kiskocsik között egy el_
hanyagolható tömegû összenyomott rugó található. A kocsik szé tlökõdé sé t egy közé jiik
kötött cé ma akadályozzameg. Mekkora |esz az mrtömegû kocsi sebessé ge a fonál el-
é geté seután, ha ekkor az mltömegû kocsi 0,4
T sebessé ggel mozog? A sú rlódástól el-
tekinttink.

ó.8 ábra

Megoldás: Az általunk vizsgált rendszer a ké t kocsiból é s a rugóból ál1. Ez a rendszer

zfutnak tekinthetõ, meí t a kocsikra ható nehé zsé gierõ é s a talaj által kifejtett nyomõerõ
függõleges é s összegük nulla. Ezé rt a rendszer összimpulzusa állandó. A szé tlökõdé s
elõtt a kocsik nem mozognak, ezé rt akezdeti összimpulzus nulla. A szé tlökõdé s után a
ké t kocsi ellenté tes irányba mozog. Mivel a rendszer összimpulzusa ekkor is nulla, az
impulzusaik nagys ága egy enlõ. Egyenlettel:

ffirVt= ffi2V2,

ahol v, az m., v2pedig az m2 tömegû test szé tlökõdé s utáni sebessé ge. Az egyenletbõl
csak a v, ismeretlen, ezé rt egyszerûen kifejezhetõ:

_Wl
,,v2_
ftb

Az adaí ok behelyettesí té se lután az mrtömegû test sebessé ge:

m
Yz= 0,24
s

153
 6.3 Az ütközé sekr õl általában
Ha valaki aztkapná feladatul, hogy mondjon pé ldát ütközé sekre, valószí nûleg a jáí mû-
vek vagy a biliárdgolyók ütközé sé t emlí tené elsõké nt. Számtalan, ahé tköznapi é letbõl vett
pé Idát mondhatunk mé g ezeken kí vül. Ütközé s a 6.L pontban miár emlí tett fejelé s vagy a
teniszezõküté sei, egy labdának a talajról vagy a falról törí é nõ visszapattanása, amikor va-
lakit eltalál egy hógolyó, é s azhozzáí apad az illeí õ ruhájához.
Az imé nt fölsorolt jelensé geknek egyik közös tulajdonsága, hogy egy kezdetben moz-
gó test sebessé ge nagyon rövid tdõ alatí megváltozk egy másik testtel való kölcsönhatás
következté ben.

Az ütközé sek nagyon rövid í dõ alattjátszódnak le. Egyszerõ,ké zi stopperrel lehetet-

len megm é mi az idõtartamot. A valóságban mindegyiket rövid hanghatás kí sé ri,amit
hé tköznapi szavakkal koppanásnak, puffanásnak vagy csattanásnak mondunk, ezzelis az
ütközé s idõbeli rövidsé gé t jelezve. A rövid ütközé si idõnek viszont az a következmé nye,
hogy nagyon nagy erõhatások lé pnek föI az ütközé sben ré sztvevõ testek között. Ezí ta-
pasztalhatták azok a fiú k, akik már fejeltek erõsen megrú gott labdába focizás közben. De
maga a rú gás is egy ütközé s, é s a lábunkon is é rezzik a nagy erõhatást a nigás közben.
Egy másik, valószí nûleg mindenki által ismert bí zonyí té ka nagy erõhatásra a tornater-
mek falán gyakran láthatõ folt, melyet a falról visszapattant labda hagyott ott. Ezek a fol-
tok elé g nagyok. Egy focilabda akkora foltot is hagyhat, amelynekátm&õje majdnem ak-
kora, mint alabdáé . A nagymé retû foltok csak ú gy keletkezhetnek, hogy a labda a fallal
való ütközé s során nagymé rté kben benyomódott. Ahhoz, hogy ez bekövetkezzen, rend-
kí vül nagy erõ szüksé ges, hiszen egy rendesen fölpumpált labdát ké zzel nem tudunk
ilyen mé rté kben összenyomni.
Az ú tközé sek rövid idõtartama é s közben a testekre ható nagyon nagy erõk szorosan
összefüggenek egymássaL Az ütközé sben ré sztvevõ test impulzusa az ütközé s során meg-
változk. Az impulzusváltozás kiszámí tható azrJtközé s elõtti é s az ütközé s utáni sebessé -
gekbõl. Ez egyenlõ az erõlöké ssel, azaz az erõ é s az idõ szotzatával. Mivel azitközé s idõ-
tartama rövid, nyilvánvaló, hogy az erõhatásnak kell nagynak lenni.
Annak, hogy azú tközé sek során a testek között nagyon nagy eró'lratások é brednek,
az akövetkezmé nye, hogy a legtöbb esetben a testekre ható egyé b erõk hatásai elha-
nyagolhatóak. Gondoljunk arra, hogy amikor röplabdazás közben szervát fogadunk, a
labda elé g erõset üt a kezünkre.Ez az erõ csak az ütközé sbõl származhat, mert ha a lab-
dát csak ú gy rátesszük a kezünkre, alig nyomja, pedig ebben az esetben is le ke|I gyõzni
anehé zsé gierõt.
A külsõ erõk elhanyagolhatóságának az a következmé nye, hogy aziJtközé s során é rvé -
nyesül az impulzusmegmaradás té tele. Ez azé rt van, mert az itkõzõ testek között föllé põ
erõk belsõ erõk, a többi erõ hatás át pedí g a legtöbb esetben az eddigiek alapján elhanya-
golhatjuk.

Azitközé seket három csoportba osztjuk. Az elsõ csoportba az o|yan ütközé sektartoz-
nak, mint amikor a hógolyõ hozzátapad valakihez, vagy pé ldául guruló vasú ti kocsik
összekapcsolódnak. Ilyenkor az ütközõ testek sebessé ge azitkõzé s utián megegyezk. Az
ilyen ütközé seket töké letesen rugalmatlan ütközé snek nevezzük.
A másik csoportba azok az esetek tartoznak, amelyekné l az ütközé s után a testek se-
bessé ge különbözõ, s az ütközõ testek mechanikai energiájának egy É sze elvé sz, más

154
energiává (pl. hõvé ,hanggá) alakul. Ilyen pé ldául ké t bilirárdgolyó ütközé se vagy egy fal-
ról visszapattanó labda. Ezeknek aleí rásanagyon bonyolult, ezé rt ebben a könyvben nem
trárrgyaljuk.
A harmadik csoportba a töké letesen rugalmas ütközé sek tartoznak, amelyekné l azit-
közé s során megmarad a mechanikai energia. A mechanikai ütközé sek között valójában
ilyen ütközé s csak mint ideális határeset lé tezik. Az elemi ré szecské kfizkájában azonban
megvalósulhat.
Ebben a könyvben csak olyan problé mákat táttgyalunk, ahol a testek sebessé gei egy
egyenesbe esnek azú tközé s elõtt é s az ütközé s után. Az ilyen ütközé seket centrális, egye-
nes ütközé seknek nevezzük. Mivel a sebessé gek egy egyenesbe esnek, az egyes ütközé -
sek leí rása során a sebessé geket é s az impulzusokat nem vektorokké nt, hanem elójeles
skalár mennyisé gké nt fogjuk kezelni.

6.4 A töké letesen rugalmatlan ütközé s

Ké t test ütközé sé t töké letesen rugalmatlannak nevezzük,ha az ütközé s után azonos se-
bessé ggel haladnak tovább.
Feladatunk általában azütközõ testek ütközé s utárri sebessé gé tmeghatározni.Ehhez az
impulzusmegmaradás té telé thasználjuk. Ebben az esetben az impulzusmegmaradás té te-
le aztjelenti, hogy az itközé sben ré sztvevõ testek összimpulzusa az itközé s elõtt, é s az
ütközé s után egyenlõ.
Ha ismerjik azidií közõ testek tömegé t (mr, mr) é s sebessé gé t (vr, vr), akkor ismerjük az
impulzusukat is (1, = ffit|
t
é s Ir= mrvr).Tehát ismerj{ik a pontrendszer kezdeti összimpul-
zusát is:

In= I,* Ir= ml|+ m2v2

Jelölje az itközé s utáni közös sebessé get u| Az ütközé s utáni összimpulzus:

I, = mru + ml = (mr+ mr)u

A kezdeti é s a vé gsõ összimpulzus egyen|õ, tehát az

mJ|+ ffiz|2= (mr+ mr)u

egyenletet kapjuk. Ebbõl az itközé s utáni sebessé g:

a=@* m"v.
m"v,

Megjegyzé s: Nagyon fontos, hogy a töké letesen rugalmas ütközé s során a mozgási energia nem marad ál-
landó. A testek mozgási energiájának összege az ütközé s során csökken,
Eztegy nagyon egyszeûpé ldán mutatjuk meg, Ütktizzönegymással töké letesen rugalmatlanul ké t egyen-
tõ tömegû test, amelyek egymással szemben mozognak egyenlõ nagyságú sebessé ggel. Ebbõl az következik,
hogy impulzusaik is egyenlõ nagyságú ak é s ellenté tes irányú ak. Ez aztjelenti, hogy a rendszer összimpulzu-

155
sa nulla, é s az ií közé s után is nulla lesz. A ké t test töké letesen rugalmatlanul ütközik, tehát az ütközé s után
azonos sebessé ggel mozognak. Mivel az összimpulzus nulla, ez aközös sebessé g csak nulla lehet. Ha az ijt-
közé s utáni sebessé g nulla, akkor a mozgási energia is nulla. Az ütközé s elõtt a mozgási energiájuk nagyobb
volt nullánál, mert a testek mozogtak, é s a mozgási energia csak pozití v lehet. Tehát a rendszer összes moz-
gási energiája csökkent.
Fontos megjegyezni, hogy itt nem vé sz el energia, csak a kezdetben meglé võ mozgási energia csökken. Az
eltûnõ mozgási energia hõ fejlõdé sé re, maradandó alakválí ozásra, az ütközé st kí sé rõhanghatás energiájfua
fordí tódik.

Kidolgozott feladat

Yí zszintes, sú rlódásmentes talajon ké t egymással szemben mozgõ kiskocsi töké letesen

rugalmatlanul ütközik. Mekkora azitközé s utáni sebessé gük é s mennyivel váItozoí t az
összes mozgási energiájuk?
Adatok: ffi.= 0,8 kg, Ir=2 t,*r= I,2kg,vr= 1 T.
Megold,as: A ké t test ütközé s elõtti összimpulzusa egyenlõ azitközé s utáni összimpul-
zussal. Irjuk föl az ütközé s elõttí impulzust! Mivel a ké t test ellenté tes irányba mozog,
ezé rt az m2 tömegú kiskocsi sebessé gé t,í gyimpulzusát is negatí vnak vesszük. Ezeket
figyelembe vé ve a kezdeti összimpulzus:

0,8 kg.2T * 2 kg.(_' 0,4

Ir= \vt* rrbvz= r,
*) =
*
Az ú í közé sutáni sebessé get u-valjelölve az itközé s utáni összimpulzus:

I,= (mr+mr)u - (0,8 kg+ 1,Zkg)u - (2kg)u

A ké t impulzus egyenlõ. Ebbõl az itközé s utáni sebessé g:

m
u-0,2 S

Amozgási energia váItozásának meghatõrozásához ki kell számí tanunk azitközé s elõt-

ti é s az ütközé s utáni mozgási energiát. Az itközé s elõtti mozgási energia a ké t test
mozgási energiájának az összege.

S2
l v)J ,I,2ks,
4.=0,5n\v?+0,5rufr=0,5,0,8 kg 4. ++0,5 r,! l\b 1
^ 4
s2

Fo=1,6 J+0,6 J _2,2 J

Az itközé s utáni mozgási energia:

E, = O,S("q + ru)r' = 0,5, 2 or.(o,r+) = 0,04 J

156
 A mozgási energia megválto zása;

AE = E,- En= 0,04 I - 2,2J - -2,16 I

A negatí v elõjel a mozgási energia csökkené sé t jelenti.

6.5 A töké letesen rugalmas ütközé s

Ké t test ütközé sé t töké letesen rugalmasnak tekintjük,ha a testek összes mozgási ener-
giája az itközé s elõtt é s az ütközé s után megegyezik. Cé lunk ebben az esetben is az ütkö-
zé s uí áni sebessé gek meghatfuozása. Most is egyenes, centrális ütközé sre vé gezziik el a
meghatározást.Ez aztjelenti, hogy a testek sebessé geí azitközé s elõtt é s az ütközé s után
ugyanabba az egyenesbe esnek. A sebessé geket é s az impulzusokat elõjeles mennyisé g-
ké nt kezeljük az egyenleteinkben, ami aztjelenti, hogy csak az adatok behelyettesí té sekor
vesszük figyelembe az iranyukat.
Ha az m, é s mrtömegû testek töké letesen rugalmasan é s centrálisan ütköznek, teljesül az
impulzus é s a mozgási energia megmaradása is a definí ció miatt.
Az impulzus megmaradása a következõ egyenlettel fejezhetõ ki:
m + ffi2| m + W2U2,
J | 2= ].,l t

ahol v,, v2 az ffil, ffiz testek ütközé s elõtti, mí g ur, u2 az ütközé s utáni sebessé ge.
Az ütközé s elõtti é s ütközé s utáni mozgási energiiák összege is egyenlõ:

i rú *
I "uú - !,,,u?,
*
} ^,ú

Ezután az egyenletrendszert megoldjuk Lt;í e é s ur-re. A ké t egyenletet ú gy rcndezzik át,

hogy az azonos tömegek kerüljenek egy oldalra, é s az energiákra vonatkozõ egyenletet
megszorozzuk Z-vel.

\t- ft\q _ nblb- frbvz

rqú ryú - "uú

"\t - =

Emeljünk ki mindké t egyenlet bal oldalán mr-et, a jobb oldalárr pedig mr-t!

,q(rr- q) = ryfur_u)

"\G -,il
_ -,08-ú )
A második egyenletet az elsõvel elosztva kiesnek a tömegek.

t -,t =
ú -É
|t- Ul lb- vz

1,57
A szám1álõt az a2 _ b2 = (a_b)(a+b) azonosság szerint szotzattá alakí tjuk, majd egysze-
rûsí tünk, a
(v,+rr)=(ur+vr)

egyenletet kapjuk. F ejezzik ki u

r-t,

ü2= |t+ u|-v2,

é s helyettesí tsük be az impulzusra föIí rt eredeti egyenletbe!

m
J t+ ffi2| 2 = m ! |+ mr(v r+ u
f v
2)

Innen az

("q- ry)rr+
\=@ Zmrv,

eredmé nyt kapjuk. Hasonlóan kapjuk a u, sebessé get:

Megjegyzé s; Konkré t adatokkal megadott problé mák eseté n é rdemes az egyen|eLek fÖlí rása után behelYet-
tesí tenú iadatokat, mert számé rté keket tarÁlmazó egyenletrendszerek megoldása egy kicsit egYszerûbb.

6.6 Munkaté tel pontrendszerre

A 3. fejezetben kimondtuk a munkaí é te|tpontszeû testre, amely Í gy szÕl^:
A testre ható erõk eredõjé nek munkáj a egyen|õ a test mozgási energiájának megváItozá,
sával.

WF,",,aa= Mnn

A továbbiakban a munkaté telnek pontrendszerekre való általánosí tását tárgyaljuk.

Vizsgáljuk meg, hogy mit mon-dhatunk a pontrendszer tagjaira ható erõk munkáirÓl!

ó.9 ábra. Ví zszinte s lapon gyorsí tott testekre lrutó erõk

158
 Ké t, fonállal összekötött testet hú zunk egy az asztallal prárhuzamos F erõvel egy ví z-
szintes sú rlódásmentes lapon (6.9 ábra). Az ábrába berajzoltuk az erõkeí . Az F erõ külsõ
erõ, amit mi fejtünk ki, mí g a K é s -K erõk belsõ erõk. Ebben az esetben a-K é s K eú k
összes munkája nulla, mert a ké t test elmozdulása egyezõ irányú é s azonos nagyságú .

K.s-K.s=0
A rendszer mozgási energiájának megváltozásaí gy az F ktilsõ erõ munkájával egyenlõ.
Ebben a problé mában a belsõ erõk összes munkája nulla. Mielõtt bárki azt gondolná,
hogy ez minden esetben teljesül, gondoljunk vé gig egy másik, dinamikailag már szinté n
vizsgált problé mát!

õ.]0 ábra. A rugó által a kiskocsikra kifejtett erõ a szé tlökõdé s közben

A 6.10 ábtan egy rugó szé tlök ké t kiskocsit. Az ábrábaberajzoltuk a rugó álta|akiskocsik-
ra kifejtett erõket. Korábban lámrk, hogy a rugóból é s a ké t kiskocsibõl állõ rendszer zfutnak
tekinthetõ, ezé rt összimpulzusa állandó. Nem mondható el ugyanez atendszer összes mozgá-
si energiájáí õl. Akiskocsik kezdetben állnak, ezé t a rendszer összes mozgási energiája nulla.
A szé tlökõdé s után a kocsik mozogni fognak, í gy a rendszer összes mozgási energiája na-
gyobb, mint nulla. Ebben az esetben a rugõerõ, amely belsõ erõ, változtaí ja meg a rendszer
mozgási energiáját.
Altalánosan azt mondhatjuk, hogy a pontrendszer összes mozgási energí áját mind a
belsõ, mind a ktilsõ erõk megváltoztathatják é s a pontrendszer összes mozgásienergia-
változása egyenlõ a külsõ é s belsõ erõk munkájának összegé vel.

W.k +W.b = AE
-össz.kin

Ezt a té telt a pontrendszerre vonatkozó munkaté telnek nevezzid.k.

Osszefoglalás
Az egymással valamilyen kölcsönhatásban lé võ testek egy meghatározott csoportját
rendszernek nevezzük. Ha ezek a testek a leí rás szempontjából pontszeûek, akkor pont-
rendszerrõl beszé lünk.
A pontrendszenõI ké szí tett ábrába berajzoljuk az egyes testekre ható erõket, majd fölí r-
juk a rendszer minden egyes í agfua a mozgásegyenletet. Egyerrletekkel megfogalmazzlk a
ké nyszerfelté teleket, amelyek pé ldául a gyorsulások közötti matematikai kapcsolatot jelen,
tik. Az í gy kapott egyenletrendszert megoldva kapjuk az egyes testek gyorsulásait.

159
 A pontrendszer egyes taglaira ható erõket ké t csoportba oszthatjuk. Az egyik csoport-
ba a külsõ erõk tartoznak, amelyeket a rendszerhez nem tartozó testek fejtenek ki a rend-
szer tagtraira. A másik csoportba pedig a belsõ erõk, amelyek a rendszer tagjai közötti köl-
csönhatásokból származó erõk.
A belsõ erõk nem változtatjiák meg a pontrendszer összimpulzusát. Az olyan pontrend-
szert, amelyben csak belsõ erõk hatrr ak, zárt pontrendszemek nev ezzijk.
Zánt pontrendszer összimpulzusa állandó. Ez az impulzusmegmaradás té tele.
Abban az esetben, ha a pontrendszer nem zárt, összimpulzusának megváltozása egyen-
1õ a külsõ erók erõlöké seinek összegé vel.
Töké letesen rugalmatlan ké t test ütközé se, ha az ütközé s utáni sebessé gük azonos.
Töké letesen rugalmatlan ütközé s során azûtközõ testek összes mozgásí energiája csökken.
Töké letesen rugalmas ké t test ütközé se, ha azitközõ testek ütközé s elÕtti összes moz-
gási energtája é s az ütközé s utáni összes mozgási energí ája egyenlõ.
A pontrendszer összes mozgási energiáját mind a belsõ, mind a kiilsõ erõk megvá|toz-
tathatják, é s a pontrendszer összes mozgásienergia-változásaegyenlõ a ktilsõ é s belsõ erõk
munkáj ának algebrai összegé vel.

"k +W.
W. "b = AE,
-össz.kin

Thnácsok a feladatok megoldásához

o Mivela lendület vektormennyisé g,í gy u rendszer teljes lendületé nek kiszámí tásakor a
vektorösszeadás szabá|yait kell használnod. Esetenké nt a vektorok komponenseinek
has ználata j elenti a le gegy s zerí í bbm óds zert.
o Az egyszerõbb feladatokban a testek egy adott egyenes menté n mozognak, ilyenkor a
vektor jelleg csak azt je|enti, hogy a lendületet elõjeles mennyisé gnek kell tekintened.
o Ne felejtsd el, hogy a rendszer lendülete mindenfé le ütközé skor megmarad, a teljes
mozgási energia azonban csak a töké letesen rugalmas ütközé skor.

ké rdé seké s feladatok

Ké rdé sek

1. Magyarázdmeg,hogy mié rt röpköd a lufi, ha fölfú jás után elengedjük ané lkül, hogy be-
kötné nk a szájátl.
2. Münchausen báró egyszer mesé lte, hogy amikor már majdnem elsüllyedt a mocsárban,
a saját hajáná| fogva hú ztaki magát aziszapból. Mi enõl a vé lemé nyed?
3. Mié rt tudjuk a cé rnát rántással könnyebben elszakí tani, mint hú zással?
4. Mondj a hé tköznapi é letbõl pé ldrákat ana, hogy a nem töké letesen rugalmas ütközé sek-
né l az összes mozgási energia csökken!
5. Hogyan lehetne kí sé rlettelmegmutatni, hogy az acé Igolyó alakja is megváltozik ütkö-
zé s közben?
160
6. Ejtsünk le egy acé lgolyót é s egy pingponglabdát ú gy, hogy egyszeí Te engedjük el õket,
é s az acé lgolyó közvetlenül a pinponglabda alatt helyezkedik el. A fcilddel való ütközé s
után a pingponglabda meglepõen nagy sebessé ggel pattan vissza. Mi lehet ennek a ma-
gyaÁzata?
7. A belsõ-külsõ erõk ismereté benválaszolj ú jra az elsõ fejezet ké rdé sé re!
A lovaskocsit a 1ó mindig ugyanolyan nagyságú erõvel hûzza elõre, mint a kocsi a lo-
' vat hátrafelé . Mié rt a kocsi indul el elõre é s nem a|õhátra?
8.Mié rtalkalmaznaktöbbf okozatûhordozóraké tákat?

Feladatok

1. A 6.Il ábránláthatõ módon egy ví zszintes asztallapon hú zunk három, fonállal össze-
kötött testet. Aví zszlntes hú zóerõnagysága 20 N, a testek tömege ffi|= 5 kg, ffiz= 3 kg,
ffi3 = 2 kg, a sú rlódás a testek é s az asztal között lt = 0,1. Mekkora a testek gyorsulása?
m
Mekkora az e1yes kötelekben é bredõ erõ? (1 )g
s-
10N;4N)

ó.l l ábra

2. A 6.12 ábra szerinti elrendezé sben mekkora az egyes testek gyorsulása? Adatok:
ffi|= 5 kg, ffi2= 10 kg.
a) lt=0
b) lt = 0,2
m,
(3,33
#, ' -)
S,,

6.]2 óbra

3. A 6.13 ábra szerinti elrendezé sben mekkora .Lz egyes testek gyorsulása? Adatok:
ffi|= 5 kg, ffi2= 12kg, ffi3= 3 kg,é s a sú rlódás elhanyagolható. (1
S)

õ.l3 ábra

l6t
4. A 6.14 ábra szerinti elrendezé sben mekkora legyen azm|tömeg, ha a 30o-os lejtõn lé võ
ffi2= 20 kg tömegû test nyugalomban van? (10 kg)

m,l

2n

õ.l4 ábra

5. Oldd meg az e|õzõ feladatot aí í aaz esetre, amikor a sú rlódási együtthatõ az mrtömegû
test é s alejtõ között F = 0,4|. (3,1 kg . .r. 16,9 kg)
6. Mekkora sebessé ggel é ri el atalajt a 4. feladatban szereplõ mrtömegû test, ha tömegé t
megduplázztlk? A sú rlódástól tekintsünk el! (3,16
+)
7. Mi a felté tele annak, hogy a 6.15 ábrán láthatõ elrendezé sben az mt tömegû test lefelé
mozogion,ha mr= 4 kg? Mekkora gyorsulással é s milyen irányba mozognak a testek,
ha m, _ 4 kg? (mr> 2 kg,4 )
#

6.]5 ábra

8. Egy teherautó platója é s a rajta lé võládaközött atapadási sú rlódási együtthatõ lto= 0,5.
Mekkora gyorsulással indulhat a teherautó, hogy aládane csú sszon meg? 1a < 5 )
$
9. Az ffi, = 8 kg tömegû kiskocsi v, -5T sebessé ggel töké letesen rugalmatlanul
ütközik a kezdetben álló, ffi2 = 12 kg tömegû kiskocsival. Mekkora az ütközé s utáni
sebessé gük? (2 )
+

162
10. Egy 2 m hosszú fonálingarl egy M - 0,95 kg tömegû ingatest fiigg. Ebbe az ingatestbe
belelövünk egy m = 0,05 kg tömegú lövedé ket, amelynek sebessé ge a becsapódás pil-
lanatában vuszintes, majd az ingatestben marad. Mekkora volt a sebessé ge,ha az inga
a fiiggõlegessel 60"-os szöget bezáróhelyzetig lendül ki (6.16 ábra)? (vo = 89,4
+)

6.]6 ábra

1 l. Egy 60 g tömegû 40 §!! sebessé gû kiskocsi töké letesen rugalmasan ütközk a kezdet-
ben áIIõ 40 g tömegû kiskocsival. Mekkora lesz az ütközé s utáni sebessé gük?
(8
T;+s S)

163
 7. Görbe vonalú
mozgások

Bevezeté s
Az eddigiekben csak egyenes vonalú mozgásokat vizsgáltunk. A valóságban azonban
amozgások nem csak egyenes vonalú pályántörté nnek. Pé ldául amikor egy autó mozog
ké t telÓpülé s között, senkinek nem jutna eszé be arra gondolni, hogy azûtvé gtg egyenes,
sõt ezen lenné nk leginkább meglepõdve.
IJgyanezt mondhatjuk el a hají tásokról is. A legritkább esetben fordul elõ az, hogy va-
hki é gy rcstet függõlegesen dob eI. Amikor pedig megpróbálunk függõlegesen földobni
egy labdát, hogy megné zzük milyen nagyot tudunk dobni, vagy labdával ,,gyerí yáí fi-
gú nk", soha nem lesz töké letesen függõleges a labda mozgása, következé ské ppen nem lesz
é gy..re, vonalú sem. A hají tás a leggyakrabban ferdé n, aví zszintessel 0o-90'közötti szö-
gé tbezátó kezdõsebessé ggel törté nik felfelé vagy lefelé . Ilyen a kapuskirú gás, a tempódo-
bás a kosárlabdábanvagy egy lövedé kmozgása a fegyver csövé nek elhagyása után.
Ebben afejezetben a görbe vonalú pályání örté nõ mozgások általanos tulajdonságait é s
felté teleit í rjuk le. Alkalmazzuk aví zszintes é s függõleges hají tásra, valamint a körmoz-
gásra.

7.1, A görbe vonalú mozgások általános jellemzõi

Az L fejezetben már volt szó a:ról, hogy a sebessé g vektormennyisé g. Ez azt jelenti,
hogy a nagyságan kí vül az iányát is ismernünk kell. Az egyenes vonalú mozgások eseté n a
sebessé gvektort amozgás egyenesé be esõnek tekintjük ané lkül, hogy ezt kiilön megemlí te-
né nk, lrányát pedig, a koordináta-rendszet megváIasztásától függõen, pozití v vagy negatí v
elõjellel vesszük figyelembe. Azokban az esetekben sem okoz ktilönösebben nagy gondot a
sebessé g irrányának megállapí tása, amikor egy folyón átkeló csónak mozgásátvizsgráljuk, hi-
szen itt is egyenes vonalú mozgásrõl van szó, csak ez mõn egy összetett mozgás.
Nem ilyen egyszerû ahelyzeí a görbe vonalú mozgások eseté n, hiszen apálya egy gör-
be vonal, é s ehhez ké pest kell a sebessé g ianyát megadnunk.
Yé gezzikel a következõ kí sé rletet! Egy tögzí tett tengelyhez kössünk cé mával egy kis
hasábot vagy golyót, mely ví zszintes, kormozott vagy behintõpotozotí üveglapon a ten-
gely körül könnyen csú szhat. Lökjük meg erõsen, hogy körpályán mozogjon, majd é ges-
itit et a cé rnát. Amikor a körpályát elhagyja, pillanatnyi sebessé gé vel halad tovább,
nyomvonala akör é rintõje lesz. Ebbõl következtetünk az alábbi szabályra
Görbe vonalú páIyán mozgõ test eseté n a sebessé g iránya mindig a pálya é rintõjé -
nek irányába mutat.

t64
 Igazoljuk ezt a megállapí tást logikai ú ton is! Amennyiben a test sebessé ge nem é rintõ-
irányú lenne, akkor a sebessé get fölbonthatnánk egy é rintõ é s egy &intõre merõleges
komponensre (7.1 ábra). Ha a testnek yan az é rí ntõre merõleges komponense, akkor a test
elmozdul ebben az lrányban is, í gy elmozdti a páIyára merõlegesen is, ami azt jelenti,
hogy nem leheí az eredeti görbe a mozgás pályája.

7.1 ábra. A görbe vonalû pályán mozgó test sebessé gé nek

nem lehet sugárit,ányú komponense, mert akkor leté rne a pályáról

A gyakorlatban ezûgy né zki, hogy a kanyarbanmozgõ jfumû sebessé ge a7 .2 ábra sze-

rinti irányba mutat (ez az é rintõje apá|yának), hiszen ha nem ebbe az irányba mutatna, ak-
kor leté me az ûtrõ]'

7.2 ábra. A kanyarban haladó jármû sebessé ge

az ú t által meghatározott görbe é rintõje

Egy másik, tisztán elmé leti bizonyí tás a pillanatnyi sebessé g definí ciój ábõI adõdik. A
pillanatnyi sebessé getûgy kapjuk meg, hogy egy adott idõpont környezeté ben a test At idõ
At
#), é s At-vel egyre
alatti.,t§ elmozdulását osztjuk a idõvel (y = jobban közelí tünk a

nullához. Ha a görbe vonalú pályán mozgõ test sebessé gé nekirányát szeretné nk megha-
tfuozni egy adott pontban, nyilván akkor kapjuk file$, ha meghatáttozzuk a pillanatnyi se-
bessé get mint vektort. A pillanatnyi sebessé g meghatározásához tekintsük a At idõ alatt
bekövetkezõ A§ elmozdulást (7.3 ábra).

7.3 ábra. Az ábra a test At idõ alatti elmozdulását ábrózolja

165
 A s vektor egyenese a görbe szelõje. Ha a P pontban szeretné nk tudni a pillanatnyi se-
bessé get, akkor a test zl§ elmozdulás vektorának kezdõpontja mindig a P pont lesz. Mivel
a At idõtartamot egyre kisebbnek választjuk, ezé tí a zl§ vektor vé gpontja egyre jobban kö-
zelí t a P ponthoz. Hatátresetben a zt§ vektor egyenese a görbe é intõjé vé válik, ami azt je-
lenti, hogy a test sebessé ge é rintõiányû (7 .4 ábra).

7.4 ábra. Ha a At idõtartamot e7yre rõ,idebbnek vólasztjuk,

az elmozdulásvektor e7yenese a P pontbeli é rintõhöz közelí t

A következõ, igen nehezen é rthetõ problé ma a görbe vonalú páIyanmozgõ test gyor-
sulása.
A gyorsulás, mint ahogy azt az l. fejezetben definiáltuk, annak a mé rté ke, hogy milyen
gyorsan változk a test sebessé ge. Ha egy test sebessé ge lassan váItozik, akkor a gyorsu-
lása kicsi,ha a sebessé g gyorsan növekszik vagy csökken, akkor tudjuk, hogy a gyorsulás
nagy. Pé ldául a ké tsávos utakon a közlekedé si lámpáknál az autósok a legritkább esetben
állnak be egy teherautó vagy egy kamion mögé . Ez azé rt van, mert az autõsok tudják,
hogy ezek a játmûvek nagyon lassan gyorsí tanak, tehát induláskor hosszú tdõ alatt növe-
lik sebessé güket azutazási sebessé gte. Az emlí tett tfugyalás é s pé lda az egyenes vonalú
mozgások té maköré be tartoznak, ahol egy állandó nagyságû sebessé ggel mozgó test gyor-
sulása nulla. Nem mondható el ugyanez a görbe vonalú páIyán mozgõ testrõl.
A görbe vonalú pályán mozgõ test akkor is gyorsul, ha sebessé gé nek nagysága ál-
landó.
Áilí tásunkat a következõ gondolatmenet a|apján bizonyí thatjuk :

A sebessé grõl tudjuk, hogy vektormennyisé g. Egy vektor egyé rtelmû megadásához ismer-
nünk kell a vektor nagyságát é s irányát.Haezek közül valamelyik változik, akkor válto-
zik a vektor is. Ez számunkra aztjelenti, hogy hiába állandó alkalmasint a sebessé gvektor
nagysága, ha megváltozik az lránya, akkor megváltozk a sebessé gvektor is. A sebessé g-
vektor iránya pedig megváltozik, mivel apáIya görbe vonalú é s a sebessé gvektor minden
pillanatban apáIyaé rntõjé nek irányába mutat. Azt mondhatjuk í ehát, hogy görbe vonalú
pá|yán a Ay_ sebessé gváltozás nem nulla ('L5 ábra).

!1
-

7.5 ábra. Görbe pályán a sebessé gváltozás vektora nem lehet nulla

166
Ha a sebessé gvektor megváltozása nem nulla, akkor a gyorsulás definí ciója szerint

Av
=- At'
a gyorsulás sem nulla.

Megjegyzé s; Mindenki számára szokatlan, hogy az irány változásamiatt változik a sebessé g. Né hányan
biztosan ké telkedve veszik tudomásul az eddig leí rtakat. Valószí nû, hogy van, aki vitába száll állí tásunkkal.
Pé ldául azt mondja: ,,Ha autót vezetünk, a kanyarban nem kell jobban nyomni a gázpedált, tehát nem is gyor-
sulhat az autõ." Ebben ré szben igaza van a vitatkozónak, csakhogy figyelmen kí vül hagyja azt a té nyt, hogy
abban az esetben, ha jobban nyomná a gázpedá|t, az autõ sebessé ge növekedne is, nem csak annak irányavál-
tozna.
Általánosan is megfogalmazhatjuk a most elóször tudatosan használt szabá|yt, Ha egy fizikai vektormennyi-
sé gnek az iránya változik (esetleg a nagysága is), akkor az a mennyisé g változik, s a változására jellemzõ má-
sik fizikai mennyisé g nem nulla.

Az á|Iandó nagyságú sebessé ggel, görbe vonalon mozgõ tárrgy gyorsulásaí ehát nem a
sebessé g nagyságáí válí oztatja meg, hanem a sebessé g iányát Ha viszont a sebessé g
nagysága nem változik, csak aziránya, a gyorsulás merõleges kell legyen a sebessé gre. Ha
nem lenne merõleges, akkor lenne a gyorsulásnak a sebessé gtrányába mutató komponen-
se, ami azt eredmé nyezné , hogy a sebessé g nagysága mé gsem lehetne állandó.
A gyorsulásvektor abba aztrányba mutat, ameí Te apáIyagörbül, ,,kanyatodik" (7.6 ábra).
Termé szetesen ha a test sebessé gé nek nagysága is változik, akkor gyorsulásrának van
é rtntõtrányú komponense is, amely ezt a váItozást okozza. Ekkor ké tfé legyorsulás eredí
jé rõl beszé lünk, amely 0-180' közé esõ szöget zfu be a sebessé gvektorral (7 .7 a, b ábta).

7,6 óbra, A görbe vonalú pályán állandó nagyságú sebessé ggel mozgó test
gyorsulása merûeges a test sebessé gé re

o) b}

7.7 ábra, Amennyiben a test sebessé gé nek nagysága is változik, gyorsulása egy é rintõil,ónyú é s egy
a sebessé gl,e merõleges ü,ónyú gyorsulásra bontható

Bontsuk fel a gyorsulásvektort a sebessé ggel prárhuzamos, é s rá merõleges komponen-

sekre! A sebessé ggelpáthuzamos komponens a sebessé g nagyságanak váLtozását okozza,
é s é rintõirányú vagy tangenciális gyorsulásnak nevezzük.Haaz é rintõlrányú gyorsulás

167
é s a sebessé g azonos irányba mutat (7.7 a ábra), a test sebessé gé nek nagysága növekszik,
a test gyorsabban mozog, ellenkezõ esetben (7.7 b ábra) pedig csökken, a test lassabban
mozog. A sebessé gre merõleges gyorsulás komponens a sebessé g irányanak megváltozá-
sát okozza é s normális (merõleges) gyorsulásnak nevezzik.

7.2 A ví zszintes hají tás

Yí zszintes hají tásról akkor beszé lhetünk, amikor egy testet ví zszí nteskezdõsebessé g-
gel hají tunk el a gravitációs té rben. Ilyen mozgást vé gez egy repülõgé prõl leejtett bom-
ba, vagy egy ví zszintesen tartott csõbõl kiömlõ ví zsugár. Az ilyen ví zsugáron lehet a
legjobban megfigyelni, hogy a ví zszintesen eldobott test páIyája görbe vonalú .
(Könnyen elvé gezhetõ a kí sé rlet,ha a fürdõszobában aké zinlhanyról lecsavarjuk a zu-
hanyrózsát,vagy a kertben ké zbe fogjuk a locsolócsövet.) Ha a leí rásnál az eddigiekhez
hasonlóan figyelmen kí vül hagyjuk a lé gellenállást, akkor a pálya parabola (7 .8 ábra,
folytonos vonalú pálya).

7.8 ábra. A ví zszintesen elhají tott test pályú ja

lé gellenóllás figyelmen kí vül hagyásával parabola (a-val jelzett görbe),
a valóságban azonban egy ballisztikai görbe (b-vel jelzett görbe)

Megjegyzé s: A valóságban a páIya alakja csak közelí tõleg parabola, egy ú gynevezett ballisztikai görbe (7.8
ábra, szaggatott vonal),

Mivel a vtzszintesen elhají tott test az elhají tás utárr fiiggõlegesen lefelé gyorsul, ezé tt a
mozgását egy ví zszintes é s egy függõleges mozgásra bontjuk. A függóeges iriányú gyorsulás
nem változtatjameg a ví zszintes fu,ányu sebessé gé t, ezé rta test ví zszintes irányban mindvé -
gig állandó sebessé ggel mozog. A ftiggõleges mozgás kezdósebessé ge nulla, a gyorsulása
fiiggõlegesen lefelé mutat, é s nagysága g, emiatt függõleges irányban ú ry mozog) mintha
szabadon esne. Ezen meggondolásunkat a következõkí sé rlettel bizonyí thatjuk:
A7.9 ábránláthatõ eszköz/függõleges ré sze egy lé c, az L golyót a b bakhoz szorí tja.
Itt a golyõ a|atí egy lyuk találhatõ. Ha az f lé cet meglökjük, akkor a másik oldalán talál-
hatõ 2. golyó ví zszintes kezdõsebessé ggel hagyja el a deszkát (ví zszlntes hají tás), mí g az
1. golyó a lyukon keresztül szabadon leesik. A golyók talajra é rkezé sé tkoppanás jelzi. A
kí sé rletet különbözõ magasságokban elvé gezve azttapasztaljuk, hogy a ké t golyó mindig
egyszeffe koppan a padlón, tehát függõleges irányba azonos módon mozognak. Ebbõl a
kí sé rletbõl az következik, hogy a ví zszintesen elhají tott test függõleges í rányû mozgása
valóban szabadesé s.

168
 \

7.9 ábra, A ví zszintes hají tásfüggõleges mozgását 7.]0 ábra. A bombózó alatt függõlegesen
szemlé ltetõ eszköz e l he ly e zke dõ b ombffizé r b iz ony í tj a,

hogy a sebessé g ví zszintes ü,ányú

komponensé nek nagy sóga nem változik

Aví zszintes irányú mozgás sebessé gé nek állandõságát a7.I0 ábránláthatõ felvé tel bi-
zonyí tja. A vuszí ntesen mozgõ repülõgé pbõl kiejtett bombák a repülõgé ppel azonos se-
bessé ggel mozognak a kiejté s pillanatában. A bombafú zé r függõleges helyzete azt mutat-
ja, hogy a kioldás után is változatlan marad avuszintes irányú sebessé g.
Az eddig elmondottakat összefoglalva: A ví zszlntesen elhají tott test vuszintes irányû
mozgása egy állandó sebessé gí imozgás, mí g függõleges irányú mozgása szabadesé s.

A matematikai leí ráshoz a koordináta-rendszerünket ú gy vesszük fel, hogy kezdõpont-

ja az elhají tás helye legyen, az x tengely mutasson a hají tás tányába, az y tengely pedig
függõlegesen lefelé (7 .11 ábra). A test kezdõsebessé gé t vo jelöli.

7.]] ábra. A ví zszintesen elhají totí test mozgásának leí rásához

a koordináta-rendszel,t az ábra szerint vesszük.fel

169
 A mozgást leí nuk, ha adott pillanatban ismerjük a test helyé t, azaz ismerjük koordiná-
táit. FelhasznáIva aví zszintes é s függõleges irányú mozgásrõl mondottakat, a koordinátá-
kat a következó összefüggé sek adják meg:

x=vot

y -+,P

Az egyenletben t az elhají tás kezdeté tõl eltelt idõt jelenti. Látjuk, hogy a ví zszintes
egyenletes mozgás é s a függõleges gyorsuló mozgás között az egyetlen kapcsolatot az ad-
ja, hogy azonos ideig tartanak. Ez azonban igen fontos megállapí tás a számí tások során.
A test sebessé gé t is ví zszintes é s függõleges komponenseinek segí tsé gé veladjuk meg.
Mivel a ví zszintes irrányú sebessé g állandó, a ví zszintes sebessé gkomponens mindvé gig
egyenlõ a vokezdõsebessé ggel. A függõleges sebessé gkomponens pedig a szabadesé sné l
az elsõ fejezetben látottak alapján számí tható. A ké t sebessé gkomponens tehát

V.. = V0

v), = 8,t

alakban í rható. Az egyenletekben t az elhají tás kezdeté tõ| eltelt idõt jelenti.
Ezek ismereté ben a Pitagorasz-té tel segí tsé gé vela pillanatnyi sebessé g már kiszámí tható.
A sebessé g vektormennyisé g, ezé rt trányát is meg kell adnunk.Irarryát a7 .I2 ábra alay
jan a szögfüggvé nyek segí tsé gé veladhatjuk meg. Ha a ví zszintessel bezárt szögé t a-val je-
löljük, felí rható a

,no-b
9vx

összefüggé s.
Mivel minden pillanatban ismerjük a ví zszintesen elhají tott test helyé t, sebessé gé t é s
gyorsulását, ismerjük magát a mozgást is.

7,]2 óbra. Az óbra a yí zszintesen elhají tott test sebessé gé t,

valamint ví zszint e s é s füg gõle ge s komp onense it ábrázolj a

170
 7.3 A ferde hají tás
A fizika szempontjábõI ferde hají tás abevezetõben már emlí tett kapuskiní gás, tempó-
dobás, de ferde hají tás az is, amikor az emeletrõl ledobunk valamit azuí cán álló ismerõ-
sünknek, csak ekkor atfugyat aví zszinteshez ké pest lefelé dobjuk el.
A ferdé n elhají tott test mozgásának leí rásához az elõzõ pontban alkalmazott módszert
használjuk, azazví zszintes é s függõleges mozgásrabontjuk a repülé st. A különbsé g annyi,
hogy most a fú ggõleges irányú mozgás nem szabadesé s, hanem kezdõsebessé ggel induló
gyorsuló mozgás.

l3 óbra. A koordinóta-rendszer kezdõpontjóul

az elhají tás helyé t vólasztjuk

';:';:;;iá:,r!:;!:::::í ::';::":;:T
Elõször azt az esetet vizsgáljuk, amikor a testet ferdé n fölfelé hají ltjuk vo kezdõsebes-
sé ggel, aví zszinteshez ké pest a szög alatt. A koordináta-rendszert ismé t ú gy vesszük fel,
hogy kezdõpontja az elhají tás helye legyen é s az x tengely vuszintesen, mí g az y tengely
függõlegesen mutasson a hají tás lrányába (7.I3 ábra). Elõször fcilbontjuk a test vokezdõ-
sebessé gé tví zszintesé s függõleges komponensekre (7.I4 ábra), amelyek nagysága a sin a
é s cos a definí ciója alapján:

V.,o = vo cos a
V}o = vo sin a

Mivel a gyorsulás, mint ahogyan már emlí tetttik, minden pillanatban függõlegesen le-
felé mutat, a test ví zszí ní esirányú sebessé ge a hají tás során állandó marad. A függõleges

171
iranyú sebessé ge viszont ú gy változik, ahogyan egy függõlegesen fölfelé hají tott testé .
Megállapí tásainkat fölhasználva a sebessé g ví zszintes é s függõleges komponensé t a kö-
vetkezõ ké t egyenlettel adhatjuk meg egy tetszõleges idõpontban:

V.. = Vro = Vo Cos d

V, = Vro - 8t = vosin a- gt

A sebessé g nagysága a Pitagorasz-té tel segí tsé gé velszámí thatõ:

,'=f,+fr,

az iánya pedig a7.15 ábrának megfelelõen a tg szögfüggvé ny segí tsé gé veladható meg:

@a_b
9YI

7.15 ábra. Ferdé n elhají tott test

i s e b e s s é g é nek komp one ns e i
p il la natny

A test helyé nek megadásához a koordí nátáit kell meghatõtrozmnk. A ví zszintes hányú
mozgása állandó sebessé ggel törté nik. Ezé rt ví zszintes irányú elmozdulása, amely meg-
egyezik az xkoordinátájával, mert kezdetben az origóban tartózkodott a test:

, = (vrcos a)r

A függõleges elmozdulás, amely a test y koordinátáját adja meg, a figgõleges fölfelé

haj í tásnál látottak alapján:

y = (vosin a)t -
$P
Aví zszintes é s függõleges elmozdulások között ismé t az azonos idõtartam adja akapcso-
latot.
Az eddig kapott eredmé nyeinket megvizsgálva azt mondhatjuk, hogy bármely pillanatban
ismerjiik a ferdé n fölfelé elhají tott test helyé t, sebessé gé t é s gyorsulását. Ez azt jelenti, hogy
ismerjtik amozgását.Yálaszolni tudunk ara, hogy milyen távolságra repül egy eldobott test,
vagy hogy milyen magasra emelkedik. Meg tudjuk mondani, hogy milyen szög alatt kell egy

172
testet elhají tani adott kezdõsebessé ggel, hogy a legmesszebbre repüljön. Ezeket a számí táso
kat nem vé gezzú kel, de a kapott összefliggé sek alapjárr lehetõsé günk van a keresett adatok
meghatározására.
Abban az esetben, ha a testet ferdé n lefelé hají tjuk el, a változás mindössze annyi, hogy
a test kezdõsebessé gé nek függõleges irányú komponense é s a gyorsulása egyirányû.Ezé rt
a ferdé n lefelé elhají tott test mozgásátleí rõ egyenletek a következõ alakot öltik:

V_. = VOcos a
vr =VOSme+8/

= (uo co, a)t

"
y = (vo sin a)r *
5,r'

A ferde hají tás pályájaú l szinté n belátható,hogy parabola.

Kidolgozott feladat

Egy kavicsot a ví zszinteshez ké pest ferdé n fölfelé 30"-os szög alatt, 20 kezdõsebes-
*
sé ggel hají tunk elv:zszintes terepen. Mennyiidõ mú lva esik le? Milyen magasra emel-
kedett ahají tás során? Milyen távolságra repül?

------>
1x X

7.1õ óbra

Megoldás: A fentebb leí rtak szerint j,árunk el. A koordináta-rendszert ú gy vesszük föl,
hogy kezdõpontja az elhají tás helye legyen, az x tengely ví zszintesen, az y í engely pedig
függólegesen mutasson a hají tás lrányába(7.16 ábra). Elsõ lé pé ské ntfölbondukavokez-
dõsebessé get vusztntes é s függõleges komponensekre.

m
v_r. = y0 cos a_ 17 ,32
S

m
Vrg=yOsina=10
S

173
 A ferdé n elhají tott test függõleges irányú mozgása olyan, mint
a fiiggõlegesen földobott
testé . Az l.
fejezetben láttuk, hogy a függõlegesen földobott test ugyanannyi idõ alatt
é r vissza a legmagasabb pontból az elhají tás helyé re, mint amennyi ideig emelkedik.
Azt is fudjuk, hogy apálya legfölsõ pontjában a test függõleges iriányú sebessé ge nul-
la. (Ha nem lenne nulla, akkor mé g emelkedne vagy mrár süllyedne, de akkor nem le-
hetne a legfölsõ pontban.) Az elmondottakból az emelkedé si idõt ú gy határozhatjuk
me§, hogy a sebessé g pillanatnyi függõleges komponensé t megadó egyenletben a y. he-
lyé re nullát helyettesí ttink. Beí rva az adatokat az

o=10*-(ro$)t

egyenletet kapjuk, amibõl egyszerû átrendezé s után az emelkedé s idejé re a

í =1s

é rí é kadódik. A hají tás ideje ennek é pp a duplája.

/orr. =2 s

Ezzel az egyik ké rdé sremegadtuk aválaszt A másik ké t ké rdé sreezek után egyszerû
behelyettesí té ssel kapjuk meg a keresett eredmé nyí . Azt, hogy a test milyen magasra
emelkedett ahají tás során, a függõleges koordinátát megadó egyenlet alapjánhaí ánoz-
zuk meg, az emelkedé si idó behelyettesí té sé vel. Jelölje )*.* & maximális emelkedé si
magasságot!

}.u* = (vosin a)t"-$t =ro+- 1s -$t, s)' = 5 m

A hají tás távolságát a hají tási idõnek aví zszintes koordinátát megadó egyenletbe törté -
nõ helyettesí té ssel kapjuk. Jelölje a hají tás távolságát x*,*!

í _.* = (uocos ü)h,,,= l7,rr+ .2 s =34,64 m

7.4 A körmozgásról általában

Ha egy test mozgásának páIyája kör, körmozgásrõ| beszé lünk.
Körmozgástvé gez pé ldául a körhintánilõ gyerek, a kanyarban haladó autó, bár a kör-
nek csak egy ré szé tfutja be, a lemezjátszó korongjrának egyes pontjai is, é s közelí tõleg
ilyen mozgást vé geznek atávközlé si mûholdak is a Föld körül. A körmozgás szinté n gör-
be vonalú mozgás, de a hají tásoktól különbözik abban, hogy periodikus mozgás, hiszen
miutárr a test befutott egy kört, általábankezdi a következõt.Leftása ezé rt különbözlk az
eddigi mozgások leí rásától.

174
 Könyvünkben a körmozgások ké t tí pusával foglalkozunk, az egyik az egyenletes kör-
mozgás, a másik pedig az e1yenletesen változõ körmozgás.

A periodikus mozgások törvé nyszerûsé geit klí ejezõ egyenletekben a szögek mé ré sé re

a fok helyett egy másik egysé get használunk. Ez az egysé g a radián. Mielõtt ráté rné rlka
konkré t esetek tárgyalására röviden tekintsük át aradián fogalmát!

7.]7 ábra, A Ai í v é s a sugár hányatrov a Aa szög é rté ké tradiónban adja meg

Egy test At idõ alatt befutja a körvonal egy /i hosszú ságú darabját, amelyet befutott í v-
nek nevezünk (7.17 ábra). A kör közé ppontjából a testhez hú zott sugarat a továbbiakban
vezé rsugárnak nevezzú k Mialan a test a Ai í v Á pontjábõl a B vé gpontjába jut, a vezé rsu-
gár elfordul Aa-t. A Aa radiánban mé rt nagysága egy mé rté kegysé gné lküli arányszám,
melyet a

Aa=4
r

összefüggé s ad meg. Mivel minden kör hasonlõ, ez az arányszám mindig ugyanakkora

szöget jelöl.
A ké tfé leszögmé rté k közötti átvá|tást az a|apján tudjuk e|vé gezni bármely esetben, ha
megjegyezzik, hogy a 180" _ ftradián.
Amennyiben a szöget radiánban mé rjük, a vezé rsugár Aa szögelfordulása é s a test ál-
tal befutotí Ai í v között egy nagyon egyszeû kapcsolat ál1 fenn:

Ai = rAa

Megjegyzé s: Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a fizikában nagyon sok helyen használjuk ezt a szög-
mé rté ket, í gy pé ldául a körmozgás é s a forgómozgás leí rása során a szögeket radiánban mé rjük.

7.5 Az egyenletes körmozgás

Egyenletes körmozgástvé gez a körhintán ülõ gyerek, miután a körhinta beállt az áIlan-
dó forgási sebessé gre, vagy a kanyarodõ jármû, ha a kanyarban nem növekszik vagy csök-
ken a sebessé gé nek nagysága. Ezekben az esetekben a testek sebessé ge állandó nagyságú .

175
 Gondoljuk meg, hogy abban az esetben, ha egy test állandó nagyságú sebessé ggel ha-
lad a körpályán, az általa befutott í vdarabok hossza é s a befutásukhoz szüksé ges idõk
egyenesen arányosak egymással. Ugyanis, ha egy tetszõleges At tdõ alatí /i hosszú ságú
í vet fut be, akkor a At idõ ké tszerese, háromszorosa, illetve valahányszorosa alatt befutott
í v hossza a Ai í v ké tszerese, háromszorosa, illetve valahányszorosa lesz. Ennek a|apján az
egyenletes körmozgás defin í ciõja
Egy test egyenletes körmozgástvé gez,hamozgásának páIyájakör, é s a test által be-
futott í v egyenesen arányos a befutás idejé vel.
A már emlí tetteken kí vül egyenletes körmozgást vé gez a lemezjátszó korongjának
minden pontja, a Föld forgása következté ben a Föld felszí né n taláIhatõ minden a Föld-
höz ké pest nyugalomban lé võ test is.

7.6 Az egyenletes körmozgást jellemzõ

mennyí sé gek
Az egyenletes körmozgás leí rásáhozbevezetünk ké t eddig mé g nem használt mennyi-
sé get, amelyekhez hasonlókat a többi periodikus mozgás eseté n is használni fogunk.
A keringé si idõ vagy periódusidõ az egy kör befutásához szüksé ges idõ. Jele: T, mé r-
té kegysé ge: s. A körmozgás eseté n a legtöbbször jól tudjuk mé mi.

A fordulatszám azidõegysé g alatt befutott körök száma. Jele: nrmé rté kegysé ge: 1s

Ha szeretné nk tudni, hogy a test hány kört fut be t idõ alatt, akkor a fordulatszámot meg
kell szoroznunk a t í dõve| é s az í gy kapott szám megadja a fordulatok számát, jelölje ezt z.

nt=z
Ha a periódusidõvel szorozzuk a fordulatszámot, akkor a periódusidõ alatt befutott kö-
rök számát kapjuk meg, amely pontosan egy kör a definí ció szerint. Ez a|apján a fordulat-
szám é s a periódusidõ szorzata egy. Egyenlettel:

nT=t
A periódusidõ é s a fordulatszám tehát egymás reciprokai.

Az egyenletes körmozgás definí ciója szerint a test által befutott Ai í v é s a befutás ához
szüksé ges At idõ egyenesen arányos egymással, hányadosuk állandó. Ez az állandó a test
sebessé gé neknagy ságát adj a.

,, _Ai
'k- At

A köryályán mozgó test sebessé gé t kerületi sebessé gnek nevezzik. A kerületi sebes-
sé g é s a befutott í v kapcsolatát megadó összefüggé s felhasználásával í etszõ|eges idõtar-
tamra kiszámí thatõ a test által befutott í v hossza.

176
 Az egyenletes körmozgástvé gzõ test eseté n gyakran nem a kerületi sebessé g nagyságát
ismerjük, hanem a keringé si idejé t vagy a fordulatszámát.Határozzuk meg a kerületi sebes-
sé g é s a periódusidõ közötti matematikai kapcsolatot! Mivel az egyenLetes körmozgástvé g-
zõ test sebessé ge állandó nagyságú , ezé rt ha ismerjük egy adott hosszú ságú í v befutásához
szüksé ges idõt, a kerületi sebessé g már számí thatõ. Az egy kör befutásáltoz sziiksé ges idõ
a T periõdusidõ, é s a befutott í v hossza egyenlõ a kör kerületé vel (2rlt), í Ey a kerületi se-
bessé g:

_ 2rlt
,,,kT

Ha a periódusidõhe\yé re 1+ rrunt, akkor a kerületi sebessé g é s a fordulatszám közötti

'n
kapcsolatot kapjuk meg.
Iy= 2rltn

7.]8 ábra, A test mozgása során a vezé rsugár körbefordul

Miár szóltunk arról, hogy a körpályánmozgõ testhez a kör közé ppontjából hí zott sugár
(vezé rsugár) folyamatosan körbefordul, ahogy a test halad a körön (7.18 ábra). Mivel a
szöget radiánban mé rjük, a vezé rsugár szögelfordulása é s a befutott í v közötti matemati-
kai kapcsolatot a
Ai = rAa
egyenlet adja meg. Helyettesí tsük be ezt a kerületi sebessé gre kapott összefüggé sbe! Ek-
kor a következõ egyenletet kapjuk:

Yk- rAa
l, _
-
At

A jobb oldalt egy kicsit átalakí tva a

vy= rTAa

eredmé nyt kapjuk. A# n^rados pontosan olyan alakú kifejezé s, mint a sebessé g
definí ciója, csak elmozdulás helyett a vezé rsugár szögelfordulása található benne. Ez ahá-
nyados a vezé rsugár forgási sebessé gé t adja meg.

177
 Az egyenletes körmozgástvé gzõ testhez a kör közé pponrjábõlhûzotí sugár szögelfor-
dulásanak é s a szögelfordulás idejé nek hányadosát szögsebessé gnek nevezzik. JeIe: al
(õmega).

A,d
CD = At

Mé rté kegysé gea szögelfordulás é s az idõ mé trté kegysé gé nek

hányadosa. Mivel a szög
mé rté kegysé gné lküli szám, ezé rta szögsebessé g mé rté kegyré g.|.
s
A kerületi sebessé g é s a szögsebessé g közötti matematikai kapcsolatot a

Yk= ra)

egyenlet adja meg.

Meghatároztuk a sebessé g-idõ kapcsolatát, a kerületi sebessé g é s a periódusidõ kö-
zõtti matematikai összefüggé st, definiáltuk a szögsebessé get, de maradt mé g egy fela-
datunk: meg kell határoznunk az egyenletes körmozgást vé gzõ test gyorsulását, hiszen
korábban hosszasan bizonyí tottuk, hogy a görbe vonalú páIyán mozgõ testnek akkor is
van gyorsulása, ha sebessé gé neknagysága állandó.

7 .7 Az egyenletes körm ozgást vé gzõ test gyorsulása

Az egyenletes körmozgást vé gzõ test sebessé gé nek nagysága állandó, iránya pillanat-
ról pillanatra válí ozlk, tehát van gyorsulása. Mivel a sebessé g nagysága állandõ, ezé rt a
gyorsulásnak nem lehet a sebessé ggel prárhuzamos komponense, mert abban az esetben a
sebessé g nagysága is változna. Ha a test gyorsulásának nincs sebessé giányû komponen-
se, akkor a gyorsulás merõleges a sebessé gre.Ez a gyorsulás a kör közé ppontjába mutat.
Ez utóbbi tulajdonsága miatt az egyenletes körmozgás gyorsulását centripetális (közé p-
pontba mutató) gyorsulásnak nevezzük.

7.19 ábra. A test sebessé ge az A é s B pontban

Cé lunk a centripetális gyorsulás nagy ságának me gh atár ozása.

Mozogjon egy test az r sugarú körpályán v sebessé ggel. Egy adott pillanatban legyen
az A pontban, majd At í dõve| ké sõbb a B pontb an (7 .l9 ábta). A sebessé g nagysága mind-

178
ké t pontban azonos, csak aziránylk ktilönbözik. Mialatt a test az Apontból a^B pontba ju-
tott, a vezé rsugiár szögelfordulása Aa. A sebessé g megváltozása az A é s B pontbeli sebes-
sé gek különbsé ge (7.20 ábra).

7,20 ábra, Az AOB háromszög é s a sebessé gek alkotta hóromszög hasonló

Az ábtánláthatõ AOB háromszög é s a y4, y3, ztv vektorok által meghatározott hiárom-
szög hasonló, mert mindkettõ egyenlõ szátû (OA = OB _ r é s vo= |B = v), é s a szárak áI-
talkõzrezõtrt szög egyenlõ, mert merõleges szárú szögek (az é rintõtányû sebessé g merõ-
leges a sugárra). Mivel aké t háromszög hasonló, ezé í tmegfelelõ oldalaik aránya meg-
egyezk.
AB Av
rv
-=-
A gyorsulás defin í ciõja szerint ahol At-velközelí tünk nullához. Ez azt ered-
=
f,
"
mé nyezi,hogy a Aa szögelfordulás egyre kisebb, í gy atest által befutott AB í v hossza egy-
re jobban megközelí ti az AB szakasz hosszát (7.2I ábra).

7.2] ábra. Ahogy a At idõ közelí t a nullához, az AB szakasz hossza

egyre jobban közelí t az AB í v hosszához

l79
Azt mondhatjuk, hogy ha At elegendõen rövid, az AB í v hossza közelí tõleg megegyezik
az AB szakasz hosszával, ezé rt az oldalak arányára vonatkozó egyenletben az AB í vvel
számolunk, amelynek hosszát a kerületi sebessé g é s a At idõ szor'zata adja.

Ai = vAt
Ezt behelyettesí tjük az egy enletbe:

vAt Av
rv
Ebbõl a sebessé g megváltozására a

^flt
r

eredmé ny adódik. A gyorsulás definí ciõjába behelyettesí tve

flt
..p =
T'
é s At-vel egyszerûsí tve az egyenletes körmozgást vé gzõ test gyorsulására az

orp=
f
T
összefüggé s adódik. Látható, hogy a centripetális gyorsulás nagysága a körpálya su-
garátõI é s a sebessé g nagyságátõl függ.Ez aztjelenti, hogy egy adott egyenletes kör-
mozgás eseté n nagysága állandó.
Most már ismerjik az egyenletes körmozgástvé gzõ test gyorsulását is, í gy elmond-
hatjuk, hogy ismerjük az egyenletes körmozgást vé gzõ test mozgását.

7.8 Lz egyenletes körmozgás dinamikai leí rása

Az elõzõ pontban meghatároztuk az egyenletes körmozgást vé gzõ test gyorsulásának
iarryát é s nagyságát.
Newton elsõ é s második törvé nyé bõl következik, hogy ha egy test gyorsul, akkor erõ
hatrá, amely a gyorsulását okozza. Alkalmazzuk a dinamika alapegyenleté t az egyenletes
körmozgásí vé gzõ testre! Eszerint a testre ható erõk vektori összege egyenlõ a test tehe-
tetlen tömegé nek é s gyorsulásának szorzatával é s iránya megegyezk a gyorsulás itányá-
val. Egyenlettel:
,12
2F-mLr

Ez aztjelenti, hogy az egyenletes körmozgást vé gzõ testre ható erók eredõje minden

pillanatban a kör közé ppon tjábamutat, nagysága állandó -+.

Ezt azerõt centripetális
erõnek szokták nevezni. A centripetális etõ azí az etõszitseltetet fejeziki, amely ahhoz

180
szüksé ges, hogy az m tömegû test v sebessé gge| az r sugarú körpályán mozogjon. A való-
ságban a testre ható erõk együttesen biztosí tj ák ezt a körpályán maradáshoz szüksé ges erõt.
A körpályán tartáshoz szi.iksé ges erõt a különbözõ esetekben más-más testek fejtik ki. A
köté len forgatott tátrgyak, az ujjunkon forgatott kulcscsomó eseté n a köté l, illetve mi magunk
é s a gravitáciõ. Avusztntes ú ton kanyarodõ j6í mû eseté n a jármûkerekei é s az ú ttest között
föllé põ tapadási sú rlódási erõ szolgáItatja a centripetális erõt (lásd kidolgozott feladat).
Amennyiben a jár-í i egy bizonyos sebessé get tú llé p,a tapadási sú rlódásí erõ esetleg nem
ké pes biztosí tani a körpályán maradáshoz szüksé ges erõt, é s a jfumû kisodródik. A körhin-
tán iJlõ szemé ly eseté ben a nehé zsé gi erõ é s a függõlegeshez ké pest ferdé n áIlõ lanc együt-
tesen biztosí tja a körpályán maradást. Akár a fedett atlé tikai páIyáI<ra gondolunk, akáí a ke-
ré kpáros pá|yáI<ta, vagy esetleg a7.22 ábránláthatõ autóversenypályfua, a kanyarokat erõ-
sen megdöntik. Ez azé rtjó, mert amozgõ test é s atalaj között é bredõ nyomóerõ afrygõ|e-
geshez ké pest ,,ferdé n" fcilfelé mutat, é s vuszintes irányú komponense ,,segí t" a tapadási
sú rlódási erõnek a testet körpályán tartani. Ennek az a következmé nye, hogy nagyobb sebes-
sé ggel haladhatnak a kanyarban.

7.22 ábra. A yersenypályák kanl,arjait megdöntik,

hogy nagyobb sebessé ggel lehessen haladni rajtuk

Kidolgozott feladat

Egy 1000 kg tömegí autó ]2 +h9a sebessé ggel halad egy 100 m suganí ví zszintes
kanyarban. Legalább mekkora a tapadási sú rlódási együttható az autõ kerekei é s az ût-
test között?
Megoldás: A 7 .23 ábrán berajzoltuk az autõra ható erõket. A nehé zsé gierõ é s a nyomó-
erõ fú ggõleges il;ányû, í gy nem hozhatjáklé tre a ví zszintes irányû centripetális gyorsulást.
Nagyságuk egyenlõ, mert az autõ ftiggõleges irányba nem gyorsul. Az autót a kerekek é s
az ûttest között é bredõ tapadási sú rlódási erõ tanja a körpályán. Ebbõl az következik,
hogy a tapadási srirlódási erõ fedezi a centripetális erõ szüksé gletet.

181
 FrO=
n
ffiT

7.23 ábra

Atapadási sú rlódási erõ ké nyszererõ, ezé rt nagysága minden esetben a sztiksé ges é rté ket
veszi fel. A tapadási sú rlódási erõnek is, mint minden ké nyszererõnek, van ivonban egy
maximuma. Ahhoz hogy az autó ne csú sszon ki a kanyarbaí L az szüksé ges, hogy a körpá-
lyantarûshoz sztiksé ges erõ ne legyen nagyobb a tapadási sú rlódási erõ maximumanál.

4o,..* > mi ,12

Atapadási sú rlódási erõ maximuma egyenlõ a nyomóerõ é s a tapadási gú rFdási együtt-

ható szorzaí ával, a nyomóerõ pedig anehé zsé gierõvelegyenlõ nagyságú .Igy az egyen-
lõtlensé g:
1

ltom7'*T

Í gy utapadási sú rlódási együtthatóra kapunk egy hatáté rté ket:

p,r*

A behelyettesí té selõtt az autó sebessé gé t át kell váltanunk S+Or amely í gy

T-ru,
20 +. Ezután behelyettesí tve az adatokat:
S

Por*=
100 m.rOP

A tapadási sú rlódási együtthatónak tehát nagyobbnak kell lennie 0,4-né l.

l82
 7 .9 Az egyenletesen vált ozõ körm ozgás
Kanyarban, áIlõhelyzetbõl induló autó egyre nagyobb sebessé ggel halad. Ha egy tngát
függõleges helyzeté bõIkité rí tünk, majd elengedjük, az ingatest körmozgástvé gez. Ahogy
egyre mé lyebbre kerül, egyre nagyobb lesz a sebessé ge. Ebben aké t esetben a testek ke-
rületi sebessé gé nek nagysága nem állandó, í gy mozgásuk nem egyenletes.
Abban az esetben, ha a körpályán mozgõ test sebessé gé neknagysága is változik, váI-
tozó körm ozgásr õl beszé lünk.
Az eddigi megállapí tásaink alapjántudjuk, hogy egy változó körmozgásí vé gzõ testnek
van gyorsulása. ErrõI a gyorsulásról azt í s tudjuk, hogy van é rintõiányú é s sugárirányû
komponense, mert a sebessé g nagysága is, é s lrányais változik. A sugártrányû komponens
a sebessé g lrányának, az é rintõltányú komponens pedig a sebessé g nagyságának megvál-
tozását okozza.
A sugáriranyû gyorsulást ebben az esetben is centripetális gyorsulásnak nevezzik,bátr
szokás normális gyorsulásnak is nevezni. Nagyságát az egyenletes körmozgásnál kapott

y2
o"p=
T
egyenlet alapján számí thatjuk. Mivel a kerületi sebessé g nagysága nem állandó, a centri-
petális gyorsulás nagysága sem állandó. A sebessé g nagyságának növekedé sé vel nagysá-
ga növekszik, csökkené sé vel csökken.
Az &ntõtrarryú , gyorsulás független a kölpálya sugarától é s a test pillanatnyi sebessé gé -
tõI. Erté ke mindig uú Ot rtigg, hó milyen ,rágyrag,i Órõk okoz zák a Óebessé g'nagyságÁak
váItozását. Gondoljunk pé ldául arra, hogy abevezeí óben emlí tett autó gyorsulása a kanyar-
ban attól függ, hogy mennyire nyomjuk a gázpedált, azaz mennyire gyorsul az autÕ.
Abban az esetben, ha a test é rintõirányú gyorsulása állandó nagyságú , egyenletesen
v áltozõ körmozgásról be szé lünk.
Ha a test é rintõttányû gyorsulása áIlandõ, a pillanatnyi kerületi sebessé get az egyenle-
tesen váItozõ mozgásnál megismert

Vk=VO+a,t

összefüggé s alapján hatátozhatjuk meg. Az egyenletben vo a test kezdõsebessé gé t, aé az

é rintõtrányú gyorsulásátjelenti. Abban az eseí ben, ha az é rintõ gyorsulás ellenté tes akez-
dõsebess é ggel, a gyorsulást negatí v elõjellel vesszük figyelembe.
A sebessé g nagys ágának váItozása miatt a szögsebessé g sem állandó. A szögsebessé g
é s a kerületi sebessé g között a vo = t,0) egyenlet teremt kapcsolatot. Helyettesí tsük be ezt
a pillanatnyi kerületi sebessé get megadó egyenletbe, majd az egyenlet mindké t oldalát
osszuk el a sugárral!

ra = v0+ aé t

cll=b+%t
rr

183
Az egyenlet jobb oldalan áIrõ jelölünk. Az é intõ-
+ a kezdeti szögsebessé g, amelyet aro-lal
irányú gyorsulás é s a sugár hányadosát jelöljük P-val. Az egyenlet ekkor a következõ ala-
kot ölti:

a = ao*§t

Ez az egyenlet alakra pontosan ugyanolyan, mint az egyenes vonalú , egyenletesen vál-

tozõ mozgásnál a pillanatnyi sebessé gre kapott összefüggé s. A sebessé g helyett most a
szögsebessé g szerepel. A gyorsulás helyett pedig a P. A P mennyisé g jelenté sé tkell kide-
dtenünk.
Fejezzük ki ftt az egyenletbõl!

n_@-@o
,t

Az egyenlet jobb oldalán lé võ tört számlálõjában a szögsebessé g megváltozása áIl, mí g

nevezõjé ben az az idõtartam, amely alatt ez a váIí ozás bekövetkezett. A szögsebessé g-
vá|tozásra a A0), az idõtartamra pedig a At jelölé st használva a

p=#l

összefüggé s adódik. Ebbõl látszik, hogy a P ugyanolyan jellegû mennyisé g, mint a hala-
dõ mozgásnál a gyorsulás.
A F = ff na"yadost szöggyorsulásnak nevezzük.
A szöggyorsulás, a szögsebessé g-változás gyorsaságának a mé rté ke.Azí mutatja meg,

hogy a szögsebessé g milyen gyorsan változk. A definí c iõ alapjána mé rté kegysé ge{.
A test é intõlrányú gyorsulása é s a szöggyorsulás közötti kapcsolatot az

ae= rF

egyenlet adja meg.

Osszefoglalás
A görbe vonalú páIyán mozgõ test sebessé ge mindig é rtntõtrányû. A görbe vonalú pá-
Iyán mozgó testrrek akkor is van gyorsulása, ha sebessé gé neknagysága á|landõ. Ezt a
gyorsulást normális gyorsulásnak nevezzük.
Avuszintesen elhají tott teství zszintes irányban állandó nagyságú sebessé ggel mozog,
mí g függõleges mozgása szabadesé s. Ha a koordináta-rendszet kezdõpontja az elhají tás
helye, x tengelye akezdõsebessé g irányábaesik, y tengelye pedig függõlegesen lefelé mu-
tat, a test koordnátáit é s sebessé gkomponenseit a következõ egyenletek adják meg.

184
 x=uot

y -+"
V"=V0
vr= 8t

A ferdé n elhají tott test ví zszintes í rányû mozgása állandó sebessé gû, függõleges moz-
gása pedig nem nulla kezdõsebessé gû egyenletesen változõ mozgás. A leí ráshoz használt
koordináta-rendszerkezdõpontja általában az elhají tás helye,.r tengelye akezdõsebbessé g
irányábaesik, y tengelye pedig függóIegesen fölfelé mutat. Aví zszinteshez ké pest aszög-
ben ferdé n fölfelé elhají tott test koordtnátátté s sebessé gkomponenseit a következõ egyen-
letek adjak meg:

X=VOcoSaí

!=vosina r-*:'
V*=VOcosd
yy = vosina- gt

Ha a hají tás ferdé n lefelé törté nik, cé lszerû a függõleges tengelyt lefelé iányí tani. Ek-
kor az egyenletek a következõk:

X = |}cosa t

!=|osina t+$i'
V.. = V0 cos a
|y = y'sina+ gt

Aví zszintesen vagy ferdé n elhají tott test pályája parabola.

Egyenletes körmozgást vé gez az a test, amelynek pá|yája kör, é s az általa befutott í v
hossza egyenesen arányos a befutáshoz sziiksé ges idõvel.
A periódusidõ egy kör befutásának ideje.
A fordulatszám az idõegysé g alatt befutott körök száma.
A periódusidõ é s a fordulatszám egymás reciprokai:
1

'=T
A kör közé pponí jábõI a testhez hûzott sugár a vezé rsugáí . A vezé rsugár szögelfordulá-
sának é s a szögelfordulás idejé nek hányadosa a szögsebessé g.

,=ff
185
 A test kerületi sebessé ge é s a szögsebessé g között az összefüggé s:
v=CDr

A körpályán egyenletesen mozgõ test gyorsulását centripetális gyorsulásnak nevezzú k

é s a kör közé ppontja felé mutat. Nagyságát a

f
o"p=
T
összefüggé s alapján számí thatjuk.
Az egyenletes körmozgás dinamikai felté tele, hogy a testre ható erõk eredõje minden
pillanatban a kör közé ppontjába mutasson, é s nagysága

,2
ZF -_ mL

legyen. Ezt az erószüksé gletet centripetális erõnek nevezzik.

A változõ körmozgás gyorsulásának van é rintõ- é s sugárirányú komponense is.
Ha a test é rintõirányú gyorsulása állandó nagyságú , egyenletesen változõ körmozgásról
beszé lünk.
A váItozó körmozgás szögsebessé g-vá|tozásának gyorsaságát mé ri a szöggyorsulás,
amit a

p=+l
összefüggé s ad meg.

Tanácsok a feladatok megoldásához

o Aferde hají tás vizsgálata eseté n ugyanazokat a módszereket kell alkalmaznod, mint
amiket az egyenes vonalú , egyenletesen gyorsuló mozgások tárgyalásakor tanultál,
azonban é rdemes mé g né hány további tanácsot is figyelembe venned.
o Rajzolj vázlatot, melyen jelöld be a vonatkoztatási rendszert. Jelöld ki a tengelyek po-
zití v lrányait, továbbá az origó helyé t is!
o Vedd számba az ismert é s az ismeretlen mennyisé geket! Egyes feladatokban a kezdõse-
bessé g adott, é s egy ké sõbbi idõponthoztartozõ hely- é s sebessé gadatok a ké rdé sesek,
mí g más feladatokban apályaké t pontjának ismereté ben kell meghatároznod akezdõ-
sebessé get. Legyé | pontosan tisztában azzal, mely mennyisé geket ismered, é s melyeket
kell megkapnod!
o Mindig gondolj arra, hogy a hají tások ví zszintes irányú egyenletes, é s függóleges lrányí
egyenletesen gyorsuló mozgásból tehetõk össze, a test gyorsulása minden pillanatban a
nehé zsé gigyorsulással egyezik meg !

186
o A pálya legmagasabb pontjában a függõleges irányú sebessé g összetevõ é rté kenulla.
Eszerint azt a ké rdé st, hogy ,,Az elhají tott test mikor é ri el pályájának legmagasabb
pontját?", í gy fordí thatod le: ,,Milyen / idõpillanatban lesz y = 0?". Hasonlóan, ha yo =
0, akkor a ,,Mikor té r vissza az elhají tott test a kiindulás mágus ságába?", í gy fordí tha-
tod: ,,Milyen r idõpillanatban lesz y = 0 ú jra?". É sí gy tovább. ..
o A körmozgás feladatainak megoldásakor a dinamikai feladatok (Newton-törvé nyek) tár-
gyalásakor ismertetett tanácsokat kell alkalmaznod,tehát mielõtt belefogsz a körmozgá-
sos problé mák megoldásába, olvasd ú jra ezeket a tanácsokat!
. Általá.ros tapasztalat,hogy a diakok a tömeg é s a centripetális gyorsulás szorzaí át (ame-
lyet szerencsé tlen módon centripetális erõnek hí vunk) egy olyan külön erõnek tekintik,
amely minden valódi kölcsönhatás mellett valahogyan mé gis fellé p, é s ezt is belekeve-
rik a valódi erõk összegzé sé be. Ne ess ugyanebbe a hibába! A centripetális erõ mindig
az eredõ etõ, a többi vektori összege! Az erõábrán a testre ható erõketrajzold be, majd
a centripetális gyorsulást valamilyen más szí nnel! Amikor Newton második törvé nyé t
akalmazod ()F = m. a), ajobb oldalon lé võ erõtagokat í rd rendesen, mí g a bal oldalra
u,
+ tagot a másik szí nnel. Ez í gy elé g bután hangzik, de ha segí t, tedd ezt.

ké rdé seké s feladatok

Ké rdé sek

1. Azonos magasságbõIegyszere indí tunk ké t testet ví zszintes kezdõsebessé ggel. Az el-

sõ test sebessé ge vo, a másodiké pedig 2vo. Melyik test é rkezlk elõbb atalajra?
2.Igaz-e, hogy a ferdé n elhají tott test sebessé ge a páIya legfölsó pontjában nulla?
3. Egy 20 m-te lé võ cé It akarunk eltalálni kislabdával. Hányfé leké ppen dobhatjuk el
ugyanoly an kezdõsebes sé ggel a kislabdát, hogy eltaláljuk?
4. Mekkora munkát vé gez a centripetális erõ egy fé l kör befutása során?
5. Mié rt dõlnek be a keré kpárosok a kanyarban?
6. Egy test körpályán mozog. Hogyan változna a centripetális erõ nagysága, ha ké tszeres
sugani páIyán ké tszer akkora sebessé ggel mozogna?
7. Mi biztosí tja a villamos kanyarodása során a körpályán maradást?
8. Hogyan lehetsé ges az, hogy egy vödör ví zet függõleges sftú körpályán forgatva, ab-
ból nem folyik ki a ví z?
9. Egy aÁnylag mé ly, meredek oldalú árkon gyakran szoktak ú gy átkelni, hogy az egyk
oldalán lefutnak é s azzal a lendülettel futnak föl a másik oldalon. Aki már prõbálta, az
biztosan tapasztalta, hogy az árok alján megroggyaní alába. Mi lehet ennek a magya-
rázaí a?
10. Ha valaki futva akar befordulni egy sarkon, egé szen furcsán hadonászik é s szök-
dé csel. Mié rt?

187
 Feladatok

1.Egy 500 m magasan, 360

f seUessé ggel haladó repülõgé prõIegy csomagot akamak
cé lba juttatni ú gy, hogy kiejtik a gé pbõl. Mennyivel a cé l elõtt kell kiejteni? ( 1 km)
2.Egy testet aví zszinteshez ké pest 45"-os szögben ferdé n fölfelé elhají tunk 20 T kezdõse-
bessé ggel. Hol lesz a test az elhají tás után 0,5 s mú lva, mekkora é s milyen trányû ekkor
a sebessé ge? (x ='7 m,,y = 5,8 í I1, v = 16,84 4, o = 32,8o)
3. Az elõzõ feladatban elhají tott test mennyi idõ mú lva lesz ismé t ugyanolyan magasan?
(2,83 s)
4. Az m _ 800 kg tömegû autõ egy bukkanón halad, amely egy 50 m sugarú kömek felel

meg (7.24 ábra).

/lal' Mekkora vrvvvr
rvlvru\vte erõvel nyomja
rrJvrrrJu az *guv
9! g hidat, ha
autõ a sebes sé ge 72
k' r
^rru*t, h
(1600 N)

5. Egy körpályán haladó futó mozgási energiája 875 J. Aráhatõ erõk eredõje 70 N. Mek-
kora a körpálya sugara? (25 m)

7.24 ábra

6. Egy 2 m hosszú fonáIingátví zszintesig kité rí tünk,majd kezdõsebessé g né lkül elenged-

jük. Hányszorosa a fonálban é bredõ erõ az ingatestre ható nehé zsé gierõnek, a függõle-
ges helyzeten való áthaladás pillanatában? Az ingatest tömege m = 2 kg. (3-szoros)
7 . Ha az elõzõ feladatban szerep|õ köté l maximális teherbí rása 80 N, mekkora sebessé g-
gel kell a testet aví zszintes helyzetbõI elindí tani, hogy a fonál a függõleges helyzet el-
é ré seelõttetszakadjon? (a,47
f )
8. Ha a köté t nem szakad el, mekkora sebessé ggel kell a 6. feladatban szerep|õ ingatestet
elindí tani, hogy körbemenjen a függõleges sí hí körp áIyán? (7,75
T)
9. Milyen magasról kell elindí tani akisautót a7 .25 ábránláthatõ pályalejtõj&õ|, hogy vé -
gigmenjen a pályán? A kör sugara 30 cm, a sú rlódás elhanyagolható. (2,5r = 75 cm)

7,25 ábra

188
10. Mekkora a tapadási srirlódási együtthatõ a7.26 ábránláthatõ test é s a henger fala kö_
zötí , ha a 30 cm sugarú henger a testtel együtt Z j rorOulatszámmal forog, é s a test
nem csú szik le a henger falan? (0,2I)

;c|)
r--l
<^S /-'

-|
in
l

|.............-

t
I

7.26 ábra

189
 8. A merev testek
forgómozgása

Bevezeté s
Sokan áI\í tják,hogy az emberisé g mûszaki fejlõdé sé nek egyik legfontosabb találmányaa
keré k megalkotása volt. Lehetõvé tetí e az elsõ kocsik, malmok, ví zkiemelÕ szerkezetek
megé pí té sé t.Mai kömyezetünkben körülné zve láthatjuk, hogy hé tköznapi hasznáIatttátr-
gyuink közül nagyon sok tartalmazza a keré k valamilyenváItozatátforgõ alkatré szké nt.Az
é gitestek is vé geznek tengely körüli forgást.
Ebben a fejezetben a forgómozgással foglalkozunk, amely a periodikus mozgások
egyik tí pusa.
Az elõzõ fejezetben a görbe vonalú mozgásokon belül megadtuk az egyenletes é s az
egyenletesen változó körmozgás törvé nyszerûsé geit. Megemlí tettük, hogy a körmozgás is
a periodikus mozgások közé tartozik.
A periodikusság miatt a forgómozgás é s a körmozgás között nagyon sok hasonlóság
,ran. iátni fogjuk, hogy aké tmozgástleftõ mennyisé gek legtöbbje ugyanaz.Termé szete-
sen vannak különbsé gek is. A körmozgástvé gzõ testet a legtöbb esetben pontszerûnek te-
kintjük, mí g ezt nem tehetjük meg a forgóm ozgást vé gzõ testtel.
Á forgóm
-a
ozgás tárgyalását rögzí tett tengely körül forgatható merev testre vé gezzik
el, majd fejezet vé gé nmegemlí tjik azt az eseí et is, amikor a forgó test tengelye nincs
rögzí tve.

8.1 Lz egyenletes forgómozgás

A gyakorlati é letben nagyon sokszor találkozhatunk egyenletes forgómozgással. Pé ldá-
ul villanymotorral hajtott elektromos berendezé sek legtöbbje a bekapcsolás után elé r egy
a
állandó foidulats zámot, é s azután állandó fordulats zámon, tehát egyenletesen forog. A le-
mezjátszóknál, a magnóknáI é s a videomagnóknál a forgó akaí té szek egyenletes forgása
pé ldául elengedhetetlen követelmé ny, mert ezbí ztosí tja a felvé telek jó minõsé gí ilejátszá-
iat. ngy"nleies forgómoz gás a Föld tengely körüli forgása is. (A Föld forgása lassul, de
rrá^unkra nem é rzé kelhetõ, mert közel 50 000 é v mú lva lesz 1 másodPerccel hosszabb
"r
egy naptiári é v.)

Az egyenletes forgómoz gás í árgyalását egy kí sé rletleí rásával kezdjük. A kí sé rletben

.gy *oÖnal hajtott forgó korong szögelfordulása é s a szögelforduláshoz szüksé ges idõ
kö zötti m atematikai kapc s ol atot hatát ozzllk me g.

190
 Vágiunk ki egy kb. 0,5 m átm&õjû körlapot kartonb õl é s szûrõpapí rbõl. Helyez z;ük eze-
ket a 8.1 ábranak megfelelõen a korongra, majd indí tsuk el a forgást. Az idõt ,,csöpögte-
té ssel" mé rjük. Egy bürettábõl (8.1 ábra) ké kí tõvelmegfestett vizet csöpögtetünk a ko-
rongra helyezett szûrõpapí na. Ez azé rt alkalmas idõmé ré sre, merf a ví zcseppek azonos
idõközönké nt pottyannak le. Ké t szomszé dos csepphezhí zott sugár mutatja a korong el-
fordulásának szögé t, mert a csepegtetõ ké szütat áÍ .

.,', !,: x# ; {Í Í!;: :|ií í ",!,'!Í x u,,

Miután a berendezé s forgásba jött, indí tsuk el ví zõrálkat, é s addig ,,járassuk" , amí g 6-
8 csepp apapí rta esik. Ezután a szûrõpapí rt levé ve kössük össze aközé ppontot a csöppek
nyomaival (8.2 ábra).

8.2 ábra. A papí rkorongon a kí sé rletsorán kapott

pöttyökhöz hú zon sugarak egyenlõ szögeket zárnak be

Aztláthatjuk, hogy a szomszé dos sugarak áItalbezárt szögek egyenlõk.Ezek a szö-

gek ké t csepp leé rkezé seközött, tehát azonos idõtntamok alatt, a korong szögelfordu-
lásai. Ha a kí sé rletet különbözõ csöpögteté si sebessé g mellett többször is elvé gezzld.k,
mindig azt kapjuk, hogy a szögek egyenlõk. Ebbõl arra következtethetünk, hogy a ko-
rong azonos idõtartamok alatt, azonos szögelfordulást vé gez, akármekkorák is ezek az
idõtartamok. Ez viszont azt jelenti, hogy a szögelfordulás egyenesen arányos a szögel-
fordulás idejé vel. A kí sé rleteredmé nyé t fölhasználva definiáljuk az egyenletes forgó-
mozgást.
Arögzí tett tengely körül forgó merev test egyenletes forgómozgástvé gez, ha szögel-
fordulása egyenesen arányos a szögelfordulás idejé vel.

191
 A definí cióbót következik, hogy egy tetszõleges At ldõ alatt bekövetkezõ Aaszögelfor-
dulás é s a At idõtartamhányadosa állandó. A körmozgásná| már láttuk, hogy ez ahánya-
dos a szögsebessé g. Megállapí tásunkat egyenlettel is meg fo galmazv a;

#=áIL=
a

Azt mondhatjuk, hogy az egyenletes forgómozgástvé gzõ test szögsebessé ge állandÓ.

q) b)

8.3 ábra. A tengelytõl különbözõ távolságra lé yõ pontok sebessé ge különbözõ

A forgó merev test egyes pontjai körmozgástvé geznek. A tengelytõl különbözõ tá,
volságban Ié vó pontok ktilönbözõ sebessé ggel mozognak. A távolabblé võ pontoknak na-
gyobb a sebessé ge, mert azonos idõ a|attnagyobb utat tesznek meg (8.3 ábra). De a forgó
*e."u test minden egyes pontjának azonos a szögsebessé ge, í gy az egyes pontok kerületi
sebessé gé t a
v=ar
öss zefüggé s se gí ts é gé velhatátr ozhaí juk me g.

A periódusidõ é s a szögsebessé g matematikai kapcsolatát ugyanaz az egyenlet fejeziki,

mint a körmozgásnál, nevezetesen:

,=!

Kidolgozott feladat

Határozzuk meg, hogy 9 õra után mennyi idõ telik el, amí g az õta mutatói fedik
egymást.
Mé goldás: A feladat hasonlõ az egyenes vonalûmozgásoknál megismert utolé ré si fela-
datókí roz. Az õranagymutatója gyorsabban forog, mint a kismutatõja, ezé rt elõbb-utóbb

192
 utolé ri. Azt is tudjuk, hogy 10 óra elõtt, mert 10 órakor a nagymutatõ a l2-esen áIl, mí g

a kismutató a lO-esen. 9 órakor a nagymutatónak + hátránya van a kismutató-

val szemben. Ezt kell behoznia. A mutatók szögsebessé gé t ismerjük, mert ismerjük a
periódusidejüket, A nagymutató periódusideje 1 õra, a kismutatóé 12 õra. Tehát a nagy-

mutató szögsebessé ge a;, = 2lT A kismutató szögsebessé ge pedig ,r=

* # =t *
Avizsgálatkezdeté í õI,9 õrátó| atalákozásig a ké t mutató azonos ideig forog, é s szög-
lfordulásuk kül önb s é ge a nagymu tatõ kezdeti hátr ány a.
e

+= dt- dz

a| a nagymutató szögelfordulása, a2 pedig a kismutatõé . A szögelfordulás é s az eltelt

idó kapcsolatát megadó egyenlet alapján:

+=0)í -@2t
/-t kiemelve é s a szögsebessé geket behelyettesí tve:

+=(z"-t),=+,
Ebbõl nfi-tat való osztás után az id,õ:

t _
fraru

9
Tehát a nagymutató
n õta,közelí tõleg 49 perc 5,5 másodperc mú lva fedi a kismutatót.

8.2 Az egyenletesen yáltozõ forgómozgás

Amikor egy motort bekapcsolunk, tengelye nyugalomból indulva egyre gyorsabban fo-
rogva é ri el azizemi fordulatszámot. Az induló autó motorja é s forgó alkatré szei a gyor-
sí tás során egyre gyorsabban forognak. LeáIlásnál, fé kezé sné lugyanez a jelensé g fordí t-
va játszõdik le.
Az ilyen forgómozgást változõ vagy gyorsuló forgómozgásnak nevezzik.Mi az egyenle-
tesen váItozõ forgómozgástí árgyaljuk, é s az elõzõ fejezethez hasonlóan egy kí sé rletleftásá-
val kezdjtik a vizsgáIatát.
A 8.4 ábránlátható kí sé rletiberendezé s forgóré sze a fonál vé gé reakasztott sú ly hatá-
sára gyorsuló forgõmozgást vé gez. A forgóré sz Aa szögelfordulását é s az elforduláshoz
szüksé ges At idõt mé rjük. A mé ré sieredmé nyekazt mutatják, hogy a szögelfordulás egye-
nesen arányos az elfordulás idejé nek né gyzeté ve|.

193
 8.4 ábra. Aforgómozgás tön,é nyszerõsé geinek kimé ré sé rehasznált iskolai kí sé rleti eszköz

Az egyenes vonalú , egyenletesen változõ mozgáffavé gzett kí sé rletbena|ejtõn legör-

dülõ golyó mozgását vizsgáltuk. Akkor ugyanezt az eredmé nyt kaptuk a megtett ú t é s az
eltelt idõ kapcsolatára.Ezenké t dolog alapján az egyenletesen változõ forgómozgást a kö-
v etkezõ módon definiálj uk :
Egy te st e gyenlete sen v á|tozõ for gómo zgást v é gez, ha állõ hely zetbõl indulv a s zö gel-
fordulása é s a szögelforduláshoz szüksé ges idõ né gyzete egyenesen arányos.

Az egyenletesen változó forgómozgástvé gzó test szögsebessé ge, hasonlóan az egyenes

vonalú , egyenletes mozgástvé gzõ test sebessé gé hez,nem állandó. Határozzuk meg a pilla-
natrryi szögsebessé get!
Az egyenletesen változõ forgómozgás pillanatnyi szögsebessé gé t keressük a forgás
megkezdé se utáni r idõpontban. Az egyenes vonalú , egyenletesen változõ mozgásnál lá-
tottaküoz hasonló módon járunk el. Az elvé gzett kí sé rletazt mutatta, hogy a test a szög-
elfordulását é s a szögelfordulás r idejé nek né gyzeté tegymással osztva, ahányados állan-
dó. Jelölje ezt ahányadost B.

B=4t,

A szögelfordulást kí fejezve az

a=BP
egyenletet kapjuk. A pillanatnyi szögsebessé g meghatározásához egy nagyon rövid At idõ
alatti Aa szögelfordulást kell meghatároznunk, é s az

a_4a
At

összefüggé s alapján kapjuk a pillanatnyi szögsebessé get.

Kezdõdjé k ez az idõtartama í idõpon t e|õtt é s vé gzõdjé k utána ugyanennyivel.
!-vel,
Az eza|att bekövetkezõ Aa szögelfordulást ú gy kapjuk meg, hogy kiszámí tjuk az indulás-
tõl (t _ é s {t vé gzett dr, illetve a, szögelfordulást, majd ezeket kivonjuk
+)-ig +
!)-ig
egymásból.

|94
l Bgyenletekkel:

,, or = o['-T
)
I o,- a( ,*+)'
\ 2)
l

el a né gyzetre emelé st é s a beszorzásí mindké t egyenletben!

"Ugezzik
i
o, = n(i, _ r,
+ -+)_ Bt2 _ zn,
! - r$
o,= n(,'+zt!-+)= Btz _za,!- r$
;

'
I

Vonjuk ki egymásból a ké t szögelfordulást, hogy megkapjuk a Aa szögelfordulást:

^a
= .z_d|-[uu - za,! - r!_])_Pu _ za,! - r+)
I

A zárõjekeket fölbontva é s elvé gezve a lehetsé ges összevonásokat, a keresett szögelfordu-

lásra a

Aa, _ Btz +za,!- u$_ Bf *zn,!_ r+ _ +a,!

eredmé nyt kapjuk. Helyettesí tsük be a pillanatnyi szögsebessé get definiáló egyenletbe!

Aa 2BtAt
w=-=-
At At

At-vel törté nõ egyszerûsí té sután a pillanatnyi szögsebessé g:

co = 2Bt

Láthatõ, hogy a pillanatnyi szögsebessé g egyenesen arrányos azindulástól eltelt í dõvel.Ez

indokolj a az e gy enletesen v áItozõ forgómozgás elnev ezé st.

Mivel a test szögsebessé ge váItozk, ezé rt van szöggyorsulása. A definí ció szerint

DAa
p= At.

195
A At idõ alatt bekövetkezõ Aa szögsebessé g-változás:

A0l = 2B(t + At) - ZBt _ ZBt + ZBAI _ ZBt = ZBAI

Visszahelyettesí tve a szöggyorsulásra a

D 2BAt
lJ-t=28
eredmé ny adódik.
Azt kaptuk tehát, hogy a test szöggyorsulása állandó, é s nagysága a B állandó ké tsze-
rese. Ezzel megkaptuk a B é rté ké tis.
Foglaljuk össze eddigi megállapí tásainkat !

Az
álIõ helyzetbõl induló, egyenletesen változõ forgõmozgást vé gzõ merev test szög-
elfordulása arányos a szögelfordulás idejé nek né gyzeté vel,pillanatnyi szögsebessé ge ará-
nyos az elte|t idõvel é s szöggyorsulása állandó. Egyenletekkel kifejezve:

o-i,B"
a-9t
9= áIlandõ
Ezek az összefüggé sek abban az esetben igazak, ha a test állõ helyzetbõl kezdi a for-
gást. Abban az esetben, ha azidõmé ré s kezdetekor már foroE, az egyenletek ugyanú gy
módosulnak, ahogyan azt a nem nulla kezdõsebessé gû, egyenes vonalú , egyenletesen vál-
tozó mozgásnál láttuk. Jelölje ao akezdeti szögsebessé get! Ekkor az e1yeí Iletek a követ-
kezõk lesznek:

B
d=O)rt*5r'
o= aot Bt
9 = állandó

Termé szetesen a szögsebessé g idõbeli váItozása azt je|enti, hogy a fordulatszám é s a

periódusidõ sem állandó. Aváltozõ forgómozgásnál ezé rtnem szokás periódusidõrõl be-
szé lni, a fordulatszám pedig a pillanatnyi fordulatszámot jelenti, amelyet az

al = 2lwt

ös szefü ggé s alapj án a pillanatnyi szö g s ebe ssé gb õl számí thatunk.

Ahaladó mozgásnáI bevezetett átlagsebessé ghez hasonlóan, a változõ forgómozgás
eseté n definiáljuk az átlago s szög sebes sé get.
A forgó merev test átlagos szögsebessé ge egyenlõ a test szögelfordulásának é s a szög-
elfordulás idejé nek hányadosával. Egyenlettel :

@art
i ,

ahol a a szögelfordulás é s t a szögelfordulás ideje.

196
 Az egyenletes forgómozgás eseté n az átlagos é s pillanatnyi szögsebessé g megegyezik.
Az egyenletesen változó forgómozgás eseté n

@árl=ry,

ahol rrl, é s a, a kezdeti é s a vé gsõ szögsebessé g.

Kidolgozott feladat

Egy motor tengelye álIõhelyzetbõl indulva, egyenletesen gyorsuló forgómozgással, 5 s

alatt é ti el a 3000 += áilandó fordulatsz ámot. Mekkora volt a szöggyorsulása é s

perc
hányat fordult ezen idõ alatt?

Megoldás: Ismerjtik a test vé gsõ fordulatszámát, amelybõl meg tudjukhatározni a vé g-

sõ szögsebessé gé t. A behelyettesí té s elõtt váItsuk át a fordulatszámot

perc-rõI !
-1- S
-ral

n=3000 1
perc=39901=501
OU s s

Ezt behelyettesí tve a szögsebessé g é s a fordulatszám közötti összefüggé sbe a szögse-

bessé gre

a = 2lTtt _ 2.3,I4 rO 3ra

+
=
J
adódik. A szögsebessé g egyenlõ a szögsebessé g-változással, mert a test álIõhelyzetbõl
indult, í gy minden mennyisé get ismerünk a szöggyorsulás kiszámí tásához. A szöggyor-
sulás a

DAa
,At
L)=-.

egyenlet alapján számí tható, Behelyettesí tve az adatokat a

1
p=+
314
_62,8
+
eredmé nyt kapjuk.
Az 5 s alatti fordulatok szátmát meg tudjukhatározni, ha ismerjük a tengely ezen idõ alat-
ti szögelfordulását. Ugyanis a szögelfordulást osztva Zn-vel, az egyszeri körbefordulás
szögé vel, a fordulat ok számát kapjuk.

I97
 B .,, 62,8 +,_
a= nr = -6 \) s)'= 785
LZ

A szögelfordulásból a fordulatok száma:

,_785_1r<
z7t

1
A motor tengelyé nek szöggyorsulása 62,8 ,) volt a fölpörgé s során é s 5 s alatt 125 for-
S-
dulatot tett meg.

8.3 A forgómozgás alaptörvé nye

Ahhoz hogy egy forgó merev test szögsebessé ge változzon, a testre erónek kell hatni,
mé gpedig ú gy, hogy az erõ hatásvonala nem mehet át aforyástengelyen. Gondoljunk arra,
hogy amikor a fölfordí tott keré kprár kereké t ké zzel megpörgetjük, nagyjábõl é rintõirányû
erõt fejtünk ki rá. Amikor pedig megátlí tjuk, a kezünk é s a gumi között föllé põ sú rlódási eró
is é rintõiranyû. Ebbõl az következik, hogy az erõ forgatónyomaté ka a tengelyre né zve nem
nulla. YaIõsznûleg mindenki é rzi, hogy a forgási állapot megváltozí atásáltoz olyan et6ha-
tásta van szüksé g, amelynek a tengelyre vonatkozí atva van forgatónyomaté ka, í gy hatásvo-
nala nem megy át a forgástengelyen. Gondolatunkat tovább fûzve, ha a forgási állapot vál-
tozik, akkor változik a szögsebessé g is, ebbõl viszont az következk, hogy a szöggyorsulás
sem nulla. Azt mondhatjuk tehát, hogy a szöggyorsulást a testre ható erõ forgatónyoma-
té ka hozza lé tre.

Az elõzõ pontban hasznáItkí sé rleti eszköz segí tsé gé velkimé rhetõ a forgatónyomaté k é s
az áItala lé trehozott szöggyorsulás matematikai kapcsolata (8.4 ábra). Az elvé gzeí tmé ré s
során a fonál vé g&e akasztott test vé gig ugyanaz volt. Mivel a szöggyorsulás állandó, a fo-
ná| vé gé nlé võ test is állandó gyorsulással mozgott. Ebbõl a ké t dologból az következik,
hogy aforgõré szre ható forgatónyomaté k vé gtg állandó. Ha a mé ré stkülönbözõ tömegû
testekkel vé gezzikel, minden esetben azttapasztaljuk, hogy egy adott test eseté n a forgÓ-
ré sz szöggyorsulása áLlandõ, de ktilönbözõ tömegû testek különbözõ szöggyorsulást hoz-
nak lé tre. Ez abbõlkövetkezik, hogy egy adott test eseté n a forgatónyomaté k állandó. A kü-
lönbözõ tömegû testek akalmazása eseté n azonban más é s más lesz aforgatõnyomaté k.
Azt mondhatjuk tehát, hogy arögzí tett tengely körül forgatható merev test állandó for-
gatóny om aí é khatás ára állandó sz ö g gy or sul ás s al foro g.
Ezek után meghatározzuk az egyes esetekre a forgatónyomaté kokat. A forgatónyoma-
té kok kiszámí tását a pontrendszerekné l tanultak alapjan vé gezzid,k el, ehhez figyelembe
kell vennünk a fonál vé gé reakasztott testek gyorsulását is. A számí tások eredmé nye azt
mutatja, hogy aforgatõnyomaté k, nagyon jó közelí té ssel, a fonálra akasztott testek számá-
va| aú nyosan növekszik. Ez azé tt van, mert a fonál vé gé nlé võ testeknek nagyon kicsi a
gyorsulása.
Ha a kapott forgatónyomaté kokat összehasonlí tjuk a szöggyorsulásokkaI, azttapasztal-
juk, hogy a forgatónyomaté kok é s a hatásukra lé trejött szöggyorsulások hiányadosa állan-

198
dõ. Ez azt jelení i, hogy aké t mennyisé g egymással egyenesen arányos. Megállapí tásan-
kat a forgómozgás alaptörvé nyé ben foglaljuk össze.
A tengely körül forgó merev testre ható forgatónyomaté k é s az általa lé trehozott szög-
gyorsulás egyenesen arányos.
Az M forgatónyomaté k é s a B szöggyorsulás hányadosát @-val (thé ta) jelöljük, é s a test
forgási tehetetlensé gé nek,más né ven tehetetlensé gi nyomaté knak nevezzik.

@=#

Atalakí tva az

M=@F
egyenlethez jutunk. Amennyiben a testre több erõ is hat, akkor az egyes erõk forgatónyo-
maté kait összegezzük, é s azt í rjlk az egyenlet bal oldalán álló forgatónyomaté k helyé re.
Ekkor az egyenlet a következõ alakot ölti:

2X4 = @F

Ezt az egyenletet a forgómozgás alapegyenleté nek nevezzük.

A forgómozgás alapegyenleté nek segí tsé gé velmegadhatjuk az egyenletes é s az egyen-

letesen v áItozõ for gõmozgás dinamikai felté telé t.
Az egyenletes forgómozgást vé gzõ merev test szögsebessé ge állandó. Ez azt jelenti,
hogy szöggyorsulása nulla. Ha a test szöggyorsulása nulla, akkor az egyenlet jobb oldalán
lé võ @P szorzaí is nulla, tehát az egyenlet bal oldalán a forgatónyomaté k összege is nulla.
Az egyenletes forgómozgás dinamikai felté tele, hogy a testre hatõ erõk forgatónyoma-
té kainak összege nulla legyen.
Az egyenletesen változõ forgómoz gást vé gzõ test szöggyorsulása nem nulla, de áIlan-
dó nagyságí . Ha a test tehetetlensé gi nyomaté ka nem változik, az egyenlet jobb oldalán
Ié võ @P szorzat állandó. Ha az egyenlet jobb oldala áIlandõ, akkor a bal oldalon lé võ for-
gatónyomaté k összeg is állandó.
Az egyenletesen váItozõ forgómozgás dinamikai felté tele, hogy a testre ható erõk for-
gatónyomaté kainak összege állandó legyen.

8.4 A tehetetlensé gi nyomaté k

Megjegyzé s: Az elõzõ pontban megismertük a forgómozgás alapegyenleté t. Ha összehasonlí tjuk a dinami-
ka alapegyenleté vel,

2F = ma,
2M = OF,

akkor láthatjuk, hogy a ké t egyenlet alakra, é s tulajdonké ppen tartalomra is hasonló. Mindké t egyenletben az
egyenlet egyik oldalán a mozgásállapot változását eredmé nyezõ mennyisé g áII, mí g a másik oldalon a válto-

t99
zást jellemzõ mennyisé g é s a test változással szemben mutatott tehetetlensé gé nek szorzaí a. A test tehetetlen
tömegé rõl tudjuk, hogy állandó. Hamarosan látni fogjuk, hogy ugyanez nem mondható el a tehetetlensé gi nyo-
maté król.

Vizsgáljuk meg a rögzí tetttengely körül forgó test tehetetlensé gi nyomaté kát! Ehhez is-
mé t, az elõzõ ké t pontban leí rt kí sé rletieszközt használjuk. Ebben az esetben a 8.4 ábrán
Iáthatõ eszköz ví zszí nteshelyzetû rudján, viszonylag nagy tömegû é s kismé retÛ, mozgat-
ható test yan, Ez a test kis mé rete miatt pontszeûnek tekinthetõ a kí sé rletszempontjábÕI.
Az elõzõekben már leí rt kí sé rletet ismé t dwé gezzük. Azt már tudjuk,hogy aforgõré sz e-
gyenletes en váItozó forgóm ozgást vé gez.
A kí sé rletben a fonál vé gé nlé võ tömeget nem változtatjuk. Mivel a test gyorsulása na-
gyon kicsi, ezé rt a forgõré szre ható forgatónyomaté kot jõ közelí té ssel állandónak vehet-
jük. A tehetetlensé gi nyomaté knak a tömegtõl é s a tengely helyé tõl való függé sé t szeret-
né nk meghatározni.
E\õször a rú don lé võ tömegpontok helyé t változtatjuk a mé ré sek során. A tengelytÕl
különbözõ távolságokra elhelyezve, mé ré seksegí tsé gé velmeghatározzllk a különbözõ
helyzetekhez tafiozó szöggyorsulásokat. A forgatónyomaté kból é s a szöggyorsulásból a
tehetetlensé gi nyomaí é k már számí tható. A mé ré sieredmé nyek alapján azt mondhatjuk,
hogy a test tehetetlensé gi nyomaté ka ké tszeres távolság eseté n né gyszetes, háromszoros
távolság eseté n kilencszeres. Ez azt jelenti, hogy a pontszerû test tehetetlensé gi nyomaté -
kának nagysága egyenesen arányos a test tengelytõl mé rt távolságánakné gyzeté vel.
Ha a kí sé rletet különbözõ tömegekkel is elvé gezzú k ú gy, hogy azokat minden esetben
ugyanolyan távolságrahelyezzik el a tengelytõl, meghatározhatjuk a tehetetlensé gi nyo-
maté k tömegtõl való függé sé t is. Ez a kí sé rletazt mutatja, hogy a pontszerû test tehetet-
lensé gi nyomaté ka egyenesen arányos a test tömegé vel.
Amennyiben a test töme gé tmegszotozzuk a tengelytõlmé rt távolság né gyzeté vel,az jõ
közelí té ssel megegyezlka mé ré ssorán mé rt é rté kkel.Ennek alapjan azt mondhatjuk, hogy:
Pontszerû test tehetetlensé gi nyomaté ka egyenlÕ a test tömegé nek é s a forgástengely-
tõI mé rí távolsága né gy zeté nek szorz atáv aI.

@-mf
Az egyenletet vizs gálva láthatjuk, hogy ugyanannak a testnek más-más tehetetlensé gi
nyomaté ka adódik, ha tengelytõIvalõ távolsága váItozk. A tehetetlensé gi nyomaté k ellen-
té tben a tehetetlen tömeggel, nem állandó.
Nem pontszerû testek eseté n ez aztjelenti, hogy amennyiben a forgástengely helye vál-
tozik a testhez ké pest, más lesz a test tehetetlensé gi nyomaté ka.
Ezután a kí sé rletet elvé gezzükú gyis, hogy kettÕ, majd három testet rakunk a rudra. A
mé ré sekaztmtí atják, hogy több test eseté n a tehetetlensé gi nyomaté k egyenlÕaz egyes
testek tehetetlensé gi nyomaté kainak összegé vel. Eszerint nincs elvi akadálya arrnak,
hogy í etszõIeges test tehetetlensé gi nyomaté kátmeghatározzlk. Bontsuk a testet olyan pa-
rányiré szekre, amelyek már pontszerûnek tekinthetõk. Ezeknek a ré szeknek a tehetetlen-
sé gi nyom até kát tudjuk számí tani. Ha összegezzik az egyes darabok tehetetlensé gi nyo-
máté kát, az egé sz test tehetetlensé gi nyomaté kát kapjuk. Termé szetesen ez a számí tás
meglehetõsen nehé z, de az elvi lehetõsé g az elvé gzé sé refönnáll. Mivel ezen számí tások
elvé gzé sea leggyakrabban elófordulõ szabáIyos testek eseté n is tú l bonyolulí , az alábbi
táblázatban megadtuk ezek tehetetlensé gi nyomaté kát a tengely megjelölé sé vel.

200
Abroncs, vé kony falú henger szimmetriatengelyre @ = mt"2

Tömör henger szimmetriatengelyre @-_+

Rú d rá merõIeges, a felezõ-
pontj án átmenõ tengelyre
@=#
Rú d rá metõleges, a vé gponton
átmenõ tengelyre
@_+
Vé kony falú gömbhé j

Tömör gömb
közé ppon tján átmenõ

közé ppon tján átmenõ

t. -r e

e
"=T
"-_+
t. -t

Kidolgozott feladat

Egy mz _ 2O kg tömegí i, r = 0,1 m sugarú , rögzí tett tengelyû hengerre elhanyagolható

tömegû, nyú jthatatlan kötelet tekerünk fel, s ennek vé gé reegy mt= zkg tömegû testet
akasztunk (8.5 a ábra). Mekkora lesz a henger szöggyorsulása é s a test gyorsulás a az el-
engedé s után? A henger tehetetlensé gi nyomaté ka @ _ 0,5mr2.

q) b)
8.5 ú bra

Megoldás: A test függõlegesen lefelé gyorsul az eLengedé s után, a henger pedig gyor-
suló forgõmozgástvé gez a tengelye körül.
A 8.5 b ábtába berajzoltuk a testekre ható, amozgásukat befolyásoló erõket. A köté l ké t
vé gé nhatõerõt egyenlõnek vettük, mert amint azt a pontrendszerekné l láttuk, az e|ha-
nyagolható tömegû fonál ké t vé gé nazonos az erõ nagysága.
A hengerre a tengelyné l hat a nehé zsé gierõ é s a tengely által kifejtett erõ. A henger
csak forgõmozgást vé gez, é s ezeknek az erõknek a forgatónyomaté ka a tengelyre né z-
ve nulla, ezé rt nem rajzoltuk be õket az ábrába.
Az erõk berajzolása után fölí rjuk a testek mozgásegyenleteit. Az m, tömeg mozgás-
egyenlete:
mr?-K=lft(
201
 A henger gyorsuló forgómozgására vonatkozó egyenlet:

Kr=@9
A K erõ erõkarja a henger sugara, hiszen a köté l é rlntõtrányban hagyja el a hengert.
A test gyorsulása é s a henger szöggyorsulása nem független egymástóI. A test elmoz-
dulása egyenlõ a hengerrõl letekeredett köté l hosszával Ez azt je|enti, hogy a henger
kerületi pontjainak é rintõtrányú gyorsulása megegyezk az m|tömegû pont gyorsulásá-
val. Ez adja a henger szöggyorsulása é s a test gyorsulása közötti kapcsolatot:

a=r9
Ez ahátom egyenlet a ké t test mozgásegyenlet-rendszere. A megoldáshoz aforgatónyo-
maté k egyenletbe helyettesí tsük be a tehetetlensé gi nyomaté k összefüggé sé t!

Kr = 0,5m;2B

Osszuk eI az egyenlet mindké t oldalát r-rel!

K- O,SmrrB

Az rP kifejezé s helyett a-t í rurk, é s behelyettesí tjük az elsõ egyenletbe K helyé re.

mrT - 0,5mra = ml, a

ÁtaLakí tás után:

ffitT = (0,,5mr+ mr)a

Az egyenletet (0,5mr* mr) összeggel osztva a gyorsulásra az

n\8
u - 0,5ln2+ |r4

eredmé nyt kapjuk. Az adatokat behelyettesí tve a gyorsulás é rté ké re

a=I,Ur?

adódik. A szöggyorsulás é rté ké megkapjuk,

t ha a gyorsulást osztjuk a sugárral.

B=I,67 +

2o2
 8.5 A forgási energia
Eddig a forgómozgás kinematikai é s dinamikai leí rásával foglalkoztunk. Vizsgáljuk
meg most a forgómozgást a munkavé gzé s é s az energia szempontjából is!
Azt tudjuk, hogy a forgó testnek van mozgási energiája, mert egyes ré szeí mozognak,
tehát azoknak van mozgási energiájuk. A mozgási energia csak pozí tí vlehet, í gy a test
egyes darabjainak energiáját összegezve az összenergia is pozití v. Azt mondhatjuk tehát,
hogy a forgómozgásí vé gzõ testnek van mozgási energiája.
A forgóm ozgást v é gzõ te st mozgási energ iáját f ot gási energiának nev ezzik.

8.ó ábra. Eszköz aforgó merev test 8.7 óbra. A testet pontszerûnek tekinthetõ ré szekre
for gás i e ne r g iáj ának me ghatár ozá sához bontjuk é s ezek tehetetlensé gi nyomaté kainak
összegeké nt kapjuk a test tehetetlensé gi nyomaté kát

Határozzuk meg egy forgó merev test forgási energiáját! Tekintsük ehhez a 8.6 ábran
láthatõ elrendezé st! Forogjon a test a / tengely körül al szögsebessé ggel! Bontsuk föl a tes-
tet olyan kis ré szekre, amelyek már pontszerûnek tekinthetõk (8.7 ábta) ! Jelölje f T2, ...,
,,
r az elsõ második, i-edik darab tengelytõl mé rt távoLságát, //l1, m2, ..., ffiipedig ugyanezen
daraboknak a tömegé t. Az egyes darabok mozgási eneryiája ezek után:

rr= Lzmrú , E, =
E,=
*r\l, *-,t
A test o szögsebessé ggel forog, ezé rt az egyes darabok sebessé ge kifejezhetõ a szögse-
bessé g é s a tengelytõl mé rt távolság szotzataké nt. Ennek alapján:

vl= l"I(,J, v2= l"2CD) vi= ri(,)

Helyettesí tsük be ezeket a sebessé gek helyé re!

E, _
}mrr|c,}, E, =
i^rtc,f , E, _
}m1;2a2

A test összenergiájátûgy kapjuk ITI9$, ha az egyes darabok energiáit összegezzük.

E = Et+ Er+ ...* E,= Lr"rrr}or + ...

*"uf ,,t + +
}*1;'c,f

203
Az összeg minden taglábanszerepel u, + é s az cl szorzóké nt, ezé ttezeket kiemelhetji.ik.

E = + nry!+ ... +
+rú (oq,f ^t}')

A zárõje\ben szereplõ kifeje zé s a test tehetetlensé gi nyomaté ka, í gy a test forgási energi-
ája:

E- i"*

Megjegyzé .s: Vegyük é szre ahasonlóságot ezen összefú ggé s é s a haladó mozgásra kapott mozEásí
}ml?
energia között. Mindké t összefüggé sben a mozgásra jellemzõ tehetetlensé g é s sebessé g szerepel. Eddig már
többször is megemlí tettük a hasonlóságot a haladó é s forgómozgás között. Ezzel a 8.7 pontban foglalkozunk
ré szletesebben.

Amennyiben a test szögsebessé ge váItozk, változik a forgási energiája is. Ha a test for-
gási energiájaváItozik, akkot az erõkmunkát vé geznek. A pontszerû testek mechanikájának
ifugyatásakor már megismertük a munkaté telt. Akkor láttuk, hogy a testre ható erõk eredÕ-
jé nek munkája egyenlõ a test mozgási energiájának megváItozásával. Vizsgáljuk meg, é wé -
nyesül-e a munkaté tel a forgó test eseté n is!

Ás

8.8 ábra. Függõlegesen tengelyezett korongot 8.9 ábra. AzF erõ munkáját a köté l yé 7é nek
a peremé re csé yé lt cé rna segí tsé gé velforgatunk elmozdulása segí tsé gé vel határozhatjuk me g

Tekintstik a 8.8 ábránláthatõ eltendezé st. Egy mtömegÛ, r sugarú függõlegesen tenge-
Iyezetí korongot a peremé re csé vé ltfonál segí tsé gé velhozunk forgásbaûgy, hogy a fonál
vé gé tállandó nagyságú F erõvelhí zzlk. Mivel az erõ fonálirányú é s a fonál vé ge elmoz-
dul, munkát vé gzink. A munka nagysága egyenlõ az F erõ é s a /s elmozdulás szorzatá-
val (8.9 ábra).
W_FAs
Mialatt a köté l vé ge elmozdul /s-sel, a korong elfordul Aa-val. A köté l vé gé nekel-
mozdulás a egyenlõ a korongról letekeredett köté l hosszával. A korongnak tehát annyit
kell elfordulnia, hogy rõIa As hosszú ságú köté l tekeredjenle. Ez viszont azt jelenti, hogy

204
a korong kerületi pontja által befutott Ai í v egyenlõ a As elmozdulással. A szögelfordulást
radiánban mé rve a
As=Ai=rAa
egyenletet kapjuk. Az F erõ általvé gzett munka:

W=FAs=FrAa
Az Fr szorzat az F erõnek a tengelyre vonatkoztatott forgatónyomaté ka. Az egyenletbe Fr
helyett a forgatónyomaté k jelé t í rva a munkavé gzé s nagyságára adódik:

W=Ma
Az egyenletben a forgatónyomaté k helyé re @B-t í rhatunk a forgómozgás alaptörvé nye

miatt, az a,helyé re pedig -r.

tU
w_ oB|P
A jobb oldalt kissé átalakí tva a

W= @p+=irfu)'
adódik, ahol Bt a korong szögsebessé ge az indulás után t idõvel. Helyettesí tsünk a>t a Bt
helyé re, í gy ajobb oldalon a test forgási energiáját kapjuk.

w_
}oc,l
Mivel a test áIlõhelyzetbõI indult, ezé tt ebben az esetben aforgási energiája megegyezik
annak megváltozásával. Altalában is igaz:

W = Mro*

Ez a levezeté s azí muí atja, hogy forgómozgás eseté n is é rvé nyesa munkaté tel.

Kidolgozott feladat

Mekkora lesz a forgási energiája é s a szögsebessé ge annak az áIl'õ helyzetbõl induló

lendkeré knek, amely az állandó nagyságú 5 Nm forgatónyomaté k hatására 30 fordula-
tot vé gez? A lendkeré k tömege 100 kg, sugara 0,5 m.
Megoldás: A forgõmozgásra vonatkozó munkaté telt a|ka|mazzuk. A lendkeré k forgási
ener giájának megv áItozás a e gy enl õ a munkavé g zé s sel.

W_AE_toí g
 A munka kjszámí tásához meg kell határoznunk a szögelfordulást. A szögelfordulás
egyenlõ a fordulatok száma szoí ozva a teljes szöggel, a = 60lt. A munkavé gzé s nagy-
sága, amely megegyezí k a forgási energia megváltozásával:

W = AEro,g-- Ma,= 5 Nm,60tt=942J

Mivel a forgási energia kezdetben nulla volt, a megváltozásaegyenLõ a 30 fordulatvé -

gé n meglé võ forgási energiával.
A forgási energiából a szögsebessé g mát számí tható.

4o.g = ir*
942 J 1
=150,7 )
s-
100 kg (+)'
++ ^,
Gyökvonás utián a szögsebessé g:

a = I2,3 1
S

8.6 A perdület
A haladó mozgást vé gzõ test mechankáját leí ró minden mennyisé gnek megtaláltuk a
megfelelõj é t aforyõ merev test eseté n. Az impulzus az egyetlen, amely eddig mé g nem jött
szõba. Ha formálisan gondolkodunk, akkor azt mondhatjuk, hogy nyilván az impulzusnak
is van egy megfelelõje a forgómozgásra. Az impulzus a test tömegé nek é s sebessé gé nek a
szorzata. A perdületnek megfelelõ mennyisé g ezek szerint a tömegnek megfelelÕ tehetet-
lensé gi nyomaté k é s a sebessé gnek megfelelõ szögsebessé g szorzatalesz.
A forgó merev test tehetetlensé gi nyomaté kának é s szögsebessé gé nek szorzata a test
perdülete.

N=@a

Jele: N, mé rté kegysé gea definí ció alapján:

Megjegyzé s: A perdületet csak abban az esetben adhatjuk meg ilyen egyszerû alakban, ha a forgó test ten-
gelye nem mozog a vonatkoztatási rendszerhezké pest. A bonyolultabb esetek leí rása azonban meghaladja en-
nek a könyvnek a kereteit.

A2. fejezetben a dinamika alapegyenleté t az impulzussal fölí rva az impu|zusté telt kap-
tuk eredmé nyül. Emlé keztetõül ismé t fölí rjuk.

>j =#

206
 A té tel azt jelenti, hogy a tömegpontra ható erõk által okozott impulzlsváItozás é s az
impulzusváItozás idejé nek hányados a egyenlõ a ráhatõ erõk összegé vel,
A forgómozgás alapegyenleté t is alakí tsuk át hasonló módon. A forgómozgás alap-
helyé re
egyenleté ben a szöggyorsulás
fflí runk, í gy azegyenlet
a követke zõké ppen módo sul :

2M=@B_6^|D__@4,
-r -At At
_ry
At
ZM_{At
Ez utóbbi mrár ismerõs alak. A kapott eredmé ny a perdületté tel.
Egy test perdületé t, forgásállapotát csak külsõ forgatónyomaté kok változtathatjákmeg.
A forgatónyomaté kok eredõje egyenlõ a perdület idõegysé gre esõ megváltozásával.
A perdületté telbõl adódik egy ú jabb nagyon fontos termé szettörvé ny, a perdületmeg_
maradás té tele: ha a forgatónyomaté kok összege nulla, a test perdülete nem változik
meg, a perdület állandó.
A 8.4 fejezetben a tehetetlensé gi nyomaté k tárgyalásakor láttuk, hogy a tömeggel ellenté t-
ben a test tehetetlensé gi nyomaté ka nem állandó. Ennek az a következmé nye, hogy ha a
perdülete állandó, de megváltozik a tehetetlensé gi nyomaté ka, akkor a szögsebessé gé nek is
váltoniakell, mert a szorzatuk állandó.
a)

8.]0 ábra. A korcsolyózó vé gtagjainak behú zósával

csökkenti tehetetlensé gi nyomaté kát, ezé rt forgása gyorsul

A perdületmegmaradást hasmiálja ki a piuettezõ korcsolyázó is. A sú rlódás a korcsolya é s

a jé g között nagyon kicsi, ezé rt a korcsolyazõ perdilete jó közelí té ssel állandó. A (8.I0 a áb-
ra) a korcsolyazõt a forgás megkezdé sekor ábrazolja. Ekkor forgása mé g lassú .Kezeité s egyik
lábát oldalra kinyú jwa tartja, ezé rt tehetetlensé gi nyomaté ka aránylagnagy. Ezuí ánlassan föl-
ál1, miközben kinyujtott vé gtagjait behú zzaatõtzsé hez (8.10 b ábra). Tömegeloszlása í gy váI-
tozoû, hogy össztömege közelebb került a tengelyhez,tehetetlensé gi nyomaté ka csökkent. Mi-
vel perdülete iállandó, szögsebessé ge megnövekszik, azaz jõvalgyorsabban forog. A megállás-
nál hirtelen szé ttárjakarjait, olda]ra kiemeli egyik lábát, ezáIta] egy pillanat alatt lelassul a for-
gása. Ezé tt fud olyan biztosan megállrri. Egyé bké nta mtí korcsolyában az összes ugrásnál a

207
perdületmegmaradást használj,ák ki a versenyzõk. Aki sokat né zettmár ilyen versenyeket a te-
|evutõban, vagy a szerencsé sebbek a helyszí nen, ismeri azugrásokat. Ugrás közben a korcso-
lyázõ nagyon gyorsan forog, majd leé rkezé skorszinté n szé lesen szé ttárja karjait, ezáltallefé -
kezve a forgás sebessé gé t.
Egy másik, szinté n a perdületmegmaradással magyarázható közismert jelensé g a szal-
tõzás. Amikor valaki szaltõtugrik összegömbölyödik, mert ezáltal lecsökken a tehetetlen-
sé gi nyomaté k é s megnõ a szögsebessé g, azaz fölgyorsul a forgás. Leé rkezé skorkinyú jt-
ja testé t, ezáItal lelassí tja a forgás sebessé gé t é s lehetõvé teszi a megállást.

8.] ] ábra. A forgózsámolyon ülõ ember vé gtagjainak behú zósával

csökkenti tehetetlensé gi nyomaté kát, ezáltal forgása gyorsul

Az e\õzõekben felsorolt jelensé geket modellezhetjük egy forgózsámolyos kí sé rletben. A

8.11 ábra azt ábrázolja, amikor a forgózsámolyon ülõ szemé ly kezeit é s lábait szé lesen ki-
tartva lassan forog. Tehetetlensé gi nyomaté kanagy, mert tömegé nek egy té sze a forgásten-
ge|ytõl távol helyezkedik el. Ezutánbel,tûzzavé gtaglatt.EzáItal össztömege közelebb kerül
a tengelyhez,, azaz tehetetlensé gi nyomaté kalecsökken. Mivel kiilsõ forgatónyomaté k nem
hatott, a perdület állandó, ezé rt szögsebessé ge megnÕ, azaz forgása fölgyorsul.

8.7 A haladó é s a forgómozgás összehasonlí tása

Vé geztünk a rögzí tett tengely körüt forgó merev test mozgásának leí rásával. DefiniáI-
tukazehhez szüksé ges mennyisé geket. Többször emlí tettük, hogy a forgómozgást é s a ha-
Iadõ mozgást leí ró törvé nyszerûsé gek alakra megegyeznek é s az egyenletekben szereplÕ
mennyisé gek megfelelnek egymásnak. Most, hogy ismerjük az összes té telt é s összefüg-
gé st, vé gezzûk eI az összehasonlí tást!
A haladó mozgást vé gzõ test által megtett ú tnak a forgómozgásnál a szögelfordulás
a megfelelõje, a sebessé gnek a szögsebessé g, é s a gyorsulásnak a szöggyorsulás. Az
egyenletes é s az egyenletesen változõ forgõmozgás definí ciója pontosan olyan, mint az
egyenletes é s egyenletesen váItozõ egyenes vonalú mozgás definí ciója. Láttuk, hogy a
szöggyorsulás é s a forgatónyomaté k kapcsolatát megadó forgómozgás alapegyenlete a

208
dinamika alapegyenleté nek megfogalmazása a forgómozgásta, de minden egyes össze-
függé s é s mennyisé g megfelelõje megtalálhaí õ akönyv korábbi fejezeteiben.
Az alábbi táblázatban az egyes sorokban az egymásnak megfelelõ mennyisé gek é s
összefüggé sek találhatók megnevezé sükkel együtt.

Haladó mozgás Forgómozgás

megtett Út: szögelfordulás:

,,_ Á§ A,d
sebessé g:
'- At
szögsebessé g: a=
At

gyorsulás: o=4.' szöggyorsulás: n_ Aa

At H- At

tehetetlensé gi
tömeg: @ = 2mr2
nyomaté k:

forgató-
etõ: F nyomaté k:
M

dinamikai dinamikai
alapegyenlet: alapegyenlet:
ZM=@§

munka: munka: W=Ma

mozgási forgási
n, _
energia: energia: }oaf
munkaté tel: mfi-i^t munkaté tel: w = Ma=
irr,|-*",,t
impulzus: perdület: N=@a
impulzusté tel: perdületté tel: M_4,{
At

8.8 Merev testek sí kmozgása

Ebben a pontban olyan mozgásokat vizsgálunk, amikor a forgó test tengelye nem rög-
zí í ett.A hé tköznapi é letben nagyon sok ilyennel találkozhatunk. A jatmûvek kereke egy
tengely körül forog, miközben a tengely haladó mozgást vé gez.Ilyen mozgást vé gez a bi-
liárdgolyó vagy az elgurí tott tekegolyó, az elrú gott vagy eldobott labda. Ezekben az ese-
tekben testek egyszeí Te vé geznekhaladó é s forgómozgást. Mi csak azzalaz esettel foglal-
kozunk, amikor a test bármely kiszemelt pontja mindvé gig ugyanabban a sí kban mozog.
Ezt ú gy kell é rteni, hogy pé ldául egy autó minden pontja nem mozoghat ugyanabban a
sí kban, de az egyes pontjai egymássalpárhuzamos sftokban mozognak. Az ilyen mozgást
sí kmozgásnak nevezzük.

209
 Az áIta|unk fölsorolt pé ldákat kinematikai szempontból ké t csoportba osztjuk. Az
egyik csoportba amozgõjiármûvek kerekei, a guruló tekegolyó í artoznak Biztos minden-
ki föl tudja idé zni magában egy keré kp,í r ú ttesten gördülõ kereké nek ké pé t.Miközben
egyszere halad é s forog, atalajjalé rintkezõ pontja atalajhozké pest áll. Az ilyen mozgást
tiszta gördülé s nek neve zzú k,
A másik csoportba azok a mozgások tartoznak, amikoí ez a felté tel nem teljesül. Ekkor
a test talajjal é rintkezõ pontja mozog a talajhoz ké pest, csú szva gördülé srõI beszé lünk.
Ilyen mozgást vé gez az autõ kereke, ha induláskor kipörög. Csú szva gördül a ritmikus
sportgimnasztikában a versenyzõk által elgudtott karika, amely egy bizonyos távolságban
megáll, majd visszagurul, Ez azé rt van, mert visszafelé pörgetve indí tjrák el. Könnyen el-
vé gezhetõ a következõ kí sé rlet,amely az elõbb emlí tett jelensé g szemlé lteté sé reszolgál.

8.]2 ábra. Az ujjltnkal l,iss;aJ'elé pörgen,e ellökött

pingponglabda egy idõ után mególl é s visszagurul

Az aszta|on indí tsunk el egy pingponglabdát ú gy,hogy mutatóujjunkkal nagyjábõl füg-

gõlegesen lefelé nyomjuk az egyk oldalát (8.12 a ábra). Ennek hatására a labda elindul a
nyí llal jelzett irányba, miközben visszafelé pörög (8.I2 b ábra). A labda egy tdõ után meg-
á1l, majd visszafelé gurul.
Csú szva gördülé s eseté n a haladó mozgás sebessé ge é s a szögsebessé ge, gyorsulása é s
szöggyorsulása között nincs általánosan megfogalmazható kapcsolat. Mivel nincs sú rló-
dásmentes felület, ilyenkor sem a szögsebessé g, sem a sebessé g nem állandó. A legtöbb
esetben elõbb-utóbb megszûnik a csú szva gördülé s, é s a test tiszí án gördül tovább. Az
elõbb leí rt kí sé rletben is megfigyelhetõ, hogy a labda a visszaú ton már tisztán gördül.

8.]3 ábra. A tisztán gördiilõ test egyes pontjainak sebessé ge a talajhoz ké pest

Tiszta gördülé s eseté n a sebessé g é s szögsebessé g között egy nagyon egyszerû ma-
tematikai kapcsolat van. Ezt az alapjánhatátrozzuk meg, hogy atisztán gördülõ test moz-
gásátké t mozgásra bontjuk. Az egyik a tengely haladó mozgása, a másik a test tengely kö-
rüli forgása. A test egyes pontjainak sebessé gé t a tengely sebessé gé nek é s a tengely körü-

210
 li forgás kerületi sebessé gé nekösszege adja (8.13 ábra). A tengely sebessé gé tjelölje voo.
A test talajjal é rintkezõ pontjának kerületi sebessé ge v,*= l^0).Ez apont atalajhoz ké pest
' álL Ez azí jelenti, hogy sebessé ge nulla. Ké t vektor összege csak ú gy lehet nulla, ha a ké t
vektor ellenté tes irányû é s egyenlõ nagyságû. Azaz

vkP = ra).

A 8.I3 ábráról megállapí thatõ, hogy a tengely sebessé ge é s a talajonlé võ pont kerüle-
ti sebessé ge ellenté tes irányú .
A uno -_ f 0) egyenlet atiszta gördülé s felté tele, amely aztfejezí ki, hogy a gördülõ ke-
ré k szé lsõ pontjainak kenileti sebessé ge egyenlõ a keré k tengelyé nek sebessé gé vel.

Megjegyzé s; Tiszta gördülé s eseté n ennek az egyenletnek minden pillanatban teljesülnie kell. Ez azt jelen-
ti, hogy váItozõ mozgás eseté n a tengely gyorsulása é s a tengely körüli forgás szöggyorsulása között is meg-
határ ozott ké nyszerfel té telnek kell telj e sülnie.

Vizsgáljuk meg azt az esetet, amikor egyenletesen változõ mozgást vé gez a tengely.
Tudjuk, hogy u uuo = r(D egyenletnek minden pillanatban teljesülnie kell. A tengely pilla-
natnyi sebessé gé t a
l vx, = |o* at,

ögsebessé gé t pedig az
{D = @o+ Pt

egyenlet adja meg. Helyettesí tsük be ezeket atiszta gördülé s felté telé t megadó egyenletbe!

vO+at=(ao+ Pt)r

A zárõjelet fölbontva a
vo+ at = fDo+ rBt

egyenletet kapjuk. Az egyenletben szereplõ vo kezdõsebessé g egyenlõ a rú )0 kifejezé ssel,

mert tiszta gördülé ssel van dolgunk. Vonjuk ki õket az egyenletbõl!

at = r1t

Mindké t oldalt osztva az idõvel, megkapjuk a gyorsulás é s a szöggyorsulás közötti ma-

tematikai kapcsolatot.
a=rF
A dinamikai leí rást a merev test sí kmozgása eseté n is a testre ható erõk megkeresé sé -
vel é s berajzolásával kell kezdeni. Miután ez megtörté nt, föl kell í mi amozgásegyenlete-
ket. Mivel haladó é s forgómozgást is vé gez a test, ezé rt ké t egyenletet kapunk. Az egyik
a haladó mozgásra, a másik pedig a forgómozgásra vonatkozik.

2l1
 Abban az esetben, ha a test tisztán gördül, a ké t egyenlet nem független egymástól,
ilyenkor a megfogaLmazoí t ké nyszerfelté telkapcsolja össze Õket. (Gyorsulások közötti
kapcsolat.) Ez azt jelenti, hogy a test mozgását egy háromismeretlenes egyenletrendszer
í rja le. Ha a test csú szva gördül, a ké t egyenlet egymástól független, é s belõlük a gyorsu-
lás é s a szöggyorsulás meghatározhatõ.

Osszefoglalás
A rögzí tett tengely körül forgó merev test egyenletes forgómozgást vé gez,ha szögel-
fordulása egyenesen arányos a szögelfordulás idejé vel.
Arögzí í ett tengely körül forgó merev test egyenletesen váItozõ forgõmozgást vé gez,ha
szögelfordulása egyenesen arányos az elforduláshoz szüksé ges idõ né gyzeté vel.
Az egyenes vonalú , egyenletesen váItozõ mozgáshoz hasonlóan meghatározilk a szög-
elfordulás, a pillanatnyi szögsebessé g é s az idõ matematikai kapcsolatát:

B
ü= ú )ot *tr'
@= @O+ pt

F = ál|andõ

A forgó test szöggyorsulását forgatónyomaté k okozza.

A tengely körül forgó merev testre ható forgatónyomaté k egyenesen arányos az általa
lé trehozott szöggyorsulás sal.
M=@F
Az egyenletben szereplõ @ arányossági té nyezõ a test forgási tehetetlensé ge, amelyet
tehetetlensé gi nyomaté knak nevezünk.
Ha a testre több forgatónyomaté k is hat, a forgómozgás alapegyenlete:

2M=@F
Az egyenletes forgómozgás dinamikai felté tele, hogy a testre ható erõk forgatónyoma-
té kainak összege nulla legyen.
Az egyenletesen vá|tozõ fotgõmozgás dinamikai felté tele, hogy a testre ható erõk for-
gatónyomaté kainak összege állandó legyen.
A tehetetlensé gi nyomaté k é rté keadott test eseté n nem áIlandõ, hanem a tengely helyé -
nek megv álasztásától füg g.
@ -2mi\2
A forgó test energiáját az

n_
}oat
összefüggé s adja meg.

2l2
 A forgómozgástvé gzõ merev test perdülete:

N=@a
Amennyiben egy forgó testre nem hat forgatónyomaté k vagy a forgatónyomaté kok
összege nulla, a forgó test perdülete állandó.
Osszehasonlí tva a haladó é s forgómozgást, a mozgásokat leí ró törvé nyek alakja azo-
nos, csak a mennyisé gek mások a mozgások jellegé bõl adódóan.
Ha a forgó merev test tengelye nincs rõgzí tve, akkor aí isztán gördülõ test talajjal é rint-
kezõ pontja áIl a talajhoz ké pest. Ennek matematikai megfo galmazását a
v= l"û),
a=rF
egyenletek adják.

Thnácsok a feladatok megoldásához

o Mivel a forgómozgás é s az egyenes vonalú , gyorsuló mozgás leí rása egymás analõgiá-
jaké nt is tekintheí Õ, í gy a munkaté telí ,valamint az enetgiamegmaradási egyenletet
ugyanazokkal a tanácsokkalhasználhatod, mint amelyeket a 3. fejezetben tanultál. Az
analõgiának megfelelóen a tömeg helyett a tehetetlensé gi nyomaté kot, a sebessé g he-
lyett a szögsebessé get, az etõ helyett a forgatónyomaté kot, az elmozdulás helyett a szög-
elfordulást kell használnod.
o ugyaní gy a forgómozgás dinamikai egyenletei megfeleltethetõk a haladõ mozgás dina-
mikai egyenleteinek, tehát a Newton-törvé nyekné l megismert tanácsok itt is hasznosak
lehetnek.
o Összetett rendszer vizsgálata eseté n döntsd el, mely testekre akalmazhatõ a>j - ffi.a,
illetve a2tr4 = @. P összefüggé s!
o Rajzolj vázlatot, amelyen tüntesd fel az egyes testekre ható összes erõt!
o Jelöld ki a pozití v forgásirányt! Ha a szöggyorsulás iránya azonnal nyilvánvaló, akkor
ezt tekintsd pozití vnak.
o Ha egy rendszerben több test mozog együtt, akkor geometriai megfontolások alapjánha-
tátozd meg, hogy milyen összefüggé sek állnak fenn a mozgásaik között, vagyis hatá-
rozd meg a ké nyszerfelté telekeí avizsgált esetben!
o A feladat matematikai megoldása áltaIában egyenletrendszerrel törté nik. Az egyenlet-
rendszerben a forgó- é s a haladó mozgás dinamikai összefüggé sei, valamint a ké nyszer-
felté telt leí rõ egyenlet vagy egyenletek szerepelnek. Ügyelj arra, hogy annyi független
egyenleted legyen, ahány ismeretlen mennyisé ged!

2l3
 ké rdé seké s feladatok
Ké rdé sek

1. Egy golyó tisztángördülve halad y sebessé ggel. Van-e olyan pontja, amelynek sebessé -
ge I,5v?
2. Lehetsé ges-e, hogy egy tí sztán gördülõ test valamely pontja atalajhoz ké pest hátrafe|é
mozog?
3. Köztudomású , hogy a Fötdrõl a Holdnak mindig ugyanazt az oldalát látjuk. Forog-e a
Hold?
4. Vágjunk kartonból egy 5 cm, 10 cm é s egy 20 cm sugarú körlapot! Rögzí tsük a 10 cm
sugarú korongot é s gurí tsuk vé gig körülötte a 5 cm sugarú korongotl Hányaí fordul?
Hányat fordul, ha a20 cm sugaí ú korong körül gurí tjuk körbe? Mi a magyarázata aka-
pott eredmé nynek?
5. A 8.14 ábránláthatõ henger kerülete egyenlõ a ráhelyezettrú dhosszával. Mennyitmoz-
dul el a rud vé gpontja, mialatt a rendszert az a) helyzetbõI a b) helyzetbe gurí tjuk? A
henger vé gig tisztán gördül, é s a rú d nem csú szik meg a hengeren.

8.]4 ábra

6. Milyen tí pusú erõhozza forgásba alejtõntiszí án legördülõ hengert?

7 .Egy golyó azonos magasságból lecsú szik egy sú rlódásmentes lejtõn, illetve tiszta gör-
dülé ssel legurul egy sú rlódásos lejtõn. Mikor lesz nagyobb közé ppontjának a sebessé -
ge alejtõ alján?
8. Egy lejtõn tisztán gördülve, egyforma magasrõI, állrõ helyzetbõl legurí tunk abron-
"gy
csot, egy tömör hengert é s egy golyót. Mindhárom test tömege é s sugara egyenlÕ. Me-
Iyik é r le elóbb? Melyik gurul magasabbta,ha alejtõ alján egy emelkedõkezdõdlk?
9. Mi törté nne, ha az é gitestek, pé ldául a Föld, elvesztené k perdületüket?

Feladatok

1. Mekkora a Föld tengely körüli forgásának szögsebessé ge? (7,27, 10-5 *

)

2. Mekkora a szögsebessé ge annak a 0,2 m sugarú korongnak, amelynek kerületi pontjai

A hang terjedé si sebessé ge 330 !q. (1650 *)

hangsebessé ggel mozognak?

3.Egy motor fordulatszámátegyenletesen 5 s alatt 3000 percfordulatról 6000 +

=L perc

fordulatra növeljük. Mekkora a motor forgóré szé nek szöggyorsulása? (5,05

+)
2l4
 4.Egy keré kpár kereké nek átm&õje 66 cm. Hányat fordul a keré k 20 km megté tele köz-
ben? (9651)
5. Az elõzõ feladatbeli keré kpáros álló helyzetbõl indulva 30 m-es ú ton egyenletesen nö-
velte sebessé gé t36 -ra. Mekkora volt közben a kerekek szöggyorsulása? (62,8
+ i)
6. Mekkorué riní õr;ányûerõ ké pes a 3000 +fordulatszámú korong forgás áí I0 s alatt
perc
megállí tani? A korong tömege 50 kg, sugara 15 cm. (118 N)
7. Az elõzõ feladatbeli korongot egy fé k segí tsé gé velakarjuk megállí tani. Milyen nagy-
ságú nyomóerõt kell akalmaznunk, ha a fé k ós a korong közötti csú szási sú rlódási
együttható 0,6? (196,7 N)
8. Egy csigán átvetett fonál ké t vé gé reegy ffi, = 2 ke é s egy ffi2 = 3 kg tömegû testet
akasztunk, A csiga tömege 10 kg, sugaí a 0,25 m. Mekkora gyorsulással mozognak az
egyes testek, é s mekkora a csiga szöggyorsulása, ha a köté l nem csú szik meg a csigán?
(1 +;4+)
s, S,
9. Egy rögzí tett tengelyû hengerre elhanyagolható tömegû kötelet csé vé lünk. A köté l vé -
gé re egy 5 kg tömegû testet akasztunk. Mekkora ú t megté teLe után lesz a test sebessé -
ge 1
aS +? A henger tömege 10 kg, sugara 10 cm. (0,1 m)
10. Mekkora sebessé gre gyorsul föl egy 5 m magas 30"-os hajlásszögûIejtõrõl tiszta gör-
dülé ssel leguruló golyó? (8,45
T)

21,5
 9. Gravitáció

Newton munkássága

Olvasmány

Newton, korának minden ké tsé get kizáróan legnagyobb fizikusa olyan általános é rvé -
nyû termé szeti törvé nyeket adott a tudományos világnak, amelyeket a mai napig haszná-
lunk a ,,klasszikus" fizika leí rásában. Amikor ké t é ven keresztül pesttsjárvány pusztí tott
Anglióban, Newton ví sszavonultan é lt é s alkotott otthonában. A matematikai té telein kÍ -
vül ekkor fogalmazta meg mozgástörvé nyeit - ezekkel mór foglalkoztunk az elõzõ fejeze-
tekben -, valamint ekkor vizsgálta a Hold é s a bolygók mozgását. Ezek a törvé nyek é s el-
mé letek ké sóbb latin nyelven, hû,es könyvé ben, a Principia-ban (eredeti cí me: Principia
Mathematica Philosophie Naturalis) jelentek me8, amelyet gyakran ,,minden idõk legna-
gyobb tudományos mûvé nek" neveznek. Ez nem is csoda, hiszen az ebben megfogalma-
zott eyyetemes törvé nyeket most, a huszadik század vé gé nis használjuk, alapvetõ törvé -
nyeknek tekintjük. Ezek az összefiiggé sek a Naprendszerünk távoli bolygója felé szágul-
dó ûrszonda fedé lzeti számí tógé peibe is be yannak táplálva, í smeretük né lkül sohasem tu-
dott volna ember a Holdra lé pni.

9.1 óbra. Newton (1642-1727)

216
 Newton sokat vitatkozott kortársaival. Né melyikkel, pé ldául Robert Hooke-kal presz-
tí zsvitái is voltak, örök ellensé gek maradtak, mert mindkettõ magának tulajdoní totta a
gravitációs törvé nyben a ,,né gyzetes reciprok" összefüggé s felismeré sé t. Vé gül is Newton
öregkorára rájött, sõt ezt be is ismerte, ho7y õ maga is felhasználta más tudósok eredmé -
nyeit: ,,é n azé rt láttam messzebbre, mert óriások vállán álltam" .
Ma már termé szetesen ismertek olyan jelensé gek, amelyekre nem ad teljesen pontos le-
í róst az ú gynevezett newtoni ,,klasszikbts" mechanika. Na7y sebessé gek eseté n figyelembe
kell venni, hogy a testek tömege sem állandó, a sebessé g növelé sé vel a tömeg is nõ. Eb-
ben a tartományban, a fé nysebessé ggelösszemé rhetõ sebessé gek eseté ben, az Albert
Einstein (l879-1955) által kidolgozott relativisztikus mechanika törvé nyeit kell használ-
ni. A naqyon kis mé retek, a ré szecské kvilágában pedig más tulajdonságokat, pé ldául a ré -
szecské k hullámtel,mé szeté t is figyelembe kell venni. Mindez azonban semmit sem von le
N ewton zsenialitásából, a N ewton-törvé nyek halhatatlanságából.

9.1 Az általános tömegvonzás

A gravitáciõ az egyik alapvetõ kölcsönhatás a termé szetben. Allí tólag Newton ú gy ju-
tott arra a gondolatra, hogy a gravitációs vonzás egy általános termé szeti hatás, hogy kert-
jé ben ülve, egy a fárõl leesõ alma mozgásántöprengett. Persze egyáltalánnem biztos, hogy
valóban í gy törté nt|. Az viszont té ny, hogy Newton jelentette ki elõször: a Holdat ugyan-
olyan gtavitáciõs vonzerõ tartja a Föld körüli pályán, mint amilyen erõ atestek földre esé -
sé t okozza.Ez az abizonyos ,,né gyzetes reciprok" törvé ny, amelyet az akkor 23 é ves New-
ton a Hold Föld körüli mozgásánek elemzé sé vel ismert fel. MegprõbáIta számí tásokkal el-
Ienõrizni elmé leté nekhelyessé gé t, de a Hold páIyaadatai abban azidõbenmé g annyira pon-
tatlanok voltak, hogy eznem sikerülhetett. Ma már tudjuk, hogy a Hold centripetális gyor-
sulása é s a Föld felszí né nmé rhetõ szabadesé s gyorsulása között valóban a Newton-fé le
erótörvé nynek megfelelõ kapcsolat áll fenn. Eszerint a Hold pályasugara megközelí tõleg a
Föld sugarának a hatvanszorosa, gyorsulása pedig a Föld felszí né n mé rhetõ nehé zsé gi
gyorsulásnak, g-nek a 3600-ad ré sze.
Newton gravitációs erõtörvé nyé t ké t tetszõleges testre, általános é rvé nnyel mondta ki.
Mé g nem tudta mé ré ssel bizonyí tani, kí sé rletileg ez több mint 100 é vvel ké sõbb, Henry
Cavendish-nek (I]31-I810) sikerült elõször. Nem volt egyszerû, a mé ré skivitelezé se,
mert az ,,áí Iagos", köznapi mé retû testek között kölcsönösen ható gravitáciõs erõ szinte
mé rhetetlenül kicsi. Soha senki nem tapaszí altamé g,hogy ké t, átlagos tárgy csupán csak
a köztük ható gravitációs vonzõerõ következté ben elindulna egymás felé . Kivé ve persze a
magára hagyott testet, amely a Föld vonzása miatt gyorsul a Föld közé ppontjafelé .Ezt, a
szabadesé s é s a bolygómozgás azonos eredeté t ismerte fel Newton, é s mondta ki az álta-
lános tömegvonzás törvé nyé t:
Bármely ké t test, anyagi ré szecske kölcsönösen vonzõerõt fejt ki egymásra, amely erõ
nagysága pontszerû testek eseté ben arányos a ké t test tömegé vel, é s fordí tva arányos akõz-
tük levõ távolság né gyzeté vel.A gravitáciõs erõ kifejezé sé revonatkozó ké plet a következõ:

tr _ r.nh'frb
'grav-J )
r2

217
ahol m, é s mra megfelelõ tömegeket, r a testek közötti távolságot jelenti. Azí arányossá-
gí té nyezõ, az í gynev ezett Newton-fé le graú tációs állandó.
Az áItalános tömegvonzás törvé nyé t pontszerû testekre mondta ki Newton, azonban
reális testekre is kiterjeszí hetõ. Pé ldául gömbszimmetrikus testekre azzal a megszorí tás-
sal é rvé nyes, hogy a test a tömegvonzásban ú gy viselkedik, mint ha a teljes tömeg a kö-
zé ppontban lenne koncentráIva. A szabadon esõ testre alkalmazva, a kölcsönhatásban
ré szt vevõ Földet ú gy kell számolni, mint ha a földgolyó közé ppontjában lenne egyesí t-
ve a Föld teljes tömege.

Megjegyzé s: Eszre kell venni, hogy a tömegvonzás jelensé gé bena testek tömegé nek a tehetetlensé ghez
ké pest teljesen ú j tulajdonsága nyilvánul meg. Itt a tömeg a gravitációs vonzóké pessé get jellemzi. Ne is ke-
ressük aváIaszt aí Ta a ké rdé sre, mié rt hat vonzõerõ ké t test között, erre nincs magyarázat.Egyszerí ien az anya-
gi testeknek ez is egyik alapvetõ é s elválaszthatatlan tulajdonsága, a termé szetben lé tezõ köIcsönhatási erõk
egyike. A fizikában használják is a ké tfé letulajdonságra utaló elnevezé st, a tehetetlen é s a sú lyos tömegrÕl
beszé lnek,
Annak a té nynek azigazolása, hogy a ké tfé lemódon definiált tömeg nagy pontosságig azonos mé rté kkelmé r-
hetõ, tehát aionosak é gymással, .gy nugy magyar fizikusnak, Eotvós LÚándnak (rS+S-rqrq) köszönhetõ. Ó
annak a budapesti egyetemnek a professzora volt, amelyet ké sõbb róla neveztek el. A mú It század vé gé n kí -
sé rletileg bebizonyí totta, hogy a ké tfé letömegnek azonos egysé get válaszí va, kilenc tizedesjegy pontosságig
nem kell különbsé get tenni közöttük. Mé ré seiolyan pontosak voltak, hogy azt nagyon sokáig nem lehetett tÚl-
szárnyalni. Hí res mé rómûszeré í ,az Eötvös-ingát pedig ma is hasznáIják a geológiai kutatásoknál.

9.2 A gravitációs állandó

Agraví tációs erõtörvé nyben szereplõ állandó mé ré se,illetve számolásalátszõlagegysze-
û feladat, mivel a többi mennyisé g, a kölcsönhatásban szereplõ tömegek, a vonzõerÕ, a tá-
volság mind mé thetõ mennyisé gek. A mé ré snehé zsé geazonban abból adódik, hogy az át-
lagos testek között olyan kicsi a vonzóerõ, hogy szinte mé rhetetlen, nem adhasználható é r-
té ket a gravitációs állandõra. Azf állandó é í té ké at következõI<tfejezé ssel kaphatjuk meg:

F.rZ
Lr"- m,mz
__

Cavendish ké szí tett elõször olyan é rzé kenymé rleget, amely az egé szen kicsi eú haí á-
sok pontos tanulmányozására is alkalmas. A 9.2 ábtán láthatõ torziós mé rleget a flzka
több területé n is használják hasonló mé ré sekre.

j,
9.2 óbra. Cat,endish kí sé rleté nekvázlata

218
 A függõlegesen megfeszí tett fé mhuzaka szimmetrikusan ké t ólomgömb van erõsí tve,
amelyekre a közelükbe vitt másik ké t, nagymé retí iólomgömb gravitációs vonzõerõvel
haí . Az egy irányban forgató ké t erõ igyekszik elcsavami a szálat, hogy a testek miné l
közelebb kerüljenek egymáshoz. A mé ré snekaz alé nyege, hogy a vé kony, kifeszí tettfé m-
huzal (torziós szál) már kis erõk hatásáta is elcsavarodik, é s belátható, hogy az elcsavaro-
dás mé rté kea forgatónyomaté kkal, az pedig az erõvel arányos. A kicsiny elfordulás is
mé rhetõ,ha az összekötó rudhozrögzí tett é s megvilágí tott tükönõl a fé nyjelet egy távoli
skálára vetí tjük, amelyen alkalmas beállí tás mellett a kicsiny elmozdulást alaposan felna-
gyí tva olvashatjuk le. Igy a skálan a fé nymutató elmozdllásábõl következtethetünk az erõ
nagyságára, persze e|,thez ismert erõvel hitelesí teni kell a berendezé st.
Cavendish mé ré seiegyré szt igazolták Newton erõtörvé nyé t, másré szt pontos é rté ket
szolgáltattak a gravitációs állandó é rté ké re:

í = 6,ur.,o-''s
Láthatõ, hogy az állandó olyan kis szám, hogy a köznapi tárgyak között ható vonzóerõ
gyakorlatilag elhanyagolható , ezé rí nem é rzé keljük nap mint nap.

Kidolgozott feladat

Számí tsuk ki a szabadesé s gyorsulásának felhasználásával a Föld tömegé t, a Föld suga-

rának ismereté ben! A Föld átlagos sugara: R _ 6,3J. 106 m.
Megoldás: Az é szaki vagy a dé li póluson eltekinthetünk attõl até nytõl, hogy a Föld fel-
szí né na Föld forgása miatt a testek körmozgást vé geznek. A magára hagyott testre
egyetlen erõ,, a Föld gravitáciõs ereje hat, í gy az m tömegû test mozgásegyenlete:

ry_m.8.
amibõl

Mp=+
Behelyettesí tve a számé rté keket :

,0S .(a,n.tff)' 6'

Mr= = 6,08.tüa kg
6,67.10-1lN4
Kg"

219
 9.3 Bolygók mozgása. a Naprendszer)
Kepler törvé nyei
A bolygók mozgásának leí rása mindig, az ókorban majd ké sõbb is, az egyik |egizgal-
masabb ké rdé sevolt a tudománynak. A legkülönbözõbb Föld-közé ppontú (geocentrikus),
illetve Nap-közé ppontú (heliocentrikus) elmé letek születtek már a távcsövek megalkotá-
sa elõtt is. A bolygók látszõlag e|õre-hátra mozognak az é gbolton, ezé rt is volt nehé z a
mozgásukban a szabályt é szrevenni, magyar ázni.

o vÉ trtusz

C FöLD

NEPTUNUSZ

9 .3 ábra. rl oo,r r)r,e r ünk n!i|,'i r a

22o
 Tycho de Brahe (1546-1601) volt az utolsó jelentõs csillagász, aki csillagászati távcsõ
né lkül vizsgálta az é gbo|tot. Több é vtizedes nagyon precí z megfigyelé seit feljegyezve lé -
nyegé ben már birtokában volt a bolygók mozgási adatainak, csupán az adaí okat tömören
összefogla|õ fizlkai törvé ny hiányzott munkásságából. Tycho de Brache megfigyelé sei
alapján Johannes Kepler (157I-1630) foglalta össze három törvé nyben Naprendszerünk
bolygóinak mozgástörvé nyeit.

Kepler-törvé nyek

Kepler elsõ törvé nye (a bolygók pályája): Naprendszerünkben minden bolygó egy_egy
ellipszispályánmozog a Nap körül. Ezeknek az ellipsziseknek az egyikközös fókuszpont-
jában a Nap áll.
Kepler második törvé nye (a felületi törvé ny): A Naptól egy bolygóhozhûzott szakasz
(vezé rsugár) egyenlõ idõk alatt egyenlõ területeket sú rol.
Kepler harmadik törvé nye: Egy bolygó keringé si idejé nekné gyzeteegyenesen arányos
az ellipszispátyájafé l nagytengelyé nek a köbé vel (az arányossá gi té nyeza, !Í l.
' Í MNup
Megjegyzé s: Ké sõbb Newton a tömegvonzás törvé nyé bõl levezette Kepler tapasztalati törvé nyeit, ezzel
valóban általánosí totta a bolygómozgás elmé leté t, bármelyik é gitestre é s a körülötte keringõ termé szetes vagy
mestersé ges holdra is.

VizsgráIjuk meg a Kepler-törvé nyek jelenté sé t Naprendszerünk bolygóinak mozgására!

9.4 óbra. Az ellipszis jellemzõ adatai

Az elsõ törvé nnyel kapcsolatban tanulmányozzuka9.4 ábrát, amelyen az ellipszis jel-

lemzõ adatait tüntettük fel. Elnevezé sek:
a: az ellipszis fé l nagytengelye
b: az ellipszis fé l kistengelye
P: apáIya Naphoz legközelebbi pontja (perihelion)
A: apáIya Naptól legtávolabbi pontja (aphelion)
r: vezé tsugár
A második törvé ny azt fejezi ki, hogy az ellipszispályrán keringõ bolygó gyorsabban ha-
lad Napközelben, mint apályájának Naptól távolabbiré szé n. A 9.5 ábra szemlé lteti a máso-
dik Kepler-törvé nyt.

221
 9.5 ábra. Kepler második törvé nye, a felületi törvé ny

A harmadik törvé ny szerint a Naptól távolabb keringõ bolygók keringé si ideje

,1-2 ,r2
hosszabb, mint a Naphoz közelebbieké . Ké pletben ezt í gy í rhatjuk fel: + = !. Venaut
a] a)
a plú tó keringé si ideje megközeLí tõIeg 250 földi é v, ugyanakkor a Merkú r egy negyed é v
alatt kerüli meg a Napot.

Kidolgozott feladat

A Mars átlagos távolsága a Naptól l,S2-szerese a Föld-Nap távolságnak. Határozzlk

meg egy é v hosszát a Marson!
Megoldás: Alkalmazhatjuk Kepler harmadik törvé nyé t a Marsra é s a Földre:

&_& alaplán
É -,€

k=Tr, dlí = 1,88 földi év

Az alábbitáblázat Naprendszerünk bolygóinak jellemzõ adatait tartalmazza, egysé gül a

Nap-Földközé ptávolságot é s a Föld keringé si idejé t választottuk.

Naptól mé rt közé ptávolság Keringé si idõ

Merkú r 0,387 0,24I
Vé nusz 0,723 0,615
Föld 1,00 1,00
Mars I,5z3 1,881
Jupiter 5,2 11,86
szaturnusz 9,54 29,46
Uránusz 19,22 84,01
Neptunusz 30,11 16I,]
plú tó 39,58 248,9
9.] táblázat. Naprendszerünk bolygóinak adatai

),r,,
 9.4 Mestersé ges é gitestek mozgása
Newton Principia-jának talánlegizgalmasabb ré sze az, ahol megadja azokat a felté te-
leket, amelyek mellett egy földi test é gitestté tehetõ. A 9.6 ábránláthatõ a Newton által
elõszõr vázolt mestersé ges bolygó gondolata. O ú gy gondolta, hogy elegendõen magas
hegy tetejé rõI ví zsziní esen kilõve valamit, az megkerülheti a Földet, sõt ú jabb é s ú jabb
köröket is befuthat,ha a mozgás lé güres té rben törté nik.

9.6 ábra, Newton elké pzelé se

a me stersé8es é gitestek mozgásóról

Ma is í gy áIlí tjákazûnaké tákat,ûrhajõkat Föld körüli páIyára, hogy egy bizonyos ma-
gasságba juttatva, ott az adott páIyához tartozõ kezdõsebessé ggel, é rntõ irányban, ,,yfu-
szintesen" elindí tják. Altalában ezek a mestersé ges é gitestek nem pontosan kör-, hanem
ellip s zi sp áIy án haladnak.
Né zzük meg, milyen sebessé gre kell gyorsí tani a raké taknak az ûrhajõt, hogy azután az
kikapcsolt hajtómûvel körpályán keringjen! A körmozgástvé gzõ mtömegû testre fcilí rhat-
juk a mozgásegyenletet:

Í Mr'm _m,f
r'r' .

ahol r jelenti a Föld közé pponrjátõImé rt távolságot, azaz ha a Föld felszí ne fdlött h magas-
ságban mozog, í = Ro + h,Látható, hogy adott ft magasságban egyé rtelmûen meghatározott
az a sebessé g, amellyel körpályán keringhet az ûrhajõ

223
 Ettõl a sebessé gtõl kissé elté rve, a mestersé ges é gitest ellipszispáIyára kerül, ahol a
Kepler-törvé nyeknek megfelelõen kering a Föld körül. Nagyobb lesz a sebessé ge apálya
Földhöz közelebbité szé n, é s lassabban halad, amikor távolabb van a Földtõl.

Kidolgozott feladat

A mûholdakat szé les körben használjak a hí radástechnikában, a távközlé sben. Az ú gy-

nevezett geostacioniárius távközlé si mûholdakat olyan pályarajuttatjak, hogy tartósan a
Föld egyenlí tõjé nek egy adott pontjl folött legyenek, mert í gy lehet az adõ é s a vevõ an-
tennáit rögzí tett irányba beáIlí tani. Í gy tulajdonké ppen együtt mozog a Földdel, kerin-
gé si ideje egyenlõ a Fötd tengely körüli forgásának periódusidejé vel, amely egy nap.
Számí tsuk ki, a Föld felszí ne fölött milyen magasságban vannak az ilyen mûholdak
(satelite).
Megoldás: A mûhold keringé si ideje T = 24 óra, meghatározza a szögsebessé gé t, Í gy a
mozgásegyenlete a következõ :

^ f .M-.m
nl.r.t=a-
Az a=+ helyettesí té ssel a mûhold pályasugara,, rklfejezhetõ:

.5,98_.1024.86 4002 ''].

= +, 22.I01 m
4fi)
Ezt a távolságot a Föld közé ppontjátõI kell mé rjük, í gy a felszí n fölötti magasságra azt
kapjuk, hogy:

h = (4,22. 107 - 6,3J .106) m = 35 800 km

Osszefoglalás
Általános tömegvonzás. Bármely ké t test gravitációs vonzõerõt fejt ki egymásra. Ez a
vonzõerõ í afija a bolygókat a Nap körüli pátyájukon, a testeket a Föld felszí né n, szabad-
esé skor ez okozza a testek gyorsulását. Az erõ a következõ ké plettel adható meg:

tr
'grav
_ r .\'frb
- J r2

Az í állandó é rté ke6,67.10-1l ry , m, é s ffi, v testek tömegé t, ra köztú k levõ

távolságot jelöli.

224
 Kepler törvé nyei a bolygõk mozgására:
Kepler I.: A bolygók olyan ellipszispá|yánkeringenek a Nap körül, amelynek egyik fó-
kuszpontj ában a Nap áll.
Kepler II.: A Naptól a bolygóhozhûzott vezé rsugár egyenlõ idõk alatt egyenlõ terüle-
teket sú rol.
Kepler III.: Az egyes bolygók periódusidejé nek né gyzetei egyenesen arányosak az el-
lipszispályájuk fé l nagytengelyé nek a köbeivel.

Thnácsok a feladatok megotdásához

o A gravitációs feladatokban a vonzócentrumot (Napot, Földet stb.) általában áIlõ, rögzí -
tett helyzetú nek szoktuk tekinteni, a körülötí e mozgõ é gitestek, mestersé ges hotdak pá-
lyáját pedig körrel szoktuk közelí teni.
o Az e|õzõ pontnak megfelelõen a gravitációs feladatok nagy ré sze tehát az egyen|e-
tes körmozgás olyan speciális eseté nek tekinthetõ, amikor egyetlen kölcsönhatásból
szátmazõ erõt kell figyelembe vennünk, é s ez a gí avitációs vonzõetõ.
o A fentiek alapjrán hasznos lehet, ha átismé tled a körmozgáskor tanultakat a gravitációs
feladatok megoldásanak megkezdé se elõtt.

-r ké rdé seké s feladatok

Ké rdé sek

1. Egy Föld-Hold utazás során hol van az ahely - ha egyáltalán van ilyen -, ahol az ûr-
hajóra ható gravitációs eú k eredõje nulla?
2.I\û törté nik azzal a Föld könil körprályan keringõ í í rhajóval, amelynek a sebessé gé tkissé
csökkentik?
3. A Föld ellipszispályán kering a Nap köriil. Egy periódusa során hol van az apont, ahol
a mozgási energiája maximális?
4. Lehetsé ges-e, hogy egy test sú lya ugyanannyi a Földön é s egy másik bolygón, ha a
bolygó tömege é s mé rete nem azonos a Föld tömegé vel é s mé reté vel?
5. Hogyan kell megváItoztatni egy mestersé ges é gitest sebessé gé t,ha körpályájanak suga-
rát az eredeti ké tszeresé re szeretné nk növelni?

Feladatok

1. Milyen közel kellene kerülni egymáshoz a táncospár tagjainak (,,közé ppontjuknak"),

hogy legalább 1 N, a másik által kifejtett ,,ftzika7" vonzõerõt é szLeljenek? A fiú 70 kg,
alány 50 kg. (0,48 mm)

225
2. Té telezzük fel, hogy a Hold pályája a Föld körül kömek tekinthetõ, amelynek a sugara
3,8 . 108 ffi, & keringé si idõ pedig pontosan 27 nap. Számí tsuk ki ezekbõI az adatokból
a Föld tömegé t! (5,97, 102a kg)
3.Ké t, teljesen egyforma, egyenké nt 8 g tömegû fé mpé nzegymástól 5 cm-re fekszik a
ví zszintes asztalon. Számí tsuk ki, hányszorosa egy pé nzé rmesú lya a másik áItaIrákí ,
fejtett graví tácí ós vonzerõnek! (4,6, 1 0'o)
4. A Föld felszí ne fölött milyen magasságban lenne a szabadesé s gyorsulása a szokásos
é rté kfele? (2638 km)
5. Számí tsuk ki a Föld egy mestersé ges holdjának lehetsé ges legrövidebb keringé si idejé t!
(5050 s)

226
 10. Mechanikai rezgé sek

Bevezeté s
A következõ fejezetben arezgé sekkel foglalkozunk. A termé szetben arczgé s az egyik
leggyakoribb mozgásforma. A pattogó labda, a szé lben ide-oda hajtadozó faág vagy a
megpendí tett gitárhûr té szecské inek mozgásábarl az a közös, hogy a mozgás egy ré sze ûj-
ra é s ú jra ismé tlõdik.
Rögzí tsük egy rugó egyik vé gé tlA másik vé gé refüggesszünk fel egy testet! A rugó
megnyú lásával a rendszer egyensú lyba kerül. Ha a testet kimozdí tjuk egyensú lyi állapotá-
ból a függõleges egyenes menté n, majd elengedjük, azperiodikus mozgástvé gez az egyen-
sú lyi helyzet körül (10.1 ábra).

]0.] ábra, A test periodikus mozgást vé gez

az egyensú lyi helyzet körül

Egy mozgást rezgõmozgásnak nevezünk, ha a test ké t szé lsõ helyzete között egyenes
vonalú pályán periodikusan mozog.
Rezgõmozgást vé gez a patikamé rleg egyensú lyából kimozdí tott tányé rja, ajrármûvek
karosszé riája gödrös ú ton, fülünkben a dobhiártya, amikor hangokat hallunk stb.

Megjegyzé s: A mechanikai rezgé sekrõl fogunk beszé lni, de vizsgálódásaink tú lmutatnak majd a mechani-
kán, hiszen a fizka más területein fellé pó rezgé stí pusokis a mechanikai rezgé sekhez hasonló tulajdonságok-
kal rendelkeznek.

A hang elhalkulásával dobhrártyánk rezgé se megszûnik, a mé rleg tányé rja is elõbb-

utóbb beáll az egyensú lyi helyzetbe. Ha a rezgé s ké t szé lsõ helyzeté nek távolsága az idõ-

227
ben csökken, csillapí tott rezgé sekrõI beszé lünk. A gyakorlatban minden rezgõ rendszer-
re hatnak csillapí tó etõk, de ha a megfigyelé s idõtartama alatt a szé |sõ helyzetek távolság-
csökkené se nem számottevõ, akkor arezgé st csillapí tatlan rezgé snek tekintjük. Elõször
a csillapí tatlan rezgé sekkel foglalkozunk, s csak ezek megismeré se után fogalmazzuk
meg, hogy mit é s hogyan befolyásol a csillapí tás.

10.1 A rezgõmozgást jellemzõ mennyisé gek

Egy teljes rezgé srõl beszé lünk, ha a rczgõ test az egyik szé lsõ helyzeté bõl kiindulva
ugyanabb a ahe|yzetbe visszaté r. Egy teljes rezgé s lefolyásához szüksé ges idõt rezgé sidÕ-
nek vagy periódusidõnek nevezzük, é s T-vel jelötjük.
Ugyanennyi idõ telik el akkor is, ha akármilyen más kezdõhelyzetbÕI indí tjuk a testet,
é s azt az idõt mé rjük, amí g a test ugyanezen a helyzeten ismé t áthalad a kezdetivel azo-
nos irányban.
A rezgé sidõ mé ré sekorsok esetben cé Iszeûú gy eljrámi, hogy egyszerí e több rezgé s ide-
jé t mé rjtik, majd amé rt idõt elosztjuk a teljes rezgé sek számával.
A teljes rezgé sek száma é s a közben eltelt í dõ hányadosával meghatánozott fizikai
mennyisé get frekvenciának (rezgé sszámnak) nevezztik. A frekvencia jelef, de szokás
a görög v (nû) betûvel is jelötni. A frekvencia mé rté kegysé ge*, amelyet Hertz
(1857-1894) né met fizikus emlé ké rehertznek nevezünk, é sHz-vel jelölünk.
A frekvencia é s arezgé sidõ szoros kapcsolatban van egymással, ugyanis az elmondot-
tak sierint egyetlen teljes rezgé s é ppen T idõ alatt törté nik.

I_I
JT

Megjegyzé s; A periódusidõ é s a frekvencia ismerõs fogalmak. Találkoztunk hasonlókkal a korábban megis-

mert ké t periodikus mozgás, akõrmozgás é s aforgóm sük szere-
az
pelt, de tártalmi jelenté sük uEyanez volt. Erdemes iókat! Rá-
rezgõ
ádásul, mint majd látni fogjuk, a körmozgás é s a lunk.

Minden rezgé stjellemez mé g a tágassága, az egyensú lyi helyzet é s a szé ls Õ helyzetek

távolsága , a rezgõ test pillanatnyi helyzete, sebessé ge é s gyorsulása az idõ függvé nyé ben,
valamint, hogy mekkora energiát ké pvisel a rczgé s. Ezeket a mennyisé geket vizsgáljuk
meg a következõkben.

10.2 A harmonikus rezgõmozgás

Minden eddigi mozgástí pus megismeré sé tazzal kezdük, hogy megkerestiik azokaí az
összefuggé seket, amelyek segí tsé gé velminden pillanatban meg tudtrrk mondani azt, hogy
hol van a test é s mekkora a sebessé ge. Ez most is í gy lesz, ezé tt té rjünk vissza a rugõta
akasztott test pé ldáj ához|

228
 Egyenletesen forgó korongra magas hengert helyezünk. A henger palástjára korábban
papí rlapot rugasztottunk. A rugón lé võ testhez injekciós tût erõsí tünk, amelyet gumicsö-
vön keresztül csatlakoztatunk szí nes folyadé kot tartalmazó fecskendõhöz. A rugót rezgé s,
be hozva folyadé kot spriccelünk a forgó hengerre (10.Z ábra).

c]> ü)

-l,l-

ki,é ,é :!;:õ;!:f-i:irr:;'í 'l:,:;:í :í :;,:í :"gerrel

Miután a henger egyenletesen forgott, a folyadé k a test hely-idõ grafikonját rajzoljafel

apapí na (10.3 ábra). Megállapí thatjuk, hogy a grafikon alakja olyan, mint a szinuszfügg-
vé ny ké pe.
Erõsí tsünk hangvilla egyik szfuátra hegyet, é s megpendí té s utánhú zzuk gyorsan vé gig
kormozott üveglapon (I0.4 ábra)! A koromba rajzolt nyom ismé t a szinuszfüggvé ny gra-
fikonjához hasonlí t.

]0.3 óbra. Harmonikus rezgõmozgás heh-idõ grafikonja

]0,4 ábra, Megpendí tett hangvilla ké pe kormozott üveglapon

229
 Azokat arezgõmozgásokat, amelyek kité ré seazidõ függvé nyé ben szinuszfüggvé nnyel
í rhatõ le, harmonikus r ezgõmoz gás oknak nevez zük.
A hangvilla hegye, a rugón lé võ test harmonikus rezgé st vé gzeí t.A gyakorlatban mé g
igen sok helyen találkozhatunk harmonikus rezgõmo zgással, ezé rt ezí amozgásttpust fogjuk
ré szletesen megvizsgálni.

10.3 A harmonikus rezgõmozgás

é s az egyenletes körm ozgás kapcsolata
A 10.5 ábránLátható módon erõsí tsünk golyót egy merev rud vé gé re,é s ezt egy váItoz,
taí haí õfordulatszámú motor segí tsé gé velhozzuk forgásba! Világí tsuk meg a golyót egy
fé nyfonással ú gy, hogy a fé nysugarak párhuzamosak legyenek amozgás sftjával! A golyó
ámyé ka a vetí tõvásznon egy rugóra felfüggesztett golyó mozgásához hasonlí t. Ha a fé ny-
sugarak ûtjábatehát egy rugóra felfüggesztetí golyót helyezünk (10.6 ábra), é s aztrezgé s-
behozzlk, kis ügyeskedé sseI elé rhetjük,hogy a ké t funyé khosszú ideig fedje egymást.

10,5 ábra. Kí sé rleti eszköz a harmonikus rezgõmozgás

é s az egyenletes körmozgás kapcsolatának bemutatására

<_-
<.-

<-

]0.õ ábra. A golyók árnyé kai fedik egymást

230
 Megállapí thatjuk, hogy a harmonikus rezgõmozgás szoros kapcsolatba hozhatõ az
egyenletes körmozgás sal.
Egy egyenletes körmozgás alkalmas sí kra való merõleges vetülete harmonikus rezgõ-
mozgás.
Egy harmonikus rezgõmozgáshoz mindig í aláIhatõ olyan egyenletes körmozgás,
amelynek vetületeké nt az elõáIlí thatõ. Ezt a körmozgást az adott harmonikus rezgõmoz-
gás referencia körmozgásának nevezzük.

10.4 A harmonikus rezgõmozgás

kité ré s-idõfüggvé nye
A referenciakör segí tsé gé velvizsgáljuk meg a rugóra felfüggesztett golyó harmonikus
rezgõmozgásátt
Jelöljük a körpálya sugarát R-rel, a körmozgás szögsebessé gé t ú >val, é s té telezzük föl,
hogy akezdõ pillanatban a kör közé pponí jábõl a testhez hûzott helyvektor ví zszintes! A
függõlegesen felfelé mutató irány legyen apozití v, é s a test mozogjon az õramtltatõ jará-
sával ellenté tesen (10.7 ábra)l
A rezgõmozgás, illetve ahozzá tartozõ körmozgás egy pillanatnyi állapotát a mozgás
egy fázisának nevezzük. Ahhoz, hogy tudjuk, hogy milyen fázisban van a test, ismernünk
kell, hogy az adotí pillanatban hol van, mekkora é s milyen lrányû a sebessé ge. Ennek az áI-
lapotnak aleí rását segí ti afázisszög nevû fizikai mennyisé g, amely a referenciakör közé p-
pontjából a testhez hûzott helyvektor ví zszintessel alkotott szöge (10.7 ábra).

]0,7 ábra. A harmonikus rezgé s é s a reJ'erencia körmozgás

Jelöljük a t idõpLllanathoz tartozõ fázisszöget r2vel! A harmonikus rezgõmozgás t idÕ,

pillanathoztartozõ kité ré sé tmegkaphatjuk, ha a testhezhûzotthelyvektor függÕleges ve-
tületé t vesszük (10.8 ábra). Ezí y-naljelölve:

! = R,sin 9

y é rté kemaximális, ha sin 9 = 1. A maximális kité ré sekkor é ppen R.

231
 ]0.8 ábra. A harmonikus rezgõmozgás kité ré se a referenciakör segí tsé gé vel

A rezgõmozgás maximális kité ré sé tamplitú dónak nevezzú k, é s Á-val jelöljük.

Az egy enletes körmozgás ismert összefliggé se :

9= a,t
Í gy uharmoniku s rezgõmozgás kité ré s-idó kapcsolata:

! = A.sin (al.r )

Ebbõl kiolvasható, hogy t = 0 idõpillanatban y = 0, vagyis a test az elyensú lyi helyze-

ten halad át, é s a kité ré sa mozgás sorárr -A, illetve Á közötti é rté keket vehet fel. A rezgé s
elsõ felé ben a kité ré spozití v (ekkor a test az egyensú lyi belyzet felett helyezkedik e1), a
rezgé s második felé ben a kité ré snegatí v (ekkor a test zv egyensú lyi helyzet alatt található).
Ha a megfigyelé s kezdeté n a kité ré snem zé rus, akkor ezt afázisállandóval vagy kez-
dõfázissal vesszük figyelembe, melyet cpo-Lal jelölünk. A fázisállandó azt mutatja meg,
hogy a t = 0 idõpillanathoz mekkora fázisszög tartozik a referencia körmozgásnál, illetve
az ennek megfelelõ rezgé sné l(10.9 ábra). Akezdõfázishoztartozõ kité ré stkezdeti kité -
ré snek nevezzük, é s yo-lal jelöljük. E ké t fizikai mennyisé g kapcsoIatát az

lo= A,sin go

összefüggé s adja meg.

y9=Rsinp9

]0.9 ábra. Afázisállandó é s a kezdeti k ité ré s kapcsolata

232
 Általános esetben a kité ré s-idõ összefüggé s tehát:

! = A.sin (o .t + Eo)

A referenciakör periódusideje nyilvián megegyezik ahozzátartozó harmonikus rezgõmoz-

gás rezgé sidejé vel, ezé rt a körmozgásnál megtanult összefüggé s:

2.n
@--T-
felhasználásával kaphatjuk a harmonikus rezgõmozgás kité ré s-idõösszefüggé sé nek egy
más formájû alakját.

!= A ,i"(?.,*,p,)

Kidolgozott feladatok

L Ygy rezgõ test 24 s alatt I32 rezgé st vé gez. Mekkora a frekven ciája é s a rezgé sideje?
Irjuk fel a kité ré s-idõ függvé nyé t, ha a legnagyobb kité ré se5 cm!
Megoldás:
z = I32, A = 5 cm = 0,05 m, t -- 24 s

í = 1= ffi= 5,5* = 5,5 Hz

ú1 t

'=i=ffi.=0,18s
J= A ,i"(? ,) = 0,05 m.sin (, ,"* ,)

2. Harmonikus rezgõmozgástvé gzõ test a megfigyelé s kezdeté n 3 cm-re van M egyen-

sú lyi helyzeí í ÕL é s a szé lsõ pozí cí õfelé mozog. Mekkora akezdõfázis, ha a test 4,24
cm amplitú dóval rezeg? Ha a rezgé s frekvenciája 4 Hz, mennyi idõ telik el addig,
amí g a test visszafelé mozogva áthalad ugyanezen a ponton?
Megoldás:
}o=3cm
!o= A.sin go

sin 9o - Jh
singo =ffi-0,707
Z4= 0,785 = 45"
Qo=

co
- Zlcf = 2, 3,14, 4! _ zs,I1*
 A referenciakör alapján:

10.]0 ábra

y-
3 cm = oL.,*4)
s 4)
0,707: )
)
7t
4-
0-
|-_

Ez megfelel a kiindulási helyzetnek.

Illetve:

.,*X
T=*"l
t =LnL,,
,_ 0,0625 s
frs =

Ez adja a feladat megoldását.

10.5 A harmonikus rezgõmozgás sebessé ge

é s gyorsulása
Folytassuk az elõzõ alfejezetben megkezdett gondolatsort, amikor is egy rugóra felfüg-
gesztett golyó mozgását tanulmányoztuk! Indí tsunk el egy rczgé sifolyamatot! A golyó se-
bessé gé t figyelve é szrevehetjük, hogy az egyensú lyi helyzet környé ké n a legnagyobb, mí g

234
a szé lsõ helyzetekben a test egy pillanatra megáll. Az is szembetûnõ, hogy a szé Isõ hely-
zeí ek környezeté ben a golyó több idõt tölt, mint az egyensú lyi helyzet környé ké n.

A golyó sebessé gé t megadó pontos összefüggé s megkeresé sé hezismé t a referenciakör-

höz folyamodunk. Láttuk, hogy a harmonikus rezgõmozgás kité ré sé at referenciakörön
mozgõ test helyvektorának vetülete adja. Ké zenfekvõ, hogy arezgõmozgástvé gzõ test se-
bessé gé ta referenciakörön mozgõ test sebessé gé nek vetületeké nt keressük.

cOs P

] 0 ] ] áb r a seb e s ség e
: :í :,:::,::l;,,:::í #;11:i

A l0.1l ábtán berajzoltuk a referenciakörön mozgõ test egy adott cp fází sszöghöz tar-
tozó sebessé gé t, amely é intõtrányú . Ennek y tengely irányú vetülete adja akörmozg áshoz
tartozõ rezgõmozgás pillanatnyi sebessé gé t. Miután az é riní õmerõleges a sugárra, a füg-
gõleges trány pedig a vuszintesre, az ábrán ké t í vvel jelölt szög szinté n q.Iey a tp fázis-
szöghöz tartozõ sebessé gvetület

V = Vk.cos (p,

ahol vn jelöli a pont kerületi sebessé gé t.

Az egyenletes körmozgás kerületi sebessé ge:

Vx = ROJ

Válasszuk afazisállartdót zé rusnak, vegyiik figyelembe, hogy R = A, valamint Q = 0í , í gy a

rczgõmozgás sebes sé g-idõ összefüggé sé re azt kapjuk, hogy

v = AOJ.cos (crr).

A harmonikus rezgõmozgás sebessé ge koszinuszfüggvé ny szerint változik. Legki-

sebb a szé lsõ helyzetekné l, ahol cos (alr) = 0, tehát y = 0, legnagyobb az egyensú lyi hely-
zetenvalõ áthaladáskor, ekkor ugyanis cos (ar) = 1. A sebessé g legnagyobb é rté keekkor

v^u* = Aa,

amelyet sebessé gamplitú dónak nevezünk.

235
 A gyorsulás megállapí tása nem olyan egyszeû az embeti szem számána, ezé rí azotrtal
a referenciakörhöz fordulunk segí tsé gé rt.A harmonikus rezgõmozgás gyorsulása a refe-
renciakörön mozgó test centripetális gyorsulásának vetülete.

t
y>0 l o.0
=l
Nl
ol
al l
I

0
l "=-o6psí li2 - - -E
=l
6l
y<0
t"o
ol

=l
öl

10.12 ábra. A harmonikus rezgõmozgás gyorsulása l0.13 ábra. A harmonikus rezgõmozgás kité ré sé nek
a referenciakör segí tsé gé vel é s gy or sulás ának e l õj e lv iszonyai

A 10.12 ábrán látható egyállású szögek miatt

0=a",Sffi9.

A körmozgás centripetális gyorsulása sugárirányû, é s a kör közé ppontja felé mutat,

ezé rt a harmonikus rezgõmozgás gyorsulása is mindig az egyensú lyi hely felé mutat, te-
hát ellenté tes a kité ré ssel.
Az egyenletes körmozgás gyorsulását í rjuk
a"o = ROí

alakban. Ennek atapjal a harmonikus tezgõmozgás gyorsulás-idõ kapcsolata a követ-

kezõ

a = -Acf sin (ar)

A negatí v elõjelet az indokolja, hogy miután a gyorsulás mindig az egyensÚlyi tÍ llapot

felé muiat, ez pozití v kité ré seseté n negatí v lrányû, mí g negatí v kité ré sttekintve pozití v
irányba mutat (10.13 ábra).
A gyorsulás-idõ összefüggé st elemezve megállapí thatjuk, hogy az egyensú lyi helyze,
ten való áthaladáskor a gyorsulás zé rus, mert sin (ay) = 0, mí g a szé lsõ helyzetekben, ahol
sin (al) = I, a legnagyobb. A szé Isõ helyzetek gyorsulásé rté ke

a^^*= Aaf ,

amelyet gyorsulásamplitú dónak nevezünk.

236
 Ezek az összefüggé sek akkor sem változnakillo$, ha amozgáskezdõfázissal rendelke-
zik, csak a fází sszögné l a fázisállandót is figyelembe kell venni. Í gy általános esetben a
sebessé g é s a gyorsulás azidõ fú ggvé nyé ben:

v = Aa cos (alr + 9o)

a_ -Ao} sin (rrx + 9o)
Ha a kité ré s-, sebessé g- é s gyorsulás-idõ grafikonokat egy koordináta-rendszeren be-
Iiil ábrázoljuk (10.14 ábra), a következõ lé nyeges é szrevé teleket tehetjük:

\
\
\__

]0.14 ábra. A kité ré s-, sebessé g- é s gyorsulás-idõ összefí iggé sek egy grafikonon

Egyensú lyi helyzetben a kité ré sé s a gyorsulás zé rus, mí g a sebessé g maximális. A szé lsõ
helyzetekben a sebessé g zé rus, a kité ré sé s a gyorsulás maximális nagyságú .
A kité ré sé s a gyorsulás minden pillanatban ellenté tes tányû, a szé lsõé rté khelyeiké s
zé rushelyeik azonban megegyeznek.
Ebbõl kiindulva helyettesí tsük be a kité ré s-idõ összefüggé st a gyorsulás-idõ összefüg-
gé sbe!

} = Ásin (cot + cpo)

a =
_Aol sin (ar + q0)

Tehát

a=-C}Y.
Eljutottunk a harmonikus rezgõmozgás legfonto sabb kinematikai megáll apí tásáltoz:
A harmonikus rezgõmozgás gyorsulása egyenesen arányos a kité ré ssel,é s vele
ellenté tes irányú .

237
 Kidolgozott feladat

Egy harmonikus rezgõmozgáskí té ré s-idõ függvé nye } - 0,35 m.sin (l,+zl.t).rlaa-

rozzlk meg a sebessé g-, illetve gyorsulásamplitú dókat!
Megoldás:

v^u* = A0)
a^u* = A0}

A szüksé ges körfrekvencia- é s amplttûdõé tté ket a kité ré s-idõ függvé nybõl olvassuk ki.

a _ 9,42*
Á=0,35 m

Innen:

v.u* = 0,35 m .9,42!= 3,3+

4nu* = 0,35 -.(n, or*) = ,,P

10.6 A harmonikus rezgõmozgás dinamikai leí rása

Induljunk ki a 10.15 ábtaelrendezé sé bõl, é s vegyünk egy olyan rugót, amely összenyo-
módásakor is ugyanú gy viselkedik, mint a megnyú jtásakor! Mé rjük meg az egyensú lyi
hely zeté bõl kimozdí tott kocsi rezgé sidejé t !

10.15 ábra. A dfuamikai leí rás kí sé rleti elrendezé se

Változtassuk meg a rezgé s amplitú d õját, é s í gy is mé rjük meg a rczgé sí dõt|. Azt í a-
pasztaljuk, hogy arezgé stdõ nem változik. Más elrendezõdé sekné l hasonló eredmé nyre
juthatunk.
A rezgé sidõ tehát nem függ az amplitú dó nagyságától.
Helyezzink a kocsira terheket ú gy, hogy az össztömeg ké tszer, né gyszer, kilencszer
akkora legyen, mint a kocsi tömege! A rezgé sidó megnõ, mé gpedig né gyszer akkora tö-
meg eseté ben ké tszeres, kilencszer akkora tömeg eseté ben háromszoros rezgé sidõ mé rhe-
tõ. Ebbõl arra következtethetünk, hogy a rezgé sí dõa test tömegé nek né gyzetgyöké vel
egyenesen arányos.

238
 Vizsgáljuk meg, függ-e arezgé sidõ arugõtól is! Cseré ljük ki a rugót egy nagyobb, il_
letve egy kisebb rugóállandójú tiársával. A nagyobb rugóállandójú rugó rezgé sideje kisebb
(az erõsebb rugó gyorsabbanrczegtet), mí g kisebb rugóállandó eseté n nagyobb rezgé sí dõt
mé rhetünk. A rezgé sidõ tehát a rugó minõsé gé tõl is függ.
A pontos összefüggé s a következõ:

r = 2x]fr,

ahol m a rezgõ test töme ge, D a rugó állandója.

Próbáljuk indokolni az eredmé nyt!
Induljunk ki abból a kinematikai megállapí tásból, hogy

a = - Crfy.

Szorozzuk meg mindké t oldalt arezgõ test tömegé vel!

ma = -mafy
A bal oldalon Newton II. törvé nye szerint a testre ható erõk eredõje találhaó. Í gy

P - -moJy.
Aztkaptuk, hogy egy test harmonikus rezgõmozgásí vé gez, ha a kité ré seegyenesen
arányos a ú hatõ erõk eredõjé vel é s vele ellenté tes lranyû.
Ezt a fontos törvé nyszerûsé get a harmonikus rezgõmozgás dinamikai felté telé nek ne-
vezzük.
A dinamika fejezetné l megismerkedtünk a rugó erõtörvé nyé vel:

F = -Dy
Í gy, ha egyetlen erõké nt arugõerõ hat, akkor

F"= E
ahonnan

D=mof.
Figyelembe vé ve az

,=T
ös szefügg é st, az emlí tett vé geredmé nyrejutunk.
FüggÕIegesen tartott rugó eseté ben a rugõetõn kí vül a nehé zsé gierõ is hat, í gy az ere-
dõ erõ e ké t erõ vektori összege lesz. Mé ré sseligazolhatjuk, hogy arezgé sidõre vonatko-
zó összefüggé s ebben az esetben is é rvé nyes,é s feladatmegoldások alkalmával ugyanú gy
használható.

239
 Kidolgozott feladat

Egy 120 § arr*aójú rugór a e1y testet függesztünk, majd lassan leengedjük a nyugal-
mi helyzeté ig. A rugó megnyú lása ekkor 15 cm. Mekkora frekvenciávalrezeg a test, ha
kimo zdí tj lk az e gyen sú lyi hely ze té bõl?
Megoldás:

D = 120§
m
!=15 cm=0,15 m

Az egyensú ly miatt

mg - Dy.

Innen

mY
D- g'

A rczgé sidõ összefüggé sé be behelyettesí tve:

= roE = 0,77 s

A frekvencia:

Í =+=L,3Hz

Figyeljük meg, hogy a frekvencia kiszámí tásához a rugó állandõjára nem volt szüksé g!

l0.7 L rezgõ rendszer energiaviszonyai

A rezgé s energiaviszonyainaktisztázásátraismé t a 10.15 ábraekendezé sé bõl fogunk ki-
indulni (10.16 a ábra).
Té rí tsükki a kiskocsit A-vaI (10.16 b ábra)l Akité í í té shezmunkát kellett vé gezni, hi-
szen a rugó megnyú lt. A vé gzett munk a é s ezze| együtt a rugóban tárolt rugalmas energia:

E, _
}DAz

Engedjük el a kocsit! A rugó megnyú lása csökken, a benne tárolt rugalmas energia egy-
re kevesebb. Ugyanakkor a kocsi mozgásba jön, í gy mozgási energiõra tesz szert.

240
 0
+A+

*A 0

]0.]6 óbra. A rezgõ rendszer energial;iszonyai

Az egyensú lyi helyzeten való áthaladáskor a rugó nyú jtatlan , amozgási energia viszont
a legnagyobb (10.16 c ábra)"
l,,
L-= jmv^u*

Az egyensú lyi helyzeten va|õ áthaladás után a mozgási energia ú jra csökken, é s az
Összenyomott rugóban egyre több rugalmas energia tárolódik. Ha a csillapí tó hatásoktól
eltekintünk, a kocsi a másik oldalon pontosan ugyanannyira nyomja összó a rugót, mint
amennyire a kiinduláskor megnyú jtottuk (10.16 d ábra),
Ebben az esetben alkalmazhatõ a mechanikai energia megmaradásának té tele.
A harmonikus rezgé s során a pillanatnyi mozgási é s rugalmas energia összege állandó.

E = E^* E, =
**r' * irr'
Ez az összenergia egyenlõ aszé Isõ állapothoztartozõ maximális rugóenergiával, illetv.e
az egyensú tyi állapothoz tartozõ maximális mozgási energiával.
Az összenergia állandóságának matematikai bizonyí tása amegjegyzé sben ré szletesen vé gig-
követhetõ.

Megjegyzé s: Bemutatjuk a mechanikai energia állandóságának bizonyí tását harmonikusan rezgõ testekné l.
Induljunk ki a harmonikus rezgõmozgás kité ré s-idõé s sebessé g-idõ összefüggé sé bõll (A kezdõfázist vá-
lasszuk zé rusnak!)

! = A.sin (al)
v = Aa. cos (alr)

241
A rugalmas, illetve mozgási energia é rté ketetszõleges r idõpillanatban a következÕ:

r,=toy2 =Lroe'si*(a)
Oe'cos2(ror)
E^ =
}mi =
}mezaf
cos'(r,r) =
!

kihasználtuk a

D=ma}

kí _etl
összefüggé st. Adjuk össze a ké t egyenletet, é s emeljük tn,*

E = E^* E, = sin'(ar))
}oe'(cos'(,r)*

A cos2(rrr) + sin2(rrr) = 1 trigonometrikus azonosság ismereté ben

E = E^* E,=iro' = állandó,

bizonyí tja.
ami az energia idóbeli állandóságát
A függõlegesenlartott rugó eseté n is helytálló, ha figyelembe vesszÜk, hogY ilYenkor a test
té te1 állí tása
be|yzetienergiája is iótytonosan változik, é s a té telt az a|ábbí formában mondjuk ki.

E = E^+ E. + En= álI-

Kidolgozott feladat

Egy 25 dkg tömegû test 3 cm amplitú dõval2,4 Hz frekvenciájú rezgé seketvé gez. Mek-
kóia munkavé gzé sre volt szüksé g a í ezgé selindí tásához?
Megoldás:

m = 25 dkg = 0,25 kg
A=3cí l=0,03m
A szüksé ges munkavé gzé s egyenlõ a szé lsõ helyzetben a rugóban tárolt rugalmas ener-
giával.

w = E,-_i,r* =t*c,fez _}maií 'A'=

= 2. 0,25 kg.3,I+, 2,424, O, O* í fi = 0,0256 J

2a
 10.8 Egy egyenesbe esõ rezgé sek összeté tele
Egy test egyidejûleg több rezgé st okozó erõ hatása alatt is állhat. Ilyenkor ezek együt-
tes hatása - a szuperpozí ciõ elv é rtelmé ben- egyetlen eredõ rezgé ské nté szlelhetõ.
A sokfé le összeté teli lehetõsé g közül csak azokkal az esetekkel foglalkozunk, ahol ké t
harmonilus rezgé s az összeadandó, é s a rezgé sek egymáshoz ké pest párhuzamosak va1y
egymásra merõlegesek.

Az egy egyenesbe esõ rezgé sek összeté telé né I a testre ható erõk tvonos hatásvonalú ak,
í gy u eredõ rezgé s is ezen egyenes menté n zajlkle. Az eredõ rczgé s pillanatnyi kité ré sé t-
a szuperpozí ciõ elv é nelmé ben- ú gy kaphaduk meg, hogy az összetevõ rezgé sek pillanat-
nyi kité ré seitelõjelesen összeadjuk.
Kis ügyessé ggel hazilag is elké szí theí õa l0.17 ábránlátható eszköz, amely a jelensé g
tanulmárryozásánál jó szolgálatot tehet. Enné l a függõleges rú d ví zszintes tengely körül
foroghat. A nid vé gé ní róhegy található, amely az a|atta elhelyezett papí ron nyomot hagy.
A papí rt motorral egyenletesen tudjuk mozgatni. A rú d csigás átté tel segí tsé gé velfonállal
ingákhoz van rögzí tve. Az ingák mozgása az í rõhegyet harmonikus rezgõmozgásra ké sz-
teti. Ha egyszelTe indí tjuk aké t ingát, az í rõhegy a ké t rczgé st okozó hatásnak egyszeí Te
engedelmeskedik, í gy mozgása a ké t összetevõ mozgás eredõje lesz.
Elõször vizsgáljuk meg azt az esetet, amikor a ké t rezgé s frekvenciája megegyezik!
Ebben az esetben az eredõ rezgé s egy olyan harmonikus rezgõmozgás, amelynek frekven-
ciája megegyezik az összetevõk frekvenciájávat, mí g a rezgé s amplitú dõja Ar+Aré s |A,
-Arl között változik attól függóen, hogy mekkora fázisktilönbsé g van a ké trezgé sközött
(10.18 ábra).

10.17 óbra. Párhuzamos rezgé sek összeté telé hez 10.18 óbra. Ké t azonos frekvenciójú
használható kí sé rleti e szköz harmonikus rezgé s összege (óltalános eset)

243
 Né zzünk né hány speciális esetet az azonos frekvencia mellett!
a)Haa fáziskülönbsé g zé rus, az amplitûdõ A|+ A.2, é s maximális erõsí té srÕl beszé lünk
(10.19 ábra).
y

A=At+Az

A2
Aí

10.19 ábra. Maximális erõsí té s

b) Ha a fáziskülönbsé g zr, akkor az amplitú dó lAr- Ar|, é s maximátis gyengí té s a je-

lensé g neve (10.20 ábra).

0.20 ábra. Maxinú lis gyengí té s

c) é rdekes esete a kioltás, amikor Ar= Ar.Ebben az

A maximális gyengí té skülönösen
esetben a test nyugalomban marad (10.21 ábra),

]0.21 ábra. Kioltás

244
 Ha a ké t összetevõ frekvenciája különbözik, az eredõ rezgé s nem lesz harmonikus, de
racionális frekvenciaarányok eseté n a mozgás periodikus marad (10.22 ábra).

l 0.22 óbra. Ké t különbözõ Ji,ekyenciájú

harmonikus rez gé s ö s sze té te l e

Ennek speciális esete a lebegé s jelensé ge, amikor a ké t rezgé s frekvenciája csak kicsit
té r el egymástóI (10.23 ábra). Ekkor aké trezgé s egy ideig erõsí ti, majd gyengí ti egymást,
é s ez a folyamat periodikusan ismé tlódik.

10.23 óbra. Lebegé s

10.9 Egymásra meró'leges rezgé sek összeté tele

Egymásra merõleges rezgé sek összeté tele a 10.24 ábránláthatõ eszközzel valósí tható
meg. Ha mind ané gy rugó azonos erõssé gû, akkor az azonos frekvenciájû eseteket vizs-
gálhatjuk, ha ké t szembenlé võt etõsebbre vagy gyengé bbre cseré lünk, akkor a különbözõ
frekvenciájú e sethez jutunk.
Azonos frekvenciájú esetben, ha a fáziskülönbsé g zé rus vagy lz, akkor apáIyaegyenes,
é s az eredõ rezgé s harmonikus.
Más fázisviszonyok mellett apályaellipszis. Ennek speciális eseteké nt rurirtulönb-
$
sé g é s azonos amplitú dó mellett visszakapjuk kiindulási mozgásunkat az egyenletes kör-
mozgást (10.25 ábra).

245
 Megjegyzé s; A fejezet elejé n megismertük, hogyan nyerhetõ az egyenletes körmozgásból harmonikus rez-
gõmozgás. Most megtanultuk, hogyan é pí thetõfel harmonikus rezgõmozgásokból az egyenletes körmozgás.
Szé p szimmetriája ez a termé szetnek.

Ha a rezgé sek frekvenciája különbözõ, különleges rezgé sformák is lé trejöhetnek. Ha a

frekvenciák aránya racionális szám, akkor a mozgás periodikus lesz, a pálya pedig záí t
görbe. Ezeket a görbé ket Lissajous-görbé knek nevezznk Q0.26 ábra).
Ha a frekvenciák arránya nem racionális szám, akkor a görbe sohasem záLí õdk, a moz,
gás nem Iesz periodikus.

10.24 óbra. Merõleges rezgé sek összeté telé nek kí sé rleti eszköze

n
=0, n
9=0, q*0;
,p*0;
t, nn o=!l A,=A,

10,25 óbra. Merõleges rezgé sek eredõi azonos frekvencia eseté n

1 0.26 ábra. Lissajous- görbé k

246
 10.10 Csillapí tott rezgé sek
A rugóra függesztett é srczgé sbehozott test egy idõ után megáIl. Az energiaviszonyok-
nál emlí tett kiskocsi is csak ideális esetben nyomja össze a rugót ugyanú gy, mint
amennyire kinyú jtottuk, a valóságbanez az összenyomódás minden ú jabb periódusban ki-
sebb é s kisebb.
Csillapodõ rezgõmozgásrõ| akkor beszé lünk, ha a testre a rugó által kifejtett visszaté -
rí tõ erõnkí vül más fé kezõ jellegû erõ is hat.
Arezgõmozgás csillapodásátké t fontos fé kezõhatás okozza, a sú rlódás é s a közegel-
lenállás. A rugóra függesztett test eseté n a közegellenállás fé kez, a kocsiniál a sú rlÓdás ját-
szik nagyobb szerepet.
A csiltapí tottrezgõmozgások kité ré s-idõ grafikonjait mutatja be a 10.27 ábra. Sú rlódá-
sos csillapí tás alkalmával a csökkenõ amplitú dók egyenesre illeszkednek, mí g közegellen-
állásos esetben exponenciáIis az amplitú dók csökkené se.

1 0.27 ábra, C sillapí t ott re z gõmoz gás kité ré s-idõ grafikonj ai

Megjegyzé s: Ha a csillapí tó té nyezõ elé g nagy, az is elõfordulhat, hogy a rezgé s lé tre sem jön, vagYis a ki-
té rí tetttest mé g az egyensú lyi helyzet elé ré seelõtt megáll.

Ahhoz, hogy a csillapodõ rezgé s ne szûnjön meg, gondoskodni kell az eheszõ mechani-
kai energ ia põtlásatõ|. Ezzel a té máv a| foglalkozunk a követke zõekben.

10. 1 1 Ké nysze rrezgé sek

EIõzõ alfejezeteinkben olyan jelensé geket vizsgáltunk, amikor egy rugóból é s egY test-
bõl áltó renászert egyensú lyi helyzeté bõl kité rí tvemagára hagytunk. A test ilyenkor
ûgynevezett szabad ré igé stvé gzeti. A szabad rezgé s a csillapí tõ té nyezõkhatására elÕbb-

247
utóbb megáll. Ahhoz, hogy a rezgé sállapotot fenntartsuk, periodikusan energiát kell kö-
zölnünk a rendszerrel.
Ha egy testre az egyensú lyi helyzetbe visszaté rí tõerõn, é s a fé kezõ erõhatásokon kí vül
egy periodikusan változõ külsõ erõ is hat, ké nyszerrezgé srõl beszé lünk.

'}'á,:!J:;,::)::;:;,;:;:;:ili:,;:

Né zzük a 10.28 ábra kí sé rletiösszeáIlí tásátl Yuszlntes sí nen gördülõ kiskocsihoz rugókat
erõsí tettünk, amelyek másik vé geit sí nen mozgõ kerethez kapcsolruk. A keretetváltoztatható
forclulatszámú motor segí tsé gé velmozgásba hozzuk. Azt tapasztaljuk, hogy a kerettel együtt
a kiskocsi is mozgásba jön.
VizsgáIjuk meg, hogy mi jellemzi a kiskocsi mozgását!
a) A kiskocsi egy idõ után ugyanolyan frekvenciájûmozgásba jön, mint amellyel a mo-
tor forog, illetve a keret rezeg. A motor, vagyis a gerjesztõerõ ráké nyszerí ti a frekvenciáját
a mozgatott rend s z en e . (Ezé rt nev ezzük a j elensé get ké ny s zerrez gé snek. )
b) A kiskocsi jól meghatátozott amplitú dóvalrczeg, amely álta|ában különbözik a ke-
ret amplitûdõjától.
c) A kiskocsi rezgé se é s a keretrezgé se között fáziselté ré s tapasztalható, mé gpedig a
kiskocsi elmarad a keret mögött.
Változtassuk meg a motor frekvenciáját! Most is harmonikus rezgõmozgást vé gez ako-
csi, de a megváltozott frekvenciához más amplitú dó é s más fází se|té ré startozik.
Megállapí thatjuk tehát, hogy a ké nyszerrezgé s amplitú dója é s fáziselté ré se függ a ger-
jesztõfrekvenciától. A fáziselté ré s a növekvõ frekvencí ávalnõ, tehát a kiskocsi egyre job-
ban lemarad a kerethez ké pest.
Az amplitú dó függé se a gerjesztõfrekvenciától enné l lé nyegesen bonyolultabb (10.29
ábra). Az amplitú dó a növekvõ frekvenciával egyre jobban nó, felvesz egy maximális é r-
té ket, majd csökkenni kezd. Kis csillapí tás eseté n a maximális amplitú dó igen nagy lehet.

l 0.29 ú bt,a. Rezonanc ia görbe

248
 Korábban megmutattuk, hogy a kiskocsi tömege é s a rugók direkciós ereje meghatá-
í ozza a kocsi szabad rezgé sé nek frekvenctáját. Most azttapasztaljuk, hogy a ké nyszerrez-
gé s során a maximális amplitú dó akkor jön lé tre, ha a ké nyszerí tõfrekvencia a kocsi sza-
bad rezgé sé nekfrekvenciájához közel esik. Ekkor azt mondjuk, hogy a ké nyszerí tõhatás
é s a kocsi rezonanciahelyzeté be keniltek. A jelensé get tehát rezonanciának, az ábránlát-
ható görb é t r ezonanciagörbé nek nevezzük.
Rezonancia jelensé ggel a mindennapi é letben elé g gyakran találkozunk. Ma már
majdnem minden háztartásban megtalálhatõ az automata mosógé p, amely centrifu gálás-
kor esetleg komoly táncot jfu a kövezeten. (Fõleg, ha a ruhákat nem egyenletesen he-
lyeztük el a dobban.) Sokszor tapasztalhatjuk azt is, hogy ha az autóbusz motorja alap-
járatban jáo, u kapaszkodó ú gy í ezeg, hogy kellemetlen azt megfogni, nem is beszé lve a
rosszul beillesztett ablaküveg vagy ú tvonaltábla fülsik etí tõ zörgé sé rõl.
Egy rezonanciajelensé g tehát lehet kellemetlen, sõt katasztrofális is. Ha egy berende-
zé s hosszú ideig van kité ve rezonanciának, akkor az gyorsan tönkreme gy.Ez alól nem ki-
vé telek mé g az olyan nagymé retû tárgyak sem, mint egy hí d. 1940-ben az USA-ban a
Tacoma folyó felett átí velõ függótí d szakadt le másfé l óra leforgása alatt annak következ-
té ben, hogy a periodikus szé llöké sek rezonanciahe|yzetbe hozták a hidat.
A rezonanCia azonban lehet hasznos is. Hú ros hangszereink (hegedû, gí tár) hangját a
hangszer testé nek rezonancí ája erõsí ti fel.

10.12 matematí kaí inga mozgása

^
Hosszú , vé kony fonálra akasszunk egy kis testet, majd függõleges egyensú lyi helyze-
té bÕI kimozdí tva engedjük el! A test egy körí ven ké t szé Isõhelyzete között periodikus
mozgást, ingamozg ást vé gez ( 10.30 ábra).

10.30 ábra. Ingamozgás

Ha a test kismé retû a fonál hosszához ké pest, a foniil tömege pedig elhanyagolhatõ az
ingatest tömegé hez ví szonyí tva, akkor matematikai vagy fonálingáról beszé lünk.
Y é gezzünk kí s é rleteket a fonáling a len gé sidej é nek me g állap í tásar at.
Vegyünk egy adott hosszú ságû tngát é s egy ismert tömegû testet! Mé rjiik meg az inga
lengé sidejé t elõször ú gy,hogy a testet csak kicsit té rí tjük kí az egyensú lyi helyzetbõ|,
majd növeljük a kezdeti kité rí té sszögé t!
A mé ré sieredmé nyek azt mutatják,hogy kis kité ré sekeseté n (kb. 5'-ig) az ingalen-
gé sideje nem változik lé nyegesen, nagyobb kité ré sekre viszont nõ. Ez azé rt van í gy, mert

249
kis kité ré sekreaz inga mozgása jó közelí té ssel harmonikus rezgõmozgásnak tekinthetõ,
atrol a rczgé sidõ független az amplí udótól.
Akasszunk a test helyé re egy ké tszer akkora tömegû testet! A lengé sidõ nem változik.
Ugyanezt tapasztaljuk, ha más különbõzõ tömegû,testekkel próbálkozunk.
A lengé sidõ független a tömegtõl!
Vizsgáljuk meg a lengé sidõnek a fonál hosszától való függé sé t!A fonál hosszának nö-
velé sé vela lengé sidõ nõ, mé gpedig az elé g pontosan elvé gezhetõ mé ré sekszerint ké tsze-
res lengé sidó né gyszeres hosszú sághoz, háromszoros lengé sidõ kilencszeres hosszú ság-
hoz tartozik.
A lengé sidõ a fonál hosszának né gyzetgyöké vel egyenesen arányos!
A lengé sidõ kiszámí tási szabálya nagyon hasonlí t a a harmonikus rezgõmozgásnál
megismert összefüggé sre, de ez az elõbb emlí tett kapcsolat miatt nem meglepÕ.

Látszk, hogy a lengé sidõ a kí sé rletekbenmegállapí tottakon kí vül függ a nehé zsé gi
gyorsulástól is. Ez alkalmat adhat arra, hogy lengé sidõ mé ré sé velnehé zsé gi gyorsulás é r-
té ket határozzunk meg egy adott földrajzi helyen. Mivel a lengé sidõ é s a fonál hossza is
nagy pontossággal mé rheí õ, ezé rt ez amõdszer adja az egyk legpontosabb mé ré sieljárást
a nehé zsé gigyorsulás mé ré sé re.
Az tnga mozgását dinamikai szempontból vizsgálva megállapí thatjuk, hogy az inga
mozgása sftmozgás. A rá ható erõk ugyanis mind abban a sí kban találhatók, amelyeí az
egyensú lyi é s a kité rí tett helyzete meghatfuoz. Ezt jõ| demonstrálhatjuk egy keretre sze-
relt vé kony, é s emiatt könnyen csavarodó fonálú ingával,ha az inga lengé se közben a ke-
retet megforgatjuk (10.31 ábra).

l0.3] ábra. Az inga a lengé si sí kját megtartja l0.32 ábra. Ingamozgós a forgó Földön

Ha ezek után egy ingánál a lengé si sí k megváItozását é szleljük, akkor bizonyosak le-
hetünk, hogy urrrõgadáási rendszé rünk nem inerciarendszer, .,irr., nyugalomban. Í gy bi-
zonyí totta 185l-ben Foucault (1819-1868) francia fizikus a pátrí zsi Pantheonban 67 m
hosszú é s 28 kg tömegû ingájával, hogy a Föld forog, tehát szigorú an vé ve nem tekinthe-
tõ inerciarendszernek. (Az egyensú lyi helyzeté bõl elmozdí tott inga pé lyáját - erõsen tor-
zí tva- a 10.32 ábra szemlé lteti.)

250
 Az ingam ozgás legismertebb gyakorlati felhasználása a ma már hátté rbe szorí tott in-
gaõráknál látható. A könnyû kezelhetõsé g, aprecí z beállí tási lehetõsé g indokolja, hogy
hosszú idõn keresztül az í ngaõrák voltak a legpontosabb idõmé rõ szerkezetek.

Kidolgozott feladat

Ha egy matematikai inga hosszát 18 cm-rel megrövidí tjtik, aztnga lengé sidejeZ}%o-kal
csökken. Mekkora az eredeti inga lengé sideje?
Megoldás:

A1-18cm=0,18m
T, _ 0,8T,

s= 10S

A matematikai inga lengé sidejé re vonatkozó összefüggé s alapján

T.=2

ahol / az í nga eredeti hossza.

A ké t összefüggé st egymással elosztva kapjuk, hogy

Tz_
rr-
ahonnan

Az egy enletet megoldva:

/=0,5m
A lengé sidõ:
T=1,4s

251
 10.13 A fizikai é s a torziós inga
Kiegé szí té s

Az ingaõtátnehé z lenne matematikai ingaké nt kezelni, mert sem a tömeg né lküli fonal,
sem a kismé retû ingatest nem jellemzõ rá.
Azokat az ingákat, amelyek nem tesznek eleget a matematikai inga felté teleinek, fizi-
kai ingáknak nevezzük (10.33 ábta).

A fizikai ingák lengé sideje bonyolultabb a matematikai ingáké hoz ké pest, biár formar-
lag hason|í thozzá.

@
T -_2x
mgS

ahol @a rendszer forgástengelyre vonatkoztatott tehetetlensé gi nyomaté ka, m arendszet,

tömege, s pedig a sú lypont é s a felfüggeszí é si pont távolsága.
Gyakran szoktuk vizsgálni, hogy milyen hosszú ságú matematikai inga tud együtt len-
geni egy adott fizkai ingával. Ennek a matematikai ingának a hosszát a fizikai inga redu-
kált hosszánaknevezzú k, é s /*-gal jelöljük.
A ké t lengé sidõ összehasonlí tásával:
I*_ O
ms

Vegyük é szre, hogy afizkai inga lengé sidõ összefüggé se tulajdonké ppen tartalmazza a
matematikai inga eseté t is. Pontszerû test eseté ben ugyanis @ - mP é s s = l.Eztbehelyette-
sí tve afizkaí inga lengé sidõ összefliggé sé be, egyszeûsí té sekutánamatematikai ingára vo-
natkozó ké pletet nyerjük.
Közelí tsük a felfüggeszté si pont helyé t a merev test sú lypontjához. Ekkor s é s egyben a
tört nevezõje egyre kisebb lesz, mí g T é rté keegyre nÕ.Haa felfüggeszté si pont a sú lypont,
ba esik, nem használható a lengé sidõre vonatkozõ összefüggé s, mert a tört é rtelmetlenné
válik. Ez azonban nem okoz problé mát, hiszen ha egy merev testet a sú lypontjanál függesz-
tünk fel, akkor a test minden helyzeté ben egyensú lyban van, tehát nem is jön lé tre lengé s.
A torziós ngánáI a testet egy vé kony drótszálra függesztjük fel, majd a drótot elcsavar-
va atátrgyatforgási rezgé sbe hozzuk (10.34 ábra). Az elcsavarodó drótszálban olyan de-
formáció okozta rugalmas erõk lé pnek fel, amelyek a rendszert az egyensú lyi állapot irá-

252
nyába mozgatják Mivel a felLé põ forgatónyomaté k egyenesen arányos az elcsavarodás
szögé vel, a jelensé g dinamikai szempontból teljesen hasonló a harmonikus rezgõmozgás-
nál megismertekhez.

10.34 ábra. Torziós inga

Igen hí res mé rõberendezé s Eötvös Loránd torziós ingája, amellyel a nehé zsé gigyorsu-
lás apró vá|tozásait, illetve a tehetetlen é s sú lyos tömeg egyenlõsé gé nek ké rdé sé vizsgál-
t
ta (10.35 ábra). Torziós ingát manapság is használnak rendkí vül é rzé keny mûszerekben
különbözõ mé ré sekre.

1 0.35 óbru. Eötyös-inga

253
 A rezgé sidõre tanult összefüggé sek igazolása mé ré ssel

Kiegé szí té s

Állványra szereljünk keresztvasat é s erre függesszünk fet egy rugót ú gy, hogy a ráakasztott test zavartala-
nul rezeghessen (l0.36 ábra)!

10,36 ábra, Kí sé t,letiösszeállí tás a rezgé sidõ mé ré sé hez

a) Igazo|juk, hogy a rezgé sidõ független az amplitú dótóI!

Mé rjük meg a rugóra akasztott test rezgé sidejé t 1, 2,3, 4, illetve 5 cm amplitú dó mellett!
Az amplitú dót a rugó mellett felállí tott mé terrú ddalvagy vonalzóval mé rhetjük. (A rugóra akasztott test tö-
megé nek megválasztásakor vegyük figyelembe a rugó direkciós erejé t!)
Egy mé ré s alkalmával legalább tí zrezgé segyüttes rezgé sidejé t mé rjük, é s azután számoljunk átlagot!
A mé ré své gezté vel ábrázoljuk a rezgé sidõt az amplitú dó függvé nyé ben!A mé ré sjól sikerült, ha a mé ré sipon-
tok jó közelí té ssel konstans függvé nyt adnak!
b)lgazo|juk, hogy arezgé sidõ a test tömegé nek né gyzetgyöké vel egyenesen arányos!
Legalább öt különbözõ tömegû testet válasszunk ugyancsak a rugó direkciós erejé nek figyelembevé telé vel.
60 ! rugóállandó eseté n 25 dkg é s 1 kg közötti é rté kekmegfelelõek.) A mé ré sthasonlóan vé gezzik,mint az
a) fe|adatná||,
Ábrázoljuk a rezgé sidõt a tömeg függvé nyé ben!
Ha ráismerünk a né gyzetgyökös függvé nyre, nagyon jól sikerült a mé ré s. Ha a mé ré sipontok inkább egye-
nesre utalnak, akkor se keseredjünk el, mert a né gyzetgyökfüggvé ny olyan, hogy nagy é rté kekremár elé g-
gé egyenesnek tûnik (10.37 ábra).
(Ilyenkor cé lszerû a T(m) függvé ny helyett a T(m) összefüggé st ábrázolni, hiszen ennek a ké pe jó mé ré sese-
té n egyenes!)

l 0.3 7 ábra. N é gyz c t gy ö l<Jü g gv é ny

c/ Igazoljuk, hogy arezgé sidõ a rugóállandótól is függ!

A pontos összefüggé s kimé ré seelé g nehé z, ezé rt csak annyit mutassunk meg, hogy különbözó rugóállandójú
rugókon lgyanaz a test különbözõ rezgé sidõvel rezeg!

254
 Nehé zsé gigyorsulás mé ré sefonálingával
Kiegé szí té s

A matematikai inga lengé sidejé revonatkozó összefüggé s alapján az inga hosszának é s a lengé sidónek a mé -
ré sé velmeghatározhatjuk a nehé zsé gi gyorsulás é rté ké t:

r=!F,.'

A mé ré s akkor lesz pontos, ha lehetÕleg hosszú fonalat választunk, é s sok lengé s együttes idejé bõl át|agszá-
mí tással határozzuk meg a lengé sidõt.
A mé ré s sikeres, ha a kapott é rté kS?o-nál nem többel té r el a valódi 9,8 $-tõl.

Osszefoglalás
Egy test rezgõmozgástvé gez, ha egyenes vonalú pályan ké t szé lsõ állapota között pe-
riodikusan mozog.
Harmonikus rezgõmozgásról beszé lünk, ha a kité ré s-idõkapcsolat szinuszfüggvé nnyel
jellemezhetõ.
Harmonikus rezgõmozgáshoz jutunk, ha egy egyenletes körmozgást a sí kjában merõ-
legesen levetí tünk. A körmozgást a harmonikus rezgõmozgás referencia körmozgásának
nevezzük.
A harmonikus rezgõmozgást jellemzõ fizkai mennyisé gek:
- amplitú dõ, az egyensú lyi helyzettõl mé rt legnagyobb kité ré s(iele: Á)
-rezgé sidõ, egy teljes rezgé s megté telé hez szüksé ges idõ (iele: T)
- frekvencia, egysé gnyi idõ alatt bekövetkezõ rezgé sek száma (ele:fl
- körfrekvencia, a frekvenciaZn-szerese (ele: crl)
- fázis, a mozgás egy adott állapota; fázisszög, afázisí jel|emzõ szögé rté k (ele: 9)
-kezdõfázis, a mozgás kezdeti állapota; kezdõfázisszög vagy fázisállandó, a kezdõfá-
zí sra utaló szög (ele: 9o)
A harm oniku s r ezgõmoz gás kinematikai ö s s zefüg gé s ei :

! = A.sin (ar + Eo)

v = Al).cos (alr + Qo)
a= -Ao}.sin (rot + qo)

A fentiekbõl a sebessé g-, illetve gyorsulásamplitú dókra a

v
max =A@.
a^o*= A0l

összefüggé s adódik.

255
 A gyorsulás minden idõpillanatban egyenesen arányos a kité ré ssel,é s vele ellenkezõ
iranyú .

a=-oJy
A harmonikus rezgõmozgás dinamikai felté tele, hogy a testre ható eredõ erõ a kité ré s-
sel egyenesen arányos legyen é s vele ellenkezõ irányú .

F"= -Dy
A D _ mo} összefüggé sbõl megkaphatjuk arezgé sidõt:

Ha a mozgást fé kezõ erõhatások nem jelentõsek, a rezgé st csillapí tatlannak tekinthet-

jük. Csillapí tatlan rezgõmozgás eseté n teljesül,hogy a rendszer mozgási é s rugalmas ener-
giáinak összege minden pillanatban állandó.
Ha a rezgé st akadályozõ erõk (sú rlódás, közegellenállás) nem hanyagolhatóak el, akkor
csillapí toí trezgé sekrõl beszé lünk. Csillapí tott rezgé sek alkalmával a rezgé s amplitú dója fo-
kozatosan csökken.
A csillapodáskor elvesztett energiát periodikusan pótolva a rendszert ké nyszerrezgé s
állapotába hozhatjuk.
A ké nyszerrezgé st vé gzõ test mozgásának frekvenciája egy idõ után felveszi a gerjesz-
tõerõ frekvenciájánaké rté ké t,miközben fázisa elmarad a gerjesztõerõ fázisáIloz ké pest. A
ké nyszerrezgé st vé gzõ test mozgásának amplitú dója pedig - a gerjesztõerõ frekvenciájá-
tól függõ - állandó é rté ketvesz fel. A ké nyszerí tett rendszer sajátfrekvenciájának közelé -
ben ez az amplitú dó nagyon megnõ. Ekkor rezonanciárõI beszé lünk. A rezonancia több-
nyire káros jelensé g (rezonanciakatasztrófa), de lehet hasznos is.
Ké t harmonikus rezgõmozgás összeté tele rendkí vüIváltozatos vé geredmé nyekhezvezet.
Ha az összetevõ rezgé sek egy egyenesbe esnek é s azonos frekvenciájûak, akkor az ere-
dõ rezgé s is harmonikus. Ha a ké t rezgé s azonos fázisban van, erõsí ti egymást, ha ellen-
tett fázisban van, gyengí ti egymást. (A gyengí té s speciális esete azonos amplitú dók ese-
té n a kioltás. Ilyenkor nem alakull<t rezgé s.) Ha az egy egyenesbe esõ rezgé sek frekven-
ciája csak kicsit té r el egymástól, az eredõ rezgé s amplitú dõja az idõben periodikusan vál-
tozik. A jelensé get lebegé snek nevezzük.
Egymásra merõleges, azonos frekvenciájú rezgé sek eredõje áIta|ában ellipszispáIyán
törté nõ periodikus mozgás. Ha a fáziskülönbsé g 0 vagy
7c, a mozgás pályája egyenes, ha

a fáziskülönbsé g U, a ké t amplitú dó azonos, a mozgás pályája kör.

5
Elhanyagolható tömegû fonálon függõ pontszerû test (matematikai inga), ha az egyen-
sú lyi helyzeté bõl kité rí tjük, majd magárahagyjuk, ingamozgástvé gez. Kis kité ré sek ese-
té n a matematikai inga mozgása harmonikus rezgõmozgásnak tekinthetõ.
A matematikai inga lengé sideje:

T =2x

256
 Thnácsok a feladatok megoldásához
o Fontos megkülönböztetni azokat afizkai mennyisé geket, amelyek egy rendszet alapve-
tõ fizlkai tulajdonságaitjellemzik, é s azokat, amelyek a rendszer egy meghatiározott mó-
don elindí tott moz gását fujek le. A fizikai jellemzõk közé tafiozk a tömeg, a rugóállan-
dó, valaminí az ezekbõl meghatározhatõ periódusidõ, illetve frekvencia stb. Az adott
rendszer egyik lehetsé ges mozgásállapotátjellemzi az amplitûdõ, a maximális sebessé g
stb. Bizonyos feladatokban ezek a mennyisé gek nem válnak szé t, meghatározásuküoz a
közöttük fennálló összefüggé seket kell használnod.
o vannak olyan feladatok, amelyekben a hely, a sebessé g é s a gyorsulás között cé Iszerû
olyan összefüggé seket használnod, amelyek nem tní almazzák az idõt mint váItozõt.
o Ha tudod, hogy egy harmonikus rezgõmozgást vé gzõ test kezdósebessé ge vo, mí gkez-
dõhelyzete az origó 0o = 0), akkor a mozgás amplitú dõját a következó összefüggé ssel
kaphatod meg: vo= ACD. Ha a kezdõpillanatban nincs kezdõsebessé g (yo = 0), de van y0
kezdeti elmozdulás, akkor az amplí tûdõ A = }o.
o A moz8ás kinematikai é s dinamikai leí rásán kí vül né ha az eneí getikai leí rás vezetel leg-
ké nyelmesebb módon a megoldáshoz.

ké rdé seké s feladatok

Ké rdé sek

1. Harmonikus rezgõmozgástvé gez-e a szabadon esõ labda, ha atalajjal töké letesen ru-
galmasan ütközhet? Rajzoljuk le a mozgás kité ré s-idõ függvé nyé t!
2. Mi a felté tele annak, hogy a harmonikus rezgõmozgás kité ré s-,sebessé g- é s gyorsulás-
amplitú dóinak számé rté kei me geg y ezzenek?
3. Egy harmonikus rezgõmozgástvé gzõ test egyensú lyi helyzete stabilis, labilis vagy kö-
zömbös?
4. Mekkora a harmonikus rezgõmozgás egy teljes rczgé sre vonatkoztatott átlagsebessé ge?
Hogyan viszonyul ez a maximális sebessé ghez?
5. Egy rugón lé võ tömeg harmonikus rezgõmozgást vé gez.Yágjllkfé lbe a rugót! Helyez-
zük egymás mellé páthuzamosan a ké t fé lrugót, é s akasszunk kettõjükre közösen a tes-
tet! Hogyanváltozik meg a második rendszer rezgé sideje az ercdetihez ké pest?
6. Mekkora kité ré seseté n egyezik meg harmonikus rezgõmozgás során a kinetikus é s a
rugalmas energia?
7. Os szeteh etõ-e a harmonikus rezg õmozgás ké t egyenletes körmozgásból?
8. Hasonlí tsuk össze a következõ ké t rezgé sí ].
! = Astn (2cot)
J = 2A sin (ror)
9. Soroljunk fel olyan eseteket, amikor egy rezgõ rendszemé l miné l nagyobb csillapodás kí vá-
natos!

25v
10. Ha az izletekben lé võ rugós mé rlegeknek nem volna csillapí tásuk, a mutató csillapí -
tatlan rezgõmozgástvé gezne. Hogyan lehetne ilyen körüImé nyek között meghatároz-
ni a mé rlegre tett test tömegé t?
11. Hogyan mozog egy inga a Föld körül keringõ ûrhajóban?
12. A 10.38 ábra szerint az A é s ^B pontból egyszerre indul ké t azonos tulajdonságú test. Az
egyik szabadon esik, a másik lngamozgást vé gez. Melyik halad át elõbb a C ponton?
13. Mekkora munkátvé gez egy ingamozgástvé gzõ testen a köté lerõ?

,:: I

Ai ]

/'
",
l/
lr'
', -'u
c o_-
I

10.38 ábra

Feladatok

l.Egy 2 m hosszûlé gparnás sí nen egy test mozog 40 T sebessé ggel ú gy, hogy a sí n
vé geiné llevõ ütközõhJriel töké letesen rugalmasan tud ütközni (10.39 ábta), Határozztlk
meg a rezgõmozgás periódusidejé t é s frekvenciáját, valamint rajzoljuk Ie amozgás kité -
ré s_idõ függvé nyé t,ha az orí gõt a sí n közé ppontjábahelyezztik, é s az ütközé seket pilla-
natszer(inek tekintjük! (A mozgást a sí n közé ppontjábóI indí tjuk.) (T = 10 s;,f = 0,1 Hz)

s= 2m

l0.39 ábra

2.Egy rugóra akasztott test 15 s alatt 6 teljes rezgé sí vé gez28 cm-es amplitú dóval. Mek-
kora arezgé sidõ, afrekvencia é s a körfrekvencia? Irjuk fel a mozgás kité ré s-idõ össze-
függé sé t (%=o)t
(T =2,5 s;,f= 0,4 Hz,, @=2§I H7, ! = 0,28 m , sin (2,5I Hz,t))
3. Harmonikus rezgõmozgásí vé gzõ test amplitú dója 10 cm,rezgé sideje 1,5 s, kezdõfází -
sa 0. Mekkora a test kité ré se az indulás után 0,5 é s 1 s mú lva? Mekkora a kité ré se 1,5 s-
nál? (y(0,5) = 8,66 cm; y(1) =_ 8,66 cm; y(1,5) = 0))
4. Harmonikus rczgõmozgásí vé gzõ test a megfigyelé s kezdeté n 6 cm-re van az egyensú lyi
hetyzeté tõl, é s a szé Isõ rillapot felé mozog. Mekkora arezgé skezdõfáaisa, ha az amplitÚ-
dó 8 cm? Mehnyi idõ alatt é ri el a test a szé |sõ helyzetet, ha a rczgé sidõ 2 s?
(Qo=0,848 rad= 48,6": t _ 0,23 s)

258
 5. Ugyanabból a szé lsõ pozí ciõból egyszerre indí tunk egy 8 s é s egy 5 s rezgé sidejû har-
monikus rezgõmozgást vé gzõ testet. Milyen idõközönké nt találkozik a ké t test az in-
dí tás helyé n? (/ = 40 s)
6.Egy harmoniku s rczgõmozgáskité ré s-idõ függvé nye y = 0,25 m. sin (6,28 . Í .iut
| a.
fel a sebessé g-idõ é s gyorsulás-'idõ összefüggé sé ket! (v = l,,57 . co, (6,28 Hz. t);
f
a=-g,87
.sZ +.sin (6,28 Hz.t))
7 . 0J5 s rezgé sidejû harmonikus rezgõmozgás amplitú dója 2 dm,kezdõ fázisszöge 300'.
Mekkora a rezgõmozgást vé gzõ test sebessé ge é s gyorsulása az indulás után 0,02 s
mú lva? (v(0,02) = 8,19 ; a(0,0 z) =72,9
f P))
8. A 10.40 ábra egy harmonikus rezgõmozgástvé gzõ test kité ré sé tmutatja az idõ függvé -
nyé ben.

]0.40 ábra

a) Olvassuk le a grafikonról a rezgé sidõt, az amptitú dót é s a kezdõfázistt (T=I2 s;

Á = 8 cm, Qo=
"u)
b) Hatfuozzuk meg a mozgás sebessé g-idõ é s gyorsulás-í dõ összefüggé seit!
4.co, (0,52Hz.t +0,52),, a=-0,022
(v=0,042
$.sin (0,52Hz.t + 0,52 ))

c1 Abrázoljuk grafikonon ezeket az összefüggé seket!

9. Harmonikus rezgõmozgástvé gzõ test legnagyobb sebessé ge36 S,legnagyobb gyor-

+. Mekkoraarezgé speriódusideje é s amplitú dõja? (T=0,94 s; A=5,4 cm)

sulása 2,4
10. A szemé lyautó motorjának dugattyú ja jõ közelí té ssel harmonikus rczgõmozgást vé -
gez. A dugattyú egy fé l rezgé s alkalmával 10 cm utat tesz meg (lökethossz). Mekko-

ra a dugattyú maximális sebessé ge, ha a motor alapjaraí on üzemel? Mekkora a

#
maximális sebessé9g gP fordulatszám eseté n? (vr=4,19
perc * :vz=31,4 +)

259
11. Egy rugóhoz erõsí tett kocsi harmonikusrezgõmozgástvé gez. Arezgé s amplitú dója 30
cm, kezd õfázisaO, maximális sebes sé ge L,675 T.
a) Mekkoru arczgé sszám é s arezgé sidõ? (/= 0,89 Hz; T = 1,125 s)
b) Mekkora a maximális gyorsulás? (o^u*= g,rS
T)
c) Mekkora a kocsi kité ré se, sebessé ge é s gyorsulása az tnü:Jás utárr 0,35 s mú lva?
(y(0,35) = 0,278 m; v(0,35) - - 0,625
$; a(0,35) = -0,868 S)
IZ.Haegy rugóra2} dkg tömegû testet akasztunk, akkor az egyensú lyi helyzetben 5 cm-
rel van ryegnyú jtva. Mekkora tömegû testet akasszunk ugyaneí Te a rugóra, hogy aí ez-
gé sidõ I,2 s legyen? (m = 1,46 kg)
13. Egy teherautó tömege 4,5 t. Gödrös ú ton a kocsi karosszé riája 1Hz frekvenciával re-
zeg. Mekkora lesz a frekvencia, ha a kocsi visszafelé 2,5 t rakományt száIlí t? (/ = 0,8
Hz)
14.Egy 2kg tömegû testet egy 100 N rugóállandójú rugóra akasztunk, é s megvárjuk,
mí g egyensú lyi helyzetbe kerül. Ezután a rugón lé võ testet megemeljük ú gy, hogy a
rugó megnyú lása csak 15 cm legyen.
a) Mekkora amplitú dóval í ezeg a test, ha hirtelen elengedjük? (Á = 5 cm)
b) Mekkoru arezgé sidõ? (T=0,89 s)
c) Í rjuk fel a mozgáskité ré s-idõ összefüggé sé t! (y=5 cm,sin (7,07 Hz,t *
m
15. A 10.41 ábrán láthatõ 15 dkg tömegû kocsi az egyensú lyi helyzetbe é rve 0,4
') S

sebessé ggel mozog . Az egyensú lyi helyzeten való áthaladáskor a 75 N állandójú ru-
gók nyú jtatlan he|yzetûek. Felté telezve, hogy a rugók csak megnyú láskor fejtenek ki
erõt, mekkora amplitú dójú rczgõmozgással í ezeg a kocsi? (A= 1,8 cm)

10.4] óbra

16. 0,6 kg tömegû test 15 cm amplitú dõval3,A Hz frekvenciájú harmonikusrezgõmozgást

vé gezví zszintes talajon. Mekkora amozgás mechanikai energiája? (E=3,08 J)
17.Yí zszntes sí kon mozgõ 20 dkg tömegû kocsi olyan rugõhozvantögzí tve, amely össze-
nyomódáskor is erõt tud kifejteni. 0,24J munka befekteté sé vel a kocsit 5 cm-re távolí duk
elazegyensú lyi helyzeté tõl. Mekkora frekvenciájú rczgõmozgás alakul ki, ha elengedjük
a kocsit? (4,93 Hz)
18. Mekkora a földi másodpercinga lengé sideje a Holdon ( 8rr = * l' (T=4,9 s)
19. Ké t fonálinga közül az egylk 18 lengé sí vé gez,mí g amásik 22-t. Az elsõ inga hosszát
10 cm_rel megrövidí tve már 20 lengé st vé gez a másik 22 lengé sé nekideje alatt.
Mennyit kell mé g levágni a fonál hosszából, hogy azonos legyen a ké t lengé sidÕ?
(Al =7,4 cm)

260
1 1. Mechanikai hullámok

Bevezeté s
Hullámokról alkotott elké pzelé se mindenkinek van, hiszen ki ne indí tott volna ú tjara
é leté benlegalább egyszer tovagyûrõzõ lrl;Jlámokat egy tõ felszí né n. A hullámjelensé gek
igen látványosak is lehetnek, de a mindennapi é letünk szempontjából a jelentõsé gük en-
né l sokkal fontosabb.
Az ember a körny ezeté bõI é rkezõ információk tú lnyomó ré szé tlátással szerzí . A fé ny,
ami ilyenkor a szemünkbe jut, hullámtulajdonságokat mutat. Az embené válás fontos
mozzanata volt a beszé d kialakulása. A hang, amit hangké pzõ szerveink kibocsátanak é s
fülünkkel é tzé kelú nk,szinté n egyfajta hullám. Egé sz világunkat átalakí totta a XIX. szá-
zad vé gé nmegismert ú j hullámfé lesé g,az elektromágneses hullám, é s ekkor mé g nem is
beszé ltünk az atomfizikában is sikeresen alkalmazott hullámmodellrõl. Nyugodtan áIlí t-
hatjuk: hullámok né lkül nem lenne földi é let!
Ebben afejezetben a mechanikai hullámolaól lesz szõ, de a megismeré sre kerülõ rulajdon-
ságok nagy ré sze más hullámtí pusra is é rvé nyes, í gy bizonyos jelensé gek mé lyebb é rtelme-
zé sé reké sõbb kerüI sor.

11.1 A mechanikai hullám fogalma, fajtái

Egyik vé gé nrögzí tett gumiköté l másik vé gé tgyorsan rántsuk fel, majd vissza! A nyu-
galmában megzavaí t köté len a deformácí õ egyenletesen vé gighalad (11 .l ábra).

V = óll,

]].] óbra, A defornláció egyenletes sebesé ggel tejed

Nagy felületû kádba (hullámkád) töltsünk vizet, é s egy hegyes tarygyal é rintsük meg
egy pontb an a vu felszí né t ! A vu felszí rré nokozott zavar egyre növekvõ sugarú kör kerü-
lete menté n terjed tovább, mozgásbahozva a távolabb talá|ható ré szecské ketis (11.2 ábra).

261,
 ] l ,2 ábra. A zavar körhullám formájában terjed tovább

Mechanikai hullámról beszé lünk, ha egy rugalmas közegben valamilyen deformáció

továbbterjed.
E|õzõ pé ldáinkbaí Lazavaí kelté spillanatszeû volt. Ekkor áItaLábanrövid idõ után hely-
reáII az egyes ré szecské k egyensú lya, miközben a hullám továbbhalad.
Ha azonban a zavatkelté st periodikusan ismé teljtik, akkor az egé sz köté l, illetve a
hullámkád teljes felülete (hullámté r) egyidej û|eg rezgé sbe hozhaí õ ( 1 1.3 a, b ábra). Kü-
lönösen fontos az a speciális eset, amikor a rezgé sbe hozott ré szecské kharmonikus rez-
gõmozgást vé geznek, Ilyenkor harmonikus hullámokról beszé lünk. Könyvünkben csak
a harmoniku s hullámok tulaj dons ágaiv aI fo glalkozunk.

b)

] ] .3 ábra. Hullómkelté s a teljes hullómté rben

A különbözõhullámokat (nem csak a mechanikai hullámokat) elõször a terjedé s helye

szerint csoportosí tjuk: lé tezkegydimenziós (pontsoron terjedõ) hullám (pl. a gumiköté len
keltett hullám), felületi hullám (pl. a ví zhullámok) é s té rbeli hullám (pl. a hang).
Feszí tsünk ki egy hosszú (5-6 m) rugót! Ha az egyik vé gé né |oldalirányban megrantjuk,
egy hullámhegy vonul vé gig a rugón. Ha arugót az egykvé gé n hosszirányban kicsit össze-
nyomjuk, az elengedé s után a sûûsödé s szalad vé gig rajta (1L4 ábra).

] ],4 ábra. Transzverzális é s longitudinális hullámok rugón

|Jgyanezt aké tfé Ieindí tást kitûnõen vizsgálhatjuk csatolt ingasor segí tsé gé vel(11.5 áb-
ra). Csatolt ingákat kapunk, ha azonos hosszú ságûingekat fonállal vagy gumiszállal össze-
kötünk. (A csatolás ,,erõssé gé t" nehezé kkel szabályozhatjuk.) Ha a szé lsõ tngát kilendí tjük
nyugalmi á|Iapotábõl - a csatoláson keresztül -, a többi inga is lengé sbe jön. Csatolt inga-
soron mindké t tí pusú hullám elõállí thatõ.

262
 ] ].5 ábra. Csatolt,ingasor

A ré szecské krezgé sí ránya é s a hullámterjedé s lránya szerint megkülönböztetünk

transzver zális é s longitudinális hullámot.
Transzverzális hullámról beszé lünk akkor, ha az egyes ré szecské kmozgásának irá-
nya a hullám terjedé si irányátra merõleges.
Longitudinális hullám eseté n a ré szecské kmozgásának tányaegybeesik a hullám ter-
jedé sé nek lrányával.
Figyeljük meg a ké t hullámtí pus azonosságait é s különbsé geit!
tvtindlié t é setben_ig az,hogy az egyes ré szecské kazé rtjönnek mozgásba, mert a szomszé d-
ságukban lé võ ré szecské kerõt fejtenek ki rájuk. Szinté n hasonló tulajdonság, hogy a ré -
szé cské ka mozgás során csak rezgé sbe jönnek, az egyeí Isú lyihelyüket nem változtatják
meg. Mindké t tí pusú hullám terjedé sé hezidõszüksé ges. A hullámkelté s helyé tõl távol 1é -
võ7é szecské k ciat bizonyos idõ eltelté vel jönnek rezgé sbe, a hullám adott sebessé ggel
terjed.
Azt is é szrevehetjük, hogy a longitudinális hullám gyorsabban terjed, mint a transzver-
zális hullám. Longitudinális hullám mindenfé le halmazáIlapotú közegben lé trejöhet,
transzverzális hullám azonban csak a szllárd testekben. Több hullám egymás utáni kelté -
sekor megfigyelhetjük, hogy a transzverzáIis hullám eseté n hullámhegyek é s hullámvöl-
gyek, tongitú ainális hullám eseté n sûrûsödé sek é s ritkulások váltják egymást (11.6 ábra).

lllllll l l l ll lllllllllllll l l l l l l lllllllllllllll l l l l l

b)

] ] .6 ábra. Hullómhegyek é s hullónn,öl7yek, sûrûsödé sek é s ritkulások

Megjegyzé s: Mint láttuk, a hullám terjedé si sebessé ge függ a hullám tí pusától. Ez azza| hozható kaPcso-
latba, h6g} a ké tfajta hullám terjedé si sebessé ge a rugalmas közeg más-más fizikai tulajdonságaitól fÜgg. A
transzverzális hullám terjedé sekor az egyes ré szecské kközött nyí róerõk lé pnek fel, ebbõl kÖvetkezik,hogY ez
a fajta hullám csak sziláid testekben alakulhat ki. Longitudinális hullám ezze| szemben mindhárom halmazál-
tapótri anyagban terjedhet, mert a nyomásviszonyok iáItozása segí t a terjedé sben. Általánosságban elmond-
nátiut<, rróg/ a longitudinális hullám terjedé si sebessé ge legnagyobb a szllárd testekben, azután a folYadé kok
következnek. Leglassabban a gázokban terjed a hullám.

263
 Gumiköté l egyik vé gé ttögzí tvekeltsünk transzverzáIis hullámokatûgy, hogy elÕtte
a köté lre keskeny ré st tartalmazõ deszkalapot fûztünk (11.7 ábra) ! Akárhogyan is moz-
gatjuk a köté l vé gé t,a ré s után csak olyan hullámokkal találkozhatunk, amelyek a terje-
dé si irány é s a ré s által kijelölt sftban találhatók.
A jelensé get polarizációnak, a hullámot pedig lineárisan polarizált hullámnak neyez-
zük.

] ].7 ábra. Köté lhullám polarizációja

Ha a gumiköté lre egy másik deszkalapot is felfú zünk, amelyné l a ré s lránya merõleges
az e|sõ ré s irányiára, akkor a második ré s után nem é szlelünk hullámjelensé get (11.8 áb-
ra). Tehát egy transzverzáLis hullámot ké t egymásra merõleges, keskeny ré s segí tsé gé vel
ki tudunk oltani. IJgyanez a jelensé g longitudinális hultám eseté n termé szetesen nem ját-
szódik le, mert a longitudinális hullámban a ré szecské k mozgásiránya a terjedé s irányába
esik, í gy a hullám a ré sen teljes egé szé ben áthatol.
Minthogy a transzverzális hullám polarizálhatõ, a longitudinális hullám pedig
nem, a fenti kí sé rletsegí tsé gé velmeg tudjuk állapí tari egy hullám tí pusát.

] ] .8 ábra. Hullámkioltós keresztezett ré sekkel

l1,.2 A hullámmozgást leí ró fizikai mennyisé gek

Figyeljük meg ismé t, hogyan terjed a hullám a csatolt ingasoron! Té rí tsük ki oldal-
irányban a szé lsõ ngát é s engedjük el! Az ingalengõmozgást vé gez, amirÕl- tudjuk, hogy
kis kité ré sek eseté n jó közelí té ssel harmonikus rezgõmozgásnak vehetÕ.
Harmonikus hullámb an az egyes ré szecské kharmonikus rezgõmozgást vé geznek.
A ré szecské k mozgásának leí rására ugyanazokat a fizí ku mennyisé geket használjuk,
mint amelyeket a harmonikus rezgõmozgásnál megismertünk. A hullámforrás é s egyben
minden ré szecske ugyanannyi idõ alatt vé gez egy rezgé st, ez aí ezgé sidÕ.
A rezgé sidõ reciproka a frekvencia, amelyet a hullám frekvenciájának is nevezünk.
A ré siecské kseLessé ge a harmonikus rezgõmozgásnak megfelelõen pillanatról pilla-
natra váItozk,, mí g a hullám, mint a kí sé rletekbenláttuk, állandó sebessé ggel halad to-
vább. Mit is é rtsünk tehát a hullám terjedé si sebessé gé n?

264
 Megfigyeltük, hogy a hullámforrástól távol Ié võ ré szecské kké sõbb kezdik meg rezgõ-
mozgásukat, mint a közelebb lé võk. Ebbõl következik, hogy egy adott idõpillanatban a
rezgé snek más fázisában vannak, mint a közeliek. A hullám tededé sekor tulajdonké ppen
különbözõ rezgé si állapotok, fázisok terjednek tovább. Miné l távolabb van egy ré szecske
a hullámforrástól, annál ké sõbb é r elhozzá egy adott rezgé si fázis.
Arezgé s fázisának terjedé si sebessé gé tnevezzik a hullám terjedé si (fázis-) sebessé -
gé nek. A fázissebessé g jele: c, megkülönbözteté sül a ré szecské ky sebessé gé tõl.

Figyeljünk meg egy transzverzáIisan terjedõ hullámot a csatolt ingasoron! Az egyes ré -

szecské k hullámfonástól távolodva egyre ké sõbb kezdik meg í ezgõmozgásukat, í gy egy-
re nagyobb fáziské sé ssel mozognak a hullámforráshoz ké pest. Ha ez a fáziské sé s é ppen
2lt, akkor a hullámté rben |é võ ré szecske pontosan akkor kezdi meg a mozgását, amikor a
hullámfonás az elsõ rezgé st befejezte, illetve a második rezgé st kezdi. A ké t pont tartósan
együtt mozog, azonos mozgásállapottal rendelkezik. (Azonos fázisban vannak.) A rugal-
mas pontsoron eközben pontosan egy hullámh"gy é s egy hullámvölgy (egy hullám) kelet-
kezett (11.9 ábra).

I I

l.- ,1 -----t

]].9 ábra. Hullámhossz transzverzális hullám eseté n

Az egymáshoz legközelebb lé võ, azonos fázisû pontok távolságát hullámhossznak ne-

veznik. A hullámhossz jele a görög 2 (lambda), mé né kegysé gem.
A hullámhossz nem más, mint egy hullámhegy é s egy hullámvölgy együttes hosszú sá-
ga. A hullámhossz az a távolság, amelyre a hullámforrás egy teljes rezgé sideje (teljes pe-
riódusa) alatt eljut a hullám deformációja. Ebbõl következnek a

h_cT _Í ,
illetve

,_hí =*
összefüggé sek, amelyek a hullámterjedé s alapösszefüggé seí .
Longitudinális hullámok eseté ben a sûûsödé sek é s ritkulások nehezebben áttekinthetG
ek, mint a transzverzáIis hullámhegyek é s hullámvölgyek (11.10 ábta), de ebben az eset-
ben is teljesülnek a hullámterjedé sre vonatkozõ elõzõ megállapí tásaink.

ll llll lllllillllllll l ll l l l llllllllllll l l l l l l llllltlll

1_-a
11 .10 ábra. Hullánthossz longitudinális hullám eseté n

265
 Kidolgozott feladat

Egy köté I vé gé t3 Hz frekvenciával mozgatjuk. A hullám terjedé si sebessé ge a köté len

a hullámhossz, é s mekkora fáziskülönbsé ggel mozognak a köté l
S
egymástólZ m-te Ievõ ré szecské i?
Megoldás:

Í =3Hz
c-154S
x -2m
A hullámterjedé s összefüggé seibõl :

1q ITl

L_9=:-'5 m
'u- í - 3Hz-=5
Az 5 m hullámhosszú ság 2t fániselté ré snek felel meg, az egyenes arányosság miaí t 2
m távolságban a fáaiselté ré s:

!=ru+"
Kiegé szí té s;Próbáljuk meghatározni, hogy a hullámforrástól x távolságban lé võ té szecske a hullámkelté s
kezdeté tõI számí tott r idõ mú lva mekkora kité ré sselrendelkezik (11.11 ábra)!

] ] .] ] ábra, Haladó hullóm matematikai leí rásóhoz

Az x=0 koordinátájú helyen lé võ hullámforrás mozgását leí ró fú ggvé ny:

J = Asin (ar)

A hullámfonástól x távolságb an\é võ ré szecské hez a hullám |= L idõvel ké sõbb jut el, í gy a ré szecske ennek

az idõnek megfelelõ fáziské sé ssel mozog:

} = Ásin (al(r- r'))

y = Á sin (,(, -:))

266
Figyelembe vé ve az ,=! é sa h= cT összefüggé seket:

) = Ásin (r4+-;))

Ezt az öszefü ggé s t hullámfü ggvé nynek nev ezziJk.

s

A hullámfüggvé ny jól rámutat a hullám jellegzetes tulajdonságaí ra, aí í a,hogy idõben é s té rben periodikus je-
lensé grõl van szó. A hullám idóbeli periódusa T, egy ré szecske rezgé sideje, a té rbeli periódusa /., a hullám-
hossz. Ez azí jelenti, hogy ha egy pontot vizsgálunk, az T idõközönké nt van ugyanabban a fázisban, ha pedig
ugyanabban az idõplllanatban né zzik az egé sz hullámteret, akkor /. távolságonké nt találunk ugyanolyan fá-
zisban lé võ pontokat.

11.3 Hullámok visszaverõdé se rugalmas pontsoron

Gumiköté l egyik vé gé trögzí tsiik, majd indí tsunk el rajta egy hullámhegyet! Elé rve a rög-
zí té st,a hullám visszaverõdik, mé gpedig hullámvölgyké nt halad visszafelé (l1,I2 ábra).

I1 .]2 ábra. Visszat,erõdé s rögzí tett vé grõl

Ha azonban a gumikötelet hosszabb fonál segí tsé gé velrögzí tjük, ennek megfelelóen a
köté l vé ge nem rögzí tett (szabad vé g), akkor a hullámhegy hullámhegyké nt verõdik vissza
(11.13 ábra).
Tapasztalatainkat ú gy foglalhatjuk össze, hogy rögzí tettvé grõI ellenté tes fázissal, mí g
szabad vé grõI azonos fázissal verõdik vissza a hullám.

11.]3 ábra. Visszaverõdé s szabad yé grõl

11.4 Hultámok talátk ozása, interferencia

Áilí tsunk fel ké t hangszórõt egymástól kb. 1 m távolságra, é s szólaltassuk meg õket
hanggenerátor által keltett 300 Hz frekvenciájú hanggal! A tanterem bizonyos pontjaiban
erõteljes hangot hallunk, más helyeken alig é szleljük a hangot.

267
 Egy bot mindké t vé gé reerõsí tsünk fel egyenlõ hosszú ságú gumikötelet, amelyek má-
sik vé gé tegy harmadik gumiköté llel közös pontban csomózzunk össze ú gy, hogy a köte-
lek egymással 120o-os szöget zátrjanakbe|. Az utóbbi köté l másik vé gé tpedig rögzí tsük
té len hul-
( 1 l. 14 a ábra)! Ha a botot függõleges sí kban rezegtetjük, akkor mindké t gumikö

láin alakul ki. A ké t hullám a közös pontban a szupe{pozí ciõ elv alapjan eredõ hullámot
hozlé tre a harmadik köté len.

11 .14 ábra. a) Hullámok találkozósa rugalmas pontsoron;

b) Maximólis erõsí té s; c) Kioltás

Ké t vagy több hullám egyidejû talákozásakor kialakuló jelensé geket hullám-szuper-

pozí ciónak nevezzük.
Vizsgáljuk meg a kí sé rletieszközünk által lé trehozhatõ eredõ hullámokat! Ha a bot
mindké t vé gé tegyszeí Te emeljük, illetve süllyesztjük, akkor a bot ké t vé ge (a ké t hullám-
forrás) azonos fázisban í ezeg, ezé rt a ké t hullám is azonos fázisû. Az egyenlõ hosszú sá-
gok é s az azonos terjedé si sebessé g miatt a hullámok a találkozási pontban is azonos fázi,
sú ak, í gy maximális kité ré sazonos irányû maximális kité ré sseltalálkozk, vagyis a ké t
hullám erõsí ti egymást (lI.14 b ábra).
Ha a botot közé ppontja körül fel-le forgatjuk, akkor a rczgé sek é s egyben a kialakuló
hullámok ellenté tes fázisú ak. Az ellenté tes fázissal találkozó hullámok, az azonos nagy-
ságú , de ellenté tes irányú kité ré smiatt mindig zé rus eredõthoznak lé tre, kioltják egymást
(II.14 c ábra).
Ha a hullámok fázislctilönbsé ge nem zé rus vagy 7T, akkor - a rezgé sek összeté telé né I
megállapí tottakhoz hasonlóan - különbözõ amplitú dójú é s fazisû eredõ hullámot kapunk.
Erdemes megvizsgá|ni azt az esetet, hogy milyen következmé nyekkel jár,ha az egyik
összetevõ köté l hosszát megváltoztatjlk. (A hullámforrások fáziskülönbsé ge legyen zé -
rus!) A hosszabbik köté len a hullámnak több utat kell megtenni atalálkozásig, í gy amá-
sik hullámhoz ké pest fáziské sé sselé rkezik a közös pontba. A jelensé g olyan, mintha kü-
lönbözõ fázissal indí tottuk volna a hullámokat az azonos hosszú ságú köteleken. Ha a fá-
ziselté ré s elé ri a lt-t, a ké t hullám - a fentiek szerint - maximálisan gyengí ti (azonos amp-

268
litú dó eseté n kioltja) egymást. Tovább növelve a kötelek hosszának különbsé gé t, a fázis-
különbsé g elõbb-utóbb elé ri a2lt-í , é s ismé t maximális erõsí té stfogunk tapasztalni.
A gondolatmenetet általánosí tva arra a megállapí tástajuthatunk, hogy a hullámok ta_
lálkozásakor azonos fází sû hullámforrások eseté n erõsí té st tapasztalunk, ha a fáziskülönb_
sé g npáros számú többszöröse, gyengí té st,ha afázisktilönbsé g rcpáratlan számû többszö-
röse (11.15 a, b ábra).

3,5 x

1 1 1 5'?r?;"'#T kioltás
í li:::::{ff,::,

(Az erõsí té s, illetve gyengí té sfelté tele a hullámhossz segí tsé gé velis megfogalmazhatõ:
erõsí té s következik be, ha a hullámok ú tkülönbsé ge a fé lhullámhossz páros számûtöbbszG
röse, gyengí té spedig, ha az ú tkülönbsé g a fé lhullámhossz pfuatlan számû többszöröse.)
Ahhoz, hogy ezek a jelensé gek számunkra é szlelhetõek legyenek, szüksé ges felté tel,
hogy a hullámok fáziskülönbsé ge állandó legyen.
Ké t hullámot koherensnek nevezzink, ha fáziskülönbsé gük állandó.
A koherens hullámok szuperpozí ciõjakor lé trejövõ jelensé geket interferenciának ne-
vezzik.
Az elõzõ pé ldáinkban az azonos frekvencia garaní álta a koherenciát.

Kidolgozott feladat

Egy Y alakú gumiköté l egyik ága 25 cm, másik ága 37 ,5 cm hosszú . A ké t ág vé geit
azonos Í = 5 Hz frekvenciával, azonos amplitú dóval é s fázisban mozgatjuk. A hullám
terjedé si sebessé ge 1,25 !l. Milyen mozgás alakul ki a harmadik ágban?
Megoldás:
f
t=25 cm, l'z= 37,5 cm

Elõször számí tsuk ki a kialakuló hullámhosszat!

tI|LJo< ITl
)_L _
^
S
5Hz =0.25m

A gumiköté l ké t ágánakhosszkülönbsé ge |z- |,t = 37,5 cm - 25 cm = I2,5 cm, ami a

hullámhossz fele. Mivel aké t ágban azonos amplitú dóval é s azonos fázisban keltetté k
a rczgé seket, í gy u th"lönbsé g é ppen kioltást okoz. A harmadik ágban tehát nem
!
alakul ki hullám.

269
 11.5 ÁttOtrullámok rugalmas pontsoron
Az á||õhullámok az interferencia gyakran elõforduló speciális esetei. Akkor keletkez-
hetnek, ha egymással szemben haladó, azonos frekvenciájû é s amplitú dójú hullámok ta-
lálkoznak.
Rögzí tsük egy hosszú (5-6 m) gumiköté l egyik vé gé t,ezutánkeltsünk állandó frekven-
ciával hullámokat a köté len! A keltett é s a vé grõl visszaverõdõ hullámok talá|kozásakor
megfelelõ rezgé sszám eseté n a köté len olyan hullám alakul ki, amelyné l egy hullámhegy,
illetve -völgy nem fut vé gig a köté len, hanem állandó helyen találhatÓ.
A köté l egyes pontjai ktilönbözõ amplitú dóval rezegnek. Vannak olyan pontok, ahol ez
az amplitú dó maximális. Ezeket duzzadóhelyeknek nevezzük. Ké t duzzadõhely között fé -
lú ton Óty* pont találhatõ, amely nem is í ezeg,nyugalomban van. Az ilyen pontot csomÓ,
pontnak nevezztik (11.16 a ábra).
Ké t csomópont közötti pontok egyszelTe kezdik a rezgé süket, tehát azonos fázisban
vannak. Amí g ké t adott csomópont között a ré szecské kegy irányba mozogva hullámhe-
gyet ké peznek, addig a csomópontok ellenkezõ oldalain a ré szecské k hullámvölgyet raj-
zolnak ki. A köté l gyors mozgásamiatt azonban hullámhegyek é s -völgyek egy ,,orsóalak-
ká" olvadnak össze a szemünkben (1I.16 b ábra). Egy orsóban a csomópontok távolsága
(é s egyben a duzzadóhelyeké is) a hullámhossz fele.

F +
---{

11.16 ábra, a) Duzzadóhelyek é s csomópontok;

b) Orsó alakú óllóhullámok

A kí sé rletszerint azonban csak jól megv áIasztottrezgé si frekvenciák eseté n jön lé tre ál-
lóhutlám, más esetekben nem látunk idõben állandõ alakzatot.
Vizsgáljuk meg, hogy mi a felté tele az állõfulllám kialakulásrának! Használjuk ehhez a
ILI/ ábrán látható eszközt, ahol a motor segí tsé gé velkülönbözõ frekvenciájú hullámo-
kat tudunk kelteni!

l1,17 óbra. Allóhullómok elõállí tása motor segí tsé gé vel

270
 Azt tapasztaljuk, hogy akkor áIl eIõ állóhullám, ha a köté lre a ké t rögzí tett vé g közé
egé sz számú , (I,2,3 stb.) orsó (fé lhullrám) fé r rá (11.18 ábra). Mivel a köté l hossza é s a ter-
jedé si sebessé g állandó, ezé ft meghatározott hullámhosszú ságú hullámokat csak meghatá-
rozott frekvenciájû rezgé sek tudnak kelteni.

11.18 óbra. Különbözõ lehetõ§é gek

ál l ó hul lámok kialakí tá s ára

ÁttOtruU,imokat nemcsak rögzí tettvé gûesetekben lehet lé trehozni, hanem akkor is, ha az
egyik vagy mindké t vé g szabad. Ezeket a jelensé geket nem köté llel, hanem fé m_ vagy fapál-
cák alkalmas helyen való rõgzí té sé veltudjuk bemutatni. Az állóhullámok kialakuhsáak
fontos szabálya, hogy arögzí té si pontokban mindig csomópont, a szabad vé geken mindig
duzzadõhely alakul ki. Ennek megfelelóen a 11. |9 a, b ábra egy, illetve ké t szabad vé ggel
rendelkezõ e setekben kialakuló állóhullámokat mutat.
Áttotrunamok longitudinális hullámokkal is kelthetõek.

1].19 ábra. Áilahullómok szabad t,é 8|el rendelkezõ esetekben

Kiegé szí té s:Számí tsuk ki, hogy egy / hosszú ságú rugalmas pontsoron milyen frekvenciájú hullámok tud-
nak kialakulni!

Ahullámterjedé sisebessé gelegyenc! A11.18é s lLIgbábraalapjáné szrevehedük,hogyhaapontsormind-

ké t vé ge figzí tett vagy szabad, akkor olyan hullámok tudnak kialakulni, ahol a pontsor hossza a fé lhullám-
hossz egé sz számí többszöröse. Rögzí tett vé gné lez csomóponttól csomópontig, szabad vé g eseté n ú lzzadõ-
helytõl duzzadõhe|yig tart. Ennek alapján ezt aké t esetet közösen tárgyalhatjuk,
7=2!, ahol i a fé lhultámok száma, tetszõleges pozití v egé szé rté k.Az f =$ összefüggé st
'=*,ahonnan
felhasználva:

Ji -7i,t

Tehát a lehetsé ges frekvenciák egy legkisebb frekvencia (alapfrekvencia) / egé sz számí többszörösei.
=
fi
271
Ugyanez a gondolatmenet az egy szabad vé ggel rendelkezõ pontsor eseté n arí a vezet, hogy állóhullám akkor ala-
kul ki, ha a pontsor hossza a hullámhossz negyedré szé nek práratlan számú többszörösé vel egyenlõ (1 1.19 a ábra).

illetve

lnnen a frekvenciák sorozatára az

Qi+t)
',=(û)
összefüggé st kapjuk, tehát ezí tta| az f =fi a\apfrekvencia páratlan számû többszöröseit.

11.6 Felületi é s té rbeli hullámok

A ké tdimenziós hullámok vizsgá|atához használjuk a korábban miár megismert hullrám-
kádat!
Cseppentsünk egy csepp vizet a hullámkádban lé võ ví z felszí né re!A keletkezett zavaí
egyre ncivekvõ sugarú kör menté n (körhullám formájában) minden irányban terjed tovább.
Abból, hogy a hullám kör alakot vesz fel, arra következtethetünk, hogy egy adott kÖzeg-
ben a terjedé s sebessé ge minden irányban ugyanaz.
Cseppentsünk egymás után több cseppet egyenletesen a vlzfelszlné re! Egymástól egyen-
lõ távolságra kör alakú hultámhegyek é s hullámvölgyek követik egymást (11.20 ábra).

]1 .20 ábra. Hullámfi,ont körhullámok eseté n

Az azonos fázisban lé võ pontok a hullámkelté s helye körül koncentrikus körökönhe-

lyezkednek el. Együtt hullámfrontot alkotnak.
A hullám terjedé si sebessé ge ez esetben az egyes hullámfrontok terjedé si sebessé gé -
vel egyenlõ, mí g a hullámhossz nem más, mint ké t egymáshoz legközelebb vonulõ azo-
nos fázisú hullámfront távolsága.

272
 Keltsünk körhullámokat ví z felszí né na I1.2I ábtánláthatõ eszközzel. A rögzí té s he-
lyé nek váItoztatásával a keltett hullám frekvenciája befolyásolható. Azt tapasztaljuk, hogy
rövidebb ,,rezgõ nyelv" eseté n (a frekvencia növekedé sé vel) a hullámhossz csökken. Ez
összhangban van a korábban tanultakkal, miszerint a hullámhossz é s a frekvencia adott
közeg eseté n egymással fordí tottan arányos.

] ].2] ábra. Körhullóm elõállí tását,a szolgáló berendezé s

Ví z felületé n egyenes hullámokat is tudunk kelteni pl. ú gy, hogy az elõbbi eszköz vé -
gé re csú cs helyett vé kony mûanyag lapot erõsí tünk (II.22 ábra). Az í gy keltett hullá-
moknáI a hullámfrontok olyan egyenesek, amelyek merõlegesek a terjedé s lrányára.

]1.22 ábra. Egyenes hullánlok lé trehozása

A körhullámok háromdimenziós megfelelõi a gömbhullámok. Gömbhullám eseté n a

hullámfrontok koncentrikus gömbfelületek,pl. vu alatti robbantások alkalmával vagy egy
csattanás eseté n ilyen hullrámok keletkeznek.
Az egyenes hullám té rbeli megfelelõje a sí khullám. Itt az azonos fázisû pontok sí kokon
helyezkednek el. Az egyes hullámfrontok olyan párhuzamos sí kok, amelyek merõlegesek
a terjedé s irányátra.

11.7 Felületi hullámok interferenciája

Ké t egyenlõ frekvenciájú , azonos amplitú dójú hullám taláIkozásánállejátszõdó inter-
ferenciajelensé geket szinté n hullámkádban lehet megfigyelni, ha az elõzõ alfejezetben
megismert hullámkeltõ eszközt olyan vé ggel látjuk el, amelynek ké t mereven összekötött
csú csa van.
A kialakuló interferenciaké p igen é rdekes (l1.Z3 ábra). A ví zfelület egyes pontjai
nyugalomban maradnak, más pontok igen nagy amplitú dõval rezegnek. Ez - az egydi-
menzióban már megismert - kioltási é s erõsí té si jelensé geknek köszönhetõ.

273
 11 .23 ábra. Ké t pontszerû hullámJbrrós által keltett hullómok

Elõször az erõsí té sihelyeket keressük meg! A merev összeköté s biztosí tja, hogy aké t
hullámfonás azonos fázisban kelti a hullámokat, í gy a hullámté r egy adott P pontjában ak-
kor é szlelünk maximális erõsí té st, ha a hullámfonásoktól (F|, F) mé rt távolságok különb-
sé ge a hullámhossz felé nek páros számú többszöröse (11.24 ábra).

V,-,,l_ 2k+,

atrol k tetszõleges termé szetes szám.

11.24 ábra. Kioltási é s erõsí té si helyek

felüIeti hullámok eseté n

Kiottási helyeket ott találunk, ahol az ú tkülönbsé g a hullámhossz felé nek páratlan szá-
mú többszöröse.

V,- ryl_ (zt< -n+

Azoknak a pontoknak a helye a sí kon, amelyekre teljesül, hogy ké t adott ponttól mé rt

távolságuk különbsé ge nem zé rus állandó, hiperbola. Elmondhatjuk tehát, hogy ké t azo-
nos frekvenciájú é s amplitú dójú hullrám eseté n a kioltási é s az erõsí té si helyek (egy kivé -

274
tellel) hiperbolakon helyezkednek et (11.24 ábra). (Az egyetlen kivé tel az erõsí té s t = 0
esete, amikor is a pontok helye egy egyenes.)
Ha a ké t hullámforrás frekvenciája egy kicsit elté r egymástól, akkor a hullámté r egy
adott pontjába é rkezõ hullámok fázisktilönbsé ge lassan iáltozik. Í gy u kialakuló interie-
renciaké p is folytonosan váItozõ lesz. Kis elté ré sekeseté n ez aváltozõké p mé g szemmel
követhetõ.
Rendszertelenül kelten hullámok eseté n azonban egyáltalán nem teljesül a koherencia
felté tel, ezé rt ilyen esetekben nem tapasztalunk interferenciajelensé get.

11.8 Felületi hullámok visszaverõdé se

Keltsünk sfthullámot a hullámkádban, é s figyeljük meg, hogy mi törté nik, ha a hullám
ûtjába sft falat helyezünk! A hullám sfthullámké ntverõdik vissza
a fa]ról. Ha a sfthul-
lám frontjapárhuzamos volt a fallal, akkor a visszavert hullámé is párhuzamos marad; ha
szöget bezáró volt, akkor a visszavert hullám is meghatározott szöget zátrbe a fallal (lI.25
a, b ábra).

\
\
\
11.25 ú bra. Egyenes hltllám viss;averõdé se l1 .2ó óbra. Egyenes hullám visszaverõdé se
sí k falról parabolafelületrõl

Ha a sí khullám görbe felületrõl verõdik vissza, a hullám frontja nem marad egyenes.
Különösen é rdekes az az eset, amikor parabola alakú visszaverõ felülettel kí sé rletezünk.
Ilyenkor a visszavert hullámok egy ponton haladnak át. A parabola alakú felület a rá esõ
sfthullámokat összegyûjti (fokuszálj a). Azt a pontot, ahol a hullrámok összegyûlnek, apa-
rabola fókuszpontjának nevezzük. (Hasonló elven mûködik a fé nytanban használatos pa-
rabolatükör, vagy a mûholdas adások vé telé né használt
l parabolaantenna is.) A jelensé g
megfordí tottját é szleljük, ha a parabola fókuszpontjából körhullámokat indí tunk. A
visszaverõdé s után a hullám sfthullám formájában halad tovább (lI.26 ábra).

275
 Hasonló jelensé ghez jutunk, ha ellipszis belsõ oldaláról visszavert hullámokat vtzsgá,
lunk. Amennyiben a hullám egy jól meghatiározott pontból indul, a visszaverõdé s után az
egé szhullámfront egy másik ponton halad át.Ha a hullámokat a második pontból indí t-
juk, akkor az e|sõ pontban fognak találkozni. Ezeket a pontokat - a parabolához hasonlÓ-
an _ az ellipszis eseté ben is fókuszpontoknak nevezzük. A fókuszpontok rajta vannak az
ellipszis egyik tengelyé n, é s a másik tengelyre né zve szimmetrikusan helyezkednek el
(lI.27 ábra).
kí sé rletezzidrnk továbbra is körhullámokkal !

Ha körhullámot sft falnak ütköztetünk, a visszavert hullám olyan körhullám, amely az

eredeti hullám kiindulási helyé nek a sft falra vonatkoztatott tükörké pé bõllátszik kiindul-
ni (1I.28 ábra).

l 1 .27 óbra. Körhullám visszaverõdé se 11 .28 ábra. Körhullám t,isszayerõdé se egyenes

eIlipszisfelületrû felületrõl

A különbözõ visszaverõ felületek váItozatos hullámfrontokat állÍ tottak elÕ, egy dolog
azonban közös volt minden esetben: visszaverõdé s után a hullámhegyek é s -völgyek tá-
volsága, tehát a hullámhossz megegyezett a visszaverõdé s elõtti hullámhosszal. Minthogy
visszáverõdé skor a terjedé si sebessé g sem változk,, hiszen a közeg lgyanaz marad, a hul-
lám frekvenciája í s válí ozatlan lesz.

A hullámok visszaverõdé sé nek törvé nyszeûsé g eit vizsgáljuk a legegy szeûbb esetben,
egyenes hullámok sft falról törté nõ visszaverõdé sé né l!
Mivel a hullámfrontok mindig merõlegesek a terjedé s kányátra, ezé t a hullám szemlé lte-
té sé rea hullámfrontok helyett a hullám terjedé sé neklrányát fogjuk váIasztani (II.29 ábta).

11,29 ábra. A visszaverõdé s jellemzõ mennyisé gei

276
 A hullám beesé si helyé n afaLramerõlegesen emelt egyenest beesé si meró'legesnek ne-
vezziJk. Törté neti okok miatt beesé si szögnek (a) a beesõ hutlám terjedé si iányaé s a be-
esé si merõleges által bezí rt szöget nevezzük. Visszaverõdé si szög (§) avisszavert hullám
terjedé si iánya é s a beesé si merõleges által bezátrt szög.
Kí sé rleteink azt mutatták, hogy a beesõ hullám ugyanakkora szöget zár be a beesé si me-
rõlegessel, mint a visszavert hullám,tehát a beesé si szög é s a visszaverõdé si szög egyenlõ.
A visszaverõdé s törvé nye ezek után ké t pontban foglalható össze:
1. A beesõ hullám terjedé si lránya, a beesé si merõleges é s a visszavert hullám terjedé -
si iránya egy sftban van.
2. A visszaverõdé si szög egyenlõ a beesé si szöggel (u _ b.
Kiegé szí té s:Rugalmas pontsoron terjedõ hullámoknál láttuk, hogy ha a rezgé skelté st periodikusan folytat-
juk, alkalmas frekvenciák eseté n a vé gekrõl visszaverõdõ hullámok interferencia ré vé nállóhullámokat tudnak
lé trehozni.
Ez a jelensé g felületi é s té rbeli hullámok eseté n is tapasztalható,az egydimenziós esethez ké pest sokkal vál-
tozatosabb formákban.
Ké szí tsünk különbözó alakú drótkereteket é s mosószeres oldatot! A kereteket az oldatba mártva rajtuk hár-
tyák alakuljanak ki. A drótkeretek periodikus mozgatásával elé rhetjük, hogy rajtuk felületi állóhullámok ala-
kulnak ki. Mivel ebben az esetben is csak alkalmas frekvenciák eseté n alakulnak ki állóhullámok, a bonyolul-
tabb alakzatok elóállí tásához laza csuklóra é s sok gyakorlásra van szüksé g.
Né hány ilyen alakzatot mutat a 1 1.30 ábrasor.

11.30 ábra. Felületi ú llóhullámok hórtlákon

Felületi állóhullámokat alakí thatunk ki rugalmas lemezeken is a következõké ppen. Szórjunk közé pen rögzí -
tett ví zszintes lemezre finom homokot! Hozztlk rezgé sbe alemezí hegedûvonóval ú gy, hogy közben az uj-
junkkal bizonyos pontokban megé rintjük a lemezt! A lemez rezgé sé nek hatására a homokszemcsé k adott vo-
nalak menté n gyülekeznek (csomóvonalak). Ezeka csomóvonalak megfelelnek az egydimenziós eset csomó-
pontjainak. Itt kioltási helyek alakulnak ki, Bizonyos helyeken egyáltalán nem marad homok. Ezek az erõsí -
té si helyek.
A 1 1.3I ábra né hány variációt mutat be a lehetsé ges esetek közül. Az ábrákat elsõ megalkotójukról Chladni-
fé |e (l7 5G1827) porábráknak nevezzük.

] 1 .3 ] óbra. Chladni-ábrák rugalnlas lemezekcn

277
 11.9 Felületi hullámok töré se
Hullámkádban üveglemezek berakásával hozzurk lé tre seké lyebb é s mé lyebb ví zré te-
geket! Ha a keltett egyenes hullám a seké lyebb ré teghez é r, a hullám hullámhossza csök-
ken. Látványosabb a jelensé g ,ha ahullámkádat eleve ké t ré szre osztjuk, egy seké lyebb é s
egy mé ly ebb ví zré teg"ttatáImazõra. igy közvetlenül is összehasonlí thatjuk a keletkezõ
hullámok hullámhosszait (l I.32 ábra).

I1rlr 1ll 1,1,rlr

] ] .32 ábra. Hullánlok különbözõ nú lysé gû ví zré tegekben

Mivel a hullám kelté sekor adott frekvenciávalmozgatjuk a hullámke|tõlé cet, a hullám-

hosszak elté ré secsak a terjedé si sebessé gek különbözõsé gé bõI származhat. Mé gpedig a
c = hí összefüggé s miatt a ké t mennyisé g egymással egyenesen arányos. seké lyebb ví z-
ben lassabban terjed a hullám, tehát a hullámhossz is kisebb.
Indí tsunk olyan egyenes hullámokat, amelyek a seké lyebb é s mé lyebb vu határára 0"
é s 90o közötti beesé si szöggel é rkeznek. (Beesé si szögön itt is a visszaverõdé sné l megis-
mert fogalmat é rtjük.) A mé lyebb vubõl a seké lyebbe átlé põ hullám frontjának iránya-
é s egyben a hullám terjedé sé nekiranya - megváItozlk. Ezt máské ppen ú gy fogalmazzllk,
hogy a ké t közeg hatfuán átlLé põ hullám megtörik (11.33 ábra).

11.33 ábra. Hullámok töré se

A megtört hullám jellemzé sé te atöré si szöget használjuk, amely a megtört hullám ter-
jedé si irányának a beesé si merõlegessel beziárt szögé t jelenti.

278
 Pontos megfigyelé sek é s elmé leti meggondolások alapján a töré s törvé nye a következõ:
1. A beesõ hullám terjedé si iránya, a beesé si merõleges é s a megtört hullám terjedé si
iránya egy sftban vannak.
2. Aké t közeg hatfufua merõlegesen é rkezõ hullám töré s né lküt halad tovább.
3. Ha a beesé si szög a> 0, akkor hozzá olyan B tOré si szög tartozik, amelyre

sina all,
2al
sinp=

Az állandõt nr,r-Eyel jelöljük, é s a 2. közeg l.-re vonatkoztatott töré smutatójának ne-

vezzik. A töré smutató a terjedé si sebessé gekkel hozhatõ összefüggé sbe.

c,
fl", = J-,
C2

ahol c, az e\sõ, c, a második közegben a hullám terjedé si sebessé ge.Í sy

Ké t közeg közül a hullám terjedé se szempontj ábõl aztnevezzük sûrûbbnek (hullámta_

ni sûrûsé g), amelyben a hullám terjedé si sebessé ge kisebb.
Ha a hullám hullámtanilag ritkább közegbõl hullámtanilag sú rûbb közegbe lé p át, ak-
kor c, ) cz, amibõl a> B következik, tehát a hullám a beesé si merõleges felé törik.
Haahullámsûrûbbközegbõlritkábbközegbehalad, cI<c2,tebáto,<P,ahullámabe-
esé si merõlegestõl törik.
Ritkább közegbõI sûûbbe va|õ átlé pé skora> B miatt tetszõ|eges a-hoz mindig taIáI-
hatunk neki megfelelõ P szöget, viszont fordí tott esetben minden közegpáma lé tezik egy
jól meghatározott a határszög, ame|yhez 90o töré si szög tartozIk.

Srn dh = fr2J

Enné l nagyobb beesé si szög eseté n a hullám nem lé p be a ritkább közegbe, hanem a ha-
tárfelületrõl visszaverõdik. A jelensé get teljes visszaverõdé snek (total reflexió) nevezzük
(II.34 ábra).

l ] ,34 ábra, Teljes visszaverõdé s

279
 Erdemes megfigyelni a következõjelensé get: vonuljon egy hullám az I. közegbÕl a be-
esé si szög mellett a2. kõzegbe F töré si szöggel! Ha most megfordí tjuk a hullám ûtját, é s
a 2. közé gbõl indí tunk egy hullámot B beesé si szöggel, akkor az az 1. közegbe a töré si
szöggel fóg átlé pni. Mindezt nagyon egyszerûen bizonyí thatjuk, ha figyelembe vesszük,
hogy a második átlé pé skor

l
\,z=
-;
nz..l

ami a töré smutató terjedé si sebessé gekkel való kapcsolata miatt nyilviánvalÓ.

Kidolgozott feladat

Egy mechanikai hullám 10o beesé si szög mellett ví zbõlüvegbe lé p. A töré smutató +,
avu a hullámtanilag sûrûbb közeg. Mekkora a töré si szög? Mekkora a hullám terjedé -
si sebessé ge az üvegben, ha cu = 1SOO
T?
Megoldás: Ha a hullám ví zbõIüvegbe lé p, é s aví z a hullámtanilag sûrûbb közeg, akkor
, teháta töré smu tatõ n_,,=
a hullám a beesé si merõlegestõl törik *.
a= I0"
c" = 1500
*
A töré s törvé nyé t felhasználva
sinc[ _ _
-
ffi /lü,u,

vagylS
sin 10o 3
,ilF--m'
ahonnan

sinB=sinro, _0,579
+
F _35,3,7" .

A terjedé si sebessé gekre:

L_-
- 'ti,v
Cu

cü= c,, fr,,ü=150o

* + = 5000
+

280
 11.10 Hullámok elhajlása, a Huygens-Fresnel-elv
Hullámk ádba hely ezzú nk olyan körgyûrût, amelybe egyenlõ közönké nt kis ré seket
vágtunk! Keltsünk körhullámokat a gyûrí közé ppontjában! A keletkezõ hullámké pet a
1 1.35 ábrán tanulmányozhatjuk.

11 .35 óbra. Keskeny ré seken áthaladó hullám ké pe

A ré sekig a hullám körhullám alakjában terjed. A ré sek ú gy viselkednek, mint apró hul-
lámforrások, amelyekbõl ú jabb körhullámok indu]nak ki. A gyí í rûtõl távolodva ezen kör-
hullámok frontjai egyre inkább körhullámfront benyomását keltik.
Egyenes, illetve körhullámok ú tjába helyezzink olyan ré st, amelynek mé rete a hullám-
hosszhoz ké pest kicsi (11.36 á&a)l Mindké t esetben a ré s - az elõzõ kí sé rlethez hasonló-
an - ú gy viselkedik, hogy belõle körhullámok indulnak ki. Ez azzal magyarázható, hogy
a nyí lásbanlé võ ví zré szecské kugyanolyanrezgõmozgást vé geznek, mint a hullámforrás,
é s ez a rezgé sállapot terjed tovább a ré sen tú l.

] 1 ,36 ábra. Pontszerû ré sen áthaladó

egyenes é s körhullóm ké pe

Helyezzûnk körhullám í tjába olyan akadályt, amelyre a hullámhosszhoz ké pest nagy-

mé retû ré st vágtunk (1I.37 ábra)! A hullám az akadály mögötti té rré sznekabba atartomá-
nyába hatol be, amelyet a hullám gerjeszté si pontjábõl a ré s szé lein áthûzott egyenesek
határolnak.

281
 11 .37 óbra. Hullánl óthatolása szé les ré sen

Ha a ré s mé reté tcsökkentjiik, igen é rdekes jelensé get tapasztalhatunk. Né hány hullám-

hossznyi ré sszé lessé gmellett a hullám azelõbb emlí tett sávon kí vül behatol az ,,átnyé kté rbe"
is, fellé p a hullámok elhajlásának jelensé ge. Ha alaposabban megvizsgáljuk az akadáIy mG
götti té rté szhuLlámzását,, é szrevehetjtik, hogy a hullámfrontok szaggatottak, é s hullámzást
csak adott irrányokban é szlelünk. Ké t ilyen hli]ámzõ sáv között nincs mozgás. A jelensé g na-
gyon has onlí t az interterenciõnáú , tapasztahtakhoz ( 1 1 3 8 ábr a)
. .

^!"i,:,IÍ !::,r::j::,Í !;x:;::,:Z,

A visszaverõdé s, a töré s é s a most vizsgált elhajlás jelensé gé reelÕször Huygens
(1629_1695) holland fizikus kí sé reltmeg magyarázaí ot adni 1678-ban. Az Õ elké pzelé sé t
módosí totta Fresnel (1788-1327) francia tudós 1819-ben. Kettejük közös elmé lete, a
Huygens-Fresnel-elv, a következõ:
1. Minden olyan pont, ahová a hullám elé tí ,elemi hullrámok kiindulópontjának tekinthetÕ.
2. Egy ké sõbbi idõpontban é szlelt hullámjelensé get ezen elemi hullámok interferenctája
határozza meg.
A Huygens-Fresnel-elv segí tsé gé velminden eddig tárgya|t jelensé g pontosan é rtel-
mezhetõ.

282
 11.11 A hang keletk ezé serjellemzõi
A látás után a hallás ûtján szerezzük a legtöbb informáciõt a környezetünkbõl. Ilyen-
kor a fülünk a levegõré szecské k kis amplitú dójú - szemünk számára láthatatlan - rezgé -
seit é rzé keli.
A hang nem más, mint a hallószervünk által felfogott mechanikai rezgé s.
Hogyan tudunk hangot kelteni?
Minden olyan eszköz megfelel, amirezgé sbe hozható, é s ezáltal a vele é rintkezõ leve-
gõré szek szinté n rezgé sbe tudnak jönni.
Fogjunk satuba fûré szlapot az egyik vé gé n,é s a kiállõ ré szt pendí tsük meg (1I.39 áb-
ra)! A fûré szlap másodpercenké nt né hanyat rezeg, de hangot nem hallunk. Rövidí tsük
meg a kiálló ré szt! A rezgé sszám megnõ (afûré szlap rezgé se szemmel már alig követhe-
tõ), mi pedig meghalljukatûré szlap hangját.Ha mé g kisebbre választjuk a megpendí tett
ré szt, akkor a rezgé s csak a keltett hang alapján válik é szlelhetõvé .

11 .39 ábra. Hangkelté s fûré szlappal

Eszerint nem minden frekvenciájú mechanikai rezgé st vagyunk ké pesek a fülünkkel

é szlelni. A tapasztalat szerí nt az ember a2OHz é s 20 000 Hz közötti frekvenciatartomány-
ban keletkezett hangokat hallja meg.

Megjegyzé s: Egyes állatfajok a20Hz alatti hangokat (infrahangok), mások a 20000 Hz felettieket (ultra-
hangok) is ké pesek meghallani. Közismert, hogy a denevé rek ultrahangok segí tsé gé veltájé kozõdnak, a kutya
is hallja az ultrahangot (ezen alapul a rendõrök által is használt Galton-sí p), egyes halfajok pedig é rzé kelikaz
infrahangokat is.

A hangot tehát nem látjuk, de láthatõvátehetjük! Hogy ezt ameglepõ állí tást igazoljuk,
egy korábban már elvé gzett kí sé rletetelevení tsünk föl! Pendí tsünk meg egy hangvillát,
amelynek vé gé rekis hegyet erõsí tettünk, majd határozott mozdulatta|hûzzuk vé gig egy
kormozott üveglapon! Emlé kezzú nk csak vissza, a hegy szinuszgörbe vonalát rujzolta a
koromba (11.40 ábra) ! A megpendí tett hangvilla tehát olyan hangot kelt, amelyné l aí ez-
gé s szinuszfüggvé ny alakú . Az ilyen hangot tiszta zenei hangnak nevezzük,
A hangvilla adott frekvenciájú hang kibocsátására ké pes. Egy gitrárhú r megpendí té se-
kor nemcsak egyfajta frekvenciájû rezgé s keletkezik, hanem az alaphang mellett a frek-
vencia egé sz számû többszörösei (felhangok) is megszólalnak különbözõ intenzitással. Az
í gy keletkezett hangot zenei hangnak nevezzük.

283
 11.40 ábra. Rezgõ hangvilla nyoma ktlromban

A zenei hangokon kí vül más tí pusú hangok is vannak. A helyé n sokat mozgõ diák kü-
Iönbözõ zörejeket kelt. Ezek szabálytalan nem szinuszos rezgé sek. Ha egy vonalzõt vé -
letlenül leejtünk, az na1y csattanással é r padlót. Ilyenkor rövid ideig tartõ, nagy erõssé gû
hang keletkezik, amely ugyancsak nem tekinthetõ zenei hangnak.

Megjegyzé s; Az egyes hangok az emberekben ktilönbözõ é rzeteket kelthetnek. Az emberek megállapí tásai
szubjektí vek, bizonyos szempontokból mé gis jól jellemezhetik a megszólaló hangot. Megvizsgáljuk azonban azt
is, hogy ezek a szubjektí v kategóriák milyen fizkai mennyisé gekkel hozhatók kapcsolatba.

Pendí tsünk meg egy gitárhú rt! Ha a pengeté s óvatosan, a hú rt kissé kité rí tvetörté nik,
gyenge, alig hallható hangot hallunk. Ha a pengeté s hevesebb, a gitátr hangosabban szól.
A megszólaltatott hang egyik fontos jellemzõje a hang erõssé ge. A hangerõssé g a kel-
í ett rezgé s amplitú dõjáva|, ezen keresztül a hanghullámokkal együtt áramlõ energiával
hozhatõ kapcsolatba.
Hozzunk egyenletes forgómozgásba fogaskereket! Ha egy fé mlapot a fogakhoz é rin-
tünk, a fé mlap rezgé sbe jön é s hangot kelt ( II.4l ábra). Gyorsí tva a keré k mozgását, egy-
re magasabb hangot hallunk. A keré k gyorsí tásakor a rezgé sszám megnõtí , mert a fé m-
lap idõegysé g alatt több foggal került kapcsolatba.

]] .4] ábra, Hangkelté s fclgaskeré kkel

Megállapí thatjuk í ehát, hogy a hangmagasság a rezgé ss zámmaljellemezhetÕ. Egy han-

got.annál magasabbnak hallunk, miné l nagyobb a rezgé sszáma.
Üssünk Ie a zongorán egy a hangot, majd szólaltassuk meg ugyanezt a hangot gitáron!
Mindké t harrg zlzonos magasságú volt, mé gis mindenki meg tudja különböztetni a zongo,
ruhanglát a gitáré tól. Mié rt van mindez? Azé rt, mert a hangszereknek sajátos hangszí nük
van.Ez azonbannemcsak a hangszerek sajátossága. Minden ember hangszí ne más é s más.
Ezé tt hosszabb tdõ után mrár hangjukról is felismerjük ismerõseinket, barátainkat vagy
kedvenc szí né szünket.
A hangszí n attól függ, hogy az alaphang megszólaltatásakor mely felhangok é s
mekkora erõssé ggel szólalnak meg. A hangszerek doboza, az emberi koponya csak bizo-
nyos felhangokat erõsí tenek fel, ezé rt válik a hangszí n egyedivé .

284
 Tapasztalhattuk, hogy zivatat idejé n a villámlást csak ké sõbb követi a dörgé s. A vadászre-
pülõ is messze jfu mar, mire a hangjrára felfigyelünk. A hang terjedé sé hezidõre van szi.iksé g.
A hang terjedé si sebessé ge 0 oC hõmé rsé kleten 332 f , emelkedõ hõmé rsé klettel

kissé növekszik .Í 9J
ev nem követünk el nagy
9J hibát, ha a hang terjedé
J 9 t 340
si sebessé gé +-
S
nak tekintjük.

11.12 A hang hullámtulajdonságai

Helyezzink üveghenger feneké re elhelyezett vattacsomóra stopperórátt Az óra ketye-
gé sé tmár kis távolságból sem halljuk. Ha azonban sima felületû lemezt ú gy helyezünk a
henger fölé , hogy az a visszaverõdé si törvé nynek megfelelõen a fülünk iányába verje
vissza a hullámokat, ú jra meghalljukaz õrahangját (IL4Z ábta). A hang tehát mutatja a
mechanikai hullámokra jellemzõ vi s s zaverõdé si j elen s é get.

11 .42 ábra. Visszavaerõdé s jelensé ge hanghullámoknál

Ezt kihasznáIjeka gyakorlatban is pl. hallócsõ eseté ben, ahol a tölcsé r alakú csõ vissza-
verõdé sek ré vé nnagyobb té né szbõltudja bevezetni a fülbe a hangokat (l1 .43 ábra),

11,43 ábra. Hallócsõ

A hang töré sé nek a lé gkörben való terjedé skor lehet szerepe. Ha a hõmé rsé klet a ma-
gasabb lé gré tegekirányában növekszik, akkor ott a terjedé si sebessé g is nagyobb, teháí a
közeg hullámtanilag egyre ritkább lesz. Ekkor elõfordulhat, hogy egy kibocsátott hang a
1I.44 ábrának megfelelõen sorozatos töré sek é s teljes visszaverõdé s után visszajut a föld-
re. Ilyenkor egy erõsebb intenzitású hang (robbanás) akár több száz km távolságra is el-
juthat. Ha a hõmé rsé klet-váItozás fordí tott, a töré s is ellenkezõ irányû.

285
 b)

11.44 ábra. Töré s é s teljes visszaverõdé s hanghullámoknál

Ha hanghullámok levegõbõl ví zbe lé pnek, igen gyakori a teljes visszaverõdé s jelensé -

ge. Hullámtanilag ugyanis alevegõ a sûrûbb, é s a teljes visszaverõdé s határszöge igen ki-
csi, 14". Igy ví z felett abeszé d a teljes visszaverõdé s miatt messzebb hallatszik.
Szólaltassunk meg egy hangvillát, majd forgassuk körbe hossztengelye körül a fülünk
közelé ben.A hang hol elhalkul, hol felerõsödik. A jelensé g nyilvián az interferenciával
magyarázható. A hangvilla ké t szátta által keltett hullámok bizonyos irányokban erõsí tik,
más irányokban gyengí tik egymást (11.45 ábra).

s@ ./
ó
=
b i1O\Si,,
o

--Nl- I

I erósí té s

1-
I

_-- N-- - -?u,

\

11 .45 ábra, Intetferencia hanghullámoknál

Ezûttal ké t, egymástól kissé elté rõ frekvenciájú hangvi|Iát szõIaltassunk meg! Ha kti-

lön-külön szólnak, talán é szre sem vesszú k a ktilönbsé get a kettó között. Egyszerre meg-
szólaltatva azonban jellegzetes lüktetõ hangot hallunk. Ez a lebegé s jelensé ge, amellyel a

286
rezgõmozgások tárgyalásakor már találkoztunk. A ké t hangvilla által kibocsátott hang pe-
riodikusan erõsí ti, illetve gyengí ti egymást.
Ha kinyitjtlk az osztáIyterem ajtalát, meghalljuk a folyosón beszé lgetõ társaink hangját
akkor is, ha törté netesen nem látjuk õket. A beszé d hullámhossza ugyanabba a nagyságrend-
be esik, mint az ajtõ mé rete, í gy ahang belé pve az ajtõn behatol az ámyé kté rbe, elhajlik.
Azt is tapasztalhattuk már, hogy ha zené t hallunk ktszûrõdni egy ajtó mögül, akkor a
mé lyebb hangokat sokkal jobban halljuk, mint a magasabbakat. Ennek az az oka, hogy a
magasabb ha.rg kisebb hullámhosszú , ezé rt csak kisebb nagyságú ré sek eseté n hajlik el.
A fenti megfigyelé sek mind a hang hullámtulajdonságait mutatják.

11.13 Hú rok é s sí pok által keltett hangok

A hangkeltõ eszközök egyik jellegzetes csoportja a hú ros hangszerek. Ezekné l a hú ro-
katké zzel vagy vonóval kellrczgé sbe hozni.
A kí sé rletieszközünket monochordnak hí vják, mert mindössze egy hú r találhatõ rajta.
Vizsgáljuk most ezen azt,hogy mitõl függ egy megpendí tett hú r áItaI keltett hang magas-
sága (11.46 ábra)l

11 .4ó ábra. Monoc,hord

Ha a hú r hosszát megrövidí rtjük egy é k közbeiktatásával, a hang magasabb lesz. Azt is

megállapí thatjuk, hogy feleakkora hosszú sághoz ké tszer akkora frekvenciai.artozik,
Változtassuk meg a hú rt feszí tõ eût! Nagyobb feszí tõerõ mellett a hú r magasabb hangon
szólal meg. Egy idõ után a hangszerek hú rjai elvesztik feszessé güket, ezé rt hangoljak a ze-
né szek a hú ros hangszereket koncert elõtt.
Cseré ljük ki a hú rt egy nagyobb é s egy kisebb keresztmetszetû hú rra! A nagyobb
keresztmetszeí í ihûr azonos hossz é s feszí tõerõ mellett mé lyebben, a kisebb kereszt-
metszetû magasabban szól. Ezé rt vannak pl. a gitáron különbözõ vastagságú hú rok.
Pendí tsük meg a hú rt, majd aközé ppontjában é rintsük meg egy madártollal! A hú r nem
halkul el teljesen, hanem egy halk, az elõzõné l magasabb frekvenciájú hangot hallunk.
A megpendí tett hú r a 1I.4] a ábra szerint olyan állóhullámmal szemlé ltethetÕ, hogy raj-
ta egy dlzzadõhely találhatõ ahú r felé né l,é s ké t csomópont arögzí té sekné l.Ha a hú rt fe-
lé ben megé rintjük, megakadáIyozztlk a ré szecské kmozgását, ez a pont is csomóponttává-
lik. A hang azonban nem szûnik meg. Ezt ûgy tudjuk csak magyatázni, hogy a pengeté s-
kor olyan hullámok is keletkeznek a hú ron, amelyeknek a hú r felé né lcsomópontjuk van,
í gy ennek a pontnak az é rinté seezeket a hullámokat nem szünteti meg (11.47 b ábra).

a)
Gb)
l ].47 ábra. a) Alaphang a monochrlrdon;
b) Elsõ felhan7 a monochordon

287
 Általánosságban azt mondhatjuk, hogy egy hú ron olyan hullámhosszú ságú hangok
keletkezhetnek, amelyekné l a hú rra egé sz számû fé lhullám fé r rá.
A legnagyobb hullámhosszú ságú hangot alaphangnak, a többit felhangoknak nevezzük.
Kí sé rletünkben az elsõ felhangot hallottuk. A
többi felhang is láthatóvá tehetõ| Tá-
masszuk aIá a hú rt egyik harmadában, majd helyezzink papí rdarabokat (lovasok) a
hosszabbik ré szre a 11.48 ábrának megfelelõen. A hú rt a rövidebb ré szközepé n megpen-
dí tve é rdekes j elensé get tapasztalunk.

,,lovasok'
4

] 1.48 ú bra. ,,Ltltasok" a npnoclnrdon

A hosszabbik ré sz közepé re helyezett lovas a helyé n marad, mí g társai lerepülnek a

hú nól. Eszerint a hú ron most olyan hullám alakult ki, amely három fé lhullámból á1l
(11.49 ábra). Ez az alaphang második felhangja. A tcibbi felhang hasonlóké ppen szemlé l-
í ethetõ.

11 .49 ábra. Második felhang a monochordon

A felhangok - mint már emlí tettük - a kialakuló hang szí nezeté thaí ározzákmeg, mí g
a hallott hang magasságát mindig az alaphang frekvenciájahatározza meg.
A hangkeltõ eszközök másik nagy csoportját azokaz eszközök alkotják, amelyekné l sí -
pok szólalnak meg.
A sí pok ké t csoportba oszthatók abból a szempontból, hogy milyen módon hoznak lé t-
re hangot: nyelvsí pok é s ajaksí pok.
A nyelvsí poknál (11.50 ábra) a befú jónyí láshoz rugalmas lemez (nyelv) illeszkedik,
amely befú jáskor a külsõ lé gnyomás hatására elzarja alevegõ ûtját. Nyomáskiegyenlí tõ-
dé s után a nyelv ú jra visszaí é tercdeti állapotába, é s a folyamat periodikusan ismé tlõdik.
Ez a periodikus nyomásváItozáshozza lé tre a hangot a nyelvsí pokban.
Az ajaksí poknál (11.51 ábra) a befú jt levegõ a nyí lással szembenlé võ é knek (ajak) üt-
közik, ahol örvé nyek keletkeznek. Ezek a periodikusan leváló örvé nyek hoznak lé tre nyo-
másingadozásokat, illetve hangokat az ajaksí pok eseté n. Az örvé nyké pzõdé s fú gg az
áramlás sebessé gé tõl, í gy erõsebb befú jás eseté n magasabb hang szõlaI meg.
Enõl magunk is meggyõzõdhetink, ha az elõbb emlí tettek szerint többször belefú junk
sí pba vagy furulyába.

I] .50 ú bra. Nyelvsí p l] .5 ] ábra. Ajaksí p

288
 Ezzel a kí sé rletteligazolhatjuk azt ajelensé get is, hogy máské ppen szólal meg egy nyi-
tott é s egy zárt sí p. Nyitott sí pról beszé lünk, ha a befú jással szemköztivé gnyitott, zárt a
sí p, ha ez a vé g zárt.
A tapasztalat szerint a zát sí p mindig mé lyebben szól, mint az ugyanolyan hosszú ságú
nyitott sí p.
A sí pok eseté ben is állóhullámok keletkeznek, amelyeket a hú rokon keletkezõ állóhul-
lámokhoz hasonlóan szemlé ltethetünk (IL.52 a, b ábra). A nyitottvé gné l mindig ritkulás,
a zfut vé gné lsûrûsödé s található. Ennek megfelelõen a nyitott sí p alaphangja fé lhullám,
mí g a zart sí pé negyedhullám. Nagyobb hullámhosszhoz kisebb frekvenci a í artozik adott
terjedé si sebessé g mellett, ez magyarázza. hogv a z-í rt sí p hangja mé lyebb.

a) b)

11.52 ábra, Alaplrung zú t é s nyitott sí pokon

A zátt é s a nyitott sí pokban kialakuló né hány felhangot mutatja a 1 1.53 a, b ábra. Az

alaphang é s a felhangok matematikai kapcsolatát a pontsoron kialakuló állóhullámoknát
mat tárgyaltuk.

h)

1 1.53 ábru. Felhangok zórt é s nyitott sí pokon

Kidolgozott feladat

Mekkora a hullám terjedé si sebessé ge a gitárhú ron, ha a 80 cm hosszú hú ron a normál

,,a" hang (440 Hz) szõlal meg?
Megoldás:

/ = 80 cm = 0,8 m, í = 440Hz

289
 A hú ron kialakuló alaphang hullámhossza a hú r hosszú ságanak ké tszerese, í gy

)"=2l=I,6m.
Innen a terjedé s sebessé ge:

c_ 1,,í =I,6 m, 440Hz_704+

s

A zene fizikája
Olvasmány

Az emberi é rzé kelé solyan termé szetû, hogy az egymás után megszólaló hangokat akkor
é rezzük azonos ,,távolságra" egymástól, ha az alaphangok aránya (hangköz), é s nem a kü-
lönbsé ge egyezik me7. Igy pl. a 660 Hz frekvenciájú hangtól a 440 Hz-es é s a 990 Hz-es
hang van u7yanolyan ,,messze" .

Ké t vagy több egyszerre megszólaló hang lehet konszonáns va7y disszonáns asze-
rint, hogy kellemes va7y kellemetlen benyomást keltenek együtt. Mivel kellemes é s kel-
lemetlen szubjektí v kategóriák, ezé rt konszonancia é s disszonancia között pontos ha-
tárvonal nem hú zható meg, mé gis ké t hangot akkor szoktunk konszonánsnak tekinte-
ni, ha a hangközük kis egé sz számok arányával í rható le.
Abszolú t konszonáns az oktáv (2:l ), Teljes konszonanciát mutat a kvint (3:2) é s a kvart
G:3). Közepesen konszonáns a na7y terc (5:4) é s a nagy szext (5:3). Disszonáns hangkö-
zök az egé szhang (8:9), a fé lhang (]5:l6), a kis szeptim (5:9) é s a nagy szeptim (8:l5).
Három va7y több hang egyidejû megszólalása (akkord) akkor konszonáns, ha a hangzat-
ban minden hangköz konszonáns. Ilyen a dú r hármashangzat ( t,lo,l, ), illetve a moll hár-
mashangrot r t. ,7r l.
!
A zené ber lrirriahtos hangok hangskálákba rendezhetõk. A legismertebbek ezek közül
a diatonikus dú r é s moll, illene a kmperált hangskála. Az alábbi táblázatok a diatonikus
hangsorokat mutatják be, feltüntetve a hangok elnevezé seit, az alaphanghoz viszonyí tott
frekvenciát é s a hangközöket is. Ha az alaphangunk a c hang, a c-dú r, illetve c-moll hang-
sorhoz jutunk.
Diatonikus dú r hangsor
Prí m Szekund Nagy terc Kvart Kvint No7y szext No7y szeptim Oktáv
c d e í 8 a h ct
1 9l8 5l4 4l3 3l2 5l3 1518 2
9l8 1019 16115 9l8 10l9 9l8 16115

D iatonikus moll hang sor

Prí m szekund kis terc kvart kvint kis szext Kis szeptim Oktáv
C d esz í gasz b Ct

1 9l8 615 4l3 3l2 8l5 9l5 2

9l8 l6l l5 10l9 9l8 16l]5 9l8 1019

290
 Ahhoz, ho7y egy dalt a skála más pontjából kiindulva is el tudjunk játszani, át kell ala-
kí tani a hangsort az adott kezdõhanghoz illeszkedõen. Nem nehé z belátni, hogy ez ú jabb
é s ûjabb rezgé sszámú hangok lejátszását követeli meg, ami igen bonyolulttá tenné e1y-e8y
hangszer elké szí té sé t.Ezé rt bevezetté k a temperólt hangskálát (lásd alábbi táblázat),
amelyben az oktáv,nli hangközt l2 egyenlõ ré szre osztották. A temperált hangskóla alap-

hangköze tehát 2'' , , többi hangköz ennek egé sz kitevõjû hatványa. Í sy pl. az f hang re-

latí v fi,ekvenciáia 2iz - ],3348. Látható, ho1y ezzel szigorú é rtelemben vé ve megsé rül a
konszonancia-krité rium r1l,de az elté ré solyan cseké ly, hogy ez nem zavaró.

E gyenletesen temperált kromatikus hangsor

c cisz d diszeffisz8 8lSZ a aisz h c,

(desz) (esz) (í esz) (eisz) (gesz) (asz) (b) (cesz) (hisz)

11. 14 A Doppler-effektus
A Doppler-effektus mindenfajtahullámtí pus eseté ben fellé phet, de a hangtanban a leg-
könnyebb megfigyelni.
Tapasztalati té ny, hogy amikor egy szlré názõ mentõautó elhalad mellettünk, a szié na
hanglát közeledé skor magasabbnak h alljuk, mint távolodáskor.

tl
L

\,- --
-- \
,\\

1 1 .54 ábra. Doppler-jelensé g sí ppal

Magunk is könnyen elõidé zhetjük a jelensé get. Szereljünk egy hosszabb gumicsõ vé -
gé re sí pot, é s ú gy szólaltassuk meg azt, hogy közben a sí pot a fejünk felett körbe forgat-
juk (11.54 ábta)! A közelben ülõ hallgatõság periodikusan változó frekvenciájú hangot
fog hallani.
A Doppler-jelensé g lé nyege, hogy mozgõ hangforrás vagy mozgõ megfigyelõ eseté n
a hallott hang frekvenciájamás, mint álIõhelyzet eseté n.
A jelensé get igen szemlé letesen tanulmányozhatjuk hullámkádban, ha arezgé skeltõ fejet
egy egyenes menté n mozgatjuk. Az álló hullámforrás eseté n a hullámfrontok koncentrikus
körök, mí gmozgó esetben a koncentrikusságmegszûnik (11.55 ábra). Jól láthatõ, hogy a

291
mozgás tányában a hullámhosszak csökkennek, ellenkezõ rányban növekednek. Azt is
megfigyelhetjük, hogy ktilönbözõ irányokbõIné zve más é s más hullámhosszú ságú nak lát-
szik a hullám, é s a szög váItozásával a hullámhossz folyamatosan megy át a legkisebb
hosszú ságból a legnagyobba. Jól megfigyelhetõ a zavaí terjedé sé nek elté rõ hullámhossza a
ví zcsap vé kony ví zsugarába tartott û fölött é s alatt kialakuló felületi hullámokon is.

1 ] .5 5 ábra. Doppler-jelensé g körhullámokkal 11.5ó ábra. Mach-kú p

Vizsgáljuk meg mi törté nik, ha a hullámforrás sebessé ge közel azonos a terjedé si se-
bessé ggel! Ekkor a mozgás irányában igen kis hullámhossz, illetve igen nagy frekven-
cia alakul ki. A nagy frekvenciájú hullámban sok energia van kis té rfogatban összezsú -
folva, ami löké sszerû hullám kialakulásához vezet. Ilyen jelensé g pl. a hangrobbanás,
amely akkor keletkezik, amikor a repülõgé pek átlé pik a hangsebessé get. Ekkor annyi
energia koncentrálõdhat, hogy ha a hangrobbanás lakott területhezközeljátszódik le, az
a lakóé pületekben is kárt tud okozni.
Ha a hullámfonás át|é pte a hullám terjedé si sebessé gé t,akkor a kibocsátott hullám egy-
re inkább elmarad a hullámforrás mögött (1L56 ábra). Ilyenkor a hullám kú ppalástfelület
menté n terjed (Mach-kú p).

Osszefoglalás
Mechanikai hullámokról beszé lünk, ha egy rugalmas közegben valamilyen deformácró
továbbterjed.
A terjedé s helye szerint megkülönböztetünk rugalmas pontsoron, felületen, illetve té r-
ben terjedõ hullámokat. A rezgé s módja szerint beszé lünk transzverzális é s longitudinális
hullámokról.
TranszveruáIis hullámok eseté n az egyes ré szecské k mozgási tránya merõleges a hul-
lám terjedé si irányára,mí g longitudinális hullám eseté n a ré szecské kmozgási iránya a
hullám terjedé si í rányába esik.
Ha transzverzáIí s hullámot keskeny ré sen bocsátunk keresztül, akkor a ré s után a hul-
lámnak csak a ré sirányú összetevõje marad ffieg, a hullám polarizáLódik. Ké t egymásra
merõlegesen állí tott polárszûrõ atranszverzálí s hullámot kioltja. (A longitudinális hullám
nem polarizá|ható.)
A hullám té rben é s idõben periodikus jelensé g, terjedé sé hezidõre van szüksé g. A hul-
lám idõbeli periódusa egy ré szecske rezgé sideje (r), té rbeli periódusa az azonos fázisban

292
í ezgõ ré szecské klegkisebb távolsága, a hullámhossz (/,). A hullám terjedé si sebessé gé n
egy adott fázis terjedé sé neksebessé gé t é rtjük. Ha a terjedé s sebessé gé t c jelöli, akkor

)" = cT,

!_l
vagy a rezgé si frekvenciára vonatkozó ,T öss zefüggé s figyelembevé telé vel

L_ )f.

Rugalmas pontsor vé g&e é rkezõ hullám mind arögzí tett, mind a szabad vé grõlvisszave-
rõdik. A visszaverõdé s a szabad vé grõlazonos, arögzí tettvé grõIellentett fáziiban törté nik.
Ké t hullám taláIkozásakor hullám-szuperpozí ció jelensé ge lé p fel.
Interferenciát akkor é szlelünk, ha a hulliámok koherensek, vagyis a találkozás hely é n ál-
landó fáziskülönbsé ggel találkoznak.
Ha a ké t hullám fáziskülönbsé ge rc pfuos számû többszöröse, a ké t hullám maximálisan
erõsí ti egymást. Ha a fáziskiilönbsé g npárat|an számú többszöröse, maximális gyengí té st,
azonos amplitú dójú hullámok eseté n kioltást é szlelünk.
Alkalmasanválasztott frekvenciák mellett elé rhetõ,hogy egy rugalmas pontsoron folya-
matosan keltett hu!ám a pontsor vé gé rõlvisszaverõdõ hullámmal ú gy találkozzon, hogy ál-
lÓhullámok jöjjenek lé tre. Allóhullám akkor keletkezik ,ha az egyes ré szecské k mozognak,
de a hullám egy adott fázisátnem látjuk továbbhaladni. Áttotruuamok eseté ben mindiglan-
nak olYan ré szecské k, amelyek maximális amplitú dóval rezegnek (duzzadóhelyek), é s
olyanok, amelyek nem vé geznekrezgé seket(csomópontok). A duzzadóhelyek (é s egyben
a csomópontok) egymástól való távolsága a hullámhossz fele.
FelÜleten, illetve té rben terjedõ hullámok vizsgálatáhozbevezettük a hullámfront fogal-
mát, ami az egymás melletti azonos fázisûpontok összessé gé t jelenti. pontszeû hullámior-
rás eseté n ké tdimenzióban a hullámfrontok körök, té rben gömbök. Gyakran találkozunk
mé g egyenes, illetve sí khullámokkal is.
Ké t- é s háromdimenziós hullámok eseté n is törté nhet interferencia. Ké t ponts zerû, azo-
nos frekvenciájú é s amplitú dójú hullámfonás által keltett hullám maximálisan erõsí ti
egymást a hullámté r azon pontjaiban, amelyekre teljesül, hogy a ké t forrástól mé rt távol-
ság kiilönbsé ge a hullámhossz felé nek páros számû többszöröse:

V,- ryl- ro+

Kioltási jelensé get ott é szlelünk, ahol ez a különbsé g a hullámhossz felé nek páratlan
számû többszöröse:

|,i-,;l_(zt<*i+
Felületi é s té rbeli hullámok visszaverõdé si jelensé geire a következ õ megáIlapí tásokat
tettük:
1. A beesõ hullám terjedé si lránya, a beesé si meróleges é s a visszavert hullám terjedé -
si iránya egy sftban van.
2. A visszaverõdé si szög egyenlõ a beesé si szöggel.

293
 Egyik közegbõl a másikbavalõ átlé pé salkalmával a hullám általában megtörik. A tö-
ré s törvé nye a következõ:
1. A beesõ hullám terjedé si fuánya, a beesé si merõleges é s a megtört hullám terjedé si
tánya egy sftban vannak.
2. Aké t közeg határõtra merõlegesen é rkezõ hullám töré s né lkül halad tovább.
3. Ha a beesé si szög a> 0, akkor hozzá olyan P tciré si szög tartozí k amelyre:

sin a
-i"--P-
= nzl -!_áIl.
C2

Azt aközeget, amelyben a hullám terjedé si sebessé ge kisebb, hullámtanilag sûrûbb kö-
zegnek nevezzik Hullámtanilag ritkább közegbõI sûrûbbe valõ átlé pé s minden esetben
megvalósul, é s a hullám a beesé si merõleges felé törik.
Hullámtanilag sûrûbb közegbõI egy hullám csak egy adott határszögné l kisebb beesé si
szög eseté n Ié p át ritkább közegbe, é s ekkor a hullám a beesé si merõlegestõl törik. A ha-
társzögné l nagyobb beesé si szög eseté n teljes visszaverõdé s törté nik, é s a hullám nem lé p
át aritkább közegbe. A hatáttszögre é rvé nyesa sin ün= hr, összefüggé s.
A hullám terjedé sé neké s egyé b hullámjelensé gek magyarázaí fua megismertük a
Huygens-Fre snel-elvet :
1. Minden olyan pont, ahová a hullám eLé rt, elemi hullámok kiindulópontjának tekint-
heí õ.
2.Egy ké sõbbi idõpontban é szlelt hullámjelensé get ezen elemi hullámok interferenci-
ájahaí ározza meg
HullámelhajtásróI beszé lünk,ha a hullám egy ré sen áthatolva az árnyé kté rbeis belé p.
Az elhajló hullám áItaIlé trehozott ké p csak az lnterferencia jelensé gé velmagyarázhatõ.
Hangnak nevezzük a hallószervünk által felfogható mechanikai rezgé seket.
A hang longitudinális hullám, terjedé si sebessé ge 0 oC-on T2 +, amely a hõmé rsé klet
emelkedé sé vel növekszik.
Mivel a hang mechanikai hullám, kimutathatõ az interferencia, avisszaverõdé s, a töré s
é s az elhajlás jelensé ge is.
A hang erõssé ge a rezgé s amplitú dõjával, a hang magassága a frekvenciával, a hang
szí ne a me gszõlaló hang felharmoniku s aival van kapc solatban.
Minden ember hallószerve más é s más tartományra é rzé keny,ezzel együtt a 20 Hz é s
20 kHz közötti frekvenciával rend ekezõ mechanik ai rezgé seket nevezzük hangnak. A 20
Hz alatti rezgé sek infrahangok, a 20 kHz feletti rezgé sek ultrahangok.
Egy hú rt megpendí tve adott magasságú hangot hallunk, amelyet a hú r alaphangjának
nevezünk. A hú ron azonban az alaphang felhangjai (felharmonikusai) is kialakulnak.
Ha a hullámforrás vagy a megfigyelõ mozog, akkor az é sz\elthullám frekvenciájamás,
mint a kibocsátott hullám frekvenciája. Ezí a jelensé get Doppler-effektusnak nevezzik.
Közeledõ hullámforrás, illetve közeledõ megfigyelõ eseté n a frekvencia megnÕ, távolodó
hullámforrás, illetve távolodó megfigyelõ eseté n a frekvencia csökken.

294
 Tanácsok a feladatok megoldásához
o A hullám terjedé si sebessé ge, hullámhossza é s frekvenciája között egyszerû összefüg-
gé s á1l fenn (c = )",í ),ha tehát ezek közül kettõt ismersz, a harmadikat könnyen meg-
határozhatod.
o cé Iszerõ átismé telni arezgé sekné ltanult fogalmakat, azokjelenté sé t. különös tekintet-
tel a periódusidõ, a frekvencia é s a fõais, fáziselté ré s definí ciõjára.
o Gyakran segí t aváIaszadásban, ha szemlé letesen megpróbálod elké pzelni azt ajelensé -
get, amelyrõl a ké rdé sszól.
o Ebben afejezetben a korábbiakhoz ké pest kicsit több azûj elmé leti fogalom, elnevezé s.
Ezeket ugyanolyan fontos megtanulni, mint a ké plettel kifejezhetõ törvé nyeket!

ké rdé seké s feladatok

Ké rdé sek
1. Mié rt a gázokban a legkisebb a mechanikai hullámok terjedé si sebessé ge?
2. Hogyan lehet következtetni egy villámcsapás helyé re a dörgé s alapján?
3. Rugalmas karikián /, hullámhosszú ságú állóhullámot hozunk lé tre. Mekkora lehet a karika
kerülete?
4. Hogyan keletkezik a visszhang?
5.Legalább milyen messze kell lenni a visszaverõ felületnek ahhoz, hogy visszhangot
halljunk? (Az emberi fül 0,1 s idõkülönbsé ggel é rkezõ hangokat már meg tud külön-
böztetni.)
6. A tengerek hullámai rendszerint merõlegesen é rik el a partot. Vajon mié rt?
7. Hogyan kell megválasztani a hangvilla dobozának mé reté t,hogy a hang erõsen szóljon?
8. Zárt té rben Dgyanazt a hangot erõsebbnek é rezzik, mint a szabadban. Mi az oka a je-
lensé gnek?
9. Hallunk-e frekvenciaváltozást,ha a hangforrással azonos irányban, azonos sebessé g-
gel haladunk?
10. Befolyásolja-e a Doppler-effektust, ha fú j a szé l?

Feladatok
1. Mekkora a hullámhossza a 100 kHz frekvenciájú ultrahangnak? (3,4 mm)
2.Egy delfin 300 Hz frekvenciájú 5 m hullámhosszú ságú hangot bocsát ki. Mennyi idõ
alatt jut el a hang 1 km távolságra? (0,67 s)
3. Rugalmas gumiszálon 0,5 s periódusidejû hullámokat keltünk. A hullámok terjedé si se-
bessé 9s
ge 6 +. Milyen hosszú a gumi, ha rajta egy idõben 3 teljes hullámot é szlelünk?
(9 m)

295
4.Egy 10 m hosszú köté len 4 teljes hullámot tudunk lé trehozni. Mekkora a fáziselté ré s

az egymástól 75 cm távols ágbanlé võ pontok között1, <to)

5. Egy 45 cm hosszú é s egy 60 cm hosszú gumikötelet egy harmadik köté l vé gé hezerõ-
sí tünk. Mindké t köté len 5 Hz frekvenciájû I,5 + sebessé ggel terjedõ azonos fázisû
hullámokat keltünk. Milyen mozgástvé gez a harmadik köté l? Mi törté nik, ha a ké t kö-
té len a hullámkelté st ellenté tes fázisban vé gezzik?
(Elsõ esetben maximális gyengí té s, a második esetben maximális erõsí té s lé p fel.)
6. Ké t, egymástóI20 cm távolságbanlé võ 25 Hz frekvenciával azonos amplitú dõvalrez-
gõ hullámforrás összekötõ egyenesé n hol tapasztalunk erõsí té si, illetve kioltási jelen-
sé getlc=S f)?
(Erõsí té s közé pen, kioltás a szé lektõl 5 cm távolságban é szlelhetõ.)
7.Egy hullám terjedé sé nekirránya 15o szöget zõlrbe a visszaverõ felülettel. Mekkora szö-
geí zát be a beesõ hullám terjedé si iánya a visszavert hullám terjedé si irányával?
(l50")
8. Egy rnechanikai hullám terjedé si sebessé ge ví zben 1500 ,l"u"gõben 340 Mek-
f *.
kora a levegõ ví zhez viszonyí tott töré smutatója? A ví z felszí né hez ké pest mekkora
szögben folytatja azûtját a hullám, ha aví zbõl a felületre 30" beesé si szögben é rkezik?
(n=4,4l; P= 6,5o)
9. Mennyi idõ alatt jut elavuparti 15 m magas fán ülõ madárhangja aví z felszí ne alatt
5 m mé Iyen lé võ hódhoz, ha a beesé s szöge 8o, é s a terjedé si sebessé gek az e|Õzõ fel-
adatbeliek? (r = 0,048 s)
10. 650 Hz frekvenciájú hullám ú j közegbe é rve 1 cm-rel megváltoztatja a hullámhosszát.
Mekkora a terjedé si sebessé g megváltozása? (Ac _ 6,5 T)
11. Mechanikai hullám 12o beesé si szöggel levegGüveg hatiáráraé rkezik. Mi törté nik, ha a

hullám levegõbõl üvegbe, é s mi ha üvegbõl levegõb e tart (r, _ 34O T, .u = 5000 T l'
(Elsõ esetben teljes visszaverõdé s, második eset P = 0,81o)
12. Mekkora frekvenciájú hang keletkezik a 8 cm hosszú ságû zárt, illetve nyitott sí pban,
ha belefú junk (c = 340 T l' (f = 1062,5 Hz: í = 2125 Hz)
13. Egy hú r alaphangja normál ,,a" hang (440 Hz). Mennyivel kell megrövidí teni a hú rt,
hogy felsõ ,,c" hangot (523 Hz) adjon (c = 500 f lt tl = 9 cm)

296