Legtechnika PDF

LÉGTECHNIKA TÉMAKÖRÖK
2010 ŐSZI FÉLÉV
Természetes szellőzés (gravitációs + szélhatás)

Lakás szellőztetés
Helyiségek terhelései,komfort paraméterek.
Hűtési hőterhelés meghatározása.
Hőérzeti jellemzők (PMV, PPD értékek).
A levegő állapotjellemzői, i-x diagram.
Jellegzetes levegő állapotváltozások.
Légtechnikai berendezések osztályozási szempontjai
Szellőztető berendezések (komfort, munkahelyi).
Külső levegő meghatározása.
Szellőztető-légfűtő-léghűtő berendezések.
Ködtelenítő berendezés, uszodák méretezése.
Klímaberendezések.
Helyi elszívó berendezések.
Szellőző levegő térfogatáram meghatározása.
Légcsere tényező és jellemző értékei.
A légtechnikai kör általános felépítése.
Légcsatorna keresztmetszet meghatározása.
Légtechnikai berendezések osztályozása a nyomásviszonyok alapján.
Levegő beszívás és kifúvás szerkezetei.
Levegőkezelő központok (felépítés, helyigény).
Légvezetési rendszerek (elárasztásos, hígításos).
Ventilátoros konvektor kialakítása, beépítése.
Hűtőkörfolyamat, közvetett és közvetlen hűtés.
Folyadékhűtő berendezések kialakítása, split hűtés.
Hőszivattyúk
Ajánlott irodalom:
Braxatoris Ákos -‐ Palócz Miklós: Légtechnika ( Műegyetemi Kiadó,2000. azonosító: 85028 )
Budapest, 2010. december hó
Dr. Palócz Miklós

Légtechnika
Légtechnika előadás
1.óra
dr. Palócz Miklós
Természetes szellőztetés
Miért különösen fontos a légtechnika ?

-‐Nagy helyigény
-‐EsztéDka ( külső-‐belső )
-‐Épület ált. megítélése
-‐Magas beruházási és
üzemeltetési költség
1
Légtechnika
Mi a gépészet feladata ?
Biztosítani kell a használat feltételeit
-‐ HŐÉRZET – fűtés,hűtés,légt.
-‐ LEVEGŐ MINŐSÉG – csak légtechnikával
-‐ Hangnyomásszint
MO-‐n csak építészeD eszközökkel nem biztosítható a téli hőérzet
Ha nyári szélső esetben ( 34 °C ) 22-‐24 °C-‐t belső hőmérsékletet
akarunk, biztosítani, akkor hűtés szükséges.
A szükséges gépészeD beavatkozás mértéke nagyon függ az építészeD
kialakítástól.
Mo`ó: a legjobb gépészet az, amire nincs szükség
CR 1752 Épületek szellőztetése – tervezési

kritériumok beltéri környezethez
2
Légtechnika
LEVEGŐ MINŐSÉG BIZTOSÍTÁSA
LÉGTECHNIKA -‐ szellőztetés
természetes szellőztetés
gépi szellőztetés
3
Légtechnika
természetes szellőzés, ex-‐és infiltráció ≠
természetes szellőztetés
Hátrányai, korlátai:
-‐ erősen meteorológia függő
-‐  nincs légszűrés
-‐  távozó levegő hője elvész
Használata elsősorban meleg üzemeknél Dpikus
LAKÁSSZELLŐZTETÉS
EnergeDkai méretezés ( három síkon ) – tanúsítvány
( 7/20068(V.24.) TNM rendelet )
Összesíte`, primer energiahordozóra veote` fajlagos energiafogyasztás
max. 110 kWh/m2,év – világítás nélkül
(„C” minősítési osztály )
ebből a term. szellőzés energiafogyasztása cca 30-‐ 40 kWh/m2,év
„A” minősítés ( megengede` 60 %-‐a ala` ) ≤ 66 kWh/m2,év
természetes szellőztetéssel már nem megy
-‐ alacsony energiafogyasztású lakás < 50 kWh/m2,év
-‐ passzív házak ≤ 10 kWh/m2,év
4
Légtechnika
Lakópark
Ha A/V= 0,4, akkor qm≈ 0,25 W/m3,K
qtr= qm x Δt = 0,25 x 35 = 8,75 W/m3
≈ 10 W/m3
qsz ≈ 10 W/m3
( természetes légcsere ≈1/h lakóépületek )
Σ q ≈ 20 W/m3 ( 15 W/m3 )
Szabadon álló családi ház

Ha A/V ≈ 1,3, akkor qm≈ 0,58 W/m3,K
qtr= qm x Δt = 0,58 x 35 ≈ 20 W/m3
qsz ≈ 10 W/m3
( természetes légcsere ≈1/h lakóépületek )
Σ q ≈ 30 W/m3 ( 25 W/m3 )
Irodaépület term. szellőzéssel ( nem cpikus )

qtr ≈ 10 W/m3 ( A/V= 0,4 )
qsz ≈ 20 W/m3
( természetes légcsere ≈2/h irodaépületek )
Σ q ≈ 30 W/m3 ( 25 w/m3 )
Irodaépület gépi szellőztetéssel ( hővisszanyerővel)

Σ q ≈ 15-‐20 W/m3
1 m3, n= 1/h Vsz = 1 x 1 = 1 m3/h =0,000277 m3/s

Qsz = 0,000277 x 1,2 x 35 = 0,0116 kW ≈ 10 W
5
Légtechnika
Lakásszellőztetés a mai gyakorlat szerint

Levegő bevezetés + gépi elszívás
6
Légtechnika
Többszintes épületek elszívó szellőzése –

egycsatornás kialakításban
AkuszDka !
EsztéDka,
épületszerkezet
7
Légtechnika
Visszacsapó szelepek
Páraelszívók tervezési kérdései ( építész-‐gépész )
Lakásszellőzés
hővisszanyerős
lakásszellőztető
berendezéssel
8
Légtechnika
Bali macskapanzió
természeD energiákkal
gravitáció és/vagy szélhatás alapján
történhet
9
Légtechnika
Működési elv
gravitációval
ha ti > te, akkor ρe > ρi

p = p0 + ρ x g x H
pe = p0 + ρe x g x H
pi = p0 + ρi x g x H
pe -‐pi =( ρe – ρi )x g x H
Δp = Δρ x g x H
A száraz levegő
anyagjellemzői
Nagyságrendek
D = 20 °C, ρi = 1,205 kg/m3
te = -‐2 °C, ρe = 1,303 kg/m3
Δ ρ ≈ 0,1 kg/m3
Δp = 0,1 x 9,81 x H ≈ 1 Pa /m
10
Légtechnika
A csarnokban kialakuló nyomás a

beáramlási és a kiáramlási ellenállások
( a szellőző rácsok ellenállásainak )
arányától függ.
A szell. rács ellenállása ( Z ) a

a dinamikus nyomás ( p din ) és
az ellenállástényező ( ξ )
szorzataként adódik .
Z = ξ x p din = ξ x (ρ/2 x w²) b

p din = ρ/2 x w²,
ahol ρ a levegő sűrűsége ( kg/m3),

w a szellőző rács névleges
keresztmetszetére vonatkoztato`
átáramlási sebesség ( m/s ).
ÁRASMLÁSI SEBESSÉG MEGHATÁROZÁSA
V… szell. levegő térfogatárama m3/s
A = a x b rács névleges km-‐e m2
w = V… / A m/s
ha V… m3/h – ban van megadva,akkor
V… ( m3/h) : 3600 (s/h) = V… (m3/s)
• 
11
Légtechnika
Z = Δph = ξ x p din = ξ x ρ/2 x w²
A szellőző rács ellenállását ( Z ) a

hatásos nyomás
( Δph ) biztosítja.
Ha ado` Δph , akkor meghatározhatjuk
ado` rács esetén a kialakuló
( megengedhető ) áramlási sebességet.
1/2
w = ( ( 2 x Δph ) / ( ξ x ρ ) )
Példa:
Ado` csarnok, 6 m magas, így a rendelkezésre álló hatásos nyomás Δph cca 6 Pa.
Alsó, felső szellőzők azonos kialakításúak, ξ=5.
A szell levegő szükséges térfogatárama 3600 m3/h – azaz 1 m3/s.
Az átáramlási sebesség legyen 1 m/s (felvéve tapasztalat alapján),

A levegő sűrűsége 1,2 kg/m3.
Mekkora a rácsok ellenállása?

Z = ξ x ρ /2 x w2 = 5 x 1,2 / 2 x 1² = 3 Pa Δph /2 = 6/2= 3 Pa
( Talált süllyed, ha nem, iterálunk, vagy kiszámítjuk az előző ábrán bemutato` módon )
Mekkora rácsok kellenek ?

V… = A x w ( konDnuitás ) → A = V… / w = 1 / 1 = 1 m2 ( alul-‐felül )
Mekkora a levegő felfűtési hőigénye, ha ti = 20 ° C, te = -‐ 2 ° C,
a levegő fajhője c lev = 1.2 kJ / m3, K ?
Q…sz = V… x c lev x (ti – te ) = 1 m3/s x 1,2 kJ/m3,K x 22 K = 26,4 kW ( kJ/s )
Megjegyzés: a természet tudja a fizikát !!
12
Légtechnika
Működési elv szélhatás esetén

pö = pst + pdinsz
egy áramvonal mentén állandó
pst
p dinsz = ρ/2 x w²sz
Áramlási viszonyok az 1.jelű helyen

pö = pö1 = pst1 + pdin1 =
= pst1 + ρ/2 x w²sz1
Az épület mian a szélsebesség in
megnövekedik, tehát
Δpsz = +/-‐ k x pdinsz
Wsz1 ˃ Wsz, emian pst1 < pst,
ahol k az un. aerodinamikai
szívóhatás jelentkezik.
tényező, +k túlnyomást,
Ahol lefékeződik a levegő ( 2.jelű helyen ), -‐k szívóhatást jelent
on túlnyomás nyomás jelentkezik
Szélcsatorna vizsgálat
13
Légtechnika
Az épület körüli nyomásviszonyok , majd a belső nyomás

kijelölésével a szellőzők hatásos nyomásának meghatározása
Átáramlási sebesség meghatározása
Légmennyiségből a keresztmetszet meghatározása
E = Z
Nagyságrendi összehasonlítás a gravitáció és a szélhatás közön
Gravitáció:
Δp ≈ 1 Pa/m
10 m magas épületnél cca 10 Pa
Szélhatás:
Wsz = 10 m/s ( 36 km/h, 20 csomó, 4-‐5 –ös erősség )
Pdinsz = 1,2/2 x 10² = 60 Pa
ha k= -‐0,8 ( felül ) és k=+ 0,5 (alul ), akkor az összes hatásos nyomás a
szélhatásból
48 + 30 Pa = 78 Pa
Nagyságrendi különbség adódik és időben nagy mértékben változik,
Facit: méretezés legkedvezőtlenebb esetre , eltérő esetekben a
zsaluk keresztmetszetét ( ellenállását ) változtatni kell ( szabályozás )
14
Légtechnika
Kazánházi szellőzés méretezése ( példa )

Alapterület: 20 m2
Magasság: 3 m
Térfogat: 60 m3
Légcsere: 6/h
Szellőző levegő: 360 m3/h ( 0,1 m3/s )
Alsó-‐felső szellőző ξ=5
Hatásos nyomás ( Δp ) …. Pa
Szellőzők megengede` ellenállása:

Z = ……….. Pa
A kialakuló légsebesség:

w =( ( 2 x Δp/2 ) / ( ξ x ρ ) ) 0.5 = ( ………………………………. ) 0.5 =
= …………….. ≈ ……………….. m/s
A = V… / w = ……………………….. ≈ ………………. m2
…………. X………… mm méretű zsalus szellőzők

kellenek
Kazánházi szellőzés méretezése ( példa )

Alapterület: 20 m2
Magasság: 3 m
Térfogat: 60 m3
Légcsere: 6/h
Szellőző levegő: 360 m3/h ( 0,1 m3/s )
A szellőző levegő
Alsó-‐felső szellőző ξ=5 felmelegítését a kazánházi
berendezések
Hatásos nyomás ( Δp ) 3 Pa ( 1 Pa/m ) veszteséghője kell biztosítsa
Szellőzők megengede` ellenállása: Fagyveszély

Z = Δp/2 = 1.5 Pa
A kialakuló légsebesség:

w =( ( 2 x Δp/2 ) / ( ξ x ρ ) ) 0.5 = ( (2 x 1,5)/(5 x 12) ) 0.5 =
= 0,5 0,5 ≈ 0,7 m/s
A = V… / w = 0,1 m3/s / 0,7 m/s ≈ 0,15 m2
500 x 300 mm méretű zsalus szellőzők

kellenek
15
Légtechnika
2.óra
dr. Palócz Miklós
Helyiségek terhelései
Hűtési hőterhelés meghatározása
kérdés
mennyi, mekkora ?
válasz
mi mennyi, mi mekkora ?
Ismerni kell a
helyiségek, az épület terheléseit
a gépészeD rendszerek kialakításához,
méretezéséhez
1
Légtechnika
Helyiségek terhelései
Qtr Qvil≈ 10 – 30 W/m2

helyi elszívás
befúvás
ti C°
LVR Légtechnika
ϑi C°
ϕi % Lw dB
te wi m/s
ki mg/m3
Lp dB(A)
Lp=Lw-‐ΔL elszívás
technológia ember
helyi készülékek Qt Qe 100-‐300 W/fő

radiátor, F-‐C (Lw dB), Wt 125 W/fő
K mg/h We 40-‐60 g /h
felület fűtés-‐hűtés Lw dB CO2 18-‐30 l/h
szagok
dohányzás
Minden tervezéskor végiggondolni -‐ alapábra
Terhelések hő ( Q ), pára ( W ), szennyezés ( K ), zaj ( Lw )

Hőterhelések
-‐  külső hőterhelés ( napsugárzás, transzmisszió )
-‐  belső hőterhelés ( ember, világítás, technológia )
Megkívánt mikroklíma -‐ hőérzet ( t,ϑ,ϕ,w ), levegő minőség( k ),
hangnyomásszint ( Lp ) – lásdCR 1752
Szükséges gépészeD beavatkozások
( fűtés, hűtés, szellőztetés -‐ klimaDzálás, helyi elszívás, stb. )
néhány jellegzetes eset:

-‐ színház
-‐  uszoda
-‐  kiállítóterem
-‐  föld alal helyiségek
2
Légtechnika
Hűtési hőterhelés meghatározása
Milyen közelítést alkalmazzunk?
Hőveszteségszámítás
stacioner feltételezés
leghidegebb nap átlaghőmérséklete ( -‐ 15 C° )
(t i = 20 C°, t e = -‐ 15 C°, Δt= 35 K, A te ≈ 5 K, elfogadható )
Páradiffúzió
stacioner feltételezés
leghidegebb hónap légállapot ( -‐ 2 C°, 90 % )
( a páradiffúziós folyamatok lassan történnek,
a méretezés ilyen feltételezéssel beválik a gyakorlatban )
Belső hőmérséklet ti = 24 C°
Méretezési külső hőmérséklet te

te C° Ate= 8,5 K
40
t emax = 34 C°
30
t eátl = 25,5 C°
20
t emin = 17 C°
10
0 Ԏ
0 6 12 18 24 óra
Stacioner nem lehet, helyeoe periódikusan

változó ( 24 órás ), un. kvázistacioner
Méretezési állapot: június 21.
3
Légtechnika
A napsugárzás intenzitása ( szórt + direkt = totál )

méretezési esetben MO-‐n, függőleges felületen
Itot W/
m2 ԑ
vízszintes K,Ny 32°
900 D 66°
K Ny
700
decemberben
D dél
500 Itotmax = 650 W/m2
ԑ = 20°
ԑ
függőleges
árnyékszög
0 6 12 18 24
A Nap abban a határhelyzetben van, amikor még éppen

"látja" a vizsgált pontot. A vízszintes árnyékszög a Nap
és a homlokzat azimutja közötti különbség.
4
Légtechnika
A fix külső
árnyékolók
méretezéséhez
( kiállás mértéke)
lényeges
ԑ
K,Ny 32°
D 66°
láounk már karón varjút !
A Nap abban a határhelyzetben van, amikor még éppen "látja" a vizsgált

pontot.
A függõleges árnyékszög a Nap magassági szögének a homlokzat síkjára
merõleges síkba esõ komponense
A transzparens szerkezeteken bejutó hőáram

meghatározása
Qü = Aü x Ná x Nü x Atr / Aü x ISRG x Z + Aü x Uü x ( te – ti ) W
qü = Ná x Nü x Atr / Aü x ISRG x Z + Uü x ( te – ti ) W/m2
Aü szerkezet névleges méret m2

Atr / Aü transzparens hányad -‐
ISRG etalon szerkezet -‐ 3 mm vtg,1 rtg-‐ű Na bázisú üvegen átjutó hőáram
ISRG < Itot W/m2
ISRG maximális értékei ( kerekítve )
vízszintes 800 W/m2

függ D 400 W/m2
függ K,Ny 600 W/m2
5
Légtechnika
N naptényező
dimenzió nélküli viszonyszám
a szerkezeten bármilyen módon átjutó és az érkező hőáram viszonya
értéke < 1
Üvegezések naptényezői
Üvegezéssel párhuzamos, mozgatható árnyékoló szerkezetek naptényezői
6
Légtechnika
Minden esetben mérlegelni kell

Hővisszaverő üvegezés Nü 0,35-‐0,5
Z redukciós tényező
a helyiség csillapításától és késleltetésétől függ
( napsugárzás nem melegíD közvetlenül a levegőt !! )
Dpikus értéke < 1 ( 0,5 – 0,85 )
a szerkezetek tömege a döntő -‐ ak|v tömeg

( a szerkezet 0,15 m2 x K / W hővezetési ellenállásig „dolgozik”,
szőnyegpadló és gk. álmennyezet esete !! )
pl. a Z redukciós tényező értékei kistömegű ( G < 350 kg/m2 )

épületekre , belső árnyékolással
óra 6 8 10 12 14 16 18
7
Légtechnika
Hogyan lesz „könnyűszerkezetes„ a vb. födémes épület ?
-‐ a szerkezet 0,15 m2 x K / W hővezetési ellenállásig

„dolgozik” ( 24 órás periódusidő esetén )
-‐  R = d /λ = 0,15 m2,K / W
λvb = 1,55 W / m,K
-‐  szőnyegpadló vagy álmennyezet nélkül

dvb = R x λ = 0,15 x 1,55 = 0,23 m
ρvb ≈ 2200 kg/m3
cca 500 kg/m2 ak|v tömeg
-‐  szőnyegpadlóval
R szp ≈ 0,12 mr,K/W ( jó vastag, süppedős )
dvb = R x λ = ( 0,15 – 0,12 ) x 1,55 = 0,03 x 1,55 = 0.045 m
cca 100 kg/m2 ak|v tömeg
Más megközelítés az

üvegezésre
g összenergia átbocsátási
tényező
qü = ԑ x I + a2 x I = g x I W/m2
g = ԑ + a2
Dpikus értékek az üvegezés
jellemzésére
0,35 / 0,67
0,30 / 0,62
I = ԑ x I + r x I + a x I
figyelem a elnyelt hányad
nem ISRG – vel, hanem Itot értékkel a = a1 + a2
kell számolni
az árnyékolások naptényezői
változatlanok
8
Légtechnika
EnergeDkailag opDmális megoldás
-‐  külső, mozgatható árnyékolás ( nyári napvédelem )

-‐  normál üvegezés ( télen napsugárzás hasznosítása )
-‐  belső fényterelő ( természetes világítás )
-‐  fokozoo hőszigetelés ( Umax = 1,1 W / m2,K )
Egyetlen hibája van -‐ ez a legdrágább megoldás
Tömör szerkezeteken átjutó hőáram
fik|v hőmérséklet bevezetése

qnap = a x I
induló érkező hőáram
qöind = qtr + qnap ≈ hőáram a
U x ( t e – ti ) + a x I napsugárzás
hatására
csillapítás
qöind = U x ( ts – ti ) késleltetés
ahol ts az un. napléghőmérséklet
ts ≈ t e + a x I / αe ti
a x I / αe fik|v hőmérsékletkülönbség
az érkező hőáram emlékeztető

qöérk = U x ( tekv – ti ) q = α x Δt
Δt = q / α
9
Légtechnika
ts ≈ t e + a x I / αe
a = 0,7-‐0,9
αe= 15-‐18 W/m2,K
nagyságrendi ellenőrzés(dél)
ts max = 34 C° + 0,7 x 500/18 =

= 34 C° + 19 C° = 53 C°
napsugárzás intenzitás
Itot
vízsz. 900 W/m2
K Ny 700
D
500
Példa ( nagyságrend ):
egy déli tájolású külső falnál

( 100 kg/m2 )
ts max 53 C °,
legyen tekv max 44 C °, és
ti 24 C °
a falszerkezet hőátbocsátási
tényezője U = 0,45 W/m2,K
Az érkező hőáram maximuma:
qmaxö = U x (tekv max -‐ ti ) =

= 0,45 x ( 44 – 24 )=
= 9 W/m2
cca 16-‐17 órakor érkezik meg a t e meteorológiai jellemző
helyiségbe ts met + anyag jellemző
tekv met + anyag + szerkezet jellemző
nagyságrend: 10 ( 15 ) W/m2
10
Légtechnika
Példa: transzparens szerkezet max hőáram meghatározása

Déli tájolású, függőleges felületű, normál hővédő üvegezéssel, belső reluxa
árnyékolással
Kiinduló adatok:
I SRG = 400 W/m2 ( max. értéke )
adoo szerkezet paraméterei ( jellemző értékek )
Ná = 0,8 Nü = 0,9 Atr / Aü = 0.9 Z ≈ 0,8
Uü = 1,1 W/m2 temax = 34 C °, ti = 24 C °,
qümax = Ná x Nü x Atr / Aü x ISRG x Z + Uü x ( te – ti )
qümax = 0,8 x 0,9 x 0,9 x 400 W/m2 x 0,8 + 1,1 W/m2,K x ( 34-‐24 )K
= 0,52 x 400 + 1,1 x 10 ≈ 200 + 10 = 210 W/m2
nagyságrend: 200 W/m2 ( falnál 10 W/m2 !!! )
nem engedhető meg, csökkenteni kell !!
1.  alterna|va
Növelt hővédelem az üvegezésnél

g = 0,3 ( hővisszaverő üvegezés, nagyon jó érték )
I tot = 500 W/m2 ( max. értéke )
további paraméterek változatlanok

Ná = 0,8 Atr / Aü = 0.9 Z ≈ 0,8
Uü = 1,1 W/m2 temax = 34 C °, ti = 24 C °,
qümax = Ná x Atr / Aü x Itot x g x Z + Uü x ( te – ti )
= 0,8 x 0,9 x 500 x 0,3 x 0,8 + 1,1 x ( 34-‐24 ) =

= 0,57 x 150 + 11 ≈ 80 + 10 = 90 W/m2
11
Légtechnika
2.alterna|va
külső árnyékolás alkalmazása Ná = 0,2
Példa: transzparens szerkezet max hőáram meghatározása
Déli tájolású, függőleges felületű, normál hővédő üvegezéssel, belső reluxa árnyékolással
Kiinduló adatok:
I SRG = 400 W/m2 ( max. értéke )
adoo szerkezet paraméterei ( jellemző értékek )
Ná = 0,8 Nü = 0,9 Atr / Aü = 0.9 Z ≈ 0,8
Uü = 1,1 W/m2 temax = 34 C °, ti = 24 C °,
qümax = Ná x Nü x Atr / Aü x ISRG x Z + Uü x ( te – ti )
qümax = 0,8 x 0,9 x 0,9 x 400 W/m2 x 0,8 + 1,1 x ( 34-‐24 ) =

= 0,52 x 400 + 1,1 x 10 ≈ 200 + 10 = 210 W/m2
Mekkora lesz ekkor qümax ?
Belső árnyékolás esetén

qümax ≈ 200 + 10 = 210 W/m2
ha egy további külső árnyékolót

alkalmazunk ( Ná = 0,2 ), akkor az
üvegezésen átjutó hőáram 40 W/m2,

az összes átjutó hőáram
qümax = 50 W/m2
12
Légtechnika
Adoo 20 m2-‐es iroda helyiség, egy külső, déli tájolású fallal
Külső fal 15 m2, ebből üvegezeo szerkezet Aü = 10 m2.
Belső hőterhelés
Dolgozók: 3 fő, á: 120 W/fő 360 W

Világítás: 20 m2, 10 W/m2 200 W
Techn( computer ) 3 x 150 W 450 W
Belső hőterhelés összesen: 1010 W
A fajlagos belső hőterhelés: cca 50 W/m2
Külső hőterhelés, hagyományos ablakszerkezeoel ( 200 W/m2 -‐ üvegre)

Qnap = 10 x 200 W/m2 2000 W
Q tr = 5 x 10 W/m2 50 W
Külső hőterhelés összesen: 2050 W
A fajlagos külső hőterhelés: cca 100 W/m2
Összes fajlagos hőterhelés : cca 150 W/m2
Nagyon magas, csökkenteni kell
Hővisszaverő üvegezéssel ( 90 W/m2 -‐ üvegre , g=0,3)
Qnap = 10 x 90 W/m2 900 W

Q tr = 5 x 10 W/m2 50 W
Még elfogadható -‐ venDlátoros klímakonvektor – 35 dB(A)
Külső árnyékolással ( 50 W/m2 – üvegre )

Qnap = 10 x 50 W/m2 500 W
Q tr = 5 x 10 W/m2 50 W
Jó – mennyezet hűtés -‐ 30 dB(A)
13
Légtechnika
Terhelések nagyságrend ( maximum értékek )

előzetes becsléshez
Üvegezések hőterhelése ( függőleges )

-‐  normál üvegezés, belső árnyékoló 100 – 300 W/m2 ( üveg ) 200
-‐  hővisszaverő üvegezés ( g ≈0,3-‐0,4 ) 50 – 120 W/m2 ( üveg ) 100
-‐  külső árnyékolás 20 – 30 W/m2 ( üveg) 25
Falszerkezeten bejutó hőáram 10 – 15 W/m2 ( fal ) 10
Iroda helyiségek hőterhelése

-‐  belső hőterhelés 40 – 55 W/m2 (alapter.) 50
-‐  külső hőterhelés 25 – 50 W/m2 (alapter.) 50
-‐ összes hőterhelés 75 –120W/m2 ( alapter.) 100
Példa
Adoo egy nyugaD tájolású, függőleges üvegezeo szerkezet,

hővisszaverő üvegezéssel.
g = 0,3
Határozzuk meg a várható maximális hőáramot, ami a helyiségbe jut.
A szerkezet további paraméterei:

Ná = 0,8
Atr / Aü = 0.9
Z ≈ 0,8
Uü = 1,1 W/m2
temax = 34 C °, ti = 24 C °,
= 0,8 x 0,9 x …........ x 0,3 x 0,8 + 1,1 x ( 34-‐24 ) =

= 0,57 x ……… + 11 ≈ ……. + 10 = ……… W/m2
14
Légtechnika
Adoo egy nyugaD tájolású, függőleges üvegezeo szerkezet,

hővisszaverő üvegezéssel.
g = 0,3
Határozzuk meg a várható maximális hőáramot, ami a helyiségbe jut.
A szerkezet további paraméterei:

Ná = 0,8
Atr / Aü = 0.9 I tot = 700 W/m2 ( max. értéke )
Z ≈ 0,8
Uü = 1,1 W/m2
temax = 34 C °, ti = 24 C °,
= 0,8 x 0,9 x 700 x 0,3 x 0,8 + 1,1 x ( 34-‐24 ) =

= 0,57 x 210 + 11 ≈ 120 + 10 = 130 W/m2
15
Légtechnika
3.óra
dr. Palócz Miklós
Hőérzet, i-‐x diagram,

légtechnikai rendszerek osztályozása
1
HŐÉRZET
Az ember megszabadul a termelt hőtől, csak az

a kérdés, miként érzi magát eközben.
Az emberi hőleadás formái:
-‐  konvekció ( 4), sugárzás ( 3 )

-‐  száraz hőleadás ( 2 )
-‐  párolgás ( 6 ), légzés
-‐  nedves hőleadás ( 5 )
-‐  összes hőleadás (1)
Az ábrán megadoU hőleadás pihenő emberre

vonatkozik, normál öltözet és nyugvó levegő
melleU.
Növekvő hőmérséklet melleU izzadás

Egészen alacsony hőmérséklet melleU tesWelület
összehúzódás
Ekkor már erős diszkomfortról van szó 2
1
Légtechnika
Fanger féle komfortelmélet
LegáWogóbb, kísérletekkel igazolt
PMV várható többségi vélemény

-‐3……..0……..+3
0 jelen` a komfortos feltételeket
adoU feltételek melleU meghatározható
PMV = ∫ ( ti , ϑi , ϕi , wi , Met , Iclo )
Met az emberi hőtermelés – a tevékenység intenzitásától függ
1 Met = 58 W/m2
Az emberi test felülete ≈ 1,8 m2 ( átlag )

3
Az emberi test Qe W
felülete cca 1,8
m2
85
105
208
125
4
125
2
Légtechnika
A ruházat hőszigetelő képessége

Icl = 1 esetén 0,155 m2,K/W a hővezetési ellenállás
5
paraméterek
Iclo =1, ϕi =50 %, Met = 58 W/m2
t lb = ti
t ks = ϑi
v = wi
6
3
Légtechnika
opera+v hőmérséklet : a levegő és az átlagos sugárzási

hőmérséklet eredője
7
Huzatérzet nyakra
8
4
Légtechnika
PPD várható elégedetlenek

nincs olyan légállapot, ami 100%-‐os elégedeUséget
eredményezne
MoUo: legjobb, ha nem kell gépésze@ beavatkozás 9
i – x diagram
A levegő állapotjelzői
p0 bar légköri nyomás, 1,033 bar

1 bar = 105 Pa
pvg Pa vízgőz parciális nyomás
tsz C° száraz hőmérséklet
x kg/kg, g /kg absz. nedvességtartalom
ϕ -‐ , % relarv nedvességtartalom
ϕ = x / xt ≈ pvg / pvgt ( adoU hőmérsékleten )

érzékelő nedves gézzel beburkolva
tn C° mérése pszichrométerrel tn ≤ tsz
10
5
Légtechnika
Hőtartalom ( enthalpia ) i
adoU állapotban a levegő hőtartalma egy kiindulási állapothoz

viszonyítva t = 0 C°, x = 0 kg/kg
A nedves levegő ( 1 kg száraz levegő és x kg vízgőz ) hőtartalma
i 1+x = mlev x clev x ( t – 0 ) + x x c vg x ( t – 0 ) + x x r0 kj/kg
clev a levegő fajhője 1,0 kJ / kg,K
cvg a vízgőz fajhője 1,91 kJ / kg,K
r0 a víz párolgáshője 2500 kJ / kg
11
i 1+x = mlev x clev x ( t – 0 ) + x x c vg x ( t – 0 ) + x x r0
i 1+x = 1 x 1 x ( t – 0 ) + x x 1,91 x ( t – 0 ) + x x 2500
i 1+x = t + 1,91 x t x x + 2500 x x kJ / kg

grafikus ábrázolás Mollier-‐ féle i-‐x diagram
Más
AdoU légállapot meghatározásához 3 állapotjelző szükséges
Az i-‐x diagram mindig egy adoU légköri nyomásra vonatkozik, így két
állapotjező elegendő.
A légtechnikai rendszerekben szokásos nyomáskülönbségek 500 – 2000 Pa-‐t

nem haladják meg, így a légköri nyomáshoz képest ( 1,033 x 105 Pa ) jó
közelítéssel elhanyagolható.
12
6
Légtechnika
Az i-‐x diagram felépítése

i 1+x = t + 1,91 x t x x + 2500 x x kJ / kg
13

i 1+x = t + 1,91 x t x x + 2500 x x kJ / kg
14
7
Légtechnika

i 1+x = t + 1,91 x t x x + 2500 x x kJ / kg
15

i 1+x = t + 1,91 x t x x + 2500 x x kJ / kg
16
8
Légtechnika

i 1+x = t + 1,91 x t x x + 2500 x x kJ / kg
17

i 1+x = t + 1,91 x t x x + 2500 x x kJ / kg
18
9
Légtechnika
W
Q L2 = L1 = L
i2
x2
L1
i1 L x i1 + Q = L x i2 Q = L x (i2 -‐ i1 ) = L x Δi
x1 L x x1 + W = L x x2 W = L x (x2 -‐ x1 ) = L x Δx
Q / W = Δi / Δx az állapotváltozás iránytangense
19
ϕ= 50 %
t = 20 C°
tn ≈ 13,5 C°
Ԏ ≈ 9 C°
i≈ 40 kJ/kg
x= 8 g/kg
20
10
Légtechnika
Két különböző állapotú

levegő összekeverése
21
Állapotváltozás irányának
megszerkesztése
pl. Q / W = + 4400 kJ/kg
( melegedik és nedvesedik a
levegő )
Kiinduló légállapot
21 C°, 45 %
iránytangens kijelölése,
utána párhuzamos a kiinduló
légállapotból
22
11
Légtechnika
fűtés
Δi/Δx= + ∞
hűtés
Δi/Δx= -‐ ∞
23
nedvesítés
légmosóban
24
12
Légtechnika
Hűtés
felületen
( léghűtő-‐
kalorifer ) összes érezhető
hűtés hűtés
t fel < Ԏ
mindig van Δi
szárítás,ezért érezhető
többlet
hűtőteljesít-‐
ményre van
szükség szárítás
csepegő víz Δx Δi összes

elvezetés
25
Gőzbevezetés
Δi/Δx= Q /W
Δi/Δx= W x ig /W
Δi/Δx = ig
ig = 2500 +100 x 1,91
ig ≈ 2700 kJ/kg
26
13
Légtechnika
Légtechnikai rendszerek osztályozása
Szempontok:
-‐  kialakítás ( közpon`, egyedi )

-‐  levegő térfogatáram ( állandó, változó )
-‐  légcsatornák ( egycsatornás, kétcsatonás )
-‐  munkaközeg ( levegő, levegő és víz )
-‐  áramlási sebesség ( normál, nagysebességű)
-‐  helyiség és környezete közö| nyomásviszony
( depressziós, túlnyomásos )
-‐ funkció ( melyik légállapot paramétert szabályozza )
27
Egyedi-‐közpon@ Közpon` berendezés

(állandó térf., egycsatornás,csak levegő,
normál légseb. )
Klímaszekrény
28
14
Légtechnika
Állandó-‐változó térfogatáram
Közpon` rendszer és állandó

térfogatáram esetén nem tudjuk
helyiségenként szabályozni annak
hőmérsékletét
VAV szabályozó
29
Zónás berendezés
Közpon` berendezés,
de helyiségcsoportok
szabályozásának
biztosítása
30
15
Légtechnika
Kétcsatornás
berendezés
Helyiségenkén`
szabályozás
hideg és a meleg levegő

keverésével a megkívánt
helyiség hőmérsékletről
vezérelve
energe`kailag nem
kedvező
31
Munkaközeg
levegő +
víz
(fűtő és/vagy
hűtőU )
indukciós vagy
ven`látoros
klímakonvektor
lehet két-‐,három-‐, vagy

négyvezetékes
32
16
Légtechnika
Áramlási sebesség
normál 4-‐6 m/s
nagysebességű
12-‐ 14 m/s
nagysebességű
berendezés
nyomásszabályozóval
33
nyomásszabályozó
működése
34
17
Légtechnika
Helyiség és környezete közö| nyomásviszony

depressziós ( elszívó ) szellőztetés
környezetet védjük a helyiség szennyezeU levegőjétől

légpótlást biztosítani kell
35

túlnyomásos ( befúvó ) szellőztetés
helyiséget védjük a környezet szennyezeU levegőjétől

levegő kiáramlást biztosítani
36
18
Légtechnika

befúvó -‐ elszívó szellőztetés
Vbe Vel
Vbe< Vel Vbe = Vel Vbe > Vel

depresszió kiegyenlített túlnyomás
A befúvás és elszívás arányának változtatásával épületen belül irányíthatjuk

a levegő áramlását
előcsarnok étterem konyha
37
iroda közlekedő WC
Funkció szerin` osztályozás
-‐  szellőztető berendezés ( ki )

* alap szellőztetés ( ember )
* technológiai szellőztetés
* általános szellőztetés (ti)
-‐  léghűtő/légfűtő berendezés ( ti )

-‐  szellőztető légfűtő és/vagy léghűtő berendezés ( ki , ti )
-‐  ködtelenítő berendezés ( ϕi )
-‐  klímaberendezés (ki , ti , ϕi )
-‐  helyi elszívó berendezések ( ki )
-‐  ipari szellőztető berendezések ( ki ) 38
19
Légtechnika
Példa:
AdoU külső légállapotú levegőt helyiség hőmérsékletűre fűtünk.
te = -‐ 2 C°
ϕe = 90 %
ti = 20 C°
Kérdés:
-‐  mekkora a külső levegő abszolút nedvességtartalma ?

-‐  mekkora a levegő hőtartalma felfűtés előU és felfűtés után ?
-‐  mekkora a felmelegíteU levegő relarv nedvességtartalma ?
-‐  mekkorára kell növelni a felmelegíteU levegő abszolút nedvességtartalmát,
hogy a relarv nedvességtartalom 40 %-‐ra növekedjen ?
39
Állapotváltozások
ϕ=… %, i = …… kj/kg
x=… g/kg
-‐ 2 C°
-‐ 90%
40
20
Légtechnika
Helyes válaszok
ϕ=20 %, i = 27,5 kj/kg
x=6 g/kg
41
21
Légtechnika
4.óra
dr. Palócz Miklós
Légtechnikai rendszerek,
a szellőző levegő térfogatáram
meghatározása,
légcsere tényező,
légtechnikai kör általános felépítése
Funkció szerinE osztályozás
-‐  szellőztető berendezés ( ki )

* alap szellőztetés ( ember )
* technológiai szellőztetés
* általános szellőztetés (ti)
-‐  léghűtő/légfűtő berendezés ( ti )

-‐  szellőztető légfűtő és/vagy léghűtő berendezés ( ki , ti )
-‐  ködtelenítő berendezés ( ϕi )
-‐  klímaberendezés (ki , ti , ϕi )
-‐  helyi elszívó berendezések ( ki )
-‐  ipari szellőztető berendezések ( ki )
1
Légtechnika
Szellőztető berendezés ( k )
A legalapvetőbb
légtechnikai
rendszer, feladata
a levegő minőség
biztosítása az
elhasznált,
szennyezeO
levegő
elvezetésével és
helyére szűrt,
helyiség
hőmérsékletre
előfűtöO levegő
bevezetésével
söröző és a faliszellőző
ALAP SZELLŐZTETÉS
Az emberi tartózkodáshoz szükséges levegő térfogatáram

biztosítása
Fejadag : 30-‐40-‐50-‐75 m3/,fő

( függ a tevékenység intenzitásától, a szagkibocsátástól, a CO2
termeléstől, a helyiségek és a légtechnikai berendezés
szennyezőanyag kibocsátásától, stb. )
SBS beteg épület szindróma,

( energia takarékosság miaO csökkenteOék a külső levegő fejadagot )
ennek alapján Fanger vizsgálatai
2
Légtechnika
Szennyezés mértéke: olf

Személyek
szennyezőanyag
terhelése
dohányos ember, amikor

nem dohányzik 4-‐5 olf
Egyéb
szennyezések
É
G
3
Légtechnika
Szennyeze?ség ( c ) mértéke: decipol
1 decipol = 1 olf / 10 l/s 10 l/s = 36 m3/h
A külső levegő meghatározása a helyiség

levegőminősége ( ci ) alapján
az összes szennyezés (G ) olf

a külső levegő szennyezeOsége (ce ) dp
a belső levegő szennyezeOsége (ci ) dp
A szellőző levegő térfogaárama:
V` = 10 x l/s
ci = ce + 10 x G / V` dp
4
Légtechnika
Főbb szempontok:
-‐  lehetőleg 100% külső levegős szellőztetés
-‐  levegő vételi hely gondos megválasztása
-‐  természetes építőanyagok választása
-‐  légcsatornák Eszdthatóságának biztosítása
-‐  szűrők Eszdtása
-‐  gőznedvesítés ( légmosó helyeO )
Példa:
adoO iroda, „ szennyezései ”
-‐ ember 0,1 olf/m2 ( 10 m2/fő, 1 olf/fő )

-‐ berendezés 0,1 olf/m2
ci = 1 dp ( cca 15 % elégedetlenség )
ce = 0,1 dp ( jó városi levegő )
V` = 10 x = 10 x 0,2/(1-‐0,1) =10x 0,2/0,9 = 10x 0,22=2,2 l/s,m2
1 l/s = 3,6 m3/h, így V`= 7,92 ≈8 m3/h,m2
Csak emberi terhelés esetén 4 m3/h,m2 ( 40 m3/h,fő )

szennyezeO berendezés esetén 8 m3/h,m2 ( 80 m3/h,fő )
új irodaépületeknél intenzív átszellőztetés használatba vétel előO
5
Légtechnika
MUNKAHELYI v. TECHNOLÓGIAI szellőztetés
szennyezés
K mg/h
V`sz m3/
h
megengedeO max.
szennyezőanyag konc.
ke mg/ ki = MK
m3 mg/m3
átl csúcs max
6
Légtechnika
cca 25-‐30 m3/h,fő
ԑ szellőztetés hatásfoka
pl. iroda 10 m2/fő,

30 m3/h,fő 3,0 m3/h,m2 CO2
konc.alapján
36 m3/h,fő 3,6 m3/h,m2
72 m3/h,fő 7,2 m3/h,m2
36 – 72 m3/h,fő technológiai szellőztetés
Általános szellőztetés ( hőterhelés elszállítása )

Qtr
Q V̇
Qsz Qsz
ti ttáv ≈ ti
te te
csak szellőztetéssel nem lehet tartósan a külső hőfok alá „hűteni” a

helyiséget
7
Légtechnika
ha
ha ≈ 25 C°
és Δt = 2-‐4 K,
akkor ≈ 27-‐29 C°
Kérdés, mekkora lesz timax ?
timax =
B = Aq / AE W/m2, K

fajlagos felüleE hőstabilitás
( az 1m2 felületere jutó hőáramingadozás amplitudójának és
a belső levegő ingadozás amplitudójának a hányadosa )
helyiség hőstabilitása ( H )
H = Σ Fn x Bn = AQ / AE W/K
AE = AQ / H K
néhány nagyságrendi érték: Alkalmazás:
betonfal ≈ 7 csarnokok intenzív ( elszívó )
téglafal ≈ 4 átszellőztetése a túlhőmérséklet
gk fal ≈ 1 csökkentésére
8
Légtechnika
LÉGFŰTŐ berendezés
Qtr hőveszteség
Qtr
tbef > telsz ≈ ti
Qlf
Qtr = Qlf
Qlf = Vlf x clev x Δt
Δt = tbef -‐ ti tbef ti telsz
Δt = 10 – 20 ( 30 ) K
Vlf = Qtr / (clev x Δt)
LÉGHŰTŐ berendezés
Qh hűtési hőterhelés
Qh
tbef < telsz ≈ ti
Qlh
Qh = Qlh
Qlh = Vlh x clev x Δt
Δt = ti -‐ tbef tbef ti telsz
Δt = 4 – 8 ( 10 ) K
Vlh = Qh / (clev x Δt)
9
Légtechnika
Szellőztető, légfűtő, léghűtő berendezés
Három funkció ( csak levegő hőhordozó esetén )
szellőzés
fűtés
hűtés
a legnagyobbra választjuk a rendszert

komfort berendezéseknél általában a léghűtéshez kell a
legnagyobb térfogat áram
Példa: pl./1.
adoO műhely (300 m2, 3 m belmagasság , 900 m3, 20 dolgozó )
szellőztető-‐légfűtést kívánunk létesíteni,

ti = 20 C°, szellőzés fejadag 50 m3/h,fő ( közepes fizikai munka )
Q tr = ?
fajlagos hőveszeteség alapján határozzuk meg
legyen q = 20 W/m3 ( felvéve becsléssel )
Q tr = 20 x 900 = 18.000 W = 18 kW
tbef = 40 C° ( felvéve ), így Δt= 20 K
10
Légtechnika
Szellőző levegő térfogatárama ( fejadag alapján ) pl./2.
Vkülső = 20 fő x 50 m3/h,fő = 1000 m3/h = 0,28 m3/s
A szellőzés hőigénye ( te = -‐15 C° )
Qszell = Vszell x clev x ( ti – te ) = 0,28 x 1,2 x 35 = 12 kW
Hővisszanyerő alkalmazása esetén ( pl. η=0,5 )

Qszelleff = 6 kW
A szükséges kazánteljesítmény ( HMV és techn. nélkül )
Qk = Q tr + Qszell = 18 + 12(6) = 30 ( 24 ) kW
Légcsere viszonyok pl./3.
Teljes légcsere 2700 m3/h / 900 m3 = 3/h -‐ megfelelő

Külső levegős légcsere 1000 m3/h / 900 m3 ≈ 1/h
Rendszer kialakítási variációk:
-‐ közponE szellőztető légfűtő berendezés

( télen visszakeveréssel)
-‐ szellőzés és légfűtés különválasztása
( hővisszanyerős szellőztetés 1000 m3/h külső levegővel,
thermovenElátoros légfűtés )
11
Légtechnika
nézőtéri léghűtés pl./4.
Qeö = 125 W
ti ≈ 26 C°
Qeérezhető ≈ 90 W
QerejteO ≈ 35 W
tbef ≈ 20 C°
jó közelítés:
ülésenként 50 m3/h hűtöO levegő térfogatáram,
ebből cca 25-‐30 m3/h külső levegő
Ködtelenítő berendezés
ti ϕi xi
Wvg
tbef xbef = xe Av tvO

xvtel
ember, szerkezet, energeEka
építész kontra gépész
méretezés legkedvezőtlenebb esetre
12
Légtechnika
Ϭ párolgási tényező
Ϭ = 10-‐ 30 kg/ lev ϕi
h,m2
pl. versenyuszoda ϕi = 60 %
fajlagosan ≈ 20 m3/h,m2
Legyen a megkívánt
rel.nedv.tartalom 50 %
ϕi =50%
xi = 14 g /kg
fajlagosan ≈ 47 m3/h,m2

xi
előzetes becsléshez
30-‐40 m3/h,m2
( vízfelületre vedtve)
13
Légtechnika
Mekkora külső levegő térfogatáram szükséges a keletkező vízgőz

elszállítására ugyanolyan belső légállapot biztosítása esetén, ha a
külső levegő hőmérséklete te = -‐2 C° és a reladv nedvességtartalma
ϕe = 90 % ?
Memo:
korábbi példa szerint Xe = 3 g /kg
V≈(47.000 ) 21.000 m3/h ( 44 % )
Állandó térfogatáramú rendszer – visszakeverés

( külső levegő arány belső reladv nedvességtartalomról vezérelve )
14
Légtechnika
Klímaberendezés
abban különbözik a szell.-‐légfűtő-‐léghűtő berendezéstől ( k,ti ),

hogy a reladv nedvességtartalmat ( ϕi ) is szabályozza
Ennek ára van, nem annyira a beruházási költségekben, hanem

az üzemeltetése lényegesen drágább
Az ablakklíma csak nevében klíma, csupán egy mezei léghűtő készülék,

mégis kiírják, „ a helyiség klímaEzált „ !
Cservenkáné esete
15
Légtechnika
Klímaberendezés te , ϕe
nyár, 100% külső levegő
Δi/Δx
hővissz.
ti , ϕi
állapotváltozás
tbef
Δiléghűt
utófűtő
Δi
Δi klíma
léghűt
tvízköz
gőz nedvesítés ϕbe

tbef
állapotváltozás
Klímaberendezés ti , ϕi
tél
100 % külső levegő
hővisszanyerő
(elő)fűtés
(elő)fűtés
hővisszanyerő
hővisszanyerő
tte e , ,ϕ
ϕee
16
Légtechnika
Klímaberendezés ϕbe
tél bef t
állapotváltozás
100 % külső levegő
ti , ϕi
(utó)fűtés
(utó)fűtés
hővisszanyerő
(elő)fűtés
(elő)fűtés
adiabaEkus
nedvesítés
hővisszanyerő
hővisszanyerő
tte e , ,ϕ
ϕee
Helyi elszívások
Nagykonyhák
Elszívóernyő 1.
100
80
Termelékenység (%)
60
40
20
22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

Komfortszintnek megfelelõ hõmérséklet (°C)
A komfortszint és a termelékenység kapcsolata
17
Légtechnika
Nagykonyhák
Elszívóernyő 2.
Nagykonyhák
Elszívóernyő 3.
18
Légtechnika
Nagykonyhák
Elszívóernyő 4.
19
Légtechnika
Technológiai elszívások
légpótlást biztosítani kell
leválasztás
környezetvédelem ( külső levegő minőség)
hegesztőasztal elszívás
fényező műhelyek, fülkék elszívás
Por-‐forgács elszívás
ipari ciklon
faipari gép
mobil leválasztók
ciklon + tömlős
porszűrő
20
Légtechnika
Kipuffogó gáz helyi elszívás
Szellőző levegő térfogatáram meghatározása

( összefoglaló áOekintés )
1.Méretezéssel
fejadag( légzés) 25-‐30 m3/h,fő
érzékelhető levegő minőség

( cca 40-‐80 m3/h,fő ) V` = 10 x
technológiai szellőzés
fűtés,hűtés
nedvesítés
2.LÉGCSERETÉNYEZŐ
21
Légtechnika
Légcseretényező
Megválasztása mindig mérlegeléssel ( belmagasság, terhelések, stb.)
a) tapasztalat alapján
b) méretezeO berendezéseknél kapoO értékek alapján
külső lev
ad a. WC 5 -‐ 15 / h -‐
zuhany 15 -‐ 20 / h -‐
öltöző 5 – 8 / h 100 %
fürdő 4 – 6 / h -‐
melegítő konyha 15 -‐ 20 / h 100 %
főző konyha 25 -‐ 40 / h 100 %
ad b. színház mozi 4 -‐ 6 / h 50-‐100 %
éOerem 6 -‐ 8 / h 50-‐100 %
uszoda 3 -‐ 4 / h 40-‐100 %
tornaterem 2 -‐ 3 / h 50-‐100 %
műhely 2 -‐ 3 / h 100 %
asztalos műhely 20 -‐ 30 / h cca 10 % ( leválasztóval )
fényező műhely 30 -‐ 50 / h 100 %
műtő 20 / h 100 %
Esztatér 50 – 200 / h 5-‐10 %
Néhány további tapasztalaE érték
a légtechnikai rendszer levegő térfogatáram előzetes

meghatározásához
-‐  színház, mozi, ea. terem 40-‐50 m3/h,ülés
-‐  irodaépület közponE külső lev.szell. 2/h légcsere, 4-‐8 m3/h,m2
-‐  uszoda 30-‐40 m3/h,m2 ( vízfelület)
-‐  konyhaüzem ( főzőkonyha, előkészítők, raktárak, stb )

átlagos légcsere 15-‐20 /h
-‐ földala… terek hő-‐és füstelvezetés ( „ D ”) 72 m3 /h,m2
( w
max légcsatornában 12-‐15 m/s )

22
Légtechnika
Légtechnikai kör általános felépítése

minden tervezéskor végiggondolni -‐ alapábra
elhelyezés É,G távozó levegő ( É )
esztéEka É
akuszEka G,É
tűzvédelem G,É elmenő levegő
légcsatorna
hálózat
w ≈ 4-‐6 m/s LVR
( É,G ) ( É,G )
keringete? lev.
szellőző,vagy
levegő kezelő központ klímaEzált levegő
külső levegő befúvó-‐elszívó vent.
( É ) ( É,G )
csatlakozások: kazánház, hőközpont
hűtőgépház,hűtőközpont
trafó, elektromos kapcsoló
Példa:
AdoO uszoda 1000 m2 vízfelüleOel.

Mekkora lesz a ködtelenítő berendezés külső levegő térfogatárama
méretezési esetben, ha a fajlagos levegő igényt 36 m3/h,m2 értékre
becsüljük?
Mekkora lesz az induló légcsatornák szükséges keresztmetszete,

ha az áramlási sebesség a komfort berendezéseknél szokásos
értéknek megfelelő nagyságú ?
V`= 1000 m2 x 36 m3/h,m2= 36.000 m3/h
23
Légtechnika
Példa
AdoO főzőkonyha
60 m2, belmagasság 3 m
Mekkora a szellőző levegő térfogatárama?
TapasztalaE légcsere n=25-‐40/h

Mivel a belmagasság éppen a minimálisan szükséges,
célszerű a felső értéket választani , azaz legyen
n=40/h.
Mekkora a becsatlakozó légcsatornák ( befúvás,elszívás ) keresztmetszetei ?
Példa
AdoO főzőkonyha
60 m2, belmagasság 3 m
Mekkora a szellőző levegő térfogatárama?
TapasztalaE légcsere n=25-‐40/h
Mivel a belmagasság éppen a minimálisan szükséges, célszerű a felső értéket

választani ,azaz legyen n=40/h.
V` = 180 m3 x 40/h = 7200 m3/h
Mekkora a becsatlakozó légcsatornák ( befúvás,elszívás ) keresztmetszetei ?
(pl 1000 X 300 mm lécsatorna )
EsztéEkai és egészségügyi okokból nem illő a légcsatornákat szabadon hagyni,

ezért ha álmennyezetet létesítünk,akkor meg kell növelni a szerkezeE
belmagasságot cca 40 cm-‐el!
24
Légtechnika
5.óra
dr. Palócz Miklós
Légtechnikai rendszerek elemei
Légvezetési rendszerek ( LVR )

vendég előadó: Gá# Tamás
Schako KD.
1
Légtechnika
Elhasznált levegő kivezetés

Betétkúpos deflektor
4-‐8 m/s
Külső levegő vétel, elhasznált levegő kivezetés

Esősapka
3-‐6 m/s
2
Légtechnika
Külső levegő vétel, elhasznált levegő kivezetés

Esővédő fixzsalu
2-‐3 m/s
gépészeR tájkép
tetővenRlátor
server split
( gk. tároló hő-‐és
fix zsalu hűtés kültéri
füstelvezetés )
3
Légtechnika
panoráma deflektorral és

kondenzátorokkal
diszkrét tetőtéri tájkép

deflektorokkal,
tetővenRlátorokkal
4
Légtechnika
Külső levegő vétel, elhasznált

levegő kivezetés
2-‐3 m/s
Egy elegáns megoldás
5
Légtechnika
LÉGKEZELŐ
Légkezelő – de –így
de így ?
elhelyezve?
Horizontális elrendezésű légkezelő

visszakeveréssel
átáramlási sebesség a légkezelőkben 2-‐3,5 m/s
6
Légtechnika
Ver#kális elrendezésű légkezelő
rekuperaav hővisszanyerővel
csak hőátvitel
regeneraav hővisszanyerővel
hő-‐és páraátvitel
ver#kális légkezelő szerelés közben
7
Légtechnika
csőátvezetés szigetelésen idomacél keret
ver#kális légkezelő szerelés közben
ver#kális légkezelő szellőző

gépházban ( belmagasság 5 m )
8
Légtechnika
ver#kális légkezelő
légcsatorna csatlakozások
szellőző gépházban több könyök idommal
( belmagasság 5 m )
„Freki váltó” Elektromos

kapcsolószekrény
9
Légtechnika
A leg#pikusabb légkezelő rugalmas alátámasztás

A venRlátor a szellőző gépben külön rezgésszigetelve
( acélrugókon )
Szellőző gépház lehetséges akusz#kai intézkedések
1  alapkeret
3  rezgéscsillapítók
4  gépalap
5  hangszigetelő alátét ( lágy anyag )
5,6 csővezetékek hangszigetelése ( rezgéstömpító,
hangszigetelt bilincs )
10
Légtechnika
Lapos építésű légkezelők
magasság: 350-‐450 mm

szélesség: 750-‐900 mm
hosszúság: 1800-‐2100 mm
levegő térfogatáram: 1500-‐2500 m3 /h
ROOF TOP
Roof Top
elszívó venRlátorral, visszakeveréssel,
közveatő közeges hővisszanyerővel
hűtőgéppel
( lehetne még gáztüzelésű fűtéssel is )
11
Légtechnika
lábazat kérdés: i^ mi

folyik?
Roof Top alap változat

döntően levegő forgatás ( légfűtés, léghűtés beépítei vizes kaloriferekkel )
csak befúvó venRlátor, beszívoi külső levegő elszívása más módon, vagy
kiegészítő economiser-‐rel ( axiál vent. elszívásra )
Roof Top alsó csatlakozások

visszaszívás
befúvás elosztó hálózaton keresztül
12
Légtechnika
füstmentes lépcsőház ( felső )befúvás
hagyományos
légfüggöny
( befúvás lefelé )
oszlop
légfüggöny
(kétoldali
befúvással)
13
Légtechnika
forgóajtóba integrált légfüggöny
trafóház szellőzés
14
Légtechnika
négyszög
keresztmetszetű
légcsatornák és idomok
a -‐1. szinten nagyobb belmagasság kell !

( egyéb vezetékek is „tobzódnak” – víz, csatorna,
sprinkler )
15
Légtechnika
légcsatornával boríto^ mennyezet

a gk. tárolóban
alsó elszívás
16
Légtechnika
felfüggesztés mindig
rezgéscsillapítással
( azért a szárnak nem kellene megörbülnie )
terv (elmélet )
közlekedő
17
Légtechnika
valóság (átépítés közben )
elzáró motoros
működtetéssel
18
Légtechnika
füstcsappantyú
körkeresztmmetszetű vezetékek és idomok
19
Légtechnika
gyors és gazdaságos levegő elosztás un. spirálkorcolt

körkeresztmetszetű légvezetékekkel
légcsatornák elhelyezése az á^ört főtartókban
20
Légtechnika
ipari befúvó ( motoros állítással )

kérdés: melyik évszakban történik így a
befúvás?
21
Légtechnika
22
Légtechnika
23
Légtechnika
HALK ESZTÉTIKUS TISZTA BIZTONSÁGOS KELLEMES
„LÉGVEZETÉSI RENDSZEREK”
LVR
előadás 2010.11.24.
GáR Tamás
24
Légtechnika
Légtechnikai rendszer áiekintése

Szabályozó zsalu
KOMES buszrendszer
Hangcsillapító
Térfogatáram szabályozó
Füstérzékelő RMS
MennyezeR befúvók
HelyiségakuszRkai modul
Tűzvédelmi csappantyú
Padlórácsok
Fan-‐Coil készülék AQUARIS
Örvényes padlóbefúvók
Légtechnikai rendszerek: Általános

FUNKCIÓ:
elvárások
–  FRISSLEVEGŐ
HŰTÉS – FŰTÉS-‐SZÁRÍTÁS-‐PÁRÁSÍTÁS
KÁROSANYAGOK, SZAGOK ELVITELE

KRITÉRIUMOK:
–  HUZATMENTES
ZAJMENTES
MEGFELELŐ ÁTÖBLÍTÉS
ALACSONY ÜZEMELTETÉSI KÖLTSÉGEK
25
Légtechnika
Beteg épület szindróma (SBS)
Kritériumok: MSZ-‐CR 1752:2000

szabvány alapján
ÉPÜLETEK SZELLŐZTETÉSE – BELSŐ KÖRNYEZETI
KÖVETELMÉNYEK
Belső környezeR kategóriák:
„A” magas fokú elvárás

„B” közepes fokú elvárás
„C” alacsony szintű elvárás
26
Légtechnika

szabvány alapján
•  MSZ-‐CR 1752:2000 szabvány részlete:
PMV – PPD diagram / SZUBJEKTÍV

HŐÉRZET
SZERINTED JÓ , SZERINTEM ROSSZ
VALÓSZINŰSÉGI ALAPON TÖRTÉNŐ MÉRETEZÉS
Forro +3
Meleg +2
Kellemesen meleg +1
Neutralis 0
Kellemesen hűvos -‐1
Hűvos -‐2
Hideg -‐3
-‐  PMV: HőérzeR

szavazatok
várható értéke
-‐  PPD:
Elégedetlenek
százalékos arány
27
Légtechnika

szabvány alapján
A TERVEZETT LÉGVEZETÉSI RENDSZER

(LVR)
LÉGVEZETÉSI RENDSZER (LVR)
A helyiségben kialakuló primer és szekunder légáramlások összessége
Primer légármalás
Szekunder légármalás
28
Légtechnika
A LÉGVEZETÉSI RENDSZEREK
CSOPORTOSÍTÁSA
ELÁRASZTÁSOS SZELLŐZÉS ÁRAMKÉPE:

ÁBRA
th
tsz
29
Légtechnika
A LÉGVEZETÉSI RENDSZEREK
CSOPORTOSÍTÁSA
ELÁRASZTÁSOS LVR JELLEMZŐI
•  Kis szellőzőlevegő sebesség
•  Primer levegő a tartózkodási zónába kerül bevezetésre
•  Távozó levegő elvezetése a mennyezet alai
•  Primer levegő keveredése minimális a tartózkodási zónában
•  Homogén légállapot jellemzők a tartózkodási zónában
•  Hőforrás (káros anyag forrás) jelenléte a térben
•  Csak hűtöi (isoterm) levegővel működik
Szellőzőlevegő ajánloi hőmérsékletkülönbség :

0<tsz-‐th<-‐6,0K
tsz : szellőzőlevegő hőmérséklete
th : helyiség hőmérséklete
ELÁRASZTÁSOS SZELLŐZÉS: BEFÚVÓK
30
Légtechnika
ELÁRASZTÁSOS SZELLŐZÉS ÁRAMKÉPE:

VIDEÓ
ELÁRASZTÁSOS SZELLŐZÉS: BEÉPÍTÉSI

PÉLDÁK
31
Légtechnika

PÉLDÁK

PÉLDÁK
32
Légtechnika
HIGÍTÁSOS / KEVERÉSES SZELLŐZÉS:

ÁBRA
tsz
th
HIGÍTÁSOS / KEVERÉSES SZELLŐZÉS

HIGITÁSOS /KEVERÉSES LVR JELLEMZŐI
•  A Primer szellőző levegő intenzíven keveredik a

helyiséglevegővel
•  Hűtöi és fűtöi (isoterm) levegővel is működik
Szellőzőlevegő ajánloi hőmérsékletkülönbség :

-‐12K<tsz-‐th< +12,0K
tsz : szellőzőlevegő hőmérséklete

th : helyiség hőmérséklete
33
Légtechnika
HIGÍTÁSOS VAGY ELÁRASZTÁSOS

LÉGVEZETÉSI RENDSZERT
ALKALMAZZAK ?
HIGÍTÁSOS/ KEVERÉSES LVR

VÁLTOZATAI
34
Légtechnika
HIGÍTÁSOS/ KEVERÉSES LVR:

KIVÁLSZATÁS
KRITÉRIUMOK MENTÉN
(huzatmentes, megfelelő
átöblítés, hőérzet, stb )
•  ANALITIKUS MÓDSZER:
empirikus számítások
•  NUMERIKUS SZIMULÁCIÓ:
pl:végeselemes módszer
•  KISÉRLET MÓDSZER: valós

méret, vagy kismintás
kisérlet

KIVÁLSZATÁS
EGYSZERÜSÍTŐ KRITÉRIUMOK ALKALMAZÁSÁVAL
HELYISÉGRE VONATKOZÓ ARCHIMEDESI-SZÁM
ArT = 1,3 x 106 x (q/H2) x (1/n3)

ahol
q (W/m2) – fajlagos hőáram padlófelületre vonatkoztatva
n (1/h) - légcsereszáma
H (m) - helyiség belmagassága
35
Légtechnika

KIVÁLASZATÁS
NOMOGRAMBÓL
MIKROKLÍMA LVR
•  Primer levegő keveredik a helyiség levegőjével
•  Levegő bevezetés speciális: indukciós lépcső vagy

padló befúvókon keresztül
•  Csak a tartózkodási zónát klimaRzáljuk
•  Homogén légállapot a tartózkodási zónában
•  V primer/Vszekunder = 2
•  Színháztermek / Előadótermek / Konferencia t.
36
Légtechnika
MIKROKLÍMA LVR: VIDEÓ
MIKROKLÍMA LVR: BEFÚVÓ

SZERKEZETEK
•  LÉPCSŐBEFÚVÓK •  PADLÓBEFÚVÓK
37
Légtechnika
MIKROKLÍMA LVR: BEÉPÍTÉSI PÉLDÁK
38
Légtechnika
39
Légtechnika
40
Légtechnika
41
Légtechnika
DIFFÚZ LVR
•  Örvénybefúvó
•  Résbefúvó
•  Szellőzőlevegő nagy indukcióval lép a

térbe a tartózkodási zóna fölöi
(Nagy indukció – dt gyors leépülése – nincs
huzat)
•  Tartózkodási zónában egyenletes (diffúz)
légáramlás alakul ki
•  Nagy hőfokkülönbség valósítható meg
tsz-‐i (10-‐15K)
•  Befúvók: örvénybefúvó, résbefúvó,
fúvókacsoport
•  Homogén légállapot a tartózkodási
zónában
DIFFÚZ LVR: VIDEÓ
42
Légtechnika
DIFFÚZ LVR: BEFÚVÓK
ÖRVÉNYBEFÚVÓK RÉSBEFÚVÓK FÚVÓKÁS RÁCSOK
DIFFÚZ LVR: BEÉPÍTÉSI PÉLDÁK
43
Légtechnika
44
Légtechnika
45
Légtechnika
46
Légtechnika
ÉRINTŐLEGES LVR
•  Primer áramlás a falsíkon és más

légsugarak mentén jön létre
•  Szekunder áramlás a helyiség közepén

jelentkezik
•  Rövidre zárásra érzékeny
•  Kis belmagasságú helyiségekben

alkalmazható (H<3m)
ÉRINTŐLEGES LVR
47
Légtechnika
ÉRINTŐLEGES LVR: VIDEÓ
ÉRINTŐLEGES LVR: BEFÚVÓK
48
Légtechnika
ÉRINTŐLEGES LVR
49
Légtechnika
SUGÁR LÉGVEZETÉSI RENDSZER
•  A tartózkodási
zónában a levegő
primer légárama a
meghatározó
•  A szellőző levegő
pontszerűen, nagy
térfogatárammal
lép ki a befúvóból
•  Légbevezető elem:
fúvóka, légrács
SUGÁR LÉGVEZETÉSI RENDSZER:

BEFÚVÓK
50
Légtechnika
SUGÁR LÉGVEZETÉSI RENDSZER: VIDEÓ
SUGÁR LÉGVEZETÉSI RENDSZER:

BEÉPÍTÉSI PÉLDÁK
51
Légtechnika
52
Légtechnika
53
Légtechnika
54
Légtechnika
KISZORÍTÁSOS LÉGVEZETÉSI RENDSZER
55
Légtechnika
KISZORÍTÁSOS LÉGVEZETÉSI RENDSZER
KISZORÍTÁSOS LÉGVEZETÉSI RENDSZER:

BEFÚVÓK
56
Légtechnika
KISZORÍTÁSOS LÉGVEZETÉSI RENDSZER:

PÉLDA
57
Légtechnika
Köszönjük a megRsztelő
figyelmet!
Kérdések – Válaszok
58

Legtechnika PDF

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Legtechnika PDF

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

LÉGTECHNIKA TÉMAKÖRÖK

2010 ŐSZI FÉLÉV

Természetes szellőzés (gravitációs + szélhatás)

Budapest, 2010. december hó

Dr. Palócz Miklós

Miért különösen fontos a légtechnika ?

CR 1752 Épületek szellőztetése – tervezési

LEVEGŐ MINŐSÉG BIZTOSÍTÁSA

LÉGTECHNIKA -­‐ szellőztetés

Használata elsősorban meleg üzemeknél Dpikus

Szabadon álló családi ház

Irodaépület term. szellőzéssel ( nem cpikus )

Irodaépület gépi szellőztetéssel ( hővisszanyerővel)

1 m3, n= 1/h Vsz = 1 x 1 = 1 m3/h =0,000277 m3/s

Lakásszellőztetés a mai gyakorlat szerint

Többszintes épületek elszívó szellőzése –

Páraelszívók tervezési kérdései ( építész-­‐gépész )

gravitáció és/vagy szélhatás alapján

ha ti > te, akkor ρe > ρi

D = 20 °C, ρi = 1,205 kg/m3

te = -­‐2 °C, ρe = 1,303 kg/m3

Δp = 0,1 x 9,81 x H ≈ 1 Pa /m

A csarnokban kialakuló nyomás a

A szell. rács ellenállása ( Z ) a

Z = ξ x p din = ξ x (ρ/2 x w²) b

ahol ρ a levegő sűrűsége ( kg/m3),

ÁRASMLÁSI SEBESSÉG MEGHATÁROZÁSA

V… szell. levegő térfogatárama m3/s

A = a x b rács névleges km-­‐e m2

ha V… m3/h – ban van megadva,akkor

V… ( m3/h) : 3600 (s/h) = V… (m3/s)

Z = Δph = ξ x p din = ξ x ρ/2 x w²

A szellőző rács ellenállását ( Z ) a

Az átáramlási sebesség legyen 1 m/s (felvéve tapasztalat alapján),

Mekkora a rácsok ellenállása?

Mekkora rácsok kellenek ?

Működési elv szélhatás esetén

Áramlási viszonyok az 1.jelű helyen

Az épület körüli nyomásviszonyok , majd a belső nyomás

Nagyságrendi összehasonlítás a gravitáció és a szélhatás közön

Nagyságrendi különbség adódik és időben nagy mértékben változik,

Facit: méretezés legkedvezőtlenebb esetre , eltérő esetekben a

zsaluk keresztmetszetét ( ellenállását ) változtatni kell ( szabályozás )

Kazánházi szellőzés méretezése ( példa )

Alsó-­‐felső szellőző ξ=5

Hatásos nyomás ( Δp ) …. Pa

Szellőzők megengede` ellenállása:

A = V… / w = ……………………….. ≈ ………………. m2

…………. X………… mm méretű zsalus szellőzők

Kazánházi szellőzés méretezése ( példa )

Szellőzők megengede` ellenállása: Fagyveszély

A = V… / w = 0,1 m3/s / 0,7 m/s ≈ 0,15 m2

500 x 300 mm méretű zsalus szellőzők

Qtr Qvil≈ 10 – 30 W/m2

helyi készülékek Qt Qe 100-­‐300 W/fő

Minden tervezéskor végiggondolni -­‐ alapábra

Terhelések hő ( Q ), pára ( W ), szennyezés ( K ), zaj ( Lw )

néhány jellegzetes eset:

Hűtési hőterhelés meghatározása

Milyen közelítést alkalmazzunk?

Belső hőmérséklet ti = 24 C°

Méretezési külső hőmérséklet te

0 6 12 18 24 óra

LÉGTECHNIKA -‐ szellőztetés

Páraelszívók tervezési kérdései ( építész-‐gépész )

te = -‐2 °C, ρe = 1,303 kg/m3

A = a x b rács névleges km-‐e m2

Alsó-‐felső szellőző ξ=5

helyi készülékek Qt Qe 100-‐300 W/fő

Minden tervezéskor végiggondolni -‐ alapábra

a szerkezetek tömege a döntő -‐ ak|v tömeg

-‐ a szerkezet 0,15 m2 x K / W hővezetési ellenállásig

-‐  szőnyegpadló vagy álmennyezet nélkül

-‐  külső, mozgatható árnyékolás ( nyári napvédelem )

Egyetlen hibája van -‐ ez a legdrágább megoldás

αe= 15-‐18 W/m2,K

qmaxö = U x (tekv max -‐ ti ) =

= 0,8 x 0,9 x 500 x 0,3 x 0,8 + 1,1 x ( 34-‐24 ) =

qümax = 0,8 x 0,9 x 0,9 x 400 W/m2 x 0,8 + 1,1 x ( 34-‐24 ) =

Külső hőterhelés, hagyományos ablakszerkezeoel ( 200 W/m2 -‐ üvegre)

Hővisszaverő üvegezéssel ( 90 W/m2 -‐ üvegre , g=0,3)

= 0,8 x 0,9 x …........ x 0,3 x 0,8 + 1,1 x ( 34-‐24 ) =

= 0,8 x 0,9 x 700 x 0,3 x 0,8 + 1,1 x ( 34-‐24 ) =

Hőérzet, i-‐x diagram,