Klimatechnikai Peldak

Forrás: http://www.doksi.
hu
KLÍMATECHNIKAI
PÉLDÁK
2005
Forrás: http://www.doksi.hu
1. kérdés:
Ismertesse a klímaberendezés
rendeltetését, feladatát
A klímaberendezés feladata:
A szellőző- és klímaberendezések feladata, hogy a
helyiség
- légállapotát,
- a hőmérsékletét,
- a relatív légnedvességet,
- a légmozgást és
- a tisztaságot
bizonyos határok között tartsák.
A helyiségek levegőjének megújítása lényegében két ok

miatt szükséges
1. a helyiség levegőjében levő szennyeződések (gáz,
por, szag stb.) eltávolítása;
2. a helyiségben a kellemes, vagy előírt
komfortérzetnek megfelelő légállapot (hőmérséklet és
relatív nedvességtartalom) fenntartása.
2. kérdés:
Ismertesse és vázlaton ábrázolja a
légtechnikában alkalmazott levegő
elnevezéseket.
A DIN 1946 szerint az egyes levegőfajtákat a

következőképpen nevezik
- szellőzőlevegő amely a helyiségbe belép;
- elszívott (elmenő) levegő amely a helyiségből kilép;
- visszakeringetett levegő az elmenőlevegőnek az a
része; amelyet a helyiségbe visszavezetnek;
- friss levegő (külső) amelyet a szabadból beszívnak;
- távozó levegő a szabadba kifújt elmenőlevegő
3. kérdés:
Ismertesse a természetes szellőzés
fogalmát.
Természetes szellőzés:
A természetes szellőzés ablak-, rés- vagy
aknaszellőzésként (szellőzőkürtő) működhet.
A helyiség levegője és a külső levegő közötti nagy
hőmérséklet-különbségből következő
sűrűségkülönbség esetén kielégítően
működik (télen és átmeneti időben).
Nagyobb külső hőmérsékletek mellett hatása
csökken.
Ezért a természetes szellőzés alkalmazhatósága
korlátozott.
A szellőzőkürtők lakások belső terű helyiségeinek,
(amelyek ablakkal nem rendelkeznek) szellőztetésére
szolgálnak
pl: többlakásos családi házak, társasházak kamrái,
fürdőszobái; WC.-i, konyhái.
4. feladat:
Határozza meg a gépi (mesterséges)
szellőzés és a légcsereszám fogalmát.
Gépi befúvásnál és elszívásnál a helyiség levegőjének

friss levegőre való cserélése kényszeráramlással
történik. A szellőzőlevegő és távozó levegő szállítására
ventillátorokat alkalmaznak. A légmennyiség
meghatározására a legfontosabb jelzőszám az „n”
légcsereszám:
h-1 jelentése: 1/óra
Ahol:
V a levegőtérfogat óránként: m3/h;
VR a helyiség térfogata: m3 ,
A légcsereszám megadja, hogy a szellőztetett helyiség
térfogata hányszor cserélődik ki óránként.
Az n = 10 légcsereszám azt jelenti, hogy a helyiség VR
térfogata egy óra alatt 10-szer cserélődik ki.
Gyakorlati mérések és megfigyelések alapján határozták
meg egyes helyiségtípusok légcsereszámát, amelyeket
különböző előírásokban és szabványokban foglaltak
össze.
5. kérdés:
Mit jelent a fejadag a légtechnikában?
A szellőző-berendezések méretezésének egyik

jellemző száma az LR (m3/fő) levegőfejadag, ill. az ALR
frisslevegő-fejadag.
A frisslevegő-fejadag óránként és személyenként.
meghatározott légmennyiséget jelent, amely a helyiség
szellőzőlevegő mennyiségének meghatározásánál
szolgál alapul.
Különböző rendeltetésű helyiségek levegőfejadag-
értékeit szabványok írják elő. Azokban a
helyiségekben, amelyekben szagforrások
vannak (pl. cigarettafüst) a frisslevegő-fejadagot
személyenként 30 m3/h-val emelni kell
A légcsereszámokban és a levegőfejadag értékeiben
termikus (hűtés-fűtés) terheléseket nem vettek
figyelembe, így a helyiségben előálló hőmérsékleti
viszonyokat e két értékkel nem lehet meghatározni.
5. Példa. Tornaterem szellőzése
Egy tornateremben (27X45x6 m) n = 4 1/h légcserét alkalmaznak.

Meg kell határozni a légmennyiség és a légcsatornák méretét.
5.1 Mekkora légmennyiséget kell a szellözőberendezésnek

összesen szállítania?
5.2 A tornaterem szellőzöberendezése álljon négy egységből.
Mekkora legyen az egyes egységeknél a frisslevegő-beszívó
keresztmetszet, ha a légsebesség nem lépheti túl a wAL = 4m/s
értéket?
5.3 Ha a levegő szállítására wAL = 8 m/s sebesség megengedhető.

A légcsatorna maximálís szélessége B = 600 mm lehet. Milyen
magas akkor a légcsatorna?
5.4 A szellőző-berendezés a tornaterem fűtésére is szolgál, így

recirkulációs üzemre is lehetőséget kell adni. Milyen a szellőző-
berendezés vázlata?
MEGOLDÁS:
5.1 Mekkora légmennyiséget kell a szellözőberendezésnek összesen
szállítania?
5.2 A tornaterem szellőzöberendezése álljon négy egységből. Mekkora

legyen az egyes egységeknél a frisslevegő-beszívó keresztmetszet, ha a
légsebesség nem lépheti túl a wAL = 4m/s értéket?
VZL a 30.000 m3/h negyede = 7500m3/h

5.3 Ha a levegő szállítására wAL = 8 m/s sebesség megengedhető. A

légcsatorna maximálís szélessége B = 600 mm lehet. Milyen magas akkor
a légcsatorna?
A szellőzőlevegő
légcsatornájának
maximális magassága a
H = 430 mm-t nem
haladhatja meg.
5.4 A szellőző-berendezés a tornaterem fűtésére is szolgál, így
recirkulációs üzemre is lehetőséget kell adni. Milyen a szellőző-berendezés
vázlata?
6. Példa. Irodaépület szellőzése

Egy irodaépület belső zónájának alapterülete:
A = 4OX 50 m. A tiszta belmagasság H = 3,0 m.
6.1 Az irodaépületben 200 fő dolgozik. A DIN 1946

szerint személyenként 60 m3/h friss levegőt kell
biztosítani. Határozza meg a frisslevegő mennyiségét,
és a légcsereszámot.
6.2 A belső hőterhelések 8-szoros légcserének
megfelelő szellőzőlevegő-mennyiséget igényelnek.
Mekkora a szellőző levegő mennyisége?
6.3 A frisslevegő-beszívás és a szellőzőlevegő
légcsatornája részére gondoskodni kell a megfelelő
áttörésről. A friss levegőt: WAL = 4 m/s-al,
a szellőzőlevegőt WZL = 8 m/s-al szállítják.
Mekkora az áttörések felülete?
MEGOLDÁS:
6.1 Az irodaépületben 200 fő dolgozik. A DIN 1946
szerint személyenként 60 m3/h friss levegőt kell
biztosítani. Határozza meg a frisslevegő mennyiségét,
és a légcsereszámot.
6.2 A belső hőterhelések 8-szoros légcserének

megfelelő szellőzőlevegő-mennyiséget igényelnek.
Mekkora a szellőzőlevegő mennyisége?
6.3 A frisslevegő-beszívás és a szellőzőlevegő

légcsatornája részére gondoskodni kell a megfelelő
áttörésről. A friss levegőt: WAL = 4 m/s-al,
a szellőzőlevegőt WZL = 8 m/s-al szállítják.
Mekkora az áttörések felülete?
7. Példa: Nagykonyha szellőzése

Egy nagykonyha szellőző- levegőjének mennyisége a
következő: mZL = 12500 kg/h, ill. VZL = 10000 m3/h;
Az érvényes előírások szerint a konyhák szellőzéséhez
n=25 frisslevegős légcser szükséges.
7.1 Elérhető-e a 25-szörös légcsere, ha a konyha

méretei:
Hosszúság X szélesség X magasság = 12m X 8m X 3,5m
7.2 A szellőzőlevegő vezetésére aránylag kevés hely

van. A légsebesség a légcsatornában a zaj és az
energiaköltség miatt ne lépje túl a wZL = 7 m/s-ot.
A tartókon való áttörés méretei max. B X H = 0,5X 0,2 m
lehetnek. Hogyan kell kialakítani a szellőző levegő
vezetését?
7.1 Elérhető-e a 25-szörös légcsere, ha a konyha

méretei: hosszúság X szélesség X magasság =
12 m X 8 m X 3,5 m ?
7.2 A szellőzőlevegő vezetésére aránylag kevés hely

van. A légsebesség a légcsatornában a zaj és az
energiaköltség miatt ne lépje túl a wZL = 7 m/s-ot.
A tartókon való áttörés méretei max. B X H = 0,5X 0,2 m
lehetnek. Hogyan kell kialakítani a szellőző levegő
vezetését?
8. Példa: Belső fekvésű fürdőszoba szellőzése
Belső elhelyezésű, WC-vel rendelkező fürdőszobát gépi

szellőzéssel, elszívással kell ellátni. A helyiség egy
folyosóra nyílik. A szellőző levegőnek az ajtórésen, ill.
ajtórácson kell az elszívott pótlására szabadon
beáramolnia.
Összesen VAb = 400 m3/h levegőt kell elszívni.
A kifogástalan beáramlás biztosítására az ajtórésen,

vagy a rácson a wZL = 1,0 m/s-ot nem szabad túllépni.
A max. résszélesség az ajtón B = 60 cm lehet.

Mekkora legyen a nyílás magassága, ha a rács lamellái
miatt a szabad keresztmetszet csökkenése kb. 15%?
MEGOLDÁS:
V= A x w
A 15%-os lamella fedés

figyelembevétele
8. Példa: Aula szellőzése

Egy oktatási intézmény auláját szellőző-berendezéssel
kell ellátni. A csarnok méretei:
hosszúság X szélesség X magasság = 40 mx30 mx4 m.
A számításhoz tételezzük fel, hogy 1,5 m2-re jut egy
tanuló.
8.1 Mennyi a szellőző levegő mennyisége, ha be kell
tartani a személyenkénti 30 m3/h levegőfejadagot?
8.2 A berendezést a felfűtési szakaszban recirkulációs

üzemben is kell működtetni.
Mekkora a visszakeringető légcsatorna
H:B = 1:2 oldalaránynál és
wUL = 7 m/s légsebesség esetén?
8.1 Mennyi a szellőző levegő mennyisége, ha be kell

tartani a személyenkénti 30 m3/h levegőfejadagot?
X
8.2 A berendezést a felfűtési szakaszban recirkulációs

üzemben is kell működtetni.
Mekkora a visszakeringető légcsatorna
H:B = 1:2 oldalaránynál és
wUL = 7 m/s légsebesség esetén?
9. Kérdés:
Foglalja össze a légcsatornák és
anemosztátok jellemzőit
Légcsatornák és anemosztátok
Szellőző berendezések légcsatornáit és anemosztátjait
úgy kell tervezni és kivitelezni, hogy azok megfeleljenek:
- a biztonsági,
- a tűz- és nedvességvédelmi, valamint
- az akusztikai és a hővédelmi előírásoknak.
A légcsatornák anyagául túlnyomórészt:

-horganyzott acéllemezt, alumíniumlemezt,
-műanyagot, alukasírozott polisztirolhab lemezt (ALP)
-esetleg gipszkarton és könnyű építőlapokat használnak.
A szellőzőkészüléktől a helyiség anemosztátjáig a

légeloszlást nagyon gondosan kell tervezni és kivitelezni.
Az alapvezetékbe fojtószerkezetet építenek be, amellyel
a légmennyiség pontosan beállítható.
A légcsatornák méretezésénél a megfelelő

légsebesség felvételének különösen nagy jelentősége
van.
Egyrészt a légcsatornáknak elég nagynak kell lenniük,
hogy a ventillátor energia-felvétele ne legyen túl nagy,
másrészt a nagy légcsatorna-keresztmetszetek nagy
beruházási költséget eredményeznek.
E két határ között kell az optimális légáramlás
sebességét megválasztani.
A mennyezeti anemosztát beépítése:
10. Példa: Légcsatorna-rendszer méretezése
Az ábrán vázlatosan ábrázolt szellőzőlevegő-elosztó

hálózat gerinc- és ágvezetékeinek keresztmetszetét
kell meghatározni.
A légsebesség a gerincvezetékekben:
w = 6 m/s,
Az anemosztátokhoz vezető ágvezetékekben pedig
w = 3 m/s.
A légmennyiség anemosztátonként legyen:
VZL = 800 m3/h
A szellőzőlevegő mennyisége összesen:
VZL = 24 000 m3/h.
FELADATOK:
10.1 Hány anemosztátot (négyszögletes, mennyezeti
anemosztát) kell tervezni, és mekkora legyen az egyes
ágvezetékek keresztmetszete?
10.2 Milyen oldalméretei lesznek az ágvezetéknek, ha

a magasság- szélesség aránya 1:3?
10.3 Milyen max. keresztmetszetek várhatók az A-B,

B-C, C-D, B-E, C-F gerincvezetékeknél?
10.4 Hány m2 szellőző légcsatornát kell a kimutatásban

felvenni és kiírni, ha a légcsatornahosszak adottak?
MEGOLDÁS:
10.1 Hány anemosztátot (négyszögletes, mennyezeti
anemosztát) kell tervezni, és mekkora legyen az
egyes ágvezetékek keresztmetszete?
10.2 Milyen oldalméretei lesznek az ágvezetéknek,

ha a magasság- szélesség aránya 1:3?
10.3 Milyen max. keresztmetszetek várhatók az A-B,

B-C, C-D, B-E, C-F gerincvezetékeknél?
10.4 Hány m2 szellőző légcsatornát kell a kimutatásban

felvenni és kiírni, ha a légcsatornahosszak adottak?
11. Példa: Számítógépterem szellőző

levegő mennyiségének meghatározása
Egy számítógéptermet klimatizálni kell, amelynek
méretei:
hosszúság X szélesség X magasság = 25x20X3 m.
A hőterhelés legnagyobb részét a QNM gépek által
leadott hőmennyiség képezi.
Számítógép és nyomtatók gépi hője: QNM = 80 kW
Világítás hője: Qs = 35 kW
Személyek által leadott hő: QM = 2 kW
Mivel a szellőzőlevegőt a padlón keresztül fújjuk be,
a szellőző- és elmenő levegő közötti hőmérséklet-
különbség nem haladhat ja meg a Δt = 6 OC-ot.
FELADATOK:
11.1 Határozza meg a szellőző levegő mennyiségét és

a légcsatorna maximális keresztmetszetét, ha a
megengedett légsebesség wZL = 8 m/s lehet.
11.2 A helyiségben, a huzat jelenségek elkerülésére,

ne lépje túl a légcsereszám az
n = 40 1/h értéket. Teljesül itt ez a feltétel?
11.3 Hogyan történik a szellőző levegő és az elmenő

levegő vezetése egy számítógépteremben általában?
11.1 Határozza meg a szellőző levegő mennyiségét és

a légcsatorna maximális keresztmetszetét, ha a
megengedett légsebesség wZL = 8 m/s lehet.
11.2 A helyiségben, a huzat jelenségek elkerülésére,

ne lépje túl a légcsereszám az n = 40 1/h értéket.
Teljesül itt ez a feltétel?
11.3 Hogyan történik a szellőző levegő és az elmenő

levegő vezetése egy számítógépteremben
általában?
A szellőzőlevegő a padlóba épített

anemosztátokon (álpadló) át lép be a
helyiségbe.
Az elmenőlevegő elszívása általában a

mennyezet felé történik, ahol az
elszívóelemeket közvetlenül a gépek fölé,
például a központi egység (szerver) fölé
helyezik.
12. Példa. Légállapotok leolvasása

a h-x diagramban
A külső levegő állapota te/φe = + 10 OC/50%
A levegőt ti = 25 OC-ra kell felmelegíteni.
12.1 . Rajzolja be a légállapot-változást a h-x

diagramba és olvassa le az abszolút
nedvességtartalom és hőtartalom értékeit.
Felfűtés állapotjellemzői:
Belépő levegő állapota: te = + 10 OC, φe = 50%,

xe = 3,8 g/kg, he = 19,5 kJ/kg.
Kilépő levegő állapota: t2 = 25 OC, φ2 = 19%,

x2 = 3,8 g/kg, h2 = 34,5 kJ/kg.
12.2 Ezután a levegőt egy légmosóban nedvesítjük

φ = 100%-os relatív nedvességtartalomig.
Milyen értékek olvashatók le ekkor t, φ, x és h-ra?
A légnedvesítés (2-ről 3-ra) mindig egy olyan

egyenes mentén megy végbe, amely
párhuzamosan halad a hőtartalom vonalaival,
vagyis ah = konstans
A kilépő levegő állapota mosóval való

légnedvesítés után tehát:
12.3 Ezután az utófűtőben a levegőt fűtsük fel

t4 = 22 OC-ra.
Milyen értékeket kapunk akkor a h - x diagramban?
Az utófűtés utáni légállapot jellemzői:

12.4 Vizsgáljunk meg egy gőzbeporlasztásos

nedvesítő berendezést.
Gőzzel való légnedvesítésnél az állapotváltozás

gyakorlatilag olyan egyenes mentén zajlik le, amely
a hőmérsékleti vonalakkal közel párhuzamosan
halad azaz a t = konstans vonalon.
Milyen t, φ, x és h értékeket engedhet meg a

szabályozó-berendezés az előfűtő után, hogy
ugyanazt a 4 jelű légállapotot nyerjük az utófűtő
után, mint vízzel való légnedvesítés esetén?
A gőzzel való nedvesítésnél az állapotváltozást

megelőző felfűtési értékeket (állapotjelzőket)
lehet leolvasni:
13. Példa: Levegő hűtése a h-x diagramban
Nyáron a külső levegőt

te = 32 OC-ról és φe = 40%-ról
ti = 14 OC-ra, telítési állapotig (φi = 100%)
hűtjük le.
13.1 A külső levegő x és h értékeire mi olvasható le

a h- x diagramból
A külső levegő állapotjelzői:
13.2 A hűtőből kilépő levegőnek milyen φ, x és h

értékei vannak?
A levegő lehűlése elméletileg azon az egyenesen

játszódik le, amely összeköti a hűtő előtti
légállapotot a hűtő után kívánt hőmérséklet telítési
állapotával.
14. Példa. A fűtő- és a

nedvesítő-
teljesítmény
számítása frisslevegős
üzemben
Egy klímaberendezésben
a friss levegő
előkészítéshez szükséges
fűtő- és nedvesítő
teljesítmény szükségletet
két különböző helyiség
légállapotra határozzuk
meg.
A légmennyiség lO000
kg/h.
A fajhő átszámítás a német szakirodalmi értékre:

1,008 kJ/kgK :3,6 = O,28 Wh/kgK
14.1. Feladat: Határozza meg az elő- és utófűtő

fűtőteljesítményét.
MEGOLDÁS:
MEGOLDÁS:
14.2 Feladat: Mekkorák a nedvesítési teljesítmények?

(mennyi a beporlasztott vízmennyiség óránként?)
MEGOLDÁS:
15. Példa:
A hűtőteljesítmény
számítása tisztán
frisslevegős üzemben
15.1 Milyen
légállapot-
jellemzők
tartoznak az
előbbi levegő
belépő- és
kilépő
állapotához?
14.2 Mekkora a hűtőgép által szolgáltatott

hűtőteljesítmény?
14.3 Mennyi víz csapódik le óránként, ha a

vízmennyiséget a következő képlettel
számoljuk: WKü = mZL . (X1b-X3b) ?
MEGOLDÁS:

Klimatechnikai Peldak

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Klimatechnikai Peldak

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Forrás: http://www.doksi.

A helyiségek levegőjének megújítása lényegében két ok

A DIN 1946 szerint az egyes levegőfajtákat a

Gépi befúvásnál és elszívásnál a helyiség levegőjének

A szellőző-berendezések méretezésének egyik

Egy tornateremben (27X45x6 m) n = 4 1/h légcserét alkalmaznak.

5.1 Mekkora légmennyiséget kell a szellözőberendezésnek

5.3 Ha a levegő szállítására wAL = 8 m/s sebesség megengedhető.

5.4 A szellőző-berendezés a tornaterem fűtésére is szolgál, így

5.2 A tornaterem szellőzöberendezése álljon négy egységből. Mekkora

VZL a 30.000 m3/h negyede = 7500m3/h

5.3 Ha a levegő szállítására wAL = 8 m/s sebesség megengedhető. A

6. Példa. Irodaépület szellőzése

6.1 Az irodaépületben 200 fő dolgozik. A DIN 1946

6.2 A belső hőterhelések 8-szoros légcserének

6.3 A frisslevegő-beszívás és a szellőzőlevegő

7. Példa: Nagykonyha szellőzése

7.1 Elérhető-e a 25-szörös légcsere, ha a konyha

7.2 A szellőzőlevegő vezetésére aránylag kevés hely

7.1 Elérhető-e a 25-szörös légcsere, ha a konyha

7.2 A szellőzőlevegő vezetésére aránylag kevés hely

8. Példa: Belső fekvésű fürdőszoba szellőzése

Belső elhelyezésű, WC-vel rendelkező fürdőszobát gépi

Összesen VAb = 400 m3/h levegőt kell elszívni.

A kifogástalan beáramlás biztosítására az ajtórésen,

A max. résszélesség az ajtón B = 60 cm lehet.

A 15%-os lamella fedés

8. Példa: Aula szellőzése

8.2 A berendezést a felfűtési szakaszban recirkulációs

8.1 Mennyi a szellőző levegő mennyisége, ha be kell

8.2 A berendezést a felfűtési szakaszban recirkulációs

A légcsatornák anyagául túlnyomórészt:

A szellőzőkészüléktől a helyiség anemosztátjáig a

A légcsatornák méretezésénél a megfelelő

10. Példa: Légcsatorna-rendszer méretezése

Az ábrán vázlatosan ábrázolt szellőzőlevegő-elosztó

10.2 Milyen oldalméretei lesznek az ágvezetéknek, ha

10.3 Milyen max. keresztmetszetek várhatók az A-B,

10.4 Hány m2 szellőző légcsatornát kell a kimutatásban

10.2 Milyen oldalméretei lesznek az ágvezetéknek,

10.3 Milyen max. keresztmetszetek várhatók az A-B,

10.4 Hány m2 szellőző légcsatornát kell a kimutatásban

11. Példa: Számítógépterem szellőző

11.1 Határozza meg a szellőző levegő mennyiségét és

11.2 A helyiségben, a huzat jelenségek elkerülésére,

11.3 Hogyan történik a szellőző levegő és az elmenő

11.1 Határozza meg a szellőző levegő mennyiségét és

11.2 A helyiségben, a huzat jelenségek elkerülésére,

11.3 Hogyan történik a szellőző levegő és az elmenő

A szellőzőlevegő a padlóba épített

Az elmenőlevegő elszívása általában a

12. Példa. Légállapotok leolvasása

12.1 . Rajzolja be a légállapot-változást a h-x

Belépő levegő állapota: te = + 10 OC, φe = 50%,

Kilépő levegő állapota: t2 = 25 OC, φ2 = 19%,

12.2 Ezután a levegőt egy légmosóban nedvesítjük

A légnedvesítés (2-ről 3-ra) mindig egy olyan

A kilépő levegő állapota mosóval való

12.3 Ezután az utófűtőben a levegőt fűtsük fel

Az utófűtés utáni légállapot jellemzői:

12.4 Vizsgáljunk meg egy gőzbeporlasztásos

Gőzzel való légnedvesítésnél az állapotváltozás

Milyen t, φ, x és h értékeket engedhet meg a