Fogarasi Ferencné

SEGÍTHETEK
SZÜLŐKNEK
GYERMEKEKNEK
NEVELŐKNEK

MATEMATIKA
 Minden jog fenntartva.
 Fogarasi Ferencné, 2005

ISBN 963 460 569 9

Vonalkód: 978 963 460 569 0
Előszó

Negyven évig tanítottam matematikát az

általános iskola felső tagozatában.
Sok-sok évvel ezelőtt kerestek meg a
szülők azzal a gondjukkal, hogy
szeretnének segíteni gyermeküknek, ha
nem ért valamit matematikából, de ők
nem így tanulták, nem értik ezeket az új
dolgokat, vagy értik ugyan, de nem
akarják megzavarni gyermeküket egy
más oldalról megközelítő magyarázattal.
Ekkor dolgoztam ki ezt az anyagot, amit
most szeretnék minden érdeklődőnek
átadni. A szülő és gyermek együtt
tanulásán kívül alkalmas egyéni
tanulásra is.
Ajánlanám még nevelőknek a tanórai
frontális foglalkozásra, vagy tanuló-
szobán, napköziben számonkérésre.
A könyv 5. osztálytól 9. osztályig
követi a tananyag tankönyv szerinti
felépítését.
Az előforduló fogalmakat, szabályokat,
műveleteket, matematikai ismereteket
kérdezz, felelek formában dolgoztam
fel.
1
A lap tetején a vonal felett a kérdés,
alatta a válasz található, szükséges
esetekben mintapéldával.
Ezért alkalmas egyéni tanulásra, és ezért
a szülő kikérdező jellegű segítség-
adására, ugyanis, ha valami problémát
okoz, meg lehet nézni, hogyan kellene
megoldani.
Nekem bevált, hosszú éveken keresztül
„jó mankó” volt a tanítványaim
kezében.

Kérem, próbálják ki!

A szerző

2
 A tízes számrendszer 5.
A tízes számrendszer helyiérték
táblázata:

milliárdok milliók ezresek egyesek

tíz sz t sz t
m m á Í á í
i i z z m z z
ll ll m m i e e e sz t
i i i i ll z z z á í e
á r z z gy
… ár r lli ll
i ó
i
e
r r
e e a e e
d d ós ós s s s s s s s
6 2 3 8
3 0 1 5 9 7 2

Alaki érték: 3 Alaki érték: 5

Helyi érték: milliós Helyi érték: ezres
Valódi érték: 3 000 000 Valódi érték: 5 000

3
5. Mely számok a természetes
számok?

A természetes számok a pozitív egész

számok és a nulla.

Pl.: 0; 1; 2; 3; 4; …

4
Mit kell tudni a számnevek
helyesírásáról? 5.
A számokat 2000-ig egybeírjuk.
Kétezren felül az egyesektől számított
hármas számcsoportok szerint tagoljuk a
számokat, és a csoportok közé kötőjelet
teszünk.
Pl.:
1 840  ezernyolcszáznegyven
2 004  kétezer-négy
6 025 005  hatmillió-huszonötezer-öt
80 000  nyolcvanezer

5
5. Mit jelentenek a következő
szótöredékek szóösszetételekben?

milli-  ezred
centi-  század
deci-  tized
deka-  tíz
hekto-  száz
kilo-  ezer

Pl.:
milliméter  ezred méter  mm
centiméter  század méter  cm
deciméter  tized méter  dm
dekagramm  tíz gramm  dkg
hektoliter  száz liter  hl
kilogramm  ezer gramm  kg

6
Melyek a hosszúság
mértékegységei? (váltószámokkal) 5.
1 mm<1 cm<1 dm<1 m<1 km
10 10 10 1000

Példák az átváltásokra:

5m 16cm = …?…mm
1 mm < 1 cm < 1 dm < 1 m < 1 km
10 10 10 1000
5m=5*10*10*10mm=5*1000mm=5 000mm

1 mm < 1 cm < 1 dm < 1 m < 1 km 5 000mm

10 10 10 1000 + 160mm
16cm=16*10mm=160mm 5 160mm

5m 16cm = 5 160mm
14km =14 000m
2m 3dm =230cm (mert 2m=200cm,
3dm=30cm)
5m 25dm =75dm (mert 5m=50 dm)
5 000m =5km
650cm =6m 5dm 0cm
8 200mm =8m 2dm 0cm 0mm

7
5. Melyek a tömeg mértékegységei?
(váltószámokkal)

1mg<1cg<1dg<1g<1 dkg<1 kg <1q <1 t

10 10 10 10 100 100 10

Példák az átváltásokra:
3kg 5g = …?…cg
1mg < 1 cg < 1dg < 1 g < 1 dkg < 1 kg< 1q < 1 t
10 10 10 10 100 100 10
3kg=3*100*10*10*10cg=3*100 000cg=
=300000cg

1mg < 1 cg < 1dg < 1 g < 1 dkg <1 kg < 1q < 1 t
10 10 10 10 100 100 10
5g=5*10*10cg=5*100cg=500cg 300 000cg
+ 500cg
3kg 5g = 300 500cg 300 500cg
5t =5 000kg
1kg 20dkg =120dkg (mert 1kg=100dkg)
8dkg 50g =13dkg (mert 50g=5dkg)
300dkg =3kg
1 234g =1kg 23dkg 4g (mert 1kg 1000g,
230g =23dkg)
6 000 000g =6 000kg = 6t

8
A számegyenes jellemzői 5.
Számegyenes készítése:

1. felveszek egy egyenest,

2. megjelölöm a növekedés irányát,
3. megjelölöm a „0” helyét,
4. a nullától egyenlő távolságokat
mérünk föl,
5. az egyenlő távolságok egyenlő
számközöket jelentenek,
pl.:
5

0 1 2 3 4 5 6 7 8
vagy
75

0 10 20 30 40 50 60 70 80
vagy
150

0 100 200 300 400 500 600 700 800

9
5. Relációk – számhalmazok

Relációk – a természetes számok

halmazán:
1. x kisebb 7-nél; jelölése: x <7

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9
2. x egyenlő 7-tel; jelölése: x =7

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9
3. x nagyobb 7-nél; jelölése: x >7

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9
4. x legfeljebb 7; jelölése: x 7

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9
5. x legalább 7; jelölése: x 7

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9
6. x nem kisebb 7-nél; jelölése: x 7

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9
7. x nem nagyobb 7-nél; jelölése: x 7

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9
8. x nagyobb 2-nél de legfeljebb 7; jelölése:
2<x 7

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9

10
Mondd el a kerekítés szabályát!
5.
A kerekítendő helyiérték után álló
0; 1; 2; 3; 4 számjegyeket lefelé
kerekítem,

a kerekítés:
pl.: 34  30 (tízesre)
6728  6700 (százasra)
92027  92000 (ezresre)

az 5; 6; 7; 8; 9 számjegyeket felfelé
kerekítem,

a kerekítés
pl.: 39  40 (tízesre)
6768  6800 (százasra)
92527  93000 (ezresre)

11
5. Mi az összeadásnál szereplő
komponensek neve?

tagok

8 + 6 = 14
összeadandók összeg

12
 Mi a kivonásnál szereplő
komponensek neve? 5.

tagok

25 - 13 = 12
kisebbítendő kivonandó
különbség

13
5. Mi a szorzásnál szereplő
komponensek neve?

tényezők

8 * 6 = 48
szorzandó szorzó szorzat

14
 Melyek az idő mértékegységei?
(váltószámokkal) 5.
másodperc perc óra
1 sec < 1 min < 1 h < 1 nap
60 60 24
Példák az átváltásokra:
1 hét = 7 nap = …?…min (perc)
1 sec < 1 min < 1 h < 1 nap
60 60 24
7 nap=7*24*60perc=10 080 perc
1 hét = 7 nap = 10 080 min (perc)

1 h (óra) = …?…sec (másodperc)

1 sec < 1 min < 1 h < 1 nap
60 60 24
1 óra=60*60másodperc=3 600 másodperc
1 h (óra) = 3 600 sec (másodperc)

3h 20min =200min (3h=180min)

30perc =fél óra
15perc =egynegyed óra
45perc =háromnegyed óra

15
5.
Mely számokat nevezzük egy szám
osztójának, többszörösének?

1. Egy „a” számnak egy „b” szám akkor

osztója, ha „a : b” nincs maradék.
 a : 1 nincs maradék  minden
számnak osztója az 1;
 a : a nincs maradék  minden
számnak osztója önmaga.
60 osztói
1 2 3 4 5 6
10 12 15 20 30 60 Véges számú elem

2. Egy „a” szám többszörösét úgy

kapjuk
meg, hogy az „a” számot szorozzuk
bármely természetes számmal.
többszöröse
a    0 a*0=0
többszöröse
a    a a*1=a
3 többszörösei

0 3 6 9 12 15 27
30 300 4212 …
Végtelen sok elem

16
 5.
Mi az osztásnál szereplő
komponensek neve?

tényezők

16 : 8 = 2
osztandó osztó hányados
17 : 8 = 2
1
maradék

17
 Mi a műveletek sorrendje, ha egy

5. feladatban mind a négy alapművelet

szerepel, sőt még zárójel is?

1. zárójel felbontása,
2. szorzás, osztás balról jobbra,
(szorzás, osztás azonos prioritású)
3. összeadás, kivonás balról jobbra,
(összeadás, kivonás azonos
prioritású)

pl.:
6 10
42:7*8-(15–9)*3+5*12:(20:2)=

= 42:7*8-6*3+5*12:10=
balról jobbra balról jobbra
= 48 - 18 + 6 = 36
balról jobbra

18
Hogyan végezzük el az összeg és
különbség osztását kétféleképpen? 5.
Összeg osztása kétféleképpen:

Először elvégzem a zárójelben lévő

műveletet,
(36 + 27) : 3 = 63 : 3 = 21

vagy

felbontom a zárójelet, de akkor mindkét

tagot elosztom, hiszen azért van
zárójelben, mert mindkét tagra
vonatkozik az osztás:
(36 + 27) : 3=36 : 3+27 : 3=12 + 9 = 21

Különbség osztása kétféleképpen:

(42 – 14) : 7 = 28 : 7 = 4

vagy

(42 – 14) : 7 =42 : 7 – 14 : 7 =6 – 2 = 4

19
5. Arányos következtetések

1. Egy autó 4 óra alatt 328 km-t tett

meg, milyen távolságra jut el
ugyanilyen sebességgel
7 óra alatt?
4 óra alatt 328 km
1 óra alatt 328 : 4 = 82 km
7 óra alatt 82 * 7 = 574 km-re jut el.
2. Édesanya paradicsomot főz be.
Ha 7 dl-es üvegekbe tölti a fazék
paradicsomot, akkor 15 üveg lesz
tele.
Hány üveget tölthet tele, ha fél
literes üvegei vannak?
7 dl-es üvegekből 15 db kell
1 dl-es üvegekből 7 * 15 = 105 db
kellene
5 dl-es üvegekből 105 : 5 = 21 db
kell.
a. Az egyik mennyiség változása maga után
vonja a másik mennyiség megváltozását is.
b. Vigyázz, ez a változás különböző is lehet!
c. Mielőtt megoldod a feladatot, gondold át,
hogyan is történik ez a valóságban!
Becsülj, majd számolj!

20
 Egyenletek 5.
Az egyenlet olyan egyenlőség, amely az
ismeretlennek csak egy meghatározott
értékére igaz.
Pl.:
a * 3 + 18 = 39

az egyenlet felépítése
*3 +18
a 39
:3 - 18
az egyenlet lebontogatása
a=7

(b * 2 - 36) : 4 = 50

b *2 -36 :4
50
:2 +36 *4

b = 118

21
5. Grafikonok

Ábrázolás grafikonon:
 Felveszünk két egymásra merőleges
tengelyt,
 A tengelyek végére a növekedés
irányába nyilat teszünk,
 A tengelyeket elnevezzük az
ábrázolni kívánt mennyiségek
szerint,
 A tengelyeken felvesszük az
egységet = távolság,
távolság értékét,
 A tengelyek metszéspontja
legtöbbször a „(0;0)” pont.

út (km)

6
5
4
3
2
1
0 1 2 3 4 5 6 7 idő (óra)
22
 Számrendszerek
5.
Helyiérték táblázatok különböző
számrendszerekben:
Kettes számrendszer alaki értékei: 0;1
64 32 16 8 4 2 1 helyiért.
1 0 1 0 1 1 43 tízesben
1*32+0*16+1*8+0*4+1*2+1*1= 43
Hármas számrendszer alaki értékei: 0;1;2
243 8127 9 3 1  helyiért.
2 0 2 1 61 tízesben
2*27+0*9+2*3+1*1= 61
Négyes számrendszer alaki értékei: 0;1;2;3
1024 256
64 16 4 1  helyiért.
1 0 3 2 78 tízesben
1*64+0*16+3*4+2*1= 78
Ötös számrendszer alaki értékei: 0;1;2;3;4
3125 625 125 25 5 1  helyiért.
1 4 2 1 3 1183 tízes.
1*625+4*125+2*25+1*5+3*1=1183
Tizenhatos számrendszer alaki értékei: 0; 1; 2;
3; 4; 5; 6; 7; 8; 9; A(=10); B(=11); C(=12);
D(=13); E(=14); F(=15)
… 4096 256 16 1  helyiért.
A B C 2748 tízes.
10*256+11*16+12*1=2748

23
5. Milyen mértani alakzat a síkidom,
a sokszög?

A síkidom a síknak vonallal vagy

vonalakkal körülhatárolt része:

A sokszög olyan síkidom, amelyet csak

egyenes szakaszok határolnak.
Nem hurkolt, nem lyukas.

24
 5.
Melyek a terület mértékegységei?
(váltószámokkal)

ár hektár
1mm <1cm <1dm <1m <1a<1ha<1 km2
2 2 2 2

100 100 100 100 100 100

Példák az átváltásokra:
5 ha = …?…m2
1mm2<1cm2<1dm2<1m2<1a<1ha<1 km2
100 100 100 100 100 100
5ha=5*100*100m2=5*10 000 m2=50 000 m2
5 ha = 50 000 m2
1 m2 = …?…mm2
1mm2<1cm2<1dm2<1m2<1a<1ha<1km2
100 100 100 100 100 100
1m2=1*100*100*100mm2=1*1 000 000mm2=
=1 000 000 mm2
1 m2 = 1 000 000 mm2

15dm2 =1 500cm2
1m2 5cm2 =10 005cm2 (mert 1m2 =
=10 000cm2)
1m 500dm =6m (mert 100dm2= 1m2)
2 2 2

25
5. A négyzet és a téglalap
kerülete és területe

A téglalap kerülete: A négyzet kerülete:

b a

a a

K=a+b+a+b K=a+a+a+a
K = 2*a + 2*b K = 4*a
K = 2*(a+b)

A téglalap területe: A négyzet területe:

b a

a a

T = a*b T = a*a = a2

26
Mit értünk a következő fogalmak
alatt: kerület, terület,
felszín, térfogat? 5.
Kerület, terület, felszín, térfogat
életszerűen:

Kerület:
a kertem körülkerítéséhez elhasznált
drót hossza.

Terület:
a kertemben felásott föld területe.

Felszín:
a testet beborító lapok területének
összege.

Térfogat:
az a vízmennyiség, amivel ezt az
edényt tele tudom tölteni.

27
5. Melyek a térfogat mértékegységei?
(váltószámokkal)

1 mm3 < 1 cm3 < 1 dm3 < 1 m3

1000 1000 1000

Példák az átváltásokra:

12 m3 6 cm3 = …?…cm3

1 mm3 < 1 cm3 < 1 dm3 < 1 m3

1000 1000 1000
12m3=12*1000*1000cm3=12*1 000 000cm3=
=12 000 000cm3

12 000 000 cm3 + 6 cm3 =

=12 000 006 cm3

1 m3 =1000 dm3
1 dm3 =1000 cm3
1 cm3 =1000 mm3
1m3 =1000*1000*1000 mm3=
=1 000 000 000 mm3

28
Vázold föl a téglatest, a kocka
hálózatát! Számítsd ki a téglatest,
a kocka felszínét, térfogatát! 5.
Téglatest
hálózat

bc
a
A = 2*(a*b+a*c+b*c)
(Felszín = Area)

V = a*b*c
(Térfogat = Volumen)

Kocka hálózat

a
a
a

A = 6*a*a (=6*a2)
(Felszín)

3
V = a*a*a (= a )
(Térfogat)

29
5. Milyen űrmértékeket ismersz?
(váltószámokkal)

1 cm3 1 dm3

1 ml < 1 cl < 1 dl < 1 l < 1 hl

10 10 10 100
magyarázat:
ezredrésze
az 1 liter   
 1 ml és
3 ezredrésze 3
az 1 dm   
 1 cm
Példák az átváltásokra:
2 hl 52 liter = …?…dl
1 ml < 1 cl < 1 dl < 1 l < 1 hl
10 10 10 100
2hl=2*100*10dl=2*1000dl=2 000dl

1 ml < 1 cl < 1 dl < 1 l < 1 hl

10 10 10 100
52liter=52*10dl==520dl

2 hl 52 liter = 2520 dl

30
 5.
Mennyi az ellentettje?
Mennyi az abszolútértéke?

Ellentettje:

- 6 ellentettje +6
0 ellentettje 0
+8 ellentettje –8

Abszolútértéke:

- 6 = + 6 Az abszolútérték a
 0 = 0 nullától való távolság.
+ 8 = + 8 MINDIG POZITÍV!

31
5.
Merre lépünk a számegyenesen és
hogyan változik az összeg vagy
különbség értéke?

Ha ++pozitív számot adunk hozzá,

-
2++5= +3 nő

-4 -3 -2 -1 0 +1 +2 +3 +4
Ha +-negatív számot adunk hozzá,
+
2+-6= -4 csökken

-4 -3 -2 -1 0 +1 +2 +3 +4
Ha -+pozitív számot vonunk ki,
+
4-+5= -1 csökken

-4 -3 -2 -1 0 +1 +2 +3 +4
Ha --negatív számot vonunk ki?
-
3--7= +4 nő

-4 -3 -2 -1 0 +1 +2 +3 +4

32
Rajzolj koordináta-rendszert!
Ábrázolj néhány pontot. 5.
y

A
F

B E x
-1 0 1

C -1

A(2;3)
B (-4 ; 0 )
C (-2 ;-2 )
D ( 1 ;-5 )
E(3; 0)
F(0; 2)
P(x; y)

33
 5. Mi a szorzás és az osztás
előjelszabálya?

A szorzás előjelszabálya:
+
2 * +5 = +10 +
2 * 5 = 10
+
1 * +5 = +5 +
1 * 5 = 5
0 * +5 = 0 0 * 5 = 0

1 * +5 = 5 
1 * 5 = +5

2 * +5 = 10 
2 * 5 = +10
+ +  +=
* =+ * Ha a szorzandó vagy
szorzó nulla, akkor a
  + + =
* = * szorzat is nulla!

Az osztás előjelszabálya:
+
10:+5 = +2 mert +2 * +5 = +10
+
10:5 = 2 mert 2 * 5 = +10

10:+5 = 2 mert 2 * +5 = 10

10: 5 = +2 mert +2 * 5 = 10
+ +  +=
: =+ : Ha az osztandó nulla,
akkor a hányados is
  + + =
: = : nulla! Ha az osztó
nulla, akkor az osztás
ÉRTELMETLEN!

34
 Melyek a szögmérés
mértékegységei?
(váltószámokkal) 5.
A szögmérés mértékegységei:

1 szögmásodperc < 1 szögperc < 1 fok

1” < 1’ < 1
60 60

Pl.:

3 5’ = 185’ (mert 3=3*60’=180’)

1 = 3600” (mert 1 = 60’; 1’ = 60”
tehát 1 = 60*60 = 3600”)
100’ = 1 40’
30’ = fél fok

35
5. Milyen szögfajtákat ismersz?

A szögek fajtái:
nullszög = 0

0<hegyesszög<90

derékszög=90

90<tompaszög<180

egyenesszög=180

180<homorúszög<360

teljesszög=360

36
Milyen műveleti jelet helyettesít a
törtvonal? Mit mutat meg a tört
nevezője, számlálója? 5.
A törtvonal osztást helyettesít

3
 3: 4
4
3 A tört nevezője
megmutatja, hogy az
4 egészet hány egyenlő
részre osztottuk

A tört számlálója
3 megmutatja, hogy az
egész felosztása után
4 az egyenlő részekből
hányat vettünk

37
5. Értelmezd a tört bővítését!

A tört bővítése:

a tört értéke nem változik, ha a

számlálóját és a nevezőjét ugyanazzal a
számmal megszorzom.
A szorzó nem lehet nulla!

Pl.:
2 4 2*2 4
 
3 6 3* 2 6
1 5 1* 5 5
 mert 
2 10 2 * 5 10
4 12 4 * 3 12
 
5 15 5 * 3 15

38
Értelmezd a tört egyszerűsítését! 5.
A tört egyszerűsítése:

A tört értéke nem változik, ha a

számlálóját és a nevezőjét ugyanazzal a
számmal elosztom.
Az osztó nem lehet nulla!

Pl.:

4 1 4:4 1
 
8 2 8:4 2
9 3 mert 9:3 3
 
12 4 12 : 3 4
100 4 100 : 25 4
 
125 5 125 : 25 5

39
5. Hogyan adunk össze törteket?
Hogyan vonunk ki törteket?

Törteket úgy adunk össze,

hogy közös nevezőre hozzuk őket,
majd a számlálókat összeadjuk,
a közös nevezőt pedig változatlanul
leírjuk.

Pl.:

3 5 9 10 19 7
    1
4 6 12 12 12 12

Törteket úgy vonunk ki,

hogy közös nevezőre hozzuk őket,
majd a számlálókat értelemszerűen
kivonjuk, a közös nevezőt pedig
változatlanul leírjuk.

Pl.:

4 2 12 10 2
   
5 3 15 15 15

40
Törtet egész számmal hogyan
szorzunk, osztunk? 5.
Törtet egész számmal úgy szorzunk,
hogy a számlálót megszorozzuk az
egésszel, a nevezőt pedig változatlanul
leírjuk.
4 8 3
*2  1
5 5 5
Pl.:
4 12 3 1
*3  1 1
9 9 9 3
Törtet egész számmal úgy osztunk,
hogy a számlálót elosztjuk az egésszel,
a nevezőt pedig változatlanul leírjuk.
4 2
Pl.: :2
5 5
Ha a számláló nem osztható az egésszel,
akkor a számlálót változatlanul leírjuk,
a nevezőt pedig megszorozzuk az
egésszel.
4 4
Pl.: :3 
5 15
4 12 4
mert a bővítve 3-mal :3 
5 15 15

41
 Mikor merőleges két egyenes

5. egymásra? Mikor párhuzamos két

egyenes egymással?

Egyenesre külső pontból húzott

szakaszok közül a legrövidebb
merőleges az egyenesre
P

e
jelölése: f  e

Két egyenes párhuzamos, ha egy síkban

vannak, és nem metszik egymást

jelölése: a  b

42
Milyen mértani alakzat a körvonal?
5.
k

A körvonal adott ponttól adott

távolságra levő pontok halmaza a síkon.

a körvonal: k
adott pont: O
adott távolság: r

43
5. Milyen mértani alakzat
a kör sugara, átmérője?

O
r : sugár

A sugár a kör középpontját és a kör egy

pontját összekötő szakasz.

O
d : átmérő

Az átmérő a kör két pontját összekötő

szakasz, amely átmegy a kör
középpontján.
d =2r
(az átmérő hossza = 2 sugár hosszával)

44
 Milyen mértani alakzat
a kör húrja, szelője? 5.
r

h
O
h : húr

A húr a kör két pontját összekötő

szakasz.
hr
(a húrra merőleges sugár felezi a húrt)

r
s

O s : szelő

A szelő a körön átmenő egyenes.

sr
45
5. Milyen mértani alakzat a kör
érintője?

O r

e : érintő

Az érintő a körhöz viszonyítva olyan

helyzetű egyenes, amelynek a körrel
csak egy közös pontja van.
er
(az érintő merőleges az érintési pontba
- E - húzott sugárra)

46
Milyen mértani alakzat a
háromszög? 5.
A háromszög a síknak három (egyenes)
szakasz által határolt része
Általános háromszög:
minden oldala és
minden szöge
különböző
Speciális háromszögek:
Van 2 egyenlő oldala
Egyenlő szárú háromszög

Mindhárom oldala egyenlő

Egyenlő oldalú háromszög

Van derékszöge
Derékszögű háromszög

Van 2 egyenlő oldala és van derékszöge

Egyenlő szárú derékszögű háromszög

47
5. Milyen mértani alakzat a négyszög?

A négyszög a síknak négy (egyenes)

szakasz által határolt része

Speciális négyszögek:
téglalapok
minden szöge egyenlő

paralelogrammák
2 párhuzamos oldalpárja
van

trapézek
1 párhuzamos oldalpárja
van

deltoidok
2-2 szomszédos oldala
egyenlő

48
A trapézek származtatása 5.
A trapézek származtatása: ha két
párhuzamos egyenest úgy metszek el
másik két egyenessel, hogy négyszög
keletkezik, akkor az a négyszög trapéz.

49
5. A síkidomok rendszerezése

síkidomok

sokszögek

négyszögek

trapézek

paralelogrammák

téglalapok rombuszok

50
Milyen mértani alakzat a trapéz?
5.
A trapéz olyan négyszög, amelynek van
két párhuzamos oldala
c

a
a  c „a” párhuzamos „c”

Speciális trapézek:
Egyenlőszárú trapéz
Van 2 egyenlő oldala

Derékszögű trapéz
Van derékszöge

51
5. Milyen mértani alakzat a
paralelogramma?

A paralelogramma olyan négyszög,

amelynek van két párhuzamos
oldalpárja
a

b b

a  a „a” párhuzamos „a” és

b  b „b” párhuzamos „b”

Speciális paralelogrammák:
rombuszok
minden oldala egyenlő

téglalapok
minden szöge egyenlő

52
Milyen mértani alakzat a téglalap? 5.
A téglalap olyan négyszög, amelynek
minden szöge egyenlő (derékszög)
a

b b

K = a+b+a+b = 2*a + 2*b = 2*(a + b)

T=a*b

Speciális téglalap: négyzet

minden oldala és
minden szöge egyenlő

53
5. Milyen mértani alakzat a rombusz?

A rombusz olyan négyszög, amelynek

minden oldala egyenlő

a
b b
a a

a
b b

K=4*a
K=4*b

Speciális rombusz: négyzet

minden oldala és
minden szöge egyenlő

54
Milyen mértani alakzat a négyzet? 5.
A négyzet olyan négyszög, amelynek
minden oldala és minden szöge egyenlő
(szabályos négyszög)

a a

K = a+a+a+a = 4*a
T = a*a = a2

55
5. Szerkesztések

Szakaszfelező merőleges szerkesztése:

1. felveszek egy AB szakaszt,

2
2. a szakasz mindkét oldalán a
szakasz felénél nagyobbra
f nyitott körzővel köríveket
B húzok A és B pontból is úgy,
1
hogy azok messék egymást
3 (az ábra szerint)
A
3. a 2-2 körív metszéspontját
2
összekötöm, ez az egyenes (f)
f  AB lesz a szakasz felező
f felezi AB-t merőlegese

Merőleges szerkesztése egyenes adott

pontjába az egyenesre:
1. felveszem az egyenest: e,
2. felveszek rajta egy pontot: P,
3. a P mindkét oldalára
4 felmérek egy (tetszőlegesen
választott, de) ugyanakkora
távolságot az egyenesen,
m
3 4. a kijelölt két metszéspontot
egy szakasz két végpontjának
3 P tekintem, amely szakasznak
e megszerkesztem a felező
2
merőlegesét: m,
1
5 5. a felező merőleges P-ben 
e-re.
em
56
Hogyan jutunk a tizedes törtekhez?
5.
HELYIÉRTÉK TÁBLÁZAT

egészrész törtrész
sz t t
á í í
m z z z
i e e e sz t t sz e e
ll z z z á í e i á z z
i r r r z z gy z z r r
ó e e e a e e e a e e
s s s s s s s d d d d
3 5 2 8 , 2
1 0 1 , 0 4 5
1 6 5 4 0 0 1 , 0 8
0 , 6 5
0 , 0 0 1

tizedesvessző

3 528m 2dm = 3 528,2m

101m 45mm = 101,045m
1 654 001m 8cm = 1 654 001,08m
65cm = 0,65m
1mm = 0,001m

57
5. Hogyan adunk össze, vonunk ki
tizedes törteket?

Tizedes törteket úgy adunk össze,

mintha természetes számok lennének, de
ha odaérünk a tizedesvesszőhöz,
kitesszük azt az összegben is.

pl.:
34,25
172,2
+63,845
270,295

Tizedes törteket úgy vonunk ki, mintha

természetes számok lennének, de ha
odaérünk a tizedesvesszőhöz, kitesszük
azt a különbségben is.

pl.:
483,50
-69,78
413,72

58
Hogyan szorzunk, osztunk 10-zel,
100-zal, 1000-rel? 5.
10-zel, 100-zal, 1000-rel úgy szorzunk,
hogy annyi hellyel visszük jobbra a
tizedesvesszőt a szorzatban, amennyi
nulla a szorzóban van.
pl.:

6,425 * 10 = 64,25
6,425 * 100 = 642,5
6,425 * 10000 =
64250

10-zel, 100-zal, 1000-rel úgy osztunk,

hogy annyi hellyel visszük balra a
tizedesvesszőt a hányadosban, amennyi
nulla az osztóban van.
pl.:

6,425 : 10 = 0,6425
6,425 : 100 = 0,06425
6,425 : 10000 =
0,0006425
itt volt a tizedesvessző

59
5. Hogyan végzed el a szorzást a
tizedes törtek körében?

Tizedes törteket úgy szorzunk össze,

mintha természetes számok lennének, de
a szorzatban annyi jegyet vágunk le
hátulról, amennyi a tényezőkben
összesen van.
pl.:

2 1
1,32 * 0,6
0,792
3

1,32  2 tizedes jegy

0,6  1 tizedes jegy
0,792  2+1=3 tizedes jegy

vagy
1 1
23,8 * 45,2
952 A
1190 részletszorzatokban
nem tesszük ki a
476 tizedesvesszőt!
1075,76
2

60
 Tizedes törtet egész számmal
hogyan osztunk? 5.
Tizedes törtet egész számmal úgy
osztunk, mintha természetes szám lenne,
de ha odaérünk a tizedesvesszőhöz,
kitesszük azt a hányadosban is.
pl.:

163,5 : 25 = 6,54
13 5
100
0

61
5. Átlagszámítás

Átlag kiszámítása:

Kinek jobb a matematika tanulmányi

átlaga, ha
Jancsi jegyei: 3, 4, 2, 5, 3, 3, 1, 2, 4, 5
Kati jegyei: 5, 1, 5, 2, 3, 3, 3, 4

Jancsi:
3  4  2  5  3  3  1  2  4  5 32
  3,2
10 10

Kati:
5  1  5  2  3  3  3  4 26
  3,25
8 8

3,2 < 3,25 ezért Jancsi átlaga < Katiénál

MennyiségekÖsszege
Átlag 
MennyiségekSzáma

62
 Hogyan váltjuk át a törteket
tizedes törtre? 5.
Mivel a törtvonal osztást helyettesít,
a tört számlálóját osztjuk a tört
nevezőjével.
pl.:

3
 3 : 4  0,75 véges tizedes tört
4

2
 2 : 3  0,6666  0,6 végtelen
3
tizedes tört

63
6. Milyen elnevezések szerepelnek
a hatványozásnál?

hatványkitevő

23 = 8
hatványalap hatvány
(kijelölt hatvány) (kiszámított hatvány)

20 =1
Bármely szám
(-2)0 = 1 nulladik
hatványa egy.
a0 = 1, ha a  0

21 =2
Bármely szám
1
(-2) = -2 első hatványa
önmaga.
a1 =a

64
 6.
Legnagyobb közös osztó,
legkisebb közös többszörös.

180 2 24 2
90 2 12 2
45 3 6 2
15 3 3 3
5 5 1
1

180 = 22 * 32 * 5
24 = 23 * 3

Legnagyobb közös osztó: kiválogatom a

közös előforduló tényezőket az
előforduló legkisebb hatványon:
( 180 ; 24 ) = 22 * 3= 12

Legkisebb közös többszörös:

kiválogatom az összes előforduló
tényezőt az előforduló legnagyobb
hatványon:
[ 180 ; 24 ] = 23 * 32 * 5 = 360

65
6.
Mely számok oszthatók
2-vel, 5-tel, 10-zel?

2 –vel a
0-ra, 2-re, 4-re, 6-ra, 8-ra
végződő számok oszthatók.

Pl.: 26; 132; 2574; 590; 1008

5 –tel a
0-ra, 5-re
végződő számok oszthatók.

Pl.: 20; 135; 2575; 900

10 –zel a
0-ra
végződő számok oszthatók.

Pl.: 20; 2570; 900

66
 6.
Mely számok oszthatók
4-gyel, 25-tel, 100-zal?
4 –gyel
azok a számok oszthatók,
amelyeknek a két utolsó
számjegye egybeolvasva
osztható 4-gyel.

Pl.: 20; 132; 2576; 99008

25 -tel
azok a számok oszthatók,
amelyeknek a két utolsó
számjegye egybeolvasva
osztható 25-tel.

Pl.: 75; 150; 2525; 99000

100 -zal
azok a számok oszthatók,
amelyek legalább két nullára
végződnek.

Pl.: 200; 13000; 2500; 990000

67
6. Mely számok oszthatók
3-mal, 9-cel, 6-tal?

3 -mal
azok a számok oszthatók,
amelyek számjegyeinek összege
osztható 3-mal.

Pl.: 1257
mert 1+2+5+7=15
15:3 = egész szám

9 -cel
azok a számok oszthatók,
amelyek számjegyeinek összege
osztható 9-cel.

Pl.: 8253
mert 8+2+5+3=18
18:9 = egész szám

6 -tal
azok a számok oszthatók,
amelyek oszthatók 2-vel és 3-
mal is.

Pl.: 72516 vagy 1212

68
 Prímszám,
összetett szám 6.
Prímszám (törzsszám)
az a szám, amelynek pontosan két
osztója van
(1 és önmaga).

Pl.: 1; 2; 3; 5; 7; 11; 13; 17; …

Összetett szám
az a szám, amelynek kettőnél több
osztója van.

Pl.: 0; 4; 6; 8; 9; 10; 12; 14; 15;…

69
6. A számhalmazok rendszerezése.

Valós számok (R)

Racionális sz. (Q) Irracionális sz. (I)

Egész számok (Z)

Természetes számok (N)

R
Q -2,3
0,9 1,83
Z -7 1 I
-
2
-60 N 
0,10110111
0 15 -100 0,45
3
0 1526 15
4

7,108

70
Hogyan szorzunk törtet törttel?
6.
Törtet törttel úgy szorzunk, hogy
a számlálók szorzatát elosztjuk a
nevezők szorzatával.

Pl.: 2 * 4  2 * 4  8
3 5 3*5 15

71
6. Törttel hogyan osztunk?

Törttel úgy osztunk, hogy az osztó

reciprok (=fordított) értékével szorzunk.

2 3 9 1
3:  3*   4
3 2 2 2
Pl.:
3 2 3 3 9 1
:  *  1
4 3 4 2 8 8

72
Hogyan osztunk tizedes törttel?
6.
Tizedes törttel úgy osztunk, hogy az
osztandót és az osztót bővítjük osztás
előtt annyira, hogy az osztó egész szám
legyen.

*100 *100
Pl.: 11,5 : 0,23 = 115’0’ : 23 = 50
00
vagy 0

*10 *10
342,528 : 7,5=342’5’,2’8’ : 75=45,6704
42 5
502
528
30
300
0

73
6. Hogyan felezünk szakaszt,
szöget?

1. Felveszek egy AB
szakaszt,
2. a szakasz mindkét oldalán
B a szakasz felénél
nagyobbra nyitott
f körzővel köríveket húzok
A és B pontból is úgy,
hogy azok messék
A egymást (az ábra szerint)
3. a 2-2 körív metszéspontját
összekötöm, ez az egyenes
(f) lesz a szakasz felező
merőlegese.

1. Felveszek egy  szöget,

2. a szög csúcsából
2 tetszőleges körzőnyílással
3 meghúzom a
szögtartományt,
s 3. a körív és a szög szárainak
4 metszéspontjából

1  tetszőleges nagyságú, de
két egyenlő, egymást
metsző körívet húzok a
szögtartományon belül,
4. a két körív metszéspontját
összekötöm a szög
csúcsával, ez a félegyenes
(s) lesz a szögfelező.

74
 6.
Merőleges szerkesztése egyenes
adott pontjába.

4.

1. 3.
2. 5.
P 3.
e

em

1. felveszem az egyenest: e,
2. felveszek rajta egy pontot: P,
3. a P mindkét oldalára felmérek egy
(tetszőlegesen választott, de)
ugyanakkora távolságot az
egyenesen,
4. a kijelölt két metszéspontot egy
szakasz két végpontjának tekintem,
amely szakasznak megszerkesztem a
felező merőlegesét: m,
5. a felező merőleges P-ben  e-re.

75
6. Merőleges szerkesztése
egyenesre külső pontjából.
K 2.
h

1.
5.

j
3.

hj
4.
1. felveszem az egyenest: j,
2. felveszek rajta kívül egy pontot: K,
3. K és j távolságánál kicsit nagyobbra
nyitva a körzőmet rajzolok egy
körívet (tálacska), amely elmetszi j-t
két helyem,
4. A körív j-ből kivág egy szakaszt,
amit megfelezek,
5. A felező merőleges adja K-ból a j-re
állított merőlegest.

76
 Szögek szerkesztése
6.
Szögek szerkesztése:

60 mert 6*60=360

60-os szög szerk.:

1. felveszek egy félegyenest,
2. a félegyenes végpontjából
3 4 húzok egy körívet, amely
metszi a félegyenest,
2 3. ugyanezt a körzőnyílást
60 rámérem a félegyenestől a
1 körívre,
4. a kapott pontot és a
félegyenes végpontját
összekötöm.
30-os szög szerk.: 60 felezésével

30 120

120-os szög szerk.: 60 duplázásával

77
6. Jelöld a háromszög oldalait,
csúcsait, szögeit!

C


b a

 
A c B
 A, B, C, az ábécé nagybetűi a csúcsokon
az óramutató járásával ellentétes irányban;
 a, b, c, az ábécé kisbetűi az oldalakon, a
megfelelő csúccsal szemben
(A csúcs  a oldal, stb,)
 , a görög ábécé kisbetűi a szögek,
a megfelelő csúcsban
(A csúcsban  szög, stb,)

befogó átfogó

befogó

78
 Csoportosítsd a háromszögeket
oldalai és szögei szerint! 6.
Oldalai szerint:

 általános háromszög,
oldalai különböző hosszúak;
 egyenlő szárú háromszög,
két oldala egyenlő hosszú;
 egyenlő oldalú háromszög,
minden oldala egyenlő hosszú.

Szögei szerint:

 hegyesszögű háromszög,
minden szöge hegyesszög;
 derékszögű háromszög,
van derékszöge;
 tompaszögű háromszög,
van tompaszöge.

79
6. Hány fok a háromszög belső-és
külső szögeinek összege?

A háromszög belső szögeinek összege

180.
1. Vágj ki papírból
 egy háromszöget,
2. Jelöld a szögeit,
3. Hajtsd össze az
ábra szerint,
4. = 180,
hiszen együtt
egyenesszöget
    alkotnak.

A háromszög külső szögeinek összege

360.
+’= 180
’ +’= 180
 + ’ = 180
összesen: 540
ebből
++=180
  ’ tehát
’ ’+’+’=360

80
 6.
Összefüggés a háromszög
szögei és oldalai között.

Összefüggés a háromszög szögei között:

  ’

180 Belső szögek összege 180

’’’360 Külső szögek összege 360
Belső + mellette külső szög 180
+’= 180 Külső szög = két nem mellette
’=+ fekvő belső szög összegével

Összefüggés a háromszög oldalai

között:

c b

c b
a

a+b>c A háromszögben két oldal

a+c>b összege mindig nagyobb a
b+c>a harmadik oldalnál

81
6. Mit tudunk a 30-, 60-os
derékszögű háromszög oldalairól?

60
2x
x

90 30
t 90 30

60

Az átfogó kétszerese a rövidebb

befogónak
(a tükrözöttel együtt egyenlő oldalú
háromszöget alkotó háromszögből
következik)

82
Rajzold le egy téglatest és
egy kocka hálózatát! 6.

83
6. Melyek a terület mértékegységei?

1mm2<1cm2<1dm2<1m2<1ár<1ha< 1km2
100 100 100 100 100 100

Példák az átváltásokra:

3,2 ha = …?...m2
1mm2<1cm2<1dm2<1m2<1ár<1ha< 1km2
100 100 100 100 100 100

3,2 ha =3,2*100*100 m2=32 000 m2

3,2 ha = 32 000m2

12,5 cm2 = …?….dm2

*100 Ha nő a mértékegység, akkor
csökken a mérőszám.
12,5 cm2 = …….dm2 Ahányszorosára nő a
mértékegység, ugyanannyiad
:100 részére csökken a mérőszám
Természetesen, ez fordítva is
12,5 cm2 = 0,125 dm2 igaz.

84
 Hogyan számítod ki a téglatest,
a kocka felszínét? 6.
1.
3.
2. c
b
a
1. 2. 3.
A = (a*b + a*c + b*c ) *2
(felszín)

a
a
2
A = a*a*6=6*a

85
6. Melyek a térfogat mértékegységei?

3 3 3 3
1 mm < 1 cm < 1 dm < 1 m
1000 1000 1000

Példák az átváltásokra:
3
2,85 m = …?...hl
3 3
2,85 m = 2850 dm =2850 liter =28,5 hl
3
2,85 m = 28,5hl

86
 6.
Hogyan számítod ki a téglatest,
a kocka térfogatát?

c
b
a

V = a*b*c
(térfogat)

a
a
a
3
V=a*a*a=a

87
6. Arányos osztás

Arányos osztás:

 Osszunk fel egy szakaszt 2 : 3 : 5

arányban:

10 rész

2 rész 3 rész 5 rész

 Egy munkán négyen dolgoztak.

Ali 4, Berci 3, Csabi 7 és
Dani 1 órát.
Mennyi pénz jár a gyerekeknek
külön-külön, ha összesen
3 000 forintot kaptak a munkáért?

3 000 : (4+3+7+1)=3 000 : 15 = 200

200 * 4 = 800 Ft Alinak
200 * 3 = 600 Ft Bercinek
200 * 7 =1400 Ft Csabinak
200 * 1 = 200 Ft Daninak
3 000 Ft összesen

88
 Egyenes arányosság
6.
Két mennyiség egyenesen arányos, ha
az egyik mennyiség növekedése esetén a
másik mennyiség is ugyanannyiszoro-
sára nő, vagy az egyik mennyiség
csökkenése esetén a másik mennyiség is
ugyanannyiad részére csökken.

Pl.:
1 kg alma 60 Ft
*5 *5
5 kg alma 60 * 5 = 300 (Ft)

vagy

10 m szalag 200 Ft
3 m szalag x Ft
:10 10 m szalag 200 Ft :10
1 m szalag 200 : 10 = 20
*3
3 m szalag 20 * 3 = 60 (Ft) *3

Az egyenes arányosság képe a

koordináta-rendszerben a
(0;0) ponton átmenő egyenes.

89
6. Fordított arányosság

Két mennyiség fordítottan arányos, ha

az egyik mennyiség növekedése esetén a
másik mennyiség ugyanannyiad részére
csökken, vagy az egyik mennyiség
csökkenése esetén a másik mennyiség
ugyanannyiszorosára nő.

Pl.:
Egy kosár uborkát teszünk el télre.
1 literes üvegből 15 db kell
*3
3 literes üvegből 15:3=5 (db) :3

vagy

Vízelvezető árkot kell ásni.

5 munkás 6 nap alatt
3 munkás x nap alatt
:5 5 munkás 6 nap alatt *5
1 munkás 6 * 5 = 30 nap alatt
*3 :3
3 munkás 30 : 3 = 10nap alatt

A fordított arányosság képe a

koordináta-rendszerben hiperbola.

90
 6.
Milyen mennyiségek szerepelnek
a százalékszámításnál?

Alap (100%), jele: a, pl.: 200 Ft-nak

százalékláb, jele: p, pl.: 30%-a

százalékérték, jele: e, pl.: 60 Ft.

91
6. Az 1% hányad része az egésznek?

1
Az 1%  része az egésznek.
100

92
Százalékszámítás
6.
Mennyi 200 forintnak a 30%-a?
a.: 200
p.: 30% (0,30)
e.: 60 (Ft)
százalékláb
százalékérték  alap *
100
p
e  a*  200 * 0,3  60
100
Melyik számnak a 30%-a a 200 forint?
p.: 30%
e.: 200

a.: 666,6
százalékláb
alap  százalékérték :
100
p
a  e:  200 : 0,3  666,66
100
Hány százaléka a 200-nak a 30?
a.: 200
e.: 30
p.: 15%
százalékérték
százalékláb  *100
alap
e 30
p  *100  *100  15
a 200
93
6. Arány, tört, tizedes tört,
százalékalak

Arány 3:4

3
Tört
4
egyenlők
Tizedes tört 0,75 (=3:4)

75
Százalékalak 75% (= )
100

94
 Tengelyes tükrözés
6.
A tengelyes tükrözés és tulajdonságai:

tengely
A A’
T1

T2
B B’

T3
C C’

AB = A’B’ A körüljárási
BC = B’C’ irány
CA = C’A’ ellenkezőjére
AT1 = A’T1 változik.
BT2 = B’T2
CT3 = C’T3
AA’  a tengelyre
BB’  a tengelyre
CC’  a tengelyre
Szögtartó transzformáció

95
6. Melyek a tükrös háromszög
tulajdonságai?


AB alap
AC szár
t BC szár

 
A T B

AC = BC
AT = BT
AB  CT
=
t felezi  - t

96
Melyek a deltoid tulajdonságai?
6.
A


B   D
E
t
A deltoid olyan
négyszög, amelynek
két-két szomszédos
oldala egyenlő.


AB = AD
CB = CD
BE = DE
AC  BD
=
t felezi  - t és  - t

97
6. Melyek a rombusz tulajdonságai?

D


t1

A  E  C
t2
A rombusz
olyan
négyszög,
 amelynek
minden oldala
B egyenlő
AB = BC = CD = DA
AE = EC és BE = ED
AC  BD
 =  és  = 
-t és -t felezi t2
-t és -t felezi t1
 +  = 180
 +  = 180
 +  = 180
 +  = 180

98
Melyek a húrtrapéz tulajdonságai?
6.
A D AD és BC alap
  AB és CD szár
AC és BD átló

t
 
B C

AD BC
AB = CD
AC = BD
 =  és  = 
 +  = 180
 +  = 180

Az egyenlőszárú trapéz olyan négyszög,

amelynek van a csúcsán át nem menő
szimmetriatengelye.

99
6. Az egyenlőszárú háromszög és
a deltoid kerülete, területe?

Egyenlőszárú háromszög területe:

Ttéglalap = a*b

b = ma
ma b a * ma
Tháromszög =
2

Deltoid területe:

e Ttéglalap = a*b

a = e és b = f
f
b Tdeltoid = e * f
2

a
Bármely sokszög kerülete = az oldalak hosszúságának
összege.

100
 Egyenlet, azonosság
6.
Az elsőfokú egyenlet olyan egyenlőség,
amely az ismeretlennek egy
meghatározott értékére igaz.

Pl.: 3x + 2 = 17
x=5

Az azonosság olyan egyenlőség, amely

az ismeretlennek bármely értékére igaz.

Pl.: 2*(x + 2) = 2x + 4
x = bármely racionális szám

101
 6. Mérlegelv egyenletmegoldáskor

A két oldal egyenlő változtatása:

3x  2
 1  3/ 1
5
3x  2
 4 /* 5
5
3x  2  20 /  2
3x  18 / : 3
x6

3* 6  2
ell. : 1  3
5
33

Egyenlet felépítése
*3 +2 :5 -1
x 3

:3 -2 *5 +1
Egyenlet lebontogatása (megoldása)

102
Számhalmazok jelölése
7.
N = {természetes számok}:
a pozitív egész számok és a nulla
N  Naturális = természetes

Z = {egész számok}:
a természetes számok és azok
ellentettjei
Z  Zahlen = számok

Q = {racionális számok}:
egész-és törtszámok, amelyek felír-
hatók két egész szám hányadosaként
Q  Quotiens = hányados

R ={valós számok}:
racionális + irracionális számok
R  Reális

103
7. Hatványozás azonosságai

 Hatványok szorzata:
a2*a3 = a2+3 = a5
(a*a)*(a*a*a) = a*a*a*a*a = a5
 Hatványok hányadosa:
a5
3
= a5-3 = a2
a
a*a*a*a*a
= a*a = a2
a*a*a
 Szorzat hatványa:
(a*b)3 = a3 * b3
(a*b)*(a*b)*(a*b)=a*a*a*b*b*b=a3*b3
 Hányados hatványa:
3
a a3
   3
b b
a a a a * a * a a3
* *   b0
b b b b * b * b b3
 Hatvány hatványa
(a2)3 = a2*3 = a6
(a*a)*(a*a)*(a*a)= a*a*a*a*a*a= a6
 Egyebek:
1
a0 = 1 ; a1 = a ; a-3 = a0 ;
a0 a3
104
 Számok normálalakja
7.
A számok normálalakja kéttényezős
szorzat: a*10k
 amelyben az első tényező: a
1  |a| <10;
 a második tényező: 10k
10 egész kitevőjű hatványa.
PL.:

5627 = 5,627 * 103

560000 = 5,6 * 105

5,6 = 5,6 * 100

56 = 5,6 * 101

0,056 = 5,6 * 10-2

0,0005627 = 5, 627 * 10-4

105
7. Mennyiségek törtrésze

Mennyiségek törtrészének kiszámítása a

mennyiség
törttel való szorzását jelenti
pl.:
3
Mennyi 120 kg-nak a része?
4
 Szorzással:
3
120 * = 90 (kg)
4
 Következtetéssel:
1
120 kg-nak az rész 120 : 4 = 30 (kg)
4
3
része 30 *3 = 90 (kg)
4
pl.:
2
Felástam a 60 m2-es kertem részét,
3
4
a felásott terület részébe kukoricát
5
ültetek.
Hány m2 a kukoricás területe?
2 4
60 m2 * * = 32 (m2)
3 5

106
 Statisztikai számítások
7.
Statisztikai számítások egy dolgozat
jegyeinek előfordulásából:
jegy 1-es 2-es 3-as 4-es 5-ös
tanulók száma 1 4 12 8 5
Szalagdiagram
1 2-es 3-as 4-es 5-ös

12 12
10 10
8 8
6 6
4 4
2 2

1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
Pontdiagram Oszlopdiagram
Kördiagram
1-es 100% 30 fő
5-ös 2-es 1 fő 3% 3*3,6=10,8
4 fő 13% 13*3,6=46,8
4-es 12 fő 40% 40*3,6=144
3-as 8 fő 27% 27*3,6=97,2
5 fő 17% 17*3,6=61,2
100% 360

107
7.
Az egyenletmegoldásnál felmerülő
problémák

Összevonás:
3x +12 – 2x + 7 = 1x +19 = x+19

Zárójelfelbontás:
5*(2x – 7)  10x – 35
- (6 – 3x + 2)  - 6 + 3x – 2
- 3*(5x + 2 – 9y)  - 15x –6 +27y

Tört az egyenletben:
x 5x 3x 3x 20 x 18 x
    
4 3 2 12 12 12

3x
 7  9 /* 4
4
3x  28  36

x7
6  2 /* 4 Tört előtti „mínusz jel”
4 egyenlő zárójel előtti
24  ( x  7)  8 „mínusz jel”
24  x  7  8

108
 A vektor
7.
A vektor irányított szakasz

 Két vektor egyenlő, ha

egyenlő hosszúak és egyirányúak

 Jelölése: AB vektor:

A B

vagy a vektor:

 AB és BA ellentettje egymásnak:

A B

A B

109
7.
A szögek fajtái

nullszög = 0

0<hegyesszög<90

derékszög = 90

90<tompaszög<180

egyenesszög =180

180<homorúszög<360

teljesszög = 360

110
A körvonal, sugár, átmérő, húr,
szelő, érintő. 7.
O A körvonal adott ponttól
r (O) adott távolságra (r)
levő pontok halmaza a
síkon.
r
A sugár (r ) a kör
középpontját és a kör egy
pontját összekötő szakasz.

d Az átmérő (d) a kör két

pontját összekötő szakasz,
amely átmegy a kör
középpontján.
d =2r
h A húr (h) a kör két pontját
összekötő szakasz. h  r

s A szelő a körön átmenő

egyenes. s  r

Az érintő a körhöz
viszonyítva olyan helyzetű
e egyenes, amelynek a
körrel csak egy közös
r e  r pontja van ( E ).
E 111
7. A körcikk, körszelet

A körcikk
a kör két sugara és
egy körívdarab
által határolt terület.

A körszelet
a kör egy húrja és
egy körívdarab
által határolt terület.

112
 Milyen mértani alakzat: háromszög,
négyzet, téglalap, paralelogramma,
rombusz, trapéz, deltoid? 7.
A háromszög a síknak három
egyenes szakasz által határolt
része
A négyzet olyan négyszög,
amelynek minden oldala és
minden szöge egyenlő

A téglalap olyan négyszög,

amelynek minden szöge
egyenlő

A paralelogramma olyan
négyszög, amelynek van két
párhuzamos oldalpárja
A rombusz olyan négyszög,
amelynek minden oldala
egyenlő

A trapéz olyan négyszög,

amelynek van két párhuzamos
oldala

A deltoid olyan négyszög,

amelynek van 2-2 egyenlő
nagyságú szomszédos oldala

113
7. Paralelogramma kerülete, területe.

Paralelogramma kerülete:
K = a+b+a+b=
b =2*a+2*b=
=2*(a+b)

a
Paralelogramma területe:
T= a*ma=b*mb
mb b
ma

a
Speciális paralelogrammák:
Rombusz:
ma a K=4*a
T=a*ma
a
Téglalap:
b K=2*(a+b)
a T=a*b (b= ma)

a Négyzet:
K=4*a
a T=a*a (a= ma)
114
 Deltoid kerülete, területe.
7.
Deltoid kerülete:
a a
K = a+b+a+b=
a a =2*a+2*b=
b b =2*(a+b)
b b

Deltoid területe:

e e e* f
T
2
f
f

Speciális deltoidok: Rombusz:

e* f
e T
f 2

Négyzet:
e
e e*e
T (e=f)
2
115
7. Trapéz kerülete, területe.

Trapéz kerülete:
c
K=a+b+c+d
d b

Trapéz területe:
c
(a  c) * m
d m b T
2
a

Speciális trapéz minden

paralelogramma, de területüket
egyszerűbben számítjuk ki

a (a  a ) * m
T 
2
b m b 2a * m
  a*m
2
a

116
 Háromszög kerülete, területe.
7.
Háromszög kerülete:

K=a+b+c
c b

a
a * ma
Háromszög területe: T1 
2
b * mb
T2 
c mc mb b 2
c * mc
ma T3 
2
a
T1  T2  T3
Speciális háromszög:
Derékszögű
háromszög:
a*c
T 
c b 2
mb c*a
 
2
a b * mb
c=ma 
2
a=mc
117
7. Sokszögek kerülete, területe.

A sokszögek kerülete:

d c

e K=a+b+c+d+e
b
a

A sokszögek területe:

d c

m1 x m2
e

y m3
b
a

x * m1 y * m2 y * m3
T  
2 2 2
Bármely sokszöget háromszögekre
bonthatok, veszem a háromszögek
területének összegét,
ez adja a sokszög területét.

118
 Hasáb hálózata, felszíne
7.
A hasáb hálózata:

teteje

mt bal jobb
eleje
c b oldala oldala
ma
a alja

A hasáb felszíne:

ma

mt

c a b

T=2*ta+ tp =2*talaplap+ tpalást

a * ma
T  2*  (a  b  c) * mt
2
T  a * ma  kalaplap * mt
mt= testmagasság
119
7. Hasáb térfogata, váza

A hasáb térfogata:

V  talaplap * mtest
mt
a * ma
V  * mt
ma 2
a

A hasáb váza:

Váz = az élek
hosszúságának összege
mt
c b Váz = 2*kalaplap+oldalélek

a Váz = 2*(a+b+c)+3*mt

120
 A kör kerülete, területe.
7.
A kör kerülete:
2*r* = d*  d*3,14

d=2r Ha r=3cm,
r akkor a kerület:

2*3*3,14=18,84cm

A kör területe:
r*r* = r2*
Ha r=3cm,
akkor a terület:

3*3*3,14=28,26cm2

121
7. Körív hossza

Körív hossza:

i O  a kör középpontja
r K  a kör kerülete
 r  a kör sugara
O i  a körív
  adott szöghöz tartozó
ívet számítunk
K
360-hoz tartozó körív hossza:
Kkör = 2*r*
1-hoz tartozó körív hossza:
K 2 * r *
ív  kör 
360 360
-hoz tartozó körív hossza:
K 2 * r *
ív  kör *   *
360 360

122
 Körcikk területe.
7.
Körcikk területe:

O  a kör középpontja
r
T  a kör területe
 r  a kör sugara
O Tcikk  a körcikk területe
Tcikk
  adott szöghöz tartozó
körcikket számítunk

360-hoz tartozó kör területe:

Tkör = r2 *
1-hoz tartozó körcikk területe:
T r 2 *
Tkörcikk  kör 
360 360

-hoz tartozó körcikk területe:

T r 2 *
Tkörcikk  kör *   *
360 360

123
7.
A henger hálózata, felszíne,
térfogata

r = az alaplap sugara
HENGER alap

palást a=m
alkotó=magasság
hálózata:

alap Tkör = r2

2*r* a=m
palást
Tpalást = 2ra
r

felszíne: A = 2*talap + tpalást

A = 2* r2+2*r**a =2r*(r+a)

térfogata: V = talap *m
V = r2 *m

124
Mivel adható meg a függvény?
7.
A függvény megadható:
 képlettel:
x
y  1
3
 értéktáblázattal:

x -3 -2 -1 0 1 2 3
y= -7 -4 -1 2 5 8 11

 grafikonnal:

125
7. A lineáris függvény

A lineáris függvényről:
y
emelkedő
1
3 3
süllyedő
2
1 2 x A
-1 0 2 3 4
lineáris
-1 1
függvény
-2 képe:
-3 egyenes

A függvény általános alakja:

y = a*x + b, ahol „a” a meredekség:
ha emelkedő, akkor pozitív: a= 2/1=2
ha süllyedő, akkor negatív: a=-1/3
„b” azt mutatja, hogy a függvény
görbéje hol metszi az y tengelyt:
b = -1
b=3
tehát y = 2*x – 1
y = -1/3*x + 3
„x” értékek halmaza: értelmezési
tartomány,
„y” értékek halmaza: értékkészlet.

126
Egyenletek grafikus megoldása
7.
Egyenletmegoldás grafikusan:
y

x
1
3
0 1 x
x -1
x =3

3x 5

2 2

Egyenletmegoldás algebrai úton:

x 3x 5
1  
3 2 2
2x 9 x 15
1  
6 6 6
2 x  6  9 x  15
6  7 x  15
21  7 x
x3

127
7. Sorozatok

Számtani sorozat:

a1  a sorozat 1. eleme; A számtani sorozat

a2  a sorozat 2. eleme, egymást követő
a3  a sorozat 3. eleme; elemeinek
… különbsége állandó
an  a sorozat n. eleme.
n  az elemek száma
an = a1+ (n-1)*d
d  az elemek
(a  a ) * n különbsége
sn  1 n sn  az n elem összege
2

pl.:
 Melyik szám a páratlan természetes
számok 100. eleme?
a1 = 1
n = 100
d=2
a100= 1+(100-1)*2 = 1+ 99*2 = 199

 Mennyi ezek összege?

(1  199) * 100 200 * 100
s100    10000
2 2

128
Az eltolás tulajdonságai
7.
Az eltolás és tulajdonságai:

A’
Eltolás vektora

B’ G’
C’ F’

G D’ E’
B C F

D E

AA’=BB’=CC’=DD’=EE’=FF’=GG’
AB = A’B’
BC = B’C’
CD = C’D’
DE = D’E’
EF = E’F’
FG = F’G’
GA = G’A’
Szögtartó transzformáció
A körüljárási irány nem változik.
129
7. A tengelyes tükrözés és
tulajdonságai

A tengelyes tükrözés és tulajdonságai:

tengely
A A’
T
1

T2
B B’

T3
C C’

AB = A’B’
BC = B’C’
CA = C’A’
AT1 = A’T1
BT2 = B’T2 A körüljárási
CT3 = C’T3 irány
AA’  a tengelyre ellenkezőjére
BB’  a tengelyre változik
CC’  a tengelyre
Szögtartó transzformáció

130
 A középpontos tükrözés és
tulajdonságai 7.
A középpontos tükrözés és
tulajdonságai

D’ C’
A
E’ B’
B E O

A’
C D

AO = OA’
BO = OB’
CO = OC’
DO = OD’
EO = OE’
AB A’B’
BC B’C’
CD C’D’
DE D’E’
EA E’A’
Szögtartó transzformáció
A körüljárási irány nem változik

131
7. Nevezetes szögek

Nevezetes szögek:
1. Párhuzamos szárú szögek:




  

 és  egyállású szögek
 és  egyállású szögek
 és  egyállású szögek
 és  csúcsszögek
 és  fordított állású szögek
(váltószögek)
 és  fordított állású szögek
(váltószögek)
 és  társszögek
 és  mellékszögek (közös csúcsú
társszögek)
2. Merőleges szárú szögek:
 = ’ ’


132
Az elforgatás és tulajdonságai
7.
Az elforgatás és tulajdonságai:

B
D C’
D’

A B’
A’
O

AB = A’B’
BC = B’C’
CD = C’D’
DA = D’A’
Szögtartó transzformáció
A körüljárási irány nem változik

133
7.
Mit fejez ki az együttható,
a kitevő?

 Az együttható megmutatja, hogy a

mellette álló betűkifejezésből hányat
kell összeadandóul venni.

pl.:
3a = a+a+a
5ab = ab+ab+ab+ab+ab
2x2 = x2+x2

 A kitevő megmutatja, hogy az alapot

hányszor kell szorzótényezőül
venni.

pl.:
a3 = a*a*a
(ab)5 = ab*ab*ab*ab*ab
a5b5 = a*a*a*a*a*b*b*b*b*b

134
 7.
Az algebrai kifejezés helyettesítési
értékének kiszámítása

Algebrai kifejezések helyettesítési

értékének kiszámításakor
 a betűk helyére a megadott értékeket
írjuk,
 majd a kijelölt műveleteket
elvégezzük:

pl.:
ha a = 5; b = -3

4a – 2b = 4*5 – 2*-3 = 20 - -6 =
=20 + 6 = 26

vagy
3
ha x =
4
3 9
3*
3x 4 4
  
5x  2
2
3
2
9
5*   2 5*  2
4 16
9 4

4 9 77 9 16 36
  :  * 
45 32 4 16 4 77 77
 1
16 16
135
7. Egynemű kifejezések

Azokat a kifejezéseket, amelyekben

azonos ismeretlen (betű)
azonos hatványon szerepel,
egynemű kifejezéseknek nevezzük.

Pl.:

a
a; 2a; ; -a
6
vagy
2 2x2
x; ; -x2; 3x2
3

136
 Egytagú kifejezés szorzása,
osztása egytagú kifejezéssel 7.
Egytagú kifejezés szorzása egytagú kifejezéssel:

1,5x2 * (-4xy) = 1,5 *(-4) * x2 *xy =

=-6 x3y -6 x3y
számot számmal, betűt betűvel

vagy

2,1xyz * (-5x2y3z) * (-10xy4z5) =

=2,1*(-5)*(-10)* xyz* x2y3z* xy4z5=
=+105 x1+2+1*y1+3+4*z1+1+5=105x4y8z7

Egytagú kifejezés osztása egytagú kifejezéssel:

2,8 x5 y 3 2,8 x5 y 3
 * *  8 * x5 2 * x31  8 x3 y 2
0,35 x 2 y 0,35 x 2 y

vagy 7
4 x 2 5 x5 4 x 2 21 y 4 x 2 7 y
:  *  * 
3 y 4 21y 3 y 4 5 x5 y 4 5 x5
1
28 x 2 y
 5,6 x 3 y 3
5 x5 y 4

CSAK AZ EGYIK TÉNYEZŐT SZOROZZUK, OSZTJUK!

137
7.
Összeg, különbség szorzása
egytagú kifejezéssel. Kiemelés.

Összeg vagy különbség szorzása

egytagú kifejezéssel:
a* ( b + c ) = a*b + a*c
a* ( b - c ) = a*b - a*c
pl.:
3*( x + y –5 ) = 3x+3y-15
vagy
5x*(2 – x2 + 3x ) = 10x-5x3+15x2
vagy
2 1
 x * (2 x  xy  y  z ) 
3 2
4 2 2 1
 x 2  x 2 y  xy  xz
3 3 3 3
Kiemeléskor egy összeget szorzattá
alakítunk: a szorzat egyik tényezője az
összeg minden tagjában előforduló
azonos tényező(k):
ab + ac – ad = a*(b + c- d)
pl.:
x +5x – xy + 2x2y = x*(1 + 5 – y + 2xy)
tulajdonképpen minden tagot osztom a
kiemelt kifejezéssel:
x:x=1; 5x:x=5; -xy:x=-y;
2x2y:x=2xy
138
 7.
Többtagú kifejezés szorzása
többtagú kifejezéssel

Többtagú kifejezés szorzása többtagú

kifejezéssel:

A képen a kertem alaprajzát látod.

Számítsuk ki többféleképpen a területét!
5m 2m 9m

3m 3*5 3*2 3*9 T=

=(5+2+9)*(3+4)=
4m 4*5 4*2 4*9 =16*7=112 (m2)

T= (5+2+9)*(3+4)=
=3*5+3*2+3*9+4*5+4*2+4*9=
=15+6+27+20+8+36=112 (m2)
T=(5+2+9)*(3+4)=16*7=112 (m2)
x y z

a ax ay az

b bx by bz

T=(x+y+z)*(a+b)=
=ax+ay+az+bx+by+bz

139
7.
A háromszögek magasságvonalai.
Oldalai, szögei közötti kapcsolat/1.

A háromszögek magasságvonalai:

c=ma b
mc mb
c mb b a=mc
M M M
ma
mb mc
a ma b
c
a
a+b>c A háromszög két
c b b+c>a oldalának összege
c+a>b mindig nagyobb a
a harmadik oldalnál

 A háromszög
bármely külső
 szöge megegyezik a
nem mellette fekvő
    két belső szög
összegével
=+
140
 7.
A háromszögek oldalai, szögei
közötti kapcsolat/2.

A háromszög oldalai és szögei közötti

kapcsolat:

 A háromszögben egyenlő oldalakkal

szemben egyenlő szögek vannak:

C
AC = BC

=

 
A B

A háromszögben a hosszabb oldallal

szemben fekvő szög nagyobb, mint a
rövidebb oldallal szemben fekvő szög.

141
7.
A háromszögek szerkesztésének
alapesetei

A háromszög szerkesztésének
alapesetei:

1.

c b Adott a háromszög
három oldala

a
2.
Adott a háromszög
c két oldala és a
közbezárt szög

a
3.
Adott a háromszög
egy oldala és a rajta
fekvő két szög
 
a
4.  Adott a háromszög
c két oldala és a
nagyobbikkal
a szemben fekvő szög
142
Paralelogramma tulajdonságai 7.
A paralelogramma leírása,
tulajdonságai:

D C
 

 
A B

AB DC A paralelogramma
AD BC olyan négyszög,
amelynek van két
AO = OC párhuzamos
BO = OD oldalpárja
=
=

 + = 180
 +  = 180
 +  = 180
 +  = 180

143
7. Trapéz tulajdonságai

A trapéz leírása, tulajdonságai, kerülete,

területe:

D ’ alap(=c) C
 
szár szár
d m b

 
A alap(=a) B

AB DC

+  = 180
 +  = 180

K=a+b+c+d

(a  c) * m
T
2

144
Halmazok - halmazműveletek
8.
Halmazok
Új jelölések bevezetése: pl.: az A halmaz
a 10 és 20 közé eső természetes számok
halmaza:
A={ xN 10<x<20 }
U U az alaphalmaz;
C halmaznak kiegészítő
C C
C halmaza C:
C={ x U x C }
U Az A halmaznak
A B részhalmaza B halmaz:
BA

U A és B halmaz metszete:
A B AB
AB={xUxA és
xB}
U A és B halmaz uniója:
A B AB
AB={xUxA
vagy xB}
U A és B halmaz különbsége:
A B A\B
A\B={xUxA és
xB}

145
8. Nevezetes azonosságok

Nevezetes azonosságok:

 (a+b)2= (a+b)*(a+b)=
2 2
=a2+ab+ab+b2=a +2ab+b

 (a-b)2= (a-b)*(a-b)=
2 2
= a2-ab-ab+b2=a -2ab+b

(a+b)*(a-b) = a2+ab-ab+b2= a2 – b2

146
Számok négyzete (táblázattal)
8.
Számok négyzete: a hatványalap és a
hatványkitevő ismeretében keresem a
hatványt.

42 = 16 mert 4*4=16

4,252 = 18,06 = 1,806*101

(normálalakban)

0,04252 = (4,25*10-2) 2 = 18,06 *10-4 =

= 1,806 *10-3 (=0,001806)

vagy

0,04252 = (4,25:102) 2 = 18,06 :104 =

= 1,806 :103 (=0,001806)

42502 = (4,250 *103) 2 = 18,06 *106 =

=1,806 *107 (=18 060 000)

42572 42602 =(4,260 *103) 2=

=18,15*106=
=1,815 *107 (=18 150 000)

147
8.
Számok négyzetgyöke
(táblázattal)

Számok négyzetgyöke: a hatvány és

hatványkitevő ismeretében keresem az
alapot.
2 81  9 mert (+9) 2=81 és (-9) 2=81

70,56  8,4

0,52  52 *10 2  7,21 *101  0,721

43750  4,3750 * 104  2,09 *102  209

876564  876600  87,6600 * 10 4  9,36 * 10 2

=936
Táblázat nélkül:
1. Hátulról számítva
6'03'68'49  2 4 5 7 kettesével jelölöm a
számokat;
-4 *2
2. Előröl veszem le;
203 : 4 4*4 3. Mindig a hányados
*2 *2 kétszeresével osztom
-176
a maradék és levett
27 68 : 48 5*5 számnál az egyes
-2425 helyiértékkel kisebb
számot;
343 49 : 490 7*7 4. A becsült értéket 3
-343 49 helyre írom be:
0 hányados, szorzandó,
szorzó.

148
A háromszögek nevezetes vonalai
és pontjai 8.
Az oldalfelező merőlegesek
O metszéspontja a háromszög
köré írható kör
középpontja.

A szögfelezők
metszéspontja a
háromszögbe írható kör
O középpontja.

A magasságvonalak
metszéspontja a
magasságpont.
M

A súlyvonal: a háromszög
csúcsát a szemközti oldal
S felezőpontjával köti össze.
Metszéspontjuk a súlypont.

A középvonalak a
háromszög oldalfelező
pontjait kötik össze.
Párhuzamosak az
oldalakkal és az aktuális
oldalnak a fele.

149
8. Pitagorasz tétele:

A derékszögű
háromszög befogói
c2
négyzetének
összege egyenlő az
a2
átfogó négyzetével.
b2 a c

b
a +b2=c2
2

a a2 a
2
c
b 2
=
b b
a b b a

Az (a+b) oldalú egyenlő területű

négyzetek területéből elvéve 4 db
egyenlő területű derékszögű
háromszöget, a maradék területe is
egyenlő kell, hogy legyen.
2 2 2
Ebből következik: a +b =c

150
 A gúla
8.
GÚLA testmagasság = mt
oldallap magasság = mo

palást

alap

hálózata:

mo a

a
felszíne:
A = talap + tpalást
a * mo
A  a*a  *4
2

térfogata:
t * mt
V  a
3
a * a * mt
V 
3

151
8. A kúp

KÚP
m = testmagasság
m a a = alkotó
r = alaplap sugara
r
alap
a
hálózata:

palást

2r

felszíne: alap
A = talap + tpalást
2 r * a
A  r 2   r 2  r * a  r (r  a)
2

térfogata:
ta * m r 2 * m
V  
3 3

152
 A gömb
8.
GÖMB

felszíne:
A =4r2
(a körmetszetek közül a legnagyobb kör
területének a négyszerese)

térfogata:
4r 3 A*r
V  (V  )
3 3

153
8. Zárójelfelbontás szabálya

Zárójelfelbontás szabálya:

1. Az alkalmazás sorrendje:
 gömbölyű zárójel ( ), „ha elfogyott”
 szögletes zárójel [ ], „ha elfogyott”
 kapcsos zárójel { }.
2. A felbontás szabálya azonos az
alkalmazással, belülről kifelé
bontom fel a zárójeleket.
 gömbölyű zárójelet ( ),
 szögletes zárójelet [ ],
 kapcsos zárójelet { }.

x - {2x- [3x- (4x+5)+6]+7}=

= x - {2x- [3x- 4x-5+6]+7}=
= x - {2x- [-x+1]+7}=
= x - {2x+x-1+7}=
= x – {3x+6}=
= x – 3x-6 = -2x-6

154
 Betűk alkalmazása a
matematikában 8.
 Egész kifejezések
(Nincs benne betűkifejezéssel való osztás)
 Egytagú egész kifejezések – (Az
együttható és a betű vagy betűk szorzat
alakban)
Pl.: x; 3y; 12x2yz;
 Kéttagú egész kifejezések
(Két egytagú kifejezés összeg alakban)
Pl.: x + 3y; 3y - 12x2yz;
 Többtagú egész kifejezések
(Több egytagú kifejezés összeg alakban)
Polinomok - többtagú egész kifejezések
 Törtkifejezés
(A kifejezésben betűkifejezéssel osztunk)
a6 7
Pl.: ; ;
a 1 (a  5)(2b  1)
 Kiemelés – a többtagú kifejezés
tagjaiban megkeressük a közös
tényezőt és azt szorzóként kiemeljük
- szorzattá alakítottuk.
Pl.: 15ay+10xy = 5y(3a+2x)
Szorzattá alakítás történhet a tagok
csoportosításával is.
Pl.: 14ax-8ay+21bx-12by =
=2a(7x-4y)+3b(7x-4y) =
=(7x-4y)(2a+3b)

155
8. 1. Számok, mennyiségek közti
összefüggések felírása egyenlettel

Melyik az a szám, amelyiknek a

3-szorosánál 5-tel nagyobb szám fele
15-tel nagyobb, mint a számnál 4-gyel
kisebb szám 8-szorosa?
+15
3x  5
 ( x  4) * 8
2
3x  5
 ( x  4) * 8  15
2
ellenőrzés:
3x  5
 8 x  32  15
2
3x  5 3*3  5
 8 x  17 2
 (3  4) * 8
2
3x  5  16 x  34 7 > -8
+15

5 = 13x – 34
39 = 13x
3=x

A SZÖVEGES FELADATOT MINDIG

A SZÖVEGBE BEHELYETTESÍTVE
KELL ELLENŐRÍZNI!

156
2. Számok, mennyiségek közti
összefüggések felírása egyenlettel 8.
Két zsebemben együtt 90 forint van.
A bal zsebemben levő pénz 25%-a
egyenlő a jobb zsebemben levő pénz
20%-ával.
Hány forint van külön-külön a
zsebeimben?

bal jobb
x 90 – x
0,25x = 0,2*(90 – x)
0,25x = 18 – 0,2x
0,45x = 18
x = 40

ell.:
bal jobb
40 90-40=50
40*0,25=10 50*0,2=10
10 = 10

157
8. „Helyiértékes” egyenletek

Egy kétjegyű szám jegyeinek összege 7,

ha a jegyeket felcseréljük, az eredeti
szám kétszeresénél 2-vel nagyobb
számot kapunk.
Melyik ez a szám?

Tízes Egyes A szám Ellenőrzés

Eredeti 7-x x 10(7-x)+x 25
Felcserélt x 7-x 10x+(7-x) 52

eredeti *2+2 felcserélt

10(7-x)+x < 10x + (7-x)
[10(7-x)+x]*2+2=10x+(7-x)
[70-10x+x]*2+2=10x+7-x
[70-9x]*2+2=9x+7
140-18x+2=9x+7
142-18x=9x+7
142=27x+7 ellenőrzés:
135=27x *2+2
5=x 25<52
+2
50<52
52=52

158
 „Mozgási” egyenletek
8.
Kati és Judit 21km-re laknak egymástól.
Kerékpáron meglátogatják egymást.
Kati 8 órakor indul Judithoz 10 km/h
sebességgel, Judit 9 órakor Katihoz
12 km/h sebességgel.
Hol és mikor találkoznak?

v(km/h) t(h) s(km)

Kati 10 x 10x
Judit 12 x-1 12(x – 1)

10 km/h 12 km/h
Kati Judit
8h 21 km 9h

10x + 12*(x – 1) = 21
10x + 12x – 12 = 21
22x - 12 = 21
22x = 33 930-kor
ell.: x = 1,5 (h) találkoztak
K: 1,5 h-t volt úton, 8h+1,5h=9,5h
J: 0,5h-t volt úton, 9h+0,5h=9,5h
K: 10km/h*1,5h=15km-re Katiéktól
J: 12km/h*0,5h= 6km-re Juditéktól
21km

159
8. „Keverési” egyenletek

5 dl 60%-os és 3 dl 20%-os alkoholt

keverünk össze. Hány dl és hány %-os
alkoholt kapunk?
1. összetevő 2. összetevő keverék
alkoholtartalma alkoholt. alkoholtartalma
60 20 x
5* + 3* = (5  3) *
100 100 100
300 + 60 = 8x
360 = 8x
45 = x
ell.: 5*0,6 + 3*0,2 = 8*0,45
3 + 0,6 = 3,6
(az összetevőkben levő „tiszta” alkohol)

Ha 8 liter 80C-os és 12 liter 10C-os

vizet összekeverünk, hány C-os
keveréket kapunk?
leadott hőmennyiség = felvett hőmennyiség
8*(80 - x) = 12*(x - 10)
640-8x =12x - 120
640 = 20x – 120
760 = 20x
38 = x
ell.: 8*(80 – 38) = 12*(38 – 10)
8*42 = 12*28
336 = 336
160
 8.
Együttes munkára vonatkozó
egyenletek

Apa 2 óra alatt ásná fel a kertet egyedül.

Két fia közül Zoli 3 óra alatt, Dani 6 óra
alatt.
Mennyi idő alatt végeznek az ásással, ha
mindhárman együtt dolgoznak?

x x x
  1
2 3 6
3x 2 x x
  1
6 6 6
3x + 2x + x = 6
6x = 6
x = 1 (óra alatt végeznek)

ell.:
1 1 1
  1
2 3 6
3 2 1 6
   1
6 6 6 6

161
 8. Geometriai számításokkal
kapcsolatos egyenletek

Egy trapéz párhuzamos oldalai közül az

egyik 3 cm-rel rövidebb a másiknál.
A trapéz területe 135 cm2, magassága
5 cm.
Mekkorák az alapok?

[a  (a  3)] * 5
135 
2
[a  a  3] * 5 a-3
135 
2
10a  15
135  5
2
270 = 10a – 15
285 = 10a
a
28,5 = a

ell.:

(28,5  25,5) * 5
135 
2
54 * 5
135 
2
135 = 27*5

162
 Thales tétele
8.
Thales tétele:
ha a háromszög derékszögű, akkor a
derékszög csúcsa rajta van az átfogó,
mint átmérő fölé írt körön.

163
8. Érintő szerkesztése körhöz,
érintőnégyszög

Az érintő merőleges
r E az érintési pontba
O húzott sugárra:
e er
E  érintési pont
E1

az érintő-
O P szakaszok
egyenlők:
PE1 = PE2

E2

érintőnégyszög:
d b
a+c=b+d
(minden oldala
érintője a körnek)
a

164
 8.
Egybevágóság, hasonlóság fogalma.
Szakasz felosztása „hasonlósággal”

Két sokszög egybevágó,

ha megfelelő oldalai és
megfelelő szögei
egyenlők.

Két sokszög hasonló,

ha megfelelő
oldalainak aránya
megegyezik és
megfelelő szögei
egyenlők.
S
Szakasz felosztása egyenlő részekre
hasonlóság segítségével:
AB szakasz
felosztása
5 részre

A B
A-tól húzok egy félegyenest a rajz szerint.
A-tól tetszőleges nagyságú, de egyenlő
távolságokat mérek a félegyenesre, annyit,
ahány részre akarom osztani a szakaszt. Az
utolsó segédpontot (S) összekötöm a szakasz
végével (B), majd párhuzamosokat húzok BS
szakasszal a segédpontokon át. Ezek a párhu-
zamosok AB szakaszt felosztják a kívánt
arányban.

165
8. Középpontos hasonlóság

aSzakaszKépénekHossza
aHasonlóságAránya  k
azEre det iSzakaszHossza
k >1  nagyítás k < -1  nagyítás
A’ A’
A

O O
A
k=1 helyben maradás; k= - 1
középpontos tükr.
A=A’
O A’

O
A
0<k<1 kicsinyítés; -1<k<0  kicsinyítés

O A’
A A
O
O

A’

166
 A függvényekről:
8.
y y

x x

y=2 y = 2x – 2
nulladfokú fg. elsőfokú fg.
y y

x x

y = x2- 3 y = x - 1
másodfokú fg. abszolútérték fg.
y y

x x

y= x 4
y= tört fg.
négyzetgyök fg. x

167
 8. Mértani sorozat

Sorozatok:

 Mértani sorozat:
a1  a sorozat 1. eleme;
A mértani sorozat
a2  a sorozat 2. eleme, egymást követő
a3  a sorozat 3. eleme; elemeinek hányadosa
… állandó.
an  a sorozat n. eleme.

an = a1*qn-1 n  az elemek száma

q  az elemek
qn  1 hányadosa
sn  a1 * sn  az n elem összege
q 1
pl.:
Hány Ft-ot kapok a 10. Év után, ha
1000 Ft-ot teszek a takarékba és
a kamat 10%-os?
a1 = 1000
n = 10
q = 1,1 (10%-os növekedés=1,1-es szorzó)

a10= 1000*1,110-1=1000*1,19
1000*2,358=2358 (Ft)

168
 8.
Függvény-transzformációk az
y tengellyel párhuzamosan

x
y = x

y
y = x - 3
párhuzamos
x eltolás az y
tengely mentén
negatív irányba

y
y = x + 1
párhuzamos
x
eltolás az y
tengely mentén
pozitív irányba

169
8.
Függvény-transzformációk az
x tengellyel párhuzamosan

x
y = x

y
y = x + 1
párhuzamos
x eltolás az x
tengely mentén
negatív irányba

y
y = x - 2
párhuzamos
x
eltolás az x
tengely mentén
pozitív irányba

170
Sokszögek:
oldal-átló-háromszög-szögösszeg 8.
A sokszög
oldalainak 1 csúcsból összes
száma húzható átlóinak
átlóinak száma száma
3 0 0
4 1 2
5 2 5
6 3 9
n n-3 [n*(n – 3)] : 2

A sokszög
1 csúcsból belső szögek külső szögek
húzható összege összege
átlókkal hány
háromszögre
bontható
1 1*180 360
2 2*180 360
3 3*180 360
4 4*180 360
n-2 (n – 2)*180 360

171
8. Tizedes tört közönséges törtté
alakítása.

 Véges tizedes tört átváltása törtre:

45 9
0,45  
100 20
25 1
3,025  3 3
1000 40

 Végtelen szakaszos tizedes tört

átváltása törtre:
16  1 15 1
0,166   
90 90 6
218  2 216 12
0,21818  0,218   
990 990 55
A számlálóban a szakaszt megelőző és a
szakasz jegyeiből álló számból kivonjuk
a szakaszt megelőző jegyekből álló
számot,
a nevezőben annyi kilencest írunk,
ahány jegyből áll a szakasz és utána
annyi nullát teszünk, ahány jegy
megelőzi a szakaszt.

 Nem szakaszos végtelen tizedes tört

nem váltható át közönséges törtre.

172
 Halmazok megadása,
elemszáma
A={xN|3  x<6} A={3; 4; 5}
9.
Az A halmaz elemei azon természetes számok,
amelyek nem kisebbek 3-nál, de kisebbek 6-nál.

0 1 2 3 4 5 6
B={ xZ|-3<x  2} B={-2;-1; 0; 1; 2}
A B halmaz elemei azon egész számok, amelyek
nagyobbak -3-nál, de nem nagyobbak 2-nél.

-3 -2 -1 0 1 2 3
C={ xQ|-2<x<4}
A C halmaz elemei azon racionális számok,
amelyek nagyobbak -2-nél és kisebbek 4-nél.

-3 -2 -1 0 1 2 3 4
Az osztályból 3 tevékenységre
O járnak a gyerekek:
F S
7 foci (F), sakk (S) és úszás (Ú).
9 3
Mennyi az osztálylétszám(O),
1 3 2 ha F=20, S=15, Ú=11,
5 FS=10, SÚ=5, FÚ=4, FSÚ=3,
2 Ú sehova nem jár 2 tanuló?
Az elemszám jele: pl.: |F|=20
|F  S  Ú|=3 A 3-at azért
|(F  S)| - |(F  S  Ú)|=7; (10-3=7) kell visszaadni,
mert kétszer
|(F  Ú)| - |(F  S  Ú)|=1; (4-3=1) vettem el!
|(S  Ú)| - |(F  S  Ú)|=2; (5-3=2)
|F|-|F  S|-|F  Ú|+|(F  S  Ú)|=9, 20-10-4+3=9
|S|-|F  S|-|S  Ú|+|(F  S  Ú)|=3, 15-10-5+3=3
|Ú|-|F  Ú|-|S  Ú|+|(F  S  Ú)|=5, 11-4-5+3=5
|O| - |F  S  U|=2, 32-30=2
Létszám: 3+7+1+2+9+3+5+2=32

173
9. Intervallumok

A={ xQ|-1  x  4}; [-1;4]; zárt intervallum

-3 -2 -1 0 1 2 3 4

B={ xQ|-3<x<2}; ]-3;2[; nyitott intervallum

-3 -2 -1 0 1 2 3 4
balról zárt , jobbról
C={ xQ|-2  x<5}; [-2;5[; nyitott intervallum

-3 -2 -1 0 1 2 3 4 5
balról nyitott, jobbról
D={ xQ|2<x  4}; ]2;4]; zárt intervallum

-3 -2 -1 0 1 2 3 4

Halmazműveletek a fenti intervallumokkal:

A  B ]-3;4]
A  B [-1;2[
A\B [2;4]
B\A ]-3;-1[
C D [-2;5[
C D ]2;4]
C\D [-2;2]  ]4;5[
D\C {}
(B  C) ]-3;5[
(B  C)\D ]-3;2]  ]4;5[
(A  B  C  D)\(B  C) ]-3;-2[  [2;5[

174
 Nevezetes azonosságok, teljes
négyzetté alakítás, szorzattá alakítás 9.
(a+b+c)2=a2+b2+c2+2ab+2ac+2bc
(a+b)3=a3+3a2b+3ab2+b3
(a-b)3=a3-3a2b+3ab2-b3
(a-b)(a2+ab+b2)=a3-b3
(a+b)(a2-ab+b2)=a3+b3
A fentieket alkalmazva:
x2+4x+10=(x2+4x+4)-4+10=(x+2)2+6
Az első két tag alapján tudni lehet, hogy az (x+2)
négyzetéről van szó.
Kifejtem tehát az (x+2) négyzetét, és azt a 4-et, amit
hozzáadtam, rögtön le is vonom.
Az összevonás után kialakul a kifejezés.

5x2-10x-15=5(x2-2x-3)=
=5[(x2-2x+1)-1-3]=5[(x-1)2-4]=
=5(x-1)2-20
Az x2 együtthatóját kiemelve, alkalmazom az előzők
szerinti lépéseket.

(3x+5)(9x2-15x+25)=27x3+125
4x7+32x5y+64x3y2=4x3(x4+8x2y+16y2)=
=4x3(x2+4y)2
Úgy emelek ki, hogy az első tag négyzetszám legyen!

27xy4-18x3y3+3x5y2=
=3xy2(9y2-6x2y+x4)=3xy2(3y-x2)2
x8+20= (x8--25)+25+20=[(x4)2-52)]+45=
=(x4+5)(x4-5)+45
175
 Műveletek algebrai törtekkel:
9. egyszerűsítés, szorzás-osztás,
összevonás (Nevezetes azonosságokkal!).
x 2  8 x  16 ( x  4) 2
 
xy  4 y  3 x  12 y ( x  4)  3( x  4)
( x  4) 2 x4
 
( x  4)( y  3) y  3
A nevező szorzat alakja mutatja, hogy a tört akkor
értelmezhető, ha x4 és y -3.

5 x 4  20 x 3  20 x 2 x 4  4 x 2
 
3x  6 6 x  12
5 x 2 ( x 2  4 x  4) 6( x  2)
 * 2 2 
3( x  2) x ( x  4)
5 x 2 ( x  2) 2 6( x  2)
 * 2  10
3( x  2) x ( x  2)( x  2)
A tört akkor értelmezhető, ha x0; x -2; x2.
Az osztó számlálója sem lehet nulla!
x  1 4x 2 x  1 ( x  1) 2  4 x 2  ( x  1) 2
 2   
x 1 x 1 x 1 ( x  1)( x  1)
x 2  2x  1  4x 2  x 2  2x 1
 
( x  1)( x  1)
4x 2  4x 4 x ( x  1) 4x
  
( x  1)( x  1) ( x  1)( x  1) x  1
A tört akkor értelmezhető, ha x -1 és x1.

176
Oszthatóság
9.
Az x szám osztója y-nak jele: x|y
Ha x=am * bn * ck, akkor
x osztóinak száma=(m+1)(n+1)(k+1)
Pl.: 72=23*32 osztóinak száma: 4*3=12
(1; 2; 3; 4; 6; 8; 9; 12; 18; 24; 36; 72)

1. Igaz-e, hogy 5|23142005+14260?

A 4-re végződő számok hatványai rendre
4-re, 6-ra végződnek;
a 2-re végződőek 2-re, 4-re, 8-ra, 6-ra.
A 2005. hatvány (páratlan) 4-re,
a 60. hatvány (60 osztható 4-gyel) 6-ra.
4+6=10, tehát a válasz: igen.

2. Igaz-e, hogy
ha a 13|x+3y, akkor 13|16x+9y?
16x+9y=13x+3x+9y=13x+3(x+3y)
13|13x és 13|3(x+3y), a válasz igen.

3. Milyen számjegy írható x és y helyére,

ha 36|204x567y?
Egy szám akkor osztható 36-tal, ha osztható 4-gyel és 9-cel.
A 4-gyel való oszthatóság miatt
y lehet 2, akkor x=1, a számjegyek összege: 27;
y lehet 6, akkor x=6, a számjegyek összege: 36.
Ez csak x=y esetén igaz !

177
9. Számrendszerek:
átírás, alapműveletek
Átírás 10-es számrendszerbe:
10112=1*23+0*22+1*21+1*20=1110
52036=5*63+2*62+0*61+3*60=115510
2BD16=2*162+11*161+13*160=70110
Átírás 10-es számrendszerből:
2 6 16
11:2=5 marad 1 1155:6=192 m 3 701:16=43 m13=D
5:2=2 1 192:6=32 0 43:16=2 11=B
2:2=1 0 32:6=5 2 2:16=0 2
1:2=0 1 5:6=0 5
8 4+7=11, amiből kitelik 1db 8-as, ezt eggyel
1 1 magasabb helyiértékhez adom, leírom a
167 maradékot, a 3-at. 3+6+1=10, amiből kitelik 1db
+534 8-as, ezt eggyel magasabb helyiértékhez adom,
723 leírom a maradékot, a 2-t. 5+1+1=7, leírom.
4 3-hoz, hogy 0+4 legyen, kell 1, leírom, maradt 1.
1+2=3-hoz, hogy 1+4=5 legyen, kell 2, leírom,
3210 maradt 1. 1+3=4-hez, hogy 2+4=6 legyen, kell 2,
- 1323 leírom, maradt 1. 1+1=2-höz, hogy 3 legyen,
1221 kell 1, leírom.
5 4*3=12, amiből kitelik 2db 5-ös, ezt eggyel
243*42 magasabb helyiértékhez adom, leírom a
2132 maradékot, a 2-t. 4*4=16, +2 az 18, amiből
1041 kitelik 3db 5-ös, ezt eggyel magasabb
helyiértékhez adom, leírom a maradékot, a 3-at...
22411
3 Az 1-est kisebb helyiértékre váltom az 3,
1021:2=122 3+0=3, 3:2=1(hányados), marad 1. 1-est
3 kisebb helyiértékre váltom az 3, 3+2=5,
1 5:2=2(hányados), marad 1. 1-est kisebb
5 helyiértékre váltom az 3, 3+1=4, 4:2=2
1 (hányados), marad 0.
4
0 178
 Lineáris függvény

1. Melyik az a lineáris függvény, amelynek

9.
grafikonja átmegy az A(-3;-5) és B(1;3) pontokon?
2. Rajta van-e a fenti grafikonon a C(16;33) pont?
3. Mi az ismeretlen koordináta, ha D(x;15) és
E(-5;y) illeszkedik a fenti függvény grafikonjára?

1
0 1 x

A
1. y  y 5  3
A B
  2( meredekség )
x A  xB  3  1

y=a*x+b 3. Ha D(x;15),
pl.: A(-3;-5) alapján
akkor y=2*x+1
-5=2*-3+b
15=2*x+1
b=1
x=7
y=2*x+1
Ha E(-5;y),
2. Ha C(16;33), akkor
akkor y=2*x+1
y=2*x+1
y=2*-5+1
y=2*16+1=33
y= -9
igen, rajta van

179
9. Abszolútérték függvény

Egy valós szám abszolútértéke nemnegatív számok esetén

maga a szám, negatív számok esetén a szám ellentettje.
x, ha x0
|x|=
-x, ha x<0
A ]-;0] intervallumon a függvény szigorúan csökken, a
0 helyen minimuma van, f(0)=0, a [0;+  [ intervallumon
a függvény szigorúan növekszik.
x-3, ha x3
|x-3|= -(x-3), ha x<3
-x+3
A ]-;3] intervallumon a függvény szigorúan csökken, a
3 helyen minimuma van, f(3)=0, a [3;+  [ intervallumon
a függvény szigorúan növekszik.
x-2, ha x0
|x|-2= -(x)-2, ha x<0
-x-2
A ]-;0 ] intervallumon a függvény szigorúan csökken,
0 helyen minimuma van, f(0)= -2, a [0;+  [ intervallumon
a függvény szigorúan növekszik.
f(x)=|x|
f(x)=|x|-4
f(x)=||x|-4|
f(x)=||x|-4|-2
f(x)=|||x|-4|-2| Értékkészlete a
nemnegatív számok
]-;-6] int. cs., [-6;-4] nő, [-4;-2] cs., [-2;0] nő, [0;2]cs.,
[2;4] nő, [4;6] cs., [6;+  [ nő.
-6, -2, 2, 6 helyen helyi minimuma van, (értéke 0),
-4, 0, 4 helyen helyi maximuma van (értéke 2).
180
 Abszolútérték függvény
9.
f(x)=|x+4|+|x|+|x-3|
Az összeg egyes tagjai az
x= - 4, x=0, x=3
1 4 helyen veszik fel a 0 értéket.
A fenti 3 pont az alábbi 4
intervallumot határozza meg:
x<- 4; - 4x<0;
2 0x<3; 3 x.
3
Mind a 4 esetben meg kell
vizsgálni, hogy
Minden szakasz egy–egy az (x+4); (x); (x-3)
lineáris függvény darabja. pozitív-e,
akkor változatlanul leírom,
negatív-e,
akkor az ellentettjét veszem.
-4 0 3
Ha x<- 4, - (x+4) - (x) - (x-3) = -x-4-x-x+3= - 3x-1 1

Ha - 4x<0, (x+4) - (x) - (x-3) = x+4-x-x+3= -x+7 2

Ha 0x<3, (x+4)+(x) - (x-3) = x+4+x-x+3=x+7 3

Ha 3 x, (x+4)+(x)+(x-3) = x+4+x+x-3=3x+1 4

tehát

- 3x-1, ha x<- 4,
f(x)= - x+7, ha - 4 x<0,
x+7, ha 0x<3,
3x+1, ha 3 x.

181
 9. Másodfokú függvény

(x-2)2+2
f(x)=x2
A másodfokú függvény képe
parabola, amely szimmetrikus x2
az y tengelyre.
Páros függvény, mert
P(x ; y) és P’(-x ; y) is a
parabolán van, (x-2)2
tehát f(-x)=f(x)
f(x)=x2-4x+6=(x2-4x+4)-4+6=(x-2)2+2
A ]-;2] intervallumban csökken, a [2;+ [
intervallumban nő, x=2 helyen minimuma van, f(2)=2.

x2
g(x)=|x2-3|
A ]-;-2] int. cs., a [-2;0] int. |x2-3|
nő, a [0;2] int cs., a [2;+  [
int. nő,
x= -2 és 2 helyen minimuma
van, f(-2)=0, f(2)=0,
x=0 helyen helyi x2-3
maximuma van, f(0)=2.

h(x)=x2-4|x|

x2-4x, ha x0
(x2-4x+4)-4=(x-2)2-4
h(x)= x2-4(-x), hax<0
(x2+4x+4)-4=(x+2)2-4

Értékkészlete a –4-nél
nem kisebb számok.

182
Négyzetgyök függvény
9.
x2
A x azt a nemnegatív y=x
számot jelöli, amelynek x
a négyzete x. x

x és - x
az x2 tükörképe
az y=x egyenesre. - x

f(x)= x  2 , ha x-2
A [-2;+ [ intervallumban
nő, x= -2 helyen
minimuma van, f(-2)=0.
Értékkészlete a
nemnegatív számok.

x  2 , ha x 2 1
2 1

2  x   ( x  2) ,
ha x 2 2

183
 9. Lineáris törtfüggvény

1
f(x)=
x
A lineáris törtfüggvény képe
hiperbola, amely
szimmetrikus az origóra.
Páratlan függvény, mert
P(x ; y) és P(-x ; -y) is a
hiperbolán van,
tehát f(-x)= - f(x)
A ]-;0[ és ]0;+ [ intervallumban is csökken. Sem minimuma,
sem maximuma nincs. Értékkészlete a 0 kivételével az összes
valós szám. Hozzásimul a tengelyekhez, de azokat soha nem éri
el. A tengelyek az aszimptotái.

1 1
x2 x2

1 1
2 1
x x2

184
 Egészrész, törtrész és
előjel függvény 9.
Egészrész
függvény
Minden x valós
[x] [x]+2
számhoz
hozzárendeljük azt a
legnagyobb egész
számot, amely nem
nagyobb x-nél.
[2x-1] 2[x]
Jele: f(x)=[x]
[3,2]=3 [-0,5]=-1
[0,5]=0 [-2,3]=-3
[2]=2 [x]2 [x2]

Törtrész függvény
Ha egy számból elvesszük az egészrészét, a
törtrésze marad.
Jele: f(x)={x} vagy
f(x)=x-[x]
3,2-[3,2]=3,2-3=0,2
0,5-[0,5]=0,5-0=0,5 x-[x]
2-[2]=2-2=0
-0,5-[-0,5]=-0,5- -1=0,5
-2,3-[-2,3]=-2,3- -3=0,7

Előjel függvény
sgn(x)= 1, ha x>0,
0, ha x=0,
-1, ha x<0.

185
9.
Függvénytranszformációk
rendszerezése

g(x)=f(x+c) y
Eltolás az x tengely
mentén c-vel.
Ha c>0 , x
c<0 .
g f

g(x)=f(x)+c y
Eltolás az y tengely g
mentén c-vel.
Ha c>0 , x
c<0 .
f

g(x)= - f(x) y f
Az x tengelyre
tükrözzük f függvény
grafikonját. x
Pl.: f=x+1 g
g= - (x+1)= -x-1

g(x)=f(-x) y
Az y tengelyre f
tükrözzük f függvény
grafikonját. x
Pl.: f=x+1 g
g= - (x)+1= -x+1

186
 9.
Függvénytranszformációk
rendszerezése

g(x)=|f(x)| g y
Ahol az f értéke
negatív, tükrözzük az x
tengelyre. x
Pl.: f=x+1
g=|x+1| f

g(x)=f(|x|)
Az x0 értékhez y
tartozó görbedarabot g
tükrözzük az y
tengelyre, az x<0 részt x
elhagyjuk.
Pl.: f=x+1 f
g=|x|+1
g(x)=f(2x) y
Minden x koordináta
felére csökken,
az y koordináta nem
x
változik.
f
Pl.: f=x+1
g
g=2x+1

g(x)=2f(x) yy
Minden y koordináta
kétszeresére nő,
az x koordináta nem x
változik.
Pl.: f=x+1 f
g
g=2(x+1)=2x+2

187
9. Nevezetes vonalak, pontok

Szakaszfelező merőleges, a szakasz két

végpontjától egyenlő távolságra levő pontok
halmaza a síkon.
A háromszög oldalfelező merőlegesei egy pontban
metszik egymást, ez a pont a háromszög köré
írható kör középpontja, amely hegyesszögű
háromszögön belül, tompaszögű háromszögön kívül
van, a derékszögű háromszög átfogójának
felezőpontja.
Szögfelező a szög mindkét szárától egyenlő
távolságra levő pontok halmaza a síkon.
A háromszög belső szögfelezőinek metszéspontja a
beírt kör középpontja.
A háromszög területe így is kiszámítható:
ar br cr
T   
2 2 2 c r
r b
abc K
*r  *r r
2 2
Derékszögű háromszögbe a a
beírt kör átmérőjének hossza c Az érintési
egyenlő, a befogók hosszának a r r szakaszok
egyenlő-
összege mínusz az átfogó r ségéből
hossza. 2r=a+b-c következik
b
A háromszög magasságvonala a háromszög
csúcsából a szemközti oldalra állított merőleges
egyenes. A csúcs és az oldal távolsága a háromszög
magassága.
A súlyvonal a háromszög csúcsát a szemközti oldal
felezőpontjával köti össze. A súlyvonalnak a
háromszögbe eső szakaszát a súlypont 2:1 arányban
osztja.
188
 Egyenletek megoldása
nevezetes szorzatok alkalmazásával 9.
1. x 2 x2 6 x 2
 
4 x 2 2 x x2 x  -2
x 2  ( x  2) 2 6( 2  x )
 /* [(2  x)(2  x)]
(2  x)(2  x) (2  x)(2  x)
A nevezőt nevezetes
x 2  x 2  4 x  4  12  6 x szorzattá alakítottam.

2 x  16
x8

2. 5 x  3 x 1 3 2 x0
  
x  3x 3x  9 x x x  3
2 2
x  -3
5x  3 x 1 3 2
  
x( x  3) 3x( x  3) x x  3 A nevezőben kiemeltem.
15 x  9  x  1  9 x  27 6x
 /* [3 x( x  3)]
3x( x  3) 3 x( x  3)
23 x  17  6 x
17  17 x x2  4
3. 2 x   1 /* ( x  2)
x  1 x2 x  -2
2x 2  4x  x 2  4  x  2
3x 2  3x  6  0 / : 3
x2  x  2  0
Kiegészítettem ( x 2  x  0,25)  0,25  2  0
nevezetes szorzattá
( x  0,5) 2  2,25
x  0,5  1,5
x 1

189
9. Egyenletek megoldása
grafikusan
Az egyenlet két oldalát egy-egy függvénynek
tekintem, ezeket ábrázolom, a grafikonok
metszéspontjának x koordinátája adja az egyenlet
gyökét.

y |x-1|=|2x+2|-1
x1= 0
x2= -4

y
||2x-4|-3|=2
x1= -0,5
x2= 1,5
x3= 2,5
x x4= 4,5

190
Az egyenlet értelmezési
tartománya, értékkészlete 9.
Az értelmezési tartomány azon x értékek halmaza,
amelyen az egyenlet megoldásait kereshetjük.
Az egyenlet két oldalán egy-egy függvény áll,
amelyeknek közös értelmezési tartományán keressük
a megoldást, amelyhez azonos függvényérték (y)
tartozik. Ezen függvényértékek halmaza az
értékkészlet.
Pl.: Ért. tart. Ért. k.
f(x)=|x| -
xR f(x)R\R
5
g(x)=
x xR\{0} g(x)R
h(x)= x - -
xR\R h(x) R\R

4x  4   2x  8
Értelmezési tartománya:
4x-40 -2x+80 tehát
4x4 -2x-8/:( -2) 1x4
x1 x 4

-3 -2 -1 0 1 2 3 4

2 x  4 +|4x-y| = -4z2-12z-9
2 x  4 +|4x-y| +(2z+3)2=0
Mindhárom tag csak nemnegatív lehet, de ha
összegük nulla, akkor mindegyik nulla.
2x+4=0 4x-y=0 2z+3=0
2x= -4 4x=y 2z= -3
x= -2 -8=y z= -1,5

191
 9. Egyenletek megoldása szorzattá
alakítással
Egy szorzat akkor nulla, ha legalább egyik tényezője
nulla.

1. (x+2)(5x-4)(27-6x)=0
x1= -2; x2=0,8; x3=4,5

2. (x-1)(2x+7)+(3x-3)(x-2)=2-2x
(x-1)(2x+7)+3(x-1)(x-2)=-2(x-1)
(x-1)(2x+7)+3(x-1)(x-2)+2(x-1)=0
(x-1)[(2x+7)+3(x-2)+2]=0
(x-1)(2x+7+3x-6+2)=0
(x-1)(5x+3)=0
x1= 1; x2= -0,6

3.  7 x  4  3x  1  x 2  0
 3  x 1
3
1
3( x  )
 7x  3  x2  0
  4
 3  x 1
3
 7x 
  4 *3  x 2  0
 3 
x2+7x+12=0
x2+4x+3x+12=0
x(x+4)+3(x+4)=0
(x+4)(x+3)=0
x1= -4; x2= -3

192
 Egyenletek megoldása
mérleg-elvvel 9.
Az ekvivalens átalakítások során az
egyenlet mindkét oldalán ugyanazokat a
műveleteket hajtjuk végre, tehát az egyenlet
mindkét oldalához hozzáadhatunk,
kivonhatunk ismeretlent tartalmazó tagot is,
de ha ismeretlent tartalmazó kifejezéssel
szorzunk, hamis gyököt kaphatunk:
2 2
1  /* ( x  1)
x 1 x 1
2+(x-1)=2 Az 1 hamis gyök, hiszen a
x=1 tört nevezője nem lehet 0!

ha ismeretlent tartalmazó kifejezéssel

osztunk, gyököt veszíthetünk:
x(x-1)=x/:x
x-1=1/+1 Az elvesztett gyök: x2=0.
x1=2

Azonban az egyenlet mindkét oldalát

szorozhatjuk, illetve oszthatjuk ugyanazzal
a 0-tól különböző számmal.

193
 9. Egyenlőtlenségek

Ha negatív számmal szorozzuk vagy osztjuk az

egyenlőtlenséget, akkor az egyenlőtlenség iránya
ellenkezőjére változik.
1 x
3x-2< +3
2
y x
3x-2< +3 /*2
2
6x-4<x+6
5x<10
x x<2 ]-;2[
x
3x-2 alatta van +3-nak,
2
ha x<2,

2
(x+1)(x-1)0
negatív pozitív pozitív x+10, ha x -1
x+10, ha x -1
-2
negatív
-1 0
negatív
1 2
x-10, ha x1
pozitív

-2 -1 0 1 x-10, ha x1
2
ha –1x1, akkor x+10
-2 -1 0 1 2 x -10
(x+1)(x-1)0 [-1;1]
Egy kéttényezős szorzat értéke akkor kisebb
nullánál, ha egyik tényezője negatív. -*+<0 vagy +*-<0
Ez a 3. számegyenesen ábrázolt intervallumban teljesül.
Tehát (x+1)(x-1)<0 ]-1;1[
és (x+1)(x-1)=0 -1 vagy 1
ebből következik, hogy (x+1)(x-1)0 [-1;1]

194
 Egyenlőtlenségek

x2 2 x2
9.
3
 
x( x  3) x  3 ( x  3)( x  4)
( x  2)( x  4)  2 x( x  4)  x( x  2)
0
x( x  3)( x  4)
x 2  2x  4 x  8  2 x 2  8x  x 2  2 x
0
x( x  3)( x  4)
 4x  8
0
x( x  3)( x  4)
4(2  x)
0
x( x  3)( x  4)
pozitív 2-x<0, ha x>2 negatív

-4 -3 -2 -1 0 1 2
negatív
x=0 pozitív

-4 -3 -2 -1 0 1 2
negatív
x+3<0, ha x< -3 pozitív

-4 -3 -2 -1 0 1 2
x+4<0, ha x< -4 pozitív
negatív

-4 -3 -2 -1 0 1 2

-4 -3 -2 -1 0 1 2
x<-4; -3<x<0; x>2
]- ;-4[ ]-3;0[ ]2;+  [
  
0;  0; 0
** ** **
195
9. Abszolútértéket tartalmazó
egyenletek, egyenlőtlenségek
|x+2|+|x-2|4
x+2, ha x-2 x-2, ha x2
|x+2|= -x-2, ha x<-2 |x-2|= -x+2, ha x<2

x<-2
-2x<2
x2

-4 -3 -2 -1 0 1 2 3 4

Kiválogatom az alábbi intervallumokra vonatkozó

összefüggéseket, és ezek alapján megoldom az
egyenleteket.

Ha x<-2, akkor (x<2 is igaz)

-x-2-x+24
-2x4
x-2
Ha -2x<2, akkor
x+2-x+24
44
Ha x2, akkor (x-2 is igaz)
x-2+x+24
2x4
x2
Tehát a megoldás -2x2

-4 -3 -2 -1 0 1 2 3 4

196
Abszolútértéket tartalmazó
egyenletek, egyenlőtlenségek
|||x-2|-2|-3|=1
9.
y 1. grafikon: |x-2|
2. grafikon: |x-2|-2
3. grafikon: ||x-2|-2|
4. grafikon: ||x-2|-2|-3
x
5. grafikon: |||x-2|-2|-3|=1

y
|||x-2|-2|-3|=1

||x-2|-2|-3=1
x ||x-2|-2|=4

y
|x-2|-2=4 |x-2|-2= -4
|x-2|=6 |x-2|= -2

x x-2=6 x-2= -6
x=8 x= -4
y
||x-2|-2|-3= -1
||x-2|-2|=2
x
|x-2|-2=2 |x-2|-2= -2
y |x-2|=4 |x-2|=0

x-2=4 x-2= -4 x-2=0

y=1
x
x=6 x= -2 x=2

197
9. Paraméteres egyenletek

A paraméter (a, b, c, …) az egyenletben szereplő

tetszőleges értékű állandó. Az egyenlet gyökét
(x, y, z, …) ennek segítségével kell megadni.

1. feladat:
a2x+2=a(x+2)
a2x+2=ax+2a
a2x-ax=2a-2
ax(a-1)=2(a-1)
Ha a=1, akkor ax*0=0 azonosságot kapunk, tehát az
egyenletnek minden valós szám gyöke.
Ha a1, akkor (a-1)-gyel oszthatunk,
2(a  1)
ax 
a 1
ax  2
2
x lesz az egyenlet gyöke, ahol a0.
a

2. feladat:
(2b-1)x=3b+(b+2)x
2bx-x=3b+bx+2x
bx-3x=3b
x(b-3)=3b
Ha b=3, akkor x*0=9 vagyis 0=9 kifejezést kapunk,
tehát az egyenletnek b=3 paraméternél nincs gyöke.
Ha b3, akkor (b-3)-mal oszthatunk,
3b
x lesz az egyenlet gyöke.
b3

198
Szöveges egyenletek
9.
1. Apa 40 éves, a fia 16. Hány évvel ezelőtt volt az apa négyszer
annyi idős, mint a fia?
Hány évesek voltak ekkor?
apa fia
volt 40-x 16-x
most 40 16 ellenőrzés:
*4 apa *4 fia
40-x>16-x volt 32 > 8
40-x=(16-x)*4
most 40 16
x=8
2. Első nap elköltöttem a pénzem felét és 200 forintot, második
nap a maradék egynegyed részét és 100 forintot, a harmadik nap a
maradék kettőötöd részét és 50 forintot, így 70 forintom maradt.
Mennyi pénzem volt eredetileg?
Az egyenletet úgy írom fel, hogy esetenként mennyi pénzem
maradt: 3. nap maradt
2. nap maradt
1. nap maradt

 x  3  3
  200  *  100 *  50  70
 2  4  5
x=1200
ellenőrzés: 1200 fele 600 és -200, marad
400, negyede 100 és -100 marad
200, kétötöde 80 és -50, marad 70.
3. Egy ruha árát felemelték 15%-kal, majd leszállították 15%-kal,
így 54 forinttal lett olcsóbb.
Mennyi volt az eredeti ára?
x*1,15*0,85=x-54
x=2400
ellenőrzés: 2400*1,15=2760 2400-2346=54
2760*0,85=2346
199
9. Kétismeretlenes
egyenletrendszerek
ldá i ód i
1. Két oldal egyenlővé tétele:
x-2y=4 2-2y=4 Ellenőrzés
y+2x=3 y=-1 mindhárom
x feladatra:
y= -2 x y+2x=3
2 -2=-2x+3
y=-2x+3 2 -1+2*2=3
x=2

2. Egyenlő együtthatók módszere:

x-2y=4
y+2x=3 /*2
x-2y=4 összeadom a két egyenletet
4x+2y=6
5x=10
x=2
y=-1

3. Behelyettesítéses módszer:
x-2y=4
y+2x=3
x=4+2y az első egyenletből kifejezve
y+2(4+2y)=3 a második egyenletbe behelyettesítve
y=-1
x=2 y
4. Grafikus módszer:
x-2y=4
y+2x=3
x x
y= -2
2 P
y=-2x+3
P(2;-1)

200
 Egyenletrendszerekkel
megoldható feladatok
1. Egy szám négyszerese megegyezik egy másik szám
9.
negyedrészével. Ha két eredeti szám mindegyikéhez 4-et adok,
akkor a második négyszerese lesz az elsőnek.
Melyik ez a két szám?
y
4x=
4
*4
(x+4) < y+4
16x=y
(x+4)*4=y+4 Ellenőrzés:
4x+16=16x+4 4*1=16:4
x=1 *4
y=16 1+4 < 16+4

2. Pár gyerek elvégez egy munkát. Ha 2-vel kevesebben lennének,

akkor 100 forinttal többet kapnának fejenként, ha 2-vel többen
végzik el a munkát, akkor 50 forinttal kevesebbet kapnak
fejenként. Hányan voltak és fejenként mennyiért dolgoztak
eredetileg?
x (=létszám); y(=munkabér)
(x-2)(y+100)=xy
(x+2)(y-50)=xy
xy-2y+100x-200=xy
xy+2y-50x-100=xy
-2y+100x=200
2y-50x=100
50x=300
x=6
(6-2)(y+100)=6y Ellenőrzés:
4y+400=6y (6-2)*(200+100)=6*200
y=200 (6+2)*(200-50)=6*200

201
9. Egyenletrendszerek –
új változó bevezetése
24 8
 5
x y x y
24 8
 5
x y x y
1 1
24 *  8* 5
x y x y
1 1
24 *  8* 5
x y x y
Vezessünk be két új változót, hogy egyszerűbben
megoldhassuk a feladatot.
a
1 24a+8b=5
x y 24b-8a=5 /*3
1
b 8b+24a=5
x y
72b-24a=15
1

1 80b=20
x y 8 b=0,25
1

1 a=0,125
x y 4

x+y=8 Egyenlő számok

x-y=4 reciprokai is egyenlők:

2x=12
x=6
Ellenőrzés:
y=2
24: (6+2)+8: (6-2)=3+2=5
24: (6-2)-8: (6+2)=6-1=5

202
Többismeretlenes
gyenletrendszerek
1. Hárman vagyunk testvérek: Kati, Zoli és Anti.
9.
Éva néni megkérdezte, melyikünk hány kilogramm. Mókásan így
válaszoltunk: ha Kati és Zoli áll együtt a mérlegre, akkor 69 kg-ot
mérnek, ha Zoli és Anti, akkor 97 kg-ot, Kati és Anti esetében
84 kg-ot mutat a mérleg.
Hány kilogramm egy-egy gyerek?
k + z = 69
z + a = 97
k + a = 84
2k+2z+2a=250 /:2
k+z+a=125
a=125-69=56
z=97-56=41
k=84-56=28
Ellenőrzés: 28+41=69
41+56=97
2. 28+56=84
8 4 2
6 4 2 8  3 1 
       1     1  0
x y z y  x z 
x0; y0; z0. Az összeg akkor nulla, ha tagonként
is nulla.
6 4
 0 6y-4x=0 6y=4x x=1,5y
x y
2 8 2y-8z=-yz
  1
x y 6y-4x=0
3 1 3z+x=xz 12z-12z=0
 1
x z 3z+1,5y=1,5yz /*2
2y-8z=-yz
2y-8z=-yz /*3
4z-8z=-2z2
3y+6z=3yz
-4z=-2z2
6y-24z=-3yz
2z=z2
9y-18z=0
z=2;
y=2z
y=4; x=6
x=1,5y=3z
203
9. Geometriai transzformációk -
fogalmak
Az olyan függvényt, amely ponthoz (értelmezési
tartomány) pontot (értékkészlet) rendel hozzá,
geometriai transzformációnak nevezzük.

Egybevágósági transzformációnál az alakzat

bármely szakaszának képe egyenlő hosszú az eredeti
szakasszal.

Tengelyes tükrözésnél a tengely pontjai fixpontok

(helyben maradnak).
Tengelyes tükrözésnél a tengely minden pontja
fixpont, tehát a tengely fixalakzat.

Ha egy alakzat és képe megegyezik a geometriai

transzformációnál invariáns alakzatnak nevezzük.
Pl.: tengelyesen tükrözve egy négyzetet az átlójára,
mint tengelyre, a négyzet invariáns. A négyzet képe
önmaga, de nem pontonként fix, tehát nem
fixalakzat!

Identikus transzformáció az a transzformáció,

amely a sík minden pontjához önmagát rendeli
hozzá. Pl: tengelyesen tükrözve P-t a képe P’, és
ugyanerre a tengelyre tükrözve P’-t a képe P. (Az
eltolás nem identikus transzformáció, mert P képe
P’, de P’ képe nem P!)

204
 Nevezetes vonalak:
középvonal, súlyvonal
Középvonalak:
9.
A háromszög középvonala
két oldalának felezőpontját
c a/2 b összekötő szakasz, amely
párhuzamos a harmadik
oldallal és hossza a
b/2 c/2 harmadik oldal fele.
a a || a/2; b || b/2; c || c/2

F2 A paralelogramma
D C
középvonala két szemközti
F4 oldalának felezőpontját
F3 összekötő szakasz, amely
egyenlő hosszú és
A F1 B párhuzamos az oldalakkal.
AB||=DC||=F4 F3;
AD||=BC||=F1 F2
c
A trapéz középvonala szárai
felezőpontjait összekötő
d k b szakasz, amely párhuzamos
az alapokkal és hossza azok
összegének a fele.
a a || c || k; k=(a+c):2
Súlyvonalak:
C A háromszög súlyvonala a
csúcsot a szemközti oldal
F2 felezőpontjával összekötő
F3
S szakasz. Metszéspontjuk a
súlypont, amely 1:2 arányban
osztja a súlyvonalakat.
A F1 B AS : SF2=2:1; BS : SF3=2:1;
CS : SF1=2:1

205
 9. Kör középponti szöge
Radián
Középponti szög:
 i AB Középponti
 B
= szögről
 i  CD i beszélünk,

 t C  A ha a szög

 t csúcsa egy
i adott kör
t és t a körcikkek területe D középpontja
Radián:

r Az r sugarú kör r nagyságú

1rad r ívéhez tartozó középponti szöge
r 1 radián, ami  57,3

 i

360  2 r
 r

360  2r
 1

360  2 

360 180  180 
    57,3 
2  3,14

A teljes szög nagysága radiánba mérve:

360   hozTartozóKörív 2 r
  2 (rad )
1RadiánNagyságúKözéppontiSzögÍve r
tehát 360 = 2 (rad)
180 = 1 (rad)

206
 Fokban megadott szögek
átváltása radiánba és fordítva 9.
  (rad )

360  2 (rad )
Fok  radián:
2 2 6,28
48      0,84(rad )
360  7,5 7,5
48 
2 6,28
  
 
  (rad )
360 360
 

2 (rad )
tehát  (rad )  

360
Radián  fok:
360 
 (rad )  * (rad )
2 (rad )
360  360 
0,84(rad )  * 0,84(rad )  * 0,84  48 
2 (rad ) 6,28

360 
tehát   * (rad )
2 (rad )

207
9. Körív hossza,
körcikk területe
Kör adott középponti szögéhez tartozó körív hossza:
 (rad ) i
  r
2 (rad ) 2r
 i
2r
i   r r
2


1. Mekkora a 10 cm sugarú körben a 30-os, azaz (rad)
6
középponti szöghöz tartozó körív hossza?
a.) Radiánban számolva:
 3,14
i  r  10 *  10 * =5,2 (cm)
6 6
b.) Fokban számolva:
2 r 2 * 10 * 3,14
ív=  * 30  * 30 =5,2 (cm)
360 360
Kör középponti szögéhez tartozó körcikk területe:
 (rad ) t
 2 r
2 (rad ) r 
 t
r 2 r 2 r
t  
2 2


2. Mekkora a 10 cm sugarú körben a 30-os, azaz (rad)
6
középponti szöghöz tartozó körcikk területe?
a.) Radiánban számolva:

10 2 *
r 2 6  100 * 3,14  26,2 (cm2)
t 
2 2 12
b.) Fokban számolva:

r 2 10 2 * 3,14
t= 
* 30  * 30  26,2 (cm2)
360 360

208
Műveletek vektorokkal
Több vektort a háromszög-szabály alapján úgy
9.
adunk össze, hogy minden rákövetkező vektor
kezdőpontját az előző végpontjába tolunk el.
Az eredővektor az első kezdőpontjából az utolsó
végpontjába mutat. Jelölése: a + b
b b
a c
a
a +b
a +b +c
Vektorok kivonása: a két vektort közös
kezdőpontból kiindulva vesszük fel, az eredővektor
a kivonandó vektor végpontjából a kisebbítendő
vektor végpontjába mutat.
Jelölése: a - b
-b
a a + (-b)
a -b a
a -b
b a - b = a + (-b)
b

Nullvektor: a - a = 0

Vektor szorzása számmal: Ha a 0 és

a x>0, akkor
2a x*a =|x|*|a |
és a -ral
-3a egyirányú,
⅓a x<0, a -ral
ellentétes
-⅝a irányú.

209
9. Vektorok a koordináta-
rendszerben
y A derékszögű
P koordináta-rendszerben
p egy pont helyvektora az
origóból a pontba mutató
vektor
x P(4;3) helyvektora p

y Bármely vektor
m megadható a
koordináta-rendszerben
c reprezentánsával,
amelynek kezdőpontja
n x az origó.
v Az m , n ,v vektorok
egyenlők,
reprezentánsuk c

vektor kezdőpont végpont

c (0;0) (4;2)
m (-2;2) (2;4) = (4+-2 ; 2+2)
n (-5;-3) (-1;-1) = (4+-5 ; 2+-3)
v (0;-4) (4;-2) = (4+0 ; 2+-4)
ha (0;0) (x0;y0),
akkor (a;b) (x0+a;y0+b)

210
 Statisztika
Végzettség 0-7 Általános
9.
Felsőfokú
Középiskola
osztály iskola végzettség
Létszám 74000 1755000 4812000 1598000
1. 6000000 A statisztikai
14 év f elettiek
iskolai elemzésekhez
5000000
v égzettsége összegyűjtött
Magy arországon adatokat
4000000
adatsokaságnak
vagy mintának
3000000
nevezzük.
A gyakorisági
2000000
eloszlást
függőleges
1000000
oszlopokkal
ábrázoló diagram
0
a gyakorisági
0-7 osztály

középiskola

felsőfokú
általános

diagram vagy
hisztogram.
2. Adatok: 9; 9; 9; 8; 8; 7; 7; 7; 7; 6; 6; 6; 6; 6; 6;
4; 4; 4; 4; 4; 4; 4; 4; 3; 3; 2; 2; 2; 1; 1.
Az adatsokaságban a leggyakrabban előforduló
adatot a minta móduszának nevezzük. 4
Az adatok összegének és adatok számának
hányadosa a számtani közép vagy átlag.
153:30=5,1
Az adatok között előforduló legnagyobb és
legkisebb érték különbsége a minta terjedelme.
9-1=8
Az adatok mediánja páratlan számú adat esetén a
középső adat, páros számú adat esetén a két középső
átlaga. (Az a szám, amelynek az adatoktól vett
távolsága minimális.) (6+4):2=5
211
Tartalomjegyzék

Ötödik osztály
3. A tízes számrendszer.
4. A természetes számok.
5. Számnevek helyesírása.
6. Mit jelentenek e következő szótöredékek
szóösszetételekben: milli-, centi-, deci-,
deka-, hekto-, kilo- ?
7. A hosszúság mértékegységei?
8. A tömeg mértékegységei?
9. A számegyenes jellemzői.
10. Relációk – számhalmazok.
11. Kerekítés szabálya.
12. Elnevezések az összeadásnál.
13. Elnevezések a kivonásnál.
14. Elnevezések a szorzásnál.
15. Az idő mértékegységei?
16. Egy szám osztói, többszörösei.
17. Elnevezések az osztásnál?
18. Műveletek sorrendje?
19. Az összeg osztása kétféleképpen.
A különbség osztása kétféleképpen.
20. Arányos következtetések.
21. Egyenletek.
22. Grafikonok.
23. Számrendszerek.
24. A síkidom, sokszög meghatározása.
25. A terület mértékegységei?
26. Négyzet, téglalap kerülete, területe.
27. Kerület, terület, felszín, térfogat fogalma.
28. A térfogat mértékegységei?
29. A téglatest, a kocka hálózata.
A téglatest, a kocka felszíne.
A téglatest, a kocka térfogata.
212
30. Milyen űrmértékeket ismersz?
31. Az ellentettje, abszolút-értéke?
32. Merre lépünk a számegyenesen előjeles
számok hozzáadásakor ill. kivonásakor?
33. Rajzolj koordináta-rendszert.
34. A szorzás, osztás előjelszabálya?
35. A szögmérés mértékegységei?
36. Milyen szögfajtákat ismersz?
37. Milyen műveleti jelet helyettesít a
törtvonal?
Mit mutat meg a tört nevezője, számlálója?
38. Értelmezd a tört bővítését.
39. Értelmezd a tört egyszerűsítését.
40. Hogyan adunk össze törteket?
Hogyan vonunk ki törteket?
41. Törtet egész számmal hogyan szorzunk,
hogyan osztunk?
42. Mikor merőleges két egyenes egymásra?
Mikor párhuzamos két egyenes egymással?
43. A kör fogalma.
44. A kör sugara, átmérője?
45. A kör szelője, húrja?
46. A kör érintője?
47. A háromszög fogalma.
48. A négyszög fogalma.
49. A trapézek származtatása.
50. A síkidomok rendszerezése.
51. A trapéz fogalma.
52. A paralelogramma fogalma.
53. A téglalap fogalma.
54. A rombusz fogalma.
55. A négyzet fogalma.
56. Szerkesztések:
szakaszfelező merőleges és merőleges
szerkesztése egyenes adott pontjába.
213
57. Hogyan jutunk a tizedes törtekhez?
58. Tizedes törtek összeadása, kivonása.
59. Hogyan szorzunk, osztunk 10-zel, 100-zal,
1000-rel?
60. Hogyan végzed el a szorzást a tizedes törtek
körében?
61. Tizedes tört osztása egész számmal.
62. Átlagszámítás.
63. Törtek átváltása tizedes törtre.

Hatodik osztály
64. Elnevezések a hatványozásnál.
65. Legnagyobb közös osztó, legkisebb közös
többszörös.
66. Oszthatóság 2-vel, 5-tel, 10-zel?
67. Oszthatóság 4-gyel, 25-tel, 100-zal?
68. Oszthatóság 3-mal, 9-cel, 6-tal?
69. Prímszám, összetett szám.
70. A számhalmazok rendszerezése.
71. Hogyan szorzunk törtet törttel?
72. Törttel hogyan osztunk?
73. Hogyan osztunk tizedes törttel?
74. Hogyan felezünk szakaszt, szöget?
75. Merőleges szerkesztése egyenes adott
pontjába.
76. Merőleges szerkesztése egyenesre külső
pontból.
77. Szögek szerkesztése.
78. A háromszög oldalai, csúcsai, szögei -
jelölések.
A derékszögű háromszög oldalai.
79. Csoportosítsd a háromszögeket oldalai,
majd szögei szerint.
80. A háromszög belső szögeinek összege?
A háromszög külső szögeinek összege?
214
81. Összefüggés a háromszög szögei között,
összefüggés a háromszög oldalai között.
82. Mit kell tudni a 30-, 60-os derékszögű
háromszög oldalairól?
83. A téglatest, kocka hálózata.
84. A terület mértékegységei?
85. A téglatest, kocka felszíne
86. A térfogat mértékegységei?
87. A téglatest, kocka térfogata.
88. Arányos osztás.
89. Egyenes arányosság.
90. Fordított arányosság.
91. Milyen mennyiségek szerepelnek a
százalékszámításnál?
92. Az 1% hányad része az egésznek?
93. Hogyan számítom ki a százalékértéket, az
alapot, a százaléklábat?
94. Arány, tört, tizedes tört, százalékalak.
95. Tengelyes tükrözés.
96. A tükrös háromszög tulajdonságai.
97. A deltoid tulajdonságai.
98. A rombusz tulajdonságai.
99. A húrtrapéz tulajdonságai.
100. Az egyenlőszárú háromszög és a
deltoid kerülete, területe.
101. Egyenlet, azonosság.
102. Mérlegelv egyenletmegoldáskor.

Hetedik osztály
103. Számhalmazok jelölése.
104. Hatványozás azonosságai.
105. Számok normálalakja.
106. Mennyiségek törtrésze.
107. Statisztikai számítások.

215
108. Az egyenletmegoldásnál
felmerülő problémák.
109. Mi a vektor?
110. A szögek fajtái.
111. A kör, sugár, átmérő, húr, szelő,
érintő.
112. A körcikk és körszelet.
113. A háromszög, négyzet, téglalap,
paralelogramma, rombusz,
trapéz, deltoid fogalma.
114. Paralelogramma kerülete,
területe.
115. Deltoid kerülete, területe.
116. Trapéz kerülete, területe.
117. Háromszög kerülete, területe.
118. A sokszög kerülete, területe.
119. Hasáb hálózata, felszíne.
120. Hasáb térfogata, váza.
121. A kör kerülete, területe.
122. A körív hossza.
123. A körcikk területe.
124. A henger hálózata, felszíne,
térfogata.
125. Mivel adható meg a függvény?
126. A lineáris függvény.
127. Egyenletek grafikus megoldása.
128. Számtani sorozat.
129. Az eltolás tulajdonságai.
130. A tengelyes tükrözés
tulajdonságai.
131. A középpontos tükrözés
tulajdonságai.
132. Nevezetes szögek.
133. Az elforgatás tulajdonságai.

216
134. Mit fejez ki az együttható,
kitevő?
135. Algebrai kifejezés helyettesítési
értékének kiszámítása.
136. Egynemű kifejezések.
137. Egytagú kifejezés szorzása,
osztása egytagú kifejezéssel.
138. Összeg, különbség szorzása
egytagú kifejezéssel. Kiemelés.
139. Többtagú kifejezés szorzása
többtagú kifejezéssel.
140. A háromszögek
magasságvonalai,
oldalai közötti kapcsolat,
szögei közötti kapcsolat.
141. A háromszög oldalai és szögei
közötti kapcsolat.
142. A háromszög szerkesztésének
alapesetei.
143. Paralelogramma tulajdonságai.
144. Trapéz tulajdonságai.

Nyolcadik osztály
145. Halmazok - halmazműveletek.
146. Nevezetes azonosságok.
147. Számok négyzete.
148. Számok négyzetgyöke.
149. A háromszögek nevezetes
vonalai és pontjai.
150. Pitagorasz tétele.
151. A gúla hálózata, felszíne,
térfogata.
152. A kúp hálózata, felszíne,
térfogata.
153. A gömb felszíne, térfogata.
217
154. A zárójelfelbontás szabálya.
155. Betűk.
156. Számok, mennyiségek közti
összefüggés felírása egyenlettel 1.
157. Számok, mennyiségek közti
összefüggés felírása egyenlettel 2.
158. „Helyiértékes” egyenletek.
159. „Mozgási” egyenletek.
160. „Keverési” egyenletek.
161. Együttes munkára vonatkozó
egyenletek.
162. Geometriai számításokkal
kapcsolatos egyenletek.
163. Thales tétele.
164. Érintő szerkesztése körhöz,
érintőnégyszög.
165. Egybevágóság fogalma.
Hasonlóság fogalma.
Szakasz felosztása egyenlő
részekre hasonlósággal.
166. Középpontos hasonlóság.
167. A függvényekről.
168. Mértani sorozat.
169. Függvény-transzformációk az y
tengellyel párhuzamosan.
170. Függvény-transzformációk az x
tengellyel párhuzamosan.
171. Sokszöge: oldal – átló –
háromszög – szögösszeg.
172. Tizedes tört közönséges törtté
alakítása.

218
Kilencedik osztály
173. Halmazok megadása, elemszáma.
174. Intervallumok.
175. Nevezetes azonosságok, teljes
négyzetté alakítás, szorzattá alakítás.
176. Műveletek algebrai törtekkel:
egyszerűsítés, szorzás-osztás,
összevonás.
177. Oszthatóság.
178. Számrendszerek: átírás,
alapműveletek.
179. Függvények.
180. Abszolútérték függvény.
182. Másodfokú függvény.
183. Négyzetgyök függvény.
184. Lineáris törtfüggvény.
185. Egészrész, törtrész és előjel
függvény.
186. Függvénytranszformációk
rendszerezése.
188. Nevezetes vonalak, pontok.
189. Egyenletek megoldása nevezetes
szorzatok alkalmazásával.
190. Egyenletek megoldása grafikusan.
191. Az egyenlet értelmezési
tartománya, értékkészlete.
192. Egyenletek megoldása szorzattá
alakítással.
193. Egyenletek megoldása
mérleg-elvvel.
194. Egyenlőtlenségek.
196. Abszolútértéket
tartalmazó egyenletek,
egyenlőtlenségek.
198. Paraméteres egyenletek.
219
199. Szöveges egyenletek.
200. Kétismeretlenes egyenletrendszerek
megoldási módszerei.
201. Egyenletrendszerekkel megoldható
feladatok.
202. Egyenletrendszerek – új változó
bevezetése.
203. Többismeretlenes
egyenletrendszerek.
204. Geometriai transzformációk –
fogalmak.
205. Nevezetes vonalak: középvonal,
súlyvonal.
206. Kör középponti szöge. Radián.
207. Fokban megadott szögek átváltása
radiánba és fordítva.
208. Körív hossza, körcikk területe.
209. Műveletek vektorokkal.
210. Vektorok a koordináta-rendszerben.
211. Statisztika.

220
 Név-és tárgymutató
Abszolútértéke 31 Egyenletrendszerek
Alaki érték 3 kétismeretlenes 201
Algebrai kifejezés megoldási módszerek 200
helyettesítési értéke 135 új változó bevezetése 202
Arány, tört, t.tört, … 94 többismeretlenes 203
Arányos osztás 88 Egynemű kifejezések 136
Arányosság 20 Egytagú egész kif. 155
egyenes a. 89 Együttható 134
fordított a. 90 Ekvivalens átalakítások 193
Átlagszámítás 62 Elforgatás 133
Azonosság 101 Ellentettje 31
Deltoid 97 Előjeles számok 32
kerülete 115 Eltolás 129
területe 100, 115 Érintő szerk. körhöz 164
Derékszögű háromszög Érintőnégyszög 164
oldalainak neve 78 Értelmezési tart. 126, 191
szögei: 30 és 60 82 Értékkészlet 126, 191
Egész kifejezés 155 Felszín
Egész számok 70, 103 gömb 153
Egybevágóság 165, 204 gúla 151
Egyenlet, egyenlőtlenség hasáb 119
21,101,194, 195 henger 124
abszolútértéket kúp 152
tartalmazó 196, 197 téglatest, kocka 29, 85
együttes munka 161 Fixpont, fixalakzat 204
geometriai 162 Függvény 125
helyiértékes 158 abszolútérték 167, 180,181
keverési 160 egészrész fg. 185
mozgási 159 elsőfokú fg. 167
paraméteres 198 előjel fg. 185
szöveges 156, 157, 199 lineáris fg. 126, 179
Egyenletmegoldás lineáris törtfg. 184
grafikus úton 127, 190 másodfokú fg. 167, 182
mérleg-elv 102, 108, 193 négyzetgyök fg. 167, 183
nevezetes szorzatokkal 189 nulladfokú 167
szorzattá alakítással 192 tört fg. 167
törtrész fg. 185
221
Függvények jellemzői Hatványozás 64
helyi minimum 180 azonosságok 104
meredekség 179 Helyi érték 3
minimuma 180 Hosszúság mért.egys. 7
szigorúan nő 180 Identikus transzform. 204
Függvénytranszformációk Idő mértékegységei 15
169, 170, 186, 187 Intervallumok 174
Geometriai transzform. 204 Invariáns alakzat 204
Grafikonok 22 Irracionális számok 70
Gyökvesztés 193 Ker., ter., felsz., térf. 27
Halmazok Kerekítés 11
elemszáma173 Kéttagú egész kif. 155
megadása 173 Kiemelés 138, 155
műveletek 145, 173, 174 Kisebb, nagyobb 10
Hamis gyök 193 Kitevő 134
Hálózat Kivonás 13
gúla 151 Koordináta-rendszer 33
hasáb 119 Kör 43, 111
henger 124 átmérője 44, 111
kúp 152 érintője 46, 111
téglatest, kocka 29, 83 húrja 45, 111
Háromszög 47 kerülete, területe 121
belső szögeinek ö. 80 körcikk 112
csoportosítása 79 körcikk területe 123, 208
jelölések 78 körív hossza 122, 208
kerülete 117 körszelet 112
külső szögeinek ö. 80 középponti szöge 206
magasságvonalai 140 sugara 44, 111
nevezetes pontok 149 szelője 45, 111
nevezetes vonalak 149 Középpontos hasonlóság 166
oldalai és szögei 140 Középpontos tükr. 131
összefüggés Különbség osztása 19
oldalai között 81, 140 Legfeljebb, legalább 10
szögei között 81, 140 Legk. közös többszörös 65
szerk. alapesetei 142 Legnagyobb közös osztó 65
területe 100, 117 Merőleges szerk. 56, 75, 76
tükrös háromszög 96 Merőlegesség 42
Hasonlóság 165 Mértani sorozat 168
222

Milli-, centi-, deci-, stb. 6
Műveletek algebrai
törtekkel 176
Műveletek sorrendje 18
Négyszög 48, 113
Négyzet 55
kerülete, területe 26
Négyzetgyökvonás 148
Négyzetre-emelés 147
Nevezetes azonosságok
146, 175
Nevezetes szögek
párhuzamos szárú sz.132
csúcsszögek 132
egyállású sz. 132
fordított állású sz. 132
mellékszögek 132
társszögek 132
merőleges szárú sz. 132
Nevezetes vonalak
magasságvonal 140,149,188
középvonal 149, 205
szakaszfelező merőleges
149, 188
szögfelező 149, 188
súlyvonal 149, 188, 205
Osztás 17
Osztás előjelszabálya 34
Oszthatóság 177
2-, 5-, 10-zel 66
4-, 25-, 100-zal 67
3-, 9-, 6-tal 68
Osztó 16
Összeadás 12
Összeg osztása 19
Összetett szám 69
Paralelogramma 52
223
Párhuzamosság 42
Pitagorasz tétele 150
Polinom 155
Prímszám 69
Racionális sz. 70, 103
Radián 206, 207
Rombusz 54, 98
Síkidom 24
Síkidomok halmaza 50
Sokszög 24, 113
átlóinak száma 171
belső szögek összege 171
kerülete, területe 118
külső szögek összege 171
Statisztika 107
adatsokaság 211
hisztogram 211
medián 211
minta terjedelme 211
módusz 211
számtani közép 211
Szakasz felezése 74
Szakasz felosztása 165
Szakaszfelező merőleges
szerkesztése 56
Számegyenes 9
Számnevek helyesírása 5
Számok normálalakja 105
Számrendszerek 23, 178
Számtani sorozat 128
Százalékszámítás 91
1% 1 század rész 92
alap kiszámítása 93
százalékérték kisz. 93
százalékláb kisz. 93
Szorzattá alakítás 175
Szorzás 14
Szorzás előjelszabálya 34
 kerülete, területe 114 Tört
tulajdonságai 143 nevező 37
Szorzás, osztás egytagú számláló 37
kifejezéssel 137, 138 törtvonal 37
Szorzás, osztás 10-zel, Tört átváltása tiz. törtre 63
100-zal 59 Tört bővítése 38
Szög felezése 74 Törtet egész számmal ho-
Szögek szerkesztése 77 gyan szorzunk, osztunk 41
Szögfajták 36, 110 Tört egyszerűsítése 39
Szögmérés mért. egys. 35 Törtek
Teljes négyzetté alakítás175 kivonása 40
Téglalap 53 szorzása 71
kerülete, területe 26 osztása 72
Tengelyes tükr. 95, 130 összeadása 40
Térfogat mért. egys. 28, 86 Törtkifejezés 155
Térfogat Törtrész számítás 106
gömb 153 Trapézek 49
gúla 151 húrtrapéz 99
hasáb 120 kerülete, területe 116
henger 124 trapéz fajtái 51
kúp 152 tulajdonságai 144
téglatest, kocka 29, 87 Űrmértékek 30
Természetes sz. 4, 70, 103 Valódi érték 3
Terület mért. egys. 25, 84 Valós számok 70, 103
Thales tétele 163 Váz
Tizedes törtek 57 hasáb 120
átváltás törtre 172 Vektor 109
kivonás 58 alapműveletek 209
szorzás 60 helyvektor 210
osztás 61, 73 nullvektor 209
összeadás 58 Zárójelfelbontás 154
Tízes számrendszer 3
Több tag szorzása több
taggal 139
Többszörös 16
Többtagú egész kif. 155
Tömeg mért. egys. 8

224
A könyv megrendelhető:

Postacím: Fogarasi Ferencné

8060 Mór, Cserhát u. 20.
Telefon: 22 / 407-121
E-mail: fogarasifne@gmail.com

225