5.

Az összeadás és a kivonás, mint tevékenységek,

szöveges feladatok modelljei. A szóbeli összeadás
tanításának lépései
Hozzátevés-elvétel, hasonlítás, egyesítés. Fordított szövegű feladatok. Összeadás tízes, húszas
számkörben. Tízes átlépés tanítása. Összeadás 100-as számkörben. Analógiák.
A hallgató ismerje az összeadás, kivonás sokféle nyelvi megjelenési formáját, legyen képes a
szövegekből a matematikai modell felállítására. Ismerje és legyen képes elmagyarázni a
szóbeli összeadás lépéseit, tudatosan alkalmazva az analógiákat a feladatok egymásra
épításekor.

5.1. Összeadásra, kivonásra vezető szöveges feladatok

A műveletek tanításánál nem csak a művelet elvégzésének algoritmusát kell megtanítani,
hanem a művelet fogalmát, azokat a helyzeteket, szövegeket, amelyeknek a művelet a
modellje. A következőkben csoportosítjuk azokat a szövegeket, amelyek összeadásra,
kivonásra vezetnek annak érdekében, hogy a tanulóknak minél változatosabb szövegű
feladatokat tudjunk adni, ezzel fejlesztve gondolkodásukat, mélyítve az összeadás, kivonás
értelmezését (Carpenter&Moser, 1984 alapján).

 
Az összeadás, kivonás három alapvető típusa: a
változtatás, a hasonlítás és az egyesítés
A szövegekben kiemeltük a kulcsszavakat, azonban arra is mutatunk példát, amikor a
szövegeknek a matematika nyelvére való mechanikus fordítása a kulcsszavak alapján
helytelen eredményre vezet.
1. Változtatás
Összeadás: Katinak volt 5 lufija, kapott még 3-at. Hány lufija lett )Katinak? (5 + 3 =
Kivonás: Katinak volt 5 lufija, kipukkadt 3. Hány lufija maradt )Katinak? (5 – 3 =
A meglevő szám növekedésére többféle szóval utalhatunk, például keresett; szerzett, talált,
szedett, stb. ugyanígy a csökkenésre: elvesztett, elköltött, eladott, elhervadt, stb. Figyeljük
meg, hogy egy mennyiség kezdeti állapota és a változás van megadva, és ugyanannak a
mennyiségnek a végső állapotára kérdezünk rá.
Ezeket a változásokat jól szemléltethetjük számegyenesen lépkedéssel:

2. Hasonlítás
Összeadás: Katinak van 5 lufija, Petinek 3-mal több. Hány lufija van Petinek)? (5 + 3 =
Kivonás: Katinak van 5 lufija, Petinek 3-mal kevesebb. Hány lufija van Petinek)? (5 – 3 =
A hasonlításnál két mennyiséget hasonlítunk össze, és először mindig azt kell eldönteni, hogy
melyik a nagyobb.
3. Egyesítés
Összeadás: Katinak 5 lufija van, Petinek 3 lufija van. Hány lufijuk van
kettőjüknek összesen)? (5 + 3 =
Kivonás: A szobában összesen 8 lufi van, abból 5 Katié, a többi Petié = 8) vagy 5 + .
Hány lufija van Petinek? (8 – 5 =
Az összeadásnál két közös rész nélküli (diszjunkt) halmaz egyesítésének elemszámát
kérdezzük. Ebben az esetben a legnehezebb megfogalmazni a szöveg kivonás párját, ami egy

halmaznak az adott alaphalmazra vonatkozó kiegészítő halmazának

(komplementerének) elemszámát kérdezi.

A három alaptípus különböző variálási lehetőségei

4. Fordított, vagy indirekt szövegű feladatok

A gondolkodásfejlesztés, szövegértés szempontjából döntő fontosságú feladatok, amelyekben
a műveletre utaló kulcsszó fordított műveletre utal, mint amit valójában végezni kell. Így a
kulcsszó fordítás módszerének formális alkalmazásával helytelen eredményre jut a tanuló.

Fordított szöveg változtatással:

Katinak 5 lufija lett, miután kipukkadt 3. Hány lufija volt eredetileg - 3 = 5) vagy ? (5 +
3=
A történetet modellezhetjük buborékokkal, amelyekkel a különböző időpontokban levő

állapotokat ábrázolhatjuk: Katinak volt valamennyi lufija, ezek száma kerül majd az első
buborékba. Kipukkadt 3, ezt nyíllal jelöljük, és maradt 5, amit a második buborékba írunk.

A megoldás során visszafelé haladunk: Az a szám, amelyiknél 3-mal kisebb szám az 5, az 5-

nél 3-mal nagyobb, azaz 5 + 3 = 8.
Fordított szöveg hasonlítással:
Katinak 5 lufija van, 3-mal több, mint Petinek + 3 = 5) vagy . Hány lufija van Petinek?
(5 – 3 =
Ez a feladat mutatja, mennyire fontos a gyerekekkel értelmezni a szöveget, lejátszani
korongokkal, és megmutatni, hogy kinek van több lufija és mennyivel.
A szövegben szereplő adatokat szakaszokkal ábrázoljuk, a darabszámoknak megfeleltetjük a
szakaszok hosszát. A gyerekek megtanulják, hogy nagyobb számnak hosszabb szakaszt
feleltetnek meg, jelölik a darabszámok különbségét, tudják ábrázolni az összegüket:

5. Feladatok sorszámmal, mennyiségekkel

A feladatokat célszerű nemcsak darabszámokra, hanem tudatosan sorszámokra és
mennyiségekre is megfogalmazni.
Kati az 5. helyen végzett a versenyen, Peti 3 hellyel hátrébb. Hányadik helyen végzett Peti?
Kati az 5. emeletről lement 3 emeletet a lifttel. Hányadik emeleten van Kati?
Kati 5 kg almát szedett, Peti 3 kg almát szedett. Hány kilogramm almát szedtek ketten együtt?
Kati 5 km-t futott, 3 km-rel többet, mint Peti. Hány kilométert futott Peti?
6. Az összeadás, kivonás tagjaira kérdezünk
A feladatokat modellezhetjük nyitott mondatokkal. A gyerekeknek ezt nem szükséges felírni,
különösen, ahogyan a fenti szövegeknél is megmutattuk, egy szövegnek többféle nyitott
mondat is megfelelhet. Az alábbi példák azt a célt szolgálják, hogy a tanító tudatosan variálja
a szövegeket a főbb típusokon belül is.
A változtatásokra mutatunk olyan feladatokat, amelyek az összeg és különbség tagjaira
kérdeznek rá.
= 5Katinak van 3 lufija, hány lufit kell még kapnia, hogy 5 lufija legyen? 3 +
A feladat kérdése az, hogy mennyit kell adni a 3-hoz, hogy 5 legyen. Ezt a
feladattípust pótlásnak nevezzük, és külön is foglalkozunk vele 1. osztályban az összeadás
tanításakor.
+ 3 = 5 (ez volt a fordított szövegű feladat)Kati kapott 3 lufit, és így 5 lufija lett. Hány lufija
volt eredetileg?
= 3.Katinak volt 5 lufija, kipukkadt valamennyi, így 3 lufija maradt. Hány lufi pukkadt ki?
5-
- 3 = 5 (ez is fordított szövegű feladat).Katinak volt valamennyi lufija. Miután kipukkadt 3,
5 lufija maradt. Hány lufija volt eredetileg?
Látható, hogy a tagokra rákérdezéssel megkaptuk a fordított szövegű feladatokat is. A
fordított szövegű feladatokat mégis fontosnak gondoltuk külön kiemelni, a kulcsszó fordítás
okozta tévedési lehetőség miatt.

 
7. Szövegek egyenlővé tevéssel
A szövegek átfogalmazása sokszor segíti a tanulókat a feladat megoldásában. Ahogy a két
szám összehasonlításánál megmutattuk, a viszonyokat egyenlővé tevéssel is leírhatjuk.
)Petinek van 3 lufija, ha kap még 2 lufit, akkor ugyanannyi lufija lesz, mint Katinak. Hány
lufija van Katinak. (3 + 2 =
= 5)Katinak 5 lufija van, Petinek 3 lufija van. Hány lufit kell kapjon még Peti, hogy
ugyanannyi lufija legyen, mint Katinak? (3 +
 + 3 = 5)Katinak van 5 lufija. Ha Peti kap még 3 lufit, akkor
ugyanannyi lufija lesz, mint Katinak. Hány lufija van Petinek? (

8. Összetett szövegek
Előfordulhat, hogy többszöri változás, hasonlítás, vagy változás és hasonlítás is szerepel a
feladatban. Ekkor nehézséget jelent a gyerekek számára, hogy a teljes darabszámot,
mennyiséget nem ismerik.
, itt két hasonlítás szerepel)Katinak 3-mal több lufija van, mint Petinek. Petinek 5-tel több
lufija van, mint Borinak. Mennyivel van több lufija Katinak, mint Borinak? (3 + 5 =
, itt egy változás és egy hasonlítás szerepel)Kati nyert 5 lufit, így 3-mal kevesebb lufija van,
mint Petinek. Mennyivel volt kevesebb lufija eredetileg Katinak, mint Petinek? (5 + 3 =

Az összeadás és a kivonás kapcsolata

A fenti szövegek alapján megfigyelhető az összeadás és a kivonás kapcsolata: a kivonás az
összeadás fordított művelete.
Katinak 5 lufija volt, kapott még 3 lufit, így 5 + 3 = 8 lufija lett.
Kati 8 lufijából 3 kipukkadt, így 8 – 3 = 5 lufija maradt.

Ez alapján az összeadást ellenőrizhetjük kivonással, a kivonást összeadással.

 5.2. Összeadás fejben (szóbeli összeadás)
A műveleteket fejben, vagy írásban végezhetjük el. Az írásbeli műveleteket a helyi értékes
írásmód alapján számjegyekkel végezzük. A szóbeli műveletvégzéskor is lejegyezhetjük a
műveletet, de fejben végezzük el, és csak a végeredményt írjuk le.
A szóbeli összeadás tanításának lépéseinek leírásával szemléltetjük a fokozatosságot, és

az analógiákra épülést, ami a művelet algoritmusának tanításának struktúráját

adja, és a többi művelet tanításának felépítésénél is szem előtt kell tartani.
 
1. osztály:
1. 10-ig végzünk összeadásokat, számok bontását, 10-re pótlását. A bontások és a 10-re
pótlás készség szintű ismerete elengedhetetlen a tízes átlépés tanulásához.
2. 10-hez adunk hozzá 10-nél kisebb számokat (10 + 6 = 16).
3. 10-nél nagyobb számokhoz adunk 10-nél kisebbeket. Analógia: 6 + 2 = 8; 16 + 2 = 18.
4. Összeadás tízes átlépéssel. Először 9-hez adunk, aztán 8-hoz, és így tovább egyre kisebb
számokhoz adunk hozzá, hiszen ahogy távolodunk a 10-től, úgy nehezednek a feladatok.
(Kivonásnál fordítva, először 11-ből veszünk el, aztán 12-ből, és így tovább egyre nagyobb
számokból veszünk el.)
A 6 + 7 kiszámolásának sémája:

A 6+7 nagyobb lesz 10-nél, írjuk be a középső négyzetbe a 10-et!

A 6-hoz hogy 10 legyen, kell 4, ezt írjuk az első nyílra.
A 7-nek az a bontása, amelyben a 4 szerepel a 4+3, ezért még 3-at kell hozzáadni a 10-hez,
ezt a 3-at a második nyílra írjuk.
A 10-hez hozzáadjuk a 3-at, 13-at kapunk.
5. Az összeadás tanításának a kezdetétől a kéttagú összegek számolása után adjunk háromtagú
összeget is, amelyekben először az első két tagot adjuk össze, és a kapott összeghez adjuk a
harmadik tagot!
6. Konkrét tárgyakon, példákon szemléltessük az összeadás tulajdonságait azok tudatosítása
nélkül.
Felcserélhetőség (kommutativitás):
2+3=3+2
2 kék és 3 piros korong együtt 5 korong ugyanúgy, mint 3 piros és 2 kék korong.
Társíthatóság (asszociativitás):
(2 + 3) + 7 = 2 + (3 + 7) = 2 + 3 + 7
A gyerekek kezdetben nem használnak zárójeleket, meg kell mutatni, hogy hogyan
számoljanak ki háromtagú összegeket. Olyan háromtagú összeget is érdemes mutatni,
amelyben célszerű az első két szám összeadása helyett előbb a második és a harmadik számot
összeadni.
2. osztály
1. Kerek tízesek összeadása: 6 + 2 = 8 analógiára 60 + 20 = 80.
2. Összeadás tízes átlépés nélkül: 16 + 2 = 18; 26 + 2 = 28; 36 + 2 = 38; 46 + 2 = 48; …
3. Az összeg kerek tízes lesz: 7 + 3 = 10; 17 + 3 = 20; 27 + 3 = 30; 37 + 3 = 40; …
4. Egyjegyű szám hozzáadása tízes átlépéssel: 36 + 7

A 36 + 7 nagyobb lesz a 36 nagyobb tízes szomszédjánál, a 40-nél.

36-hoz 4 kell, hogy 40 legyen.
7 = 4 + 3, ezért még 3-at kell hozzáadni a 40-hez, így 43-at kapunk.
5. Kerek tízesek hozzáadása: 36 + 40 = 76; 36 + 50 = 86; …
6. Kétjegyű szám hozzáadása tízes átlépés nélkül: 36 + 42 = 36 + 40 + 2 = 76 + 2 = 78.
7. Kétjegyű szám hozzáadása tízes átlépéssel: 36 + 47 = (36 + 40) + 7 = 76 + 7 = 83.
Figyeljük meg, hogy minden lépésben az előzőekben megismert lépéseket alkalmazzuk.
A kétjegyű szám hozzáadását végezhetnénk úgy is, hogy először a tízeseket, utána az
egyeseket adjuk össze: 36 + 47 = (30 + 40) + (6 + 7). Azonban ez a második módszer hamis
analógiával rossz eredményre vezet, ha a szorzásnál alkalmazzák a tanulók.
36 · 47 = 36 · 40 + 36 · 7, de 36 · 47 ≠ 30 · 40 + 6 · 7.
8. Zárójelek használata: 47 – (16 + 7)
A műveletek tulajdonságainak tanítása mindig tevékenységből, szövegből induljon, ne csak a
számpéldákon alapuljon! Például a fenti különbséget kapjuk, ha a következő szöveges
feladatot oldjuk meg:
Egy tálban 47 szem cseresznye volt, Kati megevett 16 szemet, Peti 7 szemet. Hány szem
cseresznye maradt a tálban
 6. A szorzás, osztás tanítása
Szorzás értelmezése, szorzó-szorzandó vagy szorzandó-szorzó sorrend előnyei, hátrányai. A
szorzás művelet tulajdonságai. Bennfoglalás, részekre osztás. Maradékos osztás és
ellenőrzése. 0-val végezhető műveletek. A hallgató ismerje a szorzás és az osztás különböző
szövegekben való megjelenési formáit, és legyen képes ezekből matematikai modell
felállítására. Fejlődjön kritikai gondolkodása az egyes tanítási lehetőségek előnyeinek,
hátrányainak megismerésével. Lássa a műveletek tulajdonságait, a köztük levő
összefüggéseket, és tudja elmagyarázni azokat.

6.1. A szorzás értelmezése

A szorzást egyenlő számok összeadásként értelmezzük.
Kétféle szemlélet található meg a tankönyvekben. Az egyik szerint a szorzás bevezetésekor a
tényezők közül az első a szorzó, a második a szorzandó, a másik szerint fordítva. Mindkét
szemléletnek vannak előnyei és hátrányai. A későbbi alkalmazások során mindkét sorrend
előfordul, így miután a tanulókban kialakult a szorzás tényezőinek felcserélhetősége, nem
érdemes mereven ragaszkodni egyik sorrendhez sem.
1. Szorzó · szorzandó sorrend
3 + 3 = 2 · 3 , kimondva: kétszer három.
Az emberek többsége így használja a szorzást, nem mellékesen a gyógyszerekre írt 3x1
(háromszor egy) is azt jelenti, hogy 3 alkalommal kell 1-1 szemet bevenni.
A változók bevezetésekor az x + x = 2x formulával könnyebb számolni, mint az x · 2-vel.
A továbbiakban ezt a sorrendet fogjuk követni.
2. Szorzandó · szorzó sorrend
3 + 3 = 3 · 2, kimondva: három szorozva kettővel.
Előnye az, hogy előbb látjuk a szorzandót, a 3-at, utána számoljuk meg, hogy hányszor
szerepel összeadandóként, ami a szorzó.
Szorzandó, szorzó sorrend szerepel az írásbeli szorzásnál is.
 
 6.2. Szorzandó és szorzó szöveges feladatokban
Példa: Mikulás csomagokba szaloncukrokat csomagolnak, mindegyikbe ugyanannyit. Kati
eddig két csomagba, Peti négy csomagba pakolta be a szaloncukrokat, ketten együtt összesen
30 szaloncukrot raktak a csomagokba. Hány szaloncukrot raktak egy csomagba?
Megoldás:
Ketten együtt 2 + 4 = 6 csomagba raktak összesen 30 szaloncukrot, így egy csomagba 30 : 6 =
5 szaloncukrot raktak.
A megoldásban a szorzás disztributivitását használtuk az összeadásra nézve: 2x + 4x = (2 + 4)
· x., a megoldás könnyen szemléltethető a zacskók számának összeadásával.
Példa: Peti gombokat gyűjt a gombfocicsapatához. Ugyanannyi kétlyukú gombja van, mint
négylyukú. Összesen 30 lyuk van a gombjain. Hány kétlyukú, és hány négylyukú gombot
gyűjtött Peti?
Megoldás:
Állítsuk párba a kétlyukú és a négylyukú gombokat! Ugyanannyi van mindkét fajta gombból,
ezért minden kétlyukú gombnak van négylyukú párja és fordítva, minden négylyukúnak van
kétlyukú párja. Egy párban levő gomboknak összesen 6 lyuka van, így 30 : 6 = 5 pár van, ami
azt jelenti, hogy 5 kétlyukú és 5 négylyukú gomb van.
Itt is a szorzás disztributivitását használtuk az összeadásra nézve, csak más sorrendben:
x · 2 + x · 4 = x · (2 + 4).
Az első példában a szorzandó volt az ismeretlen, a szorzókat könnyen össze tudtuk adni. A
második példában a szorzó volt az ismeretlen, a szorzandók összegének párba állításos
szemléltetése nem könnyű gondolat a gyerekek számára.
 6.3. Nulla és 1 a szorzatban, a szorzás tulajdonságai.
Ha a szorzó 1-nél nagyobb természetes szám, akkor ismételt összeadással megkapjuk a
szorzatot, akkor is, ha a szorzandó 0 vagy 1.
Az előző értelmezés nem vonatkozik arra az esetre, amikor a szorzó 0 vagy 1, mert az
összeadás kétváltozós művelet.
Megállapodunk abban, hogy minden szám 1-szerese önmaga, 0-szorosa pedig 0.
Fontos, hogy a műveletek tulajdonságaira ne néhány számpéldából következtessünk, hanem
dolgok kétféleképpen való összeszámlálásával, ahogyan az alábbi példában is látható.
A szorzásban a tényezők felcserélhetőségét egy emeletes ház ablakainak összeszámlálásával
mutatjuk meg. 

A ház ablakait összeszámolhatjuk emeletenként: 2 + 2 + 2 = 3 · 2.

Összeszámolhatjuk lépcsőházanként: 3 + 3 = 2 · 3.
A kétféle számolási mód ugyanazt az eredményt adja, tehát 3 · 2 = 2 · 3.
A szorzás asszociativitását téglatestet alkotó kiskockák számának összeszámlálásával
mutatjuk meg. A téglatest egy csúcsban összefutó élei 2, 3 és 4 egység hosszúak. A 3x4-es
lapjára állítva az alsó rétegben 3 · 4 kiskocka van, 2 ilyen réteg van, ezért a kiskockák száma:
2 · (3 · 4). Ha a téglatestet 1x1x4-es rudakra vágva képzeljük el, akkor a 2x3-as lap minden
kis négyzetéből indul egy ilyen rúd, így 2 · 3 rúd van, amiből azt kapjuk, hogy a kiskockák
száma (2 · 3) · 4.
A kétféle számolási mód ugyanazt az eredményt adja, tehát 2 · (3 · 4) = (2 · 3) · 4.
Az asszociativitás praktikus számolásra ad alkalmat, például: 2 · (5 · 7) = (2 · 5) · 7 = 10 · 7
A szorzás disztributívitását az összeadásra nézve egy téglalapot alkotó négyzetek
összeszámlálásával mutatjuk meg.
A téglalap (2 + 3) · 4 négyzetből áll. Ha külön számoljuk a felső és az alsó téglalapban
szereplő négyzeteket, akkor 2 · 4 + 3 · 4-et kapunk. A kétféle számolási mód ugyanazt az
eredményt adja, tehát (2 + 3) · 4 = 2 · 4 + 3 · 4.
A disztributivitás miatt szorozhatunk kétjegyű számokat fejben a következőképpen: 3 · 27 = 3
· (20 + 7) = 3 · 20 + 3 · 7
Műveleti sorrend
A kéttagú műveletek tagjait mindig zárójelbe kellene tenni. Ahhoz, hogy ne kelljen olyan sok
zárójelet írni, megállapodás szerint a szorzás és osztás műveletek tagjait nem feltétlenül kell
zárójelbe tenni. A műveleteket balról jobbra haladva végezzük el, először a zárójelben levő
műveleteket, majd a szorzásokat, osztásokat balról jobbra, végül az összeadásokat,
kivonásokat balról jobbra haladva.
(5 – 3) · 4 – 3 · 2 = 2 · 4 – 6 = 8 – 6 = 2.

6.4. A szóbeli szorzás - szorzótáblák

A szorzótáblák (a kisegyszeregy) azokat a szorzatokat tartalmazzák, amelyekben a tényezők
0-nál nagyobb, de 10-nél nem nagyobb természetes számok. Egy szorzótáblában a szorzandó
rögzített, a szorzó pedig 1-től 10-ig változik.
A szorzótáblák tanítását azonos szorzandókkal végzett ismételt összeadásokra vonatkozó
tevékenységekkel, kettesével, hármasával, négyesével, stb. számlálással vezetjük be.
A szorzótáblákat taníthatjuk a szorzandó szerint növekvő sorrendben, vagy a szorzótáblák
közötti összefüggések alapján.
A szorzandók növekvő sorrendjét választva is érdemes az 1-es szorzótáblát a végére tenni, és
utána kitérni a 0-val való szorzásra. A szorzótáblák közötti összefüggéseket ebben az esetben
is meg kell tapasztalniuk a tanulóknak.
A szorzótáblák közötti összefüggésekre építve is többféle út kínálkozik. Legegyszerűbb a 2-
es szorzótáblával kezdeni, a duplázást sokféleképpen szemléltetve. Alkalmazzunk geometriai
szemléltetést is, például tükrözést!
Ezt követi az 5-ös és 10-es szorzótábla megmutatva, hogy valamennyinek a 10-szerese kétszer
annyi, mint az ötszöröse, valamennyinek az ötszöröse fele a 10-szeresének. Ezt lejátszhatjuk 5
és 10 forintosokkal: egy adott pénzösszeg kifizetéséhez kétszer annyi ötforintos szükséges,
mint 10 forintos.
A szorzótábla tanulása közben tapasztaljuk meg, hogy az 5-nek a négyszerese 5-tel több a
háromszorosánál, az 5-nek a négyszerese kétszer 5-tel több a kétszeresénél, stb.
Ezután következik a 4-es és a 8-as szorzótábla megmutatva a 2-es szorzótáblával való
kapcsolatukat.
Ezt a 3-as, 6-os, 9-es szorzótábla követi.
Ezután a 7-es szorzótábla következik.
Az 1-es szorzótáblát itt is hagyhatjuk a végére.
A diszlexia, diszkalkulia gyanús gyerekeknél a hasonló dolgok tanítását célszerű elválasztani
egymástól, ezért ha nem fordítunk kellő figyelmet az összefüggő szorzótáblák nagyságrendi
megkülönböztetésére, akkor könnyen összekeverhetik a számokat.
A szorzótáblákat gyakran párhuzamosan tanítják a bennfoglaló táblákkal, ami jó alkalom a
szorzás és osztás kapcsolatának elmélyítésére. A bennfoglaló táblákban az osztó rögzített, a
hányados pedig 1-től 10-ig változik.
 
A szorzótáblák kapcsolatát mutatják a színes rudak színcsaládjai.
Piros család: 2 – rózsaszín, 4 – piros, 8 – bordó, 16 – barna.
Kék család: 3 – világoskék, 6 – lila, 9 – sötétkék.
Sárga család: 5 – citromsárga, 10 – narancssárga.
7 – fekete
12 – zöld
A színes rudakat jól használhatjuk a szorzást, osztást bevezető tevékenységekre.

 
 6.5. Az osztás bevezetése: bennfoglalással és részekre
osztással
Az osztás bevezetésének két fő típusa a bennfoglalás és a részekre osztás. A tankönyvek
rövidebb-hosszabb ideig eltérően jelölik a bennfoglalást és a részekre osztást. Fontos
tudatosítani a gyerekekben, hogy mindkét típusú szöveg osztásra vezet, ezért nem szerencsés,
ha megtartjuk a kétféle jelölést, és a gyerekeknek a kétféle típus megkülönböztetését adjuk
feladatul. Bár a részekre osztás, mint egyenlő részekre osztás jól készíti elő a törtrész
fogalmát, a törtvonal és a per jel hasonlósága nem segíti a fogalom bevezetését.
A következő példákban ugyanazt az osztást megmutatjuk mindkét fajta szöveggel darabszám
és mennyiség tartalommal.
 

Bennfoglalás Részekre osztás

12 ceruzát 4-esével rakjunk dobozokba! Hány 12 ceruzát 4 gyerek között osszunk el

doboz lesz tele? egyenlően! Hány ceruza jut egy gyereknek?
  Sorban kiosztjuk a ceruzákat egyesével,
  minden gyerek kap egyet-egyet, aztán újra
Sorban megtöltjük a dobozokat 4-4 ceruzával. egyet-egyet.
 

12 : 4 = 3
  12 / 4 = 3
Ellenőrzése szorzással: 3 · 4 = 12  
Ellenőrzése osztással: 12 /3 = 4 4 · 3 = 12
  12 : 3 = 4
Egy 12 cm-es szalagot 4 cm-es darabokra Egy 12 cm-es szalagot 4 egyenlő hosszúságú
vágunk, hány darabot kapunk? darabra vágunk. Hány centiméteres egy
  darab?

Mennyiség : mennyiség = darabszám Mennyiség / darabszám = mennyiség

Az osztás szorzással ellenőrzése azon alapul, hogy az osztás a szorzás fordított művelete.
 
A maradékos osztást is szemléltethetjük bennfoglalással és részekre osztással:
 

Bennfoglalás Részekre osztás

14 ceruzát 4-esével rakjunk dobozokba! Hány 14 ceruzát 4 gyerek között osszunk el

doboz lesz tele? egyenlően! Hány ceruza jut egy gyereknek?

Nem tudjuk az összes ceruzát dobozba rakni, Nem tudjuk az összes ceruzát egyenlően
3 doboz lesz tele, és kimarad 2 ceruza. elosztani, mindenki kap 3 ceruzát, és kimarad
  2 ceruza.
14 : 4 = 3 A maradékos osztást nem szoktuk / jellel
 2 jelölni.
A maradék kisebb az osztónál. 4 · 3 + 2 = 12
Ellenőrzése szorzással: 3 · 4 + 2 = 12 (14 – 2) : 3 = 4
Ellenőrzése osztással: (14 – 2) /3 = 4

 
A 0-val való osztást nem értelmezzük. Ha például a 2-t el lehetne osztani 0-val, akkor a
hányados 0-szorosa 2 kellene legyen, ami nem lehetséges.
Ha 0-t osztunk 0-tól különböző számmal, akkor 0-t kapunk.

6.6. Játékok a szóbeli műveletek gyakorlására

A fejben számolás csak akkor fejlődik készség szintre, ha folyamatosan ismételjük,
gyakoroljuk.
Gyors óra eleji játékok a következők:
Számkirály: A tanulók párban versenyeznek, aki hamarabb megmondja egy művelet
eredményét, az jut tovább, a másik kiesik. Az utolsó győztes a számkirály.
Láncszámolás: Kiindulunk egy számból, elvégzünk egy műveletet, a soron következő tanuló
mindig az előző művelet eredményével végzi el a következő műveletet.
Ketten háttal: A tanulók párban versenyeznek, egymásnak háttal állnak. Mindkettő felmutat
egy általa választott számkártyát, vagy felír a táblára egy számot úgy, hogy a párja ne lássa. A
többiek közül kijelölt játékvezető megmondja a két szám szorzatát (vagy összegét, attól függ,
mit gyakorolunk), és az a játékos nyer, aki előbb megmondja a társa számát. A játék a
műveletek megfordításának gyakorlására is nagyon hasznos, sok nehézséget szokott okozni az
olyan típusú kérdés, hogy melyik az a szám, amit ha 6-tal megszorzunk, akkor 42-t kapunk.
 
 7. Írásbeli műveletek
Az írásbeli összeadás elvégzéséhez szükséges műveleti tulajdonságok. Írásbeli kivonás.
Írásbeli szorzás kétjegyű szorzóval. Írásbeli osztás. Játékok a műveletek gyakorlására.
A hallgató ismerje az írásbeli műveletek algoritmusát, annak magyarázatát, hogy az írásbeli
műveletek miért végezhetők helyi értékenként a számjegyekkel, és legyen képes ezeket az
algoritmusokat elmagyarázni gyerekeknek.
 
Az írásbeli műveletek elvégzésekor a számok helyi értékes bontását alkalmazzuk, és
számjegyenként végezzük a műveleteket. A helyi értékes bontást szemléltethetjük pénzekkel,
amikkel elvégezhetjük a műveleteket. Figyeljünk arra, hogy a könnyebb feladatok
elvégzésekor a gyerekek hajlamosak szóbeli műveleteket végezni, így nem igazán tanulják
meg például az írásbeli osztást, ami aztán a nehezebb feladatoknál hiányozni fog. A
következőkben nem fogunk minden műveletet részletesen végignézni, csak néhány lényeges
momentumot bemutatni.

7.1. Az írásbeli összeadás

Figyeljük meg, hogy mely műveleti tulajdonságok biztosítják azt, hogy az összeadást helyi
értékenként végezhetjük:
A helyi értékes bontások felírása.
432 + 125 = (4·100 + 3·10 + 2) + (1·100 + 2·10 + 5) =
Az asszociativitás alapján a tagok csoportosítását megváltoztatjuk, majd a kommutativitás
alapján cserélünk. Ennek a két lépésnek többszöri alkalmazásával a százasokat egymás mellé
visszük, ugyanígy a tízeseket és az egyeseket.  
= (4·100 + 1·100) + (3·10 + 2·10) + (2 + 5) =   
A szorzás disztributív az összeadásra nézve, ezért lehet a megfelelő helyi értéken levő
számjegyekkel végezni a műveletet.
= (4 + 1) · 100 + (3 + 2) · 10 + (2 + 5)
Az írásbeli összeadás bevezetéséhez használjuk a Tökéletes Pénztárgépet! Rakjuk ki a
pénzösszegeket a helyi értékes bontásban, és végezzük el a beváltásokat! Ezzel a
számjegyenkénti műveletvégzés és a tízes átlépés is jól tudatosítható.
A 12 tízesből 10 tízest beváltunk 1 százasra, azaz leírjuk a 2 tízest, és 1 százast továbbviszünk
a százas helyi értékre.A Tökéletes Pénztárgépbe 15 egyes került, amiből 10 egyest beváltunk
1 tízesre, és leírjuk az 5 egyest. Az 1 tízest továbbvisszük a tízes helyi értékre.
Több tag írásbeli összeadásakor előfordulhat, hogy a következő helyi értékre 1-nél nagyobb,
sőt olyan is, hogy 10-nél nagyobb számot kell továbbvinni.
7.2. Az írásbeli kivonás

Az írásbeli kivonást az összeadáshoz hasonlóan pénzekkel szemléltetjük. Ehhez célszerű

szöveges feladatot alkotni:
Katinak 387 Ft-ja volt, amiből vásárolt egy 154 Ft-os csokoládét. Mennyi pénze maradt?
A kisebbítendőt kirakjuk pénzekkel, majd a kivonandónak megfelelő összeget áthúzzuk.
Ezt könnyedén megtehetjük, ha a kisebbítendőben minden helyi értéken nagyobb számjegy
áll, mint a kivonandó megfelelő helyi értékén.

7 egyesből elveszünk 4 egyest, marad 3 egyes.

8 tízesből elveszünk 5 tízest, marad 3 tízes.
3 százasból elveszünk 1 százast, marad 2 százas.
 
A következő tananyag a különbség változásai (ezzel itt nem foglalkozunk részletesen), azért
lényeges, mert a tízes átlépéses kivonásnál alkalmaznunk kell.
 
Ezután következik a tízes átlépéses kivonás.
A tízes átlépés először az egyes helyi értéken, azután a csak a tízes helyi értéken fordul elő,
végül mindkét helyi értéken is előfordulhat.
A műveletet célszerű szöveges feladattal bevezetni. Figyeljük meg, hogy míg az előző esetben
a szöveg elvételre utalt, most a feladat szövege pótlásra utal, ezért van értelme a
kisebbítendőnek és a kivonandónak megfelelő pénzösszegeket is kirakni.
 
Kati és Peti 834 Ft-ért vettek egy csokor virágot anyák napjára. Mennyit fizetett Peti, ha Kati
586 Ft-ot fizetett?  

6 egyest nem tudunk 4 egyesre pótolni.

A kisebbítendőben növeljük az egyesek számát 10-zel (ezzel a különbség 10 egyessel nőtt)!
6 egyeshez, hogy 14 egyes legyen, kell 8 egyes.
Ahhoz, hogy a különbség ne változzon, a kivonandót is növelni kell 10e = 1 tízessel.

8+1=9 tízest nem tudunk 3 tízesre pótolni.

A kisebbítendőben növeljük a tízesek számát 10-zel (ezzel a különbség 10 tízessel nőtt)!
Ahhoz, hogy a különbség ne változzon, a kivonandót is növelni kell 10t = 1 százassal.
9 tízeshez, hogy 13 tízes legyen, kell 4 tízes.
5+1=6 százashoz, hogy 8 százas legyen, kell 2 százas.
 
Az írásbeli kivonást elmondhatjuk elvétellel (kivonással) vagy pótlással. Sok gyereknek a
pótlásos szöveg könnyebben érthető.
 
Elméletileg a kivonást végezhetnénk úgy is, hogy a kisebbítendőben hiányzó tízest egy, a
kisebbítendőben levő tízes felváltásával nyerjük. Ekkor a kisebbítendőben csökken 1-gyel a
tízesek száma. Ennek a módszernek az a hátránya, hogy ha a kisebbítendőben 0 van, akkor
több felbontásra lenne szükség egymás után, amit nehéz követni például a 2003 – 17
különbség írásbeli számolásakor. A kétféle módszer egyidejű tanítása pedig megzavarhatja a
gyerekeket, végül egyik sem automatizálódik.
 7.3. Írásbeli szorzás
Az egyjegyűvel való szorzást pénzekkel kirakva szemléltetjük, a beváltásokat az
összeadáshoz hasonlóan végezzük.
A kétjegyűvel való szorzás alapja a szorzás disztributivitása az összeadásra nézve:
A 42 · 37 szorzatot a következő azonosságok alapján számoljuk:
42 · 37 = 42 · (30 + 7) =                                      a szorzás disztributív az összeadásra nézve
= 42 · 30 + 42 · 7 = 42 · (3 · 10) + 42 · 7 =        a szorzás asszociatív
= (42 · 3) · 10 + 42 · 7
Az így kapott összeg tagjai lesznek a részletszorzatok.

 
Az első részletszorzatot úgy kapjuk, hogy a 42-t megszorozzuk 3-mal. Mivel 3 tízessel
szoroztunk, ezért ezt még meg kell szorozni 10-zel. A szorzat végére írunk egy 0-t, ezt
pirossal jelöltük (a gyerekeknek az eljárás megértése, és kellő gyakorlása után már nem kell
kiírni). Ez indokolja azt, hogy a részletszorzat jobbról első számjegye a szorzat tízes helyi
értékére kerül, azaz a következő részletszorzat „jobbra tolódik”.
A második részletszorzatot úgy kapjuk, hogy a 42-t szorozzuk 7 egyessel. Ennek jobbról első
számjegye a szorzat egyes helyi értékére kerül.
Végül a két részletszorzatot írásbeli összeadással összeadjuk.
Kezdhetjük a szorzást a szorzó egyes helyi értéken álló számjegyével is, ekkor az előbbi okok
miatt a második részletszorzat „balra tolódik”.
A helyi érték alapján való léptetés könnyebb lenne, ha a részletszorzatok jobbról nézve első
számjegyét mindig a szorzó megfelelő számjegye alá írnánk:
 7.4. Írásbeli osztás
Az egyjegyű osztóval való írásbeli osztást példával vezetjük be, és pénzek részekre osztásával
szemléltetjük.
Négyen együtt lottóztak, és 6732 Ft-ot nyertek, amin igazságosan osztoznak. Hány forintot
kap egy ember?
Rakjuk ki a nyereményt pénzekkel!

6 ezrest osztunk szét 4 egyenlő részre, minden részbe jut 1 ezres, így egy 1-es kerül
hányadosban az ezres helyi értékre.
Ezzel kiosztottunk 4 · 1 = 4 ezrest.
Marad 6 – 4 = 2 ezres, amelyeket nem tudtunk kiosztani egyenlően, fel kell váltani
százasokra.
A 20 százashoz hozzávesszük a kiosztandó 7 százast, így 27 százast osztunk szét egyenlően.
Minden részbe jut 6 százas, a 6 a hányadosnak a százas helyi értéken álló számjegye.
Ezzel kiosztottunk 4 · 6 = 24 százast.
Marad 27 – 24 = 3 százas, amelyeket nem tudtunk kiosztani egyenlően, fel kell váltani
tízesekre.
A 30 tízeshez hozzávesszük a kiosztandó 3 tízest, így 33 tízest osztunk szét egyenlően.
Minden részbe jut 8 tízes, a 8 a hányadosnak a tízes helyi értéken álló számjegye.
Ezzel kiosztottunk 4 · 8 = 32 tízest.
Marad 33 – 32 = 1 tízes, amelyet nem tudtunk kiosztani egyenlően, fel kell váltani egyesekre.
A 10 egyeshez hozzávesszük a kiosztandó 2 egyest, így 12 egyest osztunk szét egyenlően.
Minden részbe jut 3 egyes, a 3 a hányadosnak az egyes helyi értéken álló számjegye.
Ezzel kiosztottunk 4 · 3 = 12 egyest.
Marad 12 – 12 = 0 egyes.
 
Az osztást rövidebben is le lehet jegyezni, ha visszaszorzást és a kivonást egy lépésben
végezzük el. Ennek a rövid alaknak a készség szintű elsajátítására általában nincs idő,
szerencsésebb, ha a visszaszorzással a tanulók megértik az írásbeli osztás algoritmusát.
A tanulók az egyjegyűvel való osztásnál gyakran visszaszorzás nélkül fejben számolják a
maradékot, így viszont nem tudatosul bennük az algoritmus, és a kétjegyűvel osztásnál
nehézségeik támadnak.
 
Az írásbeli osztásban hibalehetőség, ha a hányadosba 0 kerül, például a 2436 : 4 = 609
osztásnál a gyerekek hajlamosak elfeledkezni a 0 kiírásáról. Ezt úgy tudjuk elkerülni, ha
tudatosítjuk a hányados számjegyeinek helyi értékét.