10.

Szöveges feladatok
A problémamegoldás folyamata. Szöveges feladatok osztályozása különböző szempontok
alapján. Szöveges feladatok megoldási módjai következtetéssel: visszafele következtetés,
szakaszos ábrázolás. Szöveges feladatok megoldása manipulatív, képi és szimbolikus síkon.
A hallgató ismerje a problémamegoldás modelljeit, legyen képes a problémamegoldás lépéseit
szöveges feladatok megoldása során alkalmazni. Legyen képes következtetéssel megoldani
szöveges feladatokat, és azokat alsó tagozatos szinten, tárgyi és képi síkon ábrázolni,
szemléltetni, elmagyarázni. Legyen elkötelezett az absztrakció lépéseinek betartása iránt,
hogy alsó tagozaton ne várjon szimbolikus megoldást, és legyen képes a szimbolikus
gondolkodás előkészítésére tárgyi és képi modellezéssel.

10.1. A problémamegoldás és modelljei

Lénárd szerint probléma minden olyan helyzet, amelyben egy bizonyos cél elérésének útjában
akadály van. (Lénárd, 1984). Megfelel ennek Pólya meghatározása, miszerint a probléma
megoldása útkeresést jelent.
A probléma ennek megfelelően függ a megoldó kompetenciájától.

A problémák osztályozása oktatási szempontból (Pólya, 1977)

- kézenfekvő szabály: az épp tanult eljárás alkalmazása.
- alkalmazás választással: több tanult eljárás közül kell egyet kiválasztani.
- kombinálás: több tanult eljárás közül több együttes alkalmazása.
- módosítás: tanult eljárás vagy eljárások módosított változatának alkalmazása.
- felfedezés: új eljárás alkotása a megoldás érdekében
 
A problémamegoldás folyamatának modelljei
Wallas (1926) modellje négy lépésből áll, és érdekessége, hogy az ötlet megszületését
próbálja megragadni. A lépések:
1 Előkészítés: a problémához kapcsolódó információk gyűjtése.
2. Lappangás: tudatos erőfeszítés nélküli tevékenység.
3. Megvilágosodás: hirtelen „belátás”, „AHA” élmény.
4. Igazolás, ellenőrzés.
 
A gyakorlatban legtöbbször Pólya György modelljét, annak kiegészített változatait használják.
Pólya-féle modell:
1. lépés: A probléma megértése, a cél meghatározása
- Olvassuk el a problémát, ha segít, akkor hangosan, értelmezzük, a helyzetet, esetleg játsszuk
el.
- Jegyezzük le az adatokat és a feltételeket, vezessünk be jelöléseket, ha szükséges.
- Tisztázzuk, mit kell meghatározni.
- Rajzoljunk ábrát, diagramot, hogy szemléltessük, rendszerezzük az adatokat.
- Ha lehetséges, fogalmazzuk át a problémát, hogy világosabb legyen.
2. lépés: Tervezzük meg a probléma megoldási stratégiát.
- Keressünk hasonló, rokon problémát.
- Próbálkozzunk egyszerűbb feladattal (számok csökkentése, feltételek változtatása)
- A megoldás folyamatának ábrázolása.
- A megoldáshoz szükséges eszközök meghatározása (módszerek, esetleg számítógépes
segítség).
3. lépés: Hajtsuk végre a stratégiát, ellenőrizzük és módosítsuk, ha
szükséges.
- Írjuk le a megoldás lépéseit.
- Ellenőrizzünk lépésenként, hogy az esetleges hiba ne a végén derüljön ki.
4. lépés: Ellenőrizzük és járjuk körbe a megoldást.
- Bizonyosodjunk meg arról, hogy a megoldás elfogadható, ésszerű.
- Keressünk a megoldástól független módot az ellenőrzésre.
- Ellenőrizzük a következtetések helyességét.
- Írjuk le világosan a megoldást.
- Keressünk másik megoldási módszert.
- Keressünk következményeket, általánosítást.
- Tegyünk fel további kérdéseket, alkossunk új problémát az adatok, a feltételek
változtatásával.
 
A Pólya-féle modellt dinamikusabbá teszi, ha beépítjük a vezérlést, ami biztosítja a
kapcsolatot a négy fő lépés között. A gyerekek számára sokszor riasztó, ha tervkészítést
várunk tőlük, amikor még nem látják, hogyan tudják befejezni a megoldást. Ezért figyeljünk
arra, hogy a tervkészítés és a terv végrehajtása párhuzamosan zajlik a vezérlés által
irányítottan. Ez valójában az útkeresés, kitalálunk egy elindulást, kipróbáljuk, ha sikerül a
megoldás, akkor készen vagyunk, ha nem, akkor új utakat keresünk. Lényeges szerepe van a
vezérlésnek abban, hogy folyamatos belső kérdésekkel irányítsa a probléma megoldását. Mit
szeretnék elérni? Milyen lépések segíthetnek? Megfelelő-e ez a megoldási irány? Ez abban is
segít, hogy ne töltsünk túl sok időt egy reménytelen elindulással, próbálkozzunk másik
ötlettel. A problémák megoldása utáni kérdésfeltevések az új problémák alkotását segítik, a
gyerekek problémaérzékenységét fejlesztik.
Schoenfeld kutatásai azt bizonyítják, hogy a problémamegoldó hozzáállása, kitartása,
sikerorientáltsága befolyásolja a megoldást.
 
A problémamegoldó gondolkodás, a kritikai gondolkodás és a kreatív gondolkodás
kölcsönhatásban vannak, mind a kritikai, mind a kreatív gondolkodás feltétele a sikeres
problémamegoldásnak.
A kritikai és a kreatív gondolkodás jellemzői (Wachsmuth, 1981):

Kritikai gondolkodás Kreatív gondolkodás

Koncentrálás a részletekre
Szisztematikus gondolkodás
Oksági gondolkodás (időben lineáris)
Megértés, következtetés szavakkal,
szimbólumokkal
A részletek egyben látása
Asszociációk (részben szabad)
Térbeli gondolkodás (időben független)
Kibontakozás ötletekkel, szemléléssel

Szeriális információ-feldolgozás Párhuzamos információ-feldolgozás

Konvergens gondolkodás (teljesen tudatos) Divergens gondolkodás (részben tudatos)

Oktatási szempontból fontos a különböző gondolkodási típusok ösztönzése, fejlesztése,

kapcsolatuk építése. Ebből a szempontból lényeges a kérdésfeltevések, az ötletek ösztönzése,
a hibákkal szemben való konstruktív hozzáállás.
A problémamegoldó képességet fejlesztik például az alábbi játékok:
http://www.umapalata.com/design_en/games/UP_Pereliv.asp?file=UP_Pereliv.swf
http://www.umapalata.com/design_en/games/AZartORTOM.asp?file=AZartORTOM.swf

10.3. Szöveges feladat megoldása materiális, képi és

szimbolikus síkon
Példa: Katinak 4 forinttal több pénze van, mint Petinek. Kettőjüknek összesen 14 Ft-ja van.
Mennyi pénzük van külön-külön?

Materiális sík Képi sík Szimbolikus sík

Rakjuk ki a 14 Ft-ot 14 Ábrázoljuk szakaszokkal Peti Jelöljük x-szel Peti pénzét!

koronggal! és Kati pénzét! Peti: x
Adjuk oda Katinak az a 4 Kati: x + 4
forintot, amennyivel több Ketten együtt: x + ( x + 4)
pénze van, mint Petinek, Ketten együtt: 14 Ft
ezután a többi pénzt már x + ( x + 4) = 14
egyenlően kell elosztaniuk. 2x + 4 = 14      / - 14
2x = 10
x = 5
Petinek 5 Ft-ja, Katinak 9 Ft-
ja van.
 
Petinek 5 Ft-ja, Katinak 9 Ft- Vegyük észre, hogy
Katinak 9 Ft-ja, Petinek 5 Ft-
ja van. ugyanazokat a lépéseket
ja van.
Ellenőrzés és válasz ugyanaz, hajtottuk végre, mint a
Ellenőrzés:
mint a materiális síkon. materiális és a képi síkon.
Kati pénze, 9 Ft 4 Ft-tal több,
 
mint Peti pénze, ami 5 Ft:
9 – 4 = 5.
Kettőjüknek 9 + 5 = 14 Ft-ja
van.
Válasz: Katinak 9 Ft-ja,
Petinek 5 Ft-ja van.
 
A korongokkal való osztozkodást sok gyerek úgy kezdi, hogy szétosztja egyformán a
korongokat a két gyerek között, majd Peti átad valamennyit Katinak, hogy Katinak 4-gyel
több legyen. Tipikus hiba, ha ilyenkor Peti 4 korongot ad át Katinak. A gyerekek maguk
vegyék észre a hibát, hogy ekkor Katinak 8 Ft-tal lesz több pénze, mert az övé nőtt, Petié
pedig csökkent 4 Ft-tal. Ahhoz, hogy a különbség 4 legyen, a különbség felét, 2 Ft-ot kell
átadni.

Kooperatív tevékenység szöveges feladatok megoldására, alkotására  -

feladatküldés
Osszunk ki minden csoportnak egy-egy szakaszokkal ábrázolt modellt! Minden csoport írjon
szöveges feladatot, amely megfelel a kapott modellnek, és adja tovább egy másik csoportnak
a feladatot. Minden csoport oldja meg a kapott feladatot, és adja vissza a küldőknek, akik
leellenőrzik azt. Ha eltérés mutatkozik, annak oka egyaránt lehet a hibás megoldás, vagy a
hibás szövegalkotás, ezt a két csoportnak meg kell vitatni. Figyeljünk arra, hogy a
csoportokban a szövegírást, a megoldást és az ellenőrzést más-más gyerek végezze!
A visszafelé gondolkodás jelenik meg az alábbi játék stratégiájában:
http://tananyag.geomatech.hu/b/586679#material/525275