16.

Tétel
Matematikai tapasztalatok az óvodában

A matematikai nevelés általános feladatai

- Az óvodás gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése:
- egészséges életmód alakítása (mozgásigény, biztonság)
- érzelmi nevelés, szocializáció (derűs, megértő légkör, pozitív attitűd)
- erkölcsi nevelés (megértés, segítségnyújtás, elfogadás)
- értelmi nevelés (konkrét feladatok)
 A matematikai nevelés konkrét feladatai
- Gazdag környezet - a valóság formáival, mennyiségi, téri viszonyaival kapcsolatos
tapasztalatszerzés
- A játék élményével történő megismerő és problémamegoldó tevékenységek
- Az egyéni megismerő képességek, a problémamegoldó gondolkodás
fejlődésénekfejlesztésének lehetősége
- A megértéshez szükséges képességek fejlesztése: az azonosítás, a megkülönböztetés,
az összefüggések felismerése, állítások, kérdések, utasítások megértése
- Logikai ítélőképesség, a konstruáló képességek fejlesztése, a kreativitás, a szabad
alkotás lehetősége

A matematikai nevelés konkrét céljai:

- változatos tevékenységeken keresztül történő matematikai tapasztalatszerzés
- a gyermekeket körülvevő szűkebb és tágabb emberi-, természeti- és tárgyi környezet
mennyiségi-, formai- és téri viszonyainak megtapasztalása
- A szerzett tapasztalatok, ismeretek rendszerezése, bővítése, matematikai szemléletmód
alapozása
- az értelmi képességek fejlesztése, különös tekintettel a gondolkodás fejlesztésére
- a matematikai jellegű tevékenységekhez való pozitív viszonyulás

Az óvodai matematikai nevelés megvalósításának alternatívái, az óvodai élet főbb

tevékenységformái
Jó módszer sincs, csak jó pedagógus, aki hiszi, hogy az ő módszere jó!
- Mindent megtesz a siker érdekében.
- Figyel a gyermekek egyéni sajátosságaira, egyéni fejlődésükre Sajátjának érzi a
módszerét, tud azonosulni vele, és ez a lelkesedés hat a gyerekekre is.
 A matematikai nevelés: véget nem érő folyamat, mely átszövi az óvodai és az óvodán
kívüli élet minden területét.
Folyamat-jellege megnyilvánul:
- a gyermekek személyiségfejlődésében,
- matematikai tapasztalataik gazdagodásában,
- a belőlük kialakuló képzetek, majd fogalmak bővülésében,
- ismereteik gyarapodásában,
- egyre több összefüggés felismerésében,
- gondolkodásuk fejlődésében
A módszerek azok a komplex eljárások, amelyek ennek a folyamatnak a
megvalósulásátsegítik, biztosítják.
Jó módszerek:
- Gazdag környezetben zajló matematikai tapasztalatszerzés
- „Segíts nekem, hogy magam tudjam csinálni.” – az önállóság minél magasabb fokának
biztosítása
- Problémamegoldás (Pólya Gy.) – érdeklődés felkeltése, képzelet mozgósítása,
találékonyság• Heurisztikus okoskodás, analógiás-asszociáció
- ”Szókratészi dialógus” („bábáskodás”) - találgatásokra, sejtésekre ösztönöz,
gondolkodásra, próbálkozásokra buzdít, enged tévedni
 Projekt módszer:
- John Dewey, amerikai pragmatista filozófus és pedagógus
- Az élet sokszínű problémahelyzeteiben találékonyságra, józan észre, sok-sok saját
tapasztalatra, mobil tudásra van szükség
- Öntevékeny, cselekvésközpontú, kreativitásra nevelő kísérleti iskolái (W.H.
Kilpatrick)
- Pedagógiai elmélete projekt módszerként vált ismertté
- A valóságos világ, az élettapasztalatból való kiindulás vezérelje a megismerés
folyamatát!
- A projekt módszer (élménykörök, témák, tevékenységek hálója, komplex tudnivalók
stb.) megfelel az ONAP szellemiségének Nem azonos a témahetek szervezésével!!

Tantervszemlélet helyett: a gyermek érdeklődésén alapuló életszerű feladategységek• Az

élethelyzetek, az élménykörök, a témakörök mindig természetes komplexségükben• A
matematikai jelleg pl. az almáról nem biológiai indíttatással emelünk ki tulajdonságokat,
hanem mennyiségi és formai jellemzőit helyezzük a középpontba, válogatjuk, osztályozzuk,
számláljuk, daraboljuk, elosztjuk stb..

Halmazelmélet
A halmaz fogalma alapfogalom. Egy halmazt akkor tekintünk adottnak, ha bármely elemről
eldönthető, hogy eleme-e a halmaznak vagy sem.
Jelölése: nagy betűk, elemek: kisbetűk
A halmaz megadása történhet az elemek felsorolásával és a leíró módon (a tulajdonság
megnevezésével)
A halmazok ábrázolása Venn-diagrammal történik.
H és K halmaz egyenlők, ha elemeik ugyanazok. (H=K) Ha legalább egy eleme is van a 2
halmaz közül valamelyiknek, amelyik nem eleme a másiknak, akkor a 2 halmaz nem egyenlő.
Üres halmaz: amelyiknek nincs eleme
H halmaz részhalmaza a K halmaznak, ha a H halmaz minden eleme eleme K halmaznak is. H
halmaz valódi részhalmaza K halmaznak, ha legalább 1 olyan eleme van K halmaznak, amely
nem eleme H halmaznak.

Halmazműveletek:
 Halmazok közös része, metszete:
H és K halmazok metszetén értjük mindazon elemek halmazát, amelyek eleme H és K
halmaznak is.
 Halmazok egyesítése, uniója:
H és K halmaz unióján értjük mindazon elemek halmazát, amelyek legalább egyik halmaznak
elemei.
  Halmazok különbsége, differenciája
H és K halmaz különbségén mindazon elemek halmazát értjük, amelyek elemei H-nak, de
nem elemei K.nak.
 Kiegészítő, komplementer halmaz:
K halmaznak az A alaphalmazra vonatkozó komplementerén mindazon elemek halmazát
értjük, amelyek elemei A-nak, de nem elemei K-nak.

A halmazelmélet szerepe az óvodában:

- a számfogalom alapozásában nyújt segítséget.
- Fogalomalkotást segíti (fogalmak közötti kapcsolatok feltárása, gyűjtőfogalmak,
általánosítás- konkretizálás)
A halmaz fogalmának kialakítása nem cél!
 konkrét tevékenység során történik tárgyakkal, személyekkel- a halmaz fogalmának
szemléletes megalapozása
 a halmaz legyen mindig könnyen áttekinthető, konkrét dolgok összessége
 cselekvéssel érzékeltetjük az egybefoglalást (karika, doboz,stb,)
 az egybefoglalással a „Venn-diagramm” használatát készítjük elő
 egyértelműen el kell tudni dönteni, hogy melyik tárgy hová való, melyik halmaz eleme
 a halmaz megadása történhet az elemek felsorolásával/ kirakásával, közös tulajdonság
megnevezésével
 fel kell tudni ismerni az elemeket- csak a gyerekek által jól ismert tulajdonság lehet a
halmazképzés alapja (a közös tulajdonság is legyen egyértelmű)
 nem odavaló elem
-> sokszor könnyebb észrevenni, mint a halmazalkotást elvégezni
-> erősíti a halmaz tulajdonságát, mint fogalmat 
 a közös tulajdonság feltárásával, felismerésével illetve az adott tulajdonságú elemek
kiválogatásából juthatunk el a halmazképzés megalapozásáig
Halmazműveletek óvodában:
 részhalmazképzés:
lehetővé teszi a fogalmak kapcsolatainak az érzékeltetését, az alá-fölé rendeltségi viszonyok
jól szemléltethetők ezen keresztül a matematikai tapasztalatok mellett a nyelvi struktúra alapja
is (pl. golyók- kék golyók, evőeszközök- kanalak)
 metszetképzés
az eredményként kapott halmaz jellemzése könnyebb, mint magának a műveletnek az
elvégzése, a 2 közös tulajdonság felfedezése egyértelműsíti a megnevezést pl.: pirosak-
autók= piros autók, a mátrixos feladatok is ide tartoznak
 egyesítés (unió):
ennél a műveletnél a végrehajtás az egyszerűbb a gyerekek számára, míg a nyelvi
megfogalmazás, a közös jellemző megtalálása a nehezebb pl. almák és körték= ősz
gyümölcsök, nem pedig: a tálban almák és körték vannakhétköznapi nyelvben sokszor az „és”
kötőszóval fogalmazzuk meg
 különbségképzés:
a matematika benne van a gyerekek játékában pl.: add oda x-nek a piros építőelemeket!- ha
odaadja az összes kért színt, és marad egyéb eleme, akkor megvalósul a kivonás ide tartozik
az alaphalmaz és komplementer halmaz viszonya is: pl kinti- benti cipők, alvósjátszós ruha
stb.
A természetes számok:
A természetes szám fogalmának megalapozásához legfontosabb az „ugyanannyi eleme van”
reláció
A természetes számok a véges halmazok számosságai.
a számosság közös tulajdonságként jelenik meg- sokszori tapasztalás eredményeképpen a
véges, mennyiségileg ekvivalens halmazok közös tulajdonsága:
- tőszámnevek (számosság), sorszámnevek (rendezett halmaz elemei)
A reláció elnevezést nem használjuk óvodában!
Az életkori sajátosságokhoz igazodva, hétköznapi tapasztalatanyag biztosítása az
összefüggésekhez.
Tudatosan kell biztosítani a tapasztalatszerzési lehetőségeket!

A geometriai megismerés történeti útja

A geometria tanulmányozásában két szintet különböztetünk meg:
- okfejtés nélküli, közvetlen, élményszerző cselekvésre épülő ún. intuitív geometriát
- szemléletre épülő, de logikai felépítésű ún. demonstrációs geometriát
- A két gondolkodási szint tükrözi a geometria történeti kialakulását
- Egyiptomiak használták földméréshez (Nílus- elárasztott területek megmérése az adó
kiszámításához)
- Thalesz, Pitagorasz és Euklidesz szemléletes alapfogalmakból és alaptételekből
(axiómákból) logikai műveletekkel: geometriai rendszer
- Euklidesz: tudományban összefoglalta (Elemek c. műve- azóta is ezt használjuk)
A geometriai megismerés pszichológiai alapja
- A gyermeki megismerés követi-e a tudomány megszületésének és kialakulásának
útját?
- Sok hasonlóság a történeti és az egyedfejlődés összehasonlítása kapcsán
- Az óvodás gyermek formaészlelésének a sajátosságai (Piaget): tagolatlan, globális
jellegű, gondolkodása: cselekvő, szemléletes.
- Óvodás korban értelmetlen a geometriai tapasztaltszerzést analízisre, elemzésre
építeni.
- A gyermek globális képet őriz az emlékezetében, ahogy az egész alak, forma
körvonalazódott a számára
- Összképről szerzett benyomása alapján ismeri fel –tehát a szintézistől kell haladni az
analízis felé, fordítva, mint a számfogalom alapozásánál
- Az észleleti képekhez manipulációs tapasztalatok útján jut el (pl. golyó gurul, a
dobókocka kocog)
- Az óvodás gyermek számára a geometriából annyi ismerhető meg, amennyi az
érzékszerveivel, motoros manipulációival és szemléletes gondolkodásával, érzelemi,
akarati beállítódásával felfogható a számára.
- A sikeres geometriai tapasztalatszerzés érdekében az óvodás gyermek vizuális
fejlődését, alaklátását, a formaállandóság érzékelését, tapintásos, kinesztétikus
észlelését, térbeli tájékozódó képességét és a keresztcsatornák fejlődését kell
figyelemmel kísérni.
 A geometriai ismeretszerzés nemzetközi szakértői
- P. H. Van Hiele a geometriai gondolkodásmód fejlődésében 5 szintet különböztet
meg, de az óvodai nevelés szempontjából az első kettő az érdekes.
  1. szint: A gyermekek a geometriai alakzatot globális látványként fogják fel, és nem
tudnak figyelni a részletekben megnyilvánuló tulajdonságokra, összefüggésekre. Az
alakzatok nevét csak formálisan képesek elsajátítani.
 2. szint: A gyermekek tevékenység közben már észreveszik az alakzatok egyes
elemeit, meg tudnak állapítani egyszerű tulajdonságokat, fel tudnak fedezni
kapcsolatokat, körül tudják írni őket.
 Dienes Zoltán alapállása: a tanulás lehetőségeit mindig a gyermek pszichikus
adottságaihoz, képességeihez kell igazítani.
- az óvodás gyerek tanulási lehetőségeit a játékban kell keresni, mert az ő képességei ott
működnek a legjobban
- Tanulási szintjei:
1. szint: kezdeti szabad játék –alapvető tevékenység, amely tartalmazza a tanulás funkcióit
2. szint: szabályjáték –az ismétlődés a lényeges tulajdonságokra irányítja a figyelmet
3. szint: összehasonlítás, mint konkrét művelet _ egy szempont szerinti elemzés, kapcsolatok
felderítése, alakzatok jellegzetes tulajdonságainak felismerése, kiemelése, csoportosítása,
osztályozása
4. szinttől: reprezentáció, szimbolizáció, formalizáció –a közvetlen tapasztalás helyett
megjelennek a belső információk, képi, verbális struktúrák

- A "japán út". "Shikitsume method": a gyermeki megismerés logikájára épített

történelmi út az intuitív geometria formális elemeivel
- A geometriai tulajdonságok alapozása rácsos szerkezetű felosztásokkal, hézagmentes
lefedésekkel
 Lényege:
- Az alakzatok egybevágóságát egymásra helyezéssel a legegyszerűbb felismerni
- Hézag és átfedés nélküli különböző ábrákkal, formákkal tevékenység közben fedezik
fel az alakzatok tulajdonságait.
- A geometriai nevelés kezdete: a négyoldalú formák tanulmányozása, kiegészítve a
körformákkal
- Egy forma lényege akkor válik "feltűnővé", ha pl. illesztési problémát okoz
- Rész és egész egységében másképp nyilvánulnak meg a tulajdonságok

 A gyerek ne passzív ismeretként találkozzon a geometriai ismeretekkel, hanem

használat közben
 Jigsaw-puzzle játék -kép feldarabolása négyzetekre, téglalapokra, háromszögekre,
vagy más szabályos geometriai formákra
 Magyar vonatkozások:
 Bolyai Farkas: sokszög darabolás, síkfeldarabolás
- A többféle szemléletben jól érzékelhető a cselekvő, a képi, a logikai gondolkodás
egymásra épülése
- A pszichológiai megközelítés a közös alap
- DE minden gyermek a maga útján járva juthasson el a sík- és térformák világának
felfedezéséhez
A geometriai tapasztalatszerzés lehetőségei óvodában:
1. Építések és alkotások szabadon és másolással
2. Szimmetria felfedeztetése látványban és tevékenységben
3. Tájékozódás a térben és síkban ábrázolt világban
Tájékozódás a térben és a síkban ábrázolt világban
A gyermek térbeli tájékozódásának pszichológiai feltételeit életkori sajátosságaiban kell
keresni. Óvodáskorban a térbeli tájékozódásának kifejlődése az idegrendszer fejlődésének
függvénye, és szoros kapcsolatban van a mozgás fejlődésével.
 Mérei Ferenc: három szint a gyermek térbeli tájékozódásának alakulásában:
- A legkorábbi forma a cselekvésszintű tájékozódás: a többször megtett utat, mint
mozgássort felidézi, és mint élményt megismétli. A mozgássor tagolása a megtett út
vázlata
- A mozgásos élménymaradványok mellett vizuális támpontok: személyes jellegű
élményekhez kötődő jelzések (pl. ugatós kutya, kedvenc fagyizó.)
- Nagycsoportos óvodásoknál az elvont irány-meghatározás elemei: Ez a fogalmi
szinthez közel álló tájékozódás kezdetét jelenti
Az óvónő feladata:
- minél több mozgásos és vizuális élménnyel segítse a gyermek tájékozódásának
fejlődését , verbális meghatározásokkal készítse elő az irányok szerinti (fogalmi
szintű) eligazodást
- testhelyzethez való viszonyulás is fontos eleme a tájékozódásnak. A nagymozgások
gyakorlása és a test alapkoordinációjának kialakítása vezet el a 4 fő iránymező
megismeréséhez
- a tárgyak segítségével, a róluk szerzett információk kapcsán, a velük végzett
tevékenységek során fontos tájékozódási tapasztalatok helyzetükre, irányukra
vonatkozóan
- a felfedezett térbeli viszonyokat verbális kifejezésekkel kísérjük: relációs
szókincs(alatt, alá, fölé, mellé stb.)
- a térbeli viszonyok megállapításakor mindig önmagukhoz viszonyítva nevezik meg a
tárgyak helyét, a mozgás irányát –később már más szemszögébe is képes magát
beleképzelni
Tájékozódás az óvoda udvarán
- Fogócska és bújócska kiterjedéseik, térrajzaik sokféle tapasztalattal szolgálhatnak
- Egyensúlyi helyzetek: az ellentétes irányokat az egyensúlyi helyzetből való
kimozdulás érzékelteti (pl. hinta jobb és bal, fent és lent)
Tervszerű mozgásgyakorlatok, a testnevelési programok
- A testséma kialakulásának segítése
- A mozgásfolyamatok rendezett térrajzával járul hozzá a gimnasztika a térbeli relációk
felfedezéséhez
- A testrészek egymáshoz való viszonyát, a mozdulatok egymásutániságát a gyakorlat
bemutatásával egyidőben, verbális közlésekkel
Énekes, mondókás népi gyermekjátékok
- A mozgás különböző mozdulatokban és térformákban
- A téralakítás formátumai a legegyszerűbb ingamozgástól a legbonyolultabb spirálig
(kör, hullámvonal, fogyó-gyarapdó sor stb)
- Mondókák: jobbra-balra dülöngéltetjük, ringatjuk, föl-le lovagoltatjuk, rugóztatjuk,
előrehátra döntögetjük, hintáztatjuk a kisgyermekeket
- A kör, mint egyszerű zárt görbe vonal egy körjáték keretében
- A kétféle haladási irány, a kívül-belül-középen játszódó szerepek érzékeltetik a
geometriai forma lényegét
- A hullámvonal vízszintes és függőleges változatai, az "átbújós", "kaputartós",
"esőkérő" stb. játékokban
 - A csigavonal szabályos tekeredése és a labirintus hurokszerű görbéi
Mozgásos problémahelyzetek
- pl. labirintusjáték, rajzolt alakzatok körbe mozgása stb. elősegíthetjük a térbeli
viszonyok jobb megismerését
- Zárt és nyitott vonalalakzatok jelentik a házat, a védelmet ill. a védtelenséget.
- Az ugróiskolák, a célba dobás, minden irányokkal kapcsolatos versenyjáték, a csukott
szemmel végrehajtott mozgások, a hang irányát követő mozgások, a kötélen vagy más
rajzolaton történő járás mind-mind mozgásos problémahelyzet
A gyermekek ábrázoló tevékenysége
- Viszonyokat, elrendezéseket jelenít meg, de nem biztos, hogy a valóságnak is
megfelel (érzelmi viszonyulás befolyásolja)
- A testrészek közül a kéz finommozgása segítségével történik a tájékozódás, rajzolás,
festés, képalkotás közben a rajzlap síkján, vagy mintázás esetén a térben
- A gyermekrajz kétdimenziós
- A látott valóság ábrázolásának igénye: keresni kezdi a harmadik dimenzió ábrázolási
lehetőségeit

Az óvodai matematikai nevelés gyermekközpontú pedagógia speciális területe

Fejlődés lélektani alap: az óvodás gyerek észlelése, figyelme, emlékezete, képzelete, akarata,
gondolkodása
Pedagógiai alap: gyermekközpontúság, individualizáció, szocializáció, személyiség
kibontakoztatása, egyéni fejlesztés, eltérő bánásmód, elfogadás, tisztelet, szeretet, biztonság
Matematikai nevelés: óriási szerepe : gondolati tevékenység gyakoroltatása, gondolkodás
hajlékonyságának fokozása, merevségoldás, konstruáló képesség, kreativitás fejlesztése.
Dienes Zoltán: a gyerek a tanult matematika legnagyobb részét elfelejti- nem lehet célunk az
ismeretelsajátítás!