Johann Friedrich Herbart

pedagógiája, követői,
kritikája
 1. Előzmények

 Kiépülnek az oktatási rendszerek

 Bevezetik az általános tankötelezettséget

 Megalapítják az első óvodákat

 Megjelenik az intézményes leánynevelés

 Megjelennek a modern egyetemek

 Megkezdődik a pedagógia önálló tudománnyá válása

2. Johann Friedrich Herbart
(1776-1841)
 Előkelő családból származott (édesapja
jogtanácsos)
 Jogi, filozófia, természettudományos
tanulmányokat folytatott Jénában
 Magántanítóként dolgozott egy ideig Bernben

 A göttingeni egyetem és a königsbergi

egyetem professzora lett

 Szigorú, tradicionális életvezetés jellemezte

(nem engedett a világi élvezetek csábításának)
 Önálló, egybefüggő pedagógiai rendszert
dolgozott ki
 Általános pedagógia (1806)

 Pedagógiai előadások vázlata (1835)

 3. Pedagógiája – filozófiai alapok

 5 erkölcsi eszmét különböztet meg, ezek az oktatás céljai

 Belső szabadság (akarat és az erkölcsi belátásunk összhangja)
 Tökéletesség (akarat erőssége, hogy következetesen cselekedjünk)
 Jóakarat (mások érdekének figyelembe vétele)
 Jog (ütköző érdekek közötti kompromisszum)
 Méltányosság (jó és rossz cselekedetek megfelelő „jutalmazása”, ill.
elmarasztalása)
 Két tudomány foglalkozik az erkölcsösség megvalósulásával

A közösség szempontjából Az egyén szempontjából a

a politika pedagógia
 3. Pedagógiája – lélektani/ pszichológiai alapok

 A világot két részre osztja: reálék és jelenségek

 A reálé „szellemi természetű, oszthatatlan, változatlan
lényeg”
 A reálék folyamatos mechanikus mozgásban vannak
 A lélek is a reálék közé tartozik
 A lélekben képzetek végeznek állandó mozgást (a
tudatmezőre kerülnek vagy a tudatküszöb alá süllyednek)
 A lelki életet a képzetek mechanikus mozgásával
magyarázza
 Következmények
 Megkülönbözteti az önkéntelen és tudatos figyelmet
 Nagy hangsúlyt helyez a sokoldalú érdeklődés kialakítására
Tudatmező Figyelem
Képzet (régi és új képzetek
összekapcsolódnak)
Képzet
Képzet
Képzet
Képzet

Tudatküszöb
Reprodukció
Képzet

Felejtés
Képzet

Akarat
(a képzet akadályok leküzdésével
visszakerül a tudatmezőre)
 4. Pedagógiai rendszere

 A nevelés célja az erény, az erkölcsös magatartás kialakítása,

az erkölcsi eszmék megvalósítása

 Minden gyermeket nevelhetőnek tart

 Tervszerű, céltudatos nevelő hatásokra van szükség

 Ennek eléréséhez a nevelés folyamatában 3 szakaszon át

vezet az út:
 Szakasz Cél Jellemző
A gyermek következetes
Felkészítés a nevelésre, fegyelmezésére van szükség (pl.
I. Kormány-zás
engedelmességre tilalmak, parancsok, szabadság-
(Regierung)
szoktatás megvonás, testi fenyítés)
poroszos szigor

A gyermek Nevelés a tudásgyarapításon

II. Oktatás érdeklődésének keresztül
(Unterricht) felkeltése A nevelés célja (erkölcsösség)
Képzetek gyarapítása az oktatás révén valósul meg

A jellem formálása,
Az oktatással párhuzamosan
III. Vezetés erkölcsös magatartás
zajlik, azzal együtt a nevelt
(Zucht) kialakítása, az erkölcsi
erkölcsi meggyőződését alakítja
eszmék bensővé válása
 „A vezetés mindig a gyermeknek jövőjét tartja szem előtt. A
reményen alapszik és mindenekelőtt a türelemben nyilvánul.
Mérsékli a fegyelmezést, amely különben talán hamarabb célt
érne nagyobb szigorával. […] A vezetés eredetileg személyes
ráhatás, lehetőleg semmi egyéb, mint barátságos bánásmód. […]
A jó nevelő szívesen lesz nyájas a növendékhez, ha a növendék
nem szolgál rá az ellenkezőre. Így csökken a felügyeletnek
terhes volta. Szép szóval, ahol csak lehetséges, elejét vehetjük
minden szigorúbb intézkedésnek.”
 4. Pedagógiai rendszere – az oktatás jellemzői

 Két érdeklődési kört kell figyelembe venni a tananyag kiválasztásakor

 Megismerés (konkrét tárgyakra, elméleti kérdésekre irányul)
 Részvét (emberekre, közösségekre irányuló figyelem)

 Ezek alapján határozható meg a tantárgyrendszer

 Empirikus érdeklődés (pl. földrajz, kémia, fizika)

 Spekulatív érdeklődés (pl. matematika, nyelvtan)
 Esztétikai érdeklődés
 Szimpatikus érdeklődés (anyanyelv, idegen nyelvek)
 Szociális érdeklődés (társadalomismeret)
 Vallási érdeklődés
 Formális fokozatok elmélete – az oktatás lépései (minden órán
ezt az utat kell bejárni)
 A képzet kialakulásának két lépcsőfoka van: elmélyedés (EL) és
eszmélkedés (ES)
 Mindkét lépcsőfoknak van egy statikus (S) és dinamikus (D)
szakasza
 Világosság foka: a tananyag világos bemutatása (S-EL)
 Asszociáció foka: régi képzetek összekapcsolódása az újakkal
(D-EL)
 Rendszer foka: a társított képzetek rendszerezése,
következtetések megfogalmazása, rend helyreállása a tudatban
(S-ES)
 Módszer (módszeres gondolkodás) foka: a tanuló új
helyzetekben alkalmazza a rendszerezett ismereteket (D-ES)
 Szakasz Példa

A képzet Herbart által kidolgozott fogalmának

Világosság
bemutatása a hallgatóknak

A herbarti képzet-fogalom összekapcsolása a tanult

Asszociáció
pszichológiai fogalmakkal

A herbarti pedagógiai rendszer iskolai oktatásra

Rendszer gyakorolt hatásának felismerése
Herbart neveléstörténeti jelentőségének megértése

Saját iskolai tanulási tapasztalatok értelmezése a herbarti

Módszer
oktatási koncepció tükrében
 5. Herbart hatása

 Elképzelései a normatív/filozófiai pedagógia

kibontakozásához vezettek
 A társadalom által elvárt normák, erkölcs közvetítése az
iskola feladata
 A pedagógia a célok és megvalósítás/módszertan egysége
 Tanítványai: T. Ziller és W. Rein
 Továbbfejlesztik Herbart rendszerét
 Kidolgozzák a tanárképzésben való alkalmazását  a
módszer széles körben elterjed