A tanulói sajátosságok

Dr. habil. PaedDr. Horváth Kinga, PhD.

horvathki@ujs.sk
 Az értelmi és az erkölcsi fejlődés szakaszai

„Senkinek semmit nem lehet tanítani. A legtöbb, amit

tehetünk, hogy segítjük a másikat tanulni” (Hopkins).
tanulók sajátosságai, egyéni különbségek

életkori sajátosságok

az egyén pszichikus fejlődése progresszív folyamat

 A gyermek értelmi fejlődése

 Piaget (1896-1980) előtt: egymással szembeállított nézet

uralkodott, a kizárólag az „öröklés” szerepét hangsúlyozó
biológiai, érésközpontú, és a környezeti, tanulásközpontú
megközelítés

 Piaget: a gyermek képességei, melyek maguktól érnek, és a

környezet közötti kapcsolat az, ami igazán számít.

 Az egyén a környezetével való állandó kölcsönhatásban

„egyrészt annak megváltoztatására, másrészt pedig önmaga
megváltoztatására törekszik, mely folyamatok az elme
működésében is lejátszódnak”.
 Akkomodáció - Asszimiláció

a szervezet mindig egyensúlyra törekszik

ha gyermek új szituációba kerül - kölcsönhatásba lép a
környezetével – az egyensúly helyreállítása érdekében
asszimilálással vagy akkomodációval jár.
az új észlelések
vagy egy meglévő sémához társulnak (asszimiláció),
vagy pedig új sémák jönnek létre, ha az új észlelések nem
egyeznek a meglévő sémáival (akkomodáció).
 Adaptációs elmélet (Piaget)

a fejlődés egymást követő minőségi változások

sorozata
az értelmi fejlődés több, egymást követő szakaszban
történik
a kognitív képességek a környezettől viszonylag
függetlenül, egy belső érés hatására alakulnak ki, és a
cselekvéses tapasztalat révén jutnak el a felnőttre
jellemző formáig
Az értelmi fejlődés 4 fő szakasza (Piaget)
1. Szenzomotoros (érzékszervi-mozgásos, 0-2 éves korig)
szakasz
• a megismerés forrása az észlelés és a mozgás, amit a
cselekvés kapcsol össze
- utánzókészség kialakulása - visszaemlékezik, emlék kell, hogy
legyen, mert különben nem tudna játszani - fejlődése a „késleltetett
utánzás” szintjéig
- érzékszervi tapasztalatok szerzése a tárgyakról, személyekről
érzékszervek funkciójának begyakorlása, finomodása - cselekvési
sémák fejlődése
- tárgymanipulációból a tárggyal való játék lesz
- funkcióöröm egyre intenzívebb
- egyedüli játék
- ún. művelethangsúlyos játék, a „gyakorlójáték” lesz belőle
Az értelmi fejlődés 4 fő szakasza (Piaget)
2. Műveletek előtti szakasz (2-7 éves korig)
belső képeket felidéz - fantázia
valóságrészeket újrarendez - fantázia
saját sémái szerint képes tapasztalni - más nézőpontját nem tudja
átvenni
cselekvés-tárgy szétválik
egyszerű cselekvés - „sokjelentésű”- könnyedén beilleszti más játékba
egyre fontosabb a szerep - társas viszony- felnőttek, mesék hatása
szimbólumokat, majd „kollektív szimbólumokat” alkot - 3 - 4
kisgyerek jót játszik, élénk fantázia „Mintha világ”
„másnak lenni” öröme - alap: utánzókészség megléte
nyelvi kifejezőkészség gyorsan fejlődik
ún. szerephangsúlyos játékok egyike a „szerepjáték”
Az értelmi fejlődés 4 fő szakasza (Piaget)
3. Konkrét műveleti szakasz (szabályalkotás 7-11
éves korig)
• a gyermek képes egyszerre több dimenzió
alapján osztályozni a tárgyakat
• képes egy tulajdonság mentén sorba rendezni
a tárgyakat
• képes absztrakt fogalmak használatára
Az értelmi fejlődés 4 fő szakasza (Piaget)

4. Formális műveletek szakasza (11 éves kortól), jellemzői:

• a felnőtt formális logikai gondolkodás,
• elvont kijelentésekben képes gondolkodás,
• a hipotézisek módszeres ellenőrzése
• a gyerek képes áttekinteni az összes lehetséges
változatot, azok következményeivel együtt, és e
következtetéseket megerősíteni vagy kizárni

• Piaget kísérletek:
http://sek.videotorium.hu/hu/recordings/2709/piaget-
kiserletek-1980
 Piaget kritikája (Howard Gardner)

Értelemfelfogása túlságosan a nyelvi képességekhez

kötött (túlzott verbalizmus).
Az értelmi fejlődés sokkal folyamatosabb és
fokozatosabb, mint ahogy azt Piaget sajátos ugrásokra
épülő rendszere felvázolja. A tárgyállandóság felfogására
vagy utánzásra sokkal koraibb életkorban is képesek a
kisgyermekek.
Piaget-vel ellentétben az értelmi fejlődés független a
konkrét anyagtól, amelyen a műveleteket végezzük. Az
egyik területen állhatunk jóval alacsonyabb vagy
magasabb szinten, mint egy másikon.
Az erkölcsi fejlődés 3 szintje, 6
szakasza (Lawrence Kohlberg)
1. Prekonvencionális erkölcs - 9 éves kor alatt a
gyermek nem érti meg a társadalom konvencióit,
szabályait
• A büntetés és a szófogadás orientációja (1.
szakasz)
• Instrumentális relativista orientáció (2. szakasz) Az
emberek, akik ebben a fázisban vannak, a relativizmust és
az individualizmust választják, és nem azonosítják a
kollektív értékeket: mindegyikük védi a sajátját, és ennek
megfelelően működik.
Az erkölcsi fejlődés 3 szintje, 6
szakasza (Lawrence Kohlberg)
2. Konvencionális erkölcs - 9 és 20 éves kor között
jellemző, a fiatal azért igazodik a társadalom
konvencióihoz, mert azokhoz illik, kötelező igazodni
• „Jó gyermek” orientáció (3. szakasz)
• A törvény és a rend orientációja (4. szakasz)
Az erkölcsi fejlődés 3 szintje, 6
szakasza (Lawrence Kohlberg)
3. Posztkonvencionális erkölcs - Az ember
általában 20 éves kora után érti meg a társadalmi
konvenciók alapját jelentő általános erkölcsi elveket.
• A társadalmi szerződés orientációja (5. szakasz)
• A következetes erkölcsi állásfoglalás orientációja
(6. szakasz)
A gondolkodásfejlődés életkori
szakaszai
1. A kisgyermekkori gondolkodás sajátosságai (1–3 éves
korig)

egy probléma megoldására csak gyakorlati úton,

konkrét cselekvés nyomán képes
cselekvő gondolkodás: a gondolkodás cselekvésbe
ágyazódva valósul meg
gondolkodása helyhez kötött, jellemzője a
próbálgatás, melynek segítségével lépésről lépésre
oldja meg a problémahelyzeteket
átviszi a megoldást hasonló, vagy új körülményekre
2. Az óvodáskorú gyermek gondolkodásának sajátosságai
(3–6 éves korig)
Analízis – szintézis
a szintézis van túlsúlyban
törekedni kell az analízis és szintézis egyensúlyára
Összehasonlítás
a különbségeket könnyebben veszi észre, mint a
hasonlóságokat
pontosabbá válik analizáló képessége
eleinte külső tulajdonságok játszanak szerepet
Általánosítás – konkretizálás
a tárgyak, dolgok, személyek tulajdonságai = általánosítás
az általánosítás nyomán kapott csoportból egy konkrét dolog
kiragadásra kerül = konkretizálás
 3. A kisiskolás korú gyermekek gondolkodásának
sajátosságai (6–10 éves korig)
naiv realizmus
kibontakozik az elemi fogalmak rendszere, hierarchiája,
alá-fölérendeltségi viszonya
konkrét fogalmi gondolkodás: a gyermek gondolkodása
konkrét és képszerű szemlélethez kapcsolódik főként az 1–
2. osztályban, de ezek a tartalmak, ismertetőjegyek már
lényeges összefüggéseket is feltárnak (konkrét műveletek
szakasza – Piaget)
8-9 év: második „miért-korszak”
6-10 év: „tárgyi érdeklődés” korszaka
9-10 év: ismereteit, érdeklődési körét rendszerezni
igyekszik
 4. A serdülőkor gondolkodási sajátosságai

prepubertás [10–12 év], pubertás [12–16/17 év] és

posztpubertás [16/17–18 év], esetleg az ifjúkor
(adoleszcencia [18–24 év])
reproduktív képzelete magas szintű
sokat vitatkozik, érvel
harmadik „miért-korszak”,
Köszönjük a figyelmet