Gyermekkori spiritualitás

Bevezető:

- gyermekek (óvodások, kisiskolások) gondolkodása, érdeklődése, élményvilága nem

csak hétköznapi témákra, mindennapos eseményekre koncentrálódik hanem olyan
dolgokra is, amely a felnőtt számára vagy tabusítva van (halál, szexualitás) vagy egy
komplex fogalmi kör lehet mint pl. Isten léte
- fő kérdés: Létezik-e gyermekkorban spiritualitás? Hogyan nyilvánul meg?

Spiritualitás:

- elvont és komplex konstrukció

 magába foglalja az egyén saját egzisztenciális létének a keresését és az
értelmét (King és mtsai, 1995)
 a transzcendencia és szentség szubjektív megtapasztalását (Vaughan, 1991)
 isteni vagy transzcendens hatalommal való integráció érzését önmagával és a
mindenséggel kapcsolatban (Zinnbauer és mtsai, 1999)

- pszichológia 70-es évektől kezd intenzíven foglalkozni a témával (spirituális jóllét

jelentőségét vizsgálták az idősek körében) illetve a korszellem is megváltozik (New
Age-mozgalmak tanításai egyre több embert kezdtek el vonzani, egyfajta alternatívát
mutatni az intézményesített vallásokkal szemben, König, 2000)
- a spiritualitás a köznyelvben sokszor összemosódik a vallásossággal
- kezdetben egyenlőség a spiritualitás és a vallásosság között (William James)
vallásosságnak egyfajta személyes jellegét emelte ki
- Azonban ma már a modern társadalomtudományokban a vallásosságot és a
spiritualitás külön vesszük. A spiritualitás inkább egyéni, individuális szinten
jelentkezik, a vallásosság viszont egyfajta szociális jelenség. Az egyén spiritualitása
inkább belső tapasztalatokra épül, a vallás viszont szervezett tevékenység megfelelő
hierarchiával és dogmatikával (Antalfai, 1984).
- A vallás a hit kifejezésének eszköze az előírt gyakorlatok, a csoporttagság és az egyes
fogalmakba vetett hit révén. A vallás gyakran magában foglalja a hagyományokat,
rituálékat, művészetet és/vagy szimbólumokat.
 - A spiritualitás az a törekvés, hogy valaki értelmet találjon az életében, és hogy
értelmet adjon tapasztalatainak, mivel azok az isteni vagy végső valósághoz
kapcsolódnak.

Elméletek a hit fejlődéséről:

Fowler (1991):

0. szakasz (Ősi hit – csecsemőkor)

- nyelv előtti szakasz, szülőkkel és másokkal való kölcsönös kapcsolatokban alakul ki
- ez a kezdetleges hit lehetővé teszi számunkra, hogy legyőzzük vagy ellensúlyozzuk a
csecsemőkori fejlődés során bekövetkező elválasztásokból eredő szorongást
- kialakítja a gondoskodás és a csere alapvető rituáléit, és kölcsönösséget
- nem határozza meg későbbi hitünk irányát, de megalapozza amelyre a későbbi hit
épül, vagy amelyet a későbbi hitben újra kell építeni

1. szakasz (intuitív-projektív hit – kisgyermekkor)

- itt a történetek gesztusok és szimbólumok által serkentett, és a logikus gondolkodás
által még nem ellenőrzött képzelet az érzékeléssel és az érzésekkel kombinálódik,
hogy hosszan tartó hitképeket hozzon létre.
- Ezek a képek egyszerre képviselik az embert körülvevő védelmező és fenyegető
erőket.
- megfelel a tabuk és a szentek tudatosításának, valamint az autonómia és az akarat, a
szégyen és a konstrukció egyensúlyáért folytatott küzdelemnek a gyermek formálódó
énjében.
- Istenre vonatkozó reprezentációk ebben az időszakban öltenek tudatos formát, és jó
vagy rossz irányban a gyermekeknek a szüleikről vagy más felnőttekről szerzett
tapasztalataiból merítenek, akikhez érzelmileg kötődnek
- Példa: 4 éves kisfiú kérdezi az apját, miért nem tud segíteni azon a halott madáron,
akit láttak az óvoda mellett. Apa válasza: halott madárnak már csak „Jóisten” tud
segíteni, apa magyarázza milyen nagy és erős a Jóisten. Később a gyermek: „Isten
 akkora mint egy toronyház?” Gyermeki reprezentáció: „Apa nem tud a halottnak
segíteni. Ha Isten képes segíteni, akkor apánál nagyobbnak kell lennie.”

2. szakasz (mitikus-szószerinti hit)

- konkrét operatív gondolkodás, ok-okozati viszonyok, világ rendezése tér, idő, szám
kategóriájával
- rendezni tudjuk a valót a látszattól, a valóságot a fantáziától
- képesek vagyunk beleélni magunkat mások nézőpontjába

3. szakasz (szintetikus-konvencionális hit)

- hit ezen foka még nem személyesen elsajátított sokkal inkább másoktól átvett,
másoktól függő
- ebből magyarázható szintetikus jellege: egyes tartalmakat és meggyőződéseket semmi
sem tartja össze belülről
- nincsenek olyan vizsgálatnak alávetve, hogy illenek-e egymáshoz, hogy kiadnak-e egy
harmonikus egészet erről nem születik kritikus, saját ítélet

David Elkind (1997)

- elméletének alapja Piaget kognitív fejlődési modellje

- tárgyállandóság (szenzoros szakasz): Istenbe vetett hit a csecsemőnek a
tárgyállandóság iránti igényéből ered. Az a felfedezés, hogy a tárgyak érzékszervi
hiányuk ellenére is megmaradnak, felkészíti a kisgyermeket arra a gondolatra, hogy
Isten jelen lehet, még ha nem is észlelhető
- műveletek előtti szakasz (beszéd kezdete, tárgyak, szavak szimbolizálhatnak egy másik
tárgyat) A nyelv és a szimbolikus reprezentáció lehetővé teszi a gyermek számára,
hogy megpróbálja meghatározni, hogyan ábrázolható Isten a mítoszokban, ikonokban,
a Szentírás szavaiban stb.
- konkrét műveleti szakasz (absztrakt műveletek, szabályok felfogására képesek, de
azokat csak konkrét tárgyakra képesek alkalmazni): A logikus gondolkodás fejlődése
a késő gyermekkorban jelzi azt az időszakot, amikor a gyermek azon dolgozik, hogy
megértse az önmaga és Isten közötti kapcsolatot, és ezen a megértésen alapuló
személyes ima és istentisztelet révén kezd el viszonyulni Istenhez.
 - formális műveletek szakasza: megkezdődik az elvont gondolkodás és fogalomalkotás
képessége, az élet értelmével és Isten természetével kapcsolatos kérdések merülnek
fel, a serdülő alapvető teológiai rendszert alakít ki.

Scott Peck, amerikai pszichiáter (1993)

1. szakasz (1-5 éves korig) Kaotikus, Antiszociális

- dacolnak és nem engedelmeskednek
- spiritualitásnak a hiánya egoizmus, hiányzik belőlük az empátia mások iránt
- nem hajlandóak elfogadni a sajátjuknál nagyobb akaratot
- bűnözők gyakran megragadnak ezen a szinten

2. szakasz (5-12 éves korig) Formális-intézményi

- formális: a vallásnak a formáihoz kötődnek
- intézményi: irányításuk egy intézménytől, vallási közösségtől függ
- Isten ebben a szakaszban egy külső lény, odafent, odakint van sokszor büntető
hatalommal
- „vak hit”: együtt jár az alázat és az engedelmességre és szolgálatra való hajlandóság
- Amint a gyerekek megtanulnak engedelmeskedni szüleiknek és más
tekintélyszemélyeknek (gyakran félelemből vagy szégyenből), elérik a II. stádiumot.
- A konvencionálisan erkölcsös, törvénytisztelő polgárok többsége soha nem lép ki a II.
fázisból.

Gyermekkor spiritualitás jellemzők:

- veleszületett élőpotenciál: gyermekek születésükkor készen állnak a hit kialakítására,

feltételezve, hogy a környezetük minimálisan támogatja azt (Fowler, 1996)
- kapcsolódás érzése: kötődésnek egyfajta mélyebb szintje, amely túlmutat a barátokhoz
vagy a közösséghez való tartozás érzéséhez másokhoz való kapcsolódás érzése (más
emberekkel, élőlényekkel, dolgokkal) megfoghatatlan, túlmutat látható vagy
tapintható dolgokon ez lényegében spiritualitás (Adams és mtsai, 2008)
- itt és most érzése: gyermekek tudatában vannak a pillanat közvetlenségének, amely a
mindennapokban is megmutatkozik (Hart, 2003)
- képesség a mélyebb pillanatokra való reflektálásra spirituális élmények mint egy
jelentőségteljes álom vagy elhunyt szeretteikkel való találkozás (Hart, 2003) Az ilyen
 típusú élmények befolyásolhatják az ember életét és hitét, és hatásuk akár a jövőbe is
belenyúlhat
- emberi teljesítmény megbecsülése: kreativitás, intellektuális és fizikai teljesítmény,
erkölcsi érzékenység (Grajczonek, 2010)

Gyermekek spiritualitás érzékenysége:

- Hay és Nye (1998, 2006) kutatás, hogy a gyermekek hogyan érzékelik a

spiritualitásukat
- Kutatók 38 gyermeket kérdeztek, akik 6 és 11 éves kor között voltak. Gyerekek
különböző vallási háttérrel rendelkeztek, akik mindnyájan államilag finanszírozott,
világi iskolákba jártak
- A kutatók minden egyes gyermekkel egyenként legfeljebb három találkozót tartottak,
beszélgetéseiket magnóra vették, és fényképeket használtak a spirituális beszélgetések
indukálására.
- spirituális érzékenység 3 fő kategóriáját különböztették meg, amelyek 3 különböző
területekre utal, amelyeken a gyermekek spirituális interakciókat folytatnak:
- tudatosság érzékelés: spirituális dolgokra való odafigyelésből és éberségből áll,
valamint abból, hogy valaki tudatában van saját tudatosságának ezekkel a dolgokkal
kapcsolatban
- misztérium-érzékelése: utat kínál a gyermekeknek az ismeretlen nehéz területére és az
élettapasztalatok olyan aspektusainak tudatosításából áll, amelyek elvileg
elérhetetlenek. Képzeletüket használva a gyerekek képesek ráhangolódni az élet
rejtélyeire és elkezdik értelmezni azt
- értékérzékelés: érzelmek megtapasztalására és érzések felismerésére utal

Gyermekek spiritualitása kutatások:

Moore, Talwar, Bosacki (2012): 6-11 éves kanadai gyerekek, nyílt végű kérdéseket tettek fel
a gyerekeknek spirituális gondolataikról, tapasztalataikról, hitükről.

- eredmények azt mutatták, hogy különböző hitbeli irányultságok ellenére a gyermekek

válaszai hasonló fogalmakat tükröztek Istenről mint hallgatóról és segítőről, és az
Istennel való beszélgetések vigaszt nyújtanak és boldogságérzetet váltanak ki.
 - Szintén érdekes volt az a megállapítás, hogy függetlenül attól, hogy a szülők
egyáltalán nem mondták vallásosnak gyermekeiket, nagyon kevés gyermek említette
az isteni létezéssel kapcsolatos hitetlenségét vagy szkeptizimusát.
- minden gyermek beszélt a spiritualitásról és annak az ő vagy mások életében betöltött
szerepéről; még azok a gyermekek is, akik nem hittek egy felsőbb hatalomban

- több kutatásban a spiritualitásnak a megküzdési (coping) aspektusát kutatják:

Casado (2000) :

- rajzot és félig strukturált interjút használt annak feltárására, hogy egy állami iskola
tanulói, hogyan bírkóznak meg a rájuk nehezedő stresszorral (szülők közötti
nézeteltérés, betegség, szegénység, otthoni v. közösségi erőszak)
- A 20 veszélyeztetett harmadik és negyedik osztályos gyermekkel készített interjúi
során azt találta, hogy a spiritualitás egyike volt azoknak a megküzdési stratégiáknak,
amelyeket a gyermekek spontán módon említettek az interjú során.

McCormick (2002):

- afroamerikai közösségben végzett kutatást serdülőkön és szüleiken

- a serdülők és szüleik egymástól függetlenül hivatkoztak a lelki életükre, mint ami
alapvető fontosságú a tanulmányi és életsikerük szempontjából.
- a diákok Istent „aktív erőként” tekintették az életükben, aki elvárja tőlük, hogy
cselekedjenek és felelősséget vállaljanak az életükben

Jóllét fogalma:

- összetett fogalom, amely pszichológiai, fizikai és szociális dimenziókat foglal magába

- objektív jóllét: egyénre és a környezetre vonatkozó materiális/szociális indikátorokkal
írhatók le: például a háztartás jövedelme, oktatási erőforrások, egészségi állapot
- szubjektív jóllét: az élettel, az énnel és a környezettel kapcsolatos érzelmeket,
percepciókat és elégedettséget jelölik (Casas, 2011)
- hedonikus jóllét: jóllétet a boldogsággal, örömmel azonosítja
- eudaimonikus: jóllétet a boldogságnál többnek tartó, a kiteljesedéssel és növekedéssel
azonosítható (Deci & Ryan, 2008)
Gyermekjóllét:

- általános közérzete, elégedettsége az otthon és az iskolában átélt szubjektív

élményeken keresztül hatást gyakorol a gyermek testi - lelki egészségére, fejlődésére,
viselkedésére
- pozitív kapcsolatba hozható a tanulással, iskolai teljesítménnyel
- kutatások többnyire a jóllét szubjektív aspektusait helyezi középpontba
- leggyakoribban iskoláskorú gyermekeket (HBSC) kérdőivel mérik (életmódját,
egészségmagatartását, ezen belül az élettel való elégedettségét, mint a mentális jóllét
egy összetevőjét vizsgálja)
- HBSC, 2018: átlagos érték 7,4 pont volt (fiúk esetében 7,6; lányok esetében 7,3) Mo.-
n nemek közötti különbség illetve életkor előrehaladtával csökken az elégedettség
általános jellemző a legtöbb vizsgált országban. Jobb társadalmi helyzetben lévő
családok gyermekei elégedettebbek életükkel

Spirituális jóllét

- egyre gyakrabban használt mutató az ún. spirituális jóllét, amely kifejezi a test, a lélek
és a szellem közötti harmóniát; az egyénnek önmagával, másokkal, a természettel és a
transzcendenciával (Istennel) való kapcsolatát (Gomez & Fisher, 2003)
- az életminôség szociális aspektusát foglalja magába, hiszen túlmutat az egyénen
- különböző területek különböztethetünk meg:
 személyes: eleme az élet értelméhez, az életcélokhoz és értékekhez való
viszonyulás
 közösségi: kifejezi az interperszonális kapcsolatok minôségét, mélységét,
bizalmát
 környezeti: lényege a fizikai és biológiai világhoz való viszonyulás, a
környezettel való egység érzékelése
 transzcendens: kozmikus erôk, a transzcendens valósághoz, Istenhez vagy
valamilyen természetfeletti hatalomhoz való viszonyulás
- vallásosság a mentális egészségre és a pszichés jóllétre gyakorolt jótékony hatásai:
élettel való nagyobb fokú elégedettség
negatív kapcsolat a depresszióval, öngyilkossággal
 boldogság, pozitív érzelmek nagyfokú jelenléte
egyfajta coping folyamat
- spirituális jóllét serdülőknél:
 alacsonyabb szorongással, szociális diszfunkciókkal, jobb mentális
egészséggel jár együtt
 krónikus betegségben szenvedő serdülőknél az emocionális és pszichoszociális
megküzdésben is fontos szerepe van a spirituális jóllétnek

Hipotézisek

H1: Pozitív kapcsolat van a gyermekkori spiritualitás és a jóllét között.

H1A: Magasabb spiritualitási érték nagyobb szubjektív jólléttel jár együtt.

H2: Nincs különbség világi és vallási intézményekben járó gyerekek spiritualitása között.

H3: Nincs nemi különbség a gyermekek spiritualitása között.

Módszer

Minta és adatfelvétel

- adatfelvétel világi és általános iskolákban

- 9-11 éves korosztályig
- önkitöltős kérdőív: tanulók ismertetése az adatgyűjtés céljáról, biztosítás az
adatkezelés bizalmasságáról
- osztályfőnöki vagy délutáni órák keretében kerülne sor a kitöltésre
- kérdőívekben szereplő állítások külön-külön felolvasása kb. 30 perc
- egyenlő nemi arány, életkori megoszlás és vidéki iskolákban való ellátogatás

Eszközök:

Youth Spirituality Scale (Sifers, 2012)

- 20 itemes, önkitöltős kérdőív

- 5 likert skála
 - tételek Fowler spiritualitás definicióján alapulnak: magába foglalja a spiritualitás
hitek, gyakorlatok, viselkedési irányelvek és az egzisztenciális jólét érzését
- tételeket olyan attitűdök és viselkedésmódok alapján állították fel, amely ugyancsak
összhangban van Fowler definiciójával
- nincs több tétel aggódtak a résztvevők kifárasztása miatt
- Cronbach alfa: .893

Children’s World Subjective Well-Being Scale (CW-SWBS):

- indexet, amelynek kialakításához az ISCWeB kutatói a Huebner (1991) által

kidolgozott Student Life Satisfaction Scale koncepcióját vették alapul. A tanulóknak
egy 0–10 fokú skálán kellett jelölni, hogy mennyire értenek egyet az adott állításokkal.