Goldenberg: Áttekintés a családról

Második kötet

- r-elmélet: megvizsgálják, mi van a r-en belül és kívül – a sokféle ingert és a cselekvési

lehetőségeket -, miközben vigyáznak, nehogy figyelmen kívül hagyják, ami az egyes
cstagokban zajlik

- a nemi és kulturális megfontolások, valamint a cs és a tágabb közösség érintkezése

napjainkban kiemelt szerepet kap a cstp-k gondolkodásában és a klinikai megközelítésben

- ma a fejlődés iránya az eklekticizmus és az integráció

- a modern cstp-k, még ha vmely irányzathoz tartozónak is mondják magukat, r-szerint

kevéssé ragaszkodnak mereven annak elméleti elképzeléseihez. A legjobb eredmény elérése
érdekében saját tp-s eszközeik közé (olykor nem is tudatosan) beépítik a „rivális” irányzatok
jónak ítélt eredményeit is. Azzal, h többféle elképzelés vált elfogadottá, többféle
intervencióból választhatjuk ki a leghatékonyabbat egy adott helyzetben vagy egy bizonyos
cs-i probléma esetén

- megvizsgáljuk a cstp-s elmélet és gyakorlat klasszikus megközelítéseit e könyvben. Majd a

harmadikban azokat az újabb teóriákat és technikákat nézzük meg, melyek megkérdőjelezik
e hagyományos modelleket

- posztmodern gondolkozás: az emberek inkább kitalálják, mint felfedezik a valóságot.

- a cstp pszichoedukációs megközelítése további váltást jelent a gondolkodásunkban a cstagok

nehézségeinek, tüneteinek vagy javulásának okairól. A cs-ot nem a bajok forrásának
tekintik, hanem próbálja a lehető legjobb működést biztosítani, pl olyan cs-okban, ahol az
egyik személy skizofréniától szenved.

7. Pszichodinamikus modellek

- a jó elmélet kritériumai:
 átfogó: törekedjen a csműködés megértésére, kerülve a túlegyszerűsítő
megállapításokat. Legyen általánosítható vmennyi cs-ra és helyzetre

1
  tömör: a lehető legegyszerűbben magyarázza a tanulmányozott jelenséget
 igazolható: kutatások alapján legyen megerősíthető
 pontos: definíciói legyenek markánsak, egymással és az adatokkal jó
összefüggésben
 tapasztalatilag érvényes: csak a r-es, tapasztalati tesztelése igazolja az
elméletet
 inspiráló: késztessen válaszokra és további vizsgálódásra, megerősítve a
teóriát, esetleg kimutatva gyenge pontjait

Történeti megfontolások

- pszichoanalízis: a neurotikus zavarokat a belső motivációk és a külső tapasztalatok

ütközéséből keletkező gykori konfliktusok vizsgálatával és rekonstruálásával kezeli.
II. vh után Amerikában pszichiátriai szemlélet
- pszichoanalitikus kiképzéssel indult útjára Ackerman, Bowen, Lidz, Jackson,
Minuchin, BNI

Freud hatása a cstp-ra

- Freud felfedezte a 20. sz. elején, h a cs-i kapcsolatok mekkora hatást gyakorolnak a cs-
i kapcsolatok a személyiség karakterképzésére, különösen a tüneti viselkedés
alakulására
- felismerte, h a cs biztosítja azt a korai környezetet, amelyben a neurotikus félelmek és
szorongások kialakulnak. DE nem ment tovább annak megfigyelésében, h az aktuális
cs-i kapcsolatok miként járulnak hozzá a maladaptív v problémás viselkedés
fenntartásához.
- Így tp-s törekvései a származási cs-ra koncentrálódtak, nem pedig az aktuális cs
működésére

További úttörők: Adler és Sullivan

Adler

- a nevelési tanácsadói mozgalomból nőtte ki magát az 1900-as évek elején

2
- szerinte az egyén tudatos személyes és társadalmi céljai, illetve az ezekből következő
viselkedés megérthető, ha értelmezni tudjuk azt a környezetet (többnyire cs),
amelyben az adott viselkedés eredetileg kialakult és megnyilvánult
- tudta, h a felnőtt magatartás milyenségét meghatározza a származási cs-ban szerzett
tapasztalatok
- ma munkássága ma megnyilvánul a pszichoedukációs törekvésekben, mint a házasság-
gazdagító programok, illetve a felnőttek és gyerekek közötti egyetértést és
együttműködést segítő szülői edukációs programok

Sullivan

- az egyén fejlődésében a személyközi kapcsolatokat tartotta a legfontosabbnak, cs-on

belül és kívül
- az emberi személyiség társas kölcsönhatásokban alakul ki, így az emberek
megértéséhez a visszatérő interperszonális helyzeteket kell tanulmányozni

Ackerman

- a cs dinamikus pszichológiai egységét kell megfigyelni, ha érzelmi zavarral küzd egy

cstag
- foglalkoztatta a biológiai motivációk által vezérelt, belső konfliktusokkal küzdő
személy és a társas környezet kölcsönhatása

A pszichodinamikus szemléletmód

- a pszichodinamikus irányzatban működő cstp a megértés és a beavatkozás két szintjére

irányul:
 az egyes cstagok motivációira, fantáziáira, tudattalan konfliktusaira és elfojtott
emlékeire;
 valamint a cs-i kölcsönhatások és dinamika összetettebb világára
- a pszichodinamikus elméletek 3 aspektusát vizsgáljuk meg:
 klasszikus pszichoanalitikus ösztöntan
 tárgykapcsolat-elmélet, mely a kielégítő emberi kapcsolatok iránti igényt
hangsúlyozza

3
  Kohut szelf-pszichológiája, mely a nárcizmus köré szerveződve beszél a
személyiségfejlődésről

Klasszikus pszichodinamikus elmélet

- egymással szembenálló belső erők (vagy ösztönkésztetések) kölcsönhatása alapján

érthető meg a személyiség motivációi, konfliktusai és tünetei

Tárgykapcsolat-elmélet

- a kapcsolatra összpontosít
- megtartó, biztonságos, támogató környezetet teremt a cstagok iránti gondoskodás
során, miközben figyelemmel kíséri az áttételi(???) folyamatokat
- figyeli az egyénen belüli és az egyének közötti, egymásra ható dinamikát
- az élet korai szakaszából származó torzult kapcsolatokból fakadó élményekkel
foglalkozik, a gyermek belső világát és későbbi felnőtt viszonyulásait meghatározó
anya-gy kapcsolatot tanulmányozza

Szelf-pszichológia (Kohut)

- a nárcisztikus és más személyiségzavarok abból erednek, h az egyénnek kora

kisgyermekkorban nem sikerült stabil én-érzéseket kialakítani, az alkalmatlan vagy
elérhetetlen szülői hozzáállás miatt.
- Így a nárcisztikus mindig önmagát állítja a középpontba, igényelve a figyelmet és a
csodálatot.
- A nárcisztikus személy képtelen saját belső erőforrásaira támaszkodni, ezért erősen
ragaszkodik a külső tárgyakhoz.
- akik a felnövekedés során ne,m kaptak elég csodálatot és elfogadást, túlzott
nárcisztikus vágyakozással keresik az ilyen elfogadást, miközben másokhoz szelf-
tárgyként viszonyulnak. Számára a szelf-tárgy egy tőle nem független személy, aki
kiszolgálja a szelf igényeit. A házasságban az idealizált partnert keresi, akit elszántan
irányítani akar, és dühíti, ha ez nem sikerül. Állandóan az összeolvadásra törekszik a
feltétel nélkül elérhető, őt tükröző szelf-tárggy(akk)al. Belőle a kritika vagy az
elutasítás, de még a közöny is, szélsőséges dühöt, szégyent és megalázottságot vált ki.
Kapcsolatait folyton tönkreteszi a narcisztikus önimádat és a jogosultság el nem múló
érzése.

4
Pszichoanalízis és csdinamika (Ackerman)

- együtt fogadta a cs-ot a 30-40/-ben, hogy láthassa, maga a cs milyen szociális és

érzelmi egységet képez, és ez milyen hatással van a gy-re
- 1960. N.Y. cstp-s intézet alapítása
- a csműködés megértéséhez meg kell érteni:
 az egyes tagok egyedi személyiségét
 a cs-i szerepek dinamikáját
 a cs érték-kötelezettségeit
 a cs, mint társadalmi egység működésmódját.
- a tünet a belső konfliktusokkal és az általuk kiváltott szorongásokkal szembeni
elhárítás. A tünet a cs-i egyensúlyt akarja biztosítani
- a komplementaritás hibája a cstagok egymáshoz kapcsolódó szerepeiben jelentkezik.
A változás és fejlődés elakad, a szerepek merevvé válnak, vagy túl változékonnyá, ami
szintén zavart okoz.
- egy cs stabil működéséhez a szerepek rugalmassága és átalakíthatósága szükséges,
mely által a gyerekek autonómiát tudnak kialakítani.
- bmely szinten jelentkezik konfliktus, arra az egész cs rezonál. Ha szerepek nem tudják
kiegészíteni egymást, az személyközi, majd intrapszichés konfliktusokhoz vezethet
egy v több cstagban
- ha a cs-i konfliktus állandósul, lehetőség nyílik arra, h a cs egymással szembenálló
csoportokká váljon. Sokszor vki bűnbakká válik. Ekkor a szerepek átrendeződnek:
üldöző, áldozat, megmentő, áruló, gyógyító, stb.
- Ackerman sz a cstp feladata a cs figyelmét a bűnbak viselkedéséről a házastársi
kapcsolat alapvető zavarára.
- a cstp fő feladata, h katalizátor legyen a cs életében. Felpezsdítse az interakciókat,
segítsen az érzelmek őszinte megvallásában, támogassa a tagok jobb önmegértését.
Katalizátorként szembesít, aktivál, kihív, támogat, értelmez, integrál.
- pszichodinamikus szemléletű maradt végig. Nem hagyott hátra sem gondosan
kimunkált elméletet a cs-i kapcsolatokra, sem részletes klinikai kimutatást

5
Tárgykapcsolat-elmélet (Bowlby)

- a tke fókuszában az egyéni ösztönkésztetések (motivációk), az én-érzés kialakulása

(vágyak, félelmek, belső konfliktusok) mellett a kapcsolat tudattalan rétegei állnak
- a csecsemőnek az anyai kapcsolatban megélt tapasztalatát tekinti a
személyiségfejlődés legfontosabb meghatározójának
- a szelf, a csecsemő identitását a kötődési igénye határozza meg
- Bowlby sz az emberi pszichében a kötődés és a veszteség döntő jelentőségűek.
Ahogyan az emberek ezeket megoldják, döntő a személyiségfejlődésükben és az
esetleges patológiában
- tárgy: olyan belső, nagyban tudattalan, egyéni, gykori élményekből táplálkozó
képzetek, melyek befolyásolják a személy aktuális, másokhoz fűződő kapcsolatát
- a legfontosabb emberi késztetés a külső tárgyakhoz való viszonyulás, ami mindenképp
embert jelent. Az anya egyenlő ezzel a tárggyal az első évben, aki hol gondoskodó, hol
ellentmondó (frusztráló) módon viselkedik, legalábbis a gy így éli meg = hasítás =
rossz anya és jó anya. 2éves korára tudja integrálni ezt a kettőt. Ha normálisan
végbemegy, az alapot képez a későbbi kapcsolatok kialakítására. Ha nem, akkor
felnőttkorban labilis érzésekhez vezet, ui ugyanazt a személyt különböző alkalmakkor
vagy jónak, vagy rossznak fogja látni.
- projektív identifikáció: saját nem kívánt részeinket kivetítjük a házastársunkra, akit
ezzel veszünk rá arra, hogy a projekciónak megfelelően viselkedjen.
- megoldás: az aktuális kapcsolati nehézségek feloldásához rendbe kell hozni a
csecsemőkortól beépült hiányos, tudattalan tárgykapcsolatokat.
- a házasságba mindkét cs pszichológiai örökségét bevisszük. Az, hogy mennyire tudjuk
jól működtetni házasságunkat, a tke értelmében azon múlik, milyen a kapcsolata
házastársunknak saját szüleivel. Azaz menyire tudják az egyének függetleníteni
magukat a múltbeli negatív kötelékektől.
- tke sz a házastársi problémákért a korábbi generációkból hozott patogén minták a
felelősek (melyeket ráadásul tovább is adunk utódjainknak). Egészséges felnőtt
kapcsolatok kialakításához arra van szükség, hogy felismerjük és módosítsuk ezeket a
megterhelő kötelékeket.

Tárgykapcsolati tp

6
- a cs diszfunkcionális működése a tágabb cs-i r-ben gyökerezik. A pároknak fel kell
dolgozniuk a származási cs-ból hozott feldolgozatlan problémáikat. Ui ezek újra
megjelenhetnek az aktuális helyzetekben a házastárssal és a gyermekekkel.
- minél több fájdalmat okoztak a korai élmények, az egyén annál több energiát fektet a
belső tárgyakba, és annál inkább hajlik arra, hogy meghitt kapcsolataiban a másikból
hívja elő a megfelelő szerepviselkedést.
- a diszharmonikus házasságok egyik legfőbb oka a projektív identifikáció: a partnerek
a saját maguk megtagadott aspektusait rávetítik párjukra, majd e jellemzőket
megpróbálják legyőzni a másikban. Ha a gy is ilyen szerepbe kerül, és
tünethordozóként jelenik meg, Framo kivette a tp-ból, és csak a házaspárral folytatta
tovább az üléseket. Először pártp, majd csoporttp (saját mintáikat egy másik párban
látni viszont ígéretes jövővel biztat, és csökkenti az ellenállást a kezeléssel szemben),
utána származási cs-dal generációk közti (tisztázhatóvá váltak a múltbeli félreértések,
a krónikus elégedetlenség forrásai) konferencia. Egymás szándékainak pontosabb
értése vagy a múlt felnőtti újraértelmezése begyógyíthatja a régi sebeket. A generációk
találkozása teret nyit a megbocsátásnak, a kompromisszumnak, az elfogadásnak, a
feldolgozásnak. Legjobb esetben segíti a cs-ot új technikák megtanulásában, h jobb cs-
i kapcsolatok jöjjenek létre a jövőben.

Tárgykapcsolati cstp (Scharff és Scharff)

- áttételi-viszontáttéli érzések????
- a megértés és a változás alapfeltétele, hogy a cs-ok tudatosan felismerjék, hogyan
internalizáltak tárgyakat a múltban, és ezek hogyan tolakodnak be továbbra aktuális
kapcsolataikba
- a megtartó közegben minden cstrag a tp-ra vetítheti saját megoldatlan múltbeli
problémáit
- áttétel: cstagok közt, illetve az egyes tagok és a tp közt
- a tp viszontáttételt él meg tudattalanul felidézve saját múltbeli belső küzdelmeit

7
8. Transzgenerációs modellek

- képviselői azt vallják, hogy az aktuális cs-i mintázatok a származási cs megoldatlan

problémáiba ágyazódnak. Nem a korábbi generációk okozzák, hanem elrendezetlenségük
miatt, generációkon átívelő mintázatok át továbbra is fennállnak, ismétlődnek. Ahogyan a
felnövekvő cstagok kialakítják kötődéseiket, megélik az intimitást, kezelik a hatalmi
viszonyokat, megoldják a konfliktusaikat, stb, az kisebb-nagyobb mértékben a korábbi cs-
i mintákat tükrözi. A származási cs megoldatlan kérdései felbukkanhatnak a később
generációk tünetviselkedésében

8a. Bowen cs-r-elmélete

- az ő elmélete a cstp állványzata, melyre a további főáramlatok épülnek

- eszerint a cs egy érzelmi egység, egymást átszövő kapcsolatok hálózata, melynek
megértése a többgenerációs vagy történeti keretbe ágyazva a legkézenfekvőbb
- a tp egy fegyelmezett, higgadt, elkötelezett szakember kell legyen, akit a pár érzelmi
reakcióival sem lehet háromszöghelyzetbe kényszeríteni. Célja volt segíteni a párokat
meghallani egymást (a konfliktushelyzetben megszokott szenvedélyesség és hibáztatás
nélkül), és a tartalom helyett a köztük lejátszódó folyamatra irányítva a tekintetet. Így
téve világosság, mit kell mindkét félnek tennie a kapcsolat építése érdekében
- Bowen sz minden ember legalapvetőbb problémája két létfontosságú erő – a cs-i
összetartozás és az egyéni függetlenség – egyensúlya. Akiben ez meg van, az képes a
meghitt kapcsolatra szeretteivel, ám el is tudja magát különíteni a cs-ban
(környezetben) zajló eseményektől
- felfedezte, hogy az anya-gyermek interakciók intenzitása rendkívül erőteljes. Ám az
apa és a testvérek is kulcsszerepet játszanak a probléma fenntartásában, mert a cstagok
között újabb és újabb hármas szövetségek jönnek létre.

8 összekapcsolódó elméleti fogalom

- a cs működését formáló 8 erő:

 elkülönülés
 trianguláció
 a nukleáris cs érzelmi viszonyrendszere
 cs-i projekciós folyamat
8
  érzelmi kilépés
 többgenerációs átviteli folyamat
 születési sorrend
 társadalmi regresszió
- melyek alapja az élet minden területén mindenkiben kisebb nagyobb mértékben
jelenlevő krónikus szorongás. Tovább örökítjük, így minden cs-ban küzdelem folyik, h
tagjai megtalálják az egyensúlyt az összetartozás és az elkülönülés között
- a szorongás stimulálja az arra hajlamos személyt, ami felülírja a kognitív
gondolkodását és automatikus vagy kontrollálatlan reakciókat idéz elő benne
- ha vmi felborítja az egyensúlyt, az összetartozás erősebb lesz, és csökken a személyes
autonómia. Ez személyes szorongást hoz létre, ami a tünetek alapját képezi. Megoldás:
megtanulni elkülönülni, saját célokat követni, mások értékrendje helyett.

Elkülönülés

- a cs-ban működő két erő az összetartozás és az elkülönülés.

- szorongás esetén el kell dönteni, h az érzelmekre vagy a gondolkodásra hallgatunk-e
- az elkülönült személy képes egyensúlyt tartani az érzelmei és a gondolkodása között
(azaz követni személyes meggyőződését és kifejezni belső érzéseit), illetve objektív és
rugalmas tud maradni (azaz függetlenedik a cs érzelmi nyomásától).
- az elkülönülés célja az érzelem és a gondolati megfontolás különválasztása
- akiknél erős a fúziója az érzelemnek és a rációnak, azok kismértékű szorongás is
kibillenti. Nehezen különítik el a gondolatokat az érzésektől, magukat másoktól, így
könnyen beleolvadnak a cs érzelmi állapotába
- a nagyon összeolvadt emberek, akik kevés helyzetben tudnak határozottak lenni,
rendszerint „beleragadnak” abba a helyzetbe, amelyet származási cs-jukban elfoglaltak
- családi ego-massza: a cs érzelmi értelemben összetapad, a szoros érzelmi egység
minden szinten érvényesül.
- egy személy elkülönültségi szintje azt jelenti, mennyire független cs-jától vagy más
fontos személyektől. A magasabb szint lehetővé teszi, hogy a fúziótól való félelem
nélkül alakítson ki újabb kapcsolatokat

Háromszögek

9
- minél nagyobb a fúzió egy pár tagjai között, annál nehezebb elérni a kettejük köz levő
kielégítő, stabil egyensúlyt. Feloldásként bevonnak sokszor egy harmadik cstagot, így
lesz háromszög.
- alacsony szintű szorongás és nyugodt körülmények mellett ketten jól el vannak. De ha
vmi fenyegeti a stabilitást, vmelyik fél szorongani kezd, bevon/nak egy harmadik
személyt, ami feloldja a stresszt és rugalmasabbá teszi ő(ke)t. Ha így sem lesz békéssé
a páros, akkor újabb kívülállót vonnak be, és így tovább
- minél nagyobb az összeolvadás a cs-on belül, annál erősebbek a triangulációra való
törekvések
- minél elkülönültebb egy cstag, annál jobban kezeli a feszültséget, nem esik a
trianguláció áldozatául
- a trianguláció nem mindig csökkenti a feszültséget, a kimenetele lehet:
 bizonytalanná teszi a párost (pl gy születése)
 megingathatja a párost a harmadik személy távozása (gy elköltözik otthonról,
így már nem elérhető lelki segítség)
 stabilizálja a házasságot a harmadik személy belépése (konfliktusos házasság a
gy születésével harmonikussá válik)
 stabilizálja a harmadik személy kilépése (anyós, aki mindig vki oldalára állt)
- testvérek közti feszültség, amibe belép egy szülő, is trianguláció

A nukleáris cs érzelmi viszonyrendszere

- Bowen sz az emberek a saját függetlenségi szintjüknek megfelelő párt választanak. A

kevéssé differenciálatlan személy olyan társat választ, aki maga is összeolvadó cs-ból
származik
- ők maguk is ilyen cs-ot hoznak létre
- minél összeolvadtabb a nukleáris cs, annál nagyobb a szorongás és a labilitás esélye,
és a cs annál inkább próbál enyhülést találni a veszekedésben, az eltávolodásban, az
egyik fél gyengébb működésének kihasználásban, vagy a gy-kel kapcsolatos közös
aggodalomban
- 3féle kimenetele lehet az erős cs-i összefonódásnak:
 az egyik házastárs fizikai v érzelmi működési zavara (a minden cstag
differenciálatlan működéséből adódó szorongást a tünethordozó szülő
aránytalan mértékben veszi magára)

10
  nyílt, krónikus, megoldatlan házassági konfliktus (váltakozik az érzelmi
távolságtartás és a túlzott érzelmi közelség, a konfliktus szintjének
megfelelően, a szorongás férjre és feleségre is kihat)
 gy pszichés zavara (a szülők ráfigyelnek, a problémát jegelik = a gy zavart
működése csillapítja a problémát)
- mivel párválasztásban és a kapcsolatainkban megismételjük és továbbadjuk a
származási cs-ból hozott mintázatokat, így az aktuális cs-i probléma megoldása, ha
változás megy végbe az egyén eredeti cs-jával folytatott interakcióiban. Ahogyan a
személy változik, a vele érzelmi kapcsolatban állók is változnak. Az elkülönülés akkor
folytatódhat, ha minden érintett személy kevésbé reagál a cs-ot elárasztó érzelmi
hullámzásokra

A cs-i projekciós folyamat

- a szülők nem minden gyermekükhöz viszonyulnak ugyanúgy. A szülők éretlenségének

kitett gy várhatóan jobban ki lesz téve az összetartozás, és nehezebb lesz leválnia.
Jobban reagál a feszültségekre, a szorongásokra
- a figyelem középpontjába került, az összeolvadásra jobban hajló gy a legérzékenyebb
a cs-i problémák és a labilitás jelzéseire. Az éretlenségükben összefonódott szülők a
legéretlenebb gy-et helyezik figyelmük középpontjába, a születési sorrendtől
függetlenül. = cs-i projekciós folyamat
- a cs-i projekciós folyamat intenzitása függ a szülők éretlenségétől vagy
összefonódottságától és a cs-i szorongás vagy feszültség szintjétől
- a triangulált helyzetben levő gy az anya szorongására feszültté válik, amire az anya
túlvédővé válik. Így infantilizálja az anya a gyermeket.
- az apa, akit megijeszt felesége szorongása, hogy ne kelljen őt megnyugtatnia,
támogatja az anyát a nevelési módszereiben. = a szülők, mint két szövetséges, a
„problémás” gy körül stabilizálják viszonyukat, így várhatóan a gy kevéssé lesz önálló
személyiség

Érzelmi kilépés

- a projekciós folyamatban kevéssé érintett gy inkább képes ellenállni, ill szétválasztja

az érzelmeket és a megfontolást
- az érintett, felnőtt korban, megoldást keres, pl a földrajzi távolságtartással, a cs-tól
való elszigetelődéssel (formális, röpke találkozások, felszínes témák), pszichés

11
 korlátokkal (nem beszélnek a szülőkkel), vagy azzal áltatják magukat, h
megszabadultak a cs-i köteléktől, pedig csak szünetel épp. Az ilyen feltételezett
szabadság az érzelmi kilépés
- nem valódi felszabadulás, hanem szélsőséges érzelmi eltávolodás, melynek célja az
érzelmi kötelékek megszakítása
- megoldás: a felnövekvő személynek fel kell oldania a származási cs-hoz való
kötődését

Többgenerációs átviteli folyamat

- Bowen a többgenerációs átviteli folyamat: a súlyos működési zavar (skizofrénia,

krónikus alkoholizmus, egyéb pszichés problémák) a több generáción át továbbadott
krónikus szorongás eredménye
- hozzájárul a hasonló elkülönültségi szintű partner választása és a családi projekciós
folyamat, mely bevonja a szülők érzelmi működésére érzékeny gyermeket. (Akivel
szemben a túlzott szülői figyelemnek kevésbé kitett gy-ek magasabb elkülönültségi
szintre juthatnak, mint szüleik)
- a szülők szorongása a legsérülékenyebb utódra összpontosul
- nagy feszültség, szorongás esetén a súlyos diszfunkció mind korábbi generációnál
jelenik meg
- a folyamat visszafordítható, ha vmely cstag egy önmagánál jóval autonómabb
személlyel köt házasságot. (csak hogy többnyire a saját szintünknek megfelelőt
választjuk…)

Születési sorrend

- Toman sz egy cs gy-einél születési sorrend alapján, meghatározott vonások alakulnak

ki
- minél pontosabban megismétli a házasság a születési sorrendet, várhatóan annál
sikeresebb lesz.
- egy elsőszülöttnek a legjobb, ha másodszülöttel köt házasságot
- nagyobb eséllyel lesz sikeresebb a házasságuk, akinek eltérő nemű testvérük is van
- legidősebb gy legfiatalabbal = neki kell felelősségteljes döntéseket hoznia, ill
házastársa is ezt várja el
- két legkisebb gy: mindkettő túlzottnak érezheti a felelősség és a döntések terhét
- két legidősebb gy: versengés alakulhat ki, mert mindketten megszokták az irányítást

12
Társadalmi regresszió

- a társadalomban is működik az összefonódás elkülönülés irányok

- krónikus stressz és az ebből kifolyó szorongás esetén nagyobb eséllyel lép fel a
társadalmi összetartás, és morzsolódik fel az individuációs erőfeszítések. Ebből
következően nő a rossz közérzet és a szorongás
- az utóbbi évtizedekben csökkent a társadalom differenciáltsági szintje. Azaz a
gondolkodás és az érzelmek nagyobb elkülönülésére lenne szükség, annak érdekében,
h racionálisabb társadalmi döntések szülessenek, ne érzelemvezérelt cselekvés vagy
rövid távú, „tűzoltás” jellegű megoldások

A cs-r elméleten alapuló tp

- a Bowen-féle tp szakaszokban zajlik

- a tp semleges és objektív állásponton maradjon, pártatlanul a cs irányában
- a cs múlt és jelenbeli érzelmi viszonyait interjúk és tesztek segítségével méri fel
- tp-s cél: a kapcsolatr megváltozatása, illetve ennek részeként segítséget nyújtani a
cstagok szorongásuk kezelésében, a háromszög-helyzetek feloldásában, valamint
abban, hogy minden cstag növelhesse alapvető elkülönültségét

A felmérő interjú

- már az első telefonhívás a felmérés része

- nem vonódhat be a tp a hívó fél erőszakos v színpadias előadásmódjába
- a tp-n nem lehet érzelmileg involválódni, nem állhat egyik oldalra sem, kerülni kell a
túlzott együttérzést vagy haragot
- ha a tp involválódik, beolvad a cs érzelmi viszonyr-ébe vagy a trianguláció részévé
válik, esetleg elkezd szorongani, jobban megosztja a cs-ot és nem tudja segíteni a
tagok további fejlődését
- a tp legyen objektív az érzelmi reakciók helyett
- minél többet dolgozott a tp azon, h saját cs-jától elkülönüljön, annál inkább képes az
érzelmi távolságtartásra, elfogulatlanságra és objektivitásra
- az első interjún bmilyen formáción megjelenhet a cs, (akár egy emberrel is dolgozott,
hiszen az elkülönülés kimunkálása volt a célja)

13
- első interjú: a hozott probléma történetének feltárása, különösen tekintettel a
tünetekre (fizikai, érzelmi, szociális), illetve azoknak a tünethordozó páciensre vagy
kapcsolatra kifejtett hatásaira. Ha egynél több személynél van probléma, minden
cstagot meg kell kérdezni, miben látják a probléma okát, szerintük mi tartja fenn,
miért éppen most kérnek segítséget, mit remélnek ettől az eseménytől.
- a tp megpróbálja felmérni az érzelmi működés mintázatát, illetve az érzelmi folyamat
intenzitását a tünethordozó személy nukleáris cs-jában: Milyen ennek a cs-nak a
kapcsolatr-e? Jelenleg milyen stresszorok hatnak rá? Mennyire elkülönültek a
cstagok? Milyen a cs adaptációs szintje? Mennyire stabil a cs, és hogyan (mennyire
sikeresen) kezeli a szorongást? Milyen három (vagy több) személyből álló
háromszögek vannak jelen? Van-e érzelmi lekapcsolódás?
- az első interjú (több ülés) feladata, hogy fényt derítsen ezekre a kérdésekre, miközben
felméri az egy v több cstag által hordozott problémával összefüggő cs-i diszfunkciókat
- a tp az egyes cstagok tüneti viszonyulásról szóló kérdezései során arra keres jeleket,
mikor szembesült a cs a stresszel, és hogyan, milyen hatékonysággal alkalmazkodott
hozzá. A felmérés innentől már nem csak a tünethordozóra irányul, hanem a nukleáris
cs kapcsolatr-ére is
- a felmérő interjú utolsó szakaszának célja, h a cs-ot az apai és anyai ágon kapcsolódó
tágabb kontextusában lássa. A tp az összefonódás többgenerációs mintázatát, a
nukleáris cs-nak a tágabb cs-dal való kapcsolatát és a házastársak érzelmi kilépését
vizsgálja. Ha férj és feleség közötti kapcsolat párhuzamba állítható vmely félnek a
szüleihez való viszonyával, az fontos utalás a származási cs-tól való elkülönülés
alacsony szintjére. A tp célja feltérképezni a cs érzelmi viszonyr-ét, hiszen minden
nukleáris cs magában foglalja az előző generációk érzelmi folyamatait és mintázatait.

A genogram

- a többgenerációs mintázatok és hatások a nukleáris cs működésének kulcsfontosságú

tényezői és grafikusan jól ábrázolhatóak és leolvashatóak. Erre hozta létre B a
genogramot, ahol a hozott probléma 3-generációs ábrán felvázolható.
- szimbólumai együttesen alkotják a csfát: kikből áll, mi a nevük, mennyi idősek,
helyük a testvérsorban, cs-i állapotuk, válások, örökbefogadások, … Megjelölhetőek
még: vallás, szakmai tapasztalatok, etnikai hovatartozás, földrajzi elhelyezkedés,
szocio-ökonómiai státusz, egészséggel kapcsolatos adatok, fontos életesemények.

14
 Érzelmi mintázatok is megjelölhetőek, ki milyen kapcsolatban áll(t) a házastársak
tágabb cs-jával, egymással való összefonódásuk mértéke
- jobban rátekintve talán itt szembesül először a cs először a generációkon átívelő cs-i
mintákkal

- a genogram lehetőséget nyújt megbeszélni a származási cs összeolvadással,

differenciálódással kapcslatos kérdéseit, a nukleáris cs érzelmi életét, szülőkről való
érzelmi leválást, a születési sorrendet, stb.
- mindezeket az összefüggéseket látva a cs és a tp is megérti a generációkat összekötő
érzelmi folyamatokat
- a cs életének jelentős fordulópontjai cs-i problémák sorozatát indíthatják el, melyek
generációkon át vissza-visszatérhetnek. Így a genogram segítséget nyújt viszonylag
emóciómentesen információt gyűjteni a cs számára

Tp-s célok

- két célja van:

 a szorongás kezelése és a tünetek enyhítése

15
  a cstagok elkülönülésének növelése a jobb alkalmazkodás érdekében
- főképp a két szülővel dolgozik. A gyerek hamar mentesül a tp-n való részvétel alól

A visszalátogatás

- a felnőtt kliens kilépést könnyíti meg a cs-ból, a szüleivel való feszült érzelmi
háromszögből, ha egyedül visszalátogat eredeti cs-jába. Ezeket előkészítjük levél v
telefonhívás formájában is.
- a klienst megkérjük, maradjon megfigyelő pozícióban és kísérje figyelemmel a
számára zavaró érzelmi és magatartási mintákat, és az őt körülvevő feszültség és
szorongás ellenére próbálja fenntartani elkülönültség érzését.
- cél lenne nem belebonyolódni régi mintázatokba, mert ezáltal a kapcsolatai jobban
fognak működni
- a hazalátogatás célja nem a konfrontáció, a régi sérelmek lerendezése v elsimítása,
hanem a nagyobb elkülönülés elérése.
- a legfontosabb lépések a származási cs-dal való kapcsolatok új alapra helyezése, az
érzelmi leválásból adódó tartós szorongás csökkentése, hogy ezáltal feloldhatóak
legyenek a régi háromszögek, és megerősíthető legyen az elkülönülés; függetlenül a
múlt v a jelen nyomasztó, bonyolult ügyeitől

A cstp, mint tréner

- tp feladata: segítse a cs-okat, h önmaguk váljanak önnön működésmódjuk objektív

kutatóivá
- visszafogott, közvetlen kérések által egymás iránti érzelmi felelősségvállalás
meghatározására és tisztázására
- ösztönzi a cstagokat egymás meghallgatására, egymás helyzetének átgondolására,
érzelmi reakcióik kontrollálására, én-mondatok megfogalmazására
- elkülönülésüket nem a tp hozza létre, hanem ők maguk, amikor megértik a cs érzelmi
viszonyr-ét és az átviteli folyamatokat
- ha a tp hűvös, objektív és távolságtartó tud maradni, a házastársak közti feszültség
csökkenni fog, és más cstagok is megérzik ennek pozitív hatásait, ami hozzájárul
ahhoz, h minden cstag elkülönülése fokozódjon
- ha tartósan meg tudja vki változtatni a cs-ban játszott szerepet, és ebben a cs-i
reakciók ellenére is kitart, - miközben a cs-hoz fűződő érzelmi kapcsolatot is fenntartja

16
 -, azzal maximalizálja (nem garantálja!) annak lehetőségét, hogy a változáshoz
alkalmazkodva a többiek is változni fognak.

Visszafogott, intellektuális megközelítés

- a felek inkább a tp-hoz beszélnek, mint egymáshoz

- a felek közti konfliktust kerülik, minimalizálják a köztük zajló érzelmi reakciókat
- mindkét fél a másik jelenlétében kifejezésre juttatja gondolatait
- nem értelmeznek
- a tárgyszerű kérdések csökkentik az érzelmi feszültséget, rákényszerítik a feleket, h
gondolkodjanak a problémás témákon
- nem engedélyezett egymás hibáztatása, sem az „összeborulás”
- cél, h mindkét fél a maga részére koncentráljon a kapcsolati problémákat illetően

8b A kontextuális tp

Kapcsolati etika és a cs-i főkönyv

- Böszörményi-Nagy Iván
- elismerte a cs-ot, mint szociális r-t, de ha működésükről átfogó képet szeretnénk,
akkor mélyebbre kell ásni, mint a cstagok közti interakció-sorozatok egyszerű
felmérése
- át kell látni a cs-on belüli intrapszichés és generációkon átívelő kérdéseket,
különösképp az egyes cstagok elképzeléseire az egymással szembeni igényekről,
jogosultságokról és kötelezettségekről. A hatékony működés érdekében a cstagoknak
etikai értelemben felelősséget kell vállalniuk egymással szembeni viselkedésükért, és
meg kell tanulniuk egyensúlyban tartani a jogosultságokat (ki mit érdemelt ki vagy fog
kiérdemelni), illetve az elkötelezettségeket (ki kinek mivel tartozik).
- kapcsolati etika: az igazságosság hosszú távú, hullámzó egyensúlya cstagok között.
Beleértve a szerepek, hatalmi viszonyok, kommunikációs láncolatok cs-on belül. Egy
házaspár kapcsolati egyensúlyban házastársi szimmetrikus adok-kapok-ot épít ki,
egyensúlyban tartva így az egymással kapcsolatos jogokat és elvárásokat, érdemeket
és kötelezettségeket. Ha az igények ellentmondásba kerülnek, meg kell beszélni őket
az egyensúly fennmaradása érdekében.
- ha a cs-on belüli megbízhatóság és gondoskodás csökken, tünetek jelentkezhetnek.

17
- destruktív jogosultság: a szülők, kihasználva a gy lojalitását, elvárják, h felnőtt
feladatokat vigyen (parentifikálják), vagy gátolják a fejlődését (infantilizálják)
- a kontextuális cstp-k sz az egyéni és cs-i működés megértésének kulcsa a cs-on belüli
kapcsolatok generációról generációra továbbadott mintázata
- a bizalom a kapcsolatok alapvonása. Kimeríthető v helyreállítható, attól függően,
mennyire tudnak a lojalitás és elkötelezettség alapján működni adok-kapok
viszonyukban. A kapcsolatok olyan mértékben megbízhatóak, amennyire lehetővé
teszik a jogos elvárásokról és a kölcsönös kötelezettségekről szóló dialógust a cstagok
közt
- cs-on belüli láthatatlan lojalitás: a gy-ek tudattalanul magukra vállalják, h segítsenek
szüleiknek, gyakran a saját kárukra

Küldetések, adósságok, jogosultságok

- mindenki „elkönyveli”, mennyit fektetett a cs-i kapcsolatokba, és igazságos

egyensúlyban áll-e az, amit adott és amit kapott. Ha van egyenlőtlenség, jóvá kell
tenni a cs fejlődése érdekében (a feleség egy számára nem kielégítő munkát végez, h
férje befejezhesse az egyetemet. Várva, h utána minden jobb lesz, ő is elindulhat, stb.)
- cs-i főkönyv: többgenerációs (gondolati) könyvelés arról, ki mit kapott és adott, ki
kinek mivel tartozik

Tp-s célok

- a stressz csökkentése, a cstagok kapcsolatkészségének fejlesztése, az adok-kapok

viszony és az érzelmi főkönyv új egyensúlyának megtalálása
- erőforrásokat keresnek: a cstagok keressék meg a jogosultságok megnyerésére
szolgáló lehetőségeiket – amit azzal szerezhetnek meg, ha megfelelő módon adnak
másoknak
- az egyéni autonómia nem érhető el mások érdekeinek őszinte tisztelete nélkül

Etikai vonatkozások

- a tp nem moralizál, nem bíráskodik, sokkal inkább reális stratégiát ajánl az egyéni és
kapcsolati egyenlőtlenség és az ebből következő összeomlás megelőzésére
- a cs-okat nem érthetjük meg a cs-i lojalitás feltérképezése nélkül: ki kihez kötődik, mit
várnak el vmennyi cstagtól, hogyan fejezik ki a lojalitást, mi történik, ha a lojalitás
megoszlása egyenlőtlen.

18
- új egyensúlyt segít teremteni a láthatatlan cs-i főkönyvben nyilvántartott cs-i
kötelezettségek között. Melyek felismerése új lehetőségeket ad: régi cs-i egyenlegek
(konfliktusok) helyreállítása, az állítólagos vádlottak „felmentése”, stb.
- legfőbb tp-s cél: a cs-on belül a megbízhatóság és a kapcsolatok integritásának
helyreállítása. (A múltbeli gyökerek megértésével talán a szülők magatartása is
újraértékelhető, megbocsátható.)

19
9. Élményközpontú modellek

- az élményközpontú cstp az aktuális érzelmekre („a pillanat emocionalitására”) figyel (V.

Satir, Carl Whitaker)

- 1960/-től Susan Johnson és Leslie Greenberg érzelem fókuszú pártp: a partnerek érzelmi
elköteleződését hangsúlyozza és a kapcsolat minőségét eldöntő érzelmek azonosításával
segít egy új kötődést kialakítani

A közös filozófia

- nem képviselnek egy technikát, hanem a személyesen elkötelezett tp a kliens(ek)re

szabja akcióit
- képviselői hangsúlyozzák a választást, a szabad akaratot, az önrendelkezést, az
önkiteljesedést, így a kliens célja a legfontosabb a tp-ban
- mivel minden személy egyedi, így abban kell segíteni, h tudatosítsák lehetőségeiket és
ezeket alkalmazzák az aktuális probléma megoldásában
- ehhez vezet, ha a kliens felismeri és érzékenyebben reagál belső érzéseire és
érzelmeire, spontánabbul és kreatívabban tanul
- ha a tp sikeres, akkor az nemcsak a kliens(ek)ben, hanem a tp-ban is növekedést
indított el
- a tp során a kliensek közelebb kerülnek érzéseikhez, érzelmeikhez, fantáziáikhoz,
belső élményeikhez
- bátorítja a tp a kliens az itt-és-most megélésére, az élettapasztalat fejlesztésére
- az érzelmek elfojtása, a késztetések megtagadása diszfunkcionális jelzőt kap, gátolja a
fejlődést
- a partnerek rávezetik arra, hogy empatikusak legyenek egymással és legyenek
felelősek egymás iránt
- mindenkinek jár, hogy érezze, megértik őt
- a tp is hitelesen, megnyílva van jelen az üléseken, saját tapasztalataival,
sebezhetőségével

Az élményközpontú modell

20
- az intervenciókat a kezelésbe kerülő cs egyedi konfliktusaihoz és viselkedésmintáihoz
szabják
- családi szobor: nem-verbális közlésmód, melyben a cstag fizikailag helyezi el a térben
a többieket, szimbolizálva saját felfogását a tagok hatalmi v intimitásbeli
különbségeiről
- jobban a jelennel foglalkozik, mint a múlttal. Itt-és-most, ahogyan az adott helyzet
kibontakozik a tp és a cs között

Szimbolikus-élményközpontú cstp (Whitaker)

- kulcs: a rigid, ismétlődő kapcsolati mintákat helyettesíteni spontánabb, rugalmasabb

megoldásokkal
- a cs több nemzedékét vonja be

Kotp skizofrénekkel

- a csnak kulcsszerepe van a betegség kóroktánank

- két vagy több tp dolgozik együttesen

A cstp szimbolikus vonatkozásai

- a tpban valós és szimbolikus gyógytényezők is vannak

- szimbolikus oldal olyan, mint egy város infrastruktúrája: a felszínen nem látható, ami
az utcák és épületek alatt történik, miközben a felszíni élethez hozzájárulnak = a
felszínen nem látható érzelmek biztosítják az élet áramlását

A tp szelfjének használata

- a tp megpróbálja megnyitni a szavak felszíne alatti rejtett világot, melyhez

megszólaltatja saját impulzusait, fantáziáit, tapasztalatait is. Ez megnyitja a klienseket
is, h elfogadóbbak legyenek egymással és önmagukkal szemben

Nem tünet, hanem viselkedés

- a tp fókusza az, ami az ülés folyamán formálódik, ahogy minden résztvevő

megtapasztalja az érzelmeket, a sebezhetőséget, ahogy megosztja gondolatait

21
- a tp azon dolgozik a kliensekkel, h az „Újratalálkozás” során megszabadulhassanak
szokásos társadalmi korlátaiktól és szerepeiktől, hogy felrázza az érzelem és a
viselkedés megülepedett módjait, és ezáltal felkavaró élményt nyújtson, reaktiválva a
látszólag szunnyadó fejlődés folyamatát

A tp-s folyamat

- a cél vmennyi cstag egyéniségének és személyes integritásának egyidejű bátorítása, h

az segítse őket a cs-hoz tartozás erősebb érzéseinek kibontakozásában
- a tp nem az IP tüneteire figyel, hanem közvetlenül az egész cs-dal lép kapcsolatba,
mert együttesen kell megvizsgálják cs-i létezésük alapját
- a kliens maga a cs, így együtt kell megjelenniük az üléseken, azaz nem vmelyikük a
probléma
- a tp ne komfortot és megerősítést nyújtson nekik, hanem rázza fel őket
- Whitaker sz a cstp fázisokban zajlik:
 előzetes v elköteleződési fázis: a nukleáris cs teljes létszámban vesz részt rajta.
A tp-k vezetik az üléseket, de a cs-nak kell meghoznia a saját életéről szóló
döntéseket, ráadásul az üléseken kívül
 középső fázis: tp-k és cs is involválódik. A tp újradefiniálja a tünetet, mint
fejlődési erőfeszítést, valamint változásra bátorít konfrontáció, eltúlzás,
történetek v abszurditás által
 késői fázis: a cs megnövekedett rugalmassága csak minimális beavatkozást
kíván a tp-tól
 leválasztási fázis: tp-k és cs elválnak. A cs a saját erőforrásaiból egyre többet
használ, és fokozott felelősséggel viseltetik saját létezésmódja iránt
- a belátás inkább követi, mint megelőzi az érzelmek és viselkedés változását

Gestalt cstp

- csak a „most”-tal foglalkozott Kempler

- arra vezette klienseit, h lépjenek túl szokásos önkárosító játszmáikon és
védekezéseiken

22
- kompromisszummentes őszinteséggel önmagához provokálva segítette a cs-tagokat, h
oldják fel tudatosságaik gátlásait és a tp során megnövekedett tudatosságot
produktívabban és teljesebben csatornázzák be kapcsolataikba

Az emberi érvényesítés modell (V. Satir)

- a tp arra bátorítja a cstagokat saját önfeltárásán keresztül, h tanulják meg érzelmeiket

nyíltan, közvetlenül kifejezni, az elbátortalanító, az érzelmi viszonyulást gátló bevett
szabályokat pedig megváltoztatni

Tünetek és cs-i egyensúly

- az egyén tünetében a fejlődés elakadását látta, és azt, hogy ez az elakadás az

egyensúly megőrzése érdekében minden cstag-tól változást igényel

Egyéni növekedés és fejlődés

- minden ember vágyik a fejlődésre, melyhez minden ember birtokolja a saját egyéni
erőforrásait, ha hozzáfér, és megtanulja használni azokat
- három tényező befolyásolja mindezt:
 genetikai (megváltoztathatatlan) adottságok
 a felnövekedés folyamén nyert ismeretek eredménye
 az állandó test-lélek kölcsönhatás
- a gy, ha megfelelőek a cs-on belül működésmódok, megtanulja megfejteni a szülői
üzeneteket (szavak, tettek, érintések), melyek segítségével formálja felnőttkori
kommunikációs mintáit
- amilyen mértékben tudják azonosítani és gyakorolni újonnan felismert erőforrásaikat a
cstagok, annál nagyobb a változás befogadásának esélye a cs életébe

Cs-i szerepek és kommunikációs stílusok

- a cs közlési módja tükrözi tagjainak önértékeléséről szóló érzéseit

- a cs közléseiből különösen stresszhelyzetben kiolvasható a diszfunkcionalitás,
melynek egy megfelelő (hiteles kommunikátor, aki valóságos, pontosan fejezi ki
magát, felelősséget vállal üzeneteiért) és 4 hibás módja van:

23
 - ezek a szerepek és vele a hiányzó önbecsülés, akadályozzák, hogy az ember önmaga
legyen
- az engesztelők félnek megkockáztatni a helytelenítést, ha nem értenek egyet, v ha a
szülőtől, házastárstól függetlenül cselekszenek
- a hibáztatók veszélyben érzik magukat és támadással fedik el üresnek, értéktelennek,
szeretetlennek érzett önmagukat
- az okoskodók biztonságosabbnak érzik a távolságtartást és a gondolkozásra
hivatkozva tartózkodnak érzelmeik és sebezhetőségük felvállalásától
- a zavarodottak (gyakran a fiatal gyerekek) jóváhagyás után kutatnak minden
cselekedetük előtt és után
- Satir serkentette a cs tagjait a nyíltság felvállalására, a hitelességre, a szó-érzés-
testbeszéd összehangolására, a minősítés nélküliségre

A cs becslése és a beavatkozás

- Satir azt segítette, h az emberek magukról jót gondoljanak, kevésbé foglalkozott a

felkínált problémákkal. A kommunikáció tisztázásán és javításán dolgozott
- a kommunikáció hiteles módjára tanította őket, segített helyreállítani meglopott
érzékeléseiket, elfogadni valós érzéseiket

24
- hitt abban, h mindenkinek meg van a potenciálja a kibontakozásra, ő azon
munkálkodott, h ehhez hozzá is tudjanak férni, és megtanulják használni. Ezáltal
vállalja a szükséges kockázatot a saját élete tartalmasabbá tétele érdekében
- technikái:
 mindenki csak a maga nevében beszélhet
 a nézetkülönbségek, a helyzetek eltérő megítélése elfogadható
 azt kell elmondani, amit látnak, gondolnak, éreznek, hogy a nézeteltérések
felszínre hozhatóak legyenek
- az egészséges cs olyan hely, ahol a tagok kifejezhetik igényeiket, és azok
beteljesíthetőek; az egyéniség kivirágozhat
- a hibásan működő cs-ok nem engedik az individualitást, tagjaik önértékelése nem
fejlődik

Érzelem fókuszú pártp (Greenberg és Johnson)

- elmélet és hatékonyságmérés
- a tp segít a pároknak megvizsgálni, mi irányítja tapasztalataikat és cselekvésüket, és
támogatja, hogy felismerjék megnyílásukat a meghitt, személyes tp-kliens kapcsolat
megnyilvánulni által
- az emberek közötti folyamatra koncentrál, nem az ember lejátszódóakra. Hogyan idézi
elő az ő viszonyulás a másikhoz (és viszont) a kettejük közt keletkező zavart és
diszfunkciót?

Rövidtávú, integratív megközelítés

- 8-10ülés
- ha segítjük a rosszul működő párt, hogy megváltoztassa negatív érzelmi mintáit,
egymáshoz pozitív, törődő érzelemmel kötődjön és tanulja a fogékony egymásra
hangolódást, akkor tp-s változások történhetnek
- egy pár kapcsolatában az érzelmi intenzitás hirtelen hullámai arra figyelmeztetik a tp-
t, h a pár „egy kötődési trauma csapdájában” van.

A változási folyamat

- a tp abban segít:

25
  először, h azonosítsák az egymás elérését gátló negatív ismétlődő
interakciókat.
 másodszor: a problémák újradefiniálása
 harmadszor: a merev minták átépítése, hogy a pár maga képessé váljon a
kötődés és az érzelmi kapcsolódás biztosabb érzéseit megteremteni
- változás áll be, amint a partnerek érzelmileg jelentős szinten új tapasztalatokat
nyernek önmagukról, társukról, az új kölcsönhatásokról
- segít átszervezni a már szokássá vált hol érzelmi visszavonuláshoz, hol „támadásra
támadás"-hoz vezető negatív kapcsolati mintákat (támadó - elzárkózó, üldöző –
távolságtartó)
- a zaklatott kapcsolatokban ezek az érzelmileg kötött minták bemerevednek, nyirbálják
a bizalmat és a meghittséget, és kizárják új minták kialakulását

Kötődéselmélet és felnőtt kapcsolódás

- mindenkinek szüksége van környezetünk jelentős figuráinak bejósolható érzelmi

hozzáférhetőségeire és válaszaira. Ettől lesz adott a biztonság, a bizalom és a
magabiztosság érzése
- ha ez nincs, akkor érzelmi elköteleződés sem lehetséges. Ami dühöt, frusztrációt,
izolálódást vált ki
- ilyenkor elrejtjük elsődleges érzelmeinket, helyette hárítunk, védekezünk, olyan
negatív kölcsönhatásokba merülünk el, melyben mindketten félünk érzelmeink
feltárásától
- ha ez rendszeresen ismétlődik, aláássa a bizalmat és kölcsönösen egyre mélyebben
blokkolja az igazi érzelmek előkerülését
- az EFT célja, h a pár visszafordíthassa ezt a folyamatot, megerősíthesse az érzelmi
köteléket, és megváltoztathassa negatív kapcsolati mintázatait a fokozott kötődési
biztonság irányában

A kezelés lépései:

26
27
10. A strukturális modell

- a Salvador Minuchin által az 1960/-es években kidolgozott irányzat nézeteit a r-

szemléletű cstp-k sokasága vette át

- inkább a kontextusra, és kevéssé az egyénre koncentrál. Térbeli és szervezeti

metaforákat használ a problémák leírásakor és a megoldások azonosításakor, ill
ragaszkodik az aktív terapeutai irányultsághoz.

- fő tézisei:

 az egyén tüneteit legjobban a cs-i tranzakciós minták kontextuséban érthetjük meg

 a tünetek enyhüléséhez a cs-i struktúrának v szerveződésének kell megváltoznia
 a terapeutának irányító, vezető szerepet kell vállalnia a tünetek alapját adó struktúra v
kontextus megváltoztatásában
- a cstagok jóllétének fő tényezői:
 a cs-i r teljessége
 a cs hierarchikus szerveződésének kihatásai
 az alr-ek kölcsönösen függő működése
- azt, h a cs-ban jó v hibás minták jelenne-e meg, a mögöttes struktúra és a cs-i
életciklus során a folyton változó körülményekhez való alkalmazkodás rugalmassága
szabályozza
- a cs-ok, az életciklusokon áthaladva, a stabilitás és a változás közötti finom egyensúly
fenntartására törekszenek
- annál működőképesek, minél nyitottabbak a változásra az átmenetek idején, és minél
inkább hajlandóak módosítani struktúrájukat, a változó feltételeknek megfelelően
- cél: a hibásan működő cs-ban strukturális változásokat elérni, melynek alapja, h az
egyéni viselkedésváltozás és a tünetek enyhülése csak a cs-i tranzaakciók
kontextusának változása után következhet be
- a csstruktúra változásával az egyes tagok pozíciói is változnak
- a tp szerepe a változás eszközének lenni
- Minuchin mottója: „simogasd meg lés rúgd bokán!”
- a patológia gyökere a cs-i kontextusban, és nem egyszerűen az egyénben keresendő

Pszichoszomatikus cs-ok

28
- a súlyos pszichoszomatikus tüneteket mutató gy-ek cs-jait bizonyos, a szomatizálást
támogató kapcsolati nehézségek jellemzik
- gyakori az összeolvadtság, az alr-ek rosszul működnek, a köztük levő határok
diffúzak. Mindez nem engedi az egyéni autonómiát
- a pszichoszomatikus cs-ok túlvédők, amivel megakadályozzák, h a gy-nél az
autonómia érzése a kompetencia kifejlődhessen, és érdeklődhessen a „biztonságos” cs-
on kívüli tevékenységek iránt
- cserébe, a fiziológiailag sebezhető gy fokozott felelősséget érez a cs megóvásáért
- tünetek akkor jelentkeznek, amikor vmilyen stressz túlterheli a cs már hibásan
működő megküzdő mechanizmusait. Tehát a tünet a cs-i r-t szabályozó jelenség: a
beteg gy konfliktus-elhárítóként működik, ui eltéríti a cs figyelmét az
alapkonfliktusról

A cs strukturális elmélete

- a cs-i tranzakciós mintákat figyelik, mert ezek alapján érthető meg a cs-i struktúra, az
alr-ek határaink permeabilitása, a szövetségek-koalíciók léte – minden, ami azt
befolyásolja, a cs mennyire képes elérni a finom egyensúlyt stabilitás és változás
között
- ahhoz, h az egyéni tünetek csökkenjenek v eltűnjenek, a strukturális változásoknak
kell végbemenniük a cs-on belül

A cs-i struktúra

- struktúra: műveleti szabályok összessége

- a jól működő cs-okban a komplementaritás csapatmunka-jelleget ölt
- a normál cs-i élet a nemi szerepek, cs-i funkciók, hatalmi hierarchia szerint
szerveződik

Az alr-ek

- minden cs több, egymással párhuzamosan működő alr-eket tartalmaz

- az alr-ek működésének kulcsa a komplementaritás
- az alr-eket a személyközi határok és a tagság szabályai definiálják
- a legfontosabbak a házastársi, szülői és testvéri alr-ek

29
- házastársi szerepe: a cs-i stabilitás és a változásokhoz való rugalmasságról sokat
elárul, mennyire képes a férj és feleség megbékélni a másik különbözőségével, hogyan
alkalmazkodnak egymás igényeihez, hogyan alakítják ki a komplementer szerepeiket
- testvéri alr: támogat, együttműködik, véd. Vetélkedik, küzd, különbségeket megtanít
- egy jól működő cs-ban a 3alr megfelelően együttműködik, miközben óvja saját
elkülönültségét, valamint a cs-i r integritását

A határok átjárhatósága

- a határok tisztasága hozzájárul a teljes cs jóllétéhez, ui támaszt nyújt, megkönnyíti a

kommunikációt, az igényekről való egyezkedést, illetve bátorítja a függetlenséget és a
kísérletezés szabadságát az egyes alr-ek tagjai számára
- túlzottan merev vagy rugalmatlan határok (szétkapcsoltság): átjárhatatlan akadályt
jelent. Pl szülők és gyerekek elkülönülnek, nem képesek belépni a másik világába. A
gy itt könnyen eléri a függetlenség érzését, de annak ára a magány és a
segítségnélküliség
- diffúz határok (összeolvadtság): nem világosak, így betolakodnak egymás életébe. A
gy benne él a szülő magánéletében. Túl szorosan kötődnek szüleikhez, így kárt
szenved független gondolkodásuk és viselkedésük fejlődése. Nincs egyértelmű
generációs határ, így a gy-felnőtt szerepek gyakran cserélődnek, ami által megnehezül,
ill. majd hiányzik felnőttként a határozott személyes identitás.

Szövetség, hatalom, koalíció

- a cs-működésben a tagok kapcsolódnak v szemben állnak egymással

- szövetségesek: cstagok között működő érzelmi v pszichológiai viszonyok, mely
meghatározza, az egyes cstagoknak mekkora befolyása van egy művelet kimenetelére
- egy alr határait a szabályok definiálják
- trianguláció: egyik cstag megköveteli egy másiktól, hogy egy harmadikkal szemben
szövetkezzen vele. A harmadik fél ezt támadásnak v árulásnak fogja érezni
- koalíció: egyes cstagok szövetsége egy másik tag ellen
- az erős szülői szövetségből fakadó hatalom jótékonyan segíti a gynevelést és a szülői
határállítást
- a szülő-gy koalíció (a másik szülő ellen) aláássa a cs működését
- a szülők feladata a cs megfelelő működésének létrehozása, melynek alapfeltételei:

30
  világosan meghatározott határok a generációk közt, úgy hogy a végrehajtó alr a
szülők közösen
 szülők szövetsége kulcskérdésekben
 megfelelő szabályok a hatalomról és a tekintélyről

A diszfunkcionális cs

- a hibásan működő cs nem képes támogatni tagjai fejlődését

- szétkapcsoltság v összeolvadás, egymás elkerülése v folytonos civakodás – ezeket
mind a változás elkerülése táplálja, miközben alkalmatlanok a konfliktusok
feloldására. Amikor egy cs csak a beteg gy túlzott féltésével van elfoglalva, akkor
szőnyeg alá söprik a mögöttes konfliktusokat, mely elerőtleníti a kompetencia, az érés
és az önbizalom fejlődését a tünethordozó gy-nél
- egészséges cs-ok úgy alkalmazkodnak az élet elkerülhetetlen feszültségeihez, h a cs
folyamatosságát megőrzik, azaz elég rugalmasak maradnak ahhoz, h az
átrendeződések végbemehessenek

A strukturális cstp

Tp-s célok:

- a struktúra változásához a szabályoknak kell változni a cstagok kapcsolataiban, ami

azt jelenti, h a r merev v diffúz határain változtatni kell, azokat egyértelműbbé kell
tenni
- a cselekvés megelőzi a megértést, ui új tapasztalatokhoz, belátáshoz, megértéshez, a
struktúra újraszervezéséhez vezet
- cél: a cs változtasson berögződött interaktív mintáin, definiálja újra kapcsolatait, hogy
hatékonyabban tudják az életük feszültségeit kezelni
- tp feladat kibontani a párt a viselkedési automatizmusokból, és segítsen
mindkettőjüknek felfedezni saját egyéniségét, erejét és felelősségét
- a diszfunkcionális viselkedés megváltoztatáshoz leginkább hozzájárul, ha változás
történik az azokat fenntartó tranzakciós mintákban
- a strukturális terápiás lépések a tp részéről:
 kapcsolódás, illeszkedés a cs-hoz

31
  cs-i kölcsönhatások felmérése
 a diszfunkcionális viselkedések megfigyelése
 a tranzakciós minták újrastrukturálása

Kapcsolódás, illeszkedés a cs-hoz

- a tp alkalmazkodik a cs affektív stílusához

- minden jelenlevőt név sz üdvözöl, bátorítja részvételét, de nem piszkálja a csöndes
feleket
- tiszteletet mutat a cs-i hierarchia iránt, először mindig a szülőket kérdezi
megfigyeléseikről
- a tp, kint egy távoli rokon, csatlakozik a cs-i r-hez. Kezdi megérteni a cs-i témákat és
mítoszokat, érzékelni a kizárt v bűnbakká tett tag kínjait, megtalálni azokat, akik közt
nyíltabb vagy épp zártabb a kommunikáció – kialakul benne egy kép a cs hierarchikus
struktúrájáról, az alr-ek működéséről, a határokról, koalíciókról, stb.
- a tp elismeri a pozitívumokat, ami építi az önbecsülést és segíti, h minden cstag más
színben lássa az illetőt
- felvázolja, enyhén megfeddi a negatív viselkedést, de „feloldozást” is nyújt, a
jelenséget egy másik cstagnak tulajdonítva. Így az érintett elkezdheti keresni, hogyan
szabaduljon meg a másik kontrolljától. „Ön nagyon függ a feleségétől. Mit tesz ő,
amivel eléri ezt a döntésképtelenséget?”
Cs.-i kölcsönhatások felmérése
- tp felméri a cs szervezeti struktúráját, a működésben levő tranzakciós mintákat,
figyelve a társas megnyilvánulásokra, ahol a hibás viselkedés megmutatkozik
- megfigyeli a cs hierarchikus szerveződését, az alr-ek működését, a szövetségeseket,
koalíciókat, a határok merevségét, átjárhatóságát, az egyes cstagok szükségleteit
- a strukturális tő-t az érdekli, mennyire rugalmasan alkalmazkodik a cs a fejlődési
változásokhoz, a váratlan krízisekhez is, és milyen könnyen v nehezen társulnak a
tagok a konfliktusok megoldásában
- cstérkép: a tagok egymáshoz viszonyított pozícióját jelöli. Felfed koalíciókat,
társulásokat, nyílt és burkolt konfliktusokat, a megoldásban érdekeltek
csoportosulását. Azonosítja a kapcsolódási viszonyokat (bűnbak, átkapcsoló,
közvetítő, békéltető, stb.)

32
33
 A diszfunkcionális viselkedések megfigyelése
- határképzés

34
- krízisprovokálás: szülői alr rosszul rögzült hierarchiáját megváltoztatni
- aktív követés: átveszi a cs-ban jelentős szimbólumokat (élet-témák, értékek, cs-i
események)
- viselkedés lejátszása: korábbi konfliktus behozása, hogyan történt, lejátsszák.
A tranzakciós minták újrastrukturálása
- újradefiniálja (átkeretezi) egy esemény vagy helyzet eredeti jelentését, úgy hogy új
kontextusba teszi, és éppolyan ésszerű magyarázatot ad. A történések lépcsőfokai
konstruktívabb címeket kapnak, így változik a megítélésük
- anorexia nervosa: a cs hibás működésére adott válasz, nem csupán a serdülő lány
ellenálló viselkedése
- a tanácsadó céljai:

35
 11. Stratégiás modellek (NEM!)
- a modell követői nem a tünet jelentésére vagy eredtére koncentrál, hanem olyan
utasításokat ad, vagy feladatokat jelöl ki, amelyek megtörik a cs-i konfliktusokhoz
vezető ismétlődő interaktív szekvenciákat
- a problémát állandósító viselkedéssorozatokat vizsgálják
- céljuk, h a cstagok változtassanak azon, ahogyan kezelik egymást
- Palo Alto G Bateson alapján Don Jackson, Jay Haley, John Weakland, Paul
Watzlawick, Mental Research Institue
- technikák: visszacsatolás, redundancia elve, kettős kötés, cs-i szabályok, házassági
„vmit vmiért”, cs-i homeosztázis

Kommunikációs elmélet
- a szóbeli és nem szóbeli üzenetváltásokat figyelik a cs-on belül. A „mi történik?” a
fontos, kevésbé a „miért történik?”.
- a kapcsolatokat a kommunikációs minták (stílus) pontossága, kétértelműsége vagy
tisztasága, a velejáró viselkedési formák és maga a tartalom határozza meg
- megfigyeli a cs-ban zajló kölcsönhatás-sorozatokat és azok hierarchiáját
- a cs-i és egyéni működés összeomlásának oka a cs-i szabályok összeomlása
- minden cstag azt hisz, h amit ő mond, az okozata annak, amit a másik mond „Te
kezdted!” Értelmetlen dolog a kezdőpont után kutatni a konfliktusban
- a kommunikáció ismétlődő mintázatai által érthető meg a diszfunkció

A stratégiás szemléletmód

- csak a panasz felszámolására törekszik, személyes fejlődésre nem, sem

problémamegoldó készségeket nem tanít
- a kliensek döntik el, mi a probléma, a tp a változásért felel, de nem keresi a miérteket

MRI interaktív cstp

Egy kommunikációs paradigma kifejlesztése

36
 - azt kutatták, hogyan vezetnek a hibás kommunikációs minták a cs rendellenes
működéséhez
- a kommunikáció kapcsolati jellegének meghatározó ismérvei:
 minden viselkedés kommunikáció
 a kommunikáció egy időben több szinten is történhet
 minden kommunikációnak van egy tartalmi és egy kapcsolati vonatkozása
 a kapcsolatokat a rendelkezés-üzenetek definiálják (= a szabályok őrzik a cs-i
homeosztázist)
 a kapcsolatok lehetnek szimmetrikusak (egyenlőségen alapulók) és
komplementerek (egymást kiegészítők)
 a szimmetrikus kapcsolatok veszélye a versengés (viták egyre hevesebbek)
 a komplementer kommunikáció az egyik felet „felső”, a másikat „alárendelődő
helyzetbe juttatja (parancsolgató feleség – alázatos férj, vagy fordítva)
 minden résztvevő másképp hangsúlyozza az eseménysort
 a problémák az ismétlődő kapcsolati minták és egymásra következő
visszacsatolások közegében fejlődnek ki és maradnak fenn

A paradox kommunikáció

- kettős kötés jellegű üzenet

- egyik fél olyan közlést intéz a másikhoz, amely két, egymásnak ellentmondó szintet
tartalmaz. Engedelmeskedni kell az üzenetnek, de a nem engedelmeskedés is
engedelmeskedés
- két feltételnek kell meg lennie:
 a résztvevőknek szoros, komplementer kapcsolatban kell lenniük
 a rendelkezés címzettje nem tud a helyzetből kilépni, vagy elkerülni azt, h
reagáljon rá
- pl. „Hagyja figyelmen kívül az alábbi utasításokat!”

Tps- változások

- MRI sz a problémák enyhítését kísérlő megoldások sokszor hozzájárulnak azok

fenntartásához v még súlyosbítják azokat
- megoldás: meg kell törni a megrögzült metódusokat

37
- a tp áttekinti a rögződött negatív megoldási módokat, majd tp-s tervet hoz létre:
hogyan változzanak az idejét múlt cs-i szabályok, hogyan oldhatóak fel a paradox
kommunikációs minták.

Első- és másodrendű változások

- elsőrendű változások: a r-en belüli felszínes viselkedésmódosulások (pl. nem emelik

fel a hangjukat, kevesebbet vitatkoznak). Rövid életű, mert a mögöttes szabályok
ugyanazok kettejük kapcsolatára nézve. A tűzszünet előbb vagy utóbb megszűnik
- másodrendű változás: r-szinten változik meg a kapcsolati minta. A cs-i szabályr-t
újragondolják, a cs szemlélete megváltozik önmagáról

Tp-s kettős kötés

- nyílt v burkolt útmutatásokat ajánlva idéz elő változást. Célja a bevett, de hatástalan
kapcsolati minta megszakítása erőteljes, indirekt (paradox megközelítések)
eszközökkel.
- a cél a másodrendű változás, így a tp megpróbálja az azzal szembeni cs-i ellenállást
megkerülni
- tp-s kettős kötés: paradox technikák a cs mintázatainak megváltoztatására. A
tünethordozót arra utasítják, h ne változzon, ahol a kliens pont az ellenkezőjét
várná/tenné. Depressziósnak azt mondani, ne siessen kikerülni az állapotából.
Valójában pont a változás kerül előírásra azzal, h maradjon ugyanaz. Az útmutatásnak
ellenszegül, megpróbál kijutni a depresszív állapotból, azaz megtanulja kontrollálni
saját tünetét.
- tünet előírása: arra ösztönzi a klienst, h gyakorolja a tüneteit. A cs is gyakorolja vagy
épp túlozza el a reakcióit (minden vacsora után veszekedjen 15percet). A megtervezett
veszekedés ellentmondásos, ami hatására elkezdenek másképp viszonyulni
egymáshoz, hisz rájönnek, tudják uralni veszekedésüket. A veszekedés immár nem
szolgálja a cs-i egyensúlyt, így új módokat kell keresniük az egymáshoz való
viszonyulásban
- átcímkézés: a cs által a személyre, problémára ragasztott negatív megjelölés
megváltoztatása pozitívra (Anya nem túlvédelmező, hanem megpróbál segítőkész
lenni.). Következtében a helyzet észlelése megváltozik. A helyzet nem változik, de az
értékelése és annak következményei igen. Az átnevezés célja, h a cs felfogása a

38
 tünetről megváltozzon: a haragból gondoskodás, a szenvedésből önfeláldozás, a
távolságtartásból a közelség megerősítésének módja lesz.

Az MRI rövid cstp-ja

- a problémát konzerváló „ugyanazt a gyógyszert” próbálkozásokban a tp megpróbálja

felfedni a nehézségeket okozó cs-i szabályokat és kommunikációs ismétlődéseket
- a beavatkozás kizárólag e szabályok módosítására irányul
- amint az adott konkrét nehézségen túljutottak, az MRI terápia véget ér. A tp nem keres
további módosításra szoruló elemeket, ha nem kérik
- nem több 10 ülésnél
- MRI sz a megkísérelt „megoldások” válnak problémává, mert az emberek hajlamosak
kitartani az öndestruktív, „még többet ugyanabból” próbálkozásaik mellett. Tehát a
kliens panasza a probléma, nem a mögöttes zavar tünete
- tp számára fontos:
 pontosan kit és hogyan érint a probléma?
 miért keresnek segítséget éppen most?
- a tp világos képet próbál alkotni a problémás kapcsolati viselkedést fenntartó (hibás)
megoldásokról, majd megtervezi az érintett r-elemek megváltoztatásának mikéntjét.
Blokkolja az elavult, működésképtelen megoldásokat
- az elsőrendű változások végtelen játszmák a szokványos életnehézségek
kiküszöbölésére és patthelyzetet hoznak, hisz a rosszat erőltetik.
- megoldások: átminősítés (a helyzetre másképp fognak tekinteni és új válaszok
keresésére indulnak) és a cs referenciakeretének újradefiniálása
- ha egy probléma nyelvi megfogalmazása változik, akkor az érzésekben levő változás
is be fog állni

Az MRI rövidtp működése

- elsődleges tp foglalkozik a motivált cstagokkal (nem kell mindenkinek jelen lenni), a

többiek egyirányú tükör mögül megfigyelnek. Telefonálhatnak a tp-nak,
visszajelezhetnek, javasolhatnak lépéseket.
- minden ülés előtt és után szakmai megbeszélés
- telefonos utánkövetés

39
- a kliens első telefonhívása utáni lépések:
 meghatározni a problémát
 azonosítani a megkísérelt megoldásokat
 meghatározni az ügyfél pozícióját
 megtervezni egy beavatkozást
 „eladni” a beavatkozást az ügyfélnek
 házi feladatot kijelölni
 elkészíteni a hf folytatását
 lezárni a kezelést

Stratégiás cstp (Haley és Madanes)

- az alkalmazott beavatkozás úgy változtassa meg a cs-i szerveződést, h az aktuális

probléma v tünet ne töltse be többé a korábbi funkcióját a cs-ban
- a változást nem a cs belátása és megértése indukálja, hanem az, hogy végrehajtják a tp
által előírt feladatokat

A tünetek jelentése

- a konfliktus nem a másik kontrollálásáról szól, hanem arról, kinek a kezében legyen a
kapcsolat definiálása

A tps- stratégiák kifejlesztése

- a beavatkozások az aktuális problémára irányulnak, ahhoz igazítja a tp a stratégiát. Cél

megváltoztatni a kapcsolatban levő interaktív sorozatokat
- nem értelmez, nem keresi a belátást
- a cs r-int megoldja a problémáit anélkül, h tudná miért és hogyan
- a tp csak a tünet és probléma fenntartó vonatkozásokat akarja módosítani
- átcímkézés
- Haley az utasításokkal próbálja nehezebbé tenni a tünet meglétét, mint feladását
(próbatétel-tp)
- a korlátozó stratégiák („haladjunk lassabban!”) a túl gyors változás veszélyeztetné a r
egyensúlyát. A változásra fel kell készíteni.

40
A kezdő interjú

- Haley ragaszkodik ahhoz, h az első interjún az egész cs megjelenjen

- kérdései:
 miért van ott a cs?
 miért most kérnek segítséget?
 mi változzon? Gyorsan v lassan?
 Tudni akarják, mi történik, vagy csak változni akarnak?
 hajlandók a változásért áldozatokat hozni?
- azt figyeli, az egyes cstagok hogyan látják a problémát
- a cs a tp jelenlétében nyíltan, akár fennhangon, megvitatja a problémát. A tp
megfigyeli a rosszul működő kommunikációs mintázatokat, a koalíciókat, a
problematikus hierarchiákat, a páros konfliktusokat
- közösen meghatározzák a megoldandó problémát. Szerződéskötés, mely leírja
precízen a célokat
- egyszerű házi feladatok vagy utasítások (többnyire paradox: ne próbáljon többet tenni,
mint eddig, de írja fel percre pontosan, mire vesztegette az idejét) adása, melyről a
következő ülésen be kell számolni
- legtöbbször azt kérik a klienstől, h tartózkodjon a változástól
- ha az első interjú sikeres volt, a cstagok jól érezték magukat, elköteleződnek a
változásért folytatott munka irányában

Gyakori paradox beavatkozások

41
42
12. A milánói modell (NEM!!)

- a cs-i hiedelmr-t vették górcső alá

- változást indukáló stratégiák helyett arra serkentették a cs-okat, hogy vizsgálják át

gondolkozásukat, hozzáállásukat, hiedelmeiket, a saját és a többiek viselkedéséhez
kapcsolódó jelentéseket

- arra bátorítottak, h a kliens önmagát (is) kapcsolati hálóban lássa

A milánói szisztémás cstp

- a különbségeket keresi a viselkedésben, a kapcsolatokban, a családi események eltérő

észlelésében és értelmezésében, továbbá a r-t egyensúlyban tartó kötelékek felfedése
- megfigyelték, h a családi játszmák szabályait (ki hogy küzd a másikkal, hogyan tartják
fenn a nem tudatos játszmát azáltal, h kontrollálják egymás viselkedését) figyelték
meg a pszichotikus cs-okban
- a cs viselkedését pozitívan átfogalmazták, minden cs-i tranzakciónak pozitív indítékot
tulajdonítottak

Hosszú rövid tp

- kb 10ülést tartottak, havi r-ességgel

- 1-2tp (lehetőleg férfi és nő) plusz a megfigyelő csoport a tükör mögött. Egyik v másik
tp-t időnként behívták a tükör mögé és meglátásaikat megosztották vele. Ezeket a tp
megosztotta a cs-dal
- az ülés végén még egy megbeszélés volt, aztán elmondták a cs-nak, végül
megbeszélték a feladatokat, ami általában egy paradox intenció volt
- minden egyes cstag viselkedésére kitértek az ülés végén

A strukturált cs-.i ülés

- 5rész: előzetes megbeszélés, ülés, ülés alatti megbeszélés, beavatkozás, ülés utáni
megbeszélés
- elsőként cs telefonhívása. Felvett adatok:
 ki a hívó
 ki ajánlotta a cs-ot

43
  miben áll a probléma
 milyenek voltak a hívó közlései
 milyen a hívó hozzáállása egy következő kezeléshez
 vannak-e különleges körülmények, ha igen, mik azok
- ezen infókat az ülés előtti ülésen prezentálni a szakembereknek – stratégiában
állapodnak meg
- ülés alatti megbeszélés: finomítják, módosítják az eredeti hipotézist
- tp visszatér a cs-hoz, megajánlja a csapat általi beavatkozást
- ülés utáni megbeszélésen a beavatkozás előírásával kapcsolatos cs-i reakciók kerülnek
megbeszélésre, valamint a következő ülést tervezik meg
- a diszfunkcionális cs tagjait lefoglalják a kapcsolat elfogadhatatlanul romboló,
ismétlődő sorozatai, melyekben a tagok kontrollálni próbálják egymás viselkedését
- tp feladata a r szabályait módosítani, h megváltoztassa a viselkedést
- a tp megpróbálta felfedni, félbeszakítni és megváltoztatni a játszma szabályait, mielőtt
a résztvevők viselkedése változhatna

Pozitív minősítések és rituálék

- pozitív átminősítés: a cs-i probléma által fenntartott viselkedés átdefiniálása, melyben

a tüneteket helyénvalónak v jónak tekintik. A cs számára úgy tűnik, h a negatívnak
tekintett tüneti viselkedés valójában kívánatos.
- nem a tüneti viselkedés van jónak minősítve, hanem a mögötte levő szándék
- rituálékat (előírt viselkedések) ír elő a tp, melyet a cs-nak végre kell hajtania. Paradox
előírásokat mellékelve, kinek mikor, mit és hogyan kell végrehajtania. E feladatok
megkérdőjelezik a merev, rejtett cs-i szabályokat (egyik nap anyáé, másik nap apáé a
fegyelmi kontroll; a másik mindig figyel és jegyzetel. A többi napokon normál
üzemmódban működjenek)

A modell fejlődése: hipotézis-alkotás, neutralitás, cirkuláris kérdezés

- hipotézis: feltevések készítése a cs-i helyzetéről. A tp kutatja az új információkat,

azonosítja a cs-i viselkedést indukáló mintákat, gondolkodik, ki hogyan járulhat hozzá
a r működéséhez

44
- hipotézisalkotás, mely végigvezet a tp-s folyamaton, és módosítható és módosítandó a
cs-i működésről szóló tp-s megfogalmazásokat tartalmazza (hogy a cs ne vigye el a
fókuszt…)
- a tp-s hipotézisek célja nem az igazság, ahnem a változás
- neutralitás: a tp érdeklődő, vita nélkül fogadja mindenki álláspontjáét a problémáról.
Egyik cstag nézetét sem tartja helyesebbnek a többiekénél
- mindenkivel szövetségbe kerül a tp, de kerüli a bevonódást a cs-i koalíciókba v
szövetségekbe
- gondolatébresztő, kapcsolatfókuszú kérdéseket tesz fel a tp. Pl nem mondja, h rossz a
vitatkozás, hanem érdeklődik: „Mi hiányozna leginkább, ha mindenki abbahagyná a
vitatkozást?”
- tp célja segíteni a cs kapacitásainak változását eredményező változásokat
- cirkuláris kérdezés: minden cstagnak felteszik azokat a kérdéseket, melyek a
különbségeket keresik, vagy a cs két tagja közti kapcsolatot jellemeznek. A felmerülő
különbségek képet adnak a cstagok sokféle szempontjairól és a visszatérő cs-i
mintákról. (Mintakérdések ld. lent.)
- kapcsolati térkép:
 kapcsolatok észlelésében sejtett különbségek: ki van közelebb apához /
lányhoz / fiúhoz?
 a talált különbségek fokozatai (0-10-ig milyen rossznak gondolod a harcot a
héten?)
 most-és-akkor különbségek (azelőtt kezdett-e fogyni, h főiskolára ment vagy
utána?)
 cstagok nézetei feltételezett v jövőbeni különbségekről: ha ő nem született
volna meg, mennyiben különbözne a házasságod a maitól?
- triádikus kérdések: egy harmadik személynek címezve két másik tag kapcsolatáról

A cs-i hiedelemr feltárása

- olyan tp-s klíma megteremzése, melyben a cstagok képesek meghallani egymás

nézőpontjait
- legfontosabb eljárások: cstagok kérdezése, hipotézisalkotás a cs-i játszmáról, az
információ folyamatos visszatáplálása a cs-nak

45
46
- paradox-ellenparadoxon helyzet: van köztünk egy problémás személy, akinek
változnia kellene. A többiek rendben vannak, nekik nincs szükségük a változásra.
DE!!! Lehetetlen vmely rész változása az egészben lezajló kiegészítő változás nélkül
- cs-i csapda: beragadnak az idejét múlt ismétlődő megoldásaikba a probléma terén.
Olyan hiedelemr-rel dolgoznak, mely nem állja meg a helyét, nem illik a valósághoz
- a kapcsolati minták, a családi játszmák felfedésével, az új információ bevezetésével a
r-be a milánóiak sz a cs-i kapcsolatminták átalakulnak
- a tp elemei:
 munkahipotézis kialakítása
 demonstrálni a tp-s neutralitást
 körkörös kérdezés
 együttes munka a megfigyelő csapattal
 azonosítani a cs által használt címkéket
 azonosítani a feltárásra váró témákat
 a problematikus viselkedések pozitív átminősítése
 intervenció az ülés végén

Tomm reflexív (visszaható) kérdezése

- céljuk a cs-ot arra ösztönözni, h mérlegeljük az észleléseikből, cselekvéseikből,

hiedelemr-ükből fakadó jelentéseket, és vegyék fontolóra alternatív, konstruktív
észleléseiket és viselkedésüket.
- cél: a cs kiszabadítása rögzült elképzeléseikből, és olyan új jelentéstartalommal ellátni,
mely együtt járhat viselkedésük átszervezésével

47
48
?????

49