Személyiség- és

fejlődés-

pszichológia
 SZEMÉLYISÉG FOGALMA, KRITÉRIUMAI,
SZERKEZETE

Persona latin szóból ered (jelentése: színpadi álarc, szerepet játszó színész). Personality = személyiség

Allport szerint:
A személyiség azon pszichofizikai rendszerek dinamikus szerveződése az egyénen belül, amik meghatározzák
jellemző viselkedését és gondolkodását.

Keményné szerint:
A személyiség a külső hatásokra kifejlődött belső feltételeknek, lehető- ségeknek az egyénen belül kialakult
egyedi, megismételhetetlen integrá- ciója, ami meghatározza az alkalmazkodást, viszonyulást a környezet- hez.

Személyiség kritériumai:

1. Az egyénre jellemző pszichikus folyamatok és állapotok szervezett összessége Mindig strukturáló egészként működik
2. Alapvető: TUDAT- éntudat, öntudat stb.
3. Személyiség alapját az öröklött, veleszületett testi idegrendszeri tulajdonságok képezik
4. A társadalmi, és a természeti környezettel állandó kölcsönhatásban van, s formálja
5. Folyamatosan fejlődő, nyílt, dinamikus rendszer.

Csiriszka János: A személyiségnek rétegei és tartományai vannak.

- személyiségközpont
- személyiség tulajdonság szféra
- személyiség perem

2
 SZEMÉLYISÉG ELMÉLETEK

I. Organizmikus - humanisztikus személyiség elmélet

Képviselői: Maslow, Rogers, Allport
Személyiség egységét, egyediségét hangsúlyozza, az önálló ember képét.
Képesek vagyunk önmagunkat szabályozni.
- önmegvalósítás - feltételezi, hogy egy folytonos fejlődési igény van az emberben.
- követelmény: egészséges, érett személyiség

II. Tulajdonság - teóriák

Képviselői: Pavlov, Jung, Kretschmer, Eysenck
Típustanok - vonáselméletek
Milyen tulajdonságok vannak egy csoportban
Hippokratész - Galenosz - féle
Pavlov idegrendszeri típusok
Young, Kretschmer, Eysenck

III. Dinamikus v. pszichodinamikai elméletek

Képviselője: Freud
ösztönös jelleg

IV. Szociál-pszichológiai szemlélet elmélet

Képviselője: Adler (individuál-pszichológia)
Társadalmi hatások kihangsúlyozása, az ember társadalmi jellege. A személyi- ség a kultúrkörnyezet befolyása alatt.

V. Interakcionalista elmélet

Emberek egymásra hatása. Az egész személyiség az emberközi kapcsolatban nyilvánul meg.

VI. Fejlődéselméletek
Képviselője: Ericson
A személyiségfejlődés egyes szakaszait tárják fel.

3
 FREUD SZEMÉLYISÉGELMÉLETE

Freud (1856. Freiberg - 1938. London)

Bécsben élt, orvosnak készült, ideganatómiai kutatásokat végzett: ok-okozati összefüggések érdekelték. Neurózis, neurotikus
problémák - " A lelki problé- mák is képesek megbetegíteni az embert. " A neurotikus bajokat negatív élmé- nyre vezette vissza.
Szerinte az élményhez tartozó indulatokat elnyomja a páci- ens, és ezek jönnek vissza, kerülő úton.
Tudattalan üzenetei, tévcselekvések, álmok, viccek stb..
Szabad asszociáció: mond azt, ami eszedbe jut.

1900. Álomfejtés
Jung, Adler, Ferencz Sándor - tanítványok
1938. Londonba menekül (Hitler elől), majd itt is hal meg nem sokkal később

Topológiai modell (jéghegy hasonlat)

A "víz feletti rész a legkisebb része a lelki működésnek.

- aminek most a tudatában vagyok, meg tudom fogalmazni

- könnyen tudatosítható, de nem va-gyunk a tudatában (pl.: emlékek,

kész-ségek stb.)

- soha nem volt tudatos

- elfojtott tudás (kényszerítő szükség-letek, szenvedélyek, vágyak,

ösztönös dolgok, nehezen felszínre hozható dol-gok)

Ösztönök:
életösztön Erosz - Libidó (az életösztön megnyilvánulása,
energiaforma)
halálösztön Thanatos destruktív
(ösztön pl.: agresszió)

Strukturális modell

A személyiség három része:

társadalmi SZUPEREGO - társadalmi vetület

pszichológiai EGO - végrehajtó rendszer
biológiai ID - ösztönök: személyiség összes energiája, veleszü- letett
ösztönök.

ID:
Ez szolgáltatja az energiát az egonak és a szuperegonak. ID nehezet tűri a feszült-ségeket és ki akarja ezeket elégíteni.
Elve: örömelv
Célja: minden szempontból jól érezzem magam.
De az ID-nek nincs eszköze csak primer eljárással tud dolgozni (álom, képzelet).

EGO:
Az ego képviseli a szervezet igényei és a külvilág közti kapcsolatokat. Másod-lagos eljárással dolgozik: realitás.

SZUPEREGO:
Társadalmi normák, szabályok sajáttá váltak. Feladata: az ID impulzusainak meg-gátlása - főképp: agresszió, szex. Tökéletességre törekszik.
Lelkiismeret, én-ideál.

4
 BEHAVIORIZMUS ÉS HUMANISZTIKUS
SZEMÉLYISÉG-FELFOGÁS

Behaviorizmus

1913-ban jelent meg. Programadó cikk: Watson: Hogyan látja a behaviorista a pszichológiát?

Extrospekció a hangsúlyos. Viselkedés megfigyelése

szervezet

inger válasz

Ezeket kell vizsgálni, következtetni egyikből a másikra. Nem a- kartak a személyiséggel, a lélekkel
foglalkozni.

FILM: SKINNER - BOX

A jutalmazás befolyásolja a teljesítményt. Ritka jutalmazás jobban megerősíti a szokásokat.

Személyiségfelfogás

Operáns kondicionálás
próba-szerencse viselkedések, véletlenszerű cselekedetek közül azok marad- nak fenn, amik jutalmat nyernek.

Személyiség - nem igazán értelmezhető a behaviorizmus szerint.

Személyiség: az adott egyénre jellemző viselkedésminták - Skinner -
A jutalmazott viselkedésminták maradnak fenn - ezek adják a személyiséget. Előzetes tapasztalatok, megerősítések alakítottak ki mindenkit.

Thorndike

Részleges megerősítés módszer - Skinner

Fokozatosan rávezetni - idomítás módszer

Megerősítés - időintervallumonként
- teljesítményarányosan (hatékonyabb)
Skinner - oktatógépek
-programozott oktatás

Humanisztikus pszichológia

USA 1945 után

"Harmadik erő" - a behaviorzmussal és a pszichoanalízissel szemben

Szerintük: egészséges, kifejlett embereket kell vizsgálni és az ember nem csak agresszív ösztönlény, hanem önálló személyiség.
Olyan eljárások, amik az emberi élet, a lelki jólét minőségének fejlesztését, az emberi kapcsolat nyílttá, egyértelművé tételét, az emberi
csoportok? tételét szol-gálják.
Cél - gyakorlatibb: kommunikációs kölcsönhatások javítása. (pl.: gordon - módszer)

Az embert nem tekinti egyértelműen betegnek, ha problémája van.

A fejlődés az ember veleszületett sajátja. A fejlődés iránya az önmegvalósítás. A fejlődés akadálya az, ha a külvilággal való kapcsolat
rongálódik. Ennek elhárítá-sához nyílt emberi viszonyra van szükség.

Képviselői:
Rogers - kliensközpontú módszer
Gyakorlati módszer (nondirektív terápia). Viselkedéstípus - hozzáállás a kliensekhez.
Kulcsszavai:

- nondirektivitás: a pszichológus nem irányít, nem értelmez, nem tereli a beszélgetést bizonyos következtetésekre,
odafordul, bátorít. Belső munkára késztet.

- empátia: beleérzőképesség

- bizalom: a páciens képességeiben. Elfogadja a másik embert olyannak, amilyen, feltétel nélkül.

- pedagógiai orientáció: az ember egész életen át képes tanulni, a személyiség fejlődése egész életen át tart.

Maslow - alapvető motívumoktól az összetettekig - hierarchia a szociális igényekben.

Szemben az analitikusokkal, vannak szerinte szociális szükségletek. Szerinte: agresszió: társadalmi motívum, nem
veleszületett jellemző.

5
 SZEMÉLYISÉG TÍPUSOK

Kezdetben megfigyelés útján tipizáltak. Később matematikai - statisztikai módszerek, pszichológiai kísérletek.

I. TIPOLÓGIA

I. e. IV. század - Hippokratesz - Galenosz vérmérsékleti vagy tempramentum- típus.

Temperamentum: az egyén aktív és reaktív tevékenységi módjai.

a) szangvinikus - bizakodó (szalmaláng típus), könnyen, gyorsan kivál-tódó, erős, de nem tartós reakció. Élénk, mozgékony,
gyorsan alkalmaz-kodik, tettrekész, aktív, de nem kitartó.

b) kolerikus - lobbanékony. Erős, tartós, könnyen felkelthető érzelmek. Gyorsan kijön a sodrából, indulatkitörésekre hajlamos.

c) flegmatikus - közönyös, szenvtelen, nehezen keletkeznek az érzelmei, gyengék, nem tartósak, általában nem fogékony az érzelmi
változásokkal szemben.

d) melankolikus - szomorú. Lassan fejlődnek ki az érzelmei, nem erősek, de tartósak. Általában gyenge viselkedési tónus, befelé
forduló, külső aktivitásra nehezen szánja magát.

II. TIPOLÓGIA

Kretschmer - testalkat szerint (megj.: nagyon leegyszerűsíti)

a) piknikus - kövérkés. Erős, fejlett mellkas, fej és has. Törzs táján hízásra hajlamos + kopaszodásra. Végtagok: zömök, rövid ; arc:
széles; medence: szélesebb, mint a váll, és a has előredomborodik.
CIKLOTIM személyiség: jó kedélyű, barátságos, társasági ember. Élénk, tet-terős, vállalkozó szellemű, beállított az életörömökre.
Érzelemgazdag, de szélsőséges hangulatingadozás jellemzi. Betegsége: mániás depresszió.

b) aszténiás testalkat - sovány, nyúlánk test, lapos mellkas, hosszú nyak, látható bordák. Nők: gyakran alacsonyak.
SKIZOTIM személyiségalkat: zárkózott, befelé forduló, nehezen teremt kapcsolatot. Érzelme: túlérzékenység, hűvös közönyösség.
Gondolkodása: rendszerező, fejlett, elvont gondolkodás. Képzelet: hajlamos elszakadni a valóságtól.

c) atlétikus - közép- v. magasabb. Jól fejlett izomzat, széles váll, erős mell-kas, keskeny medence.
VISZKÓZUS: meggondolt, de sokszor merev, beszabályozott életvitel, vá-ratlan indulatkitörések, kedélytelen, mogorva viselkedés

Nagyon le van egyszerűsítve!

III. TIPOLÓGIA

Pavlov típusai
Idegrendszeri típusok: ingerlés - gátlás idegrendszeri alapok
- folyamatok erőssége, gyorsasága, kiegyensúlyozottsága

a) élénk - izgalmi és gátlási folyamatok kiegyensúlyozottak, erősek, gyorsan terjednek. Reakciói könnyen kiválthatók, mozgékony,
de változékony, nem feltétlenül tartós reagálás.
b) féktelen - izgalmi folyamatok túlsúlyban, gátlásai folyamatok gyengék. Külső hatásokra érzékenyen reagál, túlzóan is reagálhat,
alkalmazkodási nehézségek.
c) nyugodt - tartós, kiegyensúlyozott izgalmi - gátlási folyamatok, de lassúak. Jellemző: stabil, tartós reagálások, jól tűri az
idegrendszeri terheléseket.
d) gyenge - gyenge, lassú folyamatok, nehezen tűri a terheléseket, túlérzékeny, nehezen alkalmazkodik.

IV. TIPOLÓGIA

C. G. Joung - környezeti ingerekre hogy reagál

a) introverzió
Befelé fordulás. Csendes, visszahúzódó, tartózkodó, megfontolt, kerüli az új helyzeteket. Belső élet alakulása szabja meg életét,
elmélkedő, félénknek tűnik, érdeklődése szűkkörű, de mély ismeretek. Baráti társasága szűkkörű, de mély, életreszóló barátságok.

b) extorverzió
Kifelé élés. Barátságos, nyílt, jól alkalmazkodik, kedveli az új helyzeteket, könnyen feltalálja magát, széleskörű érdeklődés, de nem
mélyül el annyira, sok felszínes barátság.

(általában nincs tiszta típus, a dominancia a lényeg)

6
 SZŰK TARTOMÁNYÚ SZEMÉLYISÉG ELMÉLETEK

1. a) Regresszió: elhárítás, elnyomás, elfojtás, a kellemetlen élmények elkerülésére, a negatív élmények elhárítására vonatkozó
általános attitűd.
1957-ben írta le Jessie Gordon.
b) Szenzitizáció: kiélezés, érzékenység, hajlam

A negatív ingerek kezelési módját mutatja meg. Vagy felnagyítjuk, vagy elhárítjuk.

Vagy: A negatív élmények elhárítására, a kellemetlen információk elkerülésére vonatkozó általános attitűd, hajlam, amely az észlelés, a
tanulás, az emlékezés területén egyaránt megmutatkozik.
A szenzitizáció a kellemetlen, negatív élmények felerősítésére, érzékenyebb felvételére való készenlétet jelent.

A két személyiségtípus között jelentésbeli különbség van:

- társas beilleszkedés:
a) jó szociális státusz, könnyen teremtenek kapcsolatokat. Szeretetteljesebb a személyközi viszonyuk.
b) a társas alkalmazkodás rosszabb, gyengébben tudnak együttműködni másokkal, nem elég toleránsak másokhoz.
- önértékelés
a) általában pozitív énkép, magasabb önértékelés
b) eltúlozzák az előnytelen vonásaikat, érzelmileg labilisabbak, az énképük kevésbé pozitív, szorongóbbak, függőbbek

2. Külső - belső kontroll attitűd

Attitűd: beállítódás, gondolkodásmód, meggyőződés

(hol van az irányítás - a kontrol hely szerinti attitűd)
A személyeket jellemzi egy olyan beállítódás, ami szerint a környezeti történéseket döntően külső tényező vagy saját eljárásaik
következményeként élik át.

Belső kontrollos a személy: aki a világot, annak történéseit úgy éli meg, hogy ami körülötte történik közvetlen kapcsolatba hozható saját
cselekedeteivel, erőfeszítéseivel.
Külső kontroll attitűd jellemzi azt a személyt, aki úgy véli, hogy mindaz, ami vele történik, nincs összefüggésben azzal, amit ő az adott
helyzetben produkált. A viselkedés irányításában a külső tényezőknek, a szerencsének, a sorsnak, a külső hatalomnak tulajdonít meghatározó
szerepet.

Ez együtt jár egy olyan meggyőződéssel, hogy nem tesz erőfeszítéseket (passzív életvitel).

Személyiségkülönbségek:

- belső kontrollos személy: pontosabb az észlelés, a céljaik eléréséért képesek az akadályok leküzdésére, konstruktívabb
problémamegoldás, nagyobb önbizalom, pozitív énkép, határozottság.
- külső kontrollos személy: pontatlanabb észlelés, a fusztrációs helyzeteket nehezebben oldják meg, nehezebben tűrik, önértékelésük
alacsonyabb, általában függőbb helyzetűnek érzik magukat.

A szélsőséges esetek problematikusak.

7
 SZEMÉLYISÉG PSZICHOLÓGIA

Longitudinális Keresztmetszeti vizsgálat

Transzverzális Hosszmetszeti vizsgálat

meghatározott életkori pszichológia
különböző életkorokban megvizsgált gyerekek leírása

Gyerekek vizsgálata:

· természetes megfigyelés
· kísérlet (természetes)
· intelligenciateszt
· játékot használják diagnosztikus célra
· világjáték - sok játékból terepasztalon - építsd fel a saját világodat! - terápiás és megismerési cél
· rajz vizsgálat - emberrajz - családrajz

Fejlődés: Olyan változás, melynek során a változó jelenség új, magasabb fokot ér el minőségileg. Pszichikus funkciók
differenciálódnak és integrálódnak.

Differenciálódás: egyes funkciók egyre többekből tevődnek össze, egyre gazda- gabb lesz, elkülönülnek egymástól az elemek, egyre
szélesebb skálá- jú, színesebb lesz.

Integráció: Egységbe rendeződés, ami a fejlődés folyamán egyre magasabb szin- tű egységként jelenik meg.

Pszichikum fejlődése:
· ösztönös viselkedés - merev alkalmazkodási forma.
Ösztön: szervezet állandó viselkedésformája, az adott fajon belül nemzedékről nemzedékre öröklődik.
Alapja: feltétlen reflex.

· tanult viselkedés-rugalmasabb alkalmazkodás.

Alapja: feltételes reflex. Képes a környezethez alkalmazkodni. Klasz- szikus kondicionálás, semleges ingerből -
fontos inger. Operáns kondicionálás -viselkedés+ következmény.

· értelmes viselkedés: az egyén a fejében is módosítja a reakciót. Más

helyzetre más reakciókat talál ki.

Pszichikum fejlődésének alaptörvényei

· plaszticitás - az idegrendszer képlékenysége minél fiatalabb, annál alakít- hatóbb az idegrendszer. Az idegrendszer egyes
területe képes átvenni más területek funkcióját. - szenzitív periódus-érzékeny időszak: különböző funkciók kifejlődésének
optimális időszaka.
· aktivitás törvénye: különböző funkciók gyakorlása biztosítja a fejlődést.
· szerkezet és funkció egysége: biológiai alap (idegrendszer stb.) a szerkezet teszi lehetővé a pszichikai működést Funkció is hat a
szerkezetre.
· koegzisztencia törvénye: különböző funkció fejlődésében eltérések lehetnek egyénen belül és egyedek között is.
· Transzfer törvény: (átvitel) azt biztosítja, hogy az egyes ismeretek átsugá-rozzanak más készségekre.

Öröklés és környezet a fejlődésben

· preformizmus: öröklés a fontos

· szociologizmus: környezet a fontos (Locke)
· konvergencia elmélet: 50-50 % (Stern)

Normális öröklésmenet esetén örököljük:

analizátorok - indulási minőség

magasabb idegműködés típusa
idegrendszer plaszticitása

8
 ÉN-KÉP

Én-kép (más néven: self v. önkép): Az önmagunkról kialakított, érzelmileg erősen színezett attitűd, mely éveken át tartó folyamat
eredményeképp alakul ki, kialakulása után stabillá válik és minden külső behatásnak ellenáll.
Területe:
- önértékelés
- összes önmagunkra vonatkozó tapasztalat betetőződése.
Kialakulása:
· újszülöttnek nincs
· hónapos koráig a saját testét önmagától független tárgynak látja.
· A saját testről szerzett tapasztalatok önindította mozgás alapján testséma (tartalmazza az összes információt a saját testről)
· hónapra felismeri a saját testét, tudja a testrészek helyét

Szociális visszajelzések:
kicsi kortól megvannak
elkülöníti magát mástól
2-3. hónap szociális mosoly
7-8. hónap szorongás, idegen jelenlétére félelemreakció
Képes elkülöníteni másokat az őt gondozótól.
Én-tudat kialakulása: 2-3 év - dackorszak. Az én-élmény megtapasztalása, gyakorlása
óvodáskor: belülről és kívülről jövő információk segítik
kisiskolás: én-ideál, azonosulás
serdülőkor: megbomlik az én-kép, és újfajta én-identitás jelenik meg. (identitás-krízis)

Én-kép jellemzői

- polaritás: pozitív, vagy negatív dimenzió. fontos, hogy pozitív irányba mutasson
- irányító funkció: az én-képpel ellentétes cselekedetet nem szívesen hajtjuk végre.
- energetizáló funkció: hevesen küzdünk a megvédésére
- összetett, részletes
- egységes (jó beilleszkedés záloga), elemei vannak
- megfelelés és pontosság az én-kép és a valóság közt
- következetesség: csak apróbb változások történnek
- hajlékonyság, változatosság: az alkalom kívánalmainak és a szociális szerepeknek megfelelően képesek vagyunk az egyik szociális
én-képet egy másikra cserélni
- önelfogadás
+ béke!

Én-kép fajtái:

objektív self szubjektív self ideális self

önismeret önértékelés

kívülállók amit én milyennek

véleményei látok, kéne lenni?
alapján gondolok (szociális

nagy távolság: nagy távolság: milyen sze-

rossz énismeret önbizalom- retnék lenni?
túl kis távolság: hiány összehasonlítjuk
túlzott nyitottság kis távolság: vele magunkat
önteltség
közepes v. optimális
távolság:
fejlesztő hatású, de még van
önbizalom

Az én-képnek van bizonyos állandósága, az új felismerések, amik átrendezéssel, felborulással fenyegetnek, elhárítani próbáljuk, ellenállást
vált ki: én-kép védő tendencia.

Módjai: elhárító mechanizmusok (S. Freud)

Anna Freud állította rendszerbe

Fajtái:

· Elfojtás - feszültségteli gondolatok, vágyak tudatból való kiszorítása

tudattalanul működik
Csak a tudatosulástól, de a feszültségtől nem szabadulunk meg.
· Regresszió - visszacsúszás egy fejlődési szintről egy alacsonyabbra (pl.: öltözködés hanyagolása
· Projekció - kivetítés: saját indulatait, érzelmeit, vágyait másnak tulajdonítja, a külvilágra vetíti ki és ott véli felfedezni.
· Reakcióképződés - az elhárított indulattal, feszültséggel ellentétes irányú szokást alakít ki, általában túlzó és tartós karakter lehet
· Kompenzáció - hátrányos helyzet kiegyensúlyozása más tulajdonsággal. Fokozza a teljesítőképességet, Veszélye: ha túlzó, tragédiát is
okozhat (túl magasra teszi a mércét)

9
· Elaboráció - feldolgozó, megmunkáló eljárás. A lelki élet feszültségeit pozitív megnyilvánulássá alakítja át és magasabb szintre emeli.
· Szublimáció - társadalom számára értékes dolgot hoz létre ebből a helyzetből

10
 ÖNKONTROLL

Szocializáció folyamata az önkontroll kialakulásával zárul általában.

Az önkontrollal rendelkező ember képes uralkodni késztetésein, viselkedésében, magatartásában proszociális elemek válnak uralkodóvá.

A magatartás szabályozásának szintjei

1. a viselkedéskontrollt külső tényező befolyásolja

2. a jutalom reménye, ill. a büntetéstől való félelem tartja fenn a kívánt viselkedést
3. megjelenik az önszabályozás - önkontroll. A proszociális magatartás a jutalmazás reménye nélkül is fennmarad, magában hordja jutalmát.

Az önszabályozás megjelenésével az értékek, normák belsővé válnak (a társadalom szempontjából hasznos, értékes)

Önkontroll funkciók

1. Pozitív
Magasabb rendű célokat követő, kívánatos magatartásra való késztetés, megerősítés útján alakul.

a) késleltetés képessége, frusztrációs toleranciák: alapvető szükséglet kielégítését képesek vagyunk időben eltolni. Frusztráció: az
akadályoztatás élménye.
Kísérlet:
- szabad játék - feljegyzések
- új, érdekes játékokat adtak a gyerekeknek - feljegyzés: játékszínvonal
- az új játékokat elzárták a gyerekek elől, csak a hagyományosokat hagyták
Tapasztalat: a játék színvonala visszaesett, a frusztráció hatására agresszió lépett fel. A gyerekek regresszióval válaszoltak. ű

Frusztrációs tolerancia: az a képesség, ami lehetővé teszi, hogy elviseljük a környezet frusztrációs helyzeteit - kialakulásához megbízható
környezetre van szükség. Ha a késleltetés ideje optimális frusztráció tűrést eredményez. Ha túl sok az idő, akkor inkább szorongást. Ha nincs
késleltetés, akkor a frusztrációs tűrés hiányát okozza (ha nem kapja meg, amit akar, hisztizik)

b) Jutalmazás önszabályozása: először elvégzem a dolgom, utána jutalmazom magam és az elérhető jutalmakkal gazdálkodom.

c) A kitartás képessége - prezisztencia: cél - elvárás, a cél érdekében hajlandó vagyok sorozatos frusztrációkat elviselni

2. Negatív önkontroll funkció (büntetés alakítja)

Szociálisan helytelenített, tiltott viselkedésmódok elkerülésére való belső késztetés.

Fontos, hogy a jutalmazás legyen túlsúlyban, mert ha nem, akkor vagy szerencsétlen, vagy agresszív és gátlástalan lesz a gyerek.
A büntetésnél fontos, hogy lehetősége legyen arra, hogy értelmével is felfogja a büntetés okát.

a) kísértéssel szembeni ellenállás

b) lelkiismereti funkciók: belsővé vált értékrendszerrel való összeütközés elkerülése. Ha nem sikerül elkerülni : bűntudat, aminek feloldására
tettek irányulnak

11
 ERIKSON PSZICHOSZOCIÁLIS SZEMÉLYISÉG-
FEJLŐDÉSI MODELLJE

Nyolc szakasz van - élethosszig tartó személyiségfejlődés.

A szakaszokat ellentétpárokkal jellemzi, a párok első tagja az adott szakasz fejlődési feladatát mutatja, második tagja pedig a szakasz
veszélye.

1. Bizalom - ősbizalmatlanság:

Első életév fejlődési feladata: megtanuljunk bízni saját magunkban, a környezetben, a minket körülvevő emberekben. Anya-gyerek
kapcsolat: tartós kötődés egy személyhez (személyes kapcsolat). Ha nem alakul ki: ősbizalmatlanság - senkiben sem bízik.

2. Autonómia - szégyen, kétely:

Szobatisztaság kialakulásának időszaka. Az autonómia kialakulásának, az önkontroll kialakulásának konfliktusmentesen kell

végbemennie.

3. Kezdeményezés - bűntudat:

Óvodáskor: kompetencia késztetés - vágy a hatékonyságra, a "valamit csinálni" motívuma. Ne kelljen bűntudatot érezni azért, amit az
ember akar.

4. Teljesítőképesség - csökkentértékűség:

Iskoláskor: kötelességek, teljesítmények előtérbe kerülése. A gyerek azzal tud elismerést szerezni, ha teljesít. Bizonyítani akar.
Kiterjednek az én-határok. Ha nem sikerül elismerést szereznie: csökkentértékűség érzése. Fontos az iskolai sikerélmény.

5. Identitás - szerepdiffúzió:

Serdülőkor: "Identitáskrízis"
Identitás - én-azonosság probléma (a 20-as évek elejére, közepére megoldódik)
Ki vagyok, miért, mi a célom, feladatom...?
A serdülőkori testi változások, új motivációk (szexualitás) okozzák.
Feladat: nemi identitás felvállalása problémamentesen, egy szakmai elkötelezettség kialakítása.
Ideológiai identitás (világnézeti alap)

Kategóriái:
- identitás elérése: átesett az identitáskrízisen és az önmeghatározás szakaszán pályát választott, felülvizsgálta a család nézeteit
- korai zárás: elkötelezte magát egy foglalkozás és egy ideológia mellett, de nem előzte meg krízis - átgondolás nélkül követi a mintát
- moratórium: még nem döntött, még tart a krízis
- identitás diffúzió: nincs integrált én-kép, nincs jól meghatározható véleménye önmagáról, nem kötelezi el magát sehová, sok mindenbe
belefog, de nem fejezi be

6. Intimitás - izoláció:

Ifjúkor:
Feladat: mély, bensőséges kapcsolat kialakítása, párválasztás, munka.
A helyzet kikerülése: izoláció, elmagányosodás.

7. Alkotóképesség - stagnálás:

Felnőttkor: az új generáció felnevelésére való elköteleződés és egyéb helyzetekben való alkotás.

Veszély: stagnálás, nincstelenség érzés.

8. Énintegritás - kétségbeesés:

Integrált egységbe szerveződött ember, az előző hét funkció kialakult és egységbe szerveződik. Egyre gyarapodik a biztonságérzés,
elfogadja saját életútját (szükséges és pótolhatatlan), készen áll életútja megvédésére. Rendezi a viszonyt - élet-halál - az élet végessége.

Valamennyi énes tulajdonság kell az érett személyiséghez.

12
 ANYA - GYEREK KAPCSOLAT

Az ---gyerek igen gyámoltalan, kiszolgáltatott.

Az anya - gyerek kapcsolat létfontosságú. öröklött mintái vannak.
Apa: ivadékgondoskodás
gyerek: megkapaszkodás - ösztön
faji reflex - 4-5 hónapig
Kísérelt: Heteman Imre
Moro féle átkarolási reflex 3-4 hónapig
Kísérlet Haplow anya nélküli gyerek --- majmokon
Az --- felnövő majmok párkapcsolata rossz, anyai ösztönei rosszak...
Szociális dekriváció - az emberi ingereket --- meg.
Műanyás kísérlet - szőranya - drótanya
Az érintés gyakran fontosabb a tápláléknál.

Emberi kísérletek
Szociális izolációban nevelt gyerekek. R. Spitz: II. vh. után a lelencházi gyerekek nem fejlődtek úgy

4 csoportot figyelt 0-1 éves korig

- lelencház
- börtönben lévő leányanyák gyermekei
- halászfalu
- nagyváros
A lelencházi gyerekek 40%-kal rosszabbul fejlődtek, mint a többi.
A nehéz élethelyzetben lévő anyák gyerekei is jobban, egyenletesen fejlődtek. Anya: tartós kötődés - egyszemélyes kapcsolat.
Hospitalizmus - anya nélkül felnőtt gyerekek fejlődésben visszaesetek, kapcsolataik rosszak.
Ha fél évig anyával és utána nélküle - sírás, apátia
Ha 3-5 hónapon belül visszakerült, nyom nélkül elmúlt, fél év után maradandó.
Rejtett érzelmi elhanyagoltság
Ha a gyerek és az anya kapcsolata rossz.

Danzinger - Frankl
A gyerek egy ideig csak a bölcsőben feküdt, beszéltek hozzá, ringatták. Ha az ingerszegény időszak szeretetteljes, érzelmileg biztonságot
nyújt, akkor nem káros, a hátrányt hamar behozza.

Anya-csecsemő : interaktív kapcsolat, pozitív viszony.

Kötődési --- olyan pozitív érzelmi kötődés, ahol kölcsönösen segítő viszony alakul ki, interakció van az anya és a gyerek között. Az
illeszkedés minősége határozza meg a kötődés minőségét.
1. Korai kötődés 8-9 hónapig
2. Ragaszkodás 9 hónap után

Kötődést befolyásoló tényezők

- veleszületett faktorok
anya, apa részéről: inprinting jelensége (anya: szülés körüli időszak - testi kapcsolat a kioldóinger. Tágabb értelemben az első
év.)
gyerek részéről: bébi vonások - kis test, nagy szem, nagy fej - gondoskodást vált ki.
- gyerek válaszviselkedései
fogóreflex
sírás abbahagyása
- interakciók
- averzív: bajelhárító interakció
- apetitív: azért van együtt a szülő és a gyerek, mert jól érzik együtt magukat. Minél több az ilyen együttlét, annál jobb a
kapcsolat.
- egyéni különbségek:
- ha a gyerek könnyebben alk----- jobb a kapcsolat
sírós gyerekeknél nehezebb.
- szülői hozzáállás:
- szülőközpontú gondozó: tökéletességre törekszik, úgy nevel, ahogy kell ---- szerint
- gyerekközpontú: a gyerek igényeit elégíti ki, nem a papírformát
Jobb kapcsolat.
Ha a gyerek fejlődése kielégítő, javul a kapcsolat.

Kapcsolat nehezítő tényezők:

- elszigetelés
- sok sírás
- szokatlan külső viselkedés

Ragaszkodás: személyhez kötött. Egy-két gondozó állandó jelenléte kell. A gyerek keresi a kontaktust a gondozóval, ha elkülönítik,
nyugtalan, ha újra meglátja az anyát, örül.
6-8 hónaptól 1 évig kezd kialakulni a megkülönböztetett ragaszkodás. Első jele: 8 hónaposok szorongása (félnek az idegenektől, csak a
szülővel akar lenni)
24. hónaptól partneri viszony:
a gyerek képes figyelembe venni a szülő igényeit. Kölcsönös egyeztetés, alk---- folyamat alakul ki.
Mary Ainsworth: reakció az idegenre kísérlet.
a gyerekek az anyjukkal

13
1. a gyerek szabadon játszik, az anya jelenlétében
2. idegen bejött, beszélt az anyával - hogy reagál a gyerek az idegenre. Anya kiment a - hogy reagál a gyerek
3. anya visszament

Biztos - kötődés:
A gyerek nyugodtan játszik, feltérképezi a környezetet az anya jelenlétében, az anya jelenlétében nem féltek az idegentől. Az anya
távollétében nyugtalan, az idegen nem tudja megvigasztalni, anya visszatértével megnyugszik, nyugton játszik tovább.

Bizonytalan kötődő gyerek:

Szorongó elkerülő gyerek: az anya jelenlétére közömbösek, távollétében az idegen is meg tudta vigasztalni, az anya visszatértére nem
reagált.
Szorongó ellenálló:
Az anya jelenlétében is szorong, nem tud elszakadni az anyjától, nem tud mit kezdeni az idegen helyzettel az anya távollétében sír, de ha
visszajön az anya, akkor sem játszik.

14
 AZ ÉRETT SZEMÉLYISÉG

Definíció: Az egészséges, érett személyiség tevékenyen ura környezetének, személyisége bizonyos fokig egységes, és képes
arra, hogy pontosan észlelje mind a világot, mind önmagát. Szilárdan megáll a maga lábán anélkül, hogy másokkal szemben túlzott
követelési legyenek.

Kísérlet - California egyetem

érettek - kevesebb betegség, otthoni környezet szilárdabb mint a kevésbé éretteknél, a szülők sikeresek
Kivételek: pl. érett személyiség, akinek zátonyra futott család---

Az érettség titka abban rejlik, ahogy a problémákat kezeljük. A problémamentes gyerekkor segíthet, de nem minden.

- munkatevékenység célirányos megtervezése

- valóság pontos észlelése - Jobb ítélőképesség, jobb önismeret
- etikai ----- vett jellem és integritás - megbízhatóság, tolerancia, stabil belső értékrendszer
- alkalmazkodás - interperszonális és intraperszonális
kevés elhárító mechanizmus
kevés neurotikus tünet
kevés bizonytalanság
idejük nagyobb részében boldogok

Kritériumai (Allport)

- Én-érzésének kiterjesztése
nem egyedül saját maga fontos, hanem ezt kiterjeszti más személyekre, más tevékenységekre, felhasználja énazonosságának
kifejezésére.
- meghitt viszony másokkal
Kerüli a mási életébe való erőszakos behatolást, nem szűkíti le a mási mozgását. Kapcsolataiban a kölcsönösség és a
partnerség a domináns. (Allport itt említi a szexualitást)
- érzelmi biztonság, önelfogadás
Alapvető biztonság jellemzi, rendelkezik önkontrollal, sikeresen ----- Képes kezelni az akadályokat vagy belenyugodni a
megváltoztathatatlanba.
- valósághű percepció jártasságok és feledatok
Valósághű észlelések. " Az érettség megóv attól, hogy a valóságot saját szükségleteink és fantáziánk szerint alakítsuk."
- megvan a magához való esze
Rendelkezik az alapvető intellektuális képességekkel.
- problémamegoldó képessége jó
Jártas a munkájában, szerepe van a társadalomban.
- én-tárgyiasítás, ----
Képes önmagát objektíven szemlélni, jó a humorérzéke.
- egységesítő életfilozófiával rendelkezik
Célja van, értékrendszere.

15