AZ ÉRZELMI NEVELÉS

helye és lehetőségei a
pedagógiai folyamatban
Herr Nikoletta
Pszichopedagógus
Közoktatásai szakértő
 Mi lenne, ha…..

Fontosnak tartjuk-e, hogy a ránk bízott
gyermekek otthonról „magukkal hozzák”
az érzelmeiket?

Jónak tartanánk-e, ha a diákok minden, az
intézményben keletkezett érzelmüket
kinyilvánítanák?
 VÁLASZOK - NEM

Platón (i.e. 427-347) „… az érzelmek az elme

alsó rétegéből származnak és megrontják az
értelmet.”

Spinóza (1675/1997) Etika „Az affektusoknak
alávetett ember … nem a maga ura, hanem ura
a sors!”

Elster (1985) Az emócióknak a
„cselekedetekben való közvetlen jelenléte
elsöpri, aláaknázza a racionális mentális
folyamatokat.”
 VÁLASZOK-IGEN

Pascal (1643/1983) „A szívnek vannak érvei,

miket nem ismer érvelő eszünk.”

Solomon (1977) az érzelem a hitelesség
záloga, önmagunk megismerése útján
vezérfonal, alapvető értékeink forrása, a lélek
életerejét adja.

McClelland (1987) az érzelmek a motivációs
rendszerek fontos részei, mert jelzik a
természetes incentívek (pl. fájdalom) jelenlétét,
és felerősítik a hatásukat.

Ilsen (1978) az érzelmek kreatívabbá tesznek a
problémamegoldásban.
 VÁLASZOK

„az érzelem a pszichológia hamupipőkéje…míg
testvérei az értelem és az akarat előkelő
helyeken pompáznak, ő a cselédszobában hál”
(Carl Lange dán fiziológus 1887 In: Atkinson
1997).

„ Ami az érzelmi világban megy végbe, vagy ami
érzelmi indíttatású, az szükségképpen független
a racionalitástól, vagy éppenséggel racionális”
(Zrinszky, 2002)
 Különböző felfogások az érzelmek
és a viselkedés kapcsolatáról
Racionalista felfogás
- az érzelmek a viselkedést dezorganizáló, zavaró elemek
- az emberi élet primitív aspektusai
Fiziológiai felfogás
- minden viselkedésnek van emocionális aspektusa
- corticális és subcorticális területek egyaránt fontosak
Evolúciós - pszichológiai felfogás
- az érzelmi válaszok a társas környezettel való
megküzdésnek hasznos, sőt alapvető eszközei
- integrált kognitív /emotív/ motivációs rendszer
 A NEVELÉSRŐL
Fogalma:
A nevelés olyan értékátadó, értékrendszert kialakító
fejlesztő folyamat, melynek célja, hogy az egyént
életfeladatai megoldására képessé tegye.
Jellemzői:
- csak az emberre jellemző tevékenység
- történeti jellegű
- nemzeti jellegű
- tudatos, tervszerű, szervezet
- fejlesztő hatású
- bipoláris (kétirányú) folyamat
 NEVELÉSI KONCEPCIÓK 1.
Normatív nevelési koncepciók:

egyértelműen deklarálják és fontosnak
tartják a hosszabb távon fennmaradó
emberi-etikai értékeket

tudatosan törekszenek az elfogadott
magatartási normák közvetítésére és
interiorizálására a nevelés által

a direkt nevelési módszereket
alkalmaznak
 NEVELÉSI KONCEPCIÓK 2.
Értékrelativista koncepciók:

a gyerekeket életszerű körülmények között
kell tevékenykedtetni

saját tapasztalatok alapján alakítja majd ki
az egyén azokat a normákat, amelyeket
magatartásában is érdemes követni

indirekt nevelő hatásokkal segíti a
gyermeki önállóság kialakulását
 A (nevelési) CÉLOK KIJELÖLÉSÉT
BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

az állami berendezkedés jellege,

gazdasági tényezők

szociokulturális tényezők,

„divatjelenségek”,

médiák,

individuális tényezők,

nevelői személyiségjegyek
 A NEVELÉS CÉLJA
NAPJAIKBAN

A nevelés célja: a művelt,

szuverén,érdekeit objektíve érvényesíteni
tudó,öntevékeny, magatartásában
egyetemes értékeket követő személyiség
kialakítása.
 A nevelés területei

Testi nevelés

Értelmi nevelés

Érzelmi nevelés

Erkölcsi nevelés

Esztétikai nevelés

Egészségnevelés

Környezeti nevelés

Állampolgári nevelés

Multikulturális nevelés

Média és nevelés
 Érzelmi nevelés
A gyermek egészséges fejlődéséhez
érzelmi kapcsolatokra is szükség van.
Ezek tudatos alakítása az érzelmi
nevelés.
Szükség van hozzá:

Érzelemformáló személyi kapcsolatok

Érzelemformáló közösségi kapcsolatok

Érzelmi intelligencia
 Az érzelemről-definíció?
„ szubjektív és objektív tényezők összjátéka,
bonyolult halmaz, amelyeket idegi és hormonális
rendszerek közvetítenek” (Kleinginna 1981)

Növeli az (érzelmi) élményt

Kognitív folyamatot indít meg (észlel, emlékezik,
értékel)

Fiziológiai alkalmazkodásra késztet

Céllal irányított, kifejező viselkedéshez vezet
Az érzelmeknek nincs egy egyetemes
jellemzője, ami mindegyik érzelemre
meghatározó lenne.
 Fogalmi kategóriák
Hasonló jegyek alapján (pl. Mérő László:
Az érzelmek állatkertje)

Alapérzelmek és variációik

Kognitív érzelmek

Tisztán emberi érzelmek
 ALAPÉRZELMEK
1. Öröm
2. Szomorúság
3. Düh
4. Undor
5. Félelem
6. Meglepődés
A képzeletbeli kikeveréshez ezek közül egyik
másiknak a feltűnő hiánya is használható.
Pl. derű, csodálat, aggodalom, beletörődés,
agresszió (+ vagy – irányúak)
 KOGNITÍV ÉRZELMEK
Nem tisztán emberi érzések
Pl. békesség, elégedettség, irigység, zavar
stb…
 TISZTÁN EMBERI ÉRZÉSEK
Pl. altruizmus,ambíció, önérzet, álszentség,
szemérem, lelkiismeret-furdalás stb…
 Az érzelmek kognitív kiértékelés
elmélete
(Smith és Lazarus 1990)
„Az érzelmek alakulásában a helyzetre vonatkozó
ismeretek és hiedelmek értékelése játszik döntő
szerepet”

Mennyiben,mennyire és hogyan befolyásolja a
helyzet a személyes életünket?►fenyegető,
ártalmas, kihívás
/Iskolai példa/
Másodlagos értékelésnél alaposabb elemzés
következik: kinek tulajdonítható a helyzet, mit tehetünk
a nemkívánatos helyzet javítására, mik a jövőbeli
kilátások?
 Az érzelmi átélés
- erős érzelmi bevonódás a tevékenység
végzésébe
- szokatlan, újszerű és aktivitást igénylő
helyzetekben való tevékenykedés
- annak érzése, hogy az egyén által végzet
cselekvéssel, tevékenységgel igazán
önmaga lehet
(Waterman 1993)
 Az érzelmi intelligenciáról

Howard Gardner, a Harvard Egyetem professzora a
többszörös intelligencia elméletének kidolgozója (1983-
ban publikálta először az elképzelését). Gardner által
felismert különböző intelligenciák a következők:
- verbális-nyelvi
- matematikai-logikai
- térbeli-vizuális
- testi-kinesztetikus
- zenei
- interperszonális
- intraperszonális
Az érzelmi intelligencia készségterületei

Ezek közül az utóbbi kettő foglalja magába

Az interperszonális intelligencia az
együttműködés képességeinek összefoglaló
kifejezése. Ezzel a képességgel rendelkező
személy képes a másikat megérteni, jól működik
csoportban.

Az intraperszonális intelligencia velejárója az
a képesség, hogy saját érzelmeinket
azonosítsuk, hogy megértjük saját céljainkat és
szándékainkat. Az ilyen személyek jól mérik fel
erejüket, határozott az én-tudatuk és
magabiztosak.
 Érzelmi kompetencia
Daniel Goleman (1997) az Érzelmi intelligencia című könyvében
használja először az „érzelmi kompetencia” fogalmát (érzelmeink
irányításának képessége).
Két elemét lehet elkülöníteni, a személyes és a szociális dimenziót.

A két dimenzió mentén az érzelmi kompetencia a következő

készségterületekkel rendelkezik:

affektív készségek (érzelmek felismerése, képesség az érzelmekre
pl. öröm, bánat)

konatív készségek (felszólító és mozgósító készségek pl.
érdeklődés, munkakedv)

szociális készségek (társas és személyközi készségek pl.
egymásra figyelés, empátia, elfogadás, együttműködés)
 FÖLDRENGÉS

Még nem vagyunk tisztában azzal, hogy milyen
mértékben határozza meg ez az intelligencia faktor a
sikeres alkalmazkodást, a boldogulást és az
egészséges, kiegyensúlyozott életet.

Ha ennek fontosságát, meghatározottságát be tudja
bizonytani a tudomány, akkor a pedagógiának fel kell
készülni: olyan módszereket szükséges kidolgozni,
melyek az érzelmi intelligencia fejlesztésében, az
érzelmek felismerésében és szabályozásában nyújtanak
segítséget.

A jelenlegi egészségfejlesztő programok inkább a nem
kívánatos viselkedéseket célozzák meg, ezek helyett
inkább olyanokat kellene alkalmazni, amelyek a diákok
érzelmeit és szociális készségeit fejlesztik.
 „ÉRZELEMSZABÁLYOZÓK”
összessége

genetikai adottságok

makro - és mikro társadalmi helyzet

a szocializáció módozatai

társadalmi és kulturális normák
 Miért CÉLSZERŰ/SZÜKSÉGES
„az érzelmeket nevelni”?

A pozitív érzelmek tágítják a figyelem látókörét, míg a
negatív érzelmek szűkítik.

A pozitív érzelmek elősegítik a kreatív gondolkodást
igénylő tevékenységek végzését.

A pozitív érzelmek képesek arra, hogy a negatív
érzelmek „mellékhatásait” kijavítsák

A pozitív érzelmek továbbá segítenek abban is, hogy a
mindennapi nehézségekkel, a stresszel könnyebben
megküzdjünk.

Az érzelmi intelligencia fejlesztésének egyik hozadéka,
hogy bővíti az olyan megoldási lehetőségek körét,
melyet eddig nem volt mód megtapasztalni, ezáltal
mozgósítani tudjuk a diákok saját és társas erőforrásait.
 Az érzelmi nevelés lehetséges
módszerei

Közvetlen módszerek: követelés, gyakoroltatás,
segítségadás, ellenőrzés, ösztönzés (elismerés-
elmarasztalás; jutalmazás-büntetés)

Közvetett módszerek: magatartási-
tevékenységi modellek közvetítése (elbeszélés,
modellértékű személy bemutatása, műalkotás
bemutatása, személyes példaadás).
A közvetett módszerek jellemzően nem
munkatevékenységekhez kötődnek (pl. játék),
ugyanakkor nem lehet őket teljes mértékben
elkülöníteni a kognitív tevékenységektől sem
(tanulás).
 A negatív érzelmek
következményei
Amennyiben az egyén nem tanulja meg a pozitív
érzéseket átélni, úgy

eluralkodnak a viselkedésében a negatív, elutasító
reakciók

visszahúzódik a környezetétől, társas problémák
jellemzik

nem lesz képes proszociális viselkedésre

szorongásos és depresszív tünetekkel lesz jellemezhető

figyelmi-gondolkodási problémák léphetnek fel nála
vagyis összességében képtelen lesz az örömteli
élménykehez jutáshoz.
 EQ fejlesztése
Az érzelmi intelligencia nem fejleszthető
ugyanúgy, mint az értelmi intelligencia
(magyarázat, belátás), hanem meg kell
tapasztaltatni, élménnyé kell tenni.
Az érzelmi fejlesztés lépései:

Mintakövetés (krízishelyzetben nem az értelem
vezérel bennünket, hanem a belénk ivódott
mintáink szerint reagálunk).

Érzések azonosítása, megkülönböztetése.
 Pozitív érzelmi kapcsolatok
kialakítása

A megbecsülés kifejezése: verbális és nem
verbális úton.

A megértő figyelem kimutatása. (Verbális és
nem verbális kifejezése.)

A konzekvensen tanúsított megbecsülésnek
pozitív nevelő hatása van. Csökken a
bizonytalanság, fejlődik az önértékelés, javulnak
a társas kapcsolatok, jobbak lesznek a tanulási
eredmények.
 A megbecsülés és a megértés
jelentősége
Carl Rogers (feltétel nélküli elfogadás)
Összetevői:
1. pozitív érzelmi odafordulás,
2. a gyermek iránti érdeklődés,
3. feltétel nélküliség  tolerancia
„A boldogság átélését olyan helyzetek
határozzák meg, ahol az ember önmaga
lehet”.
 Egy új aspektus
A szociálpszichológia és a csoportlélektan
►az érzelmek átélésének képessége
elsősorban közösségi tevékenységekben,
a csoportos tevékenységek révén
alakulnak ki.
►az érzelmi nevelés hangsúlya a
közösségi nevelés-, a szociális
kompetencia fejlesztésében jelenik meg
 RECEPT?

A módszerek csak akkor lehetnek igazán
hatékonyak, ha összhangba jutnak a nevelő
személyiségével.

Maga a módszer a nevelés összetett, bonyolult
folyamatában csak egyetlen tényező csupán.

A nevelői ráhatás minden egyes tantárgy
keretében jelenlévő folyamat.

A pedagógiai-pszichológiai szakma a tematikus
önismereti céllal szervezett foglalkozásokat
javasolja.
 Utószó helyett
A személyiségfejlesztés igazán hasznos
eredménye az lehet, ha a diákjainkat
„megtanítjuk” idegeskedés helyett úgy
belemerülni abba, amit csinálnak, hogy ennek
az érzések segítségével szinte öntudatlanul
küzdjenek meg a nehézségeikkel, hogy
teljesítményük ezáltal növekedjen.
=Csíkszentmihályi Mihály (Chicago) flow-nak
(áramlat) elnevezett „belefeledkezés valami
értékes aktivitásba” fogalomkörével
 Felhasznált és ajánlott irodalom

Goleman, David: Érzelmi intelligencia, Háttér kiadó, Bp. 1997

Uzsalyné Pécsi Rita: A nevelés az élet szolgálata, Kulcs Kiadó,
Pécs, 2010

Nicolson-Nelson Kristen: A többszörös intelligencia, Szabad
Iskolákért Alapítvány, Bp. 2007

ZrinszkyLászló: Neveléselmélet, Műszaki Könyvkiadó, Bp. 2002

Kozéki Béla: Karakterfejlesztés, F. M. Ped. Int. Székesfehérvár,
1991

N. Kollár Katalin-Szabó Éva: Pszichológia pedagógusoknak, Osiris
Kiadó, Bp. 2004

Bábosik István: A nevelés elmélet és gyakorlata, Nemzeti
Tankönyvkiadó, Bp. 1999

Szentmihályi Károly: Pszichológia tanároknak és diákoknak,
Hantken Kiadó, Bp. 2007

Szitó Imre: Az érzelmi intelligencia fejlesztése az iskolában, Edition
nove, Sopron, 2009