PSZICHOLÓGIA VIZSGA

Kísérleti pszichológia kezdetei

első laboratórium: 1897 Wilhelm Wundt -> Lipcse
középpontjában az észlelés,látás, hallás és tapintás sajátosságai, illetve a
figyelem és a memória működése

Nagy iskolák
Behaviorizmus → viselkedés kutatása
Pszichoanalízis → tudat és tudatalatti vizsgálata
Humanisztikus pszichológia →ember megértésére törekszik
Alaklélektan →egészlegesség hangsúlyozása
Kognitív pszichológia → tudat működésének vizsgálata
Biológiai megközelítés → pszichés jelenségek hátterében meghúzódó
fiziológiai történések vizsgálása
Pozitív pszichológia → pozitív minőségekre kell koncentrálni

Fejlődés- és személyiségelméletek
A fejlődés egyaránt érinti a testi, a kognitív, az érzelmi és a társas
folyamatokat, s ezek együtt adják a személyiségünk részét

Freud pszichoszexuális fejlődéselmélete

Orális szakasz: születéstől másfél éves korig tart, libidó a száj zónáját
szállja meg. Orális karakter személyiségjegyei: hiszékenység, féltékenység,
függőség, szarkazmus és verbális agresszió

Anális szakasz: másfél éves kortól 3 éves korig tart, libidó: végbélnyílás.
Első olyan folyamat, ahol korlátot kell szabni a környezet és saját kívánalmaknak
megfelelően. Visszatartás reakciónál kényszerneurózis, önfejűség, makacsság
jelenhet meg, túlzott elengedéskor szétszórtság, dühkitörések, rendetlenség.

Fallikus szakasz: 3-6 éves kor között, örömszerzés területe a nemiszerv

lesz. Megjelenik a vágy hogy az ellenkező nemű szülőt birtokolják, azonos nemű
szülővel konfliktusba kerül → Ödipusz-komplexus. Személyiségjegyek férfiaknál
agresszív szexualitás, túlzott karriertörekvés. Nőknél kacér, csábító, szexuális
kapcsolattól visszariadó viselkedés.

Latencia szakasz: 6 éves kortól serdülőkorig. Megnyílnak a világ felé,

teljesíteni próbálnak és barátkoznak.
 Genitális szakasz: maga az egész serdülőkor. Részösztönök egységbe
szerveződnek. Örömszerzés a kifejlődött nemiszervek köré épül, kialakulnak az
első párkapcsolatok.

Erikson pszichoszociális fejlődéselmélete

Bizalom-bizalmatlanság: csecsemőkor (0-2év), ez a kötödés kialakulásának

időszaka. Ősbizalom kialakul, ha a gondozó kielégíti az éhség késztetését, nem
kell nélkülözni és minimális a frusztráció. Ha ezek nem történnek meg,
bizalmatlanság alakul ki, ami felnőttkorban szélsőséges esetben súlyos
személyiségproblémákban is megnyilvánulhat. Kedvező kimenet: optimizmus,
ősbizalom

Autonómia-szégyen és kétely: kisgyermekkor (2-3év), megtanulja a

gyermek elkülöníteni az énjét a külvilágtól. Kedvező kimenet: szabad akarat,
önkontroll, önállóság

Kezdeményezés–bűntudat: óvodáskor (3-6év) Kedvező kimenet: önálló

cselekvés, szándék. Fiúknál meghódító, lányoknál megszerzés jellegű cselekvések.

Teljesítmény-kisebbrendűség: kisiskoláskor (6év-pubertás). Gyermekek az

intellektuális tevékenységek és a teljesítmény felé fordulnak. Kedvező kimenet:
kompetenciaérzés

Identitás-szerepzavar: serdülőkor (11/13-19év), kedvező kimenet:

egységes, önálló énkép. El kell jutniuk oda, hogy tudatosan felvállalják a felnőtt
feladatokat, új szerepeiket integrálniuk kell

Intimitás-izoláció: fiatal felnőttkor. Legfontosabb feladat, hogy intim és

tartós kapcsolatot létesítsünk egy megfelelő partnerrel. Kedvező kimenet:
szeretet, szoros, tartós kapcsolat, pályaelköteleződés

Alkotóképesség: felnőttkor feladata az új generáció felnevelése és az

alkotóképesség megőrzése

Énintegritás-kétségbeesés: érett felnőttkor/időskor. Kedvező kimenet:

bölcsesség, élettel való megelégedés, szembenézés a halandósággal
Piaget kognitív fejlődéselmélete

Szenzomotoros szakasz: 0-2év, érzékszervi-motoros sémák létrejövetele

Művelet előtti szakasz: 2-6év, mentális utánzás kialakulása
Konkrét műveletek szakasza: 6-12év, képes általánosítani, de csak konkrét
tapasztalatok alapján
Formális műveletek szakasza: 12-19év, absztrakt jelenségekről is képesek
vagyunk gondolkodni

Életkori sajátosságok

3-6 éves 6-9 éves 9-12 éves 12-15 éves 16-19 éves
Testi aktívak aktívak, sok felébred a későn érő fiúk testileg éretté
szem-kéz pihenésre van kíváncsiság a kompenzálni válnak
koordináció szükségük, nemiség iránt kezdenek növekvő
nincs veszélyt hirtelen korán érő lányok szexuális
teljesen alábecsülik növekedés összeroskadhatnak aktivitás
kialakulva a változások miatt
nagyizmok
fejlettebbek

Társas rugalmasak jobban egyre jobban többiekhez való kortársak

kis létszámú megválogatják értik mások igazódás igénye befolyásolják
csoportok a barátaikat viselkedésének tetőpontjára cselekedeteiket
okait érkezik
csoportok odafigyelnek arra,
jelentősége hogy mások hogyan
növekszik vélekednek róluk
Érzelmi szabadon nehezen sok bűncselekmények serdülőkor
kinyilvánítják fogadják a magatartási száma megugrik alatt előforduló
érzéseiket, bírálatot, probléma ,,viharzás” érzelmi zavarok
gyakori a egyre jobban csoporthoz időszaka (depresszió)
féltékenység odafigyelnek való tartozás
és a másokra fontos
dühkitörés
Kognitív legtöbbjük hajlamosak gondolkodás erkölcsi fejlődés formális
szeret árulkodni eltérései nem egységes gondolkodás
beszélni, egymásra egyre jobban konkrét féktelen
ragaszkodnak szeretnek kiütköznek műveletekből elméletképzés
a maguk tanulni és absztraktra
alkotta nyelvi beszélni váltanak
szabályokhoz
A személyiség az egyén azon sajátosságainak együttese, amelyek őt mindenki
mástól megkülönböztetik, meghatározva a viselkedését és a gondolkodását.

Big Five – Nagy Ötök

Nyitottság/Zártság
Extraverzió/Introverzió
Barátságosság/Barátságtalanság
Lelkiismeretesség/Könnyelműség
Érzelmi stabilitás/Labilitás

Id, Ego, Szuperego

Id(Ösztönén): velünk született lelki struktúra. Személyiség biológiai

összetevője, az ösztönszükségletek kiindulópontja. Élményeket érzelmi és
hasonlósági alapon kapcsolja össze
Ego(Én): ő felel azért, hogy minden olyan dolgot kiszorítson a tudatból, ami
kellemetlen vagy kínos a személy számára
Szuperego(Felettes én): fejlődés során alakul ki, legkésőbb az Ödipusz-
komplexus környékén. 2 részre osztható: lelkiismeretre és énideálra

Elhárító mechanizmusok
elfojtás, tagadás, hasítás, projekció, áttolás, meg nem történtté tevés,
humor, szublimáció, racionalizáció, intellektualizáció, regresszió, reakcióképzés

Kollektív tudattalan

A kollektív tudattalan az emberiség örök faji emlékezete.

Persona: publikus, nyilvános személyiség
Anima és animus: az anima a női jelleg a férfiban, az animus pedig a férfi jelleg a
nőben
Árnyék: ember tudattalanjában lakozó állat őstípusa → sötét szenvedélyekre és
az önzésre vonatkozó primitív fantázia

Humanisztikus pszichológia

Az ember megértésére törekszik, és ehhez a személy saját nézőpontját

tartja informatívnak. Ahhoz, hogy megértsük a másik érzelmeit, nehézségeit, az
ő szemüvegén keresztül kell látnunk a világot.
Humanisztikus pszichológia atyja: Carl Rogers
Önmeghatározási elmélet

Autonómia szükséglete: Annak az érzése, hogy amit mi csinálunk, az a mi

akaratunkból következik és az illeszkedik az egyéniségünkhöz és érzéseinkhez
Kompetencia szükséglete: Megéljük a saját hatékonyságunkat a tevékenységeink
során, mert megvan a lehetőségünk képességeink gyakorlására, növelésére és
kifejezésére
Kapcsolati szükséglet: kapcsolatban vagyunk másokkal, másokhoz tartozónak,
illetve a tágabb közösség tagjainak érezzük magunkat

Operáns kondicionálás

Megerősítés és büntetés, adunk és elveszünk valamit. Büntetéskor fontos, hogy

elmondjuk, mit kellett volna tennie a gyereknek, ugyanis gyakori hiba hogy
büntetés során elmarad a magyarázat.

Agresszió

Bobó baba kísérlet során azok a gyerekek voltak agresszívabbak, akik a felnőtt
személyt látták agresszívan viselkedni, mint azok, akik a rajzfilmet látták.

Érzelmek

Érzelemkifejezés: Az érzelmek jelzik saját belső állapotainkat, illetve fontos

információkat szolgáltatnak a velünk érintkezésben lévők belső állapotairól is. Az
érzelmek kifejezésének kulturális szabályai is vannak. 4 éves korra képesek a
felnőttekéhez hasonló érzelemkifejezésre.
Érzelemszabályozás: Emocionalitás →csecsemőkorban arra vonatkozik, hogy a
gyermek mennyire ijedős, milyen könnyen lesz dühös, ill. mennyire könnyű
lenyugtatni. Kontrolláltság-impulzivitás → mennyire fejezzük ki belső
állapotunkat vagy érzelmeinket, és mennyire hagyjuk, hogy az érzelmeink
irányítsák a viselkedésünket.

Figyelem

Figyelmünket felkeltheti fizikai tulajdonság (pl szín), biológiai jelentőség

(pl vonzó vagy veszélyesség megjelenés), meglepetésérték, illetve össze nem illő
elemek.
Fejlődése 6-7 éves korban kezdődik, szabályozása az életkorral javul.
Fenntartása: minél fiatalabb a gyerek, annál rövidebb idő alatt fárad ki a
figyelme. Átlagosan 15-18 percig vagyunk képesek aktívan figyelni, ezért
érdemes beszúrni egy kis fókuszváltó eszközt (humor,gyakorlat,történet stb)

Fejlesztése: idő megfelelő beosztásával, rövid szünetek beiktatásával

biztosíthatjuk a tanulás hatékonyságát. Fontos fenntartani az érdeklődést,
tanulási helyzetben pedig motivációra van szükség.

Emlékezet

Az információ először a rövidtávú memóriába (RTM), és onnan jut tovább a

hosszú távú memóriába (HTM). Ahhoz, hogy átkerüljön, kellő ideig fenn kell
tartani az információt (pl ismételgetés). HTM kapacitása végtelem, RTM erősen
korlátozott, passzív, átmeneti tároló.
Különböző szintű információfeldolgozásról beszélünk. A kódolás során is
eltérő mélységű a feldolgozás, ez kihat a későbbi felidézés teljesítményére is.
Mélyebb feldolgozás →aktív, gyakorlatias bevonódás során a teljesítmény
magasabb.