szürke= Patrícia

fekete= Barbitól
kék= én hanganyag

1 Tétel
Az addikciók hármas meghatározása
Addiktív személyiség fogalmának értelmezése.
Az addikciók csoportosítása, átjárhatósága a különböző típusok között

- SZER: (addiktív potenciál, vonzerő, ár, elérhetőség, hiedelmek. )Vonzó hatásánál fogva
megkönnyíti az addikció kialakulását. Toleranciát kiváltó hatás: egyre nagyobb adagra
van szükség. Függőséget kialakító hatás, fizikai és pszichés. Viszonylag gyorsan és
nagy valószínűséggel. Hiedelmek a függőséggel, fogyasztással,felépüléssel.

- SZEMÉLYISÉG: van egy bizonyos stabilitás de dinamikusan változó. Bonyolult

rendszer. Dinamikus változás-személyiség fejlődés. Fejlődés motorja a szociális
környezet. Veleszületett illetve szerzett tulajdonságok. Veleszületett temperamentum
tényezők.( biológiai, genetikai, temperamentum, pszichológiai jellemzők, egyéni
kockázati tényezők, fejlődés pszichológiai vetülete,apai alkoholizmus,modell nyújtás,
stressz mennyiség.) Veleszületett temperamentumok: introvertált vagy extrovertált
szélsőségek hajlamosabbak addikció kialakítására. A nagyon introvertált nehezen
kapcsolódik, az extrovertált felszínesen. Szorongásszint: fokozott vagy egyáltalán.
Agresszió szint, aktivitás szint. Szenzoros élménykeresés (stimulánsok) Nyugtatásra
(alkohol, opiát). Fejlődés pszichológiai vetületei: magzati élet, szülés, szülés utáni
iőszak, 0-3, egész élet. Nem feldolgozott traumák, hiányok, a megoldatlanságból
eredhet addikció. Családon kívüli nevelkedés, szülői elutasítás ez lehet nyílt akár
burkolt, szülői elhanyagolás fizikai és érzelmi szükségletekben. Tartósan fennálló
depresszió, bordeline, nárcisztikus, antiszociális. Impulzus kontroll zavarral küzdő
szülő, addikcióval küzdő, laktázis pszichózissal küzdő.
Erikson: átfogó fejlődés elmélet a személyiségről, krízisek megoldása révén történik a
fejlődés.
Csecsemőkor: 0-1 bizalom elsajátítása
Kisgyerekkor 1-3 autonómia/dependencia, szégyen, kétség
Óvodáskor: 3-6 kezdeményezés/bűntudat
Iskoláskor: 6-14 kompetencia, sikeresség/kisebbrendűség érzés
Serdülőkor: 14-20 egyéni identitás kialakítása, mik az erősségeim, miben
különbözöm, mik a céljaim első változat/szerep konfúzió
Fiatal felnőttkor: 25-30 intimitás/izoláció
 Felnőttkor: 30-65 produktivitás/stagnálás
Időskor: 65- mérleg, halál elfogadása felkészülés/kétségbeesés, tagadás.
Kötődési traumák melyek meghatározó kapcsolatokhoz fűződnek.
Történelmi traumatizáció, természeti katasztrófák.

- SZOCIOKULTURÁLIS ÖSSZETEVŐK: család,kortárs csoportok, addikciós kultúra hatása,

addikció elterjedése, jogi és morális szabályozás.
A kortárs csoportnál lényeges, hogy milyen korán folyik bele. Különböző médiumok
és reklámok hatása, melyek elősegítik az addikció kialakulását. Híres személyek akik
addikcióban szenvednek. Fogyasztói társadalom: a fogyasztás elsődleges céllá vált.
Fogyasztói kultúra: elfogadható a mértékletesség gyorsan megkapni. Egy adott
társadalom hogyan viszonyul az alkohol és kábítószer használathoz. Minél inkább
nem tartjuk problémának a nagyivást, annál erősebb az addikció kialakulásának az
esélye.
Mivel mindhárom tényező szerepet játszik a kialakulásban, így a rehabilitációnak is
magába kell foglalnia: a szer kiiktatását, személyiség megváltoztatása (pótlólagos
személyiség fejlődés), környezet megváltoztatás.

Addiktív személyiség: Belső hiányokkal, sérült énfunkcióval rendelkező személy az

addikció útján kísérli meg az öngyógyítást. (Kaantzian). Átmenetileg a sérült
funkcióban kompetenssé válik. Elfedődik a kötődésprobléma, indulatzavar. Ha a
bajban lévő személy nem alakít ki addikciót, súlyosabb baj is kialakulhat. A
funkciójavulás átmeneti és látszólagos.
A szenvedélybeteg saját létezését, érzelmi stabilitását, örömét a szenvedélye
tárgyával való megélésétől teszi függővé.
A függőség sokféle személyiségnél előfordulhat, a közös nevező, hogy a szerhasználat
menekülést, elkerülést, az öngyógyítást szolgálja. A függő rátalál egy megoldásra és
abban vesztegel. Menekülés a fájdalmas, kezelhetetlen érzések elől, (gyász, üresség,
sikertelenség, önbizalom hiány, agresszió) és a megoldatlan életfeladatok elől
(önállóság, felelősség vállalás, kapcsolódás, döntések)

Addikciók csoportosítása : A szenvedélybetegségek nagy családja kémiai és

viselkedési addikciókra oszthatók. Kémiai: nikotin, alkohol, koffein, kábítószer illegális
drogok, pszichoaktív gyógyszerek nem terápiás használata.
Viselkedési függőség: az evési zavarok, munkaalkoholizmus, kényszeres
szerencsejáték, sexualitás, testedzés, vásárlás, társfüggőség, internetezés, videojáték.
A viselkedési addikciók tüneti képe hasonló, itt is tapasztalható a viselkedés
ciklikussága, kényszeressége és impulzivitása, nincs azonban jelen a kémiai szer.
A kémiai átváltható viselkedésre és vissza, illetve a kettő együtt is létezhet. Minden
addikció lényege közös.
Dependenciák közös jellemzői:
- folyamatos vágy és kényszer
- ciklikusság
- tolerancia
- megvonásos tünet (nem mindig)
- leszokási kísérletek folyamatos kudarca
- testi vagy lelki problémák megjelenése
- sok idő a szenvedélyre illetve az attól való megszabadulásra
- korábbi tevékenységek leértékelődnek a függőség tárgya felértékelődik
 2 Tétel
-
A kémiai szerfogyasztás pszichológiája. A fogyasztás paramétereinek változásai
az alkohol- vagy drogkarrier során.

Motivációk:
1: kíváncsiság
2: problémamegoldás
3: a függőség diktál
- Minden fogyasztás először alkalmi használattal kezdődik. Mindig kíváncsiság,
ingerkeresés, kockázat keresés, szociális nyomás áll a háttérben serdülő korban.
Meghatározott alkalmak, viszonylag ritkán. A legtöbb fogyasztó megáll ennél a
szintnél. Alkalmi fogyasztó marad vagy még az sem.
- A következő szint: rendszeres fogyasztóvá válik, minden szórakozásnál.
- Intenzív használati időszak: túlnyúlik ezeken a helyzeteken, máskor is fogyaszt. Egyre
gyakrabban egyre nagyobb adagban történik a szerhasználat. Ez még a kontrollált
fogyasztási kategóriába tartozik. Kivel, milyen gyakran, hol, mennyit használ?
Fogyasztás gyakorisága, jellege (kényszeres vagy kontrollált), körülményei. A nem
kívánatos állapotra mi a fogyasztó válasza? (adaptív vagy kényszeres)
- Kényszeres használat: a fogyasztó számára nem észlelhető, már nem tőle függ, olyan
állapotokat él át, ami újabb fogyasztásra ösztönzi. Mennyi idő alatt és mekkora
valószínűséggel alakul ki addikció? Tolerancia kialakulása.
- Kialakult addikció/addikció kritériumai: kényszeres használat, ebből kialakuló fizikai
és pszichológiai függőség. Ezt a függőséget az elvonási tünetek bizonyítják. Fizikai
és/vagy pszichológiai síkon. Illetve sóvárgás lép fel, ami újbóli fogyasztásra ösztönöz.
A folyamat során a fogyasztás egyre gyakoribb, a tolerancia egyre magasabb. Fizikai,
szociális, érzelmi károk mutatkoznak. Betegség, kapcsolati változások. Elfojtja,
tagadja, bagatelizálja, nem hagyja abba a fogyasztást. Az életvezetés középpontjába a
fogyasztás, beszerzés kerül. Egyre több idő és energia fordítódik a használatra. Más
tevékenységek kikerülnek a lényeges körből. Kapcsolati szférában is nagy változások
jelentkeznek. Azok a kapcsolatok maradnak fent, amelyek a használattal
kapcsolatosak. Értékes kapcsolatok leépülnek. Lehetnek abbahagyási kísérletek, de
ezek sikertelenek maradnak. Kontrollvesztő fogyasztás. Elején vannak szabályok,
hogy bizonyos helyzetekben nem használ, de ezek később elmaradnak.
-
- Védőfaktorok:
- -pozitív szenvedély
- -pozitív közösség
- -szerencsés temperamentum
 Drogkarrier: (paraméterek változása)
-adag nagysága- emelkedik az idő előrehaladtával a tolerancia miatt
-fogy. gyakorisága
-fogy. körülményei (csoport, magány, otthon, iskola, társas helyzet…) Zugivás nőknél
gyakoribb
-fogy. jellege:
kontrollált
 alkalmi (a legtöbb fogyasztó itt meg is áll)
 rendszeres (pl minden buliban)
 intenzív: még lehet kontrollált. Nem csak konkrét alkalmakkor
fogyaszt, hanem pl feszült helyzetben, teljesítménynövelés
céljából. Egyre gyakrabban, egyre nagyobb mennyiséget
kényszeres: nem tudja szabályozni. Azt hiszi, abba tudja hagyni, Illúziók.
Elvonási tünetek, sóvárgás
Adatptív (belátó) válasz: abbahagyni visszajelzés után
Nem függő ember szembesül a viselkedése káros következményeivel, abból adaptív
viselkedés lesz. Kényszeresnél ez a fajta adaptív válasz nem áll rendelkezésre.

Én-funkciók és addikció. Az addikciók pszichodinamikai funkciója

Szorongás és elhárító mechanizmusok

Szorongás: kellemetlen, kínos, megterhelő állapot. Nem vágyott. Szétzilálja az egyébként
hatékony pszichés működést, rontja a teljesítményt. Fontos jelzőfunkciója van. Felhívja a
figyelmet egy lehetséges problémára, jelzi a veszélyt. Mivel rossz érzés, jönnek az elhárító
mechanizmusok, amik tehermentesítenek, eltávolítanak minket a valóságtól.
Határok:ami egyik embert elválasztja a másiktól. Fizikai, lelki, spirituális.
Feladatok:
1: egészséges, világos határokat kialakítani. Ha a családban ez rendben van, akkor könnyű
lesz
2:képviselni is kell, jelezni a külvilág felé
3: Mások határait tiszteletben tartani
Határok megjelennek egyén és csoport tartományban is. Családon belül a rendszer pl: szülői
alrendszer, gyermeki alrendszer, házastársi, nagyszülői. Egészséges esetben jól elkülönülnek
ezek az alrendszerek. Átjárható ez a határ.
Erkölcsi, viselkedési határ: egy pont ameddig el lehet menni, tűrésem határa.
Az addikció lényege a kontrollvesztés, határok sérülése. Nem tudom figyelembe venni a
határaimat, sérültté teszem magam.
Én-funkciók:
 Érzelmi-indulati szabályozás: szándék és képesség érzelmeink és indulataink
szabályozására, képesség a késleltetésre, mások figyelembevételére, szabályok
követésére, alkalmazkodásra
 szorongás ld fent
 szükségletek ?
 kötődés Bowlby csecsemőotthonokban vizsgálta a korai kötődés szerepét. Mélyen
rögzülnek a tapasztalatok, és később ez határozza meg a kapcsolatot más emberekkel.
Ainsworth: a kötődés hármas funkciója: 1, közelség, 2, biztonság, 3, bázis a világ
felfedezésére. Biztonságos és bizonytalan (ezen belül elkerülő, ambivalens és
dezorganizált) kötődés
 önértékelés: lehet reális, vagy irreális, torz
 önmegvalósítás:bennünk lévő készségek és lehetőségek kihasználása
 önismeret
 önbecsülés
 önérvényesítés
 alkalmazkodás
 konfliktuskezelés

A személyiségnek mint önszabályozó rendszernek feltételezett középpontja a saját tudattal

bíró „én”, amely nemcsak irányítja, elemzi, ellenőrzi és értékeli önmagát, hanem reális képet
is igyekszik kialakítani a személyiségről és önmaga fejlesztésére is képes.
Énfunkció formái:
Éntudat
Énkép
Én ideál
Önellenőrzés és önértékelés
Önnevelés
Éntudat: saját személyiség tudata, segítségével képes az ember önmagát másoktól és az
egész környezetétől elhatárolni. Szocializáció folyamataként jön létre (2,5-3 éves kortól)
Énkép: azon személyiségvonásoknak az összessége, amelyeket az egyén önmagának
tulajdonít. Személyes önismeret, környezet visszajelzése. Tudatos és tudattalan elemekből áll.
Testkép, szociális kép, önbecsülés, identitás. Az egyén valamennyi megnyilvánulását
befolyásolja.
Énideál: viszonyítás alapú, eszményi kép, sikerre orientált. Közte és az énkép közötti
konfliktusok átmeneti egyensúlyzavart idézhetnek elő.
Önértékelés (önismeret) – Önkontroll (önellenőrzés):
Önkontroll: szándék és képesség érzelmek, indulatok szabályozására, késleltetésére, mások
figyelembe vételére, szabályok figyelembe vételére, másokhoz alkalmazkodás, korlátok
elviselése. Az önellenőrzés az egyéni megnyilvánulásokra, teljesítményekre, valamint
különböző tulajdonságok alakulására történő tudatos odafigyelés, ezek folyamatos
szembesítése a társadalmi elvárásokkal, környezet visszajelzéseivel, illetve az én ideállal.
Önértékelés: önmagunk korrekt ismerete, realitáson alapul. Önmagunkat kb reálisan jól látjuk.
Erősségeinket és hibáinkat is.
Önnevelés: azt jelenti, hogy éntudatunk révén részt veszünk saját személyiségünk
formálásában.

Az adott énfunkció hogyan függ össze az addikcióval. Milyen identitás hiány van
kapcsolatban az addikcióval.
Az addikció sérült, fejletlen énfunkciókkal jár együtt. Ezeknek fejlődniük kell.
- szorongás és elhárító mechanizmusok (projektálás, tagadás, elfojtás, bagatellizálás,
racionalizáció, azonosulás, hasítás, intelektualizáció, reakció képzés)Nem segítik a
valósággal való kapcsolatot.
- határok (érzésminőségek, egyik embert elválasztja a másik embertől) fizikai-érzelmi-
spiritualis határok. Fizikai: testünk körvonala, biztonsági zóna, feladata, hogy
kialakítson egységes, világos határokat és képviselje is. Én is tiszteletben tartom
mások határait. Érzelmi: nem engedem magam az érzéseimben megalázni, megsérteni.
Spiritualis:a számára fontos értékek, célok, vallás megsértése.
- érzelmi, indulati szabályozás
- identitás
- konfliktus kezelés
- önérvényesítés,alkalmazkodás
- szükségletek: Maslow

Fizikai szükségletek-biztonság-szeretet, kötődés-elismerés, megbecsülés- kognitiv és

esztétikai szükségletek, tudásszerzés, önmegvalósítás-transzcendencia(az ember önmagát
meghaladó igénye)
- kötődés: egy olyan énfunkció ami nagyon sok mindent meghatároz életünkben,
kapcsolatainkban. Korai időszaktól kezdve rögzülnek a tapasztalatok, belső kötődési
 munkamodell, első életévek során kialakul, stabil, végig kíséri az ember életét.
(közelség megélése, biztonság, bázis) 3 féle kötődési típus: biztonságos, elkerülő,
ambivalens.

Kaantzian: az addiktív viselkedés nem más, mint tudattalan öngyógyítás, önmedikalizációs

modell. Átmenetileg sérült funkciókban kompetenssé válik. Elfedődik a kötődésprobléma,
indulatzavar (nem valódi eredmények) Egy idő után a károk kerülnek előtérbe. Ha a bajban
lévő személy nem alakít ki addikciót súlyosbb állapot is kialakulhat. Amikor feladja az
addikcióját egy időre veszélybe kerül.
Sem maga a szerhasználat sem annak a típusa nem a véletlen következménye, hanem egy
tudattalan választási és döntési folyamat része, amelynek alapját a személy azon törekvése
adja, hogy számára megoldhatatlannak tűnő konfliktusokat kezelni tudja.
A selfmedikációs megközelítés tehát azt állítja, hogy a drogfogyasztás minden esetben
másodlagos jellegű s célja pontosan az, hogy az elsődleges idegrendszeri, fejlődéslélektani
defektusokat kompenzálni tudja.
Wurmser: míg a kipróbáló vagy a rekreációs használat esetében a kíváncsiságot, a relaxációt
és a kikapcsolódás vágyát tekinthetjük fő oki tényezőnek, addig a kényszeres droghasználók
vonatkozásában a drog alapvető funkciója az, hogy megszabadítsa a személyt attól, ami
kínozza őt, és azt nyújtsa számára, ami hiányzik neki. A szerhasználat során érzik magukat
normálisnak. A szerhasználat célja mindezek alapján a belső érzések, indulatok, feszültségek
szabályozása. Ópiátfüggőség- túl erős érzelmek elnyomásának szükséglete. Hallucinogének,
stimulánsok-üresség, unalom, az értelmetlenség érzéseinek leküzdése.
Az egyén belső problematikája és a választott szer típusa:
- ópiátok: olyan személyek akik számára a belső béke, nyugalom, indulatok
szabályozása, agresszió feloldása. Korai traumák, elhagyás, cserbenhagyás,
bántalmazás következtében alakul ki az agresszió
- pszichostimulánsok: első probléma a depresszió, akár enyhe fokozata ami sokáig
fennáll. Üresség
- alkohol: intimitás probléma ez az eredeti problematika, intimitás elérése és megélése.
Feszültség és gátlásoldó hatás.

Mindig van preferált szer. Egy adott drog preferálása függ a felhasználó személyisége
szervezettségének mértékétől, az egyén személyiségjellemzőitől és a használó pszichológiai
szenvedésének és diszharmóniájának belső jellemzőitől. (elszakadás, kötődési probléma,
impulzus kontroll)
A pszichodinamikai irányzat mélyebben keresi az okot.

3, Én funkciók és addikciók és az addikciók pszichodinamikai funkciója

Milyen énfunkciók vannak:

-szorongás és elhárító mechanizmusok

-határok

-identitás (ki vagyok, milyen vagyok, hova tartok)

-érzelmi/indulati szabályozás

-szorongás, énvédelem, elhárító mechanizmusok

-szükségletek

-kötődés

-önértékelés/önismeret

-önérvényesítés/alkalmazkodás/konfliktus kezelés

Miért nevezzük ezeket énfunkcióknak:

-a pszichológiai értelemben vehető én működésének a területeiről van szó (az „én”

megnyilatkozásának területei)

Jellemzően az adott én funkció hogyan függ össze az addikcióval- tehát addikció esetén milyen
önismeret és önértékelés valószínűsíthető?-általában nem egészséges/optimális, hanem hiányos/torz

Vagy milyen identitás jár együtt az addikciókkal? Mi a problémája az identitásnak addikció esetén?-
(sérült, labilis, bizonytalan, kialakulatlan)

Mik a tipikus elhárító mechanizmusok addikció esetében?

-racionalizáció

-elfojtás

-tagadás

-projekció

-hasítás

-bagatelizálás

-Szublimáció (a felépülés szakaszában!!!)

A probléma az velük, hogy nem segítik a valósággal való szembenézést! Az elhárító mech. énvédelem
nagyon fontos, de ha minden problémára ez a megoldás, akkor nem segítik a valósággal való
szembenézést.

Az addikciók sérült, fejletlen énfunkciókkal járnak együtt, a felépülésnél ezekkel végzett munka
szükséges, hogy fejlődjenek.

Az addikciók pszichodinamikai funkciója:

Khantzián elmélet: önmedikációs modell!

öngyógyításra való kísérlet!

Miben segíti a személyt?:

-átmeneti működőképesség fenntartásában

-sérülések elfedésére

…egy idő múlva a károk kerülnek túlsúlyba, de amíg az addikció fennáll, lehet, hogy egy rosszabbtól
menti meg a személyt (pl. öngyilkosságtól)…és ezért olyan szívós az addikció megmaradásában, mert
van ez a funkciója a túlélésben vagy látszólagos alkalmazkodásban. Mikor kifelé indul valaki az
addikcióból, ezt szem előtt kell tartani, mert akkor átmenetileg veszélybe kerül -az addikcióra
alapozott egyensúlyát elveszti- (az elején valamilyen mértékű veszélyeztetés, vagy szuicid hajlam
többnyire előfordul). Ezért is nagyon fontos, hogy ne legyen magára hagyva.

Ide tartozik a szerválasztás, szertípusok összefüggése. + 3 szertípus???!!!

 4 Tétel

Elhárító mechanizmusok és addiktív személyiség

Szorongás és elhárító mechanizmusok: a szorongás kellemetlen állapot, nem vágyott állapot,

szétzilálja a harmonikus működést. Fontos jelző funkciója van, vmilyen kockázatra
figyelmeztet minket, esélyt ad a leghatékonyabb alkalmazkodásra. Bizonyos formái
genetikusan kódoltak illetve a környezeti hatások is szerepet játszanak. Visszajelzés, ami egy
kezelhetetlen belső konfliktusra utal. Egy vagy több tudatos félelemhez kötődnek, melynek
egy mélyebb, kevésbé elfogadható aggodalom az alapja. Vannak alap szorongások, melyek a
gyermeki fejlődés maradványai.
-reális szorongás
-neurotikus szorongás
-morális szorongás
Elhárító mechanizmusok működnek, nem tudatos képződményként jönnek létre, segítenek
minket a szorongás csökkentésében, eltávolítanak a valóságtól. Védő illetve szükségletet
kielégítő mintázatok.
Fajtái:
- elfojtás (számunkra fájdalmas tartalom kiszorul a tudatból és a tudattalanba süllyed.)
Elfelejtés, részleges vagy teljes elfojtás.
- tagadás mechanizmusa: lélektani értelemben, a valamivel való szembenézés
elkerülése
- projekció vagy kivetítés: saját nyomasztó tartalmamat kivetítem a másikra, ő tehet
róla.
- racionalizáció: a számomra elfogadhatatlan szorongáskeltő viselkedést racionális
indokkal támasztom alá.
- bagatelizálás: kisebbnek tünteti fel a problémát mint amit tartalmaz.
- intelektualizáció: fellengző, nagyképű, nem személyes
- reakció képzés: a szorongást okozó belső tartalmat úgy hárítom el, hogy az
ellentétébe fordítom. (pl túlzottan kedves vgyok vele)
- regresszió: visszacsúszás egy fejletlenebb szintre ami által mentesül a psziché
- áttolás: haragot érzünk vki iránt, nem fejezhetjük ki és áttoljuk egy kevésbé veszélyes
helyzetre.
- azonosulás: kicsinek, gyengének, nem szépnek érzem magam. Fantáziámban szívesen
azonosulok színészekkel, ismert emberrel. A felépülésben lévő azonosul a már
felépülttel.
 - azonosulás az agresszorral: ha vkit bántanak, ő meg másokat bánt.
- hasítás: egy adott személyhez tartozó érzéseket kettébontani vagy nagyon jónak vagy
nagyon rossznak látni.
- szublimáció: átalakítás, átlényegítés,a negatívumot pozitív értékbe átfordítani.
Művészi alkotás, írás, meditáció, így szabadul fel a feszültségből. A legkevésbé káros
elhárító mechanizmus, a nemkívánatos érzéseket egy finomabb szinten éli ki az
ember. Átmenetileg lehet létjogosultsága. Pl:agresszió, szexualitás – sport, művészet.
Az eredmény a társadalom részére lehet hasznos.
Pozitív elhárító mechanizmusok
Patológiás mechanizmusok
Tudattalan folyamat, hasznos önismereti eredmény

Megküzdés: minden olyan kognitív vagy viselkedési erőfeszítés, amellyel az egyén azokat a
külső vagy belső hatásokat próbálja kezelni, amelyeket úgy értékel, hogy az felülmúlja vagy
felemészti az aktuális személyes forrásait. Ez egy tudatos tevékenység, saját tudatos
választáson alapul. Érzelem központú megküzdés, késöbb probléma központú megküzdés.
Emóció: nehézség okozta érzések csillapítása (sírás, összeomlás, kiabálás, agresszív
viselkedés, szerek használata, panaszkodás, fenyegetőzés, betegség kialakítása, mozgásszervi
fájdalmak, depresszió) Nem alkalmas a probléma megoldására, pusztán az érzelmek
kimutatására. Gyerek vagy kamasz megküzdési módja.
az átmenet kamaszkorban kezdődik el, ha akkor szert használ, az átmenet elmarad. A
felépülés során meg kell tanulni a probléma központú megküzdés módot.
Probléma fókuszú megküzdés:
- helyzet felmérése
- a megoldáshoz vezető lépések
- ki lesz segítségemre a megoldásban
- a megoldás

4, Elhárító mechanizmusok és addiktív személyiség

szorongás, énnvédelem

ismerni az elhárító mechanizmusokat, tudni példát mondani rájuk

5 elh. mechanizmust ami addikció esetében a legmeghatározóbb, azokat fölsorolni:

-projekció, tagadás, elfojtás, racionalizáció, bagatelizálás- és hát ezekre addikciókhoz példát mondani

-és a szublimáció mint pozitív elh. mechanizmus- átalakítjuk a szorongásunkat és értékes

produktumot állítunk elő belőle
Mi a szorongás megítélése?/ hogy kíséri a működését a személyiségnek?

Az énvédelem a túlzott szorongás esetén lép működésbe!

Az énvédelem célja a túlzott szorongástól való védelem, a működőképesség megőrzése, a belső

egyensúly megtartása.

Mi az énvédelem problémás oldala?- hogy eltávolít bennünket a valóságtól. Kivédi a realitást, annyira
torzíthatja a dolgot, hogy elvesztjük a valósággal való kapcsolatot.

Ha pl. projekció útján mindíg valaki mást teszünk hibássá, akkor kiválóan tehermentesülhetünk, csak
szép lassan de biztosan egy másik világba kerülünk át.

5 Tétel

Kognitív tényezők az addikciók kialakulásának és fennmaradásának folyamatában

Kognitív tényezők:
Kognitív viselkedésterápiás szemlélet- a hibás tanulás koncepciót tartja szem előtt- Az
addikciót mint hibás tanulási folyamat eredményét tekinti, amit egy újabb tanulási folyamattal
lehet felülírni, a régit kioltani. A régi akkor oltódik ki, ha a régi válasz elmarad, a függő
személy egy adaptívabb választ ad a megszokott helyzetben. Ehhez a gondolkodás
megváltoztatásához van szükség.
Kortárs csoport szerepe: minél korábban és minél mélyebben, annál veszélyeztetettebb, és
ellenkezőleg a megfelelő kortárs csoportoknál.
Addikció kialakulása: hibás tanulási folyamat, pozitív érzelmi állapot, kortárs csoport, pozitív
megerősítés. Minél több annál jobban sodródik az addikció felé. Jutalomhoz jut. Ez a tanulás
mindig modell személyhez köthető (szülő, kortárs, celeb) kortárs csoportok fontos közvetítője
a szerhasználatnak, minél hamarabb kerül bele és minél mélyebben annál veszélyeztetettebb.
Másfajta kortárscsoport védőfaktor hatása.
Ezt a hibás tanulási folyamatot egy újabb tanulási folyamattal lehet felülírni. A régi kioltódik
egy újabb lép a helyére. Gondolkodás megváltoztatása. Az addikció megszűnése céljából egy
másik folyamatnak kell kialakulnia. A korábbi tanulási folyamat nyomai, eredményei
kioltódnak. A korábbi pozitív megerősítések megszűnnek. Ezért fontos az absztinencia.
Dopamin, szerotonin rendszer helyreállítása. Új késségek kialakításában, megerősítésében
segíteni kell. Korábbi modell személyek helyett új absztinens modell személyek. Ilyen lehet a
konzultáns vagy a rehab személyzet. Viselkedés terápia.

Központi fogalmak: hiedelmek, jelentés és az időperspektíva

A hiedelmek tehetők felelőssé azért, ha egy belső vagy külső impulzus hatására aktiválódnak,
és beindítják az úgynevezett negatív automatikus gondolatokat. Ezek az irracionális, negatív
gondolatok azok, amelyek az adott helyzetet és az ezt követő magatartást meghatározzák. A
szerethetőséggel kapcsolatos hiedelmek aztán számos negatív gondolatot indíthatnak be,
melyek erős negatív érzésekkel járnak. Ezeket az érzéseket azonosíthatjuk a sóvárgással, mely
egy erős kontrollálhatatlan késztetés (addiktív hiedelmek kialakítása)
Ezek a hiedelmek irányulhatnak a boldogságra, irányulhatnak a hiány megelőzésére, a
tehetetlenségre.
Az addiktív viselkedés ebben a kontextusban mint szociális szorongás jelenik meg.(szociális
sikertelenség)
A jelentés ami tulajdonképpen előidézi a sóvárgást. Az aktiváló helyzetek kognitiv
információfeldolgozási folyamatokon keresztül idézik elő a sóvárgást a vágyat.
Tulajdonképpen a helyzethez kapcsolódó hiedelmekben rejlő jelentés az, ami előidézi a
sóvárgást. Ezek az alapsémák mint pl: értéktelen vagyok, sikertelen vagyok, egyedül vagyok,
utálnak, a korai fejlődési szakaszban alakultak ki és ezek merevek, szigorúak.

Időperspektíva: ennek jelentősége a kognitív terápia során bontakozik ki.

Első lépés a sóvárgás erejének, intenzitásának, gyakoriságának a csökkentése, az ennek
hátterében álló hiedelmek megváltoztatása révén.
A második lépés a sóvárgás feletti kontroll megszerzésének megtanítása.
A harmadik lépés az azonnali vágykielégítés késleltetésének a megtanítása.
Ártalomcsökkentésbe az itt és most vágykielégítő magatartást veszik célba.
A különböző ingerhelyzetekben az információfeldolgozás kognitív folyamata határozza meg,
hogy a sóvárgás kialakul e vagy sem. Az alapsémák különböző ingerhelyzetekben erős
negatív emóciókat mozgósítanak, az addiktív személy hiedelmek formájában keresi a
megfelelő választ. A hiedelmek általában a szerethetőséggel és a teljesíthetőséggel függnek
össze. (engem nem szeret senki, én már nem kellek senkinek, úgyis tudom hogy utálsz)
(nekem úgysem sikerül semmi, csak nekem lehet ilyen pechem, jobb ha bele sem kezdek,
félek hogy megint elrontom)
Ezekben a hiedelmekben kifejeződő jelentéstartalmak hívják elő a sóvárgást. A sóvárgás
olyan helyzet megteremtésére irányul, amelyben megszűnnek ezek a negatív emóciók. Ezért a
hiedelmek további formái lepik el a gondolkodást melyek már a konkrét anyaghasználattal
kapcsolatosak. (rajtam már csak az alkohol segít, akkor hagyom abba amikor akarom, drog
legalább nem hazudik)
A folyamatot a drog vagy az alkohol használat zárja. A rendszeres anyaghasználat során
rögzül az addiktív viselkedés.
Az addiktív viselkedés kialakulásában szerepet játszanak:
 - szenzitivitás a negatív érzelmi állapotokra
- azonnali vágyteljesítés
- alacsony frusztrációs tolerancia
- időperspektíva hiánya
- csökkent motiváció a viselkedés kontrolljára
- elégtelen stressz megküzdő stratégiák
Sóvárgás kognitív medellje: meghatározó élmények diszfunkcionális attitűdöket (alapsémák)
alaphiedelmeket alakítanak ki. (kognitív torzítások)

-korai szeparáció

- negatív szocializációs hatások

-modellszemélyek addiktív viselkedése

Az ismétlődő kiváltó helyzetek (pl egyedüllét vagy kudarc) aktiválják az alapsémákat, melyek
mozgósítják a negatív emóciókat és végül a sóvárgást.

A kognitív viselkedés terápiák célja: a sóvárgás csökkentése és a negatív érzelmi állapottal való
hatékony megküzdés tanítása.

6 Tétel

Családi diszfunkciók szerepe az addikciók kialakulásában és fennmaradásában.

Tudni, hogy mi a funkcionális-diszfunkcionális működés közötti különbségek.

Milyen jelzéseken keresztül értékelhető ez? (határok, szerepek, …főbb családi
diszfunkciók: 14 db!!!)

Funkcionális és diszfunkcionális,
a különbségtétel alapja, hogy a funkcionális családban a család fejlődése lehetséges.
A diszfunkcionális család esetén működési problémák jelentkeznek a család tagjain.
-addikcióban szenvedő beteg családjában milyen diszfunkciók voltak?
- felnőttkori családjában mi a helyzet, vannak e diszfunkciók, melyek az addikcióval
összefüggésbe hozhatók?

Az érzelmi és fizikai tünetek szoros kapcsolatban vannak a családdal, a családi

rendszer egyensúlyra törekszik, ha van diszfunkcionális tünet, akkor patológiás
egyensúlyról beszélünk. A családi rendszer működésében lévő zavar az, ami kitermeli
a függőséget.

Konkrét mutatók(12)
Határok
- határok kérdése, voltak e vannak e jól látható határok vagy nincsenek határok?
- mennyire rugalmasak vagy rugalmatlanok ezek a határok?
- határsértés bántalmazás képében., parentifikáció, feldolgozatlan gyász

Határok fontosak mert biztonságot nyújtanak, kiszámíthatóságot adnak.

Szerepek
a kapcsolatban vagy a családban, a családon belüli szerepek elég világosak e, és a helyükön
vannak e? (pl nagyszülő a szülő szerepében)
Hiearchia
dominancia terén mi a helyzet? ki van a hiearchia csúcsán?
Struktúra a kapcsolódáson belül
- kiből áll a család, vannak e , kapcsolódnak e egymáshoz?
- elérhetőek e, van e érzelmi töltése?
- valaki hiányzik, van e újonnan érkező személy?
- mennyire sérült, mennyire megzavart?

Kommunikáció
nyílt, őszinte, világos, egyértelmű kommunikáció. A gyermek életkorának megszabott
kommunikáció. Súlyos titkok nem mérgezik a légkört. Veszélyes témák, érzések.
Szégyenfoltok, traumák. Beszélünk arról ami van.

Értékek és szabályrendszer
- milyen értékeket tartunk fontosnak van e ilyen?
- Ez az értékrend a családon kívülivel egyezik e,?
- ezt az értékrendet a szülők betartják e. Hitelesek e a szülők?
- van egy hivatalos értékrend de azt mindenki megsérti
- érzelem, indulat kifejezését meghatározó szabályok
- közös életet meghatározó szabályok
- mindenki jön megy nincs beszélgetés
- van e kiszámítható rend?
- a család érték és szabályrendszere milyen összhangban van a társadalmi érték és
szabályrendszerrel?
Kontroll
Szülőket, nagyszülőket, gyerekeket figyelembe véve, kinek a kezében van a kontroll? Kicsi
gyermek esetén a szülő kezében van, ahogy fejlődik egyre érettebb lesz, fokozatosan kerül át
a gyermek kezébe.
Érzelmek, indulatok kezelése
- mi a szabályozás a családban az indulatok, érzelmek kezelésére?
- szabad e az érzelmeket kifejezni? Ha nem melyiket nem? Negatív vagy pozitív?
- mi az elfogadható formája az érzelmek kifejezésének?

Addikció az érzések kifejezésének a problémája

Bizalom
- meg lehet e bízni egymásban vagy nincs egységes bizalom?
- nincs vagy sérült e a bizalom?
- bizalom torzult formában

Felelősség
- neked mi a felelőséged?
- ahogy nő egyre inkább megnő a felelőssége, felelősség hiánya vagy túlzott
felelősség. Addikcióban nincs felelősség.

Intimitás
A kötődéssel szorosan összefügg. A funkcionális családban a biztonságos kötődés az
uralkodó, intimitás hiánya bizonytalan kötődést eredményez.
Fejlődés
Ha a rendszer minden tagja számára a fejlődés biztosított az jó, ha nem diszfunkció jelenik
meg.

Főbb családi diszfunkciók:

(14)
A szenvedélybetegek családjában előforduló diszfunkciók,
1. a család hiánya, nélkülözése, szétesettsége (súlyos kötődési traumák)
2. a szülő addikciója esetleg más súlyos pszichiátriai zavara
3. a szülő súlyos párkapcsolati problémája
4. a gyerek alapvető fizikai és érzelmi szükségleteinek kielégítése. Nyílt vagy burkolt érzelmi
elutasítás.
5. erőszak, bántalmazások, nyilvánvaló diszfunkciók, akár a gyerek akár más családtag felé.
6. parentifikáció, a gyerek szülősítése. A család fenntartását szolgálja. Betegség miatt az
egyik szülő helyébe lép a gyerek. (hős gyerekek). A gyerek aki átveszi a szülői funkciókat
elveszti a fejlődési perspektívákat.
7. családi delegáció „kövesd apád foglalkozását” „olyan házasság ami előre viszi a családot”
Családi elvárások
8. Szeperációs- individuáció akadályoztatása, büntetése
9. nyílt, őszinte, spontán kommunikáció hiánya, tilalma, büntetése.
10. határok, egészséges-világos határok hiánya, súlyos ismétlődő hatrsértések
11. kontroll: hiányzó a szülő-gyerek kapcsolatban,nincsenek keretek, nincs útmutatás.
Probléma a túlzott kontroll is, a nem megfelelő kontroll átadása az adott életciklusban. Párok
közötti szoros kontroll.
12. bizalom, intimitás nincs vagy torz formában jelenik meg.
13. felelősség vállalása, alul vállalt felelősség, a kodependens szülő átvállalja a felelősséget.
14. traumák transzgenerációs átadása, történelmi traumák, generációkban történt traumák.

7 Tétel

Kockázati és protektív tényezők az addikciók kialakulásának folyamatában

Három csoportja a kockázati tényezőknek: családi/ egyéni /kortárs

Protektív tényezők
Sohasem egyetlen kockázati tényező áll a szerfogyasztás hátterében. Mindenkinek van
protektív tényezője is. A kockázati és a protektív tényezők egyensúlya befolyásolja az aktuális
kockázatot.
Alapelvek:
Nincsenek abszolút/kötelező alapelvek
Nincs teljes védettség/biztonság
A kockázat a bekövetkezés valószínűségét jelzi.
A kockázati és védő tényezők pillanatnyi egyensúlya nem stabil.
Színterenként eltérő (iskola, család)
Időben dinamikusan változó (új barátok, új helyszínek, új szokások)
Legtöbb esetben az egyensúly magától is változik, tehát változtatható.
A legtöbb esetben van protektív tényező is tehát erősíthető.
Nincs egyetlen kiválasztott szint (sem a genetika sem a társadalom nem kizárólagosan felelős)

Kockázati:
- családi
- egyéni
- kortárs

Családi: ha szenvedélybeteg a szülő, családon kívüli nevelkedés, egyszülős családok, családban

előforduló agresszió (fizikai-szexualis-verbalis) Nevelési diszfunkciók: szigorú szülő, az autonómiai
ellehetetlenítése. Szülői következetlenség, engedékenység, korlátok, határok nincsenek, a családot
ért feldolgozatlan pszichotraumák.

Egyéni:

- alacsony értelmi képességek

- elégtelen kapcsolat a realitással
- inger és kockázat keresés
- izolált közösségi helyzet, nincsenek kapcsolatai
- nagyon introvertált vagy nagyon extrovertált
- elégtelen önkontroll
- elégtelen konfliktus kezelés
- csökkent frusztrációs, tolerancia szint
- labilis önértékelés
- önismeret hiánya
- rossz kapcsolati készségek
- hiányos asszertivitás (önbecsülés)
- feldolgozatlan egyéni pszichotrauma

POSZTTRAUMÁS NÖVEKEDÉS

Kortárs:

Életünk során sok kortárs csoportba tarozunk (kamaszkor, egyetem, munkahely, katonaság)
Kockázat ha szerfogyasztó szerekkel élő kortárscsoportba kerül. Gond ha minél korábban történik a
csoport felé az elköteleződés.

Protektív tényezők
A legerősebb a biztonságos, támogató kapcsolat a gyerek számára(család, szomszéd, rokon,
pedagógus)
Életkornak megfelelő fejlődést elősegítő feladatok és ezek teljesítése (iskolában, otthon)
Az életben adódó fordulópontok, krízisek jó megoldása. (felvettek a suliba, találtam
munkahelyet, tudok kapcsolatokat teremteni)
Pozitív közösséghez való tartozás, pozitív célokkal rendelkező.
Pozitív szenvedély, elköteleződés vmilyen érdeklődési területen.
A vallás nem addiktív formája. (spiritualitás tágabb fogalma)
A sport nem addiktív formája, rendszeres.
Minél több a védőtényező, annál jobban egyensúlyozza a kockázati tényezőket.
Azért fontos a védőtényezők felkutatása és erősítése mert számos rizikótényező nem
változtatható meg, hiába sikerül azonosítani őket. A protektív hatások ilyenkor is képesek
semlegesíteni vagy legalább is csökkenteni a káros hatásokat.

A káros szenvedélyek, addikciók lényegében adaptációs problémák.

Pozitív identitás:
-pozitív jövőkép
-életcélok megléte
-stabil önbecsülés, önbizalom
-belső kontroll
-személyes hatalomérzés
-erő és kezdeményezőkészség
Pozitív értékek:
-mások segítése
-szociális igazságérzet
-integritás
-becsületesség
-felelősség
-mértékletesség
Támogató környezet:
-családi támogatás
-pozitív családi kommunikáció
-segítő társadalmi környezet
-Elvárások, társas normák:
-szülők által felállított szabályok rendszere
Konstruktív szabadidő:
-otthon eltöltött idő
-kreatív tevékenységek

7. tétel: Kockázati és protektív tényezők az addikciók kialakulásának tekintetében

A kockázati és protektív tényezők dinamikus kölcsönhatásban állnak: a protektív ellensúlyozza a

kockázatit. Prevenció: a protektív tényezőket kell erősíteni

Kockázati tényezők:
családi, egyéni, kortárs

Családi:

 nem a szülő neveli

 egyszülős család (nincs meg mindkét minta, és a feladatok megosztása)
 agresszió a családban
 bántalmazás
 nevelési diszfunkciók (pl szigorúan büntető szülő, vagy következetlenség)
 családot ért trauma, ami feldolgozatlan maradt

Egyéni:

 alacsony értelmi képesség

 elégtelen kapcsolat a realitással
 inger- és kockázatkeresés
 izolált közösségi helyzet (magányos)
 nagyon introvertált v extravertált
 elégtelen önkontroll
 elégtelen konfliktuskezelés
 csökkent frusztrációs tolerancia
 labilis önértékelés
 önismeret hiánya
 rossz kapcsolati készésgek
 hiányos asszertivitás
 feldolgozatlan pszichotrauma, kudarc

Kortárs:

 minél jobban involválódik

 minél éretlenebb

Protektív tényezők:

 támogató, biztonságos kapcsolat, pl családtaggal v pedagógussal

 életkornak megfelelő feladatok és ezek teljesülése -> erősíti az önbecsülést
 fordulópontok, krízisek jó megoldása, sikerek
 pozitív közösséghez tartozás
 vallás nem addiktív formája: érett v intrinsic vallásosság. Akkor erősebb, ha a közösséghez
tartozás mozzanatát is tartalmazza
 sport nem addiktív formája

Férfiak aránya magasabb a függők között.

Kockázati ivás szintje a nőknél alacsonyabb. Női szervezet sérülékenyebb. A nő más módon kitett,
nagyobb veszélyben van. Gyakoribb a szexuális bántalmazás az előéletében.

Bizonyos érzelmek megélése inkább megengedett a nőknek, mint a férfiaknak.

A férfiak addikcióját nem kíséri olyan megvetés, mint a nőkét. A nők jobban is szégyellik, későn
kérnek segítséget, viszont gyorsabban javulnak.

A férfiak könnyebben lemorzsolódnak.

8. tétel: Az alkoholista személyiségének alapvető jellemzői, krónikus alkoholfogyasztás pszichés
következményei, komorbiditás

Alkoholista személyének alapvető jellemzői (alkoholista személyiség):

-Sérült identitás fejlődés

-Családon kívüli nevelkedés (intézet, nevelő szülők, gondozói környezet gyakori váltakozása)

-Bántalmazás elszenvedése családon belül

-Apával való kapcsolat problémája (hiányzik/ bántalmazó/ érzelmileg távoleső/ csak fizikailag van
jelen)-nincs pozitív példa akivel azonosulhatna

-Anyával való kapcsolat problémája (érzelmileg rideg, elhanyagoló anya, vagy túl kötődő-szimbiotikus
anya, akiről nagyon nehéz leválni)

-Bizonytalan, negatív önértékelés (összefügg a fentiekkel)

-Elégtelen frusztráció tűrés

-Rossz érzelmi, indulati szabályozás

-Nagyon gyakran bizalmatlanság, gyanakvás

-Intimitás problémája (szexuális zavar)

-Gyakran parazita viselkedés (másik személyen élősködés)- életkornak nem megfelelő módon irreális
elvárások kapcsolatokban (pl. mint kigyerekről gondoskodjanak róla)

-Szorongásos zavarok

-Depresszió

-Szem. zavarok közül a borderline, nárcisztikus szem. zav., dependens szem. zav., skizofrénia, más
addikciók- a komorbiditás együttjáró kórképei

Krónikus alkoholfogyasztás pszichés következményei:

Érzelmi-indulati téren jelennek meg először:

-türelmetlenség, ingerlékenység, bizalmatlanság, fél tékenység megjelenése indokolatlanul,

felcsattanások, agresszív viselkedés (olyan személynél aki korábban nem volt ilyen, vagy ilyen volt, de
a helyzet romlik)

Később kognitív síkon jelenik meg a magasabb rendű műveletek károsodása (figyelem, emlékezet,
problémamegoldás, összefüggések felismerése, absztrakt gondolkodás)

-majd előrehaladott stádiumban mentális hanyatlás

(Kacsolatban egy másik személlyel ezek elég jól megjelennek már pár év elteltével- a munkahelyén
még lehet, hogy nem veszik észre)

-szexuális téren az alkohol kettős hatása (egy ideig stimulál, de valójában a teljesítés során cserben
hagy- minél hosszabb ideig áll fenn az italozás, annál inkább funkcióromlás) Van akinél ez a legelső
problematikus következmény.
Komorbiditás: (együttjáró kürképek)

(jellemzően már az alkoholizmus kialakulása előtt is voltak, de súlyosbodtak annak hatására)

-szorongásos zavarok

-depressziók

-személyiségzavarok közül: borderline személyiségzavar, nárcisztikus személyiségzavar, dependens

személyiségzavar, skizofrénia, más addikciók, mentális hanyatlás különböző pszichiátriai zavarok
kórképében

Agresszió, féltékenység. Kognitív funkciók csökkenése, mentális hanyatlás, absztrakt gondolkodásra

képtelen.

Kiváltó okok: sérült identitásfejlődés, családon kívüli nevelkedés, gondozói környezet gyakori
változása, bántalmazás, apával való kapcsolat problémája (nincs v bántalmazó, v érzelmileg
elérhetetlen). Anya rideg, elhanyagoló v szimbiotikus.

Bizonytalan, negatív önértékelés, elégtelen frusztrációtűrés, rossz érzelmi-indulati szabályozás.

Bizalmatlanság, gyanakvás. Intimitás problémája, szexuális zavar, parazita viselkedés.

Életkornak nem megfelelő módon irreális elvárások.

Következmény: türelmetlen, ingerlékeny, paranoid. Később kognitív funkciók romlása (figyelem,

emlékezés). Szex: az alkohol eleinte stimulál, utána károsít.

Komorbiditás: szorongás, depresszió, borderline, nárcisztikus személyiségzavar, dependens

személyiségzavar, más addikció.
9: Kényszeres droghasználó személyiségének főbb sajátosságai, komorbiditás

„A személyiséget sajátosságait próbáljuk megragadni”:

-Identitás sérülés

-korai traumák (nagy előfordulás- korai kötődési traumák főleg, anyától való elszakadás, leginkább,
család szétesése, pszichiátriai betegség a családban, történelmi traumatizáció, hajléktalanná válás)

-határok elégtelensége, kialakulatlansága

-kötődési zavar-bizonytalan kötődés

-az érzelmek felismerésének és kifejezésének problémája (nem tudja, hogy mi baja, nem tudja
kifejezni sem- a felépüléskor ezt kell megtanulnia)

-sérült önértékelés (akár nagyon negatív, akár nárcisztikus viszonyban magával)

-jelentős kockázatkeresés mint temperamentum tényező

-elégtelen öngondoskodás (nem tud magára vigyázni, nem tanulta meg)

Komorbiditás:

nagyjából agyanaz mint az alkoholnál

-személyiség zavarok (leginkább borderline, nárcisztikus zavar), szorongásos zavarok, depresszió,

bipoláris zavar, egyéb addikciók, elmebetegségek is, de! azok jellemzően mint következmény
alakulnak ki.

Identitás sérülése, korai kötődési traumák.

Pszichiátriai betegség a családban, szenvedélybeteg a családban.

Határok elégtelensége, kötődési zavar, érzelmek felismerésének és kifejezésének zavara, sérült

önértékelés.

Kockázatkeresés, elégtelen öngondoskodás.

Komorbiditás: mint az alhoholistáknál + bipoláris zavar, egyéb addikciók

10, Kémiai szerfogyasztás és kapcsolatrendszer

Az alkoholista és drogfüggő személyközi kapcsolatainak jellemzői:

Nem felnőttként működik, elmagányosodik, csak másik függőkkel barátkozik

Hogyan hat az egyre előre haladó fogyasztás az egyén kapcsolataira?

-rongálja, felelőtlenné válik, nem lehet rá számítani, gyakran ő maga is bántalmazóvá válik, a végén
azok a kapcsolatok maradnak, amik az addikcióhoz szorosan kapcsolódnak, illetve a kodependens
személyekkel való kapcsolatok, és egyik sem segíti az ő kikerülését/fejlődését ebből az állapotból

Hogy működik párkapcsolatban?

Gyerekével (szülőként) való kapcsolatban?

Segítővel való kapcsolatban?

Felépülés hogyan jelenik meg a kapcsolatok színterén (változások, mik történnek, mit értünk pozitív
kapcsolatnak?, ez hogyan segíti a felépülést?…) A felépülés a kapcsolatokban is kifejeződik.

ide kellene valami ajánlott irodalmi rész?-Berne? vagy a 3-as könyv, mint a 11. tételben?

11. Kapcsolati játszmák a különböző addikciókban:

Játszma fogalma: őszintétlen, torz, kerülőutas kommunikáció, amiből patológiás nyereség származik.
Mindig van nyereség, ez a játszma értelme!

MUMUS, nagyon kéri!:

Mi a játszma legfőbb funkciója? -Kapcsolatban maradás az intimitás kockázata nélkül!!! -ennek kell
átalakulnia a felépülés, hogy kialakuljon igazi intimitásra való képességbe. A felépülés legfontosabb
feladata!!!

Alkoholista játszma-„Berne” tudni a szereplőket, érteni a nyereségeket a játszma fenntartásából.

Mindaddig, amíg valaki nem száll ki a játszmából, ragaszkodik a maga patológiás nyereségéhez, annak
fenntartójaként működik. Az intimitás kizárja a játszmát, mert nincs is szükség rá. A kiszálláshoz az
kell, hogy lemondjak a nyereségről.

A kapcsolati játszmák publikációja „Segítői játszmák az addiktológiai gyakorlatban” Az addiktológia

alapjai 4 es könyvben- mint megtudtam, a 3-ban😊

-a segítői kapcsolat egészséges esetben a kliens fejlődési szükségleti körül zajlik. ellenkező esetben a
segítő szükségletei állnak a középpontban.

Az alkoholista játszma:

Legalább 2 szereplője van. Sztereotip módon ismétlődik, de sosincs pozitív végkifejlet. Vannak
nyereségek, amik nem egészségesek, hanem patológiásak.

Szituáció: az alkoholista iszik, de fogadkozik, hogy abbahagyja.

Nyereség: másnap pátyolgatják

Azt gondolja, hogy ha nem inna, nem kapná meg a törődést

Nehézségei vannak az intimitással. Mindig van keresnivaló az intimitás körül az alkoholistáknál

„Megmentő” szerep: jobb embernek érzi magát. gyakran szorong, depressziós, de amíg az
alkoholistát ápolja, nem kell magával foglalkoznia

„Üldöző”: kiönti a piát, stb. Feleség, szülő, főnök, segítő. Nyereség: dominancia-szükségletét kiálheti.
Örül, hogy rajtakaphatja, büntetés, igaszságszolgáltatás, hatalom

„Balek”: alkesz hülyére veszi. Pénzt kér tőle, élősködik rajta, kihasználja, Nyereség: jó embernek érzi
magát, magány ellen védi.

„Csapos”: itatja, Nyereség: pénz, infók birtokába jut, érdekesebb ember lesz

12. Az addikcióból kivezető utak és a felépülés pszichológiája

Függőségből kivezető utak:

(függőség időszakában nincsen személyiség fejlődés, minden energia az öngyógyításra

koncentrálódik. Felépüléstől újra beindul. Később pótolni kell a kimaradt dolgokat.)

1- spontán felépülés (amikor valaki a saját erőforrásaira támaszkodva épül fel- pl. nikotin függő)
2- felépülés segítőkkel (önsegítő csoport, hivatásos segítők) --> gyakoribb
3- szer vagy tünetváltás (Nem egyenlő a felépüléssel, de annak egy része lehet. A függőség
eredeti tárgya helyébe egy másik szer lép. / Tünetváltás: a függő viselkedés megszűnik, de
nem pattan ki az egészséges személyiség, hanem a helyébe súlyos pszichopatologikus tünet
lép fel. Pl szorongás, depresszió, pánik, agresszív viselkedés)
4- Halál = amikor rád esik egy zongora, vagy erdélyi kirándulás során megesz egy medve- bocs!
Komolyra fordítva: az előrehaladó addikció mindig előidéz egy depresszív folyamatot. gyakori
az öngyilkosság, baleset, áldozattá válás.

Mit értünk felépülés alatt?

-Komplex, hosszadalmas, több idősíkon zajló folyamat. Minél hosszabb ideje áll fönn a függőség,
annál tovább tart. Több tér: rehab, ambuláns hely, pszichoterápia, önsegítő csoportok. Mindig
más terápiás tér kerül előtérbe.

Kémiai addikció felépülési folyamata:

1, lépés: absztinencia, szermentesség kialakítása -történhet hirtelen, vagy fokozatosan

(kontrollált szerhasználatra kevés példa van). Amíg nem iktatódik ki teljesen a szer, nem zajlik
felépülési munka. Fenntartása folyamatos munkát igényel. A sóvárgással meg kell küzdeni.

2, lépés: pótlólagos személyiségfejlődés (ez tart a leghosszabb ideig, de e nélkül nem

beszélhetünk felépülésről!). Hiányzó készségek, megoldatlan problémák, teljesítetlen
életfeladatok. Legösszetettebb része a felépülési munkának. Nem lesz már annyira kiszolgáltatott
a visszaesésnek. Önsegítő csoport, terápia, stb ebben a fázisban is kell. Spiritualitás is ide tartozik.

3, lépés: élettel való elégedettség, belső harmónia, az életben a saját hely megtalálása
4, lépés: pozitív kapcsolatok, pozitív cél, pozitív szenvedély (munka, társadalmi felelősségvállalás,
hobbi)

Visszaesés: (főleg a felépülés kezdeti időszakában)-ha letagadja, nem tud integrálódni az élmény,
nem tud belőle tanulni

-a felépülés kísérő szükséges mozzanata, megúszhatatlan esemény