A rajzelemzés néhány

szempontja. A kétkezes
integráció fejlődése, megjelenése
a gyermeki projekcióban.
 A rajzelemzés konceptuális kerete
(tartalmi elemzés)
• Kognitív színvonalra következtetés lehetősége
(Goodenough 1926 DAM, Harris 1963)
megszorítás: csak ha a szenzoros integrációs
szervezettség, érzelmi stabilitás párhuzamosan
alakul
• Személyiségprojekció (Machover 1949 DAP)
» Nincsenek atomizált indikátorok
» Elemezni csak egyediségben lehet
» A testrészek eltérő jelentéstartalma
» Hiányzó/elhanyagolt testrészek
» Figura nagysága, elhelyezése a papíron
» A fej és az arc kiemelt fontossága
 Rajzelemzés a DSZIT-ben
A térbeli bizonytalanság mutatóiként

• Watson 1981: TZ-s gyerekek alulreagáló posztrotátoros

nisztagmusa – gyenge emberrajz
• Levinson 1980: kisagyi-vesztibuláris deficitből (fej-szem
mozgás, követő szemmozgás) eredő testképtorzulások
grafikus megnyilvánulásait azonosította. Vesztibuláris
hangsúlyú szenzori-motoros terápiák hatására javult az
emberrajz.
• Ottenbacher 1984 DAP - vesztibuláris rendellenesség –
független az IQ-tól
 Rajzelemzés a SZIT-ben
Testkép mutatói (Az én emocionálisan telített térbeli
képe.)
• Pszichés élmény a saját testről/tesből érkező
érzékelések megszervezése összetett jelenség –
alanya és tárgya ugyanannak az érzékelési
folyamatnak.
• Ahogyan ezt a szervezési feladatot megoldja: a világ
értelmezésének elsődleges dimenziójává válik.
Alakulása elemi szinten a szenzoros integráció
terméke. „…a külső térrel kapcsolódni tudó test…”
(Ayres, 1966)
• …és az interperszonális kapcsolódásra képes test,
hiszen csak kapcsolatban létezik
• Apfeldorf-Smith 1966 25 emberrajz – 25 teljes alakos
fotó –jól párosították
 A DSZIT diagnosztikája

• Folyamat, melyben minőségi elemzés történik,

• Benne egyenlő súllyal szerepel:

• a rajzolás folyamatának megfigyelése

• Az emocionális komponens értékelése
• A fejlődéslélektani, kognitív szempontok figyelembe
vétele
• A kulturális őssémák megjelenésére való érzékenység
 A rajzolás elemzése. Megfigyelési szempontsor
papír-ceruza használatkor

• A törzs stabilitása, poszturája, a fej helyzete

• A papír helyzete a testközépvonalhoz képest
• A szubdomináns kéz szerepe a papír
rögzítésében
• A ceruza helyzete, az alkar helyzete, a fogás
erőssége
• A rajz nyomatéka
• A testközépvonal átlépésének nehézségei
• Tremor és felesleges együttmozgások
 Koppitz–féle mutatók 1968
A térbeli bizonytalanság emocionális
zavarokkal együtt jelenik meg
• Kortól, érettségtől függetlenek
• Emocionális indikátorok: 6%-nál
kevesebbszer jelennek meg
emocionálisan stabil gyermekek rajzain
– minőségi mutatók (pl.: nagyság, dőlés)
– speciális sajátosságok (pl.:árnyékolás, fogak,
aszimmetria)
– Hiányok (nyak, száj, láb)
 Egyéb szempontok
• Javítgatás
• Újrakezdés
• Mértanizálás
• Szimmetria-utalás
• Kezek kidolgozottságának sajátosságai
• Elrejtés
• A téma átértelmezése
• A DSZIT-ben a rajzolás lehet a párbeszéd nyelve
(Winnicott)
A DSZIT diagnosztikájában minőségi elemzés történik,
egyenlő súllyal szerepel
– a rajzolás folyamatának megfigyelése
– Az emocionális komponens értékelése
– A fejlődéslélektani, kognitív szempontok figyelembe vétele
– A kulturális őssémák megjelenésére való érzékenység
 A bilaterális integráció
• A test két oldalának szenzorimotoros
integrációs fokát jelzi tendenciaszerűen.
• Vizsgálati eszközei: Bilaterális motoros
pontosság, testközépvonal-keresztezés,
jobb-bal megkülönböztetés, motoros
pontosság (SCSIT); gombkirakás, két kör
teszt
• Megfigyelés: vonalminőség eltérései, a
test eltolása rajzolás közben, ellenoldali
manipuláció, kétlábas-kétkezes helyzetek
 Óvatossági szempontok
• Túláltalánosítás, emocionalitás hatásai
• Eltérő szociális státuszú gyerekeknél
eltérő a vizuomotoros integráció, praxis,
lateralizáció
• Nincs különbség azonban a csoportok
között: forgás, egyensúlyozás, TLR, PNYS
• BMC-ben van szignifikáns különbség: a
gyenge vesztibuláris működés
kompenzálására nem alakultak ki
funkciók.
 És mindez az élményekben…
• 2-4 hónap között: unilateralitás
• 5 hónaptól: a bilateralitás virágzása, gazdag
tapasztalati anyag
(egybekapcsolódás/különválás,
közelítés/távolítás, szájhoz emelés)
• 9 hónaptól: az elkülönülő test unilateralitása
(még irányfüggetlen) a szükséges téri
vonatkoztatási keretet adja, megszűnik a
szimultanietás, a téri és idői sorrend kialakul
• Megkapaszkodás – elszakadás élményköre
(Hermann) szimmetrikus mozgásminta
• A frusztrált megkapaszkodás- egykezes
(körömrágás, hajtekerés, ütésre emelt kéz)