Kompetencia: A kompetencia összetett jelenség, a képességek rendszerét jelenti, amely

abban segíti a gyermeket, hogy hozzáértő módon tudjon bánni a környezetével.

A kompetencia és a személyiség viszonya: a kompetenciák a személyiség részét képezik,
lesznek a gyerek személyiségének olyan részei, amelyekre jobban támaszkodhat, és lesznek
olyanok, amelyekre kevésbé.
Kompetensnek lenni, annyi, mint „illetékesnek”, „hozzáértőnek” lenni. Olyan helyzetben
lenni, amelyben intézkedni, dönteni, és cselekedni tudunk, tágabban értelmezve meg tudjuk
oldani a problémát, illetve bánni tudunk a környezetünkkel.

A kompetenciák fajtái:
1) Személyes-szociális kompetencia
2) Mozgásos kompetencia
3) Kognitív kompetencia

Készségek:
– Ismeretek, rutinok szerveződései, valamely képesség szolgálatában aktiválódnak.
– Jellemzők: automatikus, kogníciót nem igényel.
– Funkció szerint: kognitív, szociális, személyes és speciális (szakmai jellegű)
készségek.
– Szintjei:
– Rutin: 1-2 sec. (betűfelismerés)
– Egyszerű készség (dekódolás, számlálás)
– Komplex készség (helyesírás)
– A komplex készség részkészségek, rutinok és ismeretek a képességek működésének,
eszköze, feltétele
Képességek:
– Ismeretekből, rutinokból, készségekből, egyszerű képességekből szerveződő
funkcionális pszichikus rendszer, amelynek működése tevékenységben, belső/külső
produktumban nyilvánul meg.
A legáltalonosabb funkciók szerint léteznek:
– értelmi (kognitív),
– szociális,
– Személyes és
– speciális képességek
A képességek működése mindig a munkamemóriát veszi igénybe.
Tanulási képesség:
 Tanulási szituációban, ismétlődő események, rendszeresség hatására specifikus
viselkedési mód alakul ki.
 Folyamatosan változó, nem homogén struktúrájú, egyénenként eltérő.
 Alrendszereinek tekinti a kognitív, a kommunikatív, a motorikus, a kreatív, az
orientációs és a szociális képességeket.
A készségek, képességek fejlődése:
1. Adaptáció: alkalmazkodás a változásokhoz.
2. Rendszerképződés: valamennyi komponens elsajátítását feltételezi.
3. Optimalizálódás: a kiépült rendszer hatékonyságának növekedése a kapcsolatok
„bejáródásával”.
4. Hierarchizálódás: rendeződés, ahol az alsóbb szintek átfogóbb szint alá rendelődnek.
Részképesség zavar: a komplex teljesítmények (írás, olvasás, számolás) kivitelezését
lehetővé tevő kognitív és motoros (szocializációs) funkciók.
Komplex tanulási zavar: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia.

A kognitív funkciók zavarai :

• A beszéd sajátosságainak zavara
• A percepció zavarai
• Az auditív rendszer zavarai
• A vizuális rendszer zavarai
• A taktilis-kinesztetikus rendszer zavarai
• Az egyensúlyrendszer zavarai
• Az orientáció zavarai
• Figyelemzavar
• Emlékezetzavar (szeriális, szukcesszív)
• A matematikai gondolkodás, műveletvégzésánek zavarai
A motorikum zavarai:
 Az izomtónus zavarai
 hipotónus
 hipertónus
 A nagymozgások zavarai
 rosszul integrált reflexek
 zavarok a testtartás-, állás- és egyensúly-reakciókban
 A finommotorika zavarai
 A cselekvés tervezésének és irányításának zavarai