2.

AZ ÓVODÁSKORÚ GYERMEK MEGISMERÉSI FOLYAMATAINAK

JELLEGZETESSÉGEI
- Tanuláselmélet magyarázatai és a tanulás fajtái
- Piaget elgondolása a kognitív fejlődésről
- Veleszületett tanulási képességek ismérvei (moduláris fejlődési koncepció)
- Intelligencia és kreativitás jellegzetességei
- Iskolaérettség és differenciáló vizsgálatok alap összetevői
- Ismertesse a gyermeki világkép mozzanatait egy óvodáskorú gyermek közvetlen
tanulmányozásán keresztül!
- Fogalmak:
1. Kognitív fejlődés ciklusai, asszimiláció, akkomodáció, tárgyállandóság.
2. Mentális műveletek. Innátizmus, területáltalános, területspecifikus képességek.
3. Stádium modell, fázis modell. Egocentrizmus, decentrálás, mentalizáció.
4. Észlelési képességek, figyelem, emlékezet, nyelvi fejlődés, számérzék.
5. Intelligencia hányados, általános intellektuális képességek, speciális intellektuális
képességek, fejlődési zavarok, képességek megismerése.
Tanuláselmélet magyarázatai/irányzatai és a tanulás fajtái

Nativista Empirista Neurokonstruktivista

Kiindulási Környezeti faktorok

Genetikai/környezeti
pont Veleszületett azonosítása, tudományos
kölcsönhatások
megfigyelések

Tanulmányoz Tanulás
Önálló, kognitív Magas szintű kognitív folyamatok
ott terület
modulok
(Chomsky) Piaget
(Locke)

Viselkedés változása leírása, Kognitív folyamatok

IQ és hasonló kognitív jelenségeinek
Neuropszichológi tesztek alkalmazása megkülönböztetésére
Módszer ai kutatások Közvetlen környezet Longitudinális vizsgálatok
hatásainak vizsgálata környezeti inputtal egybevetve

Legkorábbi tipikus markerek

tanulmányozása magzati és
Megcélzott Középső  csecsemőkortól kezdve. Fókusz a
populáció gyermekkor/felnő teljes fenotípus hasonlóságaira és
ttkor, fenotípus különbségeire

Nativizmus (innátizmus): az embernek vannak vele született képességei / készségei, amik segítenek neki
értelmezni a világot. A nativizmus ellentétben áll a korai empirizmus naiv eszméivel, a
pszichológiai tabula rasa irányzattal, s nem kis részt utóbbi kritikájaként jött létre; a korai empiristák
szerint minden ember a tanulásra való képességgel, de előre meghatározott eszmék, vagy készségek,
 nélkül születik, és a tapasztalat, tehát a környezet meghatározó szerepet tölt be a tanulásban és
fejlődésben.
A nativisták szerint bizonyos eszmék vagy preferenciák velünk születnek. Például egyes nativisták úgy
vélték, hogy bizonyos morális alapértékek, vagy például a színpreferenciák, velünk született
tulajdonságok. A nativisták másik elmélete szerint a természet specializált tanulási képességekkel, ún.
csomagokkal lát el minden embert. Ezek a kognitív modulok teszik lehetővé pl. a gyermekek számára,
hogy könnyen és gyorsan megtanulják, jelentős külső segítség nélkül, beszélni anyanyelvüket, míg az írás
és olvasás elsajátítása - ugyanazon a nyelven - hosszabb időt és jelentős erőfeszítést igényel.

A nativista filozófia részben John Locke és David Hume szélsőségesen empirikus nézeteire adott
válaszként fejlődött ki.
A német Immanuel Kant (1724-1804) vetette fel, hogy az emberi elme olyan veleszületett, ítéletekkel
rendelkezik, amelyek nem a megismerésből származnak. Kant szerint minden ember, születésétől fogva,
képes térben és időben is elhelyezni a tárgyakat, vagyis ezek az érzékek velünk születnek.
Még korábban, René Descartes Isten létének igazolása során felvetette, hogy az ember vele született
eszmékkel (idea innata) rendelkezik, ezek egyike Isten eszméje is.
Nyelvelsajátító berendezés:
A modern filozófusok közül a nativizmus leginkább Jerry Fodor, Noam Chomsky és Steven Pinker
munkásságval kapcsolódik össze, akik kialakították a velünk született kognitív modulok elméletét. A
kognitív modul egy genetikailag kódolt, örökölt pszichológiai képesség, amely lehetővé teszi bizonyos
készségek (mint például a beszéd) elsajátítását.
Chomsky dolgozta ki a "Nyelvelsajátító berendezés" (Language Acquisition Device, LAD), amely szerint
a nyelv egy speciális fakultás, amely nem függ egyéb kognitív vagy perceptuális folyamatoktól, hanem
bizonyos - egyetemes és örökölt - nyelvtani kategóriák felhasználásán és a környezettől függő
paraméterek beállításán alapul.
A szociális nativizmus keretébe sorolható nézetek szerint a fejlődő emberi lénynek megvan az a
veleszületett képessége, hogy a társas kapcsolatokon keresztül, azok révén fejlődjön. A csecsemők és
anyjuk dialógus általi interakciója jóval a beszéd kialakulása előtt létrejön, míg az újszülöttek
veleszületett érzékenységét mutatja az emberi kapcsolatok iránt, hogy tekintetük jóval gyakrabban irányul
a látóterükbe került emberi arcra, mint más tárgyakra (preferenciális nézési paradigma). A csecsemők
korai utánzó képessége is veleszületett, szociális és kommunikációs funkciót betöltő képesség

o Empirizmus: A megismerésben a befogadás, az érzékszervi tapasztalás, a belső / külső élmény

jelentőségét hangsúlyozza. A tudomány a megfigyeléseken, illetve a kísérleteken alapszik. Az
empirizmus elveti a velünk született fogalmakat és tételeket, a megismerést az érzéki észlelésbe
vezeti vissza, ez a szenzualizmus. John Locke (1632-1704) megkülönbözteti az egyszerű és összetett
ideáinkat, az egyszerű ideák istentől származnak, ha nem onnan származnának, akkor elménk
kitalációi lennének, akkor pedig mindenféle a világ megismerésére irányuló módszertan
megteremtése teljesen hiábavaló volna. Az összetetteknek 3 fajtája létezik, csakúgy, mint az elme
megismerő tevékenységének. Ez a háromfajta a szubsztancia, a módusz és a viszony, azaz a
megismerésé az intuitív tudás, a bizonyításra épülő tudás, és az ítélés. Bevezette a „tabula rasa”
fogalmat, melyet üres lapnak, vagy tiszta táblának is szokás fordítani. Úgy véli, elménk
születésünkkor egy ilyen üres lap, amelyre a tapasztalás útján kerülnek a fogalmak.

o A neurokonstruktivizmus egy olyan elmélet, amely kimondja, hogy a gén – gén kölcsönhatás, a gén-
környezet interakció és döntően az ontogenitás mind-mind létfontosságú szerepet játszanak abban,
hogy az agy progresszíven tölti be önmagát, és hogyan fejlődik fokozatosan a fejlődési idő alatt. A
 neurokonstruktivizmus támogatói, például Annette Karmiloff-Smith , az elme veleszületett
modularitása ellen érvelnek , amely szerint az agy veleszületett idegi struktúrákból vagy modulokból
áll, amelyeknek evolúciója megalapozott. Ehelyett a veleszületett területre vonatkozó
elfogultságokra helyezik a hangsúlyt. Ezeket az elfogultságokat a tanulás elősegítésének és a
figyelem irányításának tekintjük. A modulszerű struktúrák tehát mind a tapasztalatok, mind ezek a
veleszületett elfogultságok eredményei.

Nativizmus Karmiloff- Piaget

Smith

Milyen az Gazdagon > > Nem

újszülött strukturált gazdagon
elméje? Nativizmusnál strukturált,
kevesebbet, csak
Piaget-nél veleszületett
többet reflexsémák
feltételez

Területáltaláno TS Modularizáció TÁ, ugyanaz

s vagy (modulok) a (fokozatosan a
területspecifiku kezdetektől alakulnak ki a mechanizmus
s a fejlődés? modulok) – , változás egy
van TS időben
A folyamat TÁ minden
(reprezentáció területen
s újraírás)

Szakaszos Területenkén fázismodell Szakaszos

vagy t más időben (stádium)
folyamatos?

A nativizmus és neurokonstruktivizmus (pl: Piaget) lényegi ponton egészítik ki egymást. Kezdetben kevésbé
területspecifikus, kevesebb részletezett tudás, neuronkörök folyamatosan választódnak ki 1-1
területspecifikus feladatra. Ha ismétlődően egyféle bemenetet dolgoz fel, akkor fokozatosan TS lesz =
MODULARIZÁCIÓ
Az agy plasztikus, rugalmas, óriási tanulóképességgel rendelkezik

Fázismodell: ismétlődő fázisváltozások 1 területen belül, de különböző időkben mennek végbe az egyes
területeken (↔ Piaget stádiumok) A tudás több formában tárolódik – többszörös kódolás
Fázisok a különböző mikroterületeken másképpen haladnak

Tanulás fajtái:
1) Elemi tanulás - habituáció: legegyszerűbb tanulási forma, azok az ingerek, melyek gyakran érnek
minket, hatással vannak ránk.
- szenzitizáció: felerősíti az ingerre adott választ, amelyet fenyegető vagy fájdalmas inger követ.

2) Kondicionálás - klasszikus kondicionálás: Pavlov: egy bizonyos eseményt egy másik követ
- operáns kondicionálás: olyan válasz megtanulása, amely befolyásolja a környezetet.

3) Szociális tanulás (utánzásos tanulás / modellkövetéses tanulás)

 4) Belátásos tanulás: cél és eszköz közötti kapcsolat: (csimpánz ládákat tesz egymásba, hogy elérje a
banánt

Def.: Tanulás: Köznapi értelemben: Olyan tevékenység, amelynek eredményeképpen az egyén valamely
ismeret, tudás, képesség birtokába jut, amellyel azelőtt nem rendelkezett. Pedagógiai értelemben: Az oktatás
során elsajátított ismeretek, jártasságok és készségek kialakítása, képességek fejlesztése. Pszichológiai
értelemben: A pszichikus jellemzők külső hatásra, tapasztalás eredményeképpen bekövetkező módosulása.

Piaget: A kognitív fejlődés elmélete

A gyermek saját erőfeszítéseinek az eredménye, amelyekkel a környezetén próbál meg úrrá lenni, vagyis a
világot cselekedve ismerjük meg.
Asszimiláció: Környezetből szerzett információkat cselekvési sémába szervezi 
Akkomodáció: Létező sémát a környezethez igazítja

1. Szenzomotoros alszakasz (0-2 év):

A világ érzékeken és cselekvésen keresztül történő megtapasztalása (keresés, tapintás, megragadás)
 Veleszületett reflexsémák gyakorlása: nem keresi a látóteréből kikerülő tárgyakat (0-1,5 hó)
 Elsődleges cirkuláris reakciók: saját test, első szokások kialakulása, arra fordul, amerre a tárgy eltűnt
(1-3,5 hó)
 Másodlagos cirkuláris reakciók: tárgyak, tevékenységek saját magukon kívüli tárgyakra
irányulnak. Nyúl a részben takart tárgyak felé. (4-8 hó)
 Másodlagos cirkuláris reakciók összehangolása: problémamegoldás korai összehangolt
megnyilvánulása. Azon a helyen keresi a tárgyat, ahol már egyszer megtalálta. (8-12 hó)
 Harmadlagos cirkuláris reakciók: tárgyak közötti viszonyok, kísérletezés következmények
kipróbálása érdekében. (12-18 hó)
 Szimbolikus reprezentáció kezdetei: problémamegoldás új eszközeinek felfedezése, szimbolikus
kombinációk segítségével. (18-24 hó) (Tárgyállandóság kialakulása: a tárgyak akkor is léteznek,
ha nincsenek jelen)

2. Műveletek előtti szakasz (2-6 év)

A dolgokat szavakkal és képekkel megjeleníti, de logikus érvelés nélkül
A gyermek még bizonyos szabályokat és műveleteket még nem ért meg.
 Mintha játék
 nyelvi fejlődés jellemzi
 Prekauzális következtetés: Illogikus gondolkodás, és ok-okozati viszony iránti érzéketlenség jellemzi
 Egocentrizmus: Világot teljes egészében a saját nézőpontjukból értelmezik
 Gyermek-mitológia: Torzítása a valóságnak Pl: gólyamese, Télapó / Valóságot és a mítoszt
egybedolgozza
 Gyermeki etimológia: ismertelen szó helyett hasonló hangzású, de számára ismert szót használ.
Magyarázati típusok:
1) Megelevenítő gondolkodás: animizmus Életet tulajdonít az élettelen természetnek
2) Művi előállítás: artificializmus Természeti jelenségeket emberi tevékenység eredményének
vél
3) Célokság: finalizmus Jelenségeknek célja van és nem okuk, és a cél adja a magyarázatukat
4) Gyermeki realizmus: Észleltnek, látottnak és az álomnak egybefolyása
5) Magyarázó elv: Amikor az ismeretei végére ér még tovább spekulál
3. Konkrét műveleti szakasz (6-12 év)
Logikus gondolkodás a konkrét eseményekről, megragadva a konkrét analógiákat, számtani műveletek
elvégzése (Konzerváció, Matematikai transzformáció)
 Mentális műveletek végzése: fejben végrehajtott mentális cselekvés, ami logikai rendszerbe
illeszkedik
 Decentrálás: tárgynak 1-nél több tulajdonságát is képesek figyelembe venni, és többszörös
kritériumok alapján képesek kategóriákat képezni.
 Konverzáció: megértik, hogy tárgyak bizonyos tulajdonságai akkor is ugyanazok maradnak, ha
külső megjelenésük meg is változik
 Változatlanul hagyás: felfogják, hogy ha semmit sem vesznek el, és nem is adnak hozzá, a
mennyiség azonos marad
 Kiegyenlítés: képesek fejben a probléma két vonatkozását összevetni
 Megfordíthatóság: rájönnek, hogy egyes műveletek megfordíthatják, vagy megsemmisíthetik
mások hatását

4. Formális műveleti szakasz (12-19 év)

Absztrakt gondolkodás (Absztrakt logikai gondolkodás, Érett potenciális erkölcsi érvelés)
 Gondolkodás leválik a tárgyról
 Tekintetbe veszik az összes lehetséges kombinációt
 Újonnan elsajátított logikai és matematikai elvek alkalmazása az életben felmerülő sok problémára

Veleszületett tanulási képességek ismérvei (moduláris fejlődés, mentalizáció)

 MENTÁLIS FELDOLGOZÁS EGY LEHETSÉGES ÚTVONALA: MENTÁLIS MODULOK:

o Elme: mentális modulok gyűjteménye
o Modulok: genetikailag meghatározottak / atitikus felfogást meghatározza / tanulás nélkül is létre jön
o Környezeti bemenetekre hangolt
o Irányító alapelvei veleszületett (Genetikailag meghatározott / Fejlődésükhöz nem kell tanításra)
o Nincs közvetlen interakció egyes modulok között (Laza kapcsolat a különálló mentális területek
között)
o Területáltalános modulok:  Reprezentáció újraírása: Neuronkörök folyamatosan választódnak
ki 1-1 területspecifikus „feladatra” (fejlődés során specializálódik)  Területspecifikus modulok:
Ha ismétlődően egyféle bemenetet dolgoz fel, akkor fokozatosan TS lesz = MODULARIZÁCIÓ

 FEJLŐDÉS MODELLJEI:
1) Kognitív modell: PIAGET
 Fejlődés = asszimiláció / akkomodáció
 Egyensúlyi állapot elérése után kezdődik az újabb fejlődési szint
 Fejlődés szintjei: mentális - szociális – modális
 Kell a szociális környezet
 Empirista modell: gy. a realitást 6-7 éves korban képes érzékelni

Intelligencia és kreativitás jellegzetességei

Az értelmi képességek a kognitív folyamatok működésének egyénenként eltérő szintjét jelentik. A
legjelentősebb kognitív képességek az intelligencia és a kreativitás. ( + emlékezet / képzelet / gondolkodás)

 INTELLIGENCIA: Megértési és gondolkodási képesség. (Binet) A logika, a megértés, a tudatosság, a

tanulás, az érzelmi tudás, az érvelés, a tervezés, a kreativitás és a problémamegoldás kapacitásszintje.
o Fajtái: Nyelvi / vizuális-térbeli / logikai-matematikai / mozgási / zenei / metakognitív IQ
o Az IQ örökletes. Vannak általános és speciális intellektuális képességeink
o Mérése: gondolkodási és problémamegoldó feladatokkal. (pl. válaszadás sebessége)
A viselkedés hátterében meghúzódó mentális folyamatokat tárja fel.

 Kreativitás:
o Kreativitás: alkotó gondolkodás és cselekvés (alkotóképesség)
o Kreativitás mérése: tesztekkel, ahol azt mérik, mennyire tudják használni a fantáziájukat, mennyire
képesek a megszokott módtól eltérően gondolkozni.
o Jellemzői: szellemi rugalmasság / eredetiség / az újrafogalmazás v. átfogalmazás képessége / probléma
más oldalról való megközelítése / a képzelet szabad áramlása (vizualitás) / metaforikus gondolkodás
(ötletek más kontextusban való felhasználása) / értékelő képesség (kritikus, önkritikus) / A részletek
aprólékos elemzése és az összefüggések feltárása / A megszokott határok átlépése / Intuíció (ráérzés) /
kíváncsiság, érdeklődés, függetlenség a gondolkodásban / az önmegvalósítás szándéka, önkifejezési
akarat / önállóság / érdeklődés / ötletesség
o Kreatív folyamat: a személyiség belső élménye (gondolkodásbeli) + külső tevékenysége
(cselekvésbeli).
o A kreatív termék szintjei:
1) Kifejező kreativitás szintje: a gy. tudását, véleményét, érzésvilágát a különféle tevékenységi
formákban nyilvánítja ki: szóban / írásban / rajzban / feladatok megoldásában / játékosan –
kötöttségek nélkül / függetlenül / spontán / szabadon (pl.: gyermekrajz – óvodáskorban).
2) Produktív kreativitás: Az elsajátított ismeretek alkalmazásának képessége szükséges a kreatív
termék előállításához, problémamegoldáshoz.
3) Feltaláló kreativitás: Kitalálás, felfedezés, hajlékonyság (az új/szokatlan kapcsolatok meglátása az
előzőleg nem összefüggő részek között)
4) Újító kreativitás: A meglévő termékbe újat visz  jobbá válik az / új módon old meg feladatokat,
problémákat (jobb/ésszerűbb lesz, mint a régi megoldási mód).
5) Teremtő kreativitás: Az alkotás legmagasabb szintje. Alapjaiban teljesen új elv / feltevés keletkezik.

Iskolaérettség és differenciáló vizsgálatok alap összetevői

 ISKOLAÉRETTSÉG KRITÉRIUM RENDSZERE:

1. Szomatikus rendszer
2. Pszichikus rendszer
3. Szocio-emocinális rendszre

 TESTI – SZOMATIKUS ÉRETTSÉG:

o Szomatikus fejlettség: Testsúly: 18 kg / Testmagasság: 110 cm / Érzékszervek épsége / Laterális
dominancia (jobb/bal kezes)
o Neurális fejlettség: Myelinizáció
o Pszichomotoros fejlettség:
1) Nagymozgások koordináltsága (Alap mozgások koordinációja, Szimmetrikus/asszimetrius
mozgások, Egyensúly fejlettsége)
2) Finommotoros koordináció (Ceruzafogás, Szem – kéz koordináció)
3) Beszéd koordináció
 PSZICHÉS – MENTÁLIS FEJLETTSÉG:
1) Testséma: Testfogalom ismerete / Irányok ismerete
2) Téri, idői orientáció
3) Figyelem
4) Nyelvi kompetenciák: Szókincs / Téri fogalom használata / Grammatika helyes használata
5) Észlelési funkciók (vizuális, auditív) (Alak-háttér megkülönböztetés / Alak-, forma-, és
nagyságállandóság)
6) Emlékezet: Munkamemória / Szeriális emlékezet
7) Számérzék
8) Általános tájékozottság

 SZOCIÁLIS – EMOCIONÁLIS (LELKI) FEJLETTSÉG:

o Szociabilitás: Kapcsolatfelvétel felnőttel, gyerekkel / normákhoz való alkalmazkodás képessége
o Érzelmi intelligencia: Önismeret / Empátia (5 év) / Kudarctűrés / Mentalizáció
o Feladattudat („tudom, hogy van feladatom”)
o Feladattartás („tudom, hogy van feladatom és be is fogom fejezni”)
o Szociális érettség: Felnőttekhez való viszony / Társakhoz való viszony / Jó kudarctűrő képesség