9.

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN

A gyermeki kommunikáció sajátosságai, a gyermeknyelv vizsgálata, diagnosztikus
eljárásai, a fejlesztés folyamata és módszerei, az óvodapedagógus kommunikációja
- Az anyanyelv-elsajátítási folyamat feltételei és jellemzői
- Nyelvelsajátítási elméletek
- A gyermeknyelv vizsgálatának módszerei
- A nyelvi-kommunikációs kompetencia fejlődésének folyamata
- Az óvodás gy. nyelvi-kommunikációs fejlettsége, pedagógiai diagnosztikai eljárások a feltárásban
- A nyelvi szocializáció és nyelvi hátrány
- Az óvodai élet tevékenységformáinak szerepe a nyelvi kommunikációs nevelésben
- A beszédfejlesztés területei és eljárásai, nyelvi játékok
- A verbális és nonverbális kommunikáció szerepe a nevelésben
- Az óvodapedagógus kommunikációja, beszédkultúrája
- Saját pedagógiai fejlesztő folyamat, tevékenységrendszer bemutatása egy választott nyelvi-
kommunikációs területen, pl. hallásfejlesztés, szókincsgyarapítás, artikuláció, mondat- és
szövegalkotás, nonverbális kommunikáció stb.
- Fogalmak: nyelv és gondolkodás, anyanyelv-elsajátítás, grammatikai kompetencia, társalgási
és kommunikatív kompetencia, nyelvi szocializáció, nyelvi hátrány, pedagógiai diagnosztika,
beszédfejlesztés (beszédpercepció, beszédmegértés, beszédprodukció), beszédzavarok,
iskolakészültség, anyanyelvi fejlesztő játékok, pedagógiai kommunikáció, beszédviselkedés

Gyermeknyelv
 Kódrendszer, amely nem a felnőtt nyelv kevésbé tökéletes formája, hanem mely folyamatos
fejlődésnek köszönhetően egyre jobban megközelíti azt.
 Minőségileg és mennyiségileg is más, mint a felnőtt nyelv
 Több változata létezik (ahány gyerek, annyi féle) (nincs két egyforma nyelv, de hasonlítanak)
 Maguknak hozzák létre és a felnőttekéhez hasonlóvá igazítják (nem tanulják/átveszik)

Anyanyelv
 Egy embernek több is lehet, ha több nemzetiségű. Többször változhat. Minden embernek van.
 Az elsőként megtanult, legjobban ismert, legtöbbet használt nyelv
 Ezen a nyelven tanul / kommunikál / gondolkodik / fejezi ki magát az ember
 Erre épül az idegen nyelv tanulása.

Az anyanyelv-elsajátítási folyamat feltételei és jellemzői

A BESZÉD ELSAJÁTÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI:

1) Kor, érettség: 1,5 éves kor környékén
2) Szocializációs közeg: Ahol megfelelő mintát nyújtó beszéd zajlik
3) Percepciós bázis (érzékelés, észlelés): Hallás, látás – artikuláció, tapintás, hang ( néma)
4) Kognitív bázis fejlettsége: Az agy felelős a beszéd megértéséért
5) Beszélő szervek: Tüdő, légcső, gége, hangszalagok, ínvitorla, szájüreg (nyelv, fogak, ajak, szájpad)

BESZÉDHIBÁK EREDETE:
1) Élettani beszédhibák: dadogás (a gondolatai előrébb járnak, mint a szája), pöszeség (fogváltáskor)
2) Lelki eredetű beszédhibák: dadogás  logopédushoz küldjük
1
 3) Beszédszervek állapota miatti beszédhibák

JELLEMZŐI: összetett, sokoldalú, bonyolult folyamat / szakaszokból áll, vannak szenzitív periódusai

Nyelvelsajátítási elméletek

1. Nativista (innáta) elmélet

- Örökölt biológiai adottságok, veleszületett képesség!
- Tanulás és tapasztalat is szerepet játszik benne
- A hangsúly az önfejlesztésen van (Noam Chomsky, Lennenberg Mehler)
2. Empirista (behaviorista) elmélet
- „Üres lap / Tabula rasa”  a nyelv tanult képesség (tanuláselmélet)
- A fejlődés biológiai feltételek függvénye (Skinner, Miller, Dollar)
- Nincs nyelv-specifikus agyi modul  korlátozott produktivitás
3. Interakcionalista elmélet (A nativista és a tanuláselmélet között)
a) Kognitív szempontú (Piaget, Bates): A nyelvelsajátítás forrása kognitív teljesítmény
b) Kulturális szempontú (Bruner, Nelson): Öröklés és környezet egyaránt fontos.

Gyerek szerepe Környezet szerepe

Klasszikus felfogás aktív munka + született nyelvalkotás 
Szociális elméletek Társas világban építkező Tanító környezet
Behaviorizmus  szokásrendező
Kognitív elméletek Aktív megismerés alapú kategóriák alapját adja
Chomsky Aktív biológiai építkezés 

A gyermeknyelv vizsgálatának módszerei

 Vizsgálhatjuk rendszert keresve: (Kas, 2004)
1. Adott időpontokra jellemző nyelvállapot belső összefüggéseit keresve (jelentésviszonyok, ragozási
csoportok vizsgálata, behelyettesíthetőség)
2. Fejlődési állapotok közötti összefüggéseket keresve (változások / változatlanságok a gyerek nyelvi
mintájában)
3. Adott gyermeki nyelvállapot és célnyelv közti összefüggéseket keresve
 Kedvelt kutatási területek: (Pléh, 2006)
1. Nyelvészeti: grammatika, mentalista és innáta felfogás
2. Pszichológiai: fejlődés  érés  tanulás
3. Klinikai: grammatikai, fejlődési zavarok
4. Pedagógiai: olvasás és írás tanításának segítése / zavarok korrigálása / iskolai nyelvoktatás
5. Szociológiai: kétnyelvűség / társalgási kompetencia fejlődése / nyelvi hátrányok elemzése
 Az anyanyelv elsajátításának tanulmányozása (sokoldalúan motivált folyamat)

A nyelvi-kommunikációs kompetencia fejlődésének folyamata

SZENZITÍV PERIÓDUSOK:
- Szenzitív per.: Kinyitása előtt és bezáródása után nem lehet elsajátítani a nyelvet anyanyelvi szinten.
- Az anyanyelv elsajátításának időszaka véges (pl. vad gyerekek)
- Az életkor összefügg a tanulási folyamatokkal
- 1. Szenzitív periódus: 6-7 éves kor (előtte kell megkezdődnie az anyanyelv elsajátításának)

2
- 2. Szenzitív periódus: 12-13 éves kor (Ha nincs nyelvi inger, az anyanyelv elsajátítása véglegesen sérül.
Akcentusmentes idegen nyelv elsajátításának határa is. Beszédhibák javításának és a helyesírás és
olvasási készségek fejlesztésének a határa is.)

1. MAGZATI KOMMUNIKÁCIÓ:
- Az újszülöttek sok méhen belüli képességgel / készséggel / kompetenciával rendelkeznek
- Terhesség: az anya és a magzat között zajló aktív, személyes dialógus (énfejlődés része)
- Szintjei: pszichológiai / lelki, érzelmi kapocs / idegrendszeri / hormonális/ immunrendszeri
- Prenatális (születés előtti) pszichológia:
o Tapintás (7. hét) ® ajakmozgás (8. hét)  nyelés (10-12. hét)  védekező, elhárító kar reflex
(11. hét)  fogó reflex, ízlelés (15-18. hét)  szopó reflex (22. hét)
o Hallás: a méhben nincsen csend (anya testének zajai: belek, szívhang, anya hangja / beszédmintája /
akcentusa, zene)
- Perinatális (születés körüli) pszichológia:
o Az kommunikációs képességek fejlődése itt kezdődik
o 36. hétben kialakulnak a viselkedési mintázatok
o Létezik magzati kommunikáció (magzati mozgás, testbeszéd)
a) Önindította aktivitások (nem reflex)
b) Reaktív (nagymozgások, összerezzenő, légző mozgások, fejforgatás, reflexek) – környezeti
ingerek hatására
c) Interaktív (ikerpárok vizsgálata)
d) Mozdulatlanság
- A magzat érzelmi élete:
o A méhben is találkozik kellemes / kellemetlen szituációkkal, ingerekkel
o Érez fájdalmat / félelmet ( magzati sírás), boldogságot ( magzati mosoly)
o Intrauterin tanulás + emlékezet van!  tapasztalatok alapján az ingerekre (hang) viselkedéssel reagál

2. PREVERBÁLIS SZAKASZ:
- A születés utáni beszédfejlődés első szakasza („A beszédet megelőző”)
- A nyelvi fejlődés 3 területen jelentős: Hangadás / Beszédészlelés / Interakció
- A csecsemő és anya közötti kapcsolat  érintés, hangok, mozdulatok jelrendszere
- Dajkanyelv: Sajátos felnőtt nyelvhasználati mód (dallamos, magas hangon, kicsi szókincs,
kicsinyítőképzős szavak)
- Uniformizált kifejezési formák: gesztusok / mimika / pantomimika / tekintet / sírás / hangadás / rámutatás
- Életkor szerinti felosztás:
o 1. hét: biológiai hangok, reflexes hangadás (tüsszentés, köhögés, csuklás)
o 2. hét: kifejező sírás (fájdalom, éhség, unalom)
o 4-6. hét: szociális mosoly, szociális gőgicsélés
o 3. hó.: intonáció (ismétlés, hangutánzás) – a gy. többet ért, mint amit produkálni tud
o 7-10. hó.: gagyogás (első szavakat jezli)
o 9-10. hó.: triádikus interakció („adok-veszek tevékenység”)  cél: anya viselkedésének
befolyásolása, kapcsolattartás, figyelem fenntartása, közösen figyelnek valamire

3
3. EGYSZAVAS KIJELENTÉSEK SZAKASZA: (10-18 hónap)
- Kettős tárolás - Lengyel: A gyerek minden jelentésbeli egységet két formának feletet meg. Először tárolja
a saját, helytelen gyermeknyelvi szavait (pl. pcsu). Másodszor tárolja a felnőtt helyes formáit (pl.
papucs), melyek felismerésben és jelentésben is elsődlegesek számára és fokozatosan kiszorítja az elsőt.
- Időbeli felosztása:
o 6. hó.: hangoztatás
o Gőgicsélés  gügyögés  gagyogás (fokozatosan megszűnik a 10. hónapig)
o 10-12. hó.
- Echolália: első szókezdemények - környezete egyes előmondat szavait használja anélkül,
hogy értené jelentését
- Holofrázisok: első jelentéssel bíró hangsorok (formailag a felnőtt nyelv szavai, tartalmilag a
felnőtt nyelv mondatai). Komplex nyelvi jelenségek, melyek utánzáson alapulnak. (pl. Adide)
o 12. hó.: Expresszív zsargon (halandzsa: intonációs kommunikáció, dallamos szótagsorozatok)
(nincs értelme / jelentése)
o 12-16. hó.: passzív beszéd időszaka (A beszéd feldolgozására a globális beszédmegértés a jellemző:
Eleinte csak látszatmegértés. Nem a szavak jelentését, hanem a szituációt fogja fel a gy. a
metakommunikáció miatt.) (Ezt követi majd az első szó megjelenése.)
o 9-18. hó.: szituációs aktív beszéd

4. TÁVIRATI BESZÉD:
- Szótári robbanás (1,5-2 év): szókincse bővül, nyelvhasználat bonyolódik (főleg főnevek és igék,
tárgynevek, helyviszonyok, birtoklásra való utalás)
- Flexiós beszéd (Rugalmas, alkalmazkodó): a gy. egyre bonyolultabb mondatokat is megért, használ
- Telegrafikus beszéd: A mondatszerű közlések előhírnöke (gyakran helytelen)
- Távirati beszéd: A gy. beszéde a sürgönyök nyelvhasználatára hasonlít, takarékoskodik a szavakkal.
Szavakat illeszt össze,  rag,  toldalék,  nyelvtan. (pl. kap tej  kérek tejet)
- Mintha cselekvés: A felnőttekkel együtt fiktív valóságot hoz létre
- Toldalékok elsajátításának sorrendje: (-t / -ba, -be / -é / -nak, -nek)
o Kognitív elsőbbség elve (feltételes mód)
o Kognitív bonyolultság elve (egyszerűbb  összetettebb elemek)
o Egyértelműség elve (egyalakú szavak)
o Gyakoriság elve (gyakran hallott formákat hamarabb kimondja)

Az óvodás gy. nyelvi-kommunikációs fejlettsége, pedagógiai diagnosztikai eljárások a feltárásban

5. A NYELV KIALAKULÁSA AZ ÓVODÁBAN: (3-6 év)

- Folyamatos mennyiségi és minőségi fejlődés, gazdagodó szókincs
- Sokat és szívesen beszél általában
- 3 év végére fokozatosan eltűnik a távirati beszéd
- Beszédfejlődésének szakaszai: fonetikai  mondattani  grammatikai  szótani
- Egocentrikus beszéd: Hosszú monológok, önmagunknak szóló hangos/motyogott kísérő kommentárok a
tevékenység közben. A gyerek narrálja amit csinál. Átmeneti szakasz a kommunikáció és a gondlkodás
között. Ovi végére átalakul belső beszéddé, gondolatmenetté.
- Főleg verbális, nyelvtanilag helyes, kifejező, érthető beszéd (+ mimika, artikuláció)
- Ovi elején az időtudata (mólt, jelen, jövő) még nem szilárd, de ovi végére már az.
4
- Kontextusos beszéd: egy kívülálló számára is érthető, amit mond. + szituatív beszéd még néha

GMP teszt: 6-7 éveseknél vizsgálja a diszlexia-veszélyeztetettséget (beszédészlelés, beszédmegértés,

hallás) (általában beszédzavarosoknál, beszédhibásoknál, tanulási zavarosoknál)

Óvodai logopédiai szűrés: 3 és 5 évesen kötelező. 3 évesen felmérik nyelvi fejlettségét. 5 évesen
beszédartikulációt szűrnek, valamint eldöntik, hogy van-e szüksége a gyereknek egyéb fejlesztésre.

A nyelvi szocializáció és nyelvi hátrány

CSALÁDBAN (primer szocializációs közeg)

o A gyerekek beszédkészségének fejlődése romlik, mert a családok beszédnevelő szerepe hiányossá vált.
o A kommunikáció átalakult a családtagok között  kevesebb tartalmi kommunikáció
o TV-ben nincs: mimika, artikuláció, minőségi beszéd, választékos szókincs
o Sérül a gyerekek beszédmintája a családban (beszédkultúra)
o Beszédhibás szülő rossz minta a gyereknek (utánzásos tanulás)
o Érzelmi traumák / megrázkódtatások átmeneti vagy végleges beszédhibához vezethetnek (pl. dadogás)
o Az érzelmi / fizikai elhanyagolás is hátráltató tényező
o A siettetés, a türelmetlenség, az ütyülü-pütyülü és a gügyögés a szülők részéről mind hátráltató tényező,
ahogy a gyerek életkori sajátosságainak figyelmen kívül hagyása is az
o Túl gyors beszéd hallása a szülőtől, médiából (lassan!)
o Fontos az együttműködés a gyerek érdekében (szülők + pedagógusok)

INTÉZMÉNYBEN (szekunder szocializációs közeg)

o Pedagógusok részéről a másság elfogadásának a hiánya és az egyéni bánásmód hiánya (előítéletek miatt)
o A pedagógus felkészületlensége (nincs egyéni fejlesztés / differenciálás a túl nagy csoportlétszám miatt)
o Beszédnevelésben a nyelvi játékokkal lehet hatásosan elősegíteni a fejlődést
o A legszelektívebb oktatási rendszer Mo.-n van  hátránykompenzáció alig van (minél lejjebbről jön a
gyerek, annál rosszabbul teljesít. pl. cigányok, szegények)
o Trauma  milyen az intézmény ( adaptív nevelés), az agressziókezelés
o Társszakmákkal való együtt nem működés (logopédus, gyógypedagógus, stb.)

Az óvodai élet tevékenységformáinak szerepe a nyelvi kommunikációs nevelésben

- Hátrány kompenzálása játékosan

- Közösségfejlesztő és anyanyelvi játékok játszása
- Foglalkozásnál legyen lehetősége beszélni és beszédet hallgatni is
- Szerepjátékok során a szituációs beszéd fejlesztése – adjunk tartalmat neki
- Irodalomhallgatás (népmese, műmese, vers, mondóka, elbeszélések) rendszeressége!
- Ének-zenei nevelés, népdalok, énekes-népi játékok
- Vizuális tevékenységek: érzékszervek sokoldalú tapasztalása, formák, színek, szem-kéz koordináció
- Matematikai tevékenységek: relációk, viszonyítás, gondolkodási képességek
- A környező világ tevékeny megismerése: beszélgetéssel, találós kérdések
- Módszerek: Bemutatás (vers, mese) / Beszélgetés (kérdés-felelet) / Magyarázat (monológ) / Szemléltetés
(a vizuális és auditív jelzőrendszer együttesen működjön) / Gyakorlás (játékosan)

A beszédfejlesztés területei és eljárásai, nyelvi játékok

1. Hallásfejlesztő játékok (Hol hallod? Csendgyakorlat)
5
2. Légzőgyakorlatok (Méhecske játék, Fújások)
3. Beszédszervek ügyesítésére szolgáló játékok (Mosolyjáték, Grimaszjáték)
4. Fonémahallást fejlesztő játékok (Kiránduljunk együtt, Állatkerti séta)
5. Mondatfonetikai eszközök használatának gyakorlása (Szélmalom játék, Hanggurítás labdával)
6. Nem verbális kommunikációs játékok (Tükörjáték, Mese némajátékkal)
7. Szókincsgyarapító játékok (Szinonimajáték, Föld, víz, levegő játék, Szoborjáték)
8. Mondat- és szövegalkotást fejlesztő anyanyelvi játékok (Haragszom rád, Hogy szólítod meg?.)

Az óvodai anyanyelvi nevelés részei:

- Nyelvi kultúra átadása, gazdagítása
- Kommunikációs készségek fejlesztése, komplex beszédfejlesztése
- Beszélő magatartás és kifejezőkészség – udvariassági formulák
- Életkori sajátosságokhoz való alkalmazkodás (4évesen 1200-1600 szó / 5évesen 1600-2200 szó /
6évesen 2200-2600)

A verbális és nonverbális kommunikáció szerepe a nevelésben

- Metakommunikatív (nonverbális) eszköztár fejlesztése (Arc, mimika, gesztusok, karmozdulatok)

- Hangulat kifejezése szóban és közben mimikával, hanghordozással
- Amit mondunk, és amit mutatunk kívülre/ahogy viselkedünk az fontos, hogy összhangban legyen!

Az óvodapedagógus kommunikációja, beszédkultúrája

- Mindennapi kommunikáció, beszélgetés: egyénileg! és csoportosan is legyen

- Igényes, nyelvtanilag helyes, választékos, kellő hangerejű, artikulált, helyes kiejtés, változatos,
kulturált, illedelmes, udvarias (gyerekekhez, szülőkhöz, munkatársaihoz), szépen hangsúlyozott,
kifejező, érthető, hatékony, nyílt, őszinte, változatos, esztétikus (szókincs és nyelvtani fordulatok)
- Ne használjon szlenget / hát-ot / ő-t / aha-t / tejcsi-t
- Gyerekek szintjén (ne legyen se túl egyszerű, se túl nehéz nekik a megértése)
- Mintaszerű legyen (tartalmilag és formailag is), mert a gyerekek utánzás lapján tanulnak
- Érezzék, hogy figyelünk rájuk
- Helyesen elismételve javítsuk hibáikat
- A verbális kommunikáció a környezettel való érintkezésének, önkifejezésének, gondolkodásának
legfőbb eszköze.
- Mintaadás: A játékbeli kommunikációs szituációkban a kommunikációs viselkedésminták tanulásának,
utánzásának kiemelt jelentősége van a beszédfejlődésben, személyiségfejlődésében,
érzelemkifejezésében, konfliktuskezelésében, a hatékony együttműködés kialakulásában, a szociális és
problémamegoldó képességek kialakulásában, ismeretek szerzésében és elsajátításában.

Saját pedagógiai fejlesztő folyamat, tevékenységrendszer bemutatása egy választott nyelvi-kommunikációs

területen, pl. hallásfejlesztés, szókincsgyarapítás, artikuláció, mondat- és szövegalkotás, nonverbális
kommunikáció stb.

ARTIKULÁCIÓ:
1. Gyakori anyanyelvi játékok alkalmazása – preventív szemléletmód
2. Felmérem a jelen állapotát az gyereknél
3. Társaihoz / korosztályához viszonyítom
4. Hiányosságok esetén a miért megkeresése (beszédszervi / lelki / kognitív)
5. Korrekció

6
6. Játékosan (Állatkerti séta, Golfjáték, Manócska, Virággyűjtés, Hangulatok utánzása – szomorú,
vidám, mosolygós, vigyorgós, csodálkozó, mérges, Magánhangzók artikulálós megtartása hosszan,
Puffasztott rizs evése egyesével kéz nélkül)
7. Ha oviban én nem tudom felzárkóztatni, akkor beszélek a szüleivel, javaslom az otthoni fejlesztést is,
melyre lehetőségeket kínálok/ajánlok
8. Ha ez sem elég, a megfelelő szakemberhez küldjük (logopédus, foniáter orvos, pszichológus, stb.)