Érzelmi-, szociális terület

A csoportban még mindig vannak pelenkát használó gyermekek. Közülük egy már
próbálkozik a wc használattal, de még nem jelzi szükségeit, ketten pedig
határozottan elutasítják azt. Náluk minden alkalomkor, amikor a csoport is megy a
mosdóba, rákérdezünk szeretne – e wc-re ülni. Ezeknél a gyermekeknél szeretnénk
szorosabbra fűzni a szülőkkel való együttműködést ezen a területen.

A társas kapcsolatok meglepően jól alakultak a csoportban. Nagy eredmény, hogy 11

kölcsönös kapcsolat alakult ki a gyermekek között. Ezeket igyekszünk támogatni,
tiszteletben tartani. A periférián levő gyermekeket pedig tudatosan, a játék során
bevonjuk a társaik játékába, közelítjük társaikhoz őket. 1 kisgyermek kifejezetten
társas kapcsolatot kerülő magatartást mutat. Játéka tartalmas, gyermekekkel,
felnőttekkel egyaránt szeret kommunikálni, így az ő esetében egyenlőre nem
avatkozunk közbe.

Egy kisgyermeknél nagyon alacsony az érdekérvényesítő képessége: inkább

mindent átenged egy erőszakosabb gyermeknek, nem sír, nem jelez, csak csöndben
ácsorog meglepetten. Nála fokozottan figyelünk a konfliktus helyzetekre, támogatjuk
abban, megbeszéljük hogyan kell kezelni az ilyen helyzeteket.

Beszéd területe

A kiscsoportos korosztályra jellemző kommunikációs nehézségek a mi csoportunkat

is jellemzik. A beszédproblémák java része korosztályi sajátosság. Több kisgyermek
beszédét azonban alig értjük, ami megnehezíti a velük való kapcsolatot. Megjelenik a
kapkodó légzés, zárt szájjal való kommunikáció, szótagok, hangzók felcserélése is.
Két kisgyermek esetében nehezen tudjuk eldönteni, hogy beszédhanghallási
problémája van –e, vagy csak figyelmetlen, esetleg szófogadatlan.

Fejlesztés: Ezek miatt a problémák miatt naponta szeretnénk nyelvtornázni:

szokjanak hozzá a nyitott, artikulált ajak, nyelv mozgáshoz. Emellett gyakran
szeretnék lehetőséget biztosítani lufi, gyertya, ping-pong labda fújására, amivel a
légzés-fújás technikáját szeretnénk erősíteni.
Mozgás területe

A csoportba járó gyermekek zöme bátor mozgású, és már az óvodába járás

kezdetétől fogva szívesen részt vesznek a mozgásos játékokban, foglalkozásokon.
Ez jó alapot biztosít az építkezéshez. Több gyermek azonban bizonytalan mozgású
vagy egyensúlyérzékű. Van, aki kapkodó vagy összerendezetlen a mozgású, esetleg
„esik-kel” sík, akadálymentes terepen is.

Fejlesztés: Ezen problémák leküzdésére heti rendszerességgel szeretnék a

mozgáskottát használni, tudatosabban használnák a nagy piros „lavórt”, gyakrabban
hoznánk be a csoportba a trambulint, az egyensúlyozó kavicsokat is.

Értelmi terület

A csoportba érdeklődő, nyitott, többségében kezdeményező gyermekek járnak.

Szívesen részt vesznek a foglalkozásokon.

Szinte mindenki tud 1-10-ig számolni, a számlálás még nagyon keveseknek sikerül.
Többen nem tudják megnevezni a színeket, bizonyos testrészeket. Rész – egész
viszonya több gyermeknél még kialakulatlan, társasjátékoknál a szabály betartása
még nehezükre esik.

Fejlesztés:

A kognitív képességeket mozgáson keresztül szeretnénk fejleszteni, sok ismétléssel,

gyakorlással.

Asztali tevékenységek közül tudatosabban használjuk fejlesztési célzattal: puzzle,

társas játékok, fejlesztő asztali játékok, formabedobó.