A hátrányos helyzet meghatározása.

Halmozottan hátrányos helyzet,

veszélyeztetettség
Másság
Esélyegyenlőség, esélyteremtés
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről:
2. Értelmező rendelkezések

13. Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló:

a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló:
aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,
ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási
nehézséggel küzdő gyermek, tanuló,
ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,
b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos
helyzetű gyermek, tanuló
Hátrányos helyzet
2013. augusztus 31-éig a hátrányos, halmozottan
hátrányos helyzetű gyermek, tanuló fogalmát a
közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény
tartalmazta.

2013. szeptember 1-től a hátrányos, halmozottan

hátrányos helyzet fogalma és e tény fennállásának
megállapítása, a gyermek védelméről és a gyámügyi
igazgatásról szóló törvényben (1997. évi XXXI. törvény )
került szabályozásra.
A hátrányos helyzet szempontjából meghatározó
tényezők (Gyvt. 67.§)

- a szülő, a családba fogadó gyám iskolai végzettsége alacsony

(legfeljebb alapfokú )

- a szülő, gyám alacsony foglalkoztatottsága;

- az elégtelen lakáskörülmények;

Halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) az a rendszeres

gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, aki
esetében a fenti három körülmény
közül legalább kettő fennáll.
Hátrányos helyzet
Maga a hátrányos helyzet kifejezés a hatvanas években
szociálpolitikai terminusként indult útjára majd
megjelent számos társadalomtudományi területen és a
köznyelvben is, de napjainkban talán pedagógia
használja a leggyakrabban.
„Hátrányos helyzetűeknek nevezzük azokat a
gyerekeket és fiatalokat, akik iskolai kudarcot
szenvedtek: megbuktak, sőt lemorzsolódtak már az
alsófokú oktatás során.” (Kozma, 1975)
HH pedagógia szempontjából
A pedagógia szemszögéből azokat a gazdasági,
társadalmi és kulturális körülményeket jelöli, amelyek
a tanulók bizonyos részénél az iskolai előrehaladás
szempontjából a többséghez képest kedvezőtlen
helyzetet teremtenek. E körülmények elsősorban a
következő tényezőkkel ragadhatók meg a szülők
alacsony iskolázottsága, alacsony jövedelem, a család
instabilitása, az eltartottak magas száma, a család
nagysága, a mikrokörnyezet devianciája, család vagy ép
család hiánya, kisebbségi, etnikai helyzet. (PAPP, 1997)
• A hátrányos helyzet kifejezés használata a pedagógiában
azért terjedt el, mert különös figyelemre, törődésre van
szükségük azoknak a gyermekeknek, akiket ezzel
illetnek. A kulturális körülményeikben korlátozottak
csoportjába tartozóknak a lehető legtöbb segítséget
megadja ahhoz, hogy helyzetükön javítsanak.

• Berstein (1972): Család nyelvhasználata; Korlátozott,

kidolgozott nyelvi kód.

• Hátrányos helyzet mindig újratermelődik, és az

érintetteknek nagyon nehéz kilépni ebből a körből.
Körforgás
Ingergazdag környezet hiánya

Megfelelő tudás hiánya

Alacsonyabb fejlettségi
szint

Tanulási sikertelenség

Társadalmi beilleszkedés
romlása

Anyagi javak hiánya

Óvodáztatási arány 2016/2017
KSH 1 millió 699 ezer vett részt nappali képzésben
(köznevelés, felsőoktatás)
317,5 ezer gyerek részesült óvodai nevelésben
Az érintett korosztály 18%-a
 Az óvodába járó összes és a HHH gyerekek számának alakulása

400,000

350,000

300,000

250,000

200,000

150,000

100,000

50,000

0
2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016
Össz HH, HHH
Hátrányos helyzetű gyermekek aránya a közoktatásban (2012)

Százalék
0– 20,0
20,1 – 30,0
30,1 – 40,0
40,1 –
A hátrányos helyzetű gyermekek óvodai
nevelése
„A hátrányos helyzet sok esetben valóban olyan,
hosszú évek alatt halmozódó, különleges pedagógiai
problémaként jelentkezik, amelyre a pedagógust sem
képzése, sem addigi gyakorlata sok esetben nem
készítette fel, valamint amelynek megoldásához
sokszor az eszközei (szupervíziós tanácsadás,
családpszichológiai segítség, stb.,) is hiányoznak.”
Csermely (2009:142)
 Óvodák maguk is hátrányos helyzetben vannak
Több tényező is akadályozza normatív fejlődésüket: 
–Az elsődleges: szükségleteikben szűkölködő, ellátatlan
gyerekek
•Alul/hiányosan tápláltak 
•Tisztálkodásban, higiénében hiányosan ellátottak 
•A környezeti hatásoknak kitett gyerekek, nem képesek
adekvát választ adni az időjárás változásának 
– Korlátozott tárgyi, környezeti tapasztalatokkal rendelkeznek 
– Lassabban alakul ki bizalom a felnőttekben
– A rendszeresség, kiszámíthatóság hiánya a mindennapokban 
–Az óvodai tevékenységekhez, az életkor alapján feltételezett
fejlettségek, képességek esetlegessége, hiánya
– A családokkal történő együttműködés bizonytalansága,
impulzivitása
Óvoda jelentősége a hátrányok
kompenzálásában
Színvonalas kisgyermekkori ellátásba történő
befektetés hatványozottan térül meg;
Több tényező figyelembevétele:
gyerekkori agykutatások,
neurobiológiai kutatások
HH, szegénységben élő családokra irányuló és
támogatásukkal kapcsolatos tudás megsokszorozódása

Európai Bizottság 2011-ben kiadott, a kora gyermekkori

nevelésről és oktatásról szóló közleménye
„A koragyermekkori nevelésnek és gondozásnak döntő
szerep juthat a roma gyermekek hátrányos oktatási
helyzetének leküzdésében, ahogyan erre az egyes
tagállamokban kísérleti jelleggel bevezetett, uniós
költségvetési támogatással finanszírozott intézkedések
is rámutatnak.” (Az Európai Bizottság közleménye,
2011:7)
Megoldási lehetőségek
Országgyűlés a köznevelési törvény elfogadásával
2015. szeptember 1-től bevezette a hároméves kortól
kötelező óvodai nevelést.
Szintén hangsúlyos a Nemzeti köznevelési törvény
(Nkt.) 89. §-a, mely kimondja, hogy azon a
településen, ahol legalább nyolc óvodáskorú gyermek
rendelkezik lakóhellyel, és a demográfiai alapján
feltételezhető, hogy ez a létszám legalább három évig
fennmarad, továbbá, ha a szülők ezt igénylik, óvoda
esetében a települési önkormányzat kezdeményezésére
az állami intézményfenntartó központ a hivatal
tájékoztatása mellett gondoskodik a feladat helyben
történő ellátásáról. 2011. évi CXC. törvény 89. §. (1).
• A hátrányos helyzet kifejezés használata a pedagógiában
azért terjedt el, mert különös figyelemre, törődésre van
szükségük azoknak a gyermekeknek, akiket ezzel
illetnek. A kulturális körülményeikben korlátozottak
csoportjába tartozóknak a lehető legtöbb segítséget
megadja ahhoz, hogy helyzetükön javítsanak.

• Berstein (1972): Család nyelvhasználata; Korlátozott,

kidolgozott nyelvi kód.

• Hátrányos helyzet mindig újratermelődik, és az

érintetteknek nagyon nehéz kilépni ebből a körből.
A hátrányos helyzetű gyermekek nevelését segítő
kezdeményezéseknek ezért nemcsak az
esélykülönbségek csökkentését, hanem a politikai-
közéleti kultúra fejlesztését, az előítélet-mentes,
befogadó, és szolidáris társadalom kialakítását is célul
kell, hogy tűzzék. A gyermekek között nem szelektáló,
gyermekközpontú, korszerű, differenciált, pedagógiai
formákat alkalmazó intézmény teremthet esélyt a
társadalmi integráció eléréséhez.
Biztos Kezdet Óvodai Program
https://www.youtube.com/watch?v=XxJwOuO2JKI
Önálló munka: A Biztos Kezdet óvodai program
megismerése

Anglia 1999.
2003. 5 modell-kísérlet Magyarországon
2006. 52 új prgram indult
2012. Több mint 200 Biztos Kezdet Ház
A program alapelvei
A gyermekszegénység kedvezőtlen következményeit és a
gyermekek társadalmi kirekesztettségét kívánja
visszaszorítani.
Célja:
Lehető legjobb esély biztosítása a készségek-,
képességek kibontakozásához, a lehető legkorábbi
életkorban, azon gyerekek számára, akik a legnagyobb
szegénységben élnek.
Alapelvek
0-7 (különösen a 0-5) éves gyerekek állnak
Hátrányos helyzetű kistérségek
Szülők aktív részvétele, velük való tartalmas
együttműködés, szülői kompetenciák megerősítése
Szakmák és szakemberek együttműködése