3.

A MAGYAR ÓVODAI NEVELÉS ÉS ÓVÓKÉPZÉS TÖRTÉNETÉNEK

FŐBB CSOMÓPONTJAI
- Neveléstudomány az első magyar óvóképzőben
- A magyar nevelés- és óvodaügy nagy egyéniségei.
- A gyermekkép változása a 20. században
- Vázolja egy óvoda rövid fejlődéstörténetét!
- Fogalmak: gyermekkortörténet, neveléstudomány, óvóképzés,
gyermekkép, óvodai nevelés története

Neveléstudomány az első magyar óvóképzőben

 Óvodapedagógia: alternatív jellegű, alkalmazott pedagógiai tudomány, a neveléstudomány körébe

tartozik, az elmélet és gyakorlat vizsgálatával foglalkozik.
 1828: Brunszvik Mária Terézia (grófnő) alapította Budán az 1. magyar óvodát!
 1837: Magyarországon az 1. óvóképző Tolnán, gróf Festetics Leó házában jött létre - férfiaknak.
 1840-es évek: Az 1. óvodapedagógia Kisdedóvói tudomány néven ismert - Varga István (igazgató) és
férfi növendékei állították össze - 3 kiemelt feladat volt: óvás, fejlesztés, javítás.
 1840-től az óvodák vezérkönyve - Bezerédj Amália „Flóri könyve” című munkája. Tartalmaz verseket,
énekeket, meséket, mondókákat, írás-olvasáshoz szükséges információkat, földleírást, erkölcsi
mondásokat, hogy milyen legyen a jó gyerek.
 Férje: Bezerédj István a KIMTE vezetője volt – Kisdedóvó Intézeteket Mo.-ban Terjesztő Egyesület
 Kossuth angolról magyarra fordított egy óvodapedagógia témájú könyvet.
 Megjelent Salzmanntól a Rákkönyvecske és Hangyakönyvecske. Végül elkészült, összeállt a cél, a
feladat, az eszközök – letették a magyar óvodapedagógia alapjait.
 1891: Megszületett az 1. kisdedóvó törvény, amely országosan rendezte a kisdedóvás ügyét.
 Előírta a kötelező óvodalátogatást - de csak a gyermekek 13-14%-a járt óvodába ezek után.
 1936: Montessori hatására megjelent a 2. óvodai törvény, amely az „oktatást” elutasította, helyette
foglalkozásokról beszélt.
 1950-es évek eleje: nők munkába állása
 1953: megjelent a 3. óvodai törvény, amelyben először használták az „Óvoda” szót.
 1953: Módszertani levelek - Óvónők feladata és elvárások az óvodától.
 1971: kiadják az Óvodai Nevelési Programot (ONP).
 1985: átdolgozták az ONP-t: alternatív szemléletre épülő nevelési koncepció a merev pedagógiai
szemlélet helyett (egyéni különbségek figyelembe vétele) – legyen az óvodáknak arca, lelkülete (fantázia
csoportnevek)
 1993: Közoktatási törvény (az óvoda a közoktatás része, az óvodai nevelés ingyenes, mindenki számára
elérhető.)
 1996: ONOAP (Óvodai Nevelés Országos Alap Programja).
 1990-es években a reformpedagógia terjeszkedett (Montessori, Waldorf)
 1999: Az intézmények saját nevelési programjuk szerint folytatták nevelőmunkájukat.
 2011: Új köznevelési törvény (korszerű): 3 éves kortól kötelező óvodáztatás
 Első magyar óvóképző (1837-1843) (a világ 3. óvóképzője)
- 1837: Tolnán megalakult az első óvóképző gróf Festetics Leó alapításával. Wargha István igazgató.
- 1 évig tanulták férfiak a szakmát (napi 2 óra elmélet, 2 óra gyakorlat)
- Tanított tárgyak: hegedülés, rajzolás, testgyakorlás, erkölcstan, gazdaságtan, földleírás,
természetleírás, alaktan, számvetés, magyar nyelv és írásmód
- Salzmann művei is szervesen beépültek a képzésbe: a Rákkönyvecske jó stílusban megírt módszertani
könyv volt, a Hangyakönyvecske pedig a nevelők neveléséről szólt. (pedagógusok önfejlesztésének
kialakítása)
- Wargha István utóda Ney Ferenc 1861-ig vezette az óvóképzőt
A magyar nevelés-és óvodaügy nagy egyéniségei
 Brunszvik Mária Terézia: grófnő, polihisztor (1775–1861), a magyar óvodaügy kezdeteinek
meghatározó személyisége. Magyarországon ő alapította 1828-ban Budán nyílt az első óvodát (Teréz
iskolát). Közép-Európában ez volt az első ilyen típusú intézmény. Pénzügyileg (támogatásokat kért) és
elméletben is támogatta az óvodaügyet. Az óvodaügy társadalmi mozgalommá szélesítése az ő érdeme.
 Bezerédj Amália: Az első falusi kisdedóvó létrehozása 1836-ban a Tolna megyei faluban alapította
cselédek gyermekei számára. Kislánya, Flóri együtt járt ebbe az óvodába a szegény szülők gyermekeivel.
Egy óvó és egy „segédnő” foglalkozott itt a 40-60 főnyi gyermekcsoporttal. Kislányának írt könyvet
tekintjük leghíresebb, legnagyobb hatású munkájának (Flóri könyve), mely az első magyar nyelvű verses,
képes, kottás daloskönyvünk volt.
 Bezerédj István (férje) a KIMTE vezetője volt. (Kisdedóvó Intézeteket Mo.-ban Terjesztő Egyesület)
 Kossuth Lajos: A kisdedóvás gondolatát minden lehető eszközzel támogatta. (pl. angolról magyarra
fordított több óvodapedagógia témájú könyvet)
 Wesselényi Miklós: birtokain nagy számban létesített kisdedóvó-intézeteket.
 Gróf Festetics Leó: Az 1830-as években kibontakozott „óvodamozgalom” ügyét felkarolva a Tolnán
telket és házat adományozott egy „kisdedóvó intézet” felállítására, amely 1837-ben nyílt meg.
 Eötvös József: Célja a közoktatás korszerűsítése volt, és megkezdte az óvoda ügynek a törvényes úton
való rendezését. Nevéhez fűződik a magyar népoktatás történet kiemelkedő jelentőséggel bíró 1868. évi
jogi dokumentuma.
 Klebelsberg Kunó: 1926-tól kezdődően óriási népiskolai programot hirdetett. A 1920-as évek
Klebelsberg nevével fémjelzett közoktatás-politikáját a keresztény-nemzeti értékrend hatotta át.
 Rapos József: pedagógus, a magyar kisdedóvás egyik előharcosa. 1852-ben Székesfehérvárott magán-
kisdedóvót nyitott, majd intézetét Egerbe tette át. Innen Pestre ment, ahol az Országos Kisdednevelést
Terjesztő Egyesület kisdedóvó-képzőjének és a vele kapcsolatos óvodának igazgatója 1870-ig. Szerk. Az
alapnevelők Évkönyvét (1869).
 Bardócz Pál: Alapirodalomnak számított a korszakban óvónőképzős hallgatók számára készült nevelési
könyve „A magyar kisdednevelés vezérkönyve”.
 Herman Alice: kiválóan képzett pszichoanalitikus, óvodapedagógus és tanító fontos szerepet vállalt a
magyar óvodai program megalkotásában. Az általa teremtett alapok tették lehetővé, hogy a magyar
óvodapedagógia magas színvonalat érhessen el és nemzetközi hírnévre tehessen szert.

A gyermekkép változása a 20. században

 1830-as évek: „Védelemre, óvásra szoruló gyerek” rousseau-i képe (Brunszvik Teréz)
 1900-as évek: „Jól nevelt, illedelmes, engedelmes gyermek.” Romantikus gyerekkép (boldogság,
vidámság korszaka, szép, jó és igaz)
 1920-as évek: A reformpedagógiai irányzatoknál az aktív, cselekvő, alkotó gyermek képe (Montessori)
 1940-es évek: „a szocialista társadalom jövendő tagjára, akit mindennapi politikai céltartalmú
beszélgetésekkel kell fejleszteni”
 1970-es évek: „iskolára készülő” gyermek
 2000 után: alapvető fontosságúvá vált a gyermekkor plurális szemléletének észlelése, a gyermeki
személyiség sokféleségének, különös értékeinek hangsúlyozása. „Sokoldalúan és harmonikusan fejlett
személyiség”.
 Ma: az ONOAP az emberi személyiségből indul ki: az ember egyedi individuum, szociális lény. A
gyerekkép megrajzolásában az eltérő pedagógiai és pszichológiai irányzatok közös vonásait veszi alapul:
a gyerek egy fejlődő személyiség, életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei
vannak. A személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó a személyiség kibontakozásában. Az óvodai
nevelés gyerekközpontú.