14.

EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS A TESTNEVELÉS ESZKÖZEIVEL

- 1. Egészséges életmódra nevelés óvodai megvalósításának területei.
- 2. Az óvodai testnevelés célja, feladata, a megvalósítás feltételei.
- 3. Az óvodai testnevelés módszerei és eszközrendszere.
- 4. Egészség. Testkultúra. Testnevelés. Mindennapos testmozgás.
- 5. Az óvodai testnevelés mozgásrendszere.
- 6. Mozgástanítás és mozgástanulás.
- 7. Motoros képességek rendszere, fejlesztéseik játékos formái.
- Motoros képességek közül egyet kiválasztva mutasson be egy konkrét
gyakorlatsort és elemezze annak fejlesztő hatását.

1. Egészséges életmódra nevelés óvodai megvalósításának területei:

Az óvodai nevelés elsődleges feladata az egészséges életmódra nevelés.

 3 fő területe: rendszeres testmozgás / egészséges táplálkozás / higiénia

o kiegészítő tényezők: alvás, pihenés, stresszmentes életmód, barátok és család

 Az egészségnevelés feladatai: Az emberek tudatos és felelősségteljes magatartásának kialakítására

irányuló sokoldalú nevelő tevékenység. Ismeretek átadása, egészségi jártasságok, készségek, szokások
kialakítása. Mindezeket prevenciós szemlélettel interiorizálja az egyén.
 Feladataink:
o Az egészségi állapot megtartásához szükséges biztonságos környezet megteremtése. (rend, tisztaság)
o A gyermekek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése.
o Szervezet egészséges fejlődédének biztosítása-
o A megfelelő életritmus kialakítása.
o A harmonikus, összerendezett testi-mozgásos képességek fejlődésének elősegítése.
o Az egészséges életmód, a testápolás, a tisztálkodás, az étkezés, a szájápolás, az öltözködés, a
pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása.
o A környezettudatos magatartás megalapozása.
o Az egészség értékének hangsúlyozása.

 Az egészségnevelés területei:
1) Szomatikus nevelés=Testi nevelés (gondozás, higiénés szokások kialakítása)
o A szervezetet érő ráhatások összessége, annak tervszerű megvalósítása, ahol
megvalósul:
a) az egészséges életmódra nevelés 3 fő területe
b) az egészség értékének hangsúlyozása
c) a szervezet egészséges fejlődésének biztosítása
d) motoros képességek fejlesztése
e) mozgáskészség kialakítása
f) mozgás megszerettetése
g) egészség megőrzése
2) Pszichohigiénés nevelés: a lelki egészség fenntartásához nélkülözhetetlen készségek és
képességek tökéletesítését jelenti
1
 3) Szociálhigiénés nevelés: amikor a gyermekeket a társas-társadalmi együttélésből következő
feladatokra készítjük fel

 Testmozgás: WHO ajánlása szerint hetente legalább 5x30 perc fizikai aktivitásra lenne szükség ahhoz,
hogy a mozgás egészségvédő hatásai érvényesüljenek. Az óvodás korú gyermekek lételeme a mozgás.
A mozgásigény kielégítésének fő formája a mozgásos játék. A mozgásos játék során alakul és fejlődik a
gyermekek figyelme, gondolkodása, képzelete, akaratereje, továbbá tudatosodik önmagukhoz és
társaikhoz való viszonyuk.

(rendszeres / játékos / spontán / szabad / komplex / szabad levegő / minden nap / mindenkinek
lehetőséget kell biztosítani / a gy. egyéni fejlettségéhez igazodjon / változatos / örömteli / érzelmi
biztonságban zajló / helyes testtartás / gy. személyisége: érzelemszabályozás, önkontroll, a pozitív
énkép, kommunikáció, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, problémamegoldó
gondolkodás)

 Az egészséges életmód alakítása: (ONOAP)

„Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi
fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Ezen belül az óvodai nevelés feladata:
a gy. gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése; a harmonikus, összerendezett
mozgás fejlődésének elősegítése; a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése; a gy. egészségének
védelme, edzése, óvása, megőrzése; az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a
pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása; a gy. fejlődéséhez és
fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása; a környezet védelméhez és
megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása; megfelelő
szakemberek bevonásával – a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve – speciális gondozó,
prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása.”

 Az óvodás gyermekek életritmusa

o A gyermekek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez igazodjon.
o A gyermek élettani és egyéni szükségleteihez igazodjon.
o A rendszeresen visszatérő, ismétlődő tevékenységek érzelmi biztonságot adnak a gyermekeknek.
o A helyes napirend az egészséges, kiegyensúlyozott életritmus kialakulásának feltétele.
o Összetevői: gondozási feladatok / tevékenység (foglalkozás, játék) / pihenés (szabadidő, alvás)
o Napi és heti rend – folyamatos / rugalmas / szervezett / biztosítja a feltételeket
o A szilárd szokásrendszer kialakítása - a rendszeresség, a fokozatosság és a pozitív megerősítés
alapján - a testi-lelki-szociális egészség megőrzése érdekében.

2. Az óvodai testnevelés célja, feladata, a megvalósítás feltételei:

 Cél: A testgyakorlatok és a mozgástevékenységek oktatásával az ember/gyermek sokoldalú fejlesztése,

képzése.
 Feladatai:
o általános:
 komplex személyiség fejlesztés
 pszichomotoros fejlesztés
 egészséges életmódra nevelés
 mozgástevékenységek általi nevelés (pl. együttműködés, szabálytudat)

2
 o speciális:
 gyermekek sokoldalú és arányos fejlesztése
 motoros képességek fejlesztése
 mozgásműveltsége fejlesztése
 mozgásigény felkeltése, kielégítése
 Az óvodai testnevelés feladatai (az életkori sajátosságok figyelembe vételével):
o mozgásfejlesztés
o vázizomzat erősítése, helyes testtartás kialakítása
o kéziszerekkel történő manipulatív tevékenységek fejlesztése
o légzőgyakorlatok alkalmazása
o természetes mozgásformák elsajátítása, finomítása
o játékos megvalósítások előtérbe helyezése
 Óvodai testneveléshez kapcsolódó gondozási feladatok:
o csoportszoba, tornaszoba szellőztetése
o kéziszerek, sporteszközök állapota
o testnevelés felszerelés
o gyermekek átöltözése (segítségnyújtás, ha szükséges)
o mosdó, wc használat
 Tervezési feladatok:
- Foglalkozás előtt pontosan eltervezem, hogyan is képzelem el a testnevelés foglalkozást. (tervezet)
- A gyerekeket átöltöztetjük testnevelés felszerelésbe.
- Előkészítek minden szükséges eszközt (gyermekek száma+1)
- Folyamatosan figyelem a gyerekek reakcióját és odafigyelek a testi épségükre.
- Segítséget nyújtok, ha szükséges.
 Szervezési feladatok: A gyakorlatok eredményességéhez szükséges személyi és tárgyi feltételek
biztosítása.
o idő biztosítása (rendszeresség) kb. 40-45 perc
o helyszín biztosítása (balesetmentes, kellő nagyságú)
o megfelelő eszközök, kéziszerek biztosítása
o szabályok ismertetése, betartatása

 Foglalkoztatási formák: az a szervezési forma, ahogyan az óvónő a gyermeket a gyakorlatba bevonja

(térben és időben)
o Csoportfoglakoztatási formák:
a) Együttes csoportfoglakoztatás: A gyerekek együtt egyszerre végzik ugyanazokat a feladatokat. pl.
bemelegítés, gimnasztika (előkészítő gyakorlatok)
b) Csoportonkénti csoportfoglakoztatás: kettő vagy több gyerekből álló csoportok egymást váltva,
egymás után végzik a feladatokat. Főgyakorlatoknál alkalmazzuk. (új gyakorlatok)
c) Egyenkénti csoportfoglakoztatás: A csoport tagjai egyenként, egymás után végzik ua. a feladatot.
(bemutattatás) Itt a legtöbb a holtidő.
o Csapatfoglakoztatási forma: A gyerekeket több csapatra osztjuk. A csapatok azonos időben más-más
ismert gyakorlatot hajtanak végre.

3. Az óvodai testnevelés módszerei és eszközrendszere:

3
1. AZ ISMERETKÖZLÉS MÓDSZEREI:
a) Magyarázat: Legyen rövid, tömör, érthető és hallható. Magában, bemutatás mellé verbális
kiegészítésként, vagy a fontos információk megerősítésére használhatjuk. Általában új ismereteknél
(eszköznél, gyakorlatnál, játéknál) vagy már ismert mozgás/játék felelevenítésénél alkalmazzuk.
b) Beszélgetés: A gyerekek és az óvónő között létrejövő kérdés-felelet kommunikáció, hogyha van már
nekik róla előzetes ismeretük. Fontos dolgokat hangsúlyozzuk, segítjük őket az elmondásában. Olyat
választunk, hogy mondja el, akiről tudjuk, hogy képes lesz rá. Legyen rövid, álljanak közel egymáshoz
a beszélgetés résztvevői.
c) Bemutatás, bemutattatás: Mintaszerűen, jól láthatóan, több féle nézetből történjen. Olyan gyerekkel
mutattatom be, akiről feltételezem, hogy meg tudja csinálni. Új anyagnál/gyakorlatoknál vagy
felelevenítésként alkalmazzuk.

2. A GYAKORLAT VÉGREHAJTÁSÁNAK KERETÉBEN ALKALMAZOTT MÓDSZEREK

a) Gyakorlat vezetésének, irányításának formái:
1) utánzó
2) játékos  esetleg szabadon választható
3) utasítással történő  gimnasztikánál, felszólító módban
4) határozott formájú  ütemezés megjelenik
b) Ellenőrzés: A gyakorlatok helyes végrehajtása érdekében a mozgás végrehajtását ellenőrizzük.
Megfigyeljük a hibákat, majd sorrendben javítjuk azt: súlyos hibák  közepes hibák  kisebb hibák.
A javítás során, ha sok gyermeknél figyelünk meg kisebb/általános hibát, akkor leállítjuk a
gyakorlatot. Az egyéni hibákat közvetlenül kezeljük a gyerekkel, tevőlegesen segítek neki. A hiba oka
lehet, hogy az óvónő nem jól/egyértelműen mondta el a feladatot; vagy, ha a gyerek nem figyelt oda,
esetleg testalkatából adódóan nem tudja megcsinálni azt; vagy külső okok miatt (egymást zavarják).
c) Értékelés: Elmarasztalás vagy Dicséret. Fontos a dicséret, a pozitív visszajelzés. Legyen általános és
személyre szabott is. Akkor dicsérjünk, amikor éppen végre hajtja + a foglalkozás végén is.

Az óvodai testnevelés eszközrendszere:

o Testgyakorlatok: A testnevelés által felhasznált cselekvésmódok, tevékenységformák=mozgásos

cselekvések, természetes (csúszások, kúszások, mászások, járások, futások, dobások, ugrások) és egyéb
(atlétikai, torna, játék jellegű) mozgások, valamint azok kombinációi.
o Mozgásos játékok: ebbe körbe tartozik minden játéktevékenység, játékfeladat, a népi játékok, óvodai
testnevelési játékok, szabályjátékok, versengések.
o Sport: szervezett és szervezetlen, csoportos vagy egyéni testedzési tevékenységek összessége, melyben az
ember a mozgásigényét társadalmi körülmények között elégíti ki
o Elméleti ismeretek: a mozgástanulás folyamatának eredményes elsajátításához, gyakorlásához
szükségesek (pl. szabályok, alapvető egyszerű taktikai, biológiai, mechanikai ismeretek,
o Testedzés: olyan rendszeres testmozgás, amikor az egyén saját egészsége, jó közérzete érdekében tölti
hasznosan a szabadidejét
o Torna: testnevelés mozgásanyagának egy részét felölelő testgyakorlati ág, sportág is egyben

4. Egészség. Testkultúra. Testnevelés. Mindennapos testmozgás:

4
1) Egészség Def.: „Az egészség a testi, lelki és szociális jóllét állapota és nemcsupán a betegség vagy
fogyatékosság hiánya.” (WHO)

 Egészségi állapot: Azoknak a külső és belső viszonyoknak az összessége, amelyben az egyén létezik,
és amelyek hosszabb-rövidebb ideig jellemzik őt.

 Egészséget meghatározó tényezők: Egészségdeterminánsok

- 27% genetika (öröklött hajlam a betegségre)
- 43 % életmód, életvitel, egészségmagatartás (táplálkozás, munka, dohányzás, alkohol)
- 19 % környezet (család, barátok, lakóközösség, munkahelyi közösség)
- 11 % intézmények (egészségügyi ellátás, oktatás stb.)

 Az egészség dimenziói:
 biológiai egészség: szervezetünk megfelelő működése
 lelki egészség: személyes világnézetünk, magatartásbeli alapelveink, ill. a tudat nyugalmának
és az önmagunkkal való lelki békének a jele
 mentális egészség: tiszta és következetes gondolkodásra való képesség
 emocionális egészség: az érzések felismerésének ill. azok megfelelő kifejezésének képessége
 szociális egészség: másokkal való kapcsolatok kialakításának képessége

2) Testkultúra Def.: A kultúra egy ága, magába foglalja azon társadalmi, tárgyi, anyagi és szellemi javak
összességét és mindazon érték és normarendszerét, mely hozzájárul az emberi ( gyermek) személyiség
testi és szellemi fejlődéséhez. Együtt fejlődik az emberiséggel, adott társadalom értékeivel.
 Testkultúra szerkezeti összetevői
o Gyakorlati összetevői: természetes mozgások (járások, futások, ugrások, kúszások, csúszások,
mászások, dobások) – emberré válás során kialakult mozgások, genetikailag kódolva vannak
o Elméleti összetevők (testkulturális elméletek, kutatások)
o Tárgyi összetevők (intézmények tornatermei, sportcsarnok, atlétika pálya)
- kézi szerek (pl.: babzsák, labda, tornakarika, bot)
- sportszerek (pl.: tornapad, ugrószekrény, bordásfal, zsámoly)
 Testkulturális értékek csoportjai
1. Emberi testre vonatkozó értékek
2. Egészségre vonatkozó értékek
3. Emberi mozgásra von. ért.
4. Sporttevékenységre von. ért.
5. Sportoló közösségre von. ért.
6. Mozgás, sport esztétikai értékei

3) Testi nevelés def. (szomatikus nevelés): A szervezetet érő ráhatások összegsége, annak tervszerű
megvalósítása, ahol megvalósul (3 aspektusa): egészséges életmódra nevelés / rendszeres testmozgás
/egészséges táplálkozás, higiénia. Célja az egészség megőrzése, megszilárdítása.

4) Testnevelés Def.: Tervszerű, célirányos és rendszeres oktató-nevelő munka, didaktikai folyamat, mely az
ember személyiségére és egészséges fejlődésére irányul. Mindez a testnevelés és a sport eszközeinek

5
 segítségével valósul meg. Célja az ember (gyermek) sokoldalú, fejlesztése és képzése, az egészséges
életmód kialakítása és a prevenció.

5) Mindennapos testmozgás Def.: 15-20 perces rendszeres (naponta) testmozgás.

- Gyakorlat anyag jellemzői: jól ismert, könnyen végrehajtható gyakorlatok / ismert eszközök, játékok
- Szervezési és gondozási feladatok: benti ruha, kézmosás / heti témához igazodjon / időjáráshoz
igazodjon (udvaron, tornateremben, játszótéren, séta, kirándulás)

5. Az óvodai testnevelés mozgásrendszere:

Időtényezők:
I. Rendgyakorlatok
II. Előkészítő gyakorlatok (bemelegítés / gimnasztika) (I. + II.) Bevezető rész: 10-12 p.
III. Főgyakorlatok (III.) Fő rész: 20-25 p.
(IV.) Befejező rész: 8-10 p.
IV. Testnevelési játékok

I. RENDGYAKORLATOK: Szervezési és nevelési feladatokat látnak el.

1. Állások:
a) Vigyázz állás – helyes testtartás
b) Habituális állás – szokásos állás
c) Pihenj állás
2. Testfordulatok: (Támpontokat és irányokat is adunk: Fordulj az ajtó felé, jobbra)
a) 90 fokos fordulat (balra és jobbra át!)
b) 180 fokos fordulat (hátra arc)
c) 360 fokos fordulat (teljes fordulat)
3. Menet ritmus- és ütemtartással: járásgyakorlatok, mondókával járás, tapsolás, combütögetés, stb.
4. A test tengelyei:
a) Szélességi: A két vállcsúcsot összekötő egyenes vagy szakasz
b) Mélységi: Az emberi test elülső oldalát a hátsó oldallal összekötő rövid szakasz (mellmagasság)
c) Hosszúsági: Leghosszabb tengely. Koponya csúcsától a talpig húzódó egyenes vagy szakasz.
5. Alakzatok (Ahogyan a gyerekek egy adott térben elhelyezkednek)
1) Sor: A gyerekek szélességi tengelye egy egyenesbe esik, vagyis egymás mellett vannak.
2) Oszlop: A gyerekek mélységi tengelye esik egy egyenesbe, vagyis egymás mögött vannak.
3) Kör: A gyerekek egy ponttól azonos távolságban helyezkednek el.
o Arckör: Arccal a kör középpontja felé.
o Hátkör: Háttal a kör középpontja felé.
o Oldalkör: Bal oldalkörnél a bal válluk van befele (menetirány), jobb oldalkörnél pedig jobb
válluk van befelé (menetiránnyal ellentétes)
4) Szórt alakzat: A gyerekek a térben szabadon helyezkednek el úgy, hogy ne zavarják egymást.
5) Nyitott alakzat: Inkább iskolában jellemző. Szabályos alakzat, eltolt sorok.

II. ELŐKÉSZÍTŐ GYAKORLATOK: GIMNASZTIKA – azok a gyakorlatok, amikor a szervezetet

felkészítjük egy magasabb terhelésre
 igazodjon az életkorhoz, fejlettséghez, főrészhez
 olyan kézi szereket alkalmazzunk, melyek a főrészben is megjennek
 fentről lefelé végezzük
6
  mindig állva kezdjük
 8-12 gyakorlat
 egyszerűbb gyakorlatoktól az összetettek felé
 izomhatások: erősítő (izmok eredése és tapadása közelít), nyújtó (izmok eredése-tapadása
távolodik) és lazító (nem történik izomhatás)

Gimnasztikai gyakorlatok csoportosítása:

1. Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok:

1) Szabadgyakorlatok
2) Kéziszer gyakorlatok. Alapelvei:
- Kézi szerek átadása/elpakolása megszervezett legyen
- A kézi szer fogását megmutatjuk
- Elmondjuk, mit nem szabad csinálni a kézi szerekkel. Szabályok betartatása.
- A főrészhez igazodjon
- Mindenkinek jusson
3) Társas (páros) gyakorlatok. Alapelvei:
- Párok összeállítása a mi feladatunk: testfelépítés, testmagasság, képességek, életkor alapján
- Irányokat ismerjék (középső és nagycsoportban)
4) Padgyakorlatok. Alapelvei:
- Középső és nagycsoportban
- Tükörképképpel való gyakorlatvezetés (fordítva mondjuk az irányokat)

2. Természetes gyakorlatok:
1) Természetes járások
2) Különböző járásmódok (utánzáson alapul)
o Lábujjon / sarkon járás
o Táncos jellegű járásmódok (érintőjárás, oldaljárás utána lépéssel)
o Utánzó járások
- Állatokat (fóka, rák, pók, sánta róka, béka, nyúl, medve, gólya)
- Növényeket (kaszálás, fák)
- Eszközöket (autó, roller, repülő, úszás, evezés)
- Mesefigurákat (óriásjárás, törpejárás)

III. FŐGYAKORLATOK:

1. Torna vonatkozású főgyakorlatok:

1) Természetes támaszgyakorlatok:
a. Kúszások (alkar + térd)
b. Csúszások (hason / hanyatt vízszintesen halad a talajon)
c. Mászások (térdelőtámaszban)
d. Egyensúlyozó járások
2) Talajtorna gyakorlatok: (talajszőnyegen)
a. Gurulások: hossztengely (palacsinta) / szélességi tengely (bukfenc) körüli guruló átfordulás
b. Csikóugrás: Van egy olyan pillanat, amikor a gyerek egész súlya a két tenyerére helyeződik.

7
 c. Tarkóállás (zsugor tarkóállás,  gyertya)
3) Függésgyakorlatok: A gyerek egy sportszerre felkapaszkodva csak a kezével tartja magát. Elbírja
saját testsúlyát. Bordásfalra, mászókötélre, mászókára függeszkedés.
4) Szerugrások: Felugrik rá, majd leugrik róla. Tornapadra, zsámolyra, svédszekrényre.
a. Támaszugrások
b. Zsugorkanyarulat

2. Atlétikai vonatkozású főgyakorlatok:

1.) Futás ( táv: rövid / közép / hosszú)
( iram: lassú / közepes / gyors)
2.) Ugrások
 Távolugrás / Magasugrás
 Nekifutásból (1 lábról, 2 lábra) / Helyből ugrás (páros lábról, páros lábra)
3.) Dobások (kislabda hajítás előkészítése, ügyesebb kézzel)
 hajítás távolba
 hajítás célba

3. Labda vonatkozású főgyakorlatok

1) Labda fogás (manipulatív)
2) Labda görgetés (finommotorikus fejlesztés)
3) Labda gurítás (kicsit eltávolodik a labda)
4) Labda elgurítása (nagy erőből messzire, utána fut)
5) Labda dobás,elkapás (magának / társának)
6) Labda vezetése (helyben,1 kézzel és 2 kézzel / haladással 1 kézzel és 2 kézzel)

IV. TESTNEVELÉSI JÁTÉKOK:

1. Futójátékok és fogójátékok (A futás és gyorsaság dominál)

o Futójátékok: Tűz-víz-repülő, Mókusos, Autós játékok
o Fogójátékok: Szerepeket osztunk ki, 1 fogó (adott ideig) és akiket kerget.
2. Versengések (Mindenki mindenki ellen, Egyéni versengés dominál)
3. Sor és váltóversenyek (Csapatversenyek, 5-6 fős csoportokat alakítanak ki, különböző
gyakorlatokat hajtanak végre, megkerülnek egy kijelölt dolgot. Vegyesen életkor szerint.)
o Sorverseny: Csapatok ugyanazt a feladatot egyszerre, egy időben, láncszerűen hajtják végre.
o Váltóverseny: Csapattagjai ugyanazt a feladatot egymás után, egymást váltva hajtják végre.
 Szervezési szempontok
1. Környezet (csoportszoba / tornaterem / udvar)
2. Játékeszköz, kézi szer
3. Gyermek életkora (differenciálás)
4. Mozgástartalom
5. Teljesítendő célok, feladatok

8
6. Mozgástanítás és mozgástanulás

 A játékok oktatása, menete

1) A játék kiválasztása
o Elvi szempontjai: sok mozgás / létszám változtatása / érthető, egyszerű játék / zárt térben,
szabad téren / motoros képességek fejlesztése / megfelelő játékidő / érdekes, változatos játék
o Gyakorlati szempontjai: foglalkozás megfelelő részében / főrészhez igazodjon / életkori
sajátosságokhoz igazodjon / játéktér méretei / csoport létszám / foglalkozás jellege / évszak /
pedagógus célok / játékigény kielégítése / rendelkezésre álló kézi szerek, sportszerek
2) Előkészítése
3) Ismertetése (+ próbajáték)
4) Vezetése
5) Értékelése
6) Ismétlése (gyakorlás)

 Játékszabályok jellemzői: Meghatározza a: játék rendjét / játék magatartását / játéktevékenység

módját / játék célját. Egyszerű, érthető, szervezett játékot biztosít. Megsértéseknek következménye
van. Védi a testi épséget. Sikerélmény és aktivitást biztosít.

 Játék vezetése, irányítása: Határozott és következetes irányító tevékenység. Rámutat a jó megoldásra.

Fontos a játékszabály pontos ismerete. Hangulatteremtő, motiváló, dicsérő, elmarasztaló, értékelő.

Mozgástanulás folyamata: (nincsenek éles határok)

1. Generalizáció
- Tájékozódás szintje, a mozgáskép kialakulásának kezdete.
- Ismeretek felfogása, megértése. Sok hiba, pontatlan végrehajtás.
- Serkentés - gátlás  erősek a gátlások, mert sok-sok kis kudarca van.
- A végrehajtás és az izmok működésének jellemzői:
o sok izmot működtet  hamarabb kipirul, izzad (elfáradás jelei)
o feszesek az izmok
o görcsös mozgás
- A mozgás első sikeres végrehajtásáig tart.

2. Koncentráció
- A gyakorlás / ismétlés folyamata. Kevesebb a hiba, pontosabb a mozgás. A tudatos végrehajtás
megkezdődik. Fontos az azonos a körülmény és kiinduló helyzet. Az elfáradás már nem olyan erős.
- Az első sikeres végrehajtástól a jártasságig tart.
- Kiegyenlítődik a serkentés - gátlás.

3. Stabilizáció
- A mozgástanulás legmagasabb szintje: majdnem pontos végrehajtás. Megfigyelhető a tudatosság,
már nem kell magyarázni. Változó körülmények és kiinduló helyzet is lehetséges már.
- Serkentés - gátlás minimális
- A mozgás iránya, nagysága, sebessége, dinamikája, ritmusa változik (fejlődés jelei láthatók).
- Kialakulnak a dinamikus sztereotípiák: tudatosan végrehajtott mozgások, műveletek kapcsolata.

9
 - izmok: csak azt működtetik, amire szükség van  kevésbé, alig fáradnak el.

7. Motoros képességek rendszere, fejlesztéseik játékos formái:

 Def.: A motoros (testi/fizikai) képességek valamely mozgásos cselekvés végrehajtásának feltételei.

Visszavezethetőek a születéskor genetikailag meghatározott, valamint a fejlődés során szerzett, a tanulás
útján elsajátított összetevőkre.
 Területei:
1. Kondicionális képességek
2. Koordinációs képességek
3. Ízületi mozgékonyság, hajlékonyság képessége

1. KONDICIONÁLIS KÉPESSÉGEK: A motoros képességek azon csoportja, amelyet főként energetikai

tényezők határoznak meg. (kapcsolódási mezők)
1) Erő: izomerőt, külső erők és mozgás közben fellépő erők, ellenállások legyőzésére szolgáló
képesség. (izom ereje)
2) Gyorsaság: A mozgások adott feltételek mellett nagy sebességű végrehajtására. Az a képesség,
amellyel a lehető legnagyobb sebességgel lehet haladni, illetve a különböző cselekvéseket a
legrövidebb idő alatt lehet végrehajtani. (gyorsasági idegrendszer, izomrendszer állapota)
Pl.: fogócska, váltóverseny
3) Állóképesség: A szervezet fáradásával szembeni ellenálló képessége hosszantartó folyamat.
(keringési rendszer, légző rendszer állapota, anyagcsere folyamatok, idegrendszer működése,
monotónia-tűrő kepeség)

o A kondicionális képességeket befolyásoló tényezők:

- Erő: izom ereje
- Gyorsaság: idegrendszer és izomrendszer állapota
- Állóképesség: keringési rendszer, légző rendszer állapota, anyagcsere folyamatok, idegrendszer
működése, monotónia-tűrő képesség

o Kondicionális képességek komplexitása:

10
2. KOORDINÁCIÓS KEPESÉGEK: A motoros képességek azon csoportja, amely mozgásvégrehajtás
minőségében, a gazdaság energia felhasználást eredményező mozgásba valamint a cselekvéstanulás
sikerességében jut kifejezésre.
o Koordinációs képességek területei:
1) Egyensúlyozó képesség
2) Térbeli tájékozódó képesség(előre, hátra, lent, fent)
3) Ritmuskészség (hang)
4) Reakcióképesség
5) Kinesztézia / mozgásérzékelés (saját test kontrolálása)
6) Ügyesség: összetett koordinációs képességek, amely lehetővé teszi
- pontos, gyors eredményes végrehajtást
- meglévő képességek és készségek felhasználását
- változó körülmények között történő végrehajtást
- változó helyzetekhez való alkalmazkodást

3. ÍZÜLETI HAJLÉKONYSÁG KÉPESSÉGE: Az a motoros képesség, amelynek segítségével a

különböző mozgásokat - anatómiai korlátokon belül - nagy mozgásterjedelemmel lehet végrehajtani.
Hajlékonyságot feltételez. Lehetővé teszi az ízületek nagy határok közötti mozgásait.
1) Aktív: Az egyén a saját erejét használja fel az ízületekben létrejövő elmozdulásra. (pl. lábemelés)
2) Passzív: Az egyén saját testének tömegét, vagy külső segítséget vesz igénybe. (pl. széles terpeszállás)

FEJLESZTÉSÜK:
- Ízületi hajlékonyságot: nyújtó hatású gyakorlatokkal
- Erőt: a gyakorlatok ismétlésszámának növelésével
- Gyorsaságot: futó-fogó játékokkal, versenyekkel
- Koordinációs képességeket: labdás feladatok, játékok, váratlan tényezők

Motoros képességek közül egyet kiválasztva mutasson be egy konkrét gyakorlatsort és elemezze annak
fejlesztő hatását.

11
Ízületi hajlékonyság képessége: A gyakorlatsor a test izmainak bemelegítését szolgálja, mely segít a
sérülések megelőzésében. Fejleszti az ízületi hajlékonyságot, a testtudatot, a kinesztéziát, az irányok
ismeretét és a téri tájékozódó képességet, az egyensúlyozó képességet.

1. Nyakbemelegítés (fejfordítás jobbra - balra)

2. Vállkörzés előre - hátra
3. Páros karkörzés előre – hátra
4. Kézfejkörzés
5. Kis terpeszállás, törzsfordítás jobbra – balra
6. Kis terpeszállás, törzsdöntés
7. Nagy terpeszállás, törzshajlítás középre – balra – középre – jobbra
8. Jobb, majd bal láblendítés előre, oldalsó középtartás
9. Guggoló támasz  lábak kinyújtása, kezek a talajon
10. Mérlegállás jobb, majd bal lábon
11. Lábfejkörzés

(A testnevelés foglalkozás anyagának statikus és dinamikus elemei)

I. STATIKUS HELYZETEK / ELEMEK

1. Ujjtartások
o óvodában nem olyan gyakori
o fajtái: nyújtott / zárt / nyitott / hajlított / ökölbe szorított
2. Kéztartások
o lefelé néző tenyér
o felfelé néző tenyér
o egymás felé néző tenyér
o kifelé néző tenyér
3. Kartartások (könyök helyzetéből adódik)
o hajlított -> csípőre tartás, tarkóra tartás, íves tartás, mellhez tartás
o nyújtott -> magas tartás, mellső középtartás, oldalsó középtartás, mélytartás, rézsútos tartás
o vegyes -> bal oldalsó középtartás (Kaszálj Pista..) – bal nyújtott, jobb hajlított
4. Fogásmódok (tornabot vagy bordásfalra vonatkozik)
o zárt (keze összeér)
o tárt (legszélesebben fogja)
o normál (váll szélességű)
o felső (tenyér lefelé néz)
o alsó (tenyér felfelé néz)
5. Támaszok, függések, vegyes helyzetek
a) Támaszok
- Állások
 Nyújtott – alapállás, zártállás, terpeszállás (oldalt/haránt (bal és jobb))
 Hajlított – 45°-os szögben, guggoló állás
 Vegyes – támadóállás
- Térdelések
 Térden és lábsáron támaszkodunk, kéz test mellett
 Térdelő ülés
- Ülések
 Nyújtott: zárt (kéztámasz hátul) / terpesz (kis, közepes, nagy)

12
  Hajlított: törökülés, klasszikus hajlított ülés (talpak a padlón), zsugorülés („gombóc”)

- Fekvések (emberi test legnagyobb felülete érintkezik a talajjal)

 hason fekvés / hagyat fekvés / Oldalfekvés (bal és jobb)
- Kéz- és lábtámaszok:
 guggoló támasz / térdelő támasz / tenyér és talp támasz / fekvőtámaszok: mellső, hátsó,
mély, magas (oldal) / kéztámaszok (csak a kézen támaszkodik) / egyéb támaszok
b) Függések – függeszkedések (kezükkel kapaszkodnak fel valamelyik sportszerre)
c) Vegyes helyzetek (inkább iskolai)

II. DINAMIKUS ELEMEK, MOZGÁSOK

1. Helyzetváltoztatásokban megnyilvánuló mozgások
- Emelések, leengedések
- Ereszkedés (álló helyzetből guggoló helyzetbe)
- Dőlés (kicsit előre)
- Döntés (előre törzsdöntés)
- Lengetés, lebegtetés
- Karhúzás (könyökhúzás, karhúzás)
- Hajlítások, nyújtások (térd, könyök, törzs) (előre, hátra, jobbra, balra)
- Körzések (fej / váll / kar / könyök / csukló / törzs / csípő / térd / boka
- Fordítások
- Test hossztengelyében való elmozdulása (balra, jobbra)
- Forgatás
- Fordulat
- Rugózások
- Szökdelések, szökkenések
- Ugrás
2. Helyváltoztatásokban megnyilvánuló mozgások (halad valamilyen módon)
- Járások, különböző járásmódok
- Futások (rövid, közép, hosszú táv) (lassú, gyors tempó)
- Kúszások, csúszások, mászások
- Szökdelések haladással
- Ugrások
- Átfordulások (gurulások hossztengely körül)

13