6.

A társas kapcsolatok szerepe a személyiségfejlődésben

 A temperamentum és kölcsönhatása a környezettel
 A korai anya-gyermek kapcsolat, a kötődés kialakulása, kötődési típusok
 A társas készségek fejlődése és a nemek közti különbségek
 Óvodai társas kapcsolatok
 Óvodai magatartási, beilleszkedési szokásai
 Jellemezze egy megfigyelt óvodáskorú gyermektársaihoz fűződő kapcsolatát, különös
tekintettel a tanult szociálpszichológiai tapasztalatok összefüggésében!

1. A temperamentum és kölcsönhatása a környezettel

- Temperamentum: azoknak az öröklött személyiségvonásoknak az összefoglaló

elnevezése, amelyek már csecsemőkorban felismerhetőek.
- Összetevői:
1) aktivitási szint (a cselekvés energikussága, gyorsasága)
2) szociabilitás (társak iránti igény)
3) emocionalitás (negatív érzelmek – düh, félelem, rossz közérzet – iránti
fogékonyság)
Az újszülöttek aktivitásszintjük, frusztrációra adott válaszaik és új tapasztalatok
iránti fogékonyságuk tekintetében egyéni különbségeket mutatnak (genetikai
tényezők által meghatározott).
- Csecsemők a temperamentumuk alapján lehetnek:
1) „könnyű” csecsemők: biológiai funkciókat tekintve rendszeresek, könnyen
alkalmazkodnak a különböző helyzetekhez. Derűsek, mosolygósak,
simulékonyak, gondozójukkal keresik a testi kontaktust. Mellettük a szülő az
elég jó és eredményes szülő érzését élheti át.
2) „nehéz” csecsemők: biológiai ritmusukat tekintve rendszertelenek és
ingerlékenyek, az új helyzetekre feldúltan és negatívan reagálnak.
Vigasztalhatatlanul sokat sírnak, ölbe véve nem simultak anyjuk karjába,
hanem testüket megfeszítve szabadulni igyekszenek. Alvásuk szabálytalan,
éjszaka többször felébrednek, evésük kiszámíthatatlan. Mellettük a szülő
hamar elveszítheti kompetenciaérzését, elbizonytalanodhat, szülői
szerepkörében csalódottságot, kudarcot élhet át.
3) „lassan felmelegedő” csecsemők: aktivitásszintjük alacsony, válaszaik
gyengék. Hajlamosak az új helyzetek elől visszavonulni, viselkedésük
rendszerint passzív, reakcióidejük megnyúlt.
2. A korai anya – gyermek kapcsolat; kötődéselméletek; az érzelmi elhanyagolás.

- Társadalomlélektani kutatás: (gyerek – anya viszony)

 aki anya vagy anyai szeretet nélkül nőtt fel, azok között sok az antiszociális
vagy bünőző.
- Kísérletek műanyával (rézuszmajmok):
 izoláció (elkülönítés) hatását figyelték a fejlődésre nézve. Anyjuktól
elkülönítették őket, mesterségesen táplálták. 6 hónapig vagy 1 évig us
magányosan éltek.
 - Részleges elszigetelés:
 egyedül volt a kismajom a ketrecben, látta, hallhatta a többieket, de
hozzájuk érni nem tudott.
I. Harlow: kísérletek műamyával:
a. szőrös műanya, fa fej
b. henger alakú fémrács anya
- A kismajom ezeken csimpaszkodott, és táplálékot is tudott tőlük maghoz venni.
(szopótartály)
- Kérdés: mi vezérli a kismajmok ösztönös csimpaszkodását? Csak táplálkozás vagy
biztonságérzet?
- Minden ketrecben mindkét fajta anya volt. Mindkettőtől kaptak enni, de a
szőranyán napi 15 órát töltöttek, a fémanyán viszont csak 2-t.
- Következtetés: a kismajmoknak fontos volt a testközelség, elsődleges volt a
táplálkozás mellett. Ez is Hermann elmélet igazolja: táplálkozás+biztonság is
fontos
II. Harlow: játékos mackós kísérlet:
- A kismajmok ketrecébe beraktak egy játék mackót, ami ment és közben dobolt.
- Az első két hónapban féltek, rácsimpaszkodtak a szőranyára
- 3. hónap végén már oda mertek menni hozzá, megérintették
III. Harlow: cselekvő, kereső, játékos tevékenység vizsgálata
- Hogyan viselkednek egy játszószobában az anya jelenléte nélkül?
- Ha az anya jelen van: eleinte kapaszkodnak, majd elengedték, játszottak. Támasz
volt az anya, vissza – visszatértek hozzá, játékot vittek neki -> volt manipuláció.
- Ha az anya távol volt: dermedten kuporogtak, vinnyogtak, rázták magukat -> nem
volt manipuláció
- Fémanya sem volt megnyugtató: jelenlétében rohangáltak, lefeküdtek, földhöz
verték magukat, nem manipuláltak.
- Következtetés: az a kismajom aki biztonságot adó anya nélkül nevelkedett, hiába
kap játékot, nem tud vele játszani, manipulálni.

A műanyán nevelt majom, mint társ és anya

I. Hempergő kísérlet:
- Külön ketrecben voltak a majmok, volt, aki igazi anyával volt, volt aki műanyával.
- Hempergő: egy közös rész volt, ahova csak a kismajmok fértek át.
- Az itt játszó kismajmokat megijesztették: akinek valódi anyukája volt, ő ahhoz
ment vissza, akinek műanyukája volt, annak mindegy, hogy melyik műanyához
megy.
- Következtetés: Fontos a személyesség, az a fontos, hogy igazi legyen, nem csak a
jelenléte. Természetes körülmények között a kismajmok 2 éves koruk után
leválnak az anyjukról. A műanyán nevelkedett majmoknak viszont nem kell
leválniuk, az anyjuk nem löki el őket, nem játszik velük vagy teszi le őket.
Nincsenek leválasztási praktikák, ezért nem válnak le maguktól. Az elszigetelt
majmok kevésbé tudnak játszani társaikkal. Nem értik meg a szociális környezeti
jeleket, ingereket. Játékuk egyhangú, kevésbé változatos, mimikája szegényes.
Kerülték a szexuális életet is, ha mégis lett kismajmuk, rossz anyák lettek. 7-ből 5
durva volt kicsinyével, 2 közönyös. Ha ismét lett kismajmuk, javult a kapcsolat.
3. A társas készségek fejlődése és a nemek közti különbség
- A társas fejlődés olyan kétoldalú folyamat, mellyel a gyerekek egyszerre
integrálódnak a közösségükbe és differenciálódnak, mint különálló egyének. Egyik
oldala a szocializáció – az a folyamat, melyben a gyerekek elsajátítják
társadalmunk normáit, értékeit és ismereteit, másik oldala a személyiségalakulás –
az a folyamat, melyben a gyerekek eljutnak azokhoz a sajátos és következetes
érzés- és viselkedésmódokhoz, melyekkel a változatos körülményekre reagálnak.
- Szociális, társas kompetencián minden olyan társas képességet, készséget értünk,
mely nélkül az egyén szocializációja, azaz beilleszkedése társadalmi környezetébe
nem lehet sikeres. Fontos az egyén azon érzete, hogy ő képes valamire -> belső
biztonság és magabiztosság - > nélkülözhetetlen összetevője a társas
kompetenciának.
- Következőkkel kell rendelkezzünk:
 másik szempontjának figyelembevétele,
 konstruktív alkalmazkodáson alapuló hiteles és hatékony kommunikáció,
 együttműködési készség,
 konfliktuskezelési készség,
 szervezőkészség
 empátia, a másikra figyelés, érzelmi ráhangolódás és megértés képessége,
 tolerancia, nyitottság, másik értékeinek és különbözőségeinek elfogadása,
 különböző szerepek megélése és alakítása,
 szabályok alkotásának és betartásának képessége, szabálykövetés
- Önszabályozás: képesség, mely lehetővé teszi, hogy kezelni tudjuk belső
állapotainkat, impulzusainkat, erőforrásainkat.
- az önszabályozás és a társas kompetenciák fejlődése óvodáskorban egy
folyamatos, komplex fejlődés része, mely szinte láthatatlanul, napról napra
fejlődik, érik az óvodai élet során pl. reggeli megérkezés a csoportba és köszönés -
> elfogadás első lépése -> megkezdődik a játék -> társas kompetencia,
viselkedésforma, melyben megjelenik a másik érdekeinek, igényeinek is a
figyelembe vétele, a társram társakra való odafigyelés.
- mosdóhasználat: kivárják egymást, türelem -> társas kompetencia fejlesztése
- az óvodapedagógus irányításával pontosan tudják, hogy melyik a helyes
viselkedés, magatartás
- fejlesztés lehetősége sokoldalú, sok ötletességet, kreativitást, türelmet, toleranciát
és empátiát, lelkiismeretes munkát igényelnek az óvodapedagógusok részéről.
- Szociális kompetencia fejlődését befolyásolja:
 óvoda és csoport fizikai környezete
 szociális kultúra
 óvoda által közvetített szociális értékek körének együttes hatása
- A szociális viselkedés tanult magatartásforma, így tanítható is, ha megfelelő
tapasztalatokat nyújtunk hozzá. Gyerekek szociális tanulását a megerősítés és a
modellnyújtás befolyásolja, a viselkedést nem csak az aktuális szükségletek és a
környezet ingerei szabályozzák, hanem meghatározó szerep jut az elvárásoknak és
a modellkövetésnek egyaránt.
- Utánzásos tanulás fontossága!: utánzás alapjául a modell pozitívan megerőtístett
viselkedése szolgál. -> szociális – készségfejlesztő programokban a modelláló
technikák. E korai készségfejlesztő programok a magányos, izolált gyerekek
esetében is jó eredményeket értek el.
- A szociáliskészség – fejlesztő programok leggyakrabban használt technikák:
  modellnyújtás
 problémamegoldás
 megerősítés
 szerepjáték
 történetek megbeszélése
Nemek közti különbségek:
- Szociometriai vizsgálatok a nemekre jellemző különbségek szempontjából:
3 év körüli gyermek a saját nemű társát részesíti előnyben -> homogén
kortárscsoport
- 13 éves kor: elkezdenek a másik nem iránt érdeklődni -> megszűnik a
homogenitás
- Népszerűséget meghatározó tényezők tulajdonságcsoportok alapján. pl. bukott
tanuló rosszabb magatartás és teljesítmény. Centrális pozíciójú tanulókra jellemző
a magas indulati feszültség és az önszabályozás érzelemvezérelt. Testi
fogyatékosok kétszer annyi perifériára szorulnak.
- Népszerűség szociális szempontból való vizsgálata: magasabb iskolai végzettségű
szülők gyermekeinek jobb a tanulmányi eredménye, nagyobb a népszerűsége és
vezető szerep. Fontos a csoport, aktívan tevékenykednek a közösségi célok
érdekében. Lányok tanulmányi átlaga jobb, közösségi hozzáállásuk is.
- Csoportlégkör kapcsolata, kommunikációs háló, szociometriai szerkezet:
csoporton belül hogyan terjed el a hír. Napjainkban már egyenrangú a
kommunikáció kap szerepet.

4. Óvodai társas kapcsolatok

- Kortársaihoz fűződő viszony kapcsolatok kialakulásától a serdülőkor végéig
jellemző változásokat mutat.
- Fontos tényező az átpártolás.
- Társas kapcsolatokban a korai életkortól szerepet játszanak a kortársak is.
- 1 év alatti csecsemő: felélénkülési reakció a gyermektárs jelenlétében.
- 1 év után: interakció egymással.
- 1 – 2 év között: (testvérkapcsolatok vizsgálata alapján): képesek társaik
érzelmeinek felfogására, kisebb testvérek is képesek a szociális támogató
viselkedésre.
- 14 – 16 hónapos gyerek: idősebb testvér vígasztalása.
- Óvodáskor: a felnőttek szerepének dominanciája jellemző az együttesen eltöltött
idő miatt.
- 13 – 15 éves kor: teljes átpártolás. A társak befolyásolásának is sok területen
nagyobb a felnőttekénél.
- Játéktevékenység társas színvonalának fejlődése:
 együttjátszás a társas kapcsolatok alakulásának egyik fontos lépcsője
 csecsemő- és kisgyermekkor: játéktevékenység jellemző forma. Ez
fejlődési sorként írható le, melyben az egymásra figyelés és
együttműködési szint fokozatosan növekszik.
 Howes és Matenson longitudinális vizsgálat 1-4 éves játéktevékenység. 6
fejlődési fázist különböztetünk meg:
1) párhuzamos játék szemkontaktus nélkül: ugyanazt a tevékenységet
folytatják egymás mellett, de egymást nem figyelik.
2) párhuzamos játék szemkontaktussal: az egymás melletti játék során
szemmel tartják egymást.
 3) egyszerű szociális játék: az egymás melletti játék során beszélnek
egymással, felajánlanak játékeszközt egymásnak.
4) egymást kiegészítő szociális játék: egyszerű szerepek felvétele,
kölcsönös függőség jellemző.
5) együttműködö „ha-akkor” játék: egyszerű együttműködési igénylő
metakommunikációval kísért fantázia játék
6) komplex szerepjáték: tényleges szerepek felvétele, melyet teljes
együttműködés jellemez.
- Barátságok alakulása életkori sajátosságai
- Piaget kognitív fejlődési szakaszai alapján:
1) Művelet előtti szakasz:
 2-5 éves kor: kortárskapcsolatok esetlegesek. Gyerek azzal játszik, aki
mellé kerül. Felnőtt közreműködésével zajlik, itt és most jellegű.
 4-8 éves kor: tartósabb barátság jellemzi, de ezek egocentrikusak,
egyén számára biztosított előnyök motiválják.
2) Konkrét műveleti szakasz:
 7 – 12 éves kor: kialakul a kölcsönösség. Társ szükséglete iránt
fogékonyak. Igénylik a hosszabb tartó kapcsolatokat, aktívan
közreműködnek a barátság fenntartásában. Konfliktus könnyen vezet
barátság végéhez.
3) Formális műveleti szakasz:
 9 – 15 éves: kölcsönösség és konfliktusok ellenére a barátság
fenntartása jellemző. Gyakori a féltékenység a külső kapcsolatokkal
szemben.
 12 éves felett: tovább nő a másik szükségleteinek, érzéseinek felfogása,
a kapcsolatok stabilak, a barátság elbírja a külső kapcsolatokat.

5. Óvodai magatartási, beilleszkedési szokásai

- együttműködés: a spontán és szervezett játék pozitív hatással vannak a társas
viszonyokra, a kapcsolatfelvételre, melyek a társas létet vagyis az együttműködés
rendszeres meglétét feltételezik.
- Óvodások közti kapcsolatfelvétel gördülékenyebb, mert szabadon mozoghatnak,
nencsenek helyhez kötve, beszélgethetnek, kommunikálhatnak egymással,
óvónőkkel, dajkákkal.
- Gyermekek megfigyelik egymást, átvesznek szokásokat, kifejezéseket, ha valaki
helytelenül viselkedik, közösen megbeszélhetik. Az óvodában a csoportos
tevékenységek változatos tartalmukkal a szokások, készségek kialakításában
segítenek.
- Szociális készségek gyakorlása: másikra figyelés, másik elfogadása,
együttműködés, tárgyak megosztása.
- Kortársaktól sokat tanulnak a gyermekek
- Kapcsolatfeltérképezés: szociometria módszer
 Moreno
 csoporttagok közti érzelmi viszonyokat vizsgálta, vonzalom és ellenszenv
alapján.
 Csoportban betöltött funkciók és szerepek.
 Mindig az egyén szerepét egy adott csoporton belül vizsgálják. Felmérik,
hogy az egyént az adott csoport mennyire fogadja vagy utasítja el, milyen
az egyén helyzete a csoporthierarchiában a többiekhez képest.
  Több szempontú szociometriai vizsgálatok pl. rokonszenvi választások
alapján, célja a csoport jobb megismerése, csoportlégkör fejlesztése.
Eredményeket felhasználhatjuk. Óvodás korosztály: kikérdezés
négyszemközt
- Konfliktusok, konfliktusmegoldások:
 az élet szerves része, hozzátartozik a mindennapokhoz. Lehet pozitív vagy
negatív.
 konfliktus: két szembenálló fél ellentétes véleménye, mely
meggyőződésből fakad és helytelenítik egymás nézeteit, ennél fogva
szembekerülnek egymással. Lehet nyílt vagy rejtett.
 Pedagógus – gyermek konfliktus: vereségmentes módszer nagyjából két
egyenlő hatalommal bíró személy esetében jön létre, s mindkét fél
elfogadja a megoldást.
1) konfliktus meghatározása
2) lehetséges megoldások keresése
3) értékeljük a megoldásokat
4) legjobb megoldás kiválasztása,, hogy azt mindenki fogadja el,
5) döntés végrehajtási módjának meghatározása
6) a megoldás sikerességének utólagos értékelése
- Másság és stigmatizáltság kezelése
 óvoda jó lehetőséget biztosít erre, de elsődleges a pedagógus hozzáállása:
befogadó, elfogadó.
 az óvodai nevelés minden területén megtalálható a szociális tanulás, a
szociális készségek fejlesztése.
 gyerekek különböző fejlettségi szinteken állnak a szociális kompetencia
részterületein ,hiszen minden gyermek más.
 gyermeki kíváncsiságra alapozva a foglalkozásokat komplex módon
tervezhetjük.
 együttes játék, tevékenység, énekes népi körjáték, testnevelési játék,
szerepjáték.
 az óvodások már kapcsolatot tudnak teremteni társaikkal és a felnőttekkel,
szüleik távollétében is biztonságban érzik magukat.
 társas kapcsolataik a társakkal folytatott játék során tanulják meg az
együttműködést, a kudarc, a siker, a félelem és az öröm elviselésének
nehézségeit. Megtanulnak közben adni és elfogadni, egyezkednek, élvezik
a közös tevékenységeket, fejlődik empátiájuk, megtanulják hogyan érezhet
a másik.
 a családokkal való együttműködés is sokat segíthet a szociáliskészség –
fejlesztésben, csak meg kell találni a szülőkkel is a megfelelő hangot és
alkalmat, hogy a gyermek beilleszkedése a társadalmi környezetbe sikeres
legyen.