Társas kapcsolatok

Társas kapcsolat: személyek között kialakult kötelék, amely többnyire közvetlen (személyes
jellegü), de közvetett ( pl.telefon, levél) is lehet.
Szükségességét az egyes biológiai elméletek szerint az ember veleszületett biológiai
késztetéseivel magyarázzák. Pl. a család – biológiai szükségletek, fajfenntartás.
Kétségtelen, hogy a biológiai , öröklött késztetéseknek nagy jelentősége van, DE a társas
viszonyainkat sokkal inkább a szociális szükségletek határozzák meg. A kapcsolatok
létesítésének és fennmaradásának igénye döntő mértékben az ember társaslény - mivoltából
fakad, a kapcsolatok a társadalmi élet fontos kellékei. Példák……..
Életünk során sokféle kapcsolatot alakítunk ki.
Futó ismeretség - üdülés, kirándulás
Tartósabb ismerettség - szomszédok
Szorosabb partnerkapcsolat – osztálytársak, munkatársak
Közvetlenebb kapcsolat - rokonok, barát
Maradandó kapcsolat – házastárs, legközelebbi hozzátartozók

Az emberek között létesült különféle kapcsolatokat a társadalomlélektan személyek közötti –

interperszonális kapcsolatoknak nevezi.

A kapcsolatok létrejöttének indítékai, motivációi

Kapcsolatot általában mindenki a potenciálisan hozzáférhető személyekkel létesít, a

saját, vagy kölcsönös kezdeményezés, ill. egy harmadik személy közremüködése alapján.
Ok: konkrét szükséglet kielégítésének igénye. Példák…………
Indítékok, motiváciś tényezők: fizikai közelség, az érintkezések, találkozások gyakorisága,
ismerősség, fizikai vonzerő, társadalmi hasonlóság ( családi háttér, foglalkozás, társadalmi,
anyagi helyzet…).
Az egyének általában saját státuszszintjukon, vagy ahhoz közeli szinten lévők közül
választanak partnert. Ha a választás a saját szinttől eltérő személyre irányul, ez gyakrabban
jelent magasabb, mint alacsonyabb státuszszintü embert.
Nemcsak a külső tényezők játszanak szerepet, hanem később a lényegesebb tartalmi faktorok
fejtenek ki motiváló hatást. Ezek az attitűdök ( értékelő beállítódás) , az értékek
hasonlósága és a vonzalom.
Az embernek fontos, hogy olyan partnerei legyenek, akik elfogadják őt, akik társadalmi
közérzetérepozitívan hatnak. Minden társválasztás tehát a másik emberhez való vonzódáson
alapul.
A vonzalom determinánsai a: rokonszenv, előnyös külső tulajdonságok,
kompetens,intelligens, sikeres személyiség, viszonosság
Lehet még a hasonlóság ill. ellentét. Erről mi a vélemény?

A kapcsolatok fajtái:
Formális – pl. munkahelyen, iskolában- szabályokkal meghatározott, sajátos kommunikáció
Informális – pl. baráti, családi – intim, meghitt , nincsenek szigoru szabályok, érzelmek
dominálnak.
A barátság és a társas kapcsolatok
fontossága
41
MEGOSZTÁS
MegosztásMentés
„A kapcsolatok jelentik a homo sapiens túléléséért
felelős legfontosabb tényezőt.”
– ELLEN BERSCHEID
Robert Biswas-Diener a pozitív pszichológia Indiana Jones-sza. Hosszú éveken át
tanulmányozta a boldogságot Indiában, Grönlandon, Spanyolországban és Izraelben;
amerikai amisokkal és kenyai maszájokkal töltötte idejét, hogy megtudja, mi fakasztja
mosolyra az embereket a világ különböző pontjain.
Amikor egyszer megkérdezték tőle, hogy ha csak egyetlen tanácsot adhatna a boldogsággal
kapcsolatban, mi lenne az, Robert ezt válaszolta: „Fektessünk be az emberi kapcsolatokba”.
Talán a leginkább meggyőző bizonyíték a társas kapcsolatok fontosságára egy olyan
évtizedeken átívelő vizsgálatból származik, amelynek résztvevői ma már nagyszülők, és
amelyben a kutatók arra keresték a választ, hogy milyen élethelyzetek teremtik meg a „sikeres
élet” lehetőségét.
Egy zsúfolt bostoni szobában rejtőző dokumentumok és iratszekrények tartalmazzák a valaha
végzett egyik legátfogóbb vizsgálat adatait.
De ne szaladjunk ennyire előre.

1. A társas kapcsolatok jótékony hatásai

Ösztönösen tudjuk, hogy azok az emberek, akiknek legalább egy vagy több közeli barátjuk
van, sokkal boldogabbak a felületes ismerősökkel rendelkezőkhöz képest.
A kutatások szerint nem a kapcsolati hálónk mérete, hanem az azt alkotó kapcsolataink
minősége számít. Azaz hogyan és milyen gyakran veszünk részt közös tevékenységekben a
barátainkkal, megosztunk-e egymással mély gondolatokat és személyes érzéseket, valamint
nyújtunk-e érzelmi-lelki támogatást barátainknak vagy rokonainknak.
2002-ben a pozitív pszichológia két úttörője, Ed Diener és Martin Seligman végzett egy
kutatást az Illinois Egyetemen a hallgatók azon 10%-a között, akik a legmagasabb pontszámot
érték el a boldogságszintet mérő korábbi vizsgálatokban.
Diener és Seligman azt találta, hogy a boldog hallgatók legszembetűnőbb közös jellemzői az
erős családi és baráti kötelékek, valamint a barátokkal való rendszeres időtöltés igénye volt.
Egy másik vizsgálatban az embereket véletlenszerűen kérdezték az aktuális hangulatukról. A
kutatók azt találták, hogy azok voltak a legboldogabbak, akik éppen a barátaikkal vagy a
családtagjaikkal töltötték idejüket, és azok voltak a legboldogtalanabbak, akik éppen egyedül
voltak.
Az emberek másokkal való konstruktív együttműködési készsége a boldogságszint
előrejelzője.
Bár az továbbra sem világos, hogy azért segítünk-e másoknak, mert alapból boldogok
vagyunk, vagy azért vagyunk boldogok, mert hajlandóak vagyunk segíteni másoknak.
A magány elkerüléséhez az embereknek az esetlegesen laza kapcsolati hálójuk mellett
mindössze egyetlen szoros kapcsolatra van szükségük, ahol lehetőség van az önfeltárásra, az
őszinte kitárulkozásra, és hajlandóak beszélni a személyes problémáikról és érzéseikről.
Ilyen mélységű kapcsolat nélkül még a viszonylag sok ismerőssel rendelkező emberek is
magányosnak érzik magukat.
Az egészség és a boldogság kapcsolatáról további információt A boldogság titkai című
könyvben találsz »
Martin Seligman, a University of Pennsylvania professzora szerint mindössze egyetlen
kérdésre adott válaszból megjósolható, hogy boldog emberként éled-e meg a 80.
életévedet.
A kérdés így hangzik: „Van-e olyan személy a környezetedben, akit akár hajnali négykor is
felhívhatsz a problémáiddal?”
A boldogság persze nem csak a szociális támogatás meglétéből származik, hanem annak
nyújtásából is.
Egy tanulmány azt vizsgálta, hogy a szociális támogatás milyen hatással van a jóllétre és az
élettartamra.
Az eredmény?
Minél több lelki-érzelmi támogatást nyújtunk másoknak, annál boldogabbak vagyunk, és
annál tovább élünk.
Ezzel szemben értelmetlennek látjuk az életet és depressziósak leszünk, ha társadalmi
kirekesztettséget vagy elszigeteltséget tapasztalunk.

A lényeg:
Nem a kapcsolati hálónk mérete, hanem az azt alkotó kapcsolataink minősége számít.
Törekedj minőségi kapcsolatok kialakítására és fenntartására.

2. A társas kapcsolatok és az internet

A Utah Valley University 425 egyetemistáját vizsgáló egyik tanulmány megerősíti (pdf) azt a
feltételezést, hogy minél többet használjuk a Facebookot, annál inkább úgy érezzük, hogy
mások boldogabbak, és jobb életük van, mint nekünk.
Még a Vatikán is aggodalmát fejezte ki 2011-ben, amikor XVI. Benedek pápa figyelmeztetett
arra üzenetében, hogy a „virtuális érintkezés nem helyettesítheti a közvetlen emberi
kapcsolatot.”
A virtuális érintkezés nem helyettesítheti a közvetlen emberi kapcsolatot
Az emberi kapcsolatok tehát gazdagítanak, de gyakran problémák forrásai és időigényesek.
Mi pedig modern technológiákkal próbálunk segíteni a dolgon, de amikor így teszünk,
feláldozzuk az élő kommunikáció értékét a virtuális kapcsolatra.
És idővel, úgy tűnik, megfeledkezünk erről, és többé nem törődünk vele. Nem túl szép kilátás
az elkövetkező évtizedekre.

3. Persze a technológiának megvan a maga haszna…

Ha helyesen használjuk.
Az emberek egy része szerencsére olyan emberekkel tölti ideje nagy részét a közösségi
oldalakon, akikkel egyébként is kapcsolatban áll a való világban. Ennek hatása egyértelmű: az
online kapcsolat csökkenti a depressziót és a magányt, illetve növeli a társas támogatás
szintjét.
De csak az offline kapcsolatok erősítésével párhuzamosan.
Az online kapcsolatok az offline kapcsolatokhoz hasonlóan teljesebbek, ha olyan emberekkel
éljük meg, akikkel szoros kapcsolatban állunk.
Az online kapcsolatok pusztán felületes ismeretségként jóval kevesebbet érnek.

A lényeg:
Törekedj arra, hogy olyan emberekkel légy kapcsolatban a közösségi oldalakon, akik
egyébként is sokat jelentenek számodra, és ne hagyd, hogy a felületes online csevegés vegye
át az értelmes beszélgetések helyét a való életben.
Miután ezt tisztáztuk, kanyarodjunk vissza a fent említett követéses vizsgálathoz.

4. A harvardi vizsgálat eredményei

1938-ban a Harvardon különböző évfolyamokon végzett egyetemistákat válogattak ki, és egy
különleges vizsgálatba kezdtek velük.
Az eredeti szándék az volt, hogy kb. 15-20 éven át követik ezeket a sikerre hivatott fiatalokat.
Immár 78 évvel később, a vizsgálat még mindig tart. Az eredeti 268 egyetemistából
mindössze harmincan vannak még életben.
A vizsgált csoport tagjai eredetileg amerikai származású, fehér férfiak voltak.
Legalább kétévente kérdőívet kaptak, amelyben saját állapotukat értékelték, rendszeresen
orvosok vizsgálták őket, és sok esetben személyes interjúkon is részt vettek.
Az évtizedek során kapott információk kiterjedtek többek között a mentális és fizikai
egészségre, a karrierrel való elégedettségre, a nyugdíjas évek során gyűjtött tapasztalatokra és
a házasságok minőségére.
A kutatók célja az volt, hogy azonosítsák a hosszú és boldog élet előrejelzőit.
Cikkünk témáját tekintve két fontos eredményt emelnék ki:
 Az anyagi siker a szoros emberi kapcsolatok minőségétől függ, és – egy bizonyos
szint felett – független az intelligenciától
  A gyermekkori szoros kapcsolat a szülőkkel és a testvérekkel kihat a felnőttkori élet
minőségére és a boldogságszintre
Robert Waldinger pszichiáter és a Harvard Medical School professzora – aki jelenleg a
harvardi vizsgálatot vezeti – megjegyzi, hogy az emberi kapcsolatok nem csak az anyagi
sikerre és a lelki jóllétre hatnak ki, hanem a testi egészségre is.
„A [harvardi] vizsgálat legnagyobb tanulsága az, hogy az emberi kapcsolatok minősége
sokkal fontosabb, mint azt korábban gondoltuk: a társas kapcsolatok nem csak az érzelmi
jólétre vannak hatással, hanem a fizikai egészségre is” – magyarázza Waldinger.
Olyannyira, hogy a professzor szerint a boldog házasság 50 évesen a koleszterinszintnél is
fontosabb előrejelzője a harminc évvel későbbi egészségi állapotnak.

A lényeg:
Ahogyan Waldinger fogalmaz:
„A szoros kapcsolatok és a társas kötődések boldog és egészséges élethez vezetnek. Ez a
lényeg. Azok az emberek, akik a karrierre koncentrálnak, vagy kevésbé foglalkoztatják őket a
társas kapcsolatok, kevésbé boldogok. Alapvetően az embereket személyes kapcsolatokra
tervezték.”

5. A társas kapcsolatok fontossága

Tudományosan igazolt, hogy a szerelem jót tesz az egészségnek.
Donald F. Smith és Marianne Hokland 1988-as kísérletükben megállapították, hogy azok a
diákok, akik szerelmesek voltak a vizsgálat időpontjában, magasabb fehérvérsejtszámmal
rendelkeztek. Valamint kevésbé jelentkeztek náluk a torokfájás, a nátha, a depresszió vagy a
másnaposság tünetei a nem szerelmes diákokhoz képest.
De a jótékony hatás nem csak a szerelem esetében mutatható ki. Sonja Lyubomirsky írja
Boldogságmítoszok című könyvében, hogy társas támogatás esetén a testünk kevésbé
intenzíven reagál a stresszre.
Valamilyen társ – legyen az akár ember vagy egy kutya – jelenlétében lelassul a szívverésünk,
és csökken a vérnyomásunk, amikor valamilyen nagy kihívást vagy stresszt kiváltó dolgot
teszünk (például az orvosi rendelőben várakozunk a legújabb leletekre), és a fájdalom sem
kínoz annyira minket, ha van mellettünk valaki.
John Gottman párkapcsolati szakértő szerint a hosszú távú, boldog kapcsolatokban a pozitív
és negatív interakciók aránya 5:1, vagy ennél jobb a pozitív oldal javára.
Törekedj hát arra, hogy a számodra fontos emberekkel töltött időd nagy részét pozitív
interakciók töltsék ki. Ne feledd, a kritika megengedhető, de csak akkor, ha építő jellegű, nem
túl gyakori, és dicséretre, támogatásra és önzetlenségre épülő pozitív kapcsolaton alapul.
Egészen megdöbbentő eredményre jutott Julianne Holt-Lunstad, a Brigham Young
University professzora, aki 148 témába vágó tanulmány eredményeit összesítette, és
kimutatta, hogy a szociális támogatás hiánya az összes halálozási ok arányát növelte.
Számításai alapján a szoros baráti kapcsolatokkal rendelkező emberek 50%-kal nagyobb
eséllyel maradnak életben azokhoz képest, akik nem rendelkeznek ilyennel.
És ha mindez nem lenne elég, Holt-Lunstad 308 849 vizsgálati alany adatainak feldolgozása
után arra jutott, hogy a hiányos emberi kapcsolatokból származó halálozási kockázat
egyenértékű napi 15 (!) cigaretta elszívásával, és veszélyesebb az egészségre, mint az
elhízottság vagy a testmozgás hiánya.
Az erős személyes kapcsolatok nem csak jobb egészségi állapothoz vezetnek, de az agy
szerkezetét is befolyásolják. A magukat társadalmilag elszigeteltnek tartó emberek hamarabb
megbetegszenek, az agykapacitásuk korábban indul csökkenésnek, az emlékezőképességük
rosszabb.
Funkcionális mágneses rezonanciavizsgálattal (fMRI) igazolták, hogy azok, akik a leginkább
elégedettek az életükkel, különösen aktív agyműködéssel rendelkeznek. Az agyuk erősebb
tevékenységet mutat vizuális ingerek esetén (például képek nézegetésekor), legalábbis
azokhoz képest, akik kevésbé elégedettek az életükkel.

A lényeg:
Vedd komolyan a társas kapcsolataidat, mivel azok hiánya veszélyesebb az egészségedre,
mint az elhízottság vagy a testmozgás hiánya.

6. A Framingham-tanulmány
Az emberi kapcsolatok fontosságára jutott az ún. Framingham-tanulmány is.
A 2008-ban széles körben publikált tanulmány azt mutatta be, hogy a társas hálózatokban
lévő boldogság emberről emberre terjed.
A kutatók 4739 személyt vizsgáltak 20 éven keresztül (1983 és 2003 között), és átlagosan
három ismerősnyi távolságra lévő hálózatokat vizsgáltak.
A boldogság a leginkább szoros kapcsolatokkal rendelkezőkre volt jellemző.
Azok, akiket sok boldog ember vett körül, illetve azok, akik a hálózati középpontjában álltak,
nagyobb valószínűséggel voltak boldogok, mint a hálózat perifériáján lévők.
A boldog emberekkel közelebbi viszonyban lévők nagyobb valószínűséggel lesznek maguk is
boldogok.

A lényeg:
A fenti vizsgálat is megerősíti, hogy az emberek boldogsága a velük szoros kapcsolatban
állók boldogságától függ, és az eredmények összességében azt mutatják, hogy a boldogság a
népesség körében vírusszerűen terjed.

7. Következtetés
Egyszerűen fogalmazva az emberi kapcsolatok létfontosságúak a boldogságunk és az
egészségünk szempontjából.
A kapcsolatainkban találunk értelmet, örömet és szórakozást.
Egyesek nagy családra és sok barátra vágynak, másoknak elég, ha csupán pár igazi barát veszi
körül őket.
De mindenkinek szüksége van arra, hogy szeressen és szeressék.
Nem is lehetne szemléletesebben érzékeltetni az emberi kapcsolatok fontosságát, mint ahogy
George Vaillant, a harvardi tanulmány egykori főigazgatója tette, amikor 2009-ben
megkérdezte tőle egy újságíró, hogy összességében mit tart a tanulmány legfontosabb
megállapításának.
Vaillant a következőket válaszolta:
„Az egyetlen dolog, ami igazán számít az életben, az a többi emberrel való kapcsolatunk. Az
1960-as és az 1970-es években kinevettek volna emiatt, de immár sziklaszilárd adatok
támasztják alá, hogy az emberi kapcsolatok a legfontosabbak a jóllétünk szempontjából. Jó
érzés bizonyítékot találni egy olyan szentimentális dologra, mint a szeretet.”
A világ rideg, lelketlen és sötét hely lenne törődő és gondoskodó emberek nélkül.
Szükségünk van másokra, és másoknak is szükségük van ránk.
Ha másképpen nem lenne egyértelmű – a szeretet maga a boldogság.
Forrásjegyék
Luo Lu; Michael Argyle: Happiness and cooperation. Personality and Individual Differences,
Volume 12, Issue 10, 1991, 1019-1030. oldal
Reed Larson; Roger Mannell; Jiri Zuzanek: Daily well-being of older adults with friends and
family. Psychology and Aging, Vol 1(2), Jun 1986, 117-126.
Todd Jackson; Adam Soderlind; Karen E. Weiss: Personality traits and quality of
relationships as predictors of future loneliness among American college students. Social
Behavior and Personality, Vol 28(5), 2000, 463-470.
Michael Argyle: The Psychology of Happiness, London, Routledge, 1987
Ed Diener és Robert Biswas-Diener: Happiness – Unlocking the Mysteries of Psychological
Wealth. Oxford, Blackwell Publishing, 2008
Nathaniel M. Lambert, Tyler F. Stillman, Joshua A. Hicks, Shanmukh Kamble, Roy F.
Baumeister, Frank D. Fincham: To Belong Is to Matter Sense of Belonging Enhances
Meaning in Life. Personality and Social Psychology Bulletin, November 2013 vol. 39 no. 11
1418-1427.
Donald F. Smith; Marianne Hokland: Love and salutogenesis in late adolescence: A
preliminary investigation. Psychology: A Journal of Human Behavior, Vol 25(3-4), 1988, 44-
49.
Nicholas Christakis, James H. Fowler: Dynamic spread of happiness in a large social
network: longitudinal analysis over 20 years in the Framingham Heart Study. British Medical
Journal 337, no. a2338: 1-9, 2008
Sonja Lyubomirsky: Boldogságmítoszok: tények és tévhitek, Ursus Libris, 2013
 Hasznos ez az írás?
 Igen   Nem

Ezt olvastad már?

 Az aminosavak és fehérjék szerepe a táplálkozásban
Az alábbi írásból megtudhatod, hogy miért is van szükséged aminosavakra, miben
találod meg őket, valamint…
  Zöldségek és gyümölcsök szezonja
Mindig olyan zöldségeket és gyümölcsöket válassz, amelyeknek éppen szezonja van,
legyen az tavasz, nyár, ősz…

A szerzőről
Kiss Gábor A mediterrán életmód elkötelezett híve, 2008 óta törekszik az egészségtudatos
életre. Azóta, ha csak teheti, mindent elolvas a témában, és két saját könyve is megjelent az
életmódváltásról. Ki nem állhatja a szenzációhajhász, tudománytalan zagyvaságokat és a
hazug marketinggel profitot elérő cégeket. Szeret a konyhában improvizálni, egészséges
finomságokat alkotni. Bár nem mindig sikerül, de igyekszik időt találni a sportra, meditálásra,
aktív életre. Mindemellett érdeklődéssel követi a modern táplálkozástudomány és a pozitív
pszichológia legújabb eredményeit. És ha úgy van kedve, előszeretettel osztja meg
tapasztalatait és gondolatait a Dietless olvasóival. Írj Gábornak levelet az e-mail címére:
gabor@dietless.hu.

Ha tetszett az írás, szavazz!

4.8 (95%) 24 szavazat

41
MEGOSZTÁS
MegosztásMentés

Űzd el a stresszt örökre: stresszoldó meditáció 5 perc alatt

Sokat stresszelsz a magánéletben vagy a munkában? Szorongás, fáradtság, kiégés vagy
álmatlanság jellemez?
Töltsd le ezt az ingyenes e-könyvet, és fedezd fel a stresszoldó meditáció kedvező élettani
hatásait és technikáját.
A meditációt Magyarországon még mindig túl sok spirituális és ezoterikus maszlag veszi
körül, és elvont filozófiával átszőtt gyakorlatnak tartják – nem csoda, ha sokan ódzkodnak
tőle.
Pedig semmi köze a valláshoz. Egy egyszerű és hasznos önsegítő módszerről van szó, amelyet
bárki képes elsajátítani 5 perc alatt.
Ingyenes e-könyv letöltése »
Mit szólnál egy boldog és gondtalan élethez?
„Különböző magánéleti problémák miatt 2016 nekem nem túl szerencsés év volt.
Egy hosszú öngyógyító folyamat részeként ez a könyv egyfajta terápiaként szolgált
számomra, amelyben összegyűjtöttem az összes olyan módszert, amelyet akkor és most is
aktívan használok a saját életemben a nehézségek leküzdésére.
Mert kell hogy legyen valami, amivel ki tudod húzni a fejedet a vízből, ha úgy adódik.
Mert egyedül csak Te tudsz segíteni saját magadon.
2016 elejétől kezdve végigolvastam a boldogságról és a pozitív pszichológiáról szóló szinte
teljes szakirodalmat, és egy kezemen meg tudom számolni hány olyan önsegítő könyv jelent
meg magyarul, amely ezoterikus maszlagok és spirituális eszmefuttatások helyett azonnal
alkalmazható, valódi tudást kínál.
Ezért született meg ez a könyv. Ha már nekem nem állt rendelkezésemre ilyen tudásanyag,
amikor szükségem lett volna rá, legalább Neked legyen meg a lehetőséged az azonnali
fejlődésre.”
– Kiss Gábor

Mintamenü ínyenceknek: 3 egészséges és egyszerű recept

Ötleteket keresel egészséges ételek készítéséhez? Ínyenc vagy, de kevés az időd a
főzőcskézésre?
Töltsd le és teszteld ezt a mintamenüt, amely három egészséges és egyszerű receptet
tartalmaz!
Az ingyenes mintamenü összeállításakor a szokásos szempontokat vettem figyelembe:
- Egyszerűség: változatos ételek és ínycsiklandó finomságok minimális
konyhabűvészkedéssel (átlagosan 10-30 perc)
- Tápérték/kalória arány: a lehető legtöbb vitamin és ásványi anyag alacsony
kalóriatartalom mellett
- Egyensúly: fehérje, szénhidrát és zsír optimális egyensúlya
- Természetes ételek: sok-sok zöldség és gyümölcs
Ingyenes mintamenü letöltése »

A mindennapi energia és a jó közérzet titkát keresed?

Megtalálod a 33 kedvenc recept 2018-as új és átdolgozott kiadásában:
- 33 egészséges recept étvágygerjesztően ínycsiklandó és színes fotókkal 178 oldalon
- 29 oldalas bevezetés az egészséges táplálkozásba, valamint a zöldségek és gyümölcsök
világába
- Zöldség és/vagy gyümölcs alapú receptek változatosan
- Prémium fűszerkombinációk, amelyek jól kiegészítik egymást (próbáld ki, majd
meglátod)
- Semmi sznobéria: egyszerű, egészséges, olcsó és finom receptek a mindennapi energiához
és a jó közérzethez
INGYENES BÓNUSZOK:
- Havi bevásárlólista, amelyet böngészhetsz a számítógépen, magaddal vihetsz a mobilodon,
vagy egyszerűen kinyomtathatod, és firkálhatsz rá
- Útmutató a GI-hez, amelyből megtudhatod, hogy egy adott élelmiszer milyen gyorsan és
mennyire tartósan emeli meg a vércukorszintedet

Dietless Akadémia: életmódváltás egyszerűen

Fedezd fel a Dietless Akadémiát, és sajátítsd el az egészséges táplálkozás és a mediterrán
életmód naprakész tudományát online:
- Praktikus online tanfolyamok és oktatóanyagok a mindennapi energiához és a jó
közérzethez
- Rövid és áttekinthető leckék a hatékony tanulásért
- Azonnali értékelés a kvízek után, játékos tesztek és feladatok a tudásod elmélyítéséért
- Letölthető segédanyagok (táplálkozási útmutatók, ellenőrzőlisták, táblázatok,
bevásárlólista, stb)
- Azonnal alkalmazható, valódi tudás
Kérj értesítőt, és szólunk, amint lesznek új szabad helyek.

 Űzd el a stresszt örökre

Sokat stresszelsz a magánéletben vagy a munkában?

Szorongás, fáradtság, kiégés vagy álmatlanság jellemez?
Töltsd le az ingyenes e-könyvet, és fedezd fel a stresszoldó meditáció kedvező
élettani hatásait és technikáját. Tovább »

 Keresés a Dietlessen

 Dietless Akadémia
 Vélemények