8.

Az irodalmi érdeklődés fejlődése, az irodalmi fogékonyság alakulása és

alakíthatósága. A könyvvel való találkozás első élményei és szerepe, a literációs
környezet megteremtésének feltétele, a kiválasztás szempontjai bölcsődében

A gyermek ismerkedése a könyvvel ideális esetben élete korai szakaszában elkezdődik. A

különféle anyagból készült könyvecskékkel már csecsemőkorban bensőséges kapcsolatba
kerülhet. Eleinte ezek a könyvek, mint felfedező tárgyak érdeklik. Egyszerre mozgósítják a
különböző érzékterületeit: a szájat, a szemet, a tapintást.
Az első könyvek tehát multifunkcionálisak. Lehetőséget nyújtanak játékra, a manipulálásra,
az ismeretek és élmények megszerzésére.
1 éves kor táján kezd érdeklődni a képeskönyv nézegetés, a mesélés iránt. Az a gyermek,
aki beleszületik a könyvkultúrába 2 éves kora körül már adekvátan képes bánni a könyvvel.
A könyvekben felismeri környezetének ismerős tárgyait. A napi képnézegetés, mesélés bővíti
ismereteit. Látványuk örömet okoz, elsősorban a ráismerés örömét.

Mesekorszakok
A gyermeket az egyes fejlődés szakaszokban különböző mesék érdeklik, más és más mesék
befogadására válik éretté.
A gyermeklélektan 3 nagy mesekorszakot különít el:
1. Parikajancsi-mesék kora: 1-4 éves kor között.
 Ekkor a gyermeket a saját életének eseményei foglalkoztatják, azok a személyek és
tárgyak, amelyek körülveszik.
 Mivel gondolkodása a konkrét szemléletből, tapasztalatból ered igényli a mese
tárgyával (játékkal, könyvvel, illusztrációval) való személyes kapcsolatot.
 A képek az emlékek felidézésére és az átélés megerősítésére szolgálnak.
 Az első mesék közé tartoznak az ún. „én-mesék” is. Nagyon egyszerű történetek
ezek a gyermek mindennapjairól.
 Ezen kívül az egyszerű szerkesztésű lánc- és mondókamesék, illetve a rövid állat-és
novellamesék állnak hozzá a legközelebb.
2. „igazi mesék kora”: 4-8 év.
 A mesehallgatás és a mesetudta legszenzitívebb időszaka.
 A gyermek a csodák világába vágyik
 Kialakul a mesére való beállítódás és a mesét hallgató viselkedés mód.
 A mesehallgatáskor életbelépő kettős tudat már önmagában is örömforrás:
feszültségteremtő, feszültséghordozó és feszültséglevezető.
 Felerősödik a gyermekben az oksági összefüggések keresése.
 A „mi ez?” korszakot felváltja a „miért? hogyan? honnan?” korszak. Ebben a
korszakban a változatos és fordulatos mesék érdeklik, melyek a csodák és álmok
világába repítik.

1
  Érdeklik még a terjedelmesebb állatmesék, a novellisztikus-realisztikus mesék és a
tündérmesék.
3. „Robinson mesék kora: 8-9 éves kortól a pubertás elejéig.
 Látszólag csökken a mesék iránti érdeklődés, a gyermek úgy érzi, hogy kinőtt a
mesék világából. Ez azonban legtöbbször nem reális vélemény, csak magára
erőszakolt.
 A jó meséket nem lehet kinőni, hiszen fontos üzeneteket közvetítenek, minden
kornak mást és mást.

Az olvasás megszerettetése, a könyvek iránti érdeklődés felkeltése a felnőttek (szülők,

nevelők, könyvkiadók, stb.) közös feladata. A technológiai fejlődés következtében egyre több
területen szorul háttérbe az olvasás. Természetesen az olvasóvá nevelődés nem csak a
meseválasztástól függ. Az olvasóvá váláshoz a családoknak és a gyermekintézményeknek
megfelelő érzelmi hátteret és értékrendet kell biztosítaniuk és megfelelő módszereket kell
választaniuk.

A gyermek és a könyv kapcsolata

 A kisgyermekkorra a manipuláció, a tárgyi cselekvés, a játék, a beszéd kialakulása és a
szenzomotoros gondolkodás a jellemző. Ez határozza meg a könyvekkel való kapcsolatát
is: lehet-e eszközként használni, lehet-e velük valami cselekvést végezni.
 A 2 éves gyermek könyveit (leporellóját, lapozókönyvét) nézegeti, dobálja, szájába
veszi, épít velük: egyértelműen játékszernek tekinti.
 A fejlődés egy magasabb szintje, amikor már adekvátan kezd bánni a könyvvel. Egy-egy
tárgyat, állatot, személyt ábrázoló tárgyképeskönyv képein felismeri az őt körülvevő
világot, amit később már meg is nevez. Ebben a korban a képeken látottakat élőnek
tekinti: ráismerés öröme. Megjelennek a „mi ez?”, „ki ez?” kérdések. A szöveget még
nem érti, a kép, a szín, a könyv formája, a könyvek lapozása, a felolvasó hangja együtt
fontos számára.
 Óvodáskorban már hallani akarja a képeken látható események magyarázatát. Szereti a
rövid meséket, verseket az őt körülvevő világról. A későbbiekben elérkezik számára a
mesehallgatás igazi ideje, a tisztán lírai gyermekversek szeretete. Egyre inkább
érdeklődik az ismeretterjesztő ténykönyvek iránt is.

Gyermekkönyvek fajtái
 Gyermekkönyvekről az 1800-as évektől beszélhetünk.
 A nagy virágkor a 20. sz-ra tehető. Bezerédi Amália (az elő kisdedóvó megalapítója
Tolnán) készítette az első könyvet: Flóri könyve (1840) tanító célzatú versikéket
tartalmazott.
 Gyermekkönyvnek a szabad, gyermeki olvasmányt nevezzük, sok minden belefér az
irodalmon kívül is.
 A 2 éves gyerek könyvei játékszerek, anyaguk sem mindig papír.

2
 A „párnakönyv” lapjai kitömöttek, puhák, lemoshatók, hol párna, hol könyv. Ezt a
gyerekkönyv típust játék könyvnek nevezzük, minden csak nem irodalom
 Nagyobb gyerekek könyvei már közelebb vannak az irodalomhoz. Ilyen például a
dominókönyv: a szerzők arra bíztatják a gyerekeket, hogy a megadott történetekből
csináljanak újabb és újabb történeteket
 A gyerekkönyv szórakoztatva tanít vagy tanítva szórakoztat

Megjelenési módja szerint is 2 féle lehet a gyerekkönyv:

1. a kép uralkodik a könyvben (játék könyvek,lapozók, leporellók)
Változatok:
- a kép mellett megjelenik a szöveg is
- a kép mellett egyéb érzéki ingerek szolgálnak örömforrásul (pl. a könyv rágható,
nyalogatható) Az ábrázolt tárgyaknak hangjuk van, megérinthetők.

2. a szöveg, a betű uralkodik a könyvben

- a szöveg mellett kép is szerepel
- a szöveghez beragasztható képeket, hanglemezt, hang- és képkazettát vagy CD-ROM-
ot mellékelnek

Lapozók esetében hosszanti oldalukon vannak összefűzve az oldalak, levannak fóliázva, a

lapok szélei lekerekítve, a gyerekek nyugodtan rághatják
A leporelló esetében az oldalak a rövidebb felükön vannak összefűzve, méghozzá a lapok
vízszintesen következnek egymás után, így akár kerítés is csinálható belőle
A könyvextremitások között megemlíthetjük a dimenziós vagy plasztikus könyveket is, a
figurákat akár mozgatni is lehet, de ezek a könyvek rövid életűek, elszakadnak stb…

Az illusztráció szerepe a gyermekkönyvekben

Illusztráció: képi ábrázolással szemléletessé tenni.
 Az illusztráció szemléletessé és érthetővé teszi a szövegvilág tartalmát, és növeli a
művészi alkotás keltette esztétikai élményt. Szerves része a könyvnek, vele összefüggő
egészet alkot.
 előidézi a felismerés örömét. Minél kisebb a gyerek, annál inkább a képek
„olvashatósága” az illusztrálás feladata.
 fejleszti a gondolkodást, a fantáziát, hat a személyiségre
 díszít: a legősibb funkciója az illusztrációnak. Gyönyörködtet, felkelti az érdeklődést.
Fontos a borító, kíváncsivá teszi a gyermeket, illetve betölti a reklám szerepét is. Tamkó
Sirató Károly szerint a borító „a könyv arca”.
 értelmez: kapcsolatot alakít ki a kép és a szöveg között.
 kiegészít: vagyis az illusztráció a szöveg közvetítette gondolatokat továbbviszi,
hangulatot teremt

3
 szemléletessé és érthetővé teszi a szöveget, növeli az esztétikai élményt
Lehetnek egész oldalasak, képtáblák, féloldalasak, elszórt rajzok, címkék, záródíszek, keretek.
Nem minden könyv igényli az illusztrációt, de a gyerekkönyv illusztráció nélkül nem él meg.

Néhány illusztrátor:
 Szántó Piroska pl. Hetvenhét magyar népmese, Cifra palota
 Reich Károly: Pl. Petőfi Sándor: Arany Lacinak, Benedek Elek: Magyar mese- és
mondavilág
 Réber László: Janikovszky Éva és Lázár Ervin könyvei
 Lukács Kató: Gazdag Erzsi könyvei